Zala 1897 10 október k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	57.87 MB
Keltezés:	2011-02-17 08:57:48

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1219
Megtekintések száma:	6204
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (719.52 KB) Zala 1897 október Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 79 ofttt. Ntgy-Kanizsa, 1897. október hó 3-án. XXIV. évfolyam. Ttiukii-iMlH IMil IWp UhfvkiMkiélittN) l HIimWII) I M«l napM- klat t . 4-4 én ttct lét lilli«H » lap ■hIIiwI rtiilri ZALA Politikai ós vegyes tartalma lap. EUMinMi Wirth : Urnán MUt sLómtna áias: Ma tm lt ksnm (S M - k» Nltm • kéhaa (• trt — If IViUm Ikorm (lirt»kx ------A Nagy-Kanizsai- 4a dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesttlet, as Ipar- 4a karadka-UrMnk i.n,,,,,. tm Iratak Mk imm ka< dalai bank, a Nagy-kanizsai segéfyegyfet-szövetkezet ás a lat anyai takarékpénztár. ___ Mi htrfvn" i. > „nagy-kanizaai malátagyár éa serföződe í. t" a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, VyUttér yMtaera M te. a zalamegyei gazdasági takarékpénztár réaz. Ura., a nkanizsai kartlati betegsegélyző —— iwnM MB minit riML pénztár, a ,.Zalamegyei Altalános Tanítótestület" hivatalt» Ha/luft. átláttak, nluiit » UiIHéi» ---J-ít—■-• wiiturt hu nia* ksarv J . I in Ifc■ ■ -"--- ■•maVQWOT \'■•^waooa. íffit uim éra: 10 krajcár. IcKlelralk 5afyEaaÍMáa hateaklat k «t ■ s « r: -rasArzsap ém omü-törtSlcözu A városi tisztviselők pótléka. A szeptember akikén tartott várod közgyűlés elfogadta a pénzügyi bizottságnak a vároai tisztviselők fizetés-javítására, illetőleg ez idő szerint. csak fizetés-pótlékára vonatkozó javaslatát Ezt tudtuk előre, hogy igy fog történni. Ki if fejeztük már véleményünket, hogy ennek a millenniumi határozatnak foganatosítására tovább várni nem lehetett A pénzügyi bizottság tagjai ezt be is látták és az 1898 ra szóló költségvetés keretébe már részint személyi, részint drá-sági pótlék cimen minden városi tisztviselő, sőt még a segéd-személyzet részére is vettekfÖl bizonyos Összeget És a képviselő testület a pénzügyi bizottságnak álláspontját magiévá tette, elfogadta. Nagyon helyesen tette. Föl kell tennünk, hogy a pénzügyi bizottság minden egyes tagja tisztában volt és van azzal, hogy a vároai költségvetés kerete az előttünk fekvő városfejlesztési követelményekkel szemben ■ meddig terjeszkodhetik. Föl kell tennünk, hogy a pénzügyi bizottság tagjainak mindegyikét a legőszintébb jóakarat, de egyúttal minden irányban megnyugtató lelkiismeretesség is vezette, midőn a városi tisztviselőknek fizetési pótlékot javasolt Ellenben nem lehet, nem szabad föltennünk azt, hogy ebben a minden tekintetben őazintén jó-alcaratunak látszó készségben csak egy hajszálnyi is lett volna, a pénzügyi bizottság bármelyik tagja részéről is, az ajándékozó görög szdleméttl. Nem szabed, nem lehet föltennünk, hogy a pénzügyi bizottság kebelében dmk egyetlen olyan tag is volt volna, ( aki a költségvetési tervezet tárgyalásakor a\' markiba mosolyogva, igy gondolkozott volna: TtCsak előre, csak tovább ebben a reform-szellem ben! Megszavazok én nektek mindent; csakhogy annak idején majd nyíltan annál nagyobbat ka caghassak !< i Ezt --.mondjuk >■\'■ nem unfead, nenj lehet föltennünk;, mert nem akarjuk hinni, hogy eféie görög ravaszságot, örmény politikát annyi okos ember dül a suba alá lehetne rejteni. Föitnacflk tehát mi is, — mint ahogy a képviselő-testület is föltette, hogy a pénzügyi bizottságnak megállapodásában benne van minden egyes tag részéről az őszinteség is, meg a lelkiismeretesség is. Annál különösebbnek találjuk azt a jelenséget, hogy éppen arra a városi közgyf-lésre, mely a pénzügyi bizottságnak a jövő évi költségvetési tervezete és így a tisztviselők pótlékára is vonatkozó javadatát tárgyalta, a képviselők olyan kevesen jelentek meg, mintha csak valami kánikulai, egétaa érdekességtelen tárgysosozatu közgyűlés volt volna napirenden. Mit jelentett ez a távolmaradás éppen a tisztviselők pótlékát megszavazó közgyűlésről? Vájjon azok a távolmaradt savasatok nagyon is nagy belenyugvást avagy néma tiltakozást fejeztek-é ki ? Ki tudná azt egéaz bizonyosan megmondani ? Ha a távolmaradás nagyon is nagy belenyugvást fejezett ki, hát jól van. Da ha néma tiltakozást akart jelenteni: mi volt annak az atappi, a mozgatója? Valamelyes dlenszenv-é a tisztviselők iránt, vagy őszinte, komoly aggodalom a váras háztartási körülményeit illetőleg? IC tudni azt megmondani? Az ilyen hallgatásról sohaae lehet tudni, hogy jóakarat vagy pílátnsi kézmosás politikája lappang-é alatta? Elég az hozzá, hogy a várod tisztviselők pótlékát megszavazta ugyan a képviadfl- A „ZALA" tárcája. Párviadal. - A „ZALA" mM ttrtijt. - - Barkó Pista, mai Kádár Anti volt a Idu két lagzaebb legénye. Mikor vaaárnaponkint bejöttek a pontiról miatt hallgatni, bizony minden fohér-aép-asam megakadt rútok. Hindii párosan jóUak ■ivei egy pusztán szolgáltak és nagyot szerették agymáat Barkó Pista csikós-bojtár, Kádár Anti padig gulyás-bojtár volt a porfogói pusztán. Egyik eem volt tohá útjában a mánknak: talán asért \'értek mag egymás melleit olyan atyafiságos szeretettel. 4 flámecnbaa as flreg tiaatelendó ur nagyon tapintatos ember volt; ugy rendezte el a helyeket • tempómban, bogy legeiül voltak a leányok, asMta jöttek a fiatal asszonyok, esek alán a nénikék; laghátal loglaltak halyet a (érftak, éa Pd% ugy, bogy s fiatalja hartit legesleghátulra. A Mka rt ittál wdfl ar eképpen akart magának ttüsios és Indaai hallgatóaágot biztoeitanl a templomban.\' Rendén Is volt as igy;\' mert ha rtfctleoU ugy van a dolog, hogy Barkó Pista, Kádár Anti kerülnek a fehérnépek kőtelébe, ások a tanolaágoe, épületes azent-beeaédek aagy rész-rtaaben"nyorrrtalaaol saállottak volna (L Ihns azután mikor vége volt a templomi áMtalnméjnak, és kivonultak a templomból, annál epedőbb pillantásokat vetettek a két sudár legényre. Annak a két (sáp legénynek ugyancsak móqiában lett volna válogatni a fala szépséges szép leányai kösől. Azután mégis az történt, hogy as a két legény egy leányon: Vert Mancin akadt meg a szivével. Mindenki tudta azt már a faluban, bogy a pasztái szép bojtárok egy leányt szeretnek, a ki nem ia gazdag, nem ia valami nagyon asép, hanem szelíd, mint a galamb, éa munkás, mint fáradhatatlan méhike. A két lagény is tudta, da ez nem zavarta mag barátságukat. Azután Is csak együtt jöttek vasárnap délelőtt temp ómba éa délután táncba. Ott találkoatafc mindig Vart Marcival, a ki teljeean árva vdt szegény. Bírt András félldkes gazda fogadta örökbe. A leány aaivaa vdt mindkét legényhez és örült neki, hogy ások is. dy szépen megfértek mellette; dyan testvériesen megtollak osztozni még a táncban is. Soha egyik eem kérdezte mag a leányt, hogy melyikhez hu a ezive jobban; mert tudta, hogy az a válasz valamelyiknek életébe kerül. Egymás között sem beszéllek «rtl a dologról soha. Hanem es örökké igy még esm tarthatott Egyszer Barkó Pisla, a csikóé bojtár, egy pohár kával többet talált IdkOrptatsoi tánc közben éa kiasé oekiasUaidt a kedve. Oda ment Kádár AnÜhoa, átkarolta nyakát és ast mondta neki: Anti pajtás jó kadvsm van. — Látom, Pista. Ilyenkor kurázaiaabb az ember. Tudod: mk gondoltam ? — Koeazat nem, ast tudósa. — Mondok: talán kérdessftk meg Mancikát I Kádár Anti alhdaványult, nagyot sóhajtott. Ast gondolta magában: .No most egyik albu-csuzhatik az élettől.\' Aztán szomorúan mondta: — Nem érnénk rá kéeöbbea ia? Barkó Piatá jókedvűen felelt 1 — Jobb dőbb, mint utóbb. A kft Mansttá azive választ, azé legyen; a másik mag számoljon as árván maradt adváveL — Jól van Piata, gyerünk hát 1 A kát legény ölelkezve ment Vert Maad di Annak éppen agi rózsabimbó voh a kesében Is mosolyogva nésatt szelid szemeivel a kát tagén yre. Barkó Piata megfogta a leány keaét és tav aaőlt: — Mandkánk, tudjuk, hogy mindkettőnkhős jó adwd vagy, da aaért egyikünkhöz biaonyoaan mégis csak jobban haaódol. Est azarjuk mi aaost megtudni. Ilyen esetben a asó nagyon as» bén; hanem add vslamalylkSnknak ast a rilam bimbót As kas a választottad. A laány mwnérmissn sütötte la a földre tekintetét éa a rósaabimbót zavarodottan forgatva ketében, halkan kérdene: — Astán a másik? Erre már Kádár Anti falait szomorú aóhaf — As majd véges u árván maradt atirtvd. Vart Manci arca agyasam befelhőeödött Föl- Ngy-Ksnisea TMimp Zala 79. Máp. f». Imp.) 1897. október hó S-im. testület; t jdvő évi költségvetést elfogadta, de olyan tornu aaeUemben, mintha a péns* ügyi bizottság tagjaiban mind csupa ajáo- dékozó görögöt látott volna. Ez a pótlék-javaslat pedig bizony (a tisztviselőkre való tekintetből is) lelkesebb fogadtatást lídemelt volna. • . .. Politikai izmi* Románia királya ludap seten. A román királyi pár kii aapot töltött a ma nar Mvárasbaa, • a Mváros kösöaaég áltál lel Mit tsivtnággll fogadatott. Meglátogatták u optrit, ai aj omághátai, a porkklabb helyiségeit a aiadeaDtt a Melkenbb óvációkbaa ré-saerfltek, koiöafiaea IméUt királyné bódította ■ag a magyar BiHimi rendkívüli kagymége át syájaaaága álla1. Saaptember lfrán dianhld veit, melyen a követkeaö ielUaaüatük bangiot-tat Királ/uak 0 le\'aése a aai udvari ebédbea a ktvetkaad bénádat moadotU: •Kitelve aana, olvaa Ham, ■int meleg lo. gedtatés emlékeitől, a Milybaa FtMged ro-májuai tanlekodásoa alatt ráaiaaitaai kegvn volt, boldognak értem Magamat, hogy jelenleg alkalmam nyílik FeUredoek Mért újra mily le Mswatábh hálámat kifeje.ni. Cléak megelégedésemre tsolgál Felségedet, agy ■int 0 FsWgét a királyáét ma KSs-tflok üdvözölhetni éa különöset meghalva F«l-ségtdnek asoa stüalelen törekvésétől, hogy a alpemk köti leuállö kitüuö vissonyokaak. megadja at állaadó éa noroa baráttá* ieilagét, kérem F«l«éiiedet, legyae meggyösódve arról, hogy Ka a Magas réaaérll la mindig aioo le-aaak, hogy FilaÉged esea törekvéséi leghaiha-töaahhaa lámogsewm. letaa Urtw meg heasaa évekre Romiaiának asoa anlkodlt, a klaak magaa büloenáge eeea eaép nrnágnf a rend éa béka egyik akoió ihatrt tette Earópában. Et midőn aaao oly aaaraneaéa Állapot tnawradán Is sngardgö-déaa iránt a leghőbb óhajokat táplálom, poharasat felaéras vendégeim : Románia királya és királyaié ó Felrtgefk igl—l>lri ürítem." A aenakar arra a reatan himnunt jatuoita. Errs Károly román király ő talaége a követke-jgifg válastoli: • Kngrdjt Mg Felséged, hogy áláak éa mily hálámat fijasaasi ki Ugybiaefgö ttavaíert, SMlyek Eagrm Mbakeaéggel lölienek ol, mint aioo aairélyea fogadtatásért, a Mlybaa Ben-oÓnkat réssssiteaikagyn volt. Falaégad advaa vol mgpmlékarai arról, begy ép m agy saaieadsj* aaaa felette a agy mewnoM ért Beonünkei, hogy Roatáaiáhaa (egedhaitak Filaágién. ^Jtten látogatás aailéka ■indankor bevésve ■arad adtttakbaa. Kata létogatéa hatalmamé hottájáruH. hogy as államaink kö«t oly aae-! neosenn létrejön kitűnő viaaoay még magé ró-tüdőit, maly a viesony ujabb bisonyaágál lelt hm gyöayürü fngtdtaUebea, a mely itt 8aá-munkra kéaaüli i* a rnelyhn Magyarosság lörároaa oly meleg la rokoaasaavm módon caailakoioit. Midin kénat Falaégadal, hogy a mély títs-taUt értelmeiben la aaoa hú óhajokban hiúi méltóitasaék, a maiveket Fstaéged éa ialaégaa Háaa iréat táplálnak, poharamatFalaégad egées-aégéra emelem. As Eg óvja Felaégedst éa aagadje Fel-ége-det még sokáig uralkodni hü népeinek Adrira la békéjére. Kljén 0 Felaége a ceáasár éa király! Éljen 0 Felaége a csáesámé és királyoé I* KŰlfSld. A spanyol mlnlestervátteág. Spanyolor»aátban moat adta he aa átmaosii kor-■ány lemoadását. Amlat olratóiak Indiát, Ravar-tera opaayol miniaatarelnóköi a malonai heroegpri-Más as egy hátból UkSaBsiialte. Kai — váUkánl tőrökből eredő megbitbaió értaefiléeek aaarinl — római agyhási körőkbao aaa helyealik. Miot-hogy a ■aloaal beroegpriMt Don Carloa híre, valóasinü, hogy politikai laklalalak la vonsották a oaalekedetíben. A kiooa ügy aagoldáaára a vatikáni epeayo Wvat már lépáaaket lati. A mi-niaatarváliaág agy lo* ategoldáai nyarai, kogy vaüasiaOlag Sagasia lest a koraányelnők. Ka tasiben Weylar tábornokot «iasabódi>ják Kakából, Sagasia pedig suionom korMnyt aágad Kakának. : "S^iá i/feitáílyi **<<\' - ■ Oflrfld állaMtok. MPfVm Ml VVWei A jelenlegi gürtg kormány, melyaak elnöke Ralti, adat Athénből aaept. 80 áról aürtőnytik — a kamara mai Wéeán talvataiu a Manlmi kérdést, 80 képráalü atkormány mailéit, M padig elleae asavaaoil, 83 képtlaalő tartóskodoti a asarsaáalól.A aaavaaáa arediaéayének kikirdatln ntán Ralli miniuterelnök bejeit ntetle, hogy a kormány beadia lemondáaái. A vármegye házából. törvényhatóeági bitottaágának 7ahi Igwnagim 1897. évi okMbar hó é-én s Mrtatra tartandó közgyűlésen felveendő tárgyak aoracala. A fabyyaá iiijtmiái. I. Alispáni ieleirtés e törvényhatóság állapotáról. 1 As slheláloaés folytán ssaginaadatl árva-tzéki ülnöki, - a lemondás által üraaadésbn levő két aaalgahtrúi, — mégia as újonnan rand-tseresiiett kát saolgabirói — és V ik aÜagytői — végül a Mintán üresedésben levti 1 V-ik al-jegytől állásoknak, a as aaan álláaaknak belöliéM köveikestében esetleg megürassdfl más tissti állásoknak vátaasUs alján való baiölléaa. 8. A nm. m. kir. ba ügymininlariuransk 61840/IL ss. s. kelt körrendelala, as 1898. évi megyei költségvetés eikéasiléee la leltár,aeatéM tárgyában assel kapeaolalban a vármegye 1898. éri költségveléslerveeele, le á. A nagym. m. kir. be!ügyminiasler 67181/11. 1807. ssámn rendelete u állami pót-javadalmasás terhén kénfnaaati két árvaraékl ülnöki éa kél dijnoki állát rsodasereeitéee tárgyában 7167/nL 1807. jk. 32. asám alatt kell hstá-roaetra. 6. A nm. kereskedalaaAgyi m. kir. minisstsri-omnak 517686. aa. a kelt randalate a lepoloe— keszthelyi h. A vasút aegtlyMéM tárgyában 80622/896. 806 jk. u. a. hoaott köagyálém hstá-raaalra. 6. A magyal ssámvavdaég alőteneatléee as 1808. évi betagápoláal költségek ledanéaére nük-ségM pótadó megá lapitáaa tárgyában. 7. Ugyanannak eküerjamléai m 1898. évre nükségiaadő kalonabeartlláeolási pótadó megálls-pilása tárgyában. a A győri kir. ügyéa>aég a Polgár Béla elleni sajtóperben hozott felmentő ítéletei, a u m aUn bejelentett sem miségi panaszt alntaailó curiai határosalot megküldi. 9. A vármegye alispánjának előierjeettéM a gróf Zioby-Batlbyáayi-Me alapítvány tárgyában. ia A asRTm. föidraiveléefityi m. kir. Mialtiar ür 80391. VIM.é7. száma rinddits i mesőgss-dsségról éa masőreodőnégröl ssóló 1891. 11 1-cikk végrahsjtáu kürti éaiMt mulassUaok tár. IJáhnn. II. A megyei gaadaaági egyesület a a járási mezögszdssági bisottságok véleaaénye as 189A 19. t. cikkben föl nem esslitett károa állatok éa növényak Irtása éa a baaaooa madarak éa más állatok kímélése tárgyában. lt. A em. löldmiveléalgyi m. kir. miniaalar Urnák II710. ssáma rendelete a kőatnyésnUai célokra saánt nem állami lulajdoot képeső ée nem állami felügyelet alatt levő mének meg- emelte szép árnyas ssempilláit, ránéaett a két Wgáoyre, azután a kesében levő rózsabimbó! tsát laaelányra tsaggalla. A virágfoszlányok oda hollottak el\|je a tőidre. Azok elmondtak helyette mindem. 0 nem válsssi, I egyformán szereli mindakeltöi. a i* < í • • i n— Tánc után, mik^r már mindenki hasatért s a oaárda üieaan maradt, a két hojiár vissaament oda. A cigányok még ott ődönglek a oaárda udvarában. Barkó Pista odasaóit nekik: — Megálljatok I Halálai való kedvem van. A cigányok körije caoportoeultak és slkesdték ■ kedvet nótáját: .Edea anyám la volt nékem.\' Barkó Pista 3 Üvsg bort tataiéit egyuerrv as Maliin m ivott asüaj keddvei. Kádár Anti Wkiitmereieeen ürítgette a poharakat, de csak nem róaaásodoil s kedve. Bajaal leié a cigányok már miad ott bóbiskoltak ölbe lektetelt hegedűkkel; a korcsmáros ú nagyokat bólintott a CMpaaékben; csak a kél jagány volt ébren. Barkó Piéta ssvsros ssemakkel nézett Kádár Antira, a ki mwdssra merengett, könyökre Iá-——fqjel. — Ts Anli, bolond gondolalom támadt. Hanoi nem dönlöll; döntsünk mi keilaa. Kádár Anti ránésatt Barkó Pistára, sstán olyan iormán vonl vállal, hogy nem érti! mit akar? — Nem érted 7 Hál aat gondoltam, botfy mi lüatsünk. Igyunk most tovább agyfolytában. A ki tovább mfje, asé legyen Mancin. Akkor azután Barkó ttstt lötsavailá a korcs-mároai; tele rakatta u aastall borral, s asl moodls, hogy moat már nyugodtan alhatik tovább. i Elkezdett a két legény inai életre halálra. Barkó Pisla homlokán kidagatak as arak, nyelve egyre uehesebb-n lordalt. Kádár Anli ezalsit folyton halványabb lett, de arcvonásai mit aem váltoatak. — Te még jósán vagy, ugy-é — kérdésié dadogva Barkó Piata. — Tudod pajtát, nekem mindagy. Belém töltheted as egáet Balatont borrá vátlotoitaa. Talán magiul adok tőle, de a fejemet nem uvarja mag. Barkó Piata elküdöaült nemekkel révedt bele a semmiségbe. — Te Anli, moei már biaonyoa, hogy Msn-cika tied less. En pedig itt, ebben a csárdában poMiulok el; at is bisooyaa. Ha már a főidben lettel, néssetak el néha napján tirombot. Ne hagyj"t<>k kipusstnlai s tejláinat I Könnyebb len nekem a löid, ha nem leiedlek d A kél (snoe Okiéval beetorilotis ttemeii, hogy sgyonaukoljs aat a kél nahéa kőnycseppel, a mik szem pillájára rakodtak. Kádár Anti felfordította éjéi, miatha ainéane a meesseségbe; agy kérdeale meg pajtáaálól: — Hál esu én mi lenne ttagény öreg édesanyádból? Barkó klen fölemelle fejéi, eisimitoils s homlokára hulló I fekete I űrt őket, mintha viiágoaaágot, biststó sugárt ksreane, várna a nmmlaégfeOl — Igazad van. Stegényre nem is gondoltam. Lásd, éá nekem mindagy: Hol vagy halál Nem hagyok ilt senkit, kunk kőnye utánnam caordulna. — Igst, la vagy a sserebcséaebb minden tekintet ben. — Velem, ha alpontotok is, nem veaail senki. A két legény őesseütőtte poharát la leöntötték a stivőkre tolult kmarüségel Astáa elhsflgsttsk, elmerüllek kavaigd gondomtaikba. Kádár Anli végre fölemelkedett — Tudod ndl, Piata f Látom már, hogy rajtad nagyon erőt vett a bor. Fejed nebéa; nem bírnád már sokáig. Ahmyál agyét I Reggelre már ott lehetn a ménee mellett. Barkó Piata logó fajjel, tuküa asemekkel fordult Kádár Anli fali. — Nem., nem., nem 1 laaon.. mig . a ttivem .. mag nem aaakad .. Moat ssár^. n tied ...Manóiké Caak dadogva tudta atar kiwngdnil aat s néhány Mól, fajé lehanyatioti en assialra f esameí becsukódtak. Kádár Anti aaép nendnan föikehetle a vendéglőst. Kifisette a bori Aalán lekvóhelyei kéri pajtán ssámára. Oda le is fektette seápeo sem kérte a korcsmáro-t, hogy na kflkn lel rag-galig. Maga padig egyeneaen Bíró András háaa falé tartott. Verd Manci már kint dolgosgaiotl n kartken. Kádár Anti hmoora, fájdalmas képpel néste sokáig aat a szalid, jéaágoa teremtést. A keritéere nép eötél-piroe rósn feküdt Kst rufyftltantow V»aAriii\|» MUitltM kórtU kfivetwdft MJárái tárgyában, 18 A nm. m klr, botvAdelml mlnlaitarlum-nak 0971/ata. aa, a. Ml laknia, ai újonnan ui-Allltandó katonai ntvelfl 4a kápaótniáaetek máméin áleattvAnyl helyek MteeitAee tárgyóban. 14. Ffilípán ur fliaAltóeAgA, «■ 0 naáaiárl áa királyi Kanaága Klotild Ffiberoegnfl állal Clrkve-nicán alapított •LAaaló gyermek otthon* nevál viealfi menhAe leatartAai kfillaAgalhei vármegyei hoaiéjArulAAl «4laó karvényl Állani, 16. A nm. kereakedelemügyi m. klr. mlnUlart* unnak 87688 aa. a. kall talmi a, a vArmagya lerOletán átvonuló állami kfisutak lalhagyAaa, valamint agyee iflrványhaióeági kOaultknaa állami keaalAaoa való Átvétele lArgyAban 9719/IOH jk. h. » hoaoll ktkmyllAei hatAroaata. 14. A ám. hnwkedelimflgil m. klr. mlnliler urnák 844/P. K. áa. a. kall leirata, a 1000 ban Parisban randaaaadfi namietkfial kiAllllAi lAr-gyábnn. 17. A magyal Arvassék «460l/á. 97. aaAmu elóterjeeitáae a gvánollak áe gondnokoltak ló-aaére a (olyA tv alaO faléban fUatendfi kamatokra néive a kóafia kaaMtkatoe magbatároaáia, lovábbA u árv»tár tartooAaAaak, kOveteléeének aa vagyonának tnugállepiláaa, a pénskeaaléa ás kfiloafinOk kihelyeiéee tekintetében lenálló Mibélyok inódo állása tárgyában 18. A magyal k4ni«aA\|Hláai hliottaág 1007/kb. 90, aaámu ba tárom la a magyal árvassékJUgyvlle-Iának a«\|TlaafAJaaa tárgyában 19. A maival m klr. dpUéiaetl hivatal 998107 aaAmu ArtaattAae a vArthAgyahli tü épületében általa bArbaablrt hindii balylaAgakoek a bér-aaerafidAe la\|ár a elfiii iNndfi atangadáes tórgyA-ban 7187/897. jk, M. aa. a. botot! balAroaat folytAn anét, hogy ama helyiségeket nem engad-baU át, mart hasonló béróeeiegvrt nam aiereahe Ml m4Ía helyiséget, nagyobb bérfiaaaag padig nam engedélyeslelett. ). A nagym kerested eiemQgyl m. klr mi-niaiier ur 46611/97. aiAmu rendelete ai állandó haatnálai alatt nam álló kéményak sfipréae lár-gyAbaa. 11. Or. Tuboly Uyula m. Ib, tgyAaa véleménye a Kremarics-féle alapítvány tárgyAban. U. A nagym m, klr. HeWgyminisiter or W9WMtV,-m fh-aa—a körrendelete a köjwégi javafik B) ngdtyaaáhál palank a m. klr. TOOgaig Wréeégról aaótó HM. 16 i. oikk «T-ik »-Aban foglalt IniAakedAa loytAn laákaAgeaeA TAit módo-attáaa lárgyában. n. A aalamagyei köaági Aa kfirjyaök egyle-téoak MyamodAsa a nambaltf kóuégi Aa Ur-jagyaflk fiietéeánek 600 lorinlra laandfl lölama-Mn irAat K A novai Járta kflaaAgainak kérvény* a novai Aa latanyal )ántaok kOiaAgaibOl alakított 3-ik uámu kéményaaprfli munkakarfllat kattAvA-taaatAaa Aa ■ novai )Aráa ktaaégoiMI uy munka. -Zílk 79 Mám (« Up) kart)lat alakiUM iráat éa Mobaraliri JAaaat ké-ményaaprO kárvénya a VIII éa (X munkakarttla lak mádoaltáaa Iráat. Ift. Kovára Márton áa Mraai alart 4a laiaO ialdl iakéaok k érv Anya a kél MtaAg ArvaUrAban lal martlll hiánynak • magyal ArvulArl tartalékalap bál laandfl maitAriMaa IrAat. 96. Oav. Mrtaiáa Ujoané bakaháai lakáa mint nébai llóaaáa Itdog vök kfvaaaékl nlltilk OrOkOaa áa Tbaaay Kríilól ml, kAtrvénya aa iránt, hogy t Mtt00/nl. 94. Jk. wtt). aa. a. haiAroaat folytAn allanrtk, valamint Nagy Imra volt Árva-aaAki OlnOk Aa llraunalaio PAl Arv, olnAk allan 964 írt 49 kr. kArkOvatalAa Aa annal 1895. évi jumua hó l-tltól járó ö/,-oa kamatai iráni indiloil parban mngállapltoti agyalemlagn naaléai kOlala-aatlaAg vngvll • Nagy luréra 4a] Rraunataln Pálra aaó r^palatak Raatém alól lalmanlaaaanak. 97. SiAntó UAbor laofvial lakóa rollabbaaAaa a vArmagya allapánjAnak 7970/nl. 97. iiámn hatá roula allan, malyiyal a llll/kl, 97. «k. I. fokú határoit halybanhAgyAAS mailalt a kOaaéfblról AilAa viMUUlaailáaa miatt 100 hrl pAnabflntaléa flaatéaéra kfttalaitataq. 16 A novai JárAa ló-iolgablrája a lanti kOa* 1 aégi hiró válasaláara vooalkoaó Iratokat Kováoa Ulván 4a taal« lanlll lakóaok lólabbaaAaa folytán I HWk. 97, aa. a. batafjtaall. \| 99 A iBmagl j; IOaaol\|ablrk)a flOmag nagykOa-aég képvIaalAtaaittlalánac ^A platii halypénaaaadAa I wagaaOnlaléav tárgyában I. A január bó 94-4n ft. aa. a. boaotl halAroaalAt Hlanar Parano aOmagi \' iakóanak a vaaapr4mi magráa pdapOk magbliotfjá nak I6labbaa4aa lolylán MlM/ki. 97, aa. alall ba taríaaitl. \| ml I nagykanlaaái j. lOanotgabirAja i/égrád kOaadg kápvlaetóleetíletéeek f. A mároiua bó i U ia 4Q.~aa^ á—kall a Alti kalh. lalakaaatl Iák kéai t Ilii la jArandóaAya a a magyar biiaaónok-\| latAárt AA a rám. kalh laltkaaati lakolAban tartott biloklaláaArr ugyanannak Asatatt dijak tárgyában hoaott határosa tát (>ad6 Mátyáa ptabAnoa lalab-baaéaa folytán 1971/U.>97 aaAm alall batar-jtaglt. 61. A »ala-agara«agt J. Maaolgabiró aa andráa- ávaf trtrtént magjaHHAaa tár- IH07! rtViAhnr hrt Ma tarhéfa évi 9110 írttal MtaAitfll 6 fatOnAj k4«-mAnyaaáaa. 41, A dunántúli h, 4 vaaotrAaavAaytáWáaAg tuáafja, hogy áá Igáiptflaágba aa uj 8 évi tartamra /alavArmagya képvIaaMti OyflaaOray Vlaoa, Hanalaody Paraoo 4a bárá Putbaány (iéaa arafear, igaigatoaági taggá padig a várnagya aüapáajit válaaatotta mag. 4t. XBMAliaégi jaianiAa, Daák Paiaaa aatUA bálának amléktábktt gyAban. 48 A vArmagya Ifiorvoaának vAlaményaa jalaa téaa, Htrldón agy wamélyM joga nvilvAaaa gyfigyaaartár lalálMtáaa Iránt baadott folyamodványra. 44. Ugyanannak vélaményaa IalaalAaa, Nagy-Kanluán 4-ik gyfigyanartár lalAlliiAaaéH baadott folyamodványra. 46. Kalabbaxéa Oav. OroaalAa Job Tamáaaá nyugdíjügyAban 11606/nl. 97. aa. a. boaotl nyugdíj válaaatmAayl hatAroaat allan. 47. A tfaatvlaalfii nyugdljintéiatl válaaataaáay 6a?. Nagy l,a)oaa« nyugtHjaaáaAra vooatkoaA iratokat aaalapaaabAlyok 19. f-a Artahadbao taaadfl Intéakadéa vágalt bamutatja. 46. Ungar Kálmán járáai amlgablrAaafc bár* ványa agyávl finkántaai aaolgAlala taljaaltAtAW aaabadaAgidfi angadAlyaaAaa iráat. ■49. Harati Árpád lll-ad oaat írnoknak kérvAaya katonai aaolgálata laljaaitAaAra kAt havi aaabadaAg-idfi aagadAlTWAaa Iránt. 60. okttMaa. Gyula Maottaágl tagnak kfiaágaa-gatáai blaottaági tagaágáról aaótó lamondáaa ba-ma tat tátik. 61. A magyal MámvavfiaAg, a Parink káaaágban bahajtbatlanná vált iflrvAaybatfiaAgi pátaáá tfir-léaéra vonalkoaó iratokat bamatatja. 69. Tapolca kfiaaAg MpvIaaldlaallIrtAaaÉ, Ma aégi pótadó leírása tárgyiban boaotl tMláloaata tOrvéoybatóaAgi j^vAbagyAa végatt bamntaWatlk, 68. Tapolca koaaág kapvhalOtaatAlatAaaÉ. iagat-lan maraáaAri vonalkoaó haMroaata jóváimgyáa vágatt baamlattatik. 64. Caáktornya ktartg kápvWOtanMlotáMfc, kfiiaégi pótadó Ifiréaa tárgyában boaoU vigyAava IvaaaklIottA; _ aiulán magiaólilotla Mancikát. A leány ^adl arcai fatott oda boaaá — Talán oank valami baj lön ént, hogy ilyen korán a faluban jár f — Samml baj Maoa Adaa MaoUtám! Caak agy kAréeem van boaaAd. Vidd al aat a róaaAI akooa mAba még na dátaUXt. Barkó PiaU vagy alaalk ott. vagy iddogáL Add neki rst a plroa rfiaaAt mondd, kogy 4a kljdfim neki. Maglaaxad ugy á Adaa jó MándkAmT — Mért ae tannAm mag a kigyeimed aaAp «sa» vára t — auadta aaaaHnnaaan a lány 4a Átvette á Iriaaao nakitott róaaát Ha ladla volna aMgrfay, hogy abban annak a balvAnv legénynek Alátét vatta át. — KOaxfiafim, angyalom I kOasónfim I — mondta awatfi hangon Kádár Anti 4a raeakalfi kéiaei aaarttoita meg a laány kasét. . Elindult sx alvég teU. Kgyaaar ilfett, viaaaanAsait. Lálla, hogy Maaoíka még mindig kiaAri fit asamAvel liondol-kiaaAi aa maajaa a. mágia vlaaaa, meg \' Manóinak, hogy mit jeUnl a róaaa ; hogy adja át kíiwiu b°ldofi4gát, életét fiarkó Ptatáaak; t padig álnMiy viü^á: nam fogják fit lilái Ifibod aoha. •vami mn wmmmm* Booaat intatt mAg agyiaar Manóikénak, aatán Mái indult « vilAgaaa lamotgló nagy, árva «lv4vel ,, - • jfc^T " ■ iH ■ 1 «* I Ml 4 ■•■ li «. « \'V hidal kfirjagyafiaAghAB tartosó kOaaégak ktoviaalfi-1 aala jóvAbagyAa vágatt bemutattaük. teataletei egyeiemAnak a kfirjagyafli irodahatyiaAg \| 66. Zala-Efaraaif r. t vkroa kipilaáltaiWItlI beaaaraAae éa kibérláaa lányában hoaott halAro-jnak ingaOaa aaenáaa tárgyábaa boaou katáai satát 1976/ki 97.- mám, alatt JávAbagyAs vágatt nt« ifirvéaybaláaági jóváhagyás batarjaasli ÜL A attmagi j. lóssolgabirája JMmag nagy kfiaaAg kápviarifitaalHaWael a kladadovodára a aa alaml Aa lelafibb iaáaylakolAra vonalkoaólag 84897/u a. hoaott hAtAroaatAt Kitnar Sándor afimagi 4a ftav. Haiibar Anlalné «»Ul. Keraoci Lajsa budapesti lakóa falabbaséaa lolytán a á kfiaaégnak Oav. 9oUbar Antalné laleobaaéaére hoaott 9190/897. aaAmn haUroaatAt a nevesattnek felebbetéae folytAn 96l!/ki. 97. aaámu jeieolAaá-yel bemutatja. 88. Nagy-Kaaiaaa r. I város polgArmeelerének kérvénye u iránt, hogy a váraa batArAbaa Mvfi ntOlfikben aikalmatott bagyfirfik lorgóplaatoly helyett agyoaOvü goyfia lagyvert haaanálbaaaanak. 84. A gulAoei kfirjegyafiaághes 4a anyakóoyvi karQlathaa lartoaó kflaa%ak kérvénye aa Iránt hogy A körjegyifi ál Aayakfiflyv! teendők siói felmentessék. 16. A lapo\'oai járá-i fóasolgabirrt a kékkuli kfiaaAgl koroama, kAplAny-alapitvAnyi rét Aa birka lagaM bérbeadáaárm vooatkoaó iratokat Hertelendy látván aieó-dfirgicaai lakóa, a kagyee lanltórand képviaelfije faiabbaaáM folytán 8797/k. 97. aa. a. betérj aaetl. 86. A nagym. m. Ur. bal6gyminiaglariumnak 77779/11. aa. a. kait randalila, a vármegyei uék-háaban wOksAgeeaá váll faatéai- Aa lalároaáai munkálatok k(HIA4gainak angadáfyeaAae tárgyAban. * • . ; ■ \' 87. A nm. m. klr. ba>llgymlniaaiariumnak 6844711. aa. a. kall randáiata, a vArmegyei gyg. lAalaram rilaiataf kifaal4a4ra aaOkaégea fisaaaaek engadélyeiéa lárgyábáW ; 88. Biabélyrendalal tanraaat, a vArmagya némely kfitágain kóalakadfi 4a JMrátaa tebaraaAllitAara auoigAió kfisull jánaávak keréklalp laÉaaaAgilnAk magAllapllAaAról. 89. A Várnagya ali«r>4n\|Aoak eXUerjenláae aa 1888. évi XV-lk l.-d alanlAo itónvbo vahatö pót-adó klvelAae tárgyában 1É0IA8Í 1% Jk. aa. 6. alkotott sgabályrendelet I ik \| Anak módoailA aáról \' I# J 40. A magyar álkól aiartvee lennál ásának mag6r0kft4aá6l • vArmágyal kQamavelfidAai alap tátik. 66. A nylrAdi kfirMiAaaaOi tárgyábaa boaútt képviaeifitaatflloti bataroaat IfirványhatÓAági jóvAbagyAa vógatt bemuUltstik. 67 A n. klr. állanépitAaaatl hivatal atü\'á megyei utkaparónak aagély i \' iránti kArváóyét beterjaaati. 68. A magyal uAnvavfiaAg MBlitjailéaa, 9tan 4a táraa cég által a váyaaaayal ArvaaaéA réaadra kisaolgált pap.r kóltaágatnea a gyámpAaatáfi tartalékból laaodfi kiutalna iránt. 69. BSrdfioe kflaaég bépviaalfitaitltata által vAsárolt ingatlanra vonalkoaó adáavavAai aaar-tOdéi ^i\'íjllt MNiM^ latit- ®n. Draakovec kfisaAg káp>mal» laatilaAáarl kfiaaégi kfilcafin felvétele tárgyábaa baaoM hatá-rosala. 61. LAarád kfiaaAg képviaaifitaslOletAaak á kda-aég tulajdonát kApaaö legelő kaaaláaa tárgyábaa hoaott határoaata torvénybatóaégj jóváhagyAa vAgatt bem utalta tik. 68. Sáliváay kfiaaAg kápviselót est Q letAnak a kfiaaAg tulajdonét képeaö, 100 (ogintoa raaála vAitaAgi kfitvány . bavAilása tárgyAban honok V" tárqaatia., . „ • 68. HaanWJróth polgArvAroa kfiaaóg kApviaalfi-teatfiletének a kfiaaAg talajdoaát kApaafi 1160 Maa regAle váltaági kfilvAay eladása tárgyábaa boaotl háiénmia, 64. Moooator Apáti kfiaaAg kApviaakMaaUMdátk a kfiaaAg lulajdooát kApesB 1800 Moa ráfAto Altaági kfitvány aladáaa tárgyábaa hoaott baáá-roaala. 66. Parlak kOtaAg kApvlaaUJteatálatAaak 6000 Irt kfiaaégi kfiloaOa felvétele largyában hoaott határoaata. 66,Tapoloa kfiaaAg kApviaalfitaatálatAoak ingatlan fatoaatáia lárgriba* hoaott határoaata. 87. Tapolca kfiaaAg kAptlaelflteataietéBek a haty-sslneláa alkalmával a kfiaaAg tulajdonául fahratt erdfire éa lagelfire vooatkoaó taÉajdtmjog talak-kfinyrt áUratáaa tárgyában hoaott a ér. Koaáaa Vilmos képvlaelfilaat&wl tag által határoaala. NwJtatoft WMtfMp <W Kővágó Ww UM\| képvkmiotaillirtének • kóetégben léteaitsodö tAvMahivetal WáWtAts lárgTban boaotl halárusai ü falat-lékob Ueaég kéailiilHtHlUéMfca tnlajdonát képaaö 660 lorlatee regéle Váitági kötvény eladása tárgyában hoaott tuU roaeta. 70. Lenti kóatég képviaalóteeitletének « kóaaég tulajdonát képaeö regéle veltaági kötvény bavAÍ Mm tArgyábea boaoM iutároaats 7l Kftveekálla kflaaég képvMöteetaieléaak • köeeégben léteeileedö lávifdahivatal íeUMiUae tárgyában bQMU határosa la 71 Muraoaány köaeág képviaalöiaataletáoek • lOldbér haaauabárek löriéte tárgyában boaotl ha- tHOHli 71 lialaloo-Kővaed kóeaég képvieaiöleaialsténak kOut^fi iniailan eladáaa 4a u iratai tárgyában boaott batároeata. 74 Drávs-8aael-lvén 4a Feleő Vidtltivt köeeé-gsk képvieeioieaioieteinek, kóanégi ingatlan aaar-aéaa lérgyébea boaott halárosslsi aa adéavavéei aersódéeekkal Hyt" lOrv«nThaUkár jóváhagyáe véfeU bemutatlslnsk. fi. Alaó-Htjk és Bratoao kóaeégek kápviseö-taeHlttaioek a kiaoroh ra\|a)a váltáig! kötvények értékelnek hovsfardiláaa tárgyában boaoU ha-tároaslai. 71 A aűmagi alrséUakola éUemoei\'éei UigyA kM StaMf köeeég képviaetoteeialeie álul boaotl határosat jóváhagyáa végett banitfallallk. 77. A vármegye aliapáaja a Vioea Niklóa me-■fai írnok\' legyeimi égyében boaoU jogeróa hatá-roaatot 1866. XXIII. L o. 11 \| á Malacban be-■utalja 71. A vármtgyt állápé uja a Horváth Bertalan nyudijasott m. áraa. 6laök legyeim! ügyében bo-aoti jogaráé határoaalot a* 1088. XXIII. L-o. 11 I a Ételaében bemutatja. 78. A vármegye aliapáqjt Haléax Jóssal magyal irook lagyeimi ügyében bixoU jogerőt halároastot u 1881 XXIII. L-e. 11 f-a áriáiméban bamuiaija. 60. Zeaipiéovarmagye töiönaége egy magyar görög kaiboükua pQtpökaég lalálliláaa iránt a kor mioybos mtéaeti leliratát kOaii. 8t. A magyar néprajii lánaaáf kérvénye anyagi láawgalát iráni. 82. Caanádvármagye kősöneáge a kOssftbön ievű adótörvény-raiorm tárgyában a pénattgy-miniaitar urboa íntéMtt feliratot megküldi lii " I i " ■ Zala, 19. Vitám (4. I»p.) Hionlin (Ulután csak köiepea tiám-mai teltek mag % stékeorok a városhái nagytermében. Caupán a luáiterek hoeaiu, hólehár agéai midi gyertyái izgatták tAn atokat, kik ait bitté, hogy ai ülé» hama roaan véget ár. fíük J6m( dr. kápviaald agy hatalmaa aku-caumót aiorongatott katai kOidtt, olykor idageam caapta fal a nagy folianaokat áa elborult arccal keraaatt, kutatott bannQk, kOiban agy tiaata lapra gyoraan odavatatt irtanál néhány megjagy-aáat A tObbiak ItQnn a liomályoa előcsarnokban áa benn a teremben privát dolgok ról bcazáluk. Nem aajtatte. aenki, hogy agy kis obatrukciOban leatnek rétietek, mert Dick dr. valóaággal obatruált. Meg-fontoltan, s/épen, . hévvel támadta meg a pénzügyi bizottságot, de annál keveaebb eredménynyel. /fara állt aenki a pártjára, de e 0t nem riaattotta vitait attol^jiogy el ne mondja mindait, a mi a lelket nyomta. Erűaen kifakadt a váron! tiaatviae-lök tiemélyet pótlékának aránytalan beoai-táaa ellen, hol a peroentuália acámitátt nem tartották uetn előtt, hanem, mirit • hogy 0 mondta Otletaierflen, talán aiubjektiv értéafken alapulva ennek ennyit, amannak annyit halároaott meg a péntdgyi biiott-■ág, Majd a rendőrök lUetétemeléte mellett foglalt állást, hathatós érvekkel biio-nyitgatu, hogy egy ctalád jy fii íiietéabOl 1 mai vi»innyokwuOtt meg nem ál bet áa egy rendőrnek a fizetése alig aj. fid És tit tartjuk nw is, hogy a főkapitány érve egy parányit lem megnyugtató, hogy máa városban még. annyit sem kapnak a rendőrök. A rendőrnek megbízható, lelkiismeretes, pontos meg nem veaitegethető embernek kell hogy legyen éa ez oaO sorban ugv érhető eT kogy ha ekaiiutenciája birtos éa nem tiorül semminemű megveti _ ...„■■ _______tegetéare. A nyOator hatalmas ur, a becs gyábtn. jlegtisitább lelkiismeret láiadó Havait it, 84. Hssbadka asab. Ur. vAroa köröoaága a ma , már pedig aj írt fiiatéa rgy családnak elég ati aHukátok éa a munka adók kdeOUi riaaoay arra, hogy valaki kányetmeeen nyomorog- l0"\' ^ hogy tititetaégeeen katMkadalamlgyi miaftatar urhot inléaett ItUnlAt ««Wottak e kérdésen. magkaldi. 7f \| Inába kardoakodqtt, hiába védte oly me- 86. Saabolavárnafya kflaönaága, a dUtarttk Upégggel Dick dr. a rendörOk flgyét,mo-tttanl rádoltá. minél asélttMbb kOrra Ualfi jveteUék itfttéaa Irtat a IwWgyaiiuiatt* uriHMTnlAatU.y0™ twntát kfltí. "" \| A wgytoroiat tObbt pontjait gyonan 87. A vánnágyai náaaTavöaég Által magri«fált elintézték, Ctak a gelaei Guttmann I [enrik k&aégi kOitaéatartak áa UrOi aaánadAaok törvény- faié alapítványánál fejlődőit ki egy kwé hatúaéci jóváhagyta véga\'.t bamuiallatnak aienvedéívet vita. 88. Dr. Háry látván magjai löorvoa dr. DaAk 7 En6 orvos okMIét kihirdetés véeatt bámulat ia. .... . H. Dr. Hánlrftkn magT«< Aonoa dr. Sebraaak Za%taoM polaAmtattr három Jteatl m. Ur-\' honvédasradorvoa alt-agsraMii ^ u,án BT<l«X<t "Mg. • jtgtiökaoyv vaaatéaéra lakot orvottudori oklevelét klkirdatét végett be- \'jfW* a jagyiekfleyv MtalitHiatra BBtalja. 