* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
39.11 MB | |
2011-02-17 08:23:15 | |
Nyilvános 978 | 4094 | Rövid leírás | Teljes leírás (517.83 KB) | Zala 1896 július Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 53. szám N\'agy-Kanizsn, 1896. július 2#án. XXIII. évfolyam. ■mwkMiMaéf i riitm on.p-ni. u«. 14. lillnill a Up imIImI rMn m»tk*aé ariata klelsaéaj. twiMltl UnUk aaak laatn knak. Ml fcfa4tataak «L IMnut Ma klMttask vlasaa. Kjytt uim dm: 10 krajtár. ZALA EUItlIviilli Vífnnkis-ípllit : fftdul ttttf kSayrkmnkiiHi n^msrtn iuk: ti«« lm 11 karám M fn — k».) rtjim 6 korosa (« Ért — kt J IfrMm • kmu (I hi tO kf.) Politikai és vegyes tartalmú lap. ^^ ^ A Nagy-Kanizsai- éi dél-ulti takarékpénztárak, a Bankegyesfiiét, u Ipar- és kereake- _______ ~T~ „ delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegyleí-szövetkezet 6a a letenyei takarékpénztár. ,TflMk r*UU»»r» 10 kr. a „nagy-kanizaai malílagyar éa eárfözóde r. t." kítaíalot kixlímyt.. Jelenik NftgyKniiUftAn lirtenklut klt»s«r vtaámap ém caríltörtö Jcö cu BMaM, ,«U*i«t a Uiliiliikn T«*ikM*k rhikii nitt k*r»-kmmalh ihiiiiw. v \' ____Beszámolók Nagy-Kania«a, 1896. június 28. (—n) A képviselőház ajtai is bezárultak Hazametnek a Itépviselök is pihenni; de nem mindegyiké. Némelyek beszámolnak a választóközönségnek, eddigi tevékenységük* < rfll, a képviselőház törvényhozói müködésé-ről és kutatják, vizsgálgatják a hangulatot a jSvendű képviselőválasztásra. Jó eleve szeretnék maguknak biztosítani a tért, mert nem egy képviselő fél egy kicsit, hogy a legközelebb megejtendő választások alkalmával kisebbségben marad. Hát gondolják egy kis hangulatkeltés^ semmiképen sem árthat. AzonkivOl a beszámolással mulaszt-hatátlan kötelességet ü ró le a képviselő; dacára annak, hogy vannak képviselők, kikj megválasztatásuk után nem igen tőrödnek! választókerületükkel,_____\' , ■ | Hát ez a beszámoló nagyon szép dolog, de csak akkor, ha a hangulatkeltés nem az igazság rovására esik. Kétségtelen,- hogy a| politikai felfogás az egyes pártok embereinél különféle, abból azonban éppen nem kő-vetkwik, hogy a másik párton levőket gyanúsítsák, hazafiságukat kétségbe vonják ~ s csak az illető pártnak politikai hitvallását illimil- ivia Pdvözitön\'ek. A politi- .kusoknak egyáltalán tudniok kellene, hogy sokat igérni ig»n könnyű dolog, de a sok ígéretből kévéset is mfgfartanimflyen ne-héz. Ebben a tekintetben például szolgálhat Tisza Kálmán nagy-váradí beszámolója, IcTá legnagyobb tárgyilagossággal szólt az egyes ellenzékkjpártok különleges törekvéseiről s azokról a bizonyos irányzatokról, melyek a Közvéleményt jelenleg foglalkoztatják. Például szolgálhat arra nézve, miké-pen kelTa pártokról beszélni^ miképpen kélT politikai tevékenységüket jellemezni, anélkül, hogy jóhiszemüségök, hazafiságuk gyanúsít-tatnék, kétségbe vonatnék. Azt a szenve-délytelen, egyenes, nyílt és őszinte hangot, mely, Tisza Kálmán beszédjén végig vonul, valóbnn például vehetnék mindazok az el-lenrtki képviselők is, ük etekben a hetek ben választó közönségük előtt megjelennek és beszámolót tartanak. Ez a jövendő választásokra nézve nagyon üdvös hatású lenne, s maga a választóközönség hamarabb igazodhatnék el rajta Nem minden érv, helyes érv.. S ha az ellenzéki pártok tárgyilagosak lesznek akkor a választások simább lefolyásúak lesznék ? a válas2tóközönség nágyohb felzaklatása nélkül fognak megtörténni. . Julius 5\'én jelenik meg nagy-kanizsai vAlaziókei Öletünk képviselője Héviiy János, akit Ugrón Gábor s több más képviselő kerülete hangulata iránt tájékozást szerezzen. Kerületünkben a szabadelvű párt teljesen hallgat, A párt\' vezérférfiai eddig még egy* általában nem nyilatkoztak arról, szándékoznak-e valakit felléptetni vagy sem. A néppárt már megtartotta nagy népgyüléaét nagy— hűhóval, s arról értesültünk, hogy a megy* legtöbb választókerületét már felosztották ■ néppárti képviselőket szándékoznak fellép-íetni. A kanizsai vSIaszrókerüfefnek EsíOT-házy Miklós Móricz gróf jutna, ki itt akar szerencséi próbálni. Ertjük tehát az Ugrón* párti Hévizy Jánost, hogy választókerületébe jön. Hogy milyen a hangulata kerületben : azt megmondani nem tudnók; a nép u aratás előtt áll, s úgy hiízszük: nagyobb gondja most a terméa, amely kínál kozifr mint a jövő választás esélye, melytől különben még elég nagy idő választ eL Ez az ülésszak; csakjövő fchruárbarf ér véget, szeptember elején pedig, a meddig a szfl* net tart, még folytatja tanácskozásait. Mindenesetre az ellenzék jóakaratától függ, hogy még néhány fontos törvényjavaslat eb-áea az ülésszakban letárgyaltassék, ami még az őszszel megtörténhetnék. Az Ugron-pártnak valami nagyon kellemes helyzete a jövő választási campagne» ban nem lesz. Hogyan.- bírja ő majd öaaze- kisér, hogy heszámolót tartson s választó egyeztetni a 67-es alapon SIÍ5" nfppArttal A „ZALA" tárcája. A nataralizmua. — A „Z A LA„ mditl Ure*J». — Aa életet, a természetet, aa előttünk folyó kü\'iö ét belső alaknláaokat lehat különböző esemüve-|en, bogy ugy mondjuk : a vineuálódás különböző hangfalával tekinteni e» ennél fogva különbölök lesaoek a benyomások, az ítéletek le agukról. Amüvésxei,— molyntk oéljamindenk oraxorök-asép, u <Srök-|ó és örök-inas, — a természetet, aa előtle (ol]ró életet, a külső éa beirt alakulásokéi mindig e célra ligyekesik felfogni ék felbasx-atlai. A aeaéaa a zenei motívumokkal, — a lestfl as élei egy-egy motaaaatiaak, a nagy lermée/ei ety-egy hanxulatAoak Abráioláaávgl, — a költő, ax íré kttlafl ét beled vilknunk őrök forrongiek-aak, kfiadelneinek, tivödtaaioak aiavakba fog-lalieával. A müvéaa-léiek as A egyénilégét el, individuális feltoKkeával nem jár, neai la jtrhat a vele rokonleikekkel vem egy utón, aöt aaeaikötök meg-válaaittaában nagyon ja eltérhetnek a aüvéai-lelkek égym&Btól, de acélnak minden..körülmény kötött egynek kell lennie. Minden eaikíitael az ürttk-Mép, ISrSk\'jó é« Srök-igas célja felé kell Itörniök. Hiába tartja valaki magéi valamely téren művésznek; ha vagy magát aa egyetetnée célt |iy nem ismeri, vagy annak érdekében a helyes esiktitt-. megvllantani nem tudja, valódi tud*énnek elitmerui a legcaalbalatlanabb kritikui: a inüvéiutet keretö köiöneég nem togja »oba. A müvéaietekbén tulajdonképp a célt illetőleg ninoa ta el téres. Aat minden mtivé»z — bármely téren éi irányban aioliálja is a művésze-l«t*i— határoiotian tudja, bogy müvéazi egyéni ■énének a cél teliogántban fa eliameréeeben be kall olvadnia aa <Htsea«égbe; mert a mQvéeii cél mindig csak egy lehet e mindig egyetemesnek, ftltalánoHimk kel lennie. De art la tudja, bogy as egyetemei célt: megértetni éa megaae-rettetni as eaiményl csépet jót én Iga aat, — nem csupán egy eükkönel lehat elérni. K« eaiel U ssikBi* éa uiódvélaiiláei saatyadaAggal aaoktak iá élni na író-, featö-, xénéei- éa «yéb a>0-vésiek. Es teremti meg a a klilönböad müvéeai iakolAkat. Minden mflvéazi iskola bisonjoe elveket állit föl, melyekben mintegy kifejeaéere jutnak, eaa-bilyok keretébe aiorittainak as. irányt, felfogást jelölö gondolatok, ilyen tnUvéesI iikola volt annak idején a rnmaoiiciimna követéae, vagy mindenütt aa idealismui érvényeeitéae. Ha a meglehetdeen lejárt romanticiamuanak — mely rendeaen as idealiamu>eal ftlelkeSelt — hatását vixsgáljuk: be kell ismernünk, bogy ai sokkal- k&aelebb jutott egyetemes oéijáhos, mint akármelyik a ma követett ée felkapott mQvéesi irAnyok küzUL Ai igán, hogy a romantikus iskolának megvolt aa aa ártalmas hatása., hogy a lelkeket mintegy kiemelte a mindennapi élet rendjének ieliorgat- hatatlan talajából a Htokat mindig biaonyo* exaltaciokba ragadta. Hanem ai aa elvitai balat-laa érdeme is megvolt, bogy (ka mindjárt a levegőben is), de mindig magaaan tartotta .a W* keket Nem lehet tagadni, hogy a caillagok kőié, aa álmok világába, a mesék tUndérbirodaímAba emalt bennünket, ahonnan bizony biiony aatnta fájt lehullani a rideg való nróiaiaak uteiö talajára ée bizonyos fokú világfá|dalommal töltötte meg lel* künket De viszont aat sem lehat tagadni, bogy annak hateaa alatt mindig távol állottunk a poe« ványtól, hol u élet elaüllttti aülyedSi vergődnek. Aszal, hogy mindig caak reqilkivülii, agy z*ó\'« yán: e érbetetlent tftrt elénk, feloaigáita képae-loiUnket és beteges szeniimentaliamuiiaat töliSUe meg lelkűnket, mely teatett világban, vatúrá nem j yáliható álmokban kereste aa életboldogsAgot De asial meg, hogy idealiaatikua (eMogáiával 1 ráindig caak as\'eaaoényit kereate éa a bűnük ferifii fölött as erkSlcai undor, fél re magyarázhatatlan Jkifejesésével siklott elolyan lélektani batAsaai voll, hogy a fiatal \'lelkeknek sokáig megöriate himpörAt: as ártatlanságot; a felnőttekben pedig aa essményi felfogást éa gondolkodásmódot. - \' ---— .ni, Ámde a mii vészi irányoknak, iskoláknak állandóságát- lehetetlenné teszi a bennünk levő örök emberi: ax, bogy nekünk lolytonoaan valioaatoe-aAg kell aasellemi, áz erkölcsi életben i». A4hbi-hogy a legkedvesebb ételünket is megunjak, ha mindig, szakadatlanul egy ée ugysnason mödoa kéasitve tálalják elénk: ugy a művéeaettöl sem iltf JjaÜJBQf tó 2-Aa. amló kacérkodását az ó pártállásának sarka latot elveivel, — ex igazán oly politikai feladat, mely érdemes a munkára; más kér. déa. az, vájjon sikerfilhet«e ? Választókerületünk mindenesetre kíváncsi lehet u 5-iki beszámolóra, s ez alkalommal Ugrón Gábor enunciatiójára is. — 4»(rérpri>(raaa. A maiyazdiik etfr vetkezcte a kitel kildütban álló orezággyüUti vd-húztátok alkalmitól djtj ftqrárpmgrammul Hit elS mily, a képphelSjelOlt politikai pártálldeára lektor tét nMM, St agrár tekintetben kötelezni h a kort mányra bizonyai nyomóit gyakorolni adndékozik-A jegy útónban, mely alall eteket a pontozaloia. forgalomb<t akarják honi, határozattuk ellenzéki ét a ettrtík mmi kczctkcdnck átért, hogy azt a programmot mint ellenzéki boldogító etm/létet\'a a magyar gatdtkOzintég figyelemre méltajta. Ez- j ztl a nem egétzen eorrekt oeceteléeiel túlitbeit a Bultr Corretpondtnt tiel hangiulyotni, hogy izeknek a népboldogitóknak at egiit programmjában nkttt tyyttlen egy olyan pont ntm, mdyet a kor-, "miny már rtg fel ua itU tolna a maga prog-rammjilba, vagy melyre vontUkoiútay a fSldmüvtlée \\ tgyi minieitermmban és a többi tárcák bíróiban I norgot tanulmányok, tárgyalótok ét lúrvinyezer | lttttMti munkálatok folyamatban nem lennének. A fildadi, a lűrttadá, at őrleti djdrát. az drunttl- énnek at agrárprogrammnák: at öleti marhatóig. extn íegenerafio óta, miit löíiftttí bt hatodik évét. E leaajlott 6 éve* eikiui u\'ólsó évéről van MserencBAnk a I, kSsgyBléatek a kivetkezőkben beszámolni. Váltaztmányunk a lefolyt évben tabb választmányi üjéaeít foglalkozott a Tár-uUt tolyó ügyeivel, melyek ívsz ugyan, begy inkább belaő ad-mloletratlv, mint kifelé én észlelhető krsdtaé-nyeaéeek voltak, azonban as itea t. kösgyOlét egyet ért velünk, midőn állítjuk, hosy bu nem is sikerült nagyobb emoliót ki\'ejtenttak, tik ujjat tereatenflak, aohaaem tárkoziunk el aeami-tele előliünk nyilvánított, vsgy velünk közölt; óhaj. pasast avagy sérelem elél. Ezen sierüfti* okai lehat nem a Társulat intesO ez*mélyeib»n ■isi iokibh a kereekedelai visaonyokbiui e* különösen basánkban a kereakedelemröf táplált álialánoe felfogásbao, rejlenek. A kereskedelem bokoldaluttéga, a kereskedők heterogen képzeftaégl és miveltségi foka, és különböző aoeiálís poailiOjuk, a magánérdekek gyakori öaSzeütfcfizéíe, miül megannyi fsotor, moly eebol »em oly éleaen kihegyesedett, mini » kere«kedelmi pilyin. itta niomeniuaiok * kereskedelem közönyeiért valé lelkesedéei ab ovo iényegettn megnehezítik, nőt elégségesek arra, áz egyesek Btyho\'galmit aegbénítaai, A Kereskedők Táraulafa i lefolyt évben isaéi fófieyelaét as általa léteaitett és fenlariott alsó foka kereakedelmi iskolának itenielta. Nem kíméli Onk aem láradeágot, mri anyui áldoaatokat, hogy aa i*kola lenntlltaei a tör-véuyta ti üumauds kOietalniémeknek aegfeíe ően bizlositani, é» jelenthetjük hogy a lefolyt már minden kérdémtl foglalkozott a kormány ét 11895/96. tanévben ás elaő osztályt il tanuló, a Darányi lynáoz ftídmittlétüi/yi mitimkr a* egét»\\Basodik osztályt 29 tannlrt kielégitA silHirrel Iá-kabinettrl;tmjeUMcg iparkodik kieléqití mwoldtUl |rü((ftllH. A Irequeatla al év fiilyamSn megle-UtmUeni. Egyeiirt etak eti m egyx di megdMM• beiOe jrt volt, csak as Ipkola év >ége felé ceiík-Itn yateáqot akartuk kotutalálni, nehogy iitezí- kent. Erélyea intézkedésünk folytán, a mulasztóit gatdáxnk a kormány ketdétít ét fáradozihait a* órák utal nem haladta loi a nórmftlia\', azoii-agráriutók réttérlU gyakordlt nyonuíira vezették ben n^n mulaaatbatjuk el a fűnök arakat fel-vétua; hanem hogy belátták, hogy at agráriatok kérni: szíveskedjenek a jftvöben Unonexiaat aa kitáró\'ag oly dolgokat köteteinek, melyekre vonat- év elején kivétel nélkül beíratni, és erélyesebben hM«My a bnrmAmya •íMíiIjii mimJilbrwhiht mór „ látQ(f\'éaira >igrit-nj Í%jí at llkffa felelvén, i*y Mtllr a JövBre Nrva M\'tttto prot-raromoi nem aHhatnnk, x/onban szerény erOaÉ-hfts mérten, minden etetbaa oda fogunk bataí, bofv a célba vett toatoa iostitotiokai lehetőleg a megvalAaults «tadiuwU( lejfesisafik. Városúnk kereskedelme s ipara, mely évti/edek _eföjt y|-ráf Sanat sltjlédésaak indult, sajnna, íédre/flíloa visaMyuk folytén évek óla hanyatlik. JSxén lelviiathatlan ténynyel ssenbeh, oly modern alsotásokat kell lar^mienlkak, mélyek alkalmas Sek leesnek Nasy Kanizsa városinak kereskedelmet\' éa forsalaiái isméi vísssabéditank Fontos é« Ddvös íntésménykénti felemlítjük egy Nagy. Kaaitsán tétesitendO kSaraktar vagy tirhé* ka>-deményezéaél, egy m. kir. vámhivatalnak Nagy-Kaniaaán teisllitéiaat stb. szóval maradandó beotQ inati\'aeiokat, melyek kerrakedélmOnket, iparunkat jólétünket isméi azon polcra emelőét, amelyre varosunk kedvező- ,fakvé-éaél, azorgalmaa és képzelt keréskedOínél iogva méltán Igényt tarthat. EnyesQít. erűvel, lankadatlan kitartásai, erélyea \'ámoiatiaaal ily, a kamfcedflk erdekeit elOmoadiií intézmények megteremtése lehetséges, míg ellenben egyesek indiilentiaja egyéni .\'ractiok, legmaiaaaioobb mxiiiék, a jegbáazi)>isabb ktz-dameayesé«ab\'aegvaló«itaaái is illusonuaiKk teszik. RtrjOk teliéi aa igen tiaatolt TirtaU\'iTag | urakat, támogassanak bennünket a jBvffben tata kitűzött cél, ezen i&rtkvestiak mtfvalósttaasban, hogy mar a kösel jüvőben alkalmunk nyilhas-aon a ktreskedhk anyagi ia szellemi érdekei elOmosdltésábsn tevékeny részt vebetai. A jelentéei » kftzgyOles Stgy tetazéssel tudo-__ mtaaí vetít, az tbhűi teil vtlaai>ÍBáayi tlöitr-jaszUatket slfocadta is a titkárnak, valamint a választmánynak könxöneief taavazoti. EWierjeanieieti a pénstir-forgaTmt és vagyon-kimuiatKirr aa eladböl megtudtuk, hogy k tai-fuUtnak évi kiadaaa mintegy 700 forint Volt, melynek legnagyobb része al alaAloka kereake-dtlmi itkola fenutartáaára fordlttuiott. Mintboev a bevételi kimutatás aatriat • fAraulautak 108 foriat jOvedéline van, a befolyó lakolt pénzek rég megtette. 4 .Itgokoeabb agrár politika n ftikl mivelétigyi minierteré: at B politikája nem mani feutumokltal, hamm tényekkel lép a nemzet elé. A itaÉMi „MeitMata" Wléie- A oaaykanlzaai KtrttktdSk Tárndata juniua hó 28-án Ebtntpanatr Lipót kir. kertek, tanietoa el-nftk elnöklete alatt tartotta évirtadta kO«gylllété«. Atttnék t btiéreattktptatégtt eta eiatáivé«,aai vétyeaen BdvOfOltt < métt)élMtiktt, á (tfyaOkönyv vesetésére Belueartt Ou«stáv tiiktrt s tnnek hi-Ititaitésére OrÜnhul Henrik és LSwy Adolf urt-kat kérte íeL -------------------------,-........ A Társnlat-mult évi mOkOdésérél Sehtearet miii. . \'r)—""1 litoyalitit toll tálaulmányi üléeen elhatároztatott a tandijat 14 forint helyett évi 2 férintra mértékelni, éebugy tamrtéfc szolgalma1 ftjla.oe^k, Taeiul.lunk WP . i.i__i- _í_jl.í ___.ai_li___la. u egyun a tuuu as iakola mindkét oesttiyában kél jé magavi eeietü és ssorgtimsa taanló|tnsk egy-egy, ttbái melyek t liotstttitk. t kBsgytléa elé. Tisttalt k&zgyttiét I Társalatuak, mtly mükWéatt UÜé-bta btea&n-Uttt ét csak 1890-btn ébredt íimét uj élttarOrt: 4 drb aranyat ajánlón fel iutaimal, vaurnap megiartolt sáriWisagáiatoa Hogy a i. Tag arak maggyd<Odeai a/erezbea-aenek az elért tanulmányi előmenetelről, van ■ivrepcaéiu a ma delui sn 8 órakor, a városi polgári iakola heiyiaégébtn megtartandó vizigare i>semélytten meghívni. Vála«ztmányunk elhatározta, hogy humanue miaaióiának mtndtn iránybaB mtattle\'jtn, ttaav-gényedett, átuiszóbaa lévO kertakedökei, a Tár-mliriaynt Whetmmltoli aiériei. itmogatni, ee ati költséggel ellátni, mely elhsiárosás a tek. kóa-gyttlét uaiistUn leissésévtl fog találkoani. A mint a napirend 6-ik p\'inljábéi. jálni mél-tóziatik : a Táraulat elafikaé(ének maadatuma padig igen eatkéiytk, aa iskolai leotartiaa caak iykQnnj/itsük; a juíint hó K-én frii^&l&^m^1^ \' A társulatnak varynná a kiitta kezelt 600 foriaiot alspitvinynyal _ rohntot méjtátádfl, •ritymk legnagyobb része kamatozó értékpapírokban vaa elhelytsvf. A «ára»amadáaokal a köagyUlea a aaámviat-gáié biaotiatg jettatatt tfapjáa jovtbagytf, a pénstárnoknak é* a vá>taatmtnynak a Itlmtai-venyi megadta éa e fogad\'a á jövö évi kOltaég-vttaat, melyben 780 forint bevétel ét 716 iorint kiadás vaa eltUrtayesva. Indítványok nem tétettek, követkesttt aa aj vála»aiáa, melynek megejiésére Et/lándtr Ottó, Halpken Mór éa HothtchM **ma uraiból 4116 ssavazalszedő bixottáág kQtdeiett ki, mely >«Q-kAdéaét béfeJélVIB, lltOVlUWtO (BrentWt UtU! Beadatott — mialáa a tagok- egy rétze a vé-laaalás elOti éltavozoit — Otasesen 20 szavasat; tnegvilassiattak aa Baaatt kilépett tisztviselők ás válaaatmányl tarok ajbél ét ptdn : tübenepanger Lipót elnökké, Unger Ullmaaa Elek ■leltOkké, vagyank képeetk, annak egyetemee cé ja érdt-kében mb, ellogadni izakadatiannl ugyanazt a Mlogáti, agjftntnaak aa iskolának aezetleaét. A mfli<|éantk (e valóságot k8r!orgáaa van. mint a (kiaeé pef-»e ssesaélyesebbea váltósé) divatnak. A*érf itiriénik meg, hogy egyea*tre<, Itató , se-néaz-, vagy egyéb mQvéaieket — akik mOvéasi ftHoyáaakkal a kttzönaég mflizlétének áramlatába Ota iádnak vtgy nem akaraak beleolvadni — • najái koruk aem méltányol; ngy tekinti Okét, mint elmaradottakat, s akik stutin kéeObb —1 mikor a műisiét körforgásában isméi az S mQ-véssi álttsponijnkhoa ér — 101 Itatnék fOdOave, mint aanak idején kellőleg nem méltányolt, tilt-ledett nagyságok. A mai korbak például ás trOe naturalizmus kell. A mai kor mlisléat vtrlimnst, nyert való-Ságot kivin. Aa erényben, a lánvbtn ia hutaija is árnyat és % bűnben la akar látni iéayl, erényt. Nem blis a nagyoknak látazó erényekben, mtrt aa a tOllogáaa, hogy a mozgató erőben, t rejtett tényezőkben ott van ss Srök-em-btri, aa Öntés, mtly lebaietlenné ttati aa esa-mányi lOkéletevségtt; és nem fogtdja el a bflnta maga vérlásitó vagy undoritó nagyságában, meri innak motiváló tényezőiben feliamtrnl véli tt tatménytk \'eltartOiiathaiiilin fejlOdéaé\'. Ezstl a lOlfogáatal azután ledOnlOtte uz ideálokat ée ellogadhaió, emberi szlavónéira emelte aa er-kOloai bukáat Arnyat veteti t fényre ét lényt lóvéit az irnvra. Aa a lOllogáaa, hogy így köve-le i a mfivéaaí igasaág. Igen terméaaetes, hogy a naturalíastikns iriny shbOs a leliogásboa, ebhOf a mQvéazí elvbAa hűen válogatja meg easkozeít la a mflvéazi oéi érdekében. Mindent ugy mutatni be a mQvéeztibtn, thogy eléok tárja a minden rtjttlmtlbtn lolku-latott élet ét teriaésaet, hogy a tanulaéaot a mtvéasi produktumokban gyOnytrkSdO kOsttoaég meg nem vesztegetett lélekkel vonhassa le; a maga erköloei erejének mértéke, itéleie aaerint ezereaae meg azt, ami szép, igaa éa jó; undorral forduljoo tl attól, a mi rut, roaea éa hazugaáa. Kz az Iráay, — mely most már kétségtelenül erőatn rányomta jtllegét égést tártadalmuakra — elvi tat hatállanul közelebb vitt beaaOnket ahhoz, ami as előttünk folyó életbea OrOk-emberi, ennél fog vt a realii ígaahoa, i valóhoz; dt aa-sal, hogy lerántott bennünket tz eeimények világából ; bizony-bizony éppenséggel aem lett boldogabbá. Ee mihamarabb tl fog |8nni\' as idO, mikor mi visssa fogjuk követelni ideáljainkat, ha mindjárt a osalhalatlan Igát valóaág árán is. . — y. Schwarcz Gusztáv pénztirnokká; 3tUlheim UyOsO, fitdur Sándor, Orünhut FOlOp, OtítUntr Salamon, gelaci Outaeann Vilmos ea Eotheehild Samu válaastminyk lagokká. A köagyüléat eaaiáa la eloOk bezárta. Tollf uttában. Ha a diákok Te<Deumioak napján BMgkér-desnéask: mi aaertiaék ktnai aaoa aa tg* napon : habosáé nélkül aat telelném, hogy egy olyas diák, akinek )ó bizonyítványa vaa és jó meaaat lakik Nagy-KaaiaaálOL A vakáció t. i. olyan boldogság, amit a jó bí-sonyitvány d aga azt éa a pátriái ói való távoláig ■ynj\'- Est a vakacionalia boldogságét leirni lehetetlen A kielégilelt ■zabadaágaaeretet éa boa vágy ér-selmei ölelkeznek abban. Mtrt kát akármilyen nagy éa fontos életcélok lüsödaek ia ehhoa a tiabóaapi iskolalátogatáshoz, mégis eeak ugy vágynak aaokkll aeokaaor emlegetett saeat falakkal, miat a ratrma^ir a kalitkával: alig várjak, hogy telayiljanal a viaizanyérjük aa traayoe ssabadságot, as ár- Nagy-Kanizsa, osülörtfík iwlin korlátlanságot, mikor a aaabad elhatároiái uttn v&ny6dö fiatal lélek akaratát nem tűri meg nenimi iskolai rendixabály. A „primuanak* élea eikongáeiá olvadó hang hullámai nem csapnak bele a legjobb izü játékba. A „lecundua* nem jelea alarmot a ptdok kiizé, a könyvek mellé.. Két hAnapra vége minden ,txur-kolimak." Megnyílik aa arany aiabadiág. Hegyek, völgyek bizalmas nyájaaeáigal integetnek a kalitkit hagyott madár falé. Mehet, repülhet haia-h-lé. Két hónapra el aaabad leledni a exent tata-kat, al a jé profeeaor urakat ia, .akik bizonyára mamival Mm kevaubb kémaéggel vettnek buciul a nebulók zajától, hogy átad|ák magukat a* éden, ax imádóit ixabadiágnak valahol, a aoba nem leledhftö otthonban. Ahol félre Iáiét dobni •a tógái, ée jóleeö pongyolában, aemtpiléle bírálat alá nem jaafi. k$r«aetlenaé((elL (eaaielenQ1 lehat élni. Uh igen nagy ünnepnap aa a le-Dtum nap ! Tanároknak ia, diákoknak ial Mindeneidre legalább ia háromazor \'akkora, ■int« , Veni Mincte " Mth Norbert fotiiztelendo atyánk, aki in illó leapore hét eaz\'endeig pftdagoguakodott maga ia, annak a nagy űrnek, mely a . Veni taneW- éa „ Té fíéum\' kfliKtt t4lnngi M\'^ \'g »\' kiiajaaéal Zala. 58, aatm. (». lap.) adott aa idén. Á Veni annatét a tanitáai év elején — ba jól tmlékizem — Szubó látván katekéla peteiunk moadiH "tomoruan, egyedül; a Te Detimot pedig maga végezte derék adminiátratorunk éa a nagyobb ünnepélyesség ok iért Melléje vette mind a két kUekétát is Íme! qnod erat demonalrandmn. Ex uioIbó iitenitiiatelet .Tégtd latén mi di- általában olyan i ária tágban eiokott lenni, bol ai egyen löaég ée eaaretet uelleme uralkodik. Legatoleónak marad ia kii eátka-kadotetály, A kii kahiami apróéig. Seabiné Koti Anna veteti ókat. Ctókoloi való aalityák. Valóeágoe kuruc cae-melék. Ahogy lalállanak egyenkint a pódiumra- éa aaavalnak tűzzel, íilásra tátolt aaájjal ée tnárie érdea torok-hangon: mindegyiknek rá lehet mulatni (ha aa latén éleiben tartja ókat) a jfivö fejlődésére. — Ez Ugrón Gábor! — Ei HfgedBa Lacit — Ea a Milei bicai I Egéis néppárti légiót látna bennük aa ember, ha kiaeé jobban nem bianék a magzatok tizében, mint aa apá kibán, ■ ■ ■■ j Gyönyór&iég volt néani éa hallgatni eaeket a kie apró aáakikat. Általában a kiadedekkel löllőtt pár Ara igeaáa felüdíthette a jelen voltak lelkét. A valóban romlatlan, boldog aiiveket, akik még együtt tudnak ürülni a kiadedekkel a akikek leikél gyöayörüaé|gel tölt be aa ártatlan ki-ciikék himporoa világa. Vidorné, a kiadjak goadoa jó ádae anyja, boldogságtól augirxó arcoal gyönyörködött ia ax ő apró Mentjeiben, cirókálla Okét, a végül vendégeégek caapott nektk.— A tok pedig falták a köményei Ma kifliket. Olyan volt mindegyik, mint egy-egy trombitáé angyal. , . . Atut#ti eeendeien axálltak szét vakioiótni, mint a jóllakott angyalok. 1816. juHos bó I án ciuióui ne tSltaenak aébáay órát kedélyee eg7Ottlétben. Ctolou JenA kara agy aaeaiaHtéM a diri-gáláiban iámét fényeaeo érvéayeailt, néhány ón alatt aemoaak a dalárdiaiákai dirigálta H I R "E K — — Frigyen léherreg Hagy-Haaluéa -ú- Faniége Frigyei fllhameg fáhornarnagyJük. hadostlálynak parinceaeka Sopronból pénteken e bó 8 án a béeei gyorivonatlal ette 7 óra 6 perckor a ca. ét kir. \'éftik gyalogezred Ük záazlóalja megeaemléleeére Nagy Kanizsára érke-tik ée vatárnap délben folytatja nemleotját. -Tábaraekakiiemléje. Báró Steininger vezérőrnagy, íaadárparaeeenok Poieonybaa, tegnap tteraán nemlét (ártott a ee. ée kir. 48-ik gyalogezred 4 ik látzlóilja felelt. Nagy Kanizeán. JSenus Zu r«o Károly veié rőrna gy, hon véd dan-dárparitiaanok Péeaett e hó 8-áa érkezik váro-lBiikba, hogy a» Itt illuaiiauiO buuyédeég Matt hanem ezeknek nagy baráti kftrét ia, áa a kivak esten lekee aeregével berándult aa aati órákban a Szarvai Hálloda éttermébe. A beráodaláa pompáim likerült; a poharak caengéaét gyakran felváltotta a dal, mely egyeiiietto a dalárda derék tagjait harmoaikaa jó barái tágban éa aa^ly remélhetőleg a nyári aaüaet atáa iámét óaaxe lógja ókat hoani. Azon néhánynak, kik nem (érnek többe vieeaa hoaaáak, kedves aj otíkoat kívánunk, a többieknek padig kallaaiea nyaraiéit a mielőbbi viaxontlátáa reményében, < — Halálaiéi Jmjtr Fereoc m. kir. poala-éa távirda-telügyelót ée családját mély Maat érte. II évea flacsk&jp : termet 4. elemi ontálya tanuló, ki távol a aaülfii bánói iBll&te a tanévet é« anyja kiaéretében a mult héten vakacsióra haia. érkezett, közvetlen meaérkeaéae atáa ágyba doh éa jumue SOán 8 napfalooa axanvédéa SOS roneaoló toroklobban a aaülok Önfeláldozó ápolása dacára kilehelte ifja lelké). A mélyen s»j-totl caalád lájdalmát eayhftae a minden oldnlrol nyilvánuló réatvéi. - aiabé mankéaak mliM|a. A axabó mnnkáaok- aaakegylete vaaárnap eata réaa-ben a Polgári-Egylet keftjében, réaaban ennek nagytermében megtartotta nyári mnletaágát, mely kitűnően átkerült. A alkart réaaban aa élénk lá-tofatottaág, réaaban a vidám hangulat moxdi-tolta elri. Mindkét réaa aa Impuaaaa aaámhan megjelent hBlgy-köxönaég javára irható eMaor-ban ia. Oly aok eaép leány éa meayeenke jelent nieg aa estélyen, hogy a négyeseket 70—80 pár táaoolta. A eeteérabaa náthordott világ paata igaxia »ok fenni valót adott a levélbordóáaak; aok aeáxra meat a beérkeaett levelek aiáma. Szabó Juíiika, tíeitUr Regina, Molnár Mariska TUk Vilma, 8tein Lolti, Kollariai Margit, Heteler Etelka éa Htcktnbtrg Jalieka oly eok levelet kaptak, hogy exek rémére kOlOa postai kelWit al-kalmeini. HtrlrtnUrg Inltikánik áronban leetvéri. cehünk" énekének végió akkordjaival ItekOixOn-ttítl a gyöagy vakéció. Megtörtént ax epoitolok éa laaitványok osxláaa. Hmden rónaion. a jüvó nemzedék legkiaebb palántál, aa apró ovodúldk is vakációznak. Mielótt azonban átadták volna magukat a boldog vakációi korlitlmiágnak, az 0 ildoti lelkű, gondoló naaijok i—mftnrtp ptut Outmmm Htdrig, egy begyűjtötte Okét a Polgárt Egylet kerti- helyieégétitn, hogy annak rendje módja ;ixeri;ni .ellJU\'inxlMaik ax eaxtendóL. — \' Egéax badoeatályokbaa toaultak fel az ártat-lia kieéeéeki-:—---n aaereiettel le kelleti mondani a beérkeaett leva-lek egy nagy részéről, mert kitűnt, kogy e levelek egy réxze csak tévesen kéxbeeittetetl sski, mert a eiae neaa—Ju/Mm, béaaa -eaak- Imta volér Éten tévedée nonban a legket ésbbé aem xavaria meg a jó hangulatot, mely igésa reggaiig Oesaeiartotia a tar»aeág nagy résséi. " — Óvodai rtrlaaipély. A aatykaaiaáei Kiadedneveló Egyesület negy óvodájának aBven-dékei juniue hó 28-án a Polgári-Egylet kerti belyieégében tartolták Mrfianepélyflkei. Sajná-lafta\'l tapae|tal(nk, hogy áa egyesllet elnSkeégéo. kivül alig 1-8 válaaztmányi tag tanuiiiott ér-deklOdéat aa ünnepély iránt, melynek ISaOnMge néhány ianférttűíí kTvll CMkia az érdekelt eeO-lOkból került ki. A megjelenteknek igeai OrOattk telt a kisdedek naialaiiikan ElaOI en jOtt. k Dr. Berettky Viktomi apróéi-gal a nádor-ateai óvódéból. Ezek többnyire mint aikkea gavallér ..és kiaáeeaony-paláotik. ügy ■uvelt ak, ngy lorgolódisk\', olyan elegsneiival m ozogtak, énekellek, minlbá csak ftld Zeiga bictinak ore/ágoe birü gyeruiekeriubázából röpüllek volna ide vendégszerepelni, Mikor Ok elvon ul\'zk a Htreplée leiérPl, jöttek az ArnryrJáape-ntcaiek Lenkei Malvin vezérlete mellett. Ei a polgári hndoettüy. Vitéüta hazafiak. Caakngy ragyog a képük- áa önérzeitfil. Mintha ezt akarnák hirdetal Tennen : ,lme mi vagyunk e jövfl Magyarország !* Hazafias verseket deklamálnak éa megéljeae-zik hnraány hangon a királyi Aiutin kivetkezik a vtggee kadoettály. Sulid képpel veteti ax ,ovónénike": Hajgati Janka. PétflO-meal apróeigok.. KülönbözO rendű ée raugu honfiak éa honleányok trikolorral kezük ben é« nemxeiiuinű *zalaggal a vállukon. Mintka caak a demokraiikua alapon axervtat\'t *íy»ége« magyar ne miel jövő képét látná ax rmber miniatür-élöt épben. Bátorzágj lerztelen vidámiág, jókedv regyog le arcnkr4l, az Önbizalom ereje hangjokban,mint szemlét tarteon ) — iiéavlaeltl áldaaatkésaaég. Dr. ilandel Pál, ai alió-leudvai válaaziókerület orax. képvieelóje valamennyi, keiüleiében alkalmazott | taniiót él legédle kérst saját kóltiégén Uuda-pextre, a kiálllláa megtekinléaére lelvÍMi. — Hit ha érém. Bérice- Titk Jánne dr. budapesti kir. táblai tanáoaeinöküt ét oaalidjái az a ritka órDoi érte, bogyegynap mindkét fiát doktorrá avaHák. Aa egyikei a jogtndoményókbó1, az ifiabbikat a gyógyszerészetiekből. Ea alkalomból ugy a lelavHioltakal, mint xiülelket nagy itámu jelenvolt itmerOr, jó barát ét rckon üd-vOtOlte, — Kltimlaléa. A helybeli honvédtáti óalj nátadoea : Vágó Ignáct, aa eaMdéves kiállitáe liadiürténefini caoportia számára elkéeaiielie RikOoy itomolyánvl ttikOieUról — mely 1704 niájue 8-án a »«abadiághftiük egyik legdicaóbb fegyverténye voll — a csatahely hadi térképét, mely a bíráló bitottaág állal rgybangulag 600 koronával jutalmaztatott. — KlJvgjaéa. Hadi D. Béla, lapunk kedvea munkatána, t Nemzeti baleeei-hialoaitó lártaeág küxpontl titkára, a KOigatdtaágl éa bialotiliti lapok tiérketxtoje fiudapeeten, jegyet vállolt Weinherger ltor nagybirlokoe leányával, Irén kiiaiMonynyal- Bátorfálun (\'Hont.megye). — A daiárdlaták keráaialiia, Ax irodalmi éa művétuti kör dalirdijinak VMárnapra tervezeti kirándulátt, mini már inuU^attqiuok ban emlileltűk, megtanható nem voll. A dalnak mlvel.ói nem akarlak azonban nyári pihenőre térni t egymástól megválni a nélkül, hogy bu- láraae játékaiban. Eló.aöra dr. Bereetkg Vwtoraé ovónó vexetÓM alatt álló nádor-utcai ovoda növendékei produkálták magukat, Okét követték Lenkei Malvin ovónó vaxetéae alatt illó Arany-Jtnoe-utcai ovoda nOvendékei, kik mán Hajgati Janká ovónó a PeiOfl-utoai ovodáaokat matatta be. Végül maradtak á kiekaniztai ovoda aOven-dékef, kik Stabóné Sóié Anna ovónó veaetéae alall állanak. Mind a négy ovóaO tanuaágot tett arról, bogy kisdedeink alapnevelése jó keaekbe ytan letéve; a kiadedek a Bettidben elég ertel-meMéget éa igazán példás magaviaeletet tannei-totiak. lAtva eaen eaép Ünnepeéget, axinte ért-belet lennek tartjuk azon közönyt, melylyel közön-eégünk ée maga a városi kénvbeloteaiülat la a kindedneveléa nemes ügye iráni viaeltetik. A KiedednevelO Egyesület, mely utóbbi években caak nagy áldanátok árén felelhetett meg. céljának krdveiOtlen anyagi belyawénéi ingva — mint tudjuk — már 8-8 év óta minden toru\'m-nSI lürgeli a kie4adóviai Dgy randeaéeét, A vallás- és kfizoktatátOgyi minlnter hónapok elOti utasította a vérmegyei ifirvéaybaióeágot, hogy ea ügyben kitűzött zárót katándfi maileit iárjon el. A lanlelügyelfi és n polgáraMeter, a KiadednevelO-EgyMÜlet elnökségével meghányta vetelte ai ügyet ée aa egyósBlét beterjewletie a vároehoi memorandumát, bogy mily eegélyexée mellett képea az ovodákat lentanani. A városi tanács at itkolaaaék- éa pénzügyi bizottságoknak adta ki az ügyet, melynek elintézését felettébfc aürgfitnek tartjuk, mert utóvégre a mlntwler ia, tanfelügyelő is meglógja anni\' a aok huzavonát, mely aa egyeaületet maholnap azon kény- Ntgr-Kanüm, csütörtök Zala. 68. szám. (4 lap.) 1890. jalias bd 2 ín n»r helyzetbe hoszs, hogy ovodiit bezárja. As éti közgyüléat i( újból meg újból elnapolni kény-leien, meri őrig a váron nem batároi, nem tudja mii levő legyen; a kisdednevelés figye pedig, mely mindenütt folyjon és folyton vírágióbbá lm, nálunk maholnap gondoló nélkül log álltai; pedig hogy azUkaég ven árra, Ml épptn a aár-ünnepélyek fényesen biioiiyilotlák. — KépvIselCI MmImM. forrásból érie»ü üuk: ilfauy Jánoa, a nagy-ka-nuaai választókerület országgyűlési képvi«elf>je, juliua 6-ikén a déli 1.1 óra 80 perckor érkező gyorsvousllil érktaik meg Nagy-Kani/sárs. Bandériummal éa lüaoliói zenekirral fogadják. A logidáii menet délelőtt 11 órákor indul a Főtérről. A fogsdtiiáa nagyon Imporananak igér-ketfk. Vidékről la nagy igámban jelentkeztek a résztvevők, A löldbirtokoeiág részéről rémvéte löket bejelentették: Bogyay Jánon Ciabrandek-röl, Bakó Gyala F. Rajkról, Biranyiy ődrtn Pacairól, Cserién Lántló N.-Anátlrrtl. Ciillhg Uyola Hotióról, Dervariea Imre Kilimánból, Nagy Láaaló AndráabídAról, Nuakovios Vilmos Gétyéről, Táncot Ujos Kádról, Unger Jánoi F. Rajkról, Viilendvay Sándor éa Józief Uuzanakről. — llépttamepíly. £un ofm alatt tvtrcgi-aaok áltsl ludatia a Sörgyár vendéglő**, hogy vásárnap juniua hó 28-án .a iiíkea fehérvári 100 tagból álló ének- éa zenekar* hangversenyt log a íörgyári parkban lariani. Kíváncsian várlak eien hangversenyt, meri éien monatre ének\' H zenekarról eddig a legcsekélyebb tudomásnál sem hinnők. Kivácsirfgunk Igsii írrtektődesié vált, midőn megtudtuk, bogy eien miniegy 70 emberből álló aeoe- éa énekkar egyaierü munkásokból áll. kik a Déli vasat ssékealebérvári műhelyében kéretik fárasztó munkával kenyerű-kel. C*ak két hónap etött aiővetlreztéí, ísngy megalakítják eien monatre ének- éa aenekart, — mely ezen rövid idő alait olyan jártaa aágot szerzett na ének- , a* zenében, hogy élveiénél lehet produktíolt meghallgatni. A nagy-aaámn kö<önaég nem ie fukarkodott a tetizéi nyilvánításokkal. melyek a zene- éa dal embe-reii illették, de érle»ülé»8uk alapián eaen derék mulat mig alkalmával lanaaitnlt önzetlen birátsá-géri, a nagyközönségnek pedig a tömeges látoga-láaért. —"UJ politikai hetilap Kulctár Ernő, a ki lilénkéi év óta uerte»iti a Nemzeti Hirlapot, a laptól megvált, a uj belilapoi indit Nipveztr ciimmel, A Nipveztr l\'gron Uábor pártjának | less a hetilapja. Előfiietéai ára egy évre 4 Irt. Amint biztos | Mutatványszámokat ingyen küld a Mpvezér kiadóhivatala (Bndapeai, Práier-utc/a 4t. as.) — TAialté mlaliág lenuhaa. á sormásukat nemcsak «z Isten, hanem ai emberek ia axeretik, de leginkább szereli őket ornággyö léai képviselőjük: Remeit Géza Az isteni szerelet juniaa 88-án kedveid időben, aa emberi azereiei a tömeges lálogatnltaágban éa a képvise\'ö ne reiete 9 forint 90 krajcárban nyilvánult; ennyit fizetett le a vakációzó és a .népszereiü" képviselő kerületének 83 exegény e literéért, hogy ne kelljen nekik a korlaton kívül állaai. Lett ia erre olyan határtalan Árúm a koriálon kívül és beiül, bugy Remete nyomban a jövő vglaazláara újból képviselővé jelöltetett, ta ba a válaaalásig nem laláikoiik olyan nép-barát, ki 34 aormáeiért fizeii meg a legközelebbi mulateágon a belépti-dijat, Rsmele megválasa-táaa .több mint biaony os." Alt meg kell hagynánk Remetének, hogy sokkal praktiku-abb ember képviselőtársánál: dr. Ovdry Ferencinél, ki több\' mink 1000 vltantóját vitte fal uját költ- — Kereakeelelaal laataeek vltNfáJa. A nagykanizsai alaófoku kereekedeln-i lekmábaa ai 1805/08-iki tanévei liió viaagá\'alot janiaa 28-án tarioiták. A Kereskedők Társulnia réiié-ról jelen voltak: Ebtntpangtr Lipót kir. ker. taaácam, mint. a tanalat elaAke. Uiiget- Ullmaaa Elek, • tár.olai alelnöke é» több előkelő kereskedő,- Itik- megelégedései hallgatták a tanú ók izabaioa feleleteit? A vizsgálat befejeztével a a Keresk.Társulat elnöke lelkes e/avakbxn fejezte ki eliemerését a* iakolánal működd Hínároknak BmTSamnnik ás Krámer fjtjoanak, tra>gantiD-kért, Majd a nővendékekhei lurduli, kiknek továbbra ie a komoly, heesü\'eiei munkát, a szépnek és jónak követeiét kötötte szívökre. Szor-galtivi ea jó mágavineleiéri—tgy»egy aranyból álló jnlslinai kaptak: Deutieh Jórsef, Lőioingtr Jenő, Pranypr Józsel, Blumeiischein éa Milkofer Alberi. \' E $ x ^ a 2 d i s i f. emberek még egyéb elismeráat ia érdemeltek, mert őket nam jOvedalemhajháazis vetette ide, hfwr fi \'áraaifig. A aaitkanizsai IQidhái moi dooyxsemélyzeta meghivására jötiek e^ó emberek ide, bogy barátjaik mnlaiiágán, mely tévesen népünnepélynél neveztelell — megjelenve, tebetaégökkel hozzájáruljanak ennek aikeréhea. A Déli vasul fenkölt gondolkozású igaigalósága méltányolva e derék munkások önzetlen törekvését és a cóIlegiaHUaaak ilyen ellimeréit ér-deallo módon való~ megnyilatkonását, ingyen otazáat engedélyeiett a hangveraenyaöknek es •ka • nagyközönség indta volna, mily aemeeen ériő aiiv dobogtatja ezen egyetérti nmnkéeni szivét, nemcaak zenei- illetve énekbetl tudásukat Allűrt, wnlna h»n«i diceőfletle volna bennük aa igazi «iálért. Lejön •Szikralehérvárról Nagy-Kanizsára egy eaoporl mankás ember, mulatta tai a vele egy kenyéren áidket, teljesen beéri aaaal, bogy eaeknek egy vidám napot eeiná\'i, aem viiz el magával ifibbet mint 2b forintot a zenealap jurára, a /eletlefet pedij: 40—50 forintot, kit utrenaltlenül járt paiuti alkalmazott özvegyi-ntk ttfüyuMr* ajánlja fel. Tapsoljatok a zenészek es dalároknak, de emeljelek kalapot ezen igaai emberek elöli és zengjelek dalt rólak, mert ökel iilei a dgjfji német köliödala: ,Oaa Lied vom bravea Mann,. — A KladedneTcl«-EgyeaAtet kéré-Ml. A iiniai kó 18 án lartutt aárünnepély alkalmával leiülfizetni szivetkedlek: Vidor Samuné & Irtot, Knauaa Bodii\'árné éa Bogenrieder Károlyné 2—2 Irtat, Wuuil Lajoené, Simon tíáboraé, dr. Kise litván, Neu Albertná és frager Béláaé 1—1 frtoi, Rosentbal Jakabné \'80 krajcárt, GünaUrger Jakab, Nóvák litván, Weisi Ferenci és N. N. 80-90 kreárt, Bajor Láaaóaé, Taenádi liihály, Perkó Páter éa Tóth Aaiai 20—20 kreárt, Tuboly 8ándorné, Svetl János né, N. N. ás N. N. 1«—10 krajcárt. A te-lülfi/ete»ek öaiiege 18 Irt 30 kr. - Belépti-dijakból befolyt 31 Irt 10 kr; at ösazes bevétel 49 frt 40 krn melyből a költségek levonásaival 40—41 lorint maradt u egye»Qlet célján. IV gadják mindazok, kik ehhei hoizá jár nini uives-kedtak, ai egyesület hálás kö«iBiietéi. — Kiaaftmet-my IIváalt*«. A nagykiai-\' uai lülöháa mozdonynemályieie hüéa lüszö netéi ayilvániija a izékealebérvtri műhely zenekara éi dilárdájáaak a juaiua bó 28-án tartott légén a kiállításra, anélkül, hogy eiek azt láthat tákvnlna, mit Rarnel* emberei\' ngyani>, houy mi-képen mulatnak a sorniáaiakkal vVgvesi a kanisaat\' éi a üomiiéd kötiégbeli kirándulok, kik népevá és élénkké leitek a mulatság színhelyét. A mulaliág sikerével mindenki teljesen megvolt elé-gedve; a rendező tűzoltó egyesülei is, melynek elég tisztei jövödelmei hozott; ■ vendégek ia, kik a rendezöiég réazéröl, szive* togadmásbin ée olcsó fiáuért igazán kitüaö eílátáaban részesüllek Dáiuch korssmáros által. - — TAaellék asuLsUAga Gelién — amial levelezőik irja: a tűzoltó egylet saját tesxe-relése javán siket ült nyári nralaiaágel lanott. A mulatságot megelőző uipon erős zápor volt, máimpon, a mulatság nspjáa pedig egén délelőtt terhei felbök borítottak az égboltot, ami nagyon lensngoica ugy * ero aeu leaiuieiei, mini a aiu laini vágyó közönséget Az idő azonban laaaan derülni kezdeit a délután i órára, amidőn a mulatság keideiét veite, kitisztult az idd. A mulat-aá| a siokott helyen a laép .Rigóvölgy\'-ben tirtaloti. A bejáratnál .emelkedett a diadalkspu köaépett a magyar korosával—a- e feliratul: Iaien hpaqti* A tánokely • bejáratánál a kn- Sun a tűzoltó jelvények, i at egyeaület jelmöií-ata : .Istennek diosöség, egymuoak segítség" átvágmV hetükkel a lampionokkal át világítva dinűatt Aa előző kedvesöiiea idő dacára, mely vidéki vendégeket ai eljöveteltől visszatartotta, wulatiág népen lliuyatott vult, A M. éaklr. Adriai klatealU (krisHat májúi 8Q-án tirtoita Trieeziben rendes köigyü-léset. ffz 57-ik Azietévre (1895) vooitkoxó ülteti jelentésben a köveikelő jelentékenyebb adatok foglaltatnak ; filetoiztály. As emliieii évben elfpgadolt biztosítások 12.4*9 72ft Irt töke ée 88.317 Irt jsrsdéköeszecre rúgunk. A biztoaiiisi állomány {896. év végével kerek 80 millió frt tőke éi 216.428 frt járadékö\'izegett fintet ki.. A diibevélel 3.823,SáO frtta rugóit. Halál és élei-blaloeftáink alán 1. 021^78 ír flzetietelr ki éa ezenkívül tüggö kárak részéra 249.800 frt helyez-teleli tartalékba. A díjtartalék 19.-lW,90i Irtot Hss, a viszou\'biitositások levnnása «tftn pedig tisztán 17.781.664 frtot. As elemi biitositáii ágakbin — (tűi á« iiállitmány) — a díjbevétel 7.259,822 frtot telt, a liaazbiitoaiiáaok 2.877.72U Triói vetteTlginylie és károkért a viaszbUtos.ilft-sokat illető réazek levonásit után 2.842,871 frtot fi/ettak kL A báitarUlék fejében tisztán 360.240 Irtot fhBtiek ki. A háztarlalék tmiáii 350.240 lorintol tesx. A felcvőnégeJk kJuyvajteríuii ériekének leírása 100,000 lorditottak. A< éleijii^tnsi-láií osztály külön ayereményiarialekáhoi 100,000 4* oeaialékfi!jékee fé«a»únyeakiai 70 frtot fiaetnek ki. A tartalék immár 22.»ö4 729 írtra ragnak, mélyből esik: 19.728.746 Irt dijiat-talékra (tisztán t. i. a ÚszontbistiMÍtáai részek levonása utáni 2.622,102 Irt a ayerwaénytarta-\' lékra éa 613,881 frt árfolyamiarialékra. IRODALOM. 88 forintot lövödelmeiett aa egyletnek. Este sikerűit IBsi-jáiékot rendeztek. A francia négyest 24 pir táncolta. Ou l&ttak: pnser Lajoiné, GrOnfeld Mik sáné, Qrosa Lajoaué, Qqiieruiayemé, Kohn Pálié, Klein Fülöpaá, Rosentbal Dávidné, Seheaiyéa Jó uefaé, Schőníeld Antalaé (F. Hahót), Wesaeli Jakabné ^rnöket; Bród nővérek (Nngy-Kanizsa), Friedrioh llargit, Freund nővérek, filaviaa Margit, Goliermayer Aranka, üroaz aövérik. (íüi ser Regina, Klein Róia (Bén), Klein Kamiin, K< hn Berti, Hoeenberger Berta (F.-flabót,) Roaenthal Mariska, Schönfeld Berta (Hahót) ki-asssonyjkat. Felült!zetiek : Glivina Károly 8 frt 60 kr.. Klein Fülöp, Séiley László, Péter Ferenci, Leilner N. (Dióikéi) 2 — 2 Irt Qottermayerné, Sebestyén Jóuéf Groax Lajos il)ió-kál) 1 — 1 frf. Heitnaai Fererc, Rosentbal Dávid, Dirvariok Ákoi (Kili-máu) Szegő Hugó él Ficbler Pál. (N. kiní>ss) Halasi N. (Nagy-Kaniua, We-sely Jakab, Üblitt N. (N.-Kiniiw), Schwiruiiberg N. (N.-Kanizaa) Urünteld Miksa, (irftataum N., Kereaitury Qyörgy 60-60 kr,. 8pii|ser Sáador éi\'UkeabaobK Jakab, (Nagy-Kaniiia) 26-26 kr. A felülfiaetőkaek aa egylet eaaton mond meleg köszönetei. — Talált esaalVái. Bav. ytutiedler Antalné király-utcai házában kutáiómnnkáiok siombaion, a kó 27 én reggel, körülbelül egy méternyi mélv-ségben egy tel|ei emberi eionlváira bukkantak. A rendőrség, mslynek uT eletről jelentéi tétetett, aiOB vé\'eméaybeu van, bogy a caontváz a sia-hidságbaro idejéből srármgzik és íatéskadeli, bogy a csontváz a rom. kith. temetőben örök pihenő helyet kapjon. — A ■lltoaalaasi klAUltáal lálufaté kWul|nk káltots ágralaiUa ^|ásljsk a ktnlkaaé .kiállítsál Sa laaaakat" Ualléri. UAlUUal kalaaa 50 Jr. Eaer-évM Maijaiaiaaáa ■aalijAMI éa |sl«aSMI uiaia \' \'-* "g)----* ifi\'-ra 1 ttl Baaae r """■ saal képaa VUaalaU W kr. alaéaa vavtja Uu kanaát kap, ka a klállltáara staaáa vagjr alt lanéaknláaa alkahaá-vst talisst tn rataeir Baésgat «a kmenw kiat-lllAa\'BMdaksrasará niamUtója viaaoaba kttt\'vs tervrajzzal éa niaoi ktppal 1 IM 10 kr Islageri éa aa vtrvSIvta klAllltAa. Kipas staaUM utam Uppat éa larvrsjasal 90 kr. — Baéapiil l*rvra|aa aadlrtávlatUI a Iplib é|>t-latak rajaalval I frt. — Baslapaal lervra|«aa ViklIMM Urklppal to kr. — laakáai Mlkaijr. Árpáé kaafaclalAaa. Karaiul •ijltt kii eai. kaa>aá (a SS ea. augaa. Halaara 117 kantlwa, aatlli lavtl dlaaitiasal. l)íila krratkaa bnaa-balél-tel. I, M. arsajikaratkaa. II. aa. artajrkaiatbaa. III. n. fskats vagjr barna Majraaalt kantbaa(lakaiák számira). ktaSor-fakérvar faiaaealéae ltunyady Jáaaa áa Kapliatriu áltat Uté-baa. faatatta OaUkla J. KanlUt 1 m. kwaaáia 71 ea. iasgat. ArSajrosolt antik karaiba*. Zrínyi MlklAa klrokaaá>a SatgstVárÜt. Kanttal I u. honatu ia cm. magas. Arauyoxott antik kantbea VHity Árpié, „irpM éa a laairak" ia «AMaaai llaiaraak". A „Magyarok bejövetele" 0 kbrkipaak raaslalot. Karetlal agvátt ISO ea. magas, kiailesylk kip: 8slsaraajr-ksraibM, szélll-lsvil dlaslUasal. Diófa keretbea, brnus.balitlal, 1 aa. annfksrattwa. IIr aa. anajrkanlhsa. III. aa. araajrnnibaa. Csastplls lasaiaaalaia. Marilla fiataiiajra atán. kiaallt risaalesat Kanttal sgyktt 180 tm magas ia ta nqi vsitan Arany lelleflel ellátott fekete kantbea. ladeaaa Hixtlaa. Rafael fastuisya atia kiaallt riaaataaM. Kant tal agjrUt 180 ca. aagaa is M cm. -sailes; Amajmllelb-allitott fekela keretben, laieaaa Bfcart andatlja atia kiaallt aalaayaaal. Kan\'aatlt III ea. msgu ia N ca. asilas. iraajreaell aat^kanlbea A aea>—eea> élaaa. MArleaa eredetije stáa kieatlt ntaajaaal aqnanltmodar-ban 1. ea (llaakeretben, 10 cm. ssiles ia 1U ca. aagaa. IL as. aattk araafkantbaa, 86 ca. ssitaa, 74 cm, aagaa. A aaaayaaaaaay iireiéae. Leler r. eredetije atia kissált nlssjraaut aqaanllaodorbaa: I. sa. dbskantbaa, tO ca. aailaa éa 7t ca. aagaa II. aa antik aranykantbaá, 16 ca. aailas ia 74 cm. uiagaa. ó felei|e I. Feraae J*aa»f. Dtaaaa aranjrkantbaa Kgyedltt raktár ia k^vt-nliaig Hagy-Kaslsaa ta eldikin Flvchat FkUp k.iayv-kereikedieiben. Ital a képek aegtaklathattk ia eacllag rtaa- Nagy-Katnzna, esltttfitök Zala. SS. szám. (5. lap,) 1899: jnliw hó 2-An. * ji|fil*iiiri In mvgraadtlkolftk. Vlilí\'krft oaoBagidAiári Mját MiWplakti •m*mii|uk — M*4apMll aapllap MOit laivl III, IlUfjr a vb MII aotbár ialil* leverba JttN, tawlylnt járaaaa tulaidoaMp* Mii A UgtObb uMllliHN (ükrtpolitikát Ili (n a válanitáfl » lápok kttküit á|ijim u«m Haknii ka ify ll||itlii ■ minden laábtn d tank rali aapbapot ultránk Járttal. A .Magyar llilap" aaia ktvát la|i káall valá, ntlj Maalfálo párt-áréakutk na áll iw\'iáUiábai A knrniáiiyiiytl ntabn á*poly flggntlM, mini aa allaaaákl pártokkal rataWi á« alaot náa ■•gtyáiftdáiio, mint a tálát a^pyQaédáaa, aloca mis árdaka, állit U oiaaágárd-ka, PjaafrkaaátAjo (lorrátk Gyttla jiárlnnklirllll nnaaisylláal kápvIaalO fM;t Sándor IklolAo áwrkwalllval tpyoWHba* nőm lartoaaak aoanalfála politikai Unatlalail rllkkhn tana .Magyar iltr |ap".ntk knaytvá toaat a bátor aaéklaoadáai át nyílt állaaioglaláat naaiboa mlnHaatal, aiul Magyaroraeág magyar-•áfának, flir>litaaá|áaak la llborallaaaaáaak kárára válik. A .Vairar Hírlap\' raaik la ktaaAahotl politikai nalyát ■ H|7 ■ápoaorkaágáli oWaaoMaágáá, ÍUaraallaatlkallag a „Magyar Hírlap" ujuu folotlo áll a l-fiöbb aayllap. ■ak Tárcái aatlUiatotk áa •eérakaatatdk, „Taraeeée" unta a kaawraak vaa aaaatolva, ,IUtllllM aaooák" dmn lanogklnl k 11*11 érdtktt áo mulattató ilolgokat. UJ doaeágai bévak áa Áriunk, klr»*olgálala agyáltalán a lafU-. kálotoaatb. Nuy Itilyt faktot a kéaga*daaágra áa ktIOefeaa % oMák Mtktlrt. B mcllntl naáuint ártákaa kadvnnánytaa rintttltl •Mflaatő kftataeáiát. Btgáay-li kllnyvalnkban adja ktara, a „Kl» Világ" c, kápaa gyarawklaput lagyaa klloi, aak Málhtáal koliaág toiábaa laámli uagyadámkiat W kii A allloaoloal albaiaot (100 oldalaa aagy kOtat) agytarnak dljl»l»nill klldl aaogydávaaeMllaaitkaak ; ai ,É>nak" t, 1 lllaaatrált divatlapot fálároa nrgyodánakáat U krárt kapJAk at| tank, a kik roloktáiaak rá áa tNlUaaaiaaai ttJákoalaMI, aoly etkafgaaitja a Tldákl aabort Badt-pMiaa. ki kr. boktldáM aillott kaphatja aa, a ki alOilaot a ,faryar l(trlapH-ra. moly kftISaboa la káaaaágaaoe áa Ma* mii ád ráiant íultnlán rtlaorBIO aaotbaa a „flaarkaaatQI laoaotok" ruratbaa. tllttdo kadvoaaáayak anilatl a logol-aaább a „Magyar ilirlap! (qrgytdávra I Irt Ml, ogy bóaaprt 1 bt 80.) Miadntk mticmagyaráaaik, mlárá altaljak ólra-lélekaah, kogy a (Magyar Hírlap" ra laaaaoaok 016. Aa •Ulaalátl tataagok lagoálnarttbb** pootaaialráarot káldbt* lik Itkllpaxrt, a lloavád-ntra 4. is. ajaágkáakoa i C S A_R_N 0 K. Órülataa BMüTtdélybO. — Amnrlkai blalgyi rtrtáaoL — KáaatUI (ordította: Kogaatf Cd*. . (foiytatáa.) —= Chb(1«wi1)<i, >i; imtti n vlü»KAliibllfO. Stuklntk ainot Mitbf Jankát gjunaiitni, Caak «il akarjuk ludul, mit lett ittynap patt, tnidrtn (•Inaaitk M»bAjukL«. Üa Ml mondja: ItjQit g lípcatlB. Mikor vult IIV —i laUnea ! atl a Icujolib akarattal ama uiund-baiom mé|, de Molly aal bici... — Mi oem akarjuk todm mit bia* M»ll;. Feleljen! Látta ön aajit uemeival, boyy bőmén t? —Stm. — Uita, mitlfln viaaiajOit? • — — Ma reggel látia a leínyt? — Ntm, ti lehetetlen volt, eltároioit. -- De tit lattá trgnap e»ie, hogy logfíjiibati ItUilk ageaTedni ?_ — I|*B>|; eityr* eirt. — Na jól ven. Beatig el moal, mikor hallotta, hogy Leavenwurth ur meghalt, ea kl kO-aOltt Onoel V A (elelei, mely erre küvellteielt, daoira boeaiuaApának éa terjedtlaeiaAgtnek, nem mi lel vilá|oailá»t nem nyu|ioit. Káért a viitgálóbirrt már elakari bnoaájlaai a tanul, tnldda a kia aakadl giót k«r*, atintbogy lelittnt neki egy ka-rdladayaak biiouyoa alhaUgaiiaa, Nem bÜMlta i. I. el, kogjr gleoaora klaaauonyt nébánv perc-oal kéefibbTwdSn a hulla a máeik (.obiba »l< •alatt, a kdnyvurból lilia kijönni. Aaért kérdaié •akii, ha abban-a pillanatban nem volt a a kia-»««ony kaiéban valial. — Én nem tudón eeklldt ur Tllaaaolá, da >alta lyoraaa boaaá telié: Jaauaom I M#gii t ■om jut Hiembe, hogy agy Iav4lka volt a ka-•♦ben. Igen, igán épen midőn kijött ai ajtón, dugta a uebébe. A kBveikotó lann voll Molly, • axolgáló. Molly 0\' Flanagen, igy hiviák, agy oalnoa, piroe arou, fekete hajú, Uaaunyolo éve* laány »||, ki raadea körfilaényak kÖaBlt nem maradt •dte leleletiel bármii kérdatUk la Ula. A bírótól való (élélaa uónban, a mely már •ok bátort labangolt, aaan különben vakmerő laéayuk la elvett* meréuaéfét. Arat a biró legelaö paavára elhalványodott; fcjót mellére hajtá, » oly uvert motaioti, amely M* lebeloit atinleli. Minthogy vallomása Iflkép Jankára la annak talányeuril eliQnáaéra vonatkoiott, igy alág laag, M ut rövid n»vakban iáméi la*. Molly elmoodá: Janka albaat^lit neli, hogy ir-i«Arm»iá<u, o-ekély, U|iy uólván aemmi in-kolai kápaettaéget nem nyeri «a a vidékről jött a várqgha li*avenworth kjaaMionyokbua, ■ kiknél mint aaobalaány éa varrónő eiolgált. Mar jóval alöbb voll ittan álláaa bialiiiittra, mint lényleg balépatt, eíSéloiérffi aaonban nem a/ereiett be-aaélnl, de airrt a báabaliek mindaaayiap kedveilék, Mindaionállal aohaaem voll vig, hanem eröa vungalmai tanuaitoti a tépelődépre. Aaután lejét dxooaan hátra yeive, köiléee azon agyeatrü tényre pgorl\'knioti, boty \'Janka éjjel némolykor laliuikoti kelni1 * az ab akb&i Olt. Ca minden, h mii lud. Beaxédénrk folyama alatt avonhan Molly talja* vakwarótégét viwaanyerá a inidítr rUgnip tOr-téntak fulöl kikérdeiiaieti, elmondá\', hogy Jan-kanak már két nap óta dagadt volt aa aroa éa roaaxul érede magát Teanap tata pedig a fájdalom által annyira kino\'.tatoil, hogy (elkelt én felrt\'W*krtdBtl, irrwöiíy alapofan leit kikérdezve éa iamétal-trn állilá, nileurlat bizioann tudja, hogy Jan|^ leljvaan lel volt öltözve a öllózékaböl aemmit el nem lalejteli. Aaután gyertyával kezében lement — • mint uiondi — L inra kiaaeazooyboa log caeppekei kérni. — Miért éppen Laura kiaaiaionyho* ? — Hit, inert naki tan olyan azekrénye, a melyben llyléle dolgok vadnak. Midőn azután elheeaéléaéuek loiytaiáaáre fal-aaóliltatotl, aal állilá, hbcy többet nem tud, Jaaka azután—near jfllt Niaanai—* reggelinél aem jelent maii, — ön azl mondá, hogy gyertyái viil magával monda a viaeyálöbti/, tartóban volt az ? — Nem,.ciik ngy vitte a keaébau. — Miért meni le gyertyával ? Nem lég-eie*z ég itt a házban a aa előtéren ? — De Igen. miolőu azonban lefakaaUok, mindig elaftjuk. Ce Janka téli a lőtétben. — Ha gyertyát vlti magávil, akkor aa valahol a házban maradt Talau talált valaki egy gyertyW ? <m En ÉK \'. — £z az lalán ? mondá egy hang kósvetlea a hátam mögött. Oryea u» voll, ki eten aiava-kai mondá. Hálra néltum " iiakngjBn -hogy egy fél In leégeti páráin gyertyát mutaiutt fel, Uiiy, liogy a teremben mindenki láthatta — 8tent latén I hol találta önas-, kiált* Molly haógoaan. Igen 4*1 vilte le Janka. — Aa udvarban leködl a Iliben, a kocaiazia előtt, a konyhaajtó a aa1 utcára veaetö útnak kellő közepén, mondá a rendőr nyugodtan. Ai teremben moigáa támadt._ Végrt akadtak egy nyomra, a mely a gyilkoa aágot a külvilággal öaaaeköttetéibe hpata. Aa mlvnrban ta;áH gyerlya elárulni látatoil, hogy Janka rövid időre azobájánzk ethagyáaa ■■■I^H___ _ a nátaó ,jlón ál. Midőn aionban Ta^áa, ktt djra előhívtak,azon áililáanál maradi, h«tgy ma reggel nkmceak a Itálaó ajtói, hanem valamennyi ablakot ia jól aárva találta, azon követkeiieléere kelleti jutüi, hogy a leányt a háznak egyik \'lakója bociéjtoila II, ki aaulán az ajlót újra beaária uiáaa,.. De ki tette eat ? Ez a komoly éa foaioe kérdéa nyomult moal elölárbe. 6. /íjutt. Ak egy begy Cllek moal hirtelen a háa oeenge-tyfije állal (ellettek lavarva. Aaonnal minden izem a terem ajtaja leié irá-nyúlt, a mely laaaen nyilt ki. A rendőr, kit a viaigálóbiró körülbelül egy órával azelőtt egy titko* megbitáaaal küldőit el, lépait be. Esi fiatal ember kieérte, kl okoe, bizalmai ger-jeiztö aroávgl egy üzletember benyomáaát lelt*. Minden lálónkiéf nélkül lépett köcelebb, babár érethette, hogy a jelenlevők lezzüli klvánoaiaág-gal nézik. A viiagtlóbiró elölt megállott a megbajioMa magát. , — Oo Boha éa Comp,, oégei arra kéréit*, hogy kttldje el embereinek agyikét. Gn e cégnek könyvelője vagyok I mondá. Boha éa Coap. cég a Broadwayn levő legbi-reiebb fegyverkereikedéaek köaé lartozoit. — Minden eaetre, válaazolá a visagájóbiró. E golyóról ueretnéak poator lalvlUgnaiiáat nyerni, féltenem, hogy ön\'bir a kellő izakér-lelemmel. - A fialni ember (elveié beizéde* azemeit a nyo-gödien vevá ál aa eléjo ayujtoit golyót, — Megtud ná-e mondani, hogyan na alkotva azon fegyver, melyből és kllöveiell. A Aaial ember a hüvelyk Aa mutató ajja közé logá a *égzete* golyót áa tasMO megforgitá azt Idngálye körfil, — Ej ha\'rmlnokette* **ám, mondá untán, mi • golyókai rendeden azon kia r*rotr«r*ák»t adjak el, a melyek .Smilk éa Wemon* bélyegéi viaelilc. — Egy kia revolver I kiáltá Tamáa fclugor**. Urunknak volt egy ilyen :a borotváié aaz\'aikéjá-ban Hzokotl feküdni. En gyakrau láttam *e roáaok ia iamerik. Ezzel a többi caelédekre mutatott. Nagy tiyngialaaaág lámadf, a mely M* *gy hamar csillapodott. — Ugy van — igen, es áll, kiáltá egy a*og-seiea hang. En ia láttam egy*<er. Éppen akkor liutogatta aa öreg Leawenvortk ar. A aaakácané volt ez,, ki aal a magjegytéai lette. — A borotváié aaataláhm* ? — kutatóit • viza-gálóhiró tovább. — Igen — igen; a borotváié asztal ott áll u ágva mellett," Esy reaéór aaonial uiaiitáit kapott, hogy nézne utánna, vájjon otakugyaa ugy van-e • dolog, Kevéa pillaoai múlva egy ki* revolverrel kezében tárt viaaaa,\' a melyejt * vizsgálóbíró az asztalra teli. — Iti vau i mondá. Mtmhlff jétéStWÖ mint egy ember álloU 1*1; a biró a könyvelőnek kézbeanmt* éa kérdé, ha ea állala megjelölt fajhoz tartónk-* t — Igen — tizeik megnézni! Itt a bélyeg: „Smiih éa- WeaaMk*. — Hol taiália a tárgyat? fordult a vizagáU-biró a reodörhöa. — A borotváló autal legfalaő fiókjába*, a mély Leavenworth ur ágy.aíejenél állt. Egy báraony-lokbaa leküdi egéaa rendesen, aaoekivtl találtam még egy skatulya töltényt, amelyből matatváay gyanánt hoiiam egyel magammal a a^olyó m*llé_ aa aaziair* tatt*. — Be volt * fiók lárva ? —- Igen — da a kulcs nem volt lábasra. A* érdeklődés me*t a l*gl*l»0blr fokot <rt* él. — Meg vsa-* a revolver töltve ? — * kiáltá* ssáirél siajra járt. A vitigalóbiró as egybagyültrkr* egy MM pillantat! veteti) aiutáa mél<ó*á«t*lj*Mn. de egéaa aaigoruan mondá: — Mo»t készültem e kérdési [eltenni, de előbb • jelen evőket rendre kéft ubmttánóm. Aaonnal a legmélyebb csend állott b*t inert, mindönki éreate, hogy avatatlan beavaikoaáaa által a ki* hsilgatán menetét nemhogy gyoraiija, kaaem aka-dályoaxa..— - — Tehát hesséljen ön } mondá a viiegálóWré a klinyaaUliiin, midfri o rend beiyietllwt- A fiatal ember kivevé a lorgó hengert vagyia dobot i felmutstá, A tsoai történt figyelmeztetés dacára, dongta vonult át a termen. A oaalódáa nagy voll, máai váriak. — De nem egy időben l*tt valamennyi meg-löltve, folytatá tovább, mintán a hengert poa-toaan megvlaagáita. Ceak a l*gutol*é időben lelt egyik ágyból a golyó kilőve. — 0onnan tudja eal, — kiállá az eak&dlek egyike. — Azt aaonnal m*. lógja tudni, — válwaoiá azután. A vizagálóbiróboa lordalva, viaaaaadta a fegyvert. — Silveakadjék * iegyvert figyelme*** m*g-viiagálai. Elöaaör a csövet, öa aatiogja mondani: ebben egy röviddel ***lötl lörtéat lövéeaek **mmi nyom*. Ea áll, meri a löré*uiánm*g lett aa\'iieato-gatva. De tnosl vizsgálj* m*g a dob ayiláaái. Mi tQnik önnek ott lel ? — Közvetlen egyik töltény ágy előtt egy lekele pisikoa vonáat látok. H*ly*aJ nsm akarnak as eskftdt urak *s*a lényről meggyőződni ? A fegyver késről kézre járt — Ei*a *|i| éasr*v*b*IŐ piaakoa voaáa ék** nyelven beazél, araim. Minden golyó hágy a ki-lővéeoél ily ayomot maga nlán. Aa ki aseo revolverből utoljára lőtt gondolt erre* Kitfcatngatta a oaöv«t, elfel*jl*lt* aaonban a h*ag*rr*l ib ugyan *at tenni. * E szavai ülán a fiaial ember lélrelépetl éa k*r**aib* louá karjait. » A.aftyJlmiiriif, nnitlftflflf Zala. 68 szám. («» lap) — Manydfirgóe ndtaI kiáltó egy érde*, durvul — C\'űfa ös hang. Alig hilioift, hogy egy vtnhef fia képe* I Ilik i* ? I_____II____ti t-t____l-l i _;Rr__i_J__1__I__________A- egyedOi, vagy h tflbbi há*b«-1 ] 2 H1 t k. 18V4. legyun Hyernnl! kieezelni. A világ mégis mindennap okoeabb le-t. Egy par ant, kinek valahogyan aikerolt a ba«ba jutni n ki bámulva állolt ai ajtó kllwöbiin, inondA eáen ttavakal. Aa egyaaerl) töldmive-nek ama megjegyzfine kedve* magúaklláa volt a jeleaievóknek, Futó derül\'aég vállá fel \'ff mátod percre a koipoly, lagalott hangulatot M mindenki könuycbbllltflrt léiikftt lel. Mtdűa a oeénd ajra hulyre illőit, a rendőrhöz aa a kérdíH inté<t«ieii, hogy bol van ama borotváld aulai 4a milyen távolságra áll aa a könyvtár aaatalától. ----- — A könyvtár aaiiala at egyik é* a Ifiről-váló aaatal a mAxik a«obaban áll. Hogy az ebiflt aa atolaótól allabeeeea érni, elóbb félazögta Irány-baa kali Laáveayorth ur hélóitzobAjAn át, ax<ra folyoeóra menni, moly a két aiobát egytnáwiHl Baeaekft\'i... Erre... — Várjon agy pillanatig) Hogyaa labal ai alAiérról a ion atzla\'hot jutni *» ellehet-e a nélkül írni, hogy x kéayvtárból na láaeak f — Ki aat tanai akarná, balép amaz ajión, mely na előtérre vezet, megkerüli ai altn ágy végéi éa. agy jut ai asztalhoz. — További — Ha a fegrveri oeendetea kivaaai, a aaobának •ne leién kereettöl tanún a folyonóra lopódzik, máglátfa a*/ ki á kttnyvlArban tartózkodik. — Bnldogrtgon aáttrl jrikéeaolá a megrémült azakáoeoé éa lajéra horita kB\'ényét, minibe agy tasosya jelenségtől akarna. iiaahadnlsLi Anitán bottá tavé i — Ilyen alatiotnoaeágoi Janka nam volna képaa véghai vinni, bizony nam I üryoa nr eró«en vállára tavé kezét éa nam éppen kénjei meten Azt gondolom, igén, — £<Tmib4l következte i ezt ? Szokta Leaven wuri ur mutogatni ? — Ait nem — de nem eainált belóla IftkoL l\'ontoHun aaoaban reak azt mond balom meg, boiy hogyan vettem indoméat letezeaéröl. — Ex elegendő. — Kzyik nap fegyverekről beszélgeti ünk. fin érdeklídflm ezek iránt t* mar rég ó\'a óhajtót-lám egy-t venni. Amint Leavaaworib árnak «<t mondonam, lelkeit, elóboa\'a a azómazédazobából eaen revolvert ée meamuiaiá nekem. ■í" Mennyi -ideje lábat annak ? *-j.