Zala 1896 11 november k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	38.61 MB
Keltezés:	2011-02-17 08:27:43

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	847
Megtekintések száma:	4404
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (497.5 KB) Zala 1896 november Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: g8. szám. -............ fittese Xagy-Kanizsa, 1896. november hó 1-én. XXIIL évfolyam \|tiriá , ur wlkel NMÍN ,nt r* ktalwatav- H,—wrtw Itvatok Mk les* Ml agi*-—b «i rWr-> MM HHOit <Imh. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. IhlttlTrtil Tliiáli <>«1H r rutád "U» ■Lórairftsi íbax: IféM tm II k«MM (« frt — kr Mtm S kaw* (» trt - kr lipWlm I koron (I írt W kr Brirtluk ]U«tm> ■i»H»aaat A Nagy-Kamzsai- 4a dél-xalai takarékpénztárak, a Bankegyesölet, u Ipar- és kereke- _____ ~T~ delmi bank, • Nagy-kamzaai »egélyegylet-«zrtvetketet és a letenyei tzksrékpénztár. »• a „nagy-kanizsai msIátagySr 4a serftsőde r. t" hivatali IdsUny,. TU\|]\|..\|\| , , aJ -, „ " i ii i mi■Tgmatk—ók FImM FtUl Ul\|V> Ifftt tsám 4rm: f krmjeir. 9Vg\|«.\|«mlk Wa\|yKaaluáa lietcnklnt két mer: kin.li.ik. i^t—ütt. vaaámap é» oerű.tflrtSJcöza, A aagy-tamlseal Tálmtikirülit saabadslrflpártl polgáraihoz! Tisztelt polgártársak! ■ Zászlónkat a szerencsé nem küvette, de csüggednünk azúrt nem szabad! Igaztái} és szerencse nem is mindig, sőt (ólán nem ú gyakran járnak karonfogva egymással. Ve a szerencse nudandó, az igaztág pedig halhatatlan. (jeak in buktam elf — ami mellékes, — át elveink gyűrnek; a mértékletes szabadd-ttítig kerületünkben vesztet maradt; t \'e gyűrni • fog szilét e hazában-! Az alkotmányos küzdelem végével némuljm d a keserűsig, a versengés mindenütt, egye-ttíjünk mindnyájan a haza szeretetében a kazu szolgálatára. " Kü^zlmm /műknek magasztos bizalmukat, azt én mindenkor Hetemnek legszebb sikerei htbé számítom. Nem vészéit kárba lelkes barátainknak határt nem imierő önfeláldozásuk : megtermékenyíti az a jtSoOt, a honfisziveket. Övék hálánk ée. köszönetünk; lelkemet ftil emeli az a tudat, hogy Ők igaz ügyért har-toltak szent meggyőz/Missel, s hogy nekik ez elég. - T • -....._.......... Itten áldja meg hazánkat, leten áldja meg Hetiket s e kerület minden polgárát békével és ftlvilágowdáeeal! Nagy-Kontuán, 18M. október M-én, Tuslti} yolgdrtdriuk: SZÜTS MIKLÓS. * A győzelem. Nagy-Kuni ina, 1896. okt. 81. (—n) Aminek már többször kifejezést adtunk, az beteljesedett" A néppárt keresztes hadjárata mindössze is csekély eredménynyel járt, a szabadelvű párt pedig megerősödve került ki e választási küzdelemből A szabadéivá párt e győzelme mindenkire nézve, ki a Helyzetet s a, politikai viszonyokat helyesen mérlegelni tudja egy igen érdekes tanulságot foglal magában. E tanulság pedig az, hogy a nemzet már lelkében megunta a folytonos közjogi küzdelmeket, megunta a felekezeti torzsalkodást Békés (& nyug\|tmas munkát akar, A választások eredményéből ez világlik ld, s nincs az a magyar ember, aki ez elől elzárkózhatnék. Nem kevésbbé tanulságos az Ugron-párt sorsa. Megtépve és megfogyatkozva kerfilt ki a választásokból, s ezt a szánalmas eredményt csak annak az elvtelenségnek köszönheti, melyben., ^magát az tftölsó években mutatta. A 48-as függetlenségi elvvel semmiféle reactionárius paktum nem tér össze. Aki amaz évnek vívmányait elfogadja, annak- el rkell-fogadiíiá azokat minden utógondolat nélkül, a. maguk tisztaságában. Ez elveik qem tűrnek alkut fi. nemzet Íté- letet mondott e párt fölött, s bármily 1» sújtó az, minden pártra nézve egy meg* szívlelendő tanulságot foglal magában; azt, hogy elvekkel játszani nem szabad. A magyar nemzetnek sok és szép teendője van. A gasdaság, az ipar és kereskedelem, a közmivelödés és közoktatásügy, szóval az anyagi és szellemi munka minden terén sok a munka. Meddő közjogi és felekezeti vitákkal a parlament drága idejét agyonütni nem szabad, a lefolyt választásokban ez as akarata nyflvámüt a nemzetnek, s a képviselőház többsége remélhetőleg a nemzet ezen akaratát végre is fogja hajtani Oly többsége van, hogy a parLmenti munka megakasztását, bármely oldalról jöjjön az, jelég yeje lesz megakadályozni, s igy nem hiú remény az, hogy a novemberben össze* ülő országgyűlés termékeny ülésszak elé néz. A Bárffy-kormány szilárdabbul áll, mint 1 valaha; a nemzet és korcjfia között a bizalom nagy és erős; s ha ehhez külön bizonyíték kell, el kell olvasni a király levelét az ezredéves kiállítás bezárása alkalmából el kell olvasni ezeket a minden honfiú szivét megindító igazán királyi szavakat, melyeknél szebbeket a trónról még nem mosdottak a nemzetnek. Kell, hogy minden honfiú szive a legbensőbb szeretettel és hódolattal teljék el a felséges király személye A „ZALA" tárcája. EnjrisMt. —A „X A LA" trwMl Unájk. — Irta : M. Janka. Künn vagyok a luabad tsrmésietbsn. Bámulom, taodilom azt a hatalmas erőt, mely rövid" idő Slatt ugy átalakított mindent, de mindent. A> enyészel labe végig suhant a táj fölött és hagyta a hervadta, a halál sárga színét. ««« uj ez; igy történik évről évre és mégis jjW \'áj azivamnek a természet harvadáaa. Min-évben íjra megsiratom kedves halottjaimat: •lepergő falombokat, a megtörten ellankadt vi-ricokat . csönd ; nehéz, áttörhetetlen köd erem-Maik az erőtlen, megfakult növény-világra. B\'inte mozdulatlan as egész U\|, oaak néha nnket meg as átsuhanó hideg légtramlat ériu-?fri miat egy csendesen haldokló, ha érzi ma-(shól eiezállam az éleUt. »■ a magasban költöző madarak aerege vo-?nl "élssaki vidékre. LehallaUsik szárnyaik su-Mintha a haldokló ligetek, erdők máavi-köllöiő lelke volna mindegyik. M&naloHRn aag utánuk a fenyvea. Hinnők áz «« virulisban, a nem pihenő Jetben van tra-Piaaa. Neki kell saomoru, .irő lomb-énekkel ^"Utatol évről-évre az elhaló termésaetet — ■\' kell hideg t\|lben : éjuakéi nappsiokoa, nap paliaa lényen, boldan éjaaakikon üalotti éneket xeogni a airi álmot alvó természet fölött 0 a Inek mindig élő, folyton airó dalnoka, aki miaden évben elzengi a többi fák, á ntádár-bangialanná vált ligetek hattyúdalát a után egy uj tavaezig bog fölöttük oaendea altató, airi éneket. • Nem fekasikré lelketekre valami kimondhátat-laa, édeeen fájó éraelea valabányzor at űrök\' zöld fenyvesnek e>t a sirdalál hullgatjálöK ? A testvéreit, a kedves ismerősök sírján zokogó láj-dalftm hangja as. Taláa ugy is azért Oltetflnk kedveseink sírjára egy-egy örök zöld fenyít, bogy bánatos NUtiogánsal sirjon, zokogjon ott akkor is, mikor, a mi fájdalmunk már hangtalanná váll I Hallgatom ho«ssan~, soká a fenyves fájdalmas súgását; lelkemre szállnak as enyészel, as elmúlás, a halál gondolaisi, mint pasztává lett vidékre a hollóit sötét serege. Nésem a s&rgo, elvesaő ittisálakat: hogy pusztulnak el egy-egy halk suzenésxel. Vájjon az a kis halk, alig hallható sissanés nem a haláltájdalom kinoi hangja-é, melylyel a parányi nö-vény lélek kissakad a Ittszálakbő! ? Minden olyan ssttrke, olyan gyászos, olyan fakóI Még a Nap aranysugsrai iabágyadtabbak; ugy törnek át a lomhán kavargó Őssi ködön, mint a gyermekei után airó anyai szem sugara a fájdalóro köayén. Halkan-balkan lejebb ereszkedik nehés lájdalmival s végUl — amint a a satirke felhők közölt az ég peremére ér — éppen ugy tUnik föl, mint egy gyáaifátyoloe, dioHÖ anyai ara, haldokló gyermeke: a sárga öszí világ fölé boralva, néma fájdalommal. Nétem, nésem merengve a lassan lehanyatló napot Lesárom asempilláimat A. - LilaszinÜ fénykarikák támadnak előttem, melyek lassan-lassan rözsaexiaftekké válnak Talán, hogy eseken át szebbnek láaaam est a oseadee enyészetet. 1 Istenem, hát csakugyan van, csakugyan lehet szépség as enyészetben isi Mintha valami láthatatlan, tilkoe kés megragadná lelkemet és vonszolná as emberi enyészet síinbelyére. Fiatal, liseahatéves leány fekszik kórágyon, sápadt arccal. Mellette édes-anyja, megtörten. Lesi, várja, a ezegény pihegő, letörni készülő virágnak egy-egy szavát Mérhetetlen fájdalmát szivébe fojtja; törtféayfl, csüggedt siemeibe nem szabad csak egyetlen kőayateppnek sem fölsaivárogaia. As a szegény szenvedő teremtés megláthatnáée megértené, hogy az a fényes osepp: fájdalom-harmat as ő elenyésző életére. Olyan sivár, olyan őrületbe ejtő az a reménytelenség, mely as aaya ssivéro fekszik........ Sebooasa nem ereeskedik le sivár reménytelenségre egyetlen -aranyssála a hitnek, bizalomnak, hogy azok a eiederjée ajkak újra mtaolyogni lógnak; hogy azokban a réveieg, elhaló uemekbea újra le fog lobbanni az élet lángja...... • As alkony hüvöa szele ceapja meg arcomat. Lepergett levelek iramlanak tova a ssél karjában. Nagy-Katusát, vasárnap Zala. 88. arám. (9. lap.) iránt, annyira a népfetiyéhíz tud szólni, i ki a IdiUitás egész tartama alatt annyi-Kor jelét adta igazi atyai jóságának és kegyelmének Mállitoit két bodébao, két bimtUf tlítt rala mefejt»sdd. A válaeatáa ét elaa txtvtzaisaedfl bixotttág •loőte Plihál Farrac, a második navataUtedő buouaáy elnöke Gadó Mityáa tésrédi pltbáaot troli i , . ... . . . ...... lUawte Üézt vimsalépésfrel dr. PfÜr In A l«gboisöbb öröm tölthet el mindMkit, fcoraápy éa Ltptényi Mikié* néppárti jeHPtre hogy a nemzet és a koona közötti viszony tasvaaáa elrendeltetett. a képzelhető legjobb. A király bizik e nemzetben, melynek rendíthetetlen alattvalói hűsége sokszorosan nyilatkozott meg ő felsége budapesti tartózkodása alatt; s a király megindító módon ad kifejezést a nemzet iránti jóságának, szeretetének. Néhány miniszter elmondott beszámoló vagy programm beszédjében hangsúlyoüa már azokat a teendőket, melyek az tij or« szággyülésre várnak. A mennyire nem kevés ez. annyira fontos minden téren.^ Kell, hogy a nemzet figyelme e teendők felé forduljon, mert nemcsak nemzetlétének, nem-, zeti fejlődésének, hanem anyagi és szellemi gyarapodása mentül jobb eszközeinek megteremtéséről is van szó: A nemzet szívesebben fogja látni, ha képviselői tar-talmatlan és meddő viták helyett dolgozni fognak s csakugyan azon-költségvetés viták gyors lebonyolítása után mentfll több fidvős törvényt alkossanak. A körigafgatái államosítása most már nem sokáig várat—magára « tudomásunk szerint a legközelebbi országgyűlési ülésszaknak ez is egyik teendője lesz; ezzel és ilyenek* kél fogják a képviselők Magyarország államiságának kiépítését előmozdítani, s elérni azt, hogy Magyarország parlamentje azon a nivón fog állani és megmaradni, mely egyedül méltó hozzá. A néppárt felvoeaiáaa imposáns volt, kocáikon tömött torban csaknem 8 ára boauai vonaluk keresztit városunkon, a valaaatáa tainbelyere hol elfoglalva a részükre kijelölt bolyai, —kor-taaotk .a papok ét tanítók vezetett akli, járultak a ssavasatasedö bizottságok elé. A Pékár párt, kivéve a bánok-szem győrgyi, puszta-mag yarvdi é« legrádi választókat, kik szintén boaasi .kocsisom.\', imposántaa vonullak be — kisebb nagyobb csoportokban, altzórtau árkealek. Látva a felvonulási, a néppárt győaalotébea kételkedni nem lehetett, habár a szavasat-több lég nagy arányára senki >«m gondolt voloa. Sürgönyeimben időről, idOro jeleslein a leadott szavazatok mikénti tlotziá»ái. -A néppárt tábora türelmesen, a legnagyobb rendben állta meg helyet, mi a vezetők erdemének tudható be, a mit ai ellen-táborban tapasztalni nem lebetelt, — habár ai egész vá-latnát a legnagyobb rendben, minden kihágás nélkül történt, — ami Plibál Ferenc válaaaiáal elnök tapintató* el \|árá««nak kftSíönhetO. A papok ma sxedlék l» két évi mükGdéeOk gyümölcsét, melyet m tndsilan nép el a mit át* adóit káxgkbe; vallsstal ét ttatonyokkal korteskedtek, anatuSJtat. Pt\|da rtk, liogy ax rgyadnUl vá-lattlók megkoaaornzott lakureKxtjel vonultak be, bol a kereettvivőt a csendőrök bekísérni vollak kénytelenek. — Ezen tény a válaialam jegysö-kOaytbe is felvétetett. - Jelen értaaitéaem kere\'ébe nem tartozik mind aaoe eaoaont t^eMU Mwlágwodott koraukankát bemooakoló léof, melyet a papok céljuk elérésére lelhaasnáltak a a íTiibÖT azoB-konszekvencia von-balé la, bogy Ok ellenségei a bálidéinak, a fal- 1898. novabnber hő 1-éo Lapaéayi Mlkiéa, mo»t már aépptrti képvfceM, tartózkodott A néppárti taavasók közölt a papokai a néhány taaitót kivéve intelligens elem nem veit IÁI halé. MuraJuruturr4l írják lapunknak: A LetenyérOl a hó 28-án esie 8 órakor üa«» jövő axabadalvOpáni válaaxtókat a maiaké-raaaiuri vaaufi sorompónál 10— 15 vasali munkás orvai megtámadta, s lovak kán tárttárát elkapta éa nagy doronggal ÜÜegelfe, Szemző Gyula kOrjegytő éa Káráas György bíró largópiastolylyal kezükben a kocsiról leugrottak éa a rabló módon támadókat megugrasztották. Plánták Vincét asonban «kertit a támadók kisül elfogniok, kit megkótösve a kónég házhoz asillitottak, bol nevezett ÍOn-társait is megnevezte. FOlbujtóknak is kellett tanai, akiknek ayomoaáae lolyamatban van. A tettesek már bevallották, bogy tervüket a vá-laastéa reggelén előre magbeatéliék ét elhaiároz-ták, bogy a .lelki üdvOsségSket eladó" kormány, pártiakat meglesik éa velük elbánnak. Kinyomozta tolt a« is, bogy a támadók: .Kezembén\'a leli üveg, btró jegyxö majd megöllek? kezdetű sétával várták a hazajövő választókat. Hogy tervük nem aikerüll, aa eaakia a bírd jegyxO bátor fellépésének köatónheiő. Gjrará-nec Ferenc választó komolyabb sérülést, kapott Pláaiek Viaoa vasaii munkát kezében liláit óriási dorong bűnjelként lefoglaltalott éa a nyomozási iratokkal együtt a bSüfenyitó birótág-bot áttételeit H1REE A letenyei választás. Lefenyéről a kOvetkeiOJudÓMtátt kaptuk: A Itttayei válaastókerület váláséi reggel 7 érakor kezdették meg bevonulásukat a válaas\'ái ttirilielyfoe, mely at úgynevezett ,ci»ány-gyepen világooodotUrtgnas a céljuk : a népet a valláai bigoUitmut által elbutítva; saját anyagi érdekeik kielégítésére, te^eaen leazalt tekintélyük em»-lé»ére Mbaasaátni. • A táros határidő kitüzeivén, \'/, 9 órakor hirdettetett ki at eredmény, amikor at egétt napon át csendben ét e»aknem mozdulatlanul álló néppárti tábor mintegy villany ütéare megmozdult t a oteodet egy óriási .éljen* kiállás lOrte mtg, mely mint a mennydörgés betOltOtt* a levegőt s a távolabb e»J vároal. At eredmény kihirdetés* ulán magmotdult aa óriáei Iftlior ét teaeazó mellett vonult be a vá-ratba, a vároéon keresstOl a plébániára, bol Minibe Oakéai robaanának a balálba, abba a végtelen, sötét, mindent eltemető semmiségbe. Fiatal, kSanyalmü, az élettel, fájdalommal, a iOldhürkapcsoló kötelékekkel ném,tsámoló,aem törődő pillangó lelkek rohannak így Nirvána tarjaiba. fiaraogooak. A lés koagás, nlat valtai óriási énmiv ttkt-dtirrat veréat, vonaglik át at Ohsí »>ürkei4g kOd-ptaloptin. Hogy ind ts a htialmtt éretsiv béttélnl minden dobbsaátéval. Milyen baialmas nyelve at a stomoru toyéatetnek! Stemtket ég felé forgató, térdeo kutaó, Istenbe/. kőnySrgő emberek milliói hallják ét megérthetnék belőle, bogy mindnyá-iaaknsk c«ak egy hideg, lagytutló lehelet kell, hogy a mi ssivttnk in megtaünjőn dobogni. De est nem akarjak megérteni Fölemelt fővel járunk, ját ttunk, kacagunk, gyUiiHUnk, egymás éDen forr vérünk, mikor még a ttrreieiéri, ál-dáért fakadt iaw uioitó tiavai ajkuakon rezegnek Szeretetért imádkozunk ét gyűlölünk. Boctáaalért étdünk éa stivünkben ninet en-gentelOdée, Békéért tSnyOrgüak é« a békétlenség tüzét istliak a aswetet oltár kövein. A bil tsálarn akarunk a mennyek ortságába tmtlktdai éa lerántjuk üdvőitégünket it at tgy-Bát ellen folytatott kütdelmek poklába. Odrőaeéget keretünk és ktrbosattá tewiük at életet Ct nem gondoljuk meg, hogy mindennek egy lehelettel vége lets. Hogy aa a halaimat éro-tsiv, mely annyitsor ver büssa egy-egy elnémult ember-ezív lülfltl: a máiifc- píllsottbaa a ■i enyéssetObket hirdetheti. Búttn zúgnak a btrángol. Egy fitial esiv szüht meg dobogni. Tiseabét tavasat tem ért t már ssOrOk-enyé-stei hideg karjaiban pihen. Neháay ósrnp vis ülte meg, mint at Omü ssél lehelete a virágot. — Nebány etepp bfliitő italtól fagyot) meg ti a melegen verő sziv. Vig tánc kötben értette ajkái a haláléhoz. Milyen könnyű magunkba igy áto«ókolni aa enyészetet, a halált f És milyen könnyű magunk után hagyni egy bortatató Örökséget; a mérhetetlen lájdalmtl. Ob mert aa anyétaét nyomában mindenütt ott jár a tájdalom, a még élók réwérOl,... Att mondják, ttáp természet, hogy a te elmúlásod olyan csendes, olyan etenvedésteleo. - Elbigyjem-é? Eihigyjem-é, hogy es a tsártt, fonayadt levél, taely Ölembe nuilott, minden fájdalom aélkül pergelt le Iájáról? Elhigyjem-é, hogy a stérat lomh, a letarolt avar, a kopárrá lelt erdő, liget, et a stomoruta hangtalanná vált világa a tar méatetnek cttk csendet, tsenvedéetelen képe at aoyéatetnek ? 1 Álma csak a balálnak, mely fólOlt oli lebeg moeoTygé arccal at uj lavass reménye I El kell biuneqj\| így vigatttalódunk mi it a kedveseinket elrabló enyészettel Kémben. Uj élettel: a halálban! A lermé»set lavaaiát évről évre látjuk... De ki mosd nekünk a bizonyosság erejével? édes, bistató ssót egy uj tavaszról, egy uj életről Senki I E\|yedQl„a hit táp\'ál réménynyelP — Meveaaberl eUlépttUtek. a kétit I kadttrtj 48-ik gyalogezredében: Gr/ Rudoff kSbadntgy századostd, 8dmk János, Tmmnnk* Géza, és JiiHtrfWtyer Frigyet hadnagyok fí-hadnagyokká , Göuing Géza, BottenbUUr Fülöp, éa Ammt Otló hadapród-ti\|mbelye<ie»ek kadm-gyokkd, továbbá Bitmer Károly őrmester számvivö hadnagygyá (áthelyezve a ea. éa kir. 96-ik gyalogezredhez) léptetlettek elő. — Kazáry Péter tartalékot haduagy a ea. éa kir. 48 ik gyalogéi- ! redben áthelyeztetett a honvédséghez mint főhadnagy ; Szentkemzthtgyi Kratnchwil főhadnagy a vezérkarhoz osztatott be; Sfmherízky János főhadnagy polgári állam-saoígálatba lépvén, áthelyeztetett a honvédség nem tényleges átftpo-iába. — Purchetits Ottó tsátados a palhai méntelep parancsnoka í ső oaatafyu tzásadossá léptettetelt elő. — A magyar kir. ktatMtég Mik gyalogesredénél történt előléptetéseket tartalmazó kimuiaiást megkésve kaptuk, aa ebben foglalt elOlépietéaakst otak jövő isáatankbao közölhetjük. — HyMváaét klletéskiajtár,. A ,PU-gári Egyik\' választmTnya dhatároata, hogy tt egyleti kOoyrtárt nonmitr ki 8-M kezdve arm tagoknak is haataálatira bocsátja. A kölcsön-dij egéas évre 4 Irt, félévre 180 negyedévre 1 90 As olvaaai szándékosok a kOayviárnoknál, egy tag ajánlatával a könyvtári órákban: vasárnap d. u. 2—l-ig, aaerdáa 1-i-ig jelentkezhetnek. A könyvtár használatára va\'ó engedélyt aa egylet választmánya • jelentketőknek iratban adis meg. Halarlek llkta as oaalrák magyar bank fOnOké; ki Nagy-Kaaitsáról helyeztetett át Ntgy-Beeakarakre ét kinek tragetUája iránt vá-rotunkbaa iS általános a résztvevő érdeklődés, tudvalevőleg egy velencei szállodában elmezavart állapotbaa öngyilkossági kísérletet követe11 et A taoreuctétlea ember nem lelte asonban meg amit keresett: at örök nyugalmat írttetUésOak szerint ugyanis egészségi állapota javulófélben taa és 14 nap inalva lel fog gyógyulni, de egyik szemét olyannyira megsértette, hogy aat vshSszinU elfogja veaiiteni* — A talwtgytl gaiéaOgl Ukarék-péiialár 1897. január illetve 8-áu fogfa működését megkezdeni. A hivatalnoki kar agy tudjuk már teljesaa együtt taa. — Keeaalhietm a halálig A nyíregyházai Bemctky-pártntk Bokoatnatky Aadrtt, a várea I egyik legjobb módban élő gasdája volt a tőkor- Hxgy Ksnlrsa, vaaArnap n. A folOlt Megbukott a körlet annyira ui-* bukást, hogy im bAxa pdlA>ÍB KUlkuMtOlU aagAt. A vAroeban nagy ravAnel lilté1^ halAlt hírét, aeri derék beaaOleti\'S oui-l^fiifk i»m»rte mlndeaki, «. ■egéarláe. T»»»ilh»l»ii«B, huny « öálunk IjIjIyi vAUmIío tökorleeet lulajdonkípori a kin-kaaisssi nteayecekAk voliak, A papok tiDitlu- Zala 88. uám. (». lap.) heoekAplAaaak egy A»ig Imi alkalma elaAikedai a fogbaaban lagatáaeinak eredaAayAről. — tl«li;tala«ai 4a ■ladiaatail gjeaaerk^lekaél melegee ajánljak tiestelt olvaaOink Ügyeimébe Egger •si\'vd»paBstllláit Kapható 86 4a JO kroe eredsli doboxpkbim minden syAgy«er»Arbaa a nevesebb g y ógy • f III erű xletbaB. FA- •• Hxétklildfsi rakUr Eggar A. fiai Nádor Sgy bátyjukat olt kitalálni. 1896. november hó 14a aeggyilkolve találták, lá«a koráaiaem gvAsie men annyira a választókat, gyOgysaertara Hpeatett. YAol köríti 17. nyelve* leteeageik klsté vaasslye* fenyegetése, ka aalAa aem a néppártra adjak la sxav.n« wiakai. A I«gi8bh exavasooak aaent meggyöxo-jj^ hoev j , mimltit tmktr kandik, tmi a pjip «« mmi iipwt,* de bt* u agysser mégis itn?g> mtmmhi a markos lérflbad A* seftrnyea féllelte rtlmweniiyi egy-egy fái baluasái, ép fejet, ftt-M, ít a trew»hb«k«l egy kiaeé (ara ijruaiiia lésskkel kspaoiulgatták a kaekiee ttttiyeo»kek. ()• a ki«kiBÍa>ai menyeuskék öröme meg sem I lebeWt tökle»ea. Csütörtökön Aa pénteken milr gt henn Ültek a piacion, jól megrakott kosaraik miisiiil. Nfiu Igen bestéilek politikáról, hanem j ItB\|ri, JA mlBl<\|A, AiJáUaell, «lwlA kívánatra ktnaklil MrtlktM la. Claa • lap klaiAhlvalaláku. CS A_RN0K órülétea ■aenvedályből — iMrikti bsiicrj.tsrtiMt. — RtatiUl furUitotn: Kefeaf Ka (Foljlstii,) % Rendíthetetlenül vagyok errfll megiyőaődveé* ttMaaan^ a kfllflatéle söldsegea, majoritáson ICíryoe ur segítségével aindent itta* moadi tok, (gyíkesett aielöbb tuladm. Biaony-tiisouy c-oda ] _ hogy a vilsgnak mögmutnthNSHttm u iga>i tanAat. A s«iy-ksi]ixai uri awmonyok ttuMal \| gyllko^ik égess flegmával Italadtak al a kukintiaiak kMr«i alAtt éa baraiannylra la mondogattAk : — Ko»oll oaAkoloa naA(>, v«« jrt o\'ció kapima-tia, tSIdtAxatRi lojAaoa, csirkím I" — nem va» Mieltak náluk, hanem a kftwMalu»iaknAl. — Mialka oaak Octaabaaaélltk volna nx uri bülgyak, ka»y aa A politikai olvOk nrm aagtdi, liony kMtaii><aÍBAl vávAroljanak. K politikai dao ka-aaruMO alAbbaiAllitotia a piaci Arhi yaaot A* hibíwlcn botom áron kínáltak aind«nt, daatfri Hí aiadaoki baaa vitlö talt koaarát. uay a hogy kaaairól aikoiia. Ea aaiai otíkon befordultak aa Miooyok a kapun, a gaadak mextltköave kAr-dMük tajjoa Nagv-Kanii«án b0)l81uik aa «m-kartk: hopy atmai aam kait al. — .Ktutd aa aki aiadanark, a\'rt uarádióit a nAppártira.* — ,0a kiaa la akartad aaaiony I* — >Vart volna jfial, mikor rAardaakoltaiu — da pernakand-J M\'oljfaank, mini a axopAa gyarak, mindlArt ni noknya alá bújnak, ka lalnyiljak a aaáuaal !• \| — A morál ebbtll paraaaai: nam jó aa awaony-nk politiiahii, kivan mikor nftknap aOldaAgat •kar akdoi a piacon. — Tia. A válaaaiá napját aavalOaO Ajjal UAnak kOaaAffben AÖ* ütött ki, elégett egy nappal (iidött lakóbAa, 3 pajta, iatálló, agy anei Al, aok baronS, aaaaaa gabonn, mkaruaAuy gaadaági aaakta. A tfla mikénti kaláikaaAaa váati nyomoiAs lolyaaaibaa vaa, da valóaaiaO, kagy a tBaat a válaaaiók meglélemlitésB vAgait •audAknaaa rakta valamely bdnöa kér, éa lénv líg a kö<aég válaaiiAi, kik a taaliadeNQ pártnak Túliak biyej, naaM jöttek be a válaaitáara, kaaaa otthon AriitAi vaaélya«tlrlt vagyonukat — A ktMkáplAatág JaUűaaa. A Kúria Mfik bOntatd lauAoaa tegnap méhrt jutalmat aetgAltaiott agy haockAplAnnak, aki fanatiku* Ugáibaival hoúau idfin át terroriaália hlveil Aa •kirtl iáját plébánosa aat mondta a tArvényaték előtt 1 vAjjtárgyaláaon: — 43-ban kaioaa voltam, tekintetes törvény ék! 1000 muukával Ultaut naemben; (ta nem lúaiaa, hogy olvao roaaa ember volt kfiatQk, mint a vádlott, Folyváat ugatja a híveket ugy, kegy ka 0 prédikál, soha aam megyek a taoi-piemka... Knaaiaa V. JAaaef romai katolikue lalkAaa BAc-kevAa lalkipAaaiorkudott. Aa agybáapoliiikai vi-katok idojín aaoabaa egyébből aem Alit pAaa-■erkodáaa, minthogy a hívőket a harcra iQaatté e polgári káiaaaág inlAamdnye allén. Itgaláaait M\| ukor la iolviatta, mikor a törvények már ■ár tiotaiiiv« fg voltak. Végre aa UgyAvaaAgia ladoMiit vall a dologról a a jeles káplAn ur Xrtéay elé kardit Tilrváoy ellen való iagaiáa, ♦étkaaaak Mmagaaataláa, valláa elleni vé\'aég (e vailáalelekami ellent lagatáa, mindegyik iBbb-"Mm voltak KaAaioe bOalajaironan. Kgy ia-■> át aleáa akarta a nApel iigaini a mikor al ■éaakláatól a rendőrség atiiltotia, híveit a tain-plwnba eaMilattr, ott papi uraátuat ölttítl, ka-«ka tette a karaaatat Aa mafaakaita a aépai a \| Egy gúnyos mosoly repült át eddig moidulat-lan aroAn. i — így tabát mégis kételkedőit Laura Ártatlan-sAgában, mondA keserű banguo. Att gondolnám — egyatlfn lakintet aroAra : elegendő lenna ilyaa rutaion kételyek teljes kiirtAaára. E sasvaknHl marOaa nAaett ráa a ugy lett, mintha kivülea égy lélek seui volna a Mohában. Éraiiem, amint a vér aa aroomba uókfftt. Mle\'öti a\'onban kikelhettem volitk — meglt-betoaen fagyos bangón - tolytaiá — Magát hirtalea agy nehAabttntéaynyal terhelve tudni, nehAs, «or» egy tlaialleAuyra, a ki — fiatal a alkeayaitaiva, sokak Által kSrlllrajongva éa oaudált volt CaArt Elaonorát asivhSI aajBá-lom, köafia bb\| könnyű volt!_____ Sgy alig maggyaladó lAag aam lajt ki aoha ilyaa mindent aagparaaaló löiet. Neomokára saétváltak aa ajló fOggönyök és Marinak haiároaoit. hangou mondott aaavait hallottam — Lehetetlen, bogy agy ledéi alatt maradhaa-aank. fia holnap al naa hagyod a káaat, agy kaayaiariiaaa: magamnak min menedéket ke* resni, Felhevült arccal «a ákadoaó lélekaettel lépeti asután houám es köavatlan kötelemben megállóit. Midin ráa aAeatt, hirtelen váltoaáaon maoi át. Bttaakaaéga tUani lálasAk, kaséval haiáromxt moxdulntot tett; mintha mondani akaraá; — Na baaaálj boatsm I Asuián kónyárba tört ki, éa as ajtón kisietve felsaaladít a laposte. Megdöbbenve náatem atáana ée hiába keret* tam a kttlttnöa jelenetnek magyarázatát, midta aa igiólüggöny újból saétnyilt Aa Klaoaora jelent mag a küssöhön. Halvány, da nyugodt volt. Nem lAlaxott meg rajla, hogy éppen esőst veit BBokaadvárAvel egy aaaavedAlyaa asOváltiaa, Kilejesáae nyálas voli, oaak atemei alatt levő mély ArayAkok tanaaitak, hogy nagyon (Áradt leket. A kandallóhoa ült és egy kAamoadulatlat helyet jelölt ki ssásaomrá mailelte. Mily váltosáa meni a leánynyal végbe. MidAn egy órával aaeiou homni Arkeaiam, aa emAaatö tájdalossaak kApát mutálta. Moai pedig a megleales&lt aegadaa volt, A saeretett halottai való érnlkeaea erOailatte-e meg vagy axon vigaaaaaal gaadag tudat aoáloaia, bogy legalább egy ember hiai ártaÜanaágábgB ? Naa tudom I De ngy ital íet, mintha ajjá aaUleieii volna 1 A axeliifiég Aa héketOrá* aselleese lerjeastetia ki felette saárayall. Egy Oly eabaeo bee hasonlított, ki valamely aebáe Mostan megfordult s aookanövérAt oly te- " "J ,,t méré, amely mvalval Uurvn ellaniét. Ibu,loM"tl k,,d kintettel ban- nem réeavétet, hauem mály gyűlöletei melyek ri oabea^aénak ót .iiiiaai, saruit «t da elnyomni nem képeaek. Eleonora homlokát ránoolá. Bármi ária ia, tudta, bogy lelki nyugalmát Sxintén magasra Megyeneéedve, megvetéssel ■«í0«l» 4,w- fogadá aa allenaégea tekintetet. Sxép aaemeiben hasonló gyfllöletaek egy sugara osillámlótt. A látvány, melyei a kát izgatótt leány nyújtott, örökre ielejtheilen maradi elöltem. Mint két haragos istennő állottak elöltem. Egy siót sem ssóiiak, de arouk kitejeaAae annál be-sadesebb volt. Nem sxenved kétségei, hogy sseavedély^e ár-ulmsiknek hullámai a legmélyebb mélységig lel voliak savarva, Aa minden más gerjedelmet elnyomva, magasra csapiak. ■■ Mind a kettő a keblében duló viharnak osea-det paraBOKolni Iparkodott Eleonora volt aa első, kiaek némikép vissaanyomni sikerült aa elvergtett lélek nyugalmát. Vállait vonogatá a oly hangon, melynek melstö lágya durva ellenlétben állotl aaa benső erxelem nyilváauláaaal, melynek néhány perooel előbb tanúja voltam, monda: Nem akarom rAasvAtedet, én jobbat kivA-aok: An igaasAgot kövelelek. AiulAn gyoraao aegfordnlt Aa aa ajtó faiA indult. — Még néhAny ásót akarok Ónnak aoadaai, Raymond ar. Menjünk a fogadó tereabe — olt nem lessünk háborgatva I — killtá IslAm. De Mari -etaárta előtte aa atal. — Te aem fogas kimenni, — Leaveaarort Eieoaora, mig meg nem hallgataa, aondá vonagló j ajkakkal. A köpeny le»u«aott vállairól, kíterjeNsteti kaaekkel védte a kijárási; Kérdőleg néstem Learére, As minthogy láttam, kogy magam lg feleslegea vagyok, gyorsan viseaahusódtam. Teljes tia perog járkáltam fel alá a fogadó teramben. Eser kétely kihosta lelkemet, Mily titok ne-baaedketeil e káua? Hogyan volt, bogy e két (Mytattsa Mvilkialk.) nyilttík" rMlM-nlfMl 80 krMI tftt gákrif aé»-iwMal — jtplal. eklaai, «. a. I., a lgqiaM lala-láaattal a mla«kke«, a. a. fekeSa, M4r Se Mim Bmaikei nl\|ail U krtol 14 Mai M krlg aManaklal Ja, ataea, kaeafeSnU alalt m«I liwai alb. (mlategr MO kaMekSal M-tJ5ben SOUO hIb la ahraaatlal Mk. a eemlill ári poeteUr- la vlaautoaM lUilm mSIUna la ahtikat ptetaronMiAval kaM: ■•■ai>eef Si. («. klr. «Jv aálNM) nl)iuli« SSritkkw — Svljoba elauuill Uvehkta lOnaa la Nnliil l»-nokra S km Mljrag ragaaslaaéí — Itsgyír agalvaa Irt MimUM geBlwu ellaUstetMk. I Feleibe saerkeeetA: Dr. LÓKB Kati. Laptulajdonoa Aa kiadó i riMOUKL r I l A r. J«lgft básaaeág ellea. A templomból kivonult, leány, kik a terméaxettőí a legbensőbb barát\' btugaioit lömag aaután olyan aavargá«l oeiaált, eágra látuoliak teremi ve lenni, kik a vér kfité\' ke0 a aaeetOnégnék kedAtt köskeiépai. A tor* **yaaék Keéaieaei >Aié»i fogbáarm t» S6Ú Irt Nasbttnto<Aare itélte. BQnieiAaet a királyi tábla heni, oly mAiyeo gyökeredaő elfensavnvet érettek egy évi foghásn emelte let. A kúria mai il\'la- egr<aiiráotP •evei helybenhagyta a aiaodbiréság üéleiét, a Hogy aa egymáa iráat tannaitott gyűlöletük •sly tékát jogerőre eaelkedett a így a jeles nem aaá vAgseisa reggel óta keleiksaett, saudöa lékével éa a kftlsö körülmények folytén utalva i voltak egymást testvériesen támogatni éa aegi-l ... Bal rftnfn wálloila a főváros köaéppontján „yaddsikűri §tdiloda gfudapMten Újonnan bareadeave: Lifi, villamos világítás, lOrdők, lávbeaaeíó, msrsékeli árak n, as. uép nagy noai asobák i I AmeMea 4 50 Irt U. AAA w UI. „ tM „ Udvari uekák I.OO tAOO-lg Htuamoaabk lartdxkodAaaál )/, eogedmány. LakoMtályok tdU Urttakodáara syyisaéf ■értet Isgysr éa fVaarls keayks \'^g Smj4t term ém~Ct torcüc Kammer Ernő Ki, 8—1. lulajdoaos. Ntff-KantMt, vaaárnap . v ■-■—-Zala. 88 aita. (4. UpJ 1896L november hó \\4n V 0 ^ 8 , 0 ArJegj»< oooooooo 0000000oooooooooo Mindenszentek alkalmára ajánlok és művirág o sir csokrokat § , 0 50 krtól feljebb. O 8 o O o o o ólö-, szárított koszorúkat és Janda Károly, műkertész. Árjegjsék kívánatra aegkilictik. oooooooooooooooooO PserhoferJ. yértisztitó labdacsai, azelőtt náHiliiii laMMNkM aeen alatt; m atóbbi magérdemlik, mivel MÚI0U alig Httplk Wtegaéf, — mMü «mi labdacsok csodál hstáMkat isinsirins bt mm binonyitották volns. fi tbsásk éti jbm labdacsok általán siteijoáésMk örvMÓMek ée alig van család, melybu mm kittaé háaisasrből kéatiat na tolna találka** Saámtalaa enrM által mm lahiaaeok hiaitwfül zjáaltataek ás ajáaltalUk bMm oly bajoknál, BMÍyek a raaM smésatásből Aa saékrekeiéaből erednek; mist epe-Savan, máj bajok, kólika, vértalalások, aranyér, báftéllsMég a hasonló betegségeknél. Tlitta—jq teiajdonságnknál fogra kittaő hatással muk a réfsgtnység éa aa abhál eredé bajoknál la: igy sápkdrnál, idegesség bői saámaaó fejftjásefcaál stb. JEBaaa tért—m labdacsok oly kftaajM hataak, kegy a legcsekélyebb fájdalmakat nb okoaaák éa aaaek folytán még a leggyengébb fjérntk, éa még gyermek által it minden aggodaloa nélktl ia bevebetók. A néanlii hálairatból, melyet a labdacsok fogyasitóí a lagkülftabteöbb éa legn. heasbb bstegségök atia egésaeégök risssaayeréee folytán hossánk istéstak, mm kelyM cMkla néhányat említünk aaaa msgJuytéMil, hagy mindsnki, a ki egyMer hasanálta, aeg ragyánk győsőd ve, hogy aaokat tovább fogj* sjánlaaf J BIRTOK EL ADÁS 8 2 Csáktornyától^ órányira egy circa 55 2 * hold szántóból álló elegendő gazdasági épü- * M lettel ellátott kitűnő jó karban tartott bir- j( * tok felszerelés nélkül jutányos áron eladó. ? IC X Érdeklődőknek további felvilágosítással * 11. p. 2 szolgál Fischl Lipót ur Draskovecz, " X Mura-Király. 35U-1 I Hirdetések felvétetnek Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. XKXKXKWaXXXKXXXXXXXXXWXXXX Kukoricza-morzsolók * kéz* éa sróbajtáara, egyierii és kettős szerkezeiteJ, szelelővel >f ég aieielö nélkül, * ^J^j Gabona rosták, QÍM^mj Konkolyor.ók (trieurök); ké/i ketelénre való Széna és ssabup^Jtók fekvően vagy kocsira saarelve ^ Takarmány-füllasztök, Szállítható Takarék-fozo-üstök takarmány stb. részére g zomáocz bevonatul vagy anélkül, azállitókészülékkel vagy anélkül A gMoskaváfók, . JJ Répa és burgonya vágók, 250 10—1. C Darálók 5 £ „Afrioola" sorvetőgépek (tolókerék szerkezettel) w mradenneafi vetemények ssámára, váltókerekek nélkül. U Egy- két vagy több vasa ekék 5 jóláliüs melleit elismert legjobb szerkezettel készülnek ft MAYFARTH Ph. és Társa - g cs. ét kir. kis. aaab gazdasági gépgyárában w Béoa, ÜL Taborstrasse 70 ssim. irjegysék ingyafcr\'— KépvíaoIÖk Mvétataak. . ^ Köln. 1893 áfril 10. Ti»t«lt PMrhofer ar! Lágyra alj aaivM éa küldjön nekem iámét II tekereeet u ön fislül malhatatiae rérrieetHó labdacaaSWl atásvétaUet Fogadje m atM ia legmélyebb kÖ«Öoe(emel labdaeeel ceodahatáaáért. Haradok te^Jee liwtelettel Pawlletík Ferenc. Köln, LbdeethsL lUmcho, Pdldnik mellett. tSST.aaept IS. Tekintet ar I latM akanUa tolt. hogy u te labdacséi keaeim ktoé kerfljtek, melyeknek ha tását ezennel megiromi Ka gyermeká«yb«n\| mechültem olyannyira, bagr semmi munkát em voltam többé képee végesni éa héeMstva mára Lohsk közt volnék, ha aa ön asodáktra méltó Isbdeaani engem nem mentettvolna nme. Aa »««y - un le mam vsn. hogy esen labdacvok engem la töké letesen ki fognak gyögvitanL amint már máink nk -éa- iféwiégik ií—ínynrétéw szolgáltak. Knüea BéM-Ujhely. 1887. nov. f, WMyen tlntelt art A legfnrröbb höaaÖMtemet mondom ezennel önnek 10 éves na^nméném ne-rébeu. Aa illető 5 éven át aannvaaatt gyomor hurntbanée viaköreágtttn, már életét la meganta melyről egyébként la la mondott. mMön réltt lenül egy dobost kapott az ön kitflnö vértisatltö labdacestból « bkoknak állaadó hauilálata folytán tökeletseM kigyógyult. Legfőbb tisztelettel Weinesettel Jozefe. i Kirheagjaberamt, OShl m. 1889- márc. tT. Tekintetes «r i Alulírott lem ételien kér 4 ceo-magot m ön valóban hnsinoe éa kltSnö labás* sealbóL fii nem mn\'aaatbatom legnegyobb elismerésemet klNJssnl esM labdacsok értéke és nsoknt. ahol cm\' elkalmam nyílik, a esen re* dőkoek legmalegsbbsn fogom sjáalani. &ms hálairatom tetseéssssrtnti hewnéléeár* önt ess> nel Whatalmasom Teljea tisstelsttal Haha Ignáez. öotschdorf. Sallézla. 1887. okt. 8. T. arf Felkérem, núeeerint es ön vértbatltö labdacsaiból egy csomagot 6 dobossal kftldnnf szíveskedjék. Csakis ai ön csodálatos lsbdacsal nak köszönhetem, hogy egy gyomorbej tóU mely emrem ö évM át-gj ötört, megeaabadnltam. Ezen labdacsok nálam sohasem fognak kifogyni a midőn legforróbb köesönetemet klfqjesem. vagyok tlsztalettel Xviski Anna. gyoisétbia- latén ák^s meg önt esért sssvener. N i 1t2, Fltttor ptír ellen. 1 dobos K kr Úh lagjobb aaar minden kÖMviayes és anaaa b^ak, n. aL geriacagybiatalom, iigisag gatáa. isebiaa. migrziae, ideges fagftjáa. fóft\|4a, fUaaafgatát sib. allaa 1M 10 kr, IMwf^rMi; Évsk homam sara óta valamennyi haiálraaaéi aaar ka attt orvosok által a legjobbnak ilkain Igy elegánssá kiállított aaatonaévai IH Általános tapasz, ^IHK^ Mbnkaál, üéfgM daganatakaál, a\|jkakaa, aabas vagy gy a I adt - moll, vagy más Üy ba* jóknál miut kiutad mt Ma HprtháUi 1 tágfíy ao kr. BérmMt VO 7a kr. aálkftl. öli Baaa vértiaatitö labdacaok csakis a Psar hsfsr J.-féla. aa „arsav blradslail ahaá hoz olazstt gyófysitrtirfess, Béoskea, t Sls\|«rstrasss 15. sz. a. kéaalttataak valódi minőségben a egy 16 snem labdacsot tartat* ára kr. Egy c#omag, melyben 6 dobom tarUlaaatatik, 1 flrt 5 krba kerül mentve 80 kn^oár eresei páliita tTLgTFJ bfffhateíi** \'ayJUflléűulfl a fagyoe tagokra éa aéafca idftlt sebre, mint legblatoMbb smt elismerve. 1 köcsöggel 10 kr., bém, aa kr. agy általán eMa inam kütaf hániaser bam, rekedtaég. gör-esős kfthögéa stb. ellaa. Igj lug«aeti 60 kr., 1 ftveg bérmentve I ftt 60 kr. tleí-enia ffirSsssrt mindeaneatö alteeti bajok oIIm kütaö báaieaer. 1 övegceévsl n kr. II tv 1 fin Általános tinliiy SE? HTt roesa ■■éaitée miadea kövotkeaaaéayei, a. sl fÖféJAa, saédftlée, gyomorgöroi, gyomw-^MT, aranyér, d agai ás stb. ellea. 1 csomag ára I ftt. AdjoI cxodabalzsaa, Por a labinadás elles. eaftateti a U> iasadáat a aa áital képalél kellemstlM szagot, épen tartja a lábbelit ée mint ár talmatlan Mer van klpjHibálra, Igy de-baaaal 60 kr. Bérmeatvs 71 kr kttftaö Mer feiyta ellni. 1 tv«f 10 krw bér-meatM klldésael tá kr. JfMíle Koiapraeparatisil» gyasar- és blfteiagitgakaé>> aa Ka :i&olyva-balzsafflv bénaeaUtiea uUnvételí küldésnél 1 fn íol ^ ^J^SfasW kr. Egy csomagnál kevesebb nem ktldetik el. W 1 ^ V. ^ l « 60, V. Utar 66 kr. Aa ftMasg eiöbbeai beküldésénél (mi kr ífllí-PllTÍP VMV hlIP im> jobban poetaatalványM eeaköaöltetik) bér-IA^Ö ölJJil fflJU UU1 mentes küldéasel együtt I csomag 1 ftrt 16 ® trt, kr., S csomag 8 ftrt 60 kr.. 8 csomag 8 frt Mja Dnbn 66 kr , 4 csomag 4 flrt 40 kr., 6 csomag 6j ■JdTUlu. frt 90 kr. ét 10 csőm. 9 frt 20 krba kerti. tvegekbea boakiat 5 frt 60 1 frt aoltr. kiváló nar egyaldala fb\|f^áa, fogfájás, rhesma stb. ellaa. Ssea Itt felsorol! kéMitményekaa kivtl MP" Na Nagy eltevjedéeU klvatkeaU-laa oMtrik lapokban hlNslatt 6eeeM bal- ée ben eaen labdacsok a legkülönfélébb nevek!külföldi gyjgysaaréaasU kliöaingseeégek ée alakok alatt ntáaoatataak; ennek követ- raktároa vannak éa a kéMletben aatán nem k estében kéretik osakls Fearbofm J.-MejWvtk gyeraaa és nlcaéa megsaorostatsek — Tértisatitd labdacsokat köretein I éa oaakie Foetáa megroadelések a Isggyoreabhaa eea-aaok tekinthetők valódiaknak, melyekaek\'köaölutnek, ka a péaaöeeasg ellva költetik; haaaaáiatl atasitáM a Peerhofer l névalá-lnagyobb megrendelések atáavátettel kitfel-írással fekete aainban és mindea egyes do-iaeL Bérmentve csakis oly eeatbM tlftéaik baa fedele agyaaaaoa aláiráaaal vörös eaials küldés, ka aa öeeaeg aWva beárkeaik, ben van ellátva. "Ml mely eeatbM a peataköheégsk sakkal a4r> __aékeltabbek. jValódiaknak csak arak ItkHHfeeMk. »a»jrsfc Bsrn- haeiaálati utasítást á Narte^r L aé , kard. aláírással fskats szlaksa és aWM ttyst W. O.-tól Bregensbea, »/, tvag I frt 60 kr Mai fedőit navaaaiM aláírással vHt \' tvag 1 frt 40 kr. V« tveg 70 kr. fieniiiard-föle alpesi íoiiQDeor. aayaaaxaa aláírással utalta vas sltátva. PcArííhíör T ^ "ö011^ rbCÍUUÍdr j. Bécsi., Singerstrasse 15. Raktárban Bu<Up«aten: Tftrök lésnél (Klráli uiem 13) és Enir A. Fia (Nádor gjáfjaMrUr fár« kérni 17.) l7é\|jMerén«kaél. w _ _ - Nyomatott Fiacbél Fülöp laphifcjdoaoanéi Nagy-Kaoiiaán. 1896 szara. Nagy-Kanizsa, 1896. november hó 5-én. XXIIL évfolyam. IwrkMtMl i 11. . l • ■ » Oil.É«U át ul —■» . Up M«ll«ai wMm k"^""?- Ml h««\'touuk IWnHl Mi HIMHk ZALA Politikai és vegyeá tartalmú lap. El4éhivMll Várr«hf»4píl«t : fíieM fUf ktejrkMMin. iLömnw iui i K«t» lm 11 kWÓMi i« frt — to rtUtn • kmn (I Irt — ta XagHtaa I ktrwu (1 írt 50 kr IlrttiM Jítimjnwim aüaiiltataak A Nagy-Kanizaai- é* dét-xalai takarékpénztárak, t Bankegyeaület, u Ipar- és kereske- „„. ~T~ .. . delmi bank, a Nagy-kanizsai negélyegilet-szöveütezet és a letenyei takarékpénztár, r ^ 1 a „nagy-kanizaai malátagyár éí aerfósóde r. tM hivatalos kSzUnye, BM t ( \|ia(\|1 , ^ uám dro: 10 krmjtdr. N«K\|«l«nik JVHK.r-KnnUnáii hetonldat két»m«r: * Tuimap éa osiltfirtölcöxv. ■ TCMtkMék FlnM Í»»P N kr«k<wk ItMmill. Egy német könyv a magyar millenniumról.) Ntgr-KihiiM nov. 4. Ut rendszerbe foglalta, s kinek az elkapatott és elbizakodott hálósipkás németekben nagyon tanulékony növendékei voltak. Ennfek a kOnyvnek, melynek teljés cimét alább találja az olvasó, Wastian Henrik a szerzője, (_«(/ Fényes kiállításban, meritett papiron a\|,j egy egész sereg régibb és ujabb forrás-186 n. 8—r. oldalnyi kötet jelent meg . munkából a maga céljaira válogatja össze Münchenben, mint alkalmi irat a ívullenmumhfa szükséges citatumokat, hogy azután ezek ünnepélyhez. Ez a fényesen kiállított kötet \| nyomán bebizonyítsa a magyarok inferori-egy ponyvairodalmi termék fa német j fását minden téren ; hiszen A szerző szerint Sdiundlitteraturnak "nevezi, s mellesleg meg- nyelvészeink, tudósaink, művészeink mind jegyezzük, hogy ez aljas, cynikus termékek- német vagy idegen származásúak. Az ipart. Ml a legtöbb a szigorú erkölcseire Jíly! kereskedelmet, a bányászatot, a földmüvebüszke Németországban jelenik meg, még h^ egyszóval mindent a németeknek kö-Párú sem versenyezhet vele) telve perfi- szönhetünk, míg a magyar barbár volt és diával, otromba gyalázásokkal és kirohaná-\|barbár maradott; műveltsége pedig csak sokkat minden ellen, ami magyar, snagyon fejj"s<j máz. Az egyetem látogatói Bpesten, természetesen egekig emelve a szerző szerint Warn;t a szerzű £5eger mtntj&jára gyakran bámulatra méltó germán suliimét, melynek Judapestnek nevez) csak elenyésző számmal Magyarország tulajdonképen mindent kö-1 magyarok, 70 százaléka vagy annál is több szönhet, Azegész vastag könyvön az a perfld I német, szláv, román és a többi nemzetisége hang vonul végig, mely az osztrák reixrathban beli. Vassal- és vérrel, azt mondja egy he-Lueger ajakáról hangzik felénk, csakhogy ]yen a szerző, szerezte ezt a gót országot még piszkosabb és szennyesebb, ugy hogyfj(rpád és csapata, persze, hogy a németnek! nagy undort kellett önmagunkban leküzde- ^blna tulajdonképen joga hozzá, s e helyett nünk, hogy e hazugságoktól és hamisításoktól L .deutseher MicheU (Német Miska) meg-nyüzsgő könyvet végig olvashassuk. Nem engedi, hogy nyelvét, szokásait nemzetiséérdemii ugyan meg, hogy foglalkozunk \|gét kiszorítsák a magyarok és magyarónok, kik minden elképzelhető erőszakoskodással nyomják el a többi nemzetiségeket, s már a kis gyermekeket kényszerítik arra, hogy anyanyelvöket a magyarért megtagadják. Ideje volna, kiált fel a szerző, hogy Ali-deiilschlatid (nagy Gcrmánia) az ő szegény fajrokonai megmentése érdekében tegyen vele; a feledékenység tengerébe fog merülni ez is, mint sok más aljas termék, mely Bismarck iskolájára vall, ki a gyülSle- \') Ungais taunendjUhrung in deutcchew Lichle. Eine Ferlnchrilt tur Millenniumsteier von Héin-rioh WattikB. — Verlag vun J. J. Lehmann Ízt Mlerhen 1896. valamit. S mig a könyvben magában gúnyt piszkot és gyalázatot szór a magyar nemzetre, a bevezetésben azt hazudja a szered, hogy könyve nem »fordul a magyar állam érinthetetlensége és a magyar nép ellen seni, csak becsületes német fegyverekkel^ ?) a ! határtalan chauvinismus ellen, s az uralkodó I teljesen elzsidósodott magyarság mértéktelen önhittsége ellent — hiszen, mint a szerző I ugyanabban az előszóban mondja, »néme-:tek voltak, kik ebbe az országba mindent 1 hoztak és nehéz küzdelem után a barbár !ságból kiemelték! »Az ekét, a gabnát, az er \'öksöt, a ke-\| resztet, a művészetet, a jogot A/t hoztuk az eltompult, barbár nemzedéknek* Hogy miért koppantott Géza Pilgrim passaui püspök körmére, azt a szerző nem I mondja meg, s arról sem tesz «rolitést, hogy olasz téritők voltak nagyrészt, kik Magyarország népét a kereszténységre terítették. Minő perfid, gonosz önhittség 1cell az ilyenek leírásához I Nincs undorítóbb, mint \'az ilyen fennhéjázó germán nagykép üskö-dés, mely magának világtörténeti kultur-missiót vindikál, és az általa elfoglalt afrikai államokban az ókori barbárság legszégy-gyenitőbb brutalitásait produkálja A kozmopolita német szellemnek, mely ilyen soviniszta nemzetiségi allűrökkel tulajdonképen Csak 1870. óta beSzél, uem szabad a nemzetiség szeretetéről beszélni.\' ,A 70 iki győzelem ugyan mámorba ringatta őket és sokáig nagyra voltak vele A „ZALA" tárcája. A Quarnero mellől. - Á J! A L A" andiU Urcájt — VI. Doh Jüan a tengeren. Vidám táraaaágbsn Bitünk együtt kikfttöváro-"lik egyik vcndeglöjének termében, hava a cigányzene hozott össze bennünket. Ritka elvetet ■itoay magyar fülnek erre a bumberdók és le korok országa felé a cigányok vigasztaló he-gedÜMöjti, 1 ezért dupla jókedvvel hallgattak a aCiendeat," meg a „cziiráJ"; a cigány in ugyanok neki ereaakedett, mert idegen országokból; Mwtartva, jól esett neki magyar szót hallania. I , Magyaroraxág minden tájáról volt itt j fy-yj fiatalember. Persze mindegyik a maga s5tsíát «eretté volna hallani, « rábíztuk a mfl ha Id találja ki egymáautáu. Táraságunk ■tgérdekesebb tagja volt egy szép napbarlritott M®,B Su, élénk nemekkel, barna kis bajusszal: "^gépéin volt egy Adna-gócóaön, 1 epén na-l?obb atról tért visaza. Ki-kikéredtkedett be ® jókedv a rég nem hallott hazai hangokra, félhangon kiaérte a cigány nótáját, hogy: \'Tol a Danán Baranyában van egy kia lány« - Hej fiat szólt""— ha az a kislány tudná, «rr járok... Aat hi-zed : jobb dolgk ae volt, mint rád •[Wlol, mialatt teltint bódorogu a tengeren? piált egyikünk. " » — Nn már! meg«sküdótt, hogy hü leaa hoz iám axainztin éa vtaeit. — —,flái ie liA maradtál-e as Óperencián tul is ? — Hm — tadod ugy nagyjaban igea, mert hát csak ladománt keli venni arról, hogy máa oratágnak ia van azép leánya I — Halljuk, halljuk Don Jüant a tengeren. — No ugy-e magatok ia aiaretnétek hallani a hódi tárnám 111 ? — Himen tudnék le én meeélni holnap reggelig. (Szegény baranyai kis lány I) — Rukkolj ki, ugy sínen meaete holnap reggel. Hóaünk uj .egyptumira* gyújtott, a mig a I oigány asüuetelt, elkezdte históriáját, mint a drámái liünök szokták a harmadik felvonásban. — Tudjátok, hogy a >Saí(la< iakolahaióa atol-l gáltarn. le négy évemet a tengerészetnól. Elbu-\| csudám attól a bizonyos kia lánytól, a nekivág- tam a Földközinek, mert kél eaatendei tanul I mányutuukat Egyptom, India, Ghina és Aneatrilia megismerése képezte. — Nem ISldragaot kérünk, {tanem hóditó kalandokat, — Várjatok osak, mindjárt, elóbb meg kell csinálni a programmal I Röviden szólva, — Alexandriában vagy két hétig vesztegeltünk. As alatt bizony kimutattuk magánkat a szárazon, mert untán jött a h»áiu ut Indiába. Alexandriában meggyőződhettünk, hogy a muzulmán hölgyek elég»aer láthatók látyol nélkül in, caak érteni kell a módját, hogyan atedje le róluk aa ember. Elégner tipaeitaltam az én S«-likaumál...... •.....v . ■ ■\'•\'.\' ■ \' \'I — Elaó aaám, — asólt kUaba a Unaaág egyik tagja. — Sohee nsámold barátom a bóditáaaiaaat, — monilá hóaünk, — úgyse leaa tókéleUe a numeras, mert eaak axuk leonenek heane, akiket elmondok, hat még a kiket elhallgatok 1 — Alexandriából atMn India leié vatiük után kai, de a« ekoaben törtem dolgok nem tartósnak tárgyunkhoz. — Pedig a mandalas\'emQ arabus nffkt meg a pennák — veté mla m előbbi kóabeuóló. — Ne bántad aaolnt, jól Arsl naazonyát ai arabus I — De lolytatom. Saerenaaétleueénemia, mire Homhayba ertónk, elóvett a láa a* iszonyú me ágtól. C<ak k(«Obb tudtam meg bajtarsalm« lói, hogy milyen életet c«aptak ók ott. Boazantá* somra azzal álltak elő, hogy a legszebb hajadí-reE eaak az Indua tövén teremnek, meg fgy, — amúgy milyen nagyszerű udvara van a — tudón éu milyen — iaztáni radaáaák. — Megálljatok gondolám, hiszen terem még nekem rói-assálat atéiea e Kelet. — Termelt is. Eljntottuuk Singaporóba, és — — Borsos kezd leaoi a történeti — okvetetlenkedett küzbeszólónk. — — és oit egy heti stabadfágot .engedett a kapitány, amit kihaaaqAlaadó, stéjjelnéztem a ia-dus-kinai város kávé és teaháaai kttat, mely utóbbiak egyikében, hogy, hogy nem: belekötöttem egy filigrao kinai leányba — ankaastolt olyanba, mint mioót a legyeaókra leatoeek. Evvel attán jártara a boload\|át; lelóltósietett kiaateraek^ \| majd hogy ooptot nem kötött a lejemre, a aff-fiiiiii, ctotarick Zala. 89. mám. (* \'kp.) 1896; november hó l^i jgjnrnl Wfh tiimiiiil ijh iitrftr H fírnnfHr Jtrájiik nfrrr; rr ekJumá a magyarság mélyebb oka a német szellem raivdfldési mitii 1 lulijil—iIfT* ii, miljit 1 iifniililjniifiiilfl. iiiijii\'nil mi 1 Ii kifli erejét, s\| hatalmában fekszik. Ai e tteűcmtől ntó —jím kiáSutaiiarci teszik; de jött a\|a nnagyarság áldozativá lenne a nemzeti- leiem okozza- szerinte a jelenleg uralkodó ksábrindniáv s bizony a német egység légeknek. Valami bécsi antiszemita ponyva- j magyarokban ezt a gyűlöletet. Ostoba okos-eszméje, melyért legjelesebb 6ai( an&yitjlapot idéz folytonosan, s dicsőíti, mint ajkodás és elkapatottság. Ax 50-es évek nem um védtek s melyet régre a véf- és vas németség nagy támaszt A magyarok ei-,tudtak bennünket gmqamzátni, pedig ki embere valdsátoR meg. nem fojtotta degé-fferú féktelen gyűlöletében nem látja be, í voltunk szolgáltatva. Nem gyűlöljük ni a nea a partiaihnsmast bennők. s az igazi hogy mi növesztette meg Ausztriában a német szellemet, sőt meg tudjuk becsölni a pJwhi «r»t»a<mg iránt ép oly kevés ér- nemzetiségek erejét, mi tette nehézzé [német szellem termékeit Idehaza mi vagyunk Eékfik san most, mint vek bármikor. Nincs Ausztriában a németség s a németséggel az urak", s a nemzet minden tagja legyen ii joguk poétikai szabadságról beszélniük, együtt a JiberaEsműs ügyét Az a nyomo-1 hive a magyar állameszmének s engedd* mert egy aép, mely ép azon nagyjait gya- ruk dvtdenség s a reakcióval való kacér- • meskedjék a magyar törvénynek Külön ál-ttzza folyton, kiknek szeSemi fejlődésének kqdás zúzta össze ott a liberaüsmnst és lama itt nem lehet senkinek sem. S külön -és nagyfának javarészét cőszőnbeti, ne züllesztette el a németséget ; ben is az itt-ott felbujtott szászokat kivéve lufia U magát mfcui lilájául, legkevésbbé-SoviiuMimst vet a magyarság\' szemére, s j a többi németek nem panaszkodnak. Nincr peíbg erkfllcsi bíráid. Azután a németek van-e nagyobb sovinismus, mint > abban a! is okok reá. A többi teendőt pedig majd Bem is értbiefc hozzá, s mivel otthon kevés pár sorban, melyet könyve vége felé. a hol j elvégzi itthon kormány és társadalom kar-dolgok akad, gyarapítják a ponyvairodal- a magyarországi németeket kitartásra és Ohve. mat s más nemzetnek a dolgába szólnak ellenállásra buzditja. Nagynémetországot 1, befe habár otthon is elég seperni való pedig segítségül hivja az elnyomatás ellen, akadna A szerző Hun&hry Pálból,Horváth a midőn azt mondja: MDúlybói, Sdnricker Henrikből és néhány magyar Lpbói citál, de ezek a citátumok csak köpenykék, a melybe gondolkodásának ocsmányságát takarja. Legfőbb forrása mégis csak az a hírhedt Franz. v. Lőher, kinek néhány ér előtt megjelent könyv? "kellő A kultuszminiszter a néppártról. .Feléakség néUa\', wre-\'últen, báirxa Simiíi ét komolyan hmgoxsek fel: Átok ■ ndeg twnraiitnM, SaA ér valósa* közin:— A németiéi, a néoefeeg mindenek lőlnil.^ \| Ez a \'Denlscktkum uber Álles — ez A Csáktornyái választók hnaaoaflt tata küK dMeége tisztelgett kedden délben dr. WUanea GfaU vall*- 4a kösoktaláatgyi miniszterei! éa éa átnyújtotta Baki a cák tornyai karilat aua-dátaaát Zakál Henrik valamié* elnőkwép M-vöílS naratra a miaisaUr hasasabb basaédbea , ,■ ._. j———1——=—=— J válaszolt éa kll8ntt#a a néppártról lett ayikv- ■étonylásbaa részesük hazai íróinknál Szemet -az ő -teáznak ; de ez nem togja a magyar koiítli oi^k, amelyek ■ ■élaettih körökben, de szúr nála is a magyar liberalismus, rady -a intéző köröket" feladatuktól - eltántorítani, leginkább Zalararm egyében nagy érdeklődéit tag nemzetiségek jogait respekl&tar de államot Bárminő {Mtikai ügyek foglalkoztassák az kelteni. nem tfirbet ez államban, hanem az állam-;* hónapban összeülő parlamentet, a magyar M^k^wMt •J^T^ egyg eszméjét aka^a megvalósítani; s, társadalomnak jutottaza feladat, hogy a, míg egészen természetesnek, jogosnak, mö-Iidegen elemeket nyelvben, érzésben magába -— ---------— ------- lányosnak tarják azt, hogy Poroszország j olvaszsza. Odakünn, Germániában, csak gya-erőszakkal prmim^ tartom^ jrapitsaifjt >Schundhtteraturátc kedvök sze- nyait, s még a hittant sem engedi meginni, dé mi iparkodjunk megszabadulni hogy teljesíteni fogja ■iaéeakor k8tale»aa«ét igy i.«, mint a kormány tagja, ugy », arínt »y-_ szerű képviselő. A<táa aaakat mondta a au-" aiaiter : - _-j^™ ""ZT1"\'1 \'"^rr-^l om^ak awrttflrfllök, hogy • Métlnift saját anyanyelvűkön tanítani az ákolákbarf; , germán szellemtől, — s szabadítsuk meg lmIet 4 g ke?4\|ete t töWM\'f^e intézményeinket is, mert az a germán addig itt az erdélyi szászokat s a németeket tartja szükségesnek védelmébe szeOem, de különösen a ujabbkori német maly terület nekem ax ofMáxyftl« aorowpia megnyitotta, hanem Örülök aatrt ík, hojíy »sü- veoiií a magyar elovomatása ellenében • azlszellem, mely a reaktio emlőin nőtt fel, lörármegyémben mégis ru egy karölai, mely t adtiyi szászokat, a kik 700 év óta oly mtfy megmételyezte az iskolát, az egyete-tzabaüdságok mellett élnek ez országban, a meket, nem volt és nincs intézményeink dő-minővd otthon sem bírnának, és miért, mertjnyére, s különösen oktatásügyünknek nem, a magyar állam azt kővetdi, hogy az ál-! mert nem kifogástalan az. Kinőttünk már tálam nyelvét tanulják. Risum teneatis! Ián 3 német, rendszerezés nyűgéből, hát sza- S mivd a Ebóalismust\' támadja, azért \| baduljunk meg tőle. beszél 0 dzsídósodott magyarokról, mert\' Ez már azért is szükséges lesz, mert ém. s vefe együtt a haza minden bd- és azt mondja a szerző 034- kpon), hagy « külellensége éra, hogy a reakció üdv volna magyarnak a németség elleni gyűlöletének aiabadalvSaég táidóját diadalra jattatta. (Elénk éljenzés.) Örülök mondom, mert himnyoa lelki ayogtalankáigal látom, hony síülívármegyémet, mely Oaák Futna éa a Ctáayuk vármegyéje, mely a haladás térén mindenkor &x aiakk küaott volt, a reaklio aselé annyira átjárta, hogy egykoron aa antiaaaitiaaa«aak volt melegájiys éa au a néppárt letazös jelszava alatt hirdetett viaaxaftjiOdéa aso gálaiába smegödőtt. En nem keresem ea alkalomami aa okokat, de Önöknek, tisuelt barátaim, kOteleaitegük agyra azt kárdaxte: minek nőrentekén várkocsot m — tHasoa? t L hegye kftmakáilt viseltem akkor. Ugy (geretfceztShk, aiat két paradíesonf-madár. Ő nekem elénerkette hazája tart nótáit, míjt éa oiaw gitárou kísérte m, lurettam része-Mt a .menayei birodalomból." Majd egy taligá-hu, nt ■!■< VI hívják hmlnkaaban, melyet ayoaorolt auJáti húzott — kocsikáztnnk \'ároa-•aartt aasgy kiaaiaaaa betiogjo ál»a. Uajóti«(t-jaialkél is UlálkoaJuk ilyeakor i ők nevetve fapsoltak ax éa ri\'ka hédiiáanataak. — Ott volnék most ii a pirinyó krosi papoc alatt, ha fel nem a«adeléd<Udflak Auntralia felé. — Hát a pápuák óntzágában nem eved meg csapa széreJemhÜl valami caokoladéadnB aiép-aég? - — Igas a! md elfelejtem, la egyik vadée szigetes a ItaHa király lánya suralai aálog lejébea leszedte az egyenruhám fényes gombjait ■yakiáaeaak — da éa ott hagytam neki — (o&íetlnek, — Látod, asoat irúoörökda lehelnél aa ol-da in. - — No nem igen, méri azéla tízszer elemészt allék as egész tSriéét a szomszéd szigdtek harcosait — KAlfiabea ez nem tartozik a dologhoz; ha nem aai ssot jön, arra nem tudok visszagondolni anélkül, hegy oda ne ktránkoinám ellenlábasainkból. A wk szigeteit annyi mmdealéle banánt s egyéb émelfgf tropikos \|yDmfi[o4t szedtem nasamba, hogy hálálni betegedtem, sigy aatáo épen kapóm jőíl Melbourne kikötőjében hajónknak tóbbhati 1 reparáli«a.J5eWtiiik egy "arúgol kórházba, ahol bacsOletes polgári leáayiók vitték as ápolónői ; szerepeket.. Igen, ax angol gyarmati hölgyek dé\' ívkabbak a szamaritánusnál. .Mikor a hagymáz alább hagyott, láttam, hogy ax én irgalmas né nám sem lebér fökötös, sem olraaómoraoló, ba-i imm axdka göndórhsja karcsú angol beanly, — \| Oaaxeaaadtem egész ssatros-angolaáitomai, hogy rinikeshsaésk vele. Megtudtam, hogy sUr arn-tendeje a kórháxat ssjlgil\|a, apját elritta egy angol só<8s, a moat egyedül áll. — Im sejtitek-e a lolytatáM ? Nok igen agy tArtént,\\bogy az ilyen épolóodhintoriák végsődnek. De míg én, sajnos, csak kellemes epizódnak tekinthettem a dolgot, addig a tnlas valóságos praktikus juergimet tápléit irántam. Ast mondta elvesz, férjévé téitt, mint aíéle erós egyéniségű brit hajadon, aki maga határos sorsa lelett. Kecsegtetett, milyen életem lenne ax auNt-tráliai Páriában. Ö üzletet nyiiana, én kiküldi hivatalt vállalnék ; tSlvíhetném a koninlaágig. Amda esi a.— bogy ugy mundjaa — essaa-cipált idyllt megstákitolla a továbbutazás, mert visuatérési pirano érkezett •talról.