Zala 1897 07 július k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	58 MB
Keltezés:	2011-02-17 08:47:21

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	940
Megtekintések száma:	5108
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (783.82 KB) Zala 1897 július Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 52. itfftm. Nagy-Kanizsa. 1897. julius hó 1-én. XXIV. éTÍoljam lurkMlMf: Vir..U.P«l« FlKk\' \'OOP HajTktrakaéMbaa. v owkMitjnl trtekanl UM leint 4. i. 4—1 4rt kdat. iDttmdft • l«P nll«il rtatéM TOiitkraó ■!•\'« ktalmtaf ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. ItoMMnkl: Vkwkéa : r\\mkd HMf khrttraUte. ■Löraaran iui Igém tan 1* kim (» Ért — kr rtUm i kor»M (I W — kf ttfjUkm I hm (1 «rt U k» ,------A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Hankegyeiölet, az Ipar- ét kereafc«-Hlrd#u—k j,nl;MI ^■iifcfcak ■útin l«wt«k euk iMn ktMk- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélvegylet-Szflvetkezet és a létenyei takarékpénztár. ___ a .,nagr-kariizaai malátagyár és serfőzöde r. t." a nagykanizsai önkéntes tttzoltó-egylet, >ftlttér >iI1Imh M kx. a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tára., a nkanizsai kerületi betegsegéíyzfl ——— pénztár hivataloi közlönye. bnmw, .iiuin a kfc«nni — ...lU—ék Fiaekct fUl k««f» Megjelenik NaK.y-Kani»An lietenklnt kétaser: .r-k«iíb. Kaptt ttám ára: IO krajcár. Mt foftdUUlk «l iittrauk klM«t»k fism ?taámap én e»"Q.törtölcÖJa.. ■zsL Nem a politikai élet küzdőterének, az országgyűlésnek, kapuzárásáról akarunk szólani, mert hisz a jóJjjMpfyÚSpOHmég valószínűleg igen sok vertMka^KgyOt fog kipréselni a 16. paragrafusTN4m is valamely korszakos mozzanat befejeztéről. Csupán az erkölcsök és tudományok szentelt hajlékainak, az iskoláknak bezáródásáról. Ezt a helyét,^melyet egyébkor a politikának szoktunk szentelni; most azoknak a Serény, szürke embereknek szenteljük, a kik az iskoláknak egyszeri), bizony bizony^ nem igen gondozott fakó falai között apostolkodnak a nemzet legfontosabb ügyének; a kulturának érdekében. Semmivel sem kisebb fontosságú az ő "küzdőterük, mint az a tér, hol a nemzetiek választottjai, az országgyűlési képvise« lök, küzdenek a nemzet igazaiért; csak működésűk zajtalanabb. Az országgyűlésen .elhangzó politikai beszédek szinte áthullámzanak az egész ! országon és élénken foglalkoztatják a nem- ; zet közvéleményét Az erénynek és tudo- 1 mánynak az a tenger kincse — melyét az iskolák tanító apostolai adnak át a fejlődő nemzedék lelkének a nemzeti kultura fej- I lesztésének és megszilárdításának-- nagy; murfkája közben, — minden feltűnés nélkül lesz a nemzetfentartás közkincsévé. Ott, az országgyűlés fényes palotájában a választottak, — itt az iskolák szerény, fakó falai között a hivatottak nagy munkája toly. ) , 1 Nem lehet eléggé (Méltányolni ezeket a szerény nevelő-apostolokat, kik az anyagi lét gondjaival is küzdve, a tetszés nyilvánítások lelkesitő hatása nélkQl, csupán hivatásuk magasztosságána\| tudatából táplálják magukban azt a szent\'lelkesedést, melylyel a haza, a nemzet legfontosabb ügyét szolgálják. Le kell borulni az ő önfeláldozásuk nagysága előtt; mert abból a buzgalomból, mely az ő életerejükből táplálkozva, a jövő nemzedékének szivét ^küzdelmekre fölvértezi, — nyeri legeid láplálékát a nemzetnek későbben kibontakozó korszelleme is Az ő buzgalmuk, odaadó \' munkásságuk lankadatlansága messzeható eredményében kisugárzik a nemzet jövőjére, mert apostoli szellemök befolyása alatt fejlődnek a jövő küzdelmeinek kiváló jellemalakjai. És nagy, igen nagy várakozása az a nemzetnék, hogy hazánkban a jellem-fejlődés kedvezőbb méretekben és kedvezőbb irányban mutatkozzék. Ha pedig a mi tanitó-apostolaink a társadalom, a nemzet e várakozásának meg akarnak felelni : leg-elsőbben is egyenkint és összesén vállal-kozniok kell a rendszer korrektúrájára. Magyarország^ ^ jgframoa haladás, mely nagy időnek szomorú mulasztásait volt kénytelen pótolni lázas sietséggel, — a túlterheltség veszélyeivel szakadt az egész oktatási szellemre. A tudás szertelen méretei majdnem teljesen fölemésztették tanítóink összes buzgalmát és idő a jellem-alakitásra nem igen maradt. Kezdetben a mi tanitó> I apostolaink nem bírtak megküzdeni az uj rendszerrel s ennek az átmeneti korszaknak bélyege itt van a mi mostani társadalmunk közszellemén. De ma mát minden foka \| iskolánál azt a dicséretes törekvést tapasztaljuk, hogy a tanítás és nevelés egyenrangúsága visszaállitt. ssék, Ujabban közoktatási kormányunk is ily \'szettemben kívánja irányozni közoktatásunk ügyét s igy alapos reményünk van ahhoz, hogy a most nevelt nemzedék majdan egészségesebb, erőteljesebb közszellemet visz a nemzet jövő társadalmába. Ha e tekintetben táplált reményünk csakugyan valóra válik, azt legelső sorban a közoktatásügy buzgó apostolaínak köszönhetjük, kik a nemzetnek igazán önfeláldozással, önzetlenül működő mandatárusai a kezeikre bízott növendék-telkekkel szemben. A „ZALA" tárcája. Dórl-fytrsk. — á „Zala" trtdiU tárcsa. -. A -ivások tisztikara éppen egy nappal előbb nagygyakorlatról érkezett meg, A hetek óta nem élvezett nyugalmú ebéd után mindegyik kitűnő hangulattal telepedett le a vendéglői kávéház elé tett márvány-asztalhoz. Tréfálva, nevetgélve szOr-wölték a piccolól, A virzslniák és cigaretták (üst-\'éllege, mint valami hálaáldozat füstje, gomolygott az ég felé. Vérkői Szeredoyev Aladár, a tisztikar legfiatalabb tagja, a pelyhedző bajuszú hadnagy, egyezerre cuk elkezdett döcögve nevetni — Mi bajod ? — kérdezték szomszédjai ki-váocsian. A fiatal hadnagy ócska, az ezredes kedvence, ®löbb néhányszor a levegőbe verdesett kesével, mig a nagy nevetéstől. szólni bírt. — D6ri-gyerek jutott eszembe. Képzeljétek cák: ez a jégember olvadozni kezd. — Szerelmes ? — kiáltották többen és aztán kitört valamennyiből a hahota. — Egész falig f — mondta Szerednyey; után versenyt kacagott a többivel. Még u ezredesnek is feltűnt a jóizü nevetés, megkérdezte kegyesen, hogy mii nevetnek. Kérdés közben egyenesén az ö kedvence: Szerednyey felé fordult, mire az felugrott, hozzá 1 sietett és diszkrét suttogással mondott valamit az ezredesnek. j — Ah, ah! bravoT — mondta ismételten u ezerede* és nagyon választékosan mosolygott. — Lupoi in labula I — mondta egyik kapitány, aki mint tartalékot tiszt lépett a tisztikarba ás ezt szerette egy-egy emlékesetéhen maradt latin szentenciával kimutatni. Halványként!, vörősbaju fiatal hadnagy lépett a társaságba. Majdnem nőies arcvonásai voltak. Meghajtotta magát az ezredes felé, astán helyett foglalt a fiatalok között, akik nyomban elkezdtek vele ipcselkedni. De az csak egykedvűen szlyla virzsiniáját és egyetlen arcizma sem mozdult meg. Csakugyan olyao volt, mint valami jégember. Meglátszott rajta mindjárt az első pillanatra, bogy nem mindennapi ember. Egész lényén volt valami erősen megkülönböztető eredetiség. Eredeti is volt ő minden tekintetben. A tisztikarban csak Dóri-gyereknek hívták. Ezt a nevet uonban nem ott kapta a hadseregben; már magával hozta az iskolából. Halmay Tódor volt a neve; de a pajtásai csak Dóri gyereknek hivták, mivel még nyolcadik osztályos koriban is majdnem teljesen gyermekes arca volt. • y Mikor az érettségi vizsgálatot letette, u volt szándéka; hogy felmegy a műegyetemre és mérnöknek készül. Ez alatt atyja váratlanul meghalt. Anyja csak éppen annyi nyugdijat kapott, hogy két felnőtt leányával keservesen eltengődhetett. Halmay Tódor nem mehet«U u egyetemre. Jelentkezett, hogy le akarja szolgáim u öokéoM évet. Le is szolgálta állam-költségen. összesen tizenketten voltak, de Dóri-gyerek (mert önkéntes pajtásai és a ti«it»k is csak igy hivták tréfásan) a tejarcu, leányképO önkéntes, túltett valamennyin. Meglátszott egész viselkedésén, tanulásén, hogy komolyan el akarja sajátítani a katonai tudományokat és igazi hivatásos katona akar lenni. Az önkéntesi év végén fényes eredménynyei tette le a tiszti vizsgálatot A vizsgálóbizottság minden tagja hozzáment és kézfogással gratulált neki a nagyszerű sikerhez. Mikor önkéntesi szolgálatát megkezdte, ínég csak nagyon fogyatékosan értett németéi. A viza* gálaton már a legkomplikáltabb kérdésekre préda németséggel adta meg a feleleteket. A jelenvolt táboraagy megkérdezte, áogy ba a katonaságból kilép — micsoda pályát vé lant. — Akiivéitatni szeretném magamat, de engem tisztnek nem lógna W^ii nevezni. A vizsgáló bizottság tagjai összenéztek ; oeta értették meg a feleletet. — Miért ? — kérdezte a tábornagy. — Mert nekem csak szegény anyám vaa ás magamnak évek kellenek, mlg a tiaati tilawi lésre valót megtakaríthatom. — Ha csak u a baj fiam: a nem bsj, — nandu a tábornagy. l önkéntes pajásai, kik többnyire vagyooo* huh Nagy-Kmi«w vanórimp Zala öl.\' mm (»■ l«l») 1867. janit]\' U Mj, Bérleti-hirdetmény. KXXKXXXXXXXKIXKXXXX XXXXXXXX 8 I 8 , ( .BBBIpiill * A nagykanizsai Polgári Egylet tulajdonát képezd X vendéglő és nyári kertherthelyiség £ évi november i-től X X kezdőd őleg három, esetleg hosszabb időre bérbe adatik, J X A vendéglő helyiségei földszinten a következők ; X X Étterem, megfelelő mellékhelyiségek, bor és sör pincével, X X konyha, éléstár, gazda és személyzeti la részek, jégvermek, X X faházak, mulatókert és kényelmesen berendezett nyári X X casino helyiség. < X X Emeleten: A Polgári Egyleti tagok helyiségei neveze- B 8 tesen: olvasó-, biliárd-, kártya- és társalgó termekkel, díszes J S nagyterem, kellő mellékhelyiségekkel, mely utóbbiak vi- 5 XC :>x: iWeiserJ.C. gazdasági gépgyára ós vasöntödéje NAGY-KANIZSAN, a m. kir. államv. gépgyára vezérúgynökaégének dunántuli képviselője. fi galmi- és szinházcélokra is Használtatnak. X A bérletre vonatkozó egyébb feltételek az egylet el- X X nőkénél betekipthetők, illetőleg erre nézve tőle értesítés X X szerezhető. X X A pályázati ajánlatok legkésőbb i. évi H«pt«mb«r X X hé l-éin Írásban alulirt cim alatt küldendők be. X X X 2 Kelt Nagy Kanizsán, (Zalam.) 1897. jumus 7ó 17-én. g x A nkanizsai Polgári Egylet X vAI»n/.Iiuhu) a. XXXXXXXXXXXXXIXXXKXXXXXXXXX Az ezredévet) lúállitáson az n\'rafiy ertTemkeressl-tel és a millenniumi nagy éremmel kitOntetve. Az ezredéves kiátylásoB az arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy - éremmel kitBntetrr. X X H i rde t é s e k felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. •• "Ál Sangerhanseni gépgyár, magyarországi gyártelepe. RUDAPEMT. Kiil«ff vá«AÍ-nt 1448. asám. SU+ 4a «gya4Ali magy. special-gépgyár, a mely u összes ■Ml(a>4asA( I Ipar Agak számira szükségei gépeket gyártja. Gazdik és iparotok számúra mint hajtóerő, rendkívül előnyős a ■. „HOFFMElSTER-féle gőzmotor" a legjobb é» legbiztosabb gőzgép. FOthetö: szénnel, Iával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban léi lóerőtől keidre gyártjuk. A „HOFFMEISTER-motor" rendkirüli előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt lelülmul. Felüliiható bárhol, semmi alapozás vagy lalazás nem szükséges, állhat szilárdan vagy szállítható. A „HOFFMEISTER-motor" megszerzését gazdáknak és iparosoknak a legmelegebben ajánljak. Leírással, letrilágnstt ássál, trjegytéfcke) snvesen szolgálunk. Képvtaeletekre a)áal«t«kat elfogadunk. Magyarországlegjobbsorvetógépei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zala-Drilliuk. $«pi«) tik is hagyea talajbai •gyariit itkalau »»r wttgéfc ti ft nurlUkorongof r»ud-iinMk kftit ]«fk«i»d-uU>, utkad „gerfelcta" MWlH\|(\|. Mindegyik a gyakorlatban felette célszerűnek bizonru\'t szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kélvasu acélekék, «x egyetemen ekékhez alkalmazható összes felszerelvények, össxe* talaj-mivelö eszközök, széna^yüjtők, darálók és egyéb gazdasági K\'Pk. Felhhrom a n. é gazdaközönség figyelmét a legújabb a mer i k a i ..Planet jr" rendszer- ejLjterekü kézi rfcjakapálé és tiltaieti íiiliirt, melylyel a répakapálásnál ee töltésnél óriási megtakarítás érhető «T VégOl ftgyelmeztetem a a 6. gazdakOzOnaégat hogy . > m. tir. illiav&sgUk YÜgghiffl gőzgépeit és csépül ■e léw»w> kan az eien czlmhai haaonló kOrflllrásu válliUtök férczgyártmányaival I — ^ y— pcxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxoo falhhráa a BUDAPESTI BAZÁR XXXIX- évfolyamára 5 A .Mm)I BaaAr" aláM iWn > IhiMbi>«», tar M tiinm» nUptr»d«l«i diratUp. Mák, kéaiaMrakák, pwaik- XWMktk tiklmalik iMalihrt 1 ■■■>—la«afcfc«l. -Mcrwéatokkil ■»t«l, kirtliHk kiiÉ^ilirtlH —Hkiiit "H1-alana ■nr««4«>W ahaa Mjötl A ,.t«á»\|llM BaaAr" tMáaM4 in : 177 l-l lnfié«iii.......1 írt M kr . .......S M-- VI iHlüHIrtMá M«káMitk MnaM, a/Art- itat* aAfcakkat. «lwlM\|»il to nillÉiilTli raiMival atMMt Jota* I 4a 16 U Mf\|lMt ■taiki. — Aanklvtl ai»i»n illliSlit Ui mH41" MtM.il alUb rilMwh ngéanhM >i\'Mtkat «o píWUyt, «C » UtalkiM, tkl Un Int, " V \' kit ptUAajt, nfT ^J" u •■lk»lb«»ot A ftutrtd MfkSMJlk i^pa ta UlaHln. Mra. A ItlaütlM* m»m; 4 közel 200 arcképet 4a 1000 emláksort tartalmai amlákalbomot W ^ liibtái DŰLI JÍKB nririlMk, Iptn H Iménf-v II. ktÉJr Cxxxxxxxxxxx«ooooüoooocog Nyomatott Fwjhei Fülöp laptaUidoooai.il Nfy-IUiiiaaán 1897. Nagy-Kanizss, csütörtök Most, mikor az iskolák kapui egymásután bezárultak, tetszészaj és tapsok helyett adjuk meg a különböző tanintézetekben működő derék, lelkfes ""pedagógusoknak e heltón is a valóban megérdemeli elismerést. Hőnyit joggal elvárhatnak tőlünk a nemzeti kultura szerényen, de nagy önfeláldozással munkálkodó apostolai, ezek a nagy célokért küzdő névtelen hősök. Zala 52. ssátn (1. lap.) Politikai szemte. Belföld Junius 29-én.___ Szélcsend ! A képviselőház két napig szünetelt. Csak szerdán folytatta tárgyalását, de nem a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló javaslat: tárgyalását, hanem ennek megszakításával a cukorprémiumról szóló javaslaita1, melyre nézve az ellenzék szintén akadályt akar gördítem a. tárgvmás sima lefolyása elé. Az ellenzéki pártok a klubban a javaslatot nem fogadták el a részletes tárgyalás alapjául. KOlföld. A külpolitikában is megleheted szélcsend ural-kodik. Konstantinápolyban tovább folytaijak üléseiket a nagyhatalmak képviselői, hogy a a görög—török békél nyélbe üssék ; talán most már sikerülni is fog n?kik. A békealkndosások rendesen folynak A Times-nak Konstantinápolyból e hó 25 iki kelettel írják, bogy a pénzügyi bizottságnak az a jelentése, melyet a nagyköveleknek a béketárgyalások ügyében t. hó 24 én tartóit gyűlése elé terjesztetlek, a görög segélyforrások felöl ugy nyilatkozik, hogy azokból 4 millió török foolnyi hadikárpótlásra a legnagyobb , mígeröl-♦etésmetlett- isowk tvi résnlgitSriwziáat lehatna, fizetni. — Kantából pedig jelentik a Havat iigy-údhégnek, hogy az angolok száz embert és két Agyút szállítottak partra. A tengernagyok elhatározták, bogy a beroapetrai helyzeten javítanak és erre a cé\'ra nemzetközi csapat különítményt küldenek egy olasz tiszt parancsnoksága alatt. Hieropetrába. Ez a csapat a városon kivín távvonalat fog alkotni; hogy a felkelők támadásait megakadályozza. Egy másik különítmény a városon belül az erődöt szállja meg. A jeleilesi törSkhelyörség az erűd falai aíatt fog láborozni. Vilmos, német császár —- ugy látszik — Is-mét rászorult Bismarckra. Egy friedrichnruhei sürgöny ugyanis aai mondja, bogy Hohenlobe herceg, birodalmi kancellár, Uülow nagykövet és Vibnovuky báró titkos főkormánytanácsos kíséretében fiísmank hercegnél négy órai látogatást lett. Bismarck herceg vendégeivel mástélórai iétakocsizást tstt. Az első kocsiban ültek ] Bismarck herceg és Hohenlohe herceg, a másodikban Wihnovsky" báró, Blllow és Rantaau gróf. 6 óra 20 perckor Hohenlohe herceg kíséretével Berlinbe utazott. Bismarck herceg állapota kitünö. A Kisdednevelö-Egyesület közgyűlése. A nagykanizsai Kisihánmlo-Egyesüld, mely Immár 22 év óta áll a kisded védelem nemes szolgálataban, Junius hu 26-án tartotta rendes évi közgyűlését Vidor Samuné egyesületi elnök elnöklése alatt, a tagok csekély érdeklődése melleit. Az elnök a megjelentek üdvözlésével a közgyűlést megnyitotta, miután Bottn/eld Lajos egyesületi titkár a kővetkező jelentést olvasta fel: Igen tisztelt közgyűlés! Egyesületünk ma tartja 22-ik rendes évi közgyűlését. Milyen más lehetett a 22 év elöttt köz-gyűlésflzrognomiája, mint a inaié Akkoriban mint az 1872-iki február havi közgyűlés jegyzökönyve tanúsítja, 95 nö és 48 férfiú, összesen 143 tagot számlált a közgyűlés lelkes tábora, míglen ma csak vajmi kevesen vagyunk, kik s kisdedvédelem fenséges zászlója alatt küzdünk és harcolunk. A szó szoros értelmében mondhatjuk, hogy küzdünk és harcolunk, mert nekünk a számszerűleg oly meggyengülleknek küzdenünk kell a mostoha anyagi viszonyokkal és harcolnunk a1 társadalmi közönynyel. A mult évi december 20-án tartott közgyűlésben tüzetesen megemlékeztünk mindazon körülményekről, melyek a mostani helyze tét megteremtették és minthogy mai jelentésünk szorosan véve csak a múltév krónikája lehet, ez pediglen már ismeretes az igen tisztelt közgyűlés elölt, nem akarunk újból rekriminatiókba bocsátkozni, hanem kötelességszerülcg kiegészítjük legutóbbi jelentésünket. A lefolyt évnek sók megszomorító jelenségei és eseményei mellett voltai örvendetesek is. A megszomorító események közé sorolhatjuk az egyesület néhány oszlopos tagjának elhunytát, illetve eltávozását, mely előbbiről már a december havi közgyűlésben kegyeletteljesen megemlékeztünk, továbbá a társadalmi körökben fennállü közönyt a kisdedvédelem ügye iránt, mely utóbbinak illusztrálásául elég lesz tán felemlítenünk annyit, hogy az egyesület néhány leikas választmányi tagja közül alig tanúsít valaki érdeklődést 1997. július hó 14a * _____ e nemes célú, közhasznú intézmény iránt ts tfa helyén lesz, haéppen ennél a pontnál felsorolom azokat, kik részben őnkénytes kilépés, részhsa eltávozás vagy elhalálozás folytán a mólt ér végével tőrül teltek az egyleti tagok soráhójjez^ Bdtorfi Lajos, dr. Bentzik Ferencné Bofym I Ödönné, GySrffy János, GySrffy Jánosné, Bon, I berg Pálné, dr. Sehrtyer Lajos, dr. Schrtytr La. I josné, Sebestyén Lajoané, Stefánovict Alajosát ifj. Blau Károlyné, Botfi Júlia, dr. Hamtr Jj.\' nosné, Hlatkó Jánosné, Lírául Jánosné, Mayer-! hofer Henrik, Mtrkly Antalné, Stu/tld Zsigmond \| né, ifj. Bosenberg Miksáné, Singer Lípdtné, : Sümegi Kálmánné, Stenlmarjay Jánosné és Vtrji Lajos. _ . Az örvendetes jelenségek legelsője pedig az, hogy a városi- tanács és az ennek élén álló polgár -i mester tek. Vksey Zsigmond ur teljesen méltányolja egyesületünk törekvését és tőle telhetőleg 1 támogat bennünket, hogy nemcsak feladatunknak, tHanem etzel járó anyagi köteiezettsegeinknek 1 is megfelelhessünk. A városi képviselőtestület u \' 1897-ik évre az eddig 1000 frt évi segélyt Itkw I forintra felemelte, mely ténykedésért kép, hogy elismertesel adózzunk, de ha tekintetbe vesszük, hogy évi költségvetésünk kiadási összege a 3000 lorintot meghaladja, a városi segélyt megfelelőnek nem tarthatjuk. Az 1891-ik évi XV. Wrvényrikk\' : alapián kiadott miniszteri utasítás 25. §-a ItHt-I lettigeti tetű * - Teöztigntk a kisdedóvodákat ra-I gyoni erejéhez képest segélyezésben és gyámolitás-j ban részesíteni, ét ennek ellenében csak asoa j jogot adja meg neki, hogy bizonyos számú gyers mek díjmentes (elvételét biztosíthatja magának ts lebböl kiindulva, a választmány foglalkozat lo^ \'legközelebb azon kérdésser, nogy nem-e lenne célszerű, ha egyáltalában csak azok nyernének ingyenes feltételt, kiket a város erré ajanl, mi \| különben a mostani rendszerrel is összhangban állj amennyiben az alapító tagok ajánlottjain kívül majdnem kizárólag csak azok vétetnék lel díjmentesen, kiknek szegénységét a városi tanún ! erre felkért tagjai igazolják, fi* noha a (örvény ja subventionális községnek egyéb jogot ntta biztosit, mint az ingyenes növendékek ajánlását, \| a magasabb sybventio kérelmezésekor uson cn» igedményt tettük a városnak, hogy a vezetés el-tfenőreésere néhány tagot küldhet » írilsaslmsnT j ba. Ezen engedményünk, ha nem is ezen formában, de mégis kifejezésre jutott abban, bogy a városi képviselőtestület egy ellenőrző bizottságot I küldött ki, melynek elnöke Eptrjm Sándor és tagjai: Blau Ltyos, Ptikdl Ferenc, dr. Soisehild Jakab és Varga Lajos városi képviselők Kedves kötelességünknek tartottuk ezen hízott-I ságot megalakulásakor a legmelegebben üdvöséin! és megkérni, hogy hatáskörét Írja körül és a bemutatott alapazabályainkon tegye meg a módo-isitásra jónak veit észrevételeket. Az ellenőrző bizottság szívélyesen logadta üdvözletünket és voltak, nagy murit csaplak a tisztivizsgalat örömére. Ott volt az egész tisztikar és egyik toaszl a másikat érte. Égig magasztalták a kedves, aranyos Dóri-gyereket, aki magyar fiu létére olyan tényes babért aratott a vizsgalaton, fis jósoltak neki nagy jövőt, hatalmas karriert. Egy hét múlva megjött napi-parancsban, hogy Halmay Tódor, önkéntes káplár, oly fényes eredménynyel tette le a tiszti vizsgálatot, hogy a vizsgáló bizottság előterjesztésére őfelsége legfőbb haduri jogánál fogva, a lenálló rendeletektől el-térőleg rögtön badnagygyá nevezi ki és — amedy-nyiben továbbra is a hadsereg kötelékében, mint tényleges állományú tiszt akarna maradni — a tiszti felszerelésre saját pénztárából batszáz lorintot utalványoz ki. E napi-parancs felolvasására az egész ezred kirukkolt és mindenki mosolygó, ragyogó képpel hallgatta a legfelsőbb kitüntetést, mely a rendes szokástól teljesen eltért, csak maga a kitüntetett hallgatta érzékeüenrüideg márványarccal. Mikor a I dísznek vége lett, oda lépett az eze-redes elé, Imtonás állásba csapta magát és nem szólt semmit, hanem csak egy papírlapot nyújtott át neki. — Az ezredes meglepetten bontotta szét. - \' Egy távirat volt ezzel a tarUlommál: .Anyánk meghalt. Jöjj azonnal I" Az ezredes mély megindultsággal adta vissza a j táviratot; néhány vigasztaló szót intézett a sújtott luhoz, aki nem "bírt egyetlen szót szólni, csak ajkait harapdálta fájdalmában és a kőnytelenség kínja majd agyonszorította szívét... Azután bogy kél hét múlva felvette tiszti ruháját, teljesen magába zárkózott ember lelt belőle. A \| társaságot kerülte, otthon étkezett, minden élvezetet megtagadott magától. Pajtásai, a vidám kamerádok, azt mondták neki sokszor Iréfásan, hogy bizonyosan bankárnak készül ujabban s élére rakja a pénzt. Ki gondolt a könnyfi-vérü fiuk -közül arra, hogy a szegény Dóri^gyerek nélkülöz, félkenyéren él, mert havi gázsijának leiéi mindig pontosan hazaküldi nővéreinek, maga pedig közlegény koszton van. Egy özvegy-asszonynál volt koszton, aki éppen ugy teugödölt csekélyke nyugdijából, mint egykor az ő édes-anyja.\' Ennek az asszonynak volt egy j tizeunyolcéves leánya, aki varrásával keresett még valamelyest az édesanyja nyugdijához. Ez volt az egyetlen nőteremtés, akivel Halmay Tódor naponkint néhány óráig társalgott. De erről nem tudott senki. Mikor a nagy-gyakorlatról megérkeztek, a véletlen ugy hozta magával; hogy házi-asszonya lei-j nyával éppen az utcán"találkozott. A találkozás\' pillanatában az egymást megértő lelkek öröme olyan leplezetlen volt, hogy Szerednyey Aladár,ki szemtanuja .volt a találkozásnak, meglepetten csettentett ajkaival. — Ah, hát igy vagyunk?. Nem rosiz csemege a katonai tudományok mellé! mormogta — magában és mosolyogva ment tovább.- Ennek alapján tette másnap azt a kijelentést, hogy a jégember olvadozni kezd. Ahogy azután Halmay Tódort olt látta ülni hideg, márvány arccal, addig incselkedett benne ■ a boszantás kis ördöge, míg kitört belőle az ia* \| cselkedö szó: — Rallod-e te, gonosz Dórt, neked nincs rossz 1 gusztusod. I Halmay vállat vont — Mit akarsz a gusztusommal V — Ugyan, csak ne játazd az ártatlan katona-szentet. láttam, bogy pompás médiumot válasi-tottál a támadáai stratégiádhoz. Halmay nagy kék szemeit élesen a beszélőre szegezte, mintha azokkal többet akart volna mondani az ajkára jövő szavaknál. — Az meglehet. De annál rosszabbat választottál le. Ebből az ezredes kegyence már érthetett volna, de incselkedett benne az ördög. — Nem mondhatnám. Az a jó médium, ama lyik mindenre reagál Hát aztán valld meg le ártatlan szent: mennyire vagy már a médiumoddal ? Halmayoak arcába szökkeni a vér — Nem ludom, kiről vagy miről beszélsz — Kjnyé! Nézze meg az ember. Hát kiről beszélnék másról, mint arról a kis arányos cicáról, akivel tegnap majd bogy ölelkezésig nem mentél\' a nyílt utcán. —\' Halmay Tódor most sápadt lett, arcidegei megrándultak. Jó ilyenkor már a szelíd emberekkel tovább sem incselkedni. De Szerednyeyt a hatás csak jobban tüzelte. — No, ugy-e eltaláltam? — Nem találtál el semmit, csak gyanusthHlál. Nagy-Kanina csütörtök Zala. 51. txÉm. t lap.) ígéretet lati arra nézve, bogy velünk vállvetve fog a kisdedvédelem ügyében tevékenykedni, de az idO rövidsége miatt az alapszabályokra vonatkozólag a kitűzőit haláridőre nem nyilatkozhatott és ezen körülménynek tudja be az igen\'tisztelt közgyűlés, hogy az alapszabályok módosítását, melyet Ik 1896 december havi közgyűlés elhatározott, a mai közgyűlés tárgysorozatába nem vettük fel ét hogy aa előzőleg májú hó 16-ra kitűzött közgyűlést csak elodázva tartjak meg, Aa örvendeles jelenségek közé kall torolnom továbbá azt, bon a támdalom közönye dacára, voltak é» vannak olyanok, kik megértve egyesületünk nemet intentióít, hozzánk eorakoztak ét rzek a következik: Armuth Náthánné, Bacbrach Samu, Deák Péjerné, Farkat Vilma, Gross Mik-siót, Hajgató Nándor, Habermann Jánosné, Kohn Kmüné, Lioser Bála, dr. Neumann Edéné, Pollik jqxsefaé, Seben M. J.-né, Thomka Endréné, Véctey Zsigmondné ét Vécsey Zsigmond. Remél-jük és hisszük, hogy ezen mezes névsor gyarapodni fog, reményünket éleszti azon tudat, hogy ,t leányai nem balt meg, hanem csak szunyád," Az ébredését pedig első torban is az igen tisztelt válaaztmányí tagoktól Tárjuk, de ebbeli bizalmunk a községek részére kiadott miniszteri utasítás kővetkező pontjában is gyökeredzik. ,Tánadalmi hozzájárulásból ét egyetek ado-mányaiból nem csekély bevétele lein ai intézetnek, ha a községi eUHjáróságls a felügyelő-bizottság minden lehető módon igyekezni lógnak a közérdeklődést leikelteni át ébren tartsa! a kisdedóvás célját szolgáló emberbaráti inlliaMny iránt" Ezta paragrafusból világosan látható, mennyire tévednek azok, kik a kisdedóvás törvénybe igta-tása folytán a társadalmi kötelezettségek alól ■agakat leimentve érzik. A törvénynek soha nem lehet romboló ereje, hanem ellenkezőleg, kai, hogy alkotó ereje legyen ét a törvényes utót haladva, támogatva a Tárai tanács ét az ennek éléa álló polgármester jóindulata, nemkülönben a várai képviselőtestület éa az ellenőrző bizottság állal, kell, hogy virágzásnak induljon a kisdedóvás nemet instilulíója, melynek alapkörét 22 ér előtt annyi lelkesedéssel tették le elődeink. Az 3jrattbb»k jelenleg 11 tisztsietbek, 90 afa-pitó, 115 rtodes tagja van. Vsgvona pediglen áll a két ingatknhói, felszerelésekből mintegy 15000 fonal értékben; tartozása pedig 323 írt tz országra Unttól nyugdíj alapn. A lefolyt évben kisdsdóvódáiakban a beiralás szerint a látnám a kő vetkező troit: fa, leány, ingyenes, fizető, össz. Hádor-ulcai 46 91 85 41 77 Areay-Jánoa. 87 46 36 47 82 Petőfimet 88 88 46 23 70 VI-VIL kar. 85 » 87 14 61 Tiiir ír "eci A legnagyobb teher az egyeeűletre nézve a i kiskanizsal óvóda, a hol a növendékek létszáma \| ugyan 61 gyei van kitüntetve, de a napi létaaám \| tényleg alig több mint 16-90 ét ezek közül 1—2 a fizető, tehát az anyagi áldozattal szemben még csak erkölcsi sikerre sem utalhatunk. Hogy \| intézetiifif egyébiránt hogyan feleinek meg hiva Itásuknak, arról a t. közgyűlésnek, valamint a nagyközönségnek a holnapi zárttnnnepélyen alkalma leez közvetlen meggyőződést szerezni. A lolyó \'évi költségvetésünkre vonatkozólag jelentjük, h)gy egyet jótevők áldozatkészsége folytán, nemkülönben egyéb rendkívüli bevételek, a zöltségvetésünkben alkalmi berételek, remélhető segély és adomány cimen fölvett Jöbb mint 628 forint valószínű el fog éretni, ellenben vállvetett buzgólkodásra van szükségünk, hogy a tagsági dijakból előirányzott 350 forintot bevételezhessük, mert abbeli remény&nk, hogy a rendet tagsági dijak 4 forintról való csökkentése a tagok létszámát megfelóleg emelni fogja, eddig hin re ménynek bizonyult A választaiány egyik sürgős teendőjét fogja képezni annak megvitatása, vájjon nem lenne-e I célszerűbb a tandijak havonkénti beszedése he-1 lyett, ezeket fél vagy negyed évenként beszedni,1 mert miglen az egyesület a tendet vagy járvá- j nyok miatti szünetek alkalmával is tartozik ma-; gától értelőleg — a személyzetet fizetni, addig a szülők gyermekeik után csak éppen azon hónapokért fizetik a dijakat, melyeaben a kisdedek i az óvódát tényleg látogatják. Tíazieil közgyűlés\' Fentebbiekben elmondtuk mindazt, mit a kisded védelem ügyében és intézetünk érdekében elmondani kötelességünknek tartottnok. Ha egyesületünk jövőjét a jelen pillanatban nem is látjuk valami rózsás színben, a szép mólt, melyre msg-elégedéssel tekinthetünk vissza, sz ügy lonios-sága, melynek szolgálatában állónk, tarkalnak bennünket a kisded védelem nemes ügye mellett kitartani, azon biztató reményben, hogy akár velüak, akár nélkülünk a kisdednevelés humánus ügye diadalra fog jalni -városunkban. A közgyűlés a jelentési nagy tetszéssel tudomásul vette és Seregély Dezső indítványára Vidor Samnné elnöknek, s választmány többi érdeklődő tagjainak, nemkülönben Hotenleld Lajos titkárnak kfiszönetet szavazóit a kisdedvéd elem ügyé ben kifejtett kiváló tevékenységükért. Előteijászteleit a mull évi, Urűnbut Henrik, Plíhál Ferenc és Tripsmmer Gyula számvizsgáló bizottsági tagok állal felülvizsgált zárszámadás, melyet a bizottság teljés rendben talált miért isi annak indítványához képest a közgyűlés a számadóknak a felmentvéoyt megadta. Az 1897-ik évi költségvetés, már 1896. dec. 20-án tartott közgyűlésében nyert elintézést — Na, na, talán csak nem valami ártatlan kbteskaT —Miaden buonynyal ártatlan, de nem Mbécska, hanem önérzetes nő, aki munkájával őrzi be-fstteéát Ezt már aagyon komolyan és meglebetös éles hangon moodta Halmay, ■Sasredayty nagyot kacagott. — Barátocskám, a varrótű gyenge őre a női becsáletntk. Halmay mintha megszédült volna e szavakra. Homlokához tatelte kasét, végig simüolta. Esséhe jufoU magány elhagyoU két aóvére, akikről éppen ■gy nyflstkozhtlfk a ÍM léhaság. Egéaz valóját valami soha nem érzett Jáng nyaldoria ál meg át Csakés trtmtkkel meredt Saeredayeyre. Rekedtes hangon tördelte a szókat: — Valóha az, kivák mikor valami kardos vilés támadja meg gyáván, a védtelenség tudatában, Sztrtdnyey fólsrititzent Halálsápadt lelt, Halmay MtáloU. Meghajtotta augát aa ezredes léé, twniimH sémán üdvözölte s eltávozott Kikor ssár 80- 40 lépés távolban mehetett, kezdtek csak Moctodm a tisztek. — Ennek a Dóri-gyereknek oroszlán-karmai vannakf — moodia tz ezredes. Arról nam k beszéltek, hogy ezért a sértésért ■tg kai verekedni. Az olyan természetes volt már, mint ahogy aa ébss ember beleharap a ke-\' zéhe adott kanyérdarahha. Harmadnapon ette a tiszti kaolinban mind \| együtt voltak már a lisztek, csak Saerednyey és szekundánsai, megHsbnaykétazekimdánsa hiányoztak. Halmay máskor sem szokott köztük étkezni. ( Szerednyey szekundánsai egyszer csak erős I kardcsörtetéssel, Iqjvt érkeztek meg. Mindenki kíváncsi arccal várta az eredményt, ! dacéra annak, hogy Dóri gyereket már jnaguk-ban mindnyájan úgyis elbocsuatatták. I Az egyik szekundáns lihegve kérdezte r — Nem jóit még Ide az ezredorvot V \| — Mit akartok vele? — kérdezte az egyik! ; tiszt, jt Hisz a főorvos veletek volt. — Igen, de még egy orvot kell. — Őgy-e vége leez szegény Dóri-gyereknek ? I — kérdezte az ezredet. — Dehogy kérem ! — mondta a szekundáns I— valószínűleg ftzerednyeynek tesz vége. ügy i viv az a Dón gyerek, mint egy wotzián. O m I megsebesült, de csak jelentéktelenül. — No, hallják az nrak, ezt a Dóri gyereket csakugyan komolyan kell venni. Ebben egy á- jvilből vedlett katona-oroszlán rejtőzik, akinek szive elölt szalutálni kell. Aki agy asszonyérti íigy helyt áü egész ártatlanul, annak a szíve f valami nemesebb anyagbői van, mint a mienk. J Igy mondta az ezredes £§ a ({azték dmtrengve bólintgatlak rá. Dr. Bereczkv Vlktorné óvónő kérvénye alapján határoztatotl, hogy kérvényezőnek • lakásával kapctolalot szoba, mely titkári helyiaégűl tzolgál, évi 60 forint bérösszegért, tekintettel az egyesület mostoha anyagi helyzetére átengedtetik. A sorrendben kilépő illetve 11 \' Választmányi ag helyett mások, vagy ezek újbóli megválasztásának eszközlésére dr Roüuekild Samuné, Forlcoi Vilma, HamU Sándor, StrtfSy Dezső éa Nnt Albert egyl. tagokból álló szavazatazedő bizottság küldetvén ki, ez munkálatát csakhamar levégezvén, a bizottság nevében a titkár jelentette, miszerint sz egyesület választmányi tagjaiul egyhangúlag megválasztanak : Bogmritdtr Jttmfni, Blumentcktin VümottU, fiteU HM, WÍM Qutmmm Vilmomé.dr. Jlolhsehíld 8muni,Plih4l FereifcnJ, Székely Lajoné, dr. Neumann Edini, Deák Ptterni, Farkat Vilma, Stommtr Ndthdnní A választás eredményének kihirdetésével a közgyűlés véget ért. Tollf uttábM. Még a kánikulai melegbea fürdeni ttokon legyek is^pihegve húzódnak meg a Polgári-£yli kerti iáinak lombjai között, hogy ebéd utáni •síetstát ititaanak : olyan Itakaazté a napsagár-lorralt levegő. Árnyékba menekül mindenki Rólunk, n«g; ka ni Maiakról, különben is kftatn-domásu dolog, bogy nagyon szerel &ak árnyékba buzódni még lélen is. Erre sz trős syári fényre 4t sMlegaégre pedig éppenséggel nincs herei\' dasve a mi sservesetAak. Ne csodálkozzék hét senki, ha flyaakwr vé-gightvtrünk a hüs, jól heflg^ayüaMt ttoha pamlagéa ét míg t ruhaszárító csillag ott hók-] láss ss égen, aem .igea mutatkoznak [a tss-badbaa. Legalább így mégis vsa tgy sstkt ss tan* i tetdőntk, a mikor ránk is aai lehat mondani, hogy sstrétyec megvonalnak. Bizoayárs es a saját, kllön-kiadAsn nagykn-sísssi sserény m\'egvonnlát volt aa oka annak, hogy junias 27-ikéa délután a kitdedovodák \| sáró-Bnnepélyéa olyan kevesen vettek réssé még as érdeklődő ttülM is. Valamikor aagyon népstsk stoklak lenni esak a táró-ünnepélyek; akkor pedig még cak két ovods volt. Moit már aégy ovodánk vsa \| 4s a szaporodás tsámaráaya ttarini asm sövsks- Talán esak ne vagyunk olyan aagymértékű beismerésben, hogy ttokhoa a mtasyorttágoi kisdedekhez már köaelíteai m« merünk 1 Mert agyaneaak ránk férne ám egy kis ha ml-sltaüan ártatlanság, hn ugyan még /iogns rajtnak. Asián meg kissé nagyobb sterftUsl it ktllsnt etüngtai ezeken a már ■tfitvé kiadsdtáw, mert — amint a Zalából tudsi méKóetaiik — a ns0kaaissai httárban igan trösta lödózik • gólyákat Csakhogy pertaa, mikor bannűnkal, aagykanl-naiakai, meglep a kánikulai szerénység; akkor ki nem aradit bennünket te mennyország, aa pokol, se ártatlanság, se romlotság. — a gólyák pnmlalása pedig legkevésbé. lgyflmaradt azután olyan néptelen a mi aranyos kisdedeink zárólnnapélye Hűt szobákban, pamlagokon heverészve maradt a snsrelst, aa érdeklődé. Hanem Vidor Samuul mi, a .KUdednevelő EgyteüleC buzgó sUtis, a kicsikék kósós mamija, meg as egyetűitti vál^anmáay néhány lelkea fagja annyi gondozd weretelet, ansyi odaadó érdeklődét! hostnk magukkal sa ünnepélyre, hagy teljesen pótolták t kűvüsóa maradi érdeklődést is. Ha éa ezt a záró ünnepélyt a gySsge érdaktf-áés daeára m nagybaa emelte az a körllméay, hogy as alkalommsl ssálJoti nyg»áassna lapli> Nagy-Katiiul, cafUiJrtök saör a kisdedekre a várom hálósig hivatalon dalt, hanem\'caflkkeot n érdeklődi. Vájjon mi lehelne ennek okajnás,, mini ez a sijálságos nyári szerénység ? szeme. Még ityen hivatalon nem nem pihent m \' ártatlan kisdedeken. Vécuy Z^fttfond polgár - Várttal közgyűlés. Nagy-ICanizsa rendezeti lanácsu váron képviselőtestülete junius hó 90-án szerdán d. u. 3 órakor a városház nagytermében közgyűlést tartott a kővetkező tárgysorozattal 1. A városi főgymnasium álalukitása, illetve ujjá építésére vonatkozó tervek és költségvetések előterjesztése ós a tanács e tárgybani javaslata. ■eiitrünk volt aa első, a ki esi a hivatalos 2. Hunyady-utcai községi „népiskola átalakítása szemet ide is elhozta magával. 01} an mosolygó,1 irAníi terv, költségvetés é« tanácsi javaslat élő-nyájas tekintettel, olyan apai érdeklődéssel baji-; !e Jeí»,éM- 8- A kolozsvári országos W - gatta a kicaikék bátran elmondott versikéit, le-leiűdővel fajt dalait, mint valami óvóképzőin-tézeti igazgató bácsi. Bizony aa ő szép érdeklődése bnzdilőlag hathatna közönségünkre is, hogy nagyobb szeretet tel, buzgósággal karolná löl magasztos, szent ügyét. Ha már a polgármester igazán mister-módon megy eliil jó példával, úgy siketuéma intézet segélyezése iránti kérelem, a v. pénzűgyf I bizottság és1 tanácsi javaslat. 4. A szentgyörgy-vári utcai urodalmi bejépülelek utáni adóvissza-Ltérités: 5. Musza Károly h. kántor millenniumi ajándék iránti kérelme, javaslattal. TörvétiyIihtósáu i diaicyBIfi. kisdedóvás Zala vármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn délelőtt io órakor Z-Egerszegen a megyeház -nagytermében a — A pécsi dalárda hmgverewiye, A fém dalárdiaták ritka élvezetben részesítették már-nap eate a kanimiakat. A dalárda tagjai vasárnap délután 2 órakor érkeztek Nagy-Kaniaári, Az állomáson az .Irodalmi aa Műváaaatí-tor\' daloskör* jeligével fogadia a pácai kollegákat mely viszonzásul az érkezők saját jeligéjükkel feleltek aaépen. Este a .Polgári Egylet\' kerthelyisége egéai a zeuloiáaig megtelt előkeli kS-zönaéggel, sőt a Sugár-utón a kiszorultak ellepték egesz hosszában a kert tájékát. A műsor minden egye* azámát a kÖzSaaég nagy figyslea* mel hallgatta végig is befejezőékor mind megannyiszor felharsant a zugé taps és ü\|eo-kiáJ-i£s, sőt egyik másik szám annyira magával ra gadta a közönaéget, hogy meg kelleti ismételni. Leginkább az .Anya n^tltm\' köjAtte le nigyoa a figyelmet. Elsőben kétséggel néztek sokan t kellene, hogy a közönség éé maradjon örökösen; em\'^re lefestett gróf Festetics György fanone, hanem már egyszer legyen Itybiy a tat "^képének leleplezése alkalmából diszköz pán, matassa1 be a polgári áldozatkészség erényit. Bizony mondom nektek, hogy ebben az áldo-satkéaaségben a krisztusi szeretet lénye sugár* zik, mert a ki a kisdedeket fölkarolja, a satilőket _ pécsiek sikere elé, mert féltek, hogy a kertben „ Oeorjtkon" nem érvé nvesül majd annyira a hang, mintha a "" " tírtmben énekelnének, de ebben alaposan tévedtünk. Tisztán, fldéQ, hangzatosan csengett az ének, a pianisszimók halkan átsurrantak a ^;nyitott_m^.A küldötte \| ^b/Kk í ÍTÍÍ gylllést tartott, melyet dr. \'gróf Jankovick itott meg. A ki Nagy- Kanizsa rendezett \| ton szólója lelatle szépen sikerült, kívüle a fa- sorában ott volt j tanácsú város küldöttsége, étén Vécny\' lárda tagjai közül Hö)tr Karoly ércea tenor . J?!sigliiond polgármesterrel. A diszgy ülés i h\'fai csend í:t tisztán tul a többiekén. — Az s mzgához ö\'eli. I megkezdése előtt a templomba vonultak az j egészen lázba hozott mindenkit és lelkesedése itt már tomboláiba HÍREK _ — Péter PáL Kicsi kis iskolád Aliknak ez az igazi örömnapja. mert ezzel az országban min-denűtt véget érnek az előadások ; a nagykorúakra terítékű bankettot adtak azért nevezetes, mert e napon kezdődik az aratás. A hullámzó aranysárga rozstáblákon megpendíti A zágrábi ének !l[agy>K«< niwáii. Posrilooics György, zágrábi ér- a kasza éles hangb a munkás izzadva serényen ^ ;unius j6_ik4„ dé\|ut4n az 5 órai gyora-rajzol iveket és a kalászok rendre hullanak., \'\' , rJll , ., . , Magyarországnak ez évben gyenge aratása lew,; vonattal Csáktornyáról városunkba érkezett azt a hivatalos jelentéseken kivüí a börzei ár- 3 körül-belül 2 óra hosszáig időzött itt A jegyzések is élénken jellemzik. Az egész világról, vonatról leszállva, egyenesed Mtíi Norbert a melynek ez időre esik az aratása, gyenge \' "--------—\| ja aratást jeleznek. Megszűkül hát a kínálat, mohóbb leaz a kereslet s a kisebb termés jobban értéke sül. Az idei allöldi aratásokról elnre rémhtstó-riakal meséltek. Ugy festették le sokan, melyre sok nagyon sok vér fog hullani, mert a becsülete* magyar földmövesek nem fognak \'hozzá az aratáshoz, mert ugy találják, hogy a kemény mezei munkát nem fi/elik meg nekik eléggé. Mindennap várhatjuk tehát a híreket „a kalász-szal ékes rónaságról", bevállják-e fenyegetéseiket a mezei munkások. Remélhetőleg nem lesz véres szQlök és közönség részérőLcsekély érdeklődés mutatkozott, a mi bizony az Ügy érdekét tekintve, nagy kár. A kik jelenvoltak nagy gyönyörűséggel hallgatták a kisdedek bátor, szép feleleteit, kedves énekét, s ugy ezekből, mint a társasjátékok és társalgások II ,Éji raritt összes testületek, hol Matcn apátplébános tóft ™.IkJ. Í^JS rTe_.B§Ssn«-ot tartott Dr. IlautUk Ágoston I versenyen már ennyiből ia könnyen meg lehet 1 zalaapáti apátplébános tartotta a megyeház i állapítani, mert alig la ott még egy ilyea jil termében a diszsiónoklatot. A diszgyülés \| i«eUit«tt dalárda, mely minden námát ml bezárása után a .Korona* száttöban 170Í ^ JEbí>#" ^ 1r> tprWMv a>t„t, \|«robb tde,m Lhh0"rr1 Ant\| kara.. gyot illeti, ki finoman, temperamentumosán dirigált. A hangversenyen a bevétetek iával maghaladták a 800 irtot FelUlfize\'tsk N. N. i frt. Vécsey Zsigmond 1 Irt i Wusstl Lajos 1 Irt. Jótékony célra adtak ebből 76 irtot é. p, i városi szegényalapra 10 frt. a „Kisded neveli Egyesületnek 88 trf, i .Népkonyha* javára 28 frt, a felső templomra 88 irtot. A dalárdiaták hétfőn délután 8 órakor tovább utaaiak, de előbb bevárták a dalárda otthon maradt tagjait. Itt megismétlődött a vasárnapi fogadtatás! is nepély, amennyiben az „írod. la mÜVéizetl kör" dalárdája ismét megjelent a perron alatt, A pécsiek most egyfiltesen folytatták Aljakat Sopron leié, hova esi a bél órakor érkeztek meg. — Állategészségügyi kimutatás A ragadó* állati betegségek állása Zalavármegyékben junius hó végével a következő: Sertéüvész van: Akaii, Alaó-Páhok, Balaton Magvaród, Caabrendek. Caák• tornya, Gogánfa, Kcrkn-Szenl-Király, Keszthely, Kiskomároin, Korpavár, Köveakálla, l^enü-Sotn-balhely, Nagy-tiőrhő, Nagy-Pécaely, Nyirád, Polii, fUlka, Sümeg, Szigliget, Ukk, Vászoly, Zala-Er\'död, Zala-Szent-Grólh, Zala-Szent Iván, összesen 24 közaégben. — Uj lap Keszthelyen. Kz lesz a kilencedik lap iuilavármegyében és a második lap Keszthelyen. Julius elejével küldik, útra u első példányokat. Szerkesztője Magasházi Antal dr premontrei kanonok lesa. } — Betegaegélyzö pénztárak kongresszusa A pécsi éa a tordai kerületi betegaegélyzö pénztárak lölkérésire az oraaágoa iparegyesület se-\'gélypénaUri szakosztálya mozgalmat Indít aa országsán levő 97 kerületi betegaegélyzö pénztár titkári kongresszusának egy behívása ügyében. A kongresszus helye még nincs meghatározva, de valószínű, hogy Pécarc vagy Nagyváradra esik a választás, szentferencrendi tartományfőnökhöz ment látogatóba. A tartományfőnök annak idején tisztelgett nála s most -ezt viszonozta az érsek. A tartományfőnök kalauzolása mellett megtekintette az egész várost és tetszését több "llfceri kifejezte. Az esti vonattal Körösre utazott^hogy megszakított bérmá-lási körútját folytassa. — Névnapi zene, Deák Péter főkapitánynak. ___________________Péter Pál előestéjén az őnk. lözokó-egyesülel az aratásba PéterPárnapját"nem""kelI majd\' az-^ekara megtisztelte derék főkapitányukkal és idén ugy emlegetnünk, mint az "aratók sztrájk- lakt8tt 61011 » Sugár utón lovább egy félóráuál jának megindítóját. - játszott. Százan é< százan verődtek csakhamar — A- «vadák xáróQunepébr. kik Miwan éljeneztek. Persze Inába volt A nam/kanizsai FavMiilet" minden\' u wl"P"éDy csak nem jelent meg. Egy- A nagykanizsai »K.isdednevelö bgyesület gzerré ^ megraoidultak az erkélyen a pálmanégy ovodájának jumus. 27-én délután volt ágak csilloíú levelei. .Halljuk a főkapitányt !■ a záróünnepélye, melyen jelenvolt: Vidor 1 ogott (el ntrtelen az alant várakozó caoport, de Samun/ urnő, az egyesület elnöke, riehány c»alt <87 kedves asszonyi lő bukkant elő. A fő-buzgó\'választmányi taggal, továbbá: V/uey kapi\'ány szereletreméll^nqe voll,akikijelenlelte, . . , , , , . : hotfv téri* nirti-H Kamuin. A tllinllAF >iAH Zsigmond, városunk polgármestere is. A hogy lérje nincs Kanizsán. A tűzoltók" azért még eljátszottak egy két darabot, aztán szépen eltávozlak. — Kereskedő tanulók, vlzagája. Az alsóloku kereskedelmi iskola f. hó 87-én, délután 3 órakor tartotta záróvizsgáját. Az iskola íeiitartója. a kereskedelmi testület, képviseletében Scbwarcz Gusztáv jelent meg. Bun Samu és Kramer Lajos _______tanárok büaakék lehatnék a sikerre, melyet a ta- menetéből alaposan meggyőződhettek arról, < nulók kitűnő feleleteivel elértek Jutalomban ré-hogy kisdednevelőink igazi hivatással és ki-1 szesültck: Deulsch József, Millényi Izidor, Trojko fogástalan szakszerűséggel vezetik ovodáinj éB Gr0S8 Ernö- kat A nádorutcai növendékekkel ár. Bern kJ ~ Nyérl mulatság. A nagykanizsai ált mun-ViktonU-, az Arany-János utcai növendékek-! »i r l ■ i/.i - J h .r könyvtára alapja javára 1897. évi augusztus hó, kel Lenkei Mdlvin; a Petőfi-utcaiakkal Haj- ién a ,i>0\|gári-Egylet" kerthelyiségében Zsolnay gaiö Janka; a VI. és VII. kerűletbeliekkel 1 Vilmos zenekara közreműködése mellett világ-tizabó hlvdnné mutatta be, hogy ovodáink postával egybekötött zártkörű nyári táncmulat-mily irányban és szellemben voltajt vezetve »fgot rendez. BelépfUdij; Személvjegy 60 kr. t- w ltyríl lüfc rSíít.,31 ről csak elismeréssel emlékezhetünk meg. U.. hirlopilag nyugtáztatnak, Kedvezöüen idő ese Erős^taeggyőaSdésűnk, hogy ha közönné j (én a mulatság a teremben lartalik meg. günk, a nagy tarBadalom, melegebb érdek-1 — Miniszteri köszanst A vallás- éá közok-lődéasel karolná föl városunkban a kisded-1 \'lU,08í\' kir. miniszter Vaszary Kolos bíbora* nevelés ügyét: Óvodáinkat a minta-ovodák! buT«frU \'lr("DÍ ír,fknfk ,pJ .. . 1 , . , , , aatb. lögymnásinm azegénysorsu tanulói aegélyér* színvonalára lehetne emelni a külső ténye- 60,000 azaz ötvenezer korona tökével tett ala- zők tekintetében is. pilváayáért köszönetéi nyilvánította. — Süteménynyel mgmérgztt osalád. Pécs ről Jelentik, hogy ott a város két tekintélye családjának tagjai mérgezési tünetek között megbetegedtek, Dr. Trobar Aladár városi főjegyző éa aey László kir. tanácsos egy oukráastól aüte-minyt veitek, amitől aztán Trobar családjánál nyolcan betegedtek meg. A főjegyző neje éa bárom gyermeke leli rosszal. Meni maradt a etaiádnál vendégül volt dr. Nagy Géza kir. al-ügyisz, a főjegyző 9 éves gyermeke és a cselédek, bár esek ia eliek a cukorsüteményből. Sey kir. tanicaoaná] négy nOt mérgezeti meg a sütemény, a többiek ia attak belőle, d* nem lettek raswii. Dr. Tolnai kar. orvos kooflakálta a enkránboit-ban megmarad süteményeket, konstatálta, hogy azok müvajból kénfiilek. A süteményeket tel-küdiik a vetykwérUti álloaiáshoz. — Nagy harcászati lovaoláa A magyar királyi boovédaég tábornokainak á* törsattestt«(k NaIT-KaniiM, caUttrtok Zulu V2 szám 5 lap.) 1897. július hó I tn a cupatveietéiben ti ló kiképiése (.\'áljából min-dín ér jnniu» hivábin nsgyobb hsrcáiiali lovaglásokat uoktik tartani, melyen éveakini tei»aTi»a kél-két honvédkerült tőrzstiastei H tábornoki kara vees féazl. A idei bsreáarati lovaglások janisa SO ttól 30-if Vesjprém.Keut-hely és Tapolci köiflti ,\' lolynak. Résstveazaek benne a isékeslebérvári V. éa a lágrábi VII. hoavédkerflliii paraacsnokok, továbbá a két karillat öaaxee, dandár é« etredparancanokai. — Haléi néhány szám oaereaznyéért. A aebl-i nzölöhegyen egy ottani lakónak 16 évn \|a, a caarauaya Mosolygó azinéiöl iaiereltrtve egyik fit metdézimália, Maii ésarevevén a pi.ztor, talboagóségában lorgópiaatolyából oláaa lőtt « oly aaerencaétlenül,. hogy a flu axoaaal nörnyet hait. A péaxior öakéni jelentkezeti a va»7éri járáibiróaágná\'. — Csendesek az utoék Néhány nap óta szokatlanul üresek a főutcák. A régi pezagő élei, a vidám zaj mintha a mellék-ntcakba szorult volna, de hiiba keresetik ilt vagy ott, nem lelUnk a régi képre néhol. ElszállI, elillant a prüszkölő vasszőrnyeteg, vagy könnyű kia kocái vitle (Slttnk ej. Úreaek, csendesek az utcák, mert bezárták az iskolák kapuit. Az öaazea helybeli intézetekben véget értek már az elóadások, a „Te Deumok\'J és most egész szeptemberig vidám diák-srcot nem igen lógunk lá\'ni. — Ha agéazaáflaa akar maradni, igyék Ferenci Jízuf kesertivizet, melyet tóbb mini 30 év óla nagy becsben tartanak az egéaz kontinénién, mely az egyedüli kellemes izfl bashajtóazer-nek van elismerve. Az egész országban árusítják. A csudálkozáa ás (élelem kiáltását hallalám. — Oij nekem világos szavakkal bizonyltja, hogy az Ón állal védelmezett -hölgy teljesen jellemtelen, hajlandósággal bir a titozteljeaeégré és még azon embereket is igyekszik megcsalni áa károsítani, kiknak a legnagyobb tisztelet- áa sa»-reletlel tartozik — hogy ö mái izóval nagybátyja éa férje ellenében ámitóan viaálkadeil. — ón erő* kifejezéseket használ I magyarázám. MMir sigy awratottat karolta isi ttnrát m .MlEh még is egy hang bensőmben mindig ezt kiál- la Lds a hMMla u HalJUlüb t---- >m* i P ■\' V __ Ijtnttü Maéfa laprdWsipra Ikwaiól6aa taaaakodaak arról, kfj i aitapwll H»pl* flajaaaa MffaWI i Ugiémwtb varakoaéaaak la, walv —éjiliiiiét ■aptllsla á a^p«tl NiplA iwtitM\| •< oltaiákáiSiilst kast páraUaaal málf u aairaa vtoaajr hjltdMt ki. Iipiaklst jalantk«\|k aa i BnfkínlAI dnnallk ra ratabaa A mtyu Hilnilf nakiak caaládiak. A aiéi>iitl Ráfié airkMit(M\|t. amaljr raakta ad-difi »mk>iri\|-r-. hírlapírót aikarnira kivatkoava éa i UM\| aalapatiaira apilláltl fotóit boaaa bátor téllalko iliHn aaa onjédcdt íáblsslmábm 4« na» caalódoll i ká alaatelM parcWI \'Jbgva, « hufj i ktainiíg w mládják íam. im — Jó jövede\'mező állá. KlsőrendQ biztosító intézet, melvnépszerfl eredményekre lelt szert, oly a jobb társasághoz tartozó úriemberekkel szándékozik összeköttetésbe lépni, kik képesek felügyelőinek nagyobb ügyletek megkötéséi meg-kónyebbitenl. Urak, kiknek megfelelő óeszekótle lései vannak a jobbmódu közönséggel éa hajlandók a társaság képviselőit támogatni, már néhány heti eredményes tevékenység után lektintélyes havi fizetés biztosíttatik. Szíves ajánlatok „Jó kereset" Jelige alatt Friedenetein éa tea hirdetési irodájához Budapesten, Teréz-kőrút 8. az. a. cánseadfik. —--- — Bizalmas férfiak kerestetnek, kikre az _\| ottani vidéken való szervezést egy kiküldött \| szakavatott főfelügyelő vezetése alatt rábizni lé-hetne. Uh emberek, kik nem akarnak izemé-lyeaen ügynökösködni, már a közvetett kőzremfl-ködéaért, illetőleg derék íigyDŐkók megnyerésére való segédkezét után jó díjazásban és költségek vállralva, Mikidiilia bis\|Msfil éa Ulkmjiail tSnkndk. A asarkaa^áaái. amelynek beinti tagjai Vfaii Jónál (J. ■artaatli, Braaa Sándor. Matti aaerkaastS, Abráajrt Kall, Clair VIIbm, Carri SfiU. ErÜi Oynla, Fái Bili, öargaly láttán, Ballá Mártn. Hotváth Elinár, Janorlra NI. dr Kovád Jno Lrkt Kletly, Márkin ,lőttel, dr, Marki Adolf, dr. Márton Mlkai. Molnár Farai , Papp Dániai, Pakár öjtila, dr. Sellán Adolf, Svib TIvidír, Thury Zoltán nap-rtl-oipra af^aa inját, «\|éaa Ialkaaad4aái, EaMW iiírlaplráj kvatlúaait ríaaí i IiitcIm Hliéiaa novatattaia abban kak6 nnkilámk itíaaif «r\|a, asaJ/bát caak Adolf, Balűc\'i PU, Bakalaa Ovrnlii, íme—m Firmi, Bakai áatal. Kotaoa Károly. Faail Oáia, fatvái, dr. Hifin Vtátor, dr, Haláai Ipát. Knpt Árpád, Lanjyat Lanra, Miloliyal D«hA, Maakáoy Kálmán. SuMa^Vafall Janka, Ihaaa Tanán, Mántá lilaái., Tdralírkln? btiái éa Titok Alul tarait amlltják wt Ea \| rsfoji a ariipiHI Slfié addist páldátlui 111(7 rikwéaak éa blitmtiéki jütondí nUárd tilatouiá\|Mik cá ■áf tfj. Alinak ai ajalpak, emeij Mrtkta alaé. caak a narka«iliHi\|i áa a koa»aaé\|é, aaialr arámifét« UUfai toki nolgálilábaii caff áll éa caak a maga mikálkadá ambara-laak, m( \' lu\'ir káaúsaánaa, 1 BSajiar kuásik mmr aaaaaali If/aak él 1 Wf/ar aaabadilTlatcnak érdakail aulfálja atitoi a ttgfatlaiaáfábai aiaatias aaai kmatiUuto kilatMa arttorráia <aa llltaaáiak fmtaáé ajkát la Mklr\|ak a ■■<■»■■<! NafM^a éa lasMafra 1 lapMl«aikbii ajáai/lk as aja-\|öt olvaaáan aa íjdauáfik Iráit árdaktodukuk áa rmtáatni latki ápaMkra uwkaak. aHkaak a negyu kirtlllradalaa M(aa aaairoiaiabai, áa ■aaj if trák h i\|aá(irák kunramannteákM kid vak tata. CS A_R_NT0K órfUctM as«nved<lyből — Avarfkit bőotíjfyí tartását. — láaaatbál (ardltoUi Ilfllf Ur iFi\|)rtlUa.; — De nMgnevfzhelem önnek az indító okokat, melyek nézetem szerint a tett elkövetésére kéaz- Továbba bebizonyíthatom, babér nem teljaa bizüsnaggal, hogy a gyílkoiwág Idejében Leavenworih házában larlózkodott. — Csakugyan tudja ezt \'> kiáltá (íryce ur, végre totta: igazaága van , ha Eleonora mindezt meg* cselekedte, miket róla beszéltein, akkor nem felel meg a képnek, mit magamnak róla alkottam — ín egy szóval sem mondtam többet, ha állításai az igazaágnak megtelelnek válaszold. Azután mintegy magúban beazétvd hozzélevé: — Ha bebizonyosodnék, hogy kutatásai nem a a, vezették óni tévútra, hanem hogy Laura éa \' Clavering csakugyan hitestArsak, ugy helyzete jóval rosszabbra lordult. Szivem hangosan kezdett dobogni; szemeim előtt sötét lett minden s hiába igyekeztem ina* gamnak bevallani, bogy tanra mégsem oly ma-kula nélküli, még, sem oly tiszta, mint Addig bitiem Tealeni éa lelkem minden legkisebb részecskéje küzdötte fellevés ellen. — Jelenleg nem vagyok abban a helyzetben, a;hogy cselekvés módját igazolhassam. Caak any- nyit tudok, hogy mindenben, amit tett, nemee önzetlen indokok vezették s aljas cselekedetre ao-baaem képes. Ső( oly messzo megyek állításaimban, hogy 0ii, (íryce ur, aláírja véleményemel, lennie — Vallja caak fct I Fejével Igenlőleg bólintott. — Nem titkolhatom el ön előtt, - monda las-aan és nyomatékkal. Leavanworth figurának lw» lyén van a szive és esze, fin teljes un ártatlannak hiszem. — Komolyon mondja esi ? kialiám Nem mertem « biztosítás osainleságéban tu\'nnt ás laikénzöleg néztem ra, megtudandó tóla, ha nincs-e más gondolata. Jóakaró, komoly vonásai, nyugodt kifejezése azonban minden kei aégeimst eloszlatták, — ilillu Isten! — mondám örvendve és k6-nyebben lelléMtzelvs, De mit azáudekuzik isuiao lenni ? — Huj ! válaaiolá nyugodtan As én utam etó van Írva. Mindenek éloll meg kell önnek mutatnom, hogy It-béfi történi kutatásai hamis ered-ménvre vezették. szivében szórói-szóm Minden embernek azt kall 25. tti\'irt — Kz nehéz munka leend, mondáit újra estkg- egykadvtiségéból engedve. ... — A -leit indító oka as önzé^voM, mely lodva- nzetéaében réezesittetnek. Smves ajánlatok „fényes Ijévőleg i legtGbb bűntényt azíli. Clavenng Laurái mellékkereset" jelige alatt Fríedenatein éa tea u g^g^ világ elót nejének óhajlotU\' nevezni, birdeiéei irodájához Budapest, Teréz-körnt 3 ez. Mig Leavenarort 4r élt, ez lehetetten volt, magya gedten a intézendók- rázám. * t — Nem olya eház, mini ón gond KiIBbO UraevS btstoaiió intését nápaterO bis-l _ Kj gyeng« motívum. lés azután egy gondolatugráal léve teeitó ágakkal (sem étetbittóeiiáe) kem ■égj — Még ennél gyengébb okok is izoigillatlak már Hol van az a Cook nepazámoi \'> iljn, válaszolá hozzá fflaá: aékáay herttletl képvlaellket Magyarorsaáfbaa a kik lársadalaí állásuk ea eaatadi nanekóUe\'éseik révén képeaek ■■gyei bűntényekre- alkalmai. — Lehetséges De • tett nemcsak jól átgondolva \'lúnk\' volt „a-tól z-ig", hanem a legnagyobb körOllekín ) — \| téisel éa maggondnliággsl lett végre is hajlva. — , .,, ,.,_. . , ■ , Fai kell tehát tenni, hogy a gyilkost erős okok — ÍSÜ?^ káoy«entetlék annak elkövetésre éa hogy ez sötét ügyre vetni í .ÍS^T JL: w? egyedál. lehetősége magát valamely kétabé-1 tlyoma az ajtóhoz menlem kor jfr.\|ri«iil áBást(fa •-^^Uaö Myzetböl kwabadUani, vagy kapzsteágát\' nevén izohtva, Mh.vUun őket. Ilt a házban, ■ felelém U áa 4kérdd jelenő várnák a lépt-són Magammal hoztam Okét. Ezt bölcsén lette. Feihlvsljuk őket. Nyilatkozataik remélhetőleg féoyt tagnak a s a kél embert köliaégek) SzakisMeréa nem aaflkaégea. Szíves ajánlatok .Ram óaea(érkaetlea" jelige alatl Fríedenstdn éa.lia hirdetési irodájához Buda-petfen Terés-Urat 3 ez. iatézenddk. IRODALOM. ■ kan atotkaík tof a Mpn kai«aa» aaaak a tlaaaajili hq» ataácMaak aa aaUn, akik tfj ttorialMt amkii mhUm politikát k iéaÉ/to éa mMm rUkűmé Uka >T^a aá8, ■náBapMmlk aufil an^éW. aMa tailalai a WII^Hallét Id^w craaáat a M—III- A lalkaa kU ft mmt, aü( •I —gTV HaSa ■áMt lankadiiééaák ajaépultéltaléji Mt ti\|áial kovái 6rm éa MIM Wi aaaakat, kéntoa aarpiaaMI H kielégíteni. 1 — Sejlem. bogy aaemélyesen akarná ökat ktkár- — Kapzaiaágál t " ; dezni. mondám f>ryce úrhoz, mldön u\|ra vmms- — Igen. Ha rtszimláljuk az okokat, melyek egy [ tértem. gazdag ember meggyilkoltatásához vezethetnek, Néhány pillanat múlva a csínos éa maiha)a sohasem szabad az emberi nem legetterjedettébb\' „kérdőjel* lépett be a tagbaszakadt, bsrzashaju bfinét a számilásböl kihagyni. [Cokk kíséretében — De (íryce ur............, I — Ah agy, kiálllá fteyce, ön az a* ember, ki Ee most beszélje el, mi b"zza önt a feltevésre, a múlt nyáron s idők őzben maghalt Htebbíns , s h> ■ikililvS él fiMtéliael. H\|énk, mm haMui(v ■ mtUá adja\' - a — é«\|—ai MmfU m mái Haaal kaéaU-aéaéaak mthUMa 4 éa aaadati. da i HaSailg emfH-éénk pan MküitWbas h tiSf mm IáéiM pélfíl miai ab aásM Mto ■» vaB, kajy i >«é«\| ataHM W0kiemMk ,aa» s ItoipHH A lapU ut ftto áa mfkUkM értasáéto HMM dtM, a »l/«k il ii illái ml taaaű a áataJ i» fWktí mim aárti dfctt íjatg allaaéajái. iáretmritá-aaá anga indáját Miaui la. padif liáaraalli aa^aea kMa irtaafláaMr ---------- É hogy Ciaveríng a gyilkosság idejében a Leavanworth-télé hézban volt. — Nos, moodám, ha ön okaimat, melyeket a tett rugói gyanánt elősoroltam, el nem ismeri, akkor ez nloteó felievésemre szolgáló ok is tarthatatlan lesz elölte. Azután elbeszéltem Tamásnak • aaar-1 nyilatkozatét éa hangsúlyoztam, hogy Ciaveríng I nr a nevezőit estén fdtünöleg viselkedett és hogy távozni senki sem IáUa öt — Mem, e lány figyelemre méltó, mondá prédikátornál munkában állott? Arca kezaikednj látszik, hogy mvatnnk bíbelünk Cokk zavartan mneolygott- — Hazudni nem kenyerem,\'mooda. — Jó, jó I éa azért okvetlen szükséges la barátom, hogy mindenben tisztán lássunk, mondá a rendőr oá tori ló hangon. Azután mtedea teketória nélkül áttért a tárgyra és kérdé — Mi folt annak a fiatal hölgynek családi éa karaBtneve, ki mait nyáron Htenmns prédikátor M • ■áaéaanaée klatfáaj illik T ni i náji éa Wrtaa fokozására dolgozik Gryce ur elbaezétésem végeztével Direkt biaonyi- lakásén as ön jelentet ében házasságot kötöd táának értékben agyán, közvetve használni tehát [ - Ezt igazán nem tudom. Henkí aem aaondta Azután komoiyabo hangot használva, mint [meg nekem nevét, eddig, MyMá : I — De azt tudja, hogyan nézett ki ? — De Raymond ur! Nem értem önt. On élénk ~ Mintha saját édes-testrérem tenné, vágyai érez 1/cavenworth Lsnrát a reá nehezedő \| — Kérem ne vegye rossz néven, ha valami i\|» gyaaa alól kiszabadítani éa teljes erejével aanak tettent mondtam votoa I Ez as ur talán iseurt a 1 azt a hölgyet ? kiáltá, magái mentegetve, áa Nagy-Kanizsa oadtörtMt Zala 52. szám. (6 lap.l 1897 juliu* hé i.én lopva rám tekintve. Csak azt gondolom ezrei hogy uép arcát sohasem (elejthetném el, ha mindjárt száz évig élnék\|is. — Kicsiny volt és csinos? — Ob nem, ofogas ék karcsú volt. Igen előkelő hölgy lehetett, ugy néietL ki, mint egy hercegnő. — Gyönyörű uép ssemei voltak s ezek csak ugy csillogtak, kesei pedig hófehérek voltak. Ba rátságosan tekintett rám, midőn .beléptem és le jének egy moidulalával üdvözölt, agy, hogy csak agy szédültem bele. — Megismerné e hölgyet, ha újra találkoznék vele az utcán? — Természetei, ai első pillanatra. — Most mondja el \'áz eskelés lefolyását. Egy kis ideig gondolkodott Cook; azután monda; — Az egén történet1 még meglehetősen van emlékezetemben. Ilyent nem ér meg olyan magam fajta ember minden nap. Már néhány hónapja dolgoztam Steblins urnái, egyszer egy reggelen éppen azon a helyen ástam a kertben, amely az útra ér, midőn egyszer csak egy idegen urat látok házunk felé közeledni. Ki lehet ez ? gondol>am magamban. Ezt még sohasem láttam és az F.-ben lakó uraságok közül sem néz ki aenki igy. Ez bizonyosan az indóháztól jön. Az idegen rám aem nézett, hanem egyenesen a házba ment. Nemsokára egy hintó érkezeit meg — egy igen szép, — és két hölgy Qlt benne. Ezek is a prédikátorhoz mennek, gondoltam, és gyorsán odafntottam, hogy őket kisegítsem. Es csakugyan a hölgyek is bementek a házba. Hasonlítottak egymáshoz? — Nem láthattam arcukat, mindkettő sOrOn le volt fátyolozva. — Jó; mi történt, midőn a házba léptek? — Én újra lelvetlím az ásómat; de nem soká . maradthatlam munkámnál, mert uram az-aj lót kinyitra, beszólított: „Cook, mosd meg kezeidet és jöjj a szobámba\'\'. mondá. Egészen zavart lettem, mert ilyent még nem parancsolt. De természétesen azonnal besiettem. Es midőn a ,szobába értem, az egyik hölgy oda állott az idegen mellé, kik előtt uram állott és szépen beszélt velük,Js én még mindig oly zavart voltam, hogy megbotlottam egy azékben, ezzel póköli Tár-mát csinálva. Nem tudlanrmil jelentsen mindez. Csak midi n a prédikátor valamit >férj és teleség<-ről beszélt, lett elöltem világos minden s láttam, hogy ez alkalmasint lakodalom akar lenni. Cook félbeszakító beszédjét és letörlé verejtékes homlokát. A visszaemlékezés szokatlan szerepre tűzbe hozta, (íryce ur felhasználta a szünetet és kérdá:" — ón azt mondta nekünk, hogy kél hölgy Qlt a kocsiban. Az egyik a prédikátor elölt állt; j de hol volt a másik »z esket és alatt V — Ez is a szobában volt; de nem is figyeltem rá. En csak a szép hölgyet bámultam, kinek oly , barátságos arca volt. E pillanatban ugy éreztem magam, mintha tr>rt . dőltek volna szivembe. Az érzelemek, melyeket éreztem oly bizony-1 talan természetQek voltak, hogy szavakba sem foglalhattam volna őket. — Megmondhatná nekem, kedves barátom, — kérdé üryce ur újra, mily szinflek voltak a menyasszony szemei es haja ? — Nem / Ha nem csalódom, nem volt barna. — De liogy arca mikép nézett ki, azt csak Judja V — Igen, egész pontosan, Gryce ur most\' azt sugá nekem, keressen fel Íróasztalának egyik fiókjában a két Leavenworth hölgy arcképét és állítsam azokat a szoba különböző helyein. — On azt állítja, miazertnt.a hölgy nevét nem tudja, hogyan lehetséges ez? Hiszen alá irta a házaisági szerződést ? — Ez igaz; de meg kell vallanom,, hogy fejem egészen meg voltam zavarodva; szemeim előtt táncolt minden és \'hallani sem voltam képes. Csak ut értettem még, hogy az idegent, kivel a hölgy egybekelt „Clavoring urnák" és hogy valakit „Elnor"nak hittak, dehogy ki volt az, azt nem tudom. Szeretném, ha akkor nem lettem volna oly ostoba, akkor jobban tudnék most felelni. — Hogyan történt a szerződés aláírása ? kérdá Gryce ur. Ez nagyon egyszerű volt.-A^jeredlkátor elém tolá a papirost és azt moridá, írjam alá nevemet a kijelölt helyre. Ezt megtettem s ezzel vége volt a dolognak. \' — Tolt már más név az okmányon, midőn az önét aláirta? — Nem, még egyaem. És most a prédikátor a másik hölgyhöz fordult s kérdé, alá akaija-« most irni az okmányt? és őazt válaszolta,„igen" és gyoraan elősietve, aláirta nevét. — És nem látta arcát? — Nem, háta mögött állottam, midőn fátyolát hátravelé és csak azt láttam, hogy a prédikátor egészen csudálkocva néz rá és magamban kérdésiem, váljon miért teszi ezt? Talán szép?Dé nem tudtam meg semmit. — Mi történt azután? — Azt nem ludom. Kibotorkáltam a szobából azután nem láttam semmit. (Foljrután követkuik.) NY1LTTÉR* Debreozeoi Katona lakold Tekintetes Lichtblau Albert urnák ka tea* lak. Ifaigatt Debreczenben Alulírottak, miután az ön cursusának részben két, részben három hónapi hallgatása után az önkéntesi felvételi vizsgát f. 1897. JiMllua hó 31-én én 22-éu mindnyájan kitűnő sikerrel letettük, kötelességünknek tartjuk Önnek irántunk tanúsított szives jóindulatáért és sikerdus fáradozásaiért szívből jövő köszönetünket nyilvánítani. Spltzer Sándor, GrÉr Eri, Varga líre, Pécs. Arad. " Pécs. Taosz Sándor. Bossácz (Trencsén mj Birjer M, S.-A •Ujbely. Ajak [Szabolcsin,] i zacb J. Zoltán, M.-Vásárhely. kmM József. Arad-Buttyin. ii Sándor, S.-A.-Ujhely. Azon alkalomból, hogy ipari- és gdz*. lom-telepemet a Imi íll Utó m táruagii 6 évre biztosítottam tüz ellen, nem mulaszthatom el a t. malom- és gyártulajdonosok figyelmét azon körülményre felhívni, hogy ezen társaságnál ipartelepek és malmok a lehető legelőnyösebb feltételek mellett biztosithatók s nevezett társaságot biztositásom felvétele körül tanúsított előzékeny és méltányos eljárás folytán t. kartársaimnak a legjobban és nyugodt lelkiiaar. réttel ajAnlhntom. Szabadka, 1897. június 24-én. MBaaeghy Fereio, (Autloa-toUjd. .agyiparú, u .Omifoa Maloa-lgvwaM" ,) As • rontban MalMteUrt Ma HIÚI MiHal^n ■ I A Felelős szerkesztő: I. AT I A n O U I Laptulajdonos a kiadó rncHRL rtLá Kremsler Izsó fa-ügynökségi és bizományi üzlete NAGY-KANIZSÁN. Üzletem hatásköre: Puhafa, keményfa, (fürészanyag, kádár- és dongat a, vasúti talpfa, bognárfm stí.) túztja, és végit trü- ügyeltUk lebonyolítása. A n. érd. közönség szíves megbízását er-leírását és készletek jegyzékének, be- dők küldését kérem. XXXXXXXXXXXXXlXXXXXXXXXXXXX 10984/897. 184—1 Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a városi hatóságnál két, egyenkint évi 360 frtos fizetéssel és külön végrehajtási jutalékkal javadalmazott szerződéses végrehajtói állás — 4 egyenkint évi 240 frttal javadalmazott szerződéses becsQsi állás fog f. évi- Julin* hé 15-én betöltetni Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy ebbeli kérvényüket okmányaikkal felszerelve legkésőbb folyt évi Jullun hé 15-én d. e. ÍO óráig a városi iktatóba adják be. Nagy-Kanizsán, 1897. junius hó 23-én. 4 A városi tanács X X X X X s X X X X 1 X X X X X XXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXX Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capaíoi oompos. Kun -hiraovea háziaier ollontáilt u Id8 megpróMláaánal mert már tübb mint 17 tv éta mígUiliató fíjdiioMiiiiipité MlraMskéat atUtaatfaHk ktavtayiM, o.arnl, immMtáwál « —\|ailiik»l ós u orvosok által bedfirtatléMkra I mindig (jababkM rendeltetik. A tuMI Hörgőn; Pain-Eipóllor, gyakorta Horgony-Iimmsnt eIn«T«iéa alatt, Mftnrü háltam, melynek egy Wtarttabu tn kalltöakl ,, hamm Iftn 70kr.il 1 «. TMk ;alomban. KI m akar aiiániriil, n mtndan\' fjm itor oiégjegyiía nélkül mint Ma valódit utasítsa Tina. tttka* ^■^PVP ,.....UMáliB üregenkéoti árban majdnem minden náouarartan töltetben na; Ifiraktár József gyógyBiarisznél Budapesten. BavMrlás alkalmával ina óntoaak tfibb kisobbortéktt utánzat tan fonal—jjp " ilvoget „KorQony" védjogy és Riohl Riohter F. Ad. és társa, is Wr, odrán aaáltitók. Rudolstadt Nyomatott Fisobel Fülöp laplulajdonoanál Nagy-Kaiiiísaii 1897. 53. szara. Nag^rK&nizsa, 1897. julius hó 4-én. XXIV. évfolyam ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. lurkintini; Vinihi-»P»I««. FIksW MWp kaar«k«nkadMbia. y nokMiUInl irtokéul lohot napsa- . kitt i. e. 4—» tn kDrt. d. tntémdft a lap nallaai rtiitn tooatkosA ■iidu köalaméaj —-— A Nagy-Kanizsai- ég dél-salai takarékpénítárak, a liankegyesület, az Ipar- N aMtattH itniak «uk iaaitri kMk- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegyle<-eaövelkezet éa a letenyei takarékpénztár. — Ml hmdtataak oi. * ..nagy-kanizsai malátagyár éa aetföaőde r. t" a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, VyütUr patltMr* M te. ________a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rési. társ., a nkanizsai kerületi belegsegél yzö —— 2 pénztár kivatolot közlönye. Bllnilnt, Ttluaúl a UiiiMnkr KtaáélHeeáali Varookáa-áfSUt : FitM ftl$f UqikmMhi. ILÖmiTÉH ÍUI Keim tm II k<M> (I ki - ki rilévív • koroaa (S trt — kf lofTotfárro I koma. (I trt M kr A éti fa tok mi klldotaak tum Kgyei odm ára: 141 krajcár. JleKj«l«BÍb jraityKanizaáu lietenkint b é t m i « r : TrajBárnap ém es\'tttörtölcö.a. nailMk Fiookol fllíp ">í»-konaMMko iiUanllk A telepítés Ugye hazánkban. -!szabá,M* ^evesii- bizony°s feltéte,ek ! mellett jogosult lesz egy telepitőnek a A folyton nagyobb arányokban növekvő i telepesekkel kötött szerződéseit átvenni s agrár-socializmussal szemben Magyarorszá- j akkor azok becsértékének 75 százaléka gon a telepités ügye kiváló fontosságúvá, ! erejéig címleteket kibocsátani. Az innen elsőrendű kérdéssé lett. : származó követelés a telepes birtok egyes A telepítésekre vonatkozólag ránk nézve 1 parcelláira (egyenkint annyf, a mennyi be-most a telepilési törvény a mértékadó. Ez í lőle. egy parcellára esik) telekkönyvi)eg megköti a parcellák nagyságát; megszabja, 1 biztositható. Minthogy azonban e 75 szá-hogy milyen hányad tartassék vissz.1, ha uj j zalékból természetesen; levonandó a költsé-község alakul, a pap, a jegyző stb. szá- j gek egész sora, a diszkont stb. netalán mára; ezeknek lakást is kell biztositaniok a ! kigondolandó tétel: a telepitvényes 75 szá-telepitőknek. Ugyanez <1 törvény megen-1 zalékot ugyan névleg telekkönyvén kitün-gedi, hogy a pénzügyminiszter három J tetve látni, de valószinBleg jóval kevesebbet millió forintnyi összeget használjon fel tele- : kap majd készpénzben. Ennélfogva a telepítési célokra. Magától érthető, hogy ily j pesnek olyannak kell lennie, a ki a birtok módon és ily kis összeggel telepítések nem 1 értékének 25—30—35 százalékát készpénzjöhetnek létre. - I ben biija s gondoskodni tud egy évre való De minthogy állami érdek, hogy telepítések történjenek, most uj törvény készül, a mely a telepítéseket tényleg előmozdítja az által, hogy a pénzforrást, a melyet az élőbbén i törvény e részben csak nagyon kicsi mértékben tudott előállítani, ez már sokkal kielégítőbbé teszi. Ámde a javaslat egyik hibája az, hogy aszerint a telepités csakis vagyonos embernek nyilik meg. Az uj javaslat t i. meg- megélhetésről is magának csal\'djának és cselédjeinek, vetőmagr.\'J, beruházásról állat-és eszközre és előre nem láthatók fedezéséről, és így igazán boldogulhat telepével. A telepítéseknél az a föladatunk, hogy mentül több kis vagyonú embert juttassunk birtokhoz. A német törvényhozás, mely minden európai telepítési törvény között talán a legpraktikusabb, mást tett. Ki- engedi, hogy valamely pénzintézet, mely mondta a szükségét a telepítésnek, melyi telepítésekkel akar foglalkozni, s ezt alap- állami és közgazdasági érdek. S mikor erre a bázisra helyezkedett, nem késett azzal, hogy az állam kormányával eleget tétessen az állami érdek e követelményeivel szemben. . Ez ugy történik, hogy az állam vállal jótállást arra nézve, hogy a telepitvényes fizetni fog, 5 hogy a kormány közege fogja ettől behajtani az évi járulékot, s akkor a hitelezőnek, a ki a címletet megveszi, még van a teljes biztonsága, mert az állam a> adós telepes kezese. Ezt a mi törvényjavaslatunk nem teszi, hanem olyan hipoté-kát szolgáltat a címlet tulajdonosainak, a mely ezt bizonyos fokig ki is elégítheti, 4a eo ipso restringálja a nyerhető kötcaOn összegét. A német törvény, mikor az államot, mint kezest, állította oda, egyúttal a vételár egész összegét kibocsátandó címletek utján fedezte, s igy a német telepitvényes azzal a 25—i5 százalékkal kevesebb pénzzel mehet bde a birtokvételbe, mint a magyar. A mi szemeink előtt annak kell lebegnie, hogy a 2—3 holdas, vagy akár csak egy kis házzal biró ember ezt a birtokát a faluban eladva, a vételáron a szükséges befektetést állatokba, gazdasági leltárba vagy egy évre való kezelési költséget megszerezve magának, e telepes birtokon letelepedhessék, a vételárral magával nem is A „ZÁDA" tárcája. A „törvény." — A Jt a I a" arodoti tárcája. - Káráaz Miskának Lábodon valami kia sorja volt > szomszédjával: Varjú Jósaival. Káráazné szörnyen nagyra volt a kakasával, mivelhogy a laloban egyedül at 0 kakasa viselte jogosan a .kokinktHoi\' predikátumot. A többiekre <aak ugy fogták rá. Sohse látták ások Kokinkiuát. Ellenben 0 egyenesen onnan kapta ajándékba W\'k ángyától, aki Szlavóniába köitözöit. Kokin-kina tudniillik éppen otba e»ik, ha valaki Somogy-orstágból kivándorol Szlavóniába. u Varjú Józsi, a szomszéd, . est a páratlan Jószágot merte ugy oldalba hajítani, hogy majdnem jent felfedte az egyik nárnyát A bűne pedig nenus volt olyan nagy; csupán a Irináén elveiéit zöldségmagot válogatta ki a finomra porha-nyitott kerti löldból. Már szépen, emberségesen « ia- végezte dolgát éa kellő tiazteaségtudáasal át •kan osonni a sörényen a maguk portájára, Mikor Varjú Jósai észrevette éa egy kicsit utána találta küldeni a kesében levő fütyköst; a tüty-köt pedig nem respektálván a kakasok internacionális jogát, nem kerülte el ai érdemes kokinkinaü és aa olyan kétségbeesett lármával vonult viasza birodalmába. hogy Káráazné menten ott termett a sövény mellett. Varjú Józai éppen akkor.axnelte fdl a sövénybe fúródott fütyköst éa még valami áldást küldött a ledér kakás után, amibe magyar szokás szerint már a gazdáját is belefoglalta. Na, lett aaután ebből patália. — Aztán mit eainált kend ezzel az én, drága, ügyetlen jószágommal ? I így kezdte Káráazné; de már akkor czipör<t csapta kesét ia Ez pedig nagy"háborút jelent. — Kérdezze meg tüle, ha tudni akari. — Mondta rá egykedvűen Varjú Józsi Káráazné villogó azemekkel nézett a kakasára. A kakaa nagy aggodalommal próbálgatta a »/árnyait, liogy ugyan lehel-é még azokat használni. Az aaazony összecsapta kezeit. — Szerelmes Jézusom I talán bizony még a szárnyát ia megbénította ez a sintér. Varjú Józai gyönyörködve nézte a kakas vergődését, mint egy kielégített kanuibál. Az aaazony azörayüködéaére azt mondta: ..— Ha egészen elpuaztulna se volna kár; legalább elveszne a fajtája ia. • — Mit ? Micsoda? Mit mond kend? Hogy az én kokaaomnak a fajtája ? Tudja-é kend, hogy ez kokinkinai I — Az ám I Akkor én is gorót vagyok. — Kend .nem goról, hanem azért az én kokasom mágia kokinkinai. — Isten neki: hát csak lögyön kokinkinai; hanem annyit mondok: tartsa madzagon, mert ha még ögyször kárban találom, aligha itt nem atfyrki a kokinkinai páráját. — Azt azeretném csak látni! — pattogott Kárászné. — Meg ia láthatja, na aatng meg nem Ez már egy kioeit goromba asó volt. Káráané megint csípőre csapta két keséi — Mit ? fin megvakulok ? Megvakul ám a kend egéaa lendéje, de én nöm. — Ugyan ne börzönködjék szomszédasszony, mert utóbb ast gondolom, hogy Kokinklnából Való maga is, olyanformán, mint a kokasa. — Micsoda? Hát igazan nem hiszi kend,hogy az kokinkinai? — En issön csak elhinném, de magam maradnék a Intőmmel. Káráaznénak ez a hitetlenség egyenesen a veséjébe vágott. Es már mégis csak nagy. ímper-tinencia! Még az A drága kakasa egyet sem kukorikolt éa Varjú Jóaai már kétaaer megtagadta tőle a kokinkinai esármasáet. Ezért oda kell törni á< ni valahogy a szomszéd orra alá. — Tudj sxomsséd, a kokasokhoz nötn ért ám mlndön pity-poty aaazoey se, hát még holmi pily-poty embör. — Möglöhet ám. Azért fogt rá hát maga ia erre a közönséges kokaara, hogy kokinkinai I — Micsoda ? Hát engöm Is csak olyan pity-poty asszonynak tart kend ? Pedig bizony restelleném, ha olyan hitvány asszony volnék, mint a milyen embör kend. — Hm. Szép volna, ha más mondaná. — Mondi biz\' est más is; mindenki mondi. A Ikokasok is kukorékolik. — Legföllebb a kokinkinai. A többi becsületeiben kukorékol, hát mást kukorékol. 1 — Szeretném tudni: mit ? N»gy-Kaaiaa, vahámap Zala 68.\' szám (0. I«P-) törődve, tisztán u illám i jótállás felében megállapítandó formák mellett való szerződéi alapján. Egy ilyen ember képes akkor egy 20—30 holdas területet megvenni és arra szükséges állatot, eszközt, vetőmagot ■agával hozva egy hosszú élet fáradatmas munkája után a birtokot, melynek vételárát letörlesztette, magáénak vallani és örökösei között megosztani. Ez a módja a dolognak, főleg akkor volna értékes és nagyban csak ugy mozdítaná elő azt, hogy a birtoknélküli, de szorgalmas munkás is birtokhoz jusson, — ha a faluban egy hitelszövetkezet léteznék, mely ezt az embert tel eped ésében segélyezné. E segélyadásra kedvező kamatláb mellett csak hiteiszövetkezeit képes, mely jót ismeri a vásárolni szándékozó munkásember munkásságát, szorgalmát, megtakarított vagyonát; mig másrészről ő ösmeri egyedül, hogy az az egy hold föld és kis ház, melyet most a telepedni szándékozó elád például egy jobb módú vagy élelme De a javaslatnak más bajai is vannak. A 94 : V. t c. helyes rendelkezéseinek egyike az, hogy bizottságot küld ki, mely megvizsgálja, hogy a telepes nem jár-e rosszal a szerződéssel, melyet aláir Igaz, hogy tovább nem igen foglalkozik a törvény a telepessel. - A német törvény egészen mást tesz. 0 egy államilag szervezett magas rangú hivatalnokokból\'áűó telepítési bizottságot küld ki, mely a telepítési ügyre mindvégig maga ügyel ti s azt maga kezeli. A törvény odáig megy, hogy a telepest tanácscsal segiti, megteszi kulturmémökileg a szükséges gazdasági berendezéseket, jogosult bizonyos körülmények között hátralékokat tűrni, netalán leírásokat javaslatba hozni. A telepes nálmjk át van adva a banknak, annak alárendeltje marad, mig félszázad után a kölcsön törlesztve nincs- De ki áll arról jót, hogy az emberek ott fognak maradni, s nem dobják ki őkrt árverés utján 3 birtokukból, s hogy vájjon a pa\'cel- 199?. \|talhu bő 4 fa bátyait megváltoztatja, a kereskedem* 14c. vényszéknél bejegyezteti, és így papmfc emissziójára jogosulttá lesz És igy a tör. vényjavaslat szavai szerint a bank kapii , telepítő jogait, ő lép annak helyébe és 6 intézkedik, mig például a német tönfcy értelmében a bank igen helyesen csak a pénzt adja, s azután a telepessel mindéi lázás helyett nem a latifundium alkotás adjbmunkásnak: mennyit ér sanek kö-)lcorszakát meS? vetkeitében senki sem lesz oly igazán\| Sót nagyon gyakran meglesz az eset, abban a helyzetben, hogy a vevőt és a hogy a szerencsétlen telepeseket tömegesen birtokost egyaránt méltányolva, megállapít- fogják egy-egy rossz évben végrehajtani, s hassa a kölcsönt, mint ez a szövetkezet A hogy akkor egy nagy tőkés vevő jelenik feladat az, hogy a legkisebb birtokosok is meg. és akkor az apró telepek a nagytöke telepedhessenek, saját kisbirtokukat a falu- kezében latifundiummá tömörülnek, jukban eladva, mert csak igen kis birtokot A Repedés ügye általában vagy állami képes megvenni a faluban lakó, birtoknét- „ükség, vagy nem. Ha nem az, kár vele ktffi s két keze munkájából néhány forintot „ ^mnak foglalkoznia. De ha ez sociát-szerzett ember. politikai és közgazdasági szempontból szűk-De ez nem minden, mert végre is az, séges, akkor jól meg kell gondolni; szabad a ki eladásra van kényszerülve és parcel-le egy divendendit hajhászó bank kezébe Iázni akarja birtokát, igy talán kedvezően \'játszani a telepítés ügyéi. A legelső pénzfogja eladhatni azt >--------- intézet, melynek erre kedve v«n, alapsza- kontaktusa megszűnik. Már pedig ki ez a bank ? Egy közkereseti társaság, amelynek igazgatóságába lehet is, meg nem is hazafias érzet, hozzáértés, humánus felfogás, de ha van ■ akkor is háttérbe szorul szemben azzal * kötelezettséggel, melyet részvényesei iránt, nem pedig ez esetben a telepesek iráat vállalt Ok a maguk hasznát, és nem az ország hasznát, nem a telepes hasznát nézik, s ezért illetéktelenek e pénzintézetek arra, éppen ugy, mint ahogy illetéktelea a parcellázó telepítő, hogy a telepesek ügyét magasabb szempontból kezelje és vezérelje. Erre hivatottak a telepesek maguk, a kik magukat, mint szövetkezet konstituálvL védik érdekeiket, de csak ugy, ha a hátuk mögött a kormány, mely a telepítési bízott-, ság utján sorsuk felett őrködik. Fokról-fokra. Körülbelül tiz éve annak, hogy egy n-kamlós, fordított francia színmű előadása után a magyar kritika megbotránkozásénak adott kifejezést _a darabnak szemérmet sértő, egyik végjelenete felett s aggodalmasan jegyezte meg, hogy ha már a sikamlósság terén ennyire jutottunk, jogosan tarthatunk attól, hogy valamely megbomlott-fantáziájú szerző vakmerőségében egy lé- — Azt, hogy a Kárászul nyelv* olyan hosszú, hogy a kokasa mindennap aaon sétálgat et Kokin-kinába kendermagért. v A végét már nem is igen mondhatta el Varjú Józsi; éppen lején találta egy hant-darab, amire) Kárászáé folytatni akarta a vitát Ebben a pillanatban lépett be a kertaljai sövény-ajtón Kárász Miska. A felesége lármázva, szitkozódva dobálta át a kant- darabokat a szomszédba. Szinte tajtékzott már ajaka a dühtóL SziloUa dühét az, bogy Varja Józsi ganvasan nevetett át a sövényen. Csak akkor tért egy kicsit magáhoa, mikor ara rászólt: — Hé. Kati, m gazdagítsd a szomszédot; jó löas nekünk is az a löM. Az aanoaynak se kellett egyéb, mint bogy ebben a méregben as arát meglássa. — Aztán eabór kend ? Kend se etabőr. Még a kokasa böcsüietit se tadi megvédelmezni, hál a a (eleség iét. Gyors aydvpőfgatéaad sirva-tiva elmondta a ianufcán eseti nagy sértést, aztán befutott a pitvarba és oanta várta a folytatást. A két térfi már keményebben folytatta. Arra ■ár üaszaesödnH a léiiaio. A vége az Mt, hogy Varja Jósainak vérbe bondi a teje, amiért es •tfráánjr\' aié vitte a dolgot . Megidézték a feleket a bíróság elé a megnevezett tanukkal együtt. Először Varja Jóssá, a pnamost hallgatta ki a biró. Egyik kasé* esipójára támasztotta, artsikkal a feje babját vakargatva, elkezdte panaszát — Ugy volt as kérőm alázattal tekintető* ursm, hogy Kárász Miska asomazédom feleségéin* van ögy kokasa, akin azt moodi, bogy kokinkinai; pedig bát kérőm alázattal, ugy nőm kokinkinai as, miat bogy én nőm vagyok kinai császár. A biró türelmetlenül intett. — Csak panaszára térjen Varja I Ne szaporítsa-a ssót/ — Igőo is, kérőm alázattal tekiatelös aram mot mindjárt ott lőcsök. Már húsvétkor mait ögy esztendeje is mindig mondtsm a szomssód-asszonynsk: „Édős szomszéd-asszony, az Islsn áldja inőg csináljon valamit a kakasával." Mert olyan színtelen kokas as kérőm, hogy mindig a szomszédok tikjai közölt gaballéroskodik. Ez még hagyján, de a retemén vös kertnek se hagy békét Rongy kokas, kérőm alázattal, nem ér annyit, a mennyit mögöszik. A biró közbeszólt: — De es nem tartozik a dologhoz. Ne a kakasról beszélj n, In nem adja elő egymásután panaszát Varjú Jósai megsimogatta a leje búbját, megköszörülte torkát és ioJytatta: — Hál astáa kérőm aláalossággal, most izom-1 balon lősz bárom hete, azt mondom én a felesé ! gőmnek; „Megállj anyjuk, mőgtesőm én azt a színtelen kokast, ha a kertünkbe jón kaparászni Ugy is UML A kartOk alatt szántogattam. Mondok a wégámaak: ,Maradj csak csak Pista \| ssógám A ökrök meileU, mig én basa tekintek."; Szépen bsmtjptsa, hát riltig ott szóotelaoködölt as a kokas. a kiről a szomszédasszony olyan srőato mondi, bogy kokinkinai; de ee lessék ám\' elhinni tekintető! uram, sohse látta az Kakin-\' kioét......— A biró most már srélyas hangon figyelmestette a panaasost: — Megálljon esak Varjú! Maga taláo azt is d akarja amadad, hogy honnan ssánnaaott a, szomszéd-asssony kakasa. Csak azt moadja meg: hogyan keveredtek tettlegességbe Kárász Mi-kálytyai _Isaöo éppen ast akartam awodaw, kérim tisstölettel a tekinteiö* arai, hogy hál mikor meglát engöm a kokas, »óg se arásdal a «zőo-telen, csak tovább asődógsti a mi keservesen ssőraött zőldségmagunkat. MögáTlj nöoilelen, majd megtanítalak én böasűstra, ha aa asszonyod mög nőm tanítót v Jól mögtorgallam a botomat és uocu, ugy oldalba sóstam, hogy ellej-tött még kukorékolni la... A biró most már aa asztalra csspott — Megálljon. Feldjan kérdéseimre\' ügy-4 maguk azután Káráaanóval a kakas miatt saóvál-lásba keveredlek f •— Igőn is, kéróm ásson, aztán u a röflane-lös asszony .. — Ne beszéljen I Később Kárász ia oda ment és azzal is Osszevssztsk. Igy volt ? — Kérőm tisztöletld, mindig ugy hallottam, hogy ahová az ördög maga nőm möhet, valami asaaoayfálét... — Ne sértegessen! Azután agy történt, ngy-é, hogy Káráss álagrott a sövényen és ott lattl* g ess égre került a dolog t — Hálkéröm szénen, olyas formán lötüegetóztünk igón is, hogy előbb Kárász szomszéd eagöm oldalba terömtöU, astáa éa Is UMttagóstsm Kirázz szomszéd nem vötte tréfára a dolgot: előbb ügy kiesét hátrahúzódott, aztán agy rohant rám, aaal egy sárkáay. Haj, Varja - moadok — jé Mas latóra venni a dolgot. Da hát asm értem rá k» rüloézm, hogy merre Mé oldjak keraket Káiása szomszéd ugy fejemen fek^ötle a botot, bogy esak Ml lsaóa latsaik tadaa: a IóMm már agt is benne vsa a siai rapréaada. Hát ast sansk mondjam d Esi agy kicsit magam is rürisMm i Nagy-Kanisea, vasárnap péssel tovább megy és ott kezdi majd el a jelenetet, ahol emez az általános megbotránkozást keltett jelenetet végezte. Ennek az aggodalomnak jogossága sokkal hamarabb igazolva lett, mint komolyan várni lehetett Az aukor megkezdett uton haladtunk vagyis inkább estünk fokról fokra, még pedig rohamos gyorsasággal; mert az erkölcsi hanyatlásnak idő-arányai tökéletesen azonosak a levegőbe függélyes irányban fellőtt golyó visszaesésének idő arányaival: annál jobban fokozódik a hanyatlás gyorsasága, minél közelebb jutunk a visszaesés végső pontjához. Elszomoritóan nagy dimenziókban tettük meg az utat lefelé. A naturalizmus immár azon nyersen dobja elénk az érzékek bódítására szánt anyagot, ahogy az élet-kezéből kivette A házaséletnek, , a szerelmi viszonyoknak Zala 52. ssám J lap.) 1817. jnlitu hó 4-áo Valahogy meg ne bopinykozzál és föl ne szólalj azok ellen a jó erkölcs nevében, mert kinevetnek, kikacagtok ; elneveznek ostoba, naiv embernek, a kit spirituszba kell tenni és mutogatni, hogy ilyen is volt a századvégi, dekadens kofban. Ennyire vagyunk má\|! A publikum éjies. Nem erkölcsi táplálék, nem szellemi gyönyörűség kell neki, nem műélvezet, hanem izgalom. Izgalmat keres elernyedt idegeinek, mely előkészítse, fel— hangolja azokat a vágyott gyönyörök élve vetére. Azt akarja, hogy amit a színpadon lát és hall vagy könyvekben olvas, az csak előjátéka, ideghangoló bevezetése legyen annak a tobzódásnak, amit valóságban át akar élni. No és jz éhes publikum nem panasz kodhatik. Az idegeket nagyszerűen lehet hangolni színházakban is, könyvekkel is. Igen ám, ha mindenki csak a saját kor olyan helyzeteit és körülményeit táija eléd, beli egyénekkel és egyénekért élne I Végre aminőket a te becsületes, mindennapi uttín is talán igazuk van azoknak, kik az erkölcsi járó fantáziád megteremteni, megrajzolni szeméremérzet lázadását nem tartják telje-sohasem tudott volna. Azok pedig mind az\' sen jogosultnak; talán igazuk van, hogy a életből valók. Páris szive eszeveszetten, fék-j kifejlődött és komolyan gondolkozni tudó, telenül lüktet és a fel orbácsolt, forrongó megállopodott ítéletü emberen az életnek francia vér termi az anyagot bőven. , ezek a leleplezett meztelenségei nem ronta-A francia írók frissen tálalják azt fel sa nak. De hát azok a most fejlődő, még gyönyörökben vonagló századvégi közönség! himporos lelkek, kiknek fejlődése, jövője, mohó vágygyal szívja magába az édes erkölcsi világa a mi kezűnkbe van letéve, a kik a mi korunk hatását, benyomásait viszik el magukkal az életbe, az élet önálló folytatásához : azok minő irányban fognak fejlődni a dekadencia befolyása alatt? Erre azt mondhatja valaki, hogy tessék szigorúan ellenőrizni, hogy a fejlődő nemzedék távglmaradjon azoktól az élvezetektől, azoktól az édes erkölcsi mérgektől, mik a felnőtteknek, a teljesen kifejlődött embe- mézet. Ez a modern, ez a korszerű! A komoly bírálók azt mondják rá, hogy dekadencia. De azért okvetlenül béküljön meg vele a te erkölcsi érzéked és ne lázadj föl ellene, mert ha megbotránykozva fordulsz el tőle, azt mondják,, hogy nem vagy modern ember vagy hogy jezsuitás-kodoL Megkapó köz vetetlen séggel tárulnak eléd reknek vanaak szánvawjC.I a hármas vagy négyes házasságok minden Ezt tanácsolni sokkal könnyebb, mint nemesebb j^lést töllázitó jelenetei, a vérre, végrehajtani. húsra alkuvó emberek erkölcsi fertőt; előt- Mikor azok a pikánsnál pikánsabb köny-ted játszódnak le azok a jelenetek, amikről vek a szó szoros értelmében ellepték a talán tudomásod sem yött," vagy ha volt, könyv-piacot; mikor alig van olyan szin-hát azt hitted, hogy azok mellett félrefor- darab, melyet — amint mondani szokták ditott arccal kell elhaladnia a diszkrét em- — ne fűszerezne egy-egy úgynevezett erős bérnek. naturalizmussal megirt jelenet: akkor nincs „olyan árgus-szemű ellenőr, aki az ilyen dol nöm ia töttem volna panaszt, de kérőm alázattal &ok haLlásátó1 megóvhatná a fiatalságot, nem maradhattam aa aaazonytul. Igaz, hogy... ara,nt hogy nem is óvhatja meg. — Jó, jó! Hit az aaazony, peraze az aaazony 7Í A mai dekadens korszak fiatalsága meg Kárász Mihtly, mivel védelmezi magit V óvhatlanul szívja magába az «t-kölcsi mér- vonogatta a vállát. Megvakarta get) azt kivÍMÍ mag4Val az életbe is és ennek a hatásnak — akárki m t mond nyoma lesz a jövő nemzedéken, mert ez az irány, amelyen fokról fokra hányjuk a cigánykereket lefelé, mindenre való, csak arra nem, hogy önmagukon uralkodni tudó, a faló tövét. — Hát kérőm tiaztölettel tekintetöa uram, én ia csak azt mondom hogy az aaazony. — Minden ugy volt ? Nem tagadja ? — Ami igaz: igaz, tekintetöa uram. A bíró Varjú Jósaihoz fordalt r A aértéa és tettlegesség kölcaOnőa roll. talán i .1..