Zala 1896 02 február k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	45.41 MB
Keltezés:	2011-02-17 08:17:04

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1172
Megtekintések száma:	3713
Leírás:	Zala 1896 február Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 10. «sám. Nwjy-KanizHa, 1896. február 2-án. XXIII. évíoljwn f l< a M * * töMftftli 14, • ff Ml m^futwk •!. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. KtiMMnW: Ttmakéa épIM AwM /M» iH(t>mildlii. nLúrturrm iíux ■ Iftai lm II tmu (* Iri — tr) ItUm 4 Iweea (» in — k».) ]hmi»n« »>imi \|1 irt (0 k».) aimMéaak J«i»fw»» utad Halaik a A Nazy-Kanlaael- én íJékului IsksrékpénslArsk, ■ llsnkegyeeaiet, u Ipar- é« k árult- \' .T. . M . uu^iiwi d«lml bank, Nsgy-ksnlsasi aattélyégylat-ssOvstksset «a ■letenvel takarékpénztár. \' . immM — IM« a „nagykanlMal tnalálagyál- és aeríOsMe r.t." 4/mWm Mztónyr. ^ ^ ~ Mrirthtkn Kfp t„ím árU i I\' r«/«fr. IH»\|{)«lMlh hrttHkiNi Ulmrr: VMArziap ém cadtörtfilcfla. •»vihM iwm rwi M? MnattlMki I iillméH, (} \' UÍI /v* A városi közkórház Ugye. lapunk f, évi 4 süáwábiui tiie^mlókoü\' tank * vtoMjjp kűíigaigaj/tsi. bizottságé mik legölóbb» rncyiiirtott. ötöséről, melyben l letes vizsgálatának fredményérol hosszabb j hogy ki vagy kik ellen indítandó ezen írásbeli jelentést teljesíteti a közigazgatási fegyelmi eljárás, azt wt idérott határozat bizottság elé, umely jelentéi a bizottság f. nem szabja meg. Nem pedig azért, mert a évi január 14\'én tartott rendes ülésében kórházi ügyekben tett intézkedések nagy egész terjedelmében felolvastatván, 1 kor-1 részt vagy talán ax Qaazcsck »• városi városi kóikórhál Ogye la lárgyaltatotl éa igazgatási bizottság f, évi 44. aiAmu, lapunk tanácsa cége alatt IAttak napvilágot. Ennek •1 utóbbiról B wWnmegyet nyi\'mán azt ez Idei 6. számában hiAnyoaan közólt halá- a tnnAcanak pedig van feje, vannak szemei, jclpiilftllllt, »hogy <u Összes ügyiratok a rointát provokAlta. \'fölé, végtagjai, sót gyomra ia. Atestbeteg- vVirm«fryo alispánjának adattak kl,« Elmondottuk, hogy ezen határozattal az aégét a közigazgatási bizottság ime ma- liién agysifFrö jelentésünket nem lihgy-1 öhhüwi ügyiratok IQrvényszabta eljárás végett \| Állapította, ki is jelölte a vármegye alispán-liaUutf kommentár nélkül-, nehogy a tudó-!a vármegye alispánjának kiadatni rendeltetíjában az orvost, hogy a kóresetet tüzetesen i(iA slplvasójn azon téve* hitbon maradjoft? tek, de nem mondottuk el a1 ezen rendet* megvizsgálva, annak fészkét ágnostkálja s azután a szQkaéges operációt hajtsa végre. Most már az orvosra van bizva a beteg sorsa, v mi teljw bizalommal viseltetve es orvos iránt, nem érzttnk magunkban híva* tSÜHt javás AMJOny szerepében fellépni, liojiy talán valamely simplex administrá* \| keiés előiményét képező, u köziguzgutási \'i;liui/ilÍ!t iwwlőrfll volt mó * e végből adat- j bizottság által konstatált mim tényeket, hogy lak ki az iratok tt vármegye alispánjának, n küldöttség! jrjjmiés hivntali kótthtté^ l)e lartoiunlt a kófftáll flgy állásáról MulnutdiL t aty viustilitt tanuait, kÖiOnnégn><k l«Mwánw>liií ttsdtt is, mert tt,melyek fteyrlmi esetet képeznek, városi köikórház azennyese 11 mi lapunklmn íme keresték htfnyokRt és mábálytnlnn-j Nyugodtan, egy cseppet W féltve a beteg In uallóitettetelt tt az akkor lapunk ellen ságokat és találtak /tigtm tuM ktycsfam életét, nézünk nz orvos mflkódése elé. s Intézeti támadással szemben kötelességünk \\kitmUti hOUlti^itirmt, mnUtiUtt s tnw I bizton roméljük, hogy az nem fog meg-sj egyedül remlelkenésünkre álló védelmi zW/rfrt elégedni bizonyos szimptomák eloszlatánivaJ, •s4küzxel élni: az akkori előadásunkat mng-f Kzen elözménybfll nxután megérthetó az [hanem n kúrát radikálisan íbgja véjjezm. irósitó később bekóvetkexett tényeket a is, hogy melyik az a tOrvénysxabta eljárás, fi agy közönség tudomására homi, u m(lynek teljesítése végeit ai Iratok ni Ilyen tény az, hogy a vármegye köz alispánnak kiadattak. Ez a dolog termésie" IgíiJíptási bizottsága a városi közkórháimál ténél fogva nem lehnt más, mint ni >886. létező hlAnyciV és szabályUlanságok meg évi it, trvc. Ö, »A fegyelmi p\|járásró)« viisgáláaára saját kebeléből egy biiottságot elmü \| áblin sialiályozott eljárás. Ezen el< küldőit ki, Ki n bizottság küldetéséiwn ebTjáráa foganaiöstiására adőtt mnndátitmot n járva, tőbb napot lOltőtt városunkban s tü- közigazgalAsI bliottság ixt alispánnak. Am, Kérelem a felfalusi ev. ref. egyházközség nevében Mindta ji ItlIsMtt, Kölvo merjük oank fillwliii kérő •••uakat, iiu>ri tiuliuk, liotiy Milyen ütik iiinii(tiiáu an<á\|-SÍÍél\'ifi »\' iili\'IUl hliükséK és m»KV«I.Wt\'»-» AÍ4 IsImlAi) ii iiislylk nitiiil liussáil furdvl esdő A „ZALA M tárcája. Oaalódie - 4 ,1A L k\' tMiü inai aif« a Malw Haks KslaiAni Irigylik a léiüakés lisádjAksa s»M(mv«k, Pfiillg nam valaail Kiép gyeres. As ul s boionUM iiaiy f\|jtl, aatttttalaii lakúit ali» ritaiul M kUlkté liayN ra«welv«l iilkAlib lia-•nslit (IaiIm M»lía«ia\|\|lMta, mint valsad Innal srltailwrluis, HaailnkAa a Mr ■Isdls ráttödfeliu vss »andvs Ha twaift! kAthan aaaaUllditktfi miy-Jiylm lakatta pillalra, husy aat a kai hlrs« fu-lyét égésién illadl, él sa a kMaylŐ guaifM •xsw\'y wlitülg iitt ül at^Ja aaDsisién. UyskrsR N)usda«sl\|Ak ráls III la, ott Isi otufiyi CY sM «a Isas, ila ka b«»i«l, olt akkor "^s más I Aklrfil \|»dlf így haaaélask as •••<) wyölr» M sIlHi nyílva áll m Ut a dlotMa l«li U I Mtktaai haxniljs ait sa utal. mart ÍJ IliiBl llklall a nAkai nildl lalanaknak, kllüalisa kldag M n ilva akAr caak íjjV Jisvarsw. laiAa én as \'tail 81 érdakaaaé Ds as olya totaal, kik «l atladankaa alAnaisI starsisék IshalykSe vsll\|k s«skst ,s lt\|\|obb nOlksiarőnfk\' itaspilAl illik wilyka as lilatfl klstinynyal liiltakartl. Mntl olilmit kavar ntaogs \|>aaila«As Ai sat-Mnn taanatasi htsvrnak kkwbb »s\|yul<b kft\'MÜ kAaytah. IHlaiakHilfli, iiahAny aAr«alt lényk«t> • s«y kaiAIM. A kts lsra«a lllaltal tslt saubll \'«» \'stvaálAi Um\|ia viUiilja uiag, Mialyaak IHiiraláa srnyéjs psplrisalslskksl van fta»aa ras<aitva. Dalian tyylk regényél lorgaija. IfigyttaiiiTa oaak nagy lAraittval nyitja rá na ajlét Daré U««s, egyik laflalkaaültabb báaulAjs as bfl tsaltvAiiya, — BarAiooi I barstom I v«\|d a sshikba vavy vaad a lllttlw talamaimyl küuyvodsii Neai ér ssylk-Nmu agy faiarssl. Mii ludaak aank a f>rka«iok ¥ I Haiudik Btltati, a lObblak mai appan iflls la-iiulltk. HarSkoiii agy laAayl laaartk I Mit: leányt f Ángyaik, vaiéaágua aniyslt I Baka KáliuAil asép nyug«idlaa letette a l^liny-vst. Nsm yuli sdita tg, barst\|snak llystsn ör-jOnnAss, Htlp, nagyon atép. Da kórlek lltia, rakj slniib sgy kis Iái s tllars I OaStfl saú aAlkbl angsdslsiaaksdaii, da kAiban aiyrs atak sít kiabálta I — Minit agy leány I mtuő agy leány I . — Vigyása, aaliosy maglal ngy jsri, mlai asaép l\'slAsivsl, skirál csak később attll kl, lutny mar saw lány{ bassat stasuny éa padig siy olyan saaauny, akI as urát jobbau rsarali, mint bárki sisat, — Uk St aglaaau mAa, asAatan mát, Siaal már bsaitllam la, sül silr vullam Is náluk. Mag-Valieils, kogy atirsl Aa lo tslaségltl vsaaan. — Uzaa U<a ,,,,,.,. <» fsTsalgül, ha moiitlon,, — t ha M Imi, a laaaak a ksrasilspjs, nsiuds y — Ts lessel, ts nsnki aias. Da bsdd mond\|aM csak al 1 hoiy Itisvrkvdtaiit mag vala. A múlt hit féli raggal, mikor Ap hoasád akartam lal\|Sas(\| a lépoanliAsbaii talá\'kutlam a nsép saOka Isáiíy« ayal. téyeraaa surrant «t msllettem, hogy ruhája hnrtsolla ss onylmél, Utlaa maataa a kapuig, A kapu alőttl Allomltnal ép askar Indttlt mag a lővonal, A laSay attbaibao kotnrAaaoii sa •ovAr aiamskksl bamalt a tova aiató koesl Hál, — Bltonayal alvatitait aaarsaéajrét klassaoayl* — masdiam én walléjs lépvs, — Nem, iieai, raaa a isatlaál (slsdim, és mosl......... — Majd An........ * — ValAbao uram, Un végialenl) lakOialaana es udvarlasaággsl, — Oh ssm iNÍsriaeeá\| éa nagysád kérem. KB IsIseoAe, Igen knielesség. — Nem atadea Aalal eaber tartsak eal aanak. Hogyan klaaeesoay, na már eoayln iaitteri s féHIskat 9 — Jubltsa alataem ii tejteaé. — IgaaAiiT Nos éa Igy lolytattak aat levAbb, mlg a lagkOtsIebbi aA-bsd«l koMl mefárkaselt. Blnrapdta, kegy aindsn asle Budárel — Peene ksll jüasls a Uatliáhds, skl már Iultrán \|>s ülveneo, ds még mladis klsaaaaoay. Mikor fal-aaáltt, sst sugla fltloutbé\' Ha asl akarja, hogy a lartoiSaomai swg-tArltaea, akkor várjutt meg eete ksi órakor a Msrgttktdnal a bedaloldaloe. K< Oia aladtiaap talslkosum vsle. Tegnajptlait rtgtel atr satuk Voltam, A klosike aduig kérte a msaét, aig Nagy-Kni«sa, vasárnap. Zala. 10. ásám. (» lap.) 1896. írbniir hó l-áa. Utazási költség, á) A nt-k. államvasutak és ezeknek Qzemében álló vasutak vonalain 50/,-nyi mérséklést engedélyez a zónarend-szerű személydijszabás szerinti III. oszt&lyu menetjegy-árakból, továbbá intézkedik, hogy a nem állami kezelés alatt álló vasutak -y1 -\'«■>— My [vonalain, nrmkolflnhfn a gőzhajózási tár- uat. ki mtndnVá,uok egy •"^l^g^\' áiul fenurtott uerntyjáratoíron hasonértéka kedvezmények adassanak. Szállás, b) Ezer személy befogadására;] P0" " intézők katona-ágyakkal felszerelt barakkot építtet a I együttese" utazik kiállítás közelében és ebben 10 krért nyújt i ugyanaaon egy-egy személynek i—i napra szállást. vével jéaágoa, öfök aagyhatalom te, értfl aaivek 4!doutk»-i«i< ! Uj templomunk alapkövét óhajtanék mi i> leteoai mit aa évben, kásáik aillenana eaataft-daiében. Ohm is gyBjtmiQnk már • oélrm ma-\|unk kötött aiegéayaégünkhAa és ceekély aaá-muakboa képest egy akkor Aeiteget — mint •gy nyulu (mi " egéaa harmadát tendei jővtdelmének. Sióval\' mi próbál\'011 k msguakns aegi\'eni, hm aaük, hogy l»ten ki ■•\|sSfi> bennbnkei. Ki aa elaó jogcímünk a »ígélykéré«re. A második: hogy ■> itt oUh és aaá«tnyelvtt hazánkfiai kőaMl aeanni térén aem akanuk hányni maguakat Mórt aai egybátköiaégüaket minden asemponiből uiy takinijUk in, mint ama nagy fftlaégnek, aa o<or easUndfts magyaa államiak leghűbb leatőrgámi epredéből való óraiaméi Kétaairaaea aaant les< a mi lamplomunk, meri báatyafala ia laas at Iti mindenkor a leghűbb mgyaraágnak, a relurmátua aaákely- ma-gyaraignak. Kérünk ssért sMraititsl mindaokil, — a kiboa ^Jsl kjffi — mk, bnpy nyujlana ha e»ak egy tégla darabkát, ha c«ak egy pár fillért Is a ■l építendő templotnunkhna. A aaive* adomaayok .Saabo\'caka Mihály 8iáaa-Rénsn* cimiéaasl kűldendftk lehatnleg oa év mé-jua végéig, a mikorra a vétil«(W eleiámoláet eaa-rataSk megejteni. Előre ia aiiadea jóakaróknak hálás köetöné-tttakei nyilvánítván, maradtunk Felfaluban, (Maros Tordamegyében^ 1896. január havában, av, rst. egybátköiaégQnk nevében: mindén jrt embereknek atertiA io«i vér.\'i: megyénként, vagy ezeken belül kerületenként a főispán, illetve a közreműködők által eszközöltetik. A kirándulásban nők és gyermekek ia vehetnek részt; gondoskodás tog történni arról, hogy a nők külön barakk-osztályban helyeit sasenek -el________ . . Utazás és tartózKodás.~A kiránduló cso-az álul k\\jelölt vezetőkkel a fő- és székvárosba s vonattal hagyja el Budapestet. A kirándulók külön vonatot is vehetnek Élelmezés, c) A barakkal kapcsolatosan igénybe, ha- az egészben fizetendő menetnépkonyhát állit és ebben to krért ad egy dij" által a megteendő ut minden kilométer* tál meleg ételből álló ebédet vagy vacsorát, után t forint 40 kr. biztosíttatik a m; kir. Kalauzolás, d) Díjmentesen megfelelő I államvasutnak. E határozmány alól az igen számú és nyelvismerettel biró kalauzokat \|t4vo1 fekyö állomásokról utazó csoportokkal szemben is, ha a kirándulók száma az 5cxx>-et eléri, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrtól esetről-eset re kikérendő engedély alapján, kivételek is temek tehetők; - Az egész csoportnak • tartózkodás egész ideje alatt váló együttmaradása feltétlenül kötelező BAKI ANDRÁS gaaáaek. SZABOLCSRA. MIHÁLY lalkéaa. bocsát az érkező csoportok rendelkezésére, kik hivatva lesznek a csoportokat egész itt időztük alatt l szükkéges felvilágosításokkal, magyarázatokkal támogatni és kisérni. Belépti jegyek. c) Husz krajcárra mérsékelt belépti jegyeket ad ki a kiállitásra. Jegyfüretek. f) Jegyfüzeteket hozat for-jaJombaa kiállítás igazgatósága utján, melyekben a menettértijegy, szállásúUlvány, kiállításba való belépésre jogositó jegyek, az ebéd-, illetve vacsorajegy együtt foglal tátik s melyekért a dij fizetés egyszerre és egy összegben történvén, az utazás kényelme biztosíttatik A töldmives és munkásnép felvitele a kiállitásra. A töldmives és munkásnép az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintése céljából tervetett tömeges felrándulásai te kintetében a kiállitási igazgatóság a következő tájékoztatást adták ki: A kereskedelemügyi m. kir. minister ur, mint az ezredéves kiállítás országos bízott ságának elnöke, messzemenő könnyítésekkel óhajtván lehetővé tenni az ország töldmives és munkás népének az ezredéves kiállítás és a fő- és székváros megtekintését, elha-tiroztaTTtogy á nagyoob tömegekben fel-rándulók részére: A kirándulókat érkezésüknél a kiállítás kalauzai fogadják és kisérik szállásukra, onnét a kiállításba. A délutáni órák a város nevezetességeinek megtekintésére lesznek fordítandók. ■Gondoskodás történik arról, hogy azok, Összköltség. Ezen felsorolt kedvezmények ^ * H mellett IsIniCOvé váKk-az; hogy a XIV ló 1 kahuzok^k.séretében. kivételes áron kiadandó nához tartozó vidéken lakó "egyén 3 napi jegyeHiT tehessék, tartózkodásra egészben 5 forint, a VIHrf-zónához tartozó vidékek lakossága (az élelmezést, szállást, belépti jegyet beleértve) 3 forint költséggel teheti meg Budapestre és vissza. — Szervezés. A tömeges felrándulásokat a Mindenkinek,—a—ki -ezen kultúrpolitikai szempontból jelentékeny országos mozgalomban tevékenykedni óhajt, a ki a nép utazást, érdekeit a szivén viselvén, a tömeges kirándulások eszméjét terjeszteni óhajtja: a kiállítás kerületi és helyi bizottságai és első törvényhatóságok élén" álló főispánok, mint,\| sorban a törvényhatóságok élén álló főis-a kiállítás kerületi és helyi bizottságainak és ennek megbízásában eljáró közigazelnökei uz e célra alakított bizottság avagy g"tási tisztviselője készséggel tognak a a közigazgatási tisztviselők közremüködé- további részletekre nézve felvilágosításokkal sével szervezik. A résztvevők előjegyzése, a szolgáim, részvételi dijak beszedése, a jegyfüzetek kezelése, a -felrándulás időpontjának,—az utazás programmjának megállapítása, vár végre bele agyasait, hogy elmehetek hutaijuk\' Barátom, minő egy mama aa! Ugy logaaoti, mintha legalább ia mlntS\'isralnSk volnék. Mikor elmoadtam aorhan, bofy. ki éa ml vagyok, magunkra haiyoll. Ki asm Irsa atéle aonitarabba illő nOrtölodfl vén aovia. Kedvei, elönékany é« nam Arai ujy a leányát, mini valami vén sárkány. Ahogy maisokra maradinak, én megvallottam a leánynak, hogy asereiem, hogy imádom...... honr átül veaiem. Méjkértein, hogy sem msejsa többé a tantijákoa Paatrs. Aa aam haj, ha siaoa ia páou, aiért nem kall magát annyira tOzni, éa péus nélkül is olveaMm. — Rol lakik a lantija? — térdé Baka. — Áa Aodrásay uton. — Voltál aála ia ? — Dehogy! Neki nem aiabad tadni erről. Baka takuli arcán OrdSgi mos-ily voooli al, da Daró Géaa ast nem vette éaire, hanem oask tovább basaélt: — No éa aatán 6 elmondta, hogy ast nam teheti, 6 lartosik u<él a nénikének aa kQldabéa ia aiivaaaa jár boaaá, mert 0 Igen jó Usllaaád csak: hogy beatéi. Minden aaava mát éa aéaaai... I A aőtát ajasaka oaak aittrka holdvilág aaokhot képeet. Tud baaaélai mindenről. Hohó! Moat int ttn>-kt. rólad is volt ttó. Mikor a napiaajiórs kartilt a sor, Bégkérdéstaai, hogy kit asarstlag jobban. Te reád baragasik. — áat mondja : „An aak aa 6nlö\| képi uraak niaoa adva. Aa gyü-löli aa agétf világot, astáo meg ugv jár aa utcán, miatna mindig aa orra véré loljaa.* Utáaoata a járáaodai. De bofyan I Ilyen leányt aam láttam még aoba, pedig te tudod, hogy már aokkal volt dolgom. Ha Baiaaa ismeri volna aty ilyent, akkor Miooayal aa A regényeiben aam lennének harmiaoévaaak a böanfik, Baka Kálmán hangosan lalkaosgott. — Uiaaestaagy váltoitatod a aáMtadai, miat a divatmajmok a nyakkendői: minden órában agy máaik. Hahaha I — Neveas csak te. Aa élet taaíl baattnkat ember ismeretre éa nam a könyvek. — Ugyan üéaa aa bántad te aaokat, a kika* tán még tegnap imádlál. Kd önben la akm vagylok még té^ éa leíeUg. — De euk&artm reá, hogy ások leeafink. — Kár agy leányra pa>arolai ast a nagy aaa relmet, mely niosi aaivtdben ég. Ki tudta nem leaa-a aaOkaégea, agy ifjabb alkalomnál. No elég volt már ebből.Jerünk moel a kávéházba. — Kálmán I -Mi baj? — Én a ím aMgyak. — Anán miért ? — Megígértem, hogy nam jágric eientul sahova. — Kinek ? — Neki. — Hahaha I fia, belőled bis Isten még aaarsa-teát farag az a leány. Ugyancsak gyámoltalan térj válik majd balöltd. Hahaha I Ha ast a dak megtudnák I Daró Géaa egy kissé aavarba jlitt, a«Váa miat a ki liöilettre atanjá al oiagát, kiagyaaeoadva est mondta 1 — Elmegyek, hlas moat már ugy ia alaaik a kedve. — Ki lo^ja? — monda némi ayomatékkal Baka éa asaal kilurdultak at ajtós. Elhagyottak, Imak voltak aa utoák miadaa félé. A hideg aaál arcokba etapta aa aláhulló havat. v At Andráuy-utoa aa egyik kávéhát homályos ablakala áttört a aaoe egy-egy elmosódott aa-cordja, melylyel a saél kacagva rohant tova. — Ida uegyttni be GéaaT — Nam bánom I — mondja jókedvvel Daró éa Atyóróasve tette kaaát a kilincsre. Amint iélto emelte a nagy peluohe-aiOnyeg-ajtőt, szemei egyenesen a kaatifnöi irtaim estek, melyet egy aerag vidám, neveld Baialembw állt kBrtl. Egy aaép atőkefUrttt bogárnaml Jaányka III a pulpituaon, aki pirulva lordtiá el fejét, amiat ot iureveité. — Nésd oaak te KáH.....da már ettél sarkra ia fordult Daró Géaa, éa rohant kilété. — Kár hogy megugróit a aaagéoy. — mondt Béka a kaoagó tatai ambarskaaa, éa elégfillea, mint a ki Jól végttte dolgát, hajtott M agy pohárka cogiaeot. Nsgy Ktnixtm, vasárnap. A korona bizalma. Zala, 10. saára (» lap.) A haia bölcaéifek nagy mQve, at 1867-iki kiegyeiéa, melyet Deák Ferenc lét aitett, amely biitoeitja Magyaromig alkotmányát, előmoidilotta a nemiet felvirágzását éa megerősödését, hivatottabb, hatalmasabb éa loyá-loaabb védőre a pártfogóra ai egész or-uágban nemtalál, mint a magyar korona dicsőségéé viselője, aki uent esküt tett e< alkotmányra a e pillanattal anriak ótálmal majájává leli, Különböző időkben, külön-böíö politikai irányok bárhogy magyaráz iák is a kiegyeiéat éa még ei alkotmány védelmétől közt ia bármennyire eltértek egymástól a néietek, aiiklaaiilárdan éa tör hetién hűaéggel ragaszkodott királyunk lel szentelt ezemélye a közős egyetértéssel kft tőtt szerződésekhez éa tőrvényekhez, biio nyos mértékben at egyetlen szilárd pontot kópeíVö a politikai ellentétek viharaiban éa aavar&ibtn. Magától érthetó, hogy alcorona, melyhez e haza népei lOrhetlen hűaéggel, hazafiaa odaadtssSl éa sziklaáillárd bizalommal tokin-taiek lel ez Qgyek vitelére, a királyi akarati teljesítésére. S oly yenütyt vSIaszf-hatott, akihea határtalan bizalommal forduV hat. Ai alkotmányosaág a népképviselet egyoldalú bizalmával nem elégedhetik meg. Mugyarorizágon ai Qgyek vezetéseihez mind a két alkotmányoa tényező bizalma siflkaéges, a korona bizalma éa u nemzet bizalma éa caak e kettőre támnsikodva lehet és liatyd Magyaroraiágon kormányozni, csak u a személy müködhollk áldásosana haza éa a nemzet érdekében, akiben egyesül e két hatalmas tényező, bizalma. > Midőn Wekerle Sándor volt miniszterei nők a korona biulmát elvesztette, midőn Magyarország királya nem viseltetett többé az okvetlen srűkségee teljea bizalommal mi-nisitertlnöke iránt, a nemzet éa a szabad-elvű párt bizalmát még mindig élvezte Weketle. Ki aa egyoldalú bizalom tartott mindaddig, mig a többség be nem látta, hogy nem politikua magatartása által We-kerle a\'l orona bliiltftát alaposán eljátszotta Gróf Khuen-Héderváry bán, aki Wekerle ajánlatára megkísértette, hogy n korona bizalmával felszerel ve a nemzet élére álljon, aoha som birta Magyarország bizalmát éa a korona annak eliameréaébun, hogy tanácsosainak okvetlen birniok kell a nemiet korlátlan bizalmát ia, a lényállás legtisztább I alkotmányoa felfogáaában elállt a bán küldetésétől, hogy teljea bizalmával azt a férfiút ajándékozta meg, a kit egyúttal a kormánypárt bizalma ia kijelölt a vezér-szerepre. Báró Bántfy Dezaő a király és az ország teljes és határtalan bizalmát élvezi éa e tudatban vaa erővel éa bámulatraméltó erélylyel teljesíti kötelességét. A korona éa a nemiet teljea tudatával bir annak, hogy az ország sorsa a legjobb kezekben van, hogy a miniazterelnöki kötelességek lelkiismeretesen lel\|es(ttet\|ek, hogy a viszony korona és nemztt közt többé nem zavar-tátik meg, hanem szorosabb, tartalmasabb leazen, Báró Bánffy semmit sem Ígért, amit meg nem tarthatna a mindazt teljesítette, amit igért Helyét megállta a legterhesebb viszonyok közt s gyakran meggyőzéssel, de mindig ai igailelkű kötelességteljesítés th-dalában cselekedett, amint lut a korona bizalma éa u ország érdeke követelte. Méltóbb férfiút nem leh tett volna e biia- M lomra érdemeaheni, melyet\'báró, Bánffy nár oly rövid idő alatt igatolni tudott. Az ország felekezeti békéjét megóvta éa a békéé ejlődéat előmoiditotta éa blitoaitotta. A király éa hfl magyar népének feléje fordult bizalmát minden irányban igazolta éa m országos politikai pártokkal való kűzdelmé gen ezután is a .maga részén lógja találni korona és a nemzet megtisztelő bizalmát, őt támogatva, erősitve, bátorítva. A király választása, — ,telette szerencsésnek bizonyult A kiegyezés gondolata erősebb, népszerűbb lett, mint valaha volt, éa az ország Szabadelvű, üdvön és gazdasági fejlesztésében egy tömör, szilárd szerkezetű és egyöntetű többség áll a miniszterelnök oldala mellett\'.a odaadással lámo gatja őt, A haiá halhatatlan bölcaének műve kipróbált keiekbe van letéve, IBM. február hó Sáa. Február A „ZhIm\' nap tár m: 8-án: A „Polgári-Egyléí" knzgyUlého, 8-áa i A os. 4» ktr. éB-lk gyslotesred ba«tflereef. B éri: Portások 4a távirék lílUlfttMga iéti A vasutasok mulatság. 8 aa; ás—abuv, jótékony nfagylet • vlaslma. t— 0 én ; A naiyhanlsasláli. belegargélyaA igylel XXV. évi kósgyllléKO. B-é: A katonai hadastyán-egylel ktta- tyű éso, 16-én i A •Ttrua-Kftr bálja, 16-án s A kureakodóUnt és lperhsnk XXVDl. rendé* ktlsgyO éa. 18\'áa ; As ^Irodalmi é Muvéssoii kör" estálye. liaitelelliéH tagok ueiisleiuel meahlvataak Tárgy-soroaatiT. Elnöki éa takart lakatta. I. Haam-visagálók islaaté** és raaal kapcsolatba* aa évi ••smadáaok balerjesetáe. 8. Aa Iwntabis le»ó iSparenaraokl is sásikManÓ tiaati álláaok twAlté. 4 Mattal laéUváayok. (Jeraat A aa-táal Indítványok a k8ar®léi előtt 1 nappal aa •leikkel írásban kOstendék.) — Lshlialat aarsawaak. A f)ái-smí IstoMl áadsrtyéi/ tffUt paraacsaoks: ImII János aa elaókséckes intései lasélbaa lülkalaasatt taaadOI astaU lasionduit shWi álláaárél. — Hataiaa»k. A köratkssfl gyáaa^aatáat vattai: A csaktorsysi állaoti a aása poi\|ári flu- aa laányiakoia laataatttlMa aéiyaa stajrsa-dun sai\'vsl tudsiia asaraiait kartarsának Wsrasa Déaas polg. lak. aagédtahár uraak hoesaas aaaa-vedás utáa, alia 88 ik évéba, iBrtéak vyaaaoa •Ihunyiat. A boldoMitaek tttldl maradváayil I. b« 81-én, d. a. 8 órakor lógnak a kaik. valláa s«artartása saorlat ftrttk syagaMara kaiyoatataL A Kfáisittohilsaialfl lobraár 1-én, raneH 8 ó. log meglariainl. Csáktornya, 1,898, (anaár hó 80 án, Áldás éa béka porain I A polg. lak. lantos tülelo. — Poirn/ukj/ Jbdö Kanitaa állomái fOiAbása maaodlOaOkéaak lljn neje: átül /Wysr Utrnlnk lsaaár 2Uán élőiének 88-ik éviben alkusyi. Hot aaép koaaoru bnriioifa iiöS kó^OT-isót, moly bon ogy bű hit von és goadoo anya alassaia Ikilk áfniá\'. — Htyy Zwgmond torna nsgykaraskadtt nej aattl Laáyi/dtf Laura, jía, W «n életének 84 Ik évében elhunyt. Temetése pintokra déloléU my -téasvéttsl mbi ri^bo. p DK Siigfíhy K«rwy ktr- " 7 éve* Oaoská\|a: Kcrnil boeaaaa >saavsds ntáa Isnuár 28-án meghalt, Ssáwbs )ö barát osa-loslk a mélyen aujtoU naűink bánatában - MtrgyArl klrAndntaa. Január bó 88. da>utsn a nagykaniseai íelalS karaokadslmi iskola nBvendékel Kdrpdti Mané, SlWMi Vltmoa é F?-dor balamuu tanárok vose>éea alatt tanulmányi kiráadaláai lettek a slltgyárba, hol RtutnUry Érné éa AMM Hiohárd s&rmtsier kalsoaolása flténi A iiiykanlnal BaiiknyrvaalHek--tnellBlt mindent ^lapoaau —a\'Lintaitrk A ki- XXII. évi ronda* kOsgyűléiö; 87-én: A natykanlaaai Haályiiyli-sB-vetkrsai évi readee kUagyttléae. HÍREK. — Delit k\'errae ftmmaméljr. Mi b\'errno halálénak )0 Ik évfordulói» aikiinávl a nagy-kanlsaal MtK ktrkMmi itkoln Aaképaő koré [anuér bé 88 án dlsagyttléal tartott,, moly Ulrnu waééry Imre lolaA imst. tannló tololvaaáeávai nvitiaib1* meg. A felolvasó Igén elkerült munka-lábas DM Terene lavékeanágérél ériakoava, liűlAnBaen ennek aaA8okl eiker»lt méltatta. A (•Inlvaaáa után Xreai* Oa>kár fel\|6 oat. tanúié, 1WA Kálmán: ,IVak JTereac emlékeaeie" rimtt költeményét aaavalta U nagy lialáaial. Majd StUmingtr trene polg. felső osi. lanalé olvasta lel; (Dák Verena éa a klegyeséa\' olmU •sáp tana\'mlnyrél tanaskodé munkáiéi, melyben klUUnliteu Deáknak elkntjnányeak •iaa<sállitasel a 87-lki kiegye<a kAsttl aaeraoii érdemelt fejiegetl. A dlasgyűles Krnit Zsigmond kB<époest iseulé sssrelsiával sárédull, ki Igen lendSIetéeen adta elő Sulu Károly iDeák Tereno emlékesetéré* eirnű kBlieméoyot. — JaailiíMvpaijr. Ma easdraau e«t* * nagy-kanlssal Koresolyáa i Ksylét jégpályáján ténve* világítás és a ttUolté-aenekar kOaromfikOdéso melléit nagy jégOnnepély lartatlk. Kesdeto 4 éa fél érakor. — Ylaaga 111. \\<!»..< Juliaka é Trtlltr Mariak* liisasa\'otiyok január bé Bl-én kittlnd sikerrel tktték la a narykaaisaal m. klr. posta-é* távírda hivatalnál a posta- és távírda kladéi vlatgál. — Mat«s irar. A OS. érkir. étlik pya-logaarfd aeuekara «a ittesi llsatikar ea^rakoata-táoára e hó 3 án Nagy-Kaniasára érkeok. HéifOa aártkArtt hangveraeny lariatik a »Polgári-JCgylel • aagyUrmábou, miről a tl»atlkar lemerénelt meghívok állal értfaitelke. A hangverseny kesdeie eeli 8 or. — Hadulyla-eiylell klnjéMaUriK Batthyány Lsjoa flnmel korwánrsA ur ö nagy méltósága védnthMge alatt allé nagykanis»ai katonai hadastyán béiegeeiélyetéal ée témetké- laéei egy lel folyó évi február bé 8-éa déatán 3 órakor saját hoiyiségéheti tartja évi roadre klii-!gytté<ét, melyra a t. rendes, pártoló, dies- ée rándalAa a afll kl\'Unn inanujébel megiendégel tetvén, osakhsmer Ulkea baniulat uralkodott aa UjusáK koréheo, agy boty egyináil kAveiték a lelkO«sAai8k. — te led vén, a. társaság vlgaa vlassatért a »úro-ba . — UJ ssjrsklajfVUétlk. A belUgymi- ui-a8\|f 2Wa.váraiegyébén a nsornt anyakMyvt kerttletbé tarlósé /.ala-S^ent Mihály éa a beoea-ssem lásalnl aayskóayvl kerületbe tartosó PftlSske kBaaésbél Zala S<aiii-Mlbály asékhalylyal ktlAa anyakönyvi kerolrifi léteelieit. A psroai anj4> kóny.vl karatéiba a I7aitl\|tyinlülit«r Stikily kn nO, a aala-aséiii-mlhályiba pedig Kottay Lajost uaveata ki enyrikönyvvésőtökké ti éket a hásas-ssgi anyakönyv vssetéaáyal és a háaaaságkBték-néi való kBsreműkAdeesel Is steghisis. — HaaiTerseayee táMeetUi. A eaar-gól Önkéntes lllsoltó-egylst 1890 éti febrnár bó 8-án ss\|át péeetara javara a ,Ki>rona> vendéglS nagytermében (iyulalslvi Uulyovnaky Aladárné vsdnAkége alatt hangyersenynyal AaasekAiBH tásoéstélyt repdes.\' Reményi Samu tép. elnök, dr. Nagy Sándor titkár, Petruaaálek Fereaea ellonffr, Bauoh Lipót pónstáröa; Bárány Ojata, Uátorft Latos, fileler Arnold, Fürdés Ksreaos, Frled Bamu, Uájas Pál, llerdi Jóasei, dr Horváth .lówel. Jakab Jóaséf, Jttliker Uuaaláv, dr Kováén Henrik, Konnleohner Frigyes, Poslek Aatal, Sí inon Pál, Vágó Gyaia, rendesSk, Beléptl-dlj: Ssemétylagy 1 írt. Caaládjiy 8 Irt. — Kgven-ruhás lásollók belépildíjat nem fisatnok. Kesdsie este\' 8 órakor. Aa estély ilasia jAvedelme aa egyesftlétéi ért súlyos anyagi vesaieséi pótlásira fordlttatili. FelOlttietásék kAasAneitel iogadtatnak éa hirlapilai nyugiátatnak, — As estély mű-aura i 1.) „Viharban\'1 Dllrnertfil, elAadja as Iparos ilalklir. 8L), „Felolvasás" Palágvi Lalea artM Budapestről. 8) Mendelsohni „Andante" Hsgadtti Kngel Qnido. Uordooka: Kovács Sándor Bar-moainm t Uaiorl La\|oa arak. 4.) „Felolvaeás" Ssaák LuUa 0 naivságától. — A ilivahársisi aaaa. A draekoveeal nagyvendéglőben tObhen Ültek együtt: polgárok éa egy tóknpeo. £a alkalommal két lé eladása, Illetve vétele felett Itták szokásos áldomást Mldón a jó kedv már a legnagyobb tokra hágott, aa egyik polgár mindnyájak meglepetésére oon-eutáita, hogy tlaenhánnan ülnek as asstatnái, Mlsdeakl halálára gondölt, a mely ebbea as \|eastasdobea okvetlen be tog köveikeaai. Itt tehát a atomom eeeményt magakadályouadé, isit. a Nagy-Kantsna, vasárnap. ktdm kallatt. A tiaea bárom öasaettlt; sí egyik •Bt proponált, boey a tiaeahármaa Mámra való takiatettal aa aentelhos kall hívni a asobáhan lavft ttkaparét. Ka indítvány! esoabsn, tekintet* tel aa mkaparó iamert tve«i képeeeégére éa ai aantalon mindfleees csak tia liter arcéig lévő borra, egybengnlag lensafeaták Nem volt Uhát aái hátra, miat arra % gondolatra jutni, hogy távoa§ék al bál valaki aa aastaltél. Ba a fai* aaójaiáat asonban, tekintettől a je\'enlévők iamert káéi képeeaágére és u eaataloa még lia litar •rajáét lévé borra, eaiatén egyhanyoiag leeiasaa-ták. Érre ma volt mást tanul, mint a lii>ntí»f-gaadik jelenlévői kidobni, a kit.-a lókupec ki-máiyében — tekintve hogy k/áldoanáat már le-Asette — ki is jelöltek. A lókupec a dolog másiéfébői kifolyólag vonakodott, mire a tisen-keuő knrtoatalombps fordult a a kupeeM! tölték kifelé, aki biaony minden arajáoak kifejtésével saétiokődte aa 0 pánsén mulató atyafiakat. Etra ériái dulakodás, ütee. verje támadt, a mely a kupac kidpháaával végifídött. tinnek megtörtén lével 4 tusukét gyöaő nyugodtan bár, de réea ben lekarmolt arccal éa magdagadt fejjel ült vissaa aa aavtalhoa, bol a megmeredt bor mellett agtmáensk ho—iantartfrerűi, egéssaégetkivánva, őröltek, hogy már niuoeeiiek tiaanbárman. — A klvaUI «<ká\|«. A perlaki telek-könyvi hivatalban nagyon aok aa egér. Már telni kelten, bogy falaktnak-* dn»ái tartalmai* telek könyvét megapruiek. tolt $ta\|ét veendő H/után macika ufcán-Mleil eéai.i, a mit a perlaki járéaorvoa kÖTc-őnion fa agy caiaoa eirmoa alakjában. A oirmoat léhát meginvitálták egy kia egérpeosenyére, a mi nagyon híven akadt a a oirtnos megberátkosott - a áivatnloa lovagéval. Jé lakott állapotban kedélyesen aétáltat egyik aaafalrél a marikra, mag-megáll egyik \'dolgosé tisat viselő előtt, aiutan mevelégadettaagéaak élénk doromboláséi kilója* »éat a«va» méltóaagoaan é\'sé\'ál egy másik hivatalnok boa. Midőn aantán körútiét befe\|eai, la* 1896. február hd 2-án 03 A UNOK Btalaatay Láaxló. . 4 \'\' (Falytitáe.) Ina lasáergálfoa Agaat—> Hogy a halát énekük mint hasassaretö éa ha* lelkesüli exti hanem jói esik latnunk lelke érselntftü, midőn Zala. 10 aiám (^ ImM _ --"- 111V 11 \'-\'-■ ••. ■ ■ - -\' 1 " I seeabae biioa> seakiaaai »sol\|ilUtja ki ArtaatUm kia«eét Ni kartársat vágyakosé Wkértttttwfc aeat. : ^ .....J X. ar taliát koaass siaaáisin lagyflikatatiaa Mtékeayaégat hordott magával -éa -mtsdaeker káaayabbaa lélagsatt fc\|. vslakáayaeer több kavi távatlAl aláa kadvaa kii fcluégátfl baj náthát regyegé nMM, njbél karjai köeé eserithatt. Egy k»t# lakat, hogy X ar aaekaaai aégy kavi lávatlét stáa lírtalia toppant ba lakásába. Aa A raaa Hiléa\|a egyeete air agy kats nem aduiv k^t laagárál • a fltlák«aja4(aak mtváUa alvá goaata mallaíaai Mjr»a«" caak falébrwttak éa itaáklvll aiagklaosták; N«ai laéatt srtlkadat n.acáa 4a agy 7. i^f i^il^aia M^uUUnk a«ip érában vArstlaiisl, aúatUa ktradáa ailkfti mglalaat. iájáért lelkaaűlő Jjunál nemcttk nem etodáUttl la atiál, a adt a kapsba tálait vi«asakákkaat Bgy lar^áár eat, hanem jól ^^ állott etl aiafraÉVasl bstaraival, malyakai \|é»\|«a aaibarak iielkesülve Írja rskaiglttik, Mrök^11 lakáaába. Ragmá astptégbaa mo-T •\' aatfagva, a megtapstéa aOadaa Jala aílkftt Up.il ilfja f#ía íága, a kiüek ftUiban két aiegvará aag/aága tigloa ragyoguit éa a klaak Jsaét iahaatét ariga poagyola takarta llag áÁbbaava néata kai a filaaégét, bal »ag a\' gyttayttrft án( vélys drága bútorokat matyak a nagaagyobbltau lakiakoa már al voltak kalyaava, lába anakaaai alaep\|iaát a drága aayraa aaánfig^a, aiagréttlU árvát asiagas valtat«L tikár-baa ptttaaHa mag éa kélaégbaaaéaéba bajái "tépaa kiéit aa amayra fBHaanaa e váttasáa baaaétj !* vify kU n«gla-patéa Máaioira, édta>«!" ll«faMIS 9 kiao^kV !- taaiélté a flfj. .Tatálé kit" .atialaluai, kitaláltam* RrJ rabaa kaa^lrát «gy«a«a»a aa ágyvédhtta éa aliaadja a tény* állást. vMaai akarok többé toUal artál a ktgyérél, a ki Ma vágyásért aagaw wagaaalt I4 Aa Igyvéü amgékoa hivatja a aaéfi aaasasyt éa tadaka\'ja a váliaaáa okát: »fév\|a falbatal* maaati angam a vélépar mi»KÍ»ulitA»Ara, kéaaytlaii él«4»«kl-áal véáe^a üst aaainaynia \| Kitint. kinüimil tviil trt? I aaép aaaaoay j „Kadvaa igvvéd sr, fs és Arjais iaag vas ba oadalva. Ugy látaaik ás ^J bátorok aavarlák ai«g, Da kát lakalak áa rüla, Hogy a I«gaiala4 oaatélyasriijatékaál lágsyarltiM ss agyis flkyavaaiés\|ty így agy aaapáara fai antiMpJ a aiaij^f liéllé I VIHinffi K kogyHT dl mikor jOn be egy ptcika podig a lea eredményre wiat, kényei gygyrotöm ím agér.r" Ha el* „ttötc hsjjyrn Itt iwa ét Gyásx\'borulnt ngcd aa raj^aa\' A jó baaallt tartsa mag as latén Hadd ixeresae nemsetét a haaAJAt.\'l I bármily ejtyei^rüak ia a sorok, ag alig 18 évaa [ifjú tollából jönnek a még tetetni nem tudó Ifjúi astv értelmet Vagy agy másikban dalolja, hogy [esők a hasát akarja magénekriui méet nem_ .Kengrk hasát t^s nemietat Mert nomsetam a basám Agyét Hxivcmcn hordatom. tsaltkilosi férjem srsm kliékftt msjd valta ar téaylag terül a meleg kályha melleit, a helyett, hogy doigoaé tieitvieejőknél gyakorolná telllgymeti jogát. — Icrláavéaa. Ujréi kAaaégbea a aartée-véea megeaüuven, a »aokáa<ta hetlváaér keddaa mér megtartatott. Jtyk kőaaécben a eertén-váan hivatalosan konatelaltatott, miért ie neveaett kte4g vér alá tolyaa^uti, — Aa meéefrj birdatéara felhivjnk tias-telt olvaaóiok figyelmet, mely mai eaámunkban késdltmik, — Midőn a nagykiiaftneég eaitaa figyelmét Vngkváry Léaelé himevee Ml holdén oaag-lédi gyUmőloafaiMkola)an«k mai aaémankban la magjaient hirdetésére felhívjuk 1 egyúttal ieleasttk •ai la, hosy b atoa tudomásunk aaerint Unghváry Ldsaié-léla gyOmőIoefktakoia telep egyike a leg-llivabisbatóbb gyémöioalaoaemale baaseraéei hely tek, bonnét hiteles lala, eaép nővéna. rendklvttl gandng gyökérse\'ü eleterőe e«emetet éa vadoncol, kitöltőén otomagolva, igen nagy mennyiaegben a a lanolonébb áron kaphatni. Igen nagy előnye a iamkniának aa ia, hogy homokoe talejoa léű aul, már pedig áltnléaoaan mdva van, hogy a kamuk talajból kikeréiő eeemeie mindig jobban toanmiik. mint n aabéa, iaaapoa vagy agyaglőld* Imi nevelt. Mngy előnye esen iskolánsk továbbá ■aéa aa la, hogy fajainak legnágyobb réanét n leghitelesebb iorrásbél: Bareoakf Málétél S«e-reate ba Unfkwáry Lénái kimerítő nagy árjagy-•ékét kit^nnlomrn bárkinek ia kéasaéggel meg kaldi. ki iiHéimi ii mi MárA Éaíiiiiivv\'-^IILisii tábbé tgyvdUl atra sasi aiagy éa év nimlaaaTT oasűnyeohT lágyai Váaárléaátél, mart aaokkal avarai likai éa mart I lg- a raatalia ladokuiatlaa féléihaayaégál, — fttvágytalaniág én mlaésansmá gyemorb^lékuál melegen ajánljuk tiaatalt olvamVink Agyaiméba Cgger aaódapaastilláit\' Knpkaté E6 éa 10 kraa íredeti dohaankbnn min-dan gyégyaaeiéérhan Ü neveaebb gyógy Osletban, Kő- ée aaetkü\'déai raktár ICgger A. flai Nádor gyAgyssertára Bpasten, Váci kőrút 17. IRODALOM. Hogy as ember lelkére a tavasa, as őea, Iliiüliiafcl uiiuik. habéi aa lllei^aap iakiIMM lelkületű, as ie tény. Igen sok prózai gondolkodású ember sséjából — pl. egy ssép tavasai nap reggelén — hallhatjuk »ah itt a tavasa, gyé- vM áa tmép őísi napok járnak as idén.\' A nyárra vagy őam ynflfltltolM fUf hí!y M ember eg\|abet. mint hogy meleg, wi vőe nyarunk van, vl\|J UH^ enyhe telünk. A tavnaa és aa őas as, maly a Hatsl küllői kedélyeket megkepja, dalra Oastőasi; «Vlógy ha a tavasg vtrágt IttatoBva meynyttának. - ■■ A termessel lemplomáhan moeelyit a dal Aénak^ A terméasat a küllő olt\|km% ott gyönyörködik as éleiben, de ha as őts jő, bus pmtztuhftara gondol, egeai lényét PtaáM km llrtéaiUia kariag a ISvávea palgáral kan. á 0»ty cirlk aléke é árabáaaaak alaaé)a cSím, kadvaa kia aamaaykál aevea aiagáéaak. A Salat balgyeeké> aek béjaa. léaaáa anáaaká\|a vas im biaoayoa aaábilé géd-léaakákkel SMlyak a aaép Írást latkaeaéé ftrflaksak lángra WkWalják a ml vél X. avaaeayaak pici plraa ta^ja, karit ajkat, gyeagylBfieia, ISaaa takata aaaaiaisak paraaalö lakta* tata, kikbe Játssá lakela kaja, aiatyaak daa Artfi oaak ae> Um tegedtUaaskaések a lagsiabb tlaeléat élvatoak, alal aavkas H>s éftéak, viéáai kaéétye, a Mtvásalembb aaa lanya k aeytkévé toaail Ü Lakai-a aaadélel. ka X. sr ss é Uato pár^t ety flaavé mawl—>1 vaaal kerti, a maly Mali. lett a awgbold gajt Rtmaa érsalaiel agyaacaak allörwilaak kas* s tény aa, begy a kamaksdatari atssé ur, kisek évi téve- ^ áalam aaki éa feleaégáaak agyán sysgeél éa geedsélkllt pe%áh ■nilbiláil béataatlett, alléi a naptél kaaéva, kogy amfaiaait a világ Ufkaléfabb amlarésak k\'peaMa aMfii, assk acyetlaa kmtteéay kaaaittetle mi 1 v ékIái, is t. L Ugy se é»aek iataatékaay réaaét ettkoaátél távét. Islati ataaá—I kallatt aOAItmk. BtsoU acyaa sajésak baaaeMm Hlasaétea, a ktnak racaaskaéáaárét mi veit gyieééva, - éréaiklr m vnaninnaknnli. Kagyen kailaaMa kin méalaak a vaaSlaaakkal. á v«aataauk régeta éráik agy oly 1 aaaklapnak a bláayát, aaty klsárélaa teák vtlkk éa a vasári makkérééaakktl fegtslkeaik Kaaa régéta éraekail ki-1 áayau aagltatt a .Magyar láaWkoééa" (BaJapaat-u S«ibársa a. 7. aa.) a aüdfta aagymásia laééaliél. aiagaa raaga ataska-társai éa vidéki tavatasdi által aaaiamk a vkléki éa Idvároai vaaailgyi kirakat a sapttapoksát ba«a<abb káalt, basaai a ■laimiarlanbaa éa u átlaiavaaati éa botytáréakl verni Isasgatéaáyikaái lárgytláa alatt lavé larvaaatakrfll alálépla-léaakrél Jaéaakea illiaiaaae értaaiU alvaaélt A lap ety Sfyaaa van markaaaiva, begy abbaa 1 pályaőrtől keaüve a töWlgyalölg aúaéaakl wagUlélJ* as ét érdakié ktalaaé* ayakat llival aay aaelgátaiol lelt a vaaataaekaak aa állat, kegy aasytre titkolt agyfarakaaaabátyaatot aagy aayagl álénaalek áráa aagmaraala a a ayllváaeaaágra aaala. Lat káaalabb aa aj aseliátaU raadtartáat fogja káeálal, aialy éréakaa baláiwaáayt lartakaaa igy. a áaatéa aléraáaetaado, aaai laaaaak 100 ftlaa aiéAaaléaak atb, A lap aláSeaiéei éra: aagyadévra 1 fVfc 10 kr., agéaa évra • tti. MaUlváay 11A »uk tagym klléetsak. Lavatoséapos lértéaé BMfreuéedeléaakat la aUbgad. — 4 naMséall kAráéa. A véu Barépaiiak tUbaa aiaoa átég ba\|a, fagialkualk tekét aaáiévsl, a s siat aapek lagaaassáoiéasbb kérdéaésak tarja a Déiaírikai boavodalaia-kai, a trasawéali kérdéat. Saásiati avval lagmktniéJlaahb éa lagaépaaargbb hatilapaak, aa Ovaaág Viiág. a aul aMgjalasI (é\'ikj aaAaiéban igoa éréakaa, gaaéag képaaroaatot kéaei a Iranawaatl aeB^syakrét A mily gaadag kégakban, olyaa alékalA asávegbaa ia aa (Iraaágvilág a kall aaáa^. írtak bala: Váráéi Aalal. Aéaijék Páaéer ér. Palk Zalg«aa4, Taakráé, Néaiatii öéáa, Máraay üaaatáv atk Kaaakivtti agyaaara kél ragésy jalasik uiag as UraságViiégbas : agy forrfitoU és agy araéaU, aa iitébbl\' les kedélye, a xaj4\|ioou lógta. «Mbr kéjeid t«eémeléd. lehervadok Ka ie valed.a) De hogy Sselaetey egy mélabús dá)ben: »Uyáaa airnak éjjeléit kedves leénya»%i hantjai felett bu-! songion, vagy hogy sorsáról panasakocyék as, kl \|ugy esőlván gondtalan anyagi helysatbao van, I terinéasetellenasaéget, erőtatetteéget von maga ütlü, éa a senlimentalismus. mint irány befolyását engedi köyetkestetni. Vagy a multat siratja, I hias alig 19 éves, s mér is buaul a múlton: Iteá a boa jelen Világit aggatom H a bájJaT elvirult 0 Multat aimtgatom ^ Majd a ssereiem leié fordul, búsul, kesereg, örvend. Vörösmarty esen soránnk: t0 ssereiem, lelkem üdvöeeége, te öUs meg hatáaa alalt kasdl meg a sserelmi költemények oiklusát .Ssereiem" cimQ darabjaival: •Hssrettem a leányt, a l\'avahe kellrmiu. (l tűat fel kéiuetem aaaiid halármin. H Olymplg asáitva érseiem kevében Ot aengtem Ampmon iitné^r húrjain,• Parsse ssaralmében eaalédnia kallatt 1 •Mert kit aslvem egyetlen aaerelme K kebel tréiüára iJtetelt A kegyee aaép Ninon gerjedelmo Kénvt gyakorta Kámoest lőn — kénye gerjedelme engem megveteti) V aéékivalal (éadapaal V. ltald<aloa 7, I késyvalakbaa. Aa Oraaág Világ a lageioaébb képaa kaUtas 1 aláSaatém agy aagyaéévre mak S ftrt, Mautváay más kiváaalra legyes klíd s kl les 7. aa. — .Irlala- al«a \|\|aéáikaa Taévalavé, begy Légrédy taatvérak sékásy évvel aealélt kiadták PlaauMrioa Caaiiila klrsevaa „Uráaia" oiattt taftvél Magyar (Srdiláabea. éáaaa Ulaaatráiva a aa eredetit is ftttttnuié diaaas kladáa-it a vitágktrt aiSvet a káaáaeég kevéebá né* doaabb réaaéaak la beaaáflrkelébW taayék. agy aépasarS eleié képaa (lauaár aagyvdlki kiadáit la raadastak baldia, aeelr rSvtéiléa aálkSt a káayv ta\|jaa ad^égSl, aa INéeti ^áiiii kéyk «ty réaaéval %ial\|a aagákaa a aMlyaak ára flsve aaép békaláaaata kdlétbaa I árt S0 kr. ■es^anialkeie én tw»knáé fleeksl raiap k»i\|vk«(«akaéiaékai Isgy SaattaSa. Velőasinüleg a ssereiem érsetét esiva már magában bordoata 1880 végétől kesdve, mart majd minden költeményébe beviszi a sserelmet ia, a ö maga is Írja, vádotyák, hogy ssendmea, vm\\ <8aerény ének sorok Kőeé bogár eaemét 8 pisinké aaájt irok ••) Kiaértsak mag, nem tudnánk-a iljukori költeményeinek érselgősségére éa mindaaoo hibákra, melyek ellene fdbosatnak, valamicske mentségei ) .Társalkodé" ta». 70. as. Bidestey U \') .llonmflvéu tS3a 17. ss. Hseleetoy L \') .Regélő- léé!, aaepiember a Hasliatev L •) .HonmOvém" iáéi. ia aa. Saslssliy U M .Társalkodó- ISSS. 1 as feeieeSaj U 1 .HonmOvéu" tese.tt.ss. Skslsetey U T 9Honmüvém4 ISSS S7 ss. Hsslsalsy L ) .HonmAvési ISSá Iá as. aaslsstsy L NagyrluniiMa, Vasárnap. />ala. 10 szám. 15. líp.j kigondolni. Ezen költeményeit az ő tetke szerint) valamint u ember saját magán lapasztalt érzel-meibői lehelne tán kimagyarázni. Az ember természetében fekszik mar az, hogy bármily jó dolga legyen is. még sincs igen sokszor a sorssal megelégedve. Az élet ily * komor pillanatai még az if)B-kort sem kémlelik, sőt az ifjúnál gyakrabban j • megvannak, mert enoek fantáziája élénkebb, a a kis, talán képzelt bajból, képzeime nagyot alkot; s ervei kapcsolatban mik jelennek meg? A komor gondolatok. kiig ezek nyomai másnál el-l enyésztek, Szelestey könnyen liangotlmrö" tBlkej versbe öoté azokat. íme táji a borongó hangulat wsfysrinti ftatslknri hőhfmfnyrihrn S valljuk meg, a kor akkori igényeit ilyféle versek kielégítették, mert könnyen folyók-, hang-i^aios rímekkel, jó technikával inra a (ölre, s tartalmuknál fogva különösen az érzékeny női Hívekre halottak. Ezen kezdő működése Szelesteynek kedveltté tette öl az akkori olvasó-kflziiiuég előtt, melynek legnagyobbrészel 1 nők és az fQa^t képezték. Az almanachok kiadói kapva kaplak azon irók művei után, kik népszerűségnek örvendtek, 8zlea-teyt már 1838 bán Telkérték hogy »z »Emlény«-be írjon. 0 küldőit is egy költeményt, ily cim-■RTfiT remén; hez :A ajkcr - állal felháborított írónk íS41-ben .£rze)emvilágok4-ban eddigi költeményeit egy pár tqabbal megtoldva kiadja, a .Pesten tétele alatt ismerkedett meg koszorús töltőnk Vtrftsurtjrvt ki nwi\| kevéabhé buzditá a fiatal költőt azon pályára, melyre még akkor Jygsggi adják inagukül valódi kitartással és el tsántttggsL1\') De néuUt, Vlaniiírrr a* idemvirágok\'-hoz, hozzácsatolt költeményeit. Ezen áoeliKTrragok bizony talmik. ,Lemondás* cim •el kesereg a világon: •Hál, bol itt iüt élvnti viragE \' —_-__Hol ima itt a földi üdv, ayfinyW A teumlés «g» ______ * Hogy iey iQn a uiv ifjugáea. ku áttás csak zsirof 11nrőtfirl* anjámliuz* és ,1\'ál/akép\', szintén- t kónyvjt-4 lesebbjei közé emeli a rajtok elömlő vallásos érzelem."! Megklsér/etle ö ballada írását is. Kzenj ballada .Botond".1) nevet visel, de biz li\'ém erős] egy csöppet sem. din is Botond regiről Akarnék szóllaoi. Leírván, inint tudott Bárdjával fojtani." (Falftsttea UntkMÜL.) Szerkesztői ftxanetak Kgyjeleavett. Ha asi a hangvemayos, io«-bolAs táncmulatságot nem rendezték megelégedésre, ext legoelszerübb • rtnd«<ő bizottsággal tudatni. Azért a közönséget ne na»aasuk el, mért talán más alkalommal jobban rendezik a mnlst-mgot a altkor meg a közönség maradna baj a dolgot raost nyihíjnoftan Hzel\'őzietnők. M— r. Létrád. H ne^ét silves less vállak 1 tudatni és bnieegye/ik, hogy vanM alá irhamwk, \| ám lenyen: közzé Ua«aQk, .. Maajl. Költmnenyekel csak nagyon kivételeit esetekben közlünk. Teeék inkább valami ]irfaai ■mwiktml\' prébalhoani. ■ .1 1896. MtriiAr hó Iá Köszönetnyilvánítás. Mindazon I. barátaimnak a Maará-seimnek, kik te-ejibáteilen emjékft Ma asll. ptrgtr Hermina elhunyta alkalmával a jóléafl részvét jeleivel meg tiszteitek, aa utón mondok hálás kftezönmat. Nagy-Kaaiaeáa, 18M. iebraár 1-éa, Fbtrafiity Jml Dr. Felelős sierksaitfl: L A H K ■ I Laptulajdono 4a kiadó. IICHIL rOLér. 19 l-l Vasúti menatrend Értioyu 1896. lanuJr TW ---Illlw áHamia-- — "Hr akarja magét temettetni iíffltteftitf Merél»\|\|-^-te^eTT «De nem! még egy pillanat virágát Jtórezért ténHu* aaletofci Mely betŐIU lelkem minden vágyát Éreztetvén a lét boldogságát. Aktái í uá\'é^f aztán \'fticgnatolc !» Hál tfz élvezet fiz érzelem világa ? Érzelem, « szó már más gondolatokat kell az ember belsejé-ben. .3 lemondás-e ez. midőn zufolódunk ? midőn Holjára is élvet akarnok halálunk elölt ? bizonyara nem ! Verseinek kedélyhangulatát másképpen nem lehet megmagyarázni csak mint már előbb megkiaérletlQk azt. Ha másképpen akarnók, t&afunk elé .kellene állítani egy alig Hl éves sokat ék iljnl, ami azonban Széíesley egész éle-lével, lényével ellenkezésben lenne. Tehát köllímk 1841-ben találkozik Vörösmarty-vsl Peaten. Otthon • megyei küzdelmek a con-eervativ politika ellen felhaugoiták ugyan lantját a nemzeti eszmék mellett, de daft belőle ez irányban csak Vörösmarty befolyása és dicsérete csalt ki akkor. A nemzeti irány iránt kifejezett lelkesedése énnek képviselőjét, Vörösmartyt illeti, kihez hazatérte után verset intéz, mintegy jelesve, hogy követendő például állilja őt maga elé, a di cséri, hogy a múlton mereng: ,E nemzet kincse múltban él; JftvAt oly sötét, Jövőre sMiltban sincs remény Mert fényvilizAt a kemény Párt lelke dúlta mM."l 1843-tól kezdve, ez időtől, bár meg-meg jelenik, tnni a szeatiaieotáiia költészet híva, mégis a nemzeti irányt akarja inkább művelni. Egész lé-jelekkel énekli, magyar .Őri fénytől elvakítva Kérlek, ó m térj et . régi erényeidtől, »mert csak igy lehel nagy Árpád \| nemzedéke.u) K melleit azonban próbált.ő vallásos költeményeket la Írni, és pedig Hojánszky Mkiráaéra, az .Oraagyal váttüők almaaacbba. E kókeaéoyeérő), melyek az (öraogyal"bao megjelentek, kővetkezőképpen azólt a krióka Jhálaalay Láasió két varaazeUt: „Hucsura térő ) MMp Album tIM te. tMmUt 1416 ) .fjrnM* IMIH W lap AmImuv UkIó. \'9 ,nkpk- 1IM ao( lap. Hw4nt»y 1* In d u1A a Érkezés Kastssirét Itatásán c 1 1 - nr I 1 j l i l 3 i i i • S i * • «z. Vt 4 49 regti. k - [V i 88 regK. 1 V 2 86 d. u. 12 1W ti a. ktrlr 42 ai aata CJ. ÜL M éji"\' V. V, ő WHz: V. V, i 7Í59 reg. É pv. 30 .?. r. r l" \| eata Hé«s L. « Ofk "K-i sa. v. 8 42 04 84 15 ragg. Z.-E t. fej ft 9 19 16 06 46 d. a d. aJ 4(ja: V. Vi 1 V. s4. V. # f 10 regg. d a. et« B E cg « ty. v. V. V. ««. V. <L V. 6 10 9 12 47 16 regg. regg d. u éjíet sfc\'Hu «. V. t. V. «y. v. 8 t 8 12\' 62 89 44 10 Nff d. a. aata áiiei Barcs v. r.\\ SZ. V. 41 2 67 95 Ha. v. á* v.\' ti 46 99 84 regg. d. u éjjel. NYlíiTTÉR.) -— -—- ; ■au —«svfht aa kxui ii frt aa krt\| Bcurmknl, nlsaisf U, fmbér 4a ni mmm Ew^rr -ijtm aa kitéi 14 frt aa krlg ■átamMst !■«, dlktu, koeskiiott mixttiolt, d»-maÍMt «tb. (mliiUiry 440 kltüabtsS mittég 2000 ssio- te miaiáutbu tb. »fM(r«dttt in pteUWr te tíumI<m s UsIids náUtftva sria>ákt pu-MiHiral kaid : «issi>ü\| A. (ss. kir. od». nilliié) sslj Itllil Uritehs. - HfijoU eiinuwtt ImWn 10 kns, kvl«al ispokm & krot Mlyvf npMtaadé. — Mttjrw sjsIvm Irt SMfm-áaűwk poatoiu tlíaUsUtMlc: 4. Köszönetnyilvánítás. Azon tintáit barátaink, kik saaretett Koméi fiunk elbunytávkí reiuk taért súlyos fájdalmat léssrétOkkal eaybiteai iparkodtak, fogadják aa atoa hálás kő-aaőaetlnket. N. Kanizsán, 1896 január bó 81 -4a. Dr. 8Épp Kinlf U ntjt. ") fÉMtépvk* tau. TW. MHtai. ^ .IIoadMü\' la« II, 344 ls\|í. tselasmr U 10481. éa 11518. 896. - Efyttttaa Árverési hirdetmény. Alnlirpit kiküldött bíró-ági végrehajtó ezennel I közhírré teszi, hogv a nagykaaiaul kir. tvaaák* hírt inw Éli 1711 9111 naáaui llaü^iil dr Sckwaroa Ado ( nagykaninai ügyvád által kif-i\'Hill Pollik Jóawl nagyhanlzuai lakás résaare 660 írt tők« é« {ár. dr DIcT.Tóalf liai)>aiifi Ügyvád álul kénviselt Itjn UirtMr Vilmos a.-k«ats«at lakót- t^ére Irt toka éa ját. 8t-bestyétiy Ltjoa uagykaa\'saai ügyvéd által káp-vtsaH Aav. 8-rom Daaaőaá nngvkanival lakó* részére 1150 Irt Ö60 frt és 160 tn tőké* «a jár. dr. öród Tivadar nagykaniáfái Qgyved által képviselt Fekete JóM«>f nagyksairaai Iskás ré« szére til frt 58 kr. tőke A* jár. dr. Sehwai«4 AáutU nagjkani-1) Qgyv^d^lul képviselt 8>-•chictki Sudónia nng^k»nj«aaí lakés "IBSIFT S25 Irt 70 kr. tA^a 4a jár. végre dr. Roth-okild 8amu nankaaiaoai üeyvad által kápvlaalt Elaw* sehíml én Waciitl badapaa-i éa bácsi bej. e«4g részére 267 irt 87 kr. Wke 4a jár. arejétg Far* kas István éa neje natykaaiaMl lakna atparaaak ellen elrendelt kiitoaitáai Melógitésl vkaitás folytán aljpereitek tői le- 44 fellll foglalt 1680 Irt 90 krra baral \' ingóaáfobra aa ykanlaaaf kir. járáabiróság 10484. 4< lIŐlS./W esáma vágaá-•ével az árverea. elrendeltetvén aaaak a netán még létező lelűIfogUliaiók követelése erejéig aa amennyibea aaok tőrvéoyss «álotjogot nyertek volna aJparaa lakásáa és fényirdájáoál laeadö megtartására hsiándőüi * - ** • —................... , _ INM. évi febraár há 14. MffJAa _ 4. e.« érája kiilaetik a mikor a bíróilag la 4a lelll foglalt bútorok, ágy neműek, ruhák, rakanemftek, gyémánt gyűrű, fényképéazetf e<zkósAk 4a egyék I ingóságok a legtöbbet ígérőnek kéaipána flxetéa mellett, eaftkaág asetáa btcsároo alul iseifogaak [sdatni. Falhivatuak aúadasok, kik az elámrasawU ingóságok vételárából a végrehajtató kövststéaát megelötő kielégilé>bez tartanak joeot, amsay ! nyibea részükre foglalás korábban tortáét volaa, és aa a vévrekaj\'ási jegyaftkáayvből ki aam tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket aa árveréa meg. kaadéaeig aiolirt kiküldöttnél vagy iráabaa beadni, vagy szóval bejeleóteni tartoznak. A törvényéé batáridő hirdetménynek abtréaág tábláján kiflggesatését követő naptól számittatík. Kait Nagy Kaaináa, 1896. évi jaa. 864a. VARGA JÁNOS, kir. bir. vágrakajió. Hirdetések felvétetnek risoiiL rűLóP könyvkercakedésében NAQ YKANIZSAÜ Nagy-Kanizsa, vaaArnap Zala. 10. nim (CüpT 19H. Mtnér hó f éa Fallal gaa4aaáfabaa Ukb ntr rfftiH, 4—5 M Iimni fvajrt asAlfe JiUi;«h ilwli Mire, r t»t#>, •aráf l> a>( karlál, ■ hlajftkk fp«l«l lÉMk kUaiéaa alkaln faaa/ag. S i-8 HaaiagyI Ojala. SCH1CHT <MNr féle Síit «wm» )000000000000000000000000000< Hh: Siab&d&Im&xott hajkenöci. Ai országos közegészségügyi tanács véleményezése alapján am, ítir, kereskedelmi minisztérium állal aiabadalmaaott, aszal jákbét xtM\'sayi szaktekMilvek áttst MprékéH h« jkenficnfitn —SDBBBManaaur— nemcsak a kai kihullását akadályom meg, hanem egyutlal Mf őrzi a haj eredeti természetes síinél is, tót alkalnuuása folytán a kihullott haj helyébe a- legsűrűbb aj haj ntf ismét. In kis Ufir át---- - Irt a kr. Ip mmgf Hplf ára---1 fri — kr. Külön a lüke — él klMia barna hajnak. — Has/nála ti ataaitia ingyen. a kószitönéi: Schável Jánosnó «ai. Markó Lujzánál IfM Jól sairttett kltttafea tUittt taffUkarékasakb atiwitlithíi Tintásáéiért r« ártalaatlsnsásiéri a- kezek és rahikaál kezeHHíg válUlutík. EgyiUmíán a legjobb á létitéQ Hzinssapjiaiiok kü«ut. Icy lüiriaial aauklaaiii fer msfkáaaL Kapliaió • lgiMib deleli üzlctbeí\'. Nn«Vr Kanirssn ! SCHVVAfiZ én T-AUBEll oáguál. Nayy.lankaán (saját házában). BELll UJON gyógyszertárábap f/mgy Ucnn Imám, ÖOOOOOOOOuOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOO t m SARG etUaert aálkilMketlea fog tiaxtitóaxara sok millió •szor kipróbált áa liltton, fogorvoallág állatva lc\|kk ■"» 1<mt\|M ét Mrff ftfik bulHUara. HLYTHIfl a bór ápolására, Pud er szépítésére ős finomítására zdoboz dafes 1 /áriul 30 trajrár. \| Utánvéttel vagy az 6wz«K elüleRM Keli 81 Mindenütt kapható dése lilán kttldalik ■ mi-.....IN i-\'ifnetr ÍD SKO CSFA BN íj 1°} mmr l.rf«Uk«Ukk IIIMkl. MU «a MfMlfi Pl\'kll — Kekár, rim«l>. U eárye — YeiJIIet analyeált U ejánlva Dr. FkU 1. i Ok. Kir. taaár Altat III Kllaaserf lat elek k Ikpjobb kwntrbfll mindet) dobosboa mellékelve vannak. TAÜSSI6 GOTTLIEB aa. lelelr. advarl tall»W-—aff— a lllwtaur jjit. Fi raktár láci, i.. W011..11. a. Ka\|ihaló a Irglibb lllaiurr-, gjégymner krrmkrdéakfn ém fyégy-19 uertárkaii. X5ÜOC<XXXXXXXX>XXXXXXX: Vendéglő bérbeadás. ■ Rév-Fülöpön (Zalamegye) a Balaton partján, nyári tUrdő-telep és gőzhajó állomás naponta többszöri közléke-désse] Boglár és Badacsony felé, egy uj modem ülésben épült vendéglő f. é. ápril 14 tői 3 egymásután kővetkező _ évre-bérbe-adatik,-A- vendéglő áll egy nagy élierembűi X szép verándával kilátássá) a Balaton tavára, olvasóterem s^ bői, több vendégszobából, azonfelül egy külön közönséged korcsmaszobából, pinczéből és éléskamrából, istállóból, kocsí szinböl, Valamint 1 megfelelő helyiségből a vendéglős és személyzete részére. Az étterem, olvasóterem, úgyszintén a vendégszobák a bérbeadók által lesznek bebu-torozva. Bérbevenni szándékozók a bérbevétel végett Greiner éa Ungár urakhoz fordulhatnak Rév-Fülö-i j pön u. p. Kővágó-Köm, kik mindennemű felvilágoeitáaMl Q szivesen szolgálnak, és bérbe adják. VOOCXXXXXXXXXXXXXX)OOOOOOC őszibarackfa-csemeték %nagymórvbeni eladása ■UiAara aaáat kéuUt l 10S l«klUi«bk fo\|bu bIiImj aO.OOO daráb Owilik árai: ai I ~ É é»n \|iada\| Utkiel, éliUrta mm(h darabja (ások trtta »ég» iMrlnt) aO krtól 40 krlf. 100 dtnk 40 kra* DMinata 1 rtgj 100 h\|bu U M. i 100 100 100 100 lOOu Mai (melyikben « klllitbknil kltUutlib ™ ; «: - !, árajfc iooo , 40 „• , 1 , t 6000 , 40 fc, , 1 , Ifn Ufy ki<»let m t kU»etk»»H tejekből kortl meri kel fejnk neiryrimit bent hfielletiek) Ameilen, Beelrjx, tgreel-Ale derteel üroeee Mlfeemae liellve, ()r«M lH\|noii»e (erdlve, üyleillleekerUk klrüUyiidje, fluneytell, leni Sándor, "it, Lipót, Loril Peluenluu (•(ífnW a Halai ,Imivel), Hetei ka dUuolUa, lleatkoiaironi daráael. \'Olga királyát, Preeeee <fe Oanedii, Rieer\'e kerel, Beibe aey de Brif, itaíp Kral, Sebül deráaelja, VelpareUo, Vernie emltje, Veeerle-INe kerel dnrinoi, ..... „ . íati Waterloo, Wllder, Wbrleeberi király elb. elb. Taasék árjegr^zélEet leérni 1 A lelaö templom tItlItnilbM Pollik-(éle básbao Csak M aaplff lAlkalA aég -A. z éli jóa c ■ o d. a í • J OefUeeln e ki eeladea lllkat talderii. rArial iTej ilireilke^paaefáaw egyed II a neca a»á4bea. QHtxdáf miiaor: Ausztrla-Magyaroriizjig, Német-, Orosz- és Francsiaonsáf, Schweiz, Olaszország stb. \'nagyobb városainak ptasalikai bamutaiása. KülinOitn hitnuItttdS; a Szent-IslvAn-templom, a Schwarzenberg-palota és ss Erzsébet-bid Récsben, Soliűnbrunn, Budapest Priga a Károiy-blddsl, Rorerdo és Brísm tiroli városok stb. Látható: raggal 8-tól tata 0 óráig. BC ai4rlldl\| M kr Számos\'lálogalásl kér a túlajdo&ea. Ilff OfíOS/ S/I\'f\'l f ő kfMt^gmtíégek I 0 KIM, titmt t-nhotM) mitfíutílHó. mnn »</,?,», j n j,\| liMnOgOiri MigHitg Olt) wtg»li»i<>»» Zala. 10 •«<« (f bpl IIM Mtnkt M tia. XXXXXXXXXXXXflOCXXXXXXXXXXW m f—f ét ilMtfW M »«ilHliMH» JT i fil!S«ISJíS líítí kanmtili Hitt u !1 «LÍ kl\'M, U/HJÍM fUk»»»H« M««it (Imim, HnUtkikMM »«•»«"• l Ml tut/Mlli i • Nri VíUit tMnl nlittmllh i Mi tó m I lailii Immmi ix\|4M\|lf>tii M »tifi< h nxiji liutm ftiwmiftt a ,vh»i wnlr\' m» m^íim* wjwi „if.iLi »»•»»♦. »\'• \'« * yiiRM HMIW liinftl tiltlMfhiM A f • » lltlll W >■ I * " / I, i./ ,t - r«,»l« inrr»im i** «ww ti , U jUMMn j\'tf M f\'»0 [ n miIdA HU\' (MM M !«•»• Hl ifhfM lUfíM M "»"t!lI m«I tl«ÍMf" MM •Hit"\' ffllmli.ii MMW M Ih\|IA\|ÍÍ\|M HlaMl ili 1 Ifi >>.mu ■>• hlídmf .,.(.><« iitmf wwiwiim; üt mi. «•» m nlnwi ktjf MtfMlW iktMMtul UloliN j III\' ií\|Mi »(? illitoí M l»»l«MtM MiHkM MAIk Milni\|rf«liUM\|i mm4 I liMi Iti I m (Hl Ir Hlflli „ ..li« nntiikO, llHtM i« tMfl IfklMklI líjllli fi mimI Ittmtttilm UHUfl lllitHk, ÁM \| Irt Pl II \| i.\|»fr«l.«l tfllli \|IHM»I\| t „Trtnwa" klIUnl (t«»f, wliHI n üi\|ti«lirait I telllM* Iwliltliwi I \|wHM\|iMtit 4m Ilit űíl 1/kM\' J\|)\|MM »«««<>U kir«M. ftktli M •»\'«« í HÍ W" mrrtl 1 hW» \|l MiMíU* • HlW t« Mljai Itlwíljll • ftitííl i j,ifhí»r»l"\'i mllwi vttllmllu* iikl ím l im HV W, I kMkaaullHU"** i iMftiMt tflIMilMri H jf»ii iwfuéti - A Ni" •\'i\'il\' i tüiMfN. i híiiH M m\|«miií t iliiti hm híínüm 1 _III 7É\\jtJlél. ^v«jllll mktíi nauy kani^AN. rwrinrh oyula RllWlf l\'f\'W in Hl iiiJiii RUSTOM. PROCTOB i Co. Ltd il*«lal iii\|il\| tintát «tiiikéfflMllil\|iH lllláfllfll • lattHMIÉ MCUIMIM it«fcMtt MH ii««MiMrfe k »i»»W)>ii> M n-i h Hwtto Hl ktyfeMt illéfklit muhtánlnotoll grtlIDgépSk \|MltlM\|4f<k •IIHI. M>> tlfttlM \|rt»(M"t»í\|\| 4IMIk«t4"«»\'»lr»»* iMfWWt « IM »f«»lh( ml \| ma lM\|U »tHtÍm>, iUtaMat imU< MUlDfcMMt kMfNM^Mf« (MartfMMI l»i m■ im •Osaá/ii. tllfinlH l«ndi<llj«lllk I fütfWlt ■HlljlN \|<llll\|4tl\'* i ^tvl \|4p«. Rum iklfuMk trftlillu/inniMki tfrmlufn iiWurf iflllj ŰfiMUMi MflMMk, (ftffMv \| mü^I) IwW^iwwfnítlí, iw ■kaiHiM. ífÁlt^jímiililUk, »>li»H ■M— I i»ti«»4»( * WlHlMill ki HtfflMlKMA^frfl\'ll á^i\|f«tkk(l (* mlHililiMMl «»«klw»M tk l(k«MI >lmi\|\|i< HjMrtMI Mll\|Ullrt f* IrffiM -•IftMn\'Mk ntlNi\'IHt, rnurriif <t Mnil\'tIf\'WWli ■Ml>H*i T., üfél l<tt{ H Mtm Hl lllllf Ék IrtlHfW kt llt!klllvktl«l IkMihl \| I I KKXKXaXKKMXXQXXMKKKJOOOOMXH A nnifv-kmiizsm «nií(\',lvwvl<lt^öv(itk(7i(4t rtlfnl 1096 évi fnbruár hő 27 An d, «. 10 órakor aa/Jóit to.xtoL3a.oL0 évirondoi KÖZGYŰLÉSRE « wAvolkonoli layok tinitelflti^l tiinirbivaiiink ui Tárgyioromtt Al llqv évi kémimmlAft Ai 11 erre voMfttlnixtÜ IgHigMiViAiti (titnHWli, iigy u i Mtt\|iy#lA bltPitnAg At it, jióHÜáHnk vnil Amint MtMid ft IfnkMliVil^i löVő Hw«« ■And«r>K»lUr_ I^náet flardln riáH«kk, lUklw cTyiiln, W«Im Éér. Tirf* M ^t n niratfj S Hly«tftmii ItAklAny A r(i>vtfiiil nrftint VtlAjid I l^kMliVil^ tR\|t heiyiiU ujuk ^eÚAg nmknk UmMi 4i pwlitf A wHnmilMi teyő rU«MMT »A«ilor t«IUr l«-nA»« flantln IliHitki, RAhlcr Wjhíh, WIm MAv, V JtánM, ■••kihftniilkM\' Mér, TiMikHkr Jétatf ij^ftf^ti^iAiti ikg^k hetyigH hAntm év! iildtmiiimr* i A W(\\\|yn\|A Wimt»«Ao vAlMktAn* A mAriit u HrUll bljrliAfh»n Nt«klnth«t& hol <sryut(Al a mTiiatlapok t ktatfUléit wojreHliÖ két napon Itrohotftk N«a>KaniMi, vasárnap Zala. 10. Kim (8, Up.] t»M. Ubraát U 14a 4 Az 1896. ezredéve kiállítás aM-ÍMj mából az államtól engedélyezett II. Magyar Osztály-Sorsjáték Kibocs&lán: 1ÍOOOO sorsjegy 46.007 három oaztálybn oszlott nyfreménynye) te egy ,uialomdij\|»l. Húzások "fel l o«lály 1896. fabrüár 5-«-lg - 11. ostiáiy 1890. mároilua tl-14-lg. — III oastály 1896, májút tg—88 % Arak as L osztályra: . Teljea aorajegyek árai (mindhárom osztályra ervéayea): I égési 1 fél 1 Utad J bustsd sorajegy__\| 1 egés* 20.\' I tlied a- t forint. 60- 1 fél_ 3CC— 1 ttaad 1 huszad sorsjegy ~ J — forint A nyeremények teljes tóó- te HMtemantoaatffat élveinek «s minden lavonáa nélkül Utaltatnék kl: a hasáaok a* állami haltaáflok lelllgyelfllo alatt állanak la pgy kir. kötjegytfl Jelenlétében ejtetnek mag) Mklön a sorsolási lem esetet fönlebbiekben kőzze tleetOk. agyben kOttodomásni hoeaak, hogy a aorsjégyak raálöf logro a lalragassokoa jeúett elárusítóknál a fenll eredeti árakon kaphatók, pjdípest, iwn iiatniiiibw ti " " 1 Magyar Osztály-Sorsjáték igazgatóig ■Mn S-lk nrijiii •r" Még soha nem létezett nyereményeséiyekeí nyújt sí államilag engwWyaaatt Legnagyobb nyeremény a legkeérstőba esetben Aa 1< oealálf busása 1896. február 8-8-lg 46,007 líérom öextályba Osstölt pártinyaraméiiy 9.200 000 korona ftaaiArlékhan EG^T" ILLIO korona. IjaraBéaytamut: Nyeremény korona 1 á 80000 1 r í í í í 8 8 10 18 100 880 9000 80000 — 40000 =33^= 80000 — 20000 — 15000 — 10000 -- 8000 •— 4000 — 2000 — 1000 - 400 — 800 — 80 — korona 80000 80000 40000 80000 80000 16000 10000 16000 8u00 8uu00 l»o00 4yy00 17 00 788000 10000 nyeremény öeaaea. 1^68000 A II. oaslály busása 1886. mároakia II 14-lg NyaramánytenreMt: Nyeremény 1 á -J: 1 a 1 n 1 n 1 n « a 8 a 10 „ 18 , 100 T 880 , 91100 . korona 100000 — \' 60000 — 40000 —> 80000 — 80000 — 16000 — 10000 — 8000 — 4000 — 8000 — 1000 — 400 — 800 — 180 — korona 100000 60000 40000 80000 80000 16000 10000 18000 88000 80000 18000 . 4H000 178000 1080000 10000 nyeremeny össna. I648HOO A 111. oaslály hutása 1886 május 12-28-ty. \| \| 11 [ io 100 800 8660 88000 Arak ai 1. oaitályra : 1/ 11 \|l 1/ »/ . "t mi •/. s/,_ i1 . \'!____\'!». _ „ 8a- I0.— 8— 1- foTTnt 1 60.- 30.- 9— 3,— forint KB II. Magyar Osztály - Sorsjáték Nyeremény tanrazet: Nyeremény korona korona 1 jutalomdíj 600000 ~ 600^00 1 á 40(1000 —. 400000 Ufj 1 , 800000 — 800000 20ÖÍXX) — 20ÖÖ0Ö 100000 — IDOOOO 40000 — 80000 80000 — 40000 10000 — 500Q0 8000 — 80000 6000 —\' 804000 2000 — 800000 1000 — 800000 800 — 680000 160 — 8800000 m: 86007 nyár. a I \|ulilom 6284000 ImSST Ajánlja te eaélküldl u Oaaiegnek elOseiea beküldése melleit vngy utánvéttel Heintze Károly, budapest. szervita 3. 8». Blztotiság siempoiiljábtíl njanlatos, hogy a sorsjegyeknek ajánlott tevőiben való köldéao kíván tasadk éa a fenll eredeti árak mellett outályaorsjegyeknél ajánlott levelek portója te nyereményjegyxék dija fajében 8ft kr. — teljes aorejegyek megrendelésénél pedig portó éa 8 nyereménvjegyxékért 60 kr. ktlldqpdo be aarctav ealai Lorronnrrn. hliywt At első magyar osxlálynorsjáték alkalmival tisxlelt vevflm közölt a követkexO főnyereményeket oaxtotlam ki: 400.000, í00.000, 100.000, 80.000, 60.000 koronásak »lb. Itbifcf^tla Lomnnmi •aáajwt HhhHHHHHH Nyomatolt ÍWtél Kil\'öp laphiUjdonoa ,ál Nagy-Kanisaáit. 1896. II. szám. Nagy-Kanizsa, 18W. február 6-án. XXIU. évfolyam iMrtmilili i rtiKn I4« Ulliull > l»p sesllsml itatta thiiM alaése Mataaéay. IrasaMha hwlsk «ü laaart ksa. Ml Naétalaak «L IWnW >« HÍM ilw. tfpt ttém ér: 10 Icrajeúr. ZALA Wi^lwM i tlriáli IHM ! ItaM rmtf HajikmMÉsHas. ILÓrtlETiW ÁU11 Ifta km It >—l (é fM - k».) —V NUm • km (t Irt — ki.) Politikai és vegyss tartalmú laD. ÍT^t w M • llrliMuk luáajmi --------ír A Nagy-KaniBsai- és dél-ulti takarékpénztárak, a Bankegyeeélet, at Ipar- éa keraake- _____ ~~~ . dahni bank, a Nagy-kaniaeai legélyegylet-eaövcikeaet éa a lat anyai takarékpénitár, IffT V \' a ,,nagy-kanlsaal malátagyár éa eerfötöde r. tu Allatain Waláwyi. Ma\|\|«laa\|k NagyKaalaiih hataaklit kilaiar: TMám&p éa ev&tdrtOlc&a.. Blliitlal, .stsatsi a MiMUa \' iml>w)> Wnkil Mla H>f MiW liUmM — be,\\o Wlassics Gyula és a népoktatás-nitó VU}f ki mtga swn biti * m»rRr\|,4t JlvMUtot be- » mimszter nyelvet, a hogyha biijk is, nem ment a a népoktatás államosítására javaslatot ter kQlbefblyáaoktól abban a tekintetbe^, hogy jeazazen a ház elé. a nyelvet sikeresen és nemzeti szellemben A miniszter nyomban felemelkedett, hogy taníthassa. A baj másik okát abban keresik) ebben a nagy horderejfi kérdésben a maga a törvényhatóságok, hogy a tanitó ér pap-Jéa a kormány álláspontját jelezze. Es itt képzés nagyon hiányos és egyes vidékeken j beszéde folyamán, miután az egyes álla-tnemietkógi "r\'lriti^VM\'viirfftitve. A la4poknak-c .kérdésben elfoglalt álláspontját nitóképzés államosítását kevésnek tartják a fejtegette volna, a klmutatn^\'"liogy~ mágl-" haj gyökeres orvoslására, merj a fiatal ta ban Poroszországba a hol a >Landrecht« sokan, kik népoktatásügyünk történeti fej-1.^ ;gen njjgy h(;folyíls van u öt e\|len-[egyenesen kimondjaTfiogy a népiskola ügy. lődését figyelemmel nem kisérték,,vagy ezt \\ pRp magaUrt4s4nak Tarthatatlannak állami intézmény, s dacára annak, hogy az szem elöl tévesztik, ezt igen kOnnyü 4olog-, „ ^^ x(.M ^mlsk államosítási eszme nagyon jól érvényesült, nak tartják. Pedig nem oly könnyű az, s ^ iskol^gyben „ ftlho„4k nzt aWgisa felekezetek, köziek magáno- IMnklTCk-ndmtk kifejezést a fölött, hogyl fAmog ^^ melyet a umuló-ifjuság- Isok közt megoszlik az iskolafenurtáa; azzal Wlass.es Gyula közoktatásügyi miniszter e . «emben &önösc0 nemzetiségi szem- a különbséggel, hogy az állami dotaciohália kénlés teljes átértésével ugy nyilatkozott^ elkövcrftek Ebbő{ kifolyó\|!lg a blJrends?er van érvényben, a mennyiben az Ixigy Hlll.ll .................I........................ ^ ja j^^ hogy i IrintánydLáaaL^^\'m i\'^r^"^ ~ oktatásra ér máskép nem is nyilatkozhatott. ügy államosítása. (—») A képviselőhöz január hó 15-iki ülésén l népoktatásügy Államosításáról is volt szó. Ez az Ügy különösen most a köz-iiklatáaBgyi liii 1 tárgyalj küszöbén, sok-kai fontosabb, mintsem hogy "azt szóvá ne tegyük. Oukszur volt már szó róla, s igen A vita Szász Károly előadó beszédivel indult meg, ki azt mondá, hogy a népoktatás államosítására vonatkozó mozgalmat Csanádmegye indította meg egy szép és figyelemreméltó felirattal, melyhez azután a többi törvényhatóság is hozzájárult. Ezek a leiiratok a népoktatásügyben a fősúlyt a nemzeti nevelésre kívánják fektetni, a mire " előadó véleménye szfiidni és a mostani rendszer mellett kevés biztosíték van. Különösen azt kifogásolják, hogy ma sok ta\' HWHág azt javasuljiChogy sanak ki a vallás, és közoktatásügyi miniszternek. Az előadó előterjesztése helyesléssel találkozott a\'ház részéről; nyomban utána felállott Polónyi Géza-, aki örömmel konstatálja, hogy a nemzeti oktatáa fontos kérdésében nagy haladást tettünk, s nagyon óhajtandónak tartja, hogy a felekezeti oktatás kiküszüböltessék, mert a néppárti mozgalom is a felekezeti oktatásban gyökerez. A finán-ciális kérdftek nehézsége dacára te a lag» melegebben ajánlja a népoktatás.államositá- vényeaitse. erős, uotacíonJIw refttfswrret jön az iskolafen tartók segélyére, különösen a személyi kiadások éa pótláaárok fedezé* isérgt. S a miniszter nem csupán pénzügyi okokból ellenzi a kizárólagos államoaitáat. És ez nagyon helyesen van. Eltekintve attól, hogy ez idő szerint valóban pénzügyi okok gátolnák a népoktatásügy államosítását, mert ez a miniszter Számítása szerint 25—30 millió frtnyi költséget involvál, — ellene szól ennek népokUtóügyOnk történeti tejlődése, és annak tradíciói is. A ma- A „ZALA" tárcája. Utuás ös-BudavArAba - A „Z A L1* or«d«U tártájs. — KovaaAcy uram Kaaaén megkapta a fermánt Küprili Mohamed pasától, a nagyveiértöl, melyben aa állott Írva, hogy a halhatatlan Allah nll-velje hoaetdra élete árnyékát a nagy padisáh htt-négeu keseibárányának: a hitetlen gyaurnak, — de aieeaen 181 Buda várába, a keleti birodalom aranyoa knlcaábe, a próféta fényen ejoháaába Alidi paaáhoa, mert kttIBnben nyakára ereuti aa egri Őrséget, Azok a jancaárok, apahik pedig nem igen értik a tréfái Noná erre jé Kovaeóoy uram kiadta Mindenfelé a parknoaot a kéajQléare. Nagysörgés-for gée támadt ekkor aa nr paranoiára. A nehéa táraaekerek nyikorgó tengelyeire mánaiiáai kenték a itolgék aa avas hájat; emeletes, pihés dunnák, puha párnák bélelték ki as eehée nae kerek belsejét Könyörtelenül öldösték & nakáoa-legények ai apró marhákat éa a kSaeli nylreet kopaszra tarolták ai apró fiuk a iQlfi nyáriakért. Snlyóe vaalédákat harooltak elé a hajdúk; aaok-ban vannak a nagyaaaaony rabéi: aelyem eaok nyák, gyOngyOa kStenyek, IngváUak, pauományoe fDkBUnt, nehéa arany láaook, fülönlOgdk, kDeOn-tyQk, derékaioritó arany-pántok, kirakva dnain éitkOvikkel; magas sarkú karmaiéin oipellék, ki teremiettésve esQet pikkelyekkel, aranymjtaml gatdagon. A pincémén temek is meggyQlia dolga r lóléle hegyaljl máuléit korsókba, kalaoaokba fejleni, agy helyeale el peráu uténa kOsé a saroglyában, gondosan betakargatva gyékény nyel, nehogy aa utnn baja eesék a meleglÁl Ea elindulának nagy kiaérettei Buda várába, Abdi paaa lényei wine elé. Négy napon, négy éjsaakán kereaaittl meat a csapat, haladtak a rakott téraaekerek. Nem érte nayan dket aa utón semmi baj; de eltórBdve, fáraatin ériek a Dnaa pesti partjára, a hol 6rak-hoaiáig veeaOddtt Ko-vaióoy aram as órmény kuférokkal, mlg végre megtudlak egyetni, hogy aa Örmény a túlsó partra aaáUitai a társaaágot. Ea aaerenoséaen\' meg ia történt minden bnf nélkül; oaak agy veaetéklé ugróit a Danába, megijedve valami bolond lóvéétól, mely a« Istenhegy télül olhangaék. Végre nagy bajlódáintáa a viiivároal bástya réseken keresztül valóaággel fSIméeaiak Bnda várába, ahol as ntcákoo élénk, mosgalmaa élit tolyl Örmény, arib. kalmárok zagyva lármája, alknvása verte (61 a betérőkké átalakított bolt-helyiségekben a tompt viihangot; mesemondó lei-lah^k ülnek at utoa-iarkokon és mondják el a meséi három péri-rdl. vagy adják tSI a találós kérdéseket, melyek rolStt vigan kacag a szakálas bég, a durva kurd, a mosolygó spahi; aflt meg-megáll a. napfényes idóben egy-egy, bd aa-laváriba bujt, aürUn lilátyoloioli aataoay ia, kiket virága tiemekksl kisár pár lépésnyire a sárga arca euaueh. Amoda lovkbb kacér rálartisággal kínálgatja a piláfot ai anatóliai esetony éa IQ^gén siklik ki a janeaár StelO karjai kúrftl. Nehéa a levegd, a mint altaijeag benne a rötaa elej kábité illata, melyet lármái hangon kínálgat a vén georgiai. Ha ti nem teletik, itt aa édea sörbeib; vagy akár gyüngykagyló, vagy gyanroktól elrabolt legyverek, nyeregtatarok. Van mfbaa válogitani. A mecset karcsú minaret\|ébOl aláhaiigtik ami-eiain olnyujtot\', éneklő eaava: ,Allah U Allah, rasal il Allah I* Ea a mint tóikéinak a lóidról a kelet leié leborult hlvdk, ide veri a gyönge eaalid a eaomnédból a gutlica tümmOgö hangját, mely mellett a barik éa bajadérok kelletik magukat éeabonié táncaikkal a lebnjban lebsaald katonák" nak; dühöngd dervisek keringenek Crtii-eebaa forgáisal, hogy mikor lihegve* eltikkadva Daasa-rogynak, ISIkeltiék a járö-kelflk Ogyelmét Vlg kedvvel, nem t&rödve a háborús világgal, dalolja végig a aiélei-kedvü cstusc a etga nótáját : (1 gsilr Isslseiia. Ksm-ki Jaaasttnaa, Tsaia ssm ki Mla 0 Hágaija Mottidsn. I * (á vla Jéa a klvskrtl. BiimkliH kssjllésliél I Ms4rt#sétkia ksail UHk áaa palufktjakkal.) Kovaaécy aram és Ziaaaáana aaeaoay, kiket nyomon köveitek a hajdnk, kábulva, elfáradtan bámulták a azingatdag képet, melyet Bada várának utcái, házai, éa as a moigelmas élei, mely uokon tolyik, — nyújtottak Dehogy ia gondol-lak Sk ebben a percben Abdi paiára éa saigoni N«ny kanttaa, O\'QtöftÖk Zala. ti. nrÁm (•. lap.) felnitír hó Ma gyar állameszme megvédéséi mi* utóíl ia lekben kéyzailtetó az, hogy a közoktatásügy elérhetőnek latija a ministter, MegWwtrteen bő kivonatát adtam ugy az előadó előteljesítésén k.mint Polónyi («éM la a mlnisiter bestédének, hogy ki olveeó a fontos kérdésnek at alkalommal történt tárgyalását jót Ismerje, Teljesen egyetértünk \| miniszter fejtegetéseivel, melyek a kérdés Ifántí alapon tájékozottságról leninek tanul* aágot; elmondjuk sJOnhan saját néletelokw la, Ham előtt tartva b történeti fejlődési, Ai oktatásügy története egyszersmind \\ nemiet siellemi fejlődésének története la, Al állam, a mint a kOiépkortól annak túlélt, aavaros Intéifnényeivel flválik, at oktatás* ügyet, mily aielőtt kizárólag at egyhái wolgálatában állölt » ai egyhái férfisl ke* lében volt, lassankint kulturális haladásának nagyfontosságú tényeiőjének Ismeri Mi Kgésien és iéijésen MOflban csak 1 iRr aiáiad második Hite óta ismertetett ol en-ftütfXffitlH ttoenmrokksiásügy e sstSak eminens értelmében politikum. Nigyon ttf* mésteteS íeliátj hogy 41 oktatásügy emo* dern állam orgsnlamusában itiinülg és mindenütt nagy mértékben belolyásoltatott a politika által. línnek következtében minden!"0" 8 thwfi4bn lPf»n n,m államban «- igen helyesen r— köioktstás tiövi oolltlkáréi is van sió. habár ai még-, ! HM n ,. £ lehet más, mint integráló alkatrém \' "Mi « 8UrPtti kontinensen \|1omrá dönteni nem lehet \'jelentékeny hézagokat mutat fel, általában jpedlg tatjos mértékben sehol sem nyesülhetett Anticipálunk biionyos esiméket, melyek \'ai előrehaladó liberális Mellemnek megfelelnek; viisgáljuk eieket ai esiméket értékükre és tetjedelmükre nézve; némelykor meg Is akarjuk testesíteni, de többnyire alt másként fejlődött nálunk találjuk, hogy eien esiméknek csak aiun egyháinak dignitáriuaai polltlkl ama veiér élvektől eltér, melyek ste-rint ai állam koflnányoitatik, különösen Ott, i ei majdnem mindenütt áll még — hol a közoktatásügyi miniszter egysiersmind vallásügyi miniszter is, tehát folyton ázott kell lennie, hogy ai ellentéteket, melyek igy származhatnak, kíegyeitesee. A vallás- és kulturügyek, melyek ma* napság még ai Iskola- és oktatás ügyeitől elválaaitva nem is gondolhatók, sok tekin* tetben nyomják az Utóbblakat, s akadályozták sok esetben gyors hsladásukat; más-résit nem lárkóihatunk el aton tény elől, hogy ii likolának az egyháitól való helyea és radikális elválasatása égésién más feltételeket kiván, mint a melyek sierlnt ma még ai államok és népek kormányoitat-nak, nílvel a vallásos moi\|/inat sokksl mélyebben gyökerezik a népek\'tudatában, mintsem hogy bárntely állam e momentumot oktuiAsügyi pt^ifilijSbáfl ftgyelmm kt-~ vül hagyhatni A coutlnuitás törvénye, moly Az öifiBöíi kultúra fejlődésében mutatkozik, megcálolja lalfo. ^\'gást, mely siertlU Rí tlkoln oloö sorban állami inetitutio. mely azonban n gyakor azért szükség se, hogy az egyháznak az kólára való befolyása meghatároitaaeék. Nyílt kérdés az, vájjon az államélet jelenlegi fejlődén mellett stükségee-e, hogy a< egyhái, tnely a régi időben az iskolának anyja volt, a régi befolyást ismét vissza-sasrezze. Al ifjúság valláserkölcsi nevelését az állam is gondozza, azért amarra szükség nincsen. A modem állam, melyet jogtalanul neveinek vallástalannak, támogatja ia a vallásfelekezeteket aa Ifjúság valláserkölcsi ípiv, képlésében, s ezt tényleg si egyházra bttza, de a nevelendő ifjúságra való saját jogait ig köteles figyelembe venni. Saját álláspontunkból kiindulva, mely távol áll a asépen rentUieraiett, de kivihetetlen Üiéoriáktól, sem az állam, sem az egyhái omnipoten-tikjának szószólói nem lehetünk. De az állam megkövetelheti a felekezetektől, hogy az állameaifnét respektálják, a • nemzet vitális érdekei ellen .ne cselekedjenek. Ámde ai állam éa agyhát mnllitt a nyilvánoa egy harmadik tényesője ie oeitoiik a jogok és kötelességekben, és az a — család. Ha valahol a népoktatásügy államositá láról van sió, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a történeti fejlődést, a tradt-Jciókat, melyeket semmiféle theoriáért ha- u, általános politikai rendstsrjiek, mely majdnem—minden—államban hOtflttségassn egy vezérlő államférfiú uemélyében preg-msns klfejetésre jut. fisak Igen ritka ese* paraiw«Ar», miker ttnhnl aa aasaony megrakhatja a tAfssekeret keled osaoeebeoaékkel, • li ast a kort, mebhea a Kelet uralkodott Ott. hol világverő HollAe Máiyái váaatt (Mik emléket a magyar dloeOeégnak a t&rtéaelem ma reéaaéo lapieira. eat a képei, mely a kalsl araiménak haldoklása voll UuoS Várában ét melyben a müveit Nyugat kultúráját álftlsl igya-kaaitt aa oman terjea«kedé«i vájnr \| eatt a kort, eat a moageiataa, éláak képei htma elénk vari" aaolnl aa a beegé Mrekvée, ai a aaaaAae lelke-aedé ée meakáaaág, melyei Irék, mttvéaaeli, mMpMásaak tejieaek kl. hngy létrasoasák aa arai. Itélfliáseal kepeaolatoaas, a bedaMa! áliaikart nak a aSlra aaiat Atrláal latttla\'éa ,Oa Uudavára\'-t, agy, a miat aa állelt barmediél eiái évvel ais-loVt, Oaeaea épllakaival, télkoldaa maraetaivei, tarka ép»eetgével éa ennek etokáaalval. ft« l»a jé Knvaeécy aram •aépuankája. bármily távol lakoaaék le a eaép lovámeldl, kedvaa élet PrJ4»al, eea Iáé Iával útra aaéa lékoaik kelül, hogy eearévaa haatai gtOayOrlen kiteleli fovároea » éa aamaail fctlMéaüeket, diaafltágban, tado-■ényhan erAa haladlaunkat bemnialo eiradéve iniiiw kiáliliáaeak mellett magkeklniheaaék Badavsrá>t, kon milyen voll akkor, mikor jé Kevaeócy aram Ikapia járt beane /aaatánaa •agytMmayayal ée dall baiduival: blaony a aaapat Mavéat elmaradhat maílOMk; a táraacke-rak laagelyal tovább aeáradkainak a kocái min-bee; a piaeatokoi ia otthon lehat hagyni, — oaak at taaeplo ruhákat nam. Ai Orraapatok plbaahatnak békén, mart ha Kevaaéey aram egyiserüaa levél utján a buda> peati Haagérta aaállodálhin levő ,Mllleaoiaai, aiaaéai elláláai vállalat\' né< annyi réeavétell \|e« gyet raadel mag, ameaayi aattkaéga vaa, aiial belesi a naalád a voaat agyik kéayalmee fülkéjébe éa a vasal rftvtd pár Ara alatt lalrMi a saékae-lévároaba, Akol a jegyeiért taljee aliátéat Itt Magyaronuágl>an különöaen nem aza-érvé» \| bed siem elöl tévésateni «zt -a. sajátság ua kaptfíöTalöl,\' Hiéty ll állatn éa egyhái ko«ntf tenáll. Sient látván óta ai apostoli magyar királynak oly jogai vannak egyháii ügyekben, melyek más állsmokban nem ismeretesek. 8 azért a katholikus egyház is egészen mint másutt a az egéai a legújabb résie értékesíthető a gyakorlatban, melyre időkig az ősrégi alkotmányban biztosított néive it tal^j már teljesen fogékonynyá tétetett, \| a mely kényszer és ugrás nélkül kaptnolódih-aa előbbihu. Minden vívmány B trunsactio produktuma, s még akkossem küidelem nélküli. E felfogáit megerősítik és biionyitják, legujsbban a magyar parlament kügdelmei a háiassági reform s általában a sisbad* elvű reformok terén; általában ai öaaies európsi parlamentek kulturvitái. Ilyen moz-lanatokat a politikusnak nem uabad figyelmen kivül hagyni, bárminő aympathiával vagy antipathiával viseltetnék is valamely esime iránt, Al államnak voltaképen ai a feladata hogy ai egyhái és Iskola köiötti viszonyt ugy siabályoiia, hogy mindaketttö a maga feladatait ugy teljesítse, amint ait a nemlet magttsabb érdeke megkívánja l .egyen at előbbindk befolyása a utóbbira termé-sietés és lényéből kifolyó. Természetesnek pedig itt sít fogjuk névtani, mely ai iskolának folytonos fejlődéséből önként követ-keiik, Al állam \|M>dig at őt jogosan megillető felügyeletet gyakorolja. a \|«gyi lug ott, a Imi 0 akarja (aanal aem fog\|a kori* teant, kogy kel lakjék, hol élhassék), msateklai g! ft wm4í6S klállíU,i •\'l ismereteket kell nyújtani, hanem maistbal ,0e Hudavárában^ « AitfdNM fairé. jogaik alapján rendkívüli befolyást gyakoroltak at ország politikai alakulására. tvaadag, független a oly. hafelominal fel-ruháivá, a minővel a világnak talán rgy klérusa sem dicsekedhetik, a kath. papság Magyarorsiágon oly történelemre tekinthet viaaia, mely nemcsak fényea nevek, hanem s hsisfias tetteknek is egéat sorát je* gyeite fel. Magától Irtetödik, hogy nagy jogokkal nagy köteleaaégek is járnsk, s aa igazság meghamiaitása volna el nem ismerni azt, hogy az egyhái föméjtóeágai a nagy kOte-lességeknek többnyire síép éa nemea módon meg is feleltek. A magyar clerua folyton élénk rlaivétele at állami éa közélet minden terén, a mely mai napig is gyengittetlenü! tovább tart, stükaégképen szorosra fütte az állam éa a kath egyhág kOtOtti kapcsot, melyet minden tulió féltékenységből és aggodalomból uármaió agitáció dacára a aieren-csésen betetőzött refbrmmüvek ellen, mwg nem láiltott, s nem fog megláiitani a néppárt fŐtorifeusainak még mindig nem aiünő erőlködéae - hiszen oxckv* végre- Kétségtelen, hogy az iskolának nemcsak hajtása mutatta, mennyire vallás- állam a vallásos érzületet, erkölcsi nevelést is elő Kell moiditani; ép volt ei szándékában. respektálja az mennyire nem Nagy-Kaiizsa. csütörtök Zala. 11. arára (S. lap.) 1SM. február hó 64a Errfil meggylzhétte ukath-vaítás híveit a közoktatásügyi miniszter "január Jiiikí felszól lalása is a népoktatásügy államosítása kérdésében. Senkisem vonja kétségbe a kath. egyház* nak befolyását nemzeti kulturánkra, tudományos és szellemi életünk minden ágára, ugy a múltban, mint a jelenben, mikor e munkában más telekezetek is kiveszik részö-ket. Azt azután a felekezetek sem vonhatják kétségbe, hogy polgárainak nevelésére neki is kell, hogy befolyása legyen. A magyar iskola,* bármely felekezet állítja azt, legyen magyar nemzeti iskola, a tanítója legyen Híve a magyar állameszmének, tudjon maga is magyarul, s telelhessen meg kötelességé\' nek, mindennemű, bárhonnan jövö káros beavatkozás nélkül. A magyar alkotmányos áHam elég erűs lesz, hogy az iskgja beléle-letének ingerenciáját fen tartsa, s a Kol erre a felekezet nem képes, vagy a hol ezt hogy befolyáeávtl kaaaoa oda, bogj a tlaoil. aágaak atptUaeék aaoo kaflak, mér • oltói hlfaartiy okvetlen megkíván, hogy a véna idejeben ákerret ftitlhitata aeg bivatáaaaak. fűzel a kö» gyűlte tárgyaoroeaU kiaaarttva lévén, el nők a lyüléet beiáfUu Ulataak a janit évben 1634 irt W kr. bevételt éa 1600 Irt 88 kr. kiaJáté volt — A segélyalap jelenlefi Sesxeee 3067 Irt 98 kzn » lelaxereléai alapé 522 írt 68 kr., a, aieniő osztály alapja 401 frt 14 kr. A teitü\'et öaesea vagyona aeg-haladja a 12.000 forintot. , Ai általános tetazéeeel fogadott jelenik uttn olvastatott a számvizsgáló bizottság jelentése az 1895. évi szamadátról, melynek alapján a pénztárnoknak éa vilaaatoáayaak -a felmentvény \| megadatott. A jövő évi költségvetésben 1300 forint bevétellel szemben haton összegű kiadás irányoata-1 toW elfl. Érdekes pontját képezte a közgyűlésnek a azolgtlati érmek kióastáaa Ltngyd Laioe ttdfőzló j hogy aok takarékbetétek el tagadása által agy-beszéde utáa, Knortzer György üdvözölte a ki- aaersmind a takarikoaaág ügyének legyenek A magyar postatakarékpénztár. A folyó év február 1-én volt tia éve annak, hogy a magyar állam a poaiaiakarékpéastán intézmény letesiteeévl • uay közönség izi-■ára megnyitotta poeishivataliit oly czélbói. tüntetendő bajtársakat és~» szolgálati érmet lel- sioUálatnt. tüzié az illetők mellére. 10 éves wolgátati érmei! Aa 1886. IX. L-e., aetytyai.aa intézmény 1. Községi felekezeti és állami iskolák egyaránt versenyezzenek a hazafias, a nemzeti nevelésben, álljanak ez iskolák mind szolgálatában a jiiagyar nemzet egyedül üdvös fejlődésének és haladásának a haza üdvére Az önkéntes tűzoltó testQtet közgyűlése. Városunk egyik legszebb és legiidvősebb in-tétméeve at ftnk. tűzoltó testület e hó 2 án Lengyel Lajos elnök elnöklete alatt és nagy érdeklődés mellett tartotta 2Mk évi közgyűlését. Az tlnflkt megajltö után az egylet Dgybuzgó titkára Mi Lajos felolvasta a nagy gonddal és ipa részletesen megír! elnöki és főparancsnok! jelentést, melyből kíméljük a kővetkezőket: A lefolyt év ben t rendet evi közgyülé«, 1 válásit. Mányi f« iQ parancsnoksági ülé< tartatott, a látván, 3. Wtittbtrgtr Kálmán, 1 Zigltr Antal, 5. SMichhacktr Igaáca, 6. AV«K József, 7, Novát István, 8. Poredtü Antal, 9. Poszavetz Ferenc, 10. Rolomet János, 11. 7Tzmu Mihály, 12. Horváth György, \' j \'.....1 Ennek megtörténte után Lengyél Lajos elnök kapUk: 1. Chrutif Mihály, 2. Kotict András,\| törvényes szabályozását nyerte baaáakbea, a 7 3, Muzikár Vinczeés 4. Seumark József; 5 éven kormány javaslatának indokolása saarint a poa-aaol\|álati érmet: I. Kovict György, 2. fto/fay istakarékpénitárban oly tutéaaényt kívánt M> — " remlenj, mely kiválón a szegény eoreuakbak nynjiiioo módot megtakarított filléreiknek fáradság és költség nélkül való gyümölcsöző elhelyezésére, Mindenesétre üdvös eél, melyét ba aa iniézejnek. elérnL^kerülj Jeiwitékenj lépéssel viai előre aa országot aa ányagT áa erkölcsi aa elnökség éa vála>atmááy — ítnorittr György j fejlődésnek mecején.. A lefolyt tia év alatt aeoi-lOparsncsnok a moködo tisztikar nevében mag-jt® á postatakarékpénztár nem oaupáa ezen, irtorih.^ ■« kUátikM^ , \|MaagT\|irtlitib«; ^■pfln^ innyiri jelentőn Maiadat taljesitáeére volt hivatva. Aa 18W. 1 ■ piststakarékpénalár ügykörébe . nem kevésbé fontos üzlet-ágat illeaatatt be: az \'ügynevezett ohequt és clering-forgalmat, a melylyel aa ia-Um vUgoBt a jUaiiai taHálillaah a obsque a korelnfik rálasMását ieleslegewé telt* ós igy IIgénybe vételével leendő leható leggaidaságó-Lingyel rajos ovaciok kíséretében "újból elfog I «ább éa legcélszerűbb leboayolltásái volt Wtva laliá n elnökisíéit et. ,. ■ A többi tisztségek legnagyobb részt egyban-Kulag a következőleg töltettek be: GrBakat fleSnk alelnöki gáti xmioz litkár, dr. Sziget egyébként szükségesnek találja, ezentúl 511ami_iskolákat" fog állitani, s külöflö9enl4?ms readalkezáaéra .bocaátták. Ltnat élnők\' ___ — r. r ■ •./. / j t r—h—1r * -1—\'- tirtimiffl korfllnök választását hosia aaaiv. i.-c. a pnitatakerékpémtá gondozni fogja a tanítóképzés fontos ügytt, hitványba, de /(ior<e«r f0pá^nok wyy lal. Hy^ «»deti üzls> ágtól elütő, da í-t-L—L- Éli—: —--- jc^sedástfei fogadott aadn indítványa, hogy g1--• ni—caa w «* testület tdd\'gj ^agyrd»mti elnöke LeweyW L>jo» közfelkiáltással isméi magváliwstasaék elnlftnók, tikendő. A poetatakaré\'pénztár ily módon fej- lötléséfaett két nevenetea momeatttmot egyesített, egyrélj(t a s<oroaan tfott takarékpénztár révén a takarékosság fejlemtésének eazköaét, s más- aTyfknn "T"1 h rrf\'i Bódis János mászó osatály-parancsnok acyyn\' titolti növdtfg jnnios 30 én readkivftli közgyüléaét városunkban lartván meg, a bajtársak tiazieletére disxgyákorlat tartatott, aely iskola- éa rohamiyakftrlaiokkal és a mentők kísérlplezépeivel volt egybekötve; tartatott továbbá 12 kis stergyakorlat az örtaayán. Az -el-anlt évben 7 tüzeset íordoll eló. Minőség szerint vo\|t 4 tető, 3 félszer, 6 istálló, 1 ól, 1 lakamra, 3 szalma-, 1 azobatQz és 1 tak lárma. Elégett 2 cserépzsindeleát, 2 szalmafedeles ház, 5 isfUó, 1 ól, 1 lakaara, 12 szekér szalma, 22 eaeiér széna, 1 drh borjú, 10.000 darab tojáa és 1 aiióezárfa. Aa elégett épületek egynek kivételé- di EHed Ödön Ogyéss. jti. Fawal-1 r»wl egy létgtbm Itakjábaii a-hofer Jóssef pénztáros. ■-flWllil ailszsn ajáeáf»o aaeii VHautmdnyi tagolt: dr. Bentzik Fareaca, Ebeaspanger Lmo, Uyőfflh János, Juhász György, Kfirschner Ignáea, Löwmgar Ignáea, Sommer Sándor, Szegő (lyula, Thomks Endre, Unger ÜUaenn £lek, Vágner Károly és Vécsey Zsigmond. Sídmtiugdlik: B^tdis Jánoa, Eperjesy Gábor és Plosaer Ignácz Parancmokok; Knnrtzer György főparancsnok. Riffay István alparanoanok. Meskó István. ) . , .. , . Muzikár Vince-) • h,lV«,,M P"">c«okpk. Morandini Román uivattyus osztály-parsoflsnok Weiszberger Kálmán , I. szak , Sável Lajos t JL , „ Franz Lajos malnmaaaki . Heffer József szivattyús oszt. parancsnok helyetles Juok letván .. I. szak . , Arky Látató , II. , , , Sável Jánoa szerlánok Brück Sándor segédtiszt Lengyel Lajos tüsrendőr-kapitány Bátorfy Lajoi , alkapilány Poredas Antal . szakparancsnok vei mind biztosítva voltak. Az összes kár 4159 frt. Működésben állott aa Önkéntes tűzoltó te«- Staáb József zászlótarló, tíleten fcivül a cs. és Jir 4\|-ik gyalogezred^ yj _ m ktrUttbw^ valamint a a. ktr. honvédség 20 ík gyalogezred _ ...... . , ,,, . legénysége, - A pártoló tagok száma a lefolyt £ewhb\'°ukr 1!,4cx «"áaz6 osnUly-ptrancsnok évben csökkent, vis^nt a müködS tagok \'""J"\'" oeziály-parancaook száma ŰllTáporodott. Aa év végével a let- J"4 liléinek 106 pártoló éa 116 működő tagja volt. LLf s A sanlgálafi időt illetőleg a köveikeaö jelentetik: SkulHt^4n .mft\'!!Ó «>■«\'• P"™<»nok helyeiles 2& évi siolválati idővel 9, 24 évi U. idővel 1,1 laaiaTiaja „ w ,, 19 évi ez. idővel 2,\'lrévi szolgálati idővel 1, 17-iei 2, 14-ryel 7, 13-aal 6, 11-gyel 4, lOzel 8, 8 cal 2, 7 tel 1, 6 tal 12, 6-fel 1 tag bir, a többi tagok szolgálali ideje 4 éa 1 év közt váltakozik. — A magyar országos tűzoltó testületek segélyzö szövetségének az elault évben a les-1 nok, ki 2S év óta aűkpdő tagja a testületnek, MentS osztály. iDr. Ollop Mór föparancanok. I Brandhofer Antal atparanusnok,. Aa első "derenbium oteltével időszerű ennélfogva a mutatkozó adatok alapján viasgálat tárgyává tenni, hogy a maga berendezéseivel a postatakarékpénztár mennyiben felelt meg a noazálüsötl várakozásoknak, nevezetesen : hogy azon szerepét, hogy egvréezt mint a mép erszénye. a takarék-fillérek gyűjtő medencséja legyen, a másrészt, hogy mint eajátoa vf.tó-nyainkhoa alkalmazott oleariag houae> a kölcsönös követelések kiegyenlitésenek legmegfelelőbb organuma gyanánt működjék, már addig ia mikép toliötie be és mik aaok a jótékony eredmények, a melyek táraadalai ia kösgaiadaaági szempontból az intéaméoy részéről addig 1 eonsiotálkaták is jftvfthan várhatók. _ A mi eM sorban a takarék üaletet illeti, két séget sem szenved, hogy a feladat, mely e téren a postatakarékpénztárra várt, nem volt könnyű; A takarékossági bajiam lakoeaáguak alsó rétegeiben erőteljesebb fejlettségei soha aem mulatott, azonfelül számottevő takarék pénztári szervezetünk a takarékbetétek!!! szolgálható tőkék jelentékeny részét már a magasabb kamatláb nyújtása által ia jávarészben lekötötte; hozzájárult,, aogy a postatakarékpénztár épen a magánintézetekkel való verseny kizárása végett, kezdettől fogva saerves határozatok által, minők: a betétmaximum szigora 1 talán alaeaonyra ia taabott megállapítása, viszontag csekély kamatláb, különféle formaságok stb. volt körülzárolva, a melyek folytán a tőkéknek nagyobb mértékben való bőszéi* özönléae elé különös vérmes reményekkel aem tekinthetett. A postatakarékpénztárra ennélfogva az úttörő dolga várt; uj tér volt általa megmunkálandó ét a maga közönségét előbb etette-\| remtenie és úgyszólván nevelnie kellett. E tekintetben mindenesetre nagy alönyé&l jelentkezett I gyűjtőhelyeinek aa oittig minden réaaére kiterjedő nagy hálóznia. Eleinte 700 postahivatal [állott a közvetítés céljából rtadelkeaéaéra, aely \| feladattal az idő folyamán aa ortaág valamennyi Jdck Frigyes eddigi uivattyus oeztály-parancs- poatahivatala — ma már körülbelül 4000 — Illet 100 faggal volt tagja ét azt 1 itg segélye-1 Imttlttbeli izivattyus-oazlályparancanokká válasz késére 80 forint, míglen táját aegélyalipiát 2 tag segélyezésére 62 fpriat erejéig vette igénybe. =j A testület kslwléhtn a mmlB ottiály 82 taggal aiegallknlván, ezek a tetlQleii orvos állal latolt. A választás megejlése mán szót eaelt Knortnr György psrancsnok és a közgyűlésnek kellő mondott könsönele kapcsán, további kitNtásra felruháztatott és etael eléreted azon jelentékeny \| eredmény, hogy mig a poataiakarékpóoatár fal- * állítása elölt állag oaak minden 35 helységre éa 42.390 likoara jutott egy takarékpénztár, addig a postahivataloknak a gyüitőazotgálatbo való bevonása folytán aa már átlag 4 helységre Oktatásban résseaülidt. A mentő osatály köl ét ás egyetértésre btudftá a működő tagokat és éa 8644 lakosra redukáltatott a fenti uáa. gyógy^rrekkel kellőleg lel vantaerelve A t"i- egyúttal azon kérémol lordu\'t a viáutminyhoz, \| igy a \|iistatakarélipéei,ár által lényegesen gya- Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala., 11. Kim. (4 lap.) 1S96. február hó 6 án WtWatatt aa alkalom a takarék-fillérek gyö-■fcölcaözó elhelyezésére Betevők kezdettől togva asép számmal jslent-kaxtsk. Mint sziaáeabaa, agy a tekintetben ia ragrayó példaadásul saolgált Felséget Uralkodtak, ki a ponatakarékpéaatár legelső betevője Tali, mint első beievók léptek be Radotf trónörökös Albrecht és Jóssal főhercegek éi as akkori kormány Tiasa Kálmánnal élükön. As első két bóaapban as iatézet 46Aé6 belétköay vecskét • állított ki, e e siám a* első év végén elérts a 106 748-ót A vonzerő nyilvánult abbao, hogy a betevők részére kiállított betétköny vecekék esáma évről-évre gyarapodott, ngy annyira, hogy a tizedik tv leteltével összesen mintegy 880.000 könyvecske kiállllásávsl saámo.hal be as intézet. Bsen kiállított könyvecskékkel esembeo áll uggan as idő iotyamán egyre tokostaö kiegyenlitéae a betétköny vecakéknek, mindasonáltsl a tizedik év végén a peatatakarékpénztári lenmaradt köny vacskék százsa 27ój>6»-el sárul, s mely szám saéltáaylásául talán (elhozhatjuk, hogy aa orazág Beszea hitelintézeteinél ugyanakkor a forgalomban Mvft witr betétkönyveoakék ssáma mintegy 800 - 800 eaerre tehető e igy betevőinek eiásle tekintetében a poatataksrékpénstár már ma is első helyen áll as ország össses pénzintézetei köst. Míg az elefi évben minden eser lakosra atodflawe Bt postatakarékpénztár! Qatavo jaam. mg égén máf IIMBtlI béteiOte emel- lesies?! nekünk azemrehányó prédikációt tartaai, aaayü egéss joggal vtsesavágheiuak i ,M\'t akartok, hiaa nálunk mindenki egy teremben báloz!* fii ez igaz is! Hát nem eleg baladás es, kurta ásás esztendő alatt? : A többi majd magától jé. Talán msghossa a megőregült tizenkilencedik század is a többit, élte alkonyta. Hisz aa idCszázadjainak — amist tudni mélióziatnak — bibliai SáratermészatQk van. A tizenkilencedik szásad is élta alkonyán hosta világra a nagy relorm-es»mékei; Valsmit csak szül a tizenkileaoedik eaásad is. Vslami nagyot, valami löaséget a jobb lelkek álmaiból! De peraae aa kiszámíthatatlan, hogy mire hoz-aánk ér: mi lesz belőle. Mert gooooanl csodás kssimiláló ereje van énnek "a mi nagykanizsai klímánknak. As oroszlánból ia macakál csinál. A fönséges királyi hang itt cieodes, hízelgő do rombolási részen. As erő nyilí, bátor, küsdelemre hívó liaemleesftléee mogiapaló, osasaóttgyas sima-lékonyaággá válik. Isten tndja: miben Jehet es a bűvös erő: Hogy itt elégtorróbbao 4nktet6 vér is langyos visst kmltU. ugyaueun arányasám. De esen eiám ste-jriiii virmáay tniaáftnesairp érdekes^"\' \' \' nyer a ion korfllmény állal, mely a betevők mi-nflsÜltségére vonstkosik, s a mely bizonyítja, " hogy s postatakarékpénztár a vagyontalan nép igényeinek megfelelő saarvesele által s bflziá-ffiaöt t soriálpolttikai várakozásokat ia tejesen kielégítette. Figyelemre méltó tény ugysnis, hogy -aa-említeti betevőknek mintegy 60\'/, a a társadalom azon osztályaiból sorakozik, a -melyek gaadaaági viszonyai s takarékosság gyakorlását riu\'igj élgtloltétolfll irjifc -\'ft- ílyansk a gyári \' ipan alkslmsvnitak, b\'ávl nasilédsk, munkásol Ha valami egéssen ujat te neglepöt akarnék szemban 7836 forint kiadás irányosiatof . — A PalgArl-Egylet ktsgréléee. A • Polgári-Egylet« e hA 2-án tartotta 60-ik évi reades közgyűlésit. Dr. Bentaik Ferencz elai.k üdvözölvén a aaép számban magjalani egyleti tagokat, a közgyűlést határozatképesnek nyilvánította éa felkérte KnorUer György titkárt a válaatimány jelentésének magtál elére. A vélseai-mány jelentésének első része aa egyesület financiális és administncionálH ügyeit fogla\'ja métában ;\' átiérve a stati-aiikai adatokra leleoii a választmány, hogy aa év tolyasán belépett 20 rendes éa 8 kültag: kilépett, elhalt illetve eltávozott. 18 reodes és 6 kttliag; maradt ar év végével 824 reodes és él kBltag. — A könyvtár a lefolyt évben 109 fri 25 kr. értékű müvekkel gyarspitiatott. — A választmány 10 ülésben intéztn él ss egylet administracíonália ügyeit. Aa éú sársiámedas éa mérleg Kitin Marton aa egylet ttgybuzgó péaitárnoka által katlő időben elkéazittetvén, aa a számvizsgáló bizottság helyeslő záradékával ellátva, a közgyűlés elé teriessteteit, és a választmányi jelenléssel kapcsolatosan he-ly—iaUg tndnniáanl vétetett. A szigorú tárgyilagossággal megirt jelentésért Knortzer titkárt a köagyflTés lelkesen megéljenezte. A mérleg as egylet tisztS-vsgyonát M062 forintban tünteti ki. — A tárgyain alá kerfilt éa elfogadott lolyó- i.i toltiiíUi6lé« —T\'nl 8080 forint bevétellel_ Bzembtín 7235 foriat kiadás irányoiistott elő. A tagslgl ]truTÍF~marádt az edd tagúk <0 frtat, a pártoló tagok I évenként. Kiaorauliatou a kötvény 868, 408 450, 885, 90, 1 101 im II maliinál! mlnriasvlk 8 napszámosok elb., hogy az ósszea betevőknek további 80/,-ára rag a tanulók es gyermekek rovata alá sorozott bétavök száma, a kikre ntsve az intézet a takarékosság iskoláját van hivatva nyújtani. Ily módon a poeiatakarékpénatér jótékonyan egéeziti ki a magán takarék pénztárak azon technikai hiányait, a mélyét épen a kia emberek nék betévók&l leendő nSgyobb mérvlí réssé-sedésének útját állják. Nsgyon természetes, hogy tekintve a betevők érintett minőaBltségét -a másrészt s maximum szoros betartását, a betett összegek aránylag mérsékelt nagyságban jelentkezhettek. — A postatakarékpénztár takarékreadszerét ennél lógva kezdettől fogva a tételek mondani, azt mondanom, hogy a zzantgjörgyvári borban. Ha as indigenáknak aaarnék igazat adni azt^áUiteBáaer hegyheeki levegőben, asety na-héz, nyómaztó, lojtó gtzokkal vsn tehn Mert hál as Tágadhststlanj hogy ittelég pocsétás a világ. A hüllőknek es elemük; a melegvérBsk.\' ntrrhtttt.,^----------r De bét est iteb fogadhatom el. Mert ott van-kiskanizsaisk! E<ek a megfékéabetetlen szl tagsági járulék maradt sí áddlgt; a 1 tagok 10 frtet, a pártoló tagok I Irtot űzetnek évenként. — Kiaorsuliatou a kővetkező 10 kötvény 868, 408 450, 885, 90, 883,-090. 686, 184 éa 41 í, melynek mindegyike 20 forinttal baváltalik. — Beterjeszteti ifoJosr-béaaló ügyvéd, \| egyleti tag a könyvtári szoba éa könyvtár agyé-ben teli mJitváayá, mely fölStt aaonbab a koa-gyülés napirendre Urt. — A megejtett válaasiáa eredménye a köveikeső volt: Baadaioit Aasaasan 78 aaavazat; megválasztanak: Elnöfc dr. Bentaik u^anevnk\'portás világban élaek. ^>^fMsé\'bwy<éay kái^^^^fei D^, ho na amkaa niannunaas nam Iii/4ná ItÁou nAsaka i t ts «-a . a . < a#i * f : nagy aokaságs a vtwont as egyée bttéiBmagek kuiláiollsága ug)jg Mért akarják kiesé megál.itani. bs az amber bizonyosan nem tudná, hogy büszke párducok, azt hinné,\' hogy réti aáskák ; ansyirs oltbon vannak abban <ka ködöa, nehés berki levegőben._ Most vígan vannak, láncotnsk ők Is. Még s hegedűsök ia. Mivel hogy most nem ók bégedfii-nek, hanem a néppárt. \' \' Annyival ők\' szerencsésebbek, mint mi belvárosiak, bogy bem csupán egy teremben táncolnak, hanem egy húron is pend&laek. A azásadoe haladásból e részben nekik több jutott ü. Talán jatlemesL A (eldolgozandó tételek ilyetén alakuláaa min-1 deaeeetre érthetővé teasi aaon nehés munkál, a mely a körponti intéseire keaeiési szempontból hánmloti. Ennek jellemztaefil Ulemlithető, hogy mig az első évben a belétek tételszáma 478.088, a vtaszafisatéaek tételszáma pedig 87.036 voll, s igy az összes trsnsaotiók ssama 688.064 tételre rágott, addig a tizedik évben, azaz 1886-ben a betétek tétalazáma 642.9A8, a viassafisetéseké Mert az bizonyos, hogy frontot csinállak neki. ök meg ilyen lormán várják a Századvégi oroszlán világra jBtltt. Majd valahol az 0 számukra la megssOlelik; cvakhogy mire Kis-Ksaissára ér, a berki klíma hstásánsk fokozatosságánál fogva okvellenfil egérré törp&l. £s akkorra talán nekünk is less ittbenn agy pedig 267.661 a igy az öaaaee müveletek ssáma orossládból vedlett maClkánk, amelyik majd ÍÍv Vr^SÍa ÍS \'iffl f^osUayos jogon ........geret is m^zi. lag a betétek ée viauafiiaiéask létalazáma szem-poénjából feldőlgozando ügyeaetek Baaaea száma 6.786.604 volt ■ (Tégs kÍTatkaalk.) T oHI futtában, Hs kóc is s jSvódelem: selyem az élet. Mulstaág mulatságot ér. Mert hát bnsnlni mindig ráér as ember, , msjd skkor, ha már mulstni nem lehel. Van keleté s .Polgári Egylet\' nsgy termének. Es az egyetlen találkozáai pontja a mi erősen rétegélt társadalmunknak. A ta\'álkozáa annyiból áll, hogy majdnem mindegyik társsdslmi oeziály\' ebben s teremben tartjs mulatságát. Nem va lami erős, sőt talán . nagyon ts gyönge stivbéll találkozás, .de Nagy-Ksnizaának ez it elég. £a ba valaki elváluztó falakról, isoláltságról sksr A nZala" naptára: Február 6-án : A vasutasok mulataága. 8-áa: Aa »lsr. jótékony nőegylet vigalma. A nagykanizsai ált. betegaegélysO egylet XXV. évi közgyfiléee. A ksloosi hadastyán egylet köz gyűlése. A •Tázzaa-Kör bálja.\' A kereskedelmi és iparbank XXVIII. rendes kOs^yülése. 18-án: Aa „Irodalmi és művészeti kör", estjályé. 22-én: A nagykanizsai Bankegyesület XXII. évi rendes kBzgyBléee. A nsgykanlsasi segélyegylet-aső-vetkezet évi rendes közgyűlése. 8<én: 8-én: 16-én 16-áa 87-én: gondnok Eperjeay Gábor, pénztárnok Klein Márton; választmányi tatok: Bogyay Ödön, Danis ICálmán, Falci Lsjus, dr. Pacbingt-r Alajos, Grbnhn) Henrik,.Sümegi Kálmán, Keller MAlyia, Kováoi Károly, Járvás Mihály, Miliényi Sándgjv, Véosey Zsigmond, iliu Oaaierhuber LkaalVltiihál Ferenc, Svasikh Károly, Saommar Náthám dr. Szüos Miklós, dr. Trípammer RsssO, Verner Ferenc; számvizsgáló bizottság: Trípammer üyale. Gogl Lajos, Fehrentheil Gusztáv, Fagyss Lzjok, Székely Tivadar. A váleaaiáe kihirdetése\' után dr. Btnthk elnök kóeaöoeiet mondoit az" iránta ujabban ia nyilvánult kitl.itető 4 . hlasln««áft^éa a kBzgyöléat betártá. Este $ órakor táraasvaosorárs jöMsk ösase aa agyiét tagjai xBzBl mlntagy 180-an. A fehér sstalon kellemesen tűnt lel tfu/maaa Vilmos alalaOk oimerével éaitatt: »kii lakosi burgundi éa ez valamint a kit&nff »balaionniellékl« aémileg ellensúlyozták at ételek fogyatékát, melyet aaon-ban leginkább aaon körülmény. Idézőit élő, hogy a vendéglőé • okulva a multak eaomoru tapasztala t sin < keruebb vendégre eaamlioti, mint a mennyien réssvéttlket bejelentették, de az annál nagyobb eaámbaa magjelent vendégek, étel tekintetében többit számítottak. Ezen számítási differenciák természetes a véndéglOs javára seték, de hát miért ne legyen neki is egyszer eay jó napja. A (elköszöntök aorát dr. BtnUik Fsraaca elnök nyitotta meg lelkes beeaédben vázolta a 80 tv óta lennélló Egylet asép missló-ját és s Polgári Egyleti tagok jólétéért ée aa egylet felvirágzásért Oritette poharát — Dr. Aaeáinyvr Alajos fögymnasíuui igasgstt a piarista rend köszönettt tolmácsolta aaon kiváló ágyelemért, melyben a reqd tagjii évtizedek éta aa egyleti tagok rtaséröl részesülnek, mert ennek kifolyásaként tekiati as B megválantását is; a •Polgári-Egylet< lalvlrágzására emelte poharát. Dr. FVM Ödön dr. Btntmk Ferenö elnök sas-mélyét illető seép lelkösaöntőjével az őesasaég érzelmeinek sdott kifejezési, ép ugy Simon Gábor ki a Lávollevő, de» azért reánk gondoló alelnökért Gulmann Vilmosért Brilé poharát. Ezen pohár-kBeaöatö kiagéeziiést nyert Sümegi Kálmán fel* szólalása állal, ki álialáaos tetszés klséretébet felolvaata aa alelnök Bécsből hozzá intézett táriratát, melyben eajaáiaitt fejette ki, bogy a mai ssép ünnepély ea meg nem jelenhet,téri \| Sümegit ezt e jelenlevőknek, — kiknek jó ma Nagy-Kinizsa, csütörtök Zala, U. Ktm (9. lap.) 1896. február bó 1-4* látási kfváa — tudomására bosai. Sím** Gábor I neielre. A jelen vot leányok .néviorát a kárát ejebb JelsaWlláa^a piarista rendnek, főleg későkbe* adjak: Ausr Maríaka. Bidit Gizella Hlk jelenlevő tatjainak saólt Jénát lógym- < ibaba>, tílau a&tártk, flrfill- frl, R^kiUky aeeiuai isoSr a »PotgáriKfyiati-érl éa dr. Pa »—D---" » » ** cáiajer as aj háznagyért Mutyin Lejoeén trité poharát á jókedvű tánmaág aortáik Laci lelkesítő teasje mellet! aa éjiéli órákbaa kaadetl oesládoeai. — KMMp<«4» As i fássá gflrysHoisater 1896. éri január l-től kesdődő ímtilylyal dr. Benckg Viktor nagy-kanisaai kir. törvényaaéki jegyzőt a X. fizetési oaaiály elaő iokosaltba alö-lépiette. - A e. kir. 48-ik (ystfur«é «•■ oékara ánapea ét városunkban időzött Ittlétének sfiö estéjen aa asrtd tiasu\'kara sMgbivta varosunk előkelőségeit és egyéb jó ismerőséii. .Mint. örömmel étaleifftk, a hangversenyre, ennek sárt-körűsége dacéra is, tár-adalmunk minden rétege hivatalos voU, mely lörfll»éoy, nemeik a polgárság és lisi\'iker közt fennálló jó viszonyról tsn fényes tsriusSti\'ot, liánéin anm naidkivüi tapintatos eljárásról és előkelő gobdolkozási módról is, melylyel a és. és kir. 48 ik gyalogezred tisztikara és ennek élén Rtitmautr János alezredes, ■éi-nlAiilj parancsnok városunk pójgárait rang, vallás é\'állásra valS lakiatet neiaai, it-lette. A „Polgári Egylet* nagytermének hol ezen bangversepy megtartatott, a fuüebbnél fesebb —leányok 4* ossaonyok nÜru csoportja, a k5zö* és -boavMisstek sutasága I esi ól szint kőíeartnzfl\'i fa bármerre Ukintetiünk, mindrnütl vidám, mosoly ró sruoit láttunk. A tiaatikar ilrült, hogy sa- általa rendeseit estély oly rendkívüli érdeklődést tudott kelteni: vissont a polgárság annak örvendett, hogy egy igen kellemes e-téfynek lábat részese. Pontban 8 Órakor vatta kezdetét a baazvarsaay, mélyet Ormatítt as általánosan kedvelt ksrme» tar dirigált. Házi ezredünk valóban Mátka lehet sanakarárs; olv sok kiváló seaész, mint ssen ftneksrban helyet loslul, alig található még egy másik kstoasi seoekarban. Orouautr zseniális vezetése «lnlt a sok kiváló senéea játékban sgy-yyé less és s közőuaég oly bámulatot Őaezhaüti-bsn gyönyörködhetik, mely Önkénytelenül íh felidézi ( aietuésnyi.vánitások vfbarit, mely a gazdag műsor minden egyes pontját követte. A hangverseny Után az ebédlőül siolgált nagyterem c«ákhamar táactersaeié varáaaoltaietiát keadetél vette a bajoalbatadtáig tartó tanc. Aa első négyest 56 a minodik.il 48 pár táncolta. Az összes jelen-voltak egy élvesetekben gazdag estély kelisme* emlékeivel tértek pihenőre. Kedden ás sxerdán sste s >Korons< szállodában mindenkor óriási kSaőnség jelenlétében hsngversenyaett a zenekar és sserdán éjjel visszautazott Poaaonyba. — Találbssé ejiy vltágllrilkfa. Még Mák néhány nap vála«l el bennünket as „Isr. jótékony Nőegylet" vigalmálól. Szombaton meg fog népesülni a „világfürdő" ssinbelye éa a Vendégek látni lógják : mi mindent képei leteríteni a leleményesség és a fáradbatlan tevékeny-Mg. A gyógyforrás már bugyog a saiklák köat, a gyógyszertár most rendeztetik be, a gyönyörű Itnyft-laáétány éa Ingaaok most lesznek oda va-rássolvs, kioszkok, kávébáiak és egyéb mulató-helyek vannak kelatkesöbea, eöt — ha jól vagyank értesülve — egy előkelő alkalmi saer kasatőeég egy fürdőlap összeállításán buagölkodik. á tundések mulattatáaáról a Ardőigasgatóeág tog gondolkodni. — Islmw-sstély. A nagy-kmizaai iparos Ujasái — megváltoaoU körülmények folytán már mint a „nagyltamitat iliaUnot mimJUMptS rrilti\' readeate farsangi mulatságát, mely aa éj cég alatt fa a régi kitOnö sikerrel járt. Szép leányokban, sikerültebbnél sikerültebb jelméxek-bea dáma bővelkedett a tolyO bó 1 én a „Polgári-Egylet" helyiségeiben megtartott vigalom, melynek lagleesebb alakja agy tpaayol vadásinő «lt. ki aok magyar iljunak vadáaaat nélkül is msgsebsé szivét; felettébb spanyol színezetű ós •gen mulatságos helyzetei teremtett ezen bájos vsd!á<znő saial, bogy daeára kitűnő szerelvényeinek, nem ö vsdásaott, hanem as tljuság tartóit reá bajtóvadássatot. pedig egy kis oél-aáanl mily könnyen leteríthette volna a vadakat. A gigerliz is tegasiesebben esen sport-hölgy, <áhaaá\|éban időstek, ml még ellensaenvesebüó \'ette esen ursosokat a közönség elölt. A leg-oépszsrtbb ember: Goldstein Ssámi ur Munkáo-ról azlatén megjelent az eetéiyen, melyen a jó-! kedv mindinkább fokozódott éa ennek tndható Maríaka (törökaőj, Beyer Kamilla C<aktornyáróf, Dnkáaa nővérek, Deatseb Ksrolia, Dorosák Mariika (tündér), DoBbs Vilma, Eogel Malvin fusratsüeáay), Fehér lika, JBeróei Mariska, (iieeinger nővérek (babáJk), Ooldberger Karolin, Góldflnger Gizella (éj), Htnet Gitella (spanyol vadáasnö), flenes Vilma(ejgány leány), Harangozó Mari«ka-. (magyar leány), Hiiscaal nővérek, H«iiiei Regina, Hsialey Etel, Hamburger Hermina, flirachel Flóra (eiigáay leány), Jakitaeb Paula Galambokról, Kolants Biske (matróz), Kolarits Margit, Kovats nővérek, Kovata Maríaka, Kaáa nővérek, Klein KóU Glset/a Zitavárról, Korngi Teréz (baba), Krausa nővérek, Korooeiy llopa (menyecske), Katnmer Anna (maeyar leány), Lengyel Hermina Kaposvárról, Ladialaa Róza (pór-leánf), Liditt Emma (aratóleány) Mautner Barta (török teáay), Mautner nő várak, M«gyar Maríaka, Miklóa Eóza, Molnár nővérek, Ofenbeok Rozina, R?ioli Etel Váezró\', Rlboer Biia (baba), Rosa nővérek, Radó J inka /Budapea\'rői, Roaenletd Francaiaka, Ross Mariska, altin Lotti (bécsi mosónő), Steril Kssolio (tőrőkoö), Stanler növé-7at, 8Tockei\' Matiaka, Baidi és Julisks, Stalmk Fanni (hit, remény és szerélel), Ssáfie Szidi \| (oláh leány), Saettler Mariaka (rózsabimbó), Scbrelber novérsk, Tscbaaer Juliska, Torma Mari-its, Tornán Jnlinka, Tersitanyák nővéreit. Weías Ilona (ctgáttyTWmr\'Welsz =ftndik» Welisoh Berta (paraszt leány) a. a. t, — Aa elaő negyeai 88 pár taacolta. — CtyaaaANM«\|sél/. Bá ó Eótvői JÓ<ael halálának SJ ik éviófdutöját a helybeli tir. polgári éa elemi iakoiábaa kegyeletes gyáiiBone-pálylyel ühél^gi\|g. — N4vaaagyar««ltőnek : Kart$ekmarof Sándor ezredorvoj a ot. ÓV kir. 4S-ik gyalogezredben Kanizsai ra, Wnchl Armiu botlai töldbir-tokos, nagykaniataí \'lakos kiskorú fiái Salamon i. B...A Hff»;ur« maityaroHiliiiták meg nevfl<et — Ellegyaé. 8elucar»tnktrg Károly méruók, vrbovskoi iakós eljegyezte Sekwart Simon — as alaódoinborul Xljlaky, Hirso\'iltr es fiai cég fő tisztviselőié — leányát Angúa kisasszonyt Alsó-Dombomban. — llalAtoaáa. Hetek előtt szárnyra kell a hir, hogy Kalieoda János gyógyaaeréss, városunknak több éven át általánossa ismert éa kfia-tiasteletben álló polgára •— meghalt As akkori-baa alaptalan gyáasblr most megvalósult, miről a következő gyásslsp ád értesítést: Kalivoda Jánoené sxlll. Vlzleudvay Magda és gyermekei : Msgda, Katalin, Janka é< Jánoe, továbbá Marosi Lipótaé ssül. Kalivoda Ilona, Hikády Istvánaé ssül. Kalivoda Metania a maguk és az egész rokonaag nevében aaomorodott szív- vel jelentik szeretett farje; HtetŐleg édea atyjuk -. képúaelőteatület ráaiárfll ?ltiál Htnr[k"iw,>l \' Hü\' J~ Iák Ressőt és dr. Hajós ~ Kálivoda János gyógysaeréaa urnák f. hó 81-én boesau szenvedés ntán élete M-lk boldogházas ságs 21-ik evében történt gyászos elhánytál. A holdogullhak bBIt tetemei lebruár 2 áa d. u. 2 órakor fognak aa Üllői uti (klinika) orvoaiani in\'éaetböl a ktrepeai sírkertbe a róm. kath. vallás szertartása sseriai nyngalombs tetetni. Aa en-■eaztélő ssenl mlmáldoaat a terézvárosi plébánia templomban fog február á-én d. e. 10 órakor a Mindenhatónak bemutattatai. Budapest, 1896. február 1-én. Béke poraira I — Taaalék a kiállításon A köaokt. minisztérium as orsság ösazea tanulóinak módot akar adai arra, bogy as earedéves kiállítási esekély anyagi áldosattal megtekinthessék. A terv kidolgozásával a középiskolai tanárok oraaá-gos egyesületét bistak meg, amely erre nésve elölerjeeaiéet is tett a miniszternek.. Eszerint a tanulók nem egyszerre, hanem osoportonkint nézik meg a kiállítást, minden bélen négy-öt középiskola növendékei egyeseire. A minisstar aa eiőterjeaatéat elfogadta. — Tervbe van véve a középiskolát jelesen végiéit iljak tudományos versenye is. A tervezet szerint a versenynek két fő tárgya lenne i a magyar irodalom éa a történelem. A mérkőzés Írásbeli és aióbeli. Szóbeli versenyre csak azokat bocsátják, akiknek iráebell dolgozatuk kiválóan sikerüli Az orsságoe versenyben osak a középiskolák legfelső osztályának jeles növeudékei vehetnek részt a tanári-kar ajánlata - alapján. A kormány a résztvevőknek mérsékelt áru vasúti jegyet engedélyes s a !ő- élelmeaést biz- — Jégflmmepál/ A Korctoifdai EffUí rr aárnapi jéglnaepélye kitBaőea aikerölt A páJ» melr igea élénk képet aru\'ott, feoyárbaa ur A tOseüő zenetár kaaiessllBdSW sssllet\' --\' - -folyt a tánc a sima jégen nebány ótágrag a elaő négyáai 48 pár láaooiia. sáaaés — Á Batalea Jsgéasfc Uaatm-Mk láia Liczy Ltjia eayelemi tanár, >a. •—• biaoiiaág eioöke, Jankó Jánot musen> vesetö, ChtUtkf Jenő mérnök ée i^^-v^ aaasiuteas a Balatoa partjáa időanekw zuiaion legének taoulmáayozáM végett. Kiráadaláeak célja a balatoai jégnek, jégmoaf\|sofenak, a jégen, a jég alatt éa a ba»on teayáaaő mikroanaus-maaokaak éa etaagrafiai eaempoatbór-a haíakmi teli halastatnak a laoulmánroaasa. — Hadgyakerlalek. A Maraköa kitlDŐ talaj viaxooyai, melyek lőleg a lovasaági kadgva-koríatokra igen aUÜalmaa terepúi saotgálaak. Már két iáben tartattak ott gyakorlatok; egy iabaa a király aaeméiyee jelenlétében.A katonai köröket, mint halljuk, újra foglalkozta^ák egy Maraközben megtartandó hadgyakorlat tervével. A birek szerint a hadgyakorlat as iám öaa eleién tolyna le Csáktornya es Kftrmaod között levő területen, állítólag 0 felsége azemélyea részvétele malleikJBrtlLvtaeiendö — ugy latsaik — viasza Bsok vezérkari főnöknél láiogatáü, ki a«básy vezérkari ilesi láraaaágában aa őeaaael a vidéket bejárta, bogy tanulmányairól jelentést tegyen. — A muli béien újból idozott ott két tiszt a zágrábi- hadtest r\'raaneiiskiigftl I aiaata be lamé telten a vidéket, a ml a hadgyakorlat MA et terjedt birekai megerőiitehi látaaik. — Blr4vAlskaata (Mklerayáa. Rövid félév után isiaetelve járult Ciakiornya városiknak polgáraága az urnához, bogy a Molnár Jeaaaf elhalálozása tolytáa árván maradt vároebiról aaékbe azavaaalával uj embert ültessen. —■ Habar nagyon fontos ea állásnak a betöltése, még sem volt ea úttal észlelhető a városban aa a mozgalom, mely a közelmúlt két választás folyamán a betöltés iráat aa érdeklődést oly élén-kan telkőllötM. Mez lehet, bogy es oaak reákci-oja volt aa tióhh lifejiett akcióoák ; de való\' aainO, hogy azért ment most minden oly almán, mert Vranoaita Károly nyugalmazott főszolgabíró személyében megtalálta a\' város azt aa egyéniséget, ki a bírói tiezt betöltésére minden lói tétellel rendelkezik, S igy csakhamar 0 léit aa i ital-ligenoia jelöltje, ti miután aa inuososatály egy részének s a külső községbelieknek határozott jelöltjük nem vult, Vrsncsiia Károlyt egyhangúlag választotta meg Csáktornya városa blrájáuak. A válaaalia Kolbenachlag Béla töeaolgabüó elnöklete alatt reggel 9 órakor vatta kezdetét, miután előbb ItépviáelöteeiOlali gyűlést tartottak, melyben a főszolgabíró a maga résééről a városbírói állásra Vrancsits Károlyt, Petrioa Ignácot éi\'Cvetkovica Vincét ; a tanácsosi állásra mag be, hogy a közönségnek egy jelentékeny része j városban ingyen lakást és o!c-ó még osak reggeli 6 árakor gondolt a hazamé \| tosit Ferencet kosta aján-" látba. Mintán a többség Vranoaita mellett tog-Imit állást s a kisebbség oly törpe volt, hogy a választás elrendelésében mégkivantató eaavaaa-tokkal aem rendel keaett, főszolgabíró kijelentette, bogy vároebiróaak Vraaoeita Károly, taaácaoe-nak Zikal Henrik kiáltatott ki. Vrancsits megválasztatását bizalommal logadja Csáktornya lakossága, mert ugy törvéovlsmeréténél a bő ta-paaataUtaiaál, mint hazafias érzelmeinél a egyéb egyéni tulajdonságaiaál fogva alkatmaa személy arra, hogy e fontos lisztet mindeo tekintetben eredményesen betöltse. — AgymmiMIto m fk Kondrica Fereooa zákányi lakos többed magával jaa. Vén aa erdőn irtott. Midöo as erdöirtók a fa gyökarait már annyira kivagdalták, hogy a fa dőlni kéaaüli, Kondrioa fejszéje még mindig a gyökerekben volt bevágódve, s midöo ennek kivételével volt elfoglalva s társai reá kiáltottak, bogy „dül a fa," a saerenoséllen ember annyira megijedt, hogy nem ugrott félre, hanem a dttlö la boea-azában előre futva akart menekUlal. A la eröeabb ágai lábára eetek ée és eltörték, minek folytáa a kanizsaj kórházban pár napra as eset atán meghalt. HOhttgéa, rtbtdttig ét timfdiUtotUtmU melegen ajánljuk t. olvasóik figyelmébe Egger diijutalmaaotl biztos hatású meilpasatilláit, Kapható 25 és 50 krot eredeti dobozokban mia-den gyógysaertárban és neveeebb gyógy-fttszer-Dzletben." Fő- éa aaétkütdéai raktár \'Egger A. fiai Nádor gyógyszertára Bpeitsn, Váci körút 17, Nagy-Kanitaa, caütflrtök rapliiaUti m alkalom i takkrek ailerek gy® iIImM alkalyaaáaira Hatatok kaidaitAl lógva aiáp iiíimI jalaai haalak utal miodaabaa, Uf t lakinWIban li ragvogA páldaadkaol aaolaalt falaágea Uralko AAak, kl a poaiakakarekpáaaiár lagalaft baiavnja voli, mint elaö t<a>ík Mpttk ba Itudolt irón Mköa, Albraobt éa JA»>«( Idkeroagek éa «k kuri kuali) Ttm Kálmánnal áiokttn. Ai elO Ml köaa(>Un u iatAaet éd &t> belAlköny veoebAt \' Alllmti ki • • iMn » «M «» ««u élArta a 10rt7A8-ot A «obmt< nyilvánult eblianj hogy • taavok NMAre kiálliuoi bautkaayveoeku ««»»» Av»M-ávr* eyavapodoil, ugy annyin, hogy a tliedlk év leteltével Oaataaan mllilegy 8ÖO.Ö00 hOnyvacaka klállllkaival iilwo hal ba U ioléaai Kaaa kiállítón ktíay vooakekkel aaambao all ugyan •i itlo loiyawAn agyra tokoaódA klagyanliiáaa a balélkoayvai«kil Aknák, miadawnAltel a iliadlk AT végén a" poatatakarikptnatArt tanmaradt ktlny wiklk ukma t7rt,666el aárul, ■ meijt aaim máttkaylAaaul laláa lalbnabatjuk, hogy aa oraaáa öaajaa hlteltniéaatainál ugyanakkor a loriktomban lAvö fla»aaa baiá\'kOny vanakik aaáma mintegy NÜU-tkW null löketű ■ igy h«ievolnek eaAma teklniatiban a poataiakarákpénilAr mAr ml li alao hatva* All aa oraaAg ttaaiea pAaaintAaeiel Mai. Míg ai elefl évben mmdea eaer laknart miadfl-vM bt puaiaiakarekpéuiUrt bett««o jotoii, addig IKlWv vigén mAr liankt betevőre emel-índait uiyanaita arányaiám. Da aaan atkaa aa« rinti vivmátty taladeaeaairo. érdakaa klagAailtA< •var aio« ktiffiimény állal, mely a batavSk ml-•MttitaáfAra voimtkimllí, a a mely blionylila, feugy a poetaiakarAkpénaiár a vagyontalan nép Igányeiaek aaagfalalfi wrililti által a hoatá-l laamt aoaiAlpaiitikai vArakoiéaokat la le\'laaen kielégítette. Figyelemre méltó lén ugyanit, hogy M rmlttati betavAkaek tiiiuUgy oO7( a a iám-1 dalom aaou uaatAlyaibAI aorekoalk, a melyek gaailaaAgl vlaaoayai a takaráko»aAg gyakorlkakt mlaikgy AietteliAtatai írjkk elö; Ilyenek a rykrll Aa ipMi alkalmaztak, hátti oaelédak, wüakkaok a oapaiámoaok aib,, hogy ai Aanata betevőknek tOVAkbl Wf,»Ara ru\| a laaulAk aa lyeraiekak ravala alá aoroaoit baiavök a<Aaia, a kikra nkava ai InlAaít a UkarAkoaaag iakotAjAi van hivatva ayujtaai. Ily midőn a poaiakakarakpaaaiAr (Ai koayaa agkailti ki a ntaikakakaNkpiaitirak aana taehaikai hiányait, a aialyak Apaa a kia amba-rakaak halAvAkOl laaodö nagyobb nAcvtl rdaaa-aadAaaaak «jjM All\|ék. Nagyon laraiAiaaiaa, hogy laMntva a halavdk artn\'ati MÍa4all(aagAi a ■AartWal a aiailatum aionia botfriaaat, a baltit ösuagak arAaylai mirlAkott aaiyaAgban lalaatkaahaiiak. A poaiatakarAkptaiiAr UkarakraailaaarAi aa-•Allogva kaadailfll (ogva a Uiatak aagy aokaakga a vtaaoet aa agyta baiAittawagak korlAlollakga jallainwi. A laldolgoaaadó taialak ilyaika alakulkaa aaln-Aaaaaatra lylhatOvA lesni aaoa aahAa rnaakai, a Zala. 11. Hám. (é la^)_ oakonk aaaawrakAayA ptAAikáatat Uftaai, aonjU agAaa jogtal vlaaaavAgkaiuak i ,M t akartok, biaa aAlunk mmJauki agy ttraaibaa báloil* Ka aa igái la I Hat ma alag haladAa a«, kurta aaAa aaaiaadA alatti , A többi taajd magAlöl Jn, Tal\|a nagboaaa a ■agOr\|ttli lliaakllaooadik aaAaad la a tftbbit, ília alkony ka. Hlaa aa IdOaaAudjaiaak — aalat tudni aiAlióiiataak — bibliai 8AraleraUuei0k vaa. A tlaaakttanaadtk tiaaad » Aha alkoayia boata vilAgra a nagy reloru>aaia4kai; Valamit aaak aattl a Uiaakilaaoadik aaAaad li, Velaai nagyol, valaaal lOntAgai a jobb lelkik Almaiból 1 l)a párna ai klataaalthatailaa, hogy alra hot ■Ank Ar: mt Ina halnia. Mart gonoaaal oaedaa aaaimliAlA ereje vaa danek a ml nagykaniaaai kl>wAakaak, Ai oroaalAaból la naoekál oilnAl. A WaaAnaa kirAlyLhang itt oiiodai, hUalcd do roiabolAat lénken. Aa ard nylli, bkior, kUideleawa hlv4 \|«oailaaattlAaa ma\|iapaló, oianAttgyai alaia IttmnyaAtná vAllk. lataa tod\|a: miben lehet u a bttvOi erd: Hogy IU a laflorrAbbaa lüktető vér U langyoi viaié laaium-- 11V -- --t= Ha valami tgAaaao ujat Aa mtgltpOl akarnAk ■oadaaL \'akt moadanAm, hogy a ataalgyttriyvArt borban, Ha aa lndigaoAknak akaróik igaaat adni aat AUiiaaka, hogy n berki lavagnbeo, mely no< hki, ayomaaitA, lojiA giiokkal van lala. Meri hál aa tagadhatatlant hogy IU elég pooiéláa vllAg. A hüllőknek ai alemftk; a lualagvArQik nék i halál. , - He hAt nl aem l0\|adhi(0m el< Mert ott van iiak a klakaniiaalak! K<ak a ■infékéibaiatlan raballiaak. Tadig hát Ok K bnrokhen imllleltek aa ugyanoaak pootAtAa vllAgban Álnak, fii mágia ka aa ambar biaonyoaaa neia tudná, hogy bUaake pArduook, aat klnaé,1 hogy rAtl aáakAk ; anaylfa otthon vannak abban a kOdOa, nehéa berki lavagdbaa. Moat vlgaa vannak, lAaoolnak dk la, Mtg a hagadttadk la. Mivel hogy moat nem dk bagadBI\' aak, hanem a néppárt Annyival dk aaereao^Aaebbek,, mint mi belvA-roalak, hogy nem oaapán egy tarembeu Uaoolnak, hanem agy huroa b paadOlpek. A uAaadoa ha» ládákból a rAaabea nekik tttbb jutott kl. TalAn agyia aaArt akarják kiaai mogAl.itanL Mari aa hltunyoe, hogy frontot oeinAltak neki. ök mag Hyau lormán várják a aiAaadvAgl 1896, lebruár hó 6 Aa aiRis. ealy a kOinonli tatáaair* keaaiáal aaaaipootbAl VilAgra jlltlát karamloU Bnnak Ja)laiaaáaattl lalemlltlietö. hogy akig aa alaO Avban a belétek lAülaaáma 411.088, • vtaaaaAaatáaek tAialaaáma padig 01.086 volt. a igy aa Oaaaaa IranaacilAk uiai M9.CKH tálaira rugóit, addig a llaadik Avban, aaai IttM-baa a haiAtak UUIadtma MtUMI, a «iaaaafiaaiáaakk padig 867.661 a igy at Oaaaaa inllveletek aaáma aiArt* a 810.680 at. ConaiatAlhatO, hogy a lafoivt tla Av alatt a poaiaiakarAkpánatAr Által ktiáro-lag a bakaiak Aa vtawafltaiáaak titalaiAma aaam* watíAbAI Mdolgoaando Ugyaaetek Oaaaaa aaáiaa (1W.10A volt (Vl(t kkaalkaaU.) Ma\|d valahol ai 0 nlankra 1a megaaOlaiik; oaakhogy mire Kli-Kaaluára Ar, a bárki klíma katáaának lokoaatoaiAgáaál (ogva okvailaaQl egArrA törpül. Ca akkorra talán nekünk la laaa ittbena agy oroaalanból vedlett maoakánk, amelyik majd hagyomAnyoa jogon aat a kla agarak la ■ageaii Kabruár Tollf uttában. Ha kde la a jdvodalam ealyam ai Alat MulatiAg mulataAgot Ar. Mert bAt buaulni mindig raAr aa ambar, majd akkor, ka már mulatni ua lakat. Vaa kalata a .Polgári Kgylet* nagytermánek. Ka aa agyatlan talAlkoaAai pontja a mi arOaan ^rétegelt tAraadalmuakaak. A ta\'Alkoaaa aaayiból Ali, hogy majdnem mindegyik taraadalmi oailAlyl abban a taramben tartja t mulataAgat. Nem va-lami arda, adt Ulaa nagyon la gyuoga ulvbAli UlAlkoaaa, da Nagy<Kauiiaának aa la elAg Ka ha valaki %lrAlaai(d lalakrdl, iaolAliaAgrdt akar \| A „Kaia" naptárik t 6-aa : A vaautaaok mniataagk. 8-án: Aa >ltr. \' jdtAkuay adagylat* vigalma. 0 Aa : AnagykaaiiaaiAlt. betegaegályaO egylet XXV. évi kOagyUAaa. 9-Aa; A katonai hadaatyAa agylat kfia-gyOlAaa. 15-Aa : A •Táma-KAr bAlia>. 16-Aa: A karaakadalmi w ipar bank XXVIII. randea kOuyQiAaa. 184a : Ai „Irodalmi Aa mdvAaaati kör" aatAlya. 81-Ao: A nagykaniaaal Bankegyeattlat XXU. évi reodea köigyhlAee. 81-An: A nagykaalaaai eegAlyagylal-eatt vatkeaat Avi rendaa kOagyttláae. — A rUarl-«C«ylai ktigjatéaa. A hMri-KffUt\' a kA 8-Aa tarlolta 60-ik Avi raadea kdagyhlAaai. Dr. Raa\'iik Ferenc elnök ddvdaAlvAa a eaAn aaAmbaa megjelent egyleti tagakat, a kVkgyttÍAat hatAroiaikApeanak ayil-vánliotta Ai folkdHa Knorlitr UyOrgy tltkAn a vAlaaitmAay jalaatdaAnak megtAtaléra, A vAlaaat-máay jelentAaánek elad raaaa aa egyaa&lat ftnáa-. alAlle aa adraiatairaoioaAII* Agyait íogla\'ia macában i Atiérve a atatiaaiikai adatokn jelenít a váleeatmány,.ho«y. aa A» luijramAo belépeti 90 rendaa Aa 3 kaliag : kilépett, elkaii illetve alti-voaokt 19 randea aa 6 kültagi maradi ar Av vAgAvel StA randea Aa Al klllag. — A kSnyviAr a latolyt Avban 109 Irt 86 kr. ariAkO mOvakkel lyarepittatoti. — A vAlaiümány 10 fiiéiban intAata al aa egyial admiMatranionAlki ügyril, Aa évi aAraaAmadai Aa mArleg A\'Ma Márton aa agyiét ügybnegd pAaaUrnoka Alul keild idflbaa elkáailtiaivan, aa a axAmviaegAld tiltottéig helyealft aAradAkával ellAiva,a kAxgyttlde alA teriaaataleii, éa a vAlaaaimányl jaleniAaael kapoaolatoaan he« lyealOleg tudomásul vitetett, A aaigoru tárgyi. lagoaaAggal magiri jalaulékArt k>aoruer UtkArt a köagylláa leikeee\'o migAljeneata. A mArleg\'aa agylet tiaita-vagyoait 8A062 lórimban tOntatl ki. A tárgyasa alA karéit Aa elfogadóik tolva A«i hOitaárvmAa uerim 8060 tunnt bevAtallal _ aaemban 7836 forint kiadáa Irinyoiiatoti alo. A tagiégi jArnldk maradi aa eddigi; a rendaa tagok 10 friot, a pártoló lagok 6 Irui Aaauah) Avaakáat. — Kiaornolutlolt a kSvalkaan 10 kötvény 868, 408 460, 886, 90, 868, 690, 696, 184 Aa 411, maiyaak mladagylka 80 tartattal bevaltalik. — Baiatjeaatalt fiatat LkealA Ogyvád, egyleti tag a ktlnyvtArl aaoba Ae könyvtár Ügyében tett indítvAnyA, mely (Ullltt aaaahaa a koa-gyOlAa naplrendpe tárt — A megejtett velaaatAa aradmánya a kdvaikaed volt. Deadatott Oa«aa«an 78 eiakeaal; meivAlaai\'aiiak : Klndk dr. Benialk fara no, alelnök galaai Uutmann Vilmnn, titkár Knortaer Qy5r»y, tWytrt ftiabry Lajoa, haanagr SebeetyAny Liioa, kdayvtAraok DobroviOi Daaad, gondnok B nerjeiy Gábor, pioatArnok Kle^n Márton; vAlawimAnyl tatok; Uogyay Ödön, Dante Kálmán, Falót L^Jon, dr. Haehiagar Alajoa, Qrfinhut Haarik, Sümagl KáimAn. Kallar MályAa, Kovám Károly, JArvAi Mihály, MtlIAnyl SAndor, Váoaay Zaitmoad, il\|U Oeaterhubar Lkaald, Pilhál Ferenc, 8«aaiieb Károly, Baommer Nátllátt, dr. SaAoe MiklO, dr. Tripamiaar HetaO, Varnar k\'areao; aaAmvitagAlA biiottaág; Trlpam-mar (üyala. (Jogi Laj ta, Kakraothail UuaktAv, Kagyaa Idyon, tyiékely Tivadar. A vAlaaatAa kibirdaiAaa ntAn dr. Bmtttít elnök kóaaönntet mondott aa iráni a ujabban le nyilvánult kilfiotatd biaalomArt Aa a kSigyOlAat beaárte. — Este 8 Arakor tAreaevaceorara jStiak\' Baaaa aa agylat tagjai köabl mintegy 180-an. A fehér utalón kellotnoaan tűnt iel OmímóNH Vitmoa alalaOk olmerAval Aaitatt: >JtU iakoel burgundit Aa aa valamint a kilttno >balatonmallAkU aAmtlag ellanaulyotlAk ai ételek logyatékat, melyei aaoa-baa latlakAbb aaoa körQlminy IdAaOlt elö, hogy a vendéglői • okulva a múllak aaomora tapaei-kalataiaa AanaaiAA vendégre aaámltotl, miat a mennyien rAaavitfikel beialaalették, da aa aaaAI nagyobb aaámbaa megjelent vendégek, étel tekintetében MéArv wAmitottak. Ken aaAmlliai dlfferanoiAk terméaaetea a vAodagléa javára eatek, da hit miért aa legyen neki Is egyeaer agy )i napja. A ielköaaönlok aorái ér. Btnüik faraaoa elnök nyltotla mag lalkaa kaaaédbea vAaolta a 00 Av óta laaaAllO Kgylak aaAp mlaeift-jAt Aa a Polgári ügyleti tagok (Máléért Aa aa agyiéi felvtragaAaAért Urlletle pokarAt — Dr, AmAMfer Alajoa lOgymaaalumi igaagato a piariata reud köaöuelét tolmAcaolta aaoa klvAló Agya-leméit, melyben a rend tagj>l AvtUadak 6ta aa egyleti tagok ráaaArdl riaaMlltnak. mart annak kl foíyAaakint tekinti aa 6 magvAlautéeil la; a aPolgAri-Sgyleta lelvlrágaánára elnelte poharát Dr. JVM Otjön dr. BmUik Fareno elnök aie-milvAt illető eaép lelkftiiaöntójével aa Qaaaaaég éraelmeinek adott ki(e\|oaial, ép ügy Simon Gtbor ki a távollevő, do aaArt reánk gnnuoló alelnökért (JmIwiihn VilmoaArt QrilA pohárét Kaaa pohAr-köaiöntö kiegAaiitAat nyert Sürn^i Maimén lel-aaólaléaa Által, ki AltalAnoa talaaáa kwéretében (aiolvaata aa alalaök HAoabél hoaaA latfaélt lAviratAt, melyben ekjaAlalát iejeate ki, hogy a mai aaAp Ünnepélyen mag aem la\'aokat, kárt Slkaegii aat a \|aiwiavAkoak, — kiknek jA ma Nagy-Kinisaa, csütörtök Zala, U. Mám (5.lap.) 1806. február hó fl-áa litáii kíván — tudoaáiári honi. Simon Oibor l)>kh fndn^ főleg ennek jelenlevő tagjainak Mólt Jérvát lögym nastuai tanár a • Polgári £\|tylet«-ért éa dr. ft tkingtr u nj háxnsgért Seiettyén Lajoaárl (lriié poharát. A jókedvű társaság Horváth Laci lelkesítő teteje mellett aa éjiéli órákban kezdett oesladoaoi. ■» Kléléptetóa Aa iiaaaágflgyminiaater 1896. évi január l-tól keadődő hatálylyal dr. Btrtda/ Viktor nagy-karnisai kir. törvény sséki jegyiét a X. fizetési oeaiály első tokozalába ski-léptette. . \' \' 1 - _ á et. ée ktr. 18-lk \|jgliéireéi« neksra 3 napon át városunkban időaöti Ittlétének alsó estéjén aa esrsd tiaslikara meghívta városunk előkelőségeit és egyéb jó ismerősei\'. Mint öröamsl észleilük, a hangvéraenyre, ennek tárf-körfisége dacára is, ttr>adalmunk minden rétege Rvjftlflé volt,mely klirBlmény, nsmciak a poI-gárség és liasiikar közt fennálló jó vistonyról tesz fényes tanúságot, hanem azon "Tendkivül tapintatos eljárásról éa előkelő gondolkodási módról js, melylyel a ca. és kir. 48 ik gyalogezred tisztikara es ennék élén Reisenauer János slez-redes, tásxlóxlj psrsnesnok váronank polgárait rang, válla és aljásra valé tekintet nélkül, illetté. A .Polgári Egylet* nagytermének hol ezen hangverseny megtartatott, a feasebboél leselib leányok és asatonyok sttrti csoport js, a közön- és lllllliéillliiliih inksségn taalöi sslnt kfilnaflnxfil tr bkrmerre Ukinietiünkf mindrnütt vidám, mosolygó arpolt láttunk, A tissiikar örült, hogy ai általa rendeséit eatély oiy rendkívüli érdeklődéel ludöti kelteni: visaont a polgáráig annak örvendett, hogy egy igen kellemes e-télynek lehet részese. Pontban 8 órskor veits kezdetét a hangverseny, melyet Orououtr sí általánosan kedveit karme* tsr dirigált. Háti exredOnk valóban hüsike lehet unekarára; oly sok -kiváló tanét, mint eten zenekarban helyet fogUI, alig található még egy másik kstonsí zenekarban; Qrottauir zseniális vezetése alstt a sok kiváló xenést játékban egy-gyé less és s kőxőusér oiy bámulatos öasxhsug nelelre. A jelenvo t leányok névsorát a követ\' kelőkben adjak 1 Auer Marinka, Bóiit Gizella fljihet, MW\'eáfW, Xf. fl^Mfaiy Mariska (löröknő), Bsyer EsmiUs Ciáktornyiról, Dnkásx nővérek, IXtRiicb Ksrolin, Durcsák Mariska (tündér), Dooos Vilma, Engal Malvio (uarasztleány), Fehér lika, Geróes Mariska, Glesinger nővérek (babák), Goidberger Ksrolin, Goldünger Gizella (éj), Htnet Gizella (spanyol vadáasuö), Henex Vilma (cigány leány), Harangozó Mariska (magyar leány), Hirschel nővérek, Heidei Regina, Hsialar Etel, Hamburger Hermina, Hirschel Flóra (exígány leány), Jskilscb Paula Galambokról, Kolarits Biske (mstrós), Kolarits Margit, KovatH nővérek, Koma Mariska, Káén nővérek, Klein Kosa é< Qiselia Zsiavárról, Kortyé Terit (baba), Krausx nővérek, Koroncxy Ilona (menyecske), Kammer Anna (masyar leány), Lengyel Hermina Kaposvárról, Ladialan Róaa (pór-Jeány). Liditt Emma (aratóleásy i Mautner Barta ($röklekny), Maulner növerek, MsgyáT Msrlika, Miklós Eóxa. Molnár nővérek, Ofenbeek Rnins, R\'ich Etel Váeiró1, Ribner Rut (baba), Roaa nővérek, Radó Jznks Budapes\'rSi, Rosenleld Francziska, Rozs Msriaka, Sitin Lolti (bécsi mosónő), Sifrn Ksrolin (törökoö), Stenler nővérek, Siocker Msriaka, Ssidi és Juliaka, Szabiik Panni (bit, remény és. szeMsi), Sztlig Ssidi (oláh leány), Szettler Mariska (róastDimbó), Schreiber nővérek, Tachsuer Juliska, Torma Mariska. Tornán Juliska, TersUenyák nővérek, Wsiw iloáá (cigáuj leáuy), Welu Saidika,-Welisoh Berta (parsait leány) s. a. t — Aa első négyest J38 pár laneolia. — tiyAasiiiiuepéljr. Báró Eölvöt József halálának 2J tk évfordulóját a helybeli ixr, polgári és elemi iskolában kegyelete gyászdnne-pélylyel ölték meg. — Névmagysroallávek: KartickMarotf Sándor exredorvos é c. é< kir. 4S-ik gyalogezredben Kanüui ra, Hirtckl Ármin botlat földbirtokos, nagykanizsai lakos kiskorú fiai Salamon és Resső Hűvösre migyarositoiták meg nevQret aletuésnyivánitások viharát, mely a gasdsg mű sor minden egyes pontját kövelle. A hangverseny után az ebédlőül szolgált nsgylerem csákbamar táncteremmé varáaaolitiottái éa keadeiét vei le a hajoalbasadláig tarló lánc. Aa elaő négyest 66 a másodikat 48 pár táncolt. Ax összes jelen-voltak egy élvezetekben gazdag estély kellemes emlékeivel tértek pihenőre. Kedden és szerdán •te s > Korona< saállodában mindenkor óriási kösönség jelenlétében hsngversenyiett a teue-kar és sterdán éjiel visszautazott Poisonyba. ----Tllálksié égy vlláf rar4Sbeu Még essk néhány nap vála<st el bennünket az „Itr. jótékony Nőegylet" vigalmától. Szombaton meg lug népeiülui a „világfürdő" esiabslye -és a Vendégek látni fogják : mi mindent képes léteztem a leleményesség és a léradbatlan tevékeny-A gyógyforrás már bngyog a saiklák köat, • KJógyiierlár most rendeltetik be, a gyönyörű Mayfi-tasétány éa lugasok moat leninek oda va-rássolvs, kioszkok, kávéhátak és egyéb .mulató-helyek vannak keleikesőbea, sőt — hajói vagyunk értesülve — egy előkelő alkalmi sser k esi tőség egy flkrdőlsp öesaoállitáaáB buzgólkodik. A vendégek mnlsttaláaáról a fttrdöipsgatóság fog gondoskodni. -■ Jelmes-eetél} , A nsgy-ksnizsai iparos ifjúság — megváitoaoti körülmények folytán már mint a, „nagy-kaniziai áUaldnot munkátkipzil VyaüUt\' rendelte faraangi ra\'s\'tégá1. mely as q cég alalt is a régi kitűnő sikerrel járt. Saép •ééayokbaa, siksrültsbbnél aikerübebb jelmesek-bn dúsan bővelkedett « iőlyó SőTÓn a „Pol-gfi-Egylet" helyiségeiben megtartott vigalom, ■•lynek Jegleesebb alk\|s egy spanyol vaaáisnő v°l\'i ki sok magyar ifjúnak vadássat nélkül ia ■égsebié isivél. felettébb spsnyol iiinesetü ós ígw aalstaágos helytelet teremtett eaen bájos ▼ádá«xaő atial, bogv dacára kitűnő aserelvé-gyeinek, nem ö vsaásaott, hanem at > ifjúság tartott reá heitóvadásialol, pedig egy kis oél-fcsBRÍ mily könnyen leierithétté volna a vadakat. A gigsrlis ki legszivessbben essn sporl hÖlgy (éraaságában időatek, üti még allsniaenvescbbé tetie esen urscMkai a köiőmég elöli. A leg-uépsterübb ember: Uolditeln Humi ur Munkács-^ rót siiutén megjelent sí estélyen, melyen s jókedv mladiukább fokoaődott és ennek tudható he. hogy a közönségnek égy (llsntéksny réiits oaak rsfgéll 0 érakor gondolt a hasamé TDmiiii\'.ii fiiikivrrsrj Stmnn bi alsódotnborui Ujlaky, Hirschler éa fisi cég főtisztviselője — leányát Angda kisasszonyt Alsó-Domborubsn. - HalálozAa. Hetek előtt szárnyra kell a bír, liogy Kalivoda János gyógysterési, városunknak több éven át általánoaaa ismeri és lőí-tisaiéletben álló polgára >— meghalt Ax akkori-ban alapialaa gyészbir most megvalósult, miről a következő gyáaalap ád értesítési: Kalivoda Jánotné szül. Vizlenavsy Magda éa gyermekei : Magda, Eataliu, Janka és János, továbbá Marosi Lipótné szül. Kalivoda Ilona, Hikády Istvánué síül. Kalivoda Melanié a maguk éa ax egéss rokoniig nevében ssomorodott szívvel jelentik steretítt furje, iitetőleg édes atyjuk Kalivoda János gyógyszerész urnák f. hó 31-én hossxu ssenvedés mán élete 5l-ik boldogháxas aága 2t-ik evében törléni gyásxos elhunytat. A holdogullnak hűlt letemet tebruár 2 án d. u. 2 órskor iognsk at üllői uii (klinika) orvostani in\'ézetből a kerepeai sírkertbe a róm. kath. vallás ateriarláaa aierinl nyugalomba tetetni. Aa engesztelő szent míseáldosat a terézvárosi plébánia templomban fog február 4-én d. e. 10 órakor a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, . 