< Misa Bioak nem sírt. Erisen hitté, hogy visazatérea majdan H7 kereskedelmi hajóval, a akkor sikerűi ott marastUlaia^ Kalkutiában már várt a levele. Nem sokat ömlengett) a levél lelve volt a legasebb vissta-ealék^sA gondolatikkal s a végén egypár m«g-vas kiQía[,\'malybes Kxtoait,hoyy síerelmé jósán és (artós, reménye erds bennem. — Azóta aztán mindéit hat hétben, két hónapban jStl egy lőta, amint az tyság xzeribt követte hajónk ma letét, mert én agyán iaata leveleiO létemre cmk vagy kétezer feleltem neki kölcsönzött angol titdo-minyayal. Legutéhb me/irtam,\' hogy ax Adria -gépense letlein, a tilost Fiuméb.i kű\'di leveleit — most két asaleudó multán. — Ejnye, nálam is laax agy...... ahol ni! ki ind angolai kiöltétek ?• Egyasarre astá mindnyájunk értett bostá s a levél késröl-késre tárt. Kemény rózsaszín, o»ip-kézett szélű kartonon. iaü irra, Uteftaa agyanis-. taa írással. C«ak annyira wnlékinem már rá, kury volt benne agy shakespearei idézet a r»-méoyról. Don Joáouak elmerengett szivarja füstjén, Ott járhattak gondolatai a másik lélgSmbön, mig talán Miau Binnie a kék Adriéra gondolt, hol • vőlegénye készül a hoaaaa aségválió útra/ * . a A téma ezalatt la«aan klűrttlt, csak egy pesa-göző társaság és a mi am\'aloak maradt még ott, s a cigány utoljára járt láayérosai Hősünk gépiesén elővett mellenywebéböl egy •sűstpénat s a cigásy tányérjába dobta. A bögös megnézi, fejét csóválja, a odaszólnak): — Megbocsát k\'emáaaan as itjnr, de as bem jó pénz, — Ejnye, még tfetxmba maradt HésaiaáhóL de oMgálli cigány I — kiállá tárcáját elővéve — ea csak jó péus! s egy tixest dobott oda neki, — Uaaam aztán moat halljak ám at \| saoaiorat: .......Tul a Dunán< . 8 a eiiáay kuxt\'s fDtfté, • ftn bort rendeit és a többi, meg a többi. — Hát Mimi Bkmie-t elfelejted? «vélód«U vele valamelyik. — Hé eiftiny, halljak • Daisyt — Misa Biaoia tisx\'elatére I _ 8 a vége ? Megint csak: ,Tul a Danán... 4 M- r. B Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 89. szám. (». lap.) 1896. november hó 6-én Imi • jilwség okaival bővebben i* foglalkozni. akaratnak ebben u impozáns megnyilatkosásá ősök Állal aa égést megye értelmiségéhez szólok ban, ha elemezzük, kél\' uralkodó motívumot táti kérem Önöket, gondolják meg: ZalavármegyeI látunk : egyik az, hogy a. nemzet közvéleményét politikai missióját ott \'a határszélen híven tőlli-e át meg áthalOtta a ssabadelvűséghez váló ren-be akkor, ba reakciót aaolgalja {kérdem én: igy I düleflcn ragaszkodás; a másik az, hogy a nem gondolták-e ezt a vármegyének azok a nagy I <ei nagy tübbiége mégunta a meddő közjogi alakjai, akik Zaíámegyét a mnltban az első vár- oppokioiót és feoiarlás nélkül elfogadja a hatvan megyék közé küzdőitek fel. (Ugy van. Zajos él-\' hetes közjogi alapot, jenzés.) A választások eredményében nyilatkozó nem Remélem, azt a zászlót, amely egyesült erő-vzeti ítélet ellenmondást nem tfirö határozottság-vei pártkülönbség nélkül Önök a válaiztókirfP gal kifejezi a magyar nép zömének azt a szi- léiben győzelemre vittek, megbecsülik és egykoron az egész varmegyében visszatérnek a ■zsbadslvfiség aljára, amelyet Deák Ferenci bölcsesége kijelölt. (Ugy van !) __Nikém, tisztelt barátaim, a néppártról meg van a megnm szilárd politikai meggyőződese ■ ssoa nem változtatott volna az sem, ha e párt akár negyven tagol küldött volna ia az ország-gyűlésbe. A politikai -élet és fejlődé* törvényeit eléggé ismerem árra, hogy a néppártban ne lás-iik egyebei, miat múló tüneményt, a nagy politikai és társadalmi reform puszta ellenhatésál Az ilyen ellenhatás nagy ataJ sohasem maradhat ki. De az ily ellenhatás, a mily szenvedéllyel "ttfiik fót i politikai élet láthatárán, épp oly rohamosán enyészik .el, ntert a társadalom belátja, hogy a veszélyek képzeltek! hogy a rerteaeiea bajt, amit =6k a retorm következményeiről kifestenek, senki sem érzi és politikai képzeiOdéi az egész. Aaayi azonban bizonyos, hogy aa eszközük, saelyeket a néppárt húznál, elítélendők. (Igazi ugy van 0 Ex én attól félek, hogy egykor szá-mon kérik tőlük, vajjön igaznak bizonyul tr lárd elhatározását, hogy a liberális egyházpolitika nagy vívmányait fenntartani akarja, nemcsak, haneiii el vagy tökélve, hogy mis politikai irányzatot ebben az országban érvényesülni nem enged, csakis azt, amely a tiszta szabadelvű intézmények feutartására és a szabadelvű nemzeti állam épületének kiépítésére vállalkozik. A nemzet ítélt. Ileiele lesújtotta a szabadelvű-ség ádázelleneit és mrgturoita bűneit mindazok-nak, akik a haladásnak nyíltan útjába állottak, vagy titokban vétkeatek ellene. Pusztító, de egyúttal hatalmas fenntartó erő is nyilvánult ebben ezenkívül a higgadt megfontolásnak, j a politikai judioíumnak ^valóban bámulatos tisztasága és biztonsága. A magyar válas<tóköaöuség megmutaHa, hogy hiu kísérlet minden, ami az ország közvéleményének ítélkezéseit hamis irányba akarja\' terülni. Megmutatta, hogy a helyes nyomokat, az igazi irányító eszméket megtalálja a megtévesztés leg-(nrkhgóstibb manőverei ellenére. Megmutatta, hagy tisztában van vele, melyik ss az ut, melyen Mtgyarország boldogulását és a jövő nagyságát leresnikeÍL felismerte a helyes politikai érzék az a sók ráfogáa, ludva hamis áhitás, amelyeket éleslátásával, hogy a liberális politika egyúttal a sáp elméjébe és szivébe csepegtettek ? Attól, tartok, feogy mag fög\|ákkéfdézhftőlűk: igaznak bizo-ayalt-é. nogyjLharaagohat leszedik templomokból: ígaz-e, hogy i keresztekéi az ülik sziléről eT távolítják-; igaz-e, hogy a templomok magtárakká lesznek ; igaz-e, b&gy a* keresztény vallás ellen irtóhábOTB készül ? Meg fogjak viztgáint a-ke-resztény szellemnek megfelel-e az a fenyegetés^ bogy a liberális szülők gyermekeinek nem adjak fel a keresztségét, hófcy & liberalisö^aJ&jmi látják el a halotti szentségekkel atb, < nemzeti po\'itika is. Ennek afelismeréséből származik az a léire nem magyarázható jelenség, hogy az ország szi-~ Jyarsbb vidékekén mindenütt* liberális párt vfue diadalra jelöltjeinek zászlóját. ■ Érdekes, hogy a közjugi ellenzéknek éppen az a frakciója semmisfiit meg úgyszólván teljesen, amely részint nyíltan, réiiint trokban a klerikális reakcióval paktált. És nem kevésbbé érdekes, hogy azokon a számra elenyésző helyeken, ahol-a klerikális jelölteknek sikerült a diadalt De ba meggyőződik a nép, bogy mindez csak I kierőazikolnak, ezek a jelöltek többnyire a,kőz-kápráztató kortertszköx volt, akkor bizony en logi alapon álló ellenzék soraiból kerültek ki. Ez nek nigyon rossz következményei lehetnek. De \| a két rokon tünet kétségtelenné teszi, hogy ott, ekkor mi fogónk odaáilani és megfogjuk védem a fanatizmust terjesztőket a boszq haragjától. (Elénk éljenzés.) Mi fogjnk megmagyarázni, hogy t 0 fanatizmusuk uem volt egyéb, mint elten hálása a nagy reformoak és hogy sokat közülük talán csak a küzdelem heve vitt az ily kepte-Jeh Inlsásbtu Mi igy fogiuk nemes tégyvérekkel őket védeni. Ez a liberalizmus. (Zajos tetszés és éjenzés) \' Ez az, amit ez alkalommal el akartam mondani, midőn két kerületben vettem fel a haroot a néppárt ellen. Es most még csak azt mondhatom, amivel be ssédemei kezdtem, hogy fogadják .legmélyebb ahol-a közjogi ellenzéknek átkerült megtartania pozícióját, ez csakia a szabadéivfi\'ég jegyében Volt lehetséges. És ahol az egyházpolitikai ellen ak gyfitőti, ott a közjogi alap ellen való agitá ciók vesztetiék el a talajt A szabadelvüség hódított tehát és mégszi-lirduh K nemzet ítélete tönkre verte a szabadelvű-aég ellenségeit Szózat a magyar hazafiakhoz! Ezer esztendeje, — tüzzeí, lánggal, viharral kai.::: t„u -jww i««»\' ■ elvüség zászlaját győzelemre segítenék. J£fts/3-nSm szíves megjelenésüket; (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) A mandatnm átadása ulán a miniszter a küldöttség tagjainak tiszteletére a Drechsler-féle étteremben ebédet ndplt. A nemzet ítélete. Magyarország népe ítélt, méltóan önmagához.\' ítéleté bölcs, józan, igazságos. Fényes bizony, •ága snnsk, hogy ezt s népet évszásakra vissza-1 delmef, amelyét bárd, buzogány és repülő, nyil hegyekről és éltető vizéből. A mi vére a magyarnak elfolyt ez idő alatt az Árpád foglalta háza védelmében, ha egy mederben hömpölyögni látnók": szörnyű bíborszínű folyam lenne az, egy vér-Tisza, mely megfei-fenó egymaga a Dunát és a Fekete tengert .a rubint szinére. Es a küzdelem nem érle végét. A harc folyik tovább, a riadd hívja a honfiakat csatára ma la az ezeréve sbirodslom téréin, a második ezer év küszöbén; hívja haicra, döntő csatára. Es a kűz- menő politikai nevelése, őst alkotmányihoz\' való hagyományos ragaszkodása a politikai érettség nek olyan megás (okára emelte, — a milyen csak nagyra hivatott nemzeteknek sajátja. Hiába minden kétségbeeselt erőlködése s le-rajton félnek, amely ugy akarja feltűntetni a sabadelvűpá(t fényes diadalát, mint ama bizonyos hivatalos presszió, erőszak vesztegetés eredményét. Végre is ilyen es^koÍ8tket,~komMtogá-tokkal el lehelhóditanMt, hál, lis, húsz kerületet, de nem lehet meghódítani egy országol. A izabadelvüpárt diadala tehát nem a hivatalos presszió, nem az /rŐaask, nem a vesztegetés, »»gy korteifogáwp müve, — ilyet elfogulatlan, józlneetfi, őszinte meggyőződésű ember nem is állithal, — hanem a magyar nemzet akaratának t meggyőzödéinek hű kifejezése A nemzoti vessző kezdeti; melyben UtóbE kard é\'éh ■ nyar galt, golyóbison száguldott adva-véve a halál: a küzdelmei mostan a béke, a civilizáció emés/,-több fegyverei folytatják, Az eke, a kalapács, a cirkálom, a tolt,-a nyomtatott betű vívják a harcot. A szorgalom, a takarékosság, a munkn, a szeretet szen\'haromságs: eíhber, haza- és sza-bmMgmuriU\' állanak "sw fasori"1 ti. _ Halljátok meg szömSI mind ti magyarok, test-vétek, hazafiuk és jusson a beszédein fe lárt sziveikbe I Ötször kiirtva ötször (eltámadostéa megsokasodott a mugyar.jőaei földjén, és áll ma is, fejedelmi «zép nyeltével sz lalgti irónját-osiromulva, imádsággal ér hálaadással. Az Isién, n ki kgrjábs acélt, kardiába lángolj szí/éhe vitézséget, elméjébe világosságot ada mindig es gyözteásé tette mostoha időkön s ádáz ellenségeken: Isten most ihlesse magasi vöt és leheljen belfertóiciöket, a msyek győztessé lan-dik a második ezer év keményebb harcaiban. Tekints oh magyar, a ki aa ország szivében, áldott földeken,-virágzó városokban, magad sokaságában, biztosságod érsetének elégségében lakozol : tekint, te boldog orsaégod határszéleire, a hol elszórva, megostromolva, ember és tenné -sset mos\'ohaságában életedet éa álmod nyugal-mát, nyelvedet és keséd munkáját elszánt kls-defemben, emberfeletti feláldozásimi védik és őrzik előőrseid, magyar testvéreid, idegen fajok közé, idegen nyelvbe szórt drága mögétek. Hősök, akik külső, ellenséges oélzaloktól táplált támadások ellea vééig & talpalattnyi UMai, védnek egy-egy iskolát, védnek agy-agy templo mot, védik családok magyar szentélyét és aaiaie, roskadoznak az emberfeletti harcban. __> Mikor a királynak háboraja támad, mire oktatja aa irást? Azt mondja, a bölcs király eleve szá non szedi a katonaságát, edai a szervezi s mikor a trombita riad, előra küldi éa serege mag-szerzi neki a babért a a diadalt, A mely király padig nem gondol eleve hadseregére, hanem csak mikor csatára izóllitják, hirtelen szedi ösaza és ámbár példát matatva, maga rohan (lőre: as a király nemcsak elveszti csatát, hanem maga iá as aliaaaég fegyverének áldozata less éa hevenyészett serege ki kardra hányódik, ki szé\'azóródlk. Vedd almádba testvérem és anyám egy aaa-mélybén, királyi magyar nemzet, fejtdaltai nép. hogy a bölca király dolgát kövMMd. Na várd meg, amig idigenek megfújják a harci riadót, hanem gondolj eleve, gondolj a béka idején a le katonáidra, akik aaaat kincsedet: magyar nyalvedat, magyar aaaaaiiaégadat nemzeti mOieltségedet — ■ária sseroegatv* védik: szervesd fel éket, fegyvereid tat őket edzed mag őket önfeláldozó hivatásokra, hogy mire a tormbita azava a te hajlékodat eléri afkvitő hangjával, sereged készen, erősen, bátran, lelkében éa kezében a biztos diadal fegyvereivel vehesse fel éretted a hántol. Éa te diadalmi indulóval, lengő zámdóval indulj dicsőséged második eaer évébe, nemzati nagysággal, magyar saivval, Árpád bódító erejé-jével. Igy szól hozzád innen a Kárpátok aljáról fél kézzel építve, félkézzel birkózva, egész le\'kévs éned lángolva, egyik szerény, de hűségében mag nem saárnyalható katonád: a felvidéki magyar közművelődési egyesület, mikor testvérként üdvözöl és neliés munkájához támogatásodat kéri. Nyhra, 1896. ;V •• - • Gróf Károlyi latvia a f. M. K. Í •latha. Thuróciy TUmoa es. éa Hr. kamarái, Otspta, ttastalitbdi ilalk. Rákosi Jenő tluMittnlt staik. Calpkay Károly léljniBiliigja alUptnja, ililaák Llbertlny Guaztáv ktr. tanácsol, Nylbavimem taaMlpatéfi, tfaatshtMt ililaék. Szontagh Pál v. b, t. t„ Aniulikáii tag, UsatilitMt HhSk. Gróf Degenfald Lajos, ttaatwtbaU itoBk. v Crausz István a III out vaakoroaarml lovagja, lilttnÉiaipi aUspásJa Bgjrvlvé ihlaSk. Dr. Gyllrky Geyxa HjTtravárawtyi\' tlsíti tUgyhrn, UaaWMbaU aMalk. Lörinciy György, a F. M. K. K. kSapoati tttkira. To 11 futtában. E\'mnit a képviselőválasztás; a szivek hullámai anayira-mennyire elsimultak. Htffmann Móric barátunk as ő erőeebb polití-ksi mcanykövelt mát viizzitette képvisefíválász-tátd véaéroikkeiaek arzenáljába, öt esztendeig megint csendesen tovább meditálhat a vi\'ág legátiatlsnabb, lá\'gbékéaebb, legjobb asivl ma-melnkja. Most már én is elővéhetem a néhány napra félretett tollat. Nem kell agg\'4ai* Nagymogu- 1IM. november kő S-éí trLri^. ketggr • sisrtaaaIdg tagjM UaMt pa-ktíkai díltreaortk ttmaámk mni kM rejted \|M<illiit mmtí. Mart mát irhatsá én í» k4príw£ráig«iá»róJ. j ffirnifhr"a asoáat • hssyeasámkai, mik Mm c rörid fHftH ballá aaáthan l«km«l szegregéé* b. Azt MgfM taraéarsteeneá találtam, bogy aa! másat tkatk ilyes erőzebb baUtaota kőiben f UrteMsk kafifebőző .ákrnmáábrk\' Nég ama \'mm Otköztmn asg, mikor Ny&f savaiéval, mintha ont I* diadalt, baasa mar-idéjcra rtrt vsbsa. Egyik vidéki .balpárlt\' mmKMmi, aki síi gahbaszUMt iiowrui a felaí templom »tkrt»-tyéjéask ajtajában, niegazóliloitsm: — No bátyám, Ml hsi maradi • régi lelkesedés? A negyvennyolcas sáaxl k melleit májként ■Ml a eor. \' — Bizony máakéat, kérem aláaaaa i — mondta l jó ember, — Rókát most meg Ül vaaaak a néppárti io ■PH áflal.} Pe>é htyáM, a bakéaaki piéháaoetói. meg- bogik! taáiaa, hagy Stéh fatta, a ttfvaaysiáá Arany-j aaája S». Jáaaae, a ezabsdelröpártí képvitefó-jelölt, Ultmiaa, akiaak csak a nyaka római kunotokat, mart aa un elég vastag. Hma aat már mégít kttlönőanek találtam, hogy aaak a kai vidéki embereink. akik mégi aaak öt Mindinl azelőtt ia bej dehogy engedlek a sqflasaayeittál: most egyeasrrs aúiidenj teketória nélkül átléptek a néppárttal t kattan-kém alapra! Bál azatáa megtídtam, hogy tulajdoaképea Itt ti éppea olyaa efkaraeetelés Mattel, múlj SaáU MikVaml Esskask • jó vidéki atyaiaknak eMk a párt-jck volt katrmkitm, a ezívök megmaradt Elhitették vetők, hogy a néppárt kedvéért aea jtell magiagaáai negyrveaayotoai. lat ugy ladtaa meg, bogy fttitsnaja volttá, attor ZÚéy Aiadár pMuU sebány vidéki kor-taM tösstosés közbén mslivsrve mondta; — Méltóságos aram, mi mindi; negyvennyolcasok voltunk, azok j« maradunk; Méltóeágoe aramra aaavasaak éa aat kiáltják igaa , ,£lj«u a negyvenajplcM párti Szegény Zichy sült-tótt. Aat hiazsa míg ast is etlveseirbea hallgatta volna, ha a kormány párux éltetik azok • naiv lelkek, akik (mert bál biába • borban aaégia eaak vaj igaanág; e!é}e latték a a«:6kat. Axiáa előéltem ezeket a jé atyafiakat a váiaaaláa napján, mikor Bár inneo ia onnan ia haliett Kából Mít-mtádif mejértélték, kogy n még aem aa igaai .brdpirt,\' Milyea egyked-vfao, — milyen Ielkenedé» nélkül •ftai dolgot I l4aaavaatnkf aalán mentek haza aa taaaagöngyölt aáaalóklul. Eai • nagy méruékletet, máikor eaak t koraánypáni tapaaataiink. Viaaiagondoham azokra a válaeatáeokra, mi kor Ünyrr Aiajoaaak ngyv«anyoIcu lobogója kél ixben ia agymáanláo diadalra jnioti. Miuodi iaikaaadéa volt aa I A negyvennyolcasok tábora el nem mordult volna helyéről egy pii anaiig. Szakadt az eaö egéai nap. Oű láncollak sárban, vízben egéta aap a zaazldk mellet). Akkor nem voltak baanzoll ablakok éa bevert emberfajok, da volt egei verO jókedv éa lelkesedén a aáazló körül. Mart akkor mindegyik vAlaastó (adta, liaatában volt vele, hogy az a zfiazló mit iajai ki, Eaaamba jnioti aa a váiaanáa ia, mikor Mtity Jánoet vazatták diadalra tUk a >ainta bagyomá-ayoa lalkeaedéiael védett aáazlók. Hogy állták kOrfll azokat akkor ia a válaazlik : bábán, fagyban, caikorgó hidegben, kitartáaaal, dalolva, tinoolva, ölelkezve, a diadái reményével I W Moat a néppárti záaiiúk ^ppeuaéggel nem lalkaaitalték ait a hullámzó nagy >robertómeget, mely 8l év előtt ie ugyanaz voll, da negyven-nyoleáa zászlók altii. CJLyaii voit u a ntgy a mberkavargáa, a lánz lókkal ide oda robanó ipmegék rendbon\'ó zttr\' ^Mwbv iiétcIL (ukáig, nagyot ittajtettjrw-tln inr acóil: — lu, itt! de aaakra siaee negyvennyolc irta, I hanem valabava beléjSt van varrva, (hogy a j nép m látaa) hatraabát.... lazea eaak azt a régi ! aáaziéi hozták volna közénk aa arak! Kezet aaoritoitam ezzel az érteimet, derék tfldmirea emberre\', aki nemc<ak érezte, bogy Ha tykeaadbetik, baaem indta ia, hogy mért aem lelkaadik. Még moat ia tgyre itt molMzkál agyamban kaecrt fetzóbíjiáaa: — iazea eaak aat a régi cáaalót botlik volna közénk aa arak! BIRSE aat a biggadiaágoi válaaalók réaaéról — As ,,Irodalmi kftr" ktanrűIéM. A nagykaoimi »Irodalmi 6a Müvéa«ü Kör« iptgalrttanAr.il Kovák Károly b. elnök rezelése meiiqP nov. 1-én délelőtt 11 órakof Ölést tartott, mely alkalommal egyhangú megállapodásra jutottak abban, aziwei: hogy a kör eltávozott akpiió elnökének: Sümegi Kálmánnak minő emléktárgyat nyújtsanak ál Az igazgató-tanács az éri közgyűlés megtartását — f. é. novtmier iytk/>uk ddíuidn J órájára (űzte ki, a következő tárgyaerozattal: 1.) Titkári jelentés a kör inalt éri működéséről 2.) A számvizsgáló bizottság jelentése a kör vagyoni állapotáról. 8.) Elnök és hiányzó igazgatótanácsi tagok választása. — A közgyűlés a városhdx nagytermébe fog megtartóim. Az elnöki tisztségre az igazga tólanács egyhangú határozat alapján Vécsey Zsigmondot, városunk polgármesterét, fogja proponálni a közgyűlésnek. — Naveaberl aMIéptetéaak. A 20-ik honvéd gyalógezrtdnü Natjy\'Kaniztin: Demeter Béla őrnagy badkiegénitö-parancanok aleiredeasé, Jrriber Kálmán liazlbelyeltea, hadnagygyá, léplek tffl; A léáylagaa álIoaUaybaa rmiot tipoU: hivatalnokok BoUiudr Kálmán badoagy, Féhm Gábor töraa-budnagykaaelöiiitatié lépett eíö; Körmenden: Jieta Gábor éa Kornthaber Adolf >záaado«ok őrnagyokká, lépteitek elő, Aa móbbinak előlép teiéae mint aoron kívüli kiiBnietée számba megy; áthelyeztetett a 2-ík honvéd-gyalogezredhez JáiCtberénybe. — A heatéd-ajeaeak mUtéteie. On nepi díszben vonali ki e hó 1-én 250 ujone és póttartalékos a katonai kia-gyakorótérre, bogy otí ünnepélyes esküt legyen a királynak éa hazának. Aa esktttéiel elől tábori miae voii, melyei Horváth Hunor tart. tábori lelkéaa celebrált é* melyea réaztvetl Cealinyi Géza eiredee, ezred-paraneanok ur a be nem ontott liazt urak ki-zéretébea. A i\|bori lelkéaa mme uiáa azép be-izédben okUita a legényaéget aa eakü (ontoiai-gára. Az újonc éa pótiartalékoa tegénynég leteti l\'etia Jóiaat trnagy vette ál a parancanokaágo. — A oa éa Ur. 48 ik gyalogezred ajoaoainak ieleiketéüe ez évben kivétaiaaaa a hó 30-án laaz. — Taalttk kCagj>Alé«. A .Ztlamegyai áll. lanitőtaatülai* nagykaniaaai járdái körmiek elnöke a l<l)vetkőző meghívót bocsátotta ki: A .Zalamegyei ált. (anitqteatalei* nagykanizsai járási köre 1896. november 12-éo d. e. Dórakor tartja 0kí rtndea kőzgyIlléséi N«gy Kaniiaán, a köza. polgári flniskola rajaterméiien következő lárgysoroMllal; 1- Boronkay Kkrojy, I\'áyjH IEndre, Héwey György. Haréayi Pái, <a Triiin Kornélia jnbitilt (agök MvöziéM, SUVWj jAtaet nagykaoioai lagtán gvakoria\'i taaMaa (Tíz pere aiSoei, mrff alatt az anilitaa I rtü dijak »zed»ek a jtráai Ur pémÉoaa t i gyakattaií íaaUáMa tapaariatiai iwtáaa (aárt fiiéabea,) i. Sáringer Kárviy ■agyareaardakeiyi tagiéra faWvaaáM: ,Míkéc! járjon ti a tanító a valláz-ertöleni oitatá érdekei ezemppniíából 7* 6. Altaaon Kör ugykaaÍMi tagiár* lelni vart«i: „ Levelek a tArMialmi m-vetéariH." . Folyó ügyek. 7. JnditvtByok. E kSzgrftiim a jiráni kör L t. tagjait, valamiét a neveléz éa taaitáa Sjrye iránt éwaálődőtet üaz-teleite) methivja: Mafy Kaauata, 189S. dot L Beeüy Slníor, járüskSrf\' eíaök. — GySTéi itii táraaáebéd lesz a .Polgári Egyíel\'-ben 1 bt S0 kraa terítékekkel. — A Gataaaaa S. H. cég ■ haaai ipar Jajiaaatéaa köril szerzett országos fuleaaáé^ m ezredéves oraoágoa kiállítás legnwgaaabb kitfia-leiéeél, — mely e«ak a Iegkiritöbb kiállítóknak volt megítélhető — a iiuMtmitt nyerte el. Satu legmagatabb kitantetéeben eaak 100 ki-áliitó réazezülhetelt, mert a diaaafctavaiefc aaáaT a százai mag nem haladhatta. — r«arl vaááwaL. FeaUtiea Taaziló grét ktr. lőpobántokmeater keszthelyi palotájában néhány nap tlö\'t előkelő magyar éa kfkhSldi vendégek Kflhak egybe. It időztek a többek között grtí öolnhowjfki közőr ktisaymianzier, gróf Kkuaky Károly éa neje, MykUmak angol Ekövet, bárfr Bergbeim síb, Feateiíc» Taazilú vendégei mntadatákára aaponkini lénye a-vadáezalokat lartoU. — Hivatal átutel A kaaáaaai járás fi udgábirótáqa hivatalon helyiségét aa laknia-■teából átlette a Jfcyyar wttmm Imi flawrfmaaz tíU káéba. — Al ellMlraéel aaeMlék elmafad saak. A ce. éa ktr. ö-ik hadiett paraneanokaág folyó éVi október 22 ről keltezett éa Zalavár-megye alispánjához érkezeti átirata szerint a folyó étien úlenórzén tzmlík már mm lai talmmi, miről a városi táaáca tndomáavétel éa további SMgtelelő eljárás végett át) mii tg éreaittetett. — A aagikaalssal kereikeál Ujak éakfptl egylete könyvtári bémittaága erte-aiti az egylet tanait, bogy aa egyleti könyvtár rendeséae befejeztetvén, aa a hó 9-én megnyittatik. .Minden, a könyvtárat igénybe vevő tag állal 2 korona biatoaiuk letétbe heiyezeadó. Könyvtári érák heteakint itáromnor é. p. hét tffn, szerdán éa pénteken; esti llJi—9 óráig. r — A vlgalaa-readesfaég megataka lAaa. A .Pulgári-Egylet vigalomrtadakMge kedden aate tartott Qiéaében megalakult. Meg választatlak: Vtou Fereftc eiaökké, Éfertuy Gábor a\'elnökké, Sidot József pénstárocsá, ée Kondor Jenő titkárrá éa altoadrre. — TIssU MallcmOratal sssaals. Szerdán a hó 4-én lartaiolt a t rlalékot tiaztek tőellen-Arzéti szemléje. Ugy a közöe hadnereg, mint a honvédség kötelékébe tartozó tartalékos tiaztek tábori lelkészek, túzti ranghsa levő katonai orvotok tib, tJjM dlaahaa mag-jelenlek aa Illető hadkiegézsliő paraaetaokaágnal, hol azeale tartatott telettük. A aok táaysa nniformia tei%iéaaelaa fellBoéat keltett varosnak-ban én annyi tjobbra nézz és balra néta* mint ezen a napon, eaak megint egy év aalva lee< hallható. — A halad ak laaept. A lombhnllaattó, űazi hervadáe borút évatakavai elérkezik minden eaatendőbea a megemlékezés szóméira napja : a halottak ünnepe, A máékor csendes temető képe megváltozik, éa a síri némaaígot a hullámzó tömeg halk moraja váltja fal. Aa egyszerű kis fakereszt melleit a magaa granilobelisak aljánál, a loldisüiteit tirboltok bejáratánál mindenütt bu* arook aláborgaaaiott fővel álldogálnak éa a aae retet .egyenlő érzésével imádkoznak. A gyászban, a fájdalomban nincs kOlöabaág. Egyaránt árat mindenki a körOlrendaaő halál megrásö jéghideg leheletét, mely elállítja a eziv vetését, aa agy IQkieiését, elvész lelkünkből minden, eaak egy parányi sugár Ur utam hivő smbsr wivéig, Dói a vallás m%laaaija táplálja a reményi, hogy frUámaiunk\\ Haloliak napján tora hajnalban megkezdődön nálánk ia a temetőbe való varán-dokö\'át. Napok ótá diatiiátlék már a tirokat agy, hogy a fakó földei, a sírboltok szürke gránit lapját egéazen elfedte aa őszi virágok molaó bojiáaa, a laska eaalagok, a yirito mO- —• virágok. Egyes sírok körül troagalmatabb képet fygy.Kanipa, o»nmn0k _ fiitfitt ■ nén>> tivánpifiság. — A kegyet tanilórend ,j(toltjiho* délulái* 8 órakor tárt aprókban \'Mqll ki a főgymnáslumi ifinság, hogy tolt „Bitóik iráni lerójják a kegyelet, a fájó meg-tmUimM adóját A« iskolajenek kar* gyáazdallal nyitott* meg az ünnepséget. Majd lírtk Miklós pudntl megindító, azéft gyásabeszédet, ntáaa ftji* Elemér narait el egy alkalmi költeményt y^ül egy boa gyáazénekre aeudjiett rá Uiból as; énekkar. — MorgtnbtttrJkBO* volt polgári iskolai igazgató diates sírjánál a polgári Iskola növen-éékei jelentek meg számosan. — Bátor ti jjajoe gjerkeulff ékes sírját jó barátai állták kórül, a ■ire u esthajnal ráierité homályos leplét, a mi (íildrésíOnkre, a temetőben, min\'ba eaak a mér* hetetlen serénybőlt csillagának rezgő visszfénye Mffidött inlal TÍmti kigyúltak a gyertyák himbálódzó lángjai. — A negények r^axére. Halottak napién a koldulás a temetőben a rendőrfőkapitány intézkedése folytán tiltva volt.E-belyeit egy cyQ^ro persely voh-a temető bejáratánál kilétre; hová mindenki önszántából beledobhatta- a szegényeknek szánt filléreit A persely egy arra leikért bizottság jelenlétében felnyittalván, ccn-iiatáltatott, hogy 13 frt. 08 kr. vyüll össze; a biiotlság tagjai 14 frt J6 krajcárra egészítették ki az összeget és ebból jtiosxioiisk 22 házi meiiény közt 11 frtot, a fennmaradó 3 frt 87 krt pedig a népkonyha elnökségéhez tetetett át — ftlaiwláwk lalaawfyébea. A nagy-kaaizni választásra vonatkozólag a kővetkezőket olvassak a .Budapesti Naplóban\' : .Lábod-lél ma egy tudósítást kaptánk, mely némikép-pen megérteti, hogy miért kellett a nagy«kanizaai kerületbea a szabadelvűséinek elbuknia. A becc káplánok lelketlen izgatása működőit ut ia. A vtóűzlís reggelén fél négy órakor — írja lapnak barátja — miae volt minden templomban i öff a papok megeskették a paraiituépet, hogy tff\'M. vsgyu füstét, lia másra fiiana, mint Zichy Aladárra. öeliéa valamj Horváth nevü káplán ezt a ba faságoi ia mondta • " \\ - \' — Tndjáiok-e mennyi államadósságunk van. Ba nem, éti megmondom, Kétszázötvenezer mii-Hé. Atyafiak 1 Ez annyi pénz, bogy ha valaki %fsnut ónak születése után mindennap 10 órát npiitelt volna az ezüstforintosok olvanásárs, akkor még ezer évig kellene neki olvasni naponta, ■itd a kaezeanégy óran keresztül, hogy ezt a rengeteg pénzt megszámlálhassa. így eshetett meg — írja tudi-ilónk — hogy • nagytehetségű Stice Miklós elbukott gróf Zichy Aladárral szemben, akinek egyéb nevezetessége minthogy gróf Zichy Nándor fia. Az alsó-lendyai. kerület szabadelvű pártja lenlet irt kisebbségben maradt jelöltjéhez : Mandd Hftni, biitusitvs i keiBlet i3gi képviselőjét » liberális választók törhetlen ragaszkodásáról. JSb-M • levélben szinte hihetetlenül hangzó dolgakai irtak a néppárt féktelen izgatásairól A vallásnak és szertartásainak szenteli belye-keo kihirdették, mondja a levél, hogy a kormány ■ hogyan törvény utján már eddig el törölte a ■feszég szentségét, a többi szentségektől is meg-\' ^ja a népét! A kormány asándekáaak jele* v Zala. 89. scátn. f.5. lap.) let ledobatni, as oltárokat lerombolni akerja, a hogy a templomokból magtárakat, iatáliókal akar kérátaoi. A levél így végződik: önzetlen működésedért Ingadd ezúttal is bálánk kifejezését s togadd kegyesen azt a kérésünket, hogy jóindulatodat, szere teledet tőlünk meg ne Vonjad. — HcvIxIO I E«t a szót hangoatatták minden-leié a válanatási\'mozgalmak alatt a néppártiak. A jó vidéki atyafiak nem igen értenek ma már diákul, a kegyee hecckáplánok szívesen magyarázgatták, hogy mit jelént ez lulajdnoképen. — ,Nem leez többé polgári házastág, ka gySi ar néppárti de kq elbutít, mindenkit arra kényezeri-lenek, hogy zsidó legyen 1* — Nem is olyan bo-szantó ez, mint inkább nevetséges. Ami tudatlan szegény pórjainkat könnyén lehelen ily eezk&zók-lel lanatizátni. — Egyesek még is arra a,tadatra jöttek, bogy lehetetlenséget ígértek a papok, de hamáraSbk nem csinálhatta\'k revíziót hát maid minálnak ők. Így (örtént aztán, bogy héllőn éjjel—ismeretein tegyenek a saeatfcrencrendttek klaalromaba, hatolták hol a néppárt ugyan erősen megcsappant pénztárát vélték találni. Áttörtek á szoba talait, de ép agy iejsültek a lervb e vett Jcaeeea-revieUtal. mini a. papok a magukéval. JBzeket i rwiiidníjtdkat persr most a rendőrség keresi, — Ellapott ullpodio Aaz. Ctment Lipót, földbirtokom ati-pódgyasza, melyet e hó 1-én éjjel továbbítás végett kiváUatlanul az állomáson\'} hagyott, a vasul ti caarnokból ellopatott. A bőrönd leitörve másnap az ur temető közelében megtaláltatott, de teljesen üresen. Az ellopott női és! térfi-ruhanémüek ea egyébb pipere tárgyak értéke \| meghaladja a 700 htot. A női ruhanemüek közt volt egy barna bársony ruha, egy csipke gallér a. a. i., a (éri ruhanemüek közt egy fplöltő, melybe Karácsonyi László\' budapesti szabó neve Volt-bovarva Egy fehér gyöngyház ezinházi lát-oső szintén voli az ellopott holmik közt. A férfi tebérnemüek C. L. a nőiek: pedig C. V. monogrammal vannak ellátví.^— Á bőrőnd mellett "egy rövid nyelvű szekerce alakú rozsdás teiaze találtatott, mely ezerazámmal feszíttetett bizonyára fél a kuűer. A tetteseket -a rendőrség erélyesen nyomozza. Déli vwat. Az ezredéves kiállítás alkal-\| mából h Déli vasút magyar állomásairól valamint \|a barcs-pakrácivasút állomásairól Budapest d. r. a. életbeléptetett különösen mérsékelt menettérti jegyek még tovább is és pedig f. é. december bÁ vécéig adatnak ki. i ......- Kthftgda, rekedttig ée tlnyálkáeodáenál melegen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe £gger dijjnialuiazott biztos hatáeu mellpa»álilláit Kapható 25 és 50 kroa eredeti dobozokban minden syógyszerí árban éanevesebb gyógy-fUszerüzletbeta. Fő- és széttaidáj raktár Egger A^flaiNádor-gyógyszertára Bpeaten. Yáoi kőr^tj.17. - Bili—!■■! dob. 50 drb. Adod eaont levélpapír te (0 drb, "borítók hozzá ára 80 kr. — Kapható Haáiélaf Fischtl Fülöp könyv <« papír "kalrnktditilwii Nagy-Kaai\' 1898. november hO Mo. szerint némely körülmény, a melyek magukban véve csakélyek és könnyen megmagyarázhatók lettek volna, as ellene feltámadt gyanút lényegesen megerősítették. Fejtegetéseimet ama aürgető kéréssel zártam be, mlsaerint korlátlan bizalmával megajándékozni szíveskednék. — Azt gondoltam) minden tekintetben kielégi tettem, mondá éa a kiábrándulás köayei nyomultak szemeibe. — Mindenesetre — válaszolás — ártatlanságában való hitemet nem ingatja meg semmi. De isit Fasznál az önnek, "mig mások nem osztják véleményemet ? As egéas világ előtt szeretném e boldogtalan gyanútól megtisztulva látni. — Ez azonban samos, lehetetlen, feleié szomorúan. Egy név, amelye\' egy oly sebéi gyann érint sértő kesével, örökre megvan bélyegezve. Hírnevem oda van. — En ngyhiszein Ön téveoTBármit hoznék fel védelemre csak üres i»r-tanák. Elfordnllam tőle, mert Önkénytelenül Tobbara, a kémre kellett gondolnom, kinek széles arca az áteileni ház ablakának függönyei közül kandikált elő- és árgus szemekkel vizsgált meg minden ki és bemenőt. Tudtam, mily nehezen lehetne őt éa Gryce urat Laura ártatlanságáról meggyőzni. • — Ht ugyan oly rosszul áll, amint öa mondja, akkor vslószinü, bogy a detektív nem nagyaulyt fektetne vallomásomra, bárhogyan hangzanék ia az, jegyzé meg. — urioo ar nagyon lekötelezettnek éremé magát, ba megmondaná neki, mikép jutott ama kulcsnak a birtokába. Felvilágosításai a gyilkos nyomára vezetnék Oá. S) nem telelt a szivem megint elaaornlt " — As ön biztonsága követeli, hogy nyíltan szóljon velem, tettem hozzá. Onnét" beszélni kell, tía mindjárt valakit, akit megvédeni akar, CSARNOK ut, bogy első sorban a vallás szolgáinak Wy. vagyonát veszi el, hogy a pap ne mü-■jwék, bogy kénytelen legyen kivándorolnt, °fj azután annál könnyebben elbánhasson a PMjfwátóJ megfosztott nyájjal, nem levén akkor 8 ki a nép gyermekéi megkeresztelje: ezek Wnyokká, zsidókká lesznek, a házasságuk is ■wdsilaa marad, n ba elhalnak, zsákba teázik K" s gödörbe dobják, mint a kutyái I földönfutókká kell lenniök. bogy a kormány * t«p földjét elvehesse, s akkor a kormány S a zsidók ezeken a földeken megoaztos * \' őrülhet a gazda, ha a kormány jobbágy- te«zi, mert ha vagyonától éa vallásától wgfosztja, a^semélyea szabadságnak legslább •rtfékát élvezheti, mint jobbágy, i \| valiáat baasnálták eszközül á néppárt lel-M^8 emberei céljaik elérésére I Éjféli miaékei y^\'fk és szónoklatokban felbujtották az asz-férjeik ellen, hogy tagadják meg a 7** köUleaségek teljeaileaét,, ha írjeik a J^wdelvff párt jelöltjére szavaznak, átokkal "•/•fetták pártunk bivelt, és azzal ia, hogy Kyerwekfiíket sem megkeresztelni, sem nekik Muálak órájában a vallás utolsó vigaszát szol-Wiatni oern fogják. átallották a kormánynakast a azáodékot egy órfllétél szenvedélyből — Amerikai bűnügyi MrUaat — NiaatUI forditotta : Hncanff Ede. (FoljtaUa,) És így-egy királynéhoz hssonliiott, ki durva bódító által legyőzetve, a legnagyobb nyugalommal várja a bilincsek rárakáeál.,... S bár mélyen hatolna ia be a hatalmaa, betolakodó vas a húsába, feneégét ée nemesaégét mégsem rsbolhatná el senki. Oly tekintettel nézett rám, a mely világosan megmondta, hogy- most elér erősnek érzi magát még a legrosszab&t is meghallgstni, és szután hozzá tevé :\' \' — Kérem, közölje velem minden himezés nélkül ügyem állását a szí, ami fenyeget. Mindenre el vagyok kéazülve. De még mindig ugy tűnik lel, mintha a körülményeket nem tudnám teljesen felfogni. Nrgyon megőrültem, midőn ily szenvedélyt^ lenül s okosan hallottam öt beszélni, siettem is neki a kívánt felvilágoaitáat megadni. Megmagyaráztam neki, hogy egéas magatartása minden einber előtt világításban kell bogy feltűnjék, s minden egyea gyanuokokat nyoma- Telkeit. Égő pír ömlött végig cainog arcán... — Soha, de spha sem fogom bevallani, mikép jutottam ama kacsnak a birtokába, kiáliá érces hangon. Azután ajra leült és kezeit öessetevé. IJgy látszott erősen el vanbatarosva e titkot el nem árulni. Türelmetlenül keltem fel éa is ée a meg lehetős tágas szobát gyors léptekkel mértem végig. 0, sma makacsság, a melylyel es a leány\' a megmentésére nyújtott kezét visszataszítja I < Azután kezdé; — Raymood ur, hagyjon fel minden remény-riyeL, tőlem valami vailomáat kicsikarni. És ha mindjárt mindazok, kik engem szeretnek, hozzám jönnének, e térdenállva könyörögve akarnának hallgatásom megtórásére kényszeríteni —-mégsem szólnék. — Akkor öa kéasakarva akarja, az igazság folyását, megakadályozni, mondám szemrehányó-lsg és ama ssándékból, hogy hallgatásának okáról némi felvilágosítást nyerhetnék. —mm atAlt Sgy-aaát Mm, sem mosdull. (FolytaUaa kónUtaik.) Dr. Felelóa azerki \'LÓ K K sztő: K11L. r.i Laptulajdonos lltIRL és kiadó: r t l A p. Hirdetések: "••pntálni^Bögy a templomok tornyáról a kereaz- léko«an feltüntetve, leírtam neki hogyan jött, mi FÁK gyümölcs , ntl és fasorfák. legjobb f^jok, azép erős t6naUek.^észlet sok ezer példányban. piszbokrtflH park- és kerti ültetvényekre. Olosó árak. Árjegyzék bérmentve. Meyne János, tlt 8—1 Sopra. / Zala. 89. nzáa. 16. lap.) 1«»6. novembíT hó Ua BRTESITBS. U5»(K!l«« Vm szerencsém a t c. butorvá- sárló Közönségnek tisztélettel tudomásul hozni, hogy H o 7 Oi/ aafe helyben Német-utca Zerbovftz-féle házban a mai kornak megteleld fflAHHDHELYT gépekkel felszerelve gyárilag berendeztem. Az első budapesti és bécsi bútorgyáraknál több évi ff működésem tapasztalataimnál fogva, azon helyzetben gg vagvok hogy ezen téren a legmagasabb igénveknek J ü/ o o o ./ is megfelelhetek. Elveim: Szilárd és ízléses munka! imi 34ÜI Kis hasson, nagy forgalom! Megrendelések tetszés szerinti kivitelben készíttetnek. y kiválö tisztelettel Károlj, Tanonczok felvétetnek. • Nyomatúit Fiiebel Fülöp laptulajdonoiiiiál Nagy-Kauiuán. 1#96 szám. N«fj-Kaniz8a, 1896. november hó 8-án. XX4Ö. évfoljam. imtiiiMiéi i fl.,1111 «Mh m. M LM -■» . hf m«««"l réteárt Mdlaai alaéaa H«I«»\'T — * ■ paMMfcalmliálMk Ml N^teluk l. Hdrit»> Ma klMatMk mm j^w «dwt ára: 10 <ra;edr. Politikai és vegyes tartalmú lap. VUMifttiii Wr»M» tflIH : SIMM ttUf itajrkmmktttm. nómtrtn ÁUI i tfm ém 11 koron (í frt — b nilm I koron (I Irt — ki Hnr«Mm I kórsat (1 írt 10 to HlrdtUMk JatáayMU aWIMMl A Nagy-Kanizaai- én dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Jpar- é kereske- ~T~ délnil bjtnk, a Nagy-kanizsai negélyegylét-szövetkezet és a letenyei takarékpénztár, *Wér ptttuora 19 s „nagy-kanizsai malátagyár és terföződe r. L" hivatala közlönye. .. k , m iiri»i>i Jff)g\|«l«ulk Xagy-KaRlmán lirtenk int k átsier: TraméLmap és cm-dtörtöicöru ■ wmtutt FIstM rtiSo kSmjrr-taimiiiith l«lliwll> Az alsé-ausztriai választások. N^gy-Kunizss,\' nov, 6. Az alsó-ausztriai tartománygyü- Tat , . létre ejtették meg a választást odaát a s Lajtán tul, s ezek a választások önkénytelenül is magukra fordítják a ügyeimet és gondolkodásra késztetnek. Egy kis demagóg-csoport, mely állítólag a népért és a vallásért kOzd, és ezzel a papokat nyerte meg, egy pár esztendő alatt mély sebeket vágott nemcsak a liberalizmuson, hanem a józan észjáráson is, s ugy Bécset, mint Alsó-Ausztriát a reaUcíö táborába vitte. Luegéf ét társai, a kik most a császárváros fölött uralkodnak, valóban büszkén mutathatnak likereikre. De nagyon csalatkoznék az, aki azt hinné, hogy az .0 diadalaik az ö érdemeik. Ha egyrészét szájasságuknak s a polgárság megfélemlítésének ét megtévesztésének köszönhetik is, a legnagyobb részről mégis csak a liberálisok buta taktikájának ét politikai éretlenségének köszönhetik, a raelylyel már Taafle óta évről-évre jobban ébresztették népszerűségüket, ugy hogy év-rtWvre mindjobban a faképnél hagyta a nép, ugy; hogy a mostanívalasztások után maguk is beláthatják, hogy aki vétkezik, •inak bűnhődnie kell, a az alsó-ausztriai és bécsi liberálisok bűnhődésevalóban nagy. Ha nem a liberalizmusról volna szó, melynek ! térveszitését sajnálattal látjuk odaát a Lajtán tul, ha nem olyan áramlat felülkereke-\| déséről lenne szó, mely áramlat a kultura legszebb vívmányait kész elsöpörni: akkor némi kárörömei lehetne éreznünk a liberalizmus bukása fölött; de így sajnálnunk keli a bécsi intéző férfiak rövidlátóságit, kik addig, mig az ultramontán áramlat keletkezőben volt, nem fejtettek ki olyan ellenállást, amely mellett sohasem fejlődhetett volna annyira, sőt voltak a liberálisok között olyanok, a kikiélveikkel összeegyeztethetőnek tartották a veszedelmes áramlattal való kacérkodást. így raztettekel azután po-sítíót positio után,s mig lényegtelen formaságokkal bíbelődtek, addig az antiliberális áramlat elhódította tőlük § választók jóakaratát s most ott fetrengenek mindnyájan a reakció piszKos árjában, melynek gátot vetni nem tudtak, s kérdés, mikor tudnak ? Annak az államalkotó elemnek, amely Ausztriának a szabadelvttség intézményeit biztosította, a németségnek: csak foszlányai hódolnak a liberalizmusnak. Hamis jelszavakkal és hamis ígéretekkel oda vonták "a reakció (ábotiba. S A kétségbeeesés lemondásával viteti magát, a hová a lármázó demágogok vezetik. Nemzetiségi jelszavak alatt államfelforgató s nem államfenntartó pártok léteznek Ausztriában, melyek egymással szembe állva várják egymás megsemmisülését, hogy halotti tort ülhessenek. Az a közmondás, hogy akit az Isten el akar veszteni, azt vaksággal veri meg, itt valóra vált. A bécsi és alsóausztriai polgárságot a müVeltebb és nem müvek ele-met egyaránt vaksággal verté meg az ég. Mert saját vesztükbe rohantak. At. az antiliberális majoritás, mely az alsóausztriai tartománygyülésen helyet fog foglalni, nem hogy megszüntetni, de még növelni fogja a nép nyomorát, a polgárság bajait, De hát nem tehet ez ellen senki. A bécsi nép, mely sem nem tanul sem nem okol, reakciót akat, legyen tehát része benne. Talán hamarabb fog bekövetkezni kíábrán-jdúlása, mint maga hinné; talán hamarabb \| fogja átkozni azokat, kiket most áld, és lelkesedve követ, mint maga gondolná. De> ha sorsa nem javulna, ha ez a kísérlete, melylyel a liberálizmus sorsát ott megpe* csételte, nem hozná meg azokat a gyümölcsöket, melyéket ő ettől várt, (a minthogy alig fogja meghozni), akkor csak vessen magára; majd visszaóhajtja azt a liberálíz-must, melyet öly durván ellökött magától A „ZALA" tárcája. - A mnlm dóaáyról - A Jt A L A" tmliti tártéit. - Irta: Itortu. Szerelem nézni a iQttt... Van valami bennt, megragad, és gondolatokat ébresti bennem. Mikor ugy a nyitott kályha élűit ttiUk, mln-®g valami timkieljes saibbadát vem erűt raj-h mikor az at átlUzetedeti hatáb darabokra M\'ád, as iisú parástban alakokai lálok, akik "winként é\'etre kelnek ét hetiéinek bottám. álomts, melyet a képzelódét vei ctupán agyamra My t múltnak lelujuló emléke, nem tudom: i«Y érzem, hogy a sötét ittzü parázs épp életre kelti elmosódott emlékeimet, mini a Hírlapra irt titkot Írást a hőség... nyitott tiemem oda tapad a hamvadó Üstök ■ion porára, mely könoytt fátyolként borítja M• ptráist... Ml lehelet elfujhalaá róla, s mégis ugy lát-mintha as a csillogó hasáb lattanként a j alatt roskadna öttte. Ez as eiüttns hamv ■>«« elfojtja az uiolaó ttikrát is, mert as }j 1 érvénye működik benne.~ J«v«n, az enyéetat, amelynek \'.-mélységéé táoly ólomtulylyslnehtsedik étivemreI... As HBté, amelynek szélső határát meg a. Jio-QjV\' °"onljti juliatják estémbe : a mm- Mulandóság I \\ E/y kép boaiakotikvi homályos körvonalaival a hamu alatt pislogó parástból. As én gyermek. Ott áll barálaágot meleg ttobában egy barnára let telt bölcső t benne a szunnyadó rózsás arcra kit gyermek. A bölcső teteje finom zöld asöveitel letakarva oltalmazza a boldog jllmot. A ntp rástti a lényét fátyolra t a rtgyogó sugarak átmürödnek a lata ttövetssálak kötőit. Ráesnek a baba arcára, s as apró szemek kinyitnak, bogy ökölbe ssoritoti kit marok lörQlje ki belőlük aa álmoi. E pillanatban egy \|ótágoe nőalak lép a tto-bába h lábnjjhegyen közeledik a bölcső leié. j Ovatoain lebbenti fel a csipkés takaró ttrkái t h kit gyermek nyílott szemekkel mosolyog anyjára. — Jó reggeli kit baba,— kiált rá gerlekacagát-tsl s ast t kit mosolygó porontyot karjaiba kapva, mrgtllrössti osókjtinak méaharmatábao. — Jó reggelt, jó reggelt I fütyöli, akitktnári is <a cifra kalitkában, a legfelső nádszálról leugorva, magát saéptn meghajtja, amint csak egy jó nevelésű madárhoz illik. \' A kit gyermek saután reámoiolygott a sárga madárra ti, a kl apró ctórével fényét tollait ren-deigeite. Látom i hogy öleli át kövér ketectkéivel anyja nyakát, t ürömtől sugárzó ttemtl. hogy iQkrö-fk vlsszn stl s boldogságot, amelynek emberi nyelven nincs neve, t t melynek elmondására as Isten még a gyermeknek is kOnyeket adott. J Ok én édes Istenem, mit aduék e pillanatban, ha még egysxer tton a keblen pihenhetnék, melynek lágy fészkében ismeretlen örömük bol-dogságát «i«li»t iftil Caak «gy percig nynghat-nám még ott, csak egy In\'ó-piílanaiig; csak ad dig, mig a repölft fecske szárnya a tó tükrét érinti, ét szivem betelnék a bóldogtág kiapad-batnilaii forráséval Hiába! As idő eaüti hamva bevonta at emlékezet csillogó tűset, s hallom at előttem fekvő óra keiyrgéaét, mely ati ketyegi: múlik aa idő, múlik a jelen.., t * e Mulandóaág I A türli bokrok ágai dtuttdnak a rügyek tői, A kipattant bimbók kelyhéMI buli a himpor s olyat nehéz kábiió illattal tölti be a levegőt... A virágzó akáot szétteríti sttrfl gályáit s mézes fürtéit megrezzeni! a lágy szellő. A sötétzöld bokrok közül t fészket yen a csalogány s énekének csattogásával betölti a ligetet, A zöld Itt bársonyán könnyű, puha lépésekkel közeledik egy karcsú tünemény t álmadoxó nemeivel gondolkodva tekint a. távolba,. Jeje fölölt a türO galyak lombsátor! alkotnák s ba egy-egy levél megérinti barna ftrtaft, megrest ■ ket a levél a kéltül. A napiagár áttör az ágak attrttjéa a uétömlik arcának haván, A levegőben rezeda* ét hársiaillat terjeng. Minő ragyogáa, minő tini a tény ömlik el egész aroán, tot még ruhájának ránoaia it. Arcának minden ize oly Ude ét tiiata, miai a bimbóból ftalö rém. Nagy Kanizsa, vasárnap Zala 90. szám. (9. lap.) Epflógas. Aa atolsé látogató in elhagyta a kiállítás le-ri mát Elhangzik a takarodó át a ml gyönyör!) kiállításunk, aa mtnijána ünnep nagyszert kö répponfja, nemzeti büszkeségünknek á* s küllrttd 4&maletáaak agyarám méltó tárgya — a malié lesz. A hatalma* épületek óagy része rommá lesita, ledőlnek a karosa tornyok, csillogó kupolák, helyüket felveri a gyom a a hathónapos fejedelmi pompának csak töredékes maradványai lógnák beszélői elmúló rsgyogátrol, őrök mulsn- 189. november hó 8-án HÍREK. MaájMI A mulandóság lehangoló érzete azonban csak! "ondnnk örök büszkeségünk pillanatokra lesz úrrá felettünk, midőn még egy\|» mi "ép kiálliiásunknsk, tiocsnpil anta-t vetünk a ligeti tündérváros pus követelő feladat várt a nagy bű érdemes, munkás vezetőire. A bonyodalmas Bgykerelét, a tö- aSrdek reprezentálás, a kiá litás iráni vaJé ér _ Dániai ihltTflf — bárt. A dek lödét .slnUleo ébrem snás. ést a még szám- hivataJos , maj száma közli azt a W. Utlan,-aprólékosnak átssó, de együtt iskintelyes .jsjT, . , . _ . n, ■ , „ inunkalömeget■ képviselő kötelezettség terfcritt fdbb eüStízÉíkl, awdjr ^wí/Erttf őket. Hogy a kiállítás adminisztrációs épp oly j kereskedelemügyi miniszternek éa törvényes mintaszerű volt, amily maga a gyönyörű kiült-1 utódainak a magyar bárói méltóságot és a tás, anask ékeaen ázrtló tannbizonysága omág-1 főrendiház örökös tagságiit adományozza. A királyi kegyet, mely ezt a jeles térfiat éri, széles e hazában örömmel fogják ratifikálni. — PeUűksI párbaj. A szenten választásból eredt afférek egyike ma szombaton delelőtt elintéztetett. Koti* Iá Ferenc ksrdpárbajt világ egyhangú elismerése, amely okozatos öasze-fűggésben van a kiállításnak egyre fokozódott léingatotiságávaí. Ezekben az ünneplés órákban, midőn búcsút méltó tárgyának, mi szép KiaitnásunKnas, említsük hálával Dániel Ernő kereskedelmi miniszternek a az ő ____ __________ tttlásnák 5x551 palöG soraira. Sz ü nemzeti di- \|büséges utunfcsfár-ainalt, állam-1 ,j,ótl Uynm Gáborral A párbaj lefolyásáról a esőség melyet ez s szépséges kiállítás képvisel\', Marnak és Schmiedt József kiülli\'asi igazgatónak tiőveikezo azük«/avu láviraiot vettük Budapest-nem malit «l; az az erkölcsi tőke, amely a neveit, a kik a nemzeti munka üimepének ilyen ről: „Mindkét /& jeUntéktden sérülést szenttdttt.1 basa fiak örömteljes Ontudaiábon és a küifrtld i nagysserü sikerében oszlopo* tényezők voltak. I _ x néppárt a psrtasMs(k»n Az. össiats elismerésében itt összehalmozódott, nemi A\'"\'1 emberi é-z, akarat és szorgalom a n gy j ese re, ha Zichy Nándor gróf Keeskeinéten eltalál efemer batssa, hanem örök időkre szóló. Nyoméi létrebozáaán produkált, annak legjavát ők i hakni és a pírt vezér nélkül lesz kénytelen helyt fenn fogn»k maradni benső eletünkben, fejiődé- szolgáltatták. ----állani a parlament ben — mint értesülünk — ■ vünkben és a külfölddel való érintkezésünkben.I De midőn hálával adósunk s nagy mű köz-1 néppárti. iroda főtisztelendő Molnár János, a A benne rejlő energia az erőátvitel törvényei I vétlen alkotóinak, nem szabad megfeledkeznünk j tüzes vérű komaromi spátptébáhw váltaira nelie-szerint érvényesülni logr szellemi erkölcsi és; arról sz éllamlerfiuról, akinek köszönhetjük,hogy xedík a vezérszerep. Molaera néppárt képvisslő-anyagi téren egyarant. Üdvös hstésa nisV"még 8n«ptttk s király és a nemzet közös ünnepel házi munkásságát egyik barátjábos intézett megmérhetetlen és kimarni ihat* lián. ; lett. Báró Báitffy Dexs/i, Magyarerszs« miní«s- J levelében a körvonalazta : A párt első sorban a Ma e-ak azt líírtíihatjuk meg, minden nem- t?.™\'n8k®\' a ®eu.,xe\' ör8k. báláját érdemelte ki,, választási weezaéléseket fogja ostorozni és már den aemseti- elfogultságtól menten, a kámitBl\'wd".T"\' °TaU> .\'"WS^S k ^f\'l* félsr«ait javaslatéban sfirgeiar fogja az egy. küllőid ítéletért hiNstkozTS, hogy az ezredévesfo^g^S 8 \'L1\'" ■?? "ziret és házp..\|itikai törvények revízióját. Molaár asm EÜIMÜG sikere ol>tn lökéletes volt, atnjlyet) ^r^dó^kertHwfisjg , p^rí há^-rg felje eltoríééS, Is emberi álkoUaéegyátalán lehet Sőt szinteI ** * biszi, hogy küzdelmókkel kere.aOlvis.ik assék- emberfölöttinek mondhatnók a sikert, ba tekin- , n,el16 «ztály.«aról, a melynek a \|ÓI kiér- ségbeli polgári hózaaságoi. A kiegyezési kérdé-. tetbe vesszük, hogy milyen hihetetlenül rövid^f" ^ V,J?\'tÍV II" " 8ekl,eD «■ monarkia érdek lesz a nép- idő slatt hozták létre ezt az impozáns müveÜ^P,.?^ szólunk, amely pari előtt a mérvadó és nagy űdoxatoktól sem Eszternek mulasztásait hónapok, Mt hetek alatt í " e\'"f H"!\' f1"®1 " •""\'\'f^ » tor vwzanadm, bogy a vámközőiaég továbbra kellett htJyr.ho.nL Hosszú fétováaás után, szinte kjálUtósi évad alatt újra bebizonyosodott hogy az utolsó órákban kezdődött meg az elhatározó «W>M t"1\'"^ a vafnak cselekvés, a üm PaflkiMUMjvnek „ikeréhan I lnood»nl[- Anu 8 Peld\' rendet\' 1 S ésaVnna a megnyílásig mindenki kételkedett. ?sé« kényelmémr Való s/ints gyAngiW gnndosko; Jól tudjuk, hányféle változás következett be, dést ille^bben * ré,iben ninrí bos/áfoghaié j t bohtog wékezetft totm fláfaor.halálától t ,lu-nt. ■ .~—rr3 - . kezdve, a tiáilitási ügyek intézésében. Jól tud- "/"í1 »lHT"ut, \'"f^aek. \' ■ jszerű voltáról az a körülmény, hogy a\'hat jak, milyen gyorsan váltakoztak egymásután a kiállítás vezető szeméivei. még a megnyitást meg-j előző legutolsó évben i. Jól tudjuk, hogy a vég Uonfl" " leirea vezetőaévnnk miiven feiétlen. I Ientékenyebb balfcS. is fennmsradjon. — HsdUUlmek Ig/timébt. Nagy. Kaniztm _.aroa Itriílelén iHrtózkodó éa a legíg selebhí nioocállítsora megjelenni tartozó hadkd-feihiya\'nak, bogy a folyó év notmetr . .— hantban ósazeirá* végett a tárust tanács katonai minta-r, ügyosztályában jelentkezzenek. A jelentkezési kötelezettségnek, valamint általában a védtör- hó nap alatt, a bálványozott forgalom dacara >m 1 ,tnybfil mdö kSte\|eM1 Egeknek elmulasztása a lörtént az állsmvasatak vonalain egyetlen ;«-j\|elhlvásnak vagy a törvényben megszabott köteges vezetőségnek milyen fejetlen, kez\'detleges I Ientékenyebb baleset sem ; hogy az egész idő le\|exe),Egeknek nemtodása által ki nem menti állapotban kellett átvennie aa ügyeket, hogy If1\' ?legcsekélyebbjhetö és a Tédtőrvény 35. ^értelmében öt &ttél szint* as utolsó órákbsn, majdnem elülről kellett ^ 88m\' ^ M m?.km ? »\'«y- jqo frijg ,er)pdö pénzbüme téaaeh büntetendő, kezdeni az egész építkezési. Jól tudjuk, mennyi JV™ ®.8f"Sk,\'0r0ití* a ,íorflm,tr » - EtgAaalta * vau KrúztU* István kételkedés, aggodalom és fejcsóválás kisérte gj Jlá\'u(tatóL 8 ez\' s forga mat a vasút minden fi eb4jj \|akwt a murakereaaiur-n.gyk>aia>si 1 fennakadás nelkill, legnagyobb pontossággal I ulvou(lIüI)\| l(enJán , 240-,k „ima v.siai t>- fejcsóválás kisérte az építés lásss munkáját, melynek sz utolsó belek bein \'síén többet keljeit végeznie, mint smennyit I )eb.»Dyotiioti«. Ezsel ai; államvasutak igazgató az előző években végestek. Csak ezeket tudís,!8^ Ludtf Gy«l» •lnökigaxg.tAval m élén, . # r t » I ■■!! á íj ■■ n^nl, aaívMA nu Iflnarl avtlf slaufllksIsIlM ■éitnyolhat]nk, eléggé a kiállítás tüneményes sikeréi és csak «z«ket tudva, alkatmsshatunk igaaaágos\'mértéket a kiállítás körül bnzgólkúdó -férfiak- érdemeinek-méltatásában. ; Es mikor már minden késsen vol\', mikor már be volt lejeave a nagy mű, mikor a kiállítás már at volt adva a bámuló közönségnek,\' sok buzgóságot, körültekintést, lelkiismeretességet 1 szintén ások sorába I érdemeket ssereatek M A dicsőséggel, ftigyogásKal lépeti, akik elevülhetetlen a -kialjilás kikére körül. ; mámoros lelkese- MB nemzet hálájának kifejezése önfeláldozó munkájukkal "dwwl tfljwrhat lehet, — - mint n mindazok iránt, akik hozzájárultak a sikerhez, amety s nemzeti büsz keség őrök forrása leend. gázóllá. Krisztián jobb karja a könyök alatt el-szskittatott a többrendbeli súlyos sérülést ssea> vedet\'. A nagykanizsai városi kórházba szátlíta-toti. Á kir. tórvényssék a vizsgálatot megindította, hogy kiderítse : terhel e valakit az okosott szerenosenenaégért TilslŐimág, avagy saját vi> gyázaitaiiaágsnak lett-e Krisztián áldozata. — Xépfllkelfk Jelealktstat Aa 1891. évi 37. t, c. slapján mindazon Nagy Kaniakán tartoakodó, katonailag kilcépztU, nép/ölkelüre Ült- Rózsai Oh megállj! Ugy a bogy most láttalak, agy maradj meg űrökké az én emlékezetemben. Kényeddel, iljnségoddaC" szenvedelytől enateilea gyöngédséggel. Látom kezedben s bársfagalyst, — amelyről együtt táplük le apró, cstllago virágét LáWtm, hogy osztod szét ket részre a illatos hajad arany-tnoalával hogy kötőd csokorba. Az egyikei nekem adtad, s a másikat le rejtetted el. Ah I tudom én, hova lett a másik fsle és sokáig, ns> gyon sokáig irigyeltem azt a boldog kis virágot. A sagár tloazlott, a fény elfakult a az idő hamva mindinkább beborítja az emléknek zománcát is. Boldogságnak országa I láttalak álmomban és elaMntem melle tied észrevétlenül. Mulsndóság I r Egy sápadt, halvány arcú beteg fakazilt a szobában, 1 beesel 1 szemeit rászegezi a szürke homályra, mintha egy látbatlan valamit keresne ré* vtdezó Ukiateté vei. A szemek oly homályosak, mintha a talon függő likőrre lehelae valaki ét oly közömböttk, mintha nem úmeraék a láidalmat többé Vagy taláa csak aaért oly nyugodtak, hogy elfordiiaák hgytlmét ttiól az ádáa aÓtétaégUil, mtly lboriikéi késiül 8t, mint a rsketö fényű osillagot É fergeteg örvénye ?! V Az a száraz beteg még egT*11 \'kar Ólai ágyán, de hsaztalanul erőlködik. Ssemtit homály futja be, s olysn pansstos hang tör ki kebeléből, mint a széipat tant rugó zörgess...... űeaxéini akar, de ajka mozdulatlan. Csak odalenn, tekintetének mélyében remeg és vergődik valami mint a halálra aebzett madárnak utolsó reszketése. A kiszáradt mell még egyet hörög, aaután caőnd less és sötét leaz. Egy éles ütés sajog végig a azivtmeu éa zokogva borulok a kihüit jeges kezekre... Anyám! En édéa jó anyám! Te jó lélek, a azereielnek vértanuja, hát csakugyan oem láthatnál többé sobs ? I de sobs. Gyermek! ki anyádat szeretted,megérted e e saónsk retténetei jeleniőeégét: ,Soha !\' Kényes szemeimet égeii a parázs, Nem tudok belenézni löbbé I A tűset kályha nyitott ajtajáa sugárósőo tör elő s reszkttö~Tlnysávjál reá veti szobám falára. Egy poroa képet világit mg és körülveesi glóriá val. ok as s kúp meg jobbaa *zmb* juttatja haldokló anyámat A* alak, ki ott lefeatvé van, épp oly halovány mint ö volt Arca egészen olyan kikelt, sünt sa Avé ; s az arc eltorsult ráncai körül cssk éppea agy csorog le a köny és a veríték, mint aa ő halálravált arcáról csorgott. Aa a vörös kópeay, amit reája terítettek)mellén szét van hasHdva. Fejére Ssazevont tövis vsa távs, ainftlynnk tüskéi húsába mélyednek a á fekete vér cseppenkint hull végig srcán. ótsze-szoritott sjkai miniba reszketnének a tájdalomtól s osak kezet vsaaak nieaiUlea meliéa oéináa összekulcsolva. Ea az alak a szenvedő Istenember képe! 3 es a kép\' megérteti a gondolatot, amely szi- vem mélyében gyötör...... Mintha a portól egyeserre megtisztulna ; fájdalmas vonásai elsimulnak, fején a tövisek he- lyei behegednek, a as a aaelid képű ember mo- aolyogni kezd. — Ea vagyok a feltámadás éa aa élet! Aki bennem hias, ha meghal ia : élni fog mindörökké! igen\' mindörökké! Ezt a vigasztaló szót, a mely oly jól esik a léleknek, a te aaenl ajkadról leate el aa éa agyam ia ! MiadőrSkké t Oh, e szó igazságát árai beanem a végteleatég után epedő lélek I öeszerezseatem. A, kályhában Hasaaroskadt aa égő hasáb a a kipattant sziporka aúkráav* szállott hl a keménybe. u^-- Vajjoa miért tör es ia a végteleatég leié f! V Nagy-Kanizsn, vasárnap Zala. 90. szám. (». lap;) 1896. no vem bar hó 8-án. Itnlitk, iit a küzöa hadseregben, a haditenge. rértetben, s^honvédHégbeu, esak póttartalékában vagy a osendőrségnél szolgáltak, lovftblift. uly\| batta _ volna u Ara baját, már neki gyüli meg a baja, uétl a rendőrség nyakoneHipte. Minthogy pediglen ezen „becsületee megtaláló hat héten katonailag ki nem képűnek, kik népfOlkelésI . á»tfo<ryira hoa«á.»