—. á jl, tuu • n__1 . 1 kibékülhetnének ? akarat erős, derék, kiváló jellemeket nevel- — En nőm ia haragszom tekintetöa uram. De jen a táraadalomnak. kérőm aláaaan, csak a leleaégöm maradatlanko-1 Azt hiába prédikálják, hogy az írók tér-dott, hogy törvényi* köll vinni a dolgot. ! jenek vissza az eszményibb világba, mert tetiéi?C4r4M Ugy"é m,ri \'\' megb4nU\|az író korának él, korának ir és csak nagy — Persze hogy megbántam, ulöget hallott !dvétvc akadnak kiv4M ulentumok- akik már érte a feleségöm. nem hatás kedveért, hanem a leikökben , , I megért igazságok, eszmények tiszta, önzet- * • len szolgálata szempontjából irnak. Hatást A lelek kibéküllen távozlak a birótól. A tanuk akarnak, keresettséget, jövedelmet, mert ők W ÉSÜ? fiM"í!LmÜL-.u„ v • u > ki venni részöket azokból az él- Mtbály az utcán múlott Varju J** ^^ gyönyörökből, miknek mámorá- - Hallod Józai komám, ezt otthon olcaóbban!val telítve van a levegő. elvégezhettük volna. - \| Csupán az vigasztalhat .bennünket, hogy Vanu Józsi jobbra, balra bólintgatott a ez nem tart szakadatlanul és talán már nem ■ . . —.- . . . is tart sokáig. — Hát tazön elvégezhettük volna, az igaz; de «. __y , , . ,, • , „, ludod, ha már ögyazör tötüegőztünk, mégis csak Az e\'"bensé« haladása mindig hullám-tiaztöaségöaebben mőgcselekszi azt a törvény így!7a,os volt, nagy emelkedésekkel és éppen gondolta a feleségöm is. * , * I oly nagy esésekkel Moet az esésben va- gyunk ; azért tűnik UU ugy, mintha szinte hanyatt-homlok rohannánk aa erkölcsi et> sűlyedés örvényébe: De remélnünk lehet, hogy be fog következni és okredenfll be is következik az emelkedés korszaka. Az a szerencsés köfülméay. mindig megvolt az emberiség haladásában, most is megvan, hogy a hanyatlás hatása nem általános Mindig akad egy-egy rész (ha mindjárt kisebbségben van a), mely magasabb színvonalon marad az igazi haladás ösvényének mutatójául. És mikor a fokról-fokra rohamosan hanyatlott nagy tömeg kitombolta magát a fertőben: van kikhez Átemelje tekintetét; megőrizetten találja azt a szinvonalat, hova fel kell megint -emelkednie, ha valódi céljától teljesen eltérni nem akar. — Akkor azután elkezdődik az emelkedés fokról-fokra; megkezdődik azoknak a tiszta nemes lelkeknek munkája, kik nem birtak vagy nem akartak belerohanni a hus- éa vér imádás érzéki gyönyöreibe ; kik mep őrzik a valódi, a lelket tisztultabb világba emelő eszmények kultuszát. Ez lehet az egyetlen vigasztaló tudat ebben a dekadens korszakban, melyben csak élni és élvezni a jelszó; melynek blazirtsága sárba tapossa a magasabb, tisztább eszményeket és a nyers anyagot állítja oda halványul az éárzéki gyönyörök mámoros imádóinak. Politikai szemle. BelfBld — Jalias 2-án. — I Amint lapunk előbbi si&mábaa ealiirttük — a képviselöhai janim 30-áa kezd\'e el a cukor-adó javaslat tárgyalását, aely elé aa etwaarfk ismét akadályokat aaáadékoaoU gördíteni. A vitát Neméuyf Au>bru» előadó nyitotta meg, a ki behatólag fog\'alkozott mlndasokkal a kifogásokkal, aelyeket aa ellenzék e javaslat elles már előre is felhozott Sseriate aea állják Mg helyeiket aa ellansék által e javaalat alkalmából felkosott közjogi gravaaaeaek. D« kfiiöaöeee ugy hibának tartja gazdasági asem pontból aat, ka a javaalataak letárgyalását ás tfrréayavé eaeMaét megneüeaitik. A gasdakfiaöoaég is cukoriparnak egyaránt kárát vallanák. — Utána Koajáiky Béla aaólalt fel áa fejtette ki a tüggeileatégi párt álláspontját. Wasdaaági ás kör jogi tekiatetek egyaránt gátolják őket a javaslat —gasavaeáaá-han. A asttnet ataa Lukaca Láailó péntügyaii-niaster aaólalt fel éa alapoa, uakaurl, a kér-déat aiiaden oldalról teljeses magvilágontó aagy-szahásu beasédben beaatatta aa etleaaék hely-leien á>láipoat\|át, a egysseraaiod a sióban forgó javaslat ell<>«adá»áaak ►aükaéfs»erü«égél. A péniDgyminisater beazéde még aa elleiiaíkre is láthaté hatást gyakorolt, art erős logika jellé-■es\'e est. £ javaslatra voaatkeaólag érdakaa aa a távirat, melyet előkelő, ayitraiMgyei sraadák ás föld-birtokosok egy népes irtakealetMI kifolyólag, Bánfly miui-ster elaökhö* latáztek ; a aürgőfcy következőleg akól: ,K cukoradoról asóló 1896. évi XIX. törvény-cikk hatályának meghoaaukkiiása tárgyában benyújtott tSrréayjavaalaiUl a mai sápon értekezletre egybegyűlt ayttrawegyei földbirtokosok áa bérlők is loglalkosváa, a répatermelők érdekében levőnek 4a síüksigesaek találták, hogy a benyújtott javaalat most a aeaga idejéa tőr vény-nyé váljék, Mély tia« telettel kéri ük aaaynéltfc ságod alján a Mgai konaáayi, hogy ily irányhaa aa intáakedéaeket alrgösen megtenni kegyeakedjék. la ártekealet ■egfaisáaából. Bácakády Károly a. k. földbirtokos, értekealeti elnök. A július l<éa lefolyt Oléen Sághy Gyula aaál. lalt fel elaöaek, ki a javaalatot a aserkasulia-■aa kőietkesaaényének tartja, aaMly a bankok és gyárak asáaiára ad préaiaaot Nem tartja NaffY-Kaniaa vasárnap I ZhIh. 53. szám. 4 lap) asaabaa helyesnek • kérdésnél • közjogi •<«»-fsatok fejtegetését, aiert nem akar besvatkosai ss OMtrtk belügyekbe; közgasdasági indokok miatt ■«■ fogadj* sl s javaslatot. Chernél Györgyöt éppen gazdasági érdekek vezetik, mikor a javaslatot elfogadja. Ezek azerinie paranesolólag kS ▼•lelik, hogy a cukorpréaiamokat fentartsuk. A snddig a nemzetközi intaskedéi meg nem szün teti a prémiumokat, addig nálunk is szOkséges, hogy a gazdaközónséget, cukoriparunkat é» amőgasdsságunkat védelemben részesítsük. — Chernel után Rozsnok Ferenc fejtette ki ellentétes álláspontját; ő egessen feleslegeseknek tartja a prémiumokat. A különböző államok között dühöngő prémiuahverseny végre ie m absiordn ■ig fog fokosódai. A prémiumoknak csak Anestria látja bsasnál Abból, bogy a múlt évben 9 00000 irtot kSltőtifink prémiumokra a a kivilsl még sem emelkedett, sót csókként, azt látja beigazolva, bogy a kivitel fellendülése nem a prémiumok eredménye, a bizonyság arra, bogy es aa akufális kerekedéat támogató politika reánk nézve határozottan káros. Ha prémiumot ad Magyarország, adjon prémiumot a magyar cukornak, de ne as osztráknak. Határozati javaslatot teijesst be, melyben önálló vámterületet, a prémium reánk nehezedó részét, a cukorrépa termelés és cukorrépa fejlesztésre, a lüggetlenűi Ausztriától prémiumot a magyar cukor részére kér. Arányi Miksa alapos érvelésben gazdag beszédben e javaslat melleit >zóilalt 151. — Horánssky Nándor gazdasági azempontból ellenzi a israsla-lot. £j párosulva a politikai bizalmatlansággal, arra bírja, hngy a javaslatot ne fogadja el. Ebben a kérdésben, mint másban is, csak a ■iaiazterelnök •rőssakoskodása miatt nem fsbet boldogulni. — Lukáca László pénzügyminiszter tiltakozott még Horánssky feltevése ellen, mire az Blés véget ért. Kfilf&ld. IrtOO korona,,a második fiOO korona pályadíjjal jutalmazlassék.V — 2) A Hunyady-utcai köztégi népitkola átalakítása iránti tervet, mintegy 700 írtra rugó költségvetéssel, a tanácsi javaelatszerint a közgyűlés elfogadta. 3] A kolozsvári országot tikét-uéma intézel segé\'yesése iránti kérelem tudomásul vétetett. 4] A szentgyörgyvári-ulcai uradalmi belépületek utáni adótisszatéritis jóváhagyatott. 6] Musza Károly b. kántor milltnmumi ajándék iránti kérelme, részbeftüzért, mert kérelmezőre a városi képviselőtestület annak idején hozott határozata ki nem terjeszthető, de még azért is, mert a kérvény már idejét multa, teljesíthetőnek nem találtatott. — Alapkő letétel. A régi polgári leányiskola boltives szűk szobáit lerombolták és helyén most már magasan emelkednek az uj falak. CsBtörtökön dé\'után 5 órakor helyezték el beone ünnepélyesen az alapkövet. Az épBfet sarkát, mely \| városház-utcába néz, feldíszítették boeazu színes füzérekkel, zöld lombokkal és nemseti I lobogókkal. Mikor megjelent a városi tanács, az, iskolaszék, és a többi vendég, fenn a maga1 állványokon elhallgatott a kalapács-ütés, egy, kevéa ideig szüneteli a munka. A váiosi tanács élén ott\' volt Vécsey Zsigmond polgármester és rövid, de fzép beszédet intézett» jaleuvoliakbos. \| Utána Lengyei Lsjoa fe\'o vasta az Qvegbe he- j Jyezendö emlékiratot, melyhez hozzá csatolták az az .nap megjelent ,Zala" egy példányát. Mindkettőt egy elzárt Qveg burába tették, me \| lyet axtán egy hosszú bádogszeleneebeu helyezlek el. Az üvegre rá helyezték as alapkövet, melyet a b. plébános most újból heaseutelt. Ezután Vécsey Zsigmond néhány szép szó kíséretében megadta a szimbolikus kalapáos ütést, utána jött Lengyel Lajos főjegyző, Deák Péter főka pitány, Véber Vince b. plébános, dr, Bartha1 Gyula polg. iskolai igazgató, Németh Ignác \| közi. igazgató, aa iikolaazék tagjai, és végű Báchrabh ö-yulii építkezési vállalkozó, 187. julius hó forgalmi hivatalnok. Több gyakornok pedig altisztté neveltetett ki. — Elhalasztott esküvő. Miat sajnálatul tr-lesOBnk Székel y Tivadar ar a Gutmann S. H cég tisztviselője ma vaairaapra kitüsótt asá\|. vője Stern Ida kirasszonynyal a vőlegény kir- ■ telea. megbetegedése miatt elhalasztatoti. — Tubofy Viktor tóaztja. A junius 27-e», Nagy Récén tartott Lásilóoapon Tabely Viktor veteráa-irótárauakból ismét kitört a baaafinj fájdalom és keserűség. Inkey Lászlót, a nap bősét, verses tósztban köszöntvén fel, poétái lel. két valószínűleg megszállották a Bach-korszak reminiacentiái és igazi „negyveanyoiess boni. érzelmeinek a .letiport neuiaet nyomorult, mag. alázó* sorsú felett eképpen zsenge aa ö dala: Apponyi gróf győzelmére — Mit a házban kivívott — Igaz honfi érzelemmel Rs örömmel gondolok. Mont it t szép ünmpélyen Kettős az én örömem ; Apponyinak Hagy szelleme Itt ilytnkrr megjeUn j Mert a gazda élre, kite Vele rfgtn egyetért; I \'ele érez, együtt Marcol A letiport nemzetért! A győzelem emlékivei Ez a nap it kedteteU, Szírünkben a jövő iránt Reményünk ma teljesebb! S ílmií megjön, meg kell jönni. — Tudom, hogy el nem marad. Hazánk jiicö jobb tortáért Emelek hál poharat I „ A polgá Rendszerváltozást jelentenek a lapok Porosz-1 m"ter Bé* S\'?mntr \| hogy órásáéból. Mert a siemélyek változása odamutat. I néhány meleg MngaSsOt, aslán neki és Mazlól (anárl su, os veszte«eg érte; Mini egy berlini sürgöny jelenti Mjquel nevez- La)?» fj borítékba zárr «jándéko\'-[J4n08né t\'t(lL Gntber Mrim letett ki as államminiazterinm aleloökevé, giól . , ... . _ , 72 éves korában. A család Poaadov>zky lett belügyi állaauiikár, fióUicber lemondása pedig elfogadtatott. Három hét múlva várható a béketárgyalások befejezése a nagykövelak és a porta között, Athénből jelentik, hogy ott a francia és német kormány védelme alait bizottságot alakítanak, mely a görög á la mi bevételek bizonyos megál-fapitandó ágait kezelni fö\'gja, és kezességet vállal a hadikárpóilasru felvett bitelért éa a régi adósaágért. A veszprémi püspök nagylelkűsége. Hor uigKárolybáríi veszprémi pBspök tényei tanú jelét adta leyutóbb a nemesmriyüségének. A mu.lt hó 26 iki vibar alkalmával a villám beütött a netnesvidi templomba, azt erősen megrongálván, ezáltal tetemes költséget okozóit. A főpásztor most q templom építési költségéhez eser forintot adományozott, mely adományáért a ueuies-vidi közbirtokosság ez ut n is bálás köszönetéi nyilvánít fa. — Köszönetnyilvánítás. Az ovodai záró ünnepélyek alkalmával leiülfizetni szíveskedtek: Vidor Samuné 4- Irtot. Vnsztl Lvjosnó, Vécsey Zsigmond Ledofszky Arininné, BluniSiischein Vil-mosné. Fischer Sándorné, Scherlz Albert né 1—1 forintot, Arosleín. Godesz Teréz 50—60 krt., A helyben állomásozó cs. és tir. 48. számúUnios Károlyné. N. N., özv. Gudlinné a0-30kr. gyalogezred legénysége lolyó évi julius hó 10-én a lelülfizetések összege 11 frt 90 kr A szive* és 12-én reggeli ... órától kezdve Kis Kaujzsa,, felülfizelöknek, valamint mindazoknak, kik u záró Bajcsa, szep- tneki major és a Principális kanális j unnepé\'y iránt jóakaró érdeklődést tanuailottuk, által határolt lőtéren harcszerű céllövészetet tart. hálás köszönetét nyilvánítja a Kisdednevelő- Felhivom a közönséget, hogy a jelzett területet Egyesület elnöksége 6000 lépés kőrűletben ezen napon annáliukább\| Egy sirt a két nagy szívnek. A ,Sümeg is kikerülje, mert az ott tartózkodás életveszélyes. I u VMkt. uép éA kegre,eteg pendített Hirdetmény. Nagy-Kanizsán, 1897. évi junius hó 30-á:i DEÁK PÉTER t. k. rendőrfőkapitány. meg, melynek kivitele társadalmunk kötelessége Midőn Kit/aludy Sándornak, a mi halhatatlan költőnknek, a sümegi temetőben szobrot emeltek, elválasztották öt imádott hitvesétől, Szegedi Ro- A helyzet már tűrhetetlen ; Nyomorult, megalázó Mint egy szebb jöeS záloga T Éljen Inkey László \\ „ Halálozás. Őszinte részvéttel vettük a kirí. Sehmidt Károly nagykanizsai polgáriiakotai édes-anyja Sehmidt meghalt Sopronban, által kiadott gyászjelentés e«: „Sehmidt János mint iérj, Károly, Ferenc, Lajos. ^ Gusztáv és Lujza, térj. P<«lléaé mitit gyermekek, az összes sógornők, sógorok és rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy lorrón szeretett neje, a legjobb anya, nagyanya és rokon : Sehmidt Jánosné szül Gruher Mária kedden, f. éVi junius hó 29-én, éjjel 11 órakor, rövid szenvedés után, életének TI. életévében jobblétre szenderült stb. Sopron, 1897. iuoíus bó 29-én. Áldás és béke lebegjen drága hamvai felelt! — Futó felhők. Belemarkol erősen n délnyn-gol felől jövő szirokkó, hömpölyKeti vadul a levegőben, aztán dühösen az ember szeme közé vágja. Nem a fenn uszó leltetekről szól ez, hisz tiszta most nap-nap után az ég, de a mi barátságos városunk lures aa ő por /tUűir<U. Valóságos számum seper végig gyakran az Utcákon, de ezt már nem a ssd idézi elő. A kit a balsors ilyenker az utcára vet, bizo >y nem igen imádkozik, hanem csak ugy luldokolva, mormolva kö-hicaöl néhány szótagol, a mibe benne van az „istennyila* is. Hiába nálunk minden felszólalás, az utcaseprési mizériák csuk maradnak a régiek és manapság az utcaseprők valósággal versenyt fiznék abból: vájjon melyikük tud nagyobb porfelhőt verni Ontözéfiiek híre-hamva sincs. Kanizsán ugyanis ineggyökereáedett már as a szokás, hogy többnyire esőben Öntözik az utcákat, -olyankor, mikor legszükségesebb lenne a locsolás, mint ép- > JJ j S V záltálól. Pedig a külULvégső akarata volt, hogy V- \' egymás mellett aludjak örök álmukat. Hódoljunk! pen a seprés előtt. Ilyenkor feleslegesnek tartják város a költő óhajának és egyesítsük őket újra, oltárt M. hadd áraszsza el a várost a por éa a sze-ama nő emlékének, ki lan ot adott — Városi (közgyűlés. Nagy-Kanizsa képviselőtestületé junius hó 80-án tartott közgyü- j emelve lése a következőket vette tárgyalás alá: vl) A níroti tSgymnatium átalakítása, illetve újjáépítésére vonatkozó tervek és költségvetések előterjesztését és a tanácsnak e tárgyban javaslatát. As erre vonatkozó jelentéseket a közgyűlés tudomá-sul. rettegés elfogadta a városi tanács abbeli ja tillatát, bogy a lőgymnasium; teljem újból építtették, mély célra a közgyűlés 120.000 irtot irányzott elő; továbbá hozzájárult a városi tanács abbeli javaslatához, bogy az épilési tervekre pályázat hirdettessék ; tz első legjobb terv mét, hadd tegye ínég tojlobbá, bűzhödtebbé a le-. vegöt. A közegészségügyi bizottság csak a inult Htmfi költőjének kezébe, melyen oly lájón sírt a \| t,etekben kereste tueg u városi tanácsot, hogy kesergő — és oly édesen enyelgett a boldog\'az utcákat lehetőleg a kora reggeli Arákban Beszerelem. A társadalom nemeskeblüsógéhez for-1 pertesse, de minden esetre söprés elölt felloesol-dulunk kérő azózatunkkal: Adakozzunk! Járul-1«»»«. hogy a por, a tűdöbajóknak a legvwzélye-»■ „„. . , . aebb közvetítője, lel ne verődjék, nem különben kik. filléreivel a moüaszlos és szent cél L közterek , ^ „.^Qn^el lehetőleg azon- ®flr"oy nal fellocsoltassanak. De ugy látszik, erre nálunk alig hederitenek ebben a tűrhetetlen időben és a ruljon kiki filléreivel a magasztos és szent megvalósításához s juttassa adományát Kálmánhoz, Sümegre. . — Előléptetések. A c». kir. szab. déli vasút Kanitta állomása hivatalaoki karában f. é. jel. nap olyan szakában sepernek még mindig, mikor legtöbben járiuk-kelnek az utcákon; A lakosság elsejével a következük léptek magasabb fizetési egészségéről van itt szó, melynek elősegítésén, ránklökozátba; Marki Antal felfigyelő, állomás- nem pedig megrontásén kell fáradozni Egy kissé föi.Bk, 1 tekéik Gussiáv ellenőr és Suiner Miksa\' megszívlelhetné est a városi tanács. a Nagy-Kani«sa vasímsp - Rosszakaratú tudóaltátok. A mit kormánypárti lapok a legjobb akarattal elsserelnéaek tusolni, aat nyíltan. őszintén megmondják aa elen-lekiék. Taláu már holnapután fegyverre lOiült csillogó aanrony mellett vágják a nagy AllOldön a gabnát. Es ha este már ^kimerülten dűl fekhelyére as elfáradt munkái, talán ráillesztik újból kezére, lábára a csörrenő vaskar perecet. Erről írnak most nap nap után a tóvárosi lapok. Legutóbb pedig yt híresztelték, hogy Nagy-Kanizsán 200 arató-munkás áll rendelkezésre. Az utóbbi időben lóbb ily lerda tudósítás kecült valami rosszakaratú tollból a fővárosi lapokba, a minek mi kanizsaiak valljuk kárát. Nálunk ép ugy, mint a legtöbb vidéken, alig lehel munkásokat szerezni u aratáshoz és e\'sel most még inkább Jexzül-lebbé tesszük árviszonyt, a mennyiben lelketlen ügynökök elcsábítják. Ijjen, 800 ember áll rendek keiésre! Ezt irta az illető — tudósító ur — ki bizonynyal büszke erre a nagy cimre, de vájjon tud e arról, hogy Kis-Komáromból szociális mozgalmakról értesítenek bennünket. Igen tisztelt tudósító ur, Önnek a lapok megfizetik a távirati\' költségeket, ha néha valótlanságokat közöltet is Önnél persze ez a fő, de nagyon téved, ha azt hiszi, hogy ezt sokáig fogja még igy folytathatni. Ha önnek pénzre van szüksége, álljön be aratónak, de ne kontárkodjék olyán valamibe, a mihez éppeoséggel nem ért — A halott meghívója. A segesvári csatában 1848. julius HI -én elesett névtelen liőspk s az ugyanakkor eltűnt, de valószínűleg a kegyelettel lentartott közős sírban nyugvó nagy költőnek: Petőfinek emlékeit létesíteni —- annyi idő után végié sikerült. Dicséret érte az áldozatkész hazafias kötöttségnek! - A/ emlékmű vek egyike, egy köböl épült oszlop, a c-ala\'éren, egy közös sírhalom lelett áll. Másika, a költőnek sikerült ércszobra, a segesvári várban á vármegyeház előtti téren, annak a csatatérre néző pontján van elhelyezve. A csata évfordulóján, julius 131-én lesz az ünnepélyes leleplezés és erre az ünnepségre egy balolt nevével mennek szét a meghívók: a meghívón a segesvári Felőli-emlék végrehajtó bizottságának elnöke gyanánt gróf Bethlen Gábor szerepéi... Mily megható tragikum ! A nagy mü elkészült, de megteremtője, lelkes apostola, nem érhette meg a lélekemelő ünnepség napját.TJunius ^14-én, mikor a meghívót keltezték, még Jtózvellen környezete is bízott benne, hogy az Emke buzgó fővezérének dörgő hangja meg fog csendülni Petőfi ércalakjáuak lábainál és a segesvári csalni ikon. Ma, mikor a meghívó kezünkbe kerül, a nagy ember immár nem méltathatja a ballhalatlanokat, inert immár maga is elköltözött a halhatatlanságba , . . . . Pedig szerepet is szántak neki, a meghívón — mint alább látható — kél pontban is szerepel a neve. íme, cz az ünnep prog-raminja: a) A csatatéri emlékoszlopnál Felegyházán délelőtt 10 órakor. 1. Hymnus. Énekli a székelyudvarhelyi „Dal-egylet". 2. Uroepi beszéd. Tartja: Szász Uerö, az Erdélyi Irodalmi Társaság alelnöke. 3. Beszéd, melylyel\' gról Bethlen liábor. a végrehajló bizottság elnöke az emlékművel a vármegyének átadja. 4. Bes\'éd, melylyel a vármegye képviselője az femlekmüvet átveszi. 6. Szózat. Énekli a székelyurfvarhelyí „Dal-•gjlet". b) a A Petőfi-szobornál Segesváron déli 12 órakor. ». 1. Hymnus. Énekli a székelyudvarhe yi ,Dal- Wíl." .„ 2. Ünnepi beszéd. Tartja : Bartúk Lajos, a Petőfi-társaság alelnöke. 3. Beszéd, melylyel gróf Bethlen Gábor, a vég: rehajtó-bizottság elnöke a szobrot a vármegyének Zala 53. saám (5. lap) 1897. juliu* lió 4 én. á"sZínhely, ahol a darab előadódni fog, teljesen, sűknél fogva az egész kontinensen párjukat rtl-meglelel a művészi célnak és tagadhatatlanul küják é- a betegek oly kernelt gyflIMlyét modern vívmány fesz. A színpadot ugyanis a képezik, hogy folyton nagyobbi\'áara szorul. i Schraffel-féle veméglö kocsiszínjébe lógják valószínűleg lelállilani, hogy a nagy meüegsé A modern Tharaplában a terméssetai gyógyvizeknek használatát, ezek között különöséé get ellürbetőyé legyék. A szeméi? — quantum satis I az orváti megfigyelések alapján a maga nemébea csak decoratio és közönség nincs; e két utóbbi I legkiválóbb „Ferenc JttHfcf keserűvizet ajánl azonban csak harmadrendű tényező. Koronázza ják. A „Earenc József keserűm több mini 90 siker nemes fáradozásukat! i év óla van használatban, ü az egész országban Vizbefu t gvermek. Horváth Ferenc tnrauyi! kaphaó. A .Ferenc József keserOviznek egy ésű 8 éves gyermek, ki egyik rokonánál [családban sem szabadna hiányoznia. A „üiirvaa máHwi" épdWéhea egy születésű volt iFityeházán látogatóba mull hó 27«én a •fokonok tilalma dacára kel más gyermekkel a Kanizsa patakba ment fürödni, hol mutogatta, hogy ő mily jó uszó. — Egyszer fejjel léteié ugrott a vipbe, de azufán többé nem is jött fel, ott fuladl. Hulláját csak misnap delulán találták meg a molnárok a Zsilip alatt , — Egy pofoszkodA úrról. Történt vala pedig a legutóbbi jaeti vásár alkalmával,^hogy egy ur csirkét akart aagy i>»lil helylaég kladá — Jó javadalmazó állás EMrendü biztosító intézet, mely népszerű és kedvező blztositftsai állal már nagyszerű eredményekre tett szert, oly, a jobb társasághoz tartozó úriemberekkel szándékozik összeköttetésbe lépni\', kik kép-sekTeflígye-.. . löinek nagyobb ügyletek megkötését; megkőnnye-vásárolnt a piacon. Sorra járta a I hiten! Uruk, kiknek inegfeíelö összeköttetései kosarakat, feltette a csíptetőjét és lóbálgatva vunnak a j0i,bmódu közönséggel és hajlandók a méregelte a két lábu .tollas" állatoknt Nehéz lirsagil(( képvilieiöit támogatni, már néhány heti gusztusa lehetett, mVt valamennyi csirkét könnyű- eredményes tevékenység után, tekintélyes havi nek, kicsinek tartotta. Végre egy ujudvari me- rwclés hiztosítlaük. Szives ajánlatok .Jő kereset" nyecske kínált két párát. A cvikkeres nrnak megtetszett. — Hogy adju? — 80 kr. - öf hatost adok érte. — Nem neveltem én szemelen a csirkéimet.\'— Adja? Nem! Erre persze már dühös lelt egy kissé, mert a"csíptetője is leesett az orráról, aztán sarkon fordult es kclszer hatalmasan arcul csapta a menyecskét, — No, itl van moat ne adja. — Véletlenül egy rei.dőr is meglátta ezt és így/— ugy hisszük, \'— megsózzák egy kissé majd azokat a le nem vágott csirkéket, hogy ne legyen olyan nagy étvágya és nagy haragja az illető urnák, kinek a nevét csupi kímélt tböl hallgatjuk ei. — — Rendőri hírek. Elfogott tohijm. Deák Anna szül. Szőrcök Józsefné napszámos asszonyi tegnap elöli éjjel ép akkor fogta el a rendőrjárat, mikor a lakása kapuján beakart már fordulni. Az asszonynál néhány tyúkot és egy kötény bur- jelign alatt-Friedensjein és tsa hirdetési irodájához Budapested Teréz kőrút 3. sz. a cirazendők. — Bizalmas férfiak kerestetnek, melyekre az ottani vidékep való szervezést egy kiküldött szak-\|yi>tolt főlelügye\'ű vezetése alatt rábiini lehelne. Uri emberek, kik nem akarnak személyesen ügynökösködni, már a közvetett kthremfl-ködésért, illetőleg derék ügynökök megnyerésére való segédkezés titán jó díjazásban és költségek fizetésében részesHtetm-k. Szives ajánlatok .fényes mellékkereset" jelige alatt Friedenstein és taa hirdetési irodájához Budapest Teréz-körut 3. hz. a. inlézendök. Kitűnő hírnevű bizloeiló intézet népszerű biztosító ágakkal (nem életbiztosítási keres még néhány kerftletl képvUelfl 4. Beszéd, melylyel Somogyi \'István. Nagy-KOküllö vármegye alispánja a szobrot átveszi. 5. Sztzut Énekli a székelyudvarhelyi „Dal-ígylet". — A „Gylmesi vadvirág" Légrádon Légrádi levelezőnk úja: Kétségtelen, hogy Légrád rohamosan halad a korral. A korszellem tárogatója felrázta teapedéaéből, letbargiájából és most nagyobb léptekkel kívánja elérni a métái, mint ereje engedi. Légrád éa — Gyimesi vadvirág ? 1 Hiszen lehet virág is, meg vad is, eselleg ez utóbbinak gradus auperlativusa is, de a Gyimesi — soha I Az előkészületek lázas izgatottsággal folynak- Maga gonyál talállak. A kapitány előtt azt vallotta, Magyarországban, a kik társadalmi állásuk Aa hogy a baromfiakat az urodalmi major Iáiról szedte L3aMdi összeköttetéseik révén képesek megyei le, de valószínű; hogy a jeles éjjeli vendég yala-! Q)?yuökökel \|:inevmi. Csl,k előkelőbb körökhöz hol feltörte a majorság ólt, mert az urodalmi ,ar,ozó úriemberek vétetnek flgvelembe és akkor majMbanegjáltalírrTCnkityukja nem hiányzott. ijövcde\|mezö á\|Iást „verhetnek (fix fizeles, Uti-« Duhajkodó^ liginytk. fWbnwiw t.ábor í.yőrgy \| jjniígílEl Száklsfflérél nem ezfllié\|FW. St&es és KoUarm Nemes Józse meglehetős wmerel-jajénlalok Nem ^„érthetetlen" je ige alatt séget kötöttek már a rendőrséggel. A napokban pedig újból mulatni mentek a „Zöldlá"ba és mikor már egy kissé koválygott lejükben a sárga lé, csülökre loglák a dolgot. Innen persze egész angolosan kitették mindketlőt. Gábor György, csak egy az orrán át dúdolva, szuszogta: „Megverek valakit, vagy engem valaki I« . . . — mikor belépett a gőzfürdői kerthelyiségbe. Majdnem őt verték meg és mikor a rendőrök szép szerével el akarták távolilani onnan, összetűzött velük is. amiben persze Nemes József készségesen segédkezett neki. A nagy mulatság vége olt folyt le a rendőrségi zárkában. — Fejbv rugln a 6. \'lhlerics JúnW pölőskelői földmivesnek a legutóbbi hetivásár alkalmával valami dolga akadt a Csengery-ulcában, ahol mosi ép a kocsiul kövezetét javít- ják. A dolgozó kőmivesek már messziről figyelmeztették, hogy a lovak számára fentartolt félúton haladjon, de ő nein hederített erre, ugy történt, aztán, hogy egészen közel- járt a munkásokhoz és itt Vugrinecz Lajos kőművest ugyNejbc rugla a ló, hogy menten összeesett. Tislericset a rendőrség letartóztatta. — Nemi és Idegbetegek részér. Dr. Mitigrr Tivadar állul ujabb időben létesített Hydro-Elektrotherapiai rendelő intézel a szenvedőknek valódi áldását képezi. f)r Milzger Budapest egyik liváló orvosának neve nemcsak bazankban, hanem a külföldön is messze ismeretes azon páratlan sikerek folytán, melyeket hatásaiban felül-mulhatlan „Vj gyógymód" ja által a betegek százaiuúl nap-nap ulnn felmutat. Dr. Milzger ezen ly gyógymódjának egyik óriási előnye az összes többi gyógymódok között különösen abban áll, hogy a különben is kétes hatású belső gyógyszerektől teljesen menten, egyrészt direkt a vérre hat, azt aébány nap alatt a kóranyagoktól megtisztítja ál így a betegségeket csiráiban elfojtva, gyökereetűl pusztítja ki; mig másoldalról az egész idegrendszerre •oly eröaitö és megnyugtató, hó\|y.a teljesen kimerült szervezetet rövid idő alatt uj életre ébreszti. — Dr. Mitzger gyógy-termei és rendelő intézete (Budapest, VI. Teréz-kőrút 44. szám 1. em.) mintaszerű berendezé- Fridenslein és tsa hirdetési iro Iájába Délpesten Teréz-körut 8. sz. a inlézendök. Törvényszéki csarnok. Végtérgyalisra és ítélethirdetésre kitözattak Julin 5. Emberölés vétsége miatt vádolt Dak István elleni bünQgyben véglárgyalás. Emberölés vétsége miatt vádolt Málék l.énárdné szili. Andros1 cz Katalin miatt vádolt Rosenberger Izidor bűnügyében III. bir. ítélethirdetés. Sikka<\'ás vésése miatt varioli It x-nberger Izidor bünüyyében 111. bir. itelothirdotés. Hntóiáa elleni erőszak hűat-tte es súlyos tfs-i sértés vélné/ miatt vádol) R.tkoa lsVraa a is* Imuűgyélien II. hír. ítélethirdetés Hatóság elleni erőszak bűntelln miatt vádolt Nóvák Adnll bűnügyében III. bir, ité\'ethinletés. TTyermekölés büntette miatt vádolt Diviuk Mari bűnügyében III. bir. ítélethirdetés. Julim 9-éu. Emberélete elleni bűntett miatt vá* d"lt Simon József bünügyében végtárgyalás. Lopás büntette, miatt vádolt Kowlcs Máthiás és társa bünűgyébén végtárgyalás.. NYÍLTTÉRI FMtir4-Hlr»l eo krtúj 1 61 IS kri« aUa énként — japáni-, ohtnat, a. a, t„ a legfljabb ■!»•-risatlal it utMkbaa, a. m. hkrlt, tmhér ta talBM Haaaakin nt^nt 48 krt«l 14 tartat ■ krtf ■Maraaklal alau, talkaa, kovakáautt Biati-SSt danaasfllt ath. (mlategy 840 klttabtaS atal-»t\|b« soeo nia éa aJaUaaUal Mk. a M\|7MUt inkát poatallér- ia vianaataaa a ltialtoa aaiUitva ta aatatikat pMahréilUval klid: Besartm Cl. (ea. klr. adv. nálttU) ul;«Bpin\| UHtkkw — Svlicba ebmwtt l«7«hkr« 10 km ia lavalaxt ta> pókra S kna Mtyíf n(aaitaa44. — Hafjar iftlMa Irt aMfrtaéaMaak paatoaaa allaMatataak. I ,) Aa • rovatban küalfttokirt ac vállal tclalSaaifat a awrk. Njg) -h\'»aiz»» visárnap i Kwizda-féle 44 REST1TUTI0NSFLUI0 ll«Birét«l Mindazon l. barátaimnak é* ume-röseimnek, kiklőlflagy-Kaniztriról való végleges eltávozásom alkalmából személyesen bocsát nem vehettem esnton mondok .Isten hozzád" ot, kérve, hogy tartsanak meg továbbra is barátságukban és szíves emlékükben. \' Mohdschetn Lajos. kMerlits, a \|M«lrlssk kliálra Urro«UilaUljr»k bÍMarttfá>7>í aaarial a rUifMfask áiall muci jéucr-kMMHtvii a kwtrtHk taJ^taaMpMl kípvlaaltjtaak lakta. Uidó, mtri pirulta tpaalalaa, o«fs fa tarifa balias. 1 aűltwaioat aw ImmI «yWU tUtattoUtl ki. ^te ss. ít k. kit. Itt. MM, IBI lavakaak. I palaat én M I frt <0 kr. Uf II » Ma atv lititéUai Mt^L vattatfat káiáiat fa Mit H aanwM Máfláktas ta 1haaaailaltaa aamM srMtaiMéMk aHM ^ ■ át stéa arisHátil; ta. ^iSSBM linartim, Í^iMiÍM ráaMéaat, tt taak I CCJKífl l^B mmntp ■ afa Ur I M attataaáaéi, UMi liJr^rt-WlM * w*i kivált Mtta< In "SgH :!■ aáayakra MiatUiaá- H Jjjjg^ H Taaatk a ftaaatW f Kr aHjagjTa Sf/lai ■ t H BBKM jl^H ^ vtUtatt kaUranttu Ifi - . ]■# UMmí : Kmrltfl, ItíiSESGv lnUtsHliilaH N IsIM \| kerül gyógyszertár Kornsuburgbtn ssrtráá sapar ta. ét k. atvart atáMtt. IMt aaak firasM Ifaltf-twrtiti, Ma padif kaáai ngy törik rlanaacal kawallal "-[-■—--\'—4i i^tM, SpaatM. Csodálatos eredmény, szeplő, tisztétlsn arcbőr, sárga fo tók slb. feltétlenül eltűnnek Bercjmann liliomtej-szappan (krpuat és tttsátél Braséáksai naponkénti használatánál. Kaphat* twakaaklal to kia\|<tr«rt Krolacr Uja "a üzletében lap lialwta IS Felelte »zerkeatA Árverési hirdetmény. 1798/lk. 897. A Menyei kir" járásbíróság mist tkvi hatóság kOzhirré tani, hogy Bak lstváa, Baiaats Andor, Acs Jóssal, Jvancstcs István ét Jvancsis Andor potai lakosoknak Pető János le-tenyeí lakos elleni 860 Irt tőke, ennek 894 okt. 27.-től járó 8/, kamatai 27 frt 29 kr., végreh. kérelmi 11 u5 kr., végrehajtási foganatosítást t 9 frt 06 kr. ezuttali kMtségek iránti végrehajtási ügyében a nkanizaai kir. lazék (a letenyeí kir. járásbirótág] területén fekvő, a letenyeí 039 sa. Ijkvben A + 161/b brwt. ingatlan s a mjla levő 140 népsorszámu háznak Pető Jánost illet i R09 írtra becsült fele-része, továbbá a letenyeí 724. az. (jkvben A -j- 160/a a. hm. ugyanannak tulajdonául felvett, 16 írtra becsült egész íngstlaa a letenyeí kir. jbiróság tkvi hivatalában 1M7. évi lallaa hé 9M aspjt* él s. 10 trákar ái. f\'srtspesa Kálmán letenyeí lakos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltást ár a fentebb kilelt becsár. Árverezni kivánók tartoznak s becsár 11\' ,-ál készpénzben vagy óvndékképes papírban a kiküldőit kezébez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság osinl telekkönyvi hatóságnál 1897. évi április hó 14 aapjáa. RDNKÚVKS. kir. tssáki elbírt. ünger UUmann Elek ^ A STEYR1 fegyvergyár világhírű ft W I F T raktára.^ Elsőrangú Prácisió-gyártmány. Egy teljesen felszerelt 1897-es modell könnyű uri ötigép fl 185. női utigép ÍU90 i» Mh Vevfkaek taaalégép lagyei Ali reHdrlkeiéarf. JOttJÖÖfcOÖOOOOOÖOOÖOÖOÜOOOÖJ A Van ssmneaénk ajánlani * K siaTaifU tisztaságú ^ S\'HETThomasfoszfátllsztetS X ————— A w szavatolt lő—20\'/, ottrátban oldható foszforsavtartslommal ^ M és 80-tOO/, porfinomaáflfltl Q M Felfii-a ulhatlan, minden talajra alkalmas trágyái-ser, Vü- A A líínfiseri aovány talajuk javítására, kitűnő hatású az pazea gab A nanemüek, kapás és olajnóvésvefc, lóhere éa lucerna, szfllű, w w komlri és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekr. fi ö Legjobb, laghatásosabb éa lacotaaóbb foszXo«avtrágya; A A Irluatett«t bsmssnak Urida-ágára, Maisnrtjs «s ősaass\'tzsper- A A foszfátokat. — A dtri\'l-an oldható fo«z(orsav-t«p atemért sza- Q w vatosságot vállalnak, netalán! hiányt megtérítünk. - Anján- yf fi latokká\', s/akmunkáklcai és egyéb felvilágosítással t legkéazse- fi A gttsbben szolgál \' Q S a raéimijt Tkauamk prifti foaMlinl A S »laáfai irudijáuk taairktffÍMlM(« a att(?ar W fK kanna csa, taiUatáa " Kalmár Vilmos, sJ^n^st. § X««K aX«««ÍOO(X«KXXKK XXOXOX \| ^totvdoxjx I KEUIACS IZE AlftTT ^ WV rtlirr 4SZTAU Vo Be lcgimMbb aiht \| a^ög^Mu gyomot b ( WnWmlmil , ! silentt U>mitUHl. Msfly-Kantesán kapható: Paak Jakab, Hea és Klela és I fttsclhefer S. arakaál NagyKaimwt vaairnap.__2>U 68. Mám. (T- lapj rxxxxxxxxxxxxxxxxx: 18»7. jultae M 4 é>i A Mezőgazdasági Takarék- és HitellMUik r. t" igazgatósigának határozata értelmében a részvénytársasági alaptőkének 35/,-a f. 1897. évi julius hó 15-től julius végéig, a hátralevő 35. pedig f. 1897. évi szeptember 15-től szeptember végéig terjedő időben ft fizetendő be. * Erről a t rőszényeseket azon felhívással van szerencsénk értesíteni, miszerint a fentmeghatározott befizetéseket kellő időben, különbeni alapszabályszerü jog-következmények terhe alatt pénztárunknál teljesíteni szíveskedjenek. Szombathely, 1897. julius hó 1. ^ Az igazgatóság, xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: KLYTHIA a ápolásáraJ szépítésére ós finomítására Pud UpUkiliU IIIMU - rUr, aumx«k előleges bek öt- I •-e- I Q dáee utÉi küldetik. I Ml éa lánmlgé P\|f>M tla. 4a árp «tyü«s (Ml/iiH ée >JUIt> Dr. f aki J. 1 Qs. Kir. laair uui » Kllaasert levelek a legjobb körökbfil minden doboahoa V mellékelve vinnék. 6 W TAUSSIG SOTTLIEBl wliklr.aemil miHli «■»■■ t« lllasaaar pár llwkn. Z faraktár: UÍ4M, I. WollaaiU a. Herbaié ■ legtékb Illataiéi- i;é\|\|iierkere>kf f éértea éa \|\|t\|;iierUrkaa. — Nau Kaaluia i 9 Kralmer 0;ala éa Keleti I Mér (égekaél, § Kremsler Izsó fa-ügynökségi és bizományi üzlete NAGY-KANIZSÁN. Üzletem hatásköre: Puhafa^ kemény/a, (fiiréseanyag, káddt- is donga/a, vasúti talpfa, hogndrfa stb.) tüzija, és végül erdő\' ügyeletek Lebonyolítása. A n. érd. közönség szíves megbízását erdők leírását éa készletek jegyzékének, be-ktildéiét kérem. .BUDAPESTI NAPLÓ" A magyar zajlóban páratlan az a siker, melyet a a BUDAPESTI NAPLÓ a DUDAPESTI NAPLÓ aratott é» az egét* viláo eajidjában példa nélkül ralá, áoyy egy eoerkzeo-tdiég maga alapítóit tolna ét adna U palitihai napilapot, s mHíihIIiIi talafdaaa, mm adta aaaái naall>U Hllalkaaáa nmitlkm* te-•atae alá. VenaUaa lakát is ■Itüanli MM* la, U/.U le iMa Iriaataa. Aa J Itssl ailililialpik sok diadala flsOdlk, mt* a BUDarern tkna adhA-Jttaa to a rakriaaariaa mitiÉsik kadanai aacaaayiaa a BCDAWTI APUi H7-HJ alksrM Jalaatfk a BUDAPESTI NAPLÓ a BUDAPESTI NAPLÓ a magyar intelligencia lapja Politikája a UyttuiM ezakadzIwMgnik ée a magyar nemzet igazainak utján halad. haaákfala sztmIU a aatyar politikai, Irodatal (a asuaallaattkal Mai laaitlkitlkk \' rómsha " ^^^ —-- A Budapesti Napló főszerkesztője : VÉSZI JÓZSEF. wnM éa lilikilz, Maaéf. Wtaai, dalfUaa vanaav aMkSI «L A KJDArnn mrw minim <Qa aataa f7fj sumlliUlkal rfksr. A Hudapetó Napló lelatfe szerkesztője: BRAUN IÁNDOE A Bodapesti Napló bebö dolgozótársai: Ábrányi Emil, Clair Vilmái, Cerri Gyula, Eri Gyula, Fii Béla, Oergelu UMn, Holló Már- u " \' " - -...............HÜÉ * iW \' " M$lmir Ferenct, lo, Horoilh Elemér, Jaímict PÚI, dr. KotÁci Jent, Lyka Károly, Márkot Józetf, Meríti Adolf, dr. Márton Papp Dániel, Pükár Gyula, dr. Miét Adolf, Boái Tivadar, Thmry Zoltán. A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók, éa táraairók dísze sora: Agai Adolf, Balogh Pál, Bekziet Gtuztdo, Btmnyey Ferenc, Békefy Antal, Oteűe Károly, Fetzl Géza. Géczy Jetoán, dr. Bogara Vik. tor, dr. Haláu Ignác, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Malonyay Deud, Mttnkácty , Kálmán Saakdné NogdU Janka, Srnm Tkmái, Szinti Kálmán, TtmtrUny litván, Tnttek Anna. A BUDAPESTI NAPLÓ roeatai gazdagok, érieríUitei kitűntek. Az egétz niztg friu, tUm, ttmperammilumii és minden rovatában aa izUot, az ellkelitáyet ée a mogHzkatáoágot izmeri tay/Oó Mroémyéazk. _ í: ^ész évre 14 frt, félévre 7 frt, mgén 3 H M kr. I tal H » = I«utyá»ywá»éhit agr«U aapic iagyM kSU a kiUAUratoL ■MrkmUMr éa kMAklfatol t BUDAfUT CLLŐMJT ll.II IZÁM A BUDAPESTI NAPLÓT Nagy-Kanizsa, vasárnap 1897. juliui bd 4-fa gépgyára és vasöntődéje NAGY-KANIZSAN, a m. kir. államv. gépgyára vezérügynökségének dunántuli képviselője. Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszté tel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. Az ezredéve* kiállításon az arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel* kitüntetve. * Magyarorezdglegjobb sorvetőgépei: ^ az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult MMU- siapiej) tik ci kegye* talajfcei egytráet Shleii ur- Wtl\|i>, ia s BeritdkoroBfM raiid-■mU k«xt 1fkaival-labb. Slbé JFerfelcta" ••raelwgép. Mindegyik a gyakorlatban lelelte célszerűnek bizonyult szab; kiváltható kapaesuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyeteme és ketvasu acéltkik, az egyeteme* ekékhez alkalmazható össze* felzerelvények, összes talaj-mivelő eszközök, azéiiagyüjtök, darálok e egyéb gazdasági gépek. Felhívom a n. é. gazdaközönság figyelmét a legújabb amerikai x .,Planet jr" rendszer. eifkerekft Un répakapáló és töitönetö Mikiire, melylyel a répakapáláshál ea töltésnél óriási megtakarítás érhető el. Végül figyelmeztetem a n. é. gazdaközönséget hogy XXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXft xKISS JÓZSEF lapja politikai és irodalmi szemle. — Nyolcadik évfolyam. 1 * X 8 x X * ■ ir x F6munlcatár»; KÓBOR T A MÁS. X Bslsi ásl\|a*Mmki X Ambrus leltáa, Téth Béla, Kasaaa iadar, ggataa, X llfltal Jcal. X X Hegjelealk minden ra«árua\|i. X Előfizetési ára egész évre 10 frt. Félévre 5 frt Negyedévre 2 frt 50 ^ M A HÉT régi megállapodott hitelű lap. A hét kidombo-X rodó eseményeinek hű tűkre. Politikai, társadalmi, mű X vészeti és irodalmi kérdésekben a legszabadelvflbb eszmék X és irányok szóvivője. Krónikái, Innen-Onnan rovata, ff Irodalmi- és sztnikritikái rég kivívták a közönség rl-5 ismerését. X Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld i»i A HÉT kiadóhivatala, S aywt, InaéWI ktksl S. XXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXX m. kir. áüamvasata.k TÜághírfl gőzgépeit h csépiólt ne Ifvmne 4w»»e az ezen cilmhez hasonló körilHrásu villa latok férczgy ártmány ai val I x x( y- y OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOO 5 Magyar épület és millakatosgyár részv. társ. § Q V. Vtfaéáttr. Tkeaetaévar Budap6St ¥ vátriaí W4. t. aa- O ^ Elvállal mindennemű épllat és mülakaloa műn- Q kát, vastető szerkezeteket, kalláalearz épUkewé- O •eket (raktárak, kapus és pályaőrbódék, vizeldék, stb. O Külön gyártmányok : Mezei és ipar vasutak, a szükséges kocákkal, téglakocsik és MsakadalaaasaU tégla-ilatázék, továbbá minden rendszerű kézi és villamos személy és teherftelveaék, valamint zajtalan gördülő Q aeélltaezreáia/ik és ufalleailk. Q J»-t Q loooooooooooooooooooooooo Sangorhansenl gépgyár, magyarországi gyártelepe. BUDAPEST, KHUö vArcl-iit 1448. siáa, Il»< tgyiili magy. speoial-gépgyár, a mely az öaases aaalga>áat\|l Iparágak számára szüksége gépeket gyártja. tíazdák éa iparosok számára mint hajtóerő, rendkívül elösyöa a „HOFFMEJSTER-fele gőzmotor1 a legjobb és ligbiztosabb gőagép. PoUntö: satuéi, Iával, cserrel és minién egyéb hulladékkal. Minden nagyságban 141 lóerőtől keid ve gyártjuk. A „HOFFMElSTER-motor\' rendkivflll előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt felülmúl, Felállítható bárhol, semmi alapozás vagy falazás nem szükséges, állhat szilárdan vagy szállítható, A „HOFFMEISTER-motor" megszerzését gazdáknak éa iparosoknak a legmelegebben ajánljuk. leírással, felvilágosítással, árjegyzékkel szívesen szolgálunk. Képviseletekre ajánlatokat elíaffadaak. Nyomatott Fuicbei Pftlöp laptuIailonoanáT ^K^ -íamsean 1891. 54 Nasv-KanizRii, IH97. julius hó 8-án. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. XXIV. éTÍoljam KUáMlftltlt Tái 1M1 Igéit i fbaW >*» BLÚflUTÉB iUI : lurkmtiHi Tl,osháa-ápll»t, ,,líp Ml) ilartiMhi gurkMtinl érUkesni kM nspia-Uat d. ». «* kí,t . hUmM » l«p sulisai réntra naitkaaá Biadta ktalsataj. --— A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztarak, * Bankegyesúlet, ax Ipar- 4* fc«.y\|\| <\|1(\|\|t. \|\|t\|>\|\|\|\| HmauiUi u»tok <uk i»«n delmi bank. a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet 4* a letenyei takarékpénztár _ mi h(«duu»k «L. » „nagy-kanizsai malátagyár éa serföaőde r. t." a nagykanizaai önkéntes tűzoltó-egylet, vyiittér >iMtim M kr. ------"\'"> zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tán., a nkanizsai kerületi betegségéi yső --- Uur.uk ... klM.u.k pénztár kitmUlto közlönyt. WMmHkmk, ,»U»i»» a kllá.ttl.ar- ■ ■ nuikaaék HasM rilti feaay- k.nakillalki hUmiW m 1 hm (•»«-« rutm • kwna (a — .\' f tmu (t Irt 10» jUpu uám ára: 10 krajcár. Megjelenik WagyKnnIsaia lieteisklial kélaier: ^TMáxzajip ém cenltörtilcSü. Nagy idők nagy emb6re. Most, hogy Zalavármegye kegyelete Festetics Györgynek, a keszthelyi »Georgi-kon< nagynevű alapitójának,, emlékét fölelevenítette, — a mult aranyos kődéből kikeltek és itt rajzanak, itt lebegnek szemeink előtt Vas Gerebenünk jeles korrajzának feledhetetlen alakjai: a nagy idők nagy emberei. Ezek közöl is fényesen kimagaslik Festetics Györgynek, a keszthelyi grófnak halhatatlan alakja Milyen^ eszményt hazafiság, milyen igazán nemes jellem, milyen példás önzetlenség sugározza körül a lassan-lassan ébredő Magyarországnak ezt a jeles alakját. Valóságos előképe a nagy Széchenyinek! A század elején, a lomhán bontakozó reform-szellem hódításához éppen olyan vasakarattal, éppen olyan némes áldozatkészséggel járult, mint ahogy később, a nagy átalakulások mozgalmaiban nagyobb arányokban a .legnagyobb magyar." Festetics György is mint katona kezdte meg pályafutását, éppen mint Széchenyi István s a katonai szellem éppen olyan érintetlenül hagyta nála is a hazafiságot, az ősi alkotmányhoz való törhetetlen ragaszkodást, mint a legnagyobb magyarnál. Igazi magyar honfijellem, a ki őszinte hűséggel szolgálja királyát, alkotmánya szimbólumának: a koronának törvényes viselőjét, de becsületes Őszinteséggel mondja ki véleményét, mikor nemzete jogainak megsértését látja, a legmagasabb forummai Szemben is. Éppenséggel nem lehet csodálni, hogy jellemének ezt a legragyogóbb vonását nem értették meg. s félremagyarázták a tucat-emberek. Még akkor sem, meg akkor is, mikor a meg nem értett, félreismert nagy hazafi az általa rendkivQl szeretett katonai pályát elhagyva, harag és boszu helyett a polgári életben is példányképe maradt a megkoronázott királyhoz való hűségnek és az ősi alkotmányhoz való törhetetlen ragaszkodásnak. De ezt a kiváló jellem-alakot, a nagy időknek ezt a valóban nagy emberét nem renditette meg sem a gyanú, sem az üldöztetés: megmaradt becsületes honfijellemnek, a ki feladatul tűzte ki magának,, hogy az általa dominált körben csendes küzdője, harcosa lesz a lassan-lassan bontakozó uj korszellemnek.\'Letette a kardot, hogy apostola legyen a békés haladásnak. így lett ragyogó alakjává a magyar kultur-törtéitelemnek a nagy idők nagy embere, aki akkor a maga köré toborzott, tömöritett szellemi erőkkel bizony-bizony elég küzdelmesen, sok lemondással rakta le első köveit annak a hatalmas kaUur-alkotásnak, melyet im egy század múlva valóban megbámulhat az elfogulatlan világ. Nagy idők voltak azok, a magyar nemzet ébredésének bölcső-évei. És nem lehet eléggé hálát adnunk a nemzetőrző Mindenhatóságnak, hogy ilyen nagy időben mindig adott egy-egy kiváló vezér-alakot, kit a nemzet géniusza homlokon csókolt; ki a haladáa oltárára lerakta áldozatait, s a kezeiben levő milliók kamatainak egy részét mindig nemzete szent ügyeinek, magas céljainak előmozdításához adta vissza. Vájjon, ha ma ismét valami nagy idő következnék be, mely küzdelemre, áldozat* tételre hivná föl azokat, kiknek a közös \| véren szerzett szentföldből milliókat érő va-1 gyón jutott, le tudnák-e tenni a kamatok olyan tekintélyes részét a haza oltárára, mint Széchenyi István előképe, a nagy idők nagy embere, a „Georgicon* halhatatlan alapitója ? Vájjon nyujt-e erre nézve csak legcsekélyebb biztatást is itt a közelben, Keszthelyen az a szobor, melyet a k Georgicon < alapitójának, a Helikon lánglelkü Maecena-sának egyik unokája állított a fenéki ménes valamelyik halhatatlan versenyparipájának t I A 1fZALA" tárcája. Tollfattában. — A „Zala" amiatt tárcája. — Már másodszor jutott igénytelen kis tere-ferém ebbe a rovatba. Ez úttal ugy járt, mint ahogy néha a vasúton s harmadosztályú utasok szoktak járni, mikor a harmad-osztály tömve van : azok is bejutnak a ®ásod- vagy első osztályú kocsiszakaszokba. Ez az urauáy azonban mindig egy kis kényelmetlenséggel jár. Bucsut kell venni egy ilyen kénylelen-kőlletlen kitüntetés alkalmára a megszokott kedves pongyolaságtól. Pünkösdi királyság sok lemondás árán I Iltj- ebben a rovatban már nagyobb rendnek muszáj lenni. Nyaklót kell rakni a gondolatokra; a torlodó kilejezésekel féken kell tartani. Nehéz rend ez nagyon! Rendőri segítség nél-zfil nem birji az ember. Mivel azonban n gondolatok valóságos bos\'or-kány-büvöleltel ragadják a kis lutó tollat minden akadályon, még a rendőri szuronyokon is ke-reszlül: hiába kérnék a mi kedves-- fSkapiti-nyunklil rendőri asszisztenciát a hálám mögé. A k«lő rend és simaság s biztosítása okáért is léhát wesza legkedvezőbb alkalom arra, hbgy magát a lő-•apltány urat angpzsírozom egy kis tnllfniintssrs. Most már. egészen nyugodt vagyok arra nézve, Dpgy meg fogja érteni a „cini" szót; mert szegre •kasztom tiszti kardját. Mikor főkapitányi szép pozicioját elloglalta. valahányszor találkoztam vele, mindig miulfca kardcsörgést is hallottam volna, pedig olyan szolid civil-öl özeiben járt, mint a legigénytelenebb köztársasági elnök. Volt valami félelmeles a megjeleuéseben. Hogy kalonáa modora vagy zwickerje tette-e. nem ludom; de volt. Akkor még csak a nevében bizlam. Dták Ft tr I Olyan tőrülmetszett magvar név. Szinte nekéz hozzáképzelni a wafltnrokM. Annyi erqje volt is ennek az ősi névnek, hogy a eivil főkapitány nem sokáig küzdölt a ,k u. k. Oberleutinánt\' tradícióival. Rövid volt a küzdelem és a főkapitány került ki belőle győztesen. Most már nem hallom a kard zörgést, mikor találkozom vele; ellenben nyugodtabb szemlélet után azt ia tudom, hogy iélelmeies zwickerje alalt két szelíd jóságos szem pihen s azokon át bizalmaaabb pillanatokban csakúgy sugárzik ki a mindenkivel melegen érezni tudó sziv._ Most már tudom, hogy a mi főkapitányunk azok közé a szerencsés emberek közé tartozik, a kik mindenkihez egészen közel mehetnek: nem kell lélieniök a nimbuszokat. \'Ellenkezőleg: éppen a közelség adja meg nekik azt. Futó találkozás után — különösen eleinte — azt hiszi felöle is az ember, hogy merev, regla-más katonával van dolga, akinek szive, lelke, egész lénye rideg paragraluaokkal van fölpáncélozva ; akinek egyéniségét teljesen lefoglalta a mások akaratának sablónja, mely nem tűri az és gondolatok szabad érvényesülését. De ha közelebbről is megismerkedik vele gvalaki: — meggyőződhetik hogy föl tud melegedni alelkesűlökkel \'hogy talpig kedélyes ember; őaainle, gyanútlan becsülete* aaiv ; annyira ss, bon nagyon könnyen még áldozata is lehetne szivének. Tisztviselötársai tisztelik és ragaszkodnak hoast. A közönséggel szemben nagyon simán folyt eddig aa ö hivatalos működése. De IsgtilMb Badeni gróf soraára jutott. Uádsoi ttytlercndtUlt se lámaaatoll aránylag nagyobb forrongást, mint az ö tikremle ih. Rettenetesen vakmerő gondolat ia volt ss: t N - Kanizsából olyan elegáns várest csinálni, hogy Ut végig ne Öljék a gyalogjárókat. Ugyan kérem 1 Nem azért csinálták ám egyik-másik atca-ráasso olyan széleere s gyalogjárókat, hogy ott a járókelők, sétálók kényelmesen elkerülhessék egymást, hanem azért, hogy aa egye háaak lakói otlho-niaa kényelmessógiíel kirakhassák a székeket és hüselni letelepedhessenek. Marad még hely az arrajáróknak is. Ha nem: hál elég széle* a lovak ulja. Ugy kell tehát okvetlenül módosítani ast • nagy port vert a&rtndtUttí, hogy ahol a gyalogjárók elég szélesek, a székek kirakása megengedtetik; ellenben: ahol szűkek, ott tilna a aaék-kira-kirakás és kiűlés. Nagy Kanizsán ez a kOsjogi felfogás. Mihelyt est a mi főkapitányunk megtanulja, azonnal népszerű less. . Akkor szután mindént, amitől hemcsak Dániának, hanem Kinisay-, Rákóczy , Teieky- éa saég néhány nagykanizaai utcának ia ktilmatallaaM fertőzőit s levegője, — ott hagyhat háborítatlan, j szent .nyugalomban. Csakhogy, amennyire Deák Pétert mt lamerytk, nem hisszük, hogy pályázni log srrsa aApassrtsáfre. Nafy-Kanisaa csütörtök ZaL 64. asám. ll htp.l Politikai szőnie. BalfSlá .Orsaéwtl. A cukoradó riia még mindig járja, a dacára annsk, bogy Magyarországnak kOtünösen répater-■alö gazda közönsége minden vidékról felváltál járul a kormányhoz i nagyon ia óhajtja, bogy a törvenyjavas at a keilö időben, sugaszlus 1-én tBrványnyé legyen, a tzéibali ellenzék nem igen törődik a gazdik óhajárai, s obatrnál tovább £ hó 3-áa caupaellenzékiek nóllaluk fal: Tahy Ferenc, KUomiri Kin látván, Mmdorúu Imre BÉisj Lázak) é Martomlty Endre. Nagyon ImméaiHsa, bogy agy aem fogadja d a javaslatot. lu adott Rátkay László annak a véleményének kifejezést. bogy nem as ellenzék obstruál, aaoa gyengéd vaHásoaságot, s a magyar nyelv iránt való szeretetét, a mely ót egész életén ál jellemezte. Vele született lovagias hajlama, vagy kora megértése annak, hogy a magyar nemességtől védelmet kiván a haza, vagy a harci dicsőség után való vágy, amely s könnyen lelkesülő ifja kebelt oi/ ellenállhatatlan erővel ssokta magának megbóditsm, vagy esen három indító ok együttvéve már 18 éves korában a katonai pályára vezette sz ifjú grófot. Tizennyolcévig szolgálta a katonaságnál királyát és hazáját, először mint gyalogos, azután mint lovas tiszt. 1/86-ban már baazárörnagy volt s a magyar nemeslestőrségnek őrmestere. 1788 ban a Graeveu huszárezredben soron kiv&l alezredessé lépteilelett elő,\' s mint ilyen, tnág ugyanezen évben Dubica ostrománál különösen kitüntette magát. Hogy György pót a katonai pályát mennyire hanem a ■im«t—amikor a véleménynyil- szeretl^ M leginkább abhóftünik ki, bógy akkor vinltás szabadságát megtiltja E kijelenti ellen É a szabadelvű párt élénken tiltakozott. Harsovszky határozati javaslatot nynjt be. a melyben a kor mányt arra kívánja atasillatni, bogy a jelen javaslatot vonja vissza s terjesszen a Ház elé qj javaslatot, a melyben a cukoradót mostani ma sem tudott megválni tőle, midőn atyjának 1782-tfen történi elhunyta alán családjának nagy terjedelmű v birtokai reá szállottak- Nem elégedett meg azzal, bogy mint magyar főnemes csak idő- , \| szakonkínt rántson kardot a haza vedelmére, ha-1 __ [ nem állandóan megmaradt a rendes katonaság an egy évre (entartsa, a cukorprémiu-; kötelékében. szánt összeget pedig a földadó leszi llitá- Atoob,n bármennyire szerette is Festetics gróf sárs lorditsa. * katoaaf pályái, ép annyira szerette nemzetét és t A bétfóijal. 4 iki ülésen 8ima szóUall fel és snyanyelvél. Meg is fért volns ekét érzelem kihozta az egész ülést, aaiéri elvtársai .lelkesen ha György gróf, mint magyar főoe-] megéljenezték, mes, mint az orszggyülésnek királyi levéllel meg- 1480 ben a véderfvita és iUelre az d-l^volt tagja, nem tartja vala kötelességének oly leaaék akkori obstrukciója alkalmából szóba J00 »«"«»\' aspirációkért síkra szállani, a me-\| került a felség előtt, bogy a klotürt kellene be-11Tekt n réazben megvalósítva látunk, de a melyeket akkor hangoztatni veszedelm-s dolog Ez eOen a király a leghatározottabban tílta- \'«T ««lán megtanulta csakhamar a msga kosott Ekkor az angol parlamenti módazeri !*r n»dy nehéz gyakran a legszentebb ajánlották. politikát meggyőződést a föltétlenül szükséges - Nem emlékesem már arra, miben áll M?ikatooat fegyeUmmel ósezegyezletui. — szóit a király! « i Minek rajzoljam II. József császár korát és _Rt.t képviselő_volt a felelel — a ríia uralkodásának befolyását nemzetiségünkre és hazai egyszerű bezárását kérelmezheti s ekkor sz nyelvünkre ? Ismeretes az valamennyiünk előtt, tbők a vitát befejezi. Senki többé az illető NekeíD K s meggyőződésem, hogy II. József tárgyhoz fel-nem szóialkat, a renitens képviselőt császárnak nagy bálával tartozik a magyar nem-pedig az elnök hatalmi jogánál fogva a parla- K «® ■»« °«T«f. »«» célha vett, hanem 1 - azért, amit intézkedéseivel tenyleg elért, bogy I. í. természeies visszahstázképea oly hatalmasan i fölébresztette a magyarban a szunnyadó nemzeti öntudatot, hogy megbecsülteire vele édes-anyai nyelvét, a melyről már-már azl vélték, bogy az eaak a köznépnek való. mentből kizárhatja bizonyos idő áriamra. Erre azt választ Ja a,király » — Das tat ja sictits sóderes, als eíne eperre! Das würde Icb nie erlanben I — (Ez nem egyéb, mint szájlakat 1 Ezt test aagedeém meg!) A paaaazkodók összenéztek és nem emlegették többé a klotürt. Mond soha XfilfBld. A külföldi politikában még mindig szélcsend uralkodik. A diplomácia, legalább részbea, nyaral; esak Konstantinápolyban üléseznek időközönként az earöpaí nagykövetek, hogy a török-görög Az 1700-re összehívói! országgyűlés Pozsony-bsn ülésezett Festetics gróf a Graeven-buszárok alezredese, több wedbelí tiszttel szövetkezve, folyamodványt nyújtott be jalius 12-én a rendek házához, amelyben azt kéri, eszközölje ki az országgyűlés a királynál, bogy a magyar ezredek féke idején mindig a lazában legyenek elhelyezve; bogy a magyar ezredeknél a nagyrészt idegen lisztek helyett magyar lisztek alkalmaztassanak; békét nyélbe üssek a mi lassan halad agyan. de bogy végre ugyanezeknél a szolgálati és\'vezénylő bizonyára biztos aikerre fog vaetni. i nyelv a magyar legyen F^eéria, tajáitosÉsek vmmafc asoalaaikgátáa- akkor halladsn kívánság voll, s ba ennek . A, "I l4 hangoztatásai meg is bocsátották volna Foieties- sasnalj Mttfjnu Mtogaija megaz ^ J^T^J^fc nm bocsátották meg Fe>t- katonának. v evtáió hajéból álló oroaz gyakorié hajóraj érke- M.\' ... sák. A hajók aaémet hadihajókkal, melyek sziatós J* ™ "♦H.!"!4? "brM°a4k ide érkeznek, a kroasiadti nagy révben foglalnak * Anérttim királynál, balul magya- állási. A német hivataloa lap szerint azoidmn inté" aam leW meg a vafcságaak, hogy Bülow nagy- ; íPMr* követ fog)a a császári péterván aljabaa kisénii. I T(muUtbn KWr«" megvendégelt Eddig ewk Hoheafobe herceg, birodalmi ksncd- Az országgyűléshez intézel! folyamodásával ba Mnél vaa szó. I tellett a tnérlék. Festeticset mentelmi jogs dacáta Fanre kóziánMátp elnök is meglátogatja az » haditanács parancsa alsóján elfogták ás badi-eroaz eárt. Igen hízelgő kéziratul tápot! Miklós ! törvényszék eié állilották. HiSbs irt föl érdekében eariól, melvet a francia kamara julius 2-iki\' z OMriltg^ülés sz uralkodóhoz; kiál* kzonyU lésebea olvastak lel, ■ melyben a köveikeső!« omá\| rendel, bogy Festetics és ifszt-Mvesetes pawzos tordal M: .Soktól jobban j társai nem követtek rí lórvenyiele» és büntetésre ismeri fia, kedves .elnököm, a kózank baráti i méltó essrfekvéuvt fotyamodásukkal; a haditör-visaoaybaa áüó Franciaország iránt tápéáh érzd- vényszék három heti logságni. a fogház költségei\' asiMsel, aesabogy taak egy percre » kétségbe nek riscléaére és királyi megrovásra ítélte Fea-voabaua volna aztaieik-aa4éat,aaMlylyel Orosz- tetteti ; azonkívül a^y ó(, mint vele szövetkezett enzág az Oe látogatását fogadja.* Festetics György. Irts ér Hmmtk Jftiíi FasMties György Ságboe, hopronmegyébea azfi letett I7t6 ben. Alyjs Udaai Festetics Pál főispán, akit Mária Teréais király J772-bea érdemiiéri arái rangra emelt, auyj t Ifoaaáayi Julianna roll. lig stvjÉMla töfáSIt luododzást és Mlándm nem \| bűs4gót tmt Mi erőt bröfcQÜe: á\'doUMU anyjától vette I tehet többé Graeveo ezredbeU 1 la/.teke! büntetésitől más ezredekhez helyeztek át - Igy került Festetics György Luxemburgba a Lstüur-tete könayUova-sokhoz, azotáa Milánóba és végre Osmósába a drayonyosokhoa — Szolgált tovább büntetésének kiáikával buzgón, ódadóű De midőn végre is kéavtataa voít beiátai, hogy fogönleláldosóbb siolgálstsval sem képes visszanyerni az udvarnak aivas^ett kegyét; bogy gyanús nemmel nézik hagy igy a katonai pályás asár nem hasznos dolgobt királyának 4* ha l»7 j«li«« hó 9 i» zájának: 1791. májns havában lemondott tang rangjáról, mégváll it annyira kedveli katonai pályától és 36 évas korában vbasavonalt Kaszt-helyre, hogy más tért keressen teremtő latlanm számára. Szivében azonban katona maradi mindvégig, mert jól India, bogy a haza boldogságának elaő alapföliétele a biztonság kifelé és beMs. Erősnek akarta látni basáját minden ellenséggel szemben, s ezért a bonvédelem céljából s legmesszebbmenő áldozatokra is ké-s voll, Így, bogy csak néhány adatot emlüsek, 180Ma 40000 forintnyi alapítványt telt azon rendeltetéssel, hogy ezen ősazeg kamataiból évenkint 3 magysr nemes il,a neveltessék a bécsi katonai iskolábaa midaddig, mig hasonló intézet Magyarorsaágbaa is föiálliltátik. Nagy ősszeg pénzzel járult a Ludoviceum felállításához. 1000 Irt alapítványt tett a Ferdinánd fbgrőf nevezeti haszárok részéi a. 1809-ben a francia háború alkalmával 100, atúbb öOO^haszirt álllloti teljesen febzerelve a hadsereghez saját költségén, Zatáránnegyénél pedig ÍO-KXJO frtot led le azon célra, bogy a szegényebb nemesek, kiknek a fölkelés! badboz való bevo-nulásra nincsen elegendő kötlséfOk, abból segélyezessenek Két kézzel adott tehát Faatatica György gról a honvédelem eéljaira a magáéból; d- hazafiai kötelességének tartotta nyiltan lölemelm szavát ott, ahol a kellő mértéken túlmenő, vagy as ország törvényes szabadságával ellenkező módos követellek ez irányban áldozatokat hazájálóL Így löriéot éppen most 100 esztendeje, 1797-ben. A Irantisk lelsö Otassorazágnak ello-.-lalasa után március 23-án bevonultak Karialbiaba. L Ferenc király a közeledő vessély láttára áprtt 10-én általános nemen lölkeiást rendelt at, s egy által magparancsolla, bogy •miként a poroszokkal folytatott 7 éves háborúban történt, a nemeseknek és a büséges lakótoknak nagyobb száma az ország határainak megvédésére kivezettessék." Ezen rendelet allén Zalavármegya 1797 ik évi ápril hó 12-én liszt eleiteljes fölterjesztést lett a a királyi lölséghez, s ezen fölterjesztések indítványozója és szerzője Festetics György gróf voíl Kijelenti ezen löliratban a törvényhatóság először, hogy az országos congregalióba kildSU követének ast adu utasításul, szavazzanak mag a magye nevében az 17I&. évi 8. tcikkbee körÜU irt nemesi fölkelésen klvtl és ason tul ík minden segélyt és minden eszközt, a, mely az sfliaség visszaverésére 4a a hazának aűndán irányban való biztosítására szükséges; csak olyanok aa legyeaek ezen eszközök, a melyek már sasgakaaa hatálytalanok, vagy a melyek a bajt még nagyok-bítanák. Ason kdlénd léhát a megye követeinek lenniök, hogy a magjék záaskM alá gytfleadü emberek közül azok, á kiket személyökr. nézve a löikatéa kötelezettsége nem terhel, s a kikel az ország sem tartozik akár kíállitaai, akár eUálrii. a királyi kincstárból, a többiek pedig a a legalkalmasabbnak látszó nton módon f<4rnliás* ta-sansk a az ídüjaraa vmaontaáságaí ellen legalább némiképpen magvédsassnak ; bogy alkalmas fegyverekkel éa elegendő löaserrel silállasss nak; bogy gabona, széna ás zab elegendő mennyiségben álljon idején rendelkezésükre ; bogy az élelmi szaiak árához márt aspi zsoldot kapjanak s ast pontosan kapják meg ; hogy végül, ] midőn a lakosság javarésze a batárra veséayel-telik, komolyan gondoskodva legyen a babü \| közbiztonságnak sért elleti (önts Háziról, a tolvajok, rablók, katonaszökevények ás a^s rosszakaratú emberek megfékezé«éröL — „8 minthogy remény-leni Ishel* — mondja a fellsrjaastás —, ,togy az ország más lörványlmlósárai réaaártM is fognak a mi vidékünkre jön< i résziül gyalogos, részint lovsa csapatok; eseknak ellátásáról is idejebea és etsgeadóképpen.ksllend gondoskodni, mivel külön ben az országnak ezen része fosztogatásoknak éa rablásoknak teáz kitéve, a nyomorult adózó. n# pedig — mire! a lóldmivalás a háborúval járó nyomorúságok kóvstkastábea aagyohbára ogyis azünatel — ébinség állal a iegkélségbMsettsbh lépéaskie fog ragadtatni-" .Mintán igy megtettük tőlünk telhetőleg kötelességünket, mint jó polgárok 4a hűségé* aiattvalék* ] - folytatja a löltarjesztás — .agy hl—ük, hegy jobbágyi hódolatnak nak és odaadásunknak még i különb lantijaiét fogjak adni ez által, ha tel bizalommal 4s nytltsággal föl árják Fölséged sM>t í az a tárgyban főnforgó ténykörülményeket ás I észrevételeinket, valamin! a fönséget uralkodóház Nftfy-Kanim, csötöríök Zala 84. szám (8. lap.) 1897, falina hó 8-án jóléle s ai egész ország Odva Iránt táplál> gyöngéd aggályainkat." ,FÍj nekünk, Fölséges urunk, i majdnem megemészt bennünket a szomorúság, midőn előre látjuk, hogy ezen lölkelésnek, még ha létre jön is, a kiránt sikere nem lehet«meg; hogy, ha ételünket és vagyonunkat a végső veszedelemnek tesszük is ki, gyászba borult ho\'ánkon és Fölsé ged s orult éa szomorú helyzetén vajmi keveset fogunk segíteni: — a hogy ennek nem mi leszünk okai, nem a mi tetteink, nemis az ellenséges hadseregnek túlnyomó ereje, nem Fölséged-nek és a hazának legádázabb ellenségei, azok t. j., akik elmulasztották annak idején meglenni, amaz intézkedéseket, a melyeket n célnak közős nemaetel caak a lelkesedés szent heve birbalja rá. Festetics tiyörgy teljesítette e hazafias föladatot, mert átérezte azt, a mit megyénknek hüszkeségo, a haza bölcse, szavakban is kifejezett, hogy a hasáért kockáztatni szabad mindent, de a hazát magát kockáztatni nem szabad. A háború további folytatásának lehetetlenségét különben még az általános insurrectiót elrendelő királyi leirat kibocsAtésa . előtt Becsben is kezdették sejteni: mert már april 7-én fegyverszünetet kötöttek a franciákkal Judenburgban; April 18-án pedig — oly időben tehát,—:midön Zalavármegye löljerjésztése még álig érhetett Bécsi.e — már még is kezdték Leobenben a békekötésre irányulö alkudozásukat, a melyek azután óhajunk szerint vald elérésére alkalmas ntfdon az október 17-én Campo Formioban aláirt béke meglehettek volna éa tartoztak is volna meglenni, a kiknek ugy látszik -a legfőbb érdekük — és szerencsétlenségünkre sikerül is — Fölséged és az ország hűséges lakossága közt a folyton tartó kölcsőrös bizalmatlankodás üszkét buzgón és kiváló gonddal szítani; oka lesz t. i. egyike másika azoknak, a kik Fölségednek legközelebbi -tanácsosai, a a kik Ilyenképén állásukkal és Föleéged kegyével is viaszaélnek.* Kiléjti azután a fölterjesztés, bogy a nemesi fölkelés kötelezettsége sokkal régibb az 1115. évi 8. tcikknél; de annak elrendelése csak ország-gyűlésileg történhetik. Szintúgy csak az országgyűlésnek van joga hadi adót kivetni és annak mérvét megállapítani. A nem nemeaeket a fölkelgs kötelezettsége nem terheli, a bár a megyei mindenképen azon volt, hogy az adózó népből többen a maguk jószáutá-ból ragadjanak fegyvert, ezen kísérletnek- nem volt lemtni eredménye Arra pedig nincsen mód, hogy a nép a hadbaszállásra kényszeríttessék, s ha volna is mód, nem volna belőle haszna sem S Felségének, sem a hazának. Az utolsó országgyűlésen a karok éa rendek megajánlották az általános nemesi fölkelést; de kötésre vezettek. . De ha igazat adlak is az események Festetics Györgynek, (a mint beigazolta éteslátá8át azon szánalmas arerep, a melyet az ócska fegyverekkel fölszerelt lölkelő sereg a későbbi háborúban játszani kéuy^len volt): azért a király nebezte-lése mégis teljes súlyával ráneheaedett mindazokra, a kiknek ezen fölterjesztés létrejöttében döntő rétzQk volt, a első sorban Festetics grófra, a kit a király . 1798. ápril 12-én, a fölterjesztés keltének első évfordulóján, a megyéhez intézett leirattal azon .vétségéért" hogy „ama< illetlen föllerjeaztésnek szövegét nyilvánosan fölolvasta és javealatba hozta, a az annak szerkesztése céljából az ö elnöklete alatt kiküldött bizottságban a jegyzőnek ugyszól-ván tollba mondta", a cs. kir. kamaráéi tiszttől és löhercegi székvárosának látogatásától etilt. Fájl ezen félreismerés a királyhoz ép ugy, mint hazájához tántoríthatatlan hűséggel ragaazkodó lőurnak: dó azért nem duzzogott, a lenkölt gondolkozásának, nemes szivének azzal adta legszebb bizonyítékát, hogy ezen félreismerés dacára ia .élelmiszereket, hadi kéazleteket, csapatokat in gyen azállitott a hadsereg részére és mindenkép mivelhogy ő Fölsége azon választ adatta ezen arra törekedett, hogy aa uralkodónak a Irancia ajánlatra, hogy az országgyűlésen kivül is elren- ellen való küzdelmét megkönnyítse." (Boncz delheli a fölkelést, nem történt egyik részről sem i Keszthely város monográfiája, éli. 1.) Végre ia további intézkedés és minden a vak sorsra ma- győznie kellelt az igazságnak. Ferenc király is radt bizva. \| megismerte * Festetics grólot igaz érteke szerint, Pedig ha akkor elrendelik az általános insur- j s hogy így megismerte, hogy igazságot ssolgálta-rectiót, a fölkelésre kötelea nemesek eddig ellát- tolt neki, hogy a titkos tanácsosi méltósággal di-baiták volna magukat a szü\\séges fegyverekkel, azllatte ffl; azt Festetics öyörgy gróf első sot- szerrezkedhettek és harcáazati gyakorlatokat tart haltak volna. Most azonban, midőn a nemeaaég a modern badviaeléshez szükséges fegyvereknek teljesen hijával van, midőn már sem idő, sem alkalom nincsen arra, hogy .ilyen fegyvereket akár készpénzen is vásárolhasson, nem sok reményt lebet a nemesi főikeléshez Itteni, Gondoskodni lehetett volna a felkelő sereg eltartásáról is. Most a királyi kincstár már mód nélkül meg van terhelve; a megyei pénztárak nagyobbára ki vannak merítve; a szokásos hadi .adót sem lehet erélyesebben behajtani, minthogy a nyomorait adózó népre már ugyia ránehezedik a bábom ezernyi terhe; az üzlet, az adás-vevés teljesen pang, az egész nép folytonos mozgalom, ban van. Minthogy tehát a közpénztárak előleget nem adhatnak, a lölkelő nemeeek éa bandériumok pedig magukról nem gondoskodhatnak, mivel részben szijitolv szegények, részben készpénzen sem szerezhetik be szükségleteiket: attól lebet tartani, hogy a lölkelő sereg vagy rövid idö alatt azétoszlik, vagy mindenféle kihágás állal a belbéke megzavarás ra fog okot szolgálni. Akkor még a rendes hadsereg ia szervezett, ellentálláara képes állapotban volt: most szét van uórvá, meg van gyengülve. Azért a törvénybalóság arra kéri alázatosan ő Fölségét, hogy, ha a bábomnak minden áron tovább kell folynia, hivja össze minél előbb az országgyűlést, hogy az a bon védelme ügyében törvényszerűen intézkedhessék. Forduljon\' biza-. lommal a nemzethez, mint lelte dicső emlékű elődje Maria Terézia a a nemxet erejének végső megfeszítésével bizonyára most is készségesen föl lógja áldozni életét és vérét a trón éa a baza megmentésére. Hazafias, de fájdalmaa kötelesség volt tiazleleltel-jesen bár, de nyíltan kijelenteni az nralkodó előtt, bogy egy számra nagyobb, a hozzá még Iolytonos diadalaínak mámorában uezóellenséges hadsereggel nem lehet a sikerre való kilátáasal szemben állítani egy azervezetlen, hiányosan fölfegyverzett, félig meztelen éa élelmezellen lö kelő sereget. Hazafias, de keservee föladai volt kimondani, bogy az erőknek végső megfenitesét nem lebet egyszerűen elrendelni s hogy erre a ban az ország felejthetetlen nádorának, Józaef kir. • hercegnek köa őnhette. De ezzel megelőztük az események folyását. Évek multak el, mig a király kegye ismét Festetics leié fórdalt. Tekintsük már -most,- hogy a kegyvesztes éveit mikép töltötte. Már akkor, midőn a katonai pályától megválván, Keszthelyre vonnh viasza, etaő gondját képezte nagrteijedelmü uradalmainak rendezése. A gróf külföldi tartózkodása alatt megismerkedett az okszerűbb gazdálkodással, a mivel éles elméje rögtön belátta, hogy csak as okazerü kezelés hiánya képezi okát annak, hogy ez az áldott hazai lOld nem járni hozzá fokozottabb mérvben a nemzet vagyonosodásához, az elhagyatott mezőgazdaság emelését tűzte ki magának célul, s igy lett az okazerü gazdálkodásnak egyik legelső éa mindenesetre a legnagyobb belolyáau úttörője hazánkban. Régibb ismeretség alapján Nagyválhy Jánost hivla meg és szerződtette teljhatalma jóezágkor-mányzói minőségben 162,000 holdnyi jószágainak vezetésére. Nagyválhy hivalaloskodása kezdetén 1792-ben előrför is utasítást dolgozott ki, a mely a gazdálkodásban követendő szabályokat mind magában foglalta. Ezen utasítást a grtf minden gazdalisztjenek le kellett másolnia s meg ia kellett tanulnia. Nagyválhy kikérdezte az egyea liszteket, a eközben magyarázgatta a maga utaakáaát. De minthogy igy meg kellett győződnie különösen a kezdő gazdatisztek ismereteinek hézagos voltáról, s falán a folytonos magyarázgatásokba is belefáradt, azőft tanácsot adta Festetics grólnak, bogy as uradalmi gazdatisztek kiképzésére állítson fel külön tanintézetet. A háborús idő ugyan nem kedvezeit semmikép ezen eszme megvalósításának, a nem i< volt meg aemmi alapföltétele; áem volt sem szaktanár, sem taiíűfni vágyó iljuság, sem a tanításra alkalmas helyiség, sem a gyakorlatra berendezeti önálló gazdaaág: csak egy alapfeltétele volt meg — de ez azulán elég ia volt minden nehézaég leküzdésére, — Featetics tiyörgy gról vasakaratr éa kimeríthetetlen áldozatkészsége. 1797 ben megnyitotta as qj gazdaaági tan- intézetet egyetlen tanárral, egyetlen tanítványnyal. Épületre volt szükség: Festetics emeltetett a l\'iljiok felé vezető országul mentén hatalmas házat az intézetnek, Ónálló gazdaaágra volt esüség. Festetics adott as épülettől nyugotra és északra fekvő térségen sxánUSfSldet, kertet, rétet. Cser szegen szőlőt és erdőt, összesen 902 holdnyi területet. Nem voltak magyar szaktanárok: Festetics képeztetett ilyeneket saját költségén s külföldön, s addig is szerződtetett jó dijasás mellett oly külföldi férfiakat, a kik a gazdasági téren jó hírnevet szereztek maguknak. Meg volt volna lehál minden, .csak egyben volt még hiány : tanítványokban. Ezeket már nehezebb volt szerezni. A magyar nemesség sehogyan sem akarta megérteni, hogy a gazdálkodáa meg fakulására azükségea lehessen valami elméleti oktatás is. A maga jószántából tehát aenki sem küldötte fiát az uj tanintézetbe. Nem maradt ^ehát más-hátra,-jaint vagy fogúi, vagy pénzen venui lanitványokal. Igaz, hogy gondolatnak is elég különös gondolat: de azért Featetics tiyörgy gróf megtelte mind a kettőt, fogott ia, meg ved ia lanitványokal a maga intézete számára. A kik alkalmazásra számítottak uradalmaiban, azoknak caak ugy lehetett ezen céljoka eléruiök, hn a tanintézetet látogatták; ezeket lehál megfogta. A kik a tanulásra hajlandóságot mulattak, azoknak lakást, élelmet, ruhát, s jelentékeny össtöndijakat adott. A szorgalmas tanulókat o\'y bőven látta el pénzzel, hogy az akkori olcsó világban még egy kis tökét is megtakaríthattak maguknak. Ezeket tehát megvette Igy született meg hazánknak, sót- laián azt mondhatjuk, Egész Európának első gazdasági tanintézete, a mely nagylelkű a\'apilója után .(teorgicon\'-nak nevestelelt el. Azt írják és mondják, hogy a tieorgiconnak kezdetben csakis as volt föladata, hogy Featetics gróf uradalmai azámára neveljen gazdát aztékét. Hogy Featetics György grólnak nem lett volna mesazebb menő szándéka az intézet megalapi tásánál, azt nem vagyok hajlandó elhiuni; mert akkor semmi arányban sem állottak volna as áldozatok, a melyeket hozott, a tervbe veti céllal. De hogy az intézet kezdetben csakis a gról uradalomnak adott gazdatiszteket, az egéazen termé-ssetesr Mert ugyan ki érezte akkor még Festeticsen kivül annak asükségél, bogy nemcsak gyakorlatilag, de elméletileg, is kiképzett gasda-Itesljei legyenek ? Ennek előnyős voltál csak akkor kezdették betelni a tőnrak és nagybirtokosok, midőn Festetics uradalmaiban kézzel logha-tólag meggyőződtek az okazerü gazdálkodáanak áldásáról, a bogy ebben az áldásban nekik ia minél előbb réasők legyen, elhöditgatták Festeticstől képzelt gazdatisztjeit. Meg volt tehát törve a közönyösség jege. A tanintézet hallgatóinak, a gyakornokoknak száma, a mely az első három évben 1-6 közölt váltakozott, már 1801-ben húszra ssökött lel, s a«oly szerény kezdetű intézet oly virágzásra emelkedett, hogy 51 évi fennállása alatt — mert ennyi ideig volt a Festetics grófok pénzén föotortott intézet — 1444 szakképzelt gazdatisztei adott % hazának. Edee eléglétei lehetett Featetics grólnak és Mátyás király idejére emlékeztethette a magyar nemességei, József nádor kir. hercegnek látogatása Keszthelyen. A nádor méltányolni akarván a tieorgicon nemzetgazdasági jelentőségél, ugy mulatta ki céljai iránt vak nagyrabecsülését, hogy maga Ingta kesébe az eke szarvát s egy dülöhosszat néhány barázdát szántolt. — De mindenesetre betetőzte Festetics örömét az a tény, hogy maga az nralkodó lejedetem, Ferenc király is, teljesen megbékülvén hűséges alattvalójával, meglátogatta 1807-ben kedvelt tanintézetét. Megemlékeztünk eddig nagy vonásokban Festetics György grólnak működéséről a honvédelem, a nemzeti politika, a götgazdaaág terén. Legyen szabad még röviden vissüidézni emlékezetünkbe azt is, amit azon célból tett, hogy népünket a -közművelődés terén azinlén előbbre vigye. Kezdjük az elemi iamereleken. E tekintetben katonásan járt el a gróf. Ceelédeinek külön tanítót tartott, de meg is követelte kényérveszlés terhe alatt minden cselédjétől, hogy irat, olvasni, számolni tudjon. Ezen erélyes föllépésének sikere annyira ment, hogy tiyörgy gróf életében a pásztorok könyvvel a kezökken őrizték nyájaikat az uradalmi mezőkön. A keszthelyi gyimnásiumot ugyan már tiyörgy grófnak atyja Festetics Pál alapította 1772-ben, Kinin* csütörtök Zala 64. szám 4. lap.) 1897 julius ki I4i liyórgy gróf mentette meg isméiellen u el törlésiül; Ö fizolle n tanárokat, s 1799-ben lip intőidet állított löl a gymnásiumba járó salai és somogyni egyei nemes ifjak riWre. A 12 és 20 közölt váltakozó konviklorok fele részé fc ne-inesleUö alapító költségén nyert ilf elUlásl. ;S>Í803^bnn Pestet is lélesitell stipendiálust, hol aál siükség is van erre. Mart ha a gyalogiárók rendeltetése nem az lenne, hogy oit járjaoak keljenek as emberek, hansm hogy ott Öljenek : ugv biaonynyal . üldéntk • keresztelnék el a , járdákat." Ds bál ez másként van éa így egésa természe-w . tesaek találjuk, ha a ((kapitány semminemű ti ttjaí a francia és angol nyelvben, a rajzolás-1 engedményt nem ad ebben senkinek. Est nem is ban és más rendkívüli tantárgyban a gról költ- (lehetné, mert es igaiságUlanaág lenne. Mint ségén nyert külön oktatási 1808-ban fölállította Keszthelyen r filozófiai líceumot, a melyet szintén maga tartott fön. .higgadt bírálók\', mi az egyik léi rénéröl elöayöket látnánk bhiositva, na a szélesebb gyalogjárókon, mint pé\'dáol a főtéren, megenged sjándéko 1817-tí A Georgiconröl már megemlékeztünk Csak az \| nék, bogy kiüljenek a házak elé, míg a mellékutcákban eltiltanák azt. Ht egy ssák liszt, vagy egy felállitott koporsó a köalekedést a gyalogjárókon meggátolja, meny ayível inkább gördít akadályt egy hossza lóca Az előbbiekre pedig az 1879. XL. I. e. 119. §-a ugyancsak előírja, kegy 60 frtig terjedhető pénzbírság mellett tilo< azokat a gyalogjárdákra rakni. £* ki gátolhatna meg jogszerűen bárkit ia abban, ha mindjárt nem lakik isakérdéses hátban, hogy ott lf ne üljön a ház előtt. A gyalogjáró nem a házigazda tulajdona, az közvagyon, öt - csupán a jó karban tartás kötelessége illeti,* A hét en véletlenül az egyik ház előtt egy kis háromlábú asztal állott jól megrakva vizes poharakkal. Lehet, hogy az előtt pikoló* csészék ts voltak ott És ha ez igy tolytatódik, ma holnap lakodalmat tartanak majd az utcán. A nagy kösöaeég óhajának és kívánalmának tess csupáa eleget a főkapitány, ba eltiltja a kiölést. Mert ami néhány embernek nagyon is kellemes lehet, arról sok más azt mondhatja, hogy boezaaló. £* joggal I E\'végre, ami ngysa nem hün, az easUiikai érzék sincs mindenkinél kilejlődve. Gyakran hallottuk már idegenektől: vájjon a kasisasiak azért sétálaak-e asiéakint a* ügynevezet „áoi tén" bogy megmutassák tsaleitjeiket ? Az első pillaaatbaa sértésnek tinik fel es, pdig szó Énei róla. — Hát ansyira binnak tartja aram vagy asz-azonyos a kanizsaiakat ? — No nem, d« hát wiért Dinek ük hossza aorbsn a kivánruiak ? As ö megiegyzéaeikböl vonom csak 1* a kftntk«ais\'éat. Olyan «i itt, ■isi valami amphiiátnim. Mi volnánk agylái-szik a színének és ha igaz, valami bohózatot látszunk, mert az ülő közönség meglehe ösen kacag, mnlat rajtnak. A gúnyos kaesgáara a törvénytudók nem bóztak még paragrala«t de vaa erre <a törvény, a mit ngysnesak nagy embi«k szerkezeteitek. Meglelheti bárki i* egy esatetikában. Igen as esztétikai,érsek azt tagja a korzón sétálóknak egyre, hogy es as ateai kaszinó nem szép. Bogy a vasárnapi eaoportoralások a városház előtt ugyancsak ilyenek, az iges. De sbben is intézkedett már a rendőrfőkapitány és hoty egy sap alatt egy megsyőkeredzett ősi szokáat ki nem lehet törölni, az is természete. Hisszük, boty kevés idő multán azért ez b m\'gszümk. Régi dolog, bogy teknikai logytkoaáokst elmélettel nem lehet kiegéacitesi. A felsőtemplom körül uralgó viszonyokról a legjobb akarattal sem írhatnák dicériádákat,d* sem ia tesssftk éne telelős«* a rsodőraéget, mert es legkevásbbé hibás. A mi rendőrségi állemáayank oly kiesi, bogy a legszigotább felügyelet mellett sm teletbei meg mindenkor rendesen hivatásának. Egy ki statisztika meggyőzhet mindenkit erről. J - Kanizsának 980 kai. ho\'.d btl\'erületén majd 22-000 lakosa van. ÍUndőnégünk létszáma 80 Ebből 8 irodai ao gá\'a\'rs vas vezényel, rész, azaa 3 állandóén beteg. 1 pedig szabad ságon van. Így 23 tgljesit sznlgála\'ot leváltva. 4 sik q. VI—YII. kerületre, maradt nekünk 19. Hogy felváltva szolgálhassanak, a rssds azolgá-latra 12 vaa beosztva, ebből is 6 áll miodeskor a laktanyán készenlétben. Igy misdas egyse rendőrré jut 60 k. hold belterületen több mint ezer lakta. Az ily aránynál sem azt kall kívánni, hogy egy épületre figyeljen lel a rendőrség, hunén igen ia emeljék a legéoyaég •sárnál. A hibákat még as avatatlan aasm is hamar éazr%vtssi, de bogy miként kell ezekea segíteni, azt bajosan tudná megmondani. Hiába játunk mi karöltve a reudőféggel nl pótlóm as előadottakat, hogy ezen intézet idővel nyolc tanintézetté bővüli. Ezek közül elemi gazdasági ismereteket közvetített a löldmi-res iskola; részleges szakoktatást nyújtott a lo-vász\'iskola és a kertész iskola, a leányiskolának föladata volt müveit és takarékos háziasszonyokat nevelni, magasabb színvonalon állott a tulaj-donképeni ,tieorgikon" vagyis gazdatiszteket képező tanfolyam, valamint az erdészeti és az épi-teszeli szakiskolák; régül legmagasabb fokon állott a prislaldeum, a melyen a gazdasági oktatáson kivül a jószágkormányzásra szükséges jogi ismeretek is előadattak. Nem számítom ki, hogy ennyi intézet fönlar-tása mennyi pénzébe került Festetics Györgynek ; mert a nemes gróf sem számolgatta a pénzt, midőn arról volt szó, bogy a közmivelő-dést terjessze. S ha ez áll az ifjúság nevelése és oktatáaa érdekében lett áldozatairól, még inkább áll a magyar irodalom emelésében, a magyar írók jutalmazásában tanúsított pazar bőkezűségéről. ^ Minden georgikonl tanárnak, minden keszthelyi születési írónak munkája az ő költségén jelent meg. Háoy magyar itó szabadalt meg sokszor nyomasztó gondtól azon írói tiszteletdíj vagy jutalom által, a melyet Festetics György gróf oly szívesen osztogatott t- S e melle t a gróf oly gyöngéd roll az ajándék osztogatásában, {hogy szinte ö kért bocsánatot, a miért az irónak t adni bátorkodik. tői lógva a szépirodalom em. lésére és a gazdasági szakirodalom ápolására a Helikoni éa Georgikoni ünnepélyeket rendezte Keszthelyen a ezen ünnepélyekre meghívta vendégeiül a szomszédos és a távolahbi megyek birtokos unit, az írókat és ludósokst. Az írók közül kivált a dunántnliak jötték össze: Horváth Adám, Kisfaludy Sándor. Berzsenyi, Ruszék apát, Horváth Endre, Dukál Takács Judit és mások. Már az első ünnepély is mintegy 90 ezer forintjába került a grófnak, nem is számítva a nagyrészt ismeretlen írói tiszteletdijakat Félreismeri az akkori viszonyokat, a ki esek ünnepélyeknek jelentőségét tagadja. Napjainkban a magyar iró — ha ugyan megérdemli e nevet — már a* írói neve által is tiszteletet és rokonszenvet biztosít magának: akkor előítéletekkel állott szemben. Nem volt divat magyarkönyvet olvasni; még ke-vésbbé magyar könyvet venni; mi buzdíthatta volna tehát az irót arra, hogy magyar könyvet AZ íróknak ezen ünnepélyeken való találkozása, az ott Összegyülekező előkelő közönséggel való érintkezésük, Festetics grófnak példája, a ki a szcl\|emi élet ezen fáklyavivöit mindenképpen kitüntette : mindez hatalmasan hozzá járult ahhoz, bogy a magyar íróknak nem kedvező előítéletek megszűnjenek, s bogy a magyar irodalom aj munkásokat és uj pártolókat uyaqen. összesen öt ilyen ünnepély tartatott, az utoláó 1819. lebr. 12-én. Ezeo ünnepély után alig 2 hónapra, 1819. ápril 2 án- Festetics György gróf befejezte áldásdus életét Nyugodtan halhatott meg; mert azon tudattal léphetett az örök ítélő bíró trónja elé, hogy egész életén megtette kötelességét Istene, királya, hazája irányában; bogy jól sátárkodolt a neki osztályrészül jutott szellemi és anyagi kíncsekkeL közrend megteremtésénél, ba magasabb fonnánk as ily s\'atiastikai kimutatásokat egész k<j«j»»j. sen elolvassák einpán. S miként tudjon az alsóbb osztályoknál érvény! szerezni a főkapitány egyes rendeieMailr ba az „urak* nemcsak hogy nem támogatját ebben, sőt homlokegyenest ellenkeznek veié, A rendőri intézmény a nép előtt s íegellea-szenveaábbnek t&nik 11, pedig miadsakor az I érdekeit jrédi meg, éa h nekik megboesájtfák is a balhitet, a felsőbb körök támogatásén igényi tarthat jogosan, és batárosottss az f óhajainak kíván eleget tenni a főkapitány, aj. dós a főutcái >üld4ktt még nsírájábaa akarja elfojtani. . - Közrend. E címen a ,Zalai KösSsy legutóbbi ssámá ban agy hosszabb cikk látott napvilágot, mely a rendőrfőkapitány szóbeli rendelete ellen pártfogásába veszi az utca: ,üldűctí.\' Néhai jó Ssohxu Gábor nem fordul meg tán sojábag^ és meg lógja boeaájtaai a nagy bflnt, melyet z aj szóképés<el elkövettünk. De ba ősidők óta megfelelő kifejezés a JénW ugy ez Is Ja. — Sőt a" lega\'om teljes ssegvtlágitáaá hírek. — Szemé yi hir. Oromig Lajos dr, nagyksaj. ü kir. ügyész ba\' heti szabadságra utazott, HeJyetfe\'ilésére Wibttder Gábor raegazárdi kir. alügyészt rendelték ki. — Festetioa György Megemlékez tünk már lapunkban a Zalavármegye tőr-vényhatósági bizottsága által junius 28-ikán tartott diszgyülésröl, mely Festettet György — a keszthelyi „Georgikon" alapítója — arcképének ünnepélyes leleplezésére volt szánva. Emiitettük azt is, hogy dr. HrnM Ágoston, törvényhatósági bizottsági tag mondott akkor nagyszabású, remek emlék bewédet Ebből as emlékbeszédből lapunk más helyén egész teijedelmében közöljük a Festetics György életrajzát tartalmazó részt, mely az olvasóra nézve tulajdon képeni célján kivül - bogy vármegyénk egykori jelesét teljesen kidomborító alapossággal méltatja — mint kortörténelmi tanulmány is kiváló érde-keaségü lehet. E^éjryséMk julius 4-ikén jegyezte el Somoti Vümot, a nagykanizsai (első-kereskedelmi iskola taaára, Birseid Paula kisasszonyt Máli-Bukovecen. —• Márkus Gttella kisasszonyt, Már us Sándor arat* nárii államiiskolai igazgató leányát eljegyezte Raspotnik László. Láttg Bertalan (a volt Smnmer-féle cég egykori alkalmazót\'jaj jeljegyezte Wtiu Lanra kinassrinjt. Wesz Mór kere<kdó leknyát Szaimánut — Esküvő.Karitckmmroff Araold,ahdfbali izr. fftkan\'or fia, f. bő 16-ea vezeti oltárhoz Bányán Flóra kisasszonyt, Bányáss Albert leányát Ssaimároit. — Poaxilorioa énét Lirrádoa Amint légrádi levelezőnk irja: Poszűovict György zágrábi érsek julius 14-ikén fogja meglátogatni Lég rád ot, hova AlsóDombo-ruról rándul át Fogadtatására még eddig semmi készület sem történt — Nyári Tuistségok. A .Pelgári Egylti\' szombatos est saját kenbelyiaégebea nyári malatságot rendszett, mely bir aierist sikertlt vott — A naMstssiátok utktgyUtMt malsi-aása vasarnap, a kó/bjött zivatar miatt l-■aradi, de legköae>ebhi vasárnap, jó idő m-léo ssgtártják, — Zivatar. Aa a rekkenő meleg, mely napokig kínozta az embereket, hirtelen megváltozott vasárnap délután. Egyik végletből a másikba jutottunk a -a. nap melegéi vihar, zivatar és jégeső váltotta lel A mi vidékünkön inkább csak a szél okozott némi kárt, a jég a vetések kőzött alig puaslftott. — A „Qyimssi vadvirág" Légrédo Lapunk julius 4-Üti számában e címen jelent meg agy h rköalemény, mely bizonyos kicsinylő hangon szól a légrádiaknak arról a — (mindenesetre tiszteletreméltó, ia egy kissé tagadhatatlanul merész) szándékáról, hogy otra-rtndkivül költ* séges kiállítású, csángó jelmezes „Gyime&i vadvirág* ot akarják bemntatni egy műkedvelői dö-adáaban. Erre vonatkozólag most Kmper Márton ur, oki. jegyző, községi képvíse\'ő, a légtádj •Olvasó Egylet* titkára - a légrádi műkedvelői előadást rendező bizottság hölgy- éa lérft-tsgjainak egyhangú határosam folytán, továbbá a légrádi közönség nagyobb részének a\'óhajára nyilatkozatot kö dött be sanfcesvóaé- N»gy-Kani(U, csütörtök s gdnkhöz, melyben »a cikk iröjn iölöít-legnagyobb sajnálatukat fejezik \' ki,* mivel tudósiláaával megsérletto a Ipkal-pálriotizmubt. — Egyidejűleg a hir-kOzlemény beküldőjétől ír érkezeit hozzánk nyilatkozat, melyben at általa tapaaztalt légrádi hangulattal azemben Kijelenti, hogy jó intenció vezéreHt ét tivoldllt tőle minden sértési szán-iA,t Ezek után — ugy hisazQk — Légrádon ia tyra helyreállhat az európai béke kissé megzavart egyensúlya. - Képviselőből pincér. Bééiből írják, bogy Mittermayer osatrák képviselő megint visszatér régi loglalkossaáhos* a pineéraéghez. Állítólag minap lépett be aFárber-gaseen egyik vendéglőjébe, a hol mint főpinaér nyert alkalmasául. - őskori leletek a Balaton mellett Szigligeten (Zalaaegyébea) földmunkálatok alkalmával egy róaai-eeontváz-sirra találtak a munkátok a a leletről jeleatéai tettek Darnay Kálmán slaerhi archeológusnak, a. ki magvásárolta tőink a csontváz nellett lelt római bronzfibulát éa fladriáaua római eaáaxár érmét. Darnay a hely* aaiaén próbakutatást ia eakSzölt és római sirok helyeit egy tokkal érdekesebb bronzkori öntő-aühely maradványaira akadt. A lelet, melyet a kelta invásió elől rejthetett el a bronzkor öseu bere, ha\'vanhirom darab bronatárgyból állt. A tárgyak legnagyobb része még lel nem dolgoson réirő\|5k, de vannak köttök igen azép női ékszerek, bronz asalagtekercaek spirális karperec, ékített tömör karperce, tSbb korongos tejfi bronz\'S atb. Es már második nagyobb brontle lei a Bh laton vidékén. Mindkét lelet Darnay Kálaán sOaeghi muzeaaábaa van t\'lhe\'yeave, a ki ezea utóbbi brontkin<set a< elmúlt napok- Íi»n kfildte fel a magyar Nemzeti Muaeumba erajsoláa véneit. - Kossuth-szobor leleplezés. Csúza baranyamegyei községben vasárnap leplezték le Kossuth Lajos emlékazobrk. Az ünnepen megjelentek : Kossuth Ferenc, Henlsller Lajos, Mesz-lényi Lajos, Brázay, Tóth és Pichler országgyü lési képviselők is. Az emlékoszlop tizenkét méter magas obeliszk, Kossntb Lajos relif majolika képével. Oldalán a kővetkező felírás áll: .Kossuth Lajosnak\', az utolsó nemesnek és első polgárnak polgártársai szivében. Magyarország ezredéves fönnállása alkalmából emelte Csúza község—lakossága. A lelkes önnepen óriási néptömeg vett részt. - Szobrot Bethlen Gábornak Bethlen Gábornak szobrot fog emelni sz ország. A Emlct igazgató választmányának ez évi junius hó 30-án tartott ölése elhatározta, hogy mozgalmat indít első elnöke emlékének az egyesület\' kolozsvári palotája előtti parkban azobormüvel való meg örökítése iránt. A cél javára nyújtandó adományt Kolozsvárra Mtrza Lajos az E M K. E. f"pénztárosához szíveskedjék küldeni a szive? adakozó. Meg vagyunk róla győződve, hogy a magyar társadalom vállvetve fog alélni az adakozással ama férfiú szobrára, ki minden "erejével a magyar táraadalom erősítésén munkálkodóit. Erre a mozgalomra nem kell nagybaugu fráziaokkal felhívni a figyelmet, nem kell hivatalos karhatalommal gyljleni a nép filléreit. Bethlen tíábor neve aymbolum, az önzetlen hazafiság, a nemes honfiúi erények a becaülee munka a a kövelke> zetes elvhfiség simboluma, melynek ércbevésését lelkesedéssel fogja üdvözölni mindenki. - A guvernánt meséje. Néhány hónappal ezelőtt tőrtént, bogy relsei Qutmann Vilmos kir. tanácsos Albrerh-uti házában egy este megkötözve és segítségért kiáltozva találták a guvernántot. A kisasszony remegő hangon beszélte el akkor a házi aknák, hogy egy ismeretlen fiatal ember merényletet köre\'ett el ellene, vitriollal leöntötte, kezeit foszekötözte a azután feliőrt egy fiókot a a házigazda pénzéből nagyobb összeget elrabolt. A rendőrség tényleg konstatálta, hogy a guvernánt arcán és kezein égési sebek vannak, egyben azonban fölmerült az a gyanú is, hogy az egéaz rablóhistória csak mese, amelyei maga a guvernánt eszelt ki, hogy a rablás gyanúját magáról elhárítsa Akkor el is fogták a leányt, de az vakmerően tagadta teitét, ugy, hogy bizonyítékok hiányában végre is azabadlábra kellett helyezni. Régi gazdája természetesen hallani sem akart löbbé a leányról s elküldte magától. Most azután érdekes fordulat állott be ebben a titokzatos, ügybea, amely immár kétaégtelenné teszt a guvernánt bűnösségét. A (ialmann-házat nemrég lerombolták. A szobák bontása közben Kelemeczky látván- kárpitos éc Tóth -Róza aza-kacanö, a házikisasszony szobájának egyik kár- Zala 64. ssám 5. lap.) --1--V \' pitja mögött megtalálták a kérdéses alkalommal eltűnt 786 forintot. Ugy látszik tehát, hogy a rendőrség álláspontja csakugyan helyes volt h a pénzt-maga a guvernánt rejtette ide, azzal a számítással, hogy azt alkalomadtán a saját céljaira fordítsa. Tervét azonban nem valósíthatta meg, mert a rendőrség elfogta, oabadonbocsátása után pedig gazdája többé nem akarta visszafogadni, A pénzt természetesen átadták a károsult kir. K tanácsosnak, a leányt pedig most körözik. — Életmentés. A légrádiak - amint ottani levelezőnk írja — megdöbbentő s e mellett lélek- 1897. juliinHirf 8 ír állal előirt szakvizsga letételével pedig Igényt szereznek a X ik flsetéef osztályba sorozott s a 1893. évi VI. törvéoyeikkh a megbatározott Illetményekkel járó posta- éa láyírdalíssiti állásokra s ha ily állásokra helyüresedés hiánya alatt aaoa-nal kinevezhetek nem volnának, addig, a meg kinemtetésfik hekövetkezlietik, posta- és távírda-segédtiszti minőségben nyernek alhalaasáa. Aratók eztrájkja Toponárolt (Kaposvártól negyedórányiraá .