Zala 1897 08 augusztus k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	59.8 MB
Keltezés:	2011-02-17 08:50:52

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	755
Megtekintések száma:	3412
Leírás:	Zala 1897 augusztus Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: g\| t»m. Nagy-Kanizsa, 1897. augusztus hó 1-én. XXIV. óyfolyam —^MBMBggMB———^——— % W^Ktf "T/T "^Éf XU4kl<r»tel: Ti„.bi..f r ^ Jl I Jt ^MpW^flII, ktarkMkrfwk« ^ m m ■ . m m J^w-n"-- X , \' mmA I : M—m. — kist i •• ^ r % ■ V B m ttöflMTM ARAI : —----^^ JK^K— trn II korom (6 frt - kr .\'.iTLtLT Politikai és vegyes tartalmú lap. \'.S ÍSüÍÍ vtBAlkWé BiiHi IIWWIJ ___ ------A Nagy-Kanizsai- és dél-aki takarékpénztárak, a Bankegyesúlet, az Ipar- és kereske-ain),tt„t \|lttl;M11 HraMMtUa )mUá mt í»»«rt ka«k- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélvegylet-szövetkezet éa a letemet takarékpénztár. ___ Ml kpfan1! «L > -i nagy-kanizsai malátagyár éa serföződe r. t." a nagykanizsai önkén tea tűzoltó-egylet, gyuttér ystttsars 1 kr. _—— a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. Ura., a nkanizsaj kerületi betegsegélyző —-— iiiirtisk m kil<Uta«k .iiw. -T pénztár hitatulot közMnt/e. UM»UMk, ,tlui>t > UrMtakt. -—--TO.MkMdk Pbekal jritSp kftsyv. Xexielralk H^Katlná* keteakint kétiier: ,au...á«k uám drm: 10 krajcár. , , _ \' vasarnap és dUtÖrtölcön.. Mi, naiv vidékiek. Az országgyűlés termében hatalmas beszédeket eresztenek meg a nagyságos hon* atyák és mi itthon muzulmáni jámborsággal olvassuk azokat Közben-közben, egy-egy, szivünk szerint szóló, szinte gyönyö-rüségesen dörgő szentenciánál nagyokat nyelünk is hozzá. Milyen aranyos szája van Ilogy beletalál az deyenbc minden gondo-latáva!, minden savával 1 Ez aztán a minta-ember! ilyennek kellene lenni minden képviselőnek. Rabul ejti lelkünket Lessük minden tettét, minden fellépését Mikor fölbontjuk a hírlapot, mohón keressük, hogy ott van-é valahol vastag betűkkel egy-egy hatalmas szónoknak a neve. Ha megtaláljuk, táljuk, szívjuk minden szavát; emelkedünk, lelkesedünk; megszáll és elragad bennünket valami ellenállhatatlan lendület, együtt érezünk a szónokkal; gyűjtőszavainak szikrái gyorsan fognak lelkűnkön, lángra gyulunk majdnem a tombolásig. ^ Nem lehet ezt tölflnk rossz néven venni; nem szabad bennünket ezért kigúnyolni Nem veszedelmes dolog ez; csak egy kis ártatlan politikai exaltació. Politizáló nemzet vagyunk. Nagy érdeklődéssel kiséri nálunk mindenki a politikái élet mozzanatait Olyan < érdeklődéssel, mintha csak kinek-kinek véleménye, Ítélete befolyással volna a,politika irányzására. A politikai élet mozgalmaitól meglehetősen elzárt egyének képesek naponkint három-négy politikai lapot is végigolvasni, hogy annál alaposabb körültekintéssel alkothassák meg-a maguk Ónálló véleményét,— Azért ismerik nálunk sokkal jobban az országgyűlésen gyakrabban szereplő képviselők nevét, mint legjelesebb Íróinkét A politika láza, a politikai élet exahációja nagyon mindennapi, megszokott betegség, különösen nálunk vidékieknél, akik a politika terén szereplő egyénekkel szemben nem egyszer egész a bálványimádásig jutunk; mert hiányzik* nálunk az illúziót eloszlató közvetetlenség; nincs alkalmunk megízlelni a gonosz-tudás fájának gyümölcsét s igy valóságos naiv, paradicsomi ártatlansággal borulunk le a mi megszeretett politikai szereplőink nagysága előtt Azok a mi nagyságos honatyáink pedig igen jól ismerik ezt a, semmi mezetlenségen meg nem botránykozó paradicsomi ártatlanságot; azért ha beszélnek, nem is annyira az fekszik lelkükön, hogy a tárgyaláshoz egy-egy gyakorlati értékű gondolattal járuljanak, hanem inkább arra törekszenek, hogy mirfjnBti s jflkalommal — amint mondani szoMa^l^-L^ .kibeszélittuk" és a naiv vidéki puklikum körében készítsék maguk számára a közvéleményt. Mi aztán nagy gyönyörűséggel olvassuk azoknak az aianyszáju embereknek beszédeit ; elképzeljük őket makulátlan, önzetlen gyémánt-lelkeknek, a kiknek minden csepp vére mi értünk, a közügyért buzog; a kiknek minden gondolatuk összeforr a nép lelkével; a kik utolsó leheletig a mi igazainkért küzdeneK. Szinte haragra lobba nunkt mikor. azokat a szép, hatalmas srónoki szentenciákat megzavarják egy-egy előttünk érthetetlen közbeszólással Valamelyik arisztokrata-képviselő gyönyörűen zengő frázisokkal beszél az egyenlőségről. Milyen hatalmas hóditása a korszellemnek, ha egy született főúr ilyen magas felfogással szól a népakarat fenségéről Egy másik dArgedelmesszónoklatot ereszt meg az üzérkedésről, a nép hiszékenységé-nek vagy járatlanságának bilnös kiaknázásáról. Milyen megnyugtató dolog, ha azt látjuk, ho^y most már minden irányban A „ZALA" tárcája. Egy megyei érdekessegtt könyvről — A „Z A LA" «d.ü tireAj. - ^ A .Zala Vizlecrapoló-Táraulat története. Irta: iMtdMlf MU. KitdU t ,Ui TUrntpoU-TimUt". Az e címen megjelent igen derék munka Zalamegje monograpbiájában méltó és hézagpótló Wyet foglal el. A beható figyelemmel gondosan szerkesztett, fefakes mü egyrészről mint korrajz hiteles törté-Mlnii adataira), másrészt technikailag fontos szak-"ót értekezésével ét mOssaki magyarázataival mindvégig leköti az olvasó figyelmét. A társulat kiváló tagjainak, főleg elnökei, jegy-1(1 és mérnökeinek időközönkénti tevékenysége, i a társulat érdekében kifejtett busgó működése, z ásókról vezetett jegyzökönyvek hiteles allataival illustrálva, felette bű és érdekes ttbe foglalják megyénk Emi és Rendelnek, Mpnkább pedig időkősi magistrátusának a megyei TUnbályoiás érdekében tett hathatós intézkedési, melyek az 177S-ik évtől - illetőleg egy i78Vik évi február hó 4-én kelt és magyar nyelven szerkeszteti megyegyűlési jegytökönyv-vei kezdődnek. Azonban a Zala visénsk, berkének ée ártere- inek regulázása iránti tényleges intézkedőmég csak az 1829-ik évi január hó 21-én Zalaegerszegen tarlótt megyei közgyűlésből megválasztott küldöttség által veszi tulajdonképeni kezdetét; mely évtől kesdve azután az 1848/49-iki etemé-mények általi kevés megszakítással az 1871 ik évig terjedö időközben u 1871 iki újjáalakulás illetve a társulat uj szerveskedése évétől lógva 1896 ig folytonos láncolatát találjuk a könyvben azon munkálatoknak, melyeknek hű és tőzeles ecsetelését a szerző magának feladatul tűste ki, a a mely munkálatoknak kóssönheti a vármegye jelenkori közönsége azon nagymérvű kulturális haladását, mely a Zalavölgyében ixázeyekre rugó gazdasági és közlekedési hasznot teremtett. Ott, a hol pár évtizeddel eselött a rakoncátlan viiárfól elöntött tereken, az ingóványos poe-ványok és lápok sássi és nádasai között csupán a vilimadarak ütötték lel bistos tanyáikat, melyeket legfeljebb a halászat és rákászat céljaira használták tel a vidék birtokosai, ott ma már kövér legelök, dns szántóföldek és létek áldásaiban gyönyörködik a szem. A „vislecsapoló társulat\' történetének leírásából a vármegye azon időbeli és jelenlegi alispánjain kivüi a megye számos hirnevea notabilitásai-val mint az ügynek buzgó apostolaival találkozunk a múltból. így a nagy Sakktny István, Diák Ferenc, Clnyi László és Dtik ^tollal, továbbá Sillyei Elek, Sunt§ttrfyi Horváth Imre, , Ctányi István, Tuboly László, Tnlnav Károly, HtrűliHdy György, Csillagk Lajos. Botlea József Cttunik László, Tuboly Mihály, a híres jegyző, Bogyay Lajos, Boán Kálmán, stb. mint azon idők szereplőinek neveivel és, a kik, mint a visár-telepekkel ssomszédos és így érdekelve is volt földbirtokosok, lankadatlan buzgalmat látszanak kifejteni a vitális érdekű Qgy tokonkint való előmozdításában. Igen érdekesek a könyvben a lialaton vízállására és a Sió zsilipjére; ugy a Zalába irányuló vadvizek, — torrensek — továbbá a felülvizsgálatra és •dó-visszatéritésre vonatkozó közlemények. Es még a Zala folyó, és a diási s-iget átmetszése, s a kehidai töltés közt terjedő szakasznak szabályozását hű vonásokban előtüntető réstlet is. Nem csak históriai, hanem slatistiko-geograp-hiai szempontból is Becses\' és értékes a könyvhét csatolt azon két terjedelmes térkép, mely • Zala völgye alsó részének mult és jelenkori állását tűnteti fel egész precizitással. A térképek egyike as 1876-ik évben létezett kártékony és nyomasztó vizár-terfiletet tünteti Jel, a második pedig az 1896-ik évi jelenlegi helyzetet körvonalom és tárja elénk. A két rendbeli térkép bőven illustrálja Zalavármegye esen részében a folyók és tavak ea< naliaatiója- és szabályozásából eredő kulturális haladásnak óriási vívmányait. Ezekből látható, hogy még 1836-ban a Zala vize mentén májd az egéss vonalon nyomorult ázsiai állapotok uralkodtak, mig most ott a civilisátió lényes tikereinek örvend a lakottág. A hivatásának minden tekintetben megtelelő és feladatát jelesül megoldó könyv megírása és kiadásával a társulat Bogyoy Háti országgyűlési / Nagy-Kaniua, vasárnap Zala 61. ttáio (9 Up.) 1897. augusztus hó 1 én ellenőrzik, hogy a nép jogos érdekei megvédessenek ! Akad olyan szónok is, aki élesen boncoló kritikával táija föl a közgazdasági bajokat es rámutat azokra a módokra, ahogy a gazdák sorsán még javítani, könnyíteni lehetne; mert bizony bizony már rogyásig vannak a terhek alatt Milyen jól esik ez a szegény politizáló magyar gazdának, különösen. ha valamelyik könnyen élö nagy-ur lelkéből fakadnak az igék! Nagyon, de nagyon fogékony, hálás talajra találnak ezek, az ország házában eldörgött igék a nuiv vidéki közönség lel-ében, A Szen-Irái balzsamával hatnak azok egytől-egyig. Bizony-bizony áldott kezekben van a magyar nemzet sorsa! Csak véletlenül föl ne kerülj Budapestre, óh boldog, naiv, vidéki politizáló magyar, és meg ne Ízleld ott a tudás fájának gyü- a házszabályok értelmében holnap tárgyalják indítványt. Azután Lepsényi Miklós kelt 101 és a miniszterelnök inditványa ellen beszélt nagy gyönyörűségére az ő politikai barátainak. Hatalmasan dörgött a klotür ellen és szájkosár-korszaknak nevette a mai kort. Lepsényi Miklós befejezvén beszédét, néma csend lett a teremben. Az elnök odalordalt Ka-kevszky jegyzőhöz: — Van-e még valaki feliratkozva V — Nincs I Ilyen általános csodálkozás régóta nem volt az üvegtető alatt. Az elnök még egyszer megkérdezte: — Kíván e még valaki szólani ? Néma csend. — Akkor a vitát bezárom; hangzott az elnök kijelentése. Egyszerre (elszabadult a meglepetés okozta szorongás alól a Ház; az előbb még komor arcok ragyogókká váltak; lenevetett róluk az őröm. - Magá a miniszterelnök is nagyon derüli hangulatban volt s olt "magyarázta a történteket a háta mögött ülő Pulszkynak és (iajárinak. Az elnök nagy zajban folytatta: — Zárszó illeti meg azokat a képviselő — Nem fogadjuk el;! Szóllak balról. — Akik elfogadják, álljanak feli A többség persze felállt. Az ellenzék csendesen viselkedett g nem kiváota az ellenpróbál Győry Elek állt föl ezután s arra kérte % Házttt, hogy ma még ae tartson három óráig ülést. — Megadjuk! Hangzott a jobboldalon. Majd az elnök öt perc szünetet adott Jó hosszú szünet ulán csengette be az elnök a bonatyákat a terembe, ahol Neménu Ambrus előadó elmondta záróbeszédét a cukoradóról szóló törvényjavaslat mellett Dtána Kossuth Ferenc mondta még el záróbeszédéi, lenntartva határozati javaslatát, majd az interpellációkra tért át a Ház. Sima Ferenc interpellálta a miniszterelnököt az iránt, vájjon igaz-e az a bir, hogy a királytól kért a házszabályok módosítására felhatalmazást •mi a korona beavatkozását jelentené a paris ment autonom jogkörébe. A miniszterelnök kijelentette, hogy nem is kért s igy nem is kaphatott ilyen felhatalmazást, ez azonban nem zárja ki, hogy a kormány esetleg a saját kezdeményezésére ne intézkedjék tanácskozás rendjének biztosítása iránt. — Már ineginl fenyegeti — hangzott egy-két _ {közbeszólás a baloldalról, mőlcsét! Csak valaki, beavatott ember, meg [kai, akiknek határozati javaslatát tíz képviselő ur . A miniszterelnök válaszát Sima és a ház ■ . ^ . _ om.ontAci^ aláirta. Az első Molnár János [is tudomásul vette s a képviselők a lehető leg- ne súgja nexea, nogy az egyenioseg mei- Molnár János 10 állt s kijelentette, hogy neki békésebb hangulatban oszlottak szét az fllés lett szónokoló gróf olyan arisztokrata, hogy semmi hozzálennievalója nincs ahhoz, amit első után. gyalog szóba se áll veled ; hogy az Oxér-1flkiUommal mondott; a zárszó jogával tehát nem\| kedést ostorozó a magánéletben a legnagyobb üzérkedő és uzsorás; hogy a nép! terheinek könnyítését hirdető főúr a maga uradalmaiban a szó szoros értelmében ki-1 zsákmányolja a népet. Jttlins 26-ér. kiván élni. Még nagyobb lett az ámulat: tehát a néppárt! \'sem beszél. Az ülésen először fiátkay László iado- Sima Ferenc kelt föl ezután, ő is igy kezdi: jkolta meg indítványát a segesvári Petőá- — Rövid kívánok lenni, tisztelt Ház! íszobor inegko«zoruzá-a tárgyában. Igen sap — No ez már csakugyan a béke jele — szólt \| szavak voltak, a melyekkel Ratkay indítványát lát valaki a jobboldalról — ha Sima Ferenc is elfogadásra ajánlotta. íme: .„..,-,,. igy kezdi. I Meg ném szflad küzdelem folyik a politikai Csak ezeket, az ílluzió-tépő dolgokat meg Ámde Sima ezúttal sem állhatta meg, hogy ki pártok kőzött igáinkért, de vannak oly esemé-ne tudd! Akkor megmaradhatsz mind- ne terjeszkedjék egy kissé arra a beszédre, ame- nyek, amelyek egy perere egyesilik az ellenfele- lyet Gajári Ödön gróf Károlyi Sándor ellen mon-j kei, Ilyen pillanat •«, mikor a Peiőlisaobrot végig lelkesülő, naiv, vidéki politikusnak. Politikai szemle. Belföld. OraaággjrfiléM. Julius 88. Harcias kiltáások között kezdődött meg az ülés. Bátkay László indítványával — a segesvári Petőfi szobor megkoszorúzása tárgyában — hamar végeztek; az elnök ugyanis jelentette, hogy • dott a minap. I Sima után (lajári szólt személyes kérdésben. Ó is nagyon csömfeij nagyon jámbor volt I Még Sima Ferenc beszélt személyes kérdésben, azután pedig Púder Rezső mondta el, hogy fenntartja határozati javaslatit — Következik a szavazási Hangzott az elnök hangja. Az elnök (eltette a kérdést : — Ellogadja-e a ház a minisztereinők indítványát ? — Elfogadjuk! Hangzott a jobboldalról. meg kell koszorúzni. Minden csepp vére a hazáért, ssabadjágért szivárgott ki a segestárí göröngyökre. De Petőfi költő is volt senki aála gyönyörűbben nem énekelte meg a haxa.<zereietet és a szabagságot, dalai a halhatatlansággal jegyezték öt el. (Tetssé.) Röviden előterjeszti indítványát, amely igy baanik: Határozza el a ház, hogy a folyó évi iulias hó Sl-én Segesváron tartandó szobor leleplezési ünnepélyen a Petőfi-szoborra koszorút tesz. Bánffy Dezső báró miniszterelnSk az indítvány- képviselővel, jelenlegi derek ügybuzgó elnökével élén, üerttlendy Ma ügyvédet, volt országgyűlési képviselőt, mint a társulatnak már 80 év óta érdemes pénztárosát és egyik legtevékenyebb tagját bízta meg, aki ezen megbízásnak teljes szorgalommal és dicsérétesen meg is felelt. A munka a Zala vizlecsapoló társulat tnlajdona. -Ara? Tuboly Vilder. Jankov&o. -A „SALA .rodeti lircij. — Irta: Egy kellemesen eltöltött nap ulán három napig szenvedtünk óriási katzenjammerben. Ma a gyedik napon, már kissé lobban megy minden s örömmel gondolok a hegy tetején eltöltött pár órára, annál is inkább, mert alkalmain volt a természet gyönyörű, lenségesen éa borzalmasan szép tökéletességén szemlét tartani. uróf Jankovich József, a harmincegy év előtt örök nyugalomra tért, még akkor nagy és hatalmas család egyik kiváló tagjának, az elismert különcnek sirját látogattuk meg. Harmincegyév hosszú idő az ember éleiében, a sors kereke nagyot zökkenhet, a felölülőket alá temetheti és az alant fllöket leidobhatja olyan szédítő magasságra, mint a vízesés, mely fenn a sziklából ered és 800 méter mélységbe zuhan alá. Harminchat év előtt, tán éppen egy kirándulás alkalmával érlelődött meg az eszme az agg gróf fejében, hogy jobb volna a kemény sziklákban nyugodni, mint az anyalöldben! Halála alán is csak a magasba vágyott I Olt lenn az ezeréves -fik alatt, melyek ezekből a kőkemény sziklákból nőttek ki, ott fog ő megpihenni, és a közvetlen közelében levő torrás fogja neki újból, és újból elregélni, hogy ki és mi volt 0. \' A tervet tett követte. Fenn, majdnem legtetején a hegynek, hova a madár is csak fáradtan tér, kivájatott egy sziklát és elkészíttette fekhelyét, divatos érckaput csináltatott és elégülten állt meg a mű befejezése után a bejáratnál és gyönyörködött a természet csodás panorámájában. Azt gondolta tán, hogyha már nyugodni fog, ha már semmi dolga nem lesz, a külvilággal, -PfutAval, Cerberussal leszámolt : akkor is majd oda állhat naponkint a bejárathoz, és fátyolozott szemeinek megszerezheti azt a végtelen boldogságot, amit egyilyen kép látása nyújthat Elkészült a kripta egészen. Vörös márvány-1 lapok borítják a padlózatot, az oltár is ugyan abból van, az elqjén két fehér márványlap, melyekre arany betűkkel van rávésve az alvó neve,\' születésének és halálának napja és nemesi elő-, nevei. Az egyik lap magyar, a másik horvát. . öt órai ut utáu értünk célhoz. Két óráig az utl roppant tekervényes volt, tele szórva sziklákkal, \| melyek megakadályozzáka kocsival való felmenetelt, szétzúzással lényégéivé a kerekeket. A kocsik lehat a hegylábiéi maradtak az e célra elkészített pajtában, mi pedig egy jókora hegymászó bottal a kezünkben, legcsintálanabb kedvűnkkel, és zsebeinkben elemózsiával, indultunk tel a magasba. Tíz percig — igaz lassan haladtunk — de vígan olyan vigan éa élénken, mint az elénk rohanó kis folyó. De az ut nagyon meredek volt, a sziklák, melyek között haladtunk, élesek, lábaink kissé még lassabban mentek és örömmel engedelmeskedtünk aa utánunk jövő ékesebb társaság .álljatok, kiáltásának, hogy kissé megpihenhessünk. A folyócska pedig kacagott. — Hát ilyen hamar elfáradtatok ? Mikor érlek fel ?________ Zsiga barátom pedig azt kérdezte önmagától, tmert a társaságtól nem merte) hogy mikor érünk le ? 0 ugyanis baráljai kedvéért otthon hagyta kis feleségét, de szentül megígérte, bogy még az» nap visszatér u vonattal S. re. Erről az ígéretről azonban tudomáaa volt Dezsőnek és Uézának, kik mindketten Zsiga jó barátai és tán az incselkedés ördöge sugallta nekik, hogy Mariskának és nekem is súgják meg. Nem tudom...... de én kijelentettem, hogy a vonat előbb (og ma elindulni, mint Zsigái Gondoeko-dunk róla. Folytattuk az utat, mely mindig meredekebb lelt, ugy hogy csak nagy nehezen hatolhattunk előre. A fáradtság, a rekkenő hőség nyomasztólag hatolt ránk, a társalgás megszűnt miudkét táborban, lűrkészve pillantgattunk előre, nem-e lápjuk a jelző keresztet? A tekervényes nton azonban nem láthattunk előre, vigyáznunk is kellelt, hogy el ne causz-szunk, niért olyan fölhevülten nem jó jéghideg fürdőt vennj., De azért Géza nem kerülte kii A hü lovag ugyanis midőn látta, hogy Mariska kissé előbbre megy, síelésének okát kérdezte, és midőn hölgy a kezében levő pohárra mutatott, liéza odaugrott, de a nagy sietségben megcsúszol! ás ssuppsz .. bele a hideg zuhanyba. Egy kissé megszeppent a társaság, de midőn Géza egy szikladarabon ülve, vacogó loggal, mosolyt erőltetve bizonyitgatá hogy : — se .. se .. sem .. mi. . mi.. ba... ba... ja kincs, — kitört a hahota. Most is (óh bocsánat) ha rágondolok arra, milyen furán nézett ki Géza, amint a pohárral ke- Ngy-Kanits vsáranap \'Zala 61. ssAm (3. lap) 1897. augusztus hó lé". boi érdemileg hozzájárul, de a házszabályok ér-, 16 ik iizakaaz módosíttatnék. Ez a szakasz my telmeben ma érdemleges határozat «nem hozható. sem válhatik törvénynyé, meg lógja akadályozni Nem kételkedik abban, hogy Rátkay indtványátJ a közvélémeny ellenzéke. , a Hál egyhangúlag togja elfogadni és azért] A prémium aa ipar maga* fokán illó illanok pártán a házszabályok szigorú be\'artása célja- luxusa. Wlanioa miniszter közbetaólaeára, hogy bit lafu\'atba boata, hogy a HA» a< inditv&oy ! miért beszél, kijelenti, hogy aaérl bénél a cukor-lárgyalátát a holnapi illés napirendjének első préminm ellen éa azért nem akar a cukorgyára tárgyéul tűzze ki. (Általános belyee\'ét.) soknak prémiumot adni, meri addig, mig a 100 A háa eaután áttért a cukorprémiumra. ««r néptanító helytelét nem javítják, addig mig Elősaőr Eötvös Károly mondta el lángészé- e«ekne* «® adnn,k prémiumét, nem lehet aa elég dét. Válaszol a miniaatar beszédére. Ait mondja J6 l4vö cukorgyáratokat segíteni, a miniszter ur, hogy most nem kötűak szerző- MwtAa hotzaasabbaa kíván a tárgyhoa beszélni, déet Ausztriával, caak az 1867J,en kötött ezer- "P hogy neki öt percnyi szünetet •ődétt hajtjak vegre. Nem bitti, hogy Aotztriá- H®* (P?lkkhi!,ok l°bbról1.: ?,em ■d?nk!) Akkoí ban osztanák * miniszter leifogását. Ama biao-l* kTfi,a urak w fo«ntk 3 6r4lK> ,ík 141 uyos Lu«tkandl ur do\'gát is felhozta a luiniiztert "\' w ur, akivel 0 állítólag egyetértene. Jó lesne, ba \| Elnök: A képviselő nraak szükségtelen ilyen r\'péírtrr®\'"\'"^ a7^tiae nébiá»\'néhii"feJté\'e \\ k»yegfózétfBzni beszédehet, mert a gyakorlat kávéra ai Ahbaziába, akkor mát következtetésre í4"1®? " m®líelt «ó»..h°gy » "ünetet a bán jutna. Elismeri,\'hogy vannak olyan kérdések, j ■V™14 we\'ben me«ad)- Al 01 P« amelyekben a tübbsexoek joga és köteleasége erejét országos haláratat meghozatalénál érvényesíteni. De olyaa kérdésekben, mint aminők al A kormáay ée az allaosékak között eröaaa folynak a béketárgyalások. Mindkét rétéről erőt hajlaodóeaf \'mataikoaik a compromísi mmra, mely valóaziattteg mi hamarabb meg ie valosuL A 16. 9>t módosítani fogják. KfllíBld. A diplomáciát egyetlen kérdéa foglalkoztatja a török-görög béka, melynek két ága van: a haUrmegállapiiáa és a hadi kárpótlás. A batár-ban valahogy csak megállapodtak hoeszaa buzs-vona alán; neheaen megy a hadisarc megfizetése, mart (Jörigoraaágnak nince pénze, hitele ia alig, a töröknek padig szükséges volna a pénz. A szegény éa hitel híján szűkölködő Görögországnak a diplomáéi* amennyire caak Uhetaégea, iparkodik segítségére la mi. A vérmes reményű görög kormány előbb arra gondolt, hogy a hadisarcot belső, őszintén azólva : kényazerköl- eajtóstabadság, a mezőgazdaság lelvírágoataiáaa, a bűnvádi eljárás éa még igen sok más kérdés, a kormány és pártja vétkeanék, ha uz ellenzék kaisfHágát, szakértelmét és mdását fel nem használná. Deák Ferenc, TNza Kálmán megte -ték, nem derogált nekik, hogy felkeresték aa ellenzékek egyea veaérférfiait ét kikérték véle-ményfiketl Elismeri, hogy a mostani kabinet is nagytehetségű férfiakból áll; — a béke érdekében elismeri. (Derültség.) De hát Deák Ferenc is volt valaki, ő ia volt Magyarország ígasaaág-ügy mimaz tere, az igaz, hogy miniszterelnök nem ludott lenni. , Ezután Msrsovszky Endre ajánlotta elfogadásra ba\'ároaatl javaslatát. Sima Ferenc volt a következő szönok, a mai Dlés utolsó szónoka. Mert Sima kibeszélte léi 12-től kezdve aa Qléal. Három óráig beszélt, Beszéde elején kijelenti, hogy lehetőleg u mai Blés keretében. óhajt ja megtenni észrevételeit a miniszter beszédére. Elismerését fejezi ki az —ellenzéknek a miért 63 óla ilyen beható kóz-gazdztági vita a hátban nem voli, mint az, melyet most a imkorprémiuui tárgyában folytattak. A jelen javaslat a gzdaközön«égnek cak egy százalékát részesiti prémiumban, 99 száaaiékának nem nyújt jutalmat Bizonyítja, hogy mig 1872-ben 4 forint adósaág terhelt átlag egy bold földet, ma 118 frtnyi teher esik z magyar földre boldaakint Nem hsjlandö semilyen törvényjavaslat behaló mégvitatáaárót lemondani, _osak azért, hogy a Szünet után. Sima Ferencz: Aat hieai, hogy miután a báz\|eföBBei"f0~," (edeil\|ji M, t „ándékot azooban az Ülések egv órai meghosszabbítását megszavazta, a gorag viszonyok ismerői kezdettől fogva nem termésrelesnek fogjik találni, ha ax ellenzék ezu I tartották komolynak. A görög alattvalóktól még ián a javaslat ellen hosszasabban lógja érveit j akkor ig nehé/ pénzt cfkar,,,, ha v^n, ha pedu kilejteni. Aaért mondja eal, mert mikor ö öt uinot : lehetetlen. Most már külső kölcsönre percnyi szünetel kért, a túloldal idegeskedett. Még \| gondolnak. Csakhogy Görögországnak nagyon nem ertek véget a béketárgyalások, az ellenzék lok vtQ „ rováHOn , könnyen megeshetnék, hogy mindeddig kQzdení fog, míg a kormány jóhiize- n9m kip kö oa8aL A diplomácia ahban ie aegit-müségéröl meg nem győződik, (llelyesléa bal- üet." Nemetorstág iaiciativAjára azt katá- Sí\'^ \' ,, . . . "TT" . , 1 rozták, hogy a béke prelimiaárei ratiBkálUtváa, Majd aposatro ájta Láng Lajost, aki a kvóta, Ettr0pa „y^sága alá veszi a kiskora és pazar felemelése érdekében tanulmányi irt Az elnök ig9r5g államot, vsgyis aa öeazea nagyhatalmak rendre utasította ezért, uis\|d beszéde után Lukács j ellenőrzik a görög gazdálkodást, ellenőrzik a pénzügyminiszter védelmezte IjángOt Az Qlés három órakor végződött Julius 30. Beraevicy einöklete mellett egyhangúlag elfogadták ttitkxy Lászlónak a segesvári Petőfi-szobor megkoszorúzására vónatjcoaó indítványát. Azután á térlek a uukoradó-iőrvényjavaslatra. Papp Elek megtartotta záróbeszédét, Rakovssky István és Holló Lajo-i lemondotta\'c a zárószó jogától. Lepsényi Miklós hosmsan beezélt SaQne\' után Baskovidi Ferenc mondta el záróbeszédéi, öt kóveile Mesalény Pál. A záróbeszédekre Lukács Liazló pénzügyminiszter reflektált. A szavazás és a részletes tárgyalás másnapra maradi. Ezen kívül napirendre tűzték a szeszadóról és az államvasu ak beruháaásáról saóló törvényjavaslatokat. ----f-- zében, ennivalóval a zsebében olyan vizesed nyújtva a furadt és. bátor látogatónak. Hosszas lucskosan elenk állott, átázott zsebkendőjével- pihenés, és pompás ebéd után, mely idő alatt törülgetve vizes fejét.. kacagnom kell Zsiga barátunk megszamlftlhatallanszor vetlé" élő — Egy negyedóra.! ismét késlünk, hollám amint óráját, indultunk ismét el, a sirt megtekinteni;— Zsiga mortnolá. Ez volt a legszebb, de a legnehezebb ut 1 A — No válj,- késel te még többel is! Hoztad víz átszivárgóit mindenfelől és őlyjm sikamlóssá volna el a kedves kis feleségedet, mért jöttél mu j tette az úlat, hogy egyedül azaz támasz nélkül látni feleség nélkü:! Leké-flnk a vonatról, oly, nem vállalkoztunk volna reá felmenni. Dezsőnek igazán, mint a tpily igazán szeretnénk már fenu j itt is elismerésemet fejezem ki áldozatkészségeért; a hegytetején lenni, kényelmesen üldögélni és j biztos kézzel vezetett, de hálát adva az Ég urá- felveit köloaBnt éz valószínűleg keaerJjpt vállalnak Görögországért, Esi a még mindig kusza ás zavaros ügyet, ugy számítják, hogy tizennégy nap alatt rendbehozhatni. Vederemo, ha uayan addig ujabb kompikáoiók nem támadnak, a mi ebben a kérdésben nem lehetetlen és nem is példátlan- Az örökké mozgó, fáradhatatlan Vilmos o«A-szár, a ki ráért a görög kérdésben ia exponálni magat, keresi a kibékülést az agg, a zsörtölődő Bismarckkal Egy drezdai újság azt híreszteli, hogy a császár Nurvégiából hnzajö.én, samiegts területen. Attonában, Waldarsae grófnál fog Bismarckkal találkozni. Ez a hír eléggé romantika izű, de nem lehetetlen. Ciak aa imént történt, hogy a cfáaaár B smarokot flem űdvőzöl-lette születése napján, de azután követségbe járatta hozaá Hohenlohét éa Bülowot, viszont Bismarck is nemrégen sugalmazott lapjában keményen megtámadtatta a császárt. Miadea semmi mást nem bizonyít, csupán aat, bogy ■ politikában a hömémék, az időjárás épp 1 olyan változó éa aaesaélyea. mint a természetben. Fölfordult világ. gyomrunk hivó és inlö szavának elegei tenni! : nak, midőn megszabadult Örömében, még egy Mentünk, mendegéltünk mindaddig egy szó kiálló szikláról egy különös, sohsem tátott virágot nélkül mig tompa zúgás moraját nem hal- j is akart lelépni, de sietségében nem vette észre, lotluk. Minthogy azt tudtuk, hogy a vízesés kö- j hogy a rózsának tövise ia van, hogy a szép leiében célnál leszflnk, kétféle JkUen" kiáltással virág mel elt ocsmány csalán ii van. Szegényke (Idvőzőllfik a lármát. Mi magyarok, .éljent" han- lehajol, már-már lelépi, egyszerre ijedten kapja goztattnnk; a társaság horvát tagjai pedig vissza fejét, fél arcát-végig csókolta a csalán, „iirió\'-t kiáltottak. Ez mind a kiránduláshoz Urtozik. Egy negyed-óra múlva a hegység egy kánya- Megnéztük még a híres rabló bdMangot, hol a ralatánál olyan kép tárult elénk, mely még a zsiványok egész szakasz csendőrt fogtak el. bámnlat szokásos .ah", kiáltását is elcsente! Mindent, a mi látni való volt, megtekintettünk, fölünk. de minthogy az óra mulató nem haladt annyira Még kis Jolánba ia, kit örökké mozgó gép-!előre, hogy minden jceményt elvegyen a jókor nek neveztek el, hallgatott és bámult I A szemnek fárasztóan magasra kellett felnézni, mig megpillantotta az előrenyomuló szikláról lezuhanó, a nap sugarai által megaranyozott víztömeget, mely bömbölve temetkezik el a mélyeégben, mintha megátkozná azt az ismeretlen hatalmat, mely arra kényszerili, hogy a magasból a mélybe bukjék alá I llt még a madár sem énekel f Háazlalan (enné mert kedvet énekének esengő hangját elnyomná az óriási viztömeg haragos zuhogása. Egy oldaluton, melybe megszámlálhatatlan ul fedek lépető van vétve, járe, hol cainot kunyhó érkezéshez, még valamit kellett kigondolni. Nem kellett imkiink gondolkodni.\' Az urak leültek kártyázni (még ide is elhozták) mi pedig egy éltes nő köré telepedtank, ki ifjúságát kezdte regélni. De minthogy az már régen történt s igy nem is divatos mese volt, felugráltunk és Mariska indítványára kerülő uton megindultunk szépen haza leié, telve a legszebb emlékekkel és megfogadva, hogy mához egy évre ismét elmegyünk. Ha az uton a lő meg nem sántul, Zsiga ideje korán érkezik az állomáshoz, de igy mi bero-felértünk a hegy tete- ^"\'"k, a vonat pedig fütyölt és kirobogott SlI, mintegy menedéket (A. E.) Készül a világ össze-visszakeveredni. Azok a kereskedelmi politikai viszonyok, amelyekan a mai gazdasági rendszer alapul, még anuak az időnek a maradványai, melyben még nem élesedtek ki annyira a termelési ágak egymásboa való viszonyai, melyben az államok gazdasági konkurenciája még nem folytatott egymásnak aaját területén olyan elkeseredett harcot. Azóta megváltoztak a viszonyok, a régi kentek tarthatatlanokká leltek, a termelési ágak ét termelő államok torzsalkodnak, t mindenki érzi, hogy uj keretekre van szük->ég, uj megállapodások kellenek, ujonan kell azabályozni az államoknak egymáaboz való viszonyát. Hajdanában, a mi még nem it volt olyan rég, letzólták a gazdát, ha csak arra gondolt is, hogy az ö termelése is megérdemli az állam kormányának gondoskodását, hallani sem akartak arról, hogy a saját vámterületünkön úrrá teszik a magunk termeléaét. Megkötötte a monarkia a kereskedelmi szerződéseket nyugot, kelet, dél ét észak leié egyaránt s most ennek a keserű gyümölcseit olyan nagyon megérettük, bogy már ugyanazok, a kik akkoriban a gazda panaszát azerénylelenaégnek t megokolatlanpak tartották, ma, az elsó segítségnek, melyet a gazda az államtól megkövetelhet, a vámvédelmet állítják a maguk követelik a vámlarila agrárius revízióját. A magvar azabadelvüpárt politikusai maguk is belátják, hogy a mai vámvédelem nem védi a mezőgazdaságot, 1 annál kevéabbé biztosítja fej-I lődését. Titza István könyvet irt az agrárpoliti- Nagy-Kanisss, vasárnap kAról 4* ma már 0 is szükségesnek tartja a vám-tarifa rsvixiójáf. Legújabbat^ Hosxner Krvinbáró, Mársmsroe-msgys főispánja nyilatkozik meg abban ax irányban 1 agy ujabban magjelent érte-keaésében egyenesen lelhivja a kulönböső Árnyalatú agr&Huiokat, hogv késxllsék elö 4a teremtsék meg köxős erővel, villvetve ai agrárvédő vámokat 1 ezáltal jövőre lüggellenitsék a monarkiá-ban a gazdasági termikek árképsődését a kü.föfdi verseny ellen. Minass természetesen nem ezeklöl ar uraktól származott, hanein a Magyar (iazdassövetségtöl éa ai ürsságos Magyar (íazdaságl Egyesü létől, mely abbén a kérdésben már tavaly hozott ha-tároaatot én közös akcióra hivla 101 ai Osztrák - Gazdasági Egyesületet ii, 1 melynek logíkua követelése elől már a nabadelvdpárt tagjai sem térhetnek ki. De bár mi először láttuk be ennek szükséges-ségét, a mai vámkorlátokat nem mi keidtOk rásogatni, hanem a németek, a kik már meg keidiék a vámtarifa revíziójára vonatkozó lanal-mányaikat h akik okvetlenül lógnak is az 1908 iki szerződések megújításánál, vagy meg nem újításánál olyan előnyöket elérni, a mi és egyébb nemzetek termelőinek hátrányára, melyek bizto-silam tarják az ujabb időszakra\' termelésük prosperálását. Az ositrdk kereskedelmi minisztériumban is dolgoznak ezen a kérdésen, csak nálunk késlekednek még vele, kitéve az országot annak, hogy ax osztrák kereskedelmi "minisztériumnak bizonyára nem a mi érdekünkben kidolgozandó javaslata tegyen az irányadó a vámszer-zödési kérdésük jövendő megítélésénél. No, de ea egymagában véve még nem fölfordult világ,\'mert a dolgoknak természetes rendje hozza magával, hogy a Iqjáró szerződéseket megújítsák, vagy meg ne ujilsák, erre hézve tárgyalásokat folytassanak s- ezt hosszabb! tanulmányo xAs előzze meg. A tölfordulás más oldalról, jobban mondva oldalakról1 jön. Az egyik Amerika, a másik Anglia. \| Hát Amerikának az ügyét ugy körülbelül ismerjük Zala 61. mám (4. lap.) 1897. aufuattua hó \|-én delmi szerződéseit. Ea a hírt az jelenti, hogy as lyognak, kacagnak a múlton, hogy egyszer répa angol birodalmi vámegység el van ha\'ározva s oly bohók voltak...... Most, hogy mind a három as idegen behozatalt\' differenciális vámkezelés alá huszárezred hazamegy állomáshelyére, megszűnik vonják. A nevezett szerződések egy évi fölmon-1 városunkban újból as élénkség. A falusi uáUáso-dáara szólnak. A szerződések e felmondáss és az , kon a szives gazdaasszony teiitömi s hunztr európsi államokkal szemben maximális autonóm zabos tarisznyáját ropogós pogácaávsl. Az ő szeme tarilák alkalmazása természetesen sz európai is nedves...... a fiára gondol. A gazda egy kissé állsmokat is hasonló eljárásra fogja indítani s ] káromkodik, mart itt is, ott is elvándorolt, hol egy igy kilátásunk van rá, hogy egy év leforgása jkötőfék, hol egy kefe Es a szép barnaképű kit alatt Angliával ssemben oíya:i vámháboru lesz, Marcta, ahogy odakönyököl a kapufélfához, a mely az egéss kereskedővilág terrénumot alajJb- riadó kflrt-harsanásra összeborzong, ö is sir. Az san át fogja alakítani. ,anya kérdéséra egyszerűen Petőfivel felel. — „Jé Eképpeu rövid idő alatt ugy kifordul a keres- anyácskám maglopának. Egy elvitte szivemet !* kedelmi 4let ssrkaibM, hogy ország ország ellen,: — Idővel megvigasstslódik majd a kis Marcsa, földrész földrész ellen fordulva fog vámhéboruban lehet, bogy eljön majd érte eibilben az a huszár, a neki legkedvezőbb föltételek elérésére ügyekexni. Hanem a tiszt uraknál ez már nem megy olyan Azután ismét meg fognak állapodni a viszonyok, könnyen ......Mire a kadétből hadnagy lesz, De addig is egy bizonytalan korszaknak nézünk önök kiaastxonykák oly szépen oda fogaak hitelébe, melynek gshetöségeit lölböcsülni még nem zódni a férjük oldalához, és mosolyognak majd, lehet, de melytől van okunk félni, mert a hol ha véletlenül az ablakuk alatt egy hu- zavarok, harc és háború rövidebbet hozzuk. HÍREK — KIJ<\'\|cyy.é<»elí.<SW«er Jenő takarékpénztári tisztviseld eljegyezte Hoffmann Lenke kisaszonyt, Tapolcán. vfin, otl mi rendesen a szártiszt fog elcsörtetni. Eszükbe jut msjd sx egykori szép leányálom....... — As Alt. ■aankáaképiő egje-n illet vasárnapi mulatságát, az idö akár kedvező akár nem, mindkét esetben, a „Polgári Egylet" dísztermében fogják megtartani. — Az építész segtdek bstsgsegélyzö pénztárának vasárnapi mulatságán a következők fizettek felül: Hencz és Bachrach 5 Irt, Ujlsky Kondor Adolf Nagykanizsáról jegyet Hlrscbler (Alaó-Domboru) 8 Irt, Kozma György váltott GUella lizonynya/ Mar-!? £ caliban. már. 0(1 nemcsak a vámvédelem az, ami arra; értekezlete ügyében. Az értekezleten egyhan mely sxlkáéíésáé tttuti, M ümí kiMvilse a vám-1<«• \'"W w au8- ^ Maramaros-Szige-bevételek forrását és magasabb vámtételek révén ten megtartandó országos értekezleten képszerezzen ujabb bevételeket. Ennek a kifolyása \| viselje őket, Deák Péter rendőrfőkapitányunk az u.n. Dingley-bill, mely a magas vdmtóieleiröl(önként vállalkozott még az elmenetelre, mit Ktnley-billfrésaben még tele- M érteke^t örőirmel vett tudomásul. — A srentferenoiek köróböl A szenferencieknél megtörtént már a rendta-guk elhelyezése. A nagykanizsai rendház tagja\' .. mind mégmaradtak," Nagy.Atádra zárdafőnökül időkőzben áthelyezett Czónár Celestin helyett sömogy-szentmiklósi páter- 1 Irt 50 kr., Zelenák R. 1 írt 60 kr., Tóth .Mihály 1 Irt 60 kr., Fehér Pál 1 frt 60 kr., — Dtifhler Mór somogy-csurgói keres-\' Szántó János 1 frt, N. N. 1 frt, Köhler testvérek kedő eljegyezte Berger Mór, helybeli keres-11 Irt, Horváth István 1 frt, Hild László 1 Irt, kedő kedves íeányát-r Teréz kisasszonyt. iSchlechta Károly 1 frt, R. L. 1 frt, KripAc lg. — VAtamI tlMZlvÍN«IJIk Artakpz \' ,r,i Kov4\'* Mih4\'T \' írt» FrDC L 1 írl; . 7 , .v . érteke- p^ Vj\|m0J { (ft Kninn l lpót { (r(\| Hoch lete. Városunk tisztviselői mull va- Józge( 80 kr., Stáüb\' JSzsef 80 kr., Tersztenyák sárnap délután értekezletét tartottak dr. B. 60 kr., Gron Henrik 60 kr., Giril N. őrmes- Papp Tibor márumaros-szigeti polgármes- ter 60 kr., Singer N. 60 kr, Szumer K. 60 kr, tér felhívására a városi tiszt viselik országos Horváth S-János 60 kr, Horváth Gy. 60 kr., 0 Ur.xuA ll, RnU aai hlrhedetté vált Mac mesen lul is szárnyalja. Ez az ui tarifa, mely augusztus hó elsején életbe Is lép, Európa termelését zárja ki legalább részben Amerikából. -Eiiel masni as-amewjHH-termelés ellen s e fölött már meg is mthrlfialt nemsokára akoirtcrgnctutr az érdekelt európai államok- közölt. Külügyminisz-lérinmunk köréből kissivárgott birek szerint eu- létrejOllérOl \\ap sxo. _ —AíaMflgyiinVsyen H Böiög, anmOTSTilsr "reformmal szemben Európa akciója nem maradhat el. Eurójiai államok termelését a nem agrá-\'rius kormányok is kénytelenek lesznek megvédeni, mert as amerikai támadással a/emben nem ma-radliatuak passzívak. Ha pedig retorzióképpen meg fog alakulni a tengerentúli verseny ellen véde mezö európai vámunió, az a gaxdáknak csak kellemes lehet, de a mi gazdáinknak nem föltétlenül nyert játszma. Uoluchavsxky gróf külügyminisxter ugyanis gazdasági politikájában nagyon szívesen tesz kedv> z-ményeket Oroszországnak. Mér magánál a mo-narkia belső kiegyezésénél is kiszoritolt bizonyos tarifákat, melyek az\' orosz gabonának kedveznek s valószínű, bogy a külügyminiszter egy esetleges európai vámunióba is bele lógja vonni Oroszországot. Pedig ha 6z igy van, ax miránk nézve meglehetős káros szövetség volna, mert az orosz termelés saját területünkön van olyan veszélyes konkurrensíink, inint a tengerentúlitermeles. De Oroszországuuk u szövetségbe vonáss az ügyből kilolyólag nincs megokolva, mert Orosz orszAg nem ad cukorkiviteli prémiumot és igy a Dingley-billnek \'tíz a záradéka, -mely a prémiumot élvező oíkkekre pótvámokat szab, Oroszországot nem is érinti. Mindezeken kivül pedig még egy vámrelorm készül s ezzel egy szintén egészen akut, de álla lános vilAgfontosságu kérdés merül löl. Anglia gyarmataival egyesülni akar s a Londonból ennek megbeszéléséről lAvozó kanadai premier azt a oyilalkózu ot vitte magával, hogy Anglia löl mondja Németországgal és Belgiummal kötőit kereske k ide. — A déli vasút jubileuma J\'0 27\'ft" vpIT négyven esztendeje, hogy a dili vasút Hécs— Trieszt közötti vonalán végig ment az első vonat. £pen tizenkét évig tartott, mij( ki tudták építeni ezt a vonalat, a melynek egyes részei ma is Horváth Boldizsár 60 kr., Juk István 60 kr., Kasztéi lestvérek 60 kr., Német Gyula 60 kr,, Reisz József 60 kr., Mesko litván TK) kr., ftj&-hofer Gyula 60 kr., Kreisler Jenő 80 kr., Móger Gy. 80 kr„ Nagy József 80 kr., Nagy István 80 kr, Nagy Ignác 20 kr., Winkler Antal 20kr. Török Ferdinánd 20 kr., és Eisler István 10 kr. — Tan lel ügyelftoég I \|rwda-rál-tozi<«. A Zalamegyei kir. tanfelügyelőség hivatalos helyisége folyó évi augusztus x-től kezdve a zalaegerszegi polgári iskola épdle-tében lesz. - — Talált osontvázak. fanfar Ferenc, ügyvéd király utcai épitkexésénél ásatás közben a mun-kások rigi csoatvísakrs akaduk, melyek far>ejü mu<ulmiiok lehettek, mert sirbelyükSn ülő ftlla-poibsn voltalT el helyeire, tekintetükkel kelet leié. Mellettük Iócsontbi voltak, »mT pedTg arS" hagy következtetni, hogy harcoaok voltak. — A keresk. Iskolai növendékek önkéntessége A vallás- és köxoktalásügyi miniszter rend- bámulatos vívmányait képezik u vasútépítésiét- j kivül fontos körrendeletet küldött a felső keresitek. Kévét ember emlékszik inúr úrra ax időre, kedelmi iskolák igazgatóihoz, a melyben a minin a midőn Bécsből Triesxtbe csak löhbsxörös át- ter kimondja, hogy jövőben egy éri önkéntest szállások mellett lehetett eljutni. Kezdetben csak I kedvezményre nem tarthatnak igényt ax akár Gloggnirig lehetett Bécsből vasúton utaxni; 7 kltllöldi, akár ausxtriai kereskedelmi tanintézetet évig csak kocsin közlekedtek ax ülasok a Sze- végzett itjak, mert exen intésetekben a magyar meringen át Laibachig, és csak misfél évtized; irodalmat és történelet a tanulóknak oem adják múlva, s Irancdorfl nagyszerű alagul elkészülte j elő a kellő mértékben. A miniszternek ex a ren-után épült ki a világ egyik legnagyobb étr lug- j (lelete különösen kót szempontból érdemel figyel-drágább vasulja, a híres s?emeringi vonal. \| inet; egyrésxt ugyanis a magyar ifjak a hazai — Mennek a huszárok. It\|vid volt még: tanintézeteket lógják látogatni, a melyek semmiálomnak is, Rejtve, igy sóhajtoznak most sokan, Ivol sem állanak alacsonyabb nívón a külföldi-kiknek u zsinóros menték láttára megdobbant éknél, más részt pedig bizonyságot tesz arról, egy kissé a sxivük. Nem volt szebb zene a hogy a minisztériumban nagy súlyt fektetnek az sarkantyú pengésnél, n kardcsörtetésnél. Kihuny- j ifjúságnak a magyar irodalom és magyar nemxet gyan a köuy ux Összevont pillák mögül, aztán történetében való kellő kiképzésére, lassan lassan végigpereg sok sxép, üde baba\' — Kisvárosi Otelló, Szerelmesnek lenni nem arcon. — Vége I — igen kis kisassxonyok, vége. j Iliin, nem is rossa. A poéták már évssázadok Csak hagyják nyugodtan folyni a könnyeket lélve [óta tengnek arról, bogy a saarelemhas nem kell önött titkuk immár megszűnik a mai nappal. I egyébb egy ki* burgonyánál, akkor már teljes Neih kell ezentúl izgatottan a szomszédba járni, & boldogság. Hogy mennyi iau ebből, aat jnsga hogy kis barátnőjüknek fülébe súgják az ébredő Amor tudná osak megmondani, ki napjainkévá szerelem első gyönyörét. Ma már elmennek a \| viz helyett szívesebben issik pezsgőt és bargo- husxárok. Sokan hsiagsxanak, hogy egyik másik pőige bajuszu hadfi elég félénk volt, NetrrnwH köaeledni merészen, ugy mint ezt önök megki-vánlák. Jobb ez Így sokkel. Ma sirnak egy kicait, holnap még egéssuap rajtuk jár eszük, de most már csak busulnak. Később ex is eltűnik, lassún homályosul u kCp, majd egésxen elvész. Moso- sya helyett szívesebben nye spékslt As combot. \'De , rendszerint uerelaében ritkán boldog ax ember; ha mindjárt a jólét ssaUlánAl illesztik is egymASra ajkaikat. A fÜHktnyttj, ss a löldszemQ szörnyeteg Qrmöi csöpögtet ax öröa seriegébe és nem igen válogatja hozzá alakjait, Cigli József csak hAsiasolga volt és mint minden fiatal Nagy-Kanizsa vasárnap Itgéay, stertlmti. Lubiet Jóiael^a Traber-féle muiruB orgona-ksrékhsjtója volt t> ugyancsak •sérelmes. Ggli Jósaet Mm igen törődött vo\'ns ettel, ha a véletlen utaséira nem uzy akarta volns, hogy Lukiét auae Dím Márián, ai 0 „egyetlenen\'\' akadjon m»g. De már erre astáa tellorri i vére ét ugy érette, hogy Máriájáért megbír késik ő mo«l három atrkánynyal ii nem euy orgona-kerékhaitóval. Hétfőn este meg ia leste, mikor az A rí vállba népeket mondott az „egyetlenének" t mg ea gyanutlanul susogta vallomá •i>. hála mögé kerüli és ugy vágott végig a fajén, kogy Lubicaot a kórházba kellett szállusni. Mikor s betege\' a kórháxban kihal\'gattak. nagylelkűen lemondott nrrrtl, kogy fi panaattemelne; mégboceájt « féltékeny embernek, inert ő érti, kogy ai nagyon aterelmea lehet. Minek háborgatni siegényt ? — Elgázolások Gaál Ferenc kiakaniwsi lakó astrdán délután a Kit- éi Naiiy Kani/aa kftzött elhúzódó oraságuion flumbort László kilenc évei kin Jóxsei fiát elgázolta uny, hogy a gyermek lolyns testi tértéét rzenvedett. Bmttr Imre kocaiss: Orszigh Ferenc ugyancsak sserdln délután téglával teihelt kocaiiával oly tz»ren-ceétlanBI gátolt kérésziül Wagntr litván bárom évet leánykáján a Rákócy utcában, hogy a gyermeknek aa egyik láhszároaontja eltftröti. A viugálatot mindkét esetnél megindimt\'ák. — Kézre kardit tolvajok. Nemrég megemlékeztünk arról, hogy Oogl Lajot sugár uti lakásén feltörték a pincéi és onnan nagyobb menyiségü —nOi fehérneműt elloptak. A megindított rendőri nyomozás hamarosan előkerítette a tolvajokéi Puli Ferenc és Horváth Ferenc rovott Unfla csavargók személyében. Utóbbi lopás büntette miatt már négy évig volt fegyházain, A két jómadár Zalaegerszegről jött nemrég Nagykanizsára. Ez óta történt—mér több kisebb-nagyobb lopás és a rendőrség vallatására Otdt már eddig szép szerével beismerlek. — Villám a tomplomban. Pápáról írják, hogy olt kedden éjjel zivatar dühöngött. A villám a kalholikus templomba és még több helyre le-aiMi, a Umplam tiiftr-ványpillMhgn éa a hnliraat 1897. auguaiua hó lln bűntette s becsületsértés vétsége miatt rádolt Janusics tíyörgy elleni bünügyben végtárgyalás. Lopás bQntette és vétsége miatt vádolt üjlaky István s isa bűnügyében II. bir. Ítélethirdetés. Lopás bQntette miatt vádolt ö<v. Horváth Istvánné bűnügyében II. bír. ítélethirdetéa Augusztus 6. Tűzvész okozás vétsége miatt vádolt Zsutnán Pál bűnügyében végtárgyalás. Lopás büntet lé vei vádolt Mesxarics Anna a tsai bűnügyében véglárgyalás. Orgazdaság bűntettével vádolt Pap Józaefoé s ina bűnügyében II. bírósági Ítélethirdetés. Lopás büntette miatt vádolt Brodarics Mátyás s tsai bűnügyében 111, bir. Ítélethirdetés. Lopás bűntettének kísérlete miatt vádolt Peresz-tegi (Pakli) Katalin bűnügyében III. bir ítélethirdetés. festményében tetemes kárt okozott. A templom fennállása óla ez már az ötödik étet. — Annabál Daruváron. E kies fekvésű lürdő igazgatósága dicsérendő buzgalmat feji ki a lűrdö ■zivonalának emelésében ér a fürdővendégek szórakoztatásában. Mult héten Haumann Olga énekesnő és hárfaművésznfi szép sikerrel hangversenyezett. \'Legújabban, julius hó 26-án a lűrdö-igazgatóság b szokásos Annabállal -egybekötve egy ntgynhhszaháan, kilűnö«" "fc»\'l\' hangver? senyt rendezett, melynek alkalmával fiatal ba-tánkfia: Holímann Béla ur Pécsről jeles techni-Sfiju és mély lélfógáau zongorajátékával — két zágrábi operaéoekeanö pedig művészi énekévi\' gyönyörködtették a tekintélyes számban össze* gytUt ttrdörendégeket. \'Mellesleg említjük, Itogy ritkán találni fürdőt, melyben a fürdővendégek Közt oly kedélyes és fesztelen egyűttlét\|uralkod-nék, mint az a daruvári fürdőben tapasztalható. Eme körülmény, egyetemben a források elismert gyógyerejével, a gyönyöílT parkkal, kies vidékkel és a rendkívül olcsó árakká, eredményezték ama lendületei, melyet az idén Daruváron tapasztalunk. — Nagy zivatar. Hétlön, a délutáni órákban — írja gelsei levelezőnk — erős zápor vonult helységünkön keresztül, a metél* gazdák nem nagy örömére, mert a mostani gyakori esőzések ogy is sok kárt okoztak már az idei termésben, Ez alkalommal erős zivatar és égi háború is volt, és Sebtttgén József földbirtokot szántólöldjén <ty kereszt búzába lecsapolt a vilám, melytől tagot fogott. Ettől tTkereszt búzája égett el. Szerencse, hogy aratói közelben a kepék száro-(ttásávil voltak elfoglalva, kik észrevették a «tt— let, hamar odafutottak, és meggátolták annak tova terjedését — Négy rab azökéae. A uékes\'ehérvárl megyeházból, a hol a királyi ügyészség bönönei vannak, - mint tudósilónk írja — négy veszedelmes rab szökött meg a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán. Az erős földalatti börtön közös cellájába voltak csukva Varga Józsat. Pap Mihály Gombházi Jáoot betörők és Csati Mihály cecei rablógyilkos. Egyikük, a ki kömttves, több éjszakán keresztül kiszedte a bojthajtásnak néhány s\'vét, a nyílást pedig reggelenkint papirossal ra-(asztolta be.. Vasárnap éjszaka ax ágyakat egy másra rakták s a nyíláson fekvő deszkspadlót Zala. 61. szám. (5 lap), kileszitve, as irattári szoba kamínjába jutottak, ahonnan a bedöntött kályhán keresztül a lőlevéllá-ros szobájába mentek. Még volt idqjük minden értékes holmit felszedni; átöltöztek a szobákban talált ruhákba, azlán a földszintes ablakon keresztül megssőktek. A veszedelmes rabok eltűnését a reggeli sétán vették észre. A négy gonosztevő kézrekeritésére megtettek minden intézkedést\'és szerdán délelőtt a megszököttek közül a két löbü-nöst: Csuti Mihályt és Varga Józsetet \'a seregé-lyesi országúton Fischer és Usjai csendőrök elfogták. Az éhesség Űzte őket a moóri hegysza-kadékok küzdi az országútra, hogy haza menjenek Cecére. A másik két szökevénynek szintén nyomában van már a csendőrség. — Mikor agy órával alöbb van dél. Hogy Amerikában akkor készülődnek az emberek ■ lefekvéshez, mikor ná as aazttlhoz ülünk, erre legfeljebb valami falust atyafi, pagyot bámel, ha elmondjuk neki. De as hogy tittntgy órakor „dtkl,K harangoznak, ea még Londonban ia okosna egy kia ribilliót. Nálunk oaütörtőkön ugy történt ez. Még a legpontosabb ember is órájához nyúlt. At irodákban mindenki hirtelen \'leeaap-batta a tollát. Ezeket a flegmatikus, aaürks lelkű embereket, ba csak ép a gyomrok nem, máa nem igen hotsa zavarhat De biaonynyal tok helyen az irodafőnök ur dühösen ugrott fel a as asstslától, és arcáról mindenki leolvashatta aat a jól iamert kritikus kérdőjelet, a mely arról beaaél élesen, hogy a tekintetes ur haragszik.— Hiss nincs—18 óra,—hova—mtnntk l ? — Ké...é...rem most barangoantk delet. — A harangozó akkor húzhatja a, harangot, mikor ntki tetszik, dt moat cak tizenegy óra vaft I Atok a taürke lelkű szelíd emberek ssépen csendesen visisztüliek aatlalukhoz éa tovább irtak türelme sen mintha semmi sem történt volna, míg caak ,,másodznr\' nem barangoltak delet. Nagyobb volt a zűrzavar a kőművesek között. Nálunk as mir megszokott dolog, hogy ha mind\|árt csak félúton búztak lel egy haialmaN gerendái as épületre és azonközben megkondul a harang saive, ök otthagyják a hatslmas darab fát a levegőben lógni. Most is ki-ki elvette a kalapácsot, a lapátol, a fiiig kifaragott téglát a keiéből. A ,,c!</<íi/ei»" gyerekek aivitollak, hanem itt ia előkerült a pallér az állvány egyik zugából ét itentori hangon odaszól a késsűíödőknek. Mikor esea újból kezeikbe vették a kalapácsot a lapátot, egy-egy dörgő-ístenyilát küldtek a harangozó leié, ki őket ennyire megcsnfolts. Bár __ sok helyen csinált egy kis galibái, oaütBrtőkön mázsát tesz kir a tavalyi búzamennyiségből az, - hogy Uzmtgy órakor barangostar <W«C még ,, rnillíó métermázsánalt ax ország- S^tí\'St! !» ^llene lennie. Kérdem a tisztelt rikk- írót, hol van az a temérdek búzamennyiség ? ■ keÜ Kőig&sd&ság. Kuzafermeléa én fogyasztáa. A „Pester Lloyd" vasárnapi számában „Weízenproduciion und Konsum in Ungarn" cim alatt cikk jelent meg, mely igen alkalmas arra, hogy ugy a gazdaközOnséget, mint a kereskedő világot és az egész külföldet gabonánk értéke tekintetében hatá-tozottan tévútra vezesse. A cikk tartalma oda konkludál, hogy Magyarország búzaszükséglete a bevezetésre és fogyasztásra 19 millió métermázsára tehető és hogy buza- és lisztkivitel 12 mili--óra rug. Ez a két tétel összesen 31 millió métermázsát ád, a mi hogy helytelen, az elég szembetűnő, ha csak a tavalyi viszonyokat vesszük tekintetbe. A mult évi búzatermés ugyanis 38 millió métermázsát tett ki, az 1895. évből vissza maradt készlet pedig legalább is 4 millió volt, Összesen tehát a legutolsó kampany alatt 42 millió métermázsa felett rendel* keztOnk Ha már most, a mint a fönt emiitett cikk irója állítja, a fogyasztás, bevetés és kivitel egy évben Összesen 31 millió méter- (jozma. — Jóből A kapom vasúti vendéglő éttermében idején a fiaméi gyorsvonat érkezése után egy nyorga, sárgás arru, kisté losflcul filtlteiiti- ur caosszsu be. Gysnu«au körül néz, aztán egy bowzu asztalhoz telepszik. As asztaluái előkelő, vidám társaság vacsorázik, a hívatlan vendég tolakodása egy csöppőt sem zavarja őket - ■, _ . At idegen lármásan sörög a gyujtótartóval, aztán pisszeg, — Hé, pincér: Egyszerre kettő is odafutott. — Étlapot hosson I Ahogy a> étkek rendjét végig böngés>f, gondolkozva maga elé mered, aztán elbigygyesttj at sjkát — Más nincs ? hm !... Aztán léiig behunyt szemmel néz gp átellenben ülő ur tányérjára s odafordul n pincérhez — Hát at mi amit az az ur eszik ? — Rostaböl kruiásfanl Az idegennek megnyílik á képe, fölhúzza a szemöldökeit éa mosolyog: — BosstbŐf? — Igenit krmátan. Magint gondoltiókba merül, t aa asstalon kidobolja a takarodót: — Hm, roaszbőf, — tudja mit: hoason nekem még tgy jiM/öt. Mfert ha megvan, akkor valahol csak lennie! Hiszen általánosan ismert <\'olog, hogy készletek az uj kampányra nincsenek. Ezzel aztán pedig legegyszerűbben ki van mutatva,^fiogy a cikkíró teljesen helytelen számitásoxat állit föl, illetve hogy a fogyasztóra és bevetésre -szükséges mennyiség sokkal nagyobb mint 31 millió, és legyen az idei termái vagy bár 28 millió métermázsa, az a belfogyasztásra negyon is elégtelen és hogy így a kivitelre semmi sem marad. Ily helytelen és teljesen légből kapott számitások a gazdát akaiják félrevezetni a azért óva intjük a gazdaközönséget az ilyt abszurdumoktól, mert esetleg elég alkalmasak arra, hogy károsodásokat idézzenek elő. R M. Törvényszék. Végtárgyalásra és itálathlrdttésr* kltOzattok. Augusztus 3. Orgazdaság büutettével vádolt Biranatict József elleni bűnügyben végtárgya\'áa. I Okirathamisitás vétsége, halóság elleni erőszak A gaitlaság Jüvrdelaieiöségének egyik Mnyeiljf. A ki gazdatágában gipszet nem alkalmas, vagy annak alkalmazását léiben hagyja, as jövedelmeit emelni nem jkiváqja, avagy megaemmiaiti annak egyik torráaál, holott a körül tekintő gaa-dának ma a legcsekélyebb jövedelmi forrást igénybe kell vennie ha boldugulni kiván. £st a tételt a mezőgazdasági tudományok egyik legkiválóbb tekintélye: Márcher állította lei. S hogy e körülmény dacára bár mások is, mi is számos esetben hangoztattuk a gipsz footoaaá- Nagy-Knaixsa vasárnap Zala 61. szím 6. Ip.) 1897. augnn us hó 1-én gát, mégis szomorúan kall t\|pasxtalnunk, hogy szavunk pusztában elbaugzó voit, meri a gazda-közönséu az á társadalmi osztály mely Iradilioi-hoz, szokásaihoz leginkább ragaszkodik a mely ■ hasznos újításokkal legnehezebden barátkozik meg. Hogy a gipsx oly nehezén tör magának utat, onnan van, mert haszna nem közvetlen, nem kéuel fogháló a nem egy helyi tel ia hagynak: alkalmazásával igaztalanul; mert nincs jobb anyag a trágyu légenytarialmu anyagainak megkötésre a gipsznél s ba segélyével nem is érünk el oly gyorsan eredményt mint bizonyos egyéb műtrágyák alkalmazásával, axért ax eredmény annál biztosabb és tartósabb. A gipsx mint direkt trigya különösen kedvezd hatásúnak bizonyult burgonya, répa, borsó, repce, rétek és különösen a lölierések részére, mely utóbbi növényekre való kedvező hatását már IgO évvel ezelőtt fölismerték. Burgonya, répa, borsó, repce földeket spárga ágyakat is, melyekre szintén kiiQuö hulásunak bizonyult, legjobb ősszel gipszezni, azért pedig, mert a gipsznek kiválóan nagy mennyiségű vixre van szüksége, hogy oldódjék. Egy rész gipsz oldására 460 rész vix szükségeltetik.. Egy hektárra 400—600 kg. gipsz elegendő s hatása 3—4 évre kiierjed. Altalánosau elterjedt nézet, hogy retek és ló-herések, avagy lucernásuk trágyázására legjobb tavasszal alkalmazni a gipszel Kisérlelek tétetlek azonban,; hogy a márciusi vagy decemberi Wgyázás Jár^FTiagyobb előnynyel a "o kisérlel eredménye határozottan a decemberi trágyázás elönyösebb volta mel elt szólt. Ugyanax alkalommal arra nézye is tétetett ki-■érlel, hogy a gipszet egymagára vagy egyébb szerelik I keverten jobb alkalmaznia oz eredmény bizonyítja, hogy legelőnyösebb ágy keveréket készíteni,.a mely 4 m. gipszből 1.5 in százalék oldható jihosphorsávat tartalmazó supe»J foszfátból álljon, e mennyiség ősszel egy hektár terület ii ré\'ro vagy lóheréare hintendő el. A gipsx azonbau nemcsak direkt, hanem indirekt hatásáért is becsülendő, s IQleg indirekt hatása az mért- annak kiterjedtebb mérv-Béni alkalmazását ajánljuk. Ezen indirekt hatása az istállótrágya conser-válásában nyilvánul, megkötvén annak legbecsesebb alkotó (észéit, légenytarialmu anyagait. A rninisleri kísérleti állomás conslalálla számos kisérlel állal, hogy uz n trágya, mely gipszszel n;m lelt kezelve, a gipszszel kezrlliel szemben 10\'/0 . légenyiiirlalmu anyagot vesfiielt hossza bbJdeig raló állás után.-——-— A gipsz halása s conserválási módját illetőleg Márcher a köveikéZölet mondja: Az álla\'.i trágya s az alom gyanánt hasznalatos szalmában lévő légenylartnlmu anyagoknak mésztartalma ugyanis képesítve van az elillanó csak keltsen zengzele szivében dalt, amely mely gázokat megkötni, mitől igen egyszerűen szaglási érzékünkkel ia meggyőződhetünk; mert gipszeseit istállókban nincs ammonisk sxag. Ax ammoniak-nak a gipax általi megkötése oly tökéletes, hogy a légenytarialmu anyagoknak szénsavai ammoniak alakjában elillanása majdnem teljesen ki van zárva. Ezért az istállókat gipszelni ne mulasszuk el. Ott, a hol a trágya naponkint kihányatik, a talajt szórjuk fel naponkint gipaxazel ellenben ott, hol a trágya hossxabb ideig áll gx istállókban, ax uórandó tel vele ugyr nemkülönben a Irájgyalelep is belenként legalább egyszer, í Ha kísérletet teszünk s egyenlő minőségű talaj össles, bus és édes ! Ily sxellemet óhajt ő, ity vad szellemet, mely végig sepri az egész világol, mely öt is haj ja, mint a kis gályát, mint a lei-leget, melyet elragad, mint a hullámot, amelylyel szintén erejét érezteti, leéri, hogy hallja meg igéit hisx ax képes felriasxtani a tengert is, ezer hegy-gyé tolni össze, mialatt a mocsáros erdők lenn a fenéken reaxketnek ingva, félve a nyugati szelet, mely tovaront az égen szörnyű haraggal, s hullatva ax ég fájáról a lombot: a felleget s a zord szél, az ősz lehe, a hatalmas Ur, amely szétkergeti a tüdő- és dögvészes galyat s aki késsti a földet, hogy ruháit öltse fel: ez Schelley szel- IRODALOM. gipszeseit felét a nélkül kezelt trágyával szóljuk leme, az életadó természet, mely alkqt. fe üdít feli oly szembeötlő lesx a gipsx hatása, hogy q éleet, lehel mindenbe, Mily más értelme, mái annak hasxnálatával többé felhagyni nem fogunk, költéssete van itt 8 szélnek, mint Lucretiai szélrésxének, vagy Virgil : nyári viharinak I Shelley, Perey.Bysshe, 1792. aug. 4. született a Sussexi grófság Fieldjrtsce nevű városkájában. Gyermeksége alatt Etonban már sokat szenvedett (fosaitól, akik őt magányos, félénk természete, Fanytl Sindor, \| gyöngéd, szelíd tekintete miatt őznek tekintve, fiiivet tat),i formális halilit tartottak reá. 18:0-ben O^ortba A I«(Xir Htrlap - Saarkeeati Hannkasstl; Horvilk Gyula — tlaiaötódik jaltná alscliii. Ki idö alatt tok karcot kl is tok diadalt irt i__ _____._______„^ .„_■ . .. ii D. 3. a legutóbbi idoi>on fa, aalkar n.ve.oto« politt- »z egyetemre, az angol ortodoxia e é» kai ia Unodalmt akciók folytak as omigbaa, w a fligtot-1 kébe, a honnét, — midőn iljut gondolkozásának ImOi illó ia o«upia kOsiinaAgárr tiaaaskodó ujáig iti tárt i egy aleisticut röpiratban kifejezést adott volna, mI\|I ■■ slk—W ■ núnu—slta.luAv n MWM. ImllvM Iab>_ ! . ___, 1___ .__l>. I .\' . _ L! 1. L __I. J lat aa elkotmány, a aépeaabadiig, a magyar kai tara lag» iberebb itt. As 1 batirniott MUpiaiaak ktasóahalt a hírhedt Ii, vioavoaiia ia 6 aarkaatatla aUaánt tiarm a kipviaaltkis atlaaiikit a eeJtóea.b»deigot magayirbáló 16. ) ettea El a Magyar Hírlap kiadóit ia kiad alat aorbai magyar fiWiroe magrareiga, a neanetl mlTelödáe egyeáge is ar\|« irdekibea ia. lahaMlaasi lati miadeekorra a német a>liikiaat Bndapaataa; elkeeeredett, talia kimiietlaa, da rittadetoe ia alkarea volt karca a»ok etlea, akik a Aviroat vlesanimetaeiteni akarták. KöiretkeaaUt, agy csapiaon haladó ejág megindulása óla ia ilyaa len, ilyaa marna miupenkor. Otraailnnk nrttaljaa, bálor ia demoklata aaallaait taaltiiU m-g ég Mai arital ludat aakl aunak a kibaraaak, aaaljrat a radlkilla, nafjar daaokricla vir a llbarilii cimtt, da 15—161 raakelouimi latkt klTataloi notiUka a laanillóhatalom atlaa. Már m la magBagyarisii a Maajrar Htrlap naajr\' aipoarű-■ifiris altarjadMt; ia aklias \|irnl mig, bogjr lcftobbat Htflalkoaik aa Saaaaa ajaigok kOattt a vidik irdakalral ia a gaadaaiggai i » kogjr t6bb kadvaiacayt njujt olraaólaak ■iát lAraalylk aapilapaik. Uoit folyó ragiaya itta Mark Tniu-aak, a nagy aaarikai kioaoriitiaak aj rfiayit kiáll ■ajd, pirkasanoaan Bród/ Sándor „Egjr férfi ralloniwt" ciaiü lárcaciktuiávat ia „á bodapaa\|l tárnáig\'\' aig hátra l»vt rtaaoWvl. Taljam dljialanal adja «ltfia«UÍMk Kari mint a mindenistenités hive — kizárták. Családja ellassitotia ekkor, a társadalom kivetette, a papság megátkozta, — épp ugy, mint Byront. Szegényen és belegen irta a 17 éves költő legszebb, legideálisabb költeményét a hangulat elragadó erejével :„A mw tfrálynBF\', amelyben a tündérkirálynő (Mab) védencenek : Jántenak megengedi, hogy lelke visszatekintve a maliba, lássa az iszonyt ott s a vigasztalanságot a jelenbea, de utoljára leplezi s leltárja előtte, mint ax elvetemültségtöl, a esztelenségek-töl irlóxónak a jövőt, hol a föld ax éginek megfelelő boldog paradicaommáválik. S ex ax utópíá-uralja azután mint a jövő hite, Shelley költészetét. 1816-ben nagykorúvá levén, megmenekült a kemény nélkülözésektől, de élete azért sem első házasságában, sem halálában boldog neta volt, csak 2 ik neje: (íodwin Marinak sikertQt fenkőlt Szellem, szerelem, ás büseg által a két- csak csekély része használható fél azonnal mint növényi tápláló anyag. Mielőtt valódi növényi tápláló anyagoknak tekinthetők volnának,mélyre ható változásokat kell szenvedniőjt. . — Hothadáson és bomláson kell előbb álesniök a mi az állati ürülékben nagy mennyiségben (eltalálható szerves anyagok állal indíttatik meg. ammóniák képződése közben, a mely az ugyanazon lolyamal alatt képződő szénsavval szénsavas ammoníakká egyesül. Ezen összeköttetés azonban sajnos nagyon illékony. termésxetü, a mi állal a légenytarialmu anyagok nagymérvbeni vesz\'esége áll be és pedig annál nagyobb mérvbeni veszteség áll be mennél nagyobb mennyiségű szénsav egyesül szénsavas ammoniakká. Hogy az elillanás jelentékeny, arról már maga az istálló is tanúskodni szokott; mennél erősebb csipősebb valamely istállóban a szag, annál na-gyoáb mennyiségű a levegőben levő bomlási térmék, melynek mennyisége gyakran oly nagy, hogy könnyekig facsaija az embert Magától crtetődöleg ax ilyen állapot nem csupán a trágyában beállott veszteség miatt káros, aanets azért fs,\'mert az állat egészségi állapotára is hátrányos befolyást gyakorolnak a szem és nyákhártyák lolyton tartó izgatása állal. A szénsavas ammoniak elillanása folytán beálló veszteség annál nagyobb, mennél magaaabb a környi levegő hőmérséklete; mig ugyanis tálén a trágya lenülés miatt a bomlás ls lassabban történik, addig nyáron a környi levegő hőmérsékletétől a trágya ia nagyobb meleget kölcsönös-vén, a bomlás is erélyesebb. A trágya ezen most ecsetelt veszteségétől legegyszerűbben legjobban a gipsz alaalmaaása állal lehet megmenekülni; a gipsznek kénsavas ctoajrl Album-it, dijtaianula ,Ki> világ" cimti gyermeklapot! ségb-\'eséá karjaiból kiragadni, a régi hitének TW-» W «>■«.. í"Mk" dmí divatlapot. U\| aióttaeMlaak 8Zanyerni. Alatior cimű költeménye, a miaéen-\'ní3,n ktUdl raog íolyó\'regiuyiuek addigi folytalinalt, AI ■ . ., l.,., . Shfillpv éleiének allegóriája lapot ayároa át bárhová, ntrdsbg, atinia küldi elsífutsinsk "1®n\',e küttesxete, snetiey etetenex attegonaji, MuiatránTMiBot mindenkinek küld, aki aat kivin), xiui- melyben nz ábrándos világa van ecsetelve egy actii birmeir naptól ktsdva lehat, Kitfl aatiil árak agv i költőnek, aki lelk-t ideáljait kergetve, s megvaló- kóuapra I frt S0 kr, Mgycdivra 8 frt 50 kr. áa cllflwtti baksldkati a ..Magyar Hírlap" kiadóhivato-Hoavid-itea 4. gráf aa Inka elkaayt elnöke, oly poetaaUlráayoa I Iának. Hadapaat, nagy irdaarkat aaaraatt a magyar kóSDÜvalAdia Urán, hogy a „Xipne Oatádl Lapok\' aaiptrödalaa hetilap lem aalaaat-hatta el arckipM oleaaóiaak bemutatni Ennuk a lapnak kSlta-bca ia kiváló iraáke vaa aa aktaallUaok iráat, matyekról "V kipbaa alat Iriakaa aiadaakor liiieigaaaa bcaaiaol amellett, hogy lsaarattarjaaitA ia naórakostató cikkeket köaót a legjobb Irók tollából, kiknek eorihaa látják : Jókai Mór, Bauicaky Irma, Mlkaaátk Kilaáa, Tutnny Ujoa, Hir-caag Kerenc, L«aka OnaUr, Tótgi eeny Miliály, Radtyiaaaky Gyula, itb -etb írókat 8 bár MaaloamO átdosattól nea riad Tieeaa a lap, elBfizoliii ára aigia oly caakily, hagy a ktaip att a tsegaiyabb aorsa caalidok is aegnaresbatik, aeit egy érre < frt. filivra !l frt aagyadivra 1 frt tO kr, Matatván yeaáaot ingyen küld a kidólilvatal Bpaat, Vadisa utca U isáa uját káa. ■tgreMtolkali éa kipkaU riaehel nilp MiyvkanikedMbai Nagy-Kaaliiáa CSARNOK TwmfaMtkdltSk. Irta: lábán Láixló. (Folytatál.) Byront — mint látjuk — inkább a dörgés, a vihar, a tenger, a zuhatag, a zivatar, — a sziklák, a Jura, az alpesek kőtik le, a melyekbői kovácsolja az emberi társadalom ellen éles fegyvereit ; a másik nagy lermészetköllö: Schelley, egy hatalmaa lépéssel mén tovább; ő a természetet, a felhőt, a sziklát, a csillagokat mint a természet gyermekeit, testvéreiként tekinti s mint ilyeneket szereti.\' Schelley is azt kívánja, hogy a xord nyugoli szél lenen hossá hasonló, Jé m /akautton ta-vazt, hirdesse ajkai igéit, hulljop ax mint tűzhelyről a sxikra, a fény: ax embermilliókra, s ex mint jós trombita mondja ax embetiségnek: „Ha tél fagyaszt, nem kell-e közeinek hinni a tavaszt ?* Ezért óhajt kobox lenni, mint a rengeteg, nem törődve axzal, ha hullna róla a levél, sitani akarva, országot, világot, ö-szajár basx talan, mig kora sirba döl. Az „Alaslor \'-b.in már megnyilatkozik panteifc tikus világnézete s a költeménye is igy kexdődik: ..Levegő, Föld, Tenger kedves1 véreim, ha szfllö anyátok, lelkemnek csak valamit juttatott is abból az erőből, hogy éressem szerelmetek, visszafizetem aizpl, hogy bensőleg érzem ajándékait Rs ha a harmatos hajnid, as illatos dél, sz est, a nap bibor nyugtával; éa ha a lilkoe éjfél ünnepélyes csendjével; ha az ősznek a fenyérea jár nyögése; a tél, mely tiszta hóval fedi u ágat, jéggel a patakot; és ha a (avass eserssíne midőn a mezőre csókot hint, kedvesek nekem; s ha öntudatosan soha se bánták lüt, madarat, rovart, sőt mint testvért ssoretem — bocsássáOk most meg o hívalgó s/ót kedves testvérek s as loszszatok meg érezeretett kegyetekről. Svajcbaa, a genfi tó partján ismerkedett meg Byronnal, aki hozzá különös tiszteleltei s barátsággal voazódott. Innét visssatérve Angliába, csak üldöaás várt a szabadssellemü költőre, s első neje őrülete s öngyilkossága pedig fokozták kínjait. Ekkor vonult vissza Bakáin-be s irta „lilám lázadását\'1. 1818-ban Velencébe jött, itt is baj érte, elveszti mindkét gyermekét; Romában irta a „/tlmbadv lott Prométheuszét",ni emberiesség (a humanitás) e világfelsaabaditó s megváltó erő hymousxát és a „Ctoif1 szomorú játékot. Iámért dolog, hogy Shelley eny barátjával a mint apecuai öbölből, a hol lakott — Livornoba hajókázott, visszatértekor a vihar által felborult a ladik, a tengerbe luk. (folytatása ktwtkaaik.) . Rierkfiilól üzenetek. Kalnln A kekltdttt wat aaa ktaftlkaitt. Aaaal a kiréeévd, hogy adjunk laaácaot: aikáal haladjon • ,ifOÍxii" termikek dolgában — igaa aagy aararba ajtait beanüaket. IMlbalOl agy vagytok, mlatka valaki — i kinek tiUáka siasa — aUak állasa is eaipaa megkirae bianftahet, hogy taaitank mag a kreaa-potkára Oaravir. Tudo«itA«it kóaióajUk. Mai kteóIHLk. lalá-lilaliu llt a. t Oalae. Amint látjk Mhatanálttk. A kMeMtWmi ts aaivaaen kőaeijtk, aalreakeAjik bcklldaai. II ify-Kanim v»árn«p nyílttéri * yxötvdotjx Savanyúm irtUlAES IZE AJfttT ugy ainY srru Víz 8e lcsinKAbb ntxr SH 6 3Hv gyomot b v\'v»K6t\|ta UnUtmalait 1 üUmt Kijtnítttttl, Nagy-Kanizsán kapható: Puk Jakab, ,\\>u (U Uldn é> FcMcIhafcr J. araknál. Zala 61. Mátn. (T lap.) lilfMi ilinirtifc •» kvML U tárlat w krlg aéteraakéet — valaalat hktte, hkér Mlnee lt.uMb.ri mlnm a krtél H írt M krlf aééerwi-kéét ilu, telkee, keekáaett, atatáMU, <mwI atb (wlntenry 140 kfllllhlilUfl alaéeég, 1000 míb il» alti láaatbaa Mb > McnniUll érákat poatabér éa <1\|HI Umi « káahoe neálm?e ée adatéket peetaiorleltéral küldik i Bimkin «l. (m. éa kif. eévert míIIIW --Tjiwipanl ItrlakkM iTáJcik* olaartt le-».l»br» 10 krw, Imlwl lapokra Mirw Utpi re-(tutaadó li\|rir ajreljree Irt Mfrad«IÍMk prato ma ellntéatetaek. t 1897. augusztus hó l-é„ ■crrdttl illaaMrt kill»M l« MmateHtN 108 hukJliWwr e FERENCZ JÓZSEF- kwflvli, a knwrltlMk királya Orroetekletéljak biu^ViiHiTkl iaerfet a vllégklraek IrruM raaENCB jéutr-kmrlvli i keetrtvlaek telajdonképeal l»pW..ISJe.k tekla-leadd, inort páraUan l(7»l«l«, fjon ki Uitói tyriáea. A allleaeleal ntgy Iwwl i\|Jtdtl tUUtletett kl. Kénük mk FerrntMk-JéafMf-kMtHVU, aea padig badal tugy «tyéb tll«tnU«( kaaaaálel. Kapható müHmIH. ii Igeigatdeág Byeetea. 11895 u. 1897. 217 Ci. ée klr. aaebedalm. moedvis lovekaek. F.fj palack ára 1 frt 50 kr fUkaaioe i i paták mmTeégée.k I* tM-tiim\|tllk aHffátiáaára. 400 fraaot uelenee frt 1.15 Felelős /serkeastö: nZ A I A Y lAlDttl La\|itul«\|douo« éa kiadó t ríMCiiKi* v 0 l a r. Kwizda Ferencz János Jtwladn-féle üditő-nedv Kwlida-féle korneubnrgl ■ arka-táp\'par V Mlnlafif/étmti íli\'mdi »»r lomknak, ttartat-marAMnak A iuhokliuk Egy nagy doboa ára 70 kr Kii doboa IS kr. XwMa-Ml* pata-kitt * ■MlarsifM peta-enyef. 1(7 rn.l 80 kr. XwlaAa-ftle t;iri[iitp pn Kjr odwa 1 frt. Kwizda-féle azab. légnyomású csülök védő szalagok gummiból jégpárnával A Kwiadvféle aeeb. ramuli nlrki, fekete, taw 4e fekér eiiebeo, aégyfél. aagynfbea állKtotik el6 agy e bal Mint jobb libra. A esartat, a alul a cattlök kr rStete aa ábiia JetaoM a b ai\|ialt>n 10—111 ca. analsaa aa 1. aegjreág W-M , , . «• . 11-17 , , , I , . . , «• Árak : nlrka fekete. baree, teUr l. ». frt 3... 3 frt 10 kr. I. aa. frt S..10 4 frt W kr. I. u. Irt 1.10 K frt 10 kr. «. ea. frt 5.— 4 frt 10 kr. Kwteda-féla raab gmmmIvéil kéailteKH iaumia b4naaata. Xapoata poalal nétkIldin a kOapoati raktár által KerAlctl i;4\|;H«rllr, Kannabari, Báoa aaaUatt &o Árverési hirdetmény. Alulírod kiküldött biróadfi végrehajtó euenuel kOahlrré leasl, hotf a natTkanitaal tir. tvasdk-nek 1807. «vl 4411. 4a 4689, atimu rtgtMvé dr. Rothachlld Hamu é dr. Hohwars Adolf nagy" kanliaai ügyvédek Által képviaalt Kobti L L»jo« 4a M. Hohlok c4g felperesek részére Sőlélormos Gaaa nagykanlsaal lakoa alperea ellen 600 Irt 4a 160 Irt tűké, ennek 1897. évi juuiua hó 26. napjtól 4a 1897. méjua 80-tól aídmttandó 6/( kamatai ói eddig tagosén 64 frt 80 kr. megállapiloll költ-ség kóveteléa éa jtr erejéig elrendVlt kielégitéai végrehajUia folytán alperestől lefoglalt 698 frt 80 krra becsült ingóságokra, a nagykanizsai kir. járásbíróság! 11286. számú végzéssel az Arveréa elrendeltetvén, annak (elülíoglallalók követelése erejéig is, amenyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, a helyszínén vagyis Nagy-Kani-zsáti alperes lakásán leendő megtarlásáca határidőül 1897. «vl aagaaala hó o napján é. 0 8 órája tttzetik ki, a mikor a bíróilag fŐlQlloglult bátorok vmrógépek. a egyéb ingóságok, a legtöbbet ígérőnek Készpénz fizetés melleit szükség ecetén becaáron alul is el fognak adatni. Felhívatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző Iiel4gittet4ahez tartanak jogot, a mennyi* beri reazukre loglalaa korabban eazlíSolteted volna, és ez a v4\|rehajtáaí jegyzőkönyvből ki nem tttnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árveréa megkezdéseíg alólirt kikflldöttnéi vgy írásban beadni, vagy pedig szóvaLbejelenteni tartoznak. A törvényes határidő ámrdetménynek a bíró- KLYTHIA a áp°iására szépítésére és finomitására Púder i f i : eág lábUján—kífaggeeatéaét kévető—naptól mlttatik. Kelt N.-Kanízsán, 1897. évi julius hó 28. napján. VAHdA JAN0S kir. bir végrehiytó. 11286/1897 : 216—1 Árverési hirdetaaény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. tc. 109. §-a értelmében ezennel közhírré teaai, hogy a nagykanizsai\' kir. törvazék 4612/97. az. végzése által Berger Adolf nagykanizsai bej. kereskedő javára, Stern Ignác kereskedő nkani-zsai lakos ellen 265 frt tőke, ennek 1896. év máj. hó 17. napjától számítandó 6% kamatai 4a addig összesen 38 frt 65 kr. perköltség követelés \' erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmival bíróilag lefoglalt éa 380 frt 12 krra becsült liszt, bolti árucikkek éa berendezések, bútorok, ágy nem Bek, szelelőrosta és egyebekből álló ingóságok nyilvános árver& ütján eladatnak. Mely árverésnek a 11286,1897. az. kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Kje-Kanizsán alperesek lakásán leendő eszközlésén 1897- évi aagaraiaa )i6 6 aapjta d. a. » érája batáridőül kilUzetik és ahhoz a venni szándékosok esennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok azen árverésen az 1881. 4vi LX. t. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becaáron alul ia eladatni fognak. Aa elárverezendő ingóaágok vételára az 1881. évi LX. tc. 108. g bán megállapított (eltételek azeriut les* kiflaetendö. Kelt Nagy-Kanizsán, 1897. évi julius hó 28-ik napján. VARGA JAN08, klr. bir. végrehajt!. F-M dobot ára: 1 /orint M krajcár. Utánvéttel vagy a* ősaseg eiőlegea bek 81- dse utaB IftJdelik. Bar Legaldkaldkb aiUaékl, bál éa UreaJgá rtIDEB. "M — Fakér, réaaaaala. éa lárga — legjlleg taaljraált éa fialva Dr. r«kl i X Ca. Ilr. taaár állal ■éaabaa. >c"laBa«ra lávátok a legjobb körökből minden doboshoz mellékelve vannak. 6 V TADSSI6 60TTLIEB \| e • é. klr. advari taélaéla aaagyaa éa lllalaaee gjár Hala réraktár. sl(S, I. WeUaatU B. Haphatf « legtlbb lltalaacr- i/éiytaarharaaka léében Aa fygj uertárkae. — Ragy-Kaalsaáa i Krelaer «jala (e Keleti M Mér eégekaAI I Csodálatos eredmény. azaplő, tisztátlan arcbőr, sárga fo\'tok stb. feltétlenül eltűnnek Bergm&nn liliomtej-szappan (kargmaa 4a tánktdl Praadikaa) naponkénti baaanálatánál. ■apkaea darakeaklaá «• kra\|e4ré>« Krelaer Gyata bMérn ■■ara..............m Nrtf-Ka nim, vasárnap :xc Zala 81. BiAm (9- l«p.) Mí7. aufuutu, hó léa WeiserJ.C. gazdasági gépgyára ós vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. éllamv. gépgyára vezérügynökségének dun&ntuli képviselője. \| Gyümölcs és szőllő bor készítési gépek f sajtók I xJwglrf\' Az ezredéves kiállításon az arany érdemkeresül-tel és a millenniumi nagy éremmel kitűntetve. Az ezredéves kiállításon ai arany érdemkereszt-lel és a millenniumi nagy éremmel/kitűntetve. * Magyarország legjobb sorvetőgópei: az Összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult X Zala-DrilM síi^i •ik é« ksiyte tala\|bei •fyiriat ikilw »r vstlfép. k a marKökorongos mié-•Mtl«k ktat kiMrri* lthl>, IttM ^•xim Icta." —rvelSgép. X X Mindegyik a gyakorlaman leiene célszerűnek bizonyult szab. kiváltható kapacsukljókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kélvasu actiektic, az «gy-temes rkékhex alkalmazható összes felszerel vények, összes tulaj-\' mirelő eszközök, szénagyDjtök, darálók és egyéb gazdasági gépek. Pslhlvom in.é. gazdaközönaág figyelmét a legújabb amerikai ,,Planet jr" rendszer eijkerckn kézi repaiapáió éiiiltiietii eszközre, _ \|/ melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el Végül figyelmeztetem a n. é. gazdakOzOnséget hogy a i kir. II folytonosan ható kettős emeltyű szerke-és nyomerő szabélysóvsl. A munkaképesség 20° „ nagyobb mint bármely más ssjtónél. \'umölcs zázóh és bogyó-morzsolók. _11 sfliitó\' toflMá Nstflie és gyttasiélea ériek, sMtlé kéomMlékek, gyümölcs li és főzelék aszalásra, g) AasAleoráfé és h«Maé-gép«li, \' legújabb szerkezetű szabad, önműködő „Mjrphaala" gyümölcs- f és M«HéT«M«é peraielesSk gyártatnak é« ssálliiattnak jót- f állás mellett a legjobb kivitelben. I Mayfarth Ph. és Társa \|f os Idr.klaár. saab. \|nliié\|lgémréisk,TMhlIkéa létkteti BÉCM, II. Taborstrasse 76. XII la tel ve ISO arsay, eaSal és breaa éreaaeL Ar)t\|yiéktk i«fyM ée ktraeatvs. u 7\| Képvlaalők és ytazontárualtők falvétatnak I Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. ÉS ■>r lívf«i»« ÍI««h X ti ewii orimhei hasonló kflrttllrásu vállalatok férczgyártmányaival 1 :xc dx: l Sensacios újdonság! Ujl Látható H.>KsalHÍa a Zárda-utczában TEVESZTOKERT. A nagy keleti Labyrlatk, pálaiaktrtaek la atvem. A tévmiókert, emelr rövid idő előtt a „Uartanlaube" uiintt német folyóirat által méltattatott, egy érdekes építkezés rsupt boltozatos csarnokokból, ugy hogy a belépésnél azonnal e^y enodála\'o* mesevilágban képzeltük magunkat.-" Hosizu, ssinte végtelenségbe uyi\'ó ivholtos korrinlorok nagy aira csalnak itt bannüaket, de azonnal felismerjük a csalódás), hogy a folyosók nem oly bosssaak és asért tanáonos: nem gyorsan s nagy lépésekben előre hatolni, Egyúttal szeaűnkbe ö\'lenek a sxebboél stsbb viaszból f.iraált előkelő nagyságok alakjai, agyaiintéa a világ legmélyebb kutjil, melyek egy lombos pálma erdő köarpén vannak. Vándorlásunk-egy árnyas pálma ligetben ér véget, de a kimenet élőn még a kaosgók kahinjaba jutunk, hot minden oldalról IBIQnkbe harian a ksoastikui kaoaj. Estei csak rövid vázlaiit adtak a látvAayoaágokaak. A nagyérdemű kfoöoeég i4i?0i látogatását ^iáifttossn kéri 219 ___M l\|«l\|«tólláf. Sangerhausenl gépgyár, magyarországi gyártelepe. BITDAPK8T, KBIn* váesi-ut 144S. aiáas. magy. special-gépgyár, a mely az összes Meaégaaiaaágl Iparágak számára szükséges gépeket gyártja. Gazdák és ipáróiok számára mint hajtóerő, rendkívül előnyös a ■ 4 „HOFFMEISTER-féle gőzmotor" a legjobb és legbiztosabb gőzgép. PQthetö: szénnel, Iával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban tél lóerőtől kezdve gyártjuk. A „HOFFMEISTER-motor" rendkívüli előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt telülmul. Felállítható bárhol, semmi alapocáa vagy falazás nem azűkséges, állhat szilárdan vagy aaállitható. A „HOFFMEISTER-motor" \' megszerzését gazdáknak és iparosoknak a legmelegebben ajánljuk. Leírással, lelvilágosltással, árjegyzékkel szivesen szolgálunk. Képviseletekre a)ánlatokat elfogadó uk. Nyomatott Fiaebei Fülöp Isptalajdonoau&l Nsgy-Ksnissán 1897, 62. Nagy-Kanizsa, 1897. augusztus hó 5-én. XXIV. évfolyam. iHriMMtMfl Ti,..kis-P«>». Ml4» ktajTktMMMbta. I ,a«k<Bt«Tl irtekaul UM ntpn-kiat 4. «. kht 14, üMmM » Uf rteab* .outkM* misdaa k ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. XUééklTtttUt Vtnakia-éptM : fítciui fMltf Utjjitrmktiém - KLúriEITtSI iUI : Kfin im II korau (• frt — kt NUm • koma (» Irt — kr Hnyiim \| korau (l Irt 10 kr A Nagy-Kanizsai- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Hankegyesillet, az Ipar- éa kereske-,,-^.!-,. ■,«,„.„ k- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylét-ssövetkezet éa a letenyei takarékpénztár. ___ ji^wM— lw«Uk <Mk kMMrt k(Mk ____... ___________________ i Ml foftdutuk »i. » „nagy-kanizsai malátagyár és serfőxőde r. t" a nagykanixsaf önkéntes t Ózol tó-egylet, Wjtittér mÜinn lé kr, — a salamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a n kanizsai kerületi betegsegélyző —— Ctairatok •« ksld.t».k .n.u pénztár kivatalot köziünké. ZliluUwk, .tl»i»t a klriill»ito -—--—-1-3-------Towtktrtk fteM rilta M«n Megjelenik IVaey-KniiisNán hoienklnt kétszer: iimtawi* i<um«k. fyyti ttim ára: 10 krajcár. vasárnap ém csiitflr-.ülcöxi. A parlamenti rend. Augusztus elsejére újból helyreállt a parlamenti rend Ennek őszintén örül "bizonyára mindenki az egész hazában; mert parlamentáris életünk folyását* az egész nemzet élénk figyelemmel kíséri s haannax rendes menetét valami megakasztja, mindig borús homlokkal nézi az egész nemzet. Innen-onnan történtek is telszólalások, mikor látták, hogy az ellenzék kitartó ob-strukciója a cukorprémium letárgyalását is megakasztja. De a vidék, a törvényhatósá- hatalmasan, puskapor-bőséget hirdető folytonossággal dörgölt is. A kormány az ő rettenetes ágyujával: a klotQrrel, még csak célzott és farkasszemet vetett az1 ellenzékre bizonyos néma elszántsággal; mintha azt jelezte volna egyre» „Ha még sokáig tüzeltek, én is eldörditem ezt kz ágyút." Jó szerencse, hogy a fenyegetői pózból nem lépett a tett terére; mert az az ágyúlövés nemcsak az ellenzék működését gyen-gitette volna meg, hanem megrenditette > volna erősen a parlamenti szabadságot is, \| ténik, akkor már magasabb érdek parancsolja annak behozatalát. _—. A szabadelvüpárt jelesei : Tina Kálmán, Kulinyi Béla, Strnen Attila szintén olyan értelemben nyilatkoztak a klotürről, hogy az nem lehet soha cél, hane m csak eszköz és pedig csakis végső eszköz a parlamenti rend megvédésére. - —--—- Erre a végső eszközre, a fenyegetően kiszegezett ágyú elsütésére ezúttal nem volt szükség. Kormány és ellenzék szépen kiegyeztek, mielőtt a parlamenti harc mind- gok legnagyobb része biztos nyugalommal kisérte az egész obstrukciós mozgalmat, mert erős meggyőződése volt, hogy a\| parlamenti rend helyreállítása, a magyar parlamentáris élet méltóságának, erkölcsi \| erejének megvédése minden politikai pártnak egyformán\' érdekében van, s ennél fogva az elvi küzdelem hevében megragadott kivételes eszközök alkalmazását túlhajtani nem fogjáx. —A ,,casus belli" a nagy hifre vergődött ■6-ik paragrafus volt Kormány és ellenzék a parlamentáris élet rendjét rendkívül vészé-! lyeztető két Uchatiussal álltak egymással szembe. Az ellenzék ágyuja: az obstrukcio, már amit minden pártnak egyforma odaadásaid j két—részről—teljesen—elkeseredetté—válott kell őriznie, védenie;. Maga Bánjfy Dezső, a kormányelnök is kijelentette a szabadelv!