«kolt az óeáíw, hogy sítől Jjnt~-a ajáalati lappal vannak ellátva és niétt\| sefttmi áron nem akart megválni, mindkettőt a 48 ik ével be nem töltötték és pedig az 1868- L iél 1859-ig ssQletéai évfolyamok: 189.6. nommbtr U 21.fn, as 1858 tél 1854-ig ssületési évfolyamok november hó 88-én mindenkor reggel 8 érakor Pintér Sándor vendéglőjében személyeven megjeleni\', íany jrásbsn jelentkezni tartósnak. At írásbeli jelentkezéshez Ingyen jelentkező lap * városi, katonai ftgyoaatályban kapható, melynek kitöltésére és evyéb kezelésére nézve a váróid kstoaaOsyi előadó éa a jelentkező lapr i nyomtatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítás.* ■— As irt ksaáe -Mini annak idején jelez-lük Zttinay Vilmos kaposvári cigányprímás Ur-salátával ténylen Nagy-K»nizán leiepedett le. A cigányzenét kedveli) közönség és a mulatni vágyó arany iljmái szívesen fogja tudomásul venni Zaolnsy elhatározását, mert bandája oly kitQnOen szervezett, bogy bárhol is~hangvere-ovex, a kötönséu mindenkor megtölti a/ illető helyiséget és sörQ t apsen) adózik h barna hangversenyeknek, kik egéeren felealegesaé teázik, lingy a közelgő mulatságokra más Imimét importáljanak zenét. Zsolnay zenekara a leguiesasenie-nfibb igényeknek is teljesen megfelel. — Tiiuc- és II lein tanár. Ezen eimmel matatja be magtt évről évre Rechnitz Jó/sef tlBWfff\'vr ,f nagykanizsai pqb\|i>»""nak. Mert m g^XanoJja Hirdetések: bevittek a kapitánysághoz. Kettőjük közöl u egyik olt ín maradt, de as óra hnza kerüli tulajdonosához. — Ax arany lánc, históriája sokkal egyaserühb. Egy parasaiembtr egy róvio két réasből álló arány láncot akart sxerdán gyanú* módon értékesíteni. A rendőrség erról is tudomást szerezvén, bekiserte a láncol kínálgató horvát atyafit, ki csakhamar megvallotta, hogy a láncot közvetlen a csáktornyai hadgyakorlatok mán az alsódoinborui révoől találta. A lánc tehát megvan, kerestetik u joitos túiajdono<a. — Valtozáw a ttiyamáilnail tanári karában. A nagykanizsai lögymnástum egyik érdemcK tanárát Matirkó i Konrádot a ketoes-rend kormánya a privigyei gymnásium igazgatójába é-< ju oltani kegyesrendi ház főnökévé nevezte » ki, Helyébe jönnek Kartuy János és Sehultt Ernő tanárok; előbbi régebben már j működött intézetünknél — HalAIoaAii. Tilh Jánosué h/üI. Jripammtr Betti, eity gyengéd lelkületű, müveit urnő élele 30-ik, boldoK házasságának 8-ik évében Károly-vámson e hó 1-én elhunyt. Temetése e hó 3 án szülővárosában: Nagy Kaaizxán általános rés«-vdt mellett, ment végbe: As elhunytat férjén és 2 gyermekén kívül kiterjedt, előkelő rokonéig Kondor Adolf H. Kaatzaán. 1»l£J ar-atra Baarr-téle héi, ajánlja ügynökségi irodáját a n közönség b figyelmébe. Közvetít: Olcsó kamatú állandó én törlesztései jelzálog kőlotönöket, - földbirtok, házakat atb. vevéeét éa eiedáaét, -f elvállalja bekeblezett régi terhek olcsóbb kamatra való átíratását gyorsan éa méltányosan aladeaeHlet nélkül. ianc s/ezon — mely Rechnitanek mindenkor beüt — a véget járja, tehát elérkeaiek a eotillonoa hucsu-esielyek, mélyek valódi tánokoesorneska tormában rendeztetnek. A serdülő leánykák báli ruhában jönnek a nagy éa epedve várt estélyre, aa arany ifjnvág lérfi része pedig vagy sálon ruhában vagy tanintézeti egyenruhában. Amint szerdán este alka\'mnnk .volt meggyőző Ini, a láMlő-lfJUfr tHoaőén éHajáttonar a tdacot, ellenben az illemnek még csak as alapfogalmát sem ismeri. Szerdán este 0—10 óra kost a fél- Itt etíaiör Itt aUutr — Élé képek. A ,P»lg»ri Unj let* katakombájában e hó A-tól kezdödőleg rendkívül érdekes előadások fognak tartatni as Edison álfát feltalált hiiton\'fényképkéttWHM. Ezen készülékkel egy másodperc alatt husz felvétel eszközölhető. Egész jeleuetek a« Jetből élethűen visszaadatnek. Látunk például egy vonatot "s pályacsarnokba berobogni, az utasok ki éa be-szállanak és a voga^ Sfcór^mltU. Látjuk-e hatalmawt/hullásicsapásái. tenger haiaimas^liullámcsapaiat, mely egy a . ..... . , ...... , „, ...... .parton sétáló családot elönt. Párizsi kankantán- teorált táncosok oly étrelén zsivajjal romottalr ^^. j^fí szAllrftHHi „ivó-lecke ée sok más ka aa a« Annaa A«l 4 A ma .4 amamW^I a* A Mtltf 1 i ... • . • ■ be a szomszédos táiuxUremből az Survas* szálloda\' éttermébe, mintha BvOllO der fink járdák legvadabb táneokat. A folhárTyir ertseo veszélyeztető ordítozás minden vendéget likajiott as étteremből, csak a toroksaakadtig megéljenezett illemtanát maradt nyugodtan Olve Isoitványai kBet, örvendve az elért sikernek az illem terén. Mini értesülünk a deákság botrá-nyos magaviselete arra indította a felső kereskedelmi iskola igazgatóságát, bogy a deákoknak megtiltotta a tánciskola látogatását. Ezen igen belyes intézkedés folytán\'hiatosra vetejjíik, hogy a lárma ezentúl kisebb lesz, mert csak gymna-xísták lesznek a íegények a csárdában- latttteu KKOlgnv Dobrin Biehard gabona-1 kereskedő e hó 4-en száz -forintról szóló postautalványt kapott, mely azonban eltűnt ax irú-asitalróL A pén/t másnap egy ismeretlen egyén felvette, d* nem sokáig mondhatta mattáéaak, mert a rendőrség kiderítet le, bogy a tetten nem lehet más mint Dobrinnak szolgája, névleg &eM«r Ferenc, kinek irása nagyon is haaon-litolt a postauialvdny hátlapján látható Írással A sznigs—uttyan tagadásra—fogta a dolgot, de ■időn látta, bogy ea milsem használ, töredelme sen bevallotta tettét. Ez, de még inkább azon kSrOlméay, hogy Szommer as egész ásás furin Jot nyomban át is adta, annyira meghatotta Dobrin urat, hogy nem kívánta a hűtlen ezolga megbüntetését. A kir. törvényszék azonban, bíyatalb J Öldösendő cselekményt látván tenfo-rogni, sem volt olyan lágyuivfi mint Dobrtn és a •solga ietaiiózUtáaái elrendelte. — Arán/ éra, mrmmj Mac. Nemcsak az stserikaiak, hanem rendőrségünk is as arany konwakot éli. Mióta Mao KinUy aa araoypárt képviselője as Egyesült Államok elnökévé vá-Iaszta tott, rendőrségünk is aürQbben kesd meg-\'"nerkedui ezen nemes fémmel. Hogy azonban valaki ne higyje, miszerint rendőrségünk réssére valaai aranybánya nyiloft meg, (ónak láttuk >t mindjárt közleményünk címében kitüntetni. Aa araay óra, melyről aad van, Nagy Valér aiesredee neje\' tulajdona söU. Szándékosan ■oadtak, bogy ,volt", mert est mintegy 6 hét előtt elvesztette. Jdő közben más gyönyörködött aománcoiott Arában, de sa illetőnek •sfnagyebb bosaoságéra aa óra egyszerrs fel moodts a szolgálatot, melyet bal béten át oly poatoaaa teljesített. Mi sem terméezeteaebb, mint bogy az óráshoz vitte, de mielőtt még elmood- .Atp egyéb élethűen vonulnak el szemünk előtt. Mind 1 er* esen jelenetek a terméssel wlán vannak telvéve éa minden, gépezet nélkül mozgékonyan adatnak vissss. Naponkint 3 előadás tartatik. Az első esti 6, a második 7 és fél, bsrmadik 8 és fél orakor. — Hirdet njéay. Köxhirré tétetik, hogy folyó bó 4—5-ere átmenő éjjel a fő-utoán egy ezüst karkötő, melyen több xsuzsu függ, találtatott és n hivatalnál elhelyeztetett; — hol ie as igaxolt tulajdonosának kiszolgálva 1eend. Nagy-Kenusán, 1896. nov. 6. k városi kapitányság. ^ _— Klvágylalaasáf (s Halndenaenalt K y ons«cb«JÖB uI melegen a ján juk tisztelt olvasóink figyelmébe Egger sxódapasitilláit. Kapható S& és 60 kros eredeti dobosokban minden gyógyszertárban ée nevesebb gyógy-fbazerOxletbeo. Fő- és ssétküldési raktér Egger A. fiai Nádor gyógyssertárs Rpesten. Váci körül 17. — Zongora, Jé aslaéaéga, AlJAtasatt, eladé. kívánatra kavanklnt béreiket 411— . i«p liiaJéklvntnlákéa. aillmlial dobos. 50 drb, finom osont levélpapír le 10 drb. boríték koasi in #1 kr. — Kapható klaáréla-rtaoksl ftlltp kúsjTT 4a papír kerasktdteéW* Nsgj-Kaal Polfirl Egylet katakombájának fűtött termiben ma vasárnap, november hó 8-án és ezen kiviül még csak néhány napon át látható az Edison által feltalált KiitDt-fíifkíf-ImlMil el&dott mlilStványok: — ÉLÖFÉNYKÉPEKl A cominens leunagynbB városaiban, mint Pirii, Bécs és Budapest a legnagyobb tat-szést aratott. A n. é. közönség kéretik ezen kiváló élvesetet aysjtó ilkatSm tömeges felhasz-uálására. Az előadások naponként a következő órákban tartatnak: I-tS diódát 6 érakor a Ilik 7 ét JÜ a Ul-ik 8 ét fél órakor. Helyárak: 1—4 sorban 60 krajcár a többi sorban 90 . NYILTTÉR Hesuk«r\|-Mlrfa caakli akkor válődl, — ka Uavitlsa 0ár>abit nadellk — fekete, fehér 4s Mlata W krWI lé frt W krlc ■tumkiat sima, csíkos, kooakáxott, ailatáxott, daaiaiatot atb. (mintegy 240 kfiIOaUiB mltítWfií 2000 alatiaalbaa) itb. a magrsu^elt ára posta bér 4e vtaasatawa a háa-hia txállltva is mintákat péslaftirdaltával küld 1 Hea-aabanr U. (os. kir, adrart saállité) aely^nyára Mrlehbea, 8vajcsba elmaett Uvelekn I0\'1tro«, 4a livelosBlapokra 6 kros bélyeg ragasataadi. — Magyar afelvaa Irt asgreadallask paatoeaa allatéatatnek. 1 Dr. Felelős eserkesstő: LÓKR IIIL 4<eptula)dono« éa kiadó: meni r D l A r, gi » ! Itg i[\\ ? a U 1 í". } 2 r 11 ® ^ IH m síg © n it ZÍ í* 5 & H •seIÍ 5 r:?í p ® E nl 1 ®i;M w dln^w hip •"Ja* ^^ 5 »iit» w Hí í Hl í 4 Í H fi1\' a \| Hí h thm i ül [ h rí I •aeeeieeeeeeeeeeee N»jry-K»nÍM«, vasárnap Zala. 90 mim. (4. fap-J HM- november hó 14, ERTESITES Van szerencsém a X c. butorvá- sárló • Közönségnek tisztelettel tudomásul hozni, hogy H O , 7) 7 <DJ stfe helyben Német-utca Zerkovftz-féle házban a mai kornak megfeleld ASZTALOS MŰHELYT gépekkel felszerelve gyárilag berendeztem. Az első budapesti és bécsi bútorgyáraknál több évi • * \' működésem tapasztalataimnál fogya, azon helyzetben vagyok hogy ezen téren a legmagasabb igényeknek is megfelelhetek. Elveim: * Szilárd és Ízléses munka! Kis haszon, nagy forgalom! Megrendelések tetszés szerinti kivitelben készíttetnek. ki válö tisztelettel f^^ ^ Tarionczok felvétetnek. Nyomatott Fisobel Fülöp laptulajdouoanál Nagy-Kamssán. 1896 01. rt10 Nagj-Kanizaa, 1896. november hó 12-én. XX1IL árfolyam. iMItll»t»»f » f ». 11 * • » ÁM" MIM Ml lifdHIM* »t I ««\'••• M HÜMHI \'IHU i^yrt «d» d« i 1# krttjUr. ZALA Politikai éa vegyeg tartalmú lap. ate4Mivtli futklm í MmM fW. UayrlMMtaMn. vAwruntm Iws í Saa tw» II IWH (I M • b rwm I km. (I Irt — ki Xacr4+m I kwM (I írt » kr IMritot jH«irw» w<wlt«»«wk A Nagy-Kimuii- dél-üaíal takarékpénztárak. a tíankftgyendieí, as Ipar- és keraska-deimi bank, a Nij-kaniii degélj-eiylfii^vetkezet éa a lelenyeí JakarékpénzUr, \'IltaT Vuu,» \' a „nagf-kaniml malátagyár éa íerfőzöde r. I." hivatalos kűzlünyt, , JIg\|el«tMlk Nagj.KmiluáR bffonklat k^ltiiar: v\'mméxBM.p ém oarű.tört<Slcön_ HMtMtt n«M raa» kmtiMi UUMMCfc. Valami 82 efléS28éQUQyrul. tudom, hogy. valami nagy egészséget nem bályoknak, a tudomány haladásának az ffagy-Kaoiaae 1Ö0Ö, inivemb. 10. igon tapasztalni aehol, de igen sok a emberi organizmus ismeretében is, as (~n). Az egészaégOgy tekintetében talán\' phiaikailag gyenge ember, habár kifejezett egészség mégsem oly er-éfe, oly általános \', sohasem történt annyi, mint a mai időben. betegsége nincs ia mindenkinek. A modern mint régente volt, habár kétségtelen, hogy Kicsinyekre, felnőttekre talán még sohasem \| kornak nagy átka, a nervositás, az embe- egyes ragályos betegségek még rhm^W^ vigyáztak annyit, mint mii napság. Min j rek nagyrészét megragadja és Ifinkre teszi vehemenciával léptek fel előbb, és sokkal den, ami csak némi befolyással lenet az i testének ellenálló képességét, Óvnak a szel- ifibb embert pusztítottak el, mint manapság, ember egészségére, gondját képezi a ható-! lemi tullerheléatfil, pedig ez megvan, nem Igaz* van egy írónak, aki azt mondja, sigoknak. A vls, a levegő, a hus, a tápszerek. Minuciózus pontosaággal van meg határozva,, hogy mit egyék, mit igyék az ember, mennyit vehet magához a tápsze rákból, milyen vizet szabad innia, mennyi köbméter levegőre van szüksége, hogyan .kall szelfőztetni a szobákat, hogyan és mennyit járni, mozogni a szabadban stb. stb. Ki lüdná azt a temérdek sok rendeletet elsorolni, amelylyel orvosok és nem orvotok a mi tfirékeny porhüvelyünket megvédeni, megótalmazni akarják. a sok, hanem a sokféle munka miatt, és hogy »t0nkre tesszük testünket, mert panaceául oda állítják a- tornászáat, a mi folytonosan aggódunk jóléteért, s gyakran egy cseppet sem használ, hanem kifárasztja "betegekké leszünk a betegségtől való félo-a testet, anélkül, hogy a szellemet felüdítené, lemtől. Mértékletlenség minden időben vok. (jK beteg testről sióló nóta, mely számta-1A gazdagok kfizfitt mindig elegen Voltak, lan variacióban az ember fülét éri, sokakban tényleg a betegség kellemetlen érzését kelti fel, ha egyétyKént nincs is baj; s tény* leg hallani most olyan betegségekről is, a melyekről a mi nagyobb elfogulatlansággal élő apáinknak fogalmuk Mm volt. Pedig dolgoztak azok is, Ital voltak terhelve azok Ki a sok rendszabály majdnem aggódóvá I is; Összezsúfolva ültek az iskolaszobában, a kik félig agyonették magukat, de moat megértük, hogy vagyontalanok is addig esznek, mig betegekké lesznek, csakis azért, mert aggódnak erejükért, egészségükért. As élet küzdelme könnyebb volna, s as élét maga is becsesebb, vidámabb, ha tul nem becsülnék a drága hus táperejét s a tfibbt ajánlott »erősitő szereket* A túlságos meg* Ifsd az embert; még jóizüet sem ehetik vagy ihatik anélkül, hogy az aggodalom meg ne szállná, váljon nem a betegséget eszi vagy iaesa-e magába avval a falattal vagy kortytyal, a mit éppen a torkán leereszt. Még az egészségtant Is tanítják ibaoretica; hogy van-e ennek as elméleti tanításnak nyoma az életben, nem tornáazásuk csak a futásból és a játékból erőltetés époly gyengítő, mint as éhség, de állott, de mégis jobban birták a munkát, s kevesebbet voltak betegek, mint a mai kor serdülő nemzedéke, melynek egészségére egy nemzet vigyáz. Hiszen szépen, okosan van berendezve minden. Nugyobb a kényelem mindenütt, de nagyobtí á kényelemszeretet is. S tudnám határozottan megmondani, de astl dacára nz elővigyázati, ovatosgági rendsza- a tétlenség és sokat evés nem oly egéssaá ges, mint sokan hiszik, sőt ellenkezőleg gyengítik a testet, vs elpusztítják. Mindenben jó a helyes mértéket alkalmazni, * tudománybán is, a tudományok népszerűsítésében is; s ezt mértékkel lenni éppen a helyes ut arra, hogy as egészség, ügy egdsasiges irányban fejleaztessék. A „ZALA" tárcája. A béka királyné. •1(1111" mhu UroAJ.. -Irtai a Jéna. - Na navtM hat, kalSnhnn pun mesélem el. -* Nam, aam névalak eaak kérlek maaéld to< Vftlibj olyan érdakea. - Mól Is tartottam? Halk kopogás liallataslk aa njtAn, - Hiahadl klillá egyaarre a két hölgy, mire ríígtfln kinyílik aa ajtóóa alóaaör egy fakata ka-[»p fillér fátyollal, ulkaa pedig agy kloalka alak, ka«sag«a ugrik be, - Ilma I llaaa I álkor jöttél mag ? Naa akarok awiklt «•■ uatatal a vl.aonllá* <• Mai ArOaéaek eoaeteléséval, Inkább leirnm, hogy Déra alndlárl ajkát blgygyeastve fordult ImrainAjéhas ée durnaAsen kérdé: * Sikur folyiaiad allwiiBéléeedet V - Várj I llJrK kaadam, hogy limit ia hallja, Haabad a hölgyekel baaniatndut f Al slafl, a hátlanaaony. Hutai Mtnyaoake, VA-csr liéliáé, agy rendkívül élénk, elmés aai-•xmyka, ki barátnőjének almanélnl kaailaila, ho-lyan jutóit Mr\|4bai. Haantany Dóra, - a fla-11 aataony tllklra. — még laány, klnak jellem* vonáta a gfinv. Kbban találja M-élvaiaUl. Mla-"\'i . "\'"fssélnl, alndan uj toilaltal Irgalmaila-Iiráalanl, a viroa ifjait aorban larajaolnl, » ««»lciaiUf»tat • aa lílatöknak m\|küiriaal aa több iffula. Kainak la 101a, «unt a lOnlöl éa mlu- daokl onudálkoslk, hogy a fiaiul aasaonynyal oly jó vlaaonylian van, mar évek óta. A« ulonii.an érkaiatl hlllgy Véaony Ilma, ai aanaonyka aogoralja. Haltai foglallak éa Dóra a\|ra kaadta a fanatáai. — Mond al mér kérlek. — Kn is klyánoai vagyok. — No bál ballgauatok, félbe na aaakltaatok, mari ha el»iiein a baa<éd lonalat, újra nam kandam (Abbét, sót nam la fogom folytatni. Ka döHlUlt, A kél leány raandaaan vinalta magái pár párosig. Maiitta aaaalat tartott, éa miután inog volt alégadva a halyaattal, olbflazólé aéhta fogott, — Hét évaa voltaa, midöa atyáa át lait hs-lyasva K. rkmaába. A hkaban, hol atyéa alöra lakául vett fal, lakott agy Oavagyauaony, ki Idagan gyarmokeket fogadóit al taljaa allltáara aa abbA élt. A héa műglltl volt agy tó, <ahová a fiuk mindig ki aaokiak manni \|Ai«ianl. Egynatr délután £d« ia klmottt aéfálnl éi hívott vala. Orömmal angad-tam klvánaágaoak én aaépau kiballagtnnk. Midőn mar kOaal voltunk, a oaapaiból kivált agy iriMgas véana gyárak, — ki pgyaaeaan la* lénk tartott. — Ugy-« II vagytok a siáaadoa-gyarmakak f — lgan. fia vagyok Kde, aa padig hugooa* kám Malilta. — Jókor érkaatatak, raaélaa valűnk fogtok játaaaaif — Igau I — Melitta te laaaal a királyáé, Kda"padig vt> aér léaa. — Hát la ki vagy ? kérdé Cda a fiától. * Én, imtndá a Ím aaépaa elpirulva, éo... hál ■ég aam mondtam mag ? — Naa hkt, hlaa ősért kérdem. — Ea Vásouy ttéla vagyok, a testület elnöke éa agy órával tialöU kinlylya koroaáava. Da \|ö\|\|atak oaak kbaaiabb, lamarjétak mag a töb* blakat la. Eda maglogta kaiamal éa tarka tárna* Hág élé léptünk. Voltak yaiy tisunhaUn, uiia* denklnak aaaéban agy nHpaloaa, Kél laáay ia volt köaöttOk, Béla harsány hangon alkláltá magát: — Aaiáaadoa-gyarakak, LukáoaKda éaMalilla11 —. Eljaaak I — Tudjátok alt fiuk ? Malilta tata a királya. Itósaika nagyon kioat hoaaám, Idának éa oea tataaaa, lahát Malltta laaa társnőm. Mlalött tudhattam volna, hogy micsoda ki-rályué iaaiak, egy papiraQvég éktalaoité al faja-mai, éa a talon társaság kikiáltóit engem béka-királynénak I Oaak oavlaaatak, amt én ia veletek kacsa gok, hanem akkor hí ion y alpityaradtaa. £a azt gondoltam, hogy ha én királyáé laesak, mindönki meghajol előttem, rí, aiaégok ia oaak arról lógnék irni, hogy Lvkáoa Melitta királynő lett Ahelyett békakirályaé, kinek naa las egyélt dojga, mini a uantából baiatérO királyt egy kia oaoihegévoi magiulalmaani, mit aaját költségén kall vásirolni. Nagy-Kanissa, csütörtök Zala. 91. ssám. (». iap.) 1896. november hó 12 én Lesznek talán, aki? indokolatlannak talál- réből csak annyi igaz^_hogy mindössze Nagy ják ezt az okoskodást, de tudjuk nagyon Gyula és .Vesztényi Lajos a választás előtt jól, hogy a szellemi epidemiák épugy terjed- W. fjükhöz képest belépnek a Kossuth-, . . . \'. . . j , pártba, de ezzel tnuuttul lemondanak az nek, mint a testiek, hiszen m.ndenk, tudja, % „ drlba wU ZtozásuMI. hogy a képzelet igen nagy szerepet látszik " f""/Ltttí Községek neveinek rendezése. tizen, elhiszik később százan, ezren s még - • többen. Elhitetni pedig azt is lehet az em-j I"®"®"* »«>k a aehé.ségek amelyek a . . ,, , ! magyaroraságj köaség- én egyeb helynevek te- herrel végre, hogy nagy beteg, Megtörténtf kiaiatébea fennálló rendezetlen Állapotból, vála-dolog, hogy a felvidéken a hatvanas évek- mint a nevek helye* írására vonatkozó bizony- 4a la»uA jiikAl .aá - L a hnvi.ia iilatáallnlr min. « <) javaslattétel mindazon intézkedésekre néivs amelyek a végeit saükaégesek, bogy a közhitelességgel megállapítandó* kösaét- éa egyébb helyneveséaek nemcsak a . hivatalon haasoálaU baa, hanem egyébként in a közhasznaiéiban minél általánosabban elterjedjenek • lassan-la»ean kizárólagsakká váljanak. Hogy -a vegyea bizottság a augyaroraiági köaaég- é« egyéb helynevek tekintetében teo. ■álló ferde álNpoioknak megszüntetését oélsé eme: leladatokaak,sikereseo meglelhessen, ennek egyik ídfeltétalét képezi almai tényleges állapntaak alaposabb megismerése, kapcsolatban mindazon __^__BJ _ _______________I . téjékoziató adatoknak ősssegyOjtésévei, amelyek u,n «rv ;«m«»i«i urat Vi hptivi«Áir>V! u\'»n»«b<il \'árroasnak, a köziga»itiitá«UDk min- „g. , „„k hBi^jnuénak megállapitáaa, va-ben egy ismeretes ura , ki het.vásárok. den 4g4na\|f u,rtüyirl( wi\|{í\|n»k. Különösen (/ij.,, u Bj na/ek e\|ÖD9r.k slkotam tekin- alkalmával be-heszokottrándulnr a városba,:káros hatássaLvanaa a körMméoy, hogy több uUna,at4iMi mófgálhatnak. E végbél Tki megyeszerte példabeszéddé vált egész-1eíerre aion Söáaéiíek száma, amelyeknekL aZTltir. belügyminiszter mindén egyes kör , „ . . , . , .,, J . Il ni.n®9 *\|á\' önálló nevük, hanem oly névvel Ké„re vonatkozólag az orsaánoa magyar atatlu- segéröl volt isniereter, halalosaggodalombajbirnak, mely egyúttal mán, községek megjelölé L^j hivalal áltHt „ükséges azámb.n megkai-ejtették jóbaráui, kik összebeszéltek, hogy \| lésére is szolgál. A kosii&nevek azonosságábólj dendő Qr<m.pok felhasználásával ex adatoknak Urtr«>lí.hhi látnaatánk -.Uralmira! mimle eÍK\'í ,orbB a Pu,,,i- ® \'ívirdasznlgalatban, kt- kösvétlenai az érdekelt községektől való begyOj-legköölebbi látogatása alkaJmázal mindé- j fflárlekben a vasúti saolgálatban, sót az ál- tMr0l gondoskodott. gyik kérdezni fogja, hogy_ miért van oly tslános közigazgatás minden ágában még a\' , „,._. társadalmi érintkezéseklen is számos félreérten éa tévedés, gyakran heiyrepótolhatlan kár saár i TollfUttáÖSn. mazik. Nem kevésbé hátrányos azonban az a körülmény is, hogy s/.áiHOs községünknek vi Dr. Kiss &mti azt mondja, hogy ö szereti a azoqt többféle elnevezése is van, ami Szintúgy, jubileumokét, - " í mint a névazobosaág, — miuiá 1 nem mindenki 1 gn j( 1Mre)aia (ismerheti az összes elnevezéseket — megnehezíti ., . >. a kölcsönös megértééi. ..... -1 egj^véleipényeo vágynak. A leiuiáUÓmadMéllen. .állapot megssUnteiése I Htába: sínes aa egyetértésnek hatalmasabb rossz szinben, hogy majdnem a halál néz ki szemeiből, s hogy 1 csak menjen az orvoshoz. A tréfa sikerült is, de bizonyos, hogy az illető a konzultált orvosok minden biztosítása daczára hónapokon át aggódott egészségeért, s mig azélőtt minden^ evett és sohasem érzett valamiTcellemetlen"UtiP . hatást, ez Ízetlen tréfa után még sokáig "jóizüet sem fuddlt enni s mindig azt hitte, hogy talán mégis valami baja van. — Csak céljából kívánatos iehíi. hogy egyrészt minden j forrása a .fehér aszalnál A mellett a legádázabb politikai ellenfelek i egyes községnek sajat külön neve legyen, amely mán község nevével össze nem, téveszthető, másrészt pedig hogy minden község, — ama gyakrao szokásos többlété elnevezés kiküszöbö-módiával tehát azokkal az óv- és rendsza. I lésével, - kizárólag csak egy hivatalos névvel »wn8r w"1\' m moajavai tenat azoicKai az ov- es rendsza- j au\|e)>, B<-mk hlvaUlo, ^^ ha. Bölcsen tndták est a nagy-kanizsai kereskedő bályokkal s mindig ott, a hol erré való-fnem a fársadattni értaikézéiekbep Is Blnél •1-Jitjdc 3nképaö egysaSIeténea veetffí~u, azért egy véleményre jutnak^-. A jubileam pedig csak akkor jnbiléum, ha „fehér asztal" mellett ülik meg. ban szükség van. — isfinö«ilii>an teriedjen ef s ItMiAn lazsaa kűé-rólng használttá legyen. E csél elérése végeit a magyarországi kö<- (Ko»MUtll-Ugraii.) A függetlenségig, és egyéb helynevek egységes, hiteles lörzs pártámyalatok két vezére kardpárba)\'uk be- könyvének létesítései vei te a m^kir. bel ügy mi-fejeztével kibékült tamással Az ellenzéki, ,ervb« • e "ébflJ » ke^^edeiemügyi, fejeztével kibékült tnymátunl t — , .;„._Airi ___. . valamint a vallás- é» kozoktaiásQgyi mtniszter- sattó tulnwmú része ebből a nem más. nunt , ., _ ,- ..\' . ... . , \' íf , ,,, , , \' rel elértő eg as orsságos in, kir, staiisstikai,. . _ lovagias eljánásból azt a következtetést vonta W„„J\| igazgatójának elnöklete alatt véleményezd hW \'"rmelyik országos egyesület iá megin határoznák ugy, hogy aa egyesület bus/onötéves jubilsnmát november 7-én fehér a«atai mellett Olik meg. A terminust is kitüaóen válaaxtották. A hetea szám: xaidó szám, szerencsés szám. De sikerült ia ám a jubileam olyan pompássá, le, hogy az Ugron-párt beleolvad a Kossuth- szsktestülelként állandó vegyes biaotlság leladat-pártl>a éi egyesült erővel fogják most az elr j körét a kővetkező pontokban körvoaalozts: lenzék elveit diadalra juttatva, a hqmányt] java»lartiít«l az összes magyar helynevekéi a szabadelvűpártot kímélet nélkül f yes irá-ára nézve; , . , . , ¥ 0) javaslattétel a nem magyar helyneveknek támadm, — de ép oly kevéssé, anunt nem magyar ortogrsllával leendő íráséra hetséges, hogy képviselő néppárti velleitások- \\ vonatkoiolag; Icai tagja legyen a szabadelvű pártnak, époly c) as ngyanason községek és egyéb helyekre ■ " ~ - r . vonatkozólag fennálló többféle nevek közül a hivatalos jellegtteknek jávás atfa hhzátalé; dj javaslattétel as országban többszörösen e ö forduló helynevek kiküszöbölése céljából esetleg nj községnevak niko\'á-a tekintetében a végre lehetetlen^ hogy Ugrón reakejonártUt hivei tagjaivá válhatnak a szabadelvű Kossuth ellenzéknek. Jdint a „Pestet Correspodenz11 legjobb forrásból értesül, az összeolvadás hi- gyelhetle volán. Boldogító harmónia volt ótt mindenben. A vélemésyekbén, a szivekben, még a Zselnay-féle aj cigányhanda muasikájéban is. Gyönyörűség volt tapasztalai, hogy milyen jók, \'milyen\' okoaak és aaellemesek as moherek, mikor nem politizálnak Hanem azért hiába : magyar-voltaikat itt se tudtuk megtagadni, két pártra sukatltunk. Egyik voit a fehér, a másik a piros párt Hanem hát es nagyon kedves, vidám pártoa- SiBleimtól minden vsaárnap kaptam tis kmjeárí, ezt nemal a békakirálynak \' kell saánnit Mégirhet, hogy ez oaalta szemeimbe a kényeket. De hát a dolgos változtatni nem lehetett, és én fajó ssivvel búcsúztam el már j I előre a tiz krajcároktól. — Most még elmondom, hogy miért lettem én békskirálysé, Béla pedig béka király ! A tékán ök csóoakáioi akartak, és e ozclra ellopták a nagy moaó tekáöi, melyben nyolcz-ssk volt hely. Midóa as elsO kirándulásra ■estek, anayi béka agrutt feléjók, hogy még a legbátrabbak is megszeppaaVek, Elhatároztak, hogy a tóból kiirtják a békákat, és ezért ala> kait egy társaság, melynek a faja a király — Béla vql%agy elnök és egy jegyző. A többiek kAslegénysk voltak. Rossika éa Ida, szintén hivatalt kívántak vállalói, tehát a három vezér, elhatározta, hogy egyik legyen a királyné, másik pedig ss elnökség De nési tndtak megalkudni, Séssíká Bélát akart, de minthogy nagyon kic<i voli, ö felségének nem tetszett. Ida pedig haragudott Bélára, mart nem adott neki egyszer csokoládé-cnkorkát, tehát nem fogadta él Bálát Ekkor jöttünk mi kOshe éa Béla engem vá-Isastott királynévá, fióuika le\'t elaökné,. Ida pedig a jegyzőnek jnto\'t. Es es igy tartott soká, ísgyon soká — kő\' rülbelül három évig. likkor saéfvéltunk. Szüleim eogem sárdába adtak. As elutazás előtti napon mindannyian kimentünk • tóhoz, a teknő már készen vért bennünket és általános „éljen" kiállás mellett a király ée é királyné caóna-káitak. En voltam tiz, — Béla tizenöt évea. Es ekkor — a teknőben — a piaskos vizén, mondta nekem Béla, hogy szeret ás várjak reá, mihelyt tanulmányait végsi, elvesz engem, En megígértem neki, sőt meg is- esküdtem, hogy addig férjhez nem megyek, mig 6 értem nem jön. Emlékül kaptam tőle egy esinoa erszényt, melynek egyik felén as ő arckape, másik felén pedig M. B. mooogramm ékeskedett. Yiasout él őneki egy kié ezüst szivet adtam, melynek be-sejéi Béla, egy tőlem éssrevétlenül levágott haj-fürttel töltötte ki. Az erazényt én, mihelyt hazaérkeztem, jól eldugtam, nehogy jé anyáin észrevegye, mert ex esetben elveazi tőlem és ad helyette mast, minek nem örültem volne ugy, mint az ajándéknak. — Végxel má, vagy jőijek el holnap is ? — Kérlek Dóra, ne savard Melittát, ea ugy azereiein hallgatói. Szinte beleképzelem magam az 0 helyzetébe. Eu elntas\'am. Aa állomásnál Ede egy nagyon bércig csokrot adott át nekem, halkan, ugy bogy csak én hallhattam, sugá : — Bélától. — Anyám megdicsérte Edét, hogy olyan figyelmes fivér, kj pirniva fogadta as elismerést. Ezutáo csak áveakint egyaser találkoztam -Bélával, de eskümről sohasem feledkaatsm mag. Ha a zárdában rossa\'hangulatban voltam, vagy nem volt kedvem tanulni, esak a kis erszényt kellett megpillantanom és újra vidám lettem. Tanultam: ssorgalommal, kitartással, hogy méltó lehessek hozzá? hogy ne mondhassa, aenkisem, egy müveit ügyvédnek, milyen ostoba neje van. As spárák szerették, a főnöknő mindent elkövetett, hogy én ia kedvet kapjak aa apáca-élet bes, — de ax miod tálra hányt buréó volt. Végre végeztém. As utolaó nap, ól y buzgón imádkostam a zárda kápolnájában, hogy a főnöknő aszal a raményoyel keosegieté magát: megnyert engem. Padig én csak szívből .hálál sdiaar, bogy többé asm kéli a komor falak közé visszajönnöm. Béla ékkor már régen jogésa volt, Edével együtt, ki a híreket hozta. Ezekből a tadoaiU-aokból tudtam mag, hogy Béla sem feledkezett mer énrólam. Egy év sióit sátán megkérette aa ő — béka-királynéját, ée midőn megkapta aa .igent,\' elmeséltük atyuanak, hogy mit fogadtunk agymásnak a teknőben. Alyám átölelt engem, és meghatva mondá: , — Derék leány vagy Mélitiám, hpgy megtartottad szavadat. — Nekem nem lett volna ilyen óriási tflral-mem, mondá őssintéa Dóra. — Most legalább tudom, hogy miér^ aevea téged Bels — békakirálynénak. As ajtó megnyílt és belépett rajta as ügyvéd ur. — Békakirály ur, van asereaesém I — Békakirályné I Megjöttem 1 V - Édes Bélám............... Nagy-Kantat, csütörtök Zala 91. síim. (4. lap.) 18M. MTtobv hó 1S- iedsínű érdekek önművelődés utján minden idö-bca Idea pihenőre lelnek. A >itrttk»di ifjak fwUptl lyflrtc minden tekintetben feiemelo Maca mnukás«áíot fejtett ki a Ielolyt huszonöt migadőhtn. Örömnél nyitottaí^ajtót a lejlődö jnagyarJrodiiomnalt, Bogy annak melegítő tugo-rit magukba tzivbaesák. Meghívlak, kiváló írókat, kik felolvasásokat rendeaiek,ax oraaág legelőkelőbb színészeit, kik hangversenyekei rendeltet és amellett elég idj^jntolt a szakszerű kereskedelmi ismeretek /további fejlesztésére^ Mindeme terhes, de sséa lörskvésekaek méltó visszhangja volt a szombat esti jubiláris Innep-jég7 melyen városunk Mrijlűnliöza támdalmi osztálya képviselve volt. —-\\z egyesület saját helyiségében a aagy patko~amkn asztál legizlé-—ahhnn volt (elterítve. A társas vacsora nyolc érakor vette kezdeték A második fogás után P^sr-Ulmano Elek elnök lelemelkedett székéről éa felköszöntötte a királyt. Ezután, mintha eaak versenyre kelt volna a szellem, egymáa-■Ui hangzottak el a legszellemesebb tosztok. Ebmspattffer Ernő alelnök szép szavakban emlékesed meg az egyesület malijáról, mely auk nabés feladatot oldott meg. végül poharát aa egyesölei összes tagjaira Qrité. Binekfrr Ödön titkár az egyaaölet jótevőit és a jelenvolt ven dégeket éltette. Dr. Éried Ödön Véestj Zsigmond polgármestert köszöntötte lel. Lkhisduin Pál Ungsr-Olmann Elek elnökre mint aa igaai kereskedők mintaképére és egyesölei láradhatat-laa bajnokára Brité poharát IPszaz Ignác aj — Estély ■ ralfárl Efjtelkea. A Polgári egylet vigalomre ndező bisofsáva november hő 28 án lép actióba ; ekkor rendezi aa elaö családias jellegi lánczeetélyt Belépti díj személyenként 60 kr, családjegy Irt 190. A meghívók e napiban küldetnek azét. — A salavánifgyei Alt taaliéiesi fllet-■ek választmánya ok t—J 1-én Felméri Albert elnök elnöklete alatt gyűlést tartott. A mali gyöés jegyzőkönyvének hilelesité,<e után fe\'ol-vasia elnök eddigi működéséről jelentését, mely heiyesfésaéi logadtatoti; majd tárgyalásra került Khedey Ferenc pénztárnoknak jelentése, szerint a pénztárban 2027.43 frt van ooeoók Parisbaa — Az slösdások irtat napra fokssédik aa érdsfclődás, mert a ki elhagyja a antatvaayok esinhelyéi, csak bámulat-tal beszél a látottakról. — KéméaysepvM dijak. A hareahsds lemügyi aínisz\'er a vármseys törvésyhstóságí bizottságé által alkotott kéményseprési dijoas-bálysatbsn a földszintes házak agyasért vagy orosz kéményeinek 10 krbsn megtllspuoti seprés diját 12 krta emelte fai A vánsegvs iftrvésy-hatósági .bizottsága ez évi október mis tartott közgyfiláiébÖi ajból felterjesztést intézeti a ke-mely retktdalsattgyi aiaisztsrhaz, amsiybss a vár-és a\|ssagye által elegéadöask vS-\'t 10 kr. seprásdij könyvtárnok: Dékáay Mihály jelemése, mely jóváhagyná kérelmezte. A díjazz bályzatlmn szerint a könyvtár állománya 330 kötetből áll megállapított a a kereskedslemtgyi miniaatar mit a válaaitmány tudomásul vett. Majd elnök által ia jóváhagyott lőbbi dijak a kővetkezők: bejelenti, bogy Kotoaavárrs történt áthelyezésé- emeletes ház sgyssari seprése 20 kr-, kiágetéas böl kifoly^g leteszi a közgyűléstől nyert 40 kr, — szögbe menő komplikált orosz kémény mandátumot, mégköszöni a tanítóság rokönszen- egyszeri sepréss 80 kr., — aj kémény lehúzása vél, a tisztikar támogaUaát éa kéri a választ-150 kr., — Egy és két sülős takarikilakaiy egy-tqátyt,\' hogy aa alapszabályok értelmében! szeri eepréae 10 kr., — bárom vagy több sütősé helyettes elnököt válaazazanik. Pálya Mihály [ 16 kr., — nagy vaskályha 10 na. átméröa tol elismerő szép szavai után Felméri Albertnek a választmány ■ tanítóság köszönetéi fejezi ki, ezt jegyzökönyvébe foglalván, távozó elnököl erről átiratban értesíti, a következő -közgyűlésig aa elnöki teendők vitelével Jeney Gusztáv alelnököt, a mert a pénaiárnok is tisztéről lekőaaöal, a pénztáriokiakkal, ideiglenesen Dékány Mihályt buta meg a választmány. - Tanllél gyllésés UruwWé. A pártoló tagakat köszöntötte ISI. Hofman Mór nagy kanizsai járás tanítói kőre ma tartja ren-ss egyesület mindinkább fejlődő magyaros azel- [de* közgyűlését varosunkban. öyft\'és stáa a ...........Polgári Egylet r melyen — Itaérfl ealskezeii meg. Dr. Sriii Miklós gyö-ayörl bssaéd kíséretében, melyben It előtte j tank, szóló Hoffaana Mór aéaeisit teljesen magáévá leszi ssiatéa a magyarosodást éltette. Rosn/eld Lajos találó szavakkal méltatta Ebeaspaager Ernő alelnök figybnzgó működését, poharát z jelenvolt Khensnanger-triamviratnara Isié, SÚtay Sándor poeukos azép eszmékkel lejlsgette az általános .emberi szeretetei," mey előtt ledől minden társadalmi válaszfal éa közel hozza egy-j máshoz az embereket Dr. Ssütt Miklós az újságírókra firité poharát. Dr. Kin Ernő az ő meleg kedélyével szépen méltatta a kereskedők hivatáséi, kerté, hogy továbbra ia e szép álon haladjanak, igyekezzenek továbbra is a hazafiságot aegtarani lelkikben. Stokrr Antal al&gjétz a lalsiságboa intézett szép bozditöszavakat, it an kiránts, hogy mielőbb elérhessék azon célt, melyet aagak elé tűztek. K-iamét Rosmftid Lijoe emelkedett fel éa gazdag humorral mondott d egyet-mást az egye-sfilet^multiából. Poharát dr. SriHt Miklósra .finté. Dr. Villányi Henrik aa egyatölei ősi bajnokait és Grlabai Henriket miat aa egyesület Igybusgó fáradhatatlan alelnökét éltette. A ki* \\itnő borok felojdotiák a legzárkozottabbskvdé —Sggjwt ia és Zsolnai bandájának hangulatot azép ad^sagybaa boszájárali a lelkes itjnság jrt-kedvéhez ét fea néha a leiszállá kékesszürke finom llatfelhőó odatévedi az ember lekiotele a I lalakon f&ggő boa Kölcsey és a komor Ka-siaesy képére, ugy tűnt fel, mintha aikaikoe édes aMsoiy derült volna se mintha megelégedeiien iatageitek vo\'naa szemközt álló (iró-kiralyaak* \| Jikai Mórnak ezeket moidva: .Ennyi lelkese-déseel könnyen átléphe\'i e lelkes kis asreg a második negyedszázad küszöbét\' 1_... _ — J4tékeay>ág Sowuyyi Gyola nagj birtokom Palinban 10 a»ák burgonyát kegyeskedett a népkonyha céljaira adományozni, melyért hálás kBaaöaatét nyilvánítja a népkonyha elnöksége. — A aépksayks a jövő napokban inasét feltárja kapai), hogy befogadja a mostoha során iskoláé gyermekek seresét éa egyéb zsegényeke, kikre nőve a népkonyhái inteaméay valódi ál-dáa. As emberaaereist sebol sem nyilvánul im-pozánsabban mint a népkonyhában és igazi lelki örömöt áraink, midós látják a jólakottak seregét, kiknek a népkonyha nélkül éhezniük kellene. Akinek módjában áll segítse elő jó\'ékoay adományaival a népkonyha humánus törekvéséi. Temé>sstbeni avagy péaabeli adományok egyaránt hálás köszönettel fogadtatnak. Adományok JHtr Samuné elnök urnöhöa küldendők. HalAlasáa Spetta Dániel óraműves s M 9-én esie 62 éve koráttan elhunyt Nagy Kaaiasáa. — GasdasAgi ladAslU A löldmive\'ésügyi miniszter 8trvuFloriáat az a>ó-lendvai járánra aésve álltedó gazdasági Indóaiióul nsvez\'e ki nagyiertnébea láraaasbéd tar a mini JrtesRBnk — a járási kör tagjai közöl mintegy hetvenen ás száaos tanlgybarái vess részt. — As elad hé. Aa ó\'omszlrks nehéz felleg mint egy lomha nagy takaró nehezednek reá a lakó földre és eltakarják aa A»si nap fény utolsó bágyadt araayaárga sogsrait míg az ő-u sablo-nus poélaiily iurcsáa vékony felöitőkben f»ndre siratják a száraz lombok melankolikua zizegését, addig a jómódnak előveszik a szekrényekből a s jól bélelt téli kabátokat, vagy oda ülnek a jól fltött kandalló e\'é a elégedetten hallgatják as iazö ti hasábok lobogását Csak egy lépés és benne vagynnk már a bófehéi télben. Szerdán délelőtt már egy egy szállinko>ó pehely kavarogva jelent meg a légben, mint egy eiöhiraöke a bekövetkező évaaakaák — TSac 4a llleastaalr Eaea esim alatt lapunk megelőzd számában megjelent hirlözle-menyünkre vonatkozólag Vajda Elemér lögym. 8. o. t. aláírással egy levelet ve<tűnk, melyben a levélíró a gym. védelmére kel A megneheztelt közleményben a .deák seregről\' volt szó, aort egy általános lármában, — melynek e sorok Írója legnagyobb sajnálatára iültannja volt — igaián bajosan ia ishstslt volna megkllöo-bözietoi: vajjoa a gymuazium — vagy a felső keresk. iskola növendékei valtak-e a hangadó egyéniségek. Miért is* aaok meniaégére, hiket ma>tkori megrovásunk nem ijtet, csak annyit mondhatuak : Kinek nem inge, ne vegye magára." — feli féajképek. C-todálat fogja el aa ember, midöa látja, ai mindent eszel ki az emberi agy. Leöl egy félsötéi tere aj ben. Nem Iái egyebei, miat egy kifeeaiiett fehér vásznat. A terem hátsó részében levő elkllömtatl fabódéból, melyen hároa mintegy 16 centiméternyi négyszegletes nyílás vsa, gep«iaisrgés hallaiaaik; a középső nyitáson ál egy sugár tör elő, mely szeműnk elé varázsolja Edison egyik csodáját. As általa (eltalált kinemaiografnak álneveiéit fénykép készülék természel után felvét I csoport fényképeket varázsol a kifeazieti vásznon elet-klen szemeink elé. Minden egyes személy ál, agysnugy mozog a vásznon, mini mozgott a pá-riai boulevardoa, avagy a bécsi ringes. Látunk kél gazdát, midőn ökrös ekével szántanak. Nem eaak aa emberek és as állatok ietbfi járását, hanem még as eke áí\'a! felhsotolt told dUlésél is reprodukálvs lá\'juk. A szarán nég rek föTdéséuél a locsogd vir, a londoni állomásba beérkező vonatnál a ki és beszálló egyének, ss ide oda nyargaló hordárok kőtik le érdsk lődö ftgyelmlaket. Rendkívül azép a tengerparti eéla is, mjdön a tenger hullámai az arra aetálók lábait nyaldoaaák. A párizsi korsó teageri motorokkal,-a sok eaerayi emberből álló nyüzsgő publikum, mind annak valójában tárulnak sze-meink elé. ^ mai naptál kezdve néhány nj kép is Isti bemutalva; köztik; Canesn. táa-j 20 kr., — kis vaakályha 50 estig 10 krn — svédkályha egymceri seprSe 10 kr, — ftistölö kamara egyszeri tisztogatása 20 kr, — agy kémény kikeaéas 1 frt — Gyári kémények seprést 20 mélsr magasságig 3 ftt, azon tol 4 trt H izzátérbstalas szöhálozatok egysasn ti«tö-gatásának dija 1 frt. * KtlUégaétkAII takarék rtaátstr. A késspéazssi vásáriáknak aa általános ví sas Urilésí pénzfár szelvényei már MM fia itt Se egyébb üzletben Nagy Kanizsán ia kiadatnak. A ki késapéasssl Izet, kérje miadealtt a visszatérítési péastár asslstayaü. — Itagsra, Jé aalaéaégt, álJ étaaalt, eladé, IzIvAaalra ksvaaklal hételhttl Clsa a lap kiadéklvataUkém. E ő i i a x d & i i g. — A Ttlstrg\|ár álwértlt. A BéUs> mtgfti Közlöny egyik Wga\'óbhi másiáh— ol-vaaaok s kővetkezőket t A Watt L C, nagykanizsai gépgyár által készíteti .Zala Drill* v* tógépet a békésmegyei gazdasági egriét birátó Ibízotsága Kállay Odöa, a csabai totdaalves iskola igaagsiója elnöklete a att a napokban kipróbálta. A vetőgépsn konatatálta a bárálé bi-zot\'ság a .velőkerekek, kiváltható kspsssaklyé áa kihozható vetötengely nji\'áaokai. A sdlltssásá rnmdiiü KWaáatá táJáJta, miután ugy aék, mint lejtős talajon, agy lasst^ sust gyors hajtásban lökéletesen egyenletes magbulláat ered* ményeznek, a mngazekrény minden állítása aél-kft). A khilikmtí kapocntklyá tssráaasM sitmdsysai tartja, miwán a le át tslsaarsléat. továbbá állandó rögzítést, mely csaklyó-tágítást suha meg aem enged, teás Ishstöve. A kihnsbató velőtengely alkalmazását a bírálat tyM rmrilt éa ssyyos praktikut ujitá«nak véleményezi, msiv lehetővé teszi a gép különféle magvakra I0r» ténö azonnali hsáltitáaat A bsmaUtás stáa ksnstatália s bizottság, hogy a kllósMe magvakra való beállítás, a vetötengely kihatása, a szükséges ve tökerek eknek a msgotztókba való beillesztése a msgoszló-tolókáknak benyomása áa \\ vetötengely beloláta állal lörtáaik a hogy a buzavetésre sikéasitsti gép teljea beállítása, luctraa magvetésre 8 pere aiátt hajtatott végit, hogy a magssskréay kiürítése, a megosztó toló-kák kihazáaa áltsl pillanat alati as ataleá Szemig végrehajtható. Kous\'atálla a bixoiitág nitasnat a 16 toros gép 270 lórintnyl ára, Ssssehsaonliiva a kliSnféie gépek ilysa, vagy legnagyobb részt magasabb árával, határozottan jntányitnak mosdható. A bíráló biarstaág Wsnsv J. B. nagykanizsai gépgyára* ,Zla Drill" aar-ntSfépé tőkéidet ét ji utrkmM yépnrk tartja, minél tíéUtebb Úrim tart titrrjtditM - já tu-lajdantáyainál fogva — kiadnaíatnak tálai Dr. Fslslös tzerkesziő, L 6 Iá ft IIIL Lapthlsjdpnos áa kiadó: Ml CMEL r 0 L ó r. Negy-Kaniaa, csütörtök \' 9748./Í89 . 266 l-l Árverési hirdetmény. Aleltmtt kikDldSti végrehajtó aa 1881-ik évi IX t ez. lOfi. §-a értelmében eaanntl kök-kíné teeai, hogy a nkánisaai kir. járáshirtoág 2709/98 asámu végíéje áhal Síiglio é« TJnger Mci eég végrehajtató iavára Bogyai Mari n.-kaeissai lakóé ellen 398 Iri 46 kr. toka, ennek 1895, év Január bó 22-ik napjától siámiiandó 5«» kamatai éa eddig Ssaxesen 21 Irt 88 kr. perzSltaég erejéig elrendelt kielégitéai vbajtés alkalmával bíróilag lefoglalt éa 681 trtra becsüli bútorok, t songom éa egyébb tárgyakból álló ingéeStok nyilvános, árvere* ntjAn eladatnak. Mely árverésnek a 9748/1896. aa. kikBlde-tési rendel® végxés tolytftu a helyszínén vegyin N.-Ksniísín alperes lakásán leendő eazkOaleere IMS. évi aenmker ké SO. napjáaak ie. • éesja batáridóBl kiiOaetik éa aboa a venni ssándékoaók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak mag, hogy Mt érintett ingóságok eaen árverésen aa 1881. évi IX t. ci. 107. §-a értelmében a lagiftbbet ígérőnek becaár»<> alul ia eladatni Ingnak. As elárveresendff ingóeágok vételára as 1681. évi IX. I. ea. 108, g-ben megállapított feltéielek saeftnt les kitisateodü. Keit Negy-Kanúsáa, 1896. november hó 9-én. BAHTS GYÖRGY, kir. biréaági végrehajtó. Zala. 89. szám. (.5. lap.) 1896. november hó 8-Aa. tartósé a s«abari 82 as. tkvbea -}-88 hrss. alait (elveit a 160 thra és a. aion tkvben + 17831 hres. elatt (elvett a 284 írtra becsüli ingatlanok * ISIM évi ssvtsiksr ké M4a 4. s. 19 érsker Ssaber kAaség btaáaál Fi»chl Pál felperesi ügyvéd vagy helyettese küxbejóuével megunandó nyilvános Árverésen eladatni lógnak. KikiáltAsi ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kivaaók tartósnak a becsAr -10%-ftt kéaspéflihen vagy óvadék képes papírban a kiküldött keséhez leianni. Kell Nagy-Kanizsán, a kir tvszék míot tkvi hatóságánál, 189tt. évi angu.ztus hó 4. nspján. y ÖÖZONY, kir. tezéki alhirA. Itt Dhiir Itt eléeilr 3777./1896. ssám. 264 l-l Árverési hirdetmény. A nsgy-kaniz<ai kir. törvényssAk tkvi osztálya rénéról kfl/hirré létetik, hogy 8<abó Jánoe és ieje Kagyrfrswaka merengi lakáé végrehajt^ lónak Bojiát látván és neje Koeaia ZaÓS végre-hsjűúl azenvedfl garabonci lakóeok elleni 1894 január 13-tól a birtok beadásig Avsnkínt 6 irt elvnnt kaeion ifiké 106 frl 60 kr. per IS Irt 10 kr. vkaitia kérelmi 12 frl 65 kr. jelenlegi, a a még) felflieriiletiM költségek Iránti vbajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék tsrB-Isiéhez tartozó a garabonci 7. saámu i\|bvben I. 7/a bras. alatt lelvett a 663 frira* becsült in* gailaa 1SSS. évi aevemker hé SS. napján áll érakor öaraboac köaség básánál továbbá a mereaye 430 aa. tjkebfá -\|~ 44S hraiám alatt felvet «8 Inra s u. azon tkvbao + 444 faraiéin alatt felvoti i 67 írtra becs&h ingatlanok u. asoa atpon ____ * • 11 érakor lereajs kiuégkásá-ssAl mégis as újlaki 86. aa. FJEvbim + 116 krazáar alatt felveit 90 írtra s n. aaon> tk.vben -j- t>8. hraiám alatt felvett a 802 írtra beesDIt ingát-laook n. aroe napon, ial érakor VJlok kluSg hasénál Dr. Kreieler Jóiaef lelpereai Ügyvéd vagy be-lyeitaae köibeíAtiével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kilett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a beeaár 10%-át készpénzben vagy ó.adékképas papírban\' a kiküldött ketékea Wmi, Kelt N.-Kanizaán, a kir. tvszék mint lelek-ktayvi hatóságánál 1896 évi eaepiember bó 17. nspján. " — ÖÖZONY kir. tvszéki albiró, Polgári Egylet ksUkombáJá-nak fűtött termében Még csak két napig látható az Edison által feltalált Ein e m a-F é ny k é p-E ás sü lé k k e 1 előadott mutatványok. ÉLŐFÉNYKÉPEK! Bécsi élet az opera slőtt — A \\ megbokrosodott ló. — A Szudán négerek fürdőzése. — Egy vonat érezóse az Indóházhoz. — A föld szántán.— Gőzköosi-korzó Páris-ban — Párisi kankan táncosnők. Tengerparton. P coniinena legnagyobb vámeaihen, mint Aáris, Béos éa Budapest a legnagyobb tetszést aratott. Alit kSiSnség kéretik erén kiváló é\|. vezetet nyújtó alkalom lümegea Mbaas-náiására. As előadások naponként a tö»eike/í órákben tartatnak: /-sí Mádét 6 órakor a Ilik 7, a Ill ik 8 (* .fél órakor. Htlyárakr 1—4 sorban-60 krajcár > ^ 1fnfb.n 80 . Kondor Adolf g. Kaalssáa. IsgyáMilea Baaev-léte kém, ajánlja ügjnSbégi irodáját • n közönség b figyelmébe. Közvetít : Olcsó kamatú állandó és Mr-leeztéeee jelzálog kölcaönöket. - földbirtok, házakat stb. veváaát ée eladását, - elvállalja bekeblezstt régi terhek olcsóbb kamatra való átíratását, gyorsén és méKáiqrosan mlaéea eléleg mélkSI. 4389 tk. 896 280 l-l Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. töressék tkvi osztálya réasérAl kSabirré tétetik, bogy Oroxii József orosztoayi lakás vkajiatónak Beke Pereno ée »eje Tótk Anna vfeajláot szenvedő aaabari lakosok elleni 171 /rt tóke, ennek 1896 január 12-tól Járó 7\'/, kamatai; 19 frt 20 kr. per, \'11 írt 95 kr. ibajtáe kérelmi 9 frt 26 kr. jelenlegi e a ■g Ielmerülendő költségek iráati vbajtási Ogjé-bea a fant nevezett kir. törvssák lerfileiéhéa Nincs többé szükség vegyi festészetre!! liitaki tUkt ínikt liléd niÚH k injátki rüít ét táénuit TIZ PERCZ ALATT. Korszak alkotó találmány, 600 százalék msgtakarltással. ^^POLE angol festőszappan. Legújabb találmány házi festésre. — Pest minden szinben és árnyalatban TtesaM peres eleit edadeskl fj keeée Iwi4vieml te mm! ta eagel (wtS ueppeneal rtkál, Maat, fStetagt, eaaliknéW mItmi le eetre keetrát, laget, kanea/ii, gátiért, MlrennOveteket; nallaiet, .eslpkit, ettaeat, Ursenyt, itna ulUt, Heeikelapeket itb. eMgftetket á M4e eeialeiU ée <1 mm hkal; — Kiad., rakát aj^t .imoL IHrtgMlee ie a ae«ee«el MM raalj. Uj Aank iia 40 kr (fekete SO kr,) e .ai.l ail blonee «.gfMbeU). Miadea dareb-kés ksskeiltu eteejtáe vaa aellikeife. Szabadalmazott as egész rilágon, VasérképviaelAség Ausztria- Uagyarország, Balkán-államok, GOrSg- és TArókoraságbaa BÉCSBEN, Mérlshllferstrssse, 106. Sonnenschein Lipót MT* Nofp-Kanittdn kapható: Neu ée Klein uraknál, ^fef SIsémlH kafkelé. T Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala. 91. szám. (»• lap.) 1896. november bó lt-én kodli volt — »en miiéi ttgjobb odttdá>-aal ét rtatitktftileeaéggel ragisskodiik u tgyes pártok eirogltlt álláspontjukhoz, tnaál jobban It Mait • lelkekre u tgyttértét, a köaöt lelke-iedée szelleme. As atiiloe tudniillik febér és piroe bor ál-1 séggel) e kereskedő tett és így ki-ki gnsxiuis szerint s lekér vagy poharát, fira páitkos caatiakoakatotL Akadlak asonbaa a fehér-asztalnak élelmes, okos politikusai, akik ittták mitd a két párt korál a nagyobb ifaxaág okáért Dr. fritd Muadi barátom el volt\' lelve basa-fiat gyöayőrOiégget, bogy a pint át lekér taiot ilyen kiváló üléssel párosítva látta. — Milyen kár, — mondta — bogy a tóid hiányzik. -r- lm májd • tAutók tdják, — mondit. vt-ltmelyik gonosz-nyelvű fiskálit. Es egysxer tsoabtn nagyon kellemesen ctaló-dotl ö it, ml i«. Valóságos tdzijttéki toll ott a taelltmté téta-toknak. Miatka a -tésztotó nrtk versenyeim akartak Vájjon Tolat-e meaaybolt, mely ét el\' Uráé?... Egymást érték a lótttok. Wiút as tgyatllet pártold-tagjaira, Hefmami Mór barátnak (igatáa -meglepi ét ke Ivet rővid-iljtk msgytrtágárt emelte volna dr. áWö MiUhml, a téniok nagymesterével : szinte uiporkáttak a tsellemeatéglől. Voltak ott (kogy a tűzijátékok elntvesétével éijeá) lorgó kerekek, itskigyók, sngárstórék, sót kélák k Ktrt mind ask akta kütaahtosk Stfltt Miklée káprésatot lüsijá\'ékáiól, bogy nem szálltak olyaa migaara, mint az 0 bámulatot gyorsasággal emelkedő ét egymást éré röppen-tyfli: a féayasikrák változatot özőnévil síét robbanva ét mégis minden ttikrájokkal s tsi-_rekbe vintzthullvi._______ Éppenséggel nem lehetett csodálni, hogy a miiemnek ilyen tütijátéka mellett mindenkinek szive lángra gyúlt. Ámde tartavuk rendet 1 Adjuk meg t királynak, ami ..,..„,,,, Azaz azt ne mi adjak meg. - A királyi dícsőtég ezúttal lingtr-Ullmann Eleknek, ss egyesület elnökének jutott, aki Mk-\' agyán meg is adta a királynak a mi a királyé: éltette ő«i ttokH szerint kedvet etaládjával egrit t, Ebentptnger Ernő as egyesülőt alelnöke, ko-—meiy, népes átgondolt bosmbb beszédben as tgytt&ietrt éa anaak tagjaira emelte poharát. Binskte ődóu » vtndégeket éltette hatásos tótat jávai.\' - Dr. -Éried Kondi barátnők Véotey Zsigmond polgármesterre ürítette poharát Hogy igasán kflrftnkegyig itta-e: a»t nem tadom, de hogy ni ve szeri ot ivott, arról meg--vagyok győződve. -—Kenek kijeniéte meilett vele izemben még azzal át elineréttel is tartozom, hogy ez alkalommal vinzasiállott köxibénk. Ugy ériem et\', kogy máikor as és kedvet Mnsdi barátim tóast-jávsl ss szokott történni, bogy emelkedett, nál-loti löl, magasra, mint egy méltóságot léghajó, mig egytzer cttk eltfint, elveszett t végtelenlégben, éppen mint a \' méltóságot léghajók, s miknek st s kardisálit bajuk van, hogy nem kormáayosbatók, Ezúttal a tóts\' hajója visszatért a polgármesterhez. Ezzel azonban a mi Mnndink bizonyára etak a vizözflni hajó bittoriájának egy epiiód-ját aksrta megfordiiani, hogy tudniillik ne a galamb itáUjon a hajóhoz, baaem a hajó térjen vistsa a galambboz: olajággal. LidUtcktin Fiinak hatalmai fába kelleti volna vágói toaiziji fej«zéjét: Unger-Ulmsno Elekei köszöntvén föl; de ö ügyes ember. Hogy valami vestidelmtieo közeli isomtzédságha ne kerüljön még tósztjában te as igea érdemei •tkleia-teraiéi^. tlpökkel, lölavaniilroitstta Vérér csillagaik. Dr. üllop Mór ssatatl ábilalotis, ftlelmes titzielettel Bére s vele izemben 01/) elnököl ét titkon tébljln mondta: \'. (Jtána pedig fölállott dr. Stdít Mikiit ét ml lene fényével stállott fül, föl, mindig ma ganabhra, hogy megvilágítsa as emelkedett tégnek ama régióit, ahol a mi kedvet Mundi barátunk légbajóját el saokia ragadni a szokat lanul erőé légáramlat 0 asonban nem olaj-ága baaem hamisítatlan aetbert: a miiem gyuj1 élenyét hozta magárai, a mitől Bo unfeld Lajot ggymrre izzadni keadett, mint valami éresy sodrony ér wiporkásta a tóaslot. Mivel • pedig ő a közvélemény előtt mint „kis zsidó* szerepel; jogot érzeti magában, hogy nagy-zsidókat éltestén. A jelenvolt három Eben pangerra emelte pobarái. Most már azután mindenki lette, bogy ki togja^Mköesönteni tirünhut Henriket ? Dr. Villányi Btnrik meg éppen azoa tttoő döu, bogy vaa-é a lártaiágbtn még egy Btnrik, akit már étért is okvetlenül éltetni kell. Megtalálta daruszáját t nyomban lelköizőntötte.JIgy at Mivel pedig dr. Kitt ürnt Villányival egy tsóoiövöa saokott besaélni, bevárta mig a sióeaő siabsd lett t akkor fölállott ét annak bebitoayiláaára, hogy asért még tsm fáj egy követ Villányival: a kereskedő világ teljes magyarságára, s magysrosodis éltető lelkére emelte poharát. J Dr. Siöti, Stoktr Antal ét £osenleld mondtak még rendkívül szellemes (elköszöntöket, miktől a jókedv hullám egyre csapkodtyfc— A czigáay hozta a kesergíket\'és gyújtó ma-gytr nótákit. As ajkakról is löl-lSIcsatiaot a daL Bégen, nagyon régea roll NsgyKaaiziáa ilyen minden izében vidám J$ _ feuielen jubileum Nem is less egyhamar megint llanem bát kellett it várni bsjnalig a ize gény ktizlnói iócáköknék, mig átvebeiték csen des birodalmukat.- A választások után. [S-rtf) Lezajlottak az alkotmányos csaták napjai. A mit vártunk, amibeit\' -nem a kétség reménylö aggodalmával, hanem a bizonyos győzelem büszke Öntudatával biztunk: az bekövetkezett. A szabadelvüség- zászlaja az országban magasan lobog s körülötte csoportosul a bivek beláthatatlan törnege. Magyarország immár a műveltség s fel világosodottság hazája; jobban, szebben és nemesebben nem demonstrálhattuk ezt mint választasok eredményeivel. A kléríkális bujtogatás a meddő ellenzékieskedés fanatizmusa nem-tudta választó polgáraink meggyőződéinek erőteljes öntudatosságát, \'tán toríthatatlanságát megmételyezni; visszapattant az népünknek természetes józansággal s Ítélőképességgel vértezett egyéniségéről. Annál nevetségesebb a bukottak s csalódottak elkeseredett dühöngése s annál értelmetlenebbek indulatos piszkolódásaik, annál kevésbbé hitelt érdemlő a vádoknak az a szennyötOne, melylyel a kormánt — -ők tudják, hogy miért — elárasztják. Az Ugrón nélküli Ugron-párttal ezúttal nr is foglalkozzunk I Iagyjuk őket inkább »non sic itur ad astra< keserű tanulságaiba elmélyedni, annyival is inkább, mert nem késlekedünk annak az aggályunknak kifejezést adni, hogy 8—io emberről lehet-e mint pártról szólam. A közvélemény nem bocsátott meg e párt múltjának, meghozta a maga ítéletét s bizony I meg ke) lett bűnhődnie; egy csalódott szeremesként, kit állhatatos udvarlásai dacára kedvese az ajtó elé tesz. Érdekesebb éhnél a néppártnak nevezett párt szereplése, melybe, eltekintve az elszomorító részletektől, némi humor is belevegyül. A fanatikus izgatás, a szószéki kortes-kedés, a valllásos érzületnek aljas kizsákmányolása, a népbutitás és parasztámitásban dolgozo sötétig lovagjainak nem sok sikert hozott be. Mindössze husz tagból áll a díszes gyülekezet, abban is sok a reverendás politikus, akik honatyai minőségükben éppenséggel sem oly csalhatatlanok, mint a római pápa. S mégis — egyik nem szellemesen szer kesztett vicclapjukr >Az Alkotmány,* mely politikai vezércikkekben is dolgozik, egyikben konstatálja, hogy a néppárt nagy és hatalmas » Risúm teneatis, amici I Hol van a nagy és hatalmas párt, mdy hivatva van Magyarországot az átkos zsidó-szabadkőmivesség nyűgeitől felszabadítani? kérdem... s elősompolyog husz mond, husz alak, kik között nem egy, elméjének józansága felett indokolt töprengésbe hozhatja az embert____- Többször adtunk már annak a véleményünknek___kifejezést, bogy a néppártnak nevezett feudal—kléríkális párt izgatni kel-magaiabbra I lemetlenkedni tudhat, de sohasem válhat (itt Magyarországon a politikai élet egy számottevő tényezőjévé; most még a magá mindig elnyomottnak gondoló misera plebs contribuens, mely rendszerint felül aszép-szavu ámitgatásoknak, már az újdonság ingerénél fogva meg-meghallgatja, de majd éuoprT haragja őket is, akik a politikából s a vallásosságból öqgő céljaiknak tőkét akarnak kovácsolni. A néppárt furcsa jelenség, fattyuhajtása politikai életűnknek. Még furcsábbnak találjuk azonban, hogy ép azon vidékeken tudott némi szerepre szert tenni, melynek köznépét Magyarország legműveltebb elemének sgoKták tekinteni: a Dunántul. vidékein Ugy látszik: viss£Jcell yonaijt véleményünket. Fáj, hogy Dunántul ennyire hűtlen maradt magyarságához, s importált eszméknek, kalandor szellemek urí passióinak ült le/, — még jobban fáj, hogy Nagy-Kanizsa votumaita klerikálisai usnak ajándékozta, megvigasztal azonban az a biztos tudat, hogy annál elkerülhetetlenebbül s annál gyorsabban bekövetkezend a kiábrándulás. Ábrándnak csak kiábrándulás a vége A néppárt hitvallása pedig egy hóbortos ábránd: — egekbe néz s főidet akar igazgatni. H I R S E. leV — Proaaeló. Bun Károlyt, Ban Samu helybeli leltö kereik. iskolai igaagaié fiát, fulyó hó 8 án a budapetii - tudomány egyetemen összes jogtudományok iudordtd avatták Dr IJub Károly jelenleg még csak 11 évet. — HautiUévN Jnblleam. Egy negyed századdal ezelőtt vetették el as első parányi magvat és ebből lassan lataaa egy hatalmas lombot törzs fejlődőit, melynek árnyában hnmtniias, at irodalom a müvéeset ét a karéi NegfKaníaaa, \'csütörtök Zala. 89. ar-ám. (M. lap.) 1896. november hó 8-»■ 9748./189 265 l-l Árverési hirdetmény. Alalimtl kikDWfJM-végreliajW ax 188t-ik évi IX t. ex. 109. f-a értelmében éxennel közöné teeai, bogy a nkaniaeai kir. járásbíróság 2709/96 számú végzése állal Síiglio éa Ungsr Me«i eég végrehajtató\'iavára Bogyal Mari n.