üénig N. János bérlő még a télen 200 arstfit r szerződtetett Nyitra- éa Tren-csénmegyékböl. A» aoalók pontosan meg ia áremelő jelenetnek voltak szemtanúi. A volt felüti keztek május közepéig és worgalmasan hoczá-rév alatt, a malmoknál sok apró gyermek fUr j láttak a munkához. De \'két bujtogató ia került dött, köztük a 7- éves Neunngtr Gy.ulácska is.: közéjük, n kik azóta folyvást szí tolták az elége-Ezt az ár elsodorta s már mindenki azt hitte, dellénséget a könnyenhivó. muiVkások közt Hónig hogy odavész. De szintén közelben levő 16J$y.flljgazdliszt\|e észrevette. S dolgotés elhatározta, testvér bátyja őltözetesen utána ugrott és még1 hogy túlad a két yesjedehnft" ^iwtairemáii^sak jókor limenlette. }a kedvező alkaloida Várt/"hogy aaytt — Főldmives műkedvelők .-Zákányban julios i* valósítsa\'. Juniu^-én egy Susyrjjh finpm ^ hónap folytán ottani főldmives műkedvelők elő mutatott n^fejk, amelyet ki-kellei-volna ritkítani: fogják Idni Csepreghy Ferenc „Piro> bugyelláris* cimü népszínművét. A község derék tanítója tanította be őket s az is fogja rendezni a darabot. — öngyilkos baka Így nagyaykorlatok előtt, Mielőtt a »lógerbe" mennek a katona-gyerekek, at égető, fojtó nyári napokban, eejre-máara csináljak a lárasstó gyakorlatokat. Megtörténik sokaior, hogy a mint as iszó oraaáguton fáradtan,\' libegve maraol egy csapat kaiona, egyszerre csak az egyik kidűl, mert erős asp-axurá érte. Az édes anyja sem ismerne rá ilyenkor, anuyir« belepte a szemét, eaájai, az egésx alakját a finom por. Ha aeghal, bát az ármádia nagyobb dicsőségére cgyivél \'Óbb, kik leraészelra halállal múlnak ki. Hanem a rek kenő nyári hőeégbez jár -még egyébb anflag ia katonáéknál. Drtcktltr András csabrendeki fin a helyben állomásozó 48 ik gyalogezred kőt ege nye usyancaak sokat aatdhetell be a katonai jóságból. Két siralmas esstendöt szolgált már, de a még hátralevő év zord képével kéiséitbe-ejtette. Egy ízben már aaegszökött, ezéri vagy bat hónapig ült, amit utólag rá kelleti voloa i A kéj bujtogató kerito . dpmjpNSk. veletlenül-e vagy száildókosDn, máig w imúr^oa azt a sor répát leadták Jsjjjke^pj. amelgjTii mit kl\|gU, volnál bánfaftfok EíreTa gasufifut f^lbehagyatta velük a munlylj \'W-^ukjíáriW^^. hp^y távozzanak n-T-r^\'V iffTtTa előtt hadonázva^iaKwn^\|ák, Iffl^ha ő nekik el kell menni, bát élmtmKMMHlQTien, mert védés dac szövetség van lUJMm, é< egy valamennyiért, valamennyi egjérfe:(^éliís. És csakugyan a többi is, mint egy ndolf^elre, ahbanhagyta a munkát és nagy lármával a tanya leié tartottak. Időközben két csendőr jött az ut felöl. ~ Egy lépést sem tovább, kiáltottak rájuk a csendőrök. - A- két- lázító munkás vérszemet kapott és minlegy bátorságot akarva mutálni a többinek, magasra emelte a répairtó ci\' lyát és u csendörök felé rohant. A másik pjllánatban két lövés dördült el és a két munkás halva terült a többiek szemeláttára. • ^ A csendőrök azután leszólították a többi ssolgálniá. Hogy elkerülje a sok szenvedést, munkást, hogy azonnal -szedődének össze s vasárnap d. e. szolgálati fegyverével magára lölt. \| bemennek velük Kaposvárra. A munkások szó Most a halállal vívódik ée b netalán metthal, I nélkül engedelmeskedtek és Kaposvárott már ki beírják aajd a nagy rubrikás riiyvbe ■ Andreát ia hallgatták őket.— Drtcktler infanteriut getforben. A halál oka: —Oazdátlan kutya. Mult hó Í5-én a vároe unbekant. Abba akis faluba a* édes-anyjának ia területén egy védjegy nélküli lekete, hosszú szőrű megkü dik majd akkor a pecsétes levelet, mely- i neufundlandi fajú kutya bitangságban találtatott, ben elmondják, hogy meghalt a fia, a tuua szol- Igazolt tulajdonos 30 napon belül a rendőrkapi-gdlfUában, _ _ lányi hivatalnál jelentkezzék, mert ennek eltelté- — Pályásai A kereskedelmi míniaater a posta vei a kutya, mint bitang jóazág. el log adatni, és távírónál betöltendő 108 posta- és távirógya- - Talált ezüst karperec Mull hó 26 én aa kornokielölt \'állásra pályázatot nyit. ánRályásat utcán egy ezüst karperec találtatott. Igazolt tu-feltételei: érettségi vizsga, 18 éves kot s aa-1 Injdonoaa átveheti a rendőrkapitányi hivatalban, gyar állampolgárság. A aajátkeaüleg irt éa atfi- _ Vonatkozással a lapunk f. évi május 18-iki letési, orvosi, erkölcsi éa iskolai bizonyítványok- számában megjelent JjLNERaLI" hi térItft kai felssereli kérvények a már kös-zolgálatban j hirdetésre, jelentjük még, miszerint bővebb zárállók álul elöljáróságuk, a közazolgálatbaii nem \| számadási jelentések a nagykauizmi fUgyniknéy- lelök által pedig az illető szolgabíró vagy polgármester utján jnlim bó 31 ig, a szerint, ahol I a pályázók alkalmazást óhajtanak nyerni, a bu-dspeati, kaasai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, po-1 vél: \\Schtrz ét EngUndtr cég] kaphatók. Ugyaa ilt felvilágilások a legnagyobb kiszaéggel adatnak és éld-, tilt , nndUitmAny ét üregbiztotitátok, aa Atticurationi Otntrali jégbittmititok a vtfnyyar zsonyl, soproni, temesvári vagy ságrábi posta- és Ly^. ^ „ittonbiztanló rétzrény UIrtatdg éa baletté távirdaigu«a\'ó<aghoa nyajtaadók be a amennyi-\\fUtni biztosítások az EM o. ált baltit tUtai 6en aa emiitett határidőig pályázók kellő saám- mal nem jelentkeznének, később érkező folyamodványok ia elfogadtatoak. A pályázók közül kivá. lasalottak aa il ető posta és távirdáigaaga\'ó.\'ág felhívására aa ígazgaióaág vese tőjénél steaélyeaea jelentkezni tartninak, aki azután félfogadásuk iránt végleg határos. A teliogailoii posta- éa távi-rógyakornotjelöltek egy (I) forint napidíjban része sittetnek a a köve ke/ö feltételek mellett lépnek aaolgálatba: Al áankat st illetékes posta- ée lávir-daigasgatóság lelhiváaára aeeptember hó Í ján, vagy ha aa igazgatóság másképp rendelkesnék, ehhez képest elloglalui lartoaosk. 1898. aaeptem her l-re saját költségükön Budapestre, illetőleg Zágrábba fognak átbelyeatatai a posta éa távírda tanfolyam aaabályazerü ha\'liatáaára. Napídijsik élveietáhea a tanfolya nna i 10 hóra terjedő ideje alatt megataradaak, d* ennek lejében a tanfolyam székhelyén levő posta- ás lávirdtigazgatóság rendelkezése aaarint szabad idejükben szolgalatot teljesíteni tartósnak. Aaok, akik gyakorlati alkui-aaaUiásnk alatt teljesen beválnak, a posta-távirdataablyaai aaabályaserü elvégzése után posta- éa távirdaeyakornokká neveztetnek ki as 1892. évi IV. törvénycikk 11. §-ábaa megállapitoit segélydijjal, azaz, ba feUöbb taaiméaetet végettek, 1.1 K/Ul r___Lolf-i___i-1 IAA i__i . » . I tággal; a pöita- távirda\'anfo\'yam aaabályaata biztotiti tárteuág számára a legelőnyösebb lelké-te ek és legolcsóbb dijak mellett logadtatnak el. — A Ferencz József viz a legtartalomda-aebb keaerüviz t tartálaaz 1000 résaben : tul-phát 487, toda blcarbonicnm 16. A gyógyhatású alkatrészek összege 52\'7 Aa elsőrangú magyar vegyéssek vegyelmezései igazolják ezt a páratlan daa tartalmat; a Ferencz József keserű-vizet orvosi kapecitások különösen ajánlják.\' Mindenütt kapható. • neba kaler tigglaylk láaaaák «t Iagaéra elkMUiét lalylAa aalaiea el hgaákaté raa tlaáé — Claa a kladé-hlvatalbaa. 199-1 A „Hmarvaa uálleda" épálelékea egy a agy ballt helyiség kladé. — Kerti mulatságokhoz lampionok igeo nagy választékban olesö árak mellett kaphatók Fiacbel Fű\'Bp kSayvkeraakedéeébea Nagy-Kaaissán. — Makulaturpapir aaáa kilónként 9 frtárt kapható e lap kiadóhivataláhaa. K 51 g & x d & s i g. SzőlőkIvltelünk érdekében. Az .Orsságoe évi ŐOO Wmt, küiönbaii évi 400 loriat iárandA^fszőlölelepitö szövetkezel" megtette az els0 lépé- seket arrt nétv, hogy Magyarország es évi cse- Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 64. szám 4. l«p.) de György mentette meg ismételten sz el tArléet01; Ő flaette a tanárokat, a 1792-ben láp Intézetet Állított (01 a gymnásiumba jdró zalai és somogymegyei nemes ifjak részére. A 12 és 20. között vilLikozó konviktorok (ele része a ne-meslelkü alapító költségén nyert itt ellátási. 1908-ban Pesten is létesített slipendiálust, hol az iljak a francia és angol nyelvben, a rajzolásban és más rendkívüli tantárgyban a gr ól költ-] ségén n/ert külön oktatást. 1808-bah lOlállilotts Kesztlisjyen a lilozofiai líceumot, a melyet szintén maga tartott főn. A Georgiconról már megemlékeztünk Csak az zal pótlóm as elöadcliakal, bogy ezen intézet idővel nyolc társinlézetté bővült. Ezek közül elemi gazdasági ismeretekel közvetített a löldmi-ves iskola; részleges szakoktatást nyújtott a lo-vész:iskola és a kertész iskola, a leányiskolának ISladata volt müveit és takarékos háziasszonyokat nevelni, magasabb színvonalon állott a tulaj-donképeni „Cleorgikon" vagyis gazdatiszteket képcső tanfolyam, valamint az erdészeti és az építészeti szakiskolák; végül legmagasabb fokon ál lőtt a pristaldeum, a melyen a gazdasági oktatáson kívül a jószágkormányzásra szükséges jogi ismeretek is előadattak. Nem számítom ki, hogy ennyi intézet f ön tartása mennyi pénzébe kerüli Festetics Gryörgy-. aek; mert a nemes gróf tetn számolgatta a pénzt, midőn arról volt szó, hogy a kOzmivetődést terjessze. S ha ez áll az ifjúság nevelése és oklstása érdekében lett áldozatairól, még inkább áll a magyar irodalom emeléséhen, a magyar írók jutalmazásában tanúsított pazar bőkszüségéről. Minden georgikoni tanárnak, minden keszthelyi születési írónak munkája az ő költségén jelent meg. Hány magyar iró szabadult meg sokszor nyomasztó gondtól azon írói tiszteletdíj vagy jutalom állal, a melyet Festetics György gróf oly szívesen osztogatott ? S e melle t a gróf oly gyöngéd volt az ajándék osztogatásában, {bogy szinte 0 kért bocsánatot, a miért az írtnak ajándékot adni bátorkodik. 1817-től fogva a szépirodalom em-lésére és a gazdasági szakirodalom ápolására a Helikoni és Georgikoni ünnepélyeket rendezte Keszthelyen s ezen ünnepélyekre meghívta vendégeiül a szomszédos és a távolabbi megyék birtokos urait, az irófst és tudósokat. Az irók közül kivált a dunántuliak jöttek össze: Horváth Adám, Kisfaludy Sándor. Berzsenyi, Ruszék apát, Horválh Endre, Dukaí Takács Judit és mások. Már az első ünnepély is mintegy 30 ezer forintjába került a grofnak, nem is számítva a nagyrészt ismeretlen írói tiszteletdíjakat Felreismeri »z akkori viszonyokat, a ki esek ünnepélyeknek jelentőségét tagadja. Napjainkban a magyar iró — 4a ugyan megérdemli s nevet — már ez írói neve által is tiszteletet és rokonszenvei biztosit magának: akkor előítéletekkel állott szemben. Nem volt divat magyarkönyvet olvasni; még ke-vésbbé magyar könyvet venni; mi buzdíthatta volna tehát az irót arra, bogy magyar könyvet irjon? Az íróknak ezen ünnepélyeken való találkozása, as ott összegyülekező előkelő közönséggel való érintkezésük, Festetics grófnak példája, a ki a szellemi élet ezen láklysvivöit mindenképpen kitüntette : mindez hatalmasan hozzá jááilt ahhoz, bogy a magyar íróknak nem kedvező előítéletek megszűnjenek, s bogy a magyar irodalom qj munkásokat és qj pártolókat nyerjen. Összesen öt ilyen ünnepély tartatott, az utolsó 1819. lebr. 12-én. Ezen ünnepély után alig 2 hónapra, 1819. ápril 2 án Festetics György gról befejezte áldásdus eletét Nyugodtas halhatott meg; mert azoo tudattal léphetett az örök ítélő bíró trónja elé, bogy egész életén megtette kötelességét Istene, királya, hazája irányában; bogy jól sáfárkodott a néki osztályrészül jutott szellemi és anyagi kincsekkel nál szükség is vsn erre. Mert hs s gyalog\|árók rendeltetése sem az lenne, bogy ott járjanak keljenek ss emberek, hanem hogy olt üljenek : ugv bfzotaynyal .tildének\' keresztelnék el a n járdákat." De hál ez másként vsn és igy egész terméssé-lesnek találjuk, ha a főkapitány semminemű engedményt nem ad sbben senkinek. Ezt nemi* tehetné, mert ss igazságtalanság lenne. Mint .higgadt bírálók", mi az egrik léi részéről előnyöket látnánk biztosítva, ina s asélssebb gyalogjárókon, mint pé\'dáuls főtéren, megengednék, bogy kiüljenek a házak elé, aug a mellékutcákban eltiltanák asl Hi egy zsák liszt, vagy egy felállított kopor-ó a köslskedést s gyalogjárókon meggátolja, menynyivel inkább gönlit akadályt egy hosszú lóca. Az előbbiekre pedig az 1879. XL. I. c. 119. §-a ugyancsak előírja, kogy 60 írtig terjedhető pénzbírság mellett tilos azokat a gyalogjárdákra rakni. £* ki gátolhatna meg jogsserfien bárkit is abban, lu mindjárt nem lakik isa kérdéses házban, bogy ott le ne üljön a béa előtt. A gyalogjáró nem a básigazdt tulajdona, az közvagyoa, öt csupán s jó karban tartás kötelessége illeti, A bét en véletlenül az egyik ház előtt egy kia háromlábú asztal állott jól megrakva viaes poharakkal. Lehet, bogy as előtt pikolés csészék is voltak ott £« ha es igy tolytatódik, ma holnap lakodalmat tartanak majd a* utcán. A nagy közönség óhajának és kivánslaá-nak tsss csapás eleget a főkapitány, ba eltiltja a kiülést. Mert ami nébásy embernek nagyon is kellemes leket, arról sok máa azt mondhatja, hogy boszantó. Es joggal I " Eívégre, ami agyas nem bün, as eastetikai érzék aiacs mindenkinél kifsjlődve. Gyakran hallottak aUr idegenektől: vájjon s kanizsaiak azért étálaak-s sstéakiat as ugyss7eset .körtén\' hogy megmuUsaák toalettjeiket 7 Az első pillanatban sértésnek tűnik fal es, pedig »zó sinei róla. — Hál annyira hiauak tartja aram vagy asz-azonyom a ksaissaiakat ? — No nem, d hát miért ülnek ált bossss sorban a kíváncsiak ? As ö aegiegyzéseikből vonom cuk le e kftvrfkizis\'éit Olyan as itt, mist valami smphiteátraa. Mi vo\'aáok ngylái-szik a sziséssek ás ha igaz, valami bobócatot látassak, mert U ülő közönség meglehe ösen kacag, mulat rajtnak. A gúnyos kacagásra a törvénytudók nem hoztak s^g paragraiu«t, de vsa\'errs is törvény, s süt ugyancsak nagy embeiek azerkess* ettek. Meglelheti bárki is egy esstetikában. Igen az esztétikai,érsek asl angjs a korzón sétálóknak sgyre, hogy ez as atesi kassinósem azép. Hogy a vasárnapi csoportosulások a városhás előtt ngynscaak ilyenek, ez igss. De ebhen is intézkedett már a rendőrfőkapitány és hoty egy nap alatt egy meggyökersdsett Osi szokást ki sem lehet tOrOlni, z ts természetes. Hisszük, hory kevés idö multán azért sz k aegasüaik. Régi dolog, kogy. teknikai logystkosásokst elmélettel nem lehet kiegéesiteai. . A felsőteaploa körül uralgó viszonyokról s legjobb akarati al sem írhatnák dicsériádákst,d« asm is tesszük érts Isielőssé s rendőrséget, mart ez legkevéabbé hibás. A aai rendőrségi állemáaysnk oly kir sí, hogy 1897. julius hó Ma közrend aegteremtéséoél, ka asgeaebb (»rnm»4 sz ily s\'stiasliksi kimutatásokat egész közőnyő-sen elolvassák etnpán. S miként tud\|on as alsóbb osztályoknál érvényt szereznj s főkapitány egyes rendeletéinek ha ai „arak" nemcsak bogy nem támogaljáí ebben, sőt homlokegyenest ellenkeznek vele. A rendőri intézmény a nép réTőtl a legeli, asenvesébbsek tűnik M, psdtg mindenkor ss I érdekeit védi meg, és hs sskik aegboesájtják is s balhitet, a (elsőbb kőrők tásMfátáaárs igényi tarthat jogosan, és határozottan az I óhajainak kíván elegét tenni a főkapitány, ai-dőa a főutcái •ildékti\' még esirájáfts akarja elfojtani. . < " HIRE K. — Szeméyl hir. Orotiy Lajos dr, nagykaai-li kir. ügyész hat be ti szabadságra utazóit. Helyelte<ilésén Sehnader Gábor saegazáidi kir. slűgyészt rendelték ki. — Featetioa 6y5r\|y. Megemlékez tünk már lapunkban a Zalavármegye tőrvényhatósági bizottsága által junius 28-ikán tartott diszgyülésről, mely Festettet György — a keszthelyi „Georgikon" alapitója — arcképének ünnepélyes leleplezésére volt szánva Említettük azt is, hogy dr. HmUc Ágoston, törvényhatósági bizottsági tag mondott akkor nagyszabású, remek emlék beszédet Ebből az emlékbeszédből lapunk más helyén egész terjedelmiben közöljük a Festetics György életrajzát tartalmazó részt, mely az olvasóra nézve tulajdonképem célján IcivQl - hogy vármegyénk egy kon jelesét teljesen kidomborító alapossággal \'méltatja — mint kortörténelmi tanulmány is kiváló érde-kességfl lehet. EU«fjrséMk. Julius 4-ikén jegyezte el Somon Vumo, a nagykanizsai [első-kereskedelmi iskola tanára, Hirsehl Paula kisasszonyt Máli-Bukgvecen. — Márkus Gizella kisasszonyt, Mér tts Sándor aaoi-náríi államiiskolaí igazgató leányát eljegyezte Raspotnik László. Láng Bertalan (a volt Sommer-féle cég egykori alkalmazottjaVjeljegyezte Wlriti Lanra kissassosyt, Wslsz Mór keredtsdó letnyát Ssstaárott Közrend. E ómen a .Zalai Köz ösy" legutóbbi számé ban egy hosszabb mik látott napvilágot, mely a rendőrfőkapitány szóbéli rendelete ellen pártfogásába veszi az ateai .Üdéket? Néhai jó Szarvai Gábor sem fordul meg tán sójában, és meg fogja boeséjtaai a nagy bűnt, melyet sz nj szóképzései elkövettünk. Ds bs ősidők óla megfelelő kifejezés s jérdif agy ez I azt bajosan tadaá\'iregmosdsai. Is J». — Sőt a loga\'om teljes •megviiágiiásá I Hiába járnak ai katPltvs a legszigoiább felügyelet mellett sem feleibet aaeg mindenkor rendesen hivatásának. Egy kis statisztika meggyőzhet miadeakii erről. Kanizsának 900 kai. J»!d hel\'erülstén majd 22000 lakosa vsa. &MdOraégüak léUaáaa 80 Ebből 8 irodai asogá\'atra vas vezényelve, \'/« réssé, azaz 8 állandóan beteg. 1 pedig szabadságon van. Így 83 teljesít szolgálatot leiváltra. 4 esik n VI—VIL kerületre, msradt nekünk 19. Hogy felváltva aiolgálkassanak, a reodas szolgálatra 12 van beosztva, ebből is 6 áll aiadsakor s laktanyán készenlétben. Igy minden t^yaa rendőrre jut 00 k. beid belterületen több mint ezer laki. Ax ily sráaynál sem azt kell kivésni, kon agy épületre ügyeljen lel a rend őrség, ksae-s igen is emeljék a legénység azámái. __ A hibákat még az avsiatlas aasm is baaaar észreveszi, de kogy miként kell ezeken segíteni, readőpéggel a — Esküvő. Karttchmaro/ Araold,shdfbeli izr. fökanor fis, f. hó 16-ea vezeti siiárfcos Bányáit Flóra kisasszonyt, Bányáss Albert leányát Ssatmároil. — PomüotIm inék Lérrádoa Amint légrádi levelezőnk írja: Rtsűomet György zágrábi érsek julius 14-ikén fogja meglátogatni Légrádot. hova Alsó Dombomról rándul át Fogadtatására még eddig semmi készület sem történt v. — Nyári ruiataágok. A .Potgán Egylet* szombaton este sajat kerthelyiségebea nyári mulat ságot rendezett, mely bir szerint aikertlt vett — A nabimnnkitok tmktgyltléntk maist-aia vasárnap, s kö, bejött zivatar miatt el-maradt, ds iegkÜMtebbi vasárasp, jó M esetén an^ft ártják, — Zivatar. As a rekkenő meleg, mely nspo-kig kínozta az embereket, hirtelen megváltozott vasárnap dé\|után.N Egyik végletből a másikba jutottunk s a nap melegét vihar, sivstar és jég-e»S váltotta lel. A mi vtdékünkOn inkább csak a szél okozott némi kárt, a jég a vstéssk között síig passtltott. — A „Qylmesl vadvirág" Légrádon Lapuik julius 4-ikt számában e címen jelent meg egy h rkóslemény, mely bizonyos kicsinylő hangon szól a légrádiaknák arról a — (mindeneseire tiszteletreméltó, .de egy kissé tagadhatatlanul merész) szándékáról, bogy ott a rendkívül költséges kiállítása, csángtjelmezes „Gyimesi vadvirág ot akarják hsnratstni egy műkedvelői előadásban. Erre vonatkosóiag most Knmptr Márton ur, oki jegyző, községi képviselő, a légrádi •Olvasó Egylet* titkára — a légrádi műkedvelői előadást rendező bizottság MUy- és térfi-lagjainnk egyhangú határozata folytán, továbbá a légrádi közönség nagyobb részének óhajára nyilatkozatot ködöli be saertteas\'Osé- Nagy-Karossá, OBÜlörltik Zala 54. ssám 5. lap.) 1897. jttlitu lió 8 ín vünkhöz, melyben .a cikk írója fölölt legnagyobb pilja mögött megtalálták a kérdéses alkalommal mjnilttukat íejezik ki," mivel tudósításával eltűnt 785 forintot. Ugy látszik tehát, hogy a megsértette a lokal-patriotitmubt. — Egyidejűleg a rendőrség álláspontja csakugyan helyes volt h a hir-közlemény beküldőjétől is érkezett hozzánk pénit maga a guvernánt rejtette ide, azzal a nyilatkozat, melyben az általa tapasztalt légradi számítással, hogy azt alkalomadtán a saját céljaira hangulattal szemben kijelenti, hogy >tt jó inten- (ordítsa. Tervét azonban nem valósíthatta meg, tio mérette ét távolállt tSI* minden sértési szán- mert a rendőrség elfogta, azabadonbocaálása után Ezek ulán — ugy hisszük — Légrádon is pedig gaid&ja. többé nem akarta visszalogadni. ujro helyreillhat az európai béke kissé megza- A pénit természetesen átadták a károsult kir. rsrt egyensúlya. tnnácsosnak, a leányt pedig most kOrözik. - Képviselőből plnoér Bécsből írják, hogy — Életmentés. A legrádiak — amint ottani Jtíttermayer oastrák képviaelő megint visszatér levelezőnk irja — megdöbbentő s e mellett leiekéi loglalkososához : ■ pinoérségnei. Állítólag emelő jelenétnek voltak ssémtanui. A volt felső pinsp lépett be ■ Fárber-gasaen egyik vendég- rév alatt, a malmoknál sok apró gyermek fUr léjébe, a bot mint töpinoér nyert alkalmazást, dőlt, köztűk a 7 éves Nsusingtr Gyuiácska is. — őskori leletek a Balaton mallatt. S/iglí- Ezt az ár elsodorta a már mindenki aat hitte, gaten (Zalamegyeben) földmunkálatok alkalmi- hogy odavész. De szintén közelben levő 16 éves isi egy római-.csontváz-sirra találtak a munká- lestvér bátyja öllOzetesen utána ugrott és még iok s á leletről jelentést tetiek Darnay Kálmán jókor limenlette. nlaethi archeológusnak, a ki megvásárolta lő- — Földmives műkedvelők Zákányban julius lük a csontváz mellett lelt rómaibronzfibulát és hónap főlyfán ottani földmives műkedvelők elő fladriánus római eeásaár érmét. Darnay a hely-1 fogják adni Csepreghy Ferenc „Piros bugyelláris\' cimű népszínművét. Py község derék tanítója tanította be őket s az is fogja rendezni a darabot izinén próbakutatást is eskSiBlt és római sírok helyeit egy sokkal érdekeeebh bronzkori öntff-eOhrly maradványaira akadt. A lelet, melyet a kelta invázió elöl rejthetett el a bronzkor ősem bére, hatvanhárom darab bronztárgyból állt. A tárgyak legnagyobb része még fel nem dolgozott rézrögők, de vannak köztük igen azép^iöi ék ntrek, bronz ssalagtekercsek spirális karperec, ékített tömör karperce, több korongos fejű bronz\'B stb. Ea már második nagyobb bronsle let a Balaton vidékén. Mindkét leJet Darnay Kálnin sűmeghi muzenmában van tlhetyesve, a ki eaea utóobi branskincset a/, elmúlt napok-pan küldte fel a magyar Nemzeti Museumba lerajzolás vételt. - Kossuth-szobor leleplezés. Csúza baranyamegyei községben vasárnap leplezték le Kossuth Lajos emlékszobrát. Az ünnepen megjelentek: Kossuth Ferenc, Hentaller Lajos, Mesz-lényi Lajos, Brázay, Tóth és Pichler országgyűlési képviselők is. Az emlékoszlop tizenkét méter magas obeliszk,\' Kossuth Lajos relil majolika képével.Oldalán a következő felirás áll: .Kossuth Lajosnak, az utolsó nemesnek és első polgárnak polgártársai szivében. Magyarország ezredéves - fönnállása alknImából emehfr Csúza község lakossága". A lelkes ünnepen óriási, nép\'.ömeg vett részt. - Szobrot Bethlen Gábornak Bethlen Gábornak szobrot fog emelni az ország. A Emkt igazgató választmányénak ez évi junius hó 30-a n tartott ülése elhatározta, hogy mozgalmat indit első elnöke emlékének az egyesület kolozsvári palotája előtti parkban szoborművel való meg Arökiiése iránt. A cél javára nyújtandó adományt Kolozsvárra tlerza Lajos az E M. K. E. fit pénztárosához szíveskedjék küldeni a szives adakozó, Még vagyunk róla győződve, hogy a magyar társadalom vállvetve fog sfetni az adakozással ama férfin szobrára, ki minden erejével a magyar társadalom erőailésén munkálkodóit. Erre a mozgalomra nem kell nagyhangú frázisokkal felhívni a figyelmet, nem kell hivatalos karhatalommal gyűjteni a. nép filléreit. Bethlen Gábor neve symbolum, az önzetlen hazafiság, a nemes honfiúi erények a becaűles munka s a kövelke* zeles elvhűség simboluma, melynek ércbevésését lelkesedéstől lógja BdvSsölni mindenki. - - A guvernánt meséje. Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy gelsei Outmann Vilmos kir. tanácsoe Albrerh-uti házában egy este megkötözve és segítségért kiáltozva találiák a guvernántot. A kis-asszony remegő hangon beszélte el akkor a házi aknak, hogy egy ismeretlen fiatal ember merényletet köve\'elt el ellene, vitriollal leöntötte, kezeit összekötözte s azután feltört egy fiókot a a házigazda pénzéből nagyobb ösazeget .\'elrabolt. A rendőrség tényleg konstatálta, hogy a guvernánt arcán és kezein égési sebek vannak, egyben azonban fölmerült az a gyanú is, hogy az egész rablóbiatória csak mese, amelyei maga a guvernánt eszelt ki, bog; a rablás gyanúját magáról elhárítsa Akkor el is fogták a leányt, de az vakmerően tagadta teltét,-ugy,-hogy bizonyítékok hiányában végre is szabadlábra kellelt helyezni. Régi gazdija természetesen hallani sem akart többé\'a leányról a elküldte magától. Most azután érdekee fordulat állo\'t be ebben a titokzatos ügyben, amely immár kétségtelenné teszt a guvernánt bűnösségét. A Gatmann-házat nemrég lerombol Iák. A szobák bonláaa közben Kelemeczky István kárpitos és Tóth Róza sza-kacanö, a házikisasszony szobájának egyik kár- < — öngyilkos baki. így nagyayakorlstok -előtt, mielőtt a »lógerbé" 1 mennek a katona-gyerekek, az égető, fojtó nyíri nspokban, eavre-máara csinálják a láraastó gyakorlatokat. Megtörténik sokszor, llogy a mint aa iz/ó országúton fársdtan, libegve marsol egy csapat ka\'ona, egys/erre csak az egyik kidűl, mert erős napszúrás érte. Az édes anyja sem Ismerne rí ilyenkor, annyira belepte a szemét, asáját, az egész alakját a finom por. Ha meghal, hát az Ármádia nagyobb dicsőségére egyavel több, kik természetes halállal múlnak ki. Hanem s rek kenő nyári hőséghez jár -még egyébb auflag is katonáéknál. Dreehsler András csabrendeki fin a helyben állomásozó 48 ik gyalogezred köz ege-nye uuyancsak sokat astdheteit be a katonai jóságból. Kei airalmas esztendőt szolgált már, de a még bátraiéi ő év zord képével kétségbe-ejtette. Egy izben már megszökött, ezért vagy hat hónapig fllt, amit utólag rá kelleti volna ssolgálnla. Hogy elkerülje a sok szenvedést, vasárnap d. e. szolgálati fegyverével magára lölt. Most a halállal vívódik és-h» oetaláu meghal, beírják sáajd aaagy rnbrikáa -óiyvbe: Andrps Drtchtler infanleriszt getlorbtu. A halál oka: unbekaut. Abba akis falub.1 az édesanyjának ia magkO dik majd akkor a pecsétes levele\', melyben Kimondják, hogy meghalt a fia, a haza szolgálatában. — Pályázat. A kereskedelmi miniszter a posta és távirónál betöltendő 108: posta- és lávirógya-kornokjelölf állásra pályásától nyit. A\' pályásat feltételei: érettségi vizsga, 18 évps kor s magyar állampolgárig. A saját kezűleg irt és születési, orvosi, erkölcsi éa iskolai bisonyitványok-kal leszerelt kérvények a már kős-solgálatban állók által elöljáróságuk, a közszolgálatban nem letők-által pedig az illető szolgabíró vagy polgármester utján julius bó 31 ig, a szerint, ahol a pályásók alkslmazáal óhajtanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári Vagy zágrábi posta- és távirdaigasKa\'é\'ágboz nyújtandók be a amennyiben az említett haláridőig pályázók kellő számmal nem jelentkeznének, kéeObb érkező folyamodványok ia elfogadtatnak. A pályázók közül kivi lasaiottak aa il\'ető posta- ás távirdaigaaga\'ó.«ág felhívásira aa igazgatóság vehetőjénél azemélyeaea jelentkezni tartozunk, aki amiin fellogadisuk iránt végleg határoz. A felfogadott posta- és tá\'i-rógyskornosjelöltek egy (1) forint napidíjban része eittetnek a a köve ke\'.ö feltételek mellett lépaek szolgálatba: Alásnkat as illetékes ponta- éa távir* daigasgatóaág felhívására asepiember hó 1 jéu, vagy ba as igaigátóság másképp rendelkeznék, ebhez képest elloglslui tartósnak. 1898. szeptem her l-re éaját költségükön Budapestre, illetőleg Zágrábba fognak áthelyeztetni a posta- és !á<irda tanfolyam ssabályszerű ha\'lnatiaára. Napidijaik élvezetében a taofolya nua\'t 10 hóra terjedő ideje alatt megmaradnak, de ennek lejében a tanfolyam azékhalyén levő posta- és livirdaigasgalóség rendelkezése szerint szabad idejűkben szolgálatot teljesíteni tartósnak. Azok, akik gyakorlat! alksl aztatásuk alatt tsljeaen beválnak, a posta tivirdataafolyam saabályaaerfl elvégsése után po«ta- és tivirdaayakornokká neveztetnek ki aa 1892. évi IV. iSrvénydkk 11. g-ában magit lapátolt aegélydijjal, azaz, ba fel-öbb tanintézetet végestek, évi 600 forint, kűlösbea évi 400 loriat járandó-"ággal; a posta- távirda\'anfo\'yam szabályzata állal előirt s/skvfzsgs letételével1 pedig igényt szereznek a X ik Ihetésf osztályba sorozott s I 1893.. évi VI. tdrvéoycikkb\' n meghatározott illetményekkel járó posta- és távírda tiszti állásokra a ha jly állásokra helyűre-edé* hiánya miatt aaoe-nal linevezhetők nem volnának, addig, a meg kineveztetéeűk bekövetiezheiík. pokta- és tá virjja-segéd tiszti minőségben nyernek alhalmasási. — Aratók sztrájkja Tuponárolt (Kaposvártól negyedórányirs) Hónig N. János bérlő még a télen 200 aratót szerződtetett Nyílra- és Tren-csénmegyékből. Az aratók pontosan meg is érkeztek május közepére és szorgalmasan bozzá- \| láttak a- munkához. De két bujtogató is került j közéjük, n kik azóta tojyvqst szították az elégedetlenséget a kőnnyenhivő munkások közL Hónig I gazdalisztje észrevette a dolgot és elhatározta, \' hogy túlad a két veszedelmes emberen és- csak \|a kedvező\'alkalomra várt, hogy szándékát meg is valósítsa. Junius 2-án egy cukorrépa táblát mutatott nekik, smelyel ki kellet-volna ritkítani. A két bujtogató került .elül és ők veletlenül-e vagy szándékoson, máig se -tudni, épp azt a sor répát kezdték kiszedn;, amelyet nem kellett volna bántnniok. Erre a gazdatiszt félbehagyatla velük a munkát és rájuk parancsolt, hogy távozzanak azonnal. A két mnnkás a gazdaliszt órra előtt hndonázva, visszavágták, hegy ha ő nekik el kjll menüi, hát elmenuek valamennyien, mert védés dac-szövetség van közöltük, é< egy valamennyiért, valamennyi egyért felelős. Ea csakugyan a többi is, mint egy adott jelre, abbanhagyta a munkál és nagy lármával a tanya felé tartottak. Idöközben két csendőr jött az ut felől. —- Egy lépést sem tovább, kiáltottak rájuk a _ csendörök. A két. lázító munkás vérszemet kapott és mintegy bátorságot sksrva mulatni a többinek, magasra emelte a répairtó c«á- lyát és u csendörök felé rohant. A másik pillanatban két lövés dördült el éa a két munkás halva terűit el a többiek szemeláttára. A csendőrök azután t-lszólilotlák a többi I munkást, hogy azonnal szedődjenek össze s I bemennek velük Kaposvárra. A munkások szó nélkül engedelmeskedtek és Kaposvárott már ki W hrtlftiW* ------- ~— \' — Gazdátlan kutya Mull hó 26-én a város : területén egy védjegy nélküli lekete. hosszú szőrű I neufundlandi laju kutya bitangságban találtatott. {Igazolt tulajdonos 30 napon belül a rendőrkapitányi fuvoláinál jelentkezzék, mert ennek elteltével a kutya, mini bitang jószág, el log adatni. — Talált azOat karperec Mull hó 26 én as I utcán egy ezüst karperec találtatott. Igazolt tulajdonosa átveheti á rendörkapitányi hivatalban. — Vonatkozással a lapunk I. évi május 13-iki , számában megjelent „GENERaLI" évi mMege hirdetésre, jelentjük még, miszerint bővebb zárszámadási jelentések a nagykanizsai ftiggnUktág-url: [Srhtrz ét Jingldndsr cég] kaphatók Ugyaa-ilt kivilágítások a legnagyobb készséggel adatnak és élst-, tűz , ntállitmáng é$ üngbiztosiláiok, as Assieurazioni Omirali jigbitlmilAnAk n Magyar jég• ét viszonbiztositó rttzrény lársatdg éa háltul elleni biztosítások sz BtS o. ált baltmt dltni biitotiti társatág számára n legelőnyösebb lelté teek éa legolcsóbb dijsk mellett •logadlatnak el. — A Ferenos József viz a legtartalomdn-aabb keserűvíz ? tartálma< 1000 részben: sul-phát 487, soda blcarbonicum 15. A gyógyhatású alkatrészek Seszege 537 As eltöraagv magyar vegyéssek vsgysimezései igaaolják est a páratlan dns tartalmat; a Ferenez Jósaef keserti-viset orvosi kspacitások különösen ajánlják. Mindenütt kapható. 9 aaobn kitér flggéayik láaapAk «a Isgaára elk«IUaa telyUm mlaéea el-lagaékaté Arem U4é. — Clas • klaáé-hlvsfslksa. 199-1 A ,4hmrvss nálleia" épAletébem r%y aagy belli kelyle«c klaéé — Kerti mulatságokhoz lampionok igen aagy választékban olcsó árak mellett kaphatók fieeltei Fü\'öp koayvkertskedésébeo Nagy-Kanizsán. — Mskulsturpspir ssás kilónként 9 írtért kspható a Isp kiadóhivatalában. K 51 g a i d a s i g. Szölőklvltelünk érdekében. As .Orsságos szölőtelepitö szövetkezet" megtette az eM lépéseket arra nézv», hogy Magyarország es évi cee- Nagy-Kanizsa csütörtök ZhU. 64. «ám. 0 l»p) megeszőlő termése az orosz- át németországi pia> tát » lapot I ni ItaMflikMt Itárt 4» Hg wW , . . . ,, , ■ , „, . „ ; aiaaa a koatlaatan lap, atlr aaayln srtdtU volaa áa ookpa helyeztessék el. Sőt kilátás van arra hogy unyir, ^^ ,nl( ,u Mrt a Htt .gn gárdája a szállításra alkalmas borszőlő fajok p. u. Bakar, y« r »nMó geadoikosáss, „ , . „. . . . . _.. . 411, akik kétftl e% Ira, ba a Tétk Bála. K—sa Mézesleher. Dinka stb a, — mint csemegeszöl 0 t.^.. xeltám. Kóbor Tusás. Igaetas, lesznek értékesíthetők A szőlőkészleteket a leg- MaMnI Jairf ysti kiemeljük. A ,, * r, hm darák Títlslitot limogat, ha tóaegseeii pártolja A éső rangú orosz- és németországi cégek veaztó nlUtTlaylljwtll „inu kaid át. A szőlőért nálunk ismeretlen msgasságu árak — __— fognak Bzettelni. A kötések s szövetkezet és a külföldi cégek kést a lepkőzelebbi időbea való j szwüleg már létre jönnek. Azon szőlőtermelők, kiknek szállításra képes szőlőfajokból termésük, mutatkozik, keszleteiket az .Országos szőlőtele-pitő szövetkezeidnél Budapest VI., Nagymező \| utca 18. bqéenlbetik. A MÉI kiadtklvaUU. Bpatt, Intébtt- Unt • BrinadtlktU éa kaphat ttaahal ralSf kls;iktrMk(dMk«i BegyEeeheáa IRODALOM. Szerkeaztöl üzenetek X. ■ Ugrii Tadórftáuit táraikor klaliHUI fogadlak. hit fs -Balázs Ha igy feljutod, t kérdőjelakból is kifogytak. „Váratlaa fordulat" Baadkirel n.bei aaánart Itaxlotl. As ilyen dolognak tsiporkáxai kelt. Próbálkouik 7n Felelés >zerkes<tö: II i L á I NANDUK Laptulaidoeos e kiadó: ríMCMBL r t l é r, Hirdetmény. - ■la gavallér? Akl-u óráját aa kuss fal, ksgy aa ko jék . aki as „i" lölé puktnaot nea lessen, hogy » tintája ss fogyjon ; aki a nyakán s asaafcaM. inrgomb kalyatt li—télja ; aki Mákra ma fit, hogy nadrágja sa: kopjék, aki as elasállt axnrartnaUt ajrm risaaaasijj; aki\' a Dont aaárt naaaa it, bogy a Lánchídon « 2 krt no latatt; aki a aajit baját maga rágja, hogy s borbélynak \| ss fatasta mind kiTáiá gnsIUr ssasl a tati\'örtl n-mban J aki a Sanadsk Bak ,Hemeti iskoláját" még » eg nem rtn-áalu. bt a btiaaalátl Itáftsak saáalak. da ralóaágntk ia aikal, aert soka saá( igassbb lelkesedéssel. ugróbb kitár- j táaaal é« aaabk trtda.ayaj.1 lap » tnaitók áa tanárok ér-\' ^^^^^^^^ átkát ara atolgaJta, aint a ,Hwti lakain Epptt Máct<ao.A , lao7 a legmlegtbbea ajánljak alnsáiak figyelptb. (terkeaatá- 0»1W IZ. Jö»r. aég áa kladókintal: Bndapeat, TII. Rottenbiller-olca í. a.) KHlsatési ára- egéss ám 4 M. - lugn; FilMf iif. Kortan kitaui bofcéaatt, awlr a Vifsiaaáskss oly aikerrel kertit rciare, most káayttltk-kaa is busáiéi hetSTÍ latt As Olcsá KSayrtár egyik ktte- tskiát jetat mtg (z7-ik ssaa) üiháiy Jáuaf iirsMtaa A nagykanizsai kir.\' Irvszék mint lelekkőoyvi hritá^..Á »■. hatóság réiaéről kőzhirré\' tétetik, hogy Pala- - \'•" KürtóeTközség telekkönyve birtok szabályozás - a Hét Aa ktaiaá ajolc eastsads tíiu aa . hetilap, következtében az 1869. évi 2679/1. M. szabály-aondta u palitikábu, iir««ieib»a ét irtdnioaku a i«g- rendelethez képeit áUlakitiatik s ezzel egyidejűleg Mmáieihntbb igtaágokat n i^wfri»bb fw»áWn. ákár- mindazon ingatlanokra, nézve, s melyekre sz HnHtir, aetjtt a- YYI„ " varvvill u 1891 a napi sajtó betekig káoaptkig nhált,aitt a krgy s sagá AA1A-\' " 18aö- A.\'AAVI1I. és az IBSfl aegsíjn a pácasáe-a aúaátaaak, aki anatáa folytatja. a XVI. Ictkkek a tényleges birtokos tulajdonjogának Bsndókáját Folyton ritao álln, minden iónloiabb kérdés-1 bejegyzését rendelik ZZ 1892. XXIX. leikben SZ8-Í^iti ^T\'JÍT^u\' \' elims>a telekjegyzőkönyvi bejegyzések t telyesbitésével kapcsolatosan foganaloeitUtik. jmbbk aióit. áa in^aoa - tkarsui kirkl -a. E célból az alalakilási előmunkálat hitelesítése. \| tuaatr «St kánrtoi»« aiiaaani sasknt as ignsságokat, és a helyszíni eljárás a nevezeti községben Jlf" Wf, r.l?"1897. évi sagaulu k« 9-éu log kezdődni. ■iádig voltak ujin Mint pohbkai bablap a pártoktál \| r , . , . . taljaatn tifgaaluU. ainl^jr a pártok lolólt cUn mondta el I Mnel 108Ta leinivattlM : ... dt Prokum»(u a dunriDsígat, ahol .s a nenxat í 1. Az őszes érdekeltek, hogy a hitelesítési lár- __1807. julias hd 84„ gsa átalakítása után a téves átvesetésbő) nA hető kifogásokat jóhiszemű harmadik személij, irányában többé nem érvény Miksllt; 2. mindazok, kik a telekjegyzőkönyvekben ét-forduló bejegyzésekre nézve okadatoii stóterjeaz lést kívánnak lenni, hogy a telekkönyvi hálóséi kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődé eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az elé. terjesztéseiket igazoló okiralokat mutassák lé; Ü. mindazok, a kik válaihely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekebfe* zésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az 1886. XXIX. törvénycikk 16-18, és az 188a. XXXVIII. törvénycikk 6, 6, 7, éa í. § a értelmében szükséges adalokal megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó tkvi tulajdonos az álruhkzáa létrejöttét a kiküldölt előtt szóval ismerje el és a tulajdon-jog bekeblezésére engedélyét -nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen ss uton nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési ked> kedvezménytől is elesnek; 4] és azok, kiknek javára tényleg nár megnőni követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyébb jog vsgy nyilváa-könyvileg bejegyezve, ngyaaintén ss ily bejegyzésekké terheli ingatlanok tulajdonosai, hogy i bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve hogy törlési engedély nyilvántartása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mart ellenesetben s bélyegmenlesség kedvezményétől elesnek. A kir. törvssék mint ikvi halóság. Nagy-Kanizsán, 1887. junius 29-én. GÓZÓNY SÁNDOR, kir. t-séki albiró. Eladó ház. ^4eksikt^ota áiktaótt ét Bés^siiea^Barább^Mtyrákst egy j gyalásnn személyesen, vagy meghatalmazott - —.. - -1- * meg éi az qj l \|zet élen ifeláni észrevételeiket annál bizuyos « • »-kb alakjainak baaw- je\|eDjenek meg és az uj telekkönyvi terve- ""t a Bét aen»l_ . __j________----- jéta agjik sem TÜágitatt alj IstauiTe, tQxsu totta. Zatti kóditolta aag a nagy klxónségal mngá< gáuk ás aaárt ajánljak aí ia nutagan it fnntirtái aátitt ssbban adják éő, mert régi telekkönyv Végle- I Perlakon fő ut 192. ss. ujhás, mely 7 évig adómentes, 6 szobával, fürdll tzo/xlral, rtré-fot Icoiifka ár gyümölcsös kmrild tttálli h koeritxinnti, rtl it erdőillttminynytl, bar-■melf pillanatbanéadatik: Tudakozódhatni: \' 1 Kéaetk Gjala pöstamesternél Psrlakss. 117—1 miim^iifi \|SI»c n IOOCXX^OOOQOOOOOCXXXXXXXXpQO^Q^Q^QOCXXXXXXXM Zala-Egerszegi magy. kir. pénziigyigazgatóságtól. Arlejtési hirdetmény. A nagykanizsai magy. kir. adóhivatal, valamint az ottani posta- és távirdahivatal által közösen használt kincstári \'épületén szükségessé vált helyreállítást munkák foganatosítása a nagyméltóságú magy kir. pénzügyminisztérium folyó évi X február 13-án 5491 /szám alatt kelt magas leiratával elrendeltetvén az ez alkalommal felmerülő költség a zalaegerszegi magy. X kir. államépitészeti hivatal kiküldött szakközege álul (812) nyolcszáztizenkettő frt it krral állapíttatott meg, mely összeg X egyúttal kikiáltási ár gyanánt szolgál.. j X ■ Ezen munka elvállalásának biztosítása céljából a nyilvános szó és Írásbeli versenytárgyalás megtartására határidőül v éri \|ulim hé lS-ike délellltl 10 ér Ara a nagykanizsai magy. kir adóhivatalnál kitüzetik. IJ —\' írásbeli ajánlatok a bánatpénz vagy pedig annak letételét igazoló valamely kir. adópénztár által kiállított nyugta * becsatolása mellett f. évi Julin* 14-ikr napjénak délután 5 érájélgc emiitett kir. adóhivatalnál benyújthatók, mely ajánlatban a beígért árleengedés illetve igényelt munkadíj betűvel és szóval kiírandó. Bánatpénzül fentirt munkatfi) ío\'/.-át vagyis 81 frt 21 kr. akár készpénzben, akár pedig biztosítékul elfogadható értékpapírokban küldendő A teltételek, melyek a vállalkozót kötelezik, s melyek alapján a szervezkedés meg fog köttettni, említett kir. adóhivatalnál megtekinthetők, mürt n az irááieTi ajánlatokban határozottan kiteendő, hogy vállalkozó a feltételeket ismeri s azoknak magát minden tekintetben aláveti. Ugyanott betekinthető a mérnökileg felülvizagált költségvetés ia Zala-Egerszeg 1897 június 30, m-i Gernya, m. kir. pónzúgyigasgató vxxxxxxxxxxxxxxxx_ Nyomatott Fwehel Fülöp laptuUidonosnál Nagy-Kauiaasn 1897. 55. ezAra- Nagy-Kanizsa, 1897. julitia hó 11-én. XXIV, évfolyam lurk«ntMt: _ 0«k«e»wl ártakísal\'lakat napaa-klat kW ZALA iaiáaaaé » l»» smH««I „nttat ■!»" klitataj. TMtodfM i rUM WH UirrkmMta. tuómma iui: IféM ém 11 komi ff frt — kr TUtm » korom* (I Irt — kr Itffiém I koroaa ^t»tSOI» Politikai és vegyes tartalmú lap. ------A Nagy-Kanissai- es dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és karaake-B\|r\|tthllr jaui^Ma mímittttmi u^muiio i«»«ik awk k<Mk\' de\'m\' b,n\'t\' 1 Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkeset és a leienyei takarékpénztár ___ M\| b,UUlk ,, a .,nagy-kanizsai malátagyár ^és serfősőde r. t.H a nagykanizsai önkéntea tűzoltó-egylet, íjtutér fatttaara te kr. ---___ a salamégyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a\'nkanizsai kerületi betegsegélyzfl (Untok aa káHetwk Ti.™, ,__kivdmlot közlönyt. __1 i I , WIIIMN rwMl r«w Megjelenik Kaer-Kaulzaáu hetesaklat kétaier: gfp, ném éra: !• krtjeér. ^fífmmMéxxm.v 40 orttarüMeö. A megvádolt szabadelvüség. A papok esetleges botlása vagy viselkedése miatt elitélni a vallást; a bírák gyöngesége miatt, az egész igazságszolgáltatást ; néhány Qgyvéd visszaélése miatt: az egész jogvédelmet; rossz tanítók miatt: az egész közoktatást, — olyan dolog volna, a melyet vagy nem vennének komolyan az elfogulatlanul, éretten gondolkozó emberek vagy ha komolyan vennék, hát csak azért vennék komolyan, hogy a megtévelyedett agyakat megorvosoljál* Beláthatatlan helyzetiekbe sodorná az a különböző emberi intézmények, alkotások legjogosultabb őrét: a közvéleményt, ha az intézmények, alkotások eszmei, erkölcsi tartalmát abból itélné meg, hogy milyen szellemben élnek és működnek egyesek, a lök azoknak keretébe tartoznak tagy tartozóknak vallják magukat Az intézmény szelleme sohasem ^ lehet felelős az egyén erkölcsi tartalmáért; már csak azért sémimért az egyén a maga belső, erkölcsi világával; érzelmeivel, gondolataival, jellemével nem mindig tudatosan vagy jogosan illeszkedik be valamely közös intgzmény, közös elv, közös hangulat keretébe. A4\'VáJlás a maga\' eszményi tisztaságából, az igazságszolgáltatás fenségéből, a jogvédelem erejéből, a közoktatás feladatából nem vészit semmit akármilyen tyvatlan egyének kontárkodjanak is egyiknek-nrá-siknak aegise alatt. Metf a fődolog tulajdonképpen csak az, hogy a közös intézményeknek erkölcsi tartalma maradjon sér tetlenül. Magyarországon a szabadéivüség hatalmasan uralkodó közös elvvé, mondhatnók olyan politikai hitvallássá lett, mely még az egyéb politikai törekvésekben egymástól eltérő vagy nagyon t&volálló elemeket is tömörítette, egyesitette a maga hódító lobogója alatt. A szabadelvűsig e lobogójára olyan eszméket, olyan elveket irt föl az ellenállhatatlan erővel előrenyomuló korszellem, mikben csereknek, milnóknak hagyományosan őrizett ragyogó álmai bontakoztak ki a diadal fényével. . A szabadelvüségnek e dicső lobogójá kőré tömörült lelkesülten, a biztos haladásnak lélekemelő tudatival a magyarnemzet nagy többsége. Politikai párt is alakult, mely kezébe vette a - nem is mondjuk, hogy kibontott, mert inkább — kibonta- kozott lobogót azzal a nagy elhatározással, azzal az erős fogadással, hogy meg fogja őrizni, meg fogja védelmezni azt a makulátlan, dicső lobogót, mely Magyarország haladásának, emelkedésének legbiztosabb záloga s mely ennélfogya nem is lebet egy politikai párté, hanem csak az egész nemzeté. Folytak elkeseredett harcok is e lobogó körül, de mindig a reá irt eszmények diadalával. A sötét reakció tajtékzó dühhel, semmitől sem irtózó féktelenséggel rontott éa ront minden alkalommal nemzeti haladá* fsunk e közös zálogára; de nem bírta megtépni, nem biija porba tiporni soha. Pedig a zászlót őriző sereg, mely a védelemre vállalkozott, a szabadelvű párt, nem állt mindig egyforma erővel a lobogó j mellett. Volt idő, mikor csupa óriások, íaz erkölcsi szellemi érő mind megannyi hérosza, állották körülötte. Aztán volt bi-jzony olyan idő is, mikor jóval gyöngébb^ szinte aggodalmat keltően gyönge erők kerültek a lobogó köré. Szóval: a lobogó körül folyó küzdelmek sorsa nem volt, nt-m lehetett és nem is lehet mindig óriások kezébe letéve. A küzdelem — a lobogó A „ZALA" tárcája. Nagy-Kanizsa város kapitányi hivatala és kőzrendéazete. — A „Zala" tndtU tárcáji. — Irt: Hal Is litvía.1! A régi időkben a mai logaimaknak megfelelő közrendészet nem volt. Teljeeen más alapokon ajugodolt a bíráskodás, az egyén , és vagyonbiz-touig, • az élMmód ia egészen elülő volt a naitól. A régi intézményekből csak lassan fejlődött es vált külön hivatallá a mai vároei kapitányság. 8 jr a kapitányság magyar eredetű hivatal mégis Kanizsa város viszonyai olyanok voltak, bogy a kapitányi hivatalt a törők kiűzése után kétszáz év múlva as absolnt uralom adla vissza Kanizsáik. Ennek ellenében a szintén magyar eredetű Ttaebirói hivatalt éa cimet törvényünk megváltotta polgármesteri cünre a német városok ■tatájára. A honfoglalás utáni időkben Kanizsán mind a várban, mind pedig a lulajdonképeni váróéban "IT a .polgárság, mint a hajdnk fedett a rendet a B tártáaoU Uailaáajt Mk Htar fskapttánj sr wT ni!""1"1 auni InlMnrnMvel ktatljlk aa laérMjr «•» otrktattitbea auc)laai .Kamronsác ridákl rand-ywMoWsak artkipeaaraoka ia a várai na<Uná( ®m»t" ctmi dln-naakábóL várparonetnok tartolta fen, kit közönségesen vár-kapitánynak hivtak. Már SuhI látván akaszló ispánokat szervezett Kanizsa vidékére a rablók és kalandorok kiirtása végett, és őket a kanizsai várparancsnok alá rendelte. Az akauli ispánok évssázakon ker. sztűl irtották a rabló csapaiokaL Később pedig, mikor Kanizsa az Od családnak, majd ezek egyik ágának a Katutuyaknak (1324), végül a Nddatdyaknak (1632) birtokává lön, akkor maguk a tulajdonosok vagy pedig praetec-tu-aik parancsnokoltak és tartották len a rendel udvari tisztjeik segítségével, mig\' azelőtt maga a király reodelie ki a kanizsai várkapitányokat A bűntettek elintézése akkoriban milyen sommásan történt, kitetszik ZtU Jakabhoz, Kanizaavár praeleclűsához (1658.. szeptember 4-én) intézett levélből: m Karóig femed megfogattam éa vasban verettem.....valamit...... uram mond azt mlvetem , ha [azt mondja] el erezteti el ereztem, ha azt mongya lelakaaztattya leiakasztatom ölet. Vagy ia a praefectus egy szara elég volt, hogy akasztóiéra húzzák az embert. Mintáii Kanizsa várát a Hádtudy. családtól [i5Gii] elcserélte az országos kincstár több várért és vároaurt, akkor Kanizsa orsságos költségen annyira megerősíttetett, hogy Magyarország első várainak egyikévé lett. Ekkor imét a király nevezte ki a kanizsai kapitányt, kinek batáaköréhez tartozott a rendnek lentartása és bűntettek megtorlása. Mikor 1600. octóber 22-én a vár UrSk kiirt került, a 90 esztendőig tartó török uralom alatt! lulajdonképeni rendletitartásról eaó som lehetett. Mert a török basa a leigázott kanizaaiaktól irgalmatlanul behajtatta a pénz-, és véradót, de egyéb, bel nem törődött. . A töröknek 1690. apríl 13-án történt kiűzésé után Kanizaán mindjárt qjra szerveztek a vároei etőljá\' óságot. Megalakult a tanács, mély agy vároabiróval élén intézte as ügyeket, a 0 teljesítette a rendőri teendőket is, csak a végrehajtás volt a lulajdonképeni rendőrség kötelessége. Ehhez képeet a rendőrség nem állott másból, mint előbb egy, kéeöbb két itriuammUr-bői, (kiknek egyike néha kvártélmeeter is volt) és bst kajánból. Ezeken kivül még szorosan vett rendőri leendőket teljesített 3 éjjeli fipydsd, fejenkénti 90 frt évi Bzetés mellett, kiknek kötelességük volt as éjjeli órák kiállásán kivül a tüs és vagyonbiztonság felelt őrködni. Végül még ide sorolható hat trdSi, fejenkinti 8 frt évi Azetés mellett, kik a falolvajokat megbüntetés végeU a városi ttnacs elé állították. Később a rendőri ügyek elvégsshetéaére hát polieij emmiiritut választottak Kanizaán a város biró mellé, kik a biró parancsolatjától függtek, bejelentették a kerületjükben tapasztalt rendetlenségeket. esetleg a városbíró utasítására a kisebb ügyeket elintézték. A policáj comissáriusok közli négynek fizetés* volt 11 Irt 60 kr., háromé pedig 8 frt leienként, ezelőtt 100 évvel (1790-ben.) A közrendészeli ügyek, melyekben a vároei Nag y-Kanina vasár i>ap Zala 65. u«m. i» lap.) 1»7. julíu M H én sorsinak szempontjából —folyhat igen jól, de folyhat esetleg igen rosszul is. Ha a fekete reakció — mely minden pillanatban pokolra kivánja a lobogót, sót bizonyára féktelen gyönyörűséggel oda is rohanna vele — a küzdelemnek minden mozzanatába küzdelmet vezetőknek minden legkisebb gyöngeségét felhasználja a lobogónak, a lobogóra irt magasztos esz méknek diszkreditálására: azt egy cseppet sem csudáljuk; de annál megfoghatatla-nabbnak tartjuk, bogy miért vádolják meg folyton a szabadelvüséget, miért hurcolják meg szakadatlanul a szabadelvű lobogót azok, a kik; maguk is a lobogóra irt eszméknek harcosai, — egy-egy olyan alkalomból, mikor a zászló körül folyó küzdel- lódés a szövetkezeti ügy iránt s a gazgakö-zltnség kezdi nagyon is belátni, hogy ez <u egyedüli ut, melyen saját hiteligényeinek,, uját erejéből érvényt szerezhet. Legújabban megyénkben hallunk szövetkezeti hangokat A zalaiaknak igen előnyös tapasztalataik vannak e téren.. Sornogymegyében, Vasmegy&en a Károlyi-féle szövetkezetek szépen terjednék és kitűnő sikerrel milkifdnek. Már most Zalában, nevezetesen a megyének ezekkel határos riszeitt is máklklik egy-egy jól szervezett szövetkezet. A zalai gazdaközönség azonban nem nyugszilc és az egész megyére ki-akarja terjeszteni a szövetkezeti hálózatot. Ennek folytán a zalamegt/ei gazdasági egyesület Keszthelyen e hó 11-én fölolvasó ölést tart, melyen az egyesület fölkérésére Bernáth István fog a szövetkezetek előnyeiről és szervezetéről föhlvasúst tartani. Az ülésen Zala- I megye gazdáközönsége nagy számmal óhajt t iaa>/»ia>ini A katholikus autonomiához. met vezetők nem a közös eszmék szelle- ] résztvenni. mében intézik az előrenyomulást vagy esedeg meg akaiják állítani a haladást. Vájjon oka annak az eszményin tiszta lobogó, oka annak a magyar szabad-1 01y körökbe„( meIyek élénkcn érdeklöd elvüség, mint e korszaknak hatalmas nck a katholikus kongresszus és autonómia irinynszméje, — ha a mellette álló harcosok iránt és képesek s hivatva is vannak helyes mindegyikének vérébe semmi megalkuvást Ítéletet mondani, melyek tehát illetékesek nem tdrö erővel nem ivódott be a szabad-1 véleményt alkotni és nyilvánítani: határozol-] vezérharcosoknak téve- ^ E három főponttal a következő tényei és nyilatkozatok állnak szemben: 1. O felsége, mint a magyar kafholtk— egyház legfőbb kegyura, semmiesetre zen utalhatja át legmagasabb Legyűri jogának legfontosabb alkatrészéi, a katholikus alapok és alapítványok kezelését és igazgatá. sáf, a katholikus autonómia illetékesén alá/ * \' - 2. A kormány nem egyezhetik bek hogy a felekezeti, elemi és középiskolák vezetése az autonómiára bízassák, miután az iskolaügyek vezetésének jogát magának akaija fen tartani. j. A püspöki kar nem engedhet a laikusoknak befolyást az előkelő egyházi álli sok és javadalmak kandidálására és bétől-tésére, mert abban előjogainak megrövidítését és a katholikus egyház hierarchiájának veszélyeztetését látja. A püspöki kaf legnagyobb nyugaloirnul kell hogy tartsa, és tarthatja a korona kegyúri jogait az egyedüli direktívának éa soha sem nyugodnék bele, hogy e jogok egy fluktuáló és változó, mert választott, autonómiára bízassanak, ha még oly kis mértékben is. Ez okokból hiszik, hogy tagadásba vehetik a katholikus kongresszipnak minden elvüség ? Akár a dései, gyöngeséget miatt is meg vádolni jogosan magát az irányeszmét ? Nem, soha! A szabadelvüség kibontakozott lobogója lehet erősebb vagy gyöngébb kezekbe le- eredményét, ha a laikusok ténylegesen nem a katholikus autonómia\' redukálják programmköveteJéseiket és nem alkotása\' végett" egybehívott kongresszusnak mérséklik oly módon a követelő ha* lehet seromj sjkerC) Kmmi eredménye sem lewJí01. hogy » M 1<yen akadálya egy bé-I(Jem lehet autonomiát létesíteni, ha azkés- minden érdekeit részt kidégitő megöl, annak létesítésére hivatott tényezők ugy^nak, megegyezésnek, állnak egymással szemben, hogy egyik sein, - ÜEÍ, ^ik^k és a bevonulandó ne-j Poütíkaí SZOfllle. gyedik tényezőnek, a laikus közönségnek\' < téve ; — ez mindig csak esetlegesség ; - de ^mmiféle koncessziót sem hajlandók tenni. I Magyarország sorsa oly szorosan összefor- Ez a statisztaszarep nem letehetik a rótt e lobogó sorúval, hogy a haladás katholikusoknak, pedig ugy I -tszik, csak ezt színvonalán csak ezzel maradhat meg, mig a szerepet szánták a laikus közönségnek, ellenben e nélkül csak hanyatlania, buknia Ti? programmja három főpontban lehet Mmnü- i A kathoLLus alapok és alapítványok Azért hát a zászlóőrök esetleges tévédé- 4tadása a katholikus autonómiának. seit ne iijuk soha a lobogó rovására! i 2 Aí e\|emi & középiskolák vezetése az 1 állam ellenőrzése mellett A Következetek terjedése. Az 3. Befolyás minden egyházi állás és ja-ország minden vidékén egyre ébred az érdek- vadalom adományozására. ____ MMd »rm«ny>M». Az obstrukcio tovább is vígan termi a gyű mölcseit. As ellenzéki azóookok kiláradhatallaook és iparkodnak megakadályozni a csukoredó-javaslat letárgyalását. A juvaslat 7-iki Otésén hárman szólallak lak Aa első szónok Reiler Jáooa volt, ki a kormánynak azt veti szemére, bogy a gazdák érdekelt nem istápolja, hanem a nagytökét ée az oaatrák érdekel dédelgeti. A javaslat kezdete az oeztrák cukorgyárosoknak áül érdakéb—, a kik miadea tanács, illetőleg a városbíró intézkedhetett, a \| ember oly kétségbeesetten viaskodott, hogy liár-következök voltak: 1 man aem bírtuk vele, akkor egy városi eilttidt VI1- Minden meglogatlattakat megezaminálni, vezetése alatt a slráuainester éa 4 hajdú menta azokat megbantetni, vagy születésük helyére renitens embert a városházába azállilani. küldeni 2. Koldusokat regáléink 8. Pékekre, mészárosokra, aütó asszonyokra iastroctió szerént vigyázni. 4. Kutakra vigyázni\' 6. Céhekre lelűgyelni. 6. Verekedőket b-csnkatni éa megbantetni. 7. Mérték vizsgálatot teljesíteni. 8. Erkölcsökre vigyázni. 9. A katorik beazálláeoláat (a hivatalban levőkön kivül] minden lakóm igazságosan el osztani -10. Tűzi veszedelem esetén a lOz okainak kiderítése végett nyomozást teljesíteni. II. Konyha-vizsgálatokat szigorúan teljesíteni. Ez időben t. i. még gyala nem volt a igy az egyes házaknál hamuba takarva tartották egész éjjel a párást özet, bogy reggelwikínt tűset rakhassanak. A konyha vlzsgtlók, kiket korombirók-nak le hivtak, kötelessége volt eslénkiul megnézni, hogy hamuval kellő módon betakarták-e a tűset ugy, hogy tűzi veszedelmet ne okozhasson, s a kormot eitizzlogatlák-e. A kii valamely kúzlkéé miau a-vároei tanács maga elé citált éa meg nem jelent akkor a strázsamester vezette elő. De ha a strázsamester aek is ellenállott, akkor % hajdú segítségével kar halalommal állították őt a tanács azine elé. Néha az iz megtörtént, bogy valami makacs De a városi lanács hatalma csakis polgárokra terjedt ki. mlg nemes embereknek parancsolni nem állott jósában. A atrázzamealereknek ée hajdúknak egyenruhájuk .kővetkező volt, (mint az 18bl, eaztendö-beli feljegyzés lelsorolja:) .Két etrázHainesleriiek a Várna költségén fog taináitatui minden két Esztendőben egy világoe kék mente, kevert vörös zsinórra és róka prémre, m<ndén Eazlendöben pedig adatni egy nadrág, egy pár csizma, egy láibli éa kalap, és minden báróm Esztendőben egy pállza. A ha/duk-nak pedig adatott ceáki, vörös vilézköléasel és a Város Címerével, köpönyeg, njjae kábát, láibli, csizma, A város utolsó strázaamestere Cesr József volt, kit 1868 évben nyugdíjaztak. Az 1848-lkÍ forradalom leveretéae utáni Bach komákban császári kir. policáj rendelkezett varosunkban, még pedig a Untai császárnak 1862. jnliue 84-én kiadott rendelete alapján Kanizaán rendSrbiztouágnt szervezlek Szakonyi Jizetf comiaaáriuazága alált. Később pedig a Sckmsrling korszak alatt SkMict Jent Zalamegye főispáni helytartója Pintér Pál városi tanácaoat kinevezte vároei kapitánynak, u óbb pedig 1866-ban Pigmond Ferenctt. Ez időtől fogva a vároei kapitányi eim éa álláa megmaradóit városunkban\' Az alkolotánv visszaállítása után (1869-1878. évig) Vdgner Károly városi lanácsoat bízták esag a rendőri ügyek vezetésével ée mellé egy reaéöri írnoki állást szervezlek. Ezután 1872. évben Albanick fUriint választoltak meg vároei kapitánynak ki lM8-ban éa később, 1868-ben városbíró volt. Albanieb halála után 1876 ben Sonkonyi Jáseo-fet aa abeolut uralom alatt volt rendőr comissá rinst választottak meg kapitánynak, mikor is egy alkapitányi állás szervestelelt s arra Tkrádf József »olt 48 as honvéd, eddigi rendőrségi Írnok lön megváleaslva. Az 1878. évben rendőrbistosi álláa is szervez-. UliU a arra Albemiek Kálmán, a volt kapitánynak fia, majd ennek halála után Bay Qy&ryy, végűi pedig Raffay lettén, volt megyei Qffod-bialoe, választatott meg. Az 188Dik évben még egy második alkapitányi álláa is szerve, lelett éa arra Haba Lajo. volt honvéd-főhadnagyot, később pedig tarkas Ferenc Írnokot valaeatották meg. Ez időtől lógva a rendőrkapitányt tSkapitiny-nak hívták, bár hivatalosan a főkapitányi cm elöazőr caakia 1886 évi vároei szabályrendeletben fordul elő. Mikor pedig a törvény szerint a rendőrkapitányok élethoMziglan a főispán által kinevez tettek, akkor lökapitánynyt (ÍBOO ben) szinte Szakonyi Józaelet nevezte ki a löizpáa. Nagy-Kanizsa, vasárnap követ megmozgatnak, hogy törvénynyé váljék. A javaslatnak még pénzügyi hátrányai is vannak; unnak örül, hogy a miniszter igérle, hogy az anomáliák a jövőre megszűnnek, mintán ö maga is beismerte, hogy Magyarország az elszámolásban kárt szenved. Általában helyteleníti a prémiumrendszert s azért a javaslatot nem fogadja el. Barta Ödön tiltakozik az ellen, hogy a Kossutb-pártot hataái ulásanl vádolják, azért mert a cu-iörjavaslat ellen küzd. A politikai momentumokat sem lehet kizárni a javaslatból. Már abban is közjogi sérelmet Iái, bogy mi a cukortörvényt előbb alkotjuk meg, mint Ausztria. Ausztriában csak egy csáazári rendelet kibocsátása szükséges és még ezt sem bocsátják ki. Közjogi sérelemnek Zala 56. aiám 3. lap.) 1897. jnÜM hó II te niszler, ncin érdemlegesen válaszoltak ugyan, de \| Jöjjön. A prémiumok nem teszik képsasé a cukrot néhány állításaikra azonnal réllektállttk. Darányiig küTTŐMI versenyre stb A javaslatot nem lógatja miniszter vi*zaula>ilja llocknak azt a vágyát, el. Még Wlassils fiyala fele t Maija/ Páter inler-mtnlhn n kormány a mezőgazdaságot rendszere- pellácíójára a nagylélai gör. kelet róm egyház -sen elhanyagolná. B rád megcáfolására utalhatna I ban le\'merüli isleniliszlelellarlás megakadályozása a kormányzati és lörvényhozási intézkedések tárgyában. Az interpelláló éa a Ház a válasutT egész sorozstára. Nem bocsátkozik azonban rész-\' tudomásul vet e. Percjel Deasö belügyminiszter Eötvös Károly interpellációjára a vigsaiohési IBntelők ügyében. As interpelláló osm slágasik letes cálolásbn, mert elmondhatják é iamételhe lik azt százqmt^ de meg van győződve róla, bogy a gazdák, kik ezen kérdésben a legkompe-tensebbek, nem lógnak neki igazat adni. Eddig sikerült a belügyminiszterrel ezeket az ügyeket ugy vezetni, hogy aratás közben eddig vérronláa nem lordult elő, s nemesek ez nem volt, hanem a kormány intézkedése az általános sztrájkot tartja ezt a körülményt, mert rendszert lát ben- j megtudta előzni, a miért a -gazdák az ország ne- A miniszter megvallotta, hogy Ausztria ez-1 minden részéből köszönetei és elismerést szavaz- ideig jogosulatlan előnyöket élvezett adórestilu dók tárgyában. Olyan féllel, mely engem már egyszer rászedeti, semmi körülmények közt nem szerződöm, különösen nem szerződöm akkor, mikor rám nézve ez a szerződés még azonfelül bátránynyal ia jár. Elitéli a prémiumok rendszerét a mely drága és célhoz sem vezet. Nem n kivitelt kell fokozni, hanem a belfogyasktást kell fejleszteni; Angolországban 86 kiló cukor jut egy lakosra, nálunk csak 4. A javaslatot nem fogadja el. Ot percnyi szünet után Sturmann György szólalt fel, kinek nézete szerint a jelen javaslat kizárólag az osztrák érdeket szolgálja. Vádolja kormányt, hogy valahányszor a mezőgazdaság bonája fordult, hogy a töke túlkapásaival szemben megvédelmezze a kormány, siket maradt, de ha ax osztrák ipar érdekeinek védelméről volt azé, a kormány mindig kéazséggel sorompóba szállt. Nem fogadja el a javaslatot. Ezen az üléaen három interpelláció is voll. Molnár János, hivatkozva Bács-Bodrogmegye alispánjának egy rendeleiére, melyben a lelkészeket is békítő szerepre hívja lel a munkásmozgalommal szemben, kérdezi a kormányelnököl s az őmkormányl, hogy mivel már a kormányközegek is kezdik belátni, hogy a vallásosság ápolása nélkül a társadalmi rend lenn nem állhat, szándékozik-e és mikor az uj egyházpolitikai törvényeknek és kivált az u. n. \'felekezetlenséget* megengedőnek törlésére törvényjavaslatot a t. képviselőház elé tmjeszLeui ? Httdaller Lajos Iá Egyesült Államok beviteli vámjainak felemelése tárgyában, y/ocá Jánoi pedig az alföldi munkásmozgalmak tárgyában interpellált. A Molnár János és Hock János interoellácíóíra ugy Darányi A löldmivelésügyi valamint Fetcel Dezső belflgymi Ettől lógva a városi kapitányi hivatal kővetkező személyzetből áll: főkapitány, két alkapitány, rendőr biztos, lmok, és 30 rendőrből. A községek rendezéséről szóló törvény n rendezeti tanácsa váro«oknak tetszésére bizta, hogV hngyazalkapilánynak kinevezését is reáruházza -e - a főispánra. De Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete kimondta, hogy ezentúl is lentaitja magának az alkapitányi állásoknak választásul-jáni betöltését. Szakonyi József 1808. évi ápril 6 án elhunyt s helyébe Bvastits Benő Zalamegye főispánja, Vicsey Ziiamondot nevezte ki fökapitánynyá. Nem egészen három évig viselte Vécsey Zsigmond a főkapitányi tiaatséget, minthogy az 1896. évi lisztujitáa alkalmával polgármealerré választották Utána a megye jelenlegi löispán.a Janlotich Lduli gróf kinevezte főkapitánynak Dták Ptittt, ki ezen nivatalt mai napig viseli. Most tervezik, bogy a kapitánysági tisztviselők hivatalos egyenruhásától kapjanak. Nagy-Kanizsa városi kapitányaágnál jelenleg működő tisztviselők a következők .- I Dták Plter rendőrfőkapitány, tartalékos főhadnagy, születeti 1864-ben Zala-lárnokon. Atyja Deák Lajos földbirtokos, volt 48-as honvéd százados, a haza bölcsének, Deák Ferencnek unoka-őcsese volt. Középiskoláit Sopronion és Buda-pab. végezte, ahol a kir. József műegyetemnek 3 évig\' rendes hallgatója volt. Az 1884. évben a 39. gyalogezredben egyéves önkéntes leli. A tartalékos tiazlivizsgála: kitűnő sikerrel való letétele után, 1886 ban .tartalékos hadnagygyá, 1887-ben pedig a Dtutckmtitltr 4. ss Décsl gyalogezrednél tényleges hadnagygyá neveztetett nak, akkor a bátorságnak különösen nsgy foka kell ahhoz, hojy a képviselő ur ily hangon beszéljen. Meg tan győződve róla, hogy-nincs gazda Magyarországon, a ki a képviselő msi felszólta lásár helyeselné, s akkor mikor a kormány az ország iránt tartozó kötelességét teljesítette, nem szetnrehúnyá\'t érdeméi. A magyar kormány intézkedései teljesen beváltak és azokkal a gazda-közönség osztatlanul meg van elégedve. Perczel belügyminiszter reflektál arra, hogy Molnár és ő is csak erőszakról, vasról, vérfolyásról és véres kalásztól beszéli. Ez mind túlzott dolog, mert a kormány praeventive intézkedett s egyedül ennek köszönhető, hogy eddig vérronlás nem történt, kivéve azt, ahol kihágás miatt letartóztatott munkást a tömeg ki akart szabadítani. Az oly beszéd, a minői a képviselő mondott, egyik irányban sem megnyugtató, sem a gagd.ira, sem a munkásra nézve. E beszéd csak olajat önt a tűzre. A miniszter a behatóbb érdemleges választ leon-lartja magának, A julius 8-iki ülésen a néppárti Mócsy Antal és kívüle még ckak Károlyi Sándor gróf szóltak a cukoradrtjavaslathoz, természetesen mindkellő ellene. Mócsy Antal igen hosszasan beszél, sürgeti a cukorprémiumra vonatkozó statisztikai adatok benyújtását, a répa termelést nem tartja előnyösnek Magyarországra nézve, mert cukortartalma kisebb, mini a külföldié s egyebek mistl sem állhatják ki a versenyt a küllőiddel A javaslatot nem fogadjá el. - Károlyi Sándor grófnak a nézete az, hogyha a Háa ezt a javaslatot elveti, a gazda-közönségnek kárt nem okoz. Kívánta volna, hogy a törvényjavaslat benyújtásával párhuiamosan a kormány gondoskodott volna, hogy a gyárak közölt a gazdák érdtkril sértő kartell létre ne meg a válásánál, de a Ház azt tudomásul vasai. Lánczy Leó. Mint a képviselőház tagja a napipolitika hajszáiban állva, mint a legelőkelőbb bankintézetek egyikének igazgatója a magyar pénzvilág mértékadó azemélyisége és mint a budapesti ipar- és kereskedelmi világ vezető és vezérlő embere — minden hivatalos kiji-lentésének és\'minden nyilatkozatának, mely a fórumon hangzik el ajkairól, kiváló, de mindenesetre telelte fontos jelentőséget ke\'l tulaj -donitani. Képviselőházi beszédei irányadó természe tiek, működése, mint a kereskedelmi kamara elnökének döntő éa mértékadó bel éa külföldön. Magas képesség, alapos ludás és az összes szakbavágó viazooyok alapos ismerete, ezek tették öl hivatottá közéletünk legfontosabb állásainak betöltésére, mely kivá ó tulajdonságait nem kell bizonyítani éa külöa megemlíteni. Lánczy Leó felelte louloa tényezője közéletünknek ; szava, vélemény, nyilatkozatai oly suly-lyal bírnak, hogy mindenütt tisztelni kell azokat, ahol a közvélemény, vagy legalább annak agy részének megnyilatkozására aulyt fektetni ki vánnak. Az osztrák molnárok kongresszus* legutolsó ülésében <gy határozatot hozott, mély sértő támadást loglal magában Magyaronság oltan, é* oly szavak hangzottak ott el, melyek kell, hogy mélyen sértsék a nemzeti érdeket é* a magyar nemzeti ludalot. ^ Ezzel az eaeltel összefüggésben a kamara utolaó ülésében interpellációi intéztek Lánczy Leó elnökhöz, állásfoglalási követeltek az osztrák támadásokksl éa as önálló vámterülettel szem\' ben. A válasz, melyet Lánczy Leó adott, igazi magyaros voll. Bünké é< öntudatos, hol a nemzet nevében szól; nyugodt és erős, hol s kereskedelem nevében mondi* ki ítéletét Az osztrák urak Lánczy beasédét nem fogják _ az ablakba kilenni éa nem nagy gyöayörflséggat fogják forgalomban látni Lánczy magyaros viss-gyalogezredhez, melynél különléle helyőrségekben szautasitását. Magyarország pedig letazéaaei fogja egész 1896. évi sugusztus elején történi városi J üdvözölni az igszán nemzeti és erélyes b*zédl, /ikapitánynyá való kinevezéseig tényleg szolgált Mull évi augusztus 1-sö óla áll a rendőrség élén. 2. Farkat Ftrnte, születeti Zalamegye Pvdoznuk községben, 1847 ben, ée 10 évi katonáskodás után 1876-ban Nagy-Kanizsa város kinevezte írnoknak. Az 1881. augusztus havában beosztották a kapitánysághoz helyettes rendőrbiztosnak. Az ujabb időben 1881. évben pedig megválasztották városi alkapitány-wyd mely idő óla ezen lisztjét viseli, ó végezi széküresedés esetében mini idősebb alkapitány a főkapitányi teendőket. 8. Bay Oyör<m, szülelelt Nagy-Kanizsán 1846.-ben. Az 1889. évben városi rendőrbiztnssá, üdvözölni fogja a férfit, aki bátraa I. Ivn a magyar nemzetnek dobott keatyüt és as infámi* támadást az egész nemzethez méltó módon tin-izaiilasltoHa. Az interpellációm adott válaazában nem tagadhatta éa nem is akarta tagadni Lánczy, hogy megint gyakoribbak a támadások Magyarország ellen odaát AuaztriáBan s hogy azokat olt- hallga ag térik. K támadások viaaaa-utasítása részünkről jogosult volna, da a kamara a lefolyt évek alatt mindig azt a helys irányt követte, hogy az ellenszenve hangokkal szambM visszavonult s méltóságos magatartással, nyugodt- as 1884-lki általános liszlujilás alkalmával pedig Isággal és szakértelemmel propagálta érdekét, s alkapitánynyd válasstollák. Már 16 év óta mü- helyeit, hogy azilkosódnék és kiabálna. ködik a városi nyomozó. 4, Bal/ay rendőrségénél, hol ö a bűnügyi ltltán szül Kit-Komáromban Nem habozott kijelenteni, hogy ha aa oszt rá k ipari é* kereskedelmi világban veséraaarapet viselő egyének lépnének fel ily támadásokkal, akkor kl s 1893. évben föhadnagygyá lépalt elő, de Mártás a ettk, Itngytl ét oláh nyelvekben is. egyszmmind áthelyeztetett a nagykanizsai 48./ - 1842-benZalamegyében Az 1879.évben rendőrbiz-Ja budapesti ipar- éa kereskedelmi kamarának is tossá lelt és mini ilyen egéss 1884. január l-éig, kö elessége volna a támadásokat a leghalároaoi-vagyis az állami rendőrségnek Zalamegyében lett tabban visszautasítani. De aa osztrák molnár-felállítása idejéig működőit a kanizsai járaaban. kongresszus nem oly fonta* tényscé, bogy sz olt Állása megszűntével az 1884 iki lisstqjitás alkal- elhangzott kifejezésekre súlyt kellene laktfltnL mával rindSrbiztoMá választotta Nagy Kanizsai Azok aa urak olt a legutolsószerepel játaaszák. város közönsége. Baffay látván egyúttal a városi Még Luegert sem, aki teljes megvetésünket bírja, önk. tűzoltóságnál évek óta alparancsnoki tiszt- tekinthetjük oly egyénnek, a kivel érdeme* volna "óget visel. \| polémlzálni. A kongresszuson jelenvolt 4 kor* 6. Bánikotia Jiutf kapilánysági írnok, szüle- j tnányképviselő pedig tudomása szerint csak saját lett Nagy-Kanizsán 1838-ban és ugyaifott végzett miniaztereik részéről kirendelt közeg volt, kiknek négy gymnasiális osztályt. Mint katona 8 évig\' csupán az volt a feladatuk, hogy s kongresszus szolgált tűzmester! minőségben. Résztvett az lefolyásáról véleményes jelentést tegyenek minin 1869. évi i ol/trinoi és sz 1889. évi Mniorici csaták-1 terüknek, de nem az, hogy ott esetleg Msgyaror-ban. Nagy-Kanizaa város tanácsa 1880-ban kine- szág védelmére felszólaljanak, vezte Írnoknak és beonlolts a rendőrkapitány- ,Mi — úgymond — hivei vagyunk a közös sághoz. Ez állásban működik jelenleg ia. Ö a \| vámterületnek, mert ugy véljük, hogy a felel mag legjobban Magyarország jól felfogott ártMsi nek. De abban a memorandumban, mty«t a kamara annak Idején a kormányhoz benyaj ott, rendőrség tolmácsa, mert anyanyelvén kivül bénél nénu/űl, o\'anzul, horvátul, íztrbül, sőt az Is benne van, hogy ha az oaatráksk as SaéBé Nagy-Kaniua vasárnap I»ar. julin* M 11 én sorsának szempontjából — folyhat igen jól, de folyhat esetleg igen rosszul is. Ha a fekete reakció.-" mely minden pillanatban pokolra kiv&nja a lobogót, sót bíronyára\'féktelen gyönyörűséggel oda is rohanna vele — a küzdelemnek minden mozzanatát, a küzdelmet vezetőknek minden legkisebb gyöngeségét felhasználja a lobogónak, a lobogóra irt magasztos esz méknek diszkreditálására: azt egy cseppet sem csudáljuk; de annál megfoghatatla-nabbnak tartjuk, hogy miért vádolják meg folyton a szabadelvüséget, miért hurcolják meg szakadatlanul a szabadelvű lobogót azok, a kik maguk is a lobogóra irt esz- lOdét a szövetkezeti ügy iránt l a gaggakö-zönség kezdi nagyim is belátni, hogy es as egyedüli ut, melyen táját hiteligényeinek, táját erejéből érvényt szerezhet. Legújabban megyénkben hallunk szövetkezeti hangokat. I zalaiaknak igen előnyöe tapasztalataik van nak e téren. Somogyinegyében, Vatmegyében a Károlyi-féle szövetkezetek szépen terjednek ét kitűnő sikerrel milkiidnek. Már most Zalában, nevezetesen a megyének ezekkel határos részein is működdé egy-egy jól szeree-zett szövetkezet. A zalai gazdaközönség azonban nem nyugtzile ét az egész megyére kiakarja terjeszteni a szövetkezeti hálózatot. Ennék folytán a zalamegyei gazdasági eme-tület Keszthelyen e hó ll-én fölolvasó ülést tart, melyen az egyesület ftflkérétére Bernáth István fog a szövetkezetek előnyeiről és szer- méknek harcosai, - egy-egy olyan al^\\vtzeiér6Í föíolzasád tartani. Az ülésen Zala-lomból, mikor a zászló körül folyó küzdel- \\ megye gazdaközöneége nagy számmal óhajt met vezetők nem a közős eszmék szelle-, résztvenni. A katholikus autonomiához. E három főponttal a következő tényefc és nyilatkozatok állnak szemben: i. ó felsége^ mint a magyar kafhoük* egyház légfőbb kegyura, semmiesetre sem utalhatja át legmagasabb kegyúri jegának legfontosabb alkatrészét, a kathoükus alá. pók és alapítványok kezelését és igázgatt sár, a katholikus autonómia illetékessége alá. 3. A kormány nem egyezhetik be{$ hogy a felekezeti, elemi és középiskolák vezetése az autonómiára bízassák, miutia ar. iskolaügyek vezetésének, jogát magának akarja föltartani. 3. A püspöki kar nem engedhet a Ui-kusoknak befolyást az előkelő egyházi állások és javadalmak- kandidál ására és betöltésére, mert abban előjogainak megrövidítését és a katholikus egyház hierarchiájának veszélyeztetését látja. A püspöki kar legnagyobb nyugalommal kell hogy tartsa, és tarthatja a korona kegyúri jogait az egyedali direktívának és soha sem nyugodnék bele, hogy e jogok egy fluktuáló és változó, mert választott, autonómiára bízassanak, ha még oly kis mértékben ia. Ez okokból hiszik, hogy tagadásba ve- mében intézik az előrenyomulást vagy esetleg meg, akarják állítani a haladást. Vájjon oka annak az eszményin tiszla lobogó, oka. annak a magyar szabad-j 0,y k8rtJkben) me\|yek étónken érdekiad elvüség, mint e korszaknak hatalmas nek a katholikus kongresszus és autonómia irányeszméje, — ha a mellette álló harcosok iránt és képesek s hivatva is vannak helyes mindegyikének vérébe semmi megalkuvást ítéletet mondani, melyek tehát illetékesek j hetik a katholikus kongresszusnak minden nem tűrő erővel nem ivódott be a szabad-1\'és nyilvánítani: határozol- ^^t, ha ^W^l^esen nem tan állítják, hogy a katholikus autonómia\' redukálják programmkőveteléseiket és nem alkotása végett egybehívott kongresszusnak, mérséklik oly módon a követelő has-semmi sikere, semmi eredménye sem lesz.\|got> h°gy u ne legyen akadálya egy bé-Nem lehet autonómiát létesíteni, ha az kés. minden érdekelt részt kielégítő megöl, annak létesítésére hivatott tényezők ugy j dásnak, megegyezésnek, állnak egymással szemben, hogy egyik sem. enged a másiknak és a bevonulandó ne-\| . gyedik tényezőnek, a laikus közönségnek téve ; — ez mindig csak esetlegesség; - de semmiféle koncessziót sem hajlandók\' tenni I Magyarország sorsa oly szorosan összefor- Ez a statisztaszerep nem tetazhetik jl rott e lobogó sorsával, hogy a haladás katholikusoknak, pedig ugy 1 >tszik, csak ezt színvonalán csak ezzel maradhat meg, míg » szerepet szánták a laikusr közönségnek, ellenben e nélkül csak hanyatlania, buknia "f" programnija három főpontban ,. . kulminál, lehet Azért hát a zászlóőrök esetleges tévédé seit ne újuk soha a lobogó rovására! elvüség? Akár a vezérharcosoknak téve* dései, gyöngeségei miatt is meg lehet vádolni jogosaitimagát az irányeszmét? Nem, soha! A szabadelvüség kibontakozott lobogója lehet erősebb vagy gyöngébb kezekbe le- Politikai szemle. BelflHd Orwémlléa. A szövetkezetek terjedése. Az ország minden vidékén egyre ébred az érdek- 1. A katholikus alapok és alapítványok átadása a katholikus autonómiának. 2. Az elemi és középiskolák\' vezetése az állam ellenőrzése mellett „ 3. Befolyás minden egyházi állás és ja«• vadalom adományozására. Az obstrukeio tovább is vigan termi a gyű* mölcseit. As ellehzéki szónokok kiláradhatallsnok és iparkodnak megakadályozni a csuk ondó-java siat letárgyalását. A juvaslai 7-iki ütésén . hárman szólaltak let Az első szónok Reiter János volt, ki a kormánynak azt veti szemére, hogy a gazdák érdekeit nem istápolja, hanem a nagytőkét és as oastrák érdekel dédelgeti. A javaslat kezdete az oealrák riiknrgyárnaoknak állt érdekében, a kik auaéea tanács, illetőleg a városbíró intézkedhetett, a \| ember oly kétségbeesetten viaskodott, hogy hár-következök voltak: j man aem bírtak vele, akkor egy városi exkildt i. Minden megfogaltaltakat megezaminálni, vezetése alatt a alrázsamester és 4 hajdú ment a azokat megbüntetni, vagy születésűk helyére renitens embert a városházába szállítani. küldeni. 2. Koldusokat regulálni. 8. Pékekre, mészárosokra, sütő asszonyokra instroctió szerént vigyázni. 4. Kutakra vigyázni\' 6. Céhekre felügyelni. 6. Verekedőket Icsukatni éa megbüntetni. 7. Mérték vizsgálatot teljesíteni. 8. Erkölcsökre vigyásni. 9. A katona beazáltáaotást (s hivatalban levőkön kívül] minden lakóara igazságosan el osztani 10. Tűsi veszedelem esetén a tűz okainak kiderítése végett nyomoaást teljesíteni. 11. Kooyha-vizagálatokat szigorúan teljesíteni. Ez időben l. I. még gyufa nem volt s így az egyes házaknál hamuba takarva tartották egész éjjel a párást űzet, hogy. reggelrnkint tűiét rakhassanak. A konyha vlzagálók, kiket korombirők nek is hívtak, kötelessége volt eslénkiut meg nézni, hogy hamuval kellő módon betakarták-e a tűset ugy, hogy tűzi veszedelmet ne okozhasson, s a kormot eltisztogatták-e. A kit valamely kistikts miatt a városi tanács maga elé citált és meg nem jelent, akkor a strázsamester vezette elő. De ha a strázsamester nek ia ellenállott, akkor 2 hajdú segítségével kar hatalommal állították őt a tanács azine elé. Néha as is megtörtént, hogy valami makacs De a városi tsnács hatalma caakia polgárokra terjedt ki. mlg Hímes embereknek parancsolni nem állolt jósában. A atrázsamestereknek és hajdúknak egyenruhájuk .következő volt, (mint sz I8I1I. esztendő-beli feljegyzés leisorolja s) „Két itrúzHamesltrudc s Várna költségén fog tsinállatui minden két Esztendőben egy világos kik mente, kevert vörös zsinórra éa róka prémre, m<nden Esztendőben pedig adatni egy nadrág, egy pár csizma, egy láibli éa kalap, éa minden három Esztendőben egy páltza. A kajdnk-nuk pedig adatott- csikó, vörös vilézköléssel éa a Város Címerével, köpönyeg, ujjas kabát, láibli, csizma. A város utolsó\'strázsameatere Cser Jizmt volt, I kit 1868 évben nyugdíjaztak. Az 1848-ikí forradalom levetretéae utáni Back I korszakban császári kir. policáj rendelkezett városunkban, még pedig a listai császárnak 1862. jnlitts 94-én kiadott rendelete alapján Kanizsán rsiídírbizUuságnt szerveztek Szakonyi Jótssf comissáriussága alált. Később pedig a Sckmsrling korszak alatt Slcublics Jent Zalamegye főispáni helytartója Pintér Pút városi lanácsoat kinevezte városi kapitánynak, u\'óbb \'pedig 1866-ban Pigmond Ferencet. Ez időtől fogva a városi kapitányi cim és állás megmaradóit vároaunkban\' Az alkotoiánv visszaállítása útán (1869-1871. évig) Vdgntr Károly városi lanácsoat bízták meg a rendőri ügyek vezetésével ée mellé egy rendőri írnoki állást szerveztek. Ezután 1872. évben Albanick fUriáut választották meg városi kapitánynak ki 1848-ban és később, 1869-ben városbíró volt. Albanich halála után 1876-ben Ssakanyi Játse-fst az abaolut uralom alatt volt rendőr comtssá-riuat választották meg kapitánynak, mikor is egy alkapitányi állás sservestelett a arra Tsrádu József volt 48 as honvéd, eddigi rendőrségi írnok lön megválasztva. As 1878. évben rendőrbistoai állás is szerves Mi U s arra Albanick Kálmán, a volt kapitánynak fia, majd ennek halála után Boy György, végűi pedig Baffay István, volt megyei csendbiztos, választatott meg. As 1880-ik évben még egy második alkaptlátty! állás ia szerve- teteti és aira Huba Lejts, volt I honvéd-főhadnagyot, késóbb pedig farkas Fenne Írnokot valaaslották meg. Es időtől lógva a rendőrkapitányt főkapitány* nak hívták, bár hivatalosan a főkapitányi cím először csakis 1886 évi városi szabályrendeletben fordul elő. Mikor pedig a törvény szerint a rendőrkapitányok élethossziglan a főispán által kinevez, tettek, akkor lökapitánynyá (1890 ben) aeieiáa Szakonyi Júiselet nevezte ki a fóispáa. Nkgy-KmitM, vasárnap követ megmozgatnak, hogy törvénynyó váljék. A javallatnak még pénzügyi hátrányai ia vannak; annak örül, hogy a miniszter Ígérte, hogy az anomáliák a jövőre megszűnnek, miután ő maga is beismerte, hogy Magyarország az elszámolásban kárt szenved. Allataién helyteleníti a prémiumrendszert s azért a javaslatot nem fogadja el. Barta Ödön tiltakozik az ellen, hogy a Kossuth-pártot hataáiulással vádolják, azért mert a cukorjavaslat ellen küzd. A politikai momentumokat sem lehet kizárni a javaslatból. Már abban is közjogi sérelmet lát, bogy mi a cukortörvényt előbb alkotjuk meg, mint Ausztria. Ausztriában csak egy császári rendelet kibocsátása ssűkacges és még ezt sem bocsátják ki.. Közjogi sérelemnek tartja ezt a körülményt, mert rendszert lát benne A miniszter megvallotta, hogy Ausztria ez-ideig jogosulatlan előnyöket élvezeit adóreslilu-ciik tárgyában. Olyan féllel, mely engem már egyszer rászedett, semmi körülmények kőzi nem szerződöm, különösen nem szerződőin akkor, mikor rám nézve ez a szerződés még azonfelül bátránynfST is jár. Elitéli a prémiumok rendszerét a mely drága és célhoz sem vezet. Nem a kivitelt kell fokozni, hanem a halfogyasztást kell fejleszteni; Angolországban 36 kiló cukor jut egy lakosra, nálunk csak 4. A javaslatol nem fogadja el. Ot percnyi. asünet ulán Sturmann György szólalt fel, kinek nézete szerint a jelen javaslat kizárólag az osztrák érdeket szolgálja. Vádolja a kormányt, hogy valahányszor a mezőgazdaság hozzája fordult, hogy a lőke túlkapásaival szemben megvédelmezze a kormány, siket maradt, de ha az osztrák ipar érdekeinek védelméről volt szó, a kormány mindig készséggel. sorompóba szállt. Nem fogadja el a javaslatot. Ezen az ülésen három iulerpellácio is volt. Molnár János, hivatkozva Bács-Bodrogmegye alispánjának egy rendeletére, melyben a lelkészeket is békítő szerepre hivja lel a munkásmozgalom mai szemben, kérdezi a kormányelnököt s az ősnkormányt, hogy mivel már a kormányközegek is kezdik belátni, bogy a vallásosság ápolása nélkül a társadalmi rend fenn nem állhat, szán-dékozik-e és mikor az uj egyházpolitikai törvényeknek és kivált az u. n. •felekezetlenséget\' tnegengedőnek törlésére törvényjavaslatot a l. képviselőház elé tíjíjsszleui ? Henlaller Lajos sz. Egyesült Államok beviteli vámjainak felemelése lárgyában, Hock Jánor pedig az allöldl munkásmozgalmak tárgyában interpellált. A Molnár János és Hock János interpellációira ugy Darányi főldmivelésflgyi valamint Petcel Dezső belflgymi Zala B6ÍHj^n 3 lap.) niasler, nem érdemlegesen válaszoltak ugyan, de néhány állításaikra azonnal rellekláltak. Darányi miniszter visszautasítja Hock mik azt- a vágyát, minlhit ti kormány a mezőgazdaságot rendszeresen elhanyagolná. E vád megcáfolására utalhatna a kormányzati és törvényhozási intézkedések egész sorozatára. Nem bocsátkozik azonban részletes cálolátba, mert elmondhatják és ismételhetik azt százszor, de meg van győződve róla, hogy a gazdák, Jdk ezen kérdésben a legkompe-tenpebbek, nemmgnak neki igazai adni. Eddig sikerűit a belügyminiszterrel ezeket az ügyekel ugy vezetni, hogy aratás közben eddig vérrontás nem lordult elő, s nemcsak ez nem volt, hanem a kormány intézkedése az általános sztrájkot megludts előzni, a miért a gazdák az ország minden részéből köszönetet és elismerést szavaznak, akkor a bátorságnak különösen nagy foka kell ahhoz,- hojy a képviselő ur ily hangon beszéljen. Megvan győződve róla, hogy nincs gazda Magyarországon, a ki a képviselő mai felszólta lását helyeselné, s akkor mikor a kormány az ország iránt tartozó kötelességét teljesitelte, nem szemrehányó I érdeméi. A magyar kormány intézkedései teljesen beváltak és azokkal a gazdaközönség osztatlanul meg van elégedve. Perczel belügynrniszlor reflektál arra, hogy Moluár és ö is csak erőszakról, vasról, vérlolyásról és véres kalászról beszélt. Ez mind túlzott dolog, mert a kormány praeventive intézkedett s egyedül <ennek köszönhető, hogy eddig vérronlás nem történt, kivéve azt, ahol kiliágáa miatt letartóztatott munkást a tömeg ki akart szabadítani. Az oly beazéd, a minőt a képviselő mondott, egyik irányban sem megnyugtató, sem a gazdára, sem a munkásra nézve. E beszéd csak olajai önt a tűzre. A miniszter a behatóbb érdemleges választ fenntartja magának, A julius 8-iki ülésen a néppárti Mócsy Antal és kivüle még csnk Károlyi Sándor gróf szóltak a cukoradójavaslathoz, természetesen mindkettő ellene. Mócsy Antal igen hosszasan beszél, sürget! a cukorprémiumra vonatkozó statisztikai adatok benyújtását, a npa termelést nem tartja előnyösnek Magyarországra nézve, meri cukortartalma kisebb, mint a küllöldié s egyebek miatt sem állhalják ki a versenyt a küllőiddel Á javaslatot nem fogadjOT. - Károlyt Sándor grófnak a nézete az, hogyha a Ház ezt a javaslatot elveti, a gazda-közönségnek kárt nem okoz. Kivánla volna, hogy a törvényjavaslat benyújtásával párhuzamosan a kormány gondoskodott volna, hogy a gyárak között a gazdák érdtkeit sértő ksrtell léire ne 1897. joliua h6 11 te Jöjjön. A prémiumok nem teszik képessé a cukrot a külföldi versenyre slb A javaslatot nem fogadás el. Még Wlassils Gyula lelet Murjay Péter interpellációjára s nagylétai gör. kelet róm egyházban fe\'merűlt islenitiszteieltaiiás megakadályozás* tárgyában. Az interpelláló és a Ház a választ tudomásul vet e. Perczel Dezső belügyminiszter Eötvös Károly interpellációjára a vígszínház! tüntetők ügyében. Az interpelláló nem elégszik meg s válaszszál, de a Ház azt tudomásul veszi. Lánczy Leó. Ettől lógva a városi kapitányi hivatal következő személyzetből áll: főkapitány) két alkapitány, rendőr biztos, — irnok, — és 30 rendőrből. A községek rendezéséről szóló/törvény a rendezett tanácsú várcoknak tetszésére bizla, hogv hngyazalkapitánynak kinevezését is reáruházza-e a főispánra. De Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete kimondta, hogy ezentúl is lentartja magának az alkspitányi állásoknak választás ut-jáni betöltéséi. Szakonyi József 1893. évi ápril 6 án elhunyt s helyébe Svastits Benő Zalamegye főispánja, Véctey Ztiqmondot nevezte ki főkapitánynyá. Nem egészen három évig viselte Vécsey Zsigmond * lökapitányi tisztséget, minthogy sz 1896. évi linlqjitás alkalmával polgármesterré vélaai\'.ol\|ák Utána a megye jelenlegi löispán a Janlotich Látsli gróf kinevezte lőkspitánynak Deák Pétert, ki ezen hivatalt mai napig viseli. Most tervezik, bogy a kapitánysági tisztviselők hivatalos egyenruhásától kapjanak. Nagy-Kanizsa városi kapitányságnál jelenleg működő tisztviselők a következők .