íJehA-iy hónapja.* — Tehát mar regAta birtokában vaa a revolvernek ? Igen. Caak abbau aa egy eeeiben látla a fegy-,rart ? . . — Nem — eitjnne nrm. Aa irnok eipirait Aaatán hoaaátevé s — Kéeóbb még egyezer latiam. (Peljrtatáat kovatk.alk.) IHM. jtllius iió 2 án 161 i-l KelelOe tierkeeiifl: l»r. 1. A H K KHIL. Laptulajdcpoe éa kiadó: miichkL r t l é r. Hirdetések felvétetnek nyoma vit««a eiékére. Candáiatra arilió* ttgyea-l\'-r^ T Q p II P T IF\'flTAP aéggel feddette ée caeadeaiteite le egyeaerre. II1 1 ö V Jtl ül Íj I U ÍJ U 1 u.a.1 —_ ---- *- L . ... Uaa I -M\' .t# kOnyvkereakedéaáben mPMBBB egyazerre — Bneaaa>anek meg az urak, hogy ily bangóé voltam. De Jenka, ob — aa bluuyoáen nem itite, aat egy ember ae higyje. A tftny veígnék atBocirij<ái»a után egy ki« axQnel . kövatkezeit, aauiáu llarwell ur máaodaaor azól- IlUatutl felt--- ■ \' Ez lerméaaeteeen előlépett, de igenTieíTélTéitt\' A kibaUgaiaanek utolnrt lorduiata vagy oly beiAiáera birta, bogy eleve magában rejtett vé-leményl kali kinyiivánitaiua, vagy oly gyanúban •rOeitette meg, mely rá nézve fájdalmat volt. De mindenesetre nem voli már oly bizton, éa.vyogodt mint azeiflit. ® Harwell ur, keadé a vitsiglóbiró, hoaaá-<wdul»i -értaeliitlire -jiititit. -hogy Lea\'tuwotliL ur egy revolverrel birt... t£si a fegyvert karén-tttk éa megtalanuk... Mo« y—• _ Taénit 8n a Itgyfllf )étezé»érttl 1 — Igen. N*f7"Kaaixsin. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. jiráebirOeág mini távi btlótég k^ahirré tea/ij Kogy a murekozi takarékpénztár* tárnak Ztkál Marta Molnár Láetlóaé caAktdr-nyai lakóé elleni 97 írt <öke, «nn^ 893 deo, 20 tói járó kameiai 7 Trt lé kr. uva»i \'/, \'/• vaitó díj lö trt 75 kr. pA 9 Ir 10 vhajiáa kereiai 70 frf 9t> tr. *rm*> kérelmi 9 trt 31 kr. eautteii kSliaágek iránti végrehajUai Ügyében a nagykánizeai kir.-lórvenyazé* (a jetenyn kir. járáebiritaág) lerüietén tea vo ■ viiroartki 62. aa. tjkvben "aj^-f- 61. hwz. a. Zakái Márta tuiajdo-naul bejegyzett váliaág kőtelea 164 tr s oaőr-nyetöidi 425 >*■ tikvben a) -f- 231. hraa a att ugyanugy felvett valixág köteles Iil6 írtra becafiit iaga\'iauok t» pedig a etórayefBidi ingatlan ■ eaOrnyelöldi «0t»ég háaánal 1§N évi Jallan hé 3| éa é. m. S éraker a vSrcaliki ingatlan pedig a vörcaöki biró házán á IM* M Jut lu. ké M aafjáa 4. i. 10 éraker /akál Henrik caáktornyái lakna feipnrnai ügyvéd vágy helyeiieae kÖzhejSttevél megtartandó nyli-yánőé érverés-n eladatni iog. Klkiáliáei ár a fennebb kitelt beotfr. Anareani kivAnók tartoznak a becaar lO\'/.-át készpénzben vagy óvedátkápaa papírban a ki* . küldolt^k\'éiéhez letenni. Kell Letenyén, a kir. jbiróaág mint lelek* könyvi batóaáganál 1896. éri hó ápr. 29-én. NÜJIKOVWp, királyi áljarkabirfi ■ Richte r-féI e H o rgo ny-Pai n -Ex petIer Llnlxnenl Capslcl oomp. Ktea hiraevti kliioar eUenlillt ai IÍ8 marprfbálieÁnak, mert már több mint IS év éta aag-Mikaté. füéalwilWagWé keMnaHétkéat alkalaielUHk Uaivéayaél, eiuaál, ta|wa|gt»««él 4a ■igbWklikatl m at erroaek által bedfinaDMaekra it mindig gyakrabban rendeltetik, i vatédt Horgouj-Paln-Erpoller nakerta Horgony-Llnimont alaaveiét alatt nem titkot tzer, hanem igazi ekgwirl kttitzar, mainak «nr háztarUabaa »em kellene hiinyoaaL Utri TOkr.>1 miiegeaktaü árban nuridnem minden gyógyaiertátlun kétilatkea vaa; ffiiaktár: TMk Mzaaf gjégjaaeiáeiaál Badapettea BaráaáiUa alkalmával igea évateaak lentink, mart Ubb UeebUrtákfl atáaial van forgalomba. II aea ikar ■efkáreeedat, aa aiadea egyee ttveget ^targaar" _ tád^o nálklg mint Ma vtládn atmta naaxa l"*-^! L. -Rlohtar F M. aa áárea, «áaa. k kir. udvari «aállll4k, Rudotatadt (Tbuufi^ mm CS. KIR. SZAB. ADRIAI BIZTOSÍTÓ-TÁRSULAT (Kinniona Adriatio* 41 Siourtá) alakult 1838-ban. Vagyon-ki m u t a t á s. fcletbtrtoattó oartály. (A) Mérlag-wámlák \'895. december 3<-éa. — (g) Fémérla|. (ÉlelmiI é> aiállltmányl birtearté eartáfy ) VAGYON. InntlaMk THmiI\', Béu , A«4*p«at ,4a Mlláüó-l»4» fjaiyaék a««rÍRt> tl»ék réték^piruk (Jagyaék aa*H*t) • •rím) MK * (l«l II Mi»nél*«latl Járadékok éa I4kék . . i . íTV e . J> K Hv«njJ|i)ltaAn»k . , . . , K4**<*Me4li ntáe bliiéélii tár <iéif«Uil....... M-v»<l»l.\'ark « 4grkn«: i é láreaeag kii^tii\'t «ti«4Mf4nél (folyó e»*t*la M|yéHÍOf) , . t e e • . K.U\'ónfnlo a«l\'»»oa . . . iM»m lArUéMélt jutalékok •lartnéal ItOIuAfok . . (Tátrák ért "ftfiíi k» 9RI*700{-141W7|0 - IM-iTíiS 14iW»"4 HMM | 4-IÍM4" tt fOVTJM < VUkit TK55TÍÍ71 teher KlIhijirméajr-iMttlék . .\' H#-««l»lk».4ar» állü lartalék . ArfnlyaRiingadoaial una!4k , Dl)lártái4kak . e . . e e IH|atvlt«»-a...... , Ki»ff. károk IMlUka . . , t lilat-Hltottakai l||»«A myr» mr\'nyr4a» Lk iIOii »\'4<i(mli a«#»tnt ....... ntltnathft t«reteások k«v»lal4ari KkldüféU kltaUaók . , , »»«M.rfla frt. »«»>,»«)0 trt AklltJktA* n jelt-n _ ^ lániéMÍiibél loö.ooom. U«éll_ iirtiTl! ui; >snv»i oii "ItiHJI 4\' IMI r«M »• MMT7 7: llflkjA ?f M47II? 7UL.H ét- vágyon. R4a>«4«yaa*k fálté . e t • Kéiipéii TrUattban éa » kép vlatlAaégaknél .... »\' Mlta>ll«i4<cifk«, ukérékpénalá r»k ra haakámknál nlknlfo •*t lAk*........ Jn.ntlai.ok Trióit , Mllá«4- 4, Val*g«t>liéR \'J\'ff\'ók ii*HMI ftfi4.|«é|»ir«k (}<niyr4k a<arl«!) Vili* Aa ui«lvanvnk »ár rája ftMreA»A% t»kyaplrukr* . . X\'l»o|»lHe»k ma a biafn 1(4 tár <»k"él K.\'\'»Hrl«\'a«k « v««4rUgtadkeé- H\' kn-M. ... wC . . . ka«pt»|-«»k » fa<i«vttawg»hn<\'l K.ivn-14 iiiíytiftk&kitAt . . í\'i|lnf*|i» éélAaeik MÁK ltom lArluaaUll jumlAkok um<ttil W4lléé«»k . , Ullir . . ,Ta \'." i1 v . . KMbbl érrnkhm aee-iéka. tlilAK ••<«*!* famrUTTTtT \'"\'foVÍi.1 jfl IIMW IIITMIII 1*700" MOT 77 44áA4H 41 IIUU MtMl II IIIM74M MiliO 7 I l«4Na\'t| IA0M7 48 TRSfilfTr teher. AiirUk. .... lUmMlltM^vr. » Ifairie hliéHiil iMtaléh . Tl.l.i.u.ia-.k .IIJl»rt«Uk» iiitttaáijiMHiaNt ina. uiika , ....... VRctt tathAnth un.uk. , . t\'u*< t ttUlM.I.;kink uiu ... ...... A Ur.nt.ll IImi.ImW t.h.« tik- *. .(Ui4*f piii.Ur. . . Kl«i mily (r. Mnl. Mjr. ,IJ Ul.la.lt. tatM.«p.k ktv.uléM -.11 lilnl^l. blt.l..ak NI .-ni vttt. ..ulitknk ■ tfN r4t Aihqantt l>.t I Al ttxl.ldv .ytm^i 1*1 in -It ) i.Ni.ma ~~~ tt.eet-ii tmiftiA*. i.i.n 1tnit.i4Ma i.tti.Mt-w ~ l| Ul M17 11,0*11 M (r.r.pli.* . tiiittMiitim iat.aeth uiiiihm fwt.i F IMBT iMiavMi MMMM — i«?imwi mm Ttma M UU\'H WTM m in t-ieija Mea» li ■tm VMgyaaal Aéalt vaUrtitkU Aa Igazgató tág i •laajUUaai Dr AJ bar Ágoit JTanaunn Henrik. Hallt FAI, Balaelt 0 Salam H. Szametzttálók: Afai du\'.l Oyürjy, rajai Alberti Kaül, Valtat Jittaf W A mmgjarortiMáyi »»MtAI[-lro*AJa Maéaprtí, IV. kerülni, réef tlca •, a tártaimt Miééaa. H Báró roémanl\'kj r-\'gy.a. InUaS. rilgyaaei M., titkár. Llektankarget J, nelrlllkái Réazletea zára támad áai jelentések éa kiantatánok aa alanti kerDleti fOQgynSkaégnél kaphatók, ahol bármily felvilágoaitáaak m a legnagyobb kéazaéggel adatnak, ét álat, tüi éa azállltmányblztoaltéaok az „Adriai biztosító társulat", i«ghiitr>si>áaok a „Déli jég áa ylszontbiztosKó táraság" éa baleaei ellesi biztoaitáaok a „Nemzetközi baleset ellen biztosító rtazvenytáraaalg" aiámára a laaelónyiieebb teltételek éalegoloaAbb dijuk metlett fogadtatnak el. A kerületi MOgynOkeég Nagy-Kanlzaán: LÓWT ADOLF Nyomatott Fi-diel Ftllöp laptulajdoiioaiiál iSugy-tLanisaau. 1896. 54. Hzaui. Nagj-funizga^-1&00, juliuaá-éft. XXHL értolTMiB. hirtmtlili t . r$.wt*»í OlkHU* kés. latfasaéé » Uf iMtUal rtmtn HWikMé alséa H*l**Oa;. l aaklta Imisk asak hmtet ks**t-Ml kpiMiti *L ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap; Ei*4éhlvaui: Ttiwkti tfU«< fl*M /M( lt«JT>Wllfc lál— tuómmúa iazi > l(éa lm |( konnw (I fri — kr.l Nllm I k«M* fi W — k»J XtKTWém < koma* (I w »b.| ■MM jrtirwi ■<»ltMast (Mrtwk i klU«Mk fiam. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, ■ Bankegyesfllet, az Ipar- ét karuké- ... delmi bank, a Nagy-kanizsai sogélyeffTlet/atóTetkez* és a l«enyei takarékpénztár pthmn U kr. ______ a „nagy-kanizzal malátagyár éa mfíMe r. t» ftfafafa -ZIT »u.i" l, Knmuámir,: 1* *r./«rfr. Jfen)He«lk ?fn)cy-KunImAh botoiakhat kél mer: ^C^J^k^ , Taaórnap 4m ordtörtAlcöu. . « Mezőgazdasági hitel A magyar agráriusok egy választási programmot dolgoztak ki és küldtek szét, amely programm nyolc fő- és majdnem 50 alpontban adja elő az agráriusok Jávánál-mait, pártpolitikai kérdéseket nem érint és a képviselők pártállására nincs tekintette), de bizonyos irányban mégis kötelezi őket. A magyar nagybirtok és az egyházpolitikai ellenzék a szabadéi vüség és a kis- és középbirtok természetes esküdt ellenségei akar-ják itt hamis eszközökkel a választási rek-lamdobot verni és legsajátosabb céljaik számára prozelitákat szerezni, de találni — reméljük, — majd csak a saját kisded körükben fognak. Már imrir számunkban,-mindjárt e prog-ramm megjelenése után kijelentettük, hogy annak őszes teljesíthető pontjai már teljesítve vannak, részben pedig fel vannak véve a kormány programmjába és közeli megoldásukat VS^Sk. Ily gyors elintézés elé tekint az agrár-programm legfontosabb pontjár A ■ mosó-gazdasági hitel megteremtése és annak szervezése már e hónap folyamán ténynyé fog válni, anélkül, hogy a kormányra ;t legcsekélyebb nyomást kellett volna gyalo- rolm. intézet létesítése a jelenlegi kormány prog.l rammjának egyik előkelő pontját képezi és! erre vonatkozólag ell vállalt kötelezettségét a céltudatos támogatás által, melyben a nem rég alapított agrár- és járadékbankot részesiti, minden iránybait teljesiti is a kormány. . A mezőgazdasági hitel megteremtéséhezi két ut volt nyitva; \' "—-:----1 Mezőgazdasági hitelszövetkezetet lehetett létesíteni, vagy a mezőgazdák elfogadványait zálogjoggal kellett felruházni, amint ez Oroszországban történt Mezőgazdasági hitelszövetkezet alapítása határozottan a kedvezőbb megoldás, mert ennek a szünséges készeszközök kielégítőbb mértékben állnak rendelkezésére és m*rt az orosz eljárással a magyar hitelintézeteket semmi esetre sem lehetetett arra buzdítani, hogy -a mezőgaz-dáknak Intelt nyújtsanak;— A magyar mezőgazdaság követelményeinek megfelclőleg. végre elhatározta a magyar agrár- és járadékbank egy mezőgazdasági hitelegylet alapítását. Az egylet f. évi julíus 20-án alakul meg és azokat az alapelveket alkalmazza a mezőgazdasági hitelttgyre, melyek a már létező, a kereskedők luteluükségleteit szolgáló hitelegyletekben ige»jól—beváltak. A Egy jól szervezett mezőgazdasági. hitel- mezőgazdasági hitelegylet olcsó váltóhitelt fog engedélyezni tagjainak ér e meHett ki* köthetó az 5 év alatti visszafizetés. A kamatláb egyelőre f/4\'/* lesz én bog y ennek lehető állandóság biztosíttassék, kötvények kibocsátása terveztetik. A hitelegylet ügyeit saját választmánya yezeti és a hitelengedélyezés egy külön bizottság utján történik, mely fele részben az egyleti tagok által 1 h ital részes nli 1 arából választott\'tagok*■ ból áll. Biztosíték céljából a bank saját tőkéjéből az igénybevett hitelösszeg arányában fokozatosan 100.000 forintig növekedő tartalékalapot képez és azt a hitelegylet nyeresége egy részének átengedésével gyarapítja. Az egylet megalakulása azon feltételhez van kötve, hogy legalább 30 hitelrésze* legalább 200.000 frt engedélyezett ItiteUei lépjen az egyletbe. Miután már eddig 40 híteíréaaea 834 000 frt engeetSyeeett hitellel jelentkezett az ország közbizalmat élveső gazdái sorából: a megalakulás teljes megnyugvással volt elhatározható. E szervezet által a hitelezett tőke veszélyeztetését kizártnak kell tekinteni és ép ily valószínű, hogy a kamatláb annál állas* dóbb lekz, minthogy a tőke folyton biztos elhelyezést alig képes találni. Kétséget sem szenved, mezőgazdák nagy számmal, sőt kivétel né! A „ZALA" tárcája. Holnap. - A ,X A LA„ (éli tán^k. —-lrt» |*ly* • UllN A aabéa mérváay lapot oda illsaaietiék helyére, a kulcs csikorogva fordult meg a lirbon ; Tsrnsy Mikii* otí feküdt óesi mailen a oöiéi airboli dobos, ftllsdt levegőjén. Sárgás-fehér arca, agyról a átdóaeSli éjszakák rég elkomvaastották as ifjúság ttd* pirjái, ép oly nyugodt, merev Maradi, a milyea éleiében voli, és ut a oiolkv* mosolyt, mely mindig ott Olt aaája ssögieten, még ut ssm moshatta el a halai aord kese. A lényt* örökség, l«hs Üres lelkű ilj.k társa-J^ »ága, könnyen sodorták (I a kicsapoagások poshadt árjába, mely ifja lelkéről rohamosan moala le a jobb éa nemesebb ériéaak fejlödfl esiráit Egy »olt csupán : a tegnapot feladni, a holnappal Bit Na lürödni ésélvaani mindail a< agyat éa éraékeket kábító mámort, mely akti a pillaaal ■inal éa a mit oaak pén»en könnyű sssml meg \'•bat »áaárol«L ■ Bálványa volt a semmit tevfl, ifjúságnak, aaa tems-tárgya; ábrándos liaila lelkit leánykáknak, álmodozva merenglek el aaép férfiak lármáién, bágyadt aoélaainü axeineiní melyek alá kék "á»okat vont ax ftrökö* livomyn éa tzUrkttlO **lymea haján, mely oly érdekes ailneseiei köl-Wftnafltt egéas lényének. Mínlaktpe vyjt ama léha gavalléroknak, kik árdakaMB tudnak c«evegni divatról, lóversenyről é< alOfurduó primidonnarálatgról.___ Még aa ntolaö éfjalt la eti. iSliOita olmborái kőiéit a nagy karvka-nal mellati. Nrugodian néaatl nemébe a halé nak éa egyik-máaik iflrel-maileakadi kérdé«re, bidegan, minden arcmoada 1*1 nélkOl, m*ly a lejckitebb lélelmet nem a»)t*té, c*ak enayil váiaaaolt: „Igyunk fiuk, ki ludja holoap mulathaltok-a velem? Ej, hát ne végjaiok oly aavanyv képet, mint valami oainyea kapóit kis iskolás gyeiek. Ha Kuiaaay Dénes gol£é|a járja ál ea AaakAa «»ivei, ugy rendén let». Tolt megérdemlem, mert esiel lartosom neki. Hi*Z tudjátok, hogy egykor l^alválaeathatailaa jo barátok vbltuok. Csakhogy 0 ostoba volt s t« nem aa én hibám I\' Ezen aitáa nem ladott eligazodni egy sem. Hiába aggatták, hogy mondaná al aa slOaméaya-kel, aa okot í erre oaak nem felelt* Homályos titok maradt es miodenki előtt ée caak egy lény birta annak kacsát, ki egyúttal rendeltje volt e misatikua színjátéknak. L Sürün aaálltak alá a bApelybsk. Bárdi Melitta oda állt ai ablak e\'é, izró homlokát a hideg 1 Oveftáblára Kzorijotta éa^ merően bámult bele a | felkorbácsolt pelybek lantaaslikus kavargásába, ma|d meg idegesen kezdett dobolni aa ablakpárkányául A kandalló előtt guggolt édesanyja és néhány fahasábot vetett a teltg elhamvadt tllzre, közben egyre érthetetlen aiavakat mormolt. Melitta hirtelen meglordult, kipirult arca olyaa volt, mint a hasadé hajnal. Fejét keblére hajtva, egy-kéiaaar aémáa eétali végig a nagyaaoMa, majd bOaikéa, kibiviau állt meg anyja sUHt — De hál végre i« *it akartok tőlem ? Vlg-aágom báal haaaetekal? Küldtetek volna kolostorba, agy biionynyal ájtatos, eaendas leény lea-aék most. — Nem Melitta, **■ s psjaán jókedv aa, Mi engem aggaszt, hisz éa ismerlek téged. De te jól hallottad, mit mondott tegnap a dftlyfSe Bgyétsné hátunk mAgOtt, éa én aat is inaom, hogy as ellenség szavaiban van misdig valami isaa le. Komolyan kall ma már gondolni jttvOdra, ktlOnban tényleg vi» lsáay maradsz. — Soha, sobal Aát mondta ugyebár, hogy a kakuk-madár asm rak magának meleg fészket, inkább máséba jár éa igy hiába vetünk hálót l\'arnay körül, a kaKuk-tuadtr nem megy lépre. Nos majd én megmutatom, hogy mit tudok 1 EakUszilm rá, hogy Tarnaf Mikiimé lenek, Eredj csak szobádba ée lé y oyugodi, 0 osonnál itt leas, egyedül kívánok maradni vele. A hogy aa nreg asszony eltávozott, Melitta oda állt a nagy tfikSr^sié, hogy elrendezze homlokán az Saeaekuaaált kacérkodó hajtincsejtet. SOté* fllrtei kOzé egy szál fehér szegfűt iQsólí. Ma szép kivánt lenni minden áron. Ismerle a toalett-kérdésben a biu asesoayolr mindama csel fogását, • melylyel a legblsainabb lérfiul is k&aoyen rabláncra lehet verni. Tudta már 6 azt rég, hogy a nó suhaeem óltOaködik a „maga kedveéri*. Nntry-KniiiiíHH, vaáárnap Zala. 64. nxAm. (Jí; l«p.j 1^96. íuIiik Ló Mn *kQl belépnek e hitelegylet bemert a hiteligények gyors elintézését már a szervezet biztosítja és a visszafizetési módozatok olyanok, aminők kereskedőnek egyátalán nem engedélyeztetnek. A kamatláb ellenben oly mérsékelt, hogy csak kevés előkélő cég van, amely ily kamat mellett hitelt vehet igénybe. A mezőgazdasági hitel kérdését tehát tökéletesen és fényesen megoldottnak lehet tekinteni és ezzel az agrárprogramm egyik legfontosabb pontja, az agrárius urak legnagyobb sajnálatára, egyszerűen elesik. (-) Nikit- Belgrádban A „fW Cor-rupattdeitz" Belgrádból. jtmius 29.-t kelettel igen figyelemreméltó tudntitánt kapott u eterb ftieárotban uralkodó helyzetről: .Amit rövid idSrel etelitít még léhelelleiuéguek tartottak, téiiúiiyé váll. Obre-rovite Sándor király átöleli Niki/a montenegrói fejedelmet, a trónkövetelő Karagyorgyemee apótól, átírt a Karagyorgyetictét, kivel a ezerb királyi etaiád elletuégei titokban paktáltak, nyileánman fenyegelSdztek. Nem oly rág volt, hogy Szerbia dili ridélcein fegyvere* erürel kellett uétlurgetui a trinkönttlü Karayyorgyttict hictil ét kiált rányílnak terjetztSit e megtöltötték velük ralamenuyi kerület timlöeeit. Még Ny ári szünet. A képviselőház szépiember !l áiit eipapolta magit U mi nagyAn vemes órzelmekklil Intjük ■ Képviselő urak nyári ítzubiidiiégrii menését. A nyugalomra becsűlateean rá»iol»áli»L, ne távoz -lanak tehát minden kiséret nélkül nyári menhelyeikre. Mik azonban a szabadelvű pártnak te különösen a kormánynak minden arajét meg kall* feesitenie, hogv a kepviselbbáziíil egy-egy relurinot »agy törvényt valósággal kioaikarion, addig az ellenzék o-ak minden alkoiáa erélyes negációja éa a budgetvita alatt folytatott l«lkfin-marat len obutrukció alial juttatta érvényre igényeit a pihenésre. A kormányua ügyeit báró Báuífy cnak a mo»-tani országgyülea uloM harmada óla vnali 4* eppen ebbeu az idfiaaakban következett egyik fontos jelemén a másik ulán. KIsO sorbán áll\' \'nak ax ezredéves Ünnepek, melyekre vonatkozólag a miniszterelnök lalai/iaáégei vállalt a teljes alkarért éa különösen a kiállítás sikerét belyeale bialua kiátáaba. Ax etetnények a< irányban a lett igérelekhez képeai jábisidtak le ea megnyugvással éa megelégedéssel ismerte el a nemzet, hogy a miniszterelnök itt többet telt, naint- aain igert. •• • Második felelte fontol jsleuxég volt az összes ellenzéki pártok nagy igyekezete a fúzió ulán I gróf Apponyl Albert pártiéval. A saját kabinet ja ___tömlöeeit. Még intézték el a feltégeértíti ,P*r\' homogapitáaáaak pereket Un pmerm ■irHny Uu.Mői máriTeg, 4Bld,I^V*r? ■UUMiyMk uemfafc Zá. kariába* pihennek e kötöJen álmodnak ig» !»\'h«U|ti él máa alláapontot, mint aat, melyet Boetnia Üt i karfában ttép álmot a leendő Nagy-Szerbiáról, Hercegovina ÜSlttégére. Mindenestre nagyon ezép Níkita fejedelemtől, hogy S3ndfir~JcintTyrit mondóit felktezönlőjében határozottan hangeulyozUi, hogy Bterbia ét Montenegró teiinniesetre nem áhítozik idegen birtoli után; de ez a nyilatkozni ctak ugyanott lálttik hangsúlyozni, amit az ultraradi-mim párttól már rég tudunk: hogy wcanyu a ezőlő, hogy mégit cnak nagyon veezedelmee kaland lenne Aueztria-Magyaroreziig ellen egy vakmerő batzniai vállalatba boreálkotni. Aaoantónak a fo-gadtaláe ünnepUqtiben cnak az az egy dolog Idillik, hogy a rudikálit pártnak eikeriUt Kikitál a radikálie urak itléténei meg/elelíen beezélletni a tterb néphez t* mehet erBeileiii ét ítoporloeilani. melyik az Obre• roviee-háztal ellemégee lábon állnak. Sándor király barátai n« tgéit rfjáráet aggae»lának_jMlják ée megfontolatlannak ée általán abban a nézetben tannak, hogy itt hmél itagy eeorba esett nt ural- eokjdSJt fá- radnáii fog kelleni, A koHzervatiyzmue q moetanf kormány alatt folyton veezit térben ét aggatztó a kérdée hogy mini állapotban ér Szerbia annak a mertdek lejtSnek lábához, .melyet a izeek politika körülbelül kél Ive takliiban l/petl.— BánfTjr miniscterelaSk felvette programaijábá ax egyházpolitikai íárgyáláwtkban felizgatott eleinek leomllapiUaét éit betarloüa, aa>tt ígért. Ai izgatott kedélyek lecsendeaedtek, ax agyaaa-poliitkai törvények buaeá éa vérré latiak. Senki nem gondol • törvények revieiújára, kivéve né-kány korlátolt becckaplánt, a lik elaárkáxaak mfodén jobb meggyőződés elöl éa a magyarfaJA Luegir néhány liivét, akjk azonban inkább ki\'clé gravitálnak éa a magyar nemaetbea ninca láwa-»auk. A kedélyek pacifíkációja lAkéleteaea keresztül van vive éa itt az ellenzék minden Qzeline dacára szintén becsfitatesen _teljexitette őáníTy a programmját A kabinet nagy tetteiről : a kóaoktatáa, a köz-H nnwngazttasiv terén ai üwaágua pártok^ *a leginkább a nemzet, annyira meg vaaaak gyű-*)aMve, hogy elég ezeket o>ak wegemliteni. Báaffy progratat^inak további pontjai, a kOgigaagataai biróságróreá a kurta biráakiidaniról azóló trti-vények immár szintén tények ée ex/el teljeaiiette a mrtrisz terelnük a treaga Bei fettételeit; €aak így pont van még hátra, a büntető ttijáráa reformja; de Kxeptember 8-ra ea ia napirendre vau tűzre éa még ex orxxágpy.Qlea végezhet vele. A azünet aluli a monarchia másik telével a vám- ée kereskedelmi azerződé* megújításán dolgozik mae-| feaaiteti buzgalommal a kormány éa ex irányban | is becsületesen teljesíti programmiát: megóvja I Nagyaroraxág érdekei! éa erélyeaeu tolytálja eddigi hazafias tevékenységét; Miiiéleltén kifejten a képviselőházban : a kor-mánvpárt nem ezklnaiv part éa nem.féltékeny a hatalmára. .Szívesen lát mindenkit soraiban gá szívesen logsdja mindenkinek a klizremttkSdésél a haza javára, de hogy tőié kompromisszumot kérjenek, abba nem raeliet bele én telteieleket semmi\'éseire sem acqrptálbat. A ánumadik kiemelkedő lelanség ax ellenaék oksirukciója volt a mesterségesen elnyuitoit költségvetési vita alkalmával. Ax .obxirukcié célja a Kapkodó féjdttensóg. Ha a szabadelvű várt nem állana szikla^ erőa elxi alapon, ha h<Rnsfil«g nwn lenne olyan egységes, a milyen, ha nyugodtan nem lámoaakodhatnék országszerte a választ ó közönség túlnyomd nagy részének rendületlen bizalmára, ha csupán afféle mától holnapra éldegélő, pillanatnyi szükségből összetákolt kormányfentftríő parlamenti kö- aiiuisatereloók képtelenségének, niegbizhaiatlan I vo|na a sikerekben, tehetségekben, be- SS^SSS^ SSqí^^^ egyaránt Itea a megacélozva került elli győzőkém e vitá-\' gazdng liberális többségünk, — mondom, keli előtt \'--jh" mindeme kiyáJű lulajdonaág hiányában lelnie a roppant idofecsérlcaért, melyben htaowy-, szenvedje, -akkor is bajosan lenné oka ae nyal nem az orsitg érdekében vé\'ke.eit Ea da- aggodalomra egy. olyan ellenzék miatt a eára ennek a heves obatrukeióse lenzésnek, bárA Hxulfy minisatereinők hiven, azilárdaa ée beöaü-letesen teljesítette aat a programinnt, melyet kurmányra léptekor aképviaaloház elé terjesztett. —EM-aorban sáivélyéstté- M bsrilHágassá, változtatta, amint igei te, az akkor xavaíi viszonyt király és nemzet kftzt. Soha nem miit király és nemzet oly savartslan viszouyhan egymáaaal és a királyi háa soha nem valí oíy kőzel a nemzetbe/, mint moat. milyen a mostani. Milyenek a mt ellenzéki pártjaink ? Egyenkint ziláltak, \'elzüllőttek, liiszálakhoz vágy veszedelmes, kétélű _ fegyverek ulán kap-kapkodók ; összeségükben egy reményvesztett, kétségbeesett, vakmerő tábor, melynek sátram aprö vezérr, de egészben Tinnyini fejetlen, hogy még gserílla-harcokra sem Világos-kék selyem harang alj egy kiertmé kivágott derekkai volt rajta, mely látafeagedé aaép formás kebe ének ingerlő, ritmikus hullámsását Oda DU a kandalló elé a aagy ibolyaszínű szemei, melyeket a sötét pillák mélyen beárnyal-Iák, álmodozva függtek a kandalló meztelen kis amoreitjeo. Minden kopogtatás nélkül nyilotla be ax ajtót Tarnay Miklós. Megállt a küsxöbbn és tekintetét nem bili* elvonni a bűbájos képrOl. A leány mintha érexte volna a rajta nyagvó asevpár égetó. lüzét, Bsxiónaierüleg meglordult. — Ah Miklós, osak nem rímeket farag? — 8 ba aal mondanám, hogy igen ? — Oitobának tartanám. — Igsza van, — tnondá az ifin éa gyAayórrel csókolta meg a feléje nyújtott náraonypaba kezet. A francia ia asi tártja, hogy Ádám első álma volt egyúttal utolsó nyugalma. — Ah ón túlságosan hízeleg neműnknek...... .....Csak nem lett nótlenségi fogadalmat. — Azon gondolkodom ép, vájjon nem lenne-e leghelyesebb a világ elól a minoriták egyik szürke komor oellájábsn csalódon sxivem sajgó aebeit a vallás jótékony malasatjával behegesateni. Tarnay oly arcmozdalaital kitérte besxédét, mintha téayleg le akarl volna moadaoi a fftldi élvezetekről. Melitta kacagod és léiig lezárt pillái mögül kacéran villogott szemeinek incselkedő fénye, ás lassan, vontatott bangón, ganyos mo "solylyál ajakán, mely még ingerlőbbé lette lényét, azt moodla: — Ah kárálom, hisz maga szerelmes! Tarnay nem állhatott ellent a bűbájos esáb- oak, egészen közel hsjoli a leányhoz, hogy annak forró leheleté \' arcát melegité, mely láaba hozta, érzékéit, mámorba éjié ágyát. La«tiáB oda hulllak karjai a leány dereka köré és bálkan snsogta: — f(i»a tudja Melitta, mennyire sseretem. Mondja, nos mondja ki maga ia aat aa egyaxerü saórskát. — Igen Miklós, sseretem, mt ndá a leány teltelett sxenliineataliamnsial. Tarnay area visszshyerte szalonlas, hideg merevségéi, gondolkodni látszott. — Ea ha azt mondanám, hogy nem hieaem el ? — Bebizonyítanám — (elet a leány. — Hogyan? — Ahogy osak kívánja. Tarnay egészen felderült. Kelkelt helyéről éa oda állt a tükOr elO A leány ia felemelkedeti éa titokban Hgyelemmel kiaérte minden mosdu-latát, majd mer bájjal, kacéran megemelé ra-htjanak szegélyét, mintha rendezne valamit axun, ugy, hogy szép formás lábai kissé saabadon msradtak. — Azt mondta Melitta, hogy saeret és azt be ia bizonyltja, ha kivánom. Nos, akii saeveiünk annak átadjuk magunkat leljeaen. Jöjjön el holnap bal órakor lakásomra. A leány űsszerezzenL éa egy pillanatra ideges lételem ssállta\' meg, de majd hirtelen eazébe jutottak anyja saavu. — Olt leszek Mikló\', mert nagyon tsereua. Tarnay srca felragjogoit a győxeirm biztos tudatabaa. Ahogy eltávoaott, a leány sokáig némán, merően bámult az apóra, mintha o**k megállt volna agyáaak reudas működése, da lassan kibqutakozva az őrületsa gondolatuk lázaa zűrzavarából, kárörvendő gyűlöletes mosolylysl ajakan est sroudta: - „Megmutatom, hogy Tarnay Miklúaaé leaaek én !• IL A readezök tej nélkü\' rohanlak kereaatü-kaaal a fényes termeken. Már lis óra ráf elmnlótt, de a tőbelárataál még mindig ujabb éa ujabb Tóga-lok álltak meg. Az emelvényen ép egy keringő olvadékony, lágy melódiájára zendítettek rá a cigányok, midőn Kutaesy Dénes jelent mag ieleeégével karján a teremben. Minden szem ott lllggott rajtok ée a saép asszony büazkén, akár agy királynő, lépdelt az utat engedó sokaság aorlala köztui. Mellette elhomályosultak a jelenvolt nrnOk ée csak paráayi cstliagokaak tttalek fel, kik sae-rényen rejtegetik halvány fajóket a ragyogó hold ezüstös sugarainál. Gazdag) sötét ba|bul-lámái gondos loaatokba volt csavarra, melyek közül éles ellentétül — kedveuo virága : néhány szál lebérazegfll vált ki. Aranyvirágdkkal himxett selyemruha suhogva folyt végig iunói termetén. Felhasználta a nói hiúság minden eszközét, melylyel csak a termé-szeles bájakat emelni lehet. a Alig hogy léfttt, egy sereg fekete ruháé férlu | zárta körül, kik üres, semmitmondó bókokkal Nagy-Kanizsa. vasárnap. Zala. 84. szára (*. lap.) islkalmas. Szidják, iildfizik egymást. (maya\' a néppárt is hideg és meleget tud Nincs többé az a két árnyalat vagy cao-i lujni egyszerre, egy szájbél. Zelenyák páter a port sem, a mely összetartana. 67-es alapnak kell védelmére éa (általános Néztük caak ugy nagyjából, — mi- j derültségre) Deák Ferenc letéteményesének ket mQveltek csupán ax utolsó napokban, vallja Zichy Nándorékai Ezalatt meg Horlo Koasulh Fenne minap néhány elvbarát- ványi és társai a Magyar Államban saját jávai betér >• zatmár-Németibe, anJUgron | "akállukra üanek kurucpolitikát. Eszterbázy Gábor kerületébe, éa elszavalja aa össze-(Miklós Mórica grót, — elég enyhén ugyan, gyűlt népnek... egy nagy apa kis* fiának I de mégis - visszautasilja azt a vádat, bogy két három vezércikkét (aa »Egyetértés«-|« néppárt a nemzetiségekkel konspirál, a bői), »Ez már a második eset — írja másnap a ma még Ugronhoz sziló „Magyarország*, — hogy Kosauthék a függetlenségi 48-as párt másik részének kerületébe elmennek, hogy ott maguk mellett propagandát csináljanak. Ex az eljárás az *jinyáp/ut-ban meglehetős rossz vért szült és ott azt, aa elhatározást érlelte meg, hogy ezentúl ök sem fognak tartózkodni attól, hogy a másik pártárnyalat kerüle eíbe elmenjenek és ott a pártszervezést részükről is teljesen önállóan eszközöljék." íme, ilyen a függetlenségi testvérek elvben való egyetértése, Ugronék — hogy más példával szolgál junk — nem canpán a testvért üldözik, hanem egyúttal az ellenlelet... békítik. A magyarság esküdt, ellenségével szüvelkez; ntík. Ugrón kacérkodása a nemzetjaégekkel régóta íameretes. Ebbeli hazafias tevékenységének legújabb fázisa áz, Üógy a rhabon-bán utóda — mint azt »z újvidéki „Zasz-tava\'* irja — Újvidékre készül, hogy olt is * pártját szervezze s kifejtse programrojál, moly alkalommal körülményesen .fog a a\'nemzetiségi kérdésről is nyilatkozni, miután immár arra a meggyőződésre jutott, hogy Magyarországon minden pártnak a nemzetiségekkel még ToIHíIIapodnia a jö-vőre való tekintettel. Ugrón elhatározta, a nemzetiségekkel jiyiltan eljárni, hogy a kormányt megbuktassa. Kész tehát az Ugrón paktuma a nemzetiségi irredentával. Nézzük a néppártot. Mosonyban határozottan flaszkót csinált anélkül, hogy akár a halóság, akár a szabadelvüpárt beleártotta volna magát. A félegyházi kudarc óta egyre meggyűlik a buja Polónyi és Holló Ugronfól egéren "elütő (inkább ülfl) taktikát követnek a néppárttal szemben. Sőt ugyanakkor nap nap mellett halljuk és ol vassuk, hogy itt is ott is, ez meg az a néppárti korifeus minden áron kedvében igyekszik járni a magyarfaló propagandának. Hál a nemzeti párt ? Ez mint élő tiltakozás — megy tönkre, „Hacsak három emberünk Is fennmarad — irta nemrég a pártnak egy oszlopig ingja. -- mi azért nem mondunk le aspirációinkról. És ha teljesen meg is szününk létezni mint párt, mi azért mégis lennmaradunk — a >ár Badalomban." íme megásták saját sírjukat jóval a válaxztás elölt Egészben véve azt látjul, hogy minden] ellenzéki párt (él és retteg a választások-lói, de egyiksem bízik se másban, se ön-magában. Hanem azért mindegyiknek fáj a Bii\'ftY-kormány Tejé. Legyenek nyugodtak: a Jövő választásokat Dánffy báró lógja vezetni É* győzelemre fogja vezetni az egyedüli életképes, céltudatos alkotásra termett pártot a szabadelvül. JP HÍREK. — Frigye* líherceg Xaiy-Kasluáa. Frigyre főherceg ö len»ége, mini as V-ik had-teat parano«nok<t pénteken eale 7 ára 5, perckor üsuuiliaibelyrt! veiusunkbs érkeisti. Kíséretében vall Schikoviky cs. ás kir. esredea as Y-ik hadiért táborkari főnfike.. A vonatot 8/urovy tiéas-s-déli taaui »»ombathalyi fOell enóre vezette. 0 feneége minden bivnieJos fogadtetée mellSxé ■«i.kérte h jgv ax állomtaon a kaionaaág réasé-rfll egyedül Neuwirth Jánoa os. áa kir. fffhad-nagy állon>áeiiait logadta. Miután Neuwirib főhadnagy feleütést teti 0 leaaégének, a maga* vendég kísértével a kooeira Ilii ée esálláaára as .Arany szarva*\' saállodába hajtatot\'. A va csórfvi, mely a 8iírvu wáiloda nagytermében ,a ■ lil Hl . . ... , volt, 0 feneége lieiteteirre megjelentekazBae<ee kővetőivel, a kik - Jóllehat/"Y\'PMtak-■ i.,fltffr hsdel.rewhe1i 6h honvéd,»mek. A patkó alakú nagy asztalnál mintegy 60 tinit loglalt helyei. As aeatalfőn 0 feraégéi01 jobbra I8»«. július bó 6 éo Zarna tábornok üli, balról pedig Caalfáay tíétá boavédearedea, állomás parancsnok. A sok aeda arany zulnoros egyenruha feefőf látványt im-toti. ö fensége néhány órát töltött a tisztikar körében éa esotán nyugalomra tért. Szombatos délelőtt szem lát tarlóit 6 fensége a cs, ás kér. 48 ik gyalogezred 4-ik xáeilöalja letett áa l»s inagaeabb megelégedését ayilrásiiotta £ legény-aág klnézéee áa kildnO kikép«é«e felelt Délbee dirzenád volt a kSate had*ereg tiszti étke<dé|é* hén, aelyre Zarna veiárOraagy áa CaaJláay Oáaa boflvád-exredaa állomásparancsnok Is hivatalosak voltak. Délutáni vonattal í feneége tovább aiaaott: aa alkalommal a vonatot Krippel József aagykeaiaaai ífiullenör vezette, — A várna B finságe ttsstefitárs lobogó díszt öltött: mi a főhercegnek láthatólag igen kellemes magia petéit okoiott. Zarna lUrel; veaérOrnagy, dandárpa-ranoanok Pécsről pénteken délutáni voMtUl Nayy-Kaniaeárt érkesett ée sasaiét tartott as itt alloaásozó JO-ik lonvídgyelogrartd Telelt; Midőn e sorokat\' Írjuk a kitűnő hadfi, kit mtat régi, kedvéa ismerőst mindenkor szívesen lát közönségünk a város lalai közt, még kBrüakbea IdBtik ée eaak holnap vasárnap délelőtti vonattal utazik tovább\' Körmendre. I— UAagjrftlée. A nafyianittai malálamdr ét mflM* rütvinutirmiág folyó hó 4-áa geUet Ovimon " Vilmos kir. lanaoaoa lároulall elnök elnöklete alatt 26 részvényes jelenlétében, kik 3d98 résavényt képviseltek rendkívüli kBsgytt-féef" láHórr, inélyhek\' rgyrítuii ifrgySl képetié! .JUtdloj kNcrf* ftleéUU dMbtégi Utténftk ki hoctáhUa ulján." Úeteei Qutmmnn Yilmot elnök Qdv8si)lvéii a iftzgyfilásen megjaUnleiel, eat ha-téroiatkápaanek jeientván ki, ajagyaökönyv ve-setéiére leikérte Raiock tiyiln, ennek hiieleal-lésére pedig 31a* Fal i» dr. Ttéoiy Gyula részvényeseket. Ax igazgatóság tüzeias jvlentáabea indokolta a kölcsön télvételének exOkaégeoaégét ée aeoa bi/latő reményt nyni\'ja a réeavanyaaok-sek, hogy a társaság anyagilag leljésen oonaó-lidálva, jobban axolgalbatia a réasvényaaek árde-keit la — A réaxvényeaak egyhangnjag meg la •zavazták *x iraxgatOeég eiőterjeaatéao aaeriak a felveendő 860.000 forint 8 aaaaaiékoe jeíxálog kölcsönt, tuelyre 3ÖOO darab 100 trt névértékű sortolas uiján SOv. ülait ~tteiaaaiendö slaSEB-eégi kötvény booaélaiik ki, A köfesönt a Hasai takarékpénztár adja áa 6 |?ig fel. nem mond ható. A réaavényeeeknek áj eleőbbtégekre aéxve elh." vlleli joga vsn, mely azonban a mai kffagyt léktől aaámitaadó 8 hónap alati gjakuraudó — ToalMk a aslalaataraM. As onwágea iir. tantt6-egyonttMaek egy katdgitaége, aolybaa Nagy-Kaaiaearél Hojjmunn Mór polgári iakolai lannrJh r黫i vett, < aOiuriöküa tiaslelaett Wlaaaina kttfiuKsaiálsatvi nH átadván a inflliriiomfa in Ziidi iskolák moHogn/Ujr e\'mO művel áa aag- Igyekeztek kegyeibe jntni. Ue ö miutha külOnBe MHebegiir\'volna előtie, rájuk aem hallgatva, egyre moeojygott éa tekintetét fürkészve hordta körül a-saiok teremben. Hirtelen komoly arcot vágott éa inagae hnm\'okéra oda tévedi a ború egy iftUt érnya. — Megengedik uraiul — mondá felkelve helyéről. Tizen nyu|tollák feléje egyezerre karjukal áa isgslomma! várták, vajjoa melyikük leaa a «»e-reneaés. — KAezBaOm, de egyedül kívánok maradni éa étsel büaskén egy keesee fohajláaaal, melylyel e terhére rált ndvatonook eihocsájtérit fejeave ki, lova lépdelt. A leleült gavallérok megnynll képpel néztek utánna, asntán hamarosan ehegyüllek a tova-lejtfl párok kdaOtl. Az egyik mellékterea aj\'ajában nnolt áhráaat* \'el állt Taeay Mikién: a a/ép aaasony életen, kihívóan néselt exemeitie éa egyennen arra vette ititi. Tarnaynak nagyot dobbant a eiive és egy elletiállhstlan BastBn esrkalta arra, bogy kö VHee 61. Kgy télreeeő mgban, melyet néhány aagae Hél>aakí uBvény zárt el a kiváaoklak aae-tnei e ől, reá akadt. Zavartan kSseledett feléje, bágyedi exemei érdeklődve keresték a atép aaaxoay tekintetét, miutagy kértleave, váljon kiabade it at? — Ej, ej, bogy olvedoa An MiklAs,, ha valaki niokl igy Meglátná, est hibeiné, hogy éetébeu mcei közelit eltezOr nOhBa. Pedig... padig... — Melitta, niegtndja-e bociájtanl gyávaa4go-jnstí — Tudtommal a daentlamen nem lehet lyáva és én ugy bliaem ön anet la ^ annak tartja magéi. — Mondja, hogymegbocaájija Orülteégewei, mert örülné tett akkor eierelmem. — De ugy látásik e nagy saerelal láng caak hamar elhamvadt. — Ne bigyje, Melitta. Moet látom ceak, mily ostobs voltam, mert ngy érzem, hogy tnlndas smi oeak jó volt szivemben, ott maradt Bonéi. — Ea ha én ezi nem hinném el 7 — Bebizonyítanám I Kivánjon bármit; kéaa vagyok reá, — SxiTván fogom. De hol lalálkoshainánk, hogy eln:ondha»satii nnndazl aaii* tjvánok. Hozzám nem jlihel. Iliez tudja, hogy (érjem azBrnyen (él-tékeny, ée önnek különít* oka van tőle távol maradni. Gondolkodjék ; hol lehelne 7 Taruay sokáig tárta mutatö\'ujját ránobaszé-dett homloktól. — Ismerje el, bogy nagyon roiax az emlékeaO teheisége, — Miért? — Meri ngy látszik, hogy elfeledte, hogy mi lalálkoatunk már olf helyen, hol eenki sem látott bennünket! — mftndá némi nyomatékkal as akizooy. — Melitta, eaak nemt — £e miért nea?l Vagy ián kibúvói keres? — Igatáa eljönue ?. — rőltéva, hogy ki nem utaait, — Idő t — \'Holnap délután hal érakor. — Vlrom, mondá lázaaan Teroay ée aa aax-ssohy kese ntán nyúlt, hogy megcsókolja, de ea egy ügyea moadalatial meggátla ebben. — Hagyja moit éa aeaien mulatni Majd holnap kedvea barátom... holnap I A eaép aeeaonf villogó eaemakksl báaall a tovasiéiő iljto után. Ha ex moat véletlenül hátra fordul, ngy a démoni tekintet bizonayal meg-lagyaaaija ereiben a várt, — Végre mágia tőrbe o«altuk a kakuk-ma-3árt. Dn moaf már aaárnyii szegjük. Büitöni jegyit tea tamarBie, nyugalmamat csak a la aae-derjta ajkad adja vissza. Viszontlátáara édes I Féne, ki már egy negyed órája Ikreimet lenül kereste mindenütt, ép akkor lepett a íls terembe, midőa befejeste gondoiataii, Öyor»ati I taenvedB arcot Bliütt ée klnsó IBlá|ásrÓI kezdett panaszkodni, \' III. Egysxerü szürke ruhát öltött magára, ltom állt a tttkör élé. hogy rendbe hozza öaasekuasált fürtéi), baaam idegesen járt lel éa alá a enobá-ban. Teeiben lélekben kifáradva dőlt egy ke-reveire, behunyta szemeit éa ngy Olt aoidalat-lanul, oaupán a floom orrolmpáib ki- éa betoluló levegő aoxgáea eejteté benne aa életet. Megelevenült elfltli egész múltja, minden hij~ váayaágával és gyalázatával egyetemben. Eta-egy hevesebb mozdolat elárulta a bünBa lentl-Isaeret mardneáaái, mely még egy aleled játékra BsxtAkélte. a Nagy-Kaniana, vagárnap ■ i 1 ■ ■ \' 1 i« i fiivts a ttia •aaérsap tartsadó mllléaiaal (Jlix* f illésre A mlnleetar liee ayá|*aaa fogadta a nldAHa*|»i éa ilUiaéféeét i»j»an II a s*ldé tanítók heaafWa mOkndéa* Iráal. Sajnálattal Ja. lealeii* II, lingy akadélyosva *aa a dlssgyo-lé Ma i>*mély***n aegjelenkelMl, dé aiajd *ép •ImIuiI aia|át, A IBWkliég aiatáa Z«lilaaely lliaailllársál lUaMJyéti — Aiig/aeulet péata lat tsrtotl feiy latolego* kftagialéaén (Bábelt kBat getaai 0*tm*M> Vilaoe kir. ieaáaeoet la tleete-ietb*li latjául válesatntte. - ágtrlaUa kalá*. Ilaraoh llaarlk perlaki •Mkal/l eafyviadégloa aeta ruaaiullétérdl penasi kodváa vlrredéra, f fcrt I éra klrtelen m*gh*|t. Iléroai eayétiee laásygy*ra*k* eirelja, Ai eeat 1\'irUka* aagy réa.vént kalUtl. — Ttaalalfáa. A aegy-kaalaeel 8gy»édi kar f. ké 4 »n teeiBo\'Urg megjelent tHMmby l.ajne kir. táhlai Mré uraél. hogy M kioeveeiréae alléiméból Idvflaölie j I\'tikit* Oéia Iryvéd, ou aaagiyoléai lépvl*elé mi Kirakat intéa** haaaá: Vrm / nyjnilfin A M^-tuliMl Ui/trMi kar (MM bi**il MM gVMi a<*W, áoyy Nihi^mm kir. UUtltl MrM léU ki mmttiti ulknMMl üdtöt/Ufm. (Viimmtl /épedfa m fl >hh waMalif, mtrl fü tudom, áoyy mim 0 nokiltoi mmmmiirfl Imltlyii mUtMja puffok MmIm — haitim Ut UffMi kar ifui i kinti tlltttiit\'miiik I <M)|i lltémtléutk \'IMMMIi (M firtdkalutlun liuMítt/rtlíí, jtltt loyl kfo>< mM*W i //m WW/l fmulftti — btrÓl kamuk ut mM *<fa*«i i mig <mn kludld tuluJdüMui tUM /l/i« lak i ifv a m/ éi\'dfktMil li miiuimllltílltt i m J/W ííhhMhM kildr\'< UlMtttll, uddly mdtréurSl tfftütt mltHU I nlnkotkodihlil trtlhl aawfom tllltll HmkittW&HkH ki A4ki tífi htf)t Ntfyiifod kutté t trtilmu mmn> kdlkriddtinbk a Jvgkii\'tti kMmét suta iádéul Aa Ma trnndkttm i tfj* klttlhlttftikUh Oh tfAr MM-«aér réuttélji*. Nikiink judljf uJMI tHiuÓtiod\' Im ú nmmW/on mf m/gara iirdaá k j4tk»nnk. hlm Mltttt. A 4Br|4 ál|aa — inaly a naglrlaataK réaaérfll «>•* saavakat klaélls •»- blaonyliotta, hagy oaak agyaa a Igfvédl kar Iáikéból voltak alaion4*a. Mábraaak|r Lajoa aagkaiolleá|i4l raiuagO bangua áé |Aay«ava é kflvaik*«fll»| váll I J^M Ultiéit Mm I vRÍv mím mmftémé§lkM mtfliulríUi t»f*M i ktff mifkimtmm i, mm lmUm, 0*H bMI/itk ■ut M<y, mmH a Mré léayWéaéaak Itj/híi\'aíoIlM itrdja a* írowldl Var / igyál aaaaáaa /ÜtmtU fi Ml alMtadáaiaá, aaf, á«yy tféu kirdi fNHydM MÍutl Zala. M. acáfli (4- lap.\' \'i ......\'i 1 ** —i—--------| mJImm nétbm ail, kÍHtk t/pi fan líítttlH él N a MpvItMjé, áaa#M ttifjtdly aa iijatidp kldtrilMn /drfdoffmm. | * ai ad /MjMfléím télntH* rdM ét ml Idlom, hmjy Onűk aa éwyiw ért Mmbtn tntn Un tútólHOki UfuMléH aaa mutaUUnm, ko9f IhMiuh Igm aajvy ribaM aaa MdUpItéétmktn, wmi a aayykaalaaai üfytidl k»r m*tf bdtran kidéi fa a wraaayl a« oriady tdrmtéf tfffédi kmritml Utrék maaAd/dáaa nyitfMt ntkm aapaya(, mtlyMI né$tMm IMulltk él UmtrtUim fftrimod tilk, én hhdt hátával nírrmitn vuxd ÖnSktíl karra/ él kértm, trhtdk wüf (aadWra ú Irdat iiIm Jdtnduhluhti. Haaaédét nagiadaluágbél alig tadfa b«lai»ani, éa ai ail kOvalO éléol éljaniéa köiapatl aairé lyaaaa kamaolt al a |al»nl«»0k Miódagylkétil. «• llaiálaaAaah. Moruaaa Jáaoa Oraiaatar a aa. éa kir. éM-lk gyalogarréd agylk laaréflbb féaytagaé irolgélaibao IflWI altlaat|é a lió »>áa aata míMVia aaaavadéa lilán alliunyl Nagy Kannáén. A iélébbvalóinál éa balláttalti\'ii »ty»-ránt tlailalaibaa álló férfin lalajdonoaa volt a knrunáa aa\'ltt érilanikarmiotk. a hadiérimnak, éa a lagényaég alad oailélyu aiolgélall |al»éayé-nak. Haláláról ba|téraal adlak kl gyáaajtleaiéei, 1091. IfllttM hó \'.-éa a llaitlkar padig agy gyOaySrt vlrágkoaaoratal adóoitt a darék katona aalékéaak, Taáatéaa aiowbaton dé\'utáa aagy kaloaal pompával aum végba, lUa.véilel vatiUk a kOvatkaiO g)áa«jaianté«t Sédtől JÓMéfné éa gyaraakil i Olga, Jóaaa, Vilma, liyllrgyiüa, mélyan afomorodott aaivval jelentik a lagiobb lérjoak. • lagiyeniedébb éa legvoado* Mbb ai y»nak Mdyoil Jitaoalnek |iillaa bó l-áa dal\'10ti 10 órakor, M óva* korál.a, boldog bé-aaavágáaak U-lk évében koéaaaa aaaavadéa után Iflriént gyáe*oa alkaaytát a. a. I. A megboldogult billi laiama aaoabaloa déluláa állalánoe réiitét mallallbalyadeUtl OrBk n| malomra. — Mely ralgaallAa. A KimktdSk Tdriulala iliatviaalólnak névaor| éa álláaa, egy aév kiba Syáaa lolyián, lapunk mull eaauiaoan léraaén ftaüluia\'i i a meg rálaaatmt kleaáéi\'eiók a kftvei\' keaok i j\'lbttmtíhj/tr Lipót elaBk, l/nptr Ullmann Klik altlnttk, SehuKirtt 0UltidV titkár, Matekaiuktr Mtr péniláraok, — Mylliéaaa a( agtáiáa. A aaabó mon> kának aaakagylat* alial |aa. bó 8-án rendaaeli láaomulaiaágua lallillaatnl aaiveakedtak: Baaek PéNao M kr,, lllau Adoll B0 kr„ Kováoa I írt, IdAeb Oiaabak Károly AO ki. Undvájf N. lO tr. Mogar Iiaáo B0 kr., Wefaa üueaU* SOkr. Németh La|oané X0 kr. Tóib Lajoa 50 kr. Ml^ker (lyorgy 00 kr. Prlgl Kárul; p0 kr, Krlpárt Igaéo 1.60, Voabi Jakab 1 Irt, Séalay Mihály 10 kr. Hiabri Ha múltjának egyik eatnnyaa faliját ara aa|ts lérja eiy napon lelkébe latna, — mrglné MiadkniOiOkat .ha II élni akart... élal mlnrfao-éum. HmWie iérje féUkaa^égél, bi.to. ke.Ti a. aa OráM táráéban elóaegllelle ÓL N«w uboaott tnbbé. A aOrl iá<yolt aélyen loboala aroéra, gyor-aaa jaaaaladi a lépoeón, bavetatta magát aa alaat vánioaó bérkooaiba, aily robogva tilts oélja Tkraiy Mlklfla olt (ll oaimmaa berendeiett lakáaábaa ál egymáaután dobálta a léiig laógaii mgaraiukai a aa«iatarlóba. Blialmas télhomály tarledl *aéi a párfllalllaital lelt eaobébaa. 0 kéavalmaaan héiradnlre agy kiatásaékbaa édee ébraadokba aerQlt, melyekből naak as óra agybanga varéea ráila lel. Aggódva eaámlália aa Otéaakat — fél hal — aoadá léiig hangosan. Még agy féiára éa 1 ajra ill leai karjai- kOaAit. Pélravoata a oelpkefttggAnyl éa kltaklatall a gyárán megvilágítóit utóéra, {hul gyoraaa* aistlak aí agyaás aallelt as slaktalaa árnyak. As atea sarkon ép akkor iordall be égy fogat, mldón Inaea a aaay valaaoei lámpát oda helyeié a kaadellóra, MlnhuiAdott aa ablaktól, aabogy elárul |« klváaoalugái, da hgyelemu.ei kiaéna a kooai kBieladA ia|át. Sáln agg kapuilon. f pillanatra elakadt létegiele, ál oda rohaat aa ablakhoa áa ép akkor aaálll kl a kórleoalhól egy ad. - 0 aa, Melitta I - moadá Dé a aó nem moadult, baaem slflreks|ol«a takiatati a lávalka, aiatba valakit aaég «árna. Ha 0 moat a aó agyába aéebatatl volna, ugy miadaa blioaayal elralaaisli siobájáaak ailaiál, Melitta Ográaea aaáalloti. Tadia, hogy lérja f mii kai Arakor mladlg aa uioa megy a »» k latiba. Most aat akarta, bogy ót éaarevtgye, mart oaak igy sik\'ertr térve fléhény plllaiialre. hogy a krcel megállt ai utoa sarkon, láliBni férjének üaialmas alakja. Saarsvslis Bt. Maiitts gyoraáa tllal el a kapu atatt. Terve aikerQlt. Kutaaay kikelt ábrisattal, aaeinlén helordult a kapun és mégtlealán hallotta, emlul valákl sietve haladt |sl alotla a lépoaOa. £p aa orra előtt oaa-pódotl ba agy nagy laárnyas ajtó, welyea aárga résbe vágva, a géilámpa pisla (éaya állal meg-vllágitotian, a jól lemart név vall: ÜHrHfty lélkli*. Isaó homlokára eaoriiotta aiélsa tenyerét ée mlndan ssó nélkOl bssyHoUa as a|lól. Aa alaó ssobs üres volt. Egy pillanatig hallgatósolt. Felesége hangját bellalla, kl hangosan vágta Tarnál vaemébe, bogy gyáva ember, Dttbötea laeiitolla ba maga eTóll as ejlót. Felaaéga égye-aeaan a nyakába velalla magái ós asm eagad|a slOhbre baiolal, — KlOaaOr Is arra leiélj Déaaa, heoataltansk tartass-e f — Sseretlek Malills I — kftrgé a (érj erOaen maiéiig* aanrilv* aa aMIOliyt. - Tamay maraven állt akár egy éro-eiobor ée aea JBtt aaó ajkára. Malit,!a kibontskoanti (ólja OlalB karjaiból él oda állt Tama y elé. -- On egykor agy nOt sértett míg és Igy asm érdemit mea aal, hogy lérflu Baas aroos. tlyorsan lerániotlakaaiyttjét éaeatel aroal oaapta. Taraay megreadfilien, eió nélkül tűrte e kinoe aeghélyegséet. — Holnapi — mondá Kutaiy, tiaeaslordulva as a|tónál. a» Holnap I teleié guayayalTamay, aitáa ecéia ayugodisn Bit le aa aralalhoa éa irai ktideti Iga«e 00 kr. flA lét ormos (ééta 60 kr. K«Maa lájo* I tti, Hsiv s frtgyas 1 In, Latéri Té*k L»j(ii I írl, B»0ar Károly I írt, Pásti Le|ne 10 kr. Tirolt Jáaoa 1 írt, Heoeeie* Jóreefaé 10 kr, Hagaady Jitvén 40 kr. Horváth f\'raer BU gr, (Isfóaa Jfteaaí 1 Irt, Hfrlay /agaurad 10 kr. Viaoaa jéöos 1 Irt, Wajdita in-aat I frt, Oeaaa aaa 19 Irt 40 kr. A asívri U\\6 Biatókaak halé* kóasBaatet mond a readeaflaés. — Kslsaák PetM-ealéke, A h«dai Ernő egyeattlet, a asalyaak tagjai a aa. éa kir, 49 aa traO gyalogésrra veit kaloaát;\' a minap Ünnepel\'* a oaaéoissl caatának emlékét, a uitly-nek as Eruó-earad nagy bdeéeeeéggel kfladott. Aí Oaaapea Beié okra Idita Upót ayagalmaanti eaáae-doe, agyaallétl elaflk ast jndílrésyoits, kory~aa agyeaBleé Nagy-Kanigaéa, aaaared hadkfagéailtB álloaáaáB, FatM Sándornak amékat amsljsa, Pellfl Sándor ugyánls mini kOavliéa aa ErnO-asradbaa sioigáit Aa indítváayl egyhangúlag elfogadták és a kóvetkrsO lelkivéat küldték **ét .Pstroviea Sándor kBalagéay 1H4B Ima aa Ernő sir. bameg nevét viselő 4(1 ik ea. és kir. gyalog saradban ssolgált. AoélsOld hajtókái viaa t aárga gombokkal, HalOla vált Magyarorgxág későbbi lagaagyobb kBbBje: PaKM Sándor Mi, ErnO-earadtMliak, nem kevéssé vagyank bttiatek arra, bogy Petőül bajdanában magsak kOsa sorolhatlak, Ma már as egésa világi. Hint hajd.nl bajtársai a nagykaaiaaai oiradkiegésxllő kerületi állomáson, emlékei akarnak állítani a bakanoaoa PetAüaek. Palkórjük tehát a in aa os. és kir. gystogasrvd Baaaea hajdani- akUv katonáit, hagy IBsaégánkint pan<t gyűjtsenek éa bogy sat a badapaati P\'lóü-amiék biaottaáglioa álkOJdjék.\' - á gfitlrdlrél. ián batye^kUa góa-foettlfdnék lem,a navaabato a ml rAiftrdftnk mart a mlal tdbb tOrdó-vaadég bosaáak bakii-dotl paaaaaoa levélben Ifja i a IBrdO olyan pleskos, bogy Inkább basoallt egy poa-solysbos, mélyben btioayoa négylábúak saervtaak ratraagani, mint Méln egy lOraObOs, mely a kOstiaatasagot éa a küssg&Méget van kivatva siőmosdltani, A llrdn saégyenlrea 4a bo\'rányn* mMon~ hsaeltaitt [ --g -meleg vlsmadenoébaa lábviaat ayajunak a lllr-daai akaró vendégeknek; alig hogy bqkaig ét a vla 4* h« a lürtluB e*aa drága lébBI a oaépan át vglgalvfl tObbat m-ráaaal araamaaij rBgtóa ott terem a ,aMf\' éa elüirji a viaaí, da megérinti a gorombaaágok BsBnét a vendég mérési-•égaér\', A piaaok és a bórbatagségak palái uaa-ká.nah a medeaeébaa, Mart a mdaaaa ainoa annyira meglültva, bogy a lalaainea uré baail-luaok a falad lyuknál a vlssel kilolyhataiaak Igy aéi kl a vti Inlttlről, alulról pedig a lenekén ugfánostk ragad a auk piaaoktúl. A kidag medeneében a vli hitankén\\. ián egysaer la*s kioierélve. A patiassos levél igy végsódlk: „Al-hídban aa eaéia pdé/irdd tlf aHdwild dllapptbau win, htgjf Meiyibaiégt utmmmlUt imnik N*lnl-k(( (i hwMgtuik JrpuUlm Mímt,\' Eflhlvjak uhit .varoal orvoaaisk llgy*Tui*i a gíaiírM ve ■Olt állapotára éa hiaeaQk, hogy ludai fogják i 11 a kotalasaégtb.i — Aa aradi vérlaaak klvégséae. A> aradíjvérianuk klvégaéss, Thorma óriám featménya most már a kiállttá* Iökapujéuak aeomaaédaik-gábaa, | Wampatjos diaaterméban látható, Cata villamoe fénynél belépO dlj. flt^ kr A kép lánya est ...8\'omoat ven, bús októbert regg, 1849 okt hatodika. Halodlél óra raggal... A tiaaahá-rom aradi véftaua kősOl tégy már maadicaOBIt, félórával elBkb kegyelmeaea agyonlőtték Okét aa aradi váraágooo, Pál bél óra van taggal, kilena vértanú még iogoly s még bős még él. Da esek már aa uto\'sy peroék, Ka aaakrdl as utolsó per-eakról lététté még képét Thurma Jánna. As alávaló gyilkosaég esimere; ta aradi var előtti tér, Znig- Oadbáaa éa Uj-Arad elBtl terül el a veeaió-baly, Itt a magyar (Jolgotba. Ida koalák a Illene Inglyol! Damjanloh Jánost PBIienberg Krnó\'. TBrók Ignácot, Laknar UydrgvSt, Knéaioli Vil-mOat, Nagy Sándor Jó<aanl, Lainingen Káró y giólol, Aullek La|o*t, Véoaay Károly gróful, A nyirkos Baai hajnalban BaaaegyQliak már a var déli kapujánál, innen jOtlak gyalog megvaaalva, láncra" VirVi. naajáclrhiak Mna volt a lába, sem tudott |yalng menni, ast (altatlak «gy pa-rasatssskérrs, \\ sarkira* alrt aa egésa aioa, a tábornok vigaaaialta. Egy sásalóalj ósatrák aya-logna kieérta a kilanes bőai a vaaalŐhalyré, tt>an megálltak, a kaloaaság aagy aégyasAgat lormált éi beaária a kilenea egyforma bitót, a kikac vértanul, a papokat a hóhért éa pribékjét a porkolábot, Félolvasták a halálos Ítéletet) a porkoláb Igen, a porkoláb! tormában argyelaMt ~ íÍHj>y-Kaiiix8a, vasárnap kéri. A gyiltcpíiSpE fílSnyW .Imennél * kagyelaall\' Meiih««dfl41h w .tnnnka* mely h magyarnak liriik diciőaéi, a ti>á«ikuak Ardk Hzágy«n. Itt kezdődik a kép: A bakó — brűnni fajzat, — PBlfenbetv Ernő nyakára keríti aa egy ujjnyi vdrtlHg*ítgu kötelet. Vele »a«m-ben nyolc társa a haléiban — még élnek éa szembe néznek a halállal. Nagy Sándor áll elől meravn és götösen nézi a hóhérok munkáját. Damjanich Jáno* a/, aki a aaekéren Ql és cail-logő "zemeibol aa elasánlaág 4a a gyülfllnég villog ki. A »sek*r vendégoldaláhoa Leiniagen gróf timae\'konik. T5l<lk Ignác alakja az, a mely n keresztet emelő psp mögött látható. A Véc-ey Károly gróf keaát lógja. A Vééeey karjába fonja karját tafaner^ György. Mindkettőjük vállánál láthatd a Kneaich Károly leje. Aulich Lajoa a sorban a legu\'oleó. Kél szakaea gyalogos Iái-rik mAgflttük. Ex a kép ; a mi aztán követle-rík mindnyájai tudjuk.} Meghaltak mind, abban a sorrendben: Pflltenberg, Török, Lahner, Knéioh Nagy Sándor, Lsiningen, Aulich, Dumjanicb, Véceev.-- . tT*"r\'" __ Egy vuatl aeegálldbelyért Lapunk I. á. 44-ik uámában e cimen jeleni meg egy - közlemény, malyra vonatkozólag á Déli vsait üzletigazgatósága a következő felvilágosító sorokat küldte \\be hozzánk t ,A Szt. Jakab község t. elöljárójával az 1891-iki évben folytatóit tárgvsláeok aaerint a 76. iz. Őrháznál tervezeti ■egállAbelyet a szokáson feltételek alatt létesíteni készek voltunk u»y»n, de az óhajtott cél —elérhető nem volt, .-miatbogy nevezett kAa-eég t. elQljáróxága a szüksége* teleknek saját költségén való megazerzése valamint a nüksénes fcMhénk teljesitéM ügyében hozzá — 1891-ik! évi december 14 án 9111. A. aa. a. intézett át- j iratunkra nem válaszolt Ebből látható, hogy a déli va»ut üzleligazga\'Oeága bizonyárt idrekadelt ne tezintetben nyifvánifott óhajnak megfelelni és hogy a meg nem valóstlláa^oka máshol keresendő. " Ebből világosan kitűnik, hogy a Déli _J^ssui JilstÍKezgstóságán nem múlott a <lnlng s hogy lí érdekelt községek csakugyan -komolyan foflaikomak .a vasúti megállóhely kérdésével: sa Üiletigszgató«ágnál nem fog akadályba üt-kótni r caak folytatni kell a tárgyaláaokat. \'\' — atlaM»f ««*ff|«». á RsUtn^.rnryi m.lUlli Vinoli/ közságben a hó 8-án nagy (Qavász pusztított Számos lakóház, sok meÜeképQletiel esett a lángok martalékává. A kár néhány ezer frirs mg. Zala Ctányból lapunk zárfakor veae/ük szí érterítést, hogy ott folyó hó 3-án este erős jégeső volt, mely • a terményekben roppant nagy kárt okozott. — (kanak revafuak e iiámbél hely-saftke miatt kluerall. —imáin. IB lap.)— ^YILÍpR^r Fsulérd-seljruiet HO krWI | fit Ukrlf miíe. mnkíiit — jspáil-. okiul, i. ». t,, > lagujabü mis-táaattal ia tahinkban, a. m. fekete, fehér ■< aalBM Haaaafcarf-aalgaast IS krtil 14 forint W krlg ait.r.ukiat alna, caikaá, koezkizoit nilnti-sott naauaatot lítb. (■IzUgy M0 ktMaUaA alaá-aigbsa ÜQOO illa\' ia alaUaatUl atb. a msgrssdatt\' ára postsbir* is váaswataaaa akáahaa szállttra\' ia alatákat póatafordaltával küld: Haaaafcari U. (ca. kir adv. szállító) aalyaascjrára Mriehhaa — £>iicba cima.it lavtl.kr* 10 kro* iá lavehzt la* pókra B kroa bilwg r>[uiUiJu. — Magyar ajrtlvaa Irt Mfreadelisak (xatuua etiaUstatask. 1 Köszönet- nyilvánítás. Mibdazou tiszteli b>rá|aiak és ismerőseink kik a sora által — felejthetetlen, drága- fiacskánk Fenne elhunytával — reánk mért súlyos caapá&mély fájdalmait jól esd szive* réazi élükké*enyhíteni Iparkodtak, logadják ez u\'on hálás köizöne-tünket. Nagy-Kanizsán, 1896. juliu* 2 áa. * Jatgtr Ferenc (t nejt. HJ&fl. joHtta hó 5-án Krondorfl laraajuTii. Stefánia trónSrőköaná forráz, kitűnő gyógyvíz, ksdvslt asztali tís. Nagy-Kanizsán mindenütt kapható. *) Aa«. rovatbaa kMMteUrt ua villái tsleMaeifet •aartaaztt. Felelős szerkesztő: Dr. LÜKR K8IL Laptulajdono* és kisdó: MNCH8L r 0 L A r. A világhírű STEYRI fegyvergyár Ü VIFT KERÉKPÁRAIN AK kizárólago* főraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére:- Unger Dllmann Eteknél • Nagy-KniiizNán. Eisn kerékpárok, ugy lartétmá|;rs, »*frke-xetre mint kfiny ff Járáara ax elit helyen ál-laiiilLM tNMH Európai gyártmányok kSxötf. Képen árjegyzékek ingyen éa bérmentve. Göcseji lev.eledzés. —-XTYr - ---------~ T ez. Taini SzOrkaaaté Dr I . Ferdefk, 1896. július. H.gtaraikijnjrudutt iraeHaval bükdSaüa aorgyalmat. Blm-baa aaaavaéik, mér kédvltypt ftlatoataa, aki oast iköa gyemorra saoa aOgártott. imlaUat kasa irtk a intimbel, kát mak eda taelezl eiéa jaa kakor!taa-próaáát a saanya-kom. Ftódkúa kBsvetftta Upeaiatll, mér meadok tafintul ktftsaéiyöi itteménytkvel esetkft<Sm meraISmbe. Máao aa kOlteméayte veretaetOt kevetálll Jaa belsO rá-MOa; jaa Ugj&m ada litl laivaaan aa knkoritae-présát. Caekd zl jaz fUajidekat, mér akit áa belé pOagettk kalló-káMbe, u aMrevil a saagjralbaada mOaajrbéli iiéaatt/a Uaaüa. rgysatág is kUleaéijlls venéseUm pdagésl isT Kata PAl Ur X XMjn További lig /ín -- Halt! g«d, Kala Pál, A aalvi mért kalapál t - Tndi Jól kii hamis Hogy ka ki a«a laélloa ti I Mtgboalott a lalvem érte, Min a aajki bejczem érte. IlsaéUea i — Kata Pál Bsfve mért kalapált Kanhmáa |sz udtvst, 1 Ita/ (sóikra teelket »d j Mért az taolk al le mást Ajak isopl esespeatáa. Utaáfsllem akik káataak, Kleeéltam rég jas mss^daak, "ogy lai - Kala Pál %!vs éried (alapél II pár ter MllrelletlMlg atwidvés/eitsa JalOa- ffichtgP\'fétg H&rgORy»PainaExpette Ltnimeat. Cnpalol oomp. Eien himevM hátiizer ellentéllt az Idő oegpróbáliainak, mert már tfbb mint 39 év Ma aeg-bízható. fájésIsswilHspité bedSrzifileskeat slkalaaiUtlk klsivéayaél, nssznál, tagusHstássál és ■ighilértkiiér<» s» orvosok Utal hMóriíütéwtro i» Kintiig mkt»Ub*h rondaltrtik. A valódi Horgony-Pzio-Ezpeüar gyakorta Horgonj-LÍniment elnmzéi Unit hanem igazi aépaerii koliisr, rnelj JA Lm rn L. í,. I ru l isk agy háztartásban na kellene hiánvozni. árban ajudnem minden 0Ógyizertárban kéezletben Bal nem titkon izer, MB " W1 azfe 40 kr. 70 kr. és I írt. Avegenkénti van; Rraktár: TMk Mnef gyógyiiiréiinél Iséspestsa. Bevtiárláa ilkflmávsl Igen óvatosak legyünk, mert tóbb kfiebbértékQ utánzat van forgsloaUa.. KI ssa skar ■sgkárssHsl, u minden egyei tveget „Hergeejf" védjegy nélkül mjnt ssa vitáéit utaiitaa viasza. Rlchtsr F. Ad. áa tána, máis. is far. udvari ssálliták, RudolsUdt (ftüringis). UU*XXU*U*HUXKXKH**\\HU*H**K*K**XX*X%* Van szerencsém a n. érd. közönséget ezüstáru üzletemet értesiteni. miszerint arany- és K*ja i\'ál Ur mklilr, ^ fáitszerészeti ciikkekkil dg^k X X X n x X X X 5 5 f x X 8 x X 1 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx i 1 I X X X s bővítettem ki. Legnagyobb választékban kaphatóit szemüvegek is csíptetők (Zwicker) arany-, estistalumínium-, teknősbéka (Schildplatt) és kautsckuk keretekben. Egyúttal |>. figyelmüket felhívom arany- ós ezüstáru ftzletemro Dusán felszerelt raktárt tartok mindennemű valódi svájci uruny-, ezüst-tuja-, acél-, és nickel zsebórákból, óralánczok, gyürflk, fülbevalók, kar-pereczek stb. ékszerek- és tárgyakból. Javítások mindkét stakmdban gyorsan és,pontosan tstkitilktnek. Ilwi i-|, Hamburg .Htknn. "keaariee, araayalvta és érés Ntgf-Kiním, ttuámp. m Minden verseny kizárva! í fö Pv HSTa.g\'y\'ba.ni JLaJ Ijfl bútorgyári képviselőség, ffn ———\'d."u.s r©.