}- párt értekezletén, hogy a klotür behozatala rendkívüli rendszabály és csak megfékezhetetlen ellenzék kényszerithetné a kormányt ilyen megtorlások terére. A kormányzás folytonosságát, a többség szuperioritásának parlamentáris elvét minden körülmény között érvényesíteni kell. Az országot nagy bajoktól és válságos megrázkódtatástól mindig meg kell óvni és hogy ez megtörténhessék, mint végső kényszerítő eszközt: a klotürt is alkalmazni kell. A szólásszabadságot megsemmisíteni senki sem akarhatja, de ha arzal visszaélés tör- volna. Bánfly Dezső korminyelnőknek nagy szerencséje és nagyon szerencsés keze van. A maga ügyeségével és elvbarátai hűséges, odaadó támogatásával meg tudta csinálni a com-promisszumot; hatni tudott ar obstruáló ellenzékre, hogy az a legvehemensebb, legelszántabb ágyúzás közben egyszerre beszüntette a csatát. ------ Mindenesetre nagy szerencséje volt a kormányelnöknek abban is^hogy valóban lovagias ellenzékkel áliott szemben, a mely a béke lobogója kitűzésének már csak hírére is félbenhagyta az ostromlást. A helyreállott parlamenti rendnek min- A. „ZALA" tárcája. Sxálak. - á ALI" erwi.ti tárcáj. -Irti. I. litnu. Már két éve mult, hogy Kovács Ella elfoglalta tanítónői állását a kis alföldi városkában. Midőn elhatározását nagybátyja előtt legelőször említette, ez valóságos megütközéssel tiltakozott ellene. Azon a napon volt, mikor a fiatal asszooy a törvényszék végelválást kimondó ítéletet megkapta Valami bus lemondó hangulat szá Ita meg, de onek ■ hatása alatt is volt ereje, bogy az öreg v érvei ellen küzdjön s végre őt teljesen meg-IT®ze. # — Milyen különczködés ez tőled I — mondá «z öreg. — Igaz, bogy férjed elverte va-lyonod nagy részét, de mig én élek, nem Aük-ges lemondanod mindenről s eltemetkezned. — Lásd bátyám, — feleié a fiatal- nő — én >tt, ebben a környezetben nem birok végképp "gyógyulni; nekem szükségem van valamire, Bu gondolataimat foglalkoztatta, lekösse; itt én megőrülök. Nem vedd ezt túlzásnak I tudod, hogy wm esik tőlem távolsbb, mint a szenvelgés. -Hát jól van kiesi hágom, elviszlek utazni. Min-f\'g vágyódtál Olaszország után ; elmegyünk Délre, ylaizorszig műemlékei, Spanyolország románti-MJ« feledtetik veled szived sebeit. ilt az asszony félbeszakitá. — Ugyan bátyám, oda csak nem megyünk? Hisz Olaszország a boldog szerelmesek hazája. De az öreg ragaszkodott eszméjéhez. — No akkor elmegyünk Északnak ; a norvég fjordoknál okvetlen meggyógyulsz. — Nem bátyám, egyelőre sehova nem megyünk. Már beadtam kérvényemet az Almáaon megüresedett tanítónői állásért, s ha eredmény lesz, oda megyünk. Nekem lelki szükség, hogy munkakört teremtsek magamnak. Gondolj arra is, hogy te már öreg vagy s ha te már nem leszel, ki vigasztal, ki oltalmaz engem ? Jobb ha már most hozzá szokom az önállósághoz. Midőn négy hét-múlva a kinevezéséről szóló értesítést megkapta, az öreg maga kisérte el húgát uj állomására. Olyan megnyugvás-féle simult lelkére, midőn tanítás után lakására ment. Már nem rettegett annyira a magánytól. Ha férjére, házaséletére gondolt, nem forgatta már ki annyira valójából, nem töltötte el az a végtelen keserűség, nem tört ki zokogásban. Ezeket az érzéseket valami mélységes megvetés, sőt falán undor is váltotta fel férje iránt Közte b növendékei között valami meghitt benső viszony fejlődött ki; mintha csak idősebb barátuéjok lett volna, ugy ragaszkodtak hozzá. Csak a férfiakkal szemben volt tartózkodó. Ezeknek társaságát szinte tüntetőleg kerülte. Társaságba keveset járt, noha - elhalmozták meghívásokkal. De a templomba eljárt minden vasárnap. Eleinte alig velte észre a papot, csak hallgattaJXyan lágy, behízelgő, szívhez saóió hanJPProlt; \'sokszor ugy megragadta lelkét; kUnyeket csalt szemébe. Egyszer véletlenül felnézett; tekintetűk találkozott, s a pap mintha kissé megakadt volna. Ella megállapította, hogy ez as-ember, ha hallgat, nem lehet ssép; de mikor beszél, minden vonása tnegelevenül arcán; hol bus megadás, hol pedig lángoló lelkesedés tükrösödiki vissza arról, ilyenkor ellenállhatatlan. Alakja; magas, herkulesi; ugy tünt fül neki, mintha egy, aa ókorból ideszakadt római gladiátor volna. Rajta felejtette tekintetét: csak akkor eszmélt fel, mikor a többiek kifelé tolongtak.... Szokása volt a kőzellekvö erdőben bosszú tékát tenni. Néha egyik növendékét is magával vitte, de legtöbbször egyedül ment. Egy ilyen sétája alkalmával zivatar lepte meg. Sietségében nem is ügyelt a gyalog-ösvényre ; csak hosszú idő múlva vette észre, hogy a városkába vezető útról letért a előtte teljesen ismeretlen helyen van. E közben beestéledett; csak egy-egy villám cikázása világította meg a tájat. A fák zúgtak, a mint a szélvész végig kora-csolta ágaika\'. Távolról a mennydörgés tompé moraja hallatszott, mely a közeli hegyekről szinte rémesen verődött vissza. Erős, bátor természet volt; de most igy elszakítva mindenkitől, lételem vett rajta erőt Itt elkeli pusztulnia, ha csak váratlan segély nem érkezik. De hát honnan ? Aztán, tovább tűzte gondolatait. Igaz, hogy ő nem fog senkinek hiányozni. I Talán öreg nagybátyjanakt Majd ö is bele flsg Nagy-Kun in csütörtök Zala 62. úm 9. lap.) 1897. augusztus hó 6-én denki örül az országban de legjobban örülhet maga Bánfly Dezső, a kormányelnök, mert a kompromisszummal, mint hatalmas sikerrel, megint csak megerősítette pozícióját. A bécsi — úgynevezett legmagasabb — körök előtt most Bánffynak a parlamentáris béke és rend érdekében ki-\' Ferenc, a nemzeti párt nevében Kubinyi Árpad, a néppártról Hakovszky István helytelenítették a Szemere-féle kifakadásokat, a miniszterelnök újra (elszóltait és kérte a házat, hogy ne firtassák itt ezt a dolgot. Ha a tegnapi megállapodásokat komolyan vettékL akkor ne keressenek okot a háborúra. A Ház ezek után vissza is tért a szeszjavas* latra, amelyet; Kossuth Ferenc és Lukács László pénzügyminiszter felszólalása után el ii fogadott. Nagyon simán ment a vasuli beruházási kél- Politikai szemle. Belföld OrsUigylIés. Julius 31. Végképpen kitört a béke, akárhogyan békétlen- laton, a beruházási kölcsön javaslatán; közben egy kis kitérő is volt a tegnapi konferenciáról, volt személyes felszóllalás is, végén pedig interpelláció három és mégis vége lett sz ülésnek léi háromra. Ezek után ki beszél még harcról, háborúról? Belefáradt abba mindenki és lázasan iparkodik a Ház a vakáció felé. A szavazás után a cukorjavaslat részletes tárgyalásánál Lukács László pénzügyminiszter beterjesztette azt a két módosítást, amelyet már az vivott sikerével szemben még piramidálisabbá általános vitában előre jelzett. Folónyi Céza ezekvált Badeni politikai törpesége, mely mellett rö1 mondta, hogy merőben uj törvényjavas _______________________ a„„,na; dünrfk nhstrukrióia lehetet- ,forra4\|lk 41 « erede!\' Javaslatot, lessék hát, sló,ó java3\|at tárgyalása .s. To\'nay Lajos az ausztriai ellenzék obetrakaóp ttne-rtei és szétoszlani őket s azután lehet elöadó beható megokolással ajánlotta és lenné tehette a parlamenti élet rendes folyását, majd csak tárgyalni. Báró Bánffy ebbe belenyu-1 Thege Miklóg ^,01,, a javaslaloL Kossuth Fe- --godott, de azzal a kikötéssel, hogy hétfőn legyen \|reDC és j iu József éviden kifejtenék, hogy 1 a tárgyslás. A Ház ezt szépen, békességben el is javM\|alot raiért nem fogadják el. Az elnök ezutáa határozta. « (bezárta a vitát. Báró Dániel Ernő kereskedelmi Láng Lajos ezután személyes kérdésben szólalt miniszter részletesen foglalkozott az ellenvetésekfel és Sima Ferenccel szemben védekezett az! kel. Nagy meggyőző erővel és érdekes világot ellen a vád elln, hogy az ő kvótajavaslala haza-! okfejtéssel mulatta ki a javaslat szükséges és italian, ö • javaslatában a kvótaszámilásnak egy helyes voltát, s az egész Ház általános, mély igazságot mértékét akarta megtalálni és ebben figyelemmel, a szabadelvüpárt pedig élénk tetszés-\'" liszta, hazafias intenciók , vezették. A Ház ezt a Bel fogadia a miniszter fejtegetéseit. Báró Dániel kijelentés! helyesléssel logadta. annak jeléül, hogy szép beszédének a hatása alatt a Ház nagy több-Láng Lajos javaslatának az érdeméről lehetnek géggel elfogadta a javaslatot előbb általánosság-kednek Ts a tüzesebb szélbaliak és egynémely etolfozók a vélemények, de intencióinak atisztasá- ban azulán részleteiben is. kormánypárti Aalal óriások. A kormánypárt teg- géban komoly ember nem kételkedett. Az ülés végén Olay Lajos és Rukovszky Istváa napi konferenciá én okvetetlenkedő posztum harci- Sima Ferenc válasza ulán a Ház áttért a szesz- terjesztetlek elő jelentéktelen interpellációkat, kedv, meg a hiányosan megkorrigslt paragrafus kontigentálásról szól t javaslatra. Farbaky István * rajfelüifl tff-elleMéki kimirnkHi A labancultrák előadó rövid ajánló beszéde után azonban egy pedig tüzeltek, csak éppen, hogy tüzeljenek. [ hTWóMégMSlBit u largyalárrroftnyr GéWllgyuuur— Komoly háború ám nem lehet már oll, abol aHáz engedelmét kérte arra, hogy a tárgytól el-> Hosszú idő után az első sab\'onos ülés; még akkora a csend, olyan népfelen a folyosó, elha- térhessen és mintán ezt az engedelmet megkapta; pedig hétfői és kánikulai. A hétfő és a kánikula gyalottak a képviselői padok, akár ha nem no- szóba hozta a szabadelvüpárt tegnapi értekezletét, Ijelentősége az imént belejezödölt negyven napi vemben nedves hideg, hanem kánikulai forróság amelyen szükség nélkül hangoztatnák az erősebb háborúskodás alatt egészen elmosódott; de ma a volna. \| -__rendszabályokat. Ezt nem tartja konciliánsnak és béke idejének első hétfőjén restauráltatott régi — A harc teljés Im*™!^™ mii In I az i«. hogy lojálisnak és ha ez azt jelenlené, hogy a kormány- teljességében. Hogy mit jeleni, azt tudjuk : ritka, a békeapostolok jórészt eltünlek. Grof Csáky Ál- párt a kloidrl célnak nézi, akkor 0 azi mondja, htivyóii fltku hallgatóság benn a padokban,ulrns bin, Széli Kálmán, báró Jósika Samu nem látha- jöjjön hót a harc. Meg is nevezte Szemere Atillát kolostori csend á folyosón, unolt \'arcok, szakszert tók, Hegedűs Sándor pakkol. Ellenben uj alakok és-Kubinyi tiézát, mint olyanokat, akik a béke- beszédek és szakszerű figyelmetlenség, jelentkeznek a szembaláron; tegnap óla itthon kötés után provokáló nyílalkozalókat tellek. Az ülés elején Szilágyi Dezső elnök bemutatta van Bessenyey Ferenc, a kormánypárt humoris- Báró Bánfly Dezső miniszterelnök erre kijelen- a kereskedelmi muzeum meghívóját az állandó tája és hazajött Gleichénbergből Mikszáth Kálmán, tette, hogy a szabadelvüpárt konferenciáján törtónt kiállításának a megnyitására. Egy nagy ásitással a humor nagymestere. Mindenfelől szives üdvöz- felszólalások nem tartoznak ide. A párt olyan tudomásul vette a Ház. Veszprémmegye a köte-lés togadja a nagy palócot, akinek a megjelenése határozatot hozott, a mely helyesli a tegnapi közös lező lüzkárbiztositás ügyében irt fel. Kiadták a mintha a tréfa, vidámság visszatértét szimbolizálná megállapodásokat. kérvényi bizottságnak. Azután jelentette az elnök, a sok keserű viszály után. Kubinyi Géza most-általános feltűnés közben hogy következik a cukoradóról szóló javaslat rész- Odabent pedig szavaznak, még pedig név- rektilikálln a felszólalásáról kiadott félhivatalos -letes tárgyalása, szeiinl. ——~ tudósítást és visszautasított minden közösséget — Cukoradó? Mintha már hallottam volna ezt — Furcsa béke, amelyik névszermt való sza-~ azokkal, akik a klolür szükségességét hangostat--a-szóU — mormogta szórakozottan Hentaller. vazással kezdődik I — dörmögi egy háborupárti ták. Kijelentette, bogy minden kormányt csak Csakugyan, az obstrukció második periódusának mameluk. addig támogat, amig szabadelvű, Szemere Attila aotémája már majdnem feledésbe ment szombal — Kérlek, hiszen beszélünk, ha kívánjátok, beszédét nem helyesli és a klotilrl csak végső kény- óla, hogy 91a újra magjelénjén egészen szolid, pol-előzékenykedik Justb Gyula. szerűségből szavazná meg. gári arculattal, egy objektív higgadt vita közép- Senkfsem kivánla. Ka rohamlépésben sietett át Ezt n férfias kijelentést erősen megéljenezte az pontjául. Komoly vitáról lévén szó, a téma senkit a tisztelt Ház a cukorprémium részletes vflájának ellenzék. sem érdekelt és a Ház egy ülésen lul is esett egy részén, a szeszkonlingentálásról szóló javas- Mintán még a függetlenségi párt részéről Kossuth rajta. Blaskovics Ferenc volt az első szónok, aki Augusztus 2. nyugodni Az még mindig azt htszr, hogy huga Ez ös-erd/í; még Ián sohsem irtották s iit a nősz az önmagával s világgal meghasonlott asz- vények r.tlca reldányai találhatók, tzony, minő akkor volt, mikor ide jöll Almásra. Ella is elpanaszkodla: mint tévedt el; inily A nagyon gyöngéd s érzékeny termeszetek sa- kétségbeesés szállta meg egész valóját, s játsága, hogy - saját belvilágukiól 8 érzéseikről hogy mar elkészült n legrosszabbra/ is., nem szeretnek s nem tuduak beszélni; de \' Eközben kitisztult, . a zápor elállt; ra-most ö érezte, tudta, hogy halad a lassú, de^yogó holdfény világiloti az egész tájra, bízios gyógyulás felé. Eszébe jutott, hogy milyen Ella c-odálkozolt, lioity mily játszi könnyedmelegséget érzett szivén álrezegni, midőn r pap séggel vezcii őt n líatul lelkész a sürü bokrokon bangja megcsendült. Még csak egyszerkélszer ta- keresztül. lálkoztak egymással; de hallott róla sokat, s igen A mint lakása előtt elváltak egymástól, az jellemző dolgokat. Mint vonja meg magától a leg- asszony hangjában megilletődés rezgett midőn szükségesebbel, hogy csak özvegyen maradt any- megköszönte a neki lett szolgálatot, melyet — ját segíthesse ; mily gyengédséggel veszi kőiül ugyuiondá suhasem fog elfelejteni, elárvult testvéreit. Kiválóan növelte elölte becsét E naptól kezdve gyakran, igeu gyakran talál-irodalmi munkássága Egy egy megjelent gyönyörű, koztak, hol az erdölten, hol valamelyik közős is-magas szárnyalású költeménye édes, ineleg ér- merősüki:él. zéssel töltötte el az ó leikél. is. j Klht már nem is ismert magám. Gyakran kér- Mindez átvillant most emlékezetében, a mint dezle magától: „Hát én vagyok az u szomorú, lassan haladt előre. Hubáját meglépték a kis apró kétségbeesett, életunt Iéremles, ki ezelőtt kút év-bokrok , a fáradság mindjobban erőit vett rajta; vei voltam? Hova lett az én szomorúságom ?" már nem látott semmit. Egyégy villámlényuél a Ugy ludott örülni mindén csekélységnek ; egy-kis bokrok ugy tűnlek lel neki, mintha megnnnyi egy nyiló virágnak, egy-egy csicsergő thadárnak. gnomok leltek volna. I £s mégis lék. Félt a lelkész vullomásálól. Egyszer csak egy magan, lekele alakot veit észre; Itt öl-mindenki leánynak hilte. Valami sejle-a villámlás alatt. Nem messze lehelen tőle. _ ilem Súgta hfcki, hogy a fiatal ember nyilatkozni Valami eszelős télelein _yei!_£rőL raj la. A félig ellelejtett rémes . dajka-mesék jutottak eszébe Fölébredt benne az élel-Gszlön, velőtrázó sikoltásban tört ki. Az idegen észrevette s kérdé-:—ki van itt ? Erről a lágy dallamos hangról é.tüjsmcrt a papra. Egy csapásra eltitnlek lelkéből a rémek; oly nyugodt lelt egyszejm^L- 1 lóg. Akkor meg\' kell vallania, hogy asszony, még pedig elvált asszony. ilyenkor ellogtá a kétség. Hogyan, fogadja majd Molnár Géza az ö nyilatkozatát ? Ugy szerelte volna késleltetni ezt. _ Utóbb kerülte is a négyszemközti találkozást. Egysz r egyik kis növendékét kiserle ki az ulolsó útra. Mikor a temetőből hazaiele jött a A pap elmondta, hogy (üveszkedni járt erre.\'pap utána sietett; megszólilotlu: — Mondja csak, Ella, miért kerül engem az utóbbi időben? Nem vagyok önhitt ember, di sokáig azt\' hitlem, hogy komolyan érdeklődik irántam, most látom csak, hogy közeledünk sz éjszaki sarkhoz. Fájdalmas érzés tükröződött viasza a fiatal asszony arcán e szavakra. A fiatal pap nyomban megbánta szavait. — Bocsásson meg, Ella! Hisz ugy szerelem) Nekem maga az első szerelmem s utolaó is. Sokáig nem is hittem ebben az érzelemben. Nem érdeklődtem én más iránt, mint könyveim, s tanulmányaim iránt. Ismerőseim nógatlak, Hogy nősüljek már meg, de én csak mosolyogtam s kitéröleg felellem. Magamban ugy vélekedtem: minek az nekem ? F.ngem olyan felületes, hitt divatbáb, mint amilyenek a mai leányok legtöbbje* csak boldogtalanná tenne; nem bírna még csak érzékkel sem az én törekvéseim, céljaim iránt. Nem lenne mi köztünk egyetlen közös vonás; egymáshoz láncolva, idegenebbek lennénk, mint kik sohsem ismerték ogymást. Egész életem kemény munku, nélkülözések közt telt el; nőre nem is gondoltam. Aztán, mikor önt megismertem, ugy tűnt fel, mintha régi jóismerősóm lenne. Mintha csak\' hosszú távoliét ulán ismét találkoztunk volna. Ugy e akárhányszor csodálkoztunk, hogy milyen egyformák nézeteink, eszméink, flrezlettí, bogy maga az egyedüli nö, kit szeretni tudnék. Az asszony a túláradó boldogságtól nem birt szólni. Pedig érezte, hogy szólnia kell; el kell mondania múltját. Nem fog eltitkolni semmit. Mullja hó-tiszta, nem lapfd ahhoz semmi tol\', s mégis oly félve fogott a gyónáshqt — leássa Géza, éu magának vallomással tarló- Nftjry-Kanism oiötörtök Zala 62. iwám. (3 lap.) 1897. auyuMttoa hó 6-4n az eltő szakaszhoz olyan módosít* »t adott be, I tét), Ntgv Mlhálvt (becaüleUérleí éi ktizcieqd dórával, .zeretetreméltó előzékenylégével éa hogy c»ak aiok a gyárak Wazetüljenlk a prémium ellen való klbigái.) / - hivatali buzgótágával emeli éi kellemesebbé teazi kedvezményében, amelyek nlnczenek valamely knr- j Abban a gyors pörgétben, melyben most a Füredet. teli kötelékében. Polónvi Géza hoeazu beszédben tárgynláa (olyik, következett azután pénzügyiül- A tanárvilágból ilt üdül a magyar tanári kar polemizált a pénzOgymlnizterrel, akinek az ada-1 niwter javallata a hazai pénzintézetek által ki-1 egyik tiszteletreméltó alakja: Simányi Zsigmond, -iáiról azt igyekezett bebizonyítani, hogy valótlanok bocsátott némely kötvények blztotitaiáról. ki a magyar nyelvtudományt európai színvonalra Azután a javaslat ellen való közjogi aggodalma-I TObben szóllak lel ellene is, mellette is. A [emelte, kinek korwnkos működése a magyar kst lejtegette. Argumentumait az ellenzék élénk! javaslatot elfogadták helyesléssel kísérte. \| J.......... _ Lukács Láazló pénzügyminiszter beszéde \| mint a miniszter minden lelszólslásn, ér- Külföld. dekes volt 1 éa kiváló polemikus ügyessé- „ . , , . , . . „.,„,.! nára: Ni gével excellált. A miniszter ezúttal, Pólón" egy , Jffi gyümölcf/M keresk. megjegyzésével - kapctotaloua, Ík,lm.t\' 3 JSftáSU ^JkETtX A raflv magának, hogy vistzaulatilso az egri mandátum a«y«rko<ja»n»lc, akkor azután senkisem tudja miatt ellene szórt támadásokat. A beszédnek nl khí lehe\' bék é/\' a részét a jobboldal tüntetően helyeselte. Ielet Németek é» u8ehek m,nden elképzelhető nyelv-tudomány terén Imzánk kulturáját bámulatos magasságra emelte. Itt van a jogtudományok két kiváló professzora: Schwarc Gusztáv és Jbiion A kos, a philologiának két kiváló fiatal ta-Nimtthy Géza és StbttUny Károly, a számtannak kiváló tanára: Bogyó, stb. A művészvilágból ilt mOktMjk Somogyi Károly színtársulata, mely egyike hazánk legjobb színtársulatainak éa mely oly tetszésben részesfii az itt levő intelligens közönség részérő\', a minővel kevés színtársulat dicsekedhetett még itt. A társulat ^irt\'BS^SK In^WT^O^TS a magánszererfők dicsére- rtfíSfcttL \' T (,éia éaMArsyl családoknak lelmondotlák a lakéit. Az első f Wj** HV Antal vettek részt. mondó ^ ^^ be\|y,artóianácsos, kerületi Ivö! k,Tá* müv"k:fl,m,n\' ÜJf1r?"" kapitány kapta Szerdáig k fogják nyomatni azok- "\'"W\' " «ö?f8rkltó,< » Aog. 3. „ak a cseheknek és hivatalnokoknak a névsorát, ,f!°h/Ml l?,0«a10 közönséget, ugy h^y Somogy.t A györ—sopron—ebenfnrti vieiaális vasút be- a kiknek Égerben egyetlenegy német háztulajdo- .« • mbádsi kölcsönnek engedélyezésével vette kez-íDOÍ ,em lo« .lflkugl adnl Kétségtelen, hogy ez A Ház nagy többséggel fogadta el az elsőza-\' i^0" kj .V,"* irtmi f Ql(ö\'ködé8n: iszt és azután a nádikat is, amelynek aVikeL> ,4vl.# ■ f"®\'háziurak ... ___ i \' . » I ow Aoovau nnhlibm liivalflm/Mmlrnnlr Aa •> noah delét a gyűlés. A javaslatot ellogadták, valamint az árva-! reloriokrrl vOlgyi (ezt Kablnyi Árpád pártolása ntáo) a nolnok—kiskun—félegyhazi, a nagy becskerek— zsombolyai ét gattaja— lúgot-maros ligeti helyi fadika Ttinltk enteilélyeMiérfl hósó Javaslatod kat, minden vita nélkül. A máramaroeeiiget—kőrfltmetői határszéli államvasutak építésénél fölmerült kiadási többletek fedesétéről szóló javallatot Palszky Ágost előadó rövid referálása ntáo Jagict Jóuel vette bírálat aH. - . ;-, ,, ; I ..; I itrtváuka f iimét a csehek részéről log alkalmat szolgálni Faure köztársasági elnök körútra indult Dél-Franciaországban. JMindenQII nagy ovációkkal fogadják, lekiatattel a kűszühőn álló oroszorsüHgi uljárn. # • A keleti Ttérdésl illetőleg jelentik Konatanti-nápo\'yból, hogy a-nagykövetek az augusztus 1-én tartott ülésben megállapították a békeszerződés még hátralevfi fteét. buzgóságért, melylyel a közönséget szórakoztatni iparkodik Szórakozásokban különben tincs hiány. Amellett, hogy mindennap, jó zene gyönyörködteti a sétálókat és a tavon a hajókázásnak legkülönfélébb nemével mulathatunk, a Yacht-club is számos versenyt -ramlezelL Volt vitorla-verseny, lawn-tennis verseny, galamblflvésMi, melyek a legma gasabb köröket is ide vonzották. Grófok, miniszterek, államtitkárok, magasrangu katonatisztek jöttek el szórakozni e versenyekre, melyeknek rendezésébeu Oyapay Nándor szerzett magának különös érdemeket. _ A „nagy urak* tekintetében egyébként is tze- HtjoT FsremrmsgUgadta a kárpótlási. Ivánka p^"-----------: \| roncséi Püréd. Ul ttjlttl A legnépszerűbb és Oiikár, Mocsy Antal éa az öreg Madarász József\' * legderekabb miniazternek, Wlatsics Gyulának ét Jóiief izóllaliak még fel. A 4 enoiklikája a vegyes felekezet iako- a* ®rtköM" \'evékeny ^\'"\'15\'üSüÍ rl4^\' Dániel Ernő kere.kedelen.Ugyi miniszter ref- Iák ellen, a melyben különösen a püspököknek klk«\' \' -tt lekiált a lelszóltláiokra és a vézén a többséa ,"ys.árüút psranctol egymái között 77 világi Különösen F/a^ ^w/dsA tüntet! k. leginkább elfogadja a szakaszt. Ezután s mentelmi Bgyetó kiSaokkal, nsgy feltűnési keltő csélekedete »anT^kehsju, adták elö. Rakovszky Istvánt párviadal vétsége! "„mt-tzéknek Intézte a vegye, vallátukatolikus na«7u4n ^,öltteködö elegáns "ép Mtzony ■iatt kiadta a Ház. A ujtó ntján elkövetett "á-1 í. protettán. oroágok püspöki ktrához,\' Német- ^gos ékessége Fürednek. Höketö modont é, gaWml vádolt Gyurkovict Györgyöt nem oruágho«, Svéjchoz Ausztriához á- Magyaror- Vftn5?" «,é«^.ndenk. leb.hncsel ét tok nWetett adis kL Kiadta Sima Ferencet (nyll^ánM beesű- «sághos, a hol mindeufilT, vallásukra valóiekin r\'éltóságo. és nugymélt^águ urnő mintát vehetne letsértét), Pap Eleket (testitértéi), Györffy .Gyulát iei nélkül veuik föl a tanulókat az iskolába, I fegyelmet aeszonynti (rágalmazás bűnréneitége), NoW Elek Bárót!A pápa mos elrendeli, hogy.katolikusiskol^!./1"^ "emcsak. vendégeivel baszkélkedhet.k ^•"\'-^- \' „ganak Bfotestánsok f/más nem katolíkns ^^ ^nejn a mmek vendégei köszöni, az, a J \'t T r » __,_„„ „„„„„„ mi u ajdonképen első sorban lelt volna lelsoro- tnmrmeke Elismert gyógyhatású fürdői, ivókúrája, [ehet keresz\'ülvfnni. Világos vonttkoiáisal a, " . ,. . w LVMŰie ^„..1 szeptemberben összeü\'ö I SlSSS^SS gSSs rtsitainr adták \| ezt a körrandeletet éppea mos. . \|telek és italok és különösen az Ugy látizik, hogy a ^ „\' szálloda, melyet mindezek melett ériesülve a magyar pü.pok karban uralkodó, - ,/klnlelében \'is a/g tehet elég melegen veszekedésről s ezért Intésével elötior is a pUspó- .^ . f nrímai „„„„A lll(iá8 J itittí,Lii köket saidja meg s utasitjs, hogy. ne .fjártoskod- af^a\|án°07^^ ^ife^Sft zom. En már asszony, elvált asszony vagyok. Hogy miért titkoltam eddig? Mit tudom én. Talán azért, mert a világ oly oktalan balitéleltel viseltetik az elvált aészönyok iránt. Igaztalanság az, hogy a férfinak minden szabad. Feleségét megcsalhatja, elhanyago halja; az asszonynak azért mégsem szrtbad békóját, rabláncát kettétörni. Lássa, nekem volt erőm minden balitéloltsl dacolni Hogy mit szenvedtem alatta ? Azt csak én tudom. Ejyszer már közéi völfam az öngvil-kossághoz. Azután még sokáig egy-egy bus, borongós emlék sötétedett lelkemen. Egy-egy rém, melyet olyan jól eltemetve hitlem, Mszálll hozzám . kísérteni sírjából. De most, mióta magát ismejem, nem érzek szenvedéseim okozója iránt mást, mint közönyt, mély, fagyasztó közönyt. Nem ugy tekintem, mint egy halottat, mert hisz arra még visszaemlékezünk, hanem mintegy embert, ki sohasem létezeit. A lelkész részvéttel, fájdalommal tekintett rá. Az csak folytatta: — Még nemrégiben is azt mondtam Tompával: .A boldogságra nem elég a jelen. A múlton épOl az, s as emlékezeten." De most érzem: mint nyitnak ii reményeim, miket már rég elhervadva hittem. A boldogság vágya szállta-, meg lelkemet. Sokáig küzdöttem ez érzés ellen. Sok-nor mondtam : minek ez nekem ? Kárhoztattam gföngeségemet; kerültem magát. Már arra Js. gondoltam, hogy áthelyeztetem magamat. Féltem e vallomásomtól. Attól féllem, hogy e miatt elitéi és eHordui tőlem. < — Soha, soba I — mondá a flalaf-einbér. Az a \'tál, mely sziveinket összeköti, sohsem szakad meg. Az asszonynak lelkében boldogsága közepett megcsendültek Temérdek ,Stálak" cimü költeményének szavai: ,Ii todjs nl foaja ki tal\|a ronja áll . nát.i, mily t nint islvtus fonj. " janak maguk közölt, a mikor a katolikus kong-roKtsut elé lépnek, hanem iarlták kötelesxágük-nek egyetérteni ét a világiakkal nem meghason-lani, hanem összetartani. Balatonfüredről. — Fürdői levél. — A vasárnap megtartott és fényesen sikerült Anna bállal a fürdőidény elérte fénykorát. Füred rég látóit auuyi széj) asszonyi,- szép leányt, mint-a napon. Zala , Somogy, Veszprém-, sőt Fehér-megyéknek legelőkelőbb családjait láttuk együtt a tágas gyógy teremben és a szép hölgyek kedvéért itt vott e vármegyék ifjúságának is szine-java. Niigy-Kanizsa vidékéről is, honnan pedig hazánk fürdőinek és különösen a Balatonnak eme legszebb gyöngyét kevesen látogatják, ez alkalommal itt voltak a Koller, Dervarics és Herlelendy-csuládok. De nemcsak látogatottság tekintetében, hanem pazar fény és vidám kedély dolgában is ritkán latolt e gyönyörű lürdő sikerültebb bált, mint az idei szezou, mely minden tekintetben kiválónak mondható. Kiválik első sorbanelőkelü lürdővendé- Ilt nyaral a magyar papság első ékessége: Vuuary Kolos hercegprímás, kinek jószívűségéről valóságos legendák keringenek. Itt vannak továbbá: Fehir Ipoly, pannonhalmi löapát és a hazallat, tudón bencés és osiBiterczitu rendnek számos derék tagja, kik közül kiválik Lingl Valérián, a jelenlegi lürdői£iizgaló, ki Unom mo lönösen Rngtl, a kiváló amateur feslő és Sípot az ügyes masseur. Egyszóval: itt pompás a természet, szép az élet, kedvesek az emberek, ninct tehát okunk Ausztriába menni. Szeressük a hazát és látogassuk Füredet 1 _ K-i M. Tollfuttában. A temető mellett, a sétatéri verebek csiripelték, amit el akarok mondani. Így kánikulában a verebek is sok bolondot csiripelnek. Azokért sommiiéle tekintetben sem vállalhat felelősséget u szerkesztő. Mit csiripellek hát a sétatéri verebek ?........ Nagyon sokszor előfordul az, hogy egy városban két teljesen egyforma nevű ember lakik. Mért ne lakhatnék például Nagy-Kanizsán is két Ori/tnbtrg Lipót, mikor ez a név olyan jóhang-zásu, hogy — ha kiki maga választhatná is nevét — ez sohasem maradna gazdállanul. A név olyan dolog, hogy — bár nem maga választja jja~-«mber - a felelősséget mindig el kell érte vállalni. A leleség ellenben olyan jószág, akiért — bár rendesen maga választja az ember teljes felelősséget nem lehet mindig vállalni, j (Ezt a két lontos élet igazságot valószínűleg Nnfft-Kanitm esüíflrtök Méri csiripelték közbe a mqpélö verebek, liogy elörebocsássák a tanulságot, a mit Aesopus a verebektől eltérőleg t mindig a mese végére illesyt). A nagykanizsai két Grilfenberg Lipót ugy gondolkozott, hogy az igazi férfiu\'mindig garanciái vállal nemcsak a nevéért, hanem a feleségeért is, A IttrdOi évad kezdetén a két Grálenberg ta lálkozott. — Szervusz Lipót! » — Szervusz Poldi! — Viszed a feletégedel? — Viszem. — Hova? — Keszthelyre. Et te? — Nagyszerű, En is oda. — Magad maradsz? — Magam. — Én is, Nagyszerű. Aztán kezet szorítottak nagyjelentőségű kacagással. Az egyik (írftlenberg az elválás után megállolt ée gondolkozva nézett a siető Grálenberg után. — Lipót I " A siető Grálenberg megállott. — No? — Valami jutott eszembe. — No? •H Keszthelyen huszárok vannak. — No? fin garantirozva vagyok. — Nagyszerű. Én is. A — Megint sokat jelentő kézszoritáwal váltak ei éa jóízűen nevették. Néhány másodperc múlva most a másik Gráfén-berg állott meg. „ - Poldi! — Was willsl du ? — Hát mi értünk gtrantiroz valaki ? — Bagatell. Nem tudod, hogy nekUuk jó nevünk van ? — Szervusz Lipót! Vivát szalma-özvegység! — Szervusz Poldi I Ne bolondozzál! Zala 62. szám (4. lap) 1897. aii(fuztu8 hó 5 én / ■ Sürgönyt kaplál Lipót? Tudod ? — Hogyne tudnám ! A sllrgőnyhordó hozzám hozta; de mondtam neki: vigye hozzád; bizonyosan neked s>ól. — Persze. Mért ne szólna nokem V De hát iniből gondolod mégis ? — Az én feleségem tegnap irt s azt irta, hogy nagyon jól érzi magát. Hál mindjárt gondoltam, hogy ő csak nem akar egyszerre haza jönni. A tied pedig ugy tudom : panaszkodott már, hogy unatkozik. — Igazad van Poldi. Ilyen bolondot csak az én feleségem sürgönyözhetett, aki abban a kedélyes fürdőben is unatkozik., (Kibontotta még egyszer a sürgönyt és olvasta.) „Rosszul érzem magamat. Az éjjeli gyorssal -megyek.1\' — Igazán különös! Most akartam egy kicsit mula\'nf veled én is; most nyakamra jön az asszony. — Szegény Lipót, sajnállak. — Miért sajnálnál 7 Fogok én magamon segíteni. A két óraival Keszthelyre utazom s egyszerűen kényszeríteni fogom, hogy még maradjon. — Ha elméssz, tisatelem a feleségemel. Szervusz — Szérvusz Poldi! Ne ífiftynlak el a ftlesé-gednek?--------:—=——-—:— Csak ne bolondozzál, azt mondom. Szervusz I meg voltak róva, a lajstrom közszemlére kitételének nnpjál; l>) aaon adózók, kik a kivetési lajatrombaa megállapított sdó.al f. évben előszőr rovatiak meg, adólarlozáauknak az adókönyveetkébea történt bejegyzését követő 16nap alattirásbaaa zalaegeruegi m. kir. pénzügyigazgatóságnál be-nyujihassák. Nagy-Kanizsán, 1897. évi juliua hó 31-éo. VÉQSEY polgármester NKÜ ellenőr. Két nap molva a két Gráfenberg hosszú lóggó orral találkozik az utcán. egymással szemközt. Az egyik Gráfenberg kezdi szomorúan: — Tudsz mindent FoltfiT- — Tudok mindent Lipót. — Hát mit tudsz ? — Hogy nem a le leleséged sűrgönyzött, hanem az enyim. — Meg is jött ugy-e? hírek. — Személyi hir. Tóik László kir. törvényszéki elnök f. hó 3 án családjával együtt hat héti szabadságra, Rév Fülöpre utazott. A kir. tőrvény szék ideiglenes vezetését távolléte alalt, az igazságügyminiszter. kijelölése folytán Vfcr Károly kir. törvényszéki biró vette át — Jakoby Fülöp a c. kir. szab. déli vasút hivatalnoka, ki atóbbi években a kanizsai állomáson mint alfőnök működött, e hó elsejével forgalmi tlltnSrré neveztetvén ki, Zágrábba he< lyezietett át Jakobyt nemcsak mint hivatalát példásan betöltő \'tisztviselőt ismerte városunk közönsége, hanem ismerte öt, mint kiváló jellemű, rendkívül rokonszenszenres és joviális férfiul, ti előzékenységével, barátságos modorával mindenkit megnyeri, leköleleaetf.A buzgó hivatalnok egy a ránt képviselte a társaság és közönség érdekeit, mert es által vélt a társaság inieniioinak leginkább megfelelni. Jakobybsn a collegialiiás is hü ápolóra talált éa noha a snbordinstiót feltétlenül megkövetelte, igazságszeretete, — finom bánás- » Idvózhk egymást, oák \'^^^V^T^tö^p^\'r^ régime megdöntésére uj képviselőket óhajtott A két Grtfenberg Lipót Keszthelyre vilié feleségét. Azután vígan tértek haza szalma-özvegynek. Egészen egyedül laklak uiindaketten. Néhány nap múlva találkoztak egymásául. Az egyik Grálenberg komoly volt, a másik lülyő-részelt. — Szervusz Lipót! — Szervusz Poldi! Wie geht \'s ? — Nagyszerűen. — Poldi le bolondozol. Mit szól majd az atezony? — Tudja is az. fin garantirozva vagyok. — Hol mulatsz ? — A Centrálhan. — Sokba kerül ? — Bagatell. Otthon hűtőm a pallini pezsgői; aazal traktálom. Azt hiszed: nincs esze egy Grálenbergnek! A másik, a szolidabb Gráfenberg, a kupáját vakarta és mosolygott. — Iszonyú vakmerő gyerek vagy Poldf. — Bliktri! Akarsz te is mulatni ? Gyere el tatéra a Centralba! A szolid Gráfenberg tejét rázta és haza ban dukolL Egy hét mnlva a szolid Gráfenberg izgatottan rohant az utcán. A másik Gráfenberg ravaszkás moeolylyal nézett utánna. Nyugodtan szájához illesztette a kél tenyérét és ulána kiötöli: — Szervusz Lipót ! A rohanó Gráfenberg megállott. a képviselőtestületbe juttatni, a vasútiakat legit-kább az által vélte táborába megnyerheti, hogy Ja kohy Fűlőpöf jelölte és nem csalódott. Jakoby óriás többséggel vároai képviselővé választatott ét ezen minőségben ia csak díszére vált a képviselőiét üetnek. — Jakiby távozását mindenki őszintén aajnálja, de leginkább fájlalják tiszlvt-viselö társai, kik közvetlen és folytonos őtstskötletét ben álltak vele. Szombaton ette t pályaudvari étteremben buciuvacsorát rendetlek tiszteletére. melyen a hívna\'-jnoki kar teljet számban megjelent; aa elsőtől az utolióig eljött mindegyik, hogy még egytter koeinthaison Jakobyval. Jakoby még ugyanaioa éjjel elutazott uj állomására, hol bizonyára nem-« S b i»» . , . . osak híve marad eddigi elveinek, melyekkel a — Tréfálsz Poldi? vagy nem tudsz semmit?,böxbeQsűiéHt kiérdemelte, hanem aj pozitiójábaa — Mit tudnék ? bizonyára hazánknak is jó szo\'gálatot fog tenni, — Hogy én meg haza hoz\'am a leleeégemet.\' mert ismerve ől, tudjuk, hogy a magyarság lel- — Nem talált semmit? — Leider! egy idegen női gallért. — Mit kaptál ? — Srhwamm d\'rflber! Boldog vagy Lipót, még szalmaöíveggkedel. — A feleségedet? Megbolondultál? — Azt csak te gondolod. Megjött az eszem. — Tapasztaltál valamit? — Nem 1 Találtam. — Te is találtál ? Mit találtál t — Egy pár tiszti keztyüt. - — Alzo, vége a szezonnak. — Leider: vége, — Szervusz Lipót! — Szervusz Poldi! Es a két Gráfenberg Lipót szomorúan bandukolt tovább. A hallgatódzó verebek pedig csintalanul röpköd- ket istápolóra fog benne találni. — Halálozás Várotv.nk egyik jólitmert alakját Kruisay Ágoston kir. hó tárnokot kedden délután a résztvevők nagy gyülekezete kísérte •( utolsó útjára. A 70 évea erőteljes ur az utolaó percig szenvedélyei vadász volt éa ea dönthette őt ágybs, mert a legutóbbi vtdátuton meghűlt. A gyátzkoctil a etaiád éa jóbarátok díszes koszorúi egésaen elfedték. Kossorul küldtek t következők: Felejthetetlen jó atyánknak a gyászoló család. Felejthetetlen jó Barátunknak Köröskényi Család Felejthetetlen öregjüknek hO Barátjai. Felejthetetlen kartártuknak Babnígg I Emil Családja. A kir. Adóhivatal ét Dohány \| raktár tiiati kara szeretett kartársnnknak. Ke- .... , gytlet jeléül a nagykanizsai mozgó-posták tiszti- tek ide s lova gúnyos csicsergessel. Azulán át- kurtt( Felejthetetlen jó barátunknak Kottler röppenlek a vasúton a sétatérre, s olt csiripelték; Család. Volt ezenkívül még számos feliralnélklli el vigan a két Grálenberg meséjét. 13673/1897. A városházából. Nagy-Kanizsa véroa tanácsa részéről közhírré tétetik, bogy Nagy-Ktnizia város 1897. évi had-mentességi díj kivetési lajstroma az 1888-lk é 44, t. o, 16. és 36. §-a értelmében a mai naptól fogva 8 napon ál a vároai tdóhivatal helyiségében közszemlére kilétetett oly óéiból, hogy a hivatalos órán belül bárki által betekinthető, hogy aa ellenészrevételét megtehesse, és pedig: a] azon adólók , kik aa illelö lajstromban megállapított adónemmel már a múlt. évben it koszorú. A gyátzoó család a következő jelentést adta ki: Alulírottak a saját, valamint számos rokonuk nevében mély fájdtlommil tudatják felejthetetlen jó édes atyjuk, ipa ét rokonnak Krutray Ágoston kir. aótárnoknak 1897. évi augusztus kó 1-en esti 8 órakor, hosszas szetfve-dés és a haldoklók tienttégeiaek felvétele ntán életének 70. évében lörtént gyászos elhunytál, A boldogulinsk hűlt tetemei augusztus hó 3-át délután 6 órakor lógnak a városi köihórházban a róm. kalh, hitvallás szertartásai szerint be-szenteltetni és a helybeli róm. kath, sirkerlben örök nyugalomra helyeztetni. Aidát ét béke lengjen hamvai telelt I Krut«ay Károly, Krutsay E\'el férj. Krausz (iusztávné gyermekei, Krutsay Károlyné szül Liptay Hilda menye. Krausz Gusztáv veje. Nagy-Kanis«a, csütörtök Zala 62. toAu (9 lap.) 1897. atigusstus hó 6-én — Tündérkart. Kik a lővárosbsn vénig jinák a „Plántikon" termeit, aiok láih%ttak ilyet m»r. Valóságos mesevilág, melynek ainot baiira. Bármerre fordul a tété, xöld indákkal befutott onlopoa lolyosók végtelen hosH»u»ágben nyulaik el tekintete elölt Tolongó emberáradat rajaik minden felé. A szemünk előtt majd közelben, ■t\|d itmét t távolban tízszer humor tQiiik fel egy jól iaaert alak. Ai eredetijét bsjo»sn tudnók! beje\'entése. megtalálni, mart aa valahol a kert túlsó- végén! 8. özv. Holer Perenené, volt városi aljegyző áll t ha sietve feléje törekedünk,itt is otí is el-1 ősvegyének kegydíjügye. állja utnnkat aa egymás mellé rakott ssámlalsu \| 4. A kóx»égl köiiekedési és u községi kőz asgy tükör. — Vasárnap óta látható ez a „Zárda\' dűlő utak tervezetének bemutatása. nagytermében kötgyülétt tartott a következő lárgysoroaattal : 1. Deák Kerenc tsflloházántk emléktáblával megörökitége ünnepélyén leend.ő részvételi nieg-bivó bejelentése. 9. Ksrcsag Béla ét Karczag István urak Által egyenkint a vároai szegényház és árvaház alap javára letett 200- 200 Irtoa alspitváuyáaak utcába:1 A tündérkertben számtalan élemagy-aága mozgó visssalak áll. Koitutb, Széchényi éa Amerika felfedezőjének Columbusoak élet* nagyágu mellxzobbrai jobbról balról is sse-műnkbe ötlik. Nagyon érdeke* látvtny t lene-ketlen kut. fis mielőtt újból a kijárathoz érünk, egy fara tükör vonja magára figyelmünket. Kacagó emberek állják ezt körűi, meri lehetetlen bogy a ki csak egy pillantás* vet bele, ne mosolyogjon. Előbb csak valami potrohos kis bBn-Lárhoz hasonlít az ember rövid lábakkal, kisaé szélet arccal. Da távolodunk tőle, a kép kiseb-bedik. Ha oldalt állunk, valóságos grotessknek tününk lel, ellapalt lejjel széles púppal. — Valóban nagyon érdemes a megiekinésre. A belépt 6. Bosentbál Jakab által megvásárolt 1896. évi gubacsiermes fe\'eárárak elengedése tárgyában benyújtott kérvénye. ti. A Hunyady-utcsi népiskola átalakiiása tárgyában megtartott árlejtés eredményének be-jeléntéae. » 7. A váró i uyngdíjalap 1896. évi számadásának bemuistáss. »\'■ 8. A városi pénztárnak 1897. juius 29-én történt renden félévi megvizsgálása eredményé nek bejelentése. — Az általános munkáakápiő egyesület rendkívül szépen sikerült mulatságot rendetett vasárnap este a „Polgári Ewylei" nagytermében. A terem majdnem szűknek bizonyu t a láiogaiók élelmes \'\|ltple meg őket ennek tejéhen. Ar. első négyest 86 pár táncolta két sorban, d-t így caak nagy-I nehezen fértek dij nagyon ctekély. Nyitva van reggeltől ettig. blogadá«árt. A kedélyes hangulat, a vidám - Diákok kegyelete. Kegyeletes ünnep t ült jk\'tjy ** legdieérstremötóbb feaztelenség nem as ország asomba\'on Segesv árott, a azabadság]Juhl,(lll me8 » »M<el1 órftkban A "f"1\' kegyeietet ünnepéi. Sók ezer túv d»bbtná«án: ^Z1.8"\' Wmn .■\'ff"1" ,\'""» megélénkült a csodás, 40 év előtti idők vibaroa \'rfl«k ir-^ji a Nemzetközi világpwtv\'ulétet harariadója; ott repkedett as imádtoxók felett.\'" blankett(e.n Papirosra vetet; ki-ki egy annak a halhatatlan poétának alakja, ki tnsga 4rdeke aVwmál.kr csak egy lelk.áltó vagy kiv* hogy Murik 4 a karc mezt,in. Aztán í W. k<r1 kl őrökre "»\'t a lan., de dslait mkgávat ra j^k«Pla\'" «®kw" » "ima leiekből is tudott Sdts a ■ rellö és zengik ma, zeSgik majd I f"1* tán századok mali— is as ó halhaiailanságát,! jf". \'! J aJlrVr^ fttőfi szobra rég ott áll az ort.ag ssivebeí, ai» íle\'B,M re"detM« -írdekes »)A»dékokkal ■ortjló Dana psrtjáp, ts a kültíi. Most £ tzobad.ág toriak állito-t emlék-t a Bwmeti ] b- f fe , dk kegyelet. As ünnepegkt réizből áltotA.^ Ar, (4BC0\|ta/a mf lli)ank ri.ka.ag tzkmba SÖr^k^íáf\' tX-KüSÍijpí. Zsolna, vonója alig pihentmeg a kézben. ■•sít,\' st pttsraafa.,asi saa ^^Atuss szobrát leplezték e. Náunk néhány kic-f diák1 ... ? Tf íí—l « . i I « i u -l ik . . u.i c-illspitfiatónak a uinla ni vágyó natalaág, A mu- rendesett sikerült ünnepséget szombaton dé útán . 7T/ » é . Pstőfi és To\'ppa halálának évfordulójakor. Né- "1. CMIf 11 relf8e" ^ágowag veieit vege -hány kieai diák, kik a vakáoiót arra ba.ználuk J ~ Hangveraany Rohltsoh Sanarbrunban Mult fel. bogy irodalmi Ismereteiket bővitaék és erre I ™ 87-én — itja szűkebb kört is alakitoHak. Egész családi jellege1 cyógytermében rokonszenves honfitársnak Stemeck volt ennek is ünnepségnek, de azért megindi-, f^gnond, szép számú ét e\'őkelö közönség el«tt t&an szép toIí. Hektogrsfdlt szerény meghívókat i "«grereenyt adott, melyen művészt gordoukt-ktldözxeiiek zzét ét a meghívottak meg is jelentek í zongora-játékával a hallgatóságnál általános ■ind Weiszberger Zsigmond házánál éa a lelkea éléuk Mézelt elö. Z«)ot óvációkban ré- ifjsk törekvését hálás Itpnokktl honoráHa a ""itették ramdon egyes száma ntán s viha ros balig. ó^ág. A műanr elaő száma at elnöki meg- j »»pwknak alig akart vege szakadui. nyitó vol\', melyben a nap jelentőaégét ecsetelte\| — Bukréts-üiinep. A nagy kani-szépen. Pollák Dezaő, Petőfi .Egy gondolat bánt\' zsa[ \|<ÖZ8 polgári leányiskola építésénél julius engemet" cimtt költeményét mvalta el hévvel. értékel a falegyenleget. Ez alkalom- Maaek Gyula kerek, szépen atilizált kis lelolva- , 4 .. " , . . „ sási tartóit Petőfiről. Wuckia Jánoa, Arany mal megtartották a szokásos bokréta-Qnne-• Enleklapra" című kftlteményét szavi. Ita el sok pet. A falazatot feldíszítették fenyü-ga-énétnel, haiátosan. f Oogl La\|0", Tompa „Madár lyukkal és papír girlandokkal, s egy nagy fiaihoz\' ciml költeménvéi bensőséggel, hangulato- plakáton éltették a városközönségét, polgár-san Mi N. Tompa Mihály életéről mesterél ^ ^ 41\|ványon a nap324moSok; tartott szép felolvasást. Tompa: „A gályar b ,. ..... 1 . r,, , lohászá*t Ecetes szavtlta el élénken. Aa ün- f falazat teteJén H\'g a szaKmunkáso • fog-népség Wtiubtrgtr B. szépen megirt„Enlékezé- laltak helyet; élQkön Stmmer József fősével\'ért véget. Mikór a közönség odshagyta as. pallérral. Az eddigi munkálatok megtekintésére finteptég színhelyét, talán mindnyájának Petőfi I meghívták Véaiey Zsigmond polgárméstert s«ép költeményének eme kezdő t-.rai jutott L, £ Sfahrt, az építészeti bizottság etiéhs : „Letz-t gyümölcs <1 fán, melynek nmei \\ , „,r.. \' . ... , . "J virága?" Oh lesz, hisz sz a h »t\' mirntm elnökét.^ Szommer JÓmf fflpallérelmondotta virág\'slan. Bár a sütü lombos kösött oaak a szokásos pohár-köszöntéseket s minden gyéren ü\'l fel fajét egy tgy tis<ta, bóisbér virág, kiürített poharat ledobott a kövezetre. Onnep de ez egészséges, illstoa éa megtermi gyűmft c et í ség után Bachrach Gyula, építési vállalkozó 1 " ldö - í áldomást tartott. a munkásoknak. \'t S^HL^Str;1 - Miniszteri köuónat éa .llamarás. A vallás- «oml,a on este Keszthelyen \'a .Balaton, .zallo- é» k?^okl°t6aÜgV """"\'f ? ^lamegye. dálián nsgysstbácu btngversenyt lo.nak tar sni °eme81 P<Mlári-és magát^apitványi vfiasilminy a köveike/ó prograiim-al: 1. I)ue« „U-llmann ^gjama^ hogy a muraközt és vendvjdékt, a meséiből" Offenbsohtól. Éneklik HucLttedl Irén magyarnyelyben növendékeikkel jelet eredmény ét Kalmár Jó»e\'. 2 Katukdal, Abbó\|, Énekli ™nle« tanítók jutalmasátaru az 1^86/8-ki tanévtől kezdve az ln9ö/6-ik tanévig bezárólag l.ilOO frtot adományozott, a népoktatás érdekében tanúsított ezen nagylelkű hazafias áldozatkészség geért őszinte elismerését és köszönetét nyilvánította. Petőn ünnepély. A légrádi leláthatva a Petöfi-cultus szent hevítve a hazaszeretet fenkölt flaekstedt Irén. 8. Aida ,,&omanc«\' VerditŐ1. Énekli Kalmár Joznef.CVewonal hegedűi, Madárdal", -Hubay Jenfitóí. Énekli Huokatt-dt íren. 6. Hoirmar^\'ni\'évéíből „Boinrince", Ol\'cnhschtó\'. Énekli Kálit\'ár József. U. Magyar dalok. Éneklik Buok-ted Irén éa Kalmár JMtiáíi — Közgyűlés. A vávnti képviaelötes\'Clet I. hó \'Öus% 4-én, szerdsn délután háromórakor a váro.-há/. lángjától s apostolának magasztos emlékétől f. hó 8-án a nagy vendéglő dísztermében tánccal egybekötött Petőfi Qnnepélyt rendez, a halhatatlan költő szobrának Segesvárott tőrtént leleplézése alkalmából. A légrádiak ismételten kifejezést fognak adni annak s be-akarják bizonyítani hogy ■— kibontakozva a hétköznapiasság szürke homályából, a szent az ideális eszmék és felemelő érzelmek nem haltak ki lelkQkblI, hanem, hogy tudnak s akarnak is tenni. — A Déli Tanát hldjn. A nagy-kanizsai róm. kath. temető bejárata előtt, a Déli Vasút pályateste fölött nagy híd vezet át, mely kocsi- és gyalog-közlekedésre szolgál Esős időjárás alkalmával — mint az idén is — megtörténik, hogy a hidon nagy sár és kátyúk képződnek, melyek a temetési kiséret átvonulását nagyon megnehezítik. A közvetetleníll érdekeltek lapunk utján szólalnak föl és kérik a Déli Vasút mérnöki osztályát, hogy a gyalogjárók részére kissé emeltebb átjárót szíveskedjék tétetni a hidtestre. Hisszük, hogye nagyon is szerény óhajt mielőbb teljesíteni fogják, — Lóverseny Csáktornya mellett A 18. tüzér dandár t»ttikara julius hó 81-én lóversenyt tartó t a Csáktornya melletti Uj-Rokaa majornál, melynek látogatátát nyilvánosan megengedték, Kezdete d. u. 8 és tél érakor volt. A lóverseny napján d, n. 2 órakor Varaadról különvonat jött, mely a Csáktornyái állomáson lévő kösöuséget is magával vitte a venenylérrt. At idő nagyon kedvezett, a mennyiben nett volt nagy bőség. Az emelvényen, mely fel volt díszítve zöld gaiyakkal, Lipót Salvstor főherceg a magasabb rangú tisztek vobak. A tér kösepén közvetlenül aa emelvény mellett voltak t zágrábi 101. gyalogezred zené-zei, a kik stebbnél-ssebb indulókat tujtak. A verseny hat órakor végződött. A tlsaiikar este láncmulstságot rendeteti, -melyen majd a katona-zenekar, majd Sárktal. bandája jáitzott. — A Dráva áldozata. Jul. 30-án, Légrád déli keleti halárán, a somogyi oldtlon ey, a felit-merhetlenaégig feloatlátnak indolt holttestet vetett ki a Dráva a szikkadt fövenyra. Arra menő halászok bukkanlak a b&iböJt hullára s rögtön jelentést te tek a csurgói fószolgsbiróságaoa. A biiott-ág 31 én ki Is meut a helyszínére ét jegyzőkönyvet vett lel. Az orvot att konstatálta, hogy 14 éves leány lehetett s a sajgó lm Hámoknak két hete volt kitéve. A mágboltnak stég meglevő földi maradványait a tiloti kath. levelűben helyezték örök nyugalomra. — Életmentő. Zrínyi falu mellett a Dráva folyó egyik mellékágában lürdött egy fiatal ember, aki dacara annak, hogy ussni nem jól tud, mégis távolabb ment a parttól befelé s at örvéuy magával ragadta. Szerencsére ttonbao az arra járó földmivetek egyike kimentette.- — UJ női kalap divatüzlet. Karr Állon, mondja valahol, hogy: a nők, a lérflak kedveért öltözködnek. Annvi bizonyoa, hogy a modem szobrászok a msi Vénuszokat nem ugy faragnák mint hajdan. Jókora bolyboe Iru Iru, mely talett nagy libbenő-, tollú kattp ékeskedik. A plats-tikus lormás derekat vállltttő köté taoritsná, hogy öatstronoiolja a tüdejét. A divatot a férfiak teremtették, hogy jobban bolonduljanak, és a karaktert manapság a ruháról olvaaaák la aa tmberek. Pedig ez legtöbbször a divatárué nő jó itlétét dicséri csupán. A héten Both Laura a „Nagykanizsai takarékpénztár" épűlétábeo a modern ízlésnek megtelelő kalap.divatüzletet nyitott, a hol a legkényesebb ialést ia kielégítő a legújabb divat szerinti uöi kalapokat kéaaita-nek. A tiatal tnlajdonoinö a divat finom ssüvé-ssetét Bécsben sajátította el éa rövid ideig egyik helybeli fisletben is működött a igy közönségünk elöli már nem ismeretlen. — Jégverés. > Augusztus hó 1-én este 9 és J0. óra között a osáktornyai járáshoz tartozó Szépmtjorbtn ét a környékén, a szántóföldeken még k&nlevő termét nagyobb réttét, továbbá a kukoricát a a kerti növényeket a vihar ét jégeső teljesen tönkretette. Különösen Peateiiot Jenő gróf termésében .okozott je\'entékeny kárt t itt— o\'t teljesen tönkre is tette. %, (ottíinmtal \'PorrfrboP\' •Shenny • • Madeira\' •Aiapsralá\' • Malaga • Tawagona&ú. Legjobb" \' bevdsár/dsjförcása Híeii é< Klein uraknál M.>Kft<iiutii. £ N.-Kanizsa város rendőrkapitány! hivatalától g 49ÍI/I897. 322 -1 * x Pályázati hirdetmény. £ fi . , ^ Nagy-Kanizsa város rendőrségénél egy kőzrendőri ^ 5 állás jOtt üresedésbe. 5 vg Ezen állás 300 frt évi fizetés és természetbeni egyen-w ruházat élvezetével van egybekötve. — A pályázni óhajtók 2 Nagy-Kanizsa város tanácsához intézett erkölcsi és orvosi 2 S bizonyitványnyal felszerelt kérvényüket f. hó 17-lg; a í S a rendőr főkapitánynál lehetőleg személyesen annál inkább S * nyújtsák be, mert később beérkező kérvények figyelembe X X nem vétetnek. Kiszolgált altisztek és csendőrök előnyben része- ^ X sülnek. \' n w \|\| Nagy-Kanizsán 1897. évi augusztus hó 3-án. fj * .Deák Péter s. k * -8 r rendőrfőkapitány, ? Nag) -Kanizsa, caUlörlök Zaia 69. mám (0. lap.) 1897. NUKUn\'ni hó f>-én — Nyári oulataág A letenyei öbkéntee tüiokó egyesület saját pénztára javára 1899. évi augitalai hé 16-én a PapsQrüben kél jó zenekar közreműködése mellett zártkőrfl nyári táncmulatságot rendez. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot a nagyvendéglő termében tartják meg. Belépti dij személyenkinl 60 kr. Kezdete délután 3 tórakor,. — Műkedvelői szini-előadás Oelsén. Q«liéo néhány nap óta Thalia istenasszonya Utó fel sátrát, Az élelmei direktor, hogy vonzóbbá tegye az előadásukat, felszólított útban/ kisasszonyt a szereplésre. És ez, mint mindeaütt, sikerrel bevágott. RAtkay László, .Felhő Klári\'-ja került esinre.tneh btnHolctrr Szabiua k. e.játszot\'aa cini azerepet vervvel, igazi esiiieaa-icmperamentam-■aL Balutt Olga kiaaeazoav, Viola fivu szerepeben aratott zajos sikert, l\'tueli Lujza kisasz-szony pedig Kókáuét játszotta űgyeseu, szerepét sok kedves, eredeti vouissal ruházta tel. Mind károm műkedvelőt a kőzöoi-\'g zajos tüntetésben részesítetté, a minek legjobban meg i< a di-1 rektor ürüli. — A keszthelyi gazdasági tanintézet száz éves fennállásnak ünnepélyet I évi október hó 12-én tartják, amely napon a tanári testület a régi éa uj hallgatósággal reggel léi kilenc órakor ünnepélyes bálaadó isteni tiszteletre megy, mely ulán a régi (átlépőiéinél egybegyűlnek a áltól el-bucauznak s ugy vonulnak zeneszó mellett az uj épülethez. A szorosan vett ünnepség programiba: Dr Csanády Gusztáv igazgató űdvőzlő beszéde. Felolvasás a Georgicon és a jelenlégi tanintézet száz éves múltjáról, dr. Csanády Gusztáv igazgatótól. — A Georgikon alapítására vonatkozó azavátat Uhr Aurél III. éves hallgatótól. — Festetics György gróf, a Georgikon alapítója szobrának megkoszorúzása a Szózat énekléae mellett. - A zárkő letétele. — Délután 8 órakor bankéit Az amazon azállóban. — Állategészségügyi kimutatás A ragadós állati beiegségek állása augusztus hé 1-én Zalamegyében a következő volt: Lépfene: Haty, Udvarnok összesen 2 község 2 udvar. Sertésvész: Akaii, Alsó-Páhok, Balaton Magyarod, Csabren-dek, Csáktornya, Deklezsin, Egenföld, Esztergái, Garabonc, Gogánfa, Gyenee-Diás, Kékkút, Kerka Szt-Király, Keszthely, Kis Komárom, Korpavár, Köveskália, Lendva-Újfalu, Lenti-Szombathely. Lesence Istvánd, Letenye, Megyer.Mindszentkálla, N.-Görbő, Nagy Rada, Nemes-Bűk, Nyirád, örvényes, Palin, Pola, Rédicz, Sümeg, Szigliget, Szent-András, Tűrje, Újlak, Ukk, Vászoly, Zala-Erdőd, Zala Szt-Gróth/Zals-Ceány, Zsigmondháza összesen község. Ügyben. lamoev Aledár er Hltlweg Oinee arat U M vánek aenate, egv peleok ho»ivi\|Í»ril \'ea/efatle M aértil kibjedéeeket hanoiit; mira MiUwag Déaaa anegé-I delit Seeeger Elemér éi ScHff r Oatetár arakat kérte Ml kik laaeej Aledár arat kétaaor la MeaélitettAk tlé^téul adiera, de S ea Igyet e lovegiaaaág eljár» rtaai eeei aemmi áree ée ea elégtételedéit fyáráa megtagadta, BÍért le eaee lg>et réealekrél bofejeeiteek nyilránitjok. . Zeaatlielj, 1807. afjee 104a Mint MIUwig Déaee nr mugblaoitjai; ScM//tr GnuUr, Strngrr JRmér. Nyilatkozat. Folyí áé t-áa eete B. H. ar táraaeágábea a .Naaiati Beálló" étterméből kiléptem, fentnevesett lamoal Aladár kátalrdl oroaea megtámadott, éa állalaa >•■ érthaté médee „elégtetelt* követelt, holott fenti jegyiSk8nyrbll kitűnik, hogy aa el gtételedáe* St Illette volna meg. fia eeee eljártat kftaöaeégee orrtáaadáeeek telajdeaitom a elleae teeti eértée miatt a kSaJeiijitS eljáráat meginditoium Kee-lhely, ltí 7. eegaeetse í-áa. Milhfff Mm 8ierkeú(6i üzenetek, T. B Bndapeit. A kérdeeett helyek tddktal »álaa«-Uaaal (ogeak betiltatni. A pályáaatot — orr tudjak --erre néare aiár ki le írták , Légiid Mihelyt kleaé érkeaétem leee, átnézem ée dhaje eaerlat fogok tenai. Oeáktornya Megindítottak, Kérjük mentül gyakoribb réealeteaebb tedéeitáialt! —lé karbaa Ict* haezaált éa aj kerékhírek Jitáeyeeaa kaphalék rriedaiaaa MAraljr belerg/áreuaál RaKy- K»t»la«n. ,) Ae e rovatban ktaMttekért eem Tállal kliléiilgat a eeerk NYÍLT,TÉR Jegyzőkönyv. Fél vételeit Keiathalyeu 1S97. évi májna 30-án MIUwag Déaee ée laaoay Aladár arak, kést (elmerült becetUeteértéal \| Felelóa aserkeaetö: HALAT NÁNDOR Laptulejdono* ea kiadó: rncHKi. r í u r, ö ^\' jntun-vicwnnm\'! \| \'\' j-------------------------■ ivwnumnvmanI»VŰHI»i .w. «» \\ ünger Ollmann Elek » { Mh Nagy-KaHiiuiAii. "f\| 5 -rf A STEYRI fegyvergyár 0 < J^sJUSé^ Világhírű SWITT A < Kerékpárjainak ^ U\' raktára. W Elsőrangú Prácisió-gyártmány. íi j Egy teljesen felszerelt 1897-es modell könnyű y % uri utigép ft. 165. nöi utigép ft. 190 «• > i J Mh YevOknek tannlógép Ingyen auÖ ^ rendelkezéare. - ^ X 63 Nagy-Kanizsa, 1897. augusztus hó 8-án. XXIV. évfolyam kwkHittaH i Tidtkil-iM"1\' ksayvkar»ak»diail»a A „trkaoitMl értakaani What napaa-kia t d. u. 4—5 ín kttt 14* iiiéiii-" a lap aaWlaau riaaira MUlkaé Biadaa k»alwéa» ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. KUMhiTfttal: Vimakáa-épllat : fUW Wtf k bmjf karaakadéaa. KLÖnUTtn ÁBAK : !\|ia évra II koroaa (« frt — lr Filém I koroaa (I irt — kr Hagyadévra • koron (I irt M kf ___^ A ÜJütTT^"^ « Banfcsgyertlet, u Ipar- és kereske-,,^^ M^m.i.iim i»T.l.k csak »»rt kaaak- delim bank, a Nagy-kanizsai segelyegylet-szővetkexet ét a letenyei takarékpénxtar. ___ Ml kndtaiaak aL > -.nagy-kanixsai malátagyár éa serfözödá r. t." a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, vrUtUr aatltNrs M kr. - — - a zalamegyei gazdasági takarékpénstár rész. társ., a nkanizsai kerületi betegsegélyxfi __ léairaMk na klld«t»t Tilsa pénztár kivtMo* közlönyt. BSántiaak, aiaaiai a klfiillnto Kfft ttám ára : 10 krajcár.\' Jlegjeleaik XagyKanizaán hetaaklat kétsier: ■vaüsárnap ém cvCLtörtSlcözx. -vaaatkaaék PtoaM Kh klafa-taraakadasiha laUaaMSk Az a valódi nagyság, mely a* idővel nő Hányan voltak már olyanok akik a közélet terén a maguk korábap kiváló szerepet játszottak; akiket életSkben Qnne-peltek, bálványoztak, megkoszorúztak, még talán meg is szobroztak és mikor eljutottak a mindent kiegyenlitö, az emberi nagyságot és hatalmat nivelláló sírba: néhány év múlva ráborult nevökre is a feledés éje. , Hányan voluk már, akik szertelen ambícióval törtek előre, a szereplési visz keteg erőszakával ragadva magukhoz a hivatottaknak szánt munkakört! Hányan voltak már, akik a titáni erő képzelmétől duzzadoZva, évtizedeken át tudtak pózolni a megvesetegrtett itéletü tömeg előtt; akik egy egész emberöltőn át tudtak sütkérezni az úgynevezett népszerűség melegénél! Ma már nevőket sem tudjuk. Nem tOrtént pedig velők semmi különös dolog, csak meghaltak és a történelem véletlenül elfeledte feljegyezni nevőket, Mert hát. az egykorúak véleményét még erőszakkal is meglehet hódítani a magunk részére; a közvetetlen hatás erejével el lehet érni, hogy — ha nagyon ágaskodik bennünk az ambisio —- teret nyeljünk a szereplésre; de a hallhatatlanságot kierőszakolni nem lehet soha. Ez csak a valódi nagyságnak jár ki. Az olyan nagyságnak, aki nem maga áll a fórumra, mellét verve, hogy oda nézzen mindenki: ha ember jcell a gátra, ott van tír hanem akit — bármennyire szerénykedjék is — kartársai szólítanak a tettek terére; akit a- legcsendesebb meghuzódás dacára is észrevesznek és vezérlő egyéniséggé avatnak. Az ilyen nagyság, mig szerepel, folytathat puritán életet; kerülheti az ünnepeltetést, mint ahogy az igazi nagyság mindig kerüli is azt: azért halála után sírjára borul a halhatatlanság őre: az emlékezet és nagyságban, fényben egyaránt növekvő sugárkoszorut fon neve köré. Ilyen nagyság volt a mi megyénk szülöttje : Deák Ferenez is. Eletében : szerény, meghúzódó, minden kitüntetés, ünnepeltetés elöl kitérő, egész lelkével a közügyeknek élő munkása nemzetének. Holta után: fényes, ragyogó alakja » történelemnek, akinek sírja fölött virraszt a halhatatlanság; akinek nevét, minden parányi kis emlékét fényes ünnepséggel szenteli meg a nemzet kegyelete. Zalavármegye ím jelöli meg az ő söjtöri szülőházát emléktáblával. Elismeréssel hajlunk meg azok előtt, kik e kegyeletes tényt tervezték. Az igazi nagyság ünneplése mellett bizonyára még egy cél is lebegett előttük. Az a cél, hogy e kegyeletes megemlékezéssel Zalavármegye lakosságát visszavezessék újra Deák Ferenc szelleméhez. A legutóbbi idők szomorú tapasztalataiból következtetve, valóban erős szükségűnk is van arra, hogy megyénk nagy halhatatlanjának szelleme — mely a legtisztább, a legeszményibb liberálizmus szelleme — újra hódító erővel hatoljon be megyénk lakosságának minden rétegébe. Vajha a mai söjtöri ünnepség minden mozzanatából olyan ellenállhatatlan erőval sugárzanék ki megyénk nagy halhatatlanjának legnagyobb öröksége : a szabadelvűsig szelleme, hogy újra felszítaná ezerek lelké- A „ZALA4* tárcája. Esftst-czálak. - A ,* A LA* aradat! tárcája. - Irta: BBIH. ~ A vasúti állomás perronján fel-alá hullámzott •z utazó és szórakozó közönség. Magam is csak saórakoaoi mentem k£ Órákig el tudom aésni az utazókat, amint lázas utággel, ideges nyugtalansággal futkosnak idea tova; kapkodnak jobbra, balra; lökdösik egymást akaratlan gorombasággal; csinálják az önkéntelen karambolokat; .pardon"-t kiáltanak és tovább rohannak. Ha valami pásztai embert, aki még Km volt ki nyugalmas, csendes határából, ida-állttaaáoak: megesküdnék rá, hogy ezek a futó "•kok egytöi-egyig a bolondok házából szabadultak ki Sokáig járkáltam a tolongó közönség kőzött, regre meguntam a karambo ásáai, amit az egy-«ás után érkezett vouatofc utasaival kellett csi-"álnom; bementem ax étkező terembe, hogy ttnak egyik zugából nyugalmasan tanulmányozom a különböző arcok egyvelegét. uűllem az egyik sarokasztal mellé s onnan CTŐnyörkődtam a mohón falatozók és kidöledt •zenekkel ivók sokaságában. Mosolyogva néztem ; b0TJ rezzent meg egyik-másik iVás közben is, nu\'or a csarnok alatt egy-egy gép robogott el Prüszkölve, huhogva, hóssxu, éles lütytyel. Lekap- tál akájukról a sőrős poharat és ixgatottan kérdezték a pincért, hogy nem as ő vonaljuk indult-é el. Aztán hogy megnyugtatták őket, megint csak folytatták a mohó lalatozást. Egyszer — amint fölpillantok — egy magas alakoo akad meg tekintetem. Nyugalmasan mérte végig a termet; méltóságot, imponáló hidegvérű-séggel sodorta sudár baj usaát és egykedvűen néste ax idegesen síelőket. Ex nagyon ráérhet; gondoltam magamban és még jobban szemügyre vettem as érdeket utast. Minél tovább néxtem, annál életebben bonta-koxtak ki előttem jellemaő arcvonásai. Ext ax arcot én valahol okvetlenül láttam. Vagy természetben, vagy arcképen. Egyszer ugy fordult, hogy egész arcát láthattam Rásxegextem tekintetemet. Mintha es delejét hatással lett volna rá, ő is rám néxett s láttam, hogy szinte megrezzent. A következő pillanatban már rohantunk egymás karjába. Régi iskolatársak voltuok Egymásra ismertünk. — Hova utazol ? — kérdeztem tőle, — Sx -re . — Nem maradtatnál ma nálam ? — Nem lehet, édes pajtás. Rendkívül sürgős ax utam. De est a pár órát — ha terhedre nem lessek ->- együtt tölthetjük. A legnagyobb őrömmel beleegyestem, s egyik magános asxlalhox ülve, édes emlékexést szenteltünk a múltnak. Később áttértünk a jelenre is. — Van-é caládod ? — kérdezte ax én Bercii barátom. — Nincs. — Talán még mindig legény-ember vagy ♦ — As. — Mi tart vissxa a háxassá«tól ? — Egy rosss tulajdonságom, üorxasxtóan lélta-keny természetű vagyok. — Ne mond! Na, ax ne tartson vistsa, mert abból ki lehel gyógyulni. Magam isaféle lé lekeoy kedő ember voltam, da legutóbb teljesen kigyógyultam. Ha érdekel, elmondom ax ételei. — Kértek I Berci sodort egyet bajuaxáo, és balsktsdalt a históriába. — Házasságom elaö éveiben lolytonotan együtt turbékoltunk, sehova nem mentSuk; akkor nta bántotta szivemet ax a hixonyoa xöldsssaii szörnyeteg. Hanem axulán, hogy a világgal la jobban kexdtQnk érintkezni, minden alkaioaaal meg-meglepték lelkemet ások a gonosz reminws-cenciák, a mik legétiykoromból maradtak mag emlékül. Mindig arra gondoltam, hogy nőst maja Uton ár engem ia a Nemesis; vissnkapoai a kölcsönt. Valami ördögi hang egyre arra öcstta-sött, hogy keressem as alkalmat léltekenyiégeai ssitására. — Egysxer kimentem a gaxdaaágba körültekinteni. Ütkősbeu kissé rosszul lettem. A megszokod idö elölt haza kelleti mennem. Mikor már lakásomhoz kösel voltam, az ax ördögi hang igy sugdosott: .Most- szokatlan időben érkeaal; egy kis ravass éberséggel talán nyomára jöhetnél valaminek N A sugalmazás hatott A kert leM, észrevétlenül hatoltam be. Mikor nőm budoáijá-nak ablaka alatt elhaladtam, valami zaj ütötte Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 63. agám S. lap.) 1897. aufnsiBs hó 8-án ben a nemzeti boldogulás 4elé vezető igazi lángot! Mi, a sajtónak szerény munkásai, minden meghivás nélkül is kötelességünknek tartót-tuk e néhány szerény szóval a vármegye kegyeletének oltáráhoi járulni és innen, a távolból, fogadást tenni, hogy Deák Ferencnek nagy szellemi örökségéből a nemzet-izmosító szabadelvQségnek küzdői leszünk utolsó leheletünkig. Leborulunk renciális üzletben játszsza el, vétkes, s hogy a differenciális üzletből folyó követeléseket, akárcsak a kártyaadósságot perelni, jobban mondva biróilag megítélni nem lehet. Megjegyzendő, hogy birói karunk helyet gazdasági és jogi frzékére vall, hogy a birói gyakorlatban elutasította a differenciális követelések iránt való kereseteket s ha a kötésben nem volt a börzebiróság kikötve akkor bizony nem is volt az a különbözet behajtható Azóta a börzénél is elfogadták jának szellemi fölemelkedve, fővel folytassuk 4 sötétség ellen. , . _ , . j , ezt az elvet, s igy a különbözeti üzlet né megyénk nagy halhatatlan-1 ., . „? . . .. , ... mileg megnehezült a jogi védelem hiányos fénye előtt,, hogy azután JvoIta következtében, s csak most került föl nyilt homlokkal, felemelt ismét a kérdés egy vétkes bukásból kifő- a harcot az ő szvitemében lyólag, melyet a különböző fórumok a követ- -tikező elbánásban részesítették: ---—pl . . \| Heinz Adolf győri gabonaleeredeedő csődbe, Au»mé ■ .fnialii x. _ L...;. jutott l vétkes bukás miatt panaszt emeltek uorze reTormjd es a Kúria ^ A ^ ,, ,me A magyar királyi kúria a differenciális 02 énj/hiÚ körülményé. figyelmbe vétek mel-Üzletet teljesen legális üzletnek ismerte el « btk. 416. makóiadnak 3. és 4. pontéi ezzel teret nyit az agráriusok álul üldö-1/^ MtfaJ vétket bukás miatt 2 hónapi zött, és maguk a börziánerek által üldözésre Jogtára A győri Ipir. tábla ugy találta, hogy méltónak elismert differenciális üzletnek, « 416. szakasz 1. pontja melytől a rendes birói gyakorlat régen, a «wiiit minősülő vétkes bukásban is bűnös, tőzsdebiróeág ujabban megvonta a jogse- ««"< a tárgyolAs johmán vilé/osan be volt gélyt, de a kúria legújabban megadja bizonyítva„ hogy Rtisz üzletszerű lőztlti neki azt. spekulációkat folytatott, még pedig di/feren- Nem tréfa a kúria ítélete ép érdemes üzletekre, melyek nem vágtak üzleti arra, hogy egy kissé közelebbről Voglalkor- körébe s melyek saját rallamása szerint is zunk vek, mert ez az ítélet .pálcát tör oly bukását okozták s ebből származott a maid-elv fölött, melynek érdekében a börze \'"™ százezer forintnyi passzíva is. Ezért egyes hazárdjátékosain kivül a gazda és i büntetését egy évi Joghávra emelte fid. A kereskedővilág, az agrárius egyesületek és I kir. kúria mindkét eúőbiróság Ítéletének meg-a börze, az ellenzék és a kormány egy \'változtatásával Heisz büntetését iHévi fogház-torban küzd; a kúria megdönt egy gazda-! ban állapította meg, -kiemelvén, hogy nem •ági elvet, melyet ankénteken az összes óllhat meg a kir. táblának az az indokolása, érdekeltek, praktikus gazdák, kereskedők, i a g<ibonakeresktdő üzleti kőre csakis termelők, fogyasztók, és közvetítők, józan kén áru vagy raktdtm és útközben, szállttá-eszű és tapasztalt laikusok és erős judici- ton kvő gabona vételért és eladására szorít-ummal bíró jogászok helyesnek és szüksé- kötik. A gabonakereskedő köthet dif/trtnei-gesnek mondtak ki, s melyet maga a ólis Üzleteket is és ily üzleUk ránézve nem , kormány rendelt tisztelendőnek. Mert arra \' könnyelmű és merést tőzsdei spekulációk, nézve sem a gazdák, sem a börze, sem a\'melyek a 416. szakasz 1. ptoiija szerint mi-kormány körében nem forog fönn többé nősítenék oz egyébleént Jönforgó vétkes kétség, hogy a differenciális üzlet szerencse- bukást. játék; hogy olyan áruval, mely nincs, reális E szerint tehát a kúria kimondja a tiszta üzletet kötni nem leltet; hogy az a keres- differenciális üzlet jogosságát. Mielőtt azon-kedő, aki mások reábizott vagyonát díffe- ban a kérdésnek gazdasági oldalát fejteget- nők érdemes a dolgot tisztán jogi oldaláról megítélni. U Az 1878: V. L-c hivatkozott 4 i6l §-« szerint vétkes bukás vétségét követi el azon vagyonbukott, aki: 1. fizetési képtelenségbe- pazarlása, gondatlan üzletvezetése, tőzsdejáték, vagy olya merész üzleti k által jutott, melyek rendes üzletköréhez nem tartamok. E s/erint a tőt vény világos rendelkezése az, hogy ha egy kereskedő azért lett fizetésképtelen, hogy a tőzsdén játszott, akkor az vétkesen bukott. Ezt a törvény világosafl mondja és nem teszi függővé attól, vájjon üzletköréhez tartozott e ez a spekuláció. Tehát a kúria a törvény szavát nemcsak alkalmazta, hanem meg is változtatta. De ezenkivfil gazdaságilag is érdekes ez a határozat, mert a megokolásban kijelenti, hogy a differenciális üzlet meg van engedve a gabonakereskedőnek. Hát ptaga a b>r:e és pedig ennek legelőkelőbb alakjai kijelentették, hogy ők mint tőzsdebirák, maguk nem Ítélnek meg differenciákat, a mennyiben kétségtelenül áll előttük, hogy az Őrlet nem szállításra, hanem differenciára volt kötve s a differenciális üzlet törvényes ül* dözését és jogvédelmének korlátozását maguk a börze tagjai is csak azért tartották lehetetlennek, mert a szándék kipuhatolását az üzleti formák egyenlősége mellett lehetetlennek tartották. De a differenciális üzletet ők maguk sem tartják a gabonákéra* kedő, a börzei üzletember lojális üzletköré* nek, hanem csak játékna* tekintik s annak korlátozására már számos határozatot hoztak saját hatásuk körében. Most azonban a kúria más irányba terelte a dolgot, mert\' a mint a határozatban kimondja, hogy a gabonakereskedő üzletköréhez tartozik a differenciális üzlet, akkor egyszersmind azt kivánja a következetesség, hogy .a differenciális perekben hozzon is a rendes biróság érdemleges Ítéletet, Ez pedig egészen uj helyzetet teremt. Mert a tőzsde például megszorította és teljes. Illési Határozatában erélyesen elítélte a hozzá nem értőkkel kötött börzr-Ozleteket. Mint bőrzebirósági teljes ülés megvonta a meg lülemet, olyan fonna, mintha az ajtót gyorsan kinyitották és bezárták volna. Hallgatóztam. Mintha csendes suttogást, surranó lépéseket hallottam volna, fin is gyors summással behatoltam a folyosóra és egyenesen a budoár ajtaja felé ■ettem zajtalanul, lábujjhegyen. Alig értem oda, az ajtó megnyílt és nőm lepett ki a szobalány-nyíl. HógtOn észrevettem, hogy rendkívül zavarban van; arcát bíborpiroaság öntötte el és kuszált hajfürtjeit izgatottan iparkodott rendezni. Megdöbbenten állottam meg én is. A léltésördöge azt súgta, bogy itt valaminek okvetlenül történni kellett. Valamit nőm hebegett; de én rá sem hederít ve. rohantam vissza arra, ahonnan jöttem. Szinte fojtogatott, űzött az a gondolat, hogy itt az én hatan mögfllt történik valami, amlhé — agy látssik — a szobalány is be van avatva. Férfias büszkeségem azonban tiltakozott az ellen, hbgy nőmtől felvilágosítást kérjek. De ettől a pillanattól lógva árgus-szemekkel figyelt* m mindent. Erős hitem volt, hogy végié nyomára kell jönnöm a titoknak. Mást azonban a legnagyobb furfang mellett sem birtam tapasztalni, minthogy aém a ssobalánynyal gyakran tölt el hoaasabb időt, tért ajtók mögött. — Egyszer, amint a ssobalánynyal találkoztam s élesen szemébe néztem. sziatt őrülete* gondolat villant meg agyamban Ennek a leánynak hangia, minden arcvonása olyan férfias, lekete szemei éles tekintetOek, egész termete férfiasan erőteljes; ez........ talán nem is nő. Dus, koromsóiét haja csak paróka lehet. A féltékenység rettenetes gyanút érlelt meg bennem. — Nemtokára egyik szomszédos földbirtokos vadászatra bivo\'t meg. A meghívást elfogadtam. Kora reggel már útban voltam. Nőmtől elbúcsúztam s azt mondtam, hogy csuk későn este logok hazatérői, vagy esetleg másnap reggel. Hazudtam. Mar akkor készen voltam a tervvel, hogy szokatlan időben visszatérek majd egészen észrevétlenül; valahol elrejtőzöm és lesni fogok. Dgy is lettem! Rosszullét ürügye alatt elhagytam a vadásztársaságot, basatértem kerülő utakon és a kert o át beosontam. Az ablak alatt megint hallottam as ajtó-nyitást éa a závár\' fordulását. Besurrantam a folyosón át az ajtóhoz és hallgatóztam. Jól hallottam, nőm halkan mondott szavait: „Jaj ls\'enem, ha lérjem véletlenül visszatérne és meg lepne bennünket 1" — Első pillanatban valami borzasztó szédület fotóit él. — Minden csepp vérem agyamba nyargalt s ugy éreztem, inintna égö láva kavarogna ott. Őrületes erővel estem az ajtónak. Rémes sikoltást hullottam belülről. Az ajtó beszakadt. Csak annyit láttam, hogy nőm szélbomlott hajlürlökkel menekült a belső ter Bekbe. A szobalány reszketve lapult meg as egyik sarakban. Hoazá rohantam. Megragadtam m ndkét kezemmel és ráztam it^slmallannl. — Vallj meg mindent, kü\'őnben meghalta 1 A szobalány reszketett Sápadt volt, mint a sírból kell. Nem birt szólni. — Szólj, beszélj / — Mit akar, kérem, tekintetes ur ? — nyögte végre résükéivé. — Még azt kérdezed f Megöllek. — Ne bántson, kérem! En nem vétettem. A tekintetes asszony parancsolta. — Hahaha 1 A tekintetes asszon v parancsolta t Mit parancsolt ? — Hogy szedjem ki bajéból az ősz szálakat Karom lehanyatlott. Szégyenkezve hagytam si a szobát Kimentem a szabadba. Mikor aaatáa hazatértem, nőmet iszonyú aggodalmak kősőtt találtam. Szentül meg volt győződve, hogy megőrült* m. Megnyugtattam, Azt ugyan szégyenlettem megvallani, hogy féltékeny voltam ; inkább ast mondtam, hogy ideg-rohamom volt Szerencsért ez a roham többé nem ismétlődött. A gép prüszkölve, nagyokat fújva, élés lUiy-tyel járt a vaskocsisor elé Jelezték a beszállást........ Mikor Bérezi barátomtól elbúcsúztam, mag kellett ígérnem, hogy legyőzöm féltékeny természe-temet és megnősülök. Azóta már néhány év mult ei Még niaéig legény-ember vagyok. Ha a nősülésre gondolok, mindig az motoszkál az én asazonyismerö agyamban: .Ki biztosit léged arról, hogy majd a te teleséged is csak a szobalányra bízza az ezüst-szálak titkát ? I\' Nagy-Kania, vasárnap Zala 63. Mám (3 lap.) 1897. augusztus hő 8-án jogvédelmet is ez üzletektől. ^Az uj börze-1 biztosítását. ■ kiráqjs, hogy szokások szerint éppen ki is záija a nem bőrzetagokat az üzletből, mert a hőrzeügyleték lebonyolítását a giró- és pénztáregyletre bízza, ennek pedig csak böra$. taglehet a tagja. De ezzel szem ben, ha van következetesség a bírói prakszisban, akkor ezentúl bátran köthetnek differenciákrakötést akárkivel, mert most megfordítva lesz a dolog, s míg eddig a rendes bírói uton behajthatatlan követeléseket a börzén be lehetett haj ■ tani, ezentúl a börzén lehajthatatlan követeléseket a rendes bitóság utján lehet majd behajtani, mert a differenciális üzlet hozzátartozik a gabonakereskedő Üzletköréhez. Nem tudjuk: tudatában volt-e a kúria itélő tanácsa e határozat gazdasági fontos- e vasú lakról a mi nitzler meulfll előbb -javaslatot terjeszszeh be. Barta Ödönnek aggodalmai vannak at iránt, bogy a kézi zálogkölcsönök ügye a javaslat ama rendelkezésével, hogy az összeség számára biztosítandó, módosítást ajánl. Tisza látván footosnak taitja a szakasznak a közeégi kötvények biztosításiéról szóló részét. Üdvözli a javaslatnak a vicinálisokra vonatkozó pontját is. A Ház Lukács László felszólalása után a szakaszt Változatlanul elfogadja és Marta Ödön módosítását mellőzi. A 4. szakasznál Károlyi Sándor nem tartja helyesnek, hogy akkor, mikor a miniszter a telepítésekről uj törvényben Jog intézkedni, e javaslatban is foglalkoznak estei. Darányi miniszter szükségesnek tartotta a telepítések hitelének ügyében már most intézkedni. A Ház a szakaszt változatlanul elfogadja. A többi szakaszokat is rövid felszólalások után változatlanul elfogadják. Ot percnyi szünet után a miniszterek . , „. ,i_„ \' a különböző interpellációkra leleltek. Dániel Ernő ságának, de az tény, hogy az ese teljesen\\kmMéai kd, interpellációra felelt. analóg azzal, mintha kimondták volna, hogy\|Al egyik Kakovuky Istvánnak a téglagyárt mun- a hamis játékból származó követelését ajkások sztrájkja ügyében hozzá intézett interpel- siptsta bíróilag behajthatja, mert a hamis játék a sipístának üzlete, köréhez tartozik. 1 lációjáru szólt Azt mondja • a miniazter, hogy fordullak ugyan elő törvénytelenségek a munkásokkal szemben, de a sztrájk oka a béremelés 1 volt. 0 a törvén i Istenségeket teljes szigorúsággal i meglógja akadályozni. A Ház a választ tudomá-Tsul vette. Heutaller Lajosnak az amerikai vámok .ügyében tett kérdésére azt feleli a miniszter, hogy a külügyi kormány a többi állam kormá-I nyával együtt óvást téti a Dingley-bill ellen, de es n m akadá\'yozta meg annak törvényerőre való emelését Ezt a választ is tudomásul vette a Ház. Az augusztus 8-íki ülésnek végén >rra került Következett BánfTy Dezső bárónak, válasza a Molnár a hazai pénzintézetek állal kibocsátod személy János által az ar-lás sátrak ügyében hozzá intézett kötvények bistositésáról szóló javaslat általános interpellációra. Nem lát összefüggést az arató-ttrgysiásai K javaslathoz legelső sorban is Barta »lfík «» egyházpolitikai törvények revisiója Ödön szólt, a kinek as a véleménye, bogy a közt. A kormány igenis szükségesnek tartja a megalkotandó törvény a pénzintézeteknek elő- j vallás-ápolást, de az egyháspohtikai törvények nyére lesz ugyan, de a közjót nem fogja szol- revisióját szükségesnek nem tartja. Az interpellálni Indítványozza, bogy ajavaa\'at sz igazság-11416 » választ tudomásul nem vessi, a Hátszon-ügvi bizottsághoz utasíttassák. Barta véleményé-1 b»» \'&on A szabadelvű párttal a függetlenségi vei ellentétben Lévay Lajos örömmel és elisme-1P* \'« wavazott. Perctel Dezső belügyminiszter Politikai szemle. BslfBld Orssággylléi. réssel Advösli a javaslatot, mejy nézete uerínt a aMségazdaság érdekeit van hivatva elömotdilsni, tfUfioösso pedig aat as Intézkedést tartja hslyes-nek, bogy a parcellázásnak határt ssab, kimondván; hogy 400 holdnál kisebb birtokokat pántéi Iázni nem szabad. Üdvösnek tartaná, ha a Mócsi Antslnak felel as erkölcstelen képek kirakására vonatkozó interpellációjára, s említi, hogy mindjárt másnap kiadta- ai ilyenek kiraká akt és elárusilását tiltó rendeletei. Mócsy Antal a választ tudomásul uem veheti. A potsnnyi elmaradt tisztelgést illetőleg BánfTy Dezső míniss- parcellás a földhitelintézetre vagy hasonló tarelnök kijelenti, hogy Sopronban semmi célsa-alapú pénzintézetekre bíznák, mert ezt csak oly \|os mellözé< nem történi, s bogy mországgyűlés intézetek bujthatják végre, melyek a haníoniesés- küldöttségét mindig megilleti az elsőség. A bái tői mentesek. Blsskovic* Ferenc a javaslatot nem Wbbségs a választ tudomásul vette Végül Szluha fogadja el. Lukács László pénzügyminiszter a l»tván egy örökösödési illeték kisssbás miatt felszólalók beszédére reflektálva, fölöslegesnek interpellálj a pénzügyminisztert. Az interpellációt tartja a javaslatnak az igazságügyi bizottságbot kiadják a miniszternek. való utasítását s hangsúlyozza, bogy a javaslat « § a közhitel bislonságát emelve, ssok érdekeinek less szolgálatot, kiknek hiteligényeik vannak: testOleteknek, társalatoknak, mezőgazdák naz, Blakovics ellenvetésével nemben megjegvzi, hogy a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat már munkában van s ti Öszszel, as országgyűlés összehívása után szaktaaácskosmány elé terjeszti s munkálatot Még Darányi minisster is nyüst-\' kosott röviden a telepítés kérdéséről. Hangsúlyozza, bogy ő maga sem tartja elegendőknek az e javaslatban logjait s a telepítésre vonatkozó Asg. K As aug. 6-iki ülésen első sorban napiresdsa van a napokban letárgyalt javaslatok harmad-saori olvasása. Entarfaáty Kátmás gróf, jegyző olvsasa a javaslatot. Egymásutas követkesnek a cukorprémiamról, a stssaröl, a beruházási köl-osöoröl, s cialetek biztosításáról t egv sereg vssstról szóló javaslstok. E jsvaslsiokst hsrmtd ttori olvasásban is elfogadta a Háa. A magyar kir. kötpoati statisstikai hivatalról mtétkedésskat Ebbe a javaslatba csupán néhány ^ törvényjavaslat tárgyalását Haltai Ferene a telepítéssel kapcsolatos intézkedéseket vettek ^ó vezeti be, ki aat elfogadásra ajánlja, isi s igy nem tartja magát leloldottnak azon E„dre/ Q.a\|t lso\|ilt isi legelsőben, ki a javas-kötaiezattség siói, melyeket s (elépítés kérdésében \|alot elfoga^a, ds sajnálatai fojezi ki a fölött, magára vállalt. hogy a miniszter etak kllső hstás folytán kü- A javaslatot a ház áltálénosságbsa elfogadta.! ki . javaslatból az ellenzék rétiéről aár • a biiotitágban is haugostatott sérelmes rétieket Azstáa s jnvadatot a Hát állaláaosságban el-, \| fogadja. A réstleteknél Mócsy Antal szólalt fai a As tugusalus -4—iki ülésen a kötvények bisto- 8. J-bot, ajanlváa, hogy a taaitók kötreaüködé-siláaárál taóló törvényjavaslatnak részletes aének kötelezettsége tt iakolsfontartók egyedei-tárgyalására tért át a Hás. As első sssksssnál Bétől tétessék fttggövé. Dániel Ernő minisster s módosítás mellőzését kéri s s Hás kivásjs, hogy nemcsak s ststisttiksi gyűjtések maakatsrvét, hanem jelentéséi is teíjsstssék s Hás elé. Est s módosíttat elfogadták, ds sem Eadrey Oyals ás Thsly Kálsiáa abbeli kivánságit, a mely szerint az f pont, hogy s véderő re vonatkosó adatokat a honvédelmi ainisster ttolgáluljt a köt-ponti ilatiir.tikai hivatalssk, töröltessék s stskaas-ból. Dániel Ernő keretkedelmi miniister kiemeli, hogy a véderöre vonatkozó adatokat meg kell rostálsi abból a szempontból, hogy melyik közölhető S nyilváoosság előtt s melyik msrsdjon Aug. 4. gróf Károlyi Sándor szólalt fel, ki nem tartja hatyasnak, hogy s jsvsslst helytelen dolgokat logial magában. A nyeremény kölcsönöket lelje-sen kihagyandóknak tartja. A staksss Lakács Lástló pénzügyminiszter felszólalása után változatlanul föntartatott. A második tsakattnál Károlyi .Sándor gróf asflkaégeenek tartaná, hogy a javaslatba a vicinális vasutak kötvényeit kwvet leoöl biztositó intézkedéseket vegyenek lel, a mi sma vasutak érdekeltségének előnyére válnék. Blaskovich Ferenc kihagyandónak véli a vicinális vasutak kötvényeinek e javaslatban való katonsi titok. A többi szakaszhoz aiacs észrevétel s s törvényjavaslat elfogadtatott. A bélyegtörvény módosításáról ttóió javasls-tot Engelmtver Jótaef előadó ajánlja elfogadásra. a ai általánosságban és réatlstakbee szó nélkül megtörten!. Epagy elfogadja a -Hás as angyalföldi elmebajosok intézetében aztkaéges «$ igargatésági épületekről szóló javaslatot Következik a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló jsvaalat folytatólagos tárgyalása. A vitát Oiay Lajos ketdí, a ki a 16. g-ra azt mondja, bogy ast a aisisstsne Bécsből ráparancsolták. A javaslatot nea fogadja el. Paásr Rezső is hibáitatja a minisiter askacsságát, pedig s 16. §. ellenkezik s 48-as törvéaynrál. a ttjtó syáa elkövetett vétségeket aa eeküdtbiró-ságok elé keli ataaitani: sem lest addig tiszta helyzet, mig a 16 § 2. pontját ki asm hagyják. Elnök erre a vitát betárja. Psik Liyot előadó as egéss vitáira kitér, s PolöayivaJ polemizál; ss öt pezcoyi ralaet után Erdély igaaságtgymiaiss-ter ssólsl fel s polemizál a vitában eddig részt-vett szónokokkal; kijelenti, hogy a részletes tárgyalás torán módóiiiást fog beterjesstaal a 18, §-hot; a javaslatot elfogadásra ajánlja. ABg. 1 Elsősek VisosUi Soma tzólall fai, s ki sst mondta, hogy s 18. {. ha törvéoybe iglstják a. végishajtailss marad, sllentétbea áll a MsMl perrendtartás 89. tysutéval. Asaj 18. . mely lyal stembaa aoataa ellenük áll, éppee oly rossz, aiat as slösö. Vegye Is s tsloldtí eaágé réböl a szabadelvű aevst, s melynek hatalmi érdekeit istápolja, ds slvsket és eimskst nem valósit. A javaslatot nem fogadja si. Szünet stáa Barabás Béla bestéit és katárosaii jav-slaUt. mely bisalaailauságot suvas as igzsságtgymí-nitsternsk, most még inkább featartja. Eddig lyiil homlokkal álltak as emberek ss esktídtsnk elé azért, s mit irtak, most bqjkálni fogaak ; ily romlást visz végbe s 16. 8. a közmorálban. Kért határozati javaslatának elfogadását. Mintán azok, kiket még záró zó Illetett, erről lemondottak, következett a asavatáa. A többség mellőti ss öessss benyújtott hstáiosati javallatokat éa általánost ágban elfogadja s lörvéayjsvaslatoi. A részletet vita ssombatrs maradt. Alkalmasint be is fojssik s s képviselőhál ssatáa piksaöre térhet. . A város házából. Városi kAsfyúléa. Augusztus 4-ikén d u. 8 órakor a képviselőtestületi Ülés volt, melyen nagyon csekély számban vetlek részt s képviselők. Fifcsry Zsigmond polgármester megnyitó szavaiban ki is Imesle sajnálatát, hogy a képviselők közül csak oly kevssen jelentek meg Az Ülés körül belül egy órafoiyásig tartott s srról s következőkben ssámolunk be: 1. A Dsák Ferenc ssülöhósánsk emléktáblával való msgjelölésére szóló meghívót Nagy Dsast elösdó tanácsos felölvssván, a közgyűlés tudomá; sul vette. 2. Karcag islván és Ksrcag Béla egyenkint 200 - 200 Irtot küldtek a város polgármesteréhez, bogy sst tetssése szerint valamely városi jité-konycélu alap jsvárs \'ordítsa. Vkf Zsiganad polgármester jelentette, hogy sbböl S00 Irtot a szegenyház-, 200 frtot pedig ss árvahás-alapra szánt. A közgyűlés sst tudomásul vélte s a polgármester indítványára as ajándékozóknak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. 8. llofftr Ferenc, volt városi sljsgysö özvegye kérvényt nyújtott be a képviselőtestülethez, hogy s férje után nyert 115 irt j\'gysöi nyugdijösszs-get Nsgy-Kantssa városa egéézitas ki 126 bt kegydijjal 800 írtra. E kérelmet a pénzügyi bizottság és s tanács javaslata alapján a közgyűlés teljesítette és özv. Hoffer Ferencné részéra 130 frt. évi kegydjjat 1898. január 1-töi kssdvs, folyósít, illstöleg ezen összeget s jövő évi költség* vetésbe felveendőnek mondta kl. 4. Alispáni rendelet folytán kimutatást keltáit készíteni s város határában fekvő községi löt-utakról. A mérnöki liivatál ezt elkészítvén, felülvizsgálat végett kiadatott az építészeti bizottságnak. Az épitéaseti bizottság a mérnöki hivatal állal a községi közutak sorába fölvett utvonalak közül néhányat (többek között a Szentgyörgy vári Nagy-Kanizsa, vasárnap hegyhátakra, valamint a Förhéncre éa Csertőre ve sa(0 utrésiekel) olyanokul ni nősítette, amelyek a köz ségi közutak közé nem sorozhatok. Az épitészi bizottság véleményét a tanács is elfogadván, a köziégi közutak megállapítását illetőleg ily értelmű javaslattal járult a közgyűlés elé. "PIMl Fertnc felszólalt és a tanács javaalatá-val szemben a mérnöki hivatal megállapítását kívánta elfogadtatni s ily értelmű inditvánvt tett. — Eptrjety Sándor a tanács javavlata mellett zzólt, ugy szintéu Stbetlény Lojot is. — Az ügy szavazás alá bocsállatván, a képviselőtestület nagy többséggel a tanács javaslatát fogadta el. 4. Az 1896. évi gubacstermés megvevőjének ama kérelmét, hogy a vételár tele engedtessék el, a közgyűlés nem teljesítette. 6. A Hunyadv-utcai községi iskola átalakítására vonatkozó árlejtés eredményéül a tanács jelen* tette, hogy a legkedvezőbb ajánlatot Sallér Lajos épitéiu tette; ennek folytán annak ajánlatát javasolja -elfogadásra A képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a lanács javaslatát, egyúttal megbízta a vároai tanácsot, bogy az épilészszel a szerződést kóase meg. A tárgysorozat 6 ik ponlját a városi nyugdij-azámadáaok felülvizsgálásáról, 7-jk pon\'ját pedig a városi pénztár félévi vizsgálatáról szóló jelen tée, illetőleg jegyzőkönyv felolvasása képezte. Ezeket a közgyűlés tudomásul vrlte. Zala 63. szám (4. lap.) 1897. augoastua Ló 8-án Posta- és távíró segédtisztek tanfolyama. Pályázat.) al- Vidéki levél. Keszthely, 1897.Julius 21-én. Tekintetes Szerkesztő ur! Midőn igy leülök a „Zala\'-t tudósitairtt heti eseményekről, igazáu nem tudom, hogy hol kezdjem, mert annyi itt hétről-hétre a tárgy, hogy szinte fejtörést okoz az érdekesebbeknek kiválogatása. De hát végre is megiudul a levél s kezdem azon, a minék vége Keszthelyen soha nincs, t. i. a mulatságokon. Mert az itt folylon, de folyton annyi van, hogy ba az ember valamennyinek sikerülését látja, vagyis hallja: lehetetlen azon siftlló igét meg- nem\'hazudtolni, hogy hát .nem boldog a magyar. S ha miudjárt valamennyiünk n«m is vehet részt minden egyes mulatságon, azért nem unatkozunk a legutóbbihoz hasonló esős időkben sem, mert a természet szépségében való gyönyörködés hiányába\'i — túlzás nélkül legyen mondva — elég szórakozást nyújt a plakát olvasás, melyeknek különböző szine még a látó érzékünkre is kellemes benyomást gyakorol. Legutóbb a Balaton Kerékpár Egyesület rendezte országos országúti veisenyét, a mely nem rövidebb uton, mint Budapesttől Keszthelyig, folyt le. Az érdeklődét óriást volt s igazán mindenki sajnálkozva gondolt rá, hogy a verseny előtti napon megeredt az óriási zápor meghiusítja a versenyt. A mull vasárnap, a verseny kitűzött napján azonban már reggel megjött a sürgöny, hogy a nevezett közül tizen indultak. A 183 kilométer hosszú ut meglevésére 7 órát számítottak s igy délután 1 és 2 óra között már nagy néptömeg hömpölygőit a célhoz, hol egy igazán eredeti diadalkapu állott, melynek eredetiségét a Balaton növényvilágából szedett díszek A porta és távírdánál kezelési szolgálatra hun—" * 71\' fizetési osztályban (Írttól-700 frtig emelkedő évi fizetéssel, továbbá tz 1893. évi IY. t. c. által megállapított lakpénz-illetményekkel javadalmazott posta és távírda segédtisztek kiképzésére f. é. szeptember hó 15-töl kezdve hat hónapra teijedő gyakorlati tanfolyamokat nyitok a pécsi posta fe távírda igazgatóság14 Mgy tfgMömeg jelentékenyen fokozták kerületében Kaposvárott és Nagykanizsán, üzem . . . \|á„_aka. a v4ro. a cgAn.kázó tanfolyamokra hallgatókat felvételnek: 1.) Eltő Ju,almi ,ftrgya"1 a v4roí\' " C8ÖM"10 torban az 1878, évi II. t. c. 6. szakasza érel- egylet, a jótékony nőegylet, gróf Fesleltcs Ta-mében kisebb hivatalnoki alkalmazásra igényjo szilló, több sport-egylet s ezenkívül kőzadáko-goeultsággal biró igazolványos katonai altisztek.\' xáaból is folyt be valamictke s éppen ezért caak V f0^®??" vagT kildói minöé«ben m0!«4I< elismerés illeü az egyesülétel, hogy mindamellett oly férfiak, kik a gymnasium, reál vagy polgárt .... ^ ... .... ... . . iskola negyedik osztályát vagy ezekkel egyen- ^ "lelve 90 kr4\|Cír ^P0 dl),t í,edeH 8 gon, rangú mát iskolák megfelelő osztá yiit elvégez- doskodott is annyi, a verseny útra néző padról, lék. 3.) Ugyanazon iskolai előképzettséggel biró a hány 30 kros jegyet eladod, ét 18-ík életévüket meghaladott más férfiak; vé- j A kerékpárosokat utói érte az eső t igy hét gűl ha dy pályázók kellő számmal nem találkoz- óra helyet\| ,iíe _ őr, \|A\|0,.igán lu\| érkezlek aak: 4.1 a fenti iskolai előképzettséggel rendelkező . . . ., , . . , „ „. . . a ... 