- I Deák Péter rendőrfőkapitány, tartalékos fő-haduagy, született 1864-ben Zala-lámokon. Atyja Deák Lajos földbirtokos, volt 48-ss bonvéd százados, a haza bölcsének, Deák Ferencnek unoks-őcaese volt Kösépiskolái! Sopronban is Buda-petten végezte, ahol a kir. József műegyetemnek 1 érig rendes hallgatója volt. Az 1884. évben a - 32. gyalogezredben egyéves önkéntes fett. A tartalékos llsztivizsgáls: kitűnő sikerrel vsló letétele után, 1886 ban tartalékos hadnagvgyá, 1887-ben pádig a Deulthmeú/er 4. sz bécsi gyalogezrednél tényleges hadnagygyá nevesteletf ki s 180). évben föbsdnsgygyá lépett elő, de egyszersmind áthelyeztetett a nagykanizsai 48. gyalogezredhez, melynél különféle helyőrségekben egész 1896. évi auguszloa elején történt\' városi /íkapitánynyá való kineveséseig tényleg ssolgált. Mult évi suguszlus 1-só óla áll a rendőrség élén. 2. Farkat Ferenc, születeti Zalamegye PaSotnuk községben, 1847 ben, és 10 évi katonáskodás ulán 1876-ban Nagy-Kanizsa város kinevezte Írnoknak. Az 1881. augusztus havában beosztották a kapitánysághoz helyettes rendörbizlosnak. Az 1881. évben pedig megválasztották városi alkapitány-wyámely idő óla ezen lisztjét viseli. 0 végezi szék-üresedés esetében mini idősebb alkapitány a főkapitányi leendőket. 8. Bay György, született Nagy-Kanistán 1846.-ben. Az 188& évben városi rendőrbiztossá,1 az 1884-iki általános tisztújítás alkalmával pedig! atkapitánynyá Választották. Már 16 év óta működik a városi rendőrségénél, hol ö a bűnügyi nyomozó. 4? Ra//ay létrán szül Kit-Komáromban 1842-benZalamegyében Az 1872.évben rendörbiz-tossá leli és mint Ilyen egésa 1884. január l-éig,1 vagyis az állami rendőrségnek Zalamegyében lett felállítása idejéig működött a kanizsai járaaban. I Állása megszűntével az 1884 iki tisztújítás alkal-.mával rtndSrbülottá választotta Nagy Kanizaa város közönsége. Raffay István egyúttal a városi önk. tűzoltóságnál évek óla alparancsnoki tiszt-1 séget visel. 6. Bánthovict Jittef kapilánysági irnok, szüle-! lett Nagy-Kanizsán 1838-ban és ugyanott végzett ! négy gymnasiális osztályt. Mini katona 8 évig\' szolgált tüzmesleri minőségben. Résstvelt az 1869. évi i ol/erinoi és az 1889. évi Unigréci csaták-1 ban. Nagy-Kanizsa város tsnácsn 1880-ban kinevezte írnoknak és beosslotta a rendőrkapitánysághoz. Ez állásban működik jelenleg ia. ö a rendőrség lolmacsa, mert anyanyelvén kivül beszél németül, o\'attul, horvátul, tstrbUl, sőt Jártás a c-k, lengyel ét aIák nyelvekben is. Mint s képviselőház tagja s napipolitika haj-száiban állva, mint a legelőkelőbb bankintézetek egyikének igazgatója a magyar pénzvilág mértékadó személyisége és mint a budapesti ipar- és kereskedelmi világ vezető és vesérló embere — minden hivatalos kijelentésének és minden nyilatkozatának, mely a fórumon hangzik el ajkairól, kiváló, de mindenesetre telette fontos jelentőséget ke\'l tulaj -donitani. Képviselőházi beszédei irányadó természe Oek, működése, mint a kereskedelmi kamara elnökének döntő és mértékadó bel és külföldön. Magas képesség, alapos tudás és sz őssses szakbavágó viszonyok alapoa ismerete, ezek lelték öt hivatottá közéletünk legfontosabb állásainak betöltésére, mely kivá ó tulajdonságait nem kell bizonyítani éa külön megemlíteni. Lánczy Leo lelelte loulos tényezője közéletünknek ; szava, véleménye, nyilatkozatai oly suly-lyal bírnak, hogy mindenütt tiszteim kell azokat, ahol a kösvéleinény, vsgy legalább annak agy részének megnyilatkozására súlyt fektetni ki vánnak. As osztrák molnárok kongrssssuss legutolsó ülésében • gy határozatot hosott, mely sértő támadást loglal magában Magyaronság ellen, ée oly szsvak hangzónak ott sl, melyek kell, bogy mélyen sértsék s nemzeti érdekel és s magyar nemzeti tudatot. Eszel az esetlel összetűzésben a kamara utolsó ülésében interpellációt intéztek Lánesy Leó elnökhöz, állásfoglalást kövelellek az osstrák támadásokkal éa az önálló vámterület lel szem* ben. , A válasz, melyet Lánczy Leó ádoll, igazi ma -gysros volt. Büszke é< öntudatos, hol a nemzet nevében szól; nyugodt és erős, hol s kereskedelem nevében mondis ki ítéletét Az osstrák urak Lánczy beszédéi nem fogják az ablakba kilenni éa nem nagy gyönyörűséggel fogják forgalomban látni Lánczy magyaros viss-szsutssitását. Magyarország pedig tetszéssel fogja üdvözölni az igszán nemzeti és erélyes beszédet, üdvözölni fogja a férfit, aki bátran (elvelte a magyar nemzetnek dobott kezlyűl és as infámis lámadáat az egész nemzethez méltó módon vlss-wanlssflntta.__!________________ Az interpellációra adott válaszában nem tagad-halta és nem ia akarta tagadni Lánczy, hogy ifjabb időben megint gyakoribbak a támadások Magyarország ellen odsát Ausztriában s hogy asokst ott hsllga\'ag tltrik. E támadások viasza utasítása részünkről jogosult volns, ds a kanura a lefolyt évek slslt mindig azt s helyes irányt követte, hogy sz ellenszenve* hangokkal szemben visszavonult s méltóságos magatartással, nyugodtsággal és szakértelemmel propagálta érdekeit, a helyett, hogy szitkozódnék és kiabálna. Nem habozott kijelenteni, hogyha as osstrák ipari és kereskedelmi világban vsaérsasrepet viselő egyének lépnének fel ily támadásokkal, akkor a budapesti ipar- és kereskedelmi kamarának is kő elessége volna s támadásokat a leghatározottabban visszautasítani. De az osztrák molnár-kongresszus nem oly fontos tényező, hogy as ott elhangzott kifejezésekre súlyt kellene fektetni. Ások aa urak ott a legutolsó szerepet játssszák. Még Lnegert sem, ski teljes megvetésünket buja, tekinthetjük oly egyénnek, a kivel érdemes volsa . polemizálni. A kongresszuson Jelenvolt 4 kormányképviselő pedig tudomáea szerint csak saját minisztereik részéről kirendelt közeg volt, kiknek csupán ss volt a feladatuk, hogy a kongresszus lefolyásáról véleményes jelentést legyenek mfolsz terűknek, de nem ss, hogy ott esetleg Magyarország védelmére felszólaljanak. ,Mi — úgymond —i hivei vagyunk a közös vámterületnek, mert ugy véljük, hogy es felei még fegjobban Magyarország jól felfogott érdekeinek. De sbbsn S memorandumban, melyet a kamara annak kfején a kormányhoz beayaj ott, u is benne van, hogy ha u osztrákok ss ÖoáAó Nagy-Kanizsa, vasárnap vámterületei követetik, akkor ii tud .1 lógjuk kö-leleaaégünket. Azért, hogy ai osztrák molnárkon greeeius oly imlámii módon nyilatkozott felőlünk, ne sodortassuk ki magunkat méltóeágteljes magunktartásából. Mértékadó köreink egyelőre a kiegyezés kérdésével foglalkoznak és még ez végleg, vagy ideiglenesen el ninca intézve, addig nem taglalhatunk el más álláspontot, mint a mely részünkről már megjelöltetett." Lánczy Leó beszéde aemes volt és öntudatos, a beszéd tendenciája erélyesen visszautasító. Zala 06. szám (4. lap.) 1897. julju* M lUn RENDELET. A nm. m. kir. belügyminiszter ur állal l..évi 42159/v- c azám alatt kiadott magas kormány rendelet 2. §-a értelmében a kerékpározást Deák Ferenc-téren, Fő-utcán és Fő-téren d. e. 11 órától d. u. 1 óráig, esle 7 órától 10 óráig; a beti- és országos vásárok nspján, ezenkívül egész délelőtt, a sétatéren, a sétatér és délivasut bevágás kőzött vezető uton pedig egyáltalán eltiltom. Ezen utcákban és tereken lskó, vslamint ezen utcákat és tereket keresztező kerekpárosok tartoznak a tiltott idő alatta gépről leszállni és azt mindaddig kézen vezetni, mig más, a kerékpár-közlekedésből ki nem zárt utcába érnek. A kerékpár-közlekedést azabályozó magas kormány-rendelet 14, 15. és ISk §-t ilt alábbiakban közlöm mihe.tartás végeit a"város közönségével, aszal, bogy a miniszteri rendelet I. évi julius l-én a rendőrhatósági tilalom pedig f. évi julius 15 én lép éleibe. Kivonat a L évi 42159/v c B. M rendeletből. 14 §. A kerékpárosok egyletől jelen áltslános szsbályok, valamint as erre vonatkozó helyhatósági különleges rendelkezések betartására köteles-vék; más felől azonban akár kedvtelésből, akár gyakorlati célokból űzött kerékpározásuknál hatósági támogatásra és védelemre igényt tarthatnak 15. J. Kutyáknak a kerékpározók utáni uszítása tilos, valamint a kerékpározó után iramodó kutyát gazdája vagy hozzátartozója visszahívni köteles. 18. g. Jelen rendeletem ellen vétők vagy ce lekvők rendőri kihágást követnek el, s a mennyiben cselekményők vagy mulasztásuk a magyar büntető törvények, vagy az 1890, évi 1. t. c. valamely szakaszába nem ütközik, 100 koronáig teijedhétő pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig 8 nspig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ezen kihágásokat illetőleg serdületlenekre nézve, az 1879. évi XL. t. c. 27. § a irányt adó. Kelt Nagy-Kanizsán, 1897. évi julius hó 5-én. DEÁK PÉTER s. k. rendőrfőkapitány. Nálunk p!d, a fereaerendiek tempóméban a lámáját, aaalatt as Idegea vubotjávai tőbe aj. toronyóra őrökké »tél négyet< nittlat. Hány tolta as orvosnövendáket és láneát óráját kistaki siető utazó fordult e miatt már viessa, totta a ssebéböl. A alán menekülni akart. De a mert hiába, elkéseti a vonathoz, hány fiatal- ktfo«tott ember véres fejével utána ráaesorgott és ember haragudott meg már e miatt a doszogó segélykiáltáaaival figyelmessé tette as Inván-aton kis Ámorra, mert ő „légynti" jávai oly csúfos<n posztoló rendőrt, aki a támadót ellogta és a reedőr-felüt. — Találkozunk holnap. — Ott lesaek. — ségre kieérie. O t aslán kiderült,hogy ameréaylo Hány órakor ? — Háromkor. Isten önnel. — Sipski János biztosítási ügynök, akinek már kelek Kereit osókolom. — Es misnap a fia\'alember óta nincsen foglalkozása. Szemérmetlenül txgadji, pontban háromnegyed kettőkor ott ált már a hogy kilosatoiia as orvoanövendéket éi as elrab-cintórium sarkán. Vár agy negyed, vagy félórát, lott tárgyakat téayleg nera találták meg nála, Végigolvassa a szomszéd emeletedláz abtaktábláit, Valószínűleg eldobta, amikor lát\'a, hogy lépre majd fel éa alá járkálva, isfatottan azámlálgatja kerül. Sipekit logra tartották, a< orvosnSveadéket lépéseik Egvsterre megkondul a tóronyóra. pedig a Rókusban ápolják. Kettőt üt. Felnéz: .fél négy." Nem jött ei......\| — Eltűnt siketnéms Wtiu Mátyás langrizi Vége, vége! Sarkon lordul M elmegy. Később a közepes termetű, siketnéms, huss éves Au a na-leány megérkesik. 0 ia agy teáz, de ö észre pókban eltávozott a szülői házból és azóta nyoma ve»si, hogy a toronyóra mutatója örökké egy veszett. Ismertető jel: a jobb arcon két sebhely, helyen áll, akár egy köbevéaett mosdn- vágások nyoma és egy kisebb vágás helye a lattan szerzetee. — Persze es a aaerelmes felső sjkon. As elveszett fia szülei kérik mind-fiu a iegköselelebbi lalálkpzáaaál nem igen ad asokat, kik tán tudnak hollétéről, szíveskedjenek hitelt a kisasszony azavaiaak, de hát a konyak azt velők mielőbb tudatni végre is meggyőzik. Ilyen éa ehbes hasonló; - Elhagyta s ossossmöjét. A napokban kaUaitásokksI, néha vígjátékot, néha egyssoro- Za\'a-Sat.-Urótbon özv. Buda Gergely hásához sabb értelemben vett aaiamüvet gyárt a torony-1 beállított egy középtermetű, szőke haja, kékszemű óra. A mienkhez nagyban hasonlit a lürntyielc íO-21 évesnek látaaó, ismeretlen nő, kicsi, alig toronyórája. Hónapok óla ir erről már az ottani négy őt heten kin iaeo«eiUŐ\|évet. Vézna alakjáról, j UáMajj "-1"1-- ■ 1 -í-il.. .. bosssakáa sápadt arcáról éleaeo lerítt a betegség. Először arra kérte JBudánét, vájjon nem fogadná s el a kis leányát tarláeba és mikor as lap, de ug/látssik hiába; legutóbbi szászában ez kis szatirikus bir jeleni. meg a toronyóráról: „Sorsolás." A helybeli „Hunaia"-asstaltánaaág lapunk utjáa indítványozza, bogy a helybeli toronyórát sorsolják ki. Kilencven bájos női név kelendő portékává teaué toronyóránkat" Czak aa ne fusson as eszükbe, Itogjr még aj templomot építsenek, vert bizonyos, hogy akkor két rossz órájnk less. Mert as már bizonyos: olyan két toronyórát nem lehet lelai a világon, mely egy időbea pontosan, egyaserre üae. Nekik esak egy vas, nekünk kettő I leányát aasaony elutaaitotta, arra kérte, engedné meg neki, aiddig mig egyet mást bevásárol, hogy letegye odabenn as ágyra kis aaagaaiát. Aejeme-retten asszony «l.naut, éa vissza Mm tárt többé. Országszerte körözik. — Békeblró. Galsán történt a napúkban, hogy néhány legény addig iddogálta a begy levét, mig végre egy kissé megbokrosodtak tőle, ée ősi szokás szerint neülőkre került a dolog. — Egyetenl évek. Az egyiknek, bőrsziju Fermcy András egy ssép asálas legény caittii-nagy ládákba beraknak mindent, hogy as úrfi gatni kezdte a dulakodókat és bogy közelebb < HÍREK. I* — Eljegyzés. Roten/M Emil, a Gutmann-féle beliséei gö<fűrésztelep igazgató; a, Roeenfeld Adolf helybeli nagykereskedő fia, jegyet váltolt Dnl»:h Olga kiaasasonynysl, Deutsch Salamon slatinai földbirtokos leányával. — Trllby Sümagen Báridy Károly, a Irta-eaén—ajpeeti színházak igazgatója, jól szervesen társnlatával ssombatoa kezdte meg előadásait Sümegen. Bemutatóul axiare kerüli: Trilby. — A nagykanizsai kar. batsgsagélyzó pénztár junta havi kienutatása BnM: 1897.május bóSl iki maradvány 6l^tr« 48\',\', kr. lagjántlkok 427.78 Irt, munkaadó járulékok 218 87 Irt, tagkönyvek 11-80, fiaaaeaea 1269-83% fir. Kiadii: Táppénzek 217 4S Irt, Oyógykewlée és gyógy-eezközök »-67 irt, Betegasállitsai kö.taégek 2 frt, Temetési ségély 10 Irt, Tiszt viaelői fizetések ISO 01 Irt, liraö dijak 8-90, Orvoeek és beteg-látogaiók 7-24 frt, bisaUi f. tiaatalétdijai 1601 világit ás 18 kr. iroda»sersk és esskösök 2 50, posta kétségek (0 kr. hirdetée ée ellenönéeí költség 7 Irt, egyéb kiadáaok 16 frt, egyealeg mint maradvány 827-34\'/, frt öaasesen 1269-88\'/,. — óh azok s toronyórák! As már bizonyos, bogy olvan két toronyórát nem lehet lelni aa agéss világon, mely egyidóbea pontossá egy-sasrre ütne. A toronyóra néha szomorúan játszik belé aa emberi életbe. Sok szerelmes eeivébe mérget csöpögtetett már, sok jegyes otthagyta e miatt menyasszonyát és hltay bakfl<nak facsart mtt keserű kfoyeket a hoeszu pillák a\'ól, semmiben ne lásson szükséget, s másik csak a rejti lyukas zsebeibe és igy indul az alma mater kapui felé, As úrfi a kávéházat, az orleumol, látogatja egész éven át leg-ázivesebben, udvarol uton útfélen minden szok-nyának, annak a másiknak, annak a lyukas ssebflnek beleaorvad minden idege a tanulásba, a nehéz küzdelmekbe, melyért egykor majd a diploma bő kárpótlást nyqjt, A szegény fiúnak bizony eser nyomorúsággal kell megkűsdeni az egretemi évek alatt. Sokan félúton dőlnek ki. De a humanizmus mindinkább egyengeti az utat, bogy megkönnyítse a tudományszomjas ifjdsAg nehéz harcát és igy a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi ősi Collegiurnának jogakadémiáján a hallgatók valláslelekezeti különbeég nélkül részesülhetnek s Collegium kebelében fennálló tápintézet kedvesményeiben. (As erre nézve megállapított félévi dijak a következők: ebéd és vacsoráért 81 Irt, ebédért lfrfrt) As erre érdemesek igényt tarthatnak a Collegium évenként kiontani szokott ösztöndíjakra -, lépett, hogy stéiválaaaiza őket, as egyik legény kesében megvillant a lényea bie«ka éa lenijtot-t ugy hogy Ferency holtan terüli el a földön. A gyilkost a többiekkel egyetemben Zala-Egerezegre kísérte a cseadöraég. - Váras vsrsksdós. SUr János és Nimttk Jánoa tűrjei fuvarosok aa erdőn egymás melle\'t rakták aaekeréikre az ölfiit, mig végre egy hasáb miatt Gasaetaóllalkoaiak. Német Jánoe dühében kést rántott elő és táraknak jobb vállába rsurt. A csendőrség letsrtóstatta. - Egy diófa matt-ozimbalom e\'adó ötvóe tér Tantsits József asztalosnál Nagy Kanizsán — Gazdatiszt sok évi gyakorlattal kérss. — Czim a kiadóhivatalban. állást — Orvosi bizonyítványok beigasolták, hogy a Ferenca József keserűvíz jótékony g)óg)ha- ___láaával és as abból szükségelt csekély meny- által I n?\'ég által valamennyi hasonló visel IslOlma ja. v»la- Ez aa egyedüli nem kellemetlen iaü krrerüvu. mint a-szegény aorsuak tandíjmentességre s a jelentékeny alaptőkével rendelkező .Jogáss segély-egylet\' támogatására számithatnak. Megjegyeztetik végűt, hogy ugy a jogakadémia ifjúsági-, mint s eollegiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére fog állani. Mindennemű fel-világositáaokkal szívesen szolgál: a jogakadémia igazgatósága. — A bioska Ha Somogymegyét megilleti a , bictkdt tirmgyt etnevesé, a Zalavölgy bőven rássolgál, bogy Somogyba kebelezzék, vagy legalább is a azeut-rroii járás .kictkai járd1" nevel vieelhessen. Nem múlik el egy valamire taló bneaa .amelyben előkelő cserepet ne jáiaaaaék a bioka. A ssentlásslói bnc-nn már délelőtt használatba vették ezt a különben osak kenyerei sseldelni való jószágot a egy embert jól megdolgoztak vele. A ezt. péteri bucaun is aktív álfa-pótba lépett a bioaak, de a kemény csendőri tenyér s a még keményebb puskaagy, még mielőtt komolyabb baj történt vo\'na, rendet oalnált a „ma Istók kört. - Rablótámadás s Városliget ban. Szerdán este a Vároviigetban különös kalandon ment keireestül Milhoner Ignács oagy-kania«ai S\'űletéaü salgnrló orvos. Künn sétált a Stefania-ntoa ée már ott éaarevette, bogy egy elkényszetedett, rongyos atak nyomon kSveti. Ugy nyote óra tájbaa as ntiól befordult a mesterséges jégpálya felé éa egy ptdra Bit megpihennL Pár perccel utóbb mögötte termett gyanua kísérője és atamizaaát kért tőle, de amig a fiatalember kivette a pénz* Kérjea Ferenca Józaef keserüvizet. * TáraalgémSAI ^Jámlkmalk (lieaebb uri aCkla jé eealádbél aaérmamaé la* telllgema leámy. — Blvekket a klaéé-klvalal S izeba kalar tlggéayék lAmapék éa llagaéra clkMIéaéa 11/lém aladia el fagaéhsté área slaéé. - Cl ma a kiaéé-klvatalbam. 199-1 A „isarvaa aaéllaéa" lelél>«a egy aag; bmlll helyiség klaéé. — Kerti mulataágokhoz lampionok igen nagy választókban oloeó árak mellett kanhatók fiaehel Füöp kSnyvkenHkedéaében Nagy-Kaaiaaáa. - Makulaturpepir ssás kilónként 9 írtért kapható e lap kiadóbivatalábna. Törvényszék. Vágtárgyaláara és ttákthintotésre kltössttsk: Julim 13. Tüavéaa okoaáa vétségével vádolt Horváth Zsófi (gyékényéé) LDuűgyébea vég-tárgyaláa. Lopáa bűntettével vádolt Felkár Fereocs és tas bűnügyében végtárgyalás. Lopás büBiellével vádolt 5zv. Koreai Miktóaaé szül. Mrzzovios Franobka bűnügyében végtár-gyaláa. Nagy-Kaníza vasárnap Zala 85. eám S. lap.) 1897. július hí 11- Sikkssxtáanak tekintendő bűntett te véiaég matt vádolt Krimi Mihály bünügyéhen III, bir. ilélnbirdetéa. juliut 16. Többreadbeli lopáa bűntettével Vldolt Zéek Ignác é» lárui bűnügyében Kóive«iélytt megrongálás bűntettének kísérletével vádolt (Jyatal Jóaetf b Un agy éhen vég-tárgyalás. Solyon t estisért* bBatettével vádolt Kin Gvörgy ág a«i« átül. Németh Teréz bűnügyében III. bir. Ítélethirdetés. RserkenKI Hsraelelc. ralaá-Bajk. á Mihh wiirt rajzol m\|kaptak; uooa kíaiíajtk. Lkíaalabb k&aáijSk. f. Sí Mter H> rmlaml tanéalk látatok, irtaalta bn-alatat hj lavalaiítapoa. ■Uálá. á aapokbai kiMtk katáraaott irtaaltéit. NYILTTÉR* Bnaikm illfW oakli akkor riMdi, — ka káantln zjinmból randtllk — fekete, hUf át aaiae* U krtét 14 frt ea krlg Un lkat ■iu, alkat, kaeakáwU, atatáiett, diamtot «tb. (■itten MO klUaMiS niaMg ét M00 alatásatbaa) ttb. a m-grandalt ára pattaMr át vánm.itaaaa a háa-koa atállilva át ■iatikat páatafordnlttral kálit: Hea ■láirf «. (at. kir. aávaH átállttá) tel/eagjára\' SSrlekkea, Hrajcibt cima.lt lavtllkn 10 kral, át lankatlaptkíaákrat báljaf ragatalaadó. — Magyar lyalvai irt ■untáaláaek poaloaaa •ItatáaUtnak. Nyilatkozat Aa .Első Magyar Alla\'áaot Bisfosiló Társaság" as égést ország színe előtt nagy garral hirdeti hogy S egyedül ama mindenható, mindent tudó társaaág, a mely bixto-iió teleinek érdekéi saivéa hordozza éa aton ntté\'en beszéli, hogy milyea előzékenyen éa Méltányosan jár el ások kai kár esetén. Hogy aennyi igat ebből a nagy kürtölésből: előadom esetemet, amely 7elem 1697 n ájns hó 1-én történt I Okuljanak rajta I £n épületeimet esen táraaságnál biloai-toltam 6 évre lütkár ellen, ieretéezeUeea nem köthettem as llristPSnel saersődést, bogy a hara-jós villámot épületeimbe ne aujila éa igy történt, hogy aája* hő elsején a pajtámba a villám lesújtott a as teljesen leégett Káromat as itleai ügynökségnek annak rendje éa aódja szerint Lejelentettem. A vizsgálatra ki is küldtek egy hivatalnokot, a ki kár követelésen ■el e n\'aaitott utal a kijelentéssel, hogy a pajta különálló, a a kötvényben nem foglaltatik benn, hogy lülóaáUó pajta biztosítva van. Annak daeára tehát, hogy a dijat pootossn befizettem, a kártérítéssel el lettem utasítva, mintha nrkea tudnom kellene azt^ hogy hogyan kell egy bistositáai kötvénynek szövegezve lenni Ajánlom tehát leleharálaia figyelmébe as „Első Magyar Általáno* BiztoaióTársaaág" méltányos eljaráaát, és hogy mennyire alliatik nyugodtan egy oly gaadaember, ki magát ezen elaőrangu és mindenhatónak t-rtó társaságnál hiatoaitja: ki llaik a velea történt atomi.ru esetből. Kelt Csákány, 1897. junius hő 37 én. Ztigovih Jbtttf s. k. ifi. Ztigovitt Jánat, Németh Jitttf tanuk. ,, e a) áa t maitea kftslátukirl na váUal MalMgtt a aaark. Felelős szerkesztő: HáLáT M A M » O R Laptulajdonos és kiadó: rucH dl r C l ú r. ElreéU silaatrt ktllawt tat Isiaiátattta íoe kaakajtóaiar a FERENCZ JÓZSEF- átimlria. a ktttrlvisek kMya OrroataklaUljak Muaritráarai satriat a rflágklnak levasal nWCMCS iáunr-keMrlvla a kaaarMatk taiajdonkápaal kápviatltjáatk takla-hadi, »art fántlaa tjmMm, gyora át tártát haláéi. á ■fllaailaari at«T Iwaatl nyaélt tlatittattit ki. áratlk caak feffW-lássef-bitTli, ata Mii »«CJ agyáb flaevesétl katuilii. laghaté adaáatlu, áa lfatftláaáf BpuUa 3910/tk. 1897. Hirdetmény. A nagykanizsai kir. tasék mini telekkönyvi hatóság ré-zéröl köehirré létalik, bogy Pata Kürtői község telekkönyve birtokaxabályozáa követi estében as 1869; évi 2679/1. M. szabályrendelethez képeal átalakiitatik a ezzel egyide-lQ;eg mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1896. XXIX., as 1889. XXXVIII. és as 1891. XVI. tcikkeká tényleges birlokoa tulajdonjoginak héjegyzéaét rendelik az 1892, XXIX, tcikkben a/ebályozoti eljárás, a telekjegy/ő-könyví bejégytéaek helyesbítésével kapcto\'atosan foganaíoaiitalik. £ célból az átalakítási előmunkálat hitelesítése és a helyszíni eljárás a nevezett községben 1897. évi augtiaitn hé Ma. fog kezdődni. Ennél fogva lelhivatáak: 1. As öaazes érdekeltek, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyeden, vsgy meghataiaasoii áial jelenjenek meg és az uj telekkönyvi tervezel ellen neláiii észrevételeikel annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekköayv végleges átalakítása után a téves átvesetésböl eredhető kilogá-sokai jóhiazemü harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik. 2. mindazok, kik a leiekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nésve okadaiolt előierjest tést kívánnak tenni, hogy a telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitütött határnapon kesdödö eljárás folyama alait jelenjenek meg és as e!ö-terjestléseiket igatoló • okiratokat mutassák fel; 3. miudasok, a kik valamely ingatlanboa tulajdonjogot lártaaak de leiekkönyvi bekeble-tésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy as 1886. XXIX. lörvénvozik IS—18 és as 1889. XXXVlll törvényeik 2, éa 9 fa értel-otében aaükséges adatokat aegsaerexni iparkodjanak és azokkal igéaysíket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda basáénak, bogy ax átruházó Ikvi tuiajdonoa az átruházás létrejöttét a kiküldött dót! szóval ismerje el ét a tulajdonjog be keblezéeére engedélyét nyilvánítsa, mert kü önben .jogaikat ezen as ntoa nem érvényeaiihetik éa a bélyeg és illeték elengedési kedvezménytől ia elesnek; 4. éa ások, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonat kötő zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog vagy nyilvánkönyvileg beje gyesve, ugysmnlén as iy bejegyxásakkal terhelt I ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmessék, illetve, hogy törléai engedély nyilvántartása végett a kiküdö\'t előtt jelenjenek meg, meit elleneseiben a bélyegmen-menietség kedvezményétől elesnek. A kir. törvsaék mint tkvi hatóság. Nagy-Kanizaáa, 1897. jtuiaa 29-én. 6ÓZ0NY SÁNDOR, kir. Inéki a.biró. Kelt Nf.-Kanlzsán, a kir. ivesék mini könyvi hatóságnál 1897. évi ápril hó 1. napján. ftÓZONY, kir. tsaéki slbirő. 10486/1897. 100 tJ Árverési llnlrtaiéaj. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1861. évi LX L c. 102. g-a értelméből ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróság 118/97, számú végzése álul Pintér Kegína végrehajtató javára Rábinek Samu ellen 2ő0 frt tőke, ennek 1896. évi december hó 7. napjától számítandó 6/t kamatai és eddig összesen 26 frt 90 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 316 frt 10 km becsült bútorok, bolti árucikkek, boroahordók és egyéb tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 10486. az. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Dióekálban alperes lakásán leendő eszközlésére 1897. évi Jallaa ká 99. aapjáa d. e. ff éréja .határidőül kilüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg, hogy az érintett ingéságok ezen árverésen as 1841. évi LrX. L c. 107. {-a érteimébea a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni lógnak. As elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. le 108. g bau megállapított teltételek szerint lesz kifizetendő. Kolt Nagy-Kanizsán, 1897. évi július hó 7-ik napján. BARTS GYÖRGY, kir M>. váanteJU. Eladó ház. I\'erlakoniő-ut 192: sz. ujház, mely 1 évig adóinenles, R szobival, firdi tzobúral, virágos konyha h gyitműleeöH kerttel, ittálli ti kactiszinnel, rit 4i erdSillelméngnijel, bérmely pillanatban eladatik. Tudakozódhatni: Németh Gyula pdstamesternél , Perlahaa. HM 1602/897. Árverési 198-1, hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvf osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Remete Géza ügvvéd, mini Fleischackér József csödiömeggond-noka önkéntes árverés iránti kérelme folytán a fentnevezeti kir. förvszéí területéhez tartozó, a nkanizsai 272. sz. tjkvben A -j- 296. hsz alatt felvell a 10203 frira becsüli ingatlan 1S97. évi jallaa hé 90. aapJAa d. e. 10 érakar ezen királyi megtartandó, hajtási árverés joghatóságával bíró önkéntés\'ár-verésen eladatni tog. Kikiáltási ár a fentebb kilelt becsár. Árverezni kívánók tartoauik a becsár lOV,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a ki küldőit kezéhez lelenni. tőrvszék telekkönyvi helyiségében a jelzálog hitelezőkre nézve végre- 4 arasy, IS IlilV 30 llti ti aMaatrt táaáay. Bágt áhlrá dUUUkoz u—Hkil aaar ^dörmSUara) aa •■bari tatt Hasataaá át iaauiatk tdkaá áa racákaa/ajá tátalár in: 1 pataaak 1 Art Kwlzda féle Fluid 61 vl»UW«l A kint Tartalák, \|ánaáTakan ataaák át lovaglók MttUiS alkarral kaaaailjáX taaták aMMáli átaaatk untkk ataaáttk atáa raMMMsaitéaln. Ara: W geKeak 10kr. TaMát aaapái a baU »ádja«7iyal átlátott aaiaaakkaa át kapbatá Biaáta gyáortaartáitea. — Noktiri KarWetl gyégyazartár. IimaNri, lén MlMt Csodálatos eredmény. szeplő, tisztátlan areMr, sárga stb. ieltétienOl eltűnnek \' fb tok Bergmann Nliomtej-szappan (Beegaasaa ée táiaátál BieaAAkea) naponkénti bawnálalánál Ia»kaw éaaktaklK 4« kiafaárM Krelaer Clyala üzletében IHJ lialaáa > IM N agy-Kan issa vaaárnap ■ÉT* Nagy-Kanizsán a Főtérfen. IMuir Itten TRABER világhírű anatómiai, plasztikai MUZEUMA 400 négyszög méter területű, 200 gázlánggal, 855 kiállítású tárgy legszebb és leggazdagabb muzeum, mely utazásokon van « Nyitva reggel 9-töl este 10 óráig. Beléptidij 20 kr, gyermekek és katonáknak 10 kr. ——v** Zala. 65. «ám. 6 lap.) 1817. (ulins h« n^ WeiserJ.C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. államv. gépgyára vezérügynökségének dunántuli képviselője. Az ezredéven kiállításon az arany érdemkereszttel éa a thillnnniiimi nsgy éremmel kilflntelve. Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszt-lel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. Saagerhaasenl gépgyár, magyarországi gyártelepe. BUDAPEST, Kllué váeal-ut 144S. aaáas. magy. special-gópgyár, a mely az Összes aiesá\|siéMÍ(l Iparágak számára szükséges gépeket gyártja. Gazdák és iparosok számára mint hajtóerő, rendkívül előnyös a „HOFFMEISTER-féle gőzmotor" a legjobb és legbiztosabb gőzgép. Fűthető: szénnel, Iával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban tél lóerőtől kezdve gyárijuk. A „HOFFMEISTER-motor\' rendkívüli előnyei folytán minden eddig ismert hajlóerőt felülmúl. Felállítható bárhol, semmi alaposáa vagy falazáa nem szQkaéges, állhat szilárdan vagy ssállilható. A „HOFFMEISTER-motor" megszerzését gazdáknak éa iparosoknak a legmelegebben ajánljuk. Leírással, felvilágosítással, árjegyzékkel szívesen szolgálunk. Képviseletekre ajánlatokat elfogadunk. Magyarország legjobb sorvetőgépei: ^ az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zal2-DFÍÜ M- Siiplti) K ilk éi kegyes talajksi egyarást alkalaas ser- vstéfép, ti s nftritSksrosfos rsod-aaralk kist l.gk«dv«l-Isbb, lukad „Fexfeleta.* saivaéégé,. Mindegyik a gyakorlatban leiette célazerünek bizonyult ^ szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kétvasu actíekik, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felsserelvények, Összes lalaj-miveló eszközök, szénsgyüjtők, darálók és egyéb gazdasági gépek. Felhívom a n. é. gazdaközönség figyelmét a legújabb amerikai „Planet jr" rendszer. ecjkerekfi Hit répatapáló htóltöieiö eszközre, melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el VégOl figyelmeztetem a n. 6. gazdakOzónséget hogy a i kir. iltamYaantak yilighiro p^peil h csép 1 ólt ae Ifvasas* ftaaa* X hirdetések y felvétetnek e lap kiadóhivatalában XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX x KISS JÓZSEF lapjaX x ✓ " x X M MIJ OTT) nrr X x x x x n X X X X SÍ) X X X . ... I — politikai és irodalmi szemle. — x Nyolcadik évfolyaaa. Főmunkatárs ; KÓBOR TAMÁS. X BaM áslfsaáéáfsaa» X S Aosbros Isllés, Tóth Bála, Hasasa áader, Igaalaa, J Heltal Jeaá. K Megjelenik Minden vaaárnap. X Előfizetési ára egész évre 10 frt. Félévre 5 frt. X X Negyedévre 2 frt 50 kr. jj g A HÉT régi megállapodott hiteid lap. A hét kidombo- g X rodó eseményeinek hü tQkre. Politikai, társadalmi, mű- X X vészeti és irodalmi kérdésekben a legszabadelvübb eszmék X X és irányok szóvivője. Krónikái, Inncn-Onnan rovata, X 3 Irodalmi- és színtkritikái rég kivívták a közönség el- ^ u eiea oilmhez hasonló kflrttllrásu vállalatok férczgyártmányaival 1 X X X X X Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonoanál Üagy-Kanissán 1897. ismerését. Mutatványszámokat ingyen éa bérmentve küld X iet A HÉT kiadóhivatala, * ■psst, Brsaébst-kBrat a. X Sxxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxxx* 56 szara. Nagy-Kanizsa, 1897. julius-hó 15-én. XXIV. év/oljam \' HirkmttHl yiT.iht> -P >•«• ri"M ,llíp MnyvluwtaiWInB. „kentónl Írtakéra! tokét n»P»- V (UK kist j. n~t-5 tn Hit. ZALA I, iaiHMul a lej aaallasrt rkaaért TonatkoáA BÍadaa k»sU»ef. XJadéklvata) Yárixbi»-ípJl»t : fUdu! fmSf k0ayvkarakad4aa ■Lónumi ÍUI t Kain tm 11 koroaa (■ _ riiém 6 korosa (í irt — Sf SetJtfitrt* • korona (1 írt M kr Politikai és vegyes tartalmú lap. ----A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a IJankegyeaület, az Ipar- és kere»ke-giríl(J-k j,ti,romt -r\'-\'"."^ j, „.oi.iun lenlak csak lam«n k«ak- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélvegylet-szövetkezet és a letenyei takarékpénztár Ml fofadlaiaak el. (iiirank klldetaek vis«i. liqttt szám dm: IO krajcár. f .,nagy-kanizsai malátagyár és serfőzöde r. I." a nagykanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet,\' xrlltUr petitiont ia ka, a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész, társ., a nkanizsai kerületi betegsegélyző --- pénztár hivatalos közlönye. \'- -KMintieek, ralaaist a kMalásakr i -i— ToaaUaadk Fiaekal FSItip ks«f»- Jlegjel«nil( IKa^vKanizaátt lietenkiiit kétaser: aanakadMw uuaaadsk. Taearnap ée csütörtSlcö-i. SzáráFVitlamOk hlll ák s még azok sem hederitenek rá. A \'szocializmus morajlása ez. Forró nyári napok \'estéjén, mikor már Már az\'oknt a mennydörgéstelen villám-^jevegö a tartósabb szárazság folytán jól lásokat inkább, észreveszik, de azoktól nem megtelik villamossággal, megwokolt tör- Len félnek, mert azok csendes, jó id5t ténni, hogy teljesen derült, egészen felhői-, j^ntenek. Leglölebb a tapasztalt vén gazlen égen Is villámlást lehet látni. A népjezt I dák< , pr(5fétaszemü -diplomaták, gondolják a tüneményt száraz villámlásnak nevezi.: magukban, hogy ilyen tartós szárazság j Talán azért, mert éppen szárazsággal jár,.ut4n rendesen ciklonok, forgó szelek, pusz-vagy talán mivel dörgését nem hallja az\|,;tó vjharok róttak következni. Ók talán ember. i aggódó szemmel riézik az innen-onnan fel- Ilyen száraz villámlásszerü tüneményt \| vi\|\|anó MárM villámokat, tapasztal a nyugodt szemlélő a mi politikai A mi politikai egünkön Geh-órszág felől látóhatárunkon is. ^ villámlik erősen. A német egység irrenden- Nem mondhatjuk, hogy valami vészes, i listái sokáig rejtegett álmaiknak fényt viharos felhőket látunk innen vagy onnan \| gyújtanák Éger városában, József császár tornyosulni, felénk nyomulni Nem hallunk \| szobra előtt és vágyaikat a » Waehtjm ijesztő morajlást, fenyegető zúgást. Csakj fíhein* dallamába foglalják. Most még csak egy-egy villanás, egy-egy felütődő mozzanat sóhajtó dal ez. Rövid idő alatt birodalmi jelenti, hogy—televan a—fevegfr gyuíékuny j egységet megrendítő mennydörgéssé nőve-áramokkal. Egyébként--^minden csendes, I kedhetik. szinte derült. Még az egymással küzdő \| Benn, Magyarországon, az országgyűlés elemek is mintha mosolyognának kedély e-1 termében az okstrukció szólja száraz sen a harc hevében. Legfölebb a nagyon villámait Kedélyesen megy. Az ilyen villá-mélyen figyelő hallhat i^en-igen tompa, eí- mok nem ölnek. Hogy azonban ezek. után nyomott, sejtelmes morajlást, a mi vafahon laz ártatlan villámok után majd nem követ-nan nagyon mélyről, a nép legalsóbb réte- keztk e be az egész helyzetet megrázó ziva-gének szivfenekéből bug fel. Igen kevesen tar: senki sem tudhatja Szóval: villámlik Ausztriában, villámlik Magyarországban is.\' Most még veszedelem nélkül. De az már bizonyos, hogy nagyon televan rrfirídkét helyen a politika levegője villámmal. Igen jó motorja van a villamfejlesztésnek itt is, ott is. Itt a tizenJuitoilű> paragrafus ott Bádeni nyelvrenddele. Pedig Ausztria és Magyarország nagyhatalmi proziciójának éppenséggel semmi szüksége sincs ezekre a zivatar-érlelő \' száraz villámokra, mikor* a békeföltételek megszabásában határt ismerni nem akaró Törökországgal szemben érvényesíteni kell imponáló befolyását A nagyhatalmi állás erősségének minden kritériumát fejleszteni, izmosítani kellene éppen most, mikor ez mindkét részről fél« reismerhetetlen közös érdek a külpolitika eshetőségeivel szemben. E helyett azonban ugy Ausztriát, mint Magyarországot illetőleg azt mondhatjuk hogy felül villámlik, alul ég. A magasabb rétegekben a politika száraz villámai; lent, az alsóbb rétegekben a szocializmus tüze. Azoknak még nincs mennydörgése, ennek még nincs vulkánikus ereje; most még elég ártatlannak látszik mindakettő; de méhében hordja a zivatart egyik ugy, mint a másik. A „ZALA" tarcája. A rántott leves, vagy a modem asszony. (Hooalof) — A .ZALA\' eredeti tárcája. — Irta: K Jóxaa Hál lehetek én róla ? - Hál én vagyok az oka? Hát az olyan nhgy haj ? De mii is kérdezgetek én itt, mikor senki sem bogy miről tehetek, minek vagvok az oka B ®>i olyan nagy baj ? Tulajdonképpen minek is akarom én ezt elme ■élni? Megmondom.- igen megmondom és ezennel lel-JJ-rem a tiszteit, kedves és kedvellen mamákat, !j°n leányaikra vigyázzanak, tanítsák meg őket Bar, sfilnv virtechallolni, -mert különben «gy r™?11! ®\'nl jó magam, aki bizony nagyon rosszul Mok virlschaflolni. . hete, bogy az én kedves, (jaj debogy tói\' hanem kiállhatatlan, rossz, szekánt, "fedetlen) Lajosom, mint boldogsigíól /sugárzó «egény, oltár elé kisért engem és így órai aiidogálás után mint a legboldogabb\' éa teglkia-»w> (érj távozott velem, a zsúfolásig /megtelt jemplomból, fülembe a legédesebb jelzőket sut-0?Sa- Ah\' müyw jboldog roham én / í legideá- lisabb embert magaménak mondhattam, kinek ! magasröptű liaaonlalai a csillagok miriárdjai \| kőzött kalandozlak és csakis számomra hozott le ] elég gyakran belőlük. A hetedik mennyorczáiiban képzeltem magam. Ha azt kerdezték lölem, boldog vagyok-e, felele-I tet adni nem tudtam, csak a túláradó érzelemtől szemeimben gyöngyök jelenlek meg. £« most kérem, három beti házasság ulán, már civakodott velem az az ideális ember,\' olyan I prózai valami miatt, hogy alig merem elmon-. \| dani. j Az ebédek nem igen izlenek neki. Hallott már [valaki ilyet! Hisz, ha még olyan rossz, még olyan kozmás, még olyan nyers vagy még ugy el van is égve az élei, most még nem szabadna szólnia! Hisz szerelmem pótolhatna mindent I Igén ám, de Lajos azt mondja : — Szeretlek édes, de e gyomrom éhes. Minek .is igérlem meg. hogy magam leszek a szakácsnő! Otlhonn olyan jól ment minden, édes tmama a szakácsnőt mellém állította, azaz jobban mondva, engem a szakácsnő mellé; ö lözőtt, én I pedig figyeltem ; megízleltem az etkeket; ha sótalan volt valami, figyelmeztettem a szakácsnőt, I hogy valami hiányzik az éleiből; megkevertem j hibátlanul a rántást, sőt olyan messzire terjedt 4udömányom, hogy a cboóoládé-csókocskákat ki-logástalanul és felügyelet uélkQl készítettem. Nos kérem, ilyen tökélyre emelkedtem a főzés tnes-terségeben és tegnap férjem mégis ki\'ogásolta a IríhtoU levest. Az igaz, hogy egy kiaaé sápadt színe volt, de 1 azért én Istenem, első hetekben szemet kellena , hunyni, mert őszintén megvallva, vuein a fözésra 1 gondoltam Mikor feltálaltam a rántott levest és férjem j uram az fletlelen szin felelt megütközött, akkor 1 megtagadtam, hogy sohasem tűzök többé ilyet. Feltellem n zsírt, belekevertem a lisztet, feleresztettem vízzel, szóval 10 órakor már ké-zen is voltam és olyan őrömmel gondoltam arra : hogy eldicsekszem Lajosnak. Midőn készen volt, • jutott csak eszembe, bogy elfeledtem a rántást megpirítani 1 Tettem bele hamar paprikát, de tzga-iotla&gomban-egy kiaaé nagyon is eokat találtam beleönteni és olyan erős lett, hogy a kpatolásoál szinte köhögtem tőle. Mii csináljak ? Oh édes Istenem csak a mama lett volna közelemben, azaz a marna szakácsnője, kisegített volna engem a bajbóll Ah, egy jó es\'tne! Leönlől tn i lé felét és tiszta vízzel helyettesítettem ! De óh végzet! Mi volt as most? Semmi is, semmi azin, egy kis tisztátalan meleg víz. Istenem, mit esiháljak ? Először is sírtam, azután pedig elővettem szakárskönyvemet és felkerestem a rántott leves recipéjét. - — Végy egy kanál zsírt..... stb. slb. elolvas- tam, betanultam, visszatértem leves mhez, kiöntöttem és ujat próbáltam csinálni Meg vagyok róla győződve, hogy ez sikerűit volna, -de a rántás nem akart megpirulni. Kél-1 aétfhe voltam eave. Hisz most rendelvény szerint , csináltam és még a m akar jó lenni. A Nagy-Kanim, csütörtök Zala 06. szára iS. lap.) 1897. jufltt* hó IM* Szóval: a békét hirdető nagy csöndes •égben hol itt, hol ott Ötödnek föl intő jelek, hogy a nyugodtnak látszó hallgatag levegőben viharok érnek. Politikai szemle. BtlAld OmAKgyttlée. Juli us 14. Már harmadik hete járja a cukorjavaslat tárgyalása, s az e lenzék még mindig nem fáradt bele a vitába. A szombati Ölésnek első felét ismét az ellenzéki szónokok foglal ták le. Meskó László ugy van meggyőződre, hogy cukoriparunk a prémium megszavazása által nem javulna. Magyarország a cukorháborut csak Ausztria érdekében folytatja. Hojy Ausztria ki zsákmányolásunkra törekszik, már kitűnik, Lueger bécsi polgármesternek n molnárok kongresszusán mondott szavaiból. A javaslatot nem logadju el. Marjay Péter a kölcsönös szereteiről beszél, s azt mondja, hogy szeretetreméltóbb ellenzéke ennek a háznak még nem volt. Nem o$künk, ha* nem az osztrákoknak van szükségök a cukorprémiumra, a kik ezt korteseszközül akarják leihasználni nsgyszámu cukorgyáraikkal szemben. A javaslatot nem fogadja el. A vila ezután meg-szakiltstván, öt percnyi pihenő után a kérvények kerültek sorra. Feszt y Béla előadó előterjeszti az ipolysági fogházörök kérvényét anyagi helyzetűk javitáaa tárgyában, az ipolysági Jcír. adóhivatalnokok kérvényét, hogy fizetésűk, az 1893. IV. tc. korlálán belük oztályosxtassék és lakbérük is rendeztessék. A bigottság javaso\'ja, hogy a kérvény a pénzügyminiszternek adassék ki. A bpesti april 18-iki népgyűlésnek a sajtószabadság lentartása és a hirlapbiztositék ügyében beadott kérvénynél Sima Ferenc indítványt nyújt be, hogy az igazságügyminiszter 30 nap alatt eljárásáról a háznak tegyen jelentéül. JSz indítványt Hock János is pártolja, de a miniszter jelentését nem .kivánji irifihöz kölni. A miniszterelnök felszólalása után a kérvény egyszerűen a kérvényi bizottság javaslata szerint adatik ki a< igazságügyi miniszternek. Itt a tárgyalás megszakittatván, báró Dániel Ernő kereakedeleműgyi miniszer felel két inter pellációra, a Melizel Oszkáréra, a román csatlakozási vasutak ügyében és Asbóth Jánoséra az oravicai robbanás ügyében. A ház mindkét választ tudomásul veszi. A julius 18-iki ülésen Rakovszky István nép párti és Holló Lajos beszéllek együtt négy órán át a cukoradójavaslatról. Egyikük sem fogadja el a törvényjavaslatot, mindegyike azonban határozati javaslatot nyújt be. Rakovszky azt kívánja, hony a képviselőház határozza el, hogy az 1896.\' XIX. tc. meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat a napirendről leveszi; Holló Lajos javaslata szerint pedig a 1 kormány utalandó volna, hogy mivel a Reihsrath határozatlan időre el van napolva és Ausztriában a kormány megkívánta teljes alkotmányosság lenn nem-áll, a jelen javaslatot napirendről levegye. Kftlflld. A szerb autonómiai kMgree«a«. Fényes Qnnepélylyel nyittatott meg e hó 11 én szerb kungresszu&LOélétölt 11 Árukör Branko-vics pátriárka üdvözölte a kongresszusi kiküldötteket, azután 14 kiküldött ment Nikolic Fe lor báró kir. biztosért, Nemsokára megjelent a kir. biztos a teremben s a baldachin alá állva rövid \| A török-görög békekötés ügye egyszerre ■ stádiumba lépett. A tőrök megbízónak ugyancsak halasztották a dolgo\', mert a török közvélemény, ben mesterségesen szították a Tesszális kiüziiéaé-vei való elégedetlenséget, s a török szukán mintegy erkölcsi nyomásnak engedve, nagyon szivacs meg is tartotta volna Tesszáliál. Ez azonban az európai nagyhatalmaknak minden számítása tfis nére volna, mert előre kimondották, hogy semmi, féle birtokgyarapitásba bele nem egyeznek. Törők-ország erre a háború kitörésékor hajlandónak ie mutatkozott; de — az élvágy az evéssel jő — ezt az étvágyat a nagyhatalmak kielégíteni nea szándékoznak, s hogy szó sem lehet róla, azt a I szultán abból a barátságos levélből ki hígja ol-\| vásni, a mit őfelsége a király neki válaszkép küldött levelére. A nevezetes okmány igy hang- Izik : Az őszinte és lojális barátság, amelylyel Fel* _ i— íij i i— . .. ., , .i séged iránt viseltetem és a melyet Felséged i magyarbeszédde bemuUtta magá , Ivanottcsm.-^,; WrB,mék közt joggal fő idé, bennem, mszteri fiikar leolvasta a királyt leírató, a ,, 8, . , ,\' . . . „. mnlvet az evvesűlelnk élénk zsiviókkal fendtak kötelességem né leszi, hogy Felségednek a saját melyet az egyesületek élénk zavtókkal fogadtak. L, birodalmin<\|k bekében tanácsoljam, hogy nJ r lt l ^tánNikohcabiri szerb nyelven j , konslantinápoIyi nagykövetek üdvözölterkongresszuit, kiemelve -hogy ktHöiiös , , Bmegá\|\|fpllolt ,öUéle)ek tí$n gyorsanmr,-szerencsének tartja,bogy a király ötleginagasabb bi-1 kA.„ a km™.! .itwk Ylial .ian2i zalmával tüntette ki, akt ugyanazon szerb néphez tar tozik, s ugyanazonorlpdox hitet vallja A kongresszus arra van hivatva; ho^y iiüséggol és odaadással megvalósítsa a szetfi ortodox egyház autonómiáját : azt az aulouomiát, a mely után évszázadokig epedtek Meg van győződve, hogy a kongresszus működésénél az állami iörvényekre és statútumokra való figyelemmel cselekedetei áltsl igazolni fogja, hogy a legmélyebb hála érselineit táplálja ö felsége, legkegyelmesebb királyunk számtalan esetben tanúsított kegyes gondoskodási iránt. A király éltetésevei Végezve beszédét, a görög keleti szerb nemzeti egyházi kongresszusi megnyitódnak jelenti ki. i Azután Brankovics patriárka Nikolius bárónsk mondott köszönetet a kongresszus megnyitásáért. Ez utóbbi felhívja a kongresszust a megalakulásra; ennek gyors elintézését óhajtja. Azután felkérte a pátriárkát, hogy közölje vele az igazolt kongresz-szusi képviselők névsorát, s ha megalakul a kon gres<zu. hívja mag Cl kebelébe, hogy megadhassa az ő felségétől nyeri Instrukciókat. Ekkor élénk zsivió kiáltások közt elhagyta a termet. Azután patriárka kijelölte n jegyzőket, megválasztották az igazoló bizottságot, a. mely a tagok megbízó leveleit beszedte. Délután két órakor Brankovics pátriárkánál ebéd volt, mely igen lelkes hangulat ban folyt le. — Különösen Nikolics bárónak a pátriárkára s a szerb nép küldöttjeire mondott tószlja kellett nagy tetszést. I kösse a békét. A katonai attasék álul ajánlott határvonal megfelel a stratégiai kiigazítás amaz elvének, amelyet Felséged első kezdettől fogva elfogadott és smelyet a többi békelőltételekkil együtt állapítottak meg. A nagyhatalmak koncertje állal, amely határozataiban szilárd éa egységű, méltányosaknak elismeri engedmények maximuma mindenekelőtt a dolgok olyan állapotát akarja létesíteni, amely Európának a béke éa a nyugalom iránt szilárd biztosítékokat nyqjt. Ennek következtében arra kérsm Felségedet, hogy komolyan megfontolja tanácaaimat éa megragadom ext u alkalmai, hogy Fslaegednek megújítsam nagyrabecsülésem és őszinte barátságom érzelmeinek kifejezését. Most már talán gyorsabban fognak menni i béketárgyalások és a török megbízottak kevesebbet fognak akadékoskodni; a szultán mindenesetre iparkodni log, esetleg minisztsrválság árán Is i békét megkötni, hs látja, hogy a nagyhalaimik teljesen egyetértenek. T o 11 f u 11 á b an. nagy-nök éa kiságyul kősói több kerékpározása melleit ét A hirlapirás eldördült már ellen. „ En a magam részéről abban s meggyőződésben vagyok, hogy ennél a kérdésnél az osirosdó Ahá. megvan a bibije! a tűzre elfeledtem tenni I Jó. hogy- még ideje korán észrevettem. Az órát nem néztem és zavaromat könnyen ellehel képzelni, midőn az ablakon kitekintve, férjemet látom jönni. A rántás most sem volt piros, de azért én hamar (eltöltöttem vizzel; és természetesen a második leves is, melyet könyv szerint csináltam, ugyan olyan sápadlszinü volt, mint az első.__ A pecsenye az jó lett volna, de nem sültl keresztül és egy kissé igazán kemény volt.-Lajos evett a levesből, nem szólt semmit és én örültem, tán ö ilyen halványan szereli. Mikor jó időmul-tán elfogyott, azt mondja: — Édes, máskor jobb tejfölt végy, ez nem -volt -friss. Ajkamba haraptam. Ejnye, hát\' Lajos a rántottat tejfeles levesnek nézi és eszi? A pecsenyével egy kissé soká vesződött — Bocsáss meg édes, a fogorvos fürdőbe utazott, ezt nem eltelem meg. — Hát olyan rossz ez a pecsenye, hogy okvetlenül a fogorvoshoz kell menni ? Három hét után kérem igy bánik el lérjem velem és a fűztőmmel! Velem, nlil otthon a Liza azakácsnö ugy dicsért. De azért haragudni még se% tudok reá. A tegnapi ebéd után is megkísértettem reá neheztelni, sőt sírtam is; mire odajött szépen hozzám elkezdett vigasztalni, hogy ő mindezért nem engem ítél sl, hanem édes-anyámat..... — Mamát ne sértegesse uram, ő nem tehet róls, ő nem taníthatott engem, mert Ö sem tanult, hanem igen, a Liza, tudom bizonynyal, hogy Lizá szakácsnő az oka...... — No igen, hát az az oka, hát nem a mama, mert ö sem tud fOzni. De ugy-e maga meg log tanulni ? Fogadunk egy jó szakácsnőt, attól majd meg log szépen tanulni és mire az 01 éves házas sági évforduló elérkezik, kifogástalan ebéddel vár engem haza. — Igen. lelelétn; jó lanitvány leszek és akkor talán előbb is megtanulok főzni. De csak talán 1 — PuMU-MMtt-páli idyli. - A „X i L A* srtdsü Ürofjs. - Ki ne ismerné azt a nádfödeles kastélyt, sürü, vasrácsos ablakaival, hoskzu, nyitott folyosójával, hol a fecskék óriási inentiyiéégben vertek fészket { s valószínűleg még őseik is ineg-mepjönnek Olaszország meleg égaijáról, mert viszszaszállva, itt oly nagy csoportot képeznek. A nagy m<jorudvur gémes kutágasáu az öreg gólya lebbegeti szárnyait, sütkérez a verőfényen. A házsarkánál magas ákác tetejében vau bolylioa, régi lészke, hol nevelgeti pelyhes fiait. Léckerítés szegélyezi az egészet, magába ölelve a rózsafak hosszú sorától illatos parkot. A pince-lejárainál mézédes körlét kínálgatva, magaalik egy ia; alatta padocska nyugvó helyül asolgál. Odább négyaoros méhes létezik ki a (elnőtt, piroamagu spárgabokrok közöl. Nagy zsongás uralkodik olt, s as arra sélálóknsk vigyázva kell elsurranni meüelle, mert különben könnyen megeaik, hogy egy elfáradt méh homlokon csókolja Oh I pedig es a csók vajmi mérges I Másnap az ember magára sem ismer, kikel alakjából, s haragra lobban, meri saeme bedagad, oitoci-kája kidagad, igazán mulatságos képet mulat. — j1 ■ .ii ,, . 11 Erdekea kilátás : a pusztához vezető inigsi nyárlaaoros ul hosszú vonalban. Itt-ott sOrfl sr-döcakék környezik, melyből a, madárdal oly aa dalilóati cseng ki Oda azoklak menni kikeletkor ibolyát kereant, kéaőbb gyöngyvirágot, melynek illatától szinte édes mámorba esik a keresd, l mintegy megbűvölve, önkéntelenül megáll: azt a édes érzést élvesni, mely dalra kéaststi sz ajkai, hogy valamiképp kön> yilaen a csordultig lelt szivacs kén. Ajkai köal morzsolgatja a szól, nehogy avatatlan fülek meghallják: „Ne kérdezd, bogy miiit szeretlek, szót arra én ugy asm lelek. • A házból vidám p ros pozsgás arru lányka libeg ki, karján kia kosárkát Urtva. melyet a kőaastalra helyes, a onnan kssdi szórni a nemet ss öt jól ismtrö kedvenceinek, a nagy ess portnak; azok pedig büszkélkedve, sátorozva sorakoznak. Ea oly faatői képet nyújt a távolból szemlélő Géza urflnak....... Megkondul a kia leápolna imára hívó harangja. Milyen iateni dolog, hogy itt is, majdnem a vadonban, hol alig pár eldugott ház mosolyog ki a Iák közül, Itt ia van agy hely, a hol a srivét magúba emeli az ábilatébreetiö hang... Szép verőfényes nap van. Minden boWogságbaa látásik aszni ! A paszta kántorja ia viazi áeekes könyvét a a miséző ruhákat, jeléül, hogy most már a bs-harangazó közelvan .. Szokott módon rendbe j hoz mtadset a mint ki dolgát jól elvétete, imr« kulcsolt késsel meghajt ja magát a imádko\'nt kezd, mit a kia közöaséf ut&nna mond .......... Nngy-Kunisaa, c«fltöitik \|6fegek haszontalanok, az ödvözlö lftvegek fölöslegesek. A kerékpározás sport és pedig most már nfR gport Is. A női kerékpárok gyorsan forgó kerekeil immár nem ia a nők hajtják, baoam a divat szele, ■aly a milyen szeszélyes, éppen olyan ellenállhatatlan is. Azok a botdog újságírók, kiknek egyébb gond-jak rács, mint hogy a nöi kerékpározásról ortoai, eKtelíkai és erkölcsi értekezéseket Írjanak, maguk ii a dlrat áramlatának karjaiban vannak. As tgyik rése uaaik az áramlattal, a másik rtaskOsd ellene; de benne van mindegyik. Egyik haltja a kerekeket, a másik meg akarja állítani. Egyik tusi rkw a magdagadt Dunába, a másik mag akarja áUjtanl a rohanó áramol. Egyiknek munkája löMa leges, a másiké nevetséges. A halrsnaa évek elején -o krinolint asm ai ^ifiksi ás orvoal értekezések növsaslstték olyan kámalaioaan nagyra, hanem lelpulfaszlolla a jival bolondos szelft, Később sem a temérdek malira buktatta meg, handm a divat aaeastyea Itfdalala, mely kiasámithatatlan mosg\'sokksl mapédik máisöaégböl ssélsöaágba. Ds ssért s divatnak Is magvan a maga aasltti-Uja Kariéra vess mindent, ami kOlönöa; csak a atedsanapit, « kösöaaágsal nem llri. A mi kMnségeasé, mindennapivá letl, ott kanja a Uépaét. A aöi kerékpár is futni, Iramlanl fog pikáns éidsksméggsl, a ntig a biciklizés spór marad. Mihelfl átfeszi a köznapi haaanélal, a rémek ■oaogrsmmos, címeres nöi biciklik is a ktönolin sorséra jutnak : lölkerlllnek a padiéara........J Dl pardon I Most vessem csak éssra, kogy as ta igáaytslen tollamat is kasdi magával ragadni ,a bicikli-divat welo. Isten őrizte, hogy valami hamontalan értekezésbe nem tévedtem ; pedig lafájdonképpen csak a mi kerékpárosé nőinkről akarok megemlékezni.____i A nagykanizsai kerékpározó nők tudtommal ttsa vannak. Legutóbb agy budapesti is ssegödöti beatjük...... A Mii kérik pár-sport sok I akinlel ben kfllöo-höaik B (áriakétól. Már abban ia, hogy napról, aapra rövid, pillangó-életet ét Este hat öra \| élén vsa hajnala. Ekkor kezdődik a katonai \| A kWfly öreg ara, a káptalan káplánjával iHHIél és alánok • kis megkésett Terét ipar- Zala 66. aaám 3i lap,)~ 1897. jnths tó 16 én gyakorlótéren a pillangó-röpködés és tart nyolc óráig. Ekkor vége van as egynapi pillangd-áletnek. De es a kétórai sport élet vidámabb, zajosabb elevenebb, mini a férfi biciklisták száz kilóméta ras napi túrja. Esekbe a küzdelmes, nagyiélek-setQ lurokbs még olyan könnyű legények is bete-rokksnnak, mini dr. Dród Ti radar ; ellenben a nők könnyű, kétórás sport-élelo fürge legényekké villamozza a véletlenül kétmázsássá izmosodott gavallérokat is. A nöi finomság ebben is szabályosója a férfiak s«er elenségének. Vnftr Lrxi barátom, a biciklisták atlétája, már nem igan érte be a kaloni gyakorlót árral; naponkint mértfoldekat száguldott ba .biciklijével; hét falu határát szcldella keroszlűl-ál; tia-liaanöt \'kilométer neki csak ykmfki volt. I Ea imamihelyt aa aranyos pillangók kiasélllak röpködni a katonai gyakorlótérre; % mértfőldekel usaonásó biciklista-atléta nép szelíden magvoeult ajra a kis lerQlelen; bevonta hatalmas szárnyait és beállóit simulékony, cseod«a, türelmes biciklista-pádagogusaak, aki most a kerékpéroaó nőket Bgyas logáaokkal oktatja a biciklizés meetor-fardulalalra. Uyönyörllaég nézni siókat a asép lordulatokat, aninl a ksdvaa nő biciklisták a mason! bátorsággal; egymást Qsve, kei ülve; merésa nsklvágásokat léve, uralkodnak as .önköltaégll\' paripáo, Akad Is bámuló, gyönyörködő elég. Ellepik a gyakorlótér mellékéi és kíváncsi szemekkel kísérik as aranyos pillangók gyors sarranásál. A csintalan fecskék la nda sereglenek s ott kavsrognak, sábsnnsk ide-oda a kerékpározó nök körül. Egyik másik nyilaebeseéggel surran At a pihegő ajkak elöl!, mintha csak asoknak barmaiéi akarnák lelopni. Poétikus, kedves, vidám élet van olt mindennap abban a két órában. _ Hiába: a nök mindenttl égy kié világol tudnak téiemlent. A hat kerékpárost) nő kedvességet vfdámségkellő szelleme magaranyossa a katonai gyakorló tér baka-lapoaoil, hervalag IQsaálail IS, s még ott ia derűt hlnl a mosolytalaa (Mák homlokára. Moat még csak haté I Holnap, h«lnapttlAn talá> már flsankal\'öé. Igy fog népesülni a kerékpározó nök aranyos pillangó-világa, mig a divat bolondos ssele majd faképnél nem hagyja a kerekeket. A gazdasági írnok, ki a templomnak elég gyér látogatója, sebesen rohan, hogy alérhiaae őket, Teréz megrezzen. Amint as nagy kék szemeit Iráagezi, Önkéntelen eaaébejttt, hogy: a .pokol rágja is kék. s As édes ima mindenkibe jól eeö érsést kait, s ésrtll hangulattal hagyják él a kedves helyet Délaláa aséa (Arsaaág nevetése caeng ki a hatni. Tirés agy thaa-róaaál a agy asásaanr saépet ssakUva, lépdel a róaaslugas leié. Minden lépésre n levelei ráaafcHva, olvassa aaok saámál Aa éjtéhos érve, tanaeetafja. hogy as A magános hstyseskéjét valaki kibéralta. Magrassanva hátra-% . .. — Ne menjen el I — szól Oésa. Egy csepp Mam sem akar asámomra 1. ügy ia elvitte, a rá aam adott, — nyugalmamat. Ahol nem vett1, ott aratott győeelmet .. A lányka mintegy megijedve, hogy agy percig ■ ráfAÉMrátt, tevasurran. Később a léckerítés osalopára Umaaskodva, rálát a távolba révedezve. Paeraag a hallottakon. Egyszerre oda vágtat lahér, Ittseavért paripáján ilju. lekapja kalapját, buosul ial; ajkán ka-•rl moaolylyal valamit sul lógva, tovamíáguld A kis lény oaak annyit ért mag balölé: .Ugy rámgysá, bárt asm haliaaa leMen.* A htdsgnág rávao érintette, a a lányka áilzte ■agától örökre. TrUoma Uviri. H I R I-&7—. — Kinevezte- A m. kir. pénsűgyminiasler Spur János ssla-agerasagi pénsBgyigasgalóaágl se-gédlilkárt Budapestre pénstgyi titkárra na vesle ki. — l\'\| klré » alOgy Asa. Ó felsége a király Knorr Kálmán a budapesti kereske ! delmi és váltótörvényszék albíráját a nagykani zaai kit. törvényszékhez bíróvá, dr. K/imi Eh-mér budapesti törvényszéki jegyzőt pedig al-Ugyí»$»»í nevezte ki. — lakdvö K«ús Malvink. a. s hé II-én vezette oltárhoz SWasr J kereskedő Belovárról. Koszorús leányok voltak : Psrá Berta k. a. a menyasszony nővére éa Ksiss Saabina k a. a menyasszony nnoksbugn (Bpeströf) Aa isr. templomot. bol as as-kstés tartatott, leljaaan megtöltötte a jó barátok éa ismerősök sokasága. — HalAlaaA« Részvéttel vettük a hírt, hogy J3rxrnnyay Béla, felsőhahóti földbirtokos, a megyei társaaéletnek ismert éa kedvek alakja, 39 év« korában meghalt Tagja volt a nagykanizsai Társaskörnek ia és halála alkalmiból a kör helyiségén ki ia tflzték a gyászlobogót — U1 tanfaUgyaia tümuujmagjShsa /Tnádaw Károfk somogyvtrmegysi tanfsltgyelöt a kösok-taiásQgvl minrálar Hontvárm agyéba helysle Al saját kérelmére; Somogyváimagya tanfeitgyslótéai pedig kinevaste BthUt Ignác kaposvári gimnási-ami tanárt — Vajda Jánosnak, a nemrég elhonyt kosán-rea költőnek Fehérmegye közönsége a vaáii erdőben emléket állit. Vajda János ugyanis néhány hetes korában Vaálba karált és első gyermekéveit ott töltötte. Napló jagysarában hja, befy lőerdéaz volt aa alyja éa a nádtfideles magánosan álló házikóban nöMráráéa, att ayarts ama he-nyomásoka1, ammfw iróá mlködéaéra, tehát ageaa későbbi életéra elhatároaók voltak. El« mondja naplójában továbbá, hagy huáeysaii szerkesztő korában ia otthonának tekin\'stto a kia erdei lakol, ahova néha hetekre Is kUadeh ál hogy az Itt léfcöti napokra lagOrOasanabh eará-kaaett vissza. A derék moaplani a .(ehérmecyai UnllólastBlet vaáU járás kön* kebelében indult, melynek alkarét mi hl őszintén kívánjak. — Dandár karstgyakortetofc Nagy Karáaéa A pénw T-ll, a nseal 8-ik ás a várasdI 10 ft hoavMbaeaáreiraaek Naty-Kanráa vidékén felles 17 — 80 i« daadár keretgyakorlatokat tartanak. A péeal 8 huszár Keaithalyen álle« máaosé assUlyá\' a napokban isgalta HWfl Eokanaharsar Qyörgv alaarsdas. Kaan naslály • hé lS-ta indul al KMihelyrA és atkrárá* Is laraaak gyakorlatot: lián 9áee«ha, léén Böhtayér. 115-én Inkára érkanaek, hal a pérai osatá\'ylyal egyesülve, 16-án l\'aaa\'aak ha haa aáak. A ptpai éi vsraadi asrarák aeyna aaa* a napon érkéznek mag, de aaak klsll kevesen voaalak a vAro«ou keraasttl, mert már atkáéban elssátlásolják őket a kMl lalvakbaa A dandár karauyakoriátoh báró Orá Arnold saradén, dsndHpamucnok vaaéeytoto aaii tartatnak é július hé 80-án — ra\'lnHairág gliáamár lovassági felUtiyelö ssaatléjéveltofeah aáralai. Au\'gusslui hó slsejéa Mindhárom mvaa sarai viasMladai élle<ráa balrér. — Tliérsé\|l ugytyak erlal. Julius t l-án a károly városi ét vanuadi tüzérség — amint Csáktornyái levelezőnk írja — Csáktornya környékén, Baant Rokne és 8«ivtaa határában 4«ea tölténynyel gyakorlatokat fog tartani. — Rabbi válaaztáa A keszthelyi izraelita hitközség dr. BteUtr Sándort, a jö»év« msgysr-ssidó tör<éaest válaaatotl* mag rshU* iának auy lalkesadéawl. Or, B lob Isr Sáadar Ifit) hsa Moorott eáfifetett« HrasIMs rabbi assIádnak sarja. A papi Ismaratek aránelral atyja, ki jelenté* moorl rabbi, lamsrtstts mag, majd a lakai rabbinál bóvlié te ki, a eeatáa aa oraségoa rshht .ssmlnsrlsmha maai, arái Ml évvel esalött a vattai ott pappá. A hpwli agyara-Mén a világtSrténalamUI, a aip omstióa éa magiar irodaliimbw a doktor elmet nyerté el Ráüti, gyakorlat sssrséaéra a vidék éa •wárn ayaj aM néki alkalmat; atyja tflhb jabán reá lusta A moóri hilkOisée rabbi Inedftl\' a amit év óla padig dr. Koha Sámuel éa dr. Kayttirilag hada. pesti rabbik fe!hívá«a folytán, velük «gyQit ml-kUAt a bpssii rabbi-isaánsbsa — Regatta sgyesttlaf ilHsa FráNára. itala-Inn Földváron a llalalon-kaHma érdekében béilfta Iámét navaaates haladta történt Sstnráeyl Viktor gról elnöklése éa Kdalshai»4);alai Ufót háró tára-elnöksége melleit hét lön Ngalta-aiyaatlat a lak alt halasar frt slaplökévsl. As deő ba laton földvárt ragalla-vsraany jövő vasárnap less. Eaan a nanoe két más tnnepe ia less a kies liidörályaak aaá> chenyi Miklós gról jaáki apái étkor sanataU föl aa aj kápolnái, délután padig a mesei gazdák rendelik lóvsrssnyökéi. — Tűzijáték. A keszthelyi Állandó vigalmi hi-sottság sug. 1-én nagyaaart tűzijátékot rsnlaa a Balatonon. Ugyaneaew nap árhainst mag a bn-dapestl bicikli-egyesület tagjai, kik réselnraad Bndapeetről Keestbelyig terjedő ksrakpár versenyben. — Virágkorzó A lila n—^ karétpár-agyaaUat s napokban virágkoraával egy bekötölt táneaatélyt rendes As egyesitlet a viragkorxóban réaztvevő tagjai között bárom értékes jntrámü jel soraol ki. — őrlési tOz Willl Baamkalaa 4f\|ai két árakor 8ebr alhat Rsaaö rálaráea rá el if la a siklósi a aa laawrallaa okból tla támadt. A nagy ayiiwt rak\'árakbaa tlmráialan aaáma aayag veit Mharáosva, ráarályak, rákéi éa taayö sarawdák A raktár klnapin veM duska garmsds fogott eloasör ttset s. elképealhatlaa gyorsasággsl hsrapódsott mindinkább tan. A ttijslrs elég gyorsan ■sgjilsetii a tlashii, a kik valóhaa teheieüanak valtak a aatrnyt ta N«gj--Kaiiizsa, c«Otörtk Zala 56. ssám 3j lap.)- 1997. jriKtti hé 16 4a lövegek hsssonUlsnok, u üdvözlő fovegek fölös- gyakorlótéren a pillangó-röpködés éa tart nyolc legesek. éréig. Ekknrvége van aa agynapi pillsngd-élotnek. A kerékpározás sport és padig most már nöt De es a kétórai sport-élet vidámabb, zajosabb iport fa. A nöi kerékpárok gyorsan forgó kerekét elevenebb, mini a lérŰ biciklisták száz kilóméle naér nem is a nők hajtják, hanem a divat szele. Mpi lurjn, Ezokbe , kQzdeimea, nagylélek-mely a milyen szeszélyes, éppen olyan ellenáll. wa túrokba még olyan könnyű legények ia hatatlan ts. bele-rokkannák, mint dr. Brtd Tivadar ; ellenben Aanka boldog ujaágirók, kiknek egyébb gond- , nök kflony0 iétórás sport-élete fürge legényekké jok sincs, mint hogy a női kertkpéroaásrfl orvost, ,inamom a ^leilenOI kétmázsássá izmosodott esztétikai ás erkölcsi értekezésekel Írjanak, maguk gavallérokat is. h a dival áramlatának karjaiban vannak. As) A nöi ttnomaág abban U szabályozója a férfiak tgyik rész ussik aa áramlaltal, a másik réss kQzd\' „er Henségének ne; de benne tan mindegyik. Egyik hajtja aj Vftr ^ barátom, a biciklisták atlétája, Imáikat, a másik meg akarja álHteoi. Egyik már nem igen érte be a knloni gyakorlótérrel; vtHl vmm a magdagadt Dunába, a másik megakarja ttp0aiBt msHlOldeket száguldón ba biciklijével; állítani a rohanó áramot. Egyiknek munkája töiöe^, fala baU(é, Me\|lle\|l0 korsestűl-ét; tia-tiaanőt kfss, a másiké nevetséges. ! ^öméler neki, osak , k<m(tkr volt. A hatvanas évek elején •« krinolint sem ss g, imt ; m)h#ly, u tnDyos piUsngók kisaálluk ■atetikai éa orvnál értekezések növesztették olyan u \|tlont( gyakorlótérre;n mértföldeket bámalsioMn nagyra, hanem lelpuffmzlölta a bicikllsta-slléts ssép azeliden megvoeuH di«t bolondos szele. Később sem a temérdek ,terCIleieti; bavonia hatalmas szárnyait és nstira baktatta meg, honim t divat szeszélyes beállott gyúlékony, cseod-s, türelmes bkiklnu-ivrdttlaia, mely kiaaámitbalatlan mosg<sokksl pédagogusaak, aki most a kerékpárosé nőket osspódjk ssélsöaégböi sséloöoégbe. 0g> es logásokk\|\|l oktatja a biciklizés mester- Da aaért a divslnsk la magvan a maga essteti- torduiatsirs. kája. Karjára vasa mindanl, ami különös; csak a Oyönyőrüeég nézni asokat a szép lorduktokal, mindennspti. a közönségest nem llri. A ml uqíqi , ktiim nö-bicikllsták amasonl bátorsággal; kaaénigni. mindennapivá lett, m> otl bag)Ja a üava, kerülve; meréas iteklvágásoksl léve, fcképaél. uralkodnak as , ön költségű* paripán. A uöl kerékpár ia Olini, Iramlani fog pikáns ^kad la bámuló, gyönyörködő elég. Ellepik érdekességgel, a mlg a biciklizés sport marad, gyakorlótér mellékéi és\'kíváncsi szemekkel kísérik Mihelyt álfesai a köznapi haaanélat. a rémeit awoogrsmmos, eimaraa nöi biciklik ia a ktfaolin sonára jutnak : lölkarllnak a padlásra........J De panfoa I Most vessem csak éaara, hogy aa éa Igéaytelso tollamat ia kssdi magával ragadni .a bicikli-divat szele. Isten őrizte, hogy valami haaoflialan értekezésbe, nem lévadtem; pedig Islajdonk éppen csak a ikarak megemlékezni* A aagykasisaal kerékpározó nők todlommsl imtmlenl A hat karékpároaó nő ksdvsssigil Stefi vasnak Legutóbb agy budapesti is szegőd öli vldAmságkellö szelleme megaranyozza a katonai kossájak..............gyakorló tér baks-lspoeott, hervatag fűszálait lé, A Dfll kerékpár-sport sok lakintalban külön- ( még ott ia derül hint a moiolylalnn lérllak hözlk a férfiakétól. Már abban is, bogy napról, homlokára Most még osak halé I Holnapi h\' lnapulán talá > mér lizsnkst öé. Igy fog népesülni a kerékpározó nök aranyos ii pillangó-világa, mig a divat boloados szele majd káplánjával faképnél nem hagyja a kerekeket. Térés ipar* u aranyon pillangók gyors surrsoéaál. A csintalan fecskék Is oda sereglenek a ott kavarognak, elbánnák ide-oda a kerékpározó nök körül. Egyik másik nyilsebosáéggel surran ál pihegő ajkak elöli, mintha csak azoknak harmatát akarnák lelopni Poétikus, kedves, viditp élet van ott mindennap kerékp4roeft nőinkről ibben a bét órában i Hiába: a nők mindenltl agy kis világot tudnak napra rörié, pillangó-életet él, Eata bal éra alá a van hajaala. Ekkor kesdfldlk a katonai kastély !öreg ura, a káptalan éa ulánuk a kis magkéaatt A gazdasági irnok, ki a templomnak elég gyér látogatója. Sebeden rohan, hogy slárbaaae őket. Tsrés megrezzen. Amint ss nagy kék szemeit Spur János sala-agersssgi pénstgyigazgatósági se lámagasi, öakéntelen esaébe jw, bogy: a .pokol gediilklri Budapedre pénslgfl liikárrá na Hl R EK — Kinevezés. A a. kir. pénzQgymiaissIsr Magja ia kék* e ás édaa ima mindönkibe lói aaő érzést kall, a dertllt hangulattal hagyják él a kedves helyet Délután szép társaság nevetése cseng ki a hsrtbftl Tsrés agy thoa-róssát a agy aaáaaaor szépet ■skkvs, lépdel a rózsalugas leié. Mindén lépésre <n levelel lessskitvs. olvassa aaok ssámát Aa •fMboa árva, tapasztalj. bogy aa A magános helyecskejét valaki kibérelte. Msgrssssnvo bátra-W — — Na aMnjan el I — ssól Gésa. Egy csepp Mara sem akar saáasomra ? . ügy ia elvitte, a wt aam adott, — nyugalmamat. Ahol nem vt-t, ott aratott győzelmet .. A lányka mintegy megijedve, bogy agy percig ■ ailgá llhatotl, tovssurran. Később a léckanlés osulopára támaaakodva, Mátet a távolba révedezve. Oaersag a hallottakon. Egysssrrs odavágtat fehér, tüzes vért paripáján u Hja. Lakafia kalapját, bwaut lat; ajkán káért oMMolylyal valamit suttogva, lovasságuk! A kis lény osak annyit ért saag belőle: ,Ugy •bwgysk, bárt aam hallass laMam.\' A hidegaég saivao érintette, a a lányka eitzte •sgétól őrökre. TVWsais Urán. vsa te ki. — IJ\| blré Ah alUgyAaa. 0 felsége a király Knorr Kálmán a budapesti keraakn delmi és váltótörvényszék albiráját a nagykanimi kit. törvényszékhez bíróvá, dr. Ktnai Ele mér budapesti törvényszéki jegyzőt padig al-Ugydtstí nevezte ki — iskovő Vtiu Malvinka, a hó 11-én vaaatla Oltárhoz AriaarJ kereskedő Befovárról Koszorús leányok voltuk s Viits Berta k. a. a menyasszony nővére és Ksfes Szabina k a. a menyasszony unokabuga (típcslröl) Aaisr. templomot, hol u eskette tartatott, teljesen meglöllöite a jó barátok éa ismerősök sokasága. — HalAlaiá* Részvéttel vettük a hírt, hogy Baranifcy Béla, feladhahóti földbirtokos, a megyei társaséleinek ismert éa kedvelt alakja, 59 ~éV« korában meghalt Tagja volt a nagykanizsai Társaskörnek is éa halála alkalmából a kör hetyiaégén ki is tOfték a gyászlobogót — Uj tawfalBgyalő tomogymsgyéban KMyi Károf\'k somogyvármegyei tsnfsUgyelőt a kösok-isiáaügvf miniszter Bontvármsgyébs heiysts át ssját karaiméra; Somogyvátssagya tanfsiag}iéő)é>l padig kinevezte Bsksits Igaáe kaposvári gimnáziumi tanárt - Vajda Jánosnak, a nemrég elhunyt rus költőnek Fehéroegye közönségé « vftáS er* dőben emlékei állit. Vajda János ugyanéi néhány ketas korában Vaalbe kérSlt és «s6 gyermek-éveit otl (öltötte. Napló jagyaaiaibaa hja, hagy lőerdétt volt as atyja és a nádWdale» magánosan álló hAaitóbaa nöajtodvén, ott ayarte sasa ba-nyomásoka\', amelyek Mi működésére, tehát egeas későbbi életére elhatározók voltak. Sl« mondja naplójában továbbá, bogy budapesti szerkesztő korában is otthoaéaak tekin\'ette a kts srdei lakot, ahova héba helekre Is kirándult dl bogy as itt töltött napokra IqOrömastebh emlékezett viasaa A derék mozgalom a .febérinegysi tanítótestület vaáii járás kórt\' kebelében indult, melynek sikerét mi is őszintén ki«ánjak Dandár karatgy ab or istoá Negv tfáiiáa A pápai T-it, « necal 8-ik te s varaail 10 ft boovédbusaároarsésk Nsty Kaaten vidékén ja-lia« 17-80 i* dandár karstgiakarlatakst tárta-nab. A pécsi 8 hasaár estté Kesuthelyea áífo-másozó aastályát a napokban vi^gMte toKI Eoksasbimir öyfrgv slssradsa. Kasa oastáiy t hé 18-án Iáéul el Kesstfolytél és ntkHalMtt la tsranak gyakorlatot; 18-án Sámsónha, 14 éa RöhSayérs. 15-én Inkére érk essek, hol a párol osstátylyal egyesülve, 16-án l\'Ms\'ask ba baa-aáak. A ptpal te varaséi earedek utyaa aasa a napos érkennek nwt, 4a esek lö»tl bnaw vonulaslt s vro«on kamsattl, ssert már uikée-i eleaállásslják Őket a kínéi laivabtna. A dsadkr keretiyakorlatok béré CM Arnold ezredes, 4aa4árparaao«aob vesényleta a\'atl tartatnak s julius h4 80-án - valésdaAlaf riiiaméi to-vataági felOnyelÖ asemléjévelIngnak sérülni. Augwatas hó elsejéd mindhárom lovas ezréé Vtissalnéiil Allotrás balyár. - Tli4rségl ugmak•rlatt. Julius t l-4n a károlyváresi é» vanuadi tQaénég — amint Csáktornyái levelez ónk Írja Csáktornya környékén, 8zent Rókus éa 8zivioa határában 4Í«e tflkénynyel ló-gyakorlatokat fog tartani. - Rabbi válaaztáa A keszthelyi lsr»eUia Itltkótség ér. Bleálsr Sáa4ert, a jóaavl ■•gyar-aaidé IAréa«ast válasstotta mag rbbi-Jáaal aaty lelkasséissil. Or. Meblar 94aéer 1870 ben Moorott aafllatett a töráeUköa rabbi családnak sarja. A papi lasisistsk elemeivel atyja, ki jelenjét moori rabbi, ismertelte meg, majd a tatai rabbinál bövlle\'té U, a tnu<4» as országos rsbbl-marnlsariaasba maal, akol Ml évvel eaélölt avattatott pappá. A hfsstl egyetemen a világtörténelemből, a dtp aawtlaa 4a ■ agrár iMéaUaibéi a doktor elmet nyerte el Rabbi gyakorlat sasraásérs a vidék 4s P>íárov ayuJ otl neki alkalmat; atyis tHhb iabsa reá blita a moórl bllkVasés rsbbl teendőit a smlt 4v óta pédfg dr. Koba Sámuel éa ár. Ksyserilag baéa-pesti rabUk felhívás folytán, velük ifjai! aí k«d«t\| a bpami ntbbMaaámbii. - ReflsMs egyesület Bateton FMMraa. Ma-ton-Földváron a llalalon-kultaw érdekében hétlön Ismét navaaetss haladás lörténu Széchenyi Viktor gróf elnöklése te Rdeliheim-Oyulai Lipót Mfé >4ro-alaökiégi mállott hétlőo ragalta-aayaa4lat alakéit hstaaar frt alaptőkével. As stső halatoa^őMvéri ragslts-verseny jövő vasárnap less, Eaoa s napon két más ünnepe la less s kies llrdObolyask Széchenyi Miklós gróf jaáki apát aáksr aasatell M as aj kápolnát, délután pedig • mesei gna4ak rendezik lóvsrsenyükst. - Tűzijáték. A keszthelyi áttsfléé vigalmi M-soltság aug. 1-én aagysaaré tlstjátékot randa S Balatonon. Ugyanezen nap érkeznek meg a ba* dajpesti bicikli-egyesület taglal, Uh résztvessnek Budspesltől Keszthelyig twjedő kerokpér versenyben. - Vkégkorzó A nli wnigl kerékpér-egyesfllet a napokban virágkoráéval egy bekötöli tánceslélyt rendes. Aa sgyoaMot s vlrágkorséban rémtvevö tegjbl kősMt három értékai jutalnmÉ jel sorsol ki. - óriási Ma Péoeett Basmbatae é^ol Ml érakor 8ekroibsr Reaső bamtmaa latilipáa a rikUW s os IsmanllaB akhél tls táasedt 4 aagy ayi\'ott rakiárakbea téméetslsa száras aayas volt Mlbalmosva, ssin4siyob, daesáák éa teayő iwsadák. A raktár kőaepéa vsát ásíka garmada fogott stóaite ttsot a. oiképartkotlsa gyenaaégnal karapódsott mindiakábh tevs. A tlíjolre elég gyorsas magjalartok a HaaMá, a kik vslébas tabetaUseok valtak a Hányt és Nagy-Kanuua csMörlök Ula 66. Btina. (4. lap.) 1H07, julius hó Ili én mindinkább terjedő elemmel mm ben. Nagyon helyesen osak ia a véti terjedését gátolták nagy kiisrtásaal és flnfelíldo«ae»al. Kora remei\' toll már, mikor némileg lokalizálták a tüzei, deákkor mir leégett • nagy raktér agy iés»e. A Sohrei- ber Resső kára bevallása aserínt tiienayoloeser I ösv. Nimelk Jóueínó pápai lakos kis Pisla fia a forint. D« veszteségei aaenvedeit még Tauaaig vállökai malom alá ment fürödni es addig jálsza Z«igmond bornagykereskedő is, kinek egy ezer dozoll többi kis társával a vfs iilflH, mig egyszer feleségét, elgásolla. Hlr szerint as asszony önként I — A flflokszera terjedése. A pacaai járásbot vststt véget életének, meri nem a Isgjohb fi Itrlotó Felaő-llujk község szőlőiben a flllofcszeri aionyban élt as arával. A laerenoaétlen asszony/fellépése megállaplIlafoK, a nevezed község lig. öeaseronosolt hulláját Csörgőn temették el. Iárát a (öldmivelézügyí m/riiszler 9110 sz. rendé-Belefúlt a Váliokába. Tognap előli délután I leiével sár alá helyezte. — Római slrielet As e\'mu t bét folysaáa Keastlisly várostól északkeletre fekvő, ugyneu- foriot értékű hordója égett el. — A axellem körutazása Nagy Kanizsán Kii az iifUfii végzet a pokolba Irsasxferált, as még boldog ember, mert szt hisszük, hogy ha súlyosabb büntetési akartak volaa rá kiszabni, Ugy A bizonynyal Nagy Kanizsára küldték volna. A sserencsés és szerencsétlen vagyonos osslály tagisi nosi e különfée fürdők árnya* kurszs-lóajai sióit üldögélnek. Régi dolog, \'hogy aa esiberiaéget lát részre szokták osztani. "Egyik réssé, s me y fürdőbe megy, s másik, s mely Ottboa marad. Hogy á nyaraló emberek minő élvezetekben ussnek, arról nekünk itthon marad taknak álmodni sem szabad, mert az e lemét ■ég elviselbeteilenebhé tenne a mi gylitrelmUii-\' ket. Ha bem aksrunk iiiegluUdni as utcák Injtó torától, elrejlezüiik s lefüggönyözött jsnbák omályos rejtekeiben és Ita éppen a negyedik dimenzió hívei vagyunk, eldiskurálunk s megboldogult szellemekkel. Es is élvesel. A hé en egy bisalmas társaságban ugyancsak nagyban diskuráltak ff szellemekkel, mikor várstlanbl belépett egy vendég. Szkeptikus mnsolylynl nézte egy ideig a spiritisziikus műveleteket és \'olyion- ta* gadólag rázta a fejTÍ. — Nem hiszek benne! A elellem ép ut mondta, hogy 0 belőle méz nagy ember lesz. — Tudjs is asl ö l —Hát kinek hinnél ? kérdezték tőle. — idézzelek meg egy orvost. — Jelenj meg ji szellem — sziláit meg vontatottan a médium ! — itt vagyok. — Hogy bivnak ? — Dl Kalap Hihály körorvaa — Boldog vagy a inlviagon ? — Nem. — Miért ? — A pokolban fagyok. — Bisooynyai sok volt itt fenu a bűnöd. — Oh dehogy, csakhogy a szamár halottkém a jelentésben a hol ez áll: a halál oka, ods mindig sz én nevetnél irts, mert eltévess telte s rubrikát. csak olt maradt. A szegény anyu \' fájdalmában ff gödör.-nél dolgosó murva-vető aus majd hogy essél nem vesztette, meri vagy kél év elöli egy másik fia lull ugyancsak a Váliokába. TÚi Murák eresxturon Szombaton éjjel Murskereszlur csendjét váratlanul nagy lárma vorle fel. Egyik jómódú gazda háza gyuladt ki a falu közepén, do a serénykedő lüzollóknak sikerüli a füzet tovaterjedésében meggátolni. A kár körülbelül háromszáz lóriul, de u ház bizto silva volt. — Műkedvelők előadása. Mint zákányi ludo- kások munka közben véletlenül egy régi sírra bukkantak, melyben a még feljssen ép állapotban levő csontvázon kívül egy bronz ővoatoi, egy vas kési és 24 drb. II. Conetant ina-féle római pénzt talállak. A leletet eseo római pénzek teszik érdekessé, amennyiben azok a sír idejére vetnek világot. A sír-mellékleleket Csák Árpid szolgabíró szerezte meg régiség-gyűjteménye számára, kinek már több érdekes lelete van a Csóré-gödör terű elén levő sirmezöből. • tónk írja - az ottani jótekonycélu műkedvelő _ Állategészségügyi kimutatás. Vármegyénk-azim előadás e hó 4-én rendkivü i ssép ered- bo\|) Q Jóll d„ll(i beleg»égek állása julius hó méiiynyal ._yégsfldiUt. S/ínre került « , Piroe 10 é(J fl fovelke!!Ű Volí i^feíte: flalyk 1, Zala-bugyelláris". A< os«/es s«freplök meglepő könjr- Szt.-CIrót 1, összesen 2 község 2 udvar Sertés-nyüséggel. természetesen mozogtak a színpadon. tfiUx, \\ Felelte kiváltak: Balog lka és Stekotxinict Jóise\'. A darabot közkívánatra e hó 18 &ti ineg-isuétllk. — Hiinxárok li^gníiluu. Léf rádi levelezőnk írja: Nagy sensatio," feszült érdeklődés tartja izgalomban a légrád iakat. Mindenkinek ajkáról ily szók lebbennek el: Itt vannak a fess huszárok." Az Ábrándos bakfisok, komoly mamáik karján, csak félve tekintenek a daliás testalkatú tipztecskékre... A leeresztett zsaluk nyílásain kiváncsi szemek kandikálnak ki és dicséret, mosolygás, áradozAs, titkos epedéssel vegyes halk sóhajtás hallatszik: ajají be hercigek!« Igen megjöttek a huszárok f. hó 13-án; a pécsi 10 ik honvédhuszár ezred egy tábornok, számos tiszt és tengernyi kócsagos legény, Ott fenn 11 égbou cit pernze hogy megpihenjenek^ n terepet megvizsgál jó pénz gyanánt vették as én rovásomra. — Mi« ják és tovább száguldjanak N.-Knizsára tartasz a bi lokális riszonyainkról / — Nem • , _... . , . í . . . , szeretnék gősfürdíi részvényes, és ss egészség- 8zéP emléket "Jí0 sz,veket ha?yva Bgyi bizottság lagj lenni — Ifiért? — Nálunk szép hátra. — Mennykőcsapás parancsszóra, halárában a napokban , krumplit Egy Inlu kapállak ősszeve- vim: A kuli, Alsó-l\'áhoV, Balafon-Magyaród, P,sahren<l«k, Csá\'lornyu, (iurabonc, (íogánfa, Ilyené* Diás, Kerkn-Szl-Király, Keszthely, Kis-komárom, Korpavár, Kőveskállo, I.enfí Szombathely, Míndszenlkálla, Nagy-Gflrbő, Nagy-Fécseiv, Nyirád, l\'ola, ilillkn, Sümeg, Szigliget, TArje, (Jkk Vászoly, Zala-Kid-d, Zala-Szt (irólh, /.ala-Szilván, összesen 28 község. — Bitang ló. E hó 10-én a város területén egy sötél-sárga szőrű, jobb szemére vak bi lalál-talolt. Felliivalik n tulajdonos, hogy ezen lovat tulajdonjogát igazoló járlali levél felmutatása mellett a rendőrkapitány! hivatalnál a hivatalos órák alatt átveheti — Elveszett nűl-gallér. Folyó hó 9 én este a vasúti állontás-íelé Vezető útvonal melletti padok egyikén egy fekele női-gallért feledékenységből otthagylak. Felhívják a becsületes megtalálót, hogy ezen gallért a rendörkapilányi hivatalnak adja ál, hol a tulajdonos állal illő jatalomban fog részesülni. > — Az állatok bélyagaéaa .Általánosan bevett szokás gazdáinknál az állatok törzsének tüzes vassal való belyegsése. Tekintve, hogy ezen eljárás a bőr ériekét nagy mértékben csökkenti s ez állal állattenyésztéssel foglalkozó gazdáink érzékeny kárt szenvednek, a lőldmivelésügyi mi- — Trmltrr niaaruusm. Szombat óla városunkban a Főtéren egy szép muzeum van fel-. 1 állítva, mely — tuint személyesen meggvősődbet-[ Ilink — igen sok és szép látni valót lartalmsz, agyon oaaptu az awaonyl, akinek a számára le-\|és ajánlhatjuk is ennek megtekintését kívánták az égből. A nép mos! nagyon ineg van iiedve a némelyek az istennyilával itasn sikere- s pokolban agysn rossz idők járnak, de ha (álságosán fűtik • nagy kobikat, hál jól elhu- páljuk s lü\'öt, meg a gépécsl, de fi nem tehet-ja falup asszonyai s természetesen _____ néfek így. Hogy sohasem ónlösik nálatok az rekedlek munka közben, amint ez már rendjén\' nissler intézkedett, hogy a gazdaközönség a bé-ateál, ezen talán liuszonhárom hírlapi vezér-cikk van igy, meri máskülönben nem lennne a j lyegzés ezen káros voltáról tájékoztassák és hogy sem segítené, Kii un a „n é gy h á z a k* elölt munkában semmi élvezel. Az egyik azonban," szarvasmarhák a jövJben kizárólag szarvaikon elhúzódó, ngyszinlén a Teleky-vicában a fedetlen I komolyan fogta (el a dolgot s egyéb átkok közölt j bélyegeztessenek csáioraftkb in, csak agy bűzlik a sok rolbsdásnak azzal n> sujlolla a partíierót : indult szeméi. Á zöld yQftiolyákból felszálló — Cssüabeléd a mennykő! •Í.IIU. ptr. gttSarornSy^TOBF Aw í4g.. homolvabbni. M, « .1.101: .z « SSi^gá TmUSSS —^ nem világiUnsk. A^tiLkapTIány házától egész a Sörgyárig nem ég súliá meg cs-ik egy nyomorult petro\'enm lámpa sem. Pedig sok embernek beverték itt már roogyos csavargók a fejét. — Hogy segíthetnénk a hajon? — A mérnöki hivatalban ne reménykedjetek, ott, ha igaa, 8rÖk éjiel van mindjg, hanem álljatok ki a fiséra néhány markos legénynyéi és tísstitsálok i magatok, meri különben olyan marad az az idők végtelenaégeig. A . lámpák felállítása ügyében himaa\'ok valami befolyásoa emberrel egy kérvéayt. De nem, es sem ér semmit. A városi tanács nagyobb úrral, mintáz 0 rí s I e a,szóba ssai áll. Imádkozzatok hozzá, talán megteszi ezt • ssivseséget a li k\'dVelakért, a tanáea tagjait pedig ezzel irigyelt halandókká avatjátok. — A szkeptikus mosoly eltűnt a kérdező ajkairól ésesak halkan mormolta fogai között: — Igazad van j r szellem I — Tánoviga om A mtggkanutai épit>J negédek betegesjüytt egylete fo\'yó hó 26-én a Polgári-Egylet kerthelyiségében Zeuluai Vilmos zenekara kAsreműködésével zártkörű táncrigalinat rendes. Beiéptl-dij személyenkint 60 kr; családjevy 1.20. Wüllizelesek köszönettel logadUlnak éa hirlapilag nyugláztalnak Kezdele 8 órakor. — Az épftő segédek betegsegélvsö egylete csak ritkái lép a nagyközönség elé és ha most humánus eélját előmozdítandó, ezt megteszi, reméljük hogy a közönség megérdemelt párt fogásban lógja VÉMritanl. - A vonat karakai alatt. Mull bétea a Fiaméból tíadape-t te\'é induló gyorsvőnat Csurgó is Ssenta között tiayi Iatváauét, a csekei birkás sen operáló parasztusszonyl most ajándékokkal igyekeznek lekenyerezni, csakhogy őket , megki mólje 11 haragjától. —A filantróp revolver. A mult hét utolsó napjainak egyikén a mödlingi rendőiséghez heal látott egy barátságtalan külsejű idegen s udvuria-san bemulalkozoll: — Pinker Lipót vagyok Bécsből. — Mi tetszik ? Az idegen elővett egy revolvert, mely hat éles töltésre volt töltve s megmutatva azt a rendőr lisztviselőnek, egész komolyan igy szólt: — Agyon akarom lőni magamat, de ez az ostoba revolger nem aksr elsülni. Ezennel feljelentem teliál azt a szédelgő fegyvergyárost, a ki ezl a revolvert késsiletle s kérem szigorú megbüntetését. A rondöriiszí kezébe vel.U a revolvert s kon-slslálla, hogy az a legjobb akarat mellett jwn sülhet el, meri a záró-rugója le van bocsátva. Fölhúzta lebát njra s megmutatta az öngyilkor-jelöltnek. — Helyes ! mosl már agyonlöhelem magamat 1 — kiáltott vidáman a revolver tulajdonosa — ide asl a legyverl. A rendőriiazt azonban nem adla vissza a nagy fesyverismerónek a liantrop revolvert, ellenben elvelte azt löle, öt magát pedig beszállította k megfigyelő osztályba, meri elapos kételyek tnerűhek lel benne Pinker ur elmebeli állapotát illetőleg. - Egy diófa matt-ozimbalom e adó Ötvöstér Tantsits Józnf asztalosnál Nagy Kanizsán A Faranoz József alegtartslomdusabb keserűvíz, lartalmax 1000 részben: sulyphat 48-7. aoba. bicarbonicum 15. A gyógyhatású alkatrésssk összege 687. As elsőrangú magyar vegyészek vegyelmesései igazolják est ai eddig páratlan dús tartalmat, a Ferenes Jós«el keaerüviaei orvosi kapacitások különösen ajánl,ák. Mindssűtt kapható. IRODALOM, — Fslhtváa a kiWetkaao cini aianka ■afraaéaliatra: 0YÜNüYOk Páaaáav PMar Aaaaaa aalaaibál. Oy^jMiU g Vargya Kadrt. á hatebbl elm -alatt a jalaatt aiaaka lianaadlk klaéáabaa Jaltai ■•( Kraata Anala la klajv-karanktdMlMa Vaaaprtarixa. — Páaa^ajr Wur, akit aáf korlárwi „biboroa aiagjrar Clearó\' -aak Uvtak, a awfTsr práaa-lrodaloai karaaak-alkotila. Tlasy«k«raa magyaná(áfal att aarkaláaa ktadlf a aatv gytkarat ktattt HivatkM gaadagon vanaak aaáiaaárva a rtla aaaaák, ambak ai\|tu ktranadatokbaa v»rmk k\|k\|«U. A ml kiutat fcj«a» lak aaarlut caoporioattja PáaaaáBjr acMalJaa macjraraéagal Irt maadaialt i latsa. Vallás. Eraj Ma. Saaanáés BUi-Oaatáá. Vn.T\'t á faal Jalaatt a atpu práaa aajj-itaiAnak taálté afaayaandáaatt fo«tatja aafiktMa, ■aty-ack klttaé kaaaait veheti aitadaa Mkáaa, ailaiia tanH* a, laáaa Iroda tam-bárát. Báliak a mlaek nem vMaa aaabaá kláajaaal l(gaUaa alvatt maayar aaalád aaakaHrtt, vala-" lat agyaUaa aápkSayvtárWI aaa. \| mi atM dtaal kladáabaa mlategjr M ayntcadráll lm larfad RlT-acy MaOtt páldáay aiaanndtlnal ára 1 Irt fl« kr, a dtaan ba-kMM páldáajrak ára I Art laaa. Nagy-Kaniua estimnek _ A VMBMtt bktlt fUÉtü A isigM ttslli igyt. ,twt * M-ik HmWitw arfklrU k Saaaitl Iakoli Mf kfOlM(M U • » lapot kfepWn PlMat Otaa . asytt •antwMi. aullj m» kiprMM* A wilK ■ laaMk auraa <uil>MlilHUl MMt • nUm ttaa aa ibOk tirtaW >»<»n a ktnOnikkil tatoM .Cak • tuiuk IWM Inw «hii ifMtn rilloaa, Ua >karakt; «l» .i.if ■•(■ la nk t knyank MMa. aafaájik Vaf Mia táriiaia, tégjr a 11Ikaaaaa Ml; fcaaa JMNm I A Mimiit ttjasaittk cailltptllánl Ifj folytatta á knaHit ,iHyaa „,k nip dolgot liltaa itt, k«ty aaokat níltiaak Uli)a mt«, hagy tffH Mg ta tgtm óraiig Karltld —ilil. kai Wkaaií vall kartl aiadaalM, ibMi nxk ti* Mkn aaraial V" B kmM bttrft* ktoMkaktaa. 1 nyakaltak aMéaa oldalról • nvnnk kiaallki JMsI. I.ogy vala k«wt taMUMuk Kyakiha boraink, ákkanMk * aat raWfltk ,\|tM kmil Ml hiak^tíél. A nalfwi laalttk tájig I* ««r tkaatelM valtak * NttnWl t«ilák, d aaalán a Jt-Ittál Mi* lati* fj mm atitM, aki si\| a* tvwfeUt volta, U\|iilW mint - »al Hratfeailra tt — alpn (afU<ka> tik * •tfwl itallék \|;IIMn* (ttakivll Itdekttttik la\'aljak MrallHal é iMértlkUI la, ikeréi •!«* Földw (Mm In; ligtUklt aa kiij* M t 0 Mtkktl fit ayitiil-jak, KMn VtMat * laaltúkal akriér* bi«}a M a HátiÁ* likai lfir»ti}j«»»l»ln«k a B-\|k pangnfta tlWti Hm Uaiial kíWtay laflkinl téil a laaiték jafalt t wir <ak Méri MM valta •aalml alyáa tatlnak Iratt, tkl Hl a tainoi • laaa), Ur>kréall aa llaioltoa, hiat m* a a tM ifjraéit ry lay m látat iaajrtt, tilal B at<ik IM KriaaaM lakalt ja Egy a\| attplrWaial klpar brittan t „Vaairaapl ZaU. W- «ám. 9. lap) ím julius M íe-te „himnös virág önmagát megtermékenyítheti,\'\' ál ugyan «, hanem aa ia tapasztalati tény, bogy a megtermékenyítés sokkal eredményesebb, ha íÉh gen virág pollenje jul a termőre, a mi itt csaknem egészen ki vsa lárva Itt látásik mag aa egyik óriási előnye a Válogatásnak g aa aaayisaar ajánlott rendes maisaiénak. a melyééi iőka Bihart, Ckanaiik Baa& an aár aibau k iga^ya-riaaa aat a\'aajcy kiáiéktéail. t aalylyt aa aftaa ai\|ju I klili I* aljr aittia kHSaMto a aa«bikti la alnn •állal agirt .Bpirtklil\'at. a aaly IMtaaaati\|a a aálaak alkauyf«tt ^artiraéalaaaak AüaUak a kiitaé aaaklapal ■indánk Igalaikka ia UaMgala áW. t kik a nport, tótt-ayétsléa, Untaasjr Iréal iréakltdltatl vlkallalaak. — né>aMai Éh (gin ivra 11 frt, Tara«i.vWlaykor (• U) • Irt, Miéin a trt, ttaHét • M. (tiadéhtvatkl, IBa-dapatt, IV, Saéf^iea i aa.. nyílt, levegő és »ilágosság könnyen Misáiéi aet • — A Maiak fsrrsáslata Irta Baaatl WtMtr. „ . ^ , tíffíny, alkar irakkai aaaimt áasuiomaftaa Mtitleat «> Hogy « áll, volt alkalmam meggyúsödai röla Matgaa Irodalmi aaaaiay aaAaka SieiiL A atraaaadpiaM11 .Méaea laMr\'-Bá . a bnl helyesen BMtsaeit B aíjfiiiiIm lati mtm «t.tja .U.k a toa^nty, megválognloU lökén aa úsatst virágok mcf. oljr (lat RHvatélvsl táaaéva aki, kSklnt karit lréaál t\|. I ""7" ZrTt . ... _, •vaatak »«a.iW. Aai a .