íctsurrsil.\'\'-\' Djomiao berendezett asztalos műhelyemben mindennemű botort gyártok és külön megrendelés szerint Is készítek Hálószoba berendezés 92 írttól kezdve. Teljes ebédlő berendezés 135 trttól kezdve. Eredeti artgol raktára kerékpár3 évi kizárólagos (t^J^) ^LL^rWj JÓtüláS képviselősége T^^.u.^ Diszíaragványok asztalosok részére szintén készíttetnek. Kedvező fizetési feltételek. ||| Frtedmann Károlynál • B||éJ £__Nagy-Kanizsán iK^gj^^J Néraet-utcza, Zerkovitz-féie házban. Nyuiu.li.it FwoUl KUlöp UpInUidulHWill NiiKy K.nii.il., 1896. 55. lm. Nagy-Kanizsa. 1896. julius 9-én. ----— . ... ■HR XXÍII évíoljam. InrkmlMf! ffllllt Otlop-ftt. ki*. Ht Il.iI r" a l»? «—rletM milktd »tsl«a k4tl«i«7 Bé-*Mt.rtM l»T»Uk Mk UsM* ksask. Mi ikgaéiatgsk »i. IMMk —> MM** Sfym mám ón: 10 Icntjeir. ZALA Politikai és vegjes tartalmú lip. XU4ékl**Ul i VirnkU-lpSlít : Fíftui Ptltp keafvksnaksáiaa. ~T iLtmim íjuk : Ifim im 11 kordás (« frt — kr.) nUrm---> koron* fi trt — ho«Om I km (1 trt tO kr.) Hlrdsttwk JiUafMU aáaitMMk VjUttór patttaara 10 kr. A Nagy-Kanizsai- «» dél-salai takarékpénztárak, • Bankegyealllt*. u ipar- éa keraake-delmi bank, a Nagy-kanizsai segéiyegylefcszövetkezet éa a letenvei takarékpénztár a „nagy-kanizsai malátagyár és\'eárfósóde r. t" hintaló, közlöny,. Hél»ti-k. wtlMmimi , u,......k, V~ HeK|clcalk Nagy-Kanizaán lirtenklnt kéiaiar: t.u«3ik. ^vrtáaap és oratö^tölcöo, • > Nemzeti kllltura- ciplinák. miként való tanitása körül is; — Budapest, 1896. jnl. 6-és. [életbevágó kérdésed, melyek egyúttal szön-\' (-*) Nemzeti Iculturánk buzgó apostolai, ;Mn egybefüggnek nemcsak nemzeti kultu-a mJ^Mruépoktetás, a közép- éa főiskola jránk vitális érdekeivel, hanem az egységes munkásai az ország fővárosában tanácskoz-j ncm«e" isk°ia lényegével is. nak, hogy a Unügy különböző kérdései iránt A magyar tanítóságnak sohasem volt al-eszmét cseréljenek, a teendők fölött tisztába |lra,ma üy impozáns módon saját ügyei fe jöjjenek, de nem, hogy szép theoriákat ál-jlöt nyilatkozni, mint most ebben a pillanat ben, a mikor a nemzet oly magasztos Pp- kozó javaslatok k eresztő) vihetők lesznek, « nehezen, vagy éppen nem lehet érvényest-1 ""P* Qj- Erzi a tanítóság is, hogy akkor, tani, hanem hogy közonutásügyünk Wkasi mikor e fordulóponton a múltba visszate-vezéfe,*dr Waianics Gyula közoktatásügyi kint. 6 f«á a nemzet jövő fejlődésére nézve miniszter óhaja szerint, a gyakorlati érvé- Mgy és fontos feladát vár. Kőzoktatás-nyesQiés szempontját figyelembe véve, oly ügyünket minden meÚéktekintet nélkül nem javaslatokban állapodjanak meg, melyek Rrizetivé kell tenni, ebben fekszik a nemzet vihetők, « ftözoktatáaflgyflnknck lendaífetet jövőjének biztossága és szilárdsága. Es eh-adjanak hez buzgó, ideálisán gondolkodó, ön- Az oktatásügy minden ága képezi itt meg beszélés tárgyát, s alig van olyan kérdés, mely fontosságánál fogva s oktatásügyünk egyik másik rég érezhető hiányát érintve, alapos és beható vita tárgyát nem képezné. Bármiképen fogja fel és becsülje meg valaki az ily kongresszusok értékét, egyet el nem vitathatni tőlök, hogy sok egészséges eszmét hoznak forgalomba, vetnek el,\' mely remélhetőleg gyümölcs nélkül nem marad Nemcsak a sióját illető adminisztratív kérdések körül forog a vitatkozás, hanem az egyes dis- zetlen tettre kész, hazafias érzéstől áthatott tanítóság kell. Ezt a tényezőt semmi más tényező pótolni néni foga, mert nem ir pótolhatja. De céltudatos eljárás is szükséges ehez az állam részéről is. Az egy-séges államot anélkül megteremtem nem szeműkben, pedig az általa megvitatott kérdések mélyen érintik a nemzet létérdekét össze vannak forrVa vele, s aki ellenség* ennek, ellensége egyszersmind a magyarság egyik mélyreható fontos érdekének. Jámbpr szemhunyorgatással nem lehet senkitsem az ez ellenkezőről meggyőzni. S amennyiben a megvitatott kéídések eredményekép mutat* nemcsak a liberalizmus, hanem a magyarság, a magyar nemzet vívmánya is lesz. Ez. az egyik eredmény. A másik eredmény pedig az lesz, hogy a tanítás egyet ágai a fejlődés által teremtett változott viszonyokhoz alkalmazkodólag ujabb és ujabb oldalról világittatnak meg és az egyik szak* niában ügy mint a máslktafl ItüjifiUb eh | járási módozatokról szólva, tanulságos eu-mecserével a helyesben megszilárdittatik, a helytelenben pedig föKilágosittatrk, amt § a tanítás sikerére, in tensi vitására nézve hasznos is, megbecsülhetetlen is, A verbalizmus (más szóval a magolás lehet, azért minden engedékenység, minden I rendszere) nálunk még mindig nagyobb compromlsslo, csak felbátorítja az egységes!mértékben dhrrkj- mmt-«r a tanítás sikerére nemzeti állam ellenségeit, a reaktio,• s a|nésve-célszerű volna. Mennél helyesebb a nemzetiségekkel paktáló lovagok csoportjait tanítási eljárás, annál biztosabb a siker; -TeVt-- nagy Itftrjirn ar ngynolr, tr.^ly ntfiht te min-hlieuitél IMgyubb súlyt httftt a leUtt tehet- dén áldozatra érdemes. A liberalizmus el- ségek fejlődésére, s mennél kevesebbét en-lenségeinek ez a kongresszus is szálka; ajnek rovására ;~a puszta betanításra (abrich- A „ZALA" tárcája. Á falui kislány Budapesten — A „7, A U„ andttl Urciji. — irta Lilly Édes Erzsim I Végra vnltbára itt vagyunk Budapaalcn. Már-már aat hittem ; aoha aein fogom a kiállítást meglátni, a kéaO öregségemben ujjal lógnak rám mutatni, mint olyan lelketléu, szívtelen teremtésre; ki élt a dicsí millennium évében a nem lattá az oraságoe kiállítású Mert ki fogja tudói, hogy mennyi aok akadály jön közbe. Mint szereltem volna a jnniua 8-iki diaalelvo-nnláat látni, de a nagymama kijelentette, hogy öt még hat ökör sem hozza föl ehhea a zenebonához Elmúlt ea a nap is éa irtnnk Jolán teatvérem-nek, hogy tel akarnánk jönni hoazá. Jolánka aal felelte: ba a mosóteknőben, a __ -jomora-tataján á» a. fllrdfl.k&ilhnn aJumuÜ! hftlni..|-u*adnáziii mentünk, "gy ativeaen fog minket látni, máét nem bo-| Apa njaágot olvaaott, isobek csájthat rendelkezésűnkre, mert Pali bácsi; Mili néni és s gyerekek, Olga néni Terézzel éa Maria, kával már nála laknak. A férje vendéglőben van elszállásolva, 6 maga egy karsaékben azon. dikál, igyie felkelti minden percben legifjabb Caerey csemete aivalkodáaa. Még cink 6 hóna-poa, de Fali bácsi aat tartja: vétek egy magyar honpolgárt el nem hotni. Apa váltig mondogatta, bogy menjünk szállo- dába, de nagymama szinte eirt ea aift kérdezte, hogy ha. netalán inégl|iilná Budapesten, aat akarjak, hogy idegen helyen tültsd végperceit ? Nemi hz 6 neki szállodáim kell saálnia, ugy inkább el aein jön. így tehát vártunk. Most végre iit lakuak < Jolánkánál, habár 6 nincs itt, mert fiirdóba utazott, de a lakását rendelkeaéattukre bocsájiolta. Orrtekerfi naflalin- éa kámfor-illat fogadolt éa pemae el sem hagyott minket I De nagymama meg van elégedve. A kiállításban már voltuak. Szereltünk volna a földalatti vaauton kimenni, de nagymama azt mondta, hogy ráérüok magunkat eltemettetni. így léhát kooain mentünk ki. Nagymama a biztonság kedveéri apát a kocsishoz akarta ültetni, mert hátha megvadulnak & lovak I De apa aat mundta, hogy ahhoz kllíön engedély kell s nagymama belenyugodott. Miután egypár pavillont megtekintettünk, köaött az Apa kólt rabokról. Cpp akkor jQtl egy ur, kinek azerencsélleoaé-gére fekete azalonkabátja volt, a ki nem uieesze mitőlünk leüli h mosolyogva (elénk nézett. Nsgyanya felkeli, és engem kézenragadva, kiipont Apa hamar fizetett és utánunk sietett. — „llftla aa égnek" — szólt nagymama. — Világos, hogy ez voll a l\'erendakiaz AlTikteszI —■ „De nagymama n«m Perendskie.!* — mertem küzbe vetni. . . — .Hallgaaa! De igenir 0 volt az a Perea-dakisz. Caakhogy kikerültünk abból a zaivásy-körből."ö volt r | — ,De ki ? — saólt apa. — ,Ilát az a fekete ur I\' Es nincs annyi betörő a világon, ahány lakaté | SzAiookabátoa urai nagymama aaóla AlTendakiaz-nak tartott. • • . Itt a kiállításon pompáé toileiteket latunk i En is kapok maid egypárat. 0, mert nagymama | nem engedeti egyel sem megrendelni. — „Minek aa — monda— „hiszen felmegyünk I szóbelileg majd jobban lehel.* S igy uiost nagyon egyszerUen járok a szép ruháoakámban, deodahaaa meglátod: mily elegáns ieszek I Szinte azt hiszem, nem is szükséges olt oly aaép, itt inkább elkelne. De hát most már megtörtént. Miután a korzón egy ideig sétáltunk, meguntuk az ide-oda járkálást éa mentünk tovább Villonokat (iim \'\'" — ------—■ S ime mit látunk I A szegedi Ifaláazcsárdában hegedült Józsi, a mi prímásunk, az egéaa biraa bandajáyal- 0 latenem, édes-apa oda rohant éa Józai, amint észre vett minket, elkezdte édes-apu kit) venc nótáját muisikálni. Alig. bogy megaiólali „Hét csillagból van a gÖnC"l szekere!" édes apa lenn termelt éa yyö ~ nynrüséggel hallgatta az A nótáját. Nagy-Kanizsa, csíllürlOkk Zala. f>6. szám. lap,) 1896. julitt* hó íér. magunk megtartjuk, mind másokkal még- gondölsi-tartatjuk, íuióu kel), hogy. minden magyar ember respektálja eít a törvényt, (Helyet.)] vallásfelekezet a mindig azt vallott? páftja ia, egyik felekezetnek megadatik, meg a töHsra) annál nagyobb az eredmény minden tekintetben, Egyszerre 8—9 teremben tanácskoznak a szakosztályok, mindenütt a hallgatóság százainak, ezreinek feszült figyelme között. Az ily munka nem., lehet erédménytelen. Óhajtjuk is, hogy az nemzetünk javára, minél nagyobb sikert > eredményezzen is. Hévizy Jánor Nagy-Kanizsán. Uéríitj János veiiéhreiteieii mandátuma Nagy Kantieára, ebije a nsgy liberális érselmtl városbs aséltfotii Ugrón (iábort és vezérkarát. Vasárnap délben érkeztek N*gy-Kani»iára, ihol a lünetlenaegi és 4" ss párt alvei lalkeaen ín-tediák. A vasúinál Dervarirs Imre kilimáni \'öld-tlrtokoe Üdvözül te Hérlayt és a vele j/ljt képviselőket. Hávisv válaszolt, aztán vála«aiéi élén 6 is üdvftiölle Uiront és n MIhbi Mpvimílőt. Ináén lényei keooisorrsl vonultak a váróiba. Ugrón s Szarvas szállodában rendezett ebéd Dlén a aalamegyel válaulókerülelek kÜlfjftttelt fogadja és bliiliiianin megbeazélte velltk a jövő • választásokra valé tekintettel szükséges teendőket. Délután négy Örskor keidödlitt a párlgyülé* a 3séoheiiyi-léren, hol Tubóly Viktor nagyítani-aiai Ügyvéd nyitntta mez aa értekeaetei e j»gy-- ■■aal Uaiűái fieelA nipjikinUtii Ügyvédet gértg ittl, A talán Hérinj Jánoi el mond l» l>e>sámnl^ját. A igönok pspl Állásánál fogvs nagyoii érdekes as a része, amelyben az egybáipoliiikát lejie téti; __.........-—:——^-—— Mindenki előtt ismeretesei "egyházpolitika kérdése, amelyet ennek a kerületnek nagyrésze visszautasított. Erre a kérdésre lehetnek válantói nyílván legkiváncsialbbak, mert a távollevőről mindent lehet beszélni, j álliíóii~a~od»~v«»"érlfl~go»doiMiuL Wfwtj hát A nwnt ftüftmAhfl mrtnrljfl uál;imt<^i. nak nézeteit. Azegyházpolitilca jekintetében kész program m volt papi állása éa mégis aK^dMk, akik aj^al. akadják. félrevezetni a Eolgáiuk egy részi ogy száz számra Írták képviselőjüknek levelet a polgári házasság ellen és abbői mégis törvény lett Hát ka 1892-ben nem győzött volna a iflggetlenségi és 48-as zászló Nagy-Kanizsán, szégyen lett voinaa. pártra ?_ Szégyen lett volna, hogy a kitartó küzdelem nem végződött diadallal? (Zajos tet-ázés.) Éppen igy vagyunk a polgári há^ss.\' aággal ts, amely most már tofcSny. Ellene küzdött ennek az intézménynek, amig javaslat volt, de mióta az alkotmányos király kimondotta rá, hogy nekünk kedves, mind éx éraelroipytlranttáaabia erOa mríriíx- mui van. Hát n részben iga* ftheHj-, -. , . .. Üi "viugáijok; vájjon bán e a magyar nem- U mindig ellene volt annak, hogy cgpitxetben cz as ugynevezeii »ovini,mue/Bün-e, másik ellen uszittaisék, dte hogy ez »x európai knltura asiutouaiárs emel-kédett, rokontalan keleti- laj oly utvéa kitartás-aal, o\'y bámulaton szeretettel raguwskodik min- hogy ami az adassék ■r-t. 1 , .f im .u. druhöz, smi magyar: mindenhd/, ami nemzeti másiknak is, egyik, se részeslttessék a[mdlvldó»j,t4^aak mít6nUx, feaomaradáaat másik rovására jogtalan előnyben. (Zajos bisinsilíwtja ? tetszés.) A vallási \'kérdéseket 6- sohasem emiitette beszédeibén, most is csak azt mondhatja, hogy aki magyar ember, az szeresse egymást. (Elénk éljenzés.) Nem tartja megengedhetőnek, hogy a vallás szentségét a korteezászló szennyével moíes-l Talán egyetlen egy eurúpai nemieinek sem bo-caaihatV) meg annyira ea a ragaiakodáa, mint éppen 11 magyarnak, mely amig saját nemzeti érdekeit vedie éa minden vonalon éfvényaviieni ügyekezeti, — őre, tédojevolt az európai kalinr-liirfadánnak is, £e vájjon leliatheifi e puszi* eorjnizmaetitik kolják be. (Zajos éljenzés) de azoknak, akik az a magyar, őel erényekből, a nemzeti lelleg-■ - ........böi való ragaxskodás, melylyel e< a aewzet basájában magának supremáciál biztosítani lőrt-kedetl ? A aovlnizmue fogalmákéi ki van zárva a túré- polgári házasságot talizmánnak tekintik, •már előre megmondhatja, hogy a helyes-1 bitő határozatokhoz, amennyiben ezekre a tapasztalatok alapján szükség lesz, minden-,minden idegennel izemben. A eoviaiimns kor hozzá fog járulni; (Elénk éljenzés) mert mik azt túri m«y, ami nemMii. Azt követeli, 0 előtte a vdllásbéke egyik legelső cél. Ez | l\'ogy » kaza löldjen » gondolái, as éne em, a az ö egyházpolitikai programmja, (Zajos I \'P**\' "\'ind,n\' B""l,u ki«árOl«g t.e.u- éljenzet éa tetszés.) (Jiána Pdtmdndi/ Dánén beszélt aki min* magi ,sl|<)( mnndta, azért jéli el, bozy a nagy-ksni/iaiak láaunak egy katholikm p»p mellett aki nem <t)>ri»miin(á»i egy olyan káUiniatat, akirtil ait mondják, hogy nlirainontán. Mutl FSrater Anrél és utána Ugrón (iábor. Hzólall (1)1, itz az u\'óhhi kíméletlen harcot isent séii „legyen és idegenkrdérnél iqrdnl al mindentől, amin niacs rijia ea aa erőe nemzeti Hát vijion Ily szellemben akarta vagy akartja e érvényesítési a magyar as ö aeaueií indtvi-, dnalitaeát ? --. . ■ . .. < Nem éppen abban kulminált-e a/ Ö nemzeti j rokomuenveeeége « vele egy haiábaa lakA ide- mlftdén páHttát, amely n«m ntm HZ ori/ág |ü. gB^rm^u^emfkk«! M.mben, hogy ..oké-gellenségére .firiks/ilf V- •\'k^»kéVT.|l jaTTegűk mepyHaikoaá- Hét éia .leié Uicity fiát miodeukor ti»leletben iirtotla ? Hogy eent a faji, sem a nyelvi, sem a vallási kölönblixflséitet nem íilliiolia, soha nem Uld»at« ? LJW. i.ICi7r""ií \'-^.m."I Eliankazéleg: e kUlOubtlzö*égékkel ssemben — rotmn besrélt ea as ország luggeilenaegét .. ,,, , , . ,. , 0 ■ ameanyibeu as állami egységgel ellentélben nem éi a iárai«ágban uiit/.í kepvlnelék átmentek ámioipxsedni KiH-Kaniuára \'N\'\' a x n korlllal képvieelojé ott is elmondotta beszédét. 10 % \' umely nem eaheiett \' volna meg egy lUggellen M«gy roriíátton. A IQggelien Magyarország ki-zárja a Itaiolikus vallás sérelmeit. Nem lehel i oeniieli Ittggellen^g "imny eMméjéi ai egybá<4 |M| lelni, mely a-m»g< igciiaébew f íh uHik bamadrangu kérdén. Maid hevesen kikelt 1 kiegyezéa megújítja | ültén éi véjgől küVeleHe a kaibolikúk Nuiöíiomiít, a hitliiaomány megailinteieiMt éi a< álialaiioa izavttaáti jflgot. Végül Ptrixwict Imre lóldbtriukos iníézett buadi\'0 beeaádet a n*phé<, Itqgy a Ittvgetleimégi sáa*w melleit mmarllljenek. 1 állottak — iftrvényei jogokat, míjduem kivíu-eágokat hiitositott, Meglirne e ez is eljárás a sovinhrants melleit ? Nem I i A íaáj(>\'i», lieiiiaét aew is volt soká soviniszta, nem i« az, " • C<ak léireiamerték, léiretnagyarásiák benne iát a aiinia példátlan ragaaakodáet, aat a bátnultt-los, minden mán érzelem fölé helyezkedő ba*a- Haza- és emberszeretet -——-—-------(* zitZBigytbSI.) (—y.) .A magyarnak nemére isokiák lolibNiitani igen »ok alkalommal, hogy hizixieretaiében nem iimer határokat, hogy minden teliében, minden Nagymama utána. ,Ua Károly, édes fiam, vsak nem maradia Itt ?" \' , .. — „De bii, eszem ágában aiooi tovább menni, ■ikor itt jél érzem magam I* — Hál eaért leitttk az utezáit, eaért adiuk ki lak penit? Hallhatod eit odahaza iat" Apa nem lágiiott éi folyt a vita. En ezalatt eaép laaaan tovább eéláliam éi mikor viiazafonialiam, hogy újra a esardáhoa térjek, vettem ^eak énre, hogy nem találok vleasa. Sieni istea, hogyan megijedtem I Néztem, azaladtam, kereateqi eredménytelenül. Vegre éairevetiem, hogy egy elegán* ur ioly-ton melletiem |ttn. — .Bar cial megisölitana 1" — imádkoztim. Meri en nem mertem megisöliiaai. A iiirencee kedveseit. Cl meguilall. Megkérdette, bogy kit keresek. Ka mindent elmoodiam, 1 0 megígérte, hogy ilknér s raárdábos. Mentünk már vagy tis percig s egyszerre a kapához értünk. .Non, — mondá — ,ba már a kijáratnál vagyunk, baia viszem nagyaádat kooiimon, Kedvei nagymamá|a biaoayusan már haaa ment. Ka nem mertein ellenkezni, mert aagyoa barátságos *Olt. De ime egy sikoly: — .Rsiuika I* Megfordulok. — .Nagymami, édea nagymama, oiak hogy Itl vagy I*\' A nagymama nemei rémülettel meredtek rám éi még jobban kitérőmre. Akkor láttam, hogy fekele isalon kabát volt rajta I Ai én igaián kedves, elegáns barátom egy meshapáiial elillan). * Miuián minden rendéri, minden (Irt megeióli-tonunk, nagy aehesen eljutottunk s isegedl unárdáhoa."\' Api ott üli, küralvéve a cigányoklöl, lellegy-verkeave kéaael, villával. Kiélte egy tál baláialé. Habár nagyanya védekeseti, mi la ott marad luuk ée mondhatom: ea volt a nap legkelleme-i«bb része I Á cigátiyok-elhúzták: .Mi\'fdstölög olt a aikon I\' éa teljeeen egyel értettünk a dallal. Edei Erzaim, már alig várom, hogy baaa jui-innk. Holtee tudnám megnaokni »a életet. Nem, aem vaerélném lei kia oaeadaa városunkkal. De aaérl a klállitáa mégle mak gylinyUrü éa Budapeet ia, é olyan nagvon azép I A viaaootlátáiig ölel-oaékol \\ ilrig hü barátnőd: Kata, Hzereietui, melylyel vérrel iserzeit, vérrel táplált, véráldoiatok árán lenntartott eaaal fóld|áb0t gynkerefett Azt a megtörhetetlen ragasskodáat a lutaa asenl rögeüiöz, mely idegené tette elAtie aa eséaa világot, mely nem éngedté, bogy Ideteo füldöu, idegen levegőben boldog lebeeien; mely n mavyttr baialii i»o«t ia- viaiaabaaaa aa id.gaw TŐIT löglirnnyo«abb jóléiéWl is ide: a házal fo-köaé verejtékezni, neheaen tnegiierezni a mindennapi kenyerei. Ub, tlikoe, hatalmas varázaa volt ennek a verettékee kenyéroak, melyet as éaBk vere termeli I Drágább nekünk az ittboni verejiékka fekete tálat, mint aa idegen löld méiaa kaláoae. Nekünk e Ki>nl löldöa kívül eaakugyan niaoa élet. Mindenünnen vteiaahoi bennünket a szív Sokba gyökereseit, a vérünkbe i«édott haiaaseretet. itt el-lüiünk mindenl; dolgozunk, kínlódunk, nélkülözünk, lemondunk, iueéget aaenvedttok e mmdea oaak növeli ragaiskodáiuakat ekbösaiieni föld-bCs ; ellenben a külföld jólétében, aa ürömök ujában, a syöayBrök gondlalaaaágában la el-emessl bennünket a honvágy. Nem gyülüljük as Idegen tűidet; tadjuk sae-retui az idegen népeket, nemieteket ia ; de a magunkáért élünk, halnak. Hat ki vetheii nemünkre aat, ami erény ? Ki vádolhat beanüaket jogoaan ezért a példáilan hazaszeretetért, mely lehelévé tétté, hogy rokontalanul ia meamaradtuak, feootartoMAk magunkat, mini rokonlal/kn nemzet, mint „a népek uasy óceánján hulláaitöl vart isigei." Nem a aoviniamuibaa volt evöak, hanem a hazaszeretet ben,, mely mellett oly példái aselid-aé|gel, türelammel magiért miadeakor aa álta-láooa ambamerelet. fia ia fiai kiizé tartoeott éa ml bazaaaereielünk melleti ezt la példásáé megőriztük. Nem gyűlöljük aa idegent, aSt isereietUl, ro-kooaaaavvel viaetietüak mmdea tSnkvéa iránt, ■mely aa általáaoe emberiseretet aagaaatoe e|i ményeit irta lobogójára. A kaaáukbaa laké különbSzé fajok, külÜaböiA Nagy-Kanizsa, csütörtök 1898, jalius hő i-fa nyelvékét batélfl taonfl»tr erköluteinek, iwkáiaif fhik, migöriött jellegének tiszteletben (irtásává példát sdtunk éa adunk arra, bogy lehet » hl-(kboi ragaszkodni végtelen Mereiettel az idegen jelUa iul: ám dobjAk ránk az itélet köveit. % Be ha trtsxándos multunkban nem találnak — aminthogy nem ia találhatnak — ilyen moz-xanatot, ftkkor tdjftli iníji nciíunk -aat az elismer rést, amelyet méltán kiérdemeltünk. Vagy ám ne adjanak eliemeréet sem, mert kist bennünket minden elismerésnél jobban boldogi) a nyugodt nemzeti öntudat; de legalább hataatereieiünket, e drága, azeat földhöz való ragptzkodáaunkát ne kftesatefjék el sovinizmutnak I Ismerjék be, hogy mi mindhalálig ragaazkodunk ugyan hazánkhoz, oemretünkböf, de közlünk — pedig ugyancsak beterogen elemekből szervezett állam vagyunk — sem a faji, sem a vallási gyűlöltét teljesen egyhangúlag rínvélükeí fejezik ki t t megboldogultnak édes pihenőt kívánnak a öt a tagok torából" — kegyélettel — törülni hsta-roz\'ik. \' " II. A kör rendét tagjául: Bence tiézi bánok-szent györgyi segédlelkész vétetett föl. III. A kör őszi gyűléséről falveti jegyzőköny- gyűlölete nélkül is. ítrau kiállunk mindenkor a müveit, kaladolt nemzetek itélöazéke elé. Ha a magyar oemael liztiázidos életében ctak egyetlen mozzanatra ia rá tudnak mutatni, amikor a mi bémulatoe baaaaaereteittnk ellenmondásba keveredett volna ta általénoa emberszere-lettel j amikor, mi másként, mint jogot önvéde-delemből vagy jogaink biilotiiáta érdekéből idegen nemzet ellen fegyvert emeltünk volna : ba mióta az európai kuli urához aimulfunk, csak egyetlenszer ia fegyvert ragadtunk volna oly törekvés ellen, mely az általánoa haladáa, aa ál-lalánot emberi érdekek aaiavoaalái lüaie ki cé-lhei, figyelmei leköifl, lyikorlttl elfládásí unott ur érdeme, mert volt ö oly azives, bogy tagtársai kftsSlt m ibMw ff®\' jfifft sff, ion ffff 01 a körélnök személyesen meg la kirta, a aa okból Kator ur lakisára is alfáradotL De fájdalom aaaa kedélyállapot tem toká tartott, ami saiatéa Katar ur érdemi, mivel ő az ebéd bafejwta után, midin már a tártasᣠottladuzni keadett, beeaat veiNenpauerlstvta a kör jegyzője, olvasta IBI, litonUtival tizzitlit meg kartánait Ekkora mit aköregyhtngulajtlfögadvt, helyesntk ta. jj,ör j,let|„fi ^^ magbotréakoaaaukaak adlak kifajeaáat az ö eljárása felett t fájdaiómmal koaststaliák a tényt, hogy Kotor ar as I Iáit t körtlaök által felkért: Stitz Pál ét Tótk Gyula tagtársak által hiitltaitiaiett. IV. Febér Jeaö poiai tagtárs felolvasta a .Példaadát ét szoktatás* eimü értekezéséi, mtly zamatos magyarsággal a legnagyobb gonddal volt írva. Erta általános kötzöntt át diotértt szavaztatott tagtársait aem méltatta arra aam, bogy közöltük az áltaja readaaett lársaaebédea részt vegyee. E kit incideaet leazámitva, megint a legjobb ke-délyhangulattal, aa egéaz társaság, a lele-kózremüködéaével. a ,llya nir. \'x oi a._■ l 2 aysi zenekar kőzrtmQködéaévw, a „llymntiit * r t^M^t "{"i.A\'r\'\'. " "\'«— táncra j^dülek egye~k a. fiai elmei lekörd. mkorlátl élöadátt tartott 1f.lkOMÖntőket r^doitaT-í aáf alknsMlkw kHaalaalal>nalss a veadég- lőanek az izléaea ételek- éa italokárt, az eféez lár wság kocsira ülve, lókedvüen hajtatot! ki Kator János kániortsnitó, a kői rendet tagja é« peos- 1 árosa állal atvzetatté lett BánokSit-Gyfirgy z .macskáról11. Csekély bírálat ulán, ezen igazán sikerült előadásért egyhangúlag köszönet ér di eséret szivazlalott VI. Kuior János báaok-iaeai-györgyitagtáre-feloldassa a központból érkezeit jegyzökönyvek ég^ik példányát,, ez tudomásul véletatl, a többi példáajo^ pedig a liaatviselök között kiotziatUk. VII. Pénatárot tzámadázának felülvizsgálásával Makovstki Géia és Heckenasit Károly lagiártak bízatlak meg, melynek* állapotáról, az őtti gyü léten általuk jelentés teendő. VIII. Tagsági dijak bttzedéte eszkőziilletett Kulor János a kör pénatáraoka állal IV. A gyűlésről elmaradtak: Jungmayer Iga ár meggyökerezni ueiu bin eulu. ^iudiakorá\'ut*- \'ó> twut-márleni, Bttvtgjártó--MóriCT szapefnekl lettel híjoltunk meg a törvényben biiloiitoti jogok elöli. Ismírják bt, hogy mi a honánk, közénk taU-pedetl idegeneknek nemnek hazát, da a magánkéval teljesen egyenlő jogot ig hizloeitottuak 1 abból soha egy porszemnyil el nem vettünk. Ismerjék be, hogy tmily példátlan volt miodenha hazaszeretetünk, éppen ■ olyan példáa volt (1 e tekintetben bátran versenyre kelünk a legmüvel-lebb európai aemaetekkel) általános euibeitze teletünk, tnélylvel a»j<fn»n> minden kllMlalmflrii kel az áltilánoi emberi jogok tzinvonalára emeltük. Ismerjek be, hogy ma ia minden nemieti tö rnkyfal\\nkK«n a h««a. mIuhmhUI plébános, Steiner Károly tormaföldi-, Haraaztovica Károly izéc«i-itlgeti-, Werner Boldizsár oltáréi-, Kovici Láizló laepf\'ntlih vidák "yt\'gy ■>»■ géniuszai ölelkeznek. Tanügy. Felekezeti tanítók közfyüléc*. A ainaliatkalj mjhlsaspsl roa. katk. taalté-efytallet gjOa aa alaal aiptskolábaa tartotta kisgjllisU, • Baljaik tsfoljristril a .JlBit-- aag tavasat raadas ktvstkssikst írják Gyűlés elölt a kör tagjai iz Itienbárábsn ,Venisancie"-ra mentek, hogy forró lobáuukat a Mindenhatóhoz leiemelvé, a kör tagjaira éz annak működéiért az Egböl áldást kérjenek. — A gyűlés d. e. tél IT órakor vitte keidétir. Jelenvoliak: Főtiszf. Ltskovics Ferenci letenyei esperetplebánot, kerületi tanlelügyelő, tiszt* Desice Géza bánok-szeni-györgyi káplán, Kováét Sándor leienyei kánlor-tinitó, körelnök, Neupauer litván lót-izerdabelyi lőtinitó (1 kör jegyzője, Kulor János bánok-siL-györgyik.-taniió pénztáros, Mikovtzki Uéia tót-azem-mártoui-, Heckenást Károly erdöslii-, Febér Jeaö polai-, Stitz Pál bánok-zzeni-györgyi-, Szanier E. Ernő rigyáci-, Halitsy Gyula ctörnyefilldi éz Tóth Gyula letenyei tanítok, mint a kör rendes iigjii. Tisz. Boraódi Jánoi leienyei káp\'án, Tari Anna nak födi-, Wimláti Lőrinci lováazi-, Tóib ferenc felsö-izemenyei ét Peinüér Ferenc kerki-azent "miklóei tanítók, mint a kör rendet tagjai. X. A jövö ávi gyülétan megtartandó gyakor laii előadásra ki jelel tettek: Heckeniait Károly erdőttar é* Hakovuki Géza tót sseot-mártoni tagtártak, XI. A folyó évben megtartaadó rendes őszi gyűlés idejéül szeptember hó, helyéül pedig Le< tenye jeleifeleit ki. XII. Kováci Sándor körelaök előterjeezti, hegy Ytik Károly nemit magasi káatortaailé aa tót-szerdabelyi, Németh Jóuef kerki szent-miklósi Keller Józael és llóbor Lajos beceehelyi tanítók, mint vendégek. A gyűlés tárgyai voltak: I.\'Kováci Sándor kórelnök melegen üdvözli főtiszt. Laikovios Ferenc letenyei eipertt-plébá-non, kerületi tanfeJUgyalöl, tzép, válogatott 11a vikbtn ad kilejezáat, hogy öt az latén hosizas betegségétől megizabadilotia 1 kívánja, bogy ai Eg ura lartaa meg még igea hosszú időn 4t, ugy az -egyház, mint a tanügy. erői oiilopál. a ott dühönfö tüavéiznek önfeláldozáséi! esett áldottmV a lángok martaléka lett, ki népének ugy ii, mint tanitő, ugy ia, mint tűzoltó-főparancsnok, igtii Mereteiét ét tiszteletét a legnagyobb mértékben birta, airaija ia öt köziégáutk kicsinyt ét nigyja. Ezen izerenotáilenM kimúlt lariánnkaak egfy teljesen árva leánya maradt milónőképezdábe jár 1 hogy tanulmányait folytai hasis, a kőzpout segélygyüjtétt indított meg rétiére — 1 a |kf)r whiffté ihditViiJflMt, hőgy klfhátt az árvát! A körélnök ezen előterjesitéeét mély be-nyomással vesii tudomásul a kör • egybtngtilag kimondja, bogy körilaök állal bootájlassék kii ■iadaa tgytt tag rttzáre gyujtöiv s 11 annak i alapján befolyt összeg körélnök keaeihei folyó évi luguutus í\'.jgbektMdeaaék, ki ut 11 illetéket belyre beszolgáltat js. XIII. Néupauer István a kör jegyzője elöter-ieutétére álialánottn, határoaaiilig kimondatik hogy a központi bizotiiág közbejöttével mozgalom indittiiiék 11 iránt mitzerint 1 tanítóknak a .Millennium* éve &. esetlen 3 évbe tzámiltat-ték a nyugdíjnál Vgyancsik ez alkalommal iaditváuyozu, hogy „Millennium* esztendejében a gyűlésekről felveit jegyzőkönyvek nemieti keretbe loglallaisa-1 a ugy a központba ftlküldtndö, vslamint s kőiségből, sietve édee otthonukba. Tollf uttiban. Nagy kaliberű férfiak jáitak közönünk laf-ulóbb. , Már a krouologiai readnél íogva ia, (igy Itlik Ugrón Oáborék sem haraguazaak meg értté) elaö-bea Frlgya /Sherctget említem, Veit különbta a .ettii" világnak nagyou ke-vél dolga tolt. 6 ttm teváeegkatotl eráata ^tále -polgári ölelkeaéere, mert ki volt jelentve, hogy semmifélt logadlatáa, tüoteiés ne legyen. Mindamellett Lmgytl Lajos, városi lőjegyiöok, mint helyetles polgármerter, eleget akart teaai a batóeági udvtrissaágaik éi maga mellé ve-vén Aoyy ützti izsácsoaf éa Tarbu J\'trmt ke-lyettes főkapitányt, liiilelgetl nála a Vjtiroa nevében. A lőherceg igén barátaigoean fogadta a kii-J*1t-fgit It 1 ni nmilii karar léi mlgm taek kuruc I) lőjegyzőnk magyar üdvözlő betaédjéra magyarul válaszolt, babár s? az európai béke legjobb egéeaiégben. Szűnni nem akaró éljenzéeek közi kéri 1 Mindenható áldását , a kör müködéiére, egyben üdvötölvén a megjelenteket, a gyűlést megnyitódnak ayilváaitja, Ea után Makovszki Gézt tót-nent-mártoni tanító bejeleuti Csukái Márton lót-szent-márloni tanító elhuiytát, mire a kör tagjai, jegyzőkönyvileg kör jegyzője által őnött jegyzőkönyv 1 jelen levő tagok által iáját kezűleg aliiraiaék. A kör es indítványt erős éljenzések közt tgybtngultg elfogadta. Több lárgy aem lévén, miután körelnök a jelenvoltak tiivea türelmét megköeiönte, ezen igazán érdekei gyüléit d. u. Vj órakor, befejezettnek nyilvánította. tiyOléi\'Qtaa d. u. \'/|2 ónkor a helybeli nagy vendéglőben barátiétól tártai ebéd voli, a melyen a gyttléitn "iélenvoh lagok éa vendégek .effr kettő kivételével réiztvettek. E lársaseBéd rendezése a helybeli kániortanitónak: Kulor Jánoe urnák, ki egyuertmint a kör rtndet tagja és pénttároia it, ^öizönheiö. Ámbár öl a rtn-dezéssel senki meg nem bilta, gyűlés slőlt liu-lári vette már a tértit ebéden réazt vevő tagokat. Hogy a társis ebéden 11 összes jelenlevők a legjobb bingnlitbin voltak, at málén Kutor színvonalán illó főherceg kissé badi lábon áll a ■agyar nyelvvei. Eit magi it kijentette, de srősen kaagtulyeala, hogy 6 lolyton ianul magyarul, cmkhogy kíné nehezen megy. Ennik azután a mi tg*mitlieh\' „Farkai bé--cttak^ i helyeitet főktpiUay. ayemhaa kiwtá roa módon magjarátalál it adta. — Azért van aa Itniégtt uram, mert .a pozsonyi németek kötött, a Krtzelbuberek halálában lakik. — Ah nem, kérem I — mondta mosolyogva a főherceg. — A pozsonyi Sslalság már leljeeen magyar. Ctak_a régi öregek betzélntk németül. — Most már meglehet, r&oséges art ml — uóli a mi Karkai báeeink, — hanem, mikor éa ott - jártam, mint huszár, akkor biaony csupa ttdbok voltak. A főhercegnek feltűnően tatazeit a hmtáros szókimondáa éa tovább betaélgeltll a küldöttséggel. Kifejezte, bogy aeki Nagy-Kanisaa nagyon tetszik; igen népen kaladó, szépülő város. — Haltd, kaltd fönséges aram! — jegysaie meg a főjegyző —■ de csak lataaa, ahogy bírjak. — Ei ia elég nép I — moadla a főherceg I — Ugy-é bár a lakoaok itt mind magyarok f Vagy horvátok ia vanaik? Farkat bácsi adta mtg a válaaet. — Itt nincsenek, baaem a aiomuádiigbaa, Muraközben. — Igtb, IgíB — tóit r főherceg -- tekatee-ntn kepja at ezered 1 horvát legéaységet. Nagy-Kaaináa ctak magyarok vaanak. — No de ízért tgypir német, aváb itt it vaa, — tiaktáita a dolgot a mi sulid Farkisunk. El t msgyirot, keresetlen ősainteeég, agy 141-uik : nagyon megtetazeit Frigyt* tőhereegnek, N»gy-K«niwa, csItOrtők mert Kikor u állomási cmrnok perronján meg pillantotta belyettes lökapitftnyuukal r ott is nyom ban feléje fordult, kesét nyújtotta neki s batit-Ujoi szavakkal, kézisoritáasal buoeasoti ej i svábokkal bsdi lábon álló „gemütlieh* msgyartól A békét katonai nagyság után jöttek a háborús oivil-polilikuHok í\'gron Gábor. vezérlete alatt, ki az 0 kedves ,Kapiettrán JánosátHévity Ji-noet — több képvieelötéraával együtt — elkísérte kerületébe. Vasárnap Miután 4 órakor tartotta meg beszámoló bestédjéf Hévity János a kerület országgyűlési képviselője,, a S/éeheny-téren. Utána aa* után bestéit még PAzmindy Dénes, F6r«lerh Aurél, Ugrón üábof és Sima Ferenc is ™ Eteknek a .neuyrennyolcae" demokrata civil-nagyatgoknak már nem sféle Kzelidj gemütlioh farkasokkal volt dolguk. Mert Kis-kanissáról bevonult Hegedűi Laci, (a|ri már maga ik elég vé-reeezáju néppárti farkas) néhány oi\'daa néppirti elvtárssal. Meg olt volt Horváth flonor, fíreao-readü ssersetes,-aki aaiatéa Kapisitrtaságra pályái, C"ákho|y a néppártnál. Kztk azuttn Hévity beszédje kOlé hamiaitat-lan néppárti „tsellemesiporkáket\' eregettek. Hanem bizony, mikor Ugrón Gsbor ktreaat-viaet bocsátott a néppártra ét aet kérdezte, begy hol Töltik hülianöt éVéh át aiék a liazieleadö nrak, akik móat néppárti agitátorok? támogat-ták-é a nép igazaiért küzdő ellenzéket ? — akkor HegedDs Laci és elvtársai olyaa forma mozgást csináltak kezeikkel, mintha Morváik Honor un*-telendO atyánknak miniaztrálva. a „Cnnfttaor\' Zala. M. szán (4 lap.) lőtt seemlét tart a honvédaég felett, Miatta pedig tovAbb utaaik. — Tanítók figrtéaeaeléie. A nagykanizsai községi elemi-iskolát tanítók .fizetés-emelésért éa a szolgálati viszonyuk rendezéseért folyamodtak a községi isk\'dla-SüékhO?. E kérvényt a? Iskolaszék egy öttagú bizottságnak adta ki javaslattételre. A bizottság f hó 7-ikén tartott ülésében a ja vaslatra nézve megállapodott. E szerint a beválasztandó tanítók mindjárt 4 00 frt fizetést és 60 frt lakbért kapnának. Asegédi minőség csak egy évig tartana, de ezt a fizetést húznák 5 évig. Öt év ülán fizetésük 500 frtra ér 150 fit lakbérre emeltetnék, mely időtől kezdődnék azután az. ötödéves pótlék szá mjtása. Áz iskolaszék bizonyára egyhangú- !§W. juliue hő l-én derekit mondták volna: — Mea culpa, mea mszitna cnlpat Hegedűi Laci, a kiikaniassiak modern üóaaéja, Ugrón Gábor beszédje után lecsüngő bajusssaal bihdtiköll Fitziielé. Esséoe jutóit, bogy oask egy esztendő előtt Is milyen tüzes vitése volt 0 a negyvennyolcas lobogónak, éa most....... A vasváriakra gondolt, akik Zichy Nt gróftól nem dikciét, bauem tenyészbikákat kértek a községek számára. Homlokát ráncolta ée megállította egy pillanatra a- vele haladó elvtársakat. — Uraimékl Esrttrhity Mikiit Móric gróf kitűnő birkateayévsto, Mit gondoltok i aem volna jó, ha mi ait imánk neki, hogy ő ne i» fáradjon le a ketüleibe programmbesiédet tartaai, haatm küldjön jó tenyétz-koaokat? Horváth Honor UaalelendO atyánk ravaszkásan moiolygott. — Soha te báutaa Lsci bácsi I III a birka-lenyésatét már egétzen fölOtleges ~ hTÍTE K7~ — HtelAnla l(lterté|al Bslaleall* restem. Stefánia Osvegy trónörökössé, kedden délelőttt 10 órakor a Barott hajón érkezett Ba-laton- Füredre. A főhercegalizonyt a hajóállomás-nál Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, Haibik apát, dri1 Hnray, dr. Mangold, Robot kis. taoácsoeok, Pokorny étjaada bebcéaek fogadtik, akik aztán a főbercegatisonyi kalauzoltak. — Illvalalvlpagálat. Tóth László kir. törvényszéki elnök müll hó 27-étől egéét t. bó l-ig a felügyelete alatt aliókesalbélyi járáabiroaág ügyvizegálaiát leajetiteile. Jal. é-éa ugyaae \' célból Leienyért utazott, — A honvédség kttrébtl. /.urna Károly cs ét kir. vetérőroagy a 82-ik honvéd-gyalogdaadkr parancsnoka a bonvédeink feléd nombatoa tartott saaatla alkalmával a saspatkiktpsée éa nsga-tsrtás lelett Csallány (iésa ezredet psraaesaok-nak dicsérő elismerését nyilvánította. Zuma tábornok a vasárnap délelőtti bécsi vonattal Iámét Körmendre utazott. — Sterdán e, bó 8-án éjjel 11 óra 84 perokor Kirolyyirot7 lelől Forinyák Uvula ós, \'Óh kir. lovassági tábornok honvédségi aalatui vároaunkba érkezik és csütörtökön délé- tanitóság Iránt az"" évzáró vizagálatokról nyert T nagyon szép eredményről tanúskodó jelentések folytán az iskolaszék tagjai általában elismeréssel vannak. A rég óhajtott, de az előbbi rendszer mellett már egy Ízben megfeneklett reformhoz bizonyára a városi képviselőtestület is hozzá fog játulni, hogy . az ezredévet a varos tanítóságára nézve is emlé^zetessé tegye. — gptrl veraeayek Keulkelyea. Á keszthelyi cióaakázó-egylet stombaioa nem épen kédvétŐ idó mellett tartotta meg etónede- ét uuó tereenyéi, mindamellett a verseny- éa at eat követő tanomulataAg egyaréat tikerüitnek mondható A négymtüt versenyben egy knrminyoatal győztesek lethrk: Mittweg Oénet, KSrmendy István, 8ckifer (lusztiv, (Miit Lajos éa Qytrfiy Zoltán a tlviUék-taz egylet diiat r eyv pompaa e.n.i ur. leget, azonkívül mindenik győztes esQsl érmet kapott. — Az xutóverstnynél áz első dijat (eafitt aiivar- tároa) Ceermák Kálmán, a másodikat (csikóbőrös tulscs) Reitchl Richárd, a harmadikat (eaflst fogantyút bot) Malit Gyula nyerte el. A htlgyek szandalin versenyénél az első di| fdiaz-legyező) Sirám* Irmának, a második dij (kinai ezüst tükör) Ricái Ilonának, a harmadik pedig fatép emléskönyv) lmrik Amáliának Ítéltetett a. — A párevetSe versenyben, kormányos nélkül, Mittung Déaea.lett a győztes, ki egy gyönyörű eattat tintatartóval dijaatttoit. A győzteaek ssivea ovációk ban részesültek a közönség résséről, valamint. dr. Ulét Ignác ia a vigalmi biaottsá g tl-nőké, kinek Iáikét husgalmának volt eltó torban is kOtsOahtlüa szép ünnepély, melyet a Hullám •zillodibsa tartott táaokoaaorueaka airl bt. — Vssirnap tartaton mer a Salaian Kerékpár Egylet által readeztft kerékpár vereeny a kővetkező ertdméayaytl: Háti vereemy (a B. K. K. tagjai rétéért) Vaaytrctél Kestihelyrt t éa iél kilóm Virie Lajua tlaO 9 p. Umn. Sehumger Lao második 9 p. 15 mp. Hopmann Linói harmadik Ü p. 20 a p. Fitch Vilmos negyedik 12 p. 8 másodperc Satrál Andor ötödik 12 perc és 90 másodperc alatt lelték meg aa utat. Vendégek versenye Balatoo-Kderiostől—Keszthelyre IS kilométer. Élaók: l\'untigam Lajoa (ttyör) Mr. Stvary álnév (Szombathely) kOsött bolt verseny volt, amennyiben a kát bravúros bioyklistá agy-időben B0 perc éa (másodpere alatt értek a tiél boa; a Vereeaybiróság méltányolva a azép eredményt egylormán tlsö dijat: tiaatslel-dijat Ítélt aiiadekettöuek; harmadik: MeneUényi István (Balaton K. £.) 32 perc, negyedik : CeiUoy Aladár (Zala-Kgersseg) \',84 perc, ötödik: Fekete Jósael (Hungária - Nagy - Kantzaa > 96 pere alatt érkeztek be. Mtgltgyzeadőnek tartjuk, hogy Fekete t lag\' nehezebb éa idegen géppel varseny«eti. A ver-seay utia 6 órakor virágeorsó vtlt a balatoni aétáayokon, melgea mér tlbb, nem veratayaO hktyeíiala is résti vett. A nagykaaizsai .Jhngaria\' kerékpározó Sport-egylet Ot taggal vtlt képviselve; képviselve voltak továbbá: a aalatgtreaegi, a aaombtihe)yt~ .Stavaria", a aala-azeat-grótbi „Fecnke" buétpeeti ét gyóri-ktrékpét egylebik. A viragoorto iránt a hölgyek körében volt a legnagyobb érdeklődés; egy egy esál virág kellemet emlékként fogadtatott, g ki pedig koearat kapóit, felejthetetlen emléknek takioté aet. A virágoorsó után oaóntkba Ilitek a aporitáraak éa egy kit sétál teltek a Baltion taván, este pedig a Hullám saállodában tartott társasvaosora egyeaitttle Sínftság javHilafát mrrt a j^Sat* " á kg «*et harmonlku barátságban. A MtoetSafft mindegyike lelkes eljtnzéttel fogadtatott ét emelte t kitünfl haagulatot, melyet eaak asea körülmény rontott meg, bogy a vidékiek égy nagy réssé 10 órs utia tivosai volt kénytelen; • távozók as igaai vtadégszereiet ée a eelltgialis előzékenység legszebb emlékéi vitték magukkal. A Balaton KttÁpát Bgyttt, melye ek es veit el só nyilvános getfújg tetjesén bedrfwrf ae elért sikerrel, melyet Hertttg Hermann Őrnagy at tgylel derék elnöke, Hoffmann Giisatáv tt egylet ttvéktay titkárt ét trikh Soma az egylet firadakgot nem ismerő tagja, tgaaát elitostréei érdemid ásódon mozdítottak tlO. Ilyen tlőbtieoeok mellett a győzelem aem maradhat el. — A pleti M«f«H elmfc, mely at tmatear-kerékpározás fejlesztését tűite ki ffltelsdatal saea szép Ml Bléréseért e hó 19-en a .DoeintaK megyék és Biet mkgye\' amaieor-kerékpérottt rémére pálya versenyeket rtndtz. X pSőüí~6Icf kii eglelelo, igtá madera épüli pályája vaa. A verseny 8 lotambél áll. Az ünnepség sorrendje: jqjíus 19-én délelőtt 10 órakor villásreggeli a Nemzeti Csainé vendéglőjében, d. u. 3 érákat a versengek keadeéf. A versenyek ulán eati 8 órakar tátráai ebéd a .Vadember\'-eaállóda nyári helyiségében ea\'ver-seaydijak ünnepélyen kioltása. ■lllréa, Scklmngtr"\' MártoMté magyar utcában levő üzletéaek oldalfalét a aaomszédoe udvarból áttörték éa a betörők igy behatolván iriiotitnrairnrt ^M^mr fortnr tanpnar-elvitlek. A gazén berek tan atm ssámitva ily nagy öatstgrt, a kéaspéaebtii istkmáaynyai telteaen beérték ét t boltban ItihalmoaoM portékához hozzá sem ayultak. At „isaMretMa* lefteaekkel e rendőrtég mielőbb aeeretae ieae-rofaégel kötni, miért it erélyesen nyomozza Sket. — A vtrisslé eigéaytsstsa;. Tlká.aéaci komsmároa vállalkozott arra, hogy egy kiaka- Snioon műhelyt Mflt. FogltM-képan, mely 15 lorwtbaa illapínatott meg, a kovics átadta Tóthnak a tehenét. Tóth bontásán élvezte a toglaló lolyó kamatait, a műhely felállításáról azonban megfeledkezett. A dolog perre kexttu ée ngy dólt el, hugy: flft forint V-fizetése ellenében a tehén Tóthaak Ítéltetett eda. A kováczné folyvást siratta a tehenét, ssjtaent o«ak mint mentő angyal megjelenik nals egy cigiayasaaony, ki n.egigéri neki, hogy viasza varázsolja az üree ittiHóba a leheaat, ígérete btVálthatatáboi a kivetkező kellékekre volt saDksége: 8 stiatt felső ruhára, ugyaaaaayi \'fehér alsó rukára ée iafft éa Mt fehér lepedőre. A oiginyasasoty ftstseeeomagolta a rabaaemke kel, de távoaáa előtt még károm zsákot kért <k pedig a kővetkező oálra: Igy zaákktl a tehén, a másodikkal Töih korcamiros a harmadikkal pedig a kovácsáé szájit kell -beköiaie. A kováczné napokon át várta tebeaét, de Ma at istálló oaak Qres maradt ée minthogy a aeija sem köttetett be, elment a readOrségbos ét M-le\'entette t cigánrantouyi, kit a retdőrség csakhamar kézre ia teritett te átadta a királyi törvényszéknek, hol varázslás miatt törvényt lógnak felelte ülni. — Flgyelmsstetéi A htlybea állomásozó m. kir. 20 ik hoavéd gyalogezred Itgéoysén I. évi július hó 10-én ée 11 éa délelőtt Kte-Kaoi-zaa—Szepetnek—Bajoaa éa a Prinoipélia kaná ta által határolt éa saokoit lő területen herrazerü céllövészetet tart. Erről a közönség minden tae-rencaétlenség kikerülése végett oly figyelmeme-tétael érfetitletlk, bogy a jelzett leilleltOl <000 lépésnél kfhelebb ne tartózkodjék éa ne közeledjék. Negy-Kaniaaáa, 1890. július 7-én. A rendőr kapitényaág. — Tüa. FolyiJiiJ-éa rtggtl Nagy-Ktatsaa Vároe V1L kerűletébea Bregmice Jaaot árvái tulajdonát képéaS pajta tamereilra okból kigyt-Itdt éa és alkalommal OneRin György ezomaaé-doa pajtája it elégett. A gyanaa megjtlaat tla-oltéeág, miathogy a kötell tókibta fit elegetdé volt, eaakhamar gltott vetett a töt tővibbtar-jedéeének. \\ - IRODALOM. — A mHaaataaai álMlltásI látagatt klllale ivilalti altaljak a kdvetkea* .MMHItaai lassskst\' Valiért, KlalllUal kaMsaaSo kr. Kaar éeaa ntyantsslg aan|SMI éa |sl*aá»l saána kipakkal I M, tlgraau aáaMtavalv«a.t M tus 1 HiaiU Ua4 kSpes liUsttaW 60 kr ssiaésa wr»j.»0t kmaig Z<tla. 55. Mám. 5 lap.; Nagy-Kaniz»a, p$Utöitók u a irtitiitt«r« «taá» váltoitatui ueui leiift,. 1898. július tó Aj kalteet éri. P»U«ar I*u«Up«Ht én fcarr»l<%r* klAI1 « ltlA*tt<"4«k<>r*Mm útmutatója váiaonba kötve larmjatal át : Ml i Ptvf 11 etön itttMr. fflftfa htrtrytk ée {kezemet a kopogtatásra felemelése, beJkMlam^ 1 TffWlcr Rvtfipni m Mrrdmj A-flstal ember egy haragos teliate\'oi vetett | amint tena egy Ma^ttw ••• kiaim*" Ké|»i iu«uiú MtimM képp«l-áe kmvr«j**uj fiQ j rá és |>iUfinalbao azon\' gondolkodtam, hogyan /ete- «/.avakat mondá: fcf. ifud.pr.t iervr»|x» »*íé\'2llUllíL11 IS\'tíft volt lehetséges, hogy arca nekem valamikor oyf — ín nem alltam, hogy taiátkexOWg Utied ; urkl íá^Wi- káa,Htto4 wmtnlt mondónak Tüniiel^tl f#Í? - hal, ár nem tudnék egy embert aki Uhette — nuuUAc*y Mihály. Árpiid bvnfoKiMl&ft*. Kt- Femtült varáko/ással vártam feleletét. \\ volna, de én erősen kifeni tí [rsrtst tgyttt mi ma. jigsgji ás iuui*: igy Jumguv t: __„_. íiartpflk ezt_ neked nyíltan megmondani, b\'>gy \' — L^flWiíWOiib Ellönöríi kisasszony, " a&ivéij, lelked éa akaratod gonáoit ki biu^i\'. Mid^ío enév oly tiairgoyonmttal leti kimondva,1 —Kt möTítínrefi? fcíiehetre ermttó mindenki meghökkent. — Gí-ak fit) ue ur tartott bizalmas beazélge tést ujja h^gyeiv^l. fcfirrn^nHiflllMsvétdlrtilrw I. Méla kaMlits- brout\'hsUl 1,1, I, iit, irtsyker*tb«u. -II. m*uy klóiban. III. n laktti vagy \'mr"* fáayettit keKtbeu (Ukoltk máméra). NúatfAr-feliérvAr fBluaa»«t黫 Huuytdy JanuN és EUpinstran altat 1460-lian. Fe»t*tie Owílbiw J. fUretUl I m. bi»eiá éa 73 ca. itagaa. Aianyoeolt antik ktrelbea. Zrínyi Mlklétf kirektaá>a iSuigí\'tvii\'WI. Kerettel I in. boeaaii éa 78 cm. augee Arauyotntt antik keretben )Kea>xly ÁrpA4, „4rpá«l fu t «li#rtkM «*.,AIüusmI Htdtrttk14. A „Magyarok bejövetele- o. korképnek reatlatei. K«rettel épyütt tw rm, maga* Itiftdfe.wk kép: atlntr*ny«k*rail,f, aaúlo*letál dletiláaaid. Dióik ktMbea, b|ot**bolétiel. I friTí T.__i- .1__t . i___« .___ . arauykaretbes. ii. »s viiyk*f«llwB, jll. ex. afttykaraibaii. *«w«/ipe urna iijra aarjair. egy moauu- immucuiMiM. Mürtlio (^{iiánya tűn.faltai, mely nAln mindig hixonyoa elazántftaaot je- augum megrettenve aa engem kisófö detektivsek* — Ad tuonnai magfo^juk tudni^ valaasolá röviden ea miden kocogtataa oélk&I felrántá at — Ax illem éa tiaste\'ef t/írvényei, a melyeket jaj tót. . a bölyy iránt érzek, tiltjáfc a bővebb jelentéstételt A legkelleme*ehb sitin pompa tárult elém. Kék ez ügyről,folyta!A Harweil nr; \' Higutinyók, kék azJnyeaek, kék kárpitok! Ugf De mtdftn a vizs^obiró állhatatosan yArt fe"iére*tfmt. miniba ax-Mfurkek égből ereszkedett volna ie eyy darabka, szegény, aötét íöMünkré. k«*aaU luaattaztt. K"rt««l aiy&tt i2o Hn.*fcuagaN éa 93 j leitteit. én halk kéíiVHZeri\'ei\' baogou baazélL ím: >Béiaa. Arany laliaffalallálott fakatt ktrittwu. Hn<loua«a L — A* énét maírabMii véve na/ryon y fcUilwia. t^fin\'l ínMiiirr^: uiin kifxiül rlüüinlijiíiil. K"*tr__ i, 1,1\', 1, i_ ... ui,„ „■■ .„i n i...-_ih—r^ ul .">" ivO im m^/r f. ÜH ^r^ A^vr^Z! Azérr Hje.i, uralmai « lultjdoiilwahak i»e •llatoli (nkaU karatbta. Itmtmmum. fiberl aua I Valami üURy íoiiU^HIi-íOt. \'Három héttel eseiőlt, kéiattil rtiauyomal. Kar« «*«ul 119 tm. 93 m, egyik délután H&okntllUl időben dolgom akadt MélMk Artnyoaatt tutik kar^bon. A iuru>M.«ouy áiui«.; a kftny vtárban. A midón keretttül menek a warlf a aradatija utáa hé»»ttlt atlrrnyomtt aanartllBudnr* l, IcianrinltAlilTf lollk^omápf r h.mIvoi uz kau I. az. dioktraibau, iKicti. at4iaa «a 7o cm. ina«aa, i*0D*D\' a Kánoni ionná louaenemerr, a melyet az u. aa. atiik aratyktrvctMu. 16 cm. ítélaa, 74 m. magta. | reggel olt lelejt-ttem - volt, a a/.omaiéd h/.o-A Hr^UMMay «-brrUé«r. Lrllrr arnilttija uun búban VftUmj licanl h-ilioHam. Min\'boify tudtüiu, kéaault rtínuyuwat a<|taralliuodorl>au : I. w. dUikaratbat, 1 ||WJÍy Leaveqwörtli ur liiflCtt itthon ét azt goil-90 tu». »a«l*u «*a 79 tui uiataa ii. »a aUtilr arauykarttbat. • • i,*, _ « . • i...... n. ■ i» ^.„.il _ . 1- aam^4t7A cím mjL 0 felnég. lí rereae dül,ai^ a ÖMlkiaénék, azabadaá* UiKet. Mw* aratiyktrfdtwHi k^v^öíí r-kw M káp^i f Kot vettem magamnak utána nézni : mtKH »*ár aaló*vf Naiy Kaaitaa éa tíjékéra FUckal F&lftp kötyv-1 mázhatott az. De inilf nagy volt meglepetésem. kaifakauéaébtn, Rfix^Ieiire u kéitaágtitktt taáaUlak. —p-^—i—. —»—1—:— , , ^—n-.—e. MlP.fírTr.i ^r„rr ^nyí Tin, bpty a tí-1 gondolat, bogy valami ind.akretiót kö- drki mibar Mxinia aav^rU jdt, malyikat jtrtaaá tólajSotklp; j vetlWU et, zaverftá lelt mar tovább akertam )«a A u-Rtutiii KiuBbta pártpolitikát az fi t Táiaatux á lopódzkodni, midőn megfordult, éaarevett én ma-lijKjk kinőtt épptu uain iiakot, bt -gy ltt|(Z«t|aa a uiudan I gához azólilütt. ia^tian dt\'Uiokrai* uapiluput aktratk járatot. A ^laujnr I m.\'i> n f.U-AÍitAiRiink ánffedve boziá l^ntAm Hírlap" aiut kavéa taap kdaui vajé, naly a«miuiláU uirt- L ft|,a0n MW»0!liaB»liaK engeave, UOZxa leptem, rrdrknak .utm áll hxuigúiatúbaii A kurtuátyuyal rnuiban kért, inutaaaam meg a legyvernek a kezeléaét. é|i|i«iiy luffptiau. mint na aifotaaki partokkal aztmUu áa J Hogy ezt tebeaaem, kezbe kellett azt vennem.1 aiaea mán tH-zgyöZí«lé^. uiiut a »uját weffyöuMóau. uinct ga u^f\' eÍHO éa Utolsó enet, hogy LeavetiWÜrtb am H\'tfK-, mim w»Mf .MKri\'ÍHk-1. Ki..l«..rk»»iin)M llaryáth ■■■■■ .ja ........I..JII—^ FUckal F&lftp kötyv* I mazbaiOtt az. B. Ul t képtk Majttkintbaiűk aa aaaiiag r4at» [ tDi(jftp Unvenworib kÍBaBüzonyt revolverrel ke-.Sk «aumaguiaaéu -jzíj^^ |atttcy, nHgybity)a ágyánál állani/ \' J Gtula uartonkívUii urvtázzyüléai kápviaalŰ Feuyő Sándur I , . . , Í^W W W-iwm anm tirmmtk ttaiiiféiyj •• A k»»atazony Jcérta. a Jagyvar. Jteieiéaénfik politikai vaxy táraadaluii clikkka 4a aa t „Hmgymr lllr-.i h megmulatáiiat; mii akar ezzel mondani ? \' lupának kontyové tt«ti t bátH\\a*ókimondám é< nyílt _ Xudoi a\' artft, hogyan kell megtölteui, irá- revolvert Az előttem kifejteti (ényü^H állni Aéglepelve én msgzftvatodva, gioraan beléptei, nert filöttetíl egy eleven képet láttam, a uiely kimondhatatlan b«u|oiuaHt tan ram. -1———- £gy hímzett atlasbój készült nyugágyon félig fekvő helyzetben fiit egy laánr, földöntúli aaép* aéggel, de ugy látazoil, bogy ^pen e leiny volt a/, ki ax imént hallott szenvedélyen lenyegetéat mondott*. • ftgöke, halvány, bQazka éa nemea minden .vu* náaában, aa öt részint körülvevő, részint pompáa ajakjárói leornlő crem-azinü ruhában haaoőli- tott a Ii ltomhoz. ------—— • , Szép bomiekán, a mely szőke hajtanátok áttal volt korülveve, a legnagyobb boazaaig kiayraata ftfltftlTftéiMl ftifigOM vttlngtak.----■ Mialatt remegő baljával nyugágyá&ak támíÜJá* fogta, Jobbjával egy aTliaoba hátierébe levő lárgyra mutatott. Ltféfz inegjeUnéae oty fejedelmi, oly meglrpő volt, hogy önkénytelenül viaazatártottam Téleg-aetemet ea kérdeztem magamat, * nem<*e egyike ama gi\'»rog látnók iknak, a kikről az ó-kor regei? — Ea Leavenworth Mari kíaaa»zoay — augá a mindenhol jaüuikxö hau^ Könnyebbüiteu lélegzettem tel — ez volt tehát Muri 1 Eme gvGnyőrÚ leány nem volt Laura, ki tudóit \'ültení, irányítani, éa kilőni! Fejemet oldalt fordítva, a kiterjesztett fcée v.iliámh.Q£ j B-yé* követtem, ki» most aaon nyugUl»nHá iri-Uev *lla»Maláiii hstoiHtwu utiflttaal, ami Magyarojuit^ytr- if , » tí}«„j ■iiautk. flu tVujuiúnuk W»a«flwmuaiaak kftCSli váiik. I \' \' 7, . ■1U)I11, A .IlMgyAr Htrlep* unnék t» köw.mhcil ^Síkai aulyit T A Itlede^ a » eikkázá , oirajuitiaágat. Zaurttlia«tÍktÍrtK% 11 IlUHOilló, ŐOllÖ^t el rOgfön~* ieleolt „Nntcyar HlrUp" íuagaaan IhIoIU éti a I glól.b ntpiitp- | jv|j>g a vizSKáldliiró is Irult ejt A. H Íiatal, halvány arou embernek hajtott alak-7] - de nem. nem tudtam leírni, bogy mit láttam. rovata a humornak vau atantalva, .KIAIIIUm! raeuék / .x* r a , , , T . ,,, .. , . . . , ,, i-jnirji jiiijiQiikíjit kiízM ürűakea áa luultiuió. duigokat. UJ j IRi a meglepetés es rokoriaxenv kfitőniVa kfcvere- Leaveiiworli tleonorát leírni máa kéznek kell ; doaaafai Uívak éa friaa«k. kir»solgáltu •cfáUthiti a UgU)- kével nézte, a mely magára a -fiatal emberre, az enyém képtelen erre, ub >u«y autyi fakut t kftafttdaatgru ia köiónúwo | mjnt H jelenlevőkre is bilonyoa benyomást tett. Fel napig tudnék Leavenworih Mari keltemét ___ 0 .... Il-.l__.A...Í-. kJuumúnuliMii \' . . \' * ... 1 " — ia nagy ué|«a«rMgér, oiraaotiaágat. -ZaurtaiíatUktirtg^ 11 hasonló, ŐmlO^t el rOgiőn n ieleolevők arcán. [áliál, hogy egy aaerencaétlen tFok (efeplezéséiiél Még a vizsgálóbíró is Irult eM némi indulatot I meglepték, kővé v&hozottnak látszott, éa láttam kétatéaaiib, ,N _ Yv^ ^van méK ^it^^rí^i mmmm jtoawLJL jgyjai*0*«k 1»i*]jt ingyen k&lifi, i megjegyezni valója ? mainak tökéletességétől és ardrtt himnuszokat ct«k aaiUitáal kdltaág laiéban aaáiait uagyiNTávanklöt 50 krt. A sülJflüüiniaí albumot i lOO oldalaa uayy kOtmi>trvf» oak dijulatul külditnagygdévaaalöíizoUikujiir; a^g zemét kariára tettem s rtsuAm mellé ültettem. "tt lllenirtl! ülvaílzuui fittnia urjjad* kapják mag ttok, » kik r^duktaluak rá l* ulHlleaalAüiT tajékotlmlA(« mely utbaigaaitja t vidúki ambtrt fitdt* wjMtfiUu. 90 kr. bakQtdáM mailalt kaphatja az, a ki alóÜxat a Az írnok szomorúan rtfaá fejét. — (iryou ur,- augám a rei dürnek, mialatt ke Air ^yej mi^ ^telif»n~rninderről gondolái ? Kérdéaemre nem felalti — A vizsgálóbíró Hzorpial ful lógja hivni » í holuyeket; ha koiel^égének eeget tk-r lenni, } zengeni. De Eleonora ~ előbb szivem veréaét tudnám leírni, niint őt Mint egy vizw vésődött moetan éevrőa időkre emlékezetem táblájára. V* \'■ (Folytatáat kOvatkatik ) »l ad vitltMl iiiiiulon UtiuwuUi ta^uatak" rov«i)ma Miat|«- k»d»aaméayk mallatt. a iagul-ctóbb a nMtgytr Birlap" (sagyadérra 8 írt 50f »gy kóaaprt 1 Irt ZO JÜittdtaak magmtgy«rátták, mlart ajánlj ok olvt-\'óltkutk, iiogy t „ilagyar Uirl»p" ra atfaea^k old. át •luásfttéai íMategtk lagcélaatrAbbta poattaiálváijros küldhetik Budapasi re, t lioovád utca 4. az. ajaágkátkot C S A J^N 0 K Őrületei exenvedélyböl — Amerikai bünügyi iftrUatl, — NémetbOl furditotta : HugAtiff Kde. (FolyUtáa.) — Mikor ? — Vagy bárom héttel kéaőbb. — Mily kőrttlmények közölt? Az írnok lehajtá fejét. Arca zavart letl éa erős ideges reszketés fogta •I. Kddig keresztbe Iont karjait leejté, keaeit erőaep ösazeazoritá, éa léiig csukott pillái alót oly piHsntásaal nézett a vizsgálóbíróra, a mely a feleletnek elengedését látaaott kérni. Uraim, mondá végre, kérem eme (elvilágo-^táit elungednf.-* -" — ;—————— — Ez lehetetlen, mondá a vizsgálóbíró. Hkkpr Bzívcskedjék velem felsóiálnr ea kisérje lé őket. 6. hjtzet. A^épcsőkön tHmenve, és a végzetes könyvtár* szoba elOtt elhaladva, értem fel a második emeletre. j* Az utdn meglontoltam axon vigaazta\'ó szavakat, a melyeket a meggyikolt unjkabugainak voltam mondandó. Midőn ama azobának ajtaja Dr. Felelőe szerkesztő: LAKE kxil Laptulajdonoe éa kiadő: VINCHEL r ( L t r, Ai írnok arca még haleványabb lett, ea gond teljesebb, mint aa előtt. v — Uraim, őoők egy nő nevének ez ügybe valő bonyolítására kényszerítenek, monda késedel-meave. — Nagybn sajoáljuk, jegyzé meg a biró de 9 i S * i f f e Hirdetések: Richter-iféle Horgony-Paín-Expeller Liniment. Capaiol comp. fiíen himevsa háilsztr ellratálit sz idö megpróbáláaántk, mert már Wbb mint SS ár 5ta Btg-bizhaió, fá)d»l«aietltlapltá keéirnlléskéat alkatmaztailk klsivéayaél. etáiaál, ta«sa«aatáaaál ti ■HSMlásskaál si ai arrmvk által btdánaöléBekre is mindig gjairtbbtn rtodelteiik A rilódi Horgony - Pain - EzpeQar ptkohá Horgony-íinimont obevtiér uatt ma Utkuo tnr, hanem igazi aáptisrfe k&aiBr, meJvnek egy báztsrtásbea som kellene hiátroaai. 40 kr. 70 kr. ás 1 bt Ivogaskteti ártea majdnem minden gyógyszertárban kéeifetben Tan; főraktár: TWk Jássef gyófytxtráaanál Barfapeatea * Bevásárlás sikalmánl igte óvstoatk legTtnk, mart több Ussbbártákü atáuat vsa forgalomban. U Na akar safkártseaM, aa mhvita egytt tnpt JNrgsay*\' vé^jogy nélkül aúat asa valééH atasika rissaa. , Rlchter f. A4. ét Uree, aása. ás Ur. adnn ssálklék, RudoleUdi (Iktriafi^ « : 1 í layton & Shuttleworth Wtmu aoM-ikik át minden egyéb gazdasági gépek. ■á^llii étfsgyéM kirémmfrm <*&•» *• Ntgy-Kania**, csütörfíik ZaU 55. «»ám. («. Up.) 1896. juJiut Lé Ma A világhírű STEYRI fegyvergyár m W I F T KERÉKPÁRAINAK klsárálagna főraktára éa képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére : Unger Pllmann Eleknél Nsfj-Kaia Isaáa. Ezen kerékpárok, d^j tartémágnh sserke-zetre mini kőnyü JáHbrs as el*41 kel jen államik as fimnem Európai gyárt Mán yek klslll. Képes árjegysékek Ingyen és bérmentve. _ felvétetnek FISCHEL FtiLÖ könyvkereskedésében Naf 7-IanináJn. a 6425|896. )( ■ ______HIRDETMÉNY. \'r— Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa a 6425/96. sz. a. hozott végzés alapján ezennel közhírre teszi, hogy az összes kongó tégla burkolatu utak, utcák és terek kijavításának biztosítására zárt ajánlati versenytárgyalás tartatik* Versenyezni óhajtók felhi vatnVk* hogy. ez érdcinben zárt ajánlataikat 400 frt bánatpénzzel ellátva a f. é. Juliim hé 14-lk napjáaa d. u. ff óráig a y. iktatóba annál inkább . adják be, mert a később érkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek.-. _ ~ ~\' — Az árlejtési feltételek a- v. kiadóban a - hivatalos órák ajatt megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1896. julius 4, A városi tanács. x*»ooooooooooott*y 390 araty- ét etflatéras éa ébiekhvéIM kltöattfvt ri ■ í 4,\'\'ü KJ ■ Iv\' V1\' " \' J IS fít^-->. - / •yr^^AVja RUSTON, PROCTOR & Co. Ltd. llseolsl (asgel) gépgyár vesérképvlseMség séi IDDAPKITII kaphatók a lefkillaobh utolérhet Un vierkteetl atfol KÖzmoiftn^tk és ftiftépltk 10 85— ét ctaklt itt kaphatók a filáfkirfl eaabadtlMaaott Excenter gfa cséplőgépek nélkttJ, kettőt tfeititó werkexettel, állitható o>atályo*ó hengerrel aseriat eitk « világ legjobb gőlOtiplöl. Kiyánalfa aaonban utálj ithatnnk könyök tenjelvet fAsetéplAktt It. O OKPOVVt 0 Ő Z 0 E P K K. Ugyanitt rendelhetők meg a világhírt magánjáró gdzeséplőgépek. _A J>i< gépet_ t—fiw/hi—fafdfr, járványos csjpl&pfyek,- borprtssk,ssíilözuzé szénogyüjlfik, pstófépsk, tisztító rostált, kukon czawtorzsoUk, szetskaréfók, ■ó ét fükmssélók, konkoly választók, TalamJit minden gazdasági gépek a eszközökben ét malomberendezisekben. éa Minden nem (i tsakbavágd /elvilágoaitáttal éa laaáctctil káeaeéggel dymenteten tsolfálank. ■C* Levelek Ptímaenduk : RUSTON, PROCTOR é Co. Ud vetérképviatlieéfte Badapett, V., Lipót-körnt 82. teám. "3B0 390 arany? éa ezlatéres és díszoklevéllel kitüntetve f Nyomatolt Fincbel Fülöp laptiilajjonosual^Nfgy-Kaiiiiiian. >3 ti 1 fi SS 1 P1 -ípi § ™[| S K ? Cl * ^ * ti* ^ Íí 5 w ? 9 1 S m» i • " I • 00 feH B »b\'w jtli l3 H 1 il\'fr Qf L. J 1—1 a K fim H Ja E : E ff ía ü! c^fl t$ i e-- 1 g.15 r 1 SS ff; ^; lg f W ff I ÍM ; t flg r ^ I i f áÉ ;\' ^ ff 1 i fa. fii P 2 B i 56. szám. Xa?v-Kanizsa. 1896. julíus 12-én. XXIIl évíolram. liirkmtÍH( :--— íl iitn Ollop-íile kii. Ili laltumM > l»p M*U*ai rintra —-im*—é "I\'iIH küiU«A»y. ZALA Bi MaUllu Unlik o»«k iimerl kraak Ml fof»dtatiak •!■ KlaídklVatal Virnihií-ípSlet : FitchH W*t btafrkmkiMai. SI.ÓFIZETESI ilir: tgtm tm 11 twni (t fn m, tr.) Félém f Imit (t irt — kr.) SÍK7«Jím 8 tmu (t fit ao kr.) ittlataek .Kétirttok **m kültletciak vímxb. Politikai és vegves tartalmú lap. öt\' Blrdattnk Jitáapaaaa A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankeg\'yesüleL, az Ipar- éa kereske- .T.