16 ik életévüket belöllö t írjak is^- A felvélelre C8ak be- A kö,ö,u,é« vá,t 2, 3, 4, 5 és 6 óráig, megkívántatik továbbá annak igazolása, hogy midön türelméből kilogyva, már-már oszladozni folyamodó a) a 36-ik életévét még nem haladia kezdeti; de egyszerre csak lelharannt az örökké lul; b) magyar állampolgár, c) a magyar- illetve, ikedelyes löszojgabiró szava, hogy jönnek. A kö-ha horvát szlavonországi illetőségű-, a horvát \|rQl4ll4k \|iel\|ek a (e,é „ izgal0\|,an kérdezték, akart volna gyönyörködni a csodás ragyogásban. A pattanlyuk felereszlésének helye fölött tekete felhő- húzódott meg t érdekes, bogy azonnal eloszlott, mihelyt a pattantyuk feléje repültek, t az után bájolón mosolygott ránk a csillagok kárpitjának egy remek része. A tűzijáték befeiezése után lánc következett a Hullámnak ezúttal ú izüknek bizonyult termében. Ott azok jártak még caak a táncot, a kik a délutáni sok várakozásban legjobban elfáradtak. Ezen a napon legnagyobb örömünkre több kanizaai hölgyet ia láttunk, lu voltak : dr. Tuboly (iyuláné, Poredus Anlalné, Mágot Józta éa Sauer nővérek. Midőn máaoap vitsza gondoltam az elmúlt felejthetetlen kellemet estére, végre ii megállapodtam abban, hogy melyik tűzijáték ia volt szebb, az-e, a melyet Húszát; Károly rendezett a Balatonon, vagy a melyet a hölgyek szép szemeiben láttunk ? Mindenik páratlan volt a maga nemében. De biaz ni, mig itt írogatok, kitti a nap a minthogy eddig esett az eső, megragadom az alkalmat s megyek türödni. Adddlg is, mig a szép Balatonról haza jövök és ismét kezembe veszem a tollat, maradok a Tekintetes Szerkesztő Drnak itb. St. J. nyelvet szóban ét irátban teljesen bírja, difedd-hetlen előéletű, e) a posta távírda szolgálatra les tileg is teljesen alkalmaa, mely utóbbi körülmény közhatótági orvosi bizonyilványnyal igazolandó. — A tanfolyamok hallgatói beiralási ét tandíj léjében tiz (10) forintot kőteletek fizetni t e díj lefizetése alól caak az igazolványnyal biró katonai altiaztek mentetnek fet A tanfolyam tzabálytzerü bevégzése és az előirt szakvizsga latéiele után a hallgatók posta és Uh író segéd tiszti állásra képesítést nyernek, illetve a posta ét távírda segédliszt jelöl lek létszámába felvétetnek i magatartásuk- és hasznavehetőtőgükbőt képest legédtiiztekké kineveztetnek; a 4) pont alatt emiitett hallgatók azonban kineveztetésre csak 18-ik életévük betöltése után azámithatuak. A kik ezen tanfolyamokba b-lépni óhajtanuk, erkölcsi ét iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket f. évi augusztus 81-éu éa pedig a már közazolgálalban állók rendes elöljáróságuk utján, a többiek pedig az illető szolgabíró vagy polgármester közvetitéiével a fentebb emiilett éa ■a tanfolyam helyére nézve illetékei poita ét távírda igazgatósághoz nyújtsák be. Budapest 1896. julius 22-én. A kerttkodtlemijjíyi m. Itir. minitUr. izgatottan hogy bol,. hol, mire a főbíró szoko\'t nyugodtsá-gával válaszolta, bogy Fehérvárnál. Ezen azután jót kacagott mindenki s igy csak lelt az idő, mig csakugyan megérkezett a hiraök, hogy közelben vannak. Kevés vártatva feltűnt öt kerékpározó szürke alak, t a közöniég érthető kivánctitággal tódult az ut mellé, a melyen villámgyorsan haladt el az öt derék kerékpáros. Elsőnek Giller-mont Ferenc technikus érkezeit be t utána mindjárt a többi négy. óriási éljenzéstől viszhan-goztak a begyek .a mindenki sápadt kerékpárosokat szemlélte, kiknek ruházatuk bámulatot vatlagon volt befecskendezve az utakon vo\|t sárral, A versenybíróság mérlegelve a folytonos esőzést és ro sz utakat, a dijakat kioszthatóknak ítélte aonak dacára, hogy mazimális II órai időn tul érkeztek be. A közönség az 5—6 órai várás után fáradtan tért haza, részint gyalog, réazint a fogatok sokaságán ét iparkodott, hogy a ctónakázó egylet által rendezett Velencei éjben, a Balaton mellett gyönyörködhessék. A felszálló pompás pattantyuk t a lampionok izázai igazán mesébe illő képet I nyújtottak, csak az kár hogy a csepergő eső időkö \| zónkint alkalmatlankodott, mintha az is közelről A fúzió. A politika felsőbb rétegeiben nagyolt kfllftaöa dolgoknak kell forrni, mikor a „Peeter Correa-pondanz" meglepeiées<erüeii ftuzióról ír ét pedig agy, hogy a figyelmes nlvaéo a eotok köaöi iftbbet olvashat ki, fnini ■agából a cikkből. Cikkie szóró\'-azór* ez: Ugyanmni a rendszerességgel, melylyel évtizedek óta minden esztendőben nyár közepén a sajtóban megfestik at utal a tengeri kígyóról szóló legkalandoa;«bb Hrek, u?yanaz<al a a rendszerességgel merü\'nek fel k savanyu ugorka évadján a legkétiégheieliet>b kombinációk ■ lu-ióról, melyek H.índ oda vég«ődnek, hogy tró) Apponyfi légre miniszteri tárcához segítsék. A . cel mindenese\'re alitmiré-ni méltó és komoly j inéltatáit érdemel. Gróf Appoayi elismert állta- férfiúi lángelme, akinek taunkájára és erejére Magyarország uámii és akinek magstabb politikai kötelességek ét leiadatok teljeaitéaébso való kAi>emükf\'dé«ét a magyar nrnset caak n«h-aea nélkülözi. De mindeme feltétleneiiamerét mellett i« be kell vallani, bogy a szabadelvű párt a nemzeti párt belépését mha sím perbor-mzkália és « párt kapaci,ásain»k belépését mindig örömmel fogadta volna, azonban ép igy el kell ismerni a/t is, hogy ►ohs tea a szabad eUüpArt volt a\', amely a nemseii pán belépését aegakadálaosla Konstatálnunk kell, hogy est a beléptet most ii ukvetle-itil ét őszintén öröaiatl üdvözölnék. Fúzió ól azonban semmi körülmények közt sem lehet »aó; legkevé-bbe olyan fazinról, aely a ssabade\'tü páit tört. részeire akar tAaMakodni ét amely előbb a kormánypárt síé\'robbanását akarja tlöidézri, bogy aztái a párt egy rétiének kizárásával a másik réstaaal tagy* l-hetöv* a luzió\'. üróf Appon\\i végre-valshárz elkövet* keaendö toraánysáaának barátai a lethiheteUe-nebb holmit hordjak Aa te egy Apponyt-Széll-S\'ilágyi kombináció lerjeniésere s aidőa est a politikai siöveikraést hirdetik, caak a<i az egy eéli követik, hogy békétlenséget és bizalmatlanságot vigyenek a kormánypárt toraiba. Pidig e rét téréséi trl jenen I ízt rínak kell tartani, mert az ilyen próba-léggön bök a szabadelvű pártban senkit sem tévee< letek meg. A párt aiagbíihatósága, annak bitalm i báró Báafty Deaaő »ini«nerelnök pártvezérei-gében folyton-lotyváK vá tozallan éa feltéllen. A párlvaaérhet vtló ainden bisalow mellen is ainoa a ttabadelvü pártnak egyetlen tagja tea, aki egy okos faziót komolyan ellenezne. De az olyan fúzió, tminftt-aajlleiuáki lapot ée különösen gróf Apponyi éa a naaaeti párt leibuor-náljai képtelnek maguknak, fúzió a aaabadelvü párt romjain a leheteilenxégek közé tartozik éa teljestéggel kereiztülviheieilen. A stabadevü partot nem lehet két darabba szakítani éa gróf Nagy-Kanizsa vnsárnsp Apponyit ■> egyik ié»nek • gallérjára varrni. Ciáky. Siéll éa Stílig) i loziouáljtnah Apponyl-val, Tiaiáehai éi Báallyétat pedig zárják kt a pártból I V»)ion osakugyau látensek jó/aneszü emberek, akii komolyan hiszik, bogy ai ily entdeg lehetséges ? Va óban iülhet HÜ tépte lödét (telj ahbns, bogy valaki ilyen kombinációt ki. gondoljon t» auga tlbtgyjeo, azután mátokkal álhitemen. A pártok (adója, tekintetlel a koloaaaális beír politikai fontoHnággal biró nagy kérdésekre, ■indentetlrt kivánatoá lehet Sőt megengedjük még Hit i«, hogy <w a fúzió biaonyoe lelléielek melleit nagy taflkaégeetégsá váha\', de aoha. tolta nem lehetséges a toiió a szabadelv!! párt kipi\'iláeiójáaak faltálele melleit, amely párt tgétt dirtőe\'gee múltját, egéaz léijogoiultaágát elvteileiié, ba as elleméki hírlapírók kalandon koholmányait i.Intőiig a lehetőségnek csak ár-ayéktt ia a utalná. Ellenben leljea jogosultság ,»l konaiatálhatjuk, bogy a kormánypárt szilárd iierksMte egyi irányban sem szenvedett én hogy báró Báaffy, mint eddig, most ia folyvást ura a belyaeiatk, aa egé»t pár* ét a korona bitalmával lelfegyiertett veiére a kormánypárl-aak éa ameddig a tát fél bizalminak Brvtnd, a< m tog maradni. HÍREK. — (Izénél/ I hir. StUU Miklós dr. a deb-re cent klr. itéló tábla bírája néhány nap óla városunkban időzik A közkedveltség!! férfiú megjelenése városunkben általános örömet idézett elő, mindenki őszintén örül u viszontlátásnak. De hogy nemcsak mi eltereljük öl, liai.em ő is minkéi, leginkább bebizonyította azzal, hogy rövid vakációjának egy ré zét körünkben tölti, minek őszintén örvendünk. — Vállesái m f(\|ysi. tanári kurkau, A nagykanizsai főgymnásium tanárai közöl: Karsay János, Aldrky József, SchüssUr Albert és Vittki József tanárokat áthelyezték. Helyűkbe jönnek \' Kroll Rudolf Léváról, Sáfrány Károly Veszprémből, Inbdn Tibor Kolozsvárról, Vándor József Selmecről és Borost József Nagy-Károlyból. — K«kllvé- Somom Vilmos, a heybell felső kereskedelmi iskola kedveli Innám, e ZsL 68, szám. (S. lap.) erősek engedve, bedéit, maga alá temetve Korín Jósael 6 ávse Rozi leányát, kit éppen Ülő helyűiben ért i a szó taoroe értelmében Baaie-tört, ügy hogy fejét egáasen a lábai köaé bajlitva, teljesen íttmonotolta. A máaik kél gyermek tterenctéttbb volt, ssek a veszély pillanatában felugrottak, t menekülni akarlak, de as az o-z-lop teteje őket,is leterítette, hanem esek a libáikon szenvedtek kissebb soaódáaoka\', — Tarthatatlan Állapotok a piacon. A raffinált spekulációk mindaddig kisérteni fognak, triig csak ember él a föld hátán. Keveset fizetett a buza, de jó áron kelt el és a szegény ember arcán a nyugalmas, édes boldogság fénye elsimította a mélyen bevésett ráncokat. Rövid volt az öröm, mert nyomán* ellátottá éhes, telhetetlen száját a spekuláció és _ vigyorogva mutogatja -hosszú, fehér fogait. A liszt ára rohamosan emelkedik napról, napra s a szegény ember kétségbeesetten néz már most a hosszú tél elé. De nemcsak itt kisért c veszedelmes rém. Számtalanszor fel-zól-laltunk már piacunk rendezése Qgyéoen. Lehetetlen ott ma már első kézből ugy vásárolni vslamit, mint hajdan. Napról-napra veszedelmesebb képet ölt a haszon* leső, lelketlen kofák garázdálkodása a piacon. A majorság-piacon túllicitálják a vevőket és ugy kényszerítik, hogy mindent tőlQk vásároljanak meglehetős magas áron. A j sz ükség kényszerűsége persze az ő karjaikba hajtja a fogyasztót, ezt ők tudják előre és ép erre alapítják lelketlen üzérkedésüket Ma már több a kofa a piacon a vevőnél. A kiskanizsai majörságátusok már kinn az orezáguton elkapkodják a parasztasszonyok* tói a baromfiakat, a nagykanizsaiak (a kik mellesleg legyen mondva: meglehetős beszélő tehetségükről messze vidéken sem örülnek valami jó hírnévnek) szinte vad szemekkel nézik az oly vevőt, ki saját konyhájára vásárol. A skandalumok napirenden vannak a piacon. Itt gyors és hathatós reformálásra van szükség, hogy ez éhes erőszakoskodásnak hamarosan vége szakadjon. Csökkenteni kell első sóban is a 1897. augusztus hó 8-án hó 16-én vezeli oltárhoz Hirnchl Paula ki- kofák számát, mert egy családnak hat-hét siitonyl, Hlrtchl Annin kis-bukoveci kör- tagja is elárusít a piacon. A zöldség- és orvos kedves leányát. gyümölcs-piac ábrázata egy cseppet sem - A megyei tanítótestület közgyűlése Me* tyétk lanilóaáfátak ai idei közgyűlésére vonal-kotólai a követhető mtyhivó\' b< o-átoltik kl: A „Zalamegyei Alialáaoa TaniióteelUltt\' Ceáklor-■yta »aékelA krttponli választmányának hlvatsloa 4ne>ilése aaeiint a lanieetültii rende* köziyülés I. é. Hu^usstus 28. és 24-ik napjain, Nagy Kani-mán fog megtartatni. — 28 lkáa d. u. 5 órakor Imt az előérieketlet a községi polgári fiúiskola rajztermében, 24 én d. a 9 ónkor p» díg e kfia-lyllée s vároaháss nsgytermébea. Ékösgyttléaro » járáakör I. i. pártoló a rendes tagjait, valamint a iiaiiás-lgy barátait mély tisitelettel meghívja: Nagy Kaniiaáo, 1897. aog. 1. May Sándor, láráa e\'nftk. — Báeaé-télrl Jukoljy FüUqt úrtól t kővetkező sorokat kaptuk: aMinden jó ismerősömnek és barátomnak, kiktől Nagy-Kanizsáról való áthelyezésem alkalmával uemélyesen bucsut nem vehettem, ezen uton mondok Isten Hozzádot a viszontlátás rémé* "lényében. Jakoby Fülöp.« - Hstál vigyázatlanságból Gebéről irja le-"laiöak — KÜiwáobaa a vigyáztllantágnak egy yer»ekálet eatil ádotaitl. As eset a kávetkeaő: oirh Osaktrfcárlfl családéi gabonakordáaaal voliak •"oglalva, melyei egy nagy lerttlelű, kőfallal kfirfllieil isérQa kertbe hordtak. A bejáratnál két magsa táglaosz\'op képejd a kapat, mely k Szólt kellett s szérfla kertbe bemenni. Belül, es oeilop ■elleti három kis gyermek üldögélt, amidőn egy ségyökrSe aaekér gabonával megraiodvs, s kapna oly ssereaoeétleottl lordok befelé, hogj,a« ígyik naslopsik a szekér neki meni, s a aégjr ökör óly erővel buats a asekere\', hogy az oulop az tér el a másikétól. Itt hasonlóképpen erőszaknak van kitéve az einber. Oly régóta ígérgetik a piac alapos reformálását. Méltán elvárhalja most már a szorongatott, kiszipolyozott közönség, hogy végre tegyenek is már valamit. , — A nagy-kanizsai élt. munkésképző egye aület sor. 1-én tartott táncmulatságon lelullitti-tekuRaiok Gyula gyógjtzerész I Irt 40 kr., Kosatl testvérei 1 Irt 40 kr., Fisokéi Fülöp 1 Irt Kripáoi Jináo l Irt., N. N. 1 frl , Mondseheio Hela íO kr., Németh Jánoa 50 kr., Saveleci Lajna 50 kr.; Wiakler Anlal SO kr., N.N. 40 kr., Siei ner Jós-ef 40 kr., N. N. 40 kr„ Uj. Fltitobtok r Jóasel 80 kr., Steiner Árpád 80 kr., N. N. 20 kr., N. N. 20 kr., Bódis Jánosné 20 kr., N. N 20 kr., Saalay Mihály 10 kr.. N. N. 5 kr., Oeaieeen 10 frt 6b kr., melyért bálás köszönetet mond a rea< dtaőaég. — Hirtelen halál. Jmkt Mária, eeBtörtökön délelőtt bfoi Sáador magyar-atoai dslelében, a hol éppen bevásárolni akart, hirtelen rostiul lett ée mire a gyors orvosi segély megérkezett, már meg is halt. Aa aaszosy erőtehea, 48 éves volt. Az orvot tilvssálhlldést konslaláll. — PuNknpor-robkmnáM. Szerdán éjjel a nyugalmas békés csendet negyed (isenketlö felé egy hatalmas dOrej zavarta meg, mely szinte ved erűvel rázta meg a levegőt. A lisng a fel-ő templom körűi hallatszott legerősebben és hullámosan szaladt végig a lőulca magas épUlelei közöli. A másik pillanatban már megrémUlt alakok verődtek össze a Deák téren. — Hol, ki lölt magára, ezt kérdezte mindenW és kuUlva körüljárták a templomot. As emeleli Iakás >k megnyílt ablakainál iü is, ott is megjelent egy-egy álmából felriasztott slak éjjeli pongyolábsn, ki hangos útbaigazításokat adott, hogy honnan jött a hang. Aztán megindultak a találgatások, hogy miből eredhelett az erős dörrenés. Már újból helyre állt a megzavart csendesség, mikor pontban éjfélkor egy még erösfbb robbanás követte az elsőt. Csörömpölés. ablak törés is hallatszod; erre már általános \|ett a városban a zűrzavar. A hang most közvetlen a Városház közelében hallatszolt. Rövid keresés után a Városház-u cában a mellékkapu előtt pici szilánkokra, lört ablaküvegre lelt a rendőrség. Odább egy húsz huszonnégy centiméter hosszú kemény acél cső hevert, mely imgtnsgya-gyarázfa a hatalmas durranás okát. As acélcső nagymennyiségű pusksporral volt megtöltve és olvasztott olommal lefújtva, melynek kicsi nyílására kanóc volt illesztve. Nem hisszük, hogy ennek a merényletnek komoly céljai lettek volna, ez csak közönséges\' gyermekcsiny voll, de a tettest dacára ennek keresi a rendőrség és ha véletlenül kézre kerül, lesz oka búslakodni ez éretlen játéka fölött. \' — Msrsoló katonák. Szerdán reggel 8 órakor —- irja gelaei levelezőnk — a körmendi rászló-alj 4 század honvédsége érkezett helységünkbe, kik Kanizsáról Körmendre, a ionét a Tata vidékén tartandó nagygyakorlaira mennek. A templom előtti térségen gúlába rakták a legyvert, a leiszerelést lelelték, s egy órai pihenői kaptuk. Kajla! volt lótás-lutás, egyik jobbra, másik balra. Kilépték a szomszéd udvarok kútjait, bogy szomjukat csillapítsák Egyúttal kémesemlet tartottak a aőaellekvő kerlek gyümölcsöseiben, t mintha az idő is kedvezni akart volna nekik, hirtelen megeredt a zápor, mely a házbelíeket (már t. I. akik ottboa voltak) bekerget el lé, a mi azonban a "mi legényeinket egy cseppet sem ijesztette vissza, s néhány perc múlva már lehetett látni, amint almákkal terhelve tértek vitass, melyet egész élvezettel fogyasztottak. I) órakor újból felszerelve, folytatták uijokal. — Hokstedt Irén haafv«rMaya Keszthelyen nem 7-én — mint a hogy előző számunkban irtuk, hanem ma, vasárnap less. — Kerékpéroe verseny ■udepeetrőHlótekre. A tavaly először, igen aaép sikerrel re«-deselt 106 kiloaeter orazágati verasoyl ma vasárnap megismétli a 8pori-Viléf eaerkasatőaége. A neveafai sáróaapig — mint nekünk jelenik — nem kevesebb aiat 210 amatör taraaayső jelentkezeti. Oly nagy ssám ez, melyet a kontineaeen hatoaló versenyeknél még oem ártok el. A ter-eeoyaók számával arányban áll e dijak isáma ia. Az előkelőbb magyar egyeeOletek a vtreeoyre 86 dijak tűitek ki. As érdeklődés aa orsiág mindet rétiében igen oagy áa NofjbKwiitiirll ia tsámetaa lógnak es alkalombél siófokra ráa dulnl, hol kfllönSeen a veraenyo«p délutánján országot atlétikai viadalt is reades a Sport Világ lürdflpafk pályáján. — Elmsett sertés. Folyó hó 3 áu a helybeli urodalml-cselédek kanássa slöl egy drb. 6 hónapos lehéNtzörü (bal 1(1 a hasított, as egyik oldalán fekete (olt) göne-serlée elszaladt. A becsületes megtalálót kérik, hogy ezl a sertést a rendőrkapitány! hivatalnál jelentae be. — Sommer József féle aoriobergiéi díszműáru üzletei, mint est egy körlevélben tudatják, a jó nevü Alt ée Bő hm pácéi nagykereskedők atveUék éa ezt ujounsn berendezve, saját nevttk alatt tovább veselik. A cég élén, Itt Nsgy-Kanizaán Itőhm Emil ur ált — Jé karban levl kaaamált ét ml ktrthpáNli Jatámyeaam kaphalék Frleéaaamm Kártly bolergyáretaál Hagy Maaliata. Nagy-Kanissa vsánnap Zala 63. szám («. í»p) 1897. BUfoontt -tó f K $ z g 11 d a ,i á g. Ormtomág — Kafjartmii AuguSxtus 5 virágzás elölt megdőllek. Aa árpa ás zab eJJen e tekintetekben kevesebb lehet a panasz. A mostani időjárás csak a kukoricára, répára és takarmány növényekre mondható kedvesének, ezek jól fejlődnek; míg ellenben a krump\'í a sok \|esö mialt rothadni kezd a lóidban. A szőlők ssép zöldek, s dacára a mult évi I erős jégverésnek a vesszők hatalmasan fejlődlek \| mint a gyermekek vagy a régiek, nyájnak, a villámot lángoaUnak. De a képek mögött áll a költő lelke hévben lázban s érezzük herét, melegét át lángját, mert érzéséi nagyok át hala masak. Hömpölyögve mirj egy nagy folyam — hömpölyögve a természeten (J. j£) fia a minden oraasok cárjának óriási] A szőlők szép zöldek, s dacára a mull évi I végig, partjain a kit virággal a elveszve bele-birodalmában nem ia aaabad a nép, de az bizo erts jégverésnek a vesszők hatalmasan fejlődlek rohanva a tenger végtelenébe, nyos, bogy az uralkodó és ennek kormánya sok- » Jövőre nem kell (élni, hogy dönteni való vessző j Alantabb látni lógjuk a „nebántsvirág" letri-kai jobban, intenzivebben és észszerűbben gon- D" \'ÍT<n- A lökék termeltek, különösen a ka sában, hol a kis virág álmábao, saját álmai doakodik polgárainak jólétéről, mint akármelyik j darka, a szemek jól fejlettek, s ha valami csa- boldog látományai vannak festve — mik hullám-alkotmányos uralkodó. A mezőgazdasági válság, P«s nem áll be, ebből néhány korooácska sottak a gyermeki szívben, látni fogjuk: ouai mely természetesén Oroszországra ia kiterjesztette vándorol majd a gazda üres zsebébe. Fálni lehat nyill ki. mint elhervadt, vészthozó szárnyait, leginkább mutatja azt a azonbao, hogy a mostani borús, esős időjárás Valóban Shelley állal érijük meg. hogy az gondoskodást, melybea az orosz parasztot felsőbb\'ul4n l\'irtelen meleg következik a fellép a pero- erdők, melyek életteleneknek látszanak élnek, a helyről részesitik, j noszpora- falevelek léleksenek a> életnedv foly saijaikbél Nemrégiben u orosz kormány megbizt i a I Mil szóljak még a gyümölcsről 7 Ami nincs, rügyrikben, hogy a Iáknak van lavaas a sat-legkiválóbb gazdasági írókat, hogy tanulmányoz- arrúl n« beszéljünk I Csak elvétve látható egy-1 ralme, a termékeny himpor rászáll a virágra,s a 2 as orosz mezőgazdasági helyzetet ét ismer Vf l,ma< körte, vagy szilvafa kevés gyümölcscsel, fényes légben lombsátorban oaaladi otthon vaa, — Utoljára megemlítem még, hogy határunkban rendkívül sok a mesei egér.\' As elü\|járóság elrendelte ezek pusalitását, s nagyon okosan, mert különben majd aa ősszel nem magának, hanem az egereknek vethet a gazda 11—1Í Irtot basát,. ét 8-9 Irtot rozsot tessék asokal a módokat, melyeknek segítségével a válságos helyzeten változtatni lehet. A jeles gazdasági irók egy behaló és tanulsággal teljes munkában mag is felellek ennek a kö vetélésnek. Mit tesznek minálunk, as alkotmányosság hazájában a gazdáért e téren ? Azt, hogy a gazdának lépésről-lépésre maginak kell bizonyítania nyomorúságát azzal a kíméletlen tagadással szemben, melyben a mezőgazdaságon kivfll lévő s érdekeikben altérő gazdasági terme lén körök ás a közvetítők osztálya a legújabb időkig leledzel!. Nálunk mind n-aig sem jutott volna eszébe az irányadó köröknek az agrárkérdéssel foglalkozni, sőt a légii abb időkig egyenesen elnyomni igyekeztek minden szót, mely as agráriusok tészéről nyilvánostágra kerüli. Ha pedig köoyvekről van szó, akkor m-m objektív tanulmányok készű nek. hanem vagy /^félhivatalos pamflélek as agrárius állítások megcáfolására, vagy optimistábbnál optimistább ismertető müvek, melyeknek segítségével sikerül elhitetni a küllőiddel, hogy mi vagyunk a világ legdusabban termő vidékének a tulajdonosai, a hogy velünk j Stlmttf. CSARNOK Terméaaetköltők Irts: Babost Mtalá, (Vttftalás.) Shelley költészete nem a vilaglájdalom mint a Byroné, hanem a bizalom, bit, az emberiság jövőjében. as emberiság haladásában, a túlvilági éleiben. Shelley víziószerű költészetét, sokáig nem becsülték, nem értették, pedig a bigott szellemem dolgozik; a talaj, as ág, pára, eső, ver: t* egész természet beszélnek: fü, la, virág, a költö a különös hangol, a bámulatos, zizegő, falevél-beszédet, tócsendel, tengermorajt megérti, t festve felhozza melyéből a hangol érintetlen tintán; s a költő lelke felveszi alakját, színét, érzéseit, s ugy találjuk, hogy a nagyszámú ötss hangban Isten él, egy benső öaaakangban. mely hangol ada mindennek, élettel tölt -e* mindent, fen tart s isteni erejével széppé boldoggá tan. (faijtatiaa MtcOmU.) I NY1LTTÉR. nagyon veszélyes dolog például kereskedelmi IT^me, az ortodoxia felszabadulása termé-szarződéteket kötni. sselsseraUte megérdemlik, hogv Anglia költői; Most ismét arról hallunk, hogy Oroszországban <>\'I0\'ái is Byron mellé emeljék. Pedig Shelley augusztus végén a pénzügyminiszter kereske- Mijeiét érdemes megismerni, bogy becsül-delmi osztályában két ankét lesz, melyek uintén \| hetjük. a mezőgazdaság helyzetével logaik foglalkozni.! A sziklák, felhők é« rétek, melyek a kösönaé-Az egyik ankét az orosz gabonakereskedelem!!6 «•■ ««heletlen ét éraékslleo dolgoknak rendezéte módjaival log foglalkozni, a másikon I l4U"Mk- • .°MT rokonszeovjk számára élő ét aa orosz mezőgazdasági termények kivitelének emeléséről lesz szó. Az ankéteken a kormányok megbízottam Uvfll a vidéki terménytőzsdék kep viselői is rétxt veitek. — Mi történik minálunk e tárta ? Az államvaaul tart ávenkin! egy formális! ankétet, melynek se haaana, se kára, a ha tényleg tan termés, akkor a forgalom fennakad az ankét dacára ia. Egyebekben padig a bflrxék képviselői nem a gax* dák hasznára ankéleznek, hanem igyeksse-nek érdekeiket vele ellentétbe helyezni és hazárd játékukat a gazda rovására folytatni. Oroszországban a belügyminisztérium már megtette az inléskedé ekei, hogy asokal a vidéki gazdákat,, kiknek exidée rosta termésük volt, Őszi busával lássák el a megvédjék őket aa ínségtől. — Minálunk ssedik a földadót ét emelik a cukorfogyasztás! adót, bo/y nemzeti ajándékkal kedveskedjenek t szegény milliomos cukorgyáratok nak. (M-a, 1887. aug. t. As idei termés bizony szépen megcsalta a mesei gaadái reményében Mi hassa* a szokatlan magas gaboaáraknak, ha a gaxda eladni nem tud. Aaas tud, mivel a kényszer bajija erre, d > nem a felesleged haaem a szükségletet vitai a piacra, melyet majd tavaasszal jóval magaaabb árért lets kénytelen megvenni. A rossz termést még devalválja a már egy heti atöxát, me\'y meglehetős mennyiségben künn levft gabona minőaágének sokat árt A caépléti munkákat is meglehetősen bálrállatja aa idöjáráa, ugy, bogy a gazdának ugy szólván, lopva keli gabonáját elcsépelteim Az eddigi csépietekből ítélve a buaa 18-85, a rost 21—88 kilót ad keresztenkint- A minőtég na. gyon eltérő. Allatában aa idén aa saereocsés, ki a mult őasssel későn vetett, valamint akiknek partosabb helyeken volt őasi gabonájok, mert esak a ssalmábsn kevesebbet, de asemben t bbet és asebbet kaptak ásóknál, akik korán ás lapo sabb helyeken vetetlek, mivel as ily vetések már iaieni lények — mini Taine mondja — melyek pihenést adnak ax emberi érintkexés alán. Nines oly bájos, ssüsi mosoly, mint a hajnalé, nincs oly diadslmss öröm, mint s tengeré, midőn hullámai a meddig a szem lát, aa ág paxar pompája alatt zugnak és rengenek. E látványnál a aaiv önkénytelenül a régi legendái árzáetkig emelkedik és a költő a dolgok kime ilhetetlen virágsásában békés leikéi látja a nagy anyának, mtly állal minden tenyészik és fennáll- A költő egy növény történetébe saját élete történetét szövi be ás sajátságos (elfogásával a természetben, saját leikát, szelleméi, éleiét ismerteti lel, vele rokonusí egyesül. Soha emberi sxiv aagyobb undort nem érsatl as aljaa és gonosz ellen, soha lángolóbb lelkesedést nem tanusiiott,. mini ö, őnála a nemes és magaastoa erxés as uralkodó, mert ö . Istenimé • dáatal lelt panheíata. 0 minden teremtményt sseretett ölelt, a gondolat őt a társadalom barátjává telte 0 ét Carlyle egy q költölikola alapitól kik a vallás külső tonnái helyett a taalváriiág magasztos eszméit, a töaag rabsága helyett a szabadságot, a tudatlanság éa baboua helyett Mvilágoeódáit reformokat akart lelke tgáts erejével. A költő különö«en as eszményi gondolkozása visionáriaa, idsgaa éa beteg SheUey a magányba szállva oly világban áll, mely a valódi világ ellentéte, ég ét (Öld kötött s axt vallotta, hogy termáexeti közösség létezik a világ minden élő lénye köxőlt. Bitté hogy lélek van minden dologban, akármilyen a lány, oktalan vagy gondolkodó, van benne valami iaieni, melyet néha megpilaatuok felvillanásában, anélkül bogy valaha elérhetnők vagy behatolhatnánk. A terméssel nagy asivét érsfk ők dobogni, ennek verésin akarják meghallani, megérteni, felfoghatévá tenni, kimagyarázni, est á feladatol megoldaai, ast a célt megközelíteni, az iatenséget a természetben megmutatni : s es isteni erői igényel. Shelley s szabad levegőn, a tengeren, csónakéban töltvé idejét, elmélkedve, ábrándosva, gyermek lett, ki előtt a világ ssin és alakok össsetolynsk s a képzelem játasik, feihöl, növényt, napot, ssemélynek nézve, MM-NtrsHl 40 krtéi I ftl M krif BM* •akist — Jspisl-, cktast, I I. L. I la\|ttjaM> »la-riasttst is aiMkkst, a. »■ hktw, f«kéf m isi Ma aif tatSB ttljesté « krtéi 14 Ikrtat ■ krlg ■iiarasktat sima csikós, koeskisoll mlatá- est Imsill slth IsUp 840 kSifkM aM- ügbaa MOO sala is vlntisaila] slk a sinmi.il árakat postsMr- is viMSMatassa a kishon saiMltfa Is ■ialikal pttalarésftával ktM: Msasikari u (es. kir aév míIIIM) Ml/H»tnl BSriabMa — gvilcba clnsatt Isvshkft 10 kres is lavstsa* lapokra 5 kro« bit.vsf rajaastasdó, — Mac/ar a/slvaa irt Mcraaáslisak poatn as slislistitatk I Ellen nyilatkout A „ZALA" c. lap XXIV. évfolyamának 62. számában személyem ellen irányuló rágalmazó sorokat a legnagyobb indignáti-óval utasítom vissza. Indokaim : legelőször is az igazság érdekében határozottan kijelentem, hogy én Mittweg Dénest nem hátulról orozva támadtam meg, hanem palam publtce kutyakorbicscsal háromszor szemközt vágtam. Hogy neki elégtétek lovagias uton nem adtam, oka egyszerűen az, hogy fl egy ügyét akként hiteté «i magával és másokkai is lebonyolitottnak, hogy a jegyzőkönyvet saját, egyik aegédié-nek diktálva, vele egyszerűen aláíratott. Ha ez ügyét tudtommal lovagias uton tisztázni fogja, állok bármikor én 11 elibe. Keszthely 6 8 97. IzmcHuy Aladár ■(ftéál aüaasrt katksass lat liialwrtH lOt kaakaji* FERENCZ JÓZSEF- fcstsrlslm, • kneriilaek Ufál\|S Orwslaklstéiyak kltstjlnáard Harist a vilisWnMk nanici lé—f-aisirivis t kssotrttsk latyéaskipsal kipvtasU\|4a«k Mii taaáft, MTI yáwMaa ifyialilla. patsii Itrtés kaMw á aHlsaaifl sayv kiaait y«4tl itoHiWiii kk Kimtk ssak >ww léaMátia «■ paéi\| ktáai vaer ifciMiséa ktSMiial iapbaié Mia<ets>ee. át ip^Wiii » ■ I A Felelős esarkeastö LAT II A N P « I r 1 Laptola\|donos K II El, és kiadó: rCiJ Nagy-Kanizaa, vasárnap Hirdetések: Árverési hirdetmény. 40ö5/lk. 897. A letenyei kir. járáabiróaág mint tkvi hatóság közhírré teasi, hogy Nóvák Menyhért Menyei lakóénak, (iyergyák Antal letenyei lakoe elleni 74 Irt 83 kr. töke, ennek 1897. évi január hó 90-tól járó 6% kamatai 29 Irt 21\'/, kr per, g frt végrehajtás, 8 Irt 76 kr. ezultali költségek Maii végrehajtási ügyében a nkanizsai kir. tvszék (s letenyei kir. járáabiróaág) területén fekvő Líienye községi 81 sz. Ijkvben a 1 4 hrss. in-„liánból és a rajta épült 89. népeomámu házból tíyergyák Antalt i letö \'/• részére 117 Irt hacsárban, a letenyei 549 sz. tjkben A -f 1-8. 5-6 sz. ingatlanoknak, ugyanezt illető V, részére 196. frt becsárban a letenyei 748. az. tjkvben A 4- 1140 b hrn. ingatlanból ugyanazt illető % része 24 frt becsárban a kir. tkvi hatóság tkvi tárában 1M7- évi •uKiiB«tu. hé tl. uapjáa 4. e 10 éreker dr. Caempesz Kálmán letenyei lakos, felperesi ügyvéd vagy helyetteee közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Esen árverés által a letenyei 81 és 649 sz. tjkvben csaták (iyergyák Éva éa félje: Horváth Mihály jártra bekeblesett holtig tartó lakáa a C 4 19"/7H9ü ikt alatt Kovács Rozi, özv. Gyergyák Islvánné javára bekeblezett özvegyi haszonélvezet szolgalmi jog nem érintetik. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes pspirban a kiküldött kezéhez letenni. Keb Latenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatáságnál 1897. évi junius hó 22. napján N0NKÓV1CS, kir. Iszéki albiró. Zala 63 szám (7. lap.j 1897. sugnsstus bó 8-án jesutlali költségek iránti végrehajtási ügyében i I nagykanizsai kir. tvsaék Ca letenyei kir. járás bíróság) területén lek vő Borsfa községi 181 sz I tjkvben A -f 82, b hm. váltság köteles ingatlan 1296 Irt becsárbán, a borsfai 217, sz. tjkvben A -f 56 a hrsz. ingatlanból Balázs Julit. \| illető V. része 12 frt becsárban, a C alatt j Szabó Kati, özv. Kóaa Józsefné/javára bekeblezett özvegyi haasonélvezet szolgalmi jogának épségben hagyása mellélt a borsfái 224. sz. Ijkv-I ben A 361,a hrsz. ingatlanból az ugyanezt , illető \'/, rész 1 frt becaárban 4- 381/a hrsz ingatlanból ugyanezt illető V, része 6 Irt becsárban. -j- 425/ar brsz. ingatlanból ugyanazt illető ,1, része 10 Irt becsárban, a borsfai 226 sz. , likvben A -f 338/3 hrsz. ingatlannak ugyanazt .illető \'/4 részere 8 frt becaárban, Borsla község bíró házánál e j 18V7. évi urptember MA 4 ne\|>\|«" A. e 10 érakar I dr. Caempesz Kálmán letenyei lakoa letperesi \| ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen elsdatni fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10% készpénzben vagy óvadékképes\' pspirban a kiküldött keséhez letenni. Kelt Letenyén, a kir \' járáabiróaág mint leiekkönyvi hatóságnál 1897. éri jun. hó 22. napján. " NUNK0V1CS,. kir. albiró. Csodálatos eredmény". szeplő, tlaztátlan arebór, sárga fotok stb. leltél lenül eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (Bergaaaaa éa Uxsacel Sraéáku< naponkénti basználatáoál. ■sMalé éarakaahéaé éO fa«\|«érért Krelmer Oja\'a ütUUkn SwMuluéa IM 4 araay, I aziat ée 3o élez- éa aüeaMrt ekmáey. Réft óh irt dialétikua-cnaaMÜkai mm réSraalUts) aa mtmi taal idagainak éa (Mainak ar&flé é« rafékaD/ajrá tétaUfa Ára 1 pataaak 1 frt Kwizda féle Fiald Akimé ^lita-ft^4 Tartalék, (ánalvakan autók éa lavaitdk klttiié alkarral kaaauálják Mik ailatéhéra éaaaaak aanakb alaaáaak atáa . való lalfrtaaitéatre Ara: tél paheak eokr. Valódi oaapáa a faali TéOagypal átlátott palaeakbaa éa kapbaié aiadau gyégyiaertárkea. — Vénktir: Kart lati lyégyazartár. Keraeekarf, Mes melett KLTTHU a bőr ápolására szépítésére és finomítására Púder W Eagelékalékk ailkaékl. kél éa láraalfé ri ut a. — Fabér tiiaaaaala. éa adr(a — Tagjilag aaal/aált éa ajáaJva Dr Foki J. 1- Os. lir taaár élül JB^Iamseré levelek a legjobb körökből miaden doUxhoz __mellékelve vannak. 6 Árverési hirdetmény. 9 TADSSIG 00TTLIEB 4066/tk. 897. A letenyei kir. járásbíróság mint # __* w m mmmmmmmm tkvi hatóság közhírré teazi, hogy Bogár Rozi A Utánvéttel vagy az I aaéakl r. adrarl laUatla nappea éa Hlalaaar-pár kéaabaa. letenyei lakóénak Baláss Juli férj. Bogár János Z----Firaktér: nt<«, I.. Volbalta a. bowtai lakna elleni 403 frt tőke, ennek 193. évi Sösazeg előlezea békül- » Mmpkaié a legtUk Itlalamer- Kjégjeterkereake ■árcius bó 16 tői járó 6/, kamaUi 69 frt 76 •--! ééakets ée g;é\|)mertlrbie. — Nagjr-Kaalsaéa i kr. per, 9 Irt 80 kr. végrehajtási 10 Irt 86 krj# dése uiaa küldetik. I Krelmer Gyula éa Keleti ■ Mér eégakail oooooooooooooooooooooooooooooooooocooooooooooooooiooo JLrleJtési liird-©tirLén3T. 1897. augusztus bó 27-én délelőtt 11 órakor Pitomdcdn a hr. erdészeti hivatalban ajánlati ulon bérbe adatnak a Revire Storginagredeben fektő mezőgazdasági célokra alkalmas kincstári parcellák. Az alant jelzett területek 9 évi időtartamra fog->4k nyilvános árlejtés utján a következő fellételek mellett béibe adatni: 3. I 29. sz. Eidőrész 53 hold. 286 (J területtel, „ IMlftlt 55 „ 1280 „ 28. ss. „ egjrfae 12 „ 960 „ „ Mali Rut 2 „--„ „ MfUUitMUirtaj 1 SOd „ „ i Buli Kileli 48—« „ 800 „ 0.620.11 Erdész 28 „ 418 „ „ — * — 69 " m " " A 8 pont össseaen 104 Z 171 „ „ 0 ■ Persickonak erdőrész 82. sz. 22 hold--területen 0 b< 33. és 34. u. ftifóréw 33 ---n - > V > aa . M °ooooookooooo«ooooohocooooxoookooooooöoho oooooooooooo Azon esetben, ba egy ajánlattevő tflbb vagy az összes erdő részeket volna hajlandó bérbe venni, azért mindvn részről külön-külön ajánlat teendó. Az ajánlatban az illető parcella pontoaan megjelölendő . Az ajánlati összeg az ajánlatban számokban éa írásban olvashatóan kíirandó és azon nyilatkozatot kell tartalmaznia, hogy az ártytéei féltételeket iameri Bánatpénzül az ajánlati tfeaseg 10 aaézaléka készpénzben melléklendő. Ajánlatok 60 kros bélyeggel látandók el. — A kitűzött határidőnél később beérkező ajánlatok figyelembe nem vehetők. A közelebbi árlejtési feltételek a kir. erdészeti hivatalnál betekintőtök, esetleg kívánatra megküldetnek. Hlr. erééeaetl klvalal, Pítomacá 1897. aug. 5-én. A kir. főerdéaz F O ■ lé Nuffy-Kunusit vuirntp Z»U. 68. szám. (8 l«p 1847, angtitin hó 8. n XXXXXXXXXX x Sangerhaaseni gépgyár, i magyarországi gyártelepe. X BUDAPKMT, KII4 váeal-ul 1448. iiám. J( «M 4i egyWili 8 magy. speoial-gépgyár, $ X • mely II összes ■Mi(tiiut\|l l\|MM(ik számira szűk- ZZ SKKrtXX/ooüooawxioooawxjoow ( Van ss\'renoténk ajánlani: ■Mratelt llntaiáia a i(Miw"kk áljakksl klMsMMt i l ff fi 8 jg séges gépeket jártja. > X Gazdák éa iparotok számára mint hajtóerő, rendkívül előnyős a „HOFFMEISTER féle gőzmotor" x X IC X x !f i lagjobbés legbiztosabb gőzgép. Fűthelő: szénnel, Iával, cserrel jg X éa minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban léi lóerőtől JJ X kezdve gyártjuk. X X A „HOFFMEISTER-motor" X JÉ rendkívüli előnyei folytán mintlon eddig ismert hajtóerőt lolOlmul. X Felállítható bárhol, semmi alapozás vagy falazás nem szükséges, X állhat ssilárdan vagy szállítható. A „HOFFMEISTER-motor\' X X x H megszerzését gazdáknak éa iparosoknak a legmelegebben ajánljuk. X Le\'rásaal, lelvllágositással, árjegysékkel uivesen szolgálunk. Hirdetések) ■ felvétetnek e lap kiadóhivatalában < Nagy-Kanizsán. Gyümölcs és szőllő bor készítési gépek BtMIbbiÉ sajtók folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel és nyomerő asabálysóval. A munkaképestég 20°» nagyobb mint bármely mát taft ónál. bs gyümölcs zúzéfc ét bogyó-morztolók. w Madt süritö készflIAek. Miiéin g;laMs<lrl«klasMlé kéaattlékek, gyümölcs \' éi lőtelék assslásra, g) tallcxiáfé és ktmié-\|é\|N\'k, Itgujtbb szerkezetű subád, önműködő „NypkaaU" gyümölcsét mIIKvvmsI persieleslk gyártatnak ét ssállltattnak jót- i állás mellttt t legjobb kivitelben. Mayfarth Ph. és Társa tt Ur.ktaár. awk gaaéatácl gé»«rénk, vtataOétét (Mími. * BÉCS. II. Taborstratte 76. 1111 • U t r • 3S0 irnjr, •■ t • I ti k roa s irta 1. Árlegyiékak ttgysa ét Hwmtn Képviselők ét vltzonfá rutlt ók felvétetnek* u A __ThomasfoszfátlisztetS w tsivttoK 15- 20\'/, oitrátban oldhstó fotzfortavtartalommal ^ ^ ét 65-100\'/, porfinomtággtl A Felfllnulhatlan, minden talajra alkalma* trágya.ser, k\|-A lönftten suvány talajuk javítására, ki únő hatágú a< őnazes gab-Vf naiimnűek, kapta éa olajnóvények, lóhere ét lucerna, aanln, Wkomlit és kani vetemények^1, kiváltképen n rétekre. ^ y. Legjobb, ltgrhatásosabb és legroletóbb íbtzfortavtráfja; Q A tekintetűi ha\'ássnak tartósságára, felülmúlja as ősszea szuper- f\\ X foszfátokat — A citriil an oldtia\'ó foazforsav-iariaioinért tza- W w vatosságot vállalunk, ne\'aláui hiányt megtérítünk. — Arajáu- ö ft latokkal, fakmnnktkknl és egyén felvilágosítással t legkésúe- Q A getebbtn stolgál Jf a aakoruigi TkonaataBrak privát fsnfitliizt 0 □ aladiat iro<láji»»k iNkUpUMp . ».fJv {; M kanna aria, larttalka A X101-15 Kalmár Vilmos, .JESE.,. 5 XHHxHKHXkHXX>üOOü<K KKKOKOK X X X X X ____s x Képv íteletek re n\|ául»t«kat elfogadunk. X x X XXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXX IXC yx. X X X X WeiserJ.C. gazdasági gépgyára és vastfnttfdéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. államv. gépgyára vezérügynökségének dunántuli képviselője. Az ezredéves kiálliláson az arany érdemkereszttel és t millenniumi ntgy éremmel kitűntetve. At ezredévet kiállításon az arany érdemkereszttel és t millenniumi nagy éremmel kitűntetve, i »J»<Ki -■ , --- f Magyarország legjobb sorvetőgépei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult (szab- Simpktx) tik és kstyss tala\|kei JC sgyarátt atkalaaa ssr-i vtügéti éa a iMriMkanafiN rané ■Mattak ktal l\'fkiáral- takk, uakaé I ■aavltgép. Mindegyik a gyakorlatban felelte céltttrfloek bisonyult szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok as egyetemes ét kétvtra aetitkü, as tgyt-temen ekékhet alkalmazható összes felszerelvények, összes lalaj-mivelö eszközök, ssénagyűjtők, darálók ét egyéb gttdttégi gépek. Felhívom t n. é. gtzdtkőzőntég figyelmét a legújabb amerikai „Planet jr" rendszer ecjkeretfi Ui\\ rtpakapilHitiltiieti entizrc, tnelylyel t répakapálásnál es (öltésnél óriási megtakarítás érhető el Végül figyelmeztetem t n. é. gazdakOzOnséget hogy i m kir. illtBYtsnUk \\M\\tt mml íi fótylflft — lévenw km ti eten ozlmhei huonló kflrflllrátu vállalatok férczgyártmányaíval! X I Nyomatott Fiaehel Fülöp laptalajdonoauál Nagy-Üanitaan 1897, 64. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. augusztus hó 12-én. XXIV. évfolyam TiMikU-tMt^ l^1 . khpkMMWta. (MikMtlid érieksaai lM rnpn-kin 4 a —» fc! Mai 14a Mtasaál » taf M»ll<«l \'llrin mtM ataísa >Wi»t» ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Xtaáéklvaáali Tárakéi iptla : fUM rw» klQfflMNMMk KLórairan íjuk i Ma 4m II karw (» fn - ír rittm • kMM \|l irt - kt Jq^im I koros* (I irt » kr Ml MH"»I> — A N agy-Kan izaai- ét dál-zalai takarékpénztárak, a BankegyeiUlut, aa Ipar- éa kar—té-I\|r<\|1\|\|\|k ^ r saak kMk. dalmi bank, a Nagykanizsai segélyegylet-szövetkazet és a let anya takarékpénztár. ___ » „nigy-kiniztai malátagyár él serfőződl r. t." a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, i7utUr jHllan a lt kr. a zalamegyei gazdasági takarékpénztár régi. tára, a nkimzsai kerületi betegsegélyzö UatnM )\|HHH> MHU. pénitár Hivatalos kMdny. ggytt mim éra: !• krajoér. ilk Nagjr>Kaalaaáa héteaklit k é t ■ ■ • r: vaaámap ém evCk.tArtölcdxi. ■Ilmlrt, -■—I máiHiiái -nulkwák IleeM FIHf kaa/» >nnkill»l>i lillinllk A Szellem. Egy revolver-villanás. Néhány dörrenés. Egy hatalmas ember halál-hörgéae. Azután újra csend. Igy jelenik meg időnkint hol itt, hol ott az a Szellem, mely bizonyosan, megfogha tólag nincs sehol éa ma már mégis mindenütt van. Az anarchia. A fennálló világrend őrei,, hatalmaaai kincseket adnának annak, aki est a Szelle-i tőrével a francia köztársasíig elnökének mJlét; azután jön egy másik, aki az olasz királyra emeli gyilkát; a harmadik Cano-vasra, a spanyol miniszterelnökre revol verez. A Szellem vérfagyasztó kiáltása ez mind. Itt vagyok I Itt vagyok! Itt vagyok I A hatalom birtokoaai megreszketnek, met meg tudná markolni éa meg tudká foj- j »™nt egy-egy ilyen véres jelenetben felütödik tani Nem lehet. Kutatják, keresik, Üldözik, agyon akarnák szorítani, de nem találják. Ugy néha azután meg-megjelenik egy-egy merénylő, aki nyugodt arccal, remagéatelen kézzel, lázasabb szívdobbanás nélkül gyilkol tngei a fennálló hatalom valamelyik kép-1 világ istenségének szelleme, viselőjének. Olyan ez, mint mikor az üldözött \| Kikacagja az üldözöket menekülő szertelen bátorságában, vakmerő-1 ,Hiába üldöztök. Itt is vagyok, ott is •égében valahol jelét hagyja annak, hogyIvagyok, mindenütt vagyok; de sehol az anarchia szelleme. A fennálló világrend őrei lázasan keresik e rémes Szellemet, hogy igazságot szolgál tassanak az uralkodó jogrendnek Hol van. hát? Mindenütt, mint valami ujon kibontakozó merre jár, hol van Mintha egy-egy ilyen merénylőt ia az a lappangó, rettenetes Szellem dobna ki a nyilvánosság elé, az üldözi hatalom elé. •Nézzétek: itt vagyokk Egyszer kidob egy merénylőt, aki átveri sem értek el, a konzervatív haladás. Célom: vem van; de anarchia !< Mintha caak Pedig mindig kergetem szellemet, jelszavam; a egy uj világrend. Sok ne-az mind én vagyok ! Az igy beazélne hozzánk ez a I lélekről lélekre, azásakról ezerekrr, ezerekről milliókra szálló Szellem. És tényleg igy is van. Az a különböző néven nevezett aociália irányzat, mely ez időtt fennáll és hódit, — végcéljában mind anarchiára, az egyén korlátlan erkölcsi szabadságának biztosi-táaára, tehát minden szervezett hatalom megtagadására törekszik. Nincs-é itt hazánkban ia dr. Sckmutl 7nS, a szelfomi anarchia apostola, aki sajtó utján hirdeti azokat az elveket, amiktől a jövő emberiség boldogulását reméli, — az anarchia elveit. Ez is az anarchia azelleme. Itt ia ő van. Nem csupán bomba és gyilok alakjában jelenik meg. Betűvel hódit. Gyilokkal félemiit Az ölő fegyver csak negatív hódító eszköze, mert tudja, hogy az borzalmaa éa nem vonz. Poaitiv. eredményt csak a betűvel ér el, mert az eszme hatalma azelid és ellenállhatatlan. Nincs-é itt hazánkban is a valóságos anarchia az alföldi munkások lázongásában ? A „ZALA" tárcája. D«ák Fereno életéből. — á „S 4 L A* márti láNál* — Irta: Tabaljr Vlktar Al 1848,9Uti események !ltjláta után Deák \'enne kehldai magányába vonult vissza. Éi he ■r a kthidal öst kastély a Szala lotyó partján • nliapátl völgy legregényesehb, kimagasló pont-Ját képezi, i habár námtalanok tisztelték meg ® \'Henl magányában aa ország minden rénéböl látogatásokkal — igénybe véve sslves vandégise-tetetéi — ugy, hogy ai ebédlő antalán egy te-".Wkkél naponkint több volt — a még netán érkező ®<% számára toritvo, mint a hányan már jelen vüknek: — nagy lelkét, szellem világa magasztos jtyét a falusi magány még mm elégité ki, ■ a Uvároi zajosabb környezetével kívánta azt fel-herélni As ötvenes évek közepén már kehidai összes \'Wlanait, a rajta levő instruotioval együtt al-Pj® Széchenyi liéla grófnak, oly vilaHtiam mel-2" hogy a gróf kötelezte magát Deák Fereocnek ««te fogytáig évaoklnt 000 drb. os. és kir. ara-"yst, mint életjáradékot fizetni, Kebidai magánya QUn Deák Pesten, iz .Angol királyné\' uállóban el\' Mást, i itt a nagy világgal való közvetít-nibb érintkezés egészségi állapotára néáve Is ■•dvtsőbb befolyású volt, a mennyiben Deák — ■»« nagy áseliemaknél u nem ritkaság — a hypooondriára ia hajlandó lévén — nagy mérvű elloglalliág i a vele rokontaellemű emberekkel való gyakoribb érintkazéi mellett phyiicailag is jobban éreale magát. Haatröl azután tavaazonkint falura li ellálogn-tott. Az ötvenet évek végén — 1867—66-ig minden májúiban Pusataizeulláizlóra, lógóra Oszter-liueber-Tarányi Józaethez — nővére Deák Klára férjéhea, innét pedig gyakran Rádóczra — Vaa-megyébe — Széli Kálmán édet-anyjáhoi ment látogatóba, t a nyarat — az ősz beálltáig —■ rokonainál töltötte. l\'azztaizentláitlón, kivált még Klára nővére élt, leginkább szeretett lirtózkodoi; éjfólalöll soha [nem feküdt le, de reggel 6 órakor nagy karimájú kalapjával, rövid gallér-köpenyben, t egy nagy vaiUg bottal már künn sétált a faluvégén elterülő regényei, bükkös erdőben. Reggeli ulán a tSflSri postával érkezett napilapokat olvasta át, azután délig irt. Az aaztnl egyik tarkán fel volt ai ö ebédje egytzerrs tálalva, öt-hat tál etet egyraái mellett, melyekből először gyorsan evett, i azután hosszú cabanoi szivarra gyujtvi, egyideig az aulainál ülőkkel, fel- u alá-tétálva, kedélyesen társalgóit, azután kiment a tágas udvarra, t ott addig járt, kait, mig jól kl nem fáradt; délután pedig a hárs- ét gttáltnytfdh drtwilban levő lakanapén foglalt helyet, hol később a hozzá kijövő vendégekkel cerolét tartott, miközben délutánonkint szakadatlanul apró esztergályos faragványokat készített, legtöbbször elegáoe eomfa>botnkal Jttragoll, mikkel kedvesebb vendégeit megajándékozta. Ilyenkor izellemet arca élénk piros aslnü volt, kivált ha faragái kőiben még jóizűen anekdotázhatoH ia En Puaztassinlláizlón gyakran meglátogattam hazánk nagy tlát. A szomszéd taluban, őst kisbirtokomon gazdálkodván, onnét ünnep- ét vasárnapon leginkább — mint akkor még Aatal garoon emoer — rendet vendég voltam Ottler-hueber Jóiiet vendégszerető házánál. Egy alkalommal — llWI-ban Oas falé, Ssaot-Uszlón korán reggel cselédeim azzal a hírrel leptek meg, hogy az Ottlerhueber uraságot a Ihjiial-baHddja kirabolta I Mély megiüétödés közben még asaap átlovsgoltam l\'uistaszentlátzlóra, hol mejyénk és a haza nagy fiának Zalát szájából a következő rémei rabíó-hietoriát hallottam elbeszélni: Sötét okioberi estén, 8 óra Iáiban, két legv-veres ember nyitott ba egéiz csendben aa ebédlő ajtajánhol én egyedül olvastam és II urkénoki majorban későig kint maradt sógoromat a vacsorához vártam. A marcona kinézésű betyár alakok váratlan megjelenése legkevésbé sem lepett mag, mart hirtelenében á gazdasághoz tartózó erdő-őröknek véltem őket, csak midőn láttam, hogy utámik a sógorom la -— kit az udvaron hazajövet leptek meg — egy harmadik puskái ember által hajtva éi kiiérve lép be aa ajtón . döbbentem meg, éi azonnal lits\'ában voltam aa iránt, hogy a vidéket már hetek óla rettegtető Hajnal rabló, bandájával gyüll meg a bajom Aat kérdeztem tőlük, hogy mi járatban vannak ? — Ne kérdene azt, feleié az először belépő Nagy-Kaniita oifltörtök Zala 64 ízi(m 9- l»p.) 1897. augusztus hó 12-én Kinevezték agrár-szocíálizmusnak. Csak azzal a Szellemmel, mely hódító erővel a neve mis; a lényege: anarchia. hatolt be az emberiség egyetemének minden Nagyon téved, aki azt hiszi, hogy csak rétegébe, az az anarchia, amely bombával, tőrrel,! -r— revolverrel, gyilokkal dolgozik. Dr. Sckmitt Jtnőnil kifejezettebb anarchistát alig lehetne találni hamaijában és Iáin: 0 csak szelíd betflkkel dolgozik. És ilyen van Magyarországon még gyon sok. A süjtöri liimep. — Saját udMtónklól. - A kerepes-uti temető hófehér márvány na. obeliszkjei között magasan emelkedik ki a hatalmas mauzóleum. Most vasárnap reggel, a hogy a derengő hajnal alső sugara Hanem azért mi, sajátságos ázsiai nyu- v^v^ött a komor monstrum érc kupolásommal azt mondjuk, hogy Magyarország M .\'"^mozdult » «rb°lt , . ~ , . ~ misztikus, csöndes haióiában a nehéz már-nem talaja a sociálizmusnak; itt a nemzet- . ^ hogy a ^ életinek örökélta közi törekvések sohasem hódithatnak. I szelleme visszaszálljon abba a régi udvarhát aki a magyar fejt szivének, háiba> ho1 clö82Ör ringatták bölcsőjét, a ... 87. - r j. •• akkor, Zalavármegye, újból jelét adta m i4Km ttm«i tn/thatia 3 hódolatának. * Pedig lelkének minden izében ismeri, tudhatja, hogy erős konzervatív vonások vannak ugyan jellemében; ujabb eszméknek, törekvéseknek megnyerni őt nem könnyQ dolog; de ha egyszer valamit lelkébe fogadott, akkor azt csak lelkével együtt lehet kitépni belőle. Minden egy-egy vérfagyasztó jelenet, a mivel az anarchia tudatja a világgal, hogy van, — intő jel arra, hogy legyünk okos őrei hazánknak és foglalkozzunk komolyan, de igazán komolyan a sociális politikával. A szó ereje most már elveszett, csaic komoly, határozott tettek vehetők számba. Cauovasnaiy a haldokló spanyol miniszterelnöknek. utolsó kiáltása, hogy ,/ljen Spanyolomig" — már csak a halál delin-urnának suttogó szava volt; de azért ébresztő harsonaként hatoljon be minden ország szivébe és ébreszsze tettre az országok nemzetek sorsát intézőket, hogy — ha biztosítani akarják országuk, nemzetük életét, — vessenek immár komolyan számot A lánchid-fónél, hol akkor búgva rohant tova a Duna zajló, zavaros áija, tán felemelte pilláit az az fllő, merev érc-szobor, és nézett nyugotnak, le messze Zalába és a rohanó, zugó folyam mormolásán át fülébe csendalt annak a kis falu toronyórának ezüst csengésű hangja, hol az ő emlékének hódolt aznap a legnagyobb vármegye. Deák Ferenc sőjtöri szQlő-házát emléktáblával jelölte meg vasárnap délelőtt Zala-vármegye. Ünnepe volt vasárnap Sőjtörnek, impozáns, felemelő nép ünnepe. A tisztára meszelt, pici ablakos házak tetqjén mindenütt ott verte a reggeli szellő a nemzetiszínű lobogót. Alig hogy felbukkant a nap első sugara, a keleti begyormok mögött itt is, ott is, ünnepélyes, áhítatos hangulattal megjelent egy-egy gazda a ház kaptája előtt. Első tekintete odaeselt a dombon fekvő ősi udvarház feldíszített falára. Az ünneplők a feldíszített iskola előtt gyülekeztek őesze. hol magasan emelkedett a diadalkapu. Hosszú, illatos (üzérek szépen körülfolyták a nagy laalkotmányt, ugy hogy virágon kivül alig látszott más. Pici, majd nagyobb nemzeti szinü lobogókat csoportosítottak egymás mellé, melyek kősőtt lágyan himbálódzott a vármegye saine, a kék-sárga. A stoaetédos falvakból tömegesen, mintha csak bacsura mentek volaa, jöttek a polgárok. Tíz óra után már belepte sz iskola környékét as ezrekre menő emberáradtf és némi izgalommal tekintettek a baki országútra, honnan a zalaegerszegieket éa az Snnep-ség rendezőit várták. Fél tizenegy orakor a távoli mesneeégbea magjelent a bandérium előhírnöke és finom fel-ssálló porfelhőből kivált as első lógat, melyei sság meg száz követett szép sorrendben. Az első kocsiban dr. gróf Janlcovieh Láss\'ó főispán ült. A diadal-kapunál Pajty József söjtőn plébános ssép, meleghangú bessédnen üdvözölte a főispánt, ki hasonlóképen válaszolt. Innen egyenesen a plébánia-templomhoz hajtatott a menet, a hol ugyancsak Ájty József nagy papi segédlettel, fényes hálaadó istnti«zteletet tartott. Az oltár közelében az első három padsort Dtik Ferenc rokonainak tartották fenn. Ott toltak: Dtik Mihály sala tárnoki földbirtokos, Dtik József megyei utbistos, Deák Borbála férj. Nagy Jó-zselné puszta-magyarod! földbirtokos, Deák Péter Nagy-Kanizaa rendőrfőkapitánya .és Dtik Victor tanító-képzői hallgató. A főispán mellett olt láttuk: Cttrtin Károly alispánt, Farkat zalaegerszegi és Marmttky Endre alsólendvai képviselőket, Anay Iajos megy fi főjegyzőt, Tat«y Kristóf megyei löűgyént, Zukelter és Vizy Géza megyei aljegyzőket, Fitos Márton megyei levéltárnokot, Lányi Károly Ur. lőmérnököl. Dtrvarict Akos, Dtrtarict Imre, Dtrtariet János, Inkty Láuló, Háezky Kálmán, Skublict Jenő, Taráuyi Ferenc, ilj. 1 arányi Ferenc, Vizltndvay József, Vitltndtay Sándor, stb, megyei törvényhstóeági bizottsági tagokat. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város képviseletében megjelentek Dtik Péter rendőrfőkapitány, Wágntr Károly v. közgyám, HtritUiy Béla, H/o/W János, Kit* Ernő dr. Oaltrkám László stb. városi képviselők. Az országúti ősi udvarház asilárd egyszeri falai között lázas, zűrzavaros hangulat uralkodott vasárnap délelőtt. Egyszerű polgárok hófehér vászonruhában, csillogó bogláros daliás utak jöttek mentek.\' A szürke százados falakat elberi. tolták a virág-girlandok, a drága szőnyegek. A bejárat fölött az épület nyugati részén lepeW volt leborítva az emléktábla. A kaotikus, hangtalan zűrzavart mély AthaM csend váltotta fel, a hogy Skublict Jenő tört. hat bízott tag, az ünnepi szónok alakja feltüat az emelvényen. Beszéde rövid volt, de telve eredeti szép gondolatokkal, melyek mind csak s ,haza bölcsének" elévűlhetlen érdemeit méltatták. Beszéde végén a ház jelenlegi birtokosé- és vezérnek látszó, daliás termejű férfi. Hallotta-e már hirél öreg uram a híres Hajnid Pillának? — Nem hallottam, de azért szívesen látjuk kigyataetaket, ha kivált jó rzándékkal vannak hossánk I — - feleltem én, — mire Hajnal, a nMituér így lolytatta: — No, most már tudja, hogy milyen hires emberrel van dolga, hát mondja meg nekem öreg ur maga is, hogy kicsoda? — Engem Deák hrtnenek hívnak — mondottam, -.., — Hát maga legyen az a Deák Ferenc V Hallottam, bogy maga is hires ember, de hát ml most pénzért jöttünk ám, és addig nem is távozunk innét, mtg a tarisznyánkat ennek a másik öreg urnák a pénzével teli nem rakjuk I E párbeszéd alatt Hatnal a tartózkodásnak agy bizooyos nemével bámultak az én higgadt magatartásomat Eközben a rablók a szoba aaegletében félénken megvonult Oszterhueber leié fordultak s lenyegetöleg követelték, bogy adja elő ami pénze van, de mind I £n a mennyire a szorongatott helyzet engedte, Intettem a sógoromnak, ki azt megértve, előadta a pénzt, de ezúttal csak 800 Irtott vett . elő, s hozzá lette, bogy többet nem adbst, mert nincs több, — mire Híjnál adjutánsa a keze-Ügyében levő lokos nyéllel elkezdte ütlegelni Ossterhuebert, melyre azután ez a rémület ét az ütlégek miatti fájdalom hatása alatt iimél 800 frlót hozott elő, — mely között vagy 100 frt volt apró kalotokUyi. A rabló most még inkább vérezemet kapott, éa falingerülten tyra ráütött egyet fokdia nyélé-vaias öreg házi úrra, hői moat Hajnal Pista maga ia ütésekre szánt kézmozdulatokkal köze rik sógoromat, ha akkor közbe nem lépek és így nem szólok a nekivadult rablókhoz: — Csodálom, Hajnal ur, hogy kelmed oly híres ember létére egy 70 esztendőt tehetetlen öregre emeli fel a kesét! Az nem dicsőség egy ilfen gyenge öreget ütlegelni I azt egy gyerek is könnyen megleheti I Bizonyos lehet abban, hogy tztán tz ilyen cselekedet a jó hirnevét önnek jóval alább fogja szállítani I Hagyják békében az öreg urat, lám már utolsó apró etiettdlijü (hatosát) it odaadta, és legyenek róla meggyőződve, hogy még többet is adnt, de jelenleg ninct több pénz a birtokában. E szavak nem tévessték hatásukat a rablókra, hanem ekkor ismét velem kezdett Hsjnal ilyenforma társalgást: t — No, ha olyan szépen tud maga öreg uram prédikálni az uratágja mellett, hát legalább ak-\| kor ő helyette maga rukkoljon ki valamivel as én .tzeaéüy legényeim\' számára. — Nekem semmim tincs I — lelelém. — Hát melyik a szobája? — Itt ez a kis szoba az én háló szobám. — Lám, milyen szép arany órája van itt as ágya mellett a szekrényen. És Hajnoal aranyórámat az aranylánccal együtt egétz kényelmesen a dolmánya zsebjébe telte. — Szívesen oda adnám önnek — szóltam moat— az órámat a magam jó szántából is, már miután Így megbarátkoztunk ; — de ez nekem olyan\'nélkülözhetetlen, kedves portékám, mint tok embernek afeletége; éjjel nappal velem van, t mert egyedütt ember vagyok, igen megssoktam már évek óla ét igen tteretném,\' ha ettől meg nem totzlanának. Ugye bár, megteszik velem est a szívességet? — No, csak (öltté hát vele a kedvét I — szólt tatt Oszterhueber leié s még lilán igyon it ve- Hajnii — ét kihatván ssebjéből ss órát lánccal együtt, visszatette a helyére. De ezt a szép tmy tollat még it elviszem. — Ne tegye azt kérem! Látta, az a toll, melynek ön aemmi hasznát nem veheti, nekem igta becses emlékem, ajándékul kaptam, t nekem ez olyan tárgy, mit drága ereklye gyanánt őrzők és higyjék el, hogy igen fájna, ha est elveszteném. Hajnal erre tzó nélkül engedett iimét kívánságomnak és visszatette helyére as ékes irtnytollat, melylvel kévét idővel előbb engem Fetten egy »nn iüldő/tiég\' tisztelt meg. Ezután a két haramia a szobákban végig, l talon felé tartva, hol tok drága arany ét ezdst ékszer volt felhalmozva, a „etagerbeu* kezdett kutatáit tiltani ét egy értéket, kétágú tzM gyertyatartót az egyik rabló már a taríunyájába rajtett el, amit aalán vele el ia vitt. Szorongatott helyzetünkben ismét nagy rémületbe a-tünk. En mégis újra feltaláltam magamit s Hajul ét cimborájának figyelmét a kutaáitól elvonva, újra beszédbe ereszkedtem velük ét oda kínáltam nekik a pénztáraimat, melyben öntet péa-zem: 75 forint tolt. — Ezt maguknak adom — mondtam <d» oly feltétel alatt, ha a sógoromat többé nem bántják és egyikünktő sem követelnek most már esentul egyebet. Ast hiszem, hogy tgyik ji borM u másiktól ennyit már ctak megvárhat. — Isten neki! csekély pénz ugyan, de már megelégnem vele, ízért, mert as öreg Deák ur igen szénüzavu emberi Et most el is megyünk; ámbár aUr még éjrélutánig it bátran itt maradhatnánk, mert egyik pajtásunk a kapát őrzi, a másik a lolyotó ajtót. — A cselédségei még mielőtt ide beléptünk, behajtottuk i cselédszobába ét reájuk zártuk tz ajtót. Segítségre hál aea Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 64. ssám (S. l»p.) 1897. sugusatus hó 1Mb bot, Tkrúnyi Józselhez intézte naVait, arra kérte fit, gondoua továbbra is oly kegyelettel a házat ás az emléktáblát, mint eddig tette. E közben lehullott s lepel a tslbs illesztett nagy csillogó márványlapról. melyen a kővetkező felirat van: Ealaaaegye bélés kegyelettel Mkttelle aieg 1M7. ssgsitlsi 8»éa e táblával ssask emlékét, hagy Itt tzlUMI a hasa bélese DEÁK rSIE>(: IMI akiékor 17-éa Az ünnepi beszéd elhangzása után HActky Kálmán ttrvh. biz. tag indítványára táviratot küldtek ő felségéhez a királyhoz. Majd Tarányi József földbirtokos, s Söjtör, Stsat-LAssió és Nyirlak hitbizományok tulajdonosa szólóit. — ígéretet tett, hogy a házat, mint azt már ö felségének s királynak szóval is megígérte, ő is, valamiiit utódai is mindenkor a legigazabb kegyelettel fogiák gondozni. Abban a szobában, hol Dtik Ferenc született, az ősi család képei Iügynek sorban köröskörül a lalakon. Régi, marciális alakú, komoly lekinletfl tábla-biróalakok, markáns, szigora, arcvonásokkal, de valamennyinek kedvea szelídséget kölcsönös a mélázó szemek gyengéd tekintete, a melyekből igy is jóság és nemesség sugánik ki. A női képek is tseliden gyermekesen mosolyogtak, amint s msi modern toslettokban meg álllak elöliak a kutató kiváncai hölgyet A szobában nagy, ntbéz aszta\'on egy] vaskos aranyszegélyes album. Az egyik fotelbe egymásután ülnek be s látogatók. Mindegyik élíff szeretne lenni; lázas türelmetlenséggel várják a a tollat, bogy beírhassák nevűket az albumba. Az ünnepség bslejszése után, az épület eme MÉÉ vilifiareggelihez Politikai szemle BelfSld Darányi miniszter é mezei mnnkások sztrájkjáról A képviselőház augusztus 6 iki ülésének végén Darányi Ignác földmiveiési miniszter a maga és a belügyminiszterek nevében is Sima és Hock képviselők as\'aratók astrájkja ügyében hozzájuk idézett interpellációjára felelt; a melyben tüzetesen elősorolts azokat ax intézkedéseket, melyeket a termés áksdálytalan betakarítása érdekében szükségeseknek tartott, s melyek csakugyan lehetővé is tették aat; egyúttal a kormánynak a jövőre követendő eljárásit is vázolta, melyeket s munkás késnek megoldass érdekében célszerüknek tart. A kormány mindent elkövetett, hogy a munkaadók és munkások közötti differenciák elsimittssssnsk, és ezután mindent el fog követni, hogy a bujtogatók leleteire vonassanak. A aunkéstartalék rendszabálya -bevált s azt fen-tartja, s még ez év folytán törvényjavaslatot fog benyújtani a munkások és munkaadók közötti viszony rendezéséről síb. A Ház egyhangúlag tudomásul vette a választ, melyet ilt egésá terjedelmében közlünk: , Először Simának telel. Nem igaz, hogy a földmiveiési minisztériumban az alföldi munkáskérdés tanulmányozására külön osztályt szerveztek, hanem csak az igaz, hogy a munkáskérdést egy ügyosztályra bízta. Sem most sem ezután nem szándékozik sem 0, sem a belügyminiszter oly törvény javaslat beterjesztésére, mely a inunkáskér-dést egész vonalon felöleli, mert ez kép telenség. Hocknak azt feleli, mánynak sikerült a rendet szerint a hozzám tartózd, vagy a tárcáéi -által segélyezett vállalatoknál rendszerint csak hazai munkások alkalmaztassanak és idegen munkásokat csak Mi én cnjfdd* memmel lehessen alkalmaim, (Élénk helyeslés.) Ugyanily intézkedés van már kereskedelmi miniszter ur részéről is, mely szerint a vasúti engedélyokiratokban ki-mondatik, hogy az illető vállalkozó hazai munkásokat alkalmazzon ás e részben kivétel csak a kőmunkálatoknál történik, mert köztudomásu, hogy a magyar ember kőmunkálatokkal nem szívesen dolgozik* (Helyeslés.) Én magamnak felvetettem a kérdést, vájjon helyes-e az, hogy oly munkástartalékot, a minőt az idén iletőhegye-s -n alkalmaztunk, « jövőre is biztosítsunk. Bármikép gondolkoztam á» óhajtottam elhárítani a feladatot az államtól, arra Jöttem, hogy ez idő szerint senkinek sincs annyi eszköze és közege rendelkezésre, hogy ez irányban intézkeshessék, hogy senki sinca,ki a vezetés egyöntetűségét és gyorsaságát annyira mint az állam, biztosítani tudná. (Helyeslés á jobboldalon.)"Ezért ezen munkástartalék intézményét addig, míg annak helyébe máa megfelelőt állítani tudunk, a jövőre is feltartani szándékozom. (Helyeslés) De szükségesnek tartom, hogy a munkaadó és a munkások közti jogviszony is szabályoctas-sék, és pedig akkép, hogy e szabályozás hatása már a jövő íratásnál érezhető legyen. (Általános helyeslés.) Ezért még éx év folyamán szándékozom a munkaadókig— a j^jp és a munkások közti jogviszonyról törvény-az aratáson javaslaU>t elöterjeuteni. (Helyeslés.) A bel- Isti helyiségeiben villásreggelihez hívta a ven ____________I______ _ ____„ dégszerető házi gazda Taráéi Józsel az ünnep- jfe^tani és igyekezett pótolni a hiányrólminÍMter ur P1\' * cselédtörvény revízió ll0\|! bocsátottak a birtokosoknak 2150, más vMPoaunK me» Ilt vonal Zala-Egerszegre vitte a vendégeket, az ünnnepség folytatódott. ás egerssegi banketten többen mint három Mázán vettek részt és igy a szellemes pohár köszöntökben nem volt hiány. számíthatnának öreg uraimék. Most jó éjszakát Diák Firenc art Ezzel kezét Njra/fd a tuér, acélmarkával kezemet keményen megszorítván, végül igy szólt: — Aranyos asája van as igsz öreg uram, de vigyázzon, hogy a vármegye kopóil — pandúrokat — utánunk ne sürgesse, mert ugy nem leszünk sokáig jó barátok, habár miiidaketten hírit tmb* rú rogyunk isi A rablók — összesen öten — ezután mély csefidhen — miután kát és léi órán ál bennünket bizony rettegésben tartoltak, kifosztottak, Oss\'e-huebernek azonkívül karján és vállán kék foltokat hagytak — eltávoztak. Mi pedig egész éjjel nem aludtunk as izgatottságtól, a kivált Osztsrbuber napokig lartó izgatott beteges állapotban voit. Annyi bizonyos, hogy s sógorom életét, ds tslán s magam életét is higgadt, márstkelt magamtartáaával — mely a különben retlentbetlaii s kegyetlennek ismert rablóvezérnek impooált, — mentettem meg 1 tárcáinkat azon ban ugy kiürítették, hogy rtggtl nem tudtunk lmunk miU húst hozatni a íSjlöri minárttUMi. Így bessélte el nekem — s azután még másoknak is az „öreg ur", — de p rsze ennél sokkal érdekesebben — a senzációs rablasi esetet, mely öt posztassentlásslói (arlózkodfca alatt — esetlegesen érte. Es ezen tikalomból s társadalomnak egy példával többel szolgáltatott arra, hogy jó emberise bánásmóddal, bátor, biggadt és nyájss A munkás követelését véglegesen szervez-msgslsrtásHÜ — mi több: a ssépszó erejével zük és pedig akkép, hogy az nemcsak a még s vadonnak eltzánl fiát: a MaitA rMó-j munkaadónak, hanem ép igy a\'munkásnak is a javára szolgáljon, (Helyeslés a jobbol dékrül 3567 munkást és még tartalékban ! volt 8926 munkás. Rabot pedig egyet sem \| kellett alkalmazni. Nem tehetem. - igy folytatja tovább — hogy e helyütt a főispánokról, a törvényhatósági tisztviselőkről, az érdekelt gazdasági egyesületekről, nemkülönben az állam minden rendű közegeiről elismeréssel ne emlékezzem meg.- (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Őszintén kijelenthetem, hogy ezen akció alatt mindenki teljesítette a maga kötelességét. Olay Lajos: A többit tudomásul vesszük, de a főispánokat nemi Darányi Ignác fÖldmívelésügyi miniszter: A mi pedig a jövőt illeti, méltóztassanak megengedni, hogy röviden bár, de a kormány jövő szándékairól is nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk! Előrebocsátom és e részben teljes egyetértésben vagyok ugy a belügyi, valamint az igazságügyi miniszter urakkal is, hogy a rendszeres bujtogatókkal szemben, különösen pedig az internacionális bujtogatókkal szemben a legerélyesebben szándékoznak eljárni. [Élénk helyeslés). Az esetre, ha a fennálló törvények keretei e végre elegendők nem volnának, attól sem zárkózunk el, hogy esetleg novelláris intézkedéseket kérjünk. (Helyeslés a jobboldalon.) A békés munkást a jövőre is minden eszközzel megvédeni fogjuk. (Helyeslés a jobboldalon.) ••séf* is maglehet lágyitaní, mint ahogy Orpheus egykor lantjával a fenevadakat is megueliditeile. dalon,) A mi a munkásközvetitéssel kap csolatos keresleti kérdéseket illeti, <a én tárcám keretében rendeletet adtam ki, mely A kormány a munkások sorsát minden 1 irányban őrködő figyelemmel kíséri, őszintén érdeklődünk mi a magyar gazda helyzete iránt minden tekintetben, de nem szabad kisebbnek lennie azon jóakaratnak és rokonszenvnek, melylyel a józan és békés munkás iránt viseltetünk. (Altalános helyeslés.) A kormány mindent támogat^ a mi a munkás anyagi és szellemi helyzetéi fejleszteni alkalmas, mert azt tartjuk, hogy akciónknak csak akkor lesz sikere, ha a bujtogatókat izolálni tudjuk s a munkások zömét meg tudjuk győzni a helyes irány, ról. (Elénk helyeslés) Ennélfogva a munká sokat azon törekvésükben, hogy anyagi jólétük emelése végett egyesüljenek, segítő-egyesületeket létesítsenek, melegen pártoljuk. A legutóbbi napok is bizonyságot tesznek arról, hogy a kormány a munkás helyrt^e iránt mennyi érzékkel bír. A kötvényekről szóló töryényjavaslat 6. § ában gondoskodva van arról, hogy a munkások egy kis birtokot, ha csak egynehány száz négyszögölet is, könnyebben sierezhessenek meg. A pénzügyminiszter ur pedig kötelezettséget vállalt, hogy még ez évben elő-terjeszti a hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslatot. Nem szükséges bővebben indokolnom, hogy es a munkás-osztály szempontjából is mennyire fontos. De gondoskodunk módokról is, hogy a.munkások oly évszakbsn, midőn mezei munka úgyszólván nincs, lehetőleg foglalkoetatha-lók legyenek. Ezért a gazdasági házi ipar melleit a kisgazdasági termelési ágakkal, minő a szőlőmivelésen kivül a kertészet, a méhészet, a baromfitenyésztés kiválóan foglalkozunk és módot akarunk nyújtani ■hogy a munkások magukat ezekben könnyen kiképezhessék. Nagy súlyt fektetünk a né» Nagy-Kaníssn oéütörtök Zala 64. ssim (4. lap) 1897. auguastus hó lt és II. KfllfSld. Oraca éa »<wlirw%. Vilmos német császár e hé 7-én érkezeti Szl.-Pétervárra. A fogadtatás rendkirOl szívélyes j volt, s át orosz lapok nagy politikai fontosságot pies olvasmányokra és jutalmakat szándékozunk kiosztani a magukat kitüntetett munkások és cselédek között és azok közt w a kik a munkások .dolgaival önzetlenül foglalkoznak, Ezeket inkább csak példeázerüleg hoztam It^dőoTtaMűTá német" öás\'rlri\'pár íáiö^íásá-fel, mert a teendők sorozata még azokkal \| oak. — Nyolc órakor reggel a német kolónia nincsen kimentve En különösen saját tár- és a sajtó képviselőinek gőzöse a Hohenzollern j cám kérdéseivel foglalkoztam, de biztosit- •}* "W. A nép p dig ellepte a Néva partjait, hatom a t. Házat, hogy minden koliegTizenegy Óra >tát. egy negyedóráv.l^őrdül-• r , !, .\' _ , t- ... f., tek az ágyuk üdvözölve a Hohenzollern\'. Alig » foglalkozik ezen ügyekkel saját tárcáján hogT Vilmoe császár megjelent s psrancsnoki hídon; belül Befejezésül csak annyit mondok,hogy a legközelebbi orosz hajón megzendüli a német! hazánkban máskor is jelentkeztek oly áram-; néphimnus dallama Vilmos csáazár nyájasan latok, melyek a nép szenvedélyeire voltak]köszöntgetett mindenleié. 18 őrskor vetett hor-J számítva -» melyek más országokban gyöke- «°nyi » . W . .,, , , * r3. „ dörgő ágyuszó jelentette, hoci közeledik as ret vertek; de nálunk csak átmeneti jelle-\' • ^ yBchlja. Mikúr „ örosz hajó aj gűek voltok, mert az egészséges magyar (Hohenzollern közelébe ért. horgonyt vetett s aa gondolkodás azo\' at be nem vette; e kér- orosz cári pár Alezej nagyherceg és Radolin déssel is igy leszünk, de csak akkor, ha e herceg nagykövet kíséretében csónakra kérdést, mely az ország egyik létkérdése, ? !,** A j W . i . ,, v . ■ . . . . f . löljárójára lépve, Vilmot csásaár elébük sietett, nem -pártpolitikai szempontból fogjuk lel, \|Al urt)\|od4k többször megcsókolták egymást, nem használjuk fel ütőkártyának egymással Vilmos császár a cérnának kezet csókolt és s szemben, hanem a kormány és törvényho- császárnéhoz vezette. A két uralkodónő ia össze-zás egységes akcióját az egész társadalom ölelkezel! és összeceókolózoli Egy negyedórársl / * ... • ikésöbb az Alexandra yaehion Peterhofbamentek. . haza. sajtó is őazmtéotámo-! A, AlezandmközeledJekzr akikötőhídróleldördOI. gstja (Ugy vanl Ugy van! jobbfelől) i lek M üdífl )ésok. A kikül(i3 ulán , nímct cmi. Kérem a t. Házat, hogy mindkérválaszomat; szári pár a nagyhercegnket s a nagyhercegnőkei tudomásul venni méltóztassék. (Élénk éljen-; üdvözölte. Vilmoe császár végigmenve a disz-zés a jobboldalon.) /l j szazad előtt, oroez nyelven üdvözölte a katoná- i ; kat, mire ezek igy kiáltottak: latén adjon neki I hosszú életet. — Azután n császári pár meglátó* A karléesl ksagrewiai elmapsiása. ; gatll , ^^ part a a nagyhercegekel. Vilmos Kősóitok annsk idején, hogy a szerb nemzeti urtaatrl a iwtttettl nl iélyeeés nagyszerű lo* áe egyházi kongresszus ellentétbe helyezkedett áz Kutatás láthatólag meghatotta. A cár as orosz uralkodó akaralával, amennyiben nem első sor-1IWU lengeruagyáyá nevezte ki és tengernagyi nagygyá való kínev ez telesem ben nemcsak személyem kitüntetését látom, kaaem a közlik éa birodalmaink közt hagyományos, beaső és rendíthetetlen alapokon nyugvó viszony qjabb bizonyítékát is. Felséged rendi l hetei len e>hatt rozása, hogy mint eddig, ugy ezután is megőrzi a békét népe számára, bennem is a ley őröm lelj easfcb viszhangra talál és igy baaoalö -utakon, együtt haladva, egyesftttao tórákszánk arra. hogy a béke áldásai alall népeink kulturális lejlödéeét vezessük Bizalommal tehetem Újólag Felséged kezeibe azt a fogadalmat — ée ennél én tudom, hogy mögöttem áll egész népem, — hogy a világbéke (eatsrlá sának e nagy munkájában egész erőmmel állok Felséged mellett és a leghatályosabb módon támogatom Felségedet mindenkivel sembeo. a ki magkieéreiné e béke megzavarását vagy megszegését. Poharam emelem 0 felségeik a császár ée cataaáreé egészségéreI* As anlrkistak Isméi dolgosnak. Egy Madrid bél érkezett távirat ugyanis aat mosdja, hogy egy anarkieta három revorverlövést intézett dmeeM miniszterelnök ellen, A miniuterslaök meghalt Utolsó saavai esek voltak : Eljeo .Spanyolország/ A gyilkos neve: (lo ti Aligine Mihály, olasz ssülstéeü. nevezte ben akarta tárgyalás slá venni a görög-keleti f egyenruhával sjándékozla meg. A császári pár szerb nemzeti egyház szerveselének végleges t«t<l«>ére nagy ünnepségekre készülnek, megállapítására vonstkozó javaslatokat. Ntkolit j a Fedor bárt, kir. biztos a hó 7-én érkezett Karió \| Az orosz 8(1j,ó , béke biztosítékának tekinti a A légrádi Petőfi ünnepély. Az engeutelödés (iéniusta lesaáUt fenségei trónusáról, hogy a rettegett Krisztáéi (elvegye n a titáni tusát-. Erimnek kődlátyolos birodalmára kiterítő Már nyalta komor sötétség, bogy ledóutvs s haladás ép&* letét, annak romján épllse lel sz örök torzsalkodás, as ádáz viasály elrettentő panlhe» önjSt.. De jött villámcikttva s béke hatalmas nemiöje : jött, látott s győzött Egy utolsó, eget-földét megrendítő dörgés rengett át a légen, kétségbeejtő, hsvee küzdelem Érisz felült szekerére i mene- céra s a kongresszusi képviselőket táviratilag n4.„ etá-zári pár látogalását éa ily értelemben haWhörgéte bivták össze e napra. Déli tizenkét órakor n»i* ir erről. Különösen a Navoje Vremja, mely mel- v . . . ,„ .. lette Brankovics palriárka az Ölést, melvre \|ékjrtín , ré8Z\|Vei\| császári pár és gyermekeik \| A borongó oltünt s felmerült as - esek igen gyér számban jelenlek meg\' A folyó ; arcképét -közli, a azt hiszi hogy a német csáazár \' engeutelődés életadó napaugara, s midőn a Igyak elintézésé után a palriárka jelenti, hogy a ^ M nrogz ialálkozásál az egén világ as di,d»\' babérját elnyerte: a remény szivárvány • királyi bizlos közölni fogja a kongresszusra vo- eartpti böke uj halaltnaa zálogának tekinU.1"\'"\' \' \' ~ aatkosó legfelsőbb elhatározást hz még is jelen- _ A jouru\| ^ bt-Peterbourg szerint a találván s elfoglalván az elnöki széket, a kővetkező-: kosónak világtörténelmi jelentöeége van a s es !f 3S9!11 • kongresszushoz: ujabb biztoeitéka nemcsak a kát érdekelt nemzet .Tleztelt kongresszus! Miulán a kongresszus, hin<in cgé8!! Kurópa békéjének, szerencséjének dacéra 0 csáesán ét spoetoli királyi lelsége folyó U virágzásának, ily értelemben Írnak a löbbi évi május 10-én kelt legfelsőbb elhatározásában! jnpok is bglslt legkegyelmesebb utasításának az 1868: Ugylátszlk, hogy az orosz lapok nem csalit-H. törvénycikk alapján a görög-keleti szerb Józnak ama feltevésükben, bogy a német etáesár nemseti egyház szerveseiének végleges megállupi-1 látogatása l\'élervárra, a béke ráloga. Ezt mutat-tMtoa vonatkozó javaslatokat nem vette el»Ó ima Wköaafietéeek, mefyeket as uralkodók a torban tányalás alá: ennéllogva a császári ét{péteirVárl diszebéd alkalmával mondottak, apoatoli királyi felségének kehiben, 1897. évi Mikiét cár Irancia nyelven a köveikeaő lelkö-aagiaztus 3 án kelt legfelsőbb elhatározásában 8í{jntöt mondotta, aytrl meghagyása alapján ezen. a lolyó évi július 11-tkére egybehívott görög-keleti szerb nemzeti egyházi kongresesut ülését bizonytalan időre elnapolom." Így tehát a szerb nemzeti ét egyházi kongreaz-szus radikális ellenzéke makacs ellenállásával újra útját vágta a szerb nemseti és egyházi ügyek célszerű rendezésének. A 14. atakaas. A képviselőház e hé 8-tn folytatta a bűnvádi perrendtartásról tsóló törvényjavaslat réazlatoe tárgy t ásál. Szóllak Poléoyi Géza, Sima Ftienc, Mócsy Antal, kik a szakasat nem fogadják el. A tObbség as e\|j 16. szakaszt elfogadja. Elfogadták a 17. nakasst ia, de a vita csak a 18. szakatz g Myt, a mikor az elnök három órakor a vitát baaárta, t mini hogy a tzakatzhot még löbb szó-sok vsa lejegyezve a vitát másnapra halasztotta. As aegasttas 10-iki llé«en s képvitelőház belejeate a bűnvádi perrendurtei életnelépteté-eáről sséló javaslat réasielee tárgyalását, mely elfogadtatván, a ll-iki ületen tog baraadszor olvutatai. Aaotáa néhány interpelláció kŐvetVe tett, melyekre a miniastertk azonaat Jéle\'tek, Még esak egy Olée lesz U-én, azon tul pedig amptembtr 27 éig érdealegea Ólét nem lets. „Felséged éa s császárné ét királyné ö Felsége körűnkben való jelenléte élénk megeiége-déssel tölt el engem. Nagy súlyt fektetele arra, hogy ezért őszinte köszönetemet fejezzem ki Felségteknek. A bennünket egyeeitö hagyományos kötelékek ét mindkettőnk szomszédos államait oly szerencsésen összekötő jó viszony ezen u[j nyilvánulása egyszersmind becset bis lositéka as áltslános béke lantartáiának, a mely szakadatlan fáradozásainknak ée legforróbb óhajainknak a tárgya. Poharamat emelem 0 Felsége Vilmoe csiszár és király, öFoltége a császárné ét királyné ét egén Felséget család juk egészségére." Kis időre vilmoe császár emelte lel pohsrát és s következő tóutot mondoUS ! .Szivem mélyéből köuönóm meg Feltéged nek a császárné ö Felsége nevében itt nekünk onlályrénOl jutott oly nivélyet ée nagyszerű logadtaláat ét azoVat a kegyet szavakat, melyekkel Feltéged minket oly szeretetteljesen üdvözöli. Egyúttal kt\'Onöten azért az qjolagoe meglepő kitüntetésért óhajlom legmélyebb és legörömteljetebb köszönetemet Felséged lábai elé helyezni, amelylye) Felséged oly kegyet volt I rólam aa állal megemlékezni, hogy besorozott ! dicsteljes hajóhadába. Es oly kiváló kitüntetés, melyet egész nagyságában meg tudok becsülni és a mely egy-szertmind kiváló mértékben kitűnteti vejem egyOtt az én tengert szett mi l ia. Oioez tedger ként aranyzománccal vonta\'be kiválantoit paradicsomát saját nimbuszával .. S íme!\' ss éden andalító illatárja aailll (elénk ssirtnokról... Aranyfűrtü tilphidek lebegnék, se bongnak t teremben , Lihegő ajkuk (orré lehelete széditőleg hat a settenkedő udvarlóra.... Minden arcon a boldogság, aa igát, elpaláslo latlan öröm rOaaaldhói pompáznak... A paradicsomi boldogtág aaooban nem végtelen Falka, párnáiról á blborhajtml, kitérni pe láatját az ég ivéra s midőn ss öröm, a etapoogo jókedv tetőpontjára hági letharaan a mama-dtt-rubok hangja a — vége mindennek... Ami nincs még vége, mert aa éde emiekei uálet nem asaktdnak el... Uoldog percek, itten vételek I Csak az emlékezet vtrrasst még ., Morph\'us átvette a kormánypálca!... F. hó 8 áu tartotta meg ss itjutág eiksrélt PetöA-Onnepélyét Légrádon. A programm a kllvetkezö tolt: I. Megnyitó beszéd, Irta H. J. tartja Kumper M t. Jó Petéé, Lévaylól, navalja Miktsy A. 8. Petőfi pessimlsmusa, irta és IsMvssta Haller J. 4. As Őrftlt, Petőfitől, előadja Kumper M. 6 Szomjas ember lOaódéte, Petőfitől, ssauljs H. 1. 6, Talpra magyar I előadja Mátay A. A válogatott műsort a közönség látható érdek lödéee kísérte. Sokat várt — és nem csalódott . A megnyitó beszédben Kumper ur előadta t méltatta Petőfi kultuszát. Utalt arra at egyenetlenségre, amely egy idő óta megakadályozta a modern fejlődést. Kérte a müveit pnblikumot-hogy fojtsa el lelkében a gyülhlet szikráit. Hatásos beszédéi Igy lej ette be .. Boldog lehet a magyar, bogy Ily lenkült szellemnek adotl életét, de még boldogabb azért, mert meg tudta ét meg akarta érteni"... Nagy-Kanl»a, c«UtOriök Megható ée lelemelfl volt a progr. ulolió iM>ntj«. Midőn Mátay ur lelugrot alliliMo ée kucemáaan a pódiumra i eldörögle a leiuégee .magyar mareelUaiee"-lj a küleö teremben a ae-itokar rázendített Köloeey hymnueera a ■ ballga-lAaág esőmében aa öröm 4a meghatottság osillo\|6 hírnöke Jolonl mag... A lelkesült kózöoség minden piéoe-nél tomboló étjensésbsn tört ki • a hirom mOkfldO lárado-iiu méltó el ismeréel nyárt a tapsviharokban ■ Kliemeréeeel kall adósnunk a rendeső triumvirátusnak aaon namaa bua\|óaá\|4rt, amelyet u Qdd« pély megteremtésében kifejtett... A nyíri évad * ár-már vétel ért volna anélkül, hogy • hölgygárda malalbatoll volna... A rendwó triumvirátus maiéra vállalta a súlyos terheket, amelyek egy elite-mulalaág alkalmával lelmerOlnek s a vendégkossoru méltányolta Ogybusgóeágukat. Alig nyárt beleiesést aa ünnepélv : lelbaogsoll a sene a kaadetét vatta a — robotoláa. Töméntelen lány a kevés fiatalember. Ámde kiknek ereiben romlatlan, Halai-vér csergedes, ssok magmentették a .basa becsületét* Lankadatlanul és szakadatlanul lejtették egyik lourt a másik után. fjlél felé\' járt mfr a mulatosás s a jókedv lángja magasan lobogott Tisankét óra után kezdődőit a Irancia-négyes, melyet 40-pár tánooll. Mátay dirigálta. A mu-Isiság hajnal haaadtakor lajeaődött be; midőn a pirkadó bajnál fénysugarai bauflrődlek as ablak-táblákon... Jelenvolt aessonyok: (Friedfeld) Waehlel Ma-ritka, Kiedl Jenóné, Ssiivégyi tíyuláné, Mikler (lyözőné, Bergor Déneené, Mátay Gáborné, Huller letvánné,- Mátay Elekné, (ioldschmied Fülöpné, Friedfeld Vílmoené, Hercor Johanna, Neusinger Jánoené, Friedfeld Miksáné, (ioldschmied bina, Lsusch Lipótné, Kasztl Jánoené slb. stb. Leányok: Rladl Blanka és Olga, Spilzér Rsssina, Szilvágyi Sarolta, (irflnfeld Róza. Friedfeld Klemi, Grünleld Gizella, Goldschmiea Gizella, Andraaek A., Hercer Roaainka, Nentin-ier Ilka, slb. stb. H.... r J. .8. Zala 64. aaáin (tt. lap,) osak nézem, nézem. 1897. auguaslus hó 12 éo Tollf uttában. A nagykanizsai „Agrárbank" (Gazdasági Takarék pénztár) pénatárnoka i Hortátk Tini barátom kézizOlell gyuladáat kapott a bankóolvasástól. Elment Keeathelyre, hogy Héint gyógyító orejü árrésénél restaurálja magái Knoriitr Gyuri a buzgó veséHítkár javasolta ezt neki mivel-bogy Isljes erővel kell fegyverkezni a ,dieidnda\' kiosztásához. Mtult héten levelel kaptam Horváth Tónitói, bogy menjánk Keszthelyre baláazleveziii. ,Egy adag jó halánléért aziveeen meg lehel járni őt alációnyl lóidét. Ezt nem én mondom, hanem Varja Lajot barátom, akinek időkősőnkint két bőflők erejéig el szokott romlani a gyomra. No hát, ha as én volt kedves sserkesstő-principálisom ekkora vállalkozásba booaátkosnék, akkor én la csak meg-resskirosbalok két stációt Hárman valánk a vállalkozók, kik a haláazléérl as Igssí vités elszántságával (Őzbe vízbe rohanni késsek. Azss: (Ilibe mind a hárman, de visbe csak kelten. Ami t. I. csekélységemet illeti, mióta Hajgntó Sándor poétánk ,Jftlikonjda" a szent-győrgyvári borral megismerkedtem, erős gyanúval nézek mindenféle vizre. Ha aa bor: hál ki bistoeit engem arról, bogy nem uentgyörgjvári bor-é a legártatlaaabboak lálssó vis is ? I Es ha véleilendl a Halaton ringó hullámaiban Is a szent ITŐrgyvári bor lelke kíaért: II blztoalt engem aa eoates-visbalál ellen t Gyanúmat pedig rendkívül táplálja sz, bogy- Hajgati Sándor barátom rettenetesen vari minden alkalommal a reclem-dobot a Balaton vize mellett Mégis osak azent-nőrgyvárl bor lehet ul Nlnes ereje éesa halála mégis óriási. Ee sóid is néha, mintha csak saen(győrgyvári must usakálaa benne. Aséri én a Balatont nem megyek bale. Már a hala Iránt asonban telje* bizalommal vagyok mivel blstoaan tudom, hogy mikor elém tálalják* tulvan a vizek mérgén és borban kíván ussui; lábát akkor már nem veesi be a ssenigyorgy-várll. Olt, Horváth Tini barátunk ősi portáján, nagy dlóla kellemee árnyékában a ml poétánk is meggyösődbelelt, hogy a halnak ie oeak halála ulán jön meg a jó guasluaa, mikor már a hála kösepére sem kívánja a Irias viset A kedves, barátságos körben vidáman éegyor san multak ás órák. A diási és lonujl nektár erőien, rohamoean emelte lelkünket, szivünket föl a magasba, a vizek Ifllé. Mire ai alkony leereszkedett a vidékre és kivonultunk a keszthelyi ,fUlotéra\' állomásáhos, rósasszinben usaott előliünk ss egén világ. Egyszer osak megkapja karomal llnjguló Sanyi éa mosolygó képpel mulal as országút leié. — Nézd csak, három kerékpáros piros kosztümben. — Az ám I Megbolondullak azok a biciklisták!? — Ugy lálsalk. Néhány pillanat múlva már ott voltak mellettünk a bioikliala-luriiták éaerőeen lujva vezették paripáikat a teherssálliló kocáihoz. Vngtr l.ekzzi, Tripammtr Gyula és Ltndoai Samu voltak, tetőtől talpig uürht kos« tűmben. Nekik ii csak a azemüvegük volt rózsás, mint a mienk. De nem hieaem, hogy a Balaton vizétől. Vidáman, aranyos kedvvel utaztunk hazafelé. Nem kellett pénzen venni a humort és a bél legroaasabb vicceit. Mikor a ssenlgyörgyvári hegyhátak elénk bontakoztak a lélhold lényénél: Iripammor Gyula merengő azemmtl néselt feléjók és sóhajtva mondta i — la\'enem, ha ezeket a dombokat egyszer maga alá temetné a saját termésük, menynyivel jobb ssolgálalot tennének az emberiségnek I Készen volna a kanizsai tóIQrdő. Megkönnyebbülten léieksettem föL Végre ki mondta valaki, a mit én kél évtizeden át hordozok lelkemben, mint kimondhatatlan vágyat H I R I K. — Személyi hlr. Hériei Tóth Jánoe dr. kir. táblai taaáoavlaók aaabadaágának egy résaét kedves családjával iámét a ssenlgyörgy vári klee sső-lóbeu óhajtván tölteni, vároaunkba érkeaett. — Halálozás, óesinla részvétlel véltük a lyásaklrt, hogy a nagykaalasai „Allatádter é« Loswj" kermedö-oég egyik belugjá\', a „Zalamegyei Gaadaaégi Takarékpénztár" igu-gaiótaaáoaoeái: Lotwy Ödönt, aalyos csapáa érte édea-atyja halálával. A oaalád a küvetkeaő gyássjelentést adta ki: Loewy ödón, Károly éa Arnold inint Hal, Lo-wy Márta aattl. Kort I, Loewy Réaa, s<0l. Msller mint meayel, Loewy Feruceio, Marcello, Mariiké, Klára mint unokái tájdala* arivvel jelrniik lelejtfietetlen aiyiuk, illetve apósak éa aagyatyjaknak Loowy Jakab urnák 1&97. évi lugusstus bó 10-én délután 9 órakor, életéaek 78-lk évében lörtáat gylueoe elhunytéi. A boldogult hült tetemei oeOtflrtökftn folyó bó l2-4a délelőtt 10 órakor fognak a helybeli isr, sírkertben örök nyugalomra tetetni. Negy-Ka-nivaa, 1867. augaaatua 10-én. Áldás éa béke bemvalral Cie&dea rés>vét kéretik. — Kinevezés. A valláa ás köioki, ssinisster Saappanoe Péier hódmeaővásárbelyl ev. ref. lő-giaaáaiuml tanárt, a salaegenaegi állami lö-gimaáaiumhos tanárrá nevaata kl — Hitközségi közgyűlés A nagykaniaaai iar hitkősaég lolyó hó 15-én, vaaárnap d. a 8 órakor a hilköseég Isnáeatersaében rendkívüli kOs-gyülévt tart A köagyülée tárgy torosaiéi 1. elül járótág elölerjeaatéee a templomi női kariatok rétiére építendő uj kijáratok tárgyában. 