ílir.i valéai(\|* m,. »ikw ,i twnekenyültek, a Sört leljet; míg a meg nem liraadalati alaiaa térén alékM 4 v%n la aralMaia \|ü, válogatoltnál a virágok Mgfrtase IWW»ékenyrtS-ta t Miik tlttsa kait kééilaata tigl. kaljraaUt A kkila- ftül maradt. I Mit, fcréa kal;aawkbw kalahata atatlitka« áré MIM \| ■laéau. aaű t aN«iarlpiclé ellaa átél, Makaa kaayaéal-\| takkaa rasiajka aaira, rtlka ilvaaakaa olviitninjnji laaa I A wriiiy tarilliaa, tl(plié fii klUai aaaktja, kaasaaa lét tNtwe amaka, At dlaaé Kúa^itir 171 atéa Hi«miO« ia\'akjtbaa mtjtlaal ktayv tktask la klWgkataatl kaféa atva<sáay lm án tO kr. IJ - Vsea atfeglaikaa éa as lakák pssstslása I Irta Oatl Miaaa. Uaal aa aUltb kfijrVffikvJa lm ol?a> I aitjak kflkíl tali, rnalyu Sinatk, Salainak a lalkM ;>g}rüial MOtrtrkfclI\'llk A kalaator Itaaira aaomlért éntl. vUéchésllé latrai ralaaa. Tiltatalaa kipakkaa aatS44 Essk aa okok, melyekre a rúgás visszaviheti} • az idén haléioaatlan a tok iwéaés nkosla NrM kell mindjárt a naölömolyra gondolnunk B lllekinlta aa időjárás oioata kellrmelln6gektfl^ már ankaaor lavatatal nda kell tőr^kednOnk, hagy a megtsrmékenyfltéanek wnml as álljoíi aljában. "" ItirÍM IMtUy Ufék" ■\'alalaatt Wlaétli VHMnap ft>tk<m( ásatta- \| aak ISrtiarUi, ai,ly aenloiak aalp auxaraifüii uaalai gtt, battn lárgyitl aaalfilé maMtail fafra la Aa, a \| lalt aa iré aa luUk Mvallaigirill, vaTliaiiil, arkultnirtl lr, nladankl raiaira ilvteai a ia Makkal elránt ti. A IjnÜ Ba\|aa Uakt, MtMi aaarkaaati gr, Prés Jéetrf, iwkraal Klakoltal BwHk A akpir aliMéknlitlakts A Vasársapt Lapak\' kai tqf aj «iyliMal«l kaillapal kap a aiitfsr Mikiit tlvttékéteatés His pedig aat t lapot, I kon/rat 0«ri Lajos etlaoa ra)aal dtaslllk urttjii alj ligta kW. Mart aa as aj lap HÖflgoaallaigát arra aa Irtafra alaiiltja, amalftt MMajért mtüll tálraas-laktak a kiaoalí viilalatek rasyla kögjr Magyar Itgytn ét ariéaki, Iritkta agy atat kiybaa { kart j« t ki-aa rralkaa>] Hkaa irányt, éa itladan atttt laamll ItUt mondja tollba s kap a tatl> i vttgadt lalkltasnrillal aékataa mtMN May kasUa l«\\a iapot, aiaaly a •SvtH taagytr aaaliéak-táljüMn Miatt blatt* Mai ottkoiira, lMIltlbtilé\|\| MtlaaUihiH nyajt Bnkakyai Baja* Uakiaak • sitgyar n«lyalaaé klalajs « iléMMMl Mvtaréaak tintáit atat, aaaklMatwi ír, M* 1MM, liaéalaatk t ktvili tgyialaégitak klprtWIl (é Mia* MtlüUIk agy fHiür- Ml gjMa fog aaaa b>a«ilk<«lti. katOltva kHM kitti lltaaatrilaratakkal, Mar tllaféajus^ ia JMf ItkltMikat a , Vaairaapl I,ajwk/ \\nlegt-WM NMa\'\|Pka«UW> Itiáytkntk is A íYiitr-dljrt Isfak • taltjéaaaa „Kéayaaa Kilaia Irodalmi tét-, akayWwi»is" kladitlimn jiltalk mm t agy a aaiba kOr-Im p kbairaak Snwii vállalat áM««rt>l»aa<\|\|t. atat 11 fraiikHt Tiraalal aiprawt válltktáWi, ttayrkár-kaa; ár 10 kr. Urgliteat a * vaaáraayl BfimáalktM és kaphatá rtskl rai» ki>tkraakiái<lkta RtiyBttliiái K ö z g & t d a s a g. Hiányos ■t>\|liraék«ayllé«. A mütráfyák asaraps tarmaléanél Olálwáié malatUat \| klINét ba- llá Agyalamm I néuQk a már rirAgaéon lul lavő szőlőinket, azt lógjuk laposatalnl, hogy a lürtok egyetilölleu nagyságú bogyókkal vannak boriivá s rgjr rész tik biznnyo* ősalakban már gyönge érintésre lehull. Netn- ritkán nemetak egyes bogyók, de a* egész IQrt lehullhat. Az ■«(ti atMMtval uttAMi naa atraéá I idén nagy mértékben lépeti lel cz a baj s okál j aa eset állhat ugyan elvűivé, da nagyon sokan a, hogy Jszőlömoly^tániadasabaiKkoresik. Ks igy állaláno-sap nagtoti is azomoru dolog vö\'ni. Ila agy ilyen teliulloU bogyói (Igyelaamal viaa-azt lógjuk ..patalni, hogy az (»ak a rit Mvta termő, mely uem lévén meglennékanyitvai nem aaasonéa-1 hlnkullifliolt át gyűmölcsceé s lassanként Uaá-ridva IéhUllúlt. Az idei rendallBnea Időiáráa a A mQlrágyék lorgalraa aapról-napra nővakaaik ; hazná\|ja azt ma már koid g-bolditglMlan, vagy hogy a valóaágnak nipglclfllö klfa\|Mssl éljek i hnssnéUa a Uguiolaó parant la. Hogy jól va-a •a igy, avagy rosszul r a kérdésre aat hiszem minden étllmsaa gondolkodó gaaéa agyaiMtoa laWatet adja; jól ha aao\'t oktaartt alkalmaséaa metlell aa istálló trágya névaMsre* á* alkal-mazáaára Is kellő, — helyesebben — Rksalft lakiataak; rosszul; lm utóbbiak leljarett mftlllőa-telnok* — Meri Mnaa ml a mQlrágyásáa célja f az, hogy piMotyak vele aaon hMMKkai melyek isiálló trágya alkalmatíMvBi i m#om> a«e VaéMaar F ka Hal atáraaga kéeyvaveeéatig M)aa gaiatdát nyjla*k lap Miaaa, é* atM iurMhaa lápok hüm - aiságvot VatAMrw liMalat aalap.la a ■tfcpat nlaisas* nltdan aaéaa. Malyal kit H« Iréak i Inaal JéaM ia Kkrr Qyato aaarkaatt aa ágin npii Msáiéa kHwatkiiiolrat H taafé* Mn tjaitaak » >agyar arttavé atakiM, kik kiaalk Mltil-JaUl 4\|ik oda ktéfM lafjakaak. Vaa alaéaa Máaiha aorrlla. véts Ng, a igy mai nültsitttn mfgtrt aktakllkia rport, hé- aaáMét ba B ben heljftélétt alkalmasátával Mm«r<llnk. — Kik köretnek nl legtöbb hibát trágya ksraM tOlvliolénél éppen aaok, kikre Isat i« Mretkaa> tam, u. n. parasigaadak. — Jogot irhát, h)gy a mltrégyák hasanálata ma a táraadaloM aaaa rétegében Is mindinkább terjadjsn.t kivánatas la, lerjedjaa, da hossá tes«m t mindig aa éaMaarflsng, és okaasréMg nem elöli lartánéfaL Az plmult ftwzet rgy mrgytdwli \|it>i>aaÉI viil hetsélgelvén, dlnsékedv mnlitoHe. Imgy agy mflirégya kereskedésaal Inglalkowk uri ember ajánlatira hsosersetl néhány kllogram irigyét a elhintette aal raslamádéra. Krdéamr, bogy miért éppen rsalamádival kred métrégyáaéai kl- ahJ j n««TO« izéitek az orazág egész terWalén \| sérteti^ \'atfMa az a jőv«.Mmesőég lakinteü^ éppen a virág\'ás idején, nagyban mrgakadályoá ilák megiarmékenyiléaél a virágoknál. A Tiragporszemcse ipollen) a nedvesség lieha- á ktállltiM padig * Malka taliaiga* <aoiá\|a, k««y aMláa iiamlk a .M.-(».• \| tatul .Mtaatrallaa\' aak Rjy Magyar lajitiak tlacaaaak atrat atvBMH MM képelj arfai á .Kapat (Mnim\'-ntk. •ina iikN a Mod-tB Btktatiiak. A Mtir ttüiiiiM1 {termékeiiyltésre. Ilyen tdfljirás alk•lmáva^ a írl-tre iTti iitlia kigj Wjir ssM tgw. kaaaa ad ltottki jrágnk nagyrttiifi nir\|lrrmckrnyllrllrntll mnrnd s .......a gyQmő cskőlé nagyon hiányos. Da lehel ennek oka n rendellenn nagy meleg-ség is, a mikor n bibe nagyon könnyön kiszárad, jirtn ludja megkíilni a rálnilló pollent Ezek az időjárás okozla bajok Néha azl lapasalaljuk, hogy egye* tőkék elrúgják a irr Mtktak t klaééktvatal {AradUntrn éj ktaaaiggal káM ■nlalriayakail EMiaaMal in agfes ávn 8 frt. - WyUsiaas kéiMsat aa taksták ffstsrtiUias BMaaki Andor fiaa Mrtraal ktsa. ttallé tapaak Ujá* a\|iatit a .Hayr kiaaaMiaak káayn* t. aaaki\|iaak aapaaraél pMMayatl a Itaa\'i Ujntg aaiaéra Jtlalal MiytSI. Tattatr* a aaip «t aaaa* etil, taarai kiadd ktSay. «M Mar Ma adj Igy a dkuSIt piláiayrtkat I irt btlytU 1 Márt át * kaMktlt ál spildátiyokat 3 ét htlyett I M ia 50 kiéri á MtMta aaaaeal é* kiránt ra Ma UMvt. I aaaka t aápMaMk B át é tMályMI ttvaliikai tMMI, vilMitit * poltirl Malik ét kSll»iié>k altébb oaatá-lyalbi \|áté Ujak ItMSH Iga* alkalmak Jata ai kltyrtl, a4rt ia kliát\|il kMttak stégét Mrlaaia kiriaiaak a ■Idit t Itayrii a Iskolái bálMgeT U agykk ImdaMa-pértaM aa»réaáak atlta SgyalMkt ajáa\|jk — M a pakN adaf mm iaa* aa« alakrl sMm. katy kait aa a raMaaatak IraéaJaJ nrataakkaa baaatl B {Wckltaatr t, át Aal) kaiapatl ktoyvklaé* rtfail a^ilnl flaalaj-Baréll Mt .Ma«yw Haaaal Tirti aaM\'m, adyWI atk SO-lk Itaat Maaatl kaurák II kakátf-Ma Mkilittak randklrSl WUkaa Müainjfélt •Iraaaak a ItailkM . * karaaitUs aMté Mviltatáttl «"tt«ayat aalMMi aWtfiMttá át Mi karypMwNal üilak aaaa* ••» él«asM fcalair%. lat a ri* áaM- a legkavésubé mnlalkozlk alkalmnak aaaa vé-jlasat nyerttm. hogy eaalamédéj ranaid hall Itíj néni akarvtn akt kiaaániBRl « ujhftl nlvstaá, jgií o kOllaéget inkább mdtrágyáre hiréHnlla !s mag nem bénla. mert veiéta egémea helyre-lálll, sőt többel kassáit la, mini más evbaa. A [fiislMtt itiBirágya phllitmfóírotn mW Két haiaa^ ráll* holdra 80 sllofrsmmnl szórt el maja* éé* reka Iáján, tekéi a v«lé( kövrtö harmadik M \| tan. — Kiszórás előli • fejlődőében hélrama-radf, s a rosa Idöjáráa kővatkestéban m giMsre-pesedatl lalnjon lavő esalamádti msgfogaaoliattk. mésl a nélkül, hogy a fenti okok megvolnának, kiszórás után agy jótékony nő kOvstksaatl Ka lehal laji tulajdonság is ásóknál a lajvtlloaa- május 85 lka körül raalamidéja mér oly lokaál, a hol a virágrészek nem fegv időben lej* lödnek ki. A .Sárlehér* „Vörös Dinka\' nál a poTzök gyorsán akkorára, mire kilejlődve a pollent elliullaiják n termő a magiermékenyOMsrei volt, hogy a sikert bizton remélté. — MMÉMjp ben nem Is csalatkozott, mert a két koktrél M szekér csatornádét vág> II la Emo ehllisalélromnak tulajdoaitható «rdas<at na kik V* (•attak kttta ! A III Királyi Mémtf "agy Hm MrttailaSak agyik ItgMaMnyáaaakk <1* karnak II UTllirJl. (17111 irtai (S aalMIrtr 1 JnaI aaitairUrilmak ai lyiaakt IHatliiaMk pailf a ké-nM ktrilr, KaMkar Sia át ANJfés, Itn kanták át ruqy Jiaa, a BáMty rvaa tlálrin, tér. kanná, a aajtkiayi fcgynrMiMI á* IIL Káraly stg ililük * saaMárt - á .IftKiM atat alaénaf* aaak\'ao a ti a/akra át a eptrt Misin ásén *ay saaéial kltailaa Mi, rlfia klIaM. klprkkal ta IbaMatt Myürat IMI Zarail ntttnaU ét éMU ■itkiliwil i háti Ntaláy ha rövid melisés alall tartjuk, fó tépet óban lavő lalajoa rug. > Tapaazlallam azt is, hogy azokon a tőkéken, a melyek nem rendes meiszésmövelés alall vannak aa mi a lő: válogatva nem voltak, tokkal több a mag nem lermekenyilett virág, kOlőoöaea ások ni I a valioaványoknál, a bol a virág önmagét meg-termékenyíteni vagy égyitalán nem, vagy caak nehezen iodja. Ennék okál abban keresem, hogy a rendkívül dúsan fejlődő hajlások, a töke mindén részéből előtörte, a termést a dua levélzetlel agyfllt oly szorosan burkolják be, hogy oda a pollen naat jalbat sem a légáramlat, sem a rovarok atjáa. Az Qyen fartökön csal kevés bogyót találunk, a ___________________^ (öbbii, mia. meg nem lerraékenyüliet, elrúgta, flo. Bmér, Ralán Mgüaaá. Daaaaaffy ariraiM, ilnrty \| kan vannak, a kik ez tllen azt telik lel, hogy a eléggé érett laaa. Ezen a bajon ugy segíthetünk, eléggé megdönti saan ftllitást, hagy (talamééé ha az ilyen tnjvállosniokkal keverten éltetjük, a alá műtrágya nem való. — Haatnálbatjak aal mikor aa idegen tőke pollenje végzi a magler- bátran épp agy, mlat bármely mát növéayeü, mékenyilést. Miisok, mittt p. o. a .(lenual szagos, csak legyünk tekintettel a gazdaság viszonyait. — Hé például caalaMádi utia búzát vataéal, ugy leglislyeaabh laaa ammon-MuparlesaliM vásárolni — DÓ kilogrammnak holdanként ötszöri [gett jé haléaaal iosz aa atóvfáaartayre. Épp ugy helye laas a saapérfoaalii alkaintaaéainak auor la, ha a cealamádé mini zőldagir iermel* lelik, a gabonái vetünk atéaa. Egy konkrét eleire hivatkozhatom ttlóbbll illetőleg, * midőn la önsshaaonlitő termelési kkérielnél, * WO kilogramm szuperfoszfáilal trégyisoll miamidé zöldugar után következett rozs 660 literrel adod többet, mint az, taalyad a rozs Miltö trágyával közepesen trágyáaoll léidbe kerék Kívánatos volna, ha több stélrigyáaáai kis-UK tüeinék csaiamádé álé, mért aHg agy kél adél éO aa idáig reaMkaaéare. Ö-s. .NKY Ksi\'Hhm, coUtOrtOk Zala 66. Mim (<l lap.) 1807, julíiK \|h) 15 fn litllllicll lanulMAnyBl, Ai .Országos Magyar (lazdasági Egye külét" MőlÖmllvolótti éa borássati ssakosstalyn aseptem-ber hó U-löl 80tllg terjedő időközben egy ssölöszeli tanulmányutat randei. A tanulmányul u alábbi uOkUerinelO vidékekre torjeq ki: a) A síékesfőváros-vidéki klránduláa A aaé kesfövárosi mintawölőtelep éa u szölós-gyáll Jálics féle homoki szőlőbirtok meglekinléae. b) Halatonmenli kirándulás. A b •IslotifOrtdl, révfülöpi, badacsonyi,- kes lltelyi, lesenoe-lotnaji hegyi ssölök éa a lonyódí homoki ssölőlelep meglekinléae. c) 8aeged-aradh»gyaljai kirándulás. A kapitányság és a Királyhalmok vasuli örhássk melleit fekvő nagy kilerjedéaO aseged-vidéki homoki asölőleepek, as „Oraságos szölő-oltványlalepiiö résavénytárssság* caállai, paulisbsrackai, továbbá a ménesi vincellériskola, a knvin, kova* ssinci, világosi, msgyarádi a ölötelepiléseik megtekintése. A tannlmányut Budapestről indul ki szeptember 12-én és Világoson záródik szeptember hó iO-án. A tanulmányútnak összes költségei maxi-mili-aa 60 -70 lorintot lesznek ki, bele nem számítva a Budapestre való utazást és a Világosról való hazautazáa költségéit. A tanulmány úthoz a megállapított programmhoz képset bármely vaaulállomáaon csatlakozhatni. A tanulmányozó társaság mindenül! különvonatokon, illetve a hol rendes személyszállító vonatok igénybovétele .lehetséges, ugyanazon osztályú kocsikban utazik és igy a részvételi dg mindenkire nézve egyformán vettetik kl A tanulmányúiban résztvevők számát maiimálisan 60\'bnn állapította meg a rendeső bizottság. A tanulmányúiban való részvételre móIó jelentkezések az OMGE titkári hivatalához inlézendök, mely jelentkezésekkel egyidejűleg us gyümölcse. A ssllárdságra asonhan az öuzelőpőrö a lerméazet dicső templomában andalog elbo-döll késslelek is szolgáltattak alapot. Késabusa loaájtva lelkét ringul<«ni, szellő luvslmán bollnió hiánya malmainknak nagy gondol okosolt és nyers jgalyon felhők luláeával versényt hajózni » mini áru beszerzése csak nagy áldosalok árán vall le- * "\' hetséges. Malmaink éppen nem vollak válogatósak és selejtes minőségű dunai tartományok uuZáját épp oly mohón vásárolták, mint a belföldi árut és igy nap-nap után Ismétlődlek ns áremelkedések. Huss a fokozatos emelkedés után csaknem elérte a 10 irfoe árat. CS A K N OK Tuméicetkftltők. Irta: Babos* Láaalé. (frijtaui.) (17 előirányzott kőllságek lóle, asaz <10 loríijt OMGE pénztárára címezve, beküldendő. \\ A caboitn piacról, Rohamosan emelkedik napról-naprn a pbia ára és ma 9 Irt 60 kron áll. Hasonló emelkedés 1892. óta egyszer Mm volt Mindenki lázas figyelemmel ki-éri mosl az átalakulásokat. Átlag azon falűl legtöbbszőr március április hónapban emelkedett a busa. májusban atagnáltak az árak, junius hsvában rendszerint lassú hanyaltá-ok vollak élsle hetök, mely juliusban mindenkor rohamossá váll. Mosl as ellenkezővel állunk szemben és hihetőnek tartják, ha mindjárt lassúbb tempóban ia az eddiginél, de az árak folyton lokozódni fognak. E jelenség kizárólag a rendszertelen időjárás kövelktzmnnye,\'d« nagyban hozzájárul ehhez még az is, hogy a Halkán államokban az az idei lerméaek ugy a minőségre, mint a meny-nyiségre nagyon silányak. Attól is keringenek ban as aratás oriásilag tnlhaladja as eddigiéket. Lehet, bogy ezek börzespekulációk megtévesztésére keltett hámi* adatok, leh- t hogy nem A kivitetünk ez idén csekély, álig 8-9 millió less és igy hihetőnek tsrtják, hogy a busa ára as idén 10 esetleg 11 lortra fog emelkedni A legutóbbi tőzsdei msgánjelentés így ssól: As időjárás a hét alsó feléhen boros volt, a hőmérséklet letemeMn sfllyedt és gyskori jégesőkkel kap-caolaloMn sivataiok fordultak elő; később s csapadék megszűnt, as égboltozat ismét kitisztult és újból nyomasztó hőség következett be. A terméseredmény felől Mjnos, továbbra is kedvezőtlen hirek érkeznek. Az aratás országszerte folyamatban van és mindinkább világosan kitűnik, hogy az eredmény — kevés kivétellel — messze marad a táplált remény mögött. Ezt peraze na. gyobbára elemi csapások is fokozták, mert sma károkat, laelyeket a tavaasi tulnedyieég okosolt, a legutóbbi idő roppant hősége és gyakori jégesők csak öregbitették. Busa. As áremelkedés e kátén is szakadatlanul tűrhetett előre mintegy kilejezőjeü! as idei roess aratásnak. A főldmiveiésügyi minisztérium á ve lések előző heti állásáról ítélve, igén sőt él színben festi as aratást és az eredményt a mólt heti 84.5 millió métermássával szemben, most már csak 82.5 millióra becsüli. A magáqjeilentéeék konstatálják a szomorú tényt, sőt a hozamot még esen alulinak tartják. A termés as orsiágon átvonuló vihar és jégeeők folytán azonban még tovább redukálódik és már sok helyűit ment «z elemi csapéul loiytáa tűnkre az agy évi fáradosás Nekraszovot ez egy költeményé tormészetkllltővé teszi, meri megmtilaja a titkos erők hatalmát, vonzalmát, erejét, ssépségét. Mint Göthe költeményeiben látjuk a vis s a zugán, hablocs-csanás vonsó erejét, ugy as orosz költő megkedvelteti édessé, syinpalikuuá tessi előttünk, a hideget, a fogyói, mely megállítja a kis palakot, lotörli a virágok diaseit s megdermeszti as éle let. A jótevő tündér pálcája itl, a nemtő, aki elriugalja a küzdelem alán a szegényt s Átviszi a jobb világba, betakarva hóval leatét: hogy örök s édes s fájdalomnélküli s vonzó legyen békéje s megnyugvása. Az oros ok Targeajevje különösen vadász-irataiban megmutatta, ho^y s terméaselimádáa, a természet szépsége leié vonsódik — hogy az idők, a társadalmi irányeszmek elnyomják s más-leié terelik igazi költöl, termésselkóllöi tehetségeit, csak ast bizonyítja, hogy olt a természetnek még nincs meg as a jelen\'öaége, mint másutt; as oroszok is csak akkor fognak fului a természet kebelére, ha a társadalom odakénysse-riti; s ha abban már nm találnak megnyugvást s jó anyát. Tjucev, Nikitin Majkow költeményei is arra engednek követkestetiü, hogy a természetköltészet alupjain állna. Minden köllésaet ssép és (leemelő de- melyik oly váltosstos mint a természetköltészet. Petőfi a pusztákat ledesi fel, mert a szabadság képe; liryant Amerika Őserdeit a prairiel, a savanká-kat, hói\' még sarl \\ nem metuette a sást, hol még eke nem szántotta a szűz löldet; Byron a tengert találja a legszebbnek, mert ábban a végtelenség: az Isten képe tükröződik vissza; s Nekraszov azt emeli ki, mi- hazája sajátsága a hideg, éa a lagy. 8 bár mindenütt megül bennünket a lermészetköltőiknél a bánatos, a borús hsng, ez a vonzódás a boros, a haragos természelhes, a mely magával elégedetlen, s a világgal hstwló lélek természete, mely a náivságót, as ártatlan ürömöket a műveltség ssemüvegén nési, és saját szivével érzi. Különösen s 19. százsd szelleme lendített hatalmasat a terméuelköltéssetnek, más köllésaet lölé emelése tekintetéhen. As a rész, n mely régente csak hálterét képeste, díszítését keretét költészetnek, ma nemésak tárgya a költéaaet-nek de maga a költészet. Azért irja Petőfi: „A természettel mulattam az én legkedveaebb barátommal, kinek Mmmi titka sincs előliem. Mi csodálatosan értjük egymást .és azért vagyunk olyan jó barátok. Én értem a patak csörgését, a folyam súgását, a ssellé susogását és a fergeteg üvöltését — különösen la falevelek zörtését. Leülök egy magányos fa alatt éa órákig hallgatom mint zizegnek fülembe lűndérregéket, melyekiöl lélek mámoros álomban meghozza a képzelet harangját s leharangozza az égbót az angyalokat aaivembe e kis kápolnába I Minth caak Byront látnók magunk előtt, kinek legtöbb gyönyöre volt lürdéa alán elrejlösni egy magányon, helyre vagy kiülui egy szikla tetejére Burns félrehajtja a galagonya bokrot, Petői „ igy ssól a viharhoz i LaiMUblitHl harat/on Itiktk tutvirt vihar, hogy Lombjain Árnyékát utl ni zilálja dühöd I 8tnt«gyhd$ vagyok in, t /éuk bennem a oltár hu etilt oltárnak papja kii aalogdny Hadd dlotífje nt bdntid intkUüvtl a* htenl A Urmitttttí, a ittnl kötőn idtt-anyál Petőfi mint látható a természel realistája, festő művésze, hinek dalaiban majd a báj bal a költőre, majd a költő fejezi ki hangulatát egyéniségét az őt környező természeti képekben, de bár a fájt festi, már hangulatát, a hatást mit rája lett gondolat és érzés csatolja hozzá; legszebb leíró költeményei: Az .Aliöld* „Pusztán" „Erdei lak\' A „kutyakaparó" „A csárda romjsi" >A puszta télen« „Tél halála* »íéli estéke .Kis kunság" .Ami azonbkn, mindenekfölött érdekli tárgyunkat az Petőfi^azen felfogása, mely minden» természetköltő sajátja, hogy az alaóbb rendű lényt u magasabb rendű életével ruházza fel. állatot, növényt, egyéniséggel ruház lel; beleviszi valónkat kfllső tárgyakba.\' lelket életet mozgást tevékenységet indulatokat tulajdonítva nekik. E fellogáaa állal a természetnek as megelevenül, s a lelketlenben lelkűnkkel találkozunk. Éa ha van a költönek mértéke, mely as igazi költöt megmutatja, ez képzelő erejének, a érzésénei, az a hatalma, mely ennek meglelelőleg játszik a tárgyakkel, személyesíti, és pedig, ugy hogy e személyek as ő lelkéből, lelki világából vannak bár véve a természeti tüneményből beszélnek hozzánk. Elmondhatjuk valóban, hogy Petőfi a Arany teremte\'te meg a magyar terméazet-költéazetét, as alföld, a puszta, az anya\'öid szereletét s vele 9, terméssel igaz szerelmét. Nála, a puszta a szabadság képe, s a szabadság lelke istensége — s azok Pe öli legszebb költeményei hol lelkét önti as őt környékező természeti világra — s esek dalai. Festő — költeményei is szépek „Az alföld" „a pusztán" »Erdei lak - különösen ea utóbbi, hol a költő a természet lényeinek szabadságát, egyenlőségét festi s a szabadaág s valláasoság eszméjével fejezi be. Petőfi anélkül hogy magasztaláéba esnénk, magasan áll a többi terméssé! költők lölött s bátran Burns, Shelley, Byron, Göthe s mások mellé állithaló. Már a személyesités újdonsága, kiváló-sága, megszülte azt az eredményt nála, mely a kép látáaával, együvé kapcsolja az érzést is-hangulatot olvaszt bele; s e hangalat nem egy forma, nem borús mint Byroné, álmadosó beteges mint Heineé, sentimentalis mint Lenaué, de különböző ; mint igazi modern költő nem csak egy leriiiésieti jelenséget, a táj egyréssét, hanem annak egész tüneményét; egymás világát változtatja önálló lelkes lénynyé. (Tolytatfaa UnlUi.) a tenger fölölt onnét órákig néave tengert, éa eget, írva leggyönyörűbb verseit. Petöl azonban ha szerelte is s természetet, nem ebben találja gyönyörét, nem a természetben, de annak réaaeiben, amit s lagssebb legváltozatosabb s egéaa uj színekkel ékeeit; különösen a nap, az éli a holdas áj. a csillagok letaasoak szenvedélyes lelkének, s képzeletét esek viszik ■ gyulMztják lagssebb ábrándra. Petőfi lelke a terméaset kápolnájában imádko-\|tlk, hymnoaokat énekel „a csillagos égben". Arany Hzerkfsitél Dzeiei. K. A. Kls-Kemáreaa Hoj jr anstlaai ■tadtaki: auj •ylra t(aaaáftalaaok vagyaak ail, ncy-kulinlit, alkar aaaal a aaip éa kaévar Várassál aaaakaa ol/aa aak sléf. datlaaaifat táplálás k, — e kalyaa klara baoaátjak vasait. Nagy-Kanizsán. 4- ók I vároa, báamka váras, Kaáp paleUlddal fea a aak aaáp ateáíddal, niljaa aaáp látváar vagy. Sok Uraid éa atoáld. Hajjok éa táfaaak, Saáp Tldikad, a Mp vafjr aafad, Ok, a dréfa várast VST aaaraák, ap aawaak . la abeaaaá leni, My táraid, ■ ateáléfcea ■ asjilajakléal t EI-alkpaMldai á matt fa lett, a JSvé fatatt San (eaéeikeéal. nalv-UM, aa ta aak ayéaifcéaMMI ae-ktak aaak a lagaUlaé JatolL Faielöa asarkesatO: IXá^ál ■ AID• ■ Laptalajdoooa éa kiadó t ruciiL vOiir. Nagy-Kanizsa csütörtök zr Zala 66. ssám (7, lap) 1897. jaliua hó Ifié". Csáktornyán a vasúti állomás mellett álló szállód & zn^a szabad kézből előnyös feltéteWr ineHett eladom. Áll: 3 vendég\' és 4 szállószobából, egy konyha-, egy pince, 3 lakás-, egy nagy it egy kisebb istálló-, egy szállás% 30Q sertés-nek, 1 fás- és egy konyhakert és udvari helyiségig. Igf Kőtvstitok kitárva. < \'sáktornya, 1897. julius ti-én. WHde Caeeallla. 1100 897. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék Ikvi osztálya részéről közhírré letetik, hogy özv. Szabó Félémé izécsent lakos végrehajts lónak, özv. Borsfái Jó-zselné-sz. Palkó Katalin végrehajtást szenvedő galámboki lakos elleni 40 Irt tőke, ennek 1890. évi december 8 tói járó 8•/, kamatai 12 frt 30 kr., per & frt 60 kr, végrehajtás kérelmi 6 Irt 0 kr., jelenlegi s \'a még (elmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a lent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a csapi 611 sz. ljkvb»n 4" &3 hraz. a. felvett ingatlannak Ctv, Borsfái Józaelné szül. Palkó Katalint illető s 857 írtra becsült lele része 1M7. évi aiepleaaber hó fO. napján d e 10 érsker Csapi községházánál dr. Bród Tivadar felperesi ügyvéd vagy helyettem közbejöttével tnegfaplandó nyilvános árverésen eladatni fog. 1 . Kikiáltási ár a fentebb kiteli becsár. Árverezni kívánók tartósnak a becsár 10°/,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a ki» küldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. Ivszék mini telek-könyvi hatóságnál 1897. évi juiiiua hó. 23 napjáu, _ -- (1ÓZ0NY, kir. uiékl albirt. 3910, tk. 1897. Hirdetmény. ÁnagyksBizsai kir. tazék minttelekkflnyvi hatóság izéről közhírré lételik, hogy Pala-Kürlöa k&\'Ség telekkönyve birtoknabályoaia következtében aa 1869. évi 2679/1. M. szabály* reodelethez kTpesi álalakittatik a ez»el egyidejű eg mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre as 1896. XXIX., aa 1889. XXXVIII. és aa 1891. XVI. tcikkeka tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik az 1892, XXIX, teikkben szabályozott eljárás, a telekjegynő-könyvi bejegyzések helyesbítésével kapoeoatosan foganaloaiitalik. E célból as álalakilási előmunkálat hilelesiiés* és a helyszíni eljárás a rievezett községben IN97 évi aagusitni hé D-éa. fog kezdődni. 208-1 Ennél lógva felhívatnak 1. Aa összes érdekeltek, hogy a \'hitelesítési tárgyaláson saemélyei-eni vagy meghatalmazol! 1 átal jelenjenek meg é« ez uj telekkönyvi tervezel ellen neiáui éairevéte\'eiket annál bizonyosabban I adják elö, mert a régi telekkönyv végleges átala-kitása ntén a téves átvezetésből eredhető kilogá-j sokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik^ \' 2. minds/ok, kik a lefeljegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre néave okadatolt előte^jeaa lléei kívánnak tenni, hoy a telekkönyvi ható-ág \| kiküldöttje elő(.t a kitűzött határnapon kezdődő eljárái folyama alatt jelenjenek meg ée aa e!ö-terjeaaiéeeiket igazoló okiratokat mutasaák fel; 3. mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak dp telekkönyvi bekeble-zéare alkalmas okirataik nincsenek, hogy aa 1886. XXIX. lOrvényczik IS—18 és aa 1889. XXXVIII. törvényeik 6, 6, 7, éa 9. §-a értelmében esükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó Ikvi tulajdonos as fttrnhixta létrejöttét a kikll-dötf előtt azóval ismerje el Aa a lalajdeajoe ha-jkeblezésére engedélyét nyilvánítás, szeri kö öe-ben jogaikat e»en az atoa sem érvéayeaiihetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezménytől is elesnek; v 1.4. és ások, kiknél javán tényleg már laeg-i szűnt-követelésre vonatkozó zálogjog, vagy meg [qfüot egyéb jog vagy uyilránkőoyvileg bejegyezve, úgyszintén aa iy bejegyzésekkel terhelt I ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvántartása végett a kikü\'dőlt előtt jelenjenek meg, mert elleneset ben a bélyegmen* mentesaég kedvezményétől elesnek. A kir. törvsaék mint tkvi hatóság. Nagy-Kanizsán, 1897. jnnins 29-én. OOZONY SÁNDOR, kir. leséki elbíró. f Eladó ház. Perlskon fő ut 192. ss. ojhás, mely 7 évig adómentes, 6 uobdoal, firdS uobáral, virágos konyha és gyümtUsős kerttel, istdllá és koesissinnsl, rtt ét erdSillitménynyel, bármely pillanatban eladaiik. Tudakozódhatni: Németh Gyula póstamesternól Prrlakes. 17—a imqjiH iQ^fi inipi" 207—11 tanít sz. 1897. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajló ezennel közhírré teszi, hogy 9 nagykanizsai kir. já.rás-biróségnnk 1897. évi 446. számú végzésévelRapoch Gyula nagykanizsai ügyvéd állal képviselt nagykanizsai aagélyegylet szövetkezet felperes részére PolezerMárt nagy kanizsai lakos és társai alperesek ellen 600 .Irt löke. ennek 1896. évi junius —hó 1. napjától számilnndó 7/,\'/, kamatai és eddig összesen 70 Irt 25 kr. megállapított költség követelés és jár. erejéig elrendelt bizjtositás-végrthnjllás folytán alperealől felűlfoglnll és 463 frtra becsült ingóságokra, a nkaniaaai kir. járásbirói sági 10116. azámu végzéssel ss árverés elrendeltet vén annak a lovát ji és a lelülloglaltalók követelés énjéig is_amem. -en azok törvényes zálogjogot nyertek volna, a helyszínén, vagyis Nagykanizsán alperesek lakásán éa a gyepmesteri háznál leendő megtartására harAridőűl 1H»7. é«l Jaliua hé M napján d, e. • érája tűzetik ki, a mikor a bíróilag fölülloglnlt bátorok varrógép, fehérneműék, 4 l>, 3 kocsi, lószerszámok, inángoló, takarmány, ek», faliga, borona, szeeskavágógép, a egyéb ingóságok, a legtöbbel Ígérőnek készpénz fizetés mellett szűkség esetén , becsáron alul is el fognak adalni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetésbes tartanák jogot, a mennyiben részükre loglaláa korábban eszközöltetett volna, és ez a végrehajtási jegisőkönyvből ki nem tűnik, elaőbbaégi bejelentéseiket az árverés megkadéseig alólirt kiküldöttnél v.-gy Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartósnak. A Iörvényes határidő e hirdetménvnek a bíróság tábláján kifűggesstéeét követő naptól számíttatik. Kelt N.-Ksnissán, 1897. évi jaliua hó 13. napján. VARGA JÁNOS kir. bír. végrehajtó. r^agy-Kanizsán a Főtéren._ ElAarSr Itten traber világhírű anatómiai, plasztikai múzeuma 400 nagyszög méter területű, 200 gázlánggal, 855 kiállítású tárgy legszebb és leggazdagabb muzeum, mely utazásokon van .1 Nyitva reggel 9 tői este 10 óráig. Beléptidlij 20 kr, gyermekek és katonáknak 10 kr. BliTTBIA a bőr ápolásárat Púder! szépítésére ós finomítására F.gy dobot ára: P \| forint SO krnjcér. 0 Utánvéttel vagy as £ Beszeg előlete* bekfil-# déae után küldetik. gr Uftllktlikk eiMMkl, kál 4a ieralc« ri\'DIJL — Vshtr, réaaasala. és sárga — vag^lhe saaljaált la sjáalva Dr. Fekl 4. 3 Os. Kir. laaár állal feglanaará levelek e legjobb körökből minden dobozboa V mellékelve vannak. A W TAUSSIQ GOTTLIEB ea. ts kir aévaH taUiWs m\|p»s ts iMsasa pár Haha Firtktár: BáCS, 1.. WaOaaUe a Kaphat* a leftthh lllataaar- gyégyaierkerieke-désfcea ée pégynerilrhaa — Ragy-Haalssáa i ,t». Krelisr Uyala ée Keleti ■ Kér eégakaél N«gy-Ki»:i»«i, csütörtök HiélKiietí lMulaáuy\|t Az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület szőlőművelési ée bórászati szakosztályit szeptember hó il-től 20Aig terjedő időközben egy aaőlőneti tanulmányutat rendez. A tanulmányul aa alábbi szőlőtermelő vidékekre terjed ki: * a) A székesfőváros-vidéki kirándulás A székesfővárosi mintaszőlőtelép és u azőlöa-gyáli Jálics féle homoki szőlőbirtok megtekintése. \' b) Balalonmenti kirándulás. A balatonfüredi, révfülöpi, badacsonyi, kes\'tbeiyi, lesence-lomaji hegyi szőlők és a fonyódi homoki azőlőleiep megtekintése. 0 Szeged-aradhegyaljii kirándulás. A kapitányság és a Királyhalmok vasúti őrházak melleit lekvő nagy kiterjedésű szeged-vidéki homoki szőlöleepek, sz .Országos szölő-oltványtelepitő részvénytársaság* csállai, paulisbarackai, továbbá a ménesi vincellériskola, a kuvin, kova-színei, világosi, magyarádi s ölőtelepitéseik meg-.tekintése. A tanulmányul Budapestről indul ki szeptember 12-én és Világoson ziiród k szeptember bó 20-án. A tanulmányútnak összes költségei mui-máli-an 60 -70 lorintot teaznek ki, bele nem számítva a Budapestre való utazást és a Világosról való hazautazás költségeit. A tanulmányúihoz a megállapított programmhoz kópeal bármely vasútállomáson csatlakozhatni. A tanulmányozó társaság mindenütt különvonatokon, illetve a hol rendes személyszállító vonalok igénybevétele lehetséges, ugyanazon osztályú kocsikban utazik és igy a részvételi díj mindenkire nézve egylormán vettetik ki A tanulmányúiban réaztvevők számát maximálisan 60-ban Állapította meg a rendező bizottság. A tanulmányúiban való részvétükre szóló jelentkezések az OMGE titkári hivaialáhus iniézeiidők, mely jelentkezésekkel egyidejűleg. az előirányzott költségek fele, szaz 30 forint az OMGE pénztárára címezve, beküldendő. gyümölcsé. A azilárdaágrs azonban az összelöpörö-dőlt készlelek is szolgáltattak alapot. Készbuza hiánya malmainknak nagy gondol okozott és nyers áru beszerzése csak nagy áldozatok árán volt lehetséges. Malmaink éppen nem voltak válogatósak a természet dicső templomában andalog elbocsátva lelkét ríngat«sni, szellő furaimán bolimá galyon felhők futásával versenyt hajózni % mim Burns félrehajtja a galagonya bokrot, Petői ia igy szól a viharhoz: és selejles minőségű dunai tartományok busáját Lattabbau haragú lelkei tetteirt vihar hogy •nn nlv iiinhAn láiimllili mini a hfllfAldi árat >—"-\'■■ X-....11.A, —n__..\'iju. Jj,t. j, épp oly mohón vásárolták, mint a belföldi árul és így nap-nap után ismétlődlek az áremelkedések. Buza a fokozatos emelkedés után csaknem elérte a 10 frtos árai. C S A_R_N 0 K Tennéwetkíltők. Irta Baboas Láasli. --71 , f i * (Volytaiái.) (17 A gabenu-plMrál, Rohamosan emelkedik napról-napra a ára és ma-fr Irt 60 kron álh Hasonló emelkedés 1892. óls egyszer sem volt Mindenki lázss figyelemmel ki-éri most sz áralakulásokat. Állag azon felül legtöbbször március április hónapban emelkedett a buza. májúéban atagnáltak az árak, jnaius havában rendszerint lassú \'hanyallá-ok voltak éizle hetök, mely juliusban mindenkor ro« hámossá vall. Most az ellenkezővel állunk szemben ás hihetőnek tartják, ha mindjárt lassúbb tempóban is az eddiginél, de az árak folyton fokozódni Ingnak. E jelenség kizárólag a rendszertelen időjárás követki zménye, jU nagyban hozzájárul ehhez még az is, hogy a Balkán államokban az az idei Igrtnéaek agy a minőségre, mint a meny-nyiségre nagyon silányak. Arról is keringenek hirek, hogy <z éjszakamerikai Egyesüli Államokban az aratás oriásilag túlhaladja az eddigieket Lehet, hogy ezek börsespekulációk megtévesztésére keltett hsmis adatok, leh-t hogy nem A kivitelűnk ez idén csekély, alig 8-9 millió lesz és igy hihetőnek tartják, bogy a buza ára az idén 10 eaetleg li torira log emelkedni A legutóbbi tőzsdei magánjelentea igy aaól: Az időjárás a hét első felébeír hona vőíl, S hőmérséklet tetemesen sülyedt és gyakori jégesőkkel kap-csolaloaan sivataiok fordultak elő; később \| csapadék megszűnt, as égboltozat ismét kitisslult áa újból nyomasztó hőség következett be. A terméseredmény felöl aainoa, továbbra ia kedvezőtlen hirek érkeznek. Az aratáa országszerte (olya-■ilhan van ás mindinkább világosan kitűnik, hogy as eredmény — kevés kivétellel — meaaze marad a táplált remény mögött. Ezt persze na-gyobbára elemi csapások is fokozták, mert ama károkat, melyeket a ta«aazi luinedvessóg okozott, a legutóbbi idő roppant hőeége és gyakori jégesők caak tregbitették. Basa. Az áremelkedés e kéten is szakadatlanul törhetett előre mintegy küejezőjjafll as idei rossz aratásnak. A föidmiveiésügyi minisztérium á ve lések elásó heti állásáról ítélve, igen sötét izin< hea testi aa-antást és az erediménjt a múlt heti M.6 millió métermázaával szemben, most már csak 815 millióra becsüli. A aiagánjilin\'faik koostatáhák a szómon tényt, sőt a hozamot még saen alulinak tartják. A termés az oriságon átvonuló vihar és jégesők lolytán azonban még lováhb redukálódik éa már aok helyütt ment az Nekraszovot ez egy költeménye lermészetköllővé teszi, mert megmutaja a titkos erők hatalmát, vonzalmát, erqjél, szépségét. Mint Göthe költeményeiben látjuk a viz s - a zúgás, habloca-csanás vonzó erejét, ,ugy az orosz köllő megkedvelteti édessé, syuipatikussá leszi előttünk, a hideget, a fagyot, mely megállítja a kis palakot, letörli a virágok díszeit s megdermeszti az éle let. A jótevő tündér pálcája itt, a nemtő, aki elringatja a küzdelem ulán a szegényt s átviszi a jobb világba, betakarva hóval testét: hogy örök s édes s fájdalomnélkűli s vonzó legyen békéje s megnyugvása. Az oros ok Turgeajevje különösen vadász-irataiban megmutatta, lio^y a természetimádás, a természet szépsége leié vonzódik — bogy az idők, a társadalmi irányeszmek elnyomják s másfelé terelik igazi költői, természetköllői tehetségeit, csak azt bizonyítja, hogy ott a természetnek még nincs meg az a jelen\'ősége, mint másutt ; az oroszok is csak akkor fognak latsai a természet kebelére, ha a társadalom odakénysze-riti; s ha abban már n m találnak megnyugvást s jó anyát. Tjuc-ev, Nikitin Majkow költeményei is arra engednek következtet Ht, hogy a lermészétkötlészéf alapjain állna. Minden kölléazet szép és fleemelő de melyik oly vállozalos mint a természetkőllészet. Petőfi a pusztákat fedezi fel, mert a szabadság képe; Brysnt Amerika őserdeit a prairiet, a aavanká-kat, hol még satlt nem metszette a sást, hol még eke nem szántotta a szűz földet; Byron a tengert találja a legszebbnek, mert abban a végtelenség : az Isten képj^ tükröződik vissza; s Nekraszov azt emeli ki, mi hazája sajátsága a hideg, és a fagy. S bár mindenütt megüt bennünket a természetköllőiknél a bánatos, a borús hang, esjt vonzódás a borús, a haragos természethez, a mely magával elégedetlen, a a világgalharcoló lélek természete, mely a naivságot, az ártatlfn örömöket a műveltség szemüvegén nézi, és saját szivével érzi. Különösen a 19. század szelleme lendített hatalmasai a legmészetköltészelnek, máa költészet ftflé emelése \'tekintetéhen. As a rész, a mely régente caak hátterét képezte, díszítését keretét költészetnek, ma nemtsak tárgya a költészetnek de maga a költészet- Azért irja Petőfi: „A természettel mulattam-BT én legkedvesebb berá-tommal, kinek semmi titka sincs elöltem. Mi csodálatosan értjük egymást és azért vagyunk olyan jó barátok. Én értem a peták eaőrgését, a folyam zúgását, a szellf auaogását ái a fergeteg üvöltését — különösen falevelek zörgését. Le- Lombjain árnyékát aü nt zilálja dühöd ! Szentegyház vagyok ia, t fisuk bennem az oltár Ét ezen oltárnak papja kit ctalogdny ... Hadd dicsérje nt bántsd intkUtioel az Itten t A termiszetet, a szent közös idtt-anyát Petőfi mint látbaló a természet realistája, festő művésze, hinek dalaiban majd a báj bal a köl-lőre, majd a költő fejezi ki hangulatát egyéníaé-gét az őt környező természeti képekben, de bár a tájt festi, már hangulatát, a hatást mit rája lett gondolat és érzés csatolja hozzá ; legszebb leíró költeményei: Az .Alföld* „Pusztán" „Erdei íak* A .kutyakaparó* „A csárda romjai" »A puszta télen* „Tél halála* »Téti esték. .Kis Kunság* .Ami azonban, mindenekfölölt érdekli tárgyunkat az Petőfi azon felfogáaa, mely minden természetköltő sajátja, hogy az alsóbb rendű lényt a magasabb rendű életével ruházza fel, állatol,növényt, egyéniséggel ruház lel; beleviszi valónkat külső tárgyakba: lelket életet mozgást tevékenységet indulatokat tulajdonítva nekik. E felfogása állal a természelnek az megelevenfil, s a lelketlenben lelkünkkel találkozunk. És ha vsa a költönek mértéke, mely az igazi- költőt megmutatja, ez képzelő erejének, s órzésénez, as a hatalma, mely ennek megfelelőleg játszik a tárgyakkal, személyesili, és pedig, ugy hogy e személyek az ő lelkéből, lelki világából vannak bár véve a természeli tüneményből beszélnek hozzánk. Elmondhatjuk valóban, hogy Petőfi s Arany leremte\'te meg a magyar természet-költészetet, az alföld, a puszta, az anya\'öld szeretetét a vele a természet igaz szerelmét. Nála, a puszta a szabadság képe, s a szabadság lelke istensége — s azok P\'e öli legszebb költeményei hol lelkét önli az őt környékező természeti világra — s ezek dalai. Festő — költeményei is szépek ,Az alföld* „a pusztán* »Erdei lak* különöséé ez utóbbi, hol a költő a természet lényeinek szabadságát, egyenlőségét festi s a szabadság s valláasoság eszméjével fejezi be. Petőfi anélkül hogy magasztaláéba esnénk, magasan áll a lobbi természétköltök fölött s bátran Burns, Shelley, Byron, Gőthe s mások mellé állithsló. Már a személyesités újdonsága, kiválósága, megszülte azt az eredményt nála, mely a kép látásával, együvé kapcsolja az érzést is-hangulatot olvaszt bele; s e hangulat nem egy forma, nem boros mint Byroné, álmadozó beteges mint Heineé, senlímentalis mint Lenaué, de különböző; mint igazi modern költő nem csak egy természeli jelenséget, a táj egyrészét, hanem annak egész tüneményét; egymás világát változtatja önálló lelkes lénynyé. (Folytatása ktvotksaik.) ülök egy magányos la alatt és órákig hallgatom mint zizegnek fülembe lündérregéket, melyektől a lélek mámoros álomban meghúzza a képzelet harangját s leharangozza az égből az angyalokat szivembe e kis kápolnába t Minth caak Byront látnók maguok előtt, kinek legtöbb gyönyöre volt lürdta után elrejtőzni egy magányos helyre vagy kifilui egy saikla tetejére a tenger fölött onnét órákig nézve tengert, ée eget, írva leggyönyörűbb verseit. Petöfl azonban ha szerette ia a természetet, nem ebben találja gyönyörét, nem a természetben, de annak részeiben, amit a legszebb legváltozatosabb s egésa qj színekkel ékesít; különösen a nap, az áj> • holdas éi a csillagok tetasenek szenvedélyes lelkének, s kápzeletét ezek viszik a gyulasstják legszebb ábrándra. Petőfi lelke a termésaet kápolnájában imádko- Hzerkfsztál Izeiet K. A. Kla-Koaaároaa Bogy aagHaaa aiadaakl : aaay-ayira igaaaágtalaaok vagyuk bJ, aagy-kaaiaaalak, alkar aaaal a aáp áa kaávaa váwaal aaaakaa alyaa sík olágf datíaaaágat táplállak, — a kalyaa káara booaátjak Tarait. Nagy-Kanizsán. ók ta Táros, káaaka váraa, Daár palotáiddal ta a aok saáo a teáiddal, miyaa aaáp látráiy Vlty. Sok táraié áa illáid, Hagyok és táfMlk, Saáp Tidákad, a Bnif rtfr aag»i, Ok, ta arikfa várast Ugy saaratok, agy aaaratak . Ka takiaiiá loaai, Saáp táraid, a ataáMkaa D-otgyáaytrkááii ; El-alktpailldai á aalt fatatt, a JM blatt hu gaaáaftodii. naif-lálak, aa la aak ktik aaak a lagatalaá Jatatt. gyáayJráaágábál M- aiemi csapás folytáa tönkre u agy évi fáradozás \| zik, hymnusokat énekel „a caiilagoe égben. Arany Felelfts szerkeszd: • SALAT MAMBÓK Laptulajdonos ée kiadó: riicuiL ríiár. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 66. ssám (7. lap) 1897. julius hé 16 én. Csáktornyán a vasúti álluntás mellett álló száilod&mat szabad kézből előnyöifeltétrlek meHett eladom. Áll: 3 vfndég-és 4 tzállószobábdl, egy konyha-, egy pince-, 3 lakás-, egy nagy fy tgy kisebb istálló-, egy szállás 300 sertésnek, 1 fás- és egy konyhakert és udvari helyiségtől. J0T Közvetítők kizárva. ~PV Csáktornya, 1897. julius 1 i-én. Wllde Cceexllia. 1100 897. 208-1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék ikvi osztálya részéről közhírré lélelik, hogy özv. Sgabó Péterné szécseni lakos végrehajts tónak, özv. (torsfai Jó-zsetné sz. Palkó Katalin végrehajtást szenvedő galámboki lakos elleni 40 irt tőke, ennek 1890. évi december 8 tói járó 8% kamatai 12 frt 30 kr., per 6 frt 60 kr^ végrehajtás kérelmi 8 Irt 0 kr„ jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a csapi 611 sz. tjkyb»n -f 763 hrsz. a. felvett ingállannak fzv. Borsfai Józselné szül. Palkó Katalint illető s 867 írtra becsült féle része 1897. évi szepfeasber hé 90. napján de 10 érakar Csapi községházánál dr. Bród Tivadar felperesi Ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/,-ál készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. —Kelt Nj-Kanfesánr-a-kir. tvszék mint—telekkönyvi halóságnál 1897. évi juniua hó. 5RI napján. , CiÓZONY, * kir. tszéki olbiró. 3910,tk. 1897. Hirdetmény. A nagykanizsai kir. tssék mint telekkönyvi hatóság ré<aéröl köahirré tétetik, hogy Pata-Kürtös kö/ség telekkönyve birtokazsbályozás következtében az 1869. évi 2679/1. M. szabályrendelethez képeat átalakittatik s ez«el egyide-lüleg mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1896. ZX1X., as 1889. XXXVIII. és as 1891. XVI.tcikkeka lénylexes birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik sz 1892, XXIX, tcikkben szabályozott eljárás, a telekjegy/ő-könyvi bejegyzések helyesbítésével kapeso atosan foganalnsiitatik. E célból az átalakítási előmunkálat hitelesítése éa a belyssini eljárás • deveftett községben 1897. évi aagnsitm hé 9-én. fng kezdődni. Ennél fogva leihivatnak:..... 1. Aa összes érdekeltek, bogy a hitelesítési I tárgyaláson személye.-ap, vagy meghatalmazott lálal jelenjenek meg é» az uj telekkönyvi tervezet jelien netáui észrevételeik\'! annál bizonyosabban adják elő, mert a régi telekkönyv véglete* átalakítása ntán a téves átvezetésből eredhető kilogá-sokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik.. 2. mindazok, kik a tefeljegy/őkünyvekben előforduló bejegyzésekre náave okadaioit előterjesztési kivannak tenni, hogy a telekkönyvi ható-ág kiküldöttje előtt a kiiilzütt határnapon kesdödö eljárás folyama alait jelenjenek meg és m előterjesztéseiket igazoló okiratokat rontassák fel; 3. mindazok, a kik valamely ingailanboz tulajdonjogot tartanak de leiekkönyvi bekebls-zéare alkalmas okirataik nincsenek, hogy as 1886. XXIX lörvényotik ÍR—18 ée az 1889. XXXVIII. törvényeik 6, 6, 7, és 9. g-a értelmében szükaáges adatokat megazerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó tkvi tulajdonos as álrnbáaás leirejóiiét a kiküldőt\' slötl szóval ismerje el éa s tulajdonjog bt-keblezésére engedélyét nyilvánítsa, mert kü önben jogaikat e<en as ntoa nem érvényesiibetik éa a bélyeg éa iileiék eleagedéai kedvezménytől is élesnek; 4. és aaok, kiknek javára tényleg már meg-ssünt \'követelésre vonatkozó záloitfog, vagy Megszűnt egyéb jog nyilváiikftnyvileg bejegyezve, ugyssinién az i y bejegyzésekkel - terhelt ingailanok tulajdonosai, hogy a bejegyieu jognak törlését kérelmezsék, illetve, hogy törlési engedély nyilvántartása végett a kikö\'döit előtt jelenjenek meg, mert elleneseiben a bélyegmen-mentesség kedvezményétől elesnek. A kir. törvszék mini tkvi hatóság. Nagy-Kanizsán, 1897. jnaius 29 én. GÓZONY SÁNDOR, kir. isséki elbíró. Eladó ház. Perlakon lő-ut 192. ss. ujház, mely 7 évig adómentea, 6 szobával, fürdő tsobával, virágot konyha is gyümölcsöt kerttel, istálló és kocsiszínnel, rét ét trdSilletménynyel, bármely pillanatban eladatik. Tudakozódhatni: Németh Gyula póstamesternél Prrlakes. 17—1 tD^iP U^g snqjirs mqjtn 1 207-1 10116 sz. 1897. * Árverési hirdetmény, Alulirolt kiküldött bírósági végrehajló ezennel közhírré teszi, bogy a nagykanizsai kir. járás-biróságnakl897. évi 446. számú végzésévelRapoch Gyula nagykanizsai ügyvéd állal képviselt nagykanizsai segélyegylet szövetkezet felperes részére -Polezer Már! nagykanizsai lakos és társai alperesek ellen 600 Irt löke, "Tmnek. 1896. évi junius bó 1 . napjától számítandó 7\'/\|\'\'« kamatai és eddig összesen 70 Irt 25 kr. megállapított költség követelés er~Jnv~ érejéig elrendelt brztositás-végrrbajflás folytán alperestől felülínglalt és 463 —frlra becsült ingóságokra, a nkanizsai kir. járásbirói sági 10116. számú végzéssel az árverés elrendeltet vén annak a tová£ a felOKoglallalók követelés erejéig is, áment -en azok törvényes zálogjogot nyerlek volna, a hélyszinén, vagyis Nagykanizsán alperesek lakásán és a gyepmesteri háznál leendő megtartására haráridöül^ 1897. é«l jatlas hé M ■apjéu é. e. 9 ér AJ a tüzelik ki, a mikor a bíróilag főlülloglalt bátorok varrógép, fehérnemüek, 4 l>, 3 kocsi, lószerszámok, mángoló, takarmány, eke, taliga, borona, szecskavágógép, s egyéb ingóságok, a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetés mellett szükség esetén becsáron alul is el fognak adslni. Felhívatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetésbez tartanak jogot, a mennyiken részükre loghfláa korábban eszközöltetett volna, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki Mm tűnik, eiaőbbeégi bejelenléseikel az árverés megkezdéséig alólirt kiküldöttnél v?gy írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő s hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését kővető nsptól számíttatik. Kelt N.-Kanlzaán, 1897. évi julius hó 18. ospján. VARGA JÁNOS kir. bir. végrehajló. ^agy-Kanizsán _a_ Főtéren._ Eléiször Itten traber• világhírű anatómiai, plasztikai -^múzeuma 400 négyszög méter területű, 200 gázlánggal, 855 kiállítású tárgy legszebb és leggazdagabb muzeum, mely utazásokon van Nyitva reggel 9 töl este 10 óráig. BeléptidUj 20 kr, gyermekek és katonáknak 10 kr. i Ugy dobos ára : I forint 90 krajcár. Utánvéttel vagy aa \| összeg előleges bekfll- ) dése utáa küldetik. KIsYTHlA a bőr ápolásárat P u d e r\| twi lii a. -■«---■ - ■• aiatna u 4a 1 szépítésére ós finomítására : Sl, Ml 4a lá»sl(« PUDt.B. — F.klr, réasasala. la lárgs — »«ijll«f uulfattt-ls sjiaWs Dr. Pakl J. J. Cs. Kir. taaár Utal Ejlamrrl levelek a legjobb körökből minden doboshos mellékelve vannak. .6 V TADSSIfi GOTTLIEB; a. «a. Is kir. a4vart -"■"■ -\|\|n \'- lllaSaasr plr flnkta ^ réraktár. atoa, l„ VsUastts a. Kaphalé a legtéhh lllataser- gyégynarkereakf áésbea ée gyégfiserlárbsa — Ragy-Haalnás i Krelaer fijala éa Keleti ■ Mér eégahaél 1 Nagy-Kanizsa eltörlök Zala 66. szám 8 I\'P-) 1897. julius hó 15-fc ;xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx?c : FEHÉR MÍKLÖS grépg-yáros 54, 1-2—1 XI ajánlja a X m. kir. államvasutak gőzcsóplökészlsteit, X továbbá a legújabb szerkezetű Mogn\|árdkot és mindennemű Q j egyéb gazdasági gépeket u. m.: ekéket, boronák at, ken- Q gerekef, vetig\'pitket (elrknlár) kér füréaxeket, Q \|MH«luoibereadciéiifkel^ trirurüUel, daráikat, a A legjobb peren «»«pora-feekea<ldkel, izeexknvágékat, bokkerroiiákat stb. stb. kedveirt fiselé»l feltételek X aellefl le^ jnláu j o«abb áriakon, hitelképes vevákpek töíb X \| S évre terjedő ré«lelfl«»léftre. CUríON S SHfJTTLEWOBTH BUDAPEST, Váczi-körút 63. hu áltat a legjutányosabb árak mellett ajánlutnak. LocoidjWI is gözcséplópp-kiszletek i;éjmk, Itere-caéplAk, UKtitu-ro\|»k, kenktl/owik, luuutAló é» mrmi«»-l«\|Mk, lA^nacyüjtau. V Legeli m kir. áll«tnavo«ull r^\|»IAk kerekei kc«r- v Q \|M in< rl beváltul nnk, valamint regi gépek ujakkal becse- Q : jtx fi • réteinek. QjgJ Q Cíépléd iifvtt IPÍöílDDPi Raffktvlitiií minik 7alpal wirMAa n-nn/liu-Mum fl I * x2S :o gépészetről mm goodüskodom. Képes árjegyzék kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve, iscpoa aíjvjyav* kituiua aamiavK ínyyen oa ucrniciuvo. a* Q FK1IKR IIKLÓN, Kegyére* Q p\| 0 Budapest; IX Üllői ut, 23. sz. (a „Köztelek" mellett). C \| ^J vbc <xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy Ü lotjihk orvaUlgép«k< l>ornnk» iMwk«TÍy>k, réparáfAk, kikatlrui ■inwltt, darAlók, drlfl-malmok, tyr tamaa mmélakék. két- é« liAmmraii. •kék éa minden • gféb faiáaiáf I gépmk. RitMletm ÚrjtgyfM hiodnatr* igy* M UUd»t»k. Kapható: Nag^Kaaltaáu: Fesselholer József AfmUth Náthán DeuUoli ós Khroníeld ifj Fincher Ferenc/. Fleischacker József Marton és Huber Neu és Klein 4 Pauk Jakab Bosenteld AdoK és fia Schwarz és Ttuher Slrém éa Klein Schlesinger Izidor Borén: Fried Lajos Hercog Józseí Fischer A. Barett ojep j öreuer Ferencz Fischer A. Klein Józset Mautner M. Béla Neumann Em. Szabó Sándor Bimiwi Knulinann S. I. Hauer J. €Mf\|ét Kreitsler Gtn Schwarz R. Feltéfte^l Wciler V. Nmgj A^ Nádasi Alajos Záborszky Károly Zabusek Károly Mmgj-Uémm Dedinszky J. gyógyaz, Parvat Scbleiffer M, (i. Perlak « Kramarita Viclor Sosterics Pál. Iloei I Uodi& Mátyás Darntfy Kálmán Markua Salamon fia „ZAGHERLIN" bámulatos hatása! Fölülmulhatlan biztosság és gyorsasággal Dusztit mindennemű kártékonv férget és azért Főlülmulhatlan biztosság ós gyorsasággal pusztit mindennemű kártékony a vevők milliói által dicsértetik ós kerestetik. ^Ismertetői jelei a következők: 1. a lepecsételt üveg, 2. a „ZACHERL" név. Nyomatott Piacbel Fülöp Sapluűjdoiiofluál iNftgy-KanizHári 1897. 57. szára. Nagy-Kanizsa, 1897. juliuB hó 18-án. XXIV. évfolyam. teikmHiH i Timí. k&ayvkaraakadiailiaB. A ^„itíval irtatni >k«l napaa-kiat d. «.«4—» 6r» Msfc ZALA M iatiiaadl » lap asallaai riaaira nnlkwi ■<><■ ktalraii?. Zladéklvatal: Vároahia-ipllat : fítdui fl% kftajvkaraakadiaa. ELöramsi IBIK s K«ia ÍTTa It koron (6 frt — kf Válévn S kmu (I trt — kJ Racjradévr* I karona (1 frt 10 kí Politikai és vegyes tartalmú lap. — — — A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és kereske-Hinjll4—k j,u,r0M1 Bá-aMtti" UTtiok c«ak kaaak- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szővetkezet és a letenyei takarékpénztár. Ml fojmdUtitk «L liiirmMk ■■■ kitdattak fisat. arám ára: 10 krajcár. a .,nagy-kanizsai malátagyár és serföződe r. t." a nagykanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rézz. társ., a n kanizsai kerületi betegsegélyző VyUttér petttaera M te. pénztár hivataléi közlönyt. Megjelenik NagyKanizaái^ heten kint kétszer vaaaniap és oB\'CLtfirtölcftzx. KMlaatiaak, .alaaiat a külitliiki - Toimtkosdk Flack.l fSUs kiay.. kanakadtaifca iaUaaadSk. . Országos Nemzeti Szövetség. Ki tagadná," hogy közviszonyaink ziláltak? Társadalmunk beteg, megöli a közöny Munkásaink hazafias józanságát megmételyezi a nemzetközi szocializmus; és nonzeti egyéniségünk ellen tör a nemzetiségi agitátorok aknamunkája. Lehet-e közönyöseknek maradnunk, midőn látjuk, hogy az egykor oly lelkes magyar társadalom szétfoszlik és darabokfa szakad, hogy nyomában ellenségeink rögtön reávessék magukat a haza testére? Lehet-e közönyösnek maradni nekünk, midőn a magyarnál nagyobb nemzetek sem látják feleslegesnek a társadalom folytonos ébrentartására egyesületeket, ligákat alaki-tani ? Midőn látjuk azt, hogy a nálunk jóval kisebb Romániában mily eredményeket volt képes elérni a román liga, a hatalmas nagy Németországban a Schulverein, Oroszországban a pánszláv egyesület, Szerbiában a Maticza stb. stb. — a melyek mind — mind az illető nemzetek társadalmának ver-heden és le nem nyűgözhető polgári hadserege ? És midőn mindezekpt szemléljük, lehet-e közönyöseknek maradnunk a magyar ligá- val, az „Országos Nemzeti Szözetség" gel szemben? melynek hatalmas és nagy nemzeti feladatokat képező céljait őrömmel és lelkesedéssel kell nemcsak üdvözölni, hanem felkarolni és támogatni is minden magyar embernek. Nagyon találóan mondta Péchy Tamás, ez az ideális gondolkozású államférfiú, a I Nemzeti Szövetség mult évi közgyűlésén: a A Nemzeti Szövetség nem szorosan vejt kultúregyesület, nem is akar azoknak versenytársa lenni. De meg ha az lenne is, (ámbár inkább azoknak munkálkodását van hivatva teljesen eredményessé tenni) akkor is ■ lelkesedéssel kellene a Szövetséget felkarolni j és hatalmassá tenni minden magyar ember-\| nek, hisz bármilyen versenyből is nem az egyesületek valamelyike, hanem a haza ke. rül ki győztesen.« / A Nemzeti Szövetség nem foglalkozik politikával, s kitűzött céljait tisztán társadalmi utón altatja keresztül vinni, és hogy feladatai egyúttal nemzeti feladatok is, bizonyítja az, hogy ^vezetőségében még politikai életünk kitűnőségei és vezérei is pártkülönbség nélkül helyet foglalnak. Péchy, Teleki, Jókai, Bartha, Chorin, Szapáry Gyula, Apponyi érvényesítik tudásukat és tapasztalataikat a Szövetség társadalmi, munkásügyi és nemzetiségi osztályaiban. A társadalmi osztály a hazafias érzés ébrentartásáról és a fajszeretet növeléséről gondoskodik s nem téveszti szem elől as aránytalan gyermekhalandóság fontos kér* dését sem. A munkásűgyi osztály vezetésénél az az uralkodó felfogás, hogy a munkásoknak sokban jdjgos kívánságai kielégítést nyeljenek, fm másrészről a munkaadók zaklatását és indokolatlan megterhel tetését sem téveszti szem elől. A nemzetiségi osztály, mig egyrészről külföldre szakadt honfitársainkat igyekszik a hazának megtartani és segélyezni, addig másrészt a nemzetiségi izgatók munkáját ellensúlyozza, s egyenetlenség helyett a kölcsünfls bizalmat igyekszik felébreszteni és megerősiteni. A sajtó-osztály végül a külföld nagyobb lapjaival tart fenn összeköttetést, hogy hazai viszonyainkról azokat az igazsághoz híven tájékoztassa. És a Nemzeti Szövetség e hatalmú munkák végrehajtására kiván-e talán tagjaitól valami nagyobb pénzáldozatot? Nem. Nem pedig azért, mert egész helyesen abból indul ki, hogy alig számbavehető anyafi áldozattal (rendes tagságdij 50 kr. egy A „ZALA" tárcája. A a s áiék. - i ,t i L 1\' aradatt Unija. — Vájjon miféle gondolatokat ébreszthetett ahban * Datál nőben Temérdek gyönyörű költeményének Mae versszaka : XI Hfa, ai roatja, ki tadja, ad boatja Aat a aaálat. aatjr a aairat mivtMa foata" Heves mozdulattal tette le a lapot, kitekin-tét a háborította tájra. Mindenütt, a merre látott, fehérség. As égboltozat lölötie derült, tiszta. Csupán benne, az ő Ükében van sötét vigasstalanaág. Djbéi felvette a hírlapot s olvasta tovább a Wwmény befejező sorait: _ J0ak aa litadk: a taálak -1—t-i—t. Caak is láMk : a mink atgkuaéaak. Felsóhajtott. Ej, dehogy szakadnak meg. Az csak képletea fjyafc- A valóságban tovább hurcolja az ember *astjél Némelykor ugy tűnik fel, mintha már Jkadna súlya alatt, de azért jól elleplezi, ne-más is megsejtse Golgotháját. A kandallóban kialvóban van a tűs. A cseléd bejött újból megrakni, egyúttal meg-Wjdezi úrnőjétől: nem kiván-e valamit. Némán int „nem\'-et fejével, mire as öreg cseléd nélkül távozik. Msga sem tudta volna analizálni: mit érez ? Szerencsétlenségének súlya asinte elviselhetlenűl szskadt rá. Éppen ma van évlordnlója ama napnak, midőn férjét elhagyta, hogy többé sohsse térjen visssa hozzá. Nem szeret\'e e fájó emléket felidézni, de Temérdek költeménye eszébe juttatta. Négy éve mult tavaszssal, hogy férjhez ment egy bankhivatalnokhoz. 0 a gazdag árva leány, jobb parthira is tehetett volna aserf. Nagybátyja, ki egyszersmind gyámja volt, elleneste is eléggé, de ö csak saját szive sugallatára hallgatott, midőn ndvarlói közöl éppen Nemee Endrét választotta. Mennyire irigyelték vőlegényét, hogy öt, a dúsgazdag Kovács Ellát, megkaphatta. Nem volt tökéletea szépség; szája kissé nagy, orra meg nagyon pisze, arcssine nem elég viruló, vonásai pedig szabálytalanok vollak; ue nagy sötét szürke szemei, bágyadt fényű szőke baja s kedves mosolya bájossá tették. Amellett olyan csendea, merengésre, álmadosásra hajló természet volt; rendkivűli szellemes leány, alapoa műveltséggel; lelkesedett, rajongott mindenért, ami szép és nemes. Milyen légyárakat szőtt mátksaága idejében I Milyen édenné varázsolja majd férjének életét) Hias egyesítette magában mindiama tulajdonokat, melyek egy férfit boldoggá tehetnek. Aztán elképzelte, kissineste: hogyan töltik el Ok majd ketten kedvesen a kis városban annyira unalmas hosszú téli estéket. Ö zongorázni fog. Remekül játssott, Különösen Chopint kedvelte. Aztán énekelnek. Gyönyörű alt-hangja volt No meg felolvasnak egymásnak. Kedvenceit: Tompát s Heinet együtt olvassák. Hát majd még nyáron I Ott, a Balaton mellékén volt kis birtoka. Elrejtett tündérszép sngban élhetnek zavartalanul egymásnak. Fórjétiek hivatalba sem kél menni. Ások leesnek csak a boldog napok 1 Vőlegénye annyira gyengéd, figyelmes voi\| iránta, asinte gondolatait iá elleete volna. Májusban volt születés napja, amikorra eaküvi-jét is határosták. Olyan volt menyaaaaonyi ruhájában, mint agy oltárkép. Amint a templomban, az oltár előtt térdeit, eszébe jutóit, hogy ö miiyen árva. Nincs ki őré-mében osztoznék. Valami kimondhatatlaa szomorúság borult rá. Ha most szegény anyja élne...... Megeredtek könyei, de amint vőlegényére tsUa tét, ki oly szerelemmel nézett rá, valami jéleaő biztonság érzete simult szivére. Lesz neki is, kt aaeretni fogja a korán elhunyt sstűei sserete\'ét pótolni fogja. Esküvője a legszűkebb családi körben folyt la. Nássutról hallani sem akart Minek ia az. Oly közönséges, sablonszerül A szüleitől örökölt kis hás, mely ősi léazkűk volt, legyen az 0 verőfényes boldogságának tanuja. Nem akarta azt idegen emberek kOzé vinni. Nagy-Kanizsa. vaaárnap Zala 67. szám t. lap.) 1897. julin hó 18 in évre) a tinadalom legszélsőbb rétegeit is képes lesz megnyerni nagy nemzeti érdeket képező feladatainak. Ezt a nagyfontosságú célt az 0. N. Sz. különösebben a decentralizáció utján, 1 L a vidéki szövetségek szervezésével tartja el \' érhetőnek. Az alapszabályok szerint ugyanis mindenütt, a hol nagy községben 50 és kis községben 20 tagja van a szövetségnek — vidéki szövetség alakulhat, mely szerves egészet képez a központtal. E vidéki szövetségek értesítései által a központ mindig v tájékoztatva lehet az egész ország társadalmi, munkásagyi és nemzetiségi viszonyai-ról, ugy hogy valamely baj meggátlására mindig idejekorán léphet közbe, vagy ut-mutatást nyújthat a7 illetékes tényezőknek az orvoslás módjaira. A vidéki szövetségek megalakítására rendkívül meg. van könnyítve, mert hisz minden városban van olyan önzetlen lelkes hazafi, a ki vesz magának annyi fáradságot, hogy felír a központhoz (VII. Akáclá-utca 32.) s bejelenti azokat a férfiakat, a kik hajlandók a szervező bizottságot megalakítani, A központ szívesen kOld gyűjtő ivét, mely a szervező bizottsági tagok között szétosztatván, a megalakuláshoz szükséges tagok rövidesen összegyűjthetők. Elnököt saját hatáskörűkben választanak s az alakuláson a központ is képviselteti magát Ily vidéki szövetségek alakultak eddig Aradon, Szentesen, Brassóban és kQltöldön.: Bécsben. A most folyó lázas szervezkedés következtében őszre már 9—10 vidéki szövetség megalakulás van bejelentve. íme, ez vázlatosan az Országos Nemzeti Szövetség célja és működési tere, melyet minden hazafi csakis magasztosnak, lélekemelőnek és a hazára nézve üdvösnek tarthat. Évtizedek szomorú tapasztalatai voltak szükségesek ahhoz, hogy ily nagy arányú liga megalakuljon, s eredményes működé- sébe bizalmat helyezünk, mert hazánk legjobbjai álltak élére. A nemzeti közszellem ujjjá születését és megörökítését a fajszeretet hatalmas megnövekedését s a már tűrhetetlenné vált társadalmi ellentétek elsimítását és kiegyenlítését reméljük és várjuk mi az Országos Nemzeti Szövetségi 31. KATONA BÉLA Politikai szemle. BélfBUl. » . Ha nem is rohamosan, de mindegyre jobban tornyosulnak a vihar-felhők a politikai lálóhatá-ron Lehet, hogy egy dühöngő, váratlan szél szét1 lógja oszlatni, lehet, bogy a törlődő fellegek méhében rejlő villámok cikázva psapnak le. Oly kétségbeejtően lombán állnak egy helyben^ hogy az csalja magát legjobban, kt ebből a mozdulatlan, merevségből bizonyodat rkar jósolni A jelenlegi j szituáció egész a boszanlásig lelismerheletlen jövőt hord magában. Az ellenzék már mi"isztervá!sággal ^ötölte\' egybe Bánffy bécsi ulját. Erről azonban mép uiost szó sem lehet, de semmi megnyugtatót sem eredményezhetett a közös miniszteri értekezlet. Az ellenzék a kormány részéről meghátrálásnak ; hiszi, hogy a házszabályok módosítását a klotürrel\' és egyéb anliobstrukcionista rendszabályokkal életbe léptetik. Ez lenne az élel-halál harc. Az ellenzék nem retteg, a kormány bátran néz szemébe, íme a komédiázásnak deklarált obstrukció még is csak válságos helyzetet szült. „A tendszabálynak az- ellenzék részéről csak egy következése lehel — mondotta Meszlényi Lajos — .oitorozdm minden kormányzati ténynek; minden hányatott, vagr brfnynjtandrt javaslatnak beható és tartós vita alá vétele." Ebből látható, hogy 11 válság a küszöbön áll. A csütörtöki gyűlés ujabb sikerét bizonyította az ellenzéknek. WiUmann János és Qultttr U-yula beszéde a cukorprémiuinról egészen felpezsdítette a vért. Igazságban, érvben és eszmékben gazdag ez a mezőgazdák szempontjából tartott beszéd. A többek között ezzel érvelt Wiltmann: .Eddig a nemzetiségi, másrészt a sociális kérdéssel kelleti küzdenünk. Kétségkívül komoly, de javítható jelenségek. De most van egy harmadik baj is Nemrégiben beiárlam9 — lOmti yar községet, melynek lakói 16 - 20 év előtt kis jövedelmökből szé- pen megéltek. De mos! a jövedelmük rendkívül mégcsökkent, dohányt nem termelhetnek, aart ebhez mindenféle- beruházás kell, amit a szegény ember nem bir meg és különben is redukálták a dohánytermelést. (Helyeslés) A sertésvész miatt terményeit nem értéhesitbeli, adóssága pedig lőmérdek. Ha ilt egy kis pénzkrfzis következik be, óriási mérveket fog ölteni a hajléktalanná válás és kivándorlás és ezáltal a nemzeti erő csökkenik. (Igaz! Ugyvan! a bal és szélsőbalon.) Ne engedjük ezt a népet elveszni, tisztelt Ház. A magyar laj nem olyan, mini valamely jőU-ment vándornép, mely ha ilt nem, hál megel ott. Ha kiszakítják a gyökerét, ám vigyék termékenyebb talajba, az olt megélni nem fog, mert ehhez a földhöz és annak éghajlatához van teremtve. Financiális szempontból talán megáll az, bogy ha a kivándorlottak helyett lalán ügyesebbek, talán tevékenyebb és pontosabb adófizetők jönnek; nincs o\':unk busulni. De vájjon gondolkodhatik-e igy az, akiben van egy szikra hazafiság? Nem gyászos megnyilatkozásáé ez az álhazafiságnak? (Igazi Ugyvan! a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt kérdem én uraim, hogy csak az anyagi cél képezheti az államhatalom alapját? Erkölcsi értéke annak, a ki azl az államhatalmat táplálja, a ki azt fenntartja, a ki azt védi a a ki azt nemzetiessé leszi, az nem ponderál ? [Igaz Ugy van! balfelöl) Én azt hiszem, hogy sz erkölcsi értéknek is az a támasza, a mely azután a magyar államnak megadja az anyagi jólétet is. (Úgy van 1 Ugy van! balfelöl.) Pusztuljon a magyar faj innen, jön majd más, genrs hazafiakat importáljon; én azért ülök itt már tizesztendeje, és az ily politikával szemben ilt is fogok maradni mindaddig, míg nem sikerűi e rendszert megbuktatni. (filénk helyeslyés balle öl.) Ily politika melleit nem (elek, hogy nem egy második évezredet, de még egy évszázadot sem fogunk megérni. A törvényjavaslatot még általában sem fogadom el. Uulner Gyula beszéde semmivel sem maradt hátra Wiltmannénál. Sötét fekete színekkel festette meg a jelenlegi mezőgazdasági állapotok képét. Olyanná válik aa egész, -mint egy gűmó-kóros beteg, napról-napra veszít; a kik a közelében élnek, nem veszik észre a lassú fogyást, de egyuer csak előttünk áll a rémséges csontváz vigyorgó fogaival. A javaslatban a nagy töke favorizálását látja és ezért visszautasítja, mert csak Ausztriára nézve tartja előnyösnek. Utána még Mazlinyi Lajos humorizált nem minden guny nélkül Megcsipkedte a kormányt; Bánlfyn kezdte; ö neki jutott ki legtöbb és mikor a jókedv magával ragadta a jobb-oldalt ú, szívesen megköszönte azoknak ovációját. Péntekre Pulnoki Mór, Asbóth János jelentkez^ lek szólásra. Polonyi legközelebb fog szólni. Híre van aumk is, hogy a jövő hét elején Mity boldog napok is voltak azok! Ott, abban a nagy kertben minden szerelmet boldogságot lehelt. A flyiló virágok illata, a tarka lepkék kergetőzése, a ki< bogai a k zümmögése, a Még aznap elluigyta férjét, visszautazott fnlosí birtokára. Azl hitte: ezt- nem éli tul. Nem akart öreg cselédjén kívül aenkii maga körűi látni. Elvesz- tük b a fákon álrebbenő szellő. Valami édes, tette hitét mindenki iránt. Valami nehéz fásultság misztikus suttogásba ólvadl össze azegész mindenség, veit rajta eröt. Ilyenkor nem szólt. Attól félt, hogy saját hangja megtörné a varázst. Némelykor önkénytelenül kérdezte magától: vájjon tartós lesz-e boldogsága ? Néba szabadulni szerelett volna etlól a lelkiállapottól, de minden küzdelme hiábavaló volt. Ügyvédje már folyamatba tette a válópört. Éppen e hélen kapott a törvényszéktől idézést. MegkspU rá a választ, midőn ősaszet beköltöz- Ez a kis darabka papjr as emlékek egész özönét lek a városba. \| keltette lel benne. Hosszas tépelődés után c-tk Első időben térje szabad idejét még otthon árra gondolt, hogy most teljesen kellészakad az a töllé. Pár hónap múlva mar, mintha unatkozott\' volna, kedvetlen, hallgatag voll. De azért még mindig gyengéd volt Ella iránt, bár nem olyan, mint házasságuk első idejébe>. Kezdett kimaradozni. Eleinte mindenféle ürügyet hozott lel, később azonban nem ia igen inen ! legelte távollétét. A szegény aaazony álmatlanul, sírás közt lőllé szál, mely őket összekötötte. Elgondolta: mi lesz most v- le ? 0 nem aléle reália, megalkuvásra kész természel, mint skár-hány más nő. Neki már semmi életcélja nincs. Élni nem, csak vegetálni log egyik naplói a másikig gyötörve fájó emlékektől. Nein fog meggyógyulni, soha! Mily rettenetes volt itt elmúlt év isi Ez az éjjeleit. Minden csengetyüazóra újból s újból lel- egyedüllét I Mily unalmasak voltak a napok I Es rezzent, de folyton csalódolt.\' iez igy megy mindig. Hát nincs kibontakozás Ismerősei elejtett megjegyzéseiből már tudta,\|sehol? hogy léije kártyázni szokott, még pedig nagyobb összegekben, de azt, bogy öt meg ia csafja, nem gondolta. Végre ebben a részben is világosság támadt körülölte. Sokáig nem akarta elhinni, csak mikor csalhatatlan bizonyítékai voltak. A csopfts szivén találta. Ugy fájt neki, hogy öl megcsalta azért az asszonyért, azért a szívtelen kacérért Sokáig tompa kábuliságban ült Végre eszébe jutott, hogy van számára is megváltás. A halál. Mikor nagybátyja itt volt, 6 tette el kis saek-rénjkéjébe as atropint, melyei az orvos annak befecskendezésre rendelt Fut a szekrényhez. Izgatottságában alig találja meg. Görcsösen szorongatja. Itt van a megoldást Nem vágyik ő másra, mint örökké tartó csendre, pihenésre. Ezt meg olt megtalálja. KI ludja? Hivő, vallásos női lélek volt Eszébe jutott u öngyilkosok örök^kárhozata 1 hogy nincs joga éleiét magától eldobni. Szinte önkéntelenül jött ajkaira Danle mondása: .Lasciate ogni speranza vol chi enlruli." Megborzadt. \\ Nem. 0 már annyit szenvedett ezen a világon, hogy legalább a túlvilági üdvüsaégét nem kockáztatja. Igen, ha Bnddbának el tudná hinni a Nirvánát, a Itljes mtgaeminisűlést; de igy, nem soha !. ...... Révedező lekíntele ráesik a kis alropínos üvegre. Aztán egyszerre arra a másik szép asz-szonyra gondol, ki miatt öt férje megcsalta. Nem, annak ne legyen meg az az elégtétele, hogy őt háltéba-, űzte. Nent engedi annyira maga fölött diadalmaskodni.- Egy hevea mozdulattal kidobja a halált rejtő üveget, mely nesz nélkül hull a lágy hóba. S mintha megenyhüli volna. Arra gondolt, hogy keres ő magának életcélt. Itt van tanítónői oklevele. A munka feledést, gyógyulást fog neki nyújtani. Eleinte nehezen megy majd; különösen ilt, hol minden bokor, minden rög boldogtalanságára emlékezteti, de egy más tájon, más környezetben jobb lesz. I Remélte, hogy lassankint eltűnnek majd lelkéből azok a rémek, melyek eddig ugy gyölörtékl ugy kiooslák. t Sziréna. N»K)-Khiiís8, vasárnap vesz • vitábaii. A mull vesére egy hírlapírónak Apponji gróf is résst héten s nemzeti párt hozss intézett kérdésére igy válaszolt; — Meg nem tudom, beszélek-e ehhez s ja vaslsthos. lla nekem vsló momentumok merülnek a vils során: nem fogok hallgatni! Apponyi gróf tegnapelőtt érkezett a fővárosba, hogy a vitában résstvegyen. Főtssólalása^keddre " várható. Sokan Apponyi hazajövetelét a kompromiaz-izum követelésével hozzák kapcsolatba. Miniszterválság késsQI Bécsben, azt jelentik onnan mindenképpen. Erednek e birek a caáazár ottléte alalt tartott sokfél* értekezletből, Badeni gyakori kihal Igaláaából, Golochovszky látogatásaiból. Előbb Meerfeldt grófo\', a tiroli helytartót tekintettek Badeni utódjának, utóbb Gaulsch közoktatásügyi minisztert hiszik örökösének, a kit előbb Goiuchovssky keresett töl, azután a császár ia kihallgatta. Távozáaa elölt az utolsók, akikel logadotl, Krighammer közös hadügyminiszter és Kállay Béni voltak. A válságot még nem tartják megérettnek, a félhivatalos lapok tehát hallgatnak róla. Badeni lemondó szándékút a DzienikPoiszki lembergi lap közli olyképpen, hogy megunta a minissterkedést s a viszonyokkal számolva, saját elhatározáséból lemond éa visszatér Galíciába, a hói ismét elfog alja helytartói állását. Egy másik lengyei lap részleges miniszterválságról ad hírt: s szerint a legtöbb tagja a kabinetnek megtartaná tárcáját a Gaulsch minisztériumában ia. Sokáig nem késhet a válság, mert fokozódik a zavar, tegnaptól kezdve a csehországi éa morvaországi német városok es községek ás egy Rei-chenberg kivételével és Alsó-Ausztriában Kremo, megkezdték a közigazgatási sztrájkot és pedig nem szedik be az állami adósságokat, nem adják kézhez a hatósági végzéseket, a kalonaköleleseket ba nem idézik, sem a tartalékosokat, a szabadságoltak Iskásait nem tartják nyilván, ahadmen-tesrégi dijakat be nem azedik és iparhatóaágok ügyeit el nem intézik. Ez természetesen óriás zavart okoz. Hogy mennyire megy a németek ellenségeske-dése, bizonyilja, hogy Egerben minden csehnek lelmoodották a szolgálatot a boltokban és üzletekben és senki sem beszélt velük. Persze, a szlávok is mozognak s a laibachi lapokban fölhívást intéznek az összes szlovenek hez és horvátokhoz, hogy a klagenfurti pártgyülés ellen órást tenni kongsesszusra gyüle kezzenek Ciliiben. Zala 57. ssátn 3. lap.) ország Összes rendezett-tanácsú városainak polgármestereit és tisztviselőit Máramaros-Szigetre, augusztus 23 ikára értekezletre hívja meg a következő felhívással: Tisztelt kartársaki 1897. julim hó IP.éa Külföld. A török-görög béketárgyalások lomhán, vontatottan haladnak előre. A szultánt szorongatják ugyan a hatalmak, de hiaaik aaértr -begy megegyez a jó tanácsokhan az európai béke érdekében. A törők hadikárpótlást hal millióra izáUilják le. A minisztertanács egy kissé rugkapélódik, de a szultán egyik irádéjábah tudatja, hogy a hatalmak nem a félhold ellenében szövetkeztek, csupán Európa békéjének fentartátdra törekednek. Sürgeti egyúttal a béketárgyalások befejezését és a megállapodásokat e hét végére váljék. A nagykövelek keddi gyfllésük ulán (átszólították 7befik basát, hogy vegyen részt a szerdai gyűlésen és jelentse ki, vájjon hajlandó- e a porta a hatalmak előterjesztését tárgyalni, vagy nem? 0 E gyűlés elhatározta, hogy TtttUia IciürilM mielőbb végrebajija. A szűltán csak máanapra igérte határozatát es ügyében. Általános nézet, bogy a megoldás előnyös less. Városi tisztviselők mozgalma. A városok rendezéséről szóló törvényjavaslat előadói tervezetének hivatalos közzététele után egy vezér-cikkben buzdítottuk városunk irányadó köreit, hogy ami bfehatóan foglalkozzanak. Máramaros-Szigeten már is indult meg ily irányú mozgalom, mély a tisztviselők helyzetének* javítását tűzte ki ugyan első sorban céljául; de a mellett a törvényjavaslattal ia foglalkozni óhajt" E célbőt az A városok rendezéséről szóló törvényjavaslat előadói tervezete immár elkészült, s rövid idő múlva tárgyalás alá kerül. Nem kívánunk ezúttal eme lonlos javaslathoz részletesen hozzászólani, de azt hisazük, abban velünk össses kartársaink egyetértenek, miazerint ezen óhajtva várt javaalat a hozaáflzött várakozásoknak legalább ia csak részben telel meg, s ba egyes részeiben haladás gyanánt üdvözöljük is, másrészt azonban s városi adminisztráció jelenlegi bajait legnagyobb részben orvosolatlanul hagyja s oly intézkedéseket is tartalmaz. melyeknek megvalósulása könnyen az ellenkező eredményt idézheti elő, mint a rftelyet azoktól várunk. Hogy 0 javaslatból ,)ó törvény legyen s az feladatának teljes mértékben megfeleljen, több tekintetben módosításra és kiegéssitésre szorul, s ebben főleg elméleti szempontból bizonyára nem ia lesz hiány a törvényhozás illető faclorai részéről. ----—~. —. Da azt hisszük kötelességük volna e javaslathoz azoknak is hozzászólani, akik közvetlenül vezutik a városi közigazgatást, s a kiknek tapa«z< lalatai különösen gyakorlati szempontból volnának hivatva megvilágítani a javaslat egyes intézkedéseinek célszerűségét és gyakorlati értékét Ezek mi vagyunk, városi tisztviselők, — s ha magunk részéről a törvényhatóságoktól eltekintünk is, már maga a másfél millió, jórészt intelligensebb lakossággal biró 106 rendeseit tanácsú város 2000—8600 \'őre menő tisztviselői kara oly fmtos tényező közigazgatásunk gépezetében, hogy ba egy közvetlenül őt érdeklő kérdésben szavát felemeli, lehetetlen, bogy annak megfelelő súlya ne legyen. Es bizonyára kétszeres értéke lesz a mi szarunknak most, a midőn mága a magas kormány hívja lel a közzétett tervezetre a nagy közönség érdeklődő figyelmét. Tisztelt Kartársak f Nemcsak a magunk érdeke, de országos érdek is kötelességünkké teszi azt, hogy kitérítik mtg módot találni arra, miutrint tnpwa-talpainkat, véleményünket, ihajtdtainkal tgfmdt között megbeszélhettük, kicserélhetek 1 utókat iUt-téka helyen kifejezétre le juttattuk. Hogy a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek helyzete ma egyáltalán nem lelel meg annak a fontos feladatnak, amelyet teljesítenek, hogy ez a helyzet nehéz, viszás, sőt sok tekintetben tarthatatlan is, — lájdalom 1— mindannyian éressük. Nehéz posiliőkban az állam és a közőnaég annyi érdekeinek folytonos szolgálata a haladó kor és a közönség .folytonosan fokozódó igényeinek kielégi tése s az ezsel aránylagosan növekvő terhekkel való küzdelem, óriási felelősség és a legszélesebb körű kritika mellett, feladatunkat rendkívül fontossá, de amellett nehézzé is teszi. — Ennek dacára azonban még mai napig is nélkfllöszBk azon jogokat, amelyek minket jog és méltányosság, de hivatásunk méltósága sserint is megilletnének. Fisetéaűnk nyomorúságos, mert rendeseti tsnácsu városaink legnagyobb része adósságokkal és magas pótadókkal küzdve, tisztviselőit megfelelően dijazói nem biijn. Es ez a helyzet nem javul, aöt évről-évre súlyosbodik. A folyton hslsdó kor, s közönség flnomultabb igénye mindig többet és többet kíván, különösen a haladás gócspootjsibsn, a városokban, ezzel feladatunk napról-napra súlyosabb, az adósság nagyobb, a pótadó-leher folytonosan magasabb s a remény helyzetűnk javnláaára folytonoaan halványabb tesa.< Es mit ssóljunk legégetőbb bajunkról, á nyugdíjról ? Arcunkat pir futja ál, midőn bevalljuk, hogy rend. tanácau vároaaink tisztviselői 90 ssásslékánsk ma nyugdija nincs, s hs nehéz munkájában tönkremegy és megrokkan, koldus botot vehet s kezébe, mert többé- senki sem törödik vele; vagyont ölreg napjaira hffvány fizetéséből nem gyűjthet; hisz örülnie keü> ha abból magát és családját keservesen fen tarthatja. Ma már mindenkinek jól rosasul biztosítva van jővöje, állami és törvényhatósági tisztviselők, kösáégi jegyzők, inagánvállslaluk alkalmazottjai, a hadsereg és s tanügy munkásai nyugdijat évesnek, ssinészek, tanítók, aöt még a dijnokok és pinoérek is nyugdiiegyesűletekat alakítanak, szóval a létérti küzdelemben körülöltünk mindenki megérti a kor intő szavát, csupán mi, egyedül mi msrsdunk hátra 1 tűrjük szó nélkül siégysnletes állapotunkat. A rendezett tanácsú vároeok legnagyobb része intelligens elemekből áll. Szervezetük, hslásköMk és intelligenliájuk a törvényhatóságok mellé emeli azok legnagyobb réazél, tényleg azonban a közönséges kis községekkel egyedlő tekintetek alá vannak sorozva. E vísszásjhelyzetből aztán viaazáa eredmények is következnek, melyeknek egyik sértő és megalázó példája az, hogy mig sz állam, vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok tisztviselői vssuti kedvesményes jegyeket élveznek, addig a rendesett tanácsú vároaok tisztviselői ebből a jog és méltányosság legprimitívebb követelményei \' ellenére, ki vannak zárva Egy járási szolgabíró vagy közigazgatási gyakornok biija azon kedvézményt, amire Miskolc, vagy Nyíregyháza polgármesterét nem érdemesítették; pedig ki mondhatná, hogy ez utóbbiak as országos admlnistratio nagy gépezetében kiaebb feladatot teljesítenek ? s De ne folytassuk bajaink részletezését tovább. Hogy mindez igy van a hogy az ellen szavunkat eddig fel nem emeltük, annak okát első sorban as érintkezés nehézségében keressük. Állandóan nehés hivatalunkhoz lekötve, az ország egész területén ssét-zórva nincs alkalmunk az eszmecserére és a közös actióra; a kezdeményezés nehézségeitől pedig mindnyájan visszariadunk Tiszteli kartársak 1 As eddigi pasziviláz megszűntetésért elérkezett az idö. Életjelt kell adnunk magunkról, niert ha nem tesszük, meghozzák a törvényt nélkülünk s akkor bezáródik mögöttünk az ajtó teljesen. Mi, M.-Sziget rend. tanácsú város tisstviselöl tehát az ögy igazságába vetett rettditbetetlen bizalommal ragadjuk meg a kezdeményezést és hívjuk fel az országban levő összes kartárssinkst szervezkedésre. Ne váijuk tovább tétlenül, hsnem gondoskodjunk egy olyan orgánumról, amely ér dekeinket, bajainkat, jogos kívánságainkat illetékes helyen érvényesíteni képes lesz. Alakítsuk meg országos egyesületünket és a szőnyegen levő törvényjavaslattal szemben igyekezzünk véleményünket érvényesiteniJ_ • \'-:-.i— Az eszmét (elvetettük, annak megvalóaitása rajlatok áll t. kartársak, s ha ast egyérleJmQaa felkaroljuk, a siker nem fog elmaradai. Véleményünk szerint a legelső lépés tgy érte-kulit tartása v»lna, mely megjelölné a több teendők irányelveit s egy bizottságot küldene ki egy országos kongresszus .tartásának előkészítésére ; helyzetünk sajátságos volta-miatt legnehezebb as első értekezlet összehozása, s a Tegnke-részebb lépés ennek összehívása Erre vállslkoznnk most mi, s ezennel meghívjuk összes ksrtársainkat a Jolgó évi augusttut kó 23-du M-Szigeten megtartandó közön értekezletre. Küldjön ki arra minden rend. tan. vároa tisztviselői kara egy megbisottst ; hs ezt magtessi, ákkor az első lépés nehézségein tul vsgyunk s bízó reménységgel mehetünk s nemes küzdwetnbe. As áldozat, amit kérünk, csekély; a sikár, a mi ettől lügg, óriási lehet. Kéljük lebát rend. tanácsú városaink érdemes polgármestereit, szíveskedjenek e felhívassunk vétele utáa tisztviselő társainkkal egy ért* kesletet tartani s az értekezletből kínyUaikoa-Intni, hogy az általunk lerresett mozgalomhoz hozzájárulnak s a közös értekezleten réaslvesa-nek-e ? Elhatározásukat kérjük alulírott polgár* mesterrel e hA 81-ig mindenesetre közölni. Ha lelhivásunknak óhajtott eredménye megless s u értekeslel relegalábbdO—60 tisztviselő jelentkezik, akkor az értekezletet megtartjuk s vendégeink elszállásolása és esetleg az utazásra kedvesményes vasúti jegyek kiessköslése végett a szükséges intézkedéseket megtesszük. Maga, e Kárpátok alján ssépen fejlődő magyar vároa és kies vidékének, valamint a mellette lévő sóbánya-müveknek megtekintése a tervezett nagy leladalon kívül is eléggé meg fogja julalmasni t. kartáruink ide utazásáL Jelen felhívásunk eredményéről és ahhoa képest a további programmról augusztus 10 éig okvetlen értesítést küldünk. A szent űgy nevében kérünk, jöjjetek minél ssámoaabbau I Isten á\'dását kérve ügyünkre, hazafias kar társi tisztelettel és szeretettel maradtunk M^ramaroa-Ssigelen, 1897, julius 1 t-én. M.-Sziget r. t város tisztviselői, s esek aevében t Dr. PAP TIBOR, polgármester. Nagy-Kanizsa, vasárnap Vidéki levél. Keszthely, 1897. julius 15-Ao. Tekintetes Szerkesztő ur! A „Keszthelyi Hírlap" mail heti számát ke-íembe vére, örömmel olvastam — »Ö« — urnák Kaaisaáról irt lévaiéi, — melynek mint mondja — as volna a célja, hogy Kanissát és Keasthalyt • sajtó utján egymáshoz közelebb bossa. liagam ia erre akarok törekedni, midőn levelezéseimet aaagknidam. tudva sst, bogy e két város közöl Sgyik a másik iránt igasán érdeklődik; mart Ktm\'sva valóban érdeklődéssel néz a fejlődésnek indult, ssép leányzóhoz hasonlitbató Keszthelyre, mely bizonyos respektussal lordul a gazdag baakár Kanizsa leié. S Keszthely csakugyan egy fejlődő zsépeég, kit mindinkább körülrajongnak imádéi s nem cssk szemében, hanem aa elválás után, a távolban is bókokkal halmosnák eL És itt van az ö elválaaztbatlan élettársa, legjobb barátnője, s tündér Balaton, ki ködsüiü reggeli fátyoléval, szemkápráztató nappali öltözékével éa estéli arany-ruházatával tűnik fel azon pompás körben, a mely Keszthelyt smaragdzöld begyek alakjában övezi. E kél gyönyörű leányzót aaoabsn nem teazi elbizakodottá bámulóinak mindinkább feiaaaporódó serege, sőt mindegyiknek külön-külön elé rakják ékaaereiket z berát-ságossn vezetik végig asépaégflk kincses tárán s lebilincselő mosolygásukkal fogra tartják a cssk rövid látásrs ide jött idegent. Csak Kanizsa viseli magát Keazthelylysl szemben agy mint egy lukar gazdag bankár u ünnepelt primadonna iránt, a kiértérdeklődik ugyan, ds csak a nézőtérről gukkerezi, hozzá lérkőzni azonban nem mer, mert léi. bogy s hölgy áldo-zatokba kerüL ) Igazán megmagyarázhatatlan, bogy a szomszéd Kaaizaáról vasár- és ünnepnapokon alig látunk Kaaslhelysn valakit, pedig oly kényelmes és keile nea kirándulást lehetne rendezni, a melynek mulattató oldala feledtetné a meghozol\' áldozatokat. El kell ismerni, bogy eaen áldozat talán nem állna arányban az élvezetek tartamával, de hisz a baakár ur .leküzdheti esen akadályokat, melyek az izmeretség lehetősége elé gördülnek azáltal, hogy közbenjáró jó barátokat szerez, kik a^ózelbe való jotásT kieszkösltk. Nem hiszem, hogy hs Kanizsa közönsége mozgalmat Zala 57. szám (4 lap.) hanyatlása közben is még kíváncsian viasza ksosint legkedvesebb ideáljára, elborítva Öt és kOpyesetét pazar arany leplével : oly édes érsés szállja mag sa ember keblét, hogy kénytelen leborulni a természet fenséges alkotása előli. A ssandolinbsn tovahaladó és csóna kozó hölgyek pedig oda vonzanak a vízre s s csónakot körülhizelgő hullámok oly szivesen marasztalnak s tartanak tovább és tovább ott mint szívélyes msgyar házi gszda^ki caak viaiontlátás édes reményével bocsájlja útra kedves vendégét Ilyen sz élet s Balatonont Ha tekintetet Szerkesztő ur megengedi legkö zelebb még sok mindenről fogok irnf, s mi Keszthelyt sok oldalról me§világ\'aoi logja.(* SUgmUltr Jánot. ) Uastaattsl vmsük. M. indítana a Keszthelyre való utazáshoz olcsó menetjegyek forgslomba hozatala iráni: a Déli-Vasut-társaság ne bocaátana_ ki ilyen idényjegyeket, a mi magának a társaságnak ia csak előnyére válnék. Már pedig ha 1 Irt 60 árért meglehetne Keszthelyről fordulni, hiszem, hogy többször örülhetnénk a jt kanizsaiak viszontlátásának a nem egyszer történnék meg, hogy a somogyit űrdö helyek-hez hasonlóan nekünk is sokszor lenne szerencsénk a látogatók tömegét falaink kőzött üdvözölni. Azon reményben, hogy mindezek teljesülni lógnak, leírom a keszthelyi (Italó-életet. A leguyQzsgöbb éléi természetesen a Balaton partjain van, hol a vidékiek s a városi nép százai hullámoznak fel a alá s gyönyörködnek a Bnla toeank keeaes láncot lejtő milliárd tündér bab leányában, melyek végre is élettelenül csapódnak a kikötő hoaszu tálához, hogy belőlük ismét egy Salai hableány teremjen Elénk caobogáauk közé vegyül a szép van déglö tsrraazán játszó cigány andalító zenéje s midőn mindezek behatása közben mélázó szemem megakad egy itt nyaraló, vagy itt született női népségen és ismét egyen, s azután megint egyen és nem tudom még hányon: ugy ígszán teledem az élet sivárságait s egy löldönluli érzésben ringatom magamat. 8 midőn a nap le- HIR El. V — SuŰTator fhf Csáktornyán. Csáktornyai levelezőnk írja: Szalvator főherceg, a 13. hadtest parancsnoka, juL 2 én d. e. 11 órakor Zágrábból Csáktornyára jött, hogy jelenlegyen a tüzérség hadgyakorlatán. Megérkezésekor a főszolgabíró s tisztikar, azonkívül nagyszámú közönség várta az állomáson. Csáktornyái gazdatisztek nagy szívességgel ajánlották fel Uj-várt helyiségét — Pengllevlen érnek Légrádsn. Légrádi levelezőnk írja: Jul. hó 14-én egész nap zuhogott az eső, a fellegek csak ugy lógtak, ugy, hogy az impozansnak ígérkező ünnepély majdnem dugába dalt. Délután 4 óra felé már oszlani kezdtek a felhők, ami szép reményekkel .kecsegtette a közönséget. A városban alig lengett egy-egy zászló, amely körülmény kétségtelenül bizonyította. hogy politikai jellege nem lesz a fogadtatásnak. Mikor 5 órakor megjelent az első napsugár, a boldogság mosolya játszadozott az ajkak körül; egymásután bukkantak ki k zászlók. A községházon és a fiúiskolán lengett egy tricólor, a fáiaházon kettő és a népiskolán a megye szineit fel tüntető két lobogó közt magyar nemzeti szinü zászló Ezen az épületen szép 6 girland függőit még félivben; az ujtó-szárfa is ki volt disaitve virágfüzérekkel. A templom nagyajtaja illatos virágoktól pompázott, felül ezen, egész egyszerű felírással: In domum Domini ibimus !< A plébánia épületen pedig ez a szó Ült: , Salve !