1896. február 1-én. Béke porsira I — Tanulók a klAllllásaa. A közokt. minisztérium at ország összes tanulóinak módot akar adni arra, hogy as earedévea kiállítási csekély uysgi áldozattal megiekintbeeaék. A lerv kidolgozásával s középiskolai tanárok orasá-. gos egyesülelél buták meg, amely erre nézve elöterjeaiiést is telt a miniisiernek. Esaerint a tanulók nem egyezerre, hanem caoportonkint néaik meg a kiállítást, minden héten négy-öt köléplgkoís növendékei egyszerre. A miniszter at előterjesztési elfogad ts. — Tervbe van véve a köaépiskolát jelesen végzet) ifjak tudományos versenye is. A terveset nerint a versenynek két fő tárgya lenne: a magyar irodalom éa a történelem. A mérkőaés Írásbeli és szóbeli. Szóbeli versenyre csak axokal bocsátják, skiknek írásbeli dolgozatuk kiválóan sikerül. Ax országos versenyben osak a kftxéplikolák legfelső esstályá nak jeles növendékei vehetnek réssl a tanári kar ajánlata alapján, A kormány a résilvevőknek mérséksll áru vasul! Jegyet engedélyss s a lő-vírusban Ingyeb lakéit és o\'e 6 élelmssést blr loslt. — Jégttaaepély A Komoifésá EffUt vr sárnapt jegttnoep^lye kitűnően aiksrűlt A páJw mely Icán élénk képei ayajiott, fényárban «gr A tütoiió seneksr kösrsmüködéw mellet* — folyt a lánc a lima jégen néhány órá\' elaő négyeit 48 pár táaoolta. — A Balalea jegéaek tornai sáaa Lóczy Lajos egyetemi tauár, a bisoitság elnöke, JatM János muieut vezető, Cáofnoáy Janó mérnök és P> .. anaiszteoi a Balaton p írtján idősnek a bauUoa jegének tanulmányoiáaa végeti. Kirándulását célja a balatoni jégnek, jégaozfisokaak, a jégen, a \|ég alatt ás a havon unyés<ó mikroorfaaia-mesrtkask és t^"?gr-fi-\' tnsmiHMtl^T * balatoni teli halászatnak a lanulmáuyoaáaa. — Hadgyakartalak. A Muraköa kitűnő tllajviasooyai, melyek lőleg a lovaaságt hadgyakorlatokra igen alkalmaa terepül szolgálnak. Mar két iaben tartatlak ott gyakorlatok; egy ízben király aseaélyes jeienléiében. — A katoii köröket, mini halljuk, újra foglalkoita^ák agy Muraközben megtartandó hadgyakorlat tervével. A hirek aterini. a hadgyakorlat at idei öaa elején folyna le Csáktornya éa Körmend köaött levő lerülelen, állítólag 0 felsége stemélyea részvétele mellett Erre vezetendő — ugy látásik —- víssta Bsck vezérksri lönöknek látogatása, ki aékány veiérkari tiaii iimstgában aa Osasiil a vidttat . bejárta, hogy tanulmányairól jelentést legyen. — A mult héten újból idösött olt két tisat a aág-rábi badteet-psraaoeookaágtól a utaata be iamá-teiten a vidéket, a mi á hadgyakorlat felől elterjedt bireket megerötileni látásik, p- BtrévAlaaatáa Caáklaraf Aa. Rövid lélév után ismételve járult Csaktornra városának polgársága aa urnáboi, hogy a Molnár JóaMÍ elhalilotása folytán árván maradt vároabirói atókbe szavasalával u\| embert ültessen. — Habár nagyon fonto* es állasnak a betöltése, még sem volt et úttal .észlelhető a városban aa a mozgalom, mely á közelmúlt két válasstás folyamán a betöltés iránt as érdeklődéat oly élénken letköllötte. Meglehet, bogy ea caak reákci-ója volt as előbb Kifejlett akciónak; de való* sziuii, hngy azért ment most ifilitden oly simán, mert VAnciits Károly nyugaimaxőtt töuoigabifé személyében megtalálta a város aat aa egyéniségei, ki * bírói tiszt beiöltéeére minden föltétellel rendelkezik. S-igy csakhamar ö lett aa i ital-ligencia jelöltje. 8 miután sa iparoioeaiály egy részének s a külső köaiégbelíekaek haiározott jelöltjük nem volt, Vrsncsita Károlyi egyhangúlag válaatíoFTa meg Csáktornya vánáa birájáoak. A választás Kolbenschlsg- Béla lőssol^abtró elnöklete alsti reggel 9 órakor vette keadeiét, miután előbb képviselőtestületi gyüMat tartottak, melyben.a föeülgabiró a magarésaéröl a vároi-birói álláira Vraociiti Károlyt, l\'etrici Igoáoot és ^vstkovics Vincét; a tanácsosi lilásra mag a képviselőtestület részéről Zakál Henriket, Wol-Iák RéitsOt és dr. Hsjóa Ferencet bosta ajáa-latba. Miután a többség VrsncsiU mellett foglalt állást a a kisebbség oly törpe volt, hogy a válasstás elrendeléséhet megkivanlató szavasatokkal sem rendelkeaeti, föatolgabiró kijelentette, hogy városbírónak Vrancsíta károly, tanácsosnak Ztkál Henrik kiáltatott ki. Vrancaito meg-válasxtatását bizalommal fogadja Csáktornya lakosaága, mert ugy lörvényiamereténél a bő ta-paaztaUtaioáJ, mint hazafias érzelmeinél s egyéb egyéni tulajdonságainál fogva alkalaui stemély arra, hogy e fontot liaxtet minden tekintetben eredményesen betöltse. — Agjamtttftlté a fa. Kondrica Ferenci sákányi lakos többed magával jaa. 5-én aa erdőn irtott. Midőn at erdoirtók a te gyökereit aár annyira kivagdalták, hugy a fa dőlai kéaaűli, Kondrica fensége még mindig a győkerekbea volt bevágódva, a midőn eaoek kivételével volt Elfoglalva i tártai reá kiáltónak, hogy „dűl a fa," a szerencsétlen eaber annyira megyedt, hogy nem ugrott félre, hanem a dülö fa boea-sxában előre futva akart menekülat. A fa tröeebb ágsi lábára estek és és éltörték, minek folytáé a kaniasai kórháaban pkr napra as eset uiáa meghalt. " - Kétségéé, rtMltfg M tlydiMtodddl melegen ajánl\|uk I. olvaaótak Ügyeimébe Egger dtijutalmasoii bistos bstásu mellpaatillátl, Kapható £6 és ftO kros eredni dobozokban mia-den gyógysaertálrban és nsveaebb gyógy-füsier üzletben. Fő- éa MltküldtUi raktár Kgger A. fiai Nádor gyógyszertára llpestii, Váoi k^rut 1?, Hagf-KuuM, csülcrtök Zala. 11. Mám. (•- lap.) .......—/í. .• .......— 1896. február bő «-án ~ aaaéaáoj <a panoráma bir- felbivjak liaaialt olvasóink fiijaimét, •eai aatmoakban kBaőltetik. IRODALOM. ipOiaia« « kapj- ka aaa tk—>— tk aipa esaert ■illuli a (aOMtapi kiadás mm. aiii " Ba»»l«. 1 allleaisa Mnk ■liih —ifiT alfaaé kS-r. iknuég \'•\'-■"-f— ■Ijjllwl " aat Ua UtatM Mfr auaká I Mat kih\|»aal« Waőlik, UljM Aa áa)a»tés k WtM IMI -HÉ\' A csillag, szerelme* lévén a virágba először a lebelt küldi hozzá, azután a palakot, a ex (Tükrében hűn letelve A szerelmes eaUÜgoú hona. De az imádott- virág csak nevet, végre igy taól: * .Kár utánam fáradozni. Mond — szőreiméin másra vár. A lü engem fölnevelt az Bkja szám — a napsugár;" Cm a csillag (vérdíj ima; harmai-könyet » ■ IJW ■■■ —1W vitjüsa kosta ac£yal, kn épsa a aMaalmal tv kafrslksaisnkn >taal aag a a W)a kSut, aalykia saash a b<aat aa h HiitiiMiií laalWyatk kanak m/km a ns0ar Maéalsa tartlate fscMgyoSli nk és a ■sijsi sínt a Isakatalaasskh és UgaHnitoM Ilii Ilik atyikaUat asnyilt larépákea, s a i>H MMlsyik f«lt«aémwltséáallIdMytMziatowlW ■a a kttslaaa Utat kM jalas tlitialaaiik, Hr Aatal is Batliiktri Ovala tollából tattt ki VIIÉgsni aatatja. kogy 4ütu táefo at a fsadklvO taéag ttVOetj « i aaüéü IMltársk magayltiaa is Masitttéle Utal fal-Miélstl fcléalriaáekas Maalstai s segy késía-lfaga Fér ástai fj «(ta sarai, s korábbi iírtiaat. Mk Utal vsar ftoeba lugyott v»0 rsssnl trtalaaaen kévéiét ttatiasli — awt e kitelka KJ pár ásásra aa trtilaiilnl araduinyall s ast a paéig anyagot, wslyat aak melhll illjllíl i ISZT Msllnrfffiek kkaHiMht Ű25 fcffia II a magyar hölgyeketT«í«ennW gasahwr Oyal* eééict taéieaiaktil ni«n elUrt médaa tos hivatásának kifejlesztésére buzdítja, a ki igy ita^ii ! g"ndolkl>ijk nemes létére aat. aaiym .fflTWWnmm ap mmmium^ - ^— saysfa arelketal todatt ia ái^okaásjrtár mér aa* ■ . \' «Nem aokára Jött a hajnal, \' Jött a napsíjgir vele. »_H a künyfiket a virúarúl MondJálC a tjgflltolta - ~k lengyelek szabadságért való küzdelmei sem hagyhatták érinletlehQl "az & leikél, a mely lélek nemzete szabadságán tcsüggött, ki azt szerette volna, hogy a; ,pór s nemesi esyttU ürülhet féked, é saabsdság lénye,1") Miit a Aksdiala kladiiibm; é* a Zaigaead-kavl ekaásy-"iiS^aJf"ÖSr\'ü iinimllsi aiMissakksa tsa. t—t »•!«• paükt XJU«I4 sa aaaTitsrs. s-atst Bdifahtrr l»gjrMtol \| —trtjlk. h a naéktvat gszdag tjtl—\'T naéilkialaln vott boesitYa, «ar Wr Itt * aaaaaak • ayanlstalt, ksaaa a kUéaüaa saysgot is Mkaailta AlapaaU aaskk\|a U s I aacyar Mrltaalaik «y pir irtiasdre, a«it Magyareraaif WIÉaIliink AJ*> ia Zaígaad-kafi kmaska aa( aUI(\| aty rtwtet—>[»■! ia kiaaUtae nskirlalaaaél mm »alt j Jnatim, mini akim a íejífíi kMaltsa. awljrst sea karasebfe. t Mtat 48 darab, alriasi UrJUeiO, Onittó alaelUklat ia t»Mi, aiat S00 asAvatkip dinit, ir f írt. Diisaa ketiatia.t.lrt. j KapkaUi nindaa kasai kisyrkanskadialiau. KamUlIkMI ta kapkali riMhl ftilf tl»l»kwwk»eii<kia lap-Kaslais • / >)lért htyy rgy a világon _ l"\'r, mint madár az ágon. Ki i másik paraatT\') meghatva a nemea küzdelemtől, a aiabadstgsr.ereietétOl, zengi: „PööS égy reggel caak arra ébred föt; hegy Magyarország legnépszerűbb költője. Minden héten egy ujabb üdvözletet vess köHé-IAewitól. Aa iqoság éra nők kedvence, a körüle agy egész fiatal irodalom képsödik."1) Midőn PetöA .összes kóiteményeí\'4 Pesten 1847 ben március 15. és 10-ika között magjaién lat, Szelealey Ut időzött, a fiatal telkes vérét megkapta Petőfi költeményónek tfize. Rögtön elragadtatásának bizonyítékául Petőfihez költeményt iatéz: jHchéz, nehéz aa atai megtalálni, A mely a népnek kebléhez Vezet, Hi IJ I IWkkiÉi liiaaai kéaatéaak- Súlyos kövéből tószHett mspioak Megtört Maalma ttkarö maaec .S~te ttsluir l\'ctúfi ragy hivatva erre tereals világot e népnek a honának!\'"1) Személyesen, 1847 március SO-án tartott »&• 1"énk"ez®r kör\' satélyéii ismerkedik-meg Petőfivel, ezen körben minden nevesebb írónk; ki Téatan tartózkodott, megjelent, -e- Seeleateyi a Petőfivel való személyes találkozás még inkább lelkeaédésbe hozta. Ima hogy ir róla a mi költőnk a találkotáa után: „Mtt ifjak Felőliről, hogy meg ne sértsen\' Írói lehetaégem korlátoltsága által iateni érzelmei magaaztoaaágát, mely iránta lelkemben él 2 Helflfl ! nagy eszmék vannak e név-hez csatolva, melyek, mint igaz gyöngyök hullámozzák át a világot, melyet ő hatalmas lángesze áltál mlaakamk. alkotott Hol állunk 00\|t_a mull WkWa—> !■■ JjiÉÉgmBBBBSE <idegen tengerből szedtük a -gyöngyöket, idegen tfct^1 Yirilgoknl idegen bonból eziv- tunk levegői, lelkesedést s művészeinek ? kiadott C S A RJí 0 K Szeleatey László —(Tiiijiam.)— Irta: latngilyN igoitM. lengyel nép juráim költéazetünknek.snját nemzeti bélyeget? ki I vesetelt el a nagyrészt umelygös küUzléstől ? ki \| lakintett be .a niji éleidbe, hogv örömeinek a táj-tdalwaiaak szavakat mdjon. á az isIenT szlkn ha-talma által felemelje - -a- lángot, melyet ők i éreznek ?•") \| Ime a liatáa, niolvot Kznleateyre Petőfi gyako-De a remény még öl, mert oly nép, mely szabad- („^ olvashatjuk saját tollából. Ez a hatás látszik •ágáért ind áldozni, lelkesülni, nem enyéazik el; lmeK későbbr költemóayciii, de mini már itt idé- ._____ _w»T ÜjL.jÍ..... •\' izelF Boríiilíöl tttamUk, ítótoaudésuck lulaágn éppen ffiMlg^ "C b\| \'-aW .................. iM.öli ösvényének k,S aél, de ferde irányban. Már 1847-ben megjelenik Petőfi atyluaban szabadsagáért rajongó küllemé «Y(iU vére be, volt könycjis, i)e szive meitszakadL 7B a vérMfto a kftnyWl i« Cak hin09ndó marádL") .Midőn részvét kCnyo lesz Kcreazti-lő vized.•\'! Ezen bevezető sorok alán elmondja, bogy lett aaarelmes, hogy lett mérges egy görögre, mert aa eserette a leányi, persze, ez mind a legszebb versbe szedett prózabari van töltve — a melyikre Botond vetette rémes szemeit, a végfii ennek ret-teoeta ereje jeléül lecaapatja a szegény görög fejjét. Botondnak \' * "Arc/jin indiilatból - < \'ak egy vonás Mm Olt legföljebb, houy bajuszán Egyet-kettőt torillt.* Ne nekéB Bolond, égy egy görög koponya Ila az ember elölt nem állana Szeleatey lelkülete, nem tudná költeményei-1 nek fele-másságát megmagyarázni. Egyik köíle-mény megnyeri leUzéaQnket, másik a legprimi tivebb köllöi tehetség létezését nála megtagadja, Tán ezen két széleőeég okát megmagyarázhatnék ? \| Tekintsük sikerült költeményeit. Ott van "újévi i ajándékul nejéhez Irt költeménye: „Bokréta nőm nek," melyben arról panaazkodik, hogy a •rózaaápnak tgy HnnVit m box.1) Ott van a .Dalnok-bár, matyói Kölcseyről irt: •Rabja d a nrmret hajdanának.! it\'sendm alkony szállt -a völgy ölére ünnepelt az élei általa, Minlrifv várva a dicső zenére. 8 fetviharzott lanluíunk dala, Mely a múltból hozva át virágot Kűwaalá a inairyar víláffoti énteinényinrk nem volt halára A midőn áldást kért e hazára. ••) Vagy eltekintve az egyéni költészettől, mily kedves képben adja elénk „1tegé"-jében a csillag szereiméi - •laaan szólok, metf ne tudják \' A niosolyjfó i-aiUagoa, v Ilon\' szorelmi titkaiknak Ariilúja én vngyoli," Íme sikerüli kőkeményei közöl pár elősorolva\' Mik tárgyai ezen\' daBwak\') Nején fej irtV-irt a hazáról, a azabadságrilf megénekeli egy regen\' szeretett lérflnl, a haza nagy fiát; láttuk, mily sikerültek ezen költeményei. Minek talajdonjt-balnók mi ezt? Nejei a haja; a szabadságszeretőt, egy kiváló lérfln iránti folytonos tisztelet, a rokon eszmékért küzdő\' nép neve mélyen van Szeleatey szivébe yésye. 8 lelke mélyéből, szive egéaz teljéből lellakadó költeményei azok, melyek lelke ioglalkodáaának állandó tárgyal Ezek benne qjélyebb nyomokat hagynak, s mint érettebb gyümölcsei a szellem fájának, élvezhetők s maradandóbbak a többinél.\' Lyrája tárgya, mint már as eddigiekből ia ki-- . vehettük. 1846-ig a szerbiem, bus vsgy örvendező ; érckspu lágysbb, mint I képze\|et) M örze\|em\|\|a gondolat; maid midőn a nemzet felé lordul egyezer bizalommal leltint a I a jövőbe, másszor elbúsul az idők jelein, remény-\| telen panasz-szavakra fakad. Ez tart a mi költőnknél addig, mig egy váratlan behatás állal határozó lordnlat állt be költéazatében. nyével i Jlődolok. a szív szavának, > __Mely sok áldást, s fényt hósa. Melyéi! S löT Ilit Anok ;—=r-------- Véasla sok vér-eaatának Népszabadság éa hasa" Kikel lolylatólog azok ellen, kik caak szájukkai hazafiak, de ha tettre kerOl a tor, meghozódnak szép caendeeen. A hazáért kell küzdeni ha szükség ugy hozná magéval, meghalni Is I »H a ki szo helyit azt tűnni l^el szivében hajiamat Hrkt átt a tett-mezőre 8 kösd clőro és előre, lm fogadja jobbomat ■*) (falytalá^a kSvstkalk.) NYILTTÉR-) Befakoiák ügyében melyeket mi kom, rizskőrpa, olajpogácsa, árpadara, knkorloadara, malom konkoly, maláta, eoira éa ssáritoit moslék — küldeményeket va- súton való elitsálliláaa esetén nyujtkatnnk, así Petőfi, ki a 40-ea évek közepén kesdi meg uivaaksdjek elsitllitáa előtt koaank lordulnt. Kehemkor én társa tulajdonképpeni munkásaágál kifejteni, nem lalált népies Irányával eleinte telssésre a költészet tinóm asaloniaa, de visenyös éa mesterkélt művelőinél. Az 1646. évi „Irodalmi ör" kárhoztatja Petíífi póriaaaágél, ,,» ha vissza nem tér a kor irodalmi irányához, » ugy mond _—, el van veazve Mert költészete nem egyéb bűvös tópartján nőtt virág-azálaknál, melyek rövid pillanatok után bajukat, életükei elvesztik,\'") De nem sokára megváltozott a nagy küllőről s vélemény, a kor ét a vele iüró eszme, melyben kölleszele feküdt, \| neki adlak igazat. „Petőd népszerű a közönségnél, nem népszerű a kritikusaink nagyobb réaze előtt, — irj&k már röla 1847-ben, — mert kritikusaink eddig minden müvet egéazen idegen szempontból, s szabályok szerint Ítéltek meg, miben egyszersmind azon csekély hstásnak, melyei kritikánk eddig irodalmunkra gyakorolt, okát találjuk.\'") Ime a másik véglel a Petőlb-cultus kezdete. Budapest, Mirlag-atcsa 1 Köszönetnyilvánítás. Mindazon t. barátaimnak éa Ismerőseimnek, kik felejthetetlen emlékű leánynak Aryrr Hermina férj. Polrafssky Joaöné elhunyta alkalmával a jóleső rées-vét jeleivel inegtissieltek, ez uton mon dank hálás köszönetot. N.-Kanlssán, 1890. febrnár l én. Aryr Jinoi k nf. ) illonderü\' IH4A. 1 t. •életképek IH4A KIU. >,. Hzeli\'nley -oldal. B/j\'k\'itcy (.. ktsltttskirt aea vállal liltltssiaa* a •j .Honderű* IÜ47. 6IS. sz. ttzeleslcy L, " 4) .Honderű\' lMt. Dél. lap. Hzelestey 1. «\| .llondnrii\' 1845. II. 4iH, lap. Mzelesl^y I. «\| \') •HondéKliMMA II a.lK. \|np. H/elalcy L ) •Irodalmi Ur> IMA. auKusztlia 16. ((\'aászárT "J .Klptkéjiek* 1S4T. UW. oldal. ) áa a revstkas sssrkaist4. I \'•) iUj Matoar Muzcumi Gyulai: Petőit és Lyni M tészetiink ISM). IV. fiiz. I. "J .Uazánk 147. I. 4S. sa. Hselalrjr L ") .Kletképek IS47. márrius so. H/.-U-at.-y I. I ") .llazánkVWá!. 136. sz. Hzclottey I.. Ntgy-Kannsa, MÜtörtflk._^ Vasúti menetrend AWwyst 1896. január ItiR. Knnitta ál ionéi. Zala. 11. azára. (7. lap.) 1896. Iebruir hó 14a a Indulás EaatoArél Érkezés Ktalatéra jjllslilrli * 11 1 11 59 11 \|tt 7 59 58%. ] 19 90: tait ja. v.l U r6 60 ette \| % v. 9\|80\| rtggj* i 38 d.« Kém t. v. « Z. E« ö HM. V.í 9 jt. v. 18 s k* A IV. Y. -g mu> z: JSpf.^ HdrallM ÓsfreggJjtn. v. 3 42 15 d. u j. v„ H j 04 05 d. oJhM. v. I 84 43! éjjtljtt. v.jlO 15 WC rttt d u üti 9 Árverési hirdetmény. A6Hd ife fKT végttktjlé m 1WI, évi IX 108. 108. J-a érteimében mm\' kéahiiré tauáp hogy a T$t-*ent-«i>árion ét TóttaenlakeJy köztég l»U2I6/kb 96. sxámu végxéee állal ár. Chilfaó Sándor ügyvéd altólendvai lakét végre-bíjlitA javára. Dobos Márton, ilj. Markan István, éa Kánisaai Béaui tótaxerdahelyi lakótok ellen 417 frt töke a ennek járulékai erejéig a! re & dalt kielégítési végrehajtáa alkalmával bíróilag lefog lelt ét 392 Irt 60 krra beeaOlt lovak, kocáik, •értéi ólak, aaéaa kénslet, 1 drb. tehén, I borja, lakéeslét, 4régya kémlel, axobábeli bútorok, ée á\|fH»MíIöriIli Ingé tágnak lyüviaoi arve-réeo leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a belyasinén, vagyis alperesek takáaán leendő eeskösléeére 61471 regg.ftx. v. 10 — reggltx. v. •I Jj; »] t„ 19 16 éjjel \|<y. f. v, 4. 57 ffi4 r>; 3 52 I 39 8144. lift U." vX 9 96 " ati * • U v. 11 19 10 46 99 84 regg d. a. éjjaT rfg itrvt éjjel. 1«M. évi ftbraár hé a. nipján é. e. 1# érújm határidőül kitüxetik ée áhho* I venni astndéko* aók exennel oly inegjegyaéaael hivatnak meg. hogy na érintett ingteágok esen árverésen na 1881. évi LX. t.c. 107. \| a értelmében a legtöbbet igérOnek beonéroa alul* is késspénx Axe\'éa \| mellett utadat ni fognak. Mindéxsk, kik els6bbeégi jogdtarvélait érvé ayeeithetai, kereeeteiket vagy «tóbeli jelentéseiket aa árverés me^kead étéig malin bir. végre bt j- Butor eladás. KlkéHéalt alatt haler tsén/ killallli Inkái ■ kea\|hn beremé T\'airmiif — KlrAly-ntee •Unm káBkna I. aa. 4. a 1#—IS. 4 m* aráig. Hirdetések felvétetnek FISOHEL F 0 LÓ P kónyvkereakedéaében NAQ Y-KANIZSAÜ Dr. Felelöe aaarkeanlé; L A K K RIIL As elárveresendd ingóságok véielára aa 1881. évi LX I 0 ina lébtn m«gállapiiott íelttUelek ilMfi^t Ima kiflxetendft. Kelt Téttatmárton, 1896 ik évi Jan. hrt 26. KAMAN LAJoS, 67 1—1 kikttdfltt bírósági \\hnjió Laptulnjdonoa én kiadó: rucHiL r 0 L t r. mmmm Hirdetések. VP Kádak keményfából Jé állapelhta (IS nkétek) gaidák rénnira tlrtlg tikéaltétére éa vlitar-1 Ulyekaak alkalmas éarabenklni 4 ••rimáért kaphtU. 8lvsbbel lálrAly útra llNm-félt bán I I. sm. a « 19 éréig 4. m. S-ft éráig. SCHICHT atia-sssffsa kitiiignig mwym vM\|«m 17 Igta jél naárttett ktllalea ttmttt legtakarékeeabb a UméIiIIim Tisatneágáért éa árUlmatlaunátáér\' a kenek ée ruháknál keaeatég válUltntik. Egyáltalán a legjobb a létesö nxintaappanik kötött. ~ Ig7 kiaérlatat aanki aam fog magbánfiT Kapható a l^gtAhb detai! UxUtben. Nagv-Kanioán : SCHWARZ ét TAUBER cégnél. A faiad templom átellenében Pollák-léie háaban Caak még Taiáraaplg látható -A- Z élő jós CSOd Af • Onglltetrt, n ki alaése titkát AMéarit FárM Irtg ni ere iiktf-ptttráat sgyséll e aegn ntmébtt. Mlnétn 3 tk nap aáa képek. 3 QteOfdAg m>lsor: Auagtria-Magyarortiág, Német-, Oroas- én Franciiaonxág, Schweix, OlaaaorasAg alb. nagyobb városainak planatikai bemutatása. KiUó$$ LimslendS: a Sxent-István-templom, a Schwarzenberg-palota én aa Ersaébet-hid Hécaben, Sobflnbrunn, Hudapest Prága a Károly-biddal, Rpverdo és Brixen tiroli városok stb. Látható: raggal 8-tól aata 8 óráig. ME* Belépti4l) M kr gjraraefcakaak 10 kr. Wi Számos látogatást kér tulajdonol K\|)mIII valédl nitga) csodabalzsam mmi a. ifiuuiTButii, IN H- 81 % 11.4 - Huh. Fa • MV UMIM, Mini tn iii y Mf *«•\' s vete m" I \' i «i\|i,.\|..r}M • ét S \|ritSvntltja «\' WWllI nWMUi! tr^iii.... tw—I 1 Ifiihgiiilp II—Élj a «>UAv.t(i«\| mi»wl»» Un 4. BK\|i M\|l S .V«»««»»r inlnl^ f<4»frir«étft>tt a Múntrt wli4ni I } UIhmI ta gfn mritj* mm tunj \'iM, a * UMtft p»k.iii>t <u«igB mpÉn ttw»f j»,, #»«.!♦ Immmű ifajnirtitiTt Un^ikiüa u^mMttuti (ti a i* mf s ! «u>««t* t iw > a. kiiattMrn W nM MMiél: I mim klimaam MUMVIM cratmsné* m»l knsMttteW Miugj/to+mm, < MlUf VM\|t4i éa UdiMtjkM^ Un a \' \|ft«m, Ua nag\| vtf >tw« kft\| 4i I van 1 r#r- M § u,rb• \'u«.Tklwu a gi<§\|wMi>n aa j\|i>i\|\|il Wes ríHiiiinr fc^yitMtt, ar- t, i, vm^annaua. i>i>.inwia éa mii<ili»m« lt«il a MBainaM, a-ya>i HTliáal tv«»» t • • ««r, ünJillMi wiMilru kIM p , Wa>ié ^jr rltfft: mt-M- Jü^náimJnpSam Int tmJwi MMHMM a« v MaMaA. vmu kiétlilvn, ItmtuxM vm>>v éé NláMt), • Mm «\'HI H»nr» .rjthiM, INÍM tTJUa«M »• »M>M U«Mléli«l MwJi a iU> «<m»t UImém aa tn ta^iaa~ fc «ií. lalUaNiMR lirtiiM«it<>( éa Mtéa« a V»wfjt«••»!V atMHSai l«irvéti,\|\'« lltM, MÍ\|»rNM ÍU , V a^M II siiw, aa. k«ll taavéagi ü, aaafctrkil aéeewitwés ali^An tfaaatfa vau, l«H, vnc> il frti tál•»« lkaaaiaf\'I Ma taal» \'mmu <»iy taüitti >>■! UNam m> n^aMaJtaM—t waifmiMétlfclattrtinll • TltailJ a rmillÜM. Rokita laiwtnm aaaliatt Mtéant. A\'-ntr » Hm>tmi>ié\| iiéranaljr \|»u«taélluin«iaérn MtMMta 14 k>« • S •luj.lnü < k Ara 4 fcn aa HatauuLka M>w»\|»a<lt f Mi Ilii n, ft k 10 VAM H t\|u\|>lnéaa I kiMMi lAagéva* ü««léaal rsak ítém MiIMh* atéa I — k Aadltarnak Taurry Atalf \|j Éajaaaiiaa f lifttia e a a, IrtWi aaaar%>aaa aallaa. .TWSSIT L fj^m^n m A ^ •aa^raNéa csodakenöos kaláea éa eeiji. At «MI t>a«N\|akaa«a, a»éti teaSebb aaat a wanwlw artiHilgnl a W t> a«kk éa MIK kafkaaa. A aaA\| Mvíiém. amalaitM a ájliha aajrCnéaéfcaa maiatiailallaa m alíitréaatt a >tm rSaaa Jta ■ ■aiiíaat hi Mw«m ■■■<■ iti>e »M(«éUl«ét k4 lénif aaraa vHjfKiagai Aa anget taaéansataa knaAt kátéi A jrrar*késrenA aaUh^áaál, l^kwMiaUait. aat^ kaaUafa4éanél. Orbénr tHaantAhU) lU>K nMaamtl aévalmaa. láb. HQf toaiaakjaeiéMk. aakak. \|WfMM\| 4aea>tt UhIí, att Pta%aaa tllán i tttét. aaa«4e>« as vigaa éa ana<Hésé attak illaa. HaaaaáAWé aiMaa M«a«a réaaák w. a Iwr, Iktaálkt kaaals aaiiénk- St Itakéa «aiv«lk tdUAm. lUMaiMat antak atatvéa, jaakalw. ^tltyl ééa. att rákWlagatg •H««. taaaJlaa, láaMitaM. Mbif ét nwümiH ÜCVaa g\|étitéaAia. m^émmmé Égeti aa M, lattrétaak, M«\|«lMl Kna«aaa lftH éHa lém nitt MN, arakdnganat fttU»»««« ée a p>i» atkakaél #tAéonini«» Klataaeteétak atW ak •»>» Aa ffl mttitalu aüaat N«ai, aatél fcniitki natAaánaa I Igán nianlat »• aaaa aajrattl Atlé ilHtfyéaa aear aát atMai mkklaál kéaaaataéfcaa tertAM. K^t éakaaaél kavaaakk aata lefcUrtk. a M4tkaW» * V tik rútat at Staata altlagaa Wak t kééaa vagy ^aiiatlAamtlW •aakaatlkatáL tlwiírlii aataai •«éliil«lavéi éa kéMNt tat mafkUUléaaat S karaaa 40 tllér. Sxámet kbtnyttvány áll rtaétktaátre. >vak r(flVliaMrtfl4k aitotaaüHt pafaatatan kiatM aiafvétata vilit a kérem nijiifaaa arra loptál. Imbt •\'■Mm téfahraa a Mik vé4)fv éa némát ..TlilavTy 4 Or.n\|r»! gtéff aaaHéta Frafyt44kalu í.. »• kait taaai ta míimvm t«u«.\|y» mv a*aéin Hi^awina. ^evaa atjraa laavvl. mini Itt IttkatM kait Wtai^tailii la«ni Aa taialltl éa v i\| mÍí ím; I »aai>aka«t»aiai kaaéeíMi ét -1 a ifewtyMiyJajr tlaa\|Aii, Nl\|<>(tai tkléetataak. «mraiaagv • Wait\'lvéajr«k Umn I. Wkr«iaité\| kgveél l Msvettea Wtatraésl lertát jt THIERRY A. Őrangyal gyógyuértárá PRCQRADáRAN, Rsbttt Stanrfcrurn melleit y A4tlf 6ri At awtsti atáraeet" áeit stts Magy-Kacuaa, csütörtök Zala. \'11. aiám. (S. lap.) 1891 február bó 14a. A nagy-kanizsai Bankegyesület részvénytársaság 1S9G- é-sri £é"bx-u.áir 22-éaa. cL. 3 óxaJszox sajáthelyiségében huszonkettedik évi __•..............--- " \' -- HM ■" tartandja, melyre a t cz részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyal: a) Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések. b) Az 1895-iki mérleg feletti határozat és az osztalék megállapitása. c) Az igazgató-tanács választás utján kiegészítése az alapszabályok 15-ik §-ának figyelem -ben tartása mellett (Ez alkalommal sorrend szerint kilépnek: Karczag Béla és Sommer Sándor urak.) d) A felügyelő-bizottság megválasztása. e) Egyéb - alapszabályszerüleg bejelentett inditváilyok tárgyalása. Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, (elhivatnak, miszerint az alapszabályok 33. §-ához képest még le nem járt szelvényekkel ellátott részvényeiket f. év február 13-ától február 21-óig terjedő időközben az leti pénztárnál KeltNagy-Kanizsán, 1896. január 22-én Az igazgató-tanács. Nyomatott Fincbpl Fülöp laptalujdonoauil Nagy-Kanizsán. 1896. 12. szüm. Nagy-Kanizsa, 1896. február 9-én. gt-atcsa OUojhftto kii. illli«ll l l«p sadtomi rinirt nutkiai sriafca W»U»4»y 4r»«tttl«n Untok Mt\| iimert Sutk. Ml feftdutuk •!. XX1IL éTÍolyam. ZALA KU4óhásnaal:__ Timkti É^ltol n-i MH» Politikai és vegyes tartalmú lap. ---->>»,Tt»nhllll, KLÓriSKTH ilil: tm II kom* (« fa — kr.) K tUtm • koros* <8 tat — t».) 8 kamu (1 trt 50 kr.) HiritOak jitiajrwu aáattlataak A Nagy-Kanizsáit és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankeuyesaíet, az Ipar- és kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segelvegylet-szövetkeztet éa a letenvei takarékpénztár. 1 I,nagy-kanizsai uia\'átagyár éa. serfözöde r. t" Jiiratáb\'s kötlSny. lyUttér islttsstt M kr. Egyti szám ára: 10 Imtjeár. Jleglelénlk NaiyKanluán krteakiat k <taacr: T^sarnap és ceiltörtSlc&a.. aaantowk. ntaritt nuitnia rtatM narj mtiiMW i kS»y»- Őszinte szavak. — B»bóch«y CyBrgy polfimutr orboi. — —Eolgfionester Ur! idekéhgn törekvések, irányeszmék támadnak,:megtudta, hogy a képvisclőtStüTeFnek egy {érnek és első, legszentebb életfeladatávájkis töredéke önt akarja fölléptetni eüenjc-jegecesednek s aki azoknak megvalósítására löhjeül: kijelentette, hogy ily körülmények I kész életét is föltenni. j között a jelöltséget semmi áron sem fogadja Tizennyolc éve annak, hogy Ön Nagy-j Midőn ezelőtt tizennyoli évvel e városi®! fés joggal!) férfias Önérzetét ius, Kanizsának polgármesteri székében ülv [képviselőtestülete Polgármester urnák a\|hogy akadhatott a képviselőtestületben, ha r "NVjiV Idő, szép idő ti egy olyan posi- j polgármesteri mandátumot első izben ke-bAr csak egy kis tőredék is, mely az ő, finn. ahonnan igj fqtátté ír fiepE záros1 irihr if^THST^nvájjrt^y gondolkozott Aíjvtlóhan Onrrtlrn törekvéseit, áldozatkész r" \|\|f \|ftn liini\| \'\|i inniaj honnan sókjföltesszük, -hogy-Ún-isugyjogia fel (nuir mlMl Iníil ni in inHliinY0^\'XLLD^1 1115 jjzép i f nny~THm1 iii I iiiiiiíTÍn ^Íil\|lM[aii\|l>l.>iljul n ilillliTlll lffhrnr ds magasztos)jönérzet.kergette őt azután az őrület tragi-kezdeményezésnek ki kell indulnia, hogy feladatát Komflü. Hz rrut\'gfAíA tragikuua Jmiúkz í irámlr ezeceti yásfrt-^mggrngartvn, a küzLL Nemsokára hekövelkezik ismót a tiszt-\'Önt, Polgármester ur, a polgármesteri {nél- akarat, a ;közlelkesedés erejével a megváló- uptás s legtölib ulóazinünég nserint negyed- tóságba. ^ ___\'_ ^Íft-r^nvrínntftrn jTrrmmH/lftiymrli\'nim^ fag jgtétctni ez a, Mily megnyugtató lett volna azután mtmí- tán fűződik áhhoz\| a gyönyörű positiohoz: ott nagyfontosságú, mandátum. nyájunkra riézve, hrt—Hwr tagadhatatlanul _fljjM munkál a vár™ jrmrUVIkn^)" érező Engedje -flffig, kérjük, hogy ez alkalommal kiváló egyéni képessegeit éppen olyan oda-lelke Azért nem\' is~lehet íirr -piTiiti tirt ^sszapütoptóst \'\' luf"T " \'\'■■■ S32 AniWUUl^^^t szi-nHw^voto^ a varoa \\ti<mck tekinteni, mért azt a mngasább fel- nyolc évre, sine ira etstudio! Nem akarunk -íefvirigttzüiJsSnak, hwhu elődje^ ha nem fogás: hogy az a közszellemnek gyújtó ezzel egyebet, mint azt, hogy városunk éle- csupán becsületes tisztviselő; hanem ambi-pontja, határozottan mélösaggá avatja. És tének eme, körülbelül két évtizedes törté- j tiosus mandatarius is lett volna. De ön igy azt az egyént, kit a közbizalom erre a netéből városunk polgársága és Polgár: kényelmesebbnek találta: megmaradni » siip poiiticuJ cincit. szintén nem lehpt rgy- pám™- űr egyaránt levonhassák a tanulságot, tisztviselőség színvonalán. Ön csak (amint szerű, fizetésért dolgozó s a felmerült ügye - Tjzgnnyolc év előtt egy végiteieiitH gjr,l,n 1! ttera régihen tett önérzetes kijelentéséből . ket á rideg paragrafusok.keretében elintéző tragikum , kíséretében, mondhatni: a volt\' megtudtuk) jó városi gazda akart lenrit hivatalnoknak tekinteni, hanem olyan man- polgármesternek: Jielus Józsefnek holttestén; Magában véve ez sem rossz föltevés! datariusnak, ki lelke minden gondolatóval, át lépett Ön a polgármesteri székbe. [ Ám nézzük: miként gazdálkodott ? . _ "szívemimlén dobbanásával, munkaképessé- , Még mindenkinek élénken élhet emléke- Mikor a polgármesteri tiszteéget (Önnel ^rgéndeösszes--ambítiojával csüng a. városnak jzetében, hogy ez a derék férfiú, ki igazán szemben legyen hát tisztség!) elfoglalta, volt nem csupán jelenén, de jövőjén is; akineFTelktfe^í odaadásával,- életével csüngött!a városnak két nagy téglaégető kemencéje, -lelkében a-város jövőjének, haladásának ér- városunk sorsán, mikor a tiáztujitás előtt\'Ezek lassankint etkattúdtak S- mott érték- A „ZALA" tárcája. Az areikip.) — A ,Z A L A« er«d«ti táreij-- Eze\'Stt egy évvel Nsgv-Vámoson senki sm bt«sé l misről, mint bogy Soés Pisla válik a .\'a-leságélfil. A dolog eiég külöHÖs volt. A fiatalok szere-lemből léptek bázassAgi frigyre, sőt tigy kiizdötték ki remiit bo dogxSgnkst, mert ax aai4ony apja, a xiámiió, du\'gasdag Ka rád y ssmmi rnn sem aksrts vejének logadni n könnyüvérü So?>a Pislát, aki ügyvéd lett volns, de »* »Qgy«tlenek< fajából s költséges életmódja kiadásait csupán az édes apja után öröklött, különben csinos kis vsgyonból lede/.te ugy, ahogy lehetett. No de a Aa kitartó veit, a leftny okos és mindketten fülig szerelmesok. Természetes hogy győztek, s négy évi küzdelem, ostrom, vorvsdas-sal valé-fenyegetés uláa az öreg Karády megadta magát. Hat hete épen, hogy a két sterelmes sz oltár előtt egymáséba tette kezét, és Íme ma már Pisla megindította el»0 rendes perét, — beadia a válási keresetet, a neje Margit pedig már otthon van azüleinél EarAdon. , Bokát cyiapieniálták ás esetet, de senki sem ) MotaW u jót. nMgTltt\'-Mk felír. S-lkl Vlli«-»rJM taUlkói4\'-jlr> kiadott „Hollám" clat tlktlal iTpltúl. akarta komolyan venni, hogy az a- kajla Bren-holcz gyerek az oka ss egéaz trsgocdiának.. Pedig ngy volt. Tudniillik Pisla szért ütöite fel az orrát, mert I Marcit ti tiszti maialison a sváb Brennholczcral, I — aki valami unokatestvére ia volt,— a tnáw>-! dik uegyes után csárdásra is perdült, sót aranyos jókedvében ü ntsga eróltette b«le a naegény furvéíer hadnagyot; nsgy mulatságára ax egéss \\ oompaniánsk. Soóa Pislát ex a mulataág eleintén osak egy { kicni iKMiamotta ; a társsság kaaagása mind- { jobban iagerlé s végre gyönyörűen dühbe jött. Lelkét elkapta a röldsiemá szörnyeteg a rohamosan sgyAbs fészkelte magát a gondolat, hogy ez a társaság tiindl lulajdonképen 0 rajta nevel, I éa hogy hazasSágának hatodik hetében csak olyan asszony tehet ilyesmit, aki a kacérnágnsk élvvágynak és könnyelműségnek protolyposa. Végre egészenjdvákulí, s midőn Margit végre helyére üli, szó nélkül karonragadta ót a majdnem ugy vonazolta bele kocsijába. Az asszony meg volt rémütve, és vérig volt serivé. Ártatlan jókedvét, boldogságának játszi veröfényét nem is kísérté meg menteni, s otthon — miközben Pista a szobalányi kiküldve, izsó Jelke szemrehányásainak egé>z láva-tenyéret zudflá hol súgva, hoi dörögve telé\|e: szótlanul, (kszeknlcsolt kézzel, férjére mererlt szemekkel, némán ült., karssékébeo. Egyszerre fojtogatni kezdte valami, levegőre volt mt&ksége s hirtelen felszskilá a könnyű ruhát kebelén. Abban a pil- lanatban egy arckép hullott ki a csipkék közöl s koppanva hullotra földre. Pista ésxrevelie, mint á .tigris ugrott oda; felkapta a kapóra érkezett bün\|elét s a félhomályban rAmereszté, vérben torgó szemelt as egyenruhás alakra, melyet ábrázolt.\'. Hirtelen ineglAntorodon. A teljes bizonyosság mégis meg-ssédilé. Azután végigsintitá gyöngyóaó homlokát, — a képet azép Uaaan leiette as ágy melletií aaxtalkára, gúnyosan meghaitá magát s ■aónél-kul kiment a szobából. Mánnap délntán megvívott Breanbolosczal, aki váltig erOeité, bogy olyan ártatlan, miat a aa sxuleiett bárány, — de aaért a párbaj alól semmi áron ss akart kitérni a a tegnapi pezsgő okozta mámorral fejében akár eaiig ellöaöxött volna kegyetlen párbaipisztolyokkal, tekintet i nélkül arra, hogy ó reá is visszalődűznek. Sze-reneiérf, ekkora mulatságba a segédek még se mentek bele a csak háromszor váltottak golyót i minden baj nélkül. Mikor aztán Pista a párbajból hazatért, az öreg Miska toas aizal fogadta, bogy a nagysá-\| gos asszony hazautazol t szobalányával és hat I koffer podgyáaaaaal. Egy szó üzenetet egy ázó mentsége nem volt. Egy év telt el azóta (Amint ludjuk egy válási per életében "ez rövid kis idő.) Soós Pisla aa egy év alatt sokai komolyodott. A dolga is maf-ssaporodoti. Talán épen ezért a saját perét stm ért rá kellőleg szorgalmasai. I Otthon ülö ember lett a víg, mulató-.dimbo- Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala.- IS. szám. (. lap.) 1896. fabruár hó <J-4a WariU bemnek. Azt mondta Ón,hogy nem hoznak hasznot. Pedig azóta három téglagyár létesült magénegyének állal s azoknak mindegyike busás jövedelmet hajt. A magán-vállalkozók meggazdagodtak a téglaégetésből; csak a város nem birt semmit felmutatni. De azért Oü jő gazda. kesitetle a kulturális haládáu ulőmuzdllásé\' \'behusódefl caewtescB irodájába: becsületes ban áldozatkészségre. Merészségnek is tar polgármesternek. tolta volna arra gondolni, hogy legalább itt Mindezt nem ellenségeskedésből mondjuk, a város falai között közszellemet teremtsen; Hisz mindezt mondják és tudják gzok is, hogy szép és magasztos posilioját a külön-j kik Önnek bevallott jóbarátaí. Mert az Ón bőző, széthúzó elemek egyesítési pontjává közbizalmi helyzete valóban eredeti Isroer-tegye. E helyeit a földalatti Páris mintájára j tünk közbizalmi position levő egyéneket, A városnak van roppant nagy erdősége, j megteremtette a földalatti Nagy-Kanizsát és kiknek működését ellenfelei gáncsolták, jó Tett-é Ön egyetlen egyszer is lépést az megtöltötte azt engedelmes patkányokkal, barátai azonban szemben is, hát mögött iránt, hogy ez a hatalmas tőke a modern hogy a város talajából nőit minden nemes, is védték. De Ön Polgármester ur, — kinek erdőkihasználás alapján megfelelő módon I nyill törekvésnek elrágják gyökerét. fmflködéséver szemben az ellenfelek és a gyümölcsözővé létessék ? Ilivott-e ősszel fot s Mldalatti akna-világot megnépe- jóbarátok véleménye majdnem teljesen érdekelet len szakértőkből csak egyszer is! sílette. Ön\'Polgármeiter ur, részben érdek-1 aET»na«, — egésíeu pátallauul áll. ankétet az erdő-üzemterv szakszerű meg- he8flj részben együgyű, részben naiv embe-í És hogy első megválasztatása után még állapítása céljából? Gondolt-e komolyanLkgel, kiknek suggerálnia sikerült, hogy azjkél izben kezébe tették a mandátumot, csak egyszer is arra, hogy miképpen le-jön kezében omnipolencia van. Itt megte- hi«Y« meg nekünk, csak a képviselőteslület hutáé sl a nagy erdőséget a iővő nem-\|rfm\|,,np M egyéni 4r»ény—\'"«t kitárd j nagy részének abból a rezignáló, fatalis servflizraus szomorú közszellemét. Akibe I féíelmébőTere^ fiogr »Settsn kommt was nem vált médiumnak, azí elsöpörte, kibuk-1 hesseres nacn.« tatta. Bizonyára emiékezHrDn> Pelgármeater) - L«hel- hogy ezzel a jelmondattal újra ott ur, néhai >"-\'—, ■^^\' \'anársosi hagyják Oa keaébanazalkolésnkratilYllOtl zedék ssámára még gyümölcsözőbbé tétetni ? Nem látunk erre nézve mást, mint az erdőszélben egy k^tatkot a jeien bizalmasabb leriuéeietű őrŐmoinek. Lle arérf f in jó. Palgármester ur! _ A honvéd sátortábort Pécs használja, a fogyasztási adó-bérleten idegenek nyerekednek. Mindent, ami a város lejiőciéséQekléndü Ez az egy ember kezek után »iró polgármesierí mafídXTUtnat t; s Önnek módjában less talán agy-egy voli, aki On Uélléll érvényesíteni akarta az egyén erkölcsi függetlenségének jogát. OnjhlímAui,riu9 Intézményünkre » rilemii I a legközelebbi - választáson kibuktatta s a\| mindig subjecliv érzelmektől vezelell, boazütó letet adhatott volna: mások, az élelmesebbek I hatvanöt éves agg öngyilkossá leit. Az öq \|krré,>\' módjában leaz * tóennyóRT év ragadták magukhoz. Mi pedig stagnálunk, \| paTkínFTrég\'áket étetegyökerét. De hat\|nVnmftn lov4bb gazdálkodni; a íírój lo-vegetálunk és BÓhajtozva nézzük a megye-1 csak egy rög sziv szűnt m»g -dobogni vegetálhat s mi is fejhajtva- fogjuk MH Msefeta vámsuk föllendülését-: De I affltöf, Ön TóWfib mosolygottigg m^ma. mondani Antoniussal: ön becsületes polgármester és jó gazda!" !radt derék, becsületes polgármesternek: Az4 «Brulu* azonban beunilew, derék tórüu!\' Nem tehetünk kifogást ön ellen. Az iro- j elhullók helyeit kreálta tovíbb az embere-dában mindent lelkiismeretesen elvégez, jket s a kreatúrák rendszere elvitte Önt a Onnan fi nem szerel ugyan egy lépési sem városi közkórház posványAíg. tenni azért, hogy a városnak valami előnyt j És történt-é még valami ? arra nézve Tudnivalók a kiállításról. t Még csak néhány hónap éa benu vagyunk a nagy nemzeti ünnep eeeménysibea, a millenniumi _____ _____uiK<áKoe kiállítás gazdag panoramájában. A ki- aaeiéllén; irra nézve seui lelt soha egyj—A tizennyolc év Meretében megszűntek s\|t\|ll(áli „unden esstáiys liaaa bua. lépést sem, hogy városunkat e vidéknek földmivelés és kereskedés érdekeit nagyban kálómmal a mindamellett mindenre kiterjedő gon-. igazán emporiumává tegye, hogy a vdékl előmozdító gabona- és borkiállítások. M SSÖtiS? Á^Sm^^.^SXl intelligenciáját a mi érdekeink kivívásában \| ipar föllendilése érdekében • nem történt intézkedések történnek arra uézve, bogy a kiél- közérzésre, összetartásra hangolja, meg ; semmi. Kisiparosaink magukra hagyva. ! !\|,4"on f"\'®1 • . ~ .. .. . . . « . ., • Léá annak látogatása összes körülményeiről nun- nyerje- De hisz ex már nem irodai munka, (folyton szegényedtek. Pedig talán rajluk zs 1 Henki gyors ée alapos árteüiéai nyerjen. Erre ez nem tartozik a szórósán .veit officium llendltett volna egy-egy ipar-kiállllás ren- a célra aaolgálnak ami legújabb Intézkedések ia, körébe. Azért Ón becgüleles polgármester, jdezése, aminek élére a "várai ejaö polgárt- Jj3\|£S ^aV détaíSÍü a A város polgárságát On soha nem lel-\'nák: Önnek, kelleti volna állania. De Ön kisiparosok és kiskereskedők tömeges teiraadu •_•_.__I —~ -_■ ._ ..I____;__ rábólj akire a régi pajtások rá sem ismernének i e el ia nevesték •KeserüaOs<-nak. Juliusban volt, hogy egy Szép napon levelét kapoil egyik csehországi türdőböl ott nyaraló tér-1 jes nővérétől, mely bea es bivta, hogy látogassa meg, j Pista nem sokáig gondolkozott a doiog feleit,1 Erezte, hogy üdülésre, pibenéare van szüksége ( s a szó szoros értelmében posiaiordultával küldte a válaaat, bogy harmadnap utazik, Aa a harmadnap gyorsan elérkezett Hanem mikor csomagolásrs került a sor, akkor ellogta valami kűlőnöa érzés. Mintha a legkedvesebbjétől kellelt volna buosuznia, mintha a azivének tele kéazült volna elazakadni. Nem volt refl eiiv lerméaaeiü s nem szokott hozzá, hogy saját lelki állapotát booczolgassa, itt egyeaerre napnál világoaabban állt elölte, hoty Új neki elhagyni a kihűlt fészket, melyet aszal a Hűtlennel annyi édea remény között rakott, a azzal egyfiti melengetett. Dacos vasfejével mód nélkül reslelle a dolgot önmaga előtt a szégyenteljes gyöngesége elől agy iparkodott védekeani, hogy a >hitszegő< asszony nagy bűnének emlékét, az átélt szenve déaea képét, agyára erőlteié. De az leien tudja, nem egéezen elkerült.a dolog. Most az egyszer aehogysem tudta magát dühbe hoani, méla hangulatából kizavarni s egyszerre csak — mintha alva járna — lenyomta a kilincset a belépeti a szentélybe, melyet „azóta\'1 nem látott máa ciak a Miska inaa, aki Szellőztette, tisztogatta, de a . kinek szigorú utasítása volt, hogy olt semmit a . helyéről el aa vegyen. \' Még jobban ellágyult a szive, midőn a rég nem látóit bulórokat u\|ra megpillants. Mintha mindannyinak szeme, lelke lenne, oly in lorcsán, olyan ezomorusn, saemrehányólag néztek reája. Aa ágy vetetlen, egy pár parányi pspuce a szőnyegen, az aaztalkán egy hervadt cyelamen-csokor — a •bütlen* kedvenc virága — e mellette az az arckép, az a< átkoaott arcképi Ugy teküdt ott a hátával lelteié, mintha eségytluá magát a >hüniárs<, s bújna a szeme elől. Pisla moat vette c«ak eaare, hogy a hátára irva ia van valami. Méla bánattal, minden, keeerüeég nélkül nyúlt utána —< eltűnt boldogsága e sírkeresztje után. — 8 elolvaata a iélirási. Csak három szó volt az agésa: •Mindörökkéa Tied !< Ezen biaony ninna\' semmi különös! Sem nagyon szellemes, sem nagyon saokatlan, — csak sz bizonyos, hogy nagyon szerelmes ember Írhatta. — De hat hiszen Breonholcznak annak is kellett lennie! Mit bámult hát rajta annyira ez a bolond Soóá, hogy egészen beléiáradt még le ia ült hozzá ? Leült, kezében tartva az arcképet s csak nézte, nézte aat a három szőt, míg.egyezerre csak hirtelen megtorditá a képet, — Abban a pillanatban -— mintha puskagolyó találta volna — felugrotU-Valaini rekedt kiáltás szakadt Ét a torkán, aatán térdre omlott ott ágy elölt, fejét beleejté a patyolat párnákba elkezdett túrni hangosan, airni kéaerveseu. Miska háromsior bejött kérdázöiködnl a pi kdtás ielől, de nem merte megszólítani. Harmadszor akkor jött be> mikor a kocd megállt a ház előtt, hogy az éjféli vonalra vigye urát, — de bki akkor sem mert szólani, mert as ura még mindig ott térdelt a még mindig airt, mini a gyerek. — Akkor a Minta kiment, el-küldie a koosiet azu\'án nsgy lassan vis»aajött a nesztelenül megbusődott a« ajió melleit; egy darabig oaak Hallgatta aa ura zokogáaát, atan egysaerre caak ő is elkesdetl sirai esép csendesen. Bla én nem indom, hovy mikor bagyták abbs e különös duót, de az tény, hogy mikor reggel 10 ózakor a kocsi ismét előállott a Miska a gsz-dáját béleaegiiatte, olyan örömtől sugárzó areeat dörögte a koosie télé e saót : >Karádra«, mintha a világon a legmulaieágoaabb aseméoy as leane, hogy moet aa ö ura Karadra utazik. No meg aa is lény, hogy mikor az esti szürkületben a via«satítró hintó a kapa alatt megállóit : Soóe Pista és Karady Margit együtt szálltak ki belőle. Az elrepült kia madár visaaalért téaakébe s vele a boldogság ia viaesaasállotl oda. A > bűnjelet pedig Margit berámázlatá s ott függ moat a Pista íróasztala lelett. Ot magát ábrázolja huszár egyenruhában, önkénytea korában, titkolt aaerelmük első megnyilatkozásának napfényes idején aéia emlékűi Maifiiaak, akt a békelöllételek közt kikötötte, bogy aaoa a helyen lűggjön az a kép, mint lolytonoa mementó arra a aaereoosétlen percre, mídöa Pista magát fnrvézeru\'ek néate. Ami a kép bálára van irva, azt nem kell olvasniok, mert ugyia elmondják egymásnak naponkint — agy amint érezik — > Mindörökké a Tiéd • - ....o. Nagy-Ktnissá, vasárnap &tr tftrsztm (ft- lap.) 1896. február hó »4n merteljük r A IMIHttei tárgyak euai(lili bwiálllMia é« iii4r> TDBtikiy«lt. Külőnő—q as alábbi intés- áaoa < kedvűmén veket/melyekbea a ki&lliifiáraj- A fléppárt kegyelmes vezérének distink— kedét ensÉFTÍáre méHA nyílvámiláaa annak ű Ltijmégeagn m;tVrn i8wkvétn«k, hogy áz orazájjos kiállilfts battnot [ kedffk és segédmunkátok részesülhetnek. E<ek 1"~J Ti ....... V. T "), tanulságai! á táftadalom• kévésbbé wigytínÓH szerint az ily-JÍimegea felindulásban résztvevők r nSps VaJlon van e szelese oaatálya számára is könnyen hoziálérhetövé \| az állami vásni vóniiTon IL-od osztályú féljegygyel Wian : emberfia, a ki a- Zichy Nándor tegyék. i ÜL-ik osztályon és III.-iK osztályú egész jegy I ikatholikus akció«-ja alatt mást ért vagy á kiállítási igazgatóság éa a kereskedelmi mi-1 gyei a ll.-ik osztályban utazhatnak Budapestre I mást érthet, mint a néppárti kortftkedédJ^ aiuier ujabb intézkedései! a következőkben is-Jés viasza: Intéskedett továbbá a miniaater, hogy j Vájjon van-e, a É nem tudná, hogvanép- ;e látogató csoportok kivételesen 80 krajcáros . ., , • . \' . , , \'mért kelt jegygyei léphestenek be a kSBíl^W akctó nem mks< mint a vallásnak lel-telére, áHandó díjmentes kalauzolás s a kiál- i ketlert fcelekeverése a politikai küzdelembe, 1 lilás tcrül-etén való olcsó étkezés mellett. A mí-.a legádázabb pártharcokba? (Lásdadecem-Mindatoknak, a kik az ezredévet országot aTsattr megkereste a 16- és székváros httótágát ber havi pót választásokat) kiálbtáson mini kiállítók résztvenni szándékoz- \'» " hogy a népiskoláiban herende/ett A néppárt neve alatt bujkáló »katholikus nak, a csomagolás és beszállítás kMl egyón- tömegseákáspkal elsősorban ezen, a mioitzlertői. - xi , ^rtífitaíí «aha<ká tetű eljárást kell követniük.\' A kisllitandótár-\' kezdéményeseti lömegea fejrándnlás résztvevőinek akff« rutu\' usfaél a P°™ f* gyakat lolyó évi március lo-töl április 15 eig Urtsa f9un. Mindez intézkedéssel sikerül blKfgokkal, mert vallási, szociáldemokrata és terjedő idooen uiulibatnjann\' he ~hoH klldanj; todiiniá a miniszternek, hogy a mr kir. álltm- egyéb »népszerűt álcák alatt egyenesen tát azok a tárgyak, mezeknek elhelyezése hosz-; vafcuiak zóuadijstabáxa szerint a XIV. kőrsetben1 fanatizálja, boU>wM)a a népei nahb rendezkedett, szerelést vagy alapozást [Möu^tweipber, kiskerekedo, ipari segédmun És ezekre AÍaafiatlan. népámitó céíokra igényel, tnár most februárban is szállíthatók. A kas 8 fonnt»al képet lesz lel- «* lentatásénak , „a„imtftÁ^oír Wr* . kiáílUdó tárgyak szilárd anya,ba, lehetőlegmenetjegyé}, két napi szállását, 2 "J^ő/párt. nagyméltóságú Verfre pén-erös faládába Mgp.land.6k, melyéknek föde- belépti jegyéi és 2 ebédjegyét kiftzeini; a VIII.péket kér oly káptalan alapítványokból, lét ciavaraaegekkel kell lezárni, fígy osomagb* -körzőihez tartozó vidéken lakó kétségeit a fel- melyeket pro pus nnibus tettekegyes nagy-Ttu ttdibáTMk egy liiállitái nakjgy ««n\|"rth» I sorolt cimeken 5 Irt 50 krajcárral, a IV. körzet- lelkű adakozók. tartozó tárgyai helyesbelök, kiréve á gyajtemé-j^^r10^ UH* 4 <t\'Kl Uhst aW [- Ntffl TOdfakr mit ttodáJjtmt jAbWí a- nyes kiállítások tárgyait. Minden csomagba két trányozatr* telentkesö ooportok részére, me-l, . . .. va* rflsA_zt vaov\' vl , árniegviíék teendő a i-aomaz vatv láda oldalán yeknek a minieater óhajtása szerint legalább Körlev<!l v.a«merOseget vagj pedig a men- léHztv.vJből tall áluiuk, jetiket jtegetfl nyilatkozat együpüaégét - jLHIjirtaiTéi^ a ftlt\'U.i csomagok \| fu»utk kjadni, melyeit ben a mspgttérti- t» h«. ? ^ fit -magyar-káptalanok, a mag) -darab -éa somáffiü Vitir i«lity»«ini J^ kláltittat^légyi twiUuA—s-iiaüfaia és wli»diAjióliakar, é.i a iiiautfat-komfatf-VtaMjta" kiitoU- igaiytt^gtt akjáliiti ért««it»ni .iariozik,: bnpy \| u\'atyanyot lesznek. Az uttzas napját et prog apellálunk Reméljük, btrvaT tárgyait ■ikor~faTEÖT "adtá RPj HiitMi ■ kl.\|MtlliPT \'nmkiilftiifí»n i tWftWTOut i,,.,., L IJm iLuu 1 nam fair WrftóáM-Jsamtásáe taonnal értetiti a kitl iiót \|«errezéaéi a minitzter áz illetí kerrskedelmi és ILHUUU l-tp\'aurwM, Mm tog SSSsram^^iark........^nak s^édkez^fflan^az anny furf^ggar hajóval kBIdőlt iár^ai^réDTeriav\'arTeveTikk-el: _ ___----kieszelt ntpjllírt\' V\'Sztí>Mcli, A hazafias adandók lölj s vasutakkal és liSjóvó társaságok-[ .. 1 . "a . 1 " ; [püspöki kartól, njeg a felelős magyar kor- Kii megállapított di\|saab>a mellett, mely mindenf^ -t _ ,, . , \'mánytól pedig joggal elvárhatjuk, hogy állomáson betekinthető. E díjtételekben a keze- A katnOllKUS SÜÍCZIO 68 & Í16ppart. eg)-es, netán mégis mutatkozó~néppárti haj-- törrenyet szalltUsi adó az eset-1 . . . lamokat a káptalanok körében féken tartja, iPüiitlBték-is már bentoglaliaiik. j V^ye iudomflBul miiidon^T hw& éa-lce-i r ... 1 illetflhat, ha már késő lenne, azokat píl-r \' dáiUn mé^fenylae. — Ifges EidVSiin jTiitflgtélr is már benluglallaiik. j—Vegye tudomásul HHPPH^ tHWi;, ts küldltéiok. UuilM tlt\|,vésb^ inszfekeny CMllt,\'liugy .Budapesti; — biálliíaet" t trni, mtg a k& de- r •._\'. ményre ráírandó. .Kiállítási tárgyak., fiérmeh- l«pöm kathMw akut és néppárt nem- A néppárt p a katholikus akció tehát tetlenül vagy utánvétellel kiállítási tárgyak nem egy és ugyanaz, hahem egymástól egészen kü\|önbözfl dolog. Hanem azért a néppárt ÜÜS!^ HiAiygr1\'? ^u.^F^^\'r1^ kttfgnbfl<fllc6t dol°S- I vezére a katbolikus akció céljaira káptalani kiálliiáa szállttójrt helyezi el_a kiállítás tnegfc- r . XTI , ... , >y-t—r r-. n--------- ...1 \' lelő csarnokaiba, kiállítónak , utólagosan !el- ^ Nándor grofa exd!llenciája; /cletwák pénzeket kér - pro pTis finibus számilandó szállítási költség melleit. Minden j és a többi hecczkáplánok kegyelméből" a Risum teneatis. kiállítónak fontos érdeke, bogy tárgyai iTTTnSlUnépi fítz egyházpolitikai reformokkal f . ■" \' rt^, - • előbb, de a .kitűzött batáridőben okvetlen beér-1 gedetlen* nép) vezére, ugyanis akként dh-ktzzenek. Eityébbkéni az igszgaiősig kés«égge! tinRv41t külön nyilatkozatban, szolgál—további- lelvílágotitásokkal is. U!^ ib megírtuk. Eb A „Ztiln" naptára: ahogy lönnebb megírtuk, üb vagy canis (^©brnAr ▲ kiállítást tArgyak eláraoltása. jtöbbé nem mindegy. Megjelent pedig ez a, As ezredéves kiállításon bemutatóit tárgyak jft5nnebb megirt finom distinkezió a - közvetlen s kiállító, vagy ennek megbisoHjs. mes ur saját kfllön lapjában, mely (a nyil-i -vagy f igaxgatóság kebelében mierva/etl oi^-j v^n^S-lg kizárásával) újév éta nyomódik aj rusitó osztály főaremfikődésével árusitiisiók el.! székesfővárosban. És szól a nyilatkozat válasz-1 A közvetlen eláru.4tás joga azonban csak olyan ,képen a kommentárokra, melyekkel a gonosz - . tárgyakra vonatkozik, melyek a kiállítás terű- ., . , .__. „., 71.. wt„,i__! leién készültek, «.Dt a minOk pC-ldául az emlék-" szabadeIvü fpok ;ugyancwk Zhy Kkáor tárgyak, ékszerek, disznmiArgyak, házi-ipar, -lg«H 0 exCflllenuá\|ának egy korlevelét kisér-mülakatos — élelmezési cikkek, n7Üirá«ok stb. \'ték. Ezt a körlevelet ő kegyelmessége az ét olyan kiállított oikkekrepnelyek nem tar- ország méltóságos és főtisztelendő káptálá-loaokk a kiá.Iiiáai szabályzatban megállapított naihoz intézte; kérvén őket,-hogy, ha netán non tárgyak küsaé, melyek a kiállítat beztráss • 1 . \' „ i..,i, -előtt el nem vihetők. Aki azonban a. eMs k,- k«e ne,k. ojynemü ű/apt/^oia , melyek a: állított líriyait akár detaílszerüeu, atár kftsve- cél különös meghatározása nélkül csupán] tetlenül maga aktija eltruiitani, ** ttrtoiik tí pro jiiis Jiníljtis (kegyes célokra) tétettek,! kialtitts igazgatóaágáhos engedélyért folyamodni 1 bocsássák ezek kamatait »részben vágyj tartozik a megállapított elaroaitáii illetéket űzetni,\' egészben, egy-két éven át« ő excellentiája végül megbízottját at igazgatóságnál bejelenteni. Ir_.i..ii._.JL.£.._______ 9 én 1 A nagykanizsai áll. betegsfgélytö ggyieí...XXVs évi ktisgyiíltoe. 9-én : A katonai hadástyln-egylet lős-—— gytUáee. 15-én : A >Tártis-KAr bálja.. 16-án; A kereskedelmi éa ijpachauk XXVIII. rendes kOafjfüiáas. 18-án : At „trodalai és művészeti kór" esiélye. 22-én: A nagykanizsai BankegyesUlet XXII. évi randa* kOtgyüláse. 27-én : A nagykaaiatai tegélyagylei-uS-vet ketei évi rendet kOtgyüláse. HÍRES A ki ily módja engedélyt kapott az elárutillsra, sz megbizotlja számára "szabad bemenetre jogosító" munkát jegyre tarthat igényt. Másrészt a kitiltok igénybe vehetik at igazgatóság-fcabelé-ben szerveséit stemilyzetet, amely esetben kü lén el árusítási engedélyt Bem kell kértiiök a el-árusiiáai illeték helyeit csupán a lényteg eladott tárgyak mán Tartoznak jutalékot fi/e ni. Végül khághatják, hogy as eJtouaitás eredményéről résziéiea könyvkivonat kézusitteasék nekik, valamin t, hogy a kiállított tárgyak alapján javukra — Qyásshlr. A nagykanimi itr. hitközség tudós lőrabbijál mély gyász érts. Édes atyja Ntumann Józset mngányzó Budapesten e hó 6-én rendelkezéséré, mert meggyőződése szerint lelhunyi. A gyáazjelentés, melyei őuisto réaa-• napjainkban és hazánkban piusabb fi„is, véttel kó.lüok a kővetkező: Dr. Nsuatnn Ede „ ," .. ,_ -, , lörsbbi a saját, valamint at tréti ayAstoló (kegyesebb cél) »nftm létezik azon nagy és 0iia,ád n,lébJ ni<\|y ujd.iommal\'.lenti, bogy szent elvolt megvalósításánál^-JLJIlslyneklforrüa szcreiatt, jti édes atyja AVaawsa Jimf diadaláért a knthohhis akció megindült.< úr folyó bó 6 én, munkás és nemat oselekede--ii. 1\' Le 1 ^ lekben cazdaa életének 63-ik évében, Opesten Erre a cilra körlevélre melyet a gonoszL„)nríy,A dr%, Laolt hamvai ugyanott folyó liberális lapok nyilvánosságra hoztak, /Cichy 7 én, délután 2 órakor s halottas hátból Nándor gróf ő nagyméltósága jónak látta (IV. kerület, Zöldfa utca 41.) a kerepeli uti valahogy mentegetődzeni. Azt állítja, hogy{trai-lit«. temetőbe kísérletnek^ örflk nyugalomra. Hagy- tnegréFdéléhek is fogadMakal, QZtr".Iabban\'7 levélben egy azóvj^n, einliteUel ^te jól leesik a kiállítok, ba "Ebbeli szándékukat a néppártot; >^zt pedig mindenki tudhatna, _ ^ p»»ia«#\|t é* távírók ■althéia ■inéi előbb bejelentik. \'* \'hogy a káptalanok olyan pénzeket ükezel- a szemle, » elyat Od?H Héter kir. lantnoe,pmt« KLi..r...k kltkeresbedókéi aeiréd- ne^a md>\'ek sem ^y11"\'. sem jótékony- é- 1 Vir<U igazgató t Eó 5éo Ujttlup tié.a IÍ!L7.w sági alapítványok.. Sióval: a . »katholikus titkár, kíséretében tartott, meglepő enalaényre -u-ká.ok Uaege. felr^dulá... ^ y & a _ n kör,eve. \| vezetetL Krtttnt úgyinm, hogv mindts Uym A kereskedelmi minitsler, mini ts esredéves , - . „021 nr:vz. r„ i./rtl, twataritslö, ki a ^fugbet-léle gépet sohasem ke- kiáUtás országos bizoitságánnV elnSke rendelet el j j"® " lkával mégis kii kitűnően dolgozik. Távirati küldött valamem yr magyarországi kereskedelmi- a káptalanokat, a melyhez a szabadelvűek-1 ut&aiiáaok még tán soha oly örömmel ét posin-és ipRrkamaráhor, ri\'elyhcii tudaija vrlük mind-\'nek semmi köztik. Isnn nem teljesíttetlek mint azok, melyek éjfél S. Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala. 12. aaám. (4. lap.) lStfi. február hó Ma í\'fllt éa éjiéi ntán Hársai/ éa Krittán a magyar kir. poatar éa távirdsi mulatság főrendezőihez érkeztek éa aaalyek a taacbaa megtartandó rend iránti utaaiiáat tártaiauxták. frivitz Karoly •oata- éa távirda taoácaoa, a mozgo poala főnöke, Szommer Náthán p. é» t felügyelő, a akanirsai poéta- éa távírda hivatal főnőké, megelégedetten nézték, mily fársdhetlanul mőködik a tisztikar, hogy a nagy köaöaséget, mely a > Polgári-Egylet f nagytermét teljesen megtolté, minden irányban kielégítse, és ho«y kielégítette azt aTegbatáro-zottabbaa mondhatják. A poetáaok él távírók malalságs faraaogi mulatságaink legsikerültebbjei kosé tartozik : a kik megjelentek egy pompás mulatságnak voltak részesei, de aludnyájokat egy gondolat bántotta az egész aatélyan át, bogy aljon majd az ai idő, melyet hivatalosnak mondanék éa aely a\' legvidámabb kedélyt is le-hangnlni képes. A tehsngol\'sSg azonban nem bírt a jókedv folé kerekedni és Ijjy mindvégig utóbbi nralta s helyzetet, melynekugnaturája az, bogy az első négyéét 70 pár táncolta és hogy\' a mulatságról többen egyenesen hivatalba menuk, ds megkésve A jelenvolt hőleyekről a következő névsort sikerült összeállítanunk. At* Vendelné, dr. Bereczky Viktnrné, Brandllio-ierné, Baán Barna báné (Petend), Dénes Fereaené, (Bsepetnek),~Engllndar Uttfaé, dr^ FPgpKát7 ■», gviviaa Káraivaér—_^ GoldsoiustíL Jákéné,^fitnnsef ErnOoé, ttsis. Viktorpé. fluckstedt (iocaárdné, Hermanyné, Ileim Chriefotné, Horváth Josaetné, Hayek -JóaaSlnát .Halvsx Gyuláné, Janda Károly né, Jaeger Ferenoné, Jemrics flrnagyné, Knmsz Lásitóné, Koch Mihályné, Krippel Gnsstávné, orosz nemseti dsJ, rendezte Sisvianaky Nadiaa. 6. Kar, >.Igor< operából. II. 2 templomi ének a capella. s) Miatyánk, sárdsatyl 16. szárad bői (Kisír), b) Kerubin-ének, Bortniansky tél. Sopraa o\'o: előadja s 25 éve törpe Techurelia Miacba IQ. 1. Anyám Masohát nem engedi a folyó* ál, orosz nemzeti dal. 2. Edee leány, iit jönnek a bojárok, Dergoaigaky. 3, Gyáaiinduló, Vilboa. 4. Bölcsdal, Ka«chp-roff, rendeste Slaviansky Nadina. 5. Orosz cigánydal. Ei Oecbnem. A hang vei seny kesdeie fél 9 órakor. Helyirak: Páholy fi írt. — Ülőhelyek 1—4. torban 1 írt 60 kr., a többiben 1 írt. — Belépti-jegy 60 ki. Jegyek előre válthatók if. Wsjdits József könyvkereskedésében. — FetetvasAa (Mkterajia. A Csáktornyái kereskedő ifjak önképző egylete saját k&ayvtárának gyarapításéra tolyé évi tsbntár bó 16-án Csáktornyán a „Hattyú". szálló diaz-termébeu ténokoszorneskával egybekötött Felolvasó eetélyt rendez. A felolvasás tárgya : „A nők társadalmi szereplésének jogosultsága.* Irta és a* egylet leikérésére lelolvassa Kárpáti Manó a nagykanizsai felső kereskedelmi iakola tanára. Ezt követi: As „Ongyilkoz" vig moaolog. Irta GabáqyL Előadja: Kopjkr Sándor agylsli tag BelépődíjakSzemély jegy 2 korona, oa ; ládjegy 5~korontc Kezdete 8- órakor.—Feí ŰLJiőzípDanfft tngadtatnak és birlapilaa nyag-táststsaiv A meghívó MSsrs ál íear vahááSag. — Xakaiékpéatfárl kfcg) 8Ma. A te-lenyei Itktrékpénztái, aely iatéasl iHltBak lekvö zárszámadásai és üzletjelentése szerint izép lendületnek indfll, — e-hé 2-áa lartoita évi rendes köagyülését. Ai igazgatósági beszámoló szép forgalmi adatokat tartalmaz éa különösen XYILTTÉR-1 tiaiihn aal/aa aaaku akkar nlMi, — ka Uavrtba gjkrwWt méalik — fakaéa, fehér a niBM aa krial 14 írt SS krtC aSlaawkéw »im«, oikaa, kocakiaott, nlatáaMI.- .......... lU (■iatagy Mű klllaálal a l III » SOéO ata»1ka) aa. ■■iiniitt éwyaauMf a siaaiafaa a káa-1na ■álUlv* ÍSa auatákal p4»UforattHiT»l kSU i a Ml aikatj «. (ca.kir. aévari Hálna) —kji—jSn Hriakkaa, S^/eaba danatt WwUkrt 10 kraa. ts Urataaikpokra » kna Mlnf raja«laKt<> — Sipr ■jatna in ■naiaiillaik gamaaaa •HaUaUtnai Kozmáné, Koch oskUly-mérnötné, Ksster Miksáné, Kohtr Fereaené, Ksttauer Edéné, Mat»garnl t«n"iiaAgf>í tesz arról, hogy as intéaé egyéniségek Mantaanó Jósseíné, Mergentbaler Ödönné, Per-gerné, Pap Miklósné, Poredns Antalné, Pongrsts Adollaé, Pikéty Gusstávaé, Pintér ijándorné, Pslgő Z«igmondne, EanscGenberpr Adőliné, dr. Rotbacfaild Ssmnné, Aott Mrksáné, Saommer \| A kősgyfiléaen magán, mely ünnepiességének az ) As a röTslkaa aaark»»«tú kíalöttaklrt vállai ht«tlaal\|il a II a: ieladalitk magsslstán \'áHanaki elég nyomatékosan igazolják eit akkor, midőn a hiteligények ménányos-kielóxilésa,.nielleU a tavalyi 4 foriatos mini iiiiiii 6 litnyl mhléknt űzethetnek sar<j —assrarasaas: fof tlaitltóaaara 5ök MILLIO-szor HyrtMI BklUlli a\|tn tÍÍM ajáalii hgjgT —r nlwi\|ia ata<efagrt faaa •V Mindenott kapható lao/tMe. Árverési hlrdetaéay, végrehajtó ezennel .. _________Alulírott"kiküldOII bírósági Nálbánné, Sobuh Lajoaáé, Szabóné Kozó Anna, intézoti ép&\'eten kitfizott nemzeti lobogóval is kOzhirré lessi. hogy a nsgyksnisaai kir törvény Slirling Sándorné, Steiner Hsrmsnné,-Vukssovicné adott kifejezést, szépszámú ressvénye* közönség j széknek 5810.6021/1895. 