9. Ne- lánl indítványok Urgyaláaa. A kősgyüléaen oeak azon indítványok tárgyaibalók, melyek három nappal előbb beadallak. — Haekatrrft Irém kaagver-ae»M/« Kesatkelyee rendkívül szépen sikerüli. As „Amazon" szálloda nagyterme egész zsuío\'áslg meglelt válogatott közön-aéggel és a zajos ovációknak nem akart vége ssakadni. Kalmár Józsefet, földiéi hasonló kittlntetéaben részesítették. A két fiatal tehetség minden fellépte emelkedéa a művészet horixonja felé. A mi kis földink, kinek lelke már a (óvárosban beteli viharos tapsokkal, csak ujabb jelét vette a keszthelyiek frenetikus (apátiból, hogy ö mindenütt a közönség kedvence lesz. Kalmár Józ Hf, ki szintén már növendék korában lellünt remek hangjával, a a kit külföldi impresszáriók elakartak édesgetni (ölünk, ugy látszik: az ily dicsőséges esték után megtalálja mindazt itthon, a hazai földön, amiről az 6 fanlaziája álmadozik éa nem hagyja cserben a magyar múzsát. - Uj adóhivatal. Ez é»i október bó 1 én, Perlakon klr. adóhivatalt állítanak fel. A perlaki klr. adóhivatal körsete 89 kőnégtiől fog álleai, amely köaaégek közül 91-et a otáktoraytl éa tl-et letenyei kir. adófclvaial jelenlegi kórzetéböl vonnak el. RMat>Iitvái«aaal aépliae pély. Fölkérés folytán Knortzer Qyitrgy, Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár* vezér-titkára, auguastus 10-íkére értekezletei hívóit össze, melynek lárgya Szent-István-napján a városi felső-templom javára tartandó nép-ünnep rendezésevolt. A megjelentek rendező elnökül: Knortzer Györgyöt, jegyzőül: Enlősi t\'álintot, pénztárnokul: Jrm-ler Józsefet választotlák meg. Elhatározták, hogy a népünnep a Polgári Egyletben lesz tombolával és Irétta versenyekkel. A tréfás versenyek rendesésére VücaJdcs Jánost kétték meg. Tombola-tárgyak gyűjtésére Vuckict János és ErdSti Bálint vállalkoztak. A rendező bizQttság lapunk ulján ja kéri a közönséget, hogy tombola-tárgyakat, vagy erre szánt pénzadományokat Knortmr Qijtirgyhüz, a rendező bizottság elnőkébea küldeni kegyeskedjék. — A belépő jegy 90 kr; a tomb\' la jegyek ára ia 90 kr. leaz. Délután négy órakor fog kezdődni az ünnepély. - A hétfői országos vásár, mely mindet évben egyike a legjobbaknak, mot a tartóé eeö teljeaen tőnkre ailányitotia. Ezren é* tirea ■eeeze vidékről jöttek él hoasáak, hogy ára éa lermény-késaleteiken taladjaaak, de most a korcimák félaaereíbea hatódtak meg legtöbbaa, mert leheletlen volt a eaakadó esőben kinn állni. Saarvumarhát 4a lovat aaiatén nagy aaáataael hajtottak lel, de legtöbb volt eeakaem a „hagymái" kooti. Est a váeárt már agy la hívjak nálnnk: „bigyma vár ár.* A roees idójéráa arra kényaaarlié aa eláráaitókat, hogy kézieteá-kel baaa vigyék. - A DA11 Vasút hídja Lapunk 62-ik számában hozzánk érkezeit kérelem folytán megemlékeztünk a nagykanizsai róm. kalh. temető bejárata előtti hid abbeli állapotáról, mely szerint esős időjárás alkalmával a hídon nagy sár éa kátyúk képződnek, melyek a temetési kíséret átvonulását megakadályozzák. Teljes elismeréssel vagyunk a Déli Vaaut nagykaniaaai osztály-mérnöksége iránt, hogy felszólalásunk után a hidat nyomban kavlcscsal látta el, ugy hogy sár nem igen képaödheük, éa kilátásba helyestetelt aa ia, hogy a hid — valóaainfl azonban még csak tzvassaaal — kissé emeltebb gyalogjárót fog kapni. — Életunt aggastyán iVeaáreep délatáa Matkoeici Péter lakatee-aeater Bákóey uieai lakáaáa felakasttotia Mfát. A 66 évea öreg Nagy-Kanizsa csütörtök ember ne hét időket küzdött ál, ...többször betegeskedett Mindig srról beszélt, hogy nem fogja ■ár sokáig hámi, meri eljA majd 0 éreti ia nemsokára aa a nagy kaaxás, da agytá\'aaik aem • adta bevárni érksaéaát éa maga Tatait véget életének. — Érdekea agy házi házaaaág köttetett Lete-nyén. Rudolf Fareoc leienyei adóhivaiali hivatal nok ugyanis a polgári hatóeág elölt háaaaságot kötött, a mit felmentéi folytán, a tirvényturü kikirdetfi nm elizótt mtg. A háaataágköléa ntái as aj pár megjeenl a leienyei aapereaplébáaos nál. Aa esperes kivatkoiva arra,\' hogy as egy-káa réa/érői nem leitek kihirdetve * a kihirdetés alól lelaentve, a bázasu\'tak kéréaének nem lett eleget. Aa aj pár kijelentene, hogy a házasságra való lépést osak pár rappal a/elölt hatáMala el, a ast rgyháxilag ia asonnal akarja megkötai, a mit ha nem lehetnek, agy háiesságukat később agyátalán nem fogják egybázilag megáldatni. — As esperea asatáa, hogy ne legyen kerüle ében egyházil** meg nem eröaitett házasság. \'«( uj párt öaaaaadta. — Vasárnap Siófokon. Egy világfürdő nem nynjtbst több saórakoxáat, mint\'a legaóbbi va sárnspon Siótok nyajtoti. Esen nspoa orsságos lmtkpárwMny tartatot\', mely mintegy 500 karék\|.árol hoaoit Siófokra; uuivtrimy voll Balaton-Füredről—Siótokra, mely iránt rendki vül nagy volt aa érdeklődés. Délután as atléták —tartottak_nagyérdekü versenyt; este pedig tombola u bál voll a llrdőlelepen. E "különféle sportélvesetei azonban jóval leiülmulta ason rendkívüli müélveaet, melyet a színielőadás nyújtott. A .Télen cimü npaiomÜvet adták Blaka Lujzával a aemzet csalogányával, ki 8 estén át vendégszerepelt Dobó Sándor\'azintársu- Zala szám. (0. lap.) 1897. augusztus hó 8 án mely elmondja, hogy as önként jelehtkeaő gyil-t kos tényleg Itt lakott; nve Kontta hit aagvarországi tolnai illelőaégü. A fiatal ember azonban j őrült. Az volt a rögeaxméje, bogy őt Zeller törvénysxéki elnök leánya halálosan sseraii. 1 Vagy Í4l évvel esalőtt hsxs ia toloneollák már a miatt és ugylátsaik, bogy most újból kitört j rajta as őrültség. A visagálóbiró ennek alapjani átadta a szerencsétlen fiatalemberi a rendőrség-1 nek, kit hasa fognak aaállilaoi Tolnára. - Blateelté latéaet 18-19 éven kl-, vatalaaelgát karca aaeaaall belépésre, j AjAaUáek „«fyea" Jelige alatt • laa kladéhlvátaláhes laMseaMk. 180 Közgazdaság. A gabona DiletrCI Aug. 11. Ms vot piscuakon as elaö nagyobbaaerü behozatal a basát, árpát bőségesen kínáltak, minek követkexiében utóbbinak ára leesalloii. Basát 10 trt 80-tól 11 frtig lehetett eladni, inig a kösépfaju árpa 6-80—7 Irtoo kelt el; elsőrendű sörárpi azonban még mindig 7 frt 60töl 8 Írtig értékesíthető. Rozsban csekély a kínálat, ára 8 ín. Egvébb eikkekbea még nincsen hosala). Tengeri ára 6 frt, aab 5 Irt 26, U\| bükköny 4 frt •/„ takarmány-árpa 5 frt M/H. Hserkeulil Hxeaetek. 4 la yeéta...... Sápadt, aorta; súgta;, Olyas kopott alak, ti atk helyett Wsimy -Csak... vsrsakat (Srag — Poéta Totaa • :„. Moadjik ia art sakaa. \\ Jaspagrht... aikissi.„ K< vanal lalésens. Beoathaly. Art saáanakkaa káaitytk. ás Mariái körök lapunkat ogyli kapják olt, tahit a ktliakUdia DUtalagas. M. I Téalka kdyksa BWátu 1 Urtaaatt w, smjfH as aalttsilsl. A tíbbii, ka Urtaja: inéval Falelőa sierkeaztö: HU UY BAMDV V I Laptulajdono* éa kiadó: MC1IKL CfiLér. Csáktornya á tsdósllissik kiasi kisfti volaa Ujdt kissstk •at a rtsait kMlai mit alig volt aaaji is, saasy-aylt aa alst rissastl kftsöllflak Légráa Ktatnják. Kotárlaa. öa hartgaaik asirt, mert sok aakar vsnst Nincs többé folt!I • * • * Világhírű találmány!! Exelslora ét Aatnál folttiaztltó mnk. ELTÁVOLÍTANAK: leata, reisda, gylalles, és bármilyen foltokat annélkűl, hogy a mének ártalmára volna. Bgy tvn »ra —--I hraa laláná\',^. kinek mari társulata is ugy vanh,. ^ wmt yw oaaakt köxínség igényeit minden Hogj öKrt adnak kl sgyü lapok- - szervezve, bogy tekintetben kielégíti. A közönség elismerési is van esért és a »xinkört sUrün látogatja, mely körülmény viszont Dobót arra sarkalja, hogy jövő nyárra a axinkört sajátjából teljesíti á\'ala-kitja és megnagyobbítja. Dobó a téli azezónt Győr Sopronban lógta tölteni és ezen időre igaxán elsőrendű, hatalmú társulatot szerződtetett. — Ujltás a hírlapok expediálása körül. A kereskedelmi minisztériumban erőaen foglalkoznak egy ajiiáraal, amely ha megvaifoal, ax nj-aágolvasó közöuaegre nagy eönnyel log járni Arról van ugyania szó, hogy a fővár ai lapokat jövőbea a gyorsvonatok szállítják s minden olv állomáson, a hol tekintélyesebb ssámban járnak n lapok leadják. Aa igy leadott lapok as\'án nem kerülnek a pésla hivatalba, hanem ax álloaá»rul nyomban azéthurdják. A pácai potta-igazgatóság a bél folyamán városunk hírlap előd tetőinek oimszolagjait szintén bekérette a a mennyiben Bálánk oly sx&mn előfizető vau,, a mely ssám elegendő az újításhoz, ugy legközelebb mi is előbb ol«a»hatjuk a fővárosi lapokat minteddig — Rendszabályok a meael egerek ellen. A mesei egerek ax ország több részebeu tőleg aaonban Z<ilomgyében oly nagy ssámban léptek lel, hogy lakiutáyea kárt okosnak a mezőgaz dáknak. Darányi fóldmivelésügyi miniszter ez okból utasította as állami rovartani állomást as egerek kiirtására gyakorlati utma<aiáaokai ki-dogoani és a törv. hatóságokat ezek hetariáaára ftlaxólitani. A rovartani állomás különféle mérge-zéai módszerrel éa egérfogóval tett kiaérleteket, a földmiveléei miniaater pedig a legjobbnak talált egériogóból nagyobb mennyiséget késsitietett ás ezeket a törvény ható-águknak rendelkezésére bocsátotta. Vajion jut-4 eun egérfogókból a mi widikünlcre ii, hol a Matti egerek roppant nagy kórokat okoznak. — önként jelentkező gyilkos. Mait kddn Dornheim Ernő nevű sagsburgi születésű gépész Önként jelentkeselt a pécsi visagálóbiró előtt Előadta, hogy két évvel esa\'ött Vaizanhausenben /Svájcban) megölte Bamtr Júlia nevü szeretóiét, kivel bnzamosabb ide g együtt élt éa kit hűtlen-téten kanott. Vn egy kit leánykája ii ehböl viasonybót, de n meggyilkolt ltány atyja, ki lörvénytxáki elnök, mindig xsklatta, agy bogy ö ellene i* boszut forralt már egy isben. Három-axor lőtt reá, de ne* találta el. De a mult hónapban végre a törvénysxéki elnököt is eltetta láb alól, Most ilt áll teatben, lélekben, meg törve, elcaigáxva éhesen, kéri a visagálóbiró urat, csukassa el. — Dornheim mindent egy nemével a lokoaaloa idtgetsugnak mondotta el. fejét IsborgasaU éa lekintaiét tétován révedesve hordta körül a teremben. A visagálóbiró kívánsága sserint ott tartotta és saombaton megérkezett a valxenhauaeni batóa^f írásbeli értesítése, _ a^laMG" alliay, (oado- lat, tartaloa, kaagalal ailklll likolaásTokat, arra ai naa tudónk sMghlalai. A lavala vigis boosáustol kér, aairt aa sfyssar aá is varsstl akarja BM(bosaalai a ssk kallaasllaa paroul, aat/tjral a roaas versekkai rviltörUk ; ssa is aasjira a ktaáaaipB, mint iakább s iástkpoitákoa akar bonat állani. Tatás less listása, ml itt kiadjuk varait: aalr kai- Kérem a védjegyre ügyelni I mtly egy leiemberi testet ábrásol. Egyedüli raklán Keleti H. M4r urnái N.-Kaaliaáa. Kereskedők kizárólag RÓTHBÉLAnAL Pécsett kaphatják. I nagy. Ur. siabadalmaiott OSZTÁLY SORSJÁTÉK A asgy. klr osztilysrs)átsk so.eoo nyereményének Hanék. A lagiaifobb nystsssiaj a (itikterv 9. \|. sasrtat iooo^JOO korona A sjarsaésxak kslínfta bsosatiss a a kövelkesA ; Njreremiayek r í i t í » í 2 1 5 1 7 8 81 67 8 482 768 1238 BO 81700 a 4000 60 8000 2BQ0 Korona MM),ÓM 400,000 200,000 100,000 •0,000 80,000 70,000 60,000 40,000 80,000 26,0(10 20,000 16,000 10,000 6,000 8,000 2000 1,000 600 800 200 170 180 100 80 40 60000 Ssnefbas, aeljr ■iin-i.i S oaatitjrbas tik kl. 18.110,000 kor Ma. Aa IWt ir labruir M IT-lkl tarvinjr axerlut a kla lulri siefnSeik és eaaa ont-lityrorsjMék élial pót itlaUk. Himetonsiaban aaaa nemű eor^áUkuk inir 100 i> ila faaat ilkaak é< aa OlelS •un(\|efy.k elaSaUak, Rélaak Magyaroiasigon í< emelkedik liiata aa éráekMdée, mert a aorjegyek lagsaajobb i ieei bhéo. kmakben rau. Mamaokira Ilye-nok eeak riStaliteoi leeasak kspli»lik, A>ért alisljttk, liog/ a vétdial aa késiásk A manrar oaatilyeorsfilik éli t ÍOO.OOO ét so.ooo eredeti srt\|t\|yMi psstsysrsaisykM A sieriai eaiajak oljf »l6«jrOeek. hoajr a eddigi kla latit, tagj mj IgirTéajr vitai eeael sast la baaoalluiaié Seeae. Ily eiftayta eailyakkal etemben mindenki nyalta kesil a Mtresotinak vltsonyslhot kipett* As teeeae Mk\'OO nyeremiiijr a mellelte illó ayeiaaiay Jegysékbtl lilkali eaea aye-trsmioyak i rittbia Ittasak kisorsolva is a ayart sonfetr kitapéasbaa kis teltetik. A tortltgyak ira aa altfl bstétkaa\' a trt sp tgéa watl aeralagy a M tor fái . , ÍM „ HJ Séffti „ , 07S,. egynyaloaé,, . A butitok s (Svéroti vigadd ipalatibea syllvinotan lArtinsak a a. klr. kotaéay reldayalala alatt ét egy klr. Malegyt tllM. A Sötétnél mludtakl jelen lakét. Ml SalatkeiyMgtakbta elénahjtk raay uliaviiailel, vagy at llesaag pnsaalaltéay. svsli kakáUése tll.dkta aléaltU levélbea efktmtk aa andilt torujtgvtktl. Hindin egyes vart oavil asonnal rtjjegytii&k és vavSInk minden sgyps butit ulin atgktp Jék a klmerltH to\'tolétl Jtgysikat. Besdelaésyekel L ivl aagwstaa hé ia-tg logsdssk st Török A. és Tsa a aagy. Mr. wakaé asrtity»oré\|iték IMáratHál t BUDAPEST, Váoil kfirut 4 nin Nyomatott Fleohel Fülöp laptolajdonoanál Nagy-Kanissán 1897. 65. (szám. Nagy-Kanizsa. 1897. augusztus hó 15-én. XXIV. evíolyam MTtMtaiUta. _,11Élni értokwal UM nap»■- kWli. M <n ktat. Ikf ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. KUtéklTfttftl VlraUa4filM : fUW J>M» MHitmMla. ■Ldmrtn iut Ma hm IS bnu (• fn — kr Ntm • karat (» trl — k» a«j«Aévn * kawi (1 trl 10 kf ------A Nagy-Kanizsai- «* dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesfllel, aa Ipar- éa kar—fc«.W\|\|\|1\|\|\|^ M IIIlii— ImM Ml tHMrt k«Mh- delnoi bank, a Nagy-kanizsai aegélyegylet-szővetkezet éa a letenyei takarékpénxUr. \' mi hiit-ii- 1 ..naty-kanimi malátagyár éa serfőződe r. t." a nagykanimi önkéntes tOxoltő-egy let, VjUttér jiiltoin M kr. — — — a xslamegyei gazdasági tsksrékpénxUr réss. tán., a nkanizsai kertien betegsegélyző —— IMraMk aaa tlUiM TIMU. pénztár hivatalai JbMIayi. aillnUnk. lilimat % ktililli ik»- ■ niiknlk Vtahal Valta M»r»-liSlilllk. Ifpmmámára: 1# árajjd^ Xc\|\|«lMlk NaxyKaaizsáa kalraklit kétszer vaeérnskp ém ear&törtöicöa.. Epitóg. Végre valahára! Alig van képviselőházi honatya, a ki ez-id vagy hasonló jámbor sóhajtással nem búcsúzott a parlament alsó kamrájának ime szerencsésen berekesetett tizhavi ciklusától. A politikusok elszéledtek; mehetnek nyugodtan vakációzni és haza vihetik magukkal a m benf gertne fölemelő tudatát Mert akármilyen mérsékelt elismeréssel illesse is valaki a lefolyt ülésszak törvényhozási -fjkerejt, lehetetlen nem koncedálni, hogy az egyes képviselők bizony nehéz, fárasztó munkát végeztek. Persze ki-ki a maga módja szerint. A szerint, a mint vagy obstruált, vagy pedig csak hallgatta az obstrukcíós szónoklatokat 0 valahányan vannak, mindnek bőven kijutott a meghosszabbított nyári ülések ké<-nyelmetlenségéből A lefolyt aktus eredménye nagyrészt bizony negatív. Es körül-belül ugy vagyunk, hogy ezért okolni senkit sem lehet. Eleinte megvoltak a parlament sikeres tevékenységének összes föltételei. Meg is indult a parlamenti tevékenység. A kormány egész munkasorral vonult föl De azután az egész menetet megakasz- stnikció, másrészt az osztrák viszonyok totta a hírhedt 16-ik paragrafus. alanulása, mely nem engedte, hogy a ki- Az ellenzék ezzel a azakaszazal szemben valóságos falankszszá tömörült és obstruált. Ez óriási időfecsérlésaef járt, de hát a különben is erősen meggyöngült ellenzéket az erkölcsi erő bemutatásának kényszere egyezést nyélbe lehessen (tani. A kiegyezési provizórium (a status-quo alapján) azonban magában véve semmiesetre sem oly megoldás, mely ideiglenes volta mellett is komoly aggodalmat kelthetne az iráni, is, meg hangoztatott elveinek fentartási I mintha Magyarország >megkárosítása* szükségessége is belevitték a nagy idővesz-teaéggel járó küzdelembe. ^ Okvetlenül tudnia kellett ugyan az ellenzéknek, hogy az obstrucióval teljes dia- Ausztria javára „bevégzett tény" volna. A bevégzett tényekkel és a fennálló helyzetid szemben vannak, akik a parlamenti béke közvetítőjének, a képftiaa dalt nyn arathat; a parlamenti szólássza- lgház nagytehetségű elnökének : Szilágyinak badságnak pedig csak árt, ha a kormányt érdeméül jegyzik (Öl kizárólag a beállott az állam magasabb érdekei szempontjából vísszatorlásra kényszeríti; de azért kitartott, mert ha egyebet nem is, a kompromisszum létrejöttét remélte. És ebben nem csalódod. < A kompromisszum létrejött. A kérdést* szakasz elvi momentumai azért fennmaradtak ; a jövőre nézve pedig (legalább uj-esztendőig vagy talán azon túlra is) biztosítva lett a törvényhozási gépezet zavartalan működése De mig csak ennyit is létrehoztak, beletelt a legszebb munkaidő, tétlenül, potitiv haszon nélkül. Ez eredménytelenség oka egyrészt az ob- kedvezőbb fordulatot. Sőt akadt lap, amely ugy akarja tudni, hogy StUdgyi DewÓ-vel a kormány a klotQrt illetőleg bizonyos alkudozást folytatott. Azt állítja ugyanig hogy Szilágyi Dezső a választási törvény revízióját és a kúriai bíráskodást kötötte volna ki rekompenzáció fejében, ha a klotür keresztülvitelében a kormányt segíti Talán fölösleges bizonyítgatni, hogy egy Szilágyi Dezső ily cigánykodó alkudozásra képtelen. Még képtelenebb pedig az a kombináció, mintha Bánfly báró a békének ezt a drága árát túlságos magasnak tartotta volna s így ink&bb lemondott a A „ZALA41 tárcája. Siarttn-4 kadTaaem ? — A „Z A L á" «r»d«U látatja, — (IMk ■,...■ Daikoa.) De ks(k I aanara wm Mai, Kn mhí — kirdjaai blrnlkipp, Mii Ulk.au S kipwUa Mm (jrta — maian ilsa lp; Ekkor NMU káráaaM-„Sswitlak\' - ÍZT «4U» — Umsl V IUI088T AUDAR MM a hsjaal bíbora IsM Mű danafal kari. > Ml MfSi/hi a világ Mybén «ts kannal pá^i nag, á kajaalpirt ««kré«Ma ▼aflea aarata-a >éwa f KWa a ai ftWttaa áll, Vlrágek kaik tlkkadaa, SBMtsa Ma s vMfjpstak H»i isytsáé krlatAlyihas, -Ommáf sajátéi ktrdwa i —lkai Mnaat Oai ársyi Ismb alatt aldóo HwlUa Inát ta«\|aJa, > aasáftát kaitok ssagwi SsíkaUw ftassk ép la, -I kis éaleat Mg klHma: amfca-e kadraaa f S aiéia kM <jjalaa a CmiagktmaiN ég alatt A twll ■ipeigila UlkM mnagve átbalad, — ás éjt tta^il kérdwia : ▼a\|Jet wnta , ksdvesMst Ab „Eaptranto" nyalrről — A „X A L A\' aradati Ureájt — ■I aa , Eoperaata" ayehr? Mióta a sokat emlegetett éa sokat magautalt VolapOk nyelv megbukott, aa emberek elvesztették biaalmukat minden olyan kísérlet irtot, a mi világnyelv cim alatt próbált szerencsét. Es a bizalmatlanság önkéntelenül vetette fel a kérdést, hogy vájjon van-e satlkség a világnyelvre ? Nagy szellemek, mint Lacon. Descartes, Leibnitz Voltaire, Ampire, ürimm, bebizonyították, hogy van. Van, mert több modern nyelvet évek alatt sem lehet megtanulni; wükség van tehát egy oly nyelvre, melylyel az egész világon megértethetjük magunkat; de ennek a nyelvnek oly logikusnak kell laoni, hogy megtanulása esak napokat vegyen igénybe. A VolapQk nem volt életképes. Most azocban elmondhatjuk, hogy a világnyelv kérdése meg van valóaitva. Aa, a minek eszméjével a tudós világ oly régen foglalkozott a a minek megalkotásán sok nyelvész sikertelenül fáradozott, azt végre léire hozta egy orosz tudós: dr. Zamenhof Mig a Volapüknek mindenfelől csinálták a reklámot, ö elvonulva a világlól 18 éven át a világnyelv megalkotásán dolgozott. Kilencévvel ezelöttj mikor munkájával káaaaa volt, közreadta s rövid idő alatt világaasrta kimondták, hogy a dr. Zamenhol alkotta .kaparintó" nemzetközi nyelv az agyedflli, melynek jövője van: ez a valódi világnyelv. \| Az „American Phllosophikál Society." mély lépen azon iáradosótt meghatározza milyennek kell lenni egy világnyelvnek, mikor az ,Eaperanto* nyelvtant megkapta, elragadtatással tapasztalta, hogy as .Eaperanto" világnyelv épen aaoa elveket valósította meg, a mit a tudós táraaság magi tOaAU ki. Mfiller Miksa, a nagyhírű nyelvtudós magi mondta ki, hogy ez a világnyelv, melynek jövty van i a kővetkező levelet intézte a szerzőhöz: „Tisztelt uram 1 Sokszor volt alkalmam, hog a világnyelvek fölött Véleményt mondjak. Mii demknek meg volt a maga jó és roaaa oldal de most határozottan kijelentem, hogy az ,1 peranto" lelllmul minden eddigi kísérletet én az első helyet ss .Eaperanto* nyalva adom. MUltr Miksa. Tolatoj Leo gról, a nagyhirft regényíró lévaié érdekesnek tartjuk a követkeső aorokat kőzöl „A világnyelvre vonatkozólag mondhat) hogy a Volapüköt komplikált volta miatt ac sem tartoltam életrevalónak. Az .Esperanto* ellenben állíthatom, hogy e nyelv megtanul Nagy-Kan ing vasárnap Zala 65. 8sám. (M. lap.) klotürrőL Bánfly báró, ugy tudjuk, e két reformnak nem ellensége) de Szilágyi maga részéről bizonyára nem szabott se ilyen, se más föltételeket hanem egyszerűen tárgyalt, mint jóhiszemű, pártatlan megbízott. A két államférfiú közöl egyik sem dolgozott a másik ellenére, hanem-Közm egegye-zéssel csinálták a békét 4 És az ellenzék, valamint az egész par- koradóról, a szeszadóról, a beruházási kölcsönről, a győr—sopron—ebenfurti vasút beruházási kölcsöoánek engedélyezéséről; a hazai pénzintézetek némely kötvényeinek biztosításáról: as esküdtbiróságokról, a bűnvádi eljárásról, a postabélyeg és értékek oltalmáról, a statisztikai hiva-1 Hohenlobe herceg lal felállításáról; a Máramarossziget—Körösmező előbb elbúcsúzott a határszéli állami vasútvonal kiépítésénél (elmerült tulkiadások ledeséséről és az árvavölgyi h. é. vasút engedélyeséséről szóló törvényjavaslatok; I továbbá az 189$ iki számadási év pótnegyedében, az * 1896-iki számadási - év I. negyedében __, .. I előfordult tulkiadásokj ra\'szolnok—kis kun-félegy- lament az okosan megcsinált böce löltéte-;h4xi (,. é, vasul; a nagybecskerek-zsombolyai leihez hozzájárult s igy a magyar ország- keskenyvágányu h. é. vasút és a gatlaja -lúgos— ««"•* k° s&s^^xsssrísr molyságnak és érettségnek egy hatalmas zatok fognak tárgyaltatni, záródott be; KftlfBUL ,.11 Aug. 13-án. himnuszt játszolta éa a csapatok hurrát kiáltottak. A közönség az elutazáskor szerencsekivánatokat kiáltott a német császári pár után. Vilmos császár ét Auguszta Viktória császárné igen szívélyesen viszonozták folytonosan a szerencsekivánatokat birodalmi kancellár, aki már felségektől, vonalon utazott bizonyítékával záródott be; a magasabb; állami érdekekért létrejött béke szellemével. \| Vajha ezt a szellemet sértetlenül hoznák\' viasza honatyáink a legközelebbi ciklusra is Politikai szemle. Belföld. Zágrábból jelenük auj. 10-eről, hogy olt e tápon alakult meg gróf Erdödy litván elnöklee alatt a horvát tartománygyűlés lellraii bizottsága, let ellentéki képviselő: Rukovina báró éa Zorics kijelentették, hogy ők a tanácskozásban részt venni nem fognak, mert a felirat pártjuk elveivel ellenkezik At utóbbi kifogásolta azt it, bogy a felirat sem Dalmaciáról, sem Fiúméról említési nem tesz. Erre azután mindketten elhagyták a termet A bizottságot ez azonban uem ~ akadá-lyozta a felirat szövegének végleges megállapításában. A Tomtsica előadó álfal szövegezett ily-láris módosításokkal elfogadta Ugyancsak e napon a tartománywyülés is tartott ülést, melyen dr. Frank a hirlapkaucio Sgyében telt interpolációját indokolta meg. Az Indítvány azt követeli, hogy a kaució eltöröltették ét hogy az etelben, ht valamely lapot kon-Ilkáinak, jelöljék meg a lapnak ast a részét, melyért elkobozták. Et indítványt egyhangúlag as igazságOiiyi bizottsághoz ataiilották, A közöl tőrvények kihirdetése után Mizurtitics Bogoszláv ut tz indítványt lette, hogy a tartománygyűlés két tagját küldje ki a Lebse kerületben a választások alatt előfordult hatósági visszaélések meg vizsgálására. A főrendiház augusztus hó 16-áu (hétlőn) dél-tlOtt 11 órakor ülést tart, melyben a gazdasági ét igtzolásí bizottsági jelentések, továbbá a cu A német császári pár látogatása Oroszországban réget ért Most már útban vannak hazafelé. Az ünnepségek, melyeket liszteletére rendeztek, mind pompásan sikerülték, s e látogatás benyomása a sajtó általános nézele szerint tartós politikai fontosságú. 10-ére a péerhóti kastélyban volt díszebéd, amelyen mindkét császár jegymás flottáinak tengernagyi egyenruhájában jelent meg. 60 német és 30 orosz tengerésztiszt volt hivatalos Jelenvolt Henrxk porosz herceg, Hohenlohe herceg birodalmi ká&Cétlir, IJülov államtitkár ét több orosz miniszter. Az orosz cár német nyelven a következő lelköszőnlől mondd : „Nagy örömömre szogál, hogy vendégül látom mtgimnál t német tlotla linzijeit, akikhez nekem is szerencsém van tartozni és poharamat az ö egészségökre és a szép német flotta fel-vtrágzásara emelem.* E leiköszöntőre Vilmos császár igy válaszolt i „Flottám nevében legmélyebben érzett köszönetemet lejezem ki Felségednek. Poharamat emelem Felséged szép és dicsteljes Ilonájának — melynek most szerencsém van tengernagya lenni — jólétére és felvirágzására." Aug. ll-én dtíj^lőll II órakor az orosz és német császári párol, az „Alexandria, yachton Kronstadlba indultak. Miklós cár a német, Vilmos császár az orosz tengernagyi egyenruhát viselte. Az idő p impái volt A német császári pár igen szívélyes módon vett bucsut a pelerhofl kikötőben a nagyhercegektől, a nagy hercegnőktől. Mnraviw gróf külügyminisztertől; a többi miniszterektől és méltóságoktól, valamint Radolin hercegtől es hercegnőtől. Vilmos császár hosszabtridetg be sxélgetett Bűlow államtitkárral és elinduláskor még egyszer kezet nyújtod neki. A kikötőben óriási néptömeg gyűlt össze. Midőn az „Alexandria* elindult, ágyulövések dördüllek el, a zene a német el Pétervárról. Bulgária fejedelme, Ferdinánd, keaet csókolt a szultánnak. A szultán szívesen látta öli agy értéket gyürtU, valamint érát éa láncot ajándékozott neki; -Sloilow minssterelnök t gyémántokká 1 kirakott »Irtihitr rendet ktpta : a fe/e-delem kíséretéhez tartozó tgyébb urak it kftlőt-féle kitfitietéttkti kaplak. Míg a fejedelem EonslantínápoI yban volt, addig ama tértinek folytán, melyeket Stoilnv miniszterelnök egy btrliai lap levelezőjével loly-tátott htttélgttéi alkalmával Anntrit-Magyaror-stágon ejtett, a birodalom vitaotya Bulgáriával szembenftigy kit vállotátt s«envédeti. A hivatalos Winír Afcndpost ugyanis aug. 12-éről t kővetkezőket jelenti: •Gall báró szófiai cs. és kir. diplomáciai ügyvivő ét fökonsul tegnapr a bolgár kormánynál notifikálta, hogy t ct. ét kir. külügy minwtír utasiiása tolytán bizonytalan ideig tarló subad-ságra megy ét Röting báró ot. ét kir. kSvttaégi titkán bitit meg t ez. ét kir. diplomáciai ügyvivőiig és tőkonzulttos Utndőivet. Az intéskidéi abban lati okát, hogy Sstojlow bolgár ftjtdtlai miniasitrtlnők ur tt erre kittttfttt határidőt belül nem rótt eleget annak a ftlnólitátatk, hogy \| berlini „Loktltnteiger« ez évi ju ím 3l-iki >u mában megjelent ét Aantria-Magyarort\'ágot 4i a legfelsőbb császári házat aértő kijelentéseket kategorikusan ét hivatalos formában dementáljs.* Mott talán tl fog válni, hogy mentyiben volt a berlini Lokatanceiger leveletőjének „nem pontot", értesítéséi, mert nem hisszük, hogy Sstnilow, lálvt külügyminiszterünk komoly éa kétséget kitáró elhattruzását még tovább is fog késni bő magyarázattal ; vagy ha kijetntétsi et ikugyat helyesen voltak indokolva, a os, é< kir. kűlttgy-miniszter e rtndaaabálya akklatans elégléieladtst log maga után vonni, a miben taláo nem kételkedhetünk. r A gttrég-lérék béke. Egy londoni Isp a Daily Chronictl jelenti aug, 12-óröl: At augol IBűgyniniaztérium hir sterint jegyzéket intézett a görög kormányhoz. A jegyzékben fogta lak szerint Törökország kijelentene, hogy csapatait visszavonjt a Peuoiosa mögé, bt Görögország linsz millió frankot lefizet a hadi-kárpótlásból. Görögország a jegyzékre tzztl vtlttzolt, hogy inkább at egétz kárpó Iáit oly könnyű, hogy én mikor a nyelvim! ét szótárt i nekány .Etpertnlo" nyelven irt cik-ktt kezembe k>pttm, nem több, mint két órai tanulás után, ha nem is Eaperanto nyelven írni, de legalább szabadon olvasni tudtam mindent éi értettem, tmi e nyelven toll Írva," 8 levelét azzal végezte, bogy az „Eiperanto" nyelv terjesztését, mint kiváló jótéteményt tz emberiségre nétve, legszentebb kötelességének tartja. Laikus emberekre is hivtlkothtlunk. Különösen t következőket tartjuk erdekeinek a köz léire i Jalta, Oroszország „A skepttkus embereknek tudtára tdhtlom, bogy semmitélt idtgen nyelvet nem tudok és tt „Etpertnlo" nveiv segítségével 17 nemzet fiávtl tudok levtlezai, akik között vannak franciák, németek, angolok, svédek, norvégek, olaszok, spanyolok, portugálok, ameriktitk ét afrikaiak.* Dr. J. Ostrovszki Dpsala, Svédország. „1896. nyarán elhatároztuk, hogy Orotzor-szágbtn lógunk utazni, habár egy izót sem tadlunk orosz nyelvtn. Ttvtly még lehetetlen lelt volna ezt mtglennünk, de most az „Espe-ranlo nyelv segítségével, nemesak, hogy könv-nyen megtehettük, hanem bátran mondhatjuk, hogy az az öt hét, melyet utoo töltöttünk, t legkedvesebb emlékeink ktVté log ttrtotni Mindenütt találkoztunk Esperamislákkal, akikkel igen jól mulattunk. F.gy városban a vendégszerető Esperantislák egyáltalán nem akartak elbocsátani, s nekünk 8 napig náluk kelleti maradnunk. Egész estéket késő éjjelig töltöttünk együtt a legjobb mulatságban. Az Esperantislák mindenütt t leguzivetebben fogadlak, éa mi at Esperantislák közt ugy éreztük magunkat, mintha csakugyau lestvéreiuk között leltünk volna. V. Langlst is h. Etzet. Dr. Bálint Uábor, a nagyhírű nyelvéaz, egyike azoknak, kik legtöbb nyelvet beszélnek, mikor az „Etpertnlo* nyelvet megismerte; legnagyobb késtseggel álltait a nyelv hívei köté s egy terjedelmes cikkében a következőket írja : .Néhány évvel etelőll Athén váróiéban hal lottam először a dr. Zamenhol által szerkeszted nemzetki zi nyelvről, melyei ma röviden .Eaperanto* néven neveznek. Én egy olyan német embernek a nyilatkozata állal vettem tudomást at „Eaperanto" nyelvről, ki előbb maga la buzgó Volapükista volt, de a ki a 16 subályu „Eaperanto" nyelv megjelenése ulán azonnal hátat fordított a VotapQknek azért, mert at, noha már akadémiatákkal rendelkezett, olyan volt, mint az idétlen szülött, ezer bajban nyavalvgott; míg tz „Eaperanto" ugy jelent meg, mint Minerva iitennö tlyja lejéből. Abból, hogy kilenc év altit az Espertnlorél semmit sem lehetett itt nálunk hilltni, itt lehelne következtetni, hogy tt Eaperanto még a vonagló, vagy talán már ki it mull Volapűknél is élheletlenebb valami Atonbtn nem is Eaperanto nyelv lemmitége tt ok, hittem az, bogy mi ugy vagyunk, mint a róka vagy inorga t lyukában, cttk arról van tudomásunk, a mi a lyuk stádt kötelében történik; a lyuk szádénál pedig leginkább bőrünkről, de nem előnyünkről van szó. Minek adni tudtára a magyar embernek, hogy a nyolc éven át kínom deklinált latin éi német nyelvnek tzla gvakor-lati baasnát lállialja a dr. Zamenhol logikát kombinációjával, hogy at iskolában valahogy megrtgtdl latin, német, görög ét t közbeszédből ismert olasz, irancia és angol izókból olyan levelet állithtt össze inelylyel ismeretségbe léphet haladni kívánó embertámivtl Grönlandtól Bratilia déli haláráig, Laplandlól Kaplandig éa Htibéria kötetétől Amerika nyugati határáig ? I Minek adni értésére t magyar embernek, hogy milliomod rész fáradsággal olvashatja Homér, Byron, Goethe, Shaktpere, Heine, Puskin, Lermontov ilb. jeletek isiméit zengzeteiebb nyelvtn, mint bérmelyik élő nyelv? 1 Pedig egy neutralia, logikán alapuló, könnyű nyelv, mint as Eaperanto, megszabadítaná legalább a ntm nyelvész közönséget áltól, hogy at Idáig leginkább elterjedi idtgen nyelvekkel kínlódjék. Mert, hogy akármelyik idegen nyelvet csak kínnal, t igy is cttk körülbelül lehet megtanulni, ut euk olytn felületei pariirozók tagadhatják, a kik att hiszik, bogy .Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 65. szám. (3. lap.) 1897. augoagtvi hó 15-én. igytktzik koctóu utián megtzerezni, ami aaonban ebben a percben lehetetlen. Törökömig vonja vaut csapata ii, a Görögország követ ni fogja példájit. A teaaxáliai foglyok maja basaiérhetnek, a nyugalom helyre á l, az ország normáim viszonyok közi kerti ás majd teljesítheti kötelezettségeit. — Ujtyancaak a Daily Cbronicle szerint Anglia Nemetowzágnak a görög pénzügyek ellenőrzésére vonatkozó javaslatából csak ngy járul hozzá, ba bebizonyosodik, hegy Qörögortiág ■em képes régibb hitelezőit kielégíteni. A Figarónak San-SabaatÍMból hiteles részleteket közölnek arról a ""kihallgatásról, amely Caaovn, spznyol mimizterelnök gyilkosának, Aagiolíttoaak bűnét egén leplezetlenül áHuji a világ elé. A gyilkoi eleinle minden lelvilágoiiiait megtagadott, amelynek segítségével személyazonosságát meg állapithalták volna. S csupán akkor, amikor a vizsgálóbíró okosan, higgadtan és erélyesen szemére vetette, bogy ha folyton tagad nem fogják el-hiaai tettének állítólagos erkölcsi ragéit, de mindenki azt legja mondani, bogy közönséges gyilkol. A biró eszel csakugyan hatolt a gyil kosra, aki élénken tiltakoaott, bogy öt uesaélyes boszu vezette volna, él kijelentette, hogy ő lest véreit bo»zulia meg éi nemesik spanyol leet-téréit, hanem francia és olasz elvtársait ia, akikei kivégezlek. Erre a biró politikáról beszélgeted a gyilkossal éa azt mondta neki, hogy a politikai gyitkoeeágnak nincsen célja éa sohasem szolgálnak hasznára a pártnak, amelynek érdekében elkövetik. — On megölt egy államférfiul — úgymond — i jön helyébe a maiik; egy ember itnt eli nem sgynenmind egy rendszer. ____A viiagálébirónsk e szavai izgatottá tették a gyilkost, aki Igy kiáltott föl: — Tudom, hogy most kesdödik vezeklésem I A kihallgatás további folyamán a visagálóbiró többször ismételte, hogy gyilkomág nem basznál it aaarkiita pártnak, Angiolitto erre bwusan igy feleli: — S fa ezt va\'óban hiszi \' Igaza volna, ha csak «vy kivégzésről, vagy gy államférflnnsk haláláról leane eső, de majd elkövetkesik az idő. iáikor az én bonumnak folytatását fogja lá\'hatni és akkor majd tőlünk fognak kegyelmet esdekelni. A sorozataik még ninei vége, most laurt FUixtn mh a tor, akinek az ltu a torta, ami a Camoté volt. A gyilkos vsllomáiának ezt a részét s vizsgálóbíró nyomban mtgs&rgönytott Madridba akülűgy-aiasuiernek, aki még aznap ninlén sürgőnyileg Mt\\Utie a francia kormányt az anarkistáknak Aagiolittto álial elárult Máadékáröl. A söjtöri beszédek. Lapunk legutóbbi számában a söjtöri ünnepnek leírását volt csak módunkban hozni Ez uttai —többi megyei laptársainkkal egyidejűleg — közöljük az ott elmondott gyönyörű beszédeket Hisszük, hogy ezzel olvasóközönségünk hazafias és kegyeletes érdeklődésének teszünk szolgálatot Sknbllea Jené bcuéie. Méltóságos Főispán Ur! Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Soha elfogódot\'abbipk nem éreztem magasat, mint e pillanatban a mikor legerősebbnek kellene lennem. A midőn Zalamegye közönlége eagea tiszteli meg az<al, hogy a mai nap sagy jelentőségét kellőleg méltauim, nekem jatott a szerencse, I hogy s mii üaoepély fényének emeléiáhez csekély tehetségemmel hozzájáruljak, hogy Zalavátaegye ezen kegyeletes ünnepét méltóvá tehenük azon nagy férfin emlékéhez, melynek megörökítésére Itt ma Onzegyültfiok. Deák Ferencz nagy hazánkfia életének ét szellemi osgyiágánik méltatása még eröaebb kezekben ii ttak halvány vázlata lehetne a valóságnak. I Kert még a lelkesedés legnagyobb lángja sem elég arra, hogy mindast biven vissiaadji, a mit egykor a történelem arany beinkkel fog bevéioi az utókor izámára. Mert nagy volt ő miit ember, a agy volt ö mint államférfiú és izónok, de mégii legnagyobb volt mint hűid _ Mint ember a legszeretetreméltóbb, a legnemesebb, a legböleeebb i a ttivjótágntk mintaképe volt, miut államférfin éi izónok a legmagasabb izinvonalon állva, az egéu müveit- világ bámulatát vivta ki a mit izóljnnk róla mint hazafiról ? Hiaz egész életét, lelkének minden ereiét, mély tudását, bölcsesegéaek egész tárhását hazájának szentelte, hogy vittzaizerezheiie elveastett alkotmányunkat, i ujjá teremthesse a jogegyealőiég alapján Magyirorzzágot. 0 egy eszmény volt, a izabidiág és jogegyenlőség eszményképe, s mint iiven a korona él\' nemzet bizalmát tetjeien bfrvi, megteremtette! tton alapot, melyen állva éi fejlődve, Magyarország meg fogja találai boldogulását még akkbr ii, h :i egyei ídönakok a izabadiágnak nem kedveznek ii, mert izok a magasztos eezmék, melyeket ö i nemzet vérébe csepegtetett ai°lt erővel fogmk feltámadni ói vianakövetelik elveaatet jogaikat. Zalamegye közönlége ezredévei közgyttléeén alig hozhatott méltóbb határozatot, minthogy emléktáblával örökítse meg asoa helyet, a hol ezen nagy férfit született Halljon Iá tehát a lepel ezen márváay tábláról, mely örök időkre hirdetni fogja Deák Ftraata nagyságát I Magyarország feltámadáiát! Zalavár. megye hálás kegyelatét I Deák Ferencz fokát e szerény lakban látott napvilágot 1803. október hó 17-én. Vagyonos nemet tzHőktől származva, már ■zBletéaénél azoa nereacsétlenség \'érte, hogy a légjobb éi legnemeeabb anyák egyikét vetststts el. De ott volt mellette ut őrangyala, Dán idősebb nővére később Taráayieé, és ott volt testvérbátyja Antal, Zalavármagyt agykori him alispánja ét követe, kikssk grudot felügyelete ét leggyengédebb lettvéri szeretete költ savai* kedvén, korán kifejlődtek benne mindason jeles talajdonok, melyek alapját képesték jövő nagy-ságanak. Iskoláit Kestthelyes, Nagy-Kanizaán, Pápán és Győrött a legnagyobb ilkarrel bevégezte, mhit 25 évei ifjs már Zalavármtgye tíMteletbeii ügyéize volt Hint ilyen már ellő tellépéeével nagy feltlaéit keltett Bahiet József többtzöröt rablógyilkos felett tartott védő bméde állal lSW-bea, mely. lyel — habár ahalálos ítéletet róla elháritaai nem ii volt képet - mégii 1884. márcits 11 én a magy, kir. earia: tekintetbe véve a jelee védelem árad (elhozott enyhítő körülményeket, as első Mróaág elrettentő ítéletét s kerékbentaréit megváltoztatta. Hogy a jog ét az igazaágérset mennyire ki volt nMa fejlődve már ezen időben, azt leginkább matatja egy kit epizód, mely bátyit as aliipáa ét ö kőzte lefolyt egy megyei gyalázat. Volt Zalavámegyénik egy eltvalt szabályrendelete, mely kösbiitonaág tekintetéből a pásttorok lótartáaát megtiltja, ennek fstéletaiásél ioditványozták mert, az aliipán ezt mtltgen pártolta, Deák Ferenoi jogérzete pedig tea engedte, hogy egy elavult szabályrendelet miitt bárki Is tuUgdoniogában háboríttatták. A két testvér, a ai soha sem történt — a leghevesebben védte álláipostját egymás ellenében\', mindenik as ákas-tzólát legnemetebb fegyvereivel akart gvőtai, a vége mégis ti lett, bogy aa aliipán inditváaya nenáay nótőbbaéggel elfogadtatott Deák kedvetlenül hagyta el a termel • a midőn barátai remek beesédjéért minden oldahól üdvözölték, ast mondottta: .Jobb Utt voIna, ka mm uavattatok volna tlltnm, minitm, hogy matt üdvözöltök.\' Ezek után a két teltvért Ktbiáái találjak a történelmi nevesetesséct szederfi alatt egymás mellett ülve. él gondolatokba mélyedve, Fereaes hallgat él tépelődik: viljon mágia nam bántotta e meg heveeiégével teetvérbátyját Antalt, mert kias annyiféle nátttor van; lehetnek folyaaok is. a kiknek a lótsrtás csakugyan felesleges, tőt ttláa a nyelv caak azon pár tucat tráziaból áll, melyet szajkó módra betanultak. E soraimat azon nézetnyilvánitáaial zárom, hogy az Eaperanto ügynek legnagyobb szolgálatot tehetnek gymnáaiomi tanáraink az állal, hogy tan tványaikkal megiimertetnék az Eaperanto nyelvet, mely pár órai !áradaágg«l megtanult nyelvink az tan több hasznát vehetnék, mint sok Állítólagos éezfejlesztő theoriának. Én május 9-éu ksptsm a békeliga egyik tsg-jának .Etperanto* nyelven irt első levelét, a melyet azonnal megértettem zsótár nélkül, s 16 izabályt átnéztem ét másnap válaizoltam .Etperanto" nyelven i ast hittem, kevetebb hibával, mint sz általam beszélt tizennégy nyelv legtöbbjén irandott levelemben kapói lehetne." Nagyhírű nyelvészünk e nyilatkozata, azt hittem, eloszlat minden kétzéget, a mit valaki a világnyelv iránt táplált Egyébként tekintetbe tem véve a hires emberek nyilatkozatát, rábízom a jósán éltre, hadd Kéljen az a következő rövid ismertet étből. ■1 aa .Kspertafo\' ajrehr ktnaytaé* fámat titka? A logika. A grammatikáját hihetetlenül gvorsan meg lehet tanulni. Mindössze 16 izabályból áll, a melynek megtsmdásárs télóra alég. Etels közül btmutalunk néhányat A nyelv hangjai ugyanazok, mint a magyaréi. A következők térnek al csak: e\'ict), f (ts) t\'(s, hiányjel nélkül iz), g (dzs). Megjegyzendő, hogy sz .Etperanto" Írásművekben hiányjel helyett kup vau a betű fölött, i ugy letz t nyelvtanban ia, ez iv megjelenésekor atonban a kúpos betűk még nem voltak megönlve. A ssavaknsk mindig a tövét vesuük tekintetbe. A névelő nemi kivétel nélkül: la. A lőnév ét nominativut képzője: o—kamp-o [mező], As accuialivus képzője: » — kampó n [ma-zőt], > A többet ttám ragja: ; — kamp-oj [mezőkl. A gemtivuit a dt elüljáröval képeltük: dt kampó [mezőé]. A ditivuit al elöljáróval; al i«»«tpo~[ mezőnek). A melléknév ragja; a — bon-a fjő.l Az igehatározó ragja: t-bon-t [jól.] A uámnevek következők : nhn, du, tri, kvar, kvin, sas, tto, ok, náu, dtk. A többi ssámot ösizetélel által képezzük: unumil okoent naudek np — 1807. Az igeragosátnál következő idők vtnnák : Infinitivui: i — oimm [szeretni]. Praasent: ai — am ai [szérelek.]. Psrfaktum: 4t — am-it [szerettem]. Futurum: o* — am-oi [szeretni fogok). CoDditioaslii v. optativua t as — omtu [szerelnék] Impentívtu v. cuniunctivus: » — am-u szereti]. \' Part. prsea: ant — am-ant (« ki szeret]. Pert. peri.: int — am-inl [s ki ueretett]. Part fat: ont — nm-ont [a kit nsrstal fognak]. A szenvedő partieipum e három idejének ragja: at, it, ot. A személyei névmátok kővetkezők: mi, én ni, ml m te ön ti, ti, önök li [férfi], «\'t [nő], g\'i [tárgy] ö, tz ili. Ok. Egy példa aa igeragozásból! mi amat, szeretek, ni amat szeretünk, vi amat* szeretsz, m amat, ueret tek, li amat, szeret, ili amat, szeretnek. A kérdő mondat alá c\'n asóoskát tettünk. A tagadást át fejezi ki. A másik könnyűsége s nyelvnek ts, szókincse i Isiin, továbbá német francia, aa nyelv oly tőszavaiból áll, melyeket majdnem minden ember itmer. A szótár terjedelme padig sokkal kiaebb, mint mái nyelveké, mert egy-egy tőtzóból 90 Upal segítségével 50- 53 uM UpmkMnk s ez t szó-tanulást megkönnyíti. Láanmk néhány képtőt ia: mai, valamitek aa ellenkesóje : hóna, jó — malbomi, rossz: nova, aj — malnova, régi, longa, hos«zu — mallonga rövid itb. in a nőt jelanti: patro atya — patriao, atya; frato fivér — fratino nővér, atb. if eszközt jelent: trane\'i, vágni — trant\'üt, kés: kudri. varrni— kudrilo, tű, atb. ad gyskoritú képző; pofi, lőni — pafadi kW völdözaL; vtrko munka — virkado munkálkodás, atb. Nagy-Kanitaa, vasárnap Zala 66. szám (4. lap.) 1897. sugnastus hó I6-én Hvn ia. Antal ait látra, ■•(akarta őt előzni éa iaigyM Mólt: .Boetáu wm tikagyiam ma-fmmt ragadtatni, hanem majd akadt* te mig metlertdri, mmi gondom lm reá, hogy meittrrid Unmk \\\' raté atáaaa a titkoa örömnek látható jelével éa elénékenyglve nyújtotta keiét. Hogy ait értett Aatal eaalait, aaaak kalcaát (•hálálják Bég atoa időbea a midőn mint Zala-vármegye körete egészségi okok alatt vimalé-pett, & barátai aawitaláeára eteket mondotta: .Majd küldök éa egy fiatal eabert helyettem, kiaek kit njjiban több éta raa, aint at éa agétieabea.\' Za lírára egye etea lemondást a legnagyobb ftjdilommil vette tadomátnl; tt 1881, évi ápr. 16-én tartót) kötgyülétéböl egy lényét küldött-aégat menesztett Kehidára a megye háláját éa köszönetét tolaáctolni atoo nagy uolgálitokért, melyeket a bata ét t megye érdekében kifejtett éa hogy ti ötttea követi napidijait jótékony eélokra adományozta. Ilyen volt tz a naty férfin, kinek befolyáta Deák Ferenci jellemének képzétére Isten atán talán legatgyobb volt Igv a aegyei élet küzdelaeiben megerősödve, kéaöbb Deák Feraaezaek minden kérdétben döatő befolyási volt a at 6 vezérlete alatt emel-kedett ZalaváraegyS tton mtg talalra, honnét a itabadelvl! eszmék kisugároztak az egétz or-nágra, kogy előkészítsék a talajt a későbbi aagy reforaokra. Mi teraéazrteaebb minthogy Deákot bátyja vhaaalépéie után 1888. aájaa 1-én Zalavármegye egvhangnlsg legnagyobb lelkesedéssel követnek aegválantolta. Et tikalomból mondja Ltveleye hinta fraaezit ortiággyfiléteken találjak elhintve aagvát mind_ annak aait a kedveső időjárás t ked»ező vitzo nyok 1848 lavatzáa megérleltek. Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Beszédem keretei tökkel tzerénvebbre asabvák, bogyaem e atgy kórsuk enméayeit ez alks-lomaal bővebben és kellőleg méltathatnám, mert mindnyájan tudjak, bogy koránk hároa legnagyobb szelleme: Kouuth Lejot, Deák Ferenez éa Í;rót Széchényi litván voltak alpdaton nsgy re-oraok kezdeményezői, aelyek kéeőbb Mtgytr-orttág tortára döntő befolyást gyakoroltak. A aagy reformok kezdődtek a jobbágyok fel tsabadaláaéial, éa a jogegyenlőség kimondásával, végződtek az 1848-adiki törvények megalkotá sávsl ét at eltö felelöt mtgyír minisztérium ki-nevezé-ével. Deák igaztiglgydUniizter lett, de a boayodil-aak rohsmot fejlődésével as. őttz mininterinm beadta lemondását, akkor ő a következőket irta sógorának Taráayioak\'- „Miként leheetek én azoo hatalom miuiiztere, t mely hazám ellen folytat háborút t a mely békefeltetele gyauáut nemzeti Onálláiunk ét alkotmányos szabtdtágank leglényegesebb részének filá\'dozáaát követeli." Minő Deákbot méltó aegnyilatkozáta volt ez az Önzetlen hazaszeretetnek! — Es itt következik moat izon szomorú időszak, a aidőn Koi-uth és Deák atjti teljeaen szétváltak; mert Koaaothbsn és Deákbaa taráijak megtestetülve • legnagyobb ellentéleket Aaaa képviselte a séristt jogérzet boeziyát, as iagerült haza szenvedélyét, — ez, a védelmi hare törvéoyenégét. Kotsuth megteremtette a nemzeti védelmet faó: .Mint a görög ifimig a küzdhomok küzdel- fegyverrel kezében a haza védelmire, Deák vissza tűiben képűit magit a etatatér döntü komoly! vonult birtokára, törvénykönyvvel kesében a jog harttaira, hogy egykor hazája ügyeit vezethette: i megyei gySléték UÓnokt tdndztatöréseicel gyakorolta be magát a tzónoUat nemet ét nthéz rnü-téttelében, i képezte a parlamenti pályára. Et iskolábtu képiődtjk Magyarország összes államférfiéi éa tióookii, ez által hatolt he a assbadiágiteretete a nemzet legaltóbb rétegeibe." Est mondja Laveleye, és teljesen igata van, ssert Deák Ferenez 1881-ban aint kéiz pirit-menti ember jelent asg az ortzággyüléien. védelmére, éa oaak tkkor lépett elö a jog fegyvereivel a midőn arra az—tlktlaai—idő bikő-vetkezett. A szabadságharc, mely örök dicsősége uemze-tünknek, a talerő által leveretett; utáana gyász borult tz egétz ortiigrt ; az tlkotaány felfüggesztve, i szólás é< sajtószabadság hékóba vi-rve, mindenki eloaOgicdett, csak Deák Fereae nea, eladta kehidti birtokát ét tz ortzág szivébe tette át Itkását, hogy teljesen hazájának élbesieu. _ , ,, „ _, _., . As egétz ortzát szeme rtjla függött, öt tar- Felsőbbségét ehsmeite tz oj^sgyülés mer f ^ enb4rét)ek. 0 .Xn aoadjs szakköri ellették vesére feltöbukk, Ntgy Pál & J ^ km6lfKt .iCtaáay fel kéeytelea volt neki a tért taijeien átengedni. \| fffj^ , jog fu,.tM0Máf (xQuete\|t, „nk egy Hogy mily nagy volt aüveltiége ét mély tu- talpalatnyi tér volt Magyaromágon, hol a jog- dománya, arról Cteagery Antal a következőket MytMouág még megvoltét ez Deák Ferenez aondja ealékbetzédében : tzobája volt az „Angol királynéban\'4; ide zarán- „N\'mciak nemzetünk, btnem általiban korouk dokolttk t jó hazafiak tanáesoi, erőt meríteni pozitív jogi taunlmányii, a forrásokra vit-zs- a küzdelemre s reményt a jövőre.\' aenőjártassága történelmünkben, az ortzággyülét Hiasen estében és jellemében oly nagy volt a legrégibb legnigyobb tekiutélyeit it meglepték.\' bizalom, hovy ninta cialliatlannak Iá ss-Mt. Ily viszonyok közt teraéazetes, hogy 1882-1836 Wathingtou egyszerűsége nnnea t«ie ét nagy Islküsége Franklin k«déiy«aségévtl pártét kait Adoaái, melyeket o\'y UttaAa tudott rífsájJ átint oly találóak aint Frankliaéi. Egyszer egy osztrák gllaniérfi -tép -riitkktl festette előtte, bogy minő boldogaát várat Ma. gytroruágra, ha egybeolvadna Atsatriávtl; ern 0 aat felelte: „Mennyivel nagyobb a mennyei boldogság ét még aem akar senki aea meghalni." Végre bekövetketeit a várva várt pillanat, « m dőn a nemzet fellélegsett, megjelelt DaU Ferenc bosvéti cikkje, tmely nemotk t nemtetet ráiia fel dermedtségéből, haaem az osztrák államférfiak ia kéayteleaek voltak blátai a helyzet tarthatatlanság! Az oraaáfgyűlést Bsaashivták, a aely kél pártra asaksdt. Deák a felirati part vasén volt, feliratai 1861 és 1886-bes a világ rns«kei, tea. caak nemzetét ajUtiék báaulatbs, hsaem u egésa külföld a legatgyobb sliamerésssl nyilatkozott rólak. Sőt aég az akkori elleazék is Tina Káiaái vezérlete tlalt a szavaztat agy intézte, bogy a felirati párt jatton többségre. Et «s döntött Magyarország sorsa fülAtt, atrt ennek fotyomáaya lett a kiagyaté: as 1M7-ÍU 12. trves. megi\'kotáia, éa a sirály ongkeroa^ záaa. Ezzel Deák befejem aaon aagy müvet, aelytl egétz életének autkánága éa tasetlai hansn retete teremtett éa mindaaoo nagy ttolgálatokárt soha jatalmat, kitüntetést al nea fogadott, oaak azt, aait vimaataaitaoi lehetetlea volt, a király tajátkesüleg átayaitott ircképét áa a aagytr nemzet őrök háláját és tliameréaét. Moet a midőn atgy aüvét befejezte, viaaai it vonulhatott volaa babérain megpibesni, de ( at nem Utt«, hanem megmaradt aint sgytssrt polgár pártjának vezetője, hogy hazáját HoU eheletéig szolgálhassa. Mig vegre a természet törvéoyei ia megkövetelték a magakét; a hetvama évek éltjén bets-geakedni kesdett és 1876. január végén a aagy lélek elköltözött. Sirt az egész nemset, sirt a kirá\'yi csalid, s a nemzet koaaoraia mellett ott volt feWgn királynénké it, sőt még a nagy asáaüsött, politikai ellenfele is egy pálmaágat küldött ravatalán. Meghtlt tehát a nagy férfiú, dt tzellsoH Ar&n élni fog köztünk I s Magyarország egét aíB vezércaültg fof tündökölni, s ba néha ntét fellegek borítják ia l as eeei, n soká awa tarthat, mert á természet törvényei azeriat s feledek szét fognak omlani, de a csillag örökre ott marad, befogja aagsralval irányozni a jövő aá-zadokat, aig csak egy aagytr él a hisátl... Moat pedig • midőn bessédeaet belejestni hoztátok szólok nemes eaalád, kik nsrssotések vagytok a ssent helyei talaidoaul bírni, ápoljátok aj, valami (ulajdontággtl bírót jelent: flui folyni — Jluidafó, folyadék; tolo, gyolcs — toüj\'o fehérnemű, stb. oh, valahova viló; Koloztráran, kolossvári. ar, gyűjtemény, vtlsminek önsege; vorlo, szó, _ vortaro, szótár; arbo, Is — arbaro, erdő tt, tulajdonság; bona, jó — bonteo, jóság; btla szép — beleco szépség stb. ti, hely, s hol valami cselekvés lefoly; lenti snulni — lerntjo, Iskola; dormi aludni — dór-mejo, hálószobs a;, valamit tartó; eigaro, szivar — tigarujo, nivartárca , mono pénz — monuju, pénztárca itt loglalkozáit jelent; lavi, mosni - latieiino, mosónő; Iragtditto, tragikus; komtditlino, színésznő, slb. A nyelv könnyű vollánik igazolására, azt liinem, nem tzűkségn több bizonyíték. 8 ds cára e könnyüséguek, az „Espersnio" nyelv bármely nyelvbeli finomságot vissza tud adni. Hagy kiagtlh aa ,R>ip«raNt»\' a/elv ? Az esperatlo nyelv zengetesebb, szebb csengésé, aint bármely más nyelv. Lsaunk egy közóntégea levelet: Ettimata Sinjoro / Mi permeni al mi fari al VI unu proponon, ksj mi nperot, ke VI honoroi min per.Via afabla rnpondo. En Aagasto de la nana jaro ■i intencu fari vojag\'on tra via Itndo, por •tplori, c\'u via lando provat esti bona loko de Vendado por la produklt^j de mia labriko. Sed krom la lingvoj Hungara kaj Eaperanta mi konas nenian alian lingvon. Se >i posedat la lingvon Eiperanto tiel boné, ke vi provus li-bere paroladi kun mi en lia c i lingro, tíam volu tkribi al mi, c\'u vi volot esti mia akoinpananto en mia vojag\'o tra la dlver-saj urboj de via lando. La vojag\'o daurot unu monaton, kai mi pagot al vf por o\'iu tago po 25 frankói, c\'injn elspesojn de la vojag\'o tni kompreneble penos sur min. Atedanle Vian baldauan respondon, mi m tas kun alta eatimo, via humtla tervanio. D. Albert. Él-e aa Bsperaal ayrlv ? Az Esperanto nyelv élelképestégének már is legerősebb érve az a nagy e terjedellség, a melynek világszerte örvend. Alig van már ortzág, a hol e nyelvel ne beszélnék. Legnagyobb elter-jedellségnek a következő országokban Őrveod : Franciaország, Németoruág, Angolország, Orou-ország, Svédország, Norvégis, Dánia, Finaorsság Izland, Spanyolország, Portugália, Hollandia, Belgium, Szerbia, Bulgária, Románia, Svájc, Ausztria; a többi világrének közül Afrika éa Aniában it, de Európa után Amerika as, a mely leghamarább elfogadta világnyelvnek t kü-lónöeen is Egynüli-Allsmokbsn Brazíliában éa as Argentína közlártaiágban vannak Esperan-tiiták. Nagyobb várotokbao, igy Páriában, s Francia- ország kisebb városuBan it; Nürnbergben. Stt-Pétervárt, Odenában, Grodnóban, Varaóbtn, Upnlában szervezett Esperanto-klabbok vannak, a hol Esperanto mélyeket ninMőadáaokit tirtanak. A következő páriái vi\'ágkiállitáion len Etpe-ranto-klub, Esperanto vesetők, i Igy, ha valaki nem tu^ja a francia nyelvet, a pár nap alatt megtanulható Eaperanto nyelvvel könnyen boldogulhat. A jövő évi Monkvában tartandó orvai kongrenzuton Esperanto nyelven ia lógnak U-nácikosni. As Eaperanto nyelvnek asép irodalma vaa i Homér, Shtkespere, Goethe, Byron, H«ím, Putkia. szóval minden Njeln író müveit meglehet tálála olysn jeln lorditásban, a milyet tgy nemzeti nyelven sem lehet produkálni, mert oly tpró ékot finomságok vinsasamra ctakit a neutrális Eaperanto nyelv képea. \\ * Az Esperanlistáknik már lapjuk it via a •Lingvo Internácia", mely igen érdekes azépiro-dslmi tartalommal, artr tok ner példányban jelenik meg; egy páriái lap aa •Etraagar" Esperanto nyelven ia sOzöl cikkeket. Azon Eaperantiiták jegyzékét, kik káHölétkksI levelesni skarnak, minden évben kiadják, atg-jelölvén benne aa Illett pontot ciaét ét Itkáiát, s ezáltal, ha valamely városba utazik u ember, caak meg kell néani a jegyzéket, a aaoaaal megtudja, hol, melyik alcáhan talál Eiperaatistákat, a kik mindijg szívesen fogadják. íme, es „Eaperanto* nyelvi Nagy-Kanizsa vasárnap ts gondoztátok e szent helyei, meri H ma már nemcsak a tietek, hanem a magyar nemzeté is, bogy a jövő saitadok is láthssaák, hogy a mulandóság viharai sem voltak képesek azt a he lyet szétrombolni, melyet a nemzeti kegyelet, Zslsvsrmegye hasaflsága a mai napon fel<teme t fii hogy ea igy legyen: Isten áldását kérem Msgytrorssigra, Zalarármegyére és tireálok, ÉUM A HAZA t Tarán;! Ferenc beszéde Méltóságos főispán Ur I Nélyen tisztelt ünneplő közönség! Mint szerencsés és boldog tulajdonosa ezen -i hálás Zalavármegye közönségének kegyeletéből emléktáblával ellátott ősi háznak, ünnepélyes fogadást teszek, hogy ezt — a kegyeletnek megle lelöleg, valamint 0 felségének felséges királyunk oak előttem kifejezett legmagasabb kívánsága szerint gondozni és a maga ódonságaban fenlar-tartani fogom, amíg élek, de mert én már nem sokáig élek, azért, meghagyom utódaimnak minden iiiglen, bogy anúk gondozását mindVégig legke gyeletesebb kedves kötelességüknek tartsák. De megbsgyok nekik mást is, szívökre lelkűkre kötöm szt is, hogy figyelmeztesse őket ez az emléktábla mindenkor a hazának önzetlen, ér-deknélk&li szolgálatárs, az alkotmányos király irtnti lántorithstisn hüaégre, és arra ; hogy jó és balszerencséjükben bizzsnak Istenben. Ugy áldja meg őket sz Isten I Midőn még hálás köszönetet mondok sz ünneplő közönség nevében sz ünnepi szónoknak, vármegyénk egyik díszének Skublics Jenő árnak, jeles emlékbeszédéért: kívánom, hogy Deák Ferenc, emlékezete örökké éljen! Zala 65. szám 5. lap.) 1897. augusztus hó 16-án A királyhoz intéseit távirat. Nagyméltóságú Bár* Jósika Hamu ö Fslsége személys körüli ■»fj klr. ■latstw sraak Bécs. Zalavármegye, közönsége Deák Ferencnek, a vármegye nagy fiának szülőházát mai nspon emléktáblává! megörökítvén, es slkalomból kéljük Ezcellenciádal: méltóztassék ö teltige Apostoli Királyunk legmagasabb színe elé juttatni Zala-vármegye Onneplő közönségének együttes, lelkes, s kegyelet és történelem nagy visszaemlékezéseitől áthatott, mély hódolatát, mely a haza bölcsének ünnepén minden szivet a legalkotmányosabb Királyhoz emel! ________Jaakavleh gráf Zalavármegye főispánja. Dr. Busaica ka Kálmán tel-kfesöntéje. Méltóságos főispán Url Mélyen tisztelt Uraim! Midőn Zalavármegye törvényhalósági bizottsága Magyarország hercegprímását az elmúlt \'évben Keszthelyen üdvösölte, a bíboros főpap, a fényes küldöttségnek adott válassábsn büszkén vallotta Zalái szülőmegyéjének. .A történet lapjait forgatva, — úgymond — szt tapasztaltam, hogy alig van vármegye, mely nek aránylag oly sok jeles fia lelt volna." S a szülőföld édes varázsa egy könycseppet fakasztott jóságos szeméből... Egy könycseppet, melynek ragyogásába Balaton tükréről sokszorossn visszaverődő nspsugár •em birta elhomályosítani. Mélyen tisztelt Uraim! Ez az örökre feledhellen jelenet, melyben a szülőföld és as ő nagyjai iránti kfgyelet oly megható kifejezést nyert — előre vetett fénye és melege volt s annak a- hatalmas közérzésnek, mely Zalavármegye minden fiának szivét és el méjét, az ünnepségek egész sorozatában, a melye halhatatlan szülöttei felé emeli. Feléjük emeli a második ráeresztendő hajnalén ; emlékeztetőül arra, bogy a magyar kuliura spostola, a hasa bölcse s a hős vértsnu eszmények maradnak a második tiz században is. Ismételten is hatalmasnak nevezem ezt kőzérzést, mely, amint Boissier mondja Ciceró feletti tanulmányában: nem a mult történeteiből kölcsönöz legyvert a jelen tusáihoz. A történelem Thukidides szerint az örökkévalóság számára teremtett mü, melyet nem lehet sem elv.ek, sem pártok szolgálalába hajtani. Igy szemléljük mi is ma, egy szívvel egy lélekkel Zalavármegye nagy fiát a világtörténet eszményi magaslatán. Hódolunk rajongással a fehér-asztalnál is annak a nagy és nemes léleknek, ki — egyik élet irója szerint — soha alacaonyságot és kerülőt nem ismert; szelleme súlyával és erkölcsi felsőségével mindig csak az igazságra lőrt és arra: hogy tehetné azt hazájára gyümölcsözővé. Azért tartják róla, hogy sok erénye melleit volt egy szenvedélye s szenvedély volt mégis legnagyobb erénye — a hazaszeretet / A pozsonyi diétáktól az 1873, évi jnniusi szónoklatig minden szavából mindeu célzatából mintegy kirpadhatlan hőforrás sugárzik ez a szent érzés. Valóban ha Kossuth függetlenné, Széchenyi zdaggá: — Deák boldoggá óhajtotta tenni hazáját. Mélyen tisztelt Uraim! Sámi László mondja Deákról, hogy az ö emléke, mint a nagy halottaké, nemzedékről nem zedékre tisztul és nő és a milyen arányban Itszlnl és nő, ábbáft az arányban lesz az élőknek mindig nagyobb és nagyobb segítségére. Oh nagy és dicső szellem, légy hát a mi segítségünkre is, hogy nemes életed céljait még* értve, sziveink egységéi se fajok, se nemzetiségek, se felekezetek visszavonása ne kisértse, de igaz testvérünk legyen mindenki, ki a magyar ~ hazát, mint Te, hőn szereti s hiven zntgá(ja !— Igy teljesül csak be rajtnnk a kőltö jóslata: Mellénk állónak még a fiátadok it Ha igy egyek Intünk A diesSség, hir nem adhat elég Sok koszorút nekünk! Igyunk hát áldomást a nap ünnepére \\ Legyen áldott Deák Ferene mnlihezete ! Legyen termékeny a /öld, mély St hordotta 1 Legyen boldog minden szitr, mely feldobog az S nemet erényein. Emelem poharamat Zalavármegye törvényhatósági bizottságára s Deák Ferenc vármegyéjének dicső felvirágozására L. Posta-mizeriák Letenyén. Ma már, midőn a legutolsó faluban is villam-világitásról ábrándodnak, még Lelenyéu a közlekedésnek egyik legfontosabb ága, a posta körében oly viszonyok uralkodnak, melyeket — a nagyközönség jogos igényeit szem elölt tartva — szó nélkül hagyni nem lehet. Igaz, hogy szinte megfoghatatlan az érdekeltek részéről tanúsítóit azon közöny is, melyet a posta dolgában köveinek, illetőleg, hogy a közügy hátiányára szolgáló postajárat tekintetében erélyesebben lel nem lépnek; mert ha erre nézve intéztek is kérelmet a posta- s távírda igazgatósághoz, s oz az előterjesztett kérelmet leljesithe-tőnek nem találta, ugy azt nem elég abban hagyni, hanem jogos kérelmüket kell, bogy a m. kir. kereskedelmi miniszter elé terjeszssék. Mert a kocsi-posta Letenyén 20-80 év óla, egyforma a mondhatni, hogy szánalmas állapotban van. Ezen posta kezdetben, mintegy 10 évig Nagy-Kanizsa, (23 kim), azután mintegy 10 évig Mura-Királyra (11 kim), s az utolsó 10 évben Mura-Kereszlurra (11 kim) — járt, illetve jár. Mondanunk is felesleges, hogy rá év alatt, ugy mini egyebütt, Letenyén is, a viszonyok egészen máiként alakultak, különösen ha tekintetbe vess-szűk, hogy ezen 80 óra alatt különbözö bíróságok s hatóságok állíttattak fel, egyletek alakullak, s ennek követkeslében ugy a honoratiort tevő, — valamint a kereskedő — s iparos osztály m>g-tizsserezödőlt A mostani beosztás izerinl a posta naponkint egyszer, s pedig déli 12 óra s 1 óra között indul Mura-Kereszlurra és délulán 6-7 órakor érkezik vissza. Az újságok, nyomtatványok s több eféle hirdetmények, még sz nep kiadatnak, ellenben a levelek, a tulajdonképeni posta csak ssoknak, akik az úgynevezett fiókkal rendelkeznek. Egy-egy fiókért bavonkint 60 krt. kell fizetni Ások azonban, kik ilyen fiókot nem tartanak, postájukat csak másnap délelölt $ óra után kapják kézhet, a postakocsis, mint kézbesítő által. Mily arcul csapása a egyenlőségnek! Az, aki nincsen abban a szerencsés helyzetben, hogy fiókot tarthasson, kénytelen postájára még 14 óráig várni. Elmondom, hogy a posta a leveleket tulajdonképen hogy és mennyi idő alatt kösvstiti. Ugyanis Nagy-Kanizsa — Letenyétől 2 órányira fekszik. Ha Nagy-Kanizsán feladnak egy levelet, mondjuk, hogy augusztus 1-én déli 12 órakor, ez Letenyére augusztus 2-án este 6—7 órakor érkezik, s csak másnap reggel 8—9 órakor kézbesiltetik. Tehát 45 úrára volt szükség, amely idő alatt tudvalevőleg bármely vasúti állomáson feladott levél Párisba — sőt Londonba is eljut.\' Tekintve, hogy Letenye Nagy-Kanizsával a legközelebbi és közvetlen összeköttetésben áll, s bogy különösen s kanizaai ügyvédek a letsnyei bíróságok elölt is több peres ügyet vezetnek: számtalanszor meg\'örtént, hogy szén, mondhatni csiga-lassuságu postajárat következtében a telek érzékeny károkat szenvedtek. Felhozunk egy másik esetet. Becsehely mezőváros, körjegyzői-, anyakönyvvezető! s postai széknelylyel, 25 percnyi távolságban fekszik Letenyétől. A Letenyén Beese-helyre feladott levél cssk harmad-nap jut rendeltetési helyére. S igy vagyunk a többi szomszédot községekkel is, ugysnnyira, bogy aki a járáaban fekvő Községekbe levelet Ur, az a postái a legritkább esetben lógja igénybe venni At ily pnatajirat mellen azután legkevésbé csudálkozhatnánk, ha a kir. kincstár érdeke nem hasznot, hanem kárt eredményezne. Mindeme helytelenségek abban lelik alapjukat, hogy a posta- s távirdaigasgatóság ragaszkodik a régi rossz rendszerhez s beosztáshoz, s ragass-kodik azon helytelen felfogáshoz, hogy ha Lete nyén a pos\'sjárat változást szenvedne, a kir. kincstárra tetemes költség nehezednék. Igazán megfoghatatlan, hogy a régi rendszernek fen tartásához sz igssgatóság oly mereven ragaszkodik. Küldjön csak ki kebeléből egy vizsgáló bistost s lépjen az a hivatalok főnökeivel s az elü\|járó-lyen tagokkal érintkezésbe, majdan meg fog győződni arról, bogy a jelenlegi viaazás állapot milyen tűrhetetlen a az semmi körülmények könött tovább fenn nem tartható, s hogy minden utat-módot meg kell ragsdni ahhoz, hogy as ily állapotok megszűnjenek a hogy a közönség jogos igén) ei oly nagy mértékben ne ignorállsssansk. Itt az ideje, hogy Letenyén ^ posta naponkint kétszer járjon. Ez elöl már — még ha a kincstárra néave több költséggel járna ia — kitérni többé nem lehet. Mert csakis a kétszeri postája rat vehetné eleyét a fentebb hangsúlyozott csiga-lassuságu postajáratnál, mely csak időt s pénzt rabol. De különben is lehetetlennek tartjuk, hogy a kétszeri postajárat a kincstárra nézve valami számbavehető lulkiadással járna, mert Letenyé-nyéről-Mura-Királyra es idő szerint egy egyfogatú kocsi kösleKedik. Ha most már kélaser közlekednék a kocsi, ezen kocsi-iogat nem kerülae kétszer annyiba, mivel blzlos tudomásunk szerint két ilyen egyfontu kocsit nem tokkal több ősségért lehetne Letenyén kapni. De ettől eltekintve, az országban a posta as, s mely a legjobban kiflssti magát, a hs egy he lyen, mondjuk hogy reá is Azet s postskihcslár, sz tekintetbe nem jöhet, a mennyiben más helyűit eléggé kárpótolva van. S elvégre, ba a közönség jogos igényei sst megkövetelik, ily kicsinyes kilógassál előállsni s sz Ily közérdeket képezd dolgot egyszerűen elvetni nem szabad. A Bach-korszak idejében, tudjuk jól, hogy a posta még müyen kezdetleges állapotban volt, azonban már akkor Letanyéről két kocsi-posta indult naponkint, az egyik Nagy-Kanizsára, a másik pedig Alaó-Lendván. Igy legalább a közlekedés elég gyors volt, s mi s fő: s közönség igényei, a mi a posta azolgálal körében a főszerepet játsasza — as akkori viazonyokhoz mérten — teljesen ki vollak elégítve. Azóta asonbsn, dacára a forgalmat illető, óriáai változásnak, a dacára s postakincstár jövödel- Nagy-Kanisaa vasárnap Zala 66. szám. (6 lap.) 1897. augusztus hó 15-én mernek, — a posta dolgában, nem\'hogy s «iükség-het s kívánalmakhoz képest — előre, hanem HuMra, — illetve a Bach-korszak előtti időre ment&nk vissza A midőn ennélfogva a pécsi posls- s lávirda-igazgatiságnak becses figyelmét a letenyei törhetetlen posta-viszonyokra ezennel újólag (elhívjuk, egyúttal annak adunk kifejezést, bogy a naponta kétszeres jMstainditás tárgyában a tárgyalást a helyszínen sürgősen megindítani, s addig is, mig ez megtörténik, ast azonnal elrendelni szíveskedjék, bogy a délután beérkezett összes postaküldemény, — tekintet nélkül arra, hogy kinek van fiókja, kinek nincs: személyválogatás nélkül, Itgaiitt jelentlctihrt, még sznap ktadassék. híres. — A király axiiletéNUMpja. Augusztus i8-án a király születés-napján, délelőtt 11 órakor az izr. templomban hálaadó istentisztelet tartatik. — Hiázéves jubileum. Nagy és nemes, a kegyeletnek a jövő édes reményének kettős ünnepére készül Keszthely kösitosége és a gazdasági tanmtézstnek tanári kara, midőn a tanintézet 100 éves wufltjának s uj tanéjptilete felavatásának f. isi akt. fít-én ttompet aefitel Keszthely város a gazdasági tanintézet tanári karával együtt nem riadva vissza az áldoza toktól és felfogva az ünnepély Magasztos voltát, tisztelettel hivja meg szerény körébe mindazokat, kik szívesek lesznek megjele nésükkel e nemzeti ünnepély fényét emelni. Az ünnepély idejére minden egyes keszthelyi polgár szivesen ajánlja fel szállásul la kását. Csak arra kéri fel az ünnepélyen részt venni szándékozókat, hogy az elszállásolás könnyebb mrgejthetése céljából szíveskedjenek t évi szeptember hó 25-ig a gazd. tanintézet igazgatóságánál a következőket bejelenteni: 1 az érkezés napját, 2. azt, bogy családdal és pedig hány tagból álló családdal, 3. az érkező család hány férfi és hány nő tagja 4. vagy csak magánosan éHrezik-e? Az ünnepély vázlatos prograaunja már közöltetett, a részletes prognunm később lészen közzé téve. Az ünnepélyre vonatkozó mindennemű kérdezősködésre szivesen nyújt felvilágitást a tanintézet igazgatósági irodája. - Halálozás, ón. Haidtkktr Jái.osné, szül. Daeaapl Mária . avotovaa éve* korában slbunyi. Marcaliban. Aa elhányt matronában özv. Haidek-kar Antalaé a esivjóeágáról általánosan ismert sraŐ Nagy-Kanizsán, boldogalt lérjének édes aayját gyéasolja. A sok saépkoeaoru köti, melyek aa elhuayt koporsóját diszitetiék, kivált az élő virágok egj temeke, melyet flaídekker Aatalné helyeseit a felejthetetlen anyóa ravatalára. — Temetés. Loouy Jakab arat, kinek elhunytáról lapunk megelőző számában adlúnk hírt, oatlörtökóa délelőtt nagy részvét mellett helyeslék örök nyugalomra, őr. Neumann Ede főrabbi megható seavakbaa emlékezett meg aa elhunytaik érdemeiről. A Chevra Kadiaa kimatatáaa aasriat as elhányt iránti kegyelet jeléül a következő koaaorut-pótló adományok folytak be: A gyássoló családtól asonaali kiosztásra 00 Irt. tttera Sándor és neje 6 frt, Hiracbler Ödön ée aeja 1 frt, Lengyel Bernát ée neje 3 forint, a •Munka" péboly 6 frt, Rothschild Samu éa neje Kaposvárra megválasztott tanító. Ctóootg József zalaszentjakabi tanítót a kaposvári állami [skolához rendes-tanítóvá választották meg. Az állammal kötött szerződés szerint ugyanis a kaposvári községi iskolához a végleges államosítás elölt még 6 tanítót kellelt választani. A megválasztottak közölt van Ctdgoly József is, kiben az oltani elemi népiskola tanitó-tee(üle(e igen tehetséges tagot nyert. A bat tanítói állásra — amint a .Kaposvár" írja — összesen 175 tanító, pályázott. — Színészét £ uapokbau itt járt Somogyi színtársulatának titkára : Erdélyi, bogy batóaági engedélyt esskösöljön ki 3—4 heti szini szezonra. A társulat Balaion-Füredről szándékozott hozzánk jönni, útközben azonban Keszthelyen tariott volna 10—12 előadást, ugy bogy nálunk való-ssinüleg szép\'embef hónapban tartotta volna elöadássit, tehát nlysn időben,, mikor még a téli társulat nincs együtt. Somogyi nem ksphalott engedélyi, mit as említett körülmény folytán nem igen ssjnálunk. Íz engedély nem volt megadható azért, mert — értesülésünk szerint — ez az őszi szezonra éppen az utóbbi napokbsn Ctólca Sándor igazgatónak kiadaio\'t Hogy mikor kezdi meg az előadáeókale Csóka vároaunkban, aat nem tudjuk, ép olyan kevéssé, hogy miképen van láreulaia szervesve. Csóka már régi direotor, ki tudja asl, hogy ,mit kivin s közönség és ezen egyedüli körülményben látunk némi biato-sitékot, hogy Csóks olysn társulattal fog ide-jönni, mely küzönuégűsk igényeit kielégíteni képes Isez. A múltban szerzett tapaaalalatok folytán Csóks a közönség előlegezett bisalmárs nem igen saámiihst és csak jó előadásokkal szerezheti meg magának a közönség pártfogó rokonszenvéi, melyet már löbb laben igazán érdemtelenül elölegeselt. — A Mensa Akadémiáról. A budapesti ,Diák aulai" elnökétől kapiuk a követkesö sorokat : Homzd évek mán sikerült végre a mult egyetemi laaéy folyamén, aa egyelem volt rektora: Bognár István ur hatalmas tásMgstásával megnyitni az egyetem leghumánusabb, saépcéTu egyesületét: , A mensa académicát\' (Diák-asztal) Nem célnak itt e-helyen as egyeeület lörtéaetét előadni, aem reclamot nem akarunk írni: csak pár ssót srró1, bogy mi aa s „Diák-assfal. Eredetileg egy cél szolgálatára, volt volaa való: as egyetem szegényebb eorsu hallgatóinak aegé-lyeaésére, később még a megnyílás előtt hosaá csatoltunk egy másikat — és es ma a Mensa főcélja — létjoga: otthont adni as egyetemi hallgatóságnak — megmenteni a nagy városi életet nem ismerő tapssstalatlsn ifjúságot a lelketlen üzérek osspdáiiól. Es ideig szé\'asórva, társaság nélkül svegy roe»a tár«aságbaa drága pénaea roeas éa minden tápenyag nélküli ételeket kapott az ifjúság, mig ma a Mensa azép helyiségében ulées tiszta asztaloknál, jó ételeket asolgáliat ki Zilahi Agnee hiree magyar konyhája. A kezdet nebésaégeit leküzdöttük, megteremtve áll előUBnk egy nemes, magasstos intézmény, melyben saját jólétflalat fogjnk feltalálni ; bizalommal tordulok tehát az egyetemi iljuságboa s a minden szépért és nemesért lol-keeedő magyar szülőkhöz, seját maguk éa a teret-teik érdekében, támogassák esen egyeeületet, támogatva ezzel saját jólétüket. As egyesület helyisége Zöldfa-utca 14. szám alatt, as első emeleten van, hova minden tudskosódás és kedvezmény— iránti kérvények intósendök. A megnyitás sseptember hó 8-án leez. Ebéd és vacsora ára egy hóra 16 Irt, ebéd külön 10-60 kr., vsesor - külön 5.50 kr. A kiszolgáltatod ételek ée a leldolgösandó anyagok az egyesületi orvoe által megvizsgáltatnak. Déli-Várat. Szent-István ünnepe alkalmával f. évi augusztus hó 19-én a Déli vasút magyar vonalainak állomásairól 8Jrt, Altstádier Lipó» 6Jrt,^Fischer Sáador b\\ Budapestre rendkívül mérsékelt áru menet-m "" 1-1 " térti jegyek lesznek kiadva, melyek 14 Irt éa Weias Tivadar 6 frt öseseeen 94 Irt. — BáZáfláf-ftnnepfféf. A nagykani zsai „Első Magyar Asstallársaságu aug. hó napig érvényesek és még azon kedvezményt nyújtják, hogy vissssjövetkor ezen 24-én, Lajos napján, Kossuth Lajos emlé-1 jegyekkel az utazást kétszer tetszés szé- kének hazafias ünnepséget szentel. Alkalmi beszédet Molnár Mihály jogszigorló tart. Totola Károly szavalni log. Hajgató Béla, az ámert fiatal cimbalomművész, fhagyar eredeti dalokat fog játszani cimbalmon. A meghívókat a napokban küldik szét. rinti állomásokon felbe lehet szakítani. Esen jegyek kiadására és áraira nésve külön hirdetmények adattak ki, melyekben a vonatok, melyekhez esen rendkívül mérsékelt áru jegyek érvényesek, Indulási idejükkel fel vannak említve. — Aa oraz. színművészeti akadémiától Az orsz. m. kir. ssinmfivéaseti akadémiát a be iraláaok szeptember bó 6. 7, és 8-áa e felvételi vizsgáiét pedig 9-én délután 3 órskor tartatik. As orsz. m. kir. szinmüvéazeti akadémiába való (elvételhez megkívántatnak : a] Szinpadiaa, csinos alak. b) Ti-ztft kiejtésű esengő hang. ejKifejlett testi alkotás melleit (melyről az intézeti örves ad véleményt) legalább 18 éves kor a férfiaknál, legalább 16 éves kor a leányoknál, ■( hitein okirattal bizoayitandó. d) Annyi müveJtaég éa iakolai képzettségről való biaonyitvány, amennyit e korban minden müveit ifjútól ungvárhatai, küiönöaen a magyar nyelvtan 4lapos ismereti, e) SsOlői vagy gyámi megegyeséa. Amely jelest-kezővel etek nem azemélyeeeo jelennek meg, megegyezésüket hiteles iratbaa tartozik az illető felmutatni. I) A jelentkező növendék csupán a vslóságoa ée törvényes családi nevén irstbatjs be magát g) Jó magaviaeletről azóló srkölea bizonyítvány, mely vsgy iskolaibiionvitványnyal, vagy hatóságilag, vagy iamart egyének aláirt-aával mulbatianul igazolandó, b) Minden ujonau jelentkező as első osstálvba csak próbaidőn vétetik fel, ennek leteltével ujabb vizsgálatnak vettetik a\'á. A fölvétel tehát nem véglegea, a letelt próbaidő után a tehetaégteleo, vagy haayag növendék elboceáttaiik. Ha a felveti aöveodék taheteéget, szorgalmat, haladást oem lanuait, bármely évben, időközben ia elboeeáihaió. I) A belépő uj növendék 1 Irt beiratáai dijat t 6 frt felvételi dijat valamennyi növendék pedig 1 frt beiratáei dijai, aaoukivül 90 Irt tandijt tartozik 9 részletben, ú m. sseptember 15-én ée február 1-én előre fizetaL jj Minden lölvelt aó-vendék tartosik szülőivel, vagy gyámjával egyln aa eléffik terjeeatendő kötelezvényt sláirai. — Bővebb érteaitéet aa int igaagatóeága(Kerepeei-ut 1. sz. III. em. 18. ajtó) készaéggel ad. — Gyógyszerész-hiány. A gjógyaserésai pá lyára már évek éta igen keveeen mennek, ugy hogy as utóbbi időben a gyógy aaertsaek síig kapnak aegédet. Ebben aa ttgybea már a mait évben tartott gyógyaseréaaeti koagremsas alkalmával is tolytak tárgyalások s altkor felhívást is teltek kőssé, a mioiszteriamhos telterjesalést intéstak, de mindeddig nem történt ssswi, Moei nemrég aj egyesület alakult a gyógysaa-réeaek körében «Magyar gyógysserésask mak-egyesülele > címen, mely többek kősött céljául tünie ki ennek e bajnak orvoeláeát. — Vendéglőtök mozgalma. Megbízás tolytáa emlékiratot szerkesslett Adás György, a „Vendéglőtök Lapja" aaerkeeslője as orssággylléebes, melyet Magysrtrttág ssállodásainak, vendéflő-aeinek és koretmároatiBak nevében Horttok Adám országgyűlési képviselő ayujt be. Kérik benne: 1. A regále, mindenek előtt a kizárólagos bérletek stielőbbi eltörlését; mert a bérlőknek a vendéglöeök ugy Is ki vannak saolgállstvs, bogy valóaágoa rabeaolgai belyaetben ainlődaek; a bérlők pedig, bogy mentől nagyobb kastossal dolgoztueaanak, egésa vidégeket áraazianak el károe haláau paneeolt, vagy épea müborral. á regálé különben is középkori iatésmény a így nem méltó egy haladó államhoz. A ssegény népnek e pálinkától való leeiok tatására a bor-, külöeőeea a söradó tetemesen lesaállitiassék. 8. A kit mértékben való eláraeitáara kertit sseaa adója Ifölemetttaeék, t pélinkaméréeek száms korlátostaasék a a méréai idő reggel I órától déelőtt 10\'órára esorittaaaék. 4. Aa italmérési illeték leasálllliaasék, illetőleg teljeaeB eltörőlleaaék, 6 A palaoakosolt sörrel éa borral való kereskedés szab Ivoitaeeék oly képen, hogy arra kiaá-rólag a vendéglősök legyenek leljogoeitva. 6. A bor- éa sőr-bamisiláa s a mOborkészités megaksdályosáaára egéaaaégügyi rendöraág tser-vesteseék. 7. A záróra oreságoe tórvényayel rendeztessék. - 8. A vendéglőiper a képesitéahez kötött iparokhoz est t oltatnék s minden Ipari eatl let kebelében mkiskola állittasaék, bogy iparuk kebeléből a kontárok, kik ilaztáa nyereség vágyuknak hódolaak, a közegészség éa köserköiesi-ség érdekében kiszoritisssanak. — Rabbi ben Aklbt meghazudtotvs. A bir-neves rabbit a laisnaki-mulató leleménye* bér. lőjének sikerüli meghaiadlolaia. Meghaindiolia pedig egy olyan iniéskedéeévtl, mi yen aea Nagy-Kanizsa vasárnap ZU. 65. uim. (7- lap.) 185)7. augUalu hó IWd kisttűk, hogy lett volna még a nap miatt. A reodéglő* ngyania elhatárolta, hon kötelebb botsa taiwatoi Kaatasáhos, még pattig oly fbr ■éa, hogy beeaarutt magának egy lőtároi íjngtlmaioti táraaa kocáit, aelylyel ingym fogja t vtndtyk U k bmállitani Leaa tehát, a ati méf nem roll — ingyen kocsikásái Latinakra it Ti»aa. E«so ezaasaekmálb ujdonaág — ugy ind jak — tasóraap láp életbe. - Uj kaszárnya Varandea. Caáktonyai ie-rsInAnk ója: A varssdi LipM-Salrator föher-ctg kamárayéjaaak auguextna hó 7 én volt u gapkő letétele és az egyaaruhás polgárőrig látsléaseetaiési ünnepélye, melyen Ltpét Salva-tar léhercsg éa Blanka főhercegnő iá jsleato-tk. Saalvator főherceg Csáktornyáról. Blanka v főhercegnő pedig Zágrábból atastak oda. A tára záfsJódikzben pompáson a mindenütt ünnepi hangulat uralkodóit A vasúti álloaásbos V«~ taté s\'on s a táros minden álcájában aa ural-fcadóhés. as oraság aa a város tsiaritel poir-pásé zá«slók lobogtak. A kösös hivatalok a «m gytt éa horvát sánslokai tűzték ki. A tarasdi tnaspélyrs txámot idegen vendég érkesett, a kik este társas ss\'élyrs gyűllek össse. Vasárnap délaián lóvenaayt rendesett a lisstiksr, a ne lyea Lipót 8alvsior főherceg is jelentőit - Baleset a oaáptyépná\'. Ilin Haadier látván Hrjei lakós, fóléaiva, f. hó U-éa járgányo« teéplógéppel caépelteteit udtarán. Nejs tegiltH saki, aaköabea a gép as asasoay ruháját elkapia i ztzdts a ruhát feltskemi. Már-már elteaastinek látoaott as assaony, mikor férje odaugrott a aeg»Bttt» ugyan a bhtos baláltól, de a saját balkarát (Shb helyen sitőrle a jobb kezének mutaióojjáról á husi lehozta. — A sulyoaaa teh»ilft ayombao orvosi gyógykerelén alá teliéi. A - Palaokok papírból. A papirmasszából kénéit gyártmányok legújabbika a papirpalack. ~~tiafc"S~pahckcfc» melyek kilőn e célra prepa-rált masszából valók, nem tőrnek össze és így legískább a tengeri gösősőkőn veszik majd hasasát, hol viharos időben nagyon tok, borral, sörrel vagy likőrrel megtöltőit üvegpalack törik 6sn§. Az uj papirpalackok, melyeknek a készités-módii egyelőre a főllaláló titkát képezi, oly erőiek, hogy a legkíméletlenebb ide-oda dotálásra és legnagyobb rázkódásra SCttí törnek össze. (Mi len akkor a kiakaniasai és somogyszentmiklósi bnciukból, ha nem kíséri azokat a fejekén öst-ucsazolt a vegek ősi zenéje ?) - Egy waggon Utál. A „Bmiapmti NapU" a köteiu<(, igeo mulatságot esetet kösli: Egv fő d« bipokoeaak egy kb ügye-haja voli a bodspexii jáfflUrtiágall t ■asblsta vsis egyik Hitáros állva, szép üzleti eredményeket ért el, hiteles megtámadott tlrtököo majdnem as összes bogyók értesülésünk sserint as eddiginél is nagyobb héját ellepik ezen piszkos ssürkeszioü bevonatok, akció kifejtése céljából önállésittstott. Az Igyak1 aőt nem ritka eset, hogy egyei tőkék ~ rexetéeére Báaa Lipót titkár hivatott meg, a ki, fürtjetnek valamennyi bogyói ai vannak lepve a budapesti kSsponiból a közslmultbsn Nagy-, ezen bevonattal, amint est az itteni saölflkben Kanizsára érkeaett. A .Suuetit\' továbbra ia aa ,EUS Magyar Francia• biatőeitó támogatja, ezsakitll számos őonálló ügynökséggel is bir. Telrllét4»r« rlf«KadIntik » tanuló «K7 lar. caaládiál. Calai megtudható a kiadóhivatalban lé has Imin levé, baa>aáll kerékpár 15 Mért riadó €alaa a blaééblvalal-kaa. Hót taaató leljen elléláara alagaé lallb agy kereuUay eaalMaél. falai MeglBdkalé a bfadóhltalalbaa. Törvényszék. Véglárgyalát 1897. augtutttu 17 én. Lopás blntetlével vádolt Jankovics liyörgy és társai elleni bűnügyében végtárgyalás. Lopás bűntettével vádolK Premer Antal és , volt alkalmam Upaazlalhatni; kártétele a fürtökön Altalános\'\' ét a , Magyar akként nyilvánul, hogy a liszthanoat által bele-társa\'ágok ügynöki kara peu szőlőszemek később fairapedeanek annyira, hogy a szőlő magva a bogyóból kilátszik, as ily ffirtök aztán az időjárásboa képest vagy éretlenül összeasznak, vagy pedig ef penészesednek a szerint, amint az idtyárás száraz, vagy nadvaa. A lisztharmat betegséget is ép ugy, uat a peroooazporát egy gomba idézi elő, amely gomba szálai a szőlő sóid részének felületén szűrődik össze, és táplálkozása akként tórtóaik, hogy a gomba szálaiból kis dndorokat bocsát la szőlőlevelének; hajtásának, vagy bogyIgásak I bőrébe és e dudorokkal szívja belőlük a táplá-llékot. I A liszthannal, hogy szaporodhassak, mérsékelt i melegre és nedvességre van szüksége, a nagy meleg azonban megöli, viszont a szaporodásra nem éppen szükséges a közvetlen nedteaiag, stég [ha a levegő párételt. — Es oka annak, hogy nálunk Magyarországban a lisztharmat nagyobb károkat nem okozott, mert a fejlődése la aj én jolios, augusztusban többnyire rekkenő melegek vannak. Viszont könnyen magyarázható, hogy aa itteni szőlőkben az idén nagyobb mértékben fellépett, - ugyanis mintegy 1-8 hét óta a nyáriidőjárásnak társai elleni bűnűgyében ii-od birórósági Ítélet-! nem megfelelő, mérsékelt taaieg időjárá- hirdetés. Csalás és közokirat hamisítás bűntettével vádolt Kremsier Sámuel elleni bűnűgyben Il-od bírósági Ítélethirdetés. Halált okosott súlyos testisértés bűntettével vádolt Drerovecz Imre elleni bűnűgyében li-od bírósági ítélethirdetés. K9zgndasig. A 1i tha r m a t. (Oldlom Taakarl.) Az itténi még pbylloura pusztításától megki sunk van ás s gomba fejlődéséhez megkívántató nedvesség is meg van, amennyiben nap nap otáa eső van, napos idővel váltakosva A lisztbarmat betegség, ha ellené nem védekezünk, illetőleg nem gyógyítjuk, nagy károkat képes előidézni; azonban van oly véeekaaóri eljárásunk, amelylyel nemcsak a betegség terjedéséi gátolhatjuk meg, hanem, magát a betegségei fa meggyógyíthatjuk. Ugyanis, ha a szőlőnkben észrevettük \'taa gomba betegségei, nem kell egyebei tannlnk, mint a szőlő részeit, különösen s fürtöket nagyon finomra tört kénporral behinteni. A kénporra olyan sikeresen lehet védekezni a üssUMnaat-betegség ellen, ugy hogy dacára annak, hogy ha a betegség ellen nem védekezünk, nagy károkat mélt szőlikben járván, több helyen nagyobb képea előidézni, nem lehel veszélyes betegségnek mértékben a lisztharmat szőlőbetegség fellépését mondsni, mert ha ellene vedskesűnk, a kénpor-oonatatálhaltam.) A szőlőnek ezen betegsége a betegséget tökéletesen meg lehet gyógyítani, hazánkban még ezidén, nagyobb pusztításokat F<Woto« az, hogy a kéuporral a szőlőnek min-nem teU, u itteni szőlőkben valóelteijedrltségé-,d««> zöldrésze minék finomabban behiaisaaák. bői azt következtethetem, hogy ha az idén nem Erre ■ célM különféle eszközök vsnoak alkalms-■ mUhízta tsle egyik Mtárosi j, da a iOvöbsn különösen a betegség fqlődésé- «»ban, megfelel erre a célra a közönségen kézi Igyvéd iaaMrtbét. A flskália elintézte u i$pi nek kedvezö körülménydt közt éreznelöbb" látó- is, csak arra hall Igydal, mint fentébb faj "" ,LÉ kat fog okozhatni, és nagyon valószínű, bogy a említettem, hogy a kénporral a szőlő zöldrésze szőlőnek . zen lisztharmat betegsége egyéb vidé- alaposan behintessék és a behinlésre derült m4L jjMoti a drága pereskedés míati, ós gavallér kektn jg fellépett es okból nűkaégesnek tartom csendes időt kell válantani, és ha aá eső le- s hárosiosás fbriatos kóltaégjegysékst kű dölt gazdag kilesnének. A íöldemr nagyon msghara- rdoti a drága pereskedés miatt, ds gavallér Ire aégii elküldte a bárom darab tsáza»t, hsaea s poata-n\'alvlny asélére ráírta:-Itt s hároaazái loriat, vsgvsa rajta köts a." Három atp telt el a as flgyvéd nem jelentkezeti sserő* meglegyzét miau, baaea negyednap egy vaggos kí\'él érkesett a lóldetur pussUjárs a a asállit aáathoa mellékelte as Igytéd torai, a melyek-hea jalsoif, hogy a birtokos mdaléeéra küldi a tételei, sgyatuí figyelmébe ajánltás régi költ-•égaxáalájái, a melybe, „kölél vásárlási di\|" óaés aég agy csekély Mveeforiatos létet i« jársl. A löldsaur most fűnek fának kiná\'js s ayakáka tóaolt sok kóteléS kosban trősen eale Rittéa aa Igytédi praktikával kapotaialosan az fcuts msaaybéli asaaiskst. - Lopós ütm Oyórgy 18 éves bsntssazol-gátak aagy sslkaóge iahatatt tshéresa ára, meri he «sm várva, mig Pmrgtr Márk Pstőfl-atc<i banit.