90. Dr. Háry látván magvai fdorvoa Ni Jöaatbá asAI. Ptatér Mária Juliánná kaaatbelyl fakéaaak tsUásanOi okltvtiét kibirdttét végett MMMfa. It Dr. Háry Ittváa magyti Morvet Ubl Johanna férj. Booaáayi tiyuláné tapaleal lakóanak ttOléttnöi oktaralét klhlrdotéa végvtl bamuiaija Városi közgyűlés. Nagy-Kanisaa aaapt. H A képviselő testület fllétei legtObb esetben nyligodtan folynak le ét csak ritkán vernek fal n^gyt^b hullámokat A mily iúdegv^rrdi jetinek el ^ vároaatyák, éo oly asenvteieo arccal hallgatják végig a jeien-téaaket éa távocátkor nem látank vájtok ai iigatottaágnak a Winduláanak még etek legparányibb jele sem. Mmifuftr Lao ét Uwpr Ullmaan Klek képvt-aaMkat kérte ftl. Itikirai Jóiaai dr. még odrlött a torosai leUifcvalAaáboz fogna a képvlaelfl taatülat, toron klvOl Kér ásót. Kósegé^aé\|0\|jrf kérdéabta intar-pallAlla mag Daák Péter rendőrfőkapitányt. Dlall arra, hogy a lagutóbbi időben raedkivO* ftlasa-porodttk u oly betagtégek, melyakai Ide kői lót kodQtt etavargó nők éa etelédleényok ttrjault-nak. Hőt a mult halakban agy klltan évta leány* két nagfartőtva asálliMtek a bélybali Jtérhátba. A leiny btUtfaég* k«Mfkee\|t« ráratunk kőa-tgéatitdhyán néava. Mfé), begy a MkapllAny aatn« InlMkadéaabat tett raty bajlandó lenni éa hegy a nyttv. báaak laiétNlfia égaM asdkség vá-roaunkban. Mfáh Pétar a ionnal váltatok arra. At addigi fngytldkoa éé MénfOá nyllvántariáii lajalroni nagyon magnabatlltlta tg tHteflrtétt. dt i már égy aatbályWgtedalatat dolgowMI ki, aatyat a képvitalőlaalUlal idráhagyáss után laltarjatila Ital á beiRirminitst«rk# A afHv, kát felállítását a Iá Maitégtaew tartja éa ébtn u orvtwi 1891. október M «-én kar Méur kt la dolfoaoU agy tarvaaalet, ntlytt 6 alapul fog venaL CamAn kaadték a mim kdagytUéat. A atáinriugáló biaotlaég Jtitetéae at lm. év tér. asámadáaalrOl nadbaevolt, a taéaivlaagéH kfaett. tágnak a (•Imaatvéayt taokétna aódoe magadiák. I. Tanáoal alőlarjaastás éa a vAroa 1898. évi kőitaégtldiráflyieta at. taael kapetolaloa agyak lárgyuan, a 1. pénaQgyl-Maetteág tArgyaiáM iagyaőkőeyve éa at tbbea (nglalt javallatokkal. A pénaOayl blaotttée javaalaiall agyhaagalaa agéasban allogadják, de a réatlataa tárgyaJáanál tőbkta btetátaélaak. Mak Jóssal dr. ntm érti, hogy niért mutat u idei költaégvatée ffldaaaagébtn 168 aur írttal lőbbat miat a arait tatlaadflbaa. A péoiágyi bi-toUtág javaalatát nem fogadia al réaslataÜMQ, ntm pedig taért, mart a taeaélytt pótlékok mindan Agyalam nélkdl, mintha esak agy ótlat-sswrtten Tannak odavetve. Bstmbeőtlőn kirí a várnai laeáoa llittéti klatelatátéból, hogy at ái-vaaaéki előadó lasáoaoa 1100 írtja évi üsaléaa után uamélyaa pótléka oaak 100 Irt, mig a kőe> Igaagatáal lanáotoaá, kinek 1000 írt van 100 írt a asaméiyaa pótléka, holott as előbbi, évek éta áll mára vároe taolgélalákea éa éliéaéoek leoloa-tága lelelte áll a máaiksak Ha már nem par-oanluaüi alapon ottaéllák arai a taaraélyea pótlékot, annál Ja inkább magérdamtl «i árvaaaéU alóadó, hogy aa ő pótlékát emeljék ikiaiataair lipót, oaak arra bivja M Dick képviaalő flgyalmét, bngy a aaorgoa tanulmány dacéra még aea vistgáHt IgyMemmel éta kimutaláat, kálőebee aam kérdeaoé, miért matat at lőőataegében 166 eaar lóbbieiat, A vároe aa évben magáboa váituiU a Mgale bérletet 106600 írtért ée igy ennek a poriöiója a bevétálekbea leileiható. Ctttl oaak lonuilag növekedeti a fó-Oaateg, alapjában ugyan olyas maradi miat at aiósó évben, eM Ián kedvasóbbao it. Ilbtm a fójagytő, ss árvateékl ás kósigas-galáai előadók éa a főkapitány asaméiyaa pótlékát arányos 900-600 írtra kéri íelemeioi. Ebbat aalAa Ufabsn haaateaóluk ás a kós-gyfllét cAipáo aa árvaaaékl előadó ssmnéiyea pótlékának 100 írtról 900 írtra való falaaailéaét logadu «L Most kertit a retdéeékre a. tar. Mtk dr.: A nolgármaeter ur jól tudja, amrt ő volt eaeiőtt rareaeak raMlőriőkapiiéaya, begy hány esetben kellett reodérőket aUAvolilaat a aiolgálatból, mert borravalókat fogadtak aL Mások önként hagyták é állÉmket, mart eam bistom-totta eléggé a ■ igéiketfct. éa mtaaptég it ut tapautaljuk, begy folyton ráitoatk a lendflraég. Ea előaiór ia aat vooja mass után, hogy a ren-dőreég vároaenkban aobaaam lehat eléggé jól kl képsetl. Átért a aeefcéty 90Ű forint ttaetéaért sacr ssolgálslot kall taQeeitaniOk. Aa ő éberaégflktfll Idgg a aatmély- ét vagyoabistooaág; vároaunk minden polgára abban a tudatban hajtja álomra lejét, hogy a baiővatkeshető bajok lelett oda-al örködnek. De aat lapeastaljuk, hagy a legénység nagyon elkeseredett) tok a teeodóje, ée a fUetéa stgyon siláay, éa taaketén vtjjoe megaikóihartnk-a eam, he néhe agyikat másikat megveestegethetlk, ha egyik artaik borravalót fogad alT Nem I De Uy megveastagathetó rtndOr-tégnél nem ártabttl aenki elég biatontégbaa magáL Kéri, hogy emették, he nem többel, cssk 6 írttal havoata a rendőr taeléséL Daák Péter Mkaaitáay i Igaa, hogy jó volna, ha Átemelnék a readóraég laeiástt, de as le igaa, hogy Kanitta a áaetáe doigébae lelette áU mindte máa váróénak. tét: Ka mMeem bisonyü. ép aaárt roaaa mindenütt a ranéHraég, huannőt loriot havi iae-tiából lehetetlen aaáru keoyértn kivűl egyebet aanni. (filénk eitenlmosdások; a javas atot nam logsd-jk el.) , 1 Dr, Panhlnger lAMna Mgymaéaiaaai Igkajtló íeltbkeeéee ir.L ŰM 97 m. a. végaéee attaa, a Idgymeétéem blllaágvmáa teftteéee tárgyakat. A keagytMa tekinle\'tal a leaajUl " \' aastaodóre, mely ea ItbelabaB anyagi ki vént, helyt ad (kMU^ar Alajoa dr. I 4 á v. jogtgyi Maatlaég vébeaényee javaatata a gebei UeMeHaa Henrik Ma 9000 trtos slapttváay lérgyAhaa, 1 • 1 « A aagykaafaaal iar. Uikóaaég aea rt\| «rt a váfpehea, hegy a geieai Oelttmm Htarik MIe alapit vényt aéjs Al neki, a mennyiben aa tlapitó Nnfy»Knnlnea, vaaártltp \|«,\|l ita«láa klmoadit, htlgV ha Nagj kantátán „t.ha törnél, Agy Idoö-horoakodaiml laknia ipái na, aay w alapítván! kanalai Wall a lakol* rvudalkotik Bf«»\|»a>\| Nándor atóeen allaaai. hogy a tflkól li átadják aa lar, hliko.aógnak. nyiil Qyuta kért a toka ktatalványoeáad. Holftnbon évid »ra utak koUamattanoégot akoana ti ti lar. bltkOtuágaék, ha a itmalobert mindig bmiakMO katlana aaalndaálnl. Ad tartja, hogy agydt máaoknah la elég garnnoid njuit a> tar. hltkóantg, aadyaak a váron baltardelén 100 aior lortMot rö lahermanlaa Ingatlan birtoka van, a uata érti. hogy Knnrjeaiy miért vonakodik annyira utói Na» aaarloli aaarisiat kér. Ai 0 iodilványál naay Iffbbaéggd •Ifogulák. A váraattyák bmi már tllrolmotloakodui koad-lak K«ylk la, adaik la laaaan aaállinkoml kaadill mart • aötéi aala olt Olt mar a nagy ablaMáh-lakoa. A lárgyaoioul alábbi pontjain hamaroaan étootok. K Taoácai alOtarjnaatéa a kél vároaréaa kólóul uttaal á\'.haiyetád ügyében, u arra voatlkoaó bisotlaAgl jaraalatokkd. «. Tanacai jilaaláa • lUaynot utcai lakoláoál báiaooUri lakáaok épiléN tárgyában 7. Tanáoal alMorjoaziáa aa 1097. évi lubaca-tarméa árvaréa utján lórtént érMkédUa* tár-gyábnn* 8. Taoáoal jdaalée a folyó épUkosétek kóllaégal íadMéaa tárgyában 9. Tanával alOiaijaaatáa ai IH9H. évi légtőbb •dót Aaatff képvlmlffk névjogyaáko kiigazítására a U\'dOUaég msgválttiláet láriyában. Ai Alán 7 énkor ért végét. l h íTITK . — ItlmCTW. A vállán- ét kÖaok-lalásügyi miniszter Halász imrM a dévai állami fOreáliakolábot internátust felügyelő tanárnak nevelte ki. A. kinevezel! a múlt tanévben végette at egyetemei, kilünö képzettségit, 82 évet Halai-ember. A kinevezés azért érdekei benoQnkd közelebbről, mert a pályát kezdő taoár fla, Halász Imre, gilambdti efr refr-toikétanek, testvérbátyja HUn Maifiinak, a fiatal Írónőnek. — Batta Uvét ligrtakk klllalrtlii A \'Franklin láraolat" migMtlt Jfdw Iatváni, rárónunk a jói tanárt hiaatérikaaál lapunk Qgyaa tolta éalgtmllánál, hogy Waréfcy látván .Trtaár-titum\' -áhoa magyaráaatot írjon, maiv a Jlégi Magyar löojrrtár" (Araidban iog mégfatanal. — ItlrtUk * Mlvamlaál. A dél vaaud tánaaág helybalt raktár mnnkáaal, kódin mag-agyaaÉMt párnákon délután kiálllak a maakáhól. A a unkáaoa kBnBtt már lég uralkodik a* elégő-datlaoaég, a arröl a felett* blvatalnokoknék volt méimtmk. A AurtfcAb nagyon txokdy. dneára hogy kora hajnaltól aéba éjUUg ta- dnUnanah, KoretelénAk néat vatamí mUágoa áa ogv hlho<« kg hanem mtatgyaeéara jutnak. Eddig 80 kr, vatt a nepniámak, mo»t 1 Irtot kárnak, aaaal a kikgtéaaal, hogy nyáron A órától I aráig, télan 7 órától A órák dolgoanak, g bogr a vnaáraap délatáaitk nabad Ion, mart éndia vnaáraap •eéaa mm kai lett dalgMeiok. k eutiálkoiék .kft «0l tokban leikareoiék Krippnl — iolAgyelót, H-boa lng<Mh WaataaaHÜ vnaank éa 0 páninkon tjjal fal la maaotl Budára aa 0<i«ti\|aigatóafboii A aaUáj kólók aaamboton raggal a randOnágkál bajotanuHék a bémnnkaaaguiiot éi faikéMk a ffknpilánvt, hogy IgyBkben járioa ff ia ktahn — MratlmatalUg. „A nagfkunitmí U-Mdnw wnnMrftaa* tyttüld db>Cáaiió atapjn jnrára, a hó Itt, a .Polgári Bfjrlat. Onwa. tarmélhiB aagjmakáah aaitéli ■alaMMot raaéaa. A tararnám mkdanltt aaépan folkáanitik áa n malmnág kéé(yanaégé< oaak aamtal lag\|a t nua-Wtapáa a aimaiUOnl virágbnaár, a konfetti dobálta, a polfárikái. aaáa éa a aatpaéfvanany Bolépli élj: Maal/lfri Otnládjagy 1 itt 60 kr. Sunaiélyjagy 10 kr. Kamii jnav (táamra árvónj-talon) 10 kr. Jagtak a meghlvé felma\'aiéaa mai — űSaral téllé adamáayab, A f. ért aalftemhw hM-ét aihanv* MwiKfiv Hanrikna arná iránti fcaéyjjtf jafell téalMitafc: 8»nkrti lép ml 19 HTnltáh Tövén g lr»,U vitmm Bdbm. 10 fmlétar flamámr I Irt, Waáa Igmka 10 Itáry Adok 5 IH, Dr. 8.» \'ímla 79. aoám (•. lap.) klto Nándor & írt, Löwlagor taaét A (rl, Ulameaaakain Vllmo* 0 (rt fe UwTagar Ujoo é irt - flaaanaaa 74 Irt a Nagj-jtnairaai Cbavra Kadlaa. Vád alá helyranll pl4Mmm« A ráKrál» klerua kiprdbélt harcoatit kQidi mindenkor t MurnkOabn, hogy ott t pknta Ikv otrméknak (ért hóditton éa ebben ntgy btn rldaegiti őket a néppárt vitéfld fekete terege, A legocaénvabb aukOadknt ia fel htunálják, hogy céljukit el érheaeék. Amott t pénttláv papok a tégrébl klerua intic óinak akarnak megfelelni, emitt a néppárt véret-uéju agítitorai Ontó politikai Oxelmetkkel egyenenen u 6 keadk kdté bajtjék a tu dalian népet. Jurák Zvonimtr viti-ní työrgyi plebénoantk kettőn aierepe jutott. Egyréait a tégrábiak kegyét óhajtja elnyerni, méaiétit t magyaroriiági néppárt kitllnte (éneire áhitorik. Jurák tervanrQen a uóaiék ről hirdeti* mindig tanait, de a legtöbb eeetben kudarcot vall éa volt arra ia már etet, hogy egyik máeik kOaaégben megua-laaitottáik. Legutóbb aa ottani tanitó haka-fiat mükOdétén tkadt mag aume éa meg^. indította a hajaiát eltana, de kévén eredménynyel. A plébénoa urnák vannak egyéb kánt mág mán vitelt dolgai ia^ jurák Zvonimir vin-art-györgyl pMbénoa a műit év október hó íjén tartott miae alkalmival evangeiium olvaaéakor követ kei ő szavakai intéite hiveihet: __ Én t tient evangeiium, azt, Iván, att Tamit, trl Lukáca ét tel Pál nevében tltUkncm mindaxokat, a kik Wlaatict-párthoi mennek, Caak menjetek I De én etkQtióm, hogy hoirátok a \'sxentuakra-mcntmnot aoht el \'Ham vívom I Ax a a pénz, melyet kaptok meg a halálotok órájában it,.. (A mi aaután következik lehetetlen reprodtfkifat.) dk véltátun kat akarják elvenni, a én ha pártjukra állanék jooo frtot ia Jtaphotnék, de én a fél ortuágért aem megyek hozzájuk ők at iatent nem hitiikf Pogányokl Hozzátok fordulok asszonyok leányok bennetek váh legtöbb bizafmttnk (Eit eihiaz-wttk I Szent.) ét ti Mpuátok fiuk, benneteket kérlek az egy Iatnn nevében ne engedjéteK el atyátokat, ha az isten tagadók hozzátok jOnnek, vrrjétek el hátatoktól mind mind t stb. A léiizgntott népet, iúfffvet a templomból még néhány jó tanácsom látta d ét ezek hamarosan meg it támadták Borkovús József Wltttics párti szavazót éa Ollegdni kezdték, hogy nagyobb baj nem tOrtént, egyedQl az ottani hazafias tanitónak kó-szOnhető, kihez a nép ragaszkodik, ó lecsillapította a kedélyeket ea figyelmeztette Okét arra, vájjon ez a cselekedetük oda veaet-e az Ur zsámolya elé. íme ilyenek n néppárt lelket^AÍnokni, etek kiáltják ide torokkal a levegőbe, hogy dk akarják a hatáít megmenteni a röttttól, igen e fajta Jurák urak, kik ráordítanak a pórfiukraJ ha nem beatéinek horvátul, éa a néppárt meg egyre azt tartja, hogy az flvé a jövő. Jurák Zvonimir urat a nagykanizsai tőrvényszék ezen IxMzédéért izgatót vét aégn, vállát ét annak ittbad gyakorlata elleni izgatás vétség mktt vád alá he-lyezte Eten bflnQgybtn a végtárgyattat októl>er hó ifrán tartják meg. - 1 loarAo l klráadaMk ba\|a. Nmn aa alaff oaat, hogy a kwnfes l haosak vaadA agy agy Oaaaag péaaad dataUják a karaid NgUtml l, hl a •lén kAvatta agyil ját éa Wbb atáa nrlniml MgagnMI, t ájltten Mtad I , ki a mayyarorodági bmouook vaaotőjo adatén kftvntte agyík aáaik olódjo nnmaa pétéá- 1997. dkUiim y A-áo híveket dt hagyva a feképad. A hanmtteá tag» laglőhiija még au it Uuntadbne léMk mart CnéikM o«a tudnak tlnanajőnni. Jünaétf r fdtaaraudl attrtdtt várononkbd, tagnan éijal érfcatatl rfeatt Lourdaddl nakl It táviraU utat kaitatl pánti k áldani ét tffbhehd a boaaa • aofc koilll htttatállillttoU. ■■nánhmdó raadArléktpl\' iámy. A hiba • Itttvőrfla aaintOi vattai, a horvát eddig l rntgyar trtkoiorttH, htnti moti már arre doet ttflktég, elég ha caak magyar szót hajlanak. Erre rtil legalább a brodt rendőrfőkapitány hatátkodjaa, U indokolnlianul hát nagykaniatti pódatítatat egy piszkot, dohos pince-börtönbe caukalott i mikor a nála letétbe befyesdt pénzből a hiányzó rétzt ét egy esQtt szivarlárcái vittta követdték, egéat egyszerűen durva, otromba fenyageténekkel dotamtetta ökat. Szóval, Bródbnn magoknak a rendöröknek ck önmagukra kellene klfigfalnl maga az etet a következő: Kd aagykaalatd póntatiaat aMftK énhivnmiaa kgldotéabtn t horválaraaégl Hródban vdL Ida, dolffik bovOgnata atáo, az a. a, áárgaháa káv-háatbn aiantok be, nhd ogy ktasaáasa lásaaaággal vnoaaráhot Oltak. Kőabaa eaaadaa aaamttaatd Idylttltk, aamty tarméanatnaea Wképp a kóaatault nagy oaoamayo, n király réaaértH a nnmaataak adott ajándék Mrd taraalt. iaamhsn a tánaaág gd agy adalfc aaatatad Ut Hrtd aaabad királyi váraa randórkaptlánya, aktatk aaár a magyar ayahrae Idytatotl táraalgta it fakAat át aaaak kAvotkoaiébna barálaáglalan tafeint-tet vatatt a magyarokra. RArtd M múlva n magyar hivatala aokok a annéaatkkal a horvát népUmmmat hm> aallák d, niro a roodMőkapbány táranitgáká falkdt agy horvát inkartkpéimtari ttMlrtndA áa booMpnltn a két pootntiaatnnk mngát, bnrátnégal jegyem mtg, hogy t namaatok aaokáaaihaa a»-caűlik mag agymáal. A wávmnáyat rtassananl akarták a pootatiaatak la t a laktiélgtadárt hivatalnok raattláhon matak. a hol a rmili kapitány U ált, ■ ba akarták magahat mmald a tánaaág lagjdaak A nadOrhapHáay aaonhán an ogyík pentndatl felé fordulva tgy kiáltott; Hiafcl braaohaf Krra a két pootaúot rtaawdt aaataiá-hot 04 tovább beaaágttott kflsb/kAahe magym nótákat jt bnsalva. Ilikor taéáa béfcaaaéganao távozni kéttdlttk, a nedőikapitány négy raadffrt asóütotl ha aa alóárál a a métnom gyanító poatn-t ím tokot, danára minden tlllakaaáinsli éa onnaély-aaonoaaág Igasdáwnk Intartdataita. A rináOr-oégaél a két hivatalnoktól miadaal ilaaadtak a aztán minden kihaügaláa nélhái haeankták flbat agy ktaöoaégaa puakoo bórtánkn. ggyihgjakaek a kora I^gnli órákban tovább kattatt votaa hionlntaaan utaznia, lm ágyaimaatmta la a fln oifltt la éa felsétáló rmiddrUrmnatart. aaon-bau Matat btlyttt gúnyolódva nydvd nyitotta rá éa odább amit Caak -délelőtt 10 órakor bafl-galla kl a lőkapiiáay a hivatalnokokat éa att mondotta nekik, hogy at ff ataaaélyt iránt lisstn-loilenm viaalkadtek ta aaért cavka la la Okát éa aubndooboaaálatáank alfftt artg 5—6 frt Unágot la mért rájuk. A mikor a Iffttk olonodott Urgyn kai rtaaaaadiAk, agylknnk agy «) torint értékt dohánymalanoéja, a máalkaak padig A tartatja blányaott, amit hiába kát Maitafc riansn. A 10-kapllány kéréaAkra rffvidaa aat lalnltn, hogy mehetnék. - karáah. Vlgaa oaOttapgkak tagnap éa lainapdOn na oraaág nngyobb vártadban a honaaa karda katonák. A kaid ia Anáaá, a katona it többnyin pdyhaa álta, At kAaabta, aiffrafeaiilatt domborutamdid lépkadtek) t vndo-natuj omlhfó hanaau kard aOmava ooaphoda aa utcák kffvaaatét. A legfiatalabb trmaatarak pmani izivaaon faadttotk, vatapaaayi n kapHayapisbkgl kikandikáló puha, aaiyaaaaaálat purtapívd ját-oandodk, htnam mért oiatvo járják kőrtl a rá ront, hogy mladanlMirls áa iMsrattaal uaraatan rólak. Vége van aa agy éd onolgátatnnk. a knrácnony majd aMgbeaaa attaat haintltal vagy t hadapród Hrmmtsri ktasvmtat Addig la bairalhodk klkí aa agyntemra, adaflt a komor, HMfft tata bAréhna taM tfdl a ttaldd tat aoeraihoa éa gntartja a taktarákat, dfagMák rád hiTatainkat. A tatabdi tVIk hdli<\|g\|<éag. aarna Unkéatmá FaUrvárrd. Bét pénUk tónál I aa Wgjl WMtoá Ttaaga hat imidart ranggpl Narr KuiíSM vasárnap Zala 79. Min. («• lap.) IMT. oktAber M S.ái> jött vfcssa, utósiolfálntra azonban ut u egyet tm kóte-leslák. % — Aa (MttljMi^]4Uh. A „ki lutri. anepte«ber 99-éveI aegsiünt, hogy balyet adjon U oesiályaorsjálák kipróbál} intésményének. Erna swdern intézmény egyaneraeo um rendszeren nyufaaik, kogy a betétek teljea óaaaege — a ke-uM kit Mm levoaáaa Itál — nyeremények ahkjábaa i kMdf kósótt ismét kiosataasék. A ai oeitAlysorajAiékank ayareményesAlyei — ■itt a bivataloe jAtAktervból kitűnik — kedve-aóbbek, Mint bármely külföldi aorsjétAké. Azon körülmény, bofr atndea t-ik aocjegy nyer éa hogy ki* beMMtfcel tok 4* Mfí nyereményt lakat eiArni, a aa»a\|tt<kot róvid idöo népest fogja taani. A kibocsájtott sorajegyek, tekintve uot kia utmü (: 100.000:) a a kfliőnaég nagy ▼éielkadvé\', aJig leninek elegendők a szükséglet fcdaaéaAn. Egyébé bea lelhiviuk olvasóink figyel -arit a nagy. ktr. nab. oetályaor»játék mai art ■ukban k5aaaiatt játéktervére. — A legjobb bajteató éa arcasépitff uarakat készíti Anion 1 Corny ok Biet (XVIII. Carl Ludwigatraaae 6. 4a I. Killnacbgasse 6.) mely mAr ■eámoa érdemkereszttel lett kitűnletve. A jól ismert Tannengens és a bólgyektól nagyon kedvelt kaieti rózsatej különfleen említendők. Prospektusokat a cég krrioatra ingyen éa bérmentve küld. — A hasal kblaalM lárwigrtl A napokban agy íővároei lapban erőé támadáat intézlek a Hazai biatoeiló réesvénytáraaaág és annak vezérigazgatói ellen. Mi, kik UtoI állunk ezen dologtól mindjárt kétkedre olvastuk a vádat, meri jól ismerjük Rónai vezérigargaiót, ki Nagy-Kanizsáa ia hoaz-aaabb\' ideig müksdőtt éa mini a Magyar Francia vesArti lkára gyakran jóit Kanizsára tinuága lelülvizagálázára. Feltevésünkben nem caalódtunk, ■art aaon egy ín, aki esen kóilemény l incenirozla már rendőri vizsgálat alátt áll. Ax eg<as dolognak nem tu\'ajdooithatook nagy iootoaaágot, mert ilyen eaat k gyakran fordulnak aló, caak eliielendóaaoa eljárás, begy a táraintésetek mi modon akarják lelbannálni eien esetet a fiatal társaság ellen, melynek gyors felvirágozásál nem nésik jó nemmel és ast mindenáron meggátolni így ekeinek. E tervük aionban nem sikerül. egyfltt sok Billiók, hogy eszel n érzéki emberre DóBOtL Kevesen hlaik már ast, hogy a íMi Mt szenvedéseiért aa örökéletben jutalom vár, est a jutalmat már ai innenső rtean elö\'egwsik maguknak/ Nálunk, már rég lemondtak a papok aa önsaaysrgaláaról a nem Minek nehéi Ián-ookai 4a Mbáx vaakoloncokat testűk kóré, hogy laoaillapitaAk lelzaktalott vérüket. A ast Eusebiu-aok élete, tán caakmese. Arról a minapi feltűnő., zajos kávébáli mulatságról ni la tudunk, a hogv ezzel mennyire segítik aló nálunk a utrtttu tanárok ai Ujuság célirányos lelkilejlődését. az Oo lévaiéban szépen ki van taft re, ia nem taasazük közzé, csupán azért, hogy a tanuló iQoaág tudo-máat na nereszea erről. Régi dolog: vizet prédikál sok nagy szónok éa a mellett bort iszik, de naes kereset... Levelét visszaküldjük. Ih. Gy. Maráfcarialar. A kézirat elkallódott éa eaért nem hozhattuk. Bocsánat. veréel birdetaaéeyban a nkanizaai 8106. aa. fjkv. bea 4- 684. bras. alatt Feuz Alajos éa aaja FaaMs Katalin knlnjdonánl felvett egén ingatlanra 1160 frt kikiáltani irbaa enaa kir. issék. tkvi. helyi. NY1LTTÉR. ÍWT évi aklébef. hé Mk asgjMsk déielltl 10 érájára kittuatt árvaréa i< 1881. LX. t.-e- 187. skálán a nkaaiaaai segélyegylet ssttvetkeant v4tta-hajtató áfdakákea ia 900 Irt tőke kóveteite a járulékai kkláyitéee végett aeitaratni fog. A kir. tórvasék mint ikvi baióeég. N. Kaaisaáa 1897. augnsatua 31 ea CSESZNAK MIKLÓS kir. laski biró. Aa * mstbaa kasMMsMrt assi vállal fclsllssigst a i Törvényszék. éa MMMrtMáaak: 1897. ém oldok* M 5. napfán. Erőazakoa nemi klWMUáa bűntettének kísérletével vádolt Kaaataüee Jánoa elleni büalgybeo véttárgyalAa. Lopáa büntette miatt vádolt Cainát (Somogyi) Józsat Aa lám alleei ügyben vAgiArgynlAs. 1897. bi oktober hó 8. napján. Csalás vétsége Aa köiegAszség elleni ■iatt vádolt Horrátb (BAa) Rost elteei végtárgyalás. GjujtogaiAa éa lepéa büalát\'ével vádolt Olaaiea Antal elleni ügyében végtálfyaláa. Párviadal vAtsAgAval vádolt SOmagby LAssló 4a társa el leni ügyben végtárgyaláa. kibágáa •rrtwi MM ealyaaannáeaáalini aa kiMl 14 fH aa kr% atanUit, aalaaiat fakaáa, faMefc Mi aa* Biaailwg isgia AB MM 1A frt aa kHg ■távként itas, «hss, kMskáaati aiatAaatt, Aa< ■saat aU. (aintigr.MO ktlInbM bídW( 1000 afa- is ■IrtáatWs át. s awawnAstt árakat phtaMr ia váaaaM á kAhksa ssáUitvs alsiákat pasto-fcrdalrtval ktUtk: ■saastaag «. (aa. Ur. «dv. aaáUM) nnl\|au<sal Mrtafcfcaa - Svájcsba enfandt Isvdskr 10 kies, livalisl Uaaknftkrsa hljH rsfsestaaAA. — Macjrar syatvan irt asgisn Islieak paatoaaa aliaUstataak. -------1. Felelős sserkeastA: L Á~\\ UAM ii - .__ lía^tnlntionon-\'tn kiadó: PiiviiL r 0 l ó r. 13,160.000 koronát Ugiistjskb ayswaUny tm- egy millió (kor: 1,000,000) Hirdetések: 6614/tk. 97. 268-1 Póthirdetmény. A nkuais«ai kir. Wk. mint telekkvi batóaár kóab\'irA teszi, miaaerint a Boiiibaim én Oalh nkaaiaaai baj. knreakedő eég vésrahajtatónsk F-eux Alajos nkanizaai lakoa végrekaitáat ezen-védett elleoi 51 (rt 62 kr. s jár. Iránti végrekaj* tási ügyében 4197/fck. 897. arra. kibocsátott ár- IRODALOM. taa>á nyarat a ajr kir. ■akaéal. i11Ijiii»iu I ssatályákaa. lasa sarajaorak MX000 aanivUt 1U, issirsk kMl MMMOArb. sjn»>njsjil kaastfk ki. aaát ausjapat Ma itsns \|\|sr. A ayaneánjrek a kavet* Baaa aseéáMk kaste ajrflváasssan a aspar kanáaj lüinHalii Aa agy kir. khgiaysl kHfjaiala alatt ItrUiHi á mnff Dskáial, eebskkhaÉsíti Tassak MfáUsfitT, aa alsIasMálynshlnathssik: htassoie.ilkar S Í.M1-Fil , A . al\|,V-ItJ" n I n «•> lü ■iaAiárt a kaste aüa kaktlAW t agyMaiaka a htvatsloe kasW ltjatn-■at, Mlyhü itMSséártá nriáainyH awtnAkaatk. Misdsnsk. kik aaan irtást JIQ ssMial ■iissMnral-tá nis)áai>i4i iiH^jiéii ikajtasak kaasansaJ, mi- ilikiAiask » mm "\'ti\' aaikat srfnM altkk As ab-Aaa assta IsgkiaM s kn> i 4ii á aooiooo 1 nyár . AOOlOOO t , , »oo.ooo I , , IOOjOOO 1 , , 10.000 1 , . 80.000 i , , 70.000 a , í mooo 1 . „ 40.000 ,1 , , 10 000 1 , , Iá. 000 7 , , 10.000 » . • . IW» II » , 10,000 •7 , , 1.010 I , , 1.000 « , uoo 781, ,1.000 IU8 . , 800 tO , , MO 11100 . , MO lMtO , , , 170 MO, 100, « ia 40 50,000 ayaaaasiav 4s díj SMtjnk tanasba 13,160.000 koronát Mlimaik >I14akansásk aljattatnt. a HlW aa-aast ■ papirpinskaB JC kMyaCa^iiliHÉa ■eaasAi ntr lawaal vAnyajnl ksküWksM. Kir jak k. afaaAt saataaaa a vllitssss Maáai. A ar nal taik alalirtkaafca tik uta, sasnálf kiaala- tank tárt,\' A ■ JBl ktldjtk llnak a klwrta klvaaks A aacr kir. aaak. «a1iljaaraiak HalhnrtiM Fejérvári és Tárat ■DOAPIMT, ?„ ■nrakkétalw B. aa. — A aOOT tttka. A Ovánsi kirispak káatl a Magyar Dtaá( sriaA Jakkaa tarjai lamifirti a alsé kaAvaMU TiUk. Kaa aaaát, akarata* tttka, ban a a% tfjTtat atati\| kttlalw taahssnaa, Mink is váHisiiia lapat 44 Jiwrtissk. aAAif acpMai a hbaU lafnaajaM kaAvanaá-ajakban a rlisisrtTitlásilltl Mart bár a Msfysr Dlaáf s laailsslkk Mvánat kp, s Mnajrlkan irs \'gr kisasra 1 M, annsAAvt* I Irt, Mám A m, Miwtü at^a taUssni tagyaa kapaak kavaakiat fT-fj Hmm ktálttttaa iMtayt taanktat takát tf kttaat, a0, ksv s Mscpsr Ujai< ait-ássUt takát antaa Uayrtáns tasansk aart agj iv alatt •sapa kitánl, ktraava Íróktól vaU, inlskbsaiU lafiuis, m • kWiaalayka aaak la tiiaisálaak, s kik asak wy DJaif klsAtklveaiákea (•aánaat, IT. Tiraaea^aa U). áMs«yar PJaát illálUM tnankMi M)aaaa isgyan kapják a* a lap kati aalükl^ tát, a Karikpár aiaá ^wflapai. KlsYTüIfl a bőr ápoláaára szépítésére és finomítására Púder r«Ma. faina kikl, laarkmMI IwMetek, 9. halyhaai\' .Mindtn mbor, tmbtr, Mit-mortHtotk.* A nagy meeÚró,.La Fon-mondta ezeket, da a mondást ngy veheti a kogy akarja. Mi ut hiiesük, s velünk mt LafaMkalikk eMSnláH, Mi ae i - FaMr, rtanssnin. 4a s mytlac saalyaAH is sjáalvs Dr. Ml i. J. Ok. Ur. twár Mai KSfnaaerO leveUk a legjobb bMAkból aindan dobonboa ■ellékelve vuatfk. 8 TAUSSI6 00TTLIEB aataáűr. aAwt Aafla VArakián Mafkalé a UfOhh III t$% dobot érv: I forint M lertjoár. UtánvAttnl vagy aa Banseg elélegea bekC- ————— 1 áhkia éa gjAgyt déaa a tán klldallk. > Qyala, KataM M UM ...............pl. MásaNa. boa, L. VatMU a. »■!■■ 04Biwht«Mka> rhaaa. M KaahaAa t Mrilsar hAU4* Mhaa e%nhaál NftiY-Kanura. Zala 79. asAm (7. kp.) 1817. oklúbar M i-kn é HIRDETMÉNY. Kiannal iöihirré létetik, hofy "\'után a JCLrAlyl XaMBŰtymlnt—fatitun. allaoOrad kAuf« ugan, U KM mari. kii. u«b«d OaatályaaririáMk 1. oalllyár* ntto aorajetyakat fa«Wiia«á1(alla, ««ok ■ f<M«naH4kiMk «Mr«- alláa vígíll kUdmttalc. A ICMTV! aOzályl Ptogflyymlnlw.frmm thai jórihafjoU toraoliai larv iu köratkawi: é A m> klr. azab. Osztálysorsjáték Sorsolási Terro. 100,000 Mrslegy, 50,000 nyeremény. INT. MMStartt. to it Ijtnmimj 1 á I . 1 . I . S „ MN MM I . I0M MM • . M0 MM SM " M MIM Kortat <0000 20000 10000 5000 Hnái 1N7. éaankar 10. <• II, Harmadfc oaxtNy attt aa >»»■■ Hitát MM Jutát ( lii. Ipmli, I & 1 . I . I . ! 54 ! • „« M . I IlHM 70000 t)000 10000 9000 un n m mm MMayw.kar. 477BM N/anaáajr I á I . I . I . t I 1 N 71 Earaaa 80000 30000 20000 1(000 30000 MN MOM MM MOM NN ioooo Ml SMN INU7N0 MM ayar. kar. 8MOOO NlfflM oaitály NN M kMTM* Hot. Wt\'jmlrlL te 87. Hyirwlay I á < a 1 , 1 . a i • M 70 3M0 MMaytr.kar. M4ÉM bnu 90000 \| 10000 1 20000 IS000 ItOOO 10000 5000 31000 2000 MOM 170 MMM Ötödik oaxtáJy Haaáa íaas Mnár 1». ti 17. Iwn 100000 30000 20000 18000 XjrwMfcqr I á I . I . I . I I • II Hü n M7IMI IMMt 2M0 MOM ■■▼Mol 100000 tonj. L oaat k kor. 10 97000 # II. . > 19 98000 , III. , . . 90 88000 , IV. . a a 98 84000 . V. . a a 10 80000 , VI. , a a » HÉBLEG 1000000 1744000 2790000 8844000 26800U0 1780000 Kor. 18160000 8000 nyerem. L out. — — 4000 6000 4000 4000 80000 6i>00U II. III. , IV. , V. VI. , KMN -- 940000 - — 477000 -- 898000 -- 984000 -- 1084000 --9550000 nyer. Hatott oaxtály ksMMi HWt* ION Bárdit -UI éfffl l-lf. 1000,000 korona 800000 400000 900000 100000 80900 40000 (0000 80000 900000 M0000 800000 7x0000 BoOOOO 86jOOOO 80,000 nyer. M díj 9,560,000 Nyar. 1 A 800000 ifi 1 » 400000 ffl 1 • 900000 ]\\ 1 > 100000 Ili i > 80000 I ► 40000 9 • 80000 Ili 8 \' >0000 Mi 90 . 10000 ff I 60 » 6000 §91400 \' 9000 sál 790 > 1000 1000 • 800 97800 . 900 \'ft7\' Ú.* iUa * mtlu WrtlTÍ allanflnO hatóiif 4a Ur. kfajagytö jalaolétóba. nyíl- rtnoNa történnek a Vigadó termetben. Sonfccyak a aM\|yar Ur. aaab. Oaalilyaonjátók valamennyi aláruattóinál kaphatók -B-dapael, 1897,-ekt4ber 1. mtjmr. fclr. Halai Oastál/aanjáték IgMfatlaági Lémrmy Haiay CitnyMI KELETI RÓZSATEJ (OHMNWiafcr^iaMamiM •11 ■nliylwi lét, tata. fiatalos arcbőrt mm, máj ml Báa Mar által tl um árbatlj kl m kaSaa M^toK, iMfté, >lraMliik, MraUt >■11 IJ i liipiyii .TlB^rő^ •Um, ■mitoWl » téma rtfj barna artMiat a HJ»rtal llliNli altoU IkWm. in 1 frt ppaakaaa* aa I OaanHUa T A N NINGENG * kfjakk klprákáh árUlullu H AJFESTÖSZSX b«J éa wmktí, nkNat mailt imiai, MTtk a kppMrtkk aMta, aár ffftml «■—ia w Hatotta rtmmagtA «aw MMnéi, «am ■tkt, W«a in Mtto liialiiHi wlat. ibiIjIjiI ■■tlllto tUUUitakmbM iffiml nU - anlntl, mm a m* mm MwL t _ira I (H 60 kr._ ttot la j ma NhH, IiIMIhimIibi mfihmM ta i nWi Nafct»ki kafkaU AITOI j. OSEBMT, B4w XVlt, UM lfjijg»aiii ». Mit UiX N MtkaMta ititol atNatoiIM, fntf«Hw tonw la BaMAr a upata 0%ymhtiakWa ét IUt>aNlNli>fia. TllH lé8 81 f la MM A. f» Tirgttir IwifpfePJ.Kiwk** «■ gtqmjHm. ■Wllli Mfedl Oinf-CmU gyéfytíttwttf lHi^ Ilakl Ortí MÜU/ wizda Ferencz János fi EwlaMélo üdit6-nedv fX U ttr. aiWUa. ataNrta Maikaak. ptlttk árt I írt M kr. Ktotata Illa yaNlNsIaa " a ptiák awmégéetk éa Mfé-ktayatgéatk ■méllé^WL éOO pun tltttt M 1.11 Kwlmda-félo ktfBMikvffl ■ arkatáp-par éléwimfiffétMti él inéi wr hwliw mtrUhmk k juMnmí Be aan 71) kr Kit étbtt N kr. ■wMaHla fala-kitt aalail\|a (riMam- Mj raé N kr. - y ■ ■ ■ 11 i ■ i ■ i , i ii ,. ii Kwizda féle axab. légnyomású caülök-védö-azalagok gummiból jégpárnával. I K«it4t4Ut «ak. raaraau sritoka, takaN, kana ét MUr atlataa, ■écrftlt aao^ckaa áiutuuk tll kt a feal ttlnt a JaM Ifin. A mriai, a aiat a «Uk ka-, rtlt«t M ákráa MmU t-k atfMáfku .1 N-n m. tlktlatt m I. ttcrtét 4 N-H , , , a. , .1 t , t«. t r "l-f ^ 4 irtk: atlrka fcktto. btrtt, kliér UH I.... I frt Sű kr. 1 m. frt 130 4 frt M kr. "" «. ia. frt 110 I frt 10 kr. < 4. m. frt «.- 4 frt M kr. Kép« ár^yaék a HstaMNIa aaak. \|a—liiai kflMill Unata kéraaai Xtfaaa pattal aaéUtMáa a MayaaU raktár állal I KarlM lyápirtlr, Bteraoekarg, B0 Nfcf y-Kanizsa vasárnap Zala 79. aám 8- Up.) 18W. okttber ká+fo Csodálatos eredmény. szeptó, Uartátlan arcbőr, sárra fo tók dk telléÜenOl eltQnnek Bergmann liliomtej-szappan Iwfiii 4a ttraatel ftwlálu) oaponkénii bsssnálatánál. H>iM ImktaMU M krs\|«árért Krtlaar fl)«\|« üsléA» Begy Iiéméi IM WeiserJ.C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. áilamv. gépgyára vezérQgynöksógének dunántuli képviselje As ezredére* kiálUláaoo u arany érdemkerasxt-tal éa a milleoniumi nagy Arammal kitűntetve. í As ezredéves kiállitéaon U arany érdemkereszt lal éa a millenniumi nagy irammal kitűntél ve. Magyarország legjobb sorvetógépei: az teiei vetögépck kört a legkitűnőbbnek bizonyult Mindegyik a gyakorlatban leletle eélixertinek bizonyult szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva. L FeMkaafcatatlaaok u egyetemes éa két ram octbktíc, u egye-tamaa ekékhai alkaltnaabaló Sassee felazerelvéiiyek, Ohm taü^-laivaiA aaakMk, izénagyUjtők, darálóké* agyéb gasdaaégi gépék. Felhívom a n. é. a>idifcO«öiwé\| Agyaiméi a legújabb amerikai .,Planet jr" rendszer Ujktritl Uii rt\|iti)tll íitiltititi eszközre, malytyal I répdUféJésaél aa löl létnél óriáai megtakariláa érhelő el Végül figyelmartatam a n. é. gazdakózőnaAget i i te, illumilri !ill\|tea pi^il fa c&éplüi M Mtwii IMN az tm mSaüm haaoaló MHfflrAro TtBatatok férczgy artmányaival! Y Yt X- tt Gyümölcs és axóllö bor kénitém gépek. SjtítsBili sajtók folytonosan ha tő kettfie eoeltyl serkenttel és nyomért «zaÜlyaéaL A munkaképesség 20, nagyobb mint É\'égiáisfaék éa bogyó-morzeotók ím ffanl Aif k&tti Maail« éa gytaétai »ri«k, uaalé kéntMbek, gytmftlm és lAsslék sssalásra, gylsilliw-tigé és bilsisil gépit, legújabb sssrkasetft uabad. önroöködö Jlyaliiala" plmfllu és MllléT««Mé yr«ss<—ak gyártatnak éa fzálütsttnak lót-éDáa melleit a legjobb kivitelben. Mayfarth Ph. és Társa ss.kk.ktsár.eae».graaaaa«flgrépcfrak,vaeaaéMeée ilitlan BÉCS, II. Tsbontraw 76. Ar\|i\|ytilil IsfyM és kéfSMtvi lépvteelök Aa v las on t á r u sl t 0 k felvétetnek WVWW1 OOOOOOOOOOOOO OOOOOO OOOOÍ 1IÍ76/1B07. HIRDETMÉNY. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a v. alsó-erdőben ti8 meter bQkk, cser, gyertyáihhasáb és dorongé • felyé évi ehllhw hé 7-én d, «. S Iraktr, az aiaó-nyi resben pedig iol mater I. oszt nyirhaáábfa a fWIjré éri •kiékor hé IMa dl. e. S éra kar a helysritién nyilvános asóbaii Árverésen a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetés mellett dadatik. A vArsal taaáas Nagy-Kanizsán, 1897. azept. 27-án. A palgáraicsler. >00000000000000: Pályázati ttrietsény. A Nagykanizsai Kerületi Betegsegélyző Pénztárnál egy orvos állás üresedésben lévén, arra alulirt igazgatóság pályázatot hirdet. «"»# Ezen állán 200 frt évi Öntéssel jár. Pályásatok 8 nap alatt kéretnek Nagy-Kanizsa, 1897. október hé 1-én A akaahaal kar. fceisgaagflysS Igiifrtilia. Nyomatott Fiachel Fülöp laptolajdoeoauál Nagy-Kaniaaán 1897. 80. stítm V4ra«h4a IlMkl Fllíp tliyikuwtldWbM l MukMiUnl iriak «al Ukt oapaa-ttat 4 a. i-t éra kM Iá lallnall 1 aaailaat rtaiin Nagy-Kanizsa, 1897Í október hó 7-én. ~ ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. XXIV. évfolyam. IlilttlfiWi Tiraakte4HM l /UW MtUp >!■) itwaMln. KLórvarÉB iui: Igtm tm II karaa (I IH — h filém I karaaa (I Irt — If .1<f/4iT» I karaaa (1 Irt 10 kf y^kmt mMmju-,. Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kiszer: vasárnap él csütörtökön. Hi,a.u-k mu Hmimii MMt «ak Ham aa<aaMI kfalaak l. IMiiW Ha iául tihu T~aj1 mm arám ára: 1 Icxajoz&r. Felelöl szerkesztő: 8ZALAY SÁNDOR. ■yllttér fitllHra 1* kv. EISImUmI, valaalat a kMaWaat a m.kMM FiaaM Mf kllari kanakad mUsaaélk. Csendes város. Hát csakugyan igaza volt a nálunk utazott francia Írónak, Tissotnak ? Hát Nagy-Kanizsán csakugyan olyan csendesek az emberek, mint Francia-országban az istenek ? Ugy látszik : Tissotnak valóban igaza volt. Valami csodálatos csendesságben rin-gatódzunk mi, nagykanizsaiak. Hogy mi ez a csendesség? — nagyon nehezen lehetne megmondani. Azt nem foghatjuk rá a legerősebb jóakarattal »em, hogy isteni béke. Azt meg nem akarjuk mondani, hogy hagyományos közöny. Mi is hát tulajdonképpen ? Talán valami, másutt sehol nem létező bölcs nyugalom? Talán folytonos elmélkedés a mulandóság fölött? Tatán hangtalan kifejezése annak, hogy minden csak értéktelen hiúság a nap alatt? Talán ez?el a hangulattal akaijuk az emberi dolgok (Ölé iroi, hogy minden csak >vanitas vanitatum ?« Vagy talán megsimuló filiszterség rejtő- zik ebben a mi megmagyarázhatlan hangulatunkban ? Csak a jó Isten tudná megmondani I Mert tudni — igén valószinQ - ■ mi magunk sem tudjuk. Ezt a csodálatos, megérthetetlen csendességet — a mi annak ideijén még a francia irónak is feltűnt — nem csinálja senki. Ennek a csendességnek nincs munkáló, hangulatkeltő apostolp. Ez magától terem itt. Benn van a levegőben. Magunkba szívjuk a lélekzet-vétellel és észrevétlenül vérünkbe gyökerezik. Ez a mi csendes berkeink vihar- téphetetlen hangulata. Történhetnek miattunk országos események; állíttathat a mi királyunk akár II. Rákóczy Ferencnek vagy Kossuth Lajosnak monumentális szobrokat, minket az sem zökkent ki csendes berki hangulatunkból. A magyar nemz -t történelmi eseményeinek évfordulóiról nem ve&Ünk tudómást. Minek ? Azzal csak megzavarnók ezt a léleklegeltető, berki csendességet. Október 6-ikáról, a szabadságharc tízenhárom vértanujának halála napjáról, Kossuth Lajos halálának évfordulójáról, és annyi nagyunk, annyi vértanunk kegyeletes megemlékezéséről is csak az újságokból tudunk valamit. Ilyen dolgok nem a mi csendet berkeilikbe valók. Vannak ugyan nálunk piarista-tanárok, akik véletlenül nem a mi szent berkeinkben nőttek fel s igy nagyon természetesen — nem szívhatták vérökbe és nem érthetik meg a mi csodás csendességQnket; akik azután megragadnak minden alkalmat, hogy az ifjúsággal szemben az ő hagyományosan hazafias nevelési szellemöket érvényesítsék; de ez a szQkebb keretben hullámzó hazafias lelkesedés nem rázza meg kedves berkeink méltóságosan hallgató levegő-oszlopait. Az iskolai lelkesedés hullámai nem ve-verődnek ki közénk. És ez jól van igy, mert minden szokatlanabb hevességű vérhullámzás árt az egészségnek. Nekünk nagykanizsaiaknak pedig fő a jó étvágy, a jó egészség, a nyugodt alvás. A többi vanitatum vanitas. Mindezt nem prédikálja nekünk sok* senki. Ha egymással országos dolgokról, nagy napok emlékezetéről igen-igen nagy csendben szót váltunk is, soha sem mondja egyikünk a másiknak, hogy nem kell arról beszélni; mindenféle flnneplési tervvel el kell fülelni: de azért mégis olyan bámula- - A „ZALA" tárcája. Srima nélkfll. /\' - A „ZALA" and.U Urcijt. - Vörös Géza a ritka szereocaéjfl térjek közé tartozott. Fe\'eséjét a fürdö-Avad közeledtével nem b4otottAk, nem lepték mej ideg- rohamok a igy az orvos rendeletére nem kt-llell IQrdöre vinni as asszonyt. Ellenben Vörös Géza tartozol l azok közé a gonosz veséjfl férjek közé, akik különböző okok miatt gyomork urára küldetik magukat a mindenre kén báziorvoaaal. Minden nyáron fürdőben, gyomorkuráo volt néhány hétig, azután — mint mondani szokta — •restauráitan* tért haza kii felesége mellé. A legutóbbi fürdő évad előU valami különös szeszély szállta meg az asazonyt ia. Azt mondta, bogy ö is férjével megy. — De mit csinálnál te olt, kedvesem ? ---Ejnye Géza, micsoda furcsa kérdés ezl Csak nem gondolod, bogy ahol te vagy, ott én lőttét-lenül boldog ne legyek ? Elég, ha mellettem vagy; ennél édesebb azérakozást semmi sem nyqjthatna nekem a világon. , Ilyen asszonyi replikával szemben azután minden liiztességea férjnek kötelessége elnémulni ée magához ölelni ast az á\|dott, szerelő azivet. Vörös Gézának aem maradt fenn tfgyéb, minthogy megölelje nejét és meghajoljon akarata elölt. Együtt utazlak el a fürdőbe. As eladi napokban pompáaan telelt az idő Férj és feleség\' szakadatlanul együtt voltak. De Vöröe Géza Iró-ember volt és az írók olyan bolondosán szeszélyesek, hogy néha néha magányra van azükaégfik. Ugy mondják: olyankor a teremtő iblet szállja meg ökei. öl if megszál ta és pedig rendesen esténkint Megkérte feleeéfcét, hogy szépen maradjon ottboa, mert ő egyedül akar kissé meditálni a parkban. Vöröe Gáiáné aranyos asszonyka volt ; ebbeia belenyugodott * A férj elment a parkba meditálni, ő pedig kinyitotta azobájuk ablakát éa gyönyörködve hall gatla az esti zenét, melyei as illaton léghullámok ringattak el hozzá az esxplanédról. Igy tartott ez körülbelül egy hétig. &s talán még tovább tartott volna, ha a fürdőben féijea asszonyok nincsenek. A féijea asszonyok tudniillik nagyon áldott teremtések csak az a hibájuk, vagy bát mondjuk : gyönge oldaluk, hogy végtelenül szerelik a házas ilelHIrámákat, Egyik este Vörös Gézáné valamit rendezgetett a szobában, mig férje meditáción volt. Egyszerre tompa koppanást hallott a szobában. Hátrafordult Valami fehérlett a padlón. Fölvette. Papirazeletkébe göngyölt kavics-darabot talált olt. Vaijon ki dobhatta ide ezl a kavicsol és mit akart vale? Igen naiv lélek volt szegénykor nagyon kevéa regényt olvaaott és Igy a postai közlekedésnek est a romantikus módját nem Iámért e. Inkább ca«k aaszonyi kíváncsiságból gondolt rá, hogy meg is kellene vizsgálni jobban a kavicsol is, meg a papirszeletkél is. Gyertyái gyújtott. Kesébe vette előbb a kavicsot. (Bizony szertelenül naiv asa/onyka voll.) Közönséges kis gömbölyű kavica volt aa, aminő ezerazámra hever a iürdöi utakon. Azután szétsimitotla a papirt. Arra már volt irva néhány szó. Elolvaata. .Ha meg akarja ismerni lérjét, menjen a parkba, a kápolna melleKi padhoz." A szegény aisasonyka elsápadt, reszketni kezdett Mi es? Talán csak trélálni akar valaki vele? Miért menjen ő a kápolna maUelll padhoz, hogy férjél megismerje ? As 6 férje kilogáatalan térj, aki moal valami irói munkán meditál Miért savarja meg? Nem megy bizony egy tapodtat asm, hanem inkább ha haza jön, megmutatja neki, bogy valaki milyen ostoba tréfát akart vele űzni. De hát az aaaaonyi kíváncsiság mégis caak gyötörte. Talán valami szokatlan dolgot müvei ott az ö féija, amit elölte Ulkol. Talán éppen valami (érftaa, namea tettet, a miből az 0 lelki nagysága méginkább kitűnik f Talán boldogilani akarja 0t a cédula ismeretlen küldője azzal, bogy szemtanába legyen férje nemes Isiiének? / Sehogyseih birt otlbon maradni. / Föltella kalapját, magára dobta gallérját éa ment egyenesen a parkba, a kápolna felé. Oommi különlegességek éi clilrarglal czlkkok nagy raktára- Alt és Böhm -sHB NAGY-KANIZSA. =- Postai megrandaléaek pontoaan Mikftxftllataak I! Nagy<-Kanina csütörtök Zala. 80. Mám. (» l«p ) 1847. ok\'óbar hó JUo toa egyértelműséggel lapulnak meg, mintha csak valami titkos összeesküvés szálai fűznék egygyé mindnyájunk lelkét. fis ki tudja: nem lappang-é ez alatt a megmagyarázhatatlan csendesség alatt valami nagyszerű, valami meglepd terv? Talán azok a vezérlő egyéniségek, akik ebben a bámulatos csendességben is elül-járnak, tudnak valamit egy lassan-lassan gyűlő, növekvő tűkéről, mely a hazafias kegyelet-napok megünneplésére szánt, de fel nem használt összegekből már hatalmas alappá szaporodott. Egyszer csak azután előállanak s a mi hosszas berki csendességünket megmagyarázzák és egyúttal meg is koronázzák va lami hatalmas emberbaráti alkotással. És állani fog majd a mi berki csendességQnk mo numentalis emléke: egy szegényház, árvaház vagy dologház..... Hanem hát ha elolvasnák ezt a mi vakmerő föltevésünket, mit szólnának hozzá a mi házaló koldusaink, a kik szomorúan bandukolva, a második ezer év megkezdett ösvényéről reménytelenül néznek vissza Nagy-Kanizsa városának az euő ezer esztendő emlékeül kimondott határozatára: a szegény ügy rendezésére. 41 A király nevenapján. ösi szokás e hazában, hogy mindama napokon, melyeken a hivő sziv a véghetetlen Istenséghez fordul, áhitatos imádság száll égbe minden hitfelekezet templomában a király és királyné jólétéért, életéért s egészségeért. Ösi szokás, hogy ama napokon, melyek a király életében kiváló fontosságúak, e haza polgára Isten oltárainál találkoznak, ünnepélyes isteni tiszteletei tartanak és a király életéért könyörgő zsolozsmák hangzanak a magyar haza minden tájékán. A király születésenapja és a király nevenapja minden évben alkalmul szolgál arra, hogy az ország méltóságai és előkelőségei a szegényekkel és gyámoltalanokkal egy imában egyesülnek, melynek a béke főpapja, Magyarország hercegprímása adja meg minden évben a szentséget. ó Felsége nevenapjának előestéjén, október 3-án rendkívül diszes ünnepségeket rendeztek Magyarország minden városában falujában és községében. Az idén a király nevenapján fellobqgóztak és feldíszítettek minden várost és falut, kivilágították az ntcákat, kunyhók és paloták ablakait. Fáklyásmeneteket rendezlek, örömtüzeket gyújtottak s mindenütt ünnepélyes istenitiszteletet tartottak, Imi mind a szeptember huszonötidiki nagy eseménynyel van összefüggésben, ameiy napon a király történelmi multunk nagysága előtt meghajolva, ama királyi kéziratot intézte báró Bánffy Dezső miniszterelnökhöz. Vájjon csakugyan oly váratlanul, oly meglepőn jött ez az esemény, mint az ilyen ünnepi hangulat után ítélve^ feltenni tehetne? — Az a politikai és nemzeti irány, mely a királyi kéziratban megnyilatkozik, nem létezett és nem uralkodott már korábban is a király minden elhatározásában ? Nem nyilvánultak-e már ismételten törekvéseink nemzeti irányban? Agliardi nuncius és\'Kálnoky gróf külügyminiszter bukása óta folyó évi szeptember 25-ig szakadatlanul és szfinet nélkül a teljesített nemzeti aspirációk nyomai húzódnak végig és az a tendencia, hogy Magyarországnak megadassék az a magas, előkelő állás, mely azt nemcsak mint hatalmas, fejlődésképes és önálló, független államot, hanem minta hűséges odaadó, mindig megbízható és politikailag érett nemzetet is megilleti. Magyarország királyának reprezentálása az ezredéves kiállítás alatt, amikor is Szent-István koronájának viselője egynek vallotta magát -nemzetével; Budapestnek királyi székes fővárossá való emelése; az ujon alapított magyar katonai tan- és képzőintézetek; a magyar udvartartás előrehaladó fejlődése és az imént kibocsátott kifályi leírat, mely az ország történelmi nagyjainak emlékszobrokat emel az a fővárosban: mindez a tényeknek egész sorozata azzal az egyedüli, felre nem magyarázható célzattal, hogy Magyarország jogos követelései figyelembe vétessenek, a Vi\|; Kaaluáa aa idén » as éveken át metssokott módon ünnepel ék mag október 4-ikea a kirá y aevenapját. A várua lubogó-di-ibea oh Délelőtt 9 érakor a polgári hta-e^fc hivataluk\', továbbá a köóehdwreg és honvéd, ■ég tisztikara, a tantes\'flletek a tanuló ifjúság. gaJ, a íolfioa uak»dó e»ő dacára i» magjelentek 1 plebánia-temp ómban é» rsit»euek aa éiorpitt misea. melyet Wibtr Vince, admiaiaairator, •sentferencrendü haWönrtk végezett Honit k Hoaor éa TMet Manyiiért saeuiieraaereadt áldozópapok segédlete mellett. Légrád vérű haa6ia küsönaége ia nép éa magasztos módon ünnepelte meg es iden lel«ége a király aeveaapját.A keademéoyeaéa varos kép»isl(He.«iülete kebeléből indult ki. F. hó 8 én a célból megtartott rendkívüli kte-gyülésen MikUr Oyöxö köieégi képviselő indítványa folytán egyhsnge lelke-edeaael elhatá-roaták, hogy 8 éa eaia a Zrinyi-iér i»ilági tat-«ék, Ünnepi di^aenei reodextea-ék, 4-én diai-köszyttle* tartawék, melynek végeitévei a kép-viaelök a megtartandó ieeai liaatalea teatOlaii-leg veasnek rétxL E hatanna* értelmében a vároai allljt* róeág in\'éskadésa loljtén va-éraap aata 7 érakor mintegy varázaa\'óra kigyúltak a Zrin)i> tér házalnak ablakaiban a gyertyák laagjai a megszólamlott ajhelylieli önkéntes tűzoltó wa-kar harsonsj, maga köré oyttjtvéa as elttliáré-sAg éa képviselőteslü el tagiait, valaminl a város nagyköaónaégéi; kik az önkénles tűzoltótestület saa«ió alatt kivonult osapata élén alitat foglallak a fényesen kivilágított a a király olaj leit ményl) kepével leldis/ftett vAmabAaa elő\'. Ennek egyik ablakából Kovát Gyula kö<agi legysó megható letekerne ően síép baaaflaa bes<édet inté<eti a megjelentekbe, méltatva aa fiaaeptég eé-jat s éltette az ország ezereieit uralkodhat. Aiután megindult a masat a tűs-0 Irt zenekarral a körüljár a a Zriayt-larat My-lonoa ée tüntető „Etjén a király* liengo«taU«4 »al. A lelkesedea legmagaaabb lokál a rom. katb. iakola előtt érte el, amelynek va«etői — a< apácák — gyönyörűit a kivilágította* aa épületet, a a menet odaérkeaéaekor imp iaána görftgtűzei gynj\'otiak. ,, Héttőn reggel 10 órakor a képviselő testület di-akAzgyülóei\'tirtoit, ahol ugy a nap emék», valamint 0 felsége a király f. évi aaeptember hó 25-én kelt éa Bánffy Desaő miniszter elnökből intéseit örűkké nvese\'es kézirata jegy»4-kűnyvileg lón megörökítve. Ináét sután a A téliéit pad közelébe érve, meglasitotla lépteit. Körülnézett. Cserd mindenült. Egyellen lélek sebol Zajtalan léptekkel ment tovább. Már csak W—30 lépésnyire lehetett a padlói. Látla, hogy a padon ketlen ülnek: egy nö és egy lérft. Megállott. Moal a két a\'ak lelállott. A Urfl as ö férje volt; megismerte. LáUa, hogy kezet szorítanak egymással. Néhány ásót suttoglak, azután elváltak s mindegyik ellen-kesö irányban távozoU. A aaegény asszonykának minden csepp vére agyába nyargalt Szédület lógta el. Azt hitte, bogy nyomban szörnyei fog halni. Oasseaisdte minden erejét éa rohant vissza a fürdőtelep felé, bogy térjél megelőzze. Csak annyival ért előbb, hogy az ablakot kinyithatta éa kikönyökölhetett, ahogy rendesen lenni szokta, mikor férjét várta. Agyában megknazálódlak a gondolatok. Nem (adott határozni. Csupán lerméazeles női gyöngédségének köszönhette, hogy belépő férjél rögtön neg nem támadta, a Vörös Géza szokott módon nejéhez lépett, meg ölelte és homlokon caókolla. — Kígyó I — gondolta megcsalt asszony, de nem tört ki Nyugalmai azinlelt, pedig á boezu lávája forrt benne.; Vörös Géza asooban iró-ember volt, aki a megalkotott novellákat - ugy lálssik — mind- járt gyakorlatilag is foganatoeilotta.