-taniessi lakóé ellen 898 irt 46 kr. toka, ennek 188b. év Január bó 2\'<t-ik napjától eiámiiandó ffj kamatai éa eddig összesen 21 Irt 88 kr. perköltség erejéig elrendelt kielégítési vbajtáa alkalmával bíróilag leloglali éa 681 Írtra becsüli bátorok, 1 zongora és egyébh tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 9748/1896. as. k.külde-iési rendel® végés lolytáu a helyszínén vagyis N.-Ksmzaan alperes lakásao leendő eazközlesere IMi évi aevemker ké SO. napjának 4. t.« Arája határidőül kiiüaetik és ahos a venni ssándékosók rsesnal oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy aa érintett ingóságok ezen árverésen as 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáfün alul is eladstni lobnak. Ai elárverezendő ingóságok vételár «» 1681. évi LX. I. c«. 108. §.-ban megálispitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kait Nsgy-Kunusán, 1896. novsmber hó 9-én. BART8 QYÖfUiY, —kir. bírósági végrehajtó, 8777./1896r azám. 264 l-l Árverési hirdetmény. A nsgy-kaniz«si Kir. törvénye/ék tkvi oazlálya réméről körhírré tétetik, bogy Szabó János és "Btje Nagy Franciaké -merenyet [akós végrahaiia-lóaak Bo\|iás István és neje Kocsis Zsóftvégre-hsjtást szenvedő gsrabonci IákOsok elleni 1894 január 18-tól a birtok baadáaíz évenkint 6 trt elvont hasion tőke 106 frt 60 kr. per IS Irt 10 kr. vbajtáa kérelmi 18 frt 65 kr. jelenlegi, a a még felmerülendő költségek iránti vbaitáai ügyében a fent nevezeti kir. törvényazék területéhez tartozó a garabonci 7. aaámu íjkvben I. 7/a brsz. alatt felvett s 668 frtra becsült in* gallan I8M. évi ■•vemibep hé 98. napján d. e 9 éraksr Qarabouc község házánál továbbá a merenye 480 is. tjk vben 448 hrezám alatt felvet <8 Írtra s a. ason tkvben -f 444 hrszám\'alatt felvett s 67 írtra becsült ingatlanok u. azon napon \' A e 11 érakér Kertnye kliségkázá uái • v • mégis az njlski 86. aa. íjkvben 4- 186 brazám ala.it felvet! 90 Irüm j n, ason< tkvben + 138. hrsxám alatt felvett s 802. írtra becsült íngat-laook u. aron napon, ial érakar lljlak kéaaég üéaéuai Dr. Kreisler József felperesi ügyvéd vsgy be-lyettsse köibejöttével megiartaudó nyilvános árverésen eladstni fognak. Kikiálláai ár a fennebb kilett beosár. Árverezni kivánók laüozaak a beosár 10%-át késspénsben vsgy óvadékképaa papírban\' a kiküldött kelébea lelenni. Kelt N.-Kanissán, a kir, tvszék mint telekkönyvi hatóságánál 1896 évi asepiember hó 17. napján. QOZONY kir. tvaséki albiró, 4389 Ik. 896 260 l-l Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tőrvazék tkvi osztálya rénéről közhírré tétetik, hogy Oroszi József onsztoayi lakés vhajtatónak Beke Ferenc éa BSjs Tóth Anna vbaitást szenvedő saabsri lakóik elleni 171 frt töké, ennek 1896 január 12-tfll Járó 7•/, kamatai, 19 frt 90 kr. per, 11 Irt 95 «hajtás kérelmi 9 frt 26 kr. jelenlegi s a mg felmerülendő költségek iránti vbajtási ügyé-hsa a fent nevezeti kir. törVfzék területéhez tartozó a a«abarl82 az. Ikvben -f88 hrsz. alattj fel veit a 160 frtra ée a. azon tkvben + 1782 hrsz. alatt lel veti s 234 frtra becsflit ingatlanok 1806 évi naveaebar ké M-ém 4. a. 10 érakar Saaber köaaég házánál Fischl Fái felperesi ügyvéd vagy hlyettese közbejöttével megtarisudo nyilvános árverésen eladatni lógnak. Kikiáltási ár a fennebb kilett becaár. Árverezni kivánók tartoznak a beosár 10/,-át kéezpén/he i vsgy óvsdékképes papírban a kiküldött keaéhez leienni. Kait Nagy-Kanizsán, a kir tvazék miut tkvi halóságánál, 1890. évi anguutus hó 4. napján. ^ GÓZONY, kir. tszéki albirO. Itt tlftzlr. Mt eléezlr. Polgári Egylet katakombájá nak fíltött termében Még csak két napig látható az Edison által feltalált Eis e m a-F é n y k á p-E ássülékkel előadott mutatványok.-___ ÉLŐFÉNYKÉPEK! Bécsi élet az opera előtt — A megbokrosodott 16. — A Szudán négerek fürdőzése. — Egy vonat érezése az Indóházhoz. — A föld szántása. — Gőzkőosl-korzó Pár Is-ban. — Párisi kankan táflteosnök. Tengerparton. P coniinens legnagyobb városaiban, mint Aáris, Bécs és Budspeat a legnagyobb tetszést aratott. A n. é. \'közönség kéretik exen kiváló él-vesetsl nyújtó alkalom lömeges felhasználására. Az előadások nsponként a következő órákban tartatnak: /•fő elóadát 6 órakor a Ilik 7, a Ill ik 8 ét /él órakor. Hely árak: 1—4 aorban 60 krajoár a többi sorban 80 „• Kondor Adolf Jt-Uamlnaém. lagyar-atea Baaer léle kém, ajánlja ügynikiégi irodáját a n közönség b figyelmébe. Közvetít: Olcsó kamatú állandó éatör-lesztéses jelzálog kőkssónófcet, - MW-birtok, házskst stb vevését ée eiedéeéí, - elvállalja bekeblezett régi terhek oJ-oaóbb kamatra való átirstéeét. gyoraaw éa méltányoaan aalndea rlélec mélktL Nincs többé szükség vegyi festészetre!! Kidűli Dilin fdtkt miadfo uiita fc tojátki rüil s HM TIZ PERCZ ALATT. Koraiak alkotó találmány, 600 százalék megtakarltásssl. angol featőaiappan ■ v Legújabb találmány házi festésre. — Pest minden szinben és árnyalatban TI Matt parea alatt aüadeaki agy kttés krréviaail éa aaaal aa aagol IMS ■aappanaal rákit, blaat, flgzíajt, aaabkudot Mljaa ée caéraa kntjl\'. lafit, kansayát, gallért) aalyauiaOvataket, isaUacot, csipkét, atlaszt, bársonyt, itrwa tollal, kia s-alapokat »tb. Mrhatkat A hatéi aaiatarté M d ua fakil; — Kiadta rak ét aj)é rariaaoL MéncsMataa és a saSvatat Ha raat\|a. így darab áfa 40 kr. (fakaéa 60 kr,) s aaaal HT síi blaaaa WftkatiiaU. Mladaa darabkai kuaaéllU ataaltáa raa aallékalve. SmbadaJmaxott as egéaz világon. Vezérképvíaelöaég Ausztria-Magyarország, Balkáa-államok, Görög- éa Torökorsaágban BÉCSBEN, Márlahilferstrssse, 106. Sonnenschein Lipót v„ MK> Nagy-Kanittdn kapható: "Neu éa Klein urakn\|l. ■taéaaéSS kagkaU. N agy-Kanizsa, c«Utflrttik Zala. 91. nám. («, bp.)____1H96 noTWBW ^ mm mJBRTESITBS! k I Van szerencsém a t. c. bútorvásárig Közönségnek tisztelettel tudomásul hozni, hogy \|\| helyben Mémet-ntca Zerkovitz-féle házban a mái kornak megteleld ASZTALOS MŰHELYT gépekkel felszerelve gyárilag berendeztem. Az. első budapesti jés béesi bútorgyáraknál több évi 1 működésem tapasztalataimnál fogya, azon helyzetben i vagyokf hogy ezen téren a legmagasabb igényeknek is megfelelhetek* Ehralm; Szilárd és Ízléses munka! Kis haszon, nagy forgalom! Megrendelések tetszés szerinti kivitelben készíttetnek. kiváló tisztelettel f^^ ^ Tanonczok felvétetnek. r >iinr. Nagy-Kanizsa, 1&06. hovember hó 15-én. ■pi XXIII. évfolyam. ItukMiMi I M. , t M l 0ltop4U» 4, I.IMJI » tap miM iMa Meliméa». M ,..miu> <••»« Ml hf4teluk al ZALA Politikai 68 vegyes tartalmú lap. IUliklviW »im>I» épSIsS i ftoU UirttMMia. tiómwrÉm ÁM < tgtm tm II kiiw (• ft» — k» rtlitri • kim (I Irt — ki I kmt (1 írt SS kr ■irtafart jaMayaai IWnkl klUrtMk ilim. A Nagy-Kanizsai- te dél-salai takarékpénztárak. a BankagyeaSlet, ax Ipar- te karate- _______ ~T.~ „ ^ delmi bank, a Nagy-kanizsai «eiélyagTlel-axővelkazet te a leienvei takarékpénztár. W«te» _ _ * a „nagy-kanisaal malátagyár te serfösöde r. t" hi<mUUoi kSxlinye. mitttMt lii\'T » uMÉfw .. -----\'\'\' nnitiio\'mmIWI rito »rj/fN »d» dro: IO r«K«r. )\|«R\|«l«nlk !Va\|(yKanlz«áa hrtaakiat kétaiar: k.fk.n.ik. \' vsuadűmap <é» oardtdrtölcözx. A magyar szabadelvüség gyű- I er<5ve\| ker01t voln«ki«választási i ..iii-ui-L__ I küzdelemből. A haza éa a nemzet érdeké- zelme európai világításban. \|ben keM flr0lnQnk a népp4rt kudarc4nak Nsgy-Kanlsse, november 18. j, nmn \|e\|,et) hogy az isteni gondviaeléa (—n) A legutóbb megejtett pótválasztá-1 különös kegyelmének ne tekintsük; bogy a aok a szabadelvilség ekklatána diadalával józan magyar népet minden megfélemlítés nem fogja, hogy itt az egész országban a végződtek,\' s ezzel s magyarság ama ha- minden ijesztgetés dacára nem sikeraltIválaaztáaok alatt ostromállapot volt, hogy tárqxott akaratának adott kifejezést, hogy a megnyerni annak a pártnak, mely Szó- ^ezrekre mnnő katonaságot hívtak ide zottak, persze hogy a választási ~ harcok hevében, de igy is elég baj, hogy ellenségeink tűkét verhetnek belőlök. Ámde azt semmiféle külföldi reakciónárfot okoskodás józan eszű emberrel elhitetni nemzetiségekkel pártoló néppárt népboldo* nyára csak szenvedélyétfii elragadtatva, giló eszméiből nem kér, hogy nem akar tiszta tudata nélkfll a bekövetkezhető ve-olyan örvénybe rohanni, a honnan nagyon.azélynek, a magyarságot ki akarta szolgái-nehéz a szabadulás, s\' hogy szabadelvű j tatni annak a reakciónak, melynek jót intézményeit a vallás és feLkezet sérelme sohasem köszönhettünk, mely mindig ká- nélkfll meg és fenn akaija tartani. S hogy a magyarság széles e hazában helyes ntun járt, hogy majdnem mindenütt helyesen gondolkodott, mikor egy következményeiben kiszámíthatatlan veszélyekkel járó ex pertmeQtumhoz regédkezet nem nyújtott, legjobban bizonyítja az, hogy az európai reactió, mely ai itteni néppárt győzelmének és megerősödésének már előre örfllt: a hű és megbizhstó szövetségtárs, a szabad-eNüség győzelme fölötti mély fájdalmában feljajdul Ez a körülmény maga is örömmel töltheti el mindek magyar hazafi lelkét, mert az európai reakcionárius sajtó fel-szóüalásai legjobban és kétséget kizáró módon bizonyítják, hogy mit vesztettünk runkra, ártalmunkra volt. Innen a fájdalom ax osztrák te külföldi reakcióban a magyar harag-a magyar kormány étlen, mely cél tudatosan felel meg kötelességének, ■ irtnen az az ádáz, majdnem megvető hang, mely-lyel a magyarságot és a szabadelvüséget illetik. Magyar politikusnak mindig meg kellene az országba, a az ellenzeki választókat s különösen a néppártiakat meggátolták^ a. szavazásban, — a mint ezt a külföldi sajtó egynémely reakcionárius terméke hazudja. A szabadelvű pártnak éppen az képez biti büszkeségét, hogy nem terrorizált sehol, s ha a választási mérleg e pártnak kedvezett, szabadelvűig győzelme fölötlj ibueit a azt az eUeitsék egyenesen annak köszönheti, hogy a magyar nép legnagyobb réase nemcsak a meddő, semmire sem vezető közjogi vitákat unta meg alaposan, hanem a felekezeti vitatkozásokból sem kér, megunta a felekezeti harcot is, és békében tag élni, ha fel nem izgatják nem annyira való, gondolni, mindig számon kellene tartani mint teljesen alaptalan rémképek rajzoli- volna, ha a néppárt nngyobb számmal bí férfiai részéről pedig ilyen szavak elhang azt a körülményt, hogy e nemzetet ellenségek környezik bent az országban, és ellenségei vannak künl iá, az országon kivfll s nem szabadna sohasem olyanokat mondani, meiket az ellenségek alkalomadtán ráolvashatnak a nemzetre. Az ellenzék vezér- sával. A külföldi lapok semmitsem szólnak arról az uj elemről, mely az idei választások alkalmával jobban mint bármikor részt vett a választásokban, habár szavazás nélkül — a felbujtogatott asszonyokról, a kiknek heves részvéte nélkül bizony még A „ZALA" tárcája. Tannésxetkóltők — A «S A t í" aredMJ tárolja. — Irta: Babon LáazlA. Sajátságos tebettege a költőnek, hogy a ter mémeiben önmagára ismer, a még sajátságosabb, hogy a természet jelenségeiben önmagát szőllal tátja meg, ■ ea a kintflnil, ki a pelgériáznltaág közepette nő fel, annál különösebb isteni adománynak látásik, minél inkább feltehető, hogy a műveltséggel eltérOnk aa idyl világától, a a naivság, őszinteség as őskornak lévén oaak s»j\'j«. gyermekéntelem, Üdeség, természetesség: Homér világa, s ennek sajátja a gyermeki képzelet, hol egyenlő érzéssel, életboMofsággál szeretjük a világot S mégis e kis tannlmány feladata leend kimutatni, hogy éppen meglor-dllM álh a terméazetlrilMk nem Homér s a régiek, kik az örök mosolgó ege\' mindig étvesve, nsm beoadlték, hanem ások, akik ssásádnnkban, mikor a műveltség Isgmagaaabb hullámait verte: virágzottak. A népköltészet a aterméaaetköltésaet •tyOlt virágoznak tei s ;hatnak egymásra, de a tarmtesetkOliéaset tul.zárnyalja ikerteeivérét. Alig ssáaéve snssk, hogy a legélső ternlisset-köllő megszületett k alig agy lélsxássdjs, hogy a "Pagyobb termtesetkölto meghslt, a e két térne ! Bnras te GNJihs, közölt feksaik egy egésa költői vil^,, Bit addig nam értettek, nem be- csüllek, de nem is értek rá méltányolni a költők. Ugy született ea meg magáiéi, mint a virág, s ugy fejlődött nsgygvá, széppé, mint a fa, a mily sok ssinben, s mily varasában I Megnyílt a falusi élet saerstatével; Tbompsons-ban, virágzik Bnrns Róbertben, aki a mezőn nevelkedett; átcsapva a romaniicusok kösé, hogy beleszeressenek, benne éljenek, mint Lenau Haine, s átkarolja Byron, Petőfi, Shslleyuél aa egész végtelent: a tengert, a rónát, a a legssagasabbai, a hegyeket, as Isten igaz oltárait bátetősődik GölhéblD- Mily iiatárosslopok esek a terméssel birodalmában, s mily tshstségek. Burns még osak szivével szereli a kis madarat, a kis egeret, a felvidékeket, mig Thomson szemével, de Byroa, Petőfi, Shelley már lelkével, sselle&ével, Gő tbe pedig eszév\'el; kimulatván Isten nyomait a termteaetben, emelvén érzéseinket Érdekes ex a fejlődte nemcsak a költészet, de a goadolst-világban is, mert abban látjnk, bogy Itttílök- -között is rsopak fokoaalok s a költők legigazabb s legnagyobb rangja a terméaaetköl-tőknqk jut A természotköltészet az igaaj iateni bárián játszik, ugyanaaon, amelyen maga a tarméaaet, de balalmu s nagy hangjai s pauzái eltöltlk aa egyént szerelemmel, áhitattal, annak alkotója iránt, aki Összhangot adott s összhangban tart atjadent. j£a uért lettem_tanulmányom tárgyává a termósíotküiwkol, mtirt a szerelem te fáj- dalomköltőit osak agy ismerjük meg igasás, la minden — tehát errfl as oldalról is megismerjük A latin- te gőrök-költők között teraéesetkőliőt aa szó mai jelentősége saerint — akik a termé sxeiben élő lelkes lányt látnak — alig találnak. Náluk a természet nem volt a költészet tárgya, annálkevtebé becsülték ss emberi létek és éraáe ineKélénkiiésének, kifejezésének eszköze gyanánt, A görög szép, kék ég, a bájos tengerpart, a mosolygó1 vidék, a mely sohase volt más, de mindig egyforma, a görögöt nem ragadta j>ám&< latra, sokkal inkább érdekelte a bare, a politika, a költészet te szinészet, mint maga a ter-mészéi, annak szépsége, nagyszerűsége, bája ás tenaége; a költők magasra ajzolták húrjaikat 8 énekelték a görögök te troiaiak harcát IN-ónért, vagy OaisaeOss bujdosását; Euripidee Sopboklse pedig sgása családok tragédiáját vitték Színre; mit keresett volna ily magaa költészetben a terméssel f Ha egy-egy jókedvű költő rágondolt a megénekelte a tavaút. nagy ritkán történi, s alig találank egvet u a sxéreiemköltfl Anakreonüál, egy idjrltMeleograaaál. aaselybea nem ugyan a termésmtkölttezet, hanem a természet bája mosolyog fel. As a kevés szeretet, ami itt-ott feloséllas, nem -mondható annak; I görögök vagy a rómaiak a a természetet önmagáért szerették. Bseépssltet-lék agyán as agéas természetet istenséggel — mivel a sok-istenhitet hitlék — ugy hogy volt ie- . lene fttnek-fának, pokolnak, tengarnek, de esek Nagy-Kanizsa, vasárnap nilyi sikert sem értek volna d a néppár tiak. 11a ei phisikailag oly nehézséget nem okozna, bizony statisztikailag érdekes Összeállítás lehetne, hogy vájjon együttvéve mennyi szavazatot köszönhet a néppárt u asszonyok befolyásának. Nem egy fölötte érdekes, sőt mulatságos esetet tudunk, mely azt a körülményt érdekesen illuszt* rálja. De eien ax uton sem dicsekedhetik valami nagy sikerrel a parlament legújabb pártja, a mint a végleges eredmény matatja, dacára annak, hogy már egy pár esztendő óta eleget nagygyülésezett, eleget agitált. E párt belső elveiben tehát nem nagy lehet az igazság. A külföldi reakcionárius sajtó támadásai pedig ne bántsanak bennünket;hogy ezekre mi ösztönzi őt, azt minden magyar ember tudhatja bővebb magyarázat nélkül. Vannak hangok, melyek nem hallatszanak a mennyországba. Zala. 92. asáai. (»• lap.) Tivadar urnák kfleaőnbetjOk, bit taftk, nagyka-aiiaaiak is biaoayára jél ismernsá. Bi.ony aesi volt Ssombsthslyea még oly művészi sikerű eaté(y, siet a hé 7-éo. A mi béjoa csalogányunk i dr. Markónt* (Jyuláné uroö, a dreadat uperebáa volt primadonnája és Ster-aook Zsigmond ur, a nagykanizsai gordoekemű 1896. november hé 16-ée. A pártok. Tartsunk szemlét az uj képviselőház pártjaj felett Kezdjük hátulról: a-néppárton. Még egy hónappal ezelőtt is sokan, kor. véss Működtek saan eatélfsa kosra. A zongora \| m4nyp4rti optimisták is, azt hitték, hoev kíséretet i>«li* a mi ■■•rmMlarUnk : dr tivön . K .. . .... . \' "S7 1 Mtkelr-M-Cuiis ■i?ésx»íéJje. Szombathely 1896. november 11. Tekiatetee Szerkesztő Ur I Valiban irigylem Öoöket, nagykanizsaiakat. He nem épen asért, mert néppárti képviaelőjük van; bis>vn ilyen exempláriabój mi is ssolsálba->aak; h nem szép esuonyaüért, hissen Siotn-Mtbéiy te hirts nép wioayairűi ■ ds irlgVhnn Önöket Sbrntck Zsigmond árért, kit SúOfe büszkén nevezhetnek a magukénak. Szerencsénk nekünk ssoabsthelyieknek, hogy van egy oly univerzális muzsikusunk, mint dr. Gyönqyösy Tivadar űtyvéd ur, ki nemcsak a külföldi zenél nagyságokat ismeri, de ismeri a magyarokat is Kárpátoktól Adriáit. Dr. Gyöagvöey Tivsdar ügyvéd ar lévén a Ssomhathely-Vároei-Casioó vigalmi bizottságának elaöke, ö neki mondunk köszönetet asért, bogy egr estére kölcsönkérte Önöktől s mi régiünkre Sférnénk Zsigmond urat; kit e»en első fellépti után Szombstheiyen mindenki esak igy aeves: .gordonka király í* BS videó megmondom satuit, bogy. a Cssinó Szombathely el»ö társadalmi intézményé s vallás rang éa korkülömbség nélkül a polgárok gyülekeső helye. As egész C»inót demokratikus szellem lengi át, shoty aatélyei oly raagasmü-véaai színvonalon állanak, azt dr. Gyöngyöay kiaéretet pedig a mi eaermeaterűnk : dr öyöo gyöay Tivadar ar esolgáiiatta as 0 uiolérbetieu virtuozitásával. Nem akarom itt dr. Markovita Gyuláné nraö coloeeális (ikerét fejtetetni. E pompás ének-U vés«nőért Önök méltán írigyslketaek bennünket. De engedjék meg, bogy elmondjam ast asj óriási sikert, melyei Siárusok Zsigmond Ur ara- j tott. „Melody" Bwatöl „Spanyol ssereasde. Ster-neoktöl; .Burau a zongorától" Beethoventől és Solo de Conóerl" Sterneo.től e számokat hir-de te a progrsmm. \'Már a pódiumra léptekor hosszantartó szívélyes tapsokkal üdvösölte kOsőnségűok Sterneck nrat, ki aatán bőven kiérdemelte aien előleges bisal-mat, A .Melody" után már perobkig súgott a taps és éljen. A ssjál sserseményü .Spanyol sssnnade" virtuóz előadása után pedig a lelkesedés elérte a Giaborassot s oem is szűnt meg iodsddig, mig a darabjt Steraeck ur újból elő nem adta. Haaonlőan lebllinoselie a hallgatóságot a „fiucsu a zongorától" s oollossális volt a „Solo de Cos-oert" bstása és sikere is. As előkelő közönség tombolt, éljenzett éa vi-barosan tapsolt lelkeaedesébeo. A zajos közkívánatokra Sterneck zongorán adta elő egyik sserseményét, mi ámalva ée bámulva tapasztaltuk, bogy ott is kitűnő virtuóz. Mondom ismételve, hogy mi elnevezi Ok Ster-neok urat ,gordonkaTtiráTy\'-nak s ez jele, bogy as-O-páratlfv—mttvéaselét megtudjuk becsülni, i Amit fennwb elmoudtam, az csak a külső .siker barométereként szolgál. De szóllott s súgó taps s jeles compositeur-1 nek is, mert sserzeményei, ii hstároxottsn mű-vészi beosflek. Sterneck ur meg lehet elégedve sikerével. A mi közönségünk hidsg, mint a jég s holmi talmi I művészeknek fel nem ül. A fenti siker tehát as igazi, Istentől megáldott művésznek szól, ki nemcsak, bogy a jeget megtörte, de egy ősapáéra a l forrponlig is bevitette. Privát társalgás kösben a nagy művészt \| pompás társalgónak és esellemee, szépműveltségü ari embernek tanultuk megismerni. Gratulálok önöknek, nagykanizsaiaknak Sterneck Zsigmond úrhoz, engedjék meg, hogy ama-reményemet fejezhessem ki, hogy még több estére fogják nekünk kölosön adni Sterneck Zsigmond urat! A viszontlátásra II fi. F. Zichy Nándorék legalább, harmincöt fő erejéig kerülnek be az uj házba. És íme: a két fővezér eddig mindenütt megbukott, jax összes sminorum gcntium« jelöltjei közül pedig csak huszonegyenkaptak mandátumot. Mily eszközökkel dolgozták meg a hiszékeny népet, iu újból fejtegetni fölösleges. A felvidéken__nem_segített____a_csábítási— fél említés és vesztegetés, A pánszl&vokkal való szövetség sem. A hires Stomfa még csak néppárti jelöltet sem állított. Több szerencséjük volt a dunántuli határszéli megyékben. Itt a sváb lakosságra nagy volt az osztrák antiszemita demagogus befolyása. A néppárt innen szerezte háromnegyed résrét az összes mostani tagoknak. Valamennyien különben alig teázik ki öt százalékát az uj képviselőháznak. Hozzávéve azokat a segédcsapatokat, amelyeket más antiliberalis pártoktői fognak egyes esetekben nyerni, még sem fogják túlhaladni a háznak tizedrészét A klerikális ördög tehát már számszerint korántsem oly fekete, mint a hogy maguk az uhramontánok szeretnék a magyar libe-rálizmus falára festeni A néppárt erkölcsi súlyát tekintve, annál kevesebb okunk van az aggodalomra. A népház, porondján nagyon hamar lejárják magukat a nyelvhősök. A hecckáplánok kicsi csapatja egy percre sem lesz képes föléje\' kerekedni annak a válogatott hadseregnek, melyet a szabadelvűek alkotnak \' a magyar nemzet és az egyetemes baladás dicsőségére. A néppárthoz régtől fogva közel áll az Ugrón-frakció. Sorsa a lehető legszomorúbb, Megyfogyott, megtörött és nincs többé Ugrón; a Házban nem lesz vezére A rhabonbánok vicinális utóda mandátum nélkül maradt s ezért felcsapott »forradalmt« vigécnek. Portékájának nem lesz kelendő- az istenek; melyek a természet erőit képviselték náluk, oly emberi szenvedélyekkel bírtuk, mint ők, s igy ha a természettel s snnak erőivel foglalkoztak is, magát nem ismerték- vagy csak mint olyat, a mely as Istenek Iskóheiye s jutalmának eszköze, melyet ha nekik tetszik, az emberek ellen fordítanak, elvesztve őket, mint a férget, rettegtetve lépteiket, sújtva villámokkal s igy nem szerették, a költök semmire se , méltatták, iegfölebb egy-két kis lavatkdalra mint Aascreoa. aki azt éaskli: Ísm, hogy Ildik a rótta Tavasiüuak ktUmÓSti lmt. hogy simul a tenger Hulláma tsép derűben \' — lm a rkt hogy bukdácsol 8 a daru, hogy útra indul I Ragyogó nap süt at igen Tbvaüdll a felleg árnya, A vetélek disztUgnek, As olajfa ág bogyódtik, 8 venyigének lombja közül Kitekint a zsenge idilli. Mily mát hang eal mily máa felfogás ssiat a mai! Ha esak Götbe egy kis tavasai dalával kaeoolltjuk is öuae, mily aás felfogása as életoek, aa isteneknek, a világnak, s fvmé-ssetaek t Meleogros kire .Tavasa" idylje eem foglal magában szeretetet a terméssel iráni: A UvegŐ égről eltűnt a torion időszak, 8 a viruló kikeld tündöklő napja nevet ránk. Zöld el/I fütd koszorúzia magát\'a tőtft fűid ti Httal lombbal pmpdtik ujultan as erdő, Hajnali karmattól táplálta moeoiygnak a erétek, El a rózsabokor mosolyogva kinyitja virágit, A hegyek oldalain vigan furulyásgat a pásztor 8 a ktctkék őrzője a isürkt gidáinak őr re mi. Már a hajót it <i nagy tengerre boetájtja hajé ját Ei a vitorlákat Zrphir enyhe fut alma áagautja. A itHUmivdlk, a baehuti ünntpd ülik A fijükd fürtöt repkény lombjával Övezve. Medtri. munkáját elkezdi serényen a méhraj S a fritt méz számára viaszból sejteket épit. Minden fajta madár megszólal hangot őrömmel: Tenger tsint fölött a sirály, a hdson a fecske Hattyú folyó partján t a fültnüle alkonyos erdőn, Hogyhajtivény lombjának örül, i a földszitu díszlik 8 a pásztor furulyát, és vigan uökdd a ktctke 8 tengert jár \'ajtajós ét Badtut as ünnepet iUi, Et a madárka dalol, < métd kétziludc a^mékek, Valjön i kedvet idín ne daloljon-e szinte a költi? Mily száraz, mily egf hangú festése a ta-vaatnak, mily gyönge másolata a képeknek f Semmi hangulat, semmi élet, kűlöaOeea beolvasztása aa állati a természeti életbe — aa emberi életaek, érzéseknek, mely a természetnek a költő teheteége, hangulata azerinti megsiemélre-eitése által mintegy élS lelket ad. Itt nem látjuk a virágokét mosolyogni, üdvőaQlai a felkelő nspot, a csillogó harmatot, mely felfrissíti a szomjazó vrirágokat, nem halljuk a mennydörgést, — mely mialegy abeagoa eb leugat a völgybe — szöval a régi kőtieméoyekböl nem olvassttk ki a költők lelki világát, nem ugy mint « modern költőknél, hol a felhők szép balkaa szenderegnek az alkony és hajnal kebelén, mint ártstlan gyermekek, majd mint hsragos vad Térfiak jönnek, hogy a viharral, e zsarnokkal, élet-halálra vlvjaaak. Esek egy-egy modern költő lelki világát ábrázolják. A völgy és begy a folyó ma a költőt is mutatják, a régiek sae-mélyesitései nemcsak aem feleltek meg leikök hullámzásának, de aa igaaaágaak se, a régi képek, hasonlatok azintelsnek, erőtlebek, jelentő* aégnélkűliek, egyaaerü leírások, amelyekben a cél a festés, s aem az érzés, mig ma megfordítva áll. Vagy tán szebbek aa énekek -énekében a hasonlatok és képek? A régi sasrelemkOltó se Iquis ki érzéseit, ugy mint a modern. As énekek éueke ast mondja: Aa éa szerelmesem fehér ée piros, tízezernél is szebb; as ő feje miat a vslantot t drága, megtisztított arany, fodor haja fekete mint a bolló, As flj szemei, mint a vízfolyás mellett való- galamboknak a szemei, melyek tejben •nflSsattak meg, mintha befoglalták volna. Aa 8 orcái hasonlatosak a drága ifi vek nek táblájához, a felnevelkedett szép plántákhoahaaoalók, melyekről drága olaj loly. (Vaijtatéaa kl másalt.) Nagy-Kanizsa, vasárnap ennyi sikert sem értek volns el a néppár tiak. Ha ez phisikailag oly nehézséget nem okozna, bizony atatisztikailag érdekes összeállítás lehetne, hogy vájjon együttvéve mennyi szavazatot kösz0«het a néppárt az asszonyok befolyásának.\' Nem egy fölötte érdekes, sőt mulatságos esetet tudunk, mely azt a körülményt érdekeseit illusztrálja. De ezen az uton sem dicsekedhetik valami nagy sikerrel a parlament legújabb pártja, a mint a végleges eredmény mutatja, dacára annak, hogy már egy pár esztendő óta eleget nagygyülésezett, eleget agitált lí párr bebő dveiben tehát nem nagy lehet az igazság, i A külföldi reakcionárius sajtó támadásai pedig ne bántsanak bennünket; hogy ezekre mi ösztönzi őt, azt minden magyar ember tudhatja bővebb magyarázat nélkül Vannak hangok, melyek nem hallatszanak a mennyországba. Zala. 92. szám. (•■ kp.) 1896. november bó 16-éa. frradar uraak kOssöabeijök, kit toök, nagyba- A nirtnk aiaaalafc ia bisoayán jól Ismernek. n •,a\' um\' JSff sikarit Z^yffr&ll u UÍ képviselőház párjai bájoi csalogányunk : dr. MarlcomU (Jyuláné nrnö, felett _ a drasdai operaháa volt primadonnája éa Ster- Kezdjük hátulról: a néppárton. neok Zsigmond ar, a nagykanizsai gordoakamO- Még egy hónappal ezelőtt ia aokan, kor. véss működtek eaan táléin«■ kö«"- * «•"««»» Lánypárti optimisták ia, azt hitték, hcxrv Hfc • TlSSS^t1.l\'J^" Zichy Nándorék legalább harmincöt m gyöey Tivndar ar aaoliállatta as ö uiolérbetieu ./ • .. . a . virtuoaitáatval. erejéig kerülnek be az uj házba. Es íme: Kan akarom itt dr. Markovii* Gynláoé nrnö a két fővezér eddig mindenütt megbukott, ooloaaália aikarét fejtegetni C pompa* ének- az összes sminorum gentium« jelöltjei kő-■\'TéaroOért Öaök méltán irigyelhetnek ben- p^ig csak huszonegyen kaptak rnanda- De engedjék meg, bogy elmondjam aat asl""^ óriáai sikert, melyet Sien-eok Zsigmond ur ara- eszközökkel dolgozták meg a hiszé- tott. „Malody* Bwatől,Spanyol azereaade, Sier- keny népet, itt újból fejtegetni fölösleges, öröktől; „Bncan a zongorától* Beethoventől éa A felvidéken nem segített a csábítás, pánszlávokkal I Slerneű.lfll a asámokat hír - 1 Maltelj-M-Ciiiiiii litalélje. Szombathely 1696. november 11. Takialatas Sierkaettfl Ur I Valóban irigylem Önökét, aagykaaiiaaiakai. De aam épen aaért, mart néppárti képviselőjük van; hiam ilyen exemplárieból mi ia aanlgálha. isak r »e nem asép asszonyaikért, hiiaan Szóm-üaíhaly ki híres szép ssszonyairól: de irigylem Önöket Sünnek Zsigmond árért, kit önökbflaa-kén Devasbetnek a magukénak. Szerencsénk nekünk asombathelyieknek, hogy van egv oly universális muzsikusunk, mini dr. QySngyösy Tivadar Ügyvéd ur, ki nemosak a külföldi zenei nagyságokat iamari, de iimeri a magyarakai ia Kárpátoktól Adriáig. Dr. Gryöngvöay Tivadar Ügyvéd ar lévén a Seombaibely-Vároi-Ca»inó vigalmi bizottságának elnöke, ö neki mondunk köszönetet aaért, bogy egy estére kölosónkferte Onökiöl a mi régiünkre Sterneek Zsigmond urat, kit e«en elaö (ellépte után Szombathelyen mindenki oaak igy neve: .gordonka király I* RJrideu megmondom att ii, hogy a Casinó Saombathely elaö társadalmi -intézménye s vallás rang és kork ölöm beég nélkül a polgárok gyllekeió heifeT Aa eges* CmunAt demokratikus ssellem lengi ál, sböay estélyri oly magasmtl-véiai eainronalon állanak, ait dr.. GyAngyösy Holo de Concerl da te a progrsmm. Már a pódiumra léptekor hosszantartó ssivélyoe tapsokkal üdvözülte kösőoségünk Sleruaek urat, ki aitáa bőven kiérdemelte ezen előleges bisal* mat, A .Melody" után már pereekig augott a tapa éa éljed. A ssjál ssarsainényü .Spanyol aaarsnada* virtuoi előadáaa után padig\'a lelke-aedéa elérte a Oimboraazót a nem ia asünt meg mindaddig, míg a dsrabjt Sterneek ar újból élő nem adta. Hasonlóan lebilioeselte a hallgatóságot a, Bucau a zongorától* a oollössális volt a „Solo da Con-oert" hstiss és aikere ia. As előkelő kftaőnség tombolt, éljenzett és vi-bamean tapsolt lelkesedésében. A sajo* köski-vénátokra Ster neok songorán adta elő egyik ■aersaaéayét, ml aanlva és bámulva tapasztaltak, hogy ott ia kitűnő virtuóz. Mnáaami limélslrt, I"»gy alnaveatllfc Ster-naek urat - gordonka kiráJr\'-nak a aa jele, bogy aa 6 páratlan m>»é—síét megtudjak baeaBlai. Amit fennebb aMnondtam, aa csak a külaö siker barométereként szolgál. De azóllótt a sngó tapa a jeles compositaur-nak ia, mart aaersaményei, is határozottén mű-vénái becsüek. Sterneck ar meg lehet elégedve sikerével. A mi köafioaégllnk hideg, mint a jég a holmi talai művészeknek fel nem pl. A fenti aiker lebái as igaai, Istentől megáldott művésznek szól, ki nem-nak, bogy a jeget megtörte, de egy eaapásra a iorrpontig ia bevitatta. Privát társalgás közben a nagy művészt pompás társalgónak éa asellemea, asépmüvellségü ari embernek tanultak megismerni. Gratulálok önöknek. nagykanuáaiaknak 8ter-peoFíaíginond úrhoz, engedjék meg, bogy ama reményemet feje\|be»aein ki, hogy még több es-tére lógják nekünk kőlo.ön adni Slerneck Zsigmond urat I A visaontliUara! 1 D. F. félemlítés és vesztegetés, A való szövetség; sem. A híres Stomfa még csak néppárti jelöltet sem állított., Több szerencséjük volt a dunántuli határszéli megyékbea Itt a sváb lakosságra nagy volt az osztrák antiszemita demagogua befolyása. A néppárt innen szerezte háromnegyed rés/ét az összes mostani tagoknak. Valamennyien különben alig teszik ki öt százalékát az uj képviselőháznak. Hozzávéve azokat a segédcsapatokat, amelyeket más antiliberalis pártoktól fognak egyes esetekben nyerni, még sím fogják túlhaladni a háznak tizedrészét A klerikális ördög tehát már számszerint korántsem oly fekete, mint a hogy maguk az ultramontánok szeretnék a magyar libe-rálizmus falára festeni A néppárt erkölcsi súlyát tekintve, annál kevesebb okunk van az aggodalomra, A népház porondján nagyon hamar lejárják magjukat a nyelvhősök. A hecckáplánok kicsi csapatja egy percre sem lesz képes föléje kerekedni annak a válogatott hadseregnek, melyet a szabadelvűek alkotnak a magyar nemzet és az egyetemes haladás dicsőségére. A néppárthoz régtől fogva közel áll az Ugron-frakcíó. Sorsa a lehető legszomorúbb. Megy fogyott, megtörött és nincs többé Ugrón; a Házban nem lesz vezére. A rhabonbánok vicinális utóda mandátum nélkül maradt s ezért felcsapott »fbrradalmi« vigécnek. Portékájának nem lesz k\'elendő- as istenek, melyek a terméeset erőit képviielték náluk, oly emberi aaentadelyekkeT birtak, mini ők, a ij/y ha\' a természettel s annak erői tel foglalkoztak is, magát nem ismerték- vagy; oaak mint olyat, a mely aa latenek lakóhelye a hatalmának eszköze, mélyet ha nekik tetszik, as eaberek ellen (ordítanak, elveszt ve őket mini a férget, rettegtetve lépteiket, aujtva villámokkal s igy nem szerették, a költök semmire ae méltattál^ legfölebb egy-két kia lavaszdalra mint Aaacreoa. aki ast énekli: lm, hogy fejlik a riua Tvvaizimak kttlrmétft f- lm, hogy rimwi a tenger Hulláma ttíp derűben\' lm a rk* hogy bukdácsol 8 a daru, hogy Útra indul I Ragyogó nap iüt ai égn Tovaszáll a felleg árnya, A veiének dltzelcqntk, Az olajfa ág boguidzik, 8 tinyiginJc lombja közül Kitekint a zttng ttllU. Mily máa hang ea I mily máa ielfogáa mint a mai 1 11a jsaak Götbe egy kia tavaasi dalával hasonlítjuk is ö«ae, mily aás (elfogása as életnek, aa iataaakaak, a világiak, a lermé-aaetaek I Meleogroa hirea .Tavaaa* idylja aam foglal magabu szeraletet a terméssel iráni: A ItvegS tgr& dtint a zordon idfiuak, 8 a viruló kikelet tündőkUI napja nevet ránk. Zöldett füvei kímonuta magát a tótét föld Et fiatal lombbal pompázik ujultán az reV5, Hajnali harmattál\' táplálva moeolygnak a riTek, 11 a rózsabokor mosolyogva kinyitja virágit, A hegyik oldalain tigan furulyázgat a pásztor B a ketíkik Srztf* a szürke gidáinak Srt«nd. Már a hajós is a nagy ttngerr* bocájtja hajóját Es a vitorlákat Zephir enyh fuvalma dagasztja. A uSlSmiveUk, <f baehusi ünnepet ülik A fejüket fürtös repkény lombjával övezve. Maiéiií munkáját elkezdi fWfyrt a wMny 8 a friss méz számára viaszból sejteket épit. Minden fajta madár megezólal hangos örömmel: Tenger isiim fölött a sirály, a házon a fecske Hattyú folyó partján s a fülmüle alkonyos erdőn. Hogyha nöéfy lombjának örül, a földszint díszlik 8 a pásttor furulyáz, és vígan szökdel a kecske 8 tengert jár ajtaját ée tíaehus az ünnepet üli, Ee a madárk^ dalol, s mézet készitnek e méhtk, Váljon * keim iiÍBti n* daloljon-* szint* a költi ? Mily száraz, mily egy hanga leatése a ta-vaunak, mily gyöoge mánolata a képeknek I Semmi bangalat, semmi élet, kOlóaőaaa beol-vaaslása aa állati a leiaéanaWilstha — as emberi életnek, érséeeknek, mely a természetnek a költő tehetaége, hangulata ueriati megsaemélve-sitése által mintagy élő lelket ad. Itt sem látják a virégoksl mosolyogai, üdvözölni a felkelő napot, a csillogó barssatot, mely (al(riaiti a szomjazó vrirágokat, nem halljuk a mennydörgést, — mely miategy haragos eb leagat a völgybe — szóval \'a régi költoményekből nam olvaaeak ki a költők lelki vilagá\', nem ugy amt a modern költőknél, hol a felbök ssép balkan azenderegnek az alkoay éa hajnal kebelén, mint ártatlan gyermekek, maid mint haragos vad térfiak jönnek, bogy a viharral, a zsarnokkal, élet-halálra vívjanak. Esek egy-egy modem költő lelki világát ábráaolják. A völgy e begy a folyó ma a költőt ia mutatják, a régiek ase-mélyesitései nemcsak nem feleltek meg Isíkúk hullámzásának, da. sa igazságnak ae, a.-régi képek, hasonlatok ssinteleoek, erőtlenek, jelentő-ségnélkQliek, egysserü leírások, amelyekben a cél a festés, a nem as érzés, míg ma megfordítva áll. Vagy tán ssebbek as énekek\'-énekében a hasonlatok éa képek? A régi aaerelemköltő ae fejezte ki érséeeit, ugy mial a modern. As énekek éueke aat moadja: Aa éa szerelmesem fehér éa piros, tizescmél ia aaebb; as ő feje mial a választótt drága, megtisstitoit arany, fodor haja fekete mint a holló, As ö szemei, miat a viaiolyáa mellett való galamboknak a saenei, saeiyak tejben mosattak saeg, mintha befoglalták volna. As 6 oreái baaoalalosak a drága füveknek láblájáboz, a felnevelkedett atép plántákhoahaaonlók, aMlyak-ről drága olaj (oly. (TslyUUss klistkistt.) Hagy-Kanizza, vasárnap Zala. 92. Hám. (.4. lap.) 1896. november hó ÍM. lége. magyar nép minden kétséget ki tátólag megmutatta, hogy be nem veszi u ál-negyvennyolcas kryploklcrikilizmust De még a hamisítatlan függetlenség politikát is megunták épp a axinmagyar vidékeken, a hol eddigelé az intraniigens Kossuthizmus virágzott, Koasuthék is meg fogytak; amennyiben hóditoltak, leginkább Ugronék rovására történt. Az az ártatlan kardcsapás, melyet nemrégen a rettenetes Gábor mért a nagy atya fiának katjára végképen keresztülvágta azokat a gyönge - szálakat is, melyek a két .testvér-töredéket valahogyan még összetarthatták volna. A közjogi ellenzék hajdan erős tábora többé sem okozhat fejtörést kiegyezést alapfl védöj-nek Magyarország ugy látszik megérti va lahára a közjogi pacifikátiót és parlamentje a koronás királylyal legbensőbb egyetértésben, zavartalanul foghat hozzá a nemzet-erősítő munka folytatásához. Apponyiék alaposan pad alá kerültek A két szék közt ingadozóknak ez a rendes sorsa. Magát a vezért saját hívei kegyetlenül megfosztották utolsó vesszőparipájától: a jászberényi mandatúm >tisztaságától < is. Vájjon ha Appoiiyi nem fogadja el ezt i mandátumot, mi lesz a nemzeti pártocská ból ? És vájjon ha elfogadja, hová lesz a politikai »tiszta erkölcs nimbusza? Ez mostanában Apponyiék végzetes dilemmája. A szabadéivá kormánypárt oly hatalmas lett, hogy szinte félteni kezdik az aggodal* — márnkft h^yy Mikszáth nevelte? ■ rengőket) Ne fájjon senkinek a magyar sabadelvQség feje. >E roppant többvég «r-irta nemrég Mikszáth — egy szerencsés fordulata a magyar- parlamentarízunusnak. Egy olyan organizmusnak látszik nekem e percben az ország, mely maga magától gyógyult. Rá is mutat annak a két argumentumnak a tarthatatlanságára, melyeket a minden áron való aggódás állított fel ijyen nagy többséget nem lehet öeszetartani t. mivel fogunk védekezni Bécs ellen, ha nincs ellenzék ? A szerző erre így felel ~«Ha a többség repedezik akkor nem baj, hogy ax ellenzék kicsi (a szétrepedt többségtől meggyarapszik), ha pedig nem repedezik meg, akkor meni baj hogy a többség nagy . , , . A mi pedig az illetéktelen bécsi követelményeket illeti, hát szerinte Bécsnek is van annyi esze, hogy ilyen megbizhatlan többség elé nem hozza követeléseit. Ebbe a cirkulus vitiosus-ba nem követjük tovább a szellemes iróC Okoskodását azonban megtoldjuk azzal, hogy bajból is ha ugyan annak akaijuk elfogadni a kibontakozás Bínffy Dezső báró vezető kertbe van letéve, ő — biztosak vagyunk ugy fogja vezérelni ezt a nagy többséget, bogy teljes honogenitásában együttmaradjon hogy Bécsnek továbbra ir imponáljon és igy hatalmasan előmozdítsa a nemzeti konszolodiciót. . A mi, legjobb, forrásból vett információink szerint a rekonstructió Ily. formában nem foglalkoitatia jelenleg a mirtisaterelnö-köt, de valószínű, hogy dr. Wlutitt Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter már legközelebb megválik tárcájától és átveszi az igazságagyi tárcát Wlasus utódául Beruvicty Albert van kiszemelve. — Dr. Baaalcaka KélaaAa kir. lanácaos tanfelügyelő • héten váioeunkban idösöít. Ceti törtökön a járásköri össl közgyűlést tisztelte meg jelenlétével, pénteken és szombaton pedig a polgéri flu- éa leányiskola osztályait látogatta meg valamint a kiakaaiasai ovodát. Azosztalyok mindegyikében meggyőződött a tanulok eíőme neteléről. Amint értejfllünk legközelebb ismét vároaankba jő, bogy a többi iskolákat is meglátogassa. Eijrgyaéa. Stocker Antal posta- és távírda ,segédtiszt Nagy-Kanizsán e hi 8-án eljet gyeste Kráttovilt Julcsa kisasszonyt Kaposvárott. A „macj-karnlssal Taras-Egylet" novomber hi 22-én délután 8 Órakor az egyleti torna teremben közgyűlést tart. — Va»ataMk eléléptetéar. A millennium alkalmából tudvalevőleg a vaautak forgalma kétsserss volt s,mind a mellett a lorgalom lebonyolítása minden nagyobb fennakadás nélkül ment végbe, Enask aa elismerésed! most 890 vasutast lépteitek elő soron kivül, kftsűl&k mintegy 80 fötisalviselöl. A budapesti pályaudvarok főnökei majd mind elöléptsk. At előléptetés természetesen ossk a M. A. V. hivatalnokaira vonatkozik. — A honvédség kér (bét. . Dr. Darányi Árpád ezredorvos a ü2-ik honvádgyalogezredben, Nagy-Kanizsára^ a 20-ik bonvédgyalogezredbez HÍREK. — A Bánffy kabinet rekonitrok-dója. A félhivatalos östemichiscke Cor-rtspoHcUnz egy Budapestről keltezett táviratában következőket ifja: Báró Bdnffy Dezső miniszterelnök kabinetjét még a képviselőház összeillése előtt tekonstrálni fogja Báró Ddniel Ernő kereskedelemügyi és ErtUly Sándor igacságQgyminiszterek biztosan visszalépnek Utódaik még \'nincsenek kiszemelve. helyestetelt ál. — Kázyyllée. A asgykaaizsai Irodalmi ét mivéueti kör ma vasárnap délután 3 órákor í városház nagytermében tartja évi rendes köz- tanácsi filéeében gyűlését, melyre a kör tágjai ez uton ia meghívatnak. —- Estély • Caelneban. A nagykanizsai Cisino első társas estélyél dMember hó 5 én tartja. Hegbivék nem bocsáttatnak ki. ▲ tegok által meghívott vendégek szívesen látiatnaft — Tamiléi kéig/Álla. A nagykanizsai járáa tanítói kőre nov. 12-ikén népes Blést tarlóit N.-Kanizsánü.a köze. polg. flu iakola rajztermében, melyen résstvstt dr. Buztietka Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelő, Eperjesy Sándor, a nagy -kaniusi iskolaszék elnöke, dr. Bénteik Fertne ét Simon Gábor iskolasséki tagok, továbbá Halán Imre, galamboki ev. ref. leikéss leányával Hálád Margit kmasstonynyel, lapunk kedvea dol gozótaraával. Az Ölést Stalay Sándor, elnök, 9 óra után megnyitotta és melegen Odvöáölle vendégeket. Mindjárt as Ülés elején megható mosaanst volt, midőn a járáákör elnöke Borónkdy Károly, Mm Endre. Sóeeey Györgyi Horényi Pál ée JS-ijkóné Btba Kornélia tagokat kik nemrég lartotiák meg sseréoy körben tanítói inbeliamukat, a közgyűlés nevében ia üdvözölte. Utána pedig felállott dr. Rnziioska Kálmán kir. tanfelügyelő és lendQletes szép beasédben méltatta a jubilált tanítókat Később Vlatiít Józsat\' nagkanizssi tag tartott gyakorlati előadási, mely fölött sárt ülésben vitatkoztak s végül az előadónak sikerült támlásáért jegyzőkönyvi köszensiet szavastak. — Sáringer Károly ma gysrsseidshelyi tsg a vallás-erkölcsi oktatásról olvasott föl. Altmann Mór, a járási kör sleluöke, erős megfigyelésről éa mélyebb elmélkedésről ta- nukodó, szépen megirt dolgozatát (.Léyelek a társadalmi nevelésről.\')\' farkat Vilma k. a. nagykanizsai tanítónő olvasta föl, szép előadásával hatásosan domborítva ki az abban foglalt erőteljesebb gondolatokat, eszméket. Végül folyó Ogyeket és inditványokal intéztek sl s a lavaszi rendes közgyűlés helyéül Paliint jelölték ki. A közgyűlés déli 19 órakor ért véget s utána tár sas ebéd volt a .Polgári-Egylet11 emeleti helyiségében, hol a közgyűlésen részi vett vendégeken kívül Faiét Lsjos, Stalau Jajoa, Plotter Ignác, Hitler Lajos iskolasxéki tagok, továbbá: farkat Kereno városi slkápitánf^s Eperjeey Gát or taksrékpéaziári tisaiviselő ia islenvnllsk. A kilencven teritékü bsnkstt igen kedélyes hangulattal folyt és nép tóeztok fűszerezték. Dr. Kussicska Kálmán tanfelügyelő: a királyra; Stalay Sándori dr, Wlatia Gyula miniszterre); lli\'t/nann Mór: dr. Buisiorks Klímán tánlelü- gyslőrs ; dr Ruzsloaka Kálmán i Eperieey Séa-dor IskotíDuéki elnökre ás aa iafcoteaaéa tagjaira ; Altmtmn Mór: a jubilált laaiiókra emeltek poharat l.elkes szép tóeslokst mondtsk átég t Sferjtty Sándor, Kováit Károly, Bimm Gábor, Kováit Miklós, 3oronkmy Károly sai. Véss** Zsigmond polgármester, ki mindenkor rendkívül meleg érdeklődést laaasitult a tanügy ás a tea-férfiak sorsa iránt már főkapitány korába* ia, Mm a kösgyüléeen, sem a bankettea nem jelenhetett meg s es a jelenvoltak előtt szinte érthetetlen volt, mig Sealay Sándor elnök he asm jelentette, bogy \\éaey Zsigmond polgármester egy hoasá intéseit levélben sajnslatul tudatta elmaradásának okát s egyúttal nahény rövid, de lelkes saóval biztositolta a járási kör tagjait, hogy ssollsmileg velők van éa velők éres* — UJ l«t«keayiá\|t egylet A .Báró Ilirsch Mór* jótékonysági éa önaegályaő égyesfi-lat — mint értesülünk — Nagy-Kanizsán fiók-egyeaflleUI szándékozik léleaitael ét e végből megbízottja; Marton Adolf ur városonkbaa időnk. Az egyesület 89 vidéki városban álfilétt mér fiókot, mi leginkább bizonyítja as egyesület iránti rokonszenvei,\' mart fiók-iroda csak ott ayiitatik, hol legalább 160 Ulrssteg jelentkezik. Aa egyesület 60 éves korig veas lel Ugokai. Aa egT" sülét törzs tagjait ás bozaátartoséit betegség aeetéa as egysűlet költségén gnndes orvosi gyógykezelésben, gyógyszerek ingyenes kisaotpUtaiáabaa és a törzstagot heti &lrt pénzsegélyben részesíti. valamint elhalálozáaa alkalmából bálra maradott családjának megfelelő segélyÖMaagat ayajt. tagok járuléka igen mérsékelt. -N— — Leloglalt aaptár, A budapesti rendőrség tegnap délután letoglalta^a Népszava 1897. évi naptárát, mert közleményei köze fölveiie Szilágyi tíéxa Éjféli mise ciaB versét, SMlyért büntető járásbíróság oaBtörtököa a ezenőt elitélte. Az inkriminált vers étvéteteért Baaer Imre ayomda\'ulajdoaoet ia (fklőseégre vonják. A déli vaaut legutóbb tartott igaagaté-Pfeifor lovag, udvari taaáosoa a déli vasul vezérigazgató helyettesének egéségl okból benyújtott nyngdíjazáai kérvényének — sajnálatul, hogy ezen kitűnő erő a társulattól mégvál, — hely adatott és egyidejűleg dr. Eger udvari tanácsos az osztrák éjszaknyugati vasat és a német déléjszski összekötő vasat igazgatója I déli vaaut társaság vezérigazgatójává neveztetett ai --ElvesseII tárgy. Folyó hő 11 én d. r 8 óra tá\|ban a város belterületén (lőgyimnásium-tól Sugárutig) egy egyeafedslO nioael zsebóra elvéssteil. Felblvatik a megtaláló, hogy ast a rendőrkapitányi hivatalnál megfelelő jutalom biztosítása melled adja ál Nagy-Kaaizaéa, 1896. november 13. A rendőrkapitánysági - Köhögéa, rekedtlóg ót elnyálUtodáenál melegen sjáaliak tiszten olvasóink figyelmébe Kgaer^diíialalmasott bizlos hatású mellpaaetilláit Kapható 25 és 50 kros eredeti dobozokban minden lyOgyszertárbaa éensvssebb gyógy-ffiaserflaletbeo. Fő- és izétkflldésí raktár Égger A. fiai Nádor gyógyssertára Rpesten. Váci kőrat 17, ■HlMtalusI éahaa. 50 árk. laea sswt levilsagtr ia 10 Irb. boriUk kossá ára S0 kr. - Kaphktd kiaártUaf Ftukll rtttp könjrv ás papirksnsksáásákM NHrKaalsaáa 1 Héltaéguélhüll takarék remdaaer A készpénzzel vásárlóknak aa általánoa »i«saa-téritési pénztár szelvényei stár több flteser és Qsletbea Nagy-Kanizsáa is kiadstnak. ki készpénszsl A>et, kérje mindeafllt a visszatérítési pénstár szelvényeit. A kldeg évasak szükségleteit, safics és ezőrmeáruk dús választékát Kútsor József czég (Budapest, ó utca 44) legjatányoeabbaa és legkitűnőbben dolgossá és árasitja\' Aa 1^6 ben alapított cséget 0 trlséga 1876-ben az arany érdemkereszttel tüntette ki; aa ezredévea kiállításon is általános feltűnést kelteit rertengem kivtí kiállított szüosáraival és szörmehAaéval. IRODALOM. — UJ wssalnk. Iá. ákráavl Ksraéiaak a asgyar ssamnák érdsoss assatoráask ,7-tt magyar ábtáadjái« sa imáat sáte ki t Btesavtlgyi- la társa caég. A hatátgs mtf ■I kárva aipdalaak likerílt hláalraéaa. IMaAaHaf Q.m Ua hl aag; klvtlsMaydlkel, aladsa tt-Maipsaste zoagotu bátran alJiUzlMÜs. A (Sast ir«: I koros. Dgr cuk a RisMTítgji eaágMl Jekat a<\|: Hw—kirgs, Dúst »Pilm«y\'-kejing5j8, a elvésaal sttMtUt snakáptv) disaltv. Kan kettesén lga slsfáas gtaealéaas táaas vaaaj U. ataayia JátaaMI velta ptélg épptaslggd aja»v4 Ara S kora. — 6rAf Ssafá\'l Hl: kuiagá áia Nagy-Kanisaa, vasárnap Zala. 92. aaáa. (M. kp-) 1894. nwb> b6 IVéa A kbl a«u «ipii kmuM hm kirüi tagjai a MManák ints aéf rikanást ml Dalait atíl-HMii —-f ■ - mint hitit* BémttOgi fe ttm ■ ti Ur. «raf analtiiiiliHiltii, Wijl KfMéatv I — —. tMaa s estai uiu . jata Oaja ragtojasi aalj a ,Küayr«« lihti* ini kUrttook ríszria/tír-aaaág lagvjaíib TÜháttM. a Mtfjtr Eigíajrtír-laa mg-Hat. A ilmn UUHUm «M tat tbpw> a kiaéi fnf-rmmrn b minit. asiytaa taiiM • >tlhM eíljít it Mayát. kMMa ujaiul taakaak a Ittataiaat a tW la, wir** Mit a WfWlWt ii\|isjaee taal áawtrttW-vatt, liga ttm aáfaar, a aalfWa ialyti tofJaiaak (JM Kér, Tolna/ Lajos, TMI Aatai, ili.) Wrílí btfak ta a kSHW (TataH M grií, Carasa gylva, OafaWa t Amok a.) jriaaal, •% llaiilttk arra ktgra vélla-laiat ataitlil bg, • Már Haiti, iítttt sjwia, mt§ UHail aaÍM^ft síjáa npnitküt mW sMtegraf-mk Uimftn aaebaa koaatjárateak eaakaafc a. m aaa U mmm i WartMtÉ áa iflirfrllitin. i aalyik már ssáit ta ■ntilialft, hogy • aévsB magyar IMatit t {KrtftttóM wfr». mrt flyia «» t aUalaa) Aaet áta 15 tr. Maga a lagaM ngáa/, aaty* {jvt a Táflaiat aagMak. naAMI frdtfctsstk fgárkaslk j ami)• HtraaloaMbadal Örazfa tlaaa Mai, egr ránal —áltmk a zaja, a HÚtfoHHfra Baürli Una MltSsS laéayi b a "gtajs, a Caataaaa, saiy laaMlataa aatp fcrittáaka jalrali aeg Matr aagyanl. s)i« sytlren iíH BáaAI 4r alatt ajrtlc kieéáat Irt A darab Afcto lilajiaklya Sarait, a ragjefá sMpstgt, ia mjíoy ki- Újra ceod alíott be. — Mit akar tenni ? tódé régre. A szobán áthaladva, kösel léptem hosaA -t£i ha gyanuamak már «y btzonyoi irányt adtam volna, mitjjszólna hozzá.? Vártam gaawrtrtódaaá\', mert e pilbcaibaa esekagysa aejteni -véltem a valódi tetuai. De 0 meg ua mozdal\', csak kézéit azon tolla jobban Auu Hm — ezen kételkedem, hogy ön esi Indná, mondá. — Miben kételkedik) kisasszony, hogy a valódi 8a»é»yrs jniok\'.vsgy hogy nem lessek képes gysnatrnss reális okot adoi ? — Mindakettfhsa, váJuzolá. Nem hihetem, hogy ta i$gj bárki más é boldogtalan titkot valaha felderítse. — Ea mégis indok fj lányt, ki nekünk segit-katase-:—=- —-- — Nevezze meg. — Avta szobaltáoya Janks, kisssuonyom sohasem szökött volna el, ba nem voína esttel me vagy tudomás* ama rémes éj eseményeiről. Félt telelösségrevonáslól. — Kz csak vélekedés. Oe mégis hiéresiem, bogy bizonytalanná lelt...... — Oooksnövirs annak, ki a leányt megtalálja, nagy jnialmaf ígért Mindenhol keresik. Nyálé bswssiinitiw wáAtutaj a ki laintai aáéi naáai BlraraI nap elmulta előtt Uztosaa körünkben log lenni a ki kéljjáaaá Ksriaaak fegjTrtrtina is kaJMltzt, Ma a pH eranskkart IraurMb, Csstsaaáka aawataaa, s kft kJUSakaa «tttra/t sagyUijjs Is aaki aséat Caataaaál assrsil Xsrfs ia, taakkagt aiirat tstgfa/, aaa atrl W-1 vaOsal aaaraiarft i (aadag IrikNalnik. a ftsasavsasl pH ilüt > kfask Hatévsi B aiés, asrt á ttoai uapH : dém... Láttam, bogy arckifejezése és tsrtáss megváltozott. — Janka nem Ind nekem ségileni f — mondá. E biztosi tás meghöbkenletl. — Ki tnd hát önnek ségileni kisasszony 1 kér- ostikaa ta SMalatta ki s haboktól. Caslaaaa ssasbas kár ksasül is asaraii a páfct, afat taitvitít tsivM Harisait •Jáadtlwau Ssrsli H>( látva, kap a grtf saa vasi aiü; s gaaisság ás tli maist utáni vágyása odaveti an> gát agj gazdag sa iiast. aa tr ag Bsackislsak, s ki kaaaa tgyksif llsáljássk. Sarsk tOsajt li\|7ili)ÍHÍ Uyaását Imádja, tairálitl aa Isgslask s s vallási faaátbmasMI tsijadt laiklltatnthrdslásak atg a ass/agsi tUtt a»gt Sllk í Pisáitts baráti trsslssmt válván a gráf ttsrataf, — bevallja aaki, kegy Marlot assratl ts fülkirl, — Mktrf, ksgj kálwitsa 01 s marta; kij!a tisztet s ayflitkssáara A gril a ktljrsM augárs ráliafjs annak a sstki ngaikiáaak a rmáaflalát, a ntlyst Üarlo szirt kárt ki aigáaat, kagy sítirsslisvik Castasss kiráUt, ts Tekintetemet konokul kerülte ét hallgatott. •—■ fceavenwbrt kisasszony, mondám még batha> tAsabbso, tudom önnek ninos test vérje, ki önért sorompóba lépnes:pincs- anyja, ki ónt vatüné, engedje mag tsMl, hogy ezek hiányában én kéljem, hogy de cos hallgatása állal ne tegye lünkre magát Feleljen egy kérdéeemre. — 8 ss volna ? — Nos ~ igazságon alapszik-e azon állítás, bogy ta a könyvtár asztaláról egy papin vett le ? Erre nem felelt mindjárt. Nyílvánvalűlsg azt fontolta meg, vtljoo általában adjon-e erre felvilágosítási s mikép is — fia vsUbaa ssnlfálatsé aáar aekra taaai. tartózkodóiig várjóa be mindent, flkaé hasat némi szfinet a tán. áaayira óhajtanám, ha aa egész dobognak magától való kifajlMásét ha-várná. [ — ön teljes lakatatlssséfit kár, magyarázám neki Büntetlenül járjon a bönős ? Magára akana agy kktszó\'ag okodítolt gyanúnak terheit vaaat ás annak következményei! egyedül viselni ? Nem, nem, soha! Ama kés, amely aa srnl-kpsságot slkővwta, as Ugye tSnkre bsesálstét 6>ne aavana boldogságát Tudom, mit keU lennem Leaveswort kisasszony. Isten önnel. Midőn amaz sstáa aa Ricára léptem, oi/ érzés fogott el, mintha kalander vagy valami elhagyatott, vándor volnék, ki elég vakatré egy keskeny ingó hídon egy széles, mágmérbe tetlen örvény fölött átmenni. As aáém tűzött cát elérése iránü kétaág »i\'a«aiii..».»i.. —> lepett [meg. Nem kivíheieilen feladatot ilatsa ki ma-\' gamaak ? Eleonora ártatlanságáról bár srisaa meg valék gyvsfdve, de arról tr, hogy f tettest Ismeri s megvédeni iparkodik. De es édes kévését segített Hiszen első sorban a titkos rendőrnek a ne-SMaaiívS leány iránt táplált elóiféleteít kell le-győznöm éa azután szabad csak a tettes felte* desásérs szolgáló teendőkre gondolnom, bogy megérdemelt büntetéséi elvegye. Ha as nem slkerülend, Eleonora neve Őrükké be less mocskolva. XIV. fejezet Egy pillanatig sem kételkedtem abban, bogy a gyilkos, kiért Eleonora kása volt önmagát fel-áldosai, agy téri, kit esetei vagy szeretett; mert csak a szerelem vagy egy kialudt vonzalomból növő érsé<e a kétségbeesésnek, képes egy embert ily tettre bírni. Ee különös, elleniéiben többi megfigyeléseimmel, mindenkor, a hányszor eoak kérdésiem magam\'t- .ki lehet Laaia kegyeltje?* csak egyetlen egy név jött ajkaisna — egy slastas . embernek, aauz írnoknak a neve, kinek váltósé \' viselete gyakran meghökken tett. •tstsait; Caslaaaa aaláa valtsaáara klrjs Jtsrfot, s kla.k- jezze ki magát legoélszerüebben, hogy sokat el rtvM Idís sajt ka Eblun aa aaaaáayatkat gazdag ka- ne áraljon. — Végre boszám fordult és mondá mkn Jiiinídik la a rsgáa/ aasája, eaijbas kuUsDsia a — Természetesen köztünk marad az, amit kársa Mrt: Btvsia gréf, Maria áa baeklstl ksaistl vtvé < mondandó vagyok iám Matat; as a bari tscavidiljrak aagditiksaU ksrerát-trímlb vasásskkst ts aagragsübt ktsággat aág alig fsJssHák, tolat IS s kiváló sluz rigétylrínfiaek ilkartll; a Váltál) taaatlsaaa is s manlaa (EaaeklalWa), s ftllí-kaanif ta s káls imti (lfartobfa), a ftrfln koinoty malma ts aagytatkl Itaosdáaa tBivira grófban) oly árts drámai katyiatoksak is bosysdslsassk s ragét laasaak, ks0 as stvssá ssa teheti le a ktayvst a aálktl. kagy a rigifijrt agy lilaksstra vigtg as olvssts. E mellett s tibW asareplük, atst; NsSaiats mama, Bírák is Maria nagyanyja, Fit s fiiig kskett/aa\|7karaekiii, süaa Doislbs is ts an. gsl mviIM tlb. váldaágos kabinet-alakok; atjraaok, a ml-sKkkil bárki ts találkozhatott, aa álübea. A ligetei regáayaak es s göttdoa aagviiamlári alRdtatntri aigtrá •alti szt ss ftibttaket, hogy ist s ktsdváayt aok liklattt-kaatotbü BigktlMMsIilitt htly lllitl meg s kossá ka-aoálb magyar syalvt villalatok ktattt. CSARNOK örflletei azanvadálybőL — Amerikai bűnügyi itrtáait — láatiMI fordította : It\|ul Cáe, ffitytatás,) — Ha NBailéle ajjmutatáasal nem sksr szol- Sálai, ugy ntunkst e Isbyriotból msganknak ell atigkeratni, mondám nyugodt, de batáioiott hangon...... Ama körülmény, bogy öa^Veeley ur legjobb barátjának fogadott leánya elengedő volna engem érdekében való leljeijrőm felhasználására ösztönözni; de mlöls saját stájából aton bis\'o-ailátt nysriem, hogy keze mocsoktalan, ellenállhat Is n vágy kényeterit a valódi tettaa leá\'eá-sására. Nem volnés férfi, ba én Ont, hs mindjárt akarata ellenére ia, nem Iparkodnám e rémítő aoratól msgmenieni, amelynek vtkoa rohan kese Uaé. > űileegyesőleg intettem ée Lsurs folyt alá: — Igen Baymond ur, én elvsttem egy papírt az asztalról. Nem fojthattam vissza azonsólisjt, arait e vallomás belőlem kisajtolt és mondád": — Nem merem kérdezni, mit tartalmazott a papír, de mindazonáltal meg fogja szt mondani, na léiesik-é még; Merően nézett rám. — Nem létezik löbbé I leleli. Nem palástolhattam el meglepetésemet s sst nem is akartam. — Kisasszony, lolytstám tovább, tadom jól, hogy nincs jogom Ont kihallgatni. De i adnia kell, bogy nem terhelném kérdéseimmel, ba nem tud-otm\': mily veszedelemben forog. Azért bocsássa meg öasin\'éségsmet. Eddig már iontoe feivilágo-lilással szolgált, bizton reménylem tehát, bogy most egy lépésééi még tovább menend és megmondja: mtijhslloll amaz éjszakán, miután [tervel ur szobájába ment. Vsllomása szerint hsllotla, bogy valaki a könyvtár ajtaját betette. De es nem mind... 8okst köreteliém, észrevettem, bogy ő is ugy tsláljs. — RsymoaiL ur, feleié, hogy háladal lanoak ne látszassam, uem felellem kérdésére, elágsdjek meg, Nem mondhatót többet, mint már moqdtam Sstarebányélsg nézett rám és én szotborusn váláktolék : — Ón szt __óhnjlja, hogy ne kínozzam löbbé kérdéseimmel, engedelmeskedem. De ismétlem, hógy a gyilkos felkeresését szrai kötéléeségém-nek fogom ismerni. Nem kövelelek seuimiiéíe dijat; de ba lársdozássimat valaha siker koronásná, azt kérem legaltbb elismerni, hogy indító okaith mindig tiszták és öntet lenek voltait, —;Et már is testiemJ Itiáliá. Asa\'án mélyen felsóhajtott és rémülten néiett areomba. K 5 z £ a 2 d a i i g. Nagy-Kanizsa november 13 — A gebeaslilelrO. A gabonaüslet jellege állandóan tzilárd; a confiaens minden pia-csán a kereslet meghaladja a kínálatot, minek következtében ss árak bár lasssa, ds tartósan javulosk. Amerika már rég nem tátott árakat jelez,\' s mi nagyban előmozdítja a kedvetA hangúktól. Nálunk kösepaa hozatalok vannak. Araiak: a basa 7 I. 80/10, rozs 6 f. 00, árpa 6 (. 