-met\'er a mprt kilelt ishérnsakljs léay ag meg^sarsdt volás, est tiiss állapotban ai Malts. A ksroaali jaleaiéat tett a raadórségnél, aely az ámilelt lábnyomokat követte, egyenc-sra Hess öyörgyb^z jatott, kinél az ellopott fsklraémltkst saaVáha sldagva magtsláliák. A még misdig viza* fahéraeml iimét a sípra kerül\', Basa pe^ig a hltöars - Talált aöi MMpak- Aag. hó 64a aa IMvfle társa egy pár aöi fele pót találtak. A rtadórkapifáayióg aa a<aa ia felhívja a káros •alst, hogy aat a otpü, amtigasoli talajdoaot, a readórkapitáayi hitataloál a hivatalos órák alatt áttehet 1. - A „lEIIETI" baleaatMalaallé rtavéa/látiatég nagykaaisasi RWgynlkaége aely addig aa .tilt Magyar- rezeiét* alatt ezen betegségetkörűlményesebben ism éltetni és nz ™ná, vagy a nél lefújná, ujjólag kell a bahin-ellene való védekezést is közölni. I lést alkalmazni, egy fél métermázsa kénpor ale- A liaztharmat szölöbetegség haaonlólag a P«- k,M,,ríli, hoW ,ertM0 bt* ronospora betegséghez menlámadja a szőlőnek\| ,^ összes zöld részeit, a leveleket, hajtásokat kacsokat, valamint a lürtöket is, as itteni ssöiókbsn nagyobb mértékben észleltem a fürtökön, deefég nagy mértékben van megtámadva a levélzet ia A lisztharmat betegségét arról lahst felismerni, hogy a levelek telsö lapjai, a kocsányok, valamint a tűrtök bogyói is piitkoi szürke szinü liszthez hasonló bevonattal vannak fedve, vagyis a levelek, úgyszintén s füri is ugy néz ki, mint az országul mentén levő fák levelei, a melyeket a felkavart por epeit be. A lisztharmat. ha a szőlő nagyobb, kifejlődött leveleit támadja meg, éraahatöbb károkat nem okoz, máakénl van azonban, ha kora tavaaaszal a még fiatal gyenge hajtásokat és leveleket támadja meg, a mennyiben aa esetben as ilyen letelek eltorzulnak, elroncsolódnak, és nem bir-vén tökéletesen kiletlődni, maga a tőke lejlödését illetve a vauzö és a termés fejlődósét nagyon természetazertileg hátráltatja, mert ha a betegség nsgyobb mértékben lépett fai, a levelek és a haj-tások nemcsak fejlöd élükben maradnak vissza, hanem el is ssáradnak, a minek, aaint fentebb is említettem az a természotes következménye, hogy a töke asm bir normálisan fejlődni. A liaztharmat természetesen legnagyobb kárt okoz, ha a fürtöket támadja meg, mert az ily Végűi még megemlítem, hogy ezen betegséget egy Tuoker nevű kei lés* észlelte legelőször Angliában és róla neveztetett el a betegeógat okoaó gomba „Oidium Traskert\'-nek. Somogy-Ké hely, 1807. aug. I. StilfAtty 04aa. •) la af aafl I6bat»gs4gr61 a ai riótklak mtMagaadái ii tettek aér ISkk latna «alMi mak. IRODALOM. » A Bityte Oiák lgs)akk máaa ti kttitatyimit teeal, Lágy aa llliairiat aa taasti Wataak khMHt s üátjréa Diák a bpIfM te hftartatw««kk Kátemr aay-a itt njJi a»*cka te kkyaktea, mtat káimateada ngiMa I «attklillitsjln Illlmln kiij laáali ■léihtia Atakjaiaak indittilgi, «d—éla.k aakaalca ^taáHa kaate-■éajaiaak terkatega, taláarrtatáak gaaiagalfa hal aljaa ttaaé aM Mgta, adat as a kam kiratei kINal karrtkatara- te ad—i-tnwaéalá a mtlyak lajaoUik tollából ktrfilaak kt. Mladan aáakaa agj aatt tlg alkwatltet ayajt A Hát/M Diák Uy Urttaéeya klaMt taMaága eaaltdl lap, a atgka tagja talál adtl tálé, kaétaa Mgat A Hátrál Mák mattal a l^almlkk Uebg b, aart illlalW tea a Bigjifliii atak 1 át 10 kr. A kteóékhatel (laÓBgwt, Sarkajtfaa-stea I atea) mlntm kUd aalaltáapaámte, ka atgfcwatek. A Saalaj-Bartel , Itggw glSMIt tg (Wtébaer t. te áat) Uagat aákart alt. klajikamSt llitaik kiaéébitateh Baiaaeetea) aatt TOák aaaak IS-tk Aattét, nalj a aagjadik kitel átk Marttt kl.al.li s fltettktn tárgyalt kanaak égtltsiéjarttK** m : I. Hmt kalála • III. Záralt trtarabate; a nataii ttea t a Bikád Fana* ék^lmém A i itairl kék* \' kl- Nag)-Kanizsa, vasárnap Zala 65. nám (8. lap.) 1897. auyumlua hó 15 ^ aMkfad igj a (Ml ><vauit kiotekiraUJ (B»d.p«rt, iadri-mj at 11.) valamint nind«a Ifcyikmikita ■H>»»4»Ui«M éa kiftiU (InM raitp ktarikwwkeáMkM Slfj-KuiuAi CSARNOK BonMaaa kasaakMl, m1j íjjáatakiUaákaa-bkr iwu. de langyos esölől nedvesen s leheletek egybe vegyült a likkafcíias altra halad- Jalaa ftaot la Mralkaéik irdalna ná-„j. A(i. illaUvnl mint hant a lenével káHM kSlta akaaJltklaU . Ntarriradi mt. HaobkM- 5"" . . !. 2Tn> A atfrog tw »T«.it uinstiMok a ázán a tarka királylQ és a magas tulipánok s ktmkwk Hinti otaán* te iu. kinlr ■.(•róaitik a a narcisok, melyek legszebbek minden virág ■staM ukkt i jw kaiála. A (naMai kaMar ra#ű, közölt, melyek a folyó melyében szemlélik szetnö- \| tip OF^i^™? oi\'^^M SEtt ^"".f: ■A kel. mig saját drága szépségétől meghalnak. I moajiiok ateája ka Bákócy ebedlí-pilottja Bodossttban, ! . * 6 . 7"\'\'_, _„ ÍR„ áiakta, 8at Baaait-taapiMa wik dSa, -alj M A"" • patakja, a gyöngy-virág, Utfju-Bikocay r.jod.i«» hl Kanijp karuk iur tart ság olv néppé, a szenvedély oly balványnya Mlkkw. i péurriradi osata urrr«(aa, Twnir aatma teszi, hogy remegő hangjainak fénye álvillámlik I (I71S ) KI4fiMt.uk.< MM ■ÍUmítü diaaairt ■iádéikor Tjijtgog iátor4o> Aztán a bibor fehér, vagy kék jácint, melynek I finom harangjai oly gyöngéd, szelid, álható hangon zendülnek meg, hogy illatként lehet érezni,! az érzekeken belül. És a rózsa, min1 a fürdeni készülő nimfa feltárva vakító keblének mélyét, mig végre szépsége i és szerelme, levetve minden leplét, kitárul a rezgő lég elölt. \' Aztán a karcsú magas lilqm, mely ellened i gyengén emeli fel a holdtól megvilágított kelyhet mig végre szeme, a ragyogó csillag az álláluó harmaton kérésziül az ég gyöngéd árnyát I szemléli. Shelley a legmodernebb természetkőltő, mig előd-1 És a folyam hullámzó kebelén virágos lombok jei: Byron, Petőfi, Arany, festik a tájt, a táj egy árnya alatt aranysőld fénynyel csillogtak a nagy részletéi, a természel egy tüneményét; s a lenné- remegő vizi liliomok, s melletlök a csillagos tavi szelel s a természet tüneményeit a lelkűkből s, fel rózsa s körös-körül a csendes folyam sizlott togásukbol vett személyesilésekkel emelik ugy, végig és táocolt édes hangon és sugársóan. hogy azok érezővé, mozgóvá lesznek, lelkes lény- És a gyepes éa mohós ösvények, melyek csa-nyé, akik érzést, akaratot lejesnek ki; etermészet- varogva keresztül szelték a kertet, mindnyájan költők régibb elődjei képeik^la természet vilá- százszor népekkel s gyöngéd jásciotekkel voltak gából, az állat, növényórsságbH vélték ugy <n, de ékesítve, melyek éppen oly szépek, mint a m»sés ellelejletlék azok bála mögé állítani saját magu- turbánliliomok, s virágocskákkal, melyek mégha-kai, a lelki világukat, hogy onnét szólva éreztel- jolva, a mint a nap lehanyatlott lehér, bibor és nék velünk a hangulatot, mit a költő szivében j kék sátrakká estek össze, hogy megóvják a lény felidézlek, az érzést, mit benne költőitek éa még, bogarai az esti harmattól, tovább viasza meove a legrégibbekre, azt tapasz-1 Uőlhe Herder iskolája is a természetben ta\|juk, hogy ezek az érzést nemcsak nem olvasz-I keresték az isteni! s céljuk volt az Islennyomáo tottak bele képeikbe, megállapodtak a külső vó- (klmetatnl, mindenütt a ti panthaismus állafnwlnf násokna , vagy fogalmaikat s eszméiket fagyos1 érzésinket, gondolatainkat 5 darab 45-7© alm Jé karban levő h»r4é eladé Bal: megmondja a kladéhivatal. Terméstetkőltők Irta Bakaaa Lánlé. (rolrtatái.) A természet felkeresése éa ueretete azonban (iőlhénél megtalálta netovábbját is a Leszi ng-az általa tanulmányozóit nép- metaforába burkolták s igy személyesítették, mindezekkel szemben Sehelley a legtovább s a magasabbra ért azzal, midőn meiafizikáilag ei- féle elméletben s mélyedve; a külső jellenségta^ felel, az embert költészetben, életei s a természetet összekötve, egy vonásban \| Gőthe érzéseit természeti képekben sdva visza fejezi ki ezt a láncol, nem csupán a tájt rsg-! vagy a természetnek az emberre való hatáaát zo!va,ea hatást sdva vi-sza, mit az a költőre festve — a legsubjeklivebb, de legigazabb ter fett de a kóltő saját szempontjából is, ez a ter-1 mészetkOltó, ki a természetnek a görögök sok tmmrmui IfflBödéAéM, legKtTRSÍEB és lég- litenllésetOf különböző, de a német senlímentálís ermészelesebb fajai is. mustól is távol álló {gaz helyet biztosított, csak A régi iskola, a mitologia, az allegória, labirint- balladáit vizsgálva fa látjuk, bogy az össses jaiban, oly személyesilésekkel lálta el a termé-1 balladáinak tele természetfölötti hatáson fordul meg, a csodavilág; természeti világ, a hatalmú erök: a természeti erők; a hableány midőn a vízbe vonja az embert hihetetlen, csodás, a rémkirály látománya, az apró manók mulalozáu a várbán, a temető éjféli vendégei, a járó harang különösek, de a természeli erőket s azok vad, ellenséges msjd csábító hatását tükrözik vissu. ytotvdotjx Savanyúm WELLE* ES I2B AJTT Ü6V rtlKT ASZTAU Vo ®E LCSfKtfABB AtRT SVWU, t. É aiomor ti UnUtmrtiit ivitmt U^anitUHi Nsgy-Ksnlzsán kapható: Pauk Jakab, Weu éa Klein és Feaaelhafer J. araknál. Felelöa szerkesztő:__ ■SALAT■ANDOK Laptulajdoooa és kiadó. mciiL r t i, é r. xxxxxxxx xxxxxxxxx mAYPOLE asetel, melyek nem voltak természetesek, igazak, \| . sőt magát a természet bensőségét, melegségét is laroalották, rideggé tették, v mai értelemben, bár a képek, táj hasonlat személyesités a költő lelki világából, megfigyeléséből, képzeletéből Iá-1 mad, mégis az igaz természetet adja vissza. Midőn a költő ezek mellett égy tüneménybe nemcsak beledőli as érzést, öntudatot, de e tünemény minden mozzanatát, változáaail, u önálló lény tulajdonságaiban is felludja tüntetni, as u önálló lélekkel felruházni; ez a legmodernebb lagmagaaabb természelköltészel, a tüneményeket egymásmelleit, egymáiinögúU, egymásután lün/elvt 1 - Shelley a felhőkben emelkedett ide; a lelhők a föld és tengerazülötljei, átber neveltjei: balka-tatlanok lellrissitik, a szomjas virágokat betakar-jak, árnynyal délben a faleveleket, elverik jég-gal a ligetet — a mennydörgő hahotával elsietnek. A vihar u, mi járását megadja föld és, tenger fölött ha feljő a nap, üdvösük, ha lemén, ők is elpihennek. Ba a hold teljő s végig méo a csillagos szőnyegen s ezek körül táncolják, örülnek. A holdat átölelik gyönyörű kankával, a napot égő paiznal, lelógnak a főidre, mini tetők, me-lyel a hegyek tartanak. Ok, mint gyermek, felkelve uanya öléből az Uő és nap által leiépitett szép égi palotát — elrontják. A félhők itt folytonos működésben nemünk alőtt tesznek, - vesznek, jálaznak, kelnek, éle-tat adnak, ölnek és gyilkolnak, mint igazi hatalmak, emberek, akik gondolkodnak, működnek éreznak, őrülnek, borainak. Itt is a felhők öss-szes működése ugy \' látszik, mintha valamenyi egy test egy lélek lenne, ah mint egy ember tea — vesz. Ide igtafjuk még a Nebánlsvirágot, a melyei f« is emh\'téok, mind ideUrtozót Ebben él, lehel tped minden, mint élt, apedt maga a költő. A hóvirág, majd u ibolya Ükeit a földből, S\'OAP (VatjrtaUM MTstkeaik.) Mzerkeszltfl Izfielek. illliséslál" Igvu lajaaaa Irta Mg; la kW ok alatt a kMlkt\|lk. KISa-.Ar; aafjroa Is MiajljM jallagt; ai- aár kkaéréakt réaaMl ml Ja tftaak. i A Iintkttl. ki italváajayM kIMStt 1 trtot kt-aítak a klaééUvatateak. — Kirjfk tárákká Is ssItm ■Sklélsél 1 Kaskafkak kSaélal fogjak. NY1LTTÉR. la a ravakkaa ktsüktaUrt m villái folallssé(sk a Mtrk n»aaa> rrg aaly — oMkii akkor ralMt, — ka kSaraklsa piraabdl naéaUk - fokakt, hkkr la ■Isi tt krtAI 14 írt W kr% akkanskkat •iaa, arfkaa, kacakáaatt, aiatáaott, laaaaatot stk. (alakaor SéO ktlAabtaS mim/Mg ka SOOO aiatáaalbu) stk. a atfranéalk irapaaubkr ka rtaaiatMM a báa-koa aaiUÍtra te aiatkkat piakaforéalUval klld: Bem- I «. (oa. ktr. aérarlsaáUlki) llj IImSii llriakia, SralMka daaatt Irralakw 10 kroa, te laTaiaatlapakim & kna kéln« ia(aartaaái. — Mtmt aiznaililkoak pMtoM« ...... araival Irt aliattatetoak. Imik egy ügyes fUszerkereskedő segédet, ki a magyar, horvát és német nyelvet teljes jártassággal lmja. Ekeaipaager Kaaaaael, Belevér. leat aaladea szlabea te ér-■yalatbu. AKtí AFE5TE8 UUH fa a Tllkfklrt aaappaa U poraalaUw körte bné rteaol rakák, klónk, (alUrt, mfytm-■Srotat, kánoni, aalfak, rnteak, battaokot, oaatk. Ingok, kaiteayte, Mikkullt kMtytt. Moloflrt, oolpkkt, atk. kmQfaa stearo hot; atatea rakák ági raiunl; a Mokka szMarté, asm Mwt, ateof-aaotao a MtroÉok M roatja tbm írt. » kr ffakaSo aa he.) sa o«7 aM klaara alte. Bla-iaa darabkái hiwirfl-" atMltáa raa medikaira. SUWiéuti U fillíM ** THI HiTPOLK CUFIIT LiflíTD, LOMOOM. VetekéerfosMote Ooorik TMk- te \|Upu Moaarakla. OHISiiraU rkaokn, sz SONNENSCHEIM LIPÓT Budapest, Arany János utozs, 16. FCraktár Maffy-Kaalssáa t ALT és BÓ HM e»égaél xxxxxxx xxxxxxxxx Nngf\'Kaniirt. »»»riiap Zala 65. taám (•. lap IftOÍ, augüsstus hő 16-én uttitm, >0 tluUlll él •Ilin. (kint t Kwizda Mriifakflr\|\| állat-táppora 4lUtg\|4fj#KuM-éi&UUtu kiü, itirruurhál jik«4 uásirt 41 év ita vtit kuiaiUtl»n • laftObb UMllAkbu étvigyt* laaság, raan MiéciU* > m MJavMá-«\'» »• • Mkmt htvébb tJIAk«p«alU>4r> I lUlttJyá In 70 kr. Ml , , II , Ciakli a hall vttljífcyim « v»> IMI, ktpkiu aliid«B \| •Milárua li i;tpllnKiV rMkntwoMi rtrUUr: Kwizda Fer«n cz János II iá, i> kir. oMliik msgjr. in rolnin kir. idvirl aaillltA Kar yyéf fa—r— Karasabaifbaa Mn awlht. ÍHfVi® ^smÍ\' As earedévss kiállításon u srsny érdemkeresst-lol 4* s millenniumi nagy iremmel kitűntetve. gépgyára és vasöntödéié NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. álltmv. gépgyára vezérügynökeégének dunántuli képviselője. .atX*\' As ezredéves kiállításon u arany érdémkereist-lel és a millenniumi nagy éremmel kitűntetve. Magyarország legj obb sor vetőgépei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult ZÉ-DrillM. Simpte) •a és Iwiyts lalajksi •ty aráit alkatait ser-\' vstlfér, b a norltDkorongoa rend-■Maltk kfiat l»\|tk«<N«l-tolih, szalaé JPTf+lCf." Mindegyik a gyakorlatban felelte célaserűnek bizonyult szab. kÍT&ltható kapacsuklyókkal van ellátva Feialmnlbatatlanok az sgyelemes és kélvasu acittkik, as egys-temes ekékbes slkslmssbsto össses felszerelvények, összes lalaj-mlvelő eszközük, azénagyOjtők, darálók és egyéb gazdaaági gépek. Felhívom • n. é. gszdaközőnség figyelmét a legújabb amerikai „Planet jr" rendszer eukereti Ui\\ répatapáll tatiltUeti cukim, ntelylyel s répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el Végül figyelmeztetem a n. é. gazdaközöneégel kxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxxxxx Sangerhansenl gépgyár, magyarországi gyártelepe. IIIIDAPKNT, K 1116 vAral-ut I44S. aaáas. Mrf 4« tgyétliü magy. spoolal-gépgyár, a msly as Ossses asségsiéMÉil Iparágak számára siflk-séges gépeket gyárija. tlasdák és iparosok ssámára mint hajtóerő, rendkívül előnyös a „HOFFMEISTER-féle gőzmotor" a legjobbés legbiztosabb gőzgép. Föthetö: szénnel, Iával, cserrel és, minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban fél lóerőtől kssdve gyártjuk. A „HOFFMEISTER-motor1 rendkívüli elönysi folytán minden eddig ismert hajtóerőt fslfllmul. Felállítható bárhol, semmi alaposás vagy falazás nem szükséges, állhat ssilárdsn vagy ssállithaló. A „HOFFMEISTER-motor" megszerzését gazdáknak és iparosoknak a legmelegebben ajánljuk. Leírással; leivllágosllásaal; árjegyzékkel szívesen szolgálunk — k * 8 8 8 8 8 8 § 8 8 8 8 I X Képviseletekre a\|áulatobat rlíagadnnk. M li 8 xxxxmxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxk Hogy \| iir, állanivagutak yill\|tiffl Kf^peil ós omíplH ae léeeamte éwsae az ezen oilmlm hasonló kOrüMrám vállalatok férczgyártmányaival I -xt -- OOQOOOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOO f „NEMZETI" 2 balesetbiztosító részvénytársaság 0 elfogad bistoaítáaokst bslsseisk anyajl követkasményei elles O W sgyének, mint osoportok, testületek, egyletek «\'b. /% számára a legjútányoaabbdlj ellenében és a legkedvezőbb feltételek S mellett. V Kereskedelmi, közsklsdésl és Iparvállalatok (állami, köz-O nti és villamos vaautak, malmok, gyárak, IDrészek, bányák stb.) alkalmasáéinak, ugyaniatén gazdasági alkalmazottaknak, tüz Oltóknak, csendőröknek, a legelőnyösebben nyújt biatoeitást a „Nemzeti" a hs\'ál- és rokkantság esetén, valamint napi kár-térítésre múlékony munkaképtelenség esetében. Köthető biztosíts egyes utazáaok tartamára, tengerentúli utakra, valamint élethoeeziglanl biztosítás vaantl balesetek ellen. Orvosok hlsiosltéM kfterjaaskedik a műtét vagybonooiás közben előforduló vérmérgezésrs Hadkötelesek blttoai\'áránál a béka idejében teljesítendő fssyvergyakorlat veszélyei s bfstositáaban dijmentesea bennfoglal vák. A közös hadsereg éa honvádság tényleges állománya tiaailkara aaáaára külön Isltéts\'ek slspján köttetik biztosit áa s mozgósítás, ostromállapot, »fli a háború vssséiyeinrk be-foglaláaával. A felvétel nyeserűsa ajánlat alapján, minden orvosi viaa-gálat msllőzásáveí sssköaöitetik. A „Nemzeti" elvállal asavatoeeági biztositásokst is hás- i háztulajdonosok, vsdészok, vendéglősök, kávások, Iparosok, \| kerékpárosok slb. ssáaára, . Különös ügyeimébe ajánljuk vadéeaatkecfveMknek a „Nemzeti" nf iniésményét, mely sssriat vadáasstköabea előfor- 1 dúlható halesetek, va\'aaint harmadik asemélyokben vagy szok tutsldonalban e)«ett károk sllsn fettűnően olcsó dlj ellenében aysjtatik — kívánatra egy-egy vadá<sidéayr« is — biitositál k „Measaeli" kaltaetblataalM r társsság akaalisal nigyilkiége KÓMA, titkár. IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG Nagy-Kanitsa vasárnap Zala lift. mám (10 lap) 1897, eoguMiui hó *********** 3btjbtJbbbkx - OyUmOlct éa asóllfl bor készítési (épek * sajtók folytonosan halé keltés (Utlollyű sserke-íoHiil éa nyomató Mihályiéval, A iminkaképeeeég ÉO\'/, nagyobb mini bármely mát tájiénál. íispÉ zúzéfc éa bogyó-morzeolók Teljesen torit Éti MM, _ Hatlie éa \|yla«ltlrl«h,atMlé kéaattléksk, gyümölcs ét lésslék aualáira, g> iasai«-t égó éi htm«i4-ié\|Mlii legújabb nerfcenlQ szabad. OnmOkódó „HyphonU" gyOmfllos-é> ullltTfwtt yermiletlk gyártatnak ét isállllalloak jót* állá* melled a legjobb kivitelben. Mayfarth Ph. és Társa m tdr ktaár. Mk. (ssSsságt gépgyárai, vssteléés éa \|Mtew II. Tabortlraiae 76. Kutatatva 110 iru;,utitli liuilnaail. Ai\|e\|\|itkik legyte ti Umntvi Képvlaelók éa vlaiontárualtók falvétatnek. *** * mwmwrti Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Csodálatos eredmény. ■tapló, tlaztátlan a re bór, aárga fel tok tlb. /eltétlenfli ellflnnek Bergmann liliomtej-szappan CeigmaMi éa UnMl Itiaséáksm) naponkénll haaanálalánál. ■a\|ikiM tmékMkM M kn\|«Mrl Krtlaer Clyala éiMém l^y.»nln>« ÍM ^»000(K)0<«00<: Árverési hirdetmény. A kuzmineci bérgazdaságban e hó 19-g tői e hó 21-ig bezárólag naponkint d. e. 1U órakor a bérgazdasághoz tartozó Ssszes éNf él holt instructio, úgymint igavonó ökrök, lovak, csikók, növendék állatok, gazdasági eszközök, cséplőgép, járgányok stb., 40.000 frt értékben szabadkézből elárvereztetnek. Vasúti állomás Légrád és Kotor-Alsó-Domboru. M., íwooöoooooott; Kapható: Im-SaalMtai Fesselholer Jóieef Armulh Náthán Deutsoh ét Ehrenteld ifj, Fiscber Ferenci Fleisohicker Jóuef Marion éi Huber Neu éi Klein Fiuk Jakab Roienleid Adolf éi Aa Schwarz éa Tauber Strém éi Klein SohlMiagar Izidor larea i Fried Laioa Hereog Jóatei Fleeher A. Iamlt\|p i Rreuer Ferenoz Fiaoher A. Klein Jénel Manlnar M. Béla Neumann Bm. Szabó Sándor Kaulmann S. I. Bauer J. cmqti Kreiaaler Uéaa Sobwara R. Fischer Simon Wollor V. és 8. lanilM Nádasi Alajos Zábomky Károly Zabosok Károly ■tus Dedlnaaky J. gyógy*, Bchleiffer M. 0. Kramarili Viclor Soitarioa Pál. Mmif • Uodia Mátyás Daraay Kálmán Márkás Salamon fia ZAGHEBLIN bámulatos hatása! Főlülmulhatlan biztosság és gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony férget és azért a vevők milliói által dicsértetik és kerestetik. Ismertetői jelei a következők: 1. a lepecsételt flveg, 2. a „ZAOHERL8 név. Nyomatott Kiachel Fttlttp laptnlajdonoeitAI Nagy-Kanisaán 1897. 66 szám. Nagy-Kanizsa, 1897. augusztus hó 19-én. XXIV. évfolyam .....^^ y A T \' A ,Mik«»t6«l irtakoai lakat napa- M M^Jk j ■ kist d. s. 4—A 6rs Uat ^^^Á [ J ELÖFIXRÉH ÍUt: —— .^■■■V ^JL. J^ l\|t« im IS korosa <• írt — kr ^S^lTElT" 1—Politikai ós vegyes tartalmú lap. Íj— 8S5S ------A Nagy-Kanizsai- éa dél-salai takarékpénztárak, a Bank egyesület, at Ipar- éa keraaki»-mri\|1tnt „iimmil Urawutm lavoUk «tak immnt k—k- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélregylet-szövetkezet és a leienyei takarékpénztár Mi hftdutuk 11 a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőxőde r. t" a nagykanizsai önkéntes tttzoltó-egylet, Vyüttér yaáttoara M ki. ——— á zalamegyei gazdásági takarékpénztár rész. társ., a nkanizsai kerületi betegsegélyső SMntok káMstask uhu. pénztár hitattlot közlönyt. BMUrt, Tslaasiat a klr\'-\'Mti ------—--— matksaék nsekal »S«6» «»»• ... X«x\|elealk HagyKaaiisáa ketsaklat kétszer: k.mk.éi.ft. i.u».->»k Ka<* ttám ára: 10 krajcár. \' Tauaámatp ém c«-ű.törtölcöa. Szent-István ünnepe. Végigtekintve a magyar nemzet ezeréves történetén, a haza-biztosítás első alapkövét megtaláljuk Árpádnak, a honfoglalónak munkájában, aki a meghódított né\' péknek az elfoglalt hazában szabadságot, egyenjogúságot ad és harc helyett kiadja a béke jelszavát. A haza- és a nemzetlét Szilárdságát azonban Szent-István rakja le a magyar nemzet alkotmányában, melyet nenpcsupán körvonaloz, hanem a vérszerződés alapján részleteiben is kiépit. Ebben az alkotmányban és a magyar nemzet haza- és szabadságszeretetében volt mindig a bűvös hatalom, mely maroknyi rokontalan fajunkat ezer éven át itt az európai, számra nézve hatalmas népfajok között fenntartotta. Kicsiny és szaporátlan nemzet voltunk mi mindig arra, hogy ezt az elfoglalt szép hazát benépesíthettük volna. Hogy ez a, geografiailag egy hazának alakult földterület valóban egy nemzet, a magyar nemzet hazája lehessen és maradhasson; hogy népességének számaránya is biztosítsa eleinte a nyers-erő, később pedig a kultura hatalmát: itt kellett tartanunk védő és I munkás-erőnek a velünk rokontalan népelemeket s azokat a lefegyverzés után még \|meg kellett hódítani okossággal, szeretettel. Ez volt a mi nemzetünknek már akkor \'is legnagyobb munkája; de már akkor föl* ismerte a hódítás okos politikáját, hogy : ha valakit igazán meg akarsz hódítani, öleld magadhoz, fogadd testvéredül. A honfoglaló és honalapító magyar nemzetnek ebben az okos és nemes hódítási politikájában már akkor\' a nemzeti egységre irányuló törekvés volt kifejezve Már őseink is megérezték, hogy a haza fennmaradását a különböző fajok által lakott földterületen csakis a nemzeti egység megteremtésével lehet biztosítani. Megérezték egyúttal azt is, hogy ezt a nemzeti egységet nem erőszakkal, nem a nyers-erő hatalmával lehet biztosítani, hanem csak azzal, hogy a köztünk maradt vagy hozzánk jövő népek szabadságát biztosítjuk, azokat sem nyelvöktől, sem ősi szokásaiktól, erkölcseiktől megfosztani nem ügye-kezűnk. A nemes hóditásnak ez a politikája húzódik át a magyar nemzet ezer-éves történetén; ez a nemes hódítás domborodik ki A „ZALA" tárcája. Eső is a hamut. w — A „Z A L A* aradat! tánfja — Vertengeit at etú rokonával izembe, £jjeli hullását váltig kicsinyelve. JM ktvnebb i, áldát Utót bőven, — ügy tudom én — mondd a harmat szerényen. BaUhatád, hogy rólam épp at a dieeérel: ,Ba nem it tok, többet drága-gyöngy sem érhet Mig vitaont elégszer dobják MtntJb: ,Adtál uram esőt, ninet köszönet benne !< HAJGATÓ SANDUH. Lemondás. — A „Z A L A" aradatl tárcája, — Irts: S. Sssrsns A történet, melyet most elmondani akarok, \'\'Rászen egyszeri), szinte mindennapi; nincs ben-ne semmi szövevény,\' semmi bonyodalom, ss •gász csak egy fiatal leány ssivvilágának rajza. tudom, bogy önt as Ilyen .csendet drá-■w" jobban érdeklik ama modern ,lin de tzfl dolgoknál; bál csak le írom. Ne vegye kérem rossz néven, ha ez kissé ódon •zinezetü leszi Nem divatos immár levélhullásról öszi hangulatról irni. A mi ellásult idegeinket csak a naturalizmus, ibseniamus s sz I slen tudja még miféle izmusok bírják izgatni, és mégis tu-dom, begy ön sem biija szánalmát, részvétét megtagadni attól a fiatal lánytól, kinek története engem szinte megrázott. Igen, ha ö a XII. században, a francia Provence-ban születik, Bemard de Venladour, a híres Iroubadour bizonyára szépen megénekli, mert olyan édes, olyan poet kus lélek volt ö, telve idalizmussal, nem ami világunkból való. Ha ö is olyan számító reális tudott volna lenni, mint akárhány más leány, moet boldog feleség lehelne, de hát ő nem birt lébbasör, mini egyszer szeretni. Már a külseje is ieltünö volt; magas, karesu alak, szemei olyan kékek, mini a pármai ibolya, a baja asöke, selymei; vakitó lényével Tisián festményeire emlékeztetett Nem sokat gondolt ö senkivel; zongorája és könyvei között érezte magát legjobban; no meg a természetet imádta. Gyakran mondták, hogy is lehet az, hogy agy fiatal szép leány szívesebben menjen a szabadba, mint a bálterembe? Pedig ugy volt Különösen öszszel bebarangolta a köztilekvő erdőt; leült egy kis dombon; néste mint hullongnak az ágakról a rozsdásodó, sárga levelek, lassan, egyenkint. . Szinte megváltásnak vette, midén egyik távoli rokonához, egy falusi nagybirtokoshoz mehetett. Nem lesz oly tzilk korlátok közé ssoritva, falun nem kell annyira a konvenoiot, a külsőségeket tekinteni; élhet hajlamainak, fölkelhet korán; ápolhatja, önlözheti a virágokat,—- Szent-Istvánnak,\' első királyunknak, alkot-\| mányos intézkedésében is. Azért j°SP#Í, i tekinthetjük őt a nemzeti egység legebö szervezőjének, ki azt teljes tudatossággal már határott törvényekben is biztosi-totta. Nagyon méltó dolog volt tehát éppen az ő nevének szentelni egy olyan nemzeti ünnepet, mely most, ezer év multán is szimbolikus kifejezése a nemzeti egységnek. — Szent-Istvánnak, első királyunknak, szenteltük azt a közös ünnepet, mely az első koronás király emlékének fenntartása, megőrzése mellett, fenséges kifejezője annak, hogy a magyar korona alá tartozó földterületen — tartozzunk bármely vallásfelekezethez, bármely népfajhoz — egyeknek kell lennünk a haza szeretetében, az alxotmáay tiszteletében. A magyar törvényhozás is tehát a ne di> z.tí egység eszméjét akarta bizonyára szimbolizálni, kifejezésre juttatni, midőn as egygyétartozást, a közös alkotmányt jelképező magyar szent korona elaö viselőjének Szent-István királynak nemzeti ünnepet szentelt. Most, mikor a még teljessé nem lett, Virradatkor már az első napsugár ábrán találta. Nem birt belelni szabadságával. Nagybátyja nem korlátozta semmiben. — Gyermek még — mondá. — Adja as ég, hogy soká as maradjon. Lesz még elég alkalota az élet komoly oldalaival Is megismerkedni. ö pedig egy kedves barátnéjával, kivel a zárdában ia együtt nevelkedett, hostsu hoatzu sétákat lett; kint maradtak a hegyek kösött, míg csak as alkonyat csendes, búcsúzó hangulattal le netn ereszkedett a földre. El-elnézték a hegyorrookat, a mint aaok a haldokló nap bíbortüzében égtek. Aztán este, midőn már mindenki aludt, kikönyökölt as ablak párkányára, elgondolkozott, elábrándozott egy (Ismeretlenről, kinek még ii kell léteznie ; nits ő már anynyit álmodozott felöle. Hogy milyen ? Csak annvit tudott, hogy eddigi ismerősei közül egyik aem hasonlít hozzá. Oh, annak tsellemtre is ki kell a többi kőzöl válnia. Külsőleg magas-barnának, ábrándot kék neműnek, halvány arcúnak kell lennie. Egyszer után meg is találta. A szolgabiróék estélyén már mind együtt voltak, midőn egyszer csak egy idegen fiatal-ember lépett be. Idegen? De hogy idegen. Sohse látta még eddig, még is ismerte. Ez volt az, ki éber álmain, merengésein átsuhant; ez volt álmainak alakja: a megalko\'ott ideál. Szinte zavarba jött, midőn bemutalták neki. Elfogódottan beszélgettek egymással, mintha csak hosszú távollét után találkoztak volna újra. I A leány ez este. a szokottnál is szebb volt. Nagy-Kaniaaa vasárnap Zala 68. mám (10 lap) \' I Gyümölcs és sióllö bor kéuitéai gépek. SytoÉsioUlijAjtök folyton otan hald keltfl« emeltyű saerke-xottel éa nyomorő na bátyiéval. 4 A munkaképesség W/, nagyobb mini bérmely más sajtónál. "is pás zúzófc és bogyó-moratolók o felad iilí MM. Maillé ét \|yta«lmlrllli,iMtlé k««attlkk, gyOmö\'ce ét lózelék aszalásra, K>flaUl<>.-« ág él káMi-\|\|é\|Mki leguisbb szerkezetű uabid. önműködő „Myaheala" gyflmölcs-éi wllléTiwil ptranteilk gyártatnék és isállitallnak jót-állái mellett a legjobb kivitelben. Mayfarth Ph. és Társa ••. ktrktaér. w>. faaé—ágl gáygyárah, VMliHh és (hUatr BÉCtt, II. Taborstrasse 76. KII li telve 110 aruy, latit ts kren ériaail Ar\|««yiik(á lagyea él Mraislvi. Képviselők éa vlsxontáruslt ók felvétetnek. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában - • Nagy-Kanizsán. Csodálatos eredmény. 1887. mguwtm bó lft m tzepló, ttsstátlan arobör, sárga foltok ilb. feltétlenül eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (Mrgauaa és tánaiél Dmlátui naponkénti basanálatánál. ■mpfcaéé áaréfcaekiaá 40 áw\|iá»te» Krelaer Clyata üzleUbtn ■wKaalMéa. ÍM ^ooooootMyoowyoooooooooooQi w Árverési hirdetmény. A kuzmineci bérgazdaságban e hó 19-g tői e hó 21-ig bezárólag naponkint d. e. q 10 órakor a bérgazdasághoz tartozó összes 8 élö és holt instructio, úgymint igavonó ökrök, lovak, csikók, növendék állatok, gazdasági eszközök, cséplőgép, járgányok stb., 40.000 frt értékben szabadkézből elárvereztetnek. Vasúti állomás Lógrád és Kotor-Al8Ó-Domboru. XKX)ÜOOOOOO« m-t 1 Kapható: Magr-HaalaaAa t Feuetholer Jóaaef Armuth Náthán Deulsch éi Ehrenleld ifj. Fincher Ferenci Fletschscker Jöaief Marton éi Huber Neu éi Klein Pink Jakab ^ Rosenteld Adolf és fts Schwsrx éa Tanher Strém éa Klein Schleiinier Iaidor ■areas Fried Lajoe Hareog Jóssal Fischer A. Bare«te\|p\' Brauer Ferenci Fischer A. Klein Jósssf Mautner M. Béla Neumann Em. Szabó Sándor Kaufmann S. I. Bauer J. CMffél Kreissler Géza Schwars R. Fischer Simon Falni li\|iil Weiler V. és S. ■aay-AIM: Nádasi Alajos Záborssky Károly Zabusek Károly IsiHMai Dedinssky J. gyógysz, Schleiffer M. ÖT Kramarita Viclor Soitaríoa Pál. Mkaag Dodii Mátyás , Darnay Kálmán Márkni Salamon Aa ZACHERLIN bámulatos hatása! Fölülmulhatlan biztosság és gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony férget és azért a vevők milliói által dicsértetik és kerestetik. Ismertetői jeleiá következők: 1. a lepecsételt üveg, 2. á „ZACHERL" név. 66. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. augusztus hó 19-én. XXIY. évfolyam HwtwrtWl i . TiM.hil-ip", Ftacfc«l nitp kSarvksMksdMkaa. (Mtkrt»tS»«) értakasai lehat nspaa-kiit d. ». 4—6 in kist i, iaMawdt t lap aaallaai réMtra naitkaaé aiiadaa ktalaata;. ZALA Politikai ós vegyes tartalmú lap. KtetéÉTStali Várvhta-ipliat : KaU feUf kftajvkanakadéaa. ELónurtn AmáK: ifim lm lt koroaa M tt - b rtUvN t karosa (I Irt — kr Iwatów I kofaaa (I írt 10 kr <--- ^—A, Nagy-Kamzsai- és dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyesület, u Ipar- és kereske-j^,^ i.Uayaaaa ■áatuaiMk BirMuttM laniak oaak »<rt kaaak- áelmi bank, a Nagy-kanizsai ségélvegylet-szővetkezet és a latanyai takarékpénztár. ___ UH fotadtnaak al: a „nagy-kanizsai malátagyár és ser főzöd e r. t." a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, TjMtls isimen M kr. --- a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., s nkanizsai kerflleti betegsegélyzö — iMratak aaa ktldatnk . nu. pénztár hivatala közlönyt. DStaatiaak, nlaaiat a HH-áanr -—--—-- \'.«.----wailkaaák Vtaahal m» Hif. H«g\|eleilk Nagy-Kaaisaáu keteiktat kétszer: hi«w«k. Kgytt tttim ára: 10 krajcár. •vauaájmap éa otnltöx tölcöa. Szent-István ünnepe. Végigtekintve a magyar nemzet ezeréves történetén, a haza-biztosítás első alapkövét megtaláljuk Árpádnak, a honfoglalónak munkájában, aki a meghódított né-\' peknek az elfoglalt hazában szabadságot, egyenjogúságot ad és harc helyett kiadja a béke jelszavát A haza- és a nemzetlét Szilárdságát azonban Szent-István rakja le a magyar nemzet alkotmányában, melyet nemaupán körvonaloz, hanem a vérszerződés alapján részleteiben is kiépít. Ebben az alkotmányban és a magyar nemzet haza- és szabadságszeretetében volt mindig a bűvös hatalom, mely maroknyi rokontalan fajunkat ezer éven át itt az európai, számra nézve hatalmas népfajok között fenntartotta. Kicsiny és szaporátlan nemzet voltunk mi mindig arra, hogy ezt az elfoglalt szép hazát benépesithettflk volna. Hogy ez a, - geografiailag egy hazának alakult földterület valóban egy nemzet, a magyar nemzet hazája lehessen és maradhasson; hogy népességének számaránya is biztosítsa eleinte a nyers-erő, később pedig a kultura hatalrnát: itt kellett tartanunk védő és \'munkás-erőnek a velünk rokontalan népjelemeket s azokat a lefegyverzés után még jmeg kellett hódítani okossággal, szeretettel. Ez volt a mi nemzetünknek már akkor is legnagyobb munkája; de már akkor fitt* ismerte a hódítás okos politikáját, hogy : ha valakit igazán meg akarsz hódítani, öleld magadhoz, fogadd testvéredal. A honfoglaló és honalapító magyarnemzetnek ebben az okot és nemes hódítási politikájában már akkor a nemzeti egységre irányuló törekvés volt kifejezve.__ Már őseink is megérezték, hogy a haza fennmaradását a különböző fajok által lakott földterületen csakis a nemzeti egység megteremtésével lehet biztosítani. Megérezték egyúttal azt is, hogy ezt a nemzeti egységet nem erőszakkal, nem a nyers-erő hatalmával lehet biztosítani, hanem csak azzal, hogy a köztünk maradt vagy hozzánk jövő népek szabadságát biztosítjuk, azokat sem nyelvöktől, sem ősi szokásaiktői, erkölcseiktől megfosztani nem ügyekezünk. A nemes hóditásnak ez-a politikája húzódik át a magyar nemzet ezer-éves történetén; ez a nemes hódítás domborodik ki Szent-Istvánnak, első királyunknak, alkotmányos intézkedésében is. Azért jogágat\'; tekinthetjük őt a nemzeti egység legebő\' szervezőjének, ki azt teljes tudatomággal már határott törvényekben is biztosi-■lotta. Nagyon méltó dolog volt tehát éppm az ő nevének szentelni egy olyan nenuatt ünnepet, mely most, ezer év multán ia szimbolikus kifejezése a nemzeti egységnek. — Szenwlstyánnak, első királyunknak, íren. teltük azt a közös ünnepet, mely az elad koronás király emlékének fenntartása, megőrzése mellett, fenséges kifejezője annak, hogy a magyar korona alá tartozó földterületen — tartozzunk bármely vallásfelekezethez, bármely népfajhoz — egyeknek kell lennünk a haza szeretetében, az alicotmáay tiszteletében. A magyar törvényhozás is tehát a nem-z.ti egység eszméjét akarta bizonyára szimbolizálni, . kifejezésre juttatni, midőn az egygyétartozást, a közös alkotmányt jelképező magyar szent korona első viselőjének Szent-István királynak nemzeti ünnepet szentelt. Most, mikor a még teljessé nem lett, A „ZALA" tárcája. Ea6 is a harmat — A „I A I» A* araéaU tárcái* - VtrmotU a* ttü rokonával tztmbe, £Mi huUieát váltig kktinyelve. JHH keveeebb it ilddt Uktí bőven, — ügy tudom At — mondd a harmat tzerénym. Ballhatdd, hogy rólam épp aa a dictérit: ,Ba nm it sóé, többit drága-gyöngy ssm érhet ;* Mig vieaont elégem dobják ellenedbe: .Adtál uram ettt ninei kötrönti benne !< HAJOATÓ SANDUK. Iwwadág. — A J. A L A" anéatf tárnája. — irts: l. Bssrsaa A történet, melyet most elmondani akarok, ^fénen egyszerű, szinte mindennapi; nincs benne lemmi szövevény, semmi bonyodalom, as Ite csak egy fiatal leány nivvilágának rajza. Oa tudom, hogy önt as ilyen „csendes drá-®ák" jobban érdeklik ama modern „fia de "«cle" izQ dolgoknál; hál csak le irom. Ne vegye kérem rossz néven, ha ez kisaé ódon Wnnetü leszi Nem divatos immár levélhallásról öszi hangulatról írni. A mi elfásult idegeinket csak a naturalizmus, ibsenismus i iz Isten tudja még miféle izmusok bírják izgatni, és mégis tudom, begy ön sem bitja szánalmát, réasvétét megtagadni attól a fiatal lánytól, kinek története \| engem isinte megrázott. Igen, ha ö a XII. században, a francia Provence-ban születik, Bemard de Ventadour, a hires Iroubadour bizonyára szépen tnegénekli, meri olyan édes, olyan poet kui lélek volt ö, telve idilismussal, nem ami világunkból való. Ha ő is olyan számító reális tudott volna lenni, mint akárhány mái leány, moit boldog feleség lehetni, de hát ó nem bírt többször, mint egyezer szeretni. Már a külseje is feltűnő volt; magas, karcsú alak, szemei olyan kékek, mint a pármai ibolya, a haji raöke, selymes; vakító tényével Tisián festményeire emlékestelett Nem sokat gondolt ö senkivel; zongorája és könyvei kösött érezte magát legjobban; no meg a természetet imádta. Gyakran mondták, bogy ii lehet u, hogy egy fiatal nép leány uiveieh-ben menjen a szabadba, mint a bálterembe ? Pedig ugy volt Különösen önnel bebarangolta a közelfekvő erdőt; leült egy kii dombon; néste mint hullongnsk az ágakról a rozsdásodó, sárga levelak, lissan, egyenkint. Síinte megváltásnák vette, midőn egyik távoli rokonához, egy falusi nagybirtokoshoz mehetétt. Nem len oly uük korlátok kösé szorítva, lalun nem kell annyira a konvenciot, a külsőségeket tekinteni; élhet hajlatainak, fölkelbet korán; ápolhatja, öntözheti a virágokat. Virradatkor már az első napsugár ébren találta. Nem bírt belelni nábadiágáral. Nagybátyja nem korlátozta semmiben. — Gyermek még — mondá. — Adja as ég, bogy soká as maradjon. Len még elég alkahaa az élet komoly oldalaival is megismerkedni. 0 pedig egy kedvn barátaéjával, kivel a zárdában is együtt nevelkedett, hoenu hotuu illákat tett; kint maradtak a hegyek kösött, mit csak as alkonyat csaodn, búcsúzó hangulattal la nem ereszkedett a tőidre. El-elnézték a hegyormokat, a mint azok a haldokló nap bibortüséban égtek. Aztán este, midőn már mindenki aludt, kikönyökölt az ablak párkányára, elgondolkozott, elábrándozott egy ,ismeretlenről, kinek még is kell létnnie; hisz ő már anynyit álmodozott felöle- Hogy milyen ? Csak annyit tudott, bogy addigi ismerősei közül egyik Mm hitonlit hozzá. Oh, annak nellemre is ki kall a többi kőtől válnia. Kfllsöleg magu-barnának, ábrándot kék neműnek, halvány arcúnak kall lennie. Egyszer astán meg is találta. A szolgabiróék estélyén már mind együtt voltak, midőn egyner csak egy idegen fiatal-embar lépett be. Idegen? De hogy idegen. Sohse látta még eddig, még is ismerte. Et volt az, ki éber álmain, merengésein átauhant; ez volt álmainak alakja:.a megalko\'ott ideál. Szinte zavarba jött, midőn bemutatták neki. Elfogódottan beszélgettek egymással, mintha ciak hosszú távollét után találkoztak volna újra. \' A leány ez este, a szokotfnál ii szebb volt Nagj-Kaoisaa csütörtök Zala 66. szám »• l«p.) 1897. augosxtus hó 19-én megnyugtató erűvel még be nem fejeződött nemzeti egység szelíd törekvései ellen hol ityien, hol onnan emelkednek szenségtelen, merénylő kezek: kiválóan hatalmas emlékeztető és intő mozzanat lehet ez a közős nemzeti ünnep arra, hogy minden szó, minden gondolat, mely a nemzeti egység ellen tör, egy-egy merénylet a közős haza élete ellen, tehát a kitől és báthoftnan származzék\' is. A vármegye házából. vasutakon közlekedő vonaloknak a megye közigazgatási és közgazdasági viszonyainsk megfelelő menetek életbe léptetése érd-kében. A javaslat oda iráoynl, bogy 1) reggrl ugy Ukk, mint Csáktornya Idői a vonatok Zais-Esenzegra reggel legkésőbb 8 óra 80 perckor mejérksaaek; X) bogy Zaia-Rgerazegről reggel ugy Ukk, mint Csáktornya leié oly időben, illetve menetsebességtel indulja* nak el a vonatok, hogy szintén reggel 8 óra 80 perckor Sümaghre, illetve Csáktornyára lehessen érni; 8.) a Csáktornya felöl délután indított vonat legsötétebb hazaárulás, bár- ^T óben érjen Zala-Egerszegre, bogy vele Toly-1 Utólag ki lehessen érni az este 9 óra 90 perckor Nagy Kanizsa felé induló vonathoz, valamiat az ugyanezen vonattal 8zombatbely felől érkezeit utasokat a helyi érdekű -vonat Zalaegerszegre beszállítaná ; 4.) a Zalavölgyi h. é. vonaton oly menetrend legyen, hogy ugy Keszthelyről Zala-A megyei közigazgatási bízottság augusztus Egerszegre, valamint megloiditra Zala-Egersaegről havi Aléeél dr. gróf Jankovicb László főispán el- Keszthelyre ha akar valaki utazni, egy nap alatt aöklete alatt L bó 10-éu tartotta. viasu is juthasson. A kiküldött bizottság javaslsta Az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes elfogad\'alott s a meneteknek ily irányú megvál-ágaibaa julius hó folyamán előfordult események- loztalása végeit a kereskedelemügyi miniszteriről {elolvastatván, tudomásul vétetett nmboz felirat küldése batároztatott, Előterjesztetett az egyse szakelőadók jelentései Panasz emeli\'ivén az iránt, bogy a balatoni alapján készített lélévi jelentés, amely egész kikötőknél lévő fahidakrh kocsikkal is reá men-terjedelmében elfogadtatott s annak (elterjesztése nek, s közigazgatási bizottság ss alispáni hivatal a miniszterelnökhöz, elhatároztatott. utján ntasilia az illető járási lőesolgabirókal, hogy A közigazgatási bizottság tudomásul vslte a a-tilalom kilüggesztése mellett intézkedjenek az a pénzügyminisztérium rendeletét, amely szerint iránt, hogy s kikötőknél lévő fshidskra fuvarosok Pertakoa a kir. adóhivatal I. évi öklében 1-én kocsikkal ne mehessenek; a tilalom betartása makődásét megkezdi. ellenőriztessék ; egyúttal a vőzbajótársulat is meg- A nagykanizsai járásban két ulbúottsági állás kerestetik, bogy alkalmazottjaival es irányban üresedéebe jövés, u utbizottsági elnököt s köz- kellő ellenőrzést gyakoroljon. Kir. tanfalfigyelő havi jelentésében eiöedla, igazgatám bizottság megkeresi sz uránt, hogy ezen üresedésbe jött két állásra kinevezés végett tegyen jsvsslatot. Ófva<tatott á pécsi posts- és távírda igazgatóság leirata, — amelyben a kerka-németfalui postahivatalnak csekély forgslma miatt Isendő végleges beszüntetésének kimondását kéri. A kör igazgatási bizottság érdemleges határozat hosstsl elölt a megkeresést véleményezés végett kiadja a járási Magabírónak. A dunántnli b. é. vasul részvénytársaság igazgatóságának lelebbeaéee a közigazgalásiebizoltság azon határosaié ellen, bogy a lüztávlat megállapítása végett tartott belyssiiii szemlék költségeit a társaság tartozik viselői, a kereskedelemügyi miniszterhez leiterjesztetik. Az áOamépilészetl hivatal megkeresésére a közigazgatási bizoltssg a iadsnyag szállításánál elért megtakarítások terhére pótlólag még a Keszthely—hévizi és a ZaJa-Egerszeg-Zala-lövői útra kiasállitott ledanysg bengerezésére 1.452 Irt 96 krt eogedelresett. Előterjesztetett a kősigasgatási bizottság által kiküldött bizottság javaslata a vármegyei vicinális szervezése, illetve 1898—19 0. évek toiyastta állami iskolákkal ellátása ügyében. A míni^, ujabban is kitlste s zánkai községi és ág. srr iskolák államosításának feltételeit. — A nagy! kanizsai államilag segélyezett községi polgári Ss-és leányiskolák államostása Igyében a miniszter hes felierjesztés tétetett A kir. tanlelfigyelő bemutatta a tanítói földek jövedelmének éa a kataszteri jövödelem kőzött mutatkozó különbség elbírálására kiküldött bizottság munkálatát, amelyet a közigazgatási bizottság elfogadott s a miniszterhez jelentést fog tenni. Zals-Koppány község kérvényét iskolájának államivá tétele tárgyában véleményesés véged kiadták a kir. tanfelügyelőnek. A zala lövői izr. bílkőaség karvénye államsegély ügyében pértolólag felterjesztetik. Hosztód község elöljárósága — a tanító kérelmére — felhivatik, hogy az 1898. évi Ü6 L-c. végrehajtása tárgyában kiadott Utasilás értelmében a tanítói megillető lakás kiszolgáltatása Írást hslsdéktslaoul intézkedjék. Jámbor József nagy pálii tanítónak és Révai Ilona keszthelyi tanítónőnek megválasztását a közigazgatási bizottság megerósitslte. Keszler Gyula tapolcai állami polgári iskolai tanárnak és Udvardy Ignác zala egerszegi polgári és felső kereskedelmi iskolai igazgatónak ötödik ötödéves korpótlék elnysrése tárgyában benyújtott kérvényéi a bizottság pértolólag terjeszti fel a ininiszterinmhoz. A kir. taofelügyelő által tett jelentéere a tapolcai járás töszolgablrája felhivatik, bogy a kis-apátii r. k. iskolát a legsúlyosabb egészségügyi hiányok miatt zárasa be; a község élőljáréeága pedig felhivatik, bogy a tanterem ideiglenes áthelyezé- hogy a miniszter a csáktornyai állami polgári fiu és leányiskola aj épületére 94.469 Irtot engedélyezett. Jelen volt a zalt-egerszegi kisdedévé- séról azonnal gondoskodjék a amennyiben az dák zárttnnepélyéih Ezen időszakban halantatlan építkezést 1898. tavaszán végre nem hajija, hs-iskolsépilések, iskolafelszerelések aj tanítói ál- lóságí utón fog az építkezés a község költségére lások szervezése és tanilói fizetések rendezése eszközöltetni. ügyében részint a közigazgatási, részint a hely- Meszes Győrök község kérvénye államsegély színén személyesen téendő intézkedések céljából agyében s miniszterhez pértolólag fellérjeszlélik. meglátogatta a káplalun-lólii. rendeei, kékkuli, Gyula Keszi község elöljárósága felhivatik, hegyesdi, hegy magasi, kis-apátii, raposkai, gulacsi, hogy a második taoiló állás szervezése ügyében tördemici, kővágó-őrsi r. k. iskolákat. A kővágó- a megfelelő intézkedéseket haladéktalanul meg-őrsi kerületi ág. ev. iskolák ügyeiről személyesen tegye. értekezett az esperessel Tspoicán ás állsmi pol- Rendes község elöljárósága felhivatik, hogy s gári flu iskola több személyi és dologi ügyeit tár- tanító lakás lalépitése ügyében haladéktalanul ia-gyalta meg a várossal és sz iskolaazéki elnökkei. lézkedjék, valamint Sároad község iskolájanak A miniszter meghagyáaából maga tárgyall Csaq megfelelő elhelyezéséről, rendeken a képviselőtestfiletiel, mely leikel és Gocsái- Józsei barabési, Boda Gyula sz«ot-pétir-7 00(1 forintot ajánlott meg az állami elemi iskola uri tanító kérvénye illetményeik ügyében előtér-és állandó gyermekmenedékbáz céljaira. Ugyan- jesztetvén, járáai főszolgabíró felhivatik, bogy esak a miniszter rendeletére személyesen tárgyall a hátralékos illetményeket az érdekelteknek meg-Nyiüvőlgy, Szent-Ilona, Nagylalu, Szásskő, Dráva- hallgatása után az 1893. évi 96. t. c. értelmében Ohid, Edeskut, Jánosfalu. Dráva Szsni-Mihály és hajtsa be. Krístóflalva iskolállan kösségek tanítói állásának Aleó-Nemes-Apéti község elöljárósága felhivatik, A fiatal ember elragadtatva nézte magas, fehérbe burkolt alakját, üde, viruló arcszínét, kék ssmaeit, széke fejé\', mely körül ugy fényleltek aranyszinbea jétssó fürtjei, mint a szentek glóriája. A leánynak is oly nehezen esett megválnia attól, kit csak u imént talált meg. Otthon, a kis fehér-kárpitos leányssobábsn azután qjra átgondolt mindent; vissssidézte alakját, vooásait, minden ssavit. Tudta, hogy es a talál kozás kibst egész életére. Csodás átalakuláson aMnt keresztül. Még kedvesebb, élénkebb lett. A tata! emberrel napokint találkoztak. Nem heszél-lak ugyan egymással érzetmökrőt, ds mindketten tiatlábsa voltak lelete, bogy mit éreznek egymás ként. Egy szüreti mulatság slkslmával, nép veröfé-nyes délutáoon történt, hogy a leány maga sem tudta t mi van vele, mi készteti ott hagyni a mulató, táncoló társaságot j szinte gépiesen ment, valami kivfile eaö akarat ugy búzta, ugy vonla Oda a hársfa alá. Leült. As őszi merengő hangulat megszállta lelkét. Oly szép is volt minden körülötte. A mező még hímes, napsütött; de s msrgueritok közöl égy-agy már hullatni kíudé smnssit. A Iák lomb-ki még zöldek, de köstQk már sok a sárgulni kezdő Tevéi ufysn mélységes csend volt körülötte, csak agy agy, a levegőt átszelő madár (Bányának suhogást törte azt meg néha. Sokáig M itt álmaiba elmerülve, midőn egyszerit előtte leraMtl, a kiről most ia goodolkozoii. A leány ijedten ugrott lel s távozni akart. A latal-ember mosolyogva lépett a távozni készülő leány utáa. * — Hát olyan „msuves sujet\'-nek tart engem, akivel egyedül nem lehet itt-maradni ? A leány zavarában nem tudott felelni; oda támaszkodott a hársfához. A leveleken átszűrődő napsugár bearanyozta szőke fürtjeit Oly szép volt igy. Tekinteteik találkoztak. A leány nem birta ki a reája Irányzott delejes szempár nézését; zavarában a faleveleket tépdeste — Lásss — lolytaiá a fiatalember — holnap utasom. Hogy mikor (érhetek viessa, nem tudom, de bízzék bennem. Gondolataim eseniol mindig magánál lesznek. ígérje meg, hogy hü less hozzám. — A leány csak hallgatta megszakítás nélkül. Midőn hozzá benék, oly mondhallen I hol dogság töltötte el egész lényét, de midőn elutazását emlité, egyszerre elborult lelke. Borús sej* telmek lógták el. Elhaló hangon suttogta: — Én hü maradok örökké, nem is tudnék másképp lenni, mert ss éii szivem ugy van alkotva. bogy cműt egyszer lud szeretni. Aztán, hogy a társaaíkgba visszamentek, már ke veset beszélhetlek. Búcsúzás közben erősen metsző- j I rilctiák egymás kezét, tekintetűk összeforrt. Ez a délutáni beszélgetés és ígéret néma Ismétlése voll. * A leányra szomorú napok következtek. Mintha i éltéből eltűnt volna a napsugár; került minden- i kit. A poétát lázas türelmetlenséggel várta. De i nem jött tőle levél, lehangolt, szomorú lett; ki- I ment a hegyre, a hársfa alá ült; pedig a bársls I már slhuliatta leveleit; a mező kopár, az ég i szűrk* felhős volt, s ö rövid holdogságának színhelyétől mégis oly nsbezen bárt megválni. I , Bizolt szerelmese ígéretében s mégis félt s közeli jövőtől. Előkelő, társadalmi állása vaa Lesz-e elég ereje majd szülei akaratával dacolni, akik okvetlenül ellenezni lógják, bogy öt elvegye. Eijtltil álmatlanul löllé, agy gyötrődött. E^y reggel, a mint szokott sétájára indult, a postás larelel adott neki. Hsbozptl: vájjon vitass-menjen-e szobájábs, vagy kiat a hársfa alatt el\' vasss el T Végre as utóbbira határozta el magái. Ulkőiben lellőrta, elolvasta egyszer, kétsser, lit-iter. Azt Irta, hogy ssülei ugyan ellenzik válam-táiát, sőt kitsgsdásssl ia fenyegetőinek, de S dacol szüleivel, as egéss világgal; sőt állásáréi is lemond, élni fog neki, dolgozni akar érte, s egy kunyhóban v> la boldogabb Issz, mint mással palotában. Nem tudta volna apróra elemetni, mit érta e sorok olvasásakor: gyöoyört, üdvözülést, vagy fájdalmat? Talán mindahármat. Tehát mégsem csalódott benne, tehát hfl hozzá; inkább váiiti-taná vele a szegénységet, lemondana tényei pályájáról, szülei szeretetétől, mindenről érette. A mint ott Olt gondolataiba mélyedve, lelkében megjelent jövöjűk képe. A fővárosban agy egészségtelen kis lakáéban, amint lárjs a munkától meggörnyedve, fásultan haza tér; 6 is az egéss napi dolgozástoi kifáradva, oda mmui hossá; néii: mennyire megvátloaott ez a szép arc; a gond milyen mély barázdákat szántolt a magaa, dombom homlokra ; a szép kék szemek lénye hogy ki-■lodt. Mivé lehetett volna ez a szép ember nélküle? Milyen szépen indáit a 6 volt az, kl megakasi- Nagy-Kanizza csütörtök Zab 66. Bám. (ft. lap.) 1897. angnsrtaa hó 19-ée bogy a (örvény igényeinek megfeielfliépilkesést j molt év haeon szakában befolyt sürgősen megindítsa e—aa uj helyiség, hau- 48\'/i krral szemben ez évben 41.9 allatáig is a-jelerlegi helyiséget egészségügyi^ k edvesöbb eredményt tüntet fel. A tekintetből megtelelő állapotba he és biztonsági lyesse. A galamboki, söjtöri, pölőskei és salaszentmihályi kisdedvédelem ügyében beérkezett jelentéseket a közigazgatási bizottság tndomásul vette. Kotor köaség elöljáróságát pedig (elhívja, hogy a i menedékházat haladéktalanul felszerelje. Kerka-Kálócfa község 1,079.887 Irt í frt 68 krral ■ hátralék volt a^vármegye térületén juliua végén: 1,961.680 Irt 88\'/, egyenes adóben, 99856 Irt 41V, kr., badmenteeeégt^dljhmrt.l 11.069 Irt 14 kr. ssölő-dézsmavállságban, 43Ó.93Ó Irt 78\'/. kr bélyeg-ée jogtUetékben, 10,499 Irt 49 kr. illeték egyenértékben, 47,896 frt 74V\| kr. logyass\'ási és italadóban, 14.086 Irt 31 kr, italméréai illetékben, összesen 8,681.699 frt 77 kr. Tehát már fejedelmi vér ia fsjiiilwl rém ssomjazik. Milliók tapsolnak a kihullott véreek, azután tovább r-\'hannak valamivel vérszomjasabban. A világ-béke nagy álmadói pedig a agyak arccal gyűléseznek : tiltakoznak minden vérbeüás ellen és följajdalnak Oeaeeas ravata a fölött. MázulI erősen szövetkeznek az aaarkisták ellen. Valami nemsetkAa sző vétségről kérvénye-külöo iskola! vagyis összesen 8,681.699 frt 77 kr. Ukáaba felállHf\'f ügyében. Mivel u iskolsilag egyesült hozatott az.év elejétől jolius végig: s) egyenes amivel mag kelleoe félemliem őket két kfltaég is csak nagyobb segélylyd bírja lakó- adóban 39.149 frt\' 36 kr., bjbadmentességljhjbto t Less bizonyára majd nemzetközi Uját fenntartani, a kérelemnek hely nem adatott 1.466 Irt 04 kr., e) ssőlödéssmaváhságban I u ahol teremnek nagyfonlosságn megállapo* .. -------- i..—- a mar hozott végzés178,186 frt 07 kr. Fizetési halasztás julius hóban \'8 esetben engedélyeztetett 960 Irt 63 krajcár 1 adótarlocásri, ideiglenes házadómenteeeég 9 épületre adatolt. s az iskola len tartó köaség végrehajtására ujsbban is felhivatik A gazdasági ismétlő iskolái (elléllenül elfogadó városok éa községek lelhivainek, bogy a nekik megküldött szerveset és tanterv értelmében a szervezést végrehajtsák s eljárásuk eredményéről augusztus végéig, a tanító elméleti, de főleg gyakorlati kéesültségénekkőaelismerését kitOntetőkőe-aági nyilatkozat mellősésével jelentést legyenek. As előkészítő bizottság által államsegélyre ajánlott kétségek pedig falhivatnak, bogy a nekik is msg- Tollfuttában. A honatyák moet édes nyugalommal nyaralnak otthon a leglölebb csak álmaikban kisért Csák Nyomor ő felsége e közben lő! ne emelje aápadi lejéi, kiaaaolt karját ée agy vérét vonát sal keresztül ne beaaa a világrend áhsadéinak terveit! ÍÜldőll szervezet és tanterv általános határozz- jn4luk áz obstrukció. Mi, innen Nagy Kanizsáról, álomra hitró csen-.des berkeinkből nyugodtan hallgatjuk a sejlett tarnak különös figyelembe vételével a gazdaságii Az álverejtékezetl ülések olán haUlmaan\|«m1bf°rron«4,0,k mtó mo- Ismétlő iskolák évi —" * -----i— \'"ií!.44/! köi\',?Wr ertsödnek. A napilapok pedig éppen olyan mér-j rendelkezésükre álló lom- .... « . fékben soványodnak. késsitsenek, abban a sokon kívül igénybe veendő állameegély nag\\sá-\| gél feltüntessék s t költségvetést beterjeszszék. As árvaszéki elnök jelentése sáerint t fogai- . mazói karnál június végén hátralékban volt 13.779, julius hóban beérkesett 3.996 s így el\' Intéséé sla kerüli 17.874 Ogydarab; ebből julius , . bében elínléstek 8.061 dbot a így julio^yégén \| í1"?6®"* hátralékban maiadl 14.313 ügydarab. As Mánál jqgfös végén bálralékban volt 1.894, julius hóban I- .i^ál L Í.J.IHII tmlA tt-------A AÜA HM Az országgyűlési rovat kiesett a keretből, ürl nem lehet könnyen betölteni Léleksetlojtolian lesnek egy-egy eseményre, hogy s szenzáció éhes közönségei némileg kielé- Nem lehet mondani, hogy nincs szerencséjük. A kánikulai meleg forralja a különben ia ég< rajláaát, Hál csakugyan mindenütt kesdik már aléak nézni est a vén Európát 71 j Rémes meae lehet es csak a bisaekenyek megfélemliléeére. Vagy ha valóban igaa, bál akkor jöjjenek ul* azok a nyugtalan, lomdalmi lázban égő lelkek éa tanuljanak tőlünk békél, megnyugvást, boldogító szeretetet I maradt 1.141 ügydarab. j litfo, bogy vérével írjon néhány sori e borsai- Tekinlellél az árvasséknél a fogalmazói karnál maa csendben lorrongó emberiség történelébe. igás végi kmdafoU 9n70 őe«e.en 1464 ügy-1 .„„^^ ^k m6. * mi MáÚJÉl darab, amelyből jttlius hóban leírtak és ezpedi- ... . \' , , Csupán egy átslakitáai lervet ringat a lám éltek 3.398 darabol sigy julius végén hátralékban«rcc«1 fTOT b<»™1 lihí»ö A9<»- d,\|ml hullámzás. Az igaz, hogy sz merész terv. Le akarjak dönteni a fennálló váraei felső templomot. Rettenetes anarchia volna ea Isten és vallás el len, bt helyette szebbet nem akarnánk állítani, így azonban nem szél ellene ee fig, se Föld. Ezért a tervért fogunk mulatni még Hasai-István napján is. (iondolatnémiló megdöbbenéssel áll meg min-nki a váratlan tragikum előli. Azután megint széttöri pillanatnyi páncélét a akarat éa irányt keres a telt folyton szaporodó hátralékra, a közigazgatási ___ _ _ buoltság leliralilag megkereei a belügyminiszteri, jd8Dk7rvéra\'tl.n\'tragikum elölt, hogy a vármegye törvénybalóeága állal az árva- székhez kért személyszaporílást mielőbb engedé lystoi szíveskedjék j egyúttal felkérte a vármegye \| megasibbsdl főispánját s kérvénynek támogatására, smil szíves, ereje, készséggel meg is ígért A kir. pénzügyigazgató jelentéae szerint julius! hóban a vármegye területén adóban befolyt 146.719 frt 60 kr. Az év ekjétől julius végéig összesen befolyt 1,118.686 frt 7\'/, kr., amely a Áthullámzik százezrek lelkén a gondolat, hogy véres bcszn rettenetes megtorlást követel. As első megdöbbenés nyomása alól fölszabadullak lihegve leaik a politikai gyilkos végső vonaglását. A vértől megborzadtak vérre szondásnak. A törvénytelenül hullott vércseppek után egy kie törvényes vérhullásra. A politikai gyilkos leje lehull és rémesen bámul üreges szemeivel a vérét leső tömegre. Vagy tolta kanerjét. Talán most az egész ország büsz keséggel nézne rá; hisz oly léuyes szellemi tulajdonai voltak éa miatta feláldozott mindent kényeiméi, vagyont, becsvágya. A lány megrázkódott. Nem t Ezerszer nem I Hogy alakulnának viszo-1 nyaik ? 0 boldog lenne ekkor ís, tíe a lérfl nem, \| mert a férfi csak a harctéren hőe, de az élet, a nyomorúság apró tüszurásai között cserben hagyja erkölcsi ereje, föllázad, zúgolódik. A nő különö-1 sen, ha szeret, eltűr fáradságot, nélkülözésekel; a férfi már másként van alkotva. De bát mit tegyen f Lassankint megérlelődött benne egy gondolat: s lemondás terve. l«elog mondani esek azért, hogy sz, a klen \|góbb glória-kossorul, hogy annak azelleme nevé _^H I R I K. - A király etttletéananJ. Nagy-Kanizsán ez idén is saokolt diszizel Qnne-pellék meg a király szQlet\'snapjá\'. A v&rost föllobogózták. Kilenc órakor misé volt n szentferenciek templomban, melyen Vérsiy Zsigmond polgármester vfestése egész lelkével, salvének minden melegével, agyé- ben a még behsntolatlan sir fölölt Angio\'ítlonsk, a gyilkosnak. [ A béke, ss enge stelödés csodás megbocsátolt iifíse egy nem aak minden goedolafával csüng, boldog legyen 0, a kí a gssdagaág minden kényelméhez és lényüzésebes hozzá szökött, ne ismerkedjék meg sohse amas ezernyi apró megalázáaoskal, miket asszony bab. Féljél vesztett nő egy bossul a szegénység okos. Ne görnyedjen, ne roekadot-! jtmerő angyalban, lék az ö ssép délceg alakja anehéz murában. Vájjon-éazreveazlk-é, irnak-é róla kölleményl a Megírja neki még ma, bogy feledje öt, tekintse , , a, .. ismeretségüket egyszép álomnak,mely\'nem va-"?ad\'é8 *** kf6 ?\' léeulbat meg soha. Vagy migd csak .elsiklunk fölötte, mini általá- Hogy vele mi lesz ? Ne kérdezze 1 isten fog ben a szív nagységánsk egy-egy ritkán lölsugárzó neki erőt adni ezt a fájdalmat elviselni. fénye fölött Mert es nem rázza meg az eler- A mint bezavánszoigott, levelét megírta s^Ly(dt idegekel Leglölebb Caak a valóban nagyok kfUdte, _c»ak akkor ébredt tudatára, annak, bogy \' T". • """ mit eselekedetl, bogy lemondott s boldogságról; bogy ssámára már nincs semmi a főidőn. Azt az ürt, melyet most szivében érez, nem lopja semmi sem betölteni. Nem fog megvigasz- tald sohasem; Mm issksr; de ">^képpmég- h , v< nj , sem tehetett; puszta önzésből nem tehette bol- \' , \'. .... . doglalanná szl s tértit, ki neki ezentúl senkijel As orleánst herceg vérével leeti meg a sem Irhei s mégis mindene tesz e földén. a bitóláról gunyoean őllí ki nyelvét a fennállóién^ „ vArosi halótág, a külőnbÓZÖ pol-vllágrend.lanatikus hódolóira. ggri halóságok, a katonai tisztikar vett Valahol elzárkózoltan pedig gyászba borult \| részi. Rmgjeo Ferenc, volt lágrábi házlőnök, homlokkal 01 az áldout Özvegye éa u engeas-1jelenleg a Szent-Ferenc-rendüeknek Romá-lelődéa sóhajéval ki-éri a tömeg díadal-zugásál.Iban székelő generális-kormánytanácsost, As t bámulatosan nagylelkű asszony, aki ugy pontifikált, Horvdik Honor éa t\'orya fNsr tette le meggyilkol! férje koporsójára a legragyo- gzentferencrendü áldoaópapok celebrállak. A templom előtti térra kivonult a honvédség (élzászlóalja OrÜnftld Gyula százados parancsnoksága alall. Az egyik századot Bessenyey Ferenc százados, , a másikat Cavalldr Ödön főhadnagy vezette. A léi-zászlóalj háromszor adott dintttaet. Tizenegy órakor as izraelita templomban volt \| istenitisstelel, melyen dr, Neumann Kde főrabbi emelkedett ssellemfl beszédei mondott - A váreel felaA-traaplems Javára a lapunkban már jelűit népünnepély Szt.-litván napján a „Polgári fy/jflitf? kertjében, roees idő esetén a termekben lem megtartva. Délután 4 órakor kesdődik, BeUpő dij: 20 kr. — Kakivá. Somost Vilmos nagykanizsai tanár és Htrseki Paula k. a, esküvője Máli-Bukovecen, aug. 15-én, Hirschl, köztiszteletben álló orvos lakóhelyén ment borainak !e elölte csendes bödolallal A löld tovább forog. As ember világ figyelme tovább lódul. Ott áll meg qjra néhány pűlanafra leplezetlen földel a turini gróf. És eszel helyre van állilva sz \| olasz hadsereg megsértett becefllett Nagy-Kauíne, oifUrtöh végbe. A szertartást a ludbregi rabbi végezte. Este 7 órakor vacsora volt, mely alatt szebbnél-szebb ttotok hangzottak el. A vacsorát táncvigalom követte, amely világos virradtig tartott Az uj pár nász-utazásra ment Ztla 68. szám (4. lap.) — Etapét. Alf. 18 én jecjcsla al Fürtt Jakab orkvenai kereskedő, ilirzner Klmentin kwasnoeyt, Misaar Sándor légrádi lakón leányát. — Haiaflaz estély - Említettük lapunkban, hogy a nagykanizsai «E!sŐ Magyar Asztaltársaság* Kossuth Lajos em lékének hazafias estélyi szentel Már szét küldtek a meghívó is, mely igy hangzik: Kossuth Lajos nagy hazánkfia névünnepé nek megünneplése alkalmával az Első Ma gyár Asztaltársaság jótékonycélu egyesület vigalomrendező bizottsága 1897. évi aug. 24-én Pintér Sándor ur Petőfihez cimzett vendéglőjének kerthelyiségében a szegény és árva gyermekek felruházási alapja javára Horváth Laci kitűnő zenekara közreműködésével, hangversenynyel egybekötött jótékonycélu zártkörű estéiyt rendez. Belépti díj személyenkint 1 korona. — Családjegy (3 személyre) 2 korona 40 fillér. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Tisztelettel felkéretnek a t. meghívottak, hogy tekintettel a nemes és jóftékonycélu intézményre, szives megjelenésűkkel társa- óságunkat megtisztelni szíveskedjenek. Kedvezőtlen idő esetén az estély a nagyieremben tartatik meg. Mflsor: Elnöki megnyitó Tartja dr. Mayer Ferenc elnök ur. 2. Fel olvasás. Tartja: Molnár Mihály ur. 3. a) Kossuth-nóu, b) Kurucz nóták, c) Magyar népdalok. Czimbalmon előadja; Hajgató Béla ur. 4. Fohász. Irta: Palaj Sándor Savalja: Totola Károly ur — Hiekiteét Irén és Kalaeár Jénef e hó 21-én Zala-Egerszegen, a Bárány-szálló nagytermében fognak hangversenyt rendezni. Kanizsai és keszthelyi sikereik után ezzel csak gyarapítani fogják a babérokat, mert ezek után az eger.-<zegi-ek bizonnyal örömmel fogadják Őket — laiksuliet Izeit-litván aapjáa. Több rendbeli hozzánk érkezett kérdésre e helyen kijelentjük, hogy Szent-István napján a fiiszer- éa szatócs üzletek déli 12 óráig tarthatók nyitva, másnemű üzletek-ben, valamint a kereskedelmi is ipari irodákban a kereskedelemügyi miniszter 14837/1892. számú rendelete értelmében egész napon át szünetelni kell a munkának. — Tanügyi kinevezéa. A vallás- és kftzokn-tartgyi miniszter Sehlttingtr Sasin budapesti VI, kar. állami töreáliikola helyettes tanárt a asla egetiaap állami iógimaiziumboz rendes tanárrá nevezte li Zrínyi Józzál nyug. m. kir. h—véd\'tftadiagy a nagykanizsai katoaai Hadas tyán-Egylet liaaieleibeli főparancsnoka fölró hó 17-én reggel 66 éves korában elhunyt Nagy Kaaisaán. A sok bajon és azenvedéaen átment térin éteteeek legaaebb u(it bizonyára az vatt, mikor néháay évvel esslátt a béoei .Tfikotf iadastyán«Egjlet ö évea fenuállá-aál Illa asg nagy ánnepeéggel. A több azásra menő badawván-egylet tagjai Zrínyit a ssigit-véri bét egyik utódának tartván, miat ilyen rWádkivftii kitüntetésekben részesült A rendezésig öt kérte fal, hogy a Smelaen tartott nagy partéén a fövesényletei vegye át és Zriayl lóra kapva, derekasan meg ia felelt ezen kitüntető ■sglilntássak A volt hadlak Önérzetét nem kevéssé emelte asoa tudat, hogy a btta Zriayl egyik atóda rezéayleíe alatt voanlhittek ki. As ünnepi banketiea is Zrinyi felé fordnlt a kö»-érdeklődés. L»lkes fel kössön tökben 6 nepelletett é Zrinyi elég hősiesen tűrte mind ezen ovációt. A lopok ie foglalkoaiak személyével, mint a szigetvári hós egyedüli éld utódával, mi szerfölött tetszett Zrínyinek és már majdnem maga is elhitte, hogy 0 tényleg a hűs Zrinyi egyik aióda, midőn valami rossz barátja a lapoknak megirta, bogv az oly ünnepelt Zrinyi >sűl. Tanctnbtrgtr. Ezen demeati roppantul lehangolta Zriayit, bt esek uláa csak a képviselőváíass-tási harcban lehetett mint ellenzéki lókortest aktív aserepben látni Temetése szerdán dénián nagy részvét mellett ment végbe — Muraköznek egy ismert nevlllériiahaltmeg: Kollay fiáiia.Neháay évlizedekítt az ottani közéletben nagy szerepet játszott s igen népszerű ember volt. A haláláról kiadott gyászjelentés ez: Kollay Alfréd, Kollay Lajos és Bally Gábriella fájdalomtól lesújtva jelentik forrón szereteti édes atyjuk, illetőleg nagyalyjának Kollay Rókus urniKjolt kotori jegyző, az alsómuravidéki és periamwrás szolgabirtya, megyei bizottsági tagnak alb. életének 78-ik évében 1897. évi augusztus hó 15-én rövid szenvedés és s halotti szentségek felvétele után történt gyászos elhunytát stb Kelt Kolorban, 1897. augusztus ho lÖ-én Temetése aug. 17-ikén d. u. 6 órakor volt nagy részvét mellett. - Megtagadott játszási engedély. A ,1\'écsi iplék írja: . A pécsi színtársulat titkára a napokban Nagy-Kanissán járt, hogy ott a főkapitányságnál négy hétre kieszközölje a játszási engedélyt Útban Balaton-Füredről Nigy-Knui-zsára, Keszthelyen akart síintársulatank (t. i. a pécsi) 10 előadást tartani, csakhogy ezen terv dngába dóit, mert a nsgykanisaai főkapitány nei ad is meg Somogyinak a játszási engedélyt azon indokolással, hogy szep\'ember hóra már Ctóka Sándor igazgatónak adtak engedélvt* (Jut idáig lehet érítnti Dt laptársunk közleményét igy folytatja:) „Különös művészi igénvei vannak ennek a Nagy Kanizsának. Somogyi Károly elsó-rangn színtársulat* előtt nem ayilnak meg Nagy-Kanizsa érdemes városának kapai, Ct&a másodrendű színtársulatát pedig azzal bizte^a a „ZALA«, hogy valahogy rossz társul.Uot ne hozzon Kanizsán, máskülönben nem leaz közönsége. Ugy látszik Kanizsa sem tartozik az elsőrendű színészetet pártoló városok torábi.\' — (Hát ut már nem lehet érteni I Sem értjük tudniillik, hogy hogyan boeaáthatla volna bt Nagy■ Kanitta wlroadNott: kapuin a mi főkapitányunk Somogyi Károlynak elsőrangú színtársulatát, ha mindjárt minden mnl&rmlali rangotzlály fölött állna is, mikor már aa általa kért idSrt aa engedély Csóka Sándoré. Valamint azt nem értjük, hogy a \'ZALA\' mért ut biztathatná Csókát, hogy )ó társulatot hozzon ét mért nt tartozhatnék Nagy Kanizsa ut dsSrendÜ színészetet vártoló tárotok torába, ha főkapitányunk a játszási tngtdélyt Ctóka Sándornak adta it metj t azután Somogyi Károlynak — mint mtgkéttllntk — már tgysat rütn nem adhatta mtg I — Egyébként mi nm igtn merünk dobálózni as •etkfirenéA\', <el«( raugif jelzőkkel, mert larlózkodátra intő tapasztalataink vannak Somoyyi uintáriulatdt már ismerjük ; Csókáit még nem. Igen tisztelt laptártunk tngidtlmévtl erre nézet maja Ctóka tzintársulatá ■ nak megitmtrétt után fogunk csak nyilatkozni.) — Munkakiállitái Tapolcán A tapolcai .Iparoi ifjak Önképző kőre* rövid két évi szereplés után, meglepően szép mullra tekinthet már vissza. A kör láradhatatlan elnöke, Féltki Lajos polg isk. tanár pendítette meg előizör az eszmél, éi az érdemnek legnagyobb része öl illeti, hogy ez megalakult. Azóta pedig kitartó buzgalommal fáradozik azon, hogy az inak szellemi tehetségét minél inkább fejleszthesse. VasámaponkinL kisebb szabá»u felolvasásokat rendez, amelyen a kór tagjai teljes számban megjelennek és figyelemmel kisérik minden szavát. Másrészt pedig mindig azon táradozik, bogy mindjobban megkedveltesse az ifjakkal saját iparágukat és buzdításul e bélen az állami polgán iskola helyiségeiben „munka-kiálliiá»u-l reriaezett. A kiállítást vasárnap nyTtot Iák meg és e bó?S óig lesz látható. Az érdeklődés nemcsak a városban, hanem az egész vidéken igen nsgy és ez egyik legújabb likerét jelenti a tapolcai „Iparoi ifj 11 önképző kőré"-nek. — Ma In leset. Csóka Sándor szinész-igazgaló a napokban Nagy-Kanizsán járt] viszonyok tanulmányozása céljából. Meg-1 1897. asgssstus hó Ígérte, hogy színtársulata névsorát, valamint a mll.-ort is nemsokára beküldi hozzánk, hogy közönségünket tájékozhassak. Működését már szeptember elején meg akaria kezdeni; de az itteni viszonyokkal ismerés (gyének tanácsára valószínűleg-csak szeptember közepén kezdi meg. - Tanltóválaaztáa Sümegen. E hó 14-én Sümegen a felső leányiskolához 9 pályázó kört: llohuneieaky Matildot válaastoiták eg ; az elemi iskóánál megüresedett Mgédlsititói állást Mak-hult Mihály msgócs-puMtni tanítóval töltik be. — Végre. Számtalanszor szóvá tettük már azon abnormalis állapotot, hogy a Koronaherceg-utca felső részén, ott a hol a város telke vonul végig, nincsen gyalogjáró, ugy hogy esős időben a közlekedés majdnem teljesen lehetetlen. A Koronaherceg- és a Hunyady-utfcák sarkán pedig egy egy községi népiskola is van és az idejáró nebulók, — kiknek legtöbbje a Koronaherceg-utcán megy végig, — olyan sarat vittek mindig a terembe, hogy ez egészen máshoz hasonlított, mintsem egy olyan helyhez, hol a rend és tisztaságra is oktatják a gyermekeket. Az iskola-épület maga most jelentékeny átalakuláson megy át és a városi tanács — mint őrömmel értesülünk — elhatározta, hogy a tűrhetetlen közlekedési állapotnak is véget vet s a Koronaherceg-utcán végig megcsináltatja 0 gyalogjáról. Az ebbeli mnnkálatok már a legközelebbi napokban kezdetűket veendik, mit teljes elismeréssel registrálunk. A Dráva osatornája. Légrádi levtlesónk :rja: Légrád is felkiálthat Horatiusesl: ,Hoe erit in votis..." Ez után epekedett mindenki, aki elleniége a sárgaláznak és a miazmái levegőnek. Es ugyan ki kíván beteg lenni; tőképp nyáron 1 főkép Légrádon, a hol az ember annyi nemes izórakoaáit talál ?... Légrád északi rénés néhány évvel eselöit még tahid kötötte Hmm a várost a gyönyörű, regényes fekvésű liganeL A mig a fshid állt, illetőleg amíg aem biaonyalt feleilegesnek, addig a via is minden fennakadás nélkül haladt medrében ; de mikor a hidetpuniuH, akkor a Dráva haragos, tajtékzó hullámit ne a folyhattak le, mert a via, — ketté szakadv sít a híd helyén alkotott töltés okoaott. Takarékosság szempontjából kétaégielenül hirsnni volt ez az intézkedés, de közegészségügyileg feltétlenül el (élendő. A Drávának es a szakadéka óasse-kftttetésben állt a fö-ággsl 1 bár nem is nagy erővel ömlöttek • hullámok bele, iz éveken át Oeuelolyt vis nem találván lefolyást nagy mennyiségben ömegyülemlett. Mivel pedig közvetlenül a város alatt terüli el, a parton lakók mindennemű haazontalan éa kevésbé értékű tárgyik bslevelésével cuk előmoiditeiták 1 levegő befenösieiéaét. A technikusok sokit foglalkoztak es állapot orvosláiévil, mig végre u annyim él oly lokssor haigozlitott kívánság t. bó lé én, a megvalósulás itádiamába lépett Zalhurteky Mártontól bozitta a város a oeeeat-csövaket ée Korpict perlaki u\'biaioa réseié alatt 1 munkál szombaton fejeslék ba. A hatalmai oző Ö öl bosszú; a nyílás diaméterje 60 em. A oaó alaó rési 75 cmétirrel lejebb áll a vis isin vonlánál. Aag. 14-ikén d. 0. 8 órakor, szép uámu közönség jelenlétében, egy kipavégái ntán megindult a rohinó víztömeg és azóta tompa dübörgéssel, télel nes morajjal uáguld a féktelen fojyó, mintha caak érek mulasztásait akiraá helyrehozni. — Altatogészségügy A „Fóldmfiveléii Erte-si\'ő szemnt Zalatármegyébtn augusstus bó 11-én a következő községekben aralgott ragadós beteg lég aa állmok közt: Lépíene : FeU Páhek 1 u., Szépéinek 1 u., Zala Szt-Láaaló 1 u. öme-sen 8 köz-égé udvarában. Sertésvénz: Akaii, A\'ió-Plbok, Balaion-Magyaréd, Besaenyő, Beliea, Bottornya, Csubrendek, Csömődér, Dráva Saeni-Iván, Dekleziin, Dióskál, Egentold, Entergál, Eizteregnye, Oarabonr, üogánla, üyenes Diáz, Kehidi, Kékkút, Kerki Sst Király, Kesslbely Kis-Komárom, Korpavár, Kóveakálla, Leadva Újfalu, Leaii-Ssombathely, Lesence Isi vánd, La-\'enyc, Mejyer, Mindizfn<kálls, Nagy Qórhö, Zala. 66. szám. (B lap.) Ntiy-P«cMW, Nagy-Kada, Nagy.Réqse, Nttatn- I kóakórhkzba. Valéasinüleg vallási örjöagtebe nett Bükk, NyirAd, Owéovea, Patti. Podbressl, Rádiós, mert szakadatlanul afyháii énekeket énekeltet. SalUUd, Tárhida, Sármellék, Sümeg, Stigligtt, sti-Andráa, Tót Saeni-Mártoa, Türie, Újlak, Ukk Vksxoly, Zala-Erdőd, Z«la Stl-Groth, Zala Xaigaondháaa, Baraaaaa 65 községben. — Tanulmányul A löldmiveléaUvyi miniszter ■iniaatar n>liMtlÉ \\ ér. Lovasty Sándor ktsaihalyi pad. t nwétati tanár, csütörtökön Németorsaáfba u\'ázott, hogv as ottani gaada ■ági tanintéseUk lelszerelteeit és a botanika* kerteket tanulmányotra. — Oazdaaágl tanintézeti konviktua A kassai kir. itasdasági tanintézet épülőfélben levő qj A gyüjtő-ivek szeptember hó 20-ig. vagy legkésőbb szeptember hó 30 ig a szerző Kolozsvárt, „Elles- konviktusa, I. évi október hó 1-en nyilik meg, tanári testületnek egy régi óhaja teljesült akkor, amidőn dr. Darányi Ignác földmivelésügyi minis* Ur mindenre kiteijedö gondoskodása folytán lehetségessé vált a konviktusnak, mely a legmodernebb igényeknek is megfelel, felépítése. E kt önálló, UsztAn a jelzett célt szolgáló épület, az intézeti gazdaság közvetlen közelében, as intését nép psrkjában van elhelyezve, s 48 ben-lakó hallgató részére berendezve. Szép, nagy és világos szobáiban két két hallgató nyer elhelyeztet, Pompás étterme és o\'vssó terme van, ahol az ösnes szaklapokon kivül szépirodalmi és napilapok állanak a hallgatóság rendelkezésére, sőt songoráril s egyébb szórakoztató dolgokról is gondoskodva len, hogy ez által is kávéhássk-tól stb. at itjuság elvonassék. As egén épület villanyvilágítással és visvesetékkel, ugy tehát fürdőszobákkal ia lesz ellátva, s a felügyelettel megbízott gondnok is ss épületben log lakni, s igy módjában van as igazgatóságnak biztosítani a szülőket arról, hogy aa iljuság oly gondos és szigora lelügyeletben réaaesül, a minőben koutadó családoknál csak a legritkább estiben rénesülhet Dacára az "előnyöknek az altatásért ttzétendft összeg oly csekély, s minő internálásokban ia ritkán szokott lenni. Teljes ellátás, mosás, világítással és fűtéssel együtt évenle 240 Irt I. évesek, ttO Irt IL és uL évesek részére. Első évesek részére a konviktusban való lakáa kötelező. — Szőlészeti tanulmányút As Msmr Gazdasági Egyesület által f. évi satp Itmbtr hó 11-től 20-ig terjedő időkösben rende sendfl tanulmányul iránt igea nagy aa érdeklődét a szőlőtermelő gazdaközönaég körében. Aa stolaA sxölősxeti lanulmányut óta, amely 1881-bta tartatolt meg, a aaőlök rekonatrnkoirtjs és általábaa as b\| azö\'ökultura nagyot haladt előre s Igy a tanulmányát, a mely különben ia aa onaág Itgézdtkesabb vidékeit öleli 161, rendkívül tanulságosnak iaérktaik, annál ia inkább, mari at Sfytailei kérelmére a földmivelésügyi minin ter akként Inté\'kedeit, hogy a tanulmányozik ■indtnütl sxaknerü felvilágosításokkal citáltán saoak, ijry, mig aa egén tanulmány uton Engel-brvchl Károly nölőaaati ét boráauti lőlelügyelő lógja kitérni n laanlaiáayoió társéságol, addig U egyet sxölővidékeken at illető saőlösxeti és boránaii lelügyelhk fognak izaktterü felvilágosításokkal szolgálni. A meglátogatandó vidékek birtokosai ia meleg késsaégüket (ejtzták ki a tanulmányozók fogadását illetőleg, valamint tekintve a tanulmányai közérdekű tollát, aa egyet varalláraaaágok is a legmesszebb mtoő kedvezményeket belyeaték kilátátba. A tanul sUayat ssepteaber hó 12-én Bndape«ten veni kezdetét a a lövároai nölötelep s s gyaáli Jáliet-léle nagy nőlöbirtok ■egitkiatéte alán 13-án Siófokon ét a Balaton mtatért rándul a tértatig. Bataton FArtd, Ctopak;t Hé,fürdő, Badartony, Ketrthtly, Ltttnct-Tomaj hegyi ttílik te s lonyódi homoki saólöttlepités ■ tgskintést ■tán a tsnulmányozók Buds pétien át Sstgedre, Mtivi a ntgtdvldeki homoki siölötalepskra rán áa\'aák, majd Stéged és Aradon ál Arad-Hegyalját tekintik meg, még ptdig at Orsságot nóiöolt-váay telep réstvénytársaság etalai a psulis bar sokai nagyssabá»B a a téren egyedül álló szőlő-vettzö- ét oliváayteraMlő ttlepeiaek aegitkiniéte Wán a tanulmányul faiöltli Paollató) egéea Világosig aa Arad-Hegyalja mentét. A laaal-■áayat aaeptamkar 90 áa Világoaot végződik t testes köllaégei utmélyenkinl 60-60 írtban ál-lapitattak meg, mely fleneg tele atas 80 frt a isisnJkesésttl egyidejűiig aa OrsaáfOt Magyar Qaaéaaégl Egyesült) pénzUrába btkftldtdő. Je Itnlketéttk augueatua íO ig fogadtatnak tl OMGE. titkári Mvaiala állal. — Megörült leány. Andri Verona, I7évn sagykanistal leébyon a téboly eialhatatlan jelei batalUslak. Aug. 16 lkán beaxállilolták a városi egyházi énekeket énekelget _ _____\| - Elveeaet oalzma Aag, 16-án a Teteky-r£\'A~ v^uL Ikj dteában egypár zsákba barkóit, újonnan fejelt c,me\' öarab" féri etizma elveszett. A rendőrkapitányiig felhívja a beeslletes Megtalálót, bogy azt a rendőrkapitány! hivatalnál adja ét — Elveszett óra. Aag. hó 8-áa délután a város területén (Cseng eri-utca (— a Sörgyárig) egy kettős fedelt tala-esüst rtmoatoir óra (egyik fedelén lovat ábrázoló aranyosát) elveszett. A megtaláló adja át a rendőrkapitánynál, hol a tolajdoaot által jntalomban részesül. Teljen ellAtáara elfoK«d<atlk 2 családiéi. Csík zék" szerkesztősége küldendők; az etőfize-tési dijak pedig ez év november 5-ig küldendők be. IzrrkrnKI Iseaetck. tanaié égj ler. asegtudható a kiadóhivatalban MM teaalé telje ellátAarn eltagad tallk egy ksreuléay eaaládaAI. Calat ■aegtadheté a klaiéklvalalbaa. Itágrá«. á klvist saáast ■sfktléstltk. Varlak. Ossk ■Mléalssstk folyatat • taéésttássk kt1* désit Tsésssa ♦gjrsttal, ks\|jr kara káU\|tk Msatsl a lapát. E a gwifttly A bskáMttt Uluaáaj usa U-aMksM. Trllfsa Uvárta Na)»s kü<sftsilk Kbba a oáaks saa vebatiík Hl. Lscklaalakb kMIsl fnfjsk IRODALOM. Kelelöa aserkeaxtö: ■ SALAT lllltl ¥ I Laptulajdosos éa kiadó: n c 11 k l r 0 l A r. Knperanto-nyelvlan. Az a nagy érdeklődés, melylyel az Esperanto nyelvet fogadta országszerte a közönség, s az számtalan kérdezősködő levél, melyet hoz zám, mint a cikk írójához intéztek arra vonatkozólag, hogy mint lehetne megta nulni, szttkkégessé tették egy nyelvtannak magyar nyelven való kiadását. A közönség óhaja teljesül, a mennyiben a munka nemsokára sajtó alá is kerül. Jóval nagyobb és teljesebb lesz azonban mtlíduoknál, melyek külföldön meg jelentek. A németek, franciák, szóval többi nemzeteknek, külön »Esperanto nyelv tan«-uk, külön ..Esperanto gyakorlókönyv Qk és külön ,,Esperanto szótár"-juk van, Országoa j melynek megszerzése igen sokba kerül A magyar közönség azonban itt egy kötetben veszi mindezt, söt többet, mivel két olyan dologgal teljesebb a könyv, a mit a többi nemzetek nélkülöznek a ez a „Szemelvények az Esperanto irodalomból" és a teljes „Magyar-Esperanto szótár". A könyv tehát a következő müveket tartalmazza:— I. Esperanto nyelvtan. II. Esperanto gyakorlókönyv; 50 gyakorlattal, minden gyakorlat szótárcával és jegyzetekkel ellátva. Egy elbeszélés s nyelvtani szabályok elemzésével. III. Szemelvények az Esperanto iroda lomból. Teijedelmes mutatványok a legje leseb\'o írók müveiből Esperanto fordításban ; Shakspere, Hamlet (3o lap) — Goethe, Faust — Byron, Kain. — Heine, Költemények. — Homér, Iliász, — Turgenjew, Költemények prózában. — Elbeszélés az Esperantisták életéből. — Vegyes elbeszé lések. — Uti levelek. — Vegyes költemények. — Az Esperanto ,,Hymnus." IV. Esperantó-Magyar szótár. V. A Magyar Esperantó szótár, VI. A világnyelv kérdése. Jeles emberek véleménye az Esperanto nyelvről. — Volapük-e vay Esperanto? — Párhuzam a Volapük és Esperanto nyelv közt — Egy vers és egy levél összehasonlítása 12 nyelven. A műhöz hozzácsatoljuk az Esperanto nyelven megjelent jelesebb müvek árjegyzékét is. A műhöz dr. Bálint Gábor egyetemi tanár és nagyhírű nyelvész irt előnót. Az igy nagy kötetté lett müvet előfizetés utián csak csekély 1 frt 80 krért szerezheti meg bárki, de később bolti ára jóval drágább leaz. — Gyűjtök 10 előfizető-után tiszteletpéldányt kapnak. 262/1997. I-l Árverési klréetaéiy. Alulírott kiküldött végrehajtó as 1881. évi LX. tc. 108. {-a értelmében ezennel köshirré tani, hogy a leienyei kir. járáabiróeág 2877/1897. as. végzése állal Friedláader Jóstef bpesü bej. cég végrehajtató javára Péter János kányavári lakoe ellen 148 Irt 68 kr. töke, ennek 1897 év aprilia hó 1 napjától számítandó 6 százalék kamatai éa eddig összesen 40 Irt 86 kr. perköltség követelte erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás slkelmá-val bíróilag felül foglalt te 808 írtra becsült egy lóerejü te egy kéli cséplőgép, szecskavágó, borjú, iovak, csikó, két vastengelyes kocsi, eke-taliga, borona te hordókból álló ingótágok nyilvánoe árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 8142,1897. n. kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Kányavárolt végrehajtást szenvedő lakásén W eadö eszközlésére 1M7. Mgastlas ké 91. aatfAaak d. e. 10 érSJa határidőül kitűaetik te ahhos a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok nen árverésen u 1881. évi Lk. t c. 107. fi-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alá ti eladatni fognak. As elárvernendő ingóságok vételára as 1981. évi LX. le. 108. § ban megállapított feltételek szerint len kltzetendö. Kelt Letenyén 1897. évi auguntus hó 4-ik napján. SCHMIDT JAN08 klr. klr. vifnkaJU. % 1 Qntinanfal jöoveíjr" \'űűfiipcuiu. \'fiyrtboP\' •Sherrry. •fiádéira • • Márfald • - Malaga • Tdvpágcnájejtf. Leyjobb \|Wea éa Klala uraknál Br.-Haaltaáa. Nagy-Ksnir, onAtartöh <r Zala 68. síim (4. lapj 1897. aagaaatas hó vígba. A szertartást a ludbregi rabbi végezte Este 7 órakor vacsora volt, mely alatt szebbnél-szebb tóaztok hangzottak el. A vacsorát tánc vigalom követte, amely vüágoe virradtig tartott. Az uj pár nász-utazásra ment — Pfrgytia. Aag. 19 én jasyest el Fünt Jakab crkvesai kereskedő, Mittner Klsmentin kiaassvsayt, Missar Sándor légrádi lakón leányit — Imflas estély Emiitettük lapunkban, hogy a nagykanizsai tElső Magyar Asztaltársaság* Kossuth Lajos emlékének hazafias estélyt szentel Már szét küldtek s meghivó is, mely igy hangzik Koasuth Lajos nagy hazánkfia névQnnepé nek megünneplése alkalmával az Első Magyar Asztaltársaság jótékonycélu egyesület vtgalomrendező bizottsága 1897. évi aug 24-én Pintér Sándor ur Petőfihez címzett vendéglőjének kerthelyiségében a szegény és árva gyermekek fclniházási alapja javára Horváth Laci kitfinő zenekara közremOkö déaével, hangversenynyel egybekötött jóté konycélu zártkörű estélyt rendez. Belépti dij személyenkint 1 korona. — Családjegy (3 személyre) 1 korona 40 fillér. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Tisztelettel felkéretnek a t meghivotlak, hogy tekintettel a nemes és jótékonycélu intézményre, szíves megjelenésükkel társaságunkat megtisztelni szíveskedjenek. Kedvezőtlen idő esetén az estély a nagyteremben tartatik meg. Mflsor: Elnöki megnyitó. Tartja dr. Mayer Ferenc elnök ur. 2. Fel olvasás. Tartja: Molnár Mihály ur. 3. a) Kossuth-nóta, bj Kurucz nóták, c) Magyar népdalok. Czimbálmon előadja: Hajgató Béla ur. 4. Fohász. Irta: Palaj Sándor. Szavalja: Totola Károly ur - laakaladt Irén éa Kalasár Jíéásef e hó 21-én •gyík ntrtda vesáayiei* alatt voanlbsttak ki. As ünnepi baakettea is Zrínyi faló fordnlt a köz-érdeklődéi. Lelkes felkösióntflkben f nepeftetett és Zrínyi stég bősieaen törte inind ezen ovációt. A iipnk is fogtaikosisk személyével, mint a szigetvári hó* ecyvdftti élő ntódával, mi «zerfÖ-iött tatsastt Zrínyinek éa már majdnem masa ki elhitte, hogy ö tényleg a hös Zrínyi egyik dióda, midőn valami mars barátja a lapoknak megírta, bogv az oly ünnepelt Zrínyi -sfil Taneenbtrgtr. Eten demeati roppantai lehangolta Zrínyii, kit esek uláa csak a képviselővála»s ta-i híre Kan lehetett mint ellenaéki lőkortest aktív aserepbeu látni Temetése sierdán dé nián nagy résivét mellett ment végbe — Muraköznek egy ismert nevtt férfia halt meg: Kollay Hók iw.Nehány éviized elölt as ottani\' köséieiben nagy szerepet ját szolt s igen népsMjfű ember volt. A halálától kiadott gyáaajelentés ez: Kollay Alfréd, Kollay Lajos és Bally Gabriella fájdalomtól lesújtva jelenlik forró* szeretett édes atyjuk, illetőleg nagyatyjának Kollay Rókus urnák voll kotori jegyző, az alsó muravidéki és perlaki járás szolgabirája, megyei bizottsági tagnak stb. éleiének 76tik évében 1897. évi augusztus hó 16-én \'rövid szenvedés és a halotti szentségek felvétele után történt gyászos elhunytál stb Kelt Kolorban, 1897. augusztus ho 15-én Temetése aug. 17-ikén d. u. 6 órakor volt nagy részvét mellett. - Megtagadott játszási engedély. A .flfcsi Napló* uja : .A pécsi színtársulat titkára s napúkban Nagy-Kanizaán járt, hogy ott a főkapitányságnál négy hétre kieszközölje a játszási engedélyt Útban Balaton-Füredről Nsgy-Knui- Zala-Egerszegen, a Bárány-szálló nagytermében fognak hang-versenyt rendezni—Kanizsai és keszthelyi sikereik után ezzel csak gyarapítani fogják a babérokat, mert ezek után az egeraegi-ek bizonnyal örömmel fogadják őket — HaakauBaet Hsent-látván Ufjái. Több rendbeli hozzánk érkezeit kérdésre e falyen kijelentjük, hogy Szent-István napján a fűszer- és szatócs ihletek déli tz óráig tarthatók nyitva, nátnemü üzletek* ben, valamint a kereskedelmi és ipari irodákban a kereskedelemügyi miniszter 14837/1892. számú rendelete értelmében egén napon át siftnetelni kell a munkának. — Tanügyi kinevezés. ▲ vallás- ás köaokta-tasftgyi mimsster BcUmngtr Samu budapesti VI, ker. állami főreáliskola helyettes tanárt a aala-igerssigi állami lOgiaaáainahoi rendea tanárrá navaato ki. Zrmpi Jéaast oyug m. kir. haavédiWhsdnagy a nagykanizsai katonai Hadas tyáa-lgylet tiaaisletbeli főparancsnoka folyó hó 17-éo reggel 66 éves korában rlhunyt Nagy-Kaaisain. A sok bajon és azeavedésen átaent lárfa éltének legassbk napta bizonyára as vsH, mikor aékáay évvel ssslfltt a bécsi .7kjarts//\' HsdaaiyáoEgjrlst 86 éves fsnnálli-sál Illa meg nagy Anaepséggel. A löbb százra meaő hadaaiyáa-egylet tagjai Zrínyit a sslgst-vili Mk sgyik utódának tartván, mist ilye itsadkivUi kitimstésekben részeeűlt A rendezőség öt kért* Isi, hogy a Saelaan tartott nagy paridén a fővesényletet vegye át és ZHayi lóra kapva, iarakassa meg is nlsit ezen éliűntatö megbízatásaik. A volt hadiak anérsstét nem kaváné emalts tana ladat, hogy a bá* Zrínyi zsárs, Keszthelyen akart színtársulatnak (t. i. a pécsi) 10, előadást tartani, csakhogy ezen terv (Ingába dalt, mert a nsgykaaissai főkapitány nem ad\'a meg 8omoayinak a játszási engedélyt asoa indokoláaaal, hogy szep\'émher hóra már Csóka Sándor igazgatónak adtak engedélyt* (Jut idáig lehet érteni] De laptársunk költeményét igy folytatja:) „Különös művészi igényei vannak ennek a Nagy Kanizsának. Somogyi Károly elaö-rangn színtársulata előtt nem ayilnaik meg Nagy-Kaníasa érdemes városának kapai, Csóka másodrendű szintársulatát pedig azzal biztatja a .ZALA hogy valahogy rossz társulatot ne hozzon Kanizsára, máskülönben nea less kösönsége. Ugy látszik Kanizaa sem tartozik az elsőrendű iziné-sstt pártoló városok sorábs." — (Hát esi már nem Isktt érteni I Nem értjük tudniillik, hogy hogyan bocsáthatta tolna bt Nagy- Kanitta városának kapuin a mi főkapitányunk Somogyi -Károlynál—etttrangu uiniáriulatát, ha mindiárt minden tzintdrsulali rangoeztily földit állna ts, mikor már a* általa kéri időre as engedély Csikó Sándoré. Valamint ott nem értjük, hogy a fZALA« mért nt biztathatná Csókái, hogy )i társulatot hozzon ét mért nt tartozhatnék Nagy-Kanitta <tz sltBrtndü uinészstst pártoló tárotok torába, ha fikapitányunk a játuási engedélyt Ctilco Sándornak adta is meg s azután Somogyi Károlynak — mint rnsgleittllntk — már tgyot rüsn nem adhatta meg I — Egyébként mi nem igtn merünk dobálózni az •aUirenél", >eli< raugu• jelzőkkel, mert tartózkodásra intő tapass-talotoink tonnák Somoyyi ssintársulatál mar ismerjük ; CsóíiUt még nem. Igen tisttelt laptársunk engedelmével erre nézve majd Ctóka ssintármlatá nak megismeréss után fogunk csak nyilatkosni.) — Munkaklállitáa Tapoloán A tapolcai .Iparos ifjak önképző köre* rövid két évi szerep lé* után, meglepően szép múltra tekinthet már viaasa. A kör láradhalatlau elnöke, Feleld Lajos polg isk. tanár pendítette meg először az eszmél, és az érdemnek legnugyobb része öt illeti, hogy ez megalakult. Azóta pedig kitartó buzgalommal fáradozik azon, hogy az ifjak szellemi tehetségét minél inkább fejleszthesse. Vasárnaponkint kisebb szabású felolvasásokat rendez, amelyen a kör tagjai te\|js számban megjelennek és figyelemmel kiaérik mindeu szavát. Másréazt pedig mindig azon láradozik, hogy mindjobban megkedveltesse az ifjakkal saját iparágukat ás buzdításul e héten sz állami polgári iakola helyiségeiben .niunka-kiállitásM rendesett. A kiállítást vasárnap nyitót ták meg és e hó tt éig less látható. As érdeklődés nemcsak a városban, hanem az egén vidéken igen nagy és ez egyik legújabb sikeréi jelenti a tapolcai .Iparos ifjak önképző köré"-nek. — Mxluéaset. Csóka Sándor színész-igazgató a napokban Nagy-Kanizsán járt a viszonyok tanulmányozása céljából. Meg- ígérte, hogy színtársulata névsorát, valamíg! a mikori is nemsokára beküldi hozzánk, hogy közönségünket tájékozhassuk. Működését tnSr szeptember elején meg akarta kezdeni; de az itteni viszonyokkal ismerős (gyének tanácsára valószínűleg csak szeptember közepén kezdi meg. - Tanitóvilaeztáe Sümegen E hó 14-éa Sümegen a lélsö leányiskolához 9 pályásé közű! Bohunáczky Matildot vilasstofták «eg ; az elsai iskóánál megüresedett segédtanítói áJUat Afak ludt Mihály magócs-pusstai tanítóval töltik be. — Végre. Számtalanszor szóvá tettük már azon abnormalis állapotot, hogy a Koronaherceg-utca felső részén, ott a hol a város telke vonul végig, nincsen gyalogjáró, ugy hogy esős időben a közlekedés majdnem teljesen lehetetlen. A Koronaherceg- és a Hunyady-utcák sarkán pedig egy egy községi népiskola is van és az Mailfó nebulók, — kiknek legtöbbje a Koronaherceg-utcán megy végig, — olyan sarat vittek mindig a terembe, hogy ez egészen máshoz hasonlított, mintsem egy olyan helyhez, hol a rend és tisztaságra is oktatják a gyermekeket. Az iskola-épület maga most jelentékeny átalakuláson megy át és a városi tanács — mint őrömmel értesülünk — elhatározta, hogy a törhetetlen közlekedési állapotnak is véget vet s a Koronaherceg-utcán végig megcsináltatja 0 gyalogjárót. Az ebbeli mnnkálatok már a legközelebbi napokban kezdetüket veendik. mit teljes elismeréssel registríUunk. — A Dráva osatornája. Légrádi levelezőnk irjs: Légrád is felkiálthat Horaiiuassl: ,Hoe erat in votis..." Ez után epekedett mindenki, aki ellensége a sárgaláznak éa a miatmáa levegőnek. És ugyan ki kivin beteg lenni; lőképp nyáron s főkép Légrédon, a hol aa ember aaavi nemes ssórskosást talál Légrád éssaki résaéa néhány évvel eselöit még tahia kötötte öea* a váltat a gyönyörű, regényes fekvésű ligettel. A mig a fahíd állt, illetőleg amíg nem biaonyalt feleslegesnek, addig a vis is minden fennskadáa nélkül haladt medrében ; de mikor a hld elpusztult, akkor, a Dráva haragos, tajtékzó hullámai nea feMnuak le, mert * via, — kelté ssakad1, ak a kid helyén alkotott löltée okozott. Takarékosság szempontjából kétségtelenül hasznos volt u as intézkedés, de közegészségügyileg (éltétlenül elítélendő. A Drávának es a szakadéka Pasas kólletésben állt a fő-ággal * bár na i« nagy erővel ömlöttek hullámok bel, as évek* át öulolyt vis nem találván lefolytat, aagy mennyiségben összegyűlemlell. Mivel pedig kösvet-ion u I a vára* alatt terűit l, a páron lakók mindennemű banoalalaa éa kevésbé ériékes tárgyak bsfevelésévti csak löaoidittták a levegő bf«riöstiéaét. A technikusok sokat foglalkoztak ea állapot orvoshsával, mig végre as annyira éa oly sokasor baagoilatott kívánság t bó -14 én, a msgvalótulá stádiumába lépett. Zathurecky Mártontól hozatta a város a oeaat> csövsket és Korpict perlaki n\'bisto v**iées alatt munkái asombaton fejeslék b. A hatalmas oaö 6 öl hofasu ; a nyílás diaméterje 80 ea. A cső slsó ré-zs 76 caéttrrfl lejebb áll a via azinvonalánál. Aug. 14-ikés d. u. 3 érakor, aiép számú közönség jelenlétében, egy kapavágás ntán megindult a rohanó víztömeg és azóta tompa dübörgéssel, tálal ne morajjal száguld a (éktelen lolyó, mintha caak évek malassiásait akarná helyrehoani. Állategészségügy A .Földművelési Ere-si-fl* sserint Ztlseirmegyéken auaasslua hó 11-én következő községekben uralgott ragadós b-egtég as illatok köst t Lépfene : Felső Páhok 1 u., Szépéinek 1 u., Zala SaULtaoló 1 u. öea-Ben 6 köz-ég 4 udvarában. Sertévéss: Akaii, Aió-Pshok, Balalon-Magyaröd, Bessenyő, Üelic, Bottornya, C»brsdak, C«ömödér, Dráva-Sas^-Iván, Dekleiain, Dióskál, Egtufold, Kaitergái, Etstengnye, U ara bonc, Gócán t, öyne Dtás, Kebida, Kékkai, Kerks-Ssl Király, Keszthely KU-Komárom, Korpavár, Kóvakáll, Leadva Újfalu, Leaii-Saombathely, Lsseoce Isivtnd, Ls-tenye, Megyer, Miadszrn\'kálls, Msgy-Görbő, Sigv-Kanizs» c»3 törtök Zala. 66. ozám. (5 lap.) 1897. auguin« hó 19-én kőakórházka. Valóazinüleg vallási örjöngésbe esett. m«rt szakadatlanul egyházi énekeket énekelget _ — Efvuzat csizma Ang, 16-án a Tdeky-nteában egypár üákba barkóit, újonnan fejelt CM csizma elveszett A rendörkapilányeég fel-kisja a beesflletes megta illót, bogy ut a ren-dörkapitUyi hivaUlaál adja tt — Dvetxett óri. Ang. hó 8-áa délután a várót tertietti (Ceengeri-ntea — a Sörgyárig) egy kettői fedél B talt-etűat remoatoir óra (egyik fedelén Iont ábrázoló trtayotás) elveszett A Megtaláló adja át a rendőrkapitánynál, hol a ttlajdotos áltál jutalomban réssttll. T«l\|ea ellátásra elragadtatik S taaalé tgj lar. eaaládaál Calw ■cgtlttltl a k ladók I v a I a I ban. KM laatlé teljée elláléara eltagad telik agy ktrtaMa; ctaMdaál. Ctl ■Mgtadkaté a ktaééklvatalkaa. NMT-PéeMlT. Ntgy-Rtdt, Ntgy-Bécsa, Nomaa-uk Nyirád, örvényei, Paht. Podbrasat, Rédict, LŰid, Tártida, Sármellék, Sümeg, Ssiglic. Zj-Aodrii. Töt Suii-Mártoi, Tfcja, Ujtak.ükk V»oly, Zala-Erdőd, Zala Sal-Oroth, Zala 2figaondbáia, Uwzesea 65 kSatéghta. _ Tseulmánytii A töldaiviléiüjryi ainiaslrr pigietsr megblitsából ár. Lovasty Sándor kaahtlyi gtzd. t nintézeti tanár, csütörtökön Héastorstáfba u ázott, bogy as oltani gatda ^j, tanintézetek laUxartltsait ás a botanika karukat tanslaányotra. — Ottiftf^g* tnhiléteH kondktea A kusti b. kir. gazdarégi tanintézet épfllőfélben levő qj lonvikiusa, (. éri október bé 1-en nyílik meg. A tiBári testületnek egy régi óhaja teljesült ekkor, iBiéőa dr. Darányi lgnáe földmiveléaügyi minisz-itr mindenre kitmrjádő gondolkodása folytán hbtkégessé vélt t konviktusnak, mdy a legmodernebb Igényeknek is megfelel, felépítése. E IS önálló, latién a jelzeit célt szolgáló épfllel, m intézeti gazdaság Mtvttlu közelében, u intézet szép parkjáben van elhelyezve, t 48 ben-laké hallgató részére berendezve. Szép, nagy ét világos szobáiban két két hallgató nyer elhelye-tést. Pompát étterme ét o\'vaáó tenne van, a höl ii összes szaklapokon kívül szépirodalmi és aapOspok állanak a hallgatóság rendelkezésére, dl zongoráról t tgyébb szórakoztató dolgokról is gondoskodva Itat, bogy ez Állal it kávébéuk-161 stb. u ifjúság elvonassék. As egész épület villsnyvilagilással ét visvuttékkd, ugy tehát Hlidőszobákkal is lett ellátva, 11 felügyelettel megbízóit gondnok it u épületben fog lakni, a igy módjában van az igazgatóságnak biztosítani t Miliőket arról. bogy. u ifjúság oly/fondos ét ftgoru felügyeletben részesül, a minőben kosztadó családoknál csak a legritkább estiben részesülhet. Dacára az előnyöknek az . diáfátért Izélendő Hang "oly csekély, t minő inltrnálatokbtn it ritkán szokdll lenni. Tejjes diétát, mosás, világi-Iáméi és fűtéssel együtt évente 240 frt I. évesek, no Irt II. ét uL évtttk részére. Első évetek részére t konviklusban való lakás kötelező. - Szőlétzetl tanulmányut. At Országos I melynek megszerzése igen sokba kerüL A Mtesr (hzdaaági Egyeséltt által f. évi aip- magyar közönség uonban iU egy kötetben takar hó 11-től 20-ig terjedő Időkötben rtndt . . . ...... - J7,,, . „ sstéé tannlmánynt Irtat íjén ntgy at érdeklő- m»nd«t. m,yel ™ dk t szOőteratlő gaidakőaStsét körében. As,dologgal teljesebb a könyv, a mit a többi bíoIsó isöMaattí tanulmányut óta, amely 1881- nemzetek nélkülöznek t ez a „Szemelvé-bét tartaton meg, a szőlők wlon^rUehijt ét I nyek u Etperanto irodalomból\'* ét a tel-v \' * jes „Magyar-Esperanto szótár" A gyűjtő-ivek szeptember hó 20-ig, vagy legkésőbb szeptember hó 30 ig a szerző dmfre: Barabás Ábd, Kolozsvárt, „Ellesn-lék* szerkesztősége küldendők; az etófists iési dijak pedig ez év november j-ig küldendők be. ftaerkeaalél Izrielek. UpU A kitárt üM mafMMaMtk. Variak. Omk akliunalk Mytatal a lilliM t ksv. ékaki Tadaaaa sgyatul, ko0 ka* ktÜftk aaaata] alajiet. k & Kaaztkaljr á kaktMMt MtUaiaj aam M» aMkaM Tvltfa Wárta. Magja* ttaUtt llkke a asámta aam vqkeutk tat. Usllwlakk klallal fonjuk IRODALOM. bperaete>iyelTlu. Az a nagy érdeklődét, melylyel az Esperanto nyelvet fogadta országszerte a közönség, s ax a számtalan kérdezősködő levél, melyet hozzám, mint a cikk írójához intéztek arra vonatkozólag, hogy mint lehetne megtanulni, szükségessé tették egy nyelvtannak magyar nyelven való kiadását. A közönség óhaja teljesül, a mennyiben a munka nemeokára sajtó alá is kerül. Jóval nagyobb és teljesebb lesz azonban mindazoknál,\' melyek külföldön megjelentek. A németek, franciák, szóval a többi nemzeteknek, kfilön »Esperanto nyelvtan «-uk, külön .,Esperanto gyakorlókönyv", ük és külön „Esperanto szótár"-juk van, ■ S Felelöt sttrkwsto: ALAT IAIBI Ltptulajdono* KCRIl kiadó: € t. * r. álltlálwa u nj sző ökoltura atgyot haladt előre t igy t lutlaáayet, t mely különben it ta MM\| iégéwlekesebb vidékeit áldt ttl, rendki* 01 taaalaáfnanak isérktaik, annál la iakább, meri as mymála kérelmére a fő\'daiveléalgyi alaat tr sikétt inié\'kedett. hogy t taaalaáayoaAk ■MenüU azaktatrl ftlvilagoaitáiokkal citáltáé* sanak. igy, mig at etéai lannlmáaynioa Engal-brvebt Károly szőlőssel! ét borátttli főlelQgyelő tofja kísérti t Itailasáayoté társaségot. addig u tgyrá szölővidékeken at Illető ttőlöazetl ét ksráaatú ItlOgytlAk fognak aitkaaaQ lelvilágo-atásokkai szolgálni. A mrglátofstaadó vidékek birtokosai It aMltf kéaaaéfükel frjuUk ki a tanulmányozók fogadását illetőleg, valamint tekintve a tanulmányut kőtérdtll voltát, tz egyes vasúttársaságok i< a legmesszebb menő keévuméeytktt belyttféh kilátásba. A tanai ■áayat aaaptember hó 18-én Badtpe«ltn veaa kai de tét s a fővárosi szöllMeUp 11 gytáli Jálira-téle nagy xaölóbirtok atgiskiatéat aián lS-áa Aé/séte ét • Bmlmltm tmtín rándul a Itóituif. Balaton Fürtd, Ctopakfl Bhfirit, Aadwseay, Kmtlidv, Lwict-Tom(\\} ktfyimSUk k 1 lotyfttt homoki aaBkXtlepilt merakiméra Máa a lannlaáayoték Bedapétten át nttgidre, illave a taegtdvliMki homoki asőlőtdeptkrt ráa ét\'ttk, majd Satged éa Aradon ál Aráa-Htgyaljái takiatik meg, még pedig u Orzzágoa saAlöoli-•áaytelep réaivénytárasság ostiai t paalis barao-kai aagyrsabá>t a t téren egyedül álló tsőlő-Wasaö- (a nltványiermelö talepeia\'k megtakiaiéM fát a taaalmányit Mkltli Púiktól tgéaa Világodig aa Arad Hegytlfa mentét. A itatl-■áayat supttnktr 10 U Világotoa végződik s ksats kőkaégei suaélyaokint 60-60 fnbta ál lipitaMak aeg, meiv őaweg Mt uat 80 frt t Mmduéad tgyidtioleg u Onaégot Magyar Qazdazégt EgyeaOlti péoztárába belftldedő. Je ktlkttástk ttgmaiw ídig togadtaUak d OMÖE. titkéri Mvatala által. - Megőrült leány. Andri Verooa, 17 éves nagykanizsai leányon a téboly eaalhalatlti jelei ■aiaiiozlak. Ang. Iáikét beszállították t várod A könyv tehát a következő müveket tar talmazza: I. Etperanto nyelvtan. D. Esperanto gyakorlókönyv; 50 gyakorlattal, minden gyakorlat szótárcával és jegyzetekkel ellátva Egy elbeszélés a nyelvtani uabályok elemzésével. III. Szemelvények u Esperanto irodalomból. Terjedelmes mutatványok a legje lesebb írók müveiből Esperanto fordításban ; Shaktpere, 1 Iamlet (80 lap) — Goethe, Faust — Byron, Kain. — Heine, Költemények. — Homér, Iliász, — Turgenjew, Költemények prózában. — Elbeszélés az Esperantitták életéből — Vegyes elbeszélések — Utí levelek. — Vegyes költemények. — Az Esperanto ,.Hymnui" IV. Esperantó-Magyar szótár. V. A Magyar Esperantó szótár. VI. A világnyelv kérdése. Jeles emberek véleménye az Esperanto nyelvről. — Voiapük-e vay Esperanto? Párhuzam a VolapQk és Esperanto nyelv közt — Egy vers és egy levti összehasonlítása 12 nyelven. A műhöz hozzácsatoljuk u Esperanto nyelven megjelent jelesebb müvek árjegyzékét is. A műhöz dr. Bálint Gábor egyetemi Unár és nagyhirO nyelvész irt előszót Az igy fiagy kötetté lett művet előfizetés utján csak csekély I frt 80 krért szerezheti meg bárki, de később bolti ára jóval drágább lesz. — Gyűjtők 10 előfizető-után tiuteletpéldányt kapnak. 262/1897. , 887—1 Árverési klrdetaséay. Alulírott kiküldött végrahajló at 1881. évi IX tc. 108. \|-a értelmében tuend közhírré ttui, hogy a letenyeí kir. járátbirótág 8817/1891. tz. végzété által Friedluder Játul bpesti bej. cég végrehijtttó javára Péter János kánytvári lakna ellen 148 Irt 88 kr. tőke, tnatk 1887 év apriUs hó I napjától számítandó 6 száztlék kamatai át eddig ötttattn 40 frt 86 kr. ptrkőlttég követelés erejéig elrendelt ideíégitéd végrehajtás alkalmával bíróilag fdülfodalt ét 808 frtra becsült egy lóerejü ét tgy kén cséplőgép, ssecskivágó, borjú, íovtk, csikó, két vuttngelyat kocsi, ut-takga, boro&k ét hordókból álló ingóságok nyilváma árverés utján eladatnak. Mdy árvtrétnek t 81481887 u. kiküldetést rendelő vágtát folytén a helyszínén vagyis Kányavárait végrehajtást tunvtáő laktstn leendő eszközlésére 188T. éri stimalts ké ti. aap\|ékaafc d. e. Iá érájt határidőéi kítttutik és ah bot a vaui tténdéko-sók ezennel oly mtgjigjUitil hivatnak mag, hagy u érintett ingóságok ann árverésen u 1891. évi LX. t 0. 1Ö7. H értelmében a legtöbbet ígérőnek becsároii arai is dtdtlni fognak. ~ Aa elárverezendő ingóságok vétdára u 188L évi LX. to. 108. § ban mtgálltpilolt Idléti kk sserint Itat kifizetendő Kell Ldtnyét 1887. évi tugwtiua hé 4-flk napján. 8CHMI0T JÁNOS ka. Mr. vépakal* (jaúayild •ShtMty •Mádéivá • Marsaid • * Malágd • TáH&ganáqv. fekMr> y\'obb \| Mv\'fíctJu \|M»b éa Klala uraknál lí.-BaBlvéáB. Nagy-Kanizsa. csütörtök Zala 6A. szám (0. lap.) 1897. augusatus hó KLTTHIÜ a bOr ápolására\| Puderl szópitésére ós finomítására Ibb tlUitkl, Ml m trualf« H DKa. Mér, rteamli. ti aáifa — íi ffp dobot ára: 1 forint 30 krojcdr. Utánvéttel vagy az Beszeg előlege* bekül- dése után tüldeiik. nplliZ aaaljrailt is ajialva Dr Foki J. J Ca. Ur. tasár álul S4wkis,l l^liaeré levelek a legjobb körókból minden doboshoz m mellékelve vannak. 6 V TADSSIG GOTTLIEBg ee éiki r. Wlvsri Ullatts ■»»" is lOataacr-zrtr Mesbn. ííraktir: BÍt\'S, 1. Wollaaüa a. Kapkalé a legtöbb lllalaaer» ()é\|)i>erkerMke- f déabeat és gyónj szertárbam. K.-Kaula»u : Kralmar W Gyals, Keleti I Mér én Alt éa Blhai eégekaél.f xxxxxxxxoxxxxx X "xxxx maypoleI ISÖÁE Siabadalmaiott hajkenfc\'cs. Ai országos közegészségügyi tanács véleményezése alapján a m. kir. kereskedelmi minisztérium által ssabadalmazolt, mezei virágokból készült éa elsőrangú izikteklntiyek éttalklpróbált hajkenőcsfim nemcsak a baj kihullását akadályo sa meg, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti természetes azinét is, sőt alkalmazása lolylán a kihullott haj helyébe a legsűrűbb nj haj nő ismét. Igy kla tégely ára---- frt a kr. Igy négy tégely ára - - I frt - kr» KflISn • stábé — étkOISnabaroa hajnak. ÜMHználall nlasllás Ingyen, Kapható: a készítőnél: Schável Jánosné szql Markó Lujzánál BT.-K«iiixsAu (saját házában), és BEL1J8 LAJOH gyógyszertárában lagy-Kanlzsán 97 test aslNées tslabea éa r-ayalatkaa. * A KÉZ A FESTÉS UttR w - « MAVPOLIAL. MÁ5«STtzr v rf r u f \\ MtktaiwnM 9 N KSZ\|Er I I b a vlli(hlrt) aaappaa is pwmlsttiff kari* forrt vitást rokát, bteut, nlUrt, aalyaa-srtvstst, bánoajt, aattat, írstent, battaatot, gaaM, Ingst, hartaayit, aaabkaadflt. kaatytt. MelsaW, estpkit, atb. bimíljaa amlira feat; alad-a rákit ojjá vsrlasot; a haté* nlstarté, ttm fakal, akat-maataa a asAvatot aaa rontja. Rfj trh. M kr. (fekete SÓ kr.) a« ajy aSt btaara aléc. Miaut darabhoa tiaaaaitati itaaiUa raa a* I likaira. SuWtlgtin u égte TÜgH-THE MAYPOLI CM UliTfD, LONDON- Vaairkipvlaaldaig Oairik Magyar Moaartkia. Balkiaállaask. Tirik- ia Gértgoraii* riaaira SOXNENSCHEI.i LIPÓT Budapest, Arány János-utcza, 19. as. j. Főraktár Kagy Kaalttéa : Q ALT éa HÓnM őségnél. XXXXXXX XXXXXX KXÍ II NEMZETI" balesetbiztosító részvénytársaság elfogad hittoaitáiokat btletetek anyagi következményei ellen ugy agyas agyának, miül osoportok, testületek, egyletek stb. ssamára a legjutáayoeabbdij ellenében éta legkadvetőbb faltétalek ■ellett. Kereskedelmi, közakledéai és Iparvillalatok (állami, közúti és villámot vaautak, malmok, gyárak, türetzek, bányák ttb.) alkalmat iifainak, agytziatén gazdaaági alkalmazottaknak, tűzoltóknak, oaandór&knek. a legelónyö-ebben nyújt biztoutátta „Nemzeti" a halál ia rokkantság eaatén, valamint napi kir-táritéare múlékony n>ankaképielen«eg eaeleben. Köthető biatnsiua egyet utazások tartamára, tengerentúli utakra, vaamint élethoaaziglani biztomtáa vaau\'i balesetek ellen. Orvosok biztositáaa kiterjeszkedik a műtét vagybonoolás közben előforduló vérmérgezáare. Hadkötelesek biztosi1 a-anál a béke idejében teljesítendő tegvvergyakorlat veszélyei a bittositásbsn díjmentesed benn-foglalvák. A közöa hadsereg i« honvédság tényleges Sllominyu titatikara tatmárt külön ieltéte\'ek alapján köttetik bistoeitái a mozgósítás, ostromállapot, sőt a háború vetsélyeinek be-foglaláaával. A lelvétel egyaterüen aján\'st alapján, minden orvosi vlza-gáist mellőzésével eszközöltetik. A „Nemzeti" elvállal szavatossági biztosításokat it hii-háztulajdonoaok, vadászok, vendéglősök, káváaok, Iparosok, kerékpárosok ttb. számára, Különös WgyhBiba ajánljuk vadáazatkedvelőknak a ,,Nemzeti" aj intézményét, mely szerint vadátaatkötben előfordulható balesetek, va amint harmadik tzemélyekben vagy ások tulajdonaiban éjiéit károk ellen faltOnöan okító dlj ellenében aynjtatik — kiváaatra egy-egy isdáatidényre is — biztositá-l 9 A „WekB««ti" balesetbiztosító r -társaaig 0 nkanUtal flflgyniklégr A RÓNA, titkár. Qoooooooooooonoooooooooooo — g_______________ o 1 CLAYTON i SHUTTLEWORTH \| 0 Üs BUDAPEST, Vácsi-kőrút 63. as. ^ < 11 Locofflöbil ts gözcs6p!6\|ftpkész)ttk ^jaSSSCSK Í\| aj ü Iitpnk, lu>r«m4A\|iMk, Uaalitri-roaták, kottkoiyöaAk, luiaaMA- » mrm»4- KO™ A HjH tarák, Maairtlilli, V ji. jni.k aorrelteSfek. kfrmak, HaakiHiik, rpirtc4k. k»k«\'l\'« W MbW§ 8 \| O mwW, wlk.aI«-auilMk. •«»» 0 SDK ia«aaa aHéliWt. kat- U Mwn«" "" ^ ^ jjjjj^ Myomattnt Fitcbel Fülöp laptujajdonotiiál Nagy-Kaniasán 1897 87. zm« Nagy-Kanizsa, 1891 augusztus hó 22-én. XXIV. évfolyam. lurkHIttMI I Yir.ihi»-pll». Flttktl n»p kéajTkiiakidtstbin- ntikMit"! érttkein! lehet ntpta-kiit d. ». 4—A dr Uat. lé* lte*d * \'P aUal rtutr* vaattkaaé Biad** ktalaa; ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. XlftMhiTttal! fárn«kia-pllt : fUtM ;Wr tSajrkVMktdk** ELŐFIZETÉSI ÍUI: ggéa* ém It kra* (lh-ll rtlim I kora** (I Irt — kr Saggadén* I koreaa (I irt M kr ------A Nagy-Ksnizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesálat, aa Ipar- Aa ker«ake-Ilri,)twt jatáajaaaa «á«ittataek ltrBMitiM laaalak ank taMrt kMk- daitni bank. a Nagy-kanizsai segél yegylet-ssövetkezet es a letenyei takarékpénztár. — - kél hgaétaiaak aL * „nagy-kanizssi malátagyár és serfözöde r. t" a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, VytltUrgstitssrs ia kr. a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a nkanizsai kerületi betegsegélyső /(b^K. pénztár kivatsiM kőtlőnyt. ztéa^íA,^íjJw^klilalls^fc* X«ft\|«4calk Nagy-Kan ixaiku hotenklut k é í m a e r : Ital rátok Bea yfffiVfr***\' Sffii uám dm: 10 krajcár. -vmMéxnap ém oárCLtörtölcöo. Üdvözöljük megyénk tanítótestületét! A „Zalamegyei Általános Tanítótestület1 ez évi megyei közgyűlését augusztus 24-én kedden tartja meg $agy- Kanizsán. Legutóbb, 1887-ben, tehát éppen tiz éve volt városunkban a vármegyei tanítótestület közgyűlése. Azóta megyénk majdnem minden jelentékenyebbvárosában üléseztek tanítóink. Voltak Sümegen, Tapolcán, Keszthelyen,\\ Csáktornyán (két Ízben is) Alsó-Lendván, Zala-~ Egerszegen. Éa mindenütt, minden alkalom* mai meggyőződhettek arról, hogy vármegyénk társadalmának intelligens elemei nemes példaadással járnak elül a nemzeti ktjltura alapvető munkásai iránti elismerés nyilvánításában, - Bárhol jelentek meg testületileg, hogy magasztásos hivatásuk sikeresebb betöltése érdekében a nagy társadalommal és egymással érintkezve, tapasztalatot, tudást, lelkesedést nyeljenek: megjelenésüket mindenütt valóságos ünneppé avatta a társadalom intelligens osztálya részéről nyilvánult lelkes fogadtatás. Minden városban lobogó-disz hirdette, hogy ott a nemzet fölkent munkásai, a nemzeti tanítás-ügy apostolai gyűltek egybe és követ kőre téve, ernyedetlen szorgalommal, kitartó munkaerővel és önzetlen, szent lelkesedéssel dolgoznak a magyar kultura épületén. Minden város irányadó egyénei meleg érdeklődéssel sorakoztak és jelentek meg ülésök termében, melyet a nevelésügy anyagi gondokkal küzdő, de hazaszeretetből áldozatkész; szerény külsejll, de emelkedett lelkű; szük körben élő, de nemzedékek jövőjén munkáló apostolainak egybegyülése a nemzeti érdekek munka-szentélyévé avatott Meleg érdeklődéssel kisérték mindenütt gyülésük legkisebb mozzanatát is, mtrt annak mindegyikéből a nemzeti haladás, a szellem világosod ásának biztató, lélekemelő fénye sugárzott ki Most tiz évi haladásuk után városunk falai között gyűlnek ismét egybe vármegyénk tanitó-apostolai, hogy a mi érdeklődésűnk elismerésünk, szeretetünk és az ő apostoli lelkesedésük ölelkezéséből fakadó tiszta láng megszállja leiköket a legendás „tüzet nyel• vek\' szent erejével; hogy azután uj és erős ihletéssel továbbfolytassák a szeretet neveld és a világosság tanitó munkáját őszinte szívvel, tárt karokkal várjuk őket falaink közé. Olyan városba jönnek, melynek lelkes közönsége példás áldozatkészséggel jár elfll a nevelés- és tanitásügy fölvirágoztatásában; melynek értelmiségénél nemcsupán írott szavakban és szépen zengő frázisokban ti a népoktatás és a néptanítók müködáw nagyfontosságának elismerése Nagy-Kanizsán meggyőződhetnek vár* megyénk tanítói, hogy még sem egészen gyűlölték aa istenek ast, akit hivatásos tanítóvá tettek; mert itt a társadalom minden rétege tisztelettel, szeretettel ölatí magához az olyan tanitót, ki magasztos hivatásának világos tudatával, igazán atyai szeretettel és odaadással apostolkodik a ni bizott gyermek-telkek derűs, napsugarat világában. Meggyőződhetnek vármegyénk tanítói, hogy Nagy-Kanizsa város közönsége nem akar is nem fog azok mögött a városok mögött maradni, melyek már oly fényesen megmutatták a tanitás-Ugy és a tanítók iránti érdeklődésök, elismerésük őszinteségét. A „ZALA" tárcája. A vezeklés. — A JL A L>" aadett tártája, — Valami ünaepiee. alkalomból as esredea ebédet wlott a tiasii-kaatinbaa. Ott volt st egész huszár ezred tisztikara. Már s tizedik palaek pezsgő járta. Az ezeredes kénvrlmesen dnlt hátra karosszékében. Piros-pozagas arcáról csak ngy mosolygott le a fehér asztal békéje. Gsibukjából hatalmas fatfellegeket bocsátott a tisztikar virzsinla-ftatje közé és gyönyörködve nérte a vidáman csevegő kamerádoka t. Hartay Béla főhadnagy erősen gesstiknlált ét Xki-gyalt arccal, izinte lángoló nemekkel szónokolt a körülötte Ölöknek, akik einiknt mo-w\'ylyal hallgatták éa hol egyik, hol másik vágott paa valami szarkasztikus aegjegyaést, mire telise karban megotendült a könnyflrérü fiatalság kacagáaa. s Az ezredesJrdeklődéasel kesdalt figyelni g kissé féloldalt Krdnlt, hogy valamit meghalljon • társalgásból. A közelében ülő Iliitek észrevették\'l konvencionális ndvariaaságból ók ii figvelni kezdtek. — Was lat daa? Mi aa a poapát téma, ffl-"uaagtr nr, Hartay ? — kérdezte as ezredes. A főhadnagy kissé zavart araeal fordult sa e»Vedes felé g aztán erőltetett mosolygással mondta« — Nagyon mindennapi téma, ezredes nr. Női dolgoktól beszélünk. — Ah, kérem, kedvei barátom, a női dolog sohasem mindennapi téma — Hanem, amit Hartay feszegei, as eléggé eloaópelt. — Mondta a Hartay mellett Ulö kapitány. — Hát mi as, fiihadnagy nr, Hartay ? — kérdezte as ezredes. A főhadnagy virziniája hamnját veregette le; boalokredőit magasra hozta, miatha ast akarta vo aa jelesni, bogy már beleunt a meddő vitst-koaásba. Hanem asért egéss komoly tággal fór-dalt as ezredes felé. — Ast vltstom, ezredes nr, hogyjegy elbukott intelligens nőnek a halálon klvfll van még ms-nedéke. Most meg ss ezredes húzta sugstra homloka redőit. — Hát bizony igen-igen fogss kérdés feezege-tésébe bocsátkozott, kedves barátom. Es mit tart ön végső menedéknek ? — A vezeklést. Erre a liszturak lent és alant olyan odaadással kezdtek kaeagni, hogy as egéss kompánia isinte vezényszóra döcögött, mintha valami hoassn panusUsekér rázta volaa valamennyit. Hartay Béla nem sőkkeat kl komolyságából. Mosolytalan arccal aézett az ezeredesre, az egyetlenre, aki nem kaoagott, hanem eaak diszkréten mosolygott. — Tndja, kedves barátom, —• moadta az ezeredes — enaek a katsgórikoa kijelentésnek kissé nagyon rererends ize vaa. Tsláa agy ab méleiben még elfogadható, de a gyakorlati élet nem Igen fog öa mellett bizonyítani. Hartay most már öassehusta homlok redőit. — Es ha konkrét eoeltel igazolnám, sare> de ur? 1- No hát akkor taláo meghajolaáak aa 8a nagyon is tömjén-illatos elméieta eiótt. A főhadnagy körülhordozta tekintetét a tiis-tikaron. — Noa hát, határozottan kijelentem — amit különben el akartaa hallgatói — konkrét sssttal fl bizonyíthatok. — Ahl - AhI - Nsgyaaartf — Érdtkss! — Pompást Hallatasott a megjegyzés mindenfelől. — Bizton ssámltva a tisztikar legsaigorabk diszkréciójára, elmondom az aaetat ... Halljak 1 Halljak I A tiszt urak mind figyelő arccal fordultak a főhadnagy felé. a — — Négy év előtt Z . . .n állomásozott ezredünk. Bisonyosso eseredes ar ia méltóztatik eta-lékesni Itaraa Bétára. — A kis Uimhfra? Home emlékezném! — Igen, a kis Biabi. £1 volt a beeésó sava — Tsláa eaak aam 6 vele fogja bisoayitaai állitáaál ? - kérdezte ss esredea meglepődöttaa — Kérem, eaak méltóztaiaék türelemaal lenni I — Halljak I Halljak 1 - szóltak a tisztikar tagjai, akik Barcza Blmbire még emlékeitek. Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 67 Mám lap.) 1897. augosgtus bó 22-én Azért mi már előre is egész városunk közönsége nevében hazafias lelkesedéssel üdvözöljük vármegyénknek falaink közé érkező derék tanítóit. Az alatt a rövid idő alatt, mig nálunk lesznek, tekintsék b zalmas otthonuknak ezt a várost, hova az egész nemzetet, mindnyájunkat melegen érdeklő szent ügyben gyűlnek egybe. Tanácskozásuk sikere legyen ismét jelentékeny lépés s kultura igaz világossága felél néptömeg volt jelen. Több mint ezer koszorút helyeztek a koporsóra. A regenskirálynő koszorúját külön kocsi vitte. Mielőtt a koporsót a sir boltba eresztették, a meggyilkolt miniszterelnök Özvegye oda lépett a királynő képviselője elé, azt mondotta, bogy a gyilkosnak megbocsát; ez a legnagyobb áldosst, mit szive hozbst, de ismeri férjének nsgy lelkét. Angiolitto gyilkost valószi* nüleg kedden vagy szerdán végzik ki. — A spanyol hivatalos lap aug. 14-éről körrendeletet kőzöl, mely a törvényszékeknek azon lap>k üldözését ajánlja, a melyek bármi \'módon is az anarkiál dicsőítik. köszönetet mondjon a szultánnak, s miért a hatalmaknak fejedelemmé való elismertetését kieszközölte. Másodsorban pedi^ a fejedelem helyén valónak tartotta, hogy külföldi utazását szuzerénjének meglátogatásával fejezze be. Ezea-kívül az is volt szándéka, bogy azon híreszteléseket, melyek sugusztus 14-ére nagy meglepetésről szóltak, megcáfolja. A llellev altmire Politikai szemle. BelfBld I történt, hogy Sloilownak Ausztria-Magyarország- A miat már lap.ak eeyik előbbi imában ftH^SS" TZZ ZTÍySi ttitafisS üs ss tss & ^íassl tattan 21 pontból állolt éa tartalmazta s\' cukoradóról Pr"d"er KcbUmfl ci™° \'^^í "P a bűnvádi perrendtartás élsthe éptetéról, . ir ^ől: .Ebben a, Ogybet. Németország is ér-bernhasásról mélé törvéoyjave.latoks. s mind- dekel1v• Y,D: merlltugárávisszaóUavendég- ssoka. sz apróbb jslenttoket és j.vssl.iok.t, ><*: ,Ö^ÖU ^m^1"\'^ melyeket a lépvkelöhás u\'óbb elfogadott As n5ril«lka,.°" ™ olfan államról, amelylyel Német-ülésen nsgy Hámmal ,mek meg .főrendek. v,axonTb«» ran, ebben az A napirend .lőtt Cm^a György k\'ioesai éraek Q«Jben » °?met, °"lrtk ^tplo- isdi.váayt lett a. írás., higy a hsa elnökségs ®ác,a cgyértelmüle fa\|lÍ£nL, * . Űzessék meg, bogy tolmácsolás főrendek Mi- Anzetger emékezlet. a bolgár fejedelmet arr* hi.sn«..it ő lettének e hó 18-ikí ..Wetesnapja ^L!!?61 alkalmiból. Altalánoa él,, űzessél fogkdte el s kö^hd^ ky lizesztendővel ezelőtt bevo. Hu a javas ami. Tó-b Vilmos slnök iXgyeletea nulhetott Bulgáriába. Ferdinánd tejedelem uralma I A ruszcsuki ünnep, melyet Ferdinánd fejedelem Irónraleptének léik évlordulója alkalmából 1 Bulgariában rendeztek Vége, ért ; -fl^lSXTliS-^lH Sffl nem hozott, Ferdinánd nem vette fel a királyi . ....._________ ._______,___ .. .___ , 1 . . . , . ._. _ , » A gyűlésen miutcgv háromszáz ember vett részt, címet, de a bolgár kormány részérő semmi sem A mark lat a gjAMa. Berlinben nagy anarkista gyűlés volt e bá 14-én. Ez alkalommal a rendőrség nagy csapatot küldőt! a helyszínére. De s gyűlés nsgyoa uyugodtsn folyt le. A főstónok annak adott kifejezést, hogy W6#* nem helyesli a spanyol miniszterelnök meggyilkoltatását, de mini ember megérti Augioliító tettét. As ilyen merényleteket szavakban emlékeseit mén azután a lörendibás-nak es évfién ~ slbonyt lágjsirőt, kiknek emlékéi jegysőkönyvben örökítik meg. A legtöbb jevaa-latoi vita nélkül logad\'ák el, csak uébány javaslatnál, mist a hasai pénzintézetek némely kötvényeinek biztosításáról aaólé javaslatnál, a asküditdré-ágokról aséló jávulatnál, a büavadi perrtud aráaról szóló javaslat részletes lárgys-sasánál voli kisebb vi>a; de Dsrányí Ignác, Lakáé Ltszlé éa Erdé y miuuzterek felrilágoei\'o Islasólslssa útán t javaslatokat x.doaiiásné.kül sifogadtát. As ülea háromnegyed kettőkor ért vég Külföld. Cauevaa aslalsaleretaük temaeténe. A meggyilkolt tpanyol miniszterelnököt e hó Rómából Írják, hogy a nápt beteg. Egy suiuszini 17 érti kelt lómaHSirgöoy mosdja, bogy a pápa kétszer elájult, s bogy az orvneok as ájalás ismétlődését sggaaslónsk mosdják, Cacretli orvos fulytóoo«an a Vatikánban vsa. Aa mlmaa ksésereg heeaülste. Henrik orlesnsl herceg, ki as olasz hadaereget Abeeyniárél szóló útirajzában megsértette és a tarini gróf közölt s bó 16-én történt meg a párbaj. As orleanei beroag súlyosan megsebesült s s spjánsk a ehartresl heroegaek kaslélyábsn fsk* ázik. A turini gróf oak jelentéktelen karcolást nagyon rövid ideig tartott volna, ha Oroszország kapott, s egéss Olaszországban nsgy ovaciéklMe nem tndta volna así, hogy Bulgária mögött réw"\'"lt- ^T Pánl spa .Figaro keresve Ausztria Magyarország áll s hogy ha meg akaija k#rert tt okokn^a J^yek »isit »< orleansi hiusiiani a kóburgi herceg vállalkozását, akkor hsrceg hutta a rövidebbet. E lep aser.si a tanagyon könnyen háborúba keveredik Ausztria- nm «r6{ annylrn ki volt keményítve, hogy Magyarországgal. Bulgáriának a békés leilödésre m,B* » Páncélról ugy Ucsuoott róla minden nsgy szüksége van s igy éppen nem lesz hsssna - A 0rn,\'.\'ore tRo\'n,nL \' Abból, ha Ausztria Magyarország a diplomáciai tu\'«" «n>! párba\|tl ésaen el.tél. mikor ezeket összeköttetést megszakítja a bolgár kormátiynyaL irJ» : £< R?J " Wrvéaynek botri-ValóazmO tehát, hogy Sztojbv ezt még fon- nyon -fg^rtése, as or-ság törvényeinek «m-tolóra veszi I kos kijáissáaa, aa orlsanm hsrcg vádjára vali A TVwur azt a reményét fejezi ki, hogy a «,®r",kM. • M* " diplomacía még nem hagyott lel fáradozásával s a had«srsg legyeimének megszedte, as kelő pillanatban engesztelő belolyáaok fognak ?4" hadseregnsk rosss példa s km. alkalmit, érvényesülni s bizonyára mindkét réazről jóaka-^W • k41 M0,Mt "ég jobban szítsa. rntot lognsk tanusilaui a sajnálatos összeütközés . - kiegyenlítésében. __\| Aug. 18-án. A francia köztársaság elnöke, Faure Félix, A Pof. Corr. a bolgár fejedelemnek a szul- Hanoteaux külügyminiszter, Gervais tengernagy és lánnál lelt látogatására vonatkozólag azt mondja, Frederkks báró orosz nagykövetségi attasé ki 18-án temették el Madridban. A merre a menet;hogy a lejedelem látogatását s török fővárosban sérstébsn augusztus 18-án reggel kelt útra Mik-elhaladt) katonaság állt sorfalai. Az összes há-i bolgár részről első sorban azzal oko\'ják meg, lós cár látogatására, — de nem minden akadály lak gyászdiszitest viseltek. A temetésnél óriási,hogy már uralkodásán; k 10 éves jubileuma előtt nélkül kelheted útjára, s lesznek olyan bsbonát — Barcsa Bimbl. aki a z . . .1 bálok királyaéje volt, akiért mi Is mindnyájan rajongniuk, nemsokára asatáu bogy ezredünket ide áthelyezték, teljesen árván maradt Előbb édes-á\'yjat, untán édes-aayját veszítette el. Atyja tűrvény-tzéki elsők volt agyan, ds semmi privst vagyonnal nem rendelkezett Anyjával már etak nyugdijukból éltek. Es a nyugdíj a leányra nem terjedt hl Olyanná lett tsegény, mint az ágról asaksdt. Kokon nélkül, gyámolító nélkül, asg/ ari módra nevelten dobta ki s tort as életbe. A lenézetés elöl elmenekült, M, a fövárosbs. OU ssután vele is ismétlődött ss ilyen leáoyok tso moru meséje. Munkát próbált; sem érteti hozzá; mm boldogalt; nem bírta megkeresni minden aapi keayerét. Mikor már a magával viit és ereklyell őrizett ékszerekből is kifogyott ée ki vall vetve s syon őrnek s ast hitte, bogy már a világon semmije nitca: Oagyilkoe akart lenni. Ekkur azatán akadt hamar, aki ftgyelmeseé tette ategéayt arra. bogy még van egy nagy kincse. A stépség. Behálózták szegényt a szerelem álarcabau es elbukott A lejlön azután örtletee gyorsasággal robaat lefelé. flartay pihenőt tartott Homlokát törülgelts. A tisztikar komoly, sziaie szomorú érdeklődéssel várta elbeszélése folytatásáL Miniha lsasau-laasss egészen elssállotl volsa sgynkról s pezsgő mámora ; tiszta, józna elemekkel nézett mindenki maga elé ée megilletődéssel rakták egymáf mellé a keeyér-gslaeeisokat Talán mindegyiknek lelkén agy-agy emlék lakaat át a pillangó életből. At eserades izgatottan szívta esibukját s egé- szen eltemetkezeit a fttatfellegbe, mintha el akart volna rejtőzni as esetleg ráeeő tekintetek elől. A főhadnagy folytatta elbeszélést - Egyszer a fővárosban volt dolgom. Neháoy barátommal tslálkostsm. Vigaa töl\'Otlük azetlét Mikor már minden ssérakosásból kifogytunk, sal indítványozta valamelyik, bogy menjünk el a Metropol-kávéhszba. Elmentőnk. Oda szoktak éjszskáukist sereg leni ss orfeami dámák. Egy ssztalnál latelepedve, ott folytattak a pezagözest ée néztük: hogyau szálliugézaak be egymásután azok a ssereaoaéllen leslett alakok, akik már minden zomáaenkst elvessitették — Éppen koeiatásra nytytoltam pessgöe poharamat, mikor aa ajló njra megnyílt Od* tekislettem. Egész vslóm megrendü t. Bares Bímbi lépett be. Egy klaazott, nyomorék férfi tipegett B ánna. Csak néztem ra mereven.. Rám tekintett ö is. Megismert Másfelé fordult, vslsuil mondott kitérőjének t láttam, hogy távosni akarnak. Küzdöttem magammal, bogy megazélitaam-é vagy hagyjam szegényt mesekülai? Győzött benuem s jobb : engedtem meátkülal. A lisztek közöl nebáaysn feszengni ketdtek stékükös. Kzaet akarták kilejezni, hngy est s talaágos gyöngédségét nem helyeslik. As ezredes ktihécselal kezdett. Vslószlolllsg kissé tok lütt szaladt le torkán. Rekedtes hao-1 hangos tsóll oda Hartsynsk: — Attán nem ia beszélt a szép Bimbivel ? — Nem. —• Hogy tadts meg hát tórtéseUt? — Atouoal megmondom ezredet ur. Egy éve, mikor nagygyakorlatra vultaak, az éa százáén-dómat H ..ba vezényelték. Es egy ctesdet falt, bacsnjáró hely. Akkor vull epp«u a bucm, mikor » i i< ott tartóikodlaok. Elmentem én ii a tempomboz és néztem as érkeaü baesasokal, amiut egy egy kopott aátdó alatt, egy-egy rése-ségesen megvisslt feszülettel etoportoskist a templombs vona\'tek. Az egyik eeopjrtbza feltáat egy viseltee fekete ruhába Oltöiöti arlnö. Ares sápadt volt és maliéra csuklott fővel ment a templomba. Utána mentem. Láttam, hogy lebo-rslt ss egyik mellék-oltár elé; előbb égre emelt szemekkel imádkozott, statáa fölment aa oltár* léposőu ás osókolts az oltár-terhő szegéirét ( könyei tOrüs gördültek végig kopott fekete öHöuyin. Egészen közelébe léptem. Jól meguéz-tem. Szivemig halott as a rajongás, ami aroára rajzolódott Egész íéuye álsssllemült Valéeágee madonnafd volt aszal az égbeomelő áhítattal. Ugy tetazett, mintha már láttam volna ezt az arcot — Bmbl volt agy-e ? — vágott kOzbe lOrel-metlenül as sasredes. — Nem. — Ki hát 7 — kérdez\'ék többes k izgatotlaa. — Egy vezeklő. Megvártam, mig kimeat a templomból. KOveUem. Megaréliloltam. Azt mondtam, hogy nagyon ismerős. Valahol okvetlenül találkozások kellett aUr. Igazat adott aekesk Emlékezett sreomra ö k. Azon estén látott, mikor a Mstrooolbsa voltam. Tőle tudtam meg Bímbi történetét. Jé! Ismerte\', agy orfeumban voltak. 8tegény Bimbit as a találkozás resdkivül meg- N«r) -Kurnm, minap Zala 67. aaém (3. lap.) 1897. augut<ua hó íj éo H I R I K. - emberek, akik ronsal Útnak a törtékekben. A Tn ftei továbbra ia kilaHiara aa enbar-élet mikor ugrania Fanra koeaija a Booiavard Ha- j, n\|Tonmenta körük akarat lalköóétr, ifjabb gtetáaát a robogott, mögötte agy bajtámiknak jó példaadásra, valamint ai egye- _ Kinavaxia. At igazságügyi mimntar Catmtt pokolgép darrant M, a harmadik, melyet uijába ^ lo,\|bbi Tirégaáaáaak támogatására, régül Airtalta nagykanizaaí kir. törréoyanekkn a\|«y-retettek, amióta a köatamaág élén é». £a ^ Dén4, J^g ir.pwaocaook az Oaaaaa tütoi- Lm nevezte ki aem sikerült. A merénylő a bombái egy a gya- tok boa intézett lelkes szavakat. — Majd aa njoo- _ A kirtlv nnielianmijtl Ltlenrán te mm-logiaró aselén áfló hordoiható klóiban helyette mn kidoigosott tlapsxabáirokban előirt logadal-1 finaeMlték A "pTaüéalá lamptomhas Ilii a Itt aU bel agy ririgkareakaitó atokla portáját n»t tettllt rtlük le; - etlkőrejttt kitüntetetlek, hálaadó-MitaiuiaiaUt toK, nelyen aa ettaai tea árulni, de esuttaJ nem tolt ott. A bomba stócek- \|Talamint a tűzoltó egylet lisxtikará előtti ditalel aaaa btlóaáink és kitaiaok rátett wlal kel a raadarabokkal volt aaatttva, hogy .volt-e ,onnlá aa altódomborui llkaollóseaat kötnmO- _ EakOvő Téti Béla. Utoarw kántor- és [fP"-6"^ ^JLJTfcj0?, ^\'""-ködéeévtl. taniionak aut. lő éa tol. nklt* &Wlr Különben nagy otédőkkal kitérik F.urt orotz-, ,0 éves ezüst .szolgála!! érmet kaptak : Anna kisa-aoay.y.l, »Wr J,mrní, gaada. ontági ulját. Amttnban a Arrasban a hálósé- Xmtiir --Gén alparancaook, KSmum Imre, hiút nővérével Tte Sna\'-MérteakaB. gnk lejei OdvösM t*ttdeket intéslek hozzá, a Ftrenc oszt. paranctook. Aifmr Károly, I _ A hmmiaraaimfl Torma aár Thrnn Tóni melykben m^l^ésttkiiek adlak kifejezést aa Sóit látván, Simán Nos szakasz pnok, ffaá a U\| mindönki Imlja, hogy kiianödgányprimás, ti eloó" oroszországi ui\|a f«ő fc amely a Francia Sándor u-rtárnok, Hata Ferenc. Pt Odón; bogedüjanak varáUnl el tudja bflvftliii a hall-oítóK f» ,)r°"0Tl ^ baraltágor még otörntlók, O^fdk István, Hkt látván, OaUt jóságot. Vsjm. kevéssé ismeretes azonban. hogy Moroaabbra togja ltom. JAlajoi, KamUt Jánoa. iSmom József, Hilltr Andj Tonna neje. kinek ereiben nem folyik cigányt, jráa, Lérinl Lajot, Hüar (Itörgv létoltók; — bjaainien rendkívüli zenei érsekkel és \'udataal bér . » . „ » évte bronzérmet kaptak . PU Jánoa oaat pnok, Legutóbb alkalmunk volt öl hallani amint férje J4n0" »\|ádÜMi, JWm Ferenc, Jj/iW hegedŰ-Jálékit barmomon* kiaént a. óMiaiéa iinápoiybói i A hivatalos Sabah rendkívül mo-(János, Ilibor Jóxt«( tüao\'tók. Iatbti%u vezért ikkel ir a paaialamizmus érde-\| iu\|uián 9 kénen. Mindenki tudja, hogy aa a cikk a Jildiz-i^ kwatkban uralkodó nézeteket és atpiráoiókal tükröt) vissza; A Sabah kőitlenaégévé leszi a világon minden muzulmánnak, bogy legyen hü a kalifa trónjához, mert a kallfklus aa lalámnak nélkfllöshetetltn lámaats. As islsm zánlaja hé- hagedQ-jélékál elmondhatjuk, hogy darabjaik Igaai saflvtatl órakor kivonulás volt a Kapsüiüba, \| produkliok, mtlyekben a kétőnaágaak ma vaaér-vette a lOtoltó-agjlel pénztára ja- nap délután a tárgyári parkban leae alkalma rom millió mohamedánt védelmez, akiket íölold-balatlan kötéléknek kell őataeflteni vára rendezett nyári táncmtilataág, két zenekar gyönyörködni. melleit, — két lánc helyen éa a versenytekézés; _ i m\\rú&l — ette kiviiágilai és tQtijálék voll. A táucmulal-l iég világot viradlig folyt le a legjobb jókedv fSTMMff ] beit és nagy közöoaég részvétele mellett. A[ J \'Iperlaki tűzoltó egylet ia képviseltelte magát 101 s u oltomán {7. A\|(\|\|\| b.rttdalom politikai é. lerriforiális jelentükénél \| ^ ^^^ ^^ ftisfi-itmplom népünnepélyt 22-ikére) h>i- vntArnnpm (nug. lantot/dk fogta kefl, hogy bitó légyéit minden mohamedán \|" h ™!™™™ f\'«Bru" " ^l®0 I _ TmU art nép lőiőit A tizennégy évszázad alatt keletkezeti! B.Uztíán\| l^il Lv.ri™k£k mohamedán tllamok közül egyedül a. ott mén! Htuósné,Hlaviilkyné Hofferne Kapotsyné Kázárné, udvariasaknak • birodalom, maradi fönn, s bol Elégést, Á pedig AK?1ttc mé,i , K"hnníA JMT* bámtilatot keltett az egész világon!A kaíiiá\\u8hoz ^f^llf\' ^"Klif un8,r való hűséget különben a Korán is parancsolja. A J^ \' No^kn®\' ^ ^ nagy kalilnhöz való rsp^Ködüs l^^&T T -- támoga\'áaban SéslStt^H f I^ T ^ ,Tk arod\|anak kl F\' Ezekkai ai semmiképpen sem mondható szavakkal utasította el M I. nyugalomba vonult tróm. kath. lelkész, kiérdemOlt eaper, azt a küldöttséget, mely a városi felső-templom javára rendeaett Swnt látván wapi népflnne -anyagi]_ manók igazi atyja, aa egész világon mindenQll jótékonyságot gyakorol at islam híveivel. Tűzoltó Omep Letenyén A leienyei öak. tüzoltó-egylel ason lösollókal, kik lOi illetve & évig működlek as egylet kebelében. ssotgálall éremmel tüntette kl. As ünnep 9 órakor vetle kezdetét Qnnepies asgymiat és Te Deummal, — est követte a Küwih-iéran aabadbu tartolt leienyei önk. lOialté-efylet disskötgyülése, mely aikaíómmal Tmit A4m egyl. alelnök tűzte a kitüntetetlek atűeiV a szolgálati érmeket; — Ielolvaslállak es Alkalommal a szolgála ti érmek vitelésért vonatkozó orts. tOsolió szövetkezel állal kiállított engedélyokiratok is. Majd Frtyiag Oim vél. tag inléattl a kilűntettltekha l-lkea szavakat, buzdít- Ziiőlí, Kloboaza nővérek, lantot Koaa, Leítncr Jolán, l^naríct Margit,, Műller Anna, Pikalí Julitka, Simon nővérek, Stern nővérek (Rátkal, Vagrinee Katica (l<etenye). Felűlflseiök nettóra a következő - 5 koronát: dr. Ctempesz Kálmán, 4 koéOnál: l^itknvlot Ferenc, Tamát Ádám, Tamás Uyula ; V koronái: Béktasy Rezső, Asv. Folly Hernátná, Ltltner József, Splegl Albert, Slern Bernát ; 1 koronát: Dóba Jöttei, Borsód? János, Ftsoher Benő, Freytag (iézt. filosz Oéza, llofftr Mihály, Jakabfy Koráéi. Káztr Ferenc. Kááár Ferencnél Kettler fIita,T^FIner f.ipöt Majsr István, Oesilw telchet Jóssel, Weetel Manó { 90 fillért, Kldbóssá Mályás, Leitner Jóssal, Trojkó István; 10 ültért: Bukovec Jóstel, Ltrnyák Jánoa, Chatkó Pál, Hoatl Ititán, 10 Iliiért: Povics Viktor, a nagykanizsai keresztény nö-gyesűlet «Ó* küldötteit éppen Ilyen modorral fogadta. No hát ahhoz, hogy a főtisztelendő ur szive milyen viszonyban van a jótékonysággal í semmi közünk. Ez egészen az A privát dolga. De ha már mint nyugalomba vonult úriember, Nagy-Kanizsán telepedett meg és itt háztulajdonoa lett, — annyit elvár tőle az itteni társadalom, hogy a ne mes éa szent-célu ügyekben hozzá forduld intelligens hölgyeket éa Urakat legalább aa itt uralkodó ildomos modorral utaaitsa el — Wllftvéa élew tftit\'nyayrL A helyben állomásozó m. kir. >o ik honvéd gyalog-ezred folyó évi auguazt lió lj-án reggeli hat órától kezdve Kia-Kanizsa, ráita. Végei akart ttlai akkor életinek. Ki a b»-rálaöjt mentette mag ta életnek. Mindketten aza* kitollak a pillangó-élettel; most együtt dolgoznak te együtt vezeklteek. Blmbl is eljött baesu járásra, de ta al kimerítette, fontai lett kiesé I egy parasztházban feküdt betegen. — Es te nem látogattad mag ? —* kérdette egyik tlest, — Barátaiét elkísértem ódáig, ahol Blmbl betegén feküdi. Előbb beavat ö, atatáa lattan kijött te amadta, bogy tinik ; ba látni akarom, megnéübelem e 4 nem fogja meglódul eoba. Balkan, nivdobogvt léptem a félhomályot psruzt-szobába. Biabi, a szegény nép Bimbi S aludt ott as egynérl ayoeaolyán, mini egy tl rezeklelt, megtisztult angyal. Mintha glorW fény ragyogott votaa balváay bomloka körött. A vezeklés újra nealté avatta. Megbootálhatoti •aki aiaéeakl. A tisztek megilletődötten hallgattak. Mintha itokbaa a bideg en-sietiekbeu is ss tngente-lódte kOnye ragyogott volta. At ezredei e közben dobolni kezdett az asztalon ét szinte kemény btugoo mondta: — Mindenki, fiam, onk egységében it egész] társadalom nem I Az eem ismer vezeklést, csak bslálL A főhadnagy kíné gondolkodott, azntán.meg-tdinal mondta\': — Igaz, igaz ezredéi ur Bt mindtyájan belybenhagyolsg ingatták fejőket, -y. I Fülemile TAlfybeiL — A A li A* sraásti lársál* - Néka egy sióról Ii kuábokti iraak, mennyivel Inkább méltányos, bt engedelemmel a fonti két néról trok, amely oly kltörflbttlen édes érttel hagyott a szivekben . , Meghitt barátaim oly elleeállkallan kedvesség-gel animáltak a Bakon termeli piknikre, hogy iemoadaai megeröltttésbe karait volna, aaaál is iakább, mert több itbea volt száadékota oda el-■tnni. ahol aladig oly jól sikerül minden, el mtly atlyröl a legnagyobb dicsérettel hallottam ■etenlékesai. Félte az akadály tói, egy-egy lobássl bocsátottnak az „Alkotóhos" nehogy gátal vessen utunk elé, a a szokásos eső, mtly rendesen a nyárt malataágokal dugába dönti, eit is elrontsa , , Már előző ntpon a legnagyobb nélennd volt 5 a falevél sem mozdult, jtítt\|l, hdgy legyünk nyn-godUk. Kocsikra tzállva a legszebb nyári ntpon, ked-vn Nyáryéhig haladtaik Pölötkért, hot plheaöl tartva, már a fogatok sorakoztak, s legalább ia nyolc koesital torábbrobogtank. At Utazás it élvezetet nyújtott; derült jó kedv, t jótett nplaas" ItUiernta azt Egyssserrc egy kedves panoráma táralt szemeink elé. A tetőről nézve, a szép baki völgy a vasul-vonallal a rokonszenvet falucskával, a remek szép filerdén lakkal Intői képet nyújtott. A szép vadászlak, amint (lőtte elbaladtonk, oly jó benyomás! tett a namlélört. Rengeteg \'sok, vállontot nép rónákkal, clemaiíszokksl körtlvéve, a legkeéreaahh lakókra vallott. Nem hallett aaseta meaai, aár a ligelböl kW batlalnott a zeneszó, amely oly varásaaaarBM esslogabtt mindig közelebb. Megérkezve, jó hatált lett a tsrninti-tikU söld korlát dltdalktpajávnl - hol aár a tok hedvn ismerős are latOtlteéval találkoztuak. Milyen remek -népen volt atiaéan azon a kaé-vn helyet), a „Fülemlle-rÖlgybea" heentva. A figyelem minden Irányba agy kiterjedt, hogy Maalatra ragadott. — Még at elrlaáitptii Imh ■ülék e egyéb madarak kedvéi hangját le él-vntlh utánzatban. Erkélyük régtOaéttt, hars több lépető tetetett, gyönyört kililáwal, — a Mecbely klfogáatalanni elrendezte, szebbnél szebb ntnea (ininioonal dlnltve. Egyik kis völgy is zöld korláttal elkUlönltVe, a legérdekesebb konyhát rejtette el, hol vígan pattogott a tüz, — bozsákénttlve a sltal valókhoz, Hotatn tnitlokon aár ott éinelgett, várva n otsona időt, a sok rengeteg étvágygerjesztő pecsenye, felvágottak, torták, sütemények, gyümölcsük i t fagylaltok ia, szorgosan Jég kasé ptkolvp, válták a jé alkalmat At élkettera szánt hely it a légkédtesebben volt beontva. At arak már erősen lógtak a pagálot — több antalnál elhelyezkedve — derűit baagolat hallatszott, A kedves bttlytk barátságot mosolya jó batáml vólt at érkeaőkn, . . kik leginkább, fáradtan értünk s ntánoihatlaa Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 67. szám. 4). lap.) 1897. augusztus bó Bajcsa, szepetneki major és a Principális kanális által határolt lőtéren harcszerű cél lövészetet tart/.— A rendőrkapitányság felhívja a közönséget, bogy a jelzett területet 6ooo lépés körűiét bén ezen a napon annál inkább is kikerülje, mert az ott tartózkodás életveszélyes. — Egy aiiiévea ambar halála. Inka községben s múlt héten halt meg öreg Kulcsár Illés, ki 100 éven át volt s községnek munkás földművese. Egész a legutóbbi időig egészséges, munkabíró ember volt s még s mult évben együtt gyűjtötte a szénét, 78 éves fiával Holttestét az egész község részvéte kisérte kísérte örök nyugalomra. — Magfalabbezett mértékletesség! eskü Egy, a nép boldoguláséi előmozdítani akaró lelkész bogy gör. kath.\'biveit a szesea italok túlságos élvezetétől elszoktnssa, a szertartás végeztével hivőket a templomban megeskette, hogy bárom irh nem áznak semminemű szeszes italt. Az italmérési adók bérlői ebben megkárosításukat látva a pénzügyminiszternél panaszt emeltek lelkész eljáráaa ellen s arra kérték a mini-atert, bogy mentse tel őket a szerződésben kikötött magaa zzeszadófogyaaztúzi illeték fizetése alól pénzügyminiszter erre átiratot intézet a vallás és közoktatási miniszterhez, melyben kérdi, hogy meg van-e engedve a lelkésznek, bogy bivőit eskü alatt kényszerítse a szeszes ilaloklól való megváltásra - Eltűnt királyi koponyák. Egyik székesfehérvári lap iija: Tnewrewk Aurél dr., egyetemi tanár már egy év dőlt beszélte, hogy a székesegyház kriptájában őrzött királyi csontok kőzött koponyák egyáltalán nincsen- k. S mikor ő ezeket kereste, az egyházfi, Major Ferenc ar. akkori —töOTVoa Henlétébeh nfki aat telelte, hogy a koponyákat T. ö, akkor még szigorló orvos, a káptalantól nyert engedelem folytán megvizsgálta, azután titokban a csontok közül kiszedte és elvitte. A tanár nézete ezerint ezek a csontok föltétlenül Árpádházi királyt tetemekhez tartoznak. E hallatlan vandalizmus folytán nincs kizárva, hogy legnagyobb királyaink, Nagy Lajos vagy Mátyás király koponyái egy ilju diákos tudásvágyának áldozatai lettek. — Rejtelmes világ A budapesti spiritiszták kiléplek titkos rejtekükből, s a nyilvánosság elé áBotlak.-lapot indítottak .Rejtelmes világ" cimen. A szellemi világnak ez az uj iránya, amely titokzatos és fölforgató, kezd nálunk is tért hódítani. A közönség egy része finatikusan hisz taniláani-ban, másrésze nevelgelve játszik véle, többsége pedig gúnyolódik rajta, de mindenki, aki csak kaUoit dolgairól, foglalkozik vele. A lap, mely most indult meg Mikoe János báró szerkesztésében, az első magyar spiritiszta újság. Cikkeket fog közölni a spiritizmusról, a hipnotizmus és a asomnambuliz-mus. a telepátia és a clairvoyance körébe vágó tapasztalati tüneményeket irja le, üléseket Ismertet, szóval bepillantást fog adni a spiritizmus műhelyébe. Mutatványszámában a többi közt közli Kűry Klárának egy megmagyarázhatatlan esetét, mely egy inzert fővárosi szépeégre H. M-re vonatkozik. Nem válunk barátnők, — iija a díva 7- nem is közlekedtünk egymással, sőt egész ismeretségünk csak futólagos vot Es íme, agyszer nagy meglepetésemre tisztán magam elölt látom egy dobogón, amint léoyes és nagy közönség előtt kuplékat énekelt. Szép volt egén megjelenése, elegáns toalettben volt és sikkesen tartotta előadását. Engem azonban nem elégített ki {odamentem hozza és egész komolyan foglalkoztam- vele, tanítottam Pedig hagy is kerülhetett H. M. arra dobogóra? Hiszen nagyúri asszony volt és nem sanzonett-énekesnő Másnap reggel az a hir terjedt el, hogy H. M tényleg elhatározta, hogy a színi pályára lép és hogy legközelebb már a Vígszínházban lógja első debű-jét tartani. Nekem azelőtt erről » doloffról sejtelmem sem volt!,.... — Elveszett vadász-kutya Augusztus hó 16-án egy — Rol —- nevre hallgató, arany-sárga, tarka szőrű, him vadász-kutya élveszett. A ki snnak hollétéről tud, jelentse be s rendőrkapilányi hivatalnál. Törvényszék. Végtárgyalás Ah- 2$-án. • k — A tudomány. A Badapaeti Naplóban találtak as alábbi anekdotát, mely nem uj ugyan, de elég érdekes a s mai \'iszonyokra találóan vág. Jajgatva álli ott be egy fiatalember az isme-rétes specialistához, doktor llókues Fókuszhoz. A doktor ur éppen nagy, tudományos könyvet o\'vasott. As ezeroégyssáabeivenedik lapnál tartott. a nagy munka köaepe felé... S én istenem, ez a könyv a sebek geoyedésének meggáiláaáról és a hegek előnyös fejlődési módosaiéiról azó-lott. Micsoda megmérhetetlen nagy ie aa orvosi tudomány. A doktor ur viaeaalordult a beiegbes s meg-kérdezte, hogy mi baja Szemérem elleni erőnek bűntettével vádéit Firtl Jóssal elleni bűnügyben végiárgyaláa Sikkasztás vétaége ás közökirathassisiUs bűntettével vádolt Zsumann József elleni boaügyben végtárgyaláa. Csalás bűntettével vádolt Tálon József éa tsa elleni bűnügyben Il-od bír. Ítélethirdetés. Lopás bűntett a s orgazdaság tétséfével vádolt ősv. Koreai Miklósáé s tsa eueai ügyben II od bírói Ítélethirdetés. Augusztus 27-én. Hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt Winkler Antal elleni űgybén végiárzyaláa Orgazdaság bűntettével vádott Farkú Pét és társai ellfai bűnügyben végtárgyaláa. Lopás és otfcasdaság bűntettével vádolt Briaaer Ferenc és társa elleni bl ügyben ll-od bárói Ítélethirdetés. Aa Idei termés. Augusztus hónap derekAa rendszerint megbízható adatokkal rendelkezünk a világtermesről j ez idén azonban aa abnormis időjárás követ kentében aa aratás később kezdődött és minthogy a lolyionoa esőzések azóta is mindég) re gátolták a betakarítási muukálatokat, a behordáet és a caép\'ést csak ritka hetven tejeslék be, a kimutatott termésbecslések tehát aligha fejezik ki-aa igazi, a lányleges eredmé-Mije táj fiatalember ? No majd segitüok, ne j nyeket. Jelenleg még síjál terméshozamunkra kedvességgel hordták a jó jeges kávét Wocherné, Nyáryné, Kayssné, Bernátué mint háciaauoayok tinták ki; hozzájárult azonban az ünnepélyhez a többi kedves még hívott Is. A lakoma olylakalusi volt. Volt ott misden, a mi a legkényesebb ízlést is kielégíthette. Killnő kedv eeepoagotl. Szívvel lélekkel táncolt mindenki. A föntírt úrhölgyeken kivtU ott voltak még a kivetkezők i Bogyay Ödönné (Diáéról), Bab Ká-rolyoé (Zala Saeat Mihály), BöjtOs Jánosné (Pasata-Ssest-Láazlói Izsó N.-né (Zala-Egerese) Imre Astalné (PördeföM) Málatinszky Lajoeoé I kiütését (Nova) Stádel Jáaoeaé (Tárnok) Uaieroé (Fel-Ő-1 olvasó R.jk) Br. Wildbaary N.-né (Zala-Egersezg) Wagnerné. Leányok: Biasziny Angéla éa Mária [BpesO Bogyay Miru és EUs (Diáa), Bob tojás (Zala-8zest-Mibály) Izsó Juliska (Zala-Igerszeg) Kayzer Mici. Ilona; Lilli és Ella. Stroaneaky Mim (Stridó) Usger Margit (F-Rajk), Br. Wildbaary Bisa (Zala-Egerszeg) Wagner Mariska (Nagy-Kaaizaa.) As idő oly kadvesA volt; s hold is oly elégedetten mosolygott, pedig az erdő slrfijéiől alig bírt egy tekintetet vetni s kedves képre, bonaau asak e»y fényképész hiányzott 1! Ezer kőeaöaet a jó éa kedves élvezetért! — Sok ily emlékezetes sspot óhajtok szivemből. Triltma Lcdria. féljen.. — A fogam I Jaj, jaj, bomsztóan fáj, — Egy kis kokaint teszünk bele... Jól van, kö\'sőnOm, csak gyorsan, doktor nr. Doktor Hók orz Póku«z erre afáj<"s fogú fiatal ember fejét beszorította qgy kipárnázott vaskarikába, a kezeit a szék karjaihoz saijiazts le, bogy sehogy se mozoghasson: egy bőrtáskából finom kést vett elő, éeréss kanyaritászal ho>nn léket haaitott a beteg arcán s azon át vékony csőből belec<e\|\'pmtelt egy mákszemnyi . kokaint a beteg fogba. Aztán hoaaan görbe lűvel össze-varia a vágást a 10\'asabaditotia a fiatal embert. Annak most már fii arca fájt ntteaetee módon, a foga aionban eteeendeseden. Mikor egy kie<it magához tért éa indalni akart, még visaaa-tért egy szóra. Értelmetlenül bámalt rá az érdemee Hókusz Pókuazra éa sterényen megkérdezte tőle : — Kérem doktor ur, lm lenne asivee megmondani, hogy n fért kellett azrrt a csepp orvos sálért agy megcsufitni az arcomat, megköszönném... —- As arcát-?::;- ^ É< most már a tvdóa doktor bámu t... — Csakugyan, csakugyan... Ds bal bogy jutottam volna másként huazá V — A asájamon kereszti. — Csakugyan, esaksgyan... Erre nem gon deltám... Es viaaaaűlt aa asztál mellé ée tovább olvasta a nagy tudományos könyvet. — A legszebb látványosság Magyarország-Budapest székes-fővárosban vonatkozólag ia annyira meg oszolnak a nézetek, hogy csakugyan bajos megközelítőleg helyesen megállapítani, vájjon mennyi ia tulajdonképp gyorsan: Magyarország termése V A löldmivelési minisztérium tnvaazszal 37 millió métermázaára becsülte az eredményt, majd fokozatoean kevesebbre, míg most 97 és tél millió métermáasára taksálja. A budapesti tőzsde éa a gazdavilág egyáltalában nem bianak a hivatalos adatok realilátábsb ég a kimutatást tendenciózusnak, a valósággal ellenkezőnek tartják. Számításuk szerint ngyanis bevetett búzaterület 6 300,000 hold lévén, abbét 100,000 libidón tfnnstl 6 t.StKMOO . . A i 000,000 , ,4 1.100,000 , . S nkIzm buta. -Hal tai\'Mi 4.SOO.OOO aa _. 1000,(00 , , . auooooo , , „ aeoo.ouo . mindótttt 22.700,000 Per- ben ez időazerint a a „ Feszt v léle magyar körképtárs sás" városligeti I ™ ™J? ., . palotájában kiállított „Krisztus a keraazllén és m,r,d\' **** M IW {trmMén Jeruzsálem* cimű óriási körkép, melynek megle méltán ajánljuk a fővárosba ránduló i közönségünk figyelmébe. A belépő dij ugyanannyi, mint a mult évben ugyanod kiállított1 .Magyarok bejövetele" körkép megtekintésénél j volt : személyenként 50 kr., — csoporton s előre jelzett látogatásnál 30 kr. Teljen ellátásni «-lf»K»dlatlk 9 taailé ejgjr tar. esaládaál. Caims ■cfllidhité a k ladékl vatal basi. A külföldön is jóval cstkélyebb a lermée, mini tavaly volt Még Amerikában sincs — ahol aa eredmény sránylsg s legjobb — snnyí busa, mint amennyi a legutóbbi években termelt. Tavalyi búzából készlete alig van 8-é millió métermázsa, as amerikai Egyaaült Államokban learattak 12H& millió métermássa búzát; ebből Amerika saját saűkségletének ledeséeéra igényel 986 millió métermássál, ekssportálbstó feleslege tehát 80 millió métermázsa. Úgyde Oroszország, Magyarország, Franclnoraság és a dunai tartományok legalább ia 60 millió métermázsa boával aratlak keveeebbet, mint tavaly, ami 10 millió deficitnek felel meg. Ha tekintetbe vesszük, hogy tavaly, ami 689 millió métermássa termett éa nemcsak as fogyott el, hanem as 18M-MI viszonyok lolytán már most lehet konstatálni a nagy hiányt. A világ egy évi búza-szükséglete 671 millió métermázsa m lylyel szemben as tB97jki év lerméee hozaálevöleg 610 millió métermázsa. Ez a magyarázata annak, hogy a szilárd irányzat a tőzsdéken megdönt hetet en és ebben rejlik [oka annak, bogy az 1697/98-iki évben az árak \|nagy visszaesésétől egyáltalán nem lehet tartani, bármilyen hízott kac-ákat eregessen világgá a kont remin. Két lammM leljee ellátásra ellsgad (•lik egy ksresiléay mstMaál, Calaa me\|laáksfé a klaáéklvaialbsn. Tizenkét feriltaa busa-Arak. Tizenöt évvel ezelőtt 181 ben, jegyezett s bu-dspesti börze oly magaa busa árakat, a minőket jegyes most. Ez időtőt kezdve azután folytonosan csökkentek az árak, mig végre 1886-ben érték el a minimumot, a midőn aa árak 6 fH M krra Nagy-K»nú» vasárnap Zala. 67. ftim. (5 lap.) 1897. augostus hó tl^a wökkentek le Ham csoda, ha a hossza 16 év itett a gazdaoszlály eljutott a kétségbeesésig, sót aagyoa sokan a Mák azelétg, mert mezógazda-jótéteményünket, a buzat, semmivel sem Irtot pótolni; itt ott megterem a cukorrépa, a cikória, ión atb. melyek karpótolják némileg a gazdát a basa alacsony ára esetén is, de ország őérte a basa alacsony árát semmivel sem lehet ptioias. Most azután tniWegseoék a gazdaközOn-ng, ba volna valamit eladnia; aajooe a magas ^.á^kiwu valasai igen nagy baszna a gazdinak tz idén sincs, mert aöstudomásn, bogy ország neve nagyon kevés helyen kielégítő a termes, legtöbb bélyen aaoaban a közepesnek alig leie. Gyenge termésünk mellett azonban mégis, vató-ngos azereocM, a hpza árak Ry nem is remélt «ervbetn emelkedése, a mennyiben a csaknem kátsseres árak ssellstt bevételeink semmi esetre sem lógnak apadni. Aligha vonja valaki kétségbe, bogy a búzaárak ily ronamos emelkedésének egyedüli oka a világ bnzakésslftteinek megapadása, s a csaknem vt-lagsz\'rte mutatkozó igen silány termes. Már a arait évben Indiának igen silány, Amerikának sem a legjobb termése volt, a igy már akkor előrelátható volt as árak emejkedése. Es évben tadvalevöiag európaszerte silány a termén, a a lábú világriaeekben sem kielégítő ss eredmény, i csen körülményből kilolyólag eme kednek \' as árak, de biztosítanak legalább a rohamos viaesa-eeés ellen. A buza káealetek oly módon meglóglak jövő aratásig apadni, bogy Idbalmosódáa egy könnyen jó termés esetén sem tog ismét beál Isni. s igy csaknem bizonyosra vehető, hogy oly elacrony árakat, a minőket mostanában latiunk, vagy egyáltalán nem érünk meg többé, vagy csak a messze jövőben. A jelenlegi magas árak arra biztatják « gazdát. bogy beleakasztva ekéjét lőttébe, lel minél többet, a vessen el sonyi busát, a mennyit csak tehet Ez volna asonban a leghely télenebb eljárás, mert esáltsl kizökkentené egyrészt gazdaságát egyensúlyából, másrészt pedig ha Köztudomású dolog, bogy a magváltoztatás ír kedvező befolyással van a termés eredményre, miért is ne mulassssuk d időközönként magot cserélni. A pácolás is fontos dolog, a melynek gyakorlatában a magyar gazds közönség külön ben elégge benne van. Esek volnának szem előtt tartandók most as öszi vetés megkeidéae előtt. A már kikelt buss további ápolásáról más alkalommal CSAJUK) K. Tennéaaetkóltfik tru Babona UaM. (FotjUtis.) * A Irancia románticumua, as angol naturális mus, a a német sentimentaliamus liólbét érintetlenéi hagyta; sőt elődjei is, minő Kleist Henrik, Lensn Matlhison, skik majd a borús, majd a ködös természetet szerették, kevés belolyist gyakorollak Uöthe derűs terméssetköltéssetéra s Werthetje beteges természetien} ése, csakhamar igaz természetszeretetének ad helyt. De e lestési igazi költői faatések, nem Walter akoli modorában ssnrplssslikuaan emelve ki a mi müvéssi, hanem hangulstoasn, ahol a természet s u emberi lélek együtt jelenik meg )elki szemeink előtt, hol s természet az ember lelkében, s es a természetben jelenik meg. Gflthe ugy állítja ólö a tetmáazetet s képeit, bogy csak megérinti — sl előttünk illsnsk. Szász Károly (íotbe lyrei költeményei c müvében azt rooodja Gölháröt, hogy nemcsak szerelmeiből merített lírai költészete, de a természet művészet élet, tudomány, is kincsekel nyujtottsk A természetet első iljűságálól szerelte, ke-beién éli s odatárt vissza enyhülést szabadságot, gyógyulást keresni, s férfi kora delétől kezdve, a tudós szenvedélyével mélyedi el titkaiban, melyeket a költő jósszemével sejlett, talált ki vagy S Must ssersima ég Smmti igén, Asarts, léped 8 dalt igy szeret; Is Mis, ririg igy _ A langy mmet. Hint éa sátradéi Éi l/Jst ÍM 2 dalra, tdnero, ifu kedve lem... — Léff oly baldaf, mst jusaem tmretm. Sebői ae találunk eimálkodé, aa agám kis költemény a boldog köké vidám, jó kedvének kinyomat^ a mint a szerelem áthatja öl, átviszi a természetbe, a a kölcsönhatásban lakaik a legmagasabb költéssel. A tiszta hangulat uralg Gölhe költeményein s a külvilág, a táj mintegy, átragyog a költő lelkén, mint ama: Völgyön, hegyen Mi CWMtr Am éa hegyen SedU mám. fü ssm ha/ol, Bokrában kuílgat a Véri mm seUrs már le is nipnyiiftalol. világszerte sokan cselekednének igy, a beálló. ksreeett fel. Mi volt neki a természet, t&HUná- tiötba iu egynek érsi magát a la veie rokonul, a hangulat szemüvegén néz ál, és a szemüveg asine, varássa, a ad lelkünk kápa, A kora tavass egyike (tétbe legszebb, loghan-gulaloeabb költeményeinek. Slép napéi, ily kara Jőtíök-t mtf ? Fénylik a nap nérf OU a Unkt lulptbdukció következtében az árak ismét roha moeabban esnének. Vessünk be busával esak akkora területe: sz idén is, mini a mekkorát hneMllnk eddig, ds a területei ezután késziuűk lltagy. hogy kedveső eaetben a lehető legnagyobb Mrmést nyerhessük A jövő termés bistoeiliséra három irányban kell leváksoységet kiiejtenűnk ; nevezetesen s taisjónkat meg kall művelnünk a lehelő lagjob kan, termőképességét [okozandó sl kell látnánk elegendő trágyával, végül a lehelé legtisalább, legjobb minőségű vetőmagot slkalmssnunk. A szántást illetőleg a kö< etkezök jegyesendök meg. Ha a busának repce, zabos bükköny vagy más korán lekerülő növény volt ss elöveteménye annak tartója hamarább s skképen feltörendő, hogy a gyommagvnk ilyen módon a talajba ke> rfllvén, mihamarább kicsíráasanak. A sekély leltörést agy mély keverő ssántás kövesse, miáltal nemcsak a tálai porhsnyiUatik, de a kikelt gyomok is elpusztulnak. Végűi a vetési megelőzőleg egy béttel kőzépmély vetőszántás adandó a talajnak. A talajnak ily módoni megművelése mellett a trágyázás igen fontos kérdés. Nyáron istálló trágyát alkalmazni nem szokásos, de közvetlen haza alá nem is eétaerfi, mert magas légen y tartalmánál lógva a buza megdöléséra vasat; ezért ások ás mindenkor az elóveteroénv pl za kos bükköny alá trágyázni Aa ujabb kísérletek azonban haiároaottaa azt bizonyitjílk, bogy olyan talajokon is, a melyeken iz e)ő>etemény alá trágyázva volt, a ssnperfosslát lényegesen lokozza a termést, (hzonyos hogy, egy métermázsa szuperfoszfát legalább ugyanolyan mennyiségű ter-méslöbbletei ad, de as eseteknek legalább fele részében egysaer, sőt löbbesör olyan sulyu termés többlelet. Footóa momentum es különösen ms a mikor a szupertoaxiát igen oiosó: S 141—4 fél forint méleneáasánkéirt, ellenben s buza igen drága. As alkalmazott szupertocsfát ára legalább bámmasorosaa térti meg a mai árviszonyok ■ellett. Kai. holdanként l-l l/l métermázsa szuper!omtátot siksimaahaluuk és pedig a vető-szántás eiOlt szórván aat el. Kiváló gondot kall azután fordítanunk a mag Jóságán, csiraképeségére és tisztaságára. Oly vidékeken, hol kevés a csapadék, legjobban ajánlható g tiasavidéki, a bánsági buza vstömsgul: ellenben csapadékdus vidékeken nagyobb buza-mot érhetünk el a píros magu német buzávaL nyos fölfedezésein és könyvein kivQl éppen Hi-tésaele magyarázza meg legjobban oly költeme nyei mint a .Növények és illatok* metamorfózisa e költői alakokba öntöW eredményei a szerves lények eletisnában Isit ölt^álló viz^áiödásaínak vagy a .Világ asellem, e nagyszerű költői kozmofonia, melye planéták járásinak hevével\' éa szabályoaaágával gördül a mint ások oly hatalommal járja rimái és dallama kűrfulását. A terméssel iránti \'éraék (alán agy költőnél ssm nyeri Uultbb kifejezést mint nála Nem hasonlatokat és képeket vess ö a természetből, hanem annak haláaát, amint közvetlenül — a nem az eszmélkedés állal — érezte ugy kösvsUenűI Is tudja, kifejezni. A vis ugy ing és morajlik, a szellő ugy suttog, a madár ugy cseveg, a lény és árny a lombon ugy játszik dalaiban mint a valóságban, benne él a természetben Maga mondta, bogy a természettel szemben pantheisla, a művészeiben polytbeists a világtörténelemben theista. Ámde lássunk egy két dalt löl: Tavaaidai. ifi ufp világ U Köröskörül I A nap mmI fénylik Bét mind Ml f Ét mindtn igrél Virág fakad. Mindtn bokor nél Vif bangót ad. Éi mindtn ízkbtl At üdv kitér. Ok nap, ok ítép föld. Ok kél, gyönyör. 8 ok, tzentem, mini RagyogH te kin, Mint hajnal — felklk Kék béretettn. Tl éldau igy meg Rétet, metél, ÍM virágéi A enyhe tőid. Ok lény, oh lány mint SeeretUk én, Kii patak vígan Öhíi a tisél i fis-i a réfi vél ff f JSm o rff Mint kéklik ae Eg i a Sziklafalak I Syüeetfnek e lében Arany halak, QMhyV légben ——— Sok tarka madár, Ki égi daloktél Zeng a határ, At üde tűidnek Virága kihajt, Zümmögve édtltf Kii wséniki rajt. Halk mmdnlat rudül At a levegőn, M altató illat Seáll réieifitén. Maid mául ae iráén Erii fuvalom, Fitfogja neonban A lürü falomb Majd viutajin iimM 8 itimnn lehet.. Ok mátljatek, t kéjt Hogy bírom d t Mi tértén! tegnap óta velem 7 — Kedvelem jött mtf 8 veit a Itereim. Gótba hatalmas aaelleme asonban Islilmults a lennéeaet-köiténel terén öseses liraaiL Tampeon minden apró dolgot, 41 as egysssrtség arany koriban, turbékol, asoaoknt, érzeleg. Joaing elmélkedik az éiet aagy Madairói, kiönti bánatát, hogy naghiiina beanlaksL Barna aj nyelven varáseofja eééak a ságot, pájsáakodik, s tudja, bogy a mi gyönyör van a földön, Isten által vaa adva, asért nép • Jó. Nagy-Kaoixaa, vasárnap Zala 67 . Káin («• lap.) 1897, aug-tiffittM hó 22-én A romantikusok bekalandozzák Perzsiát, Arábiát, Indiát képekárt — a odajutnak, hogy képteletben beleélhetjük ugyan magunkat a múltba, de valóban csak a»t írhatja minden kóltó, amit lát, tapasatal, — a többi képzelet. Wordswors h ast hiszi, bogy minden tudománynál többet ér az Isten s emberi szeretet mig Shelley költői álmodozásban átszellemülve, a valódi világot kerülve, eszményi világban, a természet kebelére rogy s Byronnal együtt ott kenőik lelkűk nyugalmát. (iőthe kutatja a tudományt, történetét, s a hagyomány és élet mögött feltalálja az eseményt a valóban, s azt, amit a polgárosult ember keresett, a túlvilági életei s Istent; megmutatta ugy, miként a hajdan megteremtette, a bibliában, mint \| személyes Isteni, ki lassankint átváltozott, vissza-! vonnlt a természetbe s lesz egyetemes feltétlen \| nagyság>bant mélységében, az életben, a szépség-1 ben; lebegve a vizek lölőtt alkotva és teremtve! erőt és szellemét, angyalokat nem csak eszmé-1 nyükben, de a való életbeu is. fis ez valóban nem a természet, — de a költészet legmagasabb foka is. Mit ér a elméledés a természetbe, a vele való rokon érzés, az llszellemülés és áltzellemitég, ha nem hoz felszínre eszmél, s nem tisztítja a gondolkozásunkat. Mit ér a falusi élet, a mező. ér, illat, a tenger, a virág, hí nem vezet a teremié* rejtélyei-Ijetnek (Ölnyitására. ba nem ad feltéllen megnyugvást. (iőthe a természetet, az életet szebbé teremtette, mert fokról-fokra magasabb sferába lépett, s a görög istenek vidám köréből feljutott az eszményítés utján, ahoz a lellogáshoz, hogy az istenség nyomai elvannak hintve mindenhova, s ba a világot nem egyenleg tekinthetjük, de a szerele! dérűjén a távolról megpillanthatjuk as istenséget, mert a valóság, az élét és tüneményei örök léttel, örök szépséggel bírnak s ba a luló percet megállítjuk: az az örökkévaló. Az életben van a szépség, s a lermésze\'ben, melyet minél tovább szemlélünk, auuál isleniebnek találjuk. Leves az* mondja róla életrajzában, hogy Gőthe a mi- denségről alkotott tögalmában uem választolta el attól az Istent — Uilébe vagy kívüle helyezvén ő a mindenséget Istennel elevenítette meg a .tényleges iateui élettel" a valóban, az eszmény megtestesülését, az erkölcsi égben az emberi főiek vések összességének magas és ösüzhangzatos működését látta s a művészetben az élet legmagasabb uyilvánulását Gőthe ngy a lermészet által ismerte meg az Istent, a test által a lelket, a va\'ó által as eszményi, vallása lermészelimádás, erkölcsi rendszere: az emberiség eszményilése, azé az emberiségé, mely az isteninek legmagasabb nyilvánulása e iöldön, s melyre tebát törekedni kell, s mely istenhez vonz s azt láthatóvá, megérthetővé teszi. Ez a neme a költészetnek, az igazi természet-költészet, mert a természetben a természetfölötti \| festi, melynék a természet egy átlátszó tükör, melyben leiolvad a csudálatos, s megoldódik a nagy rejtély; ilt a költő a titkos jegyekből nem sgját érzelmeit olvassa ki, — de legfensége-sebb eszméket, a leglenségesebb és legógyszarübb lényt — az Istent, melyet a legeredetibb könyvből a természetből tanult megismerni. Tgr Izerkrsslil Bsrnelek, K. I. Kaaaikaljr. A próul dolfoattot k&aSltl fcgjnk ; s ktltraéiyt aaoaben sem. Kiritk továbbra i* aaakálko-éátáif Dr. r. Iá. ktlfkn. á kirlat fclaétaláat Mctatlik. <1. as attal kfaétetbil aüg eaak a sév kudttetlli írtak kl; NYILTTÉB. Csodálatos eredmény. szeplő, tlaatátlan arcbőr, sárga fo tók stb. feltétlenül eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (•aagauaa ós tómtól ftieiláhsai naponkénti használatánál. BigkaW éwakiklst to krafatrért Krelmer Gyala üzletAkh Sg;-K*lirt«. IM Wjwi-éiaiamNk M krMI. 14 farlat «S krtg ■étaraakéat — valaaiat lakt», hkér aaln** Haabrg-atly>a 46 kitti 14 át SS krig iétr»n-kélt tin, caíkoa, kookáiott, alatáaott, daai**t tb (ataUgy 110 kfiloabOaö alaMg, 1000 aaiu ét min látatbaa atb. a mgnndtlt Irakat poatabér é* véaatt Umu t kátkot taállitta ét ■latákat potttlordaltával küldik: Mttttktig C. fe. é kir. »dvarf nálHté-Hlr«B\|flrl UrlikkM Svájcabi dmaatt lévaiakra 10 kroa, t«vla6 lapokra 6 kra béljrtg r»-guataadé. Magyar syeljr** irt atgrtadlék poato-u alint- atetnak. I XXXXXXXXOXXXXXXXX X "maypole! soap te«i mlsdea Hslnbrn éa Arai slstks Feleire szerkesztő: KllLáf NANDUK Laptulajdono* és kiadó: r i n c: m il v fi l o r. A KÉZ A FESTÉS UTA* • aavpotiAL. kw rtaTtsKT ff 4 srssy-, 18 erktt-érte, 30 éliz ét tlltaerd ekaásy 1 Kwizda- fele" RESTITÜTIONSFLUID si. ii k. tűr. titk. aotóvli tivskssk. 1 palaak\'ára 1 bt 40 kr. 80 év dU üdv. titállékksa > valaaiat katsasl t polgár aagytkk Ittállékkas 1 kanaétatbaa nagyobb erireuttéiik eldtt éa itái trétttétll; továbbá Sezsasdáisk, rátét látok, sz task j atrtvtéft t "t ily alkalmaknál ; képűit; 1 a lovat kiváló tel etlt. \| ■étyekrt MtaHataá \| Tataik a fBatabbi I védjtgyr lgyll * a véUlaél katároaottaa kttejeaal: Kmtia-fiU Rutitutltnifluld Fő leiét t kerül gyógyszertár Korneuburgban . \| oütru tii\'\' ii éi X. tliarl ititliti. V Moitsrmca o o b » vllégklrl ntppta IS paeaa alatl ip kivéi (orré viasat rukát, blonit, raliért, ttlyea-ntvttat, bánoayt, lattit, , retont. b»tl«atot, gaaét, Inget, ktritayár, tnebkendít. ktatylt.\'mligot, oafpkét, itb. Uráliját niara fut , altdrt nkél njjá vtráanl; a fktté trttttrfé, ím Muri, ■»<■•€ araatat a aaOvatat ata rostja. Egg drb. 40 kr. (fekete BO kr.) aa gjr atl blaara »lr Mia-daa darabkoa liuanálati ataaitá* vaa aaílékalv. SuWíImm u égési tíI^ii-Til VATPOLK COIPm U1IED, 10XM- V«érkéavl*Mtég Ottrák kagyar Moaankl BalkiaáUaaok, Ttrtk- ét GSrtgomig rénéri\' SO^NENSCHEI.í LIPÓT Budapeat, Arany Jánoa-utoxa, 15. sz Ffraktár Waf j-Kamlaaáa I ALT és BÓnn elégnél Gyümölcs és szőllő bor készítési gépek ts is di sajtók folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel és nyomerő szabályzóval. A munkaképesség 20% nagyobb mint bármely máa sajtónál. X M Xxxxxxxx XXXXXX <X X álla ss gyümölcs zázék és bogyó-morzsölók. i Msélléés gjrAasé\|ea érlék, aaaalé kéaaMlékeb, gyümölcs [ és főzelék aszalásra, gj Aasélea-vágé éa Itéaieaé-Képek, 1 legújabb szerkezetű szabad, önműködő „Mjfphöula" gyűmőlcs-és aaélléveaaaé peraeteiék gyártatnak és szállitattnak jótállás mellett a legjobb kivitelben. Mayfarth Ph. és Társa as Mr.Usár. saab. gasóasáfl gépgyárak, vasönttás ás göihámor BÉ€H, II. Taborstrasse 76. K111 a111vt 390.anay, eiltt it broat éremmtl. Arjtgyziklk Ingyen it béraeitve Képviselők ós vlazontárualtók relyét.01nek. f ♦ I 38574 sz. Eln. 1897. PÁLYÁZAT. Zalavármegye területén az 1883. évi XLIV. t cz. 81. §-a értelmében kimondott felelősség folytán a hivatkozott t. c. 83. §, 2. pontja értelmében a kir. állami vég. rehajtók közvetlen felügyelete alatt több segédvégrehajtó ideiglenes minőségben 2 frttól 3 frtig terjedhető napidíj és szabályszerű fuvarilletménynyel lévén alkalmazandó, felhivatnax mindazok, kik ezen állásra alkalmaztatni kívánnak, hogy eddigi foglalkozásukról, szakképzettségükről és erkölcsi magaviseletükről szóló bizonyítványokkal tó-szerelt folyamodványaikat folyé éri sieptemker hó 9-lg ezen kir. pénzügyigazgatóságnál nyújtsák be. Zala-Egerszeg, 1897. augusztus 19. Wernja, m. kir. j)énxiiyy«J\'WJal"\' Zala 67. szám. iT lap.) 1897. augusztus hó tl-én ---k\| g)0000000(:000(»0000000(rt>(;0 r\|\| 1 fi árverési hirdetmény. u 8 Felső-hahóton egy, az apátság tulajdo-11 SE 8 nát képező bérház, mely 30 év óta a leg-1j eladattak. M Á X látogatotabb íüszer-, rövid- és hosszuáru g •k«ra iljr X ff Uf4!* 5 kereskedés, ez éri október 1-tÖI huzamosabb 8 g időre bérbe adatik. Bőveb felvilágosítást ad 8 OOO 5 5 mi,1h* .fi Dr. Ounst Ferenc apát, K ö • J39-i KeutkeJje. l) í-m . u, Q ! J ki ajnJiM JT f XKXKXKWXKXXWXXWXXXXWKKKXXS Kanizsa vasaruap gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, I a m. kirT^államv. gépgyára vezérOgynökaégének ^ dunántuli képviselője. ^HV Az ezredéveit kiállításon ly Az ezredéves kiállításon . az arany érdemkereszt- as arany érdemkereszt- ™ tel és a millenniumi nagy wfl^ tel és a millenniumi nagy éremmel kitűntetve: WM éremmel kitüntetve. Magyarország legjobb sor vetőgépei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult aervelégép. Mindegyik a gyakorlatban letette célszerűnek bizonyult szab. kiváltható kapacsukljókkal van ellátva ^ Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kétvasu acMtkik, as egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvények, öeazee-talaj- • mivelö eszközök, szénagyfljtők, darálók és egyéb gazdasági gépek. Felhívom a n. 4. gazdaközönaég figyelmét a legújabb amerikai)! .,Planet jr" rendszer euterelo kézi répák a pálú éitíltöieti tiü iirí, melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el u Végül figyelmeztetem a n. 6. gazdakűzónaéget hogy a ni. kir. államvasoUt TiltjjHn Kepeit fa csépié5t me téve neme >«ane ^ ai exen cilmhei hasonló kflrflllrázu vállalatok férczgyártmányaival t NEMZETI ö balesetbiztosító részvénytársaság 0 0 O q elfogad Wztwitésoltat balesetek anyai I következményei ellen «% 0 zgy egyse egyének, mint csoportok, testületek, egyletek «ib. z iiaméra a leyiatativofablidi) ellenélwii é« a leskedtesőtib fdlételek v O Bfllfctt. O 0 Kereskedelmi, közekledésl és Iparvállalatok (állami, kös- Q Q nti é vi\'Umuw vnsutak, malmok, gyárak, breezek, bányák stb.) Q lj elk»laix.»itűinek, uvys intén gazdasági alkalmazottaknak, tüz- q! z oltóknak, otendóröknek, s legelőn) Ö«l>ben nynjt hintusitéet a » V „Nemzeti" a halál- és rokkantság esetén, valamint napi kár- O 0 térítésre múlékony uiunkaképielrnreg e»eieben, 0 0 Kótheiő hiztnsitAs egyes utazások tar\'amára, tengerentúli Q q utakra, valamim élethossziglani biztcwiláa vam t baleaetek ellen. x X \' Orvosok hiztoHítám kiterjeszkedik a műtét vagy boncolás z! közben előforduló vármérgezésre. » X Hadkötelesek biztosf\'á-ánál a béke idejében telje>-ilei<dő ü V lesrversyakorlat veszélyei a blatositáabun díjmeiiterea benn- O 0 foglalvák. 0\' q a közős hadsereg éa honvédség t-nvlege« éllnminyu q q tiszlikura szamára kttlöu feltété ek alapján költetik biztoai\'áa m X a mozgósítás, ostromállapot, a háború veazéyeimk be- Vj " fogfelaeaval. U 0 A (elvétel ekyszerűen ejsnat alepján, minden orvosi vizs- O [J gálát melfözéeével eszközöltetik. Qi 8 A ,Nemzeti" eKálal szsvslossági biztosításokat is ház- qi háztulajdonosok, vadászok, vendéglőeők, kávésok, Iparosok, X » _ kerékpárosok stb. ssémárM. Jr i1 3 Különös figyelmébe ajanljuk vsdészstkedvelőknek a O J .Nemzeti" uj iuleaményéi, mely az^riat vadxszatközbeo elófor- Q J dulbetó haleaeies, va amint harmadik azemélyekben vagy azok Q j tulajdonaiban ejtett károk elleu feltűnően olosó dlj ellenében q!v \| ayojutik — kivana\'ra egy-egy ved t-sidényre is — biztoaítá I g * í A „NeMzetl" balesetbliteslté r.-t«rsaság 0 i \| ■ksalsisal rAHKjnSkaéfce. O RÓ\\A. titkár. S\'L 1 tULgj Úr. azabadalmazott OSZTÁLY SORSJÁTÉK a biiv klr. eeztátyserajáték a. >set. t* mnar u i7 iki ionén, ~ laaiirt » kle lutri tneniűnik » ma a» to.ooo nyere menyeneic ^„j^tunseMik.N4«et°mi«baa \|njlé>l aua aaortiut^AMkak nú 100 é» 4la feait _. „„__in, . liiékttrr "»»«k b " OhtS Mnjaznk .iuUllU. ■ \' u MeklMt, oi.rt * Mlj.gy.k leyna^/ubb 1000,000 korona tgf ■llné fialjuk, hogy a v.t.ll.l m ktatnk \' a trrnmffk kSIÍOM beotstua s a k6T»tk«ií! a mtju oMiUjTMojtlik ált: MM 100.000 éa 50.000 400 000 eredeti eersjstyhü séazaysrssiéayMI 1 900.000 A nittM «.4n) ek tlj «iia)l«k. bo\|T 2 100000 u «Uizi kb lutri, l\|) .íj .4-\' * aA MMI ***** MM * kMoaUilüi-A, SMM. UJ 1 , WUW tlín,0.«é4l,.kk»ln»n>U.. inlnJ.nkitijuj.M I 80 000 kttél i mraiainek vi«»nyiUlioí U(W. , 1 7fi \|UtA At lni< SO.\' 00 »flmtajr • m.lltiu 1 . Alló t^eniniDjr j,ji4kbAI Uthrnld «mo njr«- 2 OO.OOv r«m.nj«k S rtabtu Iwutk ktootMln ét a \|0 000 aDn>isr kéwpfaibu kiÍMimik. 6 . 99.000 I I nj.irtk In >■ lia huiik.il i 95 0>0 JÓ 000 * egész e»edettsozaJe«y 3 \' 15,000 a „ «0 ttt , , SÍ t 10,000 we „ aegyeé , 67 \' 5,000 r hí njoload,, . 3 , 9,990 A hűink » fü.árvni t)«uIó épObUbM 432 a 2 000 >jptl.áiMM IMtantk > m. k\|r. koraiaj m " \| Alul r«IÚn<lMI tJ kir. kő»j«Kyíú előtt. . \' xj™ A huiaait miuitnki Jelta lehet. 1918, Ö0U m {UUthel/U^OakhM iláruiljtlk m^. 90 . 900 atiuveWUI. nff . Utat paaMKai.Aaf- 9,-nn ÜAfl Urstt b«küldéK ellenében atAnlolt levAlbea 9Í?2J • fir eíkükljak u ertdeli «r.j.,v.k.r Mimién 1W t _I«0 ettyee rtrl »«»4t unmal relJefjeixSk 4a 4900 [30 VeVütttk lUiidaa njrn liua» ultit iiwfkap. jq \|qq JAk a klmeriiö w wtAel jap«4kal. 3900 , 80 BaadabUajrakat f. évi aseptember 2900 „__40 kd M» fopdaak at. 80000 rsa 18.160,000kor. A , m la»,b«, Mlr a oolilybaa aorutU* lUlUlV A. Co löd Uk kt. . . a Mfy. klr. szabaé Mztálysen\|áték tletáresltél: BUDAPEST, Vioilkörat 4 isám. Nagy-Ktnis*, vasárnap 1897. angusstus hó 21 FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedése, könyvkiadóhivatala, papír és irószerraktára, könyvnyomdája és könyvkötészete r Városház-utca, N AG Y K A N IZS AN. Vár0»tá-W"Bt Saját kladáau tankönyvek : Selmeczy Imre: Fa-laai iskolások tankönyve, a miniszteri tanterv szerint falusi osztatlan népiskolák vissonyaihoz alkalmazva. Mindegyik kötet az i.\'-lelö osztályok egész tananyagát foglalja I. kötet a II. és IIL iskola év részére kötve ... 25 kr. II. kötet a IV-ik iskola év részére kötve ... 20 kr. M. kötet az 5/6-ik iskola év részére kötve ... 