7381/1896, számú és s (Vince) Wnsztl Lsjosné, Websr Pálné stb. asz-1 volt jelen. Az igazgatóság jelentése általános tíonyok. — Baán uizella (Petead), Hont/ Jenny, i tetuésael logad\'atott és s közreműködők öea-Burtos Irén, Dénes Lujsa (Szeneinek) tíriesbach \| szeaégének egyhangúlag elismerés és jegyző-(4ahrial\'a, ftefstner nftvérak, Puckatedt Aranka,\' könyvi köszönet szavaztatott. A hivatalos na pilléim Róaa, Horváth Mariska, Jsnda Margit, rendet élénk resavét mellett táreasebéd követte, Hitaelberger Ksrolin, Krippel k. a. Koch Zaófi, ■ melyen különösen as érdemdús elnök, Scboiidi Knaúss Juliska, Msnhsrt nővérek, Mair Tmka Emil és társa, Stera Zsigmond slelnók — voltak és Hermina, Markos Blanka (Budapeat) Perger nagy óvációk tárgyai. Kívánjuk mi is, hogy a k. a. Pikéty Iién és Malvin, Pinlér Msriaka, I szép éa köahassná intézmény a gyarapodás terén PlasaerAnnaPaHy Eoia(Veszpiém)Sieidl Delpbin,\| ezentúl ia boldogul levább lejlődjék. Szilvágyi k. . a. Wusstl Mariska alb. leányok. } — A ,ai(\|-kaaliaal éttaléaea aaun — Vaaataaak láaett(éi)t A déli vasút ká»k\|>s4 egylet" jelmez-estélyén lelü ftsetni nagykanizsai vonatkiaérő személyzete, felejtendő szívesek voltak: N. jM. 1 frt 20 krt, Kohn L. "az ev fáradalmait, éveuklat agy mulalsásot Lajns, Kovács Mihály, Roltmann Béla, Fisohel rendez. Ezen mulatságoknak két állandó jellege\' Lajos, Eosenthsl Jakab, if\|. Stern Mór, L. Tóth van; első a rendkivül szép és alkalomszerö Lsjos, Szabók azakegyléie, Fehér Pál, Heim Mi-diszitéa, mely a szemnek, a második a vidáa hály, ifi. Wsjdits József, Széps Boldizsár; Fitos hangulat, aely a szívnek okozgyönyörtr-A-íolyó- Imre, -Komor Gyula I—1 irtot, Szabó Jdzsel, hó 6-áa megtartott Jgen jól látogatott estély Kautmann N., Kovács József,\'l(t. Ofenbeck K., ismételten srról győzött meg beanliakei, hogy Mathes Károly, Rosenfeld Lajos, Scbranc Lsjos, vonstkisérő sssmélyaetünk mindenüti deretssan Németh Gyula, Ilalvaz Frigyea, Boda János, Fi-aegállja helyét. A rendkívül élénk torgalom da- lipovica N. (Csáktornya), Daitler látván, Waiaz nkanizadi kir. járásbiróságnsk 7679. 77680, ssámu végzéseivel Eperjessy Sándoj; nagykanizsai ügyvéd által képviselt Délsalai lakarMpénsttr éa táraai végrehajtatók ütetre Grünfeld Adolf háhóti lakós mint s Délzalai Kksrékpénstar engedmv-nyese reszére Landl István éa táraai hahót! lakós végrehajtási szenvedettek ellen 246 Irt 176 Irt. .és 278 frt 07 kr. töke követelések és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtsál asenvedettektöi lefoglalt 1136 Irt 40 krra becsült ingóságokra s nsgyksnisaai kir. járásbíróság 180 9fl. szánni végzésével az érverés elrendeltetvén, annak Piachl Pál nagykanizsai ügyvédál-Isl képviselt nagykanizsai - takarékpénztár folfll-foglsltstó 1021 frt STlr tőke és jár. és a nc-táni lelfllfoglaltatók követelése erejéig is a menynyiben ások törvényes zálogjogot nyertek volna a helyszínen vegyis FelsŐ-Hahóloh végrehajtást szenvedetlek lakásán és pinczéjéuél leendő meg-lartására határidőül cár a közínségnek a legkisebb panaszra sem volt oks, sőt mindenki teljes elismerésael volt a vonatkísérő azemélyzet slősékenységeért. As idö oly gyoMn haladt, mint egy elsőrendű gyora-vonat, éa midőn elérkesett s kiszállás idus, síig volt valaki, ki szívesen hagyta volna al kedves bslyét Reggel 8 órakor csendesült Is s bálterem, aely egy pompássn sikerült vigalomnak volt színhelye. Ai első négyeit 66 pár táncolta. — ItMMrat pfU aéaaésysk. A f. é. január bó 29 én elhunyt Nagy Z-igmondne szül. Langifiid l^nra urbölgy iránti kegyeletnek jeléül, kossornt pótló sdomány fejében adskoz-tak: Nagy Zsigmond 6 frt, Spitz Lipót éa neje 4 frt, Spits Aranka k. a. 1 frt, Nagy Mór 2 Irt, Nagy Jakab éa neje 2 Irt, dr. Vándor éa neje 10 frt, Deutacb Jóssef 2-frt, Lukács Gyula 2 Irt, Weias Ferrnes és neje 2 Irt, Goldscbmiedt Jak, 2 Irt- Cbevra Kadisa Nsgy-Ksnizsa. -»- Haagveraeay. Slavianaky Nadina orosz neaseti énekkarára) 1096. évi (ebruár bé 16án vuárnap, Nagy-Ksniaéán a .Polgári Egylet\'nagy-termében hangveraeoyt rendez a követkeső műsorral : I. Msrche militaire, sz\|áv motívumok után rsndezts S\'sVianskv Nadina. 2. Kelj lel te piroa asp, szibériai dal (Sailiéria meghódítása idejéből) rendss\'e Rimsky-Kristoff. 8. Leányka s folyónál, kisorosz táncdal 4 Nowgord, dal a 18. száradból, rendezte 0. Dü\'sch. 6. A kovács Izidor 60- 60 krt, Bíró Fereuos, Hirschl N., Kelier Gyula, Bsllinger Ferenos, Nikitser Josaef, Seb less Antal 80- 80 krt., Stánlts Jóssef, Sielig N. Kreisler Jenő 20—iO krt, N. N., Ssalsy Mihály 10—10 krt. A szíves felüiüaeiőknek esuio\'i mond köszönetet a rtndtsMj. INM évi lekrakr ha éélrlétll • 13-lk aag\|éaak arája Sierkesztó\'i üzenetek E kelykes. Nea közölhető: Egyebet nem mondunk, inert hátha fájna önnek. t M. M. A máitik kél tárcát ts éppen ssért nem közöltük, amiért a legutóbb béküldőttet nem közöljük: mert öntől jobbat várunk. Minek ai ai ürea .terjengés ? Szó éa szó. (Igyekezzék tömören irni s kissé, poétikuaabb leifogással. Egy •ideál,« aki kiűzeti adós-águnkat! Brr! — Arról a vén sougorárél pedig poé\'ikuubb azempon ból nagyon csiaoa tárcái lehetett volna irni. Felslös nerkeeziő: »r. Lé KB EKL. Laptulajdonos és kiadó niCHii vCii « r. éa asükaég sasién folytatva február hó lB-ik napjának déklötti 8 órája tűsetik ki, a mikor a bíróilag le és lelüllogbilt s ss 1896. évi suguastus bó 24-lk napján felvett végrehajtási jsgysökönyv 1-46. 6) — 60, és ss 1896. évi szeptember hó 6-án falvait végrehajtási jegyzőkönyv I. 65. létei számai alatt ősassirt és nem igényelt lovak, csikó, linó, borjú, südök, mslscsok, kocsik, asekerek, gabona, azé un. saalina, takarmány, sarja, bordók, kádak, ssölló-prés, bútorok, ágynemflek és egyélkb ingóságok, a legtöbbet Ígérőnek kéttspénx Özet és melleit, szűkség eseté* becsáron alul is el lógnak sdslni. Felhívatnak mindazok, kik sí elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megdőlő kielégítéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna é» ai a végrehajtási jegyzőkönyvből kínom tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket ss érverés megkezdéséig slőlirt kiküldöttnél, vagy írásban beedni, vagy pedig sióvil bajelenlenftartoiaak. A törvényei határidő bitdetménytoek a biaóoág tábláján kllüggesztésél kövstö naptól sAmiltatik. Kelt Nagykanizsán,896. évi január hó 28 áa. VARGA JAM08 kir. bir. végrekajtó rtagy-KanisM, iraaérnap. Uit. 11. mám (\|. kpj 18ti. fabráir bé 9-én. IT. HM. Árverési hirdetmény. A Mgykulwci kir. törvasék titvl osztálya rsaaérfll késbirré Illetik, hogy Mehwerta ás Taa-jwf Mgykaatasei kereek. aég vfiajiatiiiiak Kobn Adoll 4* n«i« LA\' Mrí» vhajtáat az aavsdő komárvájwi tokosuk ellent 4$ö frt tAks, ennék 1804. »MplWbor 184fóf járó 0% kasMtaí, 17 Irt IS kr per, 19 Irt tű kr. yhajfá kérelmit 11 Irt hü kr, törtbM árverés kérelmi 4* birde-té»i, 6 Irt flO kr. jeieeUfi, e a még falmerüleádA HniMgt ■ iránt\' végreliajtáMi íígyíben a lent i»tm«i> kir. lArvesék területihez tarioaó a ko-márváMif 80. M. tkvbeú I. 46 ée 47. braa. a, lai.au e IMS írtra — a komérvárael 290, t. fitvbaa i. Ml. krai. a. felveit e 09 frlrá és e keai(r«érne 180, a. tjkvben -f- 115. hrca. a, felvett e 800 írtra bioaOtl ingatlanok — még aedtg ti atóbbl ingáiba Takáo István és neje X#n4a Katalin javara C 1, 2, bwx, a bakén-lesve levő lakáé ksssnaiaiából állrt aaol(almi\|og épaágbee hagyásánál i»a. »i aprliia hé iá. napján 4. a. lo éraker Komárvéros kfloéd háténál sir. ftottanlilld Bxmu te percei ügyvéd vagy helyettesit közbejöttével \| ■a«tsrtsadó nyMváeee árverésan eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitelt bvoeár. AíHWlal kliáawk tartmmá s-heeiásuJO\'/, át -kéespéazbea vagy évadékképes papírban a ki- kWdrttt kseéhes leteuui. • Kelt Nagy>Kaaiaaán, a kir. bwzék mint telekkönyvi hatóságnál I8D0. 41 jaaaár \|ió 10. aapiáa^ . OÓZONY, kir. Ivtaéki \'alhlrÖ. kaalaaal lakAa sllfirt, 11 frt tők, taask 1895; meplembor ÍPőI járó ¥L kmW,\' 4 toriat 10 kr. ielealegi, i « ■«< fetmerilléadő kftlteégek fráaií végrehajtási ügyében a frntnevszett kir. tvezék területében tartóié a aegyréeeei 171. ea. Hvben + (4018-4621) hm. a. felvett a 868 Ilire beeirtli, — továbbá a nrécaaf 197, azámn tjkvben -j- 4626-4631 (brss. a. felveti a 676 j frtre beeeüll ingatlannak valamint a nagyrétjei 108, aa, tkvbea -j- 4682-4686) braa. a. lelvén Ingatlannak Krompaoher Jéaaefet Illető a 406 írtra beo-fllt fele réaae ISM. évi fabraér h« 99. aapjáa <1. a. 10 éraker NsgyRéese Jfönség házánál dr Beactik Ferenc foíprreei ügyvéd vagy belyetteee közbejöttével meetertandó nyilvános érveréeea eladatni fog. Kikiáltani ár a fentebb kitett beeeár. » árvereaai kívánók tartoznak a beeaér 10%-át kéaapéaabea vagy óvadékképes papírban a kiküldőit kezéhez letenni. Keli Nagy-Kanizsán, a kir. tvsaék mint tkvi hatóságnál 1896. évi aov. hé II, napjsa. QÓZOMY, kir. taaéki alblró. 1996. avl Mtaár ha !7 »b ééialéitt • érája éa salhiig cselén Mytatve 1M6. Mraár bé 19-4fc aapjéaak 441- •1441 • 4fája tüzelik ki a helyszínére Feleö-Habóira végrebaj -tást szenvedet\'ek: lakásához éa pincaéjébesr-mely határidőben a 180 1890, aaámu végiés alapján kibocsátott árverési" hirdetmény értelmében lociMielflyei a te ée fdlöKoglalt ingák el fogaak adatni. Miről a érdekeltek exen árverési pétbirdefc-«ény kiadásával értesíttetnek. Kelt Nagy Kanizsán, 1896. febnsár hó 1-éa. VARGA J, kir. jbiróaági végrehajtó. 64Ü4. ss. tk. 1896. 41 l-l Árverési hirdetmény. A nksnlsssf kir. tőrvénys\'ék tkvi osztálya részéről közhírré tétstik, hogy kiskorú Sohuiid-Iskaer Uyórgy akanlaaal lakóa vhaltatónsk, Krompaoher József végrehajtást\'saenvedö nagy- Ad ItQlim. árverési péfklrdetaiéaj, Alulírott kiküldött bírósági végrenajtA tuanet közhírré teszi, hogy a Üélznlat takarékpenatár ár rtmt végrehajttk, illetve- Oritnleld Adolf hahóti lakos mint a Délsalei takarékpénztár engedményese részérő éa Flaohl Pál nagy-kanizsai ügyvéd által képviselt nagy-kanizaaí takarék-penatár lAlülluglaliat^ ráazéie Laudl Iztvaa a israai hahóti lakoe végrékajtaet szenvedettek el-leai kielégítési Végrehajtási ligvébon a aagy ka nlaaai kir. járásbíróság 180/1896. aaému vágzé-aével elrendelt JH 1896. évi február hó 19 ik napjának délelőtti 9 óráiára éa szükség eaetén lolytaiva február hő 19 II napjának dé előtti B Órájára kitttSött árverés köabenjőll akadályok ssiati asm tartatlk mag; .— éa ezen árveréa weglariáaára ujabbi határidőül FAK Salai a/enaSlaa, aei-, fUaer éa élwfta, kg jabli afak\'mág n/aaia tlrSaáiá. Slnáiknk OW árak. áijagyaék tlwnaivs. leyee Jáaas Saprsa. • féla naffii hatéaágUag twjtgjrzaU v44\|e0. IT t\|M J41 aaáfttnM Műéin UaeUt \'aftakerákseakk a keeaaálataaa TissUaágáért éa árUtsMtlanaa«áart a heaek és ruhákaál kezesség Válliltatik. Cgyáliataa a legjobb a létező sztasaappauok között. Egy kfsárlaUt sankl sem fog megbánni. Kapbstó a l»gtAM» datas! Üzletben. Naer-Kanizean ; SCHWARZ éa TAUBEH cégnél. MEGHÍVÓ. A N.-Kaalzaai takarékpénztár réazv.-táraaaág f. i8g6. évi február hó a$-én délelfllf 10 órakor lurlandjn saját helyiségében Sl-Uc évi RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, melyhez a f. cz. részvényeseket tisztelettel meghívja as igaigatóaág Tanácskozási tárgyak aorrendje; t. Igazgatóaágl éa Islügyelő-biaoitaági jelentésak. 2. ^ m-rleg előter\|eezléae aa oeztalék uiegá lapitáea, az razgatóság és felügysiö-bizoitság felmentése leleitl naiárossi-hozatal, \' * 3. A hlvata\'oa köalőay kijelölése. 4« A nyngdíj-uabálysat bsmutatása, ezzel kapcaolatbau aa álápaaabélyok 80. § áaak módosilása. 6. As igazgatóság eiőiarjessiése, s mnlt évi köagyttlés alkalmával as alapszabályok II. g-iiutls módosítása érdeméban tett iaditvánv tárgyábaa. 8. Aa slapeubályok 27. g a értelmében vis.ulépő ulylik és álslaők, a aorreadeu tevő 9 igazgatósági ta\'v, ugy a 8 tagból álló fslügyslö-blsottaág helyett ujnbr eaeileg aaokoak ísméli megválasztása; és pedig a visszalépő Hertelendy Bála elnök, Bbenspanger Lipót alelnök — valamint a sorrendben levő Eben»panger lAé, ttelaei (latmann Vilmos, l.Uwy Adolf, P.osaser lznácz, Sommer Ignáea, Btirlmg bándor, Unger Uilmann Kiolt, Vidor Satbu és Wetaer Jóaaef Igakgntóságl tagok helyett 8 évre, mlg a 8 tagból álló lelUgyslö-blsottaág helyett egy évi időtartamra. 7. Neláni indítványok. \'Jegyael A l -es. rí8«vínve«k Sg^lswstataak. ntaatrlat nava>i-la\|yal-kal iSMTtil Mraár Int M-tk aaniia délatáll t-ll,«tvtáa Ü-R Aráit as iu-Uatl lalglsigékaa álvakallk. •t#gj\'>í.v»»l«tlk\| kagv a alapaaakályak 1 t-lk \|-a marlnl aaavauU l«(ol ■ak aa íjrakiiralhat, klaza rluviayt a koacylliat magalOsttUi atg/ kitlal aa-«4r« áUraUk. 390 areay és szlstérsai és dlazeklinrállel kltllstatva I RUSTON, PROCTOR & Co. Ltd. iti stisársiTis \| t 10 tá-l kapkaték a lagkltSaákb alalárkaUan iwhuMI aa(al ta aaakla la kagkalák a vllá\|klra aaakaéalaaeeU Excenter gőteaéplőgépek klaySklaatalrak •áthat, kattla llaattti aaarkaa.Ual, állllhaléuzaUtroaó kaaianal. Ez léé aaarlal aaak a világ lag\|akk glzoatpltl, Kívánatra aaaabaa aaállHkataak kSajrSkUaiatjraa \|teM«pl<k.t U. óoarooND aőzokraK. Ugyanitt ranittlhililk nag a vlUgklrt magásjáré gliosspltgépsk. A J4 a 6 apt. Nafjr vilaaaták. :nim<iku:nJo:iUt, jiliyiliii/Oi (»\',J«>y<\',<.hfüftiimk. .rZM/aW g4pkt kséiwtiytylttti, vi ttVj^wh, tmittiü < 09lií\\ ttuttorii\'iiunüi\'ztolilk nnihl ia /ílknntltU HviihilynlhinliU-, valanlal mlndaq yn í" s»kMMrII 6a aia laeiki\'i ndaa^rt-árw. árjagyatkkal él ailadznaanS nakka>i(4 hltlltzaalliual t< laaáaawat k <u.«r«J 4\|jawataaae mal\|álai>k. f Uftltk calaaaiiil&k fl\'STVN, PKOCTHH i/^ márUg«laaMat\|a aadapaat, V., Lipél-káral SS aaán. "3H Hifii a 390 arany, ée eillstérem ás dtaxoklsvttlst klteststvs! a Nagy-Kanizsa, márnap --------flala lt rt, (ft Jtft> -----------------1B96- M 9 ie A nagy-kanizsai Bankegyesület ^ "részvénytársaság 1896. ó-vl fe\'br-u.é.r 22-ón. cU vt- 3 órs-leor saját helyiségében ^ huszonkettedik évi ■■••;■■ \' ■ , •\' . .• \' - . ■ -""\'------" ™ - \' • ■ -----------— - r \'—-g- ------- tartandja, melyre a t. cz részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: a) Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentősei. b) Az 1895-iki mérleg feletti határozat és az osztalék megállapítása. c) Az igazgató-tanács választás utján kiegészítése az alapszabályok 15-ik §«ának figyelem -ben tartása mellett. (Ez alkalommal sorrend szerint kilépnek: Karczag Béla és Sommer Sándor urakig d) A felügyelő-bizottság megválasztása. \' ~e) Egyéb — alapszabályszerflleg bejelentett indítványok tárgyalása. HE"* Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, felhívatnak, miszerint az alapszabályok 33. tj-ához képest még le nem járt szelvényekkel ellátott részvényeiket í. év február 13-ától február 21-éig terjedő időközben az egyesületi pénztárnál letéteményezzék. Kélt Nagy-Kanizsán, 1896. január 22-én- Az igazgató-tanács.\' Nyomatott t\'irehel Fülöp laptulajdonoanál Nag)-JLauiaaéii, 1896. - 13. BZám. Nagy-Kanizsa, 1896. bbruár 13-án. XX11L árfolyam. IiiiH l"»t\' M\|,,II OMh Ha Mtaaét » <•» „^a^í khJeaOay. t__,l,tf- i^Uk wk iaaart Umk-Ml fe(t4tetMk L (Mr.Uk M• klUXMk viaaaa. ZALA politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- éa kereskedelmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet és a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe r. L" hivalalot kitiinyt. ilaéiatiákét i naW HUf UqiknMlK ■LömarÉsi iaiz: Ma tm IS kaaa (1 IH - to .) Wm a fcaaaa (lm — kt.t Hajadéin A kaaáa (1 Irt JO kr.) ■tiiiHnk JaMayasa gfpt mlnif. !• knjeir. Megjelenik Naffj-Knnixnán hrtenklat kétszer: -reuBéum.a.p ém amltörtSlcöza.. VjUttár »oltasora M kr. Illl.illiik. ilialil a kto>Hlnn kaék Flalil 1 kii iki llslki iau iiiitntt Watii raie n»y» mmmm Ezek is „őszinte szavak." Nem rég történt, hogy egyik kreatúrája, tisztelt polgármester ur I kedélyes mulatozás közién, olyan alkalommal találta magát elszólni, mikor azt avatatlan fülek iá meghallhatták, és olyanforma kijelentést tett, hogy tat d^ t x ^OlMffWOirf)^ eltalálják qtem. olyan leleplezéseket tesz,_hogy el-sQlycd az egész városháza. Nem tudjuk, hogy ezek a leleplezések az ön jógazdai vagy közigazgatási működésére vonatkozhatnak-e, nem is tartozunk azok közé, a ki* az ilyen kijelentéssel sejtetni akart krimeneket csakugyan elkövetőiteknek elhigyjOk, de igen is karakteriszti-~1(pralrtattjuk, hogy est a kijalantfist nlyan egyéniség tette, a kit az egész város, mint az ön speciális kreatúráját, tnint az ön jobb kezét, titkos gondolátainak és szándékainak Ámbár, egyébként az ön egyéniségei Szóval, Ön, tisztelt polgármester ur, egy nagyon piedesztálszerQ. \'ön mozdulatlan, de\' egész uj rendszert honosít meg a közigaz-körülötte mégis mozog a föld ; ön hallgat, i gatási és városi közéletben, melyet talán »az de azért vannak, akik megértik; ön érzé- általános elködösödés rendszere* névvel ketlen, de azért még a legcsekélyebb tűszu-1 illethetünk. rásra is\' reagál; Ön felette áll a párlszellem- j Knnek az elködösödött rendszernek egyik \' nek, de azért soha se- feledi el és soha sem fű világító oszlopa, az On, magát elszólt, boa&megazoknak.ilült Mrgttkor az Öiilkieatiiiáifc -— is, és ép ezért az ilyenforma nyilatkozat még a legkevésbé szavahihető ember szájából sem arra való, hogy az ön presz^ige-ét tisztelt polgármester ur I emelje.J Az ilyenforma kijelentések korántsem al- páriján néröálfarrakv —AzazJjocsánaLi tisztelt polgármester urf Hisz mindezekben Unt, közönséges embert érzékekkel, felismerni nem leRet On ködbe, hömájyba van burkolva; Am a ködhomály körül kavarognak a patkányok és baglyok, s ezek képeziir az Őn ködös piedesztáljának a burkolatát Igy azután Önt természetesen ^felelősség stiitiitiéil aem. terhelheti. Hisz Űn-zctnic- nem -kell semmi felett nem rendelkezik, mindenre van bizottsági, közgyűlési vagy tanácsi határozata; s$t az is nevezetes, hogy a tanács végrehajtóját,ismeri Sajnos, Jiogy ez igaz.j^^aj nn^rfaztmihdénféle névaláírás nélkül bocsáttatnak világgá. Alá van litog-rafirozva; »A városi Tanács.« Ez szerint megtörténhetik az is, hogy senki sem ellenőrzi, hogy a »városi tanács* litográfiájával ellátott kiadmányok megfelelők-e a tényle- kilmasak am,"hogy alapkövét képezzék ges tanácsi határozatoknak, vagy ihaigen, ki ánnak a pledesztálnak, amelyre magát tisz- volt az, a ki ezt az ellenőrzőt foganato-telt polgármester ur állítani szereti sltotta. mert más aewel—illetni -igen fa haszna - vehető közigazgatás! patkány. Különc Tsmeftétö jele, hogy nagyon szeret aaiva-rozni, és azért jó szivarokért apró szívességeket örömmel teljesít; de a jóféle szesznek sem ellensége, azért kér, és kap is, vidámitó italokat, még azon általa előre kijelentett tudatul is, hogy azokat, megfi-természetesen apró szívességekért, melyekre az ő hatáskörében alkalom gyakran nyílik. Megengedjük, hogy ezekről Önnek Polgármester ur! tudomása nincs, hisz a köd-ben mindent megláUlli Oflpekr sem lehet, ám a Matkovics visszaéléseiért Önt okozni nem, de rendszerét kárhozhatni lehet éá \' kell. Valóban szomorú állapot, ha On tiszteit polgármester ur a saját jobb kezének egyéniségét nem ismeri. Azt, a ki most is, a küszöbön álló választások előtt, az fyi A „ZALA" tárcája. Holló viráfok — A (SALA* aradttl tárcája. — Irtat Láaslé Béla- A délután ködöe félhomálya ráhanyallik a házakra, a kertekre, beárnyalja az ablakot éa éltéin a nohát, amelynek abakénál ülök és tenyerembe hajtőit lejjel, melankolikus hangn-lettal néaem, nézem a levegőt, a ködöl, a •ötétutget, Astán megreadöl as akác — náraz levéllel Wörgö ága, inhogva — zörögve Int, gomolyog Hl csomó hervadt levél, amint az Oaai izél végig-•üpri a kia utcát. Ou künt bervadáa van éa enyéazet. Ea e »zo-■oru hangulat viassaHrthatlannl, mint a gátat «m ttlrő tenger, ömlik be, tölti el lelkemet. Olyan nyomasztó, olyan gyötrelmee ea á hideg, wongóe (les.— a nutamUkttit napja..\'.. Előveszem kedves könyveimet, nitt (Mán, kUOa, homályon iotkaddal.\' A >zeaem végig fal a betűkön, de anélkül, hogy átadná lelkemnek aat, ámii látott, Minlha már ■em férne bele löbb keserű érzés, fájdalom, "lággyBlölft, mert osordultig \'ftli a kehely. Ea amint olvasok, halk uóval ismételve a Küllő tzavait: Pa htat ao seUs, tad tsla Wotmavolles Ififiiitaia. a belük felemelkednek, gönbölyüiégük határo sott formát kap, öseaealakul egy édes bűbájos, annyiszor elsóhajtott névvé: »Irén«. Aztán »zét-foszlik aa ira, bogy aranyködöa glóriában lebegő képnek ad\|on helyet. Keresn, fenér, tieala leányalak nemes metszésű arcélét, Unom bajltsu homlokát feketefOrtÜ, lömitlt bajator koronássa. A kesében virágos ágat tart ée mosolyog. Ssivet ellöltö, igéseiei, — kaoér mosolygással, amelynek a titokzalo«an csábító voltában mintegy visaza-lOkrösik egésa rejlélyes aairénsserű lelke... A kesében virágos ágst tart. Én adtam neki, most pedig amikor kezében látom, kioainyee, ujjongó boldogság érzése veaz rajtam pillanatra erői. — Hát megdrlzlel? ,jí......... Aitán vágyakozva nézek a virágokra, amelyek olyan blzulmaa nyugalommal pihennek az ölében. De Ime most (eláll, moeolya elhidegül, lélrehéa éa lebocsátja aa ágai. Erre laaasn, egyenként — szomorúan kezd a virág hallani; hull, hull... Mindegyik minlha mázsás súly lyal az én szivemre einék. Elfogódik a lelkem, összeszorul, amikor életem egyik legsaebb nyaránaz látom a virágait hervadtan esni le a löldre. Számlálgatom őket. Egy I Ei amint nézem-nézem, egyszerre felcsillan a a lelkemben egy boldog óra emlékeaö visszfénye. Tavaaz; a terméssel iierelmea leheltet termékenyítő caókban ölelkezik a Vágyiól eltelt föld szélesen elhullámsó, nagy testévéti Minden ágon madár dalol, minden bokorban bimbó lakad, minden sugbad az ébredés reményteljes — söl- delö élete. És remény fakad a hideg, hoasau télben kiláradt szivekben ia Szokatlan, iagalnaa hangulatok posagetik fél as erekben a meglassult vért, a szemek csillogó fényben sngéroanak, aa arook kipirulnak... minden szép, bájo>, édeo és igéoetos. De a legszebb ebben aa ébredő, bimbólakaaaló ibolya édes Illatával eltolt lündérvilágban, az, —- kinek képével ua tele szivem. Ea én gyermekre rajongáaaal, odaadó imádáiaal nésem, amint mellettem kalad, laaau ry\'bmikas lépéaekkel. Miaden szavamban est szeretném súgni; • szeretlek* — Ou revieat toujonrea aaa fireralera amonra — éa csak annyit tudok — hol esz üolnsp ilyenkor édes ? Minden mozdulatom vágygyal telt w\|táasal ölelésre indul, nyílik, — és még! csak a fehér kosét sofo marom megfogni. Akik latnak bennünket, azt gondolják, bogy ima egy jókedvű, gondtalanul csevegő pár, kik a rózsás jelennek és annak boldogító mámorának élnek., Pedig... vagy nem I Fttif igaank ván. £n bohó, ábrándos szivü szerelmes vagyok, és szavam uaak alig tad ellen (állni a szivem keoerft hullámzásának. Do csakugyan mosolygó jókedvű és gondtalan az t lelke; nem gondol aemmire, caak arra, hogy moat, amig evvel a kiaoé nnslmas fráterról kell együtt lelnie, lehetőleg jól mulasson. E* jól mulat, ha egyében nem, hát annak a szerencsét lennek á kinoe mqsolyu vorgődéaéo, okit kaoér, pajian kedvteléssel, mint valami gombostűre tűzött pillangót, h.- kinos. Do édes jóleső érzéo a kin, kívánatos a gyötrelem, — fitty-Kiittaa, ^attörtök— Zala. 13, «ám. (». lap.) 1896. február hó 184a. nevében, az Ön egyénidének képviseletében vezényli a szavazatikat az urnához. Vagy tán ez is az Qit tudtán kivQl történik? Az Őrt belegyezése nélkQl szabadságolták azokat a vár. tisztviselőket és kézbesítőket, akik házról-házra járva, a hivatalos tekintély latba vetésével gyűjtik az aszszo-nyok meghatalmazásait a közeli képviselőválasztásra ? Vagy tán ez azoknak az uraknak hivatali officiumához tartozik? Ön efrv nem fog válaszolni, Nem is válaszol-hat De mi tartózkodás nélkül nevén fűjjjuk -nevezni a gyereket. £z tisztelt polgármester ur hivatali kötelességszegés, On J>edig enpek palástolójít államférfi, Káilay Béni eme sikerein n Jetii vélemény megadja a gyakorlatilag értékű elisinerést, mást már még a külföldi bankok as ügynek pedig csak árt. Egyee egyadül a maaarchia kat állama buiI* etjének réareha jlatlaa ariimetikáját lakat a vita alapiául eltagadni. Szükségesnek tartjuk ilt még agyam iamétalsi, ét tőkepénzesek is tamukodnak azáltal, hogy j bofr éllaa \'kiii a logyaaztáai adók alszá-a bosznia-hereegovinaí 4tt-os országos leöl-1 maJásánaJt helyeebitéaa taijeaao önálló ujty, csönt oh magas árfolyamon veszik át, ami- amaly semmiféle ÖMmeiüggésben maoa a kvóta növel még rövid idővel ezelőtt is csak w \|fKSÍ.Jbi • wi • t j j\'i jn i L i álhtéaárél van sxó Ausztriával saembao, ellen- gyár állami ertékpopinmkat takszáDak A\|tétbeD \|UI, ft Tiutáui((ti\| meiy . fogyaaz\'áai mellett, hogy a külföldi közvélemény a bécsi „j^ jövedelmének le\'oeztáaa körül ÁueUria bankegyesület által rezetett hatalmas Iculfohii hasasára a Magyarország kéréra 18ti7 óta lertt-bankaoportnak eme nézetében osztozik, aleg- jéllt Itt csupán a magyar áliéa egyik ketaégia-jobb bizonyíték abban van hoqye ^4,000.000^ i©fá»k a<erzödéa éa dgyeiambavékatarftl í / i.i .. n I-, .i nfi , \'van etó. benkt sem tagadhatja, hogy valamalv koMiás kölcsönre 97\\t árfolyamon ^MibllogyutM adó jövedelme oaak annak aa állam-l\'rágálMU^ Bi-ünnben, Grirba»y Budapesten, mg javára wolgálhat, melynek térületén aa Szarajemt, Mustárban, Berlinben, íf. ni. >dókötelea cikk tényleg logyasniatik. \' Már korábban említeti okok miatt ia nakée lm a kiegyezési tárgyalásokra nézve ratidelke-zéare álló rövid idó alatt Aua<ttrtával ft vám- Frankfurt-, Boroszlóban, MÜnehenbói Sfutt gart/tmt-és Xticichlmi már az alátrás nug- Visszaélés ez a hivatalos állással, melyet Önök a~ választók megtévesztésére Mapukn ejre riwiM nyitása előtt oly siilí j«Utkésés Me»eU,jfa keraakedalmi aiariMáa, lHatv, a kvóm tár hogy a rendkívül nagy túljegyzés már viujgyiban megrgye<ni. Tehát figyelembe kell venni h4 az.esketöaéget, itogy a tárgyalások\' a vátn- nilnak fel, s arra, hogy ; megakadályoznák j hereegovinai országos kölesönre a .majynr t\'a kereskedelmi ezeraődée, de W&SKanl Ivít* A-Xábmtók szabad meggyőződésének ér- \'!»• <f« kereskedelmi bank i-észvénytársaság " yénycsttléséb Ezzel akarják városunk"" fog-" gctlen elemeit az önök működési, körétől — gtávol tartani és nie^kadályotni abbanj hogy a ködöt eloszlassák és a Bűzös pat-kányokat elpusz11tsák. Ám ez Önöknek sikerülni nem tog. Ha mti tőrténth-i&- alátrás. i liepéú lámjalasot úMm- Aa osztrák Tniniezierek mostani Budapesten tartózkodása atkalmétal atm jöit léire a legfontosabb kérdésekben inegpgyexe- Február végén Magniiapitéaa tekintetében nem luxnak balejea-hglők aa edoll hatéridObau. Kp igy laliatvégaa, hÖI valéaaiatt, bogy aa 1867. IU. t e^lS. §»a órlfllmébén válamtandó oraaégo kvóta biaoltaagttk javuiaiai annyira imnr\' vMiaCiíjlliik Iágnak ailajaadat adui, hogy ea is megnahaaiti á mag* »gyaaée\'. Ha awán a kót kormány mm tud a parlamentben a kvótára uéava megagyeant, \' akkor csak aa egyétlen kiaegitö in marad letilt, melyre né ive aa 1887. Xll, to. ti. ü-a intáakedik olyképpen, bogy ha n két kQldötieég nem tud inagagyamt, uiiiül a két U> vélen>l-nyit mind a két or«aaggyblé« élé tarjaaatik. Ha padig a két or-aéggyöléa íem tud meg-rgyeni, akkor aa elólerjaaiiett adatok alapjan CTFe\|aéga dönií el a kérdim. Aninnyira tt«« kivánatöa éa as eahetiWg, ép oly valttaatutt, böjTjr ii aaetben e monarchia éa máa allamok gyakorlata aaerint ideiglaneaen n atatua guo egy évre vaó feniartáaa mallatt történnék a dltniéa, hogy oaael a további tárgyaláaokra eaQkaégaa TdBf meg leheaxen nyerni, fiat mindenesetre oaak feltevés, vagy hipokeaiaképea lakai álitaai, mart saittí legtekintélyesebb képriselői füH&hnül tsji ciik n m tgj, a iPeamr Cirrrnpondann a kötoM négetenak nem leltei prejudlkálni, vagy nem is WAlógijá fliéu ¥atkukiu a Irlnpíw \' tntyf»tják_« . , , \' , , .\' ,, \| reményeink bogy akkdr eliérOl i mtaakét kor zéseket, huhogott a bagoly; azt a vésztjósló\| Mli(iy 4)U\| ö\|iajtotl Begegyéaéa. GrM Badeni éa htihcgási meghallották s&kan s majd meg-! miniáater kollégái a leglojráliaabb aaándékkal i lehetővé akarják tenni a kíagyaeéeeel öeeaalüggfl Mkámoa ée ngbéa kérdések őaazraége teleti a értik Önök íb. _ ~ _______ __: megegyezcn. Ámde a jóakarat maga az oaxtrák i pártviatonyok hoayolédotiaága mallatt nétn elég, ■) Mugi/ftrorxzdQ kultuntHu Elért alapon hi aggodalom, hogy aa oaalrák hódításai a Keleten. Kurápa legje■ minia«úrium még egy igaaságoa én kölcsönön lentékenytbb ludományus tekintélyei, tegélö \\"fl^^ "Ü1"^ i 7« it e • i..!.. i a V . alkotmánvim többaéfka osaaohoam, ba a legtöbb kelM államférfiú,, mmkülonben az e«ra;«iLklir„ul Vin Í8 ,lttlv6. A, fldaigí tárgyalánok elismerték, hogy egy magyar államjérfiu : Kállaii Benjámin közös jiéiizUgyminiszter állal már jelenIbK eredmény örvendetes, bogy a bank kérdéebea mind a két állam leltéHen ériem,, hogy Boszniát és llwxgomdt a * , . \',. , , .. , ,, , A , . kérdiat illetéeg hivataloean ti méiteroeitik, hogy hdturáhs és gaz/heági kakdás iUjáH európai I ^ t k4t korminy kőit egyáialán aaó aem magaslatra emelte. Ezzel a Keletnet: azelőtt \| Ubeiett, mert előbb azl a két ornágoa biaott-leguyugtalanabb orsiágaiban egy magyar {ágot kell kiküdeni, amaly bivatva leaa akvó\'a tilantéri oím naaii .ükért ért el, (mely szinte1 n>eállápi! uhoa az államMzámviuli éa pénzfigy-alü, hihető és ez a ckilizátuns&er ámtbnn\'alapoVinagbatámni.^^ A mig ea. meg nem történi, addig az oaalrák és gazdasági téien Bosznia^ és Hercegovina ,^ deklarációi nem egyebek hiábavaló ba javára^ szolgái A mellett, hogy egy magyar ^xédnél, amely senkinek sem basznál, magának aléla vágói. Eat o«ak aairt emli<ettQk, — Irta a •Pesier Correapoadenx, — meri ba a kvótára néava Auaztriával megegyezni leim tétlen, a magyar állam abban a seerencsés helyzetben van, hogy nyugodtan várhat a dolgok további fejlődésére. A magyar postatakarékpénztár. {FoÜytatáa éa vága.) mel\'ette. Ea én boldog is voltam abban a rövidke órában, megízleltem a boldoitságoi, hogy tudjam asiaa siratni. Mert ugy-e édes, aohs-soha nem volt nekem etak a legcsekélyebb reményem ie, bogy a szive az enyém legyen? Talán éraö axive igazán nincs, eak egy kicsi kis pajkos, bohóká, de a«ért hidegen saámitani tudó fejecskéje T amelyben uagyon szépen megféri az a tenger sok oatoba aierelmi vallomás, amit lángra gyúlt férfi szivek egész légiója angott, dadogott, rebegett el elölte. Éi amelynek aohasem volt másra gondja, minthogy minél jobban, kellemesen mnlaaaon ■inéi több (?) udvarló ée rajongó vegye körüli, mini apródo^ aa ö saép^éges, lenséges király-kisasszony nksi. Hódolat, imádás az éltető eleme. Még agy virág.., As erdó árnyas lombjai alatt vigan ünnepli mag egy kis jókedvű társaság a nyár keadetet. A hangulat ieaxielén, a jóllakott, bepezsgösötl arcokon míndenQU derba mosoly, suk helyt vidám kacagáa. aa öregek körben járatják a poharai, fogdossák a busxooegyeeekélf pagál ullimokal zengenek éa ki nem fogynak az anekdotákból. Viháncoló, szilaj jó kedvvel járják a fluttlok tt friseet. Mindenkin éde< mámor vell erflt a varóseoi^ erejö táncban A legszebb, it legles^ebh, a leg-tlhe«ebb csárdás tanrnsnd f), nx édes I ., Még egy pillanatig sem piheni1, n ilaiuleinlierek nllrli, —- széles körben állják körül és irigykedve, moho \'vágyéval nézik, amint nárntynl Ktiiii/./n h imái dást. Alig. várják már, hogy ök ie eorra kerölje\' nek. Egy távolabbi axéies lábos támaszkodva, keserít azivvel néaam a boldog, goodtalán tömegét, és köxte a fehérruhás, csábító leányokat. Engsm már nem vonx, ide már nem ér el Varázsló bűvös kőre. Most tölöHS Altok és elég józanul, talán kissé szigorúan ia tndom rntyitMni! A axbre üres, a lelke ingó-bingó, mint S nád azá\'j kacér és férfi bolonditó. De sxép, vestedel tnesen szép. t>% ataig lassan, töredékesen alkottam meg as iléletet, mindea uava mint önklnaó tórsznrás járta ál elláault lelkemet. Most erós vagyok már és jóxan, de aa élelem adnám érte, ba ismét gyönge, bohó,Jajongó axerelmes ludoék lenni. Isten veled, édea, saép álmom ! En fölébredtem. — Már többé nem vagyok rabod I...... Öjz van; lám sivár, hideg szél zúg. Ili benn kerek összegben 11 millióval jelentkezik ia az enyészet Ütött tanyát és elhervasztotta ~ A feldolgozandó összegek szemlélete továbbá meggyóxódó bi»onyiteka annak, hogy aa egéaseo apró Nikék rendaxtrex »yü\|té»évei a pdemtnka-rékpénztár haaai viaionyaink köat rendkivülinek moudható nagy tökél volt képes magáboa vonatni és összegyűjteni. A postatakarékpénztárhoz ezen ti> év aiatl befolyt betétet tm-aege Ül 427.734 Irt ; a mely összeg gyűjtésének méltánylásául ián ielboahutó, hogy az egyes be: étek áilagoa összege nem nagyobb IS írtnál. Magának a tiaaia betetállagának alakulásra alsö sorban befolyt a visuafuetéseknek a be-tétekhez való mikénti aránya. Kétségét semazan-ved, hogy a poaiatakarekpénatér aaon axerveaaii intézkedMC, hogy valamint n yanazon könyvecs kére bármely poaiahivata\'aél lehet betenni, ngy jrra bárhol víhkzsfizetést is léhet lelvenni, jelentékenyen kihat a felmondások s ennek kapcsán a visszafizetések gyorsabb menetére, s mégl 1 etemben a viasssfi letelt öazegek nagyságával á poata-takarékpénztár betétállománya a tizedik év végén Ezen betétállomány, melyet tiaata takarékbaködös fagyasztó lehelletével a lelkemben gyökerező I tétek cimén nagyságra néava csakis a már Mtkkal virágos ágat. \' régebben fennálló egyes fővárost lakarakpéna- Fonnyad a virág, azlán lehull. . \'^rak, a vidéken U iagleljebb agy két n«gy taka- , .... \' .rékpénalár beiétállonánya mul felül, a maga Isten-ve etek én lidlló szép virágaim, vegye\| réM\|,t„„ében tanusitja, hogy a poataiakarek-szárnyára haldokló lelketek sóhajom, és vigye el 4n(t4r Mrt„ h.valáwntk, bogy aa e.ésxaa annek a leánynak, akinek saome IU« osekély tőkék reservoirjs legyen, kövatkeaeiraeu isvnszl laksMiolt, érlelő nyiiut hoaolt, és m,g\|e\|,\|t, mert. ax állományt vmonyitva a leou-elliervasaiat I j álló beiétkönyvecskék saamáboa, kitűnik, hogy \' egv heteTÖ átlagos követelése ne n volt tül>b áll Ilii\'ál. a mint lm Nzgy-Kanizsa, csütörtök Zala. 13, srám. (S. lap.) 1896. február M 13-án. tetétállsdéknak 7O»/0-a oly betevőkre wik, —fcösataléaa ervenként még 10 irtot aem hÉad felüL Jellemző tény sszsl iaa«-bea hogv a msgániatéseteknél, u AüggoirkŐ-vetrlés 700-800 frt közt váltakozik, zlfí ép ■•(fordítva áll aa as arány, hogy a betevők afif 10%-a olyan, s kinek követelése csekélyebb volna 10 írtnál. Ezen viszony egyszersmind hs\'áro»oit bixonyiiék a mellett, hogy a posta-takarékpénztár egyátslábsn nem versenytársa a eegáapéoxieté»etinak, hanem hogy a kettő egymást harBohikn«an liegéaziti. A berendezés céljának megfelelőleg egészes ■ás összegekkel állunk szsabea, ha a posta taksrékpénztár má\'ik üzletágának, a cbeqne-é* clearing-forgalomnak sránylsg rövid időre férjedé adatait venea&k Szemlelet alá. £ berendezés, melynek létesítése BxrosK Gábor érdeme, 1890 j»suár 1 je éta ájft fenn a «■ eredmények aát is o\'y jelentékenyek, hogy méltán a legszebb {eméayekkel tekinthetni annak további fejlődése ______jli. Asoa célzattal, hoty a« országnak a péns- forgsloa oly szervezete nyújtassák; a mely a müveit nyugjol államaiban mar rég meghonosítva vsa, a postatakarékpénztárra a sóban levő berendelés lunci injában ason feladat hárult, hogy első iiiirliaii a ebwfuenek nélnnk ugy szőlvAn -■cretlsa intézményét meghonosítsa és népszerűsítse, s másodsorban, hogy as igénybevevőkét ____jjhnraebélyes használatára rászoktalvs, a 8- SlaiSgSWBBttlgM^ —■—w\|ih fnrsiáj" tudniillik a sl^^ttWnyvdésf^éean a.-legmesszebbmenő hatást várhatni. Ertjük rendner minél nagyobb általánosításánál és [a magyarpuatatakatétipénllár ehfqw _ hatályosabb voitáaalutjátegyengesse. Bövid hal BBIW^HHH^^^H éri aA/J H \'"f* 1 1 11 \'■\'■■r\'lt ■» ti.i- * \'•T\|ffiniaz-barendesésével viüi sikerre méltán büszke lehet az intézet. Hogy á cheqtiS mennyire sikerült a< in\'é<etnek Minét szélesebb körökkel megismertetni, mi sem bizonyítja jobban, mint azon egy adat, hogy azvem-litett időszak alatt összesen cheque bocsáttatott ki as intézetre, a,melyek összértéké jóval tnlbaladja az 1 milliárdot. E-1—A »k\'pt f"Tga!nin colossália emelkedését il- lasztrálja a kflvetkeső néhány \' -flssaege as «iső évben 1890-ben 63.038.095 frt, 1895-ben 325,843.552 frt, - a vissza vízeiések összege az első évben 61,164.126 frt, 18!)5-ben 325j689,-264 frt: az összes pénzfooulomaz első évbea 124,298.231 frt, 1895-ben 651,632 816 irt Eten összegen kivül nem kevésbé iaponáló aa esen forgalom kapcsán jelentkező ügyesetek íejr-Mdése, a mélyek egysaersuiiud aren rendkívüli nyilvánulj bár közvetve, az iatázai gyümölraós-tetési rendszerében, a mely a törvény rendelU-zz állampapírokra munka jellemzésére szolgálnak, á melyek legyőzése s postatakarékpénztárra ezen forgalom lebonyolításánál nehezeden. Itt is essz néhány adatra esoriikmunk. A belétek tételszáma volt az első évbea 873.964 db., 1896-ben már 9,188.872 db.. a visszafizetések száma volt az első" évben 61.372 db., 1896-ben 289.346 db., as össsea transactiók srárna a* elaő évben 426.328, 1896- hojy képezte. É -berendezés által tudvalevőleg a obequek slspján kiutalt fizetések nem kéez-pénzben kerülnek \'kifixsláars, Esnem mint aa egyik cheque-számláról egy másik ckequs-szám-. Iára történt átutalások, pusztán áUönyveléa ntján egyenlitietjtek ki, mely művelet sokszorosan isBétlűdve, nagy megtakarítást tesz tahetővé időben, munkában és pénsforgalai easkösökbso, Az ere Imények, melyeket a tekintetben, a postatakarék pénztár berendezésére felmutatni ké pes, nem kicsínyslhetők, mert hisz tény, bogy lK85-ben a visszafizetéseknek mintegy 2l/»-s ily átkönyvelések alapián teljesíttetett. (1890 ben még caak 17%.) De másr&zt bizonyos, hogy valamint átalaban aa egész che que-íorgalom ma még caak a kezdet atadiumában vsa, még inkább á\|l ez a clearingTŐl, s bízvást lelteheih, hngg az évről-évre fejlődén képességének megfrlelff, s ma még tán beláthatatlan\' mérveket log ötleni, még pedig abban as irányban, a melyben az érdekelt körök azt megismerni s valódi természetéhez képest igénybe venni megtanulják, A (giro) átkönyveléai rendszernek minél erőteljesebb érvényre juttatása, mely már a valutarendezéa szempontjából is elsőrendű követelmény, nem is nélkül.özr a kormány különös gondoskodását, mert hisz nem képes titkot, hogy Dániel Ernő kereskedelemügyi minlUtarés Vörös I átszló ál -lamtiikár, áthatva a kérdés nsgy fontosságától, ép a rendszer érdekében már a legközelebbi jővöban oly\'intézkedést terveznek, a melytől i ~ "21 hagyatott a betevők által letétben. A poatata- agyar "postatakarékpénztár etiMjue- ® j karétpánztár áütd tl» «_\|iJatt Tásárel>ér>ék^-ring-berendezésének, as osztrák postatakarék-j papírok névértéke 23,361.990 frt wflói -A közölt adatok, azt fdasssük, a legmeggyő- zffbben tsnuvit ják. hogy ■ posta taknrehpénstár——-\' megfelelt a ráruháxotl "nehéz gazgasági faladatoknak a fennállásának iizedtk évfordulója akár Bt- , leikörnek saélea alapokra való foktaiásénél, akár pedig egészséges a fényűnek mosdható pénzügyi Helyzeténél fogva a legszebb perspeollvát nyújtja további tsjlődáe iránt Mindenesetre érdekes véletlen, bogy esen liz évéi évfordulója összeesik a ■ nemzet millenáris ünnepélyének esztendeievei, a talán méltán te-- kinthétő ezen állami slkotás a modern Magyarország életképességének nemcsak egyik megnyilatkozása, hanem áHamfeniartó rendszerének mindig szem előtt tartandó azon azimbolazaa * gyanánt Is, bogy a nemzet - arfcSlená éa soyagi boldogulásának egyik lényegéé tényezője a ta-karékosBág és a gazdatávi erők bélyw saerve- zete; két nagy norderejb kövtisImSáy, a BittT----- nek kielégítésére épen a postatakarékpénztár volt és less is a jövőben hivatva. Html, láfclWIIII való befektetéseken alapul. \'A postatakarékpénztár - a járadékoknak legnagyobb vásárlója, és e mellett nemcsak a betétek gyümölcsöztetéae céljából maga lép as áltampa-pirok vásárlója gyaaánt, bsnem a betevők részére is, mibetyt esek követelése e célra elsfsnéö vagy a maximumot túlhaladta, még külön i» vesz értékpapírokat. A postatakarékpénztár ezzel kélséglélraül belevonja az államhitel keretébe aa egészen csekély tőkeelemeket t«, a melyek aitól eddig egészes távol állottak, a ezzel egyik téayesóieré válik az államhitel mgsiilárditiaának. Ebbeli eddigi iunctiAjának sikerét megitélbetjük azon téarbót, hogy egyrészt a postatslftrékpénatár áltat 10 éven belül aaját számlájára vásárolt értékpapírok névértéke jóval meghaladja a 17 milliót, mely értékpapír állományára nesve még különös leiemütést érdemel, bogy aaok értéke aa intézet mérlegébe a beszerzést áron van felvéve s bogy ezen ar, viszonyítva a jelenlegi árfölyamokboa, oly kadvaaő, bogy már esen ártolyam-nyera»ég > ben ia a postatakarékpénztárnak saásearekre menő, úgyszólván lilkoe reservái foglaltatnak ; viesont a batavűk részére, a posUtasarékpéaz-lár közvetítésével vásárolt értékek névértéke ^túlhaladja a. hat milliót, a Anely értékek közül a postatakarékpénztárnál 1,797.960 trt névérték szerves kapcaolatba hozatalát, oly módon,1 hogy a két intését cheque-száieln tulajdonosai tetszés szerinti összegeket átntalhsasanak. Eszel ágiro rendszer, mely mindkét intézetnek az osstrák-siagyar bankkal már jsévek óta fennálló hasonló viaonya folytán eddig "Irlgen széles kilerjesz lést nyert, el fogja érni azt a tényezőt, a mely, _ tekintve a monírkia két állama köst va\'ó óriást •dat, rt t^té\'éH \|t",lnigflifi»\', v * ^léaet <?h»irt* számla tnlsjdonosainak, jelentékeny számát, érvényesülésének lehető nsgyobb kört togjá biz Losiiani. A tárgyalások a két kormány közt már meg indultak s remélhetőleg sikerre is fognak veze\'ni, s rövid idö mnlva teljesülést nyer a ion óhaj, melyei as üzleti körök és testületek régóta h»n-geziattak.-—.L . - ..".."^j\'^"-"""" - •■ ■ """ A jövő kedveső anspiciumai mellett tehát a postatakarékpénztár, mint a nagy vonásokban előadott eredmények tannaitják, megelégedéssel tekinthet viaasa eddigi rövid múltjára. Ezen eredményeket elérte anélktl, bogy a* inléamény fennállása ss államra bármely snyagi terhet rótt volns, sőt ellenkezőleg, ma már pénsügyileg az intézet nemcssk eonsolidálvs van, hsnem jslen —9 ^^ j ttfrffy i»ri»Ulrnk f«l«iM« rendeikestk, a melyek\' 4213 cheque-számlán bonyolít tátott le, a as in-tésaény kiterjedése mellett bisonyi\', bogy a magyar postatakarékpénztárnál cheqne-aaámlákat nemcsak a "bellöldi erdekeit körök nyíltatiák aaguksak, hanem ason obeque-számla tulajdonosok köst igen nsgy mértékben mintegy 30/, kai szerepelnek külföldi cégek és pedig nemcsak osstrakok, hanem ssássos németországi ia A ebequelorgslom egész termésselénéi fogvs s pénzek élénk forgását, illetve ezeknek rendeltetésük felé gyors igyekvéeét t. i. a mielőbbi kifizetéseket foglslván magába, arra, hogy betétállomány akár jelentékeny uagyaágot, akár ilpyobb stabilitást tanúsítson, a nostatskarék pénztár tán még keyésbbé ssámilhstott, mint más giro-iotézeiek. Mindssáltal állománya ezen lorgaloaban sem mondhsté csekélynek, mert as 1895. év végén kerek számmal 7 millió forintra tehető, mely vianonyiitatván aá 1896. év végéfi fennáltó 8767 cbeqnaszámla asámébos, egy elwqiM-zzáalán lévő átlagos követelésül 1800— 200ü frt mutatkoznék, mely öaaseg nagysága bizonyára arra váll, bogy a postatakarékpénztárra még szép feladat vá r oly irányban, bogy a eheqne használata részére a kisebb gaadasági köröket is asegnyerje. - Tsrmészetea, hogy a betétállomány oonaervá-lására, sőt fokozására lényegeeen befolyna, ba a követelések kiegyenlítése körül a ciearing mentül dominálóbb szerepre jutna. Ennek elérését sgyébiránt fontos köagazdaaági és pénzpolitikai szempontok is indokoljákv-e nsgy mértékbea kívánatossá teszik, a miért -is annak fejless-lése a postatakarékpéntár Itülönös gondját kell. Tollf uttában. Hány férfi-agy iszott már tervező, teremtő gondolatoktól, hogy mit lehetne csinálni ebből jöbtrsonra - hivatott- Nagykanizsánkból t Még eddig egyikből sem pattant ki olyan gondolát, amely mindenkinek lelkét megragadta volna. Amire a férfi-agyak nem voltak képesek, meg-aa assioay-agyak egy varásaüiéere. as állami garantián kivni a bétevöknek még külön biztosítékot nyújthatnak. A poaiatakarék-pénztár ngyania aem indult msg határosod alaptőkével, hanem a törvény rendelkezéséhez képest, mindsddig, mig szükségleteit saját jövedelméből fedezni nem volt képes, a poatakincstártól nyert1 teremtenék Ü\'^Tx^ k\'"to4lk0,ilöj"! »yen mesés, büVöletea teremtésre csak asszonyok gekel. Mindössze öt évsn át vette a postalaka-,, • , rékpénztár e célból a postakincstárt igénybe,, képesek. mert 1891-ben megkezdhette az előlegek visssa- Dr. Sothtchild Samunf as iar. jót nőegresület térítését, sőt 1893-bsn már be is fejeste, a ma egyik váiaaztmányi ülésén azt asondta, bogy aa intéaet pénzügyi helyaeU olyan, hogy as ösz- rendezni kellene itt egy világfürdői lalálkoaót ssesen kerekszámbsn mintegy 300.000 Irt előleg tel\|es vlsssatéritése ntás, már télmilliót meghaladó tartalékalap teleti ia rendelkesik, a melynek dotálására fordítja tiesta feleelegeit, mindaddig, mig ss l\'/i milliót el nem éri. — Pedig ss intését kisdássi az idők aOrán jelentékenyen megnagyobbodtak, a minek illnsirálásánl felem-litbető, bogy mig 1886-ban as öasaes kiadások osak 14L642 tortát lettek ki, eddig ezek 1896-bea már felrúgtak 672.268 frtra. Nagyon tar mészétea, bogy eszel srányban, a beteieleknek is tokosédniok kellett, z tényleg as intését aaját bevételei az első évben mutatkozott 41.187 írtról felemelkedtek 1896-ben 872.830 frtrs. — Ily körüls^oysk kőzött joggal várbsté, hogy ss intését ss elért maximális tartalékalap képsése ntán, fölöslegeit rövid idö mnlvs már ss állam-pénztárim fogja ssállkhatai, a Igy a posfataka-répénztár nemsokára aa államnak évről-évre tekintélyesebb külön bevételi forrása lsend. A postatakarékpénztárnak as állami pénzügyekre iz jelentkező jótékony hatása egyébiránt A gondolat, pompás, nagyszerű 1 De bol vas a világfürdő ? Teremteni kell! Merész tervek kivitelére, morées alkotások létesítésén mindig készen áll Ptfsr SamuU, as egyesület akadályokat nem issseró elnöke. Szavában tfta, tettében lángoló Isikesedés vaa. Munkára tüzelte a választmányt éa az sseregy-éjszakai mesék varásslalával ^hnáltak Nagy-Kanissából: világfüruöL Egy ! kettői három I Itt f világfürdő! Február 8 áa este már villanyfényben úszott a türdfli telep. ■ A .Polgárt Egylet* sima parkettjából eaikia támadt; teoyvas nőft ki; rózsaliget rőgtöesódött. Gyógyszertár, kávábás, cukrássds, sétány jfltáek elő a semmiségből, tündérkessk bűvös érintésére. A belépő: igézet batalaába esett. A kápráaátos Ragy-Kanixsa, o»ü törtök ivs-s Zala, IS. Mám (4. lap.) 1896 február hó I8-áa May, # oseadissa ringó fenyü-illai, a tova-snr-raoó gyönyörű tüadérek elbájolták, varázslatba ejtették. ViionU, a tündérek fejedelemnője, olt volt mindenütt. Megkerülte a pusztában vándorló iaratl csodáját. Megérintette a uiklát ás bugyo-\|oit belőle a limonádé, meg a pezsgő. (A esá-aadvégi, modera iaraelnek Bár igy dukál.) Megérintette as igásat hatalmába esett fürdői vendegek esive tájáa a jótekooyaágnak periodikus tsrmászsiű lorrását: a bugyelárisi, 4a megnyíltak ások éa adták bővaa aa irt a asegények, a nyomorgék, a ssenvedők enybi-lésére. A swdera-szsllsmben végzett csodáiét! bámulatosan sikerült. A nRótta liget\' virágillata mámorbaa ringatta a vendégeket. A rósaa-iündérek ajkairól lolyt as édes ssó rósw-máaa Meg lehelen attól ittaaodni nagyon könnyen. Mikii* barátunk, a ragyogo kadeiyü, őrök-vidám türdői vendég, édss odaadással csüngött a ligeten és ahogy mosolygó szemével be-bekukkaniott a rózsák köaé : Ho-wbtrt/ Kichardnéra éa a bimbók köaé : Pragor Saroltéra, -ig fiapccá Isit4"\', elkezdte cBBT desen dodoráésni: lak, bogy akik több korosát veazteltek, aaok aak a aaivök asgyobb lett A világfürdő köeepéa oM^disaelgeit a kávébás a .szép kilátáshoz." Dr. Blr* Símoaaé, Blu memckein VUmoeoé, Geldkammer Károlyné tttodéra ők veaetéaa mellett sok ksdvss tündér sfip-gőti-forgoit ott, édee ásóval, aranyos jókedvvel marasstva a vendégeket, akik OH minden tekintetben bűvői körbe jutottak. Egyiket a sseme, nagyon j másikat a azive kötözte oda, zaéttépbeietlen bűvöletül. Majd egyaaarnoaak megcsendült a Ittrdő-telep egyik réssében a lóverseny kezdetéi jelaó c«ea-getyü. A verseny vezető fejedelem .asszon y : O utmanH Vilmosáé, elfoglalta aatrában. helyét, a zsűritagok : Stommer Igsáoaé (Ctapi) és Ramníorg Emma kiséretében. A lázas bokmekerek: Sümegi Kálmán, dr. Liké Emil éa dr. Píikdl Viklor, velfrágos Spori-tüszsl állták körűi aa ólom-paripákat. Es »venenytűzre lobbadozva gyűltek • körejok s vendégek, lezökben a rendkívül saal-lemes verseny-programmal. Itt még as agglegényeket ia megesállotta a rsszkiroaáe szelleme. jav történt azután, Hogy egy arányát ihxttr -„—>e»t Jmra pim-rh Piros iWMI s bokrtu. Wliéti, léasÉliM,- Bássa: s bimbőbút! sála!\'. A-1egmegbaboaázoitabh azonban : Back Jenő volt, aki minden rizsát egy egy aranysyal váltott meg. llogy axonbaa a asivét sikerült-é megvál--^...i. ...fii i.Ié.. . th.wUr.ti mdnának ussk bizonyosai mondani. Akikét a róses-illat megszédített, msbetlek mindjárt patikasserért aa >lgazságlioz.< Ott dr. Botkotkild Somuni, a lőrülmelaseli asszony-palikárus, mérte as Jgotedg\'1 hamisítatlan és ártatlan szarait. Néha-néha odz kaoalstott a térjére, mintha azt akarta volna mosdani r — Lásd Samu, igy kell sürögni, lorognl aa •Igazság, érdekében! Tőlem tannlj, adta fin-kalisa! Az ö lázaa bnagalnta azután munkára lievi-l kuber László, a mi kedély W jzrásbiránk ia nyert ^ Ivslsmelylk jól tuió őlnmparipán. Mikor azoaban valaki a<t súgta neki, bogy el n agglegény ^gg^ di\| i sietett as aranyat Júé\'. nőégyleinek aján-dékoani. C<sk nem fogadhatja el aa agglegények d^jái, mikor ö >ifj. Oszierliuber\'. Óriáai nyüssgée, elevenség, élét — volt min-dánütir Szinte kereste aa embeí; bogy hol Iái egy beiegaf vagy egy lábadozót. Tj»nn n teremben nem volt sehol. Csak ss egyik. I\'íbaly ksrzstához támassko- nagyok veRatr Hfrtikwiy Ferenc ée 8»mmmi (■ynla; nyoazolyó asszonyok; Htrftleniy rá-raacaé éa Somogyi Gvuláaé; nyoszolyó leányok : Yktty k. a., KoUer Vilma és IMa Casaa; vőfélyek: Virimtdoof Sáador, Dormndt Akoa és Stilf Jes A. A templom zsn\'oJasig asagtelt fia-aapiö áősönséggel. — Aa \|ar, JéMkeay alegylet HrtlM. A fofyő bó 8-áa megtartón jdtákoayréla rigai-mank alkalmával a csukrászda falassrslé—, iMatva aa Oditö i\'alok beeaarsééébéz járultak: Vidor Samnaé, ülau Pálné, Sommar SáadorM, Roeea-bérg Izrselné, Ebenspanger l.tpvwné, félaai Gatasna Vi\|moené, Weiser J.izsefné, Ksjieek-maroff Leoaé, Kfirsebner Ignáczne, Rosta fald Adolfaé, dr. Rotbaobiltf Samové, Kantor Mikaáaé, Fischl Pálné, Poilák Arminaé, Ledofaky Arminaé, Blumaaacbein Vilmoané, K\|eh ítlésné, Ollop Samané, dr. Blau Simonaé, Rapock Gyuláné, Lövisger Lalaaaé, Masohansker Mém4, Dobria Benőné, dr. Neumann Edéaé, Hettlheim Samnné, Tauber AUjosné, 8 rtm Vilmnaaé, Eot^chim A Ibéri né, Löwy Adollaé, dr. Schwarz Adottat, Blau Lsjosné, Munkácsy öraagyné, Daaatbarg Jakahné, Müna Józaefné, Sebwars Samané, Maytknfrr Sáadorné, tírűnbut Alfrmlné, Zer-kowüs Atbertaé, Práger Bélaaé, Waiazbaigai Zsigaraadaé, Sebwarsanberg Igaáoané, Máikaaa Blanka, Hirscbl Arminaé, Ki-cber Igaácaaé, Kranaa Llpótaé ós Sommer Igaéeaé. FdUfiifttek tiel-ej Gntmann VUmnané gO-frt, ÖTern Ssador, \\Vei«er JőjmI, aliOtfeatortli imaklar lastvérak. Vidor\' SaimBBé> Sőmmer loméi HláB film,-Btwn\'psnger fcipéta», Eben-mmper Leo 10—10 jfrt, Grflabai Henrik doll egy kimé hslványatb fekete szemű angyal, de aa sem olyan voli, minta beteg, hanem mint a felüdült liliom. Mellétté volt a párja, miat őrző angyal, a i««tvér-liliom is; saelideo ingatva faá+i«.rn«iu tajá!, rcfrnf wfy sm ártsllsn saive televolt gyönyörűséggel. A magasból innen ia, onaaa is kedveaen mo solygó angyalok a rokonéraés melegével néztek a földön ide-oda libbenő tündérekre. Gyönyör- ködlek abban l«, hogy a Uultöm* a Ifirdői lap lette a paiikáru-negédekei, aa aranyos tündá-j ^ ^\'pkBd olt késről kéare a nagyember reket; Kiteker Irént és WnlUiutein Malvint is áritllák s patikaszert, de erősen. Hogy azoaban maglegyen a kellő elleoőrrés: eit volt leliea doktori ornsiuibaa dr. Markui Blanka, a legelső Wlaaaics-léle nö-dukior, Uuds pestről, aki kisárólag erre a világlűrdöi talá.-kosóra ráadalt le a magával bosia mindjárt a miaiatar állal aláirt diplomá\|át ia Wlasaica mi-j nietarűak feleljen azután azért a kárért, amilj itl a aaivékbea tett. Meri bát bizony akárhányon megesett, kogy abban, a tündérek által keaelt patikában roea-asabbal lettek. Ssereareé, bogy mindjárt ott volt közelben a -Segítség* gyógyító forrás. Ott bugyogott a megbűvölt sziklából a pezsgő, meg a limonádé. Ltdtfmky ArmUiU, SaUUr Irma, Lengyel Kor-nétia ée Bamr Olga voltak a torrás tündérei. Akiknek- as ő aranyos kezökkel áiayu\|tották a iorráa italát, aanak ka nem ia örök, de bizony oean aj élete lön. Mindenki erőtől, vidámságtól érezte duzzadni ereit, mintha valóbsn újjászületett volna. Min denki egy érezte, bogy moet már okvetlenül tBbbet nyom a latban, lalűdült egyénisége. Erről meg le kellett gyöaődni okvetlenül. Siettek a mérlegelő tündérekbea a mérleghez. Ott aaatáa $ tündérek: Kauttr JiiktM, Kiteker Miki és Botiuehild Amália megveszt sgetbelellea igasségosaággal megállapilották, hogy a világuraivá predasatiaáll léc bak aaivet veuiettek-e többet vagy koronát. Arra ás eredményre jmot- hullámzáaban. Weise Melánl volt a > Hullám szellemével röpködő, kedvee tündér. Az eaaieregnya1~bakiér már elkiabálta a tiaen-keltöt, mikor láncra perdült a fürdői élet gyönyöreitől ittaa publikum éa járta hajnali kakas-ezóig. Azután a tündérek ellebbenlek, visszatértek osendes birodalmuk otthonába, hogy saersett kincseiket teloesivs, észrevétlenül be besurran janak azzal aa örömtelenek atomom világába. Mi pedig álmodhatnak édesen annak az estnek csodát varázslaláról, mikor aa-B bü«eletök Nagy-Kanizsát aa ezregyéjasaksl mesék tüadér-világába emelte. A „ZnU" napiára i Február 16-és: A •Táraaa-Kör bálja., , 16-án: A kereskedelmi éa iparbaak XXVlH. rendes kőagyüléae. . 18-án : Aa „Irodalmi és művéeseti kör" eaiélye. . 22-én: A nagykanizsai BankégyeeBlét XXII. évi rendes közgyűlése. , 87-én: A nagykanlsaai aegélyegylei-aaS-vetkeaet évi rendes kOagyüléae, ÍTr I K. ~ — Dlasew eakttvf tartatott e bé 8-án a galaei plébáoi* templomban, hol Parcktliet Ottó százados, a paliai méntelep peraacanoka vasette ollárhos Koller István alaórajki osgybirtokos leányát Ima kisaassoayt. As asaetéei a eriariáat Modrovich János esperee plébános végeate. Nász OW-H-URipi IJGU .W-fv .11, ... .«i.\|.u< IIWW 7.60 krt, Rapock Gyula fl.éo kvt, Blau Lajosa, Hinchler Jakabae (áM-Otmbm), N, Rosenfeld Adnlfaé, Frtvlas Károlyné, Sohwara Gusztáv, ZerkowiU Albertné, Sommer lgnáozné (Csapi), Ebenapangar Eriő, Wsiasmayer Lipót, Dobrin Aíkbard, N. N., if\|, Fesaelbofkr Jóasef, Oöbriii. UenBnéj GrOabut Alfréd ne 6—ö írtől, liW\'Tiinjt\'i Ignárai ér. Ufiik Zsigmond A - á trtni, Back Jenő (Hadapasi), Sümegi Kálmán, Remete Géza 8.80 - 8 80 krt, Kartschmaroff Leoaé, Scherz Irén, dr. Neumenn Edéná, Haidekkar Anna 8—8 frtoi. dr. Oberaohn f7.ala trersssg). Markas Ármin (Bpsst), dr. Blau Simonná, Plaehta Hermina (Varaadj, Strem Yilmitsné, Kiéin lllésné 8.60-860 krt, Fiaobi Palnéj Klr<hn»rlgaáeaé, Rosenberg Izraelaé, Eisinger Snmuné, Tripsm ner Gybla. dr. Lőke Emil, Eisinger Hsnnkné, Dzuneberg Jakabné, Preger Uéláné, Gu\'msnn Simonné, Sattler Mérné, Löwy Adolfaé, lleutscb Lijoa, Székely Tivadar, dr Hsaser János, Klein, 2-ví Irt, Oazterhulwr László, dr. Sta.e\\ar Aatal, Reiobeafeld Sándor, MsaolianzVar Mórné, Beise-nauer alearedesjKoaenfsId József, Strem Tivadar, Unger Ullmann Elek 1.80-180 krt, Kngllnder Otior Fieobar Ignácsné, Káadmaaa Károly, Rosenberg Richárd, Saller Lajos 1.80—1 W) krt, Kaasier Mikeáné, Sauer Ignác, Koller Mátyás 160-1.80 krt, Scherz Rlohárdné, Sattler SraA, Ledofaky Arminné, Mllkoffer OdBa, Leitner Simon (Eger-Aréoaa), dr. Sohwarz Adolf, Veoaty Zsigmond, Pl.hál Fsreooz 1.40-1.40 krt, 2«t> kowita Oezkér 1.30 kn, dr. Fríed Ödön, Neu Albérlőé, Fisoher bándor, Kobn Sándnrné, Welsa Bernáiné, Bsobraob Samu, Lingyel Iguácaoé, Itreiar Ignáos, Neuleljl llxnrlk, Welsa Béla, Blatt Béla, Belua Lajos 1—I Irt, N. N., KaUeabaob Jóassl, Munkácsy őrnagy, Horváih alezredes, C-alányl ezredes, Mergeuthaler Lsjoa, Mondschein Lijos, Tínágl Lajo. Kovács gyégys<eréaa, llirsobler, Berger Adolf, Mathea Károly, N. N., Kűrsohner Jaques, dr. Goldmaon Lipót (Zákány), Weissmsyer Lipót, Tass Simon, dr.Saflis Miklós, Lengyel Lajos, dr. Wsiaa, Osztérhnber László, Cseaznyák Miklós, Bogenriedar József, Szsgő Gyula 80 - 80 krt, Uoldsohm^td Ják., Rosenberg Pal, BetUheim Sieglried, dr. Viola (Gelee), dr. Haasnsr (Kls-Komárom), Welsa Fereocz, dr. Rotacbilé Jakab, Síirllng őrnagy 80-80 krt, Márkaa Frigyes 60 krt, N. N., N N„ Sattler Lijos, Qerstl saásadoa, N N. 80-80 krt, Hoebflusa, Kanlmann Béla 20-30 krt; Összesen 846 Irt 80 kr. Összes bevétel 1446 trt 76 kr. Kiadáa 440 trt Tinta jövedelem 1006 trt 76 kr. » Kedeei Utóimig* teljcútünk, midin a fonteébi »yíiixÍH0« nyufUtdi koncod* a emse odakooiknak éo felülfi$etobuk, mUomiiU mindazoknak, kik pmal. MHitJb /ényes oihrdt bármely iránykon dhnww. Idk, hdldt kiuinetinkti nyiltdnUjnk. At itr. jótékony nőegylet tinik lége. NHT-Kmim, csütörtök — SSStlt aagjal. KalUr latrán elairejti lőldbinokol 6 «TSS leéaykéia Umí S bó Ívé* bssiSM bategeég mán elhunyt, keévei kis gysraek bolt teteme kedden 4. általános rsu\'S* mellett fcelyealetett as alaó-njki eaaládi airboitbsa örök nyugalomra. _ £ Mg)luislii»l Iradalaal fs II vé*U Kör 1096. évi február bó 18-áa, s Polgári Egylet gylsrsrtbn bsngveraeavayel e teiolvaséanal egybekötött estélyt randez, a kővetkező aísorrtíTl. Bordsl. Verdi >Erani< oimt) operájából. Énekli ss irodalmi Ss mU»éa«eir kör lérlí-kara, s kör sausksráaak kiaérete mellett 1 Fsnasg végén. Irts éa felolvassa: 8z\|y Sándor. 8. Psisoes. Mohr Manótól. Sltadjs u Irodalmi Mdvéaseii kör reuekarn. 4. ínak próba. Kentie K.-lól. Énekli z irodalmi é« művészeti kör téri-karn. A ssosksr köiraa&kódo Uslsl: Paposé Svsstiea Janka urnó; Oriesxbsoh Gabriella, Uotriohisr Emma, Szalay Erzsi, Ziubnry Krssike arbólgyék i Csoloaa Jenő, E-ztergályoe Agoetos, Kieohí Lsjoa, Havaa Hugó, Lank Adolf, Lenkei Zsigmond, Major Uyota, Saaarmann Mihály. Scbáaaler Albert, Üngsr Ülímann Klek urak. Karnagy: ,Statusok Zsigmond ur, A férfi dalksr közrattkodö tg\|l: Krdő-i Bálin), farksa Jotiö, Feigelstoak Adui\', Fischer Ernő, Fiaebi Lijne, Ksulwsnn Itatf, Kovaóa Károly, Kritaáa Mlkió«, Leilp sky Érnö, JL^ndval Samu, Mágtcs Kerene. Major linalá, Msrrea frt. Mllbutar Ödön, Molnár Saodor, 0 lob Imre, dr. TJTOpHór, t1»rdu»AaUl,d£j,ollák Eri.ő.Rehsk Pál, Rótli Mikes, Saalav Lajos, tiehiller Kálmán, ifi, Sláger "Saiuu, Sárao Jis-al, dr.; Stoluer Uennk, iútsdaims asghsisdjs «s imf /mmM, báuaa kiyllsikotatUtiut, bogy ily iéaye estély már érek ó\'a nem\'volt Nagy-Ksaiaaás, éé bogy s (Óváros Is asglrigyslb" tollak, — Hymsn. Osv. IWer Alsioeoé leányát Vilmát február Ig-éa vaati aj tárboa dr. £teter Júaaot budapesti nrvns a aagyknaisaai tsrasliiá tempiombao. — Onu Albert leánya Oga tebr. bó 17-én s nagykanizsai anyakönyvi hivatalba köt básasságot Stm Hágó badapasti magáu-Msatviasiőv!. \' — Haaiversesy. A föeymnaaiaml ifjúság eogélysgjlsts iarára márciue 8 áa a lögymnaaium isj<tarmében bangreraenyt rendes. — Hslálssés. Várnaiak agy állalánoaaa ismert alakja NmtitdUr János ayag. sntéas s bó 9-án életének ÖO tk érében hneas envrdé után eikuayi. Nej* aattl. WtjdiU Mána, ti gyár-mske éa kitarjedi rokonság gyászolja, Temeté-e s hó 11 áa délután általános réaavét mellett, ment vsgbe. — -A vasataask (salalaéga lapunk megelőző aaámában már megemlékeztünk a déli vasul aagykaoiaaai vonatkísérő személyzete által s hó 0-án rsndasatt wulatsáfáról; A rende-■ó-ég pótlólag s jelonvoltskról és a bsérkaastt tslOlllsetésekrftl a kövatkeaö kimutatási küldte b\|\|ossáak.Jslsu volt leányok :-Biailovioe tiisiks Anhalosr a<«érak, Brfiller Rika, Bfau iövérak. Ilwjateiii Kiik\'s,1 Fsbnrlta Msrlsks (Ssomasr-heíyl,Ö i\'iiuiboH Matild, Gradiosky »Avérek, Bayrr Camilla (Csáktornya), FaAokl Jenai, Rótb Marinka, Sohrsibér Kstlfla, Smbrt Malvin, Bleillér M<riska, \' Jlülk Ho<>. Weis Ja iska, Slelner timall Wsidita Qeaa, Vidos Jóssef arak. KarnagyTfftvienWn "SiídT 1fKe«tt5Wfirr1»8« Jim, iHéa tlsofim Jet<4 ur. A hangverseny pont 8 és léi érakor koadódik. Hangverseny uién tánc. Jegyek ére: Ssámnaott tö\'ds inti éa karzati ülőhely 1 Irt állóhely 60 kr. A kör tagjai igasolvényaik lelinutalása mállott s jegyek slórs váltásánál 60,. engsdménybsa ré>aa«Uloek. Jegyek slörs válthalók Balua Ijüom ur gyégyaaertárában. •tiagedménysk- aa. tsti péna\'árnái már nem less-nek elasámolhatók. A hangverseny lisatá "JöVé-delms s seaealap javára less forditva. A kör káláa köaöaettsl logsdis a lelülüasiéneket s liijr-Ispilsg lógja ayugtáaai aa adományokat, — Tataikén rgy lilágrlréékea. Min deaki aagy várakuaáesal néaett aa ur. jMknif nfiwW I hó tMkt\' vigalma elé, da a mii a vigaíom-rsadeaóai>g lélsmésyssségs éa Sgybaa géasga aasoMiok slé tart, aa minden várakooáai feltilmuit. Köaslról éa látóiról, aót még a tóvá voaból la jüttek vendégek a •vilégTürdé<-be, Helynek kerete ritka saép látványt nyújtott, A toldaaimi helyiségek sautolva voltak veadégekkel, kiknek a legkölűnlétébb siórikosáa nyaltatott, A disssa páholy- és karat-kftaöef4g érdekkel ktasrts s mulatoaók tömkelegét, melyei álig volt képe a vigalom aainhalye befogadni és sssa ktrttlaiény tal\|esen lehstetlanné teasi, hogy a jeléit volt diusa hölgykoszorú névsorát kóesé-tegyük. A reades világításon kívül két hatalmas Ívlámpa világította meg a jellegnek teljessa megfelelően éa kiváló Ízléssel disaitett nagytér-inat, melynek közepén „a aaép kitatáaboa" olm-keit kúr&t» volt eíhelyeave, A saikiák köaóUi ■w&gihty\' /omU aa üdiiö italokat sxolgállalls, a ltliAim-.U(tel" a lespompáaabb virágokat. A lésysa bsraudsaésü ,jMifítot a szellemesség bó tárbáia volt, ds aemoaak eaért gyakorolt sa nagy vonaaröt, hansiu aaért is, mert itt iddaóli a képastbetA Isgteaasbb nő orvos Murkuu Blanka k. a. Badspssiről. A hymugbiihatM tÁmMm/rltget igen aukan vették igenyus, mert ea volt a legkényelmesebb ülőhely. A rendkívül nsgy Ügyességgel rvsdeiett Uwmf a ,jnliti cáreaiur\' lég-Hjabb párlat játék alakiában igsu kellemes szórako-sásul aaolgált A jólfslsaerslle«tániiirfiiaaá oly nsgy veit s küsóaségs, hogy a kaaalstok oaakhamar elfogytak, K»en sok saórskozáshPé járult még a I H»IUm" igea szellemes éa síén kiállítása alkalmi-lap, melyei nagy élvessttsi olvasott s ven dégek sokasága. De mindsa kevés volt a Halai-ságnak, mely láaeolai vágyott, A rendssőség a kisebb termet ssoomIIs ki láDoholyiségül, mely sioshsa klosinynek biionyalt, kiás as elaő né-gysm nem ksvsaebb mlat 111 pár foglalkozott, mely sagsgsasnt asoahaa oaak agy volt rsall-aálkató, hogy a táncolók diadalmasan elfoglalták * aagy tsraMt. A reggel 1 óráig tartó mulatság mladaa vonalon a legvidámabb hangulatban folyt le és baosuvételkor nem egynesr bsllottuk a kérdést: „mikor fogunk meglát lalálkossJ" ? Midőn még magemliijtik, hogy as sstéy tbsta Teréz, Muluár Zsoft (Nagy lgmánd) Msansr Berta, Kreiaaier Malvin, Sabiáa Térés, Stallér nővérek,, Kellsrmana Jauka, Koba a A ve rak, Knbn Kalioa, Stésael Hermina, Kreiaslar nővérek, Hirsohler Frida, Spitaer Jaáka, Kw< Anna, Molnár tiiaslla, Radó Janka (Bpeal); Staab K >aika. Asssonyok^iPetrioi Ödönné, Wemiflt R-na, Neumann oóaaalné, (Jross Lipótaé, Kobn Adull-Ol, nsv. Ölement-Kárelyné, H»«ai.>»lu JiYtaajué, Lodttér Ferenoaé Komloayné, Tisedea Fareuooé, Davatt Jsnoané, Saabé Antalié, Ágast Károlyné (Zákány), ösv. llnsenleld Samuné, Riohtar Adolf ue, Galambos Ulrikné, .fiirscbler Ilearikaé, Hraaatovies Jóaaelná, Pausr Mártonná, óiv. Ber-gerné, Sisiasr Fardinándné, Habinek Saadorué, Bsnslan Egysdaé, Koims Györgyéé, Petries Fersecné, Noll Jakabaé, S\'nab J >asefné, Gahr Ksrnlyae, 8ubgéaer Jalaboe. Feiülüaetéaek: Pala nek Kerano töfelügyslő (Bpsati in írt., Franschi\'a Adolf telOgya t 10 frU Ui aky Hirsohler fia (Kmor-Alaó-Ooabora)l«) irt., Krip pat Jórsel, lőalsoör 6 Ift, Ma>cbassk»r éa Wllheiin 5 frt., Ebenspanger üaí 6 frt,, Ffaea Lajos 4 trt, Haohihaueer Kámly 4 lr.. Koller János (Barcs), dr. Biau Simon, Weiamaysr Lipót, Taess Ignae, Iliid László; Saamé János, Kmma* Mátyáa (B\|>esl), N. P,, Jstics József, Cnnrád Aguat, Weia L. és F„ Gulyss Károly, Bein- Lsjoa, Klein Ignác, Bogaarladsr Jóasef, dr. Roisohlld Samu, BDohler N., Foekt Jakab S-S frt., Pstrios Odoa 1 frt 60 kr, l-l írttal: Wilkulnsaky Jáuös, Kssier Miksa, Maatoano Józaef, Koeeafeld Mikaa. SohifTer Kálmán, dr. Frisd Ödön, Morgsnstsrs N., Koba és Llohtsoheln, Prágsr Béla, Kooh Bds, Pajor Lkaaló, Kagel N., Z-rkovIta Lajos, Kossoleld Jóssef, Kttree\'iaar Jsqaes, Hechrsoh N., Camlte Karoly, Kogel N.J (Ssekea Fehérvár), Fürsl Sándor, Bertalan Egyed. 