~ M . delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylel-szövetkezet éa a letenvei takarékpénztár. »ytlttar patttaara »• kr. a „nagy-kanizsai malátagyár éa serfőződe r. L" hivatalos közlönye. rmiasHask . ~ . ---;---Tonatkosók Fi»ch»t Ái»p k»«rz %,« tzirn ára: io twjcdr. MrftjHrnik Nng.r-Knn lz»átt hrtenkint kéUier: i^Ju. vasarnap éa ce\'ü.törtölcöja. . Néppárti hármas egység. - ÉgV a_ néppárt,üárom árnyalatban. Közös a célja mindaháromnak; ugyanegy az -elvük, hasonló a programmjuk, összevágó a -taktikájuk, egyforma a szinök, hanem azért mégis alaposan hajba kaptak. Már egyik-sem állhatja a másikat; népgyűléseken, lap-íjaikban szidják, lenézik egymást. Mindegyik kettőtől. Mióta aktuálissá vált a kerületekért való küzdelem, nem támogatják többé egymást, hanem bősz versenyre keltek.. .iTe nézztlk "őket egyenkint. A lej;hamisítatlanabb > néppárt* az, a melyét Zichy Nándor gr. teremtett. A: exellenciás néppárti vezér valamennyi rétrog-rád irányzat jelszavaiból kiválogatta az úgynevezett legnépszertlbbt\'km, kiiilugyta belőlük továbbá Polcnyi Gábor és társai, meg Ug-| A distinkció igy felállítva elég sőt ségsértő szent lapnak szerkesztője, melyet [nehéz vele leszámdlnifA mágyarszabádelvűek idővel a függetlenségi klerikálizmus furcsa se nem kozmopoliták, se nem fanatikusak, se \'medrébe terelt — utóbb választói előtt | nem vallástalanok. Az egyházpolitikai reform-.harározottan kijelentette, hogy a kiegyezési tőrvények az egységes magyar nemzetállam alap nem kell neki, és támadta a 67-es kiépítését célozták és szabadelvüségekkel a . néppártot.. Ezt persze zokon\' vette az >A1- vallást nem támadták meg. Egyik buzgó kotmányt cimÜ konkurrens-lap. Egy hossy j harcosuk és lelkes végrehajtójuk, Wlassics cikkben szidni kezdte a hűtlen elytársat, I Gyula kultuszminiszter, csak~a~mtnap Tian -végűi pedig felszólította Hortoványiékat goztatta ünnepiesen — hogy aaz állam j~hogjr alakítsák meg már — ha sikerűi — legnagyobb erkölcsi - ereje .aa tgazvalli. \'azt a függetlenségi néppártot; az anyapártTBOSSágt. ~ | szívesen fogja látni, ha minél több 4 8-as I A mi pedig azt illeti, hogy Ugrón a a revíziói hivei közé szegődik, mely revízió klerikálizmus kozmopolita fanatikusai ellen amúgy is első és főcélja a néppártnak. A akar küzdeni, azt csak oly alakban hisszük -revizionisták ekként alaposán szétszakadtak, el neki, hogy félti tőlők egypár mandátu-j—-^InvdkettŐjílket ujabban Qti teljes vehe- [ tumát. Akár 6?-esr akar 483S alapon AH. Imenciávai Pfllónyi Géza). És legeslegjobban Ijanak a revizionisták, céljuk, elvük, színük • — hogy fölfelé loyáTtsszineket is játszhns-. sék .— a kiegyezési alap bolygatását, első ^^Wyrg,tett.- az-egyhArpntjMflj reformtörvé-1 Ugrón Gábor fedezte föl. ■., anti-klcrikális| valamennyinek egy és ugyanaz. \' "tiyek eltörlését és összetákolta ekkép a néppártnak keresztelt uj párt prpgramniját. — Vele és programmjával egy ideig valamennyi anti-ltberáfis párt rokonszenve-—zett, később, a mint nyilvánvalóvá lett,-hogy az ország mindríagyöbb többsége hallani sem akar a feudális népbbldogitókról, egyén- szivét A szegény néppartot Nagy-Kanizsán, ő is-támogatta. A »Magyarország* pedig, Az egész háromság — /Sdiy-Hortoviniyi-Ugron — annak a nemzetközi reakciónak kacérkodással, mit addig anéppártölfolytattak. Legtovább megőrizték hűségüket a_»Ma-gyar Állam* ultramóntán éfdebgoportja, mely eddig még Ugronhoz szít,, minap ne- j áll szolgálatában, a mely Magyarországnak héz feladatra vállalkozott, midőn vezérének mint egységes nemzetállamnak, szabadelvű ezt a legújabb fordulatát plauzibilissá tenmihaladását hátráltatni akarja. Egyik se jobb | ügyekézetl. Nevezett lap szerint *Ugron ala másiknál; egyik se tegyen szemrehányást vallás és vallástalanság kozmopilita fanati- a másiknak. Küzdjön csak nyíltan egymás kuaai kllen egyformán* akar küzdeni — ar| mellett, ngymá-^it a HAm^ néppárt^ melyek elsők alatt értvén a néppárti ultramontáno-\' akárhogy veszszeoek is össae, egymástól többé kat, az utóbbi elnevezéssel pedig a szabad-lel nem választhatók, elvüket illetvén. A „ZALA" tárcája. Hóditáa a Keleten As EitkIctm Omágoa KlAUltáa bsaarák-karcsioviaai ariki - A „Z A L A" endati tárofja. — Hódills VTaláír nagyon eröezakoe cimet adtam tárcámnak, mert et a zaó: hóditáa, önkénytelenül a legyverzörgéet, a vérontást, a gyönge lei. ázását juttatja eszünkbe. Igen, kizárólag eképen értették a hódítást a régen elmúlt időkben. Hanem manapság ismerünk másféle hódítást is, ast, amely épen szemem előtt lebeg, amikor irom ezeket a sorokat: a kulturális éa gazdasági előrehaladás fönsöbbségének ellenálbataifan erejével. A Kelet na ő ismeretlen, tehát vonzóerejtt romantikájával, büvös-b&jos költészetével, mindazzal az érdekeaségével, amelyet fantaziánk bagyo-mftnyoa szokásánál 1agya ragyogó színekkel juhár Ml, itt fekazik Magyarországnak toeaomsaédaá-gában, és. soha meg nem szűntünk közvetlen érintkezésben állani vele. Hazánk dicaöaégteljes ezredéves történetének jellemző sajátosságot kölcsönöz a lényes szerep, amelyet az Árpádok óta a Keleten játszottunk. A^jelaaó, hogy a magyar nemzet közvetíti a nyugati kültnrát á Keleten, modern eredetű; de ebben az esetben a jelező sokkal későbben szüleien, mint as akció, amelyet hangzatosán magyaráz. A magyar államférfiak évszázadokkal korábban, mintsem ismerték vo\'na a-jelszót, tudomására jutottak annak, hogy Magyarország világtörténelmi hivatása a közvetítés aíJjogot éa Kelet kftzon. Ea mélyreható bölcse •éggel, maradandó sikerrel ennek megtelelöteg cselekedtek. Bekapcsolták a nyugoti -államok és nemietek közösségébe Magysroreáágot és a \'"agyar nemzeiet; tekintetünket aaonban mindig Keletre függeaziették én szt. István birodalmát belolyáaa a Keleten: sorozta az elsőrangú hatalmak közé. A magyar keleti politikának sarokpontja Boa nyákország vala, amint krónikáink neveaik Oz\'ora, Sófölde, H»ma, Hum atb. Uralmunk ottan még az 1626-iki nagy nemzeti szerencsétlenséget j« túlélte, mert Jajcát Mohács után néhány eealen-deig tartotta a vitéz magyar caapat. Alig vau talpalatnyi fjJld ezekben a pittoresk országokban, amelyet nem áatatolt magyar bősök vére, akik mindig Magyarország nagyhatalmi állásikért, keleti érdekeiért küzdöttek ott. Szinte dogmája volt a régi magyar politikának, hogy keleti befolyásunkat * a Bosnya éa a Narenta partjain Kell" véelelmeitiUUt. 6s tullyeu Bem se I láló államférfiúi okosság rejlett ebben a prioci-piumban, arról meggyőzödtünk ma, Imikor kénytelenek vagynnk bevallani, hogy ea az igazság változatlan erővel él és hal; visszavezette Magyarországot oda, ahol őseink harcollak, uralkodtak I ás kormányoztak; meggyőata államfórfiainkat arról, hogy a Boanyákorasligban elfoglalt pozíció alkalmas arra, ~ hogy onnan meghóditauk azl európai Keletet. \' igen meghódítsuk\' De nem karddal, puskával! és ágyúval, hanem a aaeileai lágy versi vei. Boa-nyákorszáznak kell azzá a gyúponttá-lennie, a bol öaí>zegyüji)ük a nyugoti knliurális éa gaada* sági élet erőit, htfgy onnan kiapadva eHeaállka* tatlan batást gyakoroljanak a Balkantélsziget többi országaira és nemaeteire. Boeoyákorazág bir annak a közvetiiö elemnek a hivatásával, amely a Nyugot vívmányait átidomítva a Kelet réviére tovább terjeszti azokat, magukkal vivén. befolyását éa tekintélyéi annak a nemzetnek, amely est aa átalakíthat igazgatja. Színié a történelem ■tjmutataeat kell látnunk abban a körülményben, hogy Magyarországot éa Ausztriát magyar államférfiak vezették Bouyákorsaágba éa Hercegovinába; Andráaay Gyula gróf, a ki nevét kitörülhetetlen ragyogó betűkkel véste be Magyarország és a monarkhia históriájának éro-lappira, mint külügyminiszter a berlini kongreas-sanaon megszerezte részünkre az enrópai megbízást ezeknek a tartományoknak a megszállására éa kormányzására; Kállay Béni pedig, akinek államférfiúi nagyságáról adatén Klio fog gftrtatlanúHmnmAgflt taaat, fip_eu annyi iudáseal éa munkával, mint talentummal, fényeaen, egén Európát ámulatba ejtő aikarrel, megoldja aat a rendkívülien nehéa problémát, aoüatyet sokas megoldhatatlannak tartottak: hogy miképen ls-het öaaaeegyestetni Nyugatot Kelettel ; mi-képen lehet meghonositani Nyugot kulturájlt valamely országban, anélkül, hogy kivetkőzzék eredeti keleti jellegéből. Azért, mert a megszállott tartományok esaal a jelentőséggel és érdekkel birnak Magyrorazág- Náj?y»K*nizim, vasárnap Zala. öfí, szám. (28. lap.J lltfií. fiiltiH hé iSMn A* flrC7 Ifiállitác alnril/cónó f/il zászló azt birdati, liogy : tartó-au, j", szarsz ido n»k a kiállításon, vrw Mdiiiiab emQK8egeiui. yirhMI(V) É/ iuJ^Umieimuimmb^ m a uiitaia aaer lio/xálogihlt a miuMi-rataiőgos isnrsHJtwáfrfir ia. Mar t* téf- is Ezr. liállfui lilzottaigiiuk elnOkaige ai Ijwr- nem M"g\\ csökkent volna, hanem emelkedett. jnivaió, liogy h legérdekesebb kiállítások egyike Ufsalawkkee ia u ijiamaok aaakUrstkfo i kSraUoa Cili, Tiz-uiiesy -tizenötezer Jíitjujligye* JátogS\'ó jíirlft j \'esz ez, lelve meglepően szép, izleee* diaslárgyak-klviaiIiiUzId. bétkftzniiptikpri, h\'irmint\'Z-barininciitezer Oiine-1kai * bá«i azüksegletre <al«> pompásan dolgozott Az ezredévee orezágoa kiállítás időleges kiál Iliken vssárnap. \' cikkektel, * melyek caakáein kiwej oelkUl a li\'ásanak keretiben e holőiőt j»vohí> 16 ifi terr! 3 mikor ezt mz örvendetes dojgot konstatál-1 magyar iparos meglepő ügyeaségeről, elmé»eég<Sről, JedŐ időszakban aa iparostanuMk, segédek <a-[Jaki ajra a vidéki knsöaiég d\'tfaéraiái zengi azíés ulálékonysagsrfti a einellőir13 iaWaérJi tesznek munkások készítményeiből külön kíállitás\' réti- p"*4- ^írt wknek a látogatóknak majdnem | tanúbizonyságot. jjcaietík, melynek a* a cetje, hogy a iiatal ipanm|ll"eBUI\'1*f)rí"<\'f « vidékről toborzódik. A pestij A kiállítás egy teljen hónapijj marad nyiiva, a nemzedéknek alkalma jegyen i>e>>««ii kíállitá- •tob*T kényelmes éa lusta. a iizt gondolja, hogy | mii különösen a vidéki kamaráknak és íparható-eunkban ezoriiatmauakhOgye-ségenek eredményéi jnyugodtan kilelheti a >zép napókat, mikor » ssgokuuk as<al ajánlunk figyelmükbe, hogy bemutatni a hogy e EfölítBe révén további lejlO- kiállitaers megy, mert liisz úgyis itt marad, de I nagyon\' kívánatos volna a legtöbb helyen úgyis dSeére és előmenetelére buzdít**! nyerjen. " vidékről lelfurándoklókat ae jégeső, se villáin-1 tervezeti lőmegea iparos felrándulásokat arra <i As időleges kisllltás iránt országszerte élénk | bnl|á" nem\'tarlja viasza, hogy megnézzék az ezer-érdeklődés mutatkozott « a már ma is knneta- kiállítsál, ezerevee multunk és erős jelenUuk lálható eredmeny után ítélve, aa meg fok telelni kiac«s tirba/ái. As egész oisság ludja ma mif, bogy önmaga ellen követ el hsláioa vétkét, aki késlekedik a kiállítást megnézni; Tudiak ma már mindenütt, kitO/őlf obijának. Tekintettel e ezakkiállitsa speciális bivatáaéra, felhívom a t. elnökséget, hogy a fiatul iparos \' nemzedéket arrw figy-\'mt"vt"i »■ h ha\'iUkílee- — hna iravahihe\'ő tanuk liiidetik országszerte ben odahalni aaive»kedjSk,-hogy a 12:372. az. i.j- büszkesége ennek a* országnak cauda-folyó évi január havában a kereakedelmt- ea|"*l\' kiállításunk, aráfogás, rágalom, lélrevezetés, Iparksmrákhnz inteseTt rendeletemben biztoeltoll I»?" drágaeagrót, lakbiányról nyíltan ea titokban kedvezmények igénybevételével a vidékről is biadettek ellenaéueiiik. S mennyire log meg ezaporodpi ez á luda\', ha időre kitűzni, a mikor ea • rtájuk- oly fontos kiállítás nyitva leaz. A Mailletamlmmi amlékkeraaél. minél több eegedmunkSe tekínlee meg es alkalommal ss ezredévi országon kiallita-t es követ, len tapasztalai és a<emlelet utján aserezzen tu-domásJ ennek az ipsrrs meesze kiható fontoa tanusSgailtői. Egyszersmind tudemáiára hozom, bogy e eaak-kntllitmr I. en luliua bö lé^tt nyilik meg a ki-állitáa területén lavft\'.időleges kiállítások caar-aoksban* a e megnyitáei Ünnepélyre t. cím kép viseletet meghívom. . Budapaatan, lh9fl. jnllUH 10, Az ezredéves kiállitáaorazSgos IrizOttaágausk elnöke: \' DÁNIEL, kereskedelemügyi m. kir. iniirrzter a béronieaerné.1 több >tanar jt* \'anitő, aki kon greaazusra Uudapeaire gyűlt, liazutérye ugyan annyi apoetolává lePz \'ax ezredevea kiállitáauak ? Üe erről bqs/éljenek ok maguk. Itt csak egyet mást mondunk el futélag, ami az ezután érkezőkre vonatkozik. Caaepek éa malalslgak. A jövő héttől kezdve béirŐI beire egy-két nagyobb ünnepségre kéaaülnek a kiállításon. Sokféle nagy, pumpaa látványosságot terveznek, melyek mindegyike bizonyára sok ezer embert log a fő-varosba hoani. Leoznek a többek közt diaz\'elvo- A fővároeban a legutóbbi- napokban egy uj ea ■iaityon szép divat knp\'iit lábra. A hölgyek karkötőiről, az Oraláncokról, nyakékekről, pénze«iár-oáfcrOV ayakkeridőkröl auuatek á régi amkáaos formájú apróaágok la .zeni-gyftrgy ial ér, a negy-lévélÜ lőlíere, aaaerencaediauO e- turbánná szerű-caen a helyüket a iiiitlenniuui ünnepéi jelképező, igazán ialeaea, művészi küitelü milleouiumi eaa-lekérem foglalta el.\' . Eaek az emlékermek tudvalevőleg az oiS\'ág ezredéves fennállásának emlékére verattak s egy korona nagyaagntk. A legszebb am\'efcpénaek ezek, a melyeket Magyarországon eddigelé vertek. Pom* pás mívűek s gyönyörű, iiieateraéges patina van máris rajtok. Az erem egyilTomalát a király kitűnő mellképe diasiti, a másik oldalou a magyar (léniusz vezeti kantárszáron Árpád vezér lovát, hogy aj hónába, aa Ősök hajdani földjére ■vigye. Árpad mögött halvány korvonalakban felvonuló magyarság latszik. A vidék jé ízlésű dolgokban követni azoktii a Levél a kiállításból. julíuK 7. . Ajuniu- bőnap végrés jtiliua elseje, minltia a kalendarium máa részéből tévedi volna ide, nem valami jó időt hozóit a kiállításnak. A pompán kis basolrvár, mo\'yben a kiállítás ineteoro-\'logiki álloma-a laiiyáziE (tebál itt calnálják s kiállítás időjárását), nem valami nagy népezertt-1 aégnek örvendett. ÁjHajiidóan teher aaezlo lebegett aa ormán, ami iudvalevfileg nem éppenlteTlemee hirnök. dacára értatlaa-esmének, mert esőt- jeleni. Néha a fekete aaaaló .váltotta tel, amely-nek még roaaznbh a jeleniéae: "vihar ef "éjíTia-Jtoru ZoreledSfél birdati. T- S dacára a rosaz idöjáráanak a melynek egye-löre,vege szakad, mert a ma mar piros frhér: I nuiáaok, virágkorzók,\' virágcauiftk, kivilágitái-ok, főváron példáját. Ebben az uj divatban bwon)ára 110,000\' izzólámpával, nagy katouai takarodó, 8 követni\'lógja. Ikatonai zenekarnak együttes hangversenye, mttvéaa eate l\'álmai Ilka ea KojMuai Juliska kHz-- 1 , remöködéaáve!, monstre-liHiigver\'enyek éa daleUi- -Iada>ok a taron, meg pedig kűön hotgy-eetérti-\' | karra, velencei éjszakák aib. »tl>. Minden hétye jut majd egy-Zéi ilyen nagyobb- HÍREK. — llaial «a*a. Varosunk egy elAkelő, nagy tieziéletben állott polgára dőli ki as élők aoéaból Dr Srkrei/rr t.ajoa boaazaa azéevedée atka I hó *lt\'!szabáau ünnepség ügy, hogy tfáruiiljor jöjjöir la a vidéki ember a fővanmba, mindig jófror érkezik, 9-én déjujan 62 éves korában a bna^rt Naayka-hogy egy két ilyen Uuuep\'segen réázivebeeeen. \' Iaa»»k éa segédek khkilitáaa. K hónap üvéo nagy érdekű időlegea" kiállítást uizeaii. Varosunk számos Maépumén gyáazlo-\'jhqgó leng, hirdetvén egy-olyan férfiú halálát, ki "nagy tudományával nemcsak a ezenveifö emtwrl aéget, hanem vkifaugvet ia axolgálla. Or. Sclinytr nyit meg Dániel Ernő kereskedelmi miniazier. A közelben, távolban miut orvom tekintély kiiiinö mester-imiHok, segédek és munkátok kiállítása ezj hírnévnek örvendett, mit leginkább tudomány-melyen a aajái készítményeiketmutaijakbe. Azok- szomjának köaaonhetett Nem jelent jaeg a könyvnek a kiállítása leaz ez, akiknek ügyessége éa iz- piacon olyan orvnai szakmunka, a hygienia lersa lése, aznrgalms és találékonysága záloga a mt- ulyan újítás, melynek tanuliaanyoaáaéval— nagy ipái1 tlrBWö isívlrátiozssanak, | lauiiiiu\'eíruilaltaaga dacára - dr. ^barsyw*" ne—loglaf-— az utolsó tíz eeztenüő nagy baladáaáaak. közölt volna, bogy a kor »vmányált saját gas-~~ A bvielentett tárgvak már nagyre-zt olt vau- dag ia|>a-ztalatai aegelyével érvenyepithrase. ra nézve, ssüksegea, hogy figyelmünkét fokozott tabb mértékben iránypszuk ezekre a/ orssagokra. Ismerkedjünk meg velük, igyekezzünk eltoglalai oitao minden talpalatlnyi földet, amelyet üresen látunk. Azok a képzeli, müveit, munkabíró emberek, akik idehaza nehezen ludnak megelni, tanuljanak meg bosnyákul, As keressék boldogulásukat ott, ahol szívesen Istiák őket: Boanyák-országban éa Hercegoviuában, hivatalban, a kereskedelem, ipar, technika, vállalkozás tág és gyümölcsöző mezeién. A/ok a kisbirtokoank, akik Itthon nem tudnak boldogulni s eladják földjüket, hogy kivándoroljanak, Amerika helyett vegyék aljokai inkább a megszállott tartományok - felé. Mindezek biztoaak lehetnek ariól, hogyha tiazteeeégesen megállják heyüket, nemesek maguknak biztoaitanak előnyös exisztenoiái, hanem becses ss<ilgltatot ie-znek a magyar érdeknek is." így készülhetünk elő arra az idöré, amikor a Boenysk-heicegovinai kérdés veglegea megoldase napirendre kerül. Bosavákoreság ée Ueroegoyina- megismerésére -kit&nö alkalmai nyújt gyönyörű Ezredéves Országos Klálliiásunk boanyáK-hercegovinai osz-.lilya. Aki a udákrU laljuq Üudapeslre, ue ia kuláaasza el, hogy behalóau megnézze ezt a bosnyák kiállítást, már caak azért sem, mert mindeneknek véleménye szerint, kiállításunknak ez egyik legérdekesebb, es legtanulságosabb része; Elíeneégeink beragszanek, is mértéktelenül azért, amiért ilyen nagyszabáeu módon jelentek meg Bosnyákorazág ée a Hercegovina a magyar kiállításon. Hanem ez a dühöngés egyátaián nem akadalyozta meg a bosnyák kiállítás rendesőjét, Horovita Hórmann Ede ee Siiz Konstantint Ödön osztályfőnököket, bosnyák liMicegoviimi amelynek legazebb terméke a Nada, e> a n agaa azinvonalon álift szerajevéi bosnyák képes uieág, melyei Hörmann Konelaotia aserkeezt nagy orszáifoa kormány kiállítási biztoséi, Mikuii lovag t sikerrel, é« közöl benne sürttea rokonszenv aa kormánytanáeaost, Redviiz Karoly báió ca. és i ismertető cikkeket Magyarországról. A háziipar-kir. kamarást, Marcell Artburt, itautz Ágost, kiállítás mesés gazdagságú hímzéseivel azemébe mnögazdaságí felügyelöt, Uiaz-ekei, a bosnyák ötlik mindenkinek. Ennek a csarnoknak dísaa kiállítási csarnok epitöjéi, hogy valóságos lelke- és buaakeeége aaonban as iparművészeti ea a eedéssel ne láradozzamvk azon, hogy ezek az országok méltósn vegyenek részt hazánk ezeréves ünnepén. Mindannyian rokonesenvvel viseltetnek Magyarország iráni; meglátszik rajtuk, hogy lejük, Káilay Béni, teaieetül lelkesiűl magyar ember. Aa Ezeréves Országos Kiállitáa boanyák-her-cegovinai oaziályán meg is latazjk n biugö odaadás, amelylyel készült. Az őt épület (iparcsar aaőnyegkiálliiás. A boenyák oivoa- éa legyverkovgcs munkája, valamint a bosnyák szőnyeg keresett éa hirea cikk volt valamikor Keletnekjggtávolabb fekvő vidékéin ie. A hosnyák-Iiercegoviuai kormánynút uj életre támasztotia, formáiban és ssinöaeseiáie-leiben megnemesitette e/eket as iparáuakat amelyek eképeú Isméi virágzáaoak indultak, éa ahol megfordulnak, mindenütt élénk tetezeanek nok, erdészeti psvidon. bosnyák lakóhaz, köale-lee keresletnek örvendenek. A berakott, vert, kedéai csarnok éskávébás) a rajluk lengű sárga-1 vésett, valamiai liligráu usécsebeceék, keleti for-piroe bosnyák lobogókkal, a bosnyák címerrel, májú edények, eurOpsi fényűzési- es loilslta-messziről kihívják figyelmtteikei. Egy darab Kelet I tárgyak ea bútorok (kűlönöisM--feltijS szépaágtt áll in előttünk, keeaes tormával, eénk, de bar-^egy nagy fali szekrény), valamint a pompáa monikua naineivel, ezellöa erkélyeivel éa rácsos szőnyegek a budapeeti kiállításon ia általános ablak-ival, • k | meglepg\\é»t kellenek. Azt is meglátjuk különben, Először aa íparcsaruukba megyünk,, be. mert ez áll a kiállitáai körút mentén ia mezögazdaeági homlokzatán a TÍI eti baUrélelei elénk\' vari lőépületiel szemközt),., magában véve egész A_mil itt találunk, aa kiállitáa.. Közokiaiásügy, hogy mindez mi képen készül. Az iparcsar nok zsoló tizenhárom nyitott botiban ügyes bosnyákok azeuiünk élöű készítenek szebbnél-szebb építeszet, bányászat, mezőgazdaság, gyáripar éa ^ iparművészeti tárgyakat. A bosnyák lakóház löld-kézmüipar (különösen szép bútorok), fegyenc-1 szintjén bárom zzobaban pedig azönyegaznvö-bft-munka (a mintaszerű aenloai legy intézetből), hely működik: ugyanott boanyák szövetek (bez képkiállítás (bosnyák motivumu tájképek éa ál és burundzsnk) is készülnek, népéleiből vett rajzok), .nyomdászait kiállítás,| A lakóház emeletén ót szobája bű mása a Nagy Kanim, vasárnap Zala. 56. mám. (S. lap.) 1896 július bó 12-én Dekára, hogy egyiké vvili aTégkereseltabb-orVotok- [ ielilt HtoT orrtr^hnny r tpiiügynek-is! lelkes harcosa lehessen él mint jurjtejj. hitköz-1 *ég úkolat szakosztályának elnöke, e téren ia elévülbetlen érdemeket szerzett magának. A dél-1 zalai takarékpénztár rcsiv^Jársasig igazgatósági I tagját, Kisdednevelö-Egyeiület gondos orvosát! vesztette ex elhunytban, ki kozh.éznu tevékenfj munkálkodásával felejthetetlen emléket liagy | maga után. — A gyászold család gyászjelentése j köveikeit): Sckrtycr Lajcsiié szüli nemesdö-rnölki Fiók JóteBna és gyermekei Kornélia éa lelvén, valamint Bitingen Leó, cs. kir.helytartó-eági lőmérnök, mint vé, fájdalomtól megtört etivvel jelentik maguk, valamint a gyászoló rokonok nevében n legjobb tér], apa és apót, illetve | rokonnak l)r. Sckreytr Lsjoa kir. törvényszéki, déli! vaeuri, tb". ntegyei fö<»rvos urnák folyó hó 9-én d. u. 3\'/, ór>kkor, nemes éa fáradhatatlan Iliiének 62-ik "töfébeh; hosszas szenvedés után történt i gyaaana elhunytát. A halotti szertartás f. hó 19 t eu d- e. 10 órakor helybeu (Takarékpémár utca) | tarlatik inog. honnan a drága halott a kis cetli j családi sírboltban tetetik örök nyugalomra. Nagy-Kanizsa, LHDft. jnlius 9-én. Áldás és béke pornira! A. KinltilHerrli! "Egyttültí a következő gynszje-! leülést sdta ki: A nagykanizsai Kitatdutvtl!) i Kgya<i mély szomorúsággal jelenti dr. Schrtyer La}a» ur Unzotlen és taradhatlan tevékeriy-«e«u orvosának, folyó juüus hó 9-én délután 3 és fél órakor tevékeny életének 02 ik évében liemaa—««mv«Iim iitftn történt elhunytai. A gyászszertartás után, mely folyó hó 12-éh délelölt 10 órukor a gyáazháaaál ^Takarékpénztár utca) log megtartalui, na érdemekben gazdag letfiu- hűlt- teteme Kia-Caellbe szállíttatik és | heiyésteini. Nagy-Kauizaaj 1896. juiius hó !i-ón. Áldás emlékére. .— óuipautoidtái.A magy kir 20 ik hon-véd-gya\'ogezred körmendi zászlóalja és a fiumei iisáand e bó U-lól augur/ma ft.íg Uagykariízsán a frankfurti törzsbáz prokuristájává. Tulajdonké- elhatározták, hogy az ezredéves kiállítás tartama pen 0 volt a cégnek legelaö" prokuriatája, mert I alatt országos gazdakongres<znst rendeznek Ca addig mindig maguk alőnÖkök vezették az Uz alapon a kongresszus rendezésére kiküldött végletet. tianil igen nagy tekintélynek örvendett a re hajtó hisn\'.taag már » kongreaasns réaslsta* pénzügyi körökben a évT\'jövedelme 180.000 j tervezetét is egyheéllilo\'ia é« az összes gaadaeági márka minimumtiial voli szerződésileg biztosítva, 1 egyesületek tagiainak megküldötte, A VI. orszá ■rTfiwil Adolf Itteni kárpitos testvérbátyját ésljgoa ga\'zflakonttresszus Badapeatea f. évi saep- ÍJlümerltchrin Yilinösüff uriiö nagy bátyját gy ászoija za ettiunyban kinek több millióra rugó vagyona nagy részét — hír szerint — itteni rokonai öröklik. — Httvenayele éves vlltgéay. Hozzátehetjük mindjárt, bogy 65 éves menyasszony. A baranyamegyei Nagyfaluból írják, hogy ss ottani anyakönyvi hivatal hirdető tábláján van kifüggesztve, hogy Oláh látván, a ki 1 ál8-ban született, eljegyezte Szarkándi Erzsébet kisasszonyt, a ki 1831-benpillantotta megs napvilágot. A tudó-vitás szeriHt Uiúh latváhszálns, erőteljes, ember s nem igen régen temette el az eitő feleséget. Kvlaalté*. A limai ág, evaug, egyházke.- Ruliinek (lyulu tember Üó 24 és 25. napjain Ing megtartatni, még pedig a megnyíló ülés ea bizottsági ü\'éaek szep e.\'nber hó 44 ikén a kiállítás terüleren az Ünnepélyek caarnokáhan, n aórfllés szeptember hó 26-ikáti a Köstelek nagytermében fog megtartatni. - Tagok ■ lehelnek hivatalosak, a kiköt a gaada-sági egyesületek éa a megyei meaögasdasági bizottságok küldenek ki éa rendesek, a kiket a eitdesil bizottság (elvesz. A kongresszuson % következő kórdésék fognak tárgya tatni: Ír A gazdnnági egyesü\'etek «»>velaége. ElftadA; lesznek éa igy ezen időszakban az egész ezred itt lesz összpontosítva az ezred-gyakorlatok megtartása végetL.- *• A Kothaehlldék proknriatAJa. A Koischíld-ceg frankfurti türtsházftosk prokoris-taja: tlansl, Albert e napokhan meghalt 66 éves korában. Gransl régebben a J őre meny-fokán, | majd San-Franciskóbnn és Amsterdamban képyi-—selte a niliiuuiua céget és 1889-ben nevették ki rülbt eperjesi Collegiumftnsk jogakadémiá|án az 1890—91. tanévre a béfratásóh f. éti szeptember 1-től 8-ig esskozleudftk; az előadások pedig szeptember 9-dikén veszik kezdetüket, Uioiagna felvételnek tzept. 9 — 11-fk napjain dékáni-, az-uiAn ppdigjjanári-knri engedélylyel leltet helye. Azok az egyévee önkéntesek, a kik tenyleges katonai szolgálatukat t. évi szspierabei bó végén fejezik be, október t^örnapjam iratkozhatnak be. A vizsgálatok szeptembkr 1-töl 15 ig tartatnak. A jogakadémiai hallgatók valláslelrkezeti különb-ég nélkül részesülhetnek a Collegium kebelében fennálló tépintézet. kedvezményeiben. (Az erre nézve megállapított lélévi diiak a követke-zbk: ebéd éa Motoráért SUrt.. ebédért 19 Irt). A/, erre érdemesek igényt tarthatnak a ruHl\' ginm által évenként kioiiztaini szokott ösztöndíjakra ; valamint a szegény sorsnak tandíjmentességre s n jelentékeny alaptőkével rendelkező ,JogánJegély-egylet" támogatására ezámithat-naki Me»)egyastatik végül, bogy ugy a jogtka -jómódú- bosnyák -bég lakásának szőnyegeivel^Jut reléivel, faliszekrényeivel éa rendkívülien\' szép, fából késgült lalbttrkolalaivaJ.Van itt Jérüszoba, nölszoba, várószoba éa két paraiztszoba. Hogy rol|on a izemlélure, életuagyiágu, nemzeti viseletbe öltöztetett babákkal népesítették be a szobákat, Ebböt-a házból valóságos kosnyik-bercegovinai .etnográfiát kiállitis lett ilyenlormán. A lakóhaz fölölt vnn a közlekedési csarnok a demini ifjúsági-, mint-n cóllegiumi nagy könyvtár a ballgsióság rendelkezésére fog állam. Minuen-nomü lélvilágósitásokkul szívesen szolgál Eperjesen, a jogakadémia igazgatósága. , _ — Kénzönfi-n) Uvánltáa. Kiomáti ónk. tűzoltó egviet junius EiV 28-án tarlóit nyári mulatság alkalmával felülfizetni szíveskedtek: Remete Géza országgy. képviselő 4 frt 10 kr., Ungcr Ullmann g\'oh I fit 7u kr,r Kisohel Lajos I Irt, Csítkovica ta családja 1 Irt. Menyhért Dániel 1 frt, dr, Ilauser János 1 frt. Knortzer György—l—4fV Sövegjártó Mór 1 íhl2Q kr., 2. A megyei gazdasftei egyesületek, tiiinl niező-gazilnaigi blántlságok. Előadó I Jfiwliíi l\'rtl. 3. Községi gazdakörök a birtnko-ségi tanácsok, kapcsolaiban a megyei ea/dasagi egyesülettel, illetve mezőgasdaaagi bizottsággal. Előadó t Sarfőrő Géza. 4. Kiegyezésünk Ausztriával F. Ondé Szilassy Zoltán. 5. A nemtetköat gesdakongraamraa hataraaatB Klöterjesati gróf Széchenyi Imre. _A tagaáKÍ dii 10 koruni a rLndes éa A^korona a hivatiiloa\'lagoktnl. Ezrei szemben vasitti menet-kedvezményre és 15 darab kiállítási belépő [egyre tarthatnak igényt. Eaenkivül gond iskot^vn van arról, hogy a tagok külflaiila láiványusaágokai is kedvtzményea betéyift jegvakkei ^lalosaihativakr- A tagok elsaálláaoláss félőt kívánatra a ren dezö bizottság fog gondoskodni s a*,,Millennium utazási éa ellátási vállalat" szállóiban tart fenn egytől kílencz személyre bereailezett lakásokai tgen julsnytta lcl,téte|ftk mellett. Portai György 70 kr., Déneji Jenő 70 kr., ilj. Sitrn Mór 70 kr., Németh Gézu 70 kr., Malovec vendéglős 70 kr., Szamtk Adolf 80 kr., Pleifer h\'nkat "Tfi« ^Trrar." Aü|éBteld Tniöp \'KO kr., Berger Ni 4e- lrr., Dokést ftávid 40 kr., Grüuhut Ignáo 20 kr., N. N. 20 kr., BoTItTXiroly 80 kr., KóttotGyulá 20 kr.,íí:N: 20lr., Vbitet N. N. 20 kr., N". N. 20 kr., N, N. 20 ,, , . , ,„ . ___, . ■ , lk>„JUL2flitr..JL N.2Q kr,.Brenner J. 20 kr.. bosnyák-heroegovinai államvasutakon bsssnélat- pefj,8a, (Tyfrgy 20 kr., Ueck 10 l r., lOí. 10 kr. ban lévő lokomotivokkal, személyszállító-, káló- 21 frt. 40 kr. Belépti dijakból belolyt és teherszállító kocsikkal, amelyek mind celsze- U, írt 25 kr i ég ; „ összes l>etM 73 Irt 6B rüek, kényelmesek éa elegánsak. _ kr a kiadás 31 Irt 42 krA a tlszi* jövedelem Két oldali, egymással sicmkflzt állnnak az er-14JÍ ,r( 28 ^ A ítive| telUiazeto\'kimk hálás kö-dészett ptviilon (vadászai és hnláazat; klállftéi-1 mnD(| a\'normááf\'Vnlc tüzo\'tó tes\'Ulei^ tal) és a kávéház, ahol kilünö torok kávét kap-| _ VFefaaberger éa Vitriol. Ezen cég e hatunk, és éppen olyan kitttníI eimbalonjátékot „apokban |el, bejegyezve reudöraégüuk főköay-hallhatunk a leke\'e lé szürcsölése közben. yéb de ncm mjnl k5,j,ereSeti cég, hanem mint Az öt csarnok figyelttes megszemlélése^fogal-; kOTún kaiün álló iparvállalat, de a szakma ajo-mat nyu|t ttetnesak arról, hogy 18 esztendő alatt volti , j. künyöradományok -gyűjtése, hova emelkedett Bosnyákország és a Herceg-1 WeÍHlb„gtr |jid0r jj^ némaságra adta maját, ovinu hanem korü be ül arról is, hogy honnan Kt7Wo/ e|egfndö ,0!t az t pilepszia. Alig kellett kezdeni a nehéz munkát, amelyet olyan ih B rendór»ég elesipte Okét, mindketten cso nsgy siker koronáz finnek feltüntetése dát ufódon megszabadullak bajuktól. A aiketnéma i lehe öleg mtnderüli kiálbiottak az ókkupáoié, W,jgIb megS.ir.,jaitl- Vitriol odig megszűnt Í l L-Í. ^ tf"PÖ,ka]uBV i x eskórot lenni. Weitzbergerre rendörtégiink éber A kiállttá" rendezésének éltető lelke és veze ő ,^ nemc,ak n aikelnémasftg-szinhfóáél blzo--ze leme ugy mint mindennek, ami a n.egszál- \' rá hanem még Tzt is, hogy ö 1896. lott ta^B>^yokban OfféDiVm!ua Ká\'larBéniU^ a kaBMÍ V-ih huszárezred volt; bu/gótni nyújtott segítséget nekt bájoa ési &1|a, minl k.ttfnni „ükevény körözktik. Errlíl gemáhs neje Káltay ^éntnépHethien Vt magwl- Weiszberger mitsem akart hallani, mivai nő agy a ktj.1,,14. előkészitéiében, mint a csar- j^ban-a Kpnd0rl Krtktöuyben már a múlt év . . \'. f , ,, , „ ,, , azonnan a nenuon noaiuuyoeu mar » mait ev nnkok berenoeté éhen lógna onér^ttal, méltö -fa^ábafr-megieleni- SzemétyJeirat ttliyroi tfe meselétedéssel tekinlh.lnek mindketten aa Ezred- juSeinbé&m, reitdöriégank az llienl hon- védezred parancsnoks^a. utján Weiszbergérj megelégedéssel tekjnthi tnek mindketten az fizred éves Országos Kiállitáa bosnyák herce\'govinni osztályára, amelyről az okknpéció egyik elkeseredett ellensége mondotta : Ez a legfényesebb p!ai-doyer az egész világ előtt Bosnyákország és llerce-govinsi osztrák-magyar kormányzása mellett. Budapest, jut. 5. « Siokolay Kornél. beasaszentáltaita ismét a honvéd huszárokhoz.; Vitriol Samut pedig miután kiszabott büntetését leülte, kötött menetlevéllel hasit küldte illetőségi helyére: Tiasa-FUredre. — Uanlák kongreasaUsa. A guzdasági egy oh Uletek még az 1894, év május heváfan Tagul jelenkezhetni augusztus 20 ig a ,Gazda-sági egyesületeí kiállitásrirodájéliftl (Hudapset, IX., OTlöi-uf, köztelek,) Az iroda n részletes ter, vezetetet a hozzáfordulóknak készségnél megküldi. ~ Staéaeketek. First Bernát 9 tagl ói éllé énekiérsufata ide érkezett éa vasárnap éa hétfőn a Polgári-Egylet helyiségében fog hnng versenyezni. — Üjermek hangvérseaj\'. A. sörgyári parkban ma vasárnap a keresztúri iskoláé gyermekekből álló zenekar karmes erük v< intése alatt nagy gyerinek:hangversenyt tart. Kezdete d. a. 4 urakor. Belépti dij nincs. serléatéss Nsgyknntwán ismét járványosán fellépvén, a városi laitáts "a kiWeikasö hírdfitinényLboCsttotta ki: llMthnfny. N«gyka£_ nizsa várna rendeseit tanácsa—ezennel közhírré letlzi, hogy a batóeág területéip észlelt sedésvéaz miait a nagytbélióeágu löldmiveléaügyi m. kir. miniizieríumnak 86600 96 u. a kelt rende ete alapién a zár elrendeltetett, ennél lógva a sertések a város tet Öleiéről oL nem linjtbatéf és a sertés, vásárok ii beszüntetve vannak, erről avá-roa közönsége azzal érteaitteiik, hogy n eertéa-vé-z gyanúiéban levO állatok megbetrgedé«ét vagy elhullását a v. rendbrkapitányi hivatalnál szigorú büntetéa terhe alatt azonnal jelentsél; be. A várost tanács. Nagykanizsán 1H97 juliaa H. Lengyel I.ajoa h. polgármester. A pfaxttfyifaxfatisáftól. lllrdetaséssy a 111, bizLkcmeti adóra vonatl ozó kfiián iita javallatokat tartalmazó lajstromok közzététele és az adókivetéa körüli eljárás tárgyában. Aa adétoweUi.-bizottság e!é tarjesatendo ailíiki-azámiiáai javallatokat kitüntető lajstrom 8 napra a község (város) házánál kitétetvén, azokat mindönki\' megtekinthet}, é as őt vagy másokat illető Tdojaviislíítokfii nézve ézireVétairtt\' megteheti | .eze\'u éizrevételek a fenti határidő alatt Írásban a kir. pénzüiiyigazgatóságnál, utóblraz adókivető bisottiaa-ülései nyilvánosak lévén, ott minden adózó m«gjelenhetik (1. 1883 ;XLIV.\'l. czTZfrfT\' Az adókiveíő b^ottsfig a kiitta rint megvizsgálja az adózók bevall pénzügyigazgatóság által készített adókisaámitáai lavaslatoknt s tekintettel aa illető adózó vagy mások, vagy pedig a kincstári képviselő által* lett ésarevélelekre a egyéb rendelkezésére álló adatokra, megállapítja minden egyet adóköteles- itüzölt sorrend aze-evallását éa a kir. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. szám. (4. lap.) 1816, julíuf M lf^a fcek adóösszegéi, aii még ai ülés folyama alalt as íl)«iö adólajilromla bejegyezteti és ebbeli végzését kihirdéTÍ. Aa adókivető bizottság végiét* kihirdettetvén, aa érdekeli adóköteles félnek jogában áü aa Qiéa folyama alatt élőszóval aa iránt nyilatkozni,. ki* vánjá-é asÜgyét aha igen, mely indoknál íogva a felaaólamlási bisoitsághos fellebbezni. fiaaon nyilatkossirs van jogosítva a jelenlevő adókötelesek bármelyike és pedig aemcsaE a sa* jái, hanem más adójára néive ia, ha a bizottság által hozott végzés eredményében aránytalanná-got vél bebizonyíttatni, akár a saját magára, akár másra kivetett Mdótételre nézve. A felebbeiéa indokainak írásban kifejtésére a tárgyalásnál jelenlevő felebbezőnek a kihirdetés tői számítandó 8 napi határidő adatik* Az az adósé, aki u adókivető bizoyság tijé-aében akksr, midőn adóügye tárgyaitatott, jelen nem volt, a bizottság végzése elleni teltebbeséséi az illető ölés !o y ama alatt megrovott adósók névjegyzékének a bizottság tárgyalásainak helyiségül fHötiiW kapojto KmU Í^m ~lhmb6r7\'i s/ámiiva 16 nsp alatt a péniügyigazgatósagnál adhatja be. . ^ Oly esetben, midőn as adókivető biioiUág a kir pénzügyigazgatóság által javaalatba hozott adótelei felemelését határolta, erről as illető adózói, ha a határosat kihirdetésénél jelen nem lenne, írásbeli végsés*el kjMJa értesíti oly hozzáadással, hogyha e végzést le eb be* ni kívánja, az ss ebbeli felasóllslás írásban a végzés kézbesítésétől számi)audó Ő nap alatt as adóügyi elő adónál va£y helyettesénél yevény mellett be-nyujtható. Ellenben azok az adóaók, kik abban a község- ellátott fékete karetbaa. Maisa— ftwl wéei^e asia kéeasit «xímA/oBtf Kmtmití 111 oa. síim * 99 ca sséles. Arasyosott antik keretben. A if éámm N&rtcM eredetije atia késsöft saíanyomat m>wthili> hsa: L ss. diaakeretbea, 90 cm. eséfco és 70 ea. m«h II. as. aatik araaykeretbes, 88 ca. saélss, 74 sa. a«|u A ys-iMf ékraééaa. Uflsr F. ereésqje atia késafllt esissyoaat aqsarellBodorbae : I. ss. déa&erellea, 90 ca.saélee és 79 cm magas It ss aatik tia^niftii, 86 cm. sséiss ét 74 ca. asgas. ó falaága I. F—eme Jésaet Díszes ereny keretben Egyeéftli raktár és képví * eelöeég Nagy-Kamzss éa vidékére Fisokéi Fftttp k«aye-kereakedéoébea, hol a képak aegfskiatkstök és esetleg résa-I itttfijutésr* is megrendelhetők. Vidékre osoaignlásért sajá* költségeinket aaáaitjak. I — Saispatt ssptlaf assl aaayi vsa, banr a vidéki sabsr ssiats savarba jöa, melyíkat jártasa telajSaakép-\' paa. A legtöbb aaaabaa pártpolitikát ta éa i válssstás a j lapok kösött éppss nem Jiskea. ka egy fftggetlen • nuadea isébsa demokrata sspilapot akartak Járatai. A . Magyar f Hírlap" sas kevés lap kéatl való, mely eenunUUe pártérdeknek nem áll szolgálatában. A keraáayayal sstaksa éppoly fOggsttsa, mint aa atlaaséki pártokkal sseabea és siacs aás a>fgyőaődéw. aiat a saját ainjflsflilisi eiacs aás érdeke, aiat aaonaág érdeke. Föaserkesstöje HervMS kösött ollaa eiftndarabötfáragny I, akit jasNépsaiakás ÖT1!* pártoakiviii omággyftlési képviaslö res/é Sándor felelős sserkesetövei egyeteabea aea tartomk eeaaiiMe politikai vagy társadalmi clikkhes és sa a „Magyar Mlr-lap^nak könnyűvé tasai a bátor eaóki mondást is ayttt Kala Pál Ur: Káapötst 011 formán ssójj kl: ögyetlsa állásfoglalást sseabea aiadaaaal,aai Magyarország aagyai* •ágának, fftggetleao*géaek ée Nbsraliaaasáaak kárára válik. báaataa t Hogy is pftaög jas adta 9..... Kala Pál Urné \\ rtkípf fesd ollaa Hwnf ffsiyhön-kfldjék jas kssal tftvlbe, mér aase tad Bögáaylaa iábsssárás. Kala PAl Vf! (Kajátft) Is a|t ./M lAb-aos ailf, síig állok, líégis*...». bét...... Ne tsáff^j u asssosy; mér aaot UWk: kijóssaodok ; Jor m-Ot-matéridk (Tlaynyopsk.) Jax Tiigányok: (Caiatsofaak.) Kata PÜl ür: (Méll<émlömvel.) Kölyakadt jas Gftceej /eaeke, 86a spáa, s6a kayáa, sfta ssaret&a, Sőakim jas vslágoa, ICsfaa möf jas JboiotidosMt jároa !" Kala Pál Ürní: (Bejva.) Eabdrők segítsetek t Hah Pál Ur: (Görbe saflfeőkvel) rAsssoa te csak kall-gsse !*... Hoad kl jss rés/okoeomat, tégy tlejbém Ogy ssAa rátioa ajtót: máma fQraetef kedéllöaeeet- IJJedtibeo erkflltaöe, farastsia opöröttnek nia. kivettetett nem Isknak és\' aa ttiésben jelen nem Voltak, a hoxott végaéaröl Írásban értesíttetnek, s fellebbezéseiket s végsés vételétől számított 15 nap alatt taynjihltjak be a"~ póniügyigazgaló- A telebbeáés a kivetett adónak behajtását aem gátoljv* mennyiben azonban a felebbezés tár-gyat képwő adó iHWiege, a mnlt évre kivetettnél nagyobb, a f iehbeséá a két Ssaing kftsStti kii-lönbozbtre nézve birtokon belől .történhetik. As adókötalas fél \'a felsiólamláli bizottságnak balároaalái akkor felebbesheii-s a) ha a ielszólauilási bizottság ss sdókivető-bizottság álta^ megállapított adót fölemelte, vagy as|ad6t a mnlt évinél nagyobb összegben állapította meg, avagy ha az adó aa adókötelea téíra a kivetés éveljen első ízben rovatott ki;____ U) midőn azon kérdés döntendő el, hogy vs-lamely jövedelem vagy kereset as adónak tárgyát képest e, vagy a nyilvános azámadásra kötelezett v^lialaiok ée egyletek adójának alapjául szolgáló vallOMásofcban elOlordulé valamely Ijedtei vagy kiadáa a uyersjövedelemböl levouható e vagy sem; e) midőn a lelssóiamfásí bizottság alaknlásá-sában vagy e\'járásában a tor vény szabály sí meg» sérteilek. ----— A lelebbesés a felssólamlási bizottság határozatának kéabesitésétol számilandó 15 nsp alatt a kir. pénzügy igazgatóságnak adandó be a felette harfnaűlokon a pénzügyi közig, biróaág ítél A teíebbezé^nek halssztó hatálya ninea (1883: XLltí-t-c. 34 ik Kell Zala-Egerszeg, 1896. jnlius 7 én. AL kir. péMÜgyigazqatfoág. Kala Pál, aögbealoa érftttsd • Clssaladok as va-lifbnl, ka Jaa dőrökamat kör® aöa foyslassod... Keh Pál Umé: Kedikiéjék Kesét Aa/a Pál Ur: (Légy aelefüa) Kleelriaott róssáa beaaea jas sxiadarsbi igyeköset Kain Pdl ürwf: (Sapajogva) líersvéa asfUdali Eabör ségOs eabteSk, fonják tpöf, kótAasék aöf! Nyilváa elvesstdtts a ssssit, aér sépesisattvet akar irsya a bsdspssti aépsaiakásaak 1 Jat lölkös matériák: (Kala Pál irat tefoglalésaák és aóg-kötőftkösik.). Jaa flssfla a kSvstkssflkvsl gördüli le.____ KififTiiirrr Öabötsérték&ast tskéatSve kijelentőm, ko feleségéa: Kala Pál UrnŐ, .iziiletött Dombora Viesa eössasága ktt/elslte aa sakkóaMUg előtt, minMnt Midirőlt a zettőmet elrnz- tőttém. T~ ^ -- Mljatáa ami aem rdl, aat el löm vessejtkstöa, kissótloa: ko feleeégóa Kala Pál Urafl, sslletdtt Poaboni Vlesa i asssága a.seeaöa létele eráayába lévedéebe eaetköaött Ferdefa, 1896. jtllu f. . \' lalaPálürX További lsg fcs pár sor batSveiésösűg suradfáayeataa jelón- Kala Pál ür X baktftr. IRODALOM. -- Maakácay Mlkálf. Árpád fcaafaglaláaa Kerettel egyfttt 199 ca. kosssá[és 89 ca. msgas. ashisrsiiy keretbea, ssfltltt-ievéj dlMKitéwfl. Diófa keretben bruni-beta- M. 1. aa. araaykervtbea. H, s|, araajkeretbea. 111. ss. reketa tagy-barna féayeaett keretbea [lekolák naémára). Náader-fafcérvár félaeraléaa Henyady Jáaoe ée Kapiestráu álul 1466-baa. Feetetu AellMe J. Kerettel 1 a. hoeesá és 78 ea. aa|ae. Arasyosott antik keretbea. Srlayl Mlkléa kirokaaárs BatgsteárbAl. Kerttel 1 m. lioaasn éa 73 cm. magas Arasyosott "antik keretbea. taaatj Arpéd, nÁrpád éa a reiérek" ée ^Aléeist Haderaak". A .Magyarok bejdvstsle* c körképnek réaaletei. KeretteT együtt 1W ca. aagaa. Misdegyik kép: 8aiaarany*keretbea, BSfilMevél disaitéssel. Diófa keVetbea, broaa-bstétten I. ss. sranykeretbenx II. u. araaykeretbea. III. ea. araaykeretbea. CeaMpUe lauaaaalaia. Marilla featméaye a tán. késsOlt réaaetsast Kerettol egyfttt 190 ca. aagae ée 93 ea. saéla. Arany loliefffcleUátott fekete keretlMD. Madeesa •Isllaa. Kafael festaéay* után kéeailt résmetaaet. Keret tel egyfttt ISO ca. aagae ée 98 ca. ssélee. Arasyrelieffe- JA „Magyar Hírlap* ennek is kftsaftaboti politikai salját és nagy népsssrftségét, olvasottságát Zaaraalkatikailag a „Magyar Hírlap" aagaaaa felette éil a l»gtftbb aapilap-nak. Tárcái ssellsassak és eaérakoataték, „Tásaaieég* rovata a komornak van ssoatelve, .Klállitáii aeeék\' aiaea aapaakiat kferit érdekes és aalattalé dolgokat. ÜJ dosságsi\'bővek és frissek, kir»aolgáíata egyáltalán a legtökéletesebb. Nagy mlyt foktat á kéagaadeságra és kSlftaftssa a vidék érdekeire. B mellett esáaos értékes kedvaaaénybea résaeelti olőHxető kftadaeégát. Regényeit kAayvalakkaa adja kSars, a .Kis TOág" e. ttpss gyermeklapot ingyeá kftWi, csak ssállitáfei költség fejébea saáait negyedéveakiat 60 krt. A ailleanlnai albnaot (100 oldalas aagv kötet) agyaa-csak diitalaaaj klidi a negyedéves elöáaeéökaeá . aa .Ivsaak" c. maáatrált dlvallkpot fétárön lll|JlÜI«áial 96 MM kapják még ások, a kik rtSektálaak ti és aMIMsaaiasai lájéksilalét, asly atbsiganitja a vidéki sátort Baáa-pestea. 90 kr. beküldése mellett kaphatja aa, S ki etöAsat a „Magyar Uirlap\'-rs, asly kftMaboa ie kliailfim és övSa ael ad válását minden felmerülő eset boa a .flaorkeaatöi tiaenetek" rovatban Mlsde ksdvszmésyek mellett a legot esóbb a „Magyar Uiriap" (negyedévre 8 Art 80, egy hónapra 1 Irt 90.) MMeaek asgaagyeráaaák, miért ajáaljak olva-sólakisk, hogy a „Magyar Hiriap\' ra Imsanik 16. In elöflnoiésl öesMgak UgölsaeVftbbéi pHáSUÜVftByiS kBMSs- \' tök Bndapsstre, a flosvéd-itca 4. aa. ajságbáakaa iMrkMstfii Üieait — Geiiel psaaues. Aá Agy aa arra hivatott paracanokaág elé terjgssteteit és viaagá-lat tárgyát képeai. NYILTTÉR Haaaakarg oalyaaa eeakie akkor valéil, — ka köavotlaa gyármabél rendelik — fekele, fiakér és aaia«a lö krUl 14 Irt M krtg aétereftkéat aiaía, csikós, kocák ásott, mintásott, iliasaslal ttb. (aistogy 940 kftlöaböwft aiaöo^g ée 9000 BÍntáaatban) stb. a megrendelt ára posta bér ée ráasMataaa a béékor ssállitva és aiatákat póstafbrdaltával ksld : Maa ackerg O. (ca. kir. ndvari saállité) seilj aasgj Ara Iftrtekbes, Svájcába ciaa^tt levelekre 10 krae, éa leveleaölspokra 5 km bélyeg ngasataadé. — Magyar nyelven irt BMgrepdeléeek poatoeaa elistésUtnek. I . Felelős szerkesztő Dr. LAKK KIIL Lap tulajdonos éa kiadó: IMCHEL V (LÓP, Göcseji leveledzés. XV. T ca. Fsrdsfa, 1896. jnlisa Síindarabi kiiKÓUáa Irta: KALA PÁL UB y Színtér: Ferdefán jsa salyját udvaron. _ --—— 1. Kala Pál Ur kikandikált baktör. \'J. Kala Pál Umé asftlstöU Doabora Vitaa eösassága, jaa 3, Tzlgdnyok hármakan, a sAgygyik vak jas fél ssöalre. i. Érfftdü három, a sögyikös asdssg jss kar. 5. Lölkö* matéfijáb, gatya és fodros aaoknysbéU állapotba. 8. Úaafs, akis utím bosgst levelet jas isél, aér sists rajta. -v- Kala Pál Ur : (Végöevégig tisstöli a ssdvsrt) Hasd rá Tsigány, kad bomojjék aög a béisvssyltott bébofl Hirdetések: Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Llnlmenl Capsiol comp. Isoa hirnevea báziskor"ellentállt ss idö megpróbálásának. mert már több sünt 25 év óta aeg-biaható, <l|4a>eaailWapHé Ii68rwltéiklal aliataaitami kWvéayaéi. osáiaát, ts|iza«|stasail is ae|küléseknél es ss orvosok által bodörssöléeokro ia mindig gyakrsoban reoaeltadk. A valódi Horgony-Psin-ExpaUsr gyakorta Horgony-Liniment elnovosés alatt aem titkos ssar, hanem leazi aégmiri Mmsmr, aemak egy háztartásban som kellene hiáavoaai 40 kf. 70 kr. és 1 M. ttvogenkénti árban majdnem minden gyógyszertárban készletben vsa; főraktár: Tlrik iázsef gyógyssarésznél Bséapastsa. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mart t&bb kisobbártékft utánzat van forgalomban. VI ssa akar asfkáraoMai, u minden egyes üveget JltrpijT I védjegy nélkül nfat asa vslédlt utasítsa vissza. |_ Rlchter P. Alt és társa, ásása, éa Ih. udvari ssáliiták, Rudolstadt (TWilap^ jlegy-Kanizat, vasárnap Zala. öö. szám. (5 lap.) 1896. juliu* hó 12-ée A világhírű STEYRI fegyvergyár NWIFT KERÉKPÁRAINAK klaárélagoN főraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére. Unger Dllmann Eleknél Nagy-Kan ix»án. Eieu kerékpárok, ngy lartiniágrH, »«rke-uitre mint ktayO járánfa aa eiafl kelyen állanak aa Baaxea Kuropal gyártmányok küiStl. Képea árjeityiékrk Ingyen éa bérasrntve. JfflO arany- ti 11I1IKM ét <l»;«kl»»tllri UtSetltW ^Hirdetések! (elvétetnek Fischel Fülöp könyvkereskedésében- Nagy-Kanizsán. & RUSTON, PROCTOR & Co. Ltd. Ilinlii (aagol) c épgyár vetárkéf vtseláe át aál, ívstrimi kaphatók > legkUtaGVb ataUrhattan iwlmll aapl laiaaaiiaNyak áa a*a**+pl*li 10 H—I ia caaUa Itt kiphaték a »H4fklr« nahadalaaautt Exeentar fflaesápWfápsk klay5ktea(elyek aélkll, kattta tlaatltí narkaaattüi, ÜHtkatAantiljoiá keafenel. Ex Ida Mariát axak t világ legjobb |lml»W. Kbráutrx aaaabaa ae*ntthetaek ktaytktaifaiyea géaaaépHlM la. ooxrooMD lAinrii. Ugyanitt méalkatlk mag a TtUfklrt nagía|iri |árcitgll|lgik A j>*« a«*e. Hajy tilaaxllk HalmakaialoM, járgányok riMlf4fk, Inyád, uUtmai /ép<lt, nsindgylljtllk, ettigiptk, tUattté* raafcUr, IrdkréieieeraaeUk, eearaleeáfA, trmli W fVauxtHik. knnkolfíUntit, Tatamiit ddn jujrfwdg I jtjxk » atUMUm le málőmbcrfítdtxÁtt&biii. Aijáfyxikkal la mlndaiiMmU wakberM Wtllágoalllaaaí la taalaiil kim inal lyeaelaeee ■algllxuk. IC* Levelek calaaeaéák: RUSTON, PKOCTOK é Ct.ltd m*rktjria.iga4ea Badapaat, V., LIpAt-kirit II. nia I 390 araay- te iHtUreo «a AaieklarelM kitletetve I 1 Kapható i Jfag yKaNlaaán! Féásélbólér .lózief Arrauth Náthán DeuUch és Ehrenfeld IQ. Flsclier Ferenc* Fleischacker József Marton éa Huber Neu ée Klein ily Roeenberg Milua Schwarz és Tauber Hírem éa> Klein Mlfy.KéeH t Dedinszky J. gyógy iz. Kohn F. Kapható: Paraa | Fchleiffer M. ti. Per lak l Kramarila Viktor Soaterita Pál MAinegl Math Bodia Darnay Kálmán Markai Salamon fia „ZAHERL IN" bámulatos hatású! Fölülmulhatatlan biztosság és gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony férget és azért a vevők milliói által dicsértetik és kerestetik. Ismertető jelei a következők ; 1. a lepecsételt üveg, 2. a „ZACHERL" név- Nagy-Kaniasa, vasárnap. Nyomatott Fwchel Fülöp laptuUjdonosiiál ^agy-Hamisán. 1896. m Minden verseny kizárva! R Pk líTa.^sr\'ba.iii _ Jam L Jfl butorgyárí képfiselóség. ftfl. —-—\'dús ra-irtá-rra-l. --1 Újonnan berendezett asztalos műhelyemben mindennemű bntort gyártok és kOlffn megrendelés szerint Is készítek. Hálószoba berendezés 92 trftól kezdve. Teljes ^ebédlő berendezés 135 frttól kezdve. Eredeti angol ^ raktára ke3 évi kizárólagos \' |étálláS Diszfaragványok asztalosok részére szintén készíttetnek. Kedvező fizetési feltételek, ■ii . ........ r» ÉFriedmann Károlynál Nagy-Kanizsán - 4- m - Német-utcza, Zerkovitz-fóle házban. I__ 67__"""__1_ 57. szara. -Vaítf-Knnizsn. 1896. joiios 16-án. X-XIIL évíolvaro SserfeoasMeégi > |V, n i l Ottop-M* «a M, !.!*««« * l«p safileaf ré**ér* nMMikaaé ■>»\'•« kiuUmitl. ^ÁLA Politikai és vegye? tartalmú lap. Xlagóhlaatal: VároaMs-4pit»t; F«k*íí tut0 előfizetési Arak ! Egén lm IS kom* il (n — hr.) Min* 6 kora** lt Irt — tel Vegrwiim I koron* (1 írt 10 kr.) HirdaU\'aaic jatsa/oasa siaiiutuk H ...t.il" ImM «**k !*■•« ****»• Ml fogadlataak *l \' „ , i . . . ____*A Nagy-Kpnizsai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, as Ipar- és kereake- ... .. _ delim bank, s Nagy-kanizsai segélyegylet-eaflvetkezet éa a letenrei takarékpénztár _ » «*• a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe r. t." hivatalos MtUnyn. Utánuk ««■ kllétlnak timu. Sfftt ifim ára: 10 krajcár. Megjelenik NagyKauissán In-tenkiiit kétaier: » vasárnap, éa cenitörtilcöa.. ■ ^ ; RlllaaUaak, valamint a MiéiHaikit naatfcaaék. Fiackat Tl\'*f jry. k.f*k*éi*étw inUnadSIc. Felfordult világ. , Nagy-Kaniana, 1896. jnl. 14-én. (—n.) A politika az exigentiák tudománya, Erről az igazságról mmift-^tiibeií meggyőzhetnek azok a viszonyok, melyek kőzött politikai életdnk mozog, de megtaníthatott erről leginkább, ha eddig nem tudtuk volna, a néppárti zöldségvásár, mely széles-e ha zában majd itt majd ott üti fel tanyáját, hirdetvén a maga tanait, amelyekben minden vanTcsakJgazság_-nincsen^Nagykepilfc kődés, mely veszedelemről kiabál ott, ahol nincs ; * hogy ez igy yaiysiegjöbban bizó-nyitja, hopy abban a táborban sincsenek rgy nézeten, s hogy az egyetértés éppen nincs meg közöttQk. Csak egyben értenek ^gyet, csál: égy ben találkoznak: a liberallz- ~müs szidásában és gyalázásában. __■£ -Él volna a kisebb baj. A szabadnivflság többet is kiáltott már, mint egy reactionárius csapat gyalázását. A veszedelem másutt van. A veszedelem ott van, hogy a haza és nemzet legftk telenebb ellenségei zászlóik alá sorakoznak, mert ezek a haza romlását, a magyarság enyészetét akarják. E felfordult világ az, mikor oly pán, melynek csalí á haza legkStiöIcaBb élteuségél örülnek, otyarp nak adja ki magát, mint a mely a nép javát álcana, a nemzet boldogulását óhajtja. Van a lepel alatt valami, melylyel tulaj- donképeni szándékukat takarják, vagy ha nek szunnyadás tlatn érült függetlenségi elvei, s végre is nem tudja, hogy mit csináljon. nincs, akkor a fanatismus, melylyel az állt- Lelke mélyében bizonyára olyanforma gon-tólag megtámadott vallást és hitet akarják dolata támad, hogy vallásának állítólag ve-megvédelmezni, vakká teszi őket, s a szen- szélyeztetett elvei amoda vonják, független- kedélyes harczi riadó hevében nem látják, nem érzik a veszedelmet, melyet a magyarság fejére zúdítanak; nem tudják mérlegelni ama súlyos következményeket, melyek veszedelmes agitációjukat nyomon fogják követni. párti urak a néppel fiznék, kegyetlen játék, inert oly felelősséget hárítanak magukra, ségT elvei pedig\' emide vonzanák, da mindamellett politikai hitvallása tekintetében alaposan megtévedt Honmentő .munkát végeznek az urak •— saját állításaik szerint — de a hazát veszélyeztetik a tények tanulsága szerint. Vájjon Kegyétlen játék az, amelyet ezek a nép- nyílnak e meg a vezetők szemei azok lát- tára, mik Gyetván Zsilinszkyvel történtek" t ha lapjaik a vasvári kudarcot diadalnak amelynek elviselése erejöket fölülmúlja; de szerelik feltüntetni, s mindenütt, ahol a nép nem kevésbbé kegyetlen játék azt melyet a józan felfogása mgtévesztése ellen nyilatkozik, többi ellenzéki pártok őznek, jnert az egyik egy pár ordítozó zsidó kölyket látnak s a töredékei kivéve, sem egyenesen,sem őszin- botrányokat ezeknek, tulajdonítják — ez tén nem nyilatkoznak, csak féltett mandátu- felfogás és ízlés dolga; de — mikor tudva-maikat" kiváfljált-megmenteni. Aa ilyen po- levő valótlanság, kár- vele dicsekedni, tn^gf -lika az, mely a népet megtévesztheti, mely jámbor olvasóik kőzött ia kevesen lesznek, nem engedi meg, hogy igazán megyőződése akik azt elhiszik. Ugy el tudják ferdíteni c szerint, feltéve, ha ilyen van, válaszszameg tényeket, miítha az egyenes kívánsága, kő-a pártállását A politika rejtelmeit a nép vetélésé volna az ő agyafúrt politikájoknak, nem ismerheti, s ha ma igy beszélnek neki, a melynek semmi alapja sincsen, holnap amúgy; hk ma ilyen ígéretet tesz* A pnlitikai hatóságiik nagyon jól teszik, nek neki, holnap amolyant, nem csoda, ha a hogy nem engedik ll^ngbn bontani <sat at néppárti gyűlésen a 67-es alapon áll, ha országot, amely mindeniunek elegendő sza-még oly dühös ellenzéki volt előbb, a 48-as badságot nyújt, de nem nyújthat ott, ahol aí Ugron-párti gyűlésen pedig ismét felébred-\' túllépi a határt és korlátokat, s osztályok éa A „ZALA" tárcája. A Balaton mellől- — A .ZALA" irwltti tárnája. — Keaathely. . Zalavármegye a csiooa városának, mely miat ntrdőhaly évről-évre kedveltebb leas, érdek* múltja é* biataió jövője van. Ködbevesző történetét rögök kSaftl áaték ki a "giségtudóeok. Háromezer jeltelen sírból kiaae-«U porladó emlékekről olvasták le ast as alvi-tázbatlan igazságot, hogy már a rómaiak ra-(oagtak Keaatbelyórt, ezért a szép. feuaikért, ®«iy»ek karajos lejtőjét a Balaton hullámai moa-*« * lankáé azőlöhegyeit é* esikiás bérceit, rft-caerjéktól szaggalott, aUrfi bükkösök kosso-rataák. A fenéki s&ocok ait bizonyítják, hogy Traján apró várakat épített a kellemes táborozó asgírősitésére, S bogy FeM-Pannonia e ponyöru fekvésű Őrhelyé t már akkor ia, aint •"rdót élvezték, arról szintén leletek tanúskodnak. A népvándorlás viharairól a dobogói airmezOk regélnek ; arról pedig, hogy Keaathelyt, nyom- 1 * honfoglalás utáp, őseink ie figyelmükre ■xéltaiiak, mert csakhamar közeéggó szervezték, ®aJo ai Arpádházi királyok kiváltaágokban ré-***siteUék,.__ érdekeien beszélnek azok az ok=. ■áayof, melyeket a .Festetics grófok családi "OayviárábaB ereklyékttl Orisnek. j Kegyelt varos volt ezek szerint mindig: Keszthely.. Pöreiben jóssándékkal Ítélkeztek; a királyoktól a varos polgársága elójogokat nyert) *ot kéaóbb, a XIV. ée XV. esásadban, aa országgyűlések oly nagy figyelmet tannaitottak iránta, hogy badi kösmuakaval végvárra eróeitették. Kivájó nagy sserep jutott a város torténeiében, Mária Terásia uralkodásaulán, a Feetetics grólok nak: különösen a nagy Featetioa Györgynek, ki elődeik szerzeményeit óriéai vagyonná gyarapította a nemes álaozstkészféggel szolgálta ha-Izáját. ▲ nemzeti ujjáébredéa korában sokssor vendégül láltá kastélyában |fóí/Festetics György, koronái lók mellett, a tudomány és irodalom fejedelmeit\'* ia. A nemzeti haladésért lelkeaülO maecenáe igazi magyar vendégszeretettel gyttj-, lötle maga köré a magyar litpratura bátor har-ootait, hogy- nyelvünk kimunkálását éa hóditáaát előmozditsa A Kaiíarysk, Rarainnyink, Eis-faludyak, Dukai Takács Juditbok dalaival fela-▼atott kensthelyi Helicon nemes emlékaatU alapítója örökre tisztelné tetla eat a helyei. Késő ivadékok is kell, hogy kegyelettel gondoljanak erre a túladunai kie városra, honnsn egykoron a nemzeti ébredés báloritó lénye sugárzott ki as orsságbs. A keszthelyiek nemei köteleseégei teljesítenének, ha az emlékek romjaiból ösiseszednének I minden kis törmeléket, mely\' városuk nagy férfiéra vonstkoiík. Abban a"\'balatoni mnzeúmban, f melyei, alepifaai készülnek, diisee helyet kell j kiielölniök azon relíquiák asémare, melyek agyé-aiségét, működését, alkotását jellemzik. Keszthely különben ugy ia, mint fürdőhely, Örökre lekötelezettje a Featatica-oealádnak. Mart es adott a varosnak ast, a mi nélkül fürdött képeelni sem lehet: vizei. A Balaton ezradakaa keresztül ott hullámzott a város alatt s a Tárosnak még sem volt Balatonja. Az a halár mentén, as utoleó cseppig a Festetics grófoké vqlt. Azoké volt a \'vizén kívül a part, a parton a nádasok, a nádasokon tnl a buja legelők, a legelők után a kövér földek. Jóformán mmdea göröngy. Mikor körülbelül huss-huasonSt esztendővel ezelőtt eszükbe jutott a keszthelyieknek, hogy milyen bőlostlolog lenne a Balaton partjára Ifirdő-háaat épiteoi, elmentek* Keszthely uraaágáhoa, a grófboa; aat szépen megkérték, bogy sjsadékos-ion nekik erre .alkalmas helyet a mikor a gróf kijelölte a mostani lürdő-talep helyéi, akkor\' a keszthelyiek megalakították "a lürdö-részvény-láraaslgot. \' . De hát eziel a részvénytárssaággal ia as történt, a mi sok magyarorsaági réasvénytáraaaág-gal megeeett már: nem fizetett osztalékot. A részvényesek jo ideig reménykedtek, mikor ason-ban azt. látták, hogy hiába várakoznak, az értéktelen részvényeket, a fürdő beruházásával együtt, oda ajándékoaték a városnak, Am boldognljon^rela es ugy, a hogy lud. A beruházásokról s város noiáriuaa igén ha-msr jlkéssttette a leltári. Kapott a szerint a vár ros azon a párton, melyet gróf Festetics Tasziló -Nityy-Koniwa, Zab. 5.7. szám. (2 lap.) 1896. julius hó 16 ár, felekezetek harcát szítaná fei, így csakugyan nem volna csoda, ha a falrafestett kulturharc, amit itt a hazában sénki sem akar, s amiről a néppárti agitáció nélkQl senkisem beszélne, kitörne, az ágitátoroknak nagyobb dicsőségére de bizonyosan nagy és beláthatatlan kárára, a nemzetnek, melynek az egyházpolitikai reformok semmitsem ártottak, de a melyeknek szükségességét mi sem bizonyítja jobban mint az a szövetség, melyet az elégedetlen, l magyarságot gyűlölő, a nemzeti eszme ellen törő nemzetiségek oly örömmel üdvözöltek. A mit legjobban bizonyít az a túláradó öröm, melytyei a bécsi reactionáritH lapok a magyarországi néppárti mozgalmat kisérik, mert nyilvánvaló dolog, hogy innen is meg tolnán is a magyar alkotmányos élet megdöntésére törnek akár közvetve, akár közvetlenül Alkotmányos érzésű magyar embernek az ilyen fegyverszövetséget minden áron vissza kellene utasítani s még kacérkodni sem szabadna vele. De hát már odaát is derengeni kezd. A szabadéi vüség barátai - felébrednek mély ! Egy-egy teremben 10 —20 egyén iiyer elhelyezést akként, hogy minden személy részére egy teljesen lel,szerelt, függnnynyel ellátóit vaságy, mosdó- é< írókészlet áll érdek a eordülő munkás fUtalsag ambíciójának liil^eltéHére, szorgalmuk én ügyes.-égiik ösztönzésére a millennium alkalmával külön kiállítást rendezni az iparos-ianoncok, segédek és munka-1 szék, polc, ruhafoga*, ook készítményéből. Hogy az ezredéves kiállítás rendelkezésre ; hazánk kulturális viszonyainak e tekintetben is t) a kiállítás terültén épüli csárdák éa ven-hü tükre legyen, e kiállítás érdekében ország-i déglök tulajdonosaival létráiéit megállapodás alap-Kiérte s a külföldön is élénk érdeklfides mutat- ján 2 tál ételből álló ebédet szolgáltat; kozoti, amennyiben a külföldön továbbképzés d) díjmenteset!,megtelelő számú éa nyelvi«rae> céljából tartózkodó fiatal iparosuknak a kiállita- rettet bifó kataazokal bocsát aa érkeső oeopar-son vaó részvétel meg voli enged re. \' tok rendelkezéséi e, kik hivatva lesznek a csopor- Több mini ezer kiállító jeentkezett számos tokát egész ott időzésük alatt • uüksé«es falvilá-érdekes lárgygyal, melyek egvött a~jövő iparos-j gositáaokkal és magyarázatokkal lámoguní éa nemzedék mai gyakorlatai képzettségéről lognat kísérni; * a nagyközönségnek képel adni. e)bo*a krajcárra sséreekelt belépti jegyeket adat £ kiállítást Dániel Ernő keresk.