30 kr. Ambros ■ Kopeczky. Számtani példatár, az elemi népiskolák számára, átdolgozU a csákomyai községi elemi népiskola tanitó testülete. Általánosan engedélyezve. Az országos közoktatási tanács bírálata szerint a legjobb számtan. Legutóbb a dunán-tuli reform, egyház kerület által kizárólagosan használan dó tankönyvül elfogadtatott. L Ni* L ont. -is. II. , 1L , -16. iil , in. , -is. IT. , nr. „ -«. v. „ v. „ -lí. Harmadik koronaérték alapján átdolgozott kiadás. Ajánlja könyvkereskedését a t. tanitó uraknak, iskolájukban hasznait tankönyvek és írószerek beszerzésőre. Raktáron tartatik nagy mennyiségben mindenféle tan- és segédkönyv, hogy bármily rendelés azonnal e\'intézhető legyen. Megrendelések a legpontosabban és leggyorsab-ban intéztetnek el. Zalavármegye t. tanítóinak figyelmébe ajánlom a kiadásomban legújabban megjelent tankönyvek: Szalay Sándor: Elemi földrajz (Zalavármegye földrajza) a zalavármegyei népiskolák IIL osztálya számára. Miniszteri tanterv szerint; — képekkel ellátva, kötve 20 kr Zalavárm. kir. tanfelügyelősége által a megyei népiskolákban való használatra 1297197. bz. a. engedélyeztetett. Iskolai anyakönyvi naplók, bizonyítványok, havi értesítők, írószerek, iskolai felszerelések, szemléltető képek, térképek, számológépek, iskolai táblák a leg-jutányosabb árak mellett kaphatók. Juhász Píter; Ütem* irási mintalapok, a nmélt. vallás- és közök. magy. kir. miniszter által az elemi népisk. számára által, engedélyezve. — Negyedik kiadás — 12 lap egy füzetben — 20. — Ugyanaz németben — 20 kr. Az irás szépsége mintaszerű. AUmannMór: Elemi képes természetrajz, különös tekintettel az egészségtanra, a népisk. lelsö oszt. számára. Ábrákkal. — Által, engedélyezve. Kötve — 86. Bun Samu: Könyvviteli minta- és gyaknrlófllzet alsófok u ipariskolák számára az 1898. évi 88564. sz. a. minist, rendeletben foglalt vy tanterv alapján. Ára 80 kr. KQlönféMk: Balogh I. N.-kanlzsa város és vidékének hadtörténelmi múltja, ára díszes borítékba fűzve 1.60 Halis — Hoffmann, Zalavármegyei évkönyv a millenniumra 140 képpel. — Hogy e könyv § könnyebben Jioxzá-férhető legyen, ?zer-zök az árát 2 írtra szállították le. Mdy Mihály: A magyar helyesírás és a helyes magyarság. — Ara fűzve — 50 kr. E könyvecskéről . a „Magyar Nyelvőr" juliusi füzetében igen szép bírálatban emlékezett meg. Hoffmann Mór : vázlatok és tanulmányok, az irodalom, élet és nevelés köréböl. - Fűzve 2 frt. Margitay József: Értekezések-a tanügy köréböl. — Fűzve — 80 kr. Salzmann O. Ke-keresztély Hangya könyvecske, vagy utasítás a tanítók észszerű nevelésére — Fordította Pethes János. Ara 50 kr. Kölcsey Ferenc : Parainesis, dlszkö-tésben — 40 kr. Nyomatott Fiaebei Fülöp laptalajdouoanál Nagy-Kanissán 1897, 68. tfzm. Ntgy-Kaniza, 1897. augusztus hó 26-án. XXlV. évfolyam. HKkMtMf I ti,eeháa-é»llat. Ftaek1 kö.jTkaraokadioibaa. „wkrtalívol irtoknál lobot napoa- kiat d l 4—5 in kiit lé* l.lliw" a 1P —«»>—i riaaira „utkMi Bkaéaa ktalaaaiai ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Ugatottal toUk Ml kfaétataak A. nttak aass klMMaak \|Umm uám ára : krujeér. nmnyani; VirMhü-ipíIít : M ftUf ELÓrOITKI 1U( s (fiaa ítm It koroaa (• frt — kr rtlim I koroaa (I Irt — kr SaoWim I koroaa <1 trt M kr A Nagy-Kamzsat- es dél-xalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, ax Ipar- ea karaeka-g^.^ • delmi bank, a Nágy-kanisaai segélyegyl«óvetkezet éa a letenvei takarékpénztár 1mimirnmk 1 \' " n«Wk»ni«8Éi önkéntes tűzoltó-egylet, Iymtér petluer. M te. a zalamegyei gazdasági takarékpénzUr ráat. Iára., a nkanizaai kerülelLbetegsegélyzö __ _pénztár kivaUlot közlönye. BHootiook, .alaaíat a kiiéoüeabr ön i~~i ÍT ~-------—--M.atkaoék rbotol Pllao Hap n«K\|alralk Nagy\'Kaniuáa krteakiit kétaier: tméiMb lumM. Nagy-Kaahuáa -xaLaárnap ém oartttörtölcöii. \\ Börze nyereségek. (bt) A merkantilista sajtó nap-nap ut&n örömmel tudatja azt a gyászhírt, hogy a gazdák sokat nyertek a börzén a legutóbbi gabona hausse alatt. Örömmel tudatják a börze lapjai, mert ezzel azt vélik sikeresen bizonyítani, hogy a gazdák közvetetten hasznát veszik a börzének, meg hogy az a börze nem is olyan ördöngös egy gépezet, a melyen egyszerfl gondolkozású gazdaember ne tudná ki magát. Gyászhirnek mondjuk pedig mi, mert addig mig a nem a börzéhez tartozó elemek veszítenek, nem látunk annyi kárt a börzejátékra hajlandósággal birókra nézve, mint mikor egyszer beüt nekik is a nyeremény és néhány száz vagy ezer forinttal hagyják ott azt az ál-tlatlan mezőt. Él éppen azért óvással kell élnOnk. Óvnunk kell a gazdát attól, hogy a börzéhez mint aktív tényező közeledjék, mert mint passzív érdekelt amúgy is eléggé megfizeti az árát ennek a jeles intézménynek. A vidéken a legutóbbi években, mikor, a termelésnél mutatkozó nehézségek és az értékesítés ezernyi bajai oly annyira megnehezítették a produktív foglalkozások ál- láspontját, mind többen szorulnak a bőrte küzdő porondjára. A vidéki fűszeres, patikus, orvos, ügyvéd stb. az értéktőzsdén spekulál és t Ihanyagolja becsületes foglalkozását. Az utóbbi időben á vidéken meg-, szűnni készül ipar és kereskedelem, játékra veti magát a honoráciorok osztálya és a szerencse hozta nyqfeségért. feláldozza a mindennapi tisztességei kereset oiztos forrását A gazda mostoha sorsa sok gazdát és bérlőt a gabonatőzsdére visz. Ezer jó ígérettel rábírják őket, ihogy a tőzsdén spekuláljanak és sajnos, sokan vannak, a kiknek a földjét differenciák lejében verték dobra. Most a gazdák nagyon frappáns tünetekben látták megnyilatkozni a rossz termést, a természet ezer csapását Mindennap maguk előtt látták azokat a mezőgazdasági károkat, melyek feltétlen-okai egy börzehause-nak s ezen indulva »kan a börzén igye keztek kárpótolni magukat a tényleges termelésnél való károsodásukért. És tényleg, némileg fordulat állott be. Az eddig mindig veszteséggel játszó kívülállók nyereséghez jutottak. Azt mondják, hogy csak a Délvidékre, különösen pedig Temesvárra, Versecre és Torontál vármegyéte több millió forint börzenyereség jutott. A nyereméyek összegét teljes biztossággal nem lehet tudni, de.a bőrre ügyletekkel foglalkozók fölöttébb tájékozottak ezen a téren s tőlük nyert teljesen megbízható értesülések alapján a Dél magyarországi Közlöny a következőket ifja a délvidéki börzenyerőkről: Temesvárott a legnagyobb I nyeremény esett S. J. birtokosra, a ki egy I verzió szerint nyolcvanezer, a másik szerint százezer forintot nyert. Utána H. D. követ-; kezik, aki negyven-ötvenezer forintot nyert. I Majdnem ekkora és legfölebb ötezer foriat* I tal kevesebb nyeresége van F. L-nafc. 1 Rendkívül na^y nyereség esett Fürt Vilmos vlajkoveci (Temesmegye) birtokosra, a ki szerencsés börzespekuláció utján három-i százezet-jprjntót nyert Temes vármegyében [ kívüle még mások is nyertek kisebb* I nagyobb ősákegeket. így O P. és N. Qy. szomszédos birtokosok 15— 15 ezer forintot nyertek. R. J—I birtokos ötezer forintot nyert effektív-fizlet utján. Lieblingen egy földmivelö-konzorcium kötött májusban ha-táridő-üzletet és tagjai fejenkint hatezer forinttal vonultak vissza. Ez a hír nem örömhír minékünk, mert azt jelenti, hogy a gazdák egy része két* ségbeesetten kapkod produktív foglalkozás A „ZALA" tárcája. A rendőrség tolvaja ITtrtiaali allMaaitia XV. UJoo fraacta ktail/ arolkadiw IctyiWL) — A „Z A L1- •rad.ti tárcája. — Irta: haofjrt Haatrik L Fojtó höeég uralkodott Courrier urnák, a pártái rendőrség rettegett (önökének hivatal-szobájában. Egyedül volt a hivatalban. tíyore léptekkel, nyugtalanul járt föl és alá; májd megállt a magsa könyvtartó előtt, mintegy tanácsot kérve a ttt fölrakott könyvektől-, majd a hatalmas író asztalon lölhalmozoit iratok es jegyzetek között motoszkált Azután ismét megállva, homlokát dörzsölte, vagy az ablakhoz lépve, a kékszörke (•Hegekbe bámult, miniha azok rlakulásából ki akarná olvasni a rejlély megoldását. De mind hiábaI Nyugtalansága nemcsak meg nem szdnt, hsoem folyton növekedett. De volt is oka Cour-rier ur rossz kedvének, fyen ma reggel megorrolta Sartieur ur, - XV. Lajos hatalmas rendőrminisztere, keserű szemrehányásokkal illetvén öt a miatt, bogy a két hónappal azelőtt történt és u egész városi, de még as udvari köröket is ugy izgalomba hozó titoksaloe betörés tetle-eil Bég eddig ki nem nyomozta. — „Ha két nap alatt — igy fejezte be dorga- toriumát a miniszter — a tolvaj kézre nem ke- tel a tolvajok egyikének befogására. Jól van. bot-rfll, föl kell tennem, hogy ön e nagyfontosságú nap meg lesz a tolvaj, éllás betöltésére többé nem alkalmas." Conrrier visszafordult, és as ügynököt tetőtől \| A minisztr, kinek tl\'IAta szintén ingadozott, talpig nézve, monda. ha a vakmerő gonosztevőt \'öl nem ledezik, e — .Meg kell vallanom, Oa különös fráter, ép-szavakkal bocsátoitn el a hivatalnokot, és képzel- pen e percben izl állította, hogy ■ tolvajuk hetni: mennyire gyötörte agyvelejét a szegény, kézrekerilése minden liradség es törekvée da- Courrter, hogy e fölötte nehéz töladatnak eleget tehessen. Végre egy sajátságos lépésre határozta el magát. Csengetett és a be épő szolgának meghagyta, hogy Legraud urat hivja be. A meghívott azonnal megjelent. Ez egy borotvált arcú sovány ember volt, és valóban nem látszott meg rajta, hogy a rendőrség legravaszabb legle\'kiismeretlenebb ügynökeinek egyike. Courrier hasonló szemrehányásokkal illette aianlosat; szemérelobbanlotta, hogy Marion báróné céra nem sikerült,\'és most megígéri a lehetet--lent. Igazán nem értem önt." — ,A mint vesszük I — Ha minden árpa tolvajt kell fogni és nem keríthetjük kézre, akkor csinálunk tolvajt-* — „On egy* — gazember, akarta a rendőr* főnök mondsni, de eszébe jutott a miniszter haragja , aztán azépen jövedelmező befolyásos állására gondolva, csakhamar itnigy korrigálta; igen ravasz ember, kedves Legraudom. De as még sem megy igy; a lolvajnuk be kell vaDa- családi ékszerét egyéb drágakövekkel együtt már két \'nia leltél, és hol talál oly balgatag embert, kJ hónap elölt ellopták, hogy azóta más betörés, sőt tejét kockáztatja, mert közlünk mondva, a ml-rablógyilkosságok is előfordullak, a nélkül, hogy a niszter dühös, sőt magét a királyt is kellemeűe-rendőrségnek sikerüli volnaa tettesek nyoméra lönni. nUl érinti az ügy; s aserinl az, kii a banda De az ügynök villvonitva, egész közönyösen ki- cinkoea gyauánt belógnak, kegyelemre nem ssá-jelentette, hogy 6 ez irányban minden lehetőt mithat. meglett, még eddig azonban sikeres eredmény Legraud ördöngöseu mosolygott feléjej nélkül Erre a főnök bősz haragra lobbanva, rea — .0, sohase törődjék ön azzal. Vallani — förmedt és tkigoruan meghagyta, hogy a\' tolva-1 hát mire való az a sok apró csecsebecse, azok jok, vagy legalább azok egyike 24 óra alatt kézre a büvelykszoritók, és ha esek nem használnak, kerüljön, különben — az ügynök — a rendőrség 1 ott van a csinos spanyol csizma; a derék-nyújtó szolgálatából rögtőn elboesájtatik. létráról nem is beaélek. a Legraud egy percig gondolkozott, azután sze \| Courrier izgatottan járt löl és alá a szobában. mii fölemelve, igy szólt: 1 láthatólag hetes tuséi vivott magéban. 0, ki — .Amint látom, On különös súlyt lek-1 mindeddig becsületes ember volt, ki hivatalában Nagy-Kanizsa, otűtörlök sán kivűl esd Ozleti haszon után, s mert meg vagyunk róla győződve, hogy ez a rossz példa ujakat és ujakat fog erre a sikamlós útra csábítani, ettől ma ünnepélyesen óvjuk a gazdákat. A börzén vannak olyan elemek — hiszen nagyon jól ismerjük őket —kiknek főüzlete az, hogy avatatlanokat csaljanak a börze-üzlet rejtelmeibe, s ezeic örömmel üdvözlik ezt az eseményt, mert igen jól tudják, hogy a nyereség a legjobb csalétek a nyerni vágyókra nézve. A börze meg van róla győ/.ődve, hogy ez a nyreség, mely most a vidékre vándorolt gabonaárkülönbözetek fejében, héttetővel kerül még vissza a tőzsdére. Mert mikor a hamis játékos kikeresi áldozatát, első fogása az, hogy eleinte nyerni hagyja őt, hogy mikor azután neki melegedett a játéknak, annál alaposabban fosztogathassa ki a szenvedélyes kártyást. A börzenyereség is igy van. Az, aki most ezt a néhány ezer forintot nyerte, jövő évi termését fogja odaadni veszteség fejében. Azután a földjének egy része kő vetkezik, s igy megy tovább azqn a lejtőn, melyre a gazdasági válság talán mégsem vihette volna a gazdát 1897. tugiwtfut hó 26-án berlini „Lokanzeiger"-ben f. évi jnliu* SI-^q megjelent, a nevezett lap kóbargi tudósítójával folytatott beszélgetését lényegesen elferdítve reprodukálták. Sértő szándék Ausztria-Magyarország és a legfesőbb királyi ház ellen teljesen távol volt a bolgár miniszterelnöktől és ő azért a kérdéses közlemény, mint nézeteinek egyáltalában meg nem felelő felelt csak élénken sajnái-kozhatik. E nyilatkozat késedelmes megtételének okául bolgár részről Szlojlov miniszterelnök urnák Szófiából való távollétét és a hiányos és elkésett inlormáció okozta félreértéaeket hozták föl, a , , - ,., . ,imelyek, tekintettel az esel lontosaágára és ké- soha sem nyerhet az, aki a börzén kívüljnyM térrészeiére, arra kényszeritették a bolgár áll, aki sem annak a börzének üzleti irá-, miniszterelnököt, hogy a kérdés rendezését „yára befolyást „em gyakorolhat, sem .iS^fZÍeziébtm, . árfejlődést közvetetten közelből figyelemmel: mely a császárt és királyi kormány állal felálli-nem kisérheti s igy mig ő óriási nyereség- ,0" követelésnek eleget lesz, a fennebb emületl , _,, ,. , ,, „ , [közlemény előidézte incidens elintézettnek te- oen képzeli magat, addig talán egy rosszkor kiniheiő." Zala 68. ssátn (1. I«p.) gründolásaiból él és igy a zsebében van a a börze, mely neki talán fejős tehén, de a kívülállónak, nevezetesen a gazdának jóllakni nem tudó moloch. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a börzén nyerni ugyan nyerhet egyszer a gazda is, mert hiszen a vak tyúk is talál szemet olykor, de következetesen nyerni, nem véjetlenül, de kiszámitottan nyerni jött amerikai hir, vagy baise-szellő elfújta az I egész nyereséget és a bizományos már a keattaatlaépoljl bemakamaeréayiei. cususzt kezdi sürgetni. Ilyen esetben az. a j Az örmények, Állítólag azért, mert a szultán ki a börzén van, elad, vagy fedez s meg- »emmiléle reformtervet, a minőket már ígért, , " végre nem hajt, ismét kezdenek nyugtalankodni, menti a nyereség egy részét. Az azonban, Helyzetüket lürheletlennek tartják polgári sza-a ki a börzén kivül van, kivan szolgáltatva badságokat és jogokat kívánnak. Ezt az örmény árfrilűdfci wiíakitránalt mplvn^k lífl,P. forradalmi bizottság egy emlékiratban ki is fejti, az artejioaes sziiajsagímaK, melynek köze- me\|yet az ögiIM nagykövetségeknek és konzu- pette csak másnapra rendelkezhetik további lóknak ál is nyújtottak. A legutóbbi konstanti- üzleti ooerációról nápolyi bombamerénylet lettére nézve Konstanti* F v nápolyból 21 íki kelttel a következőt írják: Vajha a gazdák meggondolnák e/t és a A bombamerénylet lettese: Serkiz, Enver bég, jövendőben igyekeznének távol maradni a Pera kormányzója előtt a köv tkező vallomást \' ff telte: Hat hónap előtt- jötl BalOtnból Kooslanlt-börze süppedékeny talajától, mely annak „ápolyba. Jtt több őrménynyel együtt a lorradalmi sem terpm egésrséges gyümölcsöt, a kii bizottság kiküldöttei előkészítették a „szent mun- i . . \| kára.* Néhány nap élőit tadtMl idlák, TiögjüT Csakhogy hát igaz, hogy vannak a bör-,nye 8 Van> sorshúzás öt jelölte ki a telire. Mindig bőven . , . , • • %r , ,., ., —ff--ellátták pénzzel,~s amikor tudtára adták, bogy zének apostolai is. Vannak, a kpk józan, # \' ;mártírrá választották, ismét megajándékozik. agrárpolitikához tartozónak tariják, hogy a PolítÍkflÍ SZBFTllB - Egyúttal megmondták neki, hogy társa is lesz, gazda a börzén biztosítson magának bizo-! \'4— \' . \' de akivel rnk a merénylet napját, ismwkedhetik * . «... . I meg. A bombát egy ismeretlen embertől kapták, nyos árakat, s ebből a célból azután diffe-j Kftlf&ld. \| A parancs ugy szólt, hogy előbb Serkiz dobja a renciális üzleteket kössön, mert azt csak .„.,.. ,, . , , . ~ [bombát éa társa c«ak akkor cselekedjék h asonló- . -I A Szlojlov ügy elintéztetett. A bolgár fejede in képpen, ha a bomba explodál s nagy zavar támad, nem wpzeii vaiaici, nogy az a gazaa az 0 miaisxterelnOke ugyanis megbízta dr. Szirnucsev Ha az első bomba nem robbanna fői, akkor tár-nehéz, acélos urasági búzáját odaadja a1 bécsi bolgár ügyvivőt, hogy a bécsi csász. és kir. g^nak menekülnie kell. Huszonöt egyént, akikkel krti/séhwi kikötött szállítás feiéhen Arról külügyminisztériumban adjon felvilágosítást a Serkiz találkozni szokott, ma elfogtak. - A goteseoen tciKOtot wamtas íejeDen. aitoi (Lokalanzeiger ludösitója előtt tett s e lapban szerdáról csütörtökre virradó éjszaka Salaucisban szó sincs. 0 az eladását fedezi, s ezen a elferdítve közlött kijelentéseiről. A Magyar Tá- Skutari mellett a rendőrség körülvett egy gyanús- tévén wjut nyereséghez a kfltések kompén-1Tifa" lfoda erre vonatkozólag a kővetkező kom- ^k jelsett érmény házat. Mikor a rendőrök be . ... xi °Á: . „ ■ i münikét közli: Szlojlov bolgár lejedeimi minisz- akarlak hatolni a házba, a lakók revolverlövé- alciója utján. Mondanunk sem kell, hogy j ,erelnök ur megbízásából ma Szirnuatsev dr. sekkel fogadiák őket. Végül katonaság segitségé- ezt csak olyan gazda ajánlhatja egészséges, bécsi bolgár ügyvivő ur megjelent Bécsben a (ve\| sikerült a lakókat lefegyverezni. Tizenöt férfit affrároolítikakéooen a ki ha t»anlá is nem ! clá8léri él kirtly\' külügyminiszteiiumnál és a és asszonyt elfogtok, agrarpoiitixaiceppen, a ki na ga.aa is, nem, hou4 Szóft4b6) érkéieU u,MÍl480k alapján azt a \' _ gazdasága után, hanem talán bankjaiból, formális kijelentéat telte, hogy Sztojlov urnák a mindig lelkiismeretesen járt el, most czinkosa legyen egy emberi alakot öltölt ördögnek, ki könnyű szerrel és minden lelkifurdalás nélkül képes egy ártatlant becsületétől, sőt életétől megfosztani ! Nem, nem, az lehetetlen I De hát mi msrad egyéb hátra ? Más kibúvó nincs I — Kétségbeesetten nyomta kezét forró, lázban izzó homlokára ; végre kinosaa nyögé: — .Ha már meg kell lennie, ám legyen. Es most menjen, tegye aeg a kellő intézkedéseket, de gondoskodjék, hogy a titok köztünk maradjon! Nem lessek háládatlan. Ezzel elfordult, de az ügynök még m ndig helyén álloll. — Kiván még valamit, LagTaud ur? — kérdé Courrier. — .Igenis, — válaszolta Legraud. Bocsánatot kérek, ha nyíltan beszélek. Asl hiszem, hogy ez intézkedésemmel, esetlég állásomat és egzisztenciámat kockáztatom, mert ha töltök ur az i dolt parancsról megfeledkeznék, én innám meg a levél annak, mit elvégre csak is as ön érdekélten cselekedtem, ennél fogva természetesnek fogja találni, ha ez ügyre .vonatkozólag én is bizonyof fölléleieket szabok. Mindenek előli Írásbeli nyilat-kosatol — vagy mondjuk parancsot w kérek, melynek alapján a jelzett irányban eljárni kötelességemmé télelik. Magálól értetődik, hogy a parancscsal, már saját érdekemben Is — igen díscrel módon togok bánni. Hisz nem kívánok egyebet, mint hogy ttüktég esetén — engedelmét kérek I — ön ellen biztosit va legyek. Ha tervünk nem sikerül, mire azonban gondolni sem lehel az irásnsk semmi (-rtéke sincs. Legraud ur már .tervünkről\'1 beszélt, és érdekközösséget hangoztatod ér (önöké ezt jól érezte, de menékülésre már utal nem talált. — „Es hs önnek ily nyilatkozatot adnék ? — kérdé némi habozás utáu. — Akkor még e<ak szíves közbenjárását kérném — feleié amaz — oly ügyben, melynek a kérdésben forgó ügyhöz semmi köze sincs. Es lulsjdonképen egy szívbeli ügy — tevé hozzá vigyorogva. On kétségkívül ismeri Dramessieux urat, ő lölségének a mi legkegyelmesebb kirá-l\\unmuk aranyművesét; és bizonyára ludja is, hogy a nevezett aranyművesnek egy szeretetreméltó szép leánya van. Courrier nevelelt. — Mi a manó, Legraud — mondá, — látom, nincsen rossz ízlése. Pérsze. hogy ismerem a bájos szép Madelont, az aranymüvesleányok legszebbikéig Es az Öreg Dramessiauzról azt állítják, hogy dúsgazdag, és az> udvarnál, sőt a királynál is persona grata. On igen magasra törekszik. — Es miért ne? — feleié amaz vállvonitva. — Minden ember szeme előtt bizonyos cél lebeg, melynek elérésére törekszik. Hogy rövid legyek, arra kérem lőnök ural, hogy az öregnél, mini leánykérő lépjen lel. Igaz, az örég nagyon gőgös és rátarlós, de ily magasan álló személyiség közbenjárásának bizonyosan engedni fog. — No majd meglátjuk — mondta a fönök — és az íróasztalra mulatva, folytatta — kérem logalmazza meg azt a nyilatkozatot, amil kiránt, ha az őnuek egyáltalán szükségesnek látszik. Majd aláírom, de tanácsolom önnek, hogy szzal vissza ne éljen. (Feljrtatáaa ktvatkaaik.) Bellmki. Irta: Káfl Istváa. A fenséges „raagvar tenger* a hullámzó Balaton vadregényes kies fürdőhelyén; Keszthely városkában, — hol boldog gasdász éveim arany-pérceit töltöttéin, — történt meg, mii elregélni akarok. PsÜcbe,. a tündöklő hajnalcsillag meséje ez, — mii álmatlan éjszakáimon tőle ellestem, — egy gyönyörű cukoi babáról, a szépeégett Bel-luskáróL Réges-régen, — meséli a hajnalcsillag, — holdvilágos eslelen, sugárkuszorum a földre tévedett, hogy a Balaton parkjának árnyas lombsátorán keresztültörve, a suttogó szerelmesek édes titkait ellesse. Utamon lanyha tavtlmu szellő kísért. Mindenütt boldogságtól sugárzó arcokkal találkoztam s már-már megirigyeltem a földiek éde-nél, a midőn egy gyönyörű lánykát pillantottam meg, a sétányon fel-alá járkálva. Edes anyja és három viruló testvérkéje, a padon üldögélve, minden lépését figyelemmel kisérték. Oh minő szép volt I Révetag ábrándos ütmeivel a csillagos ég végtelen Orébt temetkezett ét egén lényén vtlimi litokzalos bűbáj ömlött szét. Szótlanul haladt Nagy-Kauúsa, csütörtök Zala 68- >«Am (9. lop.) 1897. augtiaslua hó 2fi-án Cwhk «• ahMltk. A cMh - német kiegyezéii konferenciára vonít-kozólag, raelylyel Bádeni gróf, oszir. miniszterelnök a Heicharalhhan való nyugalmasabb éa tikeresebb tanácskozási akarja elérni, a bécsi „Fremdenblatt a kóvelkeiót jelenti : Badeni grót miniszterelnök meghíváséra Lobko-vili György herceg, ciehorasági tartományi marsall, továbbá Bouauoi gróf, n konzervatív nsgy birtokosok, Tbun-Salm Díváid grót, az alkotmányos nagybirtokotok éi dr. Herold a csehek neveben már bejelentették, hogy részt vesznek a pártok bizalmi lérflainak értekezletén. A korner-1 valiv nagybirtokosok kőiül Bouquoy Károly grófot, Lobkowiis Férdinánd hercgei, Pálffy Kde grófot és Schulz Vencelt küldik az értekezletre. Thurn-Salm Ozváld gról pártja nevében megígérte a konlerencián való részvételt és bejelentette, hogy s párt részéről kii log megnevezni. A csehek részéről, mint már kijelentetlük, az értekezleten részt vesznek : Adamek Károly, liregl Ede dr., Hero d dr., Kaizl, dr. Pacak és dr. Podlipny képviselők. Aug. 13. Francia és orosz \'lopok egyaránt jelentőségesnek tartják a köztársasági elnök rendkívül szíves logadlatisát Oroszországban. Augusztái 23-án díszebéd volt\' Peterhofban, a mely alkalommsl Miklós cár a következő felköizönlőt mondotta: .Különös örömömre szolgál, hogy üdvözölhetem önt, elnök ur, és köszönetet mondhatok lálogatá Iáért, a melyet egész Oroszország élénk és egy-htngu örömmel fogad. A mull évben Franciuor-szagban eltöltött, oly rövid napok kedves emléke eltörölhellenül maradi azivembe és a császárné szivébe bevésve Örömmel reméljük, hogy közöltünk való tarlózkodása és ainaz érzelmek őszm tecége, a melyeket e látogatás tölidéz, n barátság ás a mély rekonszinv—kötelékei!, a -melyek Franciaországot és Oroszországot egyesilik, még szorosabbra fogják tűzni. Az ön egészségére elnök ur és Franciaország jólétére." Fiure elnök a következő pohárköszöntővel felelt: .Felségednek megméltóztatott emlékezni azokról az oly rövid napokról, amelyeket lelséged a császárné ő le\'ségével a mull októberben Parisban töltött. A maga részéről egész Franciaország mel^g emlékezetében tartja azokat. Az egesz nemzet érzelmeinek megfelelően a köztársaság elnöke lelséged birodalmának fővárosába jön, hogy megerősítse és még szoiosabbra tűzze azokat az oly hatalmaa kötelékeket, a melyek a ini kél országunkat egyesilik. A midőn Oroszország fóMjere lepek, abban a pillánálban, atUlk\'ir két nép saive együtt dobog a kölcsönős hűség és u béke gundolatában, ő felségére, a minden oroszok ciászárjára, a császárné ő felségére és egész Oroszországra emelem poharamat.* Postfli mizériák utalvány összege már nem vehető fel, hanem várni kell másnsp reggelig, bsioti tán as Illetőnek „* A nsgyksnizsaí Kereskedői Társulata hó- Lég aznap lenne a pénzre égető izflksége. Vagy napok előtt tartott közgyűlésén szóba hozatott vegyük azon esetet, hogy valakinek ulaiváaynyal már azon abnirmálii állapot, mely sserinl ajkellene pénz! feladni, de ison levél vigy felitóK-BudapttUn ,,t« 6 órakor fiiadott Uttltk nm * tis, me yben a pénz kéretik — mint igen sok rtggtli pottátnl, kanm még etalt a déli />o»M«i/, 0»elben, löleg a távolabb lakónak — csak érkttntk Nagy Kanittára, noha a 207. uámu 6 óra ulán kézbesittetik, tehát olyan időben, izemélyvonal még csak este 0 óra 25 midőn a postautalvány! osztály már tárta nm. perckor indul Budáról, tehát ha már 46 Okvetlen ízűkiégei tehát, bogv a postautalványt percet ii számítanánk a budapesti löpoilá-tól ■ déli Vasul indóházához való átszállításra még mindig marad 9 óra és 45 perc a levélposta leldolgozására, mi ugy hisszük unlig elegendő idő. Ha már most tekintetbe vesszük azon körülményt, hogy a legtöbb kereskedőház 6 és 7 óra közt adja leveleit a postára még pedig azon tudalban, hogy ez az esti postával továbbitatik, minden laikus beláthatja, bogy a késedelmes posta expeditló mily hátrányára van akertskedől érdekeknek. — Bécsből a»806. számú vonat 7 óra 40 perckor indul, tehát 1 óra 45 perccel előbb mint a budai vonat és a délután 6—6 óra közt leiadott leveleket mégis magával hozza, ugy hogy ezek a reggeli ppstával Kanizsán vannak. A bécsieknek tehát kevesebb idejűk van a levélposta leldolgozására, mint a pestieknek és az expeditio mégis megtörténik, mig a pestiek szépen időt hagynak maguknak és a postát csak a . másnap reggeli vonallal küldik el. Lehet, hogy a bécsi poitahivatul aránylag nagyobb munkaerővel dolgozik, mini a budapesti, mely körülmény itt azonban tekintetbe nem jöhet ; a- mit megtesznek a béciiek, azt megtehetik ti budapestiek is és szinte szégyen reánk magyarokra nézve, bogy még e tekintetben is visszamaradunk. Nem ludjuk vájjon a Kereskedők Társulata milyen, vagy hogy áltnlában már tett e lépéseket ez ügyben, de azt tudjuk, hogy ezen megszégyenítő, a kereskedői érdekekre nézve rendkívül káros állapot tarthatatlan és igy csakis helyeselhetjük, hogy kereskedőink körében mozgalom indult meg, bogy a mennyiben ezen visszás állapot rövidesen meg nem szűnik ennek orvoslása végett a kereskedelemügyi miniszterhez fognak fordulni.\' De vannak nekünk lokális—mizériáink—ts,—A-pottauíanlalidny-otttály például csak 5 óráig van nyitva. Minthogy pedig levélhordóink rendesen csak 3 é< fél órakor indulnak útra sok helyre még csak akkor érnek, mikor a kézbesíted osztály hivatalos ideje mtgkotttabbiUatték Itgaláhb it ttlt 6 óráig, mi annál inkább is megtörténhetik, mert a vonatok mindnyája még csak éjjel indul Ksnizsáról. Tudjuk, hogy ezen bosszú hl? vatalos idő rendkivll fárrasztó lenne Sz illető hivatalnokokra nézve, de szt is ludjuk, bogy azért kibírnák és utóvégre az ellenőrzési gyakorló főtiszt is bele nyugodnék, ha egy órával később hagyhatná el a hivatali. Legalább is furcsának kell mondanunk azon állapotot is, hogy a jUkbérlík", kik évi 12 forintot fizetnek, azon „előnyben" részesülnek a többi halandókkal izemben, hogy vaiárnap délután ntm kapják ki at ajánlott ItttUktl, Aki nem bérlő, annak kézbesíti a levélhordó vasárnap délután is ajánlott levelét, a flókbérlö azonban még csak héllőn reggel juthat hozzá; hisz azért fizet, hogy várjon. Nézetünk szerint ezen ssinls nevetséges állapoton igen könnyen ugy lehetne segíteni, ka tatárnap délután a ji&kbérlSk ajánlott ItttltU at- illftii Ittélkordók kétbttUtnék. A lokális mizériákat illetőleg — ugy hisazttk — hogy ezek mihamarább orvoiláit fognak nyerni, mért pístalőnókűnk Stommtr Náthán felügyelő mindenkor odahatott, hogy a jogos kívánalmak-jiak elég tétessék, miért is bízunk benne, hogy ez cselben is minden lehetőt el (eg követni, hogy a fentebb vázolt bajokon mielőbb segítve legyen. előre és oly hideg kimérlséggel lépdelt, mintha márványból lett volna alkotva. Sugaraim resz ketni kezdettek és félénken húzódtak meg egy falevél árnyában. Oh, mert a csillagfény is tudja, hogy a könnyen kínált lengerboldogság nem olyan édes, mint az a csepp üdvösség, i mit fáradtsággal kell lelkutatni. A mezők vadvi rágós plüss ruhája epedve lesi az alkonyat édes harmaicseppjeil, a hnrmatcaepp az ég csillagait, melynek ragyogó lénye leszáll a harmat keblére, mely megiltasnl a fénylői, mely megtörik annak szűzi tisztaaágálól. Illatot kérnek szerelmükre a virágtól, dalt a csalogánytól, mig hajnalban a boldogságtól megsemmisül a gyöngyharmat és csillsgsugár. Az ég kárpilján sűrű tömött sorokban a csillagok milliardja reszket és lénykarikájukkal körűipántolják az egész mindenseget. A holdsugár kereiztűlcsikozza a Balaton ezüstös tükörét, a mint vérvörös izzó golyója a somogyi parink mögül nsgy lomhán (elmész az égre. Az augusztusi éj fűszeres illata szétterjed a levegő ben, bódítón, mámorítón...... Belluska a női eszménykép mintaképe volt. Aranyszőke hajfűrtei kígyózva omlottak vállaira. Orcáiaik vérvörös rózsáin sz ártatlanság virági fakadóinak, eper ajakán a legtisztább izinméx terem. Ábrándot méla izemeiben a mennyország fénye ragyog. Anyjának becézett kedvence, szemefénye; testvérkéinek büszkesége, — lánylár-ssinak irigye volt. Megjelenése fenséges, * modora szeretetreméltó. Szóval Bellueka csupa chick és charbl.i A gyermekévek gondtalan percei aaassárnyakon repüllek tova és egysier csak Bellnika azon vette magát észre, bogy 0 már nem a régi többé. Valami névtelen érzelem ütötte lel lanyájál parányi bohó szivében, mely nnpról-napra ellenálltál lanabb erővel sodorta az ábrándok tarka világába. Az átalakulás egyszerre történt, csak hetek müve voll. 0 is megérlelte a természet iniő szózatát, mint minden lány. Csak nem tudta, mi történt körüle. Csakhamar megértette. Mert a csillagok jók, ök a szerelmesek pártfogói, kik édes győnyötökkel biztatják őket. 0 is, mint megannyi szerelmee, kiket kicsalt az augusztusi éj bűbájos varázsa, figyelemmel lesle a csillagok járását, hogy azokból leolvashassa jövendö sorsának történetét... Ugyanakkor, — meséli tovább a hajnalcsillag — egy ábrándos ifjú sóhajait repíti lovn a kóbor szellő. Mintha tündérqjjnk cirógatnák, oly érzés fut rajta keresztül, midőn uz .ideál" t egyszerre maga elélt látja. Tekintete reá tapad, és belelik nézésével. Nézi, nézi, mig szempillái álomra csukódnak. Almában mosolyog, két karját ölelésre tárja s ajkáról ellebben emez édes kis név: Belluska!, mire a bájos Locusta, aranyos iei-pici rózsnujjat eper ajakára bigyesztve, nagy karika szemeivel reá néz az ifjúra, mely tekintet ezerszer töbet mond, m nt a legékesebb virágnyelv 1 Es ss i(ju megérti éi rózsaszínben úszik előtte minden. A hajnalcsillag csak ragyog, tündököl. Ez az „0" csillaga, melynek fényéhei egy ilju boldog ságn van kötve, mely Hyrlusként tündököl elölte, ho/y a boldogság megnem álmodolt mosolygó révparljábá vezesse. Tanítók megyei közgyűlése. A tanítóknak lapunkban Isjelseit megyei kós-gyűlésére már ang. 23-án délben és este a várraegye különböző irányából érkestek tssiiók Nagy-Kan zsim. —A- nagyk anisaai fogadó-bizottság tigjai kokárdáim mentek ki a vs-ptlyaudvarra, hogy érkező kartársaikat üdvözöljék. E sápon délután 6 órakor tartották meg as elöértekesletet t polgári fluiskols rajztermében Pálya Mihály Csáktornyái polgári-iskola ignsga-tó, a megyei tanítótestület alelnöke vasxtése mellett. Megállapították s másnapi közgyűlés lárgysoroza\'át és annak eiyas pontjaira nézve Is előleges megállapodásra jutottak. Eate 7 órakor iimerkedéare gyüitsk enyhe a \'anitótenület inár megjelent tagjai a .Polgári Egylet" kerti he\'yiségében. A tanítóság söms azonban csak másnap, aug. 24 én érkezett a reggeli vonstokkal. E napon már s város több épülete fűi volt lobogósva. A gjűlés napián reggel 8 órakor a plébánia templomban „Vmi Sanctt" volt, melyei PieUtr Pál, sseutterenoraadS áldosó pap, nagykaoiiaai hitoktató végezeti. Miié utáo a tanítóság a köss. polgári iskola épűle e elölt sorahozoll a onnan a nagykanizsai tanítói jtráti kör lobogója ala\'i a város hása dis-.termébe vonul). A lobogót Bántkotiet János uagykaniraai \'annó vitte; jobbról dr. Ruttietka Kálmán, kir. tanácsos, megyei tantelűgyelö, balról Pálya Mihály egyesülsti alelnök kisérte. Kilenc órakor megkesdödőik s köigyü\'és, ma-lyeu a tanitéleslületi tagok sorából kőael két-ssátan veitek rétit. Ott volt még a várnai batóiág réaseröl: Ltngytl Lajos városi lőjagytó, ki a Márnmaros Stigsten, s rendeseit lantosa városok polgármesterei és itatviselől ortságos értekekeideiére uiasotl polgármestsrt helyettesi, tette; as iskolaszék ressérót: mptrjtty Sándor, iikolaazékl elnök; Lakitt Vendel, igasgató-ta-niló Budapestről, dr. Magatkáoy Antal és Laktb tot Vince premontrei tanárok Keszthelyről éa több notabilitás. Pólya Mihály elnök, igsn tartalmú, emelkedett szellemű beszéddel nyitotta mag a kós- Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 68. szám. 4). lap.) 1897. auguwtua bó 264n. gyulé\', melyben dr. Buztietka Kálmán tan felügyeli t, Nsgy-Kanizu véroe hatóságát, iskola-szákét éi közösségét, valamint a megjelent ta-aitóságot melegen üdvözölte. A beszéd elhangzása után nyomban felállott dr. Busictki Kálmán kir. tanfelügyelő és a következő ssagaa szárayalásu boaédet moadoita: Igen tisztelt közgyűftj! Ismétlésekbe bocsátkozom annak méltatásával, hogy a néhány óra, melyet a lalavármegyei számban és mellemben tekintélyű laatastü et évi közgyűlésein eltölteni szerei esés vagyok — aaayira átszövi axubjee\'iv moauna<aival egymáshoz taló hivatalos voaatkosáuinkat, bogy mint tanfelügyelő éa augyar ember tgyképen énem és becsülöm a aok áldást, melyet testű-leti eletünk nemes tevékenysége ée szivünk együtt éwáu ára«xt pályánkra. Es ba e pálya nem egysser oly küzdelmes, hogy már-sttr u uz-ménytk fénye ia téveduni ke»d, isn.ét csat lelki érdekközösségttak okozss, hogy utyanason forrásból mentünk erőt, kitartást s önbizalmat. Igen is! ti\'Stelt kösgyűlés! Együtt hi\'szük és érezzük, hogy a magyar népoktatás ügye nincs többé az ismeretekkel való kisérlelek s a viszonyokkal megsHtn\'ás ut táró stádiumában ; feltirtóshatlinnl bontakozik ki immár összes körvonalaival a magyar közművelődés képe, a magyar U\\ érzés és gondolat-egységes, hü lypusa! Együtt remetjttk, tisztelt közgyűlés, bogy a magyar kuliurs qem marad lárudalmi foglalkozások keretében, de életszükséglete leu minden szívnek, bogy a nemzetié izmoéidás történeti fejlődése mennél teljesebb befejezést nyerjen. Végül együtt sieietjttk, tisztelt közgyűlés, a legnehezebb, de legmhb hivatási e földön, mely egész nemzedékek boldogulásának e ső felelősségével a tanítót, mint Isten éa az anya után a gyermek elaő mentorát lerbeli. Ez a „hit remény és szeretet" van bevésve a mi szivünk lapjára, mely bennünket, mint a római fórum tizenkét láblájs, a római polgári aagy jogokra, de ugyanakkor nagy kötelességekre Is emlékeztei. Igen tisztelt közgyűlés! Amint a családi élet melegét a munka és szentet boldogsága nélkül elképzelni sem lehef, ugy a tuiületi tösssellemet is csak a hivatás tiszta felfogásé, egymás lelki és egyéni becsének készséges elismerése, tehát íimé^ cuk munka és isaratet fejlesztheti o\'y bensőiéggé, mely elnémítja s pessimismnssal való kacérkodást s a zajtalan, de mindig a ha»a és emberiség szolgála* ában eltöltőit évek nemes önérzetét bevonja as ékt beceének kö tői zománcával. Igen! Ea a csendes hü uinnka érleli meg s ■agyar kutlura diadalmát; mint a hogy — Jókai szerint — fillérből leu a kínos tégáböl a varos, betűből a könyv, tapsból riadalom, nemaet á népből...... Miat e tármegye kirá\'yi tanfelügyelője, ismételten is ssivem mélyéből űdvöalöm a kői gyűlt* t. Odvösl-im, azoa hé kéré-sel, hogy vigyük velünk a má<odik ezer eutendőbe az elsőnek ideá\'jiit; tlgyűk ve link az elsőnek régi ragasz-, kodását! Isten Önökkel és munkásságukkal I A lelkes éljenzéeul logadoit bezéd után Zrínyi Károly, csáktornyai képzőin tépeti tanár, a tanítóiesiület lőjtgjpóje, olvasta tői a megye központi választmány kétévi működéséről szóló jsienléat, melyet a közgyűlés helyeelá.sel ven tadomáml. Fitthtr Endre, Csáktornyái polgári iikolal tanár, választmányi tig, jelentést tett a tantestület pénztári ál spotáról, A jel-n élből kitűnt, hogy a tanitó-lestűletnek sz árvebási- gyéjtöslapon kivül 838 fri 63 kr. pénztári összege van az agyesületi költségek fedezésére. A közgyüiée s jelentési tndomáiul vette és s pénztárnoknak a fölment»ényt megadta. Jfncvy Károly, választmányi tag felolvaata a központi bíráló bizotUág jelentését a pályatéte-lekre beérkezett bárom pályázó munkáról. A bíráló bizottság az 50 korona pályadijat az rlstm ugy akarta, hogy tzentedjünk, dt nt etig» gtdjünk t hűtlenek ne legyünk önmagunkhoz• jeligéi munkának Ítélte oda egyhangúlag. A jeligés levélke leibontatván, abból Béér Ferenc caáktorayij képsőiméseti tanár nevs tfint ki. sserző jeíen levén, maskájái maga olvasta föl. A közel háromnegyed óráig tartó leiolvasás ntáa iis percnyi szflaetet adott az elnök. Szünet ntán n közgyűlés u előérteksslet megállapodása szerint kimondotta, bogy s megyei kőspont Csáktornyáról Nagy-Kanizsára nelyesieaaék át. Ssinién előleges megállapodás alapján megejtették a választást ii egyhangúlag a következő eredménynyel: E\'nók: Szalav Sándor. Alelnökök : Hajgati Sándor ée Valigurttky Antal. Főjegyső: Fortdut Antal. I aljegyzőKovát* Miklós, II. aljegyző: Szabii I-tván. Pénztáros : Kertéa József. Könyvtároe: Krámer Lajo$^ Választmányi tagok ! dr. Karika (íyula, Farkat Vilma, Váryné-Stakonyi Jóasa, j Váry Józael. Szalag Sándor, ajoo megválauiolt tantestületi elnök a bi<almat limttáriaj, a válaaztmány éa maga nevében rövid szavakban megkőu\'inie kijelentette, bogy egyéb programmol nem tűz maga elé, mint az egyesületi alapszabályok ke-rwztúlvitilét. Végül ast mondti, hogy as uj választmány műkődélét iszal s löleuielő mozzanattal kívánja megkudesi, hogy dr. Wlattict Gyula valláa- és közoktatásügyi miniszter ur őnagy-méltóságát i zalamegyei általános tanítótestület diaztagjául ajánlja. Ez nriáii lelkesedéssel togidotl indítvány mán még azt inditványoata az uj elnök, hogy erről a miniszter ar táviratban értesíttessék; melynek \| elfogadása ntán mindjárt a következő táviratot küdlék Hudapestre; „Wlariíu Gyula míniizter nr Onagymétlóeéga Budapesten. Zalavármegye általános taniiótaatCk lete mai nagykaaimi közgyűlése alkalmából exoellenoíádal, miat aa egyesület lelkesedéssel megváluzlotl disztagját hódolattal üdvözli s kéri la\'ent: áruuza áldását drága életére, bogy hatalmas egyéniségével még sok lenyes lapját löltie be a magyar kaimra történetének." A jövő megy ti köngyüléi helyének kiplöléié-nél a köigyűléa megbízta s központi válaut- gyelő lelkes fejkőssóntőt mondott Eptrjtty Sándorra és u etéez igazgatóséira. Itt a tantestületi tagok egéu estig miradtak ■ lehelő legvidámabb hangulatta\' Már ouk aa esti órákban a tantestület uj elnöke a következő elkésett levelei kapu: Kecskemét 1897. rag. Tekintetű Elnök Dr! tt. mányt, hogy pubatolódszék: vájjon lehetne-e azt Balaton-Füreden tartani ? Ha ott tartható nem lenne, as eáetra Sümeget jelölte ki a UagjVér. Pálya Mihály ehiók előlerjentette a kyipomi választmánynak abbeli indítványát, hngy a megyei tanítótestület bivalalw lapjául a „ZALA" jelöituaék ki Est a közgyűlés egybangulag el* fogadta oly kijelentéisel, bogy minden a lanitt-testület ügyére vonatkoaó ■ a központi választmánytól eredő iratok a Zalában közöltetnek a ilyi módon küldetnek meg a járási körök elnöke nek is. - * Etek utána elnök as Ölést bezárta. Ulán i .Polgári Egylet" dimermében tár-; suebéd volt, melyen liVhb lelkes felköizönlöl lehetett hallani. Poharat emelt: Szalag S indor elnök: a királyra; dr. Buztietka Kálmán: dr. Wlasaioa Gvu a miniszterre; Pálya Mihály : dr. Ruzaioska I Kálmán tanfelügyelőre ; Krámer Lajoa: a vároai hatóságra és ennek jelenvolt képviselőjére : hen-gyei Lajos h. polgármesterre ; Zrinyi Kárnly : a. nigykaui/uf iako\'a«zékre és annak jelenvolt tagia ra : Remete Gézára, Faics Lajosra, dr. Tripammer Rezsőre és Seregély Dezeőre; dr. Buztietka Kálmán : a laniiőtestülelre ée annak \| elnökere ; Portdut Antal: a vendegekre; Btmett Gé<a : a tanítóságra; Hojmann Mór : Lskits Vendelre; Kováct Mikii s: a hölgyekre; dr. ilagatházy Antal: a Ztlavárinegyei Taaitótut filét Ugiaira. A< ebéd kitűnő volt. Kuposiy Jenő egy\'si véudéglős konyhájt ugyancaz kitett migáért I Igy azu\'án s kielégített vendégsereg pompáé kedvvel volt igy üt\' 3 őrsig. Délután 4 órakor az sl nem utasoit tantestü leii tagok a Sörgyári tekintettek meg Eptrjtty < Sándor igisgatóaági tag éa Kitin Ármin igaz gató, valamint Bottnbtrg Richárd lelűgyelő kalauzolása mellett. A gyári belviiégek megtekintést után a kivo-na t tanitonöket és tanítókat as igazgatóság pompás uzsonnával éa sörrel vendégelte meg, hol s már említett igaiga\'óiági tagokhoz Oold hammer Károly, igugatósági lag il ctttlakozott. Dr. Buztietka Kálmán kir. taaácios, laatelű- Alu írottak, mint a „Zilamegyei Általános Tanító-egyesület* tagjai, kik u idő azeriat Kecskeméten a gaiduigi auktanlolyamot hallgatlak U ezen okból a közgyűlésen meg I nemi jelenhetünk: pálya társi izenKutel Idvő-\| aöljük as egybegyűlt megyebeli kartársakit éz s közgyűlés mnnkálkodáuboz sikert és áldást I kivásunk f Üdvözlelünk közlésére Elnök urat ismételten felkérve, vagyunk ■látató* szolgái: lóth Sándor perlaki-, §4ktfl Elek sala-koppányi-, Krutiety Elek mara>sikló« tanítók. A Déli Vasút zóna díjszabása. A Déli vaipálya társaság igasgalóiága a no-kott előzékenységgel és gyoraisággal elkéuitette zóna-dijizabáaát, mely a magyar vonalakon 1898. ét január íin lép életbe. Esett dij-ubái 260 kilometer távolságig a MÁV díjszabása szerint készült A Déli Vasút tarifája azonban mintegy busz százalékkal magasabb, mint a MAVé, ugyanié azon öuieggol, mely illetékek ér szKi> táii adó cimén a Deli vasul társaság állal a kincstárnak fizetendő. A MÁV díjszabásánál továbbá a 226 kilométernél távolabbi állomások mind a XIV-ik zónába soroztainak, mig a Déli vasút a távolsági forgalmat XVII. zónába osztotta fel Megfelelő magasabb díjtétellel Az uj tarifa főleg a nonHzédu forgalomnál érvényesül igen kedvezően, de ha ezt a távolsági forgalomban u ez idő szerint érvényben levő menettérti vagy lürdő-évadjegyek áraihoz viszonyítjuk, azon meggyőződésre jutunk, hogy a Déli vasúton most sem utssik s. közönség drágán, illetve, hogy a zóna-tarifa szerint sem log olcsóbban utazni, hscsak a Déli vasut-társaság a kedvezményen jtgytbd az alapon azámitra érvényben nem hagyja. Az ttj díjszabás a közolkezö : Ktlosutar Zéaa 8aaáljrvaaat \| OJminui iL JL nsr II. 1 1. 1—10 L O.lt O.IH 11—1B 1 0.161 0.S6 t\'.ét - \| — ta-io «• 014 Ott 060 _ — j - Sl—95 I. 0.10 0.IS 0.78 0.36 0.60 UN ZS-4Q II. 0.60 O.Sti Itt 0.71 1J0 1 60 ét-K III. 0.60 I.él 118 t.08 ISO 8.70 M—70 IV. 1.S0 1»S 8.68 144 8.40 880 71-16 V. 1.60 S 40 860 t88 100 460 86-100 TI. ISO I.U 4.88 álé 180 640 101-llt Tll. tlO 6.H 604 8.88 4.80 6.10 116-130 VIII. Z.40 8 84 6.76 888 6J0 7jtQ 181—146 IX S.70 461 646 8J4 640 8.10 Itt-160 X. 8 00 4.H0 7.80 8.80 640 \'.00 161—176 XI. MO 6.Z8 788 átt 680 8 60 176—W0 XIL 8.80 6.76 864 4.SS 7J0 10.60 Z01-SS6 JtlII. 4.S0 648 8.78 állt 8.40 1160 1S6-S60 XIV. 4 80 7.8") 10 80 6.00 880 1440 Z6I-300 XV. 6.40 7.90 I1-8U 6.80 10.80 1680 101-160 XVI 6.00 8.60 18.00 7.60 1800 1800 851 — XVI! 610 880 U.ICI áéO 1180 11.60 Ennek alapján mindenki könnyeo kiszámíthatja: hová, mennyit űzet, de természetesen tudnunk kell * távolságot és aaért ismertetünk néhányat. Távotaág. Kanizsáról Komártánuig 21, Halott* Szt, Györgyig 41, Boglárig 72, Siáfokig 107, 8ztktt- fehérvárig 154, Budapestig 221 kilométer; Odtéig 18, Zala 8st-lcánig 54, Szombathelyig Nagy-Karnisa csütörtök Zala. 6P. szám. (8 lap.) 103, Bkt-Vtkáfif 198, Bkmo U6 kilométer; Mura-Ktretzturig 14, Kotor Ahó-Vomboruig 19, Mura-Királyig 31, Csáktornyáig 49 kilóméter; Ligridig 21, Zákányig 26, Gyékényeiig 30, Babáaátg 71 éa Boráig 81 kilométer. tljMtUb^Q tört ki minden (osztályba menendő gysneakti vetélnek fel? vidékiek eaak 2-áa «a 31a A város házából. HlráHméay. Nagy-Kanizsa varos adóhivatala részéről ezennel kóihirré tétetik, hogy »a 1899. évi XV. t. c. 26. §-a alapján mindaioo szőlősgazdák, akik az ezen törvényben megállapi ott kedvezményes bor-fogyasztásban részesülni óhajtanak, a I. évi bor- trenetfkns tapsban éa egyes szám után. A lelkes hangulat néhány perc múlva áhitattá változott. Totota Károly előadta Pataj Sándor imaszerű FoMzz-tL A kőlta méuy szépségét teljes mértékben élveztük Totola éraéstetL meghaló előadásába a, mivel igazáa kiérdemelte a közönség lelkes éijenét. Ezzel a műsor ki lévén merítve, as ifjnakg táncra perdült. A szüneteket több lelkes lelkőazöatö élénkítette. - Aa államügyészség köréből Dr. Oroody Lajos, királyi ügyész folyó bó 22-e\'n szabadságáról visszaérkezett és átvette ez ügyészség vese tését — Uj rabbi A keszthelyi isr. hitközség BitUr Sándor dr. személyében qj rabbit választott, ki Mvahetfk, a mennyiben számukra is jot hely. 2. Beiratásra a tanulók kólalaaafc — első he-iratAsra okveteienül — aaáiaik vagy eaek helyat-teaaí kíséretében jelentkezni éa előmutatni: a) keresztlevelüket vagy iiáiatéai bizonyitvá-nyakai; b) a mull tanévi iskolabizonyitványu-kai; ei lakásuk daaót, aa atca-, hátssám óa a sxállástadó megnevezésével; II óvat betöltött tanulók ojraoltási bizonyítványukat Ktreatlerü tagy asélsMe áwaajntoány nMkMl uj tanuló as intéeObe ijyéftriéa mm saMf M 5. Beiratáakor minden tanuló köteles aéórs le-fizetni I (H betrallsí dijat és 16 krt aa országot e hó 31-ón tartja székfoglalóját. A fiatal rabbi tanitói nyugdíjalapra. Ugyanekkor fizetendő a fogadtatására — mint levelezőnk irjn — a hit- termésükből a házi fogyasztásra asánt mennyisé- ^^/örtbenjnár megléteitek a kellő ölökészQ get /. éri atptembtr ki 1-Ml 15 kg bezárólag N,-Kanizsa varos adóhivatalánál a hivatalos órák alatt annál bizonyosabban bejelenteni el ne mul lassssák, mert a lanti záros bsiáridón tol a beje\' leölések figyelembe nem vétetnek. Nagy-Kanizsán, 197. augusztus 29-án. A várnai adóhivatal. LENtiYEL LAJOS h. polgármester. NEO ALBERT alleoői. letek. Az ünnepélyes belgtalást az uj rabbi édes I atyja, — a moóri hitközség "rabbija — fogja végezni. — Záazlóazantaléa A sümegi Iparos ifiusági Egylet — mint levelezőnk irja — Szent István napján nagy ünnepségek közt avatta fel zássla-ját. Mint zászlóanya KUntr Zsigmondné szerepelt, ki a dlszas, fehér selyemből készült zászlóra értékas selyemszalagot tett, mely a kővetkező arany himzéaset volt ellátva: A sümegi \| Iparos tyjusági egyesületnek — Eitner Zsigmondné. Az ünnepélyen reszt vetlek a tapolcai, a keszthelyi ós zsla-egersaegi lárusegyesületek, a sü-I megi polgári öoképaökör és a város közönsége impozáns számban. Az ünnepi misét Mild Mihály prépost plébános mondta, Vida Jánoa káplán Egész i pedig nagyhatású prédikációi tartott. Mise után életében a munka, az emberszeretet, a i Mild Mihály prépost megáldotta a zászlót és becsületesség mintaképe volt JSouMnbdctt ia,u,4n kezdetét velta a szegbeverés. A Rsma- "feí™ vfísr iJJSb; ag rssa {Alajos az egyesület egyik nervesöje mondtak j nagyhatású beszédeket Délután a lővökertben táncko- HÍRES. A neonba agghircsta. vonult titkára, ki azok közé a ritka emberek közé tartozik kiket mindenki szeret és becsül, Fiatal -korában munkása volt az I lekéső verseny, este pedig igen sikerült irodalomnak s most, hogy az aktiv mttkö-\' "o"^ T0,t dés gondjaitól félrevonult, hetvenhat éves korában újra visazatért első szerelméhez^ az irodalomhoz, mert szakadatlan munkássághoz szokott szelleme most sem pihen. „A rendőrség tolvaja" címen íapunknak uralkodott, — Népünnepély. A felső-templom javára rendezett ós Szent István napjáról folyó hó 22-ére halasztóit népünnepély szép sikerrel járt. As időjárás pompás volt, mi leginkább idézte elő, hogy a Polgári Egylet Kartjében oly élénkség mint már régen nem. A tréfás ver- egy történeti elbeszélést irt, melynek kör lését lapunk mai számában kezdtük meg. Valóságos aggharcosa ő a kitartó munkának LOlvaaóink bizonyára érdeklődéssel fogadják a munkában eltöltött életnek ezt az alkonyi virágát. — Palgár aaenl erek értrkezlete. A polgármestereknek országos éttekezletére •árosunkból Vétmtj Zsigmond polgármester és Dtdk Péter főkapitány mentek el. Az értekezlet elhatározta, hogy Budapeaten országos kongresszust tart, melynrk élőké tandíj ia, mely helybeli rendes tanulóktól évi 6 [ ín, vidéki ós magántanulók tói évi 8 árt 4 Ugyancsak a beiratáakor nyujtftudók ba aa igazgatóhoz as eieő félévi tandij elengedését kélő folyamodványok ia, melyek aaaoályaaarS kiállítására és kellő felszeretésére részletes utasítás található az intézet mull tanévi ÉHaritlj* végén, valamint az iskolai helyiség folyosóján kilett kiidető táblán. 5. Aa iskolai év ünnepélyes megnyitása szeptember 4-én reggeli 8 órakor less Nagy-Kanizsán, 1607. augusztus 21. M ipa tfotiodf. — Sümeg város kOttaégvétá** Sánag képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésében megállapította aa 1898.évre költségvetését, 22IM frt 8t kr. kiadáttal szemben IMüH írt 25 kr.. áeaérW áll fann, a szarint a hiány MM Irt 51 kr., melynek iödflaésére 84J százalék pótadót állapított meg a közgyűlés. — Kttzlhdyniik 40 százalék lasz a jövő évben községi pólndója. i — .--l.l I i ,, .\'" - > ...I I ! . . . isnoia snasiios n nagfaantsaat aosssgi a\'plakaUkbaa aa 1887-R tanévre a ba-íratások szeptember 1-étől 8-ig tartatnak 4a pedig mindenkor reggel 8 órától ll-ig és délután il—4-ig. 9 én ünnepélyes „Veni Bauóte\'-val a tanév megkezdése. Nagy-Kanizsán, 1997. augusztus hó 25-én. Az igazgatóig, — A buosu vége A tormási bucsb vasárnap elég simán folyik le, ha néhány kiakaniasaf szom- senyek: zsákfutás, lekváros és babos lepény evés, . - . . m__,__. . , bordólotás ab. hatalmasan megkacigUIUk s "^ nan látta voba IW aormárí le jelenlevők apraját nagyját, .de as érdeklődés vonzerejét főleg a versenyeket bdvetö tombola képeele, \| melyhes Wurshct János <a Ardíf Bálint igazán j sok nép tárgyat szereztek össze. De nemcaak tárgyak voltak nyerhetők, hanem élő állatok is még pediglen egy jó korban levő szamár és egy már nem fiatal kecske Aa elsőt dr PUtp Kázmér ügyvéd, a másodikat Bogenrífdtr József szállodás nyerte meg. A népünnepély — ugy hisszük — Bzép jövedelmet hozott a felső templom .. . .__ ■. - -íj.,^ n r\' r iinsradta paocon, nóggatva a sormásukat. ,Ui céljára. - Műkedvelői ifjúság kebeléből előadás. A helybeli Iparoa alakult műkedvelői társaság Szarvas szálloda dísztermében szitő bizottságába Viury Zsigmondot, vá- szeptember 5-én rosunk polgármesterét is megválasztották \'előadja Műller (lyula pályadíjat njert énekes - Lsjos-sstéty Az Klrf Sogykanizoai Magyor! népszinművét a .Babot kondf-l A műkedvelői tár AMtár»aég a szokott gyűlhelyén, Pintér Sándor j ««»ág. mint mindig, ugy ez alkalommal ia jóté-Petöflhea címzett vendéglőjében igazán lélskeme* konT célra szánta as eelély tiszta jövedelmét, még Mén ünnepelte meg KomoiIi Lajos névnapját, pedig a felső-tsroplom és a helybeli óvódák javára. Kedden este a csinos ken helyiség, mely az ün. j «en műkedvelői társaság, ba nem is tanusitsna nepélyes alkalomnak megfelsUHeg volt díszítve, annyi dicséretes önzetlenséget, mini mennyit megtelt közönséggel, mely szívélyes ovációkban tényleg tanúsít, még az esetbon is megérdemelné részesítette ss asztaltársaság rokonszenves qj a közönség érdemleges pártfogását mert minden-elnókét, dr. Mayor Ferencet, midőn es lövid kor alapos készültséggel lép a publikum elé, agy elnöki megnyitójában Kossuth Lajos smlékének \| hogy as előadások nemcsak a jótékonycél lekin-adózva, egyúttal köszönetet mondott a megjelen- leiéből, han«m szórakozási szempontból is meglöknek is szoo tr>ák nevében, kik K\' asnlh apénk érdemlik, hogy a közönség figyelmét erre felhív-névűnnepélye jövedelméből fognak felruháztatni. I jak. Az előadást zártkörű tánc követi. Helyárak: Az eluöki megnyitót Molnár Mihály (elolvasása Pholy 5 frt, körszék 1 frt, zártssék 80 kr.fllő-követte. A felolvasó igen dicséretes mánkat vég- hely a többi sorban 00 kr- földasinll állóhely 40 satt ezen leiolvasás megírásával. Alspos készült-1 kr, táncra érvénytelen kanali jegy 20 kr. Jegyek előre válthatók Balos Lajos és Práger Béla urak gyógyszertárában, - lakolal értesítés A helybeli álL a községi polgári llalekeléfcam az 1897- 8. tanévi be-iratások szeptember 1-3. napjain történnek délelőtt 8-11., délalán 2-5. óráig. A javító és felvételi vizsgálatok a beira\'ásokal megelőzőleg seggel, ifjúi lelkesedéssel és igaz magyar érzéssel eéselelte Kossuth életét, halálát és az utóbbit kövelö országos gyánt. A kitűnően előadott és mégirt felolvasás mindvégig lakotölte a hallgatóság figyelmét, mely sűrűn felhangzó tapssal jutalmazta a nép tehetségü\'felolvasót. — A felolvasó antal helyeit most a cimbalom került aa emelvényre. Előbb az élősió, most a cimbalom hangja resnhatla meg szivünk favjait. Hajgati Béla n a zseniális, minden izében magyar dlDetáns cimbalomművész annyira falviilaayozta mesteri játékával a hallgatóságot, hogy aa leikiiliauo augusztus 81 én lennek d. e. 8—12. éa d. a 2—4. óráig. A beiratásoknál a következő uabályok tartandók szem előtt: \\ I. Szeptember 1-éo csakis helybeli nülök I. gényl megharagítani azaal, hogy larínkiBb annak a leánynak csapták a szelőt, kihez Tatai bizonyos előjogokat\' tormáit. Taasi maglogadta, hoey mag fogja mutálni, ki a legény a csárdában. Midőn a kiüunizMiak aa esti óráiban hazatérőben voltak Tasai egy segítségül hivott kovács\'egénynyel aljukat állotta. A kiskanlzsálak, noha saámssaríUag többségben voltak, jónak láttak- a csapófával felfegyverkezett ellen elöl kitérni, oaak \'aní Ki ni a László 38 évn nős, téglagyári munkás ba merni Ezeknél padig mag volt a mersa A kováeslogény agy vágta faiba a caapófával Imreit, hogy n azonnal földre bukóit éa hogy véle lenségbfll lel ne kélhaeaan, Tasst ia néhány Qléal mért Imrei fajért. taUeaan öaasssszváa ennek koponyáját, mi által csakhamar magasQnt Imrei 4lni. A lettesek alfogatván, átadattak a biróaágnak. Imrei őzvagyén kivűl 4 árvát hagyott hátra. — Qyermekek mailé. Jó családból azármásott fiatal, 4 polgári-osztályt jeles arsdméeysysi végzett leány kereste mag nerkesztőségünket, hogy ajánlanók be valami inlalligana oaaiádhos gyermekek mellé. Mivel iudjnk, hogy városunkban 4a vidékén több olyan előkelő eaalád van, ahol a gyermekek mellé tisztességes csatádból való, már tasnltabb leányokat felügyeletre alkalmasnak, — a hozzánk fordult fiatal leányi, tanáraitól nyárt információ alapján la melegen ajánlhatják. A megkeresések akár a saerkaaalöaéghaa, akar űav. Kulcsár Sápdornéhóz, (Nagy-Kanina, Petőfi-atoa. népiskola mellett) inléshelőa. Osv. Hrlaalar J.taéaAI, IsepelaekN, jéplahslwaemámak alaltntlligag-kaié áram kaláleaal talall aladalaah. K{i{iidaii(. Allatagáazaógügy A Főldmiveléei Ertasitóaa legutóbbi száma szerint Zalttérmogyábim a ragadós állati betegségek állán augusztus bó 18-án a következő volt1: Nagy-Ken iase catttörtök Zala 68 azám 6 Kp.) 1897. augu»c<us bó 2fc-án Lépfene: Felső-Páhok 1 udv., összesen 1 kőa-1 vei megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. 1 »dv. .. Kikiáltási ár a fentebb kitelt heceár. Takonykór éa bőrféreg : Hánok-Ssent György Árverezni kívánók tartósnak a becsár lOV.-át \' udv. készpénzben vagy óradékképee papírban a ki* Sertésvéss : Akaii, A\'aö Pábok, Balaton-Udvari, küldött kezéhez lelenni. .Bessenyö, Belica, Botfa, Bottornya, Csabrendek,! Kell N.-Kanizaán, a kir. tvazék mint lelek-Csömödér, Dráva Szent Iván, Deklessin, Dióskai, Egenföld, Esztergál, Eazteregnye, Gogánfs, Uyenee-Diás. Kehida. Kékkút, Kerka-Szt.Király, Keszthely Kis-Komárom, Korpavár, Köveekálla, Lendva-Ujlala, Lenti Szombathely, Leseoce-ls\'vánd,Lelenye, Megyer, Nagy-Göráö, Nagy-Rada, Nagy-Récse, Nemes Bükk, Nyirád, Orvényes, Palin, Petrívente, Podbreszt, Rédics, Saltöld, Sárbida, Sármellék, Só meg, Szigtiget.Szt-András,Tót-9zt-Márton,Tűrje, Újlak. Zata-Erdöd, Zala-Set-Gró\'h, Zala-Caány, Zsigmondbáza, összesen 69 község. N»gy Kanittdn a sertésvész szintén hivatalosan aMgállapitlatván, a város zár alá helyeztetett. könyvi balóságnál 1897. évi májas hó 91 napján. GÓZONY, kir. tszéki albiró. 9197/1897. Árverési hirdetmény. 948-1 fertőztetve. Alolirott kiküldölt végrehsjtó az 1881. évi LX. tc. 109. §-a értelmében ezennel közhírré leni, hogy a n. kanizsai kir. járisbirósig 8356/97. A F.r£ szerint augusztus 18-án \' ttríMniSl áftal Frank Vilmos végrehajtató nem kevesebb mint 168K község és 16 város volt Íav4ra Gttnsberger Tivadar és neje n.kanizsai lakósok ellen 32 frt töke, ennek 1897. éri ápril hó 3. napjától számítandó 69/. kamatai és eddig i összesen 23 irt 07 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégi\'ési végrehajtás alkalmával bíróilag (elalfoglall és H48irtra beesőit bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 91971897. sz. kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Nagy Kanizsán alperesek lakásán leendő eszközlésére . / . i [rendelő végzés folytán a helyszínén, ngfú N-Kanizsán, alperes lakásán leendő eszköaléeére, 1897 évi weplemker hé «-lh aasjé. ssak d s. I Arája határidőül kitOsetik s ahhoz a venni szándéka-zók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az \|8él. évi LJC I. c. 1 7. §-a érteimébea a legtöbbel ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára u 1881. évi LX. t. c. 108. g-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt N.-Kanizsán, 1897. évi augusztus bó 17-lk napján. BARTS GYÖRGY kir. bir. végrehsjté. Szerkmlőj Nxenetek. .Aalat éa a kertben" dal nn kSstlketaUaa.-rttzáöévaá e Dráva sseatém IW aris raáaokkal éaiaaaatt. ■yfctl áloas Ha aorji kard, Uaéljlk. Felelős azerkeaztö: Ili L/A ¥ lAIDttl Laptulajdonos és kiadó: n M V H E I. í f L ó r, 9163/897. Egyttltee 1 Árverési hirdetmény. 1897. évi sseptember Isé 4. aapjáaak d. u. 4 Arája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly inegjegyzésssl hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881.-évi LX.4^0, 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni lógnak. —A» fiér«erMendő fng"»sgnlf <"t«lr« »« tflftt. évi LX. tc 108. § ban megállapított leltételek szeriut lesz kifizetendő. Kelt N.-Kanizsáu 1.197. évi augusztus hó 18-ik A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Oroszi József orosztonyi lakos végrehajtatónak Beke Ferenc s napján. neje Tóth Anna végrehajtást szenvedő szabari BARTS GYÖRGY lakosok elleni 171 frt tőke enuek 1895. évi ja- klr. bír. vigrakajté. uuár 12-től járó 7 százalék kamatai 19 frt 20 ______. _ kr. per, II frt 95 kr. végrehajtás kerelmi 9 frt 95 előző árverés kérelmi 8 frf 95 jelenlegi ugy 9129/1897. s». " * 241—1 a m. kir. állam kincstár végrehajtalónak ugyan- j azon végrehajtást szenvedetlek elleni 70 frl 95 AíVerésÍ hirdetmény, kr. tőke ennek 1896. március 22-től járó 5 szá- \' zalék kamatai 4 Art 90 kr. ker. kamat 1 frt 45 Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. kr. behajtási illeték, II frt 35 kr. végrehajtás I. c. 102. §-a érteimében ezennel közhírré leszi, kérelmi 9 Irt 75 kr. jelenlegi s a még felmerü- bogy a nkanizsaikir. járásbíróság 6334/97 számú lendö költségek iránti vhajtási ügyében a lent végzése által Zerkovits Albert végrehajtató javára nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó Krausz Ignác és neje n-kanizsai lakósok elleni 73 a szabari 82 sz. tkvben -f 88 hr. sz. a. felvett írt 83 kr tőke, ennek 1897. év január hó 96 nap- •Sherrry • \'Mackiná-• Marsra!a • - Malaga • Tarragona Legjobb bw4sárUtiförrJiiá fokfAr: \' Weu én Klein uraknál Br.-KanlMáa. s 160 írtra ugyanalon tjkvben + 173il hrsz. lelveit s 234 frtra becsült ingatlanok jától számítandó 5\'/, kamatai és eddig összesen 31 frt 20 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag felülfoglalt és 352 frtra becsült bútorok, ágynemüek és egyébb tárgyaltból álló ingóságok nyilvános a Szabar községházánál Físcltl Pál és dr. Tuboly árverés utján eladatnak. Gyulalelperesi ügyvédek vagy lielyettesekőzbejötté- Mely árverésnek a 9399/1897. sz. kiküldetést 1897. évi mepfeoaber hé !t. aapjéu A. e 10 érskvr Müjégeladás! teljes vággonrakományban. Frank* Nagy-Kantaisa Allaaaéa Bővebbet Welnbérijer Imrénél Kapanvár. ^xxxxxioooooooooooooooocoa Pályázati hirdetmény. Letenyei járásba járási községi adó S végrehajtói ideiglenes állás napi 2 frt 59 IS kr. működési napidíjjal azonnal betöltendő. * - Fölhivatnak mindazok, kik az ideiglenes W állást elnyerni óhajtják, hogy kérvényüket s 5 erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányai-kat mielőbb hozzám beadják. Letenye, 1897. augusztus 23. MERKLY főszolgabíró. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx! 1456311897., 247-1 Hirdetmény. y, Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről köz-Q hirré tétetik, miszerint a város közönségének tulajdonát X képező erdőkben található ez évi gubacs termés a f. évi angnsztas Sl. nnp)ii d e. 10 Arnker a városház nagytermében tartandó nyilvános szóbeli árverés utján a legtöbbet Ígérőnek eladalik. Bánatpénzül a 112 frt 50 kr. kikiáltási ár 10 százaléka az árverés megkezdése előtt a bizottság kezeibe leteendő. hivatalos órák alatt A feltételek a v. levéltárban a betekinthetek. Nagy-Kanizs\'n 1897. aug. 21-én. A A vAronl tenéee ttOMKOCMOOQOOOOÜOOOOOtt Karnisa csütörtök Zala 68. szám. i7- lap.) 1897. aognfftas hó 36-án ^JOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOtt jf" Van saerencsénk ajánlani: .____O X Ruvatalt (lut»á\|a § ThomasfoszfátlisztetS V ■■ Jf Q szavatolt 15-20% citrátbsn oldhstó foszforssvtartalommal " A és 85-100\'/, porfinomsággal A X Felfilmolhatlan, minden talajra sikálna trágyasser, kfi- X )f lönöeen sovány talajok javítására, kiittnő hatású as Bseses gab-w naneuiöek, kapás es olajnnvények, lóhere és lucerna, sáólő, Q u kom\'n és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. y 5 Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszforaavtrágya; Q A tekintettel batáaauak tarlós-ágára, (elüimiiija aa összes síuper- A X foszfátokat — A eitriU.au cldbaió (osítoraav-iarii-lomért sza- W yf ratosságot vállalunk, neialám hiányt a>entériifiuk{ — Arján- w Vm latokkal, szakmunkákkal és egyén felvilágosítással a legkéaxsé- ft A gesebben saolgil A A csskorsaáfl Tkoauamarak prigai fooilUlsst Q K eladást irodájának reiérktpviiilüsígo a msgjrar w loroua tra, taiiUtia A S"-1* Kalmár Vilmos, .JXSS&.U. g XXXXAXXXXAXXXXXXXXXtfXXXOXX Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában * Nagy-Kanizsán. CLATTON & SHÜTTLEWORTH BUDAPEST, Vácsl-köriit SS. n. által a lagjuUnjrosabb árak mellen ajánltatnak í\', f12 lúirSIg, mii Iwm InA, WátMaiabr-Mfl Imi tatyWk, UnlllMHUk. kaak»l;>idk, h--\'f M imi. tfK Hélium, toconubíl es sánsipügip-kaszletsk l».J»i.fc MmiSféiMk. fciintt. a—aaka.a#Sa. réf«ágék, kiftatlna pl n pw ft nn»Mt, aartlAk. Arlit-malmok. •«,, Ima millió, M> «a Mmanw Mkaata. 4aa agyat. insáasSe! lO\'k. láililk /nj»a<l IMmM i>0« * láwlw Ml>.l ~ GEROCS JÓZSEF dlvatkalap-rabtára NAGY-KANIZSÁN. Van szerencsém a n. érdemű közönség b. figyelmét felhívni, Nagykanizsán, a „KORONA" szálloda épületében levő, dúsan félszerelt lsa,la,prgús:táLxa^ixirsu, melyben bárminemű bel- és külföldi legújabb divatú uri- és gyermekkalapok, továbbá nyári- és téli-sapkák a legszolidabb árak mellett kaphatók. Különösen felhívom a n. érdemű közönség b. figyelmét a saját gyártmáAyu JL. o ÖL © n. k: a-1 a,p j a,imr mely a legfinomabb angol gyapjúból, a legújabb divatú formákban készül, urak- és gyermekek : részére, - és bámulatos olcsó áron árusítom. Elvállalok javításokat, kalapíestéseket és cilindervasalásokat. Becses pártfogásukat kérve, vagyok kiváló tisztelettel Ooróos József. Nafy-Kanisaa csütörtök Zala- 68 uém 6. lap.) 1897. augnafiaa hó llia Lepfine: Felső-Páhok 1 udv., összesen 1 község 1 udv. Tskonykór és bőrféreg : Biook-Sxent György I udv Serlésvész : Akaii, A\'tő Pábok, Halaton-Udvari, De—anyó, Balica, Botfa, Bottornya, Csabrendek, Caómödér, Dráva Ssent Iráa, Deklessin, Dióskai, figenfüld, Esztergál, Esztertgnyt, Gogánfa, Gyenes-Diás, Kehida, Kékkút, Kerks-Szt.-Király, Keaztbely Kis-Komárom, Korpavár, Köveskáila, Lendva-Ujlalu, Lenti Szombathely, Leeence ls\'vándJ^lenye, Megyer, Ntgy-Göráö, Nagy Hada, Ntgy-Récse, Nemei Bükk, Nyirád, örvényes, Palin, Petrirenle, Podbreszt, Rédics, Salföid, Sárfaida, Sármellék, Sümeg, Szigliget, 8zt- András,Tot-Szt-Márton,Törje, Újlak, Zala-Erdöd, Zala-Szl-Gró\'h, Zala-Csány, Zsigmondháza, összesen 69 község. Nagy Kamzmn a sertésvéss szintén hivatalosan ■agáuipittalván, a város zár alá helyeztetett vei megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog Kikiáltási ár a fentebb kitett becaár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10/,-át készpénzben vagy óvtdékképei papírban a ki küldött kezéhez letenni. Kelt N.-Ktniasán, a kir.\' tvszék mint telek könyvi hatóságnál 1897. évi május hó 91 napján GÖZONY, kir. tszéki albiró 9197/1897, Árverési hirdetatéay. 248-1 fertőztetve. Alulírott kikflldőtt^yégrehajtó u 1881. éri LX. tc. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, _______________ hogy a n. kanizsai kir. járásbíróság 8356/97. A~F.r£ ~zzerint~ sugusztüs lSán\' mtüvéntSl "A™" végzése által Frank Vilmos végrehajtató nem kevmebb mint 1681 község és 16 város volt Íav4r® í\'ünsberger Tivadar és neje n.kanizsai lakósok ellen 32 frt töke, ennek 1897. évi ápríl hó 3. napjától számítandó 6\'/. kamatai és eddig összesen 23 frl 07 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégi\'ési végrehajtás alkalmával bíróilag felQlloglalt és 31& írtra becsült bútorokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 91271897. sz. kiküldetést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Nsgy Kanizsán alperesek lakásán leendő eszközlésére rendelő végzés folytán a helyszínen, vasi* M -Kanizaán, alperes lakásán leendő eszközlésére, 187 évi ueplraker hé á-lk aaau. isak d. a. 9 érája határidőül kitflzetik s ahhoz a venni szándéka, zók ezennel oly megjegyzéaiel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX t. c. 1 7. §-a érteimébei a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételén az 1881 évi LX. t. c. 108. 8-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt N.-Kanissán, 1897. évi augusztus hó 17-ik napján. —— BARTS GYÖRGY kir. bír. végrehajtó. Raerkmlál Izrielek. „Aaüat éa a ksrtka" dal wi kUsSIkatatUs: rtMUnl a Dráva aenUa KM arie veaáaekkal éel\|aett vyért álom Ba »fjt kárál, kiállják. Felelöl szerkentő: -IliLif 8 A ID tt B Laptulíjdonos és kiadó: n g c h r l rüLár. 2163/897. Együttai Árverési Thirdetmény. 1897. éri Mseptemker hé 4. aapjáaak d. a. 4 órája határidőül kitüzetik éa ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssé hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok azen árverésen u 1881. évi LX. I. c. 107. §-a értelmében a-legtöb-bet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. —A a elárveresondő ingóságok vételára az 1881. évi LX. Ic 108. ban megállapított feltételek szeriül lesz kifizetendő.__t. , Kolt N.-Kanizsán 1«97. évi augusztus hó 18-ik BARTS GYÖRGY kir. kir. virekajtt. \'Pont bon* • Sherry • • Madet rá- • MárSá/á • ■ Mai a gá-Tárrágona s/, \| Legjobb \'foiwUrUtl/órrha ftdklir: \' Jíeu és Eléli uraknál JV.-KaiiIxaAn 241-1 XH H A nagykanizsai kir. törvényszék Ikvi osztálya részéről közhírré létetik, hogy Oroszi József orosztonyi lakos végrehajtatónak Beke Ferenc a napján, neje Tóth Anna végrehajtást szenvedő szabari lakosok dleni 171 frt töke ennek 1895. évi január 12-től járó 7 százalék kamatai 19 frl 550 __ kr. per, 11 frt 95 kr. végrehajtás kérelmi 9 Irt 25 elfixö árverés kérelmi 8 trt 95 jelenlegi ugy 9129/1807. sr. a m. kir. állam kincalár véjjrehajtalónak ugyan-i ^ azon végrehajtást szenvedetlek elleni 70 frl 95 Árverési hirdetmény kr. tőke ennek 1896. március 22-től járó 5 azá- J\' salék kamatai 4 frl 20 kr. ker. kamat 1 frt 45 Alulírod kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. kr. behajlási illeték, II frt 35 kr. végrehajtás l. c. I0J §-a értelmében ezennel közhírré teszi, kérelmi 9 frt 75 kr. jelenlegi s a még felmerik- hogy a nkanissaí kir. járásbíróság 6834/97 számú \| . - - . . lendő költségek iránti vhajtáai ügyében a fent végzése által Zerkovitz Albert végrehajtató javára j t e IJ6S VaggOnraKOmánV D8D. nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó Krausz Ignác és neje nkanizaai lakósok elleni 78 a szabari 82 sz. Ikvbeu -f- 88 hr. sz. a. felvett Irt 83 kr tőke. ennek 1897. év január hó 26 nap-i 160 frtra ugyanazon tjkvben -f 1732 hrsz. a. jálól számilandó 6% kamatai és eddig összesen lelvett s 234 frtra becsült ingatlanok " 81 frl 20 kr. perköltség követelés erejéig elrenddt 1897. évi wepteaaber hé a. aapjAu ^elégilési végrehajUs alkalmával bíróilag felül-- foglalt és 852 frtra becsült bútorok, ágyneműek \| . •■ " •pm r és egyébb tárgyakból álló ingóságok nyilvános \' a Szabar községházánál Jüschj Pál és dr. Tuboly árverés utján eladatnak. Gyula lelperesi Ügyvédek vagy helyettese közbejötté- Mely árverésnek a 9329/1897. sz. kiküldetést: Müjégeladás! Franko Nagy-Kaalaisa éloaaáa Bővebbet W elit brr \|g«r Imrénél Kapnovár ooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxr \| Pályázati hirdetmény. fi Letenyei járásba járási községi adó fi végrehajtói ideiglenes állás napi 2 frt 50 IS kr. működési napidíjjal azonnal betöltendő. * - Fölhivatnak mindazok, kik az ideiglenes -állást elnyerni óhajtják, hogy kórvényüket s 5 erkölcsi magaviseletüket igazoló okmányai- {I kat mielőbb hozzám beadják. Leteriye, 1897. augusztus 23. MERKLY főszolgabiró. ocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxí WKHHHKKKtKKKHKKHHHXWHAH, £ ■ 14563I1897. 247—< Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, miszerint a város közönségének tulajdonát képező erdőkben található ez évi gubacs termés a f. évi nugnsztai Sl.^napján d e ÍO érakar a városház nagytermében tartandó nyilvános szóbeli árverés utján a legtöbbet Ígérőnek eladatik. Bánatpénzül a 112 frt 50 kr. kikiáltási ár 10 százaléka az árverés megkezdése előtt a bizottság kezeibe leteendő. ** u A feltételek a v. levéltárban a hivatalos órák alatt y* betekinthetők. Q Nagy-Kanizs\'n 1897. aug. 21-én. A yáreil tanárt nár«. X XW«WWK«XK«XXKXKX«XWXKW Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 68. szám. i7- ItD.) 1897. aogmstua hó 26.gn ThomasfoszfátlisztetS ^JOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOW X Vsn szerencsénk ajánlani: O X KUvaUlt llutiiágn 5 fi A Isa—«— Q A 1 kilSatoteU V - n ű szavatolt 15-20", cltrátban oldható foazforuvtartalommal w A és 85-100\'/, porfinomsággal M X Kelűlnulhstlao, minden talajra alkalma* trágyaszer, kfi- V. V Iönösen sovány talajok javiiáüftra, kjiüuő hatású az összes gab- W naaamttek, kapás ea olajnávinfék, lóhere éa lucerna, aaúlö,-A u kom\'n ée kerti veteményekív, kiváltképen a rétekre. u 5 Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsavtrágya; ft A tekintettel baiásauak tartós-ágam, telülmutja >i összes szuper- A X foszfátokat — A citrá\'i.au oldható foszlore»v-ikr>rlvuiért szz- K w vatosságot vállalunk, netaláni biá\'nyi megtéritttuk. — Aráján- GT ^ latokká\', nakmunkakkal ée egyéb feivilagoHiiesasI % lenkészsé- Q A geiebbeo saolgál M tf s cMkorsaáfi ThoiiiumüTík, prtpi fotafitluat A G alodáal irodájának TuárképTUal6aá(* a migjar 2 fs korona orsa, taiItatta A 5101 Kalmár Vilmos, g KXHKAKKKXttHKKXKXHKKtfKHWOHK CLAYTON 4 SHÜTTLEWORTH \'££3! BUDAPEST, Vicsi-kArút 63. as. által a legjutfnyoiabb árak mellett ajonlutnak Locomibll m gozcséplőgépkaszlelak f^óö^T.^: aaiMh. fcw ctjilSk, UáiUtú ro.Mk, konkolyaink, kMéáUo S» inil. («\|Mk. Hlxpijiu, Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. GEROCS JÓZSEF divatkalap-rakt&ra NAGY-KANIZSÁN. Van szerencsém a n. érdemű közönség b. figyelmét felhívni, Nagykanizsán, a „KORONA4 szálloda épületében levő, dúsan felszerelt jgala.preűte:tSLrgLxrLrgL, •; \' . f * T - t : ! w > > melyben bárminemű bel- és külföldi legújabb divatú uri- és gyermekkalapok, továbbá nyári- és téli-sapkák a legszolidabb árak mellett kaphatók. Különösen felhívom a n. érdemű közönség b. figyelmét a saját gyártmányú JL. o öL © xi Isz a1 a, p 3 Bé i ra r a,, mely a legfinomabb angol gyapjúból, a legújabb divatú formákban készül, arak- és gyermekek részére, - és bámulatos olcsó áron árusitom. Elvállalok javításokat, kalapfestéseket és cilindervasalásokat. Becses pártfogásukat kérve, vagyok kiváló tisztelettel Geróos József. Nagy-K:init«a, csütörtök 1897. atigossiai hó 26 FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedése, kőnyvkiadóhivatala, papír ós irószerraktára, könyvnyomdája ós könyvkötészete Városház-utca. N A G Y"K A N IZ SÁN. V"***^18- i Saját kiadású tankönyvök: Selmeczy Imre: Falusi iskolások tankönyve, a miniszteri tanterv szerint falusi osztatlan népiskolák viszonyaihoz alkalmazva. Mindegyik kötet az ihlető osztályok egész tananyagát foglalja I. kötet a II. és 111 iskola év részére kötve ... 25 kr. II. kötet a lV-ik Iskola év részére kötve ... 20 kr. III. kötet as 5 6-ik iskola év részére kötve ... 30 kr. Ambrot • Kopeaky. Számtani példatár, az elemi népiskolák számára, átdolgozta a csákornyai községi elemi népiskola tanító testülete. Általánosan engedélyezve. Az országos közoktatási tanács bírálata szerint a legjobb számtan. Legutóbb a dunán-tuli reform, egyház kerület által kizárólagosan baaználan dó tankönyvül el-fogadtatotL L I U. IU. IV. V. I L <mL —IS. IL , -18 Itt. „ -16. IV. „ -15. V. ,. -16. Ajánlja könyvkereskedését a t tanító uraknak, iskolájukban használt tankönyvek és írószerek beszerzésére. Raktáron tartatik nagy mennyiségben mindenféle tan- és segédkönyv, hogy bármily rendelés azonnal elintézhető legyen. Á .....■.-: Megrendelések a legpontosabban és leggyorsabban intéztetnek el. Harmadik korooa-érték alakján átdolgozott kiadás. Zalavármegye t tanítóinak figyelmébe ajánlom a kiadásomban legújabban megjelent tankönyvek: Szalay Sándor: Elemi földrajz (Zalavármegye földrajza) a zalavármegyei népiskolák III osztálya számára. Miniszteri tanterv szerint; - képekkel ellátva, kötve 20 kr Zalavárm. kir. tanfelügyelősége által a megyei népiskolákban való használatra 1297197. sz. a. engedélyeztetett Iskolai anyakönyvi naplók, bizonyítványok, havi értesítők, írószerek, iskolai felszerelések, szemléltető képek, térképek, számológépek, iskolai táblák a leg-jutányosabb árak mellett kaphatók. Juhátz Péter; Otem-irási m<ntalapok, a nmélt. vallás- és közök. magy. kir. miniszter állal az elemi népbk. számára által, engedélyezve. — Negyedik kiadás — 12 lap egy l&zelben — 20. — Ugyanaz németben — 20 kr. Az írás szépsége mintaszerű. AltmannMifr: Elemi képes természetrajz, különös tekintettel az egészségtanra, a népisk. felső oszt. számára. Ábrákkal. — Állal, engedélyezve. Kötve — 36 Bun Samu: Könyvviteli minta- és gyaknrlóftUet alsó-foku ipariskolák számára az 1893. évi S8564. sz. a. minist, rendeletben foglalt v\\j tanterv alapján. Ára S0 kr. Ktk\'önféték . Balogh /.N.-kanízsa város és vidékének hadtörténelmi múltjai ára díszes borítékba fűzve 1.50 Halit — Boffmann. Zalavármegyei év-könyv a millenniumra 140 képpel. — Hogy e könyv könnyebben kozzá-tórhetö legyen, szerzők az árit 2 írtra szállították le. Mdy MUMy : A magyar helyesírás és a helyes ma-gyarság. — Ara fűzve — 60 kr. E könyvecskéről a „Magyar Nyelvőr" juliusi füzeiében igen szép birllalban emlékesett meg\' Hoffmnnn Mór : vázlatok és tanulmányok, as irodalom, élet és nevelés köréből. - Fűzve X frt. Maryitay Jóimf: Értekezések a tanügy köréből. -Fűzve — 80 kr. Saltmann O. Ke-keresatély Hangya könyvecske, vagy utasítás a tanítók észszerű nevelésére. — Fordította Pethei János. Ara 50 kr. Kőlctty Ferenc : Paraioesis, dlszkö-tésben — 40 tar. 69. szim. Nagy-Kanizsa, 1897. augusztus hó 29-én. XXIV. évfolyam IHI>MÍHM\| : Yáresbás-ápllat, Fúekst HI6p khir\'ktnriudMkM. iKilailInl btaknil l«k«t aapea-kimt d. b. 4—5 6n klet 14 IiMmbM > lap anilaai rMMr. naatksaá Bisdw klalsutay. ------A lliHiHn l.r.l.k wk ítmtrt ksuk-Ul fafUUtuk .1. > ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Ete4éhl vitel: Viroakáa-áplítt : fítM fUh ktajTkr«akd«M XLÚrairSSI i Ki X : Ml km II karata (I frt - kx Mám I korau (I trl — kr S«Mém I k»r»a» (1 Irt 10 kr IWnkk HIMnk Egyet uám ára: 10 irnjetir. Nagy-Kaniaaai- és del-xaiai- takarékpenxtarak. a bankegyesülel, aa Ipar- és kereske-glnUUwt infajma mán\'* deimi bank, a Nagy-kanizsai segélvegylet-Bzövetkezet és a letenvei takarékpénztár. —— „nagy-kanizsai malátagyár és serföxőde r. t." a nagykanizsai önkéntea tüzohó-egylet, V/tlttér petitMra is kr. zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a nkanizsai kerületi belegsegélyzó —— pénztár, a „Zálamegyei Általános* Tanítótestület" hivatalos közlönye, amaaiiesk, .tUaiai a kiilninlr -% — .wiitwa riaaM rin» w«rv X«g\|elealk líagy-KauixaAa lirteiiltint kétszer: •vasárnap és csiüttörtSlcÖA. és az ár között, akkor természetszerűleg megállapodnék az~ár i&< De azért börze-a baissierk még mindig Odaégett gyujtogatók , . is , T7 . . \| "icgauapwunci (A. AJ rurcsa eset esett meg a gabona- . , , , , . . , ,, . ... manőverekkel piacok baisse spekulánsain. Aduit; jryuito- , . , . . , v „ , , ... nyomhatják az árakat, nuntnogy nyomni is jjatták a gazda reménységét, érdekeit i ,... ., . , , * 8 . . 7 . szokták akkor, mixor a gazda a búzáját jogos követeléseit, amíg ez idén maguk is , .. „ , , , . , . \' \' .. eladja, ellenben a hausienak is szabad tere aegie«. nyilhatik az árak mesterséges emelésére, A börzével tulajdonképpen nem igen i aminthogy azt meg is szokta tenni, mikor lehet packázni Avagy jobban mondva, ott, ö az eladó. A túltermelés soha sem lehet is megvan mindennek- a maga határa.! olyon nagy mértékű, hogy ennek a mester-Mert a börzének, mint minden éMI szerve- J séges áralakításnak határt szabjon, egyrészt, zetnek, megvan a maga élettana. I mert egy évben csak bötermés lehet s az Addig, a mig egy évben a világ gabona-1 enne\'c következtében jslőállott áresés sok termése több mint a fogyasztási igénye, J sok földet von ki a szemtermelés alól, s bátran nyomhatják le a báisserk az árakat «gy a túltermelés soha sem lehet lényeges, a maguk tetszése szerint A maguk tetszése másrészt pedig a nagyobb mennyiségű szerint mondjuk, mert a túltermelés okozta \| termés soha sem\' túltermelés addig, a mig árdepressziónak is megvannak a határai. a "épek milliói nem jutnak hozzá a gabona-Mett ha több a gabona és -az Sra ennek \| kenyérhez. következtében természetes uton hanyatlik, Ha a termelés és fogyasztás körülbelül akkor a hanyatlás minden stádiumában a I egyenlő mértékű, akkor a börzék .érzékenynépesség ujabb és ujabb rétege jut a ga- sége csaknem végtelen. Akkor a börzéken bona élvezetéhez, melyet eladdig magas minden ára miatt egyéb, legkisebb híresztelés, manőver! silányabb táplálékkal I képes befolyásolni az árakat. Ugy a baisse, mint a hausse megszerzi magának a maga! jó napjait Sokat egyik se nyer, mert mikor a természetes áralakulás megtalálta az \| a haussier vásárlásai nagyon fölverik az egyensúlyt a rendelkezésre lévő mennyiség árakat, akkor mindjárt ott ólálkodik a volt kénytelen helyettesíteni. Ennek következtében a kínálat nagyobb lesz és mikor hausse árnyéka, a realizáció, vagyis maga a hausse rontja az álláspontját azzal, hogy a vettjárut, természetesen papírárut eladja, hogy árnyereségét kihúzza spekulációjából s ezzel maga nyomja le az árakat. Ha pedig a baisse a gabona árát túlságosan lenyomta eladásaival, akkor meg az 0 spekulációját kell kompenzálnia fedezéssel, j vagyis azzal, hogy az dőre eladott buzit I tényleg meg is vegye lehetőleg alacsony áron, s igy vá árlásaival a nagyobb kereslet folytán saját maga emeli az árakat Igy kompenzálódik normális időben a bőm forgalma. Sokat nem igen nyemek a bör-zések, de fizetésképtelenné is kevesen lesznek, mert fedezni mindig lehet, a a realizáló haussier is talál mindig vevőt buzijára. De egészen másként áll * dolog, ha a gabonatermés romi, ha annyira rossz, hogy a szükségletet nem- képes kielégíteni Akkor hiába minden ijesztgetés, akkor minden manőver csütörtököt mond, az árak tartós leszorítása lehetetlen, s az a börzespekuláns, a ki a helyzetet nem tudta idejekorán ftl-fogni, s a szokott árnyomó kontreminre adja magát, menthetetlenül odaég spekulációjával, mert eladásait nem képes fedezni, mert a gabona a fogyasztás kielégítésére A „ZALA" tárcája. A rendőrség tolvaja- fTMiatU •IWaáU* XV. L»jo« (nuuia Uriljr anlkodiw iáqjákU) — A „Z i LA" irwJ.ti tárcája. -Irta : S«aao(]rl Hurik II. , — ,Madelon, Madelon kisasszony, ugyan ne siessen annyira, hisz más ember ia akar a lépesén fölhatolni I — kiált* egy fiatal ember, kinek kék aaeme és a franciában idegenes kiejtése első pillanatra elárulta, hogy német szülök ivadéka. A fiatal leány után iramodott, ki a ház második emeletén sietett, mig ö mind a két kesében több csinos dobost cipelve, csak lassú léptekkel követhette. E kittben a fiatal leányka a lépcsőset felső fokára érve, megállt és pajkosan mosolygó üde ercocskijával üldözöje felé fordulva, komikus haraggal mondá: — Uram, M után kiállja ön tulajdonképpen, hon Madetoh, MaMoa ? Nem vagyok én as ön Madelon ja, én Dumessieax klsssszony vagyok, érti aram f Aztán Innepéiyaaea meghajlottá msgát és oly uéllóeágtalies arcot öltött, hogy asonnsl észre leheted venni, bogy haragja nem is olyas komoly, mini a milyennek láissott. — .Egyetlen kedves Madelonom" — susogd a fiálal ember és karjával a leányka karcsú derekát átkarolta. — »Bocsásson el Hen — Nietenger ur, elejti majd a dobosokai, és mit szól a papa, ha műhelyének legértékesebb mestermüvei megsérülnek. — Menjen Henry 1 mutassa meg inkább művészetének legujább termékét 1 fin ugy ase relnék gyönyörködni a sok drága éksserben, melylyel as udvsri hölgyek ékeskednek, de s papa sihasem engedi, hogy ax üzlet helyiségbe lépjek mióta... Elhallgatott és as arcába tóduló vér pirosra festette homlokát, oly annyira, ho.y as ifjú csodálkozva kérdezte: — Mit akart mondani, Madelon ? — „Kj, hagyjuk azt, Henry ur* — szólta leány. — Egykor valami kellemetlen dolog történt ott lenn. Egy ur as üzletben szerelmi vallomást^ lett nekem és ön tudja milyen szigorú s pápa I A Aatal aranyműves igen komoly arcot vágott, és megjegyezte: — Akkor s papa helyesen cselekedett A leány mosolyogva foiytalta : —• A dolog egyébiránt nem veszélyes, Legtaud úrral magam is végezhetek. — „Legraud ? A rendörflgynök ?* kiállt as iQu, — mit settenkedik as ax ember a mi utcánkban ? - Madelon-a közben leült, nem is figyelt az ifja fölkiállására, hanem egészen elmerült a drága ékazer megtekintésébe, melyeket egyenkint sze- dett ki a dobozokból s a melyek legixlesesekb darabjait a fiatal német kéazitetle. — fin cuk azt óhajtom, mondá aa ifja, midőn Madelon dicaéretlei elhalmozta, hogy legyen alkalmam ön ssámárs ékasert késaiteni. Akior matatnám meg csak, mire vagyok képes a téren. — As nem nekem való, — aüeokexék a leány. — Hisx tudja, mily esigoru a papa. Aaoakivil agy idő óta különös ellenasenwel vagyok a gyöngyök és drágakövek irán\'. Tudom, kogy nevetséges ée mégis agy van, caaknem minden éjjel aat álmodom, bogy az ékassrek nekem szerencaétioe-séget hoznak; a legsajátságosabb pedig as, hogy álmomban a drágakövek közölt egy különöe tormája gyöugyöt látok és es nyugtalanít annvim. Képzelje csak, egy halványsárga körtealaka gyöngy aa, közepén egy lekete ponttal, mely kis kereszthez hasonlít. Henry önkéntelenül öeaseressent Uixony, — mondá, — vannak olyan gyöngyök, csakhogy nagyon ritkák. De mily különös véletlen. - És a xaebébe nyúlva egy arany skatulyát vett elő s egy rugó megnyomásával fölnyitotta. - Lá\|ja est as ékssert, na reggel egy iametsl-len ur, ki JWb márki néven matatta be nutgá1, elhoxta átloglaláa vegett é» Itt ngyanolyaa györ-gyöt talál, a milyent álmában látott — As Isten axerefméért I — kiáltá s leány, vájjon csakugyan a aseasélyes véletlen játéka es, vagy komoly intésnek rekinliik f Ügyen kérem beszélje el mégegysser: miként került s gyöngy ax ön kesébe? Nagy-Ksnissa, vasárnap Zala 68. sám lap.) 1897. augusztus hó 29-fo sem elég, nemhogy a biankó eladások fede-ísek szerint a biankó-kötések, vagyis a pa-;A német börzék tőkebirása óvja meg « l-l___■ .„_ . I 1 .. . . .. , ___11.__M _I____Lz______U. -...