80—ÓOkrral: Stelnberger Károly, Németh Jenő, Hirsohler H, Ftsnher Adolf, Medgveay Lajos, Lodser Fersao. öissssen Ilii frt 60 kr., mely Ősségért a legmélyebb köszönetét ayi vánitja a rendsáóség nevében Kováes Mihály. — Ilaháaé étetr 4a mávéaseie, Kaaa s óimén egy rendkívül é.dakea munka kerül sajtó alá abból as alkatomból, hogy a némtet oaalogáays, a magyar aépasiamü királynője t Hlaha Lujaa asaaoev buosat vess s színpadtól. A mtt féayss kláliitásosh, számos illesatráoióvai jelenik meg, s tartalmeaai fogja a magyar saie-művészet e rsgyagó csillagának egéas pályala-tásáli gysrmskéveit, iljuségát, asiapadl diadalalt, spkiódjait és klráeves emberekkel folytatott levelezéseit, melyek nagyréaaének kultúrtörténeti tieeae vsa. tgv aagy mejjlepatés Is less a könyvben, mely Btaháaé lénye* tehetségét egy uj, — eddig még soha asm Ismert oldaltól mutálj* he. A mánkét a müvéeaaő kitelea adatai ayomae Kéry Gyula Írja mag, a ki hálás kössóasttel vasai, hs miedssok, akiknek a müvéaaaö életére soastkoaé adataik saaaak. neki miktldik és ea által eagjiséaér Isasaek aa adaték iiaaa ryOjiésékea. A kaUeméeyek legkésőbb manSaé eleiéig Kéry Gyala nmére (Badapeet, Unt tá. tér 8 ) küldendők. A mfl máraias bóaay \'ége leié korai ki a aaito alól; addig ia eH)agyaién km eltogad a .MOréeseti Lapok* kiedékieatala. (Bpeat Kristóf-tér 8). • — klrjagizé válamláa. Febraár Ma veli Somogy-Miháldoo a kSrjagvsó-rálaaMáa, mely alkalommal StipUf Lajos alawki jegytől jelentékeny aa0tfthbSggei magválaaziottak. A megválaastott a volt jaursA leesaadáae óta, mini kirsndelt helyette UtjagyaA, astködSd Miháldoa. — A kpMl-veupréa - eaékternysl vlttamaa vasat as idea — mint a V, F. H. Uletéksssbb forrásból jsisati — okvetlenül kiépül pedig ugy, hogy ss idén Bpesttől Kesztbelyig, a jövő évskbea pedig CaAkionyáig s innen aga-sssa le Fisáéig é\'piuetik ki. Harest Mihály egyetemi tanár a vaaattsrvé) a genfi seaastköaf villamosáégi társaság financieroeaa a aa Ugybea most folynak e tárgyalások agy Gsalbea, mist Budapesté i. — A rdgl P*á Ó. BadavArAkam. Harmad félszáz évvel - ezelőtt Budának mindé jelentőség nélküli külvárosa volt a régi Pest. tnkákk « 9tkaV4 aüAiő hajóhíd peei lejéaok lédtancal sulgálé őrhely mii, k»iánké kliakh a mai belvárosnál. Kettős sáno futotta körül. Három kapuját nebé* b»tyalorayok védték, a bei töltött ágytt aWIett sgn knwHaial Attak <r, a budai basa válogatott laareárjai. A bawyaftis* kna iái la\'é iwmok tapta sl a ndákal a fóthi begyekig..,...így ItveuDe eal\'á ka<H fortély is, nahisty as el enség nn glephesse e kiéU Asw sásét. Ide kékei ft* távoibö\' n Máira. A Da** psrt\|án hosszú töaótt sorban iTfolt! a tartk gályák, rác hajósok k>di célokra ia alkalma* kőunyü kajái ia kittU küsülök itt-mi ss örmény leánykalmárok tarka batdaohinn* hajója, melynél asersoasn hajlottá apró uri a <jkák kötöttek ki. hotv a budai urak agtakiiek a georgial váiogaiiiti portékát. A aozgtl aaz képre Imsóv roa tekinteti le a vén Ultérh«gy aaiklás oldala s as saéai tájékra rá lehelt* deltbabus somaaoát a sajátos allöldi nap raagó sugara......fizzsi a aaiedua tájképpel gyarapítja a milLaiuml Uqne})-ségek látványotságzlt Ujváry lgc, s nagyteh-aégl festő. Nehogy asonbsn e* áriám kép ha* tái«át megrontsa a kettő keret hiáaya, a pno iáaaasrüo festett kép agy less felállítva, bogy Ös Budavár láiogatói elé, a kik báatyaiornya at jutaak ki a Dunára nyitó aáuciokara — egyszerre mint a valóságos tájkép tárul «« * seoaas panorámája a mull időnek. Haagoaabb** dokhaa msjd minden magvar >iv, as eleven aátwskben aléjb tárt régi rest láttára, a mikor gy ia képráaatoa o«a\|ódáahau negálta atár sa mg-előaöléK s látott\'hallott rlet, aely visszavitt harmadfélsaás év alőiii iilflbíf, I Ott ByÜaefött körülötte, a török világot Magyarországon vlsasa tükröaő Oa-Budavarábaa. Zala-Babócha. Hálátlan aa emberiség, a aa már a vesérnsk homlokát sem kosaurusaa babérral — sót Üldözik, bántják, sseiHére háayják, bogy nam US semmit. Pedig Istéh s s városbaabeU őeeaea totaa-laotam tdj> hogy ngyoaoki ta —0. ö aa, a ki már I érakor besaagy a bivamkáka, leteaii kabátjai saobájáhan a végig\|árja aa aayskttayvi hivataltól keadra a t*aca>r—ig a* őss helyiségeket a bto» moolyvl bislo-eftja magának alattvalói aimpathiálát. 0 aa, aki naponkint végigjárja a asgyussrta hiraa sugárutak, melyei a Ö agy* eaOlt, terv, vezeti, 0 szépített, ő tart hm, ó alkon* élére aat a gyönyört, a Fonoler-patotáhoa mlnlatürbea hasoalo kupoláé épjtményt, amely ssázadóknak fogja hirdetni, hogy volt egysser agy polgár-m*tr, aki ha nem lett volna, ekkor ea alttdea nem ugy Tolna — aiai ahogy van. ö aa, aki aagsaaraate a vároaáak a ieayeae táai adó bérletei osak a legutóbb is agy, hegy a város évaakiat szép pár saer toriatokat vág ámbra, tiaatáa írtgyan, semmiért, as ő leléaéayea-aégének kÖvetkaaUbmt. 0 aa, aki,sétatertaket, amely páratlanul áll a mag nemében a vidéken, megalkotta, e«é»>iieg* a mai ál la polák ea haaoalóvá tett. Zala. 18. aalm (6 lap.) 1898. február M 18 án 6 aa, akinek átkerült aa 0 jokb keséi : Maikovinh ■agaysiai «J>o», hogy 1-efl tanáeeeeává ■sglsietko, alfáét Mar aefoláldneésáhe került, bogy (Iflhbi köskamau foglalkosáaél abbaabagyve, a MU jovadelmasó toBáeaoei éltáaaal Weesráiie. ö aa egyedah polgánaeater ások koifll, ablkai a »ilágtAriénfom feljegyseit Wien, akt néliai várna* k kl nélkOlOmh 18 4ve, bogy Mm vndv» látjuk Vllr/Isinarty halitil tőikében, * most jeWfcW költői makadáséról la. Ima álljon itt, b* helyet abban a néploi foglal De sgy állandó nem la ssóról-txóra, a bírálat, abban, a hasa képe, mely soba sem távozik el .Irodelmook kedves tüneménye onnan. Ellőttünk IMp-lg, A nemssii katasztrófa lát\' lensagre kárhoztatja Seeleetevl Is. Jóaságán éli a \| hol lantját nagy ritkán asóiallalja mag, idejét, melyei a gasdaseg kOrflli tevékenysége meg- lehetett éf/r s akinek barálsl rsek aaért «anek, \| mert nélktlőanl 01 aem lehet. Deák Ferenoaet, t haaa balesét, a aagy Hiáohteyit, Andrássy Gyulákat s holmi Wekertáket kAanyen nélkOiAshet as orsaár, d ások kőnnyee pé\'albatélr ebbea nagy orMáebsa, kot anayl a slráber a as ágból pottyant tadó I — de hol vegyea polgármestert aa a asegény KsoIsm — bs Ő falatoadja a saol gálalet latén hárítás el est a vsesedelaet sseréay et Hányatott városunkról, melyet Kgrseg OldAs, i kormány nem lámogat, egyedül 0 tart lenn. Végül S as, kinek kese (látta, tleaia mint áa égbe vie»srAppenff sugáré, kinek kesét utódaink Porolimknla-napján toriák kőrülhordoui. mint égyedllll titste kesét, melyet moeaok soha sem ért, melygn as iáA vasfoga aohsssm fog, — amely, aem la Jbg-eluyésznl soha. a . 0 aa véefll. akt — de nem mondom tovább, kenem Indltvénynsom amint khathetik; 1, ladüsank agy moastre-küldöltséset a bel-Igvminissterbee (a kAlWgeket. én viselem) hogy lí-K. váras nevét Zala-Bahóesárm váltosfaMa, í. A kS\'Wis kAibáial Himbálják le,aslaál\|unk oda ejr sétaterei, s nevessük el Maihovleb-tér-aek. Méltóbban nem tlnnapájbétl még N. Ksniisa a millenlumoi. I. A reformpárt pedig tegye iaaia kard\|ál a hüvelyébe » nyújtson baiátl jóbbot nekem h legyen béke a hnaábsn, béke a városban, béke a eealédokban most és mindörökké — Ammen. hagyott, a lapokban 1848 léi megjelent költeményei I kivált; most as ujabb korban, MMriN indította: nseket ösaeeeed» IMI ben hflarebocaétolta Ily ősimmel: „Haeleatey ős asas költeményéi" I. kölel. Kzon kötet a veicsekeu kívül magéban foglalja ..Itore assmü Jankát", trs-gieomleua slbusuiásávsl. Tárgya eaen humoros köllöi beeséiynek lenni akaréasó mftnok, mikép csápja be Angyal llandi Jankó barátunkat. As egéss Igen vlsenyöe alnynló ven ben leírt prósa. A költeményekkel, melyek ebben a kölnijében Saaleateynek logjaltsknak,nem loglalkosunk, mivel, már előbb asokal letárgyaltuk iRfty-ben Cséasér Ferenrs felkérése folytán a .Szikszói enyhlapok"-ba Ir, melyei ss égetlek, tsvára adlak ki. Kantán már isméi megjelenik ölteményetvel s nyilvánosság elöli As IRftíl-M-1 a .Kama Czlmbalom • Szelestey, aa almaaadmk ávtmtdaá dta szorgalmas dolgozó láraa; a közönség általában mint misztikus, kedélybeteg köitöt ismeri, s bogy őszintén megvalljuk, [bem igen ■«aai aokaaor valóban élvastheilen Wvoival találkozni, midőn a\' valódilag magyarrá fejlődni kezdő költéssel a köaAaaég ialé-I minek egészen más éa jobb irányi adott, Eleinte j Hajza éa Vörösmarty kővetője" volt... Ka a Ida könyv Saeleetey költészetének egén, mi melleit • j többi apró csillag, s nagy hold-azortt kőtele elvész. Aa előbbi lapok Petőfi, Arany, Tompa s vagy S \| költőtől még hoztak igazén jó varaeket, a többieké ■semmit, vagy Igen ksvsesi érlek, raakbogy akkor még nem voltak as emberek politikává), s komoly élelgondda! annyira elfoglalva, mini most, a a legkisebb tehetség Is figyelmet gerjeszte éa méltá* nyolva volt, Heefoetey legerősebb oldala a technika < éa rímeié, ugy, hogy Arany aem talált beuoe \' kivetni valót, leméi el ugyan, tie vdllözalor, kedély-gazdag, bort, zenél énekel, gondoláim talprasmI ben Irt veraeil as elnyomaláanak lelkére Ifit lek. Tájszólás csak néhányban van, de szépek mély hetása jellemzi; asivén a hit a hon \'sorsa népdalai. Ml, kik Hteleeley jeles tehetségét igeit felett, s vérét lolizgofjn ss emberek kogyetlonsógo, középszerűnek tartottuk. Jelen tüaérben megla-iálhokéégR-j mii lehel ő Siayl St>f nnlh* ftlIfiUlf\'IHii jWhlli lííÖ ykej várunk lője «) ...» c— i Ime, elllélése azon kölliissetneki uüly „aa cgye- láng, molylyel a j temea ertlbíff inéllétt diceáségeeen atta helyet a eattkebb körű, a annál baUroaoUaággal tartalom- büs gondolatait, mást Viem. Kívánja magának, volna bár világol fel lehetne gyújtani: IRODALOM. mai blrö kJtlOnősuek. a nemeetinfk alkotásaiban"\'i egész a forradalomig. Bizonysága a raalietikua iiányfa a korban, melyről; Erdélyi János-igy szól i „ITefyirTá koráaeem sseganyenb oiwfüTyljíu istle menekült meg a kísérteitől, bogy a tag-győlrőkb aggodalmak közöli ne tépelődött volna egy-egy kereeetaggal gyermeke számára, biztost fanf? holott nem példa nélküli, bogy százra, aőt •serre menő holdjai voltak ss ország legtermé- ---p^^rT-r^T^—t-i^ttt--\| kenyebh vidékén f ») Csak-álkor érsl Jól magét némileg, ba költői i Ason Irány lehat, mely a ködöket vitte 1MB. barátja!, különösen 1 ltHwyalf~maglátagnlJák őt, a UlMo iuagáxaL a kürlutn mejgábap reilik. •Kom pusaülaná a világol, i l\'isk i rninlnll fislli\'met.i\') r Vagy fájdalmas gondolául kOvelkestében ösasa-szoról szive a büs Állapotok miatt, s huaan énekli i t .Kenu és alant a hu a boldogság -llnrus vllán, raaii\'Ktáa honol, . Isten tudja hol. ■óiét világ.1) - »ktM, Mikáty, iifáá heafealaiasa. Ka-faltat asjlU ISS aai. ka«aaá la SS a, magas, Halsaraajr kanlbaa, máltS lavál étmlNaaal. Wélk karalkaa knae betát tat. I. w. araaykaialkaa. II, aa. araavkaralbae. III. m. taáala va» lama Nayaaati kantkaa (bkalts wlaiára). Sásán filrrtf IWnialIn llnnr.il/ Jáaaa áa Kajilntrin áMalJáSe-baa. VaaMla Oallkla J Kanttal I m. kwaaála Ve na. nataa. áraajraaaM .ailk k>ml« Brln/I nihUa kliakaatit Zal\|s«várMI. Kanttal 1 la 73 i-m II ann ánajaaall aallk karalUa maaeár Árpáé\' Jlnáá ée n tnlrlk" ta „AlSml SaSanak", á .Bunnnk Hávalala* e kárkiiiaak ráaalalal. Kanttal •nSII IN (kii nagaa Mlatlaeylk Mpi Malaanav^anlkaa. aAs-levát élaaMaaal Dióik kanllna, knaa-kMittat. I. Mi aiaaykwttkaa. II. m. smsykiNlltthi III. aa. araa/kanlbas. Oaainpilt laamaanlnán. Nnrtlle IVatnáajra sián, ktaaStl ráaawlaaat. S-r.il.I agyai! ISO an. nafM ts SS an. MÜaa. ««y lalbSWaltálaU fal.la kanllna. StaSlaaaa SliUaa. Mahal fMUaáa/a aláa kéaaátl ráannaaai Kanttal atyáit 10 cm. nafw Iá US OM aatlaa. AraaynUaRal alMtoil fckala lanlbn. BaSaaaa. Betart tradaUjt aláa ktaaáll talaajraanl. Kan\'aatát 114 an, nisgta ta ft «n. int lm ánayaaatt aallk kantlta A nta>tllilt) tlna. mártana anéatlji aláa ktnSlt aataaynaal a^atnllmánr kas I aa á^akiwlkia. 10 rn. asilas ts Vv n. Mstaa, II, M. Mttlk ansykanlsaa, Sá tn aailta, 74 na naeaa. a nta;anna; á»ra<Saa. LtSn r. wtéiUJa aláa láelll aalaajwnat tqaarallnaáorhaa \| I, ta. étaakanlkaa, N «n. wlln la IS tn nataa II. ta aatlk anayktfttkaa, M rn. Málta ta 74 rn nagta. 0 feleégn I. Varéna léaeaf, IMmm anayktnlíia luraátll HkUr laklpil HlMg Vsay-Kaslst la tléákln Vlaehel glltii Uayv\' katttkaálaflaa. Hal a kink ntetaklalkaMk la tajrtíai rlaa-Máatllart la natnaéathaUlk. Vlálkn ««ini\|<illalrt njll kMWttlakal ia4nll\|uk ■egsenaeiaeia ée kafkall PteeMI rtMp klapktinktStilkta St« Stalnla. CS A RJí Oli laalaatay Láaaló (IMytstáa.) Irtai IslMaályea áfMáea. A Halöfll jellenwA kíméletlen igumondás és lla as, ml e költeményben jelentkezik, De még jakban fel lehet tüntetni a népies térre törekvő s rttóü styluaál aleyernl akaró letkeeedéeét a ,Xá-sadás a papueaaormánv ellen"-ben,1) mely Csokonai pongyolaságát. „Jaj a hátam. Jaj a hátam oda van" versmértékét, s a Mt)som)M ember tűnődését" ulánossa, a veramérték kivételével fél-ssegen és tülosvs. Initt* majdnem teljesen lelol- t) illaaánki ISát III II Haalaalay L mikor Is egymásnak elmondhatják ssivük táj-dnlmáf, bisalmssan elbeszélgethetnek. Űrömmel mondja, hogy lógja őket logadni, különösen Llsznysll: •Kgy Árkádiát liget Iims háaam UUa, Hmp ilindér-goníldlhi kwk-ni mitiuoh fája, Kenuő maeárnak a srJviíil lnj(\|olib tonnn AaUn InVtgd nisnin Maek hnnnwt4) Kitűnő, kiváló tehetségeket a költőt Irodalom tarén as smber e korban egy\'kellőre öesae tudná saámlálnl, s s ssépirbdslmi lapok, pedig Őrültek, ha sgy Usinyatt vagy Kseletleyt dolgozó társaik közé soroshallak, kik már azelőtt le működtek as Irodslom terén, nevűk Is volt, s hs nem is minden, de egyes költeményeik kiváló (elesésben Tégsesültek, külőnössii a női olvasók elölt. A sserkeeslök pedig lolyldn busdllollák a llaialságot a inükődéare, külünösen asokat, a kiknél sa ö Hzoinelk tehetséget véllek fölfődöshslni. A lapok nyitva voltak a próbálkozásra, ámbár némelyek haeanot la httstab sbböl. »IU verseit mindenki közölheti, hs minden sorért egy esüet garast, s asonkivfli bélyegdjjl 10 pkrt fizott) olvaaauk a Hölgyfutárban. így volt buzdítás Is elég, alkalom la kínálkozott, s boldog boldoglslan kezdett verseket laragni, hátha még — igy gondolkozván belőle le loholna velsmieor nevee költő, Megpróbálták sokan, hogy legalább kinyomatva lásaák igen gyarló termékeiket. Ily állapotok mellolt saámlt tán mégis valamit ÜMlealey VI Seeleitey, kinek Cetöfl költéasele iránti rajongás már as evvel való Ismeretségtől fogva lelkében vqll, egy Ideig vacslllái, míg Llsanyal hstáaa éa a vela kötött ssoroe barátság öt a népiaa felé irányította, esaa Jobban mondva, annak tefjeeen megmar la. Azon lapoti a •Hőlgvfután-t, melybe 1858-101 fogva Szelesley dolgozik, halároaoltan megróják a korban, hogy a l\'atöfloskedők lapja, Uaanyal-nuk, Télh Kálmánnak, Tóth Kndrének helyet enged hasábjain. De hogy e lapnak nem volt ssándékában dolgozótársaival aaakltani, kik a népies terén mőkődiek, kitetszik a .Hölgyfutárnak magatartásából Haalasleynek meejelont művével, a .Kamenoai Czlmbnlom\'-niul szemben, mely e versgyűjtemény megjelenésekor érdekes bírálatot közöl nemuaak e műről, hanem Síelestoy al)Mgylulár IHáS. 104. ss. Haalraley L. tHAIgyfolárt ISáS, Iái aa. Mn\|istM U JlOÍgyhilár* IHM, ISI. aa. a>taley U •Halgylulárt ISáS. IM. aa. Végre a csikk védelme az Íróknak, aa e kor-ben felmerült kritikának néáelel ellen, mintha a népies téren működő írók l\'etőflt majmolnák. A „Hölgyfutár" csikkének eleeje tehát a multjkölté* szelének halározolt libarálása, mit Erdélyi aiaval-val meg Iá ozáfoltunk, A másödilt a kor anyagt-ságának babiaonylláaa, mit JCrdályivel magaröei-tettttuk. A" harmadik a védelem melyet köeefobbről meg fogunk vissgálni. Jlogy aal lehessük, nézzük aa akkori bírálatot, ,.Aa „imltatorum lurba" neki aaatt a költő (Petőfi) lrlgylelt és elhagyott mezejének i amaa est, aa amasi ügyekvék tőle eltanulni, hanem eltanulták tőle gyengeségeit.\'( (Mrtaláaa kflvttkaslk.) Lég iea alt laarkaastíl ftzaaet rád. ön — ugy látealk — ae értatta meg előbbi ÜMaetttnkben a trálát s eaakagyan tudatta va\'ünk nevét, beleegyeavo, bogy varsa alá irkat\|uk. Noe tokát a vereet e helyen kös-aéteaeaük, de a nevét nem írjak alá, mert meg* történhetnék, begy még a légvádi füafák la kfta gsdnák Önt a rokonságból. Aal hja On, hogy ea a legelső varea. Akkor még aa istenek magén* gesaielödnek valahogy, ha megígéri, bogy egy-a terest Ind aa lesa na utolsó la, Issa, olvassa Oa ayomtatáabaa éa vaeekel\|ea I Borait öasl aato... Baratl áaal tatt nk, A MkAk.t aail Ml ISaiar. Mtk» atta a tllUn Ltaaartw, nljraa/lra, kafj DaátanMI Wayttán A mán. , Oaak naaan valák aa alsáa. Sáaaa tlattn a Mktkai togg taálváa VtlIMtn lainirta — (Wk .tanai . Oa aam II ka tán kt taká/ la Ilma ampái .()aa\|tj balt villán, a ketalaa uaáagto, kl Itt kanatt mtm Vtgy tniaj — vlilam —• halán I ...fla * láag teanlnll aan IrdtaiMn Ra. * a * HOlittb láa. A wtl ntfált A Mkáá ktajaaáaak v Baaa naptasa, lafaksálán Ns alrtan kttartaaaa, J tllolgyfuiárt ISSá. MI, aa l — A legülabb > magyar Ly Baadua isas. v. VlTT Slá. •i t). a i. ur taee v. vi •) ,1\'aati Htpló* ISáá aprlUa t? aaám ■rdélyt I. Hu l\|\|-\|1 Ntgy-Kintm, esuUkÜik Zaly. 18 ffiAm. [f. lap,) 1886, febrúár hó 13-áo. Vasúti menetrend Értinyti 1896. január l M. Kanisaa állomás. \| Indulás >, KMfaotiii I lill Érkezés Ktaiuirt tl 3 . Lv! 4 42 regg.hy. v.\| B1 33[regg. s J«, vlj 2 35 j d. u.\|«. v.J 12, 50 d. a. gj, fn. T.\'j 12120 i esle kC v.\| 11 22 \\ éjjel e v, v.\' 6 60 Hte 4» re. ^ ;.»., 9 30(rew V. V. 7 i 36 este lOOOOOOOOOOOOOOOOOi \'M. fi rt Z. K\|. 6 Ess. v. 2 «. v. 12 Oó regg. w. v. 3,42fregg lő d. u\|v. v. 8 04 regg, 05 d. n\|<z. v.i 1 {34 d. u 46 é\|je! p. vTílO 15\| eate "3 i\'i rl Ür^l^r1.- — - v.l 10 j—•! reggfe v. -3 "«. T.\'j 2 ■ ] d. y I « p i 121161 éjjel Itt. V, Igfur Siab&d&lnuott hajkenBct. Az országos közegészségügyi tanács véleményezése alapján a a. , kir. kereskedelmi minisztérium által aaabadalmaiott, awwl Wrá-pókból készitt n ilséraafls szakteklatélvek által kipróbált hajkenöcgöm .nemcsak a baj kihullását akadályozza meg, hanem egyúttal megőrzi a baj eredeti terménelet színét ia, söt alkalmazása lolytán a kihullott baj helyébe a legsűrűbb aj haj nő iámét. E0 kia tégely ara — $ — — Irt M kr. ■ar Mar Upi/ ara —--tiM-kr. Külön i szőke - ét külön a barna hajnak — Használati utasítás ingyen. a készítőnél: Schável Jánosné bzüi. Marké Lujzánál ■ Nagy-Kanizsán (saját házában), BEL.IM LiJOM Q 117 gyógyszertárában Nagy-Kaui«áii. OOOOOOOOOuOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOI - "Iroí Karos község lakosai volt nr toíri erdejükben, a tűzifának alkalmas s még fennálló faállományt eladni (Jhajíjak. A venni Tjzán-dékozók az eladási feltételeket t lé M-ig Sun kiuis kirijilil tudhatják meg. :xxxxxxxxxxxxxxx9 éllawW sitfcBfotoUsa foftlaatitáazara KALODONT sok MILLIÓ "sior kfjtfíMW k WKm. t»trrHlht i\|él» lf \|bb ♦» nlint(M »e—tfffc (MSlwMitri MF> Mindenütt kapható jalódi egészségi és családi kivé, mely Katbreiner gyártási • mó4j» álran beavat fllódl kávé laél ayari. Eltekintve ígyéb előnyeitől, már et okból ksiöobüiik ezea maláta-kávé minden mis hasonló gyártmány! li A Kathreiner-féle kávé a legízletesebb, legogé^uiegcsebS éá legolcsóbb pút kávé. Természetes tiszta gyárt-ro&ny ogéaz nemekben, miért is felette előnyösen haismálhaté, as őrölt s ex okból a vevő közönség által «lleifflfchet& pútkávévil etemben, melyek hatósági vissgálatok tannaága szerint gyakorta idegen anyagokkal hamisitvák.---—\'-, ,, Eleinte csak hsrmadréazban, később felébea adhatjuk a Kathreiner-kávét a valódi kávéhos, s így as egészségre megbecsQlhetetlea hatása mellett mm-lflu háztartásban jelentékeny megtakaritást eszközölhetünk. A Kalhreiner-féle kávét a legelső orvoaok ajánlják, s as agy nyilvános Intézetekben, mint családok ezrei kóréban naponta jónak bizonyai. Sőt magában, valódi kávé hozzáadása nélkül használva, a Kathreiner-féle kávé a légjobb erősítő sser ée a legegészségesebb, legkönnyebben megemészthető, ée égyszennind a egizletesebb Ital. Lalkllsmaretas gazdasszony vagy anya, általában kávéivó, egészsége érdekében peresig se babouon Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávét haagnálni. Xr, értéktelén hamisítványokkal szemben, melyekkel au is csalják a közönséget, a vételnél vigyázol kell a fehér feredeti csomagokon látható névre Kathreiner! Vigyázzanak) gukat íÍImm "" siskáé más hmilislfi MkV :xxxxxxxxxxxxxxxxxxx: tUyllUhll i IHHit A legjobb HiftUÍl pUaiaók harmoninmok lafalmékkta kapkaték WlII— J4t- ■iiji» Mllatt. HuJteoricza-morzsolók két- éa erdhajtáara, egyszerű éa keit/le iierteketiel, iielelővel éi -teleié nélkü . « \' (Hbonaroaták, Konkolyozók (trlaorfik); kéli kexeléare való Ftséna- éá HKalmHMa)tók fekvöen vagy kocaira iserelve Takarmány-fttlle«tők, Szállítható takarék-főző-Ustök takarmány Stb, részére ■uoakaTáfik, Répa- te burgonyaváfók, m Darálók elismert legjobb minőséiben éa iaerke>etiel készülnek Mayfarth Ph. és Társa m. éa hlr hla. aaah \|lléllé\|l (ipiyárikaa BECft, II I, Taborsiraaie 70. as. HECKENASTf GUSZTÁV r _Mrmn«« ipntoraiiladiai la ktlnalael inti sáliba,_ Badapeat, IV., Klcsró-utoxa 7. sz. Bekladauyar ta lal, lagkireaabb toSfflrtk tr Tb«it»ala Orpur e<tjreéaM Nf-vUolíje, a ViU( legjobb la lf»kaöbb huaalluL — Ar\|«jylélc tafyaa ^^OOOC x XXDOOOOOC. fel vetetnek Fischef Fülöp könyvkereskedésében Nagj-Kaalseán. Nyomatolt Piiokel Fülöp laptolajdonoauál Nagy-Kaniisán. 1896 MM. február hó JJ-áa. íéJa saaffta batdaáfilac kajagaett iMNT L Igaa Jál eaárttett 17 MIU>m ttaaüt Ugtakaréfceaaih a kamUatku Tisztaságáért és arUlmatlansáráér* a kekek éa ruháknál keaaaaég vállaltalik. Egyáltalán a legjobb a létaxO wiaaaappanok köaőti. Egy kísérletet aenkl sem fog megbánni. Kapható a \|tg«Ahb deiail BaMben. JTagy-Karixaén : SCHWA&Z áa TAHSCR cágaál. Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala. 13. tzám. (8 lap.) KLYTHLA a kór ápolására, szépítésére és finomítására Púder W MgallkalAI eitaséhi, hl éa láiMlg rt\'DEa. ~~ — Tthér, liaaaaala éa áia —-——— nollac aaajjaéft éa ajialra Bt. Fahl J I. Ca. Kii. taair Utal Ellamaré levelek • legjobb körökből minden dobosboa _ ,. . , mellékelve vannak. így doboz ára : j _ •.-• g.• TAÜSSIO GOTTLIEB Utánvéttel vagr aa .armrl lalliWi M»»I a lllaf aa pir. rmktár: BÉCS, Trn-, .1X1^. i^bi.3 \'- »•"»»* «• MaPhaté a leKtöhb lllal-aei-, ■ f gyégyizer kerrikrdáikra éa gyégy- déae a\'éa Uldetik. J ,9 axrrt A rb«u. i [ OROSZ SZÉPÍTŐ különlegességek. iííZUk & RIES. orosz császári udvari szállító. Lfjjfö iKnn-tós, y, taw^wiítF által meqvtzeqálva ■ Jp^MiBTvi^jjiUP bőr-konzerváló izer- KitttnS, taljaaaa ártalmatlan coima-BSB BSoj^BS ttcnm, kitáUképaaiy kiiaana a bér \'■MBjHDSláBaV? zalrfénye ia érdestéfe allaa ; a kért \' ahllé nMrri variranBi a ráss°k ** BHH^HP^HMHMI^ reéék ktpsUtstt sufakadilyoaaa ta - Mfévjaaa artaaia áalaloajMaMeigit. á jVaaai Créae" amtartslBasiaamn Zllraiafl anyagét, aaért aaka m avaaodlk a STtv 4» nap bármely »«kbaol -■taéaa ir-sea sUktl alkalmakéit. Ara S tortát. 1111-1 \| ,Il\|Hla" fmtfépép ■Irtaa-Tiri- I Ea»alahlalépar" Mér, réaaa" jókból, a vlráfií, Ua aróaala ál- I éa ertna aalnbaa, lartlaaa ta taara\' landó aiialraliln. Ugy aa aiaaak 1 vttlanlll tapad a a bénák tanninataa ta ayakaal, aTaT liakak ti Zárak- l\| - lésjetael Ulialala. Iia 1 W 20 kr. nak 0éayérl ligyitfol a aérvéay- \| Pauaetaal afylll 1 ért 60 kr. I aaart tUataaifot kMaalaéa: a bér I _______________ I ■ladan Irdaaatgtt ta toltoatttitf I _ , ........... •ílloutl. A ra 1írt. I ,,TH»a«a«\'\'kittaí kaJaér^rMr, ■ I aréaiU a hajsyök«r»ket a Mfataa I „■acaala" vSeáa fal/éhaaj I B«skaéUyesia a korpaktpaMtat I •rahaaéaa foljeaaa irtaljaktlaa.ia Ara I M 60 knjoir. aj kuk, araaak ta ISlakatk mép tar \' . \' - ■ l Mtaaataa réaaaaaiat kllaabaéa; vll- . ^ . - I laaaa Hey awll.tr la termiurtaa «l»«lUBa vé»a«ala ha\|r«at«, I aalakaa MaltUaSaaalala taaadxaJ hkala a kára, é baj ataa asarral I marad a bérta i r a f ft I 20 k r. I ham. • MU\| la Mftaaga -a-nlatM ■ ta latja labatatlan a nllagaa faultul 2 „ral/éhaay buiahaaaal halaaa * Unatazalaa aal»«l w<kll«üUa- I ■atfrá" a bajon alivantiatra a 1 «tal\' Ara í frt 50 kr. épaa tartáaúa. — A bmjaas talalUa I I aaai aalkatgaa, a attkal b iiiadaa ■ bajaasaak a kivéat fonaa aékalé. \| Bwhély Oréaaa. —. krajcár. \|] Ara 80 krajaér. I Egyedüli raktár NAGY-KANIZSÁN: RREINER GYULA. I XXIII. évíolvam. • v NttttmtMl i.— - - ■ Hiten Ollop-fUa kia. iiUtndD a lap asaliaml rinin vonatkóié minden köalqmknjr. tratatatlaa Ittalak caak iámért kaaek. bfil hgadtataak al. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Hankegyesület. az lpar\\eí kereske-Itairiiak «■ ktidataak viaaaa! delmi bank, a Nagy-kanizsat segélyegyletszövetkeaet es a letenyei takarékpénztár. a nagy-kanizsai malátagyár és sertőzéde r. t." hiratalo* közlönitr. Kiadóhivatal----- VimiWé-lpltet WartW f»Uf Itaftkeraekwltee. ~i.orir.KTiw »»« -Kgént ívre II koraia fí frt — kr.> Kélitra < karnaa (8 (ri — hi.t üiO«U«n 3 karoea (l frt 60 kr.) 9irdliaak Jatiajraeaa nuaiiiaiaak lytlttér patltaora 10 kr. KIMaaUaak, ralaaiiat a Hdiilian Titaaikoadk Waekel ífüifljt kk«f» fir\' Egy** «<iw ára: 10 krajcár. Megjelenik Nagy-KanixMin heteiikint k 6 I * z e r : taraakeSaék. <a«Waj«k vasárnap ée^csTltörtílcöo.-. Mit akar a reformpárt? : mélyek ellen irányul; xányuí igenis a rtnd- mítfijh \'lapasítaTm fogja .ízt; hogy azok, \| szer ellen/a mely városuiiban minden tekin- i akiket a közbizalom a város ügyeinek veze-Ai utóbbi pár hét óta, mídőh afváros1 tétben a közjóra nézve káros :Viszonyokat téserg l\'t\'1 állított, akkor sem-szolgálják..áli&> ki^^ün^atnák regenerálására alakult városi teremtett, \' körülvette magát fejbólintó\' Uufotf egyéniségük egész lelkesedésével í -- refoflWpKf\'--- tór a tizenkettedik órában j Bálintokkal, azok csupán a maguk könnyüj midőit azt a jól szervezett íelilgyoJct és de a siker \'bi^ósltásához. még"efég jókor ■\'—jés rrtUiik\'.\'rnélkfll való megélhetését tartották. ellenőrzi, miílűu a.H a ktipvisglöiestületl>en — -a csalekvés-tfitjre lépett, hogy a legközelebbjszem, előtt; elhanyagolták a városgazdasági\'Irifqezfare- juttatott jóakarata támogatás —agáflffitandó. Városi képviselőtgstflfetbmi^rtlekeit; elmulasztoUftEY vTs/un yuk helyet jVtftfetvs kötfetessegilk&g liyi. \' if- diiJiVi befolyását biztosítsa, a"sűlyectnijmérlegelje nHMT ÖiTfééffl tiiiAlk.m\'.rIWU\|—^kinUiUftk kütlllj, nvám. — i én alr kaj^hii monp^iii^p, kényszeritett makat, midőn például a Pécsre telepítettjház kőbeltíbűl, akár a nagymogul szája ize ^"IBjTlitjjffi^ hjulnj^Jmg)\' n 1 ^i-ípvM c^pr^or itt leérni\'1) szervezés — b/l\'iiut fisszeállitett—k/Vr{- "mozgalom kíméletlenül fog elsöpörni min- avagy legutóbb atogyjtsztási adóbérlctenek-bol ^éVtiktitT- kereaitttF^^^dgn-^^jépfet dpiriqt, "s ki iiiplmn ^Ipi^ab^y a kfizjnvöclelmekct a lakosság ■ amely akár a polgárság vagyoni, akár köz- -tesá mindazofat kik eddig tisztvisel^Liüinő- iijnKh njegteflíélése nélkül szaporíthatták, mflveíődési vagy egyéni jólétének biztosi-sqglwn mOködtek, —- hogy azoknak íeltáJ-volna, Mulasztásaik a minimünmt-táőkíEeFí^Snjg emelését célozza i Nem áll-c a város madTnyugdít igényei kielégíthetése végeü-telték a városi erdőbőlüzemszerü kezelés két alkotó eleme nagy- és kis-kánizsai pol-T a -város ki^péngtaKiit tetemesed Kliyi"lni uil1ÍlH i7u1nitu jjjvoclatm-^ ^^nr " ttiidft»r gnrsé^a egymással élet-hlláj harcban anélkül, lesz megurhehv^-egy szóval, hogy aia hercegségi "kezelés mintaszerűen tündöklik \| hogy a sokszor kölcsönös félről rtátícen reformpárt által tervezett rendszerváltozás szomszédságunkban, s annak egyszeríl rend- j alapuló és a köztekintetek fejlődésére béni-annnk megvalósulása esetén a laK0sság„köz-1 szeres utánzata elegendő volna ahhoz, hogyjtólag kiható torzsalkodásokat valaki megterhelnek jelentékeny emelkedését "vonja j a"fehasználás^edélmlStfyes jc?zrprhpinkrt j^őltvi, esetig\' löhatásatklTán enyhíteni ipar- —maga után. _____évről-évre csökkentse. \' kodnék? Nagy-Kanizsa polgársága" jobb K városszerte elteijedt rémhír eszünkbe j Tehát e t.ürhetlen rendszer fetten ii-Tnyul: i.nrnnr érdgpM, nvint amire az idők folyamán juttatja az egyszeri notorius tolvajt, aki a j a mozgalom, os annak személyesítő! ellen! á mai napig lőn kárhoztatva, károsult áljai űzőbe vétet vén,futtában torka-jt^ak annyiban és akkor,- amennyiben ée+- Ha elértük azt,. hogy a város i; özdolgai-szakadtából. kiabálta >fogjátok meg, fogjátok ^ amidőn meggyőződést szerez arról, hogy jnak intézői a becsületes sáfár megszokott meg- a tolvajt!« — igy akarván a közönség, bizonyos egyének egy éthicai alapokra fek-, eljárását a gondos gazda buzgalmával cse- figyelmét _magárót elterelni. ---------^ ■ jletett-igazgatát^ rendszer .keretébe akár a I rélik fel. — ha oly férfiakat küldünk a Mert hazug az7 ki azt\' álHtjápiógy a^ iiie^felelő^^z«tts%T^kárÍEddhetlen b^Q- képviselőtestületbe,\' kik a fetalom megcson-reformpárt fellépése bármely oldalról sze- leíesség hiányában be nem illeszthetők, —ltosodott tétlenségéi tlermmbban- Inlntár— A „ZALA" tárcája. A behavazott ut. — A ,1A L á* andati tárcája. —— Altkor Páltól. Fordította . 6 .. Klz k< izad maaaairdl Féayeiaa ragyogott, lat Mvém ablaki Xigaaayi eaillafok. Dt midiin baUptas S megláttalak qjra: Ciak kMayte Havak Jöttek ajkainkra, Befagyott tt tükrén Hotdaagár rezegett... Hó fSdá aa atat Km u qt elveszett Félénkön,- kidogea Nynjtottad keaedet... Hé (Béé aa utat Ki az at — elraaaett. Szürke téli nap volt; korán bealkonyodott. A kép a ftatóálltányon a homályból kiragyo \|ott: egy labér, fialat arc, érzalgb asájacakival, sücmérmof, kérdi azamekkel. I^aaan-laman a színek egymásba olvadtak. Ott kOnn újra elkezdett havazni éa a verebek veazekedtek az éjjeli átállásért az Oreg diófán. fiagen Miksa, a feató, figyelte őket áa néha-néha kidobott egy marok magot aa Üvegajtón ál a azabadba. Da kénytelen volt az ajtót betenni, mivel a pelyhek a aaobába repollek éa raoat a befagyott Üvegablakon il révalegen nézte a kavargó hópelyheket. A távolból a ködön át ialvillantak a kii városnak tornyai ée a Rajna folyatta melletti házakban egymásután gyúlt ki aa esti lány. — Kgésaen elhagyifva leküdt ott a Itlek. A osendesaégea áT egyszéiíe nöi hang csen-diült meg: — Ejnye Miksa, hisz nálad korom sötét van! Kávédat majdnem kiöntöttem. — Mindjárt világot gynjtok Viktorine néni, mondá Miksa, a egész nagyiágában (elnyújtózván, Vvette a lámpát n szekrény tetejéről. Sárga- fény ragyogott a szobán - keresztül éa Viktória néni nagy vigyázattal telte le a kávéscsészét az azatalra. — Biionyoiao megint aótétben dolgoztál I — mondá szemrehányókig. Ea nagyon helytelenül van, fiam j — Te ia szemüveget akarsz hordani, mint öreg nénéd ? — Igen jó eiemem van I Szólt nevetve Miksa, mindkél kezébe tevén a néni szürkés fejét. — Da te Viktoika, rövidlátó vagy éa nem veaaed észre, hogy horihorgaa legény vágyok, akit ugy képyea-tetez, mint egy kii csibéi. — Ne azólita Viktornak 1 Idd meg kávédat, amig meleg... Hizz kezeid egéasen lagyoaak. — Te, Viktorkti, javíthatatlan vagy — aohajiá a fiatal feitó; ~ Tütajdooképpen miért hoztad ide fal kávémat? — Mert lent az ebédlőben az öreg Ágnes és a röröe Mariaka tollat fosztanak. — Akt akkor Mariakának fehér pelyhii lesz fyiyd a vlir\'ös haja. 0 nem, hlsi egy kendő van szorosan lejére kötve. — Kár...... moatlá Mikin goadolköava. Da kit fotellé! III? nólt öreg klsaMiony.«»- Kg Martina I eiyaaerra ai — Ri leh«< iemaroi ? _ ____ . ; — Természetesen! De —Tó te^^rt;.. Na atár \| ludom! — Mit tndss? Csak mondd meg rögtön! — 0 fiam, azt szeretném, ha .nemsokára jó, rendes feleséged lenne neked. — Arra nem ia akarok gondolni. ~ Miért nem? — Mert félek, hogy szörnyű ostobaságot kö-vetnék el. —Martina kedves, szelid leányka. — Oh igen, — éa alyia, a becsületes palikárus, keresztet vet minden mfivéaa előtt. — És Martina szeret tégod... — Belém nem lessnek szerelmesek a leányok; nagyon ia unalmas vagyok nékik. — Ugyan kérlek .hallgass! Ez nem szép tőled! leddé kedvencét Viktorioe néni és már indulatos \'akart lenni, midőn a folyosó csengetyüje egyszerre megnólait. — Látogatást kapsa I — mondá az órtg kiaaaz-ssony. — Csak maradj ittea! Falknar János, a fiatal feaiö lesz az. Da Viktorine néne már al ia ment. _ Még egyszer aaólt a cseogetytt, deoaal balkaa. Egy pero alatt ott volt Miksa a rácsozott ajtóul. I\'.gy nöi alak állt ott küno, eölét redőa köpenyébe burkolva, nagy prémee csuklyávaL — Hamar I — mundá ti. Mikaa lalayltolla aa ajtót ia ai Meaö beüpatt. Siótlanul aeatek a aaobába. Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala. 14 axkm. (t. lap.) 1899. február hó 16-án ralf^«yatjálr1 altkor rfltfíd [ 4. A kórHázqák « városi telephonhilóia\'ba ■ jA i M _ ... _ _. , . . leendő felvételéi, nemkülönbent kórhasi keri- tdö alatt egy jobb jövő reményének ha^légnek We(netót<\|;^ n iititmnMm ,5rtént, nala fog e város közélete felett derengenva bizottság ez alkalommal is kiváló -zükséges- aMrnr nem la közterhek rmpH^lé^h™ ffo- . ■ \' ■ ..... _". í > . . , _ . # • e...1# I 6. Kórháti biztos ez ideig sincs kijelölve, pe- hanem az egyéni és közgazdasági fejlödé- dig< bogy „ 51661(7é. g>áXBU helügyminiazte- sében fog a reformpárt áldásos tevékeny- [rínrni szabályrendelet 66., 57., 58., 59, ét 64. sége megnyilatkozni. «-ánek «lg tétethessék, bizottság egy kiztró, j\'SWS korházi biztosnak kinevezéséi elkerülbeile-\'tehát összesen bitraL 2388.49 r; \' ; ** ^SÍ^SCa ÜS t A 3389 frt 49 krayi összes bá.raíékból 1610 A városi közkórház iiove ! AA közJfór^lnf1 tt % mmí, ptd,s»v.i.-v.7. kim,,. n Ydrusi MKUTIKU ugyo. itáróla, ápoltak nlán fennmaradt hátrtlekok.reo. Ui0kb,n .egjelöí hTóaagoktól illetőt* tgyének-A „Zala" volt at, mely őszinte «* világoe-^®"** ttfetöleg ■ hupffisag első sorban megjegy- ,fil a közkórhá« által 777 frt fi^kr. követelhető. kepei aaart nyuttani a mi aozaornaauna »wt\' ___-jLh wvtws >»«« ie «»r«« »» «• hot állaootáról Mikor azt ÜtZtán a közérdek- ®T n9B1 "\'^J\' .\\t""\'ttok "ff1 foglalt óassesen 412 ír. 32 krrs nézve a -uhut- lyo. állapotáról. Mikor azi, ütztán a közértek ei, hanem egész más irányban, ufy, hogy a vár- IA miért mn ö(iSMRak elévültét, megállapítható 101 vezéreltetve, megkisérlettuk, sokan atzal vá-j megyei lőstám vevőnek, midőn a felülvizagájií I oem ^ mivel aro)(ra vonslkoíólag semminemű doltak bennünket, bogy közleményeink tenden-1 végett a helyiséén megjelent, a tulajdoakéjjfalj„kmáayok feltalálhatók nem volUk.de lékiutve, lidausok. Ma abban a helyzetben vagyunk, "ndasést a ioganatoaitani kellett. Ezafeban leli Uogyh» tl 1875. III, éa as 1476 évi 61681, bosv ezi a vádai meícáfo\'htiink \' Itt köziUiük ","1\'4\' \' Lgy • rwdLMti1 e«Hts. tzsbályreodefetoek elég l«>efott volna, agy __ Mü «« a vaaai megtaio naijna. itt aozoi)us nek as-»tatitaeekat-mgabait foglaló határozatot \' a-JLv ^ a^j,,. . "i a* a jtleatést, melyet Hrórházi ügy =fi- sem kapták, tót a SST gondnoknak gálátára kiküldött bizotiaág Zalavarmegye kot- ja caak 1895. tsrpi. 16 án adatott ki másolatbanJze\|éare ,nut»t, ennélfogva aaen 412 Irt 82 kr. s igazgatási bizottságihoz beterjeszteti\'. A vlzsgá miheztartás végett. \' 1 bizottság véleménye szerint at iletö lisziyiselők --hlill kiküldött bizottság\'tagjai: Sándor\' Ctskit így lOrtéilhéte\'t meg. trogy a rendem- haisT megférilendők, kiknek idejében eztn..»iWft<- í áínflblete akti, Vangin Károly msgyei főorvos, j ^jj^\'V ^ Hsztvi^lők hlvatottoksak \|ffk felmerflltek. KoUrr^iü ^dw JOtsef kdziítta. ás \'^^ rnl«űk,,\' »«« a münkat sa\|át betata- Al ~ me nem ft\|\|ar)ilfaaló ^„g levonása ~ m n r \' ■ " , y . ; l !,uk we"nl - ss uiaaitáaokat nem umarvéo - mtn lm fe M krr* voWkdaélag ■WwtHágt lagok éa ^éfefe^r^magyei lu^ám. helfjeseit.ek vé^ék, mintlis « véyerftlmény mfg-1 ayy ,, eUvaléfl oka^aunt* mulM«ti<i elküvsH Ktpifl- vlUI\'. .6 klitelesaégift Isii iolua,atsgéstrfll »[kőteg megállápítlaCott; A inü\'ásztŐ tőzeg méfáttl- kai. A közönség ítéletet formálhat ebből si po\'Artt»esleroeke«y (éleniésttenni, ki erretámaaz- pitásánftla bizottság szem előtt tartotta, hogy a kodva. nemcsak hoj egyszersmind az\' így a munka bafajsslát, hanem %vftlt hátralékokat illaÚieg asLai üiyeUJMiy illusztrálja váromak admi- Í3 je\|eilteK( t„ti , rae\|v ut6bb, réax azanban « niaztracioját. Óhajtandó, bogy a közigazgatási valóságtól igen eltéri. I)e ez külüpben is felesle-bjsottság által elrendelt törvényes eljárás, min-jgas volt, mivel áx elévült \' hátralékok megállapít den subjectiv tekintet nélkül, igazságos ítéletet I ^ a kőtia»gaiátí biaottság a ííkÖláCtt Wttt anilméatanaii u ___- jbisotttág feladatává tette. Egyébiránt a bálralék lg tzti aíi, ki. JUhmu^MMU teendőkkel meg volt bízva és ezen megbtrataaá-érra kórházi alaphól ja vadai matáat nntott. Aa A) kimutatás ssennt lH-ífl. október ho 23rot Í89ÍL decsembet váM\'t a gondnoki ás saámadáai tModőkkat Juhász György városi ssimtevö vofT , ....... ..... , . ,. ... megbltvt, ennél fogva a felélőtég azt tsrhIi, a koveikezO: _sottaág a gondnok mflkődését, egyáltalán ellen i,„«i,rtr\|,A.h«n müküdfi:ugykatA-tsáJunya««át- .. : . .. " . , !nem őrizte, t közkúrbáz szamvíülét lelügyeletIfeiölviaag»lai éa ellonörizni. a mit azonban t>«- látHltttn köiigaitjaUm buottmg. \| tárgyává nem tette és annak helyes vagy hely Tfie)) ^ „tnBrihcn # miMMi4. A f. évi\'1750\'kb. számú httárosat folytán silel,» vol,4r61 meznyöződést nem sserzett. Ugyan- iok összeállításával ia volt megbiava, a mi caakis nagy-kanizsai közkórház" vizsgál tatását Eperjesy i c»,k észrevételezi s bisottaág azon eljárást,-hogy L kórháznál vezetett számadási lö- es tőnukőnf-Sándor közigazg. bifttaági tag elnöklete alatt ff k!llkórhft* létetülése^ alkalmával köluégvetéai-1 vek ,l\|ipjé, lorténbeiik, így tehát különös figyt-kMldottH>iiottsé«-a 868/kb: 96 stámn hatáto- lftH rfttidazetflaílflü; gondnoki állfta 18«6-tól 1882-1 \|<HHBC\| kellett volna lenni a tftrzskönyvak- veta- ® t.^lRUal l.aAl u.kuJá UAMM « nn.flnnln la . . . > _ . . J . * a aatban adott niasitások loganatesilésát felülve f \'K betölteilenül maradt es bogy a gondnoki le-gálván, le\'eniétét következőkben teszi meg. 8pdok egyet, tisztviselők caak ideigle- 1. A sattktéges ágyak beszerzése es ideig nem!"«"»\' bu,u\'1, »"»\' kik történt, a létfczám változatlan. ",4n £«on><» "",ele!d,J»!. ^^ »"éU 2. A kórházi íehérnemüeí még eddig el n,m kÜla»onban, hogy ezen t.tzteletdi\|)sk kiadásához készüllek, hanem a gondnok kijelentésé szerint ? f«!,ettM h»\'ó,,« "íedélye esetről esetre kiess-már meg vannak rendelve. • közöltetett volna. . 3. Egy rendes szülésznőnek tzer/ődtetése nem A megállapított eredmény a kővetkező válik szükségessé, mivel felmerülő szükség esetés a legközelebb érhető bába leaz alkalmasva, ki_ ezen tegédkezéseért járó dijjaaását esetről eaeire a kórházi alapból kapja. 1895. deczember hó 31-ig az összes hátralék 2388 frt 49 kr éa az tfsszea befolyt, de vitata nem küldött, felülfizetéa 874Jrt 34\';, kr. voh éa peaig: tétére ét ba es meg>örtétft vola\'á, ngy meggyőződött volna, hogy a könyvelés nem gzebályste-rtten történik, hogy a.ykrratönyvea vssatéM igen hiányos éa akkor as ttgykesa(ö stok pótlásiára lett volna szoriiandó, — de a axámvevő esn eljárást mellőste, felügyeletei nemcsak, bogy nem gyakorolt, hanem as egyes évi korházi ttámtdá-Hoítbáii hátralékként oty ádatoktrt tüntetett kv; a melyek a valóságnak még nem feleltek és így a leleltaa hatáságakat ezen laltiiaaisreilan eljárásával tévútra vezette. . o T80Í, január 1-től szeptember végéig igjMut bogy ellőttem V kérdé t.nfi j Félig tsomorntn, félig gúnyosan néset\' Pbyltti! — lltllgats, lhylllt, — szólt Miksa lassan, -ja fettőre. tudnod kall a vágót is. mottj — Egyszer volt egy fiatal, vad gyarmek, — — Aa már aa én kezemben van, kendé halkan — ki egy rózsát akart lesxaksas-1 bUönytatan mosolylyal. ha —— -Otodátkózolj tompa hangon. — l\'hylhs, — tuitogá a festő •-valaki látott volna tégedet 1 — Ez szerzett nekem éppen órötnei, ez a kit vtazély... — Ea gyalog jőtlél a havon kereszt ül, V . — Igen, a tzánkámai a pottaháznál hagytam. Aai nem jól tetted. — Mát mondani valód ninos ? — Egy leány éjjel egyedül az ortiáguton, •— szólt szelíd leddő hangon a festő. — Ne bánts 1 — szólt kitörő ssenvedélyet-séagel t nő. — Nekem el kellett jönnöm, mert neked megígértem. Miksa kéraöleg nézett rá. — Vedd le bundámat! — paranusolá pajkosan. A csuklya visszaesel!. Ujjai alatt ropogott a virágos, fehér, ragyogó selyemfátyol. - — Menyasszonyi ruhában V — monda halkan a taslő. — Mily szép vagy 1 • - — Te it szép vagyl — akarta mondani a nő, de csak szemei mondták ezt. Ajka máa valamit rebegett — Holnap réggel lesz az eskü vöm. Azért jöttem el ma, hogy igéretemet beválitam. — Hogy erre még csak gondoltál ial Hisz akkor még gyermekek valtak. — Es mi együtt olvastunk egy mesét. — igen, — valóban — egy mesét. De bogy is volt caak? •• ^ •• — veti oda tani, de nem érte el. Ezt látta a fiatal kertész. Leazakitá a rózsát ét odaaiándékotia a kicsikének. A kicsike monda: »Te vérael, — mit akarta jutalmul ?< A kertész aat mondta: •Náta-napodon, menyasszony ruhádban jöjj el hossám, hadd lástalsk. Egy. menyasszony oly hü éa oly azüzi... Et a gyermek megígérte est. A vad gyermekből stép hajadon lett ét midőn menyek-tője elérkezeti, menyasszonyi díszben útra kelt, hogy ígéretét beváltsa. Az út zordon, sötét erdőn vetetett keresztül. A vadállatok odvaikból kirohantak éa azét akarták szaggatni a kia meny-tusonyt. De ő kezeit tördelte és könyörgött: »Jó állatok, engedjetek tovább mennem, hogy beválthattam szavamat. • —■ Egy menyasszony oly hü éa oly asüzin tiszta.\' fcs a vad, állatok nem bántották a menyasszonyt. Bátran tovább vándorolt a listai kertész rózsakertjéig, ki örömtől égve hajolt le a szép hajadón előtt éa ssólt; •K&tsöoöm, hogy beváltottad atavadai !< — Egy menyasszony oly hü ét oly ssúsin tiszta 1 — vágott Mikta a mesébe. — Bár lennél oly boldog, mint as angyalkák az égben át virágosnál oly bájoaan, mint a virágok a földön. Es astán a kertész visszakísérte a menyast- tzonyt a vőlegény hásába...... . Azt hiszem, így volt a vége. — Arra már nam emlékezem, — mondá HhyHis éa a kandi Hó tüzébe merengett. A vége : a kötelesség 1 mondá Miksa. Hangja hideg volt és határozott. — Önmagunkhoz hü maradni: ea a kötelesség { Minden egyéb nyomoralt okoskodás, —• Ki lenitolt arra ? — Tol — Oldslvást nézett fel a festörs. — Ajkai reszketlek, mintha haragos szavakat akart volaa elfojtani. — De as akkor volt 1, —- tette halkabban bossá, — midőn te még nem goadoU tál a végére! — Ne beszélj arról! — stélt a festő — éa homlokát aa ablak táblájáboa szorította. —• Miért na? kérdé a nö a dteown. A festő nem felelt — Miért ne? kérdé újra és szorosan melléje simult. — Mert — menyasszonyi díszben vagy. — Dé kinek ? — kérdé, ás labootájtá árny aa szempilláit. — A völegényeduek! — mondá a festő kü> zönvnyel. Phyílis ellépett tőle. Heves aosdulsttal dobta magára köpenyét, Miksa hossálordult. % Vontatva kapcsolta be köpenyét. A isatö hallgatott. — Haza kall mennem, — mondá a nő, mélyen sóhajtva. , 1090. teoruar no 19-u. 1886. évrtii hátralék 649.86 folftUaetéa 6608 1887. —--— 98678-—-9tfttt 1888. „ , 188.— —r S2&61 1889. , 99.— , 11405 1890. , . 104.- , 44.84 ivQls \| ^ ^ "tiHmO 1 / -j - wX_tft 1892. , . 67X» j . 3015 1893. I „ 191.83 , U.Oe 1894 I „ 618.6B „ 78.01 tehát öatzesen bátrai. 2388.49 — „ »K74Jdi Nagy-Kanizsa, vasárnap. - E ■ —— Zala. 14. szám (3 lap.) 1896. február hű lC-álL Ferger Károly volt h. gondnoka a közkórháznak, éa igy na aaon idő alatt elévült kórházi költaé-gekért egyrészt nevezett felelős, másrészt pedig ugyancsak az ezen. idő alatt számadáai éa gondnoki teendőkkel megbízva voTt Juhász György városi számvevő. \' 1891. október 1-töl a mai napig elévült kór-báii kéltségén egyedek csak .Hitzelberger Lajos telelőé, ki sson időtől kesdve a mai napiga, köskórháznak rendes gondnoka.^ Ezek után a Itnnmaradó elévül\' lfW frt 64 krra vonatkozólag as anyagi felelősség a bizolt-ság véleménye szerint következőkép lenne meg-állapithstó. A VI. a) számú kimutatásban 1886. évről kitüntetett 301 Irt 82 kr. 1887. „. , ,, ------16 „ 23 „ 1S8& w „. ix89. —. i, 1890. „ 176 „ -58 „ 25 „. 101 ., 50-,, s igy semmi körUmioyek kősóit sem volt í Hitselberger I.ajos jelenlegi gondnok anyagilag\' felettesé tehető. Miért is a bizottság véleménye,! hogy ezen .Hicaelberger Lajos jelenlegi gondnok \| által; k kozkorbaznak jogtalanul —tttőgtflriletU ötszázhetven forint kilencvennyolc krajcárból nevezettnek o felügyeletet elmulasztó Juháss! György b. gondnok és városi számvevő részéről • dtsxázbatvannégy forint kilencvennyolc krajcár! és Ferger Jánoa h. gondnok, ngysncsk Juhász I György h. gondnok éa^ároai számvevő részéről j hat forint egyetemlegesen visszatéri!leaaék és igy I szóban forgók az ötazázhatvanaégy forint és kilencvennyolc krajcár, illetve bat .forintbanI azintén elmaraszt alandók lennének. I Minthogy továhbá idéxe\'t főszám vevői jelentés1 18. pontjában foglaltak értelmében a városi pénztárból elévült kórhási költségek megtérítésére i illetéktelenül kiutalt összegből fennmaradó Í53 irt 43 Tr. (egyszázulvenbarom forint és negyven-\| bárom krajcár) a \|9!i&0"m. 95. azámu alispáni ■az illet éktelenül Untaié ^ • ... vagyis üsrzesen 951 űrt 80 kr. elévült hátralék az elévülés oka oimü rovatban I rendelet értelmében J _____ feltüntetett mulasztásokért Juhász György1 emli-jpolgármester által térittelelt meg; — en-j tett időben «olt helyettes gondnok és városi széni íféllogvii tekintve, bogy s II. kimutatás tanú ! vevő állal meglétíiendó. __________[siga szerint ezen egyszásBtrenhárom forint! —A VI -hi aságUr kimiitaláshsn 189L. január \| negyvenhárom krsjeár 18(17— I890i évig a fel-j 1-tól szeptember végéig kitüntetett 63 frt ÜO kr.j ögyeleief nem teljeaflő .fühást fiytSrgy várnsij elériilt bátralék Ferger Károly irnok akkorj!számvevő mulasztásai folytán évültek el, ezenl eeTlilptHr gwdB^ éa uavsncaak Juhász j flasztg Babochay György polgármester részére] György ITT gondnok—éa váiuai rsámvevő által ktadő megflaetésében, utóbb neveaeit -\'-■t-1 egyetemlegesen megtérítendő. --a-Jü-..«) asAnm Bimiilalásháii......... 1891. évről kitüntetett 71 írt 60 kr. ---fé-,, 47^ 1893. „ • „ 2;; 62 „ m . ,Y ..—^- 96- ^ _ vagyis Bsazesen 183 Irt 59 kr. éTétüít hátralék* pedig- * jelenlegi gondnok niozelbersaf Lajoa jeláftttglgond-Hitselberger Lajos által megtérítendő- B0I, rétikére : -Ugyanénak a kórházi ügy rnnd««é« nlkalmá- val figyelembe volt veendő N.-Kanizsa vároa számvitel r pénzkezelése rendeaéae alkalmával tett és 19160 95. alispáni szám tlait vitatott föszámveyőj jelentés 7. pontja alatt foglaltak és igy megállspitiatott, hogy ngy a 2456/98. mint 9l94°96. at. a. hozott azon határosatok, melyek alapján Hitselberger Lajos jelenlegi kórházi gnmlnnk 218 frt 78 kr. és 322 írt 28 kr., őaa szenén 670 Irt 88 kr. elévült gyógykfilteégéi megtérítésében marasglaltatoti el, nevezettre néave sérelmesek és minden törvényes alapot nélkülüz-nek, mivel a 11-ik kimutatás »elévttléa oka« rimü rovatban foglalt jegysetek tannaága szerint ízen BUgáshefven forint- kilencvernyolc. kr.-liól 1868-tól 1890. december végéig öiszázliatvannégy forint kilencvennyolc krajcárt, sa akkori n, gondnok Juhász György, városi számvevő lelkiismeret.en ellenőrzése, éa 1891. január i-lŐl s/rptember végéig hat forint pedig Hergar János h. gondúok mulasztásai következtében évültek el, elmarasztalandó lenne. Mindezek után tehát a\| gondnoki éa a.ámstlááitefndftkkel megbízva volt j Jubásx DySrgy VáföBl Mimwfl a knxkéihfm részére a megállapított elévült 951 frt 80 kr. azonfelül ugysncsak a kórház részére az okmányok hiánya miatt a mulsaztáat meg ném állapítható fiailftbBt I«1 frt 4t> kr. levonandó, mivel as lile. kimntaiáa szerint I volt magán, illetve a közkórházat megilleti. A lennmaradó 712 frt 94% krból pedig 48 m 18» -t k>. Sassaty»iHMfcinfcr~ 298\' n 78 „ /alamegyénak íllh.) 241 „ 98 „ az ál amkinrstárnsk (llld.l 92 „ 02 „ a (lila.) kimutatásban leltfintetelt egyeseknek. 77 „ Tolnamegyénék (llll.) 26 „ 02 Varmegyének (ÍHg.) 3 „28 # Sopronmegyének illth.) 40 „ Veszprémmegyénelr (Ilii)-. 3 „ Komárommegyének (Ilik.) ^—Í-n-60 ,\', Toftnlálmegyónek (llll.) m közkórházi alapból visszaküldendő lenne, mivel ezen Összegek a kftakórhás által illetéktelenül tartattak vissza. Ezen felülflsetéaek legjobban bizonyítanak a hiányos köoyvelée, illetve nyilvántartás éa felületes ellenőrzés melleti, a mennyiben ezen a kBzkórhátat s«enved<"ileg terhelő idegen péaaak egy évi esámadásbaa sem voltak kitüntetve. Itt fe)e)iilliendOnek tartja a bizottság aa 1898. évben a klizkórházbau ápolás alá vett éa 18&&. évben a* országos tébolydába siáUitott Rohrer Maifás elmebeteg után felmerült összes 536 írt 17 kr. gyógyköltaéget. — Ezen öástog ugyan nem hátralék, mivel az ápoláa lolytonoa volt éa még I88fl-bfn la ápoltató M Mgtlrf-\' \' \' téae as államameaiarrai szatnMB a rendes negyed én számsdásban lelvétetett, de tekintettél, hogy a TTfcrt«pM TaH ayitfa—■ «SM» két^jninisztsi j fg- 899 frt 67 kr. 564 frt Is kr? részére: —:------- vagyis-öaszessu 2069 irtJt9 ki, megtéritésében elmsrssstslandó lenne, t Perger János volt b. gondnok és ugyancsak Jubáas György városi számvevő a kozkórkáx részére 63 Irt 25 kr. és Hicaelberger Lajos jelenlegi ondnok rénzére 6 Irt , vagyis ósaaercn öli Iri ÖS kr:1 megtéritésében egyetemlegesen elmarasxtslsndék, és végfii Hjtxelberger Lajos jelenlegi gondnok a kórháa részére a megállapított 183 frt 69 kr. ugyancsak a közkórház részére —a okmányuk hiánya miatt a mulasztási meg nem állspliható 12 írt 76 kr. vagyis összesen 196 frt 84 kr, megtérítésében elmarasztalandó lenne. A Illa.-Ilii. kimutatások szerint as 1886— 1894. évig mutatkozó 871 Irt 34", krnyi felül- Miksa lelnyitotta az üvegajtó^ honnan néhány lépcső vezetett le a kertbe. — Elkísérlek, — monda nyugodtan. Hsllgaiva mentek egymás melleit. Senki sem vette észre őket. Csak egy nagyeaürke macskát látlak, fehér szikrázó saemekkel. a kerítésnél. .Lefelé mentek az országuttín a mély havon keresxtftl. Világos és hideg volt a telihold éj-siskája. -r Nésd, mily tiszta megint az ég, és hogy rsgyognsk a csillagok! — mondá Miksa. A csend hatott 0 reá ia. — Ott fenn minden tisaia I — feleié Phyilia, — de itt lenn az nl be >ig havazva. Uira elnémultak. Miksa fíralte a kék árnyékokat, miket alakjok vetett a hóra. Majd köselebb, majd távolabb lebegtek egymáatól; minden mozdulatuk rémeaen tükröződött viasza a havon. — Nem szabadulhatunk árnyékainktól ]. — tört ki egyezerre Miksából a gondolat. Phyllis feléje fordította fejét. — Te azt gondolod, hogy létesnek emberek, kik a mi árnyékaink ? — Nem, azokra nem gondoltam. Emberek nem lehetnek árnyékok, y — De igenl — válaazolá a nO. Azok, a kikhez bilincselve vagyunk gondolatainkkal és ér-selmeinkkal — minden emlékünkkel és szenvedélyünkké; kik egyaserre lelkiismeretünk és megrootóink, jutalmunk éa bflnünk, boldogságunk és vétkünk ; azok as árnyékok, akiktől sohasem .sabadalhatunk. — Nem! — szólt Miksa. — Nem, én nem hiaiein. N Kiegyenesedett és teljes tüdővel sslvts as éjjeli levegőt, mintha bátorságot aksrt volna msgába szívni, ö nem akart semmiféle árnyékhos kötve lenni. Phyllis megállt. A posiaháznsk fénye már közel volt. — Isten veled I — mondá nyugodtan. — El-jösa holnap aa esküvömre ? — Igen — as esküvődre — isinétié Miksa és bámnlva néste a leány fehér esobor-aroát. Egyszerre beniö szánakozás, sajnálat szállta j meg lelkét. — Te bohó Phyllis miért, miért leesess te annak a felesége ? — Mert ki aksrok józanodni, — mondá a nö közönyös hangon. —■ Isten veled I És elsiklott, mint egy ellebbenő árnyék. Miksa elhagyottan ballagott hasa. As éjszaki aaéllel kellett küzdenie; olyan jól esett as \| neki. Uj erőt érzett magában : iiju, küzdelemre ébredő saabadságot. Megszállta lelkét a teremtés ! ihlete, mint müvéateiének első égbetörő napjaiban. Es otthon ngy elnéste a kia Kariakét, amint tollat foestotf, — a lámpa alatt ülve, reszkető pelyhekkel pörös hajfürtjeio. gedély van (99Ó38\|93 és 12867 94) igen leheti igéi, hogy a nem eagedélyeiett idflre ««4llamkiooetár a megtérítést megtagadja, a mely esetre eaea Aeaaeg annak idején x aalasató ko«eg által szintén víaazstlrltrado lenne. Tekintve, hogy a vénykBnyybsn a gyógysae-rekért felsiámitott őéaaagek \\sly—lége mldigala felülvizsgálva nem lelt, a bizottság véleménye, a köwkérhás meg-lavö Sassea "^ly^\'liyvni felülvizsgálat oéljából a n. m. belOgyminiszte-rlüiblioa terjaaitesaenek ivt. I_Kötrlmbj leljeti(é$itttk mtUasitwM Idltsili fe> wl6íi(i terhelni a. köikfa\'húzi bholl»dg\\lnSkiigA it pttttíi Bsbéeksy WyArgj rdtntU polfürwnu-teti is, mert 1. dacára annak, hogy a vlaetése alaitl kór-házi Ijizottsilg a költaégvetéabe évenkinl a gondnok fizetéséi felvette a eat a trlaőbb hatóságot" helybenhagyták, még ia sem ezen javadalmazott, sem a kórházi tíiztoai álla* betöltése Iránt aa elsőre vonatkozólag 1892. évig, as utóbbit illetőleg a mai papig nem intézkedett, hanem a good-noki teendők teljeaHéaárel Jakéee Wyérgy városi számvevőt bízta meg, ennek javára a kórházi alapból htnkirt tiitteletdljjat utaíednyo-tolt ki, n nélkül, hagy trr> « fkethb hatátég jivdhagydvU kikért, vagy éti estik ht ii jelenlétté i\'olna; mi által a bonyodalmak legnagyobb réaa ben eiöidéatettek, éa as elévülések bekövetkeztek. 1 As áltál; hogy agy a kórházi kBltaig előirányzatban, mint a zárszámadásokban, külftoó-sen a hátralékos ápoláai dijjakra a rt/Mgnak meg nm teéM adatokat tárté a gondnokok\'által felvétetni, s ezen okiratokat alá írván, a /eiaAé hatóedgokat tévútra tetette. 3, Hogy a közigazgatási bizottságnak a számadások elkészítése s a hátralékok renden kimutatására 1895 ik májú 3-iki ülésben hozott halárosatál ttok 4 hó multa adta ki ahhoz alkalmazkodás végeit a gondnoknak 4. Hogy a közigazgatási bizottsághoz 1895. \'évi 6442. ss. a. a valódynak meg ttem fettUétóH jelentéit telte, miaserint as elévült hátralékok csak 1039 frt 81 kr. eserhaéminekilenc forint ée nyoloavanegy krajcárt tennének ki, holott ások a moat aaámvevBileg helyeinek talált — ide me\'lékelt részletes kimutatások szerint 2388 Irt 49 krra kéteaerháromszásnyolvannyoloa frt és negyvenkilenc krajcárra rúgnak. 6. Egy és ugyanazon beteg ápolási dijjsknak kétesen bekivánása. a ha már es egy közhatóságnál alig menthető elnézésből megtörtént, azonnali vissza nem küldése miatt, mivel ha ezen mostani beeaámolás nem logauatosiltátik, a kétszeresen beszedett dljjak visszatartása által a törvényhatóságok, süt magánszemélyek ia kárt saenvedtek volna, miért ia ebben a szabályszerű vizsgálat befejeztével az anyagi kár téntéai kötelezettséget nMgáHapítandónak véljük, annál inkább mert: 6. A nevetett palgdrmmter még amm inetrroet-léget ts elkövette, hogy a gondatlanság állal b« állott elévülések folytán támadt károk pótlása Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. U. szám. (4. lap.) 1896. február hó l«-án. • a felügyeleti hőfleaségsk elhanyagolásának alpaUalotéaára a felelősséggel éa kértérttéa-Ml aam tartozó városi pénztárból 400 frtos négyszáz forinton felüli összeget a.közkórházi pénztárnak 1896. ftbruár hóban Mutált 7. nvéfi< ujiysnstoo oélzattal Vlasics János inokot mindea meghallgatás nélkül a városi tsnáca által bosott xrámia véftéssel több átint 800 írt. hiromasis fonal elévQlt ápolási költségek megtérítésében elmsraaztsltsits, ennek la hogy-a jelen költségvetési vita igazán ma- j lembe nem vették a természetes akadályokat, kl- __.... /.« . , . .. , .I viharoksi ás elbavaaáaokat; johs sem akarták gas nívón áll, mind szakavatottság, "nd \| ^ ^>tró >0fIlű\|p\| J^Mok é. ne. jól értesültség, helyes ítélet tekintetében. selgaadik, onnan as sllsaaékrot---- Ebben kétségtelenül része van Wlassics\' A .P«t* Correspoodeaa* abban a helysetben van, bory már oa közölheti aa lift),, január Gyula vallás- és közoktatásügyi minister hatalmas s majdnem cáfolhatatlan érveinek, melyekkel alapos felszólalásait fűszerezi, s, havi hivatalos staiisstikai forgalmi adatokai, melyek öeesebaaonlttva as 1»96. január havi forgalommal, úriasi és SMKgyOsó küiöalegasaége-■ - ket b.isonyiisnak. A magyar allamvaauUk 1896. Ián tnnleges befizethette végett rendes éri fissá j melyek kétségbevonhatlan bizonyságát adják januárban összesen U3,»i7kocsirakomaayi asaI-Mébimi telit is mefhaladó előlegei révére annak; hogy Wlassics Gyula tárcája minden1 1896-b" e megtelelő .dőezakbaa 157.S69 ulalrlámjozotLésa m időmet keltei jogélettel . , . , . .. .kocatrakományra ragolt a teherforgalom, a folyó sem azriSt^et fel nem eette, sémidig a mn-j kérdése iránt a legalaposabban tájékozva ivi t5bhet tehát f5,t592 karakómén ^ msztalt Ssszegel be nem fixette, a rárosi tanács \\ van, s hogy e tájékozottságot annyi gya-jegy bönap alatt; fiatomat Iá,445, »xenetr l.Wlü, teteti Ustázheiven loflnt^Menevenngohz hrajaár J hógy közoktatásügyünk helyes mederbe! jannár havában. A forgalom es örvendetes esael- biztos elvek trfiTnt1 kedéeet cssk részben tehet a természetes fejté-Hésnek tulajdonítani. legnagyobb Tót nem fe» annak nemzeti szellem :^ u u emeltedé* mast, mint a normális forgalom elérését, amely tartós és biatos, amelyttelc Város házi pénztárának tócgvizsgálása alkalmival ak bennünket 1" ^^ krítiaaláaa és tepelődéee semmit aem Cirokból másolatban kicett hivatalos, ..............* Ősiségét a kórházi péttzlármrk visstkereseli jogainak épségben hagyása melleit! kárpótolni, - süt ennek részéről tényleg be ii fizettetett. Kibír ezen et-járás a megyei ifiszámvevő ur által M.-Kánisa terelése, rendszerének való Iciépitése, s igy ben való fejlődése, a legvérmesebb remé- a várost trat i árthat. okiratokkal támogatottnak latsaik, mindamellett f- Legutóbb tartott nagyszabású netn íartkatjnk komeiyMk, mm kom X-Kanitm I melyben közoktatásunk minden ágát érin- i ^l\'"1"* vtfrra fumfuu, étin ír tSnéinytmU iMi\'nieefei\'rel, •■ J-,7 . -. . >..—.. UUáJliS I9Ü áhad ftgfr ne tudnáThogyZáit "kihall- N? a melyben ai egyes ágaK tej(etóe^!\|,ion)( valamint bellűdőu s. beszéde, j Fokozott jelentőséget nyernek a. alalmslikai adatok, ha tíkintsfbe veaaask, bogy a szerb határ s« allstkiviieli ú-az srősea kortaioit at- ■Éili. iu\| fi\'srtii\'srffff trrrfff Hfírjrr (■jytl-i nrt 1 i^rdoltfhnn Irffvrfrnflff "IjfirVíV- úgyszólván\' tatfórgslnm tolylán az étfl áilatnk ssaUttjléÉ-A- miiu hm ew füs/uVf/f tttSiaai jWVW™!\' : seé^-pontete vannak- MmúiMÉÍ kon kihat Igafátámk mel- \\ yjágitva. mglvek nagy körültekintésről, "W™ ""Ür".."\' MstWrri Jy hiÁnyok} \' , ..■\'\' . . . ..^ Jnenaal ksmsbb uittkorrepsi siálliiaüftk^ mmt \' ■ * ii■j-!J!üí\\ fttn/elmes ovutossaPr melyek nem is at B hiwlaloskodása iájMljfigyelmes óvatosságról és helyes érzékrőlj 1895. januáriéban. Ha ez a kéttersaeTíii a«f»«r sránet, & km «n is iaudalmatás is\\unusködnak. magnslaion maradt volfls, akkora aa»«yar anyagi viszonyok meHelt eien íeUtnes inam /utalási\' ötszeart- mások helyett—tényleg ée saját zsebjébBl j Nem tabula rasut csinálni, hanem a meg- i illanvaauiak lorgaltui töhblefomég halalmaaabb \| bizonyiló erejű letl volna ; de megint csak vts ■ff—-Twiílcvö afapón-tír t&wdfaek:fflbuszüiitetfae twel\' nm\' »« ehrö hón,P er«d»snyét elhinni kfauk nem vegyünk! é, ávalÓ tényállást . \' , . .,. f ,„ni _ bisonyoa mértekben> csorbítja. Hsméhük, nem ....................... I<?tt meK\'CV6 ™ tWttbt> \'qleSZter" ^ akarják majd a cnkorkarleH, Mrtésvé^ szá\|. es •gnnytpfl/ WSWS iDinrttn^fWiJIWrtttWBSBgi.,—V„T ——--- - ____ . tartjuk, mirtl ha mindjárt a ti. és t ik pont aM a hélyes tanügyi pdlitika feladata. soromiaias mliit M a kuruaajt «s aa alia««s- ,elhozat,ntkajatirházi alapnak hátránya «« Jólismerte fel a minister különösen a\'"? SJEff 7?TLa,.i hí.