•\' Féltízkor ment ki \'ár. Viasz Fe rencz főszolgabíró saját fogatán, utána Kovács Gyula jegyző és Lyűbics György bírók ez érsek elé a felső-révhez hogy fogadják. Hat órakor dördült el az első tarack lövéa, jelezve, hogy az érsek a révhez ért. Berobogtak a pompás fogatok Első volt dr. Viosié. utána Prtmus Domokos titkár, Kováit uy. jegyző, Lyubics Gy. bíró, Golub János plébános, Kádi* káplán, Pélltr Pdl murakereszturi apát, s vé gül az érsek jöttek. A templomban Gadó Mátyás helybeli pléb. üdvözölte rövid beszédben — horvátul, majd* egy kicsi kis lányka mondott beszédet c-udáUtos bátorsággal, szintén horvátul. A dörgő „ZsivióM\'kon alig szűrődön át egy-két "Éljen!" Ezután aa érsek letérdelt a szén télyben, majd beszédet intézett a néphez, fejtegetve a bérmálás fontosságát s atzal a a mennyezet alatt, a tüzoltóbanda Rákócy-indulójának harsogó accordjai közölt, ál- 1897. julius bő 18-án dást osztva, a kiséret bement a plébánialakba. Este azerenádot adott a tüzoltókar. Midőn az „Isten áldd meg" fenséges imán zendítettek, az érsek kijött, levette kalapját éz a befejezésnél megköszönte a megtiszteltetést Másnap reggel 7 órakor Poszilo-vics érsek pontifikált egyik kanonokja fe titkárja celebrálása mellett Azután megnézte a helybeli népiskolákat és 10 órakor kezdetét vette a bérmálás. Féltizenkettőkor bérmálás után. a képviselőtestület tisztelgett; a testület nevében Kovács Gyula jegyző üdvözlő beszédet tartott Ezt fényes ebéd követte Délután az érsek bucsut vett Lég. rád tói és Kaproncára utazott, hogy onnan haza tétjén. — öngyflkoaplébinos. Tarbératy Jótnwf, Maes kösség nyugalmazott plébánosa tegnapelőtt éjjel elmezavarában Aasyilkos leli. A bndspeat-péesi vaantvonal Kurd-Csibrák állomásán a berobogó vonat elé vetette magái, ugy hogy boltaa búzták ki testéi a sínek közül. Tarbérosy (Kallsnbergsr) Jósssf lelkész 76 éves voll s már 1867-ben Lsn-gyeltó kösség plébánosa lelt, a honnan a hatva, naa években helyezték il Macára. Néháay év előtt azonban syngalmsslatnl kelleti, meri alne-aavar vett srőt a jobb sorsra érdemea aggsatyáaos. Tettét is alkalaíaslat tébolyrobaasábaa követte el. — Az óvodák ftiegnyitáss. A nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület köréből- vettük s következő értesítési: A nagykanizsai Kisdednevelő Egyesület Nádor-, Arany János és Pelőfi-ulcsi óvodáiban sz előadások 1897. augusztus l-én kezdődnek. Btiratdmk esen időtől kezdve aa illető óvónőknél eszközölhetők. Bttraláti dij: a nádorutcai óvodába 1 frt, az Arany János- és Petőfi-utesi óvodákba 60 krajcár. Tundij, mely 1 negyed éri részletekben előre flzeteudók: a nádor-utcai óvodában évi 10 forint, az Arany János éa Petőfi-utcai óvodákban évi 6 forint Díjmentes /d-vétel csakis a városi tanács által kiállított szegénységi bizonyítvány alapján engedélyeztetik. - Bioikll-rendelet Laptársunk, "a ,Zalai Közlöny" aJsgutóbb kiadott rendőrkapitány! bicikli rendelet helyet! másiksf dolgozott ki. Megkerestük mi isezügyben a rendőrkapitányt és ő figyelmeztetett bennünket laptáraunk tévedésére; mart a belügyminiszter 42619-V. c. 1897. számú rendelete már magában véve teljea kerékpár-szabályzat, a mely az őesses magyarországi bicik-lizökra kötelező. A miniszteri rendelet két pontja a rendőrhatóságot egyedül esek egyes utcáknak a bicikli forgalomból való kivonáaára jogosítja lel, de nem arra, hogy a biciklistákat, skár a hordárokat vagy a bérkocsisokat, megszámozza. Ennek helye lenne a fövároaban, de nálunk sokan bizonyos korlátozást látnának benne. Laptársunk javaslatának 8 ik és 6-ik g a teljesen lölös-legea, mert u ebben felemiitettekről kellőképea intézkedik a ímniaateri rendelet 8. éa 10 §. pontja. A 4-ik és 6-ik szakaszban javasolt intézkedéseket pedig msgában foglalja a főkapitányi rendelet és eszel az agéaaszel nem iscélzottö egyebei, mint hogy ne zaklazsák. lépten nyomon a kerékpározókat; nem pedig meglorditva. — A javaslatnak egyátalábah nincs semmi értéke, a különben aem lehet valaUnek az a hivatása, bogy egy miniazteri rendelettel szemben javaslatokat terjeszssen a rendőrkapitányság elé, melynek előirt utasításai vaunak. Ebben az értelemben nyilatkoztak egyébként maguk a biciklizök ia. A Deák-téri tilalmat a .Hungária* nagykanizsai kerékpározó sport-egyesület pénteki gyűléséből kilolyó indokolt felebbezés alapján a kért időre bizooynyal (eloldja a főkapitány. A rendelet végrehajtása elé nagy akadályt gördít aa a sajnos körülmény, hogy az utcák és terek neve csak elvélve olvasható valami fakó táblácskán, még a gyalogjáró sem tudja: hol és merre jár áa igy< majdnem lehetetlennek látásik a rendelet végrehajtása. - Jönnek a huszárok... Mintha valami vértkavaró láa-beoltat szívtak volna aoaekfan as éMbarekt Párnákon már a kora hajaaU trák-bae fiatalok és aggok, gyetaaeksk éa lérfiak, Uja hajadonok és ÖssaetöpBrödöU vén anyókák türelmetlen klvánoslsággal lepkék al a város főbb utoáii. Jónak a huszárok... haHaiasoU egy« egy élsa sikoly as ösewverOéiVtt itknag moa»ó belsejéből. Meatlábas kiesi gyerekek előre dug- Nagy-Kanisaa vasárnap __ lik Maikét a kMrOk mellől. A lakások ablakain iit ia ot* w aag-aesllbbeni a redős lügvfciy és k«ém boly boa leérylejek hajoltak kl a tilts megnyílt aiárnyekoo. A neatoriaamik kurjongatva cigény-kerakéket hánytak a sároe utak köatpén, éa \|aj volt annak a gyalog oe bakanosaak, amely >ot. »aacnkoai\| kerít velük, Lsnésték valami öaénetes bBaaksaéa\|«l <s saikráaó aaaaükOa ott Hl kínyomatban a meg vetéaaek bizonyos nemtelen lelkiáltójele: .Fncaoa moat naktd, la topmsgyoa szegény pwtHakerüW As országúiról tlsatéa beballaksolt a mindinkább kOaeledö kfirtbaraogáa. Kavargó portaiba asm jelölte előre uijokst, a lovak karosa lábai a trombita-iaó tttsmére asépea, valami Issau tenipós táae-ftmniban taposták a- vékosy tárat. Csattogott a aatké, a kol slérté a kövasstst. Isv vonul luk ksnsstll a városon. As elaő ólakból győztesen karültek ki a hoaaárok, mart valóságos csatát vágsatak aiemaikkel a bámuló laány éa aasaony Msmakksl. Ha aem is villogott a kard a naptárban, a ka a lovak ügyért apró lottókat Zala 67 raám (5. lap) aki a laány kaaét ssorosan tartotta. TBbbek nak feltűnt, bógy a laány ismételve eaemelbes emelte aaabkaadóiét süt hallhatólag zokogot. A térd gyakorta gorombán rárivall a leáqyra, aki láthatólag lesonyodással éa rémülettel hajlott s halk, de UimÓMjr hangon adott paranoara. Mellettük 1 bóróadból és a«y lepedőbe összekötött ruhákból álló caomag bevert. Vá Iáról egy útitáska lógott le, melyből iemétalva Írásokat aaedett elO. A tel-tüaö viasálykodáa egéaaen tél 18 óráig tátiott, amikor fal kellett saállai a Nagy-Kanizet felé induló személyvonatra. Amikor a portás ftlhivása eihaogaolt, a leány keserves sokogáebsa tűrt kl s bár fOUUiott, rflgiön vlsasa roskadt helyére, mire a lérft durváa megragadta kesét, fttlrántoita s magával voasaolta a perroara, a podgyásal pedig egy hordár áltat asáüitt.ita ki. Többes isméiéivé hallották, hogy a saép ssöke leány töhbasör kiáltotta: — Neia I Neia 1 lob gebe nioht I • Erre a férfi a tűiébe angolt valamit és aaután a saóasorna érteimébea végigtssaigália a perronon tracacesateti is a sár, aairt saépoek látta aindeaki1 a csaknem erömnkoaaa taaaigálta be a kocsiba a lovasságot. A kikeat pörta bejuss, a csiUogó Végre llt óra KI porakor a vonat elrobogott. Ma anmek kárpótoltak mindent. Es a bauárok tán \| kitűnt, hogy a leány egy vidéki tekintélyes keres-észrevették a lóhátáról, hogy nálaak ók valami kodö leánya, Z.K. kiaassaoay, kinek ellüoéaa a ritkaság ssáaba menaek. Kitartók is voltak, legnagyobb foltüaéet keltette. Szülői sejtik, hogy lenesen de mégis könnyedén, büsskéa ültek a a vöröa batouoa ur kiaak a ategbiaáaából kalsu nyaregbes és egyik-másik a haiáa kedvéén még\' mlta el leányakal s asoaaal Budapestre utaatak, megnyomta ss ugrándozó 14 oldalába a aarkan- begy a bekövetkezendő bajnak elejét vesyék. tyal, min ss kapaskodva, tdaoolva emelkedett \| — FeMMsetések kimutatása A ttabómunhl-kánó lábain. A bámuló gyalogos katonáktól azt tok staktgfltit tolyó hó 11-én , tartott jótékony-látssott kérdeani valamenoyi: ,No, milyen idt celu nyári vigalma alkalmával tellllflsetlek: mn ,ctí lmf tutim t* As 0 lelkükbe belopódzott Roinics Lajos frt 2-40, Mathea Lajoa, Hencsics biaoayayal valami kia irigység, smi termé-zetea Jóssel, Kaastl testvérek frt 1.90 -1.20; Tölösei is. K homályosult felettlk aa ég aoet rgy időre ; pária alal éli as ássió. Hanem a végéa sióknak a bnaaló leányoknak, kiknek asivét ellep\'a egy egy tolvaj-hesaár, végre is <k vjgasstalják majd ■ag. Ok ifielik aajd le as érUfTbulló könyeke\', mert ka sem leaa majd huszár, jó lesz akkor a gyalogos I* és ekkor ajból emelkedni fóg értékűk. Egy két hétre asoobsn, hs fájdalommal is, de le kell ssegéoyekoek erről moodsni......... — Vén zsugor!. Remegve rakta élére a csengő Ionotokat Mihálec Lássló a 77 esztendős öreg magon, s hogy pénzében gyönyörködhessék ki-ki Péter, Majfort Gyula, dr. Kranz Ké ső, Horváth Ferenc, Stein Károly, Rottmann Károly 1—1 lorintot; Sahwars N„ Rosenberg Ernő, Vajdils Jóssel 80 -80 krt; Focht Jakab, Halvaz Frigyé? 70_70 krt., Frans Lsjos, Latz\'ovíls István 60-JiO krt; Pavelkovies\' János, Koller Lajos 40—40 krt ; \' Jandsir~Mályás, Szabó Ignác!\' Surugli Márkus, Godina János, Zailavec Kálmán, Sröder Jenő, Kráter tiyula 20-20 krt és Wsinstein Lipót 10 krt — A szives felűIAsetők-nek hálás köszönetet mond a vígalomrendezőség. — Kétfejű kaoaa Ilyenkor, jalias végéé io- baJlagott sokszor s szőlőbe. Magára zárta a présház j kább a cápák idejét éljik; melyek kifogástalan •jlaját és csak akkora nyílást hagyott ss abla-1 pootooságial megjelennek a kvaraeroi Öbölben, kos, hogy a napsugár is sok karesés, kutatás Jh .aiegea betűs a »ap a ndakeiók hiányos máe jutott el hossá. Pedig erre a kis világos- j jaggöayén, iakébb a fényes vagy kevésbé fényss, tágra szüksége voh, hogy láthaaaon. Markába vette \| hoasaa aeél ollón kerül a sor. Kitűnő, megbe- i lényes tallérokat, csörgette rázogatta ; az éles\' caülbetlea szerszám ea a forró káuíkulában. cMognre lel lelcslllámloitak mindig homályos, Hiaa elerayed, megolvad as ember agya a bö őrtg szemei. S ha véletlenül egy kihallott késé-\' oégbea, ilyenkor mindent szivsaebben tesz as bői, mobóo, remegve ugrott alána, s mikor msg- mbar, esak neki ne kelljen gondolkodni. Elvégre lelte, megfenyegette a csintalan kia ezöal jószágot, jalíusban még a közönség aem olvassa olyaa ér-Mikor teljesen megfürdött as ö pénz sóvár lelke deklődé-sel a lapokat, felesleges tehát a kacsa ss ezüstök csillogásában, nyakába akautotta a Nem is i\'yearöl aaól a rö»ld kis bir. — As Ma mákot njra. A uapuklmu as OngtOl valaki agvik tgrí lap taerkeattőségébe csütörtökön reg-csspa trélából pénzt kért kölcsön. Leesküdte as pl beállított egy megtermett uép parasstme s tnenny és pokol míoden szénijét, b<«gy neki hl- nyecska. A aaarkaaziö, a riporter, a tárcaíró, zony egy boncot résknjcárja sincs. Félelmében kik kőiül egyik fBIdfa. másik diváaon aztán elrejle\'te összetakarított 126 fHját s mikor hevert, hirtelen Mugrottsk, — Mit hosoll ? — Ufból elö akarta venni, nem votl már olt A no- Egy kaesát, kénm alás«an. Az izsadó bohémek dőrségnek jelentést lőtt és bevádolta botsát arto- B»sseaéstek. A tárcaíró odabőkSU a riportot hez. síit. As Öreg ssagori mér t\' bb ízben járt igv. — Nézd swg osak, vsa-e olyan jó, mini Egy esetben meg is nyert már egy Uv pört és aaok, melyeket to bocsájtass néha szárnyra, később megtalálta\' pénaét. Egyszer 400, máskor — Matassa osak ? Bizony sp egy rendkívüli kacsa aeg 9! frtot rakott el agy, hogy többé nem ta- tolt. Ilyent még aem pipált egy riporter gyerek lálkosott vele. A hozzátartozói erősen hivatkoznak aem, de a kaoaamjásokból sem Igen kel kl egy srrs, hogy as öregnek rossz a memóriája és nem ilyea második, mert ennak két nyaka éa kei __tadja, hogy bora dugta el a pénzt. — Ismeretlen tolvajok. Szerdán éjjel (eltörték Otftl Lajoa sugár utcai lakásán s pincéi éa onnan 70-80 frt értékű női lehérneműt elloplak. A rendörségnek erős gyanúja vsa, hogy a lopást <ssk olyaa valaki kOvstbelta el, ki a hási viszonyokkal ott nagyon ismerűs, mert a könnyen nyilhaló pincezárt egy erOaebb konyhakéssel feaailetlék lel. - Búzába Ma* Ritka halállal mutt ki K0-aegen .egy awhaáraegéd. Butába fuladt. A •zerímcséilenség ugy tOrtéot, hogy a Oullner-léle aslom emeletéről a munkások busát erageltek •Iá u egyik slrekessioil löldssínti helyiségbe, a kol a molnársaféd aludt A munkások milsem tudtak ss ott alvé segédről, a kit aa aláömlö kois elieaMtatt . - ftaMyM liénjsiBhksMi A • Vssténsagys< hja a UvstksaAa: f. hó II 4e éjjel 12 éra táj kaa a szombathelyi állomás III. oaatályu váró-•érmábes egy gylaylrt saép 17-18 évea aaőke aáajka kétoágbimera Ui egy 40-42 évea vöröa kajossa, vastag eaűst éraláaosos egyén aelleil, feje volt A meuyeoske a aaerkrastő lantosára Bpestra küldte, hogy kitömjék. - Kifogott hulla. Pénteken réggel s lotori molaár»k a Murából egy Salat legény baltáját lógták ki. Kél bárom nap éta leheteti már a ifabea. Hikayoa öltözete áxt bizonyítja, hogy iflrdéa közben faladt bele a visbe. - As egyedül ksNemea M éa legjobbnak slis-mert hashajtó sser a Fereocs Jóssel keaerüviz s miot egy ilyennek egy házban sem uabad hiá oyoznia. Ezt a kilflnö vizet a világkiállításon 10 arany éremmel tűntették ki, -— Traker esaseaesa. Szombat óta városunkban a Főtéren egy saép mnnum vau fel-áWlra, mely — mint személyesen meggyőződhetnek — igen sok és ssép látni valót tartalmas, és ajánlhatjuk is ennek megtekintését. „^ . V — - Igy diófa mstt ozlmbséom a\'adó Ötvös tér TantsHs József asztalosnál Nagy Kanizsán. 1897. julius bó I8-An. CSARNOK őrületes szenvedélyből — Amarikai Malcyl utrUast — ItMUt MIMta: Wt^tmM Mé. ífalyuUa,) — Hol volt, midOn a hölgyek eltávoslak ? — A kertben, megint munkámhoz láttam. — Elkísérte sz sz ur Italai nejét ? — Es volt a legcsudálatosabb az egén dologban. A nö nem ment el férjével, mint ahogy ast ujházasok tenni aaokják. Nem, lel Qlt a kocsin és félje gyalog ment a vasúin, fis nemsokára kijött hozzám prédikátorunk a ut mondá: Cook, es as egéss titok, tehát nem azabsd senkinek a lelöl tzólanod. Ke ssép borravalót adott. — On egyedüli volt a házban, ki erről s szertartásról tudott 7 Prédikátora nem avatta be nejét vagy leányát 7 — Nem, neje már rég meghalt; Slebbins kisasszony pedig a varró egyletheo Volt (loniioltam, hogy (Iryee ur a képek Mállitáaá-val mit akar elérni, egészen asembetűnőlsg állítottam lel tekéi asokat beszédjük alatt. Mint Cook háttal volt fordulva, nem látta müveletemet Ku után egén elfogulatlan arckifejezéssel lépten hossá a megkérdém, ha látta e valaha újra a fiatal házaspárt. Tagadó válaazán (íryce ur kérdőjelének intett és mondá: — Kedves Morrísoo, nézzen csak körül a szobában ? talán lalál valami Iriaaaitőt Cook ar számára Essél tartósunk is neki szíves és késs-aéges felvilágosításai miatt A ? jel Intett éa egy szekrényhez lépett, aaely á kandalló melleit állott. Cook mint előre látható volt, kisérte ssemeivel. Azután hirtelen átment a szobán, a kandalló előtt msgállott. és figyelmesen nésle (.aura arcképét Mosolyogvs nésle egy kis ideig; Azután tekintetét a legcsekélyebb isgalom nélkül más tárgyn irányitá. £n alig mertem lélegzeni. Féldem és remény közt lebegve, ügyeltem arcát és mozdulatait. Hirtelen a legnagyobb csudáikozák kiállását haliám tőle — Ezer mennykő I itt van, 0 az I Valóban, 0 as, sbogy baliám tőle. Es Mary arcképét kesébe véve, hozzánk aie-lelt, hogy megmutassa. Alig írhatom le meglepeléaemet a lények eme fordulatánál, tiryee ur elókéssitett ugyan erre, de mindasonáltal izgatott voltam és ősztönsaerd-leg éreztem, hogy feltevéseim e* következtetéseimnek egén éfSuete egy csapással romba döntetett és ez nsgy zavarba hozott — As nem u a hö\'gy, kit Clavering ur. (ete-H vett; ön téved jó ember, kiálra a titkos rendőr hitetlenül. — En tévedni 1 0 nem, miként gondolhat ilyet I Est as aroot a legsűrűbb emberáradatban ia megismerném; és Cook sltilkolhalkn jóliraás sel hajolt a kép fölé, gyönyörködve annak ssép vonásain. Különös I Tehát est u egyszerű embert is letudta Mary bilincselni. — En még mindig állítom, hogy iK tévedés forog (enn, lolylatá Gryoe nr és oly tekintettel nézett rám. melynek ördögi kifejezése nagyon boczanlott volna, ha nem leltem volna ily különös hangulatban. — Gondolkodjék barátom I Nem as, hanem ama hölgy as igasi. Laura arcképén mutatott. — Es ezt gondolja 0n7 kérdé Cook. Nem est soha aem láttam. Es as, és emelteit maradok. Ssentném, ba mindent oly bialoaan tudnék, mint ezt. Mi a neve? Nem tudja megaaoodaní a nevét? — Ha állításai megfelelnek as igazságnak, akkor Ckveringaénak hívják. — Clavering. Igen, egéaaen jól van, agy hívták ezt as unt 1 — OrtUni log, hogy ily ssép neje van mondá Gryce ar nyugodtan. De Mórra, kínálja aeg végre Cook arat valasaívet. A Kérdőjel néhány poharat és egy palackot hozott, de B Jó embernek elmeot minden kedve. Saemrebányáaokat kezdett magának csinálni és nyugtalanul tekintett a Kérdőjelről a képre, a képről a Kérdőjelre Végre nyomott hangon mondá: N\'agy-K»mzsa vaaárnép Zala. 67. «ám. lap.) mi. julius hó vagyok. Nenr tartottam i a szép hölgy biztosan meg ha — Kn gazember szavamat ós most ragudoi fog. — Eh I" hogy gondqjhat ilyet I esék szavába a Kérdőjel készségesen. Kár, ha ezért ősz hajat enged maginak nőni. Ezen urak megmondhatják fjnnek, hogy mindnyájan érdeklődünk Claveringné . iránt és gondoskodni fogunk róla, hogy semmi tekintetben meg ne károsítsák.\' Cook lulsjdonképen felém fordult panaszaival, de én a legcsekélyebb hsjlandóságot sem éreztem neki telelni. Ellenkezőleg, égető vágyat éreztem, őt \'minél előbb elbócsAjthnini, _ hogy megkérdezhessem Gryce urat, látható jókedvének okáról. — Cook urnák nincsen oka fejét lehorgasztani, jegysé meg a titkos rendőr. Mihelyt egy kis erő-sitőt vett magához, nyugrdtan mehet az általunk rendélt lakására. Adjon neki egy pohárral, Morris; azt goudolom, majd megcsinálja a grogot maga magának. De még elmúlt körülbelül liz perc, inig Cook lelkiismeretéi megnyugtatni ludfuk. Mary arcképe nyilvánvalótag legelrejtettebb érzelmeit rázta lei nem éppen érzékeny szivéének és ez által bebizonyította, mily nagy a varázs erő, mely szép vonásaiban lakik. Kábeszé-lésánk végre győzőit és a megtörődőlt ember nyugodtan bagyá magát a Kérdőjel által elve-zettetoí.^ Midőn magamat tlryce. úrral egyedül láttam, valószínűleg visszatükröződött arcomon a keblemben duló kfllönfél-i érzelmek árnya, mert • néhány percnyi végze teljes hallgatás után gúnyos hangon, de még mindig ama kéj által eltelve, mely egész lényét elfoglalta, kiáltá: — Nos, uram, mi hozza ki önt sodrából^s engem nem. En uem vártam mást. Szája mint tudjuk, hogy reális búzában nincsen túltermelés, r^® nagy búzatermelő birodalmakban: Oroszországban, Kelet-Indiában óriási a hiány, sőt ínségtől is tartanak. Jó termésekkel a többi államok, talán Amerikát kivéve, asinlén nem dicsekedhetnek. Az ár javulása tehát, a melyet látunk, csak természetes, sőt a mi véleményünk Szerint még _ nem is olyan erős, mint a minő a termett buza- """ mennyiség csekélysége ulán várha\'ó volna. A papirosbuza\'matadoijai még nem adták föl egészen a játékot, helyzetük azonban gyöngült ós pedig nem csupán azért, mert Németországban életbe lépett az ismeretes tilalom, hanem mivel a közgazdák leszámoltak a túltermelés meséjével, s igy löbbé nem olyan könnyű migbami. silani a kínálat- és kívánatnak egymáshoz való viszonyát, a melyen, mint tudjuk, az árak alapulnak. Egy lépést és pedig nem jelentéktelen lépést lettünk a reális árképződés felé, de azt még Felelős aserkeeatő: NIAL1! N A H D II R Laptulaidono és kisdó : riNCHSL r { i, « p. 7883/1897 209-1 Árverési hirdetvén/. Alulírott kiküldött végrehajtó sz 1881. évi LX. t. c. 102. §-s értelmében ezennel közhírré leszi, hogy s nagykanizsai kir. járásbíróság 18273 96.\' számú végzése állal Hirschl Jakab kriseváci végrehajtató javára Szabó Józs-f és neje nksni-zaai lakosok ellen 134 írt 40 kr. tőke, ennek 1890.- év augusztus hó 28. nspjától számítandó 6\',\'t kamatai éa eddig összesen 40 Irt 40 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési mindig nem értük el teljesen, a mi mtlliónvi kárt végrehajtás alkalmával biróilag felülloglalt és jelent minden évben a magyar gazdának. Az 346 frt 60 krra becsfiit zongora, bulorok, ágy- őszi határidőre törlónt kötések árai erősen a\'atta állanak a* effektív búzaáraknak, a mit szemünkben nem okol meg ngészen az usuncebusa silá- nemüek, varrógép és egyébből álló ingóságok nyilvános árverés utján eludatnak. Mely árverésnek a 7888/1897. sz. kiküldetést uyabb minősége, hanem inkább az ár lenyomá-1 rendelő végzés lolytán a helyszínén vagyis Nagysára irányuló erő, mely a határidőre spekulá- Kanizsán alperesek lakásán leendő eszközlésére — Akkor ön .előzetesen már más végkövetkeztetéseket vont le magának mint én. Különben tapasztalná, hogy e leifedezés az egész történetet megmásítja. Kiállani. — Csak a veleje marad inegmásithallannák. — Mit nevez ön velejének ? lássál vele jár. A rosszabbhoz szokott gazda azt lógja találni, hogy a mostani árak is jók^ Igen, a közelmúlthoz képest azok; és lesnek egyes gazdák, kik jó termest érve el, nagyon meg lesznek elégedve a helyzettel. A mellett 7—8 millió q. hiány mellett azonban, a mire nálunk kilátás van, áz egész lermés értéke kevesebb lesz á~Tavslyinál, bár ha az árak magasabbak is. A folyó év tehát nem lesz jó reánk nézve és könnyen megérhetjük azt, hogy nagy mehnyiségü idegen buza fog át-tódulni a vámvonalon hozzánk s mo\'t már nem is az őrlési engedély ürügyével, banein nyilt homlokkal bevallottan asérl, hogy a monarkia hiányzó készleteit kielégítse. Addig beszéllek túltermelésről mig végre kisült, hogy az egykor millió meg millió mázsa fölösleggel rendelkező monarkia immár nem termel 1807. évi Jalta ké SM». aapJAa é. e. léi • érája határidőül kilüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok tSén árverésen az 1881. évi LX. t. c. 107. {f-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni lógnak, cAs elárverezendő ingóságok vételára sz 1881, évi LX. tc. 108. gban megállapított teltételek szerint lesz kifizetendő----- Kelt Nagy-Kanizsán, 1897. évi julius bó 12-ik napján. BARTS GYORfíY, kir. bit. Tágnkajtá. Gryce ur -mély gondolkodásba esett és lassú( annyit, mi gyöngo években a belső fogyasztásra hangon mondá: .............\' elégséges lenné. FyéoBégó alapokon épül löl a mi közgazdasági poiifkánk, pedig allól ezrek, eöt milliók jövője, emelkédése vagy bukása függ. (Fo\'jrUUaa kSratkaaik ) Törvényszék. Végtárgyalásrs és Itélethirdotáere kttúzsttek: ■Min* 20 Lopás és oigazdaság bűntettei miatt vádolKftonecz Gizella és társai bűnügyében vég-tárgyalás. Halált okozóit súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Bognár Jósaef bűnügyében II. bírósági ítélet hirdetési Julim 23. Lopás büntette miatt vádolt Nóvák Márton bűnügyében végtárgyalás. Lopás büntette és tűzvész-okozás vétségével ^terhelt D<rvas Sándor á társa bűnügyében vég-tárgyalás. ■ Csalás büntette miatt vádolt örep Kompelér Jánosné Sszül. Gőnec Ilona s tsa bűnügyében bir. v ítélethirdetés. Gondstlanság által okozol! sulvos lesli sértés * vétségévei terhelt özv. Fillér \\ Károjyné >sül. Kozári Anna bűnügyében U. bir. Ítélethirdetés. BMg&id&i&g. TuUeraaelén. (A. É.) Egy rövid év előtt sokat beszéltek még róla nagyon. Fölhasználták arra, hogy a buza árának hallatlan esését vele megmagyarázzák, sőt kimentsék. Ez az állítólagos túltermelés jő lelt volns még srrs. is, hogy a jövőben bekövetkes-hető árveréseket palástolják vele. Az agráriusok psnaszsinsk és föllépésének köszönhető, hogy ez a mumus nem ijeszt bennünket többé. Alaposan elbántak vele s lettek es által milliókra rúgó hasznot a magyar gazdának is. Ha ss hs nem következik, ki tudja emelkednék-e a buza ára vagy állana e oly magasan, mint s hogy tényleg áH ? Akkor gszdáinksl nemcsak a rosss termés, hanem a még rosszsbb ár is sajtaná. Pedig ebből már elég egy a A túltermelés csalfa és slsptalan meséje azonban nem vágja többé a haladás útját. Ms már lierkrizltl üzenetek. I. Csáktornya TadtoUwait aiadaakor kiaataottel fogadjak. Oaak ■éltéataaaék antll gyakrabbaa Mkarsaai lapunkat I A „Vlassaéléaek" bektUdUaek. Aa llyaa ptaaoo- kit atadaa lakatM* magklaérlteáaat mit atou kall aUa-tini a a ajrllvánotaágut a hpégaSlf ti kall kartlaL Ugjobb akarattel ia Igaa sagy csorbít ajtaaáak a testáltáét hirmvéa. Caak lagyaaak, kérjek, taretaaasl áa vida-aak I Majd ka aa iatteat vaaatMga a dologról tadooiéat ayar, btaonyoaan kalit arátytyal latiak adai ia fog. NYILTTÉfi* raalM-saljaM* 60 krtál I bt 8«krig aáta aakiat — japáni-, ektaai, a. a. i, a latnabb aia— riaattel te nlukbu, a. a. fekete, fehér te tslaee Heaaefeerg aelraaet 48 krtól U farlat ■ kríf aiáiaranklat ataa, caikoa, kocakáaott ■laM-S6t daaaaaatt atb. (aiataor MO klltabtat alat-aágbaa 1000 ixia te aiaUaatUI atb. a ■agraaáatt inkát poatabér-te ráauaaataaaa a háshaa aailUtfate ■tatákat ptetafordaltéval klid: Heaiaefcsrg O (aa. kir. ad». aiállitó) Mlroavtral MHeMea — ?»áicba cima.lt taraiakra ló kraa te laraloaé lapokra 6 kraa béljrag rageaateadá. — Magyar ajtlvaa irt asgraaáalteak poatoaaa aliatáatetaak. I Eiredll allaanrt hátasa tai teimásiatas 106 buk^láaaar a FERENCZ JÓZSEF- fcesetlvla, a keaerlvlaek királya Orvoatekialilyak biaoayitváwsl aaariat a világhírük trvaáet 1 n»ENCa jéBHEr-keaerAvIa kaeartvtaek titajteo képűi UpviaaMJéaak tekia-Uado, mart péraüan agyaaMae, gyen te tartte hatása. á aritlsaalaal nap trawaal agyadlt ttUtetteta kl. Zir.Uk caak r«rcan-JáMMwrtrll, aaa padig badal vágj agytb etaaveaéaS kaaaaálal. Hsfksté atladrallt. ás Igaagatteát Bpaatea. ,) ás a roTatban UaMtHltrt haa vállal MMteaifat a 4araay, 18 aztsta, 30 tlsztalstiáí rliíis. okirat Kwizda Meraeabargl állat-táppora ílltlfl^iuli-MititB Itrüi urnatrIlÜjiM aliin. 41 4» áte ra kaaaaálatban a tagtébb latéilókbaa átvágjrte- laaaégi vasas SMáaatés aydUrlMsára a t«j faljavítására te a teheaek béveM malékéyesttéaéia 1 akatatya ára 70 kr. »» . . » . Caak la a ha ti rédjagTaa a va-1441, kapkaló aindaa ttHy aewlái kaa te gjégjflaaaiVa-raakadtebaa. réraktár: Kwizda Ferenci János II aa te kir. oaterák augj. te raaáa kir adrari aaállt <á lar. gyégfsasiésa Kesasakaigkaa >teaaaBat. íHf/reö 49 Csodálatos eredmény. szeplő, tisztátlan arcbőr, sárga fb tok stb. iellétlenül eltűnnek Bergmaim liliomtej-szappan (Beegmaaa és társasat Dtaaaákas) naponkénti basanálatánál. > - SapkaM ámakaakM 40 kra\|«4>rert Kralmar Oyata 1iM4m ■r-, \' ÍM Nagy-Kanizaa vasárnap ( Zala r»7. szám. (7. lap.) 1897. juliu« hó 18-árt pgT" Nagy-Kanizsán a Főtéren. Elénlr Itten TRABER világhírű anatómiai, plasztikai MUZEUMA 400 négyszög méter területű, 200 gázlánggal, 855 kiállítású tárgy legszebb és leggazdagabb muzeum, mely utazásokon van f Nyitva reggel 9 ttil este óráig. Beléptidij 20 kr, gyermekek ós katonáknak 10 kr. » Efjf dobot ára í [ 1 /oriut M krajcár. \| Utánvéttel vagy aa Jö««i«ii előlegaa bekttl- i déee utál kllderik. KLYTHIA a bőr ápolásáraf szóptoéreós p U (j 6 Tj — Pakir, róuuiii. ti tárja — vagyilas aaalyaált ia .já>tT> Dr ftU J. I Cl Kir. taair által ll«ab«a. • K"leaaera levelek a legjobb körökből minden doboaboa W mellékelve vannak. 6 W TAUSSIG GOTTLIEBj ea. i> hlr. ad vari lailaUa-aaar paa ia lllaUaer-[jrár Bioabta. . M F(raktár: HÉ<», 1., Wollaalla a. Nipkalá ■ leglUb IIlalaser- g\|«\|\|iterkereike> ! déabea 4a gjrg)asert4rbam. — Nagf-Kaaliaáa > f Krelaer Gjala «a Keleti H Mér.cégekóéi 9 ICtotvAoxJi ér Savanyúvíz wclleaes ize mm \' . • usv /ímr srr«u va 9B LCCIVKAflB /UNT tfc&ti Siomov UnUtmaWil s lilitrit KajiniUaUt. Nagy-Kanlzatn kapható l Pnuk Jakab, Mén én Klein é» Veuelliefer i. uraknál. Csáktornyán -a vasúti állomás mellett átló —v— szállodámat szabad kézbűi előnyös feltételek mellett eladom. Áll : 3 vendég-- és 4 szálMszobWíőt, egy konyliQ,-, egy pince-, 3 lakás-, egy. nagy és egy kisebb istálló-, egy szállás 360 sertésnek, 1 fás- és egy konyhakert és udvari helyisiglOl. MF- Közvetítők kizárva. Csáktornya, 1897. julius u-én. 9(1 Ide Csreillla xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx FEHÉR MIKLÖS g^pgryéxoa 54> ajánlja a m. kir. államvasutak gözcséplökészleteit, továbbá a legújabb aserkeselil Macn\|ar4kal és mindennemű eSyéb gazdasági gépekel u. m.: rkéket, boronakai, keia-gereket, vtllg^pabat (clrkuUr) k4r lAréaackel, aaaleaakereméraaeeket, trlearékel, iartlékal, a ■\'Kjskbptnaaipsra-reftkead ékét, aaeeaknvSgkat, >>kkrreaiakat stb. stb. ktéveil flaeléal feltélelek - Kflg ■aellait legjaiaa/oaabb arakon, hitelképes vevőknek több Q \|\| évre terjedő rémltlfluléarr. Q rSfl l^égell aa. kir. állaaiva>Bll «>épllk kerekei k«aa-M»»ért kcvkltataak, valamint régi gépek ujakkal becaes réllelnek. Caéfléai iftjrt mtak ngkiikiU tfyhM u\\m giikMi Képes átkpztá klviaatra kárklaek legyes ia Mrmatvi, FRUÉl MI KLÓI, Ktfpiryároa. Budapest, IX Ollói ut, 23. 82. (a „Köztalak" mellett) \'XXXXXXXXXXXXXXJOCXXXXXXX Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 67. szám 8. lap.) •897. juliua hó 18-4n :xc WeiserJ.C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. államv. gépgyára vezérügynökségének dunintuli képviselője. Aa ezredéves kiállításon az. arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. ae tív»w«e Amim X Magyarországlegjobbsorvetőgépei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult jut. Smpki) lik il hafyea talajhoz agyaráét alkal«u ier- . wtéfér. M a merilükoroDfoa rtaá-■attlak közt ltgkedrel- tabb. Ultid ;; VJUddegyik a gyakorlatban f^te.célszerűnek bizonyult szab.lá váltható kapacsuklyókkal van ellátva. Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kétvasu acélekik, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvények, összes talaj-mivelő észközök, szénagyűjtők, darálók és egyéb gazdasági gépel. Felhívom a n. á. gazdaközénság figyelmét a legújabb amerikai ,%sPlanet jr" rendszer- eifkereki kézi rftpakapilí éstöKóieio eszközre, melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el Végül figyelmeztetem a n. 6. gazdaközöneéget hogy XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXHXXt * Hirdetmény. X Nagy-Kanizsa r. t. város képviselőtestületének jogerős X határozata alapján ezennel közhirré tétetik, hogy Hunyady-X utcában levő községi népiskola 642 frt45 kr. építési költség X előirányzatul átalakittatik. Ezen átalakítási munkálatok K biztosítása tárgyában f. évi )uliu» hé 26-lk nap. J( jén d «. ÍO érakor a városház tanácstermében szó-X beli árlejtéssel is összekötött írásbeli versenytárgyalás fog X megállapított terv, költségvetés és feltételek alapján tar-j\| tatni. A árlejtésen résztvevők tartoznak 33 forint bánat-X pénz tejében készpénzben vagy óvadékképes papírban, X esetleg helybeli takarékpénztári betétkönyvben a szóbeli J( árlejtők az árlejtést vezető bizottság kezébe, a zárt ajan-H latot tevők pedig ajánlataikban mellékelve letenni. A tt zárt ajánlatok az árlejtési nap d. e. 10 órájáig, vagyis az Jg árlejtés megkezdéseig a v. iktatóba annyival is inkább jg.beadandók, mert a később érkezők figyelembe nem vé-jg tetnek. H A terv, költségvetés és árlejtési feltétek a v. tanács-teremben a hivatalos órák alatt a v. levéltárnál betekintik hetők. Jt Nagy-Kanizsán, 1897. julihs 16. jj A városi tanács. U*UUHUHHU\\XUHUUUmUUX fflrd e t é s e k felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. ni. kir. áH^mv&satak vtfágfairft gépeit ds csépiólt az eien czlmhei haaonlé kfirttllrisu vállalatok férczgyártmányaival! XXXAHXKJOOÜÖttXHXHKHXKHK Van azsranctánk ajáala aai suvatalt llMlaaágn Ű x . * A jr£T ThomasfoszfátlisztetS szavatolt 15-20V, ottrátban oldható toszforaavtartalommal J ás 86-100/, porflnomaággal X Felüliül katlan, winttn talajra alkalmsa trágyaaaer, ktt- ff lóaöeea aováay talajok javiláaára, kitűnő hatáau aa öasses gab- J^ nanemüek, kapás ás olajnöváayek, lóhere éa luoerua, saülö, A komló éa kerti veteaéayekre, kiváltképen a rétekre. M Legjobb, leghatásosabb ál legoloaóbb foazforsavtrágya; ft tekintettel batásáoak tartósságára, felülmúlja as óeezea szuper- A fcwfátofcat — A citrátban oldható foazfóreav-tartalomért sxa- W vatoeaágot vállalónk, aeiaJáoi kiáayt megtéritüok. - Aráján- Q : latokkal, szakmaakákkal és sgyáb felvilágoailáaaal a legkészsá- Q gesebben asolgál A a aikinalgl Tkaaailnt prágai (aaHtUait O alaáád liaááláaak imkUfriélMn > nHJU --kataa ma. taálatia •"-15 Kalmár Vilmos, ^StSSS^u. IKKXOHQj Sangerhansenl gépgyár, magyarországi gyártelepe. BUDAPEftT, KIM vAezl-ut 144. siáa. ÍM 4§ egyWAÜ magy. speclal-gépgyár, a mely az összes aeslgaiiuágI iparágak számára salk-séges gépeket gyártja. Gazdák és iparotok számára mint hajtóerő, rendkívül előnyös a „HOFFMEISTER-féle gőzmotor" a legjobb és legbístosabb gőzgép. Fűthető: asánnel, fával, jcserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyaágban Iái lóerőtől kesdve gyártjuk. A „HOFFMEISTER-motor\' rendkívüli előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt lalűlmul. Fel&llitható bárhol, semmi alapoaáa vagy falazás nem saűkságee, állhat szilárdan vagy szállítható. ( A „HOFFMEISTER-motor" megazerzéaét gazdáknak és Iparoaoknak a legmelegebben ajánljak. Leírással, lelvilágosllással, árjegyzékkel wlveaen nolgálunk. Képviseletekre a}Anlat»kat elie\|adaak Nyomatott Fisokéi Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanisaán 1897. 58. óim. _Nagy-Kanizsa, 1897. juliua hó 22-én._XXIV. évfolyam. ktarvkmMMtM. A miMNnl M^MBI hk* toll i Mtn kUl ZALA Ifc Hitit-" a lop nsUeari i4mW* kWMta? KlaSéhlvalali Vénakia (yill i fUW IHp khfrkmMki. iLónurrtn iui • l\|ta trn II kanaa (• W — kr riltm • fe«M* (I tat — kf. IhtjWtm • kirou (1 Irt 10 kr ■ÉMlltd—t Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- éa dél-ialai takarékpénstárak, a Bankegyesűlat, u Ipar- éa kereaks-j^,,^ jlMar ■i.anuiln iniliti —k — »• dalmi bank, a Nagy-kanisnl segél yegylet-szövetkezet éa a letenyei takarékpénztár. \' ___ Ml «L „aagy-kanlsul malátagyár éa serföxöde r. t." a nagykanizsai önkénles tűzoltó-egylet, ■ytittér yrtttww 1* kr. ___ a zalamegyei gaidaaági takarékpénztár réai. tára., a nkanizsai kerületi betegsegélyző --- . ___ pénslér ünUn kőtUnwt. iiiIhim, rauaiat a khliilnkr llaáraMk a»ei M14f«at rwaa, --------.martMéfc ■ flaakal falta kteft —__-„„.___ _ w . _ J^PP kinakillilki l»llinll> \|ff* mám érm: !• krajcár. Jl«g\|«l«alk N«kj-KhiiU«Aii Jicttaklat k é t s s e r: vuárntp é« c»-ŰLtört»lcftru \' Autonómia; ké&vj^je-jelölés. A múlt tévedéseiből kiván erűt meríteni a klerikalizmus, hogy szembe szállhasson elleníddvd. De d fog bukni és kell is, hogy elbukjék, mert nem a nyers erí üzent moat harcot egymásnak, csupán az eszme és ez gyözdmeskedik minden akadályon. As autonómiai kongresszus eredménye már ebből is megjósolható dóré. El fogják ejteni, mint ahogy ez már kétszer meg* történt_-\' ;;;... -_ Az egyház hiveinek csak a nézd szerepét juttatták ez alkalommal ir a papok vagy sokkal inkább az oly statiszta-katoná-két, minők Shakespeare nagy tragédiáiban jönnek elő. Nincs szavuk, csupán a hős dikciójira dörgik reá az élj<m«-t. A hősök lökdösik őket jobbra balra, kinek a lábára hágnak, kit meg gesztikulálás közben jó oldalba taszítanak, de nekik nem szabad feljaj-dúlni; mert ha mindjárt közönséges gaminok is, ar illetőknek tudniok kdl azt, hogy csak egy lépés a fenségestől a nevetségesig. Szegény statiszta, meg kdl éljenezni neki azt a hőst, a kin legszívesebben végig Küzná lándzsájával De a rendező ur szigorú arca a kulisszák mögül reá bámul, sőt meg az öklével is fenyeget. Ó felsége a király legmagasabb kegyúri jogát a kath. alapok és alapítványok kezelését és igazgatását illetőleg semmi esetre sem utalhatja át as autonómia illctékes-ségének. A kormány pedig nem egyezhetik abba, hogy a felekezeti, elemi és középiskolákat az autonómia vezesse. A programm összes pontjai közfil ez a legfontosabb. A felekezeti tjnitó a nagy féldemtöl már előre ddiríumba esik. Jöhet még rosz-szabb is, hát nem volt éég egész mostanáig ? llát az általánosan ismert plébánostipusok nem voltak-e már eddig is elég zsarnokai a szegény kántor tanitónak ? -----i És minő eredményt mutattak fel eddig a falusi felekezeti iskolák? Nem járja ott más, mint kathekizmus és megint kathekiziftus. Az évzáró vizsgálatok ezzd telnek ki Ezzel nyaggatják agyon a<1 szegény kis gyerekeket Az apát vagy esperes ur kendi, közbeszól a plébános, meg a káplán, az elQljáró fejében sem kóvályog most már más, mint János apostol evangéliuma 5 végül,, hogy a vallásos buzgalomról tanúságot tegyen a tanitó, maga is rádupláz. És minő nyakatekert magyarsággal felelnek a kis parasztfiuk. Egyébként ezt a stílust átviszik még a töldrajz, történet számtan és az Isten tudja, hogy még hány féle tantárgyra nem. Az ily tapasztalatokból merít a kormány bátorságot, hogy a klérus uralmát az iskolákban minél szűkebb határok közé szorítsa. Az ország minden vidékén megkezdődtek a katholikus autonómiái elékészirő kon-gresszusra a képviselői választások. A különböző tudósítások egybehangzóak abban, hogy az intelligensebb elem nem szorít kezet a néppárttal, sőt mi több, egészen közönyösen nézi a szervezkedést, legtöbb helyen tudomást sem vesznek róla. Ilyen a képe a mi készülődéseinknek is. Az intdligensebb osztályok tdjesen távol tartják magukat, jdéfll annak, hogy megelégelték már a sok herce-hurcát a néppárttal Nagy-Kanizsán, szombaton d. u. öt órakor az autonómiai kongresszusi képviseld-választást dőkészitő és végrehajtó bizottság gyűlést tartott a városház nagytermében, melyről a következőket jelenthetjük: A „ZALA" tárcája. A ssüzbtszéd. - A ,« A l A» •radtti Untja. - Ti boldog halandók, ti boldog mindennapi wnberek, akik sohasem készültelek szüzbeszédre/ ti B«m tudjátok, hogy voltaképen mi az a no-roogta. A tisztelendő urak — mintha caak látnám — valamennyien belybenhsgyólag bólintgatnak a fejőkkel. Padig hát as 0 asorongáauk ,— mikor a nüs-pnWikációra kéazQlnek — semmi. As caak gyerek- Okd hatalmai erők támogatják: az iateni ■•{snt éa aa emberi áhitat. Caak égre emelik teklntetóket és aa a láthatatlan acö olyan ihletés-Ml áraaaga el Mkókel, hogy mikor elkezdenek r"4™. a „tdzea nyelvek\' caodáa legendája wnétlódlk. Hanem hát ha valaki tudni akarja: mi az a "°[0Dgái ? - az legyen országgyűlési képviselő * kés8\|jön szlhbeazédre. As már valami I Aa még semmi, bogy beszédén egén Európa "Mm íog függni. Hogy a képviselőház gonon ■nükáral hallgatja, aa la csak bliktri. De hogy azt ftgyettmmel fogja kisérni az egén választó kerü-\'« •• ez már olyas dologi amihez erős, kipróbál! <a latorság kell r —— A jó Isten kegyelme helyett ott log IBggnl leje lölött a kérlelhetetlen elnöki figyelem ée bessédét a csendesen bóbiskoló áhilát helyett kiaérnl fogfogják aa ellenpárli képviselőtársak kegyellen közbessóláMÍ. Kuruc állapot as, kérem, nagyon I De hál mindez nem riantja vissza Rigó Bertalan ural, a csülökhézi kerület országgyűlési képviselőjét, hogy rá ne adja fejét a siűsbesaéd megtartására. Föliratkozik mindjárt a felirati vitánál. . Majd csak nyélbe sflti a beasédjét. Nem kellenek ahhos valami mélységes gondolatok és a logika roppant uigora. Ellanaékl képviselő; hát egysaerűeu szidja a kormányi, mónd egypár hatalmú senténciát a választási korrupcióról s a hatás elmaradhatatlan. Hasa megy. Kezdi logalmazni beszédjét Röviden önzegezi azokat a vádakai, amikkel előtte szólóit Igen liulell képviselösáml már napnál fényesebben kimulatták, hogy az a többség, a mely a Hásba bevonult, törvényleien, Istentelen,\' gonon eszközökkel szerezte mandátumát. Rendkívül erős kedvet kan arra is, hogy as egyn részletek ulán oda jegyem azokat a kedves közbesióláiokat: .helyes* — „inas* — „ugyvan" éljen I" Mikor azután te\|jea gyönyörűséggel végig kéjel-gett azokon a válaulásj atrocitásokon, vlssuelé-étken, válaaatáselnöki őnkényktdésakeo, (örvény Istenségeken, katonai és csendőrség! brutalitásokon, amiket as elölte szólott igen Untéit képviselők már konstatáltsk: akkor egy pillanatra letette tollát, nagyot lélegaett. Majd üstökébe markolva, hátra simította azt; újra tollal ragadott és folytatta az iráat: — Mindez azonban még semmi. Hanem hát lássuk: mi történt Csűlökhásán ? Valami lásu gyönyörűség borzongott végig idegein. A vérengzés gyönyörűsége. Kesébe hatalmas pallost képzeli ; maga elé képzelte Hanffy Dezsőt és az egén kormánypártot Hajh, milyen punliláat log ő most végezni ezeken a sorokon I De hát jó as lalen I As a hatalmú kés, mely egykor megállította Jákob knét, hogy le ne sújthassa Izsákot, az ártatlan áldoútot: iU is közbe nyúlt és megállította Rigó Bertalan pallosát Kopogás hallataaoll az ajtón. Egyik kollégája lépett be. —■ Servuas Berci I mii osinálu ? A szűzképvíselö valóságos nűzies szeméremmd sütötte le nemeit és elpirult — Szűsbeuédemat készítem. — Ejnye be jó, hogy bqjöltem hozzád. Bizonyosan meg iafeleidkestél volna, bogy értekezletünk lesz s klubban. ......— Bizony arról megleledkestem. — No hát akkor tedd télre azt a komédiát is gyerünk. A kollega már régi képviselő volt, ö csak komédiának tartotta a kéasűléet. Szórakozottan, inkább csak tinteletadó szokásból belepillantott a (élig megsaerkeutett beszédbe, aztán így szólt:. r Nagy-Kaniggg csütörtök Zala 58. (vám- I* lap.) W4kr Vincze b. plébános, elnök as Blétt megnyitván, Odvöili a bizottsági tagokat, éi konstatálja, hogy a választók öaueirása éa a szavasé lapok kiosstáss a város területén megtörtént IMk Péter főkapitány, biaottsági tag kérdésére jelenti, hogy a választókerület papaága ZUhy Aladár gról. orss. gyűlési képviselőt jelölte aiit kongr. képviselőnek. Deák Péter biaottsági tsg esen jelentést nem vasai tudomásai és kéri ennek jegysökőnyvbe való lat vételét Kéri pedig est sson megokalással, hogy a papaágnak a helybeli polgári elem Jdjet mdUséstsd\' megejtett gyttlését nem helyeselheti. A legnagyobb tintáiéttel viseltetik Zichy Alsdár személye iránt, meg vsn győsődve a gróf hitbuigóságáról, de u egész autonomia ügyét veszélyeztetve látja az által, ha politikailag exponált egyéneket választunk aut. képviselővé és hogy a főt klérus aa autonómiának mintegy célzatossn néppárti jelleget kiván adni. Wlber Vincae elnök megköszöni a bizottsági tagoknak as össseirás körül Isnusilolt láradozá-sall. Ezzel az ülés véget ért. Murakö $ a kath. uutonornlai vdlU9xtdoh. A megyei közigazgatási bizottság Ziegler Kálmán bizottsági tag indítványára a június Kában tartott ülésének határozatából kifolyólag feliratilag megkereste a vallás• és közoktatásügyi minisztert azon sérelem orvoslása tárgyában, hogy a katholikus autonómiának tervbe vett szervezése alkalmával a 70,000 rám. kath. val-láeu lakőst számláló-Muraköz a válandó kerületek: sorába nem vétetett fel. A feliratra a vallás• és közfiktatásügyi miniszter 1897. éoi jftnius hó26-án 37,594. sz. a. a közigazgatási bizottsághoz a következő leiratot intézte: Csupán ennek s néppárti izü iráuyzatnak tulaj- „Örömmel vettem tudomásul a közigazga-donitja a szembeőltő közönyt, melyet városunk táti bizottságnak e hó 15-én tartott üléséből intelligens osztályai a kongresszus ügyével szem-\\ 1.001. sz. a. kelt felterjesztését, a melyben ben tanúsítanak. \\ érdeklődését tanúsítva a Muraközben lakó Wéker Vincze elnök megjegyzi, hogy a papi tö&i, mint 70,000 rám. kath. lakás vallási értekezletéé a kanizsai intelligens kalholikusoknák \| érdekei iránt, e Xnagy számú érdekeltségnek: ezen Deák Péter bizottsági tag által ia már az egybegyűlendő őfizágos avtonomíai kon- gresszusban leendő képmséUetése végett közben járásomat leéri. Minek kapcsán értesítem a közigazgatási bizottságot, hogy Zalavármegye azon plébániái, sem ó, sem elvtársai alleqjalfiliirt melyek egyházi tekintetben a barnát előtte több izben hangoatatott nézetét előadta, az értekezlet azonban mindezek dacára megmaradt jelölése mellett Deák Péter kifqjti, hogy a főt. papság jeltjt-A egyhfc- foglalhat álláspontot, kül/m/isen ha a választási szabályzat esetleges revíziójára kiterjesz-kedhetik; miért is a közigazgatási bizottság felterjesztésé/jen Jogialt kívánság az uj lton. gresszus elé volna terjeszthető." A közigazgatási bizottság a miniszteri le-iratot tudomásul véve, annak értelmében elhatározta, hogy a szóban forgó sérelem orvoslása tárgyában a miniszterhez intézett■ feliratát, valamint erre a Jdiratra a vallás-és közoktatásügyi minisztertói érkezett fentebbi leirat másolatát a kath. kongresszushoz terjeszti s egyúttal a miniszterhez intézendő felterjesztésében tudatja ezt az eljárást és kéri ügyének a kongresszusban támogatását. Z6nndlj$xubá8a Déli Vututon A Déli Vasút igazgatásága méltányolva a magyar kormány kívánságait, a magyarországi vonalain tt tónadij behozatalára határozta el magát. Az uj zónadijszabás, amely\' ugy a személy-, mint podgyász- és expressáru szállítás jelentékeny mérséklését jelenti, mint értesülünk, 1898. január elsején lép életbe. Általában a magyar királyi államvasutak zóna< díjszabásához csatlakozik s csakis azzal a szállítási adóval és bélyegilletékkel lesz magasabb annál, amelyet a Déli Vasút a magyar államnak Jizetni tartozik. A személy-díjszabásban a szomszédos Jorgalomnák három, a távolsági forgalomnak tizenhét szakasza lesz; az /., 1L és III. osztályú jegyek ári-nak aránya a m. kir. államvasutak 5 : S: felállítani nea lógnak, meglévén győződre, hogy esetleges jelöltjük a papság támogatása nélkül, lenne az bárki, csak bukásnak nézne dé; de qjolag sajnálatát fejezi ki, hogy a képviselőt jelölő pspl értekezlet, — melyből hsllomás szerint a polgári elem teljesen ki volt zárva — nem méltányolta a választó kerület legnagyobb plébániájának Wéber h. piádnál által díadott kívánalmait Az ülés folytán arig elhatároz iák, hogy felhívást Intéznek a választókhoz, -hogy mindazok, akik szavazó lapot mindeddig nem kaptak, f. hó S8-áig jelentkezzenek a helybeli plébánia hivatalban. A választás augusztus 20, 21, és 21-lkére tüzetett ki megyéhez vannak csatolva, a legközelebb egybehívandó kongresszuson azért nem lesznek képviselhetSk, mivel ez idő szerint egyedül irányadóul vehető törvényes választási módozat — minden fogyatkozása dacára- is — érintetlenül fentttrtandó mindaddig^ mia az arra hívatott tényezők alkalmasabbal fel nem cseréltelik. Mivel pedig e választási módozat csakis azon egyházközsége/cet vonja be a választó kerületeikbe, amelyek a magyar egyházmegyék kötélékébe tartoznak : a közigazgatásibizottság által érintett plébániáknál: nincs megadva a jogalap e szavazati jognak érvényesítésére. Avm kérdésre nézve" fentartassél:-e ezen viszony a jövőben is, az uj kongresszus is 13-as arányától, eltérően 2: 3: 4. összehasonlítást tenni a mai rendes menetárak közt s az uj zónadijszabás árai közt a két rendszer különbségére való tekintettel, alig lehet, de általában lényegesen mérsékeltebb lest az egyszeri utazás költsége. Zsinórmértékűi az szolgált, hogy az üy egyszerű utazás menet-Uja a III. osztály részére a Déli Vasul magyarországi vonalain dívó, különösen mérsékelt menettérti jegyek árának felért szállittassék. A távolsági forgalomnak utolsó szakaszára is megengedik az utazásnak egyszeri félbeszakítását. Benn lesznek ezen kivttl az uj díjszabásban a balatonparti állomások részire a fürdőévadra most kiadott menettérti jegyek, továbbá uj bérletjegyek huu — Nem igy kell azt csinálni pajtás! Csak ugy plqbászt? — hogy log azzal alkalmas momenlu-Mgyjában. fia igy betűről betűre szövegezed és mnkban, hatásosabb helyeknél vészes szúró gesz-ragaszkodói a mondatokhoz, mit csinálsz majd a tusokat intézni a miniszterelnök leié? közbeszólásokkal ? Nem kell azt ilyen iskolai rész-1 Mikor igy a pózzal is tisztába jött, az a jóltevö letessége! kidolgozni, csak nagyobb vonásokban kéz, mely pallosát két izben is megállította, lesi-csak slagvortokkal. mult szempilláira és elaludt. Rigó Bertalan szerényen megköszönte as ula- Álma azonban rettenetes volt. sitást, azután együttmenlek el a klubba. i Beszélt az országházban. Csak késő éjjel vetődött megint hasa Oda ült ~ Az ellenzék zajos éljenzése! között mondta íróasztala mellé és folytatni akarta, hogy mi tör- szüzbeszédét. tént Csűlökházán? j Eldőrögte már azt az általános érdeklődést A pallost ijesztő fényességével megvillannijkeltő szónoki (Ölkiáltást is: ,de hát lássuk: mi érezte kezében. történt CsülOkházáu ? Egyszerre dobogás, dübörgés, msjd trombitaszó, Megvillantotta pallosát A plajbász hegyét stpjelzés zavarta meg. ■ - - • • • • Megint megállította az a titokzatos kéz a megvillant pallost. — Szobatüz ütött ki a II. emeleten. Azt oltották. Az iszonyú újban nem lirt dolgozni. Elérkezett a hajnali idő. Valamelyest csak kell aludnia. Kábultan, álmatlanul csak nem mehet Közbeszédjének megtartására. Eszébe jalo\'t képviselt kollegájának utasitása, bogy csak nagyjában, csak slagvortokkal kell szövegezni a beszédet. Néhány mondatot jegyzett a papim, összegezte a csfllözházi választás borzalmainak Iratosabb v megrázóbb, hatásosabb mozzanatait. Akkorra már szerenc-éaen -eloltották a szoba tüzet Is. Levetkőzött, lefeküdt. Még jó ideig nem bírt elaludni. Maga elé képzelte sz egész t. Házal. Azután meg, hogy hogyan fog állani, hogyan tartja bal-\' kesében a beszéd konceptusát, jobbjában a bűvös kegyetlen erővel szegezte a miniszterelnök léjének. (Le fog az most hullani egyszerre I) Ekkor olt a miniszterelnök háta mögött rémesen emelkedett löl egy sirból kelt alak, halvány, ijesztő arccal, mintha a logait is vicsorította volna feléje. _ Megakadt. A pallos, a gyilkos szónoki plsj bász, lehanyatlott. A síri alakban, a vigyorgó lialállejjel, megismerte Czuppon Andrást, azt az egyetlen szavasót, akivel győzőit, de akit a kórházból kellett elhozatni ez urnahoz és olt adta ki lelkét a szavazó-bizottság elölt A rettenetes, kísértő álomkép hatása alatt megrázkódott és fölébredt. Már 9 óra leié járt az idő. Gyorsan felöltözködött, megreggelizett, azután sietett a Házba. Oíla érve, beszédje konceptusát kereste, iszonyúan elsápadt. - ------a—H - Mi bajod Berci ? — kérdezték részvétlel közelben ülő kollegái. — Semmi, semmi t — nyögte zavarral. Csak a beszédemet hagytam otlhonn — Az csakugyan semmi I — mondta ördögi szatírával egyik kormánypárti képviselő, aki egv ellenzéki képviselő-barátjával beszélgetett ott Mindnyájan jólzüt nevettek, csak Rigó Bertalas vetett h közbeszólója olyan arcot, mintha édes-apját ölte volna meg. As el«ö beszéd elhangzása után a jegyzőére* hangon mondta: — Szófásra következik Rigó Bertalan képviselő ur. A szónok fölemelkedett. Valami rettenetes kábulalot érzett Az elnök, a jegyzők, a gyorsírók és aa előtte ülő képviselők egy tömegbe folytak össze előtte, alaktalan zűrzavarrá. Agyáa valami kinos boszorkánynyomást érzett. ,Csak koheepluaára gondolt és zavarában a hegyes plajbászi baltenyerére fektette, aztán nézstt rá valami keserű lemondást tükröző arecal. —v Hallgatott. A nagy csendben valamelyik gonosz veaéjft mameluk észrevette ezt a komikus pózt éa megjegyezte : \' — .Már lerakta fegyverét!* A többség nagy derültsége kísérts e megjegyzést. — .Csak azon gondolkodik, hogy ki ellen emelje föl," — tóditá a másik. > E közben Rigó Bertalan felszabadult aa alól a boszorkánynyomás alól, mii a gyakorlatlan Hónokra a csend gyakorol ás tompa hangon, kissé vontatottan mondta beaaédének bevezető részéi. A kormánypárt kitűnően mulatott rajta, mert az adatokat iölcaerélte minduntalan. 3KT-Kanuia. csütörtök tgysstri utaedsra Budapest- Déli vasul és Buda/októl Stékesfejérvang terjedő * helyi állomásai hőit, továbbá tanulók réstért iaui ét munkások részére heti bérletjegyek, Hélegns jegyek, (évi bérletjegyek és egyéb menfitdijkedwnninyek.) A vodgyászszdllttás dijai a magyar államvasutaknál 20 százalékkal magasabb, uabadsulyt nem ingedé-lymirk; expreseánJcéri e dijak kétszerese jár. ■_ Politikai szemle. Belffild Hogy »* étvágy a fulatozásul jön meg: ezt látóik igaaolni az ellentéknek kitartáu. Helekóa-tolt as obstrokcióba a nagyon Isiik néki, mert látja, hogy megakaasthatja a rendes parlamentáris tevékenységet. V PutMky Mór, Aabölh János, Kálmán Károly és Visontai Soma voltak as e hó 16-iki ülésnek szónokai. Nagyon természetesen, mind ellene szól-lak s a javaslatot nem fogadják eL A képviselöbás saombati üléséi inkább a lo-lyoaó ssóhsreai tatlék érdekessé. A klotflr birs kotta izgalomba aa elméket a mindenki inkább aa iránt érdeklődőit, hogy mit besaélnek kint, ■int ben) a teremben. Paskspor szagot érzett mindenki a levegőben. A klo\'ür réme mód né>kül feliagada as ellan-tékei. At ülés cegayiláaa elölt iigslott jeleoetek vo tak a folyosóé. Itt-ott bive«í öaeaetflséare kerüli a dolog el.\'entéki vetető és Bánfly egy-■>y lltÍM" kUvAlt á« »IUn.«lr küzdelemre kéufll; minden emberének aa arcán meglátszik, bogy haragja, elkeseredése nehsren fujtható vissza s a visszafojtott indalat alig várja, hogy a meglazult féket izekre téphesse te stsbsdoe tombolhsssoo. Aa izgalom ki-kiiört egy pillanatra. Igy at ülés elsí ssónokának, Káy Istvánnak a beazéde alatt, mikor á szónok azzal lordolt a miniszterelnökhöz, hogy sem klotürrel, sem más erössa-koi reodsaabálylysl nem lehet as elleasékel aegtélemliteni, — sngás, vészes, haragos angás láaadt a szélsőbalon. Zala 58. xktin (3. lap.) JtMik Gyula ingerültei) emellé tói aa öklét és kipirulttá kiállóit ál ■ itlaó oldalra i — Majd megmutatjuk! Erőszak ellen erőszak, kai küsdünk I — Gyalátat 1 Nem hagyjak magunkat! — hangzott a haragos kórus. Kihangtoti balöle Olav Lajos rekedt kiabálása. Olay vérben forgó saemskkal fsayegsite a jobboldalt: — Megálljatok! Majd megtanítunk benneteket. A szonokot saolán megéljenezték ét melegen grata tltak neki a titttbessédjéhes. A Mvet késő szónok Polóayi Géza voll. Előadása saaksterü és a vita aoyagáhos sok nj és becses adalékot ssolgállato\'t Beszéde végéa rátért a politikai hslyaetre is\' éa áz elleoaék lelkes telítése közt éles támadáal intéseit a kormány s a többség ellen. > Tisenkét órakor, snombat •livéa, kérvényeket kellett volna tárgyalni, de mivel Polónyi léiket- tőig beaaélt, a kérvényekre Bár nem kerülhetett a tor. t s A kormány miilólt kibontotta volna teljeaen lobogóját, meghátrált. Ki már nem taktikai félrevesitéire mutat, is a bolyait teljea fillsmeré-séi mntatja. As obstruálók ime bebisoayitották, hogy nem léhaságból, hanem szükségből tersik aat, mit osalokssoaok. A közvélemény pártfogásával találkozik at «\|tenték magatartása és elítélik a kormány makacsságát. A stahadelvllpárt hétfőn délután értekezletet tartott. As elfsnaék aat hitu hogy már kedden bejelenik a kloDrt éa aa Diós elején a hogy Lukéa László lelemelkedett helyéről; minden tekintet kíváncsian szegződött reája. á minisaiey be<aéda ii csalódást hosott. Az I8S7. julios hó 22-én Jriokezlel csak as ülések agy órai maghosssabi- lése tárgyában. — Otthon feledte a konceptusát I — incselkedett az a képviselő, akinek tudomása volt erről a dologról. Rigó Bertalan azért nem zökkent kii tovább sorolta löl a választási atrocitásokat. —Rosszul citál I —hangzott föl megint egy hang. Végre nágy nehezen elért Caülökházára. — Mindez azooban még semmi! — dörögte a szónok. — Most jön Caülökháza ! — hangzott a gonoss közbeszólás jobb felől. — Hanem hát mi történt Csülökházán ? — hangzott a szónoki lölkérdazés, mireóriási derültség lett. A szónok zavartan isméielte: ... - Mi történt Csttlökbázánt Az történt......... — Hogy egy halott mentette meg a képviselő urat 1hangsolt as elevenbe vágó megjegysés. Erre egyszerre magura emelte fejét a szónok, oda szegezte plajbászát is, tekintetét is, a minisz-terelnö-re és megriadt arccal, mintha cuk Cuppon András sápadt fejét látta volna ott, — kezdte dörögni as igéket: — Igen igy félbslott, mondjuk, hogy egy vsló-aégoa halott. De ha igy történi volna ia, mit jelent es ? Azt, bogy az önök erösukosságaira még a halottak ia megfordulnak airjukbanée viss sújtanék, bogy szemébe vágják a hatalomnak as elnyomottak akaratát. Kilört u éljen és tapsvihar az ellenzék minden árnyalalánál. A szónok magállott egy pillanatra, elfeledett konceptust, szorongást, szónoki pózt, mindent. Csak Cuppon András baiállejét látta a miniszterelnök háta mögött és ssórta a. vádakai, mintha cuk annak kihltll koponyájáról olvasta volna a gondolatokat. — Milyen jé hogy otthon feledted a koneep-tnsodat I mondták neki gratuláló elvltrui. — Igen, de ilt volt helyetle Csuppoa András szelleme Csülökhásáról I — szóit a uüzbesaélő és önérzetesen törülgette homlokáról a verejték győngyőkrt. — y. tásái javasólja, mit el ia fogadtak. Ebből persae mindenki arra követ kutatett, bogy kompromot-num jön létre, A kormány álláspontja még miadig kétséges. A legvégső harc már nem késik. A keddi gyűlésre háborút várlak, di ugylát-uik be-tereinek mindkét réasiöL A kormány hajlandó engedni és igy u ellenzik sem robsn a tűsbe. Még nem bitónfos, hógy béke len-e, de as valóuinű, hogy nem leet háború. A mai gyűlésen még sz ülés megkezdése elölt lolynak a béketárgyalások a kormány és aa illanták vetérférflai Kötött. Ettől tutik most függővé a közélet békéjét. Vájjon hogy fog e\'dölni ? - Krétában különbea ajra Mik agyáéit aa na* berek. Káaaa körűi btt kerautényt öltek le és sokst megsebssíiettek. Hetioaóaál nyolc olaaatt ás htromaats darab marhát elraboltait, Kandiánál négy helyen egyaurra harcolnak i két török usti el. És igy megy napról aapra, mig a hatalmak. lanácskosnsk. / A vármegye házából. A megyei kösigszgatási bizottság juhos havi ülését dr. gróf Jankevich László főispán őméltó. ságánsk elnöklete alatt f hó 18-án tartotta. As alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban jooius hóban előfordult eseményekről fel-olvutatván, jóváhagyólag todomásul vétetett. Felemlittetell, hogy a hazai általános biztosító társuág részéről a vármegye egyu vidékein a tűzkár ellen euközölt biztosításoknál a biztositU u egyu épületekre nélve becsértéküket jóval meghaladó összegben történik, aminek a becsértéket meghaladó összegben való biztoailáa s azután a biztosított épület felgyqjláu szokott következménye lenni; óhajtandó volna u ügyhen a hatósági beavatkozáa. Az ügynek megbeeséléséből kifolyólag s vármegye alispánja megbízatott, bogy a körjegyzőségek ulján szerezzen alapos inior-mátiói á szóban forgó ügyben a a rendelkezésére állandó konkrét adatok alapján a baj orvoaléu végeit keresM meg az illető biztosító láraaUgot. A közigazgatási bizottUg megbízta a vármegye alispánját, hogy az egyu szakelőadókat keruee meg lélévu jelentésőknek beadására ugy, hogy uokat a bizottság u augusztus havi ülésen tárgyalhassa. Előterjesztetett a zala egerszegi állami anyakönyvi helyeltu kérvénye tiuleleldijának leleme- KülfSld. A ssuliáu cuk játuik Karépávai ■ Hétfőn me gint békekoalerenoia volt s ast véguiék, hogy tsnáctkosni lógnak. S hogy a békél meg nem kötötték, annak oka a szultán, a ki elkttl-dötie külügyminiszteré\', hogy tudaau a nagykövetekkel, hogy két basát kinevezett kalnnai ta-náoudéul, nyilván a határkérdUri nézve. A nagykövetek, a kikuek katonai képviulői már régea megvonták ss uj határvonalat a aappán, miután megnésték a helysainéa a mivel ut a batárt valamennyi kabinet elfogadta, aaűkiégte lennek nyilvánították, hogy mut újra kudjék a tárgyalást a két baUval a határ kílűtéaére néavi. Erre Tovfik bu* egy kétu asarsödés tervé sdta tt aa uraknak,.a mely megint uak olyan, hogy a Psnijws-voaalat vaui alapul, lakát elfogadhatatlan, eaen tslül a badikérpóllást öt millió írttal löljabb emeli, mial a hatalmak, a melyek negyven milióban állapodtak meg. 8 mit tesz a kadvu Európa? A katonai attasék elé terjusti a kérdési ,mátodtsor is taoáukosik a bakefsltélilikről tovább, vég nélkül. Ea a jó Abdul Hamid, a kit Párisban vérű stultáanak hívnak,-ltja egyik lap, elnéti, hogyan gyilkolnak katonák éi hivaulnofcok uk mut,. keresztényt Örményországban és Bnrépa meg um moadnl, aratta Konstantinápolyban verik agron a ké-reutéay városréuekat, kirabol\|ák éa kikergetik a görögöket I Európa hadihajókat küld a törökök védelmére. Tuualiában ezután a törökök bilör-nek, a tartományt ilfoglaljAk U Európa hivatkozik Abdűl Havid ígéretére, hogy mm lógja a haiárókat megváltoztatni a Earópa nevében jegy-aékékit ad át a portának, hogy a unltáa tartsa ■ug Európának adott uavát. Abdul Hamid neveti éi mm tuti. nyolván a kérvényben felhoso\'t indokokai, a jelenlegi 6Q0 frt tiszteletdíjnak 800 frtra való M-emelését javasolja a belügyminiszterhez intézendő előierjuztésében. Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter rendelete, melyben tudatja, hogy Komárvároe község éa vidékének érdekeltsége állal előadott ut a kérelmet, hogy a Budapest-nagykanizsai vonalon közlekedő gyorsvonatok a komárvároei állomáson feltéleluen megáljanak, nem teljesítheti. A miniszter rendelete másolatban a jártai föszolgabiróság utján az érdekeli községgel közöl lelik. A novai járás főszolgabírója által a Nován felállíttatni kért távirdahivatal költségeihu való hozzájárulás iránt felvett\' jegyzőkönyv bemutattatván, a jegyzőkönyvet a közigazgatási bizottság ~ távirdahivatal felállításának elrendelése végett kerukedeleműgyi miniszterhez (elterjeszti. Előterjesztetett a kereskedelemügyi, miniszter rendelete a zalavölgyi n. é. vasul 98,\'100. szelvényei között báró Harkányi Károly tulajdonát képező uérüskertra a lüslávlat luzálliláu iránt jelentéatétel tárgyában. A köt igazgatási bizottság a tüzlávlat leszállítását javasolja azzal, hogy mivel annak idején a szóban forgó tüzlávlatba esett területet a vasul nem sajátította ki, amennyiben a mozdony utján otl tűz támadna a társulat tartozik az okozott kárt megtéríteni. Háczky Kálmán kűldötlségi elnök bemutalta Horváth Istvánná hosuulalusi, továbbá Palloa János és Kovács (farenené zala-egerasgi lakósok házépítési engedélye tárgyában megtartott helyszíni szemle jegyzökönyvét. A közigaagatáai bitoUaág at engedélyt feltétlenül megadta, egyúttal határa-utilag kimondotta, hogy a szemle teljaailéeével felmerült köllaégeket a vasúttársaság tartozik feduni. A zala-uent-gróthi járás fössolgabirája beterjesztette a Zala-Szent-Gróth melleit létesíttetni kért vasúti sorompó tárgyában megtartott hely* uini Meinléről leivott jegyzőkönyvet. A közigazgatási bizottság a jegyzőkönyvből arról saersett meggyőződést, hogy a kocsi forgalmat illetőleg a sorompó lelállitáu nem uükségu; tekintve azonban, hogy a szóban forgó uthos közel van a marhavásár, emellett nagy marhabajtó ut vemt el a kérdéses hely mellet!: a kért sorompó létesítését hozza a kerukedeleműgyi miniszternél javaslatba Bosenberg te Holcser hahóti lakósok kérvénye göskasánuk ujabb megvizsgálása tárgyában kimerítő javulatlétel végett kiadatik a gőzkazánokat vissgáló mérnöki hivatalnak. Kir. tanfelügyelő havi jelentéséhen előadja, bogy Nafy-Kanissa, ttütörtflk Zala 6S. a>Am 4. lap.) dahelyi, azepetki, a tllmeghí éa Menyei járát községeinek kisdedvédelme tárgyában, a nagy kapixáfi kiadedovodt tárgyában, a dratkoveczi nyári menedékház tárgyában beérkezeti jelentáte-ket; Pfllflske közaéget ai állandó menedékhál felállításának, kötelezettsége alól nem mentene a zala-azent-gróihi álltmotHáwl kapctolatoa mű* taaki okmányok u államoiitáa végrehajtása céljából a miniszterhez felterjesztettek. — A miniszter körrendeletet intéseit ebben atidőtsaít. ban aa állami polgári és felsó népiskolák meg-fdelö elhelyeaése, leltzerelése s tovább fejlesztése ügyében, melynek alapján vármegyénk Ossses ily \| fel, Zala-Stl-Mihály éa Uak községet nyári me-jellegű intézeteiről a minitzlerhezkímerilő jelentés J nedékház (elállítására utasította; Kotor község át javaslat tétetett. — Ugyancsak u állami tanító kérvénye ügyében, hogy az állandó gyermekme-képezdék megtelelő elhelyezését ét fejlesztését nedékház mellett az ovoda\'felállítása alól men-célzó mininlen körrendelet kapcsán jelentést tett\'tessék fel, a miniszterhez jelentést tesz a Csáktornyái állami tanítóképző intézetnek meg-\' Pola éa Csictó köztégek, a balaton-nenyei ev. telelő kibővítése ét leiszerelésének Illesztése ref. iskola kérvénye államsegély elnyerése tárgyában iránt. — A míniszter\'.ől nyert felügyeleti meg-[a miniszterhez pártolólag lellerjesztelik biutasnál fogva jelenvolt a keszthelyi irgalmaz \| A vallás ét közoktatásügyi miniszter a tanító nővérek állal lentarlolt polgári leányiskola első fizetésének 400 frlra való kiegészítése végett a nyilvános vizsgálatán. — A miniszter a soboliCai ssent-andtási rom. ksth. iskolának évi 168 frt, a iskola államosítása ügyében a szükséges pöfláso. szalapai r. k. iskolának évi 147 Irtot engedélyezett; kat elrendelte; megszabta az Orehovicán ét ugyanebből a célból az al-órdörgictei róm. kath. Podbreszten felállítandó állami iakolák járulmá- J iskolának 100 ÍK, a szilvágyi községi iskolának nyait; Baksa község folyamodására ujabban is, 70 trt, a bodorfái róm. kath. iskolának 146 frlot, kitűzte az ottani községi iskola államotitátának az ó budavári r. k. iskolának 178 frlot, a salföldí feltételeit; nem különben megállapította azon\' r. k. iskolánál pedig a tanító fizetésének 310 járulmanyokat, melyeknek teljesítése esetében az írtra való kiegészílé-e végett évi 86 frlol utalvá-alaó-domborui k. iskola államosítását hajlandó nyozolt. A miniszter rend-leié érdekelt községeknek tárgyalás alapjául elfogadni. — Elnöklete alatt hiteles másolatban inegküldelik, valamint Fűzvölgy megtartatott a csáktornyai állami tanitóképezdénél j község kérelme tárgyában érkezeit ama rendelet, asl896/7.tanévitankópeailővizsgálat;kövelteeztaz;mely szerint a beterjesztett kimutatás szerint a igazgatótanács ölése. Meglátogatta a kotori és tanító fizetése 400 frlot meghaladván, a 400 Irt ra muravidi r. k. iskolát, a kotori és alzó-domboruí\'vsló kiegészítésnek szüksége nem forog fenn. gyermekmenedékházat; jelen volt az alsó-dombo- A tanítói földek jövödelmeinek minél pontosabb rai róm. kath. iskola, a keszthelyi községi, sala-(éeigazságosabb megállapítása Ügyében újabb adat egerszegi áll. elemi, zalaegerszegi, polgári leány-{gyűjtés rendeltetett el, melynek anyagát egy külön ét a zala egerszegi kereskedő-tanonciskola; bizottság fogja elbírálni és a közigatgalási bízott-vizsgálatán. — Főispán őméltóságának jelenlété- sághoz erről véleményes jelentését megteendi. ben a közigazgatási bizottság képviseletében s a társadalom élénk részvétele mellett tartattak meg a muraközi hegyvidéki áll. iskolák évzajró Fürdői Ifivftl. —Gleielienberg, juliut 18-án. kerületben ét Királylakon; a lapasztalt szellemi ■ikerről és hazafias vezetésről dicsérettel emléke-! ntrmag ( kijelenté, hogy á jővőévi lanévben á! A fflrdőí Tevelek már divatjukat multák, vagy többi muraközi áll. ilkoia zárvizagálatára it rá lassanként kezdenek már kimenni a divatból s fogja eselröl esetre és caoportról-eioportra az i különösen bejos olyan iürdökről valami ujttmon- 1897. jnlins hó 22-én meg, bármeonylre ia kérdezték már tőlük Ez i fürdőhely igazán paradicsomi szépségű, gyönyörű mosolygó tájék, asép darabka földjt ennek g .siralom völgyének\'\' nevezett plánélának ; izelle mek it trannak benne közel át mentei öldről, a legnagyobb része magyar, ugy bogy mindenütt magyar uó üli meg as emntr fülét; nem mondhatnám ugyan, hogy mind tsép szellem, mert ist nem tndom, hogy a szellemek tarokkoznak vagy dartlianak (ilt megteázik), de látni ilt tzOp, üde fritt női arcokat ia, a kik nem hiazem, bogy azért jöttek ide, hogy valami betegaégből gyógyít-ták magukat, hanem caak nyaraiái céljából és erre it elég olcsó ez a hely, mely a keletkező fürdőtelepet; dacára megtartotta nemcsak jó hir-nevéL hanem vendégeit is, eddig közel 3000 fürdővendég fordult megtilt, és még mindennap jönnek. Egy igen érdeket vendége is volt: Simli Maritka, ki anyjával volt ilt; reverendában ét cilinder kalapban jár; érdeket arc, dui lékelt haj; a fürdővendégek névtorában mint tzerkesztő ue-repel Hudspestről. Itt tőlli vakációját Mikszáth Kálmán it, ki évek óla caaládjával együtt itt szokta a nyár egy részét tölteni. Beggelenklnt megélénkül a két forrás és a tavó bódé környéke. Ugy Emmái, mint Konstantint savóval elegyítve szokták Inni,\' kisebb nagyobb kortyokban (ez mindig az ivó táskától függ) közben sélálnak t diskurálnak, ez itt nincs eltiltva, sokan olvasgatnak, s ha fél 8 tájban a levélhor dók oda velődnek, körülállják őket. Eztk a levélhordók a fürdőveudégek legkedvesebb emberei ; innen ia kitűnik, hogy milyen drága az az otthon; ha az egyik-mátik űrét kézzel kénytelen távozni, bisony nagyon levert, vagy. legalább it elborul pillanatra a homloka. Az egyik az apjától, ez a nejétől, amaz a férjétől, a fiától, a leányától vár érteaitést, t ebben a nervosua korban, ~ mikor a noná nem halad eilfálépéHlkél, mm-denki jobban hajlik a pessimitmuira, s azonnal, rosszat gondol, ha akkorra nem kap érteaitéatő mikorra vár. Hajdanában ugy 50 - 60 esatend-előlirsgéaz hidegvérrel, semmi rosszat sem gon- árdekelt hatóságok figyelmét irányítani, hogy a nemes versenyből és személyes érdeklődés példájából áldás és taniílíág áradjon ezen nagyfontosságú vidék oktatáiűgyére. Kir. tanfelügyelő jelenté, hogy a gazdasági ismétlő iskolák jegyaőkönyvei még esak néhány járásból érkeztek be. Mivel pedig a kitűzött haláridőhöz képett ezeket a jeeyzőkönyveket legközelebb be kell küldeni, Indítványára ezeknek elbiráláta céljából Cserián Károly alispán elnöklete alatt Arvay Lajos megyei főjegyző, Háczky dolvá mondták az emberek: két hónap előtt kap-dani, a melyekről nem egy lürdői levél már I tam levelet, mott ismét várok, ma — meg: há< egész dicsérő ódákat zengett, s nagyon is illő, rom napja hogy írtam, még mindig nincs Üt a hogy ezt a dicsőséget engedjék át azoknak az válasz. Hamarabb fog ez menni, csak legyen meg ujabb, s részint keletkezésben levő fűrdötelepek- egyszer minden házban egy olotó írógép z a lenek, a melyek már primitív voltuknál fogva it, refet azután a levegő postán továbbitták Iu reményébén a szép jövendőnek, lelkesedétre nekem elég ráérő időm volna a repülőgép tech- ragadják a levélírói azuszszal ellátott idegen halandót. Mert — én legalább ugylarlom, — hogy a fürdői levélhez nagyobb szükség van a fanlá ziára, mint bármely mát műfajhoz, ez pedig magától iSThegjőn-a-lűrdőhelyón, ha itt-ott egy pár Kálmán. Orosz Pál és dr. Ruztictka Kálmán motolygó szem füze éget a mellényen keresztül, tagokból álló bizottság küldetett ki, amely bigott- Méri ÉTtégszebb vidék is hamar unalmassá válság a már beérkezett ét még beérkezendő jegy-(hátik, ha azt nem találunk benne, a mi a leg-zökönyvek alapján a gazdasági ismétlő iskolák \| szebb vidéken is a legérdekesebb — embert ■ervtaáis-tárgyában tfltetos javaslatot terjeszti A ki világlájdalmas—létekkel—magányba akar elő. — - vonulni, hogy ott meghasonlott lelkének gyógyírt Dekanovecz és Domasiuecz községek a második keressen, az kerüli az emberekel, s az egyedül-tanitói állás szervezésére köteleztettek. valóság talán lassankint enyhít fájdalmán, kibé- Kerkakalóczfa község azon kérvényeve), bogy az \| kilő tortával, t képessé teszi arra, hogy tovább iskola helyisége iránt hozott végzés megváltoztat- j viselje keresztjét, a mit a gondviselés reá mért; ték, elutaiiltatott de a kit & világfájdalora nem bánt, vagy a kinek A pakodi községi iskolához Horváth János ét\'lelkét az emberek pusztán keresztény-felebaráti Fodor István választását a közigazgatási bízott-! szeretetből szét nem marcangolták, az a legszebb ság jóváhagyta és dijlevelűket megerősítette. i vidéken, a leggyönyörűbb tájékon is keresi az A sflmeghi lelső leányiskolánál tanitónőválasz- embert és az állatot; amazt, hogy eldiskurálhat látra elnökül dr. tiyömörey Vince, a ^keszthelyi ion vele, mert különbeu az unalom ölaé meg, elemi iskolánál tt elhalálozás folytán megflrese-1 emezt pedig, hogy délben és ette különféle alak-dett tanítói állásnak választás utján való betöl- ban s a konyhaművészet megdönlhetleu tbeoriája tése tárgyában. Bogyay Máté közigazgatási bizolt* tzerint való elkészítésben jóllakjék vele. ■ági tagok küldettek ki válaazláii elnökül. Ez minden lürdőnek többé vtgy kevétbbé löl- Lendvay Béla nagy-récaei oaztálytaniló dijleve- tétele, azután meg a kényelem, amennyire ezt lét a közigazgatási bizottság megerősítette. tiréber Sándor azentgyörgyvári kántortanító panatza fizetési hátraléka ügyének a keszthelyi járát lőtzolgabirájának tzzal adatik ki, hogy a taóban forgó hátralékoknak az 1898. évi XXV. L-e. rendelkezése szerint leendő behijlása iránt intézkedjék, a tanítói illetményeknek ugyanezen l-e. értemében mindenkor előleges pontos ki HOigáltitÜkári az iskolát fentartó községet uta-átaa s eljárásának eredményéről tegyen jelentést. Nagy Károly boldogfai tanító kérvénye fizetése ügyében a talt-egertegí járás fötzolgibirájának azzal adatik ki, hogy a bátraiékok megailápitáia után annak behajtása iránt az IbOS. évi 96. t. e. readelkezátei tzerint intézkedjek t eljárásának eredményéről tegyeo jelentést. A közigazgatási bizotliág tudomásai vette a muravidéki, caetztregi, geliei, uabarí, muratter- lávol a megszokott kedvet otthontól leitalálhatni. Mott van a fösaison Qleichenbergben is, a hová rendesen a magamféle torokbajos hamar hűlő, télen és tavasszal, no meg ősszel is sokat köhögő, idült katbarrhusban azenvedő emberek szoktsk járni. Némelyek, a kiknek ez a fürdő jót tesz, nagyon háladatoiak iránta. A mult évben jubilált egy uri ember; aki már ötvenszer tért vissza at Emma forráthos ét aa idén jött ötvened* szer egy ctáktornyai asszony, a ki a Conttantln-forráttól üdült már annyinor. Látni való, hogy a fűrdö alapilói az Emma ét CoQstantia-forrásai mindkét nemnek leltek elegei. Már megirtam régen, hogy ez a fürdőhely nagyon tzép, paradi-csomnak nevezhetném, hiszen egy tzpirilisla folyóirat tzeriot a szellemek ctak tzürkét látnak. Ezek bizonyotan még ninctenek ful a purgalo-riumon, t még ctak mott titzlulnak, de ugyanazon forrát tzerint, tit még egy nellem tem mondta nikáját tanulmányozni, talán sikerülje feltalálni is, de még nem akarom csontjaimat őtszezazni, azért ezt a találmányt a világ nem it várhatja tőlem. De íme. egészen elmaradok Gletchenberg-töt. Pedig leltetlem magamban, hogy leirom Gleichenberget, vidékét t lakosságát, általában mindent, a mi egy rendet, eiaő fürdői levélbe való; de — pardon — nincs ilt a „ZALA" 1886 ikí juliusi egyik száma, ahol én est már megcselekedtem: hiszen az ui olvasó generáció, ezt a 85-iki levelet teljet értékű ül-ikinek olvuta volna, s ha plágium volna, énmagam követtem volna el; de már mott azl nem tehetem, ét igy ctak arra szorítkozom, hogy elmondjam, miszerint Gleichenberg kellemes, ssép tartózkodási hely a mindazoknak ajánlható, kik bárminemű bronchi-tisben, broachial-kalharrusban szenvednek. Vannak Ti jó fürdők It, vaatartalma víz, melyet a vérazegéuy leányok isznak Népe nyájat, azolgá-latrakész, t mindenkor táját erejének valuta-méröje tzerint élhet. Mindig ntgy barátja voltam a nővilágaak, azért az előbbi évadban a Marienburgban laktam, mott meg az Annahofban, nem tudom a burg-e a magaaabb, vagy a hol, de hát tettzenek nekem a nevek, t már contervativ hajlamaimnál fogra it a túlságos újításoknak nem vagyok barátja. Gyönyörű gyógyterme, olvasóterme van, a hol tok magyar politikai, tzépirodalmi ét humorítti-kut lapot talál az ember. Saépen megférnek itt egymásmelleit: a Narvdni Nny, meg a Budapesti Naplt>, a prágai IVitik, meg a Bolond letilt, a budapesti Alkotmány, mag a bécsi Vaiertand (no ezt a azivea olvasó lermétteteanek fogja találni); van ötaaör betenkinl német tzini-előadás, tzombatonkinl egy-egy kit reunio, ídő-közönkint jóiékonycélu tombolák alb. A postahivatal pontoaan működik \| a as igazgató a leg-azereletreméltóbb módon tett eleget a vendégek, jogot kívánalmainak. Vendéglő elég van, ételek éa italok teljeeta kielégítők t áraik szerint nagyon lennátaeteten váltakozók. JfepAít«f. Naft-Kaniaaa csttlöitök Tollf uttában. Saerslmee vagyok • Balatonba Kasai aaoabaa a«m akarok valami különöset mondani j a«m I mondhatok, mert abba mindenki aitrelmee. Megnéaen minden nyáron, ha lehet De Ilyenkor ia kint belőlem a lokaUpalriotisnus, mert ■indig 8móff6é meeyek, hogy egéea lelkemmel gyönyörködhessen Zalában Ai idén Lellét válaailftttam. Valami végtelenül caendea, aaalid helynek kép* téliem eat a falni mindig. Két igen kedvee barátom riOletett benne. MindakettA jóeágoe, eaelid cmpa aaiv ember. A saOIOfdldjöket nem tudtam mannák képaelni, mint valami kia aaerényen aegvonalt, hallgatag paradicsom-kertnek. Olyaanak is találtam. Noel már te\|jeeen meg tudom érteni, bogy aiérf bírt Ssa/ajt Imn olyan uépen beletörődni a politikai remeteségbe. LMle a baaája. Ide voaalt elmélkedni a politikai é\|S viharai atáa. Ean«k bmrangébe ringató ünnepi caeadje baliaamoió batásaal simulhatott aa Ő lelkére. Igy ayaraata ninca .rgáaitn egyedU I. Itt tölti a politikai élet méseeheteit a pártküadeimek egyik kérlelhetetlen glidiatorja: Hntalltr Lajt ia. NeaKsak aaért mézelhetek eiek neki, mert ilyenkor egyfl t turbékolhat feleségével, a galambsaivá asinmOvésanővel; hsnem aaért is, ■ert ilt aa ő aaive, lelke valósággal átalakul. Silnle aegnémi\'js öt a boldogság: a fellegek\' —elvonulnak honinkéról éa álnndóan ainlid mit^ Boly trónol a máékor villámokat szóró arcon. Sulay Imre. ha találkozik Hentaller barátja-val, valami sajátságoe ravasikás moaolylyal ttd-vöili, mintha aat gondolná magában: „Rossa oaMB ar, kömán<, hogy te Lel lére járás nya-nlai.\' Heatallerbea egy magyar Cumberland veaseil »L J>olvasas a politikai remete homlokáról a goadolatokat és szorgalmasan késiitleti, osinoait-tatja kúriáját. Ki tndja: mikor leaa abból Is muU-lak f Saalay Imre aat gondolja magában . .Multamban aiaes őröm.1\' Hentaller Lajoa pedig: „Jó-vömben ninoa remény.* Ea mindaketlő aaiate Ittas iletiéfgel iparkodik cainoaitanl, kedves Zala. 68. »iám. 5 lap.) vas, paradleeomi világba. Olyaa éaii gyönyörtt-eéggel ellttbleskolnak a Balaton lotytoaosan ringé hallánalban ; olyaa vidáman etyáUiadoi aak eeegénykék naphoeaaaat a parti (aoeoport árnyékában, aa egépségee homok-talajon: mintha eaak egéesen abbéi élaének. Ugy mondják, hogy igaaáa oaak a oeókdoaó hullámoknak és a ringó tisata, halsasmos levegőnek bOesSnhellk, ha egy kissé Odébb arosiinnel térnek majd ba>a, Eaak aa ártatlan aselfd leltek valók Lellére. Sialay Imre is, Hentaller Lajos i», meg a helyeég agyonttthetlen humnru nótártúaa : Kováié Pisla is kéteégbeaenék, ha ebből a ssépen fejlődő fttrdői oaendéa paradicsomból oronlánsieli-dilő telepet csinálnának. , HÍREK. — Niemélyl lilrek. Zalavári Zurna Károly cs. és kir. vezérőrnagy a 8i-ik honvéd-gyalogdandár parancsnoka szombaton és vasárnap városunkban időzött az Összpontosított 20-ik honvédgyalogezred felett szemlét tartandó. — Hétfőn és kedden a városunkban és vidékén elhelyezett huszárok felett /ftoAurawfrEmil altábornagy honvédlovassági főfelügyelő tartott szemlét — Deák Ferenc* emlékese térnek. Zalamegye törvényhatósági Ölése ez év május 3-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy l>edk Ferenc szQlóházát emléktáblával íogják ^megjt.ölnt. Az ünnepélyt rendező bizottság a határnapot folyó évi augusztus hó 8 ikára tlUte ki. A bizottság angusztus hó 8-án délelőtt fél 9 órakor indul Zala-Egerszegről—Bakra külön vonaton, onnan kocsin Söitörre; SojtOrOn délelőtt u órakor istentisztelet a plébánia* templomban, melynek végeztével az ünneplő kOzOnség Deák Ferencz szülőházához vonul, 1fol megtartják az emlékbeszédet. Az emlékbeszéd befejezése után vissza utaznak különvonaton Zala-Egerszegre a Barossligeti vendéglőben tartandó társasebédre. Á törvényhatósági bizottság tagjait megkeresik, hogy az llnhepély fényének és emelése tekintetéből mentül Ardöteleppé változtatni Lellét. Aa egyik már méltóságának ..... remete, a másik as lebet nemaokárs. legalább a remete lak legyen paradicsommá mindkettőjük! .ÍP^0! avtmu£y, a, oi"®aggyOIsii ksp-•a&mara viselő urak, Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg —-j— rend. tanácsú városok, a zala egerszegi és réeaére 0"m0, nagy-kanizsai kir. törvényszék és a terüle-u . . „ . . , • , aeiylaéggei: ■ tOkÖn levO kir. járásbíróságok és Qgyészségek, JkmptoP. Lshet, hogy valami ha\'tynra gon-i, Zala-Rgemigen levfl öwzestant3ek, a megyei gazdasági egyesület, a m. kir. Szalay Imre a fürdővendégek kii ligetet alakított, vendéglői dolt éppea, amelyik n>dr elzengte dalát. Valósaiéi, hogy Heataller Lajos meg aanak tanfelügyelőség, a m. kirpénzügyigazgatóság, idején a másik atca végére csináltat ligetes vendéglőt: a .Qilyáhof ; olyan gólyára gondolva, amelyiknek akkorra nár talán el leas aMtazve ssárnya. Aat a ionban, bogy a politikai élet orosalán-jaira, milyen aseliditő hstáseal van ennek a kedves, cséndee falurak klimája, ringó, balasa-■oa levegője: — ertWen titkolják ; agy hallgatlak róla, mintha eaak köaöa megállapodással caalekednék. Valahogy meg ne tndja eat a magaa kormány I Menten ingyenes fürdőtelepet csináltatna ide a •érceeiája negyvennyolcasok azámára ilyen ob-urukcioa világban. — „letea aieetae meg ettől aa oitfruáló ellen sé-ktt." — goadolja magában IíenUllar. — Jk még Leltél le ám I4. gondolja boaaá Saaiay Imre. Ba már éppea valami safaidei telepről vaa azé: nég ie ea-k inkább a etegéay sáppadi tóváriéi gyermekek jöjjenek Ide. Eaak s eselid ártatlaa lelkek egéaaen Ida Illenek, ebbe a ked- a m. kir. államépitészeti hivatal, a m. kir. posta-és tárirda hivatal, a ni. kir. erdómes teri hivatal, a m. kir. anyakönyvi felügyelő, a zala- egerszegi ügyvédi kamara, a zalaegerszegi és keszthelyi m. kir. honvédhuszárság, a nagy-kanizsai honvédkiegészitO parancsnokság, a nagy-kanizsai cs. és kir. I 48 ik hadkiegészítő parancsnokság, a Csáktornyán állomásozó cs. és kir. dsidás osztályparancsnokság, a m. kir. csendőrszárnyparancsnokság, a palini méntelep-osztály parancsnokság, a zala-egerszegi vasúti osztály-mérnökség éa a vasúti állomás tisztikara tiastelnttel meghivatnak és szives megjelenésre felkéretnek arzal, hogy a kik Zala-Egerszegről —Bakra és visszás külOn vonatot igénybevenni óhajtják, Bakról—Söjtörre és vissza kocsit kívánnak, végül a Baross ligetben tartandó társasebéden, (egy teríték ára j fit 50 kr], résztvenni akarnak, ez iránt folyó ívi julius hó 28-áig a zala-egerszegi jáiás fOszolgabirájánál nyilatkozni szíveskedjenek, 1897. julius hó 22-éo — Tanítók megyei közgyűlése A .Zala-megyei ált. tanítótestület" központi választmányé\' tói a kővetkező közlemény érkezett bossánk t Értesíti. A Nagy-Kanizsán, 1807. augusstus hS 28. éa M. tartandó vármegyei ált. lanllótestületi kösgyOlésen részt venni óhatló kartársak, akik elszállásolásra reflektálnak, legyenek izivesek a közgyűlés megtartása előtt legalább egy héttel Waligurazky Antal polg. isk. tsnár, bizottsági elnöknél jelentkezni • öt érkezésük idejéről értesíteni. Az elő-értekezlet a kőzz. polg. iskola rajztermében, a közgyűlés pedig a városháza dísztermében iog megtartatni. A választmány megbízásából JWiHcity Károly. — Halálosáé. Oesinte részvéttel vettük a kővetkeaő gyászjelentést: Özvegy Rotbaobild Sándorné eiül. Prágsr Fsnny ugy maga, mint gyeraekei, naokái, dédunokái és a többi rokonok nevében iájdalomteli aalvvel tudatja felejthetetlen férjének, illetőleg apának, nagyapának éa dédapának Bothaohild Sándor urnák, életének 72-ik éa boldog hásaaaágának 47-ik évében iolyó hó 20-ik napján délután 8 érakor végelgyengülésben történt gyászos kimúltál. A drága elhunyt-aak hűlt teteme folyó évi jnlioi hó 22-tk aapjáa délelőtt 9 érakor Iog a gyászháztól (Kazinczy-utca 7ia\|508) a helybeli izr. sírkertbe őrük nyugalomra vitetni etb. Béke legyen porai fölött I — Niabadaágharesa pap lia-láln. Csáktornyái levelezőnk. írja: SteU Ignác, drávavásárhelyi lelkész, julius 12-én 76- éves korában meghalt. A szép kort élt is. Mindenki ugy ismerte öt, mint kiválóan magyarérzelmüpapot 1821-ben N -Kanizsán bzüI. A d rá va vásárhelyi plébániát 1879-ben nyerte el. Később cim. kanonok, esperes s az alsó- és felső muraközi egyház-kerület tanfelügyelője lelt. Temetésén a csáktomyaL intelligencia köréből is számosan megje I leniek. — Uj elnök. A nagykanizsai tM magyar ojs-taltárnaiág legutóbb tartott rendkívüli közgyűlésében nagy Iblkeaedéeael egyhangnlag dr. Mayrr Ferenc orvoet választolta meg elnökéül as elhányt Rotbmann Béla helyébe. A vá\'asatást igen iserencaésnek tartjuk, mert az uj etnők személyt teljes garanciát nyújt arra néave, bogy as asztaltársaság a lövőben még lokozottabb mérvbea é het csép cé\'jáoak: a magyarosodásnak éa a jótékonyságnak. — Rfljtflnltélö csendőrség. Nem \' irigylendő a csendőrség sorsa, annyi bizonyos. Lddig a helyben állomásozó siakaszról csak jól mondhattunk, mint olxanról, mely pontosan, dícséretre-méltóan lelel meg nehéz hivatásának. As utőbbl időben azonban tnár több ízben fordultak elő oly nyers brutalitások, melyeket nem lehet aaó nélkül hagyni és nagyon sok rémes, szinte lehetetlen dolgot tudnának elmondani a csendőrség szomazédai azokról a nem épen zzeretetrt-méltó éa kevésbé gyengéd bánásmódokról, me lyekben ők delikvenseiket részesítik. Ehhez a csendőrségnek nincs jogai Es már viészaéléa a kezeikbe letett hatalommal I A mult héten a nánci halárban Sdmann Pál vásározó, olvasó-árus kocsiját kutatta keresztül két caendör, mig a gazdája itt benn a váróéban egyet mázt bevásárolt a* üzletekben. A kocsi mellett levő apró cseprő siránkozó gyerekeinek és betegei feleségének meglehetőeen kijutott a kakastollas urak kés-mosdulataiból. Dacára, hogy Selmannak miniaateri igazolványa volt, elakarták kieérni fedezet mailett a halárból. A kocsin levő portékákra nétve tulajdonjogot számlákkal^ tudta igazolni. Mikor a csendőrt laktanyán a két csendőr durva bánásmódjáról feljelentést kívánt tenni, el akarták utaaitaai azzal az egyazerO megoko ássál, hogy feljelentéseket csak a székesfehérvári parancsnokság fogad el; majd meg assal akartak ráijeesteni, hogy az meglehetőe sok pénzbe iog kerülni. A szegény ember asonban nem tágitolt semmi ároo, mig végre meghallgatták panaszát Legutóbbi eset vasárnap délután játaaódolt le a laktanya udvarán, hová egT eereg cigányt kééértek be A kik véletlenül a Hugár uton sétáltak, megálltak a kaaaárnya előtt Fájdalmai, nyöszörgő bsngok, olykor én* Nagy-Kanizsa, SaStOrtOk Zala 58. szám ,1897. julius bő 22 éa sikolyok hallatszottak a csendőrlaktanya épületéből. A ssomsstdok iszonyodva hallgattak s a szsgény cigány-asszony kiáltásait, kit egy káplár és egy szakaszvezető dresssirozott s val látáshoz. Ua véletlenül a szomszédok engedtek volna akaratoknak és méltA lelháborodáaukban agy kis alnéséséreasélitolték volna fel e modern - ologiai intézel egyik tanáráaak, dr. Marpmannak sikerült megtalálni a tiotéban azokat a mikror organizmusokat, melyek a vérmérgezést okozzák Konstatálta ugyanis, hagy s legtöbb tin\'a, különösen az iskolai használatra szánt tinta, baktériumokat tartalmaz. Hatvanhét különböző, neveze lesen gaOnsssl készített tintában felfedezték a inkvizilorokat. — ugy biaonynyal őket másnap baktériumokat s tizenegy iskolai tintában — a hatóság elleni erőszak címén törvény elé idézte- melynek készítéséhez anilint használtak, még az tik. Nem a kóborló cigányokat akarjuk mi párt- újonnan felbontott üvegekben is megtalálták az emli lógás alá venni, azt mi jól tudjuk, bogy ők sok lelt mikroorganizmusokat, melyeknek száma annál kellemetlenséget nereznek mindenkinek, leg \| nagyobb volt, minél továhb állott s tinta a szabad kivált a csendőrségnek, de utóvégre ők is embe-1 levegőn. Egy üveg ilyen tintából — mely három rak, mint bárki más és a megleoyitésoek vaunak hónapig dugó nélkül állott — izolált a tudós kllöoléle enyhébb nemei is. Másrésst pedig tsr- professzor egy fertőző bscillust s beoltván vele tosnak anryival a szomszédságnak is, hogy őket uehánv egeret, szók vérmérgezés tünetei kösött eféle kellemetlen, idegrázó jajgalásokkitl ne pusztul\'sk el. — Hogy ( gsllus-linlán — hs állni - zavarják hagyjuk — sürft, fehér lefakodmány képződik, — Öt eseatváz. Kis-Kanizsán a temp- azt eddig is tudlak. Most mér tudjuk zt is, hogy lom melletti iskolánál némi javításokat eszkő- j ™n ~liota Iwoillus. Mennykőokos nép az a német, zflltek a mait héten. Ásatás közben a pince- — A legkitűnőbbnek elismert Farano József lejárónál a munkások öt teljes csontvázat keaerüvlinek bevásárlásánál nagyon ajánlatos, lehelt A csontok mellett elkorhadt deszka hW™ndjf . . < , T i ,. ,, I vizet kénünk, nehogy más, csekélyebb értékű lapok hevertek. Találtak azonkívül ott néhány Tjset kapjunk. ■»- nagyon primitív alkotású szent képet és - Trabm- muzeuma. Szombat óta vároaunkban néhány latin és német imakönyvet Mindez ■ Főtéren egy szép mossam vae (elállítva, mely azt bizonyítja, hogy az iskola helyén vala- — aint személyesen meggyőződhettünk igen sok mikor temető volt. A csontvázakat egy kopor- "ép t"1\' valót tartalaaa, éa aiánlbatjuk ia sóba helyezve, a kis-kanizsai temetőben ™ megtekintését földelték el. — Zsolnai Vllmoa zenekara Badenben. Mikor Zaolsai zenekara első hangveraenyet tartotta Maiy Kanúsán, s kósönség szosnal falismerte és érdeme azeriat meg ia beesüli mindig. 0 méltányolni is tndj* a köiSnség e meleg érdeklődését es a sok iiegbivaiisl nem hagyja magái elesá-bitaai kosülünk Legutóbb néhány tőar Badenbe, Bécs mellé hívta meg, hogy aa augusztusi lóversenyeken jétszsiék, és Zsoinay mindeddig nem határozott, bár most itthon nem a legjobb idő járja. Ha végre majd rászánja magát ugy, eaak mindenféleképp aikert fog aratni, mert jelenlegi Maskara aa orazág legjobbjaival megállja a versenyt — UJ körjegyző Bánok Ssent Györgyön FUtp József voit bánok-asenl-győrgyi körjegyzőt ZsIs\'jEgsrssegen vároai aljegyiőaek valaulották mrg legutóbb, A megüresedett iegysőségben hét-lón lolyt le as uj válasstáa és hat pályásé közül egyhangúlag Galambot Istvánt, volt nagyka-biisai löaiolgabirói iraokot választották meg körjegvaűaek. — Szerelem falun Lamperth ttéza a dalai poéta könyvéből megismerheti mindenki mily szép ez élét falun. Ott nem ismerik a nök a migrént, nem ismernek a férfiak oruralgiá\', a hipnózissal vagy sptrtttan műveleteikéi aém foglalkoznak. Van nekik asivök és a békességes édes csendből egy igen jó adagval. Oönd, szív éa sserelem birodalma, ée falun másként sserstnek a nők a férfiak, mint itt a varosban. Suid\'M egy fiatal leyény egy még fiatalabb ssép leányi szeretett. A fiúnak volt ugyan vagyona, a leánynak a asegénységen kii ül semmjje. 