- miniszter ur j-ki a kiállításra, julius 15-én nyitotta meg a kiállítás területé») levö I f) jegyfüaetaket hosst forgalomba a kiállítás idölegé* kitlliaaok csarnokaban s a msguyita»ra igazgatósága wján, melyekben a menettérti jegy, szállás utalvány, a kiaitiiásba való bélépesre jo-gosi\'é jegyek, aa ebédiegy együtt foglaltatik a az összes i-zaktestüleieket meghívta. A kiállítás Igazgatósága pedig a kereak. él iparkamrákat, az országos ipaivgjeaüleiei és a hazai ipartestületeket azzal figyelmeztette e speciális hivatással bíró kiállításra, bogy ez volna a legjobb alkalom a vidékről az érettebb iparos-tanulókat, az iparos-segédeket és munkaaokat melyekén a díjfizetés egyszerre és agy ősségben történvén, a* utazás kényelme biztosíttatik. Ezen felsúrolt kedvezmények mellett lehetővé válik az, hogy a XIV. zónához tartozó vidéken {akó iparúm, ilieivn segéd 2 napi tartózkodásra ai ezredéves kiállítás tanulmányozáséra — as (as élelmezést, asillaei, belepii jagyat ja bele-engedélyezett kedveamények igénybevétele mel- j ertvr) 8 lorint költséggel; "" " * * \' XIlí. vonslsiskaazboz tartozó állomásról 7.80 lett — fölhozni, hogy a kiállítás tanúságai mei-lett a saját dtcs&agükei ía közvetlenül láthaa-sk. Ez a fiatal iparos generáció önérzetét is emelni fogja. As iparos-tanoncok éa segédek kiállítása julius-hó lö ifll augusztus hó lö-ig Tfcrt. Ebből ál alkatoasból közzé bocsátjuk a kiál- aninnyadozásukból; megszűnik a lidércnyo- litáa igazgatóságának a kisiparosuk, kiskeres-más, mely képtelenné tette, őket a" csdek-f?*?* * iparrz»gédmnnkasok tömeges Mréa- vésre nemcsak, de a hathatós ellenállásra is. össze fog dűlni a reaktio épülete s a friss dtüására vonatkozó tájékoztatóját, mely igy szói: TJ/U-oitatút. XII. XI. X. IX. Vili. VII. VI. V. IV. 111. II. I. 970 6.30 6.— 6.60 6.10 4.70 4.30 +T— 3.60 8.10 í.70 3.80 légáramlat ki togja nasztam odúikból a ti- j^^SédmunTá^k?^ " . . . -----titt3- akeiá -y---mit Invagj^ jpk fel akarták fő- Ós székváros magtekmt^e eétjábój ^ kolt,éttel tek"ü "e«." tartóztatni haladásában az időt, el fognak ők! \'omaa* I«l»uduláaai tskiuUtében. -, —___ ° I A L..^i.^1.l.mllnUÉ m Imi. mmla.l.p nr mint 1 InmlH. Iftlrtnflllllallral u Klállltál __.t Bi t.! , A kereskedelemügyi m. kir. miniszter nr, mint j A tömeges lelránduláeokat a kiállítás kerületi " tűnni a semmiségbe, a_hová valók, kísérve „ ezredéves kiállítás országos bizottságának el- és helyi biaottságai, a hasai kereskedelmi és a nép átkától, melynek ígértek sokát," dctflflW, BtBüzsmenn könnyítésekkel óhajtván leho-1 iparkamurnk, illéiv* ipartestületek, társít átok,. ^^ ,, . ____ . 1 ifivé lenni a szegényebb sorsú kisipsrorok, kis-1 iparoskörök szervezik. nem adtak semmit. \'kereskedők és ipari segédmunkásoknak aa ezred- A réseivevők előjegyzése, a részvételi dijak érea kiallitás és a tő és székváros megtekinté-\' bea/edé\'e, a jegyfüzetek kezelése éi kiosztása, n gél, elhatáriizia, hogy legalább 30 személyből falrándulás időpontian«k,J aa utazás programra-alakult csoportban felrándalók részére: íjénak megsllspiiása,várinesyenkini, vagy ezeken h) a in. kir. államvasutak éa ezeknek özemé- belül körzeten kint a nevetett tényezői dolgs. ben" S1T5 vasutak. vunaiain 26%-nyj mérséklést |__A lelránduás hatái aapia az ezredével i>r>aá- engedélyez a sóna-rendazerii személy-díjszabás) gos kiai<ttáa isazga\'óaágaval legalább 10 n\'sppat szerimi III. osztályú manatjegyaraXhá^ továbbá előbb közlendő, hogy a szállás és ellátás bisto- . httaskadik, h«gy a nsm íllami kezet* alaf all\'Hiitása éa a jegy füzetek kiadása iráot intéak«dáa {vaadrik vonsTsin, nemkülönben a gőzhajózási I tSnénhesaék. Csak itt szükséges\' a kitartás a szabad-dvű haladás bajnokainál. A mit nagy küzdelmek közt megszereztünk, azt meg is akarjuk tartani, és Isten segítségévei meg is fogjuk tartant. —--------- Ax iparoc-Mgédek és Unonook -niiiikskUW^- t társasagok által feantartoti szsmely járaiokoó Hazánk általános ipari baladárának betnaía-téaa Mellett, tpsrntvelesi szempon\'ból országos bsionér\'ékü kedveztttéoysk adasaanak ; b) a fő- és azékvéros által, a iskolaepületek-, ben bereudeaett saáliáaokban lakást oiztoaif. A kiránduló jyp\'irt az iuiétők áilal kijelölt rftm\'ffkktl rgiftifrann BUiik i llf- él szekta-roaba s ugyanazon vonattal hagyja el*Buda-pvatet. örök baaaonélvezetül ajándékozott a keszthelyi-«knek, nehany hold káposstaa földelj egy nád-födele* ozárdát, a csárda mellett agy papasarrü dióién náddal födött primitív alkotmányt, mély hol étterme, hol táncterme, hol cursalonja"vtítra fürdőnek. És megkapta még a %lai«iH(tvényére épiieti kis körszigelef, aszal a deszkából ösxie-1 lakolt lürdflházzal együtt, melybe még az igény-lelenség is szégyenkezve ment fürödni.. Es mégis, ez a szegényesnek látszó ajándék I jövedelmű tuzras lelt a városra nézve. Még pedig j ismét Festetics Tasziló segítségével. A gróf feleségül vévén a szép Hamilton her-j cegnőt, őseinek kastélyát fejedelmi palotává építette. A Bilatqurafnéző palota előtt azonban csak agy tadott parkot készíttetni, bogy egy kia varga-1 ránt megveti éa leromboltatott. így is volt még] agy nagy bökkenői Azt aa utat, mely a regi kastély eótl egyenes irányban futott el, meg kellett kanyarítani. S bogy ez megtörténhessék a varossal kellett alkudoznia. Nagy áiSozatról volt szó, a fő-utca megcsonkításáról. Hanem voltak praktikus emberek a városban, j kik azU mondták. tudjátok mit, adjak oda aa utoát á grófnak cserébe. Ne kérjünk érié többet, csak | egy kis parkot a Balaton parijára. Hisse.4 mibe kerül st askí ? I Hs buti-bárminő bold legelőt el ia szakit a birtokéból, marad még neki több mini Háicser hold. Aztán csemeték is kerülnek s Keszthelyt környékező rengetegekből; kerlésa legényé is van sanyi, bog/ nem egy ilyau kis paftö\', tísMH gitár rgy egész erdői rakathat -velük. Az alkut \'.megkötötték. A gróf csináltatott a Balaton partjára olyan parkot, me y a keszthelyiek azegenyes. fürdőjét néhány ev slatt igsai fürdővé tette. -Az óriás platánok, as ezüst levelű nyáriak, csüngő lomba lüftK evről-évre ujab > vendége Patriarchalia, kedé\'yea Üt aa élet s nem is tat-. Ságodén drága, de uram ieten, mi lenne ebből a helyből, minő psradiosom minő világfürdő, ha nem Magyarországon feküdnék Kesathety. hunéin külföldön 1 Ou maga a Balafbn, as a teu-éges ket csaltak Keathelyre, m»y ma már szints sasai tó, melynek a kontinensen ang akad párja, óriás-dicsékedhetik, hogy a Bdxton partjáu ö adhat a tőkét képviselne. Miért f I Mert ott ebbe a tar-fürdőző közönségnek legtöbb árnyékot. I mészettől ajándékba kapott, megbecsülhetetlen De diciekedheíik még mással is. A nádfeles | nagy vagyonba a bölcs előrelátás, a vállaiy>«ó azellem, a szorgalo<u és élelmesség verae lyezv csárda helyett csinos vendéglőt épített; a vendéglő mellé pedig közei negyven szobás, kényelmes szállót, stélsa erkélyekke\', melyekről gyönyörű a kilátás. Stemben a Biiaton, a somogyi pariokkal, réasnt Szent Mihály hegye, tíyenes-Diáa, Vonyarc, Vaehegy szőlós lankai, aztán erdö-koezoruzta bércek kóiÁtt a híres a a i d i völgy melyaek Keszthely azt a. re dkivüli nagy elöoyt knssónheti, hogy itt a Balaton partjáu a nyári forróságban sem lombul el a szellő. E< a völgy valóaágos kürtője az éjszasi légáramlatnak, mely rekkenő hőaégben is meg-meglibbenii hides szárnyát s megsuhogtatja a parti nyárfák idegesen reagö leveleit Ha benn a varosban, zárt redők dig enyhiti azt a ssidi völgyből kiröpült szellő. A város a>óia, bogy a lürdő fellendült, kedvvel áldot ujabb alkotásokra. Kötet stáseaer forintot költött el már, bogy a nyaraló kfWünség igényeit, ha tseréay mértékben is, da némileg ki-elégiihesss. A osónakásó-egyssület ia nemea bu<* galommal iparkodik azon, li»gy szórskottaaas a vendégeket, kik iránt a keszthelyiek ritka Hgysl-m«i éa llözékenységat Unasitanak. ^___| yezve fektetné a binkokban elhelyezett tőkéket a nemcsak a vállalkozók élvesnek eaak kamatait, d« a parti lakoseág gazdaga-azegénye egyaránt. Nálunk évtizedeken kereaztüi lomba kúsOnynyel nézték ezt a kincses huiiáio bányát melyből a kü föld ré< marokkal saedaé az aranyai. A haaafiaa Ueooéa-raod B a 1 a t o a - F ü r a 4 cmslé«e érdekéből az utóbbi években nagy áldozatokat hosott ugyan, de meri kevSá/Qalst-azellemmel dolgosik, a beiektetéeekhez kötőit remények még miodig nem valóealtak. A merészebb vállalkozó szellem ujabban Siótokon, Földváron, Fonyódon ia kibontotta vitorláit a mögött, tűrhetetlen a forróság, itt a parton min- megmutatta, hogy áWoaatokkal miaő má»^s dol gokat lehet alkolffi igen rövid idő alatt. Tedig ezeken a helyeken araaytalMal drága az épít ~ késés, a lalaiviasoayokaál fogva. Mennyivel előnyöaebb helyzetben van eeekkal szemben Keszthely, hol az aj-msjori, féaéki dSngöletekre lehetne villákat építeni és padig olcsón, mart a területet nem hallana tölteni, mint a siófoki homoksivatagot, i a kőanyag köaél »ae. fis uiág égy a agy kiitOM »ao Ksutbsly cek: a Nagy-Kanizsa, csütörtök 189$. július hó 16-án -a kiAüilnUli kttlKn \' »nn«lnl ii vehetnek igénybe, ha aa egészben fizetendő menetdíj által a megteendő Bt mindén kilométere ulán 2 iorint 40 kr. biztosíttatik a m. kir államvasutaknak. Esen bstárosmány alól ar igen távol fekvő állomásokról utazó csoportokkal szemben és ha a kirándulók száma \'aa 500-et eléri, a kereskedelemügyi m. kir. minisster nriól esetrői-esetre kikérendő engedély alapján, kivételek is lesznek lehetik. As egéss osoporlnsk s tartéskodás egées ideje alatt való éjryfittmaradáaa ieltéllenül kötelezd. A kirándulókat érkeséaüknél a kiállítás kalau-Mi fogadják és kisérik ezálIátokra, onnét a kiállításba. A délniáni órák a város nevezetessé-géméi iMgtékiméfére lesnek fordtthsték. Gondoskodás iSrténik árról, bogy azok, kik a színházakat látogatni akarják, aal kalauzok kíséretében, kivételes áron kiadandó jegyekkel lebeuék. Mindenkinek, a ki ezen közgazdasági szempont-bél jelentékeny és az egész orazágban mégindii-ható mozgalomban tevékenykedni óhajt, a ki a kiaiparoeok és segédmunkások érdeket szfvétf viselvén, a tómegee kirándnláaok eszméjét terjeez-leni óhajtja : a kiállítás kerületi és helyi bizotti ■ágai, a kereskedelmi és ipsrkamrák, ipartestületek, iparoakörök fognak a további résztelekre felvilágosításokkal szolgálni. Budapesten, 1896. évi január hébau. Ai artditet oruigot kidllitdt igazyalitáQá. Szózat a magyar hazafiakhoz. Ezer esztendeje, — tűzzel lánggal vihar ral és vénei teli eter év, —\'hogy Árpid leszállt a begyekről és először megitatta lovát a Tisza éltető vizéből. A mi vére a magyarnak elfolyt ez idő --«\'»\'» n Árpád foglalta haza védelmében, ha egy mederben hömpölyögni látnók : szörnyű bibor-ezinü folyam lénne az, egy vér Tisza, mely megfestené "egymaga a Dunái és a Fekele-tengert a rubin színére. És a küzdelem rem érte végét. A harc folyik tovább, a riadó hívja a honfiakat csatára. Ma is az ezeréves birodalom lé-——-rein, a második ezer év küszöbén ; hívj* harcra, döntő csatára. És a küzdelmei, a ^ melyét bűd, bmogány és repülő nyílvessző Tezdéíf,~melyben ulóbb kard fiién nyargalt, golyóbison száguldóit adva-véve a halált, a küzdelmet, mostan a béke, a civilizáció emészffibb fegyverei folytalják. OBBsaanBaBSiaaBBBK ceodke "gyógyhattsn kénes iezapltirdö, a Hévit, mely oly sok. reményvesztett betegnek adta viraaa a drága egészséget. Mig másutt a Balaton-parton a fürdik jövedelmét a knrta szezon teesi ingstsggá: itt a\'két fürdő egyesilésével biztos alapot nyerne égy tekintélyes lékével rendelkező nagy részvénytársaság arra, bogy modern be ruUásásokkal rövid idé alait szép haszonnal dolgozzék. Am a Festeticsek szép családi iészké\', a termé ■teltél olysn gazdagon megáldott Kessihelyt-a mai viezonyok között oak Festetics Taazilé gról tebeli azzá, a isire a szerencsés körülmények, úgyszólván praedesiinállák. Ha e műveli, elOkelé lóur ép qgy megérti korát, mini megértette nagynevű őse, gról Festetics György, nemcsak erre a váróéra, hanem az egész vidékre jótékonyan kaié nagy müvet végesbe!. Ha abba a fejedelmi lénynyel berendezett palotába, hol koronáa léket ée (---wósjelőlt haialmaaaágokat tisztelt már vendége klil, slkslmss idében msga köré gyüjii a azelTem éa a péns feiedelmeit s s tudomány lényénél msgysrázhatja meg a lékének, hogy a Balaton ás a Hévis európai színvonalon való kultiválása bftvea megbozaa a kamatokat, — akkor Keeat-helyt néhány év alatt világfürdővé leheti. Alkoláaával örök emlékei emelne magának s megvalósítaná Kozma Sándornak, a nyugalomba vonult nagyérdemű főltgyéeznek, azt a lóalatát, bogy valamikor Keezihely leni Magyarország legszebb nyári vároas. «. - Sümegi Kálmán. - ki ake, a kalapács, a csírkalom, a-toH-nyoml8toti betű hívják a harcot. A szorgalom, a takarékosság, a munka, a szeretet szentháromsága: ember-, haza, és szabadságszereiet állanak csatasorban. Halljátok meg szómat mind ti magyarok, testvérek, hazafiad JSs jusson a beszédem feltárt szivetekbe! Ötször kiirtva, ötször föltámadott és megsokasodott a magyar ősei földjén és áll ma is, fejedelmi szép nyelyével az Isten trónját ostromolva, imádsággal és hálaadással. Az Isten, a ki kardjába acélt, karjába lángol, szivébe vitézséget, elméjébe világosságot ada mindig és győztessé (ette mostoha időkön s ádáz ellenségeken: Isten most, ihlesse meg szivét és leheljen bele erkölcsöket, a melyek győztessé teendik a második ezer év keményebb harcaiban. Tekints oh magyar, a ki az ország szivében, áldott földeken, virág/óvárosokban, magad sokaságában, biztosságod érzeténekelégségében lakozol: tekints, te boldog, országod határszéleire, a hol elszórva* megostromolva, ember és természet mos-tohaságában életedet és álmod nyugalmát, nyelvedet és kezed munkáját elszánt küzdelemben, emberfeletti feláldozással védik és őrzik előőrseid, magyar testvéreid, idegen. fajok kőzá, idegen nyelvbe szórt drága szigetek. Ilösök^-a kik külső, ellenséges célzatoktól táplált támadások ellen védik a talp-alattnyi föld&f, védnek egy-egy iskolát, védnek egy-egy templomotr védik családok magyar szentélyét és szinte roskadoznak as emberfeletti harcban,--- Mikor a királynak háborúja támad, mire oktatja az írás? Azt mondja, a bölcs király eleve számon szedi a katonaságot, edzi és szervezi s mikor a trombita riad, előre küldi és serege megszerzi neki a babért s a diadalt. A mely király pedig nem gondol eleve hadserégéré. hanem csak mikor csatára szólítják, hirtelen szedi össze- és ámbár példát mulatva maga rohan előre: az a király nemcsak elveszti a csatát, hanem maga is az ellenség fegyverének áldozaia lesz és hevenyészett serege ki kardra hányódik, ki szélszóródik. Vedd elmédbe testvérem és anyám egy személyben, királyt magyar nemzet, fejedelmi nép, hogy a bölcs király dolgát kövessed. Ne várd meg, á míg idegenek megfújják a harci riadót, — hanem gondolj eleve, gondolj a béke idején a te katonáidra, -a kik szent kincsedet : magyar nyelvedet, magyar nemzetiségedet, nemzeti műveltségedet máfltís szorongatva védik : szervezd fel őket, fegyverezd fel őket, edzedd meg őket önfeláldozó hivatásukra, hogy mire a trombita szava a te hajlékodat eléri süvítő hangjával, Bereged készen, erősen, bátran, lelkében és kezében a biztos diadal fegyvereivel vehesse fel éretted a harcot És te diadalmi indulóval, lengő zászlóval indulj dicsőséged második ezer évébe, nemzeti nagysággal, magyar szívvel, Árpád hódító ereiével._____ így szól hozzád innen a Kárpátok aljáról, félkézzel építve, félközzel birkózva, egész lelkével érted lángolva egyik szerény, de hűségében tul nem szárnyalható katonád: a Felvidéki Magyar Kttsimüv«lődéxi Egyesület, mikor testvérként üdvözöl és nehéz munkájához támogatásodat kéri. -Nvitra, 1896.--- Gróf Károlyt látván. a ,r. M. K. I. atnakt. Ssontaffh Pál, v. tl t, linaéibáai t*c, (tatelatball eloBk. 1 r ü m Thurócsy Vilmáé, w ci le kir; kamarás (Hapsi tiszteletbeli eloSk, Gróf D*genfeld Lajos-, ÜasZeletbali alatt # Stáljtosi Je nő UssteMwll ilnók. Craw$ István, a III oast vaakotuaa raail loragja. Xjrilrtrírm If/t a)i*p4aja, ügyvivő alalslk. . „■ \'___Csipkciy Károly. Zólyom vármegye alispánja, al.latk. Líbertiny Gusztáv kir. tanieaaa, NyjTravíratfj^afaJÍHelojii, li.ai.MWi J alelnök dr. Gyürky Qtyxa, Nyitravirmegya tiasti főSgyitze, tlntelatboli aUl Sk. Lőrincgy György, a ,r, II. K. E, központi titkára. Toll futtában. A szegény ember, hs visel kiván, pénzért kezd ■óhajtozni. . Csalhatatlan jel, hogy küatöbőn vsa a kánikula. Mindenki öröméét fürdőznék most. Csakhogy ehhöz tenger kelt. Nem vizbfll, hanem pénsböL A pénzből ilyenkor egées tenger a>atk el a vizeken. Da as uaztatásnuk ea a gyönyörűsége nem minden embernek jni ku ~ A szegény ember kénytelen megre-slálni a melleit, bogy leglölebb birkát uastai, maga pedig aaintén nyákig úszik, de a nyomorúságban éa bőségesen lürdik, ha sem Is a Balaton ban, legalább a verejtékben. Ea mert panws/kodnánk mi nagykanizsaiak 71 A szegény en-ber uazására nekünk is van pom pás\' közOa naztdánk. (°As égési várna aal) A szegény ember lUrdOréeéteki\'Bréee ke vegyiek rendezve mi Is. (Csak ki kell lépni az alcára izzó épületfalak közé I) Utonérhetetlen köaöe fürdője annak, aki még el nem korosoanlt éa méltányolni tudja a verejtékezés!. figyelőre maradjunk meg ezek mellett az olcsóbb lajta közös lürdflk mellett éa meréitzebF nmesye ink bor gényát alaszeznk V(et«) Z-Igmoad pol-gármeaterünk logaaára, többi reményünk horgonya mellé. Vigaaztaljon, nyugissá, n meg bennünket aa a tudai, hogy a mi muaka, teltei ulán vágyó polgármesierünk uioei még verejtékben sem fürödbelik. Meri még évekig kall a legforróbb kániku\'ában ia láanla a keaerveaen asaé városi bndget-viszonyok mellett, uiig a logaaára aggatott remények ■egva\'ésilásáaak manka-verejiékeaéere csak gondolhat ia. Hanem mikor aaulán azokat a közöa reményeket kezdi onnan leiggatni, aklor nyakig lüröd-heiik a munka verejtékében azok helyett, akik évtizedeken át l élen-nyáron büseliek éa Nagy-Kanizsa vároa polgárainak as ajién ál Illő alázattal oda vili közös reményeit, köaóe gondjait valóságos művészettel bele lud\'ák dobálni aa indolencia iaaap-fürdéjébe. Vigasxtaljon bennünket aa a tudat, bogy a mi uj reményeinknek nem es lest a sorsuk. Bennem erée a hit, bogy nem I Egyéb fürdő hiányában éa nyakig fürdöm ebben a reményben, ebben a bitben. Es e hit, rs s reménység édes hazámmá, drága iiihqnommá_ varázsolja ezt a kis kietlenné teli főidet, ezt a poros Szaherát Az a meggyőződésem, hogy msjdan a mi fiatal polgármesterünk — ka a budget-vieaonyok kötelékétől megszabadulnak szárnyai — megrakja in as igérei-löld édes, meleg, boldogító fészkél. Essél a meggyőződéssel ragaszkodom ezek bős a rögükhöz. a Nagy Kanizsa, csütörtök, fer Szinte tl|, hogy csak pár hétre is meg kell válnom a* iszó fslaktÓI. Az vigasztal csupáa, hogy fürdőre megyek. Hajdu-országba. De csak lelkem fog ott fürödni gyönyörűségben? Boc-sksy hajdúinak utódai I ötölt Lltom majd, izemtől -szembe Alink a bőeök unokáival i a kemény-koponyáju hajdúkkal. Bh-szélbelek aiokkal a tősgyökeres szittyákkal akik nem engednek aoha Negyveudyoleból é* akiknek b^jb be a>ip regéket mondok én majda n.i... néppártunkról. Mivelhogy —\' amint nekem irják —ott „Magyarországban* ez az uj párt egészen iameretlen. • H I R E Irr . — A váronháiából. Nagy-Kanizsa rendezett Unáosu vároa képviselő tettülele 1896 évi jnltua kó 16-án délután 3 órakor a vároaház nagytermében kóagyfi\'ést tart. Tirgytorotat \'; 1 Orój dr. Jankóéin László Zitlavármegye fS-itpánjának köszöni rálatza a r. képiistlS testület üdvitló /tlirahi. 2. A /Sgymnátium rajztanári iillát betöltése 3. A Kazincy utcai régi iikolnház megépítise. 4. A v. pénztár félévi megvizsyilliitához két », képríteló kiküldése. 5. A mezei mat/iin birtokokon yyakorlandó vadászati j«f bérbe- ndáea. -■ - fi. A várót. tulajdonát MfiíiS. erdS ét íegtlS riletekben yyakorlandó vadászati joga bérbe adáiia. — Klnevezéa. Az igexaiigügymi»i»si*r Gombár Gyula na gykanizaai törvényszéki aljegyzőt a aaotnoki törvényszék híl sí jegyzővé iiE vezle ki. — Eljtftzéi, Deuttek Nándor gráci iparom eljegyezte Ntumark József leányát Adél kiaasa-szonyt, Nagy-Kanizsáról. Pr. Wfhreyer mw teaielése. V»-sárnap izállitntték el dr. Schreyer Lajos orvos hűli teteméi Nagy-Kanizsáról, hogy Kia-Czelben adják vissza aszítyifbldnek. Az uTiíisó liázteletei megadat dó óriáai közönség él köréletQok számol jelese jelent meg a gyászháznál. Ott látink Tóth László Ur. törvényszéki elnököt a kir. törvényszék küldöttségével, Véctty Zsigmond polgármestert a városi Tialfaág elén, az úr. hitközség elöljáróságát, aáUr. jótékony nőegylet éMt KmledtmdS bgyuMtt küldöttségét Vidor Samuné elnök v«-zetése ilatt, az tar. hitközség tantestületéi, sa WTWf Awfí VffRlbtB) fi rf^/lflMWf\' Szommtr Náthán poa\'a és\' távirdi felügyelőt, a dél-zalai Takarékpénztár ipazgatéfágét Eperjety Sándor elnök vezetése alatt s a t, Qyáezlobngó alatt vonullak kiazizr. tanintézetek növendékei. A pyárzbámál dr. Neumann Ede főrabbi na ysra-báan, megható beszédben méltatta az elhunyt érdemelt és erényeit. Az isrrhítkösség .tantestülete nevében Bun Samu igszgató vett buci-ut aa elhunyt iakolaazéki- elnöktől. — Mint á szeretői éa tisztelet jelel a következő élő virágoktól font koaiornk borították a ravatalt: az özvegy koszorúja Isten veled — Isten veled lel-irattal; Netty, Pista, Leo — feledhetieb rpáuknak ; azerető jó nevelő apámnak — Karoly ; jő Igorunknak — Mentik, Zsófi; von deinein tielbeirlibten Swiger Msz j g/ereiett kariár-aunkak — az orvosi kar; mély réssvélünk jeléül — Weiser caalád; szeretett orvozunknak < tiszteletünk jeléül — az összes mozdonyvezetők éa mozdonyvezető helyettesek Nagy-Kanizsán. Hosszú menetben vonult ki a gyáizgyülekes t a pályaudvarhoz, és bucaut Intett aa örökre lévo-zöaak, ki délutáni vonattal Kiruzellre szállíttatván, ott apósa, nemesdömölki Pick Zsigmond bázábzn újra ravatalra helyesteteti. A Pick család Kia-Caellen -külön gyászjelentést adott ki éa a hétfőn délelőtt 11 órakor megtartod temetésen részt vett a vároa egész közönsége. Dr. Neumann Ede nagy kanizsai lőrabbi itt-is-méi gyászbeszédét tarlott, melyben aa elhunytat mint hitveat, apát és rokont méltatta. A baráti értelmekből eredő beszéd -könyekre fakaaztotta nemcsak a közel érdekelteket, hanem az egész hallgatóaágot Dr. Sohreyer Laiosné urnö aa elazállitás napján ötven lorintOt adott ál a hitközségnek aaonnalli kiosztásra szegénysk közt és nagyobb alapítványi fog tenni férje emlékének " megörökítésére. Zala 577 szám" (4 lap.) -i S^tmsgyarsillát. Krdmpdfr József perlaki illetőségű lakos, valamint kiskorú gyer mekei Jó\'sef és Kornélia Zaia- ra magyarosították meg nevöket. — HalrtloaAaak. Z. Horváth ügyvéd, aki elöbli Szombathelyen, utóbb /i la-Egerszegen .Zuhany" oimű élclapot, majd a „Z.Egerazeg e* Vidéke* cimtt társadalmi hetilapot azei készletté, f. hó 9 én hoaotaa szenvedéa után, 60 évea korában elhunyt. A család által kibocsátott gyá* jelenté* : Alulírottak mély lájdalommal s megtöri azivvel jelentik, a falejtheteilen jó férj, apa ás leetvérnek Z. Horváth Gyula Ügyvédnek hosa-szhh betegség után életének 60 ik. boldog házas eágának 34-ik évében f. évi jnlins hó 9 én d. ú. 6 orakor tőrt\'ni gyát/os kimultat. A bo\'dogulmsk bttlt tetemei f. hó 11-ikén d. u. i órakor fognak a Tóm. ka*b.t szertartás szerint beszentejtetni s örök nyugalomra 1 tétetni. Az engeaatelö s/ent inise-áldozut ugynnazuap reggeli 8 órakor fog a helybeli i-zíkesegyházban aa Urnák bemutattatni. Zila Egersaev 1890. julius hó 10-én. Béke poraira. — Városunk egyfk tevékeny polgárát Tau Simon lodrásst xulyos te«zle«ég érte. Neje aalll. Örtbencz Viktória e hó 16-én reggel rövid szenvedés után életének 44-ik, boldog házssaá-gánsk 21-ik étében elhunyt. A temeti ma csütörtökén délután 4 órakor lesz. — A véréa-kereast rgylelrll. A magyar szeat korona orazágai vörös kereszt egylete most küldie szét 1896- évi jelenté«éi, mely 96 fUrűii benyomaloit nldalrs terjed. A lUzei az egylet 1896 juniua hó 7 én (ártott országos kőt gyüléa-jegyzőlönyvével kezdődik és ebből megtudjuk, bovy a nagykanizsai várooi ráhitimányt a kösgyüieaen Fiichl Pai éa|íitehl Pátnó képvi-selték. — A t egyesület íttzn vagyona 2. 190, 661 frt 61 kr. és esetleges mozgoatiáa Itealllával-303,823 trt 66 kr7 Ali rendelkezésére. A< eddig létesített eges<Kégügyi Intézetekben az egylet ii-siejt^n 460 tiszt es 37 88*1 - katona letjea ellá-lásárol és ápoláaéröl gondoskodik. A< egyesületnek 4 lömagliisott, ti főmegbiio!thetyertilr éit 70 megbizoit áll rendeikexésére. A nagykaniraai lie-legniiigállomáslioz EbvMipangtt l^on neyezietett ki a mull évben megbinottnak. Aa egylet tulaj donát képtaö Er/eéKetkoiházbnn n mulMrr lolygmén ápoltatott ösaaastu D08 beteg ée kiaérft 27.019 napon ál vagyis állag 76.7 beteg nnpon-kint; a kórház kiadaea a n ull évben 93.806 irt 36 kr. voll. Az egyesületnek jelenleg van 66 rendes és 66 próba ápolónője vagyis öaaaesen 120 kép/ett ápolónője, a kik közül 74«olgálatot tesa, 6 tdstglsnFiTTHibinfrágon, és 40 ápolónő a béke ideiére állandóan a«nblidj<&gn!vu van. — A mióta ez egyeaUteinck sikerült háhoru esetén* k—éuyegaaebb léaxét brfe1 jer ní,-egyik kiváló Utrtkvéténik Itkittfftte a tzoro-tabb értrltmleu telt jótéiptytág Térére lépve a uenvedók fájdalmát enyliitent, A Városi válaaxt-mtnyok között, kik e/en a téren kiváltak, találjuk a nagykaniztai vártéi rdlatzlmányt it, A vő-röa-keres>t egylet- beleértve a flókegyleteket és vúIuhvÍMíiyöir"által oyuj\'oti >egelye»éat ia, nz 1896. év lolyiimán kliséi 36.500 forintot áldozott jótékony célokra — 1895. évi egyleti kiadótok öas>esen 128.172 frt 17 krajcárra rúglak. Aa egyletnek a mull év végével volt: 1 tiszteletbeli, 2764 nlapiló, 4669 lia forintos, 85199 rendes, 3799 rutdkivUli ösa/esen 47(122 tagja. A nagy-kanizsai vároti válatztmóny, mely 1881 ben keletkezeti 8^alapito, 23 tízforintos, 220 rendes őaazeaen 261 tagot s\'ámit éa vagiona aa 1894. év végével 1051 frt 86 kr. volt. — A rsékteayal aagygyakarlafsk. A nsgy gyakorlatukban, melyek szeptember közepén Csáktornyán a vidékén 0 Fel*ege a király, s valószínűleg a német osáazar a több főherceg jelenlé\'ébev > tartatnak meg, részi lög venni hat hadoaztály mintegy 45 ezer emberrel. Az egymáa ellen kfizdö három-három hadosztály a III-ik (gráci) hadtestből s a hozzá tartozó a oa. éa kir. Landwehr .gyalog had-osatályböl, vslamint a Xlll-ik (zágrábi) hadtest-böl a az oda tartozó iii. kir. (horvát) honved gyaloghadnsztályból kerül ki. MegjegyezzUli, hogy I8$7.b»n csak egy egy lovas hadosztály küzdőn egymás ellen, CeáklornyáB tehát a mostani hadgyakorlatok sokkal nagyobbak leaanék a múltkorinál, — KépvIieMválaizlék n4vJ«gja4ke A megyei kösponti választmány as országgyűlési képviielöválaaztök névjegyzékéaek kiiga zitása tárgyában a következő hirdetményt booaá-lolla ki: Aa országgyűlési képviselők válasrtáaá 1896. jóira* hó 104n rAl entto 1M74 ik évi 33-dk tövvenyetkk a«««ty intézkedéseinek módosiiáaácóL alkotott 1876 ik évi XVIll. t. c. 2-ik §-a értelmében közhírré lé telik, murerint a- megyebeli válaaziAkarü\'aaak összes választóinak 1897. Ívre öaazeallitoti ideig-lettez nétjwiyaék\'ei "Zalá-Egerszcgeii, a központi válfsaimány székhelyen a megyei irodában, aara kivfll az egyes városok, nagyközségek éa körjegyzőségek saját valaaatóinak ideiglenes névjegyzékei Nagykanizsa éa Zala-Egerszeg városokban, valamin! az illető nagykösaégakben a-községházán, kisközségekre nézve pedig a körjegyzőség székhelyén f. évi ja\'tua hó S-tűl 25-ig tesznek közszemlére kitéve, hol is a névjegyzék aaenidd alatt aaponkéat reggel 8 órától Jéli 12 óráig a községi elöljáróság egy tagjának jetealélébaa* mindenki.állal megtekinthető a délután 2 órától 6 óráig lemaaolhato; ezen ideiglenes névjegyzék etlen aaját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezen kivöl mindenkinek jogaban áll azon válaastó- | kerületben, melyhez tartozó valamely község névjegyzékébe felvéle\'att — bármely jogtalan felvétel\' vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni; a névjegyzék kiigazítása iránti kérvények (felaaólaláaok) iráahan éa pedig a névjegyzék nyilvános kitételét követő 10 nap alatt, vagyis folyó évi julius hó 6-től 15-ig, adhatók be es egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás ia \'foglalható; a felszólalásokat mindenki maetekintheti s azokra Lcljii évi julím hó 10 lói 26 lg bezárólag mindenki, ki a ftatabbiek szerint fölszólalni jngaitva van, — minden beadványhoz külön Írásban észrevételeket nyújthat be ; valamint a felasólalások, agy aa aaokra tett áaarevé telaka megye központi válasalmányfioa intésendók es a szükaéges okiratokkal lel-aarali a szón város vagyTtSség előljin^aigánar, melynek névjegyzéke ellen a fölszólalás lórién1, kisközaégekbéti padig az illető körjegyzőnél nyújtandó be. — Taallél IstMiek rtadaaéee. A .Ijj-punkban már emlitait biaottsági javaalalet * a községi lakolHázék egyhangúlag etfogadia a in-tézkwdffi, hugy itz njnbb fizetések mtr a legközelebbi költ>éevetésb-n szerepeljenek. A bizoltaág terveaMtésöl „Zalnmggya*—laptárannk f>-leg emlékezik még: .Nsgy Kanizsán, ahol a me-*y-e£elí városokboa képeat a községi népiskolai tuuilüpj Iirtnyliig l"gr""^abhol dija|jiiák, juani— teelU\'et kérelmére a községi iskolaszék a (Izélés rendezéshez komolyan boazá fogott a kiküldött kebeléből egyszükebbkörü bizottságot javaslat létei végett. E bizottság javselata: a megválasztandó tanító kap 400 frt fizetést é» 60 frt lakbért. A aegédi minőség csak egy évig tartana, atoabatt ezt a fizetést buanák öl évig, maly idö u\'áu fl/etésUk 600 írtra emeltetnék 160 Irt lakbérrel. Ea időtől kesdödaek as Ötiidévea kor pót lék, A biaottaágnak ezt a javaalatát ugy aa i.kolaaték, mint a képviselőtestület annyivnt ia Inkább eltagadhatja; mert ily rendezés mellett lea< csak a nagykitaizsai közaégi elemiiskolai tanítóknak annyi fizetésük, mint iiiegtéak többi varosában*. — Ttti TnpolrAu. Nagy tűzvészről érteaiti Inptmknt tvpnlcai levelezőnk. Julius Il ikén óriási tttzvess dühöngött Tapolcán, trelypek körül- 70 Iskóháa,a melléképületek lettek martalékává. A lakosság legnagyobb réate a mezőn aratási munkával volt elloglalva s igy nem volt ki a feoskendöket győzte volna vissel Egy óráig tarlott e kinoa helyzet. Végre a hazaaielo munkáé nép és a szomszédos közeégek tűzoltóságai segítségével n tapolcai tűzoltóságnak sikerült a véaz lerjedéaét meggátolni. — JfgeaA. E hó 13-án éjjel Zalamegye több részében erős jégverés volt. Nagyobb kárt jelentenek Zala- Tárnokról, Magyar-Bzerdahtlyril ét Putzla-Szent Láulóról, mely bslyeken a jég, noha a gabona egy réeze már learatva vplt, mégis jelentékeny kárt nkoaotl. IRODALOM. \' - ÉHékpapIr-arbllragt. Vidor Salamon a nsgykaniasai (első kereakadelini iskola tanéra tollából , Értékpapír—arbitrage ét az ebbil folyó iUjyhtik két piée küzötti ehidttnolAm\' cim alatt agy mfkecaka \'jelent meg a könyvpiacon, mely nincs a nagy közönségnek szánva, hanem aaaertő szerint bauklpvatalnokok éa felső kereskedelmi ifjak száméra iraton, A több tabellával, saámoe számtani, levelezéai^és könyvelési példával ellátott munkával a bankbivatalaokokaak és azesea szakmara kéazűlő felső kerask. iskolai tanítóknak vél azolgálatot tenni sseraő, midőn aa az arbitrage lényegét tüzeteeen \'saertal ve, világos N^y-Kanizsa, esIHOrlök. Zala. 67. szám. (5 1896. július bó 18-án Ea vnfésítittt i|tn nagy hajUBla Fúiinyon érfhgttf u ódou Hfgyulja aa arl.ilrsg» Uxtelhől kifolyó szán adés-ikat é* könyvelési | ur rendkívül mélyen tét»leket. Diceeretere válik a szerzőnek, hovy értekezését ió magyarsággal ir\'a még, t<>v*l>bá, hogy aa alkalmazott számos példában majdnem kizárólagosan irteHöWt «ia»(Myukhox alkalmaz kodott, miért ia aiok, kiknek e müverske szánva van. a gyakorlati életben is alkalmazhatják ez ebbOl szeneit ismereteket: A csinos kiállítású mQvecake ára FO krajcár ée kapható Fischel FlISp kft n y kiatjóh i v aiaíftbn n hol a tnuukti megjeleni. s, I \' -—- . - Aakinr Hlhaij. irpáa keafeclatlAsa. Kerettel aeylU 1SS cm. hosszú is (*S cm. usjess. Színarany keretUa, eaSIIB-lavil dlazitiaevl. Diifs krrrUies liruus-btlét-tsL I. as. siaaykar»tl»a, II. ea. aranykaiellwn. 111. aa. fekete vagy tatna (iayesott keretben (iskolák saiaaira). Sisáw faMrvAr IllawaléM Hanyeéy JiaiM ia Kaptaatráa által USS-baa. Featetii ftsilbl* J. Kantul 1 m. kwaaá ia 7$ cb. aiiu Aranyoeott intik keretben. Zrlryl Miklós kirokaai<a gklptvárMl Káráltál 1 m. koaasi ia 73 cm. auaaa Aranyozott aslik karatUa Pataaijr irpiá. JírpM éa a vnérak" is .iMaial Haiaruk\'.\', A „Éaryarok hejáVetale" c kiirkipoak :rés»l«iei. Kareltel egyUIt 1J0 cm. magsa Nind-ruk k&p: 8aíaar»sy-kar»tb«B, aaili-lavil diaaltisaal. Diófa kerstUa, bross-balittol. I. aa. aratiykeratlwa. II. >a araaykattlbea. III. aa. araaykeraltea. taaaeglla lauaaaalala. Harlll* Malajn atáii/ kiasllt fáaaiataaat K-rallal eryfltt ISII cm mitu ia tg cm. eailaa. Arany iolieffel ellátott laketa ksratlwa. Naiaaaa Blstiaa. Bafael feetmésya min kiaalll rásinatszet. Kernt tel esrlll ISO est aipi lm 93 «a». aailas. Ara«yralleSa-•llátatl r.k.l. kentbea. Madoaaa. ükért aradatíja atáa kiHült azlanyoma! KaraaalM 116 cm. magas is 88 cm. isil-e ársayoaott aatlkkmibea. A a»araw.Mar Blaaa. NBrleaa armtsttj«< atáa kiasált eaiaayoaiat aqaarsllaodor-ban! I. aa. dlnkerethsn, SO ca. aailas ia 70 cm. magafc 1L aa. aatik araaylerstlioa, 86 cm. »zü-«, 7* cm. augaa. A aa—janaaear ikrsSiae. I^ltrr V. eradalljs aláa kkii" aaleojraaít sqáarallisodortias: I, aa. dbakorelbea, HO cm. aailas éa 78 cm laazma II. aa aatik arany raretbaa, St cm. .aitaa is 74 esi augaa. ö fatai«a I. farial Uurf Dtaes aranykereibin Egvcdail r.kur *a kijut MtMrTCiy-Kaaiaa* ia eidikir* FUchel FflIBp kíajrv mert öryee meg magát áa a mosoly, amelylyel Marinak kérdő pillantásával találkQioll, előzékeny ea megnyugtató volt kuthaMi aztsduak fogalmat aaea -amelyet a fiatal hölgyek megjejegése as Aaaaes egybegyűltekre tetiTXeavenwurtb Mery is éppen oly érdekea mint unokatestvérei minden tarsa- A szerencsétlen Iiaurát egy. pillán (ásni semjeágbsn bármilyen len légyen ia as, képesek vol-érdeineaiieite, habár ennek axep, beszédes szemei tak feliönáai es czndáiatot alötdéstii. ÍM ma, mi- baláloe aggódással voltak arcára liigeszive. Kifejezésteljesebb és azivrehalóbb voll lel, mint minden fajdalomkiáltás. Amint tíryee urat ismerém, éreztem, hogy el teljea fisyelutetlenségéyel kárhoztató ítéletet mnn-1 dou e szerencsétlen leány felélt, kinek lelki gyötrelme én reám 1a áthatott. • Szánalomtól eltelve, elfelejtettem, hogy Leavai worth Mary hozzám szólt, e lel ejtettem ! met ia, hogy általában a szobában van, éa .aaw szándékkal, liogy unokatestvéréhez lépek, egé | sz-n elfordultam tőle. Időn a .szomorú eeameay közvetlen közelükben, e lekin- saját hazukban megtörtént, valóban nem esudál-ható, Ba az általános közfigyelem tárgyává tettek a eey olyan gyülekezet, mint a jelenlegi, — a mefya legkülönfélébb emberekből állott, meghökkenve bámult. Mindazonáltal nem hatolt rám kinosanj midőn a oeudalkoaaa éa megelégedés hangjaiujialloltam a termen átvonn\'ni. ~ 7. PtféM.-—--*— ________________Siettem, a most remegő társnőmmel a szoba Dé Qrvce kezét vállamra tevé é* visszaUrioii.! lagelrejteitebb helyére menni éa azntán unokn- keaeekaSistkaa. JmLaJtípek mztaklathaltk is esaUaz riaa-Mfiotiara is aagnsiUIInlik. /vMikr* caoaiagoliairt aaját ktUaifalaket aaáali|ak. — A SllllaaataaBl klAUHAat lilsgali küsósaigaak ktt\'öafia ázvalaih* sünijük a kdvatkesd .Klálllt-sl »a-t»as««>at* UafKrl, maillUal kalaaa W) ki. Zaf éves ggagjararasav aaatlJAhM éa JalaaáMI aaá«M kipakkal I frt Ugjraaaa aiaet ajraleaa. I Irt Saraa i MIAU1- kap, ka a kiálliUars aUaáa vagy olt tariiskodisa atkalaá-nl IM ári. raliéi; Saéa^eal karrieiea klAl-i iltáuBzfdaktwiera al»aUÜ|a Tássoaba kötve tervrajaaal Ü «is» kippal I frt W kr BálApSSI Sa aa masina klálllláa. Kép\'a ataataM számos kippej is larvrajaaal 60 kr. — Baiapeal lerrra|aa aadártávlatUI a ffihb ipá-lelek raiialral I frt. — Ra4ape»ll*rTr*|*a a kiállítási tirképiMl\' C l kr. v "G S A_RN 0 K — örületea atenvedálybőL ^—Le^venworth kisasszony beszél önnel, monda | figyel mezietőleg. (iondoiaiaimból ilyen módon~ktiAvart)li>a. össze-szedtem magamai a nebány bocsánatkérő azö után, a s/ép leánynak, kinek lénye nem kevésbbé érdekelt, mint visszataszított, karomat nyújtottam, és az ajtóhoz vezettem. A fiatal leánynak halvány és büszke arca nyájas kifejezési vett tel, igen, msjdnem ugy látszott, mintha rám akarna .mosolyogni éa itt badd mondjam meg,\' bogy aoba-aói (éayi na... UtUa. aki ludolt ^ [ \'^V<hmW,\' miirtlw meg aem tudott moeolyogni, mint LeavrnwortD\' Mary kieaasinny. Nyílt éa tuivrehaió rábeszéléseel nézett eszmémbe éa sueá: — őu rendkívül jól Olyannyira -szükségem vau támaszra ezen iaaonyu története alán, éa unokanővérem " £ szavaknál a lioazankodásnak egy sugara lünt fef szemében. És hetejezé: — Unokanővérem ma oly k&iöaös. Ea wagamban gondoltam r — Hm I Ez aaua haragpe lelaéges látnoknö. testvére után néztem. L\'avenworth Laura azonban nem volt már as a felénk, gyenge leáay, kinek néháoy pillanat előtt- ismertem, most semmi nyomát sem láttam rajta a zavar és csüggedésnek. . A titkos rendőr karján, ki a bizottság előtt, elég célszerflletlenük a Rábeszélő barátnak álcáját vette lel, néhány lépési len, azntán megállott a nyugodt tekintettel nézte ál a szokatlan jelenetet A vizsgáló ínról olyan kellemmel éa 1 sereseket ta»agf csendháborító, kinek tejadeimi lakunkba való I beiöresét kegyesen megbocaájtom; azután oly uyngalommal a méltósággal Alt a oselédek egyike álial eléje lelt"székre; mintha nem is törvény-lazák irhülllirsnriujélO bizottság előtt állana, hn-nem egy bálteremben aratott volna diadalt1 E pillanatban szintéit, az klftlént sem szenved, de el in-ért ez állal valamit A zúgás ssoa-nal elnémult, mindenki télt vakmerően ránézni, s önkénytelenül liszteleiteljes magatartást tanaiéitól t \'" . Ámbár más ksdély állapotban láttam ia még kinek aroábati viaaaaiükiőáődék a uagy harag.! rövidd«l ezelőtt, mégis könnyebbüllen lélegzet midőn a szobába léptem ? Vagy lalán a ktluujü taiaalgáa áH gyanú\', fal,, de njra megijedtem, midőn szomazéd-láttam annak uaokalestaérére amelyei W>8lti)it, kiünu)ü laizalaás áUnl akasná néztem\' eltörölni ? Vagy luiáu azt képzeli, hogy a nehéz 19^,1,11 katató a kérdő pillantását, mintha vád, amelyet ama döntö nillauaibao hallottunk I |etke-lie>n akarna olvasni. — Asasrikal k»a«pl Wniaal. ——-- XiaetMI (ordította: KagaatT Ede. (Folytatás\',) Nem csoda, ha unokahugának kellemes képe eltűnt mögötte. Midőn Eleonoré* megpillantottam, egy kis asz tálnál állt, arcat Meri felé ford\'lva. Egyik keze szivére volt léve, inig s másik na asztallapon B)Ugodoil. íny állottKleonora harckészen, mintegy mnazon " De mielőtt a fájdalom, mely szépségének látásánál elfngott, eltűnhetett\' volna, arcát felém fordiiá éa midőn tekintete az enyémmel találkozott tisztán látta a veazélyt, a mely öt körülvéve. A büszke leány, ki még egy máaodpetc előtt az iszonyú vádat megvetnael volt kész visazaaiaaitani, egyszerre remegő lénynyé váltó- ökölbe épen vigyázatra akartam inteni, s kiáltottak. (Falytaliaa kivetkezik) a me-szoritolt áa ndőa nevén szájából, ránk sninmueié wnyuwásl nem i.eH ÍM—Minthogy leltem, hogy tekintete másoknak Lea ven worth Lanra, ki a rendőr karjára | feltűnhetnék, lansan megérintettem kezét, támaszkodott, moat egész figyelmeim t igénybe, i^,, valóazsina öntudatlan vette. j__ 0 ez alatl sziniéu, habár nera azon mértékben mint unokanövére, visaszauyerte önuralmának igy réízisF; Lépé-e még bizonytalan-volt, és keze, amely-lyelGryceur karjára támaszkodott, még reszketett | egy kicsit. Bár sohaee léptein volna e házba, gondoltam magainban, de mielőtt ezen öliej azivemben visszhangra talált volna, egy érzés járta azt át, a mely azzal éles elleniéiben* állott. E\', (hogyan fejezzpm ki magamat?) báláa érzés voll, hogy caak én éa fíryée ne, és nem más va-i laki, hallottuk a végzetes szavakat, igy tehát\' követlein a tikon rendőrt és a réigegö, tántorgó alakot, 11 szánalomra\'méltó Leavenworth Liurál.\' Nem jutott eszembe öt tisztara mosni. Még aohsem láuam bűntényt ilyeöléinek. Buszul gyű-1 lő elet es pénzszomjat sohasem kárhoztattam job-1 ban mint midőn az szép alakban nyilvánult; de minek leesem a bennem zaigó érzelmeket. Senkit aem érdekeibeinek aaok, ki is tudná kü-i Iönben saját szivének málységtt megmérni, vagy sott át ki szintén látta ama Damoklee-kardot, azon látbatlau szálakat; melyek által szellemi mely feje fölött lűggött, a mely a leggyengébb j énjük vonava vagy eltaszítva lesz, — egéaa ere I NYILTTÉR mozdulatnál, melyet tenne, leeabetlk üthetné. E rögtöni átváltozás mélyen megrendített. -e > Hiszen ez a bűn \'beismerésének látszott. . agyou- detükig visszavezetni I Kezdő pontjai mindig felledezheilen titok ma-1 rad... * ... | Elég, mialatt karommal a nozz&m simuló egyik | E pillanatban neonban lelkeit Mari, ki ugy- fiatal leánynak alakját támogattam éa Osztatlan látszik önuralmát oly mértékben nyeré visaza,1 érdeklődésem mégia egy másikra irányait, halad-mint azt elveesté, hozzám jött és mondá: | iáin la a lépcsőkön és nemeokára ama terem - ön Kay mond ur, ba nem tévedek, On na- j.előtt álltamL meyben a töévény inquiaitorai! gyon jó, hogy eljött. (nyomozó birák) már türelmellenül vártak. Azntán Mari (iryoe urhoa lordult és hozzá Midöo újra átlépem a küszöböt a az egybe lelte: _.-—...... — Ca ön nrem, bizonyossn értésünkre akarja adni, hogy lenn várnak reánk. Nemde } Ugyanazon hang volt, amelyet hallottam, mi-knr aa ajtó elölt álltam, de moat lágyan és behi-telsöen hangzott Kösiónetnyilvánltáa. Felejthetetlen ewlskű férjem Dr. Sehreyer Lajos orvos ur elhunyta alkalmáva\' hatóságok, testületek ée magauosok a kegyelet áa résevét oly ezámoe, megiiasielö jeléi szilák, bogy ezekért es iituu nyilvánitom mélyen érzett hálámat A iól eső részvei melleit, hálás köszönettel emlékezem meg dr. 3lau Simon orvoa úrról, ki boldogult férjemet boeean betegsége alatt aa igasi collegiálilás meleg érzésével önlelildozólag gondozta ; pihenési nem ismerő fáradozásaiban támogatták : dr. G«rt József ée dr. Attáá Ernő orvoe urak, kiknek aziuián köszönet tel adózom. Nagy-Kanizsa 1890. julius 15-én. is*, dr. Schreytr Lajoini, -saSL siaieilmllkl Ftek Jsesk. gyütieknek szemeit, kiket még csak nem régen 1 hagytam el, kiváncsisn rám IBggeeztve láttam, I ugy éreatem magamat, mintha évek teltek volna el nzóla. Eonyit élhet át az emberi ssiv ily oaekély idö alatt I I Megfigyelied-e már a napnak hatását, midőn Qyoraan egy pillantás) veték ttryce nrra, bogy hirtelen előtttoik aa öt körülvevő felhőé tömegé-egfigyeljem a hatáal, amit mindez reá telt ból éa sugarait a földre küldi? Ha igen, ugy al- *) As a rovatbaa ssarkaaaté. kSslíttakirt asm vállal letaUaaigot a Dr. Felelős szerkesztő L A K B IIIL Laptulajdonoa éa kiadó. r 1 ■ c h i,l r í 1« r 300 snuty- él aittat+ram ét ákiaMttéitt* kftftaMva I 590 tfMy- ét itlillrni ti áitroklavftiiai M!ti*Myt RUSTON, PR0CT0R & Co. Ltd. IDDAPKITIN kaphatók a lafkitlatbb atolárbatlaii fitfknMl tftffl fi»xm«»«onyolfc éa «£»e«4|»t£ftt ao M-l éa oaakla ÍM kapkatAk a viiAfklrt »aka4almaaatt Exointer gfiméplőyépok MayUktánjfalyak aiiktl, kattóa ttoaUté aaarka—ilal, AUlt|atéo*atAljraa4 h—gnal Ba 144 aaariat M«k t v)lAf lagjotlk fitOté^UH. tlvAaatra aaaabta aaállitkataak kOajftktaaiaijaa fftaaaépltkat la ^ovroovo odioirvi. Ugyanitt raadalkatók mi a viléfkirt , mayAajéré glnitpÜfépitLi A jlil Mi0 lilMiUk $&9lm0kfU$4k, jdrgdnpoi nJptfyJpk, ktrprfak, BtHimwé gépik, rrtfigtfxk. tiutili miéit, InJnricmmor^tiék, nwilaw^ arató ét JuktBfélik, valamiat miatt an ippwpf #4«k • —44f4é"éa« éfl niaf<mAirrmfaa4iafcA»*. Ar|*|ja4kk#l ia mladauaamB >ukbiTÍ|4 fliMIAgaaiUaaal ét taaéaaaaal k4#*aégftt dijmaataaaa fMl|álwk. Utalak oalmaandftk t RUSTON, PHÜCTVHé C$ Ud raaérkApvlaal Badapaat, V., Upét-karit I* aaém. t A világhirU STEYRI fegyvergyár I Wlf T WjS KERÉKPÁRAINAK •JJ^m^r klaAHlliigo* főraktára ét kép-\' vlaelöségc Nary-Kanlxta é%2alamegy4 részére: Unger Ullmann Eleknél Htm - K n ii I n*ú n. Kften kf>r#lcpárokf ugy Uri4N«A|mt **rrke-Mlrfi mint klnyli JáVitMrt nx *la6 lirlyeii Al-Imiak ftx kNiin lGuropal i^Artmáiiyok HfoMíi. Képfi Ar|fi|(|rikfk Ingyen Aa h^rmrulvr. Nagy* Kamiim, oaUlttrlök. ^v « ! g ||»II Bf Xi8 mií M ItA & ® H l|si! ps is ! HJ • íj jS\'ijij e 5 ; 3 i\' »■ iS r ím I1 * M ff p CD i f w M « 4 f agilis\' m mm - 8\' — M Hifi S flt* í JPit t | £W a r j1 rl 1 | r fi ■ í T , r e P f B T ^Hirdetések! felvétetnek Fischel Fülöp E könyvkereskedö&ében Nagy-Kanizsán. ^ wmm wwwwwwwww ® Richter-fóle Horgony-Pain-Expeller ® J A Liniment Capsici oomp. 0 fp lan htnmvaa hAiifar allantAllt aa 144 magprAbAlAaAnak, mart mát tAkk miat 18 ér óta Mt- • Uaható, nkjdalowoilllaplté ka4lmlléakéat alkahautatlk kllivéaynél. altnál, UgaiaititAaaÉl ^ éa ■nllttllkBÉl aa a« orvosok Által ba44nMléaakv« ia mindig gyaknMaa raartallaltk. A *alé4i ^p Horgony •Pkia-ExpiNar gyakorta Horgony-Unlmant olnevaaéa alatt na® tttkoa am. fr« a w • kanam iiail aéfaiari káiiaiar, malroak hiitartAaban iám kallaoa kiánrotm ^ 40 kr. 70 kr. éa 1 firi ttvaca&kéotí Árban míjdnam mln<l«& gyóiynwrtArbM kéaalatkaa 1*1 9 M tan ; ffiraktAr: TMk léxaaf gyteTiBaréaanél tatapaataa. L I J ~ BatéaAHAa alkalaAnl i«aa ótaioaak laffttak, \'mórt tókk klaakkéréékt utAaaat KIM ^ % Tan forgalomban Ki mm akar ■nkAranwl, aa mia4«a afyaa Ifagal nHarfaar" \'kjP^ji VT ^ fé4|afj nélktü mint aaai vaié4H ataaitaa riaaaa. CSEL. I I V ■hi Ríohter F. Ad. éa tárta, oéu. éa kir. udvari aaAllitAk, RudolaUdt LJ ^ 58. az&H -Na^y-Kanizsa. 1896. juliug 19-én. XXlfT. évfolyam. imtewiMt! ri.irtif Mláasé mhtm Maharfav „ pnnda* tava** —» k-*\' Ml t,ritini * <L ZALA - Politikai és vegyen tartalmú lap. niiéMwnii tptlal : FiitM \'«» »k«) I >■■>!*«■ EtómBTKl 1»1« —-Kfta Hu It keres* (• t" — rtiém • bm> »«- ái.| ÜV^ém l tanai (I tn 60 b) llr<Hln> a A Nagy-Kanizsai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesölet, az Ipar- éa kereske- ~T.~ - _ <Jel»í bank, a Nagy-kanizsai segéiyegyiet-szővetkezet éa a lelenra takarékpénztár.? 1,711 19 __ _a „nagy-kanizaai malátagyár éa serfőtőde r. I" Ihivatalos tísttays. mrti.r-i--\\ -■-« mr u k \' —-T»n<kMtt\' Maeket Mtí* gfp, ,tim ira: I® krafear. ]|fg|«lfall( Hagy-Kanlzaán krteaklat kMurr: vaaérnap és om"Citfirt2>ltöix. Suhanckodás. Nagy-Kanuaa 1896 jnliui 17.\' (—nj Nincsen elszomorítóbb dolog, mint egy nemzetben a hanyatlás symptomáit látni mutatkozzék ez bár egy irányban is; egy oly nemzetben, melynek hatalmas befolyása az európai "fculturira évszázadokon át tagadhatatlan, s melyet minden elfogulatlanul itélő ember telje* mértékben méltatni képes. A mi évek óta a francia-orosz barátság fo-lyamányakép e nemzetben történik, az fölötte meglepő és egyes jelenségek az enyészetnek induló római császárság legszomorúbb korszakaira emlékeztetnek. Mintha az érzQlet aljassága már e nemzetnek szélesebb és műveltebb régéit és megragadta volna;rmnttra tiának* pedig az utcai suhanczok uralmát] szemeivel győződjék meg az arcátlan hazanevezik. Ezen aljas módon nyilatkozó érzü-jdozók flres kiabálásáról, egészen mist fog let nem elszigetelten s a legalsóbb társadalmi itt tapasztalni, mint a mivel évek óta tele körökben élő embereknél mutatkozik, hanem lármázták a világot és hazugságokkal árasz-nagyműveltségű magas körökhöz tartozó tották el a külföldi sajtót. Attól félnek, hogy embereknél is. Ez teszi érthetővé az egy- belelátnak rut játékukba, és gonosz mes-korí francia kQlDgyminister Flourens elnök- j terségőket nem fogják tovább űzhetni De lete alatt tartott gyűlést is,. melyen román, szerb és szláv nemzetiségű diákok keservesen panaszkodtak Magyarország zsarnoksága ellen, a melyen olynemfl resolutiót fogadtak el, hogy mindent elkövetnek, hogy az osztrák-magyar monarchiában élő if millió ezeknek az otromba kotáskodásához már szokva vagyunk. — A min csodálkozunk, az a franciák megatartása, az a léha felttfc tesség, amelylyel ilyen handabandázó, sem* mittevő deákoknak Műinek, a a buta hetvenkedés, amelylyel- nemzetiségmentő ua> szláv lakosságot felszabadítják; mert bor- repre vállalkoznak, zasztó elnyomatásban élnek, s különösen a A volt külügyminiszter űr jobban csele-magyarországi szerbek vágyódnak a török kednék, ha nevét teljesen feledésbe hagyná uralom után. ~ ~ merülni, ahelyett hogy-olyan veszett Qgy- i köztársasági kórmányforma egészen lel |—Mégis büszkék lehetünk mi magyarok a gyei kapcsolatban; mllH 3 nemzetiségi" kér- mi ezredéves ünnepségünkre, hogy annyi dés, ismét a hir szárnyára bocsátaná. S a szabadította volpa .azt az aljas gondolkodást még a társadalom azon rétegeiben is, melyekben különben helyes Ítélőképességet tételezhetnénk fel. Bármennyire tiltakoznak ellene, a csőcseléknek nagy a hatalma Francia-- országban. A -franciák\' nagyon jellemző szót találtak e fogalom kifejezésére, úgy hívják hogy; vojtout, a mi leginkább az utcai su-hancz fogalomnak felel meg; egyik nyomo^ rult alfaja ez annak a spéciesnek, melyet a francia párisi gaminnak nevez, akinek van legalább józan természetes esze. Voyoucra- gonosz embernek az irigységét felköltöttük, franciáknak biionyára nagyobb szükségük\' Azoknak a parisban ellenünk\' agyalTfctxJó\' vólrtá arra, hogy benső Lumufalatiójukta nemzetiségi deákoknak, kik keserves jajga- gondolnának, becs- és tettvágyuknak el*> tással zengték el panaszaikat a magyarok gendő tere nyílik ott Mert ha az európai zsarnoksága, barbársága fölött, mégis más világ nem is feledheti hogy a szabadság, Oka lehet, hogy most újra fellármázzák a a szabadéi vüség, a műveltség tekíntetébon művelt világot, s segítségért kiabálnak. „ mit köszönhet a nagy nemzetnek, az a benső Attól félnek, és joggal, hogy a sok ide-\' barátság,- amely az oroarokhot köb, de * gen, melynek éppen az ezredévi ünnepek mely a franciák részéről szinte a szolgalel-alkalmából van megadva a lehetőség arra, kűségig alázza meg magát, nem nagyszim-hogy Magyarországot megismerje, és saját pathiákat költ az európai nagyobb nwn»- A „ZALA" tárcája. Kanvsltff Tatjána — A J. k hl" •nd.ti tir«*J». — Irts: Kart A Nsvrski-Prospect 48. sséan hasában egy dohányos holt Is volt; - mert volt abban a palotában mindenféle üzleti helyiség — de minién bM» éppen ebben a haltban vsn, nem lá\'om be, miért beeaéljek a lőbbl ötletekről. Tomlóseff Petrovics Arsén s Journal de Pa tersbonrg tárcaírója épp s pillanatban duzsogvs mondja as elárusító kisasszonynak. — Tiaaoljeff Feodorowna! maga engem tisstáca / elhanyagol. > - yj — Ugyan Tomioseff Petrovios I már ismét ballábéval kelt fel — mi baja lehet ismét? talán Ismét as a szerencsétlen puskagolyó bántja a lábát? — Edss gerlém Feodorowna, — maga ne iaet-Isnkediék a lábszáramul, — hanem szíveskedjék u én oigarett-dohányommal törődni. Maga jól •adja, bogy én csak Chettumi gyárból való aal-varkakat szívok, — és mér két napja, bogy gft-% bolgár, merb éa tör&k dohányokat raknak slém mikor én csak a\'gyehga Georgiáit szeretem. — No igen atyuakám I denáf én nem tehetek r«\'«. ka gazdám a háifsjU Teljsff Uragutlo kó-j ■őn rendelte,, ufeg a tris^á dohányát; — hát átért M boszankodjék, — és ne én rajtam töltae kii rosaz kedvét Petrovics Arzéa t — est majdnem pityeregve mondta a stép Timoljeff Fébdorowne, étsöiéi szemeit szerelmesen Arzénra szsgests és vérpiros ajkait kissé leinyitva, hogy gyöngy-fogaiban Petróvies Arzén gySnyörkSdheaaék; de a téreairó lénymázsa cipőjével tsdeit lábéval félkört oinslva, — duzsogvs as utcára aéaett. — Mit ssivak már mO«t ? — elrontom az étvágyamat, — dolgosai sem fogok tudni, — msrt ha nincs meg a rendes dohányom, beteg vagyok, — búskomor lestek, meg is hslok tán F(odprowns és ennek maguk lssaoek az okai I — Petrovio* Aráén, aa laténre kérem as moadja eai többé — mondja a leány félig mosolyogva, — \'de meglátszott arcán, bogy nem tréfából halványodott el. * p* C A tárcaíró éppen egy Iréfáa válaast akart adni, — a szép dohányos leánynak, amidőn a bolthos lartosó szobából egy talpig feketébe Öltözött gyönyörű stép kis karoau leány ugrott ki, egyenesen Feodorównához a táladra, kinek fülébe súgott valamit, — mit as bálás tekintettel vett tadomásnl; aztán a feketébe Sltösölt lány homlokon otókolte a dohányos kisassaooyt és esnek segítségével kactabajkájába bújva, — kitipsgsii boltbél. — Nos Petrovios Arién ? talán maga fa So-domába járt, mint riporter, éa olt rászokott a sóbálvány álláshoz ? kérdi a leányka — osodál-kozóan tekintve as ujaagirOra. — Igsn, igen láttam már "á leányt tisattn emlékszem I igen ő st t — Kicsoda ? hol látta, kit latolt — kardé a leány. *•_ — A Kremlben a fdollárról, lépett le — éa.., — Ha, ha, ha ! nevetett Feoderowa noodoa, — Petrovics Arzén megbetegedett, — Taijáaa barátnőmet aa lstenaoyáaak neu. Moadhatom ea nem ro*aa; éa ezasl az ajióhoa ssant, és aa ott levő Mária kép alait függő sseateltvis-tartéba mártván ujjaeakáit megloeeolta Arzént ée magára keresztet vetve folytatta. — Saegény Karameloff Tatjánái még nem hal. lottsm nevetni, — vagy 4 éve már, — ma aaoo* ban elnevette magát. — Karawelloff Tatjána ? I — kiállolt tel Petrovios Arzén. — Mit bestéi Feodorowaa? — Igen, Karaweilofr Tatjána, aa a neve a barátnőmnek, — ée pedig tudom, hogy oess ismerik egymást és mégis magával foglalkozott ~ mert tudja meg, — Tatjána hallotta magát a Georgiái dohányáréi aaémbeakedai, — és akkor azt súgta a fülembe, hogy ő neki\' vaa olyan dohánya, mii stegény atyja után a. többi utalómmal örökölt, — ée ide küldi esi a ősanya dohányt, azt ígérte ax ám, —- hiába mereseii a szemét Petrovics Arzéa! — A azt mondta, csak asért teázi, hogy valaki ae ölje meg magát esért a csúnya dohányért.\' u — Feodorowna I nem ladja mi volt Tatjéaa édes apja ? kérdésié Arzén holthalványatí. , — Már hogyne tudnám spuskám? őrnagy volt a Psobraaenaky ezredben, — és *e Sipka szorosnál elesett, és Tatjána árva Bandi — azoo- Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 68. szám. (*. lap.) 1896. juliua bó 194a telnél irántuk, csak a csehek, szlovákok, románok, szerbek keresik barátságukat, mert azt hiszik, hogy az orosz barátság révén ök ia ott kereshetnek gyógyulást képzelt bajaikra. Alighanem orosz befolyás az, mely a nemzetiségi kérdést örökös mozgásban tartja és folytonosan szitja a gyfllöltséget Magyarország ellen. Gyalázatos aknamunka ez, mely csak az alkalomra les, hogy zavarokat .csináljon. De hát Flourens ur hiába okoskodik. A francia—orosz barátság da-cára a revanche-eszme, mely sok zavaros fejben még Franciaországban él, nem fog megvalósulni. Ha Oroszország háborúba megy, nem a franciák kedvfért fogja azt tenni, r a régi gloiret alaposan tönkjre tette az 1870-iki páratlan vereség,, mely fájhat még most is a franciáknak, a melyen azonban az orosz barátság sem segíthet. Ezek a nemzetiségi diákok jól érezhetik magukat ott, a hol irodalmi is társadalmi dekadentiához a politikai is hozzájárul; \'a a magyar babérokat lenézd urak műveltsége csak máz, ha megvakarják, csakhamar előtűnik a műveletlen, hazug és örökké megférhetetlen román, szerb, szlovák és cseh. nyítfjMyl céljából 1 - A mdádl átláa IgaaalAa* A belügy-minisztérium a családi állás igazolási módja injut rtísrftíflflgi \'■r*frf"f*J" \' 1 rendeletit intézett, melyben\' az e tárgyban felmerült kételyek alkalmából at igazságugyminiezterrel egyet értSleg kijelenti, hogy annak igazolása, bogy ralak\'i nttlsn rogy nöe, kajadon vagy férjes, ösvegy vagy eUált a köteiai elöljáróság feladata. Kiemeli, hoaa a községi elöljáróság által kiállítot t ily biaonyH/ííny semmi UrüUainyek közt mm helyettesítheti azt az 189*. éri XXX1I1. t.-dkk 59 § ánok második bekezdésében emiitelt lanueitványt, melyet a kül-földön külföldi hatóság dltt házasuló magyar ál-lampolgár rétiére kizárólag at igattágügyministter ur adhat annak igatMsa végett, hogy ez illeti házassága a magyar törvények szerint akadályba jhléuuL ffy f-iw*ftnf-ry BjÜt már hátas, nem Magyarországon sem más ksrstt-May országban nem adható, de mindig alkalmat arra, hogy a házassági célból némely országban megkívánt nötleniégi, illetőleg hajadontági bizo■ pStólja. meltigii léisdétsi elksi ülése céljából elrendeli, hogy a községi elöljáróság családi állás feliünUtésérs hivatott bitonyitmínyooH esetröl-esetre megemlítse, hogy az külföldön kötendő házasság céljaira nem használható. k Városházából. Nagy-Kuniui) rendezett tanáoau város képví aelő testülete július hé 16-án délni&n Véctty Zsigmond polgármester elnökleie aiait kö/gyü-léat tartott, melyen a kftve\'kező tárgyak nyertek elintézést. 1. Olvastatott gróf dr. Jankovioh Látxl Zala vármegye löispánja kössön! válasza a f. képviselő testolel üdvötlö ieliratára. ö méltóság* válsaza, melyben meleg kSazónets kapcsán várnánk jogos, érdekeinek tőle te»he»6 előmozdításét ígéri, kőzlelkeaedessel losadtatott éa* megőrzés végett a városi levéltárba balyez\'etni rendeltetett. — 1. A fögymnaaiumnál Planzer Oábor rajstanár elbuayta éta ideiglenesen betöltött rajztanán állásra pályásat hirdettetvén", ennek alapján az állás végleges betöltése kerüu napirendre. A választás mtgejtéaére Véctty polgármester elnöki jogénál fogva Ebentpanger Lipói éa dr. Tripam. mer Hezsó, a k hagy öl és pedig Lptrjtty Sándor éa dr. Pochinger Alajos városi képviselőket ajánl váa a oaadidáló bizottságba, tuely viazavooul-váa, rövid idd alatt megtette elterjesztését, mely-\' nek alapián egyedül Vfferbach Jenő dicséretes oklevéllel biró középiskolai rajztanárt caadidálta nevetett állásrs. Dr. BoÜuchUd Jakab városi képviselő tekintettel arra, hogy Púp Miklós rajztanító, ki három éven át leliee megelégedésre löltöUe be ideiglenesen a rajztanán állaat éa kilálasa van arra, hogy a köieljövőben a rajztanari mioöaitésl elnyeri, lovtbbi, bogy ezen kellék hiányában ea idd szerint osak egy pályázó volt oaodidálható azt ladltiányuzia, liugy tz ideiglenes á\'ls|*n !■»■ vátibra ia lentartaaaék. Dr. I\\schinger Alajoa városi képviselő, mint a gymaaaiam igazgatja, méltányolva ugyan Pap érdemeit, aiéaia kötelességeuak tartja as állás •éakataJMlSltéM. julktt_ rendithetlenül állást foglalni, mert ezt megköveteli a diákok érdeke, éa megköveteli a miniszteri rendszabály, mely érdekeket pedig, saemélyea érdekeknek ati neui rendelheti és minthogy a csndldároTizoitság által jelSIt Vfferbach Jenő rajatanár dicséretesen vaa képesítve a betöltendő állásra, ajánlja ennek megválasztáséi dr. Rolhtchtld Jakab vároei képviselő indítványának mellőzésével. KlaBhUI polptemaatfr azavasáe alá bocaátvia dr. Bothtchild Jakab v. képviaelő indítványát, mely többségre aem találván, megejteiett aa álláara válaaaláa, A kőagyülés nagy többséggel Vfferbach Jenő raj....."S. privlgyai lakost, a nagykanizsai M. gymnasiumboz rajztanárrá\'megválsaztotta, miről a lőgyma. igazgatósága éa felettea taalgyi bgté-sásos, valamint a magválasz\'otl érleli (tétnek. 