86, bab 6 1. 80 40. Vasúti menetri Értéttyü 1896. jnlint 96 M. Kaniasa állomáa. nd q 1 I n d u 1 á s Ksa batrét 1 Érkezés 1 - Kaatasérs 1 ! j ! -1 a J_L 1 . Ll_ 1 ^ 3 I ps, V, \| k v. 4 2 18 7 £ !<> 86 80 88 ] réí d. a. sala sala \| délb. Ur-». az. V. M: ey. v. S IS 11 7 4 88 50 88 69 66 re(g-d. o éjjel reg. 4. a. Biombh isa. v. B#ea gy-Z.Eg Iv, v. las. v. 8 6 8 18 61 65 16 06 46 regg. rsgf. d. a. d. n: éjjel ts. V. aa. V, V, V. »s. v. 10 8 f 88 á* 04 84 05 este re»« t* tt d m. esti í M F\' -fi IV. V. 6 10 47 regg. ragg. 1 SS, V, SS. V. I i 82 39] (Ifi d. a. rq "ea cq 1 ts. V. SS. V. ri- »• 2 12 6 16 06 d.u. éjW a. u. T. V. gy. »• \|y. v. 8 12 lll 66 10 46 mmJ ette étjei d. e. , Barcs j IS. V. ss. v. ts. vj 4 8, 71 67 » 80 reggJ o ests \| as. v, ss. V. V. T. 8i 89 84 88 d.a. éjjel rsgf fogy-Kanlzsa, vagántap Zala 92. szám. («. lap.) 1996. november bő l»-én NYILTTÉB. I ■■■lirT~" r«krM —Ijoaa, tgaastak at HT í iii aústát uwi arisátknlt mítmbMI, ta i baaiai-M rírtio kidartJ «»rt mii » TiiMi • jól f.atett u-! J; ritgillptl >J-i« taMfOirUU is taik-\' \|L—. kiiWk. BM Wm kuni kurrn ! iádig * taattaHoH mljtm Imíj mint mll—éi has m kónajan tirik) luau tovább te Imai\'.fT rostszállal > iattaaymctél loBttattea terUb Is—ak) •* s*t karaa kant hagy tUii mttj nlMi m1j«o mídjira aaU tan aaa ■jftUft emk aaagg(iri>U- Ha valódi satjna kamn-» MÉM^oajak aipanik, a kaaiaitriíjé mm. — ■ itastiig («• kir. idnri mállitá) mI/mb-aén Urlakkaa, Uún szállitre, pastakta áa 7iw1 ira aúvtaaa kétd bárkinek is aiatakat akár fj— UUmjLfm rali (gén Tágakat nlUi miytm ssívataiböl Srijciba ciinxatt Imiikre 10 tan ti lettltxSUpokra 5 boa ballag ragustul). irt ■agraataHaak poaio»B el- hlMltr" __(•) Csodálatos eredmény ÜttjU, tisztátlan arcUr, sárga /oltok a. a. t feltétlenM eltűnnek Bngmua Utaty-mppu (BargmiLU át tánátél Draaéábaa.) naponkénti hisználatánál. Kapható darabonklnt 40 krajcárért Grünbaum B. danánlali locvrejában éa Kreiner Gyula üzletébea 7s ao—í Feleld tzerketztí: V Dr. LÓKÉ KIIL. Laptnlajdonot ét kiadó: p i m c h k l rfiiér. Hirdetések: I0708./189 267 l-l Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldöli birótági végrehajtó ezennel közhírré teazi, hogy a nagykanizsai kir. járás birétácutk 1896 évi 9178. száma végzésével j Uroezvéry (ryula aagykaoizaai ügyvéd állal képviseli Mihályi látván nagykanizsai lakot felperes rétiére Szabó Jó/tel ét neje nagykanraai lekét glperea ellen 160 irt töke, ennek 1696 éri jpníns hó 28. napjától számítandó 6% kamata s eddig összesen 38 frt 66 kr. megállapított költség követelés ét jár. trejeig elrendelt bisio-•ittii végrehajtás folytán a perestől lefoglalt 346 bt 60 krra bc»Ülf ingóságokra a ntgykanizsti kir. járáabirósági 10708/1896. számú végzéssel ti árveret elrendeltetvén, innak a korábbi éa a felülfoglaltatók követelése erejéig is, tmennyi-bea ttok törvényes zálogjogot nyerlek volna, a helyszínén, vagyis Nagy-Kaniutn t peres ltká-tás leendő megtartáta baiárídőul 1896-lk évi november hé 3I«lk napján {d. 9 érája ilbetík Er,~miKof ~ iTbirötig lefoglalt bworok ágynemüek, varrógép t egyéb ingóságok, a leg többel ígérőnek készpénz fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhívatnak mindazok, kik az < lárveresendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítésit?* tartanak jogot, amenny\' ben rémükre loglalát* korábban eizkősölteteit volna, és es a végrehajtási jegyzőkönyvből nem ilaik, eltóbbaégi bejelentéseiket az érvérét megkezdéteig slnlirt kiküldöttnél Vtgy -írásban betdni, vtgy pedig stó\'iJ bejelenteni tartóinak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bi rétég lábiáján kilttggeeatését követő naptól ná aittaiik.\' - f. Keli Nagy-Kanizsán, 1896. év november hó 9 napján. . VABGA JANüS kir. bú;, végrehajtó, —Klafl nuiya wálloda _ a főváros iőaéppontján „Vadászkürt Szálloda1\' Budapesten Ujonntn berendezve: Lili, villamos világítás, fürdők, távbeszélő, mértékéit árak n. m. szép nagy utcai tsobák : I émielcácm 4 50 frt U. 8.50 „ in. » —ÍM H Udvari tubák 1^0-3 00.l(. Huzamosabb tartózkodásnál 200/e engedmény. Lakosztályok Itt tartózkodásra egyezség szarint. Mg- Hagyír éa frsada keaykt. "fti Saját torméflrCLborolc Kammer Ernő 251, 6—y tulajdonos; . \| Pilzeni kimérési sör. Van isenoctéak ezennel ttdomáaéra botai hogy Mr* kimérési sörünk e«apoláia folyó évi november hó 8áa kta-dődik ét bátorkodnak ast a t. fogyasztóknak legjobban ajánlani. Megrendeléseket kérőnk képviasWakkAe Löffelmami Pftmot mtAm Bndapett IX., RaneUtr-Mtcaa, 4. trr, PUami törtsamok V., T/umetudtar. Pilzén, 1896. november havában, "TíT" Piliári seÉi Piliaia XXXXXXX FÁK gyümölcs , ntl éa feaorftk, legjobb figok, sz p erőé t&vflak. Kéazlet sok aaar példányban. Disz bokrok part- és kart! U-tetvátyekre Olcaó arak. Árjagyaék bérmentve. Ideyhe. János, tu s-t — Kondor Adolf l.\'Ktalitán, Mtgyir-ttei Baaer-fél« háa, ajánlja figjnSkiigi irodáját a a közönség b. Agyaiméba. Kőzvetit: Olcsó kamatú állandó éa tAr-Iesztétet jélxálog kölcsönöket, - földbirtok, házakat stb vevését éa eladását, - elvállalja bakeblezett régi terhek el-oeóbb kamatra való átirajáaát. gyorsan éa méltányosan ■laéea el«l«c aélhtl. KLYTHIA ápolására, szépítésére ós fínomitására Pud o : Egy dobot ára :_ 1 forint 90 krajcár. Utánvéttel vagy az összeg előleget beküldése után küldetik. I av Lagaliktltkk MéSaéhl. bél éa lárastgt POBUL — r.h.r, réssttalt. át aárgs — T»0ileff analysilt is sjáatvs Dr. ?ohl J J. Ca. Kir. taaár által Uaaáa ISIIaMeré leveleit a legjobb körökből minden d oboa boa mellékelve vannak. TAÜSSIG G0TTLIEB2 ea. is kir. aévarl f llaéta—át lüalaaii jjár Staatia. faraktár: BÉ<, L. Votiaail* a. V Kiphtlé • legtékk lliauaer- g/égytterkertikf f déalien éa (yág)iieríárbsi, — Régy-Haalstáa t V Kreiner (Ijtls éa KeleU I. Mér eégekeéL # t ^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ ÁRVERÉSI HmOETMÉHTT. Sommer József nagykanizsai cz^; csődtömeghez tartozó, a csődleltárban 2—3588, 1591—5615 és 5617—5621. tételszámok alatt öasieüt és 20712 frf$ncrra becsült rövidáruk: pamut-, noringbergi-, kézmfláruk-, gyermekjáték-, boltiszerelések és egyebekből álló ingóságok a csődválasztmánynak f. évi ziovénibér hó 9. napján hozott határozata értelmében ajánlati uton, készpénzfizetés mellett fognak eladatni. A zárt ajánlatpk 2000 frt óvadékkal ellátva legkésőbb f. évi december hé l-»ő napján déli 19 éráig alulírottnál nyújtandók be, a kinél a leltár és a lajtételek betekinthetők, az ingóságok pedig dr. Trípain-mer itezső tőmeggondqok ur közbenjöttével megtekinthetők. ,, -V Nagy-Kanizsán, 1896, évi november hó 10 napján. 266 l-l Or. Rothschild Samu csődválasztmányi jegyző. ÁXXXXXXXXXXXXXI Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala. 92. arifa. (9. hn\' 1896. notrember bd, 15>0 ERTESITES! Van szerencsém a t. a butorvá-sárló Közönségnek tisztelettel tudomásul hozni, hogy helyben Német-utca Zerkovitz-fóle házban a mai kornak megteleld ASZTALOS MŰHELYT gépekkel leiszerelve gyárilag berendeztem. Az elsó budapesti és bécsi bútorgyáraknál több évi működésem tapasztalataimnál fogva, azon helyzetben \\ vagyok, hogy ezen téren a legmagasabb igényeknek j is megfelelhetek. Elvein: Szilárd és Ízléses munka! Kis haszon, nagy forgalom! Megrendelések tetszés szerinti kivitelben készíttetnek. kivdi6 Fnedmann Károly. Tanonczok felvétetnek. Ü Nyomatott Fiscbel Fülöp laptulajdonoenál Nagy-Kanisaán. 1896 93. zaju. Xagr-Kamzsa, 1896. november hó lőrén. XXIII évfolyam. tw>Mii<w\|: 4. mim\'" » >M ■"•U"\' naatksst Bt mmii itttsri ksk Ml ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nsgy-Ksnizsai- es dél-zalai takarékpénztáraki a Bankegyesűlet, aa Ipar- és kereske- (lilnul in ktW«*k ii«t KlsáSaivstsl: nróau t»sht s IMW f>t i>>)it«iiiiiin SI.ÖFIIBTBSÍ illAK : Il«ai ém II k«rwa (S f« — ki NUna < krM (8 tn — ki 3<trdivn I koron (I Irt 60 k» lirtktéaak jattajrossa ■ lyttlllr étimre 10 delmi bank, a Nagy-kanizsaj segélyegylel-szövetkezet éa a lelenyei takarékpénztár, -------- _ \'"ír a t,nagy-kanixsai malátagyár és serfőződé r. V\' kttmtmlu kötlSnge. rtin-t-t. TslsJwt . kii i —t- ---\\ nuikNtt\' ffartktl FtittP kaár»- -.ftM ár^ io ársprfr. HrgjolMiik NagyKanln^a hrtaaklat kétmor: g vasárnap ém ewdtörtölc&a. Tél a vidéken. Ulgy-XMim, november 17. (- n) Nyakunkon — nem a török hada _ hanem a tél. Hogy a vidéki tél valami nagyon különböznék a fővárositól, ezt éppen nem lehetne mondani. Ugyanazon szürke felhők, ugyanaz a borongós ég, ugyanaz a szél, és metsző levegő. Természetére nézve tehát éppen nem különbözik a vidéki fél a fővárosétól; ámde a társadalmi és szellemi élet tekintetében már nagy a különbség. Ha a puszta mulatság életnek, még inkább szellemi életnek volná „ nevezhető, akkor a vidéki tél is megfelelne ez évszak kívánalmainak, mert a mulatságok már dőre vetik árnyékaikat, vagy is inkább fényöket Az egyletek, melyek kebelökben megalkot-; ták az annyira szükséges vigalomrendező bizottságokat, már kezdenek gondoskodnia: szórakozásokról Nagyon helyesen cselekszik, mert egyszer-másszor, ha egyebet nem tehetünk, — alkalmat kell adni a társadalom egyes köreinek, — hogy egy párl órára a köznapi gondoktól szabadulva, — mulatságokba merüljön, vagy mint egy tréfás iró egykor mondotta): összegyülekeztünk,! hogy szórakozzunk, és szélszóródunk, hogy ismét összeszedhessük megunkat Ezek aj mulatságok miudenesetre szükséges tényezői a társadalmi együttélésnek, sokszor egy-beforrasztásának, de a minek mi már .sokszor e helyen kifejezést adtunk — szeretnők Nagy-Kanizsát a vidék szellemi központjának látni; szeretnénk magasabb szellemi törekvést látni és észlelni a mi társadalmi köreinkben, melyek összehozhatók, valahányszor valami mulatságról van szó, de melyeket egy szellemi mozgalom körében szeretnénk látni, amelybe belevonatnék nagyobb mértékben mint az eddig sikerült a vidék is. S valóban Kanizsának ez volna feladata, s ha erőit jól mérlegeli, be kel\' látnia, hogy Nagy-Kanizsa e feladatra képes is, rá farormett, csak kezdeményezni I kellene, de ugy kezdeményezni, hogy a si Iker el ne maradjon. Igaz ugyan, hogy a kor reális iránya ilyen kis vidéki vánaUtn nagyban gátolja \| a szellemi törekvéseket; de általában tévedés azt hinni, hogy a reális irány egyáltalán akadálya a szellemi törekvéséknek. Ez inkább csak olyan kifogás.\' Mert ha a kor iránya általában reális, gyakorlati irányú, akkor mindenütt megbénítaná ezt a szellemi törekvést; de ezt nem tapasztaljuk, sőt ellenkezőleg azt látjuk, hogy a gyakorlati irány mellett nagyon szép sikereket érhet el a szellemi törekvés. Mert a valódi haladás annyira összefügg az anyagi jóléttel, hogy ez utóbbi ] nélkül szellemi törekvés jóformán nem is képzelhető, legalább vár Iható eredményeiben nem. A ki a kor sivárságáról, szellemi tespedt" ségéről beszél, az csak kényelemszeretetből Is a helyes itélet hiányából teszi Látunk a kor anyagdvies iránya mellett oly szellemi törekvést, s az ez iránti érdeklődést is, a I melyet kevésbé reális korban hiába k— nénk; csakhogy azon a hangszeren nehezebb játszani, melylyel az embereket egy bizonyos eszmének istápolására meg lehet nyerni; ! és nem mindenki tud játszani rajta. De aki ; erre képes, annak kezében varázsvessző i van, melylyel az egyesitett szellemi törekvés üde forrását megnyitni képes. , Első sorban a városi muzeum megalkotását várjuk, melylyel tudtunkkal egy nyilvános könyvtár megnyitása is egybe van kötve. Az előbbi megalkotását — mint már egyszer kifejtettük — nagyon szükségesnek tartjuk; s nagyon örülnénk, ha ez iránt nemsokára örvendetes hirt adhatnánk olvasóinknak. —- Talán az újra alakult irodalom-és művészeti kör indíthatná meg ezt a mozgalmat, mert; »halad a ki megindult !• A „ZALA" tárcája. Természetköltők w — A ,£ k LA" srsdati Urtájs. — Irta: Babsss lásalá. (NfMée.) A régi költök költészete hasonlat, allegória, súlsJsn képek tömegéből áll, melyben * terinözet iránti lelkesedül, annsk meleg (elfogása, átérzése, a vela való rokonnlás fel nem található sehol. Az antik világ érdeme, kölléssets, jellege nem j ír ebben keresendő, aa a hatalmas világnézlel,-mely szüntelen azt hirdette, bogy az emberiség nióaágoa hazája a föld. a hogy a valóságos élet a földön léi esik adta! meg — a, halál lisslelete \| helystt a görög néslstnsk uralgó helyességét, •mely maga atáa vonta a hellea élet derűjét, az ember lényének tiszteletét a problémája Istt min dee művészétnek. Az ember lőn Hellaszban a vallás n művészet központja; s az .emberi* as essistikai s művé-aasti azép, mely mindenl, ami azép és nagy ne-éa plaaiicna: as emberi szerveseiben és léikben kereseti, talált, s mulatott fel; a legújszerűbb eszközökkel érve el a legnagyobb hatást. - 8 i feladat megoldásé nemesíteni felderíteni, széppé tenni, mosőygóvá a világot, \' együtt az életet, a ezt a gyakorlatban aereastülvjaai: tetle aa antikvilágot egységeaaé • szép (orma fóeszlrangjának a lárgygyal ia haza- ijává, de elvonta a természet képeitől, a a termé-\| szet értékének, szépségeinek felismerésétől, — mert a termés<et szépsége, a tiszta ég, — üde levegőjével, a tenger kék viaével, a be jgyék és hegytzorotok elöeegiték ugyan költői sieUeműket, egyénisésBkei, az etyee népek wta-badaágát, politikai hatalmát, de a termSesetet önmagát aa antik világ mint a lélek visszfényéi, érzéseink visszhangját, lelkületünk kifejező hang jait, hangulaiuík abbani visszaverődését és uiegérzékitését: nem ismerték. Míg a görögöknél mindea emberivé válik, a I menny leszáll a földre s az Oliihp az smhsi 1 typus eszményeit tükrözi, alsvsn és holt termé-1 szét as emberit értékesíti, keleten a képzelet aaertelenságe, a természetfelettihez, a titkoshoz,\' ■hoz fordult, ami képzelmét jobban ingatta, vagy i a természeti tüneményekben, ami lelksltatis kép-xelméi; ezért míg s régi görög költök között \| síig találunk mást, mint csnták megéneklöjét el-.elvétve egy-egy szerelem dalnöwt, —\'* Kalidasa aki Kr. e. 56 évvel élt Vikrainaditja művészet-és tudománykedvelő király udvarában, kivélel a \'szabály alul, mert ö a drámát, eposzt, lyrái egy-torma aaerenosével mBvelie. Különösen jeles lyrai leíró költeménye: az Évszakok (Riiusanhara) a kitűnő elégiája a .Felhöpoata* (Meghaduta.i A Sakunlalában, a lírai költeményekben, a Felhő postában a lermészetköltéezet előjeleivel találkozunk. Nem oly hatalmú ugyan, amilyen a későbbi, de van benn melegség, amit-a régieknél nem találunk; rokonszenv, mely meghat; Így a Felhöposta valóságos megiesteaitése a termé- szet ersjénsk: átsasllsmitéss. Aa »aésa költs-mény lényege nem más, miathogy a kincsek Is-lenének szolgája: Jakaa, Kuverátnl msg volt biava a Manaaa tón a lótuszvirág örizetével, de ss elhanyagolta ksdvsss miatt kötelmét, s a helyett, hogy őrizte\' volna, kedvesénél töltötte aa éjet, h aa elefántok megzavarták a visel, s ösaz« taposták a virágot. aa esemény, de emiatt a Jakaa felesége mellől •\'isiQzaiik, a Ráma-I hagy busligetébe, Sila íRsma sej, türdőinek I forrásaihoz, hol fa—fát ér. 8 lio óm vsa mar [itt Jakaa, lesoványodva t»J sovárgástól kedves felesége iránt, midőn Jnnius vegén aa Aaados I (esőzés) beáll, jo agy felhő. A felhő hónap, a n-t kor minden ember haza igysksaik, ót ia megragadja, a nejének izenai akar, aat válva, hegy a< ö egészsége öt is boldoggá testi, s a tétből ezért kéri, ígérve Ku\'adss Isgaashb virágjait, \| mondva í ■, Ismerlek téged, óh Is változékony lódra aaolgája, miat száműzött, közeledem hos sád, ts vsgy a kínzott vtgaaas, menj aa é-t lakatomra Alakába, mert hiszen ha le mégy, « vándoremberek feleségei esak léged néznek, asm bontva ki hajukat biava . • A szél hajtani fog, a a madár néked dalol, * dara léged köszönt, miat áldásbozót, És ha sétáit megtalálod nőm ia aki rám várva, olvaa<n a napokat, mert a remeny kötetéke tartja fe < a hű nőszivaktt, ugy szorulván tl keble váláskor, mint s lotosz keh he naplemenlekor. Válj hl tehát a Ráma begyétől, melyet mint jóbtr < tol ölehel, s mely Kama tabnyosMiól sasnt; hisz akárhiáayaaor borulsz kebelét, a régi aee Nagy-Kanizsa, caülöHök Zala 93. szám. (t. lap.) 1896. november bó 19-én, Az. „Irodalmi és Művészeti Kör" közgyűlése. A nagy-kani«sal „Irodalmi é* Müvéaaali Köt" november 15-tkén délután 3 órakor tartotta éri rendet kfi<gyDlé«éi a vároabéa nagytermében, mlyea Korát Károly h. elnök elnököli. A kör 831 rendet éa 7 páitoló tagja közöl csak mintegy ötvenen jelenlek meg. jKováee Károly elnök aa Qléat megnyitván,, nagyon szép szavakkal méltatta a kör eddigi elnökének: Sümegi Kálmánnak — lángbuz galmu működései; lelolvssi* Stégedről küldött üdvözlő táviratát, egyben iadítványoata, bogy Bümeai Kálmánt a közgyűlés válasstiza meg ör8 kik disztagul a öt, mint ilyet táviratban üdvötöké. A közgyűlés a* elnök indítványát együangu- —lag naay lelkeeeééa\'el logadta el.-— Eautan Kovács Karoly h. elnök ielolvaata el-Dfiki jelenlétét, melyben emelkedett felfogással s ahhoz mert lelks«edé»sel szóit a kör misesiójá-rólj melynek betöltésére s kör tagjainak vállvetett működése s teljes odasdáss szükségéé. A tüntető éljenzéssel fogadolt elnöki jelentés Btn a közgyűlésnek sajnálattal adta tudomására, hogy dr. LSke Emil, a kör titkára, beteg-aége miatt mg nem jelenhetvén, a titkári jelentés\' Szalag Sándor az igazgatótanács tagja fogja (elolvasni. Mely megtörténvén, a közgyűlés a titkári jelentést helyesleseel vette tadomasul a a titkárnak jegyzőkönyvi köszönetet azavaaott meg. E jelentet egé>z terjed tiniében igy hangzott: A( ideiglenes tiM®"\'-jeJeBié«é elmondjt a kör József, tagjsi: Baksay József; Grünbnt H\'trik, keletkezésének történetét is. Nevezetesen, bogy j Kovács Károly, Lendvai Sama, Milkottsr ödóa\| boldogult Bálor/i Lmjon lapszerkesztő, Poor János, Pspp Miklós, Sanermsua Mihály, Süsslsr Albert, kegyet-rendű lauár és csekélységem a« irodalmiI Ssatay Lajos, ifj. Singer Samn. kör léiesitéte oéliából 1895 lebruár 17-ikére (•-, A társadalmi szakosztály elnöke: Véc«ey egybehívtuk ama 83 egyént, kiknek körében már I Zsigmond, tagiai: Farkas Jóaaef. diCTned megelőzőleg megbeszélés tárgyát\'képezte egy j Ödön, Hajda Gyula, Nnh Norbert, dr. Plihál irodalmi kör alakítása. Ez alkalommal ss egybe- Viktor, dr. RoseuWg Mór, dr. Szüts Miklós, dr. gyűllek ideiglenesen meg is alakították as lro- S«hrethy Károly, Weisa Tivadar, dalmi és Művészeii Kört. Kloökül megválasztották I Ugyanezen igazgatósági ülésen hstároztstott Sümegi Kálmánt; társelnökül: Hoqt Jánost i el, hogy a-kör a ker. jót. nőegylet felkérése titkárul: Radó B. Bélát:\' választmányi tagokul folytán közreműködik annak tavaszi mülalaágátr-pedig: Bátorfi Lajos, dr Ernyei István, Hajdú olykép, bogy as irodalmi szakosztály egy alkalmi lapot állit egybe, mely a mulatságon el Mélyen tisztelt EOzgyÉk I A ,Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör* 1696. májns bó 12-én tsrtoiia alakuló közgyűlését, mintegy 80 isg részvéteiével. fr kóogyflléeen Sümtgi Kálmsa elnökünk, aki addig is a kór ideiglenes elnöke volt, megnyitó beszédében szépen körvo halosts, bogy minő eélból, minő feladatokkal létesült körünk. Erősen hangsúlyozta a« alapszabályok keretébe, is befoglalt célt: „ébrentartani, erösbileni közönségünkben s nemzeti irodalom s a nemzeti művészet szeretetét; ez ál\'al szolgálni a magyar kősmüvelődést és minél msgasabb színvonalra emelni a lársaaélete\'.\' flogy a kör már a formális megalakulást megelőzőleg is e szellemben működött, tannsitja ama titkári jelentéé; melyei aa alakuló közgyűlésen Badó B. Béls, ideiglenes titkár, terjesztett elő. E jelentésből megtudjuk, bogy a kör 1895. március 13-jkét mar megünnepelte, március 23-ikán pedig hemnistó estélyi rendeseit, melyek .fényesen beigazoltak, hogy körünk hivatva van betölteni városnak szellemi fejlődésében és köaművelődéeében a mindenki által éresett hiányt* Oynls, Hoftmann Mór, Kováos Károly, dr. Lőke Emil, dr. Nenmsna Ede, Sualay Sándor és dr. Villányi Henrik alapító tagokat. Az alapítók köxgyülé»e megbízta ezen ideiglenes tisztikart és választmányt, bogy a kör megalakulásáig a tagok gyűilése éa alapszabályok elkészítése érdemében ját jitn ni Az J896. rnája^ 12-én tartott alakuló közgyűlésig belépett 7 alapító 296 rendea tag a igy a kör 303 taggal alakult meg. Ugyanakkor előterjesztettek sz elkészített alapszabályok, miket ss alakuló közgyülée pontról pontra váliozatlaaul elfogadott éa határosa-tnl kimondta, hogy ások jóváhagyáa végett a belügyminisztériumhoz fellerjésztendők. Aa alsknló kösgyü ésen az ideiglenesen működött tiastikar éa válaaztmány megbiaatása lejárván, nj válaaatár rendeltetett el, melynek megtörténte után elnök lett Sümegi Kálmán, máeodelnök: Poor János és Obelo József, titkár dr. Lőke Emil, segédtitkár: Magica Ferenc, pénztáros: dr. Villányi Henrik, ügyész dr, Sohwars\' Adolf; igazgatótanácxi tagok: Bátortt Lajos, Bnn Samn, Bakssv József, dr. Ernyei István, Fsrkss Jóssef, dr. Fried Ödön, Grünbut Henrik, Hsjdu Uyuls, Hais István, Hoftmann Mór. Kárpáti Msoó, Kaínwk Leo, Kovács Károly Landvat Samu, Milbolfer Ödön, dr. Neumann Eds. Nnh Norbert, dr. Plihál Viktor, Papp Miklós, RóAnfeld Lajos, dr. Rosenberg Mór, Sauermann Mihály,. Sü«sler Albert, dr. Ssüts Miklós, Szalay Lajos, S<alay Sándor, ifj. Singer Samn dr. Szigeihy Károly, Vécaey Zsigmond, Weislr Tivadar. Aa nj tiastikar ét igaagstólanáca 1895. májna 15-ikén tartotta első ülését, mely a kalominsl, elhaiároztatoit, bogy a kör latjai tagsági iga-solványokksl láttasHsnak el. Továbbá megállapodás történt srrs nézve, hogy a 80 tagból álló igasgatótanáos három szakosztályra osstas-sék és pedig: irodalmi, művészeti és társadalmi szakosztályra. Az irodalmi szakosztály elnöke lett: Poor János,- tagjai: Bátorfi Lajos, Bun Samu, drT Ersyey István, Halia István, Hoffmann Mór, Kárpáti Manó, Kalcsok Leo, dr. Neumann Ede, Bosenfeld Lajos, Szalay Sáodor. A müvészstie szakosztály elnök lett: Obele árasittasaék ; a művészeti szakosztály néhány dal eléneklésével járni ahhoz,; a társadalmi szakosztály pedig a rendezésben fog segédkezni, E határosat alapján sa irodalmi ssakosztály a ker. jót. nőegylet jótékonyoélu mulatsága at-kaiméra „Szeretet\' eimü lapot áJJit«4t egybe, melylyel a közönség tetszését; nagy mértekben megnyene. As 1895. október 2-án tartott igazgatósági üleeen Sümegi Kálmán elnök mély meghatott-sággal éa sajnálattal jelentette be, hogy a kör elvesztette mindkét másodelnökét. Poor János, másodelnök, as irodalmi szakosztályi elnöke, Nagy-Károlyba helyeztetett át, Oéele Józsel, másodelnök, a művészeti szakosztályelnöke pedig meghalt. Mindketten lelkes, ügy buzgó tagjai voltak a körnek; érdemeik aa aSa&k indítványára aa igssgatóisnáes jegyzőkönyvébon is megörökíttetlek Istenben boldogali Qtielo Józsel smlé kére inrtolt gyászistentiszteleten a kört Sümegi Kálmán elnök éa csekélységem képviselte; As igazgatótanács Obelc Jóaaef helyére másodelnökül Kovára Károly igazgatótanácsi tagot választotta meg egyhangúlag, ki ekként a művészeti szakoaztálynak elnöke lett. Aa 1890. január 26lkan tartott i\|aigstóta-náoaí ülésen előterjesztetett a művészeti azakosztálynak as aa óhaja, hogy működésük sikeré-nek még biztosabb alapokra fektetése céljából külön karnagya legyen a dalkarnak ia, meg a zenekarnak ia. — As igazgató tanács méltányolván a müveazéti ssskötaiály indítványának okait, a szakosztály óhajára a onioskar karnagyául Caoloaz Jenőt kérte föl) Sterosek Zsigmondnak addig tanusiioii odaadó buzgalmát pedig megköszönve, továbbra kizárólag caak a unesi-kar vezetésére kérte meg. >. Ugyanezen igazgatótanácsi ülésen határoatatett el, hogy egy faraangvégi mn\'ataág éa népies sió-adások\' rendeztessenek, E határozat loganasitására egy, Sümegi Kálmán, dr. Lőke Emil, Kovais Károly, Sterseck Zsginond, Csoiosz Jsaő, dr. Plikál Viktor, Vécsey Zsigmond tagokból éa aa irodalmi és művészeti szakosztályok tagjaiból álló bizottság küldetett ki. Ea a bizottság azután 1896. évi haaiiegyóked- , I ,-JU-I. I \'..■■ -JB--------J--BL-J._______ . * India nagy töltőjét tekiaibstjük tehát joggal as első természet költőnek, eki sseaével látva a természetet, benne lelke világát mutstjs. De a költő lelke a terméesetet is viessa-tükrőzi, azt a természetet, mely aa Indus ea a Uangia mellett ezer és ezer aainben játszik, s a mely oly koráa hajtotta a raligw éa kultara virágait, amelyek a nagyobb elleatéteket matatják. A tropikus növényzet a képtelem világa, a minek millió sokasága Kalidaaa basája, ki maga az Indusok általánosan elismert legnagyobb költője ; mert 0 ugy mint Shskeepeare, Oőthe, epi-eus, liriens, romantiens egy tatmélyben. Sakaa-tala o, drámája világhirü, éa joggal mert az sgésa költeményen csak a kiraondh&lltvn báj éa kifsiea-hetlen gyöngédség vonni végi^. Kitűnik a sósban kőlisméayeinek gyűjteményéből t aa Botsa* kok (Rilusaahara) németül Hoefertftl lodiaeke Gediohle és még iokább a Meghaduti e hatalmas elegia, amelyek aat matatják, hogy a termééül szeretete bele van oltva aa emberi szívbe s ha vaaaak ia epoebák, midőn aa ember nem beoellii, ba van ia vidék, hol éraéaa \\ésőo tör uiat, de a naturalismus, a környezet és annak szépségei már e legrégebb időben ia lekSÍOtték as igazi érző szivet, aa igazi költői kedélyt, e ba a harcias görögök a rómaiak el ia fordultak tőle, ba a legújabb kor taleágha emelt is, as igaa természetkÖltők felülmúlhat Unok. Kalidasatól eltekintve, a régi aatikvilág irodalma természetköltéeaeitel nem dieeekaaik. _ (IslytaUaa Uvttttsik.) relmei találod, s a válás meleg kÖoyét fogod váláskor ismét öaleni. Menj araet utadra, a hald üzenetemet, a vidd messze; a ha fáradt, vagy piheni a hegyeken;ha szomjas,afolyókbélssivjerőt. Jegyesd meg bol találod, s akkor nemsokára látod s házai, melynek kapnin lotosz a esiga van, bár most nem oly dicső, mint mikor otthon vaiék. A loiosz virág is hervad, ha jő aa éj. A kis. dombon szállj le, de ne rohanva, hanem nint egy kis fiatal elefánt ülj ölébe, s. világolj be villámoddal kamrájábs, amily szelíd ténynyel a Sat. János bogár világit. A kedves barnát, a szép szája, a jásminlogn ős-tekintetűt ismerd meg, mert ő keveset beszél, s a válás nyomot hagyott szépeégén, mint abogy nyomot bsgy a dér a lotosz virágon. Szemei kiélnék, s piros száj bslovány, teje lehajtva, lür-töktöl bontva. Nem mondok aokat. ne hidd, hiún elbizakodva, látni fogod magad ia, bogy ég a hitvesi igaa saarelemtől, saját szemeddel. — Szeme, hamar éaareveend, mint ahogy ébred a lotoss álmából, ha kis bal zavarja; ha mégu alsdaa, akkor várj egy kissé, ugy hallasd dörgésed ; hátba álmában rólam álmodik, caalódva eresztve le karjait, mii nyakamra fűzőit \' ! Ébreszd, langy azellö gyanánt, i bt mereven aéz az ahiakoo, mond neki: Férjed él, miat bü barát jövök lőle hozzád, üzenetét boaum, melyet aaivemen hozok, ismerss nemde, dörgéeemrőtj? Erre sovárgásra nyílik kia szive s barátságosan üdvözöl, s lesni fogja szavaid, hasonlón visszatértem szép órájához, mood meg ast is, hogy a; Rama hegy alatt él még kedvese a bánafligei-ben, sőt kérdi, hogy van elválva ?■ S a gyen-geszivüt es megvigasstalja. ,A távollevő megjő iiozzt, a hervadóhoz, bánatoshoz, boszá ki értem eped, 0 meg jó bágyadtan szomorún, gyötörve a vágytól, — de csak képaeletben, a számttaeiée tiltja különben. (Itt a költő festi a kedveet.) De azért mond neki ne oaüggedjen el. Hisz e bei nem örök. A szenese forgandó. Átkomnak vége, ha Visnn felkel a kígyók lejéről, a a váláa kínjait élv követendi, ba óaasel a holdsugarak as éjre leszállnak. Es akkor olt fogú nyugodni karjaimban, ott ébredsz s ottan alszol el, — a könyek lesznek szemedben s kérdeni lóglak miért airaz ? n. te nevetve mondod : „Mássaal láttalak enyelegni < le rotas ember I" Es ha ő most értesül állapotom felöl, elenyéaa kételye. Megieszed-e e baráti szolgálatot ? hát biztos lehelek? Ha hűséggel téljeeitetí ez üzeaetet, ugy élj kedvee tanyádra. Sok eső boldogitsou, a a sors hatslms ue szakitsoo ki itleségsd — a villám — karjaiból.* Az egész költemény meeéjét adtuk majdnem egéaxen, a felbök nem ugy beszélnek) tesznek mint Schelley lelhöi, nem élő lelkes léay, mely mint Peófí asélvésse sir éa kacag, ámds nem lép-e elénk s természet egész nagyságában, nem lehet-e rokonszenvet, — aem - éres e vonzalmat az emberhea, a a hasonlóság a felhő élete, s az ember élete közt nem igaai-e ? s mily erős kép as, mely a felhőt ia ugy tekiati, miat szerelmest, szeretve a begyet, melynek keriaiban megpihen. (hgywfCanim, osü törtök Zala. 93. Bim. (S. lap,) 1896. november hó lMa ito Mtelyt rendezeii, mely alkaloméul a da InkarV ssoeksr nagy tetszést, örveodeiee sikert aratott Aionkivfll Saalay Sándor tag tar ntt teiolraaáat .Farsang végén eiirnen. Febr. 8S-áa át március 1-án oépies előadások tartattak, melyeknek mind-igyiks iránt igen ssép érdeklődést tanusiott a közönség. A husbsgyőkeddi estély Ja a két né piw előadás öMzesen 834 frt. IS krXtiszta jövedelmet boxott, mely ösesag a Deák Fereic ••léktábla céljára takarékpénztárba helyezetett. Aa 1896. éri március lo-ikét kiváló lánynyel tuepelto meg a kör. Ea alkalommal hangver-Moyes eetélyt readeiett, melyen a daloskar vegyes és (érfikara, valamint a senekar baaafias és Bűvészi darabok eióadéaával gyönyörködtették a jelenvolt natyasámü kötöttségei, Sümegi Kábáin elnök padig .Eötvös báró csókja" címen, ___Jiizafias miiemben megirt, végtől végig syö-nyörködietö memoíréban mcndott el egy " kedves törtéaetkét Mivésseti szakosztályunk eddigi működéséről kiváló slissteréasel kell megemlékssnem. Annak tsgjai igasán hazafias buzgalommal járultak isdamss ünnepségekhez, miket városunkban a ■agyar asmset ezeréves fennállása emlékere rendeltek. Ha as Irodalmi ée Művészeti Kör eddigi működése elismerést érdemelt ki, abból sa orosx-lánrész a művésseti ssskosziályt, annak buzgó elnökét éa jeles karnagyait: Sierneck Zsigmondot és Csolóas Jenőt illeti meg. Fajdalommal kell megemlítenem, bogy körűnket 1896-ban ismét sulyo* veaateség érte. Bá-torfi Lajos, a .Zalai Közlöny* szerkesztője, a kör igazgatótanácsnak tagja, ki a megslapitás körűt sokat táradosott, váratlanul elhunyt! Temetésén as igazgatótanács testületileg vett részt, ravatalára kossorút helyezett. A kör nevében a sírnál dr- Kiss Erső tag tartott meghaló gyászbeszédet ~ --— Körünknek ez idő szerint van: 331 r. éa 7 alapító tagja. Ánysgi erejébtn növekedve, _ egyre több ré-■ésys leket ahhoz, bogy kiiűsött céljának eléréséhez erkölcsi erejében is biztosítékot nyer. Még eddig mindig a kezdet úttörő munkájával bajlódva, föladatához mért és erősebb len-dt\'etlu asm járulhatott az irodalom árdekeiaekj eJöMzdiiásához. De alapozási munkája oly \| erfc, bogy a tovább épilés, a fejlesztés sikere rlaaradhsiallan. Minél tovább pihen gyönyörködve lelkem az Irodalmi és Művésseti Sör eddigi sikerein, be-csftetesen, férfiú munks-iudással vegxett alap-■egsziJárdiiásán, annál fájóbb érzettel lölt el a gondolái, kegy sa a kéz, mely e muakának ve setéje, minden parányi munkában ossiosó jó-szelleme voll, nem lesz s smienk többé. A teremtő kés itt hagyta stép munkáját Sümegi Kálmán, körűnk láagbnagalmá elnöke, tavosoit körűnkből. , Ámde biztat a remény, bogy az Irodalmi ~2s Művésssti Kftraek sikerülni fog \'élére oly férfiút megnyerni, ski az eddigi busgó mnoks kivívott eredasényeit srös .és aemss intenciók szerint tőkésítve, s virágzás tsljes szinronslára fogja smalnl körűnket Biztat a remény, hogy aa Irodalmi és Művé-y\'utw Kör érdekeit, melyek egyúttal, magasabb nemzeti érdekek is, virosunk lelkes kösönsége ezatáa ie példásan nemes odaadással fogja fölkarolni és lámogaini. így aznián körünk a nemzeti irodalomnak mind-inkább decenlralizálódó munka-erejében idővel olyan erős és hatalmas tényezőjévé lehet mely Nsgy-Ksaiisa városát egy jelentékeny provincia gyújtópontjává leheti a nemaeti knl tara, a magyar irodalom fejlesztésében. Ea a remény adjon eröt lelkesedést és kitartást mindnyájuknak a továbbbi munkához. Dr. ViUiáfi Henrik jelentést teU a kör vagyoni helyzetéről, melylyel kapcsolatosan elnök zíjsleatatis, bogy egy saámviaagáló bisottság kör pénztári számadázail megviasgálla és dr. VtiUmti Henrik pénaiároa részére a lölmentvény megadását iaditványoaia. Mit a kössyűlés is elfogadván, dr. Villáoyiaak basgó működéséért jegyzökőayvi köszönetei is szavazóit A választások «slöli Kőidet Károly elnök je-leaietie, bogy ss elnöki, a két alelnöki és ne-kány igisgatótanácsosi á\'lás betöltésén kivfil 8 titkári és b. titkári állásoí betöltése is ssüksé-grnsé vált, amennyiben dr. lAkt Emil titkár és Hifiét Ferenc h. titkár bejelentették lemondásukat. -* Az elnöki álltán as igaágatótaaáes megállapodása alapján Véessjr Zsigmond igazgatótanácsi tagot, városunk polgármaalerét, a]ánloiia, mit a közgyűlés viharos éljsosésaeT logadott és Vécaey Zsigmondot egyhangúlag nagy lelkesedéssel választotta meg elnökfiTs elhatározta, bogy erről a megválasztott elnököt küldőttségileg értesiti. £ küldöttség tagjaiul Kováét Károlyt dr. Neumann Edét é» Stalay Sándori válaaztotta meg. A többi üresedésben levő állás a kör igazgatótanácsának megállapodása és ajánlata alapján a következőleg töltetett be egyhangú választással : A művészeti osztály elnöke: Kováét Károly; ji irodalmi eaakosztály elnöke: dr. Kitt Ernő j titkár dr. Botmbtrg Mór, h titkár : Gürtler Fer. ígazgatótanácsosi tagok * dr Packtnger- Alajos dr. \\4rStt Ciril, dr. Üke Emil, Dtdk Péter, Karttehttiaroff Leo Uágiet Ferenc, dr. OUopMór. Vigfil elnök bemutatta azt a szép emlékiár gya\', melylyel a kör tagjai\' szeretett elnökük: Sümegi Kálmán iráhii tisztsletöknek és ragasz- ] kodásuknak maradandó kifejezést akaraak sdsi. As smléktárgyst nagy tetszéssel fogadták és megbiziák Kováit Károly elnököl, bogy asi legalkalmasabb módon a kör alapiló elaökének ke>eibe juttassa. Ezek után az elnök a megjelenteknek az érdeklődést. megköszönve, az ülést bezárta. Nagy-Kanizsa r. t. cárgt képviselőtestülete 1896 éetnovenibér 20 án, esetleg « követkeiB napon dél után 3 íréikor a vároehdt nagytermében kötgyülétl tart. T á r g y s o r o i a rr 1.) Nagykanizsa város 1895 évi tártsá-madáaa. 2.) nksnizssi közkórbáz 1895 évi zárszámadása. 3.) A polgári fin és leányiskolák állsmositasa. 4.) A rendőrkapi\'ány hivatal megépítése. 6.) A városi a\'kspitánjok jutalmazásé. 6.) Pénzügyi bizottság javaslala, a v. polgármester termésaeibeni lakással ellátása esetleg 600. frl. egyenérték tárgyábsn. I 7.) Az iskolassék javaslata a rendes tanítók I lakbére, s a segédisnitók fizetése tárgyában. A v. pénzügyi bizottság erre adoil véleménye és 8.) As iskolaszék javaslsta Pranger Karolfn polg, iskolai leniiónő fizetése tárgyában. 9.) A pénzügyi bizottság javsalála a kisdedo-vóda aubvantiójának leiemelése tárgyában. 10.) ü pénzügyi bizottság javaslata VI. VII ker. kántorfiseiés javítása tárgyában. 11.) A gyepmesteri .telepen szükséges építkezés a vár. pénzügyi bízotuág javaslatinak. 12.) A városi jjtasügyi bizo>taág javaslala vároai erdömester fuetéke tárgyában. 18.) A nkaaisssi isr. iskolák tűzifa segélye felemelése iránti kérvény es a v. pénzügyi bi-solség erre sdott javaslata. 14.) A VII. k- biksistállónál psjts építés. A 16.) A v. pénzügyi bisottság javsalsla, hogy a kisajátításra felvett, de el nem használt öaezeg jövőre kisajátitáai alapra forditáa tárgyában. 16.) A v. pénzügyi bizotlzág javaslata város u\'cáinak jövőre makadám burkulsttsl fedése tárgyában- 17.) A város 1897 évi költség előiránysaia. 18.) Az ipariskolai leifigyelő bizot\'ság megállapítása és megválasztása. 19.) A városi tisztviselők fizetés javitás iránti kérvény, s a r. pénzügyi bizottság e tárgy-bsni javaslata. 20 As alsófokn kereskedelmi iskola segélyezése. 81.) Kovács Károly vár. képviselő urinditvá nys, Nagy-Kanizsa város önálló válssstó kerü-etté álakltása tárgyában. .Felolvastatott a közigazgatási bisottság réaaé-ről aa egyes szakelőadók előterjeastéee alapjaa egybeállított jelestée a közigazgatási bizottság féléves működéséről, A jelentés tudomásai vétetett- s annak felterjesztve aa egyse miniaate-rekhea elkatáreaiaiott Olvastatott és tudomásul vétetett a — vármegye alispánjának a különböző megyei póiadó pontos behajtása tárgyában a járást tő-ssolgabirákhos intézett rendeleté, valamint ama rendelete, smelylyet a begypásztoroknak aa esetleg általuk használt lőfegyverek hordozása elkobzás terhe mellen megtiltatik. A közigazgatási bizottság a baki anyakönyvi kerületben Németh József tanítónak, a káptalanfai anyakönyvi kerületben Varga János tanítónak, anyakönyvi helyettessé kinevezését hozza belügyminiszternek javaslatba. Zalavármegye ipartanácsába az 1897-ik évre a bizottság Dervarics Lajos és Ján Ferenc- - kereskedőket rendes, GoLdfinpr János és Nagy Károly iparosokst póttagökűl választolta be. Zala-SzenlJyán és Fsitőbsnye közt a Zilahid helyreállitási költségeinek felosztása tárgyában kereskedelemügyi miniszter rendeletére újabb helyszíni ssemle tartása s ennek eredményéhez képest a költségek viselésére tréavs aj kivetés rendeltetett el. A megyei átlamépiiésseti hivatal a Tördemtos Badacsonytomaji törvén yhatósági közúton elrendeli munkák tarveit és költségvetését bemutatván, azok a vármegye alispánjának aszal adatnak kl, hogy a munká\'atok elvégzése iránt saját hatáskórében iu\'ézkedjék, Előterjeasieieit Bogysi Máté küldöttség! elnöknek jelentése a Zalavölgyi vasul mentén elrendelt helyszíni szetále lelolyása tárgyában. Mivsl a Gyülevész község által kért átereszek helyét csak a kultúrmérnöki munkák befejezte u<án tehet megállapítani, fethrvatik neveseit kfisaég, hogy a kniiurmérnöki (ervek kéabez vétele után ások bemutatása melleit kérelmét uiitaa meg, Mivel Zala-Egerszeg mellett 406 406 szelvény között Lsgier Qotlieb által épüstt has tűzbiztos anyagból készüli, ugyanolyan anyaggal van fedve s összes nyílásai ablakokkal és ajtókkal elzárhatók; mivel továbbá aa 1881. évi 41. t e. 16. §-ban emlitett 60 méter távolság ceek a ssé. rüs kertekre vonatkozik, míg épületek engedélyezésénél a 13 £-baa megállapított távolságok veendők figyelembe: a közigazgatási bizottság az állámvaauiak szombathelyi üaletveteiősége panaasának illetve káraiménak belyt aem ad a Lagler Gotliétr házának fennállására aa engedélyt minden megszorités nélkül megadia. Tudomásul véletett a kereskedelemügyi minise ter rendelete, melyben tudatja, hoy előfordult visszaélések megakadályozása végeit rendelte, miszerint ezen tűi a gőzgépkezeifi éa kasánlütöi vizsgálatra jelentkező egyéneknek a gyakorlati ssolgálaiuk Jgszolására vonatkozó A vármegye házául. A megyei kötioatwtáii biytlltág tíovember havi Hétét dr. gróf Jankovlfh Láttli tiitpán Sméltó tigának elnöklett alatt frhi 10 én tartotta. As allíjJllít bavi jelenlés a közigazgatás egyez ágaiban október hóban előfordult eseményekről előlerjesststvén, a közigazgatási bizottság azi helyeslőleg tudomásul vatta; okmányai helybatóságilsg igazo\'andék. Flsoner Béla sala-egeruegi lakásnak beackét kérelmére megengedtetett, hogy a vármegyeház falára telefon vezetéket erősíthessen ss épiiéaeeti hivatal által magjeleleadő falréssekan. Kir. tanfelügyelő havi jebatésében előadta, hogy easn Időszakban adatolt ái rendeltetésének as s.-Undvsi állami polgári-lu iskola űj helyisége főispán őméltósága és ssámos tanUgvberát jelenlétében. — Megnyittatott a muraszerdabalti millenáris állami elemi iskola két laoerövef; ugyancsak ünnepélyes mt\'don adatott át reade-tetősének a bocau-stent Iászlói elemi Uko\'a is. Mindezeken a megnyitási ünnepeken való réaavete-lén kivűl ez időszakban: volt Bakun az építkezés ügyében. Tárgyait a sala-sseni-gróthi képviselőtestülettel ss államosításnak a miniszter által kitűzött feltételei felöl, melynek kúposán neveseit község képviselőtestülete as építendő állami iskola összes mozzanatait megállapiiotls. — Meglátogatta a zala-ssent-giMi állandó gyermekmenedékházat s a bucsu-sseni-lásalói isr. elemi lakolát. Felterjeszteielt a Csáktornyái kis-dednevelő egyesület ° kérvénye a Csáktornyái, kűlfárában emelendő gyermekmenedmbáz ügyében. A miniszter a kivitel alapjául elfogadta Csáktornya városa által felierjeásiétl, • as utiani ss ottnni áll, polgári-fiú- és leányiskola elhelyezésére ssolgslandó épfileire vonatkozó mű Szaki okmáayokal. rA zalaegerszegi községi elemi iskolák államosítására vonatkozó feltételeket a vármegye törvényható-ága jóváhagyta. Fel terjesztetett a gánícssl áll. iskola mel. iskola mslléképüleisirs Vonatkozó utólelölvizsgá \\t . Mffr-Ktolna, oaűtörtök % Inti jsgysőkönyv, —. Végül jsltsté, hogy ■ tál-tömött vendvidék! iskolát villanyairól Isgköie lebb t bflyaitnén fog tüsstss adatgyűjtési a ezek ksposán megfelelő iatésksdést esskflsÁlni A káptalanfa! r. katb, bjlkősség 100 Irinyi ajánlata a második ténjiói állás- lentarláaábos párlojójag felierjesiieilk, A tankötelesek iskolába járást ti iskolai au> Issstások birságoláaa, a saorgalai idd betartása ás as iakolti tankönyvek besssrséiérs vvnaikosé miniszteri rendelet alapján hosoit közigtzgsigsl bizottsági végién sí Ssusa egyháimegyei Mba-tóaágoknak, valaaini a köivellen felügyelet alatt átló állami éa köiaégi jellegű aépiskoíák gond nokaágainak\'illelva iakolaiaékeioek megfeleld iu téskedás oéljéból.ájból kisüstik. A petri-kereaaiuri r k. iskola fsnisrtási költaégeihas ss iakolailag együvé isrioaó P.-K\'1 rentur, Győrfliug és tíomboisieg kösségeknek hosiájsrnláii aránya tárgyabau boaotl koiigas gaiáai bisottsági baiárosatot a mintatér — i felebbesés elutssitasával — Indokainál fogva jóváhagyta. A fltyskáisi köaségi iskolái tsnilé Dietéiének 400 írtra vsló kisgésaiiáse lárgyábat benyújtott kérvény kellő pótlás uián pártolóiig ftlieritsa lelik, Gitiiag Jánoa prágai r. k. tanító nyugdiját a minissfer 384 frt 40 krban áilapitotia meg, ebből 848 frt. ss nrsságos taoitői nyugdíjalapból folyóaiitatolt, 94 frt. 48 krl pedig a r. k. hitközség Isrlosfk űzetni. A tniniiiier rendelete as érdekelfekkei másojaibsn köiöl telik. A baJaioa\'füredi ev, rsf. bitkőiség kérvénye s második tsniló fizetésének 400 Írtra kiegésii tése tárgyában pártolólag lelterjeaiietik. 0«aiatott a vallás és kőioktataaügyi minim Sernek f. évi 62815, II. a, kelt leirata, melyben a kSsigasgaláai bisottsigoak a nagykanizsai áll, »eg. polgári iiu« éa leányiskolák tanlettlilelei ál \' tal felebbeiéasel megtámadott kslárosatét — t kösbsvsisll leiebbezés elutasítása mellett — in dókáinál iogva egéas .terjedelmében assal bagyta jbvá, hogy a Sióban levő tantesiilletek máa vallású tagjai t r. kslh. egyházi sssrtsrtásokon megjelenői uem tsrtoinsk. A rendelet a aagy-kanuaai köiségi iskolasséknek hiteles másolatbsn kiadatik. Aaiegyei isámvsvőeégnrk at V-ik begykerületi köiaégi iskolai alspvtgyon eltsámolásáról móló értaaitéss alapján as Ogy állásáról a felvllágosi-táat kérő egybáai hatóság érteiitietik. A ininiuiemek 1806. évi 48.869. ar. - körrendeletet is 1891 évi 48. I. o. 10, §a értelmében ti oraaágot Unité nyugdíj ás gyámtlap\' javára a laukölsletsk utáa tejeakénl es évenként 16 krral flsetendő járulékok beisedéae ügyében a köiigasgatáii btsottsag tudomásöl vette s as öu-ases érdekelteknek a minitsteri rendeletnek megtelelő uiuitáat a kitűzött időben eaakösOlhető eljár áe végeit kiadja. A mintatér rendelete, malylytl Huber Imre nagykapornak! kántortanító évi nyugdija 894 Irt 76 krban állapitatott még, melyből 290 trt. ss orsaágoe tanitö nyugdíjalap lerbére ulti-váayoi tátott, évi 74 irt. 76 krt pedig a nagy-kspornaki r. k. bilköuég urlozik flaetni, hiteles másolatban érdekelteknek kiadatik. llj. Sárváry Jössst okleveles taaitóoak a botfai >kőaségi népiskolához rendes lanilóvá való msg-válaatláaát a köiigugitáil bisottaág mtgerő-sitetts. Vsndlsr Viktor sényti, Péee isi vén kisvésár-helyt, dray Ferenc drávs utativáni, Marton Pál rendeki áll. Mgélyessil falakéiéti iskolai tanítók megválaaitáaáról as sgybásmegyei ható. ságok részéről beterjesztett okmányok helybenhagyás as ss államsegély folyóvá tétele végett feltör jessieiask. A tsniió flsetésének 400 Írtra való kie\|ésti< tése céljából aa alsó-felső- dörgicsei ág. ev. iskolánál évi 110 frt. as akaii r. k. népiskolánál évi 200 frt. a bóllshidsi ág. hitv. ev, iskolánál évi 64 frt. államsegély utalványozván, érdekeli köseégek erről ériesiitetnek. A gslsai r. k. iskolának államsegély ügyében beadott kérvénye pótlás utáa pártolólag fel-Urjasstetik, Letenye kőuégnek az iakola államositáaa tárgyában beadott kérelmét, mivel már ti e)őjegy-zettekrn kivül újabb állomoeiiáaokra megfelelő ledeiettel a minisstsr. aem rendelkezik, — nem teljésilbette, asoobaa kas kötségaaössststan-kötelesek befogadására megleielö épületet ál\'it, es esetben a ttaitó fiaetéséoek ktegeesiiésére u Zala. 98. szára (4 lap1 1898. évi 16. I c. alapján megfelelő államsegélyt engedélyeim bajlandé. Kaptllár Mátyás nagy kutasi köiségl iskol £ Toll futtában. Mull vasárnap délutánra volt jaleive t nsgy-kaniiaai .Irodslmi éa Müvésseti Kör* évirendea köagyülétie. Nagy-Kanizaáa — amint tudói méltóztatnak — roppant nagy aa érdeklódéa as irodalmi és müvéaseti dolgok iránt. A körnek 881 rendeaéa bét alapiló tagja van. Noa bár ilyen tekintélye* siámq tagokkal meg áldott kör nem is gondolhatott kiaebb méretű gyttlésijhtlyltégre, mint a városháa nagytsrmére. Oda is hívták egybe a közgyü\'ést. Az Igasgatótanáosl bu»góság bennem is erősen működött. Délután 8 órakor űgyekeitem löt a városház nagytermébe. A foiyoaón a kit Vince, t városbás mesteré, oerberuskodott —. Együtt yaaaak már is urak ? — kérdem én. — Igen is, kérem slássan. A szegényügyi bisottaág üléatta — mondta ö. — Talán as irodalmi köt ? — Nsm, kérem alássan. Ások sokkal löbben vannak. £a a szegényügyi bizottság. — Lehetetlen 1 —■ mondom én, ée kellő diszkrécióval megállok as ajtőbsn, n kulcslyukon át kémlelve, hogy kik vannak a teremben. Aa elnöki emelvényen meglátom KováU Károly kuruoveséri alakját, aatán még aebány elmosódó alakot: körűi, szerteszét. Elég kevesen voltak shbos, bogy sasgényűgyi biiottságnsk nézhettem éa ia aa érdamee gyülekezetet. Vincéhtx fordulok. — Ki a ssegéa\|8gyi bisotl ság elnöke ? — Koták Károly tahinteiei ur. Hát akkor et mégis a szegényügyi bizottság lehet 1 — gondolom magamban éa tűnődve á\'lok, bogy hol lesz akkor as .Irodalmi ét Müvéaseti Kör\' ktkgyűléas. E kösbeo ismeretes amerikai lassúságával dr. Scknrt Adolf hatol föl a lépesön és három fagy négy mérnöki lépéssel elém lendül. Be sk^rja nyitsni as ^jl\'l tanító uj dljlavtlél, melyben terménybe!! rangósága péaiérlékre váltót tsíik, aa őaesee dekeltek megnyugvástval, a közigázgstási bitolt-tág jóváhagyta. As árvttüéki elnök negyedéves jslsnlétt szerint t fogtimttőf karnál jun. végén hátralék volt 8,530, julius szeptemberben beérkezett 9188 a igy elintézés slá kerüli 17.790 tfrrdtrah ; éhből jní. sssptemherbea elintéztek H 107 dbot a igy október végén hátralékbtn maradi 9.698 űgyda-rab. As irodáaái június végén bátrslékbsa volt 874 jul. szeptemberben beérkezett 8018 s igyl elintézés alá került, 8.887 űgydtrabb; ebből jn szeptemberben leirttk éa vzpediáliak\|7\'964 dbot ajgy október hó végén hátralékban martdt 9118 űgydtrab- A kir. pénsűgyigaigttó jelentése aseriat szép tsmbtr éa október hónapban a vármegye területén befolyt adó 893.809 frt 86\'/, kr. folyó év január 1-től október végéig bezárólag ősssessn befolyt 1,760.866 Irt 66\'/, kr., melyet mull év hsson szakában befolyt 1.930.800 Irt 08\'\', krral egybeltasonlilván, s folyó évben, 169969 frt 88 krral folyt bs kevesebb - Et adóhátralék volt okióbar végén!: 1,859,6211 Irt lé1/, kr. egyenes sdóban, 144.338 frt 71\'/. kr. hsdmentssségi díjban, 1,999.737 Irt 13\'/,\' kr, szőlödézsmaváltságbsn. 893.096 Irt 46\'/, kr. bélysg- és joglllstékben, 7. 881, irt 09 kr. illeiekegyenértékben, 86,695 Irt 81\'/, kr. fo-gyassiási- ét ittladókbtn, 16.516, Irt 08 kr. .tslmérési illetékben s igy öseseaen 4,406.714 frt 941\', kr. Leírásba hozatott január óla a) egyenes adóban 87.866 frt 28°/, kr., b) badmamesiégi dijbsn 917 Irt 60 kr. Fisstési halasztás október hóban 6 esetben adatott 483 frt 89 kr. tarlóséira. 4 1891. november hó 19-én ti — Magáiljoo, kársa — Miért? — Még t tisgéoyűgyi bisottaág űlétea — Most ? — Igen, igen, Elkeadiűnk a folyotón csendesen sétálni és besséigeitűnk as irodalmi kör megüresedett elnöki, alelnöki é« igasg ttóltnáceoti állásainak be-töltéséről. — Elvállalja Vkiaz elnökséget ? - kérdi A. — Ast hisstm nent fog kitérni az általános bisalom elől, — mondom én. — Ilát a . isakotztályi elnökök kik lésének ? — Ugy gon.lolom : a müvéaseti asakoeatályé: Kováit Károly, aa irodalmi aukoaittlyé pedig: dr ÁVltttlIHIH Kda. Ham la lehat miakíttt ________ — Htlytt. De agy ballom, hogy a titkárok it. lemondtak. — Le. Helytllea titkárai — agy kallóm — Qürllert jelölték. Titkárjelölt tudatommal aiaet. Dr. SeÁ»ari föltbb%iolit aa orraiptttőjét és vonlttva mondta: — QtrtUr.........? Majd akkor otak találnak titkárt It... Ninet ti tgyetűlttí tagok köiöU «gy KopfUr f I Most föltárall a nagyterem siárnyss ajtaja, At ülés végei ért. - Akkor láitam csak, bogy a jtlenvolttk tsámt engem tévedésbe ejtet. Mégis ta .Irodalmi és Művétsetl Kör" köi-gyűlése volt ax, Csak a látogatottság volt kitté ntgyon assgényügyiea. A kivonultak között meglátom dr. JVaaMjana Edét, a ttelidképü papol. Hoasátieiek ée grata-aeki. Mihes ? — kérdi 6. — As irodalmi aiakosstály elnökségéhez, — Tessék dr. Kiss Ernőnek gratulálni; — Igasán? Ne mondja I Et a művészeti izak osztály elnöke f — Kováts Károly. — Brsvisaimo. Most már ntm kall félttni as irodalmi kör hsrmoniáját, mert Kováts Károly majd ugy log hegedülni, thogy dr. Kitt Ernő lr, és dr. Kin Ernő úgy fog tirni, ahogy Kováea Károly hegedül. Dr. Neumann hely beahagy ólag hólinigatotl.... Onnan\' messze Szögedének falai kőzöl te it tlkűld-heied köiénk áldó sstllsaedti, édes jó Kálmánunk. Ami atán a ta idaali, aaép lelked mindig epeded : íme, t harmóniának mi magtaláltak aa igsai kulosát. lálok HÍREK. — Hjatea. Wriubtrftr Zsigmond helybeli sirkőrakiáros és kőfaragó Itéayái Ciliké kis asszonyt f. hó f6-én eljegyezte Stm Kaimén, a Klein I. D. tiálütó cég főbivaulnoka Budapatt ről. — Névmagysreiltáa. FúcÁtr Gyúlt aá-roedi illetőségű Nagy Kanlatán állomásozó csendőr F0redi-re magytroaitottt meg ntvét. — KliAalftéiek a ■Ullamlaatl ktAJ-lUás allaalsmával. Wtim J. C. gépgyárot a IX. etoport (gépipar) kiállítói kősi a .legmagasabb kitüntetések egyikét a mwy niUmiumi érmet nyerte el. A aagy-kaalstai kiálliiók kőiül még a kővetkezők tettek dijaava: Maleeue Frigyet kalapod Sarlory Oakár oemtotgyárat és t mfMde ét mai dl agyér a kuUlitdií irmot, Spftnitt Pál szűcs, Blem Mv^tal oognaogyárs éa a pdféri fa és Mmyúkola elimeréti •kimet nyertek. Ugyancsak elismerő okltvelet nyert tíitettner Regina k, a, kiállított kéwmuakáiért. — áéaksiáiek a sépksnvks Javára f itekl Pálné ét M&éehaiaker klómé úrnők 1-8 forintot, Vidor Samuné 18 l^veg paradieaomot ée egy faték asilva-ist, Klein Illésae egy foiék ludasirt, Btlffy Alajosáé 3 aa. bargoeyát, dtrém Vilmosáé 1 ss. (intet ét Sektn 8ai»saé 10 kiló babot asivtakedtek a aépkoayba céljaira adományozni, Miért bálát köszönetét nyilvánítja a népkoayhs elnöksége Nagy-Kanixsar -naárnap Zala. 92. ssám. 15. lap.) 1896, november hó iWa - A ker. . Jét mérgjrs«let tiríMI „ natykaniztti ker. rifiegyosület lapnak atjln kirí ttokat n jó neme- lelkekel, kik mindenkor példás; átdoaat készséggel taokták filléreikel a jótékonyság oltárára lenni, hogy öl iel-adsU teljesítésében támogatni szíveskedjenek. Mint minden évben, ugy es évben is szegény gyermekeket szándékozik felruházni hz egyesülni s karácsonyi Ünnepek aikalmara. Mivel pedig egyébként is nagyon igénybe veit pénztárában erre lödözst nincs, a jó szivek adakozásából ób-itasá azt megvalósítani. A\' t. közönséghez fordul ••hát, bogy e célra szánt adományaikai Bsv. ZadubJuszky Lajoené úrnőhöz, az egyesület elnökéhez szíveskedjenek juttatni. — A B\'pkon) lia Uőréből A .Sttyi-nytk l\'dpinté&lt (Népkonyha)" vasárnap -délután Vidor Saauné elnök elnöklete\'alatt, a váiaazi-laáaYl tagok éljnk tétsvéls mellett Oléat ufctott aelyiieR leföt " " " \' • napLélkeaók száma átl. UO-rs rúgott. A legélénkebb napja a népkonyhánakdecember 13-ika volt, mely napon nem kevesebb, miat 853 egyén élvezte a népkonyha által nyújtott jótékonyságot; a leggyöngébb látogatottság karácsony két napjára esett, mikor ia csak 28 illetve 83 egyén éikrsett. A választmány nagy tetszéssel vette tndomasul a beterjesztéseket, éa as évi kimutatást, mely a kisebb pénzbeli és a természetbeni adományokról ia beszámolni lot, kinyomatni éa az iatéaet tagiainak éa pártolóinak megkö deni határozta. — A választmány az ü és folyamában köszönetet szavazóit Kitin lllésné- úrnőnek ki as élelmezési gondnok {árasztó leendőit oly nagy .buzgalommal végeate éa leikérte^bogy ezen tisztséget a lövőben is megtartani szíveskedjék, mire kleinné uraő az ügy iránit szeretetből készséggel vállalkozott is. — A népkonyha mtynyititi-nak napjául e hó 19-ikt tűzetett ki. A folyó ügyek enu ézése ntan az tt és berakesztetetl, é* a választmánynak minden egyee tagja asoa inwgT As elnöki üdvözlő utun Rottn/tld Lajos titkár győződéssel távozott, bogy szent ügyet szolgálnak lelnlvsala a számvizsgáló bizottság fthal lelttl- a)0ht kik a néptionyhát anyagi és erkölcsi vizsgált, 1895/96. évi aárazámodásokat. A péns-lárforgalmi kimutatásból kitűnik, hogy a nép konyha éri uüktégUh H. 149516-t* rugóit, mely Satzeg ledeaeeére szolgáltak a köveiket A htvéltli imtgtk: Tagstgi dijak : 383 Ir\', aépkonynai lámogatásban. ré-zé-ink. — Kiklvia a világ Imim blslkllatél-h««, Wilii Arend, a kitűnő német/ kerékpáros aki nemrég legyözie a liirea Jactjatlin\', kihivA«l intézett s világ ö*ses kerék pá ro-aibiiz agy üOUO bevétel étkeiben 303 frt, gyü\|tés 83 frt 76,1 m4tl.res matchra. Tom Buttlau, híres amerikai helyiség albérlete és egyéb jövedelmek 288 Irt kerek pám,., ki moetanábaaérkeseit Párlsba, el 80 kr, segélyezések, és adomai yokciaen T>eti»iyt \| tog<ju A rend kihivá-át és valószinö, hogy frt 66, mely összegben foglaltatik Nagy- Areud elsőnek fogja összemérni erejét az ujvi- Kani>aa \' város 400 trt évi segélye, a nagykanizsai takarékpénztár éa a del-zalai takarékpénztár 60—60 frt adománya, továbbá a 86 ág képviaelüjuvftl. — Kráterrel. A hét folyaaukban három napon át ismét volt aaereacaenk egy .ztnger-irupp- Irmái kisebb adományok, kamat óimén 88 Irt 06 hoz.\' Ez alkalammal aTo\'gari-Kgylet vendéglő véttleatetett he. A bevételek íőösszeg 1766 <rt hdy:»«ga adott menedéket a zrngereknek, kiknek Tg kr.A népkonyha t vagyona jelenleg 3lj49 L,,,, valami nagy hallgatósága tkidt. Énekelni frt 10, mi a tavalyihoz képest mintegy 860 trt egyedül Jomfi testvérek tudnak, a hölgyek alig emelkedést mutat Az előterjeszteti fórjaim rendelkeznek valami hangga\', de anaál lÖbbet Itims/a/dsádl mégtudjuk, hogy a népkonybs a le- mutatnak. folyt idénybea 1895 nov. 18 tőt 1896 niáro. 