\' Az ö ügyeimét nem kerű le el nejének leplezett izgatottsága. — Valami bajod van, Ella? — Semmi.semmi I — mondta az asszony — Csak egy kis löfájést érzek. — Akkor feküdjél le, kedvesem 1 ás alvás majd hassnélni fog. Leleküdlek. A lérj h.imar elaludt. De az asszony sgyábsn forrongtak a gondolatok. Mit csináljon ? Öngyilkos legyen ? Vagy megölje azt as aaszonyl ? Végre egy t>-rv érett meg agyában. Azt minden részletében átgondolta, azután hajnal felé elnyomta öt ia az álom. Reggil ugy kell lel, mintha az álom csakugyan teljesen felüdítette volna. FArje egész napon át kémlelte, bogy nem vess-e jéfnre valami különösei. As olyan férjek, kik tilosban járnak, mindig gyauua szemmel lesik nejeikel, különösen ha lő-lájáaról panaszkodnak. Halha megtudott valamit a a lőfájás csak lepel lelke dulollságára. De nem veit észre semmit. Eljött az est. Vörös Géza megint elment meditálni. Feleaége pedig távozása után röglön öaszecso-magolt mindent. A számlákat bekérte; a kocsit as esll vonalhoz megrendelte: azután vette kalapját, gallérját és ment a parkba, a kápolna felé. Mire a kápolna melletti pud késeiébe ért, kissé megállott. Kesét szivére szorította, hogy a háborgó jószágot kissé elcsendesítse. Higgadtságra, nyugalomra volt szüksége. A kavicsos útról latért a park pázsitjára, hogy teljesen zajtalan léptekkel érjen a padhoz. Férje egészen bizalmú közelségben Olt a nö mellel!; teljesen egymáahos simultak A szegény asszonyka reszketni kezdett. Ajkaiba harapott. Most csak egy revolver-lövés kellene a a másik pillanatban olt he- eme mögöttük a iüvön szél-iocscaani agygyal. Milyen hatalmas dráma lenne as I Hasábokat irhatuának róla\'a lapok ; pompás, megrázó novellát a tárca-Írók. Ez a gonosz aaaaony pedig markába nevetne, inert axután teljesen övé lenne as a férfi, akibea most csak lilokban, csak bűnös szeretemmel simulhat. \' Villogó szemekkel, szép halkan köaeledeit hozzájuk. Mikor egészen melléjök irt, kilépett as ut po rondjára, nátha végig ason jött volna. Megállóit. Azután olyan Önuralommal, aminőre csak a boezu láváját viaazalojtó asszony képes, így szólt: — Géza kérlek I Vörös Géza és a nő megrendülten ugrottak löl, Megnémította mindaketiöt a meglepetés, Vöröené odalépett férjéhes, megfogta karjM. — Nagyon sokáig meditálsz, angyalom 1 Majd lekésünk a vonalról. Aiután vitte magával s sápadt férfit. —f. Nmy-Kanitsa, oaütörtök Zala 80. Mám (f. lap.) képviselők teatüleiilég ■ helybeli , ágoat. iui> Itefiku templomba vonaliak, ahol Stilvágyi Qyala evaaf. Itlkéaa, nagyhaiá»& bestéd kíséretében lélekemelő iatani tiszteletet tartott, ki •Írva MikUr Győiő araof. tanító nép «a ha táaoa énekétől. S eual a magaaitoi 4a hatalaa ünnepiégét befajuMk; amely najyfjnio«sé\|(u volt itt, — a köivei len horvit határon, — ahova jnit_i<aaaf aéba-néha Horváioratág mayyarel-leaaa déli asellőaskéje. — «.— Hmlhiljéa hélfőn kirilágiiot\'á k a rárótt, Keddan féayea hálaadó iataatiaitelatat tartottak a kaiolikaa áa iaraelita taaiplombaa, a polgári éa haloaai haióeágok rémételével. Ai iskolák rtü aetaltek, a várua lobogódint öltött. a lala-lguaW\| l Reggel fényea inteni tfn-telet valt, maid megyei DSigrlléa, nclynek ba-téroaatábúJ hódoló feliratot kUdöttok a királynak a Simtftn, flaárwidstni. Tapolcáit, Ctáktornydn, Alti Imáién it Ldt&én mindenütt »iép Oaae péiyt readntek a kira y nevenapján. Politikai szemle. BslfBld Október 4-én A magyar országgyűlés hödolata a királynak. A ttpviaslűhámak október l-jén tartott Oléaéo Szilágyi Dezső elnöki előterjesztésit magterén, mikor jelenlette, hogy a törvényhozát a maga réséről is háláját kifejezésre juttassa 0 Felségé-nek abból aa alkalomból, hogy nemteli nag^a-iáknak lit rzobrát ál ittatja lel az oruág lőváro-lában: aa aKteijeaaléat az egén hát leikea él-jenzéaael fogadia. Az indítványt báró Podmanlcky Frigyet tette meg, a királyból intézendő felirat-szövegét padig Molnár Antal jegyző olvasta. A leiirat Igy szól: Feltéget Császár ét Apostoli Király I Legkegyelmesebb Urank 1 A magyar oraaággyfllét képviselőháza bálával éa hódolattal vett tudomást Felségednek f. éri szeptember hó 86 én kelt azon lenkőlt el határoaáMról, melyben nemzeti életünk elmúlt náaadalnak kimagasló alakjait megőrőtilő sro-borműveknek a székes főváros terein felálli-tásái, saját udvartartása költségeinek terhére, méltóztatott legkegyelmesebben elrendelni A lejedeimi bőkezűség egymagában, a melyet Falaégedlől hosszú időn át tapautaltunk, a hála értelmei vei tőit el bennünket. De a mi a Mkaaedét lángját keltette lel milliók éa milliók alivében, abban áll, hogy a királyi érate éa gondolat, mely a legfelsőbb kéiiritot ingatta, agy éa ngyanú azzal az ér-zéaael éa gondolkodianl, melylyel a nemzet múltja iránt viaeltetik. Király M nemzet öeeieforrva a mait iránti érzésben, egyaránt át vannak hatva attól meggyőződéitől, hogy csak az az ország ét nemzet számíthat honzu fennmaradásra, mely kegyelettel tekint ristta őseire és a mely megszívleli a tanulságokat, melyeket a mnlt küzdelmei, dicsősége és hanyatlása egyaránt leltárnak előtte ét a melyeket történetébe annak kaié irt be, ki királyoknak ét nemieteknek törvényt szab. Szivünkben — ama törvénycikkelybe is beiktatott — királyi aióval, melylyel felséged hQ népe iiAat törhetetlen bizalmát nyilvánitotla a multunk tanúságaként felmerülő ama meggrő-déasel, hogy erős a király éa nemset, midin törekvéaeiben őaaze van olvadva: Felséged veaárleta alatt bitalommal nézünk a jövő mindea küzdelmei elé és midőn felségedet kérjük, hogy hódolatteljes hálánk kifejezését fejedelmi megszokott kegyestégével fogadni Méltóstsnák, kérjük a Mindenhatót, hogy ut a királyt, a, ki a lelkesedésnek, as erők egye- tisztelettel éa hódolattal vágyónk császári éa ét apottoli királyi leltéged legalázatosabb taolaái: Magyar-, Horvát és Silavoooruágnak ország- gyülésileg egybegyűlt képviselői. A képviselőház hétfői diszülése impozáns Ie» folyású volt, t a király iránti neretet nyitvánu-lásában magasztos. Ez a hódo\'at a feliéget király iránt, imini aa aa egyes saóookok bénádéiban megnyilatkozott, páratlanul szép kifejezése annak a dina«ztikus hűségnek, melylyel a magyar nép képviaelői t a magyar nép maga a dinasztia iránt viiailetik. Az ülés féltizenkettő után keidődött, akkor foglalta el Sdlágyi Dezső elnök fekete magyar dinben helyét az elnöki dobogón. Előterjeazti, hogy napirenden van Podmanicky Frigyes báró javallata a királyhoz intézendő hódoló felirat tárgyában, t kérdi: kiváne valaki a tárgyhói aaólani. S egymásután szólaltak fel a aiabadelvű párt réatéróí: Htftdüt Sándor; a függetlenségi ét 48-at párt nevében: MmmUhwí Lajos; a nemzeti párt ré-zéről: Apponyt Albert gróf; ai Ugrón párt rétiéről: Holló Lajos; t a néppárt réaié-ről: Molitár\' János apát Élénk és lelkes éljenzések hangzottak fel a beszédek közben. Aa elnök azután kimondta a határozatot, hogy a ház a Ihódotó felirat uövegét egyhangúlag elfogadta. Ot percnyi nünet után a fölírat növegét hitelesítették. Az üléa végén: „Éljen a király I" felkiáltás ingott végig a termen, t aa fldvrivalgái még a folyosóra is kihallatarott Külföld. A görögök. Október 4-én. A Ralli-mininterinm megbökött. Október 1-én érdekee ülése volt a görök kamarának, mely alkalommal Ralli előterjesztette a békeföltételeket, melyeket nagyon silányoknak mondott Ralli as-után lemondott. Minthogy Delyanin nem Ígérte, meg, hogy a király által alakított bárme\'y mi-nuterinmot támogaan/a király Zaimiat biata mag a kabinet alaŰlátával- Ea eleinte vonakodott a megbízást elfogadói, arra nlalra, hogy Delyannin a majoritás veiére. De a király nn-uolására mégis elfogadta megbízást. A külügyi tárcát Skuladen valószínűleg megtartja Deljannisz azt közölte a királylyal, hogy cnk abban ai esetben szolgálhat támogalánal, ha a kabinetet aa ő elnöklete alatt alakitánák meg. Október 8 án a miniszlerválság még megoldva sem volt, a kabinet még teljuen nem aulait meg. Zaimie azonbah a tárcák nagy rénét már betöltötte. Delyannin egy jegyzékben tagadba, mintha Zaimianek többsége volna, s kijelenti hogy nem ismeri ai alakulóban levő miniutériumot. a A hivatalos ministerlittta a következő: Zaimíaz elnök éa külügy, Stmolennki hadügy, Korpán ezredes belügy, Streit pénzügy, Toman igaz-ságügy, Panagíotopouion közoktatás, Hadjikyriako (engerénet. Toman igazaágügymininter. aki katolikui, reggel tii órakor Deongelgt katolikus pűtpök jelen létében teni le ai esküt Ez az elaö eset, hogy Görögoruágban katolikui ember len miniuter. a Ai nj miniszterek okt. 8-án leiették u esküt a király keiébe. A királyi palota elölt öniegyü-lekezett tömeg rokonuenveaen üdvözölte a minintereket, különösen Simolenstki tábornokot. Postai mizériák. Csak imént közöltük lapunkban a pécsi Magy. Kir. Posta- é» Livitda igazgatóság" hozzánk küldött hivatalos értesítését, melyben a „Posta-miuriák LtUnyén* cimD cikkünk folytán tett intézkedéseket tudatta velünk. Most megint érkezett hozzánk a nevezett . . „ posta- és távirda-igazgatóságtól értés tés, aitéMMk éa nagy célokra IránytáMnak hala - ,r ...___* g , ~> , ,, ■ 1 mát biija 4a akirályi családot, melynek mw "S \\P"^mtz/ndk\' C?Q a nemzetével öaneiorrt, tartsa meg mindenkor cikkünkbe foglalt felszólalásra tett hivatalos aMot oltalmában, kik legmélyebb alattvalói intézkedésről szól. Ebből örömmel éa megnyugváasal győződünk meg arról, hogy a pécsi »Ma-gyar Kir. Posta- éa Távirda-ígazgatóság* a lehetőségig minden irányban lu akarja elégíteni a közönség igényeit a ezzel a különben is nagyfontosságú intézmény iránt táplált erkölcsi elismerésünket csak fokozza. Ujabbi hivatalos értesítése — mely nemcsak bennfinket, nagykanizsaiakat érdekel, de érdekli a mi mozgó-postánkkai összeköttetésben álló vidék közönségét is — igy hangzik: 22916/IV. A »ZALA« cimü hirlap tekintetes uerkesztőségének N-Kanizsán. Vonatkozásaal becses lapjának f. évi 68. számában megjelent«Postai mizériák* cimü cikkéte, van azerencaém értesíteni, miszerint a budapesti társigazgatóság felkérésemre intézkedett, hogy a budapesti főposta-hivatalnál este VII óráig feladott levelezés az ugyanaz napi 207. számú vonatban kOzlekedő mozgópostád val, mely Nagy-Kanizaára másnap reggeli 3 óra 52 perckor érkezik okvetlen továb-bittassék. A postautalvány felvételi éa kifizetést szolgálatra a hivatalos órák a nagykanizsai posta- és távirda-bivatalnál a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter Ur ö Nagy méltóságának 1894. év április hó i-én kelt 15131. számú magas rendelete alapján és a nagykanizsai kereskedőké* iparosok érdekeit képviselő soproni kereskedelmi és iparkamara hozzájárulása folv-tán lettek d. e. 8- 12-igés d. a 2—5-ig megállapítva. — Ennélfogva ezen szolgálat meghosszabbítását annyival kevésbé rendelhetem el, mert ha valakinek afir-gősen kell- küldeni pénzt, azt délután 5 és 6 óra közt pénzes levélben feladhatja. Téves a cikknek azon állítása, hogy Nagy-Kanizsán vasárnap délután a levél-hordók az ajánlott leveleket kézbesi(ik, ellenben a fiókbérlők azokat nem kapják ki: mert vasárnap délután csak a közönséges \|evelezés adatik ki ugy a fiókbér* löknek, mint a levélhordóknak. —> Az ajánlott kDldemények, postautalványok, pénzes levelek és csomagok kézbesítése hetfőre marad. A vasárnap délutáni kézbesítés nevezett helyen már több éven át igy történik, aminek tehát oly módon való megváltoztatását, hogy a vasárnap délután érkezett a\|ánlott levelek a fiók-bérlőknek még az nap kiadasaanak, a mostani viszonyok közt, a midőn a vasárnapi munkaszünetnek inkább kiterjesztésére, nem pedig korlátozására irányul a törekvés, nem tartom eléggé indokoltnak. — A posta—távírda alkalmazottak nak úgyis alig van stabad idejük tehát kényszeiitő okok nélkül nem volna méltányos, hogy eppen ezen alkalmazottak ne élvezzenek legalább minden máaod-vagy harmad vasárnap és ekkor is csak délután némi kis pihenést Pécs, 1897, okt. 2. Ofns, Nagy-Kanizu csütörtök Zala 80. mlfú 4. lap.) 1897. október hó 7-én „Szabadalmi há&" Est a eevet kapta ey budapesti aj alkot, melynek érdekében a követkeaö értniMst vettük: Tekintetes szerkesztőség! As épitán ipar haladásáask és legujsbbkori fejlödéUsek bemutatására néhány ktsaaményeső közreműködésével a fövéma egyik legelőkelőbb steájábaa agy agyoeteseit azabadelml- (patent) \' kés épiiettik. melynél caakis olyan anyagok bssx-nihataak Isi és essk olyan szerkezetek, beren daaéeek éa lefeienléaak vétetnek igénybe, melyek lakélaisseég, jdaág, bsasaálhsiáaág, isrtsaág é* eábserüség takintetébao a legújabb haladás leg magauhh fokán áHsaak, illetve, a mennyiben a< anyagok éa bersadiséufc •sabsdslmi joggal bir aak, csskia szabadalmi cikkek képeahetik a hás fleatee alksirésseit, amiben u elnevezés jogosult Uga rejlik. Így elkáeaitletvéa belső bslyiségnirel a hás, ss életssükeég\'etek tedexéeére szolgáló egyéb eaaba-dalmi tárgyak á landó bemataiáaára, illeive esakre aénve belépti dij mellett állandó kiállításul és váaároearookal is aaolgálb»in, éa igy aséle«ebb tsrjedeiembes semoak s házépítésnél és háxbe-randaaéi nél, hanem valamennyi baaiaoa assbs-dalmi lánynál a legújabb időig elért eredarinyt könnyen s/enlélheiővé teesi, illetőleg a rohamos ipart haladás kösepette egy kelyen könnyen áttekinthető telles tsjekotssi nyújt, miáltal a kes-deményeiök véleménye ssarint közaiOkiéglet is fog kielegitieini. Hogy pedig miaél ssélsaabb tér nyijiaaaék a á kUönböaü és sokiéle irányú találmányok gyakoriali kivitelére, a szabsdalmihás, m y legalább sgysmsleteera van tarreara éa külső leiasöéeéie-kan m építéssé\'i müvéeset legújabb igéaysinsk is mag J»g lalelni, s ssnbadalmi tárlaton kivfil bérbe adható kényalmea lakásni, kerttel, bolti he\|yiaéggel, istállóval, és gssdaoági udvarral fog biroi nysri- á< léli basnálairs, teiiát téli kerttel ia ls»s ékítve. Oy aaeteiben, midőn ugyaaa<on agy ssakaiábaa anyagok, berendelések és tár-gyík igénybevételéire aáave — a menny iliea a ver»enykep-aseg mrgtllapitás végeit nem le-hetae va\'smesnyii lelbaaanáloi — válssstáat kellene sMgrjteai, a kikérendő hgleuyeséa ,\'eltevéu ■elleti a m. mérnök- éa épflgnegy et döntés* lenne iráayadd. A hás lé\'eeitésenél a réaavevök aaoa e\'őay ellenében, kogy tárgyak bemniaiáara jat, aa anyagot éa a berendezéseket vagy talál-■áaynkat s munkával egyfiti minden hsssoa né-Ml BakOKaéghea laroaak rad»lkaésre boc«»-tani, da esea ösköl\'ségi ö«teg ereiéig, mindeddig, mig as tőlük meg nem váltatik, InUjdoaoa réssesei maradnak a básnak, melynek tissla jövedelme jótékony célra fotditiatik éa pedig a .Magyar itók segély-rgyleie," a »MasyarorsUgi hirapirók nyugdijintrsete," n »Budspe-ti njeas. kék egynükts aegelyalapjs< és a Vidéki hírlap-tok ayagdl) iatéseie javára, mire nézve neve-sstt istéietek elnöktégeinsk as sllsnörsést\' jog Mstnsittatik. Eteket becses tudomására ho<vs, kérem a te kiwetee eierkesstősései, aiivssksdjék as sssméi a maga réméről is párto ni és bö\'ea beiáiása sas-rint elömoaditani. a minek reményében már mo-t ia asoa kéráméi bátorkodom terhelni, hogy aa eláadatiokat beeses lapiábaa köaölni és as érdeklődő fővároxi éa vidéki lieztell nagy és kia iparosok vaiamiai a paientiulajdonoaok figyelmét telkivsi, begy ha a kés léteeittaében réett venni ákajuank, ebbeli kívánalmaikat leskéeöbben f. évi október 16-éig liwtelettel slóliratial (Buda- K, VI., gyár-utca 90. et. s.) vagy dr. Bsikiay ea arral (lakik: I. Kriazifna-körut 91) ki aaivae volt a vállalataál a titkári leendőket el vállalni, levélilea köaüijék. Budapeet, 1891. szeptember 29. Alátstoa aaolgája; KUGLER MIHALT, ■ffifrérsök, m. kir. állsavunii lelügyelö. vele egyet, aaserint, a mint a vendéglő kibővítése egyik-másik felet érdekli. As emiilett középületünk után, most én veszem sorra a gazdasági tanintézet taj épületét, melyre Vidéki levél. Keszthely, 1897. október 1-én. Tekintes Szerkesztő Url Beeses Ispjánsk múltkori számában \\alski, agy tudósító társsm ugyancsak leasólta „Hullám1* vendéglőuket A kérdéses cikkecske HÉnak tetszeti Keszthelyen, sokan pedig nem értetlek Európa bármely városa is büsske lehetne. A hatalmas épület mindenkit meglep, s láttára szemlélőt öröm fogja el, hogy ily disses hajlékot emeltek a gazdasági tudományoknak, a melyeknek \'folytonos fejlesz lése basánk jövőjének egyik legbiztosabb alapja. As oks>erü gazdálkodás van Uralva leginkább előmozdítani az általános jólétet, a minek éltető eleme az édes anyaföld, a mely sz érdekében tett lanulmányoaáaért és a reá fordító t gondért sohasem marad háladstlsn. As óriási épület a J)eák Fenenc-nlcában épült régi polgári iskola helyén. Ai intézet kényelmesen elhelyeskedhetik benne s á tudós tanárok nem lesznek kénytelenek sz előadásokhos ssők-séges tárgyakat ugy összezsúfolni, mint as eddigi épületben történi. As egyes szsktanárok tárgyai az iatézel külön-külön osstálygJban vannak szép áttekinthetőséggel feltárva, ahova nemcsak as elősdásokat hallgató ifjak, hanem as érdeklődő kösönaég ia juthat, a mi mindeneseire nagyon örvendetes dolog, mert egy vonzó ponttal több len Kasst-helyen, a mely as ide jövő idegeneknek figyelmét le fogja kötni A épületnek külön berendezett villamvilágitása van, ssóvsl aa minden tekintetben Id fogja állani a versenyt a küllőid gasdasági lanfntézettivel. Mint minden qj épületet, ugy terméuelenn az intésetet is megkritisálják. Senkinek sem tetnik, hogy a járdán kősönsé-get kavics van s hogy ha már oly aok pénzt áldoztak as épületre, nem akartak egy pár ssáx forintot snfaltra költeni. Ez éppen ugy veszi Id magát, mintha egy ki fogástalanal öltözött gazdag mágnás alsó talpal varrst a cipőjére. Sokan kifogáaolják as intézetnek feliratát ia a mely nem cssk sz épülettel aránytalan, hanem aránytalanok a betűk egymásul ssemben is. As épület tetején levő siremléksserü diizitése-seket nm tartjuk valami nagy diasnek. A Széchenyi-utcában volt polgári iakola épületét lemetnették, hogy az utca-vonal egy irányban legyen, a moet ablakai nincaenek, amiért komor ké)mt nyújt, a mely as intései ssép homlokzatával nem áll ösnhangban s ba as épületet ezen oldaláról tekinti meg as ember, nem a legkellemesebb benyomással halad a a homlokzat felé. A polgári iakola épületének régébe pedig egy ócska kis kapót Mentettek, a mely elé enk egy bessélgelő Rozit és Jancsit kell képalni és kén a legszebb falusi kép. Mindnek azonban nem vonnak la a remek épületből nmmit s csak annyit határoznak, mintha az emiitett gavallér mágnás nyakkendője egy kiasé léire állana. Mint már hirdetve volt, az épület ünnepélyn felavatása október 19-én lesz, a mely alkalomra földmivelésügyi miniszter is meg fog jelenni. Már eddig is számtslsn bejelenlés történt s előre láthslólsg temérdek vendéget üdvözölhetünk falaink között, mert az intézet volt hallgatói áthatva nagy Fntetlcs iránt érzett kegyelettől, töme-gntül fognak eljönni, hogy itt társaikkal as elmúlt idők szép emlékét felelevenítsék. As ünnepélylyel kapcsolatban nagy bankett és táncmulatság Is len, á mely koronájává válik a nálunk esideig tartott hasonnerü összejöveteleknek. Még sok Írni vsló lenne, amit asonban későbbre ha\'asstok. Esek uUtn maradok a Tekintetes Szerkesztő urnák tintelója: HÍREK. -Veasetl hála a lulaMaetok-ben. Zala vármegye kir. tanfelügyelője, ár. Ruzsicska Kiírná, kir. tanácsos, abból tz alkalomból, hogy királyunk a magyar nemzeti mait néhány kiváló alakjának saját költségén szobrot óhajf állíttatni, lelkes felhívást intés a felügyelete alatt álló népoktatási intézetekhez, az esemény méltatása céljából. A felhívás egész terjedelmében ez: 3095 ss. Zalavármegye kir. tanfelügyelőjétől Zalavármegye mindenféle fokozata, állami" államilag segélyezeit községi s községi Jellegű népoktatási tanintézeteinek igazgatóihoz tanítóihoz. ó Felsége, Apostoli királyunk, sseptem-ber hó 26 én legfelsőbb kéziratot intézett Magyarország miniszterelnökéhez avégből, hogy a mull idők kiválóbb alakjai, kik a nemzeti élet különböző téréin magákat kitüntették, szobrokkai örökittessenek meg. Az uralkodói bölcseségének ■ a magyar nemzet igaz ragaszkodását méltányló atyai jóságnak messze időkre kiható, magasztos okmánya rx, mely tárgyánál fogva felette alkalmas, hogy iQuságunk szivében a nemzeti eszmények lángját kigytytaa, ápolja a bennünk a nagy és szent példák követén iránti készséget és lelkesedést már jókorán felkeltse. Felhívom tehát Címet, hogy a vezetése alalt álló intézel, illetve osztály növendéket lött ezen korszakot alkotó eseményt értelmi fejlettségüknek megfeleld módon méltassa s már zsenge korukban arra intse őket, hogy az élet becsét a haza iránti kö-feleségek hü betöltése állapítja meg Végűi forduljanak hö fohásászal az egek Urához, hogy a nemzet, melynek költ0it,hOs»it, bölcseit és vértanúit királyi kegyelet koszorúzta m- g, éljen örökké, dicsőn és boldogul, halhatlan fiai nemes erényeiben I Hazafiúi Üdvöaletlell Zala-Egerszeg, 1897. október 1. DR. RUZSIOSKA KÁLMÁN, kir. tanácsos, tanfelügyelő. L — Bijrgysés BuriU Mátyás, tekintély* karádi kémkedő, eljegyezte lese Gizella kieaas-szooyt, liu Simon, városunk ismert polgárának kedves leányát. — Feteivasé és vtU-esláiysk. A keszthelyi iparos Ujak önképző köre szeptember 90 én tartott rendkívüli kOSg\\üénn elhatárosis, hogy a jövőben minden varárnap eeta 8 órától 10 óráig felolvaaó, szavaló éa vita aatélyt rendes, mslyeo vendégek is saivann láttatnak. Aa első nléiy e hó 10-én len. — Aagyilkei Kkséaagy. Drmknif Jóssef a Csáktornyán állomásozó dssidás-asred főhadnagya m. hó 99-én, a kanárnyában levő lakásán ismeretlen okból lejbe loite magát s azonnal meghall. A hollleele! beenntelés után e ho 1-én basa n^llilollák Vilfschbs, hol a on ládislrbollban helyűik őrök nyugalomra. Allatai, müveit löhadnagy Öngyilkossága nagy réuvéiei keltelt Cnktornyán. — Néppárti »Alén leaugyémsl BalAaxou. Megjelent Somogy Snnl»Baláason gróf Zichy Nándor táborkarával, hogy elatondjék ismeretes lartalmn ovácsióikst U „aj rendről" a kormány által kizaákmányolt nép nyomoráról (!) meg a zsidókról... Hál ss ily gyülaaakre ae» nehéz hallgatókat csábítani; a néppárt pedig mii nm tOrődve a törvénynnyel, gyűléseit rendszerint bucsu napján tartja, mikor a népet egyéb okok is ősne ssoidák csoportosítani. Nem is érdekel bennünket as, hogy mit beaséllek Somogy-ázent-Balázaon, tudjuk már, hogy mit ssoktak bessá ni, de u már kétségkívül érdekű dolog, kegy a néppárt vezérei Somogy vármegyében eaottal * - N,fy-Kanleaa osűtBrtök csalódlak. Már hetek Alt folvl la agitáció • eiomaaédoa p\'ébánlákon, huny impozáns tömegei i,(jji«»n»k öenae, mely lelkeaen qdvOi&l\|« • párt rézért ■ bevegye Ijasán • néppárti Igéket. A* eredmény eionben n«m Mell meg n várakoiái nak t magok a papok te voltak megelégedve ; maguk konalalálták, hogy a szenlbaláasl buosun máskor la voll annyi muhar, mint taullal éa a tflmag moat aa volt lalkaaabb, hangoaahb mint máikor. A látványoaaág érdekella, akarta látni a gaadag grófot apoetol-Norepében éa miután báláiéit láláeával, maghallgalla ai elad aaóuokot, de csakhamar magunta a dolgot i oll hagyta a gyOMat, melynek végén aa eiernyl emberből alig maradi olt pár aaáa, kik várták aa áldomáal. Pedig a aaónokok aau lal ia kilrllek magukéri: elmondtak mindent aa „uj rendről", a kormány állal kiaaákmányolt nép nyomoráról, a uidózról, a valláa reasedelméröl, nem maradlak el a Lepsényi fél* adomák aa — a nép mégia hideg maradt. Hát peraae, arra aat mondhatják, hogy a nénit a liberális oorrupofó megrontotta.. Padig a dolog xfilja abban áll, hogy kéatelloghaló igaaaájtok ellen értalmea nép előli küldeni haaaontalan. Meri ii „uj rendet" helyesli a nép; énl, hogy a val-láaaubadaág nemeeehb, jobb, emberibb él a lelkiismeretnek ia inkább magfelel, mint a rideg dogmák kegyetlen kénynare; hogy a háaaealgl jog rendeeéee múlhatatlan MÜkségee volt a aa ál\'an lőrvényhoaáaa kölalaaaégből jóit aagllaégére alok nak. kiket egy él\'lre boldogtalanná lellek aiok a randaubályok, melyeket nőlleneegre, oaaládtalan-•ága köieleaeii emberek hoilak halalmi érdekei erőaliéae céljából. A nép tudja, bogy a kormány asarolaaalről a a nép nyomoruaágáról Somogyban beaiélnl lognlébb ia banália, lőkép nagytrnak éa papoknak, Somogy vármegye politikusai oátk mosolyognak a néppárt llyenle vergődéaén, jól tudják, hogy vármagyéjők népe tokkil józanabb eeiQ, sem hogy a papok édeekea haaug politikai Ígérete előtt iriagbajlaa at ő nyakaa fajéi. - Iitrsjk a DéH Vb-hImAI Egyik kraj-oárot laptársunk, a Friu Ujtdg jól érteiül! — m/4t tudátiiója — tollából egy kia olkkeoake látóit napvilágot, mely a helybeli vaautl muukáaok satrájkját, adut óráséira aaőld nagy eeeményt (Igyekszik bemutatni, filénk lantasiájában a sslráj-kolók néma héromaaoroa arányban auporodoll fel, mert aaerinle ISO munkás iitrájkof, hololt Őanaaen 88 lépeti kl a munkábő\', kik ügyükst igen egymrüen minden felldnéa nélkfll, hir ,sae-riat, rendbe la hoaták már. Aa Itaietlgaagatóiág, mihelyt aa állomási kirendeltség fellerjeaaléae folytán a kárelom mibenlétéről érteellll, engedett a munkások jogos kivániágának és a béremelés megtörtént. A sztrájkról egyébként alig v«U tudomást a helyi kőaőnség, löt maguk a munkások •cm Igyekeztek est oly formában faltflnltlni, mini ahogy est a „Friss Djság" jól értesült tfjál In dótiUjja tel le. — Téd ali helyezett képién. Kosai idők járnak a fekete i<eot talárba olt, hol a ciognlas mellé lllioa he\'yelt asáradl bogáncs kórót, dudvát iQalek. A papság erö-iakoskodása aeholsam virágzik jobban, mint Maraköaben, ■art aaeriniSk népünk érné-e napról-napra aiadjobbea tompu\', lelke fáiult éa erkölcsisége megmételyratelett. ók a pusstuló basát kiragadják a liberá iaok kesei közli\', és beyébe ültetik a< ö «p»e(ili« aaellaiDÖket, ha aiyaa itt-ott ökei benem ültetik egy kénjel»e«ebh helyre. A lefolyt váisasiáaok alatt «laxa\'asllló voll vér-megyénkboa a néppárt eröa<aknakodáei; a la-dalian népnek oda vetélték egy-egy Imu/ frá aiai, (llgériék a lalvilág hold<igaáglt annak, ki a néppártra aaavar, éa a bol ra nrm bizonyult eléggé batkatóa Mernek, ou elke/diek erössa-koakodai. Moagalaaa élet uralkodott majdnem ai Mm plébániákon, llikoa konlarenoiákal ren destek as öreg arak éa as elaő harcot a ,káp-MmmMI* vívták meg mindenütt Lásltotiak, Ugattak a Igent atliü nevében. Mait év okláber It-én lartotia Bottornyán Maraonsky Endre dr. képviwlöjeMt a programmbeeaédjét A 200 ftnyl hallgatáság a plébánia udvaráról kissorolt Zala 80. rutám. (S lap.) a isaploa-térre, Ide állltolták a templomi sió aaékai. Marsovaaky nagy ia\|n4lkosásial kl\|elea letia, hogy horvátul nem lud éa igy hupmm György botlom) el káplán énelaeste horvátal a programabeoaédet. A káplánooaka. neonban a helyeit a néppárt elveit keadte aagyaráaal a maga Igasl felfogása narlm éa Igy a polgári héiaiaágra téri át. többek köiöM etekel aondta i „A polgári hásaiéág által a kormány saeat- eégütikei akarja magsaainliitenl, ée a templomainkat akarfa síétroabolnl, a kiresstáoy val* lkai kiakarja puaatltaal aa oratágból I" Kollay L«\|os körjegyző esea kl\|elanléa«k aiáa fal akarta oiidainl a népgyüléet, da a faaailaáll nép a veaeiők eaavafí-a ellenségen állási foglalt el, ifarkovia Vince é» lApoeici Bálint tulbaraogia a dühöngő lömaget, egyre eat orditoava: ,mg Mi mni, ütnünk agyon a iiirányt I A nagy-kanlsaai klr. törvénysaék Zaopáneo György kép láat a háaaeaágl joginléaaéay elleni iigatáa téiséga, Markovloa- éa Upovleeot hatóeág elleni erőesak bűntett* miau helyesle vád alá. Ka üiyben leykOselebb m»g ia tartják már a rég tárgyaláat. — OJ aéékltalil. Perlak köaaégben 1807. évi október I-vel lépett éleibe aa uj adóhivatal, melyhez a kövelkeaö községek owlatlak ha i Perlek mint aaékholy, Alaő-Hraaoaan, Alsó Puss-lakovecs, Uenkoveos, Oaehoveoz, Oekánoveos, Dersaimoreca, Demeaineoa, Hodoaán, Juroaoveoz, Nsgy-Kis-Stefeneoa, Novikóvecz, Otehoviosa, Pallnoveoz, Paloveoz, PodbreMl, Msobolioss, Balraleoa, Tnroslacae, Draskovscs. Dvorisoae, a csáklornyai, — TQska-Sal-OyÖrgy, Vullaria, Alsó Domború, Alító Mihá\'yovecz. Ciukoveos, Drávaegyház, Kotor, Mura Csány, Mura-Király, Mara Viil. Opporoveoi, Szent-Mária pedig a letenyei adóhivatal kerlileléből. — MaMlallala Tnaláél Iwviaet. A •Budepeeii Napló" írja • Valóuinülrg aaa aokára laaa aár Ilyen is, mert a kloai f aetáatt tanítók között néhány tanító aláiráaml lelhiváaok oir kainak, amelyben a néhány taaitó arra esóiitja tel a többit, bogy Mln\'án aemai egyéb IgyekasoiOk aea haeanál éa hoJysetüköa képtelenek javliaoi, oaailakoaaanak a üőoiáldeaokraia párthoz a kiad jeaek aa ekisiaaienoiájukért a aemsetkö<i aáaaló alatt Előre láthalő vo\|t »«, bogy a »aooiáldemokí raia párt propagandájából aaa lógja kilolejlen azokat a tanítókat, akiknek minden törvény danára két-három aaáa loriotol Ásatnak a köaaégek, vagy a falakezetek agy asaiendei mnnkáojkrrt. A tanítóságnak esek a mód nélkül nélkllóiő páriái, un latnaik, öröamel fogadták a köaéják dobott reméoyeéget s osakagyaa késsdiódnak valamire a aooieliamua jelsaava a att. Eat termé-sft\'e^en ngy lehetne cairá\|ábaa aliojiani, ha végre koawlyaa gondolna a lörvényboaái a nagy, in-lellígrne lanliói outaly he\'yaeténak javiiására, mart hogy aa tarlbalatlaa, aat mindenki Iá\'ja. — HalAlorA. Vármegyénknek egy ismert nevQalakjn hunyt el Olavina Kdrolyban, aki fia volt Glavina Lajosnak a, flandriai gróf egykori pallini jószágkormányzójának. Zalamegye néhai főispánjának. A nagy szerepkörű apának fia elvonultan élt gelsei birtokán; a Külső világgal csak nagyon keveset érintkezett; de akik érintkeztek vele éi ismerték, nagy tisztelettel voltak iránta nemes szivéért s kiváló műveltségéért. Temetése október 6-ikán délután 3 órakor volt igen nagy részvét mellett — A család a következő gyássjelenlést adta ki: tflavina Róza, Etnilia éa Margit mini gyermekei ; Szmodioa Győző éa dr. Józta Fábián mint vől; Samodioa Lajoe éa Jóaael mint anokái ; ösv. Nedeoky Zsigmondné aaülelell Clavlna Rősa mini nővére ; Zathureakv Zsigmond mint tögori eajél, ugy aiámoe rokonaáguk nevében eaomorodolt aalvval jelentik QMna KMy föld-blrtokoanak élete BB-ik évében hossaas szenvedés ulán történi gyászos elhunytát ath. Gelaén, 1807. októner hö 8 án. Aldáa éa béke hamvain I lljaaeek keiaaaláas. A hadűgymi-nlasterl rendelet hiába oeak aea másiija meg a poeziat. Ások a felpéalllkáaoit, elkeseredett legények, kik tegnap nagy reoportokban végig 1807. október bó 7-én énekelték a föateát, egyre Igy fejlak l, Okéhriuá t-inU kU rabolnom (...\' Otaa hatan fllekeeve ha adlak egyaáa aellett, eléaab kellogfal a asűrkefejl Öreg édesanyák kőayea. kisírt tM-aekkel, kloel gyerekek gOrnyedve dpeliék a feketére leatett ládákat Ha egy agy eeneis badá aaeabejOU velBk, bűaafcén veietu arra a falát, de a gúnyos mosolyt nem rejtette el, aely art moadia : m-gal j öesém, aajd elaagy a kedved aa énaklásldr Nem Is jd kadvMT ánakaiaak Ilyenkor a aaegény njuaook, inkább elkeasredéa-ből, aert rég l«Qai a eeép Idd, mikor virias volt katonának alaeaal önként. A falnál legények asárt egy ils aalaiaágnt ia rendeaiek tegnap. Vnlahoanaa a (elaő «idék egyik (alajáből velttk boaiak egy nyoaoralt púp* legéaykét, aki aiooklvll \|aabu»okbaa lépegetalt, lávát egyik lába róvid-bb a másiknál. BŐuyos föve-gérdl a legtarkább asaiagok fityeglek le, már aa utón jól leitatták és as a pajkos, »ánla aaber én kelt előttük reksdtea haajta; ő fajta a leg-lalkfaabban, bogy; ,A$ Mm if katonának t-rmUtl, Át o huncut pap it annak krmttdt. Ki-hulla** mfyMHHfolocU hm marit, Mif a* orrol Mm talált hínnm hibát lw Ka a< agy, aa taian aser»le<t volna kalonanak altneoai... — óra-lelial Vlagyák Szebasaiiáané lakásából hétfőn délelőtt egr aaö.l óra elükal. A rendőrség as órát Fthth Vendel kómS\'ee-aagéd-nél, kl atyaaaanan ott dolgoson a házban, magtalálta. fékeié awr auhaae grerek korában eaea-vedélylyel Uate a jogtalan eiaajáiitáa ■aataraé-gél ée eaak nemrég kerüli ki as atMi jatitő-rniésalböl, bol négy évei töltött. — állalegésuéiágyl klaalatéa Zala* vármegyében az állalegéaaaégögy állása október hó l-én a Mvetkesö; Lépfene: Batyk t a., Eger-Aracsa 1 udv., öaasMen > község 8 udvar. Takonykór éa bőrlérag: Bánok-Szent-György 1 udv. Rűhkór: Andráahida 3 u., Holla 8. u. összesen 2 község, 6 udvar. Hertésvéas: Akaii, Alaó-Hahói, Bak, Beeaenyő, Botfa, Caabrendek, Csőmődér, Deklessin, Dióokál, Egvedula, Enta-regnye, Oyenea-Diás, Kehida, Kékkai, Kerka-Szent-Király, Keazihely. KeMthely-Polgárvároa, KOveskálla, Lendva Újfalu. Megyer, N.Rada, Nagy Kanizsa, Nagy-Rácsa, Nemes Bük, Palia, Petrivente, RaJk, Redtea, Rigyács, Bellőld, Sáf hída, Höjlör, Sümeg, Szigliget, Szent-András, Tót-Szent Márton, Újudvar, Zala Erdőd, Zaia-Szeot-Gfól, Zala Csány, öaszesan éO község. — Km«««ii ékntr. Mult hó 98-án Caaa-gerl-utea éa Fő uloán ál a Korona-aaAllodáig agy rövid lula-őralánc, rajt csöngött m^daUuaati L S. a egy arany pecsétnyomó B. B. monogrammal elveaMll. 4l becsületw megtalálót kérik, Hirnkejják azt a rendőrkapitány! hivatalnál leadni, hol a tulajdonos állal illő jutalomban réaiMÜl. KréifeM nfvérek aegérkas-t«k és relytaiják a lultáal a asa-gyar, aéaet, francia, éa aafel iiyelrkeii. Iiákáa: Kaziney atea •oi tm Kereskedelem. A kaiieltk alllllása. A kereaked.lemígy aialaater .végra ráaaania magái, begy komolyan foglalkotsék as agrárprogram agy lésyigealéb pontjával, a kartelek eltiltá«ávar A nagy tőke aaonhan nem silvaMa adja ki keaéöől aa axaon-gaadálkodámak ezt a legyvérét s Igy el lehaltak rá kéasllve, hogy tok oldalról iogaak löllépai a gaidsaági lajlödéa e véeiM hajtásait aagvéésl-Birsni. A megkérdeseti kamarák kősttl egy már •éda\'aéra it kell e jeles köagatdaeági iniéa-mánynek. A pácai kamara, melyről aaó vsn, aég aea érzi a kartalak hatását Ez asm jelent aáat, alnt hogy a kamara nam ért a gaadaaági kérdések mélyebb aegité éaébea, aert hiaaaa a ki belát aa árképsáe rejtelmeibe, igea jól tad)a, hogy minden fogyasztási cikkünkböa régóla köti a kertel, aely vaey a termelók, vagy a fél gyárt aányok kéaaitői, vagy a lyároeok, vagy a keres kedőt kó<ö(t jött látra, drágító nyomait Hogy a ksaara eat nea vasai éaara, as talán annak Is lalajdonitható, bogy ügyen ie elaartl-lüak a naay tőkének ebbe as uaaora-geadálk-dasl read«nrábe. Da ha hirtaleaábea me>isiné nak aaőeaaea kertelek, a nibad verneay trlaeaorit-batáaa nyoaáa képeódölt árakon majd magié- Ngy-Kaním C\'fltOrttk Zulft 80. 9 iám. (0. lap.) 1897. október hó 7-ée. ■eraé • pécei kamara te aat „a ii\|)N ia Area hetó lölőnbnéje\', melyei a kanalakkal a lo-gyaantók kátráayára a nary tőke elér. A póoai kereskedelmi Aa iptrkamara ktUOn kartol (a a nyári szünet síin első reode< IHAeAi Liitke Jóaael elnőkléeével. Ai ipari kartelekkel szemben való állásfoglalás Ogyébea a kaaiara kereskedelemügyi miniaiter Alial véleménynyil-▼Anitáara hivatván föl, a köagyQIAa arra aa ál-láapoatra kelyeakedett, hogy náiank a kartaleA haiáaa még ne« ifaa érezhető. A lölterjeesié részletesen kifejti, kogy a ktrlelek itt-oU iapa<a* lalt elfaialhslAwa nálunk nineaanak ma* a szüksége* a Áóltáialek, különben ia a kartalak as addigi tapantaiaiok aaerint sekol hosimosabb ideig tsBianbatók aem voliak. A kartalakaek törvéay-koeáai aeabályoeáaa ellenben ennek a nagy tőle esaporilAaára irányuló intézménynek Allalinoa ailerjedáaAt Aa állandóvá tAtelAt segítené eló. A kábelekkel Mai ben alkalmazandó ultó rendaaa-kályoknek - mini aai Amerikában látjuk — Bálunk aam lenne logaaatja. A kamara n kardiak ategbononodánának wegakadályosásár* elég-aég\'snek tartja, ka kimondatnék, hogy a kantél-aaeriödAaekhan megállapított kötelesei tségek lal-jiaitéaéra irányuló keresetek birói eljárás tárgyai aem lehetnek, továbbá a kar\'elken álló vállalatok aemmiféle állami kevdezményekben nem réstes&l-nak. Aa oraaátban minden veraeay néktll átló karte ek alskitásánsk megakadasyozására a kamara a behoaaiali tárol r.f. illa>ö léteiének le aaállitásábsn, vngy inegosflnteiéeAben igen alkalmas aeakösi lát. Mivel asonban egy elaendő elebsUkséglet • a kenyér, igen alkalmaa balyi karlelek kötésére, kivánatojoak Urljt a kamara, ha pékiparra vonatkozólag í* olyan rendelkezések á wpittalnának meg. ai ipartSrvény 53. § iban a méasaroaiparra kogy így (sfikség esetén a kenyérnemDek ára ia balAaá\|ilag állapíttathassák meg. CSARNOK. örflUtM atanvadólyből — áaarikal Malőrt tkttoat — MtaetUl fordította: ■ugettff Ma. rTatytatás.) — Ugy hiasem nem zavarjuk. Beldenné sss-szony, monda veselöm nyers, de tsivélyrs hangon. Ás egées világ dicséri csinos ti lakályos béren-deséeAt Sseretném egyezer lá\'ni a a svaknál, anéHül, hogy a kázisastony lelaaó itíiait bevárta tolna, agy balra eaó szoba felé induU, melynek fény ló piroe azAayege ét a falon lOggó azinek képei a télig nyitott aj\'ón át tündököltek a a beápéare hívni látazottak. Beiden aaazony, midőn barátom ezen állam oainy segélyével minden teketória né\'kOl sso-báibs bato t, jó képet eaináH ás erőltetett elO-■AkenyaAggel kért fel eagem is vendégszeretetének igényen vételére. Moneli ur maga volt a ssaratelrtméltóság; túltett magán as elöséksaj-aégbrn, ugy hogy titkon moaolyogtam bóigslmn felen, mellyel klvAa«ágoan«k elegei tenni iparkodott, habár szivem aggodalmosan dobogott, hogy igyekezet" eredménytelen fog lenni. A beszélgetés folyama alatt Balden aaazony elfogódottságéi egészen leveiA s lársnlgásn sok kai ügyesebb volt, mini ez hasonló állásban < körülményekben éld hölgyeknél lenni a\'okoil. Csakhamar észrevettem, hogy mBvelt nóvel van dognm. Finom modora, kitűnő magatartáaa elárulták eat. De ami legiukább meglepett, na egéaz egyéniségen előmlő reodkivflii taivjósága volt, Meggyőződtem, bogy náfa a szegények éa a/orongatottak anyai oitalotnbsn részesülnek. Midőn sionban baráton ke«ée idd múlva Iá* logaiéauak tulajdonképeni céjnhoz ért, eddig de-rOlt vonásai hirtelen ama, már elébb é«are veti Sondteljea kiiejeséat Öltötték éa egy viiaga te-iniettel vénig né<»e, v.iljsao\'á: — Saivemből sajnálom, hogy ajánlatit el nem fogadhatom. E pillanatban nem vagyok ugy elkészülve, hogy lakót fogadhaaaak házamhoz.Ezen urunk nem volna kényelméé helye. — Okó 1 essel nem hagyjuk magunkat elriasztani, kiál\'* Monell ur Ón — egy nö, kinek saiveasége közmond isoasi vált — nem lehet olyaé szívtelen, engem csinos és kényelmes ssó-báeskájába csalogatni As azután ridegen elutasítani, midőn barátom asánára egy vagy leglólebb két éj\|elre egy «erény Mibil rendelkezésére bo-e«áj>ani kérem? Nnn, Nemi sokkal jobban ia-merem ónt. Még Látir aem kopogtatna finnél hiába, bát még egy ilyen sseretnire mAlió fiatal ember, mint cs sz ur. — 0a nágyon jó, mondá As asemeiMII a meg elAgedé egy sudara eaillámlo\'t ki, mely nekem elárulá, bogy saereti\'a bizegétt Aa bókokat. De ssobáim nincsenek rendben : n tts4iogtá«al sok bajom lenne. Tnlán nt átellenben lakd Wright ts.sony h\'jlaodó volna......... — Minek e< a babonás ? Bprá\'om III nkar maradni és eisel puuvtn n, szaki ti fAbe Monnel ur asivAlyeaeu, de liatAroseilaD. — Lgnanyobb saiaálatomra magamnál nem saállásolbatom be, meri kü önhözó okoknál lógva nem :elal meg neki, igy lehál legyen meg as a megnyugtatásom, bogy egén R ..legjobb hási asaaoayanil tudom elhelyezve. — Igen, mondáin én, mialatt iagatotiaágomat mint tagadó rá asz el8 idézett, elrejteni iparkodtam, engedjen itt maradnom. Nem szeretnék már máshová menni, ; Nyugtalanul tekinteti as ajtóra. -n Más körülmények közön igen ssivassn teljesíteném obaját, kesdé ujrá. De éppen nőst nea vagyok jól berendezve. Mikor akarni elfoglalni lakáéit? — Legszívesebben azonnal, mondám gyorsan el-batárosvn magamat. Néhány levelet kell irnom, Aa ha ezt megengedné, igen lekölelesne. Követeié-eeimben igazán-tserény logok lenni. Midőn e ásót .leveleket\' kimondtam, láttam, bogy kesével hirtelen zsebébe kap; de arcvonásai e nyilván télig öastönsserO mozduleiánál nea váltosink ée gyoraan válsnoli : — Nos, nem bánom! Ht nszal amit nynjtnni képes vngyok megelégszik, aaivesen lálom. Nem szerelném, ba Monell ur aat mondkatná, bogy kérését megtagadtam. (Feiytntása ktvatkaaik.) Pelelöe szerkesztő: • SALAT SAMDOB Laptulajdonoa Aa kiadó: riNCHBiz r t l 6 r. )oóic{aC •PotrfiboP\' •Sherny • •Madeira •MaPSTd/d\' • Malaga > \\ Tarpagoná&új. 1 Legjobb twdsértív\'/öraísa RakfAr: 7 Nrn én Kiéli uraknál BT.