3. A Katincy utcai itkolahá* építése ügyében a tanáca javaslatának egéas terjedelmében való felolvasása által lüaetesea ismertetvén, Eporjtty Sándor iakolaazáki elnök hozaáazéláaa után névszerinti azavaaáaaal egyhangúlag katárosia-tik, hogy a régi iskolaház az elkészült ée aa épitéasau biaottatg által megvizsgált terv a a tanáca javésiata aaeríat (elepnletik. As épitke-zéai költségek 85840 forint 61 krajcarhan régi anyag 2600 toriat értékben ée igy a» építkezés költségei 33340 frt 61 krajcárban vannak előirányozva. A költségek a katona tartási alaptól lel veendő knloaőoael (edeatetaek. Aa árlejtés foganatosításával,- mánia a városi képnseloieatü-let jóváhagyása í#n tartásával, S városi tanács megbízatott. 4. A városi pinatár félééi- megeizH/d Idádhoz a kfttgy ülés JEperjesy éiabor- ea aj-.- Fs—tlho/er József válási kepviael/iket küldte ki. 8. Tudomásul véts\'ett, bogy a mesei magáa birtokos eyakorlandó vadászati jog 6 évra Sebestyén Lajosnak mini legtöbbet ígérőnek évi 280 Inert bérbe adaintt. 6. A vároa tulajdonát képező erdő ée legelő .területekben gyakorisodé vadászati jog agyán-csak árlejtés atján 6 évre, asiniéa Seimtyán Lajosnak adatolt bérbe á köveikeső évi béröáa-azeaért: az alaé éa ia\'ső erdő atán 508 frt aa alaó éa lelaö ayiraaben 81 toriat Aa eddigi bérösszeg volt: a mezei magánbirtokokért 201 frt, elért évi többlet 79 forint, aa alsó és telaő-erdőben 268 fr\\ elén többlet 860 forint, as alaó éa fetaA-nyirsebsa 60 forint, elért többlet 81 fnriat A vadáaaati jog bérbeadása tehát 1897-évtől kezdve 6 éven át évenkint 860 foriattal többet fog lővedelasezni, mint a leg-atóbbí hat évben, mi a bérlet tartama alatt iltttl loei.tea rag.___ „Magyarország van és leszu (R. J.) így módosították nagy Széchenyink szavait aaört Klvglfl Igrflak, kik hberátia zászlójuk alatt eljöttek honink Ausztriából hogy a már ezeréves, de erőben ifjú, szabadságszerető a előreiörö Magyarországnak ipari, művészeti a culturilis előrehaladását, a millenniumi kiállítást megbámulják. Eljöttek ökf hogy forrd testvéri ölelésben megmutassák.\' hogy Magyarország és Austria igazi testvérek, hogy tanújelét adják aonak hogy Austriában nem a magyartalti párt a hangadó, hanem, hogy a liberális pártpo- baa vaa vagyoaa, — a Saeat Pál templomával teamben az a nagy laháa ia aa övé, — aztán 6 ia irénö, — még pedig láréairéaő mint stég valaki. — Őrnagy, Sipka saoroe, Peobraaeasky ezred, — Szent Pál templom...... mormogták Arzéa ajkai. — Isten ve>s Feodorowna I — Na — SJzt.-Györgyre mondom, — ea á Peirovioa Arzén megbolondul nem tokéra, — monda a atép Feodoaswus, — miután Petrovics Arién kirohant a boltból. Petrovioa Arzén a Sebaatopol-térí kávéházban Al tiantnrow Steró bolgárországi jegáazasal, aki testi lelki jé barátja Araéonak. Halvány szép {yerek, rajongó pillaatáeu saemei jól featetiek életi arcához, Tea áll előttük, a márvány asztalon áll a kél személyre való ezüst szamovár, aislynek csapjából aa előbb töltötték meg esésűjüket — Nem adok egy lyukas kopekot aa egéas dologért I — Már meg felakarsz ültetni Araéa ! — Steiól keesWeiewm eewdee, bogy amit mondtam! — kiálltja lel Arséo, — kinek halvány arca agy pillaaalra mintha elaárgult volaa. — Jól vaa sbistem moai már I — moadá Btavo egyszerűen. — Nos? — Nos ? hát aeaj el bossá, ée mosdj el aski mtadeat,. — Stavó ? I te mondod ezt t é* melezshbeo, Sievo keseil megfogva, metrnedvesült szemekkel folytat* : — lásd — egéaa Oioezoraságban nincs ember, kinek én mé megmoudlam volna, — ée le igy baazélaz ? Tuod meg léhát — mondá gftr-csösen Stevn kezét stegssoritva, — tudd meg lehál......... \' — Hogy Táljánál sseretam I egésaité ki Sievo 1 — mosolyogva Arzénra tekintve, — tndom szegény Petroviea Arzén, — ds ssi meg ia leheled ; mert aly)a nem volt bünöa. — Nem I — hisz később, midőn éa megiadtam, igaz már akkor tejbe lőtték KarawslofT Miklós őrnagyot — de akkor kitudódott, hogy nem gyávatágból maradt vissza embereivel, hanem egy levelével, melyet Tatjánának volt küldendő mulasaioit 10 peróet ée a Oarsvics agyonlövette. Hál a hivatalon táviratokban tiaatu légii böe halált adtak okul, éa azredéaét aség mái napig ia a Kaukázusban tartják helyőrségen BeatinofTban. — Igen, azt jaár tudom. — Noa? kérdem ujolag tőled, — mit cai- Otljak ? — Mit? hát édes Petaovios Araéa barátai elöazör fizesd ki a thsftt éa e doboz caviárt, — aaatán hoaaaa még egy üveg Roedereri éa agy csomó eiggnttát és aaatan küldj *\' engem boatá kérőbe; — mart íakább vedd el feleaégül, — aúntaeai hogy igy az suvadni lássalak. — Tudod-e Stavo, bogy már beszéltem vele t — Teringettét I biea est nem ia aradiad még? — Igen, látod ez igy volt. Hogy nesz tadtam magamon aaailaoí, hát fogtam magamat éa el-küldtem aski novella kötelemet, melynek belső lapjára ast inam, bogy .Karaweloff Tatjána kiaaaaaonynak, aa írónőnek, ilaaielst jeléül.* — Aztán tadod mit eeiaált? Nem ént — Tat|ána fogta magát éa a helyi poétán küldött 8 eaüei rabéit, mar miat a könyv árát. — Abl — , — Igen. Képzel beled mérgemet e eértée miatt. Miti volt mit teaaem, slmealem RadaieS udvari kenéeahea, éa sgy atép virágeaokrot küldtem aski, — egy levélke kíséretében, melyben aat inam aeki, bogy aa ö sertésére éa is aenéseel válaasolok és küldök aeki mellékelve egy eaokrot. — Nos? ée aatáa? — kérdé Siető a Moedc-rert megízlelve. -s Aztán 0 visszaírta, hogy < bizony nem aértéakől tette, hanem azt gondolta, hogy ráaae-rultam a péazra. — Ne mondjad? és te akkor terméasetaeeo la váltál tőave éa abbaa hagytad a dolgot? 1 — ssosolygott Sievo. — Nem éppen t Hát? * — Hál biaoay éa elmeniem boszi ia ksjsles-tetiem magamat aála, mert tadd meg, bogy iga-sáa gazdag ea a leáay. s » - Aki ,... — Igen! éa aatáa alatoadtam neki, kogy aty- Nagy Kanizsa, vasárnap. Zala 58. szám. (8 lap.) 1806. julius hó IMn. Ittikáia * müveit én az értelmiség magasabb [szavakban mondá. hogy az otthoni bécsi j*v«n.r annyi ohikkel, annyi kellemaea1 adták elő (okán álkUmbereknél, Bécsnek s Austriánakjayilvános élet nyomoralakjai ellen, kiknek kaptáikat, hogy a kőaöaaJjT érdeklSJSw napíőt civilizált társadalmában még mindig, visz politikai üzletük s robotmunkájuk s kiknek * r"° u"á"fc hangra talál. j szomorú hírességük is az, hogy minden , Alti, hogy a bécsi vendégek hajója át- nagyot és szépet sárral szennyeznek ke, ha tért a magyar hátaron, ahg, hogy a >VeSia«! becsmérelni menYTmagyar eszményi el-a magyar Dunának szelte vizét, a híres |ragadtalá« nagyszerű kulturális müvét — magyar vendégszeretet oly impozánsan fo- as- ezredévés kiállítást, minden bécsi, ki ■ gadta szomszéd vendégeinket, a liberális Budapestet most meglátogatta, kötelességé\' Magyarország ugy ujjongott a vele egy- nek fogja tartani a valónak döntö érveivel e hazug becsmérlést megczáfolni. A bécsiek 3 napnak szép álmát vivén magukkal a saját metropolisukba tértek vissza s mi most már -csak annyit mondhatunk nékik: A viszontlátásra! A közeli szivü, egyérzelmü, az ig»zi nemes liberális mustól áthatott vendégei láttára, hogy valóságos diadalmenet volt a bécsiek Magyar-országi útja s a diadalszekérhez vagy inkább a diadalhajóhoz Magyarország szeretete s tisztelete volt hozzáláncolva, * A magyar Kanaán bámulásába elme- és fővárosba érkeztek vendégeink s ha eddigi aljukat nagyszerűnek neveztük, ugy szót sem találunk arra a mi itt lejátszódott. A közönség tízezrei éljenezve s üdvkiállásokat hangoztatva, szép asszonyaink kendőkkel intve üdyözölték őket ; a baráti s testvéri kézszorítás s ölelés, a főváros idea-\' lis Szép fekvése a természet e remek alkotása, mint maguk is mondták, állomként hatottak, reájuk. Bécsi vendégeink 3 napig időztek nálunk s jőTmegfékinfeítélT ezalatt kiállításunkat Megcsodálták ipari, kereskedelmi s művészeti előiehatadásunkat, s a fehérasztalnál, mikor a tószlok árja megindult, elmondták bogy látták >egy nép ezeréves munkásság napra növekedett ,L*t TabUr* név alatl léplek fel a Iranciák, éa Ok voltak egyedül uok, kik • közönségre a rendkívüli nagy voaeerfl* gyakorollak. A támlát i—ét Óráiéba ment, booaét a fiatal Iranciák visszatérnek hazájukba; a ^lágerek* pedig a ceinált jé lalet folytán valósain! vissza lógnak térni hozzunk. De alaposan foiaak csalódni, ha vermes reményekkel éa a kát flatal trancia nélkül jönnek ide, aaert aa érdeklődést egyedül a franciák fellépése kelleti* ia aa ia tartotta lenn, a lárzalataak többi tagja a nker-bez vajmi kevéssel járult hozaá — 901 euteaéli áreaéáaek Zalaapi\'i községben 201 év előtt telepedett la a flcái—r ít*b*rg caalád, hol boltot éa néhány hold lóidét kapóit caekélyke bérárt árendába as apátaitfoL Az apátság sok gazdát-esamlt a lefolyt kél azá-aadon á<, de a Schwarzenberg utóda név oaak aa utóbbi betekben tűni le végkép a 901 éven át birt üzlet cioítáblájárél. Aa apátság kétszáz év elölt! ura asersödéeileg meghagyta, hogy mindaddig, mlg Schwársenberg család fiága ki nem viszontlilásra I! 31 RIS. --- — Ráes Jóssel flherreg családjában Országszerte nagy örömöt okozod azon moat marj hal, a bérlet lolyionmwágbaa a Schwársenberg bivata osen megerősített hir, hogy a légmegye- utódot illeti és ezen 900 év előtti szerződés egész rabb főherceg leánya: Mária Dorottya Amália fő hercegnő usillagkereszleH hölgy és a bajor kir. flzt. Etzsébelrend lovagnöjé, ki 1867-ben Alcsuton ízületeit, menyasazonya lett lilöp Lajos Róbert orleénei hercegnek. A vőlegény Szent Lejoe ivadéka s egyike Franciaorsaág legszebb, legdetibb lovagjainak, ki ntána legszebb asszonyok rajongtak. Mint második fia Lajos Fülöp Róbert hercegnek, páriei grótnuk éa montpeneieri .hercegnek, 1869; február fl-án sitttststt Twickenhamben. Kél évvel tehát fiatalabb\'- bájoe menyasszonyánál. A hereeget, ki a máltai rend lovagja, srá-jáboa és snnak. családjához közeli rokonság köteléke fűai. — Bírák klrendeléae. Az igasságügy- nak vérrel s verejtékkel megszentelt reli-|mini»ater ^nagykanizsai -törvényszék területére wléH* * n"ffl pgy szónok -vondi hogyl *\'wf>\'óbirtul Fáber Kárdb, viz\'gilébiriii állandó nakis árv elaretftrfi. lihmtio iltnmhnn helye tteaül pedig Gwaadi Miklés nagykanisssi csakis egy előretörő, ti befal is államban, csakis á szabad Magyarországon lehetséges oly kiváló és óriási föllendülés minden lé-"WBj aminőt^flfc bétesiek itt nálunk1 tapasz törvényszéki birákat rendelte ki. — /a lar. Jót. nőegylet kérébél Vidor Stmuné úrnő az égylei elnöke, valamint Blgu Pálaé nrad-sa-Vgflel alejnöke a lürdó (alhatnak; s midőn NechanskjF bécsi köz- W bizonyos része alatt távol lesznek n»r>n ípreti&lvpQ Negy-Keniseáról, mért ts távollétük tartamának uzon tereueiyes it|Jér> t váiazitmány leguióhb-larloti ülésében s^glanácsos, Budapestről : Érzsröl emlékezett meg — mely a sza--badság üde levegőjében óriási és nagyszerű módon gyarapszik, s-oly meglepően fejWj» dik" egyszersmind azt is mondta, hogy a szabadság csókja álcjja meg e szép várost idejére az elnöki teendőkkel Táúber Alajoené, illetve Kart/chmarotf Leoné v\'álksztniányi tag úrnőkéi bízta meg. . ■ 1— 1 ; — Képvisel®»álaazt*»l Mozgalmiak. A Keasibeiyi választó kéFfileibén a jövő valasz-_—P ■. ._ - ... _.._., ii , , t ásókra A\'erfeeaky Jenő jefenlegi, a nemseii párt-br. Rupp bpesti közjegyző, kir. tanácson |hol túlozó képviselő éa \'Hentaller Li.jbS lügget- »zép szavakban kezet ajánlott fel osztrák testvéreinknek a sötét reactió együttes, le verésére, míg a bécsi dr. Noske nagyszerű -jávat szolgáltam, hogy ■ Illettem esett el, kegy hőaieeea viselte magát......... — Ea? — £» aztán megfogiam leseit, — térdre hnll-lam elölte, és kértem, hogy engedje meg, misze-rínt édes atyja utolsó kívánságéi teljeaii beesem és hogy gondját viselhessem neki, — nem mini api) helyettes, hanem mini férje? 0, te iparloveg, eszerint le engem megcsaltál, — hisz erről néni szóltál még semmit? — Es édes lelkem, a vajae hét után leaz ez esküvőnk, — ésJéged~ezennel vagyok bálor meghívni a lakodalomra, édes Stévó I — Elfogadom I éljen I — 0 te képmutató. Felkeltek, — Arzén fizeteit a fehér kötényes leniégi képviselő nevét emlegeiik. A néppárt ie tervelte egy jelöltje felállítását, de ugy latszik elállt szándékától, mert a ma vaaárnapra Keszthelyre ki\'üzöit néppárti nsgygyülé* elmarad. — A Hikkreeallafc Javára. A tapolcai -iparosok .Öuképzö köre\' részben a tüzkáróaullsk, részben az önképző kör javára, ma vasárnap este műkedvelői előadási rendea Tapolcán. Elöedatik Ceepreghi Szinm&ve a .Sárga csikó." A műkedvelői előadáat tánc követi. — Mlékeajeéla táacvlgalone. A nagykanizsai iparteatűlel kebeléből alakult vigalom-rendező bizoissg aa elaggott iparosok javára a Polgári-Egylet kert-helyiségében \'1896. évi aug. a közelmúlt napokig tiszteletben ia tartatott. Moat kihalt a Scbwurzenberg család utolsó férfi tagja éa oaak égy leány maradt vissza. A jrt-azágkormányzó a napokban tudomására adta a hátramaradottnak, hogy nmc« ea apátajgaak aemmi kifogása, ha ö ia élvesni óhajtja a SOI év elOtt nyert oealádi előjogokat azon korlátozással azonban, hogy as i esetleges utódat aal már nem élvezhetnék. Mivel pediglen a leány férjhez menni szándékozik; gthagyta azon házat, mely őseinek 201 esztendőn át lészke vol". — FagnáteMI. Zas-Szent-ttrótboa JMnnsi Vilmos kotnri asületésfl péklegény néhány pajtásával fogadott, hogy átoaaaa a Zalát Alig lépett azonban a folyóba, az ár elragadta áa aoka lársait segítségére aiattek, a vízben veaaett — Hilees\'Msii—aá>gj árkem ttödter Mór a sörgyári vendéglő aj bérlője, nam-csak aal honosította meg Deleiében, hogy htlMee, meleg éteteket kaphatnak a vendégek olcaó áron, hanem a monstre hangversenyeket ia mat-, heüu»iBiniá,*\'j|íajd minden vaaáraap el leheltek készülve egy falragaasra, mely a Begy baagvar-senyi hirdeti. A székesfehérvári muakáukhil álló ének- és senekart követlék a murakereaztari iskolás gyermekek, ma vaaáraap pediglea ilt Ica* a cs. és kir. 44.-ik Albrecht főherceg nevét vizelő gyalogezred zenekara, bogy él>ese-lessé tegye a nagyköaönaégnek a kedvelt ma-latóhelyet. — A kaiona-senekaroa kivtll kitOai cigányaene is! lesz. Eaen összes élvezetek 16 krajcárba terűinek, csakli azéislaka éa iiafohat kell külön fizetni. A hangverseny d. u. é órakor kezdődik. Pormeaiee utakról azintén Hocbaiadter-vendéglöe gondoakodik. — Déli vasút, Folyó évi julius hi iMol kezdve Nagy-Kaaiaea áa .Saoeiballtely kMU mindkét irányban egy uj, a helyi torga\'om le-bonyoliiátára nagyon kedvező másodrendű személyvonat fog az utazó közönség érdekébea lorgtlombs hozatni. A vonat N-kaairaárél reggel 5 éra 66 perekor, Zala-Sst.-Iváaról reggel 7 óra 86 perekor indul s 9 óra 90 psrokar délelőtt ér Saombathelyre; mig aa elleairiaybaa Saomhai-helyröl 7 óra 6 perekor aeie Zala-Szi-Ivanról 8 óra 58 perekor eeie ipdul és 10 éra 89 perekor este ér N. Kanizsára. Eaen vonatok as őeaae* ée megállóhelyeken meg logaak hó 2 án zártkörű táncvigalmat rendea. A tánc vigaluiat megelőzőleg aa iparna osztályból ala- állomásokon kult daláida C$olou Jenő ur veaetéae alatt éne- állani kel. Belépti dii gzemelyenkint 60 kr., családjegy (bárom személyre) 1 Irt 90 ky. Kezdete esie 8 _________, ______________^B—j -- .ésTél órakor. Kedvező ién idö eeelén a vigalom pincérnek, s kimentek azuteára, mindkettő meg- az emeleti lerinekben tartatik meg, A meghivé kliLa-earktm: másra ét nem ruházható. Fe űlltaétéeek köaző- Pelrovics Arzén t hátha jövendőbelit megtudná,! nettel fogadtatnak a hirlapilag nyugtáitntnak. kogy egy saó sem igas abból a Sipka szoros I — Négy napig tesgerel. A Polgári-históriából, és megtudja azt ia, hogy te sohasem Egylet kerti helyisége még tán soha nem volt rollál kaiona, bogy a lábod bicczenéie, onnan!olyan népee, mint ebét eleö leiében,- A gyönyörű ered, hogy diák korodbaoegy réezeg kozák meg kertben isténkint Óriási közönség jött öesie, még Ksnia«án, 1896. julina 17-én. A rendőrkapitányéig, \'zurtg e bicskájával. pedig\'en lársadalmunk minden rétegéből. Ismerve — Hrrékpár-v(raeay Péesett. Miai a ----Kitol tudná meg?-------------------1közönaégBnk jó ízlését,igen-jói -tudjukp-hagy nam\'tFáesi Nsplóf írje » vaaáraap Péeaett tartandó — Hát például tőlem I I barátja a népénekesek produktioinak s ha egy- kerékpárversenyek -igen érdekesnek Ígérkeznek, -j Akkor talán aa ia érdekea volna egy hizn- szer meg is hallgatja őket szórskozás kedvéért, A pécsi bioykle club- versenybizoitaága élén njos jogásztól — ki hamis játékos, és szököli | másodszor már nem kér belőle. A négy elöedás Kohárits N. János vers. biznttaigí elnökkel min- iránti egyaráni nagy érdeklődést nem ia a vá- dent elkövet a (verseny sikerének érdekében, roennkbsn kellélénél többször megforduló német 16-án este volt a nevezési sárlat, mely ideig 85 zengerek idéaiék elö, kenem a kis, különben nevezés érkeseit he as onság minden részéből, elég élvesbeiö lársulsinak, két fiatal tagja: A vidék legjobbkerékpároeaitloejakvevteayeaai (egvik nő, a másik férti.) kik nüieieit IranciálL látni a pécsi pálvén^kiábea a péosi elhletika — t\'lgyelnaealeléa! A helyben átlomáeoaé 09. éa. kir. 48-ik gyalogested í-ik zászlóalja t, évi julius hó il. és 93-án Kis-Kaniaaa - Szépeinek- Bajosa és a Prinoipális kanália állal batárolt — szokott terülsléo barcsaerű céllövészetet tart Erről a közönség mindea szerencsétlenség kikerülése végett oly flgyelmeateléssel ériesitatlk, bögy a jelsett lőlerülettöl 6000 lépésnél köaelebb ne tertózkodjék ée na köslaksdjik. Nagy- kálona ?T mi ? — Ha, ba,. ba, igazad van Araén. Isten veled iMjaztfliátt -v - Jé éjt I A Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 68. szám. (4 lap.) 1896. jttliua hó INfl emn kerékpáron kürtnek tagjai, továbbá lööb k«lon« tiixt ia csatlakozik. A versenyzők a kii-vetkezők latinak: Orozz János ca. és kir. hadnagy Péoa, ifj, Heiadibofler Róbert Zombor, Koch Béla Zombor, Szárics János Szabadka, MonS. Stavary (álnév) Szombithely, Kováo* Béla boavéd hadnagy, Péoa. Laubér Deiiő Péca, Hayer Károly Leó Zombor, Geíringer Mér Péoa, Eöry Jóuef léve* Sokénles Pécs, meazlényi Mendelényi Tolván Keszthely, ifj. Bedö Imre Pécs, Radnay Emil Péoa, Wtlla Ferenc Péoa, Peirovio* litván Péca, Notier Jeni Péoa, Tóib látván Pécs, Pompár Uéaa Péoa, Farkas Miklóa Pwa, ifj..Eötvös üoutáv Péca. U«r a pécsiek, mint a vidékiek köaőtt erős küzdelem ma. A versenyek alilt a 44-ik gyalogezred zenekara játszik. — HaiaprM lakaim Pnasaibiu. A jövff tané* katdaiéval a pozsonyi ca. m kir. had-apród iakolábaa felvételik 30—60 növendék az I. évfolyamba. * « A lel vételhez szükséges négy legalább elégsé ges eredménynyel végzett oaalálynak kimntalási valamely reáliskolán, gymnssiumon, vagy vala-mely ezen iskolákkal egyenrangú intézeten. A tanpénrt az atyának állása aaerint, törvényes, vagy, törvényesített Dókért 160, 80 vagy 12 forintot lesz ki évenkiat - A tObbi felvételi feltélelek és balározatoli a kérvények asarkaaaiéaa iránt kivehetők a kövét-kaaő azabályaatból: „Vorachrift fiber dia Anl nahmevon Bewerbern in die k. u. k. Csdeiten icbalen" (mely Seidel und Sohn-nál, az állami nyomdánál Bécsben éa a hadapród iakola parancs aokaágánál Pozsonyban 40 fillérért kapható). A felvételi kérvények elfogadására á végafi haiáridó áoguaxtua 16 ike. — Jé ligás. Rendőrségünk jó fogási oaináll ma. Kéirekentetle Bockor látván éa társai kis-kaaizaal földmiresek rsernélyében azon beiiiröket, kik már belek óla veszélyeztelik a közbiztonságot városunkban. Bockor István lakásán tömérdek bűnjelet talállak, melyek kétségtelenül aat bizo-nyitják, bogy a legutóhb fflar látván m. kir. |iun éa távirta ittát, Jfyrirdí váaároa, lovatma Spitztr lókareskedő kárára elkő»eteit betörés éa —iBpáaoktt- MOO kaada kflite*1* tl, ylmk feje Bockor latrán. : •• . - - Helyik • Kaalaeay-alea ? A kép-viaelö testület legutóbbi közgyűlésén a Kaziocy-utcában levő iskolaépület njbóli felépítése kerülvén szőnyegre, aörün bannoti fel a kérdés: .melyik a* a Kozincey-ulca" f Tényleg a. város lagkavaaebb polgára tndja, hogy a vasúti oloa hivitalossn Kszincy-utcának neveztetik, deigy van aa a legtöbb utoával. Aa utcák uj elnevezésit táblák nea jelzik, megmaradt a Teleky-ulea Rnwfnn niftSBsk, a Király-ntca német utcának, a Hunyady-u\'ca kereszt-utcának és így tovább.] A város lakossága oaak a régi elnevezés szerint tud eligazodni, az idegen semaikép. Ezen viezáz MtMményre a^r évek előtt ráutaltunk ét fürgét ifik aa uicák táblákkal vili ellátását, merti még is oaak nevtttégea valami, ha mist annak idején a kőszegi hadgyakorlatokra való átvonuláaalkalmá-val megtörténi, bogy a saálás csináló hadnagy azt jelenii ezredesének: .Merkwürdig heitten bier álla Gaaaen Mayyar-Franeia\',» biitoaitó láriifág tábláját Utca-táblának vélte a helyi rendszeri nea ismerő hadnagy. Rendőri éa forgalmi szempontból la mulhatlan szükséges, hogy az utcák mielőbb megkapják aa elnevezéseket jelző táblákat. égy fpgóliua erősített tékuny, de fa-, vagy vssisg papirlemezből készfii. E moly legyező egyik fele be van kenve ragadós anyag gal (glicerin vagy leomag éa megolvasztott kolo-íonium egyforma arányú keveréke.) Aa eljárás sz, hogy\'a munkás égytlr kHévai megveregeti a tőkét, másikba tartva a,legyeaövel utána suhint felzavart aolynak, a taely a ragadóa felfileibea oda lapad. Ea a moly fogás tehát végrehajtható nappal ia. Tavaazzzal, izőlöoyitás idején, alkalmaahaló ellene a kéreghántás, Ea abból áll, hogy a iöke felesleges kérgét éa aa ^száradt oaapokat lefitjfik a a tőkén megmaradt repedésekbe húzódott bábokat hegyes árral megöljük. - hllllemés a Balaton partjain. A balatonparti ezSUSk, mint levelezőnk írja, nagy réaaben jót teleltek, egészségesek a a bárom-négy évesek sok lürtőt boalak éa jól virágoztak. A "Főnyid és Keresztúr közt levő nsgy szőlőtelep ia legnagyobb részben kiiogásialan, csak itt-ott ieti károkat a talajvíz. Ea évben tehát, már a Balaton déli fariján (öbb helyen le«a bő-szüret; igy az említett telep egyes részein, Lalién Szalay Imrénél, továbbá a kegyesrendiek nagyon szép telepén Ó-Siődön a zamardi határban. — á serlésvéas keletkezésének okairól, ismereteink eddig nég hiányosak. Ea aa oka, bogy e betegség ellen való védekezés tekintetében meglehetős bizonytalanság uialkudik. Azt állítják, hogy a véazt hasadó gomba (bacierium le poraié multooidum) okoaza, i mely a vizben szaporodik éa biaonyos hőlok (60*) mellett elpusztul. Nagy érdekeink követelik, hogy e téren a tudományoa búvárlatok megtéteaienek és hogy ezek alapién a baj gyógyitááara a k»llü tájékoztatásokat megnyerhessük. A földmiveléaUgyi miniszter e< irányban ujabban ia intézkedett, megbízván a budapesti bakteorológiai intézetei a szükséges kísérletek fogaoausitáiávet. < TeraéMllapst a verwaysrizágek-baa. Oroszországban, mint Moszkvából jeleniik, a vetések álláaa kielégítő. A gabonakereskedést a halátdl-ütleL. juegaíinleléhe. lán$£g£aeil meg- láBbaiflfc. VIdákra eissttzsjásh i mpti kültiégsinkst eaánjtjak. — A BMIIaaahUBl kiálllláat látdfaU kfcúMáraak különö* flgyolmólie ajánljak s kimtkal „Kiállítási Ha laasokat" tlallérl, JllálllUM kaim W kr lm. ér— lai^rsmái aallJáM ém (ilurtll hím. kőpakkal 1 Cet Ugyanaz néne! njrjlvjg. 1 fn a»m ■ U iátII Mai hé^M t\'UuUU 50 kr »lsiÍM »»TÍj«IÓü konut kap, U\'a kiállításra itaiái vajy ott tartózkodása alkaiaá-vtl baltaal ári. PaUeaj Ziéift éa Kared*v*e klál Itááa Basdskanairlt Itaatstéjs ráaaoabi kötn lanr^jaaal n ■sáaoa kippal I frt <0 kr. aiéafnl tm aa nnéém kláltltáa. lipai vtaitaU ma« káppal tt lamajaaal M kr. ^ Haáapral (rrvrafaa Mdártávlatbél a Abb iptf Utak rajaaifal 1 árt. — Haáapmt larirajM a kiiliitu-tirképpat BO kr. -m R H OK Őrületei ■zenvedélyből — Amerikai tmaBtyi lürUnst, —~ NiaatUl fardltotta. Hafiuff Bds. (Folytatás.) nehezitetta. A Balká\'nfélszigetről a következő birek érkeztek: Mohasiirban bő aratásra számítanak ; Filippopolban az.,őszi vetések aljá*» s legjobb reményeire jogosít; Jasay környékén a vetések kielégilöen állnak iJduküb. iáján kitttnő a termés, kivéve a gyümölcsfákét, melyekben a kártékony rovarok nagy puaatilást tetiek, meg-hinsitva a nsgyobb kivitell; Széliaa vidékén bó az aratás a ezért sz alacsony árak dacára, májua havában igen élénk volta gabonakivitel; Ruazcruk környékén gzintén kedvező á termés csnpán az árpavetéa pgeövedelt több helyen; a borgaai kertttetben töB év óta nem volt öly jó ara\'áa, n ínt mosi, de csak buzaki«itelre utámii-hatnak, meri a többi f gaboi anen Ci betfogyaaz-tásra kell. \' - J ^ Uindezek aaerint tebát igen csekély a remény, hogr Oroszország éa a Balkán-államok aa idén kevésbé lógnak versenyezni a mi gabonánkkal, mint aa elöaö években aöt ellenkeaőleg. K ö z g a z A a s a g. A nlllasl; Irtására a löldmivelésügyi miniaater utmutaiást atytt ki, mely a védekezésink kövalkraó módját ajánlja: A hol a aaölömoiy csak uérványosan auiat-kőzik, pL minden 6—10 tökén itt-ott egy hernyó, akkor olt elég, ba azt egyszerűen leszedjük; nagyobb iafakoió esetén azonban ea láraaztó munka létén, célszerűbb leaz a permetezéshez hozzáfogni. Az ehhez rzűkeégéa folyadék 8 kg. pnha Isasie szappanból, l1/, kg. valódi pyreihrum (ZMherlJ porból éa 1U liter vizből készül őlyiA formán, hogy a viaban elébb > azappsnt feloldjak a aatán koazá keverjük a pyratbrum-port Aa igy ayert folyadékot aztán még 90 liter tiazia vizael kall föihigitani. Caak a lartözöti lürtőt káli parmataanl, a löke löbbi részeit nem kell bántani ■oly rajzás Idején hssználhatók a molylogó lámpák, (enyves papírral bevonva) vagy etőf *d6ben*éa bo\'dvllagúi ealéa a molylegyraő. & IRODALOM. - Haakáoaj Hlkálf. Arpátl kaaíoclalása. Ka-rettal agyltt 181 esi. kantá ts 8Z esi. magaa. Salaaranj köretben, sstllt-lavil dlislfiastl. Diófa keretben Imms-baMt-UL I. is. araaykantbu. II. as. araijrktnlbea. III. n. takats ,i(j barna Hajrasatl keretben (Iskolák aaánára). Náaáar-fakérvár fttlaarat*M Hnnyady Jtioa ll Kaplntráu által 1488-ban. FsstatU OaUbta 1. Kanttal 1 m. kotazá is 78 ca. jb\'ág\'aa. Aranyoaott antik keratben. Zrínyi Mtkláa klrokanáaa Szlgetvárliil. Cafattal 1 a. boán a ii 78 ea. mifu Aranyoaott astlk karatbas. FmiIj Árpid. „Arpáá ^ • vasérak" ás „AMaaat Hadaraak". A „Magyarok bejOvaUle" o. kSrkipuk riaslalal. lantul együtt ltO cet. magas, Mindegyik kép: Sslaarasy-kantbaa, aaSIO-lavil dlgzitésael. Dlófajkerotlieu, bross-bstittal. I. ts. aranykarttbas. II. aa. araaykaretbast IlL sa. araoykerelben. Caaaaftt* laiaaaaataiA. Nartlla ftataiaya a Un. kiutlt réimstazet. Kanttal ejylitt ÍM cm, aafaa és t3 ea. ibíIm. Arany relUftlellátott fakeU kantbas. Maéasaa tttatlaa. Bataal (eataisye után kéasált ráaaetssat. Kant Ul együtt ISO cm. magas ia 91 ca. aaálaa Araaynllafb-ellátott hkete kantbas. Maáeaaa. Ebcrl errdetije stáa kitalllt aslsayoast. KaraUtlát 116 cm, magaa ia 91 ea. isilts. Aranyoaott aattkkamUa. A Batkjaaaaoaj ilatt. mkricaa andatíja után kiuüit aslnnyomat aqaanllaodor-ban I. ia. diaskantbas, 90 cm. asilaa ia 70 esu aafie. II, as. sitik araaykuftbaa, 85 ca. aailes, 74 ca. aapa. á aaaayaaaaaay tbnááw. Lcflcr F. eredetije aláa kiasllt eslssyosut aqunllaodorbaa : 1. sz, diiskantbaa, 90 ca, isilaa ia 79 cm. asgss. II. as intik anayksrstbas, 86 ca. psilee is 74 ca. napa. 0 falaéfa I. t\'ereae Jésatf. plues artnykenlbaa. Egyedüli raktár is káptt nlMf Nagy-Kanizsa ii -vidékén Fhchel Fülöp kőnyv-keieskediiébtn, hal a képek aagtskiitksttk ia asatlef zása- Cxmdolataiiil felriadva, unokaiaatvéréről az esküdtekre emelé lakioietét Fújó harag vonult ál egy pillanatra szép arain, de rSytőa eltűnt a aaotutal a legnagyobb szerénységnek engedett helyet. Így kéaatttt el * kihallgatásra, a vizsgálóbíró áltat eléje tarjeeze. tendö kérdésekre. Nem irhalom la aggodalmamat, a mely ellő gott Hiszen tudtam, hogy bármily szelídnek látszassák ia most, mégis a legasenvadéiyeabb indulatok háborgatják lelkét Képes volt-e iit gyanújának kifejezését adni Y A tettet gyplőlte-e oaak, a aelylyrl unnknier-vérét vádolja, vagy öt magit te? üaaudekebati -volt-e ama négy fal kSat oly-köauyen kiajiati aaavait itt, nyilvanoaan aa egésa világ előtt ia mételni ? Szivére tudna ast venni ? Arcán egy voniat aea találtam, a mely a kér-déaeimre valaszolhaiott volna, es szomorú a/iv-val pillantottam Laurára. De ea\' könnyen mtgmagyarázbaió félénkség altai eliogva, abban a pillanatban, mtkor unoka-testvérét felazóliiotlák ngy ült, hogy nem lehetett arcába nézni, igy csak há\'otlhalvaay kesri áruiiák el a beuna za)ló inuitltriolj — Mari kihallgatása osak rövid ideig tartóit. Hintán a házban elfoglalt atláairól éa ütegből\' hoa való viszonyéról tellek néhány kérdést, lel-szóliioilák beszélné el, hogy ntikor érteaült nagybátyjának meggyilkoltstáaárol és hogyan »i aelte magát unokalesivéra éa a szolgaszemélyzet ez eseménynél. . , ■ Midőn szemeit felveti, aat gondolhatta volna az ember, hogy a gond. é« kedveilenaeguek »oha egy felbője sem vonult it a szép homlokán. Hangja csendes de atiod asoaállsl oly tiaa\'án éa érthetően csengett a teraea át midőn válasaolt: — E kérdésre, uraim, nem adhatok > válásai. Nagybátyám megtalálásánál nem voitnm jelen. Egy, a szolgák kQaűl jalaaiatta askaa, hogy ainrs többé. Szivem saabádabban dobogott ia láiiam, mi-dón Laura keséi, amelybe homlokai táuiasitolta volt, leejié, mikfaben egy reménysugár caillám-lott tel arcában, amely aionban én o>y hamar iuU el, mint aa étgep a világ űrbe iisiklő hulló csillag. Talán meglepi Snőket, folytat* Mari baagón — éa a viasaaealékeaéa aa kiélt rétnialjea óráarx boraadálylyal töltötte el — hogy náa léptem át nagybátyám >aoháját. Nem ia gondoliam rá, En -nem mehetek oly szobába, a melybe ilyen szívszaggató rémüleres esemény lörtént. BeEleonora bement, éa igy Ő pontosan megmosdhatja, hogy... — Leavenworth Ekooora kisasszonyt 9u után » hallgatjuk kr szakiig öt félbe a bitó. E rendre uiasilást nála azokailáu nyajssság-gal lette. Kétaégkivül nagy benyomást tett rá a fiatal és kedves leánynak kelleme és nemea magávise-selete. — Mi oaak azl óhajtjuk tatai, hogy kegyed kiaasazony saját azemeivel mit látott. Ön tehát nem tudja nekünk megmondani mi ificlial ama szobiban a gyilkoaaág leifedezése után. — Nem. -» —• ón osak aat tudja\'mi aa alötiren történt ? — Aa előtéren nétn történt semmi, — volt ,a felelet. . — A oselédek nem futottak lel éa ali, ia Laura kisasszony nem lépett ki a köayviárból az e\'ótirre, mintán aléltaégából magához jött ? Nagy-Kanizsa, vasárnap. Leavmworth Mery kék szsmalvil titgyo nézett rá. — Mladinetetn. IM hlu ts mimmi. Ön ttbtt pontosan emlákeaik, hogy ki j8lí|? lfM< — Ea volt ie/ében agy darabka papir? — Egy daraMa papír? — Hlrtalsn visszafordult, aaokateetvérére nénit éa kérdé: — Noa Laura haaaél, vott a kesedbta valami ? Mindenki feezüliee figyelt, — Uora, ki agy levél említésénél lét ballag í«.»art»»tnt, gyorsan felkelt, aidóa a naiv kérdés hoaaé leli loiéive, a már mér felalai akart, m|dŐü a vizsgálóbíró, kl nem aserelta a rendes tztbaiyoktót való eltérést, keiével intett éa ko-moly hangon moadé: — Kiea*ean«y, most ni nos helyén, bogy ön tlrdést inW«sea unokatsatvéréhes. a Kon Hja Meg nekünk mit létolt saját ittenivel, többet nem kivannak. s Leavenwort Laura vlaaia ült síékére. Mind két areéa égeU) plro« folt volt láthaté, mialatt a terembea elterjedi) ceaadaa súgás elárult, hogy eaivesen lá II ék volna ha klvanoeieégakat, a tör-véayasea sitiin rend ellenére, kielégítve láthatták volna. A vlflsfáléklrö kl bizonyos rokoaszenvit éraeii a taép taan Iránt, i lehetőleg kíméletesen kívánt vsle bánul, előeákoay hangon ismétlé kár-déaét: — Kérem atépea szíveskedjék neklink megaou éanl, völt-e a aokiteet vérééit kaaébea valami 7 — Ha láttam a valamit ? Oh nem, éltnem lét tam semmit. MidÖn Maryi felaaOliiotiák, adná elő a tagnap tata Ai* történt tapasztalásait, semmi ftlvilágo aitéat nem avattok. Caak tat moadé, bogy nsgy bátvfa egy kiosli \'hallgatag volt Ügy latsaik neki, monda tovább, mintha nem jól érezné magát a ama kia gondok állal gyötörtetnék, a melynek minden ember kivan tava biamiyoe Időbeli. Vacsora után saobájéba lávo lUlt H ott maradt:-——....... Yiiaiaeailékeseae a tegnapi vacsoráig terjedt g annak tfélilsíell aondá al. Oly egyszerű, syarmeke* aaiv éa aegbató voll előadása, hogy aénll iám maradi hidegen Ifié. Még Üryoe ur la teljes rokonszenvvel nézett — a tintás üvegre, Caak Eleoaora maradi érsék-Islait, ?* ~ - KraaHli Iá boa állóit nagybátyja valakivel 7 Voltak értékes paploal, vagy talán a agy öeeaeg péaa volt nobéjábaa ? — Mind ama kérdéaekra nemmel falait, (Val/tatása ktvrtktMk.) laarkeaatAI flaanat. — h. Aialf OrvaiidOnk a beautatkoaasnak, de minek bántsuk mi aai a btuUMtt patikust, »é| nsak tréfából is. — Kart. Beceea levele vételekor aa egyik mér nyoméi alalt volt j a többinek is aorát ejt-jltk. A lap raadeaen megy mindkét réaaről. Zala. 68. a/jtrn, (5 lap.) IS9Í. julius hó 19 én Hirdetések: 1164 április 28-án 18M. 166 l-l Árverési hirdetmény. A leiényei kir. járásbíróság miat tkvi katóaág köthirré leszi, hogy B«k lsi.áa, Balassa Andor, Ács József, francaiét István éa Fraocaio* Andor pnlái lakóinknak P«W János leiciiyei lakó* elleni 860 irt tőke énnek 1894. október 97 tol járó H% kamatai 97 frt 89 kr. végrehajtó* kérelmi fl irt 06 kr. végrehajtáa fogaaaloaitéai, a 9 frt 66 kr, aiutlall kőltaégek iránti végrabajláai Ügyében a nagykaniaaai kir. törvényszék (a le-tertyel kir, járásbíróság) területén fekvő a letenyei j 680 >a. Ijkvben A -j- 101 /b hrtzámu ingatlan « a rajta levő 140 aápaorsaamn háznak Patfl Ja- j aost illaté 909 írtra becsült tele réaa* továbl.t a letenyei 794 sréau Ijkvben A -f 160/a liraa. ugyanannak tu\'ajdoaáui felvett 16 inra beeaOli egész Ingatlan a letenyei kir. járásliiróaág tkvl hivatalában Krondorfi iám jnrii. Stefánia trónörőkőaaé foéráa, » kitűnő gyógyvíz, kadvtlt asztali rit. NaryKaaiaeán mindenütt kapkalA. a, I® *r»kar dr. Csampass Kálmán latanyei lakna felperesi ügyvéd vagy balyetteaa kfizt ejöltével megiar-tandé nyilvános arvaréa-n eladatni log. Kikiáltási ér a fanaabb kilelt bee«ár. Árverezni kívánók tartoznak a beoear 10*/,-át készpénzben vagy évadétképaa papírban a kiküldött kasébea letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részlet-; ben, még padig: az eliől az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a maaoOTlat ngyanattél 9 hónap alatt, — a bar madikat ugyanattól 8 hónap alatt, — minden egyes réailat után aa árverés a.piától számi-1 tandó 6% kamatokkal agyütt as áeveré-i falté-leiekben meghatározott helyen éa aódoratok száriul le Hsat ni. Kell fiekanyéa, a kit, jbiróaég mint Jalak*. könyvi batóaágánái 1890. évi hó ápr. 94-én. NUNK0VI08, kir. aljáráabiró Költés tojások. vtIMI kiafcaaa l|lttHll totwkltl II, IttaiekMIi Mih, Mfl /.Ur kekkel áaralaakáat It kr., kialta faj érk N kr. vaM4> tlnii Ipa kikül 10 kr áttaksakll. mM t iiIT •"T1*T hl kr. étrataakéat, kMaftaaa-Ml linlrtW M kr., |jlt|)lisáilUl tinliilltl H tr. mM ■y aaáella aanbotktat K kr.. rimmkM éa-natekéM 10 kr, llips ktkillll dtrtbanklat KI kr akaMklaaklaa éanktakéal lOkr .stállgl atsatlslsa tfakwkM éankaklal N kr, twktspttl knhttai II kr., laksktaaMM éaiakaaUM 10 kr. aaMaal titts MakM éa-rakaakéal I frl, >i*nlagl kaaékMt 10 kr. iut-kaaklat amav atajar ksuttMt lu kr lara-kaaklai. Qtakli hJUiaU Utalok, — ■■ty.k mU MM Izbta jMá^uuMaatBLJKJdMá-^éssu urna Hát ts a Itt lltaUtá|a It valMhágáéit WJtt ka válfluak. Pauly Miksa, _ IfTTtaa* ftairiTinlil . NYILHÉJB.*) rMlM-Htr>M« W krOl I bt Hkrll aMt-naklal - Jagtal-. tklatl, a a, •„ a legújabb alt-litatut It NlatklNM, a. »■ Ikkllt, hMi át aiM. aittikiri ealgaaaé U krttt t« r.H.« H krlg BéltrtaklBl tlMt. wtkw, katakkatll alalt-Mit éaaanM rtli. (alsttgr MO klWakM alaá-at|W« MCO nla U ■tattaalUl Mk, t aigr«a4tH In StalaMr k vtaswaltsta tkáakta istlllit. It alaukti géMttHéillávtl kllé: Btatikai ál. (az kir. aé«. taállllé) talittfára Mrlikkts — t«t|tka tlaMtt lavshkrt fOutt tkj ItytlMá lámára I km htlrn itgtait—él. — Iipa k/.lv* irt aigntlilliik gitltstt tllaláalilaik. I 1 áa t rartikta klitiaiklrt aaa vállal laltllsalftl a aitaak FlIaUa ttwkiaaifl •r. V 6 U K MIIL LaplulaidOkoa éa kiadó : ruciiL r t l é r, A világhírű STEYRI fegyvergyár K V 11 T KERÉKPÁRA INAK klaAr4lNK«aM főraktára és képvisel ósége Nagy-Kanizsa éa Zala megy a réazérc Dnger UUmaoo Eleknél Xagy-Kaalsaéa. Eioa kerékpárok, agy lartéaságra, szerkezetre aalat klayD Járáara aa élté keljem állanak «a Baaaea Karapai gyártaáayak klzltt Képei árjegyzékek lagjea áa kéraeatve. Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Llnimant. Capalol oomp. ■ma kémiui klaltatr tUaatálH az Ml ai|crl>llli|si>, atft aár »W> aMJItaém HaktM. WtaeeeHk^at ktütaWIiátal láttanmMi khavtarait, eaésaál, las^m k ■épWkfcaltát klW»Mik IM kaMnaMMaa h aküf giibakUa 1 iMaák l Btt|tar-Ma-B»a0tr gyaátrta Httgaaf-Uelmtel ilamilt tba mm aiátt mar, hmm Mié lásamrt kMmr, atlmk « káakiMikM ■■ yia. nnsintl 4>kr. Wm.klKthaftaklaM Irkat aáiia alaéta gyánrtktrtáikta ktaskrtáaa vtai intik: TWk Mamf Qlgjiiiilmll Stlt»irtia liHaártli ilkilalval ja Irilllil |«U, mm* raskigtl»akat Bi taa aka> ■uttrinla, a IMoMar r.AtL éa táraa, aáa. k kk takk kt. at\' " ^ - -» Ml BWNMI MHMi mhém «||SS i N«gy-K«MÍ»H<i, vaaámap, z«u. 68. arim. (6. ispj 1M96 inlrn* hd Itéo m Minden verseny kizárva! bútorgyár képviselőség d! u. s rsLictá-rrsLl. Újonnan berendezett asztalos műhelyemben mindennemű botort gyártok és kfllön megrendelés szertnt ls készítek. Hálószoba berendezés 92 Írttól kezdve. Teljes ebédlő berendezés 135 trttól kezdve. a"gQl- Al^.--raktónr— kizárólagos ||||É|| ^ɧÉ\\fl| jétálláS képviselősége V&tfflmSiy Tvlfillw \'^SbiüX&ZLZ. \' ellett. és Diszíaragványok asztalosok részére szintén készíttetnek. Kedvező fizetési feltételek. Nagy-Kanizsán Német-utcza. Zerkovitz-féle házban. 59. szám. Nagy-Kanizsa, J8Ö6. julius 23-án. XXUL évíolvam. IlltkMItMl: t »• • Kii Ollop-fkl* kél. f 4. inteni » Up mlkal miiM aiaéw ktaMty. u .aullH U»tl»k e»»k IMMrt k«Mk- Ml IkcaiUtMk «L ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. ItoMMviW; Hl Iplln . fUittd WH tiómaraa iui i hM ém II Hmm (é ftrt — kf.) filém • k«w» (I trt — ta4 Ssg/tdévn I k«M» (I irt M fa.) HfrdittMk j»ttsy« A Nagy-Kanizsai- éa dél-zalai (akarékpénziftrak. a BankegtesQlet, ax Ipar- és kereske-.. ..tok SidtSik tímm <Wmi bank» • Nkgy-kanizsai sespélyegylét-szŰvéUtwet és a letenvei takarékpénztár. *yllttáf 19 a „nagy-kanizsai malátagyár és serfözöde r. t." kitúrni* közlönye, — . _„. _______ „,_„«„.___________ _ __BHiiUnk, wImIíI a kto___ , i: . 7V ~~ " \' -tOMtkasék HmM Http kaif»- ífftt ndm dra: 10 krajcár. Hrg|«|cn||( Nagy-KaHltfáli lírtenkint kfluxrr: »■"\'»■«............. -raaárrLap éa aaütörtöleöa. V A képviselőválasztásról természetesnek fogja találni, de Hévizy ta-J Már most feltéveazt, hogy a szabidé lvö pintatos beszámolója, s az a körülmény, | párt jelöltet nem szándékozik állítani, hanem Nagy.Kapusa. 1896. jul. 21. lj,ogy Q a Mentesj,rtt törvények előtt meg- j átengedi a teret a másik két pártnak, n&fe T) A képviselőválasztások még messze hajlik, ezt a pártot mégis rokonszenvesebbé tünk szerint e kerület számba vehető poÜ» vannak, s talán korai még most ezek iránt teszik, mint a beismerése szerint 67-es alá- tikai faktorainak kötelessége mindent eUtO* kombinációkba bocsátkozni ; de a pártala- pon álló néppártot, melynek programmja vetni, hogy a néppárt itt gyökeret ne vw-kulási viszonyok olyanok, hogy talán nem nem egy portijában éppen ellene mond a jen, egysaóval közős erővel a néppártot éppen felesleges, különösen magunkat ilie- 67-es alapnak, de a mely már agitációjának megbuktatni. tőlegi a dologról kissé meditálni; annál is eszközeinél, elveit szolgáló sajtótermékeinél, Azt hisszük, hogy ebben a tekintetbea inkább, mert a szabadelvű párt kifejtendő és hozzája szegődött szövetséges társainál itt véleménykülönbség nincs. Mert igái akciójáról semmitsem hallunk, s legalább fogva szabadságszerető magyar ember ro- j ugyan, hogy különös szinpatiáknak az ft idő amint "gy >*t*"lfi hogy a tm!ikn\'"TI>nv*t_t>»tw nyerheti meg. Ugronpárt nem örvend, a szabadéi\'Opárt- egészen átengedi a néppártnak és az Ugrón- Egész fellépésében annyira kidomborodik j nak - ha a maga részérőt jelöltet nam pártnak. Mindkét párt már meginditotta a reakció és minden a mi evvel jár, az I állit, megkell gondolni azt, hogy két roaas nálunk az akciót, már kibontotta zászlój&t, osztály- és felekezeti gyülöltség, a bécsi között a kevésbbé rosszat kell választani, \'1 inind\'akét párt \'in^ ij\'r\'lil sLLrin. Lngy .mgynrf-itA ■ ji.máritu párttal való benső mert a fty-** alapot, a néppártnál csak a megejtendő választás alkalmával győzedelmeskedik. A néppárt által felállítandó jelöltre _né«c ugyan még aligha jutottak jul a a kombinácíqn; de általában azt rebesgetik, hogy itt/iöszterházy Miklós Móric grófot, u egyik néppárti vezető szellemet akarják felállítani. Az meg kétségtelennek látszik, . ltogy Hévuy. újra ^rogpárti programmal lép föl kerületében. Ha e két párt közt választani kellene, nem nehéz volna az elhatározás. Kétségtelen, hogy pfrtáiüácunkból kifolyólag nem igen rokonszenvezhetünk az Ugronpárttal sem, ezt mindenki, a ki lapunk irányát ismeri, a mit ez , m , . T________ érintkezés, hogy valóban nagyon elfajultnak I cégérnek tartjuk. kell annak a magyar embernek lenni, a ki Nézetünk szerint, az Ugronpárt kűlönö* ettől a párttól vár valamit a nép javára, sen a választókerület zsidó választóinak \'körében, kft l^nagyobbrésat a siabadeht-párt tántoríthatlan hívei, rokonszenvnek nam örvend. Sajátságos, ingadozó politikájával különösen az egyházpolitikai törvények tárgyalása alkalmával, rá is szolgált arra a bizalmatlanságra, melylyel sokhelyt talál* kőzik; de ugy hisszük, hogy a politikában, különösen, mikor fontosabb érdekekről van szó,, nem szimpátiák és antipatiák hatá-romák. Lapunk a szabadelvű tendentiáknak hódol, s várja azoknak a megVal&tulSsát, a párt ígér. Fog-e a szabadelvű párt ebben a kerületben jelöltet állítani, azt nem tudjuk eddigelé, legalább mélyen hallgatnak korifeusai, a szabadelvű párt körében teljei szélcsend van, s arról sincs tudomásunk, hogy szándékozik-e valamit e kerületben tenni Az azonban már bizonyos,, hogy ügy az Ujjrunpáit, mint * néppárt jelöltet állítanak. A „ZALA" tárcája. A ,Jtioaike (i * — A Jl A LA" SNdtU tárcija. — Irts: Kraus Jésw Zakatolva, trfiaizógve robogott be a vswuftr-Byctag as i...... állomás fedett pályaudvarába. Egy csinos borús kis leányarc tekingetett ki u egyik másodosztálya coupe-ablakból és boasan-kodva lattá, hogy senki aem közeledik as 0 ketrecéheg. Mar kél, vagy báron óra hosszat utazóit, ooalaua angol nevelőnőjével, ki semmit sem engedett Mg neki. Ha as ablakhoz ment, el-kfiklte, ha a folyosóra kiment, behívta, mert ■iat monda, a légvonat megárthat a kicsikének* Ka a kicsike már tizenhat éves volt, de minthogy idősebb nővérei voltak, őt tizenhárom évesnek állították. Liljfoek es nam tetszett, mert Ő mint minden hslfls, aasrététt volna már nagy léány lenui, boarn ruhát viselni, balokba járni, udvarollatni magának, mint Ella, kinek minden fiaial ember kant csókol, ha jín, vagy megy. Lllyt pétiig mindenki eaak ,kic»ikének" asólltotis. Ella ahányszor utazott, mindenki élvezettel •aeeélfe el, bogy milyen pompásan mulatott aa "te*, milyen kellemes társasága volt, éa Mly boldogMrull, bogy most reá barOlf a sor. 6 íog mulalsl ss atoo, ás ba Valakivel találkozik, nem fog ám óangolul bessélni,hanem magyarul, mert ezt a nyelve* a nevelőnő nem érti. A vonst füttyentett in Lily boesankodva foglalt helyet; kimélellenjuavakkal illette a sorso*, mely öt nem részesíti abban aa elöoybeo, mint Ellát, vagv Anikót és est a hosszú utat ezzel a kiállhatatlan nevelőnővsl kell megtennie. Tudja Isten, meddig tépelődött volna, ba hirtelen lármát nem ball f- Kitekint, éa látja, amint aa állomásfőnök] kiabál egy úrra, ki kicsit későn érkezett Vt pálya-1 udvarba és jegy nélkül ugrott fel a már induló vonatra. Lily szive hangosan dobogott, leghőbb vágyát látia elérkezni, ő neki less útitársa I Nem panaszkodhatott most a sors ellen, mert as idegen csakugyan as ó osztályába lépett, ée futástól ki-1 hevült arccal foglalt belyet. - Lily elforditá fejét, ugy hogy as idegen eaak gyönyörű arcálében gyönyörködheted. A kicsike nem bírta ki soká, hogy meg ne nézse útitársát és előbbi helyét elfoglalva, ssem-kóst Qlt vele. Utoa nsgyon hamkr késg ss ismeretség, ott lebet társalogni minden bemutatás nélkül is. ~ HWf Sitimmel lapasstalta, hogy útitársa nemcsak feltűnő csinos, hanem rendkívül kedvss isi As ulltárs pedig ast n megjegysést tetis magában, bogy a leányka nagyon esép és — esaosfcs. A táraalgáa eleinte angolul folyt, de Lily később asgyam! folyistis. — „Nagyaadnak még ku*«au uiat kall lenai 7* kérdé 1 óbbak k&at a fiatal ember. — En még oaak este 8 Arakor árkossá aé-némkea, ki batagaa és sgyiklaknak mindig ott ksll leaai meUstte. Most Ella van aála, da a héten ast irta hasa, hogy......... |e ast önnek nem szabad elmondanom, — feleié zavartan Lily. As Ella névre a fiatal ember IgyelsMa lett. — Nem ssabad f miért ? ne féljen én nem árulom el, bármit mond Is. Tán már ki is la* láltam? Nem ast irta, bogy fiatal emberrel h-merkedeti meg, ki...... rr Honnan tudjá ? — vágott ssavába Uly, — Nem tudom, csak sejtses, mert Sa nem akarta megmondani. Igen, igasa vsa, és Ella irta. bogy DewŐty Károly nagyon tetszik neki, mert gaadag éa nemes ember. As ifjú feltűnően elpirult, mi Lily figyelmét nem kerülte ki. — Ismeri talán as emiilett -urat? — kérdé bámulva. — Ismerem nagyon jól, legjobb barátaim egyike. — Csakugyan olyan szép mint Ella Írja* — Ella nagysádaak, mint kegyed említi saégi tetszik, mert gazdag éa nsmee cimert vsa, — válssaolá as w nem minden jvay nélkül. — Látja sat éa uem is esoeáloes. A ma) leányokaek arra kell tfraterfaiófc, bogy jó .partit* csiaáliaaak, Kiláaak különösen, meri fi nagyok aaép, kényelemben nevelkedett, ééas Nagy-Kanim, csütörtök. jttlina hó 23-ár él természetes dolog, hogy ez az elv irányitja működésűnket is, ha a körülmények kényszere folytán, mindig csak azon eshetőséget tartva szem előtt, hogy a szabadelvű párt jelöltet nem állit, a választóknak azt ajánljuk, hogy a néppárt megbuktatására mindent elkövessenek s szadadelvfl párti jelölt hiányában inkább Hévizyre szavazzanak, fölösleges mondanunk, hogy e spansakcióval, mindig hangoztatott és követett elvOnk feladásáról szó sem lehet Nem értünk a magasabb diplomatia nyelvén és sohasem értettük Talleyrand azon elvét, hogy a nyelv arra való, hogty az ember gondolatait elhallgassa, s azért csak köztudomásu dologról szólunk, mikor azt mondjuk, hogy választókerületünkben a szabadelvű párti hivek zöme itt Nagy--Kanizsán van, keyésbbé mondató ez a vidékről, a mint azt az utolsó választás is mutatta. ■-1 ^ ■_. - I Nem kívánunk ebből- egyenlőre semmi tanulságot sem levonni, csak azt ai ohaj- Lajofi mbgyei főjegyző elaőklste alatt l)«ák Mihály ás Farkas Jóssal megyei törvényhatósági biaott -sági tagokból álló biaoitaágot kütdüits ki. A lentit anyakönyvi kerületben anakönywe-aeiöi helyettesnek, a felső-eflrsi anyakönyvi kerületben lemondás folytán uj anyaköny weaeiőaek kinevéseae tárgyában a köaigasgaláai biaottaág a belügyminiszterhez lelUrjeaatést tett Több mesei rendőrségi éa vadászati-kihágás ügyben érkezett lelebbezéat intézett sl a köz-igaagatási bizolfaág. „ A gutorföldi h. é. vasútállomáshoz veaetö ut mikénti kiépítési tárgyában hozott kösigazgatási bizoiiaági végsés ellen s dunániuli b. é. vasút réssvénytáraaaág igazgatósára feebbeiést sdván he, a lelebbeata a kereskedelemügy miniszterhez tel terjesztetik. A kösigszgataai bizottság dr. Mangin Károly kir.\' tanácsos, megyei, L löorvosnak a havi jelen-teaeben log alt Indiitányához képeat letfiivja Keszthely város közönségéi, bogy a miniszteri szabályrendeletben megkívánt feltételeknek megtelelő kórház építéséről gondoskodjék. Ennek él keszübeig, ha a mostani kórháznál alkalmasabb Tapolcáig ée innen Sflasegig terjedő saakaaaárn Skublics Gyula, Sümegtől Zalabérig terjedő szakaszára dr. tíyőmöcey Vinoe kócigaagaiáai biaott. sági tagok. Indítvány tétételt a törvényhatósági kösmak-nak átkelési, nem különben kOlaö saa kasza in fo. ganatoaitott éa foganatosítandó árok gvado/áai munkaiatok aikeres vegrehaj áaa targyábaa. Mielőtt ea ügybea a biaottaág konkrét intézte-déat tenne, (elhívja az Zllaa^pitéaasti hivatalt, hogy eddig tett ez irányú intézkedéseinek ersd-tnéiiyéről a szeptemberi közigazgatási biaottaági ülésre tagyen kimerítő jelealéat. Kir fanlel ügyelő bavi jelentése aaerint a mi-niazter az idöaaakhan végleg intézkedett a keszthelyi felsöleányiskolának^lami-polgári leány-lakolává\' a tapolcai felső népiakotanak állami polgári fin iskolává átalakítása és a Csáktornyái polgári fiu- ée polgári leanyiakola államosítása ügyében. A Csáktornyái iskolaszékkel szernél yenen tárgyalt, a tapolcai ás keszthelyi iskolaszékkel al tárgyalás még e hó folyamán les/. A miniszter a keszthelyi irgalmas nővérnek vezetése alatt álló intézetben négy osztálya, nyilvánossági ideiglenes helyiség található nem volna, a bete- joggal birö polgári leányiskola felállítását tüdőitek elhelyezése a jelenlegi kórházépületnek caakjmfeM| vette a aa intézel felett gyakorland.v ál- lami felügyelettel Zalavármegye kir- tanfelügyelőjét bisla meg. A nagykanizsai iskolaszék megindította az ottani községi polgári iskolák áliamo»ítá*áv Eelterjeszté-t lati -az-als»V iendvai-áll polgári Buiskola ui épületének berendezése a felszerelése ügyében. Ez időszakban tartattak asag as utcára néző szobáiban engedtetik meg, Előterjeesielett a nagykanizsai közkórházi bi-aottaágnak javaslata a kórházi orvos, gondnok ée felügyelő fizetésének felemelése tárgyában,, Te klniettal az évról évre növekedő betegforgalomra s az ennek folyton szsporodó munkára, a köz- tásunkat fejezzük ki, hogy ha pártunk . \'"^Lu^iJ1 at^^S]^^ jövendő választások alkalmával akcióba in- umboz. j közi hegyvidéki állami iskolák évsáró vizagála- dúlni készül, tegye meg az err* vaíó elő- . A % é;\'f"1 l!éf*it*,,-p*r" !"in Stridon Királyiakon, a II. és IV. Hegyaernlai- iT i i"* j-i -_»•• - , ,1 , ,. huzamos utakésutátiárók átvételéről lelvett legy-lienés Racz-Kanizsán; lov/ibbá a mura-szt-ke veszti készületeket idejekorán azzal a körültekin- zőköpvvekel a kereskedelemügyi miniszter jóva millenáris iskola ée a mura siklósi r. k. iskola téssel és erélyly*l, mely eíső sorban bute= bagyólag tudomásul vévén, tlsszaküldöite.-----| sárvis-gáján. — A második - tanítói álla. éa sitéka az eredménvnek I fiM,er«ái, Nagy.Hátlap Szaliar községeknek i gyermekménedékház ügvéhea volt Mura-Videa. \' azt a kérelmét, bogy az Ososztouyi piisinhivatal — Második osaktomyai u\'ja alkalmával ré-st vett jlrá i. JTi ; iriwMI « ..spitii pn.iatiivalal kéz-) a polgári fiu- és polgári leányiskola évsani Un A vármegye házából. A megyei közigazgatási bizottság jnlins havi - ülése. Tartalmi Caertán Károly alispáu aliiolUate alatt f. hó 14-én Az aliepáni havi jelentéa a közigazgatás egyez ágaiban junius bóban előfordult eseményekről felolvastatván helyeslőleg tudomásul vélelett. Olva«iNloii és tudomásul vétetett a belügyüli hesiiéai kürtbe bé\'yestessenek it, a pécsi posta | nepétyeu. ~ Váaül jelenté, bogy dr. áUnUet rai I és távírda \'igsrgatwég értesítése szerint a keres- országgyűlési-képviselő választókerületének fi-aaaa kedeleműgyi ininiaster néni leljesitette. - I tanítón saját költsége* viszi Badepeatré ausnea- Az éllswi küititakon fiigaiiáÍDaitMdó-íelülvizi l tuihA elejéit aa ezredévas országos kiattiias gálatokhoz bisalmi lérfiakul inegvftlaa/.latink a I megtekintésére. , pozanny—varasát állnmutuak Zala, Lövőiül Alsó- j A közokfaiasttgyi minisztérium leirata Pwbo-Lendvaig terjedő eaakaazára Farkas József, Alsó- j vica, Podbresat és Vullárla kösaégek iskolaaáaá-Lendvátol Csáktornyáig terjedő szakaszára, nak rendezése ügyébea póliia céljából kir. Ziegler Kálmán, h Pécs—vara»dr köaui egSz j tanielügyeiönek azzal adatik ki, hogy a k táti-niszier leirata, mely szerint Mura-Szerdáhélyen szakaszára dr. Vizlendvay Jó<set. ri N.-Kauizéii felügyelőség áital már ugyanezen tárgyban külön uj csendőrön állomást áiliiottfeL tapo\'cui állami közű Inai Nagy- Kanizsától B |is lett (elterjesztés eredmenyéről annak idejéu ja- A zaia-egerszegí fögymnaaium épületének telt Magyaródúc teriedö szakaszára dr, kébez még szükségessé vált négyzet öl terüle-kieajati\'ására a kűggazgniási bizottság Arvay Magyaródig terjedő szakaszára dr, Vizlendvay llentéát legyen. iTtaesf| Bi Msgyarö^t/\'1 Tspntmltg ttngyay MAté\'l Tudomásul vétetett a miniszter raaJeleW, mely. a Budapest—gráciállami . közutnak\'~\'Vigáuttól lyel a kebelei róm. kath. iskola második Uoitöl atyánk mindent elkövetett hogy feltűnjék. Ella netn mehet egy szegény ifjúhoz, mert o pazarol, nem tudja a pénzt megbecsülni és takarékos nem tud lenni, tehát nincs más bátra, mint egy g <s dag ferjet vadászni. — Mondja nagysád, ön is ilyen leea, ba nagy lesz?... — En ? hát én bizony nem hissem, mert mint ádea atyus mondja, hogy roppant seniimentalis vagyok, beleszeretek majd valami szegény le |énybe éa ahhoz megyek. El<a is szerel o^a. voit ám, de csak addig, mig sat hitte, bogy Kallay Tóni gazdag és midőn az lf|u bevalla neki, hogy szereti és reméli, bogy szegénysége nem lesz gát, E\'la sat lelelte, hogy ■ ■sahérdeai a mamától. Persze nem ment hozaa, Almait igy szőtte, és ueon vette észre, hogy ez uti ; egy ezredet az idők lolyáaaból. Hogyne volnánk » mar perezek ota ált előtte, kalapp tl kezében.1 bűaakéa, féltékenyek erre a tizasásadoa muiira, — öit már mégérkezelI ? amelyben a sok báuat mellett annyi léoyea diadal, — Igen nagysád, én megérkeztem. Isten ön-: hadi dicaőeég van letéve örökül, hosy errs a lénél! Adom a véletlent, esely kegyeddel öaare- - nye-t ezerévre ca alalaitsl néz a vtlaa. Ri\'eitilk hozoli. Nem fogoA soha e taiálkozsst elfeledni éa: most a koronát a ttzazázados tőrtéáalamre as caak arra kérem ön se feledkezzék meg ép rólam, az ezredéves űunepségekkel. Ennek a koronunak ~-*-\'A vonat megállt, az ilju illedelmesen hajt* ninca más drágaköve, miat a magyar haaa-aere-meg magát a nevelőnő előtt ia, és kiszállt A retet, uincs uiáa éke, mint a koronás király iránt vonat öt percig állt és midőn elindult, a kalauz való kOaénoa ragaszkodás: ám ezeket a draaakövé-bejött éa egy levelet oeueztaio t Lily kezébe. ket jón hozzánk bámulni az egées világ és a Alig várta, hogy a kocsi lolyo-óján egyedül löld minden nemzetének gyermake etviazí magá-maradva, a borítékol felssakilhaaaa. / val onhooába a magyarok iránt érzett szeretetét Egy névjegy volt csupán. és bámulatát. — „A rendkívül kellemes és tanulságos tár-, Ea a ragyogás, amelyet a magyar hazaazeretet, Az ilju gondolkodva lüggeazié szemeit as előtte ülő leányra, kit a nevelőnő már többször figyelmeztetett, hogy illetlenség tőle magyarul be-saélni,-holott tudja, hogy ö ezt a nyelvet uem érti. Lily elbeazélte nekf, hogy mllánának magyarázza, hogy náluk milyea szép minden ea mennyire ezerét lalnn lenni. Az angol mise meg-nyugodtan düu kényelmes helyére vissza, mig az ilju, alig birU nevetését visszalojtani. Az idő jiyorsan haladt, éa osak egy-két állomás választá el Lilyt nénje lakhelyétől. Sajnálta, bogy el kell táluia ez érdekes fiatal embertől, de viszont örömmel gondolt arra, hogy neatookára Ellának büaakén elmondhatja, bogy átázott egy fiatal emberrel, aki aem mondta aeld .kicsike" hanem .nagysád," éa milyen jól mulatott ö. Hisz meg ia illei engem .a .nagysád* oim, mert Ella most férjkea fog menhi. és akkor Anikó leás a nagy leáay és\'én nem leszek a .kicsike" hanem sat Margitnak hagyományozom. Ella la kodalmán^már hosszú ruhában fogok meg-ySSt ~ salgáaért báláa kösaönetet mond az utit.ira DK Dezeöiy Kátúly." ezeréves aaeni történelem magából kisugároztat, belemerül abba a lényea inallba, mÖlybnl ünne-püokböa néhány röpke pillanatra a történelemből kölcsönvettünk. A főldmivee, iparos, kereskedő, hivatalitok, szöval minden magyar ember, visszatér ünnep után munkájához éa aa a lénye* Kél szegedi biriapiitf~—Sabtollény Nándor éa, ünnap esek emlékezetben, mesében halvány kép-Liptui Károly a .Szegedi Hiradö* belmunka»áraai! zelétben fog élni az utókor előtt; Ila aa azerévea Hagy&rorazáf etredáve . , — A ,Z A L A" eredeti tárcá|a. — nagy irodalmi és történeti munka elkészítésére vállalkoztak. Átérezve aa ezeréves ünnepség len-séges voltát eliökéllék, bogy .Magyarország ezredévé* címmel megirják az earedévez ünnep egész történeiét. Képet adnak az u\'ókoruak a magyar király éa királyi caalád, a magyar nemzet, a törvényhatóságok, takolák. egyházak, tea-tüléték, ipar, mezőgazdaság kereskedelem, tudomány, irodalom, művészet, zene stb. ezrédévee ünnepléséről. Az eszme hazafias és kiválóan haaznoe, az al-koiandó munka pedig maradandó becsű lesz. Aa idők óramutatója caak századokat jelez a világtörténelem lapjain. Századokról regeinek a legendák, tizennyolc saázadoe maga a aaerelet vallása is, csak a magyar Történelem loglal el ünnep rsgyogá-át nem ia tudjuk Vrsta-tD/kéat ébren tartani, munkálkodjunk azon, hogy egy pillanata, egy motzaája ae maradjon [öljégyxeile-nül ennek a világtörténelmi .aataaat-üaoeraek, legalább olvassák azok, akik nem lálhalták,isniyeo ünnep>olt a-, amely most bennünket mámorossá teu dioaöaégável. A megjelenendő munka hazafias ée eszményi célját bizonyítja aa, hogy Wktmti Gyula vslláa-és közokt miniszter elfugadta a könyv ajánlását, amely mint forrásmunka ia balároxott értéket igér. Óhajtandó, hogy ahová a szerzők adatokért fotdúlnak, azt mielőbb a legnagyobb készséggel juttassuk el keaeihez. Ez hazafias kötelességünk, A nagy munka eWl kötete ez év október havában fog megjelenni. MafrKMim. wHtöitök. •Zala. 69. Mám. (8. lap,) lUjáeak iimntii végett 900 irt államsegélyt iliWtljowtt ■ a kis dörgicaet ág- ev. tanitói Bss-ll4t 400 (rtra klsgtexliatie. A ulaaiaattléMlái r. k. bíifcftsiég kérvénye a ■áiodtk teáitól ál Unnak állameegélylyel szerve-,M Itnrtbas ketU pótlás után pártolóiug lel- Urjeaitetlk. \' --------vt— ... A isepozdi róni. kelh. iskola, a* alsó-felső dflrgloMl ág. ev. hltkís«ég állaroaegélye ügyébe® ii igyfeáenégy* Shatóaag belsegyizfl nyilitko-taia teRarjessistik, FüsvSlgy község államsegély elnyerése lirgyá-b«n beadóit kérvényére — figyelemmel a lelho-,oll ia dákokra 160 írt államsegélyt boz a bisotttag a sunisziirael javaalatba. Ctáktcroyin köz-égi elemi iskolai tanító *á-UwUaioál az elnökség ellátáséval Zieg\'er\'Kál-iuga közigazgatáei bizottsági tag bíastott m»g. Kt»» Uuo* «ala egerssegi polgári- ia felad kereskedelmi iikuWi tanárnak ötődéves.korpótlék tárgyába* \'IxHírkárrényeplrtolólag ter-jisitetik fal a miuissUrbsz. A draakoveesi iakalal alapvsgyon 1894. évi, a ayireaiaivai, a gyütniilcshegy község, Ötödik kigykerülati kös»ég 1896. évi iskolai alapva-gyoaáról, a tswkoveczi község 1894. évi iskola ilspvagyopáról Móló számadásokat a megyeí-ssávvevöeég előterjesztése alapján a kiizigazi galáai bizottság jóváhagyta.. -----IliólHrtft naitkösség slóliáróságáusk jelen iéM a* ottani kiideüvédelem ügyében tudósáéul vétetett. A llUovai járáa szolgabirója állal Vékonya kűség elöljériaágável agy állami iskola találli-tálának ügyében falvait jegyzőkönyv a kir. iMielttaytlóiak adstou ki, bogy a minias tartamalial már aa Ágiban tett intézkedésekhez képest javaaiaiál a jö»ö ülésben terjesssse _ aló. űrosiii Mari sümeghi íalaó leányiskolái tanitó oó •égválazztáeai • közigazgatási bízol laág jó *Mlff . - •) i ■ ■ . Hai^ar Feranc tihanyi taaiií nyugdijának meg illifflH^l Éita^ll ■laisélnri rnndalal hllalea »Molstban a Uhaaji r- k. híiközaégaek kíadatlk. Ketta Tótfalu küaeég kérvénye Sséosi-Szigsitel uló iskolai agwaftlés ügyében aa érdekalt iakolai káléaág me|haJÍgaláan a annak álapján jelentéi Utal céljából a kir. lanielügyeíöuek kiadtuk. át arvuiáki h. elnök jelentése aiarint a fogalmaiéi karnál május végén bátralék volt 8.484, janlti hóban beérkezett 2.914 a igy elintézés alá keröU 11.398 ügy darab; abból jumus hóban el ja%tak 2.861 dhci ■ igy janisa végén hátralék-Ma marsul 8.587 ügydarab. Aa irodánál májai régéa bátralekbau volt 283, joaini hóban leírás \'égett kiadatott S.879 a Így elintézés alá kerün J.166 Ügydarab; abból joataa bóban leírtak ét (tpediáltak 8.281 dbot a június végén bátrabban maradt 874 űgydarab. A far. péMOpigaagaló jaltuti— iwlut jttnias hóban a Táramra területén befolyt 104.060 frt 68 kr, adó. Áa «r eleó falébea Oaaaeun befolyt K4J91 (rt 30 kr. kr., melyet a mait 4* haaon nakábaa befolyt 916.786 frt 06 krral egybeha-wnlitvás, a ( évban 41.838 irt 69 krtral foijt be ktvaeebb. Jaarái végéa aa adóhátralék, 1.894.644 kl ftiVa kr. égraues adóban, 92.805 trt iK)>/,kr. U4«anle«égi díjban, 1,960.614 frt 88 kr. asóló-déwuváltiágban,360.788 frt 8S1/, kr. bélyeg- ói jogillatékben, 6.347 frt Ü4\'/, kr. illeték agyenér tékbea, 66.W8 irt 631/, kr. fogyaotáai éa itol-•dókbea, 18.361 írt 06 kr. italmérési illetékben • ill Sauaaen 3,874^39 irt 91\'/, kr. Lairáiba kmalnlt ff *» almái<ll: )a) epvsaea adóban 1&.7Q4 Irt 07\'/, kr., badasaleaaégi diibaa 91W NjltdéaimaTáluágbaa 61&488 Irt. FUaiési hv Waaatu 6 eaatban 1.199 irt 20\'/, kr. adótér tMéars, ideigieoea kÍ»ádómanlMaé| 8jj>aietra •dátoti. (Ukuwcr*). Magántisztviselők 1896. övi orizágos kongresszusa. IHutlnSUk: Dr. Matekon* Sándor, Adler Ki rtt, Ondén DtttS, mentri Kraua Lajoi, Rátk <4Má, Wtiu Bertkold (Budaput), Badványi írtad* (HükoUn) aigmond DutS (Kolozsvár), lovag Fiat Ed* (Tmundr.) . ValhlvAsI K ml fetoxkeiégfink, a népnéges klálliUs, a ■aly omág-vllég böcaujéró helye, agy eiredév kalárisáról ad hMgaasu Hámot. 