é.i táfiiml, mérnfnm rétjük szó nélkül liat/i/liufúnah, . ... , . ,, A kiegyezési tárgyalások s kalmaval Káaiel iiszleisclő m g s ti /icn ti óval a polgári iskolák mizerfait. és igen helyes az, j Kmő kereekedeleinügyi miOMaterOuk méttásn be • sem hogy egy 1.2 ah áfyt a I ans á gokat leplezhesse. Ihoey be . sem\' várva az iskolai tőrvényllPvillte Magyaroraisgérdskeit. Alle.pouijaaa ■ . ^ I OJ t . volt, hogy a magyar allamvsautaknak csupán A jelentés további részében a kiküldött lu-gyökeres revtsiójat, külön akarja rendezni,\|u»gyaror»aág érdekeit a első wbsn a sájnt sottaáz a kórbáii Iigykeselésre vonstkosóleg lesz ;s ezt ^ iskolát a Csengery áltál eredetileg j léiüBk sswlesát kell elC«e\|iieniok. Lat 6 egye réssleter előlerjesztésL j contemplált szellemben valódi rendelfetésé-[ ~ T^í^tlll\'ll, J . nek_visszaadni, A közoktatásügyi költségvetés. Ennek az ,skolának újjászervezése, ujj Ialapokra állítása nem a benne mflkódő tan-l erők érdekeinek tekintetéből szükséges, Nagy\'Kanizsa, fetn. 11. • I , w ., <, ) . hanem sokkal inkább azoknak tekintetéből, nagy érdeklődéssel nézett a közoktatásügyi .., . . , . . , ,,. • ; ,, ,, ;,, , , .7ktk" e polgán iskoláHátogatiák. költségvetés tárgyalása elé; Es méltán! A , ® , . . , . . .. „ . ii, r A polgári iskolák közoktatásügy nemzetlétünk oly hatalmas! , -pi • — - __ . , le sorok tényezőie, hogy ezt a nemzet szellemi és . , . , . _ ■ i -TTTír- r-----■ [nézetét egy előkelő tanügyi erkölcsi károsítása nélkül ignorálni nem lehet. Nemzetünk fejlődése és. haladása gyökerében támadtatnék meg abban á pilla polgári iskolák revisioja tekintetében írója már to év előtt fejtegette j nézetét egy előkelő tanügyi lapban. De \| hát mindennek érnie kell, s W lassics Gyula el nem\' muló érdemet fog szerezni az , . . , . által, ha a polgári iskolák ügyét dűlőre, natban, a melyben ez az Ügy a pártok ér- , tanügyi organizácjónkban kimutátja deklődését él nem vesztené, vagy fontossá- nekj azt a helyet me]yeD az eddiginél még gát akármely oldalról kétségbe vonnák. áidás0ijabban fog mflkö<lhetni. Hogy az összes pártok valóban magas A közoktatási költségvetés tárgyalása szempontból tekintik az ügyet; ítélik megL^ még ;u egyik másik ré,z)etre vigz. a vele összefüggő kérdéseket s tesznek axatérünk \' tanúságot áldozatl^szségökről. .mikor ( a dal helyes Siláapoaiot kápviaett a magyar SuiffP vasutak magaaabb vezetősége is, kitUnöeo, minden mellektekintettől menten, a jó meggyOaŐdés télies erejével. £t ezért nevessük sl ai elükolű, igazán ma-nyár állami intézetet ueon a néven, melyet Ha-gyarország népénél a aaó teljes értelmiben lM\|f-érdemel, melyei as IdOk folyam n klvivotl ma-g&nilk es kilvelkezetesen megtartott. a mi itismvaautnnk, mely fontosahhj etöbbrevalá í«l-adatot nem itmer, mint hogy s magyar államnák és Összes lskossagának a legtontosabb közgazdasági szolgálatokat leljesitse. tanügyi budgetről szólnakj — ez képezi biztositékát annak, hogy az országgyűlési pártok teljesen értik és érzik a nemzet elodázhatatlan feladatait ezen a téren, s ez képezi örömünket, büszkeségünket. Őszintén megvallom,, haladást constatál-hatunk c téren is. Voltak idők, mikor a közoktatási költségvetés tárgyalásai nem azon a nívón állottakká melyen most táljuk j a a képviselők nem azzal az a]apos tudással, szakavatottsággal pertraktálták azokat a Allamvasutunk. Midőn rtis 1896. év elején a nagy természetes akadályok folytán as árlorgslom a magyfer ál-lamvaautakon hirtelen diegoiappant, as öasaes ellenzéki árnyalatok skolasztikusai rögtön késnél voltak \'azzal a superprudefls nyilatkozattal, hogy ea a lorgalomc«ökkenés és állandó térmé-asetü és kolosssális reákciót jelent köagasdssági téren. A gsbonsforgalom apadását tarlós agrár válságnak kiáltották ki, megjósolták as állam-vaauiak iőnk\|át, vagy legalább ia tekintélyes vessteségét. As árlorgslom apadásáért legelőaaőr a reodaaert, azután a magyar államvasutak iga- fontos kérdéseket melvek tanitásütrvünkkel »égül még a kormányt is felelőssé tontos Keraeseicetv melyek umtasugyunKKei ,eUék) ne,yoel( a i^üeiienebb »ádakat hányták Összefüggnek. Annál inkább Örülünk annak, \| a szemére az ellenzéki kajdáaaók, soha flgye- Kiállitási munkálatok. Az ezredéves kiállítás lusAMklnt, a hogy mind melegebben sül a nap, kiolvad a hóhöl, a szia-tornyu paloták kornyéke megnépesül a megint eleven, mozgalmas, tnnnkta élet indul meg azon a helyen, a hol néhány hónap múlva egész Magyarország és a müveit külföld nsgy ünneplésekre gyül üssze. Most már bsfeie vonul a kéuülődő munka, s payiltonok, csarnokok, pompás épületek belső dlszitéee, tsloioomszáaahos ingnak, hogy a jlWö hónapban már hossifughaue-sanak aa érkező kiállítási tárgyak kicaomagoiá aáboa és elhelyeaéaéhea. A diszitö munkák természetesén legkülönbek abban a hataimaa pslotacaoporlosslban, a mely kívülről ia a legimpozánsabb, és a mely esidü szerint a legasebb, legmeglepőbb és legérdekesebb [ épülete nemcsak egész Magyarországnak, da talán as egész kontinensnek is. Arról a csodaszép alkotásról szólunk, a melyről már néhányszor volt I sió esen a helyen: e történelmi épületcsoportról. I M&r mesziröf, a ló telöl jőve megfogja a látogató tttyeimél, a azután Siem is ereszti el egy pillanatra ee. Le se tUdjuk venni róla a szemünket, s míg egészén s köts\'ébs nem érünk éa mindig ujabb -és ujabb szépségeket fedezünk fel 1 rajta. S bárhonnan, aa oraaág akárhány részéről jöjjön valaki, egy-egy ismerőst is Isdes fel rajta : egy oromsatot, párkányt, ablakot, bejarát, Iditsltéet, a mit odahasa egy egy nevezete, his- Nagy-Ranttsa, vasárnap. számod. Iip.V ÍM február hó l«-áa. lóriailag toojoa épületben már látott. Mert bit U s hatalmas épületcsoport nem egyék, mint Msgyarorsság ösasegyOjtöll építészete, as ország Tittarépitett híitóriáia. : S ugyanilyen a belseje is. A jaálti lemplonT nak működése 2q. ér _ óla, mint a szerényen;/«/«« a .Polgárt Egy lel« nagytermébeu. A szabó csörgedező csermely, csendeeen, tajtalanul, de munkások bebixo\'nyitötlAk, fcogy * tánea ta eiak-áldást hozóan ifoly, e bó6án \'arlotta meg XXV. j májakba rág és oly pompás tsnesmilstnágot ren-rendea évi közgyűlését s követkeaő lelolyáaaal : deztek, hogy igazia gratulálhatnak magnkaak jLóWlBfW J. egyleti elnök n kelta számban. megj» etes elsé sikernek, melyet * kővetkező hölgyek udvarában ott találjuk a román építészet összes \| lent egyleti tagokat szívélyesen üdvözölve, a moaditottak elő: JBódie Gizella, ülan nővérek, megmaradt emlékéit, A ntgy oszlopcsarnok min-1 gyűlést megnyitja. Azután fölolvastatja az évi Esgel Malvin, Egyed Emma, Fehér Ilka, Giirtner den ozlopfeje mis éa más, de mindegyik egy-1 számjelentést, mely abból az alkalombél, hogy\' Jolin, Goldfinger Gizella, Gerdes Mariska, Hets-egy régi emiéket örökit meg. A vajda-buoyádijaz egyet immár egy emberöltőn át folytatja\'ler Etelka, fleialer Regina, Hencx DŐvérek/Ba-Nye-tiojs/e vár talsit á Hunyadyak, Szilágyiak,! tevékenységéi, ea utul nem foglalkozik csupán lasinővérek, Hlatkó Mariska, Hsekaaberg Julisks, Bakácsok, Vitézek, Cílleyék, tíarák címerei éki- a inalt évi ügykezeléssel, hanem visszapillaatáat ] Koronosy Hona, Knáass Térés, Kransz nővérek, tik, a lali képek akkori harci tornákat, vitézi [vetve a múltba, felöleli mind ama több mozza- Kransz Roza, Kaaa nővérek, Kolarita Margit, Ko-tetteket ábrázolnak, olyan modorban megfestve,! ni tokai, melyek aa egylet belételére, valamint lariti Böske, Klapper Szidi, Kedmaaeez Viki, a hogy akkortájt dolgoztak. Odébb már gobeli-1 munkálkodásának akadálytalan folytat.hatására; Kohn Sarolta, Koeztoliz nővérek. Magyar Mariska, ~nei~<fölink a falakat, olyan módon megfestve, \| lényeges befolyással voltak. Megtudjuk a jelen- Müller Mariska, Molnár nővérek, Németh bsidi, mintha drága szőtt szőnyeg borítaná a falat, tésböl, bogy a közjó előmozdítását célsó egylet,} Ofeabeck Rozina, Roihmanu Térés, Sebávei nővé-"Torább a Bakées-kápólna hü u\'áozaia az esz-!melynek tevékenysége kizárólag a szenvedő em- rek, Szelig Sfjdi, Saller Szidi, Stein Lotti, Sckers tergomi bazilikából szem elé hozzar csalódásig! bertség ~-istápoi4sának, gyámolitásanak van Róza, Sitataik Fáni, Sabján nővérek, Stoeker nfl-hiven az ország legszebb épitési emlékét. szentelve, 1871-ben lóieaült, és ugyanaz év okt. "vérek, Sauberer Emma, Schreibet nővérek, Szabó npfijf.tr lálIestinéiLpk:jLhádászaíi osVtáTy61on,[a-An. tartotiá első, vagyis alakuló közgyűléséi,\' Juliska, Torma nővérek. Tóth Vilma, Vugriniitf de még szebbek az egyházi kiállítások termei-1 továbbá, \'hogy egyletek és testületek aldoaat- j .Mariska, Zsigrai Anna stb atb. — Felülfiaettek: hfitj a hol .régi w SoSefiiSélHí fttwpfemok fnH"-j-kéa hn«ijftrolásával jnegieremlptték aa alap-■ Htatkó János 3 Irt 80 krt. Nagy-Kanizsai átütéseit Hrfaijnk- híven tnáso\'va. i löké", melynek segítségével azsenge intézmény I lános nnmkáz képzfi-egyesklet 1 frt 60 krt, Kasf-A kiállítási tárgyak is nagy -arányokban ér- a keadetlegesség nehézségeit sikeresen legyőzte maan Mór 1 fn 60 krt, Kováén Mihály, Foebt keinek már a történelmi kiállításra. Kincsek,\'és fönálíásái kellőképen biztosította. Az egylet j Jakab, Roaenthal Géza, Kohn L Lajos, L, Tóth műtárgyak, drágaságok, amelyek lrtt\'ftrw való \|41én áHók közül méltányló\'elisinérésseljnegemlé- Lajos, Keeakeméli Ferenez Bp., Halvax Frigyes, jTággsI káprázik a» ember számé- A király kr-\' kezik Fpsielfoff\'r Jósselről, a «fiye>űlet legelső 1 Beinítét.ijos, SzépeHeldiaiár Hábn Sásdor, Veiai \' álfrmrá\' E Hijlburg uingjiii kinoBoil mmt Eí \|u intézmény a»tritéi éa leifcea j Bernát í^-tifrti Nemeik Lajos krt, Koba Jak., •^•■"M^klifii\'ill sz&llitásra a német I jótevői közé sorol; kegyeletes eraűleitel kiemeli Moger IgűAcz 81)—UO lut, Kapj Miklós 70 kft,, császár gyűjteményéből is a magyar vonatkozású továbbá a puritán jellemű egyenes l#HOt«»t»(-ld, Oleubeck Káruly,—Pásti L»)wa, knapp liizarf iJrtjiii.i ii..iái T kiticaekpl —gy "r"\' alatt pMarsicháll Józsel éa a komoly törekvésű L»ngyeIj(Atád), Jónás Sándor, Horvátti Ferenez, Lodner hozzák Hmi»p»»te» altteffii "II" laái I l&ímcal, kik gyáazoa elhunytait iiaiijáig. hz sny-t^ l^BlkoTnrt .láwm. Tarek Géza, SUrlci mimiiii (piil iiiiir isir 111111 fiiUldL/trá^MvágoiiMl l-let érdekéPen ernyedellen tevékenyeegei fejiettelt ;;mond, Hitler Józ«f, 7Juüp* Jfibály, fregt Károly Erre a« időre -- egyűlt a "irt\'\'\'\'-\'- ^-- \'^\'^?"" -(» ........... "r..... WW ^ffll tflgy^ Undai Gyula 50—ftü szemelyzele ■■, amely fi csarnufa 1\' f \'"\'ny"!) j — gy\'flt flayait^iamínj hogy\'\'Fisoher Jó-j krt, Mnnkácei Nándor 4t) krt Hllloeref ti nagy kilaónnégnek mindenfelé utbaigaziiáBok-izs-it lStÖJÓ\'a alelnöki álláss mellett a pénztári\|;) krt, KöTftí LsJ«, Heekentmg tijtötf} kai azolsál. A azemélvzelet most alkalmazza aa: teendőket végezte. Mellesleg emliljülí, hogy az;bolfer Adám, Kreisler Jenő, Érdet Fereués 20—20 igazgalóság, mef pedig éa —f \|\'ji \| ■■i^tii f ag\|kora! éa roryirmujj heieaeskedéae miatt [jut, Vugrincstls N., .Szalai Mihály 10-10 krt. -szeimt_utM sorozásóg. Mindennapra becitálnak \\ sz állásáról a tagok legmélyebb -sajnálatára levagy a<áz álláskeresőt (\'tfagy«rt)l\'aiáguu akadna\' mnndi)it, éi bogy tt Vutg^íilea a visasalépönek lláztá Jtlvedeleiu 04 frt 18 ki. X aaizaa. __________felülftzetőkuek hálás ktteaőnetét ayilvásitjá\' a egy napra tízezer is)~e ezeket egy rendes vizs-laz egylet kórűAÁzerzeit érdemeit jegyzőkönyvileg; rendézősfg. -gsiií hi.mi.Aj .ia áti?»j<ir »» ír^gslliat. j megörökitetterniemelendönek tartjuk még, bogy! — A perlaki tár>a<kér kaigjülése. -bisonyitváwyaíhat alore meg.magáltftij sjem iit egylet t lefolyt \'ioJSv7 mntt bstegek segré \' peEláki társasíkör f. hó 13 én tartotta közgye ügyre veszik őket magukat is. Arra néznek leg- j Ivezésére 15.204 frt" 70 kr.; gyógysserrkéit I léset, mefyéi>i-a- <"" válamaiok gOVCikezőképr föképT hogy ssemrevaló, ügyea 6gnrák_jggyenekti37Ú2 irt 58 kr.f temetkezési költségek megte-\|«tiietlek meg. Elnök: Kovács líezső, alelnök tetszeifls. intelligens kénnel, s ámellelt tellöjritésére 1979 frl 6Ü kr. éa kórházi költségek Tóth Sándor, titkár: Clwtyil lal, pénttárnuk ttg^üsségllk és elég műveltségük ia legyen, bogy \| czim slati 822 forint 09 kraji-zár fizetett, j Horváth Pal, húauigy : Plichta Kázmér, tlgyeee majdan a publikumnak lelvTlágoaiiásokkai szol- js\'erint csupiq ...embarbaráti célokra 21. 769 írt gálhasaanak. Otf krt. torditotl, E számadások lenyes tanúságot Bizony SftEEg CMlf mliíJmi liaxniadik-, m^yedik "vznek arról, hogy a nagykanizsai áll, beieg-pályázó válik be, psdig egyik-másik messze vi-- segélysö egylet, kjiüzuit magasztos fő adatét dé-dékről jön löl a lővaroeba szerencséi próbálni. De jreltMan megoldotta, az egylet intézi, pedig ákárniilyen rigorózus is a bizottság, nálunk ke- nyugodtan, sőt némi önérzettel tekinthetnek vissza nyérkeresétre mindig akad vállalkoió, a nem lehet eddigi működésűk színhelyére, hol lépten nyo-aunyi alkalmazottat kereani, hogy tisannyi nejmon a jótékonyság és felebaráti szeretet tény-jelenlknsék.-:—— • • \' --\'■- -j luajásantll "íedyéazheilen nyomaira akadnak. Az Még sokkal" nagyobb számban és sokkal na- gyobb türelmetlen éggel pályáznak alkalmazásra .foglaljuk Össza. 106 esetben 508 ápolási nap űzetni ssívesek voltak: Hiracbler Mikaa ToVijjf -a---nök. A«ig egy- lérü lolyamndÜL állá\'ért három nő jelentkezik, dacára, bogy nökazámára való állas alig van. Vagy Ötven nfti elárusítói állás van T arra a Télentkezők száma már most "ötezer felé jár. S tn]n?énnáp s áporodik ea a Hhim\'átlsg ötveunel-haltaiBaál,ügy höj^jumkszffr az a gondolata támadhat aa embernek, hogy a polgári liáznaaájot már most jó volna kényazer-bázassággá változtatni. A „Zala" naptára: Február 16-án: A kereskedelmi és iparbank XXVIII. rendea közgyűlése. „\' 18-án : Az „Irodalmi és művészeti kör\' eslélye. , 22-én: A nagykanizsai űankegyeaület XXII. évi rendea közgyűlése. ., 27-én : A nagykanizsai aegélyegylel-sző-vetkezet évi rendes közgyűlése. Március 1-én: A Délzalai takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövetkezet XV. évi rendes közgyűlése. H I R E E. -4 Jublleuaa. Marion Vilmos m. kir. poata-és iávirda-főtiszt Nagy Kanizsán folyó hó 10-én töltötte be szolgálati idejének 25-ik évfordulóját, mely alkalomból a posta éa lávirda hivatal tiaztikara és számos jó baráttjaivélyssen üdvözölte a jubilánst, ki szokott szerénységgel kitért minden nagyobb ünnepeltetés elöl, — Betegngélyil egyleti közgyűlés. A nagykanizsai ált. bslegnegélyző egyle\', mely 1895. évi ügykezelés: röviüen" íTaÖveikesőkbeír dr. Kemény Fülöp, könyvtárnok liernáib Mihály, Választmányi Ingok: sipoaa Kámly, dr. BSKtn Sidney, dr. Vizteiekf Frigyes, &iies Sándor, Lmge rveléiUen, Verli fiiső.— — TAaaltAk ■mulatiaga. Aa alaódomborui ölik. tűaoltóegyiet I. évi lebruár lto 8-án tartotta aaját\' pénatára javára a helybali nagy vendéglő termében zártkörű táncmalaiaágat, a mely kitűnően sikerült. A szűnni newakaró jó kedvnek ^aak a kén(> reggeli lírák vfttt\'ek v£nft. Félül- Klá- uláp fizették 392 Irt 12 krt; azon kívül számos I) frt 60 kr„ özv;- Hirscbler Jakabné úrhölgy fónnjáríliefeg az ingyeir gyógystéren kívül dij. irtf Szegi} Izidor 2 Iri, dr. Szabó Zsigmond talsn gyógykeaeléshen részesüligyógyszerekért 93 frt 60 kr. fizetlek. A beteg egyleti tagok kö-«ül a lefolyt evben nem halt meg egy sem, 1 Irt 50 kr., SteHös Tnire TTfT^ítr kr., holtak Hermán 1 tri, Etselmayer Ferenc (Murakitdíly) 1 frt, Cimmertnan Feraoo t tel; Mibaq Jánoa H) az év végén ápolás alatt msradl tlt. A kftzitW-\|Wr^4^wa Jkdüll JlL kr,, Stélies István 70 kr. kiállással megejtett válasaiás eredménye a ke \' \' "" \' 1 " "ajl \' " vetkező: elnök : LŐwInger Ignác, alelnökök: Sallér Lajos, Weissberger Zsigmond ; választmányi tagok: Fürst Sándor, Hein Mihály, Hild Ferenc, Horváth György, Lenkei Zsigmond, Lőwinger Lajos, Löwy Adolf, Munkácsy Nándor, Ország István, Pálfi Sándor, Práger Béla és Zollner Jábos. Egyleti orvos : f)Tr Augenfeld Fülöp. — AastaltltrsasAg kttagyilléee. Az.filsö taagykanitsai magyar asztaliársaság lolyó évi lebruár hó 23-án délmán 4 órakor tarija Pintér Sándor urnák a Szentgyörgy vári utcában levő „Petőfihez címzett vendéglője nagytermében évi remftt beszámoló közgyülitil, melyhez a rendes tagokat és a társaság nemes eéljá iránt ér» \| támadás, a mely egy közkedveltségnek Orv esdő déklödő emberbarátokat liuteleitel meghívja az és tehetséges, izr. iskolai laofértiu ellen nyilvános Mís/ök Itáfael 70 kr., Augentald (Ttie ia k. a., Korber Jánoa, Kmetyko Qyula, Hereer Izidor, Mráa Nándor (Perlaki (10-00 kr./Russak János 50 kr., Horváth Vince 60 kr., Kousz Jakab (Szl.-Mária) 40 kr., Bartalanioa Ferenc 30 kr., Varga Mátyáa 80 kr.. Lép Antal 30 kr., Petrica Ferenc 20 kr., Szlámek Jiaaef, Utasi József, Vámosi Tivadar, Neuatadtel Bernát, Horváth Józael, Kasstok Antal, tíertáa Ferenc, Starkel Antal, Pick Jenő, ttranir* Károly, Feszti Antal 10—10 kr. A kegyes lalülfiaelőknek es utoa fejezi ki hálás köszönetét a resdeioaég. — BrulAII* lámadáa Általános erős meg-hotránykosást keltett városunkban as a brutális elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó beszéd és a társaság oéljának rövid vázlata. 2, Jegysői jelenlés a lefolyt év torgalraáról és az évi múködésröl szerkesztett mérleg elöterjeastése. 3. Az elnök és tissliksr leaondáaa, esetleg azoknak újbóli megválasztása. 4, A. jelenleg érvényben leVö alapszabályok módosftáaa. S. Ne-táni indítványok. Az indítványok a közgyűlést 24 órával megelőzőleg írásba foglalva as elnökséghez nyújtandók be. Este 8 órakor táraaavaesora ugyanott, egy ~t«riték Ara 80 kr. Aláírási ir kiboesájtvs. — RtafeéaaaakAaek asalálaAga Felet-téb íikertllt és kedélyes mulltságot rendezett vasárnap a most alakult • Szabi munkátok szakeyi/- utcán elkövettetett, azon okból, mert ez a tettesnek iskolába járó fiát meglpnyiiatte. Más módon elégtételt nem vehetvén, a tanító az ügyet a bíróság elé vitte és felettse iskolaszékének bejelentette, a mely rogton egybehívott ülésében a támadás fölött mély sajnálatának, és megbolránVkosásának adott egyhangúlag kifejezést, valamint azon reményének, Illetve óhajának i«, hogy a tbíróság teljes elégtételt log szolgáltatni. As iskolaszék továbbá elhatároata, hogy kiküldöttei által iskolái összes tantestületei éa tanítványai előtt kellő Ünnepélyességgel a megtámadott tanító reputációja érdekének meg-1 felelő kijelentéseket tesz. Esen manifaatáoziók nemes lerméstetéiől és as áltslánosan aytlsá- Nagy-Kanixst, vasárnap Zala. 14. szám (fl. lap.) 1896. február hő 16 én nnló kaagolatiól, sajnos, nagyon e\'üi és annil kínosabb benyomást ia less, liogy aa iskolának aa ifjn lelkek ée jellemek művelésére hivatott nebány tanítója, annálfogva tehát a megtámadott tanítónak a kartársai a helyett, hogy as annyira méltatlanul megsértett collegának elégtételt aaoigáliattak volna, ellene ugyanezen ügyből kifolyólag minden alapos vizsgálat mellőzésével, pusztán caak mende-mondák és álliiáaok alapján Mleleniéat nyajtottak be. Nagyon, ia helyesel hete kabát aa tskoláasék a/.on határozaté, bogy a feljelentést megsemmisítette és a testületi szel- j léin éa dsszétártás ilyetén magtagadása lelett ai\| illető tanítókkal szemben rosszalásat fejezte ki. IRODALOM. — lukt«r Mlkt/. Árpáé hrafaatoláaa. Kanttal Hjrktt IJS cm, kmíaii és Hl ,oa. macaa. Színarany kanttsn, aaftUö\'brril dliilliil. Diófa fantbn broaa-batéfr tel. I. as. eraaykantbaa. II, aa. anaykarstbaa. Ili. aa. fokit »ao iiirus fóoycMtt ktntbt(iakolák mimira). >44«r-fakái i ii fMaaaaMaa Honyady Jiaoa ia Kapiaatráa által l«M-baa. Fwlatta Oallbla J, Kanttol 1 a. ha»tk ia 73 aa. a\|U Araaroaott malik krntlaa. Srllfl Miklós ktrokuin Mal\|sliái IMI. Kantárt i a hoaam és Jf mr aassa- Aiaayiitoll aaük karaiban, r«itj irpU ~Araá4 éa Vtaaésak" U JUMéaM ■AlUMTT í JUcrank laédtalala" körképnek rretletai. Kanttal méazetesebb az a mód, hogy vajamely dal, mely megtetszett egyik- vagy másik úriembernek, a becsülheti az utókor. Azonban a mit hibáztak, akkor hibázták a költők, most az utókor, midőn cigánynyaL- csináltatott reé nótát £i a nóta megy az elaekélyesedéat fik nem fogták irodalmunkban át azűtán a nép nyelvére, s ha megtetszik neki, előmozdítani, tán szőrmentében bánhatna velük, el is fogadja, s úgyszólván örökkévalóságot biz- tán menthetné is őket egy kicsiMSI. tosit neki. De ez sem megy egy könnyen, hogy ~ Mi volt a népies irányt felkaroló, írók tőréé-mit vett át a nép, azt a későbbi kor mondhatja vése ? Teljes erejökből azon voltak, hogy—azt meg csak egész biztossággal. I költészetét, melyet Petőfi oly sikerrel megkezdőit. Nem szólok a többi e kori költő dalairól, csak, lolytonoa munkálkodás által fentartsák, s külónő-Sielesieyről Példának elég, lesz. Tőle széltében sen népszerűvé tegyék azon eszméket, a mik ez országon éneklik: .Hej aa én szeretőin V j Ez a csinos barna. Alattomban termett Pirziny piros alma. Hiodny píros alma Terem elélt sorban, I\'iwjny piros leány — Nem minden bokorhaii.^-— Vagy egy másik, azt hiszem ismeretes dala ~rr"r ,Rxai alAtf T" VcV0r Sáros, Uity s/.i\'p a lány, llotryliii párus. Hej én\'azért _Kadvea péiom_ ......... aaroa ovosuui " l» bevárom-"! benne foglaltattak, s a nép gondolkodásával, érzé-isével Ismertessék meg «y idShen a műveltebb \| köröket, mikor nemzetének elnyomatásét biz-4 toara vette, hogy kimutassák azon ős erőt, amely I a .nép nyelvében. Benn foglaltatik . hazaliasnn szólni az erőé censura miatt nem lehetett, karűló jutón akarták a nemzet vérét frisseségb\'en tar-Uftni, nagyobb mozgáshn hozni. Másrészt^pedig népies kifejezések, tájszólások által erősíteni a nyelvet, s gyarapítani a nyelv szókincset: volt [törekvésük. Ezen törekvéseik nemes indokból származtak ugyan, de méltán, félteni lehetett aa irodalmat akkor. Mitől lélti Erdélyi leginkább az irodalmat ? A provincialismüsfól 1 Liaznyai a palóezságol, Spelykó Gáspár a mátravidéket, Sae-jlsswy á ismapaaiáját tlseimelyi abegyHátatane-Ikfllgoti) annak szokásait jjjjgátja la Ez bítonyáraj együtt lao cm. magas. Mindegyik kip: Sainarany-kerotben. HSmavit illíltomat DMfá ktwtlat, kmsa-iatktnt. t. «. arauykarelbea. II. aa. araaykarolliea. Hl. aa, araajkerelbea. C»a—pll» laaaialala. Marilla featniaya niáii, ktettll _Knrattnl 12Q »■■■ njiagaa Kl Vagy egy Kemenesit idézek; ,-í x______— »As al(ftldón JCiimonoseit ~ MagyTUeiyií"á deresen: 1 •"\' .\|Wí.fokosoi\| villog a nap, iw^a.. knlnp:\') tía "így mrgy, veszélyes befolyást gyakorolhatott t volna a költészetre Ezen költészet azonban aa I elnyomntósban fekszik, maga a kor hozta magáival, megakadályozni nem leheteti, " téttU magát, »-ii.ii.n».Yi"n La hiint iobb idők iöitek a hazára, s valfiminl ■ ea. •»«••. 4f»iiy «ttmuiiiiott rtkttvkirattHt. KMaaaa ■—— . ; . . —— r. — . _ , . forradalom huilámiiból. kiemelkedett Napolean <<» \'ésaataaat Ka.t-\| (4ak m4g egyet akarok Hl^m, melyat a-ba-]éi uralkodnj íetm m wn kmié,xdi r\'hmwj,, m-m m S^fö- bál lép kl Arany, a néíuef éa nemzeti irány "" " i legmüvésziebb üaszeforrasstója, a birtokába veszi . .vuau uaxik raak a iuijá j az irodalom mezrjét. A lánv menyrfski\'nek vatrt. ■ —■-----. A népiaa tárén működd írók elérték, bogy - Iiiüveik n^erdek im^ fngrtWr «r-«tolg, W miből azt kovetkeziettek, hogy helyea irányban Es saját füleimmel hallottam Ralalon mellett mllvelik további Peiőfi által képviselt nepies irányt. -kai agjflUt HO rw aifiaa ka\'W ca mktn. AraamllalBil InlOWrielléki nép veit IÜÍÜIÍ KWrt •nfit^attagzerjn( változtatott rajta, de (.-sak egyes szókat kiaaSlt talányomat. Kuraiaatkl US cm. migii ói US ra. -taába.Anajruaall aaltk kantban. A aaaayaaaaaai ilaa. ■nataaa amlntíja ntán kinilli aaiaayaaat aipianllmodar. ksn • I 11 dl«it«r^ttMB: eo Hl. á«tl«« ii Tli rm. BUU-. U. it antik araaykantbva, S6 ea taélu, 74 cm. na(u. A ■rifiniH) iknkéH. Lcler T. andstlja aláa kiaaült Minayoait ái\|aarallmíütorban : I. na. dln/,kirííbon. M na » ■\' ii .. ...üt m>nyk»r»llmg énekelni"inv t SS i a. aailaa ia 74 aa. auc«a. 4 falaSta I. raaaaa Maavf. ])ümn aranykentbaa EcyMtSII raktár it kipri \|„ . aaUaic Nazy-Kanlm is vléitin Pbchal Flllip kSayv-j kanskadtaihap, hol a kipak acgtaklathatők ka esotlog riaa-UtUaatiara U ui«rrnd«lkatük. Vldckn c»M\|uUairt ujit kSttatzalakat •aimltlnk liolaloiüin jár a lutlú, A íftány s/.iToulni\'k \\aln Szorolom az eveslője, Ki\'jktitú a kiliíitöjc. NYIfiTTÉR) bevitte a népet a színpadra, a nemesség lemon dott önként jogairól, v népet testvérének, egyen-jogúnak TSTtí maggvatr Kérdem, nlncn e a\'hatas-saT, ha meg is lür maga mellett más irányt, a politika a költészetre? Az én szerény nézetem szerint Igen, s a melleit nagy hatással. Maga a kor, a szellem nem tűrt volna meg mást magádban, mint népiest A közönség vágyva- vágyott! azok után, mit már Petőfiből olvasott, még \| inkább belepillantani azok éleiébe, a kik moati már egyenrangúak vele, a népébe. A köttök pedig a kor hatása alatt a néphez fordulnak. Nem irigyelték ök Petőfitől a népies mezőt, de iparkodtak azon munkát, melyet Petőd megkezdett, tovább fejleszteni, a népiest a költészetbe mindinkább bevinni és ott érvényre emelni j hogy ez nem síkerűit nekik, és hogy messze tévedtek a Petőfi által megmutatott Iránytól, az azért volt, I mert a geniehez ők, középtehetségö írók, felemelkedni nem tudtak, s így történt azután, hogy a mikor Petőfi lenn jár, ök is lenn járnak, de öt a magasba követni nem bírták: i igy mindinkább téves irány kapott lábra a költészetben. Már a „Hölgyfutár" előbb közlött cikkében ezt találjuk Írva :•«,tájszólás csak néhány van benne, de igen ezépek népdalai." Tehát népdalokat akartak, aj/gRUJ nép ajkán forgók mintájára. Továbbá : csak arra kell emlékeztetnünk a lankadókat, hogy az nj iskolának egyetlen egy gyártmánya sem ment ál a népéletbe, a igy a kikiáltott népiest a nép maga is \'Visszautasította. Nézzük, hányféle processuson kell átmennie nevezzük igy: a mtt-népdalnak, hogy az a nép szájára kerüljön? A nép, abban a korban 1862 körűi, még álig egy negyedq tudott . olvasni az elhanyagolt népoktatás mlattc tgy tebál szóbelileg L kelleti valamely dalnak tudomására jönni, s ba megtetszik t\\fki, dallamot készil reá. Mig ez meg, törtéaik, bizony kell egy kis idő. De mégis tér- imé mily hamar megtalálja józan logikájával\'a I jnép a fejlődest, s it szerint Változtat. Nem mondja \| 1 elótzOr \'„uieuyemka", liaueui ,,uerelfl", i \'aiután [ \|~ . a szerelés után jő a fejkötö. Ezzel, ba nem is teljesen, de mégis egy ke-jVéssé kimulattam, hogy az akkori kritika reng®-11 jtegűl tévedett abban az állításban, hogy a nép 1 ínem rett át a népies költőktől egy dalt sem. A népies terén eltévedt írókat az 6Ö-e» években j Ú S A RJJ 0 K Suléstsy László (Falytatáa.) Irta: SntirftlfH Áfoiton. • W HWHW IVUDII VIIAMIU. IIWI tt« Wm V1WIW Peíöfi megteremté" a népies irányt, Szigligeti "különösen Erdélyi János akarja helyes útra téri- teni oly kritikával, mely akkor, midőn arról volt szó, bogy az irodalmat elsekélyesedéstöl kell mégvédefiir ieljeserT "TieTy3fi való volt, I méltán !). »ll%yfutár* I8KI 1D5. az, tíziiloata/, L. A népet bántotta a. sok .pirainy* a vnltoatalult e nötíiii líyfélekóppeii^ j •" ■■ "i"—------- VmIM■ wlfad 60 krtiil I bt 86krlg nakiat - japani-. ckiaai, a, a. U, a lamakk aia-láaattat ia aataakW, a. a. fifcaH. fehér áa-nla^i HaaaaMrf lalyaal fcri^t 14 far lat SS kri( áiuraaklat aia», eaiSoa, kacakAaatt aioU-xott daanaatot atb. (miatagy S40 kttiéabéaA mlnft-aé(b«a SOOO aala éa aiatáaatlal atb. a aagnaéalt kra páttabir- ia Tkaaaataaaa akiakaa saállltva ka mintákat p&nafordatlAtal klid ; Haaaakari U. (ca. kir. udir. aaálUUl Batyudén Urtakkaa — Sviiobn aiaaatl levelikre 10 kra* ia WreWat la« pókra 6 kra» Ml.wr mmsusdil litw ajntna. Irt magraadaliaok pnntoaaa aliatkalalaek. S „E/.-iiz én szarctoni Ez a cainoa barna .Olyan az ajaka Mint a piros alma: <Komcncst C\'zlinbalotn l\'est. ») U. olt, II. 88. •) •Kemenoai (\'ztmbaliiina í^zolostey 1.. IS04. tl. kiadás 68. Up. I\'ioainy piros alma Terein, minden sorban, l)a Ilyén szép kis lány Nem mlnilon tmkotban H/olrat.\'V L. IBM II. IS Felelős szerkesztő; Ur. LÖKK K1IL. * Laptulajdonoa éa kiadó: rnciiL r ( l 4 r. Mily alkorllhatallaall aalkaifaa a szól lök pernetesése aa alaalt ivadban biaoajralt ba, aiéia caak la a parmatasitt ssdIMk nai Utakra. Ennek aürkaléWn leg\|obbn»k biaaayalt Haftartk Pk. éa szabadalmazott — matek -önműködő SYPHONIA«> ezőlő-vesszó éa növénypermetezöje aaly aa oldatét stlvattyails aálkSI laatUllw a a&vá- nyekte pernuUzt. Kaón panaataafkMl nár aak aaar vaa kaaaaáialkaa ka asAaaaa dlaaérl ktiaarttfU; aaUtJa kitSaA valtát Talaanaajri agyib railaind " aaaa ken. ábra ia lairáa randalkaaiara áU. M AYFARTH PH. és táráénál aastgaséaaágl gépgyárak, kll»nlofaasi(l pár bortajtók ás grlarilce-értákeaitéal fipak riaaira kiaa, li k. Takonlntaa 7a. aa. Árjofyiikak ét llkaai elltaeri tavat iagyea. - KágvMik ée laaatataéák klváaataaak. Zala, 14. szára (7. lap.) 1896. február hó 16 áa meghívó. A N.-EanlLBai takarékpénztár réizv.«táriaiág i 1896, évi február hó 25-én délelőtt 10 órakor tartandja saját helyiségében 5±riik évi RENDES KÖZGYŰLÉSÉI melyhez a t. cz. részvényeseket tisztelettel meghívja as ig&zgatóság Tanácskozási tárgyak sorrendje: 1. 4gagátó8ági és felügyelő-bizottsági jelentének. A uraiéi előterjeaztáae; jlz osztalék megállapítása, is-azgatösa^ és félíí^yelö-bizoltság felmentése feledi határozat hozatal. % • . v■ \' • -v - 3.. ^kivata\'os közlöny kijelölése. 4. Á nyugdíj-szabályzat bemutatás, ezzel kapcsolatban az "aiap»lMb>lyuk 86. g águk módositftoa.---■■ . j --—-- Ig^jg oíö\'erjeffwtőoé/ a múlt kii/gyiiléft fllkak m iritr tt ezsatérsm tt dUzokievélleJ UWitihi? mával .az alapszabályok 1). §-ának módosítása érdemében lett iiydjivAny tárgyában. • \' " " -; 6. Ab alapszabályok 27. g a íHeluiében vis^zárépp alnokla alelnök, a sorrenden ievö 9 igazgatósági taií, ugy a 3 tagból áltó bi^iság helyett ujat, esetleg azoknak iarfléji jfaqqválaaz-"ífa"; et pqffif 8 viMS/alépn Hitelendy B^la elnük, Ebonnp inger Lipót alelnök — valamint a sorrendben leVÖ Eben^panger Ltót (jeínei Gutmann Vilmos, Lowy Adolf, Posazer limácz, Som-mér IgnJüSC Suil\'irg Sándor,Uuger Uílnnn Elek, Vidor Samu es Wetser Jö/.ef igazgatósain tagok helyett 3 évre, míg a 3 tag-b()l ftljo felügyelő bizottság helyeit égy évi időtartamra. J. Netáttí- íQllítvóarfök = Jegyzet: A t. cs. részvényesek figyelmeztetnek, miszerint szava* ó-lapjai- I 1 nni j U ■■ni\'ii tfflttt" P-iMtitttá* óiáir.t-lii-- (ésat beljliégébtír átvehetik. ...... Megjtgy estetik, hogy as alapszabályok Lftik" Jj-a szerint mnnti jogot csak ss gyskorolhst, kinek réssvéaye a közgyűlést megelőzőleg négy héttel ae-vére átirátik. RUSTON, PROCTOR & Co. Ltd. 111 inaAPiiiii fi: kaphatók ft 10gkiittnol.il utolérhetlen vsetkaMii aafol gesmesgsHyek ^s glsfsé\|ileh 80 15—] és csakis itt kaphatók a világhírű siibafchaaiaU Excenter gozeséplőgépftk könvuktengelyek nélkül, kettős itshtltó esarkssettal, áltttkltéumtkXjmé h#»geml-Kc tdö szerint esek i vitsgtaQjobb gdzctéjMi. It»á—tea asaabas ■élHlhitaak ^HTOffinrenftilyss gOscsépiaM- Ift , . ^^ CöM P 0 TTT TS 0 1 0 $ F B R Ugyanitt (sttíelhelíík meg a világhírű magánjáró i ■.■—v—i i>vi iéiy,t \' Nagy válsssték -0MbMknsalMÚl.\\, iáiydityjjJL ,jt«^Mgr\|ffá. \'j^witw y/A, atrfiTapifiiJföF, 9rfMv$Mt lUÍltit i\'&iták, htiw a mmi wWi W^M^\' arató és fHUiutrf/ói\', hmkolyvtilasztók, valamíut minden fé*éfi a r:lcv:ők\'hrn és mm /im^rfii^nWrtrw. Arj«gy»ékkel éa mindennemű izakbavágó fcivilágtwitásiial éa taaiejcaat ktsaiuil díjmentesen watfálank.". * IC* JütultlLczlmssndflt: gC^fO.V. PHQCTOH * vea.rképi»IW\|i T.. Lipót I 1 390 arany- éa ezüstérem ét dfezoklavétlel kltttatstva t OROSZ SZÉPÍTŐ különlegességek. Q BIE8, orosz császári udvari szállító. MOSZKVA—BÉfö, \| Laö^psi\' 111 Cgé>»tégDqyi bizottság által mtqviz>gAtva íníS-ÜÉME bőr-konzerváló szer. Kitiinö, teljesen ártalmatlan coame-ticum, kiváltképpen hasxnos a bőr zsirfénye éa érdessége ellen; a MH vaklto teherré varázsolja, a ráncok és redők képződését megakadályosza éa SMgévjs si árcsin flatalsa frieseségét. A „Venus Créme" nem tartalma* ssmm zslmemii anyagot, ezért soha nem avaaodik a as év éa nap bármely stskábsni mindea ártalom nélkül alkalmasható. Ára 2 forint. 28 U-I Hirdetések felvétetnek Fischel F. köayvkereskedéséhei Nagy-Kanizsán. ..Bmgemám" feljépép mirtns-virá-gakból, a virágső, üde srosxín állandó megurséeére. Ugy as arcnak ^s nyaknak, mint késnak éa karok* nak gyönyürB lágyságof és márvány-saerti tisztaságot kolcsönüz: a b6r minden énteaségét és íoltóseágáTmeg-szünteti. Ara 1 frt .,Eagsaia" vrs fol/ékoay Hrekeaőon teljesen ártalmatlan. As ajknak, arcnak\' éa ifiteknek ssép tar-méssetes róaaaasint kölcsönöz ; villamos 7 i?ay mellett is termésaetea •zinbtn ttiik feiaS napig is tapadva marad a bőrűn Ára 1 frt 10 kr. Feljékeai kaakaiaii hajau pedré" s bajsas növesztésére és épen tartására. — A bajnss felsütés aam szükséges, a nélkül is middsn bajusznak a kívánt forma adható. Ara 76 hrajoár. „Engemlm kim tépő" fehér-, róssa-éa créma-sainbaa, tartósai éa éasra-vétlanül tapad a a börpek természetes lágyságot kölcsönöz. Ara I írt 20 kr. Pamacscssl együtt 1 Art 60 kr. „Trlxogem" kitünö hajnövesztő szer, erőiitl a hajgyökereket s teljesen megakadályozza s korpaképaüdést Ára I frt 00 knjcár. „mriitíse végetole ha\|festf, fekete és barna. A haj eaen sserTtl festve, 8 hétig il megtartja a Síinét és<teljes lehstatlan a müleges festést a terméazetes asintftl megkülönböztetni. Ára 8 frt 60 kr. B«rkél jCrémia. Ara 60 loraMkr. lEgyedQli raktár N^GY-KANÍ&ÁN: KR^INER GYULA. W9SM Nagy-Kanizsa,^vasá^Dap Zala. 14. pzám. (8 lap.} JL&afi feltalál: M l^x Az orsz&gos közegészségügyi fanács véleményezése álapján am. kir. kereskedelmi minisztérium által szabadalmazott, werat vlrá-gqteböl katrMt ss elsöraaqy szaktekintélyek által klprábalt hajkénticső m nemcsak a baj kihullását akadályozza meg, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti természetes színét is, sőt alkalmazása folytán a kihullod haj helyébe a legsűrűbb uj haj nő ismct. Egy Ma tégely éiü" — v .,.\' Trt 50 kr-Egy tégely ara---1 frt — kr. Külön a szőke — és külön a barna hajnak. — Használati utasítás ingyen. iá, a késiitőnól: Schável Jánosné Markó Lujzánál Nagy-Kanizsán -saját há/Ahnni. BILI K l.l.14 >S -gyógyszertárában- ]¥agy-Uau Iwtán. o o 0 o o o o o o 0 0 o © o c rn i r u TíéIa 0 V M1 V W 1 »«\|fii hatóságilag twjegyaéU téa(egy 0—a igen Ját axirltott i; kitűnően ttaatlt legtakarékosabb a bassaátatbaa. Tisataságiért é.s ftrtájmntlimnágáéri a.keaek áa ruháknál kezesség, vallilutik. Egyáltalán a legjobb a "létóö »iinsaap(>aii>k köziW; Egy kísérletet senki sem fog megbánni. Kapható n fegtaiiíT d\'elail üzl\'«tbe», Nagv-Kanlrssn : SCHWARZ es TAl:BÉR cégnél. —r^rrnragnTs- a fogtisitltóaser e MILLIO-vor .klprétiáli éshittat,fagin-TaaHayaláiitve leg\|ekfc Mf- Mindenütt kapható I XXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXX I /QOOOCXXXXXXXXX3CXXXXXXXXXX> ■ ■rr-—i-- -O —•-., , r,, \|pg V Meghívás. * X x ----X x A Dél-zalai takarékpénztárral egyesült X ^ önsegélyző szövetkezet £ H folyó éri márcxins hó 1 én d. e tt órakor saját helyiséében tartja J a* XV. rendes évi X \'KÖZGYŰLÉSÉT, * Meghívó. A Letenyei Önsegélyzö-Egylet-Szövetkezet ez évi melyre t. Daletrészbirtokosokat tisztelettel meghívja Az igazgatóság. rendes koigyülését 1896. iárczius 8-án délután 2 órakor tartja intézeti saját hslyiségébsn melyre a t. tagokat esennel meghívjuk.. Tárgysorozat i4 1. A ssörétkezeti elnöknek a lefolyt üzleti érre vonatkozó S jelentése. ^^^^^P^^^^^^^^^^^^^^PMMHS! Sk 3. A felügyelő bizottságnak a azövatkezeti számadások és * H könyvek 189b. évi felülvizsgálatáról jelentése, s ennek alapján X fC az igazgatóság és számadók felmentése. X X 3. A társulati közlöny kijelölése. X X 4. Az igazgatóság közül az alapsiabályok 24. §-a értelmé- X X ben kilépő ftirschel Ede elnök és 5 igazgatósági tsg és pedig X X Bettlheim tfyőző, Fesselhofer József lij, Fiiohsr Ignácz, dr. X X Hauser János és Káninger Jóssef urak helyett ujak vagy ugyan- X X aaok, ugy szinte 3 felügyelő bizottsági tag megválasztása. X X Kelt Nagy-Kanizsán, 1896. évi február hó 10-én. X fi Jegyzet: A felügyelő bixotlság által felülvissgáit vagyon- & ■ j mérleg a szövetkezeti helyiségben bármikor betekinthető. X A társulat könyveibe bejegysett üsletréasbirtokoaok szava- X X útlapjaikat folyó évi fsbruár hó- an. és 29. napjaiban a szövet- X S keaeti helyiségben átvehetik; a köagyülés napján esavazatlapok aa fi ki nem adatnak. xxxxxxxtffcxxxxxxxxxxxxxxxxx , Tárgysorozat: t. Az évi mérleg bemutatása az igazgatóság és fel-ügyelő-bizottság kapcsán; annak megállapítása; az igazgatóság és felügyelőség részére a felmentvény megadása. 2. A ieldgyelőség megválasztása. (Három rendes és két póttag). 3. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két szövetkezeti tag kiküldése. \', t 4. Esetleges indítványok. j&jz ig-azeratóeáig:. Nyomatott Fittchel Fülöp laptulajdonosuál Nagy-Kanizsán. 1896. I —"í finomítására 1 U. } v.\' iír~T7girHiiiiiii iiiiníiiT iái r ,ii """ —" — Fater, rósaassia. és tarra ..... I_ v Ttpllar aaalyaált la ajánlva Pr Pohl 3 f Ca.Tír. tanti IIUl lléeataw.^W P Illl.meré feielsk a tegjobtr körökből minden dÓMaaoa SR i mellékelve vannak!- 1 . iua .doboz ára: ___ ^^ ^^ ^ P^^\' TAÜSSIG GOTTLIEB S ^ ycftnvéttel vagy ftk^ ím ~V *\' a»il>tte-«w» la lllulamer-nytr. FtraYttr BÉCS, ^ I összeg el5legPH-r.8W!tfKaphat* «K»»t4»»a in»u»er-, . í —-1 fyégyszer kereskedésben és gyógy- 0 \| dese mán küldetik, ij NX«rlftrlmil. % 15. Nagy-KaniW, 1896. február 20-in. XXffl. éftitfm. r(.,tMi 0Uar)eUa. ■4, Lllnrr" a Uf awllMii itmkn „,-•>■—i aiadaa kttela-ley ^.MMiiMlmM eeak tanrt ke.-Ml fcfadtataak 4. Kiintik klldetaek tímu. Politikai és vegyes tartalma lap. A Nagy-Kanisaai- n dél-zalai takarékpénztárak, a Bank egy ezökt, as Ipar- éa kareake-delmí bank, a Nagy-kanizsai segéiyegylet-saövetkssot éa a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár éa zerftaóde r. t." WzrfsJea Miny. vii iitt Iptla: ÍWW fai. iLórvartfi iáit * Ifiea tara H kanaa (a ti - kr.) fitten < tanai (I trt - H.) Heaieélwi a taMi (I irt « kr-í Uréetéaak jaUaj Vyflteár >iM«iri N kr. gfftt uim ára : 10 krajcár. 3Igi«Ienilr ^agy-Kanluán hrtenkint kálaitr: -TMáxnaip é» oarüLt£rt£3cÖja~ Bll.iHiik, .aiaaiat a HlliMnkli naatkeaéta VtaaM MlH kr»-kwkillitti I llaiaMh Hajnalodik. A városi képviselők választása pár nap múlva megtörténik.-—--— A küzdelem, melyet független polgárokhoz illő, nemes bátorsággal azok provokáltak, kik az egészséges és becsületes köz- szellem jogaiért, a józan haladásért, hátrsF maradt városunk fejlődéseért lelkesednek, rívíd idő alatt Teremt e, fenn a városházán, uj helyzetet ez a harc vagy marad ott minden a régiben ? — ma még nem tudjuk; de a jelenségek után ítélve, annyft biztosra vehetünk, \'hogy A jhelyeír és jpgos i ránybanmegindl-tott mozgalom meg fogja törni azt a ~ A közvetlen érdekelteken kívül; úgyszólván I sére irányuló indítványokkal nem alkalmai* senki. / . —~~~~ - lankodik, szóval semmiféle galyíbát nem Fenn a városházán összeállították a sza- csinál, — hanem szerényen hallgat a ha vazó-lapokat; annak az agy két választónak, kell, szavaz,\'mint a parancsolat, akik hivatalos meghívásra felfáradtak, az Nem pártszempontból, de a város hala* ajtóknál álló, szolgálatkész tisztviselők kéz- dásának éa tekintélyének nagy érdekéből besilették a listákat; ezfk aztán parancs- feltétlen dicséret illeti azokat a polgárokat, szóra, minden birflatnlkül, leszavaztak s kik teljes erélytyel arra törekednek; hogy a miután ugyancsak a tisztviselők az üsvtgy t vároa képviselőtestülete ne maradjon tovább baaíTtiV á \|jinryen, lMtem nTgazán odavaló egyénék névsort; a választás megtörtént MindenIbeválasztása által reformáltaaaék. akadály nélkül, simán, csöndesen ekként] ~£z az első praktikus lépést melyet a vá* jutottak be a légynek sem vétő Fejbólintó \| rosunkban alakult reform-párt megtett s Bálintok oda, hova a független, önálló, ér- latnelylyel a polgárság rokonszenvét v fakét-telmes és igazjágszerctő elemet kellett volna ; lenül meg is nyerte, már rég bevinni. , \' Nagy Kanizsa jelentékeny emponuma túl közönyt, mely városunkban a polgárság! És hát mért qem vitték estiket b^oda?íja Dunának^ Lakosúnak Számarányánál, akaraterejét ezideig, mint valami súlyos be- Hiszen a város fejének magának kellett volna kereskedelménél, iparánál, ÍÖldmivelésénél tegéég, elzsibbasztotta. gondoskodni arról, hogy azok az egyének, I fogva, úgyszólván létkérdés tehát reá nézve Az a polgárság, mely a városi közügyek-[kik tehetségükkel, jellemükkel, a közügyek az, kik inUxtk utndL Aki igáján szívén, kel szemben évek hosszú\' sora óta, ugy} terén tett munkásságukkal kiérdemelték a (hordja e város nagy érdekeit, aki annak \'f\'lrifclilnll, mint valami tehetetlen, sfelrott bíralmat/ » VpwaAl/ftewtnl»f tagjai k0 jéjfejlődésén szeretéttel csüng, aki átérzi nagy béna, — most egyszerre csodás tWodon soroztassanak.\' horderejét annak, hogy az a vároa, mely a megmozdult, talpra állt, alkotmányos jogai-. De hát persze az ósvtfyassxonyok szava-1 század nagy versenyében elmarad, saját nak öntudatára ébredt s azok gyakorlása]zataival összeállított kis parlament a kor-jlakosságának minden rétegét hátraszorítja; végett a haladás kibontott zászlója alá \| mányzó hatalomra sokkal kényelmesebb. A* az, — eltekintve minden pártköteléktöl, csoportosult hittel, bizalommal. ------\|a képviselőtestület, mélyben sok az ayám-j félretéve minden egyént rokon- Aa ellen. Ji ideje, kí törődött Nagy-Kanizsán \'lassxoity-viUii* nem Hctjttzál, nem kutat itszenvet, — örömmel üdvözölheti azt ai azzal: kik jutnak be a városi képviselőtes kényesebb természetű ügyeket nem bolygat, jegészséges és üdvöa irányt, mély a várost tületbe? UiAmadásokat nem vizsgál; a város fejlődé-; képviselőtestület reformálására irányul A „ZALA" tárcája. Fumb\| végén.) — A JtkMV eitéaU Untja. — Irta: lulajr Sándor. . Mélyen tiatelt hallgatóság 1 Haldoklót állunk körül. Kong a lélekharang. Még egy-két harang-kongáa éa a farsang ki-aiia lelkét. Száll ulánna sok aobaj, EIhzAII vele •ok remény. A rózsás életnek egy kia időre vége izakad, A bimbók szemérmesen elrejtőznek, A kinyílt rózsák lemondással ingatják ezép fejőket Egv-egy szirom menve hullik le. A hangulat elég űnnepieá, elég poétikai éa alkalmaa ia arra. hogy komolyan elmélkedjllnk a« élet kimeríthetetlen nagy kérdéséről: a há-uaaágról: Elég nagy baj aa, hogy a házasságot illetőleg >ele vagyunk elméletekkel. Mindig oaak elmélkedünk. Állítunk fel nagyszerű tbeoriákat. Pedig » gyakorlati tapasztalát szerint a házasság olyan w>log, ami fölött nam kell elméikadni, hanem el "fi" aat követni. Igy legalább a aaját lelkiiame-relönk törvényszéke az eetleg.beállott körttl-"•inyék köaött nem állapíthatja meg aa előre való megfontoltaágul. \') Velolvaatatatt a aagjkaaiaaei „Irodalmi la ailviaaeU ra Utal IKK. f.brnir 18-u reed.aatt haagverseayaa MUlyéa. I Na de mivel as a felfogás éa az agglegényeknek az elve ia as, hogy a házasságról sokkal olcsóbb dolog elmélkedni, mint ast ulküve ni: ám legyen, hát elmélkedjfink. Ajnint tudni méltóztatnak, n hátaaaágnak akadályai is vannak. Kánoni akadályait nagyon könnyű legyőzni. De van egy rendkívül komoly akadálya: a főiőkanál vagy — ahogy dr. Sattta Miklós as ö poéiikuaabi) lellogásával mondani zsokta e- a konyhaművéazet, A föaöksnalat aienban oaak szimbólumnak mél tOetasaanak tekinteni. Szimbóluma az a itök hatalmi álláspontjának és munkakörének, melylyel megteremtik as édes oltbonn világát. Meri est a világot, kérem, a nőknek a szó azoroa értelmében ugy kell kllöznib\'k. Főziliuk kell agyukkal, főatiiök kell azívövkel, iöaniök kell kezökkel éa olyan müvéisi produktumokat kell eléqk tálal-niok, amikből nstarazoitaa kiragyog, kiéraik, hogy valóban értenek a főaéa művéaaeiéhez. Amit agyukkal főzitek: legyen mindig igas; amit ssivökkel fősnek: legyen mindig szép ; amit kötökkel fősnek : legyen mindig jó. £« akkor a férfiak, akik ha a főzés terén nem művészek is, de művészi fsléaök van —■ le fognak borulni a nők művészt nagysága elölt. Most persze a in. t, hölgyköiönnég legnagyobb réssé szókra a férfiakra gondol, akiknek aa ördög aem tnd gusztusuk aserint főzni: az agg. legényekre. Méltóztassanak türelemmel lenni 1 Nea fogok fölöttük elsurranni. Aaokat a megoaoutoaoiföit agglegényeket,akikkel asembea mar le kell mondani még a reményről iá, hogy valamikor elköveaatk a házasságot, két osztályba sorozom, Az egyik oaatályba sorozom aaokat, akik túlhajtott mttvassl igényeket táplálnak a nűk produktumaival azemben. Ezek a hideg, kagyetlea, sziv nélküli kritikusok, elfogullak éa kérlalbet-lenek A második oaalályba tartoznak azok, akik nea képesek fölemelkedni a nök mllvőszetéöek megítélésiben a magasabb kritikai saiavoulra, klosinyes hibákba vagy hiányokba kapaszkodnak. Esek a mesterembeflnt I Apellen csizmadiái. I Ezekkel aa agglegények kai naa érdemes foglalkozni. Ok már túlvannak a sóhajok hídján, Aa 0 elzárt, rideg világuk bajáraiára ttl lakat irnf bátran .Laacúui ogni aperanu 1 Köaéjók a j báaasság gondolatával vagy remény ével ne lépjen aenki. I Foglalkozzunk inkább aaokkal aa agglegényékkel, akik még a sóhajok hídján állanak, a agy lelki harcban, hogy előre menjenek-e vagy visaa-forduljanak ? Ezeket próbáljak mig megmenteni I Eaek részére elmélkedjünk ej$ kissé a báaaéieti viszonyokról !... \| A báaasaágokról általában az a balbít van elterjedve, hogy azok as égBénHrttt.etnek. Horváth Honor tisztelendő ur még m«w ia erOaaa áll o mellett a vélemény mellett, Hát éa aagaa-gedem, hogy olt is kOttotoek. Da a aaagaa részéről abban a véleményben vagyok, bogy caak WafT-Káout, csütörtök Zala. 16. Hám (B. lap.) 1990. ftbroir bö 1048 Távol 411 töifink minden gyanusítási szándék, de őszintén hangsúlyoznunk kell azt, hogy ennek az üdvös iránynak csak azok lehetnek ellenségei, kik elftguliak. vagy azok, kik ftintk a világosságtól. ^~Az elfogultakat nehéz kapaczitálni ; -az érdekszövetkezetek tagjai pedig a végkimerülésig szokták folytatni a küzdelmet a létük eüen irányuló harcban. "Eszközökben nem válogatnak. Rágalommal, gyanúsítással, j danonciáíással, gyáva orvtámadásokkal sze-j retSéfc^rószaszorítaoi a nyíltan kOzdö^bátor SpHÜWT * . ; ~-;— Az ilyen küzdelem azonban nagyon jó] arra, hogy a harc eldöntésére jogosítottj polgárság ítéletet hozhasson. Mert az, amint j látja, ktk küzdenek önzetlenül akizérdtkirt és kik viojik az élet-halál karcot saját J&Mt&rL Nagy-Kanizsa közéletének eddig sűrű köddel fedett égboltozatig kelőben van már "nap:—Hajnalodik.—A pirkanó—verőfény sugárai * kaladiü. hecsíileies törekvésű! harcosaínak fegyvereit bearanyozzák, Apol-. gárság láthatja: kik érdemesek e harcban1 bizalmára, kik várhatják tőle a győzelmi; borostyánt ?!— - ■ - — i. - — ■ ■ ] Álljon tehát bátranT szilárdul Uök mellé a döntő küzdelemben! A vármegye házából. A megyei közigazgatási bizottság február bavi ülését Csert! n Károly alispán elnöklete alatt f. hé ll-exi tartotta. Elnökié alispán slőadvs, hogy főispán ömélló-ságinak távolléte alatt a gyűlés as ff elnökleteI alatt tarts lik, « a bizottság tagjait üdvösülve,! az ülést megnyitja. A tárgysorozat előtt felszólalt Skublics (iyulaj bizottsági tag s Utalva arra a köztudomásu do-logra, hogy Csesznék Jóssel perlaki ügyvéd-aj miniszterhez Svasliis Ueoó főispán el lenében egy ) feladási intézeti, amely I .Migyawmág" I. ávtj február 7-iki számában közzétételeit, feleinlift, j kegy á feljelentésre voaatkosólag a küzigazgatáai bizottságnak, amely alsó sorban hivatott a var-, megye ügyeinek vezetését ellenőrizni, nrüstkozms belL Maga a feJjiliaHi két réaahöl áll a a füa. páonak közszereplésére, más részről annak magánügyeire voaatkozik. Egy küstlatrtaafö asa-gáaugyei csak annyiban jöhetőek elbírálás alá, amennyiben azoktól közhivatali működésére homály kárai; pedig közlöd miau, bogy a lő-llspáa magánügyéiből ezidaig semmi legesekéiyabb homály sem hárult sz irköituttviselői működésére. Aaai a közügyeket illáit,-\'—, a lel jelentéében foglalt panaszok több iabea képezték a köz gyülée tüzetes tárgyát a azok egytől-agyig nemcsak alaptalanoknak bizonyultak, hanem miadea egye* alkalommal a törvényhatóság egyetemes bizalmának és elismerésének adotl ki-fejesést £p ez okból iaditványöaia, hogy a közigazgatási bizottság lejesae ki megbotránykozásái, bogy egy l&spán ellen, aki egész tudásával, teljes lelkiismeretességgel és a legnsgyobb tapintattal vezeti egy deoenniqmon át a vármegyét, ily alaptalan feladás tétetett a juttassa a főispánnak tudomására mély sajnálatát. A bizottság sz indítványt egyhangu\'ag elfogadta s az alnö-Mg \'határozattá emeltetvén, Háczkg Ki\'máfl ássál toldoita meg aa. indítványt, hogy a közigazgatási bizottság kérje fel aa alispánt rendkívüli törvhatósági közgyűlésnek mielőbbi kitűzése végeti. boai, a aaaaveí biaottaági iaaokaak ia alkalmuk legyen a már előfordult vádak elle-nében újból nyiiatkoahafni s a mini eddig azokat: vjaszantasftották és elismerésük éa ragaazkodá-snkat a főispán irányában kifejezték, újból le-\| bessen alkalmuk ezt tenni; mire Cserián Károly atiipti kijetaolslle, hogy a negye reputátiója erdekében — ha az indítvány nem is tétetett \| volna — határozott rzándéka vott a márciusi I közigazgatási bizottsági ülést megelőző hétlfire rendkívüli közgyűlést egybehivai, mely kijelenté-\' aé\' If\'ytglIHBg Te"tk tudnrpanil. az aayaköayvi íalügyalö székhelye Nagy-Ksai-saéról Zala-Egmssegts tétessék at. Aa alsélsadvai járási lőesolgabrró s járásból öt aayaköayvi k erűiéire helyett#s anyakőnyvva-zetíkei boa javaslatba. A javasaiba hoaottakai a közigazgatási bizottság a mnriazJernek kinevezésre ajánlja. A nagykanizsai anyakönyvi kerületben a hivatalos óráknak kibőviléa* (V—tf lg délelőtt 4% 2—6-ig délután) ée Tfaomka Eodréaek hslystiss anyakönyvvaaetóvé kinevezése értelasébea a sai-niaster feliratilag megkereetetik. A közutakon a keréktalp laélaaaégéssk megállapítása végettjsvaalat készítésével a varmegye aliapán ja éa as államépítésseii hivatal asagbi-Ttt" Esztergál kösségaek póslajárlal létesítése iráni beadót t s a járási főssolgabiróság réazértl- párto lólag beterjeszti kérvéayét a közigazgatási bízott, ság pórtolólag terjeszti fel a kereskedelemügyi miniszterhez. Hasonlóan pártolólag terjeszti fel a kareres-kedelemü.\'yi miniszterhez a közigazgatási bizottság Sza bar és Nagy Rada közeégek képviselő-tesiü\'ete által beadott kértéByt. iu» s szabari poétaklvatal a zalaapátli postahivatallal kölies-sék össze. Kit, tanfelügyelő haii jelentése szerint esen időszakban felterjessleléU s miaiazlarhat « varmegye Összes iskolailag arat lakosé és sem iskolázó községeiről azsrkéestati munkálat a laa-kötelesek éatávo&4«ok kimuiaifráwt —. A miniszter s moliárii iskola IhWorosááUl frtor, a gyűrűst kése. iskolának a tanító ftzau-aének 400 írtra valé kiegészítése végett ítt Irtol ülalványozotl, aa ollárm r. k. iskola második tanítói állomásához évi 800 Irtot, a InIicit^Bv* aodik tanítói állomásához évi 400 Irtot, a nagy-kanizsai kisdedoxndának aa lBM/i. évi k&llfc á» alffpaq havi ielentés-á vármegye területén geinek részbeni fedeaésére 900 Irtot eagadélya a közigazgatás egyes ágaiban január hóbaB j)ö- M». — A molnárü állami eMsmi iskola. u» épft-_ lordult eseményekről felolvastatván, aa helyes- letének második munkabére elmés 6.979 frt 44 löleg tudomásul vétetett. krt lett lolyóvt. — A csaktorsyai kísdedovoda Mivel a felolvasott alispáni jelentéi szerint a nál engedélyesett hat bavi taafolyam a jelent-aznj- és körömfájás betegség az egéaz vármegye\| keaök csekéy száma miatt aa idén nkm fog területén megszűnt: s közigazgatási bizottsági tartatni. Es időszakban személy taen volt Haeaa-feliratilag megkereai a\'fóldmivelésBgyi miniaziert Saeat-Lásalón sa abban maradt iakoláaáa újból a zárlat IBIoldáaa iránt. T j szervesése miatt. Ugyanitt azjállami Iskola épit- A j4*«i nthianllségnlr1 egészíIrIJh ki a kűz: kagánt ■ telek, ügyében felmerült nehézségek igazgatási bizottság, illetve újra alakította. A belügyminiszternek egy rendelete sz anyakönyvi felügyelőiéi a közvetlen érintkesés szük ségességét hangsúlyozván, mival a Zala- éa Somogy vármegyék területéré működééi körrel biró anyakönyvresetö székhe\'ye Nagy-Kanizsa s igy egyik varmegye szék varosa -sem, tekintve,; hogy vármegyénkben as anyakönyvvezető! kerü tíTit nagyobb—számmal fordulnak -előr-minti Somogy vármegyében; a közigazgatási bizottság — a közvetlen érintkezés eszkifaölheléee végett — fslirstilsg megkeresi a belügyminisztert, hogy ■isit eddig nem volt essköaSlhelO. — Kiossloiia felső Nemes-Apátiban éa Szent Orótboo a magyar földhitelintézettől a gyümólcsémetéri adott 100-100 frtot Szalay József és Gossiony Jőzaéí tanítóknak. — Aa állami tanítóképző intézet tObh személyei ügyébea vall C-áktornyáa. —i A tej-IsssiandO íhT polgári fla- iskola epületének ma-aaaki elbirAÍása céljából a -lümérnükkél volt -Tapolcán. Zala-Siani-tfrótk(m aa ovoda bízott sággsl a legközelebb szervezendő klsdedovoda személyi és dologi ügyeit megtárgyalta ■ s bizottsággal a rendelkezésre álló hasak kOattl 1664-ig költetlek az égben. Kétazáz harminckét évvel.ezelőtt azonban valami keméoyfejü soci-slista erősen foglalkozott a női kérdés problémájával és bámulatos furfanggal a női parlamentek \| megteremtésére egy erős hatásúnak ígérkező \| ezerhez fordult. Parányi kis növény-magot csempészett Európába. Egy babezem-aagyaágu kis jószágot: s kávéi. Ezzel azntán csakugyan megteremtette s női parlamentekéi. Ettől fogva a házasságok legnagyobb részi nem az égben, ha-1 nem a kávésaaztaíoknál, a női parlamentekben i köttetnek. Talán nem követek el indískréciot, bs kimondom, I hogy ezeknek a kávés női parlamenteknek tagjai a házasságsserzés szabadkőművesei, akik titokban, a munkabuzgalom lázas odaadásával dolgosnak a szent szövetség érdekében. Éppen szért a ma kötött házasságok legfőbbje olyan, mint egy-egy homéri költemény: szerzőt ismeretlenek, A női parismentekben a házasságszerzés valóságos rendszeres tudomáoy, mely érvényesülésében választékon, finom, diszkrét, művészi színvonalon álló. Csslbatatlan statisztikai adatok állanak ott \' rendelkezésre amikből kitűnik, hogy a különböző életfoglalkozásu férfiaknál mily arányban mutatkozik a házasság iránti hajlandóság? Ki van outatvs, hogy legerősebb az orvoaoknál. Ebből minden kétséget kizárólag le lehet vonni a következtetési, hogy a házasság nagyon egészséges dolog. Utánok jönnek mindjárt a p&da-gogusok. Ez döntő bizonyíték a házasság morális értéke mellett. iBísóny nsgy kár, hogy olyan sok reverendás ételeitől mód oétkül megcsömörlöttek pidagogususk van, akis kénytelenek a házasáig kapták a gyomorkatarust. iheoríájánát maradni I) A birák sem roaas médiumok. Azoknak is Isbet suggeráloi házasságot. Legmakausabbak a fiskálisok, ök itt ba negaiio álláspontjára helyezkednék. Erős bennök a negatív delej. Tagadnak. A rossz nyelvek azt mondják; hogy ha belemennek ia a házasságba, csak a processns kedvéért teszik. A kereskedői világbsn nincs -ellenszenv a házasság iránt De a női parlamentek oaillag alatt tett megjegyzése sgarint ezeknél a mathe-malikai szempontok érvényesülnek első sorban. \| A kávénéúlkék véleménye az (amit különben I én is készséggel sláirok) hogy általában a háses-! ságok mindégyikébe \'belejátszik, egy kia maihe-1 matika.\'Es talán éppen ez okosze, bogy olysn nsgy házassági akadály a lősökanál; bogy olyan nehezen tudják ssegény nők a főzés művészetében azt a szinvoaslat elérni, hogy hódolattal borulnának le előttük a számító férfiak. \| A férfiak legnagyobb részi nem skkor hálásodnak, inikor mégleikökben illúziók élnek; mikor meg-megrebbenö szivüknek minden dobbanása jelsó-harang caendülése, bogy induljanak a hásss-ság kikötője felé; hanem osak akkor, mikor már illúzióik szertetoaslottsk; a szívók tompán ver, snbbog, mint az elernyedt dob; mikor már ss élet gyönyöreinek fenékig ürített serlege reezket kezükben; mikor már a hotelek erősen ffiszereaett Igy azaiíán alapoaan megtompult érzékekkel, éa még alaposabban elromlott gyomorral végre hamnl hintenek lejükre, hamvasé szerdát tartanak, eazukbe jut a bibliai igazság, bogy még se jó aa embernek egyedül lennie és isksrvényes mathe-maiiksi müveletek után rá adják fejőket a házas-ságrs. Az ilyen házaeulók szeretnének magűkkal bordani egy olyanféle fiőnigen-gépet, a mely a kaiodaugarak segítségével — mikor a leány ssivéaek irányítanák — leíoiografirozttá a papa bugyellárikának belsejét. Készséggel elismerem, hogy s hása aágkbtö titkos női parlamenteknek tuakriója rendkívül megnehezüli azóta, a mióta a férfiak részben kénytelenségből, réasben számításból osak abban a korban gondo\'nak házasságra, mikor már a házas-élet költészetének nines egyéniségükre varázsa; mikor már — ba van. Is oly aa fajta álmuk, mint a bibliai Jskobnsk: sem a lajtorján \|-sétáló angyalokra néznek édes vágyakozással, hanem azt vizsgálják, bogy miből vsa as a lajtorja : aranyból vagy sárgarézből ? A fődolog, hogy a házasság létrája srsayból legyen. Hogy azután pokolba vezet-é vagy mennyországba\'? — as egészen mellékes. * Pedig hát — hogy ismét dr. Szüts Miklóssal szóljak — a konyna-müvéezet volna aa első. Aaask a konyhának müvéssate, hol sagyalkesek késsitik az élet fűszeres boldogságát, aa ott bon édss mézét; hol visasavarázso\'ják as elreeetetl ftagr-Kanim, vAtonSk Zala. 15. BE&m (». lap.) 1896 február hó t legalkalmasabbat megállapították. Végül be (évnegyedre esedékes adóval együtt 1.580 178 jihafft. Slgy Pál orsséggyüléei kép- Itt 70 kr. egyeoét adóban, 96.510 frt »5l/a kad viselő kerülete magyar nyelvben jeleekeds tani- mentességi díjban, 2,239 363 trt 46!, kr. eaöló-ióinak éa aővesdéksinek 1896. érre és kétsaáa\' déxsms váltságban, 304.826 frt 10\'/, kr. bélyeg irt jatalsut adoesányozott, Drávn-Vásárhely 1893 évi, Saelencze 1890, Hemasovec 180}, Kotor 1894, Zala-Erdőd 1894, évi iskolai alapvagyoe asásudása, valamint a ksastbaiyi iparoetaaonciakola 1894/95. tanévi nér""** a vármegyei számvevőség által jóváhagyásra sjánltatváó, n közigazgatási bizottság uokat a minieeteriuahoa pártolólag felterjeeati. Kir. tanfelügyelő bamotaiia a gógánfai r. k. iakela éa taaité lakás jerulmáoyai ügyben baki-vónt jkóayveket A kir. tanfelügyelő helyaainij tárgyalásra kiküldetik aaaal, hogy eljáráairól és v.hnkr ■> in ss egéas ügyet megvilágító tárgyalás eredmé- \'eDnUr nyáréi a márciusi közigazgatási biaottsági ülésen és jogilletékbeq, 7.536 frt 17 kr. illetékegyeoértékben. 64.251 frt 93Vs kr. fogyaeztási-és szeaa-adókban, 19,607 frt 68% kr. italméréerilletékben, vagyis össaeseo 4,111.263 Irt 01\'/, kr. — Le Írásba hosatott január hóban eggyeoes adóban 10.618 frt a»lL kr. hadmeoieeaéjp díjban 8 frt; fisetéai halasztás adatott 7 esetben, ideiglenes bázzdómenteeség 815 esetben. isavea jeteniést. retri-Ksressiur éa Gyórfiateg r. k. hitközségek leUslyamodása a közigazgatási biiottság végzése stlea a minisaterbes ielterjeaaletík.\'. A miaiaatar rendelete as államsegélyek alán ssedékea 3«/, os járulékok behajtása ügyében slóterjeaatetvén, as . érdekelt várasok, illetve kttapt tafhlvataak, hagy fsaferyó kflialaaeti-ségőkaek l. évi asáreias l-ig eleget legyenek a eljárásuk eredményéről március ő-ig a közigaz-gatési bizottságot érteaitaék. Zala-Tárnok kSi-ségaek ea ügyben beadott kérvénye á hátóeági bizonyítvány alapján pártolólsg fellerjesatetik. . Kajdv Béla alaó dőrgieaai taailó tUsasegélj ágya pártolólag terjesztetik fel a miniazterhez, fslamiat a baaitai tani\'tó okmányai aa ailasus gály kiatalTáayoaása végett.-------- r......\'••• Zals-Egerazeg rendesett tanácsú város képviselőtestületének aa elemi iekolák államosiiása ügyében megtartott tárgjaláa eredményét fel-tüatetó határozatot kir. tanfelügyelő bemutatván, aa államoaitáa ügyét a biaoltaái pártolólag tar jesati fal a minissterhea. —1 rtijy ■■"\'—i ftgyhtn lrtrktaetl sej: mesteri rendeletet a köxigaagatási bizottság tu domásul vette s a rendeletet hiteles másolatának melléklésével Nagy-Kanizsa város polgármesterét lalbfvja, bogy aa 1890. áví saepl. 1-től 1893. aag. végéic terjedő idő alatt aaftletait (8, 4, 6 évea) ovodakőteleseket aa állandó gondoaás éa felügyelet elbírálása mellett a aaokott nyomtat-lánya haladék sélkfil fiaeaeiiatlaesa s aa ősz-■omlett jegyséket a vágaéa vételétől aiámitott 14 nap alatt a kőaigaigatáai bisotlsághos be-isrjeoasa. Kir. taafellgyelő jelentése a magyar nyelvben jeleskedő murakőzi áa veadvidéki tanítók éa oö-veadékek kilencedik megjutalmazátáról, a megfelelő ssámadáa besautatáaa mellett, tudomásul vétetett á kir. pénaügyigaagató jaleatáaa aaerint jan. kóbaa befolyt egyenea adóban 136.079 forint tiv, kr. Aa adó hátralék január végén aa I ső A. „Zala1* aaptára: A nagykanizsai Bankegyeeület XXlf évi rendes közgyűlése. , . 27-én: A nagykanizsai eegélyegylet-ezö vetkezet évi rendes közgyűlése. Március 1-én: A Délsálai takarákpéaatArral egye-sült önsegélyző saővetkezet XV évi rendes kőagyülése. flJRll. - A „Társat-klr" halja A faraang egyedüli „M* bdJjdr városunkban a Társaa-kür readaate. A hál, eké lŐ-és az „Arany asarvaa1 szálloda diaatarmébao tartatott, mely helyiség ézed eatén igazán megérdemlé a dús-terem nevei. Díerea előkelő kfaftnaig, lalálknsatt a nagy iz-léeeel díszített teremben. A rendesOaég a hölgyeket igen csinos táacrenddel leple meg ée egyébként Ja ásna volt, bogy aa eatélyt fslrjt-hetlenné tegye, ée as ugy hlsnük sikerült la aakt Az első nágyeat 88 pár táaoolta. Jelen voltak > dr. Ajkay Miklósoé, Ajksy Flóra, Bogyay Istvánná, Bogyay Stefi (Halápi, Cserfán Emilis, Cserfán lika-(jjestse Apáti), Dervarics Imréné, DervaricsGyOf\|yike(Kilimán), Gntmann Vilmosoé, tftavtnn Margit (tvéHal. Hertelendy Báláaé, Har telendy Irma, Hiyóa Mihályné, Hajóa Ella (Alaó Landva), Hruska k. a., Jemrics őrnagy né, lsoó Ferenczné leányával (Alaó Lendva), Munkácsy örnagyné, Mikoaa Gézáné, Mikoss Malaai áa Hedvig, Nagy Valerná, Naokovioa Viimoané éa Nuakoviea Erzsi (Gétye), Nyuly Győrgyné, Nyaly Gizella- Plihál Fereacaé, Rogosiaaiky Antalué, özv. Sikné, Skublíca Sándorné, Skublica Karolia éa Emilia (Sat-Mibály), Somogyi Gyulául (Palla), Tamás Gyuláué (Letaaye), Tóth Láazlóné, Tóth Camiila éa Mariska, dr. Taboly Gvn\'áné, Vasdényey Béláaé, Vaidényey Mariska (Somogyi Yécsey Zaiguoodné, Vécsey Gáoi, Veber Károly né, Véeeey Lásslóoé. éa Véaaey Emilia (Várhely.)-- — EakflvS. Wm> Izidor helybeli bőrkeres-kadő e hó 88-áa tartja eeküvőjé! Schön Hilda kiaaaeaonyayal Bécsben. - H«lálaée StítH^n Lajoe aegytaatsaai ügyvédet és családját aséfy gyáaa érte, édea anyja isv. gstssJyéw Jóisefsá aafl. Ssarase Pkn» L hó 18-áa éjjeli 12 órakar i égalgjaf láaksa elhunyt Temeiéae aa délután 4 órakar laas aa Atilla utcai Í42 aaáasa gyáaaháabót — Aa Iredalal ém asivIstiM Mr estélye A régi Kanizsa paaagő támaétatá< varázsolta elénk aa ifja iradatasi áa miváaaeti kör a folyó hó 18 áa Urlott aatáJyen. Várassak társadalmának aiadan rétege féayee btaaayaágot telt, bogy mw itju kör mtkSdásárai rokoaaaaavw éa eaaek szép cálját elómotdíiant kKelaaaégdaak tartja. Igazi örömünk taát aaoa llhuW IH»Hsi\| ban, mely egyrészt várassak hüslaségi, asás-réaat a hatatsaa éaek- áa saaakar felvoauláeá-baa elénk limit. Bíró, ügyvéd, tanár, kíralalswk, kereskedő ée iparos coltegiaJia harmoaiában léptek elénk, hogy mint a kór éoakkaim, a dal szépségében gyönyörködteeaák a hallgatóit A senekar még több gyönyört ayajiott, mart ennek néhány kiváló Mlgylagja is van; alig bisaaOk, hogy lenae még vároa, ssely shh\'sa hasonló senekarral büszkélkedhetnék. A Polgári Egylet nagyteresét aaoíoláeig sseftöltö kaeőnaéf nagy Mveaatlel hailgaita végig a aeép mOsort, melynek alaö poitja a Bordal Verdi „Ernanr* ctmü operáiéból volt. K gyönyörű opararésslatat a kör férfikara a kör aeaekara kMrata mallait readklvüli prieisitásaal én hatással aáto aH, mint karaagy Sltmtek Zsigmond működött. —• Ezi követte fisaitoy Sándor „Farmtw vtyn1 Mml felölvatfsa, mély mindvégig lakötőtta a b«llgaUWa« Uaya.mát ea —lyai l.pHf helyén talál as olvaaó. A nagy Istsaéaaai togadmt felölvaaás után a kör aeaaaara Mokr Manó „Polaccá-\'-ját mutatta be. A nagy aaaai élve zetat ayujtó müvéaai samvonaloa álló prodnctió épugv dicséretére vált Sttnmk karnagynak, mint a közreműködőknek. Záradékai a férfi-kar Amfin-tól ai JSWatprdia" című darabot énekelie. A karmester tráfáa alakját Sértet Jöaaef pam- ám I^ff - 4aylai gea karaagy, minden lehetőt elkövetett bogy aa „ftaekpróba" sikerüljön. A rendkívül nehéa darab pompáaau mulattatta a koaönaéget, saaly a nyújtóit élvezetért lelken ovaeiabaa réeaaetU a buzgó karnagyot éa a derék lárfl-kart Kaen ovacio egy része aaoahao saíaién Shmtck javai a eetk, ki a férfi kar alanjat megvetette, mely alapón Uóloéz rendkívüli saw gakim—1 éa-Hráló képaattségge) tovább fejleaatetle a aaép iatéa-ményl, mely etörs!áthetó>lag még eok kellem** órát fog közönségünknek sMrazm. A senekarbaa közreműködtek: Pappné Svaaiiu Janka araő, Öriesibach öabriella, Hofríebter Emma, Snalay Erzai, Zauböíy Ersaike úrhölgyek ; Caüloas Jenő, Esatergályoe Agoetoa, Fieobel Lajoe, Havna Hagu, Leuk Adolf, Lenkei Zaigmond, Major Gvala, Sanermann Mihály, Sohüssler Alkart, Unger Ullmaan Elek urak. A férfi dalkarban kőeremg- paradicsomot a ahova őrül állítják lángpallossal a sőí hüaég azelleaét. Az otthon világának köl-lisaellhsu kellene rajlani a varázaerőnek. Mert csodásan aaép világ as I Satk keretben egéaz mindenség. Maaayotaaág; a rögök kősőtt. Csak földre szállott aagyalok képaaek azt magteremisni. aagyogó aaép költemény aa: csendről, békéről, Wdogságról, mely megvalósult. Aaaál édeaabbea, azonnal elbüvölőbbea zengő, ■iáéi csendesebb. Aaaál katalaaaább: minél aaQkabb keretekbe ssoraf. Aaaál vonzóbb, miaél kevesebbet vár. Aaaál többet aynjt, minél kevesebbet várnak tőle. Meghódít, mart nem követel. Akkor horalaa la elölte legnagyobb hódolattal, álkor kan»át tesz fsjedre. Ka u otthon. Eaaek a teremtő fenlartó saelleme, lelke caak ad lehat Kifáraszt sz élet, a világ őrököa aablonja; háat as őrököa ooaveoiio: haaa mássz; ott vár as édea ottboa képe, malvDak minden réeuce-kéje aayanaa; nem teltél hosaá semmit, el aea vettél balőle semmit, éa mégis folyton nj és uj képeket Mr eléd, mini a boldogságnak büvöaen forgatott kalaldoakopja aüan a zajos társadalom hullámzásában elkeserít a kosztümös emberek bazefsága; menekülni akarta aa őaaisia saavakal leső daauaeiaos sims- sága elöl. Vár a oseadea otíhon; ott nincs \| koeatüm, nincs álarc. Bájos pongyolaságában paradicsomi ártatlanság van. A aosoly ott nem a gyűlölet palástjs, u édes szó nem s méreg méze. Olt eldobhatod magadtól ia a meggyülöli kotarnusl. Egéazao magadé lehetez abban a világban, mely teljeaan és kizárólag a tied ; hol őszinte, képmutatás nélküli szerelemmel ölel stagáhoa téged is mindeaki, Minden parányi kia tárgy érted égö saerelémről suttog. Ugy vaa minden, ahogy asaratad, íróasztalodhoz méaes; minden ott van. ahova le aeoktad tenni. Azokban beszél hozzád, eaokban teas édes szerelmi vallomást neked az\' ottbon teremtő és fenntartó saelleme: — így teltem, mert igy szereted. Ha nem vagy is ilt, lelkem őlelkesik lelkeddel; megérzi, ellesi minden gondolatodat, osttng minden szív-dobbanánodon. Itt minden leérted vau. Es a ta aindeneéged. Es e mindenségnek te vagy egyetlen mindene. A te boldogeágod az en életem. Az én életem legyen a le boldogeágod. Olyan üdvözítő néma vallomás rz. Ha falhőa.homlokkal méasz hasa; ha egy-egy qabb csalódás, ami as emberek kősőtt étt, fájdalommal fekesfk szivedre s lelkeden sölétlik a gondolat, hogy az emberi békétlenség, gyűlölet feldől minden psradicsomot: az a szelid, derűs nsp, mely oltkoa sugárzik feléd, álför homlokod felaőján, eloszlatja a lelkedre, feküdi sötét gondolatot éa biaaeas a jó ssivek üdvözülésében ; mert léged ia aa üdvöaség verőféaye fogad. Abból a verőfényből egyetlen kia sugár viusa- I adfa hitedet, bizalmadat. Niaea aa a váUroa-kasztó..gondleher, melyet otthonodnak teremtő és feantárié angyala az Okkal \| parányi kia kásákkal válláidról la nem esMlae. Nlaos aa a verejtékütő küzdelem, amit könnyűnek\' oam érésnél, ha azok a caodáaarajfi kis kezek a tied-ben pibenaek önérzetre, kitartáara delejezö ba-> talommal. Nincs olyan pokoli támadási mely ellaa a te édee otthonod világa ftlaaas vértezné azlvedet Aa a kis világ aeéloaaa mag erődet, ahova le mindennap fáradt idegekkel lám mag; de akol a boldogság forrlaa felüdíti kiaaikiadt lelkedet: az életre. Es as otthou világa. Es aa a világ, melyet a nő aa ő boldogságot föaő művészétével megteremteni képes, egyedül a ta számodra, hogy bigy ée aralkodjál, hogy remélj éa üdvözülj, hogy saareaa és AdvÜsital Aa a kia asűk világ a puszta, sivár, lélek-láraaztö élet aivatagáaak oása; a boldogság földje, a >sanki-máad,< ssigete, akol vaa neked is ölelő karokkal váró, egyetlen Noémid, aki gondolat- éa szivdobbanáa figyelő szerelemmel csífog rajiad, éa van egy vagy tOhb Dódikád ia akik egy-egy édee dall gügyögsek neked a paradicsomi üdvösségről, amihat esak te értess, de neked ások a legremekebb, legdallamoeabb kői temények az oUkon boldogságának világirodalmából. Aki -egyezer ezen a bttvös csipeten kikötőit, akinek drága angyalkesek megrázták a valódi boldogaégnak eme caendaa fésaaét, as onnan ka-miai\'atlan arabus nyugalommal aáséisli a Nafy-Kftnizsa. csütörtök Zala. 15. adm (4 ta\|k) Mí. febraáí h<5 2v-án ködtok: ErdŐssjr Bálint, FarkaiJenő, Pelgehtoekjtfyötg 15551 megvátegztottjlrfcévrc; * fal- Uek; íégfiJ Hjrtq P»«r tapolcai igrvM Adolf, Fiaebar Jenő, Fiichei Lajos, Kaufmann ügyeíö bizottság tagjai pedig. Halpken Mór,jkamara fegyelmi bíróságának 244/ÍJL IBM Iasó, Kovács Károly, Krizsán Miklós, Ledofsky (ioldhammer Károly és dr. Benteik Ferenc I én alatt hozott s a Kunt 475 tégy !», a Kreő, Lendvsi Samu, Mágics Ferenci, Major1 időtartamra A választás eredményének kibír-:, ítéletével helybenhagyott ítélete alapján tt Gyula, Meraics Ede, Milkofer Ödön, Molnár detésével a közgyűlés tárgysorozata kimerítve \| ügy védség gyakorlatától Sn«t®»spf* lelta«faa« Sáador, dr. pop Mór, Póredua Antal, dr. Pőllák! lévőn, elnök a gyűlési bezárta, i teWtr, m«ly feifüygesstésnek hatálya 1896, é»t Kreő, RábákMl,BóthMiksa,SaalayLajos,ScfaifTerj _ Veaármepl mgpsacrfl eMedáseli. ®rciut siasjétöl ssámitva 1898. ári aageerte gáláién, ifj.SíngerSamu,Sárecz József, dr.Stolcsei a nagykanizsai irodalmi és művészeti kör va-.j31 é<g terjed Heerik, Vidos József arak. A műsor uloltpiécs;Mben elismerési érdemlő tevékenységei lejt ki] — a ^étráé^ ervee temetése. Február ---iái. — í. a közművelődés tarén. Híven céljához : febrmár ha 18-án délután 4 órakpr vitetett at őrők 23-án és március 1-éa a »Polgéri Eylet« nagy-; nyugalom helyére Légréd városának tsvékeey tarmSben feliéi aiáatel 4a mbad alftdáaatl egy- [tm-t f-rim* tané. Cyt ■Astaj évi\|r tgltfttts bekötött déjutáni hangversenyeket rendes. A j t minőségben Légrádoe MvateMt, es ssee mtf hangversenyek délután 4 órakor kezdődnek Ja- ,jcfö eJegéhdi rölt arra, hogy a kfiaséf poifá-gyek ára: földszinti és karzati ülőhely: fO kr. rsmak nagyrake&Uését éa asarettfát UénsaaeTj* — Állóhely 30 kr. Jegyek válthatók Behis Lajosul Ennek megnyílaíkozásakép tekinthető mi ne-ur gyógyszertárában és t hangversenyek előtt a i pbzáns temetés, melyre Légrád ia. város apraja, pénztárnál. —A lebruár bó 23-án tartandó i nagyja kivonalf, hogy kegyelete adóját a meg-hangverseny műsora: A. Notlurno. Léhmaan\|boldogult irányában larókaaaa. A felejtfietleo ha Róberttől. Trió. Előadják hegedűn, hermoniumoo i \|0ti ntolső útjára kivonultak eiáe táncra perdült as i/jupág éa járta lelket jó hsávbae saéw reggelig. At eítö négyest három colonben eem íemehb nfíar títpár tanroHe. — Hegy ily fényei ettélynek leheltünk réstesei, legeagyobb réssben S4w«riKálmánuakskör fái ad hatiaa tevéksaységtt elnökének érdeme, kisek egyik kedvenc etsméjt: társaiéit) űnk felvirágoztatása. Ebbeli nemei tevékenysége esen estén Uts egyik legstebb diadalát, mely altban nyilván alt, hogy a közönség az általa propagált étimét lelkesen felisrolia.