-KauUaáa. CUnüN & SHUTUEWORTN BUDAPEST, Váczi-körüt 63. sz. által a lagjutinyoiabb Arak mailett ajánltatnak: LoctMbil u gozcsapiojap kiülitek Sara iiépUfc, lioUu-tMláh, kMtul^éh, kamué- «a Mit-t fk, uawfTalUfe, & P n a>nl\|lt, »aait«a, Inlntlna •Mfc, Sawuaa, trtl lalan. »gy« aaaaiaa>, kt- 4a kro,„,„., jH - • v/oHkbqH IwJaM .....................tamlt, \|at<aM\|l aSpak. aaem trft/ua«á Wasaann npM in»aa a«4»«aa. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. XXXXXXKXXXXXXIKXXXXXXKXXXXX Birtok eladás. 130 magyar hóid IC * X IC kiterjedésű - Zala- * X megyében, vasut-állomássál biró községben £ aa X 2 fekvő uri lakás és szilárd anyagból épült g j\| kellő gazdasági épületekkel ellátott birtok * * eladó, s akár azonal átvehető. Ára ós j X egyebekről levélben- tudakolható Felső-Ha- jj X hót, K. post restante 288-1 X X x XXXXXXHXXXXXXXIXXXXXXXXXXXX Kyematott Fiachel Fülöp Inptulajdonoauál Nagy-Kaniaaán 189?. 81. om. Nagy-Kanizsa, 1897. október hó 10-én. XXIV, évfolyam. htanlMwMWka. I —kMtild éftakaaeí lakat napaa-kW 4. a. M kW ZALA Kiedáklvaáalt Támth IfUll: ÚU fa% iLómará IBIK : IffaB ím IS koroaa (« frt - kr Fáiévn • km (I irt — kr I«7Wém I kmu (lHBki mMm_kMegjelenik N -Kanizsán hetenklnt készer: vasárnap és csütörtökön, n^u mm i iattoaaéá i lap adaai rintn Politikai és vegyes tartalma lap. awnl aaaa mart h«M fufadatk IhlnM aaa adtak mm Tgjni mám áia: krajozáx. Felelős szerkesztő: IZáLAT RÍ9DOB. IflltUr y»ttiMV»» Jkt. lUéei»nk, iata»la> a kWShil • iaa>k«eék VIsaM n% klán karaakad Míla .tiaiiálk. Ma, október 10-én ismét ünnepe van Zala vármegyének. Multunk egyik nagy bölcs, mérséklet, ama korlátaitól, melyek mesterének: De&k Ferencnek politikai szereplését kiválóan jellemzik. Csányi László agyában is a liberálizmus-nak ugyanazon gondolatai élnek, mint Deák Ferencében; de az <5 vére izzik—mint a láva s az agyában forrongó, hánnkodó gondolatok hatása alatt ereiből kitör az indulat lávája. Mig Deák Ferenc a gondolatok és érzelmek viharzása. közben is mindenkor megmarad nyugodt; méltóságos, hideg bérc- alakja, szabságharcunk vértanuja iránti ke-\|nek; Csányi az első indulatrohamra vulkán gyeletes megemlékezésünk ünnepe Csányi László Deák Ferenc után, — mondhatni — legkimagaslóbb történeti szereplője vármegyénknek. Politikai pályafutását a nagy Deák szellemében is kezdette meg, amennyiben vele egy táborban, a liberális párt egyik hatalmas oszlopául tűnik fel mindjárt kezdetben a megyei párt-mozgalmak terén És ehhez a liberális szellemhez ragaszkodott is mindhalálig. Vérébe gyökerezett és abból táplálkozott, élt az ő nagy szive, mig szent elveit, haza- és szabadságszeretetét vértanúi halállal nem pecsélte meg. Lángoló vére, rendkívül izgékony ideg sete csakhamar kiragadta öt a higgadt. lesz és féktelen tüzével tkar úrrá lenni a helyzet fölött Lángoló vére a szabadságharc epochalis mozzanataiban csakhamar elragadja öt Deák Ferenc mellől s mikor a haza bölcse gondokba borult homlokkal kehidai magányába vonul, Csányi László a forradalom áramlatával rohan s rendkívüli erélyességével a neki való elemben vezéri szerepet ragad kezébe. Csakhamar kormánybiztosi, majd főbiztosi, később miniszteri polcon találjuk őt, és szigorú, következetes jellemével mindvégig ott marad ő az elvállalt pozíción. A világosi napok után, mikor a magyar nemzet vesztett flgye bujdosásba ker- geti hatalmas küzdőinknek legjobbjait, a mikor neki is módjában volt volna a menekülés, sőt erre minisztertársai határozottan sarkalták is:,a már akkor öreg, beteges ember nem mozdul, bámulatos elszántsággal önként lép orosz fogságba, hogy beváija a vértanúi halált. Mikor előre figyelmeztetik, hogy hanem menekül, a boszu áldozatává lesz, — a valódi hős fönséges nyugalmával mondja: „Tudom, de halálommal legalább a nemzetnek testamentumává leszek; mert előbb belefáradnak a hóhérok az üldözésbe, mint a népek a szabadságért való küzd** lembe. Az oroszok kezéből osztrák kézbe keríti, Pestre szállitják; itt bitófára itélik és 1849, október io-én reggel 6 órakor az Újépületből vesztőhelyre viszik. Hóhérkézzel elnémított, hazaszeretettől égett nagy sgive ott porlad a kerepesi -temetőben. Siija felé gránit-oszlopot emelt későbben Zala vármegye közönsége. Ezzel azonban még nem róttuk le a kegyelet adóját vármegyénk e nagy szülöttje, az egész nemzet vértenuja iránt. Érezte, belátta ezt megyénk törvényhatósági bizottsága is, azért határozta el, hogy - MaV alóban rendkívül as4p idő volt egéss nap ugye bár, jói mulatott édes? Hirtelen fölébredett bennem a kötelesség szüksége őt megelőzi, bogy savarát elpalástolhassa. Lassan, vigyázva, ugy bogy 0 is óaarevefaeese, lehoztam ujjamról a jegygyűrűt. — Nézd csak, ugy érzem, mintha a gyűrűd nagyon szűk lenne nekem, folytonosan szorít, kinoz Nem lennél oly szives, nagyobbra, szélesebbre csináltatni Ideges gyűlölettel kapott a fénylő, egyszerű gyűrű után és mig sietve elrejtette, susogva moodta : — Jó, jó I esak hagyd nálam ; én majd ki* I bővíttetem/ \| Ezzel jó éjt kirántunk egymásnak. • • Csak egy hónappal ezután láthattam ajból menyasszonyomat a fővárosban. A gyűrűről akartam kérdesOütödni, de jobb less — gondoltam — egy kissé még várni eszei. Hiaz nem oly sietős — szóltam önmagamban —- óh még adbataz neki legalább ia egy havi időt. Így vártam én türelemmel k a hogy a kitűzött haláridő után újból sgyüU vollam vele, s gyűrű után kérdezősködtem. Nem nésett rám,a földre süté tekintetét - Igss, igaz - a gyűrű. Meg kell végre tudnod, hogy szerencsétlenségem volt vele. Valahova eltetlem, vagy elvesztettem .. Habozva elhallgatott, és ssorongva várta válaszomat. A „ZALA" tárcája. ▲ Jefytydrü. - A „SáLá" anéati tirtá\|«, — Ma: Kaat Inslaa- Egyszer egy nagy társaságban megfigyeltem, hogy egy fiatal hölgy a titkolt szerelem súlya alatt mint mseet össze hirtelen. Ssemeinek sötét kákaégs, ragyogása szinte megkétszereződött ekkor, és 4 korántsem igyekezett érzéseit eltitkolni, habár máskor edadig hidegen, nyugodtan gondolkodott Nagyon hidegen, nagyon nyugodtan, hisz éa igen jói ismertem őt — mnfauonyomat. Km szeretett ? Egyszerű dolog I Annak a fiatal embernek, — ki sisllsslsg megemlítve a házi ur la, kinél én és smayssssonyom hivata\'osak voltunk — mondom annak a fiatal embernek, ott az ablakmélyedésben kellett, bogy csillogó egyenruhájával, ragyogó nagy asem<gvel és öblös erő-Mjss hangjával aserencséje legyen a szép és ingadozó gyenge nemnél. Csodálatos, szomjas kék ■zsoMÍvsi asinte körülháiózta a katonatiszt alakiát, lázas ftgysismmil kisérte kezeinek, arcának mindáé mesdulslát, gyorsan váltakozott benne a nyugtalan és vidám hangulat a csendé* rezignáltával. És a bogy mi távoztunk — es alkalommal égy kissé későbben mint máskor — egéss közönyösen fordultam menyasssonyomhos 1 — Haragszol reám ? — kérdé nyugtalanul. — Nem — feleltem én ellordulva tőle. Mintha csak egy.nehés ssiklalömegtöl szaka dult volea meg lelke, hosszan Mlélekzett Vidáman mosolyogva meghajtá lejét és eltávosotU.... a a a Lassan, lomhán tűnt tova egy év. Visszakerültem újból kedves ssOlövárosomka. Jól ismert zajos utcákon haladtam végig, mig oda kerültem a aétatér csendes árnyas mellék-utaira. Itt szembe jött velem ö. Szemei sötétebb kékség ben világítottak, mint va\'aha; szikrázva, Se i egyúttal kérdően meredlek reám. As ajkai, irietha [sokkal nagyobbak, balranyak lettek volna. I Jó távolból már felém kiáltott: — Itt van, megvan a gyűrűd, az efjagyaési gyűrűd I 8ssrsecsémre njból megtaláltam ésnésd édesem, ki is bővittstlem réssedre I Ab most arfr nem fog többé ssorilani I Hosszan megbámultam es elhagyott nőt, a hogy előttem állott; nagy, halvány ajkainak tnoe-gésa inkább hasonlított a vigyorgáshoz, ssm mint a nyugodt, becsületes nevelésbea. Ekkor észrevettem kesében a gyűrűt. — Nézzed esek — szóltam merően sssme kőeé nézve — hiába, nekünk caak nincs sserencséak ezzel a gyűrűvei. íme, most meg nagyon is ből.„ Átadtam neki a kis sranykarikát és mindaa köszönés nélkül — ott hagytam őt... VéaatMl foH : 8alf6 Sixdor, RIEfiER frankfurti szappan es illatszergyftros egyedüli főraktára: Különlegességek: lymodont fogpép, Fleurea de Pralriaa Kappan Violetta de Parme Illat, s. t b. ALT és BÓHM, NAGY-KANIZSÁN. Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek! Nag y-Kanissa vaaárnap Zala. 81. szám. (ff. lap.) 1847. ok\'Ober b* l(Wn ma, 1897. október 10-én, az 0 vértanúi halálának évforduló napjín, emléktáblával jeldli meg szülőházát Alsó-Csányban. * A hazafias kegyeletnek eme szent és magasztos ünnepén sjtinről-szinre nem lehet jelen e vármegyének minden fia; de bizonyára nem lesz egyetlen egy sem azok kOzOtt, akik lelkOkkel, szelleműkkel, szabadság küzdelmünk történetének e kiváló, ragyogó alakjáig fölérnek, hogy a néma kegyelet néhány pütanatát ne szentelnék emiékeze-! tének a távolból is 7 én megtartja ülését, megless a lehetfleé»e sn sak, bogy e t8rvényjava»la>okat a jövő »zerdáa1 eeetleg s rákövetkesa napon a bás plennmábaa is tárgyalják. A mÍiii«alrelaMi atial biatoa reményei trjaii ki arra nésve ia, bogy a pro»o-sortomra vonaftoeó törvény ja <aaato\', eeetleg törvényjavaslatokat már a Jövő bát alaő napjaiban leleheii a báa ainialár. Aa iodemniu javaslat éa a pénaDyyi bizottság elől\' van, mely erre aéze a jeiemésl a kellé időben be fogja adni. — A flás többaége elfogadta a mii.iezierelnök javaslatát. Külföld. Október 7-én, lálktk a vaiikAnl körök ia. A >n.nyol fcoraá y-nak sióra bejelentett memorasdamát már igkő> aslrbb átadják a pápának, a ki kálóéban ia a rp>nynl nagykövet saébali elWerje-alé^ébol meg. gyösődheietf, hogy a major kai ptí-pök aljáraaa igeo tapia atlan voll. Aat bi«iik, hogy a Ta\'ikáa mevdorgálja a majorkai pAapókS. Október 6-arél jelenük Madridból, hogy Wayller tábornok távirati küldőt 8\'rama knrinányelnót nek, a melybea tnds\'ta, bogy d« ssándakoiik lemondani, hanem inkább lelajáa\'ja >aolgálatait a kormánynak. AtheabOl aBrgőnysik okt 6 árAl. A koraiáay még ma megkösd! s hatalmak képviselőivel vtlé tarnyaláxokat a békeas»nódeben k»memplali an>a törvény mvgáliapilaeáró1, amely a péunágyj ellenőrzési és s hitelezőkkel való rendesk-déei fogj szabályozni. A kormány aat remél, hopy a hata\'mak leheiölrg enybe törvényben eltapodnak meg. A aajió éa a pénzügyi tárók is »u Keljen életre a mai napon mindnyájunk\' OaezeMalfuk röviden mlndatt, a mii as .... . , . i-jéuu .i.U. atolaó bárom nap a politikai élet nevezeaabb előtt a dicső vértanú glonfikált alakja.„,„„.„4 fTUánPt ^,„lDUI0l\|< Tekintaünk Valósuljanak meg az ő prófétai igéi; ha-1 legelébb ia Spai yolorsiárra\', mely elmondást ja lála legyen e nemzetnek testamentumává! ■"«ír4,: .Multadbaa nirw öró. jövödban ....... w . _ . . . , ez j 1 l 1 ...... mnos remeny,* meri játéklapdája a pártoknak, remélik, minthogy as nj péo<Oayminiaaler belő- E végrendelet hirdesse a nemzet milliót- melyekben kevesebb a ha»aftair, mint a viasaly-\' lyáeában bisn«k. 8\'reil neve elegendő volt errs, nak, hogy a hazáért, a szabadságért kiom- kodáii haj am, a óriáai pn« éa véráldosstask . . , . , \'_. * . kitéve Kubában, hol a leik. lökkel egyáltalában lott vérnek minden csöppje stent, mert az „ím ^ ^ DH(/un „,yo» jdnknek né. Önfeláldozás magasztos erényével, vértanuk- eléje. A koruányválsáii véget ért agyas, amennyi- kai termékenyili meg a földet, melyre bw, SMMttnak elkerüli ármányt alkotni de a \' • * parlamentben konzervatív többség van, mely öt hullott \|nem hajlandó támogatni, a mit a királynénak Csányi László testamentuma halál, mely- jelentelt. Még a radikálisok aem támogat ,„ , •„,,. _ , ... ... . •. . ják, a oaak a liberálisokra lénnaakodhatik. A bői - ha milliók megértik - élet saijad k\|r4lyné k(MrfiflD kDsksdt á volt rntnisalerslnök a nemzetre és hazára. Politikai szemle. Belföld. Országgyűlés. Október 7-én A képviaeiőbáinsk október 0-iki Dlésén tájékomat la Bsnffy Dezső báró irinisterelnök básat a következő Qléeek napirendiről, amii a fia* el ia fogadott. E ásérint a jAvft kettőn lenne ss »l«6 érdemleges ülés, s melyen aa * bárom törvény ja vaalai fog targyállaini, a melyről a kösigaagatáai bisotn<ág jelaniéeéi bead<a. E lörrénytavaelatok harmadik olvaeása kedden lenne: a erra a« ölésre lehetne külsői as fira-eedésben levő bisoltsági tageági helyek betöné-aét Orexedéaben van aa egyik jegy tői áiláa ia, ■eit Jos\'porieb ö«»át njabbar ide a horvát or«>ággyfilés r-eaérfll meg nem rálaaaio\'ták. A aaerdai Qléaben fogja megokolni Moloár Jlaoa inditváayá\'. AioaaivQl ufty a köroktafáaögyi, mini a köaleked^si bi(ilt»ágnál vaunak etyaa törényjava>ls\'ok a miauin miadakét bUolt»ág Aro.rragának bne<akihsllgaiá»a alkalmával, ason easmrehányásasl * illetve őt, hogy a konssrvsti-vok pénsQryi, politikai és gyarmatOgyi takiotet-ben tönkre tették a« oreiágot. — Aa uj kor- hosy a hangulatot jobbra lorditaa éa nagy >». méoyt ka txen. A kormány véglegesen elhatá-rosta, bogy oklöber l>ö<epéig vnlamennyi pö"ar« tálaknál elbooaátja, annak a kát oeutalynak kivételével, amely Temaáiiát fogja Begsisllsi. (N, Fr. Pr.) __ Nagy tervek. — mUajr mé a legalább! viraai klaoSIMaa. — Tisztelt Szerkesztő Url Bizonnyal ön sokkal jobban tadja, mint én, mányelnók már axsal ia jelét adta anask,\'hogy hogy a mi városuukbsn nagyon sok s republi- más polülkál aiásd koaik lo ytutui, bngy lalsaó- kánus, mert mig az orazá^ legparányibb kőtaéije liiottM Weyller tábornokot Knliában, bogy adjt is őrőmrivalgáaba tört ki a nagy. a nemea király he laraondaeá\', kölónbrn el fogja moadi\'ani világraszóló szép adományáért a mull belekben, állásától- Mo-t mikor oly rengeteg pensbe e* addig mi tenyerünkbe rejtettük álmos fejünket annyi emberéletbe került a kubai lásadáanak és hsllgallank kitartóan ;Almsdozlunk asép csend- levereiéae 1 mikor már as Ejasak-Ameríksi egye- ben n , ftítS-tmplom\'" qj-aépiléseról, mert ennél sült államokkal is meggyölt a baja 8panyolur \'ságnak, s miután már a S\'lgal egy réssé el% pu-a<ult — most oevesi ki Blauoo tábornokot s ►ahwt kormáeysójává sasai aa Bts«iiáaaal, bogy alkotmáayoa önkormsnysalot úerjen aa Antilla-kon. Vájjon aikorütni fog-e ? e aem jobb leit volna előbb már valami utón a eaigeteo a beket legtersmteni ? Aa egyháai átokkal anjtotl pénzügy minis\'erről ia a>ól a hir. Madridi jelentések aat beeiélik, hogy Nava madridi onnoios helyébe maat na* veznak ki, ea a bir saonban nem tatái hitelre, inkább agy remélik, most Rómában időaő mun rtaa lagköae\'ebb ríaaaalér állomáshelyére a asi binilv hosy ss említett kérdési ntvid idö sla<i taltea^i rendesik. Ugy»ns<i a reu>ény»éget iép- lonlosabb, lélekamelöbb felad it nem is várhat reánk. Ha ezen kivül valami még mosgáaba hozhatja a mi pókhálós létlenaégben elernyedt leikíinket, sz nem lehel más, ra-nt a — Uutüyy. Csakhogy az a baj, hogy pAdagogiai kérdésekhez boldog is boldogtalan minden időben hozzászól. A legutóbbi ülésen elmaradt ugyan Kanizaa hódoló lelirala a királyhoz, hanem annál többet foglalkoztak a városatyák a fógymnasiumi tandíj felemelteével, pedig a tárgysorozaton erről szó aem vo.t. Hogy a kiadások fedezésére néhány forinttal többet teremthessenek élö, valaki tennen ods kiáltotta: „Fel kelle melni a tandíjat a lőgym-násiuraban I" Mintha essel már elfednék ama ké aégbeejlő Agyrém. - i ,n L i\' vradtti tiraála — Irta: átgaa-leimaassky. Egy boldog országban voltam egykoron. Erőtejes izmos ved emberek, szemeikben as állmok egyetlen nyara kifejezéaével, vidam«n bolyongtak kinn a amaragdazinü mesőn. Jó kedvvel, ujongva szaladgállak ide s lova éa kiesi gyermekeikkel bsneoroztsk. Kiabáltak valami érthetetlen kilejeséeael; éa a hang inkább a vadai bajazoló kopók élea, nyó»zörgő vonilásáhos, majd lágygyá olvadlana madarak énekáhea, vagy a halk vizeséahez hasonlított. Egyszerűek szépek és terméazeteaek voltak. Ha a Iákról itt-ott kövei egy-egy madarat ledobtek, nyugodtan, minden megfndoltság nélkül Agyellék utolsó vonaglását Hs sz elejteti Azet lormátlm éles szerszámukkal darabokra vagdalták, lelregyogoll sze» ük a gyönyörtől; a meleg piroa vér lalása sovárgóvá, bójává tette őket Ea ők egászaégrtek, erőteljeaek és megelégedetlek vollek. A közelgő vihar előjelei mutatkoztak és egv gránátszinke jálazó sötét felhő takarta el e kw eget — egy lélelmeiN óriási felbőiőmrg, mey lokosalosan loszlidozi.i kerdeit éa lassan egy alasubaiió, ndrke nilágotodó ködoszlop^képébeo a lóid leié larlolt...... Az első dörgés iasonyaloa robajt kelteit a légürben éa villámok nyilsebeeen cikkazUk ál a (levegőn. De oik-eak, csipkés alakjában egyik aem ért a lóidig, egyik sem tüale tüzes fsjél s Islajba, hanem aserte pallanva tűz- golyók slskjában hullottak aá éa ide-oda röpködtek, mint caillogó, arauyhiinporoe nagy pillangók. A vadak egyike, néveaerint: Oeohivalmann hirtelen lelordiiott és ^torzult képpel fejéhez kapott Én mel.éje léptem és megkérdeztem, ml baja. — „Egy IQzkigyó, nézd csak megsebsé lejemet. Belurskodolt ss agyamba, bogy megsemraiailsen I Vad szsladásssl ordítva, bömbölve az erdo felé tartolt. a Sokáig nem lálttam öl, mert én nem lakiam ott a vademberek között, abban » völgyben De ba agyam kifáradt a gondolkozásban megindultam a nagy öaeidó felé, mely a világ elöl el sárja a vadak völgyét Benn as erdőben egyeden lény jött csak szemközt velem, a kitől mér messairöl megláttam, bogy felém tart Egy renukivüli ember \\olt, kit ée lel nem ismerhettem. As óriá»i nagy alak egéssen őaaseaszoti, alig volt rajta egy ép ideg. A beesett oeontvéliak közölt hatalmas kopasz lő Olt, aaéles hátranyomaló homlokkal. Aicát körószlUl-kaaul barázdálta a sok ránc éa nagy asemeil szinte elhomályoelloUa as éhség éa nyomor. — Igen én vagyok, es, én : Deohiva\'mann — esőit hossám a<áras hangon. Ugye-e, nem iamer-tél reám Ardaohnna ? Megváltoztam nagyon. Nem hasoolitok már testvéreimhez, kik olt lenn a Völgyben örvendenek as éleinek. Engem rég el- hagyóit minden öröm, én csak a világ kiazikkadt csontvázét látom egyre, megfosztva mind u azep ékeaségetöl. — Mi történt veled ? Beteg vagy ? — Ugy van, beteg vagyok. Einlékszel-e még arra aa lazonyatoe viharra, a bogy le ulolárt voltál olt nálunk, hogy meggyógyulj. Akkor at égből egy atárnyas tüzes klgvé saállott alá éa be-eröazakoekodott a fejembe. Megprúbá tam kilépni, kimarni onnan, nem aiksröH, elrejlőzött az agyamban. A földet vertem fejemmel, de a kígyó caak benmaradt. Fájdalmamban ideszaladtam az erdőbe, mig erőm elfogyott, itt leroskadtam «a elnyomott ss álom. Es idő óta a Poroséba, a lüskigyó, rabja vagyok. Beáata magát agyam mélyébe. Idegei • el Unom, vékooy caáphátójával körülfonta, mint a hogy a pók a legyet Kiasivja lealrm uiolsó c»öpp ned-ét. Láed eigyengileit egéssen: remeg minden poroikám. Megrabol \'á minden örömömet. Nem Indok többe fúlni, kiabálni, vsdássni; nem indok több vadat madarai elejteni; sem vért néani, halAlbövgést hallgatni, Nekem léj mindaz, mi a többieknek láj, mintha csak Puraacba láthatatlan hálójával hozzájuk IQzöll volna. En nyugodt esöodss voltam, mml es a tölgy. De moet bennem dul, bennem viharzik a világ minden fájdalma ; a nyomor bullám csapásai Telém sodulnez éa meghajlítanak, akár a gyande nádat Nem élhetek többé ugy, mint eddig. Szívesen elleled-ém, hogy vágyik, de Purüsoha ilyenker fölzavar és így szól hoszám: — Honnan jöas és hova vasat a te utad? Megérdemli a faradságot, hogy te élsz? Ngf-Kmtisga° vasárnap Zulu 81. ttám. (9. l«p ) 1897. október bő 10-é». k^pét korunknak, melynek csirája ss isko\'ák falai kötőit mindig batalmanbbsn terjenkedik. A jó városatyák korántsem arra gondoltak, hogy ezzel megakaijikfttolai a diplomái oroletárok szaporodását, Ok cak a tandíj talamalAaát óhajtják, — magáárt a pénxért. Szánalmasan viasulaasiló a diplomái pro\'aUrok kfi<delme, mindegyik a ma gasba vágyik, lenn akar tttndökOlni a magúban; agy szerelne élni. h\'igy aa iri/yek logcsikorgáu kiserje utjain. Mert bármennyire la kiáltjuk, hogy demokraták vagyunk; nam vagyunk azok. Vagy igensxoa vagyunk, demokraták falfelé, a születési arisztokratákkal nemben, kiknél mi caak zárt ajtókra Műnk. Gyűlöljük Okét vad. brniAlts gyűlölettel; mert nem közelíthetjük mag magaaaágukat, de annál nagyobb arisztokraták vagyunk mi lefelé, aa egysaert) munkás néppel nemben. Ha fanyar képpel, elkerülhetetlenül kényszerítve egy becsületes munkáló! kicaepeaedetl tenyérnek kall odanyújtani jobbunkat, mennyire mossuk, mennyire liulitjuk aztán a mi hófehér, tinta keaainket. De nem történt meg ax soha, hogy bárki is, ki eszel a kicseropeaedett tenyérrel nem ueret,parolázni, csak egyszer is visszautasította volná ama járandóságokat, melyeket a durva kés nyújtott leifje. A középiskolákban nevelik a társadalomnak a büszke demokratáit Ide igyeksiik mindenki rohanó aiáxaduokban, mert a koránérelt gyermek gyenge idegzete, mintha már idö elöli megérezné a társadalom vajad\'I, ideges lüktetését ; a tudomány szárnyakat növel, melylyel az egy>n ki emelkedhetik a tömegből éa utolérheti a letűnt idős alakjait, kik lötőite állnak a móbnak. Szédületes gyorsasággal egyik másik el ja jut a lel legek közé, de az íasó nap megolvakzfja, szerte tépi ax lkárus nárnjakal Lezuhan és aki egy-sxer sólyadni kezd, áltól e fordulnak aa em berak. Egy képtől vaj orvo<, vagy culó ügyvéd oraxágra nóló gazsága nem fonlja meg a szülőket majom szeretetüktől, hin valamennyi axiakolába lávoxó sápadt kia diák-gyerekébe i a leendő miniultrl, n államtitkárt, aa iiptmi tanért, a miniuteri tanácsosi látja, mert ló a diploma; bin axt tart jtk erről a nagy erkölcsbírák is, bogy ennek meg kell véénie birtokosát a hón ferlójétóL A szegény szülő, ha alventi már bizalmát önmagában, ott látja folytatáaban a fiánál, ö nem log majd ott vargOdui egy hornu élet gond torfaai közöli, n axalmatalóa, nyirkos falu kia szobában 01 hat kicsi gyermekével, mind ők, Sxeretnék édea szamócát enni vagy tágig hem peregni ax illaton, zöld füvön da 0 ismét figyel-matat r — „Ugy-a bór nem tudsz már ugy szaladni, miot lestvéreid ? Oh jó majd idő, hogy as utolsó csöpp életnedvet ia kiazivom belőled, bogy t-zzel után egy másik testvéredbe kóllösbeasem, de te élettelenéi elpusztulsz, elrothatu, mint itt ez a falóra elkorhad. — Oh Ardscbona szabadíts ki engem Purwcha rabszolgaságából. Mit csinál* jak, hogy kitépheaaem merges gyökereit, melyek kiaxivják véremet ? ö vele axóba fog majd álini u utcán ia a szolgabíró, a fiskális, a doktor or, sőt tán még a főispán ia. így kerül a sok sok axagéay gyermek aa iskola falai kOxa protekcióval. Mert hiába : protekcióra itt ia, ott ia nagy sxükség van éa u nem kerül pénsb;, az igasgstó ur nivében nam él aunyi durvaság, hogy megmerné mondani ax anyának: a fiában ninca tehetség, mert hin nagy ur protexaálta, itt ném a fin, ax anya a fő, haaem a protektor.. De ha véletlenül protektor nélkül könyörög valaki, megtörténik, hogy elutasítják. Nem nagy bgj; a Hu ugy ia fél a latin nyelvtől, hát bead\' ják a reál iskolába. De itt iszonyatos sok a rajx, számtan mértan, a mihez jó fej és kéx szükséges. Nem csügged el, hin van katona iskola, itt legkevesebbet kell tudni, de végre a gyerek innen is kikopik, hátra* van még a kereskedelmi iskola..... így ssllletnek a nagy urak, a gavallér emberek. A mamák egén éven át járják a tanár urakat egy nép fiatal asszony kéreae elölt ki ludna eléggé erős, lel sí ismeret s maradni; a k-vésbbé sxép mamáknak van egyéb elOnyük... As - iskolák jó birneve * nem engedi, bogy a növendékek felea számban megbukjanak I Ex el-rántaná nigo u képével az iskolától a gyertne keket, bál csúsztatnak. Egyik osxtálytól a másikba inadva csúszik ál a diák gyerek, mig nagy ne< hűen eljut a matMruiig. Ex ax t Középiskolai igazgatók éa tanárok lelkiismeretén malik nnnyi számos elhibázott élet keserűsége és a középosztály arisztokratikus gondolkodása, mely bu\'a gőggel, pöffankedve nézi le az egynerü, de becsületei munkásnépet Abból a szerencsétlen gyermekből, kiből le belelt volna becsületa lakatos, asztalos, vagy bognár:ügyvédei, orvoat, mérnököt neveltekszülai éa neveinek még aulán ia, holott a diplomái pályák rég luluufoltak. A tudomány ma édeskeveset jövödelma, de megkívánja a ,/ormai kcalifilcdeiiA-vnl biró embert )1 mindenki, hogy urimódon éljen. Ex ő maga ii ugy akarja, hogy végre a sok nyomor alán legyen már egy kia pfbenéa ia. fia elkezd piheoni, de valahányaxor Híjában oda téved tekintete a fogház komor falaira, magborxad beit. Feje fölött károg a holló, csak az alkalmai pillanatot vátja, hogy leonphaaaon. - >-..... Ha a tárt; dalomban f$»tarli tlmtlr aránytalanul helyezkednek el megbomlik a rend és beáll xürxavar, maiyelőször c<ak kenyeret kér, majd később követel ée a végső pillanatban kibontakozik a francia forradalom vérpiroe zászlaja, rajla e nagy belükkel: ttoetélitmut. Igen a szocializmus, mely befurakodott már u egyetem termeibe ia. Ma még kicsi, mert csecsemő korát éli, holnap nagy Jehet és hatalmas, mert a kik olt a zászló alá seWlettek, azokat as élet keserűsége és aa emberek rideg köxOnye rég megtanította már erre. Exeket u egyetemi axociáliatákal a középiskola neveli, nem ax ó hibájuk, még kevésbé bűnük ex. ök csak ax árral unnak. A tanár urak nagyon ja elnéxők , párt fogolt - KiwijnK véremet ? 0 nem tartozik közénk, 0 . .u _, .... . .. .. ... egy mái világból való, éa mindenfelé maga után l^f\'amben, nem kevésbé ax iskolabizottság vormol abba a máa rílágba és loária nemeimet "P* m9rt » JK? örömei előtt, melyekben ueíött gyOnyOr- !?bakni .^"^^örOtoíny. kötólt .em gnbad Miért J6U 0 onnan a "farrM Rouaeaa mondja: .A nevetésnek célja nem iTéTmiért tett éppen engem nbuolgájává?! l\'«mpol«Art képani hinem emb^a kOlőnő-Láad, olt létra a iSgyben oly népen, oly jól W »« élrt •mndn Uralmán^ élnek az íDaloa Iák, n {yonvadak óatertvéiiim.).0^? Su ^ Ók boldogak, mert nem gondolnak u elrejtettrejUfóinak aem gondolnak a láthatlanra. Ök erdukanrír10" A "o^ W^kMib!D um SurfMjM idegeikel. Hát igufe nm\\TSLt ^Sf^S^J^^M menekülhetek addig Poruaebától, mig minden erőmet fél nem eménli ? — Nem — felellem én; mindaxo^, kikhez Purnacha abból a mu világból aiássállolt, nem szabadulnak meg mindaddig, mig meg nem halnak és így nam nyerik többé viaexa uéiet ö.ömét. "Örökké túli aaanvedníők. Hsnyaxor néxted vad gyönyörrel a megsebzett állat fájdalmát ? Erre gondolj, hogy örüllel le, ha a tajtékxó, száguldó paripán addig hajeioltad a vadon aljait, mig~* ló erótlaall kidőlt slattad. A le gyOnyOrOaéged as állat fájdalma volt éa te még u utolsó pereben ia rágtál egyel rajta. Pur uacha elvette, ryflnyőre moat a le fájdalmad, mert ó egy máa világban lakik...... Dscbivalmann hátat fordított, hatalmas fqjét rázogatva neki indult aa őserdő homályoa betűjének. Hosszan, sokáig bámultam utána, de azóta nem láttam Ot többé aoha..... l, \\ NteitMI ferd : S. S. legtöbbje mint kéu lump, kaxug ember kerfll ki onnan, ki mellaleg a idő alatt igen jól megtanult bánni karddal, rapirral. A tanárok maguk ixzadva küzdenek a léttel, nekik ax oktatáson kívül ngyéb gondjuk is van. Exek után ut hiszem, nem abban rejlik as iakolák fő hibája, hogy u iskolákban 16 vagy SAeaetleg 80 frt a tandíj. Ne-n édes városatyák, enel korántsem menthetik meg a jövő társadalmat attól, hogy as élet undok nagy cwájában nem len még nagyobb asámmal diplomás proletár. A negény apák legfeljebb kevesebb uivart uivuak U egy öltőset ruhával keveubbet cnnát-tal iak magasnak minden évben mindaddig, mig nyiltan nemükbe nem mondják, bogy beciQlelu pálya u iparos pálya ia, bá mindjárt ehbu nem iskell diploma. Nemu a 10 hogy a uegény gyerekeket elulaallaák mind, hin akad uentul is mindegyiknek egy egy befolyáaoa proteklora. Es a melyik iakolában teglObb tandiját fizetnek, ax rendaxerínt a legroeeubb, ezt itaüntikával bi- aonyitja a gyakorlati élet- A mamák éa papák ne aeve\'jenek minisztereket ée a tanár urak aa segítsék Okai ebben elő, mert nálunk m ndöane tis miniszterre van axükaég, da annál számosabbak a csalódott diplomU proletárok. üssél vagyok nerkeutö árnak igas tisztelője: _ Ypttilen. Még egy csapás. (A. É) GasdakOaönaégünk évek óta nem volt hasonló nyomantó viszonyok köst, mini most Mintegy bevesetésként föllépett két év előtt a ser-lésvén, melynek pnntitását a annak kóve\'kes-ményeit cnk e télen fogjuk ignsán érezni. 8semtermel éaflnk rosszasága miatt nagyon valóninü, hogy éhinaéggel len majd dolgunk, mert a hideg idő beálltával aok embernek n-tá len a ssstonnához kenyere és a kenyérhez szalonnája, vágyig um kenyere, sem szalonnája. Némely megyének még mindueken kívül tóbb is jutott. KOstudomásu, bogy as Alföldön már rég otthonos a lovak hőst ragályos kór. A jelen óv folyamán a gyanús állatoknak hivatalosan bejelenteti száma meglehetősen erősbödött, különösen ToronUlban, a min aegitendó, a miniasteriom rendeletet bocaájlott ki, melynek kft tóbb rendelkezése érdemel figyelmet Ax egyik axerint minden közeégben, melyben gyanús ló van, ax öaaxea lomsrhalevelek bévonandóK a ajaknak további kiadáu besüölelendő vagyis ily kösségbe tartosó ló egyáltalán el nem adható. A másik rendelkezés szerint a lóállomány be-ialálóundó előre mexhalárosott időben U házról-házra megvizsgálandó, a mi hónapokig log altar-Inni az állatorvosok csekély létszáma mialt és ez évben alig Ims belejezhető. As egéu rendeletből kirí as, hogy teremtője megijedt a kórnak u idei szerfölött való elterjedésétől, abban a meggyOxödóaben lévén, bogy a lekélykór ezelőtti években ily erősen nem lépett föl. A gyakorlatban levő állatorvoaok azonban tudják, hogy e kór mindig erős pnulitáaokat vitt véghu, hogy pedig u idén több vsn bejelentve, as cnk snnsk lulsjdonithaló, hogy álint-orvoeok létszáma szaporodott és bogy a karnak fiatal tagjai a kóros lovaknak suttyomban vaié eltüntetését a tisztességgel megegyulethetóaek nem tartják. Kiérxik a rendeletből, hogy a mininteriumbnn sokat foglalkoxnak a szarvasmarhák ragndóe lüdőlobjával; e szellem ragadt a kóros lovakról uóló rendeletre ia, már padig a lekélykórnak terméasete, ragályozásának körülményei a egyéb tulajdonságai, a gyakorlatban való ellojtásának körülményei egéuen mások, mint a ragályos tüdőlobnál. A rendeletnek ieguerensaétlenebb, legvexntórí-usabb ée egynttal leghiábavalóbb intézkedése a marhalevelek bevonása a a marhalevelek kiálli-tálának beufintetéu, vagyis egy-egy község eaéss lóállományánik sár slá helyezése, mely intéika-déare, a kór termé-seténél fogva, csak anuak igen nagy elterjedésénél lehetne aiükaég. Elfogadható lenne u intéakedu felvidéki kös-légekben, a melyekben kicsi a lólétszám, de a délvidék erói, átlagban 1000 lóval rendelkeaő községeire ily intéxkedéet lenni, Mmmiléle nak-asempont nem kivánh«tja s még kevtebé lámo-galhatja. E rendelkezés teljesen szeptember lb éo lépett életbe, e következménye u lesz, hogy példánl Torontál kOsaégeinek egy résza sár alá kerttl, a köziégnek gaadakOsőnsége lovait aa óaasel el nem adhatja. Tekintve, bogy a népnek — mint azelőtt igen — most azonban um eladó aartéon, um basAja ninca. kérdéa, mivel fog pénsolal, hogy télen megélbeeun, ha lovainak lóldalegét nem értókeeitheti. MitevO len majd a népnek legassgényebbike — a dinnyéé párását, a kubikos, a fuvaros, stb. — akinek csakis nyáron van nükiége lóra a télen helyet aem eaorllkat annak. Kénytelen len majd kós alatt, marhalevél nélkül aladnl lovát laterna kárral, a miot agyú élelma emberek iaméleiten fognak kihasználni. A kinek pedig gyónna lova van, mint eddig is, oigtay kesébe juttatja axt, mert u nuikai rínt el nem áru ja as eredeti gasdát; a lertő-xésre gyanúsokon ssintén nagy gyorsaa túlad marbalevél nélkül is. Ki uenvedne tehát leginkább e rendelet mfalt, mint u, a kire a rendel-kués tulajdonképpen [rányitva nincs, a jóravaló uótfogadó, lovának minden betegségét bejelen tó polgár. Nagy -Kanizss, vasárnap Zala 81. aaim (4. lap.) 1897. október hó 10 én 4a Gábriel, gyermekei. Námeth Knroliaa, Aana 4a flersety, testvérei. Viaaa Kálmán, sógora. Németh (i rgelyne szül Dreven Terét, aóg<>rnftje. Ezen kivQl adtak ki gyászjelentést az el* hunytnak kartársai is, a közs. elemi-népiskola tanítótestülete. Ez a gyászjelentés így hangzik: A nsgyksnisaai köz. elemi-népiskola isniió-testülete lsj(t«\'0Bim»l jelenti, hogy szeretett kirWr.uk: Némdk Ignáe, népiskolai igazgató, eletének 64- k, Uni ói működésének 80 ik évében jobb létre szenderült. a a. t Az ö\'ők vil«go»»ag iánye»kediék aeMI N<gy-K«uisaán, 1^97. oki. 17. A tsaiióiexlüle. Kartársai gyönyörű pálma koszorút he-ravatalára ezsrl a felirattal, »Szeretett igazgatójának a népis- A rendeletnek második intézkedése inkább oeak vaxalórins a gszdskösönségre nézve, minisem káros, de gyakoriali értéke ahesolnte nincs. A lós ltomén y beisiállózása és a lovaknak házról-házra járva való megvissgálása semmivei sem fog IBbb kóros esetet lölfedesni, mint a mennyi aa állatorvosok december végéig küldőben is bejelentetlek volna. Aa általánoe lóvissgáialok akár házról básra történnek, akár egy helyen Aeaseponlositvn, nagyon kevés beiolyásssi birtsk eddig ia a kór kiirtásában, mert ily vissgálatokra gyanua lovahat cssk a legritkább esetekben vé-setnek eiö s ha házról básra járnak, elrejlik as ily lovakat. A amennyiben már most találni is fog a. vizsgáló állatorvos gysnus lovst, kénytelen lass asl eltitkolni, mert a rendelet ezerint nem as ltt eih\'UI1vt iUeiö istálló, hanem ss egéss község kerülne sár 7® , slá a igy sz isgstotlság ss egyébként Is rossz év irattal i .»Szeretett _ miau oly lokol érhet el, hogy sz állatorvos ne- kolai tanítótestület < Nagyon szép koszorút mélye sem lehelne tökéletes bislonsághso. j küldöttek még a »Zalamegyei Ált Tanító- Kitűnik a rendeletnek naiv és ssaksserütlen testülete nagykanizsai járási tanítói köre és vékából, hogy a mfnissteriumban patalaM tapys-1 n kanizsai kÖ23. polgári iskola tón-talalókkal rendelkező szakember megballgstáM r * nélkül kénült Elég ssomoru, bogy ép Magyar-, testülete. országon ugy s megyéknél, mint ssakmliiiaste- A temetésen, mely okt. 8 ikán délután rinm kebeleben ss állalegéssségügyet kesdö al-1 volt, a végtisztességre megjelentek nagy jegyaök s f^masók inlésik as egyert, aa iUetö sokaságában ott voltak a városi tanács Igy ás az egész ország nagy kárara. , ... , . A kór terjedésének mar régen kellett volna ,aöal. élQkön "W1 ^J08 helyettes pol-gáiat vetni, a mely célra caak egyetlen egy gármesterrel, az úkolaszék tagjai, élükön radikális eszközéit rendelkezésünkre: a kárta- Ejtrjeasy Sándor, iskolaszéki elnökkel, a lanitás. j íógi\'mnázium tanári kara az egész tanuió- Volns egy «nzik ugy.n nem radiális eszköz if\|usággaI a köa polgári iskola tantesfQ-Is: a lovak nyilvántartass, a mi szonban nuud- ,\' 4,6 .\' . , , .... nem annyi költségei eméssiene iül, mini a kárta- letc. a tanuló-lfj.isággal, továbbá laa lás, a kösönségnek ellenszenves 1 s terhes, de az izr. kejeskedelmi-, polgárt- és elemi-is-kásigssgstásunk miatt pontos sem lehetne soba, kola tantestülete. egy, bogy aa .se ben sem jebetae vslamennvi; A elhunytnak kart4reai kö,„, _ rész lovat állatorvos állal tdöközönkint megvizsgál- . \\ . .„ „ ^ . . ,,.r Ii(nj a vezetése alatt állott t.nlntézet tanulóifju- bullani aahső kövek; rónsák fakadnak smjdaa airodon éa virágok Orsik álmaidat Nyugodjál békén, aaereteti Barátiak I Inien veled I As örök világosság fényeskedjék neked I Igen helyes volna, ha a földmivelésügyi minis- ságát vezette, a nagyobb rész pedig a Úriamban daletet. mielőbb revideálnák e sérelme.\') ren Szeretett Barátunk 1 MielfSit föléd1 borulos a mindéül elteme\'ö sir, mi, pályatársaid, sorsosnid, kopotsód halottas kocsi után haladt a gyászoló család tagjai sorában. A kegyetlen télies idő dacára a végtisz- H 1 R E K . ..... jtességadók legnagyobb része egész a sírig , \| kisérte az elhunyhat, hol a szertartás vé- — Halálozái A nagykanizsai közi. gezte u,án Sulay Sándor, a megboldogult elemi népiskolának már félév ÓU beteges- kart4rea a tante»tület nevében a következő kedő igazgatója: Nénutk Ignác, okt 6-ikán beszédet mondotta: éjjel mohait. Mindenki tudta ugyan, hogy súlyos bajából nem fog többé fölépülni; halála mégis mély megdöbbenést keltett különösen azokban a körökben, melyek hozzá közelebb állottak, ö maga nem nagy súlyt fektetett emésztő bajaira s a szünidő alatt is csak családja és barátai kényszerítésére ment fel Budapestre, hogy magát megvizsgáltassa. Az egyetemi tanár cukór betegséget állapított meg. Ez a gyógyíthatatlan baj meg is ölte a még java korában levő férfiút Korai halála legközvetlenebbül családját sújtotta, de a fájdalomban igaz részvéttel osztoztak kartársa; és az egész intelligens társadalom. A népiskolák épületére kitűzték a gyászlobogót is. A család a következő gyászjelentést Vita ki: Oav. Németh Ignáené saül. Seidl Amá ia a zajéi, ugy alulírott zsűiei, gyer-arkei és rsámos rohamaik nevrbtn mely fajoaloatslt asivvel jsleati ssamett iériének, jó apa, testvér, sógor éa ro-knansk fUmtih fynde arank, a naeyksai«aa! elemi fekolák igaasalójaoak. folyó bó 6-aa ejj-l >/,ll órakor hoaesas, kiuo* betepég é» a haloni aaeut-aéeskaek ájtatos lelvétsle után, éleiénk 58-ik, boldog báea»á<ánek tt-ik, taniiéakodsa 90 ik és Isagai ói .müködéaének 14-lk évétien történi gyáaaoa elhunytát >at. Nagy-Kaiiiasán 1891. évi akiébrr kó 7-en. Áldás és behe Isesjea hamvai Máit I Németh Jánoe ás nrj» neje szil. Török Verona, mint e<aiök. Námeib öeza, Jenő Károly nyéllé anrnkomnk, hogy fájó szivvel slbueaus sifek tőled. Kjyütt kü\'döttél velünk — mint vesér — azon a pályán, melyen a lankadatlan haladás-hoz — mivel raita tenger tövis terem — aok lemondás, odaadó lelkesedéx, nagy ideálismu-<, islensdta ratermrt ség keli. Te harminc ével töltöltél esea a tÖvl-et, de insgaaztos ,pályán a e hsrminn évből husson-hétévi működéseddel Nsjgy Kml/aa város tsi -ügyi törtáne éhes iü<tea nevrdet és ksrlárssid sai\'éhes, hossáak Alzted mindig velünk érező ssivedet fiossánk füsödSit kartárai sssrelstednek,ra-ggsskndás«dnak sraay»sáaii most ketiévágla a halál, hogy örökre eloaakilsos Klünk, kiket testvéreidül lekinletiél. Ámde mi megra«ad\|uk a keltévágott aziakötelék azétvoauló aranyasálait a kegyi>\|«tss emlékme\' büvöe kezével és vissoaiávai bu\'aonhétévl eserstrtedért svsk kel s salakkal iü<aflk ide gyáasoló szivünkéi alvó szi>ed poraihoz. Uiolsó lehe\'eiedig velünk érssett ssivsdnsk hideg, s>ük Iskához el-elhossak majdan a fsjd<lmas esilékezei melengető könnyéi é« sírodon virrsastini fug a mi szotsoiu aegye-felünk. C eadsa ayugvóhely leaa ss neked, slbnnyl barátunk. Ida sem ér émbsri kés, mely ál-maidal széttépné. Ilt nem lúgnak zaivedre Október 9-én d. e félkilenckor a tanítótestület részéről külön gyászisteni-tiszteiet volt, melyet Hlanko Henrik hitoktató végezett Pickltr Pál és Suhó K. István hit. oktatók segédlete mellett. A gyászistenitisr-teleten jelen voltak az izraelita iskolák tantestületének tagjai Bum Samu igazgató vezetése mellett és a gyászoló család tagjai is mind. Musza Károly h. kántor alkalmi gyászénekeivel könnyeket fakasztott a jelenvoltak szeméből. Mise után a tanítótestület ülést tartott, melyen elhatározták, hogy az özvegyhez részvétiratot küldenek, ülés közben érkezett meg a nagykanizsai izr. elemi- és polgári iskolák tantestületének következő részvétirata; 1 A nagykanizsai Izr. elemi áe polgári Iakola Igazgatóságától Negy-Kanissa, 1897. október 8. A községi elemi népiskola lak. Tsatrsiületének Helyben. Aa alulirt tsnissiüUt mély ssagillelödésvsl veite s szomorú birt Némtth Ignáe helybeli kósségi népiskolai igS\'gztó urnák korai sl-hunylsról. A megholdogul\'ban Nagy Ksoisaa várna tanügyének odaadó, kiiűaő bajaoka dőlt ki, mi pedig Önökkel együll kedvea, szentre-■él\'ó kartársai vsKSteHtnk benne. Mély rássvettel oaitoskodnak n lak. Testes-tület bsnalAbxn, melyet esák aaon reményűnk enyhii, miaaerini sikerül vámoank illoiákes kösegének a laateatüle st ért aagy vsezizaégzt méltó aióddal mielőbb pótolni. Kiváló iiastslei:sl és ksrtárai ssersteiiel: A nagykanúttai itr. tUmi k fáftri üksfe tantmtüldé. Hirsehfeld Besső s. k. Kellert L<jo< a. k« •1<bí lak. jegrat. gefe. Uk. \|ifjat Bnn Samu a. k. tgaafstá. — Hremélyi hlr. Vicsty Zsigmond városunk polgármestere néhány heti szabadságra utazott és jelenleg Nagy-B cske-reken időzik. — üazafiss llonepiég. Ma vasárnap délelőtt 10 órakor a nagykanizsai főgimnázium gyakorló iskolája hazafias ünnepséget rendem az intézet nagytermében 1849. október 6 ika emlékére a következő műsorral: 1. Himnusz. Eneki az Énekkara, 2. Az aradi vértanuk Incédy Lászlótól Szavalja Deutsch Mór 8. o. t 3. Ünnepi beszéd. Mondja Alteiithaler Ferenc 8. 0. t 4. Tizenhárom Gabányi Árpádtól. Szavalja Kőrniendy Izidor 8. o L 5. Emlékezés október 6 ikára. Irta ée felolvassa Mayer Ferenc. 