8 hiába a pénz falun is csak péaa. A békességes édes csendben is a péna hatalmába keríti áldó-utál. A sufdi legény ia nig s szegény leányt biztatta, aa alatt eljegyezte magát egy jómódú gaada leányával, A megcsalt leéay néhány napig aMiaakolUba ssstt, astáa megörült. Ilyen a szerelem felnő. — Hyppodrom a Zárda-utoábsn. Szombat este áta egy gimaasatiksi társulat a legérdekesebb maiatványokbaa réaasaili s közösséget Programagak egy kiváló pontja a •dijbirkízás,* Héttóaests, hegy a mesterségére hányt sok gúnyos és maró él celódésekei negrálolja, egy fiatal .utUmoU\' vállalkozott s birkósásra. Majd-majd már ő lett a gvöstrs, de ekkor egész váratlaaul meglóbálta a Herkules ar ői s levegőben éa ssabályssariUa a földhöz teremtene. As előadások még agyra tartatnak. — Tűz. Felsö-Szemenyéröl érlesitik lapunkat, bogy ott julius 18-án lűz ütött ki, mely tíajoali Lajos körjegyző lakását s bentlevő tárgyakkal együtt elhamvasztotta. Szerencsére minden bis-loeitva volt. — Felfedezték a tinta baodluat Régóls ismert dolog, bogy a haunált irótollal való ssurás az Híjakban vérmégeaést ókor, de tenni es ideig sem igen tudtak ellene semmit Most azt a nevezetes fairt hozza Lipcséből a táviró, hogv az ottaniba kteri- KSigaidaiig. A tarló felszán tásAró I " Nálunk alt alános szokás, a tartót öszszel fel nem szántani vagy annak legalább egy részét nem, mivel tsvaszig — kedvező idő mellett — legeiül való alkalmazása, különösen tél beállta elölt nagyon célszerű -, de ha bevetjük azon kevés előnyt, melyet liytyt azon sok hátránysysl, melyet okos, ugy csakhamar lem >ndunk róla. Először is, hs s tarlót őszszel (ellörjQk, a<on zöldtakarmány, melyet róla lelegeltethettünk volna, nem vész kárba, mert a föld jó zöldlrágyát nyer benne. Ha pedig csak tavaizszal szántjuk fel a tarlót, ugy a következő hátrányok származnak belőle. Első sorban lényeges hátránynak mondható az, hogy a tavaszi vetés a tarlónsk tavaszra msrsdl szántása által megkésik és főleg fejlődése késleltetik azéH, mivel a télen át ssán-tstlsnul maradt talaj erősen összetart s igy ts-vasassal csak lassan szárad ki, tehát sok idö telik bele, mig szántásra alkalmsa Isis. Viszont a gazda igen gyakran nem igen várhal, mert a tavaszi vetés munkálatai össsetorlód-nak a iürgéfősek lesznek, a minek aztán a következménye az szokott lenni, hogy nem várjuk be, mig a szántóföld kellőleg kiszáradt, nekiesünk a azántáanak-vetésoek, pedig tudjuk jól, hogy a nedves állapotában bevetett föld kevéssé kielégítő terméssel lógja fizetni a gazda munkáját. — Egyébiránt a tavaszazai gyakran hosszabb ideig tartó esőzések állal a szántóföld olyannyira átázik, hogy a kellő és elégséges száradásra gyakran hetek is szükségeltetnek, amiből aztán az a hátrány származik, hogy vagy megkésik a vetés vsgy biányjssn és rosszul végezhető. — Ha erre aztán száraz zzelcs időjárás következik, ugy agy-áhalában nincs móduokbsn jó állapotban levő szántóföldhős jutni s még a későbbi kedvező időjárás sem lendíthet a dolgon annyit, hogy jó termésre reményünk lehetne. Ha ezeket figyelmen kivül nem hagyjuk, hanem oda törekszünk, hogy a tarlót lehetőleg már aratás ntán (elszántuk, ugy nemcsak jobb ler méneket lógunk nyerni, hanem a gyomok is kevésbé lognsk tenyészni földeinken, mert hisz csakis ez uton küzdhetünk sikeresen a gyomok leiburjánzása ellen. A gyom, melynek magvs aratás előtt vagy után kihullott, ca>rázni kezd s fejlődésnek indul: hs fly növekvő állapotban az eke átjárja a mezőt, a legtöbb gyomgyöknövény, nevezetesen a larackffi, az eke állal szétvágalik s igy növekedésében meg-zavarva nagy részben klirtalik. A tar ó maradványok a talajjal bensőleg összekeverhetnek és gyorsabban korhadná al benne, végül a levegő is szabadabban hatolhat a földbe s hozsálérkö-sése által azt a növénytáplálóaoyagok oldott állapotba hozatala utján megtermékenyíti, mig ezzel szemben a meg nem szántott föld mind ke ményd^ less s a levegő behatása allee tökéletesen elzárkozottá válik. Néhs őszszel azért marad el _ a tarlóssáatás, mert nincs idő, de ina már, asidön a több vam eke járja, ezt a munkálatot is gyorsabban és könnyebben végezhetjük, mint ezelőtt. A télen át jól átfagyott és előzőleg mélyen megszántott HU, érdes barázdában hagyatik tavaszig, a midőn bevetése újból barázdálás nélkül is bízvást eszközölhető. Az őszi szántásnak nagy előnye már sz ia, a talaj fiziksi és vegyi összetételű sz időjárás befolyássí által igen kedvezően alakul ál. Igy pld. az utolaó évben légiéiül volt földréteg a tarlóval és a trágyával együtt alálorgaitaiváa, jóbbao elkorhad mig az alulról felkerüli fökhétsg levegő, világosság, melegség, fagy és nedvesség behatása által leltáralván, termékeny állapotba hozátik. A barázda is télen át sokkal lazább s áteres löbb lesz, semmint a legjobb eszközökkel való megmunkálás által lehetne s éppen esm laza alkata a földnek as, mely s benne kifejlődő ffinemeket megtartja s arra szolgál, hogy a fölé levegővel s s termékenyítő lacsapodásokksl, szemben ugy viselkedik, mint a jó snvsca, mely nedvet telszivjs magába. A mattéit a löld megtartja a neki annyira előnyős téli nedvességet, é» felülete aokkal gyorsabban szárad, ugy begy tavassszsl kedvező időjárás mellett korábbaa vethető be. Es eljárás által semmi esetre nem fog as a hátrány beállani, melyei as össazal s amién tavsszssal történő barázdálásnál oly gyakorta tapasztalhatunk, midőn gyakran ugyanaz a földréteg, mely az előző évben ia a Mdsttnee volt a benne levő tömérdek gyommaggal és az utolsó aratásnak el nem rothadt tarlómaradva-nyával a felszínre kerül. Ilyenkor szoktak l gyomok aa egész szántóföldön oly annyira elhatalmasodni, hogy nem is látszik a lulajdonképeei-vetés, vagy alig tudjuk azt megkülönböztetni a gyomtól. AZ őezszel végzett szántással nagy mértékben szabadítjuk meg a szántóföldet sok rovar-ellenségeitől, melyek szintén lelssiure kerülvén, fagy és nedvesség jótékony hatása alatt buue san beadják a kulcsot. Egyébiránt a öszszel vitö tuntái általthiB mindenféle öszszetélellt talajra előnyös, de kiválóan az a nehéz kötött talajokra, melyek agyagosak, amenyiben csakis a lagy képes a szalonnás barázdákat kissé szétporhsnyitani. HorAaaal. — Pár asá aa aléiijiálmlt. — Nyár idejéa aa uj horokaál, külónóeea pedig s kisebb gaadák olyan asztali borainál, melyek muatjának cukortartalma, ritkáé haladia meg a 80 ssáaalékot, gyakran fordalaak slő atóerjedé-aek. Enaek oka leginkább abban rejlik, hegy ások nsgyoa is hideg hőméraék mellett, ^ideg piocékbin és kis hordókban erjedtek. As ertedéi állal elöidáaett melegség, — lekiotéiiel arra, hogy a pinee hömér«éke aem bír elég meleg kólókkal, — a must nem képes oly bőtökre felmelegedni, a mely aaflkeégea ahhoz, hogy as élesítők tökéletesen működjenek, és igy a must cukortartalma nem bir kierjedai. As ilyen pincehelyiségek fűtése pedig, a gyakorlatbea eWlotdulé\' ssámos okoknál fogva nem eszközölhető) vsgy nsgyoa sok nshéaséggel járna. Szükséges leaas tehát, magát a muatot felmelegíteni, mit egy kisebb gasdsságbaa könnysa meg is leketae tanai. B célra egy (ényesfs tisztított ré\'zfistibe a must fal len melegítve és minden beeto\'iierre néhány liter meleg must a hordába töltve, melf alkalommal azoabaa ügyelni kell arra, hogy a meleg aast valahogy sokáig ne legyen as let-bso, nehogy reset vegyen magéba. De es is leginkább csak a básaál levő pincékben kejthaié régre, minélfogva tehát arra kell lörekedslaá, hogy ss utóerjedésnek elejét vagyak aa által, bogy a főeijedés minél tökéletesebben meajea végbe. A midőn aa aj bort a seprőről lefejtjük, <si rendesen december és január hónapokban \'történik meg, az még sohasem teljeses tiszta ás mtt számos srjesstögombát tartslmss, s ha smm esek a lefejtés alkalmával a levegővel tsaét érintkezésbe Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 68. 8«ám (7. l«p) jéaaek akkor esuttal aa erjesatőgoubákaak némi ujabb «uporodáw a tőnek következtében at trjedét lölytatáaa áll be, ba a föerjedéa alkálau-nl a maat cukor tartalma nem erjedt ki töké leteeen. Kátaégkhűl való tény, hogy ba a töer jtdét tökéleleten atent ia végbe, mindig lati a koroknál atóerjtdé. Csak hogv eien utóerjedét mát aagyon gyenge ét ellentétben a különben bekövetkező ft aa egéu bort megzavarotiló síjedáata1, oly módon megy végbe, hogy maga e bor mtjdnem egéaaen tiuta, a ctak a hordó lenekén lévé töprfi működik erjetatöleg felfelé oly forrnia, mint ai a tör töpröjének erjedéae tlkaiméval történni tiokotl. Eien körülménynél lógva u ilyen borból vett minta egéaten litita. ise it a kéta borébot haaonló ét a kereskedő ia mívesebben vetai váaárolji meg at ilyen bort, mint at olyant a melyik még édeiee, mert ti ilyea borokkal kéeöbben kevesebb dolga lenne, miat a teljetea kierjedt cnkormentea borokkal. Két dologra kell atonban különöeen ügyelnünk aáboa. Itj Ml laóraksaiara lofalkaiaaaabb a „Kipaa Családi Lapok" ólat aaMnéala) katilap, auljr aiadoa ukialatbaii varaaaraa a ktlMa, t aoat lapok báraolyiki-i.t. Ctkkslt a lacjobb aavá bék laila aetgáltatya, kápat a léfjobb auUnk ooaaávoaioaliiak roprodakolii, a 10 kápboa, ■lat liáabaa mladif sodora, alaála aktul Is. Evoaklat ain kllta békéikéit nféyl a4 aalUkletll, aolyokaok bolti ára 1 forlat KlISata Wvsaaáeykául aladuoa átáll wti, kl a kai foriatayl tgy vra aaóló ellMUeUai dijai •gytaorro a tsoakUM máf 10 kr, noaafolá.l éa bélragkOlt-aégat kaié al[ aáfj ktlta rofáa/t ii kap. MiUtváajiaáaot kiváaatra iogjoa ia bimtntva küld a „lápos Családi Laiok\'- kladéklvatala (Bpost, Vadán alea, 14. atia aa\|ál káaákaa) ■tptaéalkitf éa tokaié flatktl ritlp UatfkanakeéMkta Üagr-Kaalaaáa CSARNOK TerméazetkÖltők Irta BaboSa Uaalé. (Foljtalái.) át pedig elfaör trra, hogy a muat tohue kerüljön \| J^ fftí^^KCi íjoaan kikétnen hordóba, mert e« a teljet «»- j fel, már caak azért is, hogy nembe állithassnk, tr edést megsebesíti,\'ezért tehát, ba a megiöl- a régi mythologiát, a későbbi allegóriát, msjd a teádé bordók előzőiig kénesvt voltsk, mi kű-\' Isgyos asemélyesilést as igsii művészettel, mely- töoben aagyon ajánlatos, szokst ls«alább Is I*0.,\', mitikus saemél;itéaek,, teljesen elvws-. ,„ . . , , ,, , , i . telték lermészeii alapvonásukat, s álszellemttés. try sspig züllöttem, kell olyformán. hogy he)yéu érzét, olvaJ , ,ermteel ltrgyajba- itt is tkoes és ctepnyiláa nyitva tartsunk és tou (eltesszük a szelei. MII még s mesiöltés elölt, lissta vlstel kell erö- Pel6flnéll >ué\|. önállóakarattalbirólénynvé van ns kiöblíteni. Másodszor (pedig figyelni kell arra, éiváltoitstva, mint szellő elájul a bimbó kebelére kogy s bordók mindig teljesen megtöltve lsgye4\|mint.fuvalom lemetéli a fák lombjait,elfonyasztva -wf, mt r kH^nik •negtMwa való tartása,1\' sI virágokat, kacag rajtuk stbbi, De lássuk a köl-s bor egétsséges állapotának lennttriáaa érde \| ^ataji: kében feliétlenfil ntlkséges. Végll megem\'ltendő. még, hogy ai egyezer Bár leülepedett seprűnek felkavarása semmi-neon erjedési előidéző hatással nem bir. ____ IRODALOM. Mert Ugyan suttogó, szelíd szeli!) vagyok Zöldell mezükön fölleli sétálok Chíkot lehelek a bimbók ajakára, Éiss meleg csókom hü szerelmi zálog „Nyíljatok uy Ujatok tavasz sztp leányi\' Ezt súgom fűtökbe ,nyiljatok nyíljatok" És ük szemtrtnesen leplüket kitárják 5 in uip keblükön a kijtül elájulok. \' Trllbj. á Vlcaaiabiaaak ai( folyjánl kitiőaiig vaaaé falakja Da Manrior ia Pottar Trilbyji ktayvalakbaa k aaijalaat A Uapal Bíbort ctg adta kl aa irdakoa ■Ins ltal Pil Bála fordltáaibaa. Érdokti. boy a k6ny»b.a artgai jolosot, - aaldta Trilbjt hatitoa rialUtba ojtl a 8na\|all araktpa — aiakip vaa ao(irva, aoaalat a tala-jafaa otlaájék. A aaiapadoa, nyiltán a Mavotlaaabb hatás kodvéárt, un olajfnlaioyt taaaaoz fal a aioba hídnak T Mtáai bolyir . u nodrtl kéaintbaa pod\'f "a kMo-Uaaa fáaykáp ts. amit Trltbjr a diviaja viakoaa alatt talál, a hova jóakarói birtokaiban <ido(ták, hopy 6 meg aa tiaaa. áa oUiiókit h aa oltiiia atadanaMlra irdetűltt lógja. Kpftkiai a aaávtf aaótól-oa&ra aaöaoe a V l(>klStiilHa —ll.,nm".H a •Uaiott darabbal A ktnjrvataks . ig»n calaoa ktilUtfaa, ajoaiaa tinta ia itaa. Iát»áit»l»»«l aagy kelato te a au.r Wivat htkibb, a«rt aa ira eaak IS kr. - "A „Iséftaa alioaaraoka-\' Ea a oiao Zailiaiaky Sikálj- vallás- ia kétoktaiáalKjl állaatitkár ur valólaa káiaeat páilé aaakáiáaak, melj aoat aiaodik Mfltitl ia lavitaU átdolfosáabaa joloat aof. Ráfi pasaaa, kogy kiaia Ualal Ifiasáfsak kijáa vaa aa oljraa vaairfoailaak, aaljr latalábk a taéptaa oWaaaraokábaa kalaaaial aaolfúkataa kadvat áiontTi hoono a atvinobkkel vatá mo(lnHrko<látra atlr a aaipot aa ipltánoiboa, >a«briaaatbaa, footátastbta aaékas, ktltiaaotboa klaabbb viai.i lioatá, a>\|irtotai volo. Wlaaakjr k6a;» auaok a faladataak klvia BozfoUlai, da aaaaaak a taatlé-ll]aai( lféajolt tarlváa aaaa olétt, kaata általiban aiadoa atrolt oaborált. Bit kiadiaa, aoty ivókkal oaalélt falaat aof. Mfoak olfoiyolt is a kiváló Marsé a aáaadlk kiadáa argjoloalál arra ka<aailta tol, ko\|y m.jd aiafaa Mnjrbaa Javtlas áa Ukáktoslln alvát A aaáp kiayv, aoly d-rakuia fojjs laolgálal a a ipaok ailaak aaa »p«> riráftó kaltaaaál, mltd-n aafjrar kiDa/vtár Tálbatik Ara fltva I forlat 60 kr, diaakMáabaa S fttSOkr. \' KaMenes ajrirt lUUUéat klvia a«t alad.a ta-W, aaa okxU. bisa a létért való aaakadallaa ktaátloa •tokra taaá a lo«aallárdabb Ifafakota* K A .Kipaa Caaládi \'1 kladátalajdoaooa Bártfa íírdsbea atj aiadoa káayo-I ailáiott aa-llodii ápiutt, atlv tfj káayalaaa bo-aiat dáinek f.kiü aaobál állal ivrél-évla jobban veaaoa a Halailpil, át .Ottboa* dal aaátlode ktaol van a atáaykoa, ktaol a ttrdékéa A uobákaák kiváló otéajro a Wpamaaakk klaaalféléa áa oloió tr. A taiUodival nabu vta Takála Aaaa „Otttbo." dal \|é klrnevt voadáf löjo, aoly imm Mólóival < Italaival aaa kevfabM laolii ir- is poataa nam klaaalgáláaával ufj aártákhoa b oaaá jiralaa ■Onkoa" aaálbéa káoyalaiaik aaetéaikat. FlgralawatatJSk a»v<aüakal, ko«7 aiatáa a nállodát a ktataáif uacjaa iSiagka vasai, tál toaaik ka aár aoot oléjamaaak a Mrbo vasai ■iaátéiantt aMbákia - é vi«MI lordaliaaak yiaaia a „Iápoo Cooláál Lapok- klaééklvataláboa (ftpaat, Vafaaa alea lé. aaáa) van podi« aa ,.0ttksn" talotTMO-\'liijtbn BéWla ftrátboo \' Akta t tyiii kMgkm vaMaigoa isiaa áldása, na «CT kaévaa kéajvval aofbaaodbataak 0(7 la\|u árajraa kl- Holnap süvöltő hang. vad fuvalom lessek Reszket előttem a bokor, mert fU tőlem, Látja, hogy kezemben kis van, köszörült kis, Jl tudja hogy lombjait azzal lemetilem A virágoknak ut sziszegem fülibe: , Balga köniifenhivü lányok hervadjatok ök Hervadton hullnak az üsz kebelére ■ » in rajtok hidegen gúnyosan kacagok Ma lágy szellő vagyok, csendes folyó gyanáiit, , uhut nyugalomban,- Litezéfsmet csak » kis mihs tudja, Msly hazatsli tart a rétről fáradtan i Ha fáradtan száll a kis mih a tehertől, Melyet oldalán visz, mdyből mézet készít : Tenyeremre vessem a kicsiny bogarat, ügy segítem slő, lankadt rfpülisit. Holnap vihar Isssek, zugó, bőgő vihar, Szilaj paripámon a tengert bejárom, S mint a tanító u csintalan gyermeknek, Sötitzöld üstökét, haragosan rátám Bejárom a tengert, s ha haját találok, Szárnyát, a lobogó vitorlát kitipem, 8 árbóeáral írom a habokba torsát, Hogy nem fog pihenni többé kikötőben, A felhők taintén egyik gyönyörű leíró költeménye Petőfinek t megérdem i, hogy leguebb részit ide igtassuk. És nistsin őket, hogyha jöttek, Mint haragos vad firfíak, > Hogy a viharral, s zsarnokkal, Elet — halálra vívjanak. Es nistsm, hogyha vírasstott a Betea ifjú, a holdvilág, S ők halvány arccal sst, miként Ad Ldnytsstvirsk körül fogúk. Láttam már minden Mosásban, Melyen csak általmentenek; 8 akármikor s akárhogy látom Mindig tgy formán tetetnek. 1897. julius hó Í2 én. Miért vonzódom ugy hottájok, Mert ők \'elkemnsk rokoni Msly mindig uj s uj alakot vált 8 mégis folyvást as egykori. Lehet még másban stintin kostám A felköt kasonlitani: Vannak néki. mMnt szememnek, Kónyái is villámai. Az igasi lermészet-köllészet asonban Byron és Sbelleyben érte el tetőpontját. Azok a költök, kik őket megelőzték vagy k0/eiték, szerették a természetet, mert siépnek találták, izépeégi bája, örömre, jókedvre, csudálatra, hálára, imádásra, készték. A háborgó téoger, a dühöngő tivatar, a fekete felhők iazonyt kellettek bennök, s ennek sdtak legtöbbszőr kilejesést, mig a tó, a hold, a csillagos ég merengésre tánfyiák. De I<enaut a sutogó nádas Költyt, a csalogánydal Heinet, a ködöe tenger Petöfll, a puszta, Bryant, a prairiek, a savannák Ungget, a szelek Longfelloiot! as őserdők Frevigrathot Afrika sivatagjai, a sahara a fsta morgána, a hajó kűsdelme, a vis sivatagán a viharral, vésszel vonzák. A lakaiitákat a tQ, a romantikus költöket a terméssel ködös tüneményei Mooret a Bermula szigetek Keats-et görögorsiág, Burnst. Stotia lelkesítenék, átérezve azt, mit mi s termésiet szemléleténél, de ök se érettek ugy, mint as igaii természetkőltő, egy Byron és Shelley, akiné a benyomás tsrtós, aki erre mindig fogékony, aki bele tud mélyedni n természetbe, eltalálja, megtanulja, kitalálja titkait, meghallja beszédét, — i felel reá Ez a beszéd, összeköttetés, azaz ismeretség, malyböl szeretel, szerelem, érzés szárnyal. Valamint a szerelmes szavát csak a tzerelmes fogja fel a báját, kedvessegét csak az ismeri, ugy a természetet is csak tr érti nereti, aki ismeri, szereti. A szerelmes más nemmel látja kedvesét, mint más, s a «zempil-Isutás, kézszorítás, mi másnak semmi, őneki el-Imond mindent. Ilyen a költői lélek is. Nem a írét zöldje, a la magasaága, a tó képe, a patak csörgése, amit lát, hanem mindazt, a mi ab-ban lakik, él, mozog, és éres eléje, hozza kép-zelele s mint a hárfa, mely megreteg, ha énhQt, s még akkor is hsngtik, ha áz már elmúlt, ugy a természet-költő leke is a legkisebb benyomásra feltámsd, s képeket mutst, melyek a költő képsetében egy pillanat alatt ugyan, de eier és sser gondolaton, érzelmen át aiivárogtak fel. . Itt már a természet jelenségei nem jelképei as emberi éleinek, s tavasz a fiatalságnak, as ősz a lerflkornak, a tél a vénaégnek, mely folytonoa havazással, borús sötétségével, dermesztő hidegével kétségbeéjt; a nyár a szerelmi idősssknak, mely gyi^jt és bágyasst; itt\' már a\' termésiet nem allegóriák láncolata, hol a virágok a természet bájos leányai, gyöngéd nöi érzelmeket kép-viaelnekt nem ia szemlélődés, hanem a teljea elmélyedés a természet szépségeibe: panlheaiamus, melyben minden dolog lélek és lest is, egyners-mind, hol minden dologban, bár különféle fokozatban meg van a lélek, bsbár egymástól függet-, lenül működnek is, igy a mi a nellemi világban gondolás, as auyagiban kiterjedés, ha a gondolatban képseljOk a végtelent, ai Istent, mint uelle-met érezzük; ha pedig mint kiterjedést, akkor anyagilag lógjuk fél s es átslános állomány aa, \'miből a nagy mindenség alakult s es a ,minden istenítés" s es ss ideális felfogása a természetnek s ss ember s a terméssel urs\|ja Byron és Schelley e két legjelesebb tar mészet-költő legjelesebb alkotásait és össies műveit ; s ennek lépten nyomon kifejezést is sdntk. A Don Jüanban „Jussom van, hogy enyém a menny; oltáraim : föld, lég, hegy, csillagos, sí óceán as ösegésznek részei, mely alkotott a lelkünk magához vess!." A Childe Hardban :< sHab, szikra, ég, vájjon nem része-e lelkemnek? és nekem, mint réssök én? Nines-e szerelmük tinta ssenvedélylyel szi-vembe oltva? Nem élek önmagamban, réas levék abban, ml vaa körülem, énnekem magaa bérc egy érsés, városok moraja kin.* Nála a termésiet gondolkodó lény. magaérsö, beszélő lelkes dfns és föld etöndes, bár nem álmodik, nem lehel, ctak irtéetü remeg, Hallgat, mint ki milyen gondolkodik, Eg is föld csöndes... fenn csillagék Len a seunyadó ti, hallgaU berek \\ Nagy-Kanizsa c»ütf>riök Zala 68 szám S. lap.) 1897. julius hó i2-é„ BeUleiSkhe mélyedének el; Hol minden <uydr, a léy, levételt\' Eretnek, élnek, okot néne fel: Kinél minden éleire, védelemre U.\' Byron fölötte szereti a természetet, sónak satui tisztaságát, mint ő mondja: a magas, mindig változó szilaj vonásokban, a viharban, a célsxerü giásábsn, a természetet haragjában. Nővéréhez is irja: Én nagy kedve\'öje vagyok a természelnek, s bámulója szépségeinek, de ő valójában nem az édes természetet merle len kebelén, s szelíd anya vállain önté ki szerelmét és szomját, hanem a terméssel romboló áriában, a zugé tengerárban, az üvöltő szélvész ben, lavinákban, az égre meredt havasokban. Ezek felellek még az ö vihargó, zaklatott, háborgó lelkének. Es e szerelel alatt vannak legszebb gondolatai, érzései megörökítve; ö ellor-dulva az emberiségtől, ezek önző, erkölcstelen, vallástalan, társadalmától a termeszeiben vélte (eltalálni, amit olt hiába kereseti. Isteni, hitet, hazát, barátságot, őszinlességel s szerelmei. A természet magányában, amely alatt ö nem azt a magányt értéllé, midőn egyedül ült sziklán, hullámok fölött merengve, vagy ha járatlan erdőben barangol, letekintve a hegyszakadásokba —■ nála es nem a magány : a természettel tár-aalgás csupán az, ha a zajgó tömeg közölt van, hol senki sem érti, senkisem szerelj. Byron, midőn a természet e szelíd anya keblére veti ma gát és szerelmet, bánatot lábaihoz rak, szive Összeforr, átolvád, bele, elszakad a társadalom kebeléről, ostort Ion, láng-ostorl ellene, s megkorbácsolta vele a világol I .Mert a löldőn mindent romba dönt az ember," csak a mély, sölél-kékü tenger babjain szakad meg hatalma, mert a nagy természet elpusstitbatatlan. A szelíd, tiszta ló pedig csendjével inti, hogy feledje el a i viharos életet s az élet zavara helyet; tiszta lor» rist keressen, s így fogja el a természet szűz; tiszta kebelén az az igaz érzés, mi megmsgya-\| rázza elölte lényéi, összhangzóan a természetet, mely varázs hatalmával — ezen cilhere övvel — megszelídíti még a halált is. Ezért mondja hogy nem hiába választotta a persa a bércei ol-\| iának, a a löldet lenéző hegyet,-mert itt található fel csak az a szellem, melynek tiszteletére nyomorúságos templomot emel emberi kéz. Gól-dóm görög-oszlop-csarnok, mik vagytok li a levegőhöz, a lelhöhöz, Jurához, Alpesekbez, hol születik igszi áhilal-fóhász! (FoljUtiu kSntktsik.) M. a Oltlokaabarr laasa nadiMalaaiiatkalafok OdvtaMI X. K gmskM\|, latsak. Hon D. I. i M,)d vkl&hogy eaak aippilto rillalketlk, air lakjak K. Ösákteiam. Mm* air briátyik, kot/ — dk. rtlkUUtlM (ISI maltkd kitárni. IilatsiatXalása ásfaartni lí-tktri aian paktta-kaa varnak, áa Mta na bbatlak nyltt. Taláa HJ mái alkatmaal. Felelős izerkeaztő: HáLáT lálDII Laptulajdonoa éa kiadó: rittCHEL FÜLÖP. Vasút ímenetrend. Érvényei 1897. május 1 tSl. Kanissa állomás. Rierkriilll Dzrnetek. 1. Kaastkaly. Stirn baagtlail nsgyon ktasSaJlk. ás ajáalMi a6d tilii fff kii TÍauUtuirt nllA Klltktt aat aind» Mtaaás uilkil i\'ral, ka toribbra l< »(>jll\' éikw U—jak* áilm trdcUMtrtut. i t. piHiiyi kSH-JSk. ilkitaiUg nlTMktdjkk irtulUal, kogjr aiftapja >» C 1 Indulás Zuluiról Érkezét Zuluira v. 4 42 regg. gy. v. S 133 regg = íz. v. 2 86 d. u. sz. 1, 12 i 10 d. u gy.T. 18 80 este na. v. 11128 éjjel £ r. v. 7 88 este v. v. 7169 reg. - gy. v. 12 — délb. iiy. v. 4 j 56 d. u. Siombh. ss. v.l 6 regg. ts. v. U 01 este Réea gy. v.112 20 d. a.sz. v. 3 42 regg Z.-Eg. v. v. 6 16 d. u. v. v. j 8 04 regg sa. v.! 2 06 d. a. «s. v. j t 36 d u sz. v.jlí 46 éjjé! gy. v.j 7 05 este gy. v. 6 48 regg. sz. v. 3 82 regg != v. v. 9 15 regg. az. v. 1 24 d. u. ™ sz. v. 2 j — d. u. v. v. 8 65 este sí. v. 12116 éjjel «>•• 12 10 éjjel \|gy. v. 5 j 06 d. u. gy. v. 11 46 .d»e, \| jsz. r.\\ 8) 91 reg. _ \|ss. v.l 4 j 67 regg. ss. v. 1 29 d. u BSTCS \|»\' 2\|26 ff u. ss. V. rt 22 éjjel, jas. v.1 7 23 este ss. v. 11 14 reg. \'Ponfbor\' \'\' Shewy • \'Madeira • • Marsa/a ■ • Malaga • Tarragonas./. Legjobb ^kevósérUsiforniia fW«r: Hen éa Kldi uraknál Iff.-KftalsaAa. Csáktornyán a vasúti állomás mellett álló szállodámat szabad kézbdl előnyös feltételek mellett eladom. Ali: 3 vendig- és 4 száüószobóból, egy leonyha-, egy pince-, 3 lakás-, egy nagy és egy kisebb istálló-, egy szállás 300 sertésnek, t fás- és egy konyhakert és udvari heiyiségMl, M Közvetítők kizárva. Csáktornya, 1H97. julius n-én; Milde Csresilia. Még csak vasárnap, e hó 25-ig látható 10 kr. belépti dij mellett. EMsiir Itten TRABER világhírű anatómiai, plasztikai MUZEUMA 400 négyszög méter területű, 200 gázlánggal, 855 kiállítású tárgy legszebb és leggazdagabb muzeum, mely utazásokon van Nyitva reggel 9 ttíl este 10 óráig. Siab&d&lxn&iott hajkenocs. Az országos közegészségügyi tanács véleményeaéae alapján a m. kir. kereskedelmi minisztérium által szabadalmazol!, mszsl virágokból készült és elsőrangú azakteklnté yek által kipróbált h a j k e n ő c s fi m nemcsak a haj kihullását akadályo\'za meg, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti természetes színét is, sőt alkalmazása folytán a kihullott haj helyébe a legsűrűbb uj haj nö ismét Cn kis tégely Ara---— frt se kr. Est aacr tégly Ara--I W - kr. KttISn a astfke — él Ml lön a barna hajaak Használati utasltAs Ingyen. x Kapható: a készítőnél: ft^ Schável Jánosné s?üi. Markó Lujzánál N .-Kanizsán (sajátházában), és BELUS LAJOS £ gyógyszertárában Nagy-Kanizsán 97 ^ Nyomatott Fiacbel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanisaán 1897. 59, utam. Nagy-Kanizsa, 180?. julius hó 25-éo. XXIV. évfolyam KutNittMi JpWttf ^■T\' ^mr •mmmr BuskiTui nM.i4.nu»,»lKwm» f M ML \| r Ék umm^.M/I), MvhN^. m M \\ I ■ m\\ ktantoMtote iaiIi«.»!.it«rt\'»i »•»»■ m Émmm I MmA. — , Ilt, 11, ♦_» «n Hit. ^^^A M ^ 1 A m m uórasfiw iui i - — - uML ^■■■V Ak Kcím km 11 kru {« frt - kf Politikai és vegyes tartalmú lap. nSZSÍUS ——— A Nagy-Ktniiati- ét dél-salai laksrékpinstárak, 1 Uankegyeaület, u Ipsr- is kereake-B1H#u-k ieiBywi ■á»li»Hit Mwat.iiM irik aú tMwt kMk> delim bank, t Nagy-kanlssai segélyegylel-ssövetkeset é a letenyeí takarékpénztár. ___ mi m4taiik t „nagy-kanizsai malátagyár és serfözöde r. i." a nagykanizsai -fyikénles tűzoltó-egylet, vyuttér petttssr* M kr. _«-- a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a nkaoizsai kerflloti beitgsegélyző ——, .« kiu.u.k iíhm pénztár MmtéJo* kOMnyt. ztstuUaak, slMilat a ktrM»r i----voaalkaséfc VleeM Vll«p khfi< Xeg\|«l«»iilli NaxyKaalszAii livtonklnt kétszer: k.reka<>atk Smm uém éra: 10 krajeúr. _____ t" vaua&map és oarCftöitökftzi. - ■ . - . • % A nyomorultakért. A szerencsétlenség minden alakban szánalomra indítja az embert. Sajnálkozunk, ha béna egyén nyújtja felénk csonka kai ját alamizsnáért esdve; megdöbben a szivünk, ha testileg nyomorék vonszolja előttünk Edes hazánkban nagyon sok ezeknek a szerencsétleneknek száma. Az 1890 iki népszámlálás Magyarországra 16073 siket-némát mutatott ki, ebből Zalamegyére 545 esik. Hány jó munkás válhatnék ezekből, ha tanítva lennének, <t minthogy az a né- . , . . , , , hány száz, a kit Vácon. Budapesten, Ko-jiráira képttkn végtagit. AkjnyOrülóL ^ Temegv4ro„ h Arado„ képeztek emberi sziv alamizsnát nyújt a szerencsét-1 . > . . .. _ ,__• , . , , \' \' . 1 emberré, mtndannytja maga keresi ke- lennek s fohászt küld az egek urához, hogy\' ^ ezek kQzött asztaIos> szabó> hasonló sorstól mentsen meg mindenkit cipész, betűszedő, kőmetsző, szobrász és Németországban több gyáros, vállalkozó Amerikában De van ennél még nyomorultabb sora ^fe foglalkozást üző is. Amikor ép tagok, ép értelem—mellett \' egészséges, munkabíró egyén van tétlen- 2gre kárhozutva, mert nem tudja magáíM » ^koz.k köztük mlértntni, a ki ha beszélni tudna, nem\' M\'g.. « hol ^gtöbb gondot fordttanak alamizsnáért könyörögne, hanem munkátjráÍuk\' "tég siketnéma pap,4anitó, pósta-kéme, melylyel becsülettel szerezhesse megjtuwt stb- 18 van; __ kenyerét, mig igy az alamizsnát sem tudja Magyarország még nagyon hátra van kikoldulni, mert «éma. ezen a téren. Az elmúlt éyheh csak 400 Majdnem mindén falunak van egy ilyen I siketnémát neveltek, a mig ugyanezen szerencsétlenje, némelyiknek több is. Régi időben Németországban 6000, Amerikában időben nem hitték el, hogy ilyenekből is 7900, sőt Ausztriában is taoo volt az in-lehel derék emberekét nevelni, de ma már tézetben tanítottak száma. Nagy baj az, többszörösen bevan igazolva, hogy ha intézetbe mehetnek, nemcsak mesterségeket hogy az állam csak az utóbbi időben keza velük s oktaiás-Ogyökkel behatóbban fog- tanulnak meg, hanem beszélni is megta- lalkozni, de mert a tanitás nagyon költsé nítják őket. "—~-ges — egjnck-cgynek a tanítása 300 (rtba kerfll évente — sokat nem tehet a périfOgyi helyzet mostobasága miatt Ennél is nagyobb baj, hogy maga a közönség tájékozatlan, azt sem tudja, bogy van-e intézet; a szülők, a kiknek ilyen szerencsétlen gyermekük van, nem érdeklődnek irántuk s rendszerint már akkor kir* dezősködnek, a mikor gyermekük a tanítási kort túlhaladta s többé fel nem va> hető. Találkoznak azután igen sokan, akik, ha arról van szó, hogy a siketnémákat ia tanítani kellene, azt mondják: sTegye az állam, ez az 6 érdeket. Hiszen igazuk van nekik, de ugyanezzel a joggal kívánhatnék, hogy miudenfile iskolát az állam tartson fenn, mert bármi történik ia egyesek tanítása és nevelése érdekében, az mind áU lami érdek, s mégis mit látunk? Községek, testületek, egyházak, sőt magánosok ia vetélkednek, hogy iskolákat és olyan intézményeket létesítsenek, a hol munkabíró ét értelmes egyénekké képezik ki a gyermekeket, csak éppen a legszerencsétlenebbek, a siketnémák, vakok és hülyék nev^jéaévd és tanításával nem törődött senki sem -a legutóbbi időkig. _ValAKan hézagpótló munkát van hivatta A „ZALA" tárcája. As életből. — A ,í A L A* araáaU tártáj. -Irt. Sal«A Sáaésr. Vaájy tíébort korán megcsulolta a természet. Tis évet koráig stemefénye volt a családnak a vásott, rakoncátlankodó Au tízelidlelkü anyja azonban busán nézte a vad csetje növését, azt noedják, hogy sokat sirt miatta. Az apja nagyra volt vele, egyre csak azt hajtogatta: — Es laaa a legigazabb Vaály. Egy napon egéaz váratlanul* ágyba fektették a ooL rWájásról psnaaakodolt, az area még plro-"hb lett s szokottnál. Mikorra az orvos eíjött, mf lélrebeszéli, oly nagy volt a láza. Az egész ■<éa piros, kiisé duzzadó bólyagok mutatkoztak Az orvos is megdöbbent egy kiaeé, de asért megutalta as anyját. . — Eröt a Hu, megbirkózik vele, hsnem as ""t\'i aat eletufllja. As apja kiromolta at Istent, a Ru pedig mikor «>«tör nézett a kis kézi tükörbe, dühében löld-btja vágts, hogy ezer és ezer szilánkokban röpködött sgét a szobában. Tudta, hogf as oly ragyis Brci lunytárgya az iskolis (luknak. Vele is járt «n. ö volt a ki legjobban csúfolta. Az apja hussárnak ssánts és a Ilu olyan uravaros dolgokat vili véghez a nyeregben, a mi IT mülovarnsk Is dletiretére válnék Egyszer után ennek is megsdta az árát. Husz éves voll mélákkor, de erős, széles vállú, akár egy óriás. Fogsdásra nient a dolog, hogy egy hároméves vad csikóy^lső nyereglellevéskor megül. Künn történt a tanyán; mindenki elbámult a flu bátorságán, mikor minden félelem nélkül könnyedén, egy ugrásra n nyeregben termett. A szilái ménnek erősen ziháltak az orrlyukai, fle egy helyben maradt, mintha rsak oda cövekellék volna, engedeti az erös lérdszoritásnak, csupán első lábával kaparta mindjobban a löldet. Elöuör csak szépen, hízelegve simogatta a ló szé\|ea nyakát, hogy indulásra bírja, s mikor ez semmi áron nem tágított, dühösen végighúzott a hasa alatt. Egyet ágaskodott, aztán lejét rázva, mintha csak nyűg lenne szájában a zablavas, vadul neki iramodott .... Vaálay Gábort éjféltájban a szomszéd uraság kocsiján hoztak haza, a lovat meg csak máanap reggel, nyereg nélkül. Az öreg maga lőtte agyon a kert alall, de azért Gábor urH örök életére sánta maradt, mert a térd csuklóját zúzta össze, mikor kibukott a nyeregből, De egy esztendő múlva, ha mindjárt bicegve járt ts, még is részt Vélt az ur ovasok versenyén és még hozzá elsőnek érkezett be. Vaály tíábor egyébként igazi gavallér yülL ívott mint három kefekőtő, csakhogy petégöi. .k cigányok pedig lem sz elöli, sem ezután nem kaptak annyi pénzt n polonokét;!, mint az ö ide-j\|ben Az asszonyok féltek tőle egy kissé, de azért szerették, volt bsnno vnlstnl meglepő, vnlftml szokatlan, mi az aaazonyok szemében hamar (eltűnik és értéket kölcsönöz s tulajdonosinak. A jukker menyecskéknek éppen oly keresetten ha-I Honiatokkal mondta el bókjait, akir csak a birseik \| Jutkijinak, ha átölelte. Mikor az anyja után az apját ia eltemette, nem igen airt. Csak ugy vállvonogatva saokla volt mondani: — Hisz őrökki ugy sem élhet at ember, aitéa meg (ellinaszljik as in könnyeim a halottat? Ugye bogy nem? Hil akkor niinek sírjak? Ha láj, hál majd csak elmúlik Egyébként én gyűlölöm a könnyeket Mér közelebb volt a harminchoz, mint a hátához, mikor egy éijel múlatás kösben aat kirdeata tőle as egyik bniaar: — Mit gondolás Gabi, hogy Iestene te melletted egy kis menyecske ? — Minek nekem addig telesig, mig misnak van... Valamelyik részeg lejjel sst találta kibökni: — Kinek kell 0... — Ki mondta eat ? — kiáltott föl Vaály Gábor és poharát dühvel vágta a lalhoa. As asslal végén egy öles, erőteljes Au ugrott iöl, hatalmas öklével mellére osapva mondta : — Én! — Nincs igasad Karaca Pali, fogadjunk. — Ali. « — Mond el, ki legyen a feleségem és mikor. —-"Irtához három hónapra, Popridy Blanka. — Szis üveg Mummba. — Ugy legyen, aztán kezet szorítottak egymás Nagy-KanisM vasárnap ZnIm. 50. szám. t lap.) teljeaitnni a nemrég alakult »Testi és szellemi fogyatkozásban szeuvedőket gyámolító országos egyesOlet«, a mely feladatául tllite ki, hogy a nagyszámú szerencsétlenek sorsán javítson, mert a 16O73 sikétnémán kívül 15430 vak és 15908 hOlye is van Magyarországban s összesen csak 9 intézet: 7 a siketnémák, 1 a vakok és 1 a hülyék számára, ugy, hogy ezeknek a szerencsétleneknek óriási száma még ma is állatias sorsnak néz elébe. ketném&k, vakok vagy hülyék horzá Intézett minden kérdésre. érdekében Politikai szemle. Belffild Orsaéggyfllés. A julius 21-iki ülésen a miniszterelnök ülés-meahouzabilási inditvdnyn volt napirenden, i Szilágyi Dezső nagy zsj közepette mondta el sz elnöki bejelentéseket sinég nagyobb lett a zaj, _ ,. ,. . , . .. amikor báró Dezső állolt iöl szóiéara. Ez a jótékony egyesület, a melynek véd- _ fjein mondhatok ma sem egyebet az ülések nötce Vaszary Kolos bibornok, hercegérsek, meghosszabbítására vonatkozó indítványom mel- «Jnök#i neánr Oróf Rstfhvthv Gézáné és leU ~ W wó" a miniszterelnök - mint tegnap, elnökei pedig Urót üattnyany irtzane es f dppel, Mér, egyBZ01,ümi ellogadtfora ajánlom Rakovszky István államszámszéki elnök, azt. — táekörü működést fejt ki a szerencsétlenek Később Kossuth Ferenc állott föl szólásra. Az 0 , _ , . . , ellenzék kimerítését célozza n miniszterelnök érdekében. Különösen három irányban indítványa - kezdte beszédéi Kossuth Ferenc, működik Felvilágosítást hyujt a szerencsét- mert az a többség, mely hetek óla hallgat, nem • , , ,, . ; . , . kívánhatja az ülések meghosszabitását. lenek szülőinek, segélyez, a szegényekel, s Kouuth anl4n , fal hkzalisdgára apellált, intézeteket és iskolákat létesít ugy 11 vagyo- hogy helyes dolog-e éppen most a parlamenti nosabb szülök, valamint a szegényebbek «rtmk egeszemének kovácsolása. Fejtegeti, . hogy az ellenzék nem adott okot az erőszakos siámára is. Különös gondot fordít a sze- kodásra, mert csak kötelességét teljesítette s rencsétlenek ipari kiképzésére s a felnőtt figyelmezteti a kormányt, hogy erőszak erőszakot , K-i . o y szül. Kilejti, hogy ugy a lG-ik paragrafussal, mint iparosok munkáinak értékesítésére. a cukorprémiumról szóló javasláltal kötelessége Ez a kiválóan humánus egyesület a leg- "j" « s^llani \' véf kj" 8/ 6 jelenti, hogy HánITy indítványát nem fogadja el, nagyobb mérvű támogatást érdemli mqg, s hanem indílványozza, hogy n Ház az üléseket, a mert a tagsági d jak oly csekélyek, hogy p. 0. a rendes tagok évi 1 frtot, a pártolók 5 frtot, az alapító tagok pedig egyszer- 187. julius hó föoén méreggel pusslltsni, sz nem egyszerre, hasea ogsppenkint adja he s mérget, mint s miniszter-elnök ur. — Jáger Mari a pollllkában I Volt Kakovnky .István véleményé. Molnár János végül javaalalot nyújtott bt, amelyben a miniszterelnök Indítványának a sápi. rendről való levélelét kéri. Általános figyelem és érdeklődés mellett állott fői szólásra gróf Apponyi Albert, s nemzeti óirt vezére. Csendes, békülékeny bsngon kezdte beszédét, kijelentve, hogy s miniszterelnök iadit-ványa annak a célnak, amelyet \'maga elé tdaött, nem basznál semmit, mert eljárása egyenesen veszedelmes. A miniszterelnök félreérti a vita természetét. A cukoradó vitája nem volt egyéb, mini kimutatni Ausztria előtt a nemzeti ellentállás erejét, a másik, a 16-ik szakasz vitája pedig egy szent jog védelme. — De Bánffy előtt semmi se szent ám I véle-kedett Klgó Ferenc. — Ctak a szent meggyőződés! felelt rá Mész-lény Lajos. — Hiszen ez a vila — fnlytatá Apponyi, — nem akadálya többség akarata érvényesülésének, leglölebb csak, a terminusnak, és at ellenzéknek nem lehet az a célja, hogy a kormány hibás időbeosztását kikorrigálja. Megteheti ezt az ellenzék, de csak viszontszolgálatért s ez az, bogy hárítsák el azt a veszedelmet, amely a sajtószabadságot fenyegeti. A többségnek neuúigy kell működni, mint az automatának, hanem Közte és a kisebbség között szellemi kölcsönhatásnak kell lenni. Aggódik a sajtószabadságért, mert valamint a csendőrség és bíróságok eltörlésével a közönséges gonosztevők menekülnének a büntető igszságnzoi- smindenkorra 25 frtot fizetnek, a miknek fejében az egyesület „Kalauz" cimü hivatalos havi közlönyét is kapják: lehetővé teszi, hogy még a legszegényebb sorsban levők is hozzájárulhassanak a szerencsétlenek megmentésére irányuló magasztos emberbaráti munkához. Mi magunk is melegen ajánljuk ezt a nemescélu egyesületet olvasó-közönségünk-l^dalra figyelméke ^ egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyesület titkári hivatala, mely Budapesten VM.-tter. SAnHnr.mrn 38. sz. alatt van, felvilágosítást nyújt a si- ________gállatás elől, ugy a sajtószabadság megnyirbálása szokott órákban tsrtsa meg. álial a köztiszteletben álló útonállók menekülné- Az ellenzék zajos helyeslése kisértev^Kossuth nek az elöl a bíróság elől, amelynek neve nagy Szavait.\'Utána Molnár János a néppárt nevében nyilvánosság. kezdte ^^XSbÍT&S " Pl ÖfÍÜ látott egy cégtáblát, amelyre ez volt irv : Kandit- 0 \' Ihbrik des Johann Blilz. Ennek a mása a minisz- Kijelentette még Apponyi,üogy a sajtószabad-terelnök, aki vilámgyorsasággal szeretné kandi- ságot olyan kincsnek tartja, amelynek megvé-rozni az ellenzéket. delmezésébea semmiféle fegyvertől nem subád — Majd ö vesz béle a nyers-cukorba I Volt viaazariadni a végűi kéri a miniszterelnök indit-Lepsényi véleményé ványának elejtését. A néppárt vezére azután kijelentette, hogy Percekig zúgott a taps Apponyi buzéde után nem obstrukcio, amil aaelletiték tesz, mert el- s még akkor is meg-megújult, amikor a jobbol-végre is nem hallgathatnak ugy, mint a túloldal, dalon emelkedett föl egy szónok: gróf Tisu amely amely ugy néz ki, mintha a kormány a István Az elnök csengettyűjének ugyancuk akadt váci süketnéma intézetet telepítette volna a jobb- dolga, amig helyreállt a csend és Tisu megkezdhette beuédét. Azzal kezdte, hogy a miniszter-A képviselő urat figyelmeztetem, hogy ez elnökJnditványa nem szokatlan a parlamentben nem illedeimés kifejezés I Szólt az elnök meg- éa soha um talált ellentállásra. De hát mit ia rovása. uólnának a Házon kívül álló elemek, akik reg- — Ami igaz, az igaz I Mondotta Kubik Béla, géltől utig izzadnak ..___________ Molnár János,apát édukésen ránézett az el- — A bankokban! Szólt közbe nagy derültség nőkre, majd igy folytatá: Aki el akar valakit köMpelte Ivánka Oazkár. ul és addig dem távozott senki sem a terem ennék a játéknak kezdete. Hu el is jönne houá! Pprády Blanka valóban megutálta, meggrü* bői, mig Phály Gábor az asztal alá nem itatta a leány, nenHrimté el unki, hogy ő szereti. Pedig ;1ölte Vau Ferkét, a huszárfőhadnagyot. Mikor valamennyit. sureti, érzi, hogy szereli, s\'hogy kell bírnia ől\| elmondta neki hogy Vaály megkérte a kuét, a * , * — Nem lehet, mondom, nem lehelek a felesége , főhadnagy maga ajánlta, hogy caak fogadja el. D« _.J Oi L x i. A. . , Miklós. \' -- —Ka maga ilyen könnyen, dyen hidegen letudna ^Bfády Bianka szép^voll és szegény. Az öreg _ vigyázzon rá Blanka, olyan valamit-teszek, mondani rólam Ferkó, ugy akkor sobum voll apját még szécséoyi nábobnak hívták ö néki mit „ i( meg fogok b4nni CMkhogy már iga/, hogy cuk egy kicsit is ueretelt. • már nem volt egyebe, mint szerelme és becsülete. kéíöo Muőlöm ... - Mi nem dacolhatunk a somal Blanka, ö Mindkettő ép volt arős és hajthatatlan. -Kit? ur felsttBnk és meg kell hajolnunk végzéu előtt. Egy barnaképű, szép huszárfőhadnagy szerette _ Nem ö, M ,é\|je pedig Agyon-is az utam- Éa u korántsem bizonyítja ast, hogy én nem X^\'Jfff"® mtte. Ndti um volt ^ 4„ Kfllinyen atgáaoihátnék rajla. uerelem magát. A házassághoz péoz is kall, u egyebe a kardján meg a lován kívül U még is, Htrom hélre Mul4n poprády Blsnka maga pedig egyönknek tincs. Vaály Gábor gudag. ST JSW2ST«»nt Vaályért. bogy Vaas Ferkó sohatem lehet az 6 férje, ha csak le nem mond tiuti rangjáról, cuk azt telelte érre: — Azért a maga felesége um leszek Gábor. — Hát annyira szereli ut s fiút? — Igen. — Higyje el Blanka, ha kínálnának neki nagy j nagyon gasdag, és mi szerelhetjük egymást sz- — Emlékszik Gábor, mire kéri ma három hete után is. Igy mindkettőnkre jobb lau. engem? 1__________A leány uután belátóit a főhadnagy lelkébe — Azt sohssem leledném el. ~ j és az nem is Ogyekesett ocsmány szándékát lep- — Hogysn is mondta akkor V ; lesaL * — Akar-e a feleségem lenni V — Nyilt kártyával játszom Blsnka ! — Én azt feleltem erre, hogy nem. Bolond \| - Én pedig azt-mondom Váu Ferenc főhad- hozományt egy szép íeánynysl, Vass Ferkó nem "J™ 64 ha fen,ar,>\' niindi« wl \' kiv4n" babozna, hanem elvenné. Igaz, én nem vagyok " uerelmes, nem is vsgyok szép, bsnem ugy élhet — Ne mondja tovább Blanka, tudom, bogy u melleltem, mint egy kis királyné, megbecsülném roauul uik önnek. Vártam volna sokáig magára, agy a szivem szerint. Vaály komolyan büte azl, mit most mondott. Es a bogy elnUte ut a leányt, valami zaibongás félé támadt a szivében. Egy percre megbánts, hogy cuk fogaduból merte megtenni ut, amit most cselekszik. Nagyon rőstelte, hogy szinte belepirult. Az a meri ismerem as ily regényes históriásat. Egy daliás katonalisst, igen uép, valóságos hós, de hát.... — Ne mondja ki a nevét soha. Itt a kesem, felesége luzek Vaály Gábor korántsem sejtette a hirtelen változás okát, örömében nem gondolt most vad, u örökké erösukoskodó, durva lérfiu el-1 egyébre, minthogy az n szép leány az ö Tele pirult, mert tudta, hogy nem férfiúhoz illő volt isége lesz. nagy ur, hogy ön szörnyen tévedett, mikor azt hitte^hOKT Poprády Blanka, nem telel meg lele-ségnek, mert szegény, de Vsgly Gábor neje jó lett szeretőnek, mert gudsg. Es u uiolsó szavam, menjen t • • s Mint a magas hegytetőről megindult lavina oly rohsmoean gurult lefelé Vaály Gábor a jólét polcáról. A családi szentélyben nem találta meg a nyugalmas otthont. As ö tsbolállan vad, pnutai léikét nem kötötte le a felesé* édeskés mosolya, sem as a kicsi ángyai, ki öt apjának hívta. Duhajkodó legény maradt ö, még. házas életében is. Terhére volt a gyermeksirás, az asszony Nagy-Kaniaet, vasárnap Zala imi. lap.) — Maa a vtalnalla Irodákban I Tódította MtetltnyTálot. Apponyi édtt álomból ábrád, amikor aal hlttl, hogy a vita mát mot la magaa ttinvooaloA áll. Hoat már csak lépteit aggodalmai kit lonátelgetik u ellensék szónokai, — Hál a ktdvat napa hon Wlat Kiáltotta Máj aa allanaák derültsége közben Rakovszky, Folytonos zaj áa köibaatólátok mailen folytatta tissa István a btttédél, dt a zaj csak akkor lört ki ijaián, amikor a békéről beaaál, Mint a megzavart méh-raj riadt 101 aa ellenaék. — Igy mer beaaálni I Megakadályozta a békít I Nem kell me\|hall\|alai I Tisza latrán pedig folytatta. — Hál kérdi Apponyitól, elvállalja* a ftlslőa-ségét a vitarendező bizottság tetteiért a kérdi tőié, ^ogy aa alku elfogadása esetén lemond-e negyvennyolc óra alatt öaaiee, addig követett elveiről ? Sutba dobja e mindazokat a vádakat, a melyekkel husi év óta Illette a szabadelvű pártol? Az ellenzék drási „hoch\'olátsil föleit Tisza t kijelentésére, mig a jobboldal zajosan helyeseli — Mindenáron megakadályozta a békél I Kiáltották át a baloldalról. — Onők akarják I felelt a jobboldal. — Nekem njindettknél lógva nincs reményem, hogy a kompromisszum lélr^öhsasen. — Nem Is kell már! szólt szinte egyhsngulag t> ellenaék Azulán folytatta lanyegetéaeit Tisza István, hogy ha aa ellenzék mindezek dacára obalruálni fog, akkor nem maradnak el az erélyesebb rend-szabályok. — Mondja ki már, hogy a klolQr I — Szólt NettMny Lajos. Végül pédlg kijelentette Tisza, kogy végsá erejéig fog küzdeni a parlamentáriamut megva-lósitátáért A jobboldal hatalmas tapsban, éljenzésben tört kl. mig a baloldal egyre hooh-olt. Csak akkor csillapodott le a zaj, mikor gróf Apporiyi személyes kérdésben lőlkelt. Aszal kezdte, hogy Tisza be-sződe nagyon alkalmas a szenvedélyek lelkorbá-csolására s kijelentette, hogy pártjának addigi karcáért s annak minden mozzanatáért elvállalja a felelősséget, \' i A szünet után Kossuth Ferenc jelentél Is ki, bogy mindenben helyesli s vitarendező bizottság működését s elvállalja azért a felelősséget; majd pedig Sima Ferencet hivla föl szólásra jegyző. Amikor Sima fölállt, a jobboldal egyszerre kivonult a teremből1; alig maradt bennt 8-8 ember. — Hova mennek I Maradjanak\' itt 1 Hát kell a három órás ülés? Kérdezték gúnyosan a baloldalon. 1 - \' \'. 1 •. - Mindenkit meghallgatunk, dt sal nem I válaszolták a távoaófc. Sima Ferenc padig, akiről aal bMtállék, bogy három óráig alhuzss ss Qléel, aázal kesdle, hon Tlssa megtartotta a tízparancsolatot, hogy llssleld atyádat, msrl nem hasonlítja öaazs aa édes partja obstrukcióját a mostanival. Kin oki renilrtulaaftái-ban li volt része, amikor azt mondta, hogy llánITy ugy mosolyog, mint mikor a pártkassaára asokolt nézni. Határozati javaslatot nyújtott be. hogy a kormány Iránt a Ház bizalmatlansággal vistilellk. A julius 88-iki ülésen folytatták az ülések Idsjénsk maghoassabbilására vonatkozó Indítvány fűlött a tárgyalást. Elsőnek MQctyAnlal szólt sz Indityányhoz. Csaknem egész beszédében Tisza Istvánnal log-lalkozntt az öreg ur, eaullal Is kijelentene, hogy aa indítványt nem logadja el.\' Qroisi Cuszláv volt a következő szóltok, aki a kormánypárt részéről aa indítvány mellett szólalt fal. Klöa>ör is valótlannak mondja as ellenzék állítását, hogy a kormánypárt kiváló jogászai a 10-lk szakasz ellen volnának. Ónt nem értettük a kiváló\'jogászok alatti kiabált felé az ellenzék, — A kifordított köpenyeg históriája! mondta Kublk Béla. Majd as ülések meghoesaabbitására tér A. — Nekem nem elég egy órai meghossaabbitás — mondotta — én két órát kívánnék kísérlet-képpsn. — Das ist Groiss-srtig 1 szólt közbe nsgy derültség közepette Förster Olló. Folytonos közbetzólá-ok mellett beszélt ezután Groisz arról, hogy nem a 10-ik szakasz az oka as ellenzék msgslarlásának, hanem hogy semmi sem ktllntkl, umlt a kormány akar. Amíg erről a tárgyról beszél, az ellenzék folytonos .ugy van, „helyet" kiáltásokkal skarja megzavarni; de ál öreg ur csak nem lágit s leckézteti tovább á gajongó ellenzéket. Majd Apponyira tér át... — Klót lirt neki, de hamar I Kiáltja (eléje Méáttflly Lajos. — Apponyi-att mondja, hogy a kormány lw-\' radtlomot kergeti as ellenzéket. Veszedelmes ez s\'kijelentés ilyen előkelő helyről. Elmondja sstán Groisz, hogy Apponyivsl együtt küzdőit vsgy tizenöt évig s Tájt, néki szakítani egy kedvenc ideával, de... — Oll jobb I Szól közbe nagy derültség melleit Wilmann János. — De Apponyi nagy tehetségét sokszor érvényesíthette volna a kiegyezés érdekében, azonban mindig meghátrált. Végezetül pedig aal mondja, kérdezzék meg csak az ő választókerületéi, akad-e olt valaki, aki azt mondja, hogy Groisa Guaaláv érdekből fordított köpönyeget._ A kormánypárt aajoa tapsael honorálta as őr#g ur nylH, őszinte vallomáséi. A szünet alán Komláthy Héia foglalkozott Oroiaa támadásaival, nuj)d Tlssa Utváaaal • u alismák zajos helyeslése kösbea Jelentette kl, hogy aa Indítványt nsm fogadja sL As Idd még esak félkellő leié Járt t Pichler Gyösönsk julotl az a ssersp, hogy kihozza at ülést. {Arról beszéli, hogy ftsza Istvánnak mint péaflavl kapacitásnak Jobb Isti volna ötvso percentre z legyeznie. Végül kljslenletts, hogy végső erejükkel küzdeni fognak a közszabadság korlátozása ellen. 9 A Jttüttt 28-iki Ülésen lolylatlák a vitát. Felszólaltak : Komjáthy Béla, ndtr Ressö, Okoli-einyi László, mind az ülés idejések megbottza-bitáSS ellen. Pulukf Ágost békilőleg akart hatai felszólalásával, de eéijál lévewftetle, mert még inkább Id-klálssltstls as ellenléteket. Kouuth Ferenc, Rakovnky István, Pulnky Onsstáv személyes kérdésben ssólsltak fék - Hotk János a szünet ulán hosszasabban beszélt és éles hangon kritizálta a kormánypárti szónokok érveléseit. A szombati ülés napirendjére a kérvények tárgyalását lülték kl. Kűlftld. Aa osztrák válság (Jgy látszik, bon Hadeni belátta makacsságának sikertelen voltát a most már hajlandó engsdmények sdaaára. Mint ugyanis Rácsból jelentik, Bsdsni miniszterelnök a helyzet tisztázására két lontos lépégre szánts rá magát Egyrészt lörvényss uton szabályozni akarja a nyelvkérdést, másrésst vissza akarja vonni a háborúság okozóját a nyelvraodeletsL Hadeni most ston vsn, bogy ezen ss alapon csinálja meg a kiegyezést. A magyarországi válság is ok s kérdés ilyetén megoldására. Szerb készülődés Belgrádben fegyverkasai óhajtanak, de mivel ehhez sok pénz kall, hát Voies pénsögyminiszter aaost végigjárja Európát mindenféle kölcsöntérvezeltel. Szimics és a többi miniszterek s skupatina zárt ülésében izgalmat kellő beuédeket mondottak, naert közeHekvőnek tartják, hogy a Balkán-félaaigeten fegyveres akdo támad. E hangulat haléaa alatt a akupstlna egyhangúlag 10 millió frankot szavazott meg as addigi rendkívüli ksto\'si kiadások led esésére. Egyhangúlag megsssvsstn továbbá aat is, hogy aa egyenes állámi adók ulán 18 százalék pótaeó vettessék ki fegyveralap létaaitéae elmén. Végre felhalalmaala a skupetins s hadügyminisztert, hogy uj fegyverek és ágyuk besaerzáaére köl- csönt vehet lel, amelyek kaébtait azulán a ubloeos ölelése, csókja s az a becézgető gyengédség, melylyel mindig körülrajongta. Kezdetben csak eltűrte, de később gorombán klisksdt, hogy miért ügyel Isi snnyira reá. — Nem vsgyok már gyermek, de talán soh-sem i« voltam az. Ura vagyok minden cselekedetemnek. Te gondod s gyermek legyen, velem meg ne törődj. Erted, ne törődj velem, ezt nem szeretem. Sohsem tűrtem, bogy valaki tanácsokat osztogaaaon. Az aaszony nem mert ilyenkor ellenkezni vele, később pedig hsgyts s maga utján haladni, s mikor a halezer hold birtokot a szomszéd zsidó uraság megvásárolta, mielőtt dobra került volna, tzt ia némán tűrte el. Külön éltek egymástól és sokasor hetekig nem látták egymást. Vsály Gábort a kártya játék mindig lejabb sodorta és minél többet véssitelt annál nagyobb saenvedélylysl Oats a játékot. Azt bilit, hon eszel vissztnyeri elveszteti jószágát, pedig essk napról-napra fogyott, ugy hogy végre már nem volt semmije ée kölcsön kérte a pénzt, fiőraör adtak neki s régi cimborák ét olykor fcsjáeioiyogva részegen beállított ftlteégéhet utolsó pántéi odt vetette neki, bogy essk assbs-dti\|jon tőle. Vsály Gábor nem kereste azt, hogy honnan MmK ss aaatonynak pénze, megelégedett azzal, hogy neki adta, tőt itt sem vette éssre, hogy Baraet Pa\'i már naháoy hónap óta a feleségo körül ólálkodik Ha vNaiteit, borba temedé gondjait ét ilyen^ kor mindig róztát szinben látta t jövöl teltá- insdni.^ Most, hogy nem volt semmije, most érezte csak igazán hogy mennyit ér as élet vagyon nélkül. Pedig mindeddig nem szenvedett még zzttkségét semmiben. Ha egyesek háltdtllt-nok ia volisk hozzá liaracs Pali nem hagyta el. Az ö erszénye nyitva állolt előtte, mindig, liaracs Pali becsületes Au..... Egyszer azonban, a hogy oszladozni kezdtek a kltibhan, a kártyaasztal mellől, Vaály Gábor utolsónak maradt olt. Ores boros üveg állt elölte ét hogy lesoványodott, sápadt, ragyát fejét melankolikusan beleiemelte tenyereibe, az járt a lejében vájjon megkapja-e ma ette a kért pénzt Baracstól. Két pincér sugdosott a háta mögött ét ö a nélkül, bogy etek észrevették vblna, figyelmeson hallgatta őket. — Azt mondod szegény, bál tkkőf miből -veszíthet annyit ? i— A feleségééből. — Hál annak van ? — Dehogy. — V — Nem rted te mula, Baracs faliéból, telik az övéből \'az agész családnak. Vaálynak össaeroppant a keze közölt as űrat borosüveg. A pincérek ijedten ssélrebbentek ét egy pillanat alatt ott hajlongtak előtte, — Parancsol nagyságos ur? — Semmit — és ezzel kilordull az ajtón. Mintha lejen találták volna egy husánggal, ugy szédüli bele Vaály. Imbolyogva támolygott; nehezen vonszolta mags után éígyötrött tettét, lel két a hosszú, kavictot uton. Nem birta sokáig Nekidőlt egy százados falöranek, hogy pihenjen. A merre ment nyomokat hagyott mfnnenütt üjja-iról a vér. A hideg eali szél hamsrosao magához Whté egy kissé. Tisslán tűiében csengett a pincér szava. — Baracs Paliéból telik.... A balzsebóben erősen szoroogsttt a revolver agyát. Neki indult ssinte sssladva éa ctak ott állt mtg saját kapitja előtt. Még oK ia caak azt mormolta egyre:, — Megölöm, mégölöm mindkettőt. A nyitott tornácon Olt feletégi, nembe vele Baraet Pál. Nyugodtan, közömbösen beszélgettek valami régi históriától. Sokáig hallgalóao t sz egyik la árnyékában. Talán megláthatna ő ia valamit. De ctak hiába várt Aztán megtkarta magát nyugtatni, bogy az egétz ctak haaugtág volt, kiessek koholmány. Mikor falhaladl a tornác lépettjén aa arcukról akart leolvatni valamit, a mi tápot adhatna bo. szuíál minél véreaebben kitölthetni. Nem köszönt, ctak a fejét biesnletts még mormogva. Baraca Pali már löbbtsür látta öt igy éa ludtt hogy mival lehet az ily mormogó oroezián száját betömni. — Nézd ctak Gábor, tegnap kértél lőltra öt-ss4l lorintol, ima. Vsály tágra nyilt szemekkel zihálva, mohón nyúlt a pénz ulán, még sem nézte csak ugy olvasatlanul a zsebébe gyűrte s revolver mellé — sztán ttrkon lordult és gyorsan bicegve eltűnt ugytnazon Irányban, a merrt jött..... Nagy-Kamtsa vasárnap Zala A9. ««ám (4. lap) Vidéki levél. Ktulhtly, 1807. Jullui íUn, Tekintetes Szerkesztő url ftgyveraltpból fedezni. A tkuptllnának n a ha-tArouta nagy Itlháborodáil kellett a lakosság körébeo A akupatinát valótainűleg legközelebb letárják. A párlil pánipiac a uerb állampapírok további lélvételét megtagadta a Keletnek bizonyít-1 „__.... , .. . . . ,„,„.„.„. „.,.,, lan állapota miall. Vuíct pénzügyminiszter iára-1 Knslhelyl levtlezétemel lo lalva nem vélek dotásának sikerült elírni, bogy némely mátod- telnleges dolgot művelni, mldűn mélyen Hutait rangú londoni bankcég nerb járadékptnlrokal olvasóinak becittt Ügyeiméi.. fe/liJvom u Keszlhe-bízománykép átvett. A pénzügyminiszternek at a \|yan alakítandó „Hnlaloiivldóki Muzeum" ügyé-Urekj^e, hogy kéupénzalögeket la kapjon, ai- j ^ mely azt hiazem, megyénk közönrtgét érde- BMíM\'. ____\| kelni lógja annál inkább l«, meri azon lelket K«l«ti krónika. Még mindig nem vagyunk ab^npal, mely muzeum megvalótitáaának esz-ban a kellemes helyzetben, hogy t békekötésre méjét zátzlójára tűzte, leginkább mindig a vonatkozó végleges megállapodásáról atólhalnánk. gépért ée jóért lelkesedni tudó zalamegyeiek --ijóakuralára lámatzkodik, mely jóakarat, hittem, hogy Nagykanizsán ia a szokott örvendetes módon Fog megnyilvánulni. A „Balaton Muzeum", mini neve is mutatja, .Balaton mellékének eddigelé elhanyagolt ügyét Aat hlazea, fontos uolrálaiot végaek.a midőn\|v hivalva.0\|ŰIUU,ailanl) lmi)y 0\|iö sorbai) ft\|J a kerületi btttgaegélytö pénztár ügymenetéi caak „ . „, , \', \' ..„ részben ia aegvilágitom. öl9ln« a »»\'««onnak ludományoi szempontból Két éve már innak, hogy a nagykanizsai ke- j benscsel biró állat- éá nöyúnyvilágát, továbbá rűleti bttegaegélyzö pénztárt sttrvttiék, Illetőleg mindazon d ilgokat, a melyek a llalatonvidék, — felállítói tát ét ez idö ótahüen teliealii lontoi \|flhá\| N..KanÍMa _ területén is, összegyűjtve, ada-hivatását: nyujtt* a segélyt as érdekelteknek, . , , , . , . ,./,..„ é. már ta tUő évi móriig bi«,nytága annaki I,okal ugy a jelen, m.nt n multidökre hogy aennyire hasznos ét üdvöt szolgálatot j "ózve, s a melyek a uugyközöniéget, különösen teljesített a kerületben, de különösen vároaunk-\' az ide jövő Idegeneket érdekelni lógná, kik alánjárás nélkül mindent egy csoportban összegyűjtve látnának és mégismernék a< Balatont nemcsak A nagykan. ker. betegsegélyzö pénztár. ban a betegségi eaeleknél ai tgétzségűgy len áttétt körűi. Ezt ctak a btiyta ét pontot vetetéa által értük tl, MM ha aaámitátba vesszük azt, bogy példáal egy tanonc beli 4 kr. befizetése után 87 ét léi kr. orvoslás éa gyógyszerekben rétté-sül betenkiat, esetleg kórháti ápolásban, ami a pénztárnak ntpontt 79 krbt kerül. Eily másik taetnél, "hol prí. a biztosított fél helenkint 12 kr. fisét, betegtég esetén napi 60 kr., azonkívül orvoslás ét gyógykezelésben részesül, most még mind a két esetben azon előnyt is élvezi a biatoaiiolt tag, bogy például egy ávbta ht megbetegszik, huta-boas hetet vehet igáaybt, A tnztaáitolt Iái bejelentéi utáa atonnal jogaiba, láp át igy tgy vagy két hti befizetés u\'áa a pénatárnak tetemet költaéget okothai, ily eset tgyébiráiil pénztárunknál nagjon gyakran elölor-dalt már. Ezen rövid kivoatt aat hittem elégge jelai, hogy MaayiM óvatotmk éa Itlkiitmeretetnek kell letni a vezetőségnek, bogy lontoa hivatásának »egfelelhii«en ; de alig képes erre. meri aa egéat sserveiei nek a kulcaa ablianrejlik, hogy minél több tagja legyen a pénztárnak, vagyit aiadasoa alkalaazottakat, kik a beosztott kerü lethea tartoznak, pénztárunkhoz bevonják, mert csak igy tudunk megfele Ini, annak, mtVe í tör-í\'ány a vezetőséget kötelezi A jelenlegi taglétazám nem áll arányban a megbetegedési esetlekkel és igy a törvény előirt rendeleteinek alig bírunk megfelelni. Ebből kifolyóiig kell, hogy minden munkaadó éa vállalkozó egyaránt kimerje köteleslégét ét alkalmaott jait pénztárunknál bejelenteni el ne mnlauza, annyival it Inkább, aert elmulaatlát ee-tén a törvények szigorú intézkedéseit kénytelen a vezetőiég alkalmazni. Akadnak munkaadók éa vállalkozók, kiknél a mulasztások nipirenddn vannak, vagv frledékenyiégböl, vaiy vétket természet-szépségében, hanem tudományos ssem-ponlból is, A muzeum nem régen tartotta alakuló közgyü-éséi, melynek elnökéül dr. Luvassy Sándor gazdasági tanitézeti tanár, jegyzőül pedig Csák Árpád szolgabíró leli megválasztva. A tagsági díj évi I írtban állapíttatott meg. \' A muzeum ügyét sokan elveszettnek vélik, hivatkozván a közönségnek szökött közönyösségére. A kételkódők sorában látjuk Darnay Kálmánt, a hírnévre .szert fett sümegi régészt, ki a „Balaton-vidék\'-ben ad kifejezést kételyeinek. 0 is, mint többen, azt állitju, hogy a muzeum iránt való érdeklődés lelohad. Ezt azonban lel nem merem tételezni mert n kezdeményezők sorában oly férfiakar látunk, kiknek a muzeum megvalótitáta már évek hosszú során át kedves eszméjét képezi a biztosra veszem, hogy oddigi lelkesedésük a megvalósulás stádiumábau nagyobbo-difi s az évről-évre fokozódni fog. A balatoni muzeumot nem féllem attól, hogy az iu a többi mégyei muzeumok sorsára jul, mortiinnak kezdeményén:(ije nem egy ember s a muzeum sorsa nem ezen egy embernek a székhelyén való maradásából lügg, hanem a megalapítók a társadalom színe-javának sokasága, kik részint kedvtelésből loglalkoznak olyan körben, a mellet a muzeumnak félöle ni kell. Darnay, mini régéaz^zól hozzá azon kérdésit vájjon a muzeum kizárólag terméstetrajti muzeum, vagy pedig elegyes muzeum legyen-e t igy lelölelje e a történalmi emlékeknek a Bala-könynytlaŰiiégbOl; de bármily körülmények közt lton vidékre vonatkozó részét. törtán\|ék ta tztn ■ultiztál, nta menti tel ükei i Szerinte csak természetrajzi muzeum legyen, Sídi.rS 2* XI M* -W* törtéoelíni muzeuma nem áll oly kötelezve vtn. szoros öaszeköltetéiibtu a Balatonnal, mint a Tehát a"vád ne árjen senkit, de legkevésbbé } természetrajzi muzeum ét ezért keveaebb érv it azon féi fiakat, kik nemeik aint fizető tagjai szól Keszthely, mint \'/.alamegye többi városa 1897. jliiius hó tHn. inkább (j, rotrl a Balaton már a rómaiak idejében It nagy tzereptl játizo\'t. Ezen ét a későbbi korból érdeket leltttk kerüllek napvilágra az orizágizerte feltűnéit kelfefl dobogói, továbbá a keszthelyi törházktrii és t csóré-gödri tirhalmok felfedezéte alkalmával. Ezeken kívül van a Balalon parton ellerüló, mintegy 800 lépés hoiizuiágu római urna-temető. Mindezen helyeken oly ritka beciű leletek találtattak, melyek a Balaton vidékét jellemzik tg melyeket éppen ezért kár volna a muzeumbél kitárni. Ketilhely, mint partvidék, kétségtelen ül nagyobb szerepet játszott a rómaiak idejében s nagyobb szerepel játszik a jelenben, mint Sümeg, melynek történelmi múltja, ha jól tudom, a sümegi vár építésének idején jöhet figyelembe. Nem túlzok talán, há azt állítom, hogy megyénkben Keszthely azon várót, a hol a legtöbb idegen vtn houitbb t olyan tartózkodóira, mely időt enged a muzeum lanulmányozátára. Ezért tehál őtizponloii. lani kell a muzeumi tárgyakat olyan helyen, a hol az idegeneknek lehetővé van téve a könnyű hozzá jatát. Azl bitzem, hogy Darnay Kálmán hive lesz t keszthelyi történelmi muzeumnak t ha látluk azon nemet, önzetlen cselekedelét, hogy Kisfaludy Sandornak megbecsülhetlen kőayvtáa- és kéziratával a nemzeti muzeumut megajándékozta, t eként azt gazdagította, ugy reményleni merjük, hogy legelső lesz azok kőzött, kik a Balatoni Muzeumnak történelmi részét megalapítják, a így senki sem mondhatja el, hogy, a muzeum caak dekoratív muzeum leend. Hisz gyűjteménye — bt mindjárt cták egyfkit részében, —itt it közkincs-csé válik s azt hiszem, hogy Keszthelyen, hol a tudományos világ megfordul, többek hálája fog feléje szállani a bekövetkezhető ujabbi nemet cselekedetéért, mint bár akárhol. Azon reményben, hogy a Balatoni Muzeumnak Nagy-Kanizsán is több lelket barátja akad, ma radok a Tekintetet Szerkesztő urnák kitűnő tiiztelöje: . Stegmüller Jdnot. HIREK. taemályl hlr. Foi-íngáU Gyula lovtttágí ezen intézménynek, hanem egyatertmind !>Q őrei e legfontosabb ét Itgntmetebb cselekedeteknek, ■trt ép ezen Intézmény van hivatva és ép eteti iatézaány Mell löl tton lomot tttndöket, miáltal a láriadalomnak caak hasúi van. Emberbaráti köttlemégből iiméie ten ki ktl jelenti-nem, bogy a vezetőség meg fog ragadni minden oly tényetöt, hogy tata Intézménynek minden munkaadónál át vállalkotóaál egyaránt ugy szerezzen érvényt, mrat ahogy ezl a törvény tlrtt deli. HAEVAX FRIGYES elnök. mellett. Darnay szeretné, ba a természetrajzi muzeum Keszthelyen, a történelmi pedig Sümegéit, az Ö lakó helyén létesülne, annál it inkább, „mivel itt ezen muzeum már meg ia van ét elöbb-u óbb közkinctció válhttik. Ez idézet alatt pedig azt kell érteni, hogy Darnay Kálmánnak a régá-azet iránt való határtalan lelkesedése egy égést vagyont érö muzeumot léleaitetl, mely sajátja a melyet siavaiból kivehetöleg tán ide Is ajándékozna t léletitendö megyei muzeumnak, Az én véleményem aterint a Balatoni Muzeum \|«ak fel kell ölelni a történelmi részt it, annál tábornok Jititf kir. iőherotg adlátoaa t hó 21-től 24-ig varosunkban Időaött áa miadtn nip nemlét tartott a honvédség felett. — Eljeayzáa- HirtM Ármin vtroai képviselő botfai löldbirtokoa kedvet Itáoyát. Hedvig kis-asszonyt eljetyezte a napokban tir. Bombtrg Araold noabtthelyi ügyvéd. — Papválaaztás- Hévia Györkön a közeli napok bta len a papválautái, Az eddigi leiként Keren-teaay Sámuelt ugyanit főhitoktalóaak nevezték ki a • község hívei mott a tiaataágre agyba aga lag Bárdy Pál péotli segédlelké.at kérték fel. — Megőrült katonatiszt. A kaposvári tárta tág egyik ktdvtll tagján, G..... uázadoaon a 44-ik ca. éa. kir. gyalogezredből, néhány nt.p elö\'t az elmeiavar lűnettl mutatkoztak s gyógy ktttláa végett a lővárotba uállitották A kapitány gyenge testalkatú lévén, baját a fárasztó hadgyakorlatoknak tulajdonítják, — öngyilkosság. A kiabötaáni Flóra major kötelében (Somogy■.) Bogdán Imre teknővtjó cigányt tegnapelőtt éijel, ugy ÜMnkét óra körül gunyhójából kihitták ét midőn gyanatlanal kiló-peii, \'agyonlőnék; a szerencsétlen tasbtr 7 apró árvát hagyott bátra. A tettes n ideik ismeret lea. Állítólag magánboetaból nármazott a gyilkosság. — Rögtönltélő osendörság címen a olt számunkban megjelent hírre voaatkoaőlag aiadtn lélreértés elonlatása oéljftból kiideatjük, hogy a Stlaan Pál féle eaet még Sadwtdroty litván CMndörlöhadnagy ittléte alatt lordnlt elő ét arról a jelenlegi vetítőnek Hogtdit Sándor \|csendőrhadnagynak tudomáta ttm lehetett. Zulu 69. szám 18. lap.) - Temetés Csütörtökön délelőtt a réiztve-vflk naiy >«r«g« kitérte el utolsó utjara»f?o/A-tchild Sándort. Dr. ütHmann Ede ifirabbi hatá-ioi v ónokletoi tartott a megboldogult koporaája teleti. Kegyeletük jeléül koszorut-pótló adományokat jutattak a Cherre Kadtschahoz: Dr. Rothschild Samu ée neje 10 frt, Rotbeohtld Jó-rseí, Róaa, l<tvn éa Jolán 10 frt, Rothschild Bertái en éa neje 3 frt, Rothschild Irén ée Sári dette aa ítéletet. - Fürdán hnlyntt halál. C-önge Mihály készt-helyi lakoa a Hévis lefolyásánál képeid gátra ment tüftidni. A 97 éves ember — kl külfiaben is betegee volt — aa uton nagyon altáradi s midiin vetküsnl kesdett, szélhűdés érte és a mélyebben folyó visbe bukott, a hol csakhamar megfuladt. — A törvények. Af elnfik tölállnti és kik r- 3 frt. ití. Rothachild Zsigmond és nejé 8 frt, Frank Vilmos éa neje 4 trt, Fra^k Ottó 2 trt, Kohn Emil éa neje 6 frt, (üoldman-ncsalsd 5 trt, Rntbschild Samu és neje 5 frt, Prager Béla ei neje 5 Irt, dr. Rothschild Jakab ée neje 5 trt, Rothschild Albert éa neje 6 trt, Rothschild Zsigmond ea neje 6 trt Blumentcbein Vilmos éi neje 5 frt, öss. 74 irt. \' - Halálozás. Részvéttel vettük a kővetkező g\\ás\'jelentést. Alulírottak a saját, valamint rí (iss<es rokonság nevében, mély tájdalommal mriatják izeretett leányuk, testvérük, illetve nagynénié és sógornője, ösv. Kolongya Júziefné műi. Molnár Teréziának, folyó hó 2Í4n reggeli 1 órakur hoaszas nenvedéi éi a haldoklók sient-regeinek ájtatoi (elvétele után életének 47-ik évében történt gyáazos elhunytát, stb. Nagy-Kanizsán, 1897. évi julius hó 23-án. Aldáa éa héké lengjen hamvai lelett. Molnlr Mihály atyja, Molnár JHibtlyné saöh Bilot Roiália anyja, Molnár Ferenc, Molnár Marj, dr. Molnár Samu Pá\', Molnár Károly, Molnár Károlin, Motntrj" Mihály testvérei. Molnár látván unokaöcscie, Molnár Károlyné. szül. Godó Etelka, sógornője ó felsége a király nevében! Juhász András lőldmives bűnösnek mondatik ki a büntető törvény asakasaaiba ütköző hatóság ellen-erőszak bűntettében, valamint ugyanannak saakaazaiba ütkőaö súlyos testi sértéa bűntettében éi ezért tekintettel a fenlorgó anyagi bűnhalmazatra éa figyelembe véve egyazere-miad a büntetlen előéletébe^, valamint sson körülményben mutatkozo enyhítő okokat, hotiy a batóaági ember eljárásálhn inzultust látott, reá a büntető törvkőnyvnek,az enyhíti! körülményekre és a bünhalmasatra vonatkozó asaka-ssaiaak figyelembevételével öaszhUntetéiűl bárom hónapi fogház rovatik. Elitéilelik ezenfelül politikai jogainak telittggeastéeére és ez okozott 186 frt 57 kraicáráyi költségnek a megtérítésére. — Megértette, Juháss András ? — Nem én, kérem. — Mit nem ért benne? — Nem ven: be a lejem azt a sok törvényt, meg hogy ilyen halmazat meg olyan halmaaat, meg hogy ide ütközik meg amoda ütközik. Itt hozzászól. Annak hi< tam - Halál a Bslstonban. WtíM.™^!^^ „ekem nintaen .«• Lend7ai Linter Imre miniszteri tanácsol, s magyar vöröskereszt-egyesület főgondnnkbelyetteie. nyn< galmaaott államvasút! üzletvezetőe hó 20-átí délben fürdés ktizbeu iziva<élhüdés követkeí-. Jtben hirtelen meghalt. Balaton-Földvárra leánya : _ Ciierer müeyyeteml ianár nejének látogatáaára jött. Délben tizenkét órakor lürödni ment a Balatonba. A 60 evea Lintner kitűnő ussó volt a 12 evei anokájával jó menze beúszott a Balatonba. U\'iis közben hirtelen roainl lett s mire unokája . legitiég-kiliásaira az uszómeaetr segítségére sietett -elmerült a vizben. Kimentették ée atonnal megtették a szükségéé óvóintézkedésekei, de mire a gyorsan előhívott orosok megérkeztek, már meghalt. Bolneitét délután Budapeitre szállították. Lintner kDlönöaen a magyar vöröa-kereizl egyesület izeneiése alkalmából fejtett ki figye^ lemre méltó tevékenységet. - Gazdasági tanfolyam. A vallás- éa közoktatásügyi miniszter a gazdasági ismétlő iskolák számára alkalmsa szaktanítók képzését célzó tanfolyamra vármegyénk területéről jelentkező tanítók közül felvette : Tóth Sándor perlaki állam\', éi Békéi» Elek sala-koppányi államilag segélyeseit közs. isk. igMgató tanítót és Hnuócy Elek mura-iiklisi tanítót, mindabármat a kecskeméti m. kir. löldmivee iskolában tartandó izaktaniolyamra. A tanfolyam 4 hétig tart és a résztvevők egyenkint 60 írt álimie-gtljnen részesülnek. vam hozzá többet. A magam szegény eszével mindamellett arra szavasok, hogy igen sok a törvény, aaért nem ind beasá lemmit a paraszt. Külön a rendőrnek, külön nekem, külön as urnák... Ba én volnék a király, csak egyet írnék mindenkinek, hogy nem kell agyartodni egyiknek a másikra. Ebben aztán minden benne volna, Ahogy aa urak mondják, ugy nagyon cifra, nem való parasztnak, pedig hát ugy kéne, hogy éh is értsem, ha már idejutottam. Aa elnök köabevágott: —. Nem azt mondtam, hngy-egy óra hoezeaáig préasmiláljon itt, haaem hogy leteljen : megértette vagy nem? — Nem kérem alássan. — A zálogházak magrendszabályozása. Minthogy eldördültek oly eaelek, hogy a xáloghásak-ban ax elsálagoeitott nagyobb értékű tárgyakat kioeerélték, vagy réizben meghamisították, a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy mindan kézisálog- kölceőnüzletben szembetűnő helyen allaadóan kifüggesztve tartaaaék az 1881: XIV. t c. 7. §-a. mely azerint ha aa elsálogneitó k i-váaatára a zálogtárgy as elzálogosítás alkalmával az elzálogosító és a sálogüzlet peosé:-jével lepeosételvé vétetik a zálogházba : a zálog"-\' üzlettulajdonos a záiog\'árgyat kiváltásig, illetőleg elárverezései* a pecsétek megsértése nélkül őriani tartoaik. — Keszthelyi sportéisi A Kesaihelyi Balaton — Nagy-Kanizsa Írásban és képskbsn- Kerékpár-Egylet lo8 kilométeres országos-ország „Hazánk es a Nagyvilág" oimü képes folyóirat,; uti nyílt kerékpárversenyt rendez ez év augnsattia vállalkozói: Fenyő Márton és Btrteinyi JenS eliejér, Aa ut a legszebb vidékek sorozatát aéhány nap ó\'a városunkban időznek, hogy1 nyitja meg s országunk gyöngye —a kies Balaton adatokat gyűjtsenek Nagy-Kanizsa jelenlegi j mellett végig haladva a lehető legjobb karb m van társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyairól, jésorsz águnk legjglesebb ntja, hot versenysőink a melyről után legközelebbi számukban beiognaz versenyzés fáradalmai mellett igasi gyön) őri éa Hántolni. Az\'iemertetésben benne lesznek Kaaizsa élvezetet találnak a vidék, szépségeiben, panorá* középületei, a város szebb utoái éa a város májában, luduláa: Budapestről a»gu<atus l én siereplö lérfiaioak arcképe. K:k tán adatokka- reggel 6 órakor a 4-es aaámu (SAa fürdő kőtől) kívánnak aaolgálni, a melyek eddig a nyilvános. Útirány: Budapest, Martonvásárhely, Velenoe,Ss. >ág előtt ismeretlenek, az illető urak készségesen Fejérvár (a városon kereeatül vezető utat jelző és örömmel fogadják. póznák, és kerékpároeok mutatják.) Csór. lno\'a, - A Cfttlédek „klleneórAia." A VárpaloU, Bajmáskér, Veesnrém, Nagv-Vázsony, hiziasszonvok örömére nálunk etrv eol+7 Pelend\' Kapoloa, Monostor-Apáti, Diezel, Tapolca háziasszonyon örömére naiuntc egy egész (eddj \|4gd , Mtgy. Kerékp. Szöv. Uti könyvének uj szokást honosítanak meg a rendőrség- ii. füzetét;, Balaton-Ederie, Keasi hely. Tapoloáiói nél. Ezentúl ugyanis minden szolgáló be- Keszthelyig letérés nélküli minta orsságut vezet szegődéskor Írásban kötelezi magát arra, Verseny dijak:. Elsőnek: Balaton k. e. arany hogy este kilenc órán tul nem marad * tUstaletdija 800 korona értékben. el a házhói éa as emeleti lalráankha rt Másodiknak: A qnils k. e. nagy eaüat éreme ée el a házból és az emelrti lakásokba ő H6]xy(k ioo korona értékben. Harmadiknak: maga fog fát és vizet felhordani. Kimenő- Hunnia k. e. nagy asflat éreme és nagyméltóságú jük ép ugy, mint a fővárosiaknál, csak Gról Festetics Taasiló ur tiaateiet dija. Negye- minden két hétben egyszer\' lesz, vendéget ] diknek: Hnnnis k. nagy eaüat érme éa Kesat- pedig csak mindenkor az asszonya bele-ih,1T íkr01 twatele-tdila. Ötödiknek: Hunnia k. egyezése, fogad Azeddigi ^^^^ • J-gJ ÍSÜK seknél még nem fordult elő egyszer isem,lhtttudilljg. Balaton k. e. esüst érme. Buszadik-hogy valaki ezt visszautasította volna. Iiól-iölfelé mindazoknak a Balaton k. e. idő- érme, kik az utat 11 órán belli teszik meg. — Tét 4 korona. — M\|nee tébbé ég/adlrgés! A jövendő háborúk történetíróinak ki kell törülniük a aaéiA-rukhól az ágyúdörgés szót, ha hinni lehet egy párisi táviratnak, amely ast bireaateli, bogy Hna-bert ezredes olyan ördöngöa szerszámot talált fel, hogy messzire nem hallatszik el a lőpor durranása as ágyú elsülésekor, sőt mi több, a láng sem csap ki belőle és maga az ágyú nem rugódik vissza, ami eddig nagy baj volt Ham- \' rert esredest immár másodszor veszi szárnyára a hír; előszór akkor tett szerj nevezetességre, amikor Toalonban felebbvalójával, \' Bárgnii-Desbordes tábornokkal összekülönbözötts e miatt hatvan napig várfogságot szenvedett. Amikor ki-szabadalt, nyugdíjaztatását kérte a röpiratok, hau a legélesebben megtámadta volt tábornokát. Azután elfeledték a garázda ezredest, aki csöndes visszavonni Ságban nagy dolgokon törte a fejéi s most egyszerre előállott iontos találmányéval. Beláthatatlan nagy a jelentősége a Bum-bert ezredei nj szerszámának, Es érdekes az ia, hogy mi viite rá a kísérletezésre a faracia oolo-iielt. A mikor legelőezör híre futott annak, hogy a német tábori tűzéfiéget uj gyorsiüse ö ágyakkal ingják felszerelni, Akkor támadt az a gondolata Humbert ezredesnek, hogy volna egy módja a német tüzérség leiöaéáének. S ba csakugyan sikerült megszerkesztetni est a masinát, amely-lyel az tgyudörgéat és a felcsapó lángol elenyéaateti, akkor kétségtelen, bogy a francia tüzérség nagy előnyben yan minden más tüzérség lelett. Hiszeu elgondolni is szörnyűség, /tngv a nyugodtan táborozó, vagy teljes biztossággal előrenyomuló hadak keltő közepébe egyszerre caak belecsapnak az ágyúgolyók a a aereg azt se tudja, merői jön a veszedelem, se az ágyukból kicsapó lángot, ae a füstöt nem látja, ágyudörgéat se hall, tehát igy ae jöbet rá hogy merről süvítenek a golyók, ba az uj talál* mány léltett"titka Humbertnek, aki még sajál hazájában is Szabadalmat vett ra, s a trancia hadügyminisztériumnak, amely buzgón kieérletez vele. Ugv mnndják a szakértők, hogy a dörejt iogó szerszámot az ismétlöpnskákra ia lehet alkal • masni. Tehát vege az tgpdör\|ésnet. — Jurios bácsi. Juiios bácsi képviaelő, még pedig néppárti képviselő. A nép bisalma elszóli> totta csöndee plébániájáról, hol virágait ápolta a a világ hívságos dolgairól kevés tudomást vett. Igy került Qonstanlin abbé a képviselőházba. Csöndesen bevonult, nem szólt aenkthes egy axót se, majd ismét eltűnt a padból ée basa ment hívei közé Egysaer mégis föltűnést keltett a Házban. A lti.§. vitája alatt fölszólalt és kezdé beszédét ígyen i Tisztelt Ház! Ha öaök, bocsánat,esetleg még nem tudnák, ugy kénytelen vagyok emelt fővel és nyi\|l homlokkal kijelenteni, hogy —• bocsánat — a választáson sok, nagyon eok visazaélé* történt... Bánlfy megráata féjét. Hál már Jurics bácsi is tudja? Csakugyan eok komiaaaág történhetett odakint... Aztán Jitrics bácsi hazament, azzal a tudattal, hogy ugyancaak befűtött a kormánynak. Bétfön jelent meg újra a liánban, éppen mikor Lukács pénzügyminieater beszélt, csendesen leült az utoteó padba ée ügyeli. Kgyiserre csak igy \'ssól egy elölle ű\'ő fiatal képviselőből: — Mondja csak öcsém, ki e», a ki. heszél ? — A miniszter. — Ugy? Hm. Miiéle minimér t1 —\|A pénzügyminiszter — As ám A pénzügyminiister. És bogy hívják? — Lukács. — Lakács ? Persze. Köszönöm. Azzal teljea figyelemmel hallgatja aa immár ismert ur beszédét. Ebben a pillanatban Lukács függetleneégiitépviselő lép a terembe. — Szervusz Lukács I kiált rá haagosan as emiitett fiatal képviselő. — Lukácsi ... mormog Jnrics, — mondja caak öcsém, ez is képviselő ? — Sertészvész. Legutóbb a kesaihelyi járáa-ban levő Nemes Vid kötaégben Is fellépett a sertésvész. Megtették a aaokásoa óv-intéuedé-seket. — Törvényszék. Végtárgyalásra kilüzettek • Julitu 30-án : Lopáa és rablás büntette miatt vádolt Nóvák litván i tea bűnügyében végtárgyalta. Lopás vétségei miatt vadolt Fncmkíí: Regint ellent bűnügyben végtárgyaláe. Nagy-Kantzea vasárnap Zaji 59. szám. (.« lap.) 1M7. joliu* hd Közgazdaság. » T * A börse rafaraja. Mikor u agrárius közvélemény fölszólalt a a börzék viszzaelesei ellen é< nemzetközi akciót folytatott e visszaélések lehetetlenné tételére, eleinte tagadtik azt, bogy a börzék egyáltalán még szolidabbak is lehetnek. Mikor azután az akció egyre erősödött és más otszágokbsn, pél-dául Németországban szinte erőszakossá lett és a börzéknek csaknem életerét vágta el a reformálás leple alatt, akkor nálunk is megmozdullak az iliétékes érdekkörök és lassankint hozzáláttak bogy honnan lebene az ügyet meglógni. Miniaztereink sok mindent Ígértek. A börze adót már egyik miniszter a másik ulán helyezte kilátásba, mert annak igazságos volta elöflü térni nem lehetett. A börzék mesterséges áralakító tevékenységét behaló újság harccal, gazdasági értekezleteken sikerült élesen megvilágítani s végül a kereskedelemügyi miniszternek is be kelleti látnia, hogy a börze bizony rászorul a reformra, s a gazdát meg kell védeni a börzék egyes tisztességtelen üzletet üző játékosainak kényétől, kedvétől Még több történt. Maguk a börze irányadó körei is belátták nemcsak azt, hogy itt tenni kell valamit, még mielőtt önkéntelenül belekerülnek a reformba, hanem azt is, bogy itt igenis sok vsn á mit s tisztességes üzlet nevében is reformálni CS A R N 0 K órülataa axenredáljből — Aaarikai MaSgyi lürtiaat, — KiaotMl fordította: KagaaM Kde. (folytatta.! hogy a börze-ankéten elhangzott agrárius kívánságok autonóm megvalósítását még a börzetörvény meghozatala előtt óhajtja A börze boszá is Olt a reformálásboz és az elkészült uj áruüzleti szokások augusztus 1-én életbe is lépnek, A. börze sókéig erősködött, hogy ugy megreformálja önmagát, ahogy as agráriusok nem is tud- j ták volna, s most kilépett a titokzatos homályból j egy olyan reformmal, mely a semminél miránk; nézve egy fokkal roeszabb, mert ha misem iör-ténl volna, akkor az alapos refornT mihamarább \| ~ lebát halja mondá. Ahogyan most elkerülhetetlenné vált volna, ez a reform pedig » ™\'«ok ,4llanak\' azzal dicsekedhetünk, hogy\'egy abszolúte semmit sem ér és a kereskedelemügyi í6 léPé8g«1 főbbre haladtunk. A feltevés, hogy kormány egyidőre mégis nyugodtan érzi magát Uura Htokban férjhez ment, megmagyaráia annak a tudatában, hogy a börze volt olyan elő-1 "8T,n a "tasztróla után tanúsított magaviseletet zékeny: önmagát megreformálta. j de nem magát a tettet. Akárhogy csavarta is az Itt csak azt kell megmondanunk, hogy! ,en?,ber ■ d?\'«ot\' m,nd,« csak arra a belátasra a/ok az erélyes reform törekvések, melyek- kel,e,í lu,u\'< hogy e leánynak aem kőzve ve, röl a börze veselöségé olysn véresszájuan tudott közvetlen nem lehet egy oly ember halálai beszélni, teljesen elmaradtak s a standari eme tulajdonítani, kinek bőkezűségétől tnár.löbhé séta-lésén kívül, melynek éppen az idei silány termés1 sem vrha«> ba «ÍJ»f szemeir behunyta, ■elleti alig van értelme, mi sefti történi. Igaz! M08,.M0nban\' midőn tudjuk, hogy Mary volt az, ugyan, bogy a differenciális űzle\'et megszorítot- ták, mert a likvidációt szabályos mederbe terel-lék. de éppen ezen egyszersmind szentesítették it a differenciáin üzletet, melynek elszámolását, kiegyenlítését és a differenciák kifizetésit a giró és pénztáregyletre bízták. £z léhát a börze autonóm reformja. A differenciális üzlet eltörlése helyett, annak szentesilése. Valóban ilt volna az ideje, hogy sem a gazda ki titkos házasságot kötőit, minlegy magától fűzik a szemek magukat lánccá. Hi még egyszer alkalma nyílnék Raymond ur, egy ily bonyolódott esetett lebonyolilaui, leleljen magának legelőször e kérdésre: Kinek van a halálesetből a hálrabagyottak közül a legtöbb haszna? — De mikép magyarázza meg magának Laura hallgatását, bizonyos dolgok elárulásáuak állhatatos megtagadásában. Ellelejte\'te, hogy s gyanús •». .v, „ ™ DDIli _ tárgyakat saját keblében tartotta rejtve, mielőtt kell. Ilyen hangulat melleit indult meg az idei érd\'ekéflieinVsaiát Ígéreteit ne^vegTe\'tréfára"a i szokat megsemmisíteni akarná? Mind ezt egy nó E®?""1\' mely általános tetszés közben osz- j korm(kD\' , reformjáról mielőbb!Mak akko,r b« ,féri« va" •»«•\'«••« lott Mj, mert az agránusokoak sikerült nemcsak \| a törvényhozás elő terjeszsze javas-1 "élIben foro« 8 111)1)01 »«ínenteni akarja de a minisztert, hanem magát a börzét is meggyőzni\' \' 4 ----- .^P™1 Í«"<WJr.°itáró\': fi.- I Bálint Imre. Es mi történt ezután ? A börzeadó megvalósi- j tásáról szó sincs. A bórzeadó kérdése ugy látszik nagy férjét lába- teljesen elaludt s ma már a pénzügyminiszternek eszébe sétbjü\', hogy az egyre növelt vő államháztartási szükscgleték fedezésére még egy leihasználatlan és elég produktív forrás Ül rendelkezésére. Pedig most volna a börzeadó létesítésének igazán megtelelő ideje. A gazdát ért csapások, az utóbbi hetek jégesői, - melyek a termés óriási részét elverték, megdöntötték, néhol a aiárawág nphnl ht oaA i ™«Vn«m minitanflll r munkás-sztrájk, mely az amúgy ia rossz termés nyereséghozamát talán veszteséggé változtatta át, rövid idő múlva be fogjak láttatni a pénzügyminiszter, hogy a gazdától] szedett adó bizony megcsappan egy kicsit az idén. Az adóelengedésért folyamodók kérvényei lőlszaporodnak. Ha elengedik az adót, akkor a kincstár jövedelmei csőkkennek ugyan, de csak az idén/Ha nem engedik el, akkor csökkennek, de nemcsak az idén, mert az iámét adótárgyak, adótorrás<>k fólemész-lését jelenti, a föld kizsákmányolását, a birtok elkótyavetyélését s a földadó alapjainak megren-ditését A kérvényezők adóját lebát normális gazdasági elvek szerint el kell engedni, nehogy a károsodás nemcsak a gazdára, de az államra nézve is nsgyobb legyen. De a szűkölködő forrás megcsappant hozadékát másokkal kell pólolni. Mikor a gabonaárak alacsonyak voltak éi a a gazdák a szemére hányták a börzének, hogy ezeket az árakat a börze csinálja, akkor a tőzsdéken azt mondták az érdekelt spekulánsok : hogy 0 n kik nem az az érdekük hogy az árak alacsonyak legyenek, mert alacsony árak mellett a közvetítő nyeresége is kisebb, mig magasabb árak melleit többet nyer a kereskedő. Hát ha igaz volt az, a mit ők védelmükre felhoztak, akkor morf a legigazságosabb a börze-adó és legbővebb lorrásl is nyújt. Azt a börzék az 6—6—7 forintos buza árak idtyében mondták, most pedig a 9—10 forintos búzaárak idejében a a börzék folytonos hausse-mozgalma idején csak jogos és bőséges volns a bórzeadó, mely ellen még azt az okot sem lehet fölhozni, hogy a börzék az alacsony árak mellett nagyon gyöngék Már pedig a börzeadóból és éppen a magas árak idejen legalább részben lehetne lődözni azt hiányt, mely a gazda adójának méltányos és szükséges redukciójából okvetlenül be log kő szönteni. Es mi történt az snkét óta a börse reformja dolgában? Annyi történt, hogy a börze reform-törvényjavaslat \'készítéséhez, noha a miniszter és s kormánypárt kapacitásai, de msga a börze veselösége is belátta a reform szükséges vollát, a minisztériumban méa csak hozzá sem fogtak. Ellenben Dániel Ernő, báró, kereskedelemü\|yi miniszter tényleg közölte a börze vezetőségével, A «n. éa kir. aiab. Adria bixt»-allé táraaliit Trleaxtben. A folyó év május 20-án megtartott közgyűlés] előterjesztette 68-ik üzlelévéről (1896) szóló üzleti jelentéseit. Ezek szerint a társulat életbiztosítási osztálya az 1896 ik évben 13.840,665 frt tőke-biztosítást kötött és a biztosítási átlag ezen év december 81 élt 84 millió forinton felül tőke és 222,104 frt jársdékbiztositési összeget tüntet fel. A díjbevétel 3.482,368 irtot leazen, mig a halál-és elérési esetekben kötött biztositások kifizetése 1.610,741 Irtot vett igénybe s ezenkívül 387,608 frt Iflggö károkra tartalékba helyezett. Az életbiztosítási osztály díjtartaléka 20.644,191 irtot és ebből a viszontbiztosításokat levonva tisztán 16.051, 272 frtot leszen ki. Az elemi (tűz- és szállítmány)- biztosítási ágazatok díjbevétele 7,296,879 Irtot tesz ki, a viszontbiztosításokra 3.430,534 frt és kárfizetésekre a viszontbiztosításokat illető részek levonása után 2.189,767 frt fordíttatott és ezenfelül lűggő károkra 384,341 frtI mintha testvér* lennék s mint ilyen gyeogeségoir helyeztetett tartalékba (ugyancsak a viszori\'lbizio- palástot teríteni volnék hivatva, silékot illető rész levonásával).\'As elemi ágazat hogy egy nöi lény azért engedje magát ily I veszélybe sodorai, bogy unokanővérének mentse meg, ez valóban még nem történt. Gryce ur türelmetlen mozdulatolt tett a lival azután mormogá: — \'Igy hát még mindig Clavering urat latija Leávenwonh ur gyilkosának ? Megdöbbenve néztem rá. — On talán nem ? kérdem. — Nem, én nem, mondá. — Nos az Isten szerelmére, kinek tulajdonítja hál e bűntényt? — kiállám izgatottan. Hogy Laura nem gyllfcolli meg jolievojét, legjobb lia-rátjái, az be van bizonvi}; — Be van bizonyimi Ismétlé Orycs ur. 0 neki általában apégész ügygyei semmi dolga! . — Clsveriqg\' ur nem; Laura nem lehet; kL.......... Nem fejeztem be a mondaiolt. Az agyamba tóduló -gondolatot erővel iparkodtam visszaüzui. ég kérdi ? feleié Gryce ur. Egy vsn csak a ki/1 ehette. titkos társaság s a szorult EWyzet, melybe Által magát hozta, a szép, a vonzó, a tetszeni ftgyó szivén, a hamis...... Felugrottá\'ti s szavába esém. — Ne moodjs ki a nevet, kiélték feléje, nem tudom s nem akarom azt hallani. Különös irtózat fogott el. E pillanatban éreztem, hogy erós kapocs tűz Marihoz. Ugy voit díjtartaléka a viszontbiztosítások levonásával 1.060,629 írtra rag. A kötvény szerinO árfolyam nyereség 398,176 Irtíyi Összegben a fennálló árfolyamingadozáai tartalékhóz csatoltatoft, továbbá 200,000 frt az életbiztosítási osztály külön nyereménylartalékának és 125,000 frt az általá- Z mérlegrendelkezésre álló tartalékának emelé-lordittatott. Az igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés elhatározta, hogy S etátsári it apostoli királyi ftltégt küszöbön levő uralkodási jubileu mának megünneplése alkalmából játikonytági alapítványt ítts ét t célra 25,000 forintot szava sott meg. Osztalék lejében részvényenkint 66 frtot fizetnek ki. A társulat tartalékai az 1898-ik év ben 2.141,162 írttal növekedtek és jelenlef 26.004, 891 trlra rúgnak, amelyből a dijtartalé kok 21.111,902 Irtot (tisztán, vagyis a visazbiztosítékot illető részek levonásával) s nyeremény tartalékok 8.980,932 frtot és az árfolyamingadozási tartalékok 912,067 frtot tesznek ki. A hibákat, melyeket magam láttam vagy Iáin véltem rajta — ne lássák mások. De szzal a gondolattal sem tudtam kibékülni, bogy egy ily szép teremtmény közönséges gonosztevő legyen .. Gryce nr nem teljesítet e kívánságomat. ~ — Minthogy e név nemsokára ssájról-szájrs log járni, szükségtelen azt elhsllgatnom, válaswtá. En tehát leplezetlenül kimondom : Leavenwort Mary vagy jobban mondva Clavering Mary a gyilkos. Hihetetlenül hangzik az talán? Ét elejétől fjgva est gondoltsm. 26. fejezet. A kötelességérzet, hogy Msry becsületéért land zsál törjek, megkétszereződött, midőn Gryce eme nyilstkozstát a legnagyobb hidegvérűséggel telte. En ügyvédje valék és igy tehát védenem kellett őt. — De mindazonáltal nem akadályozhatta meg, hogy e pillanatban mindazon szavak, melyeket rövid ismeretségünk folyamán mondott, eszembe ne jussanak. —Mint valami vad, irtózatoa famtonok, ugy ro banlak meg; ez uj kirívó villágoeságban egyszerre mind csudálatos jelentőeéget nyertek, és mind, mind vádoták a szerencsétlent — a borzasztó lettel; s alig volt egy ia kőzte, mely oldalára állott volna. Nagy-Kaniaea vasárnap jw Ha, hal nevelett tArsam, éo a kételyeknek mm ösöoét ludliottam önre. A tArgyilagoaaAg msgasztos álláspontjáról hideg íelsóbbaéggel tekintett rám. _ Soha Mm gondolt eaelött e lehetőségre V _ Ne kérdésié, mit gondoltam. Csak ait ai ngvet tudom, hogy véleményét noha eem fogom aláírni. Elismerem, hogy Mary nagybátyja halálá-vil gazdaggá lett, de aiért még ie ait Állítom, hogy n tett elkövetésében réssé nem volt. - Ée mi indiíja önt e feltevésre ? Nem tartom kötelességemnek eit önnek megmagyarásni; de követelhetem, hogy ön al-lilásának, jobban mondva vádjának valódiságát bebisonyitsa., (íryoe ur gúnyosan mosolygott és lassan inteti fejével. — 0, o I\' latom mér ön jogi ásabAlylyal jön elém. De ha nem tévedek, teljesen figyelmen ki-vül hagyta atl, midőn ama kérdés feltétetett, Clawing ur e a gyilkos. - 0 férfi s nemönk egyik tagjától feltehetjük e szörnyű tett elkövetését. De egy usssony és még hosiA Ilyen, mint ő — sohasem követhette ast el! Es termésietellenességí mondom, csók .„akkor hisxem el, ha Mary saját szójából hallanám Ily hideg ssámitásaal egy női lény sem képes ilv borautó tett elkövetésére. — Mutassak talán néhAny ügydarabot ? kérdé Gricé ur. De én megmaradtam nézetem mellett. . - Ne fAradjon! - kiéli ám. A világ minden Ogy darabja sem volna képes velem elhitetni, hogy Laura elkövethette volna a gyilkosságot. Bnokanövéréröl pedig nem akarok mást (eltenni s hinni. Leaveny.orth Mary gyenge, állhatathu, — ezt elismerem — de gonoss nem. —= E h81gy tehát ön által-sokkal enyhébben lesi megitelve, mint saját unokanövérétöl. (Folytetáta kovatkeaik.) Rierkeadöl llcenet. ■ § Xalt\'Sferesef Nem értjük, hogy ebben u Sgyhrt álért Mtfiá Oa éppea tanfelügyelőt támadni ■t\| oljtn votemeaBin ét kímélni leasi ? Hlea S o taklntet-hia a/aca Mrubáavn végrehajtói tatalommal, ö caak a tuité paaaaiát a nemi köalgasgatáal blsottaágelé ter-jnití, ct untán nUBÍtja as illetéket aaolgablról hivatalt, kegy i tanítói Járulékok bohajtán* iránt latéakedjók. Ha •i ara ialéakadik, akkor arról njböl jalaattat kell tanai a taofallgyoltaég ltjáa a kflsigaagatáai biaottuignak. Ygyéb-ktat tat önaok - amint aláíróiéból látjuk - éppen agy tada\'i talleae. Felelős Kzerkeaitö: IStfciT KA a » O R LaptuUjdonon és kiadó: FINCH E L F f ir® Fr Zala 59. aaám 7. lap.) NY1LTTÉR.