21 ig _ Élvépytalaaség atladeaasatll tehát 184 napon át volt nyitva. Ezen idő alatt étkezett összesen 13763 egyen, még pedig 10506 iskoláz gyermek teljesen isyjss, továbbá 3845 Kjr«aai>rb»Jakuál melegen, ajánljuk tisztelt olvasóitik Ügyeimébe Egger esódapasztilláit. Kapható 25 és 50 kroa eredeti doboaokban minden faláéit egyén, utóbbiak köaül 8179 voli a fizető gyógyszertárban ea nevesebb gyógy füazerflzletbeo. W6 egyletek éa „magánoaok által vett 220 pedig gj. es azétküldeai rakur Egger A. fiai Nádor alapilók utalványai ellenében kapta ebédjét. A gyógyszertára Bpesten. Váci köret 17. NYILTTÉR- — Egy lapsulall gaadta, ki a Itg-Jtbb kiztaylliáayskksl rtaédktatk alléit karaa Cslats megiaékaié a klaSUkivatalban \' á\'sl«HM anrsosaio: Dr. LáKI B ■ I L Laptulajdonos éa kiadó: f hchkii r I l á r. Hirdetések: 4966./1896. ssám. Árverési hirdetmény. A nagy-kanissai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy dr, Sekwars Adolf ügyvéd nkani\'sai lakós végrehajintónak, Laboda Jóssal és neje farkas Mari psosai laköa végrehajtást szenvedettek elleni 100 frt tőke, ennek 1892 évi november hó l-töl járó 8\\ kamatai 15 frt 15 kr. psrbsli, 8 frt 80 kr. végrsbajtás kéret ni 1 Irt 75 kr. jelsnfegi a a még felmerülendő költségek iráati Bgysbea, a fent nevezeit kir, törvénvszék terület éhei tartozó a pacsai 756 azámu tjkvbea -j- 1158 krssáae alatt felvett s 840 írtra becsfitt ingatlan 18N évi deeeahtr hé aapjéa 4 a. lé érakar Pacsa községházánál dr. 8ohwars Adolf falptreti ügyvód vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett béCaáT. Árverezni kívánók tartoznak a bsesar 10/,-át készpénzben vagy óvadékkápna papírban a kiküldött kezéhez lelenni. Keit N.\'Ksnizain, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságánál 1896 évi sseplember hó 81. napján. QÓZ0NY kir. tvazéki elbíró 5794/896 Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a belső piaci helypénzszedési jog 14100 frt. kikiáltási ár és az országos marha-vásárhely pénzszedésijog 810 frt kikiáltási^ár mellett f. évi déOémbar hA S, napján d. • 10 órakor a városház nagy termében nyilvános szóbeli és zárt Írásbeli ajánlatok mellett megtartandó árverés utján külön-külön a legtöbbet Ígérőnek az 1897. évi január hó elsejétől kezdődő három egymásután következő évre vagyis az 1899-ik évi december hó 31 ig teijedő időre bérbe adatik. Mely árverésre bérbe venni szándékozók ezennel meghívatnak azzal, hogy a szóbeli árverésen résztvevők tartoznak a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban esetleg helybeli betétkönyvben az árveréa megkezdése előtt a kiküldöttek kezeihez letenni, a zárt ajánlatok pedig a fent körülirt óvadékkal ellátva az 1890. évi da> ősember hó 3-ik napjának d e. 10 órájáig, vagyis az árverés megkezdéseig a v. iktatóba -nnyival is inkább beadan-dók, mert a később érkezők figyelembe nem vétetnek. Nagy-Kanizsán, 1896. szeptember hó 26-án Véeaey Zslgmoud, V A városi tanács. polgármester. A „ZALAMEGYEI GAZDASÁGI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNY-. . _ TÁRSASÁG Nagy-Kanizsán." választmánya f. évi október hó 25-én tartott ülésében elhatározta, hogy a részvénytőkének még be nem. fizetett 70 százaléka két részletben fizettessék be és pedig: % 30 százalék fojyó évi december hó 15-ig. 40 százalék 1897. évi január hó 15-ig.; Felhivjuk tehát a t részvényeseket, hogy e határozat értelmében részvényeikre a béflCétógékét pontosan téljeti taék mert különben ellenük az alapszabályok 8-ik §-ában foglalt eljárás lenne alkalmazandó. Nagy-Kanizsán 1895. november hó 15-én. Az igazgatóság- Nftgy-Kftiiisjiji, csütörtök £ Zala 93 mim. (6. >p) 1896. november hó 13-én. —ef—M—— ^ \' " 111 41 «Sf rf »11 Hí 1 Fpv m r o ►rt ® s- 1 ■ • g * i ** l5 * ö 8. r^l B ♦ ■ ■ ;B» S JM * -3 Ml ® CD ^ Sf i ^ • & - r^ QQ M M - M lí• S0 f F s Hl £ 11 Hl I r 2 w 2 " hi hj , Ml m^—M Síf W íf J gf 3 B \| g " HfH fffzfl m »h * hrl SÍ* W 8\|líf ^ « s- Krfl l?1 H ÍW o ^ ° El 2 le M-» ._. ifi ?B ti l CD S 69 s? í 4 \| ftondor Adolf ^ KauIsmAii. Jfjejcyar-iitem Biiier I \|\|\|jf I ügynökségi irodáját §g\|i Sflolf [ i n. közönség b figyelmébe. [ mSwSÍ Közvetít: Olcsó kamatú állandó és tör- i #### , lesztéses jelzálog kölcsönöket, - föld- i mmmmm mggffi I birtok, házakat stb. vevését és eladását,. HK I - elvállalja bekeblezett régi terhek ol- jj^fgpj KgBragj I osóbb kamatra vafó átíratását, gyorsan \| jcCTjEffi \| és méltányosan Mindem előleg m+lk AI. \| ^gK ■ . —j PserhoferJ. vértisztitó labdacsai, aaetött „áltoliMf UM«0Mku MTI alatt; es «többi nevet teljes jowtj ■•fürdésük, mivel csakugyan alif létesik betegség, r- melyben ea»a labdacsok csodás hatásokat eurmriMi be aem bisonyitották volna" Évtizedek áta esca labdacsok általános elterjedésnek örvendenek és alif vas család, melyben caea kittet iásieserböl kési let nem volna található. Ssámtalan orvos által csen labdacsok hánissertl ajásltataak és a)ánlt$ttak mtndea oly b^joksil, melyek a rosss emésnlésböl és ssékreksdésböl erednek; aiat epe-savalok, májbajok, kólika, vértolilások, aranyér, béltétlenség s hasonló hetegségekaél. Tértísstltó tslajdonságnknát fogva kitiné hitá>mü vannak a vérssegéiység és aa abbéi aradi bajoknál Is: így sápkórnál, idegességből isármssó fejfájásoknál stb. Knsa vértísstiló labdacsok oly kftnsyen hataak, hogy a Isf^sskélyebb fájdalmakat sem okosaák és imt folytán még a leggyengébb egyének, de még gyermek által is minden aggodalom nélktl bevehetett. A ssámtalan büairatbói, melyet e labdacsok fograeatót a IsgkftltebtaAbb és legne-hensbb betegségük atáa sgéssségOk vissnaaysréss folytén hosaáak intéstok, esen helyen csakis néhányat említünk ason m«gjegysésseJ, bogy mindenki, a ki esen labdacsokat egysstr hssanálta, mag vsgynnk gyftaódvs, hogy aaftat tovább fogja ajánlani. KOla, IMS ápril 10. Tlsxtelt Pserhofer ur! Legjea oly sshres kiildjöu nekem ismét 16 t«kerc««r as Aa felül mulhatfiUn vérflsstltó labdeeseibdl nUnvéteilel K»dj» •* uton is legmélyebb kA steetemet UMscssi ceodaliatáeáért. Mondok teljee tisstsisttel PavUetlk Fertoc. Köln, Liadentbal Hartfbs. ^AHH^ 1H7.ssept II Tekintet-e or! Isten ahantta veit, hogy aa Ae labdaceeí heteim hAsé herihek, melyeknek he tását1* eseMMl megiromi Bn gyermekétyben megbAUem olysaeylnu bngv enmnd otunkát -ew voltam többé aépee végsaal ée bisonyára már a Loltak kAst volnék, ha as Aa eeodálatra mélté labdacsai engem nem mentett»k volna meg. Asj lettn >m> meg Ant esért iimKr. Négy Uaal mam ven, hoyy esen labdacsok engem is tAké leteeen ki fognak cyégvltaai, amint már mésnh nak is egéeaeégflk visesauyeréeére sagiteégül •iutgttmk. —---- Kttiées Tevéi Uécs-Ujliely, 1887. nov. 9. II lyen lisstelt ar i A legforróbb hAesAnetemet UMfdmn nennsl Önnek 90 évet nasynéném ne ween. As illet A A éven át ssenvedelt gyomor* hurutban ée vhkórá<bnn, már életét is megunta; melyről egyébként le is mondott, miilön «életlen Ql egy dobost kapott as ön kitfluő vértiestitó »bdac«a>ból e asoknak AUn&dó haeanálnta fbiy én töheleteeen kigyógyult. — LegfAbb tisstelettel Weincsettel Jozefa. Kirhengraberamt, OfBhl m. 1889 márc. t7, Tekintetee sr f Alulírott iemételten kér 4 eeo* magot aa As valóban basanoe ée kitftaA labda-oeaibóL KI uem mo\'aesthalom legnagyobb .elis* mérésemet hihetni eaen labdacsok éftéke ».;t >tfi és aaoket, ahol ess alkalmam aylUk, a ssenve* döknek legmelegebben fogom ajánlani. Kacaj bálairatom tetsaéceserinti hassnálásér-* önt csenJ nel fMbatalmasom. Teljee tiestelcitel Haha Ignács. Amerikai iőszFéDjieiőcs, Isg^obb snsr minden kössvésyes és msnse bejok, n. m. gerincagybántalom, tagsaag-gatás. isclitas. migraiae, ideges fogfájás. tAf&jás, fllssaggatás stb. ellen 1 frt gO kr, TaaiociiÉ itajleBóci, pSSrtLZ sora óta valamennyi hajsAvesató snsr kA> sAU orvosok által a legjobbnak illsmmia Egy elegánsan kiállitett saelniieével 1 frt. Általános tapasz. és ennrás állni okoactt ssbsknéf, mérges daganatoknál, sjjkskae. sebes vagy gynladt-moll, vagy más ily bajoknál mint kitftnfl sssr tön kipróbálva, 1 tégely 60 kr. fiérmentvs 71 kr. PioVVon nnp ftWtíl * ****** riuilürPI elles. 1 dobos 86 kr. bér- fensz pálMa msntvs 60 krajcár. sóval vagy sé nélkftL 1 üveg 70 kr PtérMer J.-töl. Sok ív óta a fagyos tagokra és miadst idilt sebre, mint legbintosnbh sher elismerve. 1 köcsöggel 40 kr., bérm. 66 kr. fifiinOilír ^ általánosan ismert kittül UlllilOÜV, háaisser hant, rekedtig, gór-csóe köhögés stb. ellen. Bgy lvs«eesks &0 kr., 8 ftvsg bérmentve I frt 60 kr. (prágai csöppek) megrontott gyomor, rosss emécstés és mindennsmft sltesti bajok elles kitftaA hánisaer, 1 üvegcsével IS kr. 11 Iv t frt Általános tisztiitö Süth rosss smésstés minden követkcsméayei, n. m. föfáján, snédllés, gyomorgörcs, gyomor-hév, aranyér, dognlás stb sí Ion. 1 csomag árn 1 frt. egy tveg 60 kr. Elat-emcia Ooteehdorf. Sallésla, 1887. okt. 6. T. ur j Felkérem, mieaorint aa öu vértieatitó labdacséiból egy eeo magot 6 dobossal küldeni ssivecks^jék. Csakis es Aaceodálatoe labdacsai-,n . . , . .. Mk ^és -o,íHr jSaaáS: s Por a laoinadas ellee. A&pl csodabalzsam, Nincs többé szükség vegyi festészetre!! JL Miséaki etüws fntkt aiaéei uiikt H irijátki rshát b fekérsraot TIZ PERGZ ALATT. Korúak alkotó talilminy, 500 azizalék magtakarlUaaal. angol featőstappan Legújabb találmány házi festésre. — Pest minden azinben és árnyalatban. Tisasöt peres alatt mindenki egy ksvéa forróvissel és esael aa angol fsstö snappanaal rshát, blnnt, függönyt, sssbkendAt sslvsm és csérsa ksstyftt, inget, harinyát, gallért, sslysmssAvstskst, saallngot, csipkét, atínsit, bársonyt, strneg tollat, háasskalanokat itb. megfesthet. A festés ssintartó ée el sem fakni; ~ Minden rmhát njjá varáasol. üértgmsntss ée a fsAvetst asm rontja. Egy darab ára 40 kr. (Fekete 60 kr,) i stssl egy sAi blosse megfesthető. Minden darabból hasssálsti ntasítái van mellékelre. Szabadalmazott At egész világon. Vesérképviialfoég Amstria-Magyiroraág, Btilkán-áliamok, Ööröx- ét TOrőkomAgban BÉCSBEN, Márlahllferstrasse, 105. Sonnenschein Lipót .^mKSIS Mh* Nagy-Kanizsán kapható.: Neu éa Klein ureknál. liadealll kapkalé. T en^em 5 eveü át gyötört, mcgeaabednltam. Baen labdacsoh nálam soheeem fogank kifogyni s midőn legforróbb köesöneteoMt kifejelem, vegyok tisstelettel Zwlskl Aune. Esen vértisstitó labdacsok ssaklg a Pter-hofer J.-féls, aa „araiv hlrsdalml almáM-hoz clstzett gyogyazertsrbse, Séoihsa, Lf SlngtrstrtMA 15. sz. a. késsittotnsk valódi miaöségbeu s egy lő esem labdacsot Urtal-maaó doboa ára 21 kr. Kgy csomag, smlyben 6 doboa tartalmaatatik, 1 frt 6 krba kartl j bérmentetles BtánVételi küldésaél 1 frt 10 kr. Igy csomageál kevesebb nem kildetík sl Al öesssg eiÖbbenl beküldésnél (mi leg jobbsn postastalváayca ossköaöl telik) bér-mentes küldéssel együtt 1 csomag 1 frt 66 kr., 3 csomag S frt 60 kr., 3 csomag 3 frt 66 kr, 4 csomag 4 frt 40 kr., 6 csomag 6 frt 60 kr. és 10 csőm. 6 fr£ 60 krba kerti. BC NB. Nagy elterjedésük követkentében sssn labdacsok a legkülönfélébb nevek és alakok alatt atáaoatstaak; ennek kövst-kentében kéretik tltklt Pserhofer J.-féls vértisstitó labdacsokat követelni és csakis aiok tekinthetők valódiaknak, melyeknekl kssaaálati ntashásn a Pserhofer j. névalá-l iráesel fshete ssinbsn és minden egyes dobot fedele tgyananon aláírással vörös isin bsn van elüt va. kr W. O.-tól Bregenaben, Vt iveg 1 frt 40 kr. »/« Bern kard Vt 6üf 6 frt 60 krldoboz üveg 70 kr Kacs por meg-sstntstí a láb-issadást s st álUl képnAdt keJleaettca saagot, épsi tartja a lábbelit és miit ártalmatlan sssr vai kipróbálva. Igy ét* bonnal 60 kr. Bérmentvi 76 kg, Gol j ra-toalzsam. ITWeflTií mentes küldéssel 66 kr. .„Siorfele lolapraeparatmok saer gyomor él bélbelegségoklél, aa lés» \| gek eröeitéeére 1 liter Maaliiír vagy bor 6 Irt % lü I frt 60, »/♦ Wgr 66 kr. Hola-eliiír ?au bor 6 frt 1 frt 60 kr. kiváló saer egyoldaln fejfájás, fogfájáa, rheusta stb. sllen. Basa Itt felsorolt kéeaitményoken ktvtl ii osstrák linókban hirdetett Ásass bel- él külföldi gyógy sserésseli kilón legesaégek raktáron vannak és i késnlstbsa netán ssm IsvÖk gyorsai és olcsón megeserestetoek. — Poitán megrendelések i leggyorsabbaa ee»-könöltetnek, in a péiiöMic sltrs ktl ieük; nagyobb megrendelések utánvétellel kftídst-nek. Bérmentve csakis oly esetben történik a küldés, ka aa Aseasg előre beérkssík, mely ssstban a posUkoltségek sokkal mér* séksltobbsk. Valódiaknak ottk uik tiklatkttélu aityek kttztáltii lUtitáM t Pttrkoflr 1 tév-tláhitial fekete színben e» tMn tnrtt ila-Foto, fedele ityaMita tlálritttl színben vtn illátvt. Pc orVi aÍar T93fÓ9y92űréa zm »«oW#n#n rSCmUiei ]. Bécs le, Singerstrasse 15. Baktárban Rudtpesten : Török Jénael (Király utcm 12) és Egger A. Fia (Bíádor gyé^iMrUr ¥Ael k«rat 17.) K^éiyiierécie li uél. Nyomatott Fitcbel FülöjPltptalajdoDoaiiAl JSagy-bLaniieán. 1896 »94. Xagy-Katíizar, 1896. november vhó 22-én. XXIII. évfolyam „ _u \' 1 kf mtlltml inn „Hnf iM* kWMtaj gj-«aia«taila»alaán M Hiémtaat aL \|UnW mb kSMasaak vlaan. Sffm tém áru: !• krujeér. ZALA • —•\'J-T\'. .. - -\\/t • • • -, . ■ " Politikai ós vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kan inai- és dél-zalai takarékpénztárak. a Bankegyesület, as Ipar- és kereskedelmi bank. a Nagykanizsai segélyegylet-ázővetkezet és a lat anyai takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe r. t" iitatahi közlönye, 1 rtaéáMraSalt Ttm»l tfSIll : ffadW N tLóraxmt imit: ■fia tm M kama (S fti - kr NMm « kanaa (S M - ki gagjaiHwi S bna (1 w SS kr Mutat > Vylltaér giWnete M kr. Xef}el«alk XagrtRaalsiiáyhftcaklal két«>i>r: ——:-ém emiXtőrtaimöiA.------ MkaUat a I lUaT rus> MmM. Innen-onnan. — • Nagy&aaizsán, 1896. november 21- sel mérlegelni az esélyeket; hogy az önzőj pirtcsoport uralkodnék, és hogy azokat, a miáltal sem indokolt gondolkodás mellett kik magyarellenes érzelmeket vallanak, figyelmen kivül hagyják azokat az előnyökét, Ansztriával azonosítani annyit tesz, mint "T-n) Idehaza készülnek az országgyűlési j melyeket Ausztria az utofcó tíz év alatt a köz-1 az igazságot elferditeni.« Ezt szívesen el-ülésszak megnyitására a pártok, a meny-1 gazdasági kiegyezés következtében élvezett; j hisszük, mégsem tudjuk magunknak meg-nyibcn már együtt ^vannak a fővárosban, hogy egyszóval bizonyos körök semmire magyarázni, hogy miért nem találkozott összegyűlnek, s beszélnek áz uj országgyü- [sem gondolnak, mint arra, hogy Magyar-1senki, aki a Lueger beszédét a maga ér» Iési kampányról, az utolsó pótválasztások 1 országot egy reá nézve kínos és hátrányos, deme szerint vissza nem utarította; hiszen is eldőltek, innen-onnan egyes választáso-; kiegyezés megkötésére kényszerítsék S azt j é derék uri embernek sokkal vastagabb a lat petícióval fognak mégtámadni, a vesz- Eiszik, hogy ez nekik sikerülni fog és pe-\' bőre, mintsem hogy valami szelíd elnöki tes pártok nem nyugodhatnak bele a meg- dig annál inkább, mentül többet fognak kí-[rendreutaaítás a legkevésbé is bántaná, ejtett választásokba. A bécsi reiksrath pedig, gyót, békát kiáltani a magyarokra, s men^j * de különösen ennek egyik igen jól ismert rtül többet fogják mellüket verni, hogy ők \| Két napig tartó érdekes vita volt a frakciója öhőgeti nyelvét Magyarországra,! a biwdrifm.-—----v I német birodalmi gyűlésben a párbaj-ügyről s hányadszor már! gyűlöletéről biztosit ben-1 Majd meglátjuk, mennyiben sikerül szán- a BriVevic-esetből kifolyólag. Ez utóbbi nünket Elhisszük ezt amúgy is, s nem most dékuk Egy azonban bizonyos hogy az ugyanis valami Lepniann nevezetű embertudjuk először, meggyőzni pedig ezt a frak-1 Ausztriában most fennálló kormánynak sincs ■rel összetűzött nyilvános helyen, s mikor ez ciót okoskodásának nemcsak helytelenségé- eszköze, hogy Magyarország durva meg-: távozván visszaüzent, hogy kész kiáll ani, röl, hanem példtálan ostobaságárpi is, — támadtatásánék a reixrathban elejét vegye; Brüsevic kisietett és leszúrta. A német hiába való munka volna, hiszen a német: annyira terrorizálja már* az említett irakáofbirodalmi gyűlésben érdekes vita fejlődött közmondás is azt mondja: Az ostobaság az osztrák reixrat párttöredékeit légy ez esetből kifolyólag mfegtett interpek ellen még az istenek is hiába küzdenek. A >Fremdenblatt* mely a bécsi kor- lááó tárgyalása alkalmávaL Sokan szóUal-Csak abban látunk bajt és veszedelmet, — mánynak szócsöve, tiltakozik az ellen, hogy Itak fel,, s hozzászólt Gorsber hadügyminisz-hogy az a fenforgó klick, mely a bécsi vá- >a Pattai által a reixratba novemb.\' 16: ter és Schönstedt igazságügyminiszter, ia, rosházát vette uralma alá, már annyira meg- előterjesztett sürgősségi indítványának el- a* ki azt mondotta, hogy a párbaj fogalom mételyezte ott a közgondolkozást, hogy kü- fogadása azt jelentené, hogy a ház a hatalma erősebb minden királynál és törlőn ben jóérzésű és józan gondolkodású kő- Luegefizmus szellemében hozott volna ha- vénynél a e küzdelemben az egyetlen sikár rök is abban az árban úsznak, melyet Ma- tározatot, s hogy e szavazásból azt lehelne a vallás terén varv Egy Lezzmann nevű gyarprszág ellen akarnak zúdítani, hogy következtetni, mintha a házban most már már elfelejtették ott higgadt körültekintés- egy magvarrellenes klerikális nemzetiségi bírod képviselő egyszerű gyilkosságnak bélyegzi Br. tettét, ami éppen nem volt in- A „ZALA" tarcSja. A vörőshajn - A J, A L A" ernioli táraájm. — Irta: László Béla. Alacsony ablaka odanyillott a kaszárnyaszerű sárga ház fülledt levegőjű folyosójára, a homályt* üvegtáblák félrehúzott függönyei mellett ült aapboessst s renyhe egykedvűséggel nézegette a nehézkesen járó zsidóaaazonyokat A báshan azt mondták róla, hogy lusta szép leáay. Nagy barna szemei mozdulatlanul ültek a sűrű lakaté szemöldökök alatt; ■ finom tehér arcán lágyaa feküdt a sajátságos szinü mogyoró-vörös divatos baj. - Fűzőtől elszokott formás termete Issaan ringott végig néha a folyosón. A vaskoriét melleit lármázó raidóasszonyok hosszan néztek ilyenkor utána, a mikor letor-dnlt a lépcsőházba, fejcsóválva fordultak egy-maaboz: .Szegény Blsu.\' Ez a Blau az apja volt, alacsony, meggörnyedt börze ágens, aki reggeltől késő estig ott szz ládáit a bankházak rácsos helyiségei és a börze-épület márványoszlopos termei között. Este kifá-»ot«n jött basa és ilyenkor rendesen a veres-bajn leányával veszekedett, bogy miért nem dőltek ? A leány pedig az alatt gondolatban ott l4rt * \'ényes palotákban, ahol szép szőke ssz- j •zonyokdievernek könnyű pongyolában a chaise-wngué-on s karjakba fektelett fővel nézik a maguk fajia kék lűslkarikákaL Nagyon tadta irigyelni ezeket a gazdag asszo-1 baa kel aötét haragtat piros rózsával. \' nyakat, akis lágy bársonyüléaea hintóban haitat 1 nak végig as Andrssay es a Sietania uton s I egész délelőttöket bevárnak el egy könyv mellett s ringó binla székben. — Szinte látta őket, amint vékony ujjaikat egymásba téve hajlongnak előre bálra a előttük egy azépen hímzett, alacsony pulfon ülö férfi balk hangon fölolvas nekik. Ilyenkor sima teher arcbőrét hslvány pír futotta el, szemei megmosdottak, kissé fölfeléi Mai. lette egy nagy porcellán virágállványnak át-maszkodva, egy nyúlánk barna férfi állott, ki le nem vette szemét a leány csábos nyakáról. — Halkan beszéltek egymással s nem törődtek a a nagy asztaltól (eléjük hangzó vidám kacagással. Azóta oda nem mant többé. — Irigyelte ásókét a boldog asszonyokat, akik asalatt mig 6 meggörnyedve hajtja lábával a gép kerekeket, vetődött orra sihált, — s bármit adott volna j nevetgélve udvaroitatnak maguknak. Szeretett érte, ba egyezer neki olvasnának fel igy. — Va- volna a molntt lánynak gömbölyű nyakába balami sajátszerű izgalom fogta el, ba arra gondolt, rapni, hogy elcsúfítsa, a bogy as a szép férfi ne I hogy milyen édes lenne itt hagyni aat a kis I nézze oly mohó vágygyal. I\'odut, a felcserélni azt egy fényes pazar illatos j Amióta várni nem járt, ritkán ment el va<a-\| lakással. Látta a csipkefüggönyökkel ledett ma-! hová. — Ott Olt egéss nap aa ablaknál, Oibe gas ablakokat, a nehéz szőnyeggel borított ala-1 ejtett kézzel. — Néha elment az ablak elölt a oxony foteleket — a faragván yo* barna író-1 folyosó végén Iskó technikus. Csúnya veres hajú, asztalt Látott mindent ugy éa olyannak, mini azeplős fia, de — technikás, ahogy egy gazdag előkelő háznár ma már lenni Most órákat adón azért, hofy egy pár év azokott. I múlva neki is legyeo olyan szép illatos lakása De élénk fantáziáját emelte az a körülmény, s benne egy olyan elsgans felesége, mint az a hogy egy ilyen gazdag uh házhoz varrni járt. molett leány... Egy délután, amikor »ok vendég volt, odaállt Mikor a leány eaaébe jutott, összerázkódott a ebédlő léiig nyitott ajtaja mögé. A szobaleány eiy kissé. Arca elpirult s öklét összeszorítva be-meggyújtotta a nagy lűggő csillárt, s ö látta s harapott szájjal ilioadta : !szétömlő világosságnál a bennlevőket. — Meredi „Azérf se lesz asL. nem lesz olyan!" I szemekkel nézte a kivágott ruhás fehér mellű Hogy miért nem lesz as, — miért nem lesz [szép asszonyokat a könnyen mozgó elegána fér-1 olyan, azt bizony én nem tudom, — csak va-g fiak közötfc I lanti ösztönszerű sejtelem lepte meg, bogy <k Különösen egy leányt nézett sokáig, aki ott akarnia kell, és ujja körül lógja eeavaroi ezt a ült egy ablakmélyedésben, Haiavány aöld ruha félszeg flul. Érdeklődött a technikus Iráni. Latta, volt rajta, mély kivágással, világgá azőke hajá-1 bogy valahányszor ablakánál elhalad, mieéaaayt* Nagy-Kinlzsa, vasárnap Zala 94. szám. (f. lap.) 1896. november bő 21-én dokolva. Mélyebb bőícseséget most és ott ttrtáhnazzz, eM helyen lá»gyaltaeék. Egyben sem tudtak mondani a párbaj megszűnte- « ^katiitt tésének lehetőségéről, s igy valószínűleg a polgári büntető törvénykönyvnek a párbaj A vármegye házából. indítványát kiegészíti tzztl, kogy lépések léte Mtftlf^ senek Nagy-Kaatzss rárónának önálló tör- vésykatósáfi joggal felruházott várossá emelése TtkimUtm állandó mIhutmdugi tag Brl ... ... , > iránt is. A képviaelöteeillet a sorrendi változta- A , .„, ..__, , _ , . .. fóL szóló szakaszai reformáltatni fognak; ^ elfogadváa, Kováé* Károly indítványát ma- A fennilJÓ szabályrendelet érteimében £ ugyan talán a katonai büntető eljárás ter- gáévá tette, és a polgármester elaőkle^r alatti 1896. évi december bó 14-én tartandó tör- tezetben is szigorúbb rendszabályokat fi* ^ ™ ^^fiííu ^ííf^ . . . . 5 . . . , , 6 6és«y Sándor, Simon Gábor, dr. Taboly GyoU, j köíjfyűlési tárgyalásának előkészítése végett > « P4rt»l csak nem fog meg- dr Hatóer Jáno«&podt GvuK,Bemete G&a, Lfj^ valSrtmány ülése ÚfydjŰ^i Mtkoas Géza és dr.Rothschild Jakab képviselők- , , ., . \' , , bői álló üzenkétfagn küldöttségre bizta, hogy e í A P * & tárgyban memorandumot sxerkesxsxenek s ast 3 a* uj megyehár gyüléstermében fog megesetek, midőn lehetetlen még a vallás ren- hónapon belül a képviselőtestület elé teijeausék. \| tartatni, melyre állandó választmányi tag ddicézéseit Is kóvéfat, kétségtelen gzonbaa, j—Ytmj Ztigmuud polgármester jelet,tette, bogy ; urat van szerencsém ezennel—tiszteknél íogy a párbajok jó rtá* éppertégg^eT^Xra volna kerülhető, ha a becsületről való tiszta mely arról szól. hogy az építkezési engedélyek 1 fogalmat gyakran el nem homályosítaná a ""** ■érsékdt dijak szedetlenek és erre 7, ...., , . , . I vonatkozólag a várom szerveséai szabályok ké- tulságosan kifejlett önérzet, a beteges leH ülésére kiküldött bizottság utaaittsmék, hogy , fogás, s ha egyátalán egészséges felfogás tervezetet készitseo. Ebenapsnger Lipót iaditvá-terjedhetne szét szélesebb körökben.\' Kfilö-gJ íl\'<»du,TÍD- \' utrjn0 b,I0tui«bt indi\'" nősen téves az a felfogás, hogy egyes köröknek. osztályoknak más mértékük lehetne szűnni Mirbach grófnak ugyan teljesen igaza van, mikor azt mondta, hogy vannak Zala-Egerszegen 1896. évi nov. hó ia Dr. Gróf Jankovich Ldsdó, fléspáa s állaadé Táltttlsrisjl alatt Félreértések, túlzások. ványoió is beválaaztatott. A tárgysorozat elsői. f. • . Rudan^tThírLnoL- nnbmAim pontja szerint az 1896. évi zárszámadások során A bécsi,<3 Mdaperti UtrUpolt, J^ptemiá^ ______Ebenspangér Lipót többrendbeli adminisztráció- úgyszintén az osztrák képviselő házban esett a-becsület fogalmát illetőleg: de különösenI4l- ma^rellenes, nagy . ctt 1 /?u ,,, . fogadtattak. vonták magukra nemcsak a hazai, de a tevés az a felfogás az általános védkót A ^^ ,.ik ^ ^ , ^ L^ ^kemény 6gydmét * A ujtó. lezettség idejében, jmkor a iatona rövid tsai vátosi közkózhái zárszámadásai jóváhagyó e dolgok körül több részről ugyanis ídeqg tartó szolgálat után visszatér polgári I todomáeul vétettek. * ! elfogult véleményekkel találkoztunk s fey . . I , A R.IV Mat onraa m nAlffén M lainMakA. . 0 ■ » foglalkozásához. Az ellentétek a katonai és _ általa ssegaserkeaztett folyüodvásy bstarjMstéM vástag félreértésről éa túlzásról kell bemellett javasolja, bogy a közoktatásügyi minin- számolnunk, terinm as áÜamoáltái iránt kerestessék meg A polgári elem között különösen Poroszországban vannak nagy mértékben kifejlődve, s már sokszor véres összetűzésekre adtak alkalmat. Ez a vita legalább azt mutatta, hogy ott is sokan vannak, akik ellene vannak a párbajnak, de különösen kárhoztatják a könnyelmű párbajt, melyet semmiféle okoskodásokkal menteni nem lehet A városházából. Városi közgyűlés. Nagy Kanizsa város képviselőtestülete aovemb. 20 án d. n. 3 órakor közgyűlést tartott a városház nagytermében Xéftey Zsigmond polgármester elnöklete mellett A váróéi képviselők nagy érdeklődést tanúsítottak e közgyűlés írást. As ülés megayitisa a tán Kovía Károly képviselő büt-váayozta, bogy a közgyűlés tárgysorozatának Utolsó pontja, mely Nagy-Kanizsa városának önálló választó-kerületté tételét célzó indítványt A 3-ik pont soráa a polgári fis^-és leányisko- — - _ , ,__, , - Iák ál\|amMÍtásat árgyában az iskolaszék egy már ,ntra m2T.et. . HjH tSm \' lése Vi In- «i A mi a két állam félhivatalosainak toll-emerkesztett lolyamodvány szövege ej- háborúját illeti, a bécsi lap tttdhntlevőképen Sr^tTSuXr1 ™ W tehá, kormánynyilatkozat- nrnak. Ez ntáe dr. Schwarz Adolf képviselőnek már előzetesen megtett és elfogadott indítványa értei félének tekinttete a magyar sajtó orgánumainak szabad véleménynyilvánítását A magyar kormánynak a szóban forgó cík-mében a tárgysorozat 17-ik pontjának, \'mely a kekre — melyek különösen a nemzetközi város 1897 Íyí költség előirányzatit tartalmazta, \|itika szempontiából mondotuk nem épen ihJírS inttylX f ^ ^árulakulá^M. költségelőirányzatot több tekintetben irrealianak! — « közveUenül. se közvetve befolyása találja, az álUláeosságbau se fogadtasiék el a nemvolt és BánfTy báró távd^Ól sem érez-tárgyalásra, hanem ntasittassék vissza a pénz- hette magát indittatva az osztrák belfl-llgyi bizottsághoz. Többek hozzászólása aUu ™ekbc val6 ilynemű beleszólásra. Mihelyt uMbu est ss indítványát zárnavában v1M,a f magyaf ^^ elnöke ezjr^ban a Az idő előrehaladottságára való tekintettel az í helyfLtet rövid,utí°" j hathatt^n tisztázta, ülést bezárták és a közgyűlést lil én folytatták és a tollharc szükségképen véget ért Kitűnt, ■ápuak sártakor a vita még tart. Az filae 10- hogy az osztrák felhivatalos félreértette és vsbbi tolyáaaról lapunk jövő azántában hotunk állampolitikai vonatkonásaiban túlbecsülte a tudósítást. Imagyak lapokban kifejezésre jutott agyéni aggodalmkaat Bánffy báró részéről senki, eser benéz bozzá — sőt viaszalordul kíváncsian, vájjon aés-e a leáoy útánna ? — Kmézetl, tátlaí-vai kereaatül bajolt a/ alacsony párkányon. I Blána aézett mindig aBouak, mindig, amig be nem zárta aa ajtót maga mán. —---- Később már mosolygott is rá. — As eaeilefcf a szö(letea mozdulatú fiu elvörösödött a lüle hegyéig s zavartan nynlt a kalapja alán. Egy este a leány egyedül ment bazs. Cénnya esős sáros idő volt. As eső znbogoit a sima asz-falton;ac utcasarki hordárok (elhajtott pllérok-kal/ menekültek as erkélyek alá. A kávéházak tükörüvegein keresstülcaapott a robogó bérkoosik •kicsiny lámpalénye; aa emberek egymást lökdösve siettek ledéi alá. A veresbaja lány vastag kendőjébe hti\'va lejéi, sietett előre. A technikus, aki as uies másik oldaláról észrevette — gyor-saa törtetett utána. Egy saroklámpa alatt \|iiól-\| éne a leányt.- — Nincs esernyője? dadogta zavartan. — Ne kém van I a félszeg meghajlással nyitotta lel as ernyőt. A leány mosolygott Gömbölyű karját a fiséba lüzte, s vonta maga alán. Egy darabig szótlanul mentek a rikos ast [alton. A fiubaa valami ssertolen büszkeség dagadt, bogy valami •tolgálatot tehet a leánynak, at pedig iigakott kivánesiaággal lette, hogy: mi le»z\|? Egyetme sMgstólitotta a fiai. — Hogy hívják? A technika* kalapja Sflán nynlt Zavartan, mini ahogy tz egyetemen másoklói hallotta, hadarta el savét, — Diamaal Márkást a nevem, — kiaatszoay I — Diámtól? Drégt névl— nevetti egyet. — Asmán btllgattak megint. A leány egéss utón törte a fejét: bogy .hívhatnak valakit olyan pofával épen Diamantnal ? Mikor a hostta folyosón a Blauék ajtajához értek, a leány megállt — Holnap bejön ugy-é? Ét arczát odsbtjtva \| a fiu elé, rávillogiatta fényét saemeit, I A technikusnak ismét arcsába futott a vér. Megssoriiotta a leány puha meleg keséi, s hebegve mondta: — Igen köttönöm, bogy olyan jó... Másnap bement hozzá, odaült kora délután a varrógép mellé, ét mikor alkonyaikor felalloti a rozoga festékről, valami ugy hozta volna vittsa. Elnézte egész délután a lány al\'abaslrom arcélét, amelyen — fél tűnt néha az a bizonyos csábos kit gödröcektl Bámulta azt a dnt arany bajiátort, amely oly könnyen feküdi a lány taép fején. Különben keretet beszéltek. A fiu megpróbál-kosott egy pár kölcsönvett ötlettel; a leány padig mereven nézett maga elé, a technikást látta, de vagy öt évvel kérőbb, ét magát. Így meni et nap-nap után, délelótiöakint, mig a fia gs egyetemen ét lecktadttokon járt, tervezte mt-géaál a lány a pazar jövőt. Bebatorotia jövendő lakását a legmagatabb itléwel. Elgyönyörködött az ebédlő kellőé pohárttékéa, a magat támlája ó-német ttékskee t a hálószoba smyraa tzö-nyeggel borított ktntpé)án. Délntán meg eljött a technikus, odaült eléja, kinyitotta a magával hozott Madáchot, éa. dek- X lámáit iQssel-steavsdélylysl, mist egy fiiatett rsoiiáior. Msdách volt as imád.ágo könyve. Rejosgé lelkeaedéaeel caOngütt aa ittenaéggal kfitdő alakokon. — Siátazor és ttáxtzor elolvatta már a hatalmat remekművet, de miadaooyistor sugolódoit a mego dáa miatt. 0 — nem igy tetta volna. Aa ember aa istenség, tmely öröklői logvs van — Örökké. Aa ember a istenség, amely leatartotta a vi ágot eddig, t fenn fogja tartant ezután la a flstks megszabta határidőig. És beszélt hévvel, mély meggyőződéssel, kiült arctára a szenvedély, lefoszlott lóla a taőgit-, teaség, lélésktég, a a kii, a meggyőződés erejével iparkodott bizonyítani állításait. Ilyenkor nem volt osunys. Szemeiben ktgya-ladt as értelem fénye, máskor d%dogó, akadoaó nyelve timáa fejtette Is a méiénebbnél msré* tztbb teóriát A lány pedig hallgatta egykedvleo. Mikor a fin as smbsr-mtasségrői betsélt, közönyösen vonta fel a vállát. — Igas, de ossk a gazdag embereknél I A fiu meghökkent, Szokva volt kassá, kogy ■leásat azon a aasabtsgsa át séatso, a mii a leáoy ayajt neki. Da ebbe aem akart belsaya^ godoi. Hogy valaki oasgéoysa it as leretaiketaa boldogságot, az lebetailesoek látatott előtte. a boldotaág elvégre it s meglevő állapotok taerstétéből, a ■égelágedéiből ál jhfHEfüM. n+mp Zala. 94. szán. (. kp.) 18t6. wwmmbar M SS-4a jpaágot ember nem reked Bécs «lőtt korcsmába váló jelenetektől, a miket az alárendellek. Magrsronaág mzaáfr aaea ••it. oJÖ megalázkodásnak azt, hogy szigorú osztrák képviselőház az antiszemita magyar- ko«7 j6 egyetértési a monarchia saeaafc ta-rf^ von. azugalmazott öTck n,% a falók Jfvohábólnap nap mellet produkál jSÍS^t-E pámmber vagy a- pártlap nyilatkozata) Ami pedig a gazdasági kiegyezést flleü,kiki aek , monarchia nagyhmákai állásának. Kz uSsML Valamint a magyar miniszterelnök 1 biztosra veheti, hogy az létre jön anélkül, az elv, éa esek aa opportuniiási lekinteiek «a-aem tűrt soha és nem törné most se, akár bogy akár a magyar érdekeken, akár a gyár réesen most ia érvényesültek a éitgylti egész, akár fiH vagy negyedhivatalos be- monarchia jelenlegi szervezésén csorba árnyalások körül éa aa engedm&iyeket »asy .„tkozást ami bj.dolgainkba, épugy magyar érdek Jet megvédi a && ő sem nézhette tétlenül, hogy osztrák szabadelvű kormány és fölfelé is hatalmas ^anea imiia kosta tekintettel »4)iinsa<\| pártja; a kettős birodalom közjogi és gaz-. királyára é> a monarchia nagy hatalmi állá-dasági amaz alapjához pedig, a melyet az aárt. 1867 törvényhozás megvetett, sokkal ma-\' H,0\' Aoaa^ábas as aaiia»»«ta é. aati-„ \'kk , «... • .. _ , liberális reekmu krakélerjet e feledték bogy mM gasabb érdekek ,ftzödnek, mmdkél oraág tttigtlto> „.feiir-MWamraaágat tliáriathaa tészről még csak a legtávolabbról is hasonlóról, panaszkodhassanak A miniszterelnök nem dezavuüta a pártlapokat, ha-aam csak a maga »hivatalos részéről bántott el égy kelletlen félreértést A Reicbsrath-ban elhangzott magyar efienes kitakadásoknak mi magyarok, mint valamennyi döntő faktora sokkal jobban it- minö indokok ménékadét a magyar kormány van hatva ez alap fen tartásának szükséges-\'magatartására nézve e kérdésben, agy hiaeay-... ségétől, semhogy azt a Lneger szép sze- nyel loyslis és (spmiatoa eljárta báró Btnffy sértett m, kelleténél nagyobb fontosságot méért \'bármely osztrák kormány kockára nnmezierelnökMl aa, ba n aagy ée manntoa tnlajdonitunk; egyes lapok nagyon is elvétik tehetné.\' . \' \'S^JTm^lgS^S a sulykot Azt váiják, hogy báró Bánffy\| A magyar ellenzéki sajtó hiába tekint aonak hangsúlyozásától éa bebizonyításé ti!, hogy elégtételt, illetőleg magyarázatot fog kérni \| a káröröm egy nemével a történtdere. A a monarchiának odaát oly féltékenye* Mkt Badeni gróftól Az ellenzék ezzel az uj bécsi események sem a magyar ország-1 súlypontja minden lárma daoára hiány méga képviselőház kormányellenes támadásainak \| gyűlés kiegyezéshű többségét nem képesek P8™ »C»rortzágM van ea bon a Bánjfy etótrohamát sz^ előkészíteni. Ez év a dualisztikus alap dhagyátánt birni, i£5£ tavaszán és nyár elején a mostaniakhoz\' Magyarország közjdgr visszaesését nem j Mt a súlypontot jói fenn is tartani, hasonló neveletlenségekben tetszelgett ma- eredményezhetik A 67-es kiegyezés cél-1 Az osztrák ad hoo egyesült ellessék axpskto-gának a bécsi démocraták fővezére : szerű volta a magyar közvéleményben oly rtciólbol és az osztrák ■taiastarelaök nyilstko-Lueger. Akkor a magyar ellenzék inter- erős meggyőződéssé érlelődött, hegv azt kösvélemény eaak agy sn- pelláció tárgyává tette az esetet és köve- nálunk száz Lueger brutalitása sem tudná {Vutzadok óiarnem foglalt ef Ausztriával telte a miniszterelnöktől, hogy elégtételt többé megingatni szerezzen a nemzetnek. A kabinet feje akkor egész korrektül azt felelte, hogy a magyar kormánynak Luegerhez semmi kSze és nem szándékozik ez ügyben semmi féle iepéseket tenni az osztrák kabinetnél, mert az efféle qualifikálhatatlan \' támadások ben prenondertneebb állási, mint báró Bánlfy ml niszterelnök alatt As oasirák-magyar rnssaistéá. bsa Magyarország lett a többet nyomó ét 4taM fái t e ténv ellen ktpilódnak Ausztriában minden lehetetlen eszközzel. Az oaztrák képviselőház hétfői vitája Ismerteit —Ji felmondás Farosa tzinjáuk előtt áll 1 világ, midőn as o"14 w«hir$h hétfői v^Mt raamlélL Ei^na^ZEí _________________háznak östtea pártja, egyesültek kerös táms- ,,^ 41ltBMífiui „„^mM, H lávolró. sem alk^karrahogya megaiégyenitő gye^ magyar nemzetet megérthessék. Az ország kormányt, hogy okvetlen mondja lel a vám- és yw__ közvéleménye akkor megnyugodott a mi- kerokeaelmi szerződési. Ettől a rendszabálytól, \' niszterelnök kijelentéseiben. Miért hev.-ske- bisonyoean valami rémséges hálást reméllek aa I A hankkÁrriÁqtMT dünk mostanában, amikór odafenn ugyan- képviselőházba-. Aat hitték - úja a « imilWIOTOPW. azok az elemek gorombádkodnak, a mikor MÍB,h* M,k ujabb dillereneiák, melyek kéatsltataá a leges betejsaéat Alig egyesiek mag a lödatagfcaa, már a lőkérdéeoek tesznek mag egy réaaletkérdést éa folytoo ujabb éa BÍkámrozóbh aagályat érvényesülnek a bank vezetőségnél. Ugy látszik elfelejti a bank, hogy itt egy atabadaiom mgg-ajitástrói van szó melynek gyűssölataii I maga és részvényesei fogják élveaai éa bogy eaaek folytan ^kötelességeket kell tsljesitaait, melyek legalább ia egyenértékűek a nyújtott előnyökkel. A bank vezetésében a paritás kérdésében és a két államnak a bank nyereségében való részesedésén szerencsésén átestek volna és most kokat, Badeni gróf pedig legott sajnálatát feledkeztek arról, hogy Magyaromét kezűéitől fejezte ki a történtek felett és eleve is fojgva meg volt arról győződve, hogy a fennálló mindenkép elhárította magától azt a vádat, \'T.0?\'fíí ke" n,on.»tDÍ1> • ,, __„ ® , __., és megfeledkeznek arról, hogy a magyar szitának mintha a magyarellenes demágqgtával , Correspondsn.\' lii.eles érUtüléeei aaborálna. . \| alapján már egy félévvel eselőtt módjában volt Magyarország tekintélye egy oly tere- kijelenteni, bogy a vám- éa kereskedelmi sxSvet-béiyes h, mdy sokkal mélyebben gyöke- ség lelmnndásának okvetlen meg kell történnie, rezik és már sokkal magasabbra nőtt fel, b«nro®ásra, melyet a felmon- semhogy a bécsi Katiiig piszokárja kfrt \| weHe„ vaIaki iMnT,. % ehetne benne. A müveit külföld kőzvéle- ^ w „ok a magyar érdekek voltak, melyeket menye máris utálattal fordul el azoktól a az opporiunitáanak és a jó egyetértésnek mindig Nyogtalanul fordalt aJeáoyhos •\' eröt. Kimehe\'nénk. valami vasúti vtllalsthoz,! két alárendelt fontossági feltétel ellen akadeko-- Zhbea nines igazs.^ttínL. A zzegény em abol J..I fizetnek. Kint laknán< a töltés teáién, ^ Lk<H,\'k lt«gveeai hogy « btr boldogsága avártaka^T\'lissfább a gaz egy kieefny baraában. Ou ia lehet élai. Oly>ak á binokabsn levő épUeteket a ...bed. om dagénál. X szegény önmagából meríti a boldog-1.tép . f.lo, oly catadet, nyugalmas. Mindig l«í»«U után köayvévték saarínt ."á-n.ék, ha-Ságot éa itt vsn as Iaienség kezdete.,. Lássa (mát vidéken élnénk, nem anná el magát. Mig n™ \'\' \'»•"»•»" ée is tudnék boldog Isani, nagyonI én kint járnék inivellálni, terveket rajaolgatai,,"0". ^T\'411 "r1" asámiitassanat A leány feléje fordult. Gömbölyű vállát neki addig maga a barakra figyelne. 8 mikor tárad- , * különbség abban vaa bogy as épületek ------- \| ■ laa, porosan jönnék haza, oly jól esné£ a ma-1 <r <ké,WI> bizonyos száza ékot minden évben la ea fűzte ebéd I s kell Írni és azok átvétel értéke igy folyton B\' í 1 kisebb leás. A két kormáaynak az a kőveleléM A leánv összerezzent. A főzés kiaavarla 1 annál jogoaultajib, minthogy az épületek haes-ábrándjaiból. Főaoi 7 Persse. Hiszen egy napi! a\|utnak jog ée igazság szerint okvetlen kifejd díjas mérnökaé nem it tehet másként. Főzni,1 kell jmnfa éa a kormásyők amrasMk arra sairos köténynyel - ennek a szeplős fiúnak ?... j hivatva, hogv a bank réssvényesainek ígazokt-Omseborzongnti. Kezét kirániotia a fiu kasé- lan és indokolatlan hasznot nyújtsanak, mely bői és arcából mind lefutott a vér. azál\'al kelstkesheiaék, ba annak idején bsos Székéi odahozta aa ab\'ak függöny mailé, a értékben vennék át az épületeket és at támasztotts a ssék támlájáoak, Kerek formás mellén simán feszüli meg a ruha. Szemei megleltek kíváncsi fénynysl, areza piros vo\'t a bár sejtette: mit fog mondani a fiu, nyngialanul áetae kérdésié: — Hogyan? ^ A technikus kAseUfab buata bőszé a széket Kél kese kőzé fogte a leány meleg keaét, 1 elébe hajolva besaéit: — Magával, — Irén I Együtt élni magával, ■int férj és fele«ég. Együtt élai tt az életet amely aaép és dielő, eaak keresni kell a aaép oldalát. Uaésai a maga aaépségeil nap nap ■tán, — a mindennap agy njst ledesni fel ■agán. A leány megszorította keaét Arcél lehajtotta a ia lejábez s fényes szemeinek tüseugarail a inéba tüzta. - — De mikor lesz meg ea ^-Magának még beeasa ideje vaa bátra, s azniéa is mikor ksp kenyeret? — Nem kell losesn idő hozzá, a - vá llslknró ■éraőtök Mm köveiéinek oklevelei, eaak munka- hidég, kissé gunyjs srczczal mondia : — Késő van már. Ébredjen fel Diamam nrl... ■3 t idő altit történt törvényszerű leírások a résavé nyes urak zsebeibe pottyannának. Ha m is a milliókról, de mindeneseiré fontos elvről; jogi áflásponlról vaa szó, melynek ellenszolgáltatás nélkül való feladására a legcsekélyebb ok aeat • ............-\| tétesik. * A atá\'ik sokkal fontoeabb - virta poal a kor- Azuián hátai forditvi a fiúnak, odatémáuko-! mányok ,veio joga-* X baakvezetés aa állam-dóit aa ablakpárkánynak, reuybén álmosan bá- bak csak korlátolt vető-jogába akar bele egyezni, múlva a lépcsősorok leié. Várta haza as apfát mely nem vonztkaaik sem t bankkamatiab lel-— vészekedni, I emelésére, sem a közgyűlés határozutaira, sem a bank fegyelmi jogára. Ez azonban t kormánynak oly velő joga lenne, melénék sem ériékia, sem énelme nines, A bankvezetésnek legyen Nagy-Kanizsa, vasárnap r Za\|a. 91 ssám (é> lap.) 1896. november htf tt-áa A legifjabb [Principális kásáin títal határolt ifréna W-. legbatároial-jszetű céllövészetet tartanak, EtnE a közösség pij figj-elnsei\'efésse! érteaittejik, begy a jejzsa ímeralsüöl 6000 lépésnél közelebb aa kte-\' lekedjék és ae tartózkodjék Nagy-Kamazt 11896 EÓvembér 80 Aa a rendőrkapitányság, I— A helyben állomásozó m. kir. 20-ik beatté szabad a fcaakkamatíábet miadea tdóbeo. mia-j — A néppárt és m kréta, den lehetséges és {ehetetlen eaeibea /elemelni parlsmea\'i párt kebelében már a ané.k&l. kegy a kormány dacára a paritásos, tabb néíeieítérás merült fel a verető férfiak ér ál bsakveaeiésaeá és dacéra mindsa áldozatnak, [párt sősse közt. Arpárt vezérei ugyanis hajlan-liliakozkaloék aa esetleges óakslalmit é* igaza-j dók merazsrasni a ivófi felemelését, míglen a latjai eljárás eles. A baakssulgálstban atilelrs]párttagok többsége határozottan kijeleatetle, hogy ■sorait piac ellátásán kivit a legfontosab mozaa-Ja kv.jta felemelését semmi cetre sem szavásza aat az alapszabálya/erű engedély a baakkanat-1meg. Zichy Aladár gróf a kanizsai választéka- gyalog ezred folyó évi november 84 éa reggel 7y Iák anionom MgáJlapitásárs. As a-\'ig képzelhető Irülei képriuelőja igen természetes: azok közt vaa.jÓrától kezdve Km-Kaoíass, Bajcsa, •aspstsaái hogy a kormányok iíláai feglaljaask a baak kik a teg magasabb percentet is kajlaadok még- pnajor és e Pnnrups w kanális által katkrak indokot is\'éskedese ellen, mert szzS az állami {szavazni Ausztria javára. fkaresaert eé\'lövásselet tart Erről a közönség \'kéqpsdaaági es peaaígyi ríawiyai -ak okáshat. I — Élelmező! lisztek A honvédelmi mi- í oly figyelmeztetéssel értesíttetik, kegy a jelaett sáaak igen léayegra karokat, de keletkezhetnek atszter iiitézkedeit, bogy ások aa állaaspofjárok,, iőierSleiiól 6000 lépésaél közelebb ae kéeiekad-oly keiyzetek, mikor egy kúaayelnű eljárás a akik a népfelkelői kötelezettségeket háború ide- I jék és ae tartózkodjék. Nagy-K lanté s 1896 as-bánkkamatJab felemelé-e terén batsssirófákat Mén élei merői tiszt viselői minőségbea óhajtják Jvember 20-án a rendőrkapitányság. \' HHlf <11 É ■! smtg. s keresi ideiem -éa leljesitsoi, -- Hft\|r»at már bek éten — KlUálelrtt serllzés. KftCsiiéalah ipar érdekeinek ■jjfrotalan karokat fkokkal. jnyerhessenek Pályázhatnak azok, akik} nem szerint a kőbányai ,IM magyar ré«s»éeyiák ezen eshetőségekkel szemben joga, nem: kS-\'e-1tartozván ahadseregköteiékébé gazdásági iaoin-Iződét, mely az 1806. évi ezredéves országos lessége a kormánynak as egyetlen védőrend- lesetek, kereskedelmi középiskolát, vagy akadé- j kiállítás juryjében, igazgatója, Nattar Pereset szabályt a velo jogot korlátlanul biztosítani j miét, aiüazaki tanintézetet vagy középiskolát tar áltat volt képviselve éa ennek loljiin versemagának éa a bankkal vató tárgyalásuk mo-tani végozlek, kilő süs tekintettel szakra,akik nagyobb I nyen kirül állott, a kormány as állami araay-állása mellett teljesen kizártnak tekintendő ss, gazdaságban képezik ki msgukst akik közlekedési j éremmel tüntette ky hogy a bankvezetés utóvégre mégis ne en I vállalstoknál, gabona- és terménykereskedésben, j — Klláatstéi Stérnberg Ármin és testvére gedjea és hegy — as erélyes és éretne maln.okoil, sütödéknél, közrsktárakaál stb. vsa- bndspesti bangasergyáros céget kettős kitüntelfa Lalmrt Huli péozfig u i \'Inaik si uklrüljönInak alkalmazza, akik ■eg<alc6 polgári foglslko-a msgysr érdeket a ba.\'kkal szemben teljesen és zást űznek és a polgári becsület és polgári jo-korlátlanul meginti. gaik élvezetébea álwaak. A pályázók a próba- - _ szolgálatot saját költségükön teljesitik, a mellett azonban polgári kivatásakat is végezhetik, A j H I fi Z K • bélyegmeotes kérvéoyek január 20 íg a hon vé \|de.\'au miniszterhez nyújtandók be. Magyarorszá- i — A királyné nevéBapJm. Erzsébet Jgon a pr&bassolgálat a badapesii, széke-iíebér-1 királyoé oereOspiat a szokásos ünnepélyességgel vári, pozsonyi, komáromi, soproni, kassai, I ülte meg Nagy-Kanissa város közönsége. A [nyíregyházai, temesvári, aradi nagyváradi, nagy-1 \'/t-kal lesgállilotla. Félreértések kikerülése vé-kösépűlstekrn zászlók lengtek, több magánház szebeni, zágrábi, péierváradi; eszéki, bródi éa Igett megemliijűk, bogy a régi hires ,Kerepesi színién sást lód tstt öltőit. A íerenerendáek lem-i fiumei katonai élelmező raktáraknál teljesíthető, j Bezár* nagy raktárai és helységei továbbra is plomábaa üoaepi isteoi tiaztelst volf, melyen al — Erdészek kateaal szolgálata Ajfeomaradnalí, sőt oti is az oly szilárdul mag-polgárt ét^ katonai hatóságokon kivfil nagy kii hnsvfdslmi miniszter és a közös ftadflgyminisz-1 szabott cikkeknél, mini a 2 forinton leittli fraa-zőBség volt jelen. Ai iskolát is megünnepelték jier megegyeztek abban, hogy si erdészeit sks-leie babák és btntiüovák, 10 százalékot vaged a királyné aevenapiá\', amennyiben az összes; démiát vágsett és erdészeti állsmvizsgálatra ké-1 n iskolásban szünetellek az előadások. — Ketzt- szülők gyakorlati erdéssetbea töltött két évét helyen — mint levelezőnk Írja — az egész város is tanuliuányi évnek fogták venni, s elegoknsk lel volt lobogizvs. A hálaadó isiem\'isz\'eletei lógjak tartani az öukénytesi év elkalasatasára. Duntt lőap^ íényes segédlettel celebrátta- Jelen-! — Tánekoszoraeaka. A nagy-kanizsai \| voltak a polgári és hatosai hatóságok, a tan-\' ,ÁlttMno» Munkásképzö Egyesüld* t é. novem-intésetek tanárai és tanítói és a tanuló iljuság. I ber bó 29-én a ,Polgári íigylei" nagytermében — A király elismerése. A király a es. i UtLckoazoruckái rendez, 40 kr. belépti díjjal. E és kir. .hadügyminisztert megbízta, hogy a msgy. j mnlatságr-i a rendezőség lapunk utján bírja Külön* meghívók érie. A kiállítási zsűri e mii eamami aagy m.el, a kormán) pedig a ,milleaoinait átiami éremmel" ifin let te ki e hírneves oégst. — láéaasárkl éa Uléa Badapeaiee e leghíresebb cégek egyike, Kossuth Lajos a tea 9. é* 10. szám alatti űzlethelyís^eil legközelebb a külön a célra épülő áruházba Ko-»uth Lajos mea 18. sa. helyezi át, minéliogva aa Aaaass diasasű-. börtod- stb. áraké-siet árait- 29--60 NTILTTÉR kir. államvasutak igazgatóságának Badspesten úgyszintén az alája rendelt szombathelyi és zágrábi Dzletraetőségekhez, továbbá s es. és kir. srzb, déli vsspáJystáiszság bndspesti Bzlet-igazgatóságáaak, végBl nevezett vasutak személyzete közül mindazoknak, kik a csapatszállitások előkészítésénél ét keresztülvitelénél részesek voltak, a es. ésjkir hsdOgyminiszteriam köszönetét fejezze ki. — Hj eseti Béray Miksa volt rzerke\'Slő és nyngr tanító, lapunk .kedves dolgozótársa bájos és szellemes leányai Olf<r kisasszonyt, ki. s keszthelyi szépek egyik legszebbje volt, hétfőn vezette oltárhoz Rudiit Józsei s magyar államvasutak\' tisztviselője. Mini lanuk szerepeltek. Miuárot nyug. szá. ado» éa BányaÍT* Karoly. As eskétési kóveiö lakodalmi ebéden a tanukon ki-vűl Máét nyug. plébános, Bontt Józott is Szántó László kivántsk elmés teiköszúniökben minden jót ez aj párnsk ; a vendégeket viszont sz örumspa: Bétay Miksa kCezömStte fel. A szerelő szivek egyes&lesébez mi is őszintén grs-találuak. — EljeBjzés. Molnár Káro\'y városunk «/.ü-lötie, sarosdi körjegyző í. hó 16 én jegyezte el msgáaak a szép és kedves Oodó Eiuskst I)o-nspaiajrél. A násznagy! tisztet a menyasszony részerői Szuper Mihály hUDliárszázadns, a vőlegény részéről Lédák Ödön dunsputuji jegyző leljesitetiék. — Ureéalasl Jagtaairnan. Mim ürömmel ériesülünk dr. Deuényi Árpád keszthelyi aljárss-birót, ki az egész megyebea nsgy rokonszenvnek örvend, Feilttiet Tsszilo gróf umdalmi jogUná-l csossS nevezte ki. . — A visszatért JUeizy János a nagyks-nizsst kerüet volt országgyűlési képviselője, megélózöjeg isnár ttz itteni tőgymossiumsál, \| visszatéri j-égi foglalkozásához, amennyiben is? mét4juiár lelt a kegyesrendiek mármsros- szigeti gymnsziumánál, hol a 4-ik osztály főnöke. Ily eh minőségben Nagy-Kanizsa is sziveten Iái la volna Hévisy visszsiérését. — Véigasgalél lAtngalAa üpittkó Lsjo«, kir. tsnácsos, a székesfehőnári lantestület főigazgatója e béien több napon ál, a főgymnasium BiétfUZ\'gáliss vég\'tt Nsgy-Kanizsán időzöl\'^ - I meg az érdeklődő közönséget, nem küldetnek szél. A lánc este 8 órakor kes-dődik. — Omgylikaaaág ftleleasMI. Koráét Gyula ksrz\'belyi legénynek déoemberben be kellelt tolna vonulnia a katonasághoz, de sny-nyíra irtózott a katonai é ettől) bogy e hó 19-én ádas apja Kera\'bely melletti ujmsjori kovács műhelyébe1! lelakasztotta magát. A halaitól nem félt de a katonaságtól Igen, pedig azok szoktok a\'tegjobb kaionéik- lenni, kik nem léinek a haláltól. — Tia. Pénleken délelőtt felfaarsogoit a tűzoltóság vészkürtje. Mire a trombitaszó elnémult, megszűoi a tűz is, amely a Petőfi utcában egy kis hunyból hamvasztott el és Így gyorsan 1 n sgjelent ifizoltóinksak nem sok dolga akadt. — Hlráelmsémy A belybea állomásozó es. I és kir. 48 ik gyalogezred póttartalékoaai folyó \| lévi november 86 án reggel 7 órától kesdrei I Kis-Ksnisia, Bsiosa, siepetntki major és a bah siij fssirsuasi ae kiwi is fh ea Zri\| niUnnkiat, vaisaiat fslisls. fakír át sat-aet Hasasbsrg-tslyasi aa krtél lé frt tt krl« ^l ssMsrwkáat sima, odkoa, kimkitia mistáasil, é>-masat tlb. (mistaer MO ktlásklst mliitatf SHW szia* ás aüstássthas stb. a mumésM km pástabér ás rámmatassa a hássss ssáiUtvs\' mia ikt jo»u- i Mattárai kaid: HttstHij ti (sa. Ur. ii<. aaálliaá) aalj atejái ■ táriiktis — liljali csimastl Israltkts 10 kraa, Itvalisl lapokra j kraa I bilja( ragaastaadé. — XagTar aytltta irt mtfrta. dsláüsk psstsssa sliatásUlask. 4. — Egy 4000 esti. kaléea nraéaJamt bérbe, vételre k ereslel Ik. C\'lms a ká-adóhivatalba. — Dr. Felelős szerkesztő: LÖKI ■ a I L Laptulajdoaos és kiadó: rnciiL r 11 á r Hirdetések: OOOOO ooooooooooooooooooooo Q 1544696- § IE£ircLet:ri.é2i.3r. O Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részérdi ezen-w nel közhírré tétetik, hogy a városi alsó erdőben az 1897. O évre üzemtervileg megúllapitott 6 és fél hold vágási te- O rületen fennálló szál-fák • helyszínén folyá évi O november hó 26-lk ^ napján délfKtt 8 0 árakor nyilvános árverés utján a legtSbbet ígérőnek 0 készpénzfizetés mellett eladatnak. O Miről a venui szándékozók azzal hivatnak mg, hogy Ö Q a fák az árverésen tiecsáron alóleladatni nem fognak. O Nagy-Kanizsa, I896, nov. 21, A v. tanács. OOOOOObOOOOOOOOOOOOOOOoOO / Égy-Kaiiiraa, iMéJnap Zala. 9i szám. (5 lap.; KLVTHIA a bőr ápolására, szépítésére 68 finomítására Puderj M, Ml ée Mml\|l KMB. « f • ffp Um én: 0 \| furvti 9é krtjcér\' \\-vrrr A t\'tifl\'HUl »»ft aa 5 hwt (Mw Mt81 MT Hintám iMaltl, Ml áa llml\|l rtBCa — Mér --------- la - A T«7Ü«e nd/ilt I a\|Mra Bv íoiX 7. X ca. Kir. taair Utal lliitn KW.a»«r« letelek a leejoMi kérétMI mimé— dahwekaa X •allékat«« vsaaak. Z TAUSSIG GOTTLIEBf aa éa leír, Mveet laflella laafyaa ta lllea—pto Uaataa. Z ínaiv at)a, i TiHnlli a. w Mapfceté • UfltM liiaiaa^ t\|é(}i>rhaf«ahf ® 4Mia 4a \|}tf)aaartérkaa — tag/ kaalula t W Kralaar (Ijala tm IUMI I Mér etfttaM § 18M. november bő 0-éa. KW raafm ei<lle4e s Mna töiéppoBtíia „Vadászkürt Szálloda - gftuZfzpeséen \| UjMtM WniJim Léé. viltaaros vílági-jtéa, ttféok, HrlawtU, mmélutí ársk a. ». méf Mff bjcw liobtk i I iBiIrtw ÍM Ért IL ue . m „ ím „ Cévarl eaeMfc I.— t—% flasaaaaabb tartóckediw41 ii\|iiahy. Lakoszt tlyok itt tartézkodásra sgjaaeég asartal Mt lae/ar éa fraarin kta/la. 8a]át tarméarClbozok 261, «-l. Kammer Erii rnlajdoeoa. xmoaoaoaooooooootxiOMüotxx j HIRDETMÉNY, g v A nagyatádi úr. hitközség a kóser hu* kiméréai jo- jf 5 g<* 1897 január hó ajétől 1898 évi január hó 25-éíg 8 v terjedd időre bérbe szándékozik adni, 1 következő félté- E 0 lelek mellett: B V i, A béröaezeg nem évi átalány összegben, hanem a jj W levágandó egyes darabok után (szarvas-marhák, borjuk, w juhok) fizetendő, mégis a vágat isi bárcák legalább egy w hétre előre váltandók, 0 í7 Bérbevevő a vágatáé körül a hitközségben ér-O vényben levő rituális szabályokat éa szokásokat követni Q tartozik. Q A kóser hus kilogrammja a íimínítalt hua árnál 4 A krajcárral drágábban árusítható. flí 4 Bérbevevő tartozik 50—100 írt cauciot a bérlet A tartamára letenni, mely után a hitközség 4 és £61 száza-A lékos kamatot fizet X Felhivatnak mind azok, kik a jelzett bérletre igényt £ tartanak, hogy ajánlataikat Írásban f évi deoember n hó 101g alulírott elnökséghez nyújtsák be, hol bővebb g felvilágosításokat is nyerhetnek. Nagy Atádon, 1896. évi november hóban. KKKJCÜOOOOOOOOOOOí Kukoricza-morxsolók kés- é« rrébaitáara. eayaserfl és ketté* tserk eset tel, mulatóul 8 ▲ nagy-atádi irraalita hitközség ö ^ elnöksege. g rrébajtáara, agyasért és keitós ssarkeMttsl és laatelé eéikát, Oabozxarosták, Konkolyorók (trlévtk); kéai keseléore <ak& kéu óé szalmas ajtók fekvÓen vagy kosaira aaeralva Takarmány-fttllaextök, X Szállítható Takarék-ffoő-üfiWk takarmány stb. részére A Zoatáact bevonattal vagy anélkfll, iitllitókéaiüiékkel vagy aMlkM J Bzeoakavágók\' yf Bépa és borgonyavágók, >50 2 Darálók £ „AgriooU" sorvetögépek (tolóktrék szerkezettel) niindessé" I vetemények simára, v^liókerekek Mikit. v/ Egy-,két-, vagy több nn ekék O jO\'álIts mailéit aliamert legjobb s<rrkezeltél kétzQisak g MAYFARTH Ph, és Társa W aa. la kir. kia. mak paéaaáfi ftffyliikae Béoa. HL Taboratraaae 79 Mám C ájjacyaik luoaa. — Képvlaaiét MvéMaat. ÍÖOÖOOÜOMWOOOOOOOOOC 5794/896 HIBDETMEITT". Nagy Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a belső piaci helypénzszedéai jog 14100 frt, kikiáltást ár éa az onzágoe marha-vásárhely pénzuedésijog 810 írt kikiáltási\'ár mellett f ÓTÍ deoembervbó 3, napján d. é 10 órakor a városház nagy termében nyilváifos szóbeli és zárt írásbeli ajánlatok mellett megtartandó árverés utján kOlön-kQlön a legtöbbet Ígérőnek az 1897. évi január hó elsejétől kezdődő három egymásután Következő évre vagyis az 1899-ik évi december hó 31 ig teijedő időre bérbe adatik. Mely árverésre bérbe venni szándékozók ezennel meghivatnak azzal, hogy a szóbeli árverésen résztvevők tartoznak a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképoa értékpapírban esetleg helybeli betétkönyvben az áttérés megkezdése előtt a kiküldöttek kezeihez letenni, a zárt ajánlatdk pedig a lent körülírt óvadékkal ellátva az lffi. éri dé^fl éaeaber hó 3-lk aapjAiutkld. e, 10 órájáig, vagyis az árverés megkezdéseig a v. iktatóba annyival is^tnkább beadan-dék, mert a később érkezők figyelembe nem vétetnek. Nagy-Kanizaán, 1896, szeptember hó >6-án Vécary Zmlgmmnét A vároti tanács. polgánnealer my^liBÍmj vasárnap Zala 94. wUn. (•- íp) 1896. »wwb> tus ÉRTESÍTÉS! Van szerencsém a t. c. butorvá- sárló közönségnek tisztelettel tudomásul hozni, hogfv n \' o j helyben Német-utca Zerkovltz-féle házban a mai kornak megtelelő ASZTALOS MŰHELYT gépekkel felszerelve gyárilag berendeztem. Az első budapesti és bécsi bútorgyáraknál több évi működésen: tapasztalataimnál fogya, azon helyzetben vagyok, hogy ezen téren a legmagasabtf^gényeknek is megfelelhetek. Elveiül! Szilárd és Ízléses munka! Kis hasson, nagy forgalom! Megrendelések tetszés szerinti kivitelben készíttetnek. kivélő tisztelettel fj^ Tanonczök felvétetnek. m mémw MM Nyomatott Ftechel Flllöp laplulajdonosnil Nagy-Kanizsán. 1896 95. -zára. Nagy-Kanizsa. 1896. november hó 26-án; XX1IL évfolyam. IwrkwitMi í r \|.t«(l» Ollop-dU kia. y, j.iiMBdí - Up wilMi Ttomtn wllíkMii aladsa küileminj. H iiinift— lavalak ei»k iionrl knak-Ml h«aáuiaak «L Ifalntsk M klMamak visniC foyíi ttim árai 1© krajcár. ZALA l Politikai és vegyes tartalmú lap. XUgehiTktal: VAmkka ipStst : fUU M>;«k StóKIZETÉST iUI: Egtax km 1* koron (S tn — kr Fllim S kmw il Irt — ki S«e»Mm ^ korosa (I Irt W kr Blrdstánk jatáayoaaa asiniltatakk A Nagy-Kanizsai- As dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyesület, u Ipar- és kereske- ~".T.~ __ - delmi bank. a Nagy-kanizsai segélvegylet-szövetkezet éa a letenyei takarékpénztár. 