íl V___alill .J. • . zéséreis elég volna. Ez volt az eset az idén. És a merkantilista sajtó büszkén mutat rá, hogy no lám milyen ártatlan egy intézmény ez a börze, hiszen a papirbuza ez idén mm nyomta az árakat, hiszen az ezüst folytonos-rohamos áresése nem gátolta meg a gabona áremelkedését, hiszen ezek a világtrustökké egyesült börzespekulánsok nem verték le az árat akkor, mikor a gazda eladja búzáját /\' Igaz, mert nem voltak rá képesek ; mert a börzén is megvan mindennek a határa, mert mikor abszolúte nincs termés, akicor a vakkal sem lehet elhitetni, hogy tultermés van, mert a kik elbizakodottságukban azt piroson eladott, de nem létező gabona,\' német piacokat attól, hogy gyűlölködő bais-óriási mértéket ölt Mikor azutáii a baissi- seagitációjuk a piac általános fizetésképp-erk ezt a meg nem vett, de eladott gabo- lenségére vezessen. Ax az egy azonban nát fedezni akaiják, az a fokozott kereslet bizonyos, hogy a német börzék ad oculoc miatt ismét a faausse örömnapja. Ameriká- j demonstrálták, bogy még a börzéknek sem ban a bianko-kütések szátpi oly nagy, hogy, lehet a természet végzéseivel vakmerően a baisse párt feltétlen megtörése után, mert szembeszállaniok. És ez mégis vigasztaló arról szó sem lehét, hogy a kötéseket ol- ránk nézve. csóbban fedezzék, milliókra mqj milliókra\' - fog menni a bukott kontremin prasszivája Érdekes különben a német börzék szerepét is megnézai a mostani haussenál. Ki ne ismerné a német börzék harcát a gazdákkal. A harcban a gazdák győztek. A Politikai szemle. Külföld. Faare, a francia köztársaság elnöke igao jól éraate magát Orotsoneagbaa. A reodiirll uim fogadtatás mi kitéaai valót cem hagyott hánt, börzét erélyesen megformálta az állam. De ______—_____„ a börzének ez nem volt ínyére. Sztrájkra!" Miklóa eár részéről ugyanoly elbánásban ré- hitték, hogy a teremtésnek is fölötte álla- fogták a dolgot, feloszlottak, nem vetették CÍ\'ÍI UíSto^k!\' SlyKí nak, akik elkapatottságukban magukkal is1 alá maguk;\'t a reformnak s telefonon esi- ifárt rendeztek, egymáai érték, s a téazték, elhitették, hogy ők a papírral képesek he-!nálják kötéseiket tisztán a becsületszó szánk- hüí,k ká;°" "W "»anpotiak sama.. ket-....r-r r j , M hagynak faun az iránt, bogy t traa- lyettesittem a búzát, azokat rendreutasította ciója alatt, börze is börzebiróság nélkül. ciák éa oroaxok köati fggyvarbaráitág lénylaf a természet, azok oda égtek speculációjok- De a jó urak boszut lihegtek s elhatá- T?4"- . o. a ^ . v u i iz. l w . 1 Augusztáé 26-án féayea dianhéa vott a naana ban, s be kellett látnók, hogy még a bör- rozták) hogy megmutatják a gazdáknak, \| iengeré«ti.xttk tisntelíera, mely alkatommal a eár a következő taiköaaAetöt mondta : zének sem szabad mindent megkockáztatni. ■ hogy mit tudnak. Alig jöttek az elaö vetés Igenis, a baisse alvilág összes piacain álláshirek, őrült szenvedélylyel, szinte tanacsődöt mondott az idén. A teljesen elégte- tikusan kezdtek dolgozni az áremelkedés len termés, mely Magyarországot, Olasz-jelien. Az egész német piac egy kontremin-országút, Ausztriát, a Dalkánt csaknem t párttá szerveződött és vak dühvel nyomta teljesen megfosztja kivitelétől, Angliát, Fran- ]e az árakat. Volt idő ennek következtében ciaornágot stb. beviteli országokat fokozot-1 a tavaszszal, mikor az árak olyannyira alá-tabb bevitelre szorítja, lehetetlenné tette a hanyatlottak, hogy már a börzéken a kö-baisse párt boldogulását és saját manöve- j téseknél árat nem is kötöttek ki S csak a reivel kergeti a fizetésképtelenségbe. jövő két heti középárban állapodtak meg Érdekes az amerikai börzetudósításokból j előre. De azután egyszerre felszabadult az kiazemlélni a kontreminőrök próbálkozásait J áralakulás e nyomás alól. A helyzet tiszti- Napról-napra jön a jelentés, hogy a bais-sierk az erős hausseszal sremben reakcióra vágynak s a mint a nap kisüt az amerikai \'farmok felett, tefísdedneli vannak a legjobb reményekkel. De híreszteléseiket csakhamar tönkre leszi a tényleges gabonaforgalom alakulása, a külföldi kereslet emelkedése, a rossz terméshirek stb. Amerikai jelenté- zódni kezdett A termés abnormis csekélységeevidenssé lett, s a börzék önkéntelenül haladnak felfelé a 14 frtos árig. A német baisse pedig, mely a gazdákon boszut akart állani, önmagán állött boszut s milliókat meg milliókat küld differenciák fejében a magyar és osztrák haussierknek, a francia és angol, s az amerikai börzéknek. ,Readkivll örömmel üritam poharamat a franoia hajóhad lölvlrégaéaéra. Nagyrabeoát f képviselőitől kórnyeava, szívesen amléktsta viotza arra, bogy Xl a fényea látváay, a «e let a francia biyóraj nyújtott, egésx torát ayi-tott meg azoknak • leitilhsieUee pillaas\'th\' nak, melyek Princaorsságban való taréako-daaaak a\'att egymást kóvetiék. A francia köatártaaág elnöke igy leltlelt tm a kössön tőrt: Örömömre szolgál, hogy iámét lastréraset egyesülve látom képviselőit aa oroaa át kép-viatiölt a francia taageréaaainak. Eagadjtmtg telaége, hogy ökat a köieWtofo vousnioe etxmejeben Összefoglaljam. Poharamai aa oroa lemteréuei tiaateletére emelem. E barátságit btng azonban már előzetetea ■ nyilvánult auguaitaa Z6-én a Krasneejt Sstinhst tartott ctapaltsamlt utáni reggelen A csapat-szemle\' lényéi ugyan aibomályotitá egy kiaat t siakadó eaő dt a tért a lelkeaedée mélyéből nta * vont el tema\'i\'. A caapaiaaanla után n kraaiao* javi pa\'otáhan resgeli volt, mely alkalMititl Faara elnök a kóvetkesőleg kAaeOatötta lel sa orom hadaereget: Pártaban, ax A pasekben éa Duaknqathta amikor bajóra ttálltaa.boty Orotaoraaágot ét Az trtnymttvet egy ideig baboaott-Ugy látszott hogy gondolatait akarja önzetzedni — vagy talán nem akarta ok nélkül nyugtalanítani. Végre igy tséll: — »£dat kiststxony.kér m ne nyugtalankodjék, hisz aa egéatben nincs egyéb, mtut a vétellen tajátságos de ctodálatoa őatzejáttzátt. As ax ismeretlen ur, ki Faily márkinak nevezte magái, ma reggel bejött ax üzletbe éa a német aranyművest kereste, kivel üzleti üsybeti betzélni kíván. Erre behivatnak ét ez ar, miután müvé-aaatemről hixelgöan nyilttkoxoli, arra kért föl, hogy a drágakövaktt valami divatot uyakekbe foglaljam. En megjegyeztem, hogy ax ön atyja beleegyezése nélkül temmiléle munkát el nem Vállalhatok éa megígértem neki, hogy beszélek n malterral. Erre az ar otthagyta Ükeimet éa tá-vozott. Midőn aztán a köveket behatóbban megtekintettem, meglepődve latiam a fekete pontos körte-alakú gyöngyöt mert ugy rémlett előliem, mintha gzt valamikor Iáit m volna, de hol éa adkor ? arra már nem emlékeztem. Csak később jallttt estembe, bogy évek elölt ötletbe lépésem Idején Marian béróoé számára ékszer-darabot kémleltek, melyben ugyanolyan gyöngyöt láttam. Ekkor ólaiiiilyíyal nehezedett rám a gondolat, hogy éppao Marian báróné ékszereit lopták el hat bét előli. Oda titftem a marki lakátára, de Ott ilynerü markit nem is ismernek« — Hitt ta borzasztó I A köveket azonnal a rtndőrtégntk k«U átaxolgáltalni. — Minden esette, kedvei kitaasaooy, csakhogy előbb édei atyjának akarok et ögyről beszélni, mert rétzemről a (évedét meg ninct kitárva. Madelon helyeslőleg bólintgatott. — Igaza van, Henry, — mondá, — de hol marad\' a papa ? Szerelném ha már itt volna. — Nehezére esik falán néhány percig egyedül lenni vtl-m ? Nem it képzelheti, milyen szeren esésnek érzem magtmat, ha önnel pár percig egyedül betzélbetek, drága jé Madetonom. A leányka elpirulva mondá t . — Még nem tzabad ily módon társalognunk, a pap.i meg uem tud semmit de lm moal jön, már hullom a lépteit ét ugy látizik nem egyedül jön. Kopogtatlak. — Még sem a papa! — mondá a leány — Szabad I Megrettenve ugrott viasza. Előtte állott Legraud, a királyi rendőrség ügynöke; a lépcsőkön a műhely liell segédek éta cselédek ácsorogtak; itt ott a rendőrök forgói csillogtak. legraud egyenruha ban, Itali övvel jelent "Weg és három szögű kalapjai emelve, ironikusan moeolyogva igy ssélt: — Végtelenül sajnálom Dumssseux kiaaaasony, hogy háborgatom, — Atyám ninct iltboa ; uram, kivAuja, hegy bivaattm ? — A költletttégnek, mely ide szólított semmi köze ninct a derék Dumeetieux úrhoz éa igaaán mélyen fájlalom, hogy agy kinoa ügyben kénytelen vagyok báaának küszöbét átlépői. Aa ügynök mélyen fiiaghajioita magét a ftatal leány előtt, 1 tzulán a folyosó felé kiáltotta: — Jaan, Haptiixt! Axtán az elmeravültan olt álló aranymövetbea lépett, éa azt botjának gombjával megérintve igy szólt: — .legkegyelmesebb királyunk nevében letartóztatom öul, mint tolvajt éa gyilkost\' Madelon álható fölkiéltáaial, easm<4ttlen0l á löldre rogyott. Neilinger löl akarta fogai az elájultál; az ügynök felé pedig ast kiáltotta, bogy a vád nem egyéb, mint rat rágalom. Dt az intett a rendőröknek: —.Kötnélek meg est, át ne engedjétek betyáréi elmozdulni I Aztán meghagyta a beaietö nőcselédeknek, h»gy a kiaaaasony! gondosaik éa a fogoly hálé* szobájának kikulalásél elrendelte l.eirhatlan saj ta zűrzavar támadt arra a szobában. Az emberek fejvesztetten falollak Ml és alá — csupán két személy maradi mozdulatlanul, as ügynök és a fogoly, ki ratgbilincstll kezekkel, nyngodlart állott a szoba kő epén ás a bámészkodó segédeknek odakiáltotta: — Mondjál .k meg a mesternek hogy ártatlan vagyok. Itten engem ugy tagéban! E pillanatban elnémimt a láma, a lépcsőn éa a folyosón a nagy zaj halk nwrmoaáasá váll. — Jön a mester f - kiáltotta aa Inat ét • jómban rá caak ugyan betépett a Mohéba az érag Dumesieux, ki meglepeltaa éa bámuln látta a aaokallan jelenetel. — Mi történik itt ? — kéréá, mart elaé tekintetre nem bírta a történtaket a»éu Urjiéslmót-ben iőllogni. NaKy~K«i)MM v«»Arn«p fenséges cséssérját üdvözöljem, u volt a Iraeeia hadsereg eiöUea kifejezeti ^egyedüli kl-ván»éga, bog; adjam at aa ama hsdeeresaek barát-aga ugujHott éa őszinte iéstositteái. Örömmel éa megindulta kftalUai félaegeddsl «at aa óhajtást «« kér»m, adja tudtára ősapa-Uíaak. E caapetok katonai arányai i«mtreleeek voltak előttünk, tppan aioat aáodaltuk a le-Irjihatttlea aiiajáiéknál Urméaa-tiet képes «é-reika, kiképséaüket éa baialmaa ezerv. zetükei. A franeta badaarag, saelyet teiség\'d Chelnns-baa látott, a távol bél tetaiéwel sdó<ik.e> uroet \| hadseregnek éa ea B»nepie« napon a kölcsönös Msak-m éa a fegyter barát-ág ártalmait lejeai ki elélte. Felséfed, a c-ás«rné ő lalaéva éa a csáaaári é-a\'id tiaaialatéra emelem poharam éa a francia acrag nevében es oroea hadseregre ia/om. Miklós cár igy feleli: Poharamat emelem bajtársaink. a bátor francia hadaereg tiaateleiére, amelyet, boldog vegyek, hogy Cbarloaabsa (csodálhattam éa arrelynak málló képvweóit Itt látni eteren-csém ven. Zala 68 ezám 3. kp.) 1897. augusztus hó 29-én aaláa pedig a Polhnsu ledél/etére mentek, a hol lit elköltötték. E< alkalommal hangzott isaee ssóis. Aa Itt almondotl kel letkö«sAntö a regre el • •Illa jtleatieégben fölülmúlja aa addigiekei;\' Fsure élnék felaOstöniója itj bangiik : <H Köszönöm jfelxégedoek éa a oeáaaáraé felségének, hogy kegyeeea beleegyeatek abba, hogy néhány percei flotiánk egyik bajójáa tőliaenek. Annál inkább őrBlOk ennek, mert igy lehetővé vált nemteil lobgónk árnyékában mondanom el, mennyire megható\'! as a vendégaeeretet, a melyben réstfiuk volt éa A „Kerékpár Club" kirándulása. (Saját IsduailAak ■nHseH tadiaittsa. I Jelige Otaa Tatásak Ik, Utad kl ét kaaal Ea zyomonattsIMtt másak...... raiakL Ha valaki uug. 19-én elhaladóit as Uoger 0.-féle vaskereskedés előtt, és egy keretben, üveg alatt elolvasta, hogy a Nagykauizai Kerék pár-Club ily háláeak vegyünk át oro-s nép irtat i 8tenl István napiéra kirándulást rendes Bada-átéri a nagyrfzerű logadáaért, a melybea ajesonyba, as a valaki 8 dolog kősül egyet gon-köztársaság e sőkét részesiietle. Fel- dolt; és pedig: aéged oross és francia teng részek ki-ére- vagy azt gondolta, hogy bizony nagy szamár-lében jUlt Franciaországba éa én elindu\'ásom; Ság ez a dolog ilyén melegben, ilyen rossz utón, e\'öit sa ő környezetükben Odvöaölöm megia- nagy porban stb slb. dslva Oroszországot. * vagy pedig azt gondolta, hogy bisony szép vál- A Irsnela éa aa oroaz tengervizet büszke le- lalkosáa es Irstedzée szempontjából, dehát mm bel erre, hogy mekkora réezük voli as első mtdahuUj Szent István-napjára, naptél fogva azokban a niiy eseményekben a vagy végül ast gondolta as illeló, hogy bisony melyek megállapították Franeisorstág éa Orosz nagy könnyelműség, különösen családapatói egészségét igy kockára lenni — semmiért Ilyen féle gondolatokat lehetett volna Rönlgen- As nrnes és freneia lapok legnagyobb réait •agy emgelégsdéeail boaaiaiálják Faura latoga téaáaak aaay loniosságát, A Petereburgerkíja Vjedoaos\'i Írja, bogy a napokon Francia orva.g és Oroaaorsaag aépéletéaek pasaaa együtt vert a kogy mlndeaütt knnybóben és palotában egy-aráai éM\|ás aat a bollilkáll a me\'yeek er-d-aénye a aépoaetályok szabad Módéséhez annyira esükaége* béke. A német éeáevár eaat-lakoxxi ss általános békére veié térekvéeher. Nyafodiaa tekintünk a jévóbe éa nem ijesat meg beaaünket a háború réaae. Ti«zián teliöfenül emelkedik fel a hajnalpír. Sssbsdon lélegzünk es Snkén\'eienfl le atr ma inni lóraek ajkainkra ; Dlc-őséf lateanek a nagasban éa bébi aaé* a földön I A francia Oanloia mondja, hogy habár aa elliance s»é nem volt beane a feisőssöniőkben etek srigis a legmelegebb klfejeséaeket Inglaliák mainkban. A Rappel Mm leríja bajnak, hogy a lelkóasóolőkhea as alliaaoe e»ó hlánvzoit, ennek dacára at Oros éa Franoiaorsiág közöui .zöméig ssilárdan féaaátl."......... Aagasstu. 87-én. K.are elnök 96-án utason el. A rsáuári pár, aa elsők, a nagyhercegek, a nagyhercegnök déltájt érkeatek a kis kiaötöbe és mindeneké ön a Standard naászári jachtot látogatiek meg, oraság ben só barátságát. Közelebb hozták egy máshoz a kitárt karokat éa lehetővé tették i kél egyesült és szövetkezeti nemzetnek, e me íreket a művelődés, a fo és igaa«ág kötős ideálja vess\', bogy teet«érieaen a leg\'ojálieabb ée legőesintébb öleién ben egyesüljenek. Felséged és s esássárné ö fslaége ti-t\'ale\'ére eme em p\'i-barmeta a válás pillanatábsn ás kérem, fogadlak aa 0"ők ée a caáaaárl hi< boldogeága iránt táplált hő kívánságaimat, Francianraaág nevében Oioaaoratág nagyaágára iszom I Miklós oár isy telelt: Ások a szavak, a melyeket ón as iméal hoitám Intéseit, é\'énk vissthangra találnak aaivemben és teljeeen átengedem msgam átok\' aak as érzelmeknek, a melyek engem éa égést Oroesoraságot áthatnak, boldog vagyok, bogy ast látom, hogy kösöilBak való tanúskodása uj köieléketieremtbará\'i éasövetségee vistonyban ál\'ó nem tel link kösőtt, a melyek egyformán el vannak tökélve arra, hogy egéet erejükből boa sáj •raljsnak a vilásbékének, a jog ée méltáayoe ség ssellemébea >a\'é fenn artáaábos. Engedje meg, hogv még egysser köasönelet mondjak látogatáaáért és bogy poharamat at Oa tiszteletére ée Pranoiaorsaáa jó étére flriteem. \' Délután 8 órakor a „R»eei\|a" cirkálóra hajósiak, a «elyet a oeáaiár mutatóit meg az elnöknek. Fsure eloök IU elbúcsúzott s azután a „Pothnan" rs tért visaaa, a mely a kösönséf lelkes felkiá\'táaai kötött tengerre szállt. sugarakkal a tekintés kanizsai koponyákból kiolvasni, mig a salamagyei paraszt csak annyit mormogott magában, ha útközben elhaladtunk mellette verejtékes arccal: „hát uramsénialonem kéntelenek ezek evvel? Hát igaza volt: kénytelenek nem voltunk, no dehát elindultunk 19 én tél ti órakor a Polgári Egylet kertjéből, a ineglehetöe poros utón, ame lyet mi privát esorgalomból Kaját verejtékünkkel öntöztünk meg, megérkeztünk minden nagyobb bonyodalom nélkül Kis-Komárombs. Itt kesdödött az első bonyodalom. A vendéglőané ugyani, azzal logadot! bennünket, bogy igen helyea, hogy megérkeztünk, mert legalább megfizetjük neki as ő ö fvrinljá\'.____ Bámultunk, ő pedig egy sürgönyt mutat lel, mely néhány napoa ugyan, de igy ásói: „készítsen nekünk 8 csirkét paprikásnak, reggel érkezünk biciklivel.". Szegény korcsmárosné fol ia kelt hajnalban éa véget vetve három jérce éle\'ének, hozza látott a paprikáé kéazitéaéhea, amely reggel 7 órára már olt párolgott kéassn, várva-a kerékpárosokat. De biaony hiába várta egéaz a mai napig. Moet tehát mi lehetünk tán azok, akik S-t nappa kéaőbb ugyan, de megérkeztünk, bét fl-zessünk. Trípámmer Gyula, aki pénzügyi dolgokban a mi előddónk, kesébe vessi sz Írást, már I. i. a sürgönyt, végigfutja apró kutató azemeivel — s rögtön homlokára csapva, kimondja as Ítéletet i Ekkor sszméletlen leányát lálva, kétségbeesetten kiáltá: — Mi lörtént leányommal? De tekintete nyomban a megkötözöl i segédre eeett. Mindet annyira meghatotta a boldogtalan öreget bogy tántorogva agy asékre rogyott, majd eeskbamar fölemelkedve, büezke megalarláasal odalépett ss ügynökhöz és méltóeégteljeaen föl-ssólilá, hogy magyarássa meg e jelenetet mely kétségkívül u ö Intézkedése folytán játsaódotl ilt le. I^grsud udvariasan megbaj\'ólta msgát, mert érdekében feküdt, hogy as öreg urat haragosává ne tegye ée mondá : — Igen llsstelt Dumessieuz ur, igen sajnálom, bogy agy kiuoe ügyben kénytelen vagyok as ón básaba lépol és csodálom, hogy Madelon kissss-asoey annyira ssivért vessi sgy gazember... —• Uram! dühöngött Nerteunger. E kőebekiátáa egy ceeppet aem zavarta éa folytatta: 1 — egy gaaember elfogaláaát, kii végrs kézre keHMiünk. Vezessélsk est a foglyot — levél bosaá a rendörökbős fordulva. Aa öreg meater elő állva mondá i — Megál(jalok egy percig 1 — Aslán ss ügynök Mé lord alva folytatta i — Reményiem, bogy aa én beoaületeaaégemben nem kételkedik, éa as én kezességemet Mm utasiija vlassa. No hát bármivel vádolják is est a fiatalember!, én Dumeesisuz Jeremiás, ő leltégének udvsrl ötvöse én kezeskedem érte. . Nerteugerssemei lelragyoftak : — Köszönöm mester, köszönöm — kiáltá. De as ügynök vállvonllva mondá: — Ossjotén ssjnálom, hogy jelen esejben a kezességet el nenr fogadhatom. A dolog abban marad. Veseesélek el a foglyot. A kél rendőr a aserencsétlsn foglyot csaknem erőeaakkal vonszolta kl a szobából, ki a küszöbön visszalordulva égő tekintetéi as elalélt leány halvány aroára lüggeesletle és — mintha e Itfkiutal vuráasereje áthatolta volna a leányi es löleazméll és utána kiáltotta: — Én hiszek benned Henry! latén veled a viszontlátásra I K közben Legrsud udvariaean kösőlte as öreg Dumes«icuztzvsi, hogy sz elfogott segédet as ss alapos gyanú terheli, hogy cinkosa vagy tán vesére ama belörő bandánsk, mely két hónap óla egész Párisi nyugtalanítja. Dumeaaeuz asonban azon meggyőződésének adott kifejezést, bogy fiatal aégédje, akii sajél Ha gyanánt eserei, nem lehel hünőe ée bogy ártetlanaága a vissgálat lolya-mán blstosaa ki fog derülni Aa ügynök ezalatt nyugt elánul tekintett szét a ssobában, és midőn as aulaion heverő ékssereket megpillantotta, gyorsan odalépett, lölkapla a végzetes gyöngyöt tartalmazó amnytokot, éa diadalmaaan lordult as öreg leié: I - No, kedvaa Dumeaaieuz uram, moet már \' caak nem keseakedik ama fickóért ? Adjon inkább hálát a jó Istennek, hogy megjelenésemmel önt eok kellemetlenségtől megmentettem Netten csak idei — ügy látssik, hogy a fickó könnyelműsége még nagyobb, mini gasaága. Ea a tok és annak tartalma a Mareaca bárónétol ellopott értéktárgyak köaé lartosik. Madelon aa aastalbos lépett és kemény éles tekintettel nésett ás ügynök nemébe. — Önnek tspaastalatalóál fogva tudnia kell, bogy tolvajok u elrabol! kincseket sohasem mu\'Ogatják nyilvánosan. £pp«n midőn ön Mépell Nerteuger ur közölni akarta atyámmal, hogy egy ismeretlen, kl Fsllly markinak mutatkosott be, eseket a köveket és est a gyöngyöt adta neki álloglslás végett, és hogy aa ékszer fölötte gyanúsnak lünt lől elölte, f Az ügynök lölkecagett. — Amit ön, tisztelt kisasszony könnyelműség, nek tart, nem egyéb, mini a furfang netovábbja. Világos, hogy n flokó már nem érezte magái bislonságban, azért találla kl ezt a mesét, hogy lölfedezée esetén némileg védve legyen. Nemde ugy vau Dumessieuz ur? — fin már megmondtam véleményemet éa annál maradok — Intelé — amas, Heury, aa éa régi jó barátomnak a híres elaaasl aranyművesnek fla nem lehet tolvaj. — Es nem is az atyám — mondta lelkesülten Madelon — még nem váltottuk be neked, — tevé hozzá homlokig elpirulva —• de éppen esen órában és éppen ennek ai urnák jelenlétében ki kell mondanom, hogy Henry meg én forrón eae-retjük egymást ée hogy én Dumessieuz Madelon Inkább hiesek aa ég leazakadáaában, mini Henry bűnösségében. Hozzá simult atyja oldalához és kél nagy gyöngy harmatosod hófehér arcán. As öreg jobb kesét a leány fürlös lejére téve, megindullau mondá: — Rég ismertem és belyeeellem kölcsönös vonzódást okai és most Is helyeslem. Legrsud elhalványult. Breste, bogy gas terve kivitelének egy résaében kudarcot vallott, de hamar beletalállá magát a helysetbe és a tokot s a lopott ékszert mágiához véve, gúnyos mosoly-lyal meghajtotta magát aa alya és leéaya elölt és mondá: — Nem háborgatom e gyengéd családi jelenetet, engedjék, hogy lévoesam, de aa ékesért a törvény nevében leloglalom. (tsl;<a«áaa kévetkeslk.) Nafj-Kanizsa vasárnap Zala 68. acAm. (4- lap.) 1»»7. augusztua hó 29-én — Meg nem érkezett biciklista, paprikás csirkét! — Hát es ai rendel sürgőnyileg, ki lehetne mái, mint Linser leányt. Amazon? — kérdem a szoba- Béla, Altalános helyeslyés, taps. As itifet jogerős, Linzer Béla elmarasstaltatik, s megbízat!k TripammerGyula ur a további intézkedések megtételével. Ni azután szintén megsQrgettűk a saját ozso-nánkat, mert csak vásra, s azonkívül — Iwn. — Hát én melyik matracon fekszem, emesen, vagy amazon ?.«. Főidet rengető kacaj 8 a kacajra villamos csengők tartós csiiingelése volt ennek az ártatlan rímeiéinek a következménye. A láncteremmel 10 pere volt kitQsve nyűg- szomszédos fülkében ugyanis üvegfallal elválasztva, Unger Lezi bírálom még a ismeretlen vendégek aludtak s a nagy lármára lel- boltkulcsot. A boltkulcs a kereskedő segédnek s lelke — s aki a principális boltkuicsávai marad el, az főbenjáró bűnt kővt-t el. Nem értette a nők kétségbeesését, s gyerekek sírásét; -hisz szoknál mindnél nincsen boltkolcs. Lehet, hogy a jószívű kapitány ilyen solyos argumentumokra határozta el magát arra, bogy megkísértse as átkelést. Készülj I — volt a jelszó. Dupla gözl S egy negyedóra alztt pöfékelve indult a Kelén bizcnytalan útjára... A Balaton közepéig csak elMmbálódzott a hajó, táncolva a be becsapkodó hullámok tetején, de a Balaton közepén, mintba megkétszereződött i volna az orkán, mintegy lapdát dobálta a szél a Hát jogi szempontból talán igazuk volt esek- tsjtékzó hullámokon. - nek az urakpak, de mi socialís szempontból.fog- — Vissza!.,, hangzott a kapitány jelszava, a tuk lel a dolgot. Miért aludjék inás, ha mi nem most már mindenki várva-várta a pillanatot, j alszunk, hiszen mi is beszállásolt vendégek va- bogy szerencsésen érkezzünk vissza kiinduló Igyunk, mint amazok\'az Amazonbsn. Denique helyünkre A hajó fordulás közben rézsut leiekre ki-ki tehetsége Dttn) jg aludl ott egy lélek sem, .mert öt percen- óriási ingamozgásokai végzett, s elemi erővel néken ülve is lolyton tipródott, mintba pedált ébredlek tiporna, i kergetett bennünket, télve, hogy korán j ... Scandalum, alávalóság, hát a Bakonyba sötetedik. I vagyunk ? .. — hangsolt minden oldalról. Az ozsonna menü volt: — Pincér, a gazdát,"a gazdát küldje fel ne- (fj j kem, menjen tendőrökért zöld paprika (natúr), vajrénye, vegyes gyümö\'ca, spriccer. Miután az itt leirt készletből és leltogása szerint bekebelezett kitűnő hangú- kint visszatért egyikre másikra a neveiőgőrcs, latban ültünk fel paripáinkra, hogy még világos- amely aztán átragadt valamsnnyüiikre - a ha ságnál beérhessünk Keszthelyre, a salai Osten-debe. — Pedig be kár volt ugy sietni Hamarosan nyakunkba setétedett z lámpa világítás mellett kellett rossz, poros uton sietnünk a vélt Eldorádóba. ahol ast hittük, majd: „puha fehér ágyunk hullámos redőin logank aludni én éa vezetőim." Mert hát szerénytelenség nélkül le gyen mondva, mindig az én paripám volt as -utolsó. Gyengének bizonyult — a spriccer. Meg se fogyva, meg se törve, büszkén hajtottunk be az Amazon szállóba, ahol azonban már a kapu bejáratnál oda volt minden büszkeségünk, mert gúnyos mosolylyal az arcán, mink .aki legalább egy órával élőbb érkezeit b-, olt VjkrLmár bennünket a dicső bajtárs\'— a Mórok kisebbike. megszűnt, újra kitört egy egy megeresztett szellemes rakétára. De nem akarok indiscret lenni — a dolgoktovábbi fejleményeit mi majd megőrizzük emlé- tőrt ki a tengeri betegség a hajón levő nőkön és gyermekeken. r A kereskedősegéd pedig erttan szorította keblére — a boltkulcsot i most már szívesen belenyugodott volna, bogy Révfülöpön maradjunk. Végre be ia értünk a révlülöpi kikötőbe i az a gúnyos orrhangon t aztán vetél. — Weiszmayer Márk él Stolcer lukhoz kaptak, nem mintba ott kardmarkolat. volnn, hanem oldalszuras volt az. Fájt l.nagyou\' tájt. ez a megjegyzés... amit csak az tud méltányolni, aki biciklin soha sem ulolaó. Egyik sem szólt semmit Márk vitéz nagyokat nyalt, Stolcer collega pedig bálra-vetve lejét, csak annyit mormogott: vátj csak, válj csak... Különben az Amazon szállóban igen is ívesen fogaduik bennünket szzal, bogy lakás ugyan nincs, debát,......enni enni lehet, s s táncteremben eltőliheijük sz éjet, ugy, s hogy. Féltünk gyomrunk lázadásától, nem mentünk tovább lakást keresni. Maradiunk. A kertben vig zeneszó EMllett letelepedve, ott találtuk Halis tanácsost és Szabó titkárt, akik valamivel elis-meröbben nyilatkoztak rólunk, s rendkívül megörültek a földieknek. < Jó sör, jó ételek, elég jó vcigányzene csakhamar felvillanyozták aa egész bohém-csapatot, csak Márkus vetet uéha egy-egy gyauus pillán tást s jóhiszemű Mórra. Derült, csillagos ég mellett cssk ugy sziporkáztak a lalálóbbnál-találóhb megjegyzések. A vendégek lassan oszladozni kezdetlek, magunkra maradtunk. Pokoli szomjunkat egy közönséges gyalogos pincér alig győste oltani. S mikor ö mar fáradt s mi még ssomjassk valánk, jön a kezetünkben, csak ott kezdem újra, amikor reg szakadó esőben mentünk yisssá a vendéglőbe, gel fél ő órakor lementünk a kávéházba regge Itatni. Itt megismerkedtünk \'nebány Lázárral — ugy látszik Keszthelyen minden 2 ik ember Lázár. 6 komáromi \| órakor már lelülni, volt a jelszó, s karikáztunk azépen Badacsony leié, alig pihenve. Csupán az emlékezetes edericsi fordolónál volt Általános hurráit kalapleemeléssel, mert ez a hely emlékezetes még a tavalyi füredi kirándulásról. — amely sajna, tollamba maradt. Itt hulltanak el legjobbjaink...... \'\'-rí_ Az ut itt \'elordul a szigligeti hegy felé. mely-1 csoport, mentünk lassú lépésekkgfa hajó leié, ahol azon a bizonyos\|ormátr a régi várromok mirmesszirőt ottis a tmjo alsó régzében levőálsö1 hélyílé\|\|b«n épff kótaszerü ne- díszelegnek, mint jagyhiányos alsó logsor hót fekvőhelyen elhelyezkedve, csakhamar mély Reggel lé! 7 órakor berobogtunk a Hableányba, álomba merültünk, collega az olda- a hol Trattner vendéglős mézédes szöllövel eny- A többi bajónlevők pedig szétszórva helyez-hitette rengeteg szomjunkat s aztán eltemettük \| kedtek el itt-ott a hajó többi részein. ÉJjjeli if sbol víg pobsrszás közt vitattuk meg a uap eseményeit. Aközben, megtudtuk, bogy a .Balaton-gyöngyében\' egy talpalatnyi fekhely sincsen, bét kénytelenek vegyünk s hajóra menni. De hogyan ? Szakadó eső, koromsötét éjnaka, melyben a megvillanó égbolt cssk lálbstsllanabbá tette a hajóhoz vezető keskeny utst, teljesen lehetetlenné tették a hajóra való visszatérést. Végre egy kési lámpát kerítve elő, egyike a másik kabátjába fogódzva heten, mintegy kísértet magunkat a Balaton vendégszerető hullámai közé. Fürdés után már ott várt bennüoket az a bizonyos halászlé, melynek tamilját csak az ismeri, aki a Balaton vidékén járt már, s olyan szakécs-néra akadt, mint Trattner Hableánya; mért ezt igazán bableány főzhette. A délelőttöt a badacsonyi parkban töltötl&k olyan grand alvással a Itiben, bogy az arramenők vésztjelző szélűvöltésiiek gondolták Oletnszerü horkolásunkat. Mintha az öreg Morpheus maga aludt volna Ott öiszes ivadékaival. Jött az ebéd, amelynek fogásait térszüke miatt le nem írhatom, s délután 8 órakor beszálltunk paripáinkkal együtt a KeUn gőzösbe. Boglárig váltva jegyet. Es itt kezdődik a kirándulásnak az a része, melyet nem a mi menelparancsnokunk rendezett igy. Iianem a világ Ura jó kedvében megakart tonnüukel tani ani imádkozni .. Utunk egy har nádéig hatalmas hullámok tetején táncolt a Kelén, ugy hogy a gyengébb ideg-zetüek már itt tengerben képzelték magukat i aztán néhány perc múlva olyan hatalmas orkán támadt hogy a hajóskapitány jónak látia megmegmaradni a zalai parton i elvitt bennünket Révlülöpre azzal a jó szándékkal, hogy majd 6 óra leié átkelünk a Balatonon, addig amim 6 nyomorult i ut merészU mondani, hogy nem monda _ lehetetlen Bogláron kikötni, mert a csapolunk többet — mert ma már nem fogy el... ^ kikOIO ki m látszik a bullámokból, s izzé porrá Mindnyájan a menetparanenokra néztünk, s IUIía tt hajót, ha kikötni próbálkozunk. 4ílk, h"U,l\' ukJ u. i i a ai I Bementünk tehát Révlülöpre, a „Balaton- Mlntagy gummi-kbda, ugrott fel MyártH, aaa- cjma íx4\|lod4b>i ? azalatt odakinn mett vészjóslóan megforgat^ végig mérte a p» \|Ut, IUROl\| a vihir( cupkodolt a villám, een - s azian leun. valóságos tűzijátékot rendezve, s mennydörögve A pincér megértette .. rögtön csapolunk uram, durrogott, csattogott az égbolt, mintba\'Ssenl István — volt kaik válasza. napjára mozsaraznának ott fenn, a Mindenható 3jtél fe\'é járt az idő, mire jóllaktunk, mire, renídeuciajában, szép Magyarország tiszteletére, felvonultunk az elaőemaleli táncterembe, lekbe-1 Félhét óra Mé, miután sem az oithoalevöket lyeinket megtekinteudö. Hatan vol unk már, mert sűrgönyileg nem értesítettük hollétünkről távírda iMgaiiporodlunk Mórral, akire még mindig gya-1 hiányában, sem szállást s „Bslslongyöngyében* nuaan pislogatott Márkus collega, Stolcer pedig. nem kaptunk, kezdtük a kapitányt kérni, kiaértae csak siosolygoit bajusza alatt. {meg tán — hár veszélyes az ut, — mégis át- A táncterembe már lelbordtak mindent, ami \| vihetne bennünket Boglárra. fehhaMl szolgálhat s ami még található volt a ^(fniAhan, pincérek cselédek szalmazsákját és agy ágyat flessaaen 8 fekhely. Mi pedig hatan valánk. As ágyat agy élelmesebb hamar lefoglalta ; maradi kát walwaartk-láfe öt embernek. Egy somogyi ügyvéd családjával volt a hajón 4 apró gyerekkel, agy fehérvári hadnagy, kiuek másnap ki kellett vonulnia reggel 6 órakor és sgy boltos legény, aki folyton azt hajtogat\'a : mit akarnak as urak, mitől létnek, miért nyugtalankodnak — híu önök nem bosták magukkal a órakor érkezeit meg a keszthelyi hajó. melynek este 8 órakor kellett volna megérkeznie, amelynek megérkeztét a indulását is hallottuk ugyan, de mindegyikünk érzéki csslódás tolytán azt hitte, hogy a saját hajónk indul Boglár felé a nyugodtan aludta tovább édes álmát. \' Reggel nsgy boszuságunkrs tapasztaltuk, hogy még mindig Révfülöpön vagyunk, amelyet kitűnő szállása folytán mi Fülöpszállásnak keresztellünk el — i bitonyez a Fülöpszállás örökké emlékezetünkben log maradni Reggel 8 órakor derült égbolt s enyhe nap-keleti szellő mellett hajókáztunk át Boglárra, cüy kipihent éi ruganyos testtel, felekkel, hogy kedvünk kerekedett még egyaser kipróbálni izmaink rugékonyságát. s Boglártól Fonyódig, hegyes-völgyei réten, mély homokban tettünk meg olyan ft kilomatert, amely p óbára tette nemcsak idegzetünket, de gépeinket ia öten érkeztünk be egy-szerre, a hatodiknak. Mór vitásnak se hire, se hamva. Márkus vités kiáltott s fonyódi szálloda kapuja elé, mi pedig mosolyogva néztük, hogy mitiö élvezettel várja 0 a fizetés pillanatát Végre Ieltűnt a látóhatáron Mór a dicső........ • s Márkus a boszuálló csak sst a két ssó kiáltotta eéje: — Ilyen kéaön?!!! Ilyen volt es s ssentistvánnapi álom I Ha költői vénából oaak agy parányi k szorult volna belém, i he ugy tudtam volna Mrni, aaiat álélveslem, agy élvezetet nyújthattam volna azoknak is, akik csak elolvassák- SifitmunHut . Kimutatás g városi felső templom Javára auf, aa-én randaxatt aóptoaapilyrőL T«mMi téru«k«t i4t«k: Kreiner Uyula I kis rekti és fejkOtö, Weiaer J C. 1 vasaló, Dr. Pachioger Alajos 1 diaz-tintalartó, Herényi Jósset 3 drb brocbe, 1 tOt korái-gyöngy, Kohn L. Lajos 1 kis csipka-kWáay, Kohn és Uchtsch«la I fejkendő, Kasztl testvérek 8 drb virágvása, Nagy-Kanixsa, vasárnap Mair József I dobos levélpapír, Fantl teatvérek t napernyő, Fiedler Adoll I obinai ezüst sótartó, dr. Bentaik Ferencné 1 obinai esüst dieakoaár, Keller Ignác 9 pár lelnr selyem-cipő, Weiss L F. I tintatartó, Halphen Mór 1 dohos levélpapír, 1 loll legyező, Komlósay Kálmán t dohánytartó, MilbolTer OdUn 1 nyaklánc éa I melltü, Irmler József 1 kávés-abrosz, 6 szalvéta, Kürschuer Ignác 1 pár lakkcipő, Morandlnl Komán 4 üveg vörös-bor, Febik éa Asztalos 8 virágcsokor, 9 viráglegyező, Keömives Izidor né t pálinkás szerviz, Eisinger Samu 1 piros selyem-zsebkendő, Mikoss Gésa 2 üveg ezegssárdi fekete bor Rogenrieder József né 1 pálinkás szerviz, Erdősy Bálintné I tintatartó, F.perjesv Sándorné 1 cbinai ezüst vajtartó, Fstér Mihályné 1 cbinai ezüst sórős-kancsó, Ptibál Ferenazné 1 tálca 6 pohárral, Roeenleld Adolfné 1 csemege tál, Alt ésBóhml lali tükör,3 üvegperfüm.lhamutartó Fülöp Kázmérné 1 kávés szerviz, 1 szalvéta-gyürü 1 játék pisztoly. Pandúr Ferencné I cukor-tartó, Hirschel és Sleiner I fali-tükör dr. Tuboly (i)uláné 1 zsemlyekosár, levélpapír, i erszény, Barts Győrgyné 2 pár kávés csésze, 4 hamutartó, özv. Fiálovics Lajosné 1 faragvány-IDkör, Rozgonyi Lajos I hamuartó, 1 gyulatartó, Stirling Sándor és neje 6 virág-váza, 2 hamutartó, 1 tintatartó, I pörzsöly, 1 erszény, Török Atnbrusné 1 üveg-csemegel ál, Neu és Klein 1 üveg cognac, Darázs Pigmond Málvin I üveg csemege-résziéi, W rá bel Ksla 4 drb szoba-disz, tlyörffy János I szivar-tálca, Ssrtory Oszkár 1 lintalarló, 1 gyulatartó, (■erócs Józsel 1 kalap, Engl Lipót I dohány-tartó, Weiss Jakab t cukor-tartó, ilj. Wajdjts Józsel 1 doboz levélpapír, Sauer Ignácné I tolllőrlő, egy játéi, Betlheim és Quth 1 vasaló, Unger Uilmann Elek 2 mandula-őrlő, Marton ée Huber 1 üveg cognac, Klein József t fejkeudő, ~ Blae és fiai 2 üveg oognac Strém és Klein 1 üveg liqeur, Pauk Jakab 1 üveg cognac, tiürtler Ágoston 3 pár börkestyü, Knortzer György 9 üveg bor és csemege-tál, Fesel bofíer Józsel 1 üveg cognac, Miltényi Sándor 1 par piros atlasz cipő, Kugler Aolal 1 nyaklánc, Weiss A Ledofsky 9 rekU és 9 fejkötő, Tersztenyák Bódég 4 kővlrágvása, Kóhler testvérek 1 vizes kancsó, Jack Frigyes 1 Isii óra. Locke Józsrf 1 ébresztő óra, Wusztl Lajosoé 1 sjivartsrtó, 1 levélnyomó, Beideoker Antalné t laldisz, tistettnsr fivérek 2 üveg lehérbor, Hein Mihály 1 üveg pálinka, Fiscbel Fülöp A magyar költészet gyöngyei, Tuboly Viktor költeményei, Magy-Kanizsa város hadtört éneimé, Keller M. 1 par sárga, s 1 pár lehér selyemcipő. Ssttler Károly 1 kenyérkosár, Fagyas Lajos 1 Íróasztal készlet, tíoocz Endréné 1 sörkészlet, Reinits Lajos 9 üveg bor, Kilik Béla vsnilia liqeur disskancaóban, dr. Szekeres Józsefné l szivar-ssztsl, Sckável Jánosné t sörös-ksneeé, Berdin Mártonná 1 üveg cognac, Fischer Józsel 1 cukortartó, Joeipovié M. 1 üveg liqeur. 1 üveg malaga, belőni Jánosné 1 bordó-pluche ékszertartó, Mersits Ede i pár papucs. Szalay Lsjos 1 üveg csemege Iái, Varga Lajos I piüeeh keztyüUrtó és 1 üveg sörös-pohár, Tóth Károly 2 üveg vörös bor, Blalke János 9 . lehér bor, Jakása György»é 1 üveg liqeur, Kaáa Irma I majolika hamutartó, Pintér Sándorné 9 üveg bor, Groee Jóssal 1 fooyoU kalács, Roth Miksa 1 cserép dias-nővény, Roeentbal Gézs I fon y ott ks\'áos, Jaada Károly 9 tubsróisn, 1 Csnnatndiia, Petrics Ödön I tál süli, 1 Iái sütemény, Pelrics Ferenc 1, , 1 , , Tiuagl Lajosné 1 libái, Zerkoviti Albert 6 üveg bor, Németh Gergely 1 üveg szilvapálinka, Dávid jánne I , , Prág. r Bélit 1 hamutartó, Scberz Lujza 1 varrógép, Halvax Frigyes l imaimakalap, Fails Lsjos 2 majolika alak, ~ Kperjes\'v \'Gábor I ébresztő óra, B-jerl N. 1 párisi kalbáu, Wokán Antal 1 , , Mihályi litván 1 kalács, Horváth Károly saijgyártó 1 kantár, nyeregizoriló és gyeplő, Linzer Béla 1 csacsit. Pénzbeli idimásy Back Károlyné Tripammer Gyula Dr. Tripammer Beziő Dr. Rátz Antalné Belus Lsjos Tóth lilván Vécsey Z-igmond 1 Mencsik Jánosné Weisiberger Kálmán Sallér Lajos Lorát Uyula Piélsch Jakab Sglller József frt - kr, . 60 60 Felélliellek én pénst sdemásyestsk Dr. Pachinger Alajos 4 Irt 80 kr. Keömflves Izidor 2 , 10 Mikos (íéza 9 , — Önger Ullmann Elek _____2 . — Irmler Józsefné 2 , •— Szegő Gyula 2 , — Lőwinger Ignác 1 „ HO Szeidmann Samu Eperjesy tíábor Bogenrieder Józsel Petrili Ferencné Dr. Bauch Zsigmond Kállorili László „. Epeijessy Imre Dr. Fábián Zsigmond Dobrovi\'s Milán Rosenthsl Géza Freislinger Józsel Seben Ssmu N. N. Marton Ignácz Oulerhuber László Simon Gábor ügyvéd Vándor tanár 90 Makara Iván 90 Remete Géza 90 Stirling Sándor W) Hcyerl Ferencz 90 Eisinger 70 Turek Gyula 00 Kriscb Mátyás «0 N. N. 60 Doér István \' 00 Brück Sándor 60 Török Ambrus 00 Viceuiy cipéss 60 1(\|. Samu Józsel 60 Reiisilz József 60 Kohn műlakalos 60 Breyer 60 Mornndini Román 60 Molnár György 60 Vajda Ferenc 60 Malhea Károly 60 Vencsel Kez-ő 40 Legilj, Fesselhofler Józsel »ó Posch Benő 90 Pikéthy Gusztáv >0 Kondor N. 90 Fenyves Sándor >0 Mallán Ödön 90 Dr. Rosenberg Mór 90 Schweloar Ferenc 90 SchMiiger Izidor /■. 80 Schnaidar Gábor >0 Fischl Emma 80 N. M. >0 N. N. 90 Grosa N. 90 N. N. 90 kr. N. N. 90 „ N. N. »„ Torma Laiosné Strém Tódor 90 n N. N, 90 „ N. N. 90 „ Tóth Lsjos 90 „ N. N. 90 H N. N. Schwsre Jakab 10 „ 62 Irt 96 „ ™ » A népünnepély tiszta jövedelme: 276 Irt 84 kr. Az ebhez járuló nemes lelkeknek ez uton is köszönetét nyilvánítja o rendezi! birrtltif. Felhívás » keszthelyi fudwá\|i táihfétM egykori hallgatóiké. A keeztbelyl gazdasági taaiuléset folyó évi október hó 12-én ünnepli meg a Georgicon alapításának 100 ik évfordulóját és a tanintézet aj főépületének megnyitását. Ünnepe len ezen a nap a bisai mezőgazdaságnak, a gazdasági szakoktatásnak él mindazoknak, a kik a keszthelyi tanintézetben tanulták és végeztek. En felkérem mindazokat a t. pályatársaimat, a kik velaai egyidőben ée azntán is a mostani évig a keszthelyi taointézetnek polgárai voltak, emeljék est as ünnepet botzájáruiukkal oly módos, hogy as ünnepnapra mentől többen megjelenjenek éa kfilBnöien azzal, bogy adakozzanak a tanintézetnél a „régi hallgatók jnbileami alapitvásys" elmen létesítendő alapra, melyből az érdemsa _ hallgatók___évenkint—jutalmat vagy - össtOndijst nyeljenek. Ez lenoe méltó megemlékezése s régi híveknek as Alma Mster iránt és sz sddig összegyűlő alapítvány beielentéie az ünnepnap programmját is emelné. Tekintettel az idő rövídaégére, éa ezen az uton fordulok mindea volt keszthelyi pálystáriomhoz és utódaimhoz éa kérem őket aozxák meg sz Alma Mater iránt való kegyelet adóját a uemei célra éa a kiváló alkalossra ; legyen mindenki, s kihez ez a felkiváa eljut, buzgó spostola as ügynek, mett biztosan hiszem azt, hogy mindenki ugy ítél, hogy a a agy alapító szellemétől fölszentelt és a gazdasági mk-oktatás első otthonául felivatott hely és várna usgy Ünnepéről nem msrsdhnt sl a kegyeletes megemlékezése él á\'dozata mindazoknak, a kik szou a helyen megindult aj oktatási korszak (1866,) első hívei és szatán a tanintézetnek végzett polgárai voltak. Jattsua adományát éa gyűjtését miadenk. jubileumi slspitvány" eimea s keszthelyi mi k. gifdaiági tininléset igazgatójából. Kolouvár, 1897. angaidtai hó 6-án Vlris láader kir. tanácaoa, gaad. tanint. Igsagató. a i r i s. — Vágké Ignác a magy. kir. 20-ik honvéd gyalogezred nagytudományu, derék századosa, társadalmunk rokonszenves alakja, ki ugy a katonaaág, mint a polgárság körében közkedveltségnek örvendett — mint értesQlQnk — a tatai hadgyakorlatok után nem tér többé vissza városunkba, hanem újra elfoglalja a tanári széket a Ludovika tisztképző akadémián, hol már néhány éven át szép sikerrel működött és azért oda viasza is rendeltetett, — Kinevezés. A valláa- ás kőaoktaláalgji iaisstar báró Je»senák Annát a csektomyni polgári leányiakoláboi Mgédtsnilónövé nevezte ki. — Aitoaasiial válawlás A nagykanvuai kerület központi választmánya augusztus 24-én tartván a szavazatok összeszámlálása céljából ülését, kittlnt, hogy beadott 7614 szavazatból JXckjj Aladár gróf országgyüléri képviselőre 7090 szavazat Nify-Kanltu vasárnap Zala 08. Mám. (4 lap.) — Mag nemérkuelt blolklltli, paprikát otlrkéll - illi «« ai AmaionV - kérdem a noba-reodel •ürgönylleg, ki tahalne mát, mini Llnitr leányt. 1 Héla. — Igen. Allalánoe hslyulyét. lapé. — llél én melyik mtlricon fekraem, emesen, Aa Itélat jogúőt. 1 Jnstr Héla ilminuiiltalll, vigy amaion f... • mublutlk Tripammar (lyula ur a további In- rAldel rengető kacaj t a kanálra vlllamoa cun tétkedének megléteiével. [gök larlöe oalllngeléae voll ennek at ártatlan rl- Ml tsutln aaintén msfiOrgettük a eajál oiao- miiéinek a következménye. A lánoleremmel nánkal, mert cuk 10 perc voll klIOave nyűg-\|uotn»éd<M mikében ugyanit (tvegfallnl elválaailva, vétra, e uonkivll Unger Lezl barátom még a Itmerellen vendégek aludtak t a nagy lármára (tiniken ülve It lolyton tipródott, mintha Mailt. ébredtek. tiporna, a kergetett bennünket, lélve, hogy korán \| ... Hcandalum, alávalötág, hál a Hakonyba sötétedik. j vagyunk ? ., —• hangaotl mindén oldalról. A« ononna menti volt: \| - Pincér, a gazdát, a gudái küldje fal ne- \|fJ kem, menjen rendőrökért töld paprika (natúr), vájrénye, vtgyn gyümöca, tprícoer. Hál jogi uempnnlból talán igaiuk volt ezeknek aa uraknak, da ml tocial\'t szempontból fogtuk lel a dolgot. Miért aludjék mát, ha ml nem altaunk, hitien ml le bottállátolt vendégek vagyunk, mint amaaok nz Amazonbtn. Denique Miután ai itt leirt kéealetből ki-ki tehttaége num \|g aludt ott egy lélek tem, mert őt percen- ét feilogéta uennt bekebelnett kitűnő hangú latban ültünk fel paripáinkra, hogy még vllágoe-tágnál beérhessünk Keszthelyre, a ulti Oaten- Pedlg be kár volt ugy tietni Hamaroean nyakunkon aetéledett i lámpa-vllá-gitát mellett kellett roua, poroa uton sietnünk a vélt Bldorádóba. ahol alt hittük, majd t .pulit fehér Igyunk hullámon reilöln fogtok aludni én éa vuttőim.* Mert hit taerénylelenaég nélkül le--gyen mondva, mindig aa én paripám volt aa -utolsó, liyengéoek btaonyult — a komáromi •prtccer. Meg se fogyva, meg n törve, bünkén hajlottunk ne as A mason tsállóba. abol asonban már a kapu halárainál oda volt minden büaskaségünk, mert gúnyos motolylvtl at arcán, mint aki legalább egy órával előbb érkezőit b Qtt várt már bennünket a dicső bajtárs — a Mórok klnbbiko. i Uyen későit,?., mondta azon s bisunyos gúnyon orrhangon s sslán as s kótassarü novaiéi. — Weissmsyer Márk ée Stolcor oollega at oldalukhoz kaptak, nem mintha ott kardmarkolat volnn, hanem oldaltturát volt as. Fájl! nsgyou tájt ez a megjegyzés,., amit oetk at tud méltányolni, aki biciklin soha tem utolaó. Egyik nm szólt nmmit. Márk vitte nagyokat nyalt, Stoloer collega pedig báln-vttve Ifjdi, caak annyit mormogott: válj csak, válj csak... Különben sz Amazon szállóban Igtn nivtetn fogadtak bennünket uzaí, hogy lakát ugyan Binct, dehál,......enni enni lahet, t a lánctérem- ben eliöltheijük aa éjei, ugy, a hogy. Féltünk gyomrunk láudáaélól, nem mentőnk I tovább lakáat kéretni. Mandlunk. A kertben vig zene«zó mellett letelepedve, ott találtuk Hallt tanácsost és Szabó titkárt, akik valamivel elit-merőbben nyilatkoztak rólunk, t rendkívül megürültek a földieknek. Jó tőr, jó ételak, elég jó cigányzene csakhamar felvillanyozták az egéss bohém -csapatot, essk Márkus vete t uébs egy-egy gyanút pillán lázi a jóhiszemű Mórra. Derült, csillagos ég mellett csak ugy sztporkás* lak a találóbbnál-találóbb megjegyzések. A vendégek lastan oszladozni kezdettek, magánkra maradtunk. Pokoli noiqjunkal egy köaöu-téget gyalogoa pincér alig győzte oltani. S mikor ő m»r Itndt t mi még zzomjatak vatáok, jön a nyomorult t ut merénti mondani, hogy nem cnpolunk többel — mert ma már nem fogy el... Mindnyfjan a menetparancmokn néztünk, t váltak a haláét. Mintegy gummi-labda, ugrott lel helyéről, aze-meti vészjóslóan megforgatva, végig mérte a pin óért — t aztán leült. A pincér megértelte.. rögtön csapolunk uram, — volt halk válasza. íjtél fe\'é járt u Idő, mire jóllaktunk, mire felvonultunk u eiaőemeleli táncterembe, lekbe-lytinket megtekintendő. Hatan vol unk már, mert angnaporodlunk Mórral, akin még mindig gya kint vimatérl egyikre mátfkru a nevetőgőrct, amely után álragadl valaineunyünkre — t ha meguünt, ujrn kitört egy egy megerrtzlelf......... szellemes rakétára. De nem akarok Indlicyet lenni — a dolgok-további fejleményeit ml mtjd megőrlizük einlé-keietünkben, cstk ott kezdem njrn, amikor reg gel fél A órakor lemenlünk « kévéhéiba regge Inni. Itt tnegismerkediüpk néhány Lázárnl — ugy lálszlk Reszt helyen minden 2 Ik ember Lázár, n ónkor már lelOlnl, volt a jelszó, t karikáztunk uépan lladactony (elé, alig pihenve. Csupán az emlékezetű ederlcsl fordulónál volt általános hurráh kalaplumeléutl, meri es a hely emlékezetű még a tavalyi füredi kirándulásról. — melv sajna, tollamha maradt Itt hulltanák el legjobbjaink...... As ut Itt \'elordul a szigligeti hegy (elé. melynek ormán-a-régi várromok már messziről ott\' díszelegnek, mint egy hiányos alsó logsor Heggel léi 7 órakor berobogtunk a Hableányba, a hol Tntlner vendéglős mézédu szöllővel enyhítette rengeteg szomjunkat s aztán eltemettük magunkat a Balaton vendégtzerelő hullámai közé. Fürdés után már ott várt bennünket az a bizonyos halászlé, melynek sámánját csak as ismeri, aki a Balaton vidékén járt már, s olyan nakács-nén akadt, mint Trailner Hableánya; mert ezt igatén hableány lőshette. A délelőttől a badacsonyi parkban löltöllűk olyan gnnd alváual a Iliben, bogy at arramenők vésztjelző ezélüvőltésiiek gondolták üleinuerfl horkolátunkal. Mintha az öreg Morpheua maga aludt volna ott öuzes ivadékaival. Jött az ebéd, amelynek logáiáit lértzüke miatt le nem Írhatom, t délután 8 ónkor buzálltunk paripáinkkal együtt a KéUn gőzösbe. Boglárig váltva j-\'gyet. Es itt kezdődik a kirándulás mik az a része, melyet nem a mi menetparaooanokuuk rendezett igy. hanem a világ Un jó kedvében megakart bennünket taniáni imádkozni .. Utunk egy lisr nádéig hatalmas hullámok leltjén táncolt a Kelén ugy hogy t gyengébb idegzetünk már itt tengerben képzelték magukat a talán néhány perc múlva olyan hstslmu orkán lámsdt hogy a hajóskapitány jónak látla meg-megmtridni a zalai parton s elvitt btnnüuktl Révfülöpre tuti a jó stándékkal, hogy majd 6 ón Itié álktlünk a Balatonon, addig amint ő mondá — lehetetlen Bogláron kikötni, mert a kikötő ki u látszik a hullámokból, s Ízzé porrá zuzu a hajót, ha kikötni próbálkotunk. Bemernünk tehát Révfülöpre, t „Balatoo-gyóngyv" eimfl szállodába, s aulait odakinn tombolt, zugolt a vihar, cupkodoll a villám, valóságos tűzijátékot rendűvé, a mennydörögve durrogott, csattogott sz égbolt, mintlia\'Rzenl István napjára inozurunának oll fenn, a Mindenható residenciájában, szép Magyarország tiszteletére. Félhét óra Mé, miután tetn az oithoalavöket türgönyileg nem érluiteltük hollétünkről távírda hiányában, tem izálláal t .llalatongyöngyében mman pislogatott Márkus oollega, Stolcer pádig nem kaptunk, kttdlük t kapitányi kérni, kiaértu csak monolygotl bajutu alau. A táncterembe már ItUwrdtak mindent, ami fekhelyül szolgálhat a ami még található volt l szállódéban, pincénk\' otslédtá szalmszsákját és tn Igyál Omssin 8 fekhely. Mi padig htltn valánk. Aa ágyai agy éMueubb hamar Itfoglilla; maradi két tsalmnuák-léle ót embernek. meg Un hár veezélyu tz ut, — mégla II-vihetne bennünket Boglárra. Egy tomogvi ügyvéd ostládjával volt a hajón é apró gytnkktl, tgy Ithérvárl hadnagy, kinek mátnap ki kellati vonulnia reggel 8 órakoráé agy boltot Itgény, aki folyton tll hajtogat a : mit akarnak y unk, mliöl télnek, miért nyugtalankodnak —» hiu önök nm boniák nuijpitkál a 1887 augusmtua hó !9-\|n böllkullpl. A boltkulot • ktruktdö segédnek i lelke — t aki a principális boitkuloiÉval mtnd tl, is főbenjáró bűnt követ tl Ntm írtét te a nők kéttégbtuHH, a gTerekek tirátél; -hiti ttoknál mlndnll nlncttn Ujlkuk. Lohol, hogy i jóulvü kapitány llysn sulyoa ii\'gunimiiumokra hatlrozta él magát srn, bogy mukliértie os átkelési. KétsQlj I - volt l Jelné. Dupla gözl\'S egy negyedóra alitt pöfékelve Indult a Kelén blscnytalan útjára .. A Balaton közepéig cstk tÍMmbálódzott ■ htjó, táncolva a be becupkodó hullámok tetején, de t Balaton közepén, mlnlba megkéttzereződöu volna as orkán, miniagy lapdát dobálta a szél t tajtékzó hullámokon. — Vissza!.. hangzott a kapitány jelszava, i moit már mindenki. várva-várta a pillanatot, hogy szerencsésen érkezzünk vissza kiinduló helyünkre A hajó fordulái közben réuut leiekre óriási Ingtmozgáioki! végzett, i elemi erővel lört ki t tengeri betegség a hajón levő nőkön ét gyermekeken. A kereskedősegéd pedig erőien uorllotli keblére — a boltkulcsot t most már sslvuen belenyugodott volna, bogy Révfülöpön maradjunk Végre be ii ériünk a révfülöpi kikötőbe i lukadó eafiben mentünk vlesu a vendéglőbe, abol vlg poharazás közt vitattuk meg a uap eMinényiit. Aközben, megtudtuk, hogy a .Baltlon-gyöngyében egy lalpalatlnyi fekhely tincten, bál kénytelenek vigyünk a hajón menni. Da hogyan ? .Szakadó eső, koromsötét éjmkt, melyben t megvillanó égbolt cuk láthatatlanabbá latit a hajóhoa vezető keskeny utat, ttljtun lehetetlenné tették t hajóra való viuzatérésL Végre egy kézi lámpát kerítve elő, tgyikt a másik kabátjába fogódava heten, mintegy kísértet-csoport, mentünk Ibhhulépésekkel a hajó tété, ahol ir tt hnjo attit részében leiő tlm) timtjtaágbwr tpp hét lekvőhi\'lyen elhelyezkedve, csakhamar mély álomba merültünk A többi hajónlevők pedig szétszórva helyezkedtek el itt-ott a htjó többi rémein. Éjjeli I ónkor érkuett meg a keszthelyi hajó. melynek ute 8 ónkor kellett volna megérkeznie, amelynek megérkeztél i indulását is hallottuk ugyan, de mindegyikünk érzéki cuiődát folytán azt hitte, hogy t uját hajónk indul Boglár (elé t nyugodtan aludta tovább épet álmát. Reggel nagy bouuaágunkn tapautalluk, hogy még mindig Révfülöpön vagyunk, amelyet kitűnő szállása folytán mi Fülöpeaáiláanak kereszteltünk el — i bizony ez t FOlöpszállás Örökké tmléke-zelünkben log maradni. Rtggel 8 ónkor derűit égbolt t enyhe up-keleti szellő mellett hijókáatunk át Boglárra, oly kipihent ét ruganyoe lest tel, Makkal, hogy kedvűnk kerekedett még fgytatr kipróbálni izmtink rugékonyságát. l Boglártól Fonyódig, btgyee-vől-gyu réten, mély homokban teltünk meg olyan ft kilóméiért, amtüy p öbén tetie nemcsak idegzetünket, dt gépeinkel ia ótea érkestünk be tgy-szerre, t hatodiknak. Mór vitéznek u kire, u hamva. Márkus vitéz kiállolt a fonyódi szálloda kapuja elé, mi pedig mosolyogva néztük, bogy miliő élvezettel várja ő a ftsetéa pillanatát Végre laltttnl a látóhatáron Mér a dicső......... s Márkus a bouuálió cuk ut a kél uó. kiáltotta a éje: — Ilyen kétőn?ltt Ilyen volt u a utol Itt vén napi álom I Ha kőltói vénából csak agy pvényi it azorult volna belém, • ht ugy tudtam volna ítirm, immt álélvutam, agy élveaetet nyújthattam volna azoknak is, akik cuk tlolvtuák- SifimuH\'im . Kimutatás i vároai (Urf-tiiplMi láván Uf. én rtodteátt mépitkMpéljr^l. T«iM« t4r0«k«t «4tik Kreiner (lyula I kit rtkH ét ftjkötö, Weiaer J C. 1 vasaló, Dr. Pachinger AMJoa 1 diu-tintttartó, Herényi Jóuel 2 drb brocke. 1 IWr korál iyőotí, Kohn L l^ajoa 1 kit njphAMlf, Kohn ét l.ichitch(n I ftfltiafl, Kaaall teát vérek I drb virágváaa, Sagy-Kanix»a, vasárnap Zala 68. ss&m (B. lap.) 1897. auguntus hó 29-én Mair József l doboz levélphjiir, Fsntl testvérek t napernyő, Fiedlrr Adott I cblnai ezüst sótartó, dr. Bentzik F ere ne né l cbinai ezOat diazkotár, Ketler Ignác 2 pár letúr sdyem-cipő, Weiss L F. I tintatar<ó, Halpben Mór 1 doboz levélpapír, 1 toll legyező, Komlóazy Kálmán 1 dohánytartó, Milboffer Ödön 1 nyaklánc és 1 mellttt, lrmler József 1 kávés-abrotz, 6 szalvéta, Kürschuer Ignác 1 pár lakkcipő, Morandinl Román 4 üveg v örős-bor, Fabik éa Asztalos 3 virágcsokor, 2 viráglegyező, Keömives Izidorné t pálinkás aaervis, Eisinger Samu 1 piros teiyem-zsebkeodő, Mikoastiéza 2 üveg ezegzstrdl fekete bor Bogenrieder József né 1 pálinkás szerviz, Erdősy BáKnlné I tintatartó, Eperjety Sándorné 1 cbinai esüst vajtartó, Fa>ér Mihályné 1 cbinai esüst töröa-ktnctó, Plihál Ferencsné 1 tálca 6 pohárral, Roaealeid Adolfné 1 csemege Iái, AÜ éaRáhm 1 Isii tükör, 3 üveg perfüm.l hamutartó Fülöpi Kázmérné 1 kávés zzerriz, 1 szalvéta-gyűrű —fTátekr"piBzloly,\' Pandúr Ferencué I cukor-tarló, Hirschél éa Steiner I lali tükör dr. Tuboly (iyuláné 1 zsemlyekosár, levélpapír, 1 erszény, Barts üvörgyné 2 pár kávés csésze, 4 hamutarló, őzv. Fiálovics Lajosné 1 faragvány-IBkör, Rozgonvi Lajos I hamuartó, 1 gyufalartó, SÜrling Sándor és neje 6 virág-váza, 2 hamutartó, 1 tintatartó, 1 pörzsőly, 1 erszény, Tőrök Ambrusné I üveg-csemegetál, Neu és Klein 1 üveg cognac, Dsrázs Pigmond Málvia I üveg eaessége-részlet W rá bel Kata 4 drb szoba-dísz, tiyőrffy János I szivar-tálca, Sirtory Oszkár 1 ilDlaiartó, 1 gyufatartó, tierócs József I kalap, Engl Lipót I dohány-tartó, Weiss Jakab 1 cukor-tartó, —QJTWijdiU Józsel 1 dobos levélpapír, Sauer Ignáené 1 folllőrlő, egy játék, BeUheim és Gulb 1 vasaló, Unger ILItnann Elek 2 mandula-őrlő, Marion és Huber 1 üveg cognac, Klein József 1 fejkendő, Blsu és fiai 2 üveg cognac Sirám és Klein 1 üveg liqeur, Pauk Jakab 1 üveg cognac, liflrtler Ágoston 3 pár börkeztyü, Knortzer György 2 üveg bor éa csemege-Iái, Feeelhoffer Józsel 1 üveg eognac, MíUényi Sándor 1 par piros atlasz cipő, Kugler Antal 1 nyaklánc, Weiss A Ledofaky 9 rekli és 2 fejkötő, Tersztenyák Bódog I kóvlrágváza, Kóhler lestvérek 1 vizes kancsó, Jack Frigyes 1 lali óra. Locke Józsrl 1 ébresztő óra, Wuszil Lajosné 1 aji vartartó, 1 levélnyomó, Haidecker Antalné I laldisz, tistettner fivérek 2 üveg fehérbor, Hsia Mihály 1 üveg pálinka, FischH Fülöp A magyar kőHéaset gyöngyei, Tuboly Viktor költeményei, Nagy-Kanizsa város hadtört éneimé, KsHar M. 1 pár sárga, a 1 pár lehér selyemcipő. Sattler Károly 1 keayérkoaár, Fagyas Latos 1 íróasztal-készlel, Boacs Endréné 1 sörkésslet, Reinils Lajos I üveg bor, Kilik Bála vanUia liqeur dlstltnctóhan, dr. Stektras Jóáaelné 1 szivar-asztal, 8ckével Jáacané I sörös-kancaé, Bardia Márlonoé 1 üveg cognac, Pisnhsr József 1 cukortartó, Joaipovié M. 1 üveg liqeur. I ttveg malaga, Belőni Jánosáé 1 bordó-phiche ékszertartó, MersiU Ede 1 pár papucs. Szalay Lajos 1 üveg csemege tál, Varga Lajos I plátek ktslyüUrió és 1 ávag sórős-pohár, Tóth Károly t üveg vőráa bor, HUtkó Jáaos t . fehér bor, Jakáss György né 1 ávag Hqtw, Kaán Irma I p^oüka hamutartó, Pintér Sándorné I ávag bor, Grosa Józsel 1 looyoU kalács, Rotk Miksa 1 cserép áúa-aővéay, Roaenthsl Gét 1 famyott ka\'áes, Jaaáa Károly 9 inbaróttsa, 1 Caunatadlza, Petrícs Ödön 1 Iái sült, 1 tál sütemény, < Petrics Ferenc 1 „ , 1 , , Tinagl Lajosaé 1 libát, Zerkovilz Albert 6 üveg bor, Némelb Gergely 1 üveg szilvapálinka, Dávid jánns I , , • Prág r Béla 1 hamutartó, Seben Lujza 1 varrógép, Halvax Frigyes 1 szalmakalap, Fsits Lajos 2 majolika alak, Epetjesv Gábor I ébresztő óra, B-jtrl N. 1 párisi kalbáss, - Wokán Antal 1, Mihályi Islváq I kalács, Horváth Károly szíjgyártó 1 kantár, nyeregszorító és gyeplő, Linzer Béla 1 csacsit. Péaskell sáasrtay Back Károlyné Trípammer Gyula Dr. Trípammer Rezső Dr. Rátz Antalné Belus Lajos Tóth István Vécsey Z-igmond Mencsik Jánosné Weiszberger Kálmán Sallér Lajos Lorát Gyula Pielacb Jakab Sattler József B frt — kr. 8 . 50 9 9 I 50 If Fetlllieltek éa péasl adeaiáayesfsk Dr. Pactiinger Alajos KeőmOves Izidor Mikos Géza Onger Ullmann Elek " lrmler Józsel né . Szegő Gyula Lőwinger Ignác Szeidmann Sama Eperjesy Gábor Bogenrieder József Petrits Ferencné Dr. Rauch Zsigmond KálloviU László Eperjssay Imre 4 Dr. Fábián Zsigmond Dobrovi\'s Milán Rosenthsl Gén Freislinger József Schert Samu N. N. Marton Ignácz Ossterbuber László Simon Gábor ügyvéd Vándor tanár Makara Iván Remete Géza Slirling Sándor Bryarí Ferencz Eisinger Turek Gyula Krísch Mátyás N.N. Doór István Brüok Sándor Tőrök Ambrus Vicenty cipész ifj, 8ama József Rehaitz József Kohn mOlakaloa Breyer Morandini Román Molnár György Vajda Farenc Maihea Károly Vtnctel Rez«ő l^gilj. Fesselhofler József Poach Benő Píkétky Gesztév Kondor N. Fenyves Sándor Máltán Ödön Dr. Roaenberg Már Schwtietr Ferenc Scblesiagsr Izidor Schneidar Gábor Fitchl Emma N. N. N. N. Orosz N. 4 Irt 80 kr. 10 60 60 60, 60 60 60 60 60 60 60 , 40, S& , 90 , BO, 60, 10, 90 , 80 , 90, 90, ao, 90 , •0, 90 90 N. N. N. N. N. N. Torma Lajosné Strém Tódor KN, N. N. Tóth Lajos N. N. N. N. Schware Jakab HTSr. 90* 90, 90. 90 90 20 90 90 10 52 frt 96 A népünnepély tiszta jövedelme: 976 frt 8á kr. As ebhez járuló nemes lelkeknek ez utón is köszönetét nyilvánítja a rtniuí biroitság. Felhívás a keszthelyi faxdaaáfl fnlitái* egykori kiUfawlkM. A keszthelyi gazdasági tanintézet folyó évi október hó 12-én ünnepli aeg a Georgicon alapításának 100 ik évfordalóját éa a tanintézet aj föépBle»eoek aegayilásál. Üatepe laas asaa a nap a hasal aetőgtzdtiágttk, a gazdasági szakoktatásnak és alnatzokntt, a kik a keszthelyi tanintézetben tanultak és végestek. En felkérem mindazokat a t pályatársaimat, s kik velem egyidöben és azatáa Is a aostaai évig a keszthelyi tanintézetnek polgárai voltak, emeljék est ss ünnepet hozzájáruiukkal oly módon, bogy aa ünnepnapra meülől többen megjelenjenek éa különösen azzal, hogy adakozzanak a tanintézetnél a „régi hallgatók jubileumi alspitváaya" címen létesítendő alapra, melyből az érdemen hallgatók évenkiot jutalmat vsgy .ösztöndíjat nyeljenek. Es lenoe méltó megealékezése a régi híveknek az Alma Mater iránt és az addig öattegyflő alapítvány bejelentése az ünnepnap programiját is emelné. Tekintettel as idő rövidségére, éa ezen az nlon fordulok aiaden volt keszthelyi pálystársoahoz éa atódaiahos éa kérem őket hozzák aeg az Alma Mater iránt való kegysiet aduját a neaes célra éa a kiváló alkalosara j legyen miudeoki, a kibez ez a felhívás eljut, basgó apostola ss ügynek, aat biztosan bisasa azt, bogy mindenki ngy ítél, bogy a a agy alapító szellemétől fölszentelt és a gazdasági szakoktatás első otthonán! felzvstott hely és várót nagy lenépéről neu maradhat el a kegyeletes megemlékezése és á\'dosata mindazoknak, a kik asoa a helyen megindult aj oktatási koisaak (1866J első bivei és szatáa a tanintézetnek végzett polgárai voltak. Jnltaasa adományát és gyújtásét aiadeak. .Jubilentni alapítvány" elasa a keszthelyi al k. gaiduági tanintézet igazgatójából. Kolozsvár, 1897. aagaaátas bó 6-án Vlrfa Máwdar kir. tanáesos, pad. taalnt. Igazgató. HÍREK- — Vághé IgaAe a magy. kir. tóik honvéd gyalogezred nagytudományu, derék gyjr^d"—, társadalmunk rokonszenves alakja, ki ugy a katonaság, mint a polgárság körében közkedveltségnek örvendett — mint értesülünk — a tatai hadgyakorlatok után nem tér többé vissza városunkba, hanem újra elfoglalja a tanári széket a Ludovika tisztképző akadémián, hol már néhány évea át szép sikerrel működött és azért oda vissza is rendeltetett. — Kinevezés. A vallás- ás köaokiatáal0Í ■ialaatsr báró Jtattnák Annát a osáktarnyai polgári isányiakolábea aegádtaailéaövé nevest* ki. — A a ta a a aslal válaetláa A nagykanizsai kerület központi választmánya augusztus 24-én tartván a savasatok összeszámlálása céljából ülését, kitűnt, hogy a beadott 7614 szavazatból Zicky Aladár gróf országgyüléri képviselőre 7090 szavazat Nagy-Kanizsa vasárnap ZU. 6P. azám. (0 lap.) 1847. augti«tn« hó 29-én - esett, eszerint Zichy Aladár gróf a nagykanizsai kerület kongresszusi képviselőjévé választatott és jelentetett ki. Makfaloai Géza Ofsz. gy. képviselő 279 és tlj. Széchenyi Imre gróf 245 szavazatot kapott - A katoiiaoAK körébttl. A 20-ik leomMqyalogeered csütörtökön hajnalban in- J dúlt el Nagy-Kanizsáról a tatai hadgyakorlatokra. Honvédeink az egész utat gyalog teszik meg és útközben harcászati gyakorlatokat tartanak. Az első nyugállomás Sbjtör volt — A es. és kir. 48-ik gyalogezredhez Nagy-Kanizsára f. hó 27-én 750 rezervista vonult be, kik e hó 30-án vasúton Pozsonyba mennek és onnét esatlakozva az ezredtörzshöz szintén Tatára vonulnak. — Szeptember 27-én 300 póttartalékos fog a 20-ik honvédgyalogezredhez négyheti fegy-vergyakorlatra Nagy-Kanizsára bevonulni. - fakoiai ártssités. A nagykanizsai ixr. hitközség által lantartott elemi, polgári és felső kereskedelmi iskolában a beiratkozások a jövö tanévre ssept 1. 3. ás 3. napjain d. e. 9—12, délután 8—5 óráig esxkösöltetnek, ajavitóvixs-gák aug. 31-én és p. a ker. iskolában délelőtt lí-ig. a polg. iskolában d. u. 3—6 óráig tartatnak. - Dunántuli rabbi-egyesület E hó sp 24 és 86. napján tartották a dunántuli rabbik Komáromban slskuló gyfliésüket egy rabbi-egytsüet megalakulása tárgyában. A gyűlésen résst vett s dunántuli rabbik legtöbbje ; akik, h gyűlésen meg nem teleniek, sürgönyileg üdvösölték ax sgvbegyOliekit. Dr. Sehnitxer Arain komáromi rabbi lelkes, báxafiss herédben üd vöxnlte ^tar-társait, aai utan megindult a két napig tarló taaacsko/á", melynek fóbb eredményei, bogy ax egybegyü\'lek kimondták a dunántuli rabbi-egyesület megalakulását és ax erre kikü\'döit bizottság által kidolgosott alapsxsbályokat eiiogad\'ák Ax egye"ü et iöbb céljai: 1. a vallási gyakorlatba vágó kérdések megvitatása éa eanek alapján egyöntetű eljárás megállapi<áaa; 2 egyetemea kiuani tervex»t kjdolgoxáaa: 3. ax evenként tartandó gjülés.k alkalmával a/ak- és népsserB elösdások tsrtása; 4. basánkbsn lölmerfllö, s khtelekexetet érdeklő kérdések lárgysláss; 6. sgyöoletflség létesítése az islentintelel rendjében. 1 megállapítandó egyetemea bittanierveset alapjául Bernatein dr. szombathelyi rabbi javaslatát fogadták el. Tiaatviaelökül megva ásítanak: elnök Sehnitxer Arais dr. komáromi rabbi, sl-dnök: Steinberx Jskab dr. sxékeafsbérvári rabbi. rsök; Klein Arnold dr. vee>pré«i és vagy Stombai helyre a kongresszusi bixo(t«ágbox, vagy Bndapesirs a .Vendéglősek Lipja. eser kesstöséffébe küldendő. A kougresstu«nak fonitm tárgyai leaaoek, igy a vendéglősök nyngdij flgjé aek rende»ése «. Eü önben ibás (iyOrgy országos mosgalaat iadi\'ott a képvíselönáahos beadandó aeaorandnm aláírására, melyben a \| vendéglősök érdekében atáaos relormot sürget, igy a ruále eltörlését s a bor é* a sör iogyaas-tási adójának lessállitáaát stb. A memorandumot már több eser vendéglős aláirta. — Ki az Idagannalf fháaz György a ,Vea-déglősök Lapja* hasábjain leUes éa jól megokolt indítványt tesz arra, hogy a vendéglőkből és a kávéhátaki ól as idegen, különösen a német lapok kik üsaöbölt essenek. Ustinlén óhajtja, hogy a vendéglősük karolják löl ezt as üdvös indítványt mert neh lehel érdekükben ax, hogy pénsünlMBen ax u\'on is küllQldre vándoroljon. Pártoltuk á hasait ki a nemzeti érxüleiet rontó, ideges Ispjkkal 1 — Figyelmeztetés. A helyben állomásozó cs. éa kir. 48. számú gyalogezred tartalék\'* legénysége folyó évi augnsxtne hó 30 án reggeli 6 órától kezdve Kia-Ksnizsa, Rajcag, axepe< neki major és a Prinosipális kanális által határolt lőtérén hsie<xerü oéllóvéasetet tart Felhívom a kösönséget, bogy a jelxett területet 6000 lépéa körületben exen napon annál ia Inkább kikeruje mert ax ntl tartóskodáa élet vertél ves. — N gy-Kam/san, 1897. évi aug. hó 21, D«ák Péter a. k. rendőrfőkapitány. — Karperec éa tariaznya. Aug. 18-án Nsgy-Kanizsa város területén egy női karpetaoei, aug. 21 én pedig a caerfői hegyi U\'on egy tarisznyát találtak, melyben kulook is vannak. — A rendőrkapitányság telaxólitja a károsultakat, hogy tulajdonjoguk igazolás melleit a talált lárgyalat t rendőrkapitányt hivatalnál a hiva-taloa órák alati vegyék át. A«v. Halnalar J.»aéaál, Hxepetsekea, géplakatos aaerasámsak naladea eltagad halé Araa haláleset aalatt eiadalaak noaan nyilatkozni: éltem-e én azon mindea ne* veléat. műveltséget kizáró kifejezéssel, (nem hogy .takarodjanak kii* mert hiszem az ntcán beszéltünk) hanem .takarodjanak el!* — igenf — vagy nem ? Malnár látván-- érd. esperes, plébános, szt. széki dlnők, \' • A fenti nyilatkozattal szemben kijelentjük, hogy lapunkbsn megjelent tlftkarodjanak ki\'." cimü hir-köaleményre vonatkozólag Erdősy Bálint ur előttünk u/y nyilatkozott, hogy vel&k szemben ft. M. 1. kiérdemelt esperes ur semmiféle ildomtalan vgy sértő kifejezést nem hass nált. Mi ugy Erdősy ur szóbeli, mint a főtisztelendő ur Írásbeli nyilatkozatát megnyugvással fogadjuk és kijelentjük, hogy a közlemény egy oly úriember óhajára keröit lapunkba, kinek minden állítását alapos Informácion nyugvónak kellett tekintenünk. Nyilatkozat. Folyó éri julius 21 én kocsiban hajtva aa a szerencsétlenség ér\', bogy a kocsiból kiestea, aely esés következteben balkezem hüvelyk ajját amputálni kellett Mintán pedig a „Nemzet Baleset Biz-tositóHésxvénytarssság, mely latésetnél bizlositva vagyok, exen balesetemért engem a lehető leggyorsabban és méltányosabban kártéritelt nem mulaszthatom el, hogy ezen intézetnek ezattal ie elismerésemet fejeznem kl: Kelt Bak, 1897. augusztus 17-én. Kayaer Vllana«. Törvényszék. A közönség köréből. Takarodjanak ki"! . . A Zalának e hó 22 iki számában hogy ezen szavakkal utaaitot lam el azt a küldött séget, mely a városi templom javára rendezett tombola-tárgyakat, vagy pénz-adományt gyűjtött éa hogy egy isben a ker. nőegyesület nőküldötleit is ilyen modorral fogadtam volna. No hát mindezekből szelíden mondva: egy szó sem igaz, mert a tombolára gyűjtő küldötl-jegysök; Klein Arnold dr. ves>pré«i és Lövyj Réget soha sem volt szerencsém lakásomban lát-ferene dr. nagy-atádi rabbi, pénatáros: Bernatein hatni, tehát nem ia mondhattam: .takarodjanak Béla dr. aaom bal helyi rabbi. IkiI — igy exen mérges insinn.itio nem sültei - Déli vssut. Kisaaaaony ünnepe alkalmával Midőn Bunyidyulcából felfele m-ntein rendes t évi a\'enteaibér hó 4-én a Déli vasat magyarsétámra, » t. küldöttség két tagja: Erdősy tanitó vonalainak ál tamásairól Budapest, Béos, Fiume, Ls Vucskils urak Pirbos fiakkerus kocsiján Viols Triest éa Cormcmsba rendkivűi mérsekelt áru ur házánál értek el; Erdősy ulánam kiáltott, én meaettérU jegyek lesznek kiadva, melyek 14 megálltam a nem épen lülbecsengö, váratlan ki napig érvényesek és még sxon kedvesményt gUa-ra. Ott leszállván, Erdősy ur ssólitott lei nyojtjik, hogy vixsjövettor ezen jegyekkel ax\|adakozásra, azt válaszoltam: a tombolára nem Vé gtárijraláaaks Augusztus Sl-án. Szándékos emberö éa bűntettének kísérlete és• vadászati kihágáaaal vádolt Billeft István éa olvasom \| társai bttnügyében végtárgyalás. Lopás bűntettével vádolt Felkár Fereae ellesi bűnügyében Il-sd birói ítélet hirdetés. a\'ásást kétaxer te\'siés ixeriati állomásokon felbe leket aaskitasL Exen jegyek kiadáaára és áraira néave külön hirdetmények adatuk ki, melyek hsa a vonalok, aetyekhes esea rendkívül mérsékeli ára jegyek érvényesek, indn\'áaí idejükkel fel vannak említve. Szeptember hó 34a. Snlyoa testi sértés büntette miatt vádolt Nóvák Jóxaof elleni bünügyben végiárgyaláa. Zsarolás vétségével vádolt Adelmian Fereae alleai bünügyébeu végiárgyaláa. Idegen ingó vagyon megrongálíaántk vétségével vádolt ifja Hermán Jánoa elleni banflgybes végiárgyaláa. adakozom, de a templomra készpénsben igen, mert es minden kiadasi levonás nélkül liaslán a templomnak jul. Es a tényállás. £ Név nélkül más megnevezett pellengérre vonni és arra as 0 vaaó közönség elöli a fuvaraágnak a durvaságnak bélyegét sütni: igen könnyű do-— Fölvétel a budapesti IpariakolÉba, A bo-llog, de gyáva és rút. Valótlan dolgot áliilani pe-4pesti m. kir. állami ipariskolában (Vlil. ker. dig ocsmány rágalmazás Népssinbás-atca 3, axám.) a beíratásokat ssept. As ildomosságra vonatkozó utssitásrs meg hó L aapjáiól 6. napjáig tartják. As intését ót jegyzem, hogy én, mini plébános, esperes, a szakoasttlyáaak (építészeti, gépésseti, vegyésieti, Ixalamegyei iskolaszéknek — a besxünteteseig — fém- ée vasipari s faipari saakossiály) valame* tagja ós a csáklornyai választó kerületnek volt tyikébe rendes tanúiéul négy középiskolai [tym- országgyűlési képviselője,szerencsés voltam olyan reál- vagy po-gári iskola) előképzettség körökben, olyan lársaaágokban résst venni és éa s váiaexiott sxakban tököli legalább 2 havi annyi rutint elsajátítani, hogy ne moet végső mkorlaii aüködés igatolása mellett jelenik «a- éveimben kelljen illemet, ildomosságot tanulnom, aotaek a 15. életévet betöltött tanalók. A ve-l A kit érdekelne: milyen viszonyban van aai-gyéassti, téa- vssipsri és faipari saakosstályba vem a jótékonysággal? azt — de csak azért, readkivüli tanalókal at alsó foka ipariskola III. mert szakmánkba vág — utasítom a nagyságos osatályát jő sikerrel végsett iparos segédek is megye* tanfelügyelő úrhoz, ki Míves less meg Mvé<elnel. Beirafási di\| egésx évre 2 forint, mondani: hány népiskolát állitoltsm (el kiveim-taadíj félévesként 10 loriat. A badspesti a. kir.lmel együtt minden államaegély nélkül terjedalmea állami ipariskola igasgalóeága. ^ ssoboticai plébániámban, hol cs; k egy iskolái ás — Vendéglősök kongresszusa. A vendéglő- egy oki tanítót találtam, aök idei konxreeeauaa szeptember 22 (n és 23 án Miolán meglettem hnreolvaéa bélyegesve, bogy less Svoabathelyen. A szombathelyiek erősen 1 kivilágolják, vajon ezen meghurcoltatás mátlá basgólkodnak, bogy a koagreasaaara érkezőket \| nyoa éa igazságos volt-e, vagy sem, 1 elhívom Kftzgtidisig. Lekat-c védekezni 11 aertésvéss ellem A sartésvéss sajnos — ms már annyira (Ismert betegaég, hogy annak tüneleir<4, lefolyásáról s as általa okosott nagymérvű károkról ha-ssélni, vagy irni leleslegea. Alig van asorsságnak vidéke hol e betegség ne lápéit volna már lel pusstitólag, s a hol addig nem mutál koaoM, ott bizonyára az idén sxedi áldoxatát. Nem is ss a kérdés ma már, hogy melyek e betegaég italai, hanem egyedül ax: lehel-e ellene védekesai, nem laláliak-e még lel valamely módot vagy eljárási, a melynek segélyóüel a a rtés állomány megóvható volna e pusstitó betegséggel szemben. Sajnosé kerdésre határosoltan kedveső feleletel meg nem lejiet adni, de minden eaetre meg via a remény arra néxve, hogy előbb utóbb led esnek lel valamely eljárását, valószínűleg oltási módot, melynek segélyével a aortásokét a pusstitó beleg-séggel ssemben magvédeni lehet lga soksa foglalkoznak a kérdés tanulmányozásával, s az eddigi kísérletek eredményéből méltán lehet arra követkeatetni, hogy e klaérielek előbb utóbb sikerre vezetnek. Földmívelisűui. miniszterünk Darányi Ignác rendeletére márts számos kéljen végeztetnek az ■álión fogadhassák. Réssvétsii dij 2 frt, aely \| Erdősy tanitó uratlessék őszintén és nyilvá- országban ^jüilőiiléía ollS anyaggal Wsérletek valóban érdekkel várhatjuk ezen kísérletek ered- Nngy-KniiUiw vasárnap 71* 68. aiáro. T). lap.) 1997. soguntus Itó 87-én. ményel. imtly»k hu (alán ntm y< Iminek teljesen itdvssők, d« valótalnüleg megfogják mu stul hogy melyik oltó anyag u, • milyet I0kélel«-blivt haiaimaal leint alkalmam! Klsérleteaétre leginkább a magyar Prelis léit ét olau IVrun-osistó léla olló anyag haMnillatlk. Korai volna ma még akár ai egyik, akár a másik ollé anyagtél bírálatot mondani, mégis ugy lálulk, hogy as olau Harunotlalo féle ollé anyag blsonyo* védel-mtt márts nyújt, a mennyiben a vtls btollotl, s as tan terméeietei lerlöxOmiök kiteltaeriések ostké lysbbsaámbtnbtltgQlntk meg, aseknál a betegség könnyebb letolyáau elhullás ninos is, vasy cte kélyebb percent, a mi arra engad következtetni, hogy a baj ellen elébb utóbb csakugyan lehellé-gee Itmx oltás állni védi\'kesni Addig is asonban ulgoru elkülönítés, n ragályoké anyag behurcoláiának meggátlásn állal igytkeuQnk s baj ellen rédekeani. Kerüljük nyájuukkal még as olyan területet Is a hol inéi sértések j»roak, ai újonnan váiároll és lálisólag tejesen egéssségos sertéseket legslébb 8 hétig elkülönítve tartsuk, ha pedig a betegség már nyájunkba Is boOltUI, ugy legkeveeebb kárral nabadulunk meg ha as fcgési nyájat érlékeiitjQk. Ha pedig tat lenni ntm akarjuk ugy a még egéuségeseket válasszuk ki a belogek kttalll i hajtsuk más térülőim, s aisilsg klaártiQk meg a Perunoaldto féle védóoltáil, a melylysl ha nem Is kerüljük el leijeién n vuszteségel, de lényegeim csökkentjük sít imonnyiben nem valóűinü, hogy a beoltottak kOsül 20- 26 szásaléknál löbb hulljon el. Ennyire asonban bálran uámilhitunk, annyival ii inkább mert tényleg 10—14 nap szükségeltetik mig az immunitás as oltás után beáll. ______ IRODALOM. * A Bátyát Diák Irfejabb Hám la kátafatalaaaá taasl, l.ogy as IdOvssrlnt » Smm* ólolapok kitilt s Mátyfa D ik s Hplsabb fa loftartalaaubb Kátaaar újult nyajt tj mSvasma fa kipakbaa, mint báraelvaáa ríj ajaág; aanak 181 annyira váttraatos, bo»y miata caedálatoa. Akkjalaak ewdalleága. tdeailuk aokaaáf* aktaálla kdele* afajeiaok tarka\'iga, taltayrovaláaak gaadagaiga áppea otyaa roaai arflt kapat, mint as a hnaa-karmlno kitlad karrlkatan- fa adaaa-tltsaatráaU, a amlyek elatraadt rajaolák MláMi korllaok kt. Mladai eeáakaa oty kefc\|e-e* rlg olbaaoálfat »ye\|t á Kátyáe Diák Ily kfaSlaityak kssatf vaMaánoa oetidl lap, a aolybaa a eoalád aladai tagja talál aokl veié, kadraa dolgot. A Uátyáa Mák acyet-iat a lagolorébb ólclaji la, mórt aluRsatial ára agy aagyodirra málMMUá kladábtraul \|Hnila\|i«tl, Sarkaayiyná itaa I máai) aalteoee kaid aniutráayaaáaot, ka Hknaalk. - ■ . ■ - * Sstsatrt Siklás - kinek ratr Play eiail laaal-aáaya a tétan isilae klrbaa tlat 1.1, - igiu táméelal kMfaikbee aaih keaaá „fiatal Váratni dal ip aiaat swgjilmt kltyvibea, al valéeetelee aaiaUa oly rohoanaaa he alkalal, adat a fair flay A Safakeayl lakost es Idei mmika, kamSaaan, aairábíl, ain/IM arlrol áladig fada-koaaa fa taaalaigeaaa baeail tárgyairól, iips »irUI a aagyar nhkaa. Ara 10 kr. Kayaatá a»4Utaaaemeeil fa Uura jobban Ismeri, mlnl én. kélségst nm aun-vad, de essel még nsin mondhatjuk, hogy llálela naulhaistlnn. Asl wn tudjuk, ml kelletta lel gyain\\ját. As Is lehstségss, hogy gyanítja Claverlng úrra Is kilerjad • étinél lógva nlnoi okunk 01 Mart rovására ártatlannak nyilvánítani. — Claverlng ur eilen érxell aléitálete majd nem a babonával határos, kiállá tlryoe ur. Megijediem. Igasságot beaiél? I<elitlségei voll, hogy Hárwellnek ranasillkui idtnl as embert II-lelőieg helolyáiolták, i llólt) képességemet meg-gyaugiiettek volna. — KttlÓiiiién eemmi onolru tem állítom, h-gy nésetem megdönthetetlen volna, lolytalá tlryoe ur. Továbbá kutatásának Islán mást fognak • red-ményezul, amit azonban alig hisaek, mert Cla-vering urnák lelt inlsden lépése egi iserU módon megmagyaráslmló. Ugy viseli magát, mlnl minden oly ember, kl titkon házasaágra kell egy nOvel, ki Iránt teljes mértékben gyanakodni jogosítva van. Hm I Ei ama lényt, bogy alssékOH, mikép akarja védeni V — 0 nem nOkOII el, — Nem? Hlsien ollihgylii Amerikái. — Semmi etolfe, ciai ugy telt, mintha útra kelne. Tényleg ilt maradt New-Yorkban t oiak Inkáit változtatott: a Leavenworth-féle hái el* lenében bérelt ki lakáil. Nopról-napra n ablaknál van, hogy megfigyelje mindenkinek ki és be-lépéeét. Önkénytelenül utolsó szavaira kellelt gondol nia, melyeket utolsó bssaélgeléiQnk végén kiejtett. Most tudom, mint szándékolt akkor. — De a HolTmann-siállodAbiti asl mondták : Európába vitorláson; magam beszéltem a kocsis sal, ki ót a góaósre ville volt ki. — Teljesen igas. — Ki nem ment a hajóra, hanem vlsssi for-dat ? - —• Más kocsiban a inás lakásban. — fis őre mindamellell ait állitja, hogy es embernél minden rendén van ? — Asl nem mondom; csak azt állítom, bogy a bizonyítéknak egy kis árnyéka sípos kezünk kőzi, mely jogot adna nekünk öt Leavenworth ur meggyilkolásával vádolhatni. Felkelve, nagy léplokkoLdnáctmn végig ai nohát. Mély ctend áljptl be , néhány pillanatba: De iz órának Ütése síelésre figyelmeztetett. Nem Voll vesztegetni való időm, ét Gryco úrhoz lépve, aéíráal \| kérdőm T™~ — Mit isáodékoiik most lenni ? — Csak egyetlen egy utam marad. — S az? — Hivatkozni arra a kevésre, a mii ludok és I<eavenwortb kisaissosy elfogalásál uorgolni. E kijelentésre idökösbsn elkészültöm és igy képes voltam azt meghallgatni anélkül, hogy ■haha kfajrvkanakaéfabu. A fot^ry Lá)eetalfafaak , csak egy hangol Is hallottam volna. vas »Jiatra. • Zeyra balod aosjalanfatka a Saot.y Sotíly lik Kanyar noaaat MrUneia Uaiaoi R (Wadiiaar t. fa Sal cfa) Uaékaákáa, aetybtl ai"«t irkanaU beeaáak a 17-lk flaeto, ni. Zóraly Király aratkedárt atott a praiautlaa aanetle fakaeataJál( aéváa aW e amiaiaaa karnak aeao fayalt, 1 ellialározó lépésének meglevésére. neayal Jani boroae vtgkáy fa aladaa aa\|áWt kllal a IS-1 . . - r • ■MM baaáakbM fa a ponáratiel Ukokltfaaal kelyra áll valakin a ráfábajtatt ayaploei, aaly aa aiaaáfra aaayl H«fa b«l rotor ajánl (irt Ilaollak kápdloao aár a.a aar-ayln baralaa jallasS A kIM alaelMklet III. Záraly királyuk, Vetgea Xrlaltf aotaaele által arokápW áliráaaljo V aéakaa M, aelyaek dlealvaale nataatul kMraakaté «y Jobb áa ildieaaebb nj aafyar ura bafaalboaadáaa. Ilaoilak aaüaa(illualrácldl « klvatkaeSk : Taaaarár vlaaa-viMtte voH amlékfata. Dlamkalap, mjnt Jeoi barooa Xt. Kataaan pipától kapott. Diaakaid, aelyet Joní boro-z XI. Tillan, ptaálát kapott. Paacoora \'vára. Niadarlkbfavár a XVIII eaáaad atoffa. A aindarfobárráH ento larrrajaa A aáadeefcbfaTérl diadal aaüUra tart faaa A t.sl a paa-iroíM bikái a»(kMlttik. A ptaatinM bika aa likára vert faaa. Oaáky taré (fát. VUaead gaW atk. BaimdalbaU ta >a\|lll< riMhel rilip kiarikaraabadáaMaa I^Sulaia CSARNOK őrületei iiiBTidéljMI ~ — Aaarlkal ktaKyl MrOaet, — WmatMI Mifatfa i Bagsa* Ma. lfl\|\|IÉÉlJ Nem vskitsttsm el magamat általsp tnagya* rásám aa Igaisághoi hlvtn. Enztam, hogy aa iránta érsstl érdek Iádét isljsetn mnbarl. Hogy De mégis megakartam kisérni, öt szándékáról Isbesséliiii — Azt sem raabsd lennie, mondám. A kezei közt levő bizonyítékok koránts m elegendők eme On ismételten arról bizloeitotl, hogy nem izsbsd egy embert elfogatni, ha mást nem tud as ember rá, minthogy erős okai vsnnsk egy másik embernek ha- \|Aé e maibaa UsiMtakirt lálai kívánni, ■ hogy ugraii azon időben, midőn rs meggyilkoltatott, annak házában lartóikodolt. Es — nemde — es sz egéss, ami l^eavenworth kisasszonynak izemére volna valhelö ? — Valószínű, nem jól lejestem ki magamat, válassolá. Doctáison meg — én oiak egyszerűen aLeavenwort kisasszonyt\' mondtam. — Holott ,leavenworth Laura kiaastzonyl" kellett volna mondanom. — I.ii urat ? lehetetlen ! Hiszen még nem régen azt mondta, hogy mi\' dama gyanue személyek köal, egyedül Laura látazik ártatlanak. j — Es nem kevésbbé A sz egyedüli, kinek maga viasfate ss ilyrn intézkedéseket megengedi. I — Hiába kutattam ellen biionyiték után. — Haymood ur, — jtgyaé mtg a rendőr komolyan, - amll hallottam,, a közönség uiár 10- ,! relmetlen. Valamit kall tennem, hogy — hi csak ! pillanatnyira ii — elhallgassam Rleuoors elég jaőrs volt a rendőrség gysnuját magán terelni, én nem sagilbelek neki, soesát maga késdtatté aló. Hajnalom; 0 jó, nagylelkű éa osodálom 011 da aa Igaaaágnak lolyáat kall engedni, és ha i bar éitallannak tartom m, még Is kötelességem őt elfogatni. — Ka nem igaaaág! klAltám szenvedélyesen. Megbocaáthallan Igestágtalanaág, égy Halai leányt Ily kínos helyzetbe juttatni. Ilondolfa mag, hogy egyedüli blbája, nővére iráni való MáUJirtó késa-téta, Ha Mary...... Ds tlryoe ur ugy látszott, nem hallotta eHétc vetésemet. -- Ha ma ette ét holnap raggal kózt nem lörténmk lényeget vállosalok, ugy ctalekneaa, ahogy Ónnak mondtam, magyaráasá határozott hangon. —• Holnap reggel 1 kérdést megijedve. — Igen j es utolsó terminusom. Igyekestem e gondoláihoz buzsássokni; de leli etei len volt. — Csak egy nappal hosszabbítsa mag batáridejét, kérem, alig taithalva meg külső nyugod-tágomai, — Es mit akar akkor tenni? kérdé éles hangsúlyosánál. , ., , — El logok menni Claverlng urhos és kérdőre fogom vonni, okvetlen.beszélnis kell. — Et i es állsl a\' bordélyt még mélyebben aknrjs beletolni a várba, kiáltá nyersen. Nem, nem uram, ebből nem less semmi. A kocka el van dilivel Eleonóránál mag van a kulcs a titokhoz, ha nem akar, unokanővére Iránti nsretetből vallani, tulajdonítsa sorsát ön-lejüségének. UJra elővettem minden rá bciélő képességemet. — Es miért akarjá nma lépési éppen ,holnap* megtenni ? Minthogy kutatásainkra már ansyt időt telbassnaltunk ? Mintegy lehat önnek, akar egy érával elObb vagy ulóbb leszi is azt. Azután még Is cssk — habár lassan is — cáhoa lógnak érni, engedje meg vnkand müvünket agy kis ideig folytatni. Meglógja látni........ — Liram, larum ! dOrgé Uryce ur elvesztve egykédvüsegét. A vfiltándmOVélnék, SBIBtt "knÖF^ tásalnkat elnevezni tetaxett, vége van. vártunk. Valaminek történie kell, az áll. Kívánatos volna ugyan, ha addig a lánc taijenégéhaa hiányzó összekötő kapcsot megtalálnék. — Mit ért alatta ? — Nos, aa okokat, melyek végzettsijes telt elkövetését maguk után vonták, a bizonyíték, hogy Leavenworth ur bugát haragjával, vagy férjét boaujával (enyegellg, Akkor helyen lennék a Laura el\'ogaláiát célzó\' gondolától elvethetnéd Igen, igen, nagyságos asszonyom — tg) marna disz-szobáiba sétálnák akkor éa kérdésére, kft megtalál! m-e már n gyilkost, egy érthető •igana-nel (elélné, t egy papirost tartanék ssams elé, mely csodálkozásba ejtené. D<t síjno-, még nma vagyok ily helyzetben. Minden keresés ás kutatásnak dacára nem jutottunk még a valódi átlóra. Még mindig kerülő utakat kall vilass«a-tanunk; ezért nem marad más hátra, mint aggunkat Mari nővéréhez tartani s titkát kierőszakolni. Néhány pillanatig gondolatokba merülve, megállott, azután nagy élénkséggel folytaid: (Folytatása Mvetkeaik) NY1LTTÉR. tállal rielfa<.Hl\|aa to krtü • nt SSkitg afat wkiat — Japial-, obiul, a a. i,, e la\|s\|ahk aaU-ráaattal fa ntaekbas, a. aa. Mláa, tokár fa minta mtaaekeaa ealyaaal U krtál 14 tertm s krtg afaerasklst alaa. ooiboa, kemkitart aafafa-Sít áiaamett ük. (alaáacy SéO káUabáai aifbaa SOOO aoda fa aiatáaaMal atk. s i árakat pootabár- fa rlaaialinaabáabea aaállltra fa altlikat pfalafeidallával klld : Saaaikai «L (aa. kir adr aeálllté) aal^aoin — F-ilaka olanatt lantokra 10 krca nekra S kroo báljrog rasaaalaadá. — Magjm m ais»ai tilÉnk ) lalnaa allalfaaiait. S Felelőt aaarkemrtő i Uptulejdoao éa Uadé t FMCRRL r ( L « r. J Nngy-Ktntom, vasárnap % Zala 69. azám (9 i»p-» l&»7. aiigusstu* hó 29 4„ Hirdetések: Csodálatos eredmény* napló, tisztátlan arobór, sárga fo tok stb. isltétlenűl oliünnek Bergmann liliomtej-szappan (■MgaMaa ás UurstMl Draidiban naponkénti hasznalatánál. Kaphat* éinkMktol 40 kn\|MMil lireltter ti)u\|" ibltlébtn DiU-Huluta ÍM 4 arasy, I sriit it 3o dlu- ét stlmirt tkaáay. ~R\|I thtrl dlklttlkuaromallka •ur (dtfaatltwa) n< nabarl y Int léagaluak laaalaak arikat ia rugékonyny/i Utolér* ÍM: 1 pallaak 1 Ili. Kwlzda féle Fluid öl A ktgyó áTül v»t\|HY»y1 \'Vfita-fW* Tirtaták, \|tralakan ataiék ti lortglók kitiné tikárral Vaaau»l\|ik Uitük artaltMra iaaantk aanobb alaaáaak atáa ™ valtMMaattMra Arat Ml patncak 60kr. I Valiéi ciapin » fa«U TWjeiny.l állított pa\'aoakban ta kapható minden gyigyísarttrbaa — Mraklár: \' Ksrtlstl lyétyiiartár. Karaaikari, Bén aallatt. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜL künyvkereaked-\'aéUn Nagy-Kanizsán. ^xoxvíioxix Savanyúm WeiserJ.C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANtZSÁN, a m. kir. államv. gépgyára vezérQgynökaégének dun&ntuli képviselője As ezredéves kiállításon ss srany érdemkereszttel és s millenniumi nagy éremmel kitűntetve. MELLEAES IZE WATT \'» \' UGV AINT ASZTALI ViZ ÖB LCGIHKABB AIKT 8\|mt 4a UnUlmaUít # tiVtnil la^uitUHIe Nagy-Kanizsán kapható: Pank Jakab, Mea és Kl«la éa Feaselhsfer J. araknál Az ezredéves kiálliláaon az urany érdetnkereszt-tel és a millenniumi nagy éremmel kitűntetve. Magyarországlegjobbsorvetőgépei: az Összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zala-Driilioü- K tik ét ksgysi lalajkai ifyaráit alkalaiai aar- vsdgégi ta i aariUkwwfaa raaé* ,uatk kőit ItfMnl. ubb, aiikié ■anatt\|tf. Mindegyik a gyakorlatban lelelte célszerűnek bizonyult J szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva y Felülmúlhatatlanok az egyetemes éa kétvasu ueHtMi, u egyetemen rkékhes alkalmazható öaszea íelazerelvények, Omzss talaj-mirelő eszközök, szénagyűjtök, darálók éa egyéb gazdasági gépek. Felhívom a n. é gazdakózőnaág figyelmét fia legújabb amerikaid ..Planet jr" rendszer a eijkmti kéli repatapáló éitílliieli eszközre, melylyel a répakapálásnál aa töltésnél óriási megtakarilás érhető el VégQl figyelmeztetőm a n. é. gazdakOzön»éget_ hogy i m. fa llliimiiM Til^iri KOijtéfeil h cséplfit aa lévsaass émmm az ezen cilmhtx haaonló kBrOHráw vállalatok férczgy ártmányaival! X Nyomatott Fiaohet Fülöp laptolajdonosuál Magy-Kaiiiseén 1897. T ggf Gyümölcs éa sqfUö bor készítési gépek ff í 3 SjWiwáí sajtók I folytonosai) haló kettős emeltyű sserke- ííHr^L 1 ) T adtai és nyomerő szabályáéval. 1 I i A munkaképesség 20" „ nagyobb mint jí ^ 4 I i bármely más sajtónál. Ji 1 U^^^fl 4 I \| Misnils zázék Ji\|HL [ a és bogyó-morzsolók. j Teljesen felszereli sÉi MM. J^J{ 1 KaftlMés gyftmttlea »rl«h, aaaal kéaattlélteli, gyümölcs t 4 és lőselék aazaláira, g) Asiélea.«é(é éi htaiet-\|épekt T á legújabb izerkezeifl szabud. önműködő ..Wjrmhoála" gyümölcs- f 1 és Hltllreml ptrateleilk gyártatnak ée asállitaltnak jót- A 7 állás melleit a legjobb kivitelben. I I Mayfarth Ph. és Társa J II ea ktr ldair n>b gastoaáct géfBjrrak,vaa»atMeée gfakiatr f t BÉCH, II. Taborstrasse 76. Z Itt itatva 890 araajr, salst is breas iraaaaL T f Arjsgyzékek lagyss ta btrauatvi. S? 7 Képviselőkés v I sz o n t A r u sl t 0 k felvétetnek. II ftpppppqpppp^^pppppppppppppi