8. o. t 6. A magyarok Istene. PetőfitőL Szavalja Szilvay Gyula 7. o. t. 7, Szózat. Énekli az Énekkar. — Vasárnapi feleivasá»ek. A nagykanizsai Irodalmi és Mávisath Kir igazgató tanácsa csütörtökön tartott ülésében elhatározta, hogy októbtr >4 én ktdS-dőleg, minden második vasárnap délután a Kör tagjai és a közönség szórakoztatására, — addig is, míg a farsang beköszönt — Képes folyóiratokra, divatlapokra, szaklapokra, heti- és napilapokra előfizetéseket és Megrendeléseket elfogad: v FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. Jk. folyólratokuj évfolyamai o Jc t ó "b e r hólsan lc«zd<5dn«3c. s Nagy-Kamzna vasárnap Zala 81. asáo. (5 lap.) 1897 oktéber hó 10-én felolvasásokat rendez, melyeken — lehetőleg — a Kör dalárdája ia mindenkor közre fog mflködni. Egyelőre öt felolvasás van tervbe véve. A felolvasások csekély belépti dij mellett fognak megtartatni, ugyanis sze-mélyenkint 30 krajcár lesz fizetendő. Az öt felolvasásra azonban idényjegyek ia kerülnek kiadásra, melyeket t frt 20 krajcárért lehet kapni, a Kör tagjai azonban saját személyQk részére 60 krajcárért válthatják meg ezeket. A felolvasások, melyek rendezéséről a közönség bizonyára szívesen vesz tudomást, vaiószinQ. a városház nagytermében tartatnak és mindenkor 3 és fél érakor kezdődnek. A Kör igazgató tanácsa határozatából a felolvasások jövedelmének fele a felső templom javára fog fordíttatni. A felolvasások sorrendjét legközelebb kibocsátandó meghivók és falragaszok fogják ismertetni. - Brlratáaok errdméuje a htlybsliill. 1. Ustlgi polgári tsányiáolában. Az l. osztályba beiratkozott 58, a II.-ba 56, a lIL-ba 48, IV.-be 88, összesen tébát 186 rendaa tanuló. Ezek közül helybeli 188, vidéki 27. - Mivel az qj épületben a tantermek még berendezve ni«csenek az egyes osztályokban áthelyezhető tanulók Mt-szima most még pontosan mg nem állapítható éi igy a beiratások eredménye sem lakintbető véglegeanek. Az elóadéaok mégkesdéaét bizonytalan időre el kellett halaaztant, de lehet, hogy már egy két hét múlva az előadáaok rendn-ien megtartatnak. \\ _ — L»vgla Agjr vége. Sümegi László vasúti tiaztviselő és Zechmeistter Alajoa bonvéd önkéntes julius hó 8án a .Kereskedő itjak ön-képaö egyletének1- helyiségében kardpárbajt vív tak éa ezért a nkanizaai kir. törvényszék pénteken délelőtt Sümegi Lászlót 8 heti államfogházn ítélte, a^gédeit ellenben, kik minden lebeiőaéget elkövettek, hogy az ügyet békés utoo rendezzék, felmentették. Zecbmeisier Alajost éa kél segédét, kik ugyancsak honvéd önkéntesek voltak, nem vonhatta felelőnaégre a eivilbiróság - Httftatefett Mnyképéui. Stngsr Sándor helybeli fényképész már hónapokkal ezelőtt elnyerte a nizzai kiálHtás nagy aranyérmét. de a mennyiben több fővárosi és vidéki lap abban az időben azt a hírt terjesztette, hogy a nizzai ki-állitáa kitüntetéseivel a magyar iparosokat félrevezették, a kitüntetést nem..akarta elfogadn\'. — Kéaőbb Beaseál lötitkár, nizzai kereahedő, Roubin a jury elnöke, nizui községtanácsol, Brunel hírlapíró, a Venezuela rend lovagja nyilatkoztak a magyar lapokban, hogy e rosszakaratú híresztelések elaptalanok és hogy a kitüntetéseket a legigazságosabb utón ítélték oda hazánk iparosainak-Magához a budapesti Irancia konzulátushoz is intéztek többen kérdési; az ö válasza ia megnyugtató és igy 8iugr Sándor kitüntetését a bé én átválté. Singsr Sándor rövid ittléte alatt sok rendkivQll asép képpel lepte meg a közönségei, legutóbb peuig 8őjlőrön több lalvételt eszközölt Deák Ferenc szülőházáról, éa a nemrég leleplezett emléktábláról. Eaek közül néhányai elküldött Wlauict Gyula közoktatásügyi minisz-ternek, ki a kővetkező meleghangú, azép levőiben mondott érte köezőnetet: Tsk. Singsr Sándor fhiytípéu urnák Nagy-Kanizaa. A Deák Ferene dicső emlékezetéi megörőkilő - emléktábla leleplezése n kálmával önnek Sőj tőrön eszközölt fényképfelvételeit örömmel vettem s ssivesen megtartom. Vegye értők ezúttal őszinte kóarönetemeL Wlassies, a. k. — A naátnég aj épálile. Korántaam nknrjok oazol aat mondani, bogy tán na épiiő-mivéeiet egy rommekkel gasdogitotta vároaan hat A rendőr-ég n\| épülőiét a várooháa ndvaráa a régi raktárakból állították öseze. Itt agy ajtót ablakot befelas\'ak, odébb aiat vágtak helyette, a jobb éo hal aaárnybo< pedig honiáragaaatnttah itt-ott agy kis darabot éa mari teljeaee kéaz volna a readórnig uj épülete, ha a\| divata eraase aem áktalaniieaé el li egészet. Hiába fergatiak át a návémotet történőt a laghinarabh stílusok kő- sóit aem találtunk ahhnz baaonlót E«y oaalopoa hoasaa leeresz, moly na ág Inlá merad osogélyá val, ugy lest aa egéoa, mint agy kifordított eeernyfl, ha saépnek nem ia azép. dn legalább rendkívüli. A falak különben meglehetősen und veaak, éa a mi aa építési romokét bntntősl, nn nem egyéb, mint az a naiy ssemétgödör, mely ép n bőrtönbolyiaág ablakai alatt bftalik. Sokan hihatotlannak tartják tán, de mégie avy vnn, hogy es egé»z épitáot az a aaométgödgr ural\'a. Éloöbon ugy tervezték, hogy a lőkspi-lány helyisége jön oda, hoi mnat a bórtönfttlkék állanak, hanem a osemntgödör nem hnllnmnn ezomsnédoág. Forgatták est jobbra bnlra, mindenit másként csilláitok, de a aaemét gödör aa olt auradt. — Egy leányka halát, özv. Taubtr Alajosáét, a vzivjósá^áról általánosan ismert úrnőt bánat érte; iá éves leánykája: A/m, hosszas betegség után e hó 8-án hajnalban kiszenvedett. Temetése ma vasárnap délelőtt 10 órakor leaz. — A brádl rsaéérksplttoy. Arról a baaáskodásról, amelyei Piakoviea brndi rendőrkapitány követett el két -nagykaoizaai magyar tiaatviaolövel, most ujabb rábaiatokét jelenlenek, amelyét IMTTiiázolják, hójy a rendőrt apitány ak kvalifikálatlan volt na eljárása. A pénztáron kieassiony, aki a li»ivi«elök aeztalával asaaibon Bit, aat \|eleotetio ki, hoay a mngynr vendégek olyoa csöndeden voltak, hogy még bangoe beaié-det aa lehotait tőlük hallani- — Mindnyájan meg voltnak lepntvn -- mon-dolin — amikor n négy rendőr bejött éa rájuk votelte magá\'. Mái saemlanak is megegyeznek abban, hogy a tisztviselők csöndesen és nyugodtan vis lkad-tak. A két tiaitviaeő neve kfilönbea Múlóosy Antnl éa Tasaaly Tamás, velük volt még agy Peenornik nevű kereakadő. Pi«kovlos rendőrkapitányt egyébként ax égést bródi polgárság ütéli. Aat tartják, hogy a fiatalon elért eddigi asereocaea pil\\a tette elbisskodolti a bes<ámit-batlaoságig. Egy bródi fesekaameater fin a caak néhány tsstendeje régente el a jogot. A Star-oaaviea-párt válaastotto meg fogalmazóvá a hiaia mg a rendőri ügyek vese1 éé vei aa öreg Vukovier Írván helyett, a kit misitn szorítottuk ki. Rendóriónókságéoek uiolaó est\'jéo történt a botrány, akkor mar a zsebében volt aa i oex-tályú korfl\'eti adjonktaaoá való kineveaénn. Piokovios már régebben is követe t el botráayo-kat Nagyon ssereti n bort én a botrányt ia iitnaan követte el. Ittas állapotban követte ol aat ia, bogy a bródi sótarnok oaeledjéoek a válláról lo\'épte a kendő\', amikor aa utcán személyesen akarta letartóstatai. Evyszer betárt egy malolóhalyre s minden ok nélkAl letartóztatott egy D<-jaoovici navü 5rog bródi polgárt, aki énért csaknem öngyiÉoesá leit. Nemrégiben egy vendéglőben óaazeverekedett egy gyógysteréoaae géddef, akivel dulakodva, n földön hempergett. I yen dolgok miatt annak idején aa egyetemről ia kizárták A uagy-kouiaa>i poeta\'iastikar elg-1 ételi akar veaoi a kollegákon elkövetőn aér lésért. - j. — Bulnnnt. Pkeh Antalt, Nagy-Kanizaán lakó, huzamosabb idö óta betegállományban levő, 68 évei va-uti lámpakezelöt e hó 7-én reggel a saeutmiklóai batárbnn levő vami örbáa höneá-ben, közvetlen a pályalea\'on hő tan találták. Mai ette eyy aaák feküdt telve mindnnlálo limlommal: lökkel, caonttai, apró sséndsrabokkal atb. Póaeh kl oseadeo elmenavartságbau soenvedntt bizonyán ngy leim bnlálát, hogy n pályatestnr haladva, aa eróa a/él miatt nem ha lotia meg n vonat kőzeledéaél, viszont a mozdony vezető aa arulgó sötétség Mytán nem látta meg n végá nyok melleit binduktiló egyént, kit n mosdony mért és haláloa lökéaaal oldalra vetett As eeet-ről a rendőrség a kir. tőrvénysaéknek jelentési tett, éa ennek rendeletére megajtetett péneken délelőtt n boncolás, mely alkalommal koanmlá • intott, hogy Póseh halálát n fajén szenvedett külső sérülések okoztak. — Aa éplté Iparo\'oh téli taolsljama • badapestl m. kir. AHiuml iparkkmá hmm (Bud ipest, VII. kar. Népasinhnn atla & sa. A taeíolynm aa évben ia aovember 9 ikáo) ayilik mez. A beiroiás október 16-étöl október 80-ig larl. Vidékiek levélben ia jelenlkeahetnnk. A bniratásl dij 2 frt: tnadlj 10 Irt: scertari bis\'osiiák 9 frt A laafolyaa négy téli fálávra terjed a évaakáat november 9-töl mároiua végéig tart- Tsnulókul felvételnek a 16. életévet betöl- tött, irni, olvasol ás aaámolai tudó kőmive kólarugó- éa ácmwgédek, vaUmint a 16. életévet betöiön Irni, olvaoni én saáswlai tndó kömiven-kőfarngó- ás ácmnnoneok, akik Ugnláhb ngy évet töltöttek már gyakorlatban, A beirelá-nái olö-mutainndó irományok • 1 na ilUUkti Wai\'fonps-M kató\'ig éltül kiállított rrbileá UmuÜndép. — 9. n vtguU Uk. otitálfokrH uáU úkoim Hm-ngiirángok. — 3. munkakönyv, vagy « illjtŰM JtSfoku ipdrkalótdg által kiUU iUU munkmbito-nyiltány, 4. városi, kizrégi, vagy ktrorvoi állal kiállított hivatalos orvosi bisouyilvány is himlM téli bisonyilvány. — ádakssá< beiig Isgolynék táongra. Diviák Mária, Horváth Zaófla éa Koránt Miklóaná beteg letartóctattzk részére adakoalak: ifj. Fenaol-hoffer J.l frt, Faica Lajos 60 hr. dr, Fried Ödön I frt, Snbentyén Lajos 1 frt, ifj. Knortser öyőrgy 60 hr. Roaenberger 60 kr. Ebenapanger Leo 2 frt, Bnppoch Gyula 1 frl, Seben l. U. 1 frt. dr. Lőka Emil 1 frt, Oszterhub r László 1 frt, Remete Géza 1 ftl, dr. Scfawarz Adolf 1 Irt, Krámar Lajoa 90 kr, G. 60 kr., Schwarz Gusztáv 9 fit, Rosenberg Richád 1 frt, K. M. 60 kr. Oesaler-reícher Bernát 60 kr, Lőwy Ödön 60 kr., S. L Ml kr., E. K I frt, N. M. 40 kr., K. 30 kr. N-N. 60 kr., L D. 60 kr., B. 60 kr. dr. Oerő 60 kr. dr. Rotaehild Jakab 60 kr. Sohulhófar 60 kr, Heimler 60 kr., Seben Richárd 1 frt, dr. Engal 60 kr., Berger Adolf 60 kr., Marton Ignác 6 kr., Zerkovitz 1 frt, L 60 kr., B. L 60 kr.. E. E, 60 kr^ Dobrio 60 kr., Vécaay 60 kr, Strem Tivadar 1 frt, Deulsch Lajos 10 kr., dr. OUop Mór fCt kr., Ronenleld Józaaf 60 kr., Wsiaer József 1 Irt., Hirsohler Sándor 60 kr., dr Blau 1 frt, R 60 kr, N. N. 1 frt 16 kr., dr. Oroady Lajos 9 irl; öeszasen 88 frt 66 kr. Ezen összegből a három nő egyenkint 10 Irtot kapott; 8 frt 66 kr. pedig Horválh Zsófiának kfiőn élelmezte-téaéra lordillalotl. — Az adományokért kőasonetet mond : a nagykanizsai kir. ügyészség. — Kaoiornt pétié adamáayeh. A f. hó 8 án elhunyt özvegy Sackarc Józaetué iránti hegyaiet joléfll adakoztak: Alfioc Jóxnnf lg trt, D-utsoh Sándor 6 Irt, ifj. Oeaiach Lajoa 6 frt, Sebwan Ignác éa Odőn 16 trt, Jung cnnlad (Palermo), 10 frt, Dannnbarg Jakab 8 frt, Soamer Sándor 6 frt, önasaaeo 68 frt. A nknain»ai Chnvrn Kadísa. — leadérl hlreh. Folyó hd 8 án n váron bnltnrülntéa agy drb. féléVél VÖTÖI Wörtt borfn bitangságban találtatott. A laajdonont iolhivnt-iák, bogy enen borja átvétele végett a rendőrkapitányt hivatalnál hivatalos óráh nlatt jelent kőznék, hol aat a ssibályszerB járlati levél fel-matatáaa melleit mint igasolt talajdooát átvo-beti. —A Caangeri-ntnai Tanbor-fele haa én főtér kósStii utón egv arany jegygyűrű melyben & & monngnm éo 1868. év szám von vaava elveszeti. Felkérik a belsBloloo megtalálói, hogy oson gyűrűi n rendőrkapitánai hivatalnál nd\|n át, hol a tulajdonos által illó jutalomba ráese-ül. — Folyó hó 8-án a hia-kaaisaai felső ayireat erdöhan 11 drb. ludnt in állak. Felhívjak a tulajdonoat, hogy nann ludak átvétele végett a rendőrkapitányt hi-vntnlnál hivmaloa\' órák alatt jelentkenék, hoi aaohat miut igaaolt tulajdonát átvehnli. IRODALOM. — .Bnjtelasoa VtUg* sáa sUtt 0] hetilap InéaM w« a Hvársabaa bárt Miksa Jtaaa sasrksaalMbea. áa Ol Up a ■agTaianfágl ftr tlsslák kSalSafs, áa kritikai Maja italt Ha splrlttaatáa Is Uvsaettai stv»«fcatjk ■■gásgáss Makaa ta a képaaUtet lagatt ctkkalt. A .Bljtlla i Vllás ftagnaajábea tgtat usa saárt taéalt, kocj tavhiM ksaaa tpsa sUsakaiálsg aa illsalrata te taéa-mtajas visagilMfc tatját tárta aip aU, atart ta maaka-láraal kSat iSMborvas tetalkss taaár, ssivat isilnlllii Ittas tráay ssísms kápvkaHJ* ta vaa. á lap ktatate faat-re-oa Jataalk Mg, vaaévt 10 Mtat ta évi kat tartattal aU-iMtaa\'S kiadás, á ktadikivstsl Baáapaat VI1L UtHt-at H. saási (a Patria ktajrvayeaéábaa) ■aUlviajraaáaat Blaéeu ktaak lagjm te kánaaatvs kaid a ki aalráat kaaaá Mai. KDzg&idfciig. •The «resham< élethlatoslléténaaég liooéenhon E taaa\'at 48. évi jelentése, mely az 1896. évi deoemher 81 áa betejasnit Bdetéwöl aaót éo a részvényesek 1897. ári április 97-án tarto>t rendea küsgyfiláon elé tarjeantmett, rao. dolkoiéoünkre állván, kővetkező lópouijsit kö. tötjük. As 1896. évben 8664. kötvény 80 661.9ÖQ Nagy-Kamum, va«árnap korom tókHtaeiegről l«ll kláfülva. A diibevéte tol, levonva a viatibinotit leért ftieieti Aeete-get, koroaa 99,898 681.66 fl\|K-rr» rúgtat, mely öet\'Sgften a korona 8,444.88810 (illírt tevőe\'aő évi dijak benninglaUaknak. A kamat-tá«le mérleg* a lefolyt Balati érben koron* 4,580.888.81 Allén tett ki éa a tértiig jtuödé\'mét a dijbe-véte\'ekkel agyflli koron. 87,884.188.77 fillérra emelte. A (ártaaár ai elmoit évben korona 10,174 918 08 fiiért a\'elváayoiott oly kflveteléesk aiadjén, melyek életbiltoaitáai kötvényekből eredtek. Lejért kihéaa»ltlii é« vegyee biatosiM* ■okra korona 9,699.808.96 fillért, tfteiavlaérlA-•okra 1,849.91819 fillért fiutett ki a tániaAg a> elmeit évbea. A biatoaitlei t- járadék lapok a letolft 0>leii évben koron 10,9n0.08168 fillérrel gyarapodtak. Ai aktívák fMtstege 1896. drcem-bar 8* én korooá 167,806 841.91 fillérre rúgtak. TAabefektrtéaek: korona 490.778.80 liilér an» gol éa iroraaégi á\'lami papírokban, korona 889.691.90 fii ér indiai éa ryarmati kormányok értékeiben, korone 29,108.911.16 lil\'ér ideyen Államok értékpapírjaiban, korona H.8l0.080,21 fillér vaauii ré«a»ények, rlaőbhaégek éa garsn táltak, korona 80,417.668.18 fillér vaantl éa egyéb költethet öt vények ben, korona 17,411,18186 Mlér a táraaalg inra"aaaiban (eaek kö\'öit vannak a lároaaég bodapaa\'i éa béeei báni), koroaa 8 878.188 12 fillér jalxélogolbaa éa korona 88,188.107.48 fillér kilönbötö értékekben. A tártaiig ujabban a jeliálogköloeön bialoei-tiat ia felvette ■akodé.e kóréhe, Zala 81. szAm I®. lap.) oeéretee módon moaogaí, hogy idejekorán (öl hívják a kormány Ügyeimét Magyaroraaág la koeeága héromneryedrétiéntk vitális érdekére, Ah hiaiaallk, bogy a mozgalom ai agd* or-aiágbaa viiahangra log találni annál ia Inkább, mert a mostani patdaeági vittonyok okvetetlenül gondolkoaéba ejtik a »a«dakötöaaéget, melynek •óraiban néhol aa éblntég fenyegető réme ia Í\'tlealkeiik. Ea őtiaial egyébiránt a« ia lölhiv tarja a gaidák figyelmet a vAaintersödésak megujiráiára, bogy a föllendült gabonaárak mellen mily ímmena mértékben áramlik ba az or eiágba már aem ie a balkln-buat, hanem aa amerikti éa oro»z gabona. A moa< artrieit idegen Aamakötteléaek agyán nem igen ártanak már ma a gazdának, a ki áajnoa mar hét forintjával túladott basljlo, de a jövőben nagyban elő lógják aegítefti aa árak erélyea leaioritaaát De tölhivja flgyeltuOket ai uj uersődéaekre aa a nagy kiteriedéaQ, általánoa vámpolitikái moagaiom ia, mely ujabban aa egé-z világ öa»iet országai rétiéről éaa\'ellieiO. A uiezögaidatági deprea?»ió teremtette nj viazonyokba nem igen tódnak belenyugodni a* államok a mindegyik igyekaiik egyet tágítani a kényelmetlen aarnjáa. Anglia odahigvja ttabadkereakedö elveit, fől-mondja axerxöaoieit éa kötőt vámunióba lép gyarmataival, melyekből löleg a német ipart atoiiija ki. Amerika ügyeiült Államai már moat KERESKEDELEM, Irnrkrailti Hzenel, 88. L. kelyhet. Át előfi<eté«i felbiváat kő-aötoi fonjuk iegkóselebb. Aaoksi a dolgokat — mik ■ cikkecskében vannak — majd alkalmilag e\'öreeaaQk ét bővebbén; ia méltatjuk ; de moet éppea oem tartják idóeierBeknek. NTILTTÉR. oaiaáltak aj tarifat, melylyel fftive ték a harcot a tebetetlea európai államokkal. A< orois Aulai ivaio kiépiléte axintén ai állapotokat éa táay jleg fenyegető állapotokat log teremteni. Itt aa ideje, bogy a magyar gaadi alxpoaan megfon-tolja azokat a védelai etiköiökei, melyekkel jia;At megélbetéienak alapjai! bíatoaitliatja tt nj Támfarlfa-rerllU éa kerenke- vinonyok rontó áradata ellen, dtélal Mf>raMé««lNk MefflIllátMI.1 8 aaért a.tvö.Oljflk.i ga«daaaövat»éK nagy l akcióját, melylyel MolgáTatáha áll aa oraaAg • Ai Agrár Erteiitö je\'enti, bngy a magyar gatdakötöntége jól maggondolt érdekeinek, gudaaiövettég élénk akoiót iadit a vámi\'arifa reriziójt és aa európai kereekeditlmi aieraődétek megujitáea Agyéban t a moigalomhos való boa-aájaraláara Ml lógja aióütani ai egétt érdekeit giadaköaönaéget. melynek véleménye e kéréáhea eMreadQ tontoaaárfal bir. A gaadaaaövettág e •álból már a legközelebbi napokban fftlhi>áat\| fog köaölni kivataloa köalöayében a Hsainkban arra aéava, bogy mindaaok, a kiknek aa 1908-baa lejáró asmaetköti ueraódéaek megújítására vonatkoaólag alapot a^gieryxéaeik Tannak, megokolt óhajttaaikat a gazdaatóveiaágnek tttldjék meg, mely at igy beérkeaett kívánalmakat rendi terhe fogja kiadni éi igyekeaai tog Okét a isadák \|ól föllogott érdeke aiempoatj iból mértegálve érvényre ie emelni. A gatdaasOvetaég akciója e téren »zélea mederben indul; a gstdák táborából mámot oldalról ké»t0laek a már tavaly mgpendiietl étimét támotatni éa a mozgalmat életben tartani A aaöveiaégnek aa akcióit a meriödéeek m«g-ujitásáaára hivatott kormánynak ii föltétlenül baetnára tog válni, mart a uiriódéaek meg sjitáeának előtanalmányainál a gazdák a/övet. aége aa anyagnak legfontosabb réaaét tagja ttU\|y8jteai ea IMdoigoiva ai érdikelt miniasto-riumaak rendelke<é<ér« booattaai. A gaadák ■tövaitégének ei akcióját va\'óAtinBleg pártkfl-löabaág nélkül BdvOiölai fogják, mert a mlat a mait év lolyamáa kitttnt, a kormánypárt aota-bilitáaai aa agrár viatnojrok jtviláaát maguk ia eleő torban a vámiarila agrráriui reviiiójában éa kenakedtlmi uersödéteknek a gatdára nétve elönyöa alakitáaábau láiják. A vámtarifa reviaiójára nézve a monárkia kát réatánek gaadái vaióaainUeg egveiérttfea fognak •Ijáni. A két fél gaadtinak kifelé aaoammt at érdekeik a aa eaitrák ratdák o-ilopoi veietfi már lavaly, mikor a magyar yaidák réaaáröl iőlatólitáa ment boiaájuk, kénnek nyilatkoitak a mosgalmat kötftaaé tenni. At ideje atouban itt van a köaöa akciónak. A németek már tavaenal meykezdlék a taoulmá-nyoaáaát. A poroai kormány mér megbiita egy kAaegél at anyag fólgySjtéaével a aaial, hogy aa egétt váaN éa kereekedelmi aieraődeai bárdéit elAkéeaitea. Berlinben már kóiponti hivatalt nyitottak a nagy kóiőnaég kórébői veit vélamé-nyek ISIdolgoiáaéra itil példa már a bélieket is arra ladiioita, hogy ugyaaiy Intéiményt léptessenek életbe. Ét a moigalom Auantriabin terméstetteen lőlag at aglUaabb iparotok éa kereakedök körében ladalt meg, mert ök mindig megtalálják a kellő eaikOitfket érdekeik érváaye-•liéeére. A gstdák eeak minálunk kezdenek dl- 1897. október hé 10-én Hirdetések: ytotvAoxjl Savanyúvíz WELLBABS IZE jniATT 06V flimr srrLi Víz Be lcginMbb /ximt KM, atomot b lánWmaluit lilwtt Ujwiituut. Nagy-Kanizaán kapható: Puk Jakab, Nru én Eléli és Fe»Hrlhefer J. ■ raknál áa l ravatban UilHtakirt »a Tállal fal«Ui»á(fat a raatáré-Ml\|Mt<ll krtét I Ui U krtg BÜa aakiat — japáal-, cklaal, a. a l„ a lafujabb ala~ ránttat la ailaakbaa, a, m. fekaU, fehér ia taláaa Hwaak«r\| aalyai 45 krtAI 14 firtat • krtf aéiaraaktat naa eatkaa, kaeakáaoU ■tatá-tfti (i»m»íXolt atb. (mlutezy\' 140 kltéabéié aital-aázbaa SUbO Itla ia ■taláaattal atb. a aagnadalt árakat peatibér- áa váaawataaaa a káahai nállllva a ■tatákat páata/ordalUra! kltd: Htaatkari fi. (aa. kir. adv nálllti) aaljrangrántl KUrlahbca — P-iieba clmaatt lavalakre 10 kroa if larelaté lapokra ( kroa báljrtf razaaalaadé. — Magrar a^elaaa Irt aagraadaláaek paalaaaa llatéatata»k. t Köszönet-nyilvánítás. Fogadják halát köasAnettkakel ai Ott irt taainiéaetek lek. tanári kara valamint mindaaok, kik felejthetetlen férjem Illetve atyánk halA\'a alkalmával megjel«néiükktl vagy réaavétAkkel lájdalmuakat enyhítették. Ntgy-Kaniiaán 1897. október 9 én. On. Némiih Iyndcné k gytrmkii. 13,160.000 koronát l^aak nyaral a aMgjar kir. aaabadal. aaitáijraarajálák g oaalálrábaa Km K>ri\|t(r>k 100000 aaraf^Wt áll ■atrak klatt 60,000 drb aTeiaeéajajrtl kuaailk ki, taaál a ttia)ag>tk Ma ráaaa ayar. ajavaaiáajak kaalk: a kévat- Lafuatjobb ajraraaánj Ma- egy millió Fslelöa eterkentfl: IliLiTKANDÓI Laptultjdonot éa kiadó: rftacBHL r 0 l 6 r, (kor: 1,000,000) í éi\| i 100.000 1 njrar „ 400100 1 . joaooo a , a 100.000 1 a ■ 90 000 1 a 80.000 t . a 7a ooo t 10000 a 40.000 • a a 10 000 1 a a ia.ooo ! • a 10 000 • , a la.ooo 11 . 10,000 17 . a L0U> a , J.OCO <aa „• _ axoo 711 , tcoo 1138 . 100 M . MO 11700 . MO 15680 , a 170 ISO, 100, 10 át 40 50,000 ayantaáer ia éli ■aljak P 13,160.000 koronát kllmtaik. Kaaa aomjáták ka aftlTáaoaaan a ■agjtr ai -aáay allaalraiea át aggr ai\' . - ;aé MlaraMa alatt tat^aaak. A gjrak árai, «tbk kiraiaitát Taaaak a^illilUn, aa alti aaatályrt a kit ilkwlk: Ifáaaaara. tlkar a. i Mi— Fél , I , Mafytá „ I . »..1J0 Miaáiért a kaaAa akia baklld\|ik t IgybMakaak a hivatalai kaaáat láJatf Mt, tMlfkH rlwiiihuk andBáaját aia(ta<tkagák Mlaéaaak, kik «aa áriáat ■acjr ar«iéti trilfaManh lé aaniálékkél ttia\|tD«kal éhattaatk biniratal, aai-Taakijjiaik k. ■unalill aaiktl elaéi aUkk, éaakf éaa aaatra iaskMkk a kasát aapjáis. (Ur* éri aeiMkw 1 H» btwéak aljattatnt. a ■aafcllNI laa-aaag piplrflaakw vt(1 bMraina ■nin i lliktt Mlalaaéé Vagjr poataalal-viajayal kaklMiitté, Kir-jlk b. tlaét poataaan k viligataa Maéai. á mg raaéiláaak aiiaéJáH balrkaa-ttk atta, amtiéig káaala-Wak tart, makMIIIIttiik A aan0akkal apIU hf klMak tdaéta ■igrit1 Mm a klwiM UvaMtaa asraotáat lamaaiM. A mgy. kir. mah. ontilyaomjitilc Maláraaitéi Fejérvári ót Társa BUDAPEST, Harekkél atee t. » Narv-K»uis»» vaeAi\'nttp 1897. október hó 10-éo KKXK)000000(!X»0(] HIRDETMÉNY. gépgyára is vasöntödéié NAGY-KANIZSAN, ^ a m. kir. álltmv. gépgyára vezérügynökaégértek dunántuR képviselője. A* ezredéves kiállításon ai arany érdemkereszt-tel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. ■ jsJXJ** ■ Aa eiredéves kiállításon aa arany érdemkereszttel és a millenniumi nsgy éremmel kitüntetve. K Magyarország le&jobb sor vetögópei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zaia-Dríiliut- * tik él begyes tala\|kaj agyaráét alkatsias ser* vsMgtf, i i MriUkmi\|Hfwl\' mM kist lafkaéral-tabb, usbsé aerveáSgép. Mindegyik a gyakorlatban (elolts célszerűnek bizonyult szab. kiváltható kapaosuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok as egyetemes és kétvssu actítkilc, sz egyetemes ekékhez alkalmazható összes fslsserelvénysk, öeszes lalaj-mivelö esskösök, szénagyfljtök, darálók és egyéb gazdasági gépek. Felhívom g n. 4. gazdakOzönaég figyelmét a legújabb amerikai —M Pláne t jr* rendszer eijlereko M rípatapáld iitiltBieti eszközre, melylyel a répakapálásnál ss töltésnél óriási megtakarítás érhető el VégOl figyelmeztetem a n. é. gazdakózOnséget hogy i ni. kir. 4llam¥&soi&k fiiéira Mpl h cséplőit léveHae a«ra* ai ezen czlmhn haaoaló kflrflllráau vállalatok férczgy ártmányaival I -* xc X Nagy-Kanizsa város közkórházi igazgatóeága részéről a korházi vászon és fehérnemüek beszerzése, továbbá bolticikkek, papir és nyomtatványokra, ugy körülbelül >o öl tttzila szükségletre versenytárgyalás hirdettetik, Felhivatnak tehát a helybeli kereskedők, h.gy ajánlataikat folyt évi •ktéber Sff-élg a közkórház igazgatóságánál adják be. Megjegyeztetik, hogy a fehérnemüek re, kfll- és belföldi gyártmányról külön-külön ajánlat kéretik, ezen ősz-szts hirdetésekre vonatkozó feltételek a gondnokságnál és a főnökségnél a hivatalos órák alatt betekinthet ők. Nagy-Kanizsán, 1887. október 8-án. Dr. Iiekerei Jéssef, 293 -1 igazgató. ^xiooooo()oooci)ooaoooooooo<0 Xi 4 araay, 8 szM és 3« élez- ás iltsainé akaéey. iU(l ilitrt iUUtlkes-wewtiU saar féSraaSláara) aa aalm tat Hágainak ás tmataai Wfcai ia raftkonyayt (Matánt Áve: 1 Ha«ak t ffl Kwizda féle Fiald A Ügyé vééNm.. TarWik, járainkw ataaSk <s lavafMk kittuá alkarral kaauátjik trattk iiMSitn isaaaak aazyakk aUataak Mii , vatá hlMaaHáitta. Árai Ht paKeak t0 kr. Valiét aaa pia a faaU ré^egmat átlátott pa\'awkkaa, ia kapbaté Blaéta pt0>Mti>lH. — ftrakiár I tUHtktt gyógyszertár. gimistarg, Béee sMt \| Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. C»WOOOOOO(X)000^»X»>0000()OÜ(K»)0(X»>00<)0000000( ^Rlí\' : j. HIRDETMÉNY. A „lei<gazéasá\|l Takarék- éa Hltrlbititk Bénréiytárssiág\' azon I. részvényesei, kik as [ jegysell részvények teljes értékét folyó évi sceptember hó végéig be nem fizették, a kereskedelmi törvény 169. és 170. §§-ai és a társasági alapszabályok 12. §-a értelmében ezennel felhivaiuak, miszerint a hátralékos összeget és az, as után alapszabály szerint járó 6V» késedelmi kamatokai, jelen hirdetmény harmadizbeni közzétételétől vagyis folyó évi októberJ^ó 24-élől számítandó harminc napon belül, vagcyia folyó 1897-dlk évi neiesiher hé M-Iff berakni\' szíveskedjenek, minthogy ellenkező esetben a fenlidéseii haiárosmányok értelmében a késedelmes részvényesek társasági jogaikat él a teljesíteti befizetéseket elvettük, és axon részvények, melyekre a befizetések elmulasztanak, 1 érvénytelenekké válnak. I A teljesen befizetett részvények as egyes részletfizetésekről kiállított ideiglenes elismervények ellenében, éa ai alapszabályok 11. §-a szerint részvényenkint szervezési és bélyegkOltaég címén járó két oéfrt. befizetése mellett Intéeetünk-nél átvehetők. Szombathely, 189?. október 4kn. > MO-é Az igazgatóság. \'xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxaxxx Nafj-Kanrmx* Y»sárn«p Zala 81. nám. (8 lap.) 1897. oktAber bó l(Mn Cserttylé le KELETI RÓZSATEJ (OrtMtellMk* KCMBMllok) •Ijr aagl.plea aáe, Unt. fiatalos arcbőrt aaifrs. ul j ml aéi aaar Utal el nea érheti; kittől kattan aljhlt, eiepM, piraalaak, Wratka (Hitaaaer) lalrMa ara ■ a Me aiad.a tteaiátalaaaáza •Uaa, aa\|artatati a aiiaa vau barna arealat a agjaraai alkalaaa adaáas tetféasn. Ara 1 írt m [,h„MH„ kaui M krajaár. ■ Osantj-féla TA NNINGENE a lafjobb kipróbilt irtaiulIta HAJFESTÖSZEE k«j 4a aaakál, ralaaial aseaiMlk-fastlare, Melyek a IHipnirttt allea, már \'gyessel kaaaatlatuál ia aféan Wataaaa viaMsajrerlk aaaa kihfleUUa, Majaa, aalki, hatna vajjr Mete laateaitn aslat, laaljljil aigleetHa Mtt bírtak a a»lj aaa eaippaasal falé ■eaéanil, aaa a \|MlréÜea aa\| aaa (akal. Ára I frt 50 kr. Tlrttajraaaa vMett, lelkllanrtuaa atgrlsagált éa vallél aíiiMfbea kapkató AKTON J. OZEBHT, Mm XV., Cnrt laéitaetraen » (saját kázX éa VaAaaHaaa* 5. Sattklléae paeial stáavHellel. Pnxpaktaa lagyan la khawln laktár a a>utt grlgysaáaáreklaa éa lUataaertsMekkea. \| XInIR JÓZSEF éa EMER A. FM gylgresstlsaskall. Flraktár Kaaéraakaa: Ktrekaar M. ayégyaeertaa, Urlela: laarll Ceraj-Cerlo gjlgyaaeelaa, Szeat-Bak: flraf Wuélj. KLTTH1A a bőr ápol&sára szépítésére ós finomítására \'szépítésére ós p "Q ^ Q p Fgy dobot, dns:, forint 80 krajcár. w 9 Utánvéttel vagy ás V l.e\|el4keMkk SltSaéhJ, Ml n láralgl rüDU. « — Tikár, ilsssasls. la eárf* — vegyileg asalysált la fialva 9l. Fekl J. J Ca. Kir. uaár állal Hlaakaa. K\'laairrl letelek a legjebb kórólből minden rioboshos mellékelve vannak. 6 TADSSIG 60TTLIEB a aleklr. aévarl lallalla lappaa la lllalnaar pár Meakaa. Flraktár; útit, I.. Wolla.il. S. ósaaeg előleges békül- jj Kspkaló m leglábh IlisUaer- gjlgji\'arkareaka- - \|i déoben én \|/lg)i>ertárbaa. R.-Haalialn t Krelaar déae után küldetik., U tijala, Keleti ■ Mér » Ali éa Bika eégakaél. f § i 3 Csodálatos eredmény. szeplő, tisztátlan arcbőr, sárga fáitok stb. ielléllenül eltűnnek Bargmann lifiomtej-szappan (Boftsaaaa én tarsazal Pranáákan) naponkénti használatánál. Bapkatl <aiakaakl< kra\|«rért Krelaer 6ja\|s üiletHxn IWBaaliala. ÍM ayümölos-, uti fasor éa diaifák legjobb fajok, szép erős törzsek. Készlet sok ezer példányban Disz bokrok. Okáé árak Árjegyzék bérmentve Haja Jáaes, S9t—I Ssgrss. 50,000 é éA magy. kir. szab. Osztálysorsjáték ^ lUUaUU1 SORSOLÁSI TERVE, (j) 100,000 mji remény Elad osztály ia in laái StT. aaveaber 11. Is 11 Máaodlk osztály Bnléá no keeaai Hasis I8S7. éaaeaker 10. Is It. Harmadik osztály BatM aa kaeaas Hasla IMS. Jsaeár 4. to t. Negyedik osztály Ma ae ksiesa Hasás IMS. jaaaár M. Is 17. ÖMdfc osztály Hasás ltSS. hktnár lé. Is 17. Hatodk osztály Baáéá aa keeean ■aaás 1898. aárslas UU áf«il l-lf Koreaa 90000 20000 loooi 51)110 Hyasealay 1 k I . I . » . I I ■ . sao iáét 3a „ na sasa sa n taa soaa ttll n 4® IIWSS 3000 ijfir. kif\' Na mm Myetealay I á I . I , I . 3 5 • m , saa Ml, 3M "MN „ M ___ IDOOayer.ksv. 477aaa Ksrasa 70»00 25000 10000 5000 mm mm lyaraaiajr I á I . • „ I . I I • ia 71 Ksroas 80000 300i>0 20000 1X000 SMM B0M SMM Ma taaaa saa isaM mm , Mas7toa_ SaMsyer.ksr.taaaaa Ityinealay Iá I , r« i. i • • M 79 Keroaa 90000 30000 20000 IS000 •00030000 500015000 2000 11000 1009 10000 sao 35000 i7téaMM Wyaaalay I á I a I . I . laeena 100000 30000 20000 ímo Lagaspakk sifs>ssaéag I I • N 70 IMOa m8m 1.000,000 MN lOMt SM WN ISMayarkac. I34aas 400S ayar. kar. MSM0S A Mrajegyek árai: 1 egész 1 léi I negyed .. 1 nyolcad.. í I. osztály Irt 4.— IM I. éa II. I—VI. osztály osztály tta^frt 89. • trl »\' éa— n 4.— n f - H 1 " 19- „ Nyer. 1 á \|fl íi 11!!: fáj: fi] 90 . "5/ 60 . 5SF400 . mÍ\' 720 . 1000 • 87800 . koroea 900000 400000 900000 100000 60000 40000 90000 90000 10000 fiOOO 9000 1000 600 900 900000 400000 900000 100000 90000 40000 eoooo 90000 900000 960000 aooooo 7(0000 600000 bfcOUOO 90,100 nyer. és dij 9,660.000 Hornjegyek kapkaték ai Itasrg el Őse les bekUldéae vagy atáaivélel Mellett BUDAPEST, Kossuth UJoa-«tm 17. ■3sB GAEDICKE á. A nytrűmény-jegynéket titxtelt vevőimnek a megejtett hux tt után minden felnölUdt nélkül megküldöm Nyomatott Fiechel Fülöp laptaiajdoDoanál Nagy-Kanissán 1897. tí azam. Nagy-Kanizsa, 1897. október hó 14-én. XXIV. évfolvam TáralVá«-á>el«t »ü«M k^ilmkiMkn g I—Hwl Mtal kW u»» kút 1 a. 4-* in kst ZALA XlUiUnW i Ttmtú tfthá : AsdM /<Mf Hajikamáiélai iLórmmm iui /. Ifia lm II tom (á frt — »» mM. ^ rémwén Politikai és vegyes tartalmú lap. JJJL. • ÜZ !! * « * Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és csütörtökön. imm í.u.t« w bWW H—Mt MM MMTI IMIM tafMIU M. UanM mí rink liim TB%ywm exám Ar»: 1Q tostJczár. Felelős szerkesztő: NZAH1 SÁNDOR. ■rlltlti »itltieri le kr. BMseUaak, valaalat a tolillul i nukNtt fleehel klaphnMMil nliwM. Orvosok kartellje. MíSáen félreértés kikerülése végett sietünk kijelenteni, hogy éppenséggel nem tartozunk azok közé, akik a vidéki gyakorló orvosok honor^iumit irigy elnök vagy sokallanók. Ellenketőleg az a meggyőződésűnk, hogy vidéki \'Orvosaink honoráriuma -■ a mit a paciensektől általában kapnak — nincsen arányban sem a tanulmányok megszerzésére fordított idővel, fáradsággal és költséggel sem a gyógykezelés fáradalmaival és az orvosi gyakorlattal járó Önfeláldozással. És ebből wlyólag az a határozott elvi állás-pontunk,-\' hogy a közigazgatás 1 keretében j szervezett orvosi állások dotációját lényegesen emelni kellene s már ezzel a dotációval is mintegy ki kellene fejezni az orvosi tudomány nagy értékét és az «rvosi állás magasabb színvonalát —- Az orvosi javadalmazásoknak ily módon vaM emeléséből aem neherrdnéik valami nagyon érezhető vagy pláne elviselhetetlen teher a szegényebb néposztályra, mert az eként származó költségvetési többlet az adó-összegek arányában oszolnék el. Ilyen esetben és ilyen keretben igen .is Ugy keli honorálni az orvosi tudományt. ahogy annak fiagyföntossága megkívánja Már csak azért is, írtért — amint már emiitettük, — a paciensektől befolyó; szokásos orvosi honorárium ugy sincsen arányban azzal a sok tanulmánynyal, azzal a nagy és önfeláldozó fáradozással, mit az orvosi kar az emberiség érdekében mflkO dési keretébe visz. Ebben a szegényes díjazásban azonban nem az orvosi tudományok kicsinylése van, hanem a humanizmus szelleme. Hisz az orvosi dijakat semmiféle törvény nem &zabja meg és nem szabályozza. Mindegyik orvos annyi honoráriumot kérhet a mennyit akar. Hogy magasabb honoráriumot nem kérnek, az puszta szokáson alapszik. Ennek a mérsékelt díjszabásnak ugyanis már a régi orvosok megvetették alapját, ezzel mintegy örökül hagyva a semmiféle kódexbe, csupán csak a nemesen érező emberi sziv kódexébe irt törvényt, hogy az orvosi tudomány áldását a szegényebb népoeztályra nézve nem szabad hozzáférhetetlenné tenni. És ezt a humánus elvet orvosaink nemzedékről nemzedékre elfogadták; azért használnak legnagyobb részt olyan alacsony díjszabást ma is, bogy abból bizony nem igen szerezhetnek maguknak\' emeletes házakat Már egy ízben Nagy-Kanizsán volt ia az orvosi kar körében szó valamiféle olyas; megállapodásról, hogy a látogatások dijak illetőleg egyöntetűségre kellene jutniok. Ha jól tudjuk, erre nézve azért nem lehetett bizonyos kart el tsz erü megállapodásra\' jutni, mert éppen az orvosi pálya áll a1 emberszeretettel legközvetlenebből ölel kezétbea Az orvos szive mintegy tiltakozik az ellen, hogy 0 minden paciensét egyforma díjfizetésre kötelezte, mikor az egyikpek 10 frt csak annyi, mint a másiknak 10 krajcár.\' Es a privát orvosi gyakorlatban nagyon nehéz is volna aféle kötelező díjszabást megállapítani. Már csak azért is, mert ezzel — ha mindjárt keresztülvihető volna is —-nagyon sokat veszítene maga az orvosi pálya az- 0 humanitárius jellegéből. < Az ellen azonban már csakugyan nem szólhatna senki, ha onmeaink, egész orvost karunk bizonyos kartellre lépne oly céllal, hogy az úgynevezett hivatalos orvoal állásokat a pálya méltóságának, meg nem felelő honoráriumértse ($gadja el. — Ez már tökéletesen helyen volna. Al Á. „ZALA" tárcája. Fórul Járt szerelmes levél Mondjak Kadarinak. Már tndniillik azt a széke kepö kereastéoy kónywivőt, a ki a Lilientulpen cégnél eleő-halyen volt alkalmazva. A dolog érdekes, da kinyes Olyan, mint a pillant tarka aaárnya, melynek mindjárt oda van a Mása, ia hozzá érünk. így hát a Lilién-tnlpenék háza tűsének s hollétéi is fedje s bizonytalanság köde, lőleg azért, mert — asszony k játszik a dologban. Még pedig maga a szép Lilién talpén né, az 6 keleties szépségű arcával, fehér mesöjfl széniekete szemeivel ée öregecske férjével. Kádari, midőn a céghez szerződőit, legelőszőr ■ azt yelje észre a fentebb lein reqaisilnmok-hóL hogy Ulientulpennének lekeie szemti vennél. Regényolvasó fiatal ember lévén, a fekete jpsmekről tudóit annyi!,, bogy azok légyottra valók. Viszont a principáliané annyiban tisztában volt Kadari orral szemben, hogy a férje már az üzletben van leginkább helyén. E k-ttöe megállapodás aztán csakhamar egy harmadikhoz jut-<áltá őket. miről asonban sem a főkönyvben, sem az, üzleti levelekben nem vot soha emiilés uva Legfeljebb egy-egy olyan rózsás vagy ne-felejtsea apró papirkákon kös\'lték egymással a harmadik "állapodéi alatt kősbqővő gondola Likentulpenék ez üzlet épületének második emelftét lakták fele réezben a közel azomszé dos Bftmfeld-cég családjával. A két asszony úgynevezett benső barátságbsn volt Es ez a viszony nagyon komoly volt mert kölcsönösen tudtak egymás tiuát. Ksdari urnák pedig a milyen beszédes tolla volt ö maga éppeu olyan hallgatag. Még álmukban sem tarthattak attól, hogy a szorgalmas Lilienlnlpen egy napon erra virradjon hogy Kadari ur, a szótalan kónyvvivő nemcsak az üzleti ügyekben van o \|hon. De a boldogságot ia megunná az ember apró veszedelmek oéjkOL Ezektől pedig lebelöleg mindenütt gondoakodik a véletlen. Különféle alakban, de meghozza, mint vasárnap détulán a váratlan eaől. A múlt hét elején épen a korzói a indult Lilien-tulpenné, midőn betoppant hozsá az apró, molett kis Bárnfeldné. — Az Ignác mindent meg fog tudni; — kesdé izgatót! hangon. — A féljem ? Kérdé Lilienlulpenné. — Na, igenl te küld él mot egy levelet a praktikánssal V — Igen... — Kinek ? •\'.•». — De hát... miért? — A féljed épen a gyerek után haladt a lép-csőnázban, mikor az a haszontalan elhullatta a rongyos zsebéből éa a i érjed, Ignác, felkapta, Liientnlpenné fájdalmasan leleóhajlotl. Neki írtad? — kérdé Bárnfeldné A másik aaszooy igenlöleg bólintott Bárnfeldné fölugrott ültéből e szavakkal: — Meg volt címezve a levél? Nem ssokluk... _ — Akkor meg vegyünk mentve I E pillanatban kopogtak az ajlón. — Szabad. Jóízűen moeolyogva kacsázott be BArnfeld ur. Még le sem ült s már la£neki rontott Lilién lulpennénak, folyton asl hajtogatva: — Nagyszerű .. nagyszerű .. — Mi as á nagyon nagyaaerfi? — szólt kelletlenül a feleeége. — Nagyaaerfi... Aa öreg Lilienlnlpen már Ufj jó óráig tanakodik azon, hogy lelbonlhat-e egy elméletien leve\'et, mii a földön talált? — Ah I — Ommögött a két asszony. — En vállig mondom, hogy lehet, hissen ah-ban semmi sincs. — De nagyon is sok van I — vágott köabe Bárnfeldné. — Ugyan mi? — Először is illetleneég, a mi egy fárnak av gyon rosszul áll? r- Es másodszor ? — folytaié gúnyosan Báia-feld ur. — Másodszor ? — A lűrge Bárnfeldné egy pompás eszméhez jött. Apró szemei fel csillogtak és egész vakmerőeéggel folytatta : — Másodszor.. mert ea a levél —• aa enyiail BArnfeld ur szeretett volna agyat ordítani, de mérsékelte megát. ■aqiKi spro papírzaion aoi"liea egymással a iuujjw "»\|""vi — « \'-Vi ™™»1/i«I — iuwuhvi M mrn n ■ ina — M «uJ,w i harmadik "m>lfpHéf alatt közbejövő gondola- Liienlnlpenné fájdalmasan felsóhajtott. BArnfeld ur sseretett volna egyet ordítani, de taikat... ~ — Naki irtad? — kérdé Bárnfeldné. mérsékelte megát. Barndorfl cblnal-ezfistárnk, evöeszkézök és dísztárgyak nagy raktára: Ali és Böhm N.-Kanizsa. 0 Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Nagy-Kanizsa, csütörtök Z»ia 82. wwkm (9. lap.) 1897. ok tó bar hó 14-én üyen orvost kartell egy cseppet sem vonni le annak a szép és magasztos hivatásnak erkölcsi becséből, melynek betöltésére az orvosi pályán működök az emberiséggel szemben már mintegy kötelesek, A nagykanizsai orvosi kar legutóbb tartott is egy értekezletet, melynek célja valószínűleg az volt, hogy ily szellemQ kartellt létesítsenek. honnan a roo firtos állásra sazt más oldal ról is biztosi tani fogják az iparosok minden irányú támogatásáról. Egyelőre másként nem tódnak a dolgon segíteni. Nem akaijuk hinni, nem hisszük, hogy a nkanizsai orvosi kar ezt akarta volna elérni, midőn anyagi érdekei előmozdítására, megvédésére értekezletet tartott. Azért nagyon jól tette volna, és magasztos hivatása szelle- Dyen értekezletek alkalmával — amikor mében cselekedett volna, ha a kartell ki • különben szűkszavú doktor urakat is mondása alkalmával a hatszázforintos díj megszállja a prókátori bőbeszédűség, — j szabás keretéből a humanitárius intézményemegtörténik, hogy lulbeazélnek a meggoo- ket kihagyta volna, dolt kereten és olyan határozatot hoznál^! Egyébként föl* kell tennünk, hogy a hat- olyan megállapodásra jutnak, amivel honi- százforintos díjszabás megállapításakor or-lokot szegeznek a humanizmus szellemének, vosaink ezekre az intézményekre nem ia A nagykanizsai orvos urak értekezletén is gondoltak; hivatásuk emberbaráti izellemé-igy történt nek hatása alatt nem .is gondolhattak ; a Kimondották ugyanis az általános érvé- erre vonatkozólag legközelebb bizonyára oyeaaégü határozatot, bogy JUlstdi forint minden kétséget eloszlató éa teljesen meg\' hoooráriumon alul semmiféle orvosi állást nyugtató kíjelentésael simítják el a rossza nem fogadnak el s erre a jelenvoltak be- lásnak itt ott (felverődő hullámait csfiletszóval kötelezték magukat •sokban a térdetekben aaaiyafcre aéavn au még arat e/yest k mev, a mgállap.