7Ü»tér * 1 z „négy-kanizsai malátagyár és sérfőződe r. t" himtalos közlönyt. —. . . t ll J-iinki Megjelenik NagyKanlzsán lietenkiut kHmrr: \' vasárnap és csütör^öleöxu n»Mi riMM irtitv asar- umétk. Ur irtilwiki iiUiw Politikai szövetség. ^ Nagy-Kanizsa. november 24. Inak. A gyermek is a követ" veri meg,Ijeszti ki figyelmét; mert a képviselőház össze-melybe saját hibájából Qtötte a lábát. Bün- állítását törvénytelennek tartja. A nemzet tehát \'bakot keres s ezt a másik 48-as és ÍÜgget-; elfordulván a párttól, a párt a^emreibezfop (-n) Az Ugronpárt fenmaradt töredéke lenségi pártban kívánja feltalálni, mely pe- dul, az országházban összezsugorodván, az nem bírja elfelejteni azt a kudarezot, mely pig hü maradt elveihez, s megmutatta,legész országot Ugron-pártivá akarja tenni; iz elmúlt választások alatt érte. A pusztu-1 hogy népszerűbb mint az Ugrón-párt A mit ennek a remediuma pedig olyan szövetség lás oly alapos volt, hogy valóban Márius j osztrák ellenségeink, kik szintén nincsenek > volna, a mely a fővárosban központtal birva sem kesereghetem jobban Karthagó romjai tmegeléged Ve a szabadelvű párt győzelmé->az országban fiókokat állítana fel, s ugy szól-fölött, mint a meg nem választott ugrón ista vei, erre a pártra, fognak, hogy t, i, a Kos- ván negyvennyolcas hálózattal venné körűi képviselők az elvérzett, vagy a meg nemi suthpápttal paktált, azt ráfogja az Ugronpárt j az egész országot. Enne; a politikai szövet • nyert mandátum fölött keseregnek. Az ily!a K-pártra, hogy a választások alatt a sza- jségnek tagjai arra is köteleznék magukad fájdalomra csakugyan alig van vigasz a föl-1 badelvü párttal paktált. Az országban is hogy <csak honi iparcikkeket váaárlanako dön s az ily sebekre alig ván «balzsam \'csak olyanok hiszik ezt el, kik ma is azi Hogy a >negyvenny oíczas szövet ség» Gí)eádbar» De amily alapos votta kudarc,!Ugronpártra esküsznek, pedig azt"hisszük; létrejön-e, azt nem tudjuk, ha létre is Jő nne ép ugy meg is volt érdemelve s Ugrón ilyenek már most édes-kedvesen vannak, a miben azonban trős okunk van kétkedni, pártja önmaga okozta tragikumát, melybe Elvekre hivatkozni, mikor elveket tagad- akkor sem jósolhatnánk hosszú életet neki. a körülmények sajátságos egybejátszása foly-1 nak: ez minden lehet inkább, mint politikai Politikai szövetség, melyet nem a valódi tán a komikumnak egy neme is vegyül okosság, tartós eredményeket vele elérni belső szükség hoz létre, s mely eredetét Magyarországon, a hol a népnek meglehe- egyáulán lehetetlenség; éppen a választások) csak valami külső ímpulsusnak köhzön-tűsen józan érzéke van a poliúkáhozva két- mutatták meg. hogyí igenis van e részben heti, nem tud gyökerei verni; s azt szinO játék, melyet ez a párt a48-aselvek- politikai érettség, van józan göndolkodás,\|hisszük, hogy a nemzetben is általános kel űzött éppen ennek a józan érzékű van belátás, s különösen van szeretet a sza- j lesz az a fölfogás, hogy erre a szövewé gre népnek nem tetszhetett t ennek és nem más- badság és a szabadelvüség iránt, mely tánto- j szükség nincsen. A mire a «negyvenny olcas nak a rovására Írhatja e-párt hogy a leg- rithatatlanul megmarad a helyes utón, bár- j szövetség tagjai fogadalmat tennének, azt függetlenebb érzelmű polgárság elfordult mennyire akaiják a lehetetlent bebizonyítani, jjóformán minden magyar ember szivén tűle, frázisainak nem hitt, vádjait komolynak De az Ugíoit-párt nem enged. Ha már: hordja: épugy barátja a népszabadságnak, nem vette. Bűnbakot keres tehát mint az oly semmiféle jelentékeny tevékenységet ki nem! mint a hogy a honi ipar felvirágozáaát emberek szokják, kik önmaguk nem akar- fejthet az országházban, mert sokkal keve- szívből óhajtja, de éppen azt nem tudjuk ják beismerni hibáikat^ s kik minden bal- sebb tagja van, mintsqm hogy erre szá- felfogni, hogy erre nézve az említett szö-esetet, mely őket éri, másnak tulajdonita- számithatna : az országra, a nemzetre ter- vétségre szükség volna A „ZALA" tárcája. ^trmésxetköltők. A „Z A L A" eredeti tárcája. Irta: Babosa Lásslé. (Folytatás.) (8> Qoméi költészetében megvan mindsz ami nagy, szép, megrázó van az emberi végzetben: wládiérzés, hitveri-, gyermekszeretet, honsaerelem dagasztják szivünket, olvasva as örökbecsű dalo-kai, a természetes üdeség, a hasonlatok nagy-wrísége, a a leírások páratlan volta is elragad, de as idilli szép, a gyermek-őszinteség, hol • pásztorok enyelegnek, bánatot ismerve, de I (Ondot nem, s hol eltaszíttatnak a lánykától,\' Mekelnek bennünket, de egy más világot, más öelet, ismeretlén érzéet festenek előttünk, ame-ly«t a mi modern korunk, ami előhaladt ml)-. Veltségünk befolyása alatt alig vagyunk képesek •Hiányolni, a szép természeli állapoW mi 5S álomnak tudva és tsrtvs, amely szép. volt * üde, boldog, de a mely oly távol eeilftőlunk, bűnktől, bogy valónak el se hisszfl< s átér-fen nem tudjuk. ■ A lermésiet akkor\'Ik oly szép volt mint ma. J«z emberek gyermekkorukat élve, boldogok, k a terméezetei sem nem ismerték, sem nem aanál kevésbbé vették érzéseik kife-Wjtöi lantjakra. Tibullns elegiájs, alig hat meg bennünket, ! hogy a pásztor a csörge patak meileti árnyieli ■ lomb alá viaai a gödölyét, s Propertius maganya csak retorikai mű szemünkben, midőn énekelve tpaganyát, emlegeti panasza néma la-t nuje\'éúE,~á helyet, hol a pusztult berken eaak a IZepbyr ajka sOhajt, ho! a sziklák, a rnpke ina-dárhad csak ugy tűnik tel, mint akiknes elmondja keservét, hogy vigyek messze, s visszhnngosaák. Lucreiiue a dolgok természetéről irva, a szélvészt. a melyet igazi költő a leg»zeb!>en ir le, következőleg festi: ,Ime a síéivé!iz is, hogy megpaskol }a a Ingert, Felhőt mint ver uét, m/iit buktat a mélt/behajókat, Mint forog örvényként legelőkön,\' réteken Utat, Hogy ránt \'tára ki fát ét bármily büteke oromról Hogy fuj el egy érdit. Itt a1 szélvész ereje, hatalma áll elöltünk, Harcra kelni tokteor láttam a ueleket, Seki menni uántók rel/teínrk 8 törésiül kitépni; forgó tietek Hordták uanattét a stalmát 8 rőpiUk a polyváti Shelley uyugoti aaele, moly tovaroal az égen szörnyű hanggal, hulluaztjn a lombot aa ég lé-járói, a felleget, a mely egi lábon jár a melynek fürtjei esétsilialtak mint egy Menáéiőe; máskép ssól lelkűnkhöz, áttör rajt tt költő lelke, * érezzük, bogy a vihar a kér; mely lelkeboi « kobozból, e aselid rengetegből hullatja ess-méit, — a mi leikünk. Nem, a „fnliml etet" a mezőség, aa erdőség leiráaa még nem igasi terméssel-leeléa, unnál kevésbé termáazet költészet, Ah boldog az, ki űmert oktil teer dolognak. Ki rettegést, fatum-hSet, magától messze dobhat, mely iellorgxlja a hajót, kitöri a nagy tölgyfát, I Akit a súgó Arheron már miHtí hiába rémit; de nem az a ezélvési; smely villám és dl)rgéi közt születik s mezben a költő a vészes eg alatt meglátja kedvesét, hosszú baját söpörve... vonulva i sem azt a ssélvéssi, s mely bolnap vihar less, a bőgő vibar, mely aaila\| paripáján bejárja a tengert, s megráaaa üstökéi, infút a csintalan gyermeket a tanító, kitépi a vitorlát, s árbocával írja a habokba a sorsát. Luoretius szélvésse nem ilyes, sem pedig Virgil nyári viharja, amely igv szól 1 , Mikor az pfaltt küldik már a rétrt, Szalmával megkötve egyre gyúl a kért : De ah i», a ki tiszteli at erdők égi lényit \| Sylvanuet a jó üreget, meg fíMf a nimfaeereget \| Hatalmi vesszőt- mm kíván 1 fejedelmi bíbort megvet I A régi gőröf s latin köttők^eWtt a tertnésaM egy szép kép,egy kedves lakhely, lengerevei, erdejével, mely\'enyhet ad, koszorút hajt, da nem oly tárgy, melyből értés folyik, kél, mint aa emberi szívből, még kevésbé, mely aa enümr lelkével vele is érez, vele ia sír, ba feibőja hull, s vele őrül, ha vária mosolyogva; a régiak aat a napi ayugváara szükaégea ágynak, a esérakotés s kózügytőíi elvonnlás egyik avlgetánok aáaiák, Sagj-Kumm, esfitonök ZaJr 95. szám. (• top.) 1895. po»—tb hó 24 éa A várit ItfzgyMése. at sltő leláss « sokkszert ás sétirányas iss-dálhodásaalr; s fer»p iasMr< sélkál cak a» sö»riroini de kelytaaa optriisi sem lehet. 8ajsos, bogr a helyzet MwsrésábS ezt vél-jlk láthatni, — aaist efyik »sgy lapasstslata rároM képviselő srrs s pénzügyi bizottságot otszitssi is inditvasyozia — bogy s lolytoa ••elkedő és a\'kerulhttetien sxiksétlsUkkst iben. aj jövödeJem forrásról kell gondos kod naok. E nélkal már a közéj fővőrs ktksrtl-be\'etiaenek laurik aaár is irrbes Mérvű pótadé rohaaos tmslksdeaa. Ka a kérdés lá\'szik ss iáo termi Jaflnato tabhntk, rz képezi a közel jövő legiürgőtabb leadatát és kívánatos bogy az 1898. évi bndget tárgyslá-skor már, kűlöt)ö«eh a sokféle épilke zések folytán biztosan emelkedő szükségletre, valamely nj jövödelíni forrás rendelkezésre álfjoa. A váram képviselűies\'Slet « kó 80 árs egybe U>«U kdsgfMss végrs s bá J4-é« ests bat és léi Mksr éget ép. Rsa hí\' szik, bogy s táras aaaslsssi esstsi matat hatnának (aífboaj valamely hason tárrrs kásgyMs ily hossza időn ál tartott volnál Hi«z ■ftor a város kAltségvstéaéi egy rövidke MMra ils\'i toáták Ismoezaolai ! őnkéayteleuíf as a kérdés merül Isi mi Isbs-tstt ss oki saast s ksstit i tárgyallsask 7 Bi-aalata\'laasae városi táaáes iraat ? Es aemmi sastrjj mert húz a költségvetés leghevesebb megtámadm is eleve kijelentették, bogy a városi Maée>, kbfoaősea annak feje s polgármester iránt legnagyobb bizalommal, állására való rá-Isrmítttége es eddigi működése iránt jiedig a legteljesebb* elistneréaael viseltetnek. De meg a ispsesialst is sst matatja, hogy bizony akkor a midőn legnagyobb volt s bizalmatlanság a ralimé írást, az, bizalmatlansági indítványban sytlvásaii, ás s kötiségvelé* részletes mstálla-MtáM öMzeiiaMnljtfaailsnnf rövidebb idői veti igénybf. v Azt i< gpndnlbatnók, hogy a közelmúlt időben lefolyt párti Űzdelem — nem a politikait ertjOk «• vetélt élőre egy kis árnyékot a la\'án ásna küzdelem folytatásaként jelentkezeti ss iúeió, — Ám kisáijs ennek s feuforgátát az a higgadt tárgyilagosság, mely — eltekintve s fost is lent is mutatkozott csekély mérvű idegességtől — sz egész vitát jellegezte, á mely egész »\|is igazán largrilagoaan loly\' Is és abból a asep mederliől, melyet a meggyőződés töoaö-aőa Uszielete és sz intenciók gyaunsfiástól ment iMstaságának elismerése ásott, egy pillanatra aem aradi ki. A>i iiisszük, mégit, hogy neio csalatkozunk, ka aano fiitást kockáztatják. hogy tal a vitái a lefolyt reformpárti raozi^lotti idésta elő, de nem mint árnyéitól, hasam mint azon elaő alapvető eredményi, mely egyrészről \'a városi ügyek iránti általános érdeklődésben nyilvánul, másrész! pedig s képviselőtestületben, a városi Ogytkksi érdemlegesen iogisikozal tudó esaksro •lmsk szaporításában testesült meg. De bármi tdazls legyen te élő ezt ez igazi psrfaznau\'áris tárgyaltai, annak egy Igen szép smsIMstt mégis uj tétel gyanánt.a gymnasinm és nagy horderejű eredménye vsa ; azt I. i, építésére léi veendő fcftlciSn a\'aö törlesztési résa-hogy s városi bástsnás szövevényes képe majd j istenek fede/é-eré 8000 Irt fontolt «lő. <■ A közgyűlés lefolyásáról folytatólag a következőkben szamonnk be, As ■ és megsyiiasa etán sz 1897. évi költségvetés részletes targyalasn került uapi rendre. Hosuabb vitt fejlődött ki a bevételek XIV. rovatának 112 tétele kffrftl, mélynél Kbtntpan j ysr Lipót városi képviselő tzakszti&aa még-/"T™ fok->H beszédben aat indítványoz!, hogy a hát-vv ralékokból szármázó 32008 In 09 kr. bevétellel lesemben a kiariaai rovatba a 1411 (14 Irt 98 kr. tartozás és 80V6 forint leíráson kii ül még 8000 Irt vétessek Isi, miután a 9618 irt II kr. hátralékos pntadAnak helolyása nem remélheti, I illetve as 1897. évre kiszabandó pötudónál legalább sunyt hátralék, várható. * Ezen indítvány lelett kelétkezett vita ss egész délutánt Igénybe vette a végűi szavazás alá "vettetvén a többség s megfelelő telelek változatlan j fen tartását fógacfía el. A 14-én^tfo\'ytatoit tárgyalta " alkalmával a! pénzügyV^tzot I-ág javaslata alapján a tanác< által éíöterlescieii költségvetés kiadási rovata azon módoaitasokkal ingadiatoll el, hogy s XI rovai 90 téisle 100 frtml a XXII rovat IH8 tételé 180 írttal <p XXIII rovul 182 tétele 1000 Inul ifthrsaébtlí comujtstiv sHisrjfrtáti leu. m, ■tán Stktlji* Lajea, miat a villastos albaáral hiiltaág tlaöáe, jó tag hi isiélksa eáataneavfta miadatnr okokat, ■elvet saea Wsotusg tataa-etv siuköde-él ugy.aölvao ktsárják. aa elg>«r jssfések egyhasga bslys iltatai tadstásal «é-Isitek. ~ A költségvetés -résalsas letárgyalása stáa 216569 trt 40 árban jelentkező szBkaéglettsi embea 91.154 trt hiány mntatkosott, melynek fedezésére a pMadi merve S7 J\'-bsn átlapliatoit asm telje* világosságában igrnlt a városi A villamos képviselők elé. Moat tudjuk éa látjuk osak megls-1 roly városi világítás tételénél Kovács Ka-kapvisrlő lulminans beszéddel hsiős tisztán melyek s város szükséglétéi, való- rrglstrnlta különösen a villamos világításra vo-mínt bwv minő eszközök állanak rendelkezésre azon szükségletek fedezésére, — ■ ía ez a indás ninko\'ó szerződte inizeriáii, és előad\'a a villamos világítás elleni pansszsit, \'a jövőre nésvs ahol a magtayban kipihen a lé\'sk s jieiti bánija1 ember s gond. Horatius aa Epodokban énekli Boldog, kinek kűtüfyuptl nineeeii dolga, De mim ss ember uuu\'tt régi korba (ikréül lei fttdjét műveli Ét pént kamatra eoka ee kell neki I Almát a riadó toh\'tem tattarja Nem rémili a tenger bSm viharja, A /vrum piacára eok ee mén, , Al nem leu dtlyl&i urak káetSUn, Hetébe ttíék hajlóé veuiei H atokai npár/atlirleklh kütiei 8 a fallgukajlátt el-elneeetyelte A fiba hemeubbet ojt helyette. K< s gazdaság, a mtzel gazdaság a élet nép álcabyinnutts, amely körülírja annak nemet oidalaii a aztp a jó k\'edvitSliéti, d« élég ódnoan, agy mint ati a kor szelleme uiegkivanls, de ea asm nrmaati4ttrttal, nem isriuttsst-költéasst, a itniiéaztlntk mtgtrzékltése, aissellsmitése, hanem a szép tárgynak szép formára alkalmas ieldnlgueása. Más nyalva vau enu/ol\', ás más attmt é< más lelke a tsrmétzst iránt, sonsk elmélyedést) roknuuás, Islolvadáta a leriné-ggétbe, sz újkor kilulyaaa, klfulyáaa a lenné-issií éiztsntk, ssareietnek, amely Ittkei lár olt, érzéai, Imi s régiek kttlsöségst láitak, nézve a iáját, s mi mosolygott, a langtil a háborgói,, dti nem tudva, mi lakik bsunlk, nií lakik mélyükben, a nem ulvastsk belölök semmit. Ilomérntl a természet ea«k arra való, hogy bslőis s<ép hstoiilNiokal, képsksi msiltssn, hogy előadásét vtle Itsláinsahbá, élénkebbé, udábhé. 4 költeményt bajossbbá tegye. Btrmea midőn a áátp tllrlü mintának ksl)\'\|isónak mtgvitsi t felleggyűjtő Zeask akarsiát ,a barlang kllrűl vlrágió srdfli talált; sger, ayár és illatos ciprus lábó\'. Oll iái asárayu madarak la lenkelének, baglyok ja ölyvtk it, és széles nyelvű tengeri varjak, melyek tengeri dolgokat űznek. Olt as öblös barlang körűi viruló\' vepyigs terjedt el I és tzőlofllrtökkel virágzott; Négy forrás pedig torban toiyt Ithér vízzel, kőstl egymáshos, más mss Isié fordulva Köröskörül iboíys és ssllsr-Irétek vfrAgzan•k," Ilyen volt s sz> p Nimfa lakáaa, hol a szerel-met élvezte Odyaaeű«a«atl; csuk egy pillantáa egy 4 ésrtddel se-rtbh élt kóliő Üon Juáojábs (91 100; látjuk, hogy Byron barlangja, Haydel-je sasbb erilska.ebb miat Uuutér Kslipsoja s barlangja, (108) , Amint a parlhot agorean Uteledlek 8 eléjük tarull lankán domhoe éke: hrdSk illatja imbolygóit /elettek, Arcukra szállt a eíld fü friteeeége, Oyuladl remükre httvbe emySl tellek A fák, a halmok .,„ I Eltűnt, elmúlt végre torrá eivár ég, mély ettél, trik Tenger láleánya „ I Oá I wi< etép a rtg I Vágy: Ke eiMlerült at nlltony fifloö) árnya, Ltuállt a nap, kéklő halom megélt, Mtly ráhajolt a ttendte láthatárra $ Síelni láleték /Sídet é* egei Pihent n tenger motdulallan árjn, Némán borongtak a etirlee hegyele, Egy ctillag állt ctak a Yóteáe egen 3 ugy tündököli oltL mini egy égi uent. Bolyongtak koeetan, két khbtn nyugodva Htinee eeigák, /ényee kavicera hágta^ IJptgte lágyan a etlldrd homokra ; Itt-ott reitekjét mély barlang kimoeta 8 e etepköme, vad, térte farnokokba Vihartól törté, orkántól kivájta — fíhenni térlek, tgymáet átölelve 8 at alkony édm bájával betelve. (gtl/i kt».) A tárgysorozat 4 pontjára, a rsnélihivatal megépítésére vonatkozó előterjesztés ellogadiaiott, Aa 5. pontnál a tanács javaalaia, hogy a fökitpitányi áll^s megüresedésekor megtakarítóit iasastbőf farkat Ferenc alkapilány 160 írttal By öyórry alkapitány 100 fntal jutalmazla-ték, Bemeit Gáza városi képviselő aaoa sMdo-ttaaá-val fiigadtst°ti l bogy Boffáy rendörbmnt ugyancsak 60 frtial hnnoráltasték. A tárgysorozat ti—14. pontjai a költségűéit* tárgyaiasn sor m nyerlek slinteaást, a (9 pont pedig a városi tisztviselők kérvényének vi<«a-vétele folytán tárgytalanná válván, a naptrendről levétiriett; a 1.1, 18, 20, pontok tárgyai a tanács előterjeszteseltez képest elfogadtattak, mire Vécaey Zsigmond polgármester a képvi-ae\'ök nagy érdeklődését tnégköszönvé, ss liést bsatrta. ■Cftk atákslé vársaé atgvtssllllt a tséatvt miytllsi voaatkeséUc a kSvstksU sUkalft ktfük A múlt évi zárszámadást és a jövfl évre készített városi költségvetést a legnagyobb érdeklődéssel, bár némiidegeaeéggal, három napon át tárgyalta a városi képviselőtestület. A ki a nyilvánosság barátja és a ki I tudja, hogy á nyilvánosság a közigazgatásnak legfőbb őre, az csak Orfllhet u eddig itt nem tapasztalt azon érdeklődésnek, mely a költségvetés tárgyalása alkalmával a városi képviselők részéről tanúsíttatott. Hiszen a zárszámadás és költségveteá azon két ügy, melyeknek tárgyalása alkalmával a városi háztartásban,, a vagyon ke> zelésébcn és a közigazgatás menetében észlelt hiányok és bajok orvosláaára a kellő intézkédések megtétethetnek Eh ez azonban okvetlen szükséges, hogy a városi képviselők az ügyet tárgyilagosan bírálják meg és határozat, hozatalnál a pslgágtk adóképességét is kellő figyelembe vegyék Mennyire iparkodott a képviselőtestület ennek megfelelni, erről beszéljenek a tények. A városi tanács a jővő évi költségvétést akként készítette el, hogy a kiadások fedezésére bo\'/ ,-nyi pótlék lett volna kivetendő. Ezen költségvetést a pénzügyi bizottság vizsgálat tárgyává tevén, azt tapasztalta, hogy az időközben beérkezett építési tervek és kérvények ügyelem be vételével a költségvetésbe még következő tételek veendők fel, és^ pedig: l. a kiadednevelő intézet segélyezésére — - 2 A kiakauizsai kántor fizetésére ------- 3. A gyepmestm telepnél állategészségügyi tekintetekből szükséges építkezésekre -— — 4. A lőgymnasium alapból kölcsönvett Ősszeg tökéletes törlesztésére — — 5. Erdőmester fizetésének ja vitására — — — — — — 6. faültetésre---- 7. Izraelita hitközség iskoláinak eddig adott famennyiség felemelésére t— — —• — 90 „\' 8. Előre, nem látható koMgekre és rendőri kiadásokra — — 300 „ 9. Polgármester természetbeni lakásának egyenértékéül — — 600 „ frt 06 kr — — — 600 frt 200 403 -- 374 t< 3<> 660 „ \'IOO „ Összesen . 3227 Segy-Kanizsa, csütörtök Zala. 95 szám. (. 1ap.1 I89€. november bő 86-áa mely tételeknél a költségvetésbe leeendő lamfentarló és kiegyezéábarái elemei a lurba- abban Naty-Kaaüaa városának XXX-at ekéje: " ..... g---LL--g^jj---^ s. tI 1897 éfí k5jWgvetét „!(. Égésien aj Howardt-rend-serft eke. Bolondos )<sáf. Ssáéai szoktak még a feitalAóját is, msrt nemcsak as" beillesztése folytán^a ki vetendő pótlék 63\'/,; frtra a&elkedett Az eként összeállított költségvetésre egyik városi képviseld azt indítványozta, bogy a költségvetés, — miután az irreális és taktikával van szerkesztve, — a tárgyalás -alapfául se fogadtassák el, hanem utasif-tassék vissza a pénzügyi-bizottsághoz. Egy másik képviselő pedig oda* nyilatkozott, bogy a költségvetésben fíttáciát vél tapasztalni Igaz ugyan, hogy az elutasításra^ irányuló indítványt a képviselőtestület t bb-sége nem fogadta el és annak folytán az indítványozó saját maga vonta vissza indítványát, de éppen ez okból kell a közönség bírálata tárgyává tenni azt, hogy minő alappal bírt az előterjesztett indít vány. A városi képviselőtestület a tanács által készített és a pénzügyi bizottság részéről megvizsgált s kiegészített költségvetést bárom napon át tételről tételre letáigyalta, azt ugy összegére mint címeire nézve dfo-gadta Nem talált tehát egyetlen tételnél sem oly körülményt, mely az indítványozók-Utal felhozott irrealitást vagy fallacíát igazolta volna. Szükségesnek találta azonban a városi képviselőtestület, miszerint a költségvetésbe ujabb tételekként következő összegek vétessenek fel. 1. A még tárgyalás alá nem vett, de jövőre építeni szándékolt gimnásiumi építkezésekre 3000 frtot 2. Kisajátításokra eddig felvett 1000 frtnak 2000 frtra való felemelését---.— looo 3. Lajtok beszerzésére--180 lessek bez csatlakozlak, ez tokkal inkább a vá-llasztásokra való . tekintetből történi, mintsem bogy kfdvök lenne Magyarország ellen pressziót gyakorolni. v As ausztriai helyzet és sz ottani .pártpolitika verejtékezik, aki . szánt, hanem az is, sídnek a indokai édes-keveset érdeklik Megyaroraágo11részére szántasak vele. s nem is lenne érdemes efelett as elóörsi csatározás lelett\' gondolkozni, ba ez alkalommal oly nyilatkozatok it nem történtek -volna-, melyeke* nagyobb figyelemre kelL méltatni, minthogy a Erre kelleti a szabadalom I Ebbe* kellett a vilagoaeag! Vécsey kórűlbordoata átható tekintetét a aatr- azólt Magyarország magatartáséra ée ama biia-1 termea. astéa oétnegeate axárnyas-sjtóra, lomra, melyyel a magyar nemzet a őd«//jr-kabi- j mintha ast kérdezte volna valami lálhatalláo, netet a kiegyezési jjrgyaláaoknát kiaérí, kell hogy irányadóknak tekintessenek. Az egész Qg) ben — mondják, — liberalizmusról, sem a dualizmusról nem volt ezó, hanem egyes-egyedül- a kviiáril. szárnyait sahogiati saeilemtöl: — Ki kér beboeaéjtaiást ? A szellem talán el u .suttogta a feleletet: — Egy önálló, független képviselőtestület, aki Xl"osz>rlk kedélyek elvgnnsk keseredve amaz világosságot keres, miután már tizennyolc évig engedmények miatt, meyeket a Bánffy kabinet1 bujdosott a felbős poss iában, ss osztrák kormánynál elét, snelkfll, bogy kó- .. .. „__.,, _ ... .. telező nyilatkozatot tett volna a kvótáróf ~ AdaMék ®f wkú " «°"do,l» » P0\'4" lla gn.f Badeni a magyar kormánynak «am j •"•■\'ér és megnyitja aa ülést, a bankvetetés_nariiására, sem as állstegészség-I Megkezdődik a világosság keresése, ügyre, sem a lljgyasttasi adókra vonatkozólag I A hatalma, erőteljes képviselőtestület meg-egedipényeket nW tett volna, mielőu kötelező ragadja a Költiéűvet&i ekéiéoek starvtit ée ígéretet nem kapotta kvótát illetőleg, akkor a1 birodalmi gyű és kü Őnbözó frakcióit nem lehe- tett volna oly elján^ara \'kényszeríteni, mely \| szántani kead véle a város közügyéinek talaján. Uj at eke. Üj erők mosgatják. Csak s talaj régi. as odavaló méieékeíi elemeknek egyátalán nnnr-j Csak a talaj elhanyagolt, kellemes. Ámde legerőaebb fegyvereit kiadta ke-1 A .csoroszla" elé minduntalan bogács-kóró léből gről Btdtni éa éleiré-balálra kbaolgáltatta[gyQiemUk. Itt is osorbal, ott is cSorbut a magit a magyar kormánynak. Ezek komoly nyilatkozatuk, me\'yek kell, bogy!""7" s ssabsdelvü párt köreiben nagy elégtételt, n-l \' ellenzék köreiben pedig bisőnyos megnyugtatást , lapot vaa." Irgalmatlan hantokat vet a .kor- De hát Plihál Ferenc izmos karjában vaa a a dészetiek elő. Oly nagyon nem politikus mégsem j ekeszarva. Bmé* Géza fürgén jár a< Öntőkével, leheteti a magyar kormány eljárása a kiegye- Ebempanytr Lipót, - meg dr. Scknrt Adolf éW mm\'iwá ka a Mu^bb as- nótaaáőval törik apróra a hantokat. áW/e» rak. bangók .ebben a tónusban bessélnek Binffy „ , ; . . f kabinéi sikereiről. jB^ken a nie»áIlapi>áoÍon XwfcsKároly, dr. Mhtcktd Jakab.fenik . ^ * . .,n. hftmf mmlfll lAhhnn In.inn l \' " nincs mit magyarázgatni. A tiroli gabonavámok jogtalanságát, a fogyasztási adók bessedésének a csoniszlát, bogy mentül jobban fogjon. Féessjr lölebb srófolja a \'\'kormányvasa-at, hogy sttnál Összesen . . . 4180 frtot mely kiadások felvétele folytán a pótadó 67 krra emelkedett * Vitatkozni lehet a fölött, váljon a jelen viszonyok közt célszerű e-az adózó polgárokat oty pótlékkal terhelni, melyek csak a jövőben előfordulható, de még eddig meg nem szavazott. kiadások fedezésére szolgálnak; azonban bármelyik vélemény nyeljen is többséget, ez még mindig nem .bizonyíték arra, hogy az- elől említett in ditvány a legcsekélyebb alappal birt volna, >öt önkénytelenül azon benyomást leszi hogy ezen tételeknek a költségvetésbe történt beillesztése csak a városi pótlék fel emelését célozta, mely véleményt támogatta azon eljárás, mely szerint az előbb említett tételeknek a költségvetésbe történt illesztése folytán szükségessé vált 67 /,- os pótlékot 70 •/,-ra felemelni szándékoltak; szerencsére azonban, hogy ezen indítványt a képviselő testület nem fogadta el. Mindezeknek felsorolása után — az adózó közönségre bízzuk annaK megítélését, hogy melyik részen van az igazság? Az előőrsük. Abban at ujságbáborubaa, mely egy álló hétig tombolt a magyar ét is ot trák lapok hasábjain, a béosi lapok már megketdiek s bár •zemérmet, de bttároioit visszavonulás\'. A bá- tgasságtslan voltát,\'a jogtalaoságokst az állat-1 mélyebben járjon et eke. eitézrégűgy kérdésében Ismerték a korábbi e I enzékek is. De sma akiket most mint Hot __pú, boaazu idő után ez volt t« tbff "/w pol^u-ok közül, jjgjteiaéges szántás. As első szántásnál pedig ----- ..... báró Binffy elődeit oly igen ., , „ . . ... szeretnek dicsérni, egyetlenegynek sem tikerflit a,él3rtB l4™» " e»orottlának, ka mindjárt ezeket a kérdéseket az osztrák kormánynyal néha-néha kifordul is a .kormányvas t keaséoy még catk megvitatáshoz sem\' juttatni. A bank- talajból. kerdéa meg éppen noli me langere volt keiden fo mja«] mélyebben jár aa eke, a világosság- fe\' kH.Bfró kereső képviselők arcán ...ml fényest lesz as dtg mégis mind fslkavarla eteket 1 kérdésekel, . . K .7 ..._ E ergiéja ét egészeéges felfogás, kirtg.dt. eze- Sn\'udtt sugsrs : a.ntnt egyre t.-sttbbas világa- kei az ügyeket a fenyegető elposványosodásból 8abban 14\'lák * megismerik azt s földet, mely és oly kedvező megoldásra juttatta őket,\' aminőről korábban sem. 7wzo, sem Wtktrh nem álmodott. £t Binffy superioritásénsk felismerése, sz általa elért sikerek tudata okozta aa rimáit napok előőrsi ctatarofásál, amely s kétségbevon hatlan igazság tudatában magyar részen teljes győzelemmel végződött E< báró Binffy Dezső miniezterelnök és kabi netje politikája. Toll futtában. Nsfy dolog ss, mikor egy rendezeti tsnácsu váro»nsk kétazáziagu képviselőtestülete azt mondja (és sst sksrja is) hogy .legyen vilá gosság." Et 1 hatalmas akarat ugyin (tmini t tapasz tltlok elég sötéten bizonyiiják) nem igen imponál aem ,Ludviy Ffan$" urnák, sem 1 város bázi oagy-\'erem méllóságotsn függő csillárjának; de sz nem baj. As 1 tiszteletre méltó testűlst atm it ilyen mindeonepi világosságot keresett bárom ntpon , és éppeo ezért volt oly inipotáns gyűlése-sése. \\ietty Zsigmond, a fiatal, de rendkívül energikus polgármester, mint egy zzigorur areopsg nöke ült a/, emelvényen, a hosszú ső d asztal sz ő városatyai bölcseeégökre, manksszerete\'ökrt és becsületéiségűkiB van bizvs. Mikor -azután teljesen keresztül-át szántják a \'Vtrosi kösügyek talaját j mikor már minden oldalról megkapják a teljee világosságot ét látják; hol sovány, bol televény: akkor ragyog ki homlokukra égést fényében a városatyai öntudat. Mégis csak szép darsb löld, gyönyörű talaj ez I firdemee ezen verejtékezni. C-ak a ezándék bölceége, as ukarat ereje i* az öasstlsatég szépsége kell hossá. Még igy soha föl nem forgatták eat a talajt. BitOnyosan jobban meg is fog termékenyítői. Ha talajt skarú\'ik termékenyíteni, ott \|ó hasznukat vesttűk a föl forgatóknak la. Ez at egyetlen fölforgat ás, ami utáa áldat fakad. Talán egyik-másik lalajmunkáton kissé nagyokat dobott as ekessarvt, talán megeseti as is bogy egyik-másik buzgóbb haattörő, mikor nagy vehemenciával aprózta a földet: bant helyett unkát Itlebtráijéi kólintotta bálba; de hát at ilyen véletlen vagy legalább atmvárt bizalmas kodás arak kötött Is megtörténik, mikor igazán szivük szerint, igazán odaadással dolgosnak. Aa lyeo véletlen ütéseknek különben is as a frsk-likus hatásuk van, hogy as ember háta puhább, de a fejt keményebb, erőtebb less tőlttt. Háromnapi munka alán végre Is egy es/iendőre boratéget nem ts oeatrák reiehsratb mértékadó ét kiegyeséabtrát elemei rendezték, hanem cask,élőti: Szemöldökei kötőit az a méliebb bevf- tmt kevesek akarták magukat éizfevéietoi, I gátu vonal (mely Lsvaier >zerint a mély gon- j meg lett munkálva a váród közügyek lataja és akik miaden haladásnak ellenségei és igy sz dolkodá-nak jeleleifisebb árnyalatúvá lett. Atzal I végre lőu egyszer olyat vttágoe>ág, hogy most iítíáí ©íss^i^stfe rrt^r ?? brírii vűségnek ée azért szidalmazzak a szabadelvű b,tonT • legkeményebb és legedzettebb homlokon Msgyarorsiágoi. IJpgy a üirodalmf-gyűlés tl- ia lebeiell -volna mé\'y barázdát vonat, mert .— De\' bizony nem -elég t világosság! Ds már minden 1 árosaiya ismert,\' mdja-: kányát üt ti óra..................... Nagy-Kanizsa, csütörtök bizony nem tudjak nőst ie: hányat fiiött ss Ars — kiáltja eatói erflvel [Kováit Károly. A halványan pislogó gyertyák lányánál minden képviselő kíváncsian kereti a meré>z hang forrását. Kováb Károly pedig torább dörögi: — Ceterum centeo Ludovicura e«<e delendam. Ftnít Laje, Lengyel Lajot, Stalay Lajox, meg Stbatyén Lajot a íejéhn ktp. Imrty bácti pedig (Kii-Kaaináróf) önzecsapja m imét ét cttk suttogva kérdeti mellette űlő komájától: — Mit akar Koráét biró nr ? Le aktrja dön teoi s LadoTicát ? Hanem salán magkőaoye6bülten lélegzik föl mikor megtddta, bogy Kováti Károly btrtgja Ludoncut fraw villamos pósnáit ráisa, és kritt-tüilalanul vagy tehogysem pislogó villamos lámpáit tuxis darabokra. , Elegei magyarázza neki tzelid uóvtl a vil-lim-e\'lenőrijö (úgynevezett villsmos) bizolttég elnöke: Sittdyén Lejos, bogy lultjdonklpen mi ti a ,vHlamot futtrS", imitöl nébs nen csak s villamos Mdrony, bssem s izónoktk nyelve it asuonykergetö módon elbio»aklik: Kováti szári nem eoged, mert ast mondja, bogy «z^fie>.......-« Sói untán, hogy aegmutAia, milyen magányosnak kell leni i egy városatyának: mikor at egén képviaelöiestület kimerülten várja a három nspi munka végéi, égy hatalmit ,m Uo mórt alt\'-val ffilíemlüí a nagykanizsai helyzetek legmagasabb pontjára: a barátok tornyára. — Ast mondja meg nekem, aki igazán őszinte városi képviselő, bipy t birájok toronyórája mikor matatta azt, a mii Btötl? Hát e>éri fizetőnk mi 200 frtot ? Ki boz nekem ide olyan etodaievő bűvészt, aki annak a toronynak a msutatrjárói ltoltttii, hogy hányat Qtöit olt at éra ? — dörögi Kováit. — Minik it ott a ronts tó ? A barátok asért akkor te tndnák: bányát Otőlil —"kiáltja vtltoelyik gonoitayelvű néppárti városatya. pe et már nem provokál vitát. "A lyblét végit ér általános derültséggel ét ssia I a.mrnyagteló gocdolstial, hogy végre „lő* világottág I* Zala. 95. szám. (4. lap.! HÍREK. — A herecgprlMás ajándéka Vattary Kolot hereegprimái egy remek ornitoit küldőit s sípokban dr. Danit Ferenc apáthoz t készt kelyi templom tzámárs, mely ajándék 8000 forint értékkel bir. Az ornalsiban van egy. kasait, két dalmitiet, három manipnlui, egy ínfűit egy gremiam, egy barsa egyf velőm. As oroatni fehér, iranynyal átszőtt selyem dimustból ké-tzBIt remek trioy ét tzioeá lelyem relief bim-téttel. A remek íjándék iz irgalmas nővérek zárdájában helyezteted el. — Munkások megvendégelése Weiur József nr, mini a Weiser J C.-féle gépgyár lö-nöke igen nép jelét adta nemet gondolkozóié nsk és munkáui iránti nagyrabrosülésének. A Weiaergjár tndvilevőleg a millenniumi nagy éremmel ifimeiietett ki. A munkndó \' tudutafinn tnaak, bogy as elért fényét tike\'ri nagy rénben a gyári mnokások gondos ét lelkiismeretei muo-kijánik könzönhi-tl, ennek nyilvános elitmeré-icOl ttombalon délután-t gyár tzerelö ontályá-baa megvendégelte t monkáiokat. A nép ünnepélyen természetesek Ielköszöntökben rém volt hiány. Qoltnttky, a géplakatos-ouiály élőmunkába, ragadta meg elöuör az\'-alkalmat, bogy te kö-izőntie a becsületei munkát teljeien méltányló maakaidói, Wtittr Józsel urat ét ennek otaiád- \' ját, ugyanilyen szellemben éltelte egyúttal Btimltr József arat a gyár igitgaióját. Novolny öntőmeiter egytzerü nép. szavakban további odagdó, bfl munkásságra butditotia munkán tár síit. Etuláa Httmler Jóit el gyári igisgitó mondott gyujló hstátu\' bfzédV-, mélyben -kiemelte hogy a gyár lilMnd&léte ét ma már oruágot hírneve hton munkás kezek endménye, melyeket a gyár bünkén vsJl magáénak. Hogy ezen iparvállalat a jövőben még nagyobb lendfilelet ve-fa essen, kéri a munkások további buigé, egyesült erővel lámogstását és egén«égökre flrité poharát. Golenszky ujtbbf felköszöoiője Samuely Pál gyármérnökuek, * munkátok jó akaratú felébb-valójáaak sióit. A nép ünnepély c«tk a kétö éjjelt órákban éri véget — EaMI j a Társas-kár bem Tártat-eiyleteiik vigalminak torosatái * e hó 21-én a. Tártaikor nyitotta meg. A Társn-kört nemcsak a helybeli déki előkelőség ís kedves szórakozási bel yfil tekinti, miért ú a társasköri mulatságok sikere mindenkor már eleve biztosítva van. Az ezen estélyen megjelent dinek vendégkossoru aton ujabbi meggyőződénei távozott a reggeli 9 óráig tartó vigalomról.\' hegy a jó kedv ét kellemes ssórakosát igazi—-otthona i Társas-kör, Iiq1 ez alkalommal a következő hö gyek jelentek meg : Ajkay Miklótné, Clement Lipólné (Igrice) Dervtrict Imréné (Kiliman) Deák Péteroé, 6ó> tony Sándorné, Hertelendy Beláné, Jemric Istvánná, Koller Ittváuné (Alaó-Rajk) Kováot Károlyné, Mskara Ivánné, Martsó Tiborné, Hikon Gésáné, Nyuly Györgyué, PtrCseiieh Ottóné (Palin) Plihál Ferencné, Schmidl Frigyeiné, őtv. Skublici Sándorné (Szom-Mihály) Takács Jenöné (Ttpilca) Tóth LAazlóné, dr. \| Taboly Qyuláné, Vsber Károtyné, Véciev Zsigmond né, Véser Láss óné (Várhely) UirgerUllmsiHl Eleknéj Weidner Diesel Ernőné ; Ajkay Flórt, Cserián En\'ilia, Csertán -Ilktt (Nemes-Apáti) Dervirict Györgyike, (Kilimán). Koller Vilma (Alió-Ra\|k), Mikos< Melanin ea Hedvig, Nyuly Gizella, Skublici Károlin, Eaiia és Ma-j liska iSzent Mihály) Tukán Alice (Tapolca) Tóth Mstirta, és Vé»ey Entl l» énIrata (Vérhety)r — Eijegynés. Hthn Sándor, ntgykániuti szsbómester, leányát: Karolin kinmonyt, eljegyezte Brstra Sándor. — Estély a Polgári Egyletbea. Mint már jeletl&k, a Polgári Egylet e bó 28-án szombaton ette tartja első családias eitélyét. A ren-dezötég erélyesen bazgólkodik, hogy az citély miuél nagyobb sikerrel járjon. Reméljük, hogy at egyleti tagok méltányolva a vigalom rende-tőtég buzgalmát, bozsá fog járnlni sz estély ti-kereibez, melynek lőkelléke a tömegei rénvétel. —. Lemsadelt városi képvisel. Mikori lléza kir. táblii bíró, ki a közelmúlt vá-lasttát slkalmával választatott meg városi kép-vítelóté, a pclgármetierhei intéseit átiratban, eten állásról. — mivel nsgy eiiogliltiága nem engedi meg, bogy a városi Ügyekkel óhajtása szerint fog alkothatták — lemondott. — Sajnáltuk a lemondását, mertjükön (iérábtn a löt-ügyek igazán önzetlen buzgó bsrcoit veszítenék, — — Adományok a népkony ha Javára Wtittr Júzsefné urnö 6 lui intőt, Blutöeimhein Vitmoiné ét Kohn Eoilnó urnOk 2—ü forintot és Birk Oszkár (Som. Sst. Mikiéi) 2 nák burgonyát nivetkediek s népkonyha céljaira ado-mányotni, mely adományokért bálás köszönetét nyilvánítja a népkonyha elnöksége. _ — A nagy-kaalaaal ktreitlyáié rgy-\'let 1898. éri de\'c\'émbet bó 5-én délután 6 órakor a „Polgári Egylet" épületében (löldnint) tirtja rendet kfagyülítét, meiyre az egyltt tagjait tisztelettel meghívja Clément Lipót elnök. Tárgytorotal: 1. Zárszámadások. 2. Költségvetés. 3. Váltutmáoyi jelenlés. 4; Igazgatóság ét választmány vá\'anláta. 6. Ne\'áni. indi\'ványok. — Nalaéssst Hsgy-KaalssáN. Ertriülé-tttnk szerint Kiveti Albert — a mindnyájunk által előnyöten iimert ninétz, — mi Nagy Kaoizéára érkezik, hogy egy eliórendü társulat rétzére a hatósági engedélyt kikérje. A társalat vett értesülés nerínt már febrnár hónapban — tehát Igen alkalmn időben jösoe horzánk. — Ha a társulat tényleg olyan, mint míuöoék Követi jelzi, agy eiikis szívesen vennők, ba végre valahára a téli nezonban ir4{nie tziné-ne tünk. De t fődolog mind tmel lett" t lártnlat míoőtége éi erre mindeneseire figyelemmel kell lenni a hilóiágnik, mielőtt az engedélyt megadja. Ctakis ht a bemutatandó névtor, melynek betartásáért sz igazgatónak szavatolnia kell, gt\' ranciát nynit trra nézve, hogy a társulat váróinak ét vidéke közönsége igényeit kiellgiteni képrr, - rdtedó meg sz ergtdély, mert rgy 1896. november hő 26-áa gyesge társulat előadássit megballgatsi még februárban tem valami nagy élvezet éa ba már február máreiaiban egy gyenge tánalit járt itt és az újdonságokat bemutatta, elvonttik a talaj a kilátásban levő, de később jönni szándékozó jobb tártalatokból még az ide jövetelre it — Be párna, — se paaatá. Gábor Primmct János jómódú fiatal tőlamives Nagy-Ktniisáa. ki jókedvében -vasárnap esté- betért egy üzlet-helyiségbe. Itt nem akirták kiszolgálni, mig a portéka árát 1 korona értékben előre la nem fiiette. meri tem a kifizetni t árat nem -kapta mez, tem péniét vltaza nem adiák, min ■ dent a mi éppen kezébe került ösnessedett ét a körülbelül 10 lorini értékű holmival az üzlettulajdonos ellenszegülése dacára távozott. A látogatást Pxitncsictnek a rendőrség adta vissza, ki készséggel vissza it szolgáltaita aa elvitt holmit éa megfogadta, -hogy soha olyan Oz leibe, neui megy többé, hol előrevkeli fi etni. Van ease, mrrt t\'aaatl. A ntpokbtn történt, bogy egy vicinális vasul indóházánál egy vadán táraáaág akart a vasúton kimenni azon helyig, hol a vadászat megkezdendő volt; megkérték hát az at állomét főnököl éa a vonatvezető!, bogy azon . helyen álljanak meg a voaaiial, emig rtk le-záll nak. Jaj ae ez a szabályokba Ütközött volna, tehát nem szabad. Azonban az előkelő társaság kívánságát sem volt tanácsos mellőzni; akként segítettek hát a bajor-,-tbogy azon a bizonyos helyen olyan lassan haadt a vicinális vonat, bogy az egész vadásztársaság kényelmesen lelépett a vonatról. — Brnlálla bálaaák. Vatámap » szolgáltban ét szolgálaton kicttli Katalinok tiszteletére népies „btl* tartatott as Arany -Szarvasban 30 krajcár belépti díj mellett. Négy bálozni akaró kocsit,—krk valószínű tudomástól bhmdr arról, bogy u szállodás előkelőbb vendégekkel tem legelőzéken y eb ben ezokoti* bánni, wtámity« a vendéglőnél va\'ó laláikonóra, oly httalmsi fütykösökkel látta e\| magát, bogy ezek láttára valóban respecluét kapott az ember. A pénziatnál-tudtára adaton a á vendégnek, hogy a balba keslyüvel, nem pedig fütykösökkel szokás menni, mely tzokisrói azonban a kocsit t urak miitem akartak tudni ép olr kévéén akarták megérteni, hogy a belépti-díj 30 éa nem lit krtjozár. Ilyen körűimének közt alig ciodálható, hogy a vendégeknek nem a bejárást, hanem a kijárási mutatta a kendezőség, mire a a négy kocsis oly éktelen lármát enpott, hogy a rendezőség szerepét a rendőrségnek kelleti átvennie, miből azui án \'valóságos brrc fejlődőt as utcán. A fütyköeők asonlan nem igen működhettek, mert eseket a rendőrük néhány civil egyén segítségével elvették a tulajdonotoktól, kik azonban, hogy mégis felejiheletlenné tegyék eten éjttikái a velők talá kozókra, i— 6 egyént kénél megszurkáltak. llogy mi it meg»nikitsUk rsen négy krdélyit vendég nevét, ide igtafjuk ezeket: Gúlát. Abel, Kováes Ferenc, Mészáros József és Cétr Józni. Találkozni nem igea fogunk velük, mert a rendőrség jónak \'áita Őket néhány évre a vtroe terülsiéről kinitsiiani, éi hogy erót gyüjtnnak at elmeneielbw,4—Saapt pihenőt enttdélytnu nekik a rendőrség aár> bájában, — Étvágy (alanaéK éa mlndrnnrnati Kyomorbajnkaál melegen ajánljak ilntelt olvasóink ügyelőiébe Egger szódipaszlilláit. Kapható 26 éa (0 krot eredeti doLotokban minden gyoguzeriárben és nevesebb gyógy-füizerüzletben Fő- ée nétküldni raktár £ ger A. fiai Nádor gyógyszertára Bpestsn Váci körűi 17. — Egy bé tapaaatalalial blrá gaaáa, kl kltlaé bliarnyltiAajakkal rendel b esik, állást kérem. — Ilma kiadó hivatalban IRODALOM. - Haráesoa/I Album A .Mtgvsr Hírlap* kWaaaga ktstá taökolt Bár akkut, kogjr utyan ksrácsunyl ajiodékut kapjon, a nsljwtnek santaak -napi áréakaaaága, kaaw Igazi tutid bnta Is van. lljrat Ígért a „Magyar Hírlap" as Idáira Is, is most mir idején valónak tálja, kógyawk klráneitaáftt akik ktdvetkrdbira roknonieorvel uámltanak, kj»\|igtiss á „■sgjtr Hírlap" tafioütyi nagtapatáaa aij gymiyüd lükír Ittt, analjMt as tanaa atnéávaa tífeap^ljrak kl képét ládák majd aa olvasók. Aa \'\|tn attinm a mtllssáds tsursttbást Isarpaégak érdrkasaégaivaj kas talt, tgv a Kövef-,7Hlhtt-«t lilntitráciúk. tekiatftábw. Ami a ■illraárta tatlabdét bladliatatlataa titte < áld mag lask trtkltva at albumban. As album astngér iaad bellatristtl tállal írlak mtg t ,l)i\|yti Hírli.(inak" leghivatottabb ■askalárast. at lllaastrielik pedig nitd wlvéaal kittéi tatok Ba aa altrtn Hégyl—óm. csütörtök Zab 95 eaáin. (S. lap./ 1891 november bó 16 á«. iiwr aratiya law. a mai ta ij bgjrtMbi tMlaa \' embert igen « Min aa.kiik.ak, rtö WMílőtai, ba öt gyanutitani m«ki»ért«nén Ztftoift M • « ijraMvw taaaptak. W pl üét A .a«C7sr Hírlap"\' atvwftSaSaaígine mMa* ti. ^P —- wstMiM —é* — • ■?« kwteiMTi »(i«dtt. \|J"o seml kétséges helyzetbe boák at-1 Oa agy oés ki, iratfitt valami köslsni valója lenne. jól. tudtam, bogy. gy»nakodáom na- — Aa agy i« vsa, és kérem, vtrskoataaii ee nemtelen gerjedélemnek s kifolyáaa. feszítse tal. Ctak azért jöttem, önnek mefamoa- Ha nem tett tolna oly elleaneavea, semj dani, a a tzevaknal közelebb léptem bőszé, hogy I rostám volna beetiletetégél minden ok nélkül! tegnapi vélelmem időközben bécos s erős hitté -r—» - W7-ífc \'„\'1 „, kétiésbe. , fokozódott. A hölgy, kit ön bevádolni kéaall. L.tf\'.yT^r?"-1 máfnimtfrttüt nzitndirt. bt> 0* fceooorit miodtn áron mag keü m eote-. ártatlan. gwÚM agy fe* klillitUa. fctitat mh seai. \| Ha ast Tártam, bp«y a meglepetésnek —" Tű \| MJO fcml aHSaat a^Migyu Hírlápra" (I (a^aua.Fétj Ia WyVfmntaaee lapja aaag iiafae, iraSküáa. tea atUay kialalé a ktejrUt. - A hetedik napon. Tiaatotaadí: Bit aioad meg aakas HJm t». mit tett aa Úr a hatodik napon ? liba katicát. Tiaataiandtt.\' Bit n tudod\'/ Oondolkozz etak egy kiaait Jaa mit aottaak ml aaairaap tartani ? Blza ÍM, tudók már: néppárti gyitiaal k aaaat atyim Vihar a tng ara a. Hajíakapiliay • la M parc satva a m.eay«asi\|ba« Iáztak I falár Altul aa iptil menUtn mag mivktl aa Irgali lattá! a Abba hagyta Ugyfujt Jinoc Ma tokát Itzom, a látat Inidkozni. Hit lakitib abba hagyom. Jámbor füar: Bit. aa iviat l : UgylajtJia<.i: Nem, aa Imidkaiiit. * _ Btnoa atka " — Uadj aa o uodrig — fit florto. — Odok trla élvaa grojcart — Malom nlnet olka, vigye ai! StpaatalkaU t« kapkat* risebel rilty ktayvkeieaketléaékem Sagl SaatHia tH»m> to&rfrr mm HÜI 1 A mindig erlfcefrbé vált tyasanak kovetkez- MÍMSSSÍ!I^fe^te -■«- £~ktayvat aW raaga \' mévtasak, ariat Baaab, Hígaddá, kéesülve ellogalására ét ha és egyezer meg Jatlytt, áaaay, Sitaty ti frotöda Mnpaa rajtat dfaltik.\'[Uirlénik, nem esik e, ha aiadjtrt irlatlaanak i taatiaaía vanat. ka»«ttó Oaaa^TSSatÖ ^TTaíSiatBik ia — egéai életére a ■erbecaleltai-ffaSMra « atopírtat t«a/isart ki I. agyaaeaak radlkiila k sémi trniéka » iUú alMaaaí a aagpirt .araaygyajju, rnnmlW "■J" _ , „ . ..Jj-lnl. A aaptir a jézafi magyar napnak vaa ajialva, A gondolat, hogy a sora érhetné, nem nagyolt i, mi ia mriagaa ajialkaljak nt a awltama Itt att klaai nyugodni a annyira kinzo\'l, hogy hlkalároziam tűim, éa miaétégig a jé tzíéa nlv6jis illó kttajTacakét I mamim másnap korán Gnee úrhoz sietni éa as afelazokaak kik k ntppirt raviaira malatal akarnak. Aa] / - , ■ meEbeazetni in osak egy korona kapkaid miadaa K.yTkeraaMe«^Zii?e ^ vele megBM/elm. —• ■ ..............1 Hogy egész éyel nem aludtam, kézzel fcg- bató volt. Kei kCp volt a\', amely aludni sem engedeti. As egyik a Indult tgya t-löit buzgón imádkozö Laura, a mtaik as u oka nővérétől felháborodással elforduló Mari voit. Két vi/.ió volt, auiet^ mint s nap éa áj kfi-tönbóztek sgymás\'Al. Iparkod stu öMtbangbs hozni őket, de nem sikerüli. Nem tudtam a feketéj fehérré <állotta\'ni. Igyakateiéni másra gontlo ni : nem kevénbé volt \'jhsixlslan. 1 Ez a kél viaiö >»ivemet, — btrbogy iparkod* \|tam ia tőlük menekedni — rllöltötle gyanakvó I gondolatokkal; végre oly elfogult, oly lázasan ji/gatott lettem, bogy nem tudtam, szabad e ke iseuiat, mint Laora, a megboldogult keblére ten-j nem és eakttdnöm, bogy iia\'a éa ártatlan, vagy magamat, ugy miot Mari, lávoltariani ás miai I valami dögleletes lényt kerülni ? t Midőn másaait raggal Gr>ee úrhoz mentém jaeiii volt lötib.Jf\'eméoyem. Vállalktmtaom ne-\| héaaégeiröl megvoltam győződve, de erőseit fel-\| tettem magainban, bogy (Jryce ur magaviselete áUal nem hagyom magamat megléleiuliteni, lel izgatni, sem viaassijeazteni. Kötelességemnek tartottam Leavenworí Laurát megmenteni, azért tehát mindenekelőtt rendit hetetlen egykédvŐséggel keil magamai, lellegyve-reznL ..-«•- Kö félelmem sz volt, hogy -a szerencsétlen leáoyt előbb e-logatja, mielőtt gyanúját más uira sikeiülend terelnem. Dt ss a gondolat, bogy (íryce ur r^ndelkeséneit nemlogis a meggyilkoltnak e teinettatéae elö\'t megtenni, némi vigaszt nyújtóit. Nem tudom bizonyossá: gondoltam-e a^rs, milyen lehet egy litkns rendőrnek s lakása — d» midőn a 1,\'símis báromé elén ház elóf, melyben Qryce ur lakott, megálltam és a keskeny ablak-, hoz fellekin\'ék, a melynek szép fehér függönyei súriin valának lehúzva, érrsiem, hogy es s btz lakójára &ó/,ve nagyon je lemső.\' Efar halvény, élénk vörös hajú ilju nyitotta) ki egy kicsit hevrs cfeiigeiéseinre ss sjlót. Kérdésemre : itt bon van e (íryce nr, egy ,azót morgott,amelynek .nam\'-el kellétt.volnx jelenteni. De én ugy tettem, mintha „igent jelentene éa mondám : — Nevem Kaymond áa nagyon sürgős figybsn \| jövők. Oly tekintettel viztigáll, mintbs legközelebb körözteini szándékolnék s % célra minden ismertető jelet emiikésetébe vésni óbsjtass. As Ulnn mutatóujjával egy ajtóra mutatott, amelv a lépcső mellett vo\'j\| Nam várva be a további útbaigazítást, fel-azalsdtam a lépcaőn, kopogtam és beléptem. Első it-kinietem s titkos rendőr széles hátára esett. i Gryoe ur egy óriási 6 divatú Íróasztal eidlt ült s bongón dolgozott — Nini I mily szerencse I kiáltá leikelve és azoba közepén levű kályhához lépve. Nemde, hideg van ms ? — Ugy gondolom, itlelám és kaiatólag vizsgáltam arczái, \' yieteítem volna tadni, ha bosssabb társai-gá«ho« vsn e-kedve vagy nlnos, — Nem igen figyeltem as jflűre Más Bgy fekssik s aiivenen, s mely nem htgy nyugodni, at a gytlkoaaág... — Igen, st a gyilkosság I szskitott félbe, mi-alstt s os>pővasst tgy katató, dt semnieseire eiu tl lantéget tekintettel nézie. De ön talán tierenveéatbb. CSARNOK Órttletea szenvedélybőL — Amerikai btatgyl lörtínot. — ViaMtbél fordította: Hogaoff Ed. (Fűlyutia,) Időnként oly őtesdes éa nyugodtnak látszótt, mintha egyetlen egy élénk, annál kevéebé valami ^rztsvadélyes gerjedslemre aent volna képes, eukbsmar azu\'áu.oly feltűnően viselkedett, bogy önkénytelenül arra a teiievé-re láttam magam kényszerítve/ bogy egykedvüaége cask egv lel veti slsrc. Figyelmem persze\' sohasem irányult volna rsé b» ütooort magsvigéléte ezt uitgávsl nem beás... ö maga soha sem adoti okot gyanúra; mert habár a kihallgatásnál különösen viseikedttt it, ■égaam mondott vagy tett olyasmit, amey engem arra a vélelemre birhstofl volna, hogy e •öiet ettet, s inely 0 neki aeinmilél haatnot nem boaoit, aői elleokesöleg egy kellemes és jó jövedelmező állástól fosztotta meg, Ö követte el. f* bs bizonyítható lenne, hogy s szerel Hm működött közre, akkor ss egész ügyet egy cta pifra megmtaitant. a. Ha Haiwal ur atgyravágytaa csak arra hi vaikoroit, bogy egy gazdag magánzónak egy •aerü Írnoka lehessen és maradhasson, akkor "tm volt slkslmsa vád a rendőrség vndászvá\' Iftnsk ; ds bs a tsép Eleonorának litokban ki ifimlstl udvarlója volt, ktnek egvedüli lorró vágya őt bírhatni — akkor, igen akkor, joggsl torotlistuá azon emberek sorába, kiknél i teli ilköveiétéuek Isbetösége nincs kizárvs. Ht nagy különbség-ven gysau és nyi yános bizonyítékok kffit... A mily könnyen megfngsmzotl agyamban a gondolat, bogy Harwsll képes Ily büuiettre, ép nehéz voit oáak sgystlsu egy gvsauokat is találnom, amely határosolt vádat ssolgáltatbatoti volna. Még mielőtt lisiágozaibs vohottem volna, ő> mindenek elölt célba venni, brfláitam ax ily el-Járté eétaserttilssségét. Ertusm, bogy a uegény, de valószínűleg ár- egy asikriiái fogja matatni, bizony nagyon tévedte) volna. - Es örvendetes hír! feleié nyugodtan. Béréit te téré válik goiidütkodtsmfrljának,- Ity-mond ar. Partlogói hangja bossantott, de ezt bem akartam mutatni.» Hitem, Ltaveavort kisasszony ártatlanságában, oly erős folytajám, ason reményben, hogy At egykéd vüaégétiöi-félsavarbatom, hogy az igazság és embersxereiet nevére kérem, ne tegyen aika-tározó lépést, hanem tekintnen körül máshol. Erősen megvagyok győződve, bogy sokkal bixtó-«aijb nyomta Ing j .nui.-\' Szerkaaztől luuták. — Egy áéllókemjr Alma. Mihelyt rá kerül a sor, kitz<Uní lógjak. — PrlSfi Ural kftlfémaaie. Egv ki< ta-relmet kérüuk. Amint lehe, kö\'zzéiésszük. — Pipitér. Ksgyed azt kérdési, hogy „egy j\'i ismerőstől a postás érkező virigcaokrot (aa jtx Ittsift névjegyet mellékig illik-e mégkSmAnnt ?* Erre a ró< Id válaszunk ss, bogy igen ia illik; mert sa illendőségnek legelemibb szabálya, hogy a mit elfogadunk,\'•azt meg is köszönjük. Ast hisssOk s\'zontian, hogy nagysád inkább as elfogadás körülményeire nézve akart a tőlünk kárt -felviltgoeii naból megnyugtatást oytraL Erre qézve is megnyug a1 haliak. Jó ismerőstől aféle yyöiigéd fiyyeiiue:. kedveskedést (ba mfatjjtyt fistal férfi is as illető) nyugodtan elfogadhat. Ha akadna is olyan, aki esi felremagyarázná, nyugodt lehel. Nem kegyed követ el illendőség étlenes dolgot, aki ast e fogtfdis, hanem sa, aki félremagyarásaa. Müveit társsságbaa ss ilyen kedveskedések po-sián üd<sriss<ági tények éa semmi komoly jeleotőeégük nine. Ha atonhao kegye Ire nézve az ilyen jóismeröstől jövő kédveakedéa esetleg nem kellemes, joga van visszaütusitani, teruiészetesiii igen gyöngéd ler-mában. Ha p. nem akarja, 1 hogy löiib virágcsokrot küldjön, akkor a most klldőtisi ne tessék tudomásul venni, vagyis as szóvá\', se irásbaa ne kössönje- n;eg. Ebsől a müveit ajándékozó meg fogja érteni, hogy kedveskedése nagystílűik nem kellemes. Ezzel kilejes\'s visszautasítását. De ha elfogadja, vagyis kellemesen érinti a gyöngéi) Ügyelem : akkor-— ha Hsával neui KfiiZÖR-heti meg — ii iában is kifejezheti köszönetét, természetesen n kissé hideg udvariasság szigorú betartásival. P o. , A keltein es meglep\' étért fogadja szivet köszönetemet I* Ast a világért sem sssbad elárulni, hogy Ss a virágcsokor esetleg nagysádra minő hatással volt. Ilyen keretben tartva a virágcsokor ügyét, egés/en áriatlau dolog uz, áa elíogadasát fa ml\| köeaönő uornival log csak kifejezésre jutia\'ai aeuki aem értheti félre. r i í\'eieio sxartaestó. Dr. LAKI KIII. Laptulajdonoa és kiadó: h v ii ■ i. r 0 l 0 r. Hirdetések: FA k gyümölcs , utl éa fltaorttk, legjobb fsjok, ax p erós tőrxsüek. Kési\'et sok aaar példányban. Dlszbokrok park- ia kart! I1-tetvényekre V) csó Arak. Arjegysák bér mentve. Mtyru János, ne a-t ^ 1 j ftlataafysáf* MayUyak bárminemű kla képek aláa JiMijnm kéazltaek f DIVALD ÉAROLY FIA r —^-ifcí^Z" műlntézete, f gjoiwjiilMsI tarajom \'!JGlíin/l<H>K<)y ftITITMDIJI ÍOKÍÍviu* ^jPftRJES » \| «r»" ««■ I 1063 - bfn.\' SOKSZOItDSIT- TATNAK \\ Táj éa épület felvételek vidéken 1- eizközttltataea. 5794,896 Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhírré tétetik, hogy a belső piaci helypénzszedési jog 14100 frt. kikiáltási ár és az országos mar^a-vásárhely pénzszedésijog 810"\' írt kikiáltási\'ár mellett f. évideoember hó 3. napján d. 0. 10 órakor a városház nagy termében nyilvános szóbeli és zárt írásbeli ajánlatok- mellett megtartandó árverés utján külön-külön a legtöbbet Ígérőnek az 1897. évi január hó elsejétől kezdődő három egymásután köve1* kező évre Vagyis az 1899-ik évi december hó 31 ig terjedő időre bérbe adatik. Mely árverésre bérbe venni szándékozók ezennel meghivatnak azzal, hogy a szóbeli árverésen résztvevők tartó? nak a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy"Óvadékképes értékpapírban esetleg helybeli betétkönyvben az árverés, megkezdése előtt a kiküldöttek kezeihez letenhi, a zárt ajánlatok pedig a lent körülírt óvadékkal ellátva az 1806- éri de-ősember hó 3-ik napjának d. e. 10 órájáig, vagyis az árverés megkezdéséig a v. iktatóba annyival is inkább beadan-Ldók, mert a késöHfc^rkezők figyelembe nem vétetnek. ^ i \'1 » Nagy-Kanizsán, 1896. szeptember hó 6-án Véeaey Zulaaiend, A városi tanács. polgármester (I Nyomatolt Fischel Flllöp laptulajdoDoaiiál Wagy-Kaniaeán. 1896 Nagy-KanfzSa; csOtffrtök Zala 93. szám. (•■ lap.) 1898. november hó 26-áa 16401/18Ö&. síim ~279 l-l Árverési hirdetmény. Alaüroti kíköldoii végrehajtó as 1881-lk évi UL t. es. 109. f-s értelmében ezennel közhírré tessi, hogy s nkanizsní kir. járásbíróság 14875/96 számú végzése Álltai Fischef Fülöp é« Jaqupg Wsiss végrehajtató jsvéra Grflnbsutn Hugó és Wolf nkanitaaí Iskésok ellen 460 és 336 írt 74 kr. töke, ennek 1890 evi oktélwr hó 13. napjatói •zSmissdó 6% kamatai-ée ddi» ö.izr-szesen 3 Irt 16 kr- perköltség erejéig elrendeli Mstosítási végrehajtsa alkalmával biMílag -le foglalt és 1447 Irt 71 krra becsült cukorka Srári gépek s szerelvények, bútorok éa egyébb imi tűzmentes pénzes szekrény, cukorka batáridőül kii Űzetik éa alios a venni ssándéknaök ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as éWsiett ingóságok ezen árverésen as 1881 évi LX. I. es. 107. §-s értelmében a legtöbbel Ígérőnek bmsáron alul fs eladatni lobnak. As elárverezendő ingóságok vételára ss 1881. slrsndslt kielégítési végrehsjtáa alkalmival bíróilag folDUnglíilt és 604 fii 30"krra becsüli bútorok, lő zsák liszt, 400 kiM méz es sgyebb tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverés utján sladsinak, Mely árverésnek a 1366/1890. aa. kiküldetését évi LX. 1. c». 108. g-ban megállapított feltéiélek rendelt végzés folytán a helyszínén vagyis N,-sz»rint less kifisktendö. Kanizsán alpéres Iskáaán leendő eszkslésére Keli Nagy-Kanizsán, 1896.-november bA 24-én.} barts QYöauY. 1IS94 lk -í.27 ,k klr.blrtságl vWrihajté.1------ J"*^ • » ■■. , i ■ . ■ ■ • \' batáridőül kitflsetlk és sbos a venni azándéko- 18066/1896. ssám.\' 280 1—11 sók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, a r , L" j . e hoey ax-árinieU ingóságok ezn» árverésen ss ______., Arveresi niroetmeny. évi lx. t. e. 107. § a éneimében a ig. késijeiből éllé "iagóságok nyilvános árverés etjén I Alulírott kiküldött véfrebajtó sz 1881. éri \| ,öá,b•, \'f^nek beesáron alulj- eladaml lógnak, eladatnak. t. c. 102. g-s értelmében ezegnel köabirréj Az elárverezendő insóságok véteára az 1831. Mely árverésnek 115404/1896 as. kiküldetési \| \|e,zj( hogy a nkanizsai kir. járásbíróság 19061/96 évi LX. i. e. 108. §-l»án megállapított feltételek rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis . egzéae allal Knrzmann A Sípra végre- serim lesz kifizetendő. Kanizsán alperesek Uzsti helyiségélben leendői hajlat! jávára Szabó Józiel likanizsai lakrts ellen "Kell \|N-Kanizsán 1896. évi november hó 9. sssköséeére ------------------81 frf 40 kr. tőke, ennek 1895. évi november tö: napján. 1896. évi deeemtfoer hó 11. .