> — fésilatéilll késgytÉMe. A >ta<jykani-nat Kumhátlmi ét Iparban£ riszténylármág bó 16-án gelsei Outmamt Vilmos kir. tanácsos a rom kath éa zongorán : llolrichtér Emma úrhölgy, Eszter- népiekola növendékei taaitóntUk^ a helybeli ir-Agoaton és Lénk Adolf urak. A boatog-j gaimaa nővérek a tanítójuk vezetése slatt; íövüEEá e gályos A i, falás kö ______M.________________________________költéssete. Irta és felolvaasa: dr. Kiss * városi képviselőtestület, as olrasóefytei, aa J\|—giAftgtllrflti8l"fthlate alatt tartotta XXV11I Eraö. Magyar népdalok. Énekli at irodalmi éa\' fok. tüzoltóiestfllet, az iperteetlllei 4a mag Matyi "rendeá közgyűléséi ^melyen 84 Wjjtvéáyes mttváBzCii kflr férfi-kara, A márrins l én tar • j mosan barátai éa tisztelöl közül. A gyiaamr-798 ráesvéajrayel és 241 szavazatul volt képvi- taadó hangverseny műsora: „Börüs tt tfT itrtáit Hadfi Mátyás befybelijiébáinae, Fillpeet \'grivBrAz,elnÖk a Iteegy&lés határozatképességé] Hiegte fiyőreytfll, Eflekli az irodalmi és müvé\'j jan0t imboveoi plébános éa Fucaefc Iván My« koeetatáhráa, a jegyzökönyv hitelesítésére felkérte \| szili k8r íéri-kara. A villamosság köréből, i teli káplán segédletével végeste. A .CMItagolon Amjm Gábor és Koh» Ödön réssvéáyesekel. i Előadás, természettani mutatványokkal, tartja: I m\|« dmf gyáaeéeek elhangzása után, melyet a (hidtekmied Dávid intézeti titkár felolvasta tt f dr. Vörtfc Cyr»H. Cigányzene. Mohr Manótól.; K»gtOnaOit daiáráa adott Mó, maftodalt a ksíatti igatgsf^^gi ffj\'1 pedig a zármérleg kapcsán a [Előadja asjrodslmi és művészeti kör zenekara ■ L menet; kisérve a vigaszlalhatatlaa, bánatos öt T.t.nti.áff jsísnitsii. nuHyrt iBdftmá-j __■ jgyVétil kWmI "ifÜ l\| 11 g1 "íj gj 1 rokonai r- MiyrtMitt ^Mf •_ sül vételé dián ugy aa igaagatóságnak, mint a védi kamara közhírré teszi, hogy Bajódi Ödön aég által Elmondható, hogy Légrtd m. virnaa, •—lÜWÜHIllMÉlgii k * \'\'\'^aatTÉiy ■Mifedalott I kapotvári ügyvéd királyi aljáráabiróvá kinevez ily nagyszámú halotti gytttekasatet nem Aa igazgatósági jelfntés Örömmel contiatáljsj tetése\' Kroaetz János és Ruxsits Károly sela- ifa látott utcáin hulltmeeai. A aeép koseoink-hogy a lefolyt év aa utóbbi néhány ütletév köti I egernegi ügyvédek önkénles lemoadásuk követ> kai borított koporsói aa űanestSiet lagjai W- ^ 1 " \' -------vallva vitték, s útközben a légrádi Bnk. tűzoltó testűiéi zenekara gyáatiadilót jáiaeett A temetőben -a gyászszertartás elvégtése atáa. Szilágyi üyuia av. Iáikéra ss olvssóecylei — Kováts a legkedvezőbb vélt. A banfc -üzletága a válió- keztében, Arvay Lajos zalamegyei tiszti főügyész (Naáarílolási üslet 427726 frt 82 krrsi több le-[Ztlavármegye főjegyzőjévé és Németh István ■ÉaMott TtStít mutat Tef, műit á tftífatíöUS év, f ktposvári ügyvéd KSpo«vár rendített tanácsú minek folylán a befolyt ksmalok ét jatslékok is vároe->%olgármeaitfévé történt megválasztásuk, Gyula ai\' Iáikéra aa olvaaóanle 4829 frt ül ki, gggTfp#^mwJmá»fá==4ftete^ Himift (lábor Tahi-és Málits János \'tttwyai ttyula jegyző mini löparaacanok a tleeltó egy aék ki. A betétek állománya a mult évekhez]ügyvédek pedig elhalálosásuk következtében st lei nevében, mely egyleteknek I a\|taldo\|u.i képest 83449 frt 94 krrsl növekedeti. A Téd- úgy védek lajstromából kitöröltettek : Horváth Hgjv volt, mondtak -megható btiesubatsédel. K vető eredmény lehetővé tette, hogy tt iguga-1(Hbor tahi üuyvéd irodája részére dr. Poliizer gyátzbaszédekrt a dalárda a .Ssunayaéott\' dmQ Jóság tekintélyesebb leírásokat eszközöltetett és 1 igoic tabi. Málics János letenyei ügyvéd irodája gyászdalt intonálta, mire a zokogó halotti gyO» uoey ennek dacára 12000 frt maradt lenn oaz- rezére pedig dr. Csempész Kálmán letenyei1 lakosat azon benső (óhászssal: .Béke lasglen aa\' taMkni. Aa 1896-iki éyi szelvény léhát 6\' írttal ügyvédek rendeltettek ki gondnokul: továbbá Istenben boldogalt hamvai lelett, emlékezete Thasay "Kmiol lalamegyet titzti főügyész Zala-[őrökké éljen kösSttOnk — .szétoszlott. Egerszeg, Győrffy Hongrác ügyvéd KSveakálTiá\' éa Kovács Károly ügyvéd Zala-Egeraaeg izék-hely ly ér t kamara ügyvédi lajstromába feívétet- \\ váltatik be, » lr»- t»l krejeir badia uj aaámlára \' iratik elő. Hivataloa köalöayűl a Zala jelöltetetl kL A kilépő 4 igtzgaióaági tag névleg Bláu Iza-jos, BrtdM Ede, Matdumk* Mór és MtkUim külső világ örömtelen pasztáján • tomboló siámumot: a politikai ét társtdalmi küzdelmek viharát: arta » kit fészekre angyal-ssárnyak i\'tfr\'iHfr védő taerelemmel. Es aa otthon szentélye. A te léaaked, a ts várad Vén pillangó, himporvesstett szárnyakkal; Liitin ltstin letöredeznek szárnyizületei ia, és saakssttoit olyan leas, mint a magellani röptéién. Es pedig mm tartosík\' a bájosabb madarak közé. Valamikor az agglegény! állapot elég siral-1 hallgatóságot. — Ma«laatk)t ladlaa haegrtnse/e. Sleaieeaáy Nadiaa orosz nemzeti énekkara nagy közönséget vonzolt e hó lg ia a „PolgárkEgf-let" napytsrmébsa megtartóit bangvetasnyre. As elöadátu került darab legtöbbje hidegen hagyta e IcözÖnséget, egyedül a „ Miatyánk templomi ének és „Oydssrádel/* Viiboktól, tettek nagyobb batüsT. Fenomenális büjdá van a társulat basslstájáask, ki eaael bámuíalba ejtette a ttránit-taiklán áll: a lényeden imádatial oiüngö mas volt arra, bogy miedaoki kellőazerénytággalj: .__.. . . £». . nö hűségén. Erős, ál törhetetlen falak védik . két meghúzódjék vele. A sttporatág azonban min- , ~ ^""VTtf, awvihatatlan hatalma... Ka mégis vánnak akárhányan, akik künn barangolnak u élet Ssaharáján, vergődnek a rideg egyedflllét puutaságábaa és nézik-nézik a há-zaaélet csendes lésükét, mint szomjúságtól égő sivatagi vándor a gyepszigetet a meazzzeségböl. Vergődnek és váiják sz égből hulló mannát. Igea, de as a csodás hatslom, mely a pusztában viadorló isrselt mannával táplálta : a minden ■elegebben verő lérfl asiv ígéret földje felé nem gravitáló agglegényeknek fügét mulat. A forrás nem iö a szomjúságtól tikkadt ulashos. A meleg féstek nem repül a didergő madárhoz A róna nem szaktd le tövéről. A pária nem Ujabban már kihivólag lépnek a nyilvánosság elé. Piknikat rendeznek a elnevezik ast agglegény-bálnak. Meghívják oda s szép asszonyokat, szép-lányokot, hogy gyönyörködjenek ss 0 zajo-josabb lajta pusztulásukban. Ez asoabsn már cssk a himportalan szár-nyaknak utol tó vergődéte. Ha nem akarnak csakugyan magelláni röpte-lenekké lenni,\' ha vissza akarják nyerni szárnyaik hímporát, caak egyetlen mód van : hása-todjtnak meg. Tekintsenek nagyobb művészi ízléssel és pietással a női tzinbolamra: a főtőkanálrs és ismerjék be, hogy aaok a jó angyalok bitóny pompáaan kifőzik az édes otthon boldogságát le magától. BIHHIHH^^I^HPHB Meg kell közelíteni, meg kell érinteni forró \| agyukkal is, uivökkel is, karukkal Is adrveréeeel Megtérő bűnösnek nincs pokolra utja. §-a - alapján eteonel leihivatnak mindason ebtu« lajdonosok, kiknek birtokában métaáros, dógge, buldog vagy hasonló nagyobb tajta ebek vannak, bogy eaaket, valamint egyátalán a harapós tar-mésssittskst jelen flgyelmestotás kífüggettUtéUJl számítandó 5 nap alatt állandóan ■ájkeearrel lássák sl. — A mulasztók aa eb tartást tiehélyrseiekt 20. \| a alapján 20 Inig terjedheti pántbttnte-téssel fognak kint et tetei, a stáj kosár nélkül talált sbek pedig allogatnak. Nagy Kaniaaer, 1896. február 18-án. Véoaéy Ztigmond, reod/tr főkapitány. — Légráél IttsolU-bál. Mull asombe ton tartotta a légrádl ónk, lüzolió-egylet se évi tarsangi táncmulatságát, ksváa, de igea disaet-köüönség résztvétele mellett Amely alkatommal ____.__________bogy1_________________ azok a fészekrakásban most ia nagymüvéstek, I fesztelen és igazán magyaros Jókedv uralkodoll, Itisák a lérfiak lettek, szívtelenebb kritiknsok, ok aminek elég fényes bizonyítéka aa, bogy a js A sóhajok hidján még tul nem jutott agglegé-1lettek nagyobb mesteremberek; ök lettek a nöi \|envoltak otak a hajnali órákban keadetisk.ees-nyek is vissnlordulhatnak a báiasság cteadei, művészet mégltélétében kritikus csizmadiák. lidozni. Et alkalommal telfllBsetai szivetek vol-meleg, boldogító fészke felé. Emberekké lehetnek \| — —- - — — — — — — — — tsk: Gadó Mátyás 2 Irt, Farkat Ferenc 2 frt, A lélekharang kong. Nurkovica Fereno 1 frt, Kováts Gyula 76 kr., A haldokló farsangnál néhány harang-koagásj KUrier Gyötö 16 kr., Krisdfsld Henrik 76 kr., ulán beáll a teljes aggnia a a vé\|kimulás. Weiat Vilmos, Lauseh Lipót. Koakolyi JózaW tbban aa értelemben, ahogy a magyar nép tartja. Az tudniillik csak a házas férfiakat tiszteli meg >ember> névvel. Még néba-néba azt is mondja, hogy legény Fussanak, meneküljenek s bslál rémei elöl ember vagy gyerek-ember; de aki innak, a női nagyhatalmak parlamentjéhez: i hl-idejében meg nem házasodik, az bizony a nép: ta>aágköléaek, harmadlélizázados fórumainak felfogása szerint csalr-vén-legény. valamelyikébet éa hamut hintve lejökre, könyfl- Erős logika rejlik a nép eme felfogásában.] rögjenek hamvazószerdái áhítattal Mert mi tnlsjdonkeppen staléle megcsontosodoil\' :— .Könnyelműséget, gondtalanságot, pillangó agglagény ? életet, mindent, mindent egy melegen verő szívért, Elevsa aegatioja as istenség teremtő gondola- egy oaendes fészekért, egy édes otthonért 1 tának, amit 0 sz ember logalmáhot csatolt. 1 Meg fogják kapói okvetlenül. (Budapest), Fereneiy Elek 90-60 kr., Katztl (láza 80 kr., Draakovica Lajos 90 kr., Zaiaics Lőrinc 26 kr., Goldtcbmied Fülöp 26kr., Kamper Márton 20 kr. * * ; Nagy-Kantoa, eatttartsk Ztlt Ifi «ám lap,] 1856. február bó tO-áa A kalifa dicséreti. Nyili-títok, hogy városi hivatalnokok, kézbe-iíióK, mozgóéit va voltak: mentenek uuoiyTt lasztöktól m«fhat«latteáaokat, minden rendű és rangú szavazó férfitót igérelet venni. A polgár-sMttsr jobbksas, plenipotenciáriu«a: ■ derék Mstkovicb ur «?»■ ugy tudom — a bába assso-nvokat o«troa»lta meg. t , As eredményi untán keresztbe lelt Karokkal földig hajolva, jelentették be a haiti sas városkát! ktiitáflak, a mindenható polgármesternek, • ki kegyes mosoly ki»éreiben, üdvózilö leeresz-kedássel nyújtotta as ö megszenteli papucsét ss érdemesebbek teli A dolog egészen (inén, kellő masnlván fa sstissiBasal ment. Hanem s hatalmasabb próféta szakálla mellől egyszerre leütött a mennykő- Hertelendy Béla „választó polgár" és táraai ~ u tröltí denieek gasdálkotfásáról jélentéal tettek ss alispánnak, mit intéskedis céljából sz tlispán haladéktalanul leküldött Babockay György polgármesternek. A balalmas kalifa egybehívta a megistratust, sdoromboló micskáknltes lllige paiaánvokai. ~ ^ Tkjlrfim^t — Allah kárim-1 ^AHafc akbari_ Mindnyájan földre borullak. ■ J — Halljátok fiaim és báauljstok I Itt agy hozzám küldőit folysmodványban as Tan, hogy . i lil fényi portáok í\'őtt, inlajripitfenpen Ittidig annak küszöbén válsszlások vannak. Úgy-e nem láttátok fisim ? Achores felelt:—\'\' •\' • — Nem láituk, hatalmas kalifa. - Nem is hallottátok ? - Nem is haliottnk. \'• • ; - ■■. —WM ízű\'ustel léVéíSI tartóskódjatok. Elmehettek. Es a hatalmas kálila Tévé aa orrcsiptetöl, rán r colts retiege\'t szemöldökéi, fekete nedvet öntet vila kalamárisába, drága pennánál aagtiszlittstts valíi attól a vörösség!81, mit a hitetlen gyaurok —rf"""1n,>\' bivnak éa a prófétának I896ik esz tssdejének február lb-ikén Allsb a köveikMOli bölcs végsést sdá ki az ő pennájába sőaséitak jóislásét sdrtenők. Mindenask van hátán!" \' Nos hát előasőr is s\'t. jóizlésü közönség figyelmét arra hívom .(el, hógy ea • arerkesstöi üzenet nekem ssólt, ki a Zalai Közlönybea való másodszori kvalfflkálhallan megtámadtaiás címén kértem soraimnak helyet. A Zalai Közlöny ebbeli kérelmemet megtagadta. ítéletet nem formálok ez eljárás felöl én, Ítélje még maga a jóislétü közönség, és kvalifi-kálja ö, hogy mioö eljárás ar„ (csak tessék Jnk István ur múltkori „Beküldeteti" cimfi cikkét elolvasni) oly saép cikknek, mint a milyenben megtámadtattam tért nyitni, — éa elC\'ea elzárni út, holott teljes nyugodtsággal állítom, bogy visszautasított cikkem hangja, habár kissé élesebb is, de asért még s jóulésö szerkesztői üzenet lel is kiállja bátran a versenyt: éa a Zalsi Közlöny szerkesztőségének bölcsesege még is leplezetlen -irmodorunak találta elannyira, hogy közönsége jóislásét megóvandó, addig —» mig Juk urét feltálalt* neki,—szenyémtt v issza-utási tolta. Nos hál konstatálom, bogy es a mérték : hámi* mérték, és es s Mérték éppen nem alkalssas, ilü ■!■ is jmueil) annak a snsgjsMésérs. hngji M m f Ennyit a jóislés érdekébea, megsérteti önér* telemre való tekintettel. Majd a többi is jSnni jog ! Nagy-Kanizsán, 1896. febr 16. NTILTTÉB-) Irodai berendezés. Wertheim-, pénzszekrény, Íróasztalok, gabona normalmértoft » 11 vagy egészben, vagy darabonként jutányos áron eladd Czhn a kiadóhivatalban ♦) As a rmtkaa ■nrkmtti kSaMttakárt m vátiál Vasúti menetrend Éninyu 1896. január 1 HU. y-T— fii^iifi Indulás taaiaaáfál E r k e x é a Uaiaaár* O-aenek^lywfc Ugyé a iuuutio nem. A h< llBli\|ap f.é.7.sUmáhau „IftSáa 11 . .... irsjos kiküldött bir. \|jt)ló" sltirátsal megjelent, il- Nyilatkorat fer. r. á\'dozópap. \| K ^T" & M.v/fa \| . £ \| v. v. \| 6 t r-vHJ i Bé«a sz. t.! t) 1-2,-gLÍv. \| 6 L. . \' « Mijili\\] ii\|t\|i F. if 11 4 48 j régg. \|gy. 2 S 35 d. u\|H. wh BO —- minthogy 4u fcöüjeyyaó Vágyót -^ kijelentem) hogy az ttvedéeen álsptxik éa hogy annak közzétételét nemcsak nem eazkösöltem, de arról tudomással nem is bírtam és bogy esen hirdet* rnényt tudtom és beleegyeséssm nélkül a szóban lévő árverezési hirdetményben felperesi kép-viaelOk^nt szereplő dr. Chilkó Sladör Ogy véd slsólendvai Iskós tétette kőaxé. Tlssteletlel kérem a lek. aserkesstő ural, hogy e/en helyreigsri ásnsk becses lapjában helyet adni méltóztassék. Tisztelettel Tótszentmárton, 1896. február 14-én. KAMÁN LAJOS, tótszentmártoni körjegyző. 2048/t. 896. Zalamegye alispánjának f. évi február 14-én 3947 ss. a. kelt rendelete, melylyel Hertelendy Béla éa társsinsk besdotl panaszos folyamodását, amslylyel s városi elöljáróság tagjait a küszöbön lévő választások alkalmával visszaélésekkel kapcsolatos kortesksdésekíOl eltiltatni kéri, intéske-dés végett lekQldi. I \| v , ■ :, ______.J _ Véjaés. Zalamegye alispánjának fent hivatkozott ren IRODALOM, delete lolytán a városi elüljáróság öasies tagjai I szigorusn felhívatnak, hogy a küszöbön levő ni-1 - • • lautátok alkalmával - bár HytnArü tudomásom _ „„„^ MlkAlf■ ArpAd hotzToRlálása! K«- mna — mégis a í hivatalos funkció uünet el ététől] run0i l(7itt iin em. honizA fa B2 ea. magaa. Salaaraliy tartózkodjanak; minden bárkitől eredő akár kefetbtu, aátflIS-lavH dlzattéuel. Diófa keretben broni-bot&t- felQlről lövő meghagyás és kívánalom pressiójá- ul- »• ar»yker.u»n. II. «a. u»ijk«r.ll«. III. n.Mata nsk sem ensedve ilUtéktelsn va»v hivsls ob it,ui tt,y",tt kmtbas(IdwIAk «aámir.). NAador-k . . r . "leteKteten vagy nivsisios fehérv4r (\|laMUM Hanytdy J4>m é« Kaplntrán beloiyást a válawókra ne gyakoroljanak, kttlö- uui itse-baa. festette Oallbls J. Kerettel 1 m. hom&éa nósen figyeljenek arra, hogy a tisztviselői tekin- 78 cm. magai. Araayoaott uHk kcreihon, Sriayt Miklós tély és birataloe állás a korteskedés állal meg Mwhasáas SalgetvárMI. Kmttel l m. boiMn és 78 cm. ne cito\'rKitiiraiiAIr aiagas. Aranyozott antik kantban. Feuty ArpM. M^fl .i ti i j nx. x. .. LAr»4 • twérek" M,4ISiul HaSaruk", Miről sgyutUl Hertelendy Béla választó polgár jA .Su^arok UjtvataU" o k«rU\|>ak rindatoi. Kerettel ts ériesittefik. Nagy-Kanizsán, 1896. febr. 15-én agytttt lM cin. magák. Mindegyik kúp\': Sataaraay-karatbaa. jzölö-levél üUaítéHal. DMfa keretben, brnaa-batéttal. I/as. aranykeratbas. II. as. aranVktretWa, III, ai. araaykantbaa. Caaeegtla luaealala. Nnrlll* hatméaya ntáii, készült riaaatasat Kerettel agytttt 120 cm, uagaa áa 0!) cm. itálea. Arany ialiaffelallittott fakata karatbaa. Madonna 8fxtlna. Rafael faataéayi után káaitlt ráaaaiaaaL Kanttal együtt 130 om. mtgaa áe US cm. szálai, Aratynllaffel átlátott fakata kantban. Madonna. Ébert eredetije itán kljazillt itianyoBtl. Keretestül 116 om. magas i\'-a SS cm. I ss na- v.l 11! 59 d.«. wiMtvisa. v. lil^a éflt«l \| ■ M fv.\'v.l 6 BÖ aat« \| v. Í M m L Iv.v, j.9i80\| rtn." v.v.\| 7 \| »6, eete i Káét 8az. v. fi OS-íregglsa. v. 8.48 regg-l_Z,-Bt_Ll- • 6 IBtd. u. v. v. 8 04 regg. CrvTTOftid. d* v. I lá-i-Mi sz. v.\' 18 46] éjjé! W. v.10 IS erte r ,„ „x ^ i i . iL m\\ i L— HTyTv] B 41 reggiea. v. 8 {62 regg. S. fv. v. 10 — regg. aa. v. 1139 d a. rS Qsz. v. 8 — d. u. v. V. 8 44 esie - tg LrHh42 15 ájieljgy. tjJűllfl áiiel "ÍbKí ? ífK ( s aejj. u.p; i,u u •ji.i. -r Felelős ^aterkeaaUI: l>r. LÓHK Ilik l^frtBBSatSiigTP^T^I^J^CIJ^^ -IILÍ !__ii■p\'i i i Laptulajdonoe és kiadót TIICSIL I fi L 4 r. Bsbócbay mk. polgármester. P. H. Hirdetések. 488. aa. tk. 896. M l-l fis amikor esi a hatalmas kalifa hivei olvasták vala, mindnyájan főidre v.efették magukat és teljes chorutbsn zúgták az Qvöltő dervisekkel: — U Allahnak választottja. A hatalmas ést 1 A prófétai tslenlum ! A pótolhatatlan bUlcteség i A fényes porta legdicsöbb őre Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék fkvi oastálya réasérOl közhírré tétetik, hogy Tuboly Tarázta A közönség köréből. Nyilatkozat. A Zalai Közlöny 180Ő, Isbruár l^én megjelent 7. számában a kővetkező szerkeáztöi Usenet olvsehatö : „H. H. A vinzonválásit lehetetlen közölnünk. Oly leplezetlen az irnr.odor, hogy közlésével kö- atílea. Arasyotott titlk kantban.jí menyMjatony Áiiu».\'I Wrj. Kámán Jóaeefné és társai aaL-ltsaiói lakóé Hffrtéw aradatya után káasiilt aiitiyomit ai\|tanllmodor- végrehajlatóknak — Uyórkös József u. oltani bap: I n dinkantbaB^Orm. atéi^ ia 70 cm. aufai. ia)(5g végrehajtást szenvedő elleni 78 frt tőke, II. at. antik araaykantbaa, 86 cm széles, 74 cm- magts. - • ~ -A ■aiytaaaaBy ékredéM. Lefler W. aradetíja ntáa káaalilt színnyomat ai\|aarallnodorbta ; I, sa. diaikantbaa. \| 90 cm. stélea út 79 cm. maga. " 85 om. szálas áa 74 cm. magsa. Jétaef. Diasaa araaykantbaa. BgyedUi ifktá? áe kápv. _ rsu^y^ J. M\|f seldaég Ragy-Kaniiaa karoükodásábcn, \|ial a kének magUklnthaUk ás eaatlag ráat-letlUsetásn ia megraodaltatlik, költségeinket usimltjuk. ennek 1893. junius 7-151 járó 6% kamatai, 15 frt 82 kr. per. 7 frt 65 kr. végrehajtás kérelmi, H. az antik afanykaratban, \|.() frt 15 kr. jelenlegi, — ugy Lakatos Mihály és 11 ? neje Györkös Éva ssent lisalói lakós csatlakozott i- Kgyedtli raktár át kápvl- .., „ , , _ .... végrebsjiatóknak — Györkös Jóssef és neie Tuboly Mari u. ottani lakós végrehajtást szenvedetlek elleni 107 irt hátralékos tőke, ennek 1894. máius 4-től járó 6% kassalai, 5 forint 50 kr, jelenlegi, a a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. áa aldákán Fluchel Fülöp könyv iettk ia Vidékre csomágblisért sajút Nag^Kanizaa, csütörtök Ivsaék MlMbí tartoaó ■ a sxeat-lisxlói 98. SS. tjkvbeu -f 398. hrss. alatt \'/. részben Tuboly Jásoe s Vi rétiben Tnboly lárí és térje Győr-k&a Jóasef tulajdonául felvett 173 forintra ; — továbbá S asest-liaalói 156. ss. tikvbeo + 197. bm. alatt n. a tok tnlajdosául felvett 148 frtrs; — 317. krsa alatt felvett 6 frtra, - 330. hm. •hit falvett 6 frtra, — 400. fim. a. felvett 97 frtra, — 411. hm. a. felvett 97 írtra, — 14Í. kos. s (elvett 61 frtra, — 161. hm. a. íf el vett 86 frtra, — 184. hrsa. s. felvett 37 frtra, — 878. kas. a. felvett 158 frtra, — 376. braz. a. (elveti 61 frtra, — mégis a gzent-liszlói 157. ss. tkvbsa 4- 868. hrss. alatt rée»ben GyCrkfti Józeef és neje Tnboly Mari réaaben Tnboly Jánoe % léashsa kiskora Tuboly Mihály, Jsli, Andráa, és Anna tulajdonául felvett 152 forintra becsült sgéss ingatlanok aa 1881. évi LX. t. c.»156. §-a iu) pontja értelmében. — végre a szenl-listlóí 166. ss. tjkvben + 388 b. hm. slstt foglalt —ingatlannak Györkösi Józsefé nejeTuboly MáritI illető s 161 írtra becsült >7, réssé — még pedig I a eseat-liszlót 167. sz tjkvben 368. hraa, a. foglalt ingatlan Qzvr Tnboly Jánosáé szüleiélt jUnfel Victória javéra bekeblezvs levő ősvegyiJ haszonélvezett szolgalmijog épségben hagyásával liH. évi aéietss hé Ni aspjás de 10 érakar ~ --- v --——■——— \' j •\' - ll Ssent-LissM község házánál dr. Fábián Ziigmond j utónjánlata ^\'f ttMl/ban hivatnlliól megtartandó árverésen eladatni Ion Kikiáltási ár a lenty>b kitelt beeeár. ""Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10\' „-át készpénzben vagy ővadékképes papírban vid-{ küldöttkezébez letenni. ttett~Kaity\'ifamz«áni-a-kir.-lYgzék mint tkvi halóságnál 18SX évi jsa. hó 28. napján. GÚZONY, Zala. 15. szám. (•. lap.) 1896. február bö ?0-án "SvSörícza-mömölSF kés- és erőhaj tásrs, egyszerű és kettős szerkszsttsl, n elélő vei és sselelő nélkü\'. Gabonaroaták, Konkolyosdk (triaarék); _____• f * * -ÍJ- - --II INI OMNTV VUO SiéM- éa asalaaaaajték fekvöej vagy kocsira szerelve Takarmány fttll—«ték, Szállítható takarék-f5z6-Qst5k takarmány stb. részére Sieeikaváfók, lépt* és bnrfonjaváfék, Darálók . \' ^ elismert legjobb minőségben és aserketefel készülnek Mayfarth Ph. és Társa tss \\ féle ggl\|. U«\|f«l hstíságflsg bejegyzett vM\|«7 17 lgaa Jót szárított kttSaőea ttaattt. legtakarékosabb a kaaraálatbaa. Tisztaságáért éa ártalmstlanaégáért s kezek és ruháknál kezesség vállaltatik. Egyáltalán a legjobb a létezd azinsaappaaok között. Egy klaérletet senki aem fog megbánni. Kapható a legtöbb delail üzletben. Nagv-Kanizaán : SGHWAEZ éa TAÜBER cégnél. Hirdetések felvételnek FISCHEL FÜLÓP könyvkereskedésében NAOY-KANIZSÁN. FÁK lalal c7áHaie, ad-. Mér- áa aisafák, legjobb fsjok ssáp vesse tilrzsSek. Ptaste>wb Olcsó árak. irjegjsák kámsstve. Meyae láaea Seprős. as. én kir. kis- ask . \|sidisá\|l aépijrárákai BÉC8, Il i, TsUrstraaar 76. as. fejnerfj Mindenüti kapható • H kiló 25kr., % nlódl egészségi és családi kává, •ÜJ\'* mely Katbreiner gyártási métája \| „ által a kedvelt valódi kávé Izét nyeri. Kitekintve egyéb előnyeitől, már az okból különbözik ezen maláta "kévé minden más hasonló gyártmánytól. A Katbrelner-féle kává a legi«-lotose bb, legfgéaaségeaftbb és légol-osójbb pétkávé. Terméiietea tlfeala gyártmány egésa elemekben, miéit Is felette elönyoam haamálható, as őrölt s es okból a vevő közönség állal neui ellenőrizhető pótkávéval izemben, melyek hatósági vizacálaiok tannsága saertat gyakorta idegen anyagokkal hamiaitvák. Eleinte caak harmadrészben, később felében adhatjuk a Kathremer-kávét a valódi kávéboi, a Igy az egéazaégre inegbecsOlbetetUn hatása mellett minden báatar-tiaban jelentékeny megtaksritáat eaakösölhetftnk. A Ksthreiner-féle kávét a legelső orvosok sjánlják, a aa ugy nyilvános intézstekben, mint ossládok ezrei kóréban naponta jóuak biaonyuL Hót magában, azaa valódi kávé kotzáadása nélkül haaználva, a Katbreiner-féle kávé a legjobb eröaitő ner ée a legegészségesebb, legkönnyebben megemészthető ás egyaaeraslnd a legízletesebb Ital. Lelkiismeretes gazdasszony vagy anya, általábas kávéivó, agéaaaége érdekében peresig ee habozzon Ksthralnsr-féls Knelpp - ma I áta - kávét használni. Aa értéktelen bamiaitványokkal szemben, melyükkel ma ia caalják a közönséget, a vételnél vigyázni kell a fehér eredeti csomagokon látbató névre Kathreiner! Vigyázzanak ! Saját érdeknkbea ne rugedj.\'k magukat rábeszélni!\' A valódi „Kstlireintrl" sohasem Szabad más csotnaglásban, vajry nyitott árúként Hadni. Wmr Nyomatolt Fincbel Fülöp laptulajdonoaiiál Nagy-Kauiaaán. 1896, 16. szám. Nagy-Kanizsa, 1896. február 23-án. XX11I. évfolyam. riiKn i. i.II.HW % ur «ü H» Iimlfcwt llllnih. ItMMtalmtt eaak tart Mi lyrt«tll> «L íLá Al.....jA Politikai és vegyes tartalmú lap. liÉlllt »■■ >»MlÜ> Tin tffM fám ár: 19 krmjcár. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak. a Bankegyesület. az Ipar- és keraake-drfmi bank, a Nagy-kanizsai segély egylet-szővetkeeet és a Idényéi takarékpénztár. - a .,nagy kanizsai malátagyár és aarflWde r. U\' kimtnlm MsMay________________ KUSáklTtUl TiirttilfBlI ■ fínhl MipfaMMia. BLörarrtai iui; / • Ma im II karea <« Ét W- kr.) HjWe > »as— ftW—M S^yWttw I i II ■■< (1 trt ae kr.) BlrdeOwk Jatáayaaaa aáaUtetaak Vjrtl ttér \|lMtswa 11 kr. Megjelenik KaxyKaaizaáa heteakiat kétner: vasárnap és cs-dtörtölcön. • Wiiitott riachal ruta ka«r» >ir—tMiMV hUmi a» a «Jk. melynek előbtvutóbh le ia kdl roskadnia, igazán impozáns módon ébredett — sem Tnvert" mindéit erkölcsi alap néltól-^ói-^jaz ígéretek mézes madzaga, sem a fcnye- A polgári önérzet. Á tizenkettedik órában vagyunk. Három nap választ el bennünket attól, abban a kátyúban, melyben a közjóiét, a [nem fogja. városunkat ott ákaqák tovább is liagy ni 1 jah klgyó-aziazegése elnémítani, legydam hogy Nagy-Kanizsa város polgárai a sza- város polgárainak közös és magán érdekei, vawí iirnlhftr jflnrinak és szavazataikkal cl-ltftrekvéaci -megfeneklettek, jnrjybrn—nincs döntik; vájjon egy új, munkás: korszak élet, csak rothadás, pusztulás, akkor e kép-hajnalhasadását- ndvflrfllhrtjfik-é majdan. aiviselőválasrtással sz&roinbolják a haladásvárosi képviselőtestületnek 1896. március nak szépen egyengetetr útját; akkor meg= j-ili shfoiló ülésén vagy pedig megmara-jmaradunk továbbra isabban arokonazenv-dunk továbbra is-a tespedésnek ama {telén, az" egész ftnwjgyében híressé védtj A maradiság emberei hiába ügyelteinek e választás küzdelmébe még a felekezeti él feji izgatás üszkeit is belevetni Nagy-Kanizsa városának önérzetre ébredett juj-, gársága lát, gondolkozik és Ítél. Látja, tudja, hogy a reformpárt a vám _ tespeflangk I ___ . siralmas helyzetében, melyre igazán ráiRe \| tesp^déében^ mely Vámúnk erkölcsi súlyát \|}efenlegi kormányió rendszerét védő és ti-nck a költő szavaT: »MuKadban nincs örörtl, [hovu-hamarabb minden vonalon megsem- j^0410- i>árttl szemben nem rendelkezik jövődben mncarwBény i ~ \' " - nuMokkaL eszközökkel aranyos ígéreteket :Ha Nagy-Kanina város polgárai a hala- Ámde Nagy-Kanizm polgáraiban leszj*"" 3 "D®®* jóvélcményét megejtem; dás érdekélten tömörük reformpárt el vaidaMy^ önérzet, leS^ínyi erköIcsíWtortág.l^ » mcPtéli\' ,klk » törekvéseit nemcsak megértették, hanem\'hogy szavazataikkal az eddigi rendszert,!reformpárt lobogója mellett küzdenek, azokat I l\|[íi lufiul III Imu II\|\|ijplwmiMffngtaiti^^. wí^jfhI.............. un !—ftnifa\' srfTimi ^yfoj éf<kk teljes erejével, szavazataik nagyfontosságának1 radiságot szentesíteni nem fogják. i imit * reformpártSarTMl teljes tudatával aként támogatják, hogy a I Tudjuk ugyan, ticAv a „maradjunk a\| Nagy-Kanizsa minden önzetlen, minden választási küzdelemből a\'reformpárt elv híveinek követői rendelkeznek ljó«ándéku polgárának akarnia keU. kerüljenek ki diadallal: akkor e képviselő-\' eszközökkél, módokkal, hogy egyes választó-j ^ Nagy-Kanizsa város polgársága igen is választással leteszik a haladásnak első alap-1 polgárok száján át mézes madzagot húzza- j lát, gondolkozik és itél. Amostani rendszert köveit. J nak különböző ígéretekkel vagy hogy azokat! támogatók zászlójáról a mézes-mázos jel- Ha pedig a közös érdekeknek homlokot egyéni érdekeik ellen intézett fenyegetések-jszavak közöl is leolvassa a valódi jelszót: szegeznek; ha szavazataikkal jóvá akatják kel megfélemlítsék; de az a nyílt, önérzetes tizennyolaoialvdt folyiaiita." A reform- hagyni az eddigi szomorú gazdálkodást,! tömörülés, melylyel eddig a választó pol mely minden rosszat eltakart, de semmi jgárok a reformpárt lobogója köré soroz-jót nem tett}- ha tovább, akarják támogatni tak, reménynyel tölt el bennünket, hogy ez azt .1 tarthatatlan rendért, mely ia^ád^lalkalommal a polgári önérzetet -»- mely párt lobogóján pedig a reá azórt ilyen-olyan hazugságok és rágalmak dacá» ia meglátja, a lesugárzó vezérelvet»jővőt vároeunxnak, jobblétet polgárainak !c A „ZALA" tárcája. As angyal kónyei -— A fi Ali\' eredtti tárcája. —______ bU: P) Egy ténye, sugárzó angyal nézett a mennyből le a löldre. - ^ Le nézett éa mindinkább elkomolyodott. Egyezerre két ragyogó kőny szökött szelíd siesseibe. Éa sz angyal eltakarta arcát éa airt. Léna a löldön egy aaép elegáns szobában két hölgy (kit. Anya éa leánya. A leány egy njságbdl olvasott fel.\' — .Magda, most olvasd a híreket, vagy az ( jegyzési jelentéseket I* Aggházyné merően nézett leányára. Magda (ovább olvasott Egyezerre mélyebben hajtá a lapra fejét, hogy arcát nem ia látnatlák. Ott a hangja kisaé reszketett, mikor lelolvsata a legu\|abb ajaágot: „Tóth Ilonka, Cserhalmy Gyula jegyesek.\'1 A hangja csak kissé resaketett, de az anyai ssiv azt ia meghallotta éa ugy érezte, mintha annak a csengő ieényhangoak minden rezgése egy egy kslapács-Uiéa, volna melyet lelkére mértek. A leány felállt ránézett anyjára és kimeat a Ha sirni tudott :volna, tja caak egy könyet bírt volna ejteni t \' De nem bírt. Ott állt nyugodtan, mozdulatlanul és elkesdett gondolkozni. .Niccs kínosabb mint mikor as ember báborgó lélekkel gondolkozik. Hát mért tette est az az ember vele ? éppen az 0 büszke lelkével ? -Miért? Büszkeségből ? Vagy nem ezerette? Hát miért ? Eb tovább töprenkedett, mindig tovább, mig lenn az anya gyűlölettel nézett arra a kis rovatra; najd izzó-porrá tépte éa siratta as 0 egyetle-i gyermekét Magda pedig fönn még nündig mozdulatlanul állt, gondolkozott, és végre megállapodott. — Igen igy jó lesz. Valami borzasztó nyugodtaág szállt a lelkére, mely mint hideg jégkéreg feküdt oda éa nem bírta egy meleg könypárral fölengeezteni. Egyszerre meglordult. * Lement az anyjához. — Édes anyám, felelt már Kovács Pistának? — Nem Magduska! Hisz nem akartad 1 — Kérem feleljen! Elfogadom ? megtisztelő ajánlatát I- _ \'\' , . , ^ • Va\|ami furosa mosoly játsaadózQtl g. lányka ajkán. Az anya megdöbbenten szólt: szobából. _ _ Bement az 6 pazaron berendezett háló szoba-i — Magda az Istenért! -- Ne baujarkotld el a jába — éa olt irozdu\'at\'miul innradt. íqelgol! — Jól meggondoltam anyám, jól meggondol-lam j . — Magdna, jer ide I A leányka oda ment. Leboralt az anya aié éa italnézett rá. Aa anya pedig mélyén beaéaeli gyermeke szemeibe. Magduska aaive egyszerre megremegett A nagy kérdő szemek elhomályosultak. Aa aaya tekintetét nem birta kiállni, ráborult éa zokogott A mit aaagáaak aam aaart bevallani, aat bevallót ka könyeivel az anyjának, hogy 0 aserencsétlen, bogy 6 nagyon boldogtalan. De az anya nem szólt semmit. Megsimogatta Magduska fajét; caak aaive remegett, mikor a leány könyea aaamekkel éa olyan fájó moaolylyal mondtam — Edejs anyám ne szomorkodjék! Boldog lássák. Négy hét máivá eezkQasöm 1 Cserhalmy ttyula egy bél múlva gúnyos mosolynál nézegette Magda araay-ssagélyü eljegyzési kártyáit t • — Tuatam, hogy elfeled; tudtam jól. Aa te tudja, bogy mióta járt már vele jegyben. Jó volt, bogy apámra hallgattam. Szívesen láttak, de nem valói as a leány nekem. Ággliázy Magda esküvőjén ott volt a^egésa vároa! Ceerhalrey .Gyula ia, karján menyaaaao nyával. A szép menyastony olyan megelégedettnek, boldognak látszott; mosoly volt ajkán; taff-jűuiKM. vasárnap. at»\| H\' wtw fg taf,v ~ \' - \' •• \' 18»< íefcreér hó Í&4. ffhyrT ftHigylA-1 -mfew. ttkmk axUtallt* to»wlhat el nrtrtLktrjiáajL megnagyobbodott utazásai évi jizésk i<l"tirtnt».rt«iitMÍ« hiba; 1 + í^u né at i r.t \'11 l Wir kepviaelöbáat elleoaiáek iaditvan«ának mercentjet féTmiéemík t ~ éjropSáae egjuen>n rr aitalansa. A .fmf, Ijl mindezeket a beliigymmisáériHm Corrsapoadsas abban • kelyaatbaa m, kogy mtő előrelátása figyelmen kic\'Al hagyja, de jalembeti, miazerint • Báofír kablaet aa mdit Éa i TBltárt iátó polgárság ar 6 megvesztegethet tlen ítéletével, a polgári Önérzet valódi fönségével lép majd az urnához, hogy olyan egyénekre adja nagyfontosságú szavazatát, akiktói tizennyolcév kínos tespedése j^,, j^^m^\'dTáz^ny^i^\'^] ^"alfáfnöse ^\'kf^L^miíe\'^mt^ után a város haladásának biztosítását s aU emuit, át mert aán»i magistratus .«jfahz/j JJ^*0^ J^^jJJ"" í£?aéÍÍÍ^vJÍ2Llí polgárt nagyot hanyatlott jólétének föllen- ideaebben szunyókál a nemtörődömség í iodluTojt rlfo^Saif aiatán a tsUsoodsTLyS ágyán, hogysem yz ily csekélység által magát ^oktuim meg tog történni. As iadiiváay aaso-gondtalan Semmittevésében zavarni engedné. — I dik és hanudit pontját néíu fogadhatja éT a ez uton t-Á-jiÜc ~Wa T^isetők~ jwelmét"; ka hint, mart a tárgyalásokat a tóríöj értei- tegyenek mdücái\'iyt a közgyűlésben, Írjon feli ^ ^ P** " Aeestnaral jy y 1 / sesuiitandű uSnUtl tárgyalás* ba aam lapbet " 0 Mmtsstemmikoi, hogy a ! „uak .iodaa áron való meguakuá* dkését remélheti, várhatja A mégvesz tégcthetetleii polgári ón érzet ---mely a mostani választást küzdelmet a reformpárt részére oly széppé, biztatóvá t. . . _ ^ .. . ... , . , i —™ ~ —----------T7T\'. " —TV— ; be. ha annak minden aron való ai\|uai fönségessé tette — bizonyara diadalra jut-,gatds\\ bizottság teret idejekorán megakadt- \\ >itjgoru utasításokat kap utravalóul. tatja azt a lobogót, melyre Nagy-Kanizsa j lyozt üssék. \| Est mindre okos politikusnak be kall látnia, haladása, -van fölírva; - —\'-n... ; , = Abban a reményben üdvözítjük városunk j ^ VÍSSZhflnQ választópolgárait, hogy szabad, független akarattal, nemes polgári önérzettel fognak járulni a szavazó urnákhoz. Ezt m csak aa eileaaáksek nem. Aa allensékaek ugyan-is csak as a célja, Wy köllaégvstés tárgyalását még tovább nraiisa és egy lehaietfen 0gyk5i hosszadalmas vi\'ákat kössön, melyeknek esak egy eeljak van: a be nem vallott obatruketét méltóan Az oaatrák képviselőház egyhangúlag elhatá roztf s utfttapf hogy felhívandó a kormány,\'álcázni. Ámde a lenmagnak vége vaa a a bo miszerint a vám- e» kereskedelmi szerxödest londok tánes (e kell hogy valahára véget érjen. MasysToraágnak mnndjs lel és csal oly aaersö- La aa álarocal 1 dánt kössön, amely minden irányban megfelel\| ____________ir,~rT»7»w . \'. ■• . an.iinleAn.iit i fmfítnumlAráasstrie követeléseinek. Ausztriában nem veaaik anyitKOnu 1t jeuffyeto ^^ hó a M,KT,r pafu„ntbea «. a magyar iérma Mmlen I^jtóMuUbsu a^^Isfsui^üBrtriYtÍMoasíMsI elkeluexé#. muu «ow««««m ni innen publieiastizaosu alegsalgorubb tarnyllagosjiággi megjegyzés nilkiÚ közöltük aktízigaagaUísi bízott- j yitatják a saersOdée megújítás kérdését és hogy útűjr~%tfP«J határozatátgjitf swgériaték ast a ayágalasat éa mélitVságei, b^Hgmmiiaterhei felterjesztést Jog intéfíuazf™Wyd » kíegyesía tár^tt tíMlnl kell. _ —■—------^ .; . . í ... ? . _ . \'f A t< I hí á litin olLtinan l<als»i Ak il&kaaslal Állítsunk emléket Bareczki Máténak! Haaánh tf pemolngaaa atty K itali Au»ziriában ellenben folyton döhöngtek Ma- loti as irO-.toll a soha nem lankadó kézből) a sir , , gyaroraaág ellen. Tsrtománygyüléeekben, testtt- örök homályába borult a basája üdvén karddal, X lakosság tüieié\|,. , agyeaUleiekben szidták és aeriegeilék loltsl és agy boaasa anaakáa elet ösaaea levé- sránt, hogy az anyakönyvi felügyelő N.~Kani zsáről X.-Egerszegre helyeztessék.—A lakássá, ~mk a lfflStgyek nánt \'érdelelödö kömien est hazánkatr aTn\'it a nálunk megőrzőit nyugodtfág kenyséfávef fáradhatatfamil és ssakadatlanul _a_lurt meglepetéssel fogadtál., mert abban a\' nehezen tess megtnghstévá. Magyarorsságot közdö fiára. Siratja öl Poasoaa, kiask hivatott eiltoztatdsban tawé»p; naprótep^oaálfu-^k ál gyslávták \|fbb apoatola magyar föWőa máig sem vottnála. j~jí\' TTUüiZZ:, ~~nZ77~.í-..-. pédtg erOKTStunk ludaUban tudomást sem vet- Magyar volfo minden hébéö, klöék basajanmai igazgatás # JelÜgyeict biztosítását, hanem ^,/JiaúságróL ^lángoló nzereieienél talán csak IgénTelw m ÍSala-Kgerszegnek Nagy-Kavazsa jejlikleséoel. Most azon tatra oaztrák kepriaelőfaás is jonsk rénységs rolt nagyobt Wc»lAfl» egefcwg4WtyuyüiUknziÉth353.....\'"Jf"" Jsl1 a nrk1 esni Magyarországnak A 1 jéltékenyimgét kell -Jélimemüvk — mert m- (elmondását egyhangúlag sllutiárózták es rttsát csoda nevetséges indok az. Itoqii az anrn- \'0,uk a koru.snyl hogy wsk Magyaron-zágoi __1.__•j.;-^ ,í_i ».». károsnú szerződést konsön, csak ilyen kirgye>ést könyvi felügyelőnek a megytt kvzponttal koz- jE\|m()\|f u „..L. uJi-m vetlenill kell érintkeznie/ midőn az ország- ud hoc egyesült aJfcaéksi nagyobb. Olyan volt n, H cm a 1 a hiruévért, aaai a haaaBoért. haasm egyeaegyedttl honfitársai (óletének eme-léseérfj a gyümÖltSsésseknek basánkban addig slhsayagolt ügyéért Saastleafil munkálkodni nem1 !fogadjon el. Ennek fohrián a magyar képviselő- aattat meg Italaláig. Jé raasbanaaé akadályokat, hás t»d hoc egyesUlt aab<séksi már a keresksde- fáradságokat nem ismerfl mankáaságinak érdeme ban több iUÍnt háromszwtmnyi ttirvényható- lemúgyi mininTterium kől\'aégvetéséiiek tárgyalása as, hogy a hazai gyOmöfaaéaaat Ugye addig aem ság vau, mini amennyi felilgytiö, ét így a \' alkalmával három ré«sből álló határosati jr tss- sejteti rohamos telléndüléanok indult országszerte kifzpoii\'uk kétharmad részének nélMőznie kell -,ítot aUndékoznsk benyújtani, mely igy hsngaik: és a nemzet legszélesebb rélegélben egyre erŐMbb •.. ■ , r. t— ír 1, .1 1. Uiasitlatik a kormány, bogy Auaatrtsnak gyökeret veri. az avyakitnyci felügyelővel mlo közvetlen „„„^ , Um. is ker«kedelmi «er«ődést, Kiváló honfiUrsank maradandó smIákét mi trmtketiM ! Micsoda felügyelet, volna az: 2. hogy az o«xlmk kohmdnyiiyal azonnal ezakitsajsem biitöiithítja jobban, miht az A nagyasabáes ÍSala- és Sdinogyi\'drmegye "közel harmadfél- meg u Urgyulssokat; t. hogy idejekorán tegyen négykületea muakaja, melyben a magyar p»mo« iWft anmhifnyri n lö\'bb mint 700 még mintán intéskedest as ónálló vámterület \| lógta alapja as Ó ŐrTtkbeosU megtlgyeleaeira aat< mer lélek k&özuetlejieH\', ilrneit, a két eái- te.e»itese vsgen ----------------» . ... rr: r —T- I • III I Iras___m/liitrnt-tv neliem megkiúeWiető jMiniarol igazgatta ! hmásának elvét Magjaioiazag semmieaeire aem Jilirmla igazságtalanság kuTiw az az anya- követheti, éa a magyar\'kormány Ilyén úíasitiVst faestiárdaaggal vas la>áees a melyen a< anyagi eszkflaök lelies hiányában ia aofia néta lankaaá bti\'góséggal és rtttnatlsn mmliakadoval élete végső nnpjaig dolgoson. A Minden haló különös kegyelméből hosasu élet jutott neki uaatalyréasül mosoly mely mindenki előtt édesnek tünt lel, osak aa édes anyjának fájt, mint megannyi kés-dőlés. Ceerbalmy tiyula én menyaaasonya ia ott voltak a gratuláló barátok köz! az esküvő atán. ^ Oit állt a fiatal aasony fehér menyasasonyi rnháiában; oda nyújtotta kezét Oynlánakr Aksrsl-lanul ráaésett a fiatal emberre. As az egy tekintet, melyet seaki sem látott, elárult mindent. Aa as egy tekintet mindent megmondott, mindsnt kitejeseit. As ss egy tekintet elmondia asl, mii az a két büszke lélek sgysaáanak aohasem mert megiaoudani. Az as Sgy tekintet-megmondott mindent... moet, mikor már kéaö volt Magda leereasté fátyolát. Kifordult. És lenn as égben egy angyal eltakarta aa arcát és sírt. Siratta szt a két büsske lelkei, kik még egy boessu emberéleten át tognak egy-ssáat keresve bujdosni, egymásért epedni; de akik asárt nem lognsk egymással találkozni sohs. A király Mobái á kiállításon - I .ZALA" aradati lirelda. — -v ■ A hatalmas történelmi épületcsoport fejedelmi-leg komoly román réezében^jt legrégibb és legszebb magyar épitésseli emlék, a jgáki templom főlaégeseo szép bejárójának töszoaissédságábsn serényen lolyik most s munka a legdíszesebb, T»gl>otnp wibb termék boITŰ berendö\'ésén és tí\',1- j dléziléseii. A kiállítás leglőhb protekloránnk, I. Pérencz Jó/ael ápos\'olt királynak tertáei les<-! nek ezek. Moat tíz éve külöu királypaviiloaj 1 volt ai kiálliiásnak a as első terv in ia külön épületben I akarta elhelyezni a legfőbb védő termeit. Dej utóbb megváltoztatták ezt a tervel: minden tradíciói ast kivánjv bogy ö feleége olt togsdja a külső országok uralkodóit es fejedelmeit, ahol öeezes elődeinek és őseinek kincsei, emlékei, hirdetik Magyaroraaág eaereeztsndöa dicső múltjai. A honfoglaló Árpád, a valláaalapitó eaent letván korának emlékei köst vannak a király termei. A kor stílje és ő feleége ízlése egyaránt megkívánták, hogy rikító pompa helyen nemeel izlés, egyszerű, de fejedelmi dies tegye vslóbsnj fejedelmivé ezeket a termeket. Egy óriás előofcsrnokon kivtil bárom terme éa egy tosíette szobájs less a királynak. As előcsarnok fagerendáa mennyezetet kap, középkori stílben, a középkori egysserü diss borítja a fslskat ia. Innen hatalmaa szárnyas ajtókon egy nagy terembe jutunk, amelynek ceodaaaép mennyezete ugyancaak fából való a kapétákra van osatva, amelyek a pécsi székesegyház kápolnájának mintájára rendkívül gazdag színezést kapnak. A teremnek három hatalmas ablaka van, melyekbe az üvegfestés remekei kerülnek. Az elsőben szent István, a másodikban szent László, a\' harmadikbau szent Margit alakja leaz s mindegyik saentet gazdag diazftésU, középkori izléaü keret lógja körül. A terem falai egéazen egysze- rűek, ttiCrl és a helyiség esetlsfl kiállítás Is Isas s mindenesetre váróterem ast saSméra, akik bebocsátást várnak ő felségének még esuián kővetkező intim lersaeib. Ezért a terem egyik olda\'án faragott emelvényéi psd vonal végig, amelyen ki«UI még tusukét régi modorú, érdekesen faragott szék less a szobában vánkosok számára. A most kövstkeső esőbe a király logsdöisrme. A terem boliosstos; a boltosatokat éa lalakat romáo-atilü gasdag festés diasl\'l. Egy fülkében román islésü nyugvó-ágy Issa ö felsége számára; maga a lülke nebé>, drága asovetekkel vaa bs-vonva. Egy kemény köböl faragott gazdagon dis.<t\'slt kandalló a meanyaaeiig ér 1 11, előtte pompás faragása, ssélss, kényelmes pad loglalja el a szoba közepéi. A bulor mind romáa stílű, a valamennyi köst lepsessbsAtlabb egy gyönyörű faragott láda. Legbelsőbb szobája ö lelségének a dolgozó szoba. Ablakai a tora nyílnak, a elölte ssélss, nsgy larriss van, sbonaaa pompás kilátás nyílik a pozsonyi városhására, a lalu templomára, oldalt meg a kiállítás tömérdek épületeinek változatos tornysi éa kupolát látssanak. Ez s szoba dua laragáau, pompásan megkonstraált tölgyta-és mahagoni-mennyesetet kap, amely egymagában 5200 koronába kerül Gyönyörűen faragott bulorsat keiül ide ia, különösen ssépek a tara\' gott esékek, faragott bőrből való támlával és üléssel, továbbá nsgyon szép egy hosasabb pad, msga», faragott hátfallal s a király irösstala, A szoba keskeny oldalán itt is kőből faragon, Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 16. szám (». lap.) 1896. február faö 18-in ési rfflrijjTragTflll\'ie^ A nagy kanizsai fördí" részvény társaság közgyűlése,__ és fi azt bölcsen használta fel. Caak igy létesül-1 Március 1-én: A Déjzalai takarékpénztárral ezye hetdiazaná\|y alaprsvó deo percéftélálduita,—------1________________ S ha aai, életben maradt pályatársai éa tisz [ . 8-án : lelfii mégis arra gondolnak^ bogy á\' legnagyobb ■agyar pomologusoak más maradandó emléket is állítsunk, teaszfik esi aaért,mert tudjuk, érezzük, hogy sokkal, nagyon sokkal tartósunk át ...»..-. w _ — _ elhányt emlékének. Meg akarjak mutatni, meg! HÍREK* kall mnialnnnk, bogy önzetlen, egyedül a közjó-1 ért éli fiát a magyar nemzet meg tndja becsülni és emlékének asegésa világ, a nyilvánosság előttj köt áldoini kíván\' I fog szolgálni, hogy még nagyobb Ogyaaerelrttet goaággnl iparkodjék hiratttát bftWwj paaia Hmatalá.. A nagj-kaaiwsi ro jnaikisérő személyzet által rendeseit mulatság alkalmival grtf Féstetich TassilO B Irtot adományozott; a \\Ssabómnnkások ssakeiylete* mulatságán pedig még a követkexö telülnaeiéSek eszközöltetlek ; Moger Károly t trt, Sőfétreme Géza 1 fH, Tóth Lajos t trt, Horváth András 50 kr<j mely adomány illetve..felűlflsetésért na illető rendezőségek koszssetflkét nvilvánitják. ~ Ipartest A let megalakaláaa Zala Szent-Gróion as iparteatfileiét folyó kő It-éa mej-alakitották. Elnökké: ,Pranger György építő-mestert választották. MIMI Atl ma ember T Vegyileg lei-szilárd éa él léfneaiU - IlkiiMág. Deutsch Soma marczin* 1 én \| házasságot 1MSEL Teréz kisasszony nyal \' Nagy-Kanizsán. Emlékét óhajtunk emelni tékát a hazafiúi eré- \' — As Irmelalmtl és snávéasetl kér ma nyékben oly kiváló Bereeki Máténsk, a munkaj vasárnap délután rendezi sí első tOptttrü előemberének, a gyflmőlcaéaret leikent apostolának, j ndá«t. A kor minden lehetőt elkövetett, bogy az olyaa emléket és a/.on helyre, mely méltó hozzá előadás tényleg népszerű legyen és mosl-egyedfil I bontva as ember nyolc és aiokboa, a kik aa fi- áldásos életének legtöb-\' a közönségen áll, hogy az előadás ezen jellege j elem bél áll. Egy 7Ü klgr salyo normális ember bet köesönbetnek, a kik az Ö működését ismerik j» látogatottság által még inkább kidomborodjék ben van 44 klgr,. éleny, mely rendét körűimé-éa méitányolni ia tadjCk. 1 éa hogy a hasonló szórakozások a napirenden ayea 28 köbméter (ért foglalna el. Van bonne Adakoznak a nemes célra, ki mennyit képes!, maradjanak." A műsor fcsseálliiásánál azon eiv ezenfelül 7 klgr. bydrogén, melylyel subád ál-Ne hiányozzék a jómódú adománya mellől ajiariaiott izem előtt, bogy ex a közönség míndeu ]apotban 80 Köbméter tért töltenek be. A töfcbt szegényebb fiHéiJe seai: hiu azö működése — [rétegének kellemes tzórnkoitatásul szolgáljon és] bárom gáz uénsav (1.72 klgr), chlor f0.80 klgr.) nap — mindenkire kiterjedté á\'ditos ■ belépti-díj oly oeekély, hogy a kevésbbé tehe-1 és flaor](0.2 klgr.) Slttírd anyagokba 28 klgr. kitéiátTIgy Teáé áz emlék méiift és kegyelel-1 tr«ek ts rémesei lehelnek a kinálkotó é\'veietnek, Isxén, 80u gr. tolltűr, 100 gr. kin, 1T80 gr. teljés zarándokhelye mindannyionknsk, kik-bál- Őszintén óbajljnk, hogy as irodalmi éa művé- calcinm, 80 gr. kálium, 70 gr. Beirtom, M gr ran Blmoudliaijuk, begy mig <it, tnlndsylinnküTiaetik5rsehéköiimÍVstWéeiééft kffé\|iettéleééee pnagnezlnm ea 45 gr. vas van az emberben N»-• volt I , . \| tea törekvéaét minél nsgyobb siker koronázza.! mss fémek nincsenek as emberi testben, oaab Bodápétten, 18W. evi február 6 én PA: mái előadásnak, mint már jeleztük a műsora {olyan anyagok, melyek nagyon kevésbé kertinek. Rr jfohttberiakv Károly Molnár István a követknö : A. Noiiurno. Lehmsnu Róberttól. — Bérgss aalvaraaopSkák. Nagy vease-VU MügHaSág^^ja. ainS3TOáuttaág elnffia 1\'Mf Klí53jSlt h«gJWtw;TínfMmnlnmnw tf)n.}a, tol\'szárból készült szopókáknt, Aa emlékhiroftiág tagjai: Irán: Eofrichler Emma úrhölgy, Esztergályos meri ba végleg kiirtva nem w, da magértOlva S 1 A IjmtAdotf «rak. 2. A honfoglalás okvetlen Jeaznek. Az orvosok tigyania utóbbi fekete Jóaiet Forster\'Géaa, Fuach Etnil, Q Igócy I UHiiiÜta. IPi^lelülTOW ■ <fr. KffrBM. aiaa iisasafflalrs ^jffCTg M • Károly Győry I-tvan dr Hagara Viktor de=4llfTar népdalok. Énekli aílíbdulmi és művé- tollazáru szopókák a fertőző betegségekel tar llSgaann Kereszlélv. fniWiniTfliilWI, Magyar "fi ^ WKra..- \' jeestik. K baj allén aaoaban könnyl védakesn. flTftrgy. Magyar dái^r MsuUnml fidén. HsláNaás üs.iate rássviltevaitnkaiiral^ ha s siűfrlIHioak n«a végét, mely a Máday IzidorTNiemett W. Ferear, P« Ararin!,,onwro ^t, Sögy Farkat Uttli, ffigyiaUsi iizajba jön, előseteseu megpörkölik, miből azt ifi Kaköaky Oézn dr StíLassv: Znltán umunknak éveken át volt nagyérdemű igezgatója, I lehelne köveikei\'etni, hogy a régi aaldúaág már ■... Tirplaríata rswl knyáaányaayérfp boaa \|svaaradek előtt ismerte a toll lertoaö lényegét, ezss szenvedés t^jfe S6 évei korában meghalt.\' méri B nídóaágaá! ázesSsban volt, hogy a Isd .k A megboldognlt nütalabb éveiben Nagy-Kanizsa j vagy egyéb szárnyast megkojjasztás után - A „ZhIm" naptára: Kebrnóf 20-éa. A nigyksuiiasi TakirékpénaUr részvénytársaság 51, évi rendea kösgy trése. , 27-én: A nagykanizsai eegélyegylel-uö vetkezet évi-rendea köagyülése. gazdagon aláesett kandalló van, amely a meny-nyezeiig ér föl, a kandalló mellett pedig egy kényelmea nyugvó és pihenő helynek lerende-teti, pompásan diaaitett kis fülke. Végre a loiiette-ssoba következik, amely félkör ilakn a már korai gólh-itilben készül. Bordás bűltMatot kap, a falait színesen zománcozott pomelláalai>ufckal rakják ki. . Jí király Moháiban, amint az az épiiésaetf sülnék éa fi tkWgé izlééének w- meglalclr aammi párnázás, aemmi lágyság nincsen, mini a renala-saaoe és neoco boioratban egyterű, azilkrd, kemény, lértiai minden, míut a milyen ás égéaz kötépnír volt. Rogy némileg mágia engedményeket tegyenek a kényelemnek Ja, padokra, saékekre, Műhelyekre lágy párnákat, pompás szövésű sió-nyegeket, gazdag hímzéseket tesznek., A pádi-■eniom se fa, amit a középkorban nem használtak, hanem gyfinyötfi mozaik, melyet drága •lényegekkel a némely belyen pompás bólényél medvebőrökkel takarnak le. Áz ajtók éa bu-orok tarigáss is köaépkori ízlésű és karakterű, s ennek megfelelően nem használnak sehol dom-bormivü faragásokat, hanem mélyiiéaeket, kivá-jésokat. Minden bútor tölgyfából való és sötétre közéletébén igen jélentéket y, mondhatni: hang-adé jzerepei vitt, \| jóizű űödtorával, kIVálö Ml-oldsIuságávaFa társaság lelke Volt mtwhü ll-kalomma1. Valami imrigua fo\'yláu akkor Nagy-\'Kámzsáról Szegedre dü^onállak, honnan évek mnlva ismét visuakérűlt a elfoglalta nálunk előbbi positioját. Da ekkor már teljesen életuntán, tuárnyisegei\'en jött közénk Lelkét megtépTéTfa emberek, testén1 rágódni kezdett a lappangó be-legség. Két év elő\'t a testi betegség annyira megtérté, bogy kénytelen > volt nyugalomba vonulni. Tatára vonnll Vissza, hol f. é. ftbr. 15-ikén örök nyugalomba lért. Bennea kegyes-.tsnitórend egy valóban kiváló, s nagy szereplésre hivatott [ költőnk trt rendkívül elismerő e\'őeeét, melyet rendlanot veszített. levél alakjában intésatt a aaertébös. A kiket ér- titksly alOllaatéii fslhiráanktt kaphatnak megpörkölték, sőt ezen szokás még Jelenleg ia Armatt Aé végéss várea beilerütetén találtatott egy ténezooskán lóggu ,jou-jou"-kból álló éksaeraoake, aki ekbes való ^Jtliíjdonjogát. igazolni képes, aat a törvényes időn Beül a rendőrkapitányt hivatalnál n híva-titós órák alatt átveheti. Nagy-KantaaSs, ISMk febr. hó 18-áo. A rendőrkapitányság. [T— TTJ ktfnyT. Szilágyi (iyula elbeisélő tollából legközelebb egy kötet rmia, beszélyke hagyja el a sajtót 19—12 iv terjedelemben) A könyv czíme: Mocsár: A kötethez Ábrányi Emil kivéló NjrUtánss nyugtáiéi A UUgykanizsai , irodalom-, és., .jy.üyfnmijkör folyó hó lo-án tartóit hangveriényeslaatmivij s kftr zené alapja javára lelűlfiaettek : gról Festetics Tassi\'o & irt, VidojL Samuné 5 Irt. (loldsóhmied Jákő 8 frt N. N.8 frt, Hosenleld JdzaeL 2 frt. 50 kr., Dentsoh Jöuef (Kámshásay 2 frt, üaideokar Antalné 2 frt, Vécsey Zsigmond 2 irt, Qrűnbui Henrik 2 frt, dr.- Szekeree Józsii 1 Irt 60 kr., Marion Ignác 1 frt, Wuutl Lijosné 1 Irt, dr. Pachinger Alajos 1 Irt, dr. Vörös Cirill 1 frt, Krippl Jó aef 1 frt, Simon Gábor 1 frt N. 60 kr., Nagy Sándor » eaer- ifitől Budapest Köapon\'i Sajtóiioda szerkesztő aége (Hósss-ntcs HO^A lúaáló tehalaégA ití»tóL legköaelebb ml ia egy mutatványt ItfitiQnk. , - Halál kártfáiás kéaksm (éréber Gyula 26 éves aranyodl laVóe asztalos segéd t&bb társával beizélge.ett, Egyikük azt inditvasyoata, hogy kártyáménak j eszel aa időt ellöllhetik, Játszás kőiben Oréber peebben voit éa a lölött boaiankodva, egyik kártyái Izgatottan vágta aa asztalra éa földre bukóit. Táriai megijedtek éa , X. Y! I szétfutottak. Ulóbb orvosért küldtek, kl asysaél-60 kr; hötéat konstatált. Ai életerfis, egéaaiséges legény 80 kr,, N. összesen 35 frt 60 kr. A. szíves felűlflaetöknek lpár pere alatt meghalt, ez uton mond köszönetet a kör elnöksége. — Gycrmaekgyllkaa amjra. Dórnyei Ko- — Felolvasás C\'sákleruyán. A csáktor i sália 18 évei bijidon, öavegy gról Battháoy nyai keresk. iljus, önképző egyletének vasárnapi liedöné kusiányi lakna saolgátatában álló majo-ereszlik be, caak a faragásokban éa azok körül I eetélyén Kárpáti Marti a nagykanizsai felső kei roanfi, egy kii leánykái szilit és nem tudván leesnek egyea helyeken aranyoiáaok. A király Szobáinak összes terveit,1 a szohsdi-saitések, mennyezetek, bútorok rajzait mind Aipár Ignác műépitéia, a történelmi épületcsoport nagytudáan megteremtője készítette. Ö maga terveaett éa rajzolt mit nen egyes darabot, s a kivitelt is mindenben magyar iparosokra és resk. iskola tanára nagy letsséasel logadofl fel-! meg-iopisini, egyli kocsimét kérte erre föl. — olvasási tartott a nök tudományos ciritnnipució-1A majorban lukodalmat,öltek, a hová aa ömui .járói. A felolvasó lendületes bevezelée ulun mél- j cseledség egybegyűlt. Dörnyei Rozi egyedül látva latlu Wlanict Gyula közoktatásügyi miniszternek magát, kis Irányát megfojtotta éa bogy jobban a nők tudományos emancipációját illető inléike megbizonyosodjék a haláláról, ai ártatlan gyér-dését éa a történelemből és az irodalomból veti mek fejét aa asaia hoi varia a így temette cl a számos, találó példával mulatta ki, hogy a nők j trágya kötgé; a mint ha miaeai történi volna, művészekre bizták, ugy hogy a király szobáiban képesek ii, méltók is a tudományoa pályák be- elment a lakodalmas báabá éa reggelig mulatót\'. egy atomnyi se less kűtaö országból va\'ó. A belső kiépítést és vakolást NéUschloes Ödön vállilla el, a leslést Glsser Jánosra Listák, «z asslaloi mnnkát, famennyezeteket, sjtókat Micbel Alajos iszlalos-mesierre. A szol rárz- és faragó mnnkát Ljnger Ignác stol rász végzi; a bnlo rokat Ctepraghy János, Micbel- Alajos, Ki nigi Iiidor, Bitó és Seiffert budapasti és Lengyel testvérek szegedi bu\'orgyároeok készítik. As üvegfeslC-mubkát Rólh Mikra állüja li, a iző oyrgeket, i<Öveteket pedig Mérőgyárban készítik. töltésére. A felolvasást küvelő lelkes éljenzés \| Másnap észrevették az welet, a katóaág letar-utáu. Kopjdr Sándor az egyeaület nevében crüsi lóztatta és a bűutető bíróságnak átadta, babérkoszorút nyujiott at a felolvasónak .,nson \| — TAa Zala-Koiipányban f. hó 18-áo Steiner lelkes törekvéseid, mélylyel a kerrskedfi ifjúság Salamon lakbáss éjjel 1 órakor kigyúlt éa ugy ban a hazafiságot és uemieti kulltfftt- terjeszti.\'j e/, valamint a szomszédos 4 lakbáa, 3 pajta, 3 A felolvasái után Kopjiir SdtidoA, Gubánji „osj istálló, több szulniakazsllsl a lángok martaléka ingyilltor\' ciuiü mtno\'ógjál adia elő, melylyel leti. Az uliás körűi munkálkodók közül lóbben nagy leis/ést vrátolt. A monologol hajniliii tarló j izenvedtek kisebb-nigyobb sérüléseket. A kár mulatság követte, miközben Biichrach GySzö az mii tegy 1500 frt. Biztosítva kevés volt, egyesület derék \|\|giöl<e s kerü l felkötiöntfii j Kdlsen>téle Plioiiograph. Az újkor nagybécikereki mondod a feloliáióii, ki megköszönte a kilfin-jegyik legérdekesebb találmánya as Ediaoa-lée Kelést, mely reki — ugyn.pnd -\' Lutdilá ul\'pbi nogripli rövid időig városunkban létbáiA Zak 16. «im (4 kp.) Msn-Kamm. vasárnap. Esea beatélőgép rendkívül büen adja viasza azI ölel a barnán, baki énekét éa beszédét, «gy bnjy » K«lipiA«fg »f \| révei.\' harmadfelot lóságee hangversenyen rétT-sagát "UlbaTé aj vételig Ka már 6~étkéldlé ......yféle házban.- 1856. február hó ))4a [ölel a barnán, bak jós csizmaszárára csap tenye ö nép-antiquariumából pietással összegyűjtőit; a )t rikkant jóked- j n melyeket nem assbad lulszigoruan mi^gbirtlBt _ -_____M_____ _ er^e.tinekLimert könnyen kiv elközteltteljflfc: ereftetiaágéSgF^ „Főtéren" Pollftk-féle házban.-- nevezett\' népszokásokat, s életet akar adni sj minek azután Szelestey szerint az lenne az ered- __~ U flagyar osztály sorajáték. Első „nép jellemző kifejezéséinek," áltslánóaitsni akarjs ménye, hogy meg lévén hamisítva az alap, torz oaatálya sorsjegyeknek a 11. osztályra való meg- a jól átgondolt lájssavskst, idézzük továbbá szokst, sarjak lakadnak bplöle."7) tiltása a sorsjegyeken jelzett elánisitóknál, kik"- s nézzük azt a világot, mdyben Szelestey mozog: Itt adok egy pár hsmisitstlsn hajtást Szelestey "fi a sorsjegy vásároltatott, sí 1. oszt; sorsjegy;„a hol a magyar taente az átkonyég, az úristen szerint: vieaiaszoig>l tatása és n megújítási dij — 1 egész varrta, teméntelen aranygombok a csillagok rajta, „Varjen mq az isten-áyila\'v ,.Vakaljon meg sorsjegy » frt, — 1 léi: 10 frt, — egy lised:ja lehér hold a bokréta - s igy terité nvakába az apád", „Takarodj ki, hord et az irhádat,-z trt, — és egy huszad I frt, — befizetésé vei\| egy kedves betyárjának; a hol a hármát csillag- világos, hogy belém veszned kellett." „Hej eh fújja\' legkésőbb március 1-éig eszkösleadö. As f. ha-; sírás, a bolygólüz lakókerék, a fstuderék levéf-j kutya járja." „Avagy verbuqg! lollulj ki, mart sásnál ki asm sorsolt, mind három da^á\'yrajszinyes, sz utca kanyarékos, a kislány osála-jhozzád vágom á pipám!" . érvényes teljes sorsjegyek megújításának szűk ifintos kis pöttöm, virággyöngy, hócsillag, tnrbulva, ... . kül a 11. és III. osztályban is részi vesznek ;oly tnudtrka, selyme pWés-ttr^ lepetár. a Eöl at A hsUrénldékl erélkbél ui Alléit legé,l5\' hsklós csizmában vagy karszsimban cse- A legjobb szándék melleit ezt művelte s figyel. ...____4 . ,\|velüK cseperka kalapot visel, olykor, telenkesí meatetések figyelembe nem vétele, a kritikát itte- wigymasasi tavasai teles aia «J»"lj bocskort > ha zólás étendó étnap kélekólál, a kis töjeg, Szelesteynel, éa a többi költőknél ia, kik s Reeeaberg JAxarf, MM, Mirrémmegyr, j bscza lánynak, a ki_ száját csuporgatja, a kari-\' népies téren működtek. A költök ugyani* azi Ogyes, képviseletre alkalmas urak tartós m"i1 ölelgeti; lm neki ándorodik, mindent öss- hitték, hogy azon a téren, hol Petőfi mosgott, alkalmazást találnak magas jutalék mellett, f"\'1^\'!.^ n®ki a j usgv^kerekellogoakdérni • mertPelófirólal- ____^8-r \' .ibort kmyahntja, míg a pajtása elölte eklendez;]lalában az toll-fillecjedve, bogy nem tanult, a Eionyoen részesülnek bank- és biztosítási 8X)vei mjnl a iÜS;a j^a szikrákat hány ebenjába,! már életében is as ő fellépte, működése oly monda sisfcmsbsHsk Ajánlatokat „Bécsi bsnkháí" cim\' meri szerelem gondja siaereg, keresgél, tevén a \| szerü honjalybá volt burkolvs. De ha I\'etőfi itatott továbbit Dukes M hirdetési irodája Bécs sürgcszála egy, dea zzeretője ketiö-három, mindez I lését tanulmányaival fiatalkorában nem ísIIbq I WotfTSlfa I H -~~------razt sem "tirdja bányi-báliyl, s ineglassúdnuk aimilolla, pólolla uzokat később. Ö génié volt még a. - _____s-sr^r ihokáuolf JFilágbanHnozog; t toölTuJ^lJejé^ Olvasói azonban, meri költeményéi oly .V - • Hoy s\' «öbúríklik.\' az ulál. hópárnák födik, azanaazerte \| könnyen lelloghatók. megerthetök, tiszta érzelműek ■sereness istennőjén k alapi 14 Budapestről ^j^-^onknal^^^ " [sranyináringók és budn-buda bácsk röpdösnek ; mégis szépek . tollak, gondolták, Ilyet miiapró szeszélym zarty kltürkéaz-: ft \|r ^-----^l...^----i^u-S^. . \| —---------- násznép , ■ .: .._,,•_ .lu gi\'inwiiínH.t-:a hol az örömanya kákonpfflésmhában jár, s á\'balhllunt ITOTrirTfiny lóvább rejleazléee he aeisiiSBSi, etiaisns peran ■sgyaronsagnsa egy i násznén kálinköval hajigál, s ha jó kedve csín- lyett és nemesbbitése helyeU as anyag Oaazebal- fit]e dáTom. lnjetia. )nrozsa rótt u erpdmény ; a népiesía tájsaavak kor, as 60 es távolsaO ttlva: Ká^rJamm^tmámegyé^k Z IST _ _ ?En^ 1.11.1.1.-., t^lfí 1.^\'miiilj .Tlkl^. éa ponaaJ^ban kajlák keíesnl kövelOi. ü hr!l\',czinege,d1m-dom-deiiede, bejerialom. kanyarintom,! Mindent dalfbrmábe öntenek a kor kOtUU. ^ P i ! gyuha-gyuha-gyuharem: minden viszonyban dalt IQmve s S? ^ "T.\'IT t^,*** ^\'! S ichál nagyreszét-igen ügyesen Isze- Wotl csillaghullással, bárányfelhővel, s mit én ^ ÉgjQjtve azon tájsuvsftak, a melyek^ bizony gg ! ---------- 5 y igen érthetünk^eg, a mélyek által lájkfinázettéP * \' ] nép leErt különféle ^em-nyilvánulásait. .........."ALn^ meg sau^^T^^ Já- " ^ \' dlogadolt szóknak is postakocsi Kántor-Jánosiba bedöcögött, vak^1^^^ = Ö o«,á.y.on,á,ék legutóbbi bimázán,-^ van bonyolulva a n nás kisorsolt 60.000 koronás nyeremény. Keveset! SS: falaáak egy 15 tagból álló íársaságá. megbízta ÍJS^íftf ^ kivül s hamisan élt legyen Károlynál aorajogyeke. »éOrol\|on. A v,Ilinrely idékie8 fezésscl. Végire járni, mii tar megrendelt egy bnszadokba le osstot I, osst • , . \' - , _ , . , _5 . j., , •aéaa aorsieível ma\'vakljől a táasasáa «imWrik. U01®"1\' ^ lurlJ* méUónak ^feradságra. Példán! egeas sorsjegye), me yeznoi a tarassag minaegytae pz ,, „„.,; ielzA . tr,nniul(nnl mAi,el Ka i.\\l i Szeleateyről, mint al-rsiáró a hold nyarába. Hffi mindegy, akár helyén liiMMMlMMaiMriM ez a tiszai jelző: körmönfont, melyet ha jól emlékszem reá, Helmenczy hozott he az irodalomba és jól, gonddal készüllet, derekasan bevég-zeltet jelent, róla körüíbelöl ellenkező érielemben használtatik: átvett egyet-egyet. Egy buszadot a poetamester maga szamára tartott meg, négy bnazadot pedig mint az ettani református egyház gondnoka, essen hitközségnek • ajándékozott. A megrendelt sorsjegyet, melynek százan 22,656 volt, aa oaa-tályaorsjéték hozásán 60.000 koronás nyeremény-ayal kihusták; Ungntól értetődik, líogy az anap, melyen a aaerancse-hir s Kiotor-Jáaostak tudo-gsHÉis jiiimi. isiiah nmisinnniii fniHliimi TTT\' asen esea esemény nemcsak az 0 igénytelen, Tudtommal azonban >kltrmönlonl< valami! egyeserű élelsorsukban jelent nagy változás1,-de, bonyodalinuat teáz, például körmOnlont dologi moat már egy régi hő óhajtásukat ia megváló- j nehéz elvégezni, Vagy más értelme sáémitó, azsg sithslják, t.T as ugyancsak tekintélyes összegbea spekuláló ; legjobban igy lejezhetnők ki- \'Hfikus • részesült hitközségnek iskolát emelhetnek. Így]Azaz Saelestev est mondja: .hanezut, számító e\| tehát aa osslályaurgjáték ezúttal egy magasztos világ ael/cas itsMiiUk M krWI 14 tsrlal M krlg mttérsakiat — Mtauiat f»k«is, Mér satass Hsaasbsqt^stys* 36 kitti 1< trt 06 kiig mát...... itat shaa, esikss, ksekisett, mtattaott, éaznaat stb, (mlntety 140 különbözei alaÍMg, J000 min és aria-■ássUsa stb. a mBgrsndéU:(ta aastakér is váaasa-Iszeíi a káa^aa aaiUUvs mimikát gsetMsséallénl klll i lisilkwg G. («. Is ktr. advsri ssüUtt) •elyeasgf éra MHahbaa. Bvájcsbs slaastt ts-vslskré 10 krss, levslssl Isavkra o kres bllytg ra-ftsataaéé. Msgsar ajetysa Irt siignsililti ik pooto san sltnUatstask. I ^Körmönfont az egéa/ Vttts. tijat búzni nem saernl Többet hoz, ha rudin wtíui_ — .T-1\'nn.iÜ a uekewl \' jaKiaHh ltj\'rt jHb) ^ \' Irodai berendezés Wertlwim-, pénzszekrény, tröaaz-talok, gabona normalmérteg s. a t. vagy egészben, vagy darabonként jutányos áron éledő Czim s kladO hivatalban knhnr céll mozditott elö. CSARNOK lialMtey LAsiló (Mjrutáa.) Irta: lastergáljroa Agaatoa Így Sselestey is Míg azonban Petőfi költéssete sz egész nép érzelmeit, eszméit akarja kifejezni költészetében, s egész természetességgel ki\'is fejezi, sddig ő specializál. Azt írja ugyanis a „Kemenesi Czimbalom\'(-ban, annak előszavá ban: ,,az itt összegyűjtőit kőkemények nem mások, mint egyes sugárkák nagy részt azon nép életéből, mely. Vasmegyének ,,Kemenes" nevezet algfi ismert részét lakjaul) -Vagy egy tán sajtóhibából mit tesz Erdélyi. [.Hasonlóan az igen tökéletes munka, tudás vég-, hezvivésére szóló „Isten igazában" népi kilrje \| zésnek ugyancsak ö ímmel-ámmal, szegriil-végröl féle értelmet tulajdonit e szavakkal: -Nem caak amúgy, isten igazábu. Derekasan állt ne a munkába\') Változtassuk csak meg az inlerpuncliol e vers-I ben: •Kein csak amúgy, latén isazába Derekasan állt be a niunkába.s\'] Azaz uemesak iinmel ámmal, hanem isten igazába derekasan kezdeti dolgozni. De most menjünk ezen kitérés után tovább \| Szelcsley a „Falu pacsirlájá"-ban ajánlja, hogy ne gyengilsfik azon népies alapot, melyet költészetünk tovább fejlesztésére szükségesnek tart, melyre építeni akarunk, lulszigoru íztéstuni logal Dr. Felelőe szsrkesztő: LáKI KNIL Laptulajdonos és kiadós iichkl rCLOr. •Tehát abban van hibája, hogy elkűlönőz, mintha mak 4llal Hadd \'é«unk egypár példiT, meljckol nem ugy Magyarországhoz tartoznék Kemenes, ■--— Tovább folytalva , eredeti fajtánk megérdemli, hogyxölté mint más vidéke az országnak pWig! . " \' II . szelére figyelmet fordítsunk: ismerjük kedélyes gondolatai!, becsületes szívét szilsjságában ugy, nini a szerelem enyelgő örömeinél, hogy egyel \') ,Kmmwi 1 /mibalom" ltMM. ILkiadás. Előszó. 