>dási létrobaui, igyobaasek. Kanak a bis«u«áe»ak tag>oi ie<t«« Nikaic, örviea ó« Opoetcs püep>kök, Z«ivkov<ca Jái\'os, Nedelkoviea, dr. Kobooiícu, dr. Poiit, dr. Mihajiotics, dr. Krnoojaviea, Ganria, Gyarvyavie<, Va>tcovKS«, Maxtmoviet, Nad« tk iries éa Papotnoa V. lat van. Kbédre as árokasl* tatjai a páni. irka vradégvi vo <ak, aki Mkö-aMM aaándeti vend\'geire, aae>yre 8\'aakovioa Dániel ti\'kos la-oáco. »s a<olt, magköeaOaae a pátriárkának a megegynaé* létrebo^áaa körül vaé laraduaáaát, Oratággfléa. Ennek a mindenféle orvosi állásra nézve kötelezővé tett megállapodásnak ákiástalan voltát igen hamarosan, legközvetlenebbül éretni fogja a »N agy kanizsai kerületi beteg-aegélyző pénztár, — melynél csak imént üresedett meg a 200 írttal dotált másod-orvosi állás. Erre az állásra most nem fog Politikai szemle. Belföld A szerb egyház autonómiába. Karlóoáról, október 9-éröl Írják a P október It-éa. A képvine\'őház okt. 11 ik\| Olé->en Smlágyi ÍVs-ó elnök b-jeenietta Hel\'y Ignác ksl»lat; gynny«ü aa. vak kai hne-uitau* el a füegotieo-aégi a 48~— pán ea érd-me« t-gjat, agy hegy magbatutlág tökr»ső.lötl »i»»s a kepviaelök arcáról. A a-ép hocsa-iatót 01 »y L<jns köosóata pártja aevabea. Szilágyi Deaaü halk igy bángxik. T. hasi Azon aély ráasvétaél fogva i«, sselylyel •gyík kpviaeiötér»aak szenvedést a báa aiodon tagja I kitartó, biioerára »a«iiletódee»et tog eneoéiai •1 Heily Ifaáe képi iaalóiaranak elhuayiáról (OaU-j«k \| Halljuk I) Haláléval aatiat azoknak tgti< ieaa gyér sora lakait meg, a kik nlkoimáayaak ajból ka\'ályba láp\'e idejetói fog»a a háaaak tae\|M voltak éa a kiaok neve éa mükftdéao öa«ae van (»rr»a a «á-gyar képviaalükasbaa felmerült kttsdel<»ekke\| és a háa eredmények boa gesdag mühüéiérst (T»nét.) Kihányt képviatlöiáreoak odaadó baigalommal e ü\'güu basaián, latalkori ideáljain éa meggy6-N,.nnlt aödáaehaa képaat btAdöa éa külfüldóa lullat ■ályet áa ásóval aoba nem a\'üaetolva, híven eaolgá a lirr_ as ügyet, mely tói hazájának t\|>irágaáaat (ária. h-g Otí vetek többek közöti Nikoiios, edamerásot-oha meg ata tagadu. Aa üey irámi ma tartutiák an ast aa ertnkeaietet, .. 1. . Brankovics piiriarka a Báaffy Dezaó mii>i«z «-r- A , . vállalkozni nagykanizsai orvos, mert a hat- #:nökii«l tarolt lantoakoata érteméhen a s«erb Serény áa koaciliáaa eayénkaége »itta reá, bogy száz forintot nem üli meg a honorárium. Éa igy az orvosi kar kartellazerfl megállapodása folytán ez, a kiválóan emberbaráti intézmény fog szenvedni. A betegaegélyző pénztár még nagyon fiatal intézmény és ez idő szeriiit nincs, aa nem ia lehet abban a helyzetben, hogy hétszáz forintról egyszerre hatszáz forintra amsijs a másodorvos fizetését. Éa most as iparas osztály az orvosok kartelljével szemben már egészen komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy uj orvoat hoznak vala- rgr hasi ügyek elimeaé-éra agybehi.oit Aa árt- as ál áspoa\'ok iránt •éitányláa al viaoUanit ét kealetea harminc meghívott kö 0\' baaanibaiaa u,r4"T4b"\'_ jelentek Opeties éa Popoviee püspökük, Sstankoviaa D \'mol titkos laaaenoa, a horvát tar tmáaygyü éa tltökt, Raveráe mkwaedrita, Vlabovies e-poros, dr. Ntd\|jknviot, dr. R->gillw, aa tllaadö kongreas e«usi bisotisg txiiaí. Távollét ükei kímanirtitk: Gruioe éa Zmtjaaovio* pü-pökök, Zsukoroa, Kaaapinoviea, Jovanovioa Is>váa ortstevyttléei képviselő, Horota a«perre, Jagios, dr. Draanlie< áa Daoeaa Jonö kép<ioelók. Aa ártakaaM abban allapodott meg, bogy megóvandó mindenekelőtt a S\'art) egrhás AaaíTieáaB a< 186". IX. illetőleg 1887. otáiaa 16. horvát torvety alapján. A bo eó ezerveaet kérdéeéh-t a* értekaalei Usotleágot küldött) ki, aaMlyaek as le<a a UHadata, htsy — Ah! Tehát magácaka cimezellen leveleket flckéJf — Igen, ha ugy tetszik. — Ea szabad tudnom, ho.y kinek ? .. — A világért aem I — szólóit (elletett moeoly-Bürnleldoá Nem ? I — Nem. — No hát akkor al iogom olvasni ast s levelet! Becsületemre fogadom I — Lilién talpén ur aem lem olyan udvariatlan, mint Aa? — Követelni Iogom lőle. Most már jogom van hozzá! Uárafeid ur dflböeen elrohant Lilieniulpenné halálsápadtan ugróit tel Qlteból. Mi lom velem ? — sóhaitá, kezeit tördelve. — Légy nyugodt, — csiiitá a lürge asszonyka, ki még mindig mosolygoit, — én megmentelek — De képteld, a levél Kadarinak aaóL — As mindegy 1 Csak hallgass reám ée légy tyagodt mert jönaok... B&mieid csak ugy vooaaolla maga uláa az trog Liheatalpani. De kadvas barátom .. selypített közbe Lilién-talpén. — Somai barátom 1 — vágóit közbe Bürnfo\'d — semmi kedélyeskedés! En mint férj, becsülő-lom érdékébea Mhivlak.^ bontsd löl azt a levelet, a mit a nőm bála mögött, tilokbao küldött Valami ■nknyttapoeóoak... Bárefeidné odainrrant az öreg Lilientulpenbes és fülébe hadarta: — Kérem I Ne tegyen töofcre sz ég szereimért f Egy szerelmes levelem es A térjem Őrükre el* taszít magától .. Könyörüljön .. tíárnteld még düböeobb lett. — Erőszakol akarva hát 71 - kiáltá Lilien-lulpnbta. Ekkor már Baelletle termát a (elesége és min den ellenkezéae dacára hotzá sugla: — Satrencaé len, hallgaaaon I A levelet Lilien-tulpenné irta Kadarihot t könyvvivőbét. Tőnkre leni ast a aaagénv aaaaonyt Egy ssót ae többel. As öreg Liientulpen mosolyogva hunyorgatott szemeivel éa a kezében tarlótI lerélial jálast doaott Uanifeidné pedig tettelelt pálbosaaal kiáltott bozzá: — Nos Uraml Felboalja-é azt a levelel? Az öreg Lilieniulpen, mini vtl <mi történeti ne-vezeteeeégü diplomata, f.^ttoa arccal, csak annyit azólott: — Nemi Ea a másik pillanatban széllépte a feleoég* levelét Lilianlnlptndé megkönnyebböllen sietett hozzá. Miért nem toltad mag a Bárnleld kívánságát? A rászedett félj nagy jósággal tugta fel aé-géhez! \' \' — Csak nem kompromittálom ast a sssgéoü Bárnleldnet . . . JMt 1. bvgahta és odaadáa kéasiMtt, bogy »id6t meg-gyéaődeaéval megagyeoali, maattíaln a k^nAa alapot, melyen a hazára aáava Odvfle alkttásoktt látmhtabatai véli á* aa- kai tevékaytn ed la mosditotta. Mindetek kétaáakivül aseg fogják Óri<oi a báa emlékeseiében aa < képét. Ast hieaam, I. ká\', bogy a bá« aanratát fete-sea kl, aridöa ily hooasa működés, annyi Mke-nadéeiel moaiatoti pálya olan — mart ö latalkori It katedáaéaak Iriaeeoégét és 11 slapeágét ké»é koráig motAri\'U — a has rtaataitl ft abban aa ehaaH>re>beo, hogy emlékét joayaöártayvba ig<st«a s érd«mei oíiaaaréall agy raVnialán h saéfl ka-saortval tio\'teli meg. (AŰalánoa, éláok belyoalé.) Rgyesoramind kérem a báa tol hatalma aáaát arra K bogy t háa ér«ol»>oit aa albtiyt üs>agya eióit lotaiácoolhaa-am (Elénk hetyaatéa.) A keddi 0M«ea torie«atatta bo a kormány a ki egyesééi provsoeinmról szóló i<Vr<éayjavoelai»t. Aa üléa vegé 1 Baaff) miaiaatortlaük vála-sol Knaaaih Fenne mterpalUeiójái t a k«lu kerdénréi, Penal lieltgymialaaier p dlg Gellaer Gyaltaak aa oá-arhelynetyei aiiapán ügythtn bmorjtostfl in-taipellaoiéjara. K Alföld. Okiékor 10-én A gftrőg-\'örök béke most aár tlbatárotoil dolog, de esárt Kré ábaa még miadie nam tartok visaaa régi állapotát. A péna Tempós t árthat sí-laaaak tartja s<t a iele>i"gi balysotoi t satroa-thétlea saigotoa. Legtöbb ideje, bngy t hatalmak megteleij-n-k a magtkrt valtait kötalaaett-ségntk és rendoao! állapotokat Ura ats-nak t aiftoa. Bt t párisi lap ast iaditváayoaaa, hogy biiaak Kréta kormtkny "ét Idmgiaawea Európa agy kiküldöttjére, a kl oe^Jog á\'poaeia It lehat él i-m-róe a koloti viasotyotktl. K meabis>U maié 1-4 bag« voty boAndi gytr-meti hivatópokot, valamint boga »agy hollandi gynraati csapatokból tllé oaaodóraegat kellaoe adoL Athénből pedig aat türgAayik, hagy a király roadolatat irt alá, malvlyol valtmsmyl tartalékos ttagaráaal olb.>c.ái\|a. Legköaalobba hajóhad egy raaaét la leeaertlik. NagyKaniiaa csölörlök Zulu. 82. ciám. (3 lap.) 1897. ok»Ob«r M IMo A vármegye házából. Mejyoi min kdigyűM* Zalavárnegye lórvényhatóaági bizou«»ga óesi rendes közgyűléséi dr. Jankovick l-ásaló grftl lóiapáe őméltóságának elnftkle\'e alat okt»br bó 4-én e lo yaiolag októb-r bi 5-éa tartóit* a bi\'OMeagi l»gok nagyszámú resvétete mel att Fóapás Omeltóaaga 9 órakor aa ülée\' «««- uádánek a köagyüláai j«gyzők<ioy»be való fal vAa>ti, agya ti al kllfla kinyom«Usát a a jelen troli bisoitaagi tagok éa vendégek rétiére raé megkOidéaét elkaiéroeta. A Kensibely-táp tleal vasai ngélyeséee tárgyában aj indokolásnál a vármegye a kereeke-de emfigyi miniszterim ujabb faiterjesntéai látás. A belegépel kei kftliaégek led-zéeére azBkeégn pótadó as 1(01 érre 9%,%-ben, mig a katoaa- oyi\'vao, foikérts a bliO\'iaagi tagukai, hogy 0 beazsl\'á-oláni pó adó a iasbér és hás»s<tál/adó Msese koronás királynak névnspjs alkalmából uián 3\'/„/, bán, a többi adónemnél pedig 8\'/w\'/, a róm. kaih. plébánia templomban tartandó fin- ban állapíttató" meg. sepeiye* halandó i«teni tiszteleten testületileg tegyenek reait, a mi a jeenvoltak áltaánoe he« lyea ésével taia kozo t. A hálandó iairai tisatelet niáa főispán Omél-Vsáa a megielem bizottsági tagokat melegen A ssenigróthi urodslom cselédség ráesére tett Zichy-B>tiyányfele al>pit ány Qgyében —mivel aa erede\'l a\'spitó levél nem volt beeaereshe\'ó — as üuyhöa tarmsó iratok kiadáaával a vármegye slispáaia lelhiva\'ik, hogy a gróf Zieby Károly-féle fidtósóivóa, lelkes azavskkal emlékezett meg\'iratban fog\'aliakmk megfeleiöleg tegyen ja»as-sson kimlyi kegyről, amelyben ö Maége koronás Istot s ast a legközelebbi gyfilés elé tarjeanze királyunk a magyar nemzetet réssemtetta a-isl, faugj a nékrelőveroe kQiönbösó terein as udvr-isius kői «á.<eotk tarhere bassi történelmünk ti< kimagasló alakjának saobrokhan való megörökítését elrendelte; hangsúlyost, hogy nem annyira maga a királyi ajandek keltett orsxág-ss rt«r örömet és ie<keedest, mim hogy a különböző lérea működött jeleseink drága emlékének ■átörökítésével a legelrő magyar ember a király a nagyjaink baaaneretetét akarta mezjutalmazni s as utókornak mintety példái adni arra, h\'>gy bármily téren mfisödjünk is, a honszeretet magaaatoa érsése legyen mindenkor munkásságnak áitetöje : indítványozta, hogy a vármegye lórvanvhatósága a 1 minisaterelnökhös Iniéacndö feliratom fejesbe ki ö\'el»égének g/en. as égess orsnghan kpaörömöt és lelkesed! keltett lejedelmi ajándékért bálás kössönetét és jobbagyi bódola át. A kösgyfiles a főispán be«sdét többször zajos étj\'nsessel kisérte s a főispán által tett indit -váayt eg\\bangu ag, aagy lelkesedéssel-elfogsd\'á s közgyfilési hstárosittá emelte; egyulial Haeky Kálmán bisottaági tag ioditványára elrendelte, bogy e fejedelmi ajándék tárgyaimé a miniszterelnökhöz intéseit k rályi ké\'irai, valamint a király látogatásán Budapesten volt II. Vilmos nemat céasár da porosa királynak a budai várpalotában tartott udvari ebéd alkalmával mon* doti pohárkOazöniője, a melybea a nagy nemet lejedelem a magyar nemzetről oly kitfinteló elie-mré»al aaólt a mely as egáez orssaghan osziai-laa örömöt aafilt, aa utókor aaáaura megórze* vágatt a kóagyfilés jegyzőkönyvébe szórói-szóra beiktattsaeék. As aJispáai jelentés kinyomatva előzőleg a bizottsági ingóknak megküldet vén, A közgyűlés tudomása vette a gaadnági egye«ü et átiratá\', amely azerint a vármegyei lóienyésziéai biaottaág elnökévé Koller laiván, alelnökévé: Farkaa József bizottsági tagokat valssstolta. « u vasteioit a boavédelmi mioissier leirata, as ajoanaa ielálli\'andó katonai nsveló és képző -iniésetek számára alapiuányl helyek leteattéee tárgyában. A vármegye megkereei a aemeai pénziári váUsstmányi, hogy a kese áae alatt levő alapból ily alapítványi helyei létesíteni ssi»ea kenjek, 0 esáaa. éa kir. lelaéga Klotild lókereegnó állal Cirkvnaieáa alapiiott „László gyermek oithoo* navet viselő menhás fenntartási köliaégeihez a betegápoláai alap terhére a kóagyfilés ezer Irtot a<avazott meg, amit Ot éven át 900 Irioa rásile-lekb-n fizet le. A kereskedelemügyi mini«sternek leiratát — a vármegye területén átvottuó állami kőauiak felhagyáaa, valamint egyes tSrvényhaióeági köz-utaknak állami keaeléabe való átvétele targyáhan hozott köigyüléai haiározalra, továbbá a< 1900-ban Páriában rendeaendö nemzetközi kiáliitáe lárgyában a köagyfiléa tudomásul vette. As árvatár tartoaásának, követeláeének áa ebből kifolyólag tóaylegee vagyonának ■ezállapitásit a kotvyülán elrendelte; á lamatlábot a kólrsft-nöknéi 5%-bin megállapíotta; a köloaónók kl-helyezésénél ka les gyanánt a föladó 900-azoro-ánsk, a háasd óntI 400-(sorosának vételét elrendelte a eg) úttal aa árvnzáket javaaUt tétellel megblsta aa iráat, mint lehetne aa egyes jalsálog köleeönöket a kfi eaönkárőkre oéave kedvezőbb faltátelek melettadoi. Klőierjeeztetett a ulamegyei községi áa kör-jegysök egyletének lolyamodaaa a megyebeli kőa-" fi<etáaéaak 600 frtra leendő az tudomásul vá\'etew ée igy étiért a közgyűlés a válaaaiáara, aégi éa körjeaysók megalakitváa első aorbaa a ki\|«lölö vála-atmanyt, felemelése iránt. A kftz.yü éa el>il»g pártolja a melybe á föiapáa a maga rénséröl tagosul ki-1 ángyon ia mé tányoa kérvényt, aaonhan a kössógi jelentette: gróf Batthyány Jósaefet, Szűcs Dessőt törvény értelmében a jegysók fizetésének magái éa Bsserédy Láaalót, mig a közgyűlés beválnai- lapnáaa, esetieg leiemelése minden egyee község totta Deák\' Mihályt, Hieky Kalmánl ée Mali linszky Ferencet a a kijelölő válaastmány mlikö-dáaéaek tartamára a köagyfiléa lelfttggeeztetett A kijeUMée után főispán a köagyűlest loly-taiólag megnyiiváa, köafalkiátáaaai mngválans] tattak: dr. Bardió Ferenc árvaiaáki ülnöknek; Bogyny ftyörgv, Ság-áry Jenő, Blaba Sándor óa Masericky Jenő esolgahirakaak; dr. Kadar Pál ángyai lll-ad, Bódy Zoltáo IV-d éaSegesdy János V öd aiiegyzönek. Olvastatott a varmegye 1898. évi kMtaógveléae, amelyet a közgyűlés as állandó válaaztmány ja vaalatákoa képset fogatott el a a kőliaégvetéabe falvatta Psoaán egy dijaoki álláa aaerveaéaát. a főorvos mellé egy asakaegédaek, esetleg egy dijnokaak alkalmazását, aa árvaaaókaál egy ülnöki, jegysói é» egy dijaoki áHáe eaerveséaéi as árvstartalékalap terhére, mig a wengróthi avolgnbiróaág fentariási kőliségei — amelyek addig aa árvatartalékalap lerbét képeslék — a rendes kSltaágvetéa kereiébe illeaatettak be f a ■egyei fteaámvevó réaaére 200 irt azemá\'yee pótlék vétetett iöl, továbbá a központi áa járáai kaaaló áa aaoigaazemélyzet fizeiéeéoek 90/, al lak bérletnek 50/,-al váló felem alánét elhatározta. B a kötségvstá^el kapcsolatban aa irodai aaarek aaáUitáaát kat évre a megtartott árlejiés alapján &osea berg Sándor eddigi análiitónak adta ki DeákPenao aaálőkázáuak emléktáblával iSrtáat megjolaléee tárgyában a Aüdöttaégl jelentés elö-terjeaatatvta, a közgyűlés . nat ládomáaal vette, agyattnl Skublioa JeaO laaepi aaóaoknak jegyzőkönyvileg fejezte ki kössóaetét a elmondott be- hatáskörébe tartoaik a iny a kössétek magok hivatvák a fizetés felemelésére, mig a kósgyülás hatáskörébe a megállapított fizetés jóváhagyása tartozik. A novai járáe kOaaéiteínek kérelmére a köa-gyflláa a novai éa letenyái járásokból alakított harmadik számú kéményseprői maakákerOletet keitéváiaestol\'a a a novai Járta kósságaibOi aj munkakerületet alakitolt., A leatji kőaaégbiró választás\', valamint Sümegh nagrköaaég képviselőtestületének a piaoi hely-péniaaedén megaaüatetetáae tárgyábaa hoaott ha* lárosa\'át — a beadott fclabbezéere — a közgyűlés megsemisitette, valamint Légrád kó/aóg képviselőiektűlelénnk s róm. kalh. falekeseli lelkésznek a magyar hiissoaoklsiért és a róm kalh. felekeseti iakolábaa tartott hitoktatásért flaetait dijak befzBntatáee tárgyában hozott határoaatát. A sümegi kiadedovodára, elemi éa fe\'sőlaány iakolsra vonatkozólag hozott képviaelótaatfileii határosat ellea benyújtott- felebbeaéat a közgyűlés elatasitoita; mivel a szóban torgó határoaal-tal aa ügy vég eg amoe elintézve, a végleges elintézésre voaatkosó képvlselőiestüleii határozat jóváhagyás végett ugy ia a kSsgyfllósbea be-terjeasiendö. Nagy-Kaniaaa város polgármsstsréaek káraiméi, hogy a vároa batáriban Ievó szőlőkben alkalmazott hegySrők lorgópisstoly helyett agy eaOvI golyós fegyvert hassaalhassanak, aem isljsriiátt\'e. As aadráahidal körjegyzőségekhez tartozó kősségek kápviaelóteeiaietei egyeieménak a körjegyzői jrodai helyiség beszerzése ée kikérttag tárgyábaa hoaott halarosatát a kóagyüáa jóvé-bagyta. A gnláoai körjegyzóeágbes ós aayakteyvi ke-rületkes tartozó községek kárelmérs a kőogyáléa megkeresi a belügymia»aiiar«, bogy aa aayskiayv-vesatöi állást a kórjegyaói illáaiói alkgJóaitve szervezze, esetleg áHamkólioágaa egy aljegyeói állaat létáaitaaB. A kékkati községi korcsma, káplány-alapítványi rét ée birka legslA bérbeadása tárgyihaa hoaott képviselőtestületi batároaatot a kőzgyáléa megaemmiai tette. A mngyar állam azerévee faaoálláaának meg-öröki»íaeül a vármegye köamlvelódáei alap tar-kére évi 900 forinttal létanitett Oaaióadijnt a köaiyüléa Farenczy Janoa kúkomároasi jegyző fimak, aki a kesaibelyi lóaymaa«inm V. os\'tá-lyába jár, Simoo Józaaf lalaó-rajki taaíté KálaUa fisnak, aki a nagykanizsai fógymnaaíam IV oiiályábe jár áa Szabó Lsjoa varmegyei kiadó Lsjos nevű fiának, aki a aala sgersasgi állasd ffgymnasium IV-ik oss ályába jár, adomanyoata. A kö\'gy&lás tudomásai vette, kogy a daaáa-Imii belyléidekű vasul részvénytáreaeág igazgató-aágába aj 8 évi tartamra Zslavármagye képvi-welóiBl dr, Győaöray Vince, HerteUndy Farams éa báró Patbeáayl Géaa bisottaági tagakat, gaagató ági taggá pedig a vármegye aliapáajál vaianatotiA Stridón egy aaemélyee joga ayilvánea gyógy-eaertar ftlállitáss tárgyában, Nagy Kanisaáa negyedik gyógyssertár ieáXitáaa tárgyában baadott kérvényt a közgyűlés a angyal főorvos vélsmánrM jelentése alapián nem nartolja. ózv. Oroealaa Job Tamáané éa Haba István nyugdijügyében a nyugdiivátamminy határnaaiát hagyta jóvá a kösgyüléá, Oav. Nagy Ujoeaá nyugdijaaiatáaát illetőleg pedig a ayugdíj a kárt idólöl kiindniólag számitts ik. A Periak köuégben bekajiatlaaaá váll törvényhatósági pótlék tórléaét a kOzgytléa el határoz\'a. Tapoloa közaég képviselóteaiBletéaek könégi ló\'adó leiráea és lagatlan uaraéne, Csáktornya tóaaég képviaalótesttt étének községi pótecé órléee, Zala-Kgenseg tároa képviaelóie«tlte«éaek tagat an axerzéee, Nyirad kö<ag hépviaa ötaatfe leiének a körszülé<snői fizetés felameléaa BórdOee község kép\'lzslötsailletáesk ingattaa adáa vevéee, Draskovac köaaég képvlnelótaaille-tónak kfiaaégi kOleaOn felvétele, L-grad kSaaeg képviaelóte«iületének a kössóg tnlajdoaát kepnd legeld kezelése tárnrában, Szilvágy S<aat-öroih, Monostor Apáti, Psrtak, Felaó-Pákak áa Lenti kózaágek képvisslőtnttlatéinak a kflaaágsk tulajdonát képezó regele- váltság kötvény elada-tása tárgyábaa, Tapoloa kflaaég kácvl—lőtaetBle tének ingatlan ieioaatáaa, KövágtvOrs éa Klve»> KáHa kOzaévek képviuióteatOleteiaek a koaaégbaa látnitendó távirdabivaial felállítása tárgyábaa, Mura C ány köaaag kápvlnlöie.tületének a tóid-bér haaaonbérek törlése tárgyábaa, \'Balataa-KOvead kOaaég képviselőin!ületének kOaaégi ia> gatlan eladán éa szaraéna, Dráva Sseat-lváa da Felső Vidalalva köaaégek képvinlótntlletaiaak könégi ingatlan aaeraén, Sfimegb nagykóaaág k\'pviselíiestületének a aümeghi alnállakola álla-mnaitaaa tárgyábaa, AUÓ-Rafk község kápviaai6-isatBleiéaek regále váltaági kótvéayénak eladást tárgyéban hoaott hataronaiokat a kósgytlás jóvánsgyla. Bőrös Oyala megyei utkaparó réaaére a m. kir. Ailamépiiéneti hivatal e»óterjiaetéeárs 80 irt eegély navaatatott mag. Tapolca hözaég képvin ötostületéosk a bely-ssiaeléa alkalmával a közaég talajdoaáal lelvatz erdőre éa lag^elón vonatkozó lalaydonjog telekkönyvi átiratáé tárgyábaa boaotl hmárasattt a le ebbezéa eluta>ifa\|a melleit a köagyfiléa já» vábagyta. Uógánfa, Dkk, Gálaa kOrjegyzOségsk zéai aaabályaalát. a salomvari jegyaó leemelése lágyában a kOriegysóaágnn községek áitál boaotl képvinelólamftlati aatot, Tapoloa kfiaaég módoaitMt narveiési na-báiyreade étét, 8«eat-Anialfaa a körjegyző mailé egy Írnoki álláa anerveaéae lámában hoaott képvlaelomtaieti határozatott a köigyüiée jóvá bnajta. Ót dög-Henye közaég fogyaaatáaé adójának readbeboaatala végett a várnagyai főazámvevf kiküldetik. A baki kóaaéc iskolai épület eaatonéaáaa ügyébea hoaott aatárosatot a kösgyfilés megoem- emva-dtjáaak tartaná határa Nagy-Kanisaa c«Q tortok Zala 82. síim. (4. lap.) 1897. október bő 14-én. átesne, vaieaint Akaiia, Pacsáa, Zerksbázán 4a ZaiaMrM a kiafcMváhsstás tárgyában besoti határosatokat. - A kákkal jagysőválaeztáa — a feiebbe4a «1-ilsaitasa asü«t — jóváhagyatott A választott bizottsági tagok torában eliáro aáa, leaoodáa, vagv elhalálozás folyiáa me»0re-sedeii kt\'yekaek váiaatáa atjáa való betölté-aárt határa apui aortái ber ké 6-iks • aboi « napon a választást aaat lehetae megtartani, november 27-ike tűzetett ki a aa aaó-őrM kari latba tüaaitáai elnökül Köves Kde, a ossbrea deaibee Bogyay Jánoe, a kamaeaibaa dr Danst Ferenc, a aagykaaiasaiban dr. Taboty Gyula, a bakiban Néatth Gábor, a lalaegersrefiben dr. Qsder latráa, u alsó siemenyeíhen Erkinger höváa, a kotonbaa Hiracbal Albán törvényhatósági Maortaáci ia\|ok kfl drttek ki. Zala-JC\|ersag rend. tan. város képviaelöte-ttietéaek a rám 898.000 trtoa kölcsöne koovsr-táláaa tárayábaa, AlsA-L-ndvs nagyközség kép-viaaiöieetáieiéatk a helypéaastedéai jog bérbevétele tárgyábaa hoioti hsiarnsatát jóváhagyta, allééban Drsvsváaárbtly község kénvieiót«sil latinék a lulajdontt képező ko\'csmáknak naba 1 ké»M! vaM bérbaadáaa tárgyában bo«ott batáro-aaitt ■tgsuaatlaiieit. r 4 aalaagtftitgi bagyköiaég tservtsési éa raad eabá\'ytalát a kfttgyllé jóváhagyta, mig tflbb hegykoaeég beterjeszteti aaarraiéai éa rendeza-bátyait aa atokbaa előfordult alaki bibék kiiga átláss, agyaa hiányok pótlást végett a kö»tyülét a járási »tolgabirtk utjto aa kletf kegykösaé gakaak vie«zaadja. A Udfáifátiii bizottság flléae. A megyei közigazgatási bizottság Október havi ülését dr. Jankovich László gróf löispán elnöklete alatt f. hó 6 én tartotta. A szombathelyi vasúti üzletvezetőség megkeresésére tlsgler üoltlieb tüztávlali ügyében hozott kősigaagatási bizottsági végzéz végrehajtása végett kiadalik Zala Egerszeg város polgármealeréoek. Tudomásul vétetett a Duoánluli h. é. vasul részvénytársaság irata, melyben tudatja, hogy Ukk-esakiornyai vasul vocal 201/202. szelvé tanítónak ötödik ötödéves korpótléka ügyében bebeadott kérvényét a bizottság s miniszterhez pár-tolólag beterjeszti. Bakacs Imre esperes-plébánosnak jelentése a begyestii r. k. iskoa tanítója fizetésének a község által 400 Írtig kisazétéséről, a melléképületek és felszerelés teljesítéséről tudomásul vétetett. A peteshésai r. k. iskola leotartása ügyében érdekeltek felhivatnak, bogy a fennálló tőrvényea gyakorlat értelmében a petesházui r. k. iskola szék hozzon szabályos módon elsőloku határozatot az iskola fentartását illető járulmányok mennyiségéről és ziviteiésének arányairól. A meny-, nyíben ezen elsőfokú határozat ellen feltolyamo-dás nyqj\'atnék be, as egéss ügy másodfokú Uéi kezés célfából a közigazgatási bizottsághoz terjesztendő. A zalabéri r. k iskolához a második tanilói állásra Nagy Árpád, üőnlérházára (iocaál Jósacf barabási okleveles lanitók megválaszt-itvan, erről a miniszter,umlioz jelenlés tétetik. A némal-szent-mlklósi községi Iskolánál a la niióválaszláthoz elnökül dr. Vizlendvay József bizottsági tag küldetett ki. A vallás- és közoktatásügyi miniazter a torcais-csei iskolánál a ll-ik tanítói fizetésre 400 Irt államsegélyt engedélyezett, a\';. pttyzta-szent láaslói ág. ev. iskolánál a tanító tizeié-ének 400 trtra kiegéizitésébea 120 irt, a nagy-récaei köza. iskolánál a ü-tk tanítói fizetésének 400,Írtra ki egcszitéséb\'z 100 Irtot, a csicsói r. k. iskolánál a fizetésnek 400 írtra kiegészítéséhez 66 Irtot, a galaai r. k. iskolánál a tanilói fizetésnek 400 írtra kiegészítéséhez 100 Irtot utalványozott. A közigazgatási bizottság a miniszter rendeletét étde-kelt közzégeknek másolatban megküldi. Kis Marton saloravári tanító panasza illetményei Ogvéb-n a járást löezotgabirónak aztal ada tik ki. hogy az érdekellek meghallgatása ulán megállapilandó if élmények végrehajtása iráut intézkedjék. A Georgikon jubileuma. Az elidegenült magyar főurak ott zokog\' _____„ _ tak az áldott, dicső királynő tetemei fölött nyei közt iirt\'aoiompó létesítése tárgyában elő- 1780-ban, sőt fájó könnyek peregtek végig it üzletvezetőié-la szegény nyelvében és érzelmeiben egyflvé után lógja meg-,forrott kisnemesség és a nép vonagló barna arcán is öt követte a nagy nemeslelkü Jéutf terjesztését a magyar államvasút gétői kárt értesítés beérkezte tanai. A közigazgatási bizottság a pénzflgyminisster-bez előterjesztést tesz a zsla^enl-mibályi kör- . . ,. . . • , - jegyzőeégnek a zalaegerszegi adóhivatalhoz vakJicsAM4r. k,nek M,vében vusihan8ra MáÜ átess tolása tárgyában. Kir. tanfelügyelő havi hagy a bekaai községi iskola államosítása (ár- az elnyomott nép panaszos sóhaja, ki szét- jelentésében előadta,1 rombolta, összezúzta a papságnak, a nemes- ola államosítása tár-1 ségnek mindenféle előtagait, igazságtalan ÍW»» « "\'\'t^ "ífiS,létM!\' kiváltságait, elavult nevetséges szokásait, de látogatta a járási főszolgabíró al a salomván, \\ 5 í . • ... . háahágyi, eaéai, zala-szent györgyi, vaapöri, egy-báza»>bekki t. k. iskolákat. A hányokai min-deeatt megMlapitván, azoknak orvosláza iránt\'mikor részint a helyszínén, részint a megfeie:ő további Az haretbeo aa intézkedéseket meglette; tnásré-sl m:at. megemlítette, bogy Egyház-bükk és Hashágy a törvényes kővetelméiiyeknek teljesen megtelelő díszes iskniaápWetet emeli. — Maglálogatta a Utaji. német mini, padári, slmási r. k. isko át ;\| Almás újból építette, Padár \| nemeden érző nagy szive örökös boldogi lásávat boldogtalanná tette a nemzetet, a némti szóra fogták a nemzet fiait udvarnál élő magyar főnemesség jóformán tartomány is lehetett Magyarország, Mária Terézia körQl az. illatos levegőben lekopott a magyar főúr ró mindaz, ami magyar, a mi nemzeti. A teljesen ^átalakította \| büszkeség helyett sima képire jobban illett az alázatos csúszás, mászás árnya; domi- vo.na iskola éjmlstét; Mémellaluban a tanítói fizelesnek UsatsUHsa álul van némileg enyhilve a beirse- ■ . _ . ... . , . ... te? de az iskola helyiség mftd két helyen ] miumukon otthon szegény elgyötört jobbágy hetetlen slispotbsn van; e községek lá nógatása •gyében az egyházmegyei tanfelügyelővel együtt £r el. — Meglátogatta a MÉjttm kólát, sárdaiakolát, s kisdedovodál, a ssepetki községi és zala-istvándi ág. ev. iskolát. — A nemes-apalii községi iskola helyiségeinek ügyében a helyszínén qjabban is iutézkedett. Meglátogatta a aaapmMki r. k. és ág. ev. iskolái és községi vont igát, de a pénzt ők vertéK el Bécsben És történt ekkor, hogy a Graeven hu-n.-kaporaaki r. k. fiu- szárak daliás vice óbestere, az udvar bizalmas embere, merészet gondolt. Ott nevelkedett ő is az alázatosság büzhSdt forró párái között, de gyötörte egyre valami nehéz súlyos fájdalom, és az esti szellő gróf Fuittick Győrfyvck,-megdobbant nagy szive a merész gondolat aLttt, mely agyába fészket vert, de merészen neki vágási u útnak az igaz hívek odaáiltak oldala mellé és nyíltan bevallották kérelmüket: s Magyar katonák béke idején maradjanak titkon hazájukban és magyar hstt parancsoljon a katonaságnak, magyar nyehm. * Gróf Festetics Györgyöt megfosztották kardbojtjától e vakmerő őrült követelésért és börtönbe vetették. Ex volt a vitass!, At udvar kegyét elvesztve, Keszthelyre jött, hol uradalmának rendezéséhez fogott itt alapította 1798 -ban a Georgikont, bogy nemzetét a földmivelés tudományával megajándékozhassa. A boldogító nemes áldozatok nyomon követték egymást. Egyedül, az ellenség irigy szemeitől kisérve kezdte meg nagy munkálatát í a magyar kuliura n&gteremtését Házának kapai nyitva álltak mindazok előtt, kik őt csak egy parányit is elősegítették terveiben. írók, költők otthonra, szives fogadtatásra találtak kastélyában és a nemzeti kultura fejlődése erős lökéssel indult ki innen. A aGeorgikon* lassan-laasan el veszté kezdetleges formáját, szárnyára kapu a hírnév és szerteröpült vele a hazában. Hogy mily életrevaló; hogy a nemzeti élet mily szükséges tényetöjje, bizonyság rá száz éves fennállása. A kegyelet igiz érzésével ujitják fel a most a nagy gróf emlékét, aki nehéz napokban a munka oly áldásos terére irányította a magyarságot e Kmthrly oki 11 Lezajlott a ragyog V aaép ünnepség, aitly mér egy kél ó\'a tartja iagatotuágbia váraeaekat. Féeyuyel, pumpával ituuepslt a belateeperti praksti-város: Keszthely. Felavatták a gsada-•ági intését épületét éa er> alttal kegyelettel megünnepelték gr. Futai k György emUteaetét, ki ssás évvel eselött kosta tatra a „Oewytoftf." A város uteáii ■iedeeftlá belep-t a s-engé balláató lősóeeég. Az épületak és erfeéiyat lobogóit lágyae klabktu a iÜvOs nál. á kttal-grifi kastély uemsetistial trikolorjai kAtl) él-eea kiválttk, a ostlád sa>aeL Uubs vegyíti öreg arak, görayedt báltat, Ittál, eHNelJ«e gazdák és s legifiahb gyakoraokok aisd áesse-gyltlek aa itt, a kik valaha keszthelyi prakasik voltak. As laoeptég fényét aagvbae emelte dr, Darányi Igaáo földaiveiéslgyi mluNxter jel>e-léte ki aár héiPtu jéggel 1 ára 18 perekor is-dalt el Badapaairől Toraay Béla ala. taeáee>is, Dobiksy Pál borászati kw-aáaybisies, Barlbtvobt Alajos KsOlesseii és borásatii ff\'eilgyeM, Fsrsur Kálmán oasiálytanáetot, Győry Lertel f igalataó, Bogyay Málé és FOidváry Mihály képviselők ki-téreiébrn. Féliiseaegykor Fonyód llrdsteiepea kiesáill a társaság, a aetyhes Her slaa Alaios e piari ia revd-\|éezágkora4nysójst K>váes ídellgyeia és Barit Gyula s Mánalel p titkára e<ail .kosiak. Innen hajuayokue Bilaton-Sst -Györgyig aa* tak, iitOkÖzbeu megtekintették Borii titkár veaetéae melleit Máriatelepet. Balaton SsL-OförgyrOi, bora Jaakivisk Lkaaló gróf löiap ta és Oaertáa Károly slispAs is eljött a minszter elébe, kllle-voea lal Kasatbelybe stastak. A keszthelyi állomáson a megyei és vároai littlvisel \'k és as egéss ialetttganeie élén grói gyapÉMMééliltazat; itt külön megkerede az nehéz nyögések bus panaszos hangját hozta Feslelieh Taasilóta, várakoanti a aiaisalerre és magyar nyelvnek az egyházi tfse iránt. Meglátogatta a tormási ei községi isko ál. át a Lajtán túlról, mely vaskapcsokkal j markolt vergődő szivébe. Körülötte vidáman Kir- Mügyelö előterjesztésére Németfalu, f?1? de » «enehangok közé is-el- Badala és Keaényfs kosségek elöljáróságai fel- kísérte őt vonagló nemzetének nyomasztó hivatnak, hogy a lö\'drsjzi és népességi viszo , nehéz nyögése, és mig parókás udvaroncok ayoknak lagaegfeleilbb módon akár Salomvárott mosolygó arcát vizsgálta, feltűnt mellette Ubb lanleremmel, akár a neveseit köziek vala- ^ m4,ik kép u ^ garny«lő, nehéz aetvikében al Mkoiáaakfelállítása ránt haladék- __r , \' V-f.. \' m^ltopodá«a jawanak t eljárátuk ered- ráncoktó át meg átbadzdált szigorú a«, a Kényéről jelentést tegyen-k. » mely valamikor büszkén ragyogott Es a Alasegby Alajos Csáktornyái polgári iskolai Graeven huszárok daliás vtceobesterének, veodegekre A »endég knek s váne eevétsa Nagy látván városbíró aeedott „Isise keasti" at A slrl sorfái a t álló közönség Mt« I jeasése ■ellett bejutott s ftidalvsléslgyi aisi-star Festetlek Ta«slló gróf kastélyába, kíaak két eapoo át volt veedage. A keddi laeepeég reggel fényes aisévsl kes-d«döit Rüoek elöue a Fsstsüeh eetlád, Kasst-beiy város képviselete és a getdaaági tatásat a gyöoyö I róa. kaioiikaa teapioa kriptájába ae-il ás aegko^orstták a Georgieoe négy ala-piiójáaak, Festetlek György gréfaak a sírját K Nugy-Kanim oaütörtök Zala 82. Mim. (S. kp.) 1897. október hó 144a misén nagy közösség volt jelen. A szentélyben toI» Festetieh Tasziló gróf föudvzrmeeter, neje •ill. Hamiltoo kercegsö, leányi, M»ry grófkis-■itionjr éa fia, a kii György gróf, továbbá Dessewffy Aurél gróf; Jaakovieh Láatló gróf, t\'iertán Láaaló alispán vezetésével Zalamegye nagy küldöttsége. A templom hsjójánsk jobb oldsláa állott a gasdssági inléset ífjnságs, s padokban u Ünneplő kösönség, soraibzn s keszthelyi hölgyek, kik köst ss isleatissteletelőit s kessthelyi Alma mater hajdani növendékei kíváncsian keresték ss egykori ideált és Mélabús sóhajjal fÖdösték föl — egy tisztes matróna slakjsbsa. A ai«ét Daast apát siolgáltatts nagy segédlettel s a dalosok Lakstos premontrei tanár ve* tetbével gyönyört egyhási dalokat adtak elö Ásatás a kösönség a régi Intését elé vobuIL Itt s ssabadbas saóaoki emelvény volt állítva, melyre Spansam tanár lépett s meghaló beszéd del bacsasott el as öreg falaktól, a melyek közül eserkatavás növendék ment ki aa életbe. — Örökké emlékünkben maradsz, kedves Alma mater, valameddig egy keeztkeyi prskszi él 1 végeste assvsit a ssépssava professzor. Most zs ifjúság és közönség zászlóvzl impozáns menetet alkotva, a gazdasági iatéset ej palotája felé vonali Útközben a daloskör és ss ifjúság régi diák-nótát énekeit. A Georgikoo llnnepi as aj palotában folyt le. Es s dissss épület harmadik tanyája már a Fextetich iskolájának. A régi Georgikon épület jelenleg s kessthelyi gróf birtokáa major; közel négy évtizede as imeset beköltözött s várói kö zepébe, a Ssentháromzág térre, hngv most a ja-bileamoo (Olavaasák fényesebb nj asjlékát As tsaepeég a könyvtár-teremben volt, a ■olyba asoebaa a kösöaségnek ezak kis réssé fért be; a folvosókst,zzelőcsarnokokat,zzépület advsrát mind megszállották ss érdeklődők. A teremben Festetieh György gróf márványból vzló mellszobra előtt gyűlt ösze ismét sfényss közönség, élén Dsráayi Ignáe földmivelésügyi miniszterrel és Festetieh Tsszilo gróffal. A jelenvoltak közt nagy figyeiemtargys vo ts kilencvenéves Andrey Pál, ski még s régi Georgikoa hsllgstójs volt és 8salióe Mihály méraök, aonsk a tanára, Tormay Béla miaissiúi tanácsos, volt igazgató, továbbá a testvérintézetek vesetői, Bálás Árpid, a augyar-óvári gasdssági sksdémis, Vörös Sándór skolos-monostori gazdasági intését igssgatójs. Megjelent ss iatéset kél oly hallgatója Is, a kik most a tőrvény hozás termében foglal-aak helyet: Förster Ottó és Földváry Mihály. Ossnády Gnsstáv, a gazdasági iskots igzsgstójs üdvözölte a vendégeket, ariáa előadta a tteorgf kon ás a gasdssági intését történetéi, diosőitvén Festetieh György grófnak, a nagy alapilóaak amiékét ás a Festetieb-eszlád hervadbatatlas érdesMit. Vihsros éljenzés támzdt, mikor as igazgató közölte, hogy Feetetieh Tasziló gróf a nap emlékére tiseier koronás öaslóadiralapitványt tolt je\'es tanulók zsástars, a szivei a gróf már U8uuO forintot sdoltt ss iatisatnek (aa aj palota telkét is ö ajáodékosta). Ezutáa Oki Aurél harmadávss hallgató elzzz-valta Berzsenyi Festetieh Györgyhös irt ódáját. Mikor a ssáiados költemény sssvai elkangsottak, a dalosok sjkán föl\'ogott s Szózat és megkoszo ruzták a Georgikoa alapitójának mellszobrát. Schsdl János tanár, a palota sserencsés tervezője Molvaata zz épület rtvid történetét s a vendégeket maghívta s zárókő letételére. A köret a főlépcsőn helyesték el. 8ehsdl professzor lölolvasta s befslazandó okmányt, melyet Festetioh Tsssiló gr., György fis, Darányi miniszter, Cssnády igsz gsló, Nagy vámsbiró, éz mások Írtak alá. As skias után a vendégek megtekintették as épületet és as ünnep e réssé essél véget ért. Délután egy őrskor bsakett volt sz Amszon szálló nagytermében. Hároa-aégyssáz vendég volt ezen jelen, de nagyon soksa nem jutottak helyhes és távosni kényszerültek. A vendégeknek esek kisebbik rásse volt kessthelyi, aiigjkét ötöde, a többi ss egykori tanítványok; közül kertit kl, as orsság minden részéből. As asztalfőt Darányi ninisster foglalta el; jobboldalán ült Fsatetkh Tssziló gróf, bsloldalán Desssvffy Aurél gré£ As első fslkőssönlői Darányi miniszter a királyi párra awadotta. Daast Ferenc apát ssólt ezután. Egy nsgy szellem emlékfinnepe ez mondotta — s si alkotásával megelösie korit s ki aj mederbe terelte hssájs történetét. As ő alakja dicsőségesen emelkedik ki u újjászületés hsr-eából és hs ssássdos alakja a történelem kincsévé vált, még iakább sz Kesathely városának, a hol S letette a Georgikon alapját, mely e kis városul együtt él, (S^jensés.] Hálát mond esstia Dsránvi minissternek, ski megőrizte Keszthelynek s gssdssági intésetet és pohsrát ss 0 egészségéért emeli. (Zsjoe éljenzés) Dsrányi Ignác fÖldmivelésügyi minisster: Köszönetet mond ss spát ékes szavaiéit Megemlíti, hogy aa aj épület kezdeményezésének érdeme hivatali elődjét^ Feetetieh Aador grófot illeti. Poharát Feetetieh György emlékéle emeli, a ki egy ssásaddsl ezelőtt kiadta a jelszót, hogy a mzgyzr gssds jövőjét és boldogulását ss ismeretek gysrspitásábsn és s gssdssági bsladásban ke-rene és találja. Egy ssássddsl ezelőtt, s mikor még Európábsn egy gssdssági tanintézet semI volt,slapitotta ö a Georgikont. Ezzel Msgysrorsság nlsin aak más neasetek előtt becsületet, örökkön feaálló,1 alatt. aemiettől el nem vebetö dicsőséget szerzett. Egy zzizzd mult el azóta, de bár minden átalakult: Festetieh György gróf emléke változatlan maradt Allsndsón él az ö emieke s czs-lád hsgyomáayaiban. Keszthely viroeában és Zslamegye közönségében, de él különösen sbbsn tasiatésetbea, a hol ma\'ss ö szobrát megkoszorúzták. De engedjék meg uraim -- folytatta a minisster — bogy Fes\'etieh György smléke nem elégedhetik meg asssl, hogy csupán négy lal küaött állüsák föl aa ö ásohrát. (Elénk helywlék.) A magyar gazda megkívánhatja, h»gv neki ia legyen eiy i-sobra Magyarországon. (M«g-megujuló sajos teizzée, éljen\'és és taps,) bo»y >evyeu egy ssnbor as Isten szabad ege alatt, a me yre a au gyar jazdz azt mondhas»a: ssi a szobrot én alkottam és alkottam esi a legnagynhb magyar gaadáask. (Zsjos tetszés és éljenzéi ) hogy legyen »gv szobor, a hová elküldje ssrandokolni fiá (Elénk helyeles.) En sst biazsm, boiy ennek I azobornsk a helye eeak Keszthely lehet, (Ssfiani nem skaró é\'j\'usét és tsp<.) mert mindeu. smi itt vsn, Kess helynek minden dio-öeége, Keszthelynek minden szépaége, minden virágzása as ő emlékéhez ftzödilL az ö nevére emlékestei. (E>énk tetszés éa éljenzés.) Es esért engedjék meg, hogy én, miat egyike a magyar gasdáknak az aláiráat öt-záz forinttal ezennel megnyissam, (Viharos éliensé* éa taps.) Es legvfink egy szent fogadtat, bogy addig nem fogúi k nyugodni, a mis s nagy Festetics szobra itt föl nem leaa állítva (filénk tetszés és helyeslés.) En s ssobor fölállítására és Fesisliob- Gyftrgy gróf nsgy emlékére emelem poharamat (Szűnni nsm akaró ssjos éljenzés ég tapa.) Jankovieb László gráf főispán arra kéri Festetieh gráfot, tartsa meg a megyét továbbra iz jóindu\'ataban és öt élteti. Fatftetich Tsssiló gráf köszönetet mond a főispán mép szavaiért és miai Festetieh GyOrgy déd unokája a hssa gardasági föl virulázára és annak sl»ő muakázárs, Darányi miui-aterre emeli poharát. Hácky Kálmán, a zalamegyei gazdasági egyest-Isi e nöks, Dez-ewfly Aurai gró ot élteti. De»svwíF) Aurél grót ssép köasöaiöbea s mezőgssdsaág isn ügyi féifisért ürni poharát, Torrnsy Béla min tanácsos a premontrei rendet, Zalamegyét és Kesathelr városát élted, Paál Józsel gs<da>is<t arra kéri a minisztert, nyuj zs be a gasdaiisziek nyugdi\|áról zzóló törvényjavaslatot, de s nsen\'e-sités ellenjegyzését ns hagyja — utódjára. (Derültség.) Kösaönlöt mondtak még Rusicika tanfelügyelő, Bxlás Árpád. Vörös Sándor, Kotler István, Potheinl G<tsa báró. Majd fölolvaslak aa üdvözlő táviratokat; elsőnek Vaszary beroegpri-máz rendkivül meleg hangú távira\'át melyei dörgő éljensésasl fogadtak. Aa orsság össsss gazdasági inté/etének tsaári kzra és iljuságs küldött űdvőslö sürgönyt. Majd a cigány egy régi diák-nótára gyujiott és a régi pajkos dal egyaserre fölhangzott öregek és Ifjak atkán. Este fényes tánevigslom volt. Csányi ünnepély. — Saját tsdáalUsklól. — Zala-Csány 1807. okt. 10 én. Zalavármegye újból kegyeletes ünnepet ült ypsárnap. Cb inyi Lásslónak, a ssabadsághsrc egyik hős vértanújának szülőházát Zala Csányban emléktáb- lával jelölte meg a hálás kegyelet — As sldan-tes napok zimankós, hideg esős időjárása sokakat viassatartotl attól, hogy as üapapságsn réeat vegyenek, dacára ennek, a Z -Egerszegről érkező különvonat szép számú előkeld kflaöo-séget hosott az ünnepaég asinhelyére. A vasúti állomáson Eriit ignáe ssls-eeáayi plébános üdvözölte ss ünneplő vendégeket, éUkkön dr. gr. Jsnkovich László megyei főispánnal, ki asives szavakban mondott köszönetet a fogadtatásért. Innen bosszú kocsisorban a plébánia templomba vonnltak, hol a megdicsőült lelkittd-eéért gyász istentisztelet tartatott. — Ennek végeztével s vendégek Csányi Láaaló ssfllőházáhos vonnltak. — A felkörbe épített csinos földszintes ház terraszáról poétikus ssép kilátás nyikk a tágas Zala völgybe. Ssázadoa Iák vessik körül, mig a háttérben sűrűség terül eL A parknak kígyózó fehér spró kavics sörög az ember léptei - Az ünnepség alkalmára gróf Batthyány Pál, a jelenlegi tulajdonoe ízlésesen dekoráltatta ! fel a házat. — A főlépcső mindkét oldalán Magyarország eimere, mig aa ajtó fölött Zalavármegye címere függött. As sblakok fölváltva nemzeti és megyei ssinekkel ekeskedó drapériákkal, viráglüzérekkei voltak gasdagoo diasitve. Mindegyik ablak lölölt ott diaslett fölváltva as orsság s a megye címere. — Az ápület jobb asárnyára van helyesve a hófehér márvány emléktábla; lölirala köveikeső : „Zala várargye a hsaazzerslst vár-tanújának raiákére éilkHetU meg 187 évi akUber hé IMa • láblá vai ksgy Itt uAleinlt Canmjrl Láidé I7®0 bM." A nyitott terrsss kőkockái nehés szőnyegekkel beborítva, jobbról a kis emelvényre egy teslsikál helyeztek, körülötte ssekek és sgy fspad s vendégek ssámara. A tetőről s a park fairól nemzeti és megyei asintt lobogók lengenek. A park bejáratanai a kaput dúsan fel obogózták és a virág-lűzérek tarka szinein enyhén siklottak végig az össi nap bágyadt aranysárga sugara1. N-gyszámu kösönség sereglett egybe a köseli szomszéd falvakból, hogy as ünnepségnek taniga lehessen. Mindenki ünneplő ruhában jelent meg, mintha éresué, tudná, hogy a nsgy magyar emléke iránt kegyelettel kell aidósnis, pedig legtöbbje egyebet sem tud a höa nevénél. Ea alatt elhelyeskedtek hallgatag néma csendben s vendégek. Elsőül dr. gróf Jonkomtk Lásaid löispán lépett as emelvényre s ss ünnepség célját fejtegetve, lölkéri Barna Láss ó megyei bí sottsági tagot, hogy as ünnepi bessédet almondani ssiveskeqjek. Barcsa László a pódiumra lép s nemes pát-h \'sszul érces, csengő hangon boessu beasédet msndott, melynek befeiesésével sokan törülgették nedvea ssempilláikal. A ssázadoa Iák fonyadosó lombjai között sűrűen hullt le egy-egy zsáraz zörgő levél, Isssu sajt ver, a mig sörrenve a löldig ér, a leveles sárgászöld sudsrsk halkan hajlongva integettek romok leié, mintha mondani akarnák : igafad van; a mi volt gasdánk nagy voll, mint ember, nsgy mint hasafi. Lángoló haaaaseretete nem in-mert határt, egyedüli éleihivaláaa volt imádott basájának ssolgálhalni. Hej 1 sok»t tudnánk mi beszelni, a honfi gondok első sóhajai ill a mi árnyunkból ssállotlsk tova, astán maga is elment a sóhaj után, de arról már as orsaág ia tad... A szónok alig végesle, be jeüemsö ssép, gondolatokban gazdag beszédét, as emléktábláról lehűl-lott a lepel. Utánna gróf Batthyány József mondott kőesö-netet a megjelenteknek a távol levő Ivére nevében azon ünnepélyes ígéretet tette, hogy ss emléktáblát nemseli talizmánként kegyelettel lógja\' minden időben magörisni és gondosni. As ünnepség után a grófi házban villásreggeli volt, délben pedig különvonattal Zala-Ssent-Grálra mentek bankettre. Kardot Súmutl. HÍREK. - Á királyi kéalrzu «e aa InkaUkk. Wlaasics Gyula kultuszminiszter rendeletei bocsátott ki valammnyi tankerület főigazgatóságához, hogy minden középiskola — lehetőleg mielőbb, de mindenesetre még e hó folyamán — külön ünneppel tegye emlékezetessé s történeti vonatkozásokban gazdag királyi kéziratot. A ta- Nagy-Kanista oaütítrtök Zala 82. Náoa. (0. lap.) 1897. október hó Iáén aári kar valamelyik tagja oItmu a lagleleöbb kéziratot » ünnepi bestédben méltassa a király 4a a nemiat együttérzésének, mint alkotmánynak legerősebb biitoai tékának fontonágál. Aa iQusi\|i önképzőkörök ia rént vesznek ax ünnepen. A mioiaaiar köaölle rendeletét aa auiooOm feleke-aaiok egy háti hatóságával ia. — BGakAvÓk. Stmntr Jótaef takarékpéutári könyvelő a, >Fonciere biti. tlrssság löügynöke a hó 104a veieile ollArhos Tapolcán Hof/mann Lenie kisasszonyt, Tapolca egyik legtaebb, legkedvesebb leányát. — Hindui Ármin botfai birto-koa, nagykaniiaai lakoe leányát, Htdrig kiaaaaaonyt, október hó Sl-én délelőtt 10 órakor retetl ol-tárboi ár. Btmhmy Arnold szombathelyi ügyvéd. — laitlw ftaaepntg. Mint eddig minden tetten dó ben, agy ai iden ia a helybeli főgymna aom gyakorló iákofAja kegyelete* ünnepséget ren- legjobb kedvvel folyt a táno. Uioltó volt a izép-aágverteny, de bajos volt a legatebbet kiválttá tani, mart igen tok »iagtatbb< volt Eiutáu saa-kadallanul folyt a tánc éa Zaolnay Vilmot hegedd búrjain végig repültek sailajtn a legtaebb dárdátok, mig csak a reggeli agűrkálat be nem kandikált aa ablakokon. _i — ThiiIlók gyUlén. A Zalamegyei Ált, Tanitóteatfllet nkanízsai járáskörének választmánya f. hó 9 én Altmann Mór elnöklete alatt ülést tartott. Az elnOk üdvözölte a megjelent tagokat, a réatvét mel^g-hangján jelentette be ama veszteséget, mely Némtk Ignác választmányi tag elhunytával a járáskört érte. A választmány mély megilletődéssel vette tudomásul a emlékére, Sa intézet rajtterméb-n. A tágas he Iviséf nagyobb részt bölgykölöuséggel teleti meg. (1 első torban ott ültek: dr. Benctik Ferenoné, Blumentchrin Vilmosné, Deák Pélerné, dr. Nentnin Edéoé, dr. Roltchild Samuné. A vároei hatóaág réatéról Lengyel Laj t vároei fójegyaó éa Nagy Dtaaó v. tanácsos voltak jaleu, kivfllök ott iáiluk még dr Oraedy kir. ügyéast, dr. Neuman Ida nrabb\'t, Stirliqg Sándor nyugalmazott ór nagyot, dr. Geró Józaelet, dr Rolbaohild Samut, dr. OUop Mórt éa Hoffmann Mór polgáriskolai igazgatót. At Ünnepség a .. Hímnuti\' szal vette kandalét. Dtnltck Mór, Jncédy l.