1IM julitiB ló SS4a A fdiaorolí ksdveeméoyakbra a keagKMBSBH tau neje ia réaxeiQI. \' Ennyiben elíadiuk volna pmfraaiajet a Msgántlestvifelók Örsságae Kongreagwaaéesk, s mely bizonyára sem log nyoertataavi altAMi a msgántiiatviaeMi életébea, ha kartánaiat, akik el vsnnak aaérvs aa oraág vidékais, mMiaayiaa réestveMcnek benne, hogy MsoayitákM ad)tb aa egri vét artotás érsetásak. Ugy hias.sU, ninosen szükség ékee psavskra a melyek a rénavételre basditasMk. A magan-iisstviHdlók e koagreeene bijin ia aéftátintenék a ttáUttást. Mo*t padig, bogy a kongraiaaaa tömérdek kedvesményt biztosit nekik éa egyaaiti 6ket e«y alkalomra, a mflyaa ritkán kfeáükatik, a kiálliiáat akkor fogják megtekinteni, a Mikor, e kongresszusra (eljönnek. _ Ez » ttonireaeiDs valóban Tr%ya less a ketle-hessnof-al ée a ki magyar aMfáa-ssQkiégét érzi annak, kogy bent közeledjünk. lazaritaen kartársalvat, ■ ki kádja, ko*? keaeink. - Ai ezredév nary ünnepe, mely a heaa polgó- i ha 6ae«eloiiuk ókai, egy ui ée joob sorsnak vetik rait mind közelebb IDsi egymáiboi, megadja ne- mrg az alepját: aa a magáaiiast*i*eMb alsó künk ia aa alkalmat a találkozóm. ortságos kongree«Wról nem fog élaaradöll A kereekedelmi minieskerinmnek •ée ss azred- , u , ... . n_, v__. áve. orHzágns kiállítás tMnog.Usávai folyó évi Á Xagi*M»*!tk Ortz4gos Kongrmuvá^k Meglátjuk a ktrelében, bogy a magyar művészet virágában áll, begy s magyar tudományosság elérte sa európai asiavoBalst és gyönyó-rfiség látnunk, hagy föllendül! a boni lermeléa nek minden ágazete. \' \\ A magántiaztvíMlók e* a ssámra nézve ti agy, szellemre nézve elókelO testület szintén kivették réazBkat a nemzet negy mnnkájábsn. CTSs talán azonközben, bogy legjobb tehetségük sierini szolgálták a ksnyéráaó ursíkst, msgukrs nem igen gondoltak, a maguk belyse-tével nem igen vetettek számot: mostan itt e uagy alkalom, hogy k\'Q\'r&lnézz\'enek a maguk portáján. fia lel akarják öemerni közóe bajaikat elóbb egymáera kell, bogy találjanak. Más országokban a magAntissl\'viselők kóaöti régóta megvan az faszé tartozás érzésének as arany-kapceolata. Mi | magyar magén tisztviselők mindeddig nem j meenek a lettünk kísérletet ai*ra nézve, hogy egymásboi I liutviaejü végrehajtó bizottsága nevébaá: u Dr. KOVÁCS GTÜLA G$ftö> MÓR elnSk. jegyíS. soguiztuf hó 9 én vasárnap d. a. megtartjuk MagantiutviselSk Orudgot Kongpmtutát a kiál-litáa ünnepélyek csarnokában. A kongresaausra máris azép számmal vagyuok MntvetOk ei a liartarsak kürtben, ahol kösót-tük, mindenütt viashangot-keiteti a koagreaains ea/meje A kongresazuauak a köveikeaó a Járgysnroaata: ___ í. dr. Neuman Ármin, omággyülési képviselő\'] Karolj báró megyés püspök • tapolcai HÍREK. — Harmlf páiplk a tiyilMlakasli. a kereskedelmi iurvény 66. — 60, ssaksssainak, a mely * kereskedelmi alkalmazol tukra yonatkosik, oélszerü megvaltostaiásáról értakeaik, v 2. Kózaa Mihály, a magyar aapbalt-réaavéar-táraaság jrodalönöke a magán tisztviselők nyugdíjügyéről beszél. 8, ICreniier . kereskedelmi akadémiái tanáraz oriaátoa szövetség eszméjével foglalkozik. 1 dr. Sebsok Séla, kéUlkWIIBII IklMmlsl tanár a nakoktaiaa kérdésérAI tart eMadia\'. 6. Bálint Dezaó, a .Magántiaztviselók lapja* szerkesztőjének elóadói javaslata a vssárnapi muakasslíneéról saéló igrvégf megnálinstsiéiérói. 6. Spjegl Ötlrtn. ismerteti ai adAreturm-jsvss-latuak a maiiániiezlvtselókét érdeklő fejesetét, Dgy vél)Sk, bogy aa irt részleteseit programra keretében kilerjeeskedhellnk mindama kérdésekre, melyeknek reánk nésve jelentCeégük van. As esredévee kiálliiés igesgatósága az flnae-pályek caarnokél a kiállítás ter&letéii a kong- rees/ua randetkeáóeére beesátja. - A kereskedelemügyi ■taie.ier nr pedig hozzánk intéMtt leirata értelmében a következő kedvezményekben részesíti e kongreeasus tagjait: . 1. A kuugiesnus minden tagjának — a rsndszfi, . bizottság révén — repdelkezéere bocsát 6 kiál litáii belépőjegyból álló füaeiet 2 trt 60 kr. belyett: 1 lorialérl.__________ & A kongresszus tagjainak — ugyancsak a rendezi"bisotiaág révén — a magyar kir. állam vaiuiik réssérfil 14 napi érvény nyel birö igazolványokat sioigáltst ki, a melyek alapján a kongresszus tagjai s magyar kir, államvasutak éa a keaeléettk alatt álló vaaniak vonalaié l-aó atályon 11 od oastályu jegvftyel, II od osztályon gyei éa lli-ad oaeiályon Il-od IH-ad oaatá\'yn jegygyei oatályu feljegy gyei ui ázhatnak Intézkedtünk arra nésve, bogy • kongreessus tagjait jól éi olcsón elazáliáioljak. Megtettük a lépéaeket es Irtnt, hogy s kiál-litái igazgatósága és s Millenniumi Masdn i* iUátási vállalat különös figyelmében részeaiiM a kongresszus tagjait. — Nagy . bizottságot szerveztünk, melynek az a célja, hogy Vsriáraaiokat, a* kik á kongreaaansra falrándul\'nak, kisérjs és mindenfftépan útbaigazítsa. Nemkülönben gondoskodunk arról ia, bogy a kongresszus tagjai a fOvároa színházaiban éa mulatóhe\'yeia meeazemanó • kedvezményekben reasaaül jenek. A ffi\'ároe két jópovü térsaakóre : a Pénzinti$*ti TitttvMSk Omáfot Egyesülete és a Malomkioa talnokok fyymOlrte szívesen tálja vsnitégektil kartársaikat, akik a kongrasisasrs feljönnek, A rendesó-bisuttiág egyébként résdetee ünnepi programmot log megállapitaíi ás a kongresszus tagjainak 1. forinton bocsátja rendelkezésre s tagsági jelvényt; a befolyó óaaseg a sservezée költiégeiuek fedezésére nólgftl. iQsksroealiak nyomora euyhitéKére aaar-l«Mlo4 küldött, mihelyt a tüzvéss nagy pmmtMaatróí erteaüb, — Télh Lémlé nagykanisaai kir, Mai Miki elnök f. évi 6 heti rendes aaakaáaafldméi e hó 91-én roegkesdelte, e » kir. tórvány.aák tái>gl»as vezetését dr. Sa«i Mi kló. kir. tvaaékl kiróaak adu áL — *«gwla>lli Aa igazaágtgymiaiamartaa a nagykanizsai lorvanyszékné) klalglaua»i n aikai mázott BrütHer iitváa alfegyaót ikéia ss álláséban végleg megarOsi tytta, Tssdgy. Menyénk baugó taaia%yeM)e "dr. flakKaifai" ICálMán kir. uuláiaűs ar a tfkSl. városunkban ídoaott s ea alkaUauaai aa iailoia-sxékí Ülésen a helybeli közs. polg. la és taaay-iakolák állomo-íiása kertit aaoba. Ez Miitii elet azonban a város tegm megiaaai a áaaóa-ményezó lépéiekai a meatorandamkaa faedaMi a kosig, biaottság utján aimaatar ar t oagymaltó-aágaboi, hogy ex iakalák álL kaaaléabe sálé - átvétele ügyében a löllételekei ■ega laptteai Mivee-kedjék. — Néppárti gylMeek laléhea. Aisó-Lendváu a hó 26^áa déUiOti, Mara Királyos ugyaaaa nap áMOl poiitikn aépgrtléat taaé a néppárt, mely Zalavármegyét lartis legitfcaáb várának, Alió-Lendván EítlerkAty Kereaaa gróf, Mura-Kirilyon dpfO*ft (iéza gróí fog elaókátai. — A kateaaság kérébéi. Aa itfaai ktáj-órségen levfm^M kir. 48-ik gyalogezred Mk zászlóalja sagusstas 3-án Haaaenyha megf as esrad -Oasspoatosiiása M\'jákái éa uapéaasbat ÍVáa tér viaaaa. — Angasitaa 11-éa a m. kir. Bfrik konvéd-gyalagaaradbas 80 tiszt éa fiUOtartafokoa augusztus 18-án pedig a ca és kir. 44»iá gyalogezredbe* 600 tartalékáé vonni be iagyveifya-korlatra. — A klaikaahsal avéda A nagykamaaai Kudednevelt KgyuiU, mely már több Mint bét éviiiaíSta lei jaa eliameNst érdemid módon gondozza a kiadádnevelés nemea ügyéi, aébaay i év előtt a VI-VIL kerületben ia> ayttott óvódat, bová jelenleg 60—60 gyermek jár. As egrasltMst esen oTÓda fentartáMért a város évi 160 írttal Mgélyesi. As óvoda leatartáaa aaunkaa addig ia 500 iorintbá került évenként, éa ba aa ovéaó a törvényes illetményét magkapja aa évi köliaég mintegy 800 forintra fog rugtoi. Aa egyestlat a havi tan dijai csekély 80 krban állapította asag, de40—60,000 forinttal bíró vegyosea polgárok ás vonakodnak esea csekélyke óasaagat megfizetni, ugy hogy a folyó 1896 ik évbea aa egyealüM-nak a kukán inai órtda-utim iom^M t/f/tlmtgy krajcár bevétele aem volt. As egysafiiet anyágí viisonyaínsk.moatobaságs arra laikiatia aa an*-aület elnökségét, hogy es a következő lelhivfat intézte a kiakaaísáai polgárokhos: ,Pelhivéé I A nagykaníMai Ki»dedoevelö-|!gyvii)et azon aemee élv lói veaérelve, hogy * kisdedek bitaa- Nagy-Kanitas, csülörlök. Zala. 59. szám, (4. lap.) ságs a ssölök távollétében ia megóvs Isgyen, julius 16-én a nyilvános íutgajom>isk átadatott továbbá, bogy eaek az alapnevslés jótéteményében j Valamennyi állomás, vsIsmintOreglsk éa Pttaiia réseiéül jenek, nagy áldozatok árán tartotta eddig i Berény megálló rakodókéi vak aa öaeaes torga ia feaa kisksaiaeai polgáraink éaeaek gyermekei I lomra" vannak berendeirs, mind aaon aha érdekében a TI. Vll,-ik kerületi ovodát Hogy j,Fonyód füidflielep* állomás egyelőre caak eal továbbra ia aegtéhesae, aa hetlan aaükséges j »zeaély áa podgyáss forgalomra nyii tátott meg, bogy aaon szülök, kik szegénységüket hatósági-j Ei állomáanak a gyors ás lebsráru forgalomra lag bisonyiiaai nsm tudják a csekély havi 80] való megnyiiása már néhány nap maira várható, krajcár laadijat megfisessék. Bitünk kis^snissai j Fekete-Béxreny rskodóbely csupán kocsifskoiná polgártársaink jóaaa goadolkoaásábsn, bogy sai- nyu teheráru forgalomra aaolgál. vesea fogaak naponkent naa több mint egy i — ApráaAgak érémr. A sümegi kisdedovó krajuárra rágó áldozatot hozni, hogy kisdedeik j évaáró vizsgája 1. hó 18-tn délntSn msnt vénbe, a jövöben is réasesfilhsssenek s kisdedóvás jóté- Jelen voltait Eitner Sándor isknlaazéki elnök, Mild Mihály prépost plébános, ovóbisotisági elnök, taraa^.M ÜCBR. IV i w mnns1 w teaéayében, ai által as ovoda további fan tartása ia biatosiiva lesa. A ovónfl zzigoru utasítást kapott, bogy a í. é. augaaztus 1-től osakis azon gyersseksket vegye Ifil, kiknek szülőt a fentebbi kővelelmésyekoe t megfelelnek. Nagjj-Kanizaán, 1896. év tulins hó 18-án. .A Kisdednevtlő-Egye sülétetaöksége\'1. . , - Felek eseti UallAk kftsgt «l«e« B»-nek 8at-Györgyön, £ten oim alatti k örteményre vonatkozólag a következő torokat vett fik: .Tekintetes 8ssrkeeztö Ur I Becses lapja, f. évi julius bö 9-éa megjelent M ik stámában .Tanügyi rovat alatt Felekezeti tanítók kfltgyü ése , címével valaki XiU pont alatt leiije as 1896. évi junius bé 30An Bánok-8zt.-Györ»yön tartott Ssoabat hely egyházmegyei róm kath. tanító egyesület létenyel tőrének köagyüléai mesetár a ngysnesak a hivatalos gyülée befejezte után történt privát dolgokkal foghlkoava, engem éretlen éloei tárgyául iparkodik tellfiatetai. ín mint a nevezett kar rsades tagja és piaitároas, ast hiszem hivatásbeli kötelezettségemnek mindenkor eleget téttea i est bizonyítják a gyűlések jegytőköayrci is, hogy azonban a gyüléa utáni lársaa ebéden nem jaemea meg, es tagtársaim egyeseinek tu-lajdonitbató, amennyiben midőn a gyIllés < más helyen tartatott meg, as ottsai tagtársak is — mini a kör rendes isgjai — hasonlóképen ozele-kedtek, t. i. nem jelelitek mag a nagyon is tál\' —• ,t]J" 1 n-;T 1 PiT « Coatra I* Tisztelet tel Kutor Jáaos, hánok^uTgyBrgyi kótségl ffl-tanitó éa káatoc. Irak. ketegiegélyil péaalár Osrnay Eajetánné, ovóbizottaági tag a akiada dek hot*át*rtozói réskéröi számosan. A jelen voltak igazi élveaetlel hallgaiták, aa apró népség msgyaros nótáit, catngö-bongó rímeit, komoly és tré\'áa versezeteii r gyönyörködve nézték* a jóisü játékokat, apró katonásdi gyakorlatokat llsrmin néni, a kisdedek szeretett vesetője, élénken, ügyesen dirigálta aa ici pici népség seregét t vsbo< aatoa sgymésutánbsn mutatta be mindazokat a __| | do\'gokat, miket nagy fáradsággal és ssorgslosamsl ég" Arpáf. í ig azonban a kisdedeknek megtanított. A gyakorlatok köz- U, árpi nem kárMéd»K;- ft <ÍM*ÍVet ben süteménykftiBpedigeukorkéUtoaitottak kolSDbea j, már „ ^Ha ér Mkffg K&miíoi ki, mii at apróság érthető örömaál ée megelé- k^ M orazágban aegtfttaAírf Va^pái\'H^oii t 1U96 »si*e A4JUár Mai fcéyaa ttaauM 10 kz. .agaka,vs»| kas, ka a MáJlMáara ilola racjuett MIÉ" vaf beletet irt. raMavfMaaaatMfl IltAs Baedekenaarlt ttaatatdfa fWÖBWwSíj txámot kippet I írt 10 ár kltlWláa Kipea etaatati «*« m eHaaaij >) kr. * BaJapasS WTM|aa mj* " ----- lalak rafaairal I öl — SaSiprti I tárUppI 50 kr pt» A K {1 s v t t d rré-ft*-» ° --.wi^uf,! t<(, áraltUI errémteySkl A vstertk áM4 é< a mezőgasdaságí állapot julius Ho\'i&afc\'rfaid-mivelésügyi ministtárheS at tmlósiiókiól beérketéftjeteatéMklIAjH\'d\'tlWet-kező volt; —!i—ŰUrfcil HS\'fP- Mé*-> As esés és hüvSé időjárási jfffötWlia\' IsMrn átmenet nélkül egésa hlrtei*n"kiáaá^\'é<i^fMleg időjárás, sőt itl otl hőség éJfthfVlW természetesen a gsbonaaénHOTubéMM**tAz ratáa jnlioa hó első \' feléheé ^Iflss ■VtöWláíbg ■ indult as ország legr»agybWM«két>W;l\'tW\'pl5a« AlTöfdön egyszerre keWíek traWtMfhWWi,4uat Nagy-Kanisaán vaaárngff détetOtt-igssi ..élápk la. Butfiputtn lTt megtar"\'* folyása váiassttsényi Bléat tartott. Heves felszól- _ tbrtfiTéii. asAI * totyáaa válsastmányi laiás törtéal azon kereskedők elles, kit a tör\' vény intéskedéee ellenére, nem jelenlik be a betegssgétyzö pénztárba alkalmaaottjaikat éa ssiveeen veite a vélsastmáay ludomásai sz elnökség ebbeli iatésksdéeéi, bogy a malaaató eégek kistrossát áiadia a városi tsaáosnak, mint ipar-klkóeésesk, tavábbi eljárás végett Mégülkiater hallotta e válaastmány, hogy több lőnök a áze-tendö esekély járulék kötelesö egy harmadát aain-tAa »« alhalmsanllsk állal flséttéti, de ép ély eliemeréeifl veit eaon mankaadók irtai, kik áa egész iandékot sajátjukból Szelik. A törvény értelmében a járulékok mindenkor a munkaadók által /ümrnMk, de jogában áll főnöknek ebből •/,-Ot as alkabaaseti fizetésébői viaszstarisni. A válaastaány elhstárotts, hogy s legnagyobb asigorral \'fog eljári, hogy a kereskedők sségfelel-jeaek lörvényea kőteleaettaégeiknek éa ebbeli törskvéséhea hathstósaa fogja tátrogstni a ke-restedelemügyi minissieri ép e napokban érkeaeit 18181/VI. számú 1896. április bó ti. kelt leints, asly sasriat ,o bt*f$tg&uti péntldrai javára ml járuUlmk as 1891: XIV. t. e. 24. f-a M miken kStigatgaiáti ulon a kötődik módjára haj-tolnak ke." Péeatári orvosokul »z eddigi díjasáé assllstt dr. StoüirHenrik éi\'di; Hamk Zsípmond ajból megválésztattak. A bistoeitoiiak figyelmébe ajánitatik, hngy aa orvoaok csakie a tagköny véeske bemutatása mellett vehetik aa illetőt a pénztár terhére orvosi keselés alá. A ksresk. Miegsegélyső pénz ár válautmánya elbatároata, bogy a nsgykaniaaai Kereskedők Tsrralatát kérvéayileg megkeresni Ionja, hogy feladatának auaél aikerraebb megoldása végett rendnaeres évi segélyben ré>seeime. Nem kételkedőnk abl«a, hogy a Kereskedők Társulata ksdveső elintésés-ben fogja asen kérvényt részesíteni, hogy ez által némileg kikóeaörülteasék azon etorba, melyet a kereakrdök egy tekintélye* résaének indo.entiájaa belegaegélyaő penstánn eddig ejtett; — Vasat ■eegujltae. A msgysr királyi állemvssalak ségrábi Qsletvszetöségének keselése slá tartoaó Kaposvár—fonyódi helyérdekQ vaaut Mspo*—Füred, Jaád, Osstopán, Somogyvár, Leagislt ti éa Fonyód fürdő telep állomásokkal, tovébbé örsjjtíi, FuMia-Beríny éa Feksle-Bétseay megálló rakodó kslysklel 1806. évi gedéasel fogadott. — liaMIpareaek kaagresMinsa. Ma gyarorsság assbó-iparossi vasárnap tartották ezredévi kongressausnkat Budapesten. 33 város 1Ü0 képvinelöt küldőit a kongreaazuara, a fővé rom szaktársak kőtül mintegy 400-an veitek réezt. A kongreeatua egyik jegyzője Doór Sán dor nagy-kanitsai sasbómsetsr volt. A kongresa atua napirendje a kBvetkeaő volt! 1. A választási cenzus, 2. At adókulcs mé tányonshb meg áliapítáaa. 8. A hstaló essbóipar és st utazók működésének megatorítása. 4. Hiteloaö egyesülsi megsla|ptása. 6. A fegyháai asabok által léteai tett áKami verseny. 6. A stabóiparosnk nyugdij-egyesfllelénak Hteaitése. 7, A tanulóügy retormá-lá»a. 8. A atahóipárósok rossz belyzeie. Mossia* vita uiáa a kóügrMllua alhaiéroats, hogy a kar-mánytól a betsgsegiiö pénztárak államosítását lógja kérni. A jövő kongresszus 1896 bsn hrMavks, as^j és kJMásflUáa. í urthvéfz s Kanizsai járás követkeaö községaibeu van hivatalosan coiiaiatáÍva(: Uj-udcar, 3ir»öne$s Német-8zt-Miklós k a magyar-szerdahelyi ujnépi pusztán. A ssarvsamarhák közi járványosán fellepett a ragadós zsái ti köröm Iáját s kővetkező községekben; Kú-Komárom, Kománáros, Kit-íictt, IT/lai, A\'oyy Récét, Galambok, Kotot, Qarabonet, Merenyt ie Balaton-Magyarod. Neveseit kösségeken kívül Nagy-Kanvua város is zár alá belyeaieiett, hoi ngy a asrtéavéaa, mint a aaáj éa körömfájás uralkodik. IRODALOM. — ■aakáses Mihály. Átpié kisTnlallas. Ki-rattal >i;ltt lak m. kaiaaá ii St ca. augaa. Saiaaranj katatbaa, MtUS-lavál dlasIMaaal. Diák kiratbas brsas-balH-UL I. ia. arasrkuathta. 11. as, aiasjkantkaa. III. m. t.k.u vaQ barna najraaatl kantbas(lakalák námárt). RkaSar-rehérvár ftlaaratéss Hanjxly Jáaaa ka ZaplisUia Utal ISM-baa. FmUH. Oallbla J. Kanttol 1 a. ho.uk ia 71 oa. aagaa. Ariayoaott intik kaialbaa. Sri a/l HlkIS* klrakaaáaa SatgatrirMl. Kanttal t.sk koaais ia 7t cm. ÁraajrsaoU aaUk kanlkak. rsaat^ ArfM, Ar»M éa a vasérekH ia *AMasal Baéaraaá A«aaQarok UJtlvalala\' a. kárkijiaak riaslalat. Kanttal ■yyStl 110 fflfc maajCltHdiisík kit: 8alamay-k«r»tb«i, aüM-levil dlailléaal.yMk santban, EröSSSttflali I. «a. aran/kanlUB. II. ■ asajkantbaa. III. aa. anajkaalbaa. Caaseflle laa^asÉlala Marilla Ikataiajr* sUn. kiaatlt riaaatiaat KMattal együtt 110 aa. aagaa ia M ea. aaMit kntj >«lMhlallitoU fokot* kantban. Hadoaaa ■lxtlaa. Bafaat faatáéi^. uUnJiiastUt riaaataaat Kani tel agjlU ISO ea. a^gaa ia M ont. nilea. áimarntlagb-átlátott foketa kentbea. ZaSaaaa. tkert eredetije aláa kiaatlt aaiaajoaal. Kaniaaltl 118 ea. augaa ia tl ea. aailes Araajroaalt aatlk keretbea. A aeayaweai álaaa. ■arlcas aradaÜje aláa kiaatlt aataajaaat aqaanllaoSar-baa: L as ileskenlbai, (0 ca. aaitaa ia 70 ea. augaa. II, as anUk sraaykantbaa, 86 ea. tailea, 74 ca. atgaa. A aetftHHtj éfcretéae. Uger V. eredetije atáa kítatlll aalnnjromtt aqaarallnodorban: I, as. dkakanlbaa, 10 ca. esitea ét 79 cm augaa. II. as antik araajkantbaa, 86 cm isilea ia 74 ca. aagas 0 felsés* I. Varaaa Zésaet. Dltaea annykanlban. Igjedtlt raktár ia képvt taUeig Ha^r-Kantm ia vldtkin fiickal FlISp kíayrt kanikadiaibaa, hal a kópék megtekinthetők ia aaaUag riaa-Itlfizetitn It Btgnadalaalik, Vldikn eaomagoliairt ujk ktttaigalakat náaltiak. — A Mlllsaataaal ktAlllUat Utogati köaöaeigoek kllöaie Igjeiaiba tjialjak a kOretkeai „MIAIIIUsI Maisas* kak\' WeUérl, KltUltláil kalaas <0 kr. tur éves MagjartratÉg ■aailjAhSl és |elsaéMl eaiatoe kkpakketItrtCgjaataaiatta/tlrea. 1 ín terei I ■lAltt- apadt atemO H \'eit. Aa A fiShlfrb, 4f TUt»iHh«--lén, de a Dunánlnl l» sok\'\'briyert\'lí\'Máéivá* üszög — résében asonbaa \'-4 liöalglal-u -gr buzit minőségében 10—80 száiálek Wrr éftoMtr/^Vőt néhol, pl. Toroméi vármegye legfttift kőeWMen főkép a rozsdának sefes a*a ^pák«átt%gyíok« föllépésé miatt, i mélyet alMMaehti\' B jMMrhó végén és julius^elején észlelFaagjp íoéMMátt, a ba«a szeme 30 - ftö adbslwí}\'saé^«i«fáli. Egészea apró, töpörtMM\' és\' allaey ééttóM^tl busát láthatai itt a jő \'mibőeéM*btivá\'"kdaiM}« A 7S-7S kilós busa pl^sllaCIH aM*it«M"fbron-tálbaa ia elöfnrdulé 78—\'81 tiflti$MraÜt Mtaáésl. A busa ainöségi csökkenése kétstetöUtür^AI-rényos hatással vsn némtftg mennyisegére nésve K dé l»éff\'\'taé|<é WMe\'k^jO mények mennyiségileg is nsgyobtArílííSi tök, hihetőleg es idei terstee \'vlMtttnlti j^ieM\'iiiIgktni less gyöbgébh a mnft évinél? A >r6b«eéé#Wtk, aétyér most fofynskrbizwiya^a\' uayzéaaia\'Ma tolni togják, hogy Mag)«iBieéátha\'\'\'V Wté évben ia orsságos átlagban iíhiét®löíép"ar"ji^l|ö-zépezarfl termés volt 1 SiTniu] As utóbb lefolyt két bár-\'UriHJ»\'^él<#€lMhk jégeeözések kivált SoteógV, ^\'CMmr^\'WMéy, Brsasó és Nagykhkflllő vártn«gylkMa,""az\'<«<v-fordnlt kár többnyire üO-\'M kAW in- gadozik. \' \'^isosti wri** Férgek tömegesen1.\'gthbt\'pfein títlUÜtíét1 Mfr^>b területen, de azért szórványosén; iülf^^ffUIá-rásokbta jelentékeny1 kárt tesinek\'*HMI\'y« sga-kor- és takarmáiyrép«, {tbeiiS^\'<éf\'1boétásA ten geri, dohány és aabpkov;\' irtott9V iitüŐM^i11« pusztítanak. \'*" *Á « A bnaa területe, HI^.OQOléiP\'-héllhrb-\'MMl-bető: téli fagy követ kfettébén 1 kat hó don pnsruli li\'a vetW és^igV^MMi-tásba vehető buaatetüfct &S1S.009 W^Mtéfs A busa termés a mnet tolyó fMtsV btíAft t|blt ráltotó eredményekor muta», \' sxHéHNéeahéén. szalmától éa magbdl tnlnyomóW WKé)(P^il\'jó középszerű sőt néhol igen jó," dk ítéir *Unkk egyes helyek, ahol « galdák Slerfí,\' WitáaJéÉÉt*, sem pedig minőségre nire»ékfetf a^uOyfévH a terméeeel. A rosede, üáeög,\'tfé höHM*Hr\'t4Hsla-hozamot Toroméi, vés, BÍHevá? Oongtiéí T« tnes Bécs-Bodrog, £tfa,TbiaKUlM^W«Hó S\'.iirény vármegyékben meg^ewwN*e IMIMlÉt Némely helyen a \'l\'erméB\'álliy\'\' SQaéOMV^I ósökkent. As orsaáges termé*-«^ngtnMoaM»Mn> nagyon vállncoit, meri a vái4iatö>«*«. dMaléhv ia eaak W0-600.000 mtlimiésis ijgailMÉ" mutat A reménybeli ibusaterméet\'aa elemi esa-pssok okoala 11 M^WWftHlfiÍrflm mé-termásaára lebeljük i.ü^lt Jtoneii jlu.27 millió métormézsá. Le job}áWnl tóenyi- ségre néave legjobb teruvfcH, asas Z- _ mátsái igér: Bars, ÉsZlergoinj\'^Nó^y^ Pozaony, Baranya, Fejér, mogy; Sopron, Tolne, Vaa, VeatPtWáJa Bodrog, Csongrád (9.40 mm.) Heves, Já.r-Nag) Kun Szolnok Pesi-Pilia-8blt,Kie-%wi, Békés, Bihar, Hajdú, Szabd na. AMd Ötanád, Temes, Bragsó-Csík, Háromszék, Mara-To^s., .SMTtJV®\'" ée Steben összesen teHát Mrf WCffijp^JV gyöngébben állanak li legroéöaíjj^roW l|V uek: Toron tál, Szo\'aök Doftká, tíéíatsiiíí-1*l«zW J% Nagy-Kanizsa, csiiiönök Zala. 59, szám. íf lap.) Uágca éa Sáros vármegyében. A* országban j ígér; néhol ugyan a peronoepors iaferlaas é» a [ Ttraaté átlagos minőségi suly 77—78 kgra" be- pajorbogár\' károsítja, mindazáltal a folyó évi bur- ésülbétő, A rose és | gonyatermés a mull évit ugy minőségre, mini | kéisterca terfiltts a téli csapások | mennyiségre néa«e (elöl, lógja haladni. A korait\' 1896. juliua bd 28 áo NYILTTÍR.*) levonásával két miliő kai. holdra teheti!; aa fisai atár javában szedik a forgalomba ia keiül ruzaot nagyobbára már as orsiág minden vidé- A mesterséges kaszálók kevés kivétellel kiete-kén lesrstték. A termés-eredmény minősége nésve | gítöen fejlődnek, ds a második termés íülnyomó-sligbanem jobb, mint a múlt évi volt; mennyi-jlag gyenge volt, mert a lekstzált rendeket as| tétre kél millió métarmázsával meghaladja a e*ő sok bslyen kilaiosts. A sabos bükköny ■ull évi termést, A reménybeli lerméshnaamot a | többnyire kielégítő termést azo Igái tatot\', ámbár Budapest. Budapest. Vadászkürt szálloda beérkezett részletes adatok alapién 13 milió métermázsára becsüljük. Legjobb termést várnak, annak is ártott az eső. A -réti sarjú elég jól nő, néhol, ahol ideiében iut 7 mmázaa felüli eredményre ezámjtaaak: esőt kapott, jgen jól. áll * bő termést igér. A Klséraaga ssélleda a Mvárea klspeal-Jám. lift, vitlamvilágilis, lürdők, távbeszélő, Sopron, Somogy, Tolna, Zala, Báos-Bodrog, legelökön ia előmozdítótta a fünövéat a mostani! legfinomabb magyar és Iraacia konyha, saját Cwngrád, Jáss-Nagy Kun Szolnok, Békéé. Bibar, esős időjárás. mjá—mm |—|---—" "" Httjdn, C-mngrád, Temes, Háromszék, Koioza és Ntgy KOkülő vármegyékben — és leggyengébb helyenkint agyan sok féreg károsítja, ds a s/ö-a termés\', azaz 6 mmazaan nini maradt az ered- lősgazdák meglehetős jó tikérrel védtkezuek aiésy, Árva.Bars, Hont, Nógrád, Turóc,Zólyom, ellenök. termésű borok. Hnzsmosabb tariózkoaásnál 10 A saöíőtermés-kilátáaok országszerte kielégítők ; százalék árengedmény ; teljes el látás egyezség m saeriat, asérsékalt árak. - Györ, Moeeo, Abaaj-Toraa, Beree, (Jömör éa lüs-Honi, Sáros, Ung, Máratuaros, Vgocsá, Szol-1 sok Doboka é< Torda Aranyos\'vármegyékben. j. Az őszi árpái már mindenütt learatták ; a tavaszi árpát ia aratják; sőt \'az álfö dl részeken már szintén kepékbe van rakva. Az eredmények — ámbár aa ntéhbi eső meglehetős eok kárt okozou minftségéUn — á\'taláhan véve kielégi-tök. Sok helyen gyöuyőrü sőrárpa termeti éa igy~sá « leuiényüak, bogy az. idén sok sörár sánk leaz, immár meg fog valósulni. As árpa terméét a julius hó 13 iki becslés szerint ös*a«-tte 12 asilió mmázsára tesaaaük: lavaly köss\' 11 mitté mm. termeli és igy ss eredmény s ■alt évinél minőség és mennyiaégre nézve ki\' elégitöbb; Legjobb terméat, azaz 7 métermársa és azea felüli eredményt remélnek: Nvitra Batsnya, Fetér, Komárom, Soproa, Tolna, Veaz prém, Bác--Bodrog, oaongrád, Jász Nagy Kun Szolnok. Ssepes, Békés, Bibar, Arad, Csanád Temes", Torontál és Szsben vármegyékben. I.eg-\'gyöngébb a termés, mert az átlagosan várható eredmény 6 mmazsán alul fog maradui: Árva, Tűrte, Zólyom. Bán a, Ung és Ugocaábao, Az utóbb letolyt kél bél alatt a rab lényegesen j-—\'■, nemcsak mennyiségre, hsnein minőségre uézve is. Ennek a - változó, azeszólyes időjárás nem ártott A zabbal bevetett terület legalább ia 1.74 miliő kat. hold volt s az országon vaiható terhffa l 11 ÍM nunázsán j^vsl felől lesz* Tavaly 10.20 milió nimá\'ta zab termett. A sahot már az Alföld nagy részében aratják ;\'u hegyi vidékeken azonban még tőid. Legjobban áll a zab t átlagban 7 minazsg a azon felüli termés-1 igér kat. holdankin\': Baranya, Fejér, M\'ton, a Somogy, Sopron, Tolna, Vag. Veszprém, Zala- V .; B^oe-Bodrog; fl-iligrfd. Pwit-Piliz Soit-Kis Kun, | ^ Békés, Bibar, Arad, Ciauád, Temes, Tóronlál, ^ Brassó, Fogara* éa Udvarhely vármegyekben ; A leggyöngébeh ea átlagban emrfc 5 mm. s azon ^ álMl léWHMl MsUt.Arvz, #61) out, Peregj 1 Sáros, Ung, Ugocss éa Torda-Aranyos várme- ™ gyekben. 9 A repcét learatták és elceépelték ; az ered- A ■ények . orazágsierfé igen küiftnbözők voltak, g Helyenkint egeasen tél sikerült a termés, másutt w asoaban — és ez s túlnyomó — gyöngén ; és V igy, mert az országban igen sok repcét a tavas/ foiysmáa ISI keleti szántani, végeredményében az idsi repceterinés kiaebb voll, mint a mull évben. A köles és tatárka terméshozam is különböső, itt-ott sralják már az élső köleat, amely kielégítő. Aa eső a kétói kölesre és tatárkára igen jót jött még. - A kerti vetemények, főleg s zöldségfélék általában véve ofaágazerte kedvező és nagyon jó tersét! Ígérnek. A kukorica otövetedik, minthogy az utóbbi napokban ia számtalan helyen esőt kapott s igen Bzépen nő — többnyire jo középtermésl igér, helyenkint azonban látható gyönge kukorica it. Feftöliögetése a szorgos aratási munka-idény dacára ia megtörtént. Kender, lek és komló caekély kivétellel aa ofc. szágbati jól fej ődnek; a kendert ea lent nyüvik már több helyen. A dohány fele részben tűrhető éa jé — réaz-bez azonban gyönge, férgek pusstitása és a saá-íaaaég következtében. A takarmány, — főkép pedig a cukorrépában a cserebogár álcája, aa oritásyo*bogár éa egyéb férgek leginkább Pozsony, Eeztergom, Nyitra,Soproa, BaA, Treaceéa ég Aoau|-Torna megyében kárt oknanak. A burgonya az ország nagy részében jó termést (iyfluolcs kevés termett. Csáktornyáról írjak: A busa és ross 96% le■ van aratva;-a termés közepéénél valamivé jobb, mert holdankiut 20—118 keresztet adott. A próba-; oséplézek is megtörténtek; a búza keresztenkint ■ 18—40 kilogrammot flzeiett; a hekloljier-eoly j 74-H2 kilogramm. A rozs ktreezleakial 19— 8h - 42 kilót adott a hektoliter súlya 68—74 ki>ó-Az árpát most sratják, de a termés nem a legjobb, mert a sok eaőtés miatt nagyon vissza- J maiadt: szára oly rövi<\\ hogy alig lehet kévébe kötni. Itt s a vidéken aör-arpa nincs, csak ta-karmáay-árpa, mert sárga nagyon éa közepe tzemnagyaágu. A zaboa bükkönyt lekaazálták, behordták a kitűnő takarmány lesz télire. A széna betakarítását teljesen bevégezték. A kalászosok behordass javában foly, de nagyon megnehezedik a délutáni esőzések. A sab érését caak e hónap végére várják, ugy hogy az aratás 26—28-ika felé várhatór A tengeri nagyon jól áll, a címer hányáafra az időjárás kedveső. A gyapjat jó áron métermánsáját 140 forinton adták el. A repcét mSr elcsépelték; boldankint 2—4-5 aé-lermázaát adott. A kalászosoknak, főleg az őszi \'*) la e revatbaa asrkaaat i. Krammer Ernő, mklUés taMaaes. klelMekárt aea vállal htitlaaigil a Dr, Felelöe tzerkeaztó; LiKI KIIL Laptulajdonoi éa kradó: riNCHKiv r(Lér. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereakedéaébrn WcFrter-f éte 14orgo ny-Pain-Ex peller Liniment. Capsici comp, Itn hireevas HziiZsr tUentállt az Hí menlrókáláaáaak, mart mar több mint 2! év óta nsc-biaható. rájdalomeeitlapité keélmilétkétt alkalauzttttk kieivtayaél, etázaél. tafszaggatásait la aigkiHétekail ss as orToaok által bedórzaötssekrs ia mindig gvakrahhan rendeltetik A valódi Horgony-Paiu-Ezpellsr gyakorta Horgony-Unimeat elasvAéa alait aem titkot sast, — hanem leszi aepenrk ksiisw, melynek sgj\' háztartéahan sem kstlsoe tüáaveaai. 40 ly-^ 70 kr, és 1 M. thregenkiuti árban majdnem\' minden gTÓgyiurtírkaa ksazktkae van: főraktár: Ttrlk lóisef gyógjuierpsznól Beéapeitis. DetSmHús ilkalmául Igea óvatosak legyünk, mart tubb kiaabbérUktl alinsat Tan forgalomban. KI agai akar ■tgkarttodtl,.at minden egyse 4vegei ..Hergeer vtdjegr ní lUI\'rtlbtt\'seie vtléélt utasiua vwsia. KTchter P. Ad. és táraa, oaáaz. ia kir. udvari ssálliúk, Rudoletadt (Tkanagia). A világhírű STEYRI fegyvergyár IWIFT KERÉKPÁRAINAK kliárólagea fóraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére : ünger Ullmann Eleknél líagj-Kanliaái. Ezen kerékpárok^ n(jy tarléaaágra, azerke-itlre maliit kSayO Járáar* sí élnél helyem állanak as insea Kuropal gjrártnáiytk kiiátl. Képen árjegyzékek ingyen éa bérmentve. ü Nagy-Kanlm, csíitÖrlíik Zala 59. szám. (0 lap.) 1096. julius bő 23-án, KflÜfáíítJjiB^^ JWH m> mai fim\' Sa « aUK\' mr, o a* oMf, mmvxXl XswXgjnM Kp _.__" L MŰK | m Minden verseny kizárva! F) 1 I Hfí £r©.gy"ba,xii g| 5 ^[f t bútorgyári képviselőség, m\\ s \'—-—\'dl tj. s raktárral.- ü ct "u. s rsLíctsurrscl. Újonnan berendezett asztalon műhelyemben mindennemű botort gyártok és kQlftn megrendelés szerint ls készítek. Hálószoba berendezés 92 frtlól kezdve. Teljes ebédlő berendezés 135 frttól kezdve. Eredeti angol \' raktára [kizárólagos képviselősége Sós Oiszfaragványok asztalosok részére szintén készíttetnek. Kedvező fizetési feltételek. Jótállás xacx ellett. Nagy-Kanizsán Német-utcza. Zerkovitz-féie házban. Nyomatott Ftoobel Fülöp laptulajdonoioál N agy-Kan iaaán. 1896. Friedmann Károlynál 60. szám. -Va^y-Kanizüa. 1896. julius 26-in. XXJII. óvíolvam. HwkHlttNf I - , , || OU.^(IU Ua. ,4, ]_Hi i-" ■ la? mmíImI rMn nHit«i mtUm ktstaaéej. lavatik Ma iMMrt Ml fcfWUUak al ZALA \' Politikai és vegyes tartalmú lap. KU«ékl vasal Véwafcia íptlat : tutiul Mlto iu)mm lux: tgtm lm IS koroaa (• M — kr.l Félém * kotou (I irt — kt.l 3 kamu (1 Irt S0 kr.) Bírtatok Jsltar«H Misltti ____A Nsgy-Kanizaai- éa dél-ulti takarékpénztárak, a Bankegjesfllet, aa Ipar- éa kereake- ... k ksuauak .»«. Mmi bu>k\' * "agy-kanizaai segélyegyleMaővetkezet éa a letenyei takarékpénztár MrU** l# iMntrt a«aj» a „nagy-kanizsai maiéiagyár éa tarföződe r. t" iiWoks kúiiSnyt. B|||||||[t t~". _ ll t.nuáf \' BÉ nulkMék\' hackal Falta kSayv immM. fyy* uim ároTltk krajcár, X«f|»lMÍk NagyKaalnák hetmkint k áláaer: -7-auBéxnm.p ém ar&törtíMcöa. kiwÉilalki iaU Szabadság nálunk és másutt. Nagy Kanizsa, jnl. 25 Néppárti közlönyökben gyakran meg-találja az ember azt a furcsa ellenmonttást, hogy egyik oldalon borzasztó módon dühöt^ a cikkíró a fennálló rend ellen, meg\' támad mindenkit, a kí nem szája ize aaerint beszél, felhasználja a guny minden fegyverét, hogy másokat gyalázzon éa sértsen, — a másik oldalon pedig krokodil könyeket tir hogy ÍU ebben az országban nincs szabadság, hogy véleményt nyilvánítani nem szabad, a gyülekezési jog ki van játszva s ezeknek a nemzetiségeknek csakugyan iga-üuk van; mert ha már a magyar néppártnak sincsen meg a szabadsága, a melyet alkotmányos országban magának megköve-1 telhetne, hát miért volna jobb sorsuk a1 nemzetiségeknek, ezek panaszainak mégis lehet némi jogosultsága. Igy gondolkodhat-1 nak azok, a kik a taktikához nem értenek, | s a kik\'nem bírják felfogni, hogy * néppárt közlönyeinek egyéb célja túnes, mint hogy a Bánlfy-kormánynak, mely dűlőre vitte az egyházpolitikai reformokat, egy kis| kellemetlenséget, csináljanak. De ez a vád egyike azoknak, melyet i még több ilyen nem közönséges uton is ts- egyetlen komoly ember igaznak nem tarthat méretes lamentátio, a mely csak félreveze- mert teljésen ellentmond a való tényeknek, tétre van szánva, habár ez a szándék a piflyk-f a hflWihnn mindenki tapasztal. legtöbb esetben nagyon rosszul van lep- s melyek ékesen szólóan demonstrálják, hogy lezve, ugy hogy a lóláb mindig kilátszik itt e földön oly szabadság birtokában él alóla. \' mindenki, melynek a? egész kontinensen —Knnáfrmtvit\'tkal szakasztott jwása ások alig van párja.-<*——- nak a jajgatásoknak, melyekkel a nemzeti-1 A néppárti közlönyök persze azt akarják végi agitátorok tele kürtölik a világot, foly- elhitetni olvasóikkal, hogy itt minden csak tori panaszkodva az elnyomatásról, melyet a zsidóért van, az egyházpolitikai "reformo-a nemzetiségeknek íz országban szenvedni kat is csak a zsidók kedveért csinálták meg kell, s árokról az égbekiáltó igazságtalan* pedig az uj rend statisztikája mutatja, hogy sigokról, melyeknek a számban túlnyomó 8öooo házasságból csak -valamivel több nemzetiségek egy barbár kisebbség által* ki.mint 500 volt zsidó-keresztény- vegyes há~ vannak téve. S ha ezeket a néppárti köz-\'zasság; de hát nem azért igazság az igaz-! lönyöket olvassa az ember, azt hiszi, hogy ság, hogy ók azt ellsmeijék. A kiknek általában téves fogalmuk van m alkotmányos srahartiágnM :.(s ilyen éretlen itéletnélkOli tömeg) vagy a kik az or-fukoirtul nem tudnak látni éa sem a történelmi fejleményeket nem ismerik, sem históriai érzékük nincs, hogy egybevető összehasonlításokat tegyenek: azok igen köny« nyen hajlandók jog- és szabadságcsonkitásnak nevezni mindent, mit "a viszonyok kényszerűségéből kifolyólag a kormány előterjeszteni köteles. Az ellenzéknek a kormánynyal szemben mindig könnyű dolga van, mert sokan a hatalommal szemben szívesen I elhisznek mindent De az objektív ítélet nem hagyja magát eltántorítani s mielőtt valamit elhinni hajtandó) jól—megfontolja uemcsak—magát az állítást; -hanem annak indokait is, s csak akkor fogadja el, mikor annak valóságáról meg is győződött j aa álliUttt) hogy Katánkban nincs meg a kellő szabadság, vagy hogy a kormány e szabadságot megrontani szándékoznék a tárgyilagos és szenvedélynélküli itétet. előtt meg nem állhat Mert eltekintve a korlátlan uralom allatt álló népektől, mfltyfik megítélése egészen más szempont alá esik, ha végig Ifkintflnk az alkotmányos uralom .alatt levő monarchiákon, mindenütt azt tapasztaljuk, Jiogy A „ZALA" tárcája. _________ * A lámpám. — A „Z á L1" *«Utl Uralja. — Irts 1 Kari Talán a legőszintébb, a legliüebb a Isgmegbis hatóbb barátom as én vén lámpám. Hág diak ívsrtk korúmban szegődött hosttm, — s azóta tlválasithailan kapocs tart öaaae berniünket. A mennyi vihar saáguldolt el lejein iölőlt, hU l»m-pka tsintén kivette belőle réaséi; — t ha lelkem ■ár-aár elctUggedi — derült fényével ismét hiaalaat reményt öntütt kéiaégbeeaett keblembe. Mtilőn édea jő atyám kiterítve feküdt, — a viaaz-•yertytk kőzütt lámpám ia ott égett, — akkor elboMusott a családfejétől és sgésaen ai uj gaida •lolgáhnába lepett — Le rol est mort, — vívó le rol I Ha nagy ssomoraságáért, — ba peregtek aa arcomról a könyök, Intett egyat aa en barátom, — én megérleltem, — és leusevartam a lámpái. — bogy ne lásson senki sirnl, — hogy na saj* nálkossék rajtam aenki. Mikor a sserencsétlenségek egéss raja repült felém, — amikor egyik végrehajtó a másiknak adta a klllncaet, — aa én lámpám mini egy nagyhatalom haiaImas sotfvéraenie állott a kályha-ttit|én — lltltalln hiénái fttymálva nézték, — a végnbajtó, éssre tem akarta vonni, <— igy hál szegény fbpoll lámpám megmaradt itámomra, Ha kevót öröm ért — akkor fainiba vigabliau égeti volna — oly meleg biaalmaa fényt ter-l jaazttiL Ma azonban csavarom ide-oda, oaak egyformán , — mintha nem hluné el — hogy esmmi bsjoTi. Hiába, olyan régi barát előtt nem lehet titkolni. As ábrtaatomról msgismeri, hogy szenvedek. Dolgozni akarok megzsokott lányénéi — de nem tudok — és osak bámulok rajta, Számtalan cigarettát — saivok el. — A nyitott redőnyön ksreeaial a közeli lak-tanyából behallik a takarodó bontatott aenéje, — 9 ora. — Takarpdo I ea iultatja eszembe, hogy nekem ia lelujtak, — lefújtak örökre. - — Láiod édes gazdáin 1 kendi as én lámpán, tudom én, hogy neked nagy a lelki bánatod, — hisz eleget sajnálom, hogy olyan egyezerü lámpa vagyok, — és nem lehetek Aladin lámpája — pedik .akkor szívesen segítettem volna nagy balodon. — Elhiszem baráioa I ... — Da jgy, — folyiatá — meg kell emberedned magadat, hlsa egysaer, jól emlékeaem még, — én adtam hozza a világítást, amidőn egy német könyvből lennhnngon olvaatad: Eh Itt bestimml in Oottea Hath, daat aan vom Lltbtten wae man hat, mut sebeiden I — Igen még kell eaberelaed magadal, meri rajtad senki eaen a sártökén nem képee segíteni Ha Mohamed vallásában izületiéi volna, — akkor valahogy ínég sikerült volna; de akkor ia ugy, hogy ba aat renőseileuaégad ukuaöja aaintéo Müzültőán bnbeu lenne. — Ugyan 1 hová beeaélas T — az én vágyam, nem a kéjnek vágya; — aa én aaarelmta, — borsáaa meg, — de tisstább á te langudnál. — Tudom, mondá 0 — a aeggyőzödée haas* ján; — de kőaöntégee halaadó oaak stoat vtgy igy, — oaak most éraad a te aérhatatlen aaanl-medet ily tíaatának, ~ hanem bezeg, — osak egyszer hallanád hangiának csodás csöngését, — lámád tengerinély szemében • paradicsom bol-dogaágát — ha kesét nyújtaná, bogy halmozd el csókjaiddal — akkor nézzél reám,.— akkor mond mag szemembe, bogy a te eaarvlaMd még akkor ia főidőmül!. Elmerengtem I nézem a hü barátot, nézem tokáig...... egyszerre lénye körül, nagy arany kaput látok, — alabaatrom oszlopai tele hiatvék drágakövekkel — mindenütt selyem és neme* éra — a kapan belül csodás, mesésen szép terem tátong felém, — a levegő tele rózsa; és rezeda illattal, — halk, édee zentf száll felém, a 1 eremből, melynek kupolájától világoetéld lámpa .lüg> egyei let), darab smaragd köböl kéaaflli. Imnolyoogva lépek be a lerembe. Mintha édes álom volna, soha sem éraett kéj szállja meg idegeimet — azWem könnyű, a bánattél agy szemernyit sem érzek. Leroskadok egy kerevetre — éa égy csodaszép leány rózsás kezeivel nerg-bilit tQa ajkaim közé, — eaivoa aa édet Hltt|t — mnyi idegén illat, éa mégsem bántja idegeimet, — kéjben fekszem — és vizsgálom a terem > (alaira vésett arab ea tőrök — korán verseit. * Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 60. szám (S lap.) 1196. julius bő lí-án. igenis a viszonyokhoz én körülményekhez ;»M,I> h°fy valóságos véla«sfáai hadjáratot iadi- li sem tőrt. Az ország minden iidékéa rtUm\'A mért szabadság meg van. de az állami rend tol",lí " ■"■•P tartama alait gyűléseket éa beszédeket tartanak, minek emik éa törvényeaeé? érdekéU-n szabádsd l fa 4\' omáfhsn mtgioduli a választási i közvetlen a vaiae*>áaok előti lenne értMme. Hint , agitáció. Mindennap tartanak válásaiéi gyülé»e-1 Apponyi grófhoz közel álló körök jelentik, « jttlni nem hagyják, s ezt még a kőztársa-1 M> M „„^ iakosaAffAI ,iem ,„„^,1, lél,ktt.,. [legrövidebb idő ala\'l a uewzeti párt m nagy sági Franciaországban is tapasztaljuk. has jutni a legnagyobb dologidőben és egymás vála«ztf*i agitáció! indít, ily körülmények közi Mert bizonyos, hogy a szabadságot ^nem ellen izgatják. Ennek az idfleiőtii és rendkívül! termézzetesen élsö sorbán az ország nyugalmi, ugy lehet értelmezni, hogy minden szabad j kowi mozgalomnak az flaizes eredményei lebe » parlamenti targyeléeok nyugodtsága .mert a szabadságnak is bölcs mérséklője It4,le" H* "íllb"n "utálkozzanak, éa korlátozója a törvény S valamint az er- miai o la-1 ka" bogy szenvedjen. Ha mindegyik kepriaetA knwég kimerülésében la a rábíztok közönyében, j ■ paílamsnlben akarja előadni vála»aiá.i be- ami viasoat a választól jog gyakorlásától való I "édét, akkor nagyon terméketlen parlamenti kOlcsi világban a szabad akarat nem abban M)(yol,b tartózkodásban laaz éxsrevebetfi. Ülésszak előtt állunk, amely képiélén lesz megáll, hogy azt tehetem amit akarom, hanem Ha fit kizárólag a néppártról lenne szó, akkór|oldaai oly faladatokat, minők a t. Ilázra varaak. abban, hogy felelősségem érzetében azt aka- egyszerien arra lehatna szorítkozni, bogy iu- Még anoalt a parlamentnek kell elintéznie a jövrt rom, a mi erkölcsileg jó» ugy *z államifen sem I domíaul vennők ss sivakftot\'ak rémségen, nagy,!**\' költségvetést, a büntető perrendtartás ,1 állhat a szabadság a rend felbontásából és ^^^1"1 i ~ o-l.k-dj.uak, tői-vény,avaslá.ot é-b.tArí»na.laf . ki- , * ... , , ,,, \'kedvük szerint ezek as emberek addig, amtg egyeM lérgyalasok feleit Oly ügyek ezek, megzavarásából, » a turbulens elemek |l(rt(imik_ , B(UgIlm.r nom forgatják j ■•\'/rkit nyugodtan, iOr.le.mel Islkiismmleaeu veszted zaarnokoskodásából, mások jogának, „ veszedelmesek nem |*»znt k. Mart az a párt k«" tárgyalni éa amelyeket válaaztán láztól éa szabadságinak rováaátT! hanem az | parlamenten kivblf, kizárólag felekeseti «a majd-1 Ix\'aymi tárgyalás alé »<mai nem is szabad. egyenlő jogok élvezéséből, az egyenlő köle- nem semmi takintatben sem politikai part, amely j Kb,,ez meg báró B.nlTy azt a kö\'.leső ig«r*\'«t lasaégek teljeaitéséből, a szellemi és politikai eaícelékbőt, ven aaazooyokból ée éret- j b<»gy as országgyűlés aain laaz feloaalatva erők Kifejtésének lehetődéből, a mi az "^.k <ta«.; am,iy «ak arra maadátomaaUjan. alött,k^nbea j \' --- spekulál, hógy mindennap valamely tsliünő mó- «ásra képes maradna, Mdlgelé ntmt volt okuk a don a hírlapok baaábjain figeráljon, és amely as képÚMilhas politikai pártjainak a tpidlszlerelnök addigi azámoa kudare után ennél az áriattan ígéreteiben nem biani aa ssutial sem lógnak reklámnál egyébre nem is aspirálhat, Komolyan csalódat. üMiki sem veszi ezt a pártot, még a tulajdon —— ........ i nw^mmmmmni ■ na A magyar korona országainak «tati«ztiká|a korai vélaaatáai agitáeióra éa ezzel a lákoaSág festi sin alatt ItgkSatltbli, ts 1198 VIII. c a tltgjla lulkiíameptien fellármázasára iudltoHa. Sokkal johbaa4amtrjük poiiijliai éa külftnitien választási alá, ntljrst »■ tlUztUsl blklvát UaaététeUval ajáa< Itllluftll llülCX IHB egyéni jogtól elválaszthatatlan A hol az állam ezt a lehetőséget megadja, a hol bölcs törvényekről gondoskodik, a szellemi éa anyagi jólét emeléséről, a hol az állam polgárainak élet és vagyon\'oizton-(ágáról célszerű intézkedések által gondolkodik; a hol a polgárok ösazeségét »-közjó előmozdítására célzó törekvéseiben támo- gatja fiü eleyendo »zab\'adn$g is uralkodik, g a szabadság hiányáról vagy mcgcsorbitá-l \'i»wma\'aka>i kngMa;nina u Iáról panaszkodni nem lehet. Wtgnltos, sőt elerfjíedhftwktí ország magóvása laak t giaátttitaatsSak tg)tlatki Az utóbbi tdUWu ai »»iátwsiha\'l>r<Ba<waa|a- _________Szükség Magyar _______________ ________________hotazadalnias válsazláei láztól Eu">past«ri« nuy m^élbm. nőjj^»atLK»— Vájjon minő szabad^got hoznának azok,| w ho,y Magyarországon a váluztási mozgalom- ^UnJ^La^^t^\'^í « kik most mindig ennek a hiányáról pa- nak esak hetekre, nam ptdig-hétmpókra éa- ne- nynir^áiatakliáaáiiak is; mely a köagazdaaágerner (taszkodnak, annak megitélé«ét bátran az, kywlé\'akrt kellene terjedni. Mától asámiivs, ci«oren<|ü ágára hikozott taérUkbMi fcnkLtia a még nyole hónapig lart a iitosinni mandátumok figyelme\'. érvénye éa semmi |«t sem léleslk; amely a kép-1 Nálunk, liul a mazögasdaság egéis kózgaads-viaelóház korábbi feloazlatáaa mellett a ólua, M«í»kwl1 v*IMi lé\'^apját képezi, a rtsaletaa . .k___ . .. .___ ... . .... .ás inegbiKiató mezögazdaaági atatfsafika — a tó vagy arra oak mutatna, £rt nagy... jól ladják H|irftr|lx0,Uikának w anélkQlözhelellea eszközei a parlamenti pártok éa ezért a korai agiiáoióért kétszeres fontosaággal blr. Ea a meggyőződés a azamrebányáa nem a néppártnak szól, hanem birtf rá a magyar Ifirvényhozávi, bogy Aldoaa- ___________ .. a______azoknak a pártoknak, melyeknek módjukban vtn tot nam kiméivé as 1896. évi VIII. lürvéoyeikk szám ára egészen kivételez maliáíyokat kelt^-köinblnátiléllfia l.HiMihli alapnn «aB.am t, miBt bállal insgadjaasalkalawt éa earicOgAkat egy a \' kór kövenlninyelsek minden tekintetben meg- elfogulatlan olvasóra lehet bízni. Nagyon korán i Nam lehel aa oraaág minden politikai pártjái egyforma mértékkel mérni, _ hanem a legtöbb tuálni. Érért nem vethetjük agyformán minden a parlameot.il kivül álló néppárt tehetné. ,"t r .„" felelő agráratatiaatika létesítésére, as évaakiaii párt satmére a politikai éretlenaégel ea a vi- A lllggetltnaégi alapon álló pártok duzzadó lnuásj adatok gyűjtése asamára ia Waloa alapot gyáaatlan albamarkodáat. amit megérdemeltek vitorlákkal vonulnak oly hare elé, mely még teremtvén — Oly andalító, halk (a zene — akár éltem végéig elhallgatatni . Semmi vágtam ttne>, — a mull t«m bánt, — a jóvét nem "kauiom ; nem iBrekzaam magtndai, kogy es mlndea honnan artdt 11 — Boldogságban untom, nem báot semuil vágy Mm aggaaat aa a tadai, bogy azoatul mi latz. Bágyadt ssemaim a lámpára révedeanek, osodá-lom a mesterművei, d. nem tudakolom meslerét, utak iii tudom, hogy ez vagy as ^Igszbilüek paradiusomáuak elöeaarauka, — vagy uz slko ráabsn Ígért boldogság iirme. Mosi értem, moat átbaton a bit, bogy a lagboldogabbak i. fatális-tikua aépek. Niaoa vágyuk I egész közömbös nekik. — na élnek — avagy maghalnak. Allah balalma nagyi A terem közepén Tevő opál fürdőből filsurranó azökökui ■ugarit a lámpa zöld tugira töri meg, aieoayi uiapompa, minayi gyüayörüzég!... Hoil agy Itúrl jött felém, Ián Allah kttldie ide, —• selyem fáiyol taksrja Isteni alakját. Ajka eeakott, —■ d. si.m. ég, — ég, ugáraik zöld Itayben, — vagy a lámpa sugara hat oda li \'< Haja iSlét, mint az étkártmiotl lelke, tssta fehérebb az alabaitromnál: — taaléböl uálló illatától agy orsság bódulna el. Klaaaloas alkatát dioalény vetz. körű\', még a puha indiai tsőnyeg la Abitatlal timul lábaiboa. KöialebbJSa... mag-Ismertem. •r Haaeda l le va>y t Ok I lelkem élete, •• bál n*m mwitél el as iilagaaba, — m.gll|jrull kőaaived ? ugy* égeUék álmaidai kaamrü künysim l Lslkaden rágDdoit ai éo aóhajom — vágyam árnyként kiaéit, a le Mm birtad el — kereied s telkemet t... Hozzám éri, — és a ksrevet siott letilt a saő-ny.grs, " Ab I igen, — Allah küldött ide, hogy vigssa-teljaiak, waugtéz vérpiros ajkat , — te földön-tuli íztrcluiet igénél, — mniaad meg, taaite meg reá — mert én a azerelmet még nem ia-mirem. A ts künyüid, a le iobátzaid beteggé teiték a islv.m.t, ét hogy oly hld.gn.k, — oly etiv-lelennek mondtál, — ia fáj a lelkemnek. Allah hossád utasított, te! — inondá — mag tudsz gyógyltaai. — Felültem a kerevetre — aein álom-e <z ? Kesedal te III? — nálam? ta elboatad ealvadel? én tanitaalak aieratui ? — Igen, d. arra a asorelumre, amelyet iől-dőatullnak hívnak, — Jól ta édeal te óhajom éa vigaaiom Őaa-szeségel... Nyújtsd ajkaimhoz r^ásáa kezedet, — hadd oaókoljam meg. Kazeda ajkaimhoz nyouia csodás ssép kezét, — éraatem testének malagái, annak illatát, — éa Oiagts^lloit a vágy... Villámok jánák mag .r*i-n el, — tzivembeu a vér és ifll, halálos küzdelmei vívtak. Szemeim égették aa agyamat....f.„. — Haamla I hadd oaókoljam meg éjsótét hajadat...... A leány felboaiá haját — éa egyik fonalát aj-kaimhoa érintette szelíden...- Hossácsuaatam, mint a prédára laaő vipera — nyelvem majd kileáradt üregéből — agyaaűia tolult a vér... — Ohl adj-egy a*ókol Keiwla... ez a földön-lu!l szerelem í —• libegték ajkaim. — Hab; éretem a oaókaak méaét — á. o»o-dálkoaom, hogy annyi taagar kéjtől Mm haltam mez - - - De alig, hogy a eaék elcsattant, — eltűnt a palotaterem — éa az éo lámpám gunyoaan mondja: — No« ? hol v.a a te piaiéi aMralmed? — van e a tzerelmed oly tiszta — mint m éa lángom ? Nem síztem a lámpára, — eaal|t aat moad-lant í-------- »—•— —.——-—---- — De azért löldöntuli szerelem ; mert nem lií-asem, hogy itt a földön legyya lálalí. ki ugy tudjon szerei ni. ^ — XJaperlapa I azt minden szerelmea bajjo-gaija, — de lásd, a tapasztalat megmutatta, hogy a legplatéibb szerelem anyagivá válik, ha a kát azlv tényleg öeaseüialkMik. Tudom, bogy igy boldog maradnál, ka tag alább azt n tudatot biraád, bogy Hasada szerel, — de legjobb, ha távol maradtok agymámél, — iáért ha caak egyaaer is beszélnél vala, ha eaak egyszer ta as.u..ibe lekintaall, — isteni Maiit taa-ralmmln.k vág.. Fájai log a aaived, — laaet l.éd«s fájdalommal taaa tele kábeled, de ea a uaralMd örökké fog tartani. Szemeim elborultak éraatem köayam maró atját arcomon. a Kedve, lámpám intett, la la — laawvartam, bogy na Iázva eeaki köny..m.t — hogy m sajnáljon senkik Nagy-Kamzaa, vasárnap A nagy öeezeirtai munkálat ■ ninlt év végén ((koréven végrehajtatott s ■ roppant terjedelmű, rendkívül gazdag anyag azakazerü fsldolgoiáaá-val a fJldmlveMaügyi m, kir. auniuter ur ö Nagy«4ltó*ága aa oraságos magyar kir. stetlai-likai hivatalt biata mag, mely a munkálattal •anyira előrehaladt, hogy a több kötetre terjedd meeögasdasági elaliaatika nagy lorráamll kinyo-■atása még e nyár fo\'yamán kenteiét veaai. A nu, a mint oime ia matatja, nem asoritko-lik a saoroeabb ártelembea vei) Magyaroraeágra, hanem felöli HorvátSzlavonoréaágok adatait ia, így ■* \'l*** Magyarbirodalom meaőgasdaaágl viazoayaiaak Wg|» teljea ée bfl képát nyújtani. Aa eféea aoroaat öt nagy kőiéiből fog állni, körülbelül 840 fo\'ié le terjedelemben. Aa eliö kötet aa adógyüjtés módmeréaek, liieaeiráa lefulyteának, tanulságainak iemerietésén kívül köaaégenkint lertalmaini fogja esokal a legtoatoaalA adHukai, melyekre ugy a közigaz-getáa, miai a magéB haaanaiat. azempontbélleg-gagyobb ezükeég van, u. m, a területei miveléil ágik szériát: a hiaanoa háal állatok iaámát, a loninaabb állatnemekel ivar éa kor aaeriut ia; a» igáa logalokvt a vonóerő megkttlönböiietáeável •tb. "" A jpJuodik kötelei egy kiaierilö Qsadaoiatár képeai, melyben mindaaok, kiknek gaadaaéga ■egbaiadja a 100 kataaztrália hűidet, egyénen-kint felsoroltainak, kimutatiatván gaidaaáguk asékhelye, valamint területe miveléai ágak sie-"rlai, a gaadaságbau alkalmaaott cselédek é« lontoaabb gépek éa rukSiök asáma, továbbá aa áttailétaaám. A harmadik kötet ráeaiai ludományuaan let dolgoava a öeasehaaoalitó adaiokkal megvilágítva, réeeiat lábléiatoe alakban, aa 1896. évi araiáa és asOret eredményéről számol be. — A negyedik kötet as öeeaeirás alkalmával aa egye* gaadaaá{okrél ludakolt rtazletoe adatokat, a birtokláa jogcíme ée a gaadaaáguk nagy-aága szeriuti keltőé oombinatióban fogja nyuj-teal| így 1sáifrtnynaan fal^\'g""!, mim tshiaa tát k imatatásokban. Végre aa ötödik kötet a községek, járások és ée váraegyék általános gaidaasgl viazonyaltmag- ~ «lll|lté idiiokit g i lavö&i iiiiunágóiat fogjá tartalma, Dl. A földmiveláaügyi m. kir. minisater ur 0 Nagy-méllésága mind aa öt kötetnek eiöflietéei arát, a terjedelembra képest lehetőleg mérsékeltén 90 triben állapilolie meg; méltányolva aaonban aat a buigé Ümogeiáat, melyet a vármegyei ée vároei lörvénybatéaágok, a járási tiaatviaeiok, a köaaégek, valamint a »sakkörök éa egyletek tagjai a ■eaögasilaaági összeírt* alkalmaval kifejtettek, rémükre külön kedvezmény ea elöfiaetáai árit átlápHolt meg, melynél IQgTO mind az üt kötelet 10 forintoo aaereshetik meg. Kedveimé nyes áron űzethetik elő: á iöldmivaleaügyi ntl-eisaterium alá lartosó öeszee hivatalok, iqiéaetek éi azok tagjai; aa öaazee vármegyei ée vároei törványhatéaágok, járáaok éa köaeégek, nemkülönben a öeasea vármegyei éa járási méaőgasds-aági bizottságok tagjai ; a gazdasági tanintézetek ia földaivee-ukolák ée ások lanán kara, a gas-daaági egyletek éa körök és ások tagjai, továbbá a meaőgasdaaági sietisztlksf számláié ügynökök ás a kösaégi (körjegyzőségi) ösiaeiró bl-sotliágok tagjai kösttl mindazok, kik az össaeirás alkalmával a járáai lőezolgabiré igasoláaa sserint magukat különösen kitüntettél^-, A megrendelések legkéeőbb I. évi auguezlue hétvégéig~ az oraiágoa magyar kit. atatíaztikat /Hivatalhoz (Budapest V, ker. Akedémla-uoia 19. szám) küldendők be. A kl a megrendeláaeel együtt ea alőüaetéei pénai ia beküldi, annak a ■tt kötéléi poriómemeeen fognak megküldeini. As öt kötetee mesögazdaaági kiadvány soro-rasal bolti ára 40 Irt. leend, miből a .Ussdaoim-tár\' külön 15 irton boeeáitatlk lorgalomba. V A mü egyea köieiei részint még a f. évben, réazlni a jövő év folyamán lógnak megjelenni I Mihály a zajló aló kikerülaek, egyenkint ason-aal asélküldetnek ss előfizetőknek. Zala. 90. siám (V lap.) ~B I R I K. — Taaárek átkelyesése. Akegyee taai-lóread kormányianáoag halároaais folytán a nagy-kaninai fdsymnaaiuanál működő Baktat/ Jóssal és RtKAk Pál tanár urak átkelyeststiak Kolozsvárra, Helyettük jönnek; Itten István Léváról és Márki Fereno Keoekemétről. — Ilázeaiág. Broek Adolf kereskedelmi ügynök leányát Htrmin kleaaaonyt a hó 93-án vezette oltárhoz Pitektr Bernéi kaposvári poéta- és távlrdatiest, — Mllleaalam Mertkpto<gylel. Eaen elm alatt alakul) meg várnenákbaa e harmadik kerékpár-egylet. Aa alakúié küagyüléaen OUálk Mór elnökké, Wtiu Lajos titkárrá válaastaiott — fcrlealléi. A nagyknntsiai Kitdtdntvel/! lujyetüht által feniartotl i Nádor- Arany János áa Ptiífi uioal ovódak augusztus bé 1-én ismét megnyitialnak. A beiratáai dij a "nádor-utcai ovó dában 1 irt, a tandíj havonkint szintén 1 fri, a háalk két óvódéban a beiraláai dij 60 "krajcár, I havi tandíj szinté); 60 kr. — Szegéeységükel igesolni tudó azülök gyermekei imj/yen látogat-hatiák az ovódát. As iagyenee kisdedek felvétele a nádor-uloai titkári hivatalban ttrténik juliua kó 80-tól kezdve, a hivatalom an a. u. 1-3 értig. — Keizlkelyl Izlrck. Mial leveleaőnk iria a lürdó évad Keezthelyen ipa élénk; a fürdő vendégek ezáma, mely mám eláné a tavalyi msgasságoi, még (olyvázt emelkedőben van, mihez*. > különösen, Budapent járul jelentékenyén hozzá. Az Ú| vendégek, kik még nem voltak Keszihelyen, el vannak ragadtatva a Ratalonpart laépeégétól ea azon sokféle azóra kozá-tót, mi a fürdővendégeknek nyujlailk. C hó 18 áa e keaathalyi Ctóiiakáti JUjylet valódi velencei ernét varáaaolt elénk a rendeaatt dfszosó-nakáaáxeal, mely este 8 óráiéi 10-ig tartott a lürdővendégek éa a keaathalyi közönség élénk réasvétai mellett. A vízi innlaieág alán következett1 *\'szárazföldi mulatság a .Bullám" saálloda tánctermében, A hullámzó llalaton gyönyöreivel, 1896. jnlins hő M án Kelt Budapesten, IWttt. évi jaHus havában. A földalvalésOgyl m. kir. minisater ur ó Nagy-mélióaíkgának megbisáaából: Dr. Jekilfalueey Jéaaof, ■IzBalerl Uiáeeee, aa erve. a. kir. etatlaaUkil hivatal IfaafaUJa. versenyre Keit a tánöíereajliaíT iiuiifuiia kuzOn* aég;\'- u lelejlhetetlen éílél, egy telejtheletlen éj-szaka követte. A keszthelyi yiudatigi Innintinl harmadéves növendékei, kik «a intezetet ez év-ben elhagyják f. hó 99-én buoaubankettet rendeztek a .Hullám" szállodában, Látár és Aittn-prtit szép lelköesőnidkben tolmáosollák a növendékek köazönelél az jgazgaténak éa tanári karnak azon kedveeaég ée jóindulatérl, amit hallgatók iránt a 8 év alatt tanuaitoitak. Nagy lelkeeedéai kelieti dr. C a a n á d y Qiisziav igazgatónak válarga, mely az ,aj gazdászok"-nalt Szólt, — A lelkes hangulat végaocordja ölelkezés ée onó-kolédaás volt, ea képeavén egyúttal a oollegiali-táanak n egpecaéleleaél. A baoatt végat-i-ordja — mintha máznan eele viaabangzotl volna a .Hullám* szállodában. Kessihely vároa szépei saiutén bu-osnsni óhajtottak a távogé gaadásaoklól, kik a táraanágnak oly kiváló tényezői voltak, A jótékony Nőegylet a humanua érgéelől áthatva, a buoau fájdalmai enyhítésére estélyt rendezeti és mint tudósítónk irjs: .nyilvánultak aa érsel-mek, láugoltak a ssiVek, fájó söhsjok voltak hsllbaték, mert válni — táj." Enyhítse a keeat-hslyi táj.i ssivek bánstál ason ludst: .bogy Issa még szóló és lágy ksnyér", mart a gaidáxsok asm halnak ki. A krónikái büaég kedveéri meg emliijük, hugy rlentebb leirt mulatiágok -alkarét nagy mérvben Stratui szállodás kilünő konybáia és pincéje mosditolia elő, mert aa ételek jósága a melegedeltséget, as italok kitűnősége pedig S hangulatot emeli, együttenen pedig elömuzdit-ják a jóérzést, melyei még a llaattaég sem ront meg, mert az árak rendkívül oloaók éa ezen kl>-tülményaek tudható be, bogy a lürdö-veadégek évről-évre .szaporodnak, — lUUlun-Fttrrdrai a következő sorokat vaeeaük egyik munkatársunktól: Minden magyar ember eatvél keltői öröm tölti al, ha a kedven, magyar tengert körülutaaaa. Maga a terméazet-nek ezer bá|a éa a osodáshatásu balatoni lürdők egyaránt lelvidiRák a kedélyt; különösön kedves aaonban szemünknek, ba látjuk aal a gyora fel-lendüléat a nyaraié telepeken. CvrőUáyre ssépül-nek s telepek áa egét-mi ujak is keltfkeaiiak, miként est Balalon-fSIdtár példája legiobban mutatja, mely mintegy veráaeüiéare egy év alatt keletkezeit. Ámde az &s«see balatoni fürdőhelyek között mégis elad helyeaáll Salalon-Filrtd, mely lühb mint 100 évee fennállása óla nem hogy nem öregedett, hanem mindenkábh Ifjul. Kellemea •Üdllő vízéről, gyönyörű ftrdékáaáról, eg levegőjéről, páratlan parti sétányáról, ssép Bsgy erdőjéről már oly sokat irtak. bogy uakrél nf-jat netn igen mondhatnék, de a mii aaea Ms tud a nsgy közönség: hogy B.