-napjának Üli. napjától számítandó 5%. ksuistai és eddig \| BARTS GYÖRGY d. e. 9 érája összesen 6 frt 42 kr. perköltség köreteiét erejéig kir. bírósági végrehajt ó Nincs többé szükség vegyi festészetre!! Ljintfi atiléo festlet minta szioli h árnyalata rofiát én Méneifl l r TIZ PERCZ ALATT. Korszak alkotó találmány, 500 százalék megtakarítással. J Hirdetések angol featőszappan Legújabb találmány, házi festésre. — Fest minden színben és árnyalatban TIseaM jnres alatt nladnki égy kevés forrdvtm.t és oszol st angol fatt saappauaal rnliát, blaal, fSgcóa/t, tsebkondöl aelyem is csiraa ksatyst, tagat, ksruajil, gallért, aeljnaásévtínket, nzallagot, osípkAt, állasát, báraoajl, slraea tnllal, bánaskalajiokat stb. niegfistbst. A festés aiintarté éa st asm (akti j — Mlsdaa rakát ujjú varázsol. Hércgmentas és a szffvetet rontja Kgj darab -ára 40 kr. (fakuta BO kr,) « szsot tgy s8l blőtisö o»zhstTisUI. Mladaa darab-boa bsissilsll otuttés vsa aMllékstvs. Szabadalmazott az egész világon. Ve\'érképviselöség Ausztria-Magyarorxzág, fislkán-allamok, \' GurUtf- éa Törökországban * BÉCSBEN, Máriahllfarstrasso, 106. Sonnenschein Lipót. g.JKL, N.-KaniztAu kapható Neu és Klein és Fesaelhofar József uraknál. HlaésalU kaphat. felvétetnek Fischel Fülöp köúyvkereskedésében Nagy-Kanizsán 96. sauii. Nagy-Kanizsa, 1896. november hó 29-én. XX1IL évfolyam. r»-«»•» « J4, 1.1 iii IT" t lap aaallamJ riaatea uwlkia tMwli; H Unh\' aaak tatárt >»it Ml hfrfMMk «L > miiül kiMataak rum. Kgpt mám ér: 10 krajcár. ZALA IltléUnW: TlinkÉi ÉgMU : /UW /!% HiyvkvHMÍM> nöranrln IUI t\|ia im 11 kínai IS (M — kV rtm « karos (» Irt — ta XacriMm I kareaa (1 trt H kr Politikai és vegyes tartalmú lap. lttmmm A Nagy-Kanizsai- ia dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület. az Ipar- éa kereake-___-. " . ®ddmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet és a lat anyai takarékpénztár. 1 ~ a „nagy-kanizsai malátagyár és serftződe r t" kitaialm WWfayi. — ^ _______ ~ . a kb^Mtea \' -—----T.mkiaO Flaabal rtMf áSajr- Jlegjeleuik Xmgy-Kanlxaán keteakiat kétsier: k.,.k.n.iki >a«ia.ato Tasamap ém csiitörtSleöxi. Eszmék és elvek harca. Nagy-Kanizaa. november 87. (-n) Az öreg Moltke évekkel ezelőtt erősen tiltakozott a német birodalmi gyűlés egyik ülésén az ellen (éppen a katonai költségvetést tárgyalták), hogy valamikor örök béke lehessen-; ezt egyszerűen utópiának deklarálta, dé sőt tovább ment, azt mond-ta, hogy nem is volna jór ha a háború egészen megszűnnék, mért ez nemcsak íSgy költségeket okoz a hadviselő teleknek, nemcsak sok ezer családot dönt\' gyászba, , nemcsak számos existenciát tesz tönkre s nemcsak egész vidékek jólétét semmisiti —meg — amik mind sötét oldalát képezik a háborúnak, de a háború egyszersmind alkalmat szolgáltat arra, hogy az ember legszebb és legnemesebb erényeit fejd ki \' a hazaszeretetnek, a nemzet iránti ragasz kodásnak, az ófcfeláldozó lelkesedésnek; a jótékonyságnak ,az együttérzésnek oly ragyogó példáit lehet háború idején és után látni, melyek elfelejtetik a rosszat, a mely vele jár. Ilyenkor mutatja ki egy nemzet erejét, nagyságát, szívósságát, egy nemzet fial, hogy mire képesek, egy nemzet összessége, hogy lelkesedése minő csodákat művelhet A nagy hadvezér egyben-másban igaza volt, de ezért mindig lesznek emberek, a kik kérdezni fogják, vájjon e szép erények I arányban állanak-e avval az átokkal, mely-lyel a háború a győzőre nézve is jár ? Vájjon arányban áll-e azzal az elvadulással, avval a példátlan fennhéjázással, mely a győző jfél nemzetét elkapatja, kiszabadítván a hiu-{ságnak kebelében szunnyadó minden ördögét, a mely azután e hiúságért megfeled \'kezik szabadságáról is, a mint azt a német nemzetnél, elért nagysága dacára látjuk? Erre a kérdésre szükségtelen felelni. De van azért olyan háború is, mely nem a csaták mezején vivatikj hanem aiegroély jségesebb béke idején is az emberiségben örökké tart, s,Jf melynek nem is szabad í megszűnnie, ez ,az eszmék és elvek harca, f Az emberiségnél, s ezetfbelűl a nemzeteknek I akkor állana be a tespedés, hogyha c harc \| megszánnék, s az volna az agóniának kezdete, ha az elvek és eszmék harcában a nemzetek kifáradva, pihenőre térnének. Szépen mondotta Eötvös József egy helyen, hogy az elégedttUnstg minden haladásnak kútforrása; az eszmék és elvek harca pedig éppen az elégedetlenségből fakad, s oly sokalaku az emberi lélek vágya, s e vágy következtében az eszmék iránya, hogy már ezért sem fogyhat ki sohasem a harcot képező okokból. Csak felületesen tekintve\' az eszmék és elvek e harcát, mely napról-napra a föld minden tájékán felujul és Tőly szakadatlanul szenvedélyes hévvel r valóságos kaosznak tarthatná az ember, melyből a kibontakozás lehetetlen. Pedig mindazok a kavargó elemek, melyek e harcban közelebbről vagy távolabbról résztvesznek, akár ingenlőieg, akár tagadólag szolgálatában állanak az eszmének}- s a mélyebben figyelő az elemek működésében akár tudatosan akár öntudatlanul vesznek részt, oly rendszerességet fog találni, mint a természetben; mert az ember erkölcsi élete sem vonhatja ki magét ama törvény alól, mely életén is természetesen uralkodik, s mely közéletben, tudományban, művészetben, politikában és társadalomban egyaránt követeli érvényeid* lését Csakhogy az eszmék és elvek harca nem mindig tiszta — mert emberek küzdik A föld súlya nehezedik az ember lelki szereplésére, és sokszor a heves harc közepette éppen akkor húzza le a sárba, mikor azt hiszi, hogy magasan repül. Csak az, a ki az embert csekélyli, veszi kevésbe az emberi tevékenységet is, pedig mindig hála-datos munka ennek lélektani okai utáa kutatni « Kevesebb illúzió ringatna bennünket álomba, A „ZALA" tárcája. Fetőfl lírai költéaxete. — A ,X A L A" vadat! U«á\|a. — Irta Haláaa Margit A törpe kornak emberei gigászukat emlegetnek s minél mesassbb tűnik el a régi kor a mult e felejtés homályos ködében, annál aa-(jobbaknak ée myazlikueabhaknak tetszenek előttünk a félistenek. Bár a köd homályba borítja a kisebb bolygókat, ds as állöeaillac lénye ragyogva átlövell s annál nagyobbnak latszik, ép ugy, mint a bold tányérja az est homályában. A kft életében talán kevésbé szerettünk j ha sirbsn nyugszik, megtanuljuk igszán szeretni; de viszont as is gyakran megtörténik, hogy elfelejtjük halottitokat, kit életében nagyon sze-HW®k. \' -y \| ... Vsn nekünk egy kedves, nagy halottunk, akit elfelejteni soha sem lehet, soha asm ezabad. Kihűlt az a rajongó, gyakran féfctelén ssiv, de lelke és költéesete, emléke álló csillag marad "•mzetünknek, míg a löldön csak egy magyar is Ima. Halhatatlan érdemei örök tanyát építettek milliók meg milliók szivében. , OtTill a költő szobra a magyar metropolis \'•gszebb helyén, gyakran egy egy babérkossoru I* diaaiti, de vájjon hol van a hős, a 48-sdlki \'orradalom katonája? Biztosak lehetünk-e a felöl, hogy Segesvárnál eleseti, avagy talán a sibériai kazamatákban sínylődik talán most is? Bár U az előbbi feltétel volna igaz, mert as atóbbi őrökre fájhatna a nemzetnek. Hisz a honért meghalni, ezt maga eem tartotta nagy áldosat-nak, amint ki ia tejeit: „Szerelmemért feláldozom életemet, Stabadtágért feláldozom szerelmemet." Nála pedig a szerelem sokkal beoaebb volt az életnél, ő a szív embere volt mioden máa lettében. Emlegetnék őt bár a hon összes kitttnö írói i saatétikusai a napnak minden aaakábaa, még sem mondhatnának el róla mindsut; az ő költészete kimeríthetetlen kinoses bánya. Babér-koezorat teszünk ama bös ás nemsetUnk legnagyobb költőjének, szabadságunk apostolának lábaihoz a glóriával vesszük körül emlékét. Virágot annak, kinek minden dalában virág fakadt, kinek nagy lelke babérokat teremtett. Neked Petőfi, kinek költészete örök Jángu^ örök beosü, szabadság s szerelem megéneklóje I nCpHm»ii fáklyája njra aaggynjt léged.* Vagy mit ia mondok,\'biztsa világítsz te mint égő nsp, mint örökéletű álló csillag, as én cse-kélyértsaü tollam a egyszerű szellemem nélkül is. Kinek iftvót Clio érotáblára véste éa a költészet múzsája koszorúba foglalta: óh küldj ide hozzám, * barmatcsepptől ázott göröngyös földre szellemedből egy szikrát, hogy annak- melege hassa át lelkemet, s ibieted vezérelje gyenge tollamat, hogy erdemeidhez megközelítőleg írjak rólad, kit már annyian megénekeltek. Nagy volt a te lelked, mint WeaselényU, a kit .Ssáoai Máriá\'-ban oly nagyazsrtaa megörökítettél ; vitás, óh sokkal vitézebb voltéi ,}áaos vitea\'-aél, aki eaer veszélytől s villámtól se rettenve jutott el a TUndérorazágba, leltáráivá szivének elvesztett Uaskájéi. Te alvasa-letted Iluskádat kétszer is; elöstör Csapé Etekében, kiről a „Csipruslombok" örökké tájé verseit inad, a maghalt kedvest eiratgatva. Második Ilaskádal te hagyta I itt, midőn a oaata-téren — szerintünk elvérzettél, de belejutottál a Tündérországba, egy nemzet szivének kellő közepébe s a világirodalom legelőbbjeinek névsorába. Hajdan csak egy Petrarcája volt a világnak, most van kettő, magad is ebhea basooliiot-tad magadat. „Hitt Petrarca te Petőfi fűig meddig már asoé." Ilikor fog aa Alföld s Hortobágy rónája, néaa-tor- ée csárdaélete még egyszer olyaa megének-löt kapai, mint te voltál? Talán soha, sohat Ntm volt a te eszméd füstben -eloszló pára, a te müveidei nem eöpöftstfst « nemzeteken végigszáguldó Orkán, mely ba megrázza te a mindenséget, a te dalod seogését nem némítja el, mig a világ világ legt, * Es te kedves olvasóm, ki figyelmedre méltatod igénytelen soraimat, as ütközzél meg azoa, bogy lelkem önkénytelenül odaaaátlt, felkereste a segesvári csatafér alatt piheoő nagy költő szellemét, asaal mintegy beszélgetve, né ítéljél, ba talán a rajongás hangján pótoltam a halhatni- Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala. 96. szám. (S. lap.! -iogya személyek és dolgok valódi értékét tanulnók megismerni, akkor, amikor kellene, de az iskola többnyire csak darabos ismereteket nyújt, a mik az elmét mfiveÜk ugyan, de a lelket legtobbnyire teljesen érintetlenül hagyják. Ennek a fejlQdése a véletlenre és a gondviselésre van bizva. Földrészünkön folytonosan forr az eszmék és elvek harca- Rég eltemetettnek hitt-sötét alakok szállnak fel ez idők méhéből, hogy újra harcra keljenek a világosság intézményei ellen. .Eszmék, elvek, melyek az elmúlt századok sötét napjain^ emlékeztetnek, feltámadnak és "érvényesülni akarnak. A nemzetiégi gyűlölködés itt-ott fellángol és megvilágítja^ a/t az aknát, malynek sötétében a szellemi Qgyefogyottság, a műveltek söpredéke dolgozik a haladási kor vívmányainak lerombolásán. De nem az elvek tiszta^harca\' ez í Politikai pártok, melyeknek létezése egy nagy hazugság, a Mert voltak kö»jogi fejtegetések • képviselőház.. mindjárt az tlaő ütésen. Mintán Janioáry Sándor korelnök ar első filéat megnyitottaé* Beőihy László a legfiatalabb korjegytő ia országgyűlés ünnepélye* megnyitásának szertartását felolvasta, tzót emelt a sxélsó baloldali padokon a Kotuib-párt elnöke Komiáthy, és kifejezést adóit átoknak as aggodalmaknak, melyeket máskor Madsraaz József hangoztatott a korelnöki azékból. A függetlenségi párt nem megy lel a Tárba a nem lesz jelen a orazéggyülésnek a király állal váló uncepelyés megnyitá-án. 1896. november hó 29-éa HÍREK- személyes gyűlölködés fegyvereit viszik az elvek harcába.-{A győzelem csak azon a részen lehet, a melyen a harc tiszta, az eszme és az elv védelme jogpstA . Az első ülés. Ai első 01 é», ax első siker. Ha már maga a/, nagy sikere a zabadelvü p rínak és « belőle alakult kormánynak, hogy képviselőit én hiteit oly számban küldték az ország válaszlói a képviselőházba, amilyen az alkotmány u«azaál-iitasa óta • bázban még helyet nem foglal\', — szinte lüneményszerünek kell tartani ezt a sikert, ba h szavazatot mérlegali az ember, atillán megolvasta. Parlament est, melye\' a nemzet munkára, nem pedig sksndalizátra küldött éa a munkakedv a liberálizmus ügyé mellett való lelkesedés uralkodik a szabadelvű párt koloaiazális toraiban. Ez a párt nem fogja tűrni, hogy meghiúsítsák a nemzet érdekében való munkálkodáa szándékul; nem fogja megengedni, bogy egyetek, vagy frakciók külön érdekeii előtérbe tolják éa a nem elöl slveszszék az a nagy cél, melyet-Magyaromig választó polgárai tűztek kípvtte-löik elé. A benyomás, nfeyet h szabadéi vbpért aa elsfl Illés napján tett, szinte mthatalmaa volt és ép ily hatalmas voll a lelkesedéi, mely-lyel a párt báró Bántfy Dezső miniszterelnök közjogi fejtegetéseit kisérte. Hogy az ellenzék aggályai ezáltal mily Qreaek voltak, bizonyította a tetszés, mely a miniszterelnök válaszát kiférte. - BftrA Bánfly kijelentene, bogy az ellenzék aggályai ezúttal még igazo athnabbsk, mint bvalaba. Mert ba azelőtt idegen digoiiáriusok éa oaztrák udvari hivatalnokok jeenlete ellen ennél tg Qnnepéyes statufénvnél kifogást lehetett tenni, ma Ö Felsége a király legmagánabb elhatározása folytan ez a kilogi.a márjoffoaufatlrtu lett. A magyar országgyűlés ünnepélyes meg nyilasán oak magyar méltóságok, csak magyar dignittausok lesznek jelen, akiknek ott ez alkalomnál az 1848 iki törvények értelmében tunk-eiónálniok kell. A msgyar törvények alapján kivéiel nélkül magyar let* a korona környezete ennél a azertartaanál és ez irányban a legcsekélyebb árnyék gem e-heiik Magyarország álla miságára ét önállóságára. Az a kifogás, melyet a szárnysegéd jelenléte ellen lehetne tenni, el» ftik, ha meggondoljuk: hogy a hadsereg szöfosán lozüt intézmény, amelynek jogot, jéh-nléie a dolog természetében vau. Ezenleiül a a/árny-segéd jelenléte tisztán személyes, nem pedig in-i tézmenyes ügy és igy józanon nem ia lehet aat kitogasoli\'i. A ztatlókérdési illetőleg kijelentette a minist-lerelniítr, bogy ennél az ünnepélyes statnatény- ] alakult kedéané! a király lakására a kóvelkező zászlókat tűzik ki: a magyar nemzeti zászlót", u Szent A ktUtaáif kéréMI Cetmádf Artku ezrede, a e. éa kir. 48-ik gyalogezred paraac. noka e hó 28-én váromnkba érkezett áa aa ajoa-eok, valaminfa póttartalékosok lelett szemlét iartolt, A legénység kiképzésével aa ezredparancsnok ur teljesen megvolt eléged ve.Az 1896-ban a ct. ée kir. 48 ik gyalogezredbe besorozott póttartalékosok at első kiképez taUs után folyó hó 27-án szabadságoltattak. — Klaevataék. K vállát és kőzokiau». ügyi ■imtsiter a ISvetíelŐ segédtanítókat, illetve tanítónőkéi a X ik fizetési osztály ba rendes tanítókká, illetve tanítónőkké nevette ki: íOrhegyi János* az aaólendvai állami polgári Bn-Paztinnky Józsefet a csáktornyai állami polgári hu és tiencták Ilonát a Csáktornyái állami polgári leányiskolánál. — Aa igazságUgymittmn-ter iSathntr Józsefet a zalaegerszegi törvényszékhez, Barbaritz Gyulát á tapolcai járási írósághoz Írnokokká nevezte ki. — IHkedveKI tlltdá^ A ket>lbelyi kere-kedő iljak »önképtö köre* november 22 ea műkedvelői elAada-aal egybekötött táiícesléyt rendezett. Színre került a. ,Piros bugyelláris* mely előadás várakozáson felül sikaruli. A sae-replők legnagyobb resze rzctlláli, különösen ki-tűnlek: Kardot Mtritks, Zábó Gizella, itazovits Mariska, Szabó Feranet Budai Nándor, fioseuleíd Ottó, Szarvas Géza. A jelenvolt; nagyszámú közönség aa Őssies szereplőket lelkei\'. .tapsok kai tüntette ki, amilyeket asakngyan megérdemeltet Különös: elismerés illeti Lakatot Vinoe prem. r. főgymnasiumi tanárt, ki mint at egy et di-saU . nffkr, nagy buzgalmat tanutifoit a szerepek betanítása körQl. AJ sikerült előadási úgyszintén sikerűit tancmulalfág követte, mely a díszei társaságot a reggeli órákig együtt tartotta — A KMedneveH-Ef/árflet \|a«ára A kereskedő ifjak és ezek uő ismerőséi köréből társaság karácwny másodnapján tár1-körfl tánckoaiorurakával ossiekötött, ntflkedvelűl előadást rendez az Arany Szarvat szálloda Színre kerül a „Piros bugyelláris" népszínmű. A fiatalság dicséretre méltó eibatá- István koronája alatt egyesüli királyságok\| ditzterinében. zászlóját és a királyi családé\'. Minden kétségen kivül áll, bogy ez a rendelkezés az okosság \| rozását és szép törekvéaét remélhetőleg jól meg- tőrvényeinek és a magyar államiság követeimé- j érdemelt siker fogja koronásat, nyeinelc, a magyar állatneszmének minden irány- j — Thai la Jön Miui lapunk meitelőtő ni-ban leljesetr és tökéletesen megfelel és hogy j mában jeleztük Kinti Alheff, mint &ii/% aemmi ekeire sem lehetnek közjogi aggályok,! Lajos a kastai szintsrau si iua/.gatójaiytk megbi-aminek az ellenzék kifejezéat adott. Az ellenzék : tottja csütörtökön Nagy-Kannasra m«i és be-ném akar je\'en lenni az ünnepélyes megnyíláson \| nyujioita a lökapitá»y«ágnal meabitója kérvényét, ét báró Bánffynak nincs it ssandékában ez el- {hogy illen február hó kő/epétől kezdve viragvá len/eket kapacitálni, fejtegetéseivel essk a< igazi; aárnapig, tehát mintegy két hónapon ál sziai- tényállásl akarta a nemzet élé allitaui. A szabadelvű párt zajos tetszéssel kisérte a miniszterelnök szónoki tekintetben is szithalos ét világossággal teljes előadását és ezzel plsö hatalmas tiksréliez segilelle őt ax uionan nyílt országgyűlésen. előadásokat tarthat-on. Más hét kérvény is feküdt u hatóság előtt, Qobi Sándoré a székest-hervárl sztnlgazgxtóé ft Sifmogyi Káro\'yé a-pécsi ssinház i<t<zgatójAé. Mindkét direoior aaot-meg- ban oaak virágvasarnapra kérte a oonerssiól. Dtih Péter főkapitány mérlegelve a körü^nénye- afirf1^ kinek neve nem enyészhet el még akkor tem, bi nemzetek a országok egymás után dőlnek romba. ^ Vége az olympnsi isiének uralmának, de t múlták fenmaradtak, azok élnek. Rég tiriábtn nyugatik PhyHias a nagy mester, az antíque górftg kor leghíresebb szobrásza, emiékél s di esöségét hirdeti Athén mazeuma. Pedig, a mu-seum csak kőpalntt, melyet száz emberi kés, kalapács szétbonthat a porrá zúzhatja a műremeket. Romba dőlt a nagy római birodalom, de Cajus Vnlerius Catnllus, Horatius s Ovidius élnek s a régi görög honból is megmaradt Ho-meros Meglehet, hogy hazánkat ia átpusztitja idővel valami invázió, de költőink legnagyobbjainak műveit az idegen népek seni_ engedik elvenni, hanem leesnek belőlük antique irodalmi gyöngyök idővel, A magasan szárnyaló lélek beleönlelődött a „Ssécsi Máriá\'ba, az »Apostol<-ban sisiphoái munkát véges, >Lehet vezér .-ben a hősi fellángolás észlelhető. A •Tündérálom\'. »Szilsj Pista< a szerető szív költeményei} de tud humoros is lenni, mint a „János vitéz\'-ben, a •Helység kalapáltadban és >A táblabíró; ban. \' As indus hitrege st tartja, hogy azon aa éjen, midőn Búdba megssülétett, a ttaugea szent berkeiben lévő esslogányoknak >sive ^meghasadt ta örömtől, mely az egész mindenséget kéjes rezgésbe hozta; A kis ttalogányoknak a szivei _jem birták ki ez örömöt. Mi a Budha születéséi nllnnk a tsabndaág kikiáltásához hasonlíthatjuk, csakhogy a mi csalogányunk szive nem hasadt meg, sőt »fcebb és njsbb. dalok lakadtak belőle. A szabadtágbtro tok köilőnék megadta az ihletést, hogy ha bár titokban it, érzelmeiket dalokba kiöntsék, de köztük ott is legnagyobb volt Petőfi. Gregnas ct a puszták, viharok költőjének nevezi s hirtelen fellángolásért nem syiiijiaihiált vele. Bűnül rótta fel nyerseiégét, mit több költeményében — főleg a hazafiasokban — észlel. Aaután vannak mátok, akik itzzal akarják Petőfit gáncaoini, hogy. jnílyen gyenge veméi ia vannak, mint például a »Megy a juhász azamá-ron« kezdetű is. < óh kia, lelkű emberek I Hát egy költőnél aai kell első sorban nézni, hogy melyik a legsilányabb munkája? S ba ezt nibgttrÍAliátok, bele-kspaazkodtok s kárlirventldlt vagytok felette. A költőt sohasem a legkisebb a legkevesebb értékű munkáia, hanem a legjobb, legnagyobb után kell megbírálni s értékét tel venni. Petőfi szivével szeretie a pusztát, a magyar rónaiágot, hisz ott született; a Kia-Kunaágbaii a, hogy ne szelleműik, volna át, midőn , >Nyári napnak alkonyalalánál megállott % kanyargó Tissánáli, a hol >Mirvt a porszem szélvész lüva-lán : Repül a legény gyors paripán.« Kiváló előszeretettel JogTalkozott a betyár életi el s szinte i«lk«kedyé dicséri még gyonaságukat is. ,,Győrt a mádár, gyort a szélvész, gyors a pillám,■ Hej de az al/Sldi betyár még gyortabb dm"! Mindezeket csak előre böosálani akartam, cé- lom : csupán Peti II lyrai költészetével foglalkótal, mely magában véve ia bő anyagit ikyujt. Már több oldalról hallottam, akik aat tartják, hogy Petőfi költeményei szenvedélyesek, de gyengéd értelem kevés találtatik bennük, -Igaz, tat lehet aikalmaani általánosságban, egyébh költeményeire valtmint ast is, hogy a kűlformát külcsini ntm igen kérette mini Vörösmarty, aki a kŰHormára, zengzeteaségre fektette a lősulyl. Azonban lépjünk oaak be a >Cipruslomliok" világába s olvastuk el aa >Arva leányt.-t! l)e előbb a Cipruslomiikoról 1 E oim alatt adla ki egy killön illó kia lütet-ben azon fájdalommal ét iné\'y érzelemmel gat-dag költeményeit, melyeket egyik Ideálja ; Csapó Ktelka halála felett, az ö elvesztése után irt, innak emlékének szentelve mindegyikei, Pedig Petőfinek sok ideálja,vök, aaő szivében mindig kellett szerelemnek lenni, • nélkül nem élhetett egy percig aem. A legigazibb: Csapó Eielká volt; az í feletti bánata hangolta lét a költőt remek, mélabúi költeményeinek — a legszebbeknek — megírására Avagy talán azért bánta oly nagyon, mert meghalt. Talán fia éli volna, nagyon boldoggá tudta voloa öt tenni Petőfi, avagy el feledte volna, mint megannyi .mást. Etelke még egész gyermek volt, mikor meghalt Az ö hófeher, naiv lelke gyakorolt oly nagy batáat arra a világgyűlőlö a ifjan is pessimiata költőre. K Katlea voltak nővérek : Mária, később Vackcft Sándorné és Etelka. Mindkét leányka igen ge-dos, ugyneveaetMfodalnii nevelést kapott: n- flagy-Kanim, vasárnap Zala. 96. szám. fS. lap.) 1896. november bő 29-áa jpft kösönsig érdekében jónak láita Szslkay sak u engedélyi megadni első torban azért, mert uon időpont, me yre Szalkay kérte as engedélyt inkibb alkalmas szinházbs járásra, ■int a tavasai idény, midőn mindenki sziveseb-bea tölti a ssabadban idejéi, minisem valamely lárt fülledt levegőjű helyiségben. Kővesi el-boita msgáml a lársnlat névaortt és a főbb szereplők arcképeit és esek \|bemuiaiása szinten az engedély megadisa mellett szóltak. Nam ke-Tásbbé ssólt melletle még ax is, hogy a szintár-tulst Kassán a közönség és a sajtó legnagyobb elismerése snHett játszik jó idő A" ** féli jl; lomásAt csapén asért hagyja el, mert a jelenlegi sziokáz helyére ujat épitnek és a lebontási munkálatokat %ár februárban megkezdik. A társulat jól szervezett saját senekarral éa teljesen uj, a legelőkelőbb islésnek is megjelelő sainhási be-rendezéssel bir. A társulat kiválóbb tanait a következőkben mulathatjuk be: Kivési Albertet városunk közönségének régi kedvencél bemuiat-auak felesleges, az ő színészi és rendezői te betsége mindnyájunk előtt ismerete. Szálkayné (operetie-éaekesnö) szintén nem idegen előttünk; évek előtt sokat tapsoltunk as akkoriban még Kövesi Rózsinak. ÉSvety Albertné (népszínmű énekesnő) szintén ^ kedves ismerősünk. Fény! Rozst (operette szuőrelte) fiatal, kezdő énekesnő, ki s\'ig hogy bevégezte a sziniskolát, Debrcenben és Kolosvarott dédelgetett kedvenoe vólt s közönségnek és a kassai lapok színién a legmele-1 gébben irnslt róla. Igen szép megjelenés Mlányát Aranka (koloratur énekesnő) és Maroti Adél a társulat asivaja. Rubi Erzsi drámai szende, kinek kilfinö zlakilását mindenkor az előkelőség és precizitás jellemzi. Tóth Ilonka drámai höa- a népkonyha céljaira sdosÁnyosni, mely éri ea uton is köszönetét nyilvánítja a népkonyha elnöksége Hal a I ozáaob JbraMm Károly voll hentes mester és sertéskereskedő, városunk egyik tevékeny polgárának neje szül. 3achraeh Fánny e b\'> 20-án élete 48 ik évében hosszú szsnvedés után elhwjyt. A gyászlsp 30 évi. boldog házasságról less említést, da a három évtizedes harmonikus együttlét csak még a polgári báaasság behozatalával vált töarényes házassággá. Ábrahám és neje voliak a< elsők közt, kik a pol- tariáauknak — a törvényes jelleget megadni. Mindkettő szivósan-ragaszkodott ősei vallásához és cs k a sokai korbolt egyházi törvények hoz sietlek kósös ház^ _végleges határozatot hozni. ták még részökre azon lelki megnyugvást, hogy legutóbb Budapesten voit s a lágymányosi minkjörvényes hitvesek élhették 30 eves boldog \'Konstantinápoly látványosságainak szárnál házasság utolsó 8 évét. Az elhunyt szép erényei hes ^\'jótékonyság is tartozott, melyben főleg szegény rokonait nagy mérvben reszesiié és s más valláson lévő férj csak örvendett annak, ha feleségí~~azegény biisorsnrssit segélyezte, mert a jótékonyság gyakorlásában egyik sem ismeri felek&eti különbségei, j&brahámnél e bó 87 én dálu\'án általános részvét mellett helyezték az izr. temeiöben örök nyugalomra. Megelőzőleg dr. Keumann Ede löraM>i megható buosubeaaédbeu méltatiaaz elhunyt erényeit. — Neutiedler Etelka okleveles kisdedoróné — mini részvétiel értasülüok lolyó 27-én éjjel éleiének 19-ik éve« ben hosszas szenvedés ulán lüdővéssbea elhunyt Nagy-Kanizsán. Edes anyján özv. Neusied-ler Jánosné szül. Wajdils Mária urnön kívül kiterjedt előkelő rokonság gyássnlja. 1IJ ügj véd Leleayén. Dr. Keién nőről szintén sok dicséretet hallottunk. Stirmay J0^et fiatal ügyvéd irodát nyitott Leleiyén. Jozefin társalgási színésznő több év előtt volt Felklváa. Az .Első nsgyksniusi msgyar már sálunk és nagy hódításokat teli. Tolnai asztaltársaság jólékony eélu egyesület\' választ- Hérmía operette komika. és Erdélyi Gizella anya-színésznő szintén oszlopos tagjai a társulatnak, A férfiak közül, minthogy Kövesiről már szóltunk, első helyen Kováét Lajosról kell megemlékeznünk, kinek remek Derblay Fülöpjében már egy izben gyönyörködött közönségünk. Itédei/ István tenorista, Eretkövy Károly baritonista, Stalkay Lajos komikus, Stepesy Gusztáv apaasinész, Betényi Elemér bonvivani színién előnyösen ismeri közönségünk. Dunai Árpád bruleszk komi-kss, Ordri Zuard lyrai szerelmes stb. Szőval minden egyes sserepnek megvan a hivatott sse-mélyeeitoje. — Mindezek után hisszük, hogy i közönség és ssintársulst kölcsönösen meg less nek egymással elégedve.. — A mépkonyha Uőréből HSnigsberg Matild úrnő zágrábi lakós 6 frtót kegyeskedeit r mánjának ülésében hosolt határozatából kifolyó lag felhívatnak mindazon szegény sorsú és teljesen vagyontalan szülök, a kik iskolába járó fiu és leány gyermekeik réssére a teljes téli ruházatot és lábbelit as év idényére beszerezni nem képesek, e részben a nevezett játékonycélu egye* \| süléi elnökségéhez (Kisfaludy utca Bencféle ház Iorális iatéaetek, a hideg éa meleg tftréék, a helyi érdekli és aalavölgyi vasutak alb. A ksja-lemés alán felszólaló Lénárd Eraő kir. köajegyafi s v. képviselő hangsúlyozz, bogy a viszonyuk öt év óta Mm változtak, szerinte egy saássdik gyógyszertár felesleges, A képviselőtestület Lénárd bőven kifejteit érveit helyesel vén, esőn határozatot, hosts, hogy egy második gyógy tárra nincs szüksiég. Az egyasngu határozatról fölvett jegyzőkönyv as alispánnak megkfidetett, és most hivatva lesz a decemberi megyei közgyűlés a kérdéses második gyógyszertár felállítása iránt Kspetaky állstseregMe. A sárda-ulcában a kocsitéren hossza kocsisorban nyn ik végig Kopetaky Anns nsgy állatsereglete^ásely porítottá.--Jelenlegi állatseregiele melylyel rárosunkba jött a vándorló állatsereglete egyike a legnsgyobbjának ; az egréa állatlajok, melyek a sereglethén láthatók, valódi minta-példányok. Van egy remek király tigrise, me y tekintve 8 éves korát, meglepően szép növésű állat s hi« hátlan példány. Párdeoai, oroszlányai, hiénái, medvéi, farkasai, kígyói és krokedilusai egytől egyig figyelmet érdemelnek. Kevés állatsereglét bír ilyen szép állatokkal- Lámái, aaulopjai mind igen szépek. Kétpspu tevéje hatalmas, ritka példány. As állatok mind igen jó haauek, jól tápláltak s tiszták; sa egész áliatsaregletbea nsgy liasUságot és rendel isrtansk. A vadakkal bemutatott produkciók is aug&demlik a közön, ség figyelméi. Riviolli as egyik hiénával hatna, latos produkciói véges; a veszedelmes fenevad ugy paríroz, mint, egy bátani\'ott pudIL Neje Rosotla a párducok farkasok ée oroszlánom kfist hajmeresztő előadási véges. A csinos es kedves állatszeliditőnő teljes hidegvérrel lép a ketreebe s nsgy könnyűséggel bánik idomított vadjaival. Naponta kél előadást tartanak: déuiáa 4 és este 8 órakor. Minden alkalommal aagy számú közönség érdeklődése mellen végzik a mutatványokat. A kölönböaő majomcsaladok kelreeei előtt a gyermekvilágnak kínálkozik kellemes ssórskbzás. Szóval ez az áüatsereglel megér* 8. sz) 1. évi \'december hó Vig kérvényezzenek, demli a közönség pártfogását a melyek felett a meghatározott szám erejéig az — Hlrdetsnémy. Mai napon as aleáa élvet e célból felsőbb jóváhagyást nyeri Alapszabályok szeti egy kis fekete női óra kurta láiioeal, a 9. § a érlelne ben kirendeli bizottság rendki- lánc végén kis tömb. A bec-őlelas tsáló adja vüti ülésben hstározni fog, — megjegyeztetvén, ál a kspitányi hivatalnál. NatytKaniatéa 1896. mi szeri-1 később érkező kérvények figyelembe I November 28«án. A v. kapitányság. zuk az akkori nevezetesebb SoIÍ3E és írók ta-lálkozási helye volt Petőfi egy alkalommal néhány versét sdis át Mariaak olvasás végeit s es iróaaztalának fiókjába lette, honnét az alig tiseanégyéves Etelka mcseaié s Peiőfi ép azon lep\'e meg, mikor rso-kst olvasta. — Hát kis EteJka, bogy tetszenek az én verseim kegyednek ? — kérdé a köliö, * - A leányka roppant zavarba jÖtt,N irulf, pirult s hebegve síig tudott cssk annyit mondani, ,BWI„ . ,„,„„,„ bory neki yégeUenül tetszenek, különösei"^ ^ríndíni<- flx9léM igm néhány emléksor, melyeket némely kisasszo- ...... ayokboz irt - Háiha érf egyszer kegyednek is írnék kol- fÍöö?éíéTmdók "ílVií teményekei, elfogadná? De Petőfi hiába várta a feleletet, as bizony nem lön megadva, mert Etelka, mini röpke madár altatott tőle. Ez volt as egyedüli uégyszemkösti beszélgetés köztükj máskor mindig cssk a családban szokta fit látni Palöfi, de ezen társalgás után Etelka mindig futott előle, kerülte őt, mint az egyik költeményében: »Hz ébren meg nem látogatási cimöben le is irta : Bitt eUnáttal mi ekkorig Oly keveset beszéltünk. Csak egy két gyorsan illanó Tekintet volt btuédünk Tudod, ka kottátok menék, Tt mtndig ugy futottál, De mát szobából titkosan Rám gyakran f/ÜJantottál. (láp körstkssik) n eételni nem tognek. — Az elnökség. — Sslnésseá Heaslhelyen. Monori Sáo dor színtársulata bárom hétig tartolt" előadásokat Keszthelyen rendesen gyérssáiqu közönség előtt. A direktor, nehogy bukást szenvedjen, jónak látta a várost mielőbb ott hagyni, ami neki sikerüli is és pedig sunyira, hogy még bucsut sem veit a várostól, mely — mint levelezőnk írja — szívesen látja a társaságot más helyen. — Csáktornya költségvetése Csák tornya városának lfc97 ik évi költségvetését mint onaaa írják — null héten tárgyalta a város képviselőtestülete. A kiadások 51777 frt kr a bevételek 46607 frt 60 krrsl irányoz latiak elő.. A 6270 frt 271/, kros hiányt 58%-os pótsdóval lógják fődőtni. A kiadási rovatban nagyobb lételek s tisztviselők fisetése : 8408 frttsl, a város tisztántartása 1236, a kivilágítsa (villamos) 2787 frt 80 kr. jótékonyság egyesületek segélyezése 8080, kii frl 84 kr, nyugdijalapok 446 frt 04 kr, iskolák ióntsrtása 9618 frl 28 kr, különfélék 2596 trtlal, utak, hidak, c-atornák jókarban tartása 1011 frl 87 krrsl. A bevételi rovstbsn haszonbér és hásbér révén: 8176 Irt 48 kr, regálé-kamatai címén 14044 frt 48 kr, marhavágatási dijak fejébea 1600, ila.lmé\'résí é fogyasztási sdó, meg illeték fejében 19600 frt — Legnagyobb tétel a közöklaiási,"mely 19°/,-nak felel meg. — A mtásodlk gyógyszertár Measl-helyen. Ez ügy foglalkoztatta Kesstbsly város képviselőiestülelél a november hó 28.án tarlóit gyűlésben. Elnök: Tékách Imre főssol gsbiró be jeienté, hogy Cserián Károly slispán hivatalos átirata s:ennt öt gyógysserésa folyamodott egy második gyógyszertár felállítása iránt, mslv pályázók k r\'vényeiket érvekkel támogatják. A város évről évre sssporodó lakosságs s a rorga-lem emeltedére,-a Keszthelyen működő kileno gyakorló orvos, sz ürod. hiibízomány, a Keszthelyen állówifozA katonaság, a nagyszámú kai-j — A kldeg évszak ssűkségleteit estes és szörmeáruk dus választékát Kai ser József cég (Budapest ó utca 44) legjulányceabbaa és legki* lünöbben árusítja. As lo76<baa alapított céget 0 felsége 1886ben aa arany érdenkeresatisl tüntette ki, aa earedévi kiállításon is általános feltűnést keltett a versenyen kivűl kiállított szűcs árúival és szörmeházávsL Vslódi orosz és amerikai sárcipők (Galosebea) valamint Columbut és mindsa náslaj körpályái bevásárlása ajánljuk NtosckiU Alajos gumtni kü-önlegeseég ás aoéláruk gyári rákiárát Budapss ten, IX. Vaoi uica 27. sa. — Étvágytalanságr ás msludeameasA gyansorbajaknál melegen ajánljak lisstelt olvasóink figyelmébe Egger ssóaspssatilláit. Kapható 26 és SO kroa eredeti dobozokban minden gyogzszertárben és nevesebb gyógy-lűeserűzletben Fő- es ssétküidaai raktár E gsr A. fiai Nádor gyógyszertára Bpesteen Váci körűi 17. — Egy ká tapaastalattal klrá gasáa, kl kltAná klaonyláványokkal ron* delkeslk, állást keree. - Clns a klstáá-klvatnlkan. CS A_R^N0K órttletee sgenyedélybőL — Amerikai bünflgyl IDrUstt, — NámtMI fonti tolla : ■agsaf Kde. (Folytttis,) £ kérésem ssonban nem hslolts agg teetivei. • Hm, mondá leltevése igea erős és csodáikosom, bogy éppea hozzál lAstézi. De nem hagytam mogam merfélemliieni. — Sikerében leljeaéa bisni létszik Ön 1 vá-Isszolá. w \| \| a ds- ssoa Nagy-Kanian. vasárnap Zala 96. szám. (4. lap.) — Leaaveawortk kieaaazony ártatlan I feleiéin la a feleletem tetszeni látnod neki. — Hogjan gondolja a dolgot megfejteni mosdá jóakaró, majdnem atyai Hangon Ast válaszoltam neki, hogy még nem csinál tam magamnak (erveket, hanem varom ja ▼aslatát. Mosolygott — Os e szakmában még ü csak kezdő, nioadá. A terv kovácsolást a magnak fajta ember jobban árfi. üsgyjs rám est a dolgot egéiiasn. —\' liea auveten, de aem akarnék... —s-Heayélni, fejni be. Est nem is fogja teaai. Bőven len foglalkozása. De előbb állapit sok aseg a téayáUtdékoktt, a melyekkel ön Ln vecworth ki-tsszony beesnie tét megmenteni gondolja. Bármint őrültem is szolgálatkészségének, utolsó kijelentése még is ssornhti tett. Téaysk-ríl njsos, általán nem tehetett szó; egész reménységem esak vélekedéseken nyugodott. Ezt ki «ie fejeztem neki ée szatén bozsé tettem: — As én megtytfafMsem szerint Laura a teltet nemcsak el nemikövette, hsnem esak akkor taáte meg, midőn már nem lehe ett as! megak a dálynai. Köi élességének hiszi, a gyilkost él aem traJai, ha mindjárt visszshoshailanui tönkre menne maga is. Azt gondolom olyan előfeltételekkel kiindulva, nem leket önnek, egy tapasz-talt detektívaek, —: nehéz, a helyes nyomra jaraL ■ •.- ■■ —ir-—:—; Ön természetesen mindenek előtt a fiatal hölgy ée boaátarioaóinak családi életéről fog magának felvilágosítást szerezni. — Ismeri ön a múltját ? kérdé nyomatékkal, — Sajnálom, nem. — Ast sem tudta, ha ő vagy nnokaaővére el jegyezve vagy szerelmes volna ? — Erről sem tudok semmit. Sajátságos érzés támadt bennem, midőo e kérdési hozzám ialéste, a melyet már előbb óránké >t magamnak teiiem — Egy pillanatra elhallgatott — Raymond ur kiáltá végre, Önnek még a\| legcsekélyebb fogalma aiacs ams nehézségekről N Nem votea hajlandó vele mégismerkedni ? Ugy tettem, a mini Gryce urat tenni láttam lolyton a kályia ajtói hésiern. Ceak némi szünet alán mondiiun: — Nem feleibetek kérdésére, ha csak azt nem oásdatoljs. — Azt goodoloám, aa- okok készei foghatók — válastolá Claveríng, mint előbb is: mondám, egy előkelő, nagyon müveit ember fej Hoffmann szállodában lakik, ó külföldi, de j mindazonáltal imeri látásból minden gyermek. Lovagol, sétái, szivaroz és újságot olvas, de nem ten látogatásokai. Ugy látásik továbbá, bogy kevés hölgy ismertsége van, mert mint tndom, ismert szépségeink közül egynek sem köszön. Sokat, nagyon sokat adnék érte, ha ön őstse-kötklésbe Tépbe ne vele. 0 nagyon büszke s megközelíthetetlen. Etr nem gondolhatok erre, ■ert ép ely lehetetten teene, mint akár az orozz cárral levelezésbe lépnem. Es — mert önnek ez lehetetlen, azért én tegyem? — Miért nem ?Igen tévtduék, ba önök nem ille-nének jól egymáshoz, hason ö hasonlóval, mondja közmondás. On fiatal amhitiozus jogász, jó e«a-ádből. Ha táraságát keresné és kultiválná, ezen igyekezetéért iszdagua lenne kárpótolva. — -De...... — On a mondott úrral idővel barátaágra lép hetné, megnyerné bfsalmát éa...... — Gryce ur, szakitám télbe boszankodólsg, ast gondolja ta\'án, bogy megtenném valsks, egy emberask barátságát és bizzmát keresni enk esést, bogy azután a.rendőrség kezébe szolgáltassam. • Es ha közös tervünk kivitelére határozottan szükséges volns, hogy esen embert megismerje ? Gryce ur gondosan törölte kabátja ujját ée tovább folytaié: — Nem- kívánom, bogy ön őt megcsalja. Beszéljen, j^llemetlen önnek Clsveríng úrral össse köuetésbe lépni? — Magába véve nem. — Es ezt nt összeköttetést fentartani, azon esetben, hs öonek ez tetszik ? Erre is tagadólag feleltem. 1896. november bő >Me NYILTTÉR. Foatár«l-»Ija»eí 60 fatál 1 fit Sí knj mtm-nakéat japáal-. ekiaai, nt, i bnjakk wa-tiuttal — salasktisa, a. a. taáas, (akár és aalaaa ■eaaefcMt aalyaaet U krtát 14 Mai 65 kriz aétareakiat ztsu, csíkos, kocücásvti aiíü-aatt éiassatel stk (auaMgr StO kalőabötó aiaS-K((ms SOOO ni és aiaiáaattal stk a aiyéslt in posta bár-ss riaasatsasa siáiho iiillitts Is aiatakal péatafaréaltával kiM: Siaa»>ai ti. (OL kir Üt. saáltité} wt7«a\|>árs UrtikWs — S»i)cb» eiaastt Itvaiskia 10 kres éa lantsat 1»-pekrs t km bátjeg nfasatakéé. — Maoar ajMvn irt a»gisaésliask pontossá eliatéatatask. I Dr. felelős szerkesztő: LÓKÉ KIIL a melyekkel egy deteklivnek küzdenie kell. Unj _ De hogyha ismeretségének folyama alatt, talán ati kitti, bogy minden társadalmi körökbeUlyasmit fedezne föl, tmivel Letvenwort Laurát, bejuthatok? Akkor túllőtt a oíélon 1 Bárhogy fogfiheg nem menthetne, mit lenne akkor? it csodálkozol, még is hinnie kell szqramuak, I _ tilfi módon hastnálnám fel. E feleletet begy egyéni knUtáaaim nem ceak miadig aztLagyon kelletlenül adism, mert kém szerepére alsó ét közép osztályra terjedbek ki Hs feljebb akarok lépői, minden féle akadályokba ütkőtőm. Többször megkiaérlettem ss előkelőt jiiszani. Mozgósítottam borbélyt és szabót, de aem hsu-nált, sz maradtam mégis, mi voltam. E tztvakaál oly tsomoru arezot öltött, bogy miiidta gondom aitaára~ mosolyognom kellett — On helyzetem kínosaigit nem élezheti velem, folyUtá tovább. Oa kéteég kivfll előkelő családból származott. Önnel veleszületett egy bizonyos valami nekem hiányzik, ét smit nem tudnék magamnak megszeretni, ha mindjárt a világ legjobb illem-tatárát hozatnám a meg s követném atasitássit. fogadok egy ellen tizet, hogy ön képes egy hölgyet táncra felkérni, annélkül, hogy elvörösödnék. ints\' ism.-:__í__í — Ezt goadoltsm it, mondá fájdtímuan, ez nekem teljesen lehetetlen. A legnagyobb bis-tooaággal tudok egy elegáns házban fellépni, mosogni és társalogni, mibelytv^gy elfogatási parancsot vagy más hivatásszerű kötelességei kell teljesítenem^ De egy hötgynél vrlágos glsoé-kettlyübén látogatást lenni, anatk lekötelező bőkekat sngdozni és egy poharat egy szép bölgy egészségére üríteni — azt nem tudom megtenni. Ilyeakor utamban vannak kezeim ée lábaim. Kelével bálra aimitva bajái és goodteljesen nézett a hetemben levő pálcám fogantyújára. — fis collegáim it caak olyanok. Ht tzűksé-ges vslski, aki a magasabb körökben mozogni tud, rendesen oly eraberekses kell fordulnunk, a kik nem tartoznak a titkot rendőrséghez. Estre vettem, bogy é messze kitérő mtgyirá-talokkai egy bizonyos cél leié törekuik, de bölesen hallgattam. — Bsymoad nr, mondá, mintha hirtelen más (btmára térné} ismer ön egy biaoayos Clsvsring aevö urat, aki a \' Hoffautnn féle uállódában lakik ? — Nem, sohasem htUptitm felőle. — Hm, aa kár. Igen finom müveit ét tüdőmé-ayoear képzett ember. „ legkeves.bb hajlamot sem éreztem. — Nos akkor azt tanáctolom önnek, vegyen a Hoffmau-azállodában lakást, mondá, ingatag hsngomst figyelembe sem véve. — Et talán feleslege. Lehétséget, hogy már beszéltem ie Clsverisg úrral. -Hot r kérdé.------ — A ionnal elbeszélem, de előbb tudnom kell, néz ki? hogy KízgaJdasig. Béos sot marxi állatvásár. Valamennyi belföldi birltp tudósítást, közölt legújabban azokról t valóban siralmw állapotokról, melyek a bécs-tci. marii állatváaérok uralkodnak. Közölték, hogy eseti t vásáron csak 100 darab msrbárs vtn hely, holott a, magyar éjszakuyugoti megyékből körűi-beiül 800-1200 darab stnrvtsmarbát it Itlbajtanak. Ezek as ál\'apolok mindeneseire tulosva vannak előadva és az elfogulatlan olvasónak már ai illető közlemény Ingalmazásán fel kell ltmernie it idézeti álUpotok valóxzlnüllen voltát, miután ott, ihol csak 100 darab ssirvumarbári van hely, lehetetlen 1200 daribot vásárra juttatni. At tzonbsn csakugyan megfelel a tényeknek bogy s bécs-eot. marxi msrhavástron évről-évre taribaiailanabbsk lesznek az állapotok és hogy a magyar állattenyésstőkel nem lehet tartósan kiszolgáltatni eteknek a visszásságoknak. A ,Peaier Gorrespondens értesülése sterint tz irányadó politikai személyiségek figyelmét fel is keltette et ügy, skik immár bsha\'óbbau loglal-kotnak a Budapesten létesítendő nemzetközi áltarváiár gondolatával. Miután azonban at Ugy t legetoroeabb\'BsnetOggéeben van az állalegész ségügy államosításával, valószínűleg a városi hatóságtól esa lűggövé téve, váljon mind a két Ügy egysaerre inttézteaeék-e e1, vagy pedig esak át állategészségügy államosítása után léptetaék-e életbe a nemzetkösi állatvásárt £mptulajdooos éa kiadó: v i c h k l rüL ár. Első nngn uilloda —a tővároe középpontján. „Vadászkürt Szálloda^ Budapesten üjonntn berendezve: Lifi, villamos világitál, fürdők, távbntéiő, mértékéit árak a. m. szép nagy utcai szobák > I émeletea 4 50 Irt II. t.M „ Hl. I M „ Udvart zsabák l.OO—S.OO-lg Huzamosabb lartóikodátnál 20% engedméay. Lakosztályok Itt tartózkodásra egyezség szerint. Mh ligyír éa franela kaayba ^ SaJAt trmrCLToorolc Kammer Ernő tulajdonos. 861,- 6-1. itetBagjreága féajrképak kéimlnenS kit képek atáa JnUayoaaa kéeattaak. Táj épttlet felvételek vléitaa t> asakésSltetaak. -KlOll. Vasárnap xxxxxxxxxxxxxxxxxxx: Zala; 96. Mám. (5 lap.) 1896. november bó 29-én. Cui rtfid \\kii lílktö! Zárda-otcáho. * Magyarország legiigjeM kflf(Nindánl ALLATSEREGLETE ii ilhtafftgetta a iegUluöM raptó vadáííatőt vuasak agy mint: Harbariai kim orosztÚKTm lejuingvobb példány tiuró paban, toeábbá nubiai oroszlánok Afrika belse eböl. SxenegHlíái é<* Sxomaliai on szlánok, puma, vagyis ux úgynevezett ezüst ^oroszlán, Delaiaerikábó\', meiy oronztAn tajok Magyarországon Moha nem voltak Utlwi\'rih, továbbá Király tigris Ssibéria déli* rfftw!. /y^\'t iétfimém^ fénuíliAMi 1 miié Ml, nnikos ét foltos hiénák, vagyi* ai ugyneyéxatl sirásók Alriknbél, oross s saihéríni torkosok, bengáliai és nad farkftS\'rk a Jeynavyobhak é lesfaaadoxóbfcak^ a -farkas faj bah, siftrmaxnak AmeriHábj sakálok Egy p tómból. Bárt bili vairy nex e* Isabrl medvék a k »x«bh példányok medvék ar. e^aki <>ueAnhó\'rt evy firiáei V \' tért eaársnasik KgyptombAi, muflon, Kórsaiba rőt, autiiopillk ^ \' Afrika belxejftbfil, Martosok a l\'ornp** begy^cgl)/)ki ma es i yuanágó Détaiireritáhót, értést struc- DelatruábJL E példány 1 Earópahan cxak ex a) hit seregiedben lá\'ha\'ó. Braxiliai sasok, Araini óriási keselyük» különféle majmok, u. m.: Lapnndertk Brasi itbói Korona majmok Üé\'indiái>&, Hamadriass vágy Köpeny Páviánok J<-Reménytokról Afrikából, arereoen vagy fekete majmok, kék ------— «»ou Mttniirii a a«!iaa\'ria\' a^itfe\'rŐl. Óriási hrokodüokt Aligatorok% az Amazon folyóból Dél a m trikóból % piton bicatus, Boa Anagandat Boa constnktor, király vagy óriási kigyók, származnak Ceylon szigetről, topábbá különféle pouagályok madarak és számtalan ragadozó vadállat, fajok q. világ különböző részei bő Pserhofer J. vértisztitó labdacsai, uJ0tt „AJlaJáaM UNtMMk\'\' im alatt; n utóbbi Mfit telj* joixal megérdemlik, mlval csakugyan alig létaaik betegség, — melyben m»i labda-«ok csodás hatáaakat iMriMrti«i be bm bieonyitetták volna, Kvtiaedek óta eaan labdieeok általáaoa slterjedésnsk örvendenek ée alig vaa teaiád, melybeu aaan kKtal káaleaerbAl kéaalal aaai volna található. Saámtalaa orvon állal eaea labdacsok háaisaerttl ajánltatnak ia afánltattak minden oly bajoknál, melyek a roeea eméeatéabAI éa saékrakedéebAI aradnak; mint oMWarst. májbajok, kóflka, vértololások, aranyér, béltáUeasóg a hasonló betegségeknél. [Tii tlaartli telajdoaságnknál fogva kitűnő hata aal vannak a vénaegéayaág éa aa aBból aradi la-jokn&l la: igy sápkórnál, idegességül aaármaaó fejfájásoknál atb. Eaan vórtisatltó lab-dacsok oly köanyea hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat aam okoaaák éa aaaak folytán mig a Uggyaiigékk agyénak, da még gyárinak álul ia minden aggodalom nélkfll l« bavabatSk. • - - A aaámtaiaa kálairatM), molyot a labdaaaok fogyaaatói a lagkülfiáböaóbb éa lagHo-baaabb batagaágók atáa agénaégok vlaaaaayarééá folytán koaaáak ialámtak, eaan haiyan eaak ia néhányat amlltflak aaon m^gjagy aéaaal, bogy ndodanki, a ki aaaa labdaoaokal •gyiaMr kaaauálta, mag vagyaak gy06dva. hogy naokat tovább fogja ajánlani. . , Kain. I8SS éfrll 10. Ttatoil Pmrhoftr nrl Lagymi oly aalvoo é« kQldjOu aokoM li\|tnt 16 t«kara«rt u da felül nulkaUlUn v4rfi<stiló UlidiioMiból aUavéMllol ta ui»ii In logmélyobb kd tOMianmt I caodebalásáért Maradok i«ij«a liMiolalttl _ PawiUtíh Korvaa. KOln. Liadambal Hanrb. foMnfk malUU, lM7.aaapt. II. T«kl»i»t ■ nr i iMon akanua vnll. bngjr aa laUwl kvxeiin kOaé kvrSJtak, malyikiiak táóát. momiihI invglriim > fen gyoramkácybaa aMfli\|lt»in oWanafinu bngv midhiÍ munkát -eln voltam többé képűn v<\|mm éa bitnajrára mára, I Hnk ""HS bft ai Qw fodiűua méltd labdoMŰ M\|im itHin mtnuit - k voIm mog. Xi latan ítlilj«i Antiiért asénm^r. Nagv oital Ha un, hnírj mti labdaatnk angam_u ttfkt i«iM kl ioiíiink cyóftiuuri. amint már mimk h ogvnuéhflk > iaaanny«rá«ára Hgiuégftl " if tsolgáiuk. Kalflaa Torét. Jalléptr a kfiaiameratea világliirl. állataftalidittaönalr Mademoiiella Eczette ki már un mágaa aaar«ncaéban rá* ■moilt, bogy pMdakálkatta magát é falaéga Fortao Ferdinánd d.Eata trOndrőktfa éa ö feaaéfa Jéliaf Akaróig áa faaaégoa aaa-Iád [a alfitt a lagaagyobb utaaéat uyanc el vakmarŐ mutatványokkal, ktláaöaoa érdakaa aa alAadáa, a mit as oroaslánakkai éa párducokkal tart, moly még idáig Magyaromágoa oam volt látható. Fellépte a világhírű olasx állal* siétiditóriek 81f norBaviaol 1 aa 6 Jól idomított állataival! Belépti-dij: l-tő hely 40 kr. IMk hely 20 kr. As áliai<9ref(let naponta reggel S-tol eaie 10 -óráig van nyitva. ~Ax—áHaleegeglet Oalajdonos Magyarorsxágon való iar>óxkodAsa alkalmával ason nxeret:oMében réasesOlt, hoyy 41 Fraaé^e Ffjeae Ferdinánd d\'£«le téiérékéa éa 6 Femégt JéiMef F6herceg éa Fenaégea családja ax állatseresletei lieaUtogatták és ax igen ritkán látható peidányok fAlAit legnagyobb megeftgedéattfcgt fejestek ki. üny roiöi Európának leg« nagyobb vtroaaiban, uyy alt is a\' n. köaőnaéget teljesen ki* elégiiendi. Ma éa a k^veik^ napnn nagy idomiió eldadé«olc le«f n^k isrfva. l-sökezdete d u. I, Il ik ette lJtS órakor. — Vasár-nsp éa ffnn>pnspo1nmn6ránkmt eWadáaok. —^ Minden tlőadds az y W toz$z állatok etetésével van egybekötve. vxxxxxxxxxxxx^xxxxxxxxxxxS^I XXXXKKHXKXXHHXXXXXXUHXXÚK X X Z s ^^^^^^^ „Littlo Lord Fantloroy" JJ ■IKffiJik a iü legkisebb k X 4 Clak cm. SM\|SI és II ea. uéles nécí\'Qlifly. 1887. aov. 9, N\'lyan fUklft nr i 4 logfbrrébb kOwOMtamat m«i»d"m jnawaol Önnek 60 évot aacynéaém aa vobon A illatR 5 ivén fit mmaiail gyomor-hurut htn áo vUkAfUátfban. már élalét b megttuta melyről ogvélifemll la U mondott, midén «élat laaii o<y áobuat kapott as Ott kitüoö vértíntKó aMae«a»ból • aaoknak .ái>andd bamálata foly* " n tokolataoM kiayágyult bog&bb lUatuUttwl Walnaaauai Joaala. Kl«bongrabopii«t, Gfftkl m. 188S* mára. 27. Takintotoo ar t Jtfuiirutt knétiltai kér 4 wo matfot a* óa valóban haaanoa éakitftnö labdo* aaalból. KI nom j»u.!a#ilbaioin laguagjobb »li« maréaemet kiiojoxni ox«n labdaaaok érfékw ví i.t ét aaokat. ahol raa »lkalmam aylKk. a osonva* ddkaok lagmol* aobban fogom ajánlani. Kaaa\' bálairatum totméooforiwU htoaaáiáaár* önt ason aal f-«lba!almas<>in. Taljoa tisstoiottai Haha Ignács. Ootmbdorf. Ssilésla. 1887. oki. S. gyoft áa bia. csodabalzsam, T. or \| labdacsaibdl Mivsaks^iék. Csakis as ditcsodálatbs labdacsainak kaesoabstom, bogyogjr gyomorbaj tál. moly ouitin 6 ávon át gyötört, meg*aba(lulum« Esan labdaasok nálam sohasem fognak kifogyni s midAtrUgforrObb kössOnatamsl kifajexum. vagyok liMialsttal r\' \' Ziviokl Anna. Amerikai liméDjltcM, legjobb aaar miadea kdeaváayea al bajok, a. m. gariaoagybáatalom, lagsaag-gatáa. iaabtaa. migraias, idagaa fogfájás, löfájáa, fMaaaggatáa stb. ailoa 1 frt 10 kr, Tausociiuia laWfis^ViiS^ sora éta valamennyi hajaövsaatA aaar ka sött orvosok által a legjobbnak •lismerve. Bgy slogáaaau kiállított saaleuoával I frt AltaláBOs tapasz." aaaráa által okoatM aabekaál, mérgaa daganatoknál, ajjknkao. oabso vagy gyeladt moll, vagy máa ily jaknál mint kittaA asar Ite kipróbálva, 1 tégely tO kr. Bármaatva té kr. íitVop nnnkmt* k5fc<f<í JdiUlnUUr ellen. 1 dobot 85 kr. bér-. maatvs 60 krajcár. Fii fáli! ^ airvhalfinm év du ajjjlldlidai a fagyna tagokra éa mindat lolit aabfo, miat lagbiatoaabb aaar álla-marva. 1 kftcsSggal 40-kr., bérm. 66 kr. tifHnOllv általánosan ismert kitftnA Ulllllüllr, háaiaker Itarat, rakedtaég, gAr-eaAs köhögés stb. ellen. Egy ttvogacake ÖO kr., 2 ftvag bérmentvo l frt 60 kr. (prágai osAppek) megrontott gyomor, roaoa omésatás éa mladaanaml altesti bajok ellea kitttai háaisaer. I Svegoaével SS kr. IS !v. 9 frt Általános tiszM Sí iK roaaa améaatéa miaden kdvetkaaményol, a. m. fotajáa,nátllléa, gyomorgosos, gyomor-hév, aranyé^ dagaláa stb ellen. 1 csomag ára 1 frt. \|egy Ivag 60 kr. Eleí-enia Por a laöírzadás ellen. SysE iaaadáat a aa által képaAdA kallemetloa aaagot, épaa tartja a lábbelit éa mint ár tslmatian saor vaa kipróbálva. Kgy de-\| boaxal 50 kr. Bármaatvo 7j kr. Ksea várOaatitó labdaoaak csakis a Pisr-jp.j- r0 Kql»nom kitflaA aaar golyva al-kefsr J.-I6IS. aa .arssv birodalmi slmá--IjflJjlfü-üalZiíllB, Ua.l ftvag 40 kr , bárbet Olazstt gyo^ysiartarkan, Bécibea, ÍJ msataa kttldésael t>6 kr. SSr KoiapraeparatQfflol ^ maaódoboa-aca il hr iK«y womag «nalybin Kor . k bálWogUgekaál, aa iéo- 6 dobostertalaastaMk, Yfrt> krba kerti;, k flfiíl)ílóíér„ , iitar KoUslix.r vagy béraNatatlaa Pt^hváUli küldésnél frt 10 ,, fft< „ Ht y ^ kr. Kgy eaomagnál kavaaabb aeaklldaak al. ,, , öar ^ meatea kSldésaol egvStt 1 aaomag 1 SOWp^ •w 1 m « ■ kr., t CHomag ü frt 80 kr., 8 aaomag 8 frt liter 86 kr. dara- bonkint 5 frt 60 vPriacaaa May" alaevaaéa alatt Angol\' oraaágban I0,UU0 darab adatott sf Baaa legkisebb bangsxar ..ngyaaolyaa hangot ád. miat a isguag^ubb Harmonika éa csak aam olyaa kicsiny, kegy a esőbben ia kordkató. — Sasa majdaem miadea aépdsl% skoral-, ladilé-. táaadarab atb. játaabalA éa klJAaAaaa alkalmas aJáadéktárgy agy kicsinyek miat nagyok ráeeára. A hangaaer aját bronce hanggal vsa . . sllátva, mely jó bánás mód amilett elsem wbotA. Ara>ogy íaom dobossal jól elcsomagolva, bérmantea küldéssel atáa "tol meüatt. vagy a péaa elAlegea bakflldiaével 10 Márka — 6 (fi. Dőlllng- ea Wfaitar " v JiusHeinsiromsMteH Export (hongsítirkirttdi Qslet) Marckneuklrohen, Sachsen xxxxxxuxxxxxxxxxxxxxxxxxx X X X X u X o X X gj X M * * X kiváló aaar egyel dala fejfájás, , feflfájás, rboama atb, ellen. 86 kr., 4 caomeg 4 frt 40 kr., 6 oeomag 6 frt 20>r, éa 10 oaom. 6 frt 80 krba körül, i, itt felsorolt káaaitméayakaa klvttl IC NB. Nagy elterjedésük követkeaté. aa oaatrák lapokban hirdetett Aaaaae bal baa osen labdacsok a legkülönfélébb aevak[külföldi gyógyaaeráeaeti kttlAnlegoaaégek ém alakok alatt atáaeatataak; eaaek követ-Irak táron vanaak éa a k ételeiben netán aaa kentében kéretik osakls Faerhoto J.-féle iovAk gyorsan és olcsón megaaerextetnek. — vártiaatitó labdacsokat követelni éa eaakisIPostán BMgreedoiáeak a leggyoraabbaa aaa aaok tekinthetők valódiaknak, melyekaek\|kAa6ltetnek, ba a péaaBaaaeg előre küldetik kaaaaálati ataaitáaa a Pserhofer J. aévalá-l nagyobb magrendeláaek utánvétellel küldet-lráaaal fekete aainbea éa minden egyea do- aek. Bármaatva csakis oly eaetboa tartóalk boa fedele agyanaaoa aiáiráeaal vörös aaia a küldés, ha aa Aeaaeg alAre beérkeaik, ben van ellátva. "JH mely esetben a paataköltaágek sokkal mér- aékal többek Valódiaknak eaak azok tsklatfcetlk, melyek Beraöari-ifi alpesi Ilpenr. tí.W.d W, O.-tól Brageaaben, Vs 8 frt 60 kr doboz fedele asyaaazoa aláírással viris Vt Ivag 1 frt 40 kr. Pserhofer] ivag 70 kr. j színben vaa ellátva. gyógyszerészem „goldanan Raichaapfal" Bécs l.y Singerstrasse 15* Kakiárban RndapMea: Térik iétiel (Király vlrm 19) m Egger A. Fia (tádor gyég/asarUr ?ád kérai 17.) gy égy aaerésaah nél. J j.y Kanizsa, vauét np Zala 96. szám. (•. lap.) Vy.1896. november hó 29-4o KAHÁOSOHTI YÁSÁR! IDeczertiber lió 24-igr raktárunkon levő összes áruczikkeink G-ystri áron sucLettzieús: el b Nyári ruhaszövetek és mosókelmék beszerzési áron alul. Különösen felhívjuk a t. közönséget nagy választéka divatos színes selymeinkre Meterje 80 kr., 1 írt 15 kr ós 1 frt 25 kr. A leszállított árakból nem engedtetik, FANTL TEST VEREK. JKXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOocxxx* 4- A CIVHÜDM vrarrittfavMilr I 0 Naiy-Xailttát Deák firtatr-tér 4W. ti. A „SINGER" varrógépek ni eleO helyet foglalják el * varrógépek feltaláltat óta. Mintssaerüek wer kezeinkben éa klillitátnkbaD, feldlmulbaUÜaaok varrógyoraaaágban és iartói«lgb«n, valamint KlUaUk ezépeégébea. A Singet varrógép megbecsülhetetlen a háztortáaban, nélkülözhetetlen az ipsrsaoknsk ennélfogva a i.. / a legjobb éa leghasznosabb SP karácsonyi ajándék $ Gépeink mindinkább nüvekedír keleadótége, a kiállításokon elnyert legkiválóbb kitüntetések a legjobb bírálatai azok jóságának és aokoldalnaágának gyárunk 40 éven (elüli fennállást éa minden nagyobb városban lennállé fióküzleteinknek czélszerll berendezése pedig a legbiatoeabb és legteljeeebb garantiát nyújtják. Eladáa kényelmes réaaletflxotés mellett. Kéespéniflaetéenél 10% engedm Díjtalan oktatás a divatos mühtm Késben is. Tht fInger Manufaoturing Oo. részvénytársaság (Eialitt Vstdltafsr O ) Aa 18D6-IM •uttfirt vtMssyteeksiUl 4a ■ilpart kUJUMpn „arany éremael" kltlátitva. \' áa ÍSH-Lkl »j"«\|it \|iir»M tnaáft lpaH kiállítássá Qrumiuu km „arany éremmel" UMaMvt. ELADÁS. :xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ %XXXXHKX*XXXHXKUKJfrnKX*UKXUXXXKHKXKHUXXM* X ■ £ Biztos czélszerü és jó kamatozó t$ke elhelyezés. 5 Egy ház a esengerl ntazába ujján épített 10 lakás, istáló kocsiszín 2 borpincze hordókkal és i kuko- J ricza góréból áll a vasúti állomás közelébe, mely vasúti és posta személyzetnek kOnnyen bérbe adható, és évenként 2000 2 fit haszonbért jóvedelmez, még 6 évig adómentes. Egjr Itáz a magyar utasába, mely 2 lakásból áll és évenként 460 frt haszonbért hoz. _ C HzentgySrgyvárl hegjen Hagy<Kaalzaárál \'j4 árai távolzág. Egy birtokkitünő jó karban, mely r * 3\'lt kataszt. hold szőlővel ujján plántásva. * J i3\'\|, hold catast. I minőségű szántófold « ff 6 hold I minőségű kaszáló rét, egy jó karban lévő pince és lakhelyiséggel s nagy gazdasági pajtával fundus instru- Jj metussal, évenkínti tiszta jövedelem 1500 frt más foglalkozás következtében készpénz fizetés mellett szabad kézből azon-R na! eladandó. A közelebbi feltételek Illatko János tzahé Ötletébe tudható meg. X X Közbejárók ki vannak záiva. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOQOOO RLYTHIA a bőr ápolására,* —1 — x szépítésére ós finomítására 1 Egy dobot áru t 1 forint 90 krajcár. Utánvéttel vagy aa Qiazeg előlegebeküldése utáa küldetik. Puderi W LsfaMksMkk SlISsSkl, kél ás társáig rCDKa. — P«hér, róiuiiin. it airgt — v«cytl«t aaatyiált ti »J4al« Dr. Vskl 1 3 Oa. Kir taaár Utal B4 llllameré levelek a legjobb körOkbfll minden doboshoa A ■ellékelve vahnak. " tf 2 TAOSSIG GOTTLIEBf ss. át kit. atfvari talistts wttpaa it lllatwtr pir Itatna. 7(raktári nAca, L Wollasilt a. Haphalé a legtöbb lllaiaarr- (yénytierkeretke-áéabem én gyágy szertárban. — Nagy-Kaalttáa 1 Krslmcr (lyala «a Keleti n lér eégekaél, $ i Csodálatos eredmény tmtdthm arcbőr, xirga foltok s.a.t. feltétlenül eltűnnek fogain Uiloatij-fiapp*& (Bsrfstaaa éa társáfát Petaáákta) naponkénti használatánál. Kapható darabonklnt 40 krajoárert Orinbtum & dunántuli louvrejában éa Knintr Gyufa üzletében ■agy-naalssta. 71 SO-I Nyomatott Fisebei Fülöp laptulajdonoanál Wagy-Kamssán. 1896