1 iKeinenesi (\'zimbalom előszó. ISIM. II. k. \') Dr, Hzéchy Károly: „Danada Uyőzó.* Kolosvár 1800. iH oldal. \') >Leinijabb Magjar l,yra« Budapesti Htetule V. 130. Erdélyi János 1850. V 1 ,A l;egujabb Magjar l.yra* 18&0. Itud. Hzemle SHtl. V. kötet •j Az itl idézett Iheoria Szelcstev L „l-\'alu l\'a-osirlá\'-jából van véve. Klőeró 1SM. Peyl, C A B Al slinasri allUléaksUss OM(\\U\|f ogtisstltóaxnr • KALODONT SOK MILLIO-s kipróbált Is Ustes, I saar agéasségas ésaséyfagak fwalarllilra idsnütt kapható \') Arany Jánoa >lmnvok> \| Budapest 1890. Itáth Mór.) 1 prózai dolgozatai II. kötet (H«r»KtnluB, vasárnap. Zali. 18. szám. (8 lap.) 1836. február hó M-áo Ml 68 l-l Árverési hirdetmény. A leienyei kir. járásbíróság mint tkvi bátélág köíiiirré tssai, bogy Zelemegye ÖBae«itell árra-táraaak Varga Jót tel ée Varga Kaií min) néhai V»rf Jáassf ftrököséi egyedatai lekóanlr állani j 13 Irt 01 kr. léha ennek 1891. július 1=IÖI járó 0$ káma\'ai, Irt 10 kr. per, b frt 70 kr. vég-rebajtás kérelmi a 6 irt 84 kr. rauttali költségek iránti égrrba\|Ut»Í\' ügyében a nagykanizaai kir. iBrrénysaék a lateiiyti járáaLíróeág terület én lekvé a< egyedutai 33. »»• tjkbra A 1. 9—16.1 aorta. ingatlanok a 30 a. líra. ingatlanon épllt t végre hajtant saenwdettrk talajdonát ké-pttt 10 nép-ara. kéa 1103 Irt vételárban aal ggyadatai kuaségbiró házánál I IMM. ávl neárelus lié !•. napján » d e. «rakar megtartandó nyilvános Arveréaea a udalnl log; és padig a 39/a es 600 a brsa. Ingatlanok u. 16, alsil Varga Józ-elné Dávid Juli javara bekeb-lesett szolgnlmijog épség lián hagyásával, Kikiáltaai ar a lantabb kitett tiecaár. Arvéreieiki yánók tanoznak a beosár 10, at kiaapénaben vagy óvadeukép) papírban a kiküldött keséhez letenni. Kelt I .előnyén, s kir. jbság mint tkvi haló-tágnál 1891 évi decaamher hé U napján,— NtJNKOVICS, ... ...r ----------kir. aljbiró. Az éfeÜMR többé soha aaaa Jée aag aa a ritka alkalan, légy eaak I MM kr.érl kagkatjak aag a gyéaytrg tiapaMaalayt IS ért I la Aakar^aaaatatr zaaMra. 3 ál peeásaee Já<-, 3 ért jatatttea 50 kr- t áaaa artsy atáaaala pia-CÖJinc; I ért afmajr Itiaa a/ár* Mai liDéaáattal iOaUaakkal; 1 Igaa eaáp afit aaltA; I darab tnaUgomb armayaiáaaat Maé é M praktikai tátttr ar Aaber reaaatatr árával IMM brba tarai. Ssitkáldit etánvütel aa éra-rakUr Utal ALFRÉD FISCHBR, Wlaa, L, Adlergaaae 11 Mag aaa hlallárt vlaaaadaa a páeat. H 4— I SCHICHT\'-íür;. kaláaáglltg kafagyaaM vMHw Igaa Ját aaérttett * ^ kttaaáen ttsattt \' UgtatartkaHbb a has— álstbea Tiaitaiáaáen éa arul—tlaaaaaáér* a heae* ée ruháknál kezesség váll illetik Egyaltalá0 a legjobb a léttwö aziossappannk köadtt. lg; kísérletet aaakl aaaa fog magfcáaal. Kapható a l»gifll>b dalai1 Qalatben, Magf-Kanizaan : SCUWARZ éa TAUBKR eégaél. oooooooco Herzl D. 0000 • éaanAtt W >000000000000000DOOOOOOOO KTam. •xéd.mlggém I Mindenkire néava Igrn érdeken é« tanulaáto. 8 XX fegteekakal astsme, maiy már 30 v óla Insnáll, aiakkae lataát 191 á\' aaáa -alatt- aaabadalaial nyárt rugany-fogak ( Ml.liláeára, aal/ alajen aildlgll találnál. Látható M Eaaliaáa, rátéraa ^gaPáyMla bátUa, talaáunp\'aa. Q Q aul eaaakaa. Q------—_ -........ illfrP\'M "\'-""" unzsr O Edison-féle PHONOGRAPH Ö vagr a világhírű BESZÉLŐGÉP. . ----- A UfUraaaWi aparákkal, epesalUkkel, aaéaeklaiitkal, vIMlt OOIi-NZDRS karlmn. _ Eifi Phsségraph meglepi ia fllálnrljt atlailaa záraknzárál a I kaaáasáesrt mart aiuéaaaaaá ének- áa htaaádaek vtaaaaadáae, a. n. s Xx MÜ Fogak, a naw • vm-.., valaalat javltaaak aákáuy * w éra alatt alkkaillalaak. Mlndan /ogarvoal maiét O A r\|jéalaa ailklli. Árak alnékaltak. — ti Ital. r» X Balkaalkarn-airaaaa SÍ. M S—I 00 ^OOOOOOOOOO 00008 §oo< PeresztbeosUlet, Bsjarió, Zaidónő, Qoldatain Számi atb. aj attdaiabak oly tiaala, ka ta maagil,koi]r aáétg nag Mladaaklt iMuiiUtkaaJtatt. Eerjük a nagyérdemű koailueég amvca imrtfogáaát. X 00000000000000000000000 OROSZ SZÉPÍTŐ különlegességek. G RIES, orosz császári udvari szállító. WSZKTA—Bfia; f., Imi»i«usp 1 (I. K.) Egászzégojyl blzoftaág állal maQVftagllva. VEIU-CEEUE bdr-konzarváló szer. Ciláafl, tel\|esen ártalaatlaa caaaia. lioiiui, kliállkápaeii kauaoa a bér zairfénye la áréeseége ellen; a kért vakító tebérré varáiel\|a, a ráncok le teéék kápaéééaál Bagakadályasaa ia aarWja aa arraala éalalaa frlaaaaáiát. A „Vasas Crésit" Urlalaiaa aaaa nlrneaV anyagot, aeárt tolta aaa avaao<lik a aa év ia nap báraaty mkábtaf aladáa árulaa uálklil alkalaulialé. Ára Z loriaL 28 II-I MM IWOf—MfH IMflft 3M arany- éá etielérem át dlizéktevéltet kitüntetve! „Maenla" tmlfépép airlaa-vlrá-nkMI, t virágáé, áua are-taia al-iaaéé aaaáraéaMe, Ugy aa arcúak it ayakaas, mint kiaeek áa karoknak gyéaytrC lágyáétól ia aárváay-Mart Uaalaaáaal kiTeaéaSa: a Mr aliidan Iréitiiglt ia lolloatágál nag • aaáattll. ára 1 frt nVaceate" <lit> fai/ikaa/ anktaln laljaaaa ártalaatlaa. áa álkatk, arcotk it Iglakatk taip tar-■átealta réeaatalal kélatiliile ; villámot lány atlltH la taralanalaa tzlnbtli téalk fal 11 iitplg It tapadva ■arad a Mnia ára I f r I 10 k r. ..ralfikaar kaakaanel kajan pearé" a btjtua névaaaláaira áa tptii larlátárt. — i bújnia ftltáUt tta eatkaigea. a iiilkál ia aiadaa Vjniaatk a kiránt forma adkaíé. < Ara 71 krajaár. gattalaklalépar\' fekir-, róaaa-át orina tnlukee, lartéaaa áa iaart-vittaaél tapad n a bérpak laraáaaataa lágyliget kSIcattaát, Ara 1 Irt \'iO kr. Paaaeaoaal együtt I frt fiO kr. „Trla«c«ta" kllftaékajeávtaaUI itar, aréelU a kalgyDkarakal t taljaaen aMgakadályoaaa a korpakipeoéiel. Ara I frt HO krajcár Mlraiuae véceáaio\' ha\|feel«, fakata áa baraa. A ka\| aaaa eeerval fettve, é kiUg It angUrtla a zgínét áa táljáé leketetlaa a allegea Cátéat "1 tarmtomtm ntaUI nagkUIVutiOa-tatai. Ara 8 frt 60 kr. ■arMly Crtvaee. Ára 80 krtjtár. Egyedüli raktár NAGY-KANIZSÁN: KREINBR GYULA. RUSTON, PROCTOR & Co. Ltd. Itnealal (angel) gépgyár v egá r k á p v l aa l éa ég aá 1. ilisiriitii kapkaték a ItgklIStákk atelirketlen eaerkaaetá aegal ■aantaacanyak áa géttaéplék M M-l it etakla lU ktpktlók a vllágklrS tsaUétlaaten Exaaatar gótoaáplflyépek káayáktáagalyak tükál, katiáa tltallté tterkea.lld, állilkalánaalályoaú kaagarral Ka Idii aaarlat aaak a világ ttgjakk \|ézoatpltl Iltiaatra.aavabaa aaállllkalaak káayéktaaiaíyaa gUaetiplékal la. OOirODHD fi tt I 8 K r I I. Ugyanitt raaéalkalOk aag a vtlágklré magánjáró gézuaégUgépeá. A Jltl gépe.\' ^ Nagy válaaalik »tlmakmtaloH, j\'<liv/i!/i(/(is"k!<tpi4gJi>rk, latprM;, ttlétuti jfijtfk, mínaijyiljlSk, rctSi/fyck, timtUo rMkt IhiMktamu xnotók, araárdréb, fli1»/d ia //(tfdiwllw, kűHMfnllnulók, valaalat nladaa f/fw/Wyt yfyxk a r&kütSkbfa ét iáé lotiiütttHUftj»tkbtH. + ÁrjagyaikktlTa\' lauaenl eaakkavágé Mvllágotliátaal it tetfkaaatal káttaigiel d(jaaataaaa melgálaitk. \\ f Latalak ctlnntiidék: MUSTON, PAQCTUh <t pvlaaláaégt BmUpaat, Ti, Llpét-kárit 3] taáa. "Mt I _ 3M trtty- ét eitiitársa áe élázekltvállel khSatttva l_ éémMéééé éééM »éééi éé«éé« Mi. február M 88 án IhH-hMM, ▼aaáratp gljidaefUs HMI cfesMUbOl M»l»ff T~ alW iimhUl vadoanból\' ,. V \' -g SmeMi atottty l7"000,0e0 #MM4k I ll 1—l-l lr« gyekére, U*t MM I—Itl> darabja uok árai: I tmif sasriat 20 krtil 40 krif í tOO darab 40 krös t«w)i 1 vsgy 100 fajbaa 88 éü , ^ »•«- 1000 , 40 , , I , 100 , M , sjjwt \' >000 . 40 ^ 1 . ÍOŐ - no - 1 ? fíjfi fffalprnlili tisas mktiklsrtljlsl Isricrtl Máté kiimavaa Ulapiril Ml I—wiii niírt i» ssok hitelesek Eua felöl a kiadandó csemeték lomokban nevekedtek i épen asárt g«idag gjíkérsMtal birnak nem euk. tanom biztos fogimsásssk odntt t$r-mésaetflsk, egészségesek, h\'osssft éieiMk ée mif ezenfölül ig4g_ol<MÓk I* A bötartalma, c\'inoa kttlUtéaa ét minden teklatabea tájékoataté nagy iriegyzék kívánatra béraaatvs klléetik. ■ ■ ;--;----^ _. , _______ Nyomatott Fixcliel Fülöp laptulajdonoBuil Nngy\'Kmiizián, 1896. Meghívás. j \| —( * ; A Dél-zalai takarékpénztárral •(yastlt X [ önsegélyző szövetkezet * t folyó évi márezius hó 1 én 4. a 9 árakor lajit helyiségében Úrija J \| XV. rand«« évi £ [KÖZGYŰLÉSÉT,; j mélyre t. özletrészbirtokosokat tisztelettel meghívja jg As ifaxfatóaáf. * l - ——---\' 5 Tárgysorozat: at \|——-1. Á szövetkezeti tinóknak á lefolyt laleú évre «onatko«é fi \| jeltntáae. . _________...•— -..........— ------- 8. A felügyelő bizottságnak a Következeti asámadások éa W \| könyvek 1896. évi úlfilvírsgálatárél jélentése; rmok álapján X f sz igazgatóság és siámsdók felmentése. aa i----8. * társulati kBzlOfiy kijelölése. M 4. Az igazgatóság közöl as alapszabályok 24. f-s értelmé K t ben kilépő Hirsebel Ede elnök és 6 igazgatósági tag éa pedig X t Bettlheim tiyü»ő, Fesselbofer Jósat! lfa, Fi-cbrr. Ignác, dr, X ( HtSier János és Máaiager Jópef arak helyett s\|k vagy agyao- X \| ások, ngysstnta 8 lellgyelő biaottaági tag megválsaatáss. X 1 Kait Nagy Kawiwén, 1898. évi február l»ó iO-én. X 2 Jegyzst: A le\'Ogyelft bizot\'ság által íelQtvia»f«l> vagyon 9 J mérleg a »Ovsikezeii helyiségben bármikor betekinthető. S C-A táres\'si kviayvwtw lujrgjHtt Wt<réizMtu>kosok"ssa«a- X g j\|tlsp)aikt folyó évi február hó 88. éa 29. napjaiba* s ssévet- V g keseii helyiségben átvehetik; s közgyűlés nspján aaavmailspok 8 g ki nem adatnak. [ Magyar Qsztály-Sorsjatékl ! 35007 pénznyeremény 7932000 korona összértékben^, Q Legnagyobb nyeremény p fi TT tüf T T T T h a legkedvezőbb esetben Lá \\X 1 1T1 1 JLl JLi 1 U korona \\ 1 II. OMTÁLY. _tX. . . . 111. OBSTáLT. U H\| Xasáa 1SM mároslms D-14-tg. » OSZtAlyO Vétel-SOrSjegyek Bsiii IMS májas \|\|-N lg Hjmmktj korena korönT" *ll: ."\'TÍ7 ^Vvv SS 1 á 100000 =* 100Ö00 V. V, \'/„ Vsa ljaialomdi] JWOÜOO » 800000 f » 1 60000 - fiOüOft aoi. aaL s a- fca HÉ 1 á" 40000 - 400000 " 40000- 40000 „ /v,7 " í ~ áll I 1, sooooo - 800000 ü 1 " 30000 = 30000 IL ÓS UI- osztály« teUes sors- K-I \\ U 200000 - 800000 K9 iLíl=-.....2MJOOLÍ—7— jegyek áwi: fllj J« iwjj r-„ Í®= iöooo w Vt {, Vm ml. 5" ÍSS* RÍ 1 ionon — lonno —^—_jt- . "\'a—ia—__ «< ( a „ 80000 40ü0t) na 2 ;; 8W0 " ■ 10000 se- as.- I- a - ih J 5 " 10000 • fiOOOO lg g " . 4000 =• 3SOOO Ezen eredeti árakon kivttl II. osztálya \|i\| [ W „ 8000 — 80000 lü 8000 =3 üOOOi) sorsjegyek megrendelésénél ajAalott d9« \\ M„ 6000 _ 804000 t 18 •„ 1000 ■= 1.3000 levu portója- éa Dyaretnéoyjegysék 10® » 2000 =» 800000 100 " 400 •» -40000 dija fejében 26 kr., teljes sorsjegyek J00 „ 1000 - 800000 gg9 860 „ 200 = 178000 msgrsndslésénél pedig ajánlási dii és „ SW - MOOüi StB\| 9000 „ 120 =» 108i\'000 2 nyeremény-jegyzékért 40 kr. köl- »» 10U " - .. Í3ÜÜÖlftMtyftltoettl= 1845555 ° dendfl be. \' 26007 6881000 Az Osztály-Sorsjegyeknek II. osztályra való megújítása az I. osztályú sorsjegynek beküldése és a sorsjegy árának Sg* befizetésével legkésőbb márczius i-ig cszközlendő. Sor-jegyrkel ajánl és szétkttld az összegnek poslanlalv&nyon való előzetes beküldése mellett vagy utánvéttel - HEWTZE KAROLT, Budapest \| Szervita-tér 3. Sürgönyotlm LOTTOHEINTZE BUDAPEST. SierviU-tér 3. 17. szám.- Nagy-Kanizsa, 1896. február 27-én. XXIII. évfolyam. ri-ilin Ottop-IIU Ma. léi MImbM • lap wU—l itmén wmtkmt mtmim kliliplay. HiaMMÍMlmia Mdt IwK keaek-Ml MUfctiili el. IMpMk m kSUete.k ti mm íffti mám én: 10 krajcár. ZALA . Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Karnisai- és dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyesület, as Ipar- éa kársak e-delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-azövetkeaet és a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár éa serfőz őde r. t." kwatdm kUUmgt. ItiééklTsesl; Thiriéi l\|lkt aaapi nőmiiw ABAS Í tm IS km— (I kt — kr.) S barsaa (1 Irl — kij V korosa (1 trt 80 kr.) liriithik jaltaraaaa ■«g\|«lealb Magy-Kaalfláa keieaklal kétszer: Tra«éjniap é« cailtörtölcön. VyUttér iittlsna M kr. BlSaiHak, ihwUl áfáik Fleokei J tarahlMh taltaw ■ tini>(ilk Wii>ilv\|ia\| ke^i ÍW0K A reformpárt diadala. juk át.a város szavaló polgárai önérzaíé-1annak a közakaratnak, mely a város pol-nck, a népfönség- akaratának. A hatalmas gárainaK hatalmas többségében már évek Leírhatatlan az a lelkes ötöm, mely küzdelmek a közvélemény ébresztések j hosszú során át érett s az általános eiégfi-Nagy-Kanizsa város polgárainak szivét minden egyéb tényezője: a vezérlő ^erhek letlenaég izzó kohójában szakadatlanul tiss-dobogtatja. A városi reformpárt minden páratlan lelkesedés^ kitartó szervezési buz-itulva, végre gránitkeménységü összetartássá választókerületben nagy többséggel győzött; 1 pálma-, s sajtó részéről történt felszólalások,J jegecült. minden kerület urnájából az ő jelöltjei ke-[mind, -nriird elmosódó vonások a polgár}" Sokáig, nagyon íökálg tartott míg a fűltek ki diadallal S így a reformpárt győ- ságnak abban_A. telkes tömörülésében,! remények fejlődésének kérlelhetetlen- lo-zehnes lobija a máw. ^alakuld ütésre mely a retormplíH lobógöjSt díadalratgiHja~3v^;ézte~azf a lasal,de biztos << wagitáfaiirntt kfovjrtowt «ww< hr . [juttattál,-, "j ---- 1 munkát, melynek eredmánye a febnsár Méltán örülhetnek, valóban lelkesen élje- Pedig ugyancsak elszánt, ugyancsak dké- j6-iki képviselőválasztás lefolyásában kul-nezhetnek Nagy-Kanizsa polgára?/* mert aj^efédéK és végletekbé menő volt a küz-[minálódott. most győzelemre juttatott lobogó^ a hak- ^fa j pulgát mester- pártja részéről. Meg- F Egy-egy elfojtott, tompa morgás, egy dásnakr a város polgárai jobblétének dadal-jmoKÜtoHak míndetKlfevct, Hogy a diadal- egy kitörés, kissé erőaebb rázkódással: lobogója. Annál diszes bb, , annál tisztelet- ■ nak utj4t vágják. Az alkotmányos jogok reméltóbb, mert ez a polgári önérzetnek, a, gyakorlatánaíTstratégáijából nem igen váló szimptomák, amik rejtőző vulkánt jeleznek. Ilyen volt hosszú éveken át a mi városi löüUlfltfk ylUulut 1 gatták ^ a rtóümeU) pillHJpiuinukau A i k »a ütMftuk talaja.-A* evaum.ziam a hely polgárság közvéleményének igazU-maku-ltis^viseiűt magatartására vonatkozólag ki- látlan díadaljelvénye. Ebben-az impozáns diadalban kifejezésre jutott a polgárság közakarata; kifejezésre jutott az, hogy Nagy-Kanizsa város polgárainak elég volt a tizennyolcévi tes-pedés; hogy torkig vannak azzal a kük-rendszerrel, mely az összeroskadásig meg-korhasztotta köréfrfftnfef] högy lg tenni a város haladását biztosító alapköveket ■ _ . . Ennek aZ" impozáns diadalnak babérait részünkről a legnagyobb készséggel nyújt- adott rendelet ia jdtsterint megmaradt lyel-közel felütődött Stímptomákból-neaicaak gyaníthatta, de bizton láthatta, hogy ebben papiros-malasztnak. & krét eseteket sorol- a talajban erősen érik a—láva, mely kitörve, hatnánk föl erre nérve? neveket említhetnénk, de nekünk ez nem kenyerünk; a denun-ciaciotól undorral fordulunk el; mert abban az erkölcsi elzüllésnek legmagasabb fokát isméijük föl. isz minden, de atiadsi Mű EEŐlfcÖdéfc nek bizonyult azzal a nemes önérzettel szemben, mely Nagy-Kanizsa város polgárait a szavazó urnákhoz, vezette. A szavazó okvetlenül ét fogja temetni at a rendszert, mely mosolyogva, elbizakodottan, az eié-gületlenség fel-felhangzó morajával kacérkodva táncolt az alatta izzó vulkán fölött íme: az első, hatalmasabb eruptio megtörtént február 26-án. A népakarat, a pol-\' gári önérzet fölszakadt, kitört, felülkerekedett hogy fönséges erejével elborítsa, elsöpörje, eltemesse a korhadt állapotokat is majdan urnák hü és fönséges kifejezőivé lettek [sziklává tömörülten, szilárd, megdönthetet- A „ZALA" tárcája. Harradt virágok. — A .ZALA" ondett táraija. — Irta: BalgA 0. Sándor. Nagyságoe asasonyom 1 Pezzgöa palaokok durrogása, vidám fiak bohó dal mellett dőzaöltem át az éjazakát, kiaeé mámoroaaa vaiődtem baaa, ssörköletkor, laka-aemra. AaaUlamon illatos, rózaaaaiott, araovase-gélyes láváikét találtam. Kerekded, apró, finom betűkkel volt tetve mind a négy oldal. ön irta nekem e hosszú, szemrehányó kedves levelei., Az óaaret, hogy vendége voltam, egy komor ködie délután, midőa én fáradtan tértem meg baraagoláaemLÓI, ön ott állt a terraaaon, éa tekintete önfeledten, az elfonnyadt,fakult virágokon, a gyümölcsfákról alápergó leveleken függött A tcrméaseinek e melankolikus végbuoauja, némi szomorúsággal (öltötte el lelkét Ea atka-lommal kiiakadt s némi megvetéssel nyilatkozott ja mai iljuságWd, majd mosolyogva avval vádolt engem is, mit már évek óla hallok iameröaeioi-tftl, bogy érzéketlen, mogorva, hideg ember vagyok. Hirtelen fordulattal ast kérdésié (ölem, vájjon én is azok közé tartozóinké, kik a szerelemről ferde fogalmakat alkotnak, és ezt naivnak ostobának ismerik. £ kérdés oly váratlan jött, bogy én nem birntiu rá azonnal válaszolni, ön zavaromat félreértve, széniemre lobbautá, hegy képtelen volnék lelkesülni, sőt még azt sem hiszi, bogy valaha lelkesültem volna egy ideálért. £11 megígériem akkor, hogy amit ssóvsl nem tudnék elmondani, majd leirom és elkü\'dömönnek. Oly kedvea e szemrehányó levél, malylyel adott szavam beváltására ösztönös, és én még is kétkedve tarlom a tollat a kezemben és aaon gondolkodom, vájjon nem volas-e leghelyesebb egy esépen kigondolt, ügyesen egybefüzött kis históriával elütni e vallomást. Hazudtam már sokszor életemben és az isten tudja, hogy még hányszor kall majd, de most réssiot nem merek, részint hogy kételyeit eloszlassam; nem akarok- Fekete fürtjeim Irijzé egy Jó csomó estisideres hajszál vegyült, sima homlokomat ráaookba saedie az idö és én még is itt hordom lelkem egyik titkoa zugában: első ezerelmem történetéi. Egy bohó tündérálom, egy ragyogó kis gyermekmese, melynek melódiája mellett saöazkelflrtü kis angyalkákat ringatnak el, — Ugy lehet, hogy még Önt ia mötólyra kéaali éa ast mondja rá: ostobaság. Bármiként lesa is, most már elmondom. Régen volt, nagyon régen, alig voltam akkor kilenc éves,.Óit lakiunk a Balaton.meaién egy kedves kW faluban, hol szép rendben busódnak még egymás mellett a fehérre moaaell tiszta házak. Szomszédságunkban\' lakott a nyugalmazott urodnlmi ispáu, Uei^ez Gábor unm. Annyi jóeág, annyi szelídség lakott a hatalmú ember saemeiben, hogy a lagpajkosabb pOrfln Is oaak tiszteléltél haladhatott el mellette, Aa öreg urnák volt agy aranyhajú kis unokája, ki vagy két évvel idősebb, de egy fajjel kisebb veit nálam, Ha reggel iskolába készültem,, át mentám érte, éa megvártam ha \'onnan baaa tértönk. Parányi kis kasét keaambe rejtve, haladtunk tipegve szorosan egymás mellett és igv bőgtek al egymásnak leckéinket, mig az iskola ad varáé be oem fordultunk. Ha a tanító ur kiszólította, én a padban szívszorongva lestem a leányka ajkáról u okos feleletekét éa büaake voltam, ha ót megdicsérte. Ilyenkor otthon megcsókoltam óh Nem mások előtt...... nem. Odahúzódtunk a lélsaer alá. Átöleltem, forró ajkam megérinté aa ö duzzadó piros arcácskáját Lésadó kl wivemat kimondhatatlan érsée tölté be. — Miért, kérdi öh —miért ? Mert ssarettem a kis Sraalket, szerettem szerelemből. forrón, igazán. A kilese éves gyermek kebelébea egy férfi aziv szent hite nőtt naprólnapra hatalmasabbá. . Anyám ba esténkint oda üli ágyam szélén a dagadó párnákra, én gépiesen utána rebegtem aa imát, mielőtt azonban as „aameo\'-tteí bezártam volna, gondolatban még érette ia küldtem egy lobáaat a mindenlia\'óhoz. Minő álmok, remények szövődtek a fejletlen gyermek lelkében a jövőről, boldogságról. BO»ake voltam éa nem mentem többé Ispdásni a templom elé, hsnees ods ültünk a tornác lépee^ljere 6* ugy néeegeitak a dúcban sseretkezö galam-1 Nagy-Kámzsa, attörtök Zala. 17. Mám (9 lap.) 1896. február b« 27 én fen alapját képezze aioknak ax alkotásoknak, miket a város polgárainak jólétén önzetlen jóakaratul csüngő haladó párt: a reformpárt, irt lobogójára. A város polgárságának tévútra non vezethető, könnyen meg nem ejthető lelke belelátott á fejlődő események m élységébe; sokáig tartott sejtelme öntudattá érlelődött; nemcsak megérexte, de tudta is, hogy akaratának kifejezésére, érvényesítésére elérkezett u idők teljessége. A polgárságnak öntudata, önérzetre éb- Eperjetey Gábor, dr. Lőke Emil, Varga Laja», dr. Neaaiedler Antal, Rotimaaa Boidis<ár. Síir-ling Sándor, Süm<tf Kálmán. Póttagok: Farkas rregor János, Sáiviri János, Polin Péier, Ftix Alaiot, ándri Kerene ilj. IV. ksHUtÜm. Rendes tagok: dr. P.ihál Viktor, Csúks Nándor, Csiissadia Jóssef, dr. Tripammer Rezsó, Szegő Gyúlt, dr. Paohiuger Aisjos. Póttagok : Takács Péter, Szabó Jóaaef bábos, Meta József, Mesteri Ferenc, Sveicaer Perese. V. kerületben. Rendes tagok: Remete Gáza, Reinics Lajos, Kreauaa Jóssal ifja Zemiák, ifja Pulay Ferenc, Réti Lajoa. Póttagok: Knanss Láaaló, Benkó Jóssef, Kastner János, Petőimre^ Tollár Jóssef ács. 71 kerületbe. Rendet tagok: Szedlmtyer tUcai át gazdasági érdekei mellett Dániel Ernő oly erélyesen és oly szakavatott alapom? tággal lépett síkra, fagy .míg a legmakacsabb ewnzéki politikusnak sem leket eüene kifogása, A Aagyar .kormány Ausztrtáml másén m ügy érdemében tokkal erélyesebben ét határozottabban lépett fel a magyar érdekek m^ óvása végett, mint ismeretes hatásvjotával ea osetrák képviselőház, amely határozatnak egy-átalán csak alaki jelmitisége van. Oéltalan lennt tékái és csat as osztrák törekvéseknek használna, ka\'a magyar kereskedelmi miniszter már ma, a kvótabiaottságok ötsetülést előtt bővebben nyilatkoznék. Dániel Ernő László, Ki»s Fsrus József, Kovéct Károly tszéki. redett lelke bontotta ki szárnyait reform-1 Hiró, ifjú F«ic< Jóssef (nős Varga Annával) programmjában Örvendetes torábbá at, bogy párt diadalában Buucnm Joisel (nős Krisztián Julival) Póttagok : körülbelül 150 millió forintos vasúti beru- ,,_____m:ra , , N?, Jóssef (Bó* Vsrga Erssável) H«r- jk(Ldtl Ktfü&n felvétele van Matámm. A Abból ax általános, leírhatatlanul lelkes \| jMkJJJ^. Ötvő.nyörgy>4. Krfaslián L nagjfar <m mmtttial. jSveMmeMg* ren* FII. kerületben. Rendes tagok: Pekmaun \| t<oua étkonmoUdáfa, de kttíünöem Hangulatából, mely « diadalt kisérte, megüthette mindenki, megérthették axok is, kik ax eddigi rendszer korhadt épületét támogatják, hogy a reformpárt eltalálta a polgárság lelkében ixxó gondolatokat, jól megérezte szívverését. Azért lett ^nwi ^ ^i wJh^^g^i minin-Nagy-Kanizsa város polgárainak diadal-MM. kereskedelemügyi liássló, Bagpnyai György, Hegedős József, ifjú Hegedűs Gjrorgy, Stesalin Ferenc, Anek Láaalá, l\' ánder György (nőt Stesalin Juliannával) Pót-lagok: Máté< Mss\'ó Marton Jáaos, Gaál Ferenc \'.ttfcMPWé, . " \'--- - " -;-------------\' Városunk polgárai valóban b&szkék lehetnek e diadalukra, mely igaxán ax övék osztatlanul, minden örömével, minden reményével, minden dicsőségével E diadal -dicsősége drága diadém ax ő homlokukon, melyből Nagy-Kanizsa város haladásának, boldogulásának ragyogó suga-áfádnak szét és is kannára van állami pénzügyeinknek as, hogy e kölcsönnel végét vetik at egyet különleges hudgetadóstágoíc rendszerének \| olcsóbb kamatláb SéSk i At iiudemnitá^ fotto-whrw< jw \'litikm, m* lylyel at etternék a legfontosabb át-iam-érdekek bárára a költségvetés tárgyt- megválasztattak a követ- -rat jövő felé. Képviselőkai kexök: \' • » • /. kerületben. Rinde* tsgok; 9iommer Náthán pöetafónök, Sttlay Lajes ügyvéd, Halpbtn Mór, Szívós Imre, Mikote Gésa, dr. Hanoii Zsigmond, Takáca József c«ismsdis, Rothschild Albert. Póttagok: dr. Bród Tivadar, Rits Fsrenez, FeigsUtock Adolf, Kbrács György, B«da István 11. kerületben. Rendes tagúk; Sümegi Ká n<án, Oaiterhnber Láts ó, Jakóby Fülöp, Bnn Samu. Rsinits Jóssef. Póttsgok: OII»p Mór, Gsrtner Vilmos öreg, Dobrovits Milán, Weiesbergerürig-mond. Fehér Pál. tll. kerületben. Ttud-s tagok: Aos Vsudtl, Lók* M- EliháJU \'J^kah,\\högfa miniszter néni bestéit elég ktmerítfon a kiegyezés kérdéséről E tekintetben a magyar kereskedelmi miniszter többet tett, mint sem h&tÜL Az osztrák kormány nyal filggőbm levő tárgyalások közüli a magyar áuam jtoli- Twwftjftr wifáyBS <&- rendkívül turfühnií ST lásál elnyujt/a, ujabb indemnitám javaslat széde — mint a „Peeter Correspondenz" konstatálja, — a legjobb benyotnást gyakorolta nemcsak, a kormánypártra, hanem at ellenzékre is. Ez a beszéd kimerítően ét a külföldet is tifaüágóm mádon felöleli a múgyamállam gazdasági reformjának és elő* rehaláaá, alkotó munkájának egész prog-rammját. A magyar kereskedelmi mjnufiernek nyifaÚMWtn U szám-adása épugy a nagy ^támpontokban, mint a gondosan kidolgozott} ríszletet felvilágositátokban oly világot és tHkető, hogy semmijéle kommentárra sem szorul E programm Jő eredménye és vezéreszméje at, hogy korszerű, reformáló kereskedelmi politikám a lakosság Összes rétegeinek kereset forrásait és jólétét s ezzel Magyarország lidózóképességétgyarapüemi és eiősíteni ..sikerrel törekszik. Az euensék részéről naiv és tényekkel ellenkező kifogás az, terjesztésű tette szükségessé, E javaslat rint a hudg^tpmrisomm $94-. május Bldg tarianpx At eütnték, reméljük, most végre be fogja-látni, hogy a kormánypárt és a nagy szabadelvű többség at orttágban mm engedi, hogy a kisebbség felesleges btaédth özönével ttránnisálja At ellenzék cenk ma- C< ik ufcoz erkölcsi kárt 4l mfktmáitf — iittosabb éitlektibtn az • országot Magatartását a nép érdekei isiápolásának egyámán nem leket mondán«. PüdámJt csak azt aa egyet howtk fal, kogy «s az tüentéki bestéd-manőver megbocsát katlan mádon károsítja egyebek közt a magyar hivatalnoki kari. A kormány M^yanú nagy fáradsággal kivitte, ,hngjf a hivatalnokok flsöléeének felemelésére 3M millió forintot vett fel a költségvetésbe. As ellenték obstrukriója folytán 10.607 magyar állami kúauUuk wn megfosztott • kedvezménytől\', akik a költségvetés réglsget megszavazásáig ü < \'orrespomlemu számítása sserinl hononként hétszázhetvenöt\' tiir forint veszteséget szenvednek. Feleljem e káréri as ellenzék 1 bokát. Beragadtam.í. haragudtam aa időre, mely oly lomhán, sántítvs baktat el fejünk telelt, férfi kívántam lenni teljesen. Hogy rejtegettem sserelmem titkát mindenki Mólt. Egy isben ast kérdésit tőlem ss eayám, miért járok oly sokat Krantkáékbet. Elpirultam és nsm bírtam feleiaL Voltak e szsrelsmnek kinjui ia. Egy alkaloméi aa öreg ur magával vitt beoataket szénagyOj-léskor a meeőre. Szótlan haladtuk as egéas aton, szivemet irtózató* kit marcangolta. Mig Berkes aram a gydiiők kösé vegyüli, mi sgy petreaee árnyában islepedtüak Is. Lábaiak elölt ne vert a vén Bundái; olykor-olykor osallogva kapott a fejünk fölött sQmmögö legyek utáa. Sserettem volna valamit mondani, de valakáay* aeor beleaéatem a leányka tisais, égtsinü sze meibe, elpirultam. Végre még is oaak megembe-reltsm msgsm. - Erssus...... - No mi kallf — Haragszol reám f — Már miért haragudnám ? — De... ugy-e még mindig nálad vaa? - Micsoda? — fit a kép, amit a Vargháék Gyurija adott ■a as iskolában - Kell neked ? - Nem. _ Hát akkor mért kérded? — Tépd fiesaa. _ De aáad csak, olyaa ssáp e- Egy kis ftoeska Mg egy kia leáay. ís olyanok, miat mi kalten. — As, aem én vagyok. — Hát ki? — A Vargháék Gyurija. — Nem igaa, monda a leáayka sirásra késsen. -A- Hát akkor lépd Sstst. — Ne...... ne...... ne itt vsn és darabokra szakította a kis képet. Aa én eaivemből el ssálli kétkedés, féltékenység. Kővetkező évben atyám a városba vitt iakolába. A válás gondolaUra kínos kéteágteeoés is fogolt el. Etbsgyni as éa saépeéges kis ki-rálynőmet, es roasaabb e balálnál. - Illába loporsékoltsB, hiába moadtam, hogy én nem akarok tudóa ember lenni, eeak vittek. Hogy átkoatam ast a prüttkölö, otromba fekete masinát, mely mindig távolabb ragadt üdvömtöl, mennyországomtól. Ott álltam a ooupe sblakáoal, A felkelő nap aranyoa sngsrai on ragyoglak kis falunk karosa tortyáaak énbe-restijén, melybal mindinkább keveaebb ée kevesebbet láthattasi, mig végre a meeeae látóhstar tzürke homályábao teljeeen elanyésaelt Ott álltam a coupe ablakánál ée areomen thrfin peregtek végig a könysk. Karácsonykor bass mssiem látogatóba. Aayám kiiirt sumekkel állt a kia ajtóbaa, maid saaladva jött szekerünkhöz, hogy mielőbb keblére eaorit-hssson. Első saavam Erzsike volt — Beteg szegényke — mondá aayám sirva — már a végit járja. örültan rohantam ál Berkeeékhea. A kia leány ott feküdt a hullámos fehér párnákon, dussadó kis arca egéesen beesett, sápadt volt. zavaros kitt tnemei mélyén beaafillea aa In-gekhen. Aa éa nevem volt ulolló ssava éa sa>el elrepült lelke a sseayonuágba as sagyaiok kösé. A temetés atán meghűltem, lázba estem. Saü-leim éjjel nappal ott. viraaatottak ágyam ssellett. As évbea már nem mentem vitásat a városba. Felgyógyulásom után el«fi utam akbea a kia sirhalomhos vesetelt. mely boldogságomat takarta. Félénk, saótlaa fia lett belőlem, ée kSnyvek kösé temetkezve tőliöttem évekig astbed Időmai, mag lattan feledéebe ború t a gyermekévek ttomon emléke. A iejietlen gyermek lelkába fakadt virágok eüooayadiak, elhervadlak. Noa, nem elég gyermekee, nem kaeagai való aa ? Majd a lőváros aylasgA láaas tajában ajéMet nyertem. Hueeoabárom éves koromban veit má-todszor ssárnysira a tzerelem. A leány nagyon hasonlított a kia Éneikében. Második taerei-ssemben a mnlt emléke éa agy saabb jövö képe ittriMdfttU Szegény voll a leány, a kit saemtem, 6 tartotta el özvegy anyját ama néhány fillérből, mit keeerveeen kereeett meg a varró mibelybsm. Ott ólálkodtam ejteokial a mübtly kapuja elölt éa boldog voltam, hs elkísérhettem basáig. Ká-söbb már teljárhattam boeaájok. A mama aem volt ép valami rokoaeaoavee asaannyság, da § csokoládé cukorkák, oeakbassar kedroeaá tettek előtte engem A leáayka ilyenkor oda ült a gép mellé, bogy szegényes kelengyéit elkéaaitsa. (a ssemben vaU a lámpát\'fogtam, nehogy lefordaljon a sakatolö lármás varrógépről. Nagy-Kanizsa, emitörtök Zala. 17. sdm (& lap.) 1896. február hó V-éa A kiállttá* emlé/ealbuma Pá-1 vésben nem is. csalódtunk, mi természetesen [lát ajjWShr ? — W lAWflft, hogy vannak wyf hmhnáaddcrwm wtpítwct m m- Ufétség teli Ml uuik muA á^bíz^iyftéka,hó&\'itt ii 5 moráltannak nagy hivatott raűvdar, redéves ország k^litásról, lehetőleg ^UiM^zéteá* már nagyon jól ismer-! kik morállal esznek, isznak és alusznak, lenül amaik bezárása vtalí, vagy legalább ts ... ,y i ,\' ,.; . . J. ,.,____.. az ezt követő rövid idő alatt Jülitás egé-\\^\' h<S& eleT ,s okultunk> klknek Öetök> beszélők csupa morál, szére é» részleteire kiterjedő s egyúttal hazánk-1 _ Voltak azonban itt-ott optimisták is, kíkjs a morálból annak a korrumpált kormány-kulturális és közgazdasági viszonyait is is- jámborságukban elég botorok voltak fel jpártnak olyaa bámulatosan mulattató érte-inertető nagyszabású jelentést: kivin kiadni tenni, hogy a közelgő milfenáHs ünnepségek; kezésecet tudnak tartani. V ennek az elmúlt évezredet felölelő hidomá- a2oknak a\'bizonyos köröknek sokat emle- Igazán soh\'se hittük volna, hogy mi getett hazafiasságára nem lesznek minden: liberálisok annyira zQllöttflnk volna a poli-hatás nélkül, s igy az akadékoskodó huza- tika erkölcsi követelményeit illetőleg, s hogy vonában, a veszekedő gáncsoskodásban valói az ellenzék gly rémületje módon kapan\'totta jártasságukat kevésbbé fogják gyakorolni, s voba mind magához a politikai morált, nemcsak hogy egy időre talán kibékülnek, ugy, hogy immár csak ő neki van rá sza- mos miinek szerkesztésével ae ügyTmsgalmáról ismert publiciseéát, Matlekovits Sándor nyugalmazott államtitkárt, lizta meg. Mint a Pester Correspondemu hiteles forrásból érte-sSl, Matlekomts e nagy horderejű, magyar német és francia nyelven megjelenő mü szerkesztésének előmunkálatait már meg is kezdi* azzal, hogy mintegy huszonnégyet a legkiválóbb szaktudósok ktoül f étiéért a kiállítás egy- badalma. Aztán mondja még valaki, hogy a poli az ellenzéki matadorok azzal a tudattal, hogy a- bársonyszékeken mások dinek a IOa\'"\'áMmk nem ök> kik nekik tetszenek. tika mindig komoly, mikor ilyen kacagtató, fenntartásával Mindegyik szerző monografiája\\gozm azon," hogy a költségvetési vita. Aje egyedüli boszantó benne az, hogy az számos művészi kivitelű illusztráció kíséreté- hamarosan leőrlődjék, s a kormánynak teljes j ellenzéki színpadi szereplésbe lejátszása időt ben, az illető neve alatt, de a szerkesztő által j ij^g "s készültsége legyen e magasztos vesj! igénybe, nekünk pedig most at idő kijelölt körvontlak közt for/ megjelenni. A j jjflm,ltt mjiTa.i..j\|.U-Ui Lflrnl ffliffitarTKiíei- igazán pénz, S IBWBjMPjBPMMpPPBHB ______ „. _ ■_ _. .....................s igy szívesen lemondanánk áz -^--l^^dlenzékneLanól a-tflcekvésétűl, hogy érde- tt kmfam Jsaammm kört* ts, htmáatmakf- ——- -,,- ,--w-.„.th.[ — i ..i«7.í. i , hkT^^Zl^mo^ hteWs^y^ nMvL \'dőkoronzOwg^^Hj^ lyánp-mnn képvisriCttzt alésetnket, IT^T mlélcnllmm h^ eltegye. ____!-- l«H»yiVl » akáhl), Mtl Mlil llfalHlilifa mrlltr mnrndttpd-\' itmtffrtr fi ftrtf te tmiftnH . Ezek hát csalódtak, mert. immár e ltölt-\|ujra a törvényhozás tagjai közé férkőzhame eMnthWáUlMwklílsz abban Jkssegyüjtött ségvetés tárgyalásának negyedik kónapja, és a komoly munkaukarat a kötelességérzet, WieMmtnak. ~ íj.:\' \' Ta képviselőház a kisebb ressortok ügyes- — ————25—j bajos elintézése utánmég csak a belügyi, ObstriikCZiÓ. i \'--: - I8 közoktatásügyi tárcával végzett" És hogyahr Ach und Wehl (S—p.) A Bánffy-kormány fogadásának) Dehogy csinál az ellenzék hosszú beszé •fhfr -fltUHi—\' már rifijfgpiyp HtdtkttnHr mái egy imgái ltjiii iifriáwn? meggyőzhetett arróí, iiogy sok jóaka van annál sokkal ujabb keletű, s fény sebb ratot sohasem fog az ellenzék vele szemben Jmodus procedendi: w botrányhajhászat * melyet az ellenzék dévajkodáaa elütött Beköszöntenek a millenára ünnepek és a budgtetárgyalás talán még mindig folyik. Nem Uraim, hamarább kell annak véget vetni, még fontos teendők várnak az ez évtew wkat wh«ft l<6fWBtaygidtrir~~ tanúsítani, s ezentúl talán még jobban ma- A boldogemlékerftfl zágrábi botrány óta erejét, radt hű, e sokszor kfpróbálL szokásához, mennyi-uf és ^ui^skaridalumf Kész örömmel zefnek ártanak, ha obstruáló hajlamaikat követve, megbénítják a kormány munka- hogy ei-elódalogva a szigorú tárgyilagosság S milyen jól lehet mellette mulatni: feljói bekerített teréről, átszökik annak sövé- állnak sorba az ellenzéki Catók s dörgedel-nyein s aztán kedvére kikuijongatja magát, mes prédikációkat eresztenek világgá a rögtönözvén díszesebbnél díszesebb skan- korrupcióról, a szélhámoskodásról, csudála dalumokat a felháborodás görögtüze s hivatásos magaslatára emelt hazafiaskod ás póziai között. . Ea -r mh, meglepetésünkre — e felie- tos logikával egyetértve mindabban, hogy ennek ez a kormány az oka. Azt hittük, hogy - morál-filozofiisaink a nagy külföldiek^ mellett alig lehAnek, de ki természetüket tagadnák meg, ha az ellenzék igazi feladatát: a higgadt, tárgyilagos ellenőrzéssel párosult együttműködést tennék magukévá, de hát az egyszer tegyék meg, mert bizony az ellenkezőnek ugy sincs érthető célja. zZ Más következménye ugy sem-lebet, mint hogy a közvéleménynek itáloi éa dístinguálm" Egy este csak, egy otrotuka, kiniosal.od<itt fiaial ember ült a mama mellett, mikor hazaérkeztünk, ki némi Begvetéssel tekintett végig rajtam. A mama vslsmit avgott s Jfány fülébe, mire es elpirult és savsrábsn, hol nád, hol sz inmereüen fiatal emberre tekinteti. Egyezerre oly fúróiénak tűnt fel előttem minden, a szobában. Ha szóltam, csak egy igen hideg nemmel vsgy Igennel válaszoltak, és az a kin oeakndott fiatal ember, majd hogy fel nem falt, villogó zöldes szemeivel. A msilanul vimazlotlsm át az egéas éjszakát. Agyamban lázas fiondo\'atok kergették egymást. Vájjon mit jelenthet e gyors váltósáé ? Oly laasan eammogvs jött el a regg. Alighogy virradt, lelöltözieu) és cáltslan bo.yongtam ke-resatttl-kssul az egétz várost, többsxörönkint esak aat láttam, hogy ott állok a varró műhely kapójában. Végre megérkezett az est. Egyenkint szállingóztak ki s kapun s jól ismert sápadt varróleányok, ugy tönt tel előttem mintha némelyik gunyoaan kacagott volna raitam. Utolsónak maradt 0. Elpiru\'t, amint meglátott. Oda húzódtam a sapu alá éa isgalottan kér deziem tőle, bogy mi lóriéul. — Láthstjs, nem én vagyok az oka. - Minek ? « — Anyám is agy akarja, azián meg.., - Mit? .. — Hát ön nem sej\'e\'le az esle mindjárt? - De hát miről bes«é< ? — Az a fiatal eaiber megkérte a kezemet. - Éa ön ?... — Elfogadtam. Mit is iebeifem volna Jobbal ? Igaz, hogy őft szintén ezt igére, de ki tudja, vájjon évek múlva neo bánta volna-é meg, mit egy lázas pillanatben mondod, fin tudallan, szegény leány vagyok, míg ön müveit, gazdag ember. Talál majd az úri hölgyek közöli akár hányat, ki szfvésen nőül mrgy önhöz. Azért S\'épen kéiem, ne járioi hozzánk és legyen vége közlünk mindennek. Nem szeretném elsalasrtani e szerencsét. -— De hirs maga nem szereli Őt ? — Majd megszeretem. — De hát mi lesz belőlem ? \' t Majd esak elfeled. Azt bisaem nem olyan veszélyes a baj. Isten önnel. „ — De Lt\\jza,.., A leány sarkon fordult és eltflnt a sétálok nagy tömegében, fin a falhoz dölie, törölgettem izzó homlokomat. A járó-kelők közöl égy egy fén\'yas nri hölgy ssénaimasan lekihteit reám. A hideg esti szél megerinté halvány, rápadt arcomat, melyen néhány könycsepprgördQlt végig; Lnsnnn ősszé-saed<em erőmet és a közeli kávéház ajtaján be-fordattam. Frs<ett ajkú dámák, oigareltel fogaik közSti, nagy tollas kalspokVan Üllek a márványasztal körbl. S/ivar füsttel, bűzhödt páráultal volt telve az egész szoba, fis én ekkor még is ugy irigyeltem es érsékeilen, Kiaszott, festett alakokat, kik ujjongva, dalolva tobsódisk s zene álmas hangjai mellett. Olykor egyik-másik nyelvével csettentve, kacéran parádézott el aasiaiom előtt, szemtelenül arcomba fava a cigaretta .füstjét. Szemben salam agy félreeső ssatalaál búslakodva Ült egy: pár nélkül. VltszinO zavaros szemeivel hivogatólag integetett felém, majd meg ods jött sezialomhoz és fülembe sugdosott. Reggel felé mámorosan támolyogtam ki ss meéua. Beteges fásultság vett erőt lelkemen. Huszonhárom éves korban agg azlvvel bolyongni ss emberek kőaöti, még is o»ak ostobaaág. Asita olyan fiuk társaságába keveredtem, kik mámoros aggyal, faknli lélekkel bonoolgatjak aa ember érzésvilágát. Derék beosületéS fiuk ezek suad, kik bambán mosolyognak, hs egyik-másik ifjúkori sssrelmérői beszél. Vannnk, kik korhelynek nevesnek, ki csapás a kávéházak füsttel, gőszel teli levegőjében érsi jól makái, Nem is tsgsdom, es aa ss lagbsd>e sebb helyem, bol as örökké kallámsé tömeg ssongása, pohárcsengés, kacaj, zeneszó oly bsr-tuónikusaü egybe olvad Ott hol kiaszott képtt, petyhüdt ajka uridámák fejőket őasárdugva lorgaják a képes lapokat, hol tizsabaiévas leánykák kikivóao ksosingaiask as egyenruhás hadfiakra, kik fel is hsasnálaak s rózsás ajkak e kissé merész mosolyát, ha aa állam nem asaboé oly kicsire a fizetési. Igeit én ezekben gyönyörködöm éa szinte agyuk be Játok ilyenkor as embereknek és leolvsKom ss ods tspsdt furcsábbnál\' lurcaább gondolatokat. Azt kérdP: mi lett a második leányból ? Boldog aaazony, kit az udvarlók egéas serge sár kSrül. Gazdagok, palotájuk van és saját lo-gaiukoa járnak. A mait téten találkoztam vele - Nay.Kaaiaa, caötttrtrtk tudd része, mely még mellettük volt, látva aat a "rendszertelen kapkodást, lármát, bot -Zrit. 17. szám. (#. ftp.) MM, február hó 17 -én. rányhajhászatot, a mi\' az utolsó idény alatt önöket jellemezte, elfordul önöktől, s inkább azoknak a zászlaja alá szegődik, kik ha elveikben el-eltérnek is tőle, de a komoly munkaszeretetben, tisite* kőtelességérzetben mégis csak közelebb állanak hozzája. \| Ai obstructio egy kétélű fegyver, de az obstmetio egy kétvégű bot is. Vigyázzanak, hogy a megboszankodott közvélemény talán ép :a legválságosabb időben — képviselőválasztáskor — meg qp ragadja a másik végét, és.....a többit úgyis elgondolhatják! ée találmányok jelzik a fáradhatatlanul kutató ditáa kell. A néppárt ész működését, soha el nem ernyedő tevékeoy-1 elái»deUsaaétMÍiáaábólvssaedef aMt " vessen magira, ka u Haszontalan elmélkedések. Nagy-Kaniaaa; 1898. febr. 25. (—■) Joggal kérdezhetné as olvasó, e címet látva,-hogyha haszontalan, minek iram le? De kát sokat írnak, külöoössn egy kurtaéle\'8 újság-lapokoa. a nffj nyomta\'""1 «ttn»iiir Snk""" «* sem olvassák; sokszor oly kevés figyelemmel, • huny ■"■ aián la tismuláatx^ W»U m«r»rtni» itrw.ir w«g nly h.ngnklhs., in.ly wglh.n véve ia eileasnlyossa a hatási. Ilyen éntleuilieu E nevezem én hauootalaaaak a emkkiró elmélkedését, ba osak nem oly dologról azól, mely vagy ngéazea akut érdekű, mely magában vévéi is . kihívja s Agyaimat, vagy-orytn, mely egyik-másik tekintetben az olvasó önsésének megfelel. Es értelemben s tktoria mindig jzürke, csak a contemplativ természetű embereket ragad ja meg. a kik ótáióhóráou ssakttják le aa éht ~ nrifflV/Mtgat prakliknn pytimtilnsHiir" Megvénült a század fája. Még csak egy pár levele vsa, nemsokára ás is le fog bdltaai, Po-li\'iksi 4 társadalmi élstbeo egyaránt meglátszik a vénsége. A benyomás, melyet a gondolkodó ■samlálfat tfff>, tnrh«iil t. ..ftULn Ki Mink. as örökké mozgó emberiség belefáradt volna tevékenységébe; ne« mintha a tudomány em berei beaaü a tették volna kutatáaiikal. Sói ellen kesflleg lázas tevékenység jellemzi amazt, a a tudományos kutatás egy nap alatt többet derít lel, mint azalött, ávtisadak, a/» áv.«á«arfnk (adtak létrehozni. Csodaszámba menő felfedezések először, Ugy esett a dolog, hogy barátaim magukkal vittek egy bálba. En egy oszlop mellett ■Ngbnsódva néateu a könnyedén lejtő boldog párakat Aa egyik mellékteremben agy fattttnöts öltő zött uribölgyet egy sereg fiatad, ember rajsott körűi; figyelemmel kisénem egy ideig ökst, de csak nem látkatism mag a nö arcát, mert háltéi voit telém. Amint birtsleo megfordul\', rám bámult és egyenesen hozzám jött. — Ak önt is lehet végre látni! Nos hogy van belátom? — Asszonyom ön bizonnyal lévedl — Nem, nem! Csak ön nem ismer rám. Nos nézzen jél meg. — Nem emlékesem, bogy valaha láttam volaa. — Hát aenyira megváltoztam ? Vagy tán ön csupa büszkeségből...... — De sskűasöm asszonyom...... — Hát a kia Lujzáról ennyire megleledkesett ? — Lehetséges volna ? — Ugy van. Jöjjön csevegjünk egy kicsit. A körű állok boaauaágára magával ragadt a mellék terembe. Beasélt a múltról... szerelmünkről áa mielőtt elhagyott, meghagyta, hogy keressem fel öt mielőbb. A bogy magamra maradtam, feltűnt elöltem aa a szőke lörtfi angyal arcú kisleány, kft egykor régen, nagyon régen a fejletlen gyermeklélek rajongásával szerettem. y . No ds hagyjuk est l.muir. De lidércnyomásként sebesedik az emberiségre a szociális probléma;\' mélyből semmiféle nemzet pzdaaági elmélet eddig a kivezető utat meg nem találta. Pedig a politikai éa * társadalmi élet sokféle \|bsjáf lehetne megasflnletni e probléma asegoldá-sának komoly kiaérletéTel is. A mi eddig ebben a tekintetben az egyes európai állmokban történt, as inkább a szociális mm terjedésére, nem spasztáiéra szolgált, a egyes prseveaiiv rendszabályok s baj erőszakos kitörését ideig-óráig feltartóstsiják, de meg aem szüntetik. Azts), hogy a ssociálistnus ellenzői egysserüen sst mondják, hogy ja szoeialiaták célja, melynek sláréaára törekesznek, Utópia, s bogy lat soha elérni nem fogják, as igaz, s a ki a társadalom tőrUnaii fejlődését s e fejlődéi coalinuilását ismeri, as ezt ba ia látja^ de nem látják be a szocialisták, a hiába mondják nekik, bogy kiváaaágaik közól az elérbetőzet, más utoo is elérhetik, sokkal könnyebben, sokkal biztosabban jJíióbfl mondják nekik, hogy mindazoknak a -bölcsészeknek; vagy pen konstruálták a maguk államát, hogy miad- ott, a kol ő azt legkevésbé sem akarta. Caak igaz az a régi magyar nóta: atak mHi Mg a aaoait. Msrt aa atka jt&smm tart A „la)1* naptára: Február 27-én : A nagykanizsai eegelregylet-stö-vetkeeet évi raades kösgyűtaee. Március 1-áa : A Délzalai takarékpénztárral aars-sSH őzsejét/iő ssővetkezet XV. évi rendes közgyüléM. V 8-án: A nagykanizsai fürdő réasréay társasáig közgyllóst. H I R I Z.• - — A vármegye kásákéi Jsésiéi wgai törrtnykmtidfi biiöttságá fdfi éri mámét M lO-én délelőtt 10 inkor remttmii kéo/yéUtt tart, melynek tárgyfrotoío e köntímt: í. A nooy-miltMgú m- kir. btlügyminiuter ur 51241 aa,, ttimu rtnéeltfe o mapyttr littim mr tm /s—dl." Útinak emlékért, a /alyá Mm tm»néi énntfé lyek torén a koronáiét évfordulóján ö FhÚot a iudoi liiéfji lÉteéáaa, e tymapueM Uralkodóját fenséget tagjai jelenlétében tltonnU kódotá menetet megnyitó törvinj/halíiági baitderiu eseknek elméletei \| forótátba kerültek, s -belőlük —mtfolakMm Utpibaw. » k mittmtum megünntpeUtért tartandó tbrvépyhaUtági áteeéáaási dmkitfffMi\' határnapjának ée iérfyomroootémoo, valamint a miUtnium mt/inntptlém módanotainak megdllapitdia ü amijut kori rendet kttjyélii napjának a meghat Arotita. ■ — Pénzlaléutek késgyltéM. A non kmiiíáí bonkegjfuHH i iuténytértatig Korttag Béla igazgatósági elnök elnöklete alatt lekreAr hó 82-éo tartotté 22-ik rendes kOzgyűKsét, w [lytn 26 részvényei TtI rlm lÉnjiijil \|g IBI szavazattal volt képviselve!. As igazgató tanács jelenlése szerint esen ttzletév a tavalyinál még roa-zabb viasoayok köst folyt le; silány gnkes* termés és snnek folytán kivitel hiánya, asrtás-és marhavész, mind — megannyi gaadialgt csapások, melyek aa üzlet fellendülését akadá-dályosták, mindezsu kadveaőtlso hatályé ora as intéasl as elöaö évekéhez hasoeló ou-talikot az aa részvényenként 7 forint (7",) fizethet részvényeseinek. Veszteség aa iatáeetet a lefolyt évben nem érte. As intáest a lefolyt évben 4188079 forint 99 kr. tilt* toémitoU le; az ettligmluk Összege 84840 Irt. — A komotni betéUk maradványa 1896, dftELJLén áfifiSéQ ftt 20" kr. — A pémviTtóftzIst forgalma IS6041 frt 81 krrt rugntt. — A sáraaámadások axannt mulatkozó 14484 forint 21 tiszta nyereményből 14000 forint sí oáslálék-saslvésvek beváltására lordlitatik, 484 lorini 11 kr. padig vj számlára iratik elffi — Az igaagató-taaáesnak valamint a lelügyelö bizottságnak a Jtözgyölés a felment-vényt megadta. — Hivsta\'os\'köslóoyil a >ZALá> jelültolt ki. Karczag Béla és Sommar Sándor csak az valósult meg, a ml aa államolt iátaa= dalmak történeti folyamán, mint s fejlődés következménye valónlhaiolt meg, mindezt hiába mondják meg nekik,támdalom váa itt a\' társadá\'om ellen. Ellenség a képzelt ellenség ellen, mely onlrlBgyTnruüoe<el tartja melynek egyik fele minden pillanatban kész e fegyver szünetet Jelmondat}!. Paijig sf a fél folyton gya lapsaik, fulyUm bőiül, növekszik erooeq^és el szánlságban, a minél a: politikai éa társadalmi kuszáltaág egyaránt kedvez. S különösen a politltki kuszált állapotok, melyeket nálunk a néppárt farcsa kibomakosáss különösen világitáaba helyez. _ Ez ludvslsvöieg msgát néppárlnsk és hazafiasnak nevezi. Erről Bizony nem nagyon fényes tanúbizonyságot lesz ss a • Tót katekizmus* mely a párt aegise alatt esernyi példányban tsrjeas-tetik. E könyvecskének első fejezete; a nemzet. Ott van egy pár kérdés éaJalelst jtllemiéattl: Ki vsgy te ? — £n tót - vsgyok. — Miért vagy te tót? — Mert az ét) atyám, usgyatyám, öseítn büalyái voltak a tót nemzetnek. — Mely népcsaládhoz tartoznak a tótok? — Ük a szláv töraaliöz tartóénak. Msly_ népek tarioznsk még a szláv tömhöz? — At avarok, csehek, lengyelek, horvátok, szerbek, bolgárok, szlovénok, a kik ve\'űnk együtt egy ssláv ossládot képesnek. — Hány ssláv van a földliri ? — A szlávok száma 120 milliói felülhaladja, a ssláv ok tehát a világ egyik leghjtlalmasabb nemzetét képezik. Ez a katekizmus, melyaek — egy lővárosi láp álliiá a szerint — minden kérdése éa felelete igy tanítja a hazaszeretet, éppen kapóra jött a millennáris esatindöbnB, ébréazlve éa Iqj\'észtve tót aiyáinkfiaihan a paaazlaviamust s néppárt vezetőinek nsgyobb dicsőségére, \'hogy velünk együtt örvendjenek a nemzet ezeréves lenma-rsdásámk. Majd a jövő mutatja, hogy mennyiben képeeek a józan hazafias magyar.pirtok, az ily »hazafias, tevékenységet ellensúlyozni. Ne csodáljuk ákkor hs a kormánynak minden tOrekvése hajótörést ssenved a nemzetiségek lecsillapításában, s az oláhok legújabb úgynevezett manifesztuma nem a viszonyokkal való kibékülést, nem a magyar állameszme ntógondolal nélkül való elismerését, hanem éppen ss ellenkesőt hirdeti, t telve van hszaarnló eszmékkel; no issen, eseknek még egy msgát msgysrnak nevező párt részéről buz kilépő igazgatósági tagok az öeasaa leadott sea-vázátokká! újból megválasztanak, épugy a fel-ttvve\'ö bizottság kővetkező tagjai: 8ekmitdt Frígyea, Ebtntpongtr León és Ltwy Adolf, A jegyzőkönyvet dr. Stukict Nándor ós Bchtrtt Richárd részvényesek hitelesítették. — A naoyka ninai takarékpénztár risevinyiártatág t kó Ifi-én tartotta 51, évi rendes közgyűléséi Htrtámdy Béla elnök elnöklete alatt. As Intését a lefolyt évben 180 arany- 45 frankos és 68.06 frt 58 nyereményt ért el. Az oestslék részvényenként 50 frt (60%) mivel egy részvényre 100 frt van befizetve, aa agésa részvénytőke 80.000 forint. Nem kis meglepetést okoaott a be asm avatott részvényeseknél a választás eredménye, mely saerini Ebentpangtr Lipót eddigi alelnök elnökké, Herteltndy Béla eddigi elnök pedig alelnökké választatlak mag. Herteleody as slaloökeáget nem fogadta el, — Jaz eetéty • Osilsé-ksa. A akaniasai Cssinó vlgalomrendssósége e hó 29-én szombaton eate tréfás jelaezaetélyt \'rendes. A mulatságra minden irányban nagy elökétsOletek folynak. A vigslomrendezőség két kiváló tagját a napokban a fővárosba menesztette, bogy ott s legújabb és legtréfáaabb jelmezekből egy nagyobb mtnnyisé> gel vásároljon meg, mi által as estély nagyvárosias jelleget fog ölteni De nameaak a vigalom Nagy-Kanoso, c-ötőrtők ah. 17 BKtm! (f . Mp.1 1896. február bó 17-áta. rtmlacAaéf. >>!!■ szépeink sokat törik lejecs-kétket bon jolmsaoikkei a tréfát, találékoayaá-joi é§ izMat egyaránt beaetasoák. — A reodki-,öl ■uiataágoa M<ét; 9 érakor vess! kezdetét. Belépu-dij — élyeokiat 1 frt — Cesládjegy I >r«. - A .Chnra MUm\' klujílléM. A* i,r hitközség ksbeiéb— Igen áldásosán müködö .Szent-Egylet. • hó 21-én L&tey Adolf alsók-tlsékleie nloit * tagok élénk réa»éteie meltoU I,riott évi reodee közgyüléaét Az ülnöki megnyitó bUd Qtldmmnn Suta titkár felolvasta a wfT igyastraleilel megírt részleten jelentéit, oeljböl adjuk a kővetkezőket Aa ifaagatóaág uy a bumaniláa, ■int aa egylet érdekében több igen helyea intézkedést tett, de tevékénységét leginkább aaoo körülmény illuatráljs, bögy Mryt rétben: jótékonyságra: 1197 trt 96 krt u agylet kórbása featartására pedig 668 frt K krt^orditolt. A jniaatán atatteitiiai adatai werint S neaiély veita. ■ innlt évben a kor-Miat igénybe és esek közül 22 felgyógyult, 4 meghalt és 2 további ápolás alstí maradt — Örök nyugalomra tért a »>nll évben 60 egyén ée pedig 23 férfi és 27 nő; aa e&albik köst 16 veit 11 éven alóli gyermek. 18 egyén temet keieu költségeit a egylet viselte. — A Chevra ( legapróbb réauletskra kiterjedő jelenttol, vsls-iMBttor i kugfuiéi BeifHloivf vette. - Al fgysoiaaaton leA »»-—Issstáe eredménye a következő: bümj Adolf elnök, Goldmann Samu titkár. Választmányi tájolt: Btrgtr Adolf fej), Ebaupaimr Lipót. dr. Jósaef (ujj, Mmqffer Ödön, Sommtr Sándor le Vidor Samn. SüwmUúáU iünlüéf; LSwy ödía, Rotnberg JÜchArd, BúltckiU Sá»U. — — Klpwerl eKadáeek. A nagykaniaaai irodalmi It müvímtí kör által rendezeti első sépezérS e\'íadáa vasárnap\' délalán igen asép síkénél folyt la. A közönség minden réteg képviselve voft, 4e a legnagyobb érdek lödéat aa tparoa osstály tanoaitotta, mely es alkalommal Miueeyitotta, hogyha alkatom nyu\|tatikr sziveién veszi ki résaét a azellemi élvezetekből. Éten népszerű aióodás pedig sok aaellemi élvesetot nyújtott a hallgatóságnak. Hofrickttr Emma k. a. ■int a sitéaét falattá hátráltatja aaoo körülmény, hogy a levelezések eimséae hiáeyes. A eimiratban ugyanis legfeljebb aa a tea ás a kiírna vaa feltűntet re, holott a le relézések gyors ssétosa\'íoa és kézbesítése érdekében igeo kiváaatoe, bogy a eimiratbea s közigazgatási kerüle\' (I—X-ig) az emelet áa ajtóssá!* ia ki legyen tüntetve. A levelező közöniég érdekébei elrendeltetett ugyan, -hpgy a Bécsbe érkeső posták a székesfőváros területére szóló levelezéseket közigazgatási kerületenként dolgozzák tel, bo«y fiykép azoknak budapeeli föpootábivaialoknak levélhordói ke rületepkínt való atétoeatása gyorstttaasék; esen intézkedés áaoaban a gyakoriéiban ép a fentebb jelaettbiányoeeimaéa következtében aem járó kellő srsdménypysL A t. levelező közönséget tékát aaját érdekébea ie felkérem, miszerint a Bpsstra intézendő a itt bévbaartamto lsvslezéoHnak oiat* iratában aa utca és háiasámon kívül még a kAaigazgatáai kerület, valamint (aa emeletet ás ajtó azásaot) is kfirni saivsakedjék, pl. Horváth Kálmán urnák . - Bodapestso 1V. Koronsherceg■ ntea ■ 14 I. a. ö._ ajtó. Pécsett, 1896. febreár 22-én. Opris g—i-í-.l .., „..„il mert a lány anyja ellenzi saaralmükat sziota khaisteiip. beekiae* sem jutott .. „ \'ICL volna sasébé, hőéy I élálOldl SSÖllőhégyét bél- eli (songon) triója igazi müétvszetel nynjiott. Hefricbter k. a. oly zssoialiaaa keseli a vonót, begy közrsmükSdéae a hangversenyt mintteokor ■Ivéasi nívóra emelt és bogy a senei rész ezes nívón megmaradhatott EUztrrgályot és Lnk urak kiváló zenei tehetségének volt köszönhető. A braruroe jsték után felhangzott a taps vihar, •eiyael leosíilapultá val as olvaióaazialhoz Olt dr. Km Kraő fögyms. tanár, hogy a , kon fogtálán ktl-Uutt\' fim a, BMa\'artas lelni vssáaát A lelnlvesó aa irodalomtörténetből érdekeeen világította meg, bogy minő kólteméayek tárgyalták a hoologialaet Ihát<v t-rtfgai Maanaa\|Mii —tioiia aaatst, kílonöaen Vörőamarthy: >Zalán futását,* melyet alapos részletességgel iimsrtels\'t, feli ön\'et ve ásnak kiemelkedőbb rénzeit. A felolvasás végén magaa lsad&tettal emiékezeit meg p millaniam-rél és költői ssáraya!á«al zárts be nsgybee^Q felolvasásai, mely a közönség figyelmét mindvégig lekötötte. A fslolvaeót lelkesen megéljenez Uk As előadást a kör férfi kara • Magyar Nép-dalet-zkal zárta be. Teljes eiiameréesel kell adós-senk a derék Mrfiakaak ason kiváló lénvkedéee ért, bogy a kősönaég ezórakoziatáaára oly önaet-leafil lépnek asiadeokoreorompőbo. A férfikar Cbe-<os»Jeaökarnagy szakavslott vesetéee alatt saám-banéa tndáaban éasravebetőleg erősbödik és ms már olyan productiókkal gyönyörködteti a hallgatóságot, hagy a hatás soka aem marad al Aa aj-bél meg újból leihangzó taps, mely igasAa megérdemlett volt, a közönség teljes eiismeréeét in vol válla. - KlselmatmyHeázaltáo. Az.Első magyar aaztaltársaaág jótékony céln egyesület * I. évi február hó 2Mn gyülbelytaégébeo megtartott ■ársas eaiAlyem Oro»zváry Gyula ügyvád kr, vároaúnk előkelő polgára, a azegény áe árva gyermekek fslruházáai alapjának gyarapítására 26 Irt káaapénzt ajándékozott. Fogadja a Mmas emberbarát szép tettéért as első nagy-kaaiasai asagyar osatsltársaság tagjai réartröl kífejesett leghálásabb köasöoetnyiivánilásL Aa •aztalUrssság képviseletében: Kothmsan Béla «. I. elnök. — A psela kérékél. Közlés végett a következő hirdetményt vettük: Budapest székes főváros területére szóló levelezések gyors kézbe- ■Jabau kőszeuet tárja s bosszú évesredfk óta ott reitösködö tsrméasMi kineaeket. Harkányi Karoly báróoak a eaáfordi határban tekvö .Sárközi" szöllejébes a mait hét lolyamán katat ástak. Midőn tia ölnyi mélyre botoltak, 66— 60 om. vastag kőeséo-rétegre találtok. A köszéo takete, bágyadt ténytt éa kitűnő tözélö anyag. A telep kiterjedése még aiack kikntatva. Lehet, ben: odább még vaata-gabh a kőaaénréteg, de hreok 50 ess, vastagságú ia, érdemee bányát nyitni. A telep kiknta-lása iránt intéskedlek Ragyogtatni akart Saeleaéay t a oaakogyae káprázik as ember szeme a sok képtői, hasonlattól, da hiányzik valazai dalaiból, sselyek ily afco» suak, az eszme, s est akarta ö aaoo lagjogásaal pótolni. Igaza van Erdélyinek, midőn róla ast irja, hogy eléggé fogékony kebellel áldatvia meg, élvezte aa élet, a israsészet henyoseáMil, e ■idős esulsbó tapasztalás jól esett lelkének, ott te-Ityié magát az élvezstnél, a nélkül, hogy geo4o> lattá árÜődoi engedte, a aa aj aaragea hsmya másokat agy-ideig viaszaulsstlani hsrta, voioa.®) Nem is oly költeményekben lehet Szeiesteyné. gyönyörködni, mejyekhee gondolat gondolatra! úgyszólván összefüggés nélküli basooíat hason-, latra jón, hanem azokban, melyekből az agyasé* rflség tűnik szemünkbe, a ezen egysserflségaél fogja szépek költeményei, midőn leveti m agár ól azt a külső kápráztató fényt, s a belső érzelem kerül főié* Mily meghatóan egyszerűk a szavak: ,81ró szélnek hagyom fúruhiámst, A tavasznak ; kedves kis banámai, Bánatomat meg a sírásónak __TKI - - ■ ZKI. * .. t . \' — : —. nao nmn ^mn ^^ j Vagy mikor búcsúztatja a legényt galambjától, jüL m, IHb- is öreg ----Hagy Mik tas^je Dárdák 1848/49-ee hnuvádőrmeaier Sst Péternron, már 16 áa, 80 éves korábsa meghalt Aa Dárdák báosi — kinek megromlott szemei miatt a taoltói pályáról lekelleUmondania — tanitói-körökben suvesen látott veedég volt; miutáa ayagdlj a egyéb segély hiányában songomban* golssl)\'.] é. unluuántalnsk lOnyűrídmnánysbrtt tengette viszoolsfséftaljes életet. Utoleó idejét artgi* toaitásaal töltötte; mert Sst. Péieruron segédtanító biásyábsn aíkaimaava Volt, hol még halála slőtti sápon Is tasliott Kardját, aiely-lysl több csatát ksresstllvivott — végső eks-íjtáboz híven — koposójáha helyesre, vele temették el. — A vlrglala. A magyar királyi trafik legerősebb, de egyottal legiseeebb izivarjának, a Virginiának, ugy latazik megvannak már ozámlAtvs napjai. E ezivarnem ugyanis, a melynek ára az otóbbi évtized alatt négy és fél "krról 6 krra, majd öt éa fél krra sattkölt fal, máreiBs elsejével vieesaeaik 5 krra, a ezután olkolesaoint a pár évvel eoelőit olcsóbbá lett ikertestvére, a préselt Virginia eorsárs jut, s sokak szomorúságára, ki fog vooatni a forgalomból. Helyén valónak la-lálnók, ha a királyi péazügymiaisstsr a míllenium alkalmából — a ssivarozó közönség örömére — o többi, aa alábbi időben oly annyira megdrágult tzivarnemek árát is leezállitaoá a azok régebbi árait viaezaáilitaná. A pénaügyminiaatar — mint értesülök — ss évi májas hóban több uj fajta, oleaóbb ssivsrokat bocsát forgalomba, a melyek o knbákai, briiáalkákat éa Iraoukokat tennék kagyveaatetteikká CSARNOK. halMtiy László irta: agrtargálpea igeaéeo. (roljUUe.) Csak egy példa ál\|jon itt költőnkből idéave: Arany álmot ssórok pilládra Tündér szárnyon viszlek aranyhidra Avany-hidnak ezüatöe folyóján leszünk fehér hattyúk 8 ki-ki ezállunk néha a rózsa erdőre, Tündérálmot álmodunk, Virág-sóhajt aóhajtozunk.1) érzi az smber elválásuk fájd a Imái fir~a\' kis, galambom -Birok én magam ie, Heitai mind a ketten IgM keaerveaeh --Ke sírj rónám, ar aief Hej ugy Is hiába • Ima Sí ingem többé .7 TV ~ mréi anyid hizaM"" Csinos dalai széroessk. „öszi-lákon", •Uvsolek éB<,~ .Kemeneei Füaee-Berek\', A FelOUIo Kemenesem, éa még számos ma az olvaaök előtt tetaaésoe részesülne. Vagy pedig bSráaM f1fW 1 ktluzd rá czigány! tudod Is mát melyiket* .Bort Ma, bort! Inni caak bort akarok. Ne mondják, bogy éa is vizet zavarok.*) \') Brdélvi János (Legújabb Magyar Lvrai .UudapeaU Szemle 1869. VI. ^ as, és sek wés dato, siely ilsé mlntsgf w\|?4j bői, lelkéből létszak a köllőosk lakadni. Általános jellemét tehát Szelestey tisztán aé-pies téren való működésének Összefoglalhatjuk. Szelestey a kor, a viszonyok, a genio befolyása alatt a népköltészetet mtívalté; a hot ealve ase-rínti belső éraeletéből fakadnak \'egyszerűen kők töményei, ott. ellogsdható csinos dstokot has létre; smint azonban terméssete ellen valómé icllérigöl aksr ifnl, ösázaroggés-Dtikütt hasonlatokból összetett költemény aa eredmény ; amikor pedig luloépiességre törekszik, pőHaat ad, a -gyakran a lelkében mag nem érlelődött gondolat sál fogva befejezetlen, sőt gyakran eszme nélküli aa, amit nyújt. Ily dalok* vsgyüléke a .Kemeneei Czimbalom,, .Falu pacsirtája", a a velők agy időben ée még kéeóbben ia a •Höigyfntár-baa magjelent költeményei ia ily kevertek. 18M-ig Szelestey költeményeiből hiányzóit aaoo boros hang; mely a szabadság-harc előtti müvei egy részén átvonult Most azonban agy vára lka körülmény költeményei hangját megváltoztatta. 64-ben költőnk neje meghal; ea Időtől fogva vissza-visszatér még ugysn a népköltészethez, da költeményei nagyobb résséo fájdalmas énéa, bonts hang vonal át. Emlékezet bántja, a arak emléke, mikor még oly boldog volt szerelmében • ,Mi vagy te nekem, ffjó szerelőm? Kap mely elveazM fénylő susarit. Vándor madár, mely aem talál hasát Fa, mely gyümölcsül köayeket terem."1) Es kőnysil áldja, ezek a jótékonyság cseppjei, melyek könnyűik a saiv bánatát: ,Ob köey! benned Imádkoztfak A Iegszenb gondolátok, Benned él a mult emléke, Melyet oly hün strátok.") 3 „Falu Pacsirtája\' Szeleztey U I8M. 180. lap ■) (Hölgyfutár* 1861. 362. az. Szelestey L. 4) .Kemeneei Czimbalom" II. kiadás 1861 88. ot ) •Hölgyfutár, 1856. 118. aa. Szelestey \'L. \') <Hölgyfstár> 1865. 860. az. Szelestey U Nagy-Kanixaa, csütörtök Zala. 17. SMkm. («. lap.) aa, s mi enyhíti saive fajdalmát, ami ktoyaÉ bUlu, U rövid időre m elosziatja a .Ah ne kér^e senki tőlem. Honnan vcezeaa én a dall .Enyhít telkem bánátin. Ha dalolnom nem Meg le halnék bele tán ") A népköltéssel mán nála mint Mgak, fellép an időre borongó egyéni költéssel, mely Sselea-tayaek saját boával, bajával loglalkosik.-,Ezeo egyéni fájdalma okoita, hogy abba hagyogatja a • népköltésiét művelését, de még bossá as ia, kon elhagyta axon vidéket, mely rá oly baláaaal Tóit, Kamaaea-ajját, s Pestre Jött. 1865- 66. év kOttéaaatében átmenet, s későbbi költői mikttdé-" eében g népies és a szobai költészet vegjfljékét matatják költeményei, bölcseleti elemmel keverve. (Toljmtáee kfivetkíslk.) S__■_ \|eeel[^\|\|f\| jfftt MK. február bö lT-4n. «j „Hölgyfutár" 1866. IÍ8. ss. Haeieetey L. i. Előbb ltolvaaai nem volt árkaiét ftpk. Bocsáoat 1 ■ Beláeg, a ki kéaaysa\' azintén aem kősölbatö. Hirdetések felvétetnek FlfOHSL FŰLÓF könyvkereskedésében N A O Y-KANIZSÁN. Felelős saerkaastő: Dr. L 6 IC E EMIL. Laptulajdonos 4a kiadó: ruciiL r C l ö r. FÁK Betel ylsiIlM, azt-, iaesr an tlrtll fajok aatp tgyaaaa tSraaíak. DleaWkrvk. OMaé Int AfJájjatk tkanh. liyái lástt Ispna. 4 Siabadedmazott hajkeaScs. Aa országos kőaagáaaaégögyi tanács véleményezése alapján am. kir. keraakadeimi minisztérium áltál szabadalmazott, \'mezei »ká-^jakkáLhájftMaalaéraage mktefclatálMh áWsl hlprébált haj k f n & r. n A aaa _,_ nemcsak a baj kihultáaát akadályozza meg, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti teméaaejea_jjaél Jt aőLalkaünazáaa lolytán-a kihullott Uj helyébe a legsűrűbb aj haj nő ismét ■BT kbUftlj Ara---— — frtMkr. r« seglágsl; ara —— — 1 frt - kr. KiH»n í szőke —ét külön a bírna hajnak. — Használati utasítás ingyen. OlXJOOOQÖCrfX WOOOOOŐÖ o telíí-V jjcégzif^L-SfihávRl iánnsné „m Marké Lujzánál ISV Nagy-Kanliaán isaját házában). BULIN LAJON gyógyszertárában Na\|y-Kauiisáa. féle tkil- baUaáflIa( bajacysaM M\|«gr igm Jál anáittatt—.-------- » Mllslm ttaatít legtakarékosabb a ássanilsthsa Tmatasáfáért ás amlWátlansáaáárl a kanak éa rabákaál leaeaaég vállaltatik. Egyáltalán a legjobb a lótexö szinaaappannk kÖsÖU. legtöbb delall leletbe. Nagy-Kamtaán ; SCHWáJU éa TAÜBRH cégnél. jr Vendéglős kerestetik xxxxxxxxxxxxxxx OOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOÖOO 8 i § aaaaaaaaaaaiaaaaaaaaaa o 8 8 I II Hí i { § I §: I ®i !l S f* 2 8 llf l ^ í ii ÜÍ\| I i II\\\| fítíiSijll Q 9 2 m\\ I Vi C0 U* 10 Q 9 2 S 3 * m Ist Ic 8 8 JBIm i 5\\\\i { R 0 \| Bili í 2h i 8 llstiJ 5 y io llfcmJ 1 az lyonnan épült és 400 embert befogadó fiumei m k. pénzügyőri laktanyához tartozó, táncz és étteremmel és a szükséges mellékhelyiségekkel ellátott kántinhoz. Ki az ezen üzlet által igényelt töke felett rendelkezik, a magyar és horvát nyelvet birja éis a szóban forgó vendéglő üzletre reflektál, forduljon lehetőleg személyesen vagy Írásban a nagykanizsai malátagyár és serfdzifde részvénytársaság 601.1 * főraktárához FHJMEBAN. g g XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV ! ooooooooooooooooooocoooooc Nyomatolt Fiscbel Fülöp laplulajdonoauát Nagy-Kanisaán. 1896. y