«Füred*n ju élelmezés éa lakás határoaoiian olcsóbb, mial a többi balatoni fürdőhelyekén, különőeen aa Cea-terházy szállodában; aat már igenis foatoeaak tartom felemlíteni. Különösen ezereaeiée aera kesdelenek nevezhetjük as idei évadot, midőn a fürdőhely Lingi Valérián fOrdőtgazgaáó t lyéhen oly vezetőt nyert, ki mmdea tekintetben előnyére less B,\'Fürednek. Aa aj IDrddigeageié világlátott aagy müveliaégü éa előkaió a^oora férln, kl miadea gondját arra fprdilja, bogy B.-Füred régi iá hírnevét emelje, éa egyea-I6v4 legye Kurópa legkiválóbb fürdőhelyeivel. Figyelmét mindenre kitérjtfril ée mig egyiéeat buzgón szolgálja aa általános érdekét, gondját minden egyee fürdővendégre ia kiterjeszti éa aaoa van, bogy mindenkinek iit tartózkodását kellemessé tegye. — Törekvéseit szép siker koronáasa. B, Kürád régen láloit olyan aaép diatiDquált közönséget mint as idén, nem is szóira Stefánia főhercegnőről ée Vauary Koloa heroegprimáarót, kikről általában Ismeretes, hogy itt mily jól érzik magokai, oaak aaqyit említünk hogy B Füreden ea idő aaerint több főpap mint pl, a Jtalocgal érsek, kiváló Írók, tudósok, tanárok éa müvének egées serege üdül: a kereskedő éa iparos világnak aaamne előkeld tagja keres Ós talál ssórakoaáw. — £a ha végül még felamlitjük, hogy osak a mait év óta is már lobb gyönyörű villa épül) e hogy aa összes Igazgatósági épületekben a jövő évben már aj bu\'orzat léna, igasolai véltük, hogy Balaton-Füred egy ajabb aaebb időaaakaak uér eléje, a miaek szívből örvendünk; — (k.) — Adóügy. Nagy-Kaaisaa várea tanácsa résaéről közhírré léietik, hogy a Mgykaakmai nyilvános számadásra kötelezett vállalatok éa agyletek üzletek ée a jatelékok ulán járó XII. oszt, kerevet adójára vonatkozó folyó évi adéa-laiáaiiavaalatái leltüutető kimtíti lajitrm aa 1888 rilrtittfs 1t| iwmt^ a vtroai idfr-bivatal helyiségében, mától zaámított 8 napon at" kösszsmlére kitétetik, oly oálból, bogy as éi4a-kelt lelek ea adó kiszámítási jarasIltOL aa ész* rovéleloket, vagy a aata-egeraaegi m. kir. péna-Qgy igazra tói ághoa bonvujthassák; vaay utóbb az adó kvotő bjaoltaágnál elölerjeszthesaék. Nagy-Kaniiaán, 1896 éti juliua hó 98-én. — Vesall llaall lamfkljraaa. A Badapee ten feunálló vasúti tisztképző tanfolyam, melynek célja ée feladata azon egyéaek aaakanert kiképzése, kik a vaeuli vállalatuknál a forgalmi, kereskedelmi éa távirdai szolgálatban mint hivatalnokok alkalmaiéit kiváimak nyerni, — a kereakedelemügyi miniaz er intézkedése alapjáa a f. é. szeptember hó 16-én a tizedik lanév veszi kezdetét. Kzen taalolyamon a kövelkezó kölelozö inntáigyak adatnak éld: I\'. Vasúti építmények éa berendeséaek. 9. Vasúti táviro szolgálat. 8. vasul forgalmi szolgálat, 4 Vasúti kereskedelmi eenl-gálát. 6. Vssuti földraja. 6. A vnaatak lejlödé-aének lürtéhete. 7, Vasúti jog- éa türvényiame. 8. Vaauti számtan éa könyv vitel. 9. Anyag és ára-ianta. Az előadások belenként óeaaeeea 10 érára terjednek ée d. u. 8 órától eell 8 értig tartatnak. Eaen heti 80 érában bentoglallatnak a német ée Iraaoia nyelvi elöedáaok, melyek köaül a aemét nyelviek hallgaiáaa (heti 9 óra) saiatén kötelező aaokra néate, kik s nyelvből a vasúti szolgálat szempoaiiából elegendő iemereiekkel nem birnnk, mig a (randa nyelvi oktatásban osak as öokéat jelemkeztik részesülnek, Tantolyam-ballgaiókul oly egyének vétetnea feli, kik eredeti vagy köa jegysóileg hiielesiteti másolati okmányokkal igazolják, hogy; 1. megfelelő elméleti előképzettséggel birnnk, 9. 18-ik életévüket már betölUMiák, vagy a tanfolyam bevégeztéig, illetve a képesítő vizsga letételéig belölteoi lógják, 3. magyar állampolgárok, 4. a hivatalos magyar nveivel azóban éa íráaban tökéletesen bírják, 5. fetldhal-len előéletűek, mi a tanulmányoknak netán mér korább löriént beléjeaie óta eltelt időre aáave hatóságilag megeróaiteii foglalkozási éa ark&loai biaoayitváayokkal igazolandó, 6% a vasúti saoigá-lalra lesiüeg is alkalmasak, mioék bizonyítására a vasúti vállalatok orvosai és a kBzhatóaági orvoaok hivatrtk, a részbeni megfelelő felolbirtlat ientartatván. — TerepfeUétell gyekerlalek. A bécsújhelyi katonai akadémia 46 növendéke, kik wi évben aaár elhagyjak as intézetet, a hó 9i-én » Nagy-Kaniiaa, vasárnap 1191. lulítia bó ll-áa k kél taair vMeléM mnllott terepfelvétel! tyakor Iwok eáUábéi, Kaaallialyra érkMUk. A fiatal gárda aidaaUtta aarra naak (Art bált, magéra vosta IljrVílwíl, elregidtiiáaail Imiéit a vidék, dl kO IwttMP á kmihalyl baliion-itlip asépaégérftl éi aios kiléláirél, inaly Innál a mmléiAaék uylllk, A aflveodékik aagieklatelték Hévlaet In, áa aluiáa aékáoyawtr álvuiák a Balaton viia kellimiaiégilt 18-»n Hndiputri aiialak. - Tfta. TWma/tld kAiaég (lál«By«\'l jé«U) tolyé hó K ii - addig tiaireilán okból — kl fyaladt ■ néhány háa kivételével porrá égeti. A AaaégakMI — mint levetnénk írje — caikbaaar o4i Urma|fak a liMkeaddkkel, aot iiykll hely rét a láaiiliOaái la, di a aattk aloábaa ftaaieMulolt aaalaiái ipílaiakti Uhnillia volt aMgmeaiiai. A káiak aigyréau mim érteatllOas — Maiséit vs volt agyan, di |éa<ivB ngétyiaéi ítélkíl a kMyérben la iftaknmial Hxegéiiy iyp aagy nyomoraik\' Nl aléja — »««J áa hariaanyáa. I.apank aegelAlS Máaibai aalimtoti, bogy viro-uokhaa If ki-litttt a aarkik k8«t a ragaddi udj ái Mrdm/d/é*. Hivatalos értieOléa alapján jelenthetjük, hogy mm kir tévM laloraáalon alapult, aaivnyibin vámunk a aaá| áa kOrAaféjáa uklnietébea Itljmn jdnrinfmnlm caaki* trriMu alilt vaa rAr alait. A közönség köróböl.*) Iiaigfl atpáaaapll; ola alail lapukk I. ávl áiHk Máaabaa koaöli tadóaltáira voail kosélag a kövilkaaO aorokal kapruk: TtSeleU »«arkaa*lfl OTI Bmmi lapjának f, évi Janiul 11-éi a». a. ■agjalaai Méaiban üssék Lujaa sláigáaail aápia 96 én Nigy-Atádon rwdneti népünnepélyről igy ludóeltai |alaai mag, i oaak aoai nyár lant XrtaaOláat arról, bogy abban a t. mdéiiió nak dlaoratléla migeogedhetA dolognak tikln látta agy kVatiaatviaaldt aaoá gyaaa>ál lerbelun au\'atnl be t. saorkeeiié ar b#0"ia lapja olvasó-\' kosdsiégénal, Bó|f H|fIS IHIsi Kap á» lugid -al aa itteni uradalomtól, — egy ameletM hsában Máa HaatvMA pedig, miután aia lakik Hl rajtam klvOt emeletee háaban, áa pedig aam IngyM kapom iit.-mart bluea mjiil kuiiat vlMtó, el aea fogadhatnia Így ait aa urodaloa léi, áal hlaaem, engem terhei a kOieleoaég (elvi* lágoiilini a kAaAnaéget, hogy a aépDaaepélyrAl Móló Jiudmltáa Ide voaatkoiA réue, vagy egy roaai Indulatú hitvány pletykáiéi kOnyelmli rapro-duoitoja, vagy uem n volna, ugy egyaierOeii rá* galom. baoail lapjának legkÜMlebbl Mámábaa e •orala Ifieaé tételét kérve vagyok, Nagy-Alád 1806. jul 94. klvaté tlaateletleí IHN SÁNDOR Rml|iMH (SeakaágMMk laléljuk, bogy aa Inkriminált pasasnut kftiöl|tlk. Ka igy hingiík: ,Piraae nikim alaoi vadáaaiirUleiea, a ková nighlvkaiaém a a fAblré urat vadáaiatra, aiián oiyan eailrtia kaiaa alaca, a bol ingyu lakáat adhaiaák valaal ■agyai urnák" —Aaaark.l • Imi Itval alaU klalMMirt hb vátlal MilMgal a aark. CS AJRNOK órttlotoa axanvodélyből — áMrikal ktalijrl MfMaai. — UtMlWI MltoUa atagaaV 14a. (VuljrUUa.) — Nem togaduil utolaA Idébea látogatót, vagy nem kapóit valahonnan levelel, a mtly felviiá-goeltáit ayaltbataa e tetteid? — Mary kiiáaeiony kla Ideig gondolkodott tt aidOa leteli, hangja blaonylalan volt — Nam ■ ™ aea áa legalább naa tudok aeamll lelAle...,« Looia nánll Laurára,i ugy látaaoll, mintha annak voaáaalban olyaimlt látna, a ml bátorítaná, aiaiáo gyorean hová tevá: — Igaa — ugy goaéoloa lovább tneheltiék, a etéai biiouyokaággáT nemmel (elilhoinák. Nagy-bátyám mindent rám biaoit, aladeu eietre megmondta volná, ha valami ioaioi levelei kipott rolni, s Mldfln Jankáról kérdenék, trréljó biioiyilváay állított ki. Meg moadá, miaasriat mindig megvolt vele elégedve. ROgiOni ellDMaá aegaagyaréahalatlan elékte; nim lilául, bogy aa a gyilkossággal kapcsolatban Álljon, Hogy kedvéM volt e a leánynak, nem eijiotto. Tudtával a hásba «gy féri Ma jStl, kiJanká vai besaélal akart volaa. Mikor ludul akarták, mikor látta l<*av*nworih ur revolverét, aai (< lellá i hogy aagybátyja aioa a napon maialia aag neki midén vállá. állatén Klooaora és oom A voll aegblava könyvtár eaoiMaéd isobával való falflgyelettel, aaAta teliét gohssem látta tAbbé i revolvert. Ka alolaó mogjogyiéi volt ai egyedüli, a melyben valaki, kl mini én a lessUll vtwoayi, amily kél hnlgy kBat uralkodott, iimerté, uaokaieetvére elleni gyanújának egy ndkrájál (wUakam fal. ISk aaonban oly goMtalaa bangón voll aoadva, hogy aiakiiem OtaOiStt volaa arg rajta, ha pillanatban aom kOviMl ol Laura ast a vioyá* •atlaniágol a nem vet a tanura egy ladulatoi pillantást. I)e ami a kla kérdMnl Minid MkOdt elAká-ssllleleket teli, beatjét hallanti. Kgy darabig batároiatlaaul eiaiaott nékéo Idi i tova. Félénken náaetl Marira a lelkében megloatolá, bi meg kookáataikat|a-e aa elAkelA hölgy mag esóUtásat. Végre iáikénak logvégiAbb eaélére oau-soii a komikus lélénkséggel kérdé: ba lelelAi-e alade-nért, a alt monqoil. Nagyon jói tudom, hogy mi IQgg Illetető-IwtAl. váTaaaolé nyomatékkal. A kis nkttdi viaasa buaédoti a én vártim, bogy aár el Imi booaálivi, midén n óraláno tenedelaei tulajdosoai hirtelen urduén rá nésetl naisl leányra a kérdé: •rjj^Klsaassony, léit nágybátyja végrendeletet ? Eaaa ttgyeilen kérdéa általános roeasaláMil logad tátott. Jlad hiinaa^jy gyein g fagyji oiOt ttnfl plr la autatá, aértve érül aagái. Mlndiaoaálial (Isata, halároioit válaasl adóit és pedig i \' — Igen, ursaf—1------- — TAbbei egynél ? — A mlat éa tudom — oaak egy lálesik. — Nos — él ludjá Ao tartalmát ? S3l JBBEL Vasúti menetrend Éninym 1800. juUtu tt Itt. Kaoiaaa állomás. I Indulás i firkstés I IiakaMI f KaalmáM | i\'jijtji ijiTiíjT L. V.! 4 ésjrogg.Igy. V. l!<l|nss- s L. V, 2 B6 d. u|«. V. II 69 d, u E, fgy.v, 19 90 eaiolaa. v. 11 H #1 £ |v, V. I 7 98 eile I v. *. 7 j 69 reg. jgy. v.j II — détbjiy. v. é | U 4. u. gesmbbiau *J~7 6»írag^i*- v. 10 m|mU Mm |gy.v.l 8 6i|rogg.iaa. v. g.4S regg Z.<Eg. Jv, v.l 6 16 d. u. v. v.i B Oé regg. iaa. v.l 9 06 d. u.k v.j 1184 d u. jea. v,| 19 46 étjei jgy. v. i 7 05 mU •B Hr< *- » 41 regg. n. v. I g| regg. ■ fv. x 10 — regg. M. V. t sw d. u. S las. v. 9 — d. u, v. v. 8 SS teite w fai. v. II 16 éj|el gy. v. 19 10 ájjál jgy.y. SJOfljd. u. |y. v. II 46 d i. „ lm. vj 4167 reggiis. v.l I 99 d u, , Harcx V.l 9 96 4 o. ss. V. II 84 éjjel r-? \' **\'* r-T-78 88 -NYILTTÍR*) MraaéiBiMit M kiWI lé I — Ipa nagybátyám mm ninált belAle titkot. (rUjrteliaa kHatkaalk.) fKsrkasstől ttsonot - jr. II. Béuéraéay Tároa-kAaleaénved ma náara aegiiéialt, ligkti«l«bli hoaauk. Úd-vtJoln. - K. Bilatii rárad SilviMa vettttk.de álért néni a uirkiiaiéeéghea olmiito f te esla-társulat mii eatnálf — 4 — Kaaalkoly. A ,Tollfatia* olyan oégér, aely alatt aéanak poriekájái a oégiulaj donoa beleegyeséM i éikttl nem árulhatjuk siigiM siMOMiia •• hieoi. krig ■Wartakiat — valaatai fckata, lliaaiiwf aly Sá kait UMiákate akw\' kiaMMa, aauaa, haakiaaU, ■laliaill, duual db I-\' \'\'n ■-"•-■•iif ■(-■-\'a r-^ Míg a ■!» liaatkaa atb, a mgrandalt tn aaiiailr ia viaMaa-taaaa a kiakaa aawlltva ■lilásat gaatafaniaMval kflld i Saaaakwa ti. (aa. ia kir. advari aaáUMl MbMDiia SSrtifckio. Sválaaka rfaaan k> Valikra 10 traa, In ilni tagakM A kraa IIOn rámpáé* Nagyi ■aa atlallalalaik Brooh Adolf és nals ttssuiotul értaalUk eiuton Ssssss ttmaróoetkst és JAbarátalkat. jton leányuk Hermta, fiaohor loreal arral lotyó bó 93-án a holybotl isr. tomplomban háxasaágra lépott ~"tfSÍT HvatSaa kíalMlakirt aaa vállal |btaUaai(al I ■Mfkaaalé. Dr. falelAa aiorkoMié L 6 K K ■ lik a g Laptulajdoooa áa kiadó: IVI I L r(Lé r. ÉSE A világhírű STEYRI fegyvergyár • WIFT KERÉKPÁR AINAK klaár4lagao fóraktára és képviselősége Nagy-Kanizsa és Zalamegye részére Dnger Ullmann Beknél Nagy-Kanlzaáa. Esea kerékpárok, agy Isrténágrs, ■■árkoséit re mlnl klnyü Járáarm as elaé helyem állanak ma Isues k&nropal gjártmsámjrek kaaKtl. Képn árjegyzékek lagyra áa hármarmtve. [-Kanizsa, vasárnap Zala. 60. szám. (5. lap.) IBM. julitw bó 26 1713. szám. * A zalavármegyei m. kirá államépitészeti hivataltól. VersenytárgyalásLbzMrílfitni\' # Zalavármegye tekintetes közigazgatási bizottsága f. éri julius hó 14-én tartott ülésén hozott 1116|kib 896- számú határozatával a zalavármegye&eli törvényhatósági közutak fentartűsához szükséges fedanyag szállításának az 1897T1898.1899; 1900. évekre való biztosítását elrendelvén, az erre vonatkozó versenytárgyalás ezennel kihirdettetik, melynek megtartására Tapolcára a főszolgabírói hivatalba 1896. augusztus 25-ének Sümegre a „ „ „ 24-ének Keszthelyre a~T" „ „- „ „ * 26-ának Szent-Gróthra „ „ . „ 24-ének Nagy-Kanizsára. „ „ „ „ 26-ának Pacsára ,, \' . \' „ \' „ ~ 25-ének Novára H-iyW\'f „ 28-ának Alsó-Lendvára „ „ 29-ének "Letenyére „" \' $ „ „ 27-ének Perlakra „ _■ „ __ „ 27-ének Csáktornyára ■ „ „ * 28-ának Végűit. Z/Eger.SZégre az államépitészeti hivatalban 31-ének Felhivatnak válMkozni kívánók, miszerint szabályszerű módon felszerelt ajánlataikat és pedig azokat, , melyek csakis egy járás területére vonatkoznak, a járásra nézve kitűzött nap délelőtt 10 örajáig az illető járási főszolgabírónál, a zala-egerszegi járásra nézve a kir. államépitészeti hivatalnál ellenben azokat, melyek több járás területéie vonatkoznak, í. évi augusztus hű 24-én d. e.110 órájáig a kir. ftllamépitéazetí hivatalnál nyújtsák -be-,-mert később beérkezett ajánlatok, valamiül bármikor beérkezett táviratok figyelembe vétetni nem fognak._______ Az öt pecséttel zári ajánlatok boritékán a címzésen felül világosan kiírandó azon törvényhatósági köztit neve, illetve az útszakasz, melyre az ajánlat vonatkozik. Az ajánlatok az államépitészeti hivatalnál betekinthető ajánlati minta és felosztási kimutatási minta szerint teendők. Az esetben, ha oly kőnemre tétetik ajánlat, mely az államépitészeti hivatalnál kitett kőmintától eltér : a szállítani kívánt kőanyagnak a vállalkozó pecsétjével ellátott két mintája az ajánlathoz csatolandó s egyúttal a felosztási kimutatás 6. rovatában a termelési hely is, honnan a szállítás foganatosítandó lesz, megjelölendő. Egy-egy kilométer szakaszra nézve csak egy ár hozható ajánlatba, de rgy egységi ár több kilométerben is azerepelhet; nz árnak az államépitészeti hivatalnál kitett mintára vagy bár attól eltérő, de legalább is oly minőségű* anyagra kélt vonatkoznia. Ha egy kilométer szakaszban kétféle anyag van előirányozva, akkor az egységi ár mindenikre külön kiteendö. Mindén ajánlatot tevő az ajánlatok beadására kitűzött határnaptól kezdve nyolcz hétig kötve marad ajanlatahoz s a taár benyújtott ajánlatok többé vissza nem vehetők. Ugy az ajánlat, mint a hozzá mellékelt felosztási kimutatás, szabályszerűen bélyegzendö s mindkettő az ajánlatot tevő által al A Írandók. Az ajánlathoz atárgyalásnál alapul szolgáló felosztási kimutatásban kitett mennyiség után az ajánlattevő által ígért átak összegének legalább 5%-a bánatpénzül készpénz vagy értékpapírok alakjában csatolandó. Községek mint jogi személyek által benyújtott ajánlathoz bánatpénz helyeit a képviselőtestületi határozat csatolható. Azon ajánlattevőknek, kiknek ajánlatai nem fogadtatnak el, bánatpénzük az árlejtés eredménye feletli határozathozatal után lóg kiadatni A tett ajánlat az illetőre nézve azonnal, a vármegyére nézve pedig csak azon naptól fogva kőtelező, amikor az a közigazgatasi bizottság állal elfogadtatik. A szállítási szerződés és részletes feltételek, az qjánlati minta és ennek kiegészítő részét képező felosztási kimutatás, valamint a szállítandó fedanyag mintái az államépitészeti hivatalnál Z.-Egerszegen, a szokott hivatalos órákban megtekinthetők, vagy az előállítási költségek megtérítése mellett megszerezhetők Zala-Egerszeg, 1896. juliua hó 20-án. 16H1-1 A zalawip i kir. Émiptisati ML Nagy-Kioixua, taaArnap Nyomatott Fincbel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kauiwan. 1896 _ g 1 m | Minden verseny kizárva! F) \\ Cjjh ^Ta.g\'y\'ba.zii Aul jj íffl bútorgyári képviselőség, JTjV I ———Id. "Ca. s raktárral.\'—-- § Újonnan berendezett asztalos mfibelyemben 1 mindennemű botort gyártok és kfltön megren- | delés szerint ls készítek. I Hálószoba berendezés 92 trttól kezdve. | Teljes ebédlő berendezés 135 trttól kezdve. I Eredeti angel - Ar —- raktára | kerékpár3 é-vi | kizárólagos ÍSBj^á^mj létálláS J képviselősége \' mellett. 1 üiszfaragványok asztalosok részére szintén készíttetnek.. | Kedvező fizetési feltételek. 1 ftFriedma^n Károlynál a F \' Nagy-Kanizsán I . Német-utcza, Zerkovitz-féle házban. I 61. szám. Nagy-Kanizsa, 1896. julius 30-án. XX111 évfolyam. lurtMitMf l .,1)1 MiHb Ma 14, iniiiir" a lap aeatlaal féaaéra nuitMi ■ladaa k6«W-i.r H rn— urtaa tataiak aak la«rt kaask-Ul )ni<umt al. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. KUéáfctvsislr „ ViiflaUa ; /MW HUf Hif>Viu*riln. iLórarrm iui: Ittm km l> korosa (I IH — kr.l Mim • korona (I Irt — ki.) » k.»ea (í Irt 40 k> ) ■MaUaak jalilyeeaa aaaiitataaa I Aiiraiak aaa klldataak tíwaa. A Nagy-Kanttui- ét dél-ulti takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- éa kereake- w . delml bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szfivelkezet ét a letenyei takarékpénztár, ^ ^ a „tufgy-kanizui malátagyár éa serfözöde r. L" hivatalai közlönye. .. k 4 u , ..|ltl _ ■------0 vonatkozik ^íSeket" ttif kmft- Bjyee ezdmjra: 10 krajcár. Xi«|«ientk Ka0-Kaiiiiuáii hetenklnt kétszer: a«u<-*. i*Vm~ie*. 7aaarna.p éa cmiltörtiJzröa. Nemzetiség é« magyarosodás. \'Mlkazelebb hozhatta mindcn ; ember szivéhez. Nagy-Kanizsa, I8IÍI. jul. 18. S mikor ezt az igaz magyar érzést meg-(—n.) Vájjon megtesz-e a társadalom nyilatkozva látjuk itt, önkénytelenül is az a nálunk mindent, a mit az egységes magyar kérdés merül fel bennünk, hogy azok a I nemzeti eszme érdekéhen megtehet ? vájjon tótok, azok a szerbek, azok az oláhok, kik feladata magaslatán áll mindig, mikor a nagyrőzt Jobb anyagi körülmények között] nemzet) génius érvényesülésétől, nemzeti élnek az országban, |tik anyagilag és szel-cél<)k előmozdításáról van sz\'ó? Vájjon ele- lemileg jobb állapotban vannak, mint ama get tesz-e a maga részéről, "hogy idege"n \'szegény nép, miért Tzftják folyton az elé-invázió akár nyelvét, akár nemzetiségét, akár gedetlenség tűzét fajtársaikban, miért élesz-irodalmát illetőleg, tőle ne hódithasson ? — j ük folyton a legádázabb gyűlöletet a ma-ezekre a kérdésekre felelni nem oly könnyű, gyár ellen, miért vezetik félre a szegény A magyarság az ujabb alkotmányos kor-népet igazságtalan és otromba vádaikkal? szakban kétségtelenül győz, lassan bár, de j Nem botorság ez már, hanem gonoszság biztosan és azemmellát.hfttilag, sőt a jelen- S kérőjük, vájjon ott megteti-e a magyar ségekből Ítélve eléggé iparkodik elmúlt társadaloíh mindent, Tiögy é hazudozó, gö- magyar | kólában a magyar nytlvet jól rosszul el m sajátította, nem merfll-e vissza néhány év alatt előbbi állapotába, hogyha az iskolát elhagyja ? A magyar társadalomnak a maga korszakok mulasztásait pótolni. Ezt köteles- nosz banda lábai alól kihúzza a talajt, s ségt tennie ebben lankadniq nem [ hogy á maga részéről is bizonyságot te- mert saját nemzetiségének, ennek megszilárdulásának nagy kárára volna. Bizonyára minden magyar ember keble örömre gyuladott, a ki a munkácsi és vercczkei ünnepségekről szóló tudósításokat olvasta, melyek igaz, hogy cnak halvány képét nyujhatták a szivet, lelket emelő ün gyen arról, bogy lelkesedik azért, a mt minden magyar ember előtt szent, hogy ismeri nemes feladatalt, melyek ez örökös nemzetiségi áskálódásokkal szemben reája háramlik. -Ha el ia kell ismernünk, hogy ovodák és iskolák igen sokat tehetnek az ujabb gene- az, vájjon a magyar nyelvvel együtt gyökeret ver-e a magyar érzés fs, és hogy amaz idegen ajkú gyermek, \'hogyha már az is- nepségek lefolyásának, de oly " benső tr rátlll meg magyarosítása érdekében,- Itérdás lángoló hazafiságról, a hazaszeretet oly impozáns. megnyilatkozásáról aduk hírt, hogy azt a szegény oroszajku ruthén népséget összeségében keli, hogy legyen vállvetve az iskolával a magyar állameszme, a magyar nyelv és nemzetiség érdekében. Ha az iskola megteszi kötelességét 1 kii nemzedékekkel szemben, a társadalom ne feledkezzék meg arról, hogymity sokat tehet ő a felnőttekkel szemben. Mert azt már ...... s látjuk, bogy a királyi kegyelem dacán, mely dr. Lukáciu és társainak viasza adu a szabadságot, az izgatás nem szűnt meg, i nincs is kilátás arra, hogy megszűnjék, mikor tcQIRSldi állitólagos barátaink is, a kik* nek minden pillanatban van alkalmuk meggyőződni arról, bogy ezek a nemzetiségek valóban oly elnyomatásban részesülnek-e az országban, mint a hogy ők világgá kttnö-liscj nekik (az izgatóknak) látszanak igazat adut Félni nem kell az izgatásoktól, de kicsinyelni sem szabad -őket Mert békés, nyugalmas időben, a minőket most ia élQak, az ily izgatásoknak nincsen hatásuk, de mégis felgyűjtík a robbanó anyagot, maljr politikailag mozgalmas időben könnyen lobbot vethet és pusztító hatását keservesen érfz t-t heti. A „ZALA" tárcája. A paradioaomból - \'A „I A LA" arad.il Uralja. — Ebben a viilamoe korszakban éppenséggel nea W«ajf eeodtsiamba, ba as tinber a löldön meg-vlllisrsggells, a mennyországban ebédel t ott kedves angyalkákkal egy kis platói lermésaeitt szittiiai tartva, este már s pokolban ül áz ördögükkel egy kie Siareflti. Átért hát altban aem találok valami különöé dolgot hogy osak ma agy bete buotuzttm el aa éa kedves töldemtOl: Nagy-KanisaátOl, megjár* Imii aa Earedévea Kiállítást, voltam Oa-finda-várában, KoneUniinápolybsn, aöt ezek mellen a •zépsn feetett poklok mailen, végigunyero^iam Oaate Poklának isaonyaii is éa ma már Iti vagyok a parsdleeombaa, Hogy asoaban ss éa kedvee kaaizzai ujaigiró kollegáim Mohamed paradicsomára ne gondol* juak ée el ae lapja Okát a sárga irigyaég, bogy áa nélknlBk pihenék a Tabala árnyékában, repkedő kárik köaAtt: sietek megadni a magyaré* utot, hogy ea a paradiceom, ahol én vagyok tnlaidoaképpen egy aajdn-bOeattrméayl szőlőéiért, amit ngy Innak, hogy ,KJen\\ Dunáutnli kfisaysl-ven ez piridiesomot jeiaat. No moat már, ba megírom, hogy agy pajtában lakom, ea éa jó H*ffm*y*Um aat tnoodja ra! ■Saegásy arabnaom*, — a ciceráeunk: .boraasstö egy ember*, — a áiretAnk : aemsaól, dé alánom kivtnkotil; mert ast gondolja magéban, hogy sUllasnak a pajia sem kutya, oeak tőkék legyenek körülötte. Hit ea igat I De megvallom ösalaiéa, hogy engem bizony kitté meglepett, mikor lógoroiu (aki eaintéa Duuámulrói származóit idt) kijelentette ravaazket mosoly kisératéban, bogy en aaom-azédeágjukbsn: dr, Veres hajdubötaörményi orvo< pajtájában fogok nálláatkapni. Némi taorongat-sal lépkedtem satliáaoa leié, mart nagy barátja vagyok ugyan a rumtikos életnek, da a pajiat oaak ugy togadoin el eaíveeen háló alkalmatos* >ágnak nyár derekán, ha valáki biztosit; hogy a taunyogok ki vannak törülve a vidék természet-ra|sáboi, Annál kellemesebb vo\'t aan/án rám nézve a meglepetéz, mikor szállásomra erve, láttam, hogy egy nagyon kedvei) kis hegyi hajlék vár. AS1 Után tudtam oaak meg, hogv Hajdú-országban a szőlőhegyi hajlékokat (ha mindjárt a leggyönyörűbb villák la) pajtáknak hívják. Moat itt vagyok Alföldünknek aaivében, a hai hajdú várót egykori székhelyén: Híjdu-Ufiazör-ményben ét egéea élvezettel tanulmányozom est a tősgyökeres magyar népet, mely fiai szokásaiból, régi erkőlceéból még csak nagyoa kévéséit engedett. Ide oeak erősen megszűrve jutott be s nyugati oiviliaáoio. Ea örömmel konstatáltam, hogy a hajdú mortl tzttrOje oeak a jót erees-tetie ál. Mtga a város óriási itrüleien fektaik, pedig lakóiaak ssáaa nea tokkal ifibb mint Nagy- Kaaisaáé. Ceendaaea, .unta álmadoava fekettk a gyönyörű, aöld tengerit ringató rónán. Nekem, ki bouá vagyok saokva a mi hagy. vidéki városaink éléakaégéhez, ugy tüaik lol-mintha egyee házakból, eot egéaa utcákból kihaltak volna a lakók. Itt nincsen láz, aiaeee* nyűsagéa, ninca emberaradai, ninoeen u). Ba egy táraaaág ugy mdtane végig az utcán, mint ahogy náinnk napirenden van; hangosan beszélve, nagyokat kacagva, — nagyon megsértené a lokális liaateeaéget Kissi aagyohb zaj ili csak .ezahadiáf" alkst-mával van. As oraagos vatárt hivjik igy. Rendes körülmények között urak, p wok egyformán csendesen tárnak, lassú hangon beszél* nek é* nagy nyugalommal pipáznak. Szivarozó embert itt igen ritkán lehet laui. A arak hatalmas lajtpipéból szívják aa illető* dohányt Plán* a cigaretta, bajdn töllozáa aaerint olyan dohányzó alkalmatosság, amit csak a .yyötí-menf (mu vidékről ide ezármaaoti ember) elvez. Soha sehol oly erőe mértékben kllejlödölt Inkal-patrioaiamuat nea lapaazialtsm, mint Itt, llajdnaágban. A hsjdu-emberro nézve a hat hajdú vároa éa határa: a világ közepe, de s vége ie. Aki azon ml lakik, aa már „külföldi*. I szomszédos Nyírség már neki , Külföld\'. Mindenkit bajda izemmel mér. A „tabnMm* tituluson Ul egyebet nem lemar. Volt egy .méUdtdfM* uruk is, de es ftár meghalt Silly* Gábor tolt aa, aa ntolaó hajdo» kapitány, akit még ma ia nagy tiaataietial emlegetnek. Hatshaaa kapneitás volt, aki annak ide Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala. 61. adun. (S. lap.) 1896. julius bó 8 0-áo * Ép azért a nemzetiség-lakú vidéken s ■ kivül kőmiveit hozzáférhe$. E bank pénzének meg m^. szép és nemes, habár| ^JSJ^J^^ nem kfljwyü feladat jutott a magyar tár- n,m maradi fnnmi tenni tolóink mim a mérték- ladalomnak Sokféle mód és eszköz kinál- "litinyeaknekTevékenyeégük tékát ctak a nett-..... . - , . I gazdik viltóhilelére te a kugatdák hitelére szont- kőzik mégis arra, hogy a magyar érzdmü • katott tocáíbi a kitipar rhxir, öleti és nyelvit társadalom lassan-lassan megked- \\ét könnyen hozzá/érhttő kitel ttercezfeére. Bt irány- vehetve a vele Ü6 a vele lakó s a nviuífí "M4< üitáe/kozik Dániel JSrnS kereke-vettetve a vele éio, a vele laxo s ? "yi\'-y^j^ mÍHÍultr tfnikleU alatt egy ezaktandet vános életben vele szükségképen érintkező kozhtány és kertéi a helyét megoldáet. melyet nyert nemzetiségekkel a magyar állameszmét. Ez\\ IrtesMmk sz^Ht szerencsésen mg it taíáU több .... ,,, „ . I országos intézettel léleiUetl megállapodás alapion, által legjooban lalajár veszi azon ugatások-!_ nak, melyekkel egyes elégedetlen emberek [\' n t ti j r feltűnni vágynak s esetleg olcsó mártirom-1 « 4 £ ak • ságra szert tenni akarnak. Kövessen el a — A keivMiéf k»r«Mi. 0 Feledte a . , . . £__. • király Klobuctár tirOtő ezredest a 46-ikhonvéd magyar társadalom mindent e szlp és W-L,^, p^nokévfl nevezte ki. mes cél érdekében, mert mozgalmas idők — Aa aj rekaplián; Dr. gróf Jankotiek _______ jöhetnek mée, melyben a hazának szOkséeelUMlú1\'4fIUM,tok ^Pánj* Z-igmoad napokban Nagy-Kanizsán időzött, á»"an««délyt \' . ° i volt rendőr-lőkapiiány poigármeaierré tőrtént tA-t 1----i — i- lesz minden fiának lelkesült szeretetére, s megválasztása óta üresedésben levd főkapitányi melyben a nemzet minden egyes tagjának I álláara Deák Péter o» és kir. 48-ik gvalogez- redbeli főhadnagyot nevezte ki. Aa nj főkapitány teljesen távol maradt. 4ftd-Dtndm nem a néppárt, hanem a szabadelvű irány erős várának bizonyult — Mura Királyén tartott népgytitoaa igen sokan jaleniek mag, asart as aznapon tartott buosnrs jrt vők nem akartak eihag y ai a bansn színhelyéi éa a mulatságok sorosaiába belefoglalták a néppárti nagygyűlést ia A malatsag főrendezői a murskfei papság volt, kinak vaaatéas alstt jöttek a hívek a bacsóra, hol baaaédakkai traktálták őket. Meetrice Gábor érasétarsci pia-bános matatta ba a rendégekeH kik köaül kllön-ben dr. Major Fenne már jól ismert niak a Csáktornyái választókerületben. A legnagyobb érdeklődé* Apponyt Géza gráf a gyűlés elnöke iráot nyilvánult, kiről azon hírt terjesztenék, Jbogy ugy szónokol magyarul, bogy a nép azon része ia, mely csakis \'a horvát nyel vet bírja, szin-lén megérti. Anélkül, hogy valaa*i nagyobb baj történt volna, az éjféli vonattal elutaztak a néppárti vendégek. — Silaéuet. Dobi Sándor aziaigasgató testvéries együttműködése válik szükségessé, hogy a kellő ellentállást kifejthessük. Ez az idő elkészülve találjon bennünket — Hllelaiafgalaiak. (Heti, egétznéget ét könnyen hozzá!érintő kilel /orrátok nyitáea ujabb feladata mindltoknak a nemtetgateUeeati téngye tSknek. melyek at ily inlitmények értékét egéet fontoeeágukban megértik ét az engedélyezett hiteiket nemcsak azt a követelményt kötik, hogy a péntpiae pillanatnyi viszonyainak megfeleljen, hanem a pént hozzáférhet! voltától ée mobUitdeátil rendkitOli előnyüket it tárnak az oretág legelőkelőbb qazda-eági tényezője, a mezfgatdatág javára. A mozgalom mely a mértékadó körökben megindult bizony nyal áldásos halién, miután a tok panasz mrint a meztyazdaeáqi kilel a pénzpiac mostoha yuer-melu volt, mint ezt Sí ultra-agráriueok állitják ée el akarják kiélni. A ki iemeri idevágó viitonyain-kai lemmieietre nem tárkóthaiik el - a* ellenkező nézettől, meri a viszonyok tényleg lókkal kedtelibbek, mint bizonyos körök belemerik. A kiibirtokol-ról ét egyáltalán <L mezőgazdákról kilönböiő tekintetben gondolkodtak ét a legnagyobb előzékenység terén kétségtelenül uttőrő at oretág legelőkelőbb Mettgatdaeági hitelintézete, a "Széli Kálmán elnöklete alatt álló jeltálogkitelbank. Ha gz ország legtöbb hitelintézete a mezőgazdasági kitel tekintetében hézkeuégben-hibás Íífazértnem tzabadfigyelmen hMU áupfaf, hugy u mnffar jeitáloykiteUnnk lö-kéleteeen szakított a régi gyakorlattal, a hitelke-mikkel izemben mái bankokhoz képeit a jelenkor követelményeinek megfelelten jutányoe, öleti ée nnd- ősi nemes famíliából származik, zalatamoki születésű ée jelenleg 33 éves. Ksndörségünk uj lőnöké, noha Pozsonyban saolgál, nem teljesen iemerellen városunkban. A póttartalékosok kiképzésére tavaszkor <5 bei?) töltött Nagy-Kanizsán ée mindenUtt~hól megfordult, udvariasságé val, nyílt jéllemévsl rokonszenvet kellett Hogy szép jövővel biztató katonai pályáját, elhagyja, ennek gzivbeii oka van, mely ugy bisssük nem fog soká titok msradaí. — Aa aj főkapitány a lőiepáni utasítás értelmében augusztus bó l én tartoznék eakütételn és állása elfoglalására jelentkezni, de lehetséges, bogy a katonai asabályok egy kíaaé késleltetni fogják a polgári hivatal elfoglalását. — TMSjrn kért, bogy társulatával, mely jajrnlec SfiSIöíqn ■üködik, augtuaius hó vé«a felé hst heti saaaoara Nagy-Kanizsára ifihaaaea. Dobó mint színigazgató jó hírnévnek örvend-és^éli állomásán Szombat-kelyen meg volt a közönség az előadásokkal elégedve éa mint értesülünk jelenlegi tárafalala ia teljesen megállja helyét. Ha már moat tekintetbe vesszük aki, hogy éppen azon időszakban, melyet Dobó itt akar tölteni, a zengerájok légin kább szoktak bennünket elárasztani, a színi engedély megadása mellett kall aaót emelnünk, axrt a azinészet gálut log vstm a aaugarnk baúzön-lésének. - Kerrutéay uléé kásaaaágak. A f. évi jaauár l-iől m(dus hó végéig tetjidő időközi ban\'215 és a polgári házassági tötvény életbelépte óta 460 vegyea házaauágot kötöttek wídók éa kerssztények kőzött. íme tehát, míg aa első 3 hónapra 236 vegyea házasság esik, addig a ■yskéayvveielék klaeveiése. A í következő négy hónapban - bár a legtöbb házas* belügyminiszter Zvlavármegyében a káplalanfaí aagkötő farsang ia béleeaall — cank 215 vegyea anyakönyvi kerületbe anyakönyneaetövé Xeyjháaasaág Jőit létre. Az öaszea 400 eset köatll a János korjegyzo 1WIWU—, » Upilliai llfUIIW | TUlWIHf 1W SMlftéd WH téfflMlltt^ gW anyakönyv vezető- helyettesé iforáffAJénö tapolcai esetben zsidó; A 400 menyaaaanay közül pedig lakost neveate ki. 238 an a haromino éves koron tul volt*^«flöH - A-^PP*\'\' Zalában. Alti-LendvárM, keresztény és 80 zsidftj, a un lilágoa lanuiela Írják nekünk : A béteF\'óta nkgy" garral álöké- j annak, bogy ezek a vagyaa háaaaaégok zaidók szilen néppárti gySléa £ Ijő 26-án megtartatott.lés keresztények között jobbára régi vianonyttk A rendezők bizonyára nagyobb éideklődéat vár-! körvénzeaiiései. lak, mert a rendes vasárnapi Isteni lizstelsirs Eszese regleni zaokott közönségnél, alig valami-val több jelent meg a vásártéren, hogy megbámulja as ui apostolokat. Kist Pal esperes üdvö-zulie Etltrházy EarfiliCí_gcó£ll és a velajőtl többi vendéget, miután EtUrkity megnyitotta a gyűlést Utána dr. Bakonyi Klek, majd Stalay látván lurdinesi plébános és Kálmán Károly sóskúti plébános szónokollak. A hallgatók közt igen kevés volt a választó és a vidék intelligenciája - GazdakéserdMlmlek keagreaa-A magyar gazdaUaaiek és erdőlji-ztnk országos egyesülete által reudFzendö Il ik magyar gazdatiszti kongresszus érdekében L h \\ 23-án tartott ttlgat az előkészítő btzonság. - Az ülés főtárgyát a kongresszus határidejének végleges megállapítása képeste. A bizottság hátároaatüac kimondta, bogy a kongresszus f. é»i szeptember bó 24-én d. u. fél 8 órakor a kiállítási ünnepélyek csarnokában tartank |meg. Egyidejűleg tel- jén Tiaza Kálmánt Is megbuktatts Dsbrecsuben. Mikor azután Tiaza (amiut let mondják j a hite-hagyott) minisaierélnök léit, Slllye (tábornak visszaadta a kölcsönt, ennek nyugalomba kellett vonulnia. Ezt a hajdúk aohaaem tudják elfelejteni. Olyan engeaztetbetetlen gyűlöletet éressek Tisza iránt, bogy bizony katonai iedsset nélkül aem igen volaa tanácsos bármelyik bajdu városon is átutaznia. SUlye Gábori a hajdúk holtig méltóságollák; vele aaonban teljesen kipuvslult minden magasabb titulus. Ugy, hogy mikor a legutóbbi mtl-Itnnáris ünnepség alkalmával Mvágó Gábor uram, aki a haiduböeaörményl református kollégiumnak érdemea kurátora, aa Ifjuaághoz beaté-dét intézeti, szavait igy végeate: ,A mélyen tiniéit Urieten éltessen benneteket a világ végéig!\' Abból azonban, hogy a bajduk ilyen fukaran bánnak a titulusukkal, ne gondolja valaki, hogy az úriemberek iránt tiszlslsltel nem viseltetnek. Megtörtént, hogy a hsjdu legények valamelyik csapszék mailéit .összekeveredtek* (nálunk ugy mondják, hogy verekedtek) és hatalmasan üt legelték egymást E közben urak haladták arra leié. Az egyik verekedő legény észrevette. Rög-lön oda saólt a többinek: — Megálljatok bél nem látjátok, bogy arak jOanek T Erre a legények mind léérsaatelték a botokat, sorfalat képntsk; aa elhaladó urakaak illendő, •égjél köazoatek. Mikor azután azok közöttük elhaladtak, tovább folytatták a verekedést Más .különben önérsstes, mokány, de világos eezü éa szorgalmas nép. iskoláira nagy gondol fordít. Hajdú-Bősaörmény legszebb te én : a Booakay-téren fekszik a ref. KéiTéglnm, hatoéztályu gym-nasiummal és elemi iskolával. A gymnasium bal osztályát legtöbb gazdálkodó elvégezteti (iával a ha tudományon pályára nem\' megy, akkor beküldi Debrecenbe, a gazdasági tanintézetbe s csak azután lesz belőlük gazdálkodó. Itt .tudniillik a 3 -400 holdaa gazdák nem földes urak éa nsm nagyságoltatják magukat mint nálunk, hanem csak egysserü gazdálkodók ét a utnlu.uk Karsp Péter uram vagy Uaonyi Péter uram, UzooyLPéier uram valóban élő ember Hajdú Böszörményben. Róla eszembe jut, bogy milyen sok ügygyei, bajjal ment\'itt is a vasút hevese-lése. Voltak Itt ia sgerssegi csizmadiák, Nálunk Zala-Egerzzegen — amint talán tudni méltóztatnak a csizmadiák aiiól féltek hogy a gyári munkák tönkre teázik aa érdemea csismsdiákat, ha bééréealik a Déli Vasút vonalát. Itt mag uéháay nép-kolompos aszal lásitotta a népet a vasút allén, hogy végé less a fnvaroaásaak. Zinc Igoáo (izr. polgártárs), Utonyi Péter és Mett Mihály gasdálkodók álltak asallauzők élés és elsőben nem is sikerült aa egyeakedés. Hanem azután kormánybiztost küldték ki. Es a nápko-tomposokra ijeaztett ée a többség akaratával még-osinálta a dolgot. Mett Mihály uram azért nem bilt aa egészben. — Éhbe faksaem 1 Elibe fekszem! — hajtotta szakadatlanul. A vasul azonban a hatvani Deutscb el eoaaor-tes vállalkozók révén elkéasüit ée 1884 hsa megnyílt ; de Metö Mihály uram nem feküdt elébe. Moét la ölik vele • bÖeaOrményiek. — Nem beoeűletea ember k igy síned ; nem tartotta aaavát; aem feküdt elibe. A megnyílt vasul-vonal (aládombovár-Báltn-széki vonal) nem szűkölködik komik na eesasá-nyekben,,....... Debrecen bén elöaaör adták akkor az (Et^ber tragédiá*-jái. \' A böszörményi hajdúk ia meg akarták násni est az nj »furcsa* (azt jelenti hogy azép) darabot Délután 2 órakor indult el a társaság Böazörményböl az qj vonalon, hogy átráadnljon a szomszédba. Aa ut harmadrészén egyszer csak nagyot szusa-saant a masina. Kiadta Imikét. A masiniszta jelenté, hogy elfogyott a Via. Aa utasok lessálliak éa a férfiak a közelesí kútból különböző rekviztkamokban kezdték bor-ani a vizet. Végra megindulhatott a >geSzüt.\' Alig haladtak léimig, agyanerre csak elkasdatt a masina kerrpgoi, egyet roppant és aileküdt. Másikért kellett aűirgOnyiaai Debreeenbn, amelyik azután valahogy amá 11 ón falé bevánasorgott a vona\'tal Debrecenbe, ahol éppen akkor ért véget n sainháai előadás. Most már ez a kedélyes pntriarcbalia állapot megasünt ugyan, de aaért még mindig nnm kall Nagy-Kaunaa, osüförtök Zala. 4!. tusán. (g. lap.) !8»«. jülius M SO-ia. kitják a I. földbirtokos, bérli urakat, eaya»QI«tak ugj«". valamint mindazokat, kihat ea ügy fnnio«-rtgáaál lógva kell bogy érdekeijea, bogy e kongreegtaeen részt venni MÍveakadjaoek, a ezt i Il ik ■agyar gszdati«ati kongresszust rendező bizottsagáaak, Bpnt, IX. Léayai uica 7. ta leg-kétöbb neptember hó 10 ig bejeleotaék. — A koagresazua napirendjét Ü lérgy képezi a. m. I t razdsiiasti quslificátió megállapítása, 8 a tzol-fialok ée gazdasági alkalmazottak közötti jog-riuoay törvény ui)án való szabályozása — A koagretezusi részvételi dij 8 k<>ruu». Az egyesület tanai valamint aa érdeklődők réa/ére a fel-\' kiviaok, melyben aa iroda alján elérhető ntaiaai I ét kiétlitáai kedvezmények ia lelaoroltalaak, né-htny nap múlva küldetnek aaét. — Orutgea tliallélaaep. At országot tlzoUóüaaepre, mely augasztus közepén le-z a fővárosban, rendkívül érdek ódnek tz wzág tűzoltói. As ühaepélyen való réasvételre eddig ezernél libben jelentkeztek. Az intézők arra némítanak, legalább ia 4000 tűzoltó vesz részt sa ünnepélye-ktn. A< érketó t&zohók elbelyezéteról a központi readezőeég tondnakodik és a vendégeket részint a Mvároe iskoláibaa, részint magánházaknál axál-lázolják el. At ünnepélyek sorábao kiemelendő ■ozzanal teáz a diazlélvoouláa.- melyben «r deazes tűzoltók tetjee díszben a tOlszereléaeikkel vtszaek rétit. A több szer főnyi csapat az Uj-épületből indul atra a a váci-köruion, Andrássy-és Sielénia uion átvonul a kiátlitáai versenytérre. Aa ünnepre vonatkozólag dr. S a i I y József ores. növetaégi titkár (Budapest, IV., Magyar-utca - 22.) kéaztésgel szolgál mindennemű felvilágoei-tásesl. — Megelégedésünkre szolgál, hogy a nojiy-kanizsai 4aJe. tűzoltó Teelület aa országos lüaoltQ, ünnepélyen nemcsak hogy kelldleg képviselve leaz, hanem a versenyeken is résztveeod. Mint értesülünk a tüsoltó testület 40 tagja jelentkezett aa ünnepségen valé részvételre, a versenyeken p> dig Muzikdr Vince és Viola Kálmán fognak részt vénán e*óhbi kötél leereszkedési, utóbbi a ma gzsbóli ponyva-ugrás productiójával véli a ver-setydiUt megazareahetni. IpirMIIIU mamf»>t"my- kanizsai ipartestület helyiségében estenként sajoa élénkség uralkodik. Az iparteslület tagjaiból ala-buik dalárda—Gwlot? Ienő ur _ Üeybuzgó veze-tése alatt laau\'ja\' a szebbnél asébb dalokat, melyekkel hó 8-án az elaggott iparo- sok javára, a Polgári-Egylet kert-belyisegébeo tartandó vigalma alkalmával a kősönség elé fog lépsi, Reméljük, hogy a szépen sldkésaitatt viga- - lomnak az időjáráa és kOsönség egyaránt kedvezni fognak. —— ygf Dr. LSy Tivadar fővárosi ügyvéd, ki mint jfdövendég idézik K eszi helyes Ugyanénak nagy mulatságot rendezett e napokban s kiskora nsmzedék részére s Balaton partján. A mulatság általános letéoyké-. peztetésael kezdődött. Nem kevesebb Hátat 70 gyermekei fényképestetelt le * gyermekked\'elő fiskális. Azután oda rendalts a zenekart és ba- talmaaaa megtánooltatta a boldog gyermekeers-get, mely a ssünórában csokoládéval veadégelta-teit meg. Hogy még felejthetetlenebbé tegye a kicsinyek ezea örömnapjáf, szép eailéktárgyazst oeriott sj köztűk. . — ■llleBaluaal eaalék. Ksaatbalyrdl írják, bógy míg as orazágbsn azerteazét ünnepekkel ülik mea ezeréves fenaliásunk nagy eseményét, addig Keszthelyen,-» Balaton kies partján nagy csendben készül szintén egy ezredéves emlék: s XIV. asázadban épült góth temp\'om rsaisorálása. Ezt a templomot 1380 korul a ize rencaétlea végei ért István erdélyi vajda, utóbb\' nádor épittalU a kor csncaivea arkitekt urájában. a Ez a templom az egyedüli Keazthelyen, és azért j nemc-ak a határoa megyékből, a keaztbelyi emberér a fürdővendégek mindeddig |«éoiulrél mindig özönlöttek a tásában megakadifyozai, ki ia aeoat a raadürság zárkajában elmélkedik a barátéig megtxzhaUilaa-ségáréi. — A aagyar leager. A Balaton környéke csakúgy hemzseg a sok idaaeatdl és bweazülettól. As üdülést keresők érdek ödess terméét* eaaék Balatoni Íredre koncentrálódik, a kel más eiöks-lőségek köat elad sorban Vasaary hercegprímás ée Csasska kaloeaai étsek képezi a tánaaSg központ itt. At évad elérte Balelonfürvdea tetőpontját éa az ösazea partokon, a td,eeóaakjein* mindenütt csak ennek aa előkeld fürdőhelynek a piéce ds resistsnce-s, a magyar különlegességet képező Anna-bál iránt érdeklödaek, melyre de\' az égésit Du-vtadégak *s aa kénytelenek voltak romok ée düledező tálak kö-j\'előjelekből ítélve az idei Anaa-bái aagtsaziae zöttimádkozni. Dr. Duuszt Ferenc apá é az érdem, 1líia még lálogatollabb lesz az eddigieknél. A vi-hogy a rom helyét-a valláshoz méltó £empk>tt\' galmi biaottaág elnökéi, baró Splényi Ödönt a vallotta tel; Ouuszt a restaurálás munkája körül napokban egy kia baleset érte ugyan, — aa \'rendkívüli tevékenységet éa szakértelmet fejteti uszodában elcsúszott s oly szerencsétlenül esett, ki. A templomot a kegyúron, Festetics Tassiójbogy eltörte a bal valiperecét, — de már anayira grótoa kivül a hercegprímás. kinek Keszthely jobbén van, hogy a balesetnek aam a báróra, mm szülő város a, a veszprémi püspök és nsgy rész- sz Anna-napi ünnspre nem lesznek kellemetlen ben a hivők aegélyezték. A fa\' és ablak teáimé I következményei. 8tefásia özvegy tróaörókóaaé lények el a hercegprímás, a régi kóruat a vesz-\'togatása emlékére a fen-égés aaazony köezöoő prémi püspök kéaaiitstte. A mű, meiy befejezet- 1 kéziratot intézeti a fürdéigaagaié\'áakos és a leueégében is Sa ország legsaebb templomainak i yachl-klubbbos, Gyspai titkárnak pedig egy egyike, t. évi augu*ztu< hó végéra készül el. A|brilláasokbatoglalt mentőt ajáadékozott. templomot a hercegprímás fogja a kultussmiaies-ter éa a veszprémi püspök je\'eo étében nagy ünas-pélylyel felazentelni. — Tejewrask. Háziaaszjnyaink néhány gondokozta redöjét fogja elsimítani WeUz Ki- — Hieavedélyst betéri. Muraközben a hó folyamabaa napirenden voltak a bolt feltörések. Alig múlt el nap, hogy egyik, vagy másik községből né érkeseit volna jelent éa valamely bolt feltöréséről. Vés re a Csáktornyái csendőrörs cbard kanizsai fiatal ember igen életrevaló e napokban Rmka Marké őrségi lakos tieiélyé-válJUlaia, mely auguaatut bó l en fog megnyit | ben kézre kerítette a szenvedélyes betörőt, ki Inni. Weisz a főutcán a DoRrovict-fele hatban beiamerte, hogy e hó közepe táján nem kevesebb tejeaarnokot nyit, bol~a nap minden ezakában mint 6 bolti helyiségei töri fel. te|, tejezin, vaj etb. kitűnő mioőaégben lesz kap ] — A klaal alk. A kinal nők viasaavoauli ha\'é. lia tehát elmarad a tejeea-asooy, vagy nem várt vaadég érke<ik, jó szolgálaiot tog tenni a léjcsaraok. melyre valóban azükaég volt váró-aankban. — Kgy jele* aszé. Bálá\'önfürédről írják, Uugy egrChafl liaitHy tiesé l»évtt fiatal em tága nem igen ayujf azért érdekes rólak ber hétfőn Ö óra s S4 perc alatt úszott el Ba latonfüredtől Siófokig. Gráfl délelőtt 11 órakor indáit BalatoafürsdrOl s déiutAn h ora 64 perc kor Siótokon volt. UtjállW IBblnú kiséllek osé |eek. nakokaa. Ez a fiatal ypnrtaaian tehát lefőzie még Szekrényeai Kátmaat ia, a ki aat mondta, hogy tápot a kíváncsiságnak, dk megtadai, bo y minő erényes elvek álapján nevelik fel őket Kiaábaa már a bét évaa leányt még attól is ehtltják, hogy a saját fivérével együtt étkezzék. Tieen-kéi ássa i kasuktól laasatilne a kijárás éa mér ekkor csak at ablak rsdőnyóköo at néaik a világol. .Nevelésük a 16-tk életévben be vaa ta-jezve, ds férjhez oaak a llO-ik évükben mehei-A— basasaáa után a ad teliíssa az _ty, családjáé. A kiaai nő szép fskér börü teremtés és roppaat igyekszik karcaa lenni, dacára annak, hogy viezoot e férfiaknál a kövérséget tartjak a szépség netovábbjának. Szivarozni miadnyájoknak szabad, ellenben színházba nem járnak, náluk a legtöbb eainy, ba a férfi pillantásoktól elvonják magokat. Szóvá\', társadalmi pozíciójukat alig éjfél u il tartani, bogy valamiképpen kifu< árnyékvilágból. Ugy megy mintha kifut a masina a halálért A vasút kétségtelenül sokat lendiiejt a városon ét vidékén, de (ahogy a bö-zörményi hajdúk moadják elhozta ide a szilék férget vagy Illók-Mert it s szőlővéetzökben. Tan itt vagy tiz saőlöakert, miknek legtöbb-jébea már pusztít a filokszéra. De a retteotheiet-len hajdúk ettől s féreg-óriástól aem ijednek mer. Vtn s halárban elég bomoklerület; (imunit löld) egymésután ctinálják a homoki szölötelspeket a legtioomabb csemegeazőlőfájokhól, amik néhány év arnlvz pompásan fognak teremni; mire a mi uölőhsgyeiaksi s filoksaéra kipusztítja. £t nem lehetetlen, bogy akkor mi nagyitoizaiiak is már 8«ent öyOrgy vár romjain fogjuk inni a hajdaor-tzégi kerti bort éa (latsa őrizzen meg minden nagy mondástól I) egy csepp okunk te lesz megbánni. Ne is vegye est tréfának senki, mert ilt IJajdu-ortaágbaa, 86 fokos melegbea a hegyvidéki embernek Bég a legtollfutiássbb hangulat mellett Na igsn jut eszébe roeas vloeekei csinálni. Még bbway nagyon aok elmondani valóst vaa Hajdu-ortzágról. Magtaláltam itt Mária Teréaia birhedt trombitásának De Psalinak ia ősi birtokát. De erről majd sgy jövőre, ha a bajdabősaör-ményi .mélyen títztelT Uristeo" megengedi. nem lehet est .ss utat nyolcórán belől megtenni, (Ejuri Lajoa a második nyertes .tényleg 8 óra J6 perc alatt uaztá át-a Balatoni. — Hagy leliMuéat kellett héttőn ette a [korzói publikumnál, midőu két szuronyos csendőr I kíséretéin egy kalapos é* lefátyolozott látszólag I lehet irigyelni, az uri osztályhoz tartozó nö vonult az utoánj — Paaataié eatlékek A Bp-H-ban ol-végig. Néhánysu usbmettzőnek, mások pedig | vsssuk: Muraköz egyik Casktornyáhoa tÖééT-" valami beatiabs anyának tartották .a csinos kül- fekvő községében Saeat-Itonéa a rsstetieb gróf sejü nőt, kinek pedig egyedüli vétke csak aa parkjában vao egy romok badült kolostor, a mely. volt, hogy nem joi érezte magát a azülői házban ben a történeti monda szériát Saigetvtr bős vé-éa onnét engedély nélkül távozott. Az atya je-Időjének Zrinfi Miklósnak a feje vaa eltemetve, lenléat telt a bíróságnál leánya eltűnéséről éa E monda igasaégat aem kutalja aenki, a kolnalor igy került Andri Terez 21 éves rom. kath. nagy- Is porlik, puasial, senki nem viael rá goadnt. A kanizaai tzüieié-ü hajadon a Rendőri Közlönybe, Csáktornyáról Varasdra vezető aton a Dráva ennek alapján pedig a kessihelyi csendőrörs ke- partján \'egv szintén az idők által megviselt emsébe, mely a megtévedt leányt visszahozta a lekosslop áll. Latin föliráaa azt mondja, bogy ott szülői házba — A termaHlill tűavéas, melyről lapuak mulf atámában már megemlékeztünk, miot a vizsgálat kideritette, gondatlanságból saármazott. Egy magára hagyott 5—8 évea gyermek gyulá-vj játszott, ét a körülötte levő gyúlékony anyag tüzet fogott, mely gyorsan tovább harapodava, több mint 80.000 forint kárt okozott — A megUzktUM barát. Két vándor-legény vasárnap eale Nagy-Kaoiaaán találkozván elhatárokták, hogy a további utat együttesen fogiák megtenni. Pénze egyiknek sem volt és igy aa utravsló kéregetés utján Isit volna beaaerzeodő. Hétfőn hajnalban már útra készen volt a két vándor és a Király-utcában mindjárt hoaaá ia lógtak a kéregetéshez. Az egyik legény bement egy családhoz, melynek teje a Fraos féle gyárban van alkalmaiéiban, de ezen időben már hazairól távozott, a osalád többi tagja pedig lég aludt éa itt egy ezüat érája tett azért. A háaból kijövet aaoa hírrel lepte meg berátiái, hogy egy érája leane eladó éa ennek vevőt keresendő, eloMal a Stsrn féle téglagyárba. Itt ta-lálkoaott la az órának vevője, de az alatt míg aa alkodozáaok folytak a másik vándor értesítette a közeli readőr-örsaemet, melyaei elkerült ja a már Sogi, Szent-MíHót leié tazté legényt útja folyta- marcangolta szét a má-tk Zrínyi Mikloet, a költőt, 1604-ben a vadkan. At eayéezel már kikezdte eat aa oazlopot ia, a letejet valamelyik srűs vihar hordta al éa sgy másik Veszély is lenyegeá A Dráva árja itt nagyon erős, a porhanyót partot egyre mossa, csak eay nagyoba ár jöjjön s el* viszi a partot, as emlékoszloppal együtt. Gondoskodni kellene róla, hogy aat a helyet éa azt a pnzzluló emlékoszlopot a vizár el ne moshassa, oaak egy erös gátat kellenSsoda építeni s erre péasnek lenni kell. A Zrínyi Miklós gróf várkastélya is elpusatult E< ia Festeiioh grófok tulaj, dona. Már caak két lakható aaoba vaa beune, a többi puaata rom, madarak tanyája. — IMII vasat Nagyboldogaaazoay aanepe alkalmával I. évi aaguaatos hó 14-én — a Déli vasat magyar vonalainak állomásairól /Mez, Ham, Trieszt éa Velencébe rendkívül mérsékelt ára menettérti jegyek leesnek kiadva, melyek 14 napig érvényesek és még azon kedvezményt nyújtják, hogy viasza jövetkor ezen jegyekkel as utaaáat kétszer tetszés szerinti állomásokon félbe lehet aaakitanl. Ezen. jegyek kiadására és áraim nézve külön kirdeféayek adattak ti, melyekben a voutok, melyekhez eaen rendkívül mértékeit áru jegyek érvényesek, indulási idejükkel fel vaaaak említve. i \'fJagy-Kanízwi, cslltrtitök Zala. 61.. szám. (4. lap.) 1896. fuliui ]iő 30-án — Jlarhabetllell lllalaaa. A* osztrák bal ügyminiszler érleaitése szerint, a esarvaamarhák-bak, juhoknak kecskéknek Ausztriába szabad forgalomba való bevitele a ragadóa salj- éa kö-röm tája* esel leges behurcolasának vea»élye inialt 1896. évi juliua hó 26-tól kezdve Majryaroruzág következő iörvéayható*ágaiaek terüieiéről van megtiltva: Bács Bodrogh, Baranya, Fejér, Heves, Nógrád, Pest-Pilis-Solt,[Kiskun, Pozsony, Sopron, Tolna, Va«, Veszprém, Zala vármegyék éa Debrecen, Hódmegő-Vssárbely, Saabadka, Zombor városok. A szftj és körömfájás miatt aa ausztriai lorgslomból kiiilioit a törvénybaióaágok területén levő járványmenies községekből azarvaa-marhák a hécai-et.-marzi veastegvásárra azonnali levágáa céljából továbbra is bevibelök. THeveT Kti Ifjnfiíbe kaptaolódra talakeétaek km.ftli Caallk Miska, Pögir Zanilrta vaait-riaaviajrlMSk alul kisiklott a* laíJ. Éppaalag »gjr rieae-tókibaa taaillik M magakat. EzDn balyat klzéaai tSeanlk: msgts«l«kUjtk tjbfyt*-déliek, »ir aaoa aaf j aasga vágjon aa vlaiaak. Klltebaa jól mBnt mlndtlii. További pár tor UitrsliiOaig raaradoztant jalüaleg Éa Kala Pál ür X bektsr. Hirdetések. 848/1896. Árverési hirdetmény. Szerkesztői üzenetek IRÖDSEOE A mi agyar aal dó felekezet lak elA Inak meaegraflája cimQ kit kötetes nagy mii Barna Jánoa es Cankáei Fülöp szerkesztésében most hagyta el a aajioi. A zaidn lelekezel, mely a gyermekek izkoláztaissat hagyományból líiela-datanak takittle\'te ősidőktől lógva, ezen\' monográfiában iraiia meg lörek véaeinek ée hazafiaa érzelmeinek történőiét. A szerkesztők Barns János és Caukási Fülöp hangyaszorgalommal gyűjtötték öaaze az adatokat, eaeket rendszerbe azediék, ugy hogy a ezerkezet egyaégesoek létezik. A nagykanistai úr. hitközség isninléseiének történetét dr. Villányi Henrik tanár irta meg. A ►zép, folyékony irigyariággal megirt rés*let a löenyagot 5 fejezetben tagla\'ja é« eaen (elül függelék cimén a Nagy-Kanizaán 1808-ig fenál-iott zeidó iskoláról ezolgáltat sréleeebb körben figyelemre méltó sdaiokat éa közöl a század eleiének tanügyi viasouyaira világot veió néhány kutiöt Dr. Villányi történeiében elismeráesel adu* mindazoknak, akjka nagyksnizsai hilköaaeg tanintézeteit IéIrehoani, Tejíesz(eni é<i megerö " JL M^B találó ■==H Alul\'ri- kiküldőit végrehajtó az 1881-ifc évi LX L ez. 109. g-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a letenrei kir. járaabiroaég — Vidéki levél\' olvaahatatlenvága miatt 12804/ P. 1896. e>ámu végzéae ál\'al Hak látván, aajnálatunkra nem Volt-közölhető. Bílai-a Andor, Ács Jozaef Francsios litván ea — n.-Bésaéraaény. A második küldemény Francaiét Andor polsi tokosok" végrehajtat ia megérkezett. Kivánatod szerint hozzuk. javára Pető Jánoa molnár letenyei lakos ellen — Keaalkcly. Noha a lemplom ree\'auralázi 3j frl 65 kr. töke, ennek 1*91 ei január hó munkalatokról már hónapok előtt megemlékez tünk, nj alakban iámét megemlékezünk rólav_ igyekeztek, egyes érdemesebbeknek rövid, eleiraizát eaóvt őöl|0Uia lenuüe ér az olvasmányt, -váltósa toetbbá elei rajzát aok helyütt, ami teazi, magukat az adatokat ea forráaokat beaaélteii. NYILTTÉR*) Budapaat. Budapest. Vadászkürt szálloda ElaCrM^gg asiliedsaMváres ké>paal-Jáa. Lift, viilsinvilágitáa, lürdők, távbeszélő, TSgTrriöBíbb\' magyar""éa -trenci* konyha, aaját lermeaü borok. Huzamosabb tartózkodásnál 90 azáaalék árengedmény; teljes ellátés* egyeseég aaerint, mérsékelt árak. Krammar Ernő, szálloda talajdoaos. Ikr. PbI«iik izerKeaziór I. A K K K n I Is. Göcseji levetedzés.— *Wr Fenlefa, 18M. Jallaa. T ea. Taáaa Szürkozzlö Drl\' Nam aa a taaredivae forda lóra jelönlag mink la kaagréaa-■aat tartogsttaak. iaa ktalakMial líjviint: aa .(Mcaaj MsklW\'Sat-vaaal* riaarlayó—1 ellaa Slial rteSéatSuk. be eUg kirt aif baaatekat a mékaiM IgjraUzél.--- AuIadSst mügirkúzteai Sormásba taiularfnjloz utamból rég• vsat baaUttft csapinak, aki Igjr aaélt 1 Jfaan; I. Ooabéla-levaa — bavaéval. a. Marka-paiaal — aalátával. Z Makia-auéir — aaiaea. Borok. t .— őaztMgsjra — rig/irai loalni — saordahsljri Finom fV^ PnsaUj Ojorgytfl. Ceayag: Paaatajr. Ojrlpílta: Vaá lat, vaé kört ts, aílé kSMujr, aa laiUMgijraiariSbai. iia kanuálk (ogáaaál ftliailklKIk Ktláaea Caleaa ktnaa, out illatát! beaaSaket a allst lígvzlljíbl) (riaitaálg a&tt jaUalat swf aza la lal,\' ígj- két araaattal j Aaaoadlí — Raxliatua azpekanaat a Zaa grAaaau taggjairs, — ont papéit ankat Méalag ai klaatllávz M omelkWöm la la. Moadek : — EnelOm az pokaraaai — ia kiirtttSm! — l)a tovább afim szavaztam )_banfim aa torkonolt laazalejaxtottam aa IV tjögüt; aiir kijibaa mkka aaSkbabb aa Kft a MnnmlailJ. ia kenaalirija aai ailkil la afianigira villodlk u vtcacaiaálls kaagrtaaaaaaak, ka agjaa akart. k angjtk linviajSe ur alatálijibaa awlgbimaltnk aatat a aigy lába eaSrka aaalajrát, aki Ulaipra raalidt i soraisi ttzelté-majálli alkalmátoasigivab Aaatáa IslUttak i gjrlüat. áHaláaoa klaailláaaal Bltgka-láreatak, ke aa Tlfazlallli rmlj lisaU bavitslibal i riaa-vtajréeék aaa kipegilnak oaatalikot, air aal pár forint a kaagrOaaaosi ebéé klftávttas itáa mígmaradl, utot aa eatsova Ultaigilktl taatolluk. Mir az PnsaUjr arask 8ér awaoa Igaa jó itki is bora Tagyoa i ■! kltáil kstissal Tagjoa aa kHakkedieSgyat viailA-kipakra. . V I Laptiilajdonos es kiadó: g€HlL r t i, A r. össseaen 32 Irt 36 kr. perköliaéf kóvrleléa ere-liéig elrendeli kielégítési végrekajtáa alkalmával bíróilag felüllogl li élt 315 írtra becsült murai malom háaikóvai (gúny hó) kocsi ló ea lósserazám bAi álló ingóaágok nyilvánoe árverée ntján el-adatnak. Mely érvéréének a 3380 P. 1896. -z. kiküldetési rendelő vészéa folytan a helyeaioén vagyis Murán eaetleg Letenyén alperes lakáaáaál leendő eaaközlésére IKN. évi aagnulns ké 6. aapjáaak el. m. S érája határidőül kiiüaelik é- alioz a venni azándékozák ezennel zdy megjegyzéssel hien\'aak ineg, hogy es érintett iagóaáeok eaen árverésen aa 1881. évi LX. I. cz. 107. §-értelmében a íeglÁbbal ígérőnek becaárón alul ia eladatni lobnak. Aa elárverezendő Ingóaágok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 108. g ban megállapított leltéielek az-rint leaa kifizetendő. Keli Letenyéa 1898. julius hó 28-án. \' SCBM1DT JAIWS 170 l-l kir. biróaégi végrehajtó. KLYTHIA a bőr ápolásáról A Egy dobot ára : ■ I forint 09 krajcár. 0 Utánvéttel vagy1 as 9 öeazeg előleiea bykül- % déae ulán küldétik. szépítésére és finomítására Pud eri I^aiikaiskk alt*«ak|. >41 éa HtsalK rt nta. « V — Fakir, riaaaaala. ia aárga — A vacrllag aaaljraill ia ajialva Dr Vakl J J Ca. Eir taaár által aiiikii |a Ellamert letelek a legjobb körökből minden doboaboa X mellékelve vennak. \' 0 _ TAÜSSIG G0TTLIEB2 ea. ia kir. advart lailvUs ssappaa ia lllalaaar pii Slosksa. Főraktár: sátjs, L. Wallaalle S. Kapható a legtöbb lllatnarr-, gyógyamr kerrskedéebea éa gyógy-19 azrrlárban. A világhírű STEYRI fegyvergyár HWIFf KERÉKPÁRAINAK klaArőlagoi* főraktára éa képvisel öaége Nagy-Kanizsa éa Zalamegy 1 réazére : ünger DUmann Beknél Nagy-Kaa lisáa. Escn kerékpárok, ugy tartfsaigra, szerkezetre atlnt köny ü Járásra az első helyem állanak az Ssum Uaropal lyftrtmáayak klaltt. Képet árjegytékek Ingyen éa béraaeatve. Nyomatott Fisoliel Fülöp laptulajdonoeuál JSagy-K.auiaaán. 1896. |