* A wlf—a #1 vaa égre leataaekták a JiStgye* moadaal, ha aa ulatd rtka darabok Igaa lokiaor már a Ml Mk VImM atáa a bajtáeokboa elheaad-nak, vagy alat a válla oaétmálaaak, aaon Jeloaaéf aaa a „véletla«N ÜlaJ okoaott alógéi! kasom a Mlyom, hogy aa vnatagbbaak a még la ilaléaak léajék Ibi, laéaliwa laaaoa alaa él phű-\|kir-iarval páeolva, melyek a aynraMlrem éraaálaJt mintegy i«étrág)ák \| aa ilynemű fiiiiil al jártat" „■Htarkeléeaak" Borosik t montal jobbat óhajtják a aalyaat magsebeaiUol, aaaál több «l a a faré* a mogyen as kimstttl hogy aa eain mérget tekilitma magába talvja. Aa Igy faalatt oilyem — a ligái ■nakk m—iéml a haláloitráját tollát még mieHllt aa a aaOvflesékr* kerülne, már lg aagábnji rejti As ilyes asálshhél kéaafllt agy aeieMlt aolyea asöveteknek, rövid haaanáUt ntán Unaéaaot-oserBea asakadosnink kell, mint s gyújtó ksnéosak aassrist, amint aaok többé vagy kovéobé tirhiltottok meg. A drága Öltöaék (kéosltéal díjjal. igyStt) tOkóleteaen értéktelen. Aa éa valédU lelrkelmhél taivtm kttldOk poatatordnItával parté él vára-aaaleaaa mintákat Haaaaheri Cl. le. éa kir. ndvsrt iiállltó n«lj«ncyáral Ittrtfkkam. (S) 1807, julius h6 M-én EgfeéAl allamart kellaaaa iiB leraiésulM 10S haehajtéesar s FERENCZ JÓZSEF- UeeerSvIe, a hissrttvlieh király* Orvoateklatélyok bisonyltványal aaerlnt a világhírnek Orvosdö rERKKl jélSEF-kMerlvla a keaorSviaok talsjdonképeal képvieoMjéaek toktaté sdö, mart páratlan egyeskteo, gyora éo tartéa hstáan. A alllesaiaml uagy árammal ogyodSl tlnto^totott kl. Kéretik\' caak ViPeaSS4élseMNirlrÍí, sem pedig badal vagy egyéb Hm^rsfat bsaaaálal. Iá apkalá ailadealll. Aa igsagstóaág Bpootoa. Csodálatos eredmenyr- szeplö, tisztátlan arobör, sárga fotók stb. feltétlenül ellünnek Bergmann liliomtej-szappan (Sárgásán és társaiéi DrssdAbaai naponkénti használatánál. iaphalé darahHlűBl ie kra\|sárért Krrlucr U)m\\m Ötletében Rau>Kaa(iaáa 186 Vasutimenetrend. Érvényéé 1897. mójue í tói. Kanizsa állomás. j Indulás i S7kT7éJ~~ I Kaaiaeáról \| Kaalaoára I j 1 Mii 11! \'i\\l i as. r. 4 42 regg. Ugy. v.l ft asl regg j\| hz. v. 2 85 d. u. as, v. 12 10 d. a \\ gy.f. 20 esie sa. y.\| 11 \| tl I éjjel £ Iv- v. 7 AA este \| ?. vJ 7 1 60 reg. Ijgy. v.l lt — I delbJsjr. v. 4 ; 661 d. o. S/ombh ss. v.l 6 05 WggJlsB. r. 11 01 eate \| IBéoa gy. v. 19 90! d. uJsz. v. 8 421 regg • Z. Eg. v. v. 5 151 d. u\| v. v. H 04 regg as. v. 2 05 d. u.U. y, I 186 d u as. v. 12 461 éjjel Igy. v.\| 7 05 j eaU w gy- v 6148 regg. as. v. 3 121 regg. & r. r. 9 tft regg. asrt; t\|t4jd. •• cg as. v. 2 \| — d. u. I v. v. 8 55 eata g* az. v. 12116 éjjel gy\'. v. 12 >10 éjjel r kr- B\|00\|d, ti. gyrTt U 46 - B.-Szt--(i},\|j j j j\|m. v.[ 8 : 0 s re g. n r1\' 4 67 regtf.[!sz. v. 1 129 j d. 0.1 Barcs p\' v.1 2 25 d u.ljsa. v.j U 22 éjijei. \|jsa. v. 7 25 eate jjsz. f. 11114 reg. Aa o rovatban kOalSttokérf aem vállal felelSootgot a aaerk. Hirdetések ~lel vétetnek FISCHEL FÜLÖP köfty v kereak edMbf n Nagy-Kanii ■ án Osász. kir. szab. Adriai biztosító-társulat Az Adriai biztosító-társulat vagyonállása. Éhttlitaajtó osztály. A) - Mér eg számfák 1896. december 31-éw. - Elemi Hitály B) VAGTOM. lafattanok TrlSé«a , • Milánóban OHyaM Martni) ........ rt^kpplr<»k Oatyalk aaortet) r«aiiánákp«flra ;tM.daaoa-bor l\' ljr laró kataatal . » . J«lutl»f hliMlnlk (JofTiók ftkftlitl)....... J MMu»néitM«tl Jára4ókok la tekék a#vtBvkaiaaalk . aa«mié>«k mái blitoaité \|áir< »o«ác«.knal . . . t , t KaiCmft\'r imNip . . . ah4fef«:» »d<V»ok r I Méf Mai (örit«iiHt Jnmlékak Movvoaáftl kfiiuáfak Tnnnr forlat \|ki 1434100, - IjfÜlll 91444 W atiNH inti,ii II7WOO,W> B8U0I «mil,al NT7II immn TEHER KlIlnnjoroaónr-larUlIk . . Janlalkofóaro álló urtnlók . rfoljranlniáóotáat urintók . t>IJtanalókok ...... Dljátvllolak ....... riMfl károk tartalóka . . . A oíabMltoiukal lllatl nyara-náavráai (kllln sáaótaáala •aarlai) BIiimHÓ tóraaaófok kOvotolóaol Sí?otolóMk a láraaaáa klaponll T«Katl»ó(ónól (folyó aaániln afronlofa) ..... KIIInMIa kliolaalk . . Oaaifik íirlnl \|kr T35B! navi % HIlMAt IIIS^M Ol laira N M7I00 flb I7HM0I lemnln I14041 at U4MOI7 nmsn VAOTON. aé^vónjraalk rálló .... Sáaanáiia Trlaaiikaa óa n káp tlaoióaófakttól. . ... , tlltttluié/aiak-, iak«r^kbénalá< rak- aa üankárwknál olkatyo< aot lOkl........ InanUniiok Trlaoi-, Milánó- Volasaalbaa Jagyaók aaorlni) Snl uapirak M\'ív/éK itwlil) élték popirak IMI. 40* e«wl»or II ir Jóró kamatjai VáliOa éa nialványok táraája ICalaalMOk érték papirakra . . KOvotaléaik máa blaio.lló tár- aaaáffokaál . ...... iCOvatalé\'ak éfynOkdknél . . ai«toaHtály(fblyóa4áa\'a)rfyon-mgo, . , • Kaléoféla ailÓNok Móf nam lOrloaatall jutalékok ó* anervaaóal klltaótak . , I .oltár ....... u.mák irt. iarial ikf mm iism 1701150 ÜIIIM 41 Mai M Iléiéi I tllYéSM 10407 RH TBBEB. Alaptlka ....,,\', .1 Nyaroaéf inrtnléktlko * . Ilanáakaalin álló tartalék . . Árlalvaa-lMnloaáal laaulók . TlakialoaliA\'ok díjtartaléka . Hiállllmányblatoaltáaok díjtartaléka ......... rifft llokárak tartoléka . . raffé aaállllMánykávok tartaléka. . , . . , , . . . A táraulatl llaatvlaoílk uka* rók* óa allátáal póaitám . . Blaloalió tironoáfok klvololóao KBWnMIo kliolaalk . NI aaa vom oottolékak IIM-rlt álkoora nyor. , Aa lalatóv nyonaéga , i — ~vm •) 1.171^04 li.iaa-M ólnüiit a Jalw l.wJiüé M •áraaáaodáabót •) 116,010.— m,0M - gyorapitáa alatan — ÓM^ŰI.- aártaánaláaból 9 •) 111,101.11 \|\|,III.IS fyarapliáa a jalan iH^ftéJá MraaáanláaWl uaauon ért. fŐrl«t l\| ItTMMIIO MMOOj M07M 1071764,74 MOH 14 élMPI U 601760 01 élM74« IMO 7704 M lát mi a 22552 rá—-aliást ritgiiKAIeMi SIMbbl évokkoa aaedókai , 4\|\|ak 4aaaa«a , \| , . Al tfsaf stóaáf: OUatsUtttai Dr. Alkar igeit Viamasi Bamrlk, Fartol J talU Fái, Baá»Ut E, Salea S. asáMTissf Alók: AAmi4«U Sylrgy, Fajai Alkart! Baül, OoláaskmU 1 PT" A aMgyaMfiadfi oiil4/y-/rirf</B ioái^ii, iV. hfikl, wácá-mtcm m álfoakí kámákmm. Báré foüualiky FrtgyM, latéae. FHgjreeal BL, tUkAr. Ltokftamkergar J, Taaérütkár. éu. ,0övebL lártImidá<l jelentések as alanti kerületi föQgynökségnél kaphatók. Ugyanott felvilágoaitások a legnagvobb késtsétael adatnak éa ÖJtf. a^Ü^l b,sl0i!íd P«btótöSüások a „Déli lég- éa viszontbiztosító réatv- táraaSg" éa balent "istosilások a „Nemzetközi balaaot ellanl blztoaltó táraaaá0" ssámára a lagalönyösabb feltételek éa a lagoloaóbb dijak mellettf^tdtatnak el. Kanizsai kerületi főügynöfcség; Jjftwy Adolf. Nagy-K tniz«a, v asárnap Zala 50. Kim (9. lap.) tWI, julius hó 26 éo traty-, M ufct-érta, 30 élu^i dlUMrl ikiliy i Kwizda-féle 41 RESTITUTIONSFLUID ] np li. éi k. kir. uil ■••évii livakiak. 1 p»lMk irt l Irt 40 kr. 3) tv éta «év. Iitállákkat vilaalM katiial ta p«é\|A r eaiyikl UtáüékkM li bMsiálatban aagyikl •rlhultéuk (Mtt ii itáa irMtédl; további DoiMiéáMk, rátéslásik, u luk ■•riviift i aia Ily alkalmaknál; kiMtlti • loval kiváló ttlltilt. ■éiyekre Mialtáiiá Tataik t föixbbl vwlj«fyn íjjelnl i * viUliit hatiroMllaa kitojaxnl: Kmtim-fMt RNÜtlttonliM FI leiéi l kerül gyógyszertár Korneuburgban. iutrák-Bi\|yir 01. él k. udvari izálHté. ■ jtX^\' Az ezredéve* kiállításon az srsoy érdemkereszt-; (él és a millenniumi pagy éremmel kitüntetve. ^tXV» * •lytrtut alkalau mt X wUgép, js a jnerltokorongoM ruiid-aanl«k bűzt l«gk«tval* UM>. tzikté „Ferfelcta.** ••rvettgép. Mindegyik a gyakorlatban lelelte célszerűnek bizonyult szab. kiváltható kapacsuklyókkal Tan ellátva Felülmúlhatatlanok as egyetemes és kétvasu attiektic, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvények, összes talaj-mivelö eszközök, szénagyüjtők, darálók éa egyéb gazdasági gépek. Felhívom a n. é. gazdaközönség figyelmét a legújabb amerik „Planet jr" rendszer eayterelő iü\\ répatapáló es tölttö eszközre, melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető il Végül figyelmeztetem a n. 6. gazdaközönaéget hogy a i 1 <i u téve—e íme ■,> az ezen ozimhez hasonló körttllráau vállalatok gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSAN, a m. kir. államv. gépgyára vezérügynökségének dunántuli képviselője. ^iXK* Az ezredéves kiállításon az -arany érdemkeresztlel és a millenniumi nagy éremmel -kitűntetve. Sangerhaosenl gépgyár, magyarországi gyártelepe. BUDAPEST, Kllkó véeiUut 1448. IM 4* egyWtli magy. special-gépgyar, a mely az összes ■eilgaidsié\|l IparAgak számára szük-, séges gépeket gyártja- Gazdák és iparotok számára mint hajtóerő, rendkívül előnyös a „HOFFMEISTER-fóle gőzmotor" a legjobb és legbiztosabb gőzgép. Fűthető: szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hullldékksl. Minden nagyságban fél lóerőtől kezdve gyártjuk. A „HOFFMEISTER-motor" rendkívüli előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt felülmúl. Felállítható bárhol, semmi alapozás vagy falazás nem szükséget, állhat szilárdan vagy ssállithaló. A „HOFFMEISTER-motor" megszerzését gssdáknak és iparosoknak a legmelegebben ajánljuk. Leiráaaal, felvilágosítással, árjegyzékkel szívesen szolgálunk. Képviseletekre ajánlatokat elíegadank Magyarország legj obb sor vetőgépei: £ az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. k a í >? X 213/1. 6926/807. Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa r. t. vírosnál a VI, éa- VIL kerületben újonnan szervezett rom. kath. kántori állásra ezennel pályázat hirdettetik. Az állások 300 frt évi fizetés és a szokásos iskola dij van egybekötve. Köteles lesz a megválasztott kántor állandóan a VI.—VII kerületben lakni. Az állással összekötött teendőkön kivQl köteles lesz a megválasztott szükség esetén külön óradíj mellett a VI. és VII. kerületben levő községi népiskoláknál, mint helyettes segéd-tanitó esetről—esetre működni. A pályázni kívánók tartoznak rom. katholikus vállá- J sukat, a kántori teendőkre képesítést, valamint segéd tani-J tói minősítésüket okmányokkal igazolni. 2 A kántori működésből nyilvános próba tartandó. A kérvények f. éri aagiMBta* hé »©-lk 2 napjáig bezárólag Nagy-Kaniaa város tanácsterei mébe a tanácsi iktatóba adandók be. A. várasl tanáén. Nagy-Kanizsán, 1897. julius tó. Véeeey, polgármester. 3 férczgy ártmány aival I Nyomatott Fisahel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanissán 1897. 80. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. julius hó 29-én. XXIV. évfolyam. viHskáa.étlitt. Mlí\' ktajk««sMMbi. k „tkwiumi irtoknál l«kt »«p«-kist \' » 4-4 4,1 M,t ií, >.uw4i • l»P smllsskl rtotir. tMttkwi k«ate»iM. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Klaáéhl vUl i VárMki-ipli«t : fiukéi ttltf líifvkinabitiai zLórairtat íkík : JCfia im II kmu (i frt — kr PiMvi I kmu (I frt — kf Sty4im I koron (1 Irt «0 kr A Nagy-Kaoisiai- éi dél-ulti takarékpénztárak, a Hankegyesület, u Ipar- éa kereske-BM(UMk ,,u,ro... ■>■ im^ik „i^diIk i.t.i.k «k !■■•« k«Hk dalmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-aövetkeset éa a letenyeí takarékpénatAr. ___ mi hndtoiuk ti „ntgy-ktnltsal malátagyár éa ser/őződe r. I." a nagykanizsai önkéntes lüzoltó-egylst, vruttAr petttaera ia kr. ___ a lalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. lárs., a nkanizsai kerületi belegsegélyzö ——— itwrauk kiUttMk Ki.u. pénztár hivatalos kSzlönye. ttsiatik, nlaaiat s klrliilnki gnet tkdiN ára: 10 knjcdr. líagletealk NagyKauitsáh h«t«sklst kélazer: vasárnap és osKltör tölcöru -M«.tkomik riMkd fltda kUft- korwkiáxlki tatiaaadSk Augusztus 8-ikán Zalavármegye ismét síép jelét adja halhatatlan nagy szülöttje, J)cák Ferenc, iránti kegyeletének, midőn szülőházát emléktáblával jelöli megt- Csak nemrég (julius végén] szintén ilyen kegyeletes Ünnepség volt ZalaEgerazegen, mikor Fwteticn Oyfrgy grófnak, a aGeorgi-con« alapitójának, a megyeház számára megfestett arcképét leplezték le, E tényekről másként, mint a legőszintébb elismerés hangján, szólani sem lehet. E tényekben a vármegye kőzszellemét irányzó tényezők részéről az idealisabb. törekvések kibontakozását ismerjük fői. Nem is azért tettQk cikkünk élére a kérdőjelet, mintha mi ezeket, a vármegye vezérlő szelleméíe is csak fényt sugárzó lényeket nem értenők a azoknak magyarázatát óhajtanók; hanem tettük azért, meií -a- Festetics ünnepség .isJetólyt—á. a Deák Ferenc-ünnepségre is kibocsátották a meg- hívókat a nélkül, hogy a nagykanizsai •irodalmi és Művészeti Kör* létezéséről tudomást vettek volna. Pedig-az-ünnepély rendezését vezetők talán nem. tértek volna el a meghívandók megállapításánál követett elvi szempontoktól, ha ezt a negyedfélszáz tagot számláló kört, — mely a címébe foglalt célon kívül a megye egész területére, de kiválóan Muraközre, kiterjedő kőynivelődési feladatot is vett föl alapszabályainak keretébe, — figyelemben része-, sitették volna. Igaz, hogy ez a fiatal, alig kétéves kör oly nagy arányú működést, hogy az egész vármegye figyelmét magára fordította volna, nem fejthetett ki. D2 azért Zalavármegyének mégis csak egyetlen olyan egyesülete, mely irodalmi, művészeti, közművelődési célok szolgálatát tűzte maga elé s e célok megvalósításában működését az egész megye területére ki fogja ( terjeszteni; mihelyt anyagi erő tekintetében erre magát elég megizmosodottnak j érzi. Ezt a kört nem lehet semmiképpen sem olyan egyesületeknek kategóriájába osztani, a minők minden kisebb városban is vannak, vagy aminőkből a kissé népesebb városokban többet is találunk, melyek - azonban inkább kizárólag lokális jellegűek; mert ez egyesület céljánál, feladatánál fogva az egész vármegye területére kiteljed a mint vjlyen, egészen egyedül áll. Éppen azért nem tudjuk megérteni, hogy Zalavármegye halhatatlanjainak kegyelete* ünneplése alkalmával a rendezőség miért" mellőzi a véletlen tévedés lehetőségét is kizáró következetességgel. Nem talajuk ennek magyarázatát sehogy jiem. Mert amilyen elismerésre méltó szép figyelemnek tartjuk, hogy a vármegye területén műkőd ő polgári hatóságokon és hivatalokon kivül a zalaegerszegi és keszthelyi m. kir. hon védhuszárságot, a nagykanizsai honvédkiegészitő és a cs. kir. 48-ik hadkiegészítő parancsnokságot, nemkülönben a Csáktornyán állomásozó dzsidás osztályparancsnokságot, a csendőr-szárnyparancsnokságot, a pallini méntelep, osztályparancsnokságát s a t s a t. kellő udvariassággal meghívták : éppen olyan megmagyarázhatatlanul különösnek tűnik fitt, hogy a Nagy-Kanizsán székelő »Irodalmi és Művészeti Kört,* mely céljaival általános nemzeti érdekű missziójával a kegyeletesen Onne pelt nagyok szellemi örökségében él és munkál, nem méltatták arra, hogy meghívják. Őszintén mondjuk: teljesen távol van tőlünk még; a gondolat is, hogy ebben a következetes mellőzésben legkisebb célzatosságot is keressünk; sőt az a hiedel- A „ZALA" tárcája. Atyám sírján. _ — (FtUiSumriti/t, juliim 10. 1897.) — A „Z A L A" aradati tircij. — Kimentem tirjóhot Szegény jó apómnak, Mii koportójára Nem riy hantolának. Egy tavatt hozott csak AldÓ napot rája, — Itt csicsereg még a Dalne paetirtija. lm benSve mégis Füvei és virággal; Szívnek, mereteinek Édet illatával, Nem is a termiizet Hintheti mije, Ogáetoi öregasszony Volt a» üttetfji. Könnye harmatával Meo9ntMe népen, . Btinte nyma látszik, Minden kit levélen, K bus tirt, virágát Nem lehet felednem; A legjobb a/tához, Visszaszáll a lelkem. Itten nyugatzlalja, Szent nekem e bánat, Oh ciak vigasztalja Imádott anyámat I IIAJOATÓ 8ÁND0R. A mesternszó. A „Z A L A" md.U tircij. — Tengeri lürdönk hölgyei két nap óta méltán irigykedhettek arra a szélesválla, angolosan izmos termetű, sportbarnitotla arcú fiatal (érflra, ki sélái közben r> közönség suttogásainak állandó tárgyát képeste. A szellős nyári öltösékek takarta kecses alakok és he yre vágású topánkákba bujtatott lábacskák után ugyanis sokkal kevesebb kíváncsi nem kalandosod, mint as erd\'kes uj alak nyomába. Mindenki rajla felqté tekintetét, ha elhaladt elötle kék kabátjában s feltűrt flánell-nadrágjában, (még a fent leirt toalettek birtokos női is) meri es as előkelő „dress" senki egyebet nem rejtegetett, mint Tballl, huszonöt nagy verseny alsó uszóbsjnokát. \' \' Ma délután less a nemsetkösi visi-sport verseny második része, a diss.uszás és mü-ugrás. Eiért is matadorunk helyesnek vélte, már a déli sétára valamennyi kisebb-nagyobb aranyéremét mellére tűzni, — mindmegannyi vízi győzelem jelvényét. Ki mondaná, hogy nem voll ilyképea rendkívül impozáns jelenség! At ellenietek a trofeumok láttára sajnálni kezdték a hosszas,trainia get", melylyel izmaikai a mai versenyre scéloxták, mert Tliull megjelenése egyenlő volt rájuk nézve a győzetem lüs be ment reményével. Mindenfelől összejöttek a aporolli lestvérek, kik közt a tegnapelőtti bankett megalapította a barátságot t polgári foglalkozásuk teljes leledésével e néhány napig egyébről se voll szó köztük, "mint végezendő .munkájukról." A sokféle egyleti jelmez csak ugy tarkállott a lürdő után, s mindenütt csoportosan vitatták egyik-másik kedvenc emberük Verseny-eshetőségeit. A rendes „laikus" vendégek persze tiszteletteljes csodálkozással Aéstek az az olympusi ifjak eten modern kitdástira, a méregették külső tulajdonaikat, mint a versenylovakéit szokták a gyepen futtatás elölt Thall amolyan Kincsem-sserü alltlános favorit volt; s még sokkal érdekeaebbé teasi szereplését, as a csodalatos elszántság, melylyel egy-két mtgyar ustó bajnok nevetni meréuelte migát, hogy vele t .nagy távolsági" úszásban ét mO-ugrásokban megmérkőzzék. Hogy togja eteket ttégyenban hagyni I Micsoda törpékké silányulnak majd .0\' mellelte 1 Az volt at általános vélemény a verseny délutánján a közönség sorai köti és aa intim fogadások lárgya a sportsaenek körében. Thulal együtt néhány pessgö-battéHa és sörös hordó sorsa volt a hullámokra bitva. Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 60. szám (9. lap.) 1897. julius hú 29-én mönk; htígy e mellőzés az illető dezőség részéről az „Irodalmi és Művészeti Kör" működési keretének nem-ismeréséből származott, mivel — amint a meghívóból láttuk — az egyesületek közöl egyet srm hivtak meg s valószínűleg az Irodalmi és Művészeti Kört is ezeknek kategóriájába tartozónak vélték. Éppen azért kötelességünknek tartottuk erre nézve vármegyénk irányadó köreit felvilágosítani. Ha már a szomszédos Vasvármegye annak idején meghívta a zalamegyei »lrodalmi és Művészeti Kőrt< a Szombathelyen lefolyt Berzsenyi-szobor leleplezési ünnepségére s módot nyújtott arra, hogy ott magát kép viseltetve, koszorúját a halhatatlan irodalmi nagy emlékkövére letehesse: annyit talán a saját megyéjében is megérdemel e még kis arányokban működő, fiatal kör, hogy kegyeletével a saját megyéje halhatatlanjait ünneplő vármegyei hatóságok, hivatalok, testületek és katonai parancsnokságok mellé sorakozhassék. Azt hisszük, hogy ennek a körnek kegyeletes hozzájárulása a söjtöri ünnepség harmóniáját éppenséggel nem zavarta volna meg. vádnak igás volna, amit Tlaza István ellen fel-hpstak as inkompatibilitási ügyek során, elját-asotta volna politikai pályáját, akkor Károlyi közbe ssólt, hogy: Ugy van I (iróí Károlyi Sándor röviden kijelentette, hogy es s dolog nem laHozik ide, — De igenis Ide tartozik - azólt ujrn Tisza látván t ismételve kérdezi, hogyan értette kösbessóláaát gróf Károlyi. Már-már kritikussá vált a helyzet, amikor Ssentiványi Árpád, a nemzeti párt alelnöke odament Tiúához, a hosszabb ideig \' magyarázta neki Károlyi közbeszólásának értelmét. Hock János volt a harmadik, aki azemélyea kérdésben kért szót. Mindenekelőtt arra kérle a Házal, engedjék meg neki, hogy hoaszasabban reflektálhasson fiajári Ödön beszédére. egy közt a folyosón népes csoportok tárgyalták .g miniszterelnök ischli útját, amely meglepetés volt mindenkire uésve; mindenki mást tudóit róla beszélni, a végén kiderült aztán, hogy senkísera tud semmit. A teremben mindvégig kevesen voltak, de a hangulat ipeglehetős eleven volt. Bsria Ödön voltat első szónok és ügyes beszéde as ellenzéknek nsgyou tetszett. Utána gróf Károlyi Sándor beszélt a szabad, elvűségröl Mindenesetre különös és a maga nemében érdekes látvány volt, mikor gr. Kárölyi Sándor a büszke srisztokrata, az exkluzív éa reakcióoá-rius agrártőrekvések legfőbb vezére, szembeállított* a maga liberálizmuaát a szabadelvű kormány liberálizmuaával. Hogy erre alkalms lehetett, u csak egyet bizonyít: hogy van egy harmadik líberálizmus, amely annál a kettőnél különb: — Nem engedjük! kiáltották a kománypárt ez az igazi, nem alkúvó, nem tétovázó és csak ifjabb elemei, élükön fiajári Gézával- \'előretörő líberálizmus. Sajnos, hogy ettől a — A házszabályok megengedik I mondotta az1 kormány, ba osak inoidentálissn s talán nem á elnök. . \' , * I készakarva eltántorodott a ezt — horrihile diéta . — Akkor hát beszéljen! hangzóit a jobbol- J — gr. Zichy János is leiéje olvashatta ma gról dalról. t Károlyi alán. A néppárt ifjú vezére ugyanazt Hock János Apponyii, majd grúl Károlyi Sán-1 telte tudniillik, amit az öreg gr. Károlyi: leckét dort—vette védelmébe Gajári Ödön támadásai tartott báró BánfTy Dezsőnek u liberalizmusból. I ellen az ellenzék ztyos helyeslése között. j Két ilyen lecke egv napon I Ulánna Harlha Ödönt hivfa fel szóláara a jegyző i Beszéllek még Rakovszky István es Lakaloa — Holnap, holnap I zúgta kórusban az egész Miklós, s derék vén kuruc, aki nagyou meg le-ellenzék. \| hetett elégedve mai aikerével: az elnök kétszer Politikai szemle. BelfBld. Ortnlggyiléa. Julíus 24. — Ma beazéljen I bangzoll egy-két hang a jobboldalról. — Kérem a Házat, hogy miután a kérvényeket kell ma még tárgyalni s miután as idő már nagyon előrehaladt, beszédemet héllőn mondhassam el. — Ma, ma 1 azólt ismét egy-két hang jobbról. Bánlfy miniszterelnök intett Berzeviczinek, hogy jelentse ki a Ház elhalasztó határozatát de as elnök nem vette észre. Molnár Antal pedig oda-sugta neki, hogy meg kell szavaztatni a Házat. — Kérem azokat a képviselő urakat... Ebben a pillanatban a jobboldalon föláll < egy \|pr ember s általános zaj keletkezik, amelyet azonban túlharsog Jttefh Gyula hangja, f — Akkor névszerinti szavazást kérünk í — És kezében az ívvel siet az elnöki emelvény felé. Nagy zayar támad mindkét oldalon. A képviselők — vegyesen kormánypártiak és ellenzékiek j— a miniszterelnök köré csoportosulnak, aki ízga-Berzeviczy elnök elfoglalta az elnöki emelvényt toltan veri Öklével az asztalt s a bejelentések után Gajári Ödönt hívta fel a GyŐry Elek odasiet hozzá s magyarázza neki jegyző szólásra. hogy tévedés van a dologban. Gajári csöndes békülékeny hangon jelentette — Hát ez nem obstrakctőTkérdeziegyharsány ki, hogy nem szándéka a békitéa kísérleteiben hang a jobboldalról. részt venni, bár komolyan akarja a békél. Aztán1 — Önök akarják a szavazást! replikáznak az Hock Jánoaaal szemben gróf Tisza Istvánt vette ellenzékiek. védelmébe, msjd Károlyi Sándorral polemisált. j Pár kínos perc telik el, amely alatt megmagya-Az ellenzék nagy figyelemmel hallgatta Gajári rázzák Aimlh Gyulának, hogy a kormánypárt nagy Ödön beszédéi, a nélkül azonban, hogy a béke többsége ia azelhalaastás melleit van, mire vissza-érdekében loniosságot tulajdonított volna neki. j kéri az ivet az elnöktől. (iajári beszéde a személyes kérdések egész____________-L • - sorozatát vonla maga után. Elsőnek gról Tusai Julius 26. István szólalt fel személyes kérdésben s Károlyi Pezsgő elevenség, lázas kíváncsiság az üléa Sándor gróftól kérdezte meg, igaz-e hogy amikor elején; kihalt folyosó, üres terem, rezignált kő-Gajári azt mondotta, hogy ha (ele annak a zöny a végén: ez a mai ülés népe. Tíz és lizen- is rendreutasította, tak hozzá. A pártielei melegen gratulál- ja!. 27. Szilágyi Dssső féltizenegy órakor oyitja meg sz ülést, Kevés ssámu bejelentés során feltűnik Torda Aranyos-megye kérvénye a hajdú-dorogi magyar püspökség IsláUitása iránt. Kesdöalk a vita. A néppárti Major Fereao szól elsőnek ss ülések meghosszabbítása elles. A helyzet komolyságát és válságos voltát, agymond, aa okossá, hogy a kormány még mindig oly makacsul ragaszkodik a 16. §-hoz t a ea-korprémium sloestásánáll ügyeimen kívül hagyja as orsság ígs érdekeit- t A nap második szónoka, Rátkay László arról bessél, hogy a kormány semmire sem fog meaai a klotürrel. De ha erre vonatkozó jíívaidaiát benyújtja, akkor na oaak nyomtassa ki, haaem mellékelje hossá aroképét körülövezve cukorrépa-levelekkel a fölébe irva: Törvényjavaslat a ■agyar eaólásszabadság mggszüntetétéről. Elt eaer évig, meghalt Bántfy Dezső idején. (Zajot tetszés a bal; és ssélsőbaloldalon.) Busáth Ferenc: A kormány a béketárgyaláao-kon nem a most tárgyalás alatt levő javaslatokról való vitát akarja a rendes mederbe terelni, hanem főteg bUloaitauí szeretné a kiegyezési javaslatok keresztülvitelét, fisén ss slspon nem létesülhet a béke. Hol van a 67-es alapon álló ellensékkal ssemben a garancia, hogy a kiegye-téti javaslatokat aa orazág érdekei szerint alkotják még ? Az Ülések meghossssbbitáeára vonatkosó indítvány is osak as ellessék provokációja. A javatlatol aem fogadja el. Az előkelő fűrdőintézét vizeiben volt á \'veraeny szintere. Apró zászlók tarkították s partot és sokszínű tporljelvények diazitették a kiinduló éa célpontot Fent, az öltöző fülkék folyoeóin helyeket készítettek a fizetni tudó előkelőségnek, mig s magas part kőpárkányai mögül a piculáé közönség nézte s versenyt Amott csupán díva tos érdeklődésből, ssórakozáaból Ültek, mig emitt kéesek voltak a tenyerek s a torkok lelkesedő elismerésekre. — Hiába, — bármennyire i nemesi is a sport, mégis caak magasabb rangú a lóverseny. A paripák négy körmére inkább teaznek vagyonokat, mert azok telivér, eliamert tzármazáausk (kár, bogy nincs még a paripák nak gótai almanachjak) mig itt cssk emberi, söt ml több, polgári izmok mérkőznek egvmáaaal. Olyan emb...... polgárokéi, kfk arra fecsérlik idejűket, bogy dolgozzansk. Ezek legfeljebb sst érdemlik meg, bogy sz emberek, már mint akik ssórakoani jöttek a világra, — érdekkel kisérjék őket a célig, (azon tol nem, mert caak a vízben és a halálban vagyunk egyenlők), — Hadd hevüljön aa állóhelyek tömege, hias ennek a szegény népnek is kell valamf örömet szerezni I De az ülőhelysk birtokosainak ez\'egyszerűen „nem áll jól." Eljönni, t nézni: az ekie, d« lelkesedni: manvait ytnrt I A bsjnokok elzűlönitett páholyt leié szegződnek a látcsövek. — Célpontjukul szolgálnak a trikókban leszűlö és tejesen kimondhatatlan állapotban duzzadö egészséges ilju tagok. Petyhüdt driemberek irigysége s viruló hölgyek ......no mondjuk: bámulata tárgyai. Megindul a mérkőzéa. Megnyitó verseny, junior-veraeny, búvárkodások, — ezek mind csak előkészítői a löbirkózásnak: a bosszú távolsági mesteruszásnsk. Thsll versenytársai ctak ketten vannak, kik lehetnek ugyan olthon kimagasló nagyságok, de ő mellette csak satellitek, kik a Neplunt kisérik pályáján, Hosszabb azünet. Esalatt feltűnik a páholy dobogóján a félelmetes vöröa ussójetmez, mellén lehér csillaggal. As ő színei. E lehér caíllsg és viselője huzamosabb ideje ki vannak téve egy gyöngyházas látcső ügyeimének. A látcső mögött pedig, csaknem közvetlenül a páholy szomszédságában ül.egy nyersselyembe öllösőtt, széptermetü női slsk Választékos meg jelenése mulatja, hogy sokat lorgolódik ott, ahol a divatot müvelik, de környesetének terde pillantásaiból következtetve, nem a tejleitársadalomból való, Bisonyára ö is egyike azon .gazdag özvegyeknek" vsgy „előkelő msgános hölgyeknek •kik a fürdőhelyek állandó típusai kösé tartoznak. .. Már kiasé soká ia húzogatják a verseny megkezdését (A látcső nem ssűnik sgy irányba szegződni.) Fent as állóhelyek köst morajlás naliatizlk, l-nt belemélyednek a tereierébe. Végre ctengetnek. Előáll a csónak, mely bajnokainkat az induláshoz vinné. De a vörös jelmez gazdája ellenfelei helyett a főrendező száll belé, kiviteti magát oda, hol mindenki láthatja és harsányan hirdeti világgá hogy : Hölgyeim és araira 1 Thall ur ellenfelei a versenytől visszaléptek (nh I- felülről) ennélfogva említett ur mérkösés nélkül, mint egyedüli fen= maradt résztvevő\', elnyerte a bajnoki aranyérmet éa cimet." A kőpárkányokon levő izgatott nézőközönség elesett a nap egyik főlstványosaágálól. De azért kijutó\' t a dörgő (elssésnyilváuitás a vörös trikónak és fehér caillsgnsk. Hátra volt még az ugró verseny, mely Thall-nak újból a kaimat adhatott kimutatni világraszóló ügyesaégét. Mikor rákerűit a sor aa ugrásokra, kilépett a küzdőtérre két elleniéi, jobban mondva, ellentétes birkósó. Thall, a csupa is»m és csontember, meg egy kis sima arcú magyar gyerek, ki alig ért a másiknak hónaljáig, de a naptól kávébarnára aűtűtt testén asépen Ültek ki az izmok s esek, a sportnyelven asólva: jól voltak „ledolgosvs." Újból suttogás ment végbe a közönség torain. Dávid és Góllát küzdelmének lelajMsárót1 beszéltek. A kis barna-gyerek elfogulatlanul méregette bajtársát, s gondolstbsn bisonyára kifesté magának, milyen hecc less est a tenyeres-talpas né- Naff-Kantssa caütörtök Zala 60. s<áin (3. lap) 189T. julius bó t9-4n. Szünet atáa folasólalt Ssentiváuyi Árpád. Ssentiványi megemlékezik az inkomp\|iibilitMi esetekről, vsa összesen 234, Megemlíti Haltai Ferencet, ski a ,Vasai i és KözlekedésTKözlöny" szerkesztője s valószínűleg szubvenciót huz a kormánytól. Haltai Ferenc erre személyes kérdésben szólal föl a kéri a Háaat, hagy Szentiványi felszólalását vefys ö ellene bejelentésnek, mire as elnök kijelenti, hogy az sem történhetik meg. Szalay Károly hosszasan foglalkozott Bái ffy jjemélyével, mert as volt leladaii, hogy kibs-saélje ezt az egész ülést, a mi azonban ssm sikerfiit aeki. Midőn egyaegyed kettőkor befejezte beszédet I I jegyző Pipn Eleket hívta fo! szólásra, ez ■eglabelős kelletlenül emelkedett Isi s kérie s Házai, bogy holnap mondhassa sl beszédéi, de Szilágyi figyelmeztette, bogy még harmincöt pere van bábra a igy nem méltányos a kérelme. Papp Elek arra beletalálta magát helyzetébe cl kezdett beszélni s sajiósasbadaág és szólásul-hadiág jelentőségéről. A sajtószabadaág megváltoztatása a negyvennyolcadik! törvények megvál-toztatását je\'entené. Ebbe tehát a függetlenségi párt soha bele nem ayugodhalik. Ne tessék sst várai, hogy ss sllsaték msgslázkodjék önök előtt, mert a 16. §. megváltozatását óhajtja. Mit teszlak mi, ziidoa megakadályozauk s ps-rsgrsfus tőrvénynyé válását? förstar Ottó Hasadaak I Papp Elsk (homlokát törülve): Igsa, slső torban izzsduak. (Derültség). Beszéde végén ■domát mond a papról éa a lyakróV (Derülttég) A pap gazdaasszonyt fogsdoit, aki slmntén ugy basaélt aa aprótágokról: A tiizielendő ur tyskia. Már kéaőbb azt mondotta: A mi tyuknnk. \'fU- KfllftUL Keleti krónika. Eddig éppefc egy lactt ülésre gyűltek össse s hatalmak atambuli képviselői t a porta megbisoltjai, hugy nyélbe üstéit a görög-török békét. A diplomáciai próféták azt álliiják, bogy még három ülésre lesz szükség az őtsztt függő kérdések megbetsélésére a ulán szent s béke. A békeszerződés öl szakaszát részben "ár megálltpitották. A haditarcot beleértve, a magánosok vagyonában okozott kár megléritéiét négy millió tőrök fontban állapi tolták meg. Azt a kérdést, amely Qörőgorazág részéről való pénzügyi elleaörsésrt vonatkozik, még nem oldották meg. Tia táborkari török liist s határra ntazotl hogy a békétől tételek érielmében megálltpiiaa a határvonalakat. Konstantinápolyit an, hír szerint, sok emberi fogtak al, különőteh ulémákat és kőtéposaiály-hoz tartozó hivalalnokoktf. C.a-zári irádéval utasították a hatóságokat, hogy lehetőleg sitt tessék a muzulmán iakóaság lefegyverzését. A küszöbűn levő békekötés jó tlójtléntk tekintik itt, bogy a rendelete igéiz Konstantinápolyban a leg-trélyettbhen végrehejiják. Dttvsd pass Káneában meglá ingatta a tengernagyokat, a kik a látoga táat otíkhtmar viszonozták. va. [ J Fürdői levél. Gtaichenberg, julius 2ft én. Ás aistkasái atvésaata. — Hl aa a áoles (ur sut. — MtksévaMk péaksié\|a- — Clfáivsns. - Ottféáa. — FtliUka ia fbdMvad. — El a nskaéta I A moll esztendőben valamely hirnavet orvotlói olvaatam egy tárca-sorozatot, a melyben igen afbb azt aMndia: Az én tyúkom. (Derültaég). bölcs, igen megszívlelésre méltó dolgokat mondott Kéri á többséget, ae tekintse a hazái teritett a modernnek nevezett betegségnek — az ideg-ttzlilaik a maga számára s ha már neki befog- betegségnek — a gyógyításáról. Szerinte, mint Iák s száját, engedjék meg legalább az el tn- tok mát izerint it, a léiért való küzdelem teszi léknek, hogy beszéljen a hazáért. az emberiség nagyobb lelát e betegség rabiává, Kát óra van éa Papp Eltk tovább beszél, s különösen s szellem mániásainak ajánlja az Néháay kormánypárti képviselő most egyre ia- unalmatságig menő pihenést; mert e betegség legei atki,-fcegy mar kái éra van, belejtihsM leküzdésre legjobk Jia annyira tartózkodunk bestédét. De Papp Elek erre rá nem hajlik,1 minden mankától, hogy valóaággal unatkozunk. Ilim kijelenti, bigy még legalább tgy tél- No, aki unatkozni akar, tz jöjjön ide üleicheo-óráig fog beszélni. Pulsaky Agostot Is lehel ül-, bergbe, t megtanulja itt est s mflvészelel, a Htsi, dt fii nem. (Derültlég balról), j melyet én eddig ctak hirből ismertem, t mindig Most rá csöngetett Szilágyi DtuO és figyelmes- kinevettem smkst, kik slelatl panaszkodtak, hogy tette, hogy s Ház határozatai szerirt aa ülétek unatkoznak. Ea itt már meglehelőten a munka két óráig tartaaak, dt udvariasságból mtgaaokte \'» rowzul esik, akármily kevetel ia akarjon u kaUgaiai a aaéeokot két órán tal ia. Ctekbogy ember dolgozni. Most tudom ctak igazán tat az advariasaágot advariaasággal illik vi- felfogni, hogy miért látott Petőfi a pusztán snnyi steauaai. Papp Elek azulán befejezi bestédét, azzal végttván btazédét, bogy az ellenzék mini tgy iSklt ■11 ■■>! ■ kflst yUhslnMtplyil, (Helyetlé a baloldalon) mindenfélét, amit máa ember fia féjfedezni nem bír, t miért tért mindig vissza hozzá, bárhol it lartóakodolt Ugy láltaik, maga a hely semmi hatásul nem bir a lélekre, hanem a lélek népe JslíT Be a helyei, legyen az tik pusztaság, vagy erdökoszoruzla bérc. De a léleknek nem szabad fáradtnak, kimerültnek lenni, mert ilyenkor áll be az unalom, t i. az az állapot, amikor a lélek ide oda kalandozva, nem bir megállapodni sehol, a test pedig olyan -aksrallan géppé válik, amely annál könnyebben engedi át magát as imádott heverétnek. A leggyönyörűbb vtdék is oly aug> szokottá válik ilyeakor, hogy éppenséggel nem érinti i lélek húrjait, nem hozza reagétbe aa érzést, s ntgyobb lelkesedésre bírhatná egy jól elkészített rostélyos, mini a tenyészetnek bármely bűvös formáliéja. Ez tz igazi .doice farniante* a melyhez olyan jól ért az olasz, de a mit agy kia jóakarattal bármely nemzetség beit ember it megtanulhat Mondtam már, milyen pompái hely ez a (Üei: chenberg Otthon a poros, egyhangú váróiban ■zl hiszi a hatandó, idekerülve nagyol lélekzik, s s lelke ellelik minden néppel; van is valami benne: jó levegő, a \'enyvesek illata, árnyas sétányok, ilt-oll egy-egy ismerős, ki dolga nIAn lát, t. i. porhüvelyének ápolásához; egy pár ntpig az újság ingere foglalkoztatja ia a lelket, de azulán megszokja, t beül hozzánk a jótékony unalom; ám azért Ossiánl még aem olvassuk, mint néhsi jó Arany János, mert es ss unalom nem ködös, homályos hanem dérüs, napsugaras s hogy az egyiket elűzzük, betérünk a másikba, azaz bemegyünk délelÖttOnkint a zene terembe, ahol műkedvelők produkálják magukat a zongorán, vagy énekelnek, mindenféle dalokat. Hallani itt hangokat, aminőket aemmiféle kréta fel nem jegyzett még, t a minap ia. mikor agy kis Istay valami nehéz dalt énsksll a songon atltatl, tokáig eltűnődtem azon: vájjon agy pár kleeni-kus darabot ne játsassak t ti a bagedtn, babér eddig nem igen próbáltam. No de, sohasem tudhatja as ember, mitől gyógyul mag; nagyon meglehet, hogy ezeknek a műkedvelő prodekotókaak m van részük a gyógy hatásban. Van bennük valami böfelejlető, részvétkeltő, ami nincsen a szelíd humornak híjával; én különben ia nem minden tanulság nélkül hallgatom ezeket, mert meggyőződöm, hogy eseknél különb műkedvelők vannak odahaza nálunk. Igy azután nemcsak kibékülök az állapottal, hanem emberbaráti Igaz Kereteiből meg la tapsolom. Neketn nem árt ez akit lelkesülés, s mégis a jó cselekedet rovatára esik. Dé már osztályozni nem merném őket. — A körmendi Tuly-banda játszott tegnap a, Vemnshiinban" s mivel Körmend nem esik messze Zalától, már a rokoni és szomszédi éraétnél fogva ia meghallgattam, otthon úgyis kevés részem vsa benne. A jó fiuk kitellek magukért és tok Itpeot ét mtglshelöt tok piculát kiptek. Melletlem igy Varsói lengyel ember fiit, a kf nagy kedvvel hallgatta a magyar nótákat, a maga ia rendelt egy lengyelt, a mit a cigányok dicséretreméltó buzgósággal ti it játszottak. A nagybőgősük valamikor a kanizsai bandának a tagja volt. De hercegnő még egyikkel sem nökött meg, a mint okom van biaai. — metei legyőzni. Emez pedig mintha rá te hederített volna a .Kiirps"-re, egykedvűen, de öo-hitlséggel telten hordá körül tekintetét a szemlélőkön. Egymást felváltva ugrottak, hol a rengő desz káról, hol a magas állványról. Thall valóságos erőpróbákat éa kóklerfogásokat mutatott be zugé tapsok közepette, mig a „csöpp magyar" jól kiszámított, tnacskaügyetségü bukfenceit s fejeseit itt-ott felhangzó bravó s társainak éljenzése jutalmazta. A nyolcadik ugrásnál már már ugy tűnt fel, a dolog, hogy a nyerés részlege a kis bajnok ftlé billeni, mert a közöntég kezdett vele rokon-szenvani. Ds Thall bámulatot produkciói még job\|\|Mi halottak. Végre u utolsó, a befejező ugrás. H ölünk valami, még sohasem látott, nyaktörő ugrásban remekelt A kicsi pedig — erőszakkal ki akarva küldeni a dfjal — jól nekittalad, dobban éa...... megcsúszik. Inkább beleesett szegény, mint ugrott s vízbe. — Sebaj, megkapta t mtgs éljeneit, — de t dijat kétségtelenül ThaJlnak ítélik T... Midőn ktyötttk a vízből, t a nap hőae (elhaladt a lépcsőn a páholyhoz, nyara selyemruhás bámulójs sokatmondó mosoly kíséretében .gratulálok "ktl üdvözölte. Csurgott a viaa bajnokról s, már inai remegtek, szépen kisütött bajusza meg karcta módra lógott azája mellett, de mindet aem gátolta meg abban, bogy a célzatos üdvök- j letet tagnebb meghajlásávtl ne viszonozza, — amennyiben éppen frakk és s hozzátartozó hódító eszközök nélkül lehetsll. De hisz ő épen ezeknek leijei hiánya miatt hódilott. Bizonyos férttaknál ennek nagyóbb becse van, mint a leglényesebb kitüntetésnek. Nem követjük tovább t verseny let olyását hanem áthelyezzük a történet színhelyét a „Hotel Óceán* dísztermébe, ahol bankettre ét a dijak kiosztására gyűltek egybe Ifja bajnokaink, A fürdőigazgató buzditó beszéddel sarkalta a sport lelkei híveit további kitártéira t végül tugó .Ali heil", .Gut Nass, .Cher ét éljen* kiállá-tok közt dobogóra azólilá a nyerteteket, kik egygyél több éremtől csillogó mellel • ragyogó arccal szálltak le pajtásaik köaé. Thall nyakába cialolták a atalagon lógó nagy aranyérmet az ugráti mesterdíjat és peztgővt telten álnyojtották az agrárverseny eziisikelyhét melyet ő kissé gőgöt udvarianággil nyújtott a .csöpp migytr\'-ntk, bogy igya ki. .Du sollst auch \'waa davon haben\'-mondá; a rendezőség bőkezűén htmaijában eafiatérmet szerzeit a fiunk, bogy nép mutitványaiért öt ia msgjulsl-mazza. Hogyan szokott az ilysn taksi végződni, min denki gondolhatja. Zugó fővel tárgyalgatták máinip a reggelinél hogy az a hetyke Thall miként btctmérelte tegnap a kollegialitást i valaki lálta közülük, hogy mikor kihivták t .ismeretlen gyeogéd kezektől* egy levelel nyitottak át neki, a bajnok — leihasználva társainak hangol taórakoaéaél, — j elszelelt. Javában folyt az enmecaere, midőn howájuk i lép a főpincér a litoksslos mókák köet miamija nekik: — Hallották már aa urak? A tegnapi mester uszó fiatalúr megazököll aa éjszaka egy ismert I hölgyvendégünkkel. Onsenéztek. Egy pillanatig komolyan, aztáa kitört a hahota. I — Fisttett legalább ? — kérdezték. — 0 nem j a hölgy hagyta hátra a nükségei öfzeget — Ki tz t hölgy ? A pincér jslentősen mosolygott, miből mag-I érthették, hogy e kérdésnél már a hallgatási «j .gátolja meg a feleletet. — Nohát nem vagyunk mi férfiak a világ jleghiubb teremtései —■ szólt az egyik bignok, kl \| rendet foglalkozásában ,atud. phll." volt — egy I mosoly éi a Herkules feledve s babért, enged a csábításnak Küzdelmeit leiáldom annak a hódításnak, melyet jól duzzadó trikójának kőzzön bet — ügytn ne mondj akkorákat, szólt nevelve efy másik, — iilenucscte irigylem azt a Tballt Arra pedig egyikük sem gondolt, hogy as a hölgy ugy volt betanítva, — „per majorén vietorta glóriám.* M—r. B. Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 60. szám (». lap.) 1897. juliüs hó 29-án münk, hogy e mellőzés az illető rendezőség részéről az „Irodalmi és JMü vészed Kör" működési keretének nem-ismeréséből származott, mivel — amint a meghívóból láttuk — az egyesületek közöl egyet sem hívtak meg a valószínűleg az Irodalmi és Művészeti Kört is ezeknek kategóriájába tartozónak vélték. Éppen azért kötelessé- vádnak igaz volna, amit Tisza István ellen (elhoztak az inkompatibilitási ügyek során, eljátszotta volna politikai pólyái*, akkor Károlyi közbe szólt, hogy: Ugy van I (írót Károlyi Sándor röviden kijelentette, hogy es a dolog nem tartozik ide. — De igenis ide tartozik — szólt újra Tisza István — s ismételve kérdezi, hogyan értette közbeszólását gróf Károlyi. •Már-már kritikussá vált a helyzet, amikor Ssentiványi Árpád, a nemzeti párt alelnöke oda- günknek tartottuk erre nézve vármegyénk ^Jlsrthot z hosszabb. ideig magyarázta 6 . . . nekt Károlyi közbeszólásának értelmét, irányadó köreit felvilágosítani. I Hűek János volt a harmadik, aki személyes 11a már a szomszédos Vasvármegye an- j kérdésben kért szót. Mindenekelőtt arra kérte a Házat, engedjék meg neki, hogy hosszasabban reflektálhasson Gajári Ödön beszédére. — Nem engedjük 1 kiáltották a kománypáct iljabb elemei, élükön (lejárt Gézával. — A házszabályok megengedik) mondotta az! elnök, — Akkor hát beszéljen! hangzóit a jobbol-\' dalról. Hock János-Apponyit, majd grúl Károlyi Sán-sdelmébe Gajári Ödön támadásai nak idején meghívta a zalamegyei »Irodalmi és Művészeti Körte a Szombathelyen lefolyt Berzsenyi-szobor leleplezési ünnepségére s módot nyújtott arra, hogy ott magát kép viseltetve, koszorúját a halhatatlan irodalmi nagy emlékkövére letehesse: annyit talán a saját megyéjében is megérdemel ez ajdort vette védel még kis arányokban működő, fiatal l^.j-XilSSÍ ^tfJET^JSS\'.iwai hogy kegyeletével a saját mqjyéje halha- j — Holnap, holnap! zúgta kórusban az egész tatlanjait ünneplő vármegyei hatóságok, hi- ellenzék. i . .... i . i \' . . — Ma beszéljen! hangzott egy-két hang a jobb- vatalok, testületek és katonai parancsnok- oldalról. ságok mellé sorakozhassék. — Kérem a Házat, hogy miután a kérvényeket Azt hisszük, hogy ennek a körnek ke- MI™1 még tárgyalni s miután az idő már nagyon , , ... ,, ____ _ . előrehaladt, beszédemet héllön mondhassam el. gyeletes hozzá)érulása a söjttJn ünnepség \| _ Ma ma) ^It ismét egy-két hang jobbröL harmóniáját éppenséggel nem zavarta \| Uánlfy miniszterelnök intett Berseviczinek, hogy jelentse ki a Ház elhalasztó határnaatát de az \| elnök nem vette észre. Molnár Antal pedig oda-! súgta neki, hogy meg kell szavaztatni a Házat. T — Kérem azokat a képviselő urakat... I Ebben a pillanatban a jobboldalon föláll egy ! pv ember s általános zaj keletkezik, amelyet !azónban túlharsog Jústh Gyula hangja. volna meg. Politikai szemle. 4 Belföld OramággyAléa. Julius 84. — Akkor névszerinti szavazást kérünk I — És kezében az ivvel sietsz elnöki emelvény felé. Nagy zavar támad mindkét oldalon. A kép-viselők—vegyesen koi mánypártiak éa ellenzékiek i— a miniszterelnök köré csoportosulnak, aki izga-Berzeviczy elnök elfoglalta az elnöki emelvényt tollán veri öklével az asztalt a a bejelentések után Gajári Oddnt hívta lel al Győry Elek odasiet hozzá s magyarázza neki jegyző szólásra. bogy tévedés van a dologban. Gajári csöndes békülékeny hangon jelentette — Há\'n nem obstrukció ? kérdezi egy harsány ki, hogy nem szándéka a bekitéa kísérleteiben hang a jobboldalról. résit venni, bér komolyan akarja a békét. Aztán! — Önök akaiják a szavazást! replikáznak az Hock Jánoesal szemben gróf Tisza Istvánt vette ellenzékiek. védelmébe, majd Károlyi Sándorral polemizált. Pár kínos perc telik el, amely alatt meginagya-Az ellenzék nagy figyelemmel hallgatta Gajári rázzák J®»th Gyulának, hogy a kormánypárt nagy Ödön beszédét, a nélkül azonban, hogy a béke többsége ia azelhalaattás mellett van.nure vissza-érdekéken fontosságot tulajdonított volna neki. kéri as ivei az elnöktől, tiajárt beszéde a személyes kérdések egész - » sorozatát vonta maga után. Elsőnek gróf Tisza j ____________Julius 36. István aaólalt fel személyes kérdésben s Károlyi Pezsgő elevenség, lázas kíváncsiság az Ülés Sándor gróftól kérdezte meg, igaz-e hogy amikor elején; kihalt folyosó, üres terem, reaigoált kő-(iajári azt mondotta, hogy ha fele annak a zöny á végén: ez a mai Ülés népe. Tíz és tizen- I egy közt a folyosón népes csoportok tárgyalták i [ miniszterelnök ischli útját, amely meglepetés volt mindenkire iiázve; mindenki mást tudott róla beszélni, a végén kiderült aztán, hogy senkisem tad semmit. A teremben mindvégig kevesen voltak, de a hangulat meglehetős eleven volt. Barta Ödön voltai első szónok és ügyes beszéde az ellenzéknek nagyou tetszett. Utána gróf Károlyi Sándor beszélt a szabad-elvuaégröl Mindenesetre különös és a maga nemében érdekes lálvány volt, mikor gr. Kárölyi Sándor a büszke arisztokrata, az exkluzív és reakcióni-riua agrártőrekvések legfőbb vezére, szembeállította a maga liberálizmusál a szabidéivá kormány liberalizmusával. Hogy erre alkalma lehetett, az Icsak egyet bizonyít: hogy van egy harmadik \| liberalizmus, amely annál a kettőnél különb: ez az igazi, nenk a.\'kúvó, nem tétovázó és caak előre törő liberalizmus. Sajnos, bogy ettől a kormány, ha csak inőidenLáltsan a talán nem is készakarva ellántorodott s ezt — horribile diéta — gr. Zichy János is feléje olvashatta ma gróf Károlyi után. A néppárt ifjú vezére ugyanazt tette tudniillik amit az öreg gr. Károlyi: leckét tartott báró Bánffy Dezsőnek a liberalizmusból. Két ilyen lecke egy napon f Beszéltek még Rakovssky István aa Lakatos Miklós, a derék vén kuruc, aki nagyon meg lehetett elégedve mai sikerével: az elnök kétszer is rendreutasította. A pártleUri melegen gratuláltak hozzá. M IT. Sailágvi Desaó fáltiaeaegy órakor oyitja meg aa ülést. Kevés asámu bejelentés során feltűnik Torda Araayot megye kérvénye a hajdú dorogi magyar püspökség leláHitása iránt. Keadöaik a vita. A néppárti Maior Fereao szól elsőnek as ülések meghosszabbítása elles. A helyzet komolyságát és válságot voltát, agy-mond, as okana, hogy a kormány még mindig oly makacsul ragaaakodik a 16. §-kot t a ca-korprémium tloaalásánál\| ügyeimen kívül btgyja az orsaág igaa érdekeit- A nap második uóooka, Rátkay László arról beatéi, hogy a kormány temmire Mm fog metai a klotürreT De ht tm vonatkozó javaslatát benyújtja, akkor ne oaak nyomtam ki, hanem mellékelje hozzá arcképét, körülövezvecakorrépa-leveltkkal t főiébe irva: Törvényjavaslat a magyar tsóláastabadság mggaaűnttiétéről. Eli eaer évig, meghalt Bántfy Dntő idején. (Ztjot letuéa a bal- éa néfoÓbaloldaloR.) Bnaáth Ferenc: A kormány a báketárgyaláao-kon ntm a metat tárgyalás alatt levő javaslatokról való vitát akarja a rendtt mederbe terelni, hanem főleg bUtoailaoi\'aseretná a klegyttéti javaslatok ktretalfllvittléi. Eaen tt alapon ntm létesülhet a béke. Hol van a 67-ea alapon álló elftnaákkel laembau a garancia, hogy a kiegye-aáai javaalatokai at ortaág érdekei eaerint alkotják meg? At Siónk mtghoanMbbilátárt vonatkozó foditvány It ctak ta tlleasék provokációja. A javatlatol aem logadja el. Az előkelő lűrdöiotázet vizeiben volt a verseny színtere. Apró sátzlók tarkították a partot ét sokszínű sportjelvények díszítették a kiinduló és célpontot Fent, az öltöző fülkék folyotóin helyeket készítettek a fizetni tudó előkelőségnek, mig a magas part kőpárkányai mögül a piculáa közönség nézte a versenyt Amott csupán díva tot érdeklődésből, szórakozásból ültek, mig emilt kének voltak a tenyerek t a torkok lelke-aedfi etísmerénkre. — Hiába, — bármennyire •nemes, is a sport, mégis cuk magasabb rangú a lóverseny. A paripák négy körmére inkább lennek vagyonokat, mert azok telivér, elismert származásúak (kár, bogy nincs még a paripák nak gótai almanachjak) mig iil csak emberi, tőt mi több, polgári iamok mérkőznek egvmánal. Olyan emb...... polgárokéi, kik trra fecsérlik idejűkéi, bogy dolgomnak. Ezek legfeljebb azt érdemlik meg, bogy az tmberek, már mint akik nórakosoi jöttek a világra, — érdekkel kitérjék őket a célig, (aaon tul nem, mert csak a vízben éa a halálban vagyunk egyeulők), — Hadd hevüljön u állóhelyek tömege, hiaz ennek a szegény népnek it kell valami örömet szerezni I De az ülőhelyek birtokoninak ez egyazerűen „nem tit jót Eljönni, t nézni: tz ekk, dt lelkesedni: maaraú ftnrt I A bajnokok eizűlönltatt páholyt (elé nek a látcsövek. — Célpontjukul uolgálnak a trikókban letsűlő és te\\jesen kimondhatatlan ál-lapótban duzzadó egészséges ilju tagok. Petyhüdt úriemberek irigysége s viruló hölgyek ......no mondjuk: bámulata tárgyai. Megindul a mérkőzés. Megnyitó verseny, junior-verseny, búvárkodások, — ezek mind caak előkészítői a lőbírkózáanak : a hosszú távolaági mnlerutsásnak. Thall versenytársai cuk ketten vannak, kik lelteinek ugyan olthon kimagasló nagyságok, de ő mellette csak ntellitek, kik a Neptunt kísérik pályáján,. Hosszabb szünet. Esalall feltűnik a páholy dobogóján a leielmetea vörös unójelmn, mellén lehér csillaggal. As ó színei. E lehér csillag és viselője huzamonbb ideje ki vannak téve egy gyöngyházáé látcső figyelmének. A látcső mögött pedig, enknem közvetlenül a páholy Szomszédaágában ül egy nyeraaelyemhe öltözött, azéptermetü női alak Választékos meg-jelenén mutatja, hogy tokát forgolódik ott, ahol a divatot művelik, de környezetének forda pil< hullásaiból következteive, nem a lejleltámda lomból való. Bizonyára ő ia egyike azon „gazdag özvegyeknek" vagy ,elókelö magános hölgyeknek* akik a fürdőhelyek állandó tipusai közé tartóinak. - Már kitté soká it húzogatják a verseny megkezdését (A látcső nem nűnik egy irányba ntgaődni.) Fent az állóhelyek közt morajlát hallatszik, l-nt belemélyednek a tereterébe. Végre enngetnek. Előáll a caónak, mely bajnokainkat az induiáahos vinné De a vöröa )elmn gazdájt ellenfelei helyett a főrendező náll belé, kiviteti magát oda, hol mindenki láthatja ét harsányan hirdeti világgá hogy: „Hölgyeim ée uraim 1 Thall ur ellenleleí a versenytől visszaléptek (ah! telttlről) ennélfogva emiitelt ar mérkőzés nélkül, mint tgyedüli ftorna radt réutvevö, elnyerte a bajnoki trtnyérmet ét elmei." A kőpárkányokon levő izgatott nézőközönség eleseit a nfp egyik fSUtványonágától. De azért ki* jutó t a dörgő tetszésnyilvánítás a vörös trikónak ét fehér ctillagnak. Hátra volt még az ugró verseny, mely Thall-nak újból a kaimat adhatott kimutatni világraszóló ügyenégét. Mikor rákerűit a tor az ugráaokra, kilépett a küzdőtérre két elleniéi, jobban mondva, ellentétes birkózó. Thall, a csupa izom ét csontember, meg egy kis sima arca magyar gyerek, Id alig ért a máaiknak hónaljáig, de a naptól kávébarnára sütött tettén népen tltek ki az izmok t nek, a aportnyelven nólva: jól voltak .ledolgozva." Újból suttogás ment végbe a közönség torain. Dávid ét Góliát küzdelmének felújításáról beazél-tek. A kia. barna-gyerek elfogulatlanul méregette bajtársát, r-goodolathan bizonyára kilétté magának, milyen hecc leu ezt a tenyeres-talpas né- Nagy-Kanissa csütörtök Zala 60. síim (3. lap) 189T. julius bÓ 9-én. Szünet után fblssólslt Szentivinyi Árpád. Ssentiváayi megemlékezik az inkompatibilitási Metekrfil, van összesen 234. Megemlíti Heltái Ferencet, aki a .Vasnii ás Közlekedési Közlöny" iierkssstője s valószínűleg szubvenciót buz s koraiaytil. Eehsi Ferenc erre személyes kérdésben szólal föl s kéri a Háaat, hagy Szentiványi felszó-lalását »egye ö ellene bejelentésnek, mire az elnök kijelenti, kogy as nem történhetik meg. Szalay Károly hosszasan foglalkozott Bái fty ueaélyével, mert az veit leiadata, hogy kibe-aaélje ezt as egész ülést, a mi azonban nem sikerült neki. Midőn egynegyed kettőkor befejeste beszédet i a jrgysó Pspp Eleket hívta fö! szólásra, ez aeglebetös kelletlenül emelkedett lel s kérte s Hátat, hogy holnap mondhassa el bessédét, de Ssilágyi figyelmeztette, bogy még harmincöt perc vsa bátra s igy nem méltányos s kérelme. Pspp Bek erre belslslálta magát helyietébe el kezdett bessélni s sajtószabadság és szólastzs-badság jelentőségéről. A sajtószabadság megvál-toststáaa a negyvennyolcadéi törvények megváltoztatását je\'mteaé. Ebbe tehát a függetlenségi párt soha bele nem ayugodhalik. Ne tessék szl várai, kogy az ellenték megalázkodjék önök alatt, aert a 18. §. megváltoztatását óhajtja. Mit tesslak mi, midöa megakadályozzuk e paragrafus törvénynyé válását ? Főrstar Ottó: laaadnnk! Pspp Elsk (homlokát lörílve): Igea, eleö sorban iziadunk. (Derültség). Besséde végén séoatfl mood a papról és s lyukról. (Derültség) A pap gasdassazonyt fogadolt, aki eleiotén ngy bassélt az apróságokról: A lisslslendö ur tyúkja. Már kéatbb azt mondotta: A mi lyukunk. Ké-aőbb azt mondta: As én tyúkom. (Derültség)., Kéri a többséget, ne tekintse a hszát teritett; uitalnak a aaaga számára s ha már neki befogták a száját, eogsdjék meg legalább az tl en-\' záknek, hogy beüéljea a hazáért. Kit óra van éa Pspp Elek tovább bessél. J Mkásy kormánypárti képviselő most egyre integet seki, bogy már két óra van, belejesheti! beaaédéi. Da hm Elek erre rá nem hajlik, j kssim kijelenti, hegy még legalább egy félóráig fog beszélni. Pulssky Agostot Is lehet ül-Utsi, de öt nem. (Derfiltség baltól), Most rácsöngetett Szilágyi Dezső és figyelmeztette, hogy s Máz batárosalsi szerint as ülések kél óráig tanaaak, de udvariasságból megszokta hallgatni s szónokot két órán tat is. Csskhogy, ezt az udvariasságot udvariassággal illik vt-, noaosai. ; ^-y, Papp Elek eautáu befejezi beszédét, sasai végezvén hesaédél, hogy az ellenzék mint egy \'■ber száll aasmbe a kormány erősrakoeságsivaL I (Helyeslés a baloldalon) KfilfBld. Keleti krónika. Eddig éppen egy tucat ülésre gyűllek össze i hatalmak stambuli képviselői s s porta megbízottjai, hogy nyélbe üisék a görög-tőrök békét. A diplomáciai próiéták azt állítják, bogy még báron ülésre leaz szükség ss összes ffig^ő kérdések megbeszélésére s aslán ssenl s béke. A békeasersőaés öt sasksszát részben " ár megállapították. A hadisarcot beleértve, a magánosok vagyonában okosolt kár megtérítését négy millió török fontban állapították meg. Azt a kérdést, amely Görögország részéről való pénzügyi ellenörsésrs vonatkozik, még nem oldották meg. Tis táborkari török lisat a batárra utazott hogy a békeföllételek értelmében megállapítsa a határvonalakat. Konstaaiiaápolyban, hir szerint, sok emberi fogtak el. külöaőeeh uléaáktt és kösépoastály-hos tartozó hivstalnokokst. C-a-zárl .irádéval ulaaiiolták a hatóságokat, hogy lehetőleg siettessék s muzulmán lskósaág lefegyverzését. A küszöbön levő békekőtéa jó előjelűek tekintik azt, hogy a rendelete egéu Konstantinápolyban a leg-erélyesebben végrenejtják. Dsevad pasa Kánéiban meglátogatta a tengernagyokat, a kik a látogatást etskhsaar viszonozták. _ Fürdői levél. Gleichenberg, julius 25 én. áa aaatkoaás alváaaate. — Ki aa a éolee far aaata. — MkadveMk prodakeió\|s- — Cljáiyasas. — (Mréáa. — PallUks ta Ardóévad. — II a asbadba I A mull esztendőben valamely hírneves orvoslói olvastam egy tárca-sorozatot, a melyben igen bölcs, igen megszívlelésre méllő dolgokat mondott a modernnek nevezett betegségnek — az ideg-belegségnek — a gyógyításáról. Szerinte, intet sok más szerint is, a léiért való küzdelem NHzi az emberiség nagyobb leiét e betegség rabjává, a különösen a szellem munkásainak ajánlja az unalmasságig menő pihenést; mert e betegség leküzdésére legjoblfaha annyira tartózkodunk minden mnnkátóL, hogy valósággal unatkozunk. No, aki unatkozni akar, az jöjjön ide líleicheo-bergbe, s megtanulja itt ezt a művészetei, a melyei én eddig csak birből ismertem, s mindig kinevettem azokat, kik alelett panaszkodtak, hogy unatkoznak, fis itt már meglehetősen a munka is rosszul esik, akármily keveset is skarjon az ember dolgozni. Most tudom csak igazán felfogni, hogy miért látott Petőfi a puszién snnyi mindenféléi, smit más ember fia felfedezni nem bir, s miért tért mindfg vissza hozzá, bárhol is tartóskodott. Ugy látásik, msga a hely semmi hatással nem bir a lélekre, hanem a lélek népe siti be a\' helyei, legyen az sík pusztaság, vagy erdökoszoruzta bére. De a léleknek nem szabad fáradtnak, kimerültnek lenni, mert ilyenkor áll ba az unalom, 1 i. az az állapot, amikor a lélak ide oda kalandozva, nem bir megállapodni sehol, a test pedig olyan akaratlan géppé válik, amely, annál könnyebben engedi át .magét as imádott heverésnek. A leggyönyörűbb vidék is oly megszokottá válik ilyeakor, hogy éppenséggel nem érinli a lélek húrjait, nem hozza rezgésbe aa érzést, s nagyobb lelkesedésre birhatná egy jél elkészített rostélyos, mínt a tenyészetnek bármely bűvös formátiója. Ez az igazi .dolce farmante a melyhez olyan jól ért az olasz, de a mit egy kis jóakarattal bérmely nemzetségből! ember is megtanulhat Mondtam már, milyen pompáa hely es n tiHei: chenberg. Olthon a poros, egyhangú városban azt hiszi a halandó, idekerülve nagyot Meksik, s a lelke eltelik minden széppel; vsn is valaaai benne: jó levegő, a fenyvesek illata, árnyas sétányok, itt-ofl egy-egy ismerőa, ki dolga után lát, t i. porhüvelyének ápolásához; egy pár napig sz újság ingere foglslkoststja is a lelket, da azután megszokja, s beül hozzánk a jólékoay unalom; ám azért Ossiánt még sem olvassak, mint néhai jó Arany János, mert ea as unalom nem ködös, homályos hanem derűs, napsugaras s hogy az egyiket elüssük, betérünk a másikba, asaz bemegyünk délelöttfinkint a zene terembe, ahol műksdvelők produkálják magukat a zongorán, vagy énekelnek, mindenféle dalokat Hallani itt hangokat, aminőket semmiféle kréta fel aem jegyzett még, s a minap ia. mikor agy kis Isáay valami nshés dalt énekelt a songon mellstt,\' sokáig eltűnődtem azon: vájjon egy pár klasszikus darabot ne játssszak e el a hegedűn, babér eddig nem igen próbáltam. No de, sohasem tod-hatja az sumer, mitől gyógyul meg ; nagyon meglehet, hogy ezeknek a műkedvelő produkcióknak la van részük a gyógyhalásban. Van bennük valami báfelejtatő, részvétkellő, smi nincsen a szolid humornak híjával; én különben is nem minden tanulság nélkül hallgatom ezeket, mert meggyőződöm, hogy ezeknél különb műkedvelők vannak odahaza nálunk. Igy azután nemcsak kibékülök az állapottal, hanem emberbaráti igaz s/eretetból meg is tapsolom. Nekem nem árt aa a kis lelkesülés, s mégis a jó cselekedet rovására esik. De már osztályozni nem merném őket. — A körmendi Tuly-banda játszott tegnap a „Vereinshaas-ban* s mivel Körmend nem esik messze Zalától, mér a rokoni és szomszédi érzésnél fogva ia meghallgattam, otthon úgyis kevés részem vsa benne. A jó fiuk kiteltek magukért és sok tapsot és meglehetős sok piculát kaptak. Mellettem egy Varsói lengyel ember űlt, a kf nagy kedvvel hallgatta a magyar nótákat, s msgs is rendelt egy lengyelt, a mii a cigányok diceéretre-méltó buzgósággal el is játszottak. A nagy bőgősük valamikor a kanitsai bandának a tagja volt. De hercegnő még egytkkal sem szökött meg, a mint okom van hinni. — metet legyőzni. Emez pedig mintha rá se hederített volna a ,Knirps"-re, egykedvűen, de önhittséggel telten hordá körül tekintetét a szemlélőkön. Egymást felváltvs ugrottak, hol a rengő deszkáról, hol a magas állványról. Thsll valóságos erőpróbákat és kóklerfogésokat mutatott be sujgó tapsok közepette, mig a .csöpp magyar" jól kiszámított, mscskaügyssségü bukfenceit s fejeseit itt-ott felhangzó bravó s társainak éljenzése jutalmazta. A nyolcadik ugrásnál már már ugy tűnt lel, a dolog, hogy a nyerés részlege a kis bajnok felé billent, mert a közönség kezdett vele rokon-zzanvemi. De Thall bámulatos produkciói még jobban hatottak. Végre as utolsó, a betejező ugrás. Hősünk valami, még sohasem látott, nyaktörő ugrásban remekelt A kicsi pedig — erőszakkal ki akarva kűsdeni a dfjat — jól nekiszalad, dobban és...... megcsúszik. Inkább beleesett szegény, mint ugrott s vízbe. — Sebaj, megkapta a maga éljeneit, — de a dijat kétségtelenül Thallnak ítélik I... Midőn kijöttek a viaből, s s nap hőse felhaladt j a lépcsőn a páholyhoz, nyers selyemruhás bámulója sokatsaondó mosoly kíséretében .gratu- j iáiok\'-kal üdvözölte. Csurgott a viza bajnokról s\| aér inai remegtek, szépen kisütött bajusza meg harcsa módra légolt szája mellett, de mindet nem gátolta aieg abban, bogy a célzatos üdvözletet legszebb meghajlásávsl ne viszonozza, — amennyiben éppen frakk és a hozzátartozó hódító eszközök nélkül lehetett. De blaz ő épen ezeknek teljes hiánys miatt hóditolt Bizonyos lérfisknál ennek nsgyobb becse vsn, mini a leglényesebb kitüntetésnek. Nem követjük tovább a verseny lefolyását hanem áthelyezzük a történet színhelyét a „Hotel Óceán" dísztermébe, ahol bankettre és a dijak kiosztására gyűllek egybe ilju bajnokaink, A fürdőigazgató buzdító beszéddel sarkalta a sport lelkes híveit további kitartásra s végül sugó „Ali heil", .Gut Nass, .Cher" és éljen" kiállások köst dobogóra szólitá s nyerteseket, kik egygyel több éremtől csillogó mellel s ragyogó srccal szálltak le pajtásaik közé. Thall nyakába csatolták a szalagon lógó nagy aranyérmet az ugrási mesterdijat és pessgőve telten átnyújtották ss ugrásverseny esüslkelyhét melyei ő kissé gőgös udvariassággal nyújtott a .csöpp magyar\'-nak, hogy igya ki. „Du sollst auch was davon haben\'-mondá; a rendezőség bőkezűen hamarjában esűilérmet szerzett a fiúnak, bogy szép mutatványaiért öt ia megjutal- Hogyan szokott az ilyen lakai végződni, min denki gondolhatja. Zugó fővel tárgyalgatták másnsp s reggelinél hogy sz s hetyke Thall miként becsmérelte tegnap a kollegialitást; , valaki látta kOsülük, hogy mikor kihívták s „ismeretlen gyengéd kezektől egy levelel nyitottak át neki, a bajnok — (elhasználva társainak hangos szórakosásál, — elszelelt. Javában folyl as eszmecsere, midőn boaaájuk lép a főpincér s titokzatos mókák köst odasúgja nekik: — Hallói Iák már ss ursk? A legnspi mester-uszó fiatalúr megszökött az éjszaka egy ismert hőlgyvendégűnkkel. összenéztek. Egy pillanatig komolyan, sztán kitört a hshota. — Fizetett legalább ? - kérdezték. — 0 nem; a hölgy hagyta bátra a nűkiégsa ös-zegeL — Ki az a hölgy ? A pincér jelentősen mosolygott, miből megérthették, hogy e kérdésnél már a hallgatási díj gátolja meg a leleletet — Nohát nem vagyunk mi férfiak a világ leghiubb teremtései — szólt az egyik bajook, ki rendes foglalkozáaában „etűd. phil." volt — egy mosoly és s Herkules leledve s babért, segsd a csábitásnak. Küzdelmeit leiáldassa annak a hódításnak, melyet jól duzzadó trikójának köszönhet. — Ugysn ne mondj akkorákat, szólt nevelve egy másik, — istenucscse irigylem azt a Thaüt Arra pedig egyikük aem gondolt, bogy aa a hölgy ugy volt betanítva, — „per majorem viatoria glóriám.\' M—r. B. - t Nagy-Kanizsa, csütörtök Tegnap pedig rtunio roll Oda jó okokból nem mentem el, mert ki eam kerülhettem tóim sorsomat Itt ugyanis több a beteg férfi, mint n0 — a többit gondolja oda a s«ives olvasó. A mint hallom, a táraaság nagyobb réssé magyar levén, a Tolx bandájával egyre csak csárdáét huialtak, megújrázták éa mindig íjjra, újra, agy hogy már láncra caak igen kevée idő jutott, mert léi tizen-egykor már vége volt. Elég es is éhből olyan katharruabaa ssanvedő embereknek. — A politikáról ilyen helyen legjobban lebet megfeledkezni; as a jótékony unalom oly közöny\'aéé tess minden iránt, hogy kevés ember mutat valami kftlőnöe érdeklődést a politika lolyása iránt Saokatlan idő kfllőnben a mostani, máskor ilyenkor a politikai élet is ssünelel, s « fürdővendég ehhes hoasásiokott már, ugy hogy s legtöbb előtt leitűnő a politika tengerének zajlása. Pedig síjük as ; zajlik minálunk, ssjük Ausztria ban éa zajlik másutt is. De még eddig csak t nagyobb vihar előjelei mutatkoztak; tálán ki sem tőr, mert habár aggodalmas módon gyülekeznek a felhők, lehet hogyhogy egy kis jótékonv záporeső feilődik belőlük. A szenvedélyes politikus csak a végén látja mindig, hogy milyen hiábavaló erópasarlás az a dörgés és villámlás, habár agy kissé mindig megtiastitja a levegőt. Mosl látom u ablakomból is, hogy s délelőtti lelhők megcsaltak, nem lett belőlük eső; ajtómon pedig kopogtatnak. No bát ki a szabadba. Tan itt egy Taieri nevezetű erdős hely, s hol ma-gyárosán késsilik el a paprikás csirkét, s amely magú fekvésénél fogva pompás levegővel bir. No hát menjünk a szabadba, velünk van egy fiatal bécsi énekesaő, akinek trillája vetekedik a lülemlléjével s a ki ugy tud csevegni, a mint ást regényekben olvaasák; azután egy kedves thn-gyar női kollega; bát ki a szabadba I Nem !is hántok meg; a vacsora is jó volt, a levegő is jő volt: amast egy kis játék segítette elő a kilenc mnstáteU, es pedig önként kínálkozott. De most már álmos vagyok. Jó éjszakát I Mefiuti Zala 60. jsáin (4. lap.) 1897. julius hó 29-én Tetlf tttt&ban. Valóságos .honvéd világ" van most Nagy-Kanizsán. Huszárok, gyslogoeok vonulnak ki nagy-! gyakorlatra naponkint. Mintha csak vslóban háború érnék a levegőben. As őrök-béke álmadói elborult homlokkal nézik a katonaság nyüzsgését, ki- és bevonulását. Mikor érleli meg már egy jobb szellem az emberiség millióinak agyában ast a megváltó gondolatot, hogy es aj legyver-sőrgés, mely lolytonoe jelzése az ellentétek vérrel való kiegyenlítésének, nem lehet valódi rendeltetés; hogy es nem lendít soha egy lépésnyit sem as emberiség közös sorsán! A szellemi ée anyagi munka-erőnek nagy százalékát veszítjük el évenkint az általános érdekű kultur-lörekvések békés küzdelme teréről Egy minden magasabb cél nélkül ipozgó tömeggé aoritja őket össze a kard, éa esurony-ssij. Máz térre hivatott erejük stagnálása mellett önkéntelen fogyasztóivá lesznek azoknak a millióknak, miket as általános baladás oltáráról kell levenni a fegyveres erő növelésére. Mikor szokat as esetleg felmerülő ellentéteket, a miknek kiegyenlítésére es a temérdek fegyveres erő állandóan késsen léi ben van, békésen is el lehetne intésni ha...... As a baj, bogy ezután a „áa" után igen sok mindent lehetne írni, ha a most még bizonytalanul vajúdó korszellem hatástalanságra nem kár boztatna minden leirf vagy kimondott szót. A korszellem még mindig azt kivánja, hogy álig fegyverben álljon Európa, bogy mindegyik hálálom a fagyverse erő növelésében lássa halalma biztosításét. Es tartja állandóan fegyverben a mi szellemi és anyagi munka-erőnk oly nagy siásalékát ia. Nagy dolgoknak kell még történni, mig a haladás szelleme rozsdával vonhatja be a most még erősen villogó fegyvereket. Addig még nagyon sok verejtéket el kell hullalniok a legyverbe ssóUlottaknak; nagyon aok nagy-gyakorlalot végig kell ízzadniok Igy nyaranta. Ebben az elkerülhetetlen kényszer-helyzetben csupán az lehet némileg vigasztaló, bogy most már legalább a kardok és szuronyok közé is behatolt a humanizmus szelleme. Még ugy husz esztendővel ezelőtt a szalonmodorhoz nem szokott földmives-legényt is majd a hideg rázta el arra a gondolatra, hogy be keli rukkolni katonáékhoz. Eszembe jut egy akaaztási eset, a mi körülbelül husz év előtt történt Nagy-Kanizsán. Ha jól emlékezem: statárium volt akkor \'/a-laaiegye területén. Két legényt kötél általi halálra ítéltek. Az egyik kisradai szolgalegény volt. Mikor ez már az akasztófa alatt állott félig halálra váltan, körültekintett, aztán igy szóit fuldokló hangon a törvényszék tagjaihoz: — Kegyelmezzenek meg még egysser tekintetes urak I Inkább holtig katona leszek. Ugy látszik, hogy abban u időben a katonáskodás csak az akasztófánál volt valamivel jobb. Milyen nagyot váltostak azóta a viszonyok1 Aki érdeklődik, végignézheti a katonai gyakorlatokat és meggyőződhetik róla, hogy most már nem tekintik nyers állati anyagnak, lélektelen eszköznek a közkatonákat sem. A humanizmus szelleme erősen hódított a katonaság körében is. Meg lehet kérdezni akármelyik közkatonát, mindegyiknek szavaiból az tüuik ki, hogy a régi, el-, réttentö brutalisok már megszűntek. A tisztikar általában mipdenűlt olyan \'szellemet honosított meg, hogy még az intelligens fiuk sem, borzongnak a katonai szolgálattól. Városunkban ez időtt vagy ötven-hatvan püda-gogua atyánkfia ia legyver alatt van részint gyakorlaton, részint kiképzésen; ők kivétel nélkül őssints elismeréssel nyilatkosnak a tisztikar humánus bánásmódjáról. Megesik ugyan, hogy egyik-máaik altisztet talán kissé szokatlanul elragadja a Szent-Antal tüze; de az ilyen kivételből sohasem szabad megállapítani az általánosan érvényesülő bánásmód szellemét. Ssóval: annyira már vagyunk, hogy a katonai szolgálat gondolatától senkit sem ráz el a hideg. Ha elnézzük a láradtan, verejtékezve vonuló honvédséget, nem » a szánálom Iog el bennün-ket, csupán az a gondolat iekssi meg lelkünket, hogy as a hatalmas szellemi-tőke, a mi a tisztikarban és az a nagy munka-tőke, a mi legény légben van : miért vén el itt az emberiség általános kültur-misaziójának szempontjából majdnem teljesen meddően I mulatságát, mely minden évben egyike a lagWo-galoltabbalinak, a legiikerültebbeknek. Az egyesülőt egyébként minden lehetői elkövet, hogy a tnulnlaág minél fényesebb legyen, s többek közölt pedig nemzetközi világpostát is rendeznek. A mulatság kedvezőtlen idő esetén a teremben lar talik meg. — Méf mindig nam világosodik Boldogok a svédek, mert felettük az élet innenső részén is az örök világosság fényeskedik. Igy olvastuk mi ezt a magyar zsurnalisták impresszióiból, kik nem rég Stokholmban jártak, Svédiában a nappal alig különbözik az éjjeltől; egészben a nappali csillogás egy két óráh keresztül kissé homályos, szürke derengésbe olvad, ugy hogy még e mellett is tudnak dolgozni. Mi boldog kanizsaiak meg a villamos világítás mellett is csak ugy botorkálunk éjjelenkint, és az a legszerencsésebb, ki meg nem botlik az egyenetlen utca girbegörbe kövezetén. Pedig jó szemünk van; még azt is meglátjuk, hogy nem égnek az utcákban a villamos körték. Sok lehet a bününk, bizony sok, vagy legalább is azt hiszik ott túlnan a vasúti töltésen, abban a hosszú kéményQ, vörös téglás házban, hogy nálunk minden ember poéta és igy a sötétségben jobban működik a fantázia. Ezért egy sereg szerelmes ember köszönetet is fog szavazni Igaz : vannak emberek, kik csak a szerelemből élnek, de vannak olyanok isj kik e mellé a maguk kerítik meg a kenyeret, meg a burgonyát. Ezek félnek a sötétségtől, mert ilyenkor látják , legjobban azt a nehéz, terhes keresztet, melyet az élet Golgotáján ők cipelnek. Szombaton este még fél kilenc után sem világítottak 37, ívlámpák a___főutcában,—a— Deák-téren, h posta előtt és. a gabna-piacon. Kedden este pedig a fürdő utca sarkától a Kazincy-utcában egész a vasutL őrházig nem égett egy villamos körte még io órakor sem, de tán még azontúl sem! Ugyanilyen volt a képe a Kisfaludy-utcáhak egész le a Kazinczy utcáig. Boldog svédek, kiknek a világosság nem kerül egy fakrajcárba és mi elhagyott kanizsaiak még a sürü sötétségért is kény-telenek vagyunk busásan fizetni. Azt kérdezzük mindezek ut&n: vájjon az ily szabálytalanságról hogy szerez tudomást a felettes hatóság és vájjon a szerződés 36. §-ának mily módon szereznek érvényt, mert a befolyt bírságokról mindeddig kimutatási nem látott senki Az ellenőrző bizottság még április hóban irtát a városi tanácshoz, hogy a szerződés 29. §-a e pontjában körülirt egy millió óra ugyan eléretett-e már és vájjon a közönség igényt tarthat e már — Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter ja mé8 »«Voa engedményre? Erre mind-Bogyay Elemér zala-egersáegi járási szolgabírót eddig nem érkezett válasz, belügyminiszteri dij.alan fogalmazó gzakornoknak _ Építész-segédek trulatsága. Az építész nevezte ki. aegédek betegsegélyzö pénztára vasárnap este — HuokstsdtIrén hsngvertsnya Keszthelyen..rendkivül szépen sikerült mulatságot rendezett Huekitedt Írén, kit PUerdy Sándor, a .Délvidéki a Polgári Egylet kerthelyiségében A lánc- helyet Egyesült Színházak" igazgatójaa legelőnyösebben ízlésesen, találósat! dekorálták lel ée a bejárót ssersödlelelt és KoímdrJózael, a fővárosi Magyar felelt ott diszlett az ő szimbólumuk. Az idő Is Ssinház tagja, legközelebb Keszthelyen nagy j nagyon kedvezett, bár napközben többször bebo-hangversenyt fognak rendelni. Mi már több is- rult és ezek a sösét lellegek vésztjósló rémei a ben gyönyörködtüuk e két fiatal művész lehetaé- J nyári mulatságoknak, de estére szépen kiderült, gében és igy valószínűnek tartjuk, bogy keszthelyi és az éjjeli pillangók vigan szökdécseltek a lam-fellépésüket szintén zajos aiker fogja koronázni.\' pionok körül, mintha ök is kiskaruk volna venni — Tanító választás. Bánysy Károly halálával részüket a mulatságból. As asztalok körül alig akadt a keszthelyi közaégi iskolánál üresedésbe jött hely, oly sokan vettek részt a mulatságon. Az tanítói állás a julius 88 én Bogyay Máté elnöklete első négyéét 88 pár táncolta, melyhez Ztotnai alatt megtartott választáson töltetett be olyképen, Vilmos kitűnő zenekara szolgáltatta a zenét, hogy Révai Ilona rendee tanítónővé léptettetett1 — Zászlószentelés. A sümegi iparos ifjúság elő, segédlenitóvá pedig Vaasary Kálmán bicakei egyesülete 1. hé 18-án közgyüléal tartott, melyen tanító válaazlalott meg. elhatározta, hogy sásslóssenteléai ünnepét augusz-» — Kerti mulatság A nagykanizsai ált mun- tus hó 80-án, Szent István király napján tartja, kaaképző egyesület vasárnap este rendezi a Az ünnepély bővebb részleteit alkalmilag köeölni Polgári Egylet kerthelyiségében szokásos nyári lógjuk. H I R EK. Nagy-Kuniisa oeütflrtük — Egyházkerületi közgyűlés A dunintuli ág. ev. egyházkerület u évi köagyűléaét áug.thó íMn l\'ApAn lógja megtartani. A közgyűlésen liyaráos Fcreno püapök ti Radó Kálmán lögond-ook lógnak elnökölni. — Lóveraeny Caéktornyén. Lipót Salvalor hepig a Csáktornyái tüsérségi had-én odllOvO gyakorlatokban réntvevő tüzérség réuére juliui Bl-éntluli altiuti és legénységi lóversenyt rendes, mely útin tiszti bál és legénységi mulatság lesz. — Uastüté haszárak Légráden. Légrádi levelezőnk irja: alig múlt néhány napja, hogy a husz&rhad tün-döklö egyenruhájában gyönyörködhetünk s — ime ! most ismét. Már két nappal előbb tudta mindenki, hogy hétfőn jönnek t igy 26-án már vártuk őket A felső réven át, Domború felől érkeztek. Már a kora reggeli órákban időközönkint hatalmas porfelhő kavargott a Dráva baloldalán s mig e (éktelen, szeszélyes folyam zugó habjai egykedvűen, közönyösen mormogtak, addig a jobb oldalon élénk, pezsgő élet uralkodott. Mikor a távoleső országúton kicsil-lámlott az óriás porból a lényes kard, egyszerre teltfintek az arcokon a mosoly és az öröm rózsafelhői s ifjú, agg, hajadon, asszony mind, mind feszülten várta a délceg vitézeket A bal partról a jobbra való átkelés a kompon történt. Az átszállítás természetesen csak lassan mehetett végbe. 20—24-ment egyszerre. 10 óra felé a tisztikar^ egyik része, élén az ezredessel, lététedéit a partra kirakott deszkákra skezdődött az úsztatás, amely kétségtelenül egyike a legérdekesebb látványosságoknak. A part mentén 6 nagy csónak állt két-két domború evezővel. A bárkába beraktak 4 nyerget, két huszár elül ült, kettő pegig hátrább annyira, hogy a mellettök uszó lovak kellő távolságban voltak egymástól. A hajót, mikor már minden rendén volt, 3—4 markos legéoy belökte a vizbe s á lovak maguk vitték a~ csónakot, a két hajós csak kormányzott, A túlsó oldalon aztán kivezetne a lovat a partra s mikor egy-egy század együtt volt, akkor a »Pázsitra* nyargaltak, mert ott volt a »Loger« Néha-néha mulatságos szcénáknak voltunk szem-j tanúi. Egy-egy szilaj paripa megtagadta az engedelmességet) horkantva, tüszkölve, ágaskodva akart az önkéntelen úszástól megmenekülni, de engednie kellett. Némelyik meg olyan ugrálást, toporzékolás! vitt véghez, hogy vezetője hátát .biztosította frecs csenő vizcseppekkel a nap éget? heve ellen. Egyik-másik tisztecske azzal a bravúrral mulattatott bennünket, hogy beleugratott (uszócostumeben) a habok közé, és átakart úsztatni. Egy darabig csak birta a ló, de később, mikor a rohanó ár magával ragadta, visszafordult s, az innenső parthoz úszol Oten-hatan tettek ily kisérletet, mig végre egy főhadnagy szerencsésen átszelte a hullámokat. Olaey főhadnagy is át akart kelni, de mikor lova a Dráva közepére ért, hirtelen megfordult s jött visszafelé; ereje uonban mindinkább lankadt, ugy, hogy síig evickélt a partig s ott összeesett. Gyorsan segítségére mentek, de 10 percig (emmire sem mehettex vele. Mikor már egyik a Allébe, másik a végtagjaiba bele-c-umpeszkedett a ki akarták rántani a fő-vényre, akkor kirúgott egyet s talpra állt, de még sokáig remegett a lába. A gyakorlatok általában, tekintve az összbenyomást, kitűnően sikerültek, s az öreg ezredes mosolyogva nagyot csavart deres bajuszán éa megelégedve távozott három órakor a nagyvendéglőbe, hogy a gyomor követei- Zala 00. szám 8, lap.) ményeinek eleget tegyen. Három óra után néhány közlegény lürdött a Dráva egyik mély szakadéká\|)an, Az egyik, Czlfrn András pápai fiu, amint beleugrott a vizbe, az örvény elsodorta s mielőtt kimentették volna, a hullámsírban lelte halálát. Még nem fogták ki. Ma a 7-ik honvédhuszár ezred végzett manővereket, az egerszegi és körmendi kiegészítő ezredekkel; holnap pedig a 10-ik sz. pécsi ezred. Innen haza térnek. — Bakáink nagygyakorlston. A 48-ik gyalogezred helyben állomásozó názsdai, kedden este Pozsonyba utaztak, onnan pdlg az egész ezred Tátáru megy a nagygyskorlatra. — Velenoel éj a Balatonon A keasthelyi csónak- és korcsojyn-egylei vigalmi bizottsága augusztus hó 1 én Keszthelyen a lialatonnál táncmulatsággal lényes tűzijátékkal kspcSölltös, velencei éjt rendez. A tűzijáték alatt az egylet csónakjai dijtshinul a közönség rendelkezésére állanak. — Aa ügyvédi munkadíj. K- kir. kúria egy előfordult eset alkalmából most már ismételten kimondotta, hogy az ügyvédnek a megbizott, minőségben álveltösszegekből nem szabad visszatartania a részére megállapított munkadíjai és költségeket Ugyanez áll a meghívó fél részére behajtott összegekről s különösen azokra a munkadijakra és költségekre nézve is, melyek ninosenek megállapítva az ügyvéd részére. — A Balaton átusaása. A mult évi fényes eredmény után a \'Magyar usiitagttHtl• az idén is felvette versenyprogramn^jábs a Balaton átuszásáL A 108 hilométeres versenyt augusztus 8-án tart-j&k meg. íz egyesület kedden délután tartotta meg Stótokrm nemzetközi úszóversenyét, a melyre fUMot neveztek. — Elmaradt buosu. Légrádon az évenklnljul, 26-án tartani szokott Anna-napi bucsu az idén elmaradt s amint hírük, azontúl a Szt.-Mihály napit fogják megtartani. A légrádiak nem gyönyörködhetnek kétszer is asokban a .kedves* bucsu jelenetekben. 1897. julius hó 29-én Közgazdaság. HClrágyák alkalmazása (akar. nánynévéiyek alá. Ama nagy keresletben, mely a műtrágyák vásárlása iránt napjainkban mutatkozik, lényeges szerep jut a takarmánynövényeik nagybani ler-melöinek is és nem ok nélkül, mert a takarmányt növények ép oly igényesek a talaj termő erejé-és tápanyagai líietmeg, mint IDtrmely más kullur* növény. Igen téves azon félfogás, hogy a takarmánynövényeknek nem kell jó talaj, nem kell ápolás, mert azok tápanyag visszapótlás nélkül ia meghozzák minden évben a jó termést. Nézzünk csak egy oly lucernást vagy oly rétet, melylyel a vetés, illetve Slakitás ulán hosszú évek során át mit sem (őrödnek, s egy olyat, mely minden évben a megfelelő ápolási munkában részesül s időnkint még trágyái is kap. Még ez utóbbin a növény erőteljesen díszlik, a gyep tartós és sürü állományú, addig az előbbit hézagos foltok jellemzik, mely foltok később a legkülönfélébb gyomok tanyájává leaznek. Ily lucer-názásru vagy rétre nem éNemes azután a kaszát sem koplalni, meit mi még látható a talajon, az alig képvisel valami értéket, mert annyit bfto-nyára nem, hogy u kaszálás és betakarítás költségét megtérítené. Takarmánynövényeinket tehát, legyenek azok akár a réten, akár a legelőn, legyen as lóher, lucerna, zabos bükköny vagy csalanúkdé, egyaránt ápolni kell, s ez ápotáisi munkák egyik iegfontos-sabbika a trágyázás. A lóhert sokan a talajkimélö növények köaé sorolják, mert tarló- és gyökmaradványokkal, a talajjal kivont nitrogéot és kálit nagy mennyiségben viíszaszolgáltatja, bár Igas es állilás, mind asáltdl visssapótlást a lóherrel bevétett talaj is igényel s különösen fossforaavst éa measet. A fosnorsavatssuperfossfát, a menet méss és gipas alakjában adjuk, és pedig ha a lóher védő növénye, akkor tavaaassal a vetés elölt. A gfpa kalh. holdanként 8—8 q. mennyiségben msaná-landó tavassssal, s fődolog hs, hogy oly időben hinlsssék el, midőn esőre van kilátás, mert egyébként hstása bizonytalanabb. — A measet őssssel hintjük el és sekély ssántás által a talajjal ason-inti össsekeverjOk, vagy pedig elszórják tavassssal, de jóval a vslés elölt. Ujabban a ssuperfoes-fál gipszet használják lejtrágya gyanánt, kai. holdanként 2—3 q, mennyiségben, moly Isvsss-szal lesz elszórva s jól alálogásolva. Nitrogén trágyára a lóhernek nincs szüksége, mert aa nitrogén szükségletét egyébb forrástól képes fedezni Kálilrágya homoktalajon ió sikert eredményeibet. Lucerna alá — bár a közvetlen istálló trágyázás is elég jó. de a műtrágyák jobb eredményt nyújtanak. Trágyázni feltétlenül kell, mert a lucerna a talajt éppen kihaaználja. Egy kőzép-terméssel 90 kg. nitrogént, 20 kg. foszforsavat, 60 kg. káli s 90 kg. meszet vonunk ki. E tápanyagok tehát visasspótlásrs szorulnak és pedig különösen fosslorsavas mészre. A fossforsavat ősszel, szuperloszfát vagy Tho-mas salak alakjában adjuk. Ha a védő növéoy öszi rozs, akkor a rozs velés elölt elszórunk 8 q. Thomss salakot a ezt alászánljuk ha pedig a védőiiővény árpa, akkor őszazel színién elszórunk 2 p. Thomas salakot és még a tavaazasal a vetés elölt 1 szuperfoazfálol. A gipszet a lucerna ép ugy meghálálja mint a lóhei. A zabos bükköny erös trágyázást kíván, s minél jöbb tápanyaggal bir a talaj, annál jobb termést várhatunk. — Itt már nitrogén trágyát is használhatunk, különösen chilisalétromot fejtrágya gyanánt akkor, ha a zabos bükköny fejlődésében hátra maradi volna. A szuperloszfát hatása itt ia szemheöllő. A csalamádéra nésve ugyanaz áll oly megjagy-zéaael, hogy a foszfát trágyáknak adandó elsőbbség. A rétek és legelök műtrágyázása annál is inkább ajánlható; mert egy ütfgyafélének a talajba való kebelezése sem sikerülhet rétek és legelőknél ügy, mtan műtrágyáé, « mert ugy a rétek, mini a legelök növényzetének kihaaználása s értékesítése több éven át célostaiik. Réteken és legelőkön a foazlortárgyak alkalmazása a legfontosabb, Ezek mellett homok talajon a káli trágyák is hannáihalók és pedig ugy egymagában., mint- loszfortrágyával vegyasU— j mini káli lonlát, de as elkülönített elhintés jobb. Nitrogén trágyát a rétek ea legelőkön nem annyira műtrágya mini Inkább kompout vagy trágyáid alakjában adónk. J. A CSARNOK örülétn szenvedélyből - áarólkal h,"zrl liktánai. — NémtUI fordította: Kaganff Ul. (IfcljtMáf.) — Nem értem, mondám megdöbbenve Világosodni kezdett bennem, amely a körülményeket még sokkal barátságtalanabbaknak tűntette fél. — Hogyan Raymond ur? El leled te volna ama salyos vádakat, mély véletlenül fülűnkhös jutott, jnidön a két hölgyet a kihallgatásra vezettük. — Semmi esetre, de...... — On ul hitte, Mary ejtette ast ki Laura ellen I — Terménetes, és ön nem ast hitte? A gúnyos mosoly, mely e pillanatban nála tai-tünl, bonantotl — fin ? Nem uram I mondá, est a gyermek ea hiedelmet önnek hatyom. Elég volt, ha egyikünk tért hamis útra. liint hályog esett le a nememről! Más sióval annyit lm, kiáltám, hogy Eleonora és nem Mary ejtette ki ama vádat. Hihetö-e, hogy ennyi ideig aaötétaégben tapogattam 1 nem iparkodtam magamnak felvitágaaitáat neresni ? — En nem mondhatok ellent, moadá nyugodtan. Tanácsosnak láttam Ont egy darabig saját utján haladni engedni. As első pillanatban magam sem tudtam bistoian, melyik tett a két hölgy közül a máilknik szemrehányást; de satáa nem lokAra tiaztába jöttem — g»»—1 Hangjak mint már ön ia éssrevetle, a tévédéiig haanalft egymáiboa, belépésünk alkalmával Mary áiiáaa olyan volt, hogy ép oly jól tehette ö a vádat, » Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 60. szám. ( 6 lap.) 1897. julius hó 2Un amint azt vissza ia utasíthatta. Amidőn azután a dolgot saját leifogásom szerint rendeztem, láttam, hogy Ön egészen más eredményre jutott, s éjinek Örültem is, mert lehetővé tette a két elméletet megvizsgálni. Az ön leltevése más végkövetkeztetésre vezette önt, mint az enyém. Ou azután I mindent, ami történt, ugy tekintette, mintha j Mary Laurát gondolta volna bűnösnek, mig én éppen az ellenkező oldaliul fogtam föl a dolgot. Mig ön folytonosan ellenmondásokba keveredett a gondolatainak öaszhangzásba való hozatalára1 ujabb és ujabb dallamokat volt kénytelen kitalálni, addig én egyenes ufón baladva, egyenesen; célom felé törekedtem s soha semmi áftal meg j nem lepeltem, sőt kutatásaim állal meggyőződésemben megerősítettem. Az utóbbi időnek eseményei újra s újra viliá-j ros táncban vonultak el szemeim előtt" Marynak különös magaviselete, szavai s teltei:: vulamint Laura ártatlHiiságámik ismételt bizonyításé s ennek unokanövére ügyéről folytonos sj. következetes hallgatása, a titkos rendőr állítását j bizonyítani láts/ollak. — önnek igaza van, mondám végre, kétséget aem szenved, Laura éa nem Mary mondá akkor ama keserű szavakat. Laura volt a vádló és Mary a vádlott; én-vak voltam, különben nem kerülte volna ez el figyelmemet. — Leavenworth Laura e sértő vádat aligha ttjtelte ki ok nélkül, jegyzé meg Gryce ur. Kénytelen voltam est is eliamerni. — Laura az áruló kulcsol, melyet — isten tudja — hol talált, aligha vette vólna magához s rejtette volna el, hanem ismerte vólna a dolgok családi állását. "5 az nnokanővérét kompromittáló levelet sein égette voloa el. — Sajnjs ezt sem vitaihatom el. — Nos, és habár mindig és mindig „igent" mond, msjd pártfogásába veazi ? Különös I Talán önnek is homokot szórt a szemeibe ama kacér asszony ? ezt mesterileg-éry". Ezt határozottan visszautasítottam. (Folytatta kövatkaalk.) Sierkraitdl üzenetek. T. V. Tin-Kuliiia. Errs a nitri mhiin legközelebbi ssinnnkbaw jönni fog. GrataládMat ktürtnfa. Késs. Jöaal fog. Dram Ha a sor rákerii, kéaolni (bfjak. Első ssaralaaam Öatul aí{ aiaélf valaai aá« ,4. ránk. Ezek a próbák azonban\' határozottan eliaytrs válaak. Csak taaaik folytatni! Feleifis >zerkes<tö .-KZáLiÍT »A \\ D O R Laptulajdonos es kiadom , riNCHKI, V f I. A P OOOOOOOOOOOOOOCIOOOOOOOOOOQ 13521. 1897. 214—1. Hirdetmény. a Nagy-Kanizsa város r. tanácsa részéről ezennel köz-aá hírré tétetik, hogy a v. hivatalszolgák, erdő-őrök és rend- V őrök részére az 1897-ik évre járó ruha-illetmény szállitá-z sának biztosítása tárgyában 1512 frt 15 kr. költség elő-" irányzattal a t. évi Julin hó 30-Ik niip\|An d e. 10 órakor a városház tanácstermében szóbeli árlejtéssel is összekötött zárt Írásbeli versenytárgyalás fog u megállapított minták, költségvetés éa feltételek alapján tartatni. Ar árlejtésen résztvevők tartoznak 76 frt bánatpénz fejében, készpénzben vagy óvadékképes papírban esetleg helybeli takarékpénztári betétkönyvben a szóbeli árlejtők, Q ay irlsjlfit wroMt hmitt^g IrpyMipy a fíirt ajinlatnt tayők V pedig ajánlataikhoz mellékelve letenni. O A zárt ajánlatok az árlejtési nap d. e 10 órájáig, 0 vagyis az ái lejtés megkezdéséig a v. iktatóba annáHn-0 kább beadandók, mert a később érkezők figyelembe nem O vétetnek. \' 0 A minta-szövetek, költségvetés, árlejtési feltételek a O a v. tanácsteremben a hivatalos órák alatt a v. levéltár-Ü noknál betekinthetők. 8 0 0 o 0 0 8 \| Szabadalmazott hajkenöcs. Az országos közegészségügyi tanács véleményezése alapján a. m. kir. kereskedelmi minisztérium által szabadalmazott, mezei, virágokból kéazült éa elsőrangú szsktekinté yek által kipróbált £ h a j te e n 6 c n fi m k I F folytan U S* 0 0 o 0 o A vtír»M tanáén. Nagy-Kanizsán, 1897. julius 27-én. A pul\|(árnirH(er. OOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOCOOOOC sj nemcsak a haj kihullását akadályo za meg, hanem egyúttal meg " őrzi a haj eredeti természetes színét ia, sőt alkalmazása tí a ,kihullott haj helyébe a legsűrűbb uj haj nő ismét. 2 Kaj kia tégelr ára---- frt IS kr. " Efr mmtr letelj ára--I frt — Wr. ^ Külön a sztlkt\' —ésbHIlíu n biirnn linjniik ^— Használati utaItfii Ingyen. Kapható: a készítőnél Schável Jánosnó szai. Markó Lujzánál N.-KaiiixMiía (sajátházában},és BELUS LAJOS! gyógyszertárában Sugy-Kanlzsán 9i _ 1 jjifca 1 J<&«I.\'\| 1 » ■ jift>iL» i úiOán Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. i V ? XKXXXXXXXXXXXXXXXXXXKKXKXXIXXXXXXXXXXyXXXXXXXXXXXXXXXX i MEGHÍVÓ. x * —~~ ! 5 A LETENYEI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG i X x 8 8 1897. évi aiif. hé 2»-é« délelőtt 10 érakor intézeti 3a.el3riség,ei"bean. Irendkivüli közgyűlést X X X X X X 1 X X X X tart, * \' .—— melyre a t. részvényeseket ezennel meghívjuk. TÁBGYMOROZAT: 1. Aradi Alajos elhalálozása folytán üresedésben levő igazgatósági tagsági helynek betöltése. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére 8 részvényes kiküldése. At IgMgstéiil- ia alapszabályok <4. &-» \\rj uAI „Akt asataaatl jogával álal akar, kttifas saját aavire azóló rtaviayit mig la áa* járt aaolvinjalval agyátt i neUal aafka-ktagyiláa aagajrltáaa oUtt a táraaaif piaatáriba letonal. Szavasait joggal caak aa btr, klaak aeva a ráfiráayklajTboa taUjdoaoakáat bo\|e\|jeave van X X X X X X 8 X X X X X X X X X X Nyomatott Fisohel Fülöp laptulajdonosuát Nagy-Kanissan 1897.