áazló „Aradi vértanuk" cimü költeményét stavalla el; «t „Uitn-pí imttíé" tok Igyeltmmel önieválogatva Alti-tkaltr Ferenc irta éa egyatlal tok énénél, lelkesen ö maga mondta el. ki-mondj Izidor, Qabányi A\'pád ^Tizenhárom" cimO kölleményét interpretálta, Molnár Ferenc Kikerült ..Emlékesét\'" OM vásott fai, Sti/tny Gyala lüttel, minden póz nélkül, erőteljes tzép hangon adta elö Pelöü kQldnOsen nép költeményét „A magyarok Istené• t Ezután dr. Pachinger Alajos igazgató intézeti remek bénádét a hallgatóságból ét a „Szózattal" befejezték az ünnepeéget. HalftleaA. Bogenrusdtr Frigyes vendéglöt g a kan inai állom <s éttermében, Bogtnritdtr Jó- . ztel szállodás testvéröcscse, folyó hó 11-én reg- . . , ... Bel 41 éves korában elhányt Nagy-KaoittAo. mány a közgyűlésnek dezeii vatárotp delelőn tt aradi gyáunap szomorú hirt s a boldogult érdemeinek jegyzőkönyvbe íktAtását, a gyászoló család ívien nagyooo rent Dötgykozouseggei teteit meg. hoz pedig részvétirat küldését határozta. Aa ebő torbsn ott ültek: dr. Bencsik Ferenoné. £wn kegyelete9 ^tus után felotvast4k Szalay Sándornak, a jkör elnökének, ki a legutóbb megtartott megyei közgyOléaen a megyei tantestület elnökévé választatott meg, az alelnökhöz intézett lemondaaát. A választmányt egyrészről örömtrel tölti el ama kitüntető bizalom, a melyben elnöke részesült, másrészt sajnálattal vette tudomásul távozáaát. Ak alelnököt megbizta a választmány HoJJmann Mór nlcanizsai tagtársuknak üdvözlésével, kit a tanügy terén azerzett érdemeinek elismerésül 0 Felsége polg. iskolai igazgatói címmel tüntetett ki. — Olvasták ezután a megyei központi választmány üléséről felvett jkönyvet, mely felhívja a jkört, hogy a \'Magyarországi Tanítók Orsz. Bizottsága eszméjét a legközelebbi őszi közgyűlésen tárgyalják meg és nyilatkozzanak vájjon Zalamegyei Általános Tanítótestület bizottságba belépj^n-e. — A választ- gget 41 avn torában einaoyt ntgy-ivamuau. --ff * közgyűlésnek javasolja, hogy a ^„-^ kM)TM t\|„g),\| a tsjtnti genaeeeoota, Az elhányt rendkivül nyáju ét előzékeny modora Zalamegyei Alt. Tantestület mint rendes tag ^ tüdőbeteg ön arak. a kittek nayrdt, folytán álltlános rokonszenvnek örvendett, a ml a Magyarországi Tanitók 10razágoz Bízott- poistiló IdegietDket egy egy fiatal ide are látkt a kedden délaiáo végbement temetés alkalmával ságába lépjen be. Végill az elnök, - mi-impozánsan nyilvánult. Koporsóját, n»ly Jelfe ^ . kandidáló «S számvizsgáló bizott- voll ttebbnél-szebb koszoukkal, óriási kosőnség .__. . ,, .___ t kísérts az örök nyugvó helyre. ^^ 1 * W1 meg választattak - a tárgyaoroz* - SatreU atalatnftg. A nn„kamrni (18 előterjesztette s a KÖzgyüléa napjául IMmí mmidiUptS tgyuüld sikerült szüreti november hó ii-két jelölte ki, melyhez moia<tágo( rendezett vatárntp ette t ,Po gári. választmány egyhangúlag hozzájárult Egylet* usgylermében. Ht vtlsmi egén idegen — Nóvatag j areali»ek : Krauu Oaikár „nemet sógor véletlenül elvetődött volna a ma* a keleti akadémia bal\'ga ófa, Krautt Lipót nagy laUág színhelyre, bit\' Isten megremegett volna a kaniuai vendég löt üa Kálmán ra, Fleitchhaktr nive, legelőször ii azoknak a lütn\' nemű Beit a nagykaiiiani Segélyeyylet iaöetke<et hetyke nép pántor leányoknak a nézésétől, ha- pénatirnoka a saját, valaalnt kitkoru fiai Béla nem titán ar a sok lioaazu caövü legyverhideg-;át Pál Todor-tt magyiroaitották Tiseílkneveiket képel mutaiott mindig, hogy megeastl rajt mia-danki nive, aki esak megltna. Peraaa, rendeatH a direktorok lAttAk — de oaak egystar. Máaaaor már aa a voltak klváucaiak ae a fehérvári saia-házra, sa a kaattára, de legkevéabbá a publikumra, mely igaián megéraemelaé, — kogy tóbbé tohase mataaaanak nekik aninháaat A ,.Budipeatí Kö«löny« rideg hirdaiéte kösli moat, hogy a azékeatebérvári aainhát réarvenylArtulat a Nádor-utoa 18. azáa amit, a felaővároeban lekvő aainhat épületet elárveretteti. A ruhatárat a könyvtárai nea eaáadékoinnk eladai, — való eainüleg emlékül akarják eltenni. Lehet atoabau, bogy kiállítják majd mutogatóba, aondváa:iaa a rubik, melyekben a fehérvári éhező kőeök [értsd ttinéaaek) hajdanta játatoitak. — Mig e torokat olvaa<sk arra gondoltunk ai: Un jobb hogy nálunk még addig nea építették falt tat a reg vr atiohátai. nimaaa és Oeálerkalla. Katonáék-nál aég mindig nea malta divatját a »>pf s a magyarságot sértő oktalan kö<ekedée éa nemely katonai körük egyáltalán aaa tSrödnek a aaaytr aem<al értelmeivel, tőt iparkodnak eltenaaeanB-ket éreateini, — ea\' matatja legalább aa alábbi két eeet, OytfrS\'t október 8-án ünnepi elő«daa volt, mely u aradi véraoukai ábrátoó élőkép pel ke<dődóit. Aa élőkép bamutatáaánál a 19. gyalogearad aenakarának kellett volna a Himnutt tiasanL aa etred ptramanokaága aaonbaa meg* iltotta a aauakarnak, buay as élőkép bemotatl-aáaal rétit vsgysn é* kalőntsan aa>, hogy a Hlmaassi ejáta«ta. A máaik esst Veszprém varoa kótönaégenek okoaotl boaauiáaot l<t a napokban eltemettek 8agi Gyula k<mvó<töraagyoi a a leaetéaea rée<iveit a a«aka-lehervari konvéd-tenekar. A küaóaaég etyazerre azon vau msaát éasra, hogy a bosv4>tseaekar a< oas rák Gott trhahe-t kt/di fa\|nf. £« oyan meglepetést kai-tett, hogy aeaki sem tiuoihatU al asaboiranyko-aáaai a egyaaarre hangot moraj támadt. A <e-aénylö őrnagy röa öa éetrevetle aa iaterült htngulaiot a baligaláat p>ranc«olt a aenekarnak. Igy hagyták abba a Goit erhalte-t, meiy eppen-aéugel nem labat ünnepi aeoedarsbja a magyar honvédeégnsk. — Mai van éva Mnaaaé. Nadra\'itU regényírók kedves al-kjai a kajlntt geriaeeeoott, leiéit keltett volna a bordáiban. Elmetélte volnt otthon 11 ö Hánii teitvérjeinek, hogy bii Mtgytr- — A 10 ferlnien alall anáaalAk lyegmeal««iége. Kereikedőinknek ét iparo- onzágon még manapság ii futóbetyárokon kívül \| tainkntk egy. már évek hoeua ion óla nyilvá-alig van mái alak éi ezek még akkor it tnaguk-, nuló óhaja fog teljese tétbe menni. Értesülésünk kai hordozzák a fegyverüket, ha mulatni járnak, ueriat ksresk. minisster a péniügyminisaterrel A kik ott malalltk, azok (adták, hogy azok a egyetértöleg a 10 (Hon aluli ■ ugy keretkedőlnk-liug-lobogós futó betyárok, máskor igeo jámbor nek mint iparoaainknak oly aok kellemátlenséget emberek ét rabolni legfeljebb caak leánynivet okozó uámlák bélyegmentessége tárgy ában még rabolnak, moit pedig egyetlen ioglalkotátuk, hogy ez évbea rendeletet adnak ki. ügyeljenek a nölő tolvajokra A modern toálet-\| — Hajló hiba. Ai a kicsi kóbold,aiijtóhlba tek közül valóban szépen váltak ki a hófehér t mi örököt botttniátunkra elrejtőzik egy pillt patyolat ingek, az árvaleányhajtt pörge kalapok.1 aura átérnünk alól, hogy aatán annál feltünöb- A csüngő szőlőfürtök, almák ét körték tömegén alig hatolt át a villamos körték ténye, hauem hamaroean lekerült onntn, mert t tolvijok legnagyobb gyönyörűsége volt, ht egy pántorleány kicsi keMCtkéje nyakon csípte ét vitle őket s biróházba, hol Halvaz Frigyes és nqjs oszlolták az igsziágot. A ki a reárótl pénzbírságot Is nem fizette, az bekerült a dutyiba. Ai alaö nünet kezdetén megkeadödölt a konfetti csata éa ballott a tok pid tarka papimelet, mig belep\'e a szőke bírna fejeket A négyest pedig nem láncolhatta as, ski párjával polgári hAiai sAgot nem kötött. A vállozalos programm uámai agán hajnalig tartottak közben perne vidáman t ben ragyoghaeton. Előzefát náaank „JtmgyirU" cimü tárci Írójának nevét térnea Knul Hantimnak szedték, holott Maal Hnauaa as Író neve. — Elárrereaelt atlahás- Ritka dolog fog megeini nemiokár/Síéketfehérvárott, olyan, ainő még aligha történt meg a<élai ea 0rttágban. Dobra kerül t isinbáit Ahol eddig vig ktcaj éa nevetát hingiott, mott sioaoruiág ütött tanyát, airt 1 fehérvari publikum ugy sktrtt. Elhagyottan, lártulat nélkül állott t muttthtj léi, a itiaének fé lek belé asaai, mert irlótntk a kongó Orauégtől 1 aa el naa.bangaó tipiok-101. Aiután a kinaa is olyan vigantalatlan hona. Nagyoa etuayaas ily teataélkáli árayékok érzéki aserelae, ae hát a aagyarak knoött van ilysn alak sok, — asiats lüiüa náaatl. MkL egy ily üreg nerelmat ember vakaerő lettéről értééit beaalnket martkerasturi leveleiöak. — Kováét Mihálykollárt-zegi hstvaa évea WldmBvelő a hó nyoeadikán éijel behatolt TnUri György kollártstegi laul földművelő kásába és as alvó gasdát egy nagy fajaiéval ké\'izer Abeenp 1 attáa megfuumodott. A nomasádok oaak reggel vatták ét are, mikor ügyalaeeté leitek, hogy Talari hálából aebés, fájdalmn sóhsjok ét ayő-iiflrgétek haüttnoUak ki egyre. Tulerit a gyon orvosi tegélv vkssaadta as életnek, de sebei vntedelmrtsk. A ház intoayát nem talaliák seh<>l. 1 igy 1 gyinu egyeaeaea feléje fordalt A délelőtti órák alatt megkerült aa aaaaoay, de tagadta, hogy ai arát Megakarta volna ölui, ka-nem figyelmeztette, hogy kereeaék Kováeaot, ő majd elmoad mindent At öret Kován Mihály eliamerte, hogy ö megakarta ölni a menyecske arát, mert trrt^ai aattooy öt telbiilatta, de tán tnélkül ia megtette vblna, meri ő meg Taleriné nsretia egymáit — Ugy tervelték u egéatel, bogy ő megöli ai embert, attáa kiviatik 1 vuuti töltésre ét igy a gyiikonág nem log kldtrülui toha. A legfurcsább ts egénben as, hogy a fiatal aeayecake ura erőteljes, stép nagy ember éa ö mégis a göthös öre\|et uerette. — A held»faá». At angyalok könül aiok, aklkntk a« ég politikájában veséntsrap jutott, lejöttek a földre tauulmáayatra. Mikor vie«iake« rüllak, némelyik meghisott, s másik magaovány-kodott, egyik rósaáa piros ^lett, a másik halováay amilyen dolguk volt a Mldön. De kOlönüaen aaomoru állapotbaa voll a Boldogság. Mintha megheapergatt volna a aárbaa a gyönyörű küntöaa caapa caatak volt a a karján mag a hátán moeakoa folton hagyott raj\'a Könyvek, irodai felszerelések, diszes levélpapírok, nyómtatványok FISCHEL FÜLÖP lefluy v riyom^LájAbart, kflnyv- és paipixkcxMik^déaébma TT«ity■-TTmn 1 irári szerezhetők be legjobban is legjutányosabban. N«rv-K»nina, csütörtök Zala 82. ssám (7. lap.) tff eey n»tJ rforT* A kedve ia keserves < ro volt, vigaestaknal bámulta sok sá> sngyara 4* m tudott mtg sirni s«, pedig jól s-e>t vo\'ss aaki, ka egy kicsit hangosan kisso-■orkodja BMtat. , _ Rát veled mi történt ? — kérdezte ■ többi i kftrűlstloiták vakmonyien. — N»m kellettem ebol. Minden bánból ki dobislt Néhol p»dig nagyot srépeo előkészítet lem n dol ómat. Egyiknek adtam vagyusl, a másiknak nngy d-iét, a harmadikunk asép gyermeket, (••ndoliam, boey valahová majd caak beköl iSaÁm. De sehogyn sikerüli. Aa emberek ngy álta ábán máe huták ah boa, hogy boldogok le-gyesek. Kivertek, ha már nneyen letelepedtem a a lee\'ftbb helyen bn ae bocsátottak a bánba ba nem benár«ák előlien na ajiói. ka jöttem. A többiek sjná kosták: — Stégén y, srevény... A Boldogság pedig atomorunn néaett le a Ibidre. — Ilaplák I Síinhely j n Máriu Terétia-kaarérnya, ido: 1897. október 9. Saereplók: Kos-u hány Bein, mirissteri tisztviselő, n kir. láb lai bitA 8a, tanslékoe liestbely ettes és Sonnenfeld 88. vynlngesredheli kapí\'ány. Eoanatbány ellen órsö arem\'ére ment, de egy kissé elkeaett, meri sít bitié, másut kall jeten\'keznk. A kapitány nr enert saöroyen bontna lett A mikor a ti»it helyettes mentegette magát a késedelemért, bír leien rákialt: — flovy bírják? — KoirtUkényi Jósset. A KautUh hsó kellatára radar agrándeint leiden n kspiuny aii«e, akár caak egy tüzeopa ripa melyen vnlsmi mord lépü atebler 01. — Bogyar áll előttem? HaptákI H Knsfuihányi sieréayen caak ennyit felelt: — B-caánai, én moat nem vagyok katonai itoleála- hnn. Ep-n elég volt arra, hogy a kapitány őrséget bossa-on a elsára«sa a fiatalembert. — Mnjd holnap újra vaseenék elém, mondotta, s intésere elvitte at őraes Koaeuthínyit Vájjon mi történnék akkor, ba Magyarorasáp kaionai állam lenne ? — Blaledemésa, kegy a kin lstté "ár . nwfuAni ea kalyehn a wikkal .alöDyó»hb és nagy nverrméayü ostiálvsor-jálék lép W £400 sorsjáték bn mindenki hörülméoyaihe* kápesi vehet réesi mert evée/, léi, negyad ás nyolcad aorsjegyek rendelhetők Bihari ndt /blárutitinál Budapest, Kerepw-ut 80 ki at oastályaorsjegyek elsdi-ával vsn megbinva a mely oégnek msi essmunkban mevjnlrnt hirdetését olvaaoiak szive* figyelmébe ajánljuk. vna. L egysierfl bittoaitás, 2 bútosiiás faitélelee dijfiietéaaei^ bútoeitás dij viaata térit éasel. Bővebb (etvilégosiiáat nyújt a mai hirdetáabon megneva-lett főügyuökség. As amerikai verseny ellem. versenynyel A tengerenlui mesőgatdaségi szemben Németországban ia mind rednek a jogosult követelések összes német mezőgazdaság nevében erélyea ótfbt tesznek ellene, lüot e mind hangosabbá váló fölasólalások visszhangja, érdekes az a cikkely, mely a Wirthschalispolitiscbe Bláter cimü folyóiratban szeptember elején .Gabonabehozatal az Egyeaült-ÁHamokbói\' cim akit megjelent. A cikkely azt a kérdést, mely a magyar és az osztrák érdekeket hasoaltan mélyen sérti, behatóan tárgyalja s alkalmas az ez irányban lolyó agitá-ciónak uj táplálékot adni; egyazersmind annak bizonyítékául is szolgál, hogy a magyar éa osztrák mezőgazdák, ha a yankeek túlkapásai ellen (elveszik a harcol, biztoaan számíthatnak a németek támogatására. A cikkely kirooatossn igy hangzik: 3 824 031 dollár értékben, 1897. juliuaábno 8 98 millió buahel, 2.196306 dollár éatákbsa Ebbél kihaló, hogy ugyananayi haza értéke 1897 bee csaknem 60 azázalékkal nagyobb, mint 189* júliusában volt. A szarvasmarha áa arrtéa kivitel 16.469,460 dollárra rúgott Azt azonban, aogy az amerikai fokoaott gabonakivitelt mennyire kihasanália a spekuláció, a kogy as árképtéanél mennyi snédelgés is jálaaik erősebben éb-I közbe, azt az a körű mény matatja legjobban, a a gazdák az j hogy a fölöslegekel a tengeri kikötőkhfla \'Zajlitó vasutak réazvényaiaek ára tet\'ieasao emelkedett, a mi nagy héssletekre enged következtetni. A berlini spekulánsok, kik szintén értik as üzletel, magok ia óvást latiak na amerikaiak szédelgő bausseja ellen. A Berliner hőraeu Zeitung ugyania azt úja: .A gabonaárak itt (Berlinben) ma már nem követték az amerikai mintái, New-York áa Chicago vad hanaaeja bizalmatlanságot kelt nálunk a annál inkább tartanak a túlzástól, mert legújabban arról teijenztettek híreket, hogy na am rikai aratás eredménye nem nagyobb, mint tavaly volt a a kivitelre szánt lölöslsg talán még kisebb, mini tavaly volt £a a lényekkel olyan élen ellentétben áll, bogy nem hihettük, hegy agy Mintegy két hói-apja lépett életbe a Dingley- j i\'y eszközökkel támogatott mozgalomnak n lény-bili. Egykedv&en néztük a történteket anélkül, állapotok reália kilejezéeére íránynló akarat hogy őeszessedlQk volna magunkat, anélkül, hogy, legyet • rugója Hogy ez a megjegyiéa talál, hogy as amerikai termés tényleg aokkal fényaaebh, mist a hogy jelenlatlék — az amerikai exportőrök letagadása természetesen az árak emeltét célozza — aat nebraskai hírek kétséglelenSl bizonyítják. Esek szerint „Nebraaka egyea vidékein, melyükben a legutóbbi években \' boldog volt a farmer, ha búzáját buaheknkint 10 centért és zabját 7 ________ centért eladhatta, ez idén búzáért 60—80 oaotet, si««iM»iinng zabért 16—18 centet kapnak a e mellett megjegyzendő, hogy a termés legalább kétssereno a tavalyinak. Az állam kakién a viszonyok my aa árak, mint a terméezatmennyinég lakisi etében még jobbak. Megkapó példa rá a kővetkező: Weal-Poinl közelébéo, Cuming-Counlyban Fred. K&zgaidaság. Baleset MatnsIIAa gjersMkek rénnére A .NemtetH\'i bale-et alleni bistositi\'i ré«-\'Holott zz Óceánon vényáranság, (mely méltóságon báró Podma-nieky Frigyes intévő ur veeté»e alatt álló c< éa kir. azab. Adriai biito-itó társulat által van Magyarországon kép inal ve) október hó 1-étöl ketdvn uj b» leset bitiosiUsm nyert engedélyi gyermekek réeaére. E\'en ágszat oálja, hogy oly gyeraekeh, kik baleaet által mankakápielenné válnak, nsgykoranágnk elérésére meffkie\'l tőkével rendelke\'k\'s-onok. A bUteeitoit töke a naeykorn«ág napján leoa kílzatve, melyen kivlll a baleaet napjától a lejáratig járt 6 asátaléko* kamat a bktnaitolt kinek minden évben kifizettetik. Világon, hogy esan bktoaliaai ágogatnál ezyréo\'t a tőke van bittneitvn n gyermekek réséére, n Asrértt a nrüiók vsnnnk megkímélve oogyobb költségektől melyek ily gyermekek nevelésénél möfordu nnk. A butooitási feltételek rendkit g\'i olőnyóaek, a fizetendő dij n legcaekélyebh (ÍOIO frt bísioeíiotta Sateg aUn 1 (rt 60 kr. évenkmt na agysaará binoattáanál;) azonfelül a hisioaitáo lebonyolítása ia nngyra könnyű, mert orvnál vizsgálat náthái minden gyermek, tekintet oélkQl n nemre s születéstől ketdvn 18 éves korái* kivehető. Külöoóeon előnyön esen bisto-sitáaoál s díjvi-stafi/etési mód»zai, bolatöaaaea begaeti dij a gyermek aagykoranágiaak eléré-e alkalmával a kftlóaőa kiléteink haiáronataibon mértnn viootál<n\|ieiiek agy, hogy n biitosi\'Ss cak a befitstett dijak hamatoiért ayujiatik. Ev-tisadek óta ta os ataő eeet, hogy egy láraaság még kas nem allt ily elgnyée hnkamhistoeiiáai hotott ba. A gyarmnk-lmeaetbktoailáo 8 ágazata az amerikai háborús vámok ellen energikus retorziót gyakoroltunk volna. Nyugodtan és semlegesen nézte a hivatalos Németország, mely tat-szett Önmagának a nembánomság e sserepében, hogy a bel- és kftUöldön nevetség tárgyává-Iegyen. Amerika pedig újonnan teremteti gazdasági pozíciójában olyan bizloenak érzi magát, bogy azt hiszi, hogy e helyzetéből elleoQnk minden! megengedhet magának. Mert vájjon nem szemtelen ség e az, mikor a Ne -Yotker anyáskodó hangon igy ir i A nénut agráriusok most természetesen sürgősen kövrtelik a vámháborut Amerika ellen; de a német kormány éppea olyan terméazelesen éppen most nem felelhet meg e követelésnek. Németország gabonaaraláag igen ceekély és ma Sebmid krmer, a ki a mult évben 160 acrns) as Egyeaült-Allamok ierülele a világ gabonalár-. Izmot vásárolt, melyre caak 600 dollárt fizetett házal- !képes volt ez idei termésből az egész hátralékot •A Statazeilungnak nincs oki a német gazdákat, félteni I azok ö«zes erejOkböl fel fognak lépni. képességeik erejéig meg; vaanak laasttve, nehogy az ipar és kereskedelemnek adott 80 ^ » í,boon százalékos kiváltságos váa) áldozata legyenek. A gazdák Amerika ellen késhegyig fogják vinni a,. . ._ , . .__ ..__. harcot, s a rosszul értesült kormányt jobban érteeült\' j811\' ^•"ovi\'a igénybe van »^,hogy ktej^-kormánynyá fogják iolormáTni. A kormánynak végre, M ™ P«oi8c_ vnroltól >91oko»ot.vot aék ; a Fremont- éa Elkhoro- vasul, mnly as országon keresztülvezető vonakt tartja üzem- ia be kell látnia, hogy az aifterlkai verseny a német; kölcsön venni a gabona-kampány idejérs.\' mezőgazdaságot az idők folyamán kérlelhetetlenülí , A"w,íka JMÁ g»>wyősőn tenyyt lőnkre t Jta -T^mtr t-^gl^^ta^^^nm^g^^ ter-leköti ütőerünket, s hogy. Amenka mezőgazda-sági térmékéit tetemesen olcsóbban állíthatja mékek beáramlása ia A kormányt nagyno komolyan figyelmeztetjük, hogy , cnvannt conaulea"; elő, mini miamiéinkel. Be fogja látni, hogyt^ , \'""J1 F^^JStUl nekünk dik a legnagyobb aröfeezítéssel nikerQI Amerika Németországgal szemben elkövetett, mé\| legnagyobb a kihasznált földből snnsk gyümölcsét kicsikarni, ni ea nagyon" könnyen mégy. Es már most nincs messae az az idő melyben d\'Eatournelles de Constgnt francia képviselőnek as a találó kijelentése, bogy a .verseny csak két olyan állam között lehet tartóean elviselhető, mely egyénlő fegyverekkel küzd, védő éa dao-szövelsévet log kövelelni Amerika ellen az európai államok között a ez a természeti törvény szükségességével jelentkezvén, tényleg élelbs is fog lépni. A N. St Z. valódi asándéka azonban az, hogy a német gazdák ellen us/itsa a az idei gazdag amerikai termésnek Németországban legtöbb kedvezmény előnyeinek föltételezéae mellett jó logynaztó piacot biztosítson. Az amerikai kincatár staiiazlikai osztályának jelentése szerint juliusban a mezőgazdasági lőtér-mények kivitele ez év julius hónapjában 86.946.978 dollárra\') rag a mult évi 86 646.849 dollárral nemben, s az 1806. évi jaíus 29,446.340 dollárjával nemben. A kenyérterménvek kivitele e hónapban 13,914,487 dollár volt Nevezelea kiviteli többletet konalatálnak a (tengerinél 1?. 106,466 buahd) kivitelt, vagyk ceaknem 7 millió bus hellel többel, mint 1896. juliuaában, a az előző hét hónap akit a mult évben 64 mÚlió bushelt, ez évben ellenben 116.6 millió buehelt vittek ki, Nagyon nagy mértékű volt a rogakivitel, mely 1896. első hónapiában 1,691.168 bushelre, es évben pedig 4.898,779 bushelre rúgott, A buzu-kivitel 1896. juliuaban 6 millió buahel volt ■égje, kg vs- akkor, felhnl- ) 1 latlár — 110 frt siaajkan. ••) 1 kaskai ~ M M 1. mindig nem mozdulna meg, hogy os amerihsi termékek tömeges beáramlásának, moly s német gazdaságot moat tönkre fogja tenni, útját akkor az országban minden biaalmat el aziteni. Eddig a cikk. Gabonaáraink mi bauaantnoagnhna amikor a ravasz amerikaiak siloaaikboa mozolt gabonájukat a meetereégnoen elöáflitott jó árakon eladták Európának, rémilö baisesspehe-lációba fog átcaapni; és es aa elláráa, na a spekuláció, ha as európai gazdák köaön Ih^ll^t as illetékes kormányok meg nem ballgotják, addig fog lartani, amíg az eyéoz európai gazdaság megsem mi téeének nagy mtvs 4 be lesz tetőzve S ezért fogják a leioWaaágnt Viselni, t kiknél a térés süket ifitekre talált a kik a fenyegető veszedelem nagyságánek megítélésére nem képesek. Európa —r as európai mezőgazdaságé, az legyen az európai mezőgazdák jeloaava a yankeek ellen, a kik elvüknek, mely azarint Amerika — az amerikai iparé, megvalóeitáaával arra a iei-szóra önkéntelenül ráutalnak bonnAahot., Vagy olyannyira elörehakdott volna naár aa O-vtkg végelgyengülése, hogy végleg kkatdgdbmtn volna magát a kiaaer kire elvének ? Reméljük, hogy nincs ugy, bogy a legutolaó pillanatban nlég erőt érzünk magunkban közőa nHenaégeénh k-küzdénére. Oe agyalőre aaoe legyünk magyar, osztrák éa német gazdák, légy a tengerestaü konkurrenciának hatalmas, lifyőafcellea akadály \'Ilm-IMi rtagy-Kaartaa, oaflUSrtflk Zala 82. szám (8 lafM 1897. október hó 14-de állittaaeék ás aa állal megeiőztessék ss eorópai biztos és rendszere tönkretétele, ■sly aa amrikai verseny ás az oooao eredő nagytőkéé spekuláció köveikestében nm maradhat eL As sarópai logyaaztási hiánytalanul kall béstoaUuunk u európai termelésnek, eb bee áll gyógyitó aeerfink s as biztoeitya ss enrópsi me-aógssdaság jövőjét. Bokeoblumi SimtxM Ál/rtd birodalmi lorag. A bartlrré^ réirrhajtáaa. As Agrár írtaailó jelenti, hogy jó forrásból fatt értesítése ssarint a bortörvény aj régrebaj tási rendelete már sddi\| is igen jó hatáat gyakorolt a borkereskedelemre, amennyiben már rOrid idejű élet beléptetése ota lObb kereskedőt 10-1 6 eser forinttal is etmaraaxtaltak a törvénybe ütköző cselekmény miatt, igen üdvös volna, ba as aj végrehajtéei rendeletet ss érd-keltek bebstósn megismernék, mert annak intenzív hatáss csak as által lenne biztosítva. As qj rendelet, mely e hónapban lépett életbe, tadvslevóleg ss 1898. XXIII. leikk végrehajtó rendelet a. mely as sióső hssonló rendeletet hstá-lyon kívül be ysaL As aj resdslelat a löldmive-lesügyi minisser egy nemrégiben tartott aakél kivánságsibop képest kéasitetts eL Lényegeaebb iatéskedéeei pedig esek : Megállspitja a megengedett és s tiltott kei, mslyskksl bort javiUui, kezelni lehet, de bort csinálni nem lehet. A pont így hangsik; „Minden más aayaghak, mini pl a fisnak, saccbsrinnsk a — a caramel és s ssafflór kivételével — más nóvényi vagy ásványi festőanyagoknak, kártyafeatékeknek, glycerinnek, aalycii-aavnak. tamar nda kivonatnak, samal-kivonalok-nak, bármiiéle easenciáknak, szagosító olajoknak vagy agyéb folyadékoknak (borsamaioknak, eztráklumotnak), lovábbé a jelen ssakassban megengedettől eltérő minóeégfl szesznek (konyaknak), cukornemüeknek, kénnek, ssvpotió, savta-laniló éa derító szereknek alb. a mualhos illetőleg a bor késelésénél való használsls leltétlenül tiltva van; köveikezésképen azok a borok, a melyeknek készítésénél vagy kezelésénél ilyen anyagok haasnál\'atlak, valamint as előző bekas-déaben loglnlt rendelkezésbe dl kőző módon ke-asit mostok és. borok is. meslerségss boroknak tekintendők." A kővetkező pontok a küllőidről behozott borok kesssrsésót a pezsgő, az armőe, s tör kőlybor és s gyümölcsbor meghatérosését tartal-■ \'Szák, mig az 6. J. a tőrkölybor éa gyümölcs-bor forgalomba hosásánsk módosatál iija elő, k9Wnésen kiemelvén, hogy e borok caak megfelelő ieHrattal ellátva, hordókbsn és üvegekben és csak oh balyiaégekben árusítható, melyek szintén ily fauratokkal jeleavék. Hogy a törkölybor (csigér, lőre) készítése és forgalomba bozaiala s rendeletnek meglelelően történjék, a kövatkeső ellenőrzést mód állspitts* tik meg : A községi elöljáróságok (rendeseit Isnácsu, valamint lőrvényhstósági joggsl lelrubásott városokban a tanács által e rt-zhen megbisott tiszt-viaclö, Budapesten u illetékes kerületi elülj árt) minden községben, s melyben ssőlőmivelés van a szüret folyama alatt, de legkésőbben annak befrjssésétől számított ót nap alatt, pontosan éeassirják, hogy minden egyes szőlőbirtokosnak mennyi saölótörkölve van. Ésen össseirás alapján poaioa kimutatás készítendő két példányban, ■aiyaak egyike jelen rendelet 11.(-un megnevezeti nletékes elsőfokú hatóságokboa terjeastendő be, másika padig as összeírt elflljáróeágnál (illetőleg kósségaél megőrzendő. A községi elöljáróság (köseg) kólales a ssőlőtőrköly felhasználását, vs> lamint ast ia allenórisni, hogy s szőlőbirtokos i saöMMörkölyét caak egyszer használhassa Isi tőr kőlybor készítéséhez. Kötelesek továbbá: az Qaasas közlekedési intése1 sk, ha valsmelyik állo másra törkölybort ssállilotisk, a jel«n rendelet lL \| ában megnevezeti Illetékes hstóságnak azonnsl bejeieuieni, hogy tőrkölybor ssáUltmány árkeaett, s kötelesek agyssersmint ut is kimota\'ni, bogy ki éa hol adta (öl a szállítmányt, továbbá, hogy aa hány hordóból\' áll, mennyi a tartalma a kinek a címére érkezeti. * A 7. a borvidékeket állapítja mag s megtiltja a barnák oy szármaiám hely msgnevesésével való forgalomba hozását, honnét a bor téoylsg nem ssármszott. Fontos e pont következő „Hasai borok éa külföldi borok össseházashá- A mü 20-85 kőliő életrajzát, méltatáaál müveinek sából előáililolt keverék hasai lerméaQ bor gys- kőltői váaál boasa s hogy érthetőbb legyen, asemsl- borvidéknek vsgy termelési és nánt, vsgy hazai helynek a föntiek saerinl megengedett neve je zése alatt caak abban as esetben árusítható és bozhstó forgslomba, ha a keverékben a hazai termésű bor, vagy sz illető borvidék vsgy hegy bora jelievének teljesen megfelel és feltéve, hogy hoűásdotl küllöldi bor ss egész mennyiség 96 százalékát nem hslsdjs tul. A 8-ik és kővetkeső pontok a büntetéseket és bflnlető eljárást szabályozzák s figyelmükbe sjánlják as eljáró balóságoknak, bogy azenyhilő körülményeket csak fölötte figyelemre méltó ese lekben és megfontolva vegyek figyelembe. Otasit latnak továbbá az eljáró hatóságok, bogy a bor-forgalmat állandóan ellenőrizzék a kihágások esetén az eljárási hivatalból indítsák meg. A vonalkosó pont a következő: As előső g-ban megjelöli elsőfokú bslóságok kötelesek lolylonoe éber figyelemmel őrködni a feleli, ho-y a közigazgatásilag hatáskörükbe tarlósé területen, as 1898. XXI1L t-a, illetőleg s jelen rendelet rendelkezéseibe ütköző Italok ne késsiltesseoek, ne gyérlaaaanak, se pedig forgs lomba ne bosssssnak, továbbá, hogy a törvény, illetőleg s jelen rendelet által tiltott egyéb cselek mények el ne kővetteasenek; másrészt kötelesek ss sísőloku bslóságok minden ügyekeselOkkel odahatni, bogy az elköveted kihágások felfedeztessenek s elkövelöik megfelelő büntetésben részesüljenek. E célból kőteleeek as elsőfokú kősigasgalási halóságok a boreladással vsgy kiméréssel loglsl-kosó kereskedőkel, illetőleg vendéglősöket és korcsmárosokat folytonosén, a bortermelőkel pedig különösen s szüret slka\'mávsl a as esi követő időasakban figyelemmel kisérni. Továbbá kötelesek ss említett hatóságok a kereskedelmi pincékben, bormérésekben 1 más borelárusiló helyiségekben és áltulábsn t mindenütt, s hol eladáara asánt bor v«n raktározva, nnppal, s rendes üs-leli órákban," a mikor ss illető helyiségek nyitva vannsk, a házi jog megsértése és főltQnés keltése nélkül vársl an ellenótzési szemléket tsrtson. Legfontosabb inléalftdései azonban a végrehajtási rendeletnek slM, melyek as állandó borel-lenőr/ö bizottságok MáJlitásál és bsláahőrél írják körül. Ily bizottságok kmoden főszolgabírói járás bon, rendeseit lanácíu városokban, Budapesten, minden kerületben feláJ itsndók s leiadatuk a borlorgalomnak az 1É98: XV1IL i.-c. szempontjából vsló megfigyelte, ss elkövetett kihágások tekinteleben as illetékes halóságok, valamint as idésetl törvénybe ütkosö kihágások által jogaikban sértett érdekkörök nyomrsveseléss, s a kihágások kiderítésére irányuló eljárásuk megköny-nyiléaa. IRODALOM. cimen bocsái ki Babon egy verses gyűjteményt, vényeket is, össsetüggő vs«y önálló részt s hogy végűi átaésele lehessen bárkinek ia az irodalom egyik-másik koráról a életérői, egyes nemzetek irodalmi történeti vázát is jónak látism röviden előre bocsájtaní. Homer előtt a görög, Beranget előtt a Irancia irodalom kis története is ott lesz A mü a szemelvények miatt, — melyek s legjelesebb fordítóktól ssármsanak, — aagy terjedelmű less. Két kötet ián 8-900 lap, mi érthetővé teszi, bogy költségei vállalat, amit caak agy vihetnék kérésziül, ba sí igen tisztelt kősöe-aég pártolása támogatni. Igy lehető lenne, ha 5-600 előfizető aksdnn, a müvet kiadni. A két kótetee mü előfizetési ára kőtetenkint 1 frt 80 kr., ősssesen 8 írt, böllí árs 5 forintban van tervbe véve, a mi tekintve, hogy fUdó: „Idegen költök aJbumá"-hos tenné slskra hasonlóvá, nem nagy ár. Kérem asért különösen a bölgykősönséget, bogy „Költök világi \'-ra — amely a szemelvényeknél is mindenül I a nőkre van tekintettel, Homer-nél kiemeli Nauaikaal, Sophoklesnél: Jphigsaiál, Kalidásánál: Sakuntnlál. Tnanoaál; Ar nidál stbbi. — minél lömegeaebben méltózt isss-sk előfizetni e arra slőfizetőiet gyűjteni, bogy igy s megjelenést lehetővé léve, azt a célt ia keresztül-vihesssm, bogy a kőllók arcképeit is bsssaras-hessem. Nem hiszem, hogy legyen ssülö, snys, aki jobb könyvel, alkalmssabb lelkesítő eszközt sdhat gyermekeinek ; nem hiszem, bogy lehet tanár, ki Jobb olvasmányt kereshet ki tanítványai számért, mini a „Költők világa", melyben egy világ a költök világa, a legszebb tükörben, saját müveikben saját lényükben vannak megrajaolva, kidomborítva. 85 -90 remekiró a legjobb táraság s müveik legszebb része, magyar nyelven a legtenségaaebb élveset s smi s fő: egymás mellett, egymás után sorban feltűntetve, képeaeé less bennünket nemcsak más, de ssjál költőinkéi méltányolni s nagyok kösöll is, és belátni, hogy a nagyok későit is számot lesznek. Az előfizetési iveket kérném hflen kitölteni, 1897. éti okióbor ÍMSg legkétSbb nevemre küldeni, hagy a mü sajtó alá adása hátrányt ne un-vedjen. < Nagy-Kanizsa, 1897. évi szeptember havában. BAB03S LAHZLÖ. l£til«k világa" Liitli ügyvéd és iró melyre s következő előfizetési felhívás! küldte szél: Minden nemzet igyekszik megismerkedni máa nemzetek irodalmával, de leginkább remekíróival s minden müvellemberérdeke ismerni a világirodalom lángelméit ás legnsgyobb költőit. Addig, smig fordítók s nyelv ezt lehetővé nem leesik, elérhe-tsllen feladat, de midőn Sophokles müvei, Shskes-pesre, Kslidssa, Firdnsl, Danle, Goelhe én Schiller megvsnnsk nyelvünkön, sgy antbologiát szerkeszteni e lángelmék a ciassicus írók müveiből, nem tulaágoa nebés fel»dat. Tudva azt, hogy egy igen érezhető hiányon segítek, midőn s magyar könyvpiacon egy oly müvet mulatok be, amelynek egy müveit ember asztaláról sem szabsd hiányozni, tudvs ast, hogy hsbár számos jelei műfordítást birunk is, egy oly munks, mely e classikusok világát mulsljs be, egybelüzve a legelsőket, — ma sinos, elhatároztam, hogy bár gyarló tehetaéggel, de na gr ssorgalommal összeállítom ama lángelméket, kit ssját nemzetük iiéletg szerint eseknél, vagy ss itéssst sreopágjs elöu emint nagy költök\', mint remekírók szerepelnek. - Homer, Sophokles, Kslidsss, Firduai, Hsflz, Dante, Arioeto, Taaso, Shakespeare. Milton, Goethe, Schiller, Burna, Byron, Baranger, Tegnér, Puskin, LermontolT, Leon. Camoena, Calderon, Moliére, Arany, Petőfi, Heine, tongfellow, Tennyson, stbi — azt hiszem méltót e névre. 1 Bátyán Diák legtjibk ssáaa Is kKeigtoiaHt I, hogy ss MtaMrist u Oesaes Uetegsk ktattt a Mátyás Diák a legvígabb és Uctartelaaaabk. Uteatf anayit atajt agjr ssSveebei és ktpakban, utat WrailfaM vig a\|a4f ; aataklrllsanylra Tklloeatoa, hogy asiale nasltlalea. Alakjalaak eisáetialge, adoaálaak enkaaáca aktaálla klato-atayelaek tarkaaága, taláayravatásak gesáagaéga tppea Olyan vassá erit képes, mint aa a kasa karalaa kltaal karríkatarm- H aáeaa-ltlaeatrialó, a awlyak elsáfaaél rajantók tsllábál karllaak kl. Mlaása eaiakai tfy kalkfa-satt vi( alkaastlást sysjl A Mátyás Diák Ily kteálaáayak kíadlt valéaáges cealtill lap, a melyben a SsaUS ariaáea tajJa talál aakl való, kadvaa dolfot. A Mátyta Diák eryat-lal a lagolesóbb álelsp le, aart alfillsatisl ára <0 astymvts eeak 1 Irt 60 kr. A kiadóhivatal (Baáapeai\| Barkas jrae-a tea I aaáa) sstvaaaa klld ■statvásyáaet, ha asliásl aiafkereelk. - ,Baosr Krilika " M ela alatt kanaklat kát-^r ■erialml kritikai ielyéliat ladalt meg Baaedek Bak asarkeastiaáben. 0, te n allatM egy aaarkaeeté Meattaág adja kl a Myélrstot, awty a tadoaáuy aa traáalaa alaáea tgát IMMaW kritikai kMeaáayaket Urtalaas Mssspság. atáta a aáayvak agyasáivá! alaáea kritikai allaatrata atikál ja-lanaak a g, aagy ssákeág vsa tfy kaaoty kritikai ajatfn a Magyar tridka, alai aaáaákát Hálva, aaaak aaaMfMk látásik, aatyra légáta vár Irá Is kliliSIg á is rkuiiltl aottaáe ta«\|alu Mvtl (áMáay Antal, Baiaaas Jtaeaf, Ballal feeeae, Myári Báaésr, VáMas (Maa Usár Bála, Bskas ás-, Jaha AáaU) a Ugielaaebb aaaklrák asakatáreal a Ma-gjrar KriUkáeak. Aa alai aaáabaa aagvaa kritikákat elra-saak Mriáaetl, jogi, arvsaliéanásyt, ayaletaaetl, aáprafal etk atteekrill s tMb eatplredalal aaakárál. Bsnaáak Bek \' f, keaely kaagi kaktan>etl)e aláa »ay hsralne Uayr-rát vaa aagyebb-klaabb bírálat a káyatkeeák tollábéli Bataasa Jóssal, Márkaa Deaaá, HeUtr Ágost, Lásár Bála, ÁMáay Antal, Jaba Adolf, Fodor Arain, Bobos áaáar, Ettasaky Alaáár etk A kritikai ktilaatnyekat sagy «anála! aaaekaaatsttUkUsgraas sárja ba, aaiy alapnak állaséi rovata, A Mamr Kritika alMaettai ám eetaa tm I bt, IMIera 1 frt SÓ kr. XiaMkivtltlt Badarét, WMaeltayi SS tl. eaáa. — Vara nnaakál Jaha Vtrw-nak UlasaMlt OMa ktnéáaákál. wlyet s franklin-TánaUl al ki, anjilat a 71—79. Hast nek\|sslálk a aareaalbaa Ktrsbaa a eaafcj* la aagksaáMik Aa aanl arigst aial ragtu. Tana tvtfea-lak Ma s heslvssatahh Irá alnéan lreáalaakts, aeiy«ak syatvára lafceéltstM. Marta lhatáaiá\|e kilaaáai atjait b»-eatva, aeaeeak gylnytrkSévs ■Iraksnaak, kaaaa eakai ta-aataak In. A tunlmill ilm liyak nlgsnirt itáéna Jaha Yene-nek kltséntslenll aakat ktaalnkat Aa UaseMH ab-syar kladáa ferfilása gaadoe, tUmiliáilll psálg an snáMt írasata kialáa kaiaUariaatikna rajaai Aa ttasáiáaartl kp Is s^lnlnlas vállalat ftaatje 90 kr, aeiy akár njsnklst Nsgy-Kanissa csütörtök Zala n. Hám (•. kp) 1897. Október no !«•■». Mpatnahalá, akár iHáertie tijia aiuUa uitu kkn. kMbMa kipiuii. — JMfMuk" tlauMl iJ ivm \| k«ta haW aéfáa Ma* Mf t ki .tajia Bmjriaartjr Viktor Uséiakea & l»p ÍBkép a pr»t«tiai ktnép aáaán tu irn i Maéala kap a wlllmHW Uatotai ipal\|a. — ■MaaaailM Imttfa a hlakwsti viliaagiaekai a a MkM fc KjtUrtért kivésira — AMaiate a aapi traUarsk atiM, m iwmttk urjOTtiM. klltata salyt fcktetvia a jakirólT> ~ a aaaak Mtlikifiin, valaalat a Mjaa U» tuUn Saévaiijpksaik a aéal\|taj«lt U\|m Hilfcll il, rtlsgaMt klilnlijiMI H% aa alvaaM kd«t siait jatkaa frülaalal te ikra tartási. A lap alMntW in m km I frt Httrn 1 frt, as(jáén 10 kr. ÉrMUS- a klUi ott "ivae* káté-------lajilla kii caak MaHaaak a végett Hornjiuak j Viktor kifli\|HiéiMvatait. kw, Seéapat, a M. T. ikaéMai ipiWUWa. — ,Skta Ml\' tM ktal Miky a k.U 117. UrUlBáttl a kiwik«4k.t mmHU ki : I, BiaiiUcaakJafwu _ Mm Kari: Ooternieka Sskvtaka. - T»aaat<: Dw Diszl\'j-Tvif — Osatt Sfaasal: Dkar Msasamknika - Eaga f. Uafaaaaatksi: Dia ksás CkkcWt fáaaaaihs - Balali* Braek-AaSkakerg: Db Kata. - Prlta Stikl: ButavMa - Hanaaaa Bakr: Vajasa — Dia Vacka. -McWr. — Bsvaa <Ur Bavasa. — a. Wolaana: Tbű. — ba katflaf sMáartM in 8 bt aspsáé»s ia —piaiit-Mi lapuk Uaéékltalalákaa, - Igya niaak 10 Mit kafkalik. Aa a nwtkaa ■agaMlHaM aittk ainnaiii-Mtt 4a kapkalik riaahal reiSp kiajlki killilkia lap-Baahiia 636 a. 1897. 297-1 herkrntát Hiract. K a. KarUka .Owif aisisatfi ikiljali.\' NY1LTTÉR. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. éri LX I. c. 102. (-a érteimében csenne! kSibirré teezi bogy a nagykanizsai kir. járábiróaág 1896 éri 18699. száma végzése következtéim dr. Dick József nagykanizsai ügyvéd által képriseil Saller Ignác nkanizsai lakos javára Ejuri Lajos nagykanizsai lakos ellen 700 frt s jár. erejéig 1897. évi január hó 14-én lóganatoeitott biztosítási végrehajtás utján lefoglalt ée 309 frt 90 krra becsült szobabútorok, ágy neműek borok stb.-ból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. jbiróeég 14697 891. végzése folytén 700 frt lőkekövetelée, ennek 1896. évi szeptember hó 16. napjától járó bf kamatai és eddig Oaaseeen 119 Irt 86 krbaa bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagy-Kanizsán, a helyszínén leeodő eszközlésére 1M7 évi sktéker hé 19 Ik tsapjá-aak 4. a. S órája határidőül kitüzelik s ahhoz a venni szándékozók ezeunel oly megjegyzéssel bivstaak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árveréeen as 1881. évi LX L c. 1\' 7. és 108 §4 értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek beceé-ron alul ia el log adalni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1897. évi október hó 7 ik napján. MAXIMOVITS, kir. bir. végrehajtó 11788/1897. írrcréal klHrtpéij. Alnlirolt kiküldött végrehajtó u 1881. éri IX tc. 101. f-a ártalmában ezennel köahirré tani, bogy a nagykanizsai Ur. járásbiróeég l» 11/07. számú végséae által a Nemes-vídi takarék pénstár végiebajtató javára dr. Fülöp Kás «ér ügyvéd nsgyksnisssi kkóa ellen Al frt tóba, enoak 1897. év april hó 96 nspjától asámitandó 6 százalék kamatai éa eddig öeeeeaen 19 frt > kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kieMgMe, végrehajtás slkalmával bíróilag felállbgkJl és 839 írtra becsült bútorok, ágyneműnk 1 soagora, éa egyéb tárgyakból álló ingóaágok ayilvsooa árverés atjAa eladatnak. Mely árverésnek a 11788.1887. az. klkáléeléat rendelő végsée folytán a helyszínén vagyis Nagy-Kanisaán, alperes lakásán leesdő easfcön lésére 1M7. évi ekléber kélt ssgjáaak é. e • Arája határidődI kitüsetík ée ehhoa a venni eiénáékn-aók eaennai oly magjegyaéaael hivatnak amg, hogy az érintett ingóságok asen árverésen aa 1881. évi LX. L e. 107. £e érteimében a legtöbbet Ígérőnek beeeáron alul ia eiadatai ingánk. Aa elárverezendő ingóaágok vételára as 1881 évi LX. le. 108. g ban mqállapiiott faltélvlek szeriül less kifizetendő. Kelt N.-Kanizaáu 1897. évi saaptemher hé li-ik napién. BART8 GYÖRGY ktr. ktr. vIonH* Aa a nvatkaa MsMtukirt Köszönet-nyilvánítás Faléi thetel len emlékű édea öcsém: Btftmritdtr Frigyet elhaayta és temetése \| alkalmából a kegyelat éa réssvát olv megtisztelő mádon nyilvAnnit, hogy kedvea kfltatesaésamnek tartom agy a koasorn-I adományokért, a tsmeiéaen velő réeavá-télért, vslamiai a megem lék esés minden \' más jeléért, mélyen éraalt báláasat ayü-\| visítani. Nsgy-Kaniaaa 1897. okt. 18-Aau Bogtnrititr Jimf. Laptalajdonoa éa kiadó: rilCHKL f Ü L I P. tfSúMi egészségi és oealádl kévé, V mely Kstkraioar gyártáaá módja által a kedvelt valódi kávé Izét ayari. Eltekintve egyéb előnyeitől, mér M okból kálOobftsik sasa maláta-kávé aiindao aUa basoalá gyáatmáaytéL A Kathreiner-féle kávé a legta-lstssebb, lagagéaaaágaaabk éa legel-eeébb pétkávé. Tarméasataa tiasta gyártmáay agéss asaaakbaa, miért is falatta alőayöaan kasanilbalé, as éréit a aa abból a vevő kaaBasig által aem allaaőriabatő pótkávéval aaambaa, maijak katéaágí visagálatok taaeaágs aaariat gjakaeta idegen aayagokkal kamisitvák. Beints oaak hanMtlréeaben, kéaébb ttébaa adhatjuk a íatbrainar-káTét a valédi kávékaa, a így ss sgéssségrs BteikaaaálksUtUs hatása mellett mimim káatar-táabaa jsleatékaay aegtakaritáat isaklsIlkaHek A Kathrefnar-téle kávát a lagelaó orvesok ejénljék, a ea agy nyltvéaee Intézetekben, akt oaaládok ezrei körében sapoau jónak MaeaysL Sőt aaagábaa, saaa valódi kávé boaaáadiss sélkál haaaaáha, a Katbmaar-fáU kávé a lagjabb arőaítő assr ée a lagagéaisigsasbb, lagkéaayabben asgiallkitll ée igjansikii a ^ legízletesebb Ital. LelkiiSmeretM gazdasszony vagy aaya, áhalábsa kávéivá, jgéMtp érdekébe* peresig as kaboaaoo Kathreiner-féle Knelpf-maléta-kávét kisaiiki. Aa értéktelen hanisitvinyokkal ssaabea, malyakkal aa ia «ea\|ják a QJ kőaöaaégat, a vétekéi vigyéaai kall a fabér eredeti miasgnkim látható aévra L, i Kathreiner! Vigyázzanak I Saját Makákbaa aa aacadjék gnkat lábaaaáhiil A valóéi „XathniaeK" azakaá aás aaoasagüakaa, vagy ayttatt áaikéMk aiadai 83. <&ni. Nagy-Kanizsa, 1897. Október hó 17-én. XXIV. évíolram nt fimM ni»f k_Ilimülll Mlkzzal kW aapzar Ulti L 4-4 k> kkl í r -" a kf ■illwl rMn ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. BilÉMiMHi Megjelenik N -K&oizsán httankint kétsur: Ttaánup te csü törlőkön liij tbmmkmHm ■ OMmiilU: %ta Svzs IS kMM f» (r» — to tttm IkM <$ut-ks Iwritm S toM \|I Ét Mis Mt IBMK MM kldlll M. IWnM mm aéaak wimm. fU jr— iám ducm: XO tojozár. Feleld* sserkaestö: NZALAY SÁNDOR. tyiliztr pelltenvn át 1 ilimlez e Hrtufii » imM iniikiniiliiiii -iiii «■>. IkM n% A kiskanizsai töltés. Azt o, tttntt átesniUft kanyarodásokkal fekvő ut-testet, mely Nagy-Kanizsa VL h VII. karillttá (Ki+Ktmmdt) a vám többi kerületével s igy ktítpontjáoal is egybek/Ui, — r4gtíA őt* etek ,Jn-kanitsai töltés" néven i\'ini/lUi stt nagykanizsaiak és igy ismerik a rajta átuiasó vidékiek is. Történelmi talajon hutádlk keresztül ; itt feküdt vakomkor Nagy-Kanizsának hol törököt, hol magyart szolgált, viharokat látott vára. A mull, időket nem kutató, modern ember céai annyit tud mái as útról, hogy télssak távján ember-fagyasztó ttŰvikarok táncolnak át rajta, mig nyárunkon is állanáá ott a uíláramlat ; meg hogy bolondosán görbére csinálták. A folytonos stiUramlatát nagyon egészségesnek tartjuk Aat kiessük, hogy ennek a fénynek stáksandtslsn ltoegőja* ma vároeesnk levegő tintití csatornája. Ebben a réstben mindig nagy megtligtdátttl voltunk iránta. Hanem as a görbe ut állandóan ssálka volt iswniniróm. Ugy hittük, hagy ennek as úttestnek görbeségs a legerősebb válasstójnl városunk központja is annak kissé fUrteeő VI. is VU. kerUlete kötött. A város haladásán .át a hit városrést elfogadja, a hidak építésére néne pedig nj mentül szorosabb kaposaltíásán aggódással tárgyalásokat kezd az államépitéaá^^n-gonddal csüngő lelkek aaután megérlelték a tállal. tervet, hogy att a görbe utat egyenesre ItvO hunit estei városunk mindjárt hatalmas lendületet nyer. A váron képviselőtestültte a pi útügyi bi-sotteág is a városi tanács javaslatára f, i. sseptember 29-én tartott ülésében as erre I Nagy-Kanizsát u. n. VI. VII. kerülőével stüktéges költséget meg ü szavazta. A pint- egyenes vonalban kösse öasze: városunkra ügyi báottság és a városi tanács — nagyon \\ nézve oly indokolatlan, céhterflúan Is Mi tisztelettel alulírottak, az ápitéai dósatokra és költségekre vonatkozó iratok betekintése után arról győződtünk meg, hogy az uj útnak építése, illetőleg a fejen* legi útnak áthelyeténe olykép, hogy az termástetes — kimutatták a megokolásban att is, hogg aa úttest ^yenesrs hutására fordítandó kutdámé msgtirülisít honnan tehet biztosan remélni. Dr. Sasként József városi típvittlál is érdektársait atomban ss a részletes megokoltis nem győzte meg eléggé is a kipvieelőtesttk let határoaatát még/tfMeitfe. Fehbbfiefik iyisi %\'drf^gflzii igy hangmk: Tekintetes városi Tanács l Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete f é. szeptember 19-én tartott közgyűlésén a tekintetes városi tanács előterjesztése folytán elhatározta, hogy a Nagy- éa Kis-Kanizsa körött létesítendő uj ut építésénél a földmunkálatokat és kisajátítások kéltségét minden prakticus hasson nélküli le oly ígti nagy költségekkel járó beruházást, jobban mondva terhet okozna, hogy att váratnak lakossága, mely naptól napra stégén yndik, a jalenlegi mostoha viszonyok mellett elviselni képtelen. As iratok tüzetes betekintése után kitűnik, hogy a m. kir. állam épitk-izeti hivatal első tervezete szerint vároeank két része között egy hit meterss ut ktt volust ktesitendő, melyhez véaotmk Inná forinttal járult volna, ehet járal még az ut irányába a rétek értéke és • kisajátítandó telkek és hátak költsége, mely szintén városunkat terhelné. Minthogy es előtt Ml évvel a jelenlegi uttestet az árvíz egéstan elborította, eőt átszakította, a magas minis-terium uj vizsgálatot rendolt el, minnk A „ZALA" tárcája. Amatoám Mvfa. litti Aarélláa a L 1817. julius 19-én a 8-ik hussáresred egyik wskaatának el kslistt hagynia Tonlooset, hogy Bnrétsuihtn képeaaen hslyőrságet As elutssás Ideje reggeli öt árára volt ti tűsre, a a lissteket kik betyosn maradtak, valamint asokat, akiknek utasotok kellett, vidám pnneh gyűjtötte egybe még tgymar. As sfcéd igen gaadag volt, mert a vsndéglöa mindenik listtbsa oiyso jó emléket akart löiéb-rststsni. aminőt csak leheteti. S a üstlek késül ■indiaik, akinek csak valami megtakarított pénze volt, egymásután hosstls es drágákét 1 s sok tjrátói meg taráiéi csakhamar főni kezdett s\'feje mindeniknek. A pnoeh már főhsgslattnsk s csapoogóoak találta vatanennyinek a kedélyét Egy ástál ember, fla agy emigránsnak, Beilemare pót, kinek hadnagyi vállrejtjai voltak, s király tglmslgáis Irilé poharát As i(ju tisstak kfsött lelkes moagás támadt kössöotöjére; ük legtöbb-nyirs lörangaak voltak a rangjukat XVIII Lajos-Ml nyerték. De a rifiek közölt volt egy korstksi ssárms-sátn kspitásy, bizonyos Vitslis, ki — miután XT köxdé le a csáatárség háborúit — ugy Indolt a kalmsskndat. bogy a restauráció alatt ia megtarts rangját Vitális lelküsmsrstsasn végné kötelességeit, de egymagának élt, s esak nagyon ritkán mosolygott. — Poharát a többiekkel kíürilé, de homloka könnyed elbondáaa aat molatá, bogy jobban szerelne másutt lesni. E magaviselete bármily jelentéktelen akart ia lenni, kerülte ki Beilemare ügyeimét 1 a grófot rendkivöl boesanlotla, hogy j-len van st elmúlt kor e régi lisitje is, akinek jelleme én oly sötél, mint arnn, s durva, mini saakálla. Beilemare újra megtölté poharát, a köesöntöjében m egem lék esett a b.iorlőruLa kevert vért tsöraye-legröl, aki meggyalásia Pranoiaomágot, a akii as isten bünletéee igu-ágoaan árt aL Minden tekintet egyassm asegsödótt Vitális kapitáoyzwAs elhslványnlt, ajkai resskeltek ; pohara után nyúlt hirtelen, ds ujjal meglökték a poharat, mely végig tíkólva aa aaataloo, leesett s csörömpölve tArötl öesse a padmslyon. Beilemare hirtelen fötkmmnva a kapitányhoz lépett s arcul ütötte. Vilalia megragadta a iatal ember karjait, s olyan mosdutatot- lön min\'ha lábaival asét akarat taposni, ds a jelen voltak hirtelen közbevetek magukat a erővel kiharcolták a teremből. A párbaj föltéleleit rögtön BMgáüapilotlák. Piss-folylytl öt lépésröL Lőhet mindkét fél, smikor \'etasik. A párbaj Idejéül a kora hajnalt tttslék ki, egy órával a szakasz elvonulása elölt. Bellemarenak, amidőn a találkozó helyre eljött, aa egyik ksae tele volt mstasauyévsl, nyugodtan eddégétl t esssl mnlstott, hogy a magvakat oly zseassire ráptlá, a ménl esnk MÍsá-ségea volt. A tanuk megtöltötték a pisztolyokat s kimérték s távolságot, Beilemare lálhalölag csakis msrf nyél vei volt elfoglalva. A midőn segédei álnyqjtották neki a pitsln-lyát, még akkor Is asaal mulatott. Kgy msmmd követte, milyen magaara röpül a csarssanyemag a levegübes. A mint a jelt megadták, Beilemare lőtt. fioljéta kereulülfurla Vitális vállát, ki nevetett — Uram, — mondá a áatal hadnagynak, — ön ugy látzaik, nem sokai törődik u élsttel, ét nekem pedig nem áll érdekemben üat olyant* ioastani meg, a mi Ünrs néavs köeömbős — i<öjjön uram. — mood Beilemare baszkén, én nem fogadok el ksgyslmst — Legyen nyugodt Iatal ember, —• felelt g korsikai. — KI volt moodva, hogy mindenki akkor II, amikor akar; én a lövést fsntartom. — Amint t-lssik, — felelt BeHemare. — önnsk van egy lövése és én bármikor rtndilk 9ié»#f álak. — Igy értettem magam la, mondá Vllalia. — öt lépésről, - tevé kossá Belemere s eHe tovább a cseresznyét TrombHaharsogáa kötaleaaégükre Igyslmtaltlé a tisstekst. Valamennyien eltávostsk, sál huszár útnak indult Zsolnay-gyórak főraktára:. ALT és BOHH, N.-K&nlzsa. Majolika és dísztárgyak. Rosalyt-edények. Fayence falburkolatok. Majolika kályhákra, valamint épület díszítéséhez való terracotta-disztárgyakra megrendeléseket elfogad Nagy-Kanban vasárnap Zala 83. azim 9. lap.) 1897. október hé 17-én folytán az úttest kilenc méter szélesre ter- talja, hogy városunkban a görvély, tüdővész veztetett, ez általa földmunka 11,957 írtba határozottan szaporodik, éa bogy e aj nála kerülne; ha most ebez az uitest két oldalán tos betegségek , Nagy-Kanizsának király-a pénzügyi bizottság által javasolt három- utcai és Kis-Karizsánalc á III. canálishoa három méteres járda készíttetnék, a fold- közel esd részeiben valósággal grassálnak. munka 6787 írtul szaporodnék vagyis Ha a városi pénzügyi bizottság által java 18741 firt költség állna elő; ha most (Dez sőit építkezések létre is jöhetnének, melyek ■ég hozzá vesszük azoo költségeket, miket • megszélesített útnak megfelelőleg meg-SíékjitUt Indák hésritése vonna maga után, ugy ismét kilenc ezer frt több kiadás állna elö, vagyis össusen 27741 frt teher esnék vár ónunkra, nem nsámitva a rétek értékét és a kisajátítandó házak költségét Városi pénzügyi bizottságunk ugyan e kiadást abban látja pótolni, hogy az áthelyezés által a város javára eső úttest kOrttletét földmunkálat által elkéazitve, feltöltve, háztelkek ül felosztja és értékesiti. Tekintetes városi tanács! Eltekintve attól, bogy a feldmonkálat az építést annyira drágítaná, hogy a kérdéses területnek ház-hdyekfll való értékesítésenagyon probléma-ticus, másrészt az a meggyőződésünk, hogy ha egyesek saját kRZ<leményezésOkből < területen építkezni akarnának, alközegész ségügyi törvények értelmében a hatóságnak aat engedélyezni sem vol-a szabad; mert ott ax év legnagyobb részében orkánszerü szél fii, e mellett tavaszszal és őszszel terület legnagyobb részét nyirkos viz borítja, nem is számítva a két év előtti nagy esőzés által előidézett árvizet, mely Jelenlegi uttestet átszakította; továbbá itt folytonoa bűzös berki kigőzölgés van, nem is tekintve az ott nyerhető ivóvizet, mely ronda, barna, bűzös, posványizd, mit feltöltés által eltüntetni nem lehet. Ezeknek valóságáról bárki meggyőződhetik, ha a régi vágóhíd melletti vagy Kis-Kanizsának alacsonyabb részein levő kutakat megvizsgálja. A vároai közegészségügyi bizottság a városi orvosi jelentésekből szomorúan tapasz- a nagy töltés, beooírozás álul aránytalanul drágák volnának, ki menne oda más —< az egy már aránytalanul magasabban éa jobban fekvő mflmalom éa villanytelepnek tulajdonosam kívül — mint a lakosság szegényebb réafa, mely egyetlen kincsét, az ő egyedül érté esithető tőkéjét, t i. az egészségét veszélyeztetné, mert családjával együtt folyton a váltóláz, typhua, görvély-kór, tüdővész, hurutos és rheuma- nyire indokolatlan tehát é mérvben szik. ségtelen és felesleges kudáaaal még a fentebbieket tetézni Mind ezen gazdasági, egfftttégi és sob-alis indokoknál fogva azon alázatos kéréssel Járulunk a tekintetre váróm\' Tanácshoz, bogy ezen felebbezésűnket az álöiratokkal felszerelve, Zalamegye tok. alispáni hivatalához felterjeazsze, bol is az iránt eaeéseüak, hogy Nagy Kanizsa város képviselőtestületének 1897. évi szeptember hó >9 én a város két része kötött létesítendő uj ntra vonatkozólag hozott határozatát annál inkább hatályon kivül helyezni méltóztassék, mert a képviselőtestületnek csak egy nagyón kevés számú jelen volt tagja (legnagyobb része a késői idő miatt már eltávozott) és ez is a ticus bajok veszedelmének volna kitéve, és pénzügyi bizottság tervezetének és javaslaté-igy eltekintve az emberbaráti kötelmektől, nak, vagyis az egészségügy beható ismerete ha csupán a rideg számítás elvére helyes- nélkül hozta meg városunkra nagy terhet Iqé-kedünk is, még akkor is káros volna vá- pező határozatát, — egyúttal utasíttassák a rosunkia, mert a sok beteg ember váró- vároai tekintetes Tanácsa régi útnak jó karba sunk terhére esnék és még a socialis elé- való helyezésére szükséges intézkedések gületlenség növeléséhez járulna, mert csakia megtételére. lyamán oldotta taég/á mi szintén mintegy 25 ezer forint terhet eredményezett és közbeesőiig kisebb építkezések, iskolák kiegészítése, rendőrségi hivatalos helyiség, stb. építése, ugy hogy csupán 1897. évfolyam közel 200 ezer forint irtprodnktiv beruházást határozutott el, Ezek mint nélkülözhetetlen szükségletek már rendkívül igénybe veszik a város közönségének teherviselő képeseégét, meny- az egészséges, munkabíró ember lehet elégedett és csakis egészséges családjában. Ha még ezekhez bottá adjuk, hogy a város közönsége el nem odárható culturá-lis szükségletektől kényszerítve, ugy ancsak Nagy-Kanizsán, 1897. október 7-én. A pénz drágasága. (4 É.) Betek óta folyik a pénz drágulása. ... , . , , P ... -gvik jegybank a máaik után emeli föl a kamat- az idén népiskola, uj főgyirnasium épité- lobját. A pénz iránt való izéoyek egyre emelked-sével mintegy százötven eser (forintnyi ter- aek s a német birodalmi bank Igaagatója kije- bet vett magára; azonkívül a már husz év JJJSmS. í UnkJ^l^^^l^ óta húzódó kötvábóhid ügyét is as év fo- u őasaas sorépal börzékre nagyon roeaa beiáet tett, s ka tekintetbe veaaik, hogy aa aagol hsak Is tői akaija emelni a péns árát, akkor tényleg lehet okuk rá, bogy a féktelen spekulációikat, ma-lyekneka bankpénz az élet ara, szűkebb mederbe ssorilsák. lgeu, de mii tegyenek a gasdák I Hiszen a pénz drágulása első sorban őket érinti, akik aem nem Is »p ekeiéinek a penssei, hanem aenaália, tiaslaseégw munkájuk igényel bisoayos forgótőkét De hát a gazdák pénsügyeivtl nem igen saoktak törődni, a gazdáknak aiacs börzéjük, nutly a péns drágulásán fölháborodjék a ha valaki laaa valamit a gasdák érdekében, bogy a termelés elaő fontosságú ága olcsóbb pénzhez jusson, Bo lemar* gróf Bordeaux be ment, Vltalia Tón-knacbaa maradt. • II. A fönt Isirt jelenei után hal év mult el. Vitális még mindig kapitány vo I mert politikai véleménye útjában á!\|i elhaladásának. Most a parpignani helyőrséghez tartozott, atoég mindig olyan komor éa hallgatag. Igy etts, ebédközben, levelei kap. Az őröm Sjy sóhaja sasksdt föl k ebié Ml, a vonásai kidé, üllek. Másnap asabadságot kért a elutazott Hordeauzba. A Médocba vi ő aton. valamivel Blanquefort elölt. Is üdt egy ceinoe uj kastély, melynek tatai alatt húzódott él a tlaalavizü .Mle egyik ága, hogy innen kevés távol-agra a <>aror.ne-nsl tgyooUjfln. Bántaanr vasaiéit a kastély kertjéig, a moet éppen ade e illatos a nyiló virágoktól. Esteli 8 óra vok: az ég tana a csillagai olyan élénk m gyogáanak, mintha egy kalalmaa kés szikrázó lőport hintett volaa naét u égboltozaton. As est olyan derts voll, akár a hajnal; a a Délvidék e bskéasOalö étjeiéről előre lebetelt tudni, hogy villan. lile Mradt, melybenép oly édes a virág illata, adni a bo»y stég szirmainak aainpompájábsn ia gyönyörköd betát A löldazinles anionban több egyén volt együtt. Egy fiatal aaszony ült u ablaknál, kiengedve kesét agy kalooatiaztnek. aki majdnem térdeire, olyan ssavakat suttog lilébe, melyek boldoggá látassssk tenni s nőt A bMgy mintegy huaaoo-beteves leheiftt. RendkivOli tiszta vonású arca aainte világítani látásod a félbomálybaa, mig kivölrőf a bo d sugársolt be egy ákác lombján át, homlokéi beárnysltan hagyva. Két idöab férfi a kereveten III, mig egy leikéoa egy ötvenesnek látisó hölgy gyei cevegetl herél-aágoean, időről időre megalmogaiva egy három évee gyermek sáöke Itrtett, eminl boaaá férhotolt, midőn kertkaa lovaoskéjéral körfllfuikosva a tar meu, ép kese Igyéba jmott A lia:ei aaszooy Mory marquiaaő volt egy év. óta ősvegy. A gyermek as ö la, a löbbtek szülei. A« özvegy legköselebli rak férjhez nMoendő másodszor lie lemare grófbon. Egyszerre élese* csöodOH a csengő. A körtém ajtót nyitott, a erfy q] ember, alt biionynyal leg-kévésbbé vártak, ment a kaatély leié, A midőn as ablak elé ért, rnp gUlóe kiejtéssel moodá: — Itt vsn Bellemare gróf ? — Vitális I - kialtá ea. — ön (ebét megigmert? — lgeu. megismerjem Ont, — mormogott Bellemare. — Nekünk még egy régi asámadáaunk van rendezel len, — szól a kapitány. — Reodelkexésére állok, uram. — B kiment. — Hova megyflnk ? — kérdé Vltalia. — La a vOlgybe az útra, ha önnek ia agy Másik. — Amint akarja. Ssóüanul baladlsk egymás melleit Néhány pdbaatoyi szánét u\'.áa igy szólt Bel-leasare: — Ez jó hely. Az ut éles világításban busódolt el előtlök. Kelleme re kimérte as ét lépési. Egyeseire fúlva jüíi oda a msrquisnö, Hdatlea nyakkal, siiák bajtüriökkel — öt lépésről — mond VI\'alis. — Uram, urnm — kiélték — én valami ratlen lét gyanítok... Kegyelemből hallgasson meg. öa nem tadja, bogy mii akar lenni — Könyörgök; Jeaaae távozzák — mond Bele-aura. — Ez az ur liszt, aa éa régi saradombn; Sgy kie beszélni valónk van. — Nem Nem! — felelt Mory né, - árnyakai látok magam elOil.t.slkollásokat hallok a levegő* ben... magőrülök!.. Uram, nem ladja ön? in megcsaltam férjem .. szerelem Gasztont, Bellemare ural, akarom mondaai... Féljem amikor haldokolt megbocsátott, esküszöm önnek I. Eddig nett lehettem (lanton neje... én szeretem ét aram! .. Ha 0 nem ven nőül, akkor elvagyok vaezve a gyermekem mag van gyalázva I... A Hatal aassoay hangja amkaéasott vol1, kőébe közbe ao^ogotl. — Öt lépésről I - mond Méagea Vitalieseló-rail zsebéből sgy piantoiyt. A márquisnö ájultan asett öoese Bellemare gróf öaawlont karokkal vád Vitálisnak a holdvilág halvány lényénél ugy le nse I, mintha ellenfele arcán agy uay gördülne alá. — Nos uram, — mond rikácsoló neveléssel — moet nem aszik cseresznyét? Lőtt, — s BeHemára szétzúzott koposyáral tuhanl a fűidre. fefff vasárnap Zala 88. nim (I. lap.) 189?. áktAb* M IT\'éa akkor minden MpwHi nélkül, mindeo jóakarat nélk&l, aót a IfBriailMir mai képviselőinek ajttáoója aflaoóK iaB boldovufnu. Ka mikor a ÉMk éa a baakrendaaer aaaio pom punankodni t$ lőlháborodnak a péaa drt\|ul<i rmaU \|g kéillják, aft napról-napra kow1f\'Aljált. bogy aa aranynak nagyobb mértek -baa való elvoaéaa okussa axt a uahéxeéget. a mikor jól tadják, kon as aranyvédelem drágítja a piost a bnnkokpái, melyek ma kötelmik ax onáai bankjegyforgalom arányában aagy aranytékákat tartam pénztárukban, akkor eflwre-delien agitálnak a bimetallúmos ellen, mely ex«ken a bajokep alaposan segítene. Pedig hál w g asédiló ellentmondás tulajdonképpen aeaa is ellentmoadás azoknak a izemében, a kik a dolgok mélyébe látnak. A bank-reodaxer oealopuaai, a kik, aúat as aoélt a mág-nea, agy ygisitk magokhoz a világ aranyát, Krmáwítaaw idegenkednek n valutától, mely as ó «ranybirtokaik értékét némileg csökkentené éa inkább voasódnak a mai állapotokhos. me yck melleit a pépx, es ó pénxOk árs emelkedik s a Világ erteebb mértékben válik adóftaetójSkká. ti mágia, aassl u élénk agitádóval éa le-kkadheMManak létei eltentáláiMl nemben éppen most haUlmaaodik a bimeUlHata-agitáció éa ■sok, a kik as arenypénx mellett ax esfctpáns nek Is bolyét akarnak norítani s ss óriás meny-nyiiágl, áravsnvlatt exOslanyagot is a pénx bő-aágének tokonáaéra akarják hnnnáini éa axni a péaa érágaiáaának akarják elejét venni, — éppen most érnek el olyan eikereket, melyek n válnia-poittlfcai megváltás köxel voltára engednek kö-vetkntetm. Angiiéban élénken folyik aa aailáoió a bima-talismns érdekében s ns Irányadó körök (yyre osgyobb koncessziókat lennek al bünetalliata ágfiációnak. As angol 4>onk kormányáéin már fcatároaott ígéretet lett as exflstnek n bank alaptőkéjébe való 101 vét elére nésva A kormány baj-taadoaak mut átkozik aa indiai pénavarók mag-nyitéaára a Amerika éa FraadaoraAg hirueríni megállapodott a bimetallizmuaban. A nemzetközi egyezség létrejött* már a legközelebbi konferenciától várhaló. Ea exxel oaapáa éri a mai aranybnnkkórókel. melyek a pénz drágaságát jsjveuéklés kösben lokozsák saját irdíktkbm; a péxs a bankok eiloaéro la ol-eaóbb Inas, az aranypolítiki drágító hatóan meg-asánik s az esőst ára a aaael a termények ára k emelkedni log. A mai vianoayok, melyeknek nbnormltáaál még tagadni aem merik, mag fognak váltósai j a péas drágolásánsk egy Móré vége szakad • a gazdálkodóé normális mederbe jnt. Kakink magyaroknak kevés snvnnk van ugyan a nomnotkóai megálispodésok létrejöilénél, de ónért osok mi is sietletnók aa aorópai kőavé-Umány kiomtolUoia lordniatát, ha a magunk kön-véleményét ia latba vetnók. Magyaroraaágon, n hány gaada van, annyi a bimetalliaia — cnk-hogy maga sam tudja A magyar bimetalUata* biaotliágnak. mely két évvel enelótt alakult mea len kötelessége, bogy ai agitációt újra megkezdje a bogy a téren a gondolkodásra és akoiórn érett Ck iöaött nját érdekükben moagalmat in , melynek lairaje\'iit a oemaelkQei akció kóavatetiea bajsokainak randelheaé>óra booaáasa. Aa eaidei léi as akcióoak len az ideje. Hin-esflk, hogy á gosdskOsóaség honé log járnlnl Politikai szeale. Balftld OraiégflyWéa. Október 14. A képrisnlOkás október 18-iki OJésén indokolta JMbdr Jáaoa képvinlö u inaégn vidékek aa-gÜjntsi tárgyában benyújtott indítványát, a ki segélyt óhajt nemcaak aanknak a gazdáknak, kiket na árvis sajtolt, Kenem ások réssére is, Uket a riassakályosás terhei nyomnak. A bsnédrs nyomben reflektált Ihrtmyi Ignác UdmivsMgyi minínter ki nagyasabáaa beeaéd-ken mondd la el, hogy már eddig is aűt lett a kormány ns laaégnaek felaagótyeséee ügyében. A miainler benádébfll kitűnik, hogy a pénsfigymi-nínier már eddig 418 ner forint adóieiréat en-gedéiveeett ■ fog még tovább is engedélyesni. — A belügy mi niater addig 48 eaer lorint segélyt ontott kL A vetőmagra nézve p>áig as a> nsas áll, hogy cserébe éa pénzért vatómagvat adnak a gazdáknak u állami birtokok, ily módoa n mai napig.kóaei 300 eaer métarmtuát ontottak ki. De még ifj ia agy adják a vetőmagot, hogy a kormány valóban aegélvt nyújt, mer\' a vetőmagot o lehető legnagyobb kedvexménynyel adják, t t a mai bakaárak szerint nem pedig a való* mag árabnn; a est óokeseléabea sxáltüjak ia. Do ingyen vetóoiagról ia goodoakodik a kormány, a mennyiben eddig olyanoknak, kik rássoru\'lak, 6708 métermásn ingyen vetőmagot kaplak. Hogy a munkás kéx n pihenjen, s a sajtolt lak nyomorán enybitvo legyen, a BH imivtláelgyl minísler lelemes löldmonkálalokkal, melyek mii liákrn ragnak, gyámolilja a mnnkáaokal: sok embert (oglalkostatnak a vxi munkalgtok ia. K munkák»l maga a mintatér köxvetili s munkások és munkaadók kögőtl, s a vállalkozókat e yaráat felelősségre kötelezte, nehogy a munkás kibnaa-náltalhanék. A kormány egyáltalán eddig ia minden intézkedést megteli ax Ínség anybiióoére, éa megasflnlstéaére s tovább is megten mindent. Ast kéri Ishál. hogy a Hát lesyen bisalomnml a kormány iránt, a a beadott indítványt vegye la a napirendről. A bts ontntlgn figyelemmel a élénk beiyaaléaeal kisérte a miniatar felvUágoaiiánll t ax Indítványt — bogy a kormány javulaiol le* gyen n ínségről — elvetette. Október 16-én. A képviselőház október 14-iki ülésének aloleó tárgya lOIOtle érdekes volt. Bánffi Dezső minist-Ierei nők (eleit Lukács Gyalánnk a fiumei kor-ménysói állás betOHéeére vooatkoaó Interpelláció* jára Bénffy Deaaó válnaaa nem conpán Lakács Inlarpellátí^jának sxólt, hanem falOlelte ax ágén jiumei kérdési, minden oldalról megvilágítván ast. ElsO sorban rántal a miniszterelnök ax 1888-ikl magyar és fiumei regnikoláris bixollságuk nmns óhajárs, mely eserint minden a kapcsolat meg erősítéaére történjék. Aa ilyen óhsjtások dacára mégia maglórténnetik, n mit njnoanak tart, hogy a (elmerülő lionyodálmakut lelkilameretlenfll \' I-baasnálják, s párttnkilkni uampontból as ellen léink kiéi-Illésén láradoanak- Lukáca Gyula inler pelációjára vaó válaazt 6 halaantotta, mert ast. . i , . . . ... . . _ idoteg természete megtrtvántaT ma nm ráM*1""\' «» *** \' noltwlna, hogyha est « interpelláló képvieelO ^ • nem kívánta volna erélyenn. Válanolván lakét kartaia ilegyék, " imie^msÉsl ax interpellációra, felhasználja ax alkalmat, bogy. Mf"^* «^ ■^•■k k\'^kaW\'M ia kimerítően megtegye A kórmány,ó kiaevnále \| P"1^^ éa póaalgyl kövmk meg log történni, n kormány foglslkosott vein, s,bym Itanéaes közel al idÖ, mikor n meg fog lOrténni. 9só sincs arról, hogy a magyar kormány Fiume oatononikaa jogait megakarja támadni, erre eenkieem gondol; de n midőn n magyar kormány est respektálja, a jogoltalom éa tttsml lel figyel el mindenféleképpen érvényoaHai (og Fiúméban la. Aa a jtórnkvéa, hogy Fiaméi mintoorpan nepnrn-tnmot elismerjék, helytelen l erre Fiúménak joga ninca. A mi jog Fiamét ok oatonomin keretében megilleti, axt meg ia kapja, da Fiaméank a joggal járó kötaleeaégaket la «aljerileaie kall. Fl ama hovalartoaáaéiól ia nyilatkoeollt a miniaater-elnök, amely kárdáe még (Oggóben von, mert a lölőtl n regníkolárii biiotlaáguk döntenek A mínlnterelnök lejtegetésslt a Háa nagy ha-lyeatéanl logadta a a válásit tudomásai vette. kieqreaáet 1807. decaber 81-ig mag fedi b»aé, kltOahan megaaáaik a aaaraádéaéa riisaay ár-vaaya, a monsrrkis hét áltnan rinnaayari la-áll«oAgát, a 1Mb vámaofompék éa gnidaségi figyek kflaOa keaeé-e mag mmdegyik állam a maga jotmbz Mp • ama kid asarnndéa ecyaéga* elkMaia a g\'ia «agi Ogyek kML B klvstksaft n nn Utsf et, b«sy Magyamre<á\| önálló vtmlarlteiet önálló bmket álhi fel éa a piagmaHai alapié* hoasajáral a hadaarog áa képviselet kütaéaefhea Aawtria-Hegyarnraaég nagyhatalmi álé tanlr érdekébea tebái kMagtiÓ addikli kelleti ío\'ya-sndai a kei knmáayaak. K ktsssiH enkla a a kiagyaáai pravlaériam, mnly n maat érvény-Wa levő allepotok éa tarbak minden válw »alna ne kll egy Awel elhaloia>jn a eagagynée bs\'ár-Ueyát, aa raatrek ea a magyar pr amanaak még egyeaaieadii időt enged, hngy n gwdaMft axeraOdésak féléti lanáieaktMiannk é» magagy«< asxak. Talán aikerll n ká karmányaak a mlr kfilöabea ia régóta kén javaiatokat a két por> lameatben idej* korán kernail vmsi ás al sssn illtia uszonyt léttMieal levábbi tii an\'iaéOra A kiagyaaéri proviaóriam tárgyábaa ép ma benyújtott tfirvéayiavaala\'ot wintwi la kall ama a.rVameatárie a<o« tárgya\'al la £ éri daoemMr ll-lg ssenMriténl és vaa ugyan kllátaa, hagy •i oboirukeió aa nntrák Raiebara\'bban énre tér éa a javaalau t Mejakoraa átbmátja j de sinaa kínrva snask lebatóaéM aem, hagy a prariaá-ridmrn vevatioaé javallatot aa napiak parte\' ■estben aem lehat kereemtlvtnal éa hefeimha-■ik aa ai aaet; melyről aa 1M7. Mi itaykaa gnsdoskodis történt, bo«y Magyaremág aem pariaaMaiárína kormáayaitt Anaairtávat nem ■Aiae aaariádéat, sa aa eset, hagy Aamriikaa a kletyanéei provizóriumot aa nntrák a knhnáay 14. alapjaa kormán yrendelelUl éaá imái ■ék. K< esetben a magyar !!•■■# moreion re pun kodnék ahhaa tailáfoatbna. hogy eek par-laaMiáriBsa kormányxott AaMrtával lefcat saarsődal éa agy n préviaóriam, mint a éaAnWI-tétetnék. Magyarerenég beláláot palitiknnlra felmerfil aa a kérdáe, vat\|oa a vad oeatrtk KIlflUL ifi hal ."---1 luvm wapoxos A Balkán léisxigetea meg vsa agyan kOtvs a béke s fi trOgornág u meg logjs kapni a náksé ges pénzt; de • aaerenoaétlen Kréta migetán már Inrthititlanokká vállak ai állapotok. A ni-geten éhínség poaatít, alatia keresmények éa mohamedánok egyaránt sgaovednek; betegség is eménti ss imugy Is nyomorgó népei. A hatalmak pedig még éppen nem tudják, hogy miké-pen lógnak a niget bájain egileni. Hajóhadaik éa csapataik asonban as egén lélen ál ott lógnak maradni. A kiegyezési provizórium. A parlamenti vi«uenyek Aaniriában agy alakotlak, hogy as 1887. XII. t, c. ialéakedéaeinek rendn kermtfllviielére már gondolni nm igen lehet. A törvény ant követeli, hogy o gaidaaági A várót házából. 8109/1897. na. Hirdttmém} A helyken állomásod m. klr. Rk boovédgya logaared póiiartalékno legényaéae folyó évi akt. hé 98-án reggeli 7 órától kaadva Ka Kaafcaa, Bajon, a aaepHaakl major áa a Pltaalailia náíia által határait lótérea ksresnerl iilll iam let tan. Felbivam o klalnalnit, bogy a jalamt »«•-latot 8008 Itpée kMImbon mm a^na kihe-rtlje, mert aa It mrttnkaHa tletianllyn. Hagy Ftffa—. 1887. éri aktákar fel 114a. • Deák Hm A k. ka- H I R I K - A lsméal Lfcftló Vmámjl emllktikla lidf Bnnrp^lye alkalmával Bmrim megye bizottsági tag nlhangiott sí ép aióaoklatát, valamint Rmtvik* Kilnán dr. kir. Unácaoa, tanWögv«l« gyönyör! toaaxtját jövfl számunkban ro»i«k kűOL — Bl\|«cjséavk. Dr. Bród Tivadar ügyvéd, a helybeli ügyvédikor egyik ne-rény éa igen rokonsenvas tagja, • alpokban jegyet váltott Lotttiff Adél WflMg-uonpyal, Lusxtig Ignác dökeld jáaxberéoyi gabonakereskedő kedvei leányival. AaarOm Ignác péul posta és lávifó hivatalnok, aljegynte Brlctkr Vilma kliaaasaayi, bolybea. i n Nagy-Kaniae vasárnap Zab 81 stám. (4. lap.) 1897. oktébar hó 17-fa. — A thlf MtMfc. A péntögt miniszter Németh Béla aalaagrraatgi pénzügyi titkárt a szombathelyi pénzügy igaagalástghoi htlyatU át. — P,tS Ferenc leoyei kir. tdátitaia a perlaki kir. adóbivsulboa helyanMk ál. — Vnidiu Géaa aa. kir posta- ée Úriról intet a kereskedelemi mioisslsr Paksra hatyasta át — Hs«iaM4«eijBMieaa Lobogó-díszt •MII kedden Kessihelj, a város utcáit belepte a hullámzó, zsibongó Játékaid ünneplők nagy serege. De vall esen s napon sgy másik ünnepaég is Kessl helyen, mely ktUsd formáiban teljesen el re sasit at ttttégrt ssóló nagy esemény pompájában tat csak olya szépen, sseliden, a buldog családi llahely lányánál ás mei gánel ünnepellek. Est a jubileumot Bírd Jósset polg. leánv skolai fcaagató ülte meg nejével együtt, ő, valamint neje is tcy negyedszázadot lOilSitek el igasi lelkesedéssé, htt od -adással a rögös tanilói pályán. ds lelkük melege éa vidámaága nem csökkent soharnn a nebés mu kában és álta ános ragaszkodásét és szeretetét birják a városnak, melyet es alkalommal bisonyilotlak be legjobben, midőn vandéasseretö házéi a másik ünnepség dacára igen sokan meglátogatták. — Malatnág a leUé-teaploai \|«r4riit A nagy-kanizsai Déli-Vasuttárság Fütóházi iparos-ifjúságából alakult vigalom -rendező bizottság folyi 1897. évi október hó 17-án a Polgári-Egylet dísztermében, Zsolnay Vilmos zenekara közreműködésével a felső templom ujra-épitése céljára jóié konycélu asüreti mulatságot rendez Belépőjegy 1 azemélyre 60 kr. Páholy 3 frt 50 kr. Család-jegy 3 azemélyre i torint 50 kr, Karzat 20 kr. Tekintettel a nemen célra, felül fizetések köszönettel fogadtatlak és hir-lapilag nyugtáztatnak. — Ií•«»•-■• péllá sésmásisk. Folyó hó 10-én elhunyt Taubtr Elza iránti kegyelet jeléül koasorai pótló adományok fejében adákoz tak: özvegy Taober Alajnsné 86 Itt, Mayerliofer Sándor 20 Irt, özvegy Bchwarz Samuné b Irt, dr. Bleiner Józsefi* 6 Irt, Tsuber Hugó 6 Irt Broch Berta 8 Irt, Schwart fínutáv 6 Irt összesen 78 irt A nagykanizsai Cfcsere K-dita. — H«<ála<é<. Vitmathy Ferenc 76 éves le-lenysi nyg. kántortanító a napokban hosasas ssenvedés alán elhunyt. A boldogult 49 érig működött mini kántortanító Lelenyéu Temetése ériasi részvél mellett ment végbe. — Ilsagierseay. A a. kir. operaház első-raagn eordonkás, Bürter a hiruevee gordonka-art\'ées Nyó 3>-án aagyszsbtsu hangversenyt rendes s belvhali kas\'inó nagytermében. 1 — A eéppártl alrák Letrayéa A hirea Molnár ptter aaerdái kisütötte aa ore/ág báshan, hegy a Bada, M"hos, Nándorfehérvár ae\'lelt slhöapólysö nazv lolyó, mmi ha\|dantt nea iaaapoa aranypert, hanta éranyklia<"kai andor tova hullámain Uralom aaorasag, áaerie aéaOak 1 Több a kavics, ainl a gyémánt, több a ••!* aint a rótaa, több at üróa, mint aa örtWn, ás boty s deaai áradáat a belehullott keaevtt könyök okozták. Be-telt a velá«\'al»n-tágról, a tsocia isaiiarol, •lioks<ertról. meg s sartés-éetrOl, a körömtéjasról, meg a peronoaa poráról 4a aiedest a\'ért aaiiiette fel stert asó volt aa or-tSgha>b«B aa iaaésrdl, melyre irt kért a derék ptter. D* aa apai ar "ölét illuaiói, melye hot oly zord ktl\'öi o-uhái.a ö tftst»Hl, aaoaral asétfo-alotlak, ahogy Darányi minisztsr sietve kiHae\'ette, hogy a pén/ügvwlnisiler már eddig •IIjOOiI frtayi <Mleiráti tnjmMyeH, a belügy-■ioi-sier padi* már eddig ia 48.000 irt e»ély eaetou ki és minden lehetőt elköniUk ét elf >g-k aak eeateli* kóvaini, hoi y a népnek n-aakt adb««antk. De Mo\'atr apát ur te-t valamit, beat éli egy érahoeesat a ntpért, aerl uty goa doha, hogyha valaki a néppárt vezére, akkor ae csak a aáp legyes a pádért, hanem a part ia a népén. A páter ar leakaru kövezni a napét, és aa Ily oráaiókra a Hasisáén mindig szttksdg vea, milöt\' a néppárt Uborkára valahol BMg-jeles. E< egyszer sgy ki* hiba történt, elrontották mtafena aa niMágházban est a keresztényi ssép »k ió», tisstaa a néppárt hoasaaláaára és hty Lepényi Miklós ar, a néppárt ataodlönöks eUre aegin vasárnapi dikeiflfát ittabe vetheti 4e aam mondhatja el rzeleoy4a. Naa szólhat aoet már 0 tea a tép nyoaortról zokogva, a szegény aép etbaiyotistia aea aarkolliat aa 4 érző lelkébe éa aea festhet voaag ó arcéra két-srgbeeseit barázdákat, aert a iöldaivetéaOivI al-ni -zier r»a lisssa madáae igen aegay in lató. ▲ veae delmet e<bári ották, aaeabe nézi ék a veaaélyt ás aiadea leh-ttft megaoiditotUk az inaég távolién a«ra. — Lepaáayi Miklós ssép eaendbea e>kerfl te csürOrtököa viro-uokai és PtlUr Pál aarxkere-a un apát básáatl tartott álloaást. Az apáittgi kastély aagy ssobti láthatták as ö kínos vrrvödéeét, hogy egy oráeiót össteállit-s«n, aelylyel ag Lelenyéu aeg kell bódiianl a n«pet, aert a nyomorról aár nem beszélhet, csak vslabogy ne aondja - el meglát, hogy a csizmadia c-iimákban, a kovács patkókbea, a ssabó nőt divairahtkbaa és a vezérosikkiró >e éreikkekben fiaeaee be eseutnl aa addiát — Egyébkéet jé atlataágot kívánunk letenyei pol-partánainknak. — A. berKleii\' heiegtegélyzl pénztár orvosi AIUnk. Mull számunk vezércikkében rámutattunk, hogy a helybeli orvotok e hó ii-én egy értekezletet tartottak, melyen kimondották, hogy orvosi méltósággal összeférhetetlen, hogy a kerületi betegsegélyző pénztár orvosi állást 200 írtért bárki is elfogadhassa. A kerületi betegsegélyző pénztár a humanitás szolgálatában áll, ez sem egyes embernek, sem társaságoknak a legkisebb anyagi érdekét sem képviseli, ez nem a betegségben sin-lődő emberek filléreiből kiván tőkét kovácsolni egyesnek vagy egy szövetkezetnek, más célja nincs a pénztárnak, minthogy a a szegényeknél és a munkásoknál előforduló bajokban enyhülést, gyógyulást nyújtson. Orvosaink, kik mindenkor elsők a humanitás szolgálatában, — hisszük — visszav.nják kötelező ígéretüket; mert bizonynyal csak az ag alaptalan információ tévesztette meg őket, hogy utidltaldnyt nem fizetett eddig a pénztár, holott a fuvarbtrt, mindenkor pontosan kifizették. — lelbratk A lereaereadl eaeran-lekbru. A pápt legutóbb kibocsátót* intézkedést értelmében a ierenorendi szerzetet minden ágába njjáaservesik. Ismét leijeten érvényre eme ik újból a szerzet szigorú alantörvénysil a as iám lolyamán részint a ruházatban, részint as ütlmidban kii tlődflu ilUrheket eltörlik, mert ugy talállak, hogy a sserseltsek as utóbbi évii* setben nagyon elvilágiaaodlak. As idősebb szerzet eseknól perese bajosan menne minden ujitát, a relormot tehát a szerzetes rend növelő-inlcseteibe léptették először életbe. As idén u első eves szerte ee növendékek már szigorúbb szabályok alatt állanak. A kik a lölazentelt rend-tagok közül as előirt ujHátoktl magukra nétvt kőtelezőnek veetik, azok a rend malackai koloa-torába vonalnak, a hol már a pápai fntézkedsét megelőzőleg is löbbtn atgktsdlék a szigorú fa-megUrtozUitsssl járó életmódot. — Heaial-nsaltar Iteshta. A Magyarországból kitiltott Deutsche Volkseitung. amelyet általában Laeger újságának Urtanslt, a budapesti Henlsi szoborról Irt tegnapelőtt cikket, t többek köst a kővetkezőket mondvt: A bonvédek Henlzd tulyossn megsebesítve elfogták és diadulmaatn Pestre huroolUk, ahol egy zöldséges pincébe vétették \| útközben gyt lázatosan bántalmazták, leköpték és puskaagyukkal fllötték. verték, tői a pincében meg is botosiák. A hös sgy ssót sem mondott. egyetlen iajoaó sem szállott el ajkárd, r mikor őt, a véd elen oroazltnt agyba-föbe verték • tizenöt boeazu óra utáa kilebelU nemet let-\' kél. Budapesten aág aa a aal tartiák, hogy bogy nem igazi magyar as, aki a Anúi-mti. rot Isyafééé tfftttr U nem Unit t a magysr főváros lakói még ma is rtssttiik 4s becsülik ut Is elzüllött ajtágirót, ki a szobrot kél év aMftt bombával IAI akarta robbantani A aa-gyar zsidó újságok sst Írják, bogy nekik mindegy, akármit cainálaak a szoborral, dt nekünk nem mindegy; mi fadwU tjy Mpt, tho\' katonáink bátoraágát megbecsülik ssboli császárt)üséget ét sz igtzi hősiességei tii\'ae-rik, ahol a budai hötnek, a halált magvtlö Hentzinek érdemeit ntgyra tartják. Et a btly e mi earfsedrtdrestmá éa azt hismük, hogy aia-den igazi bécsinek, minden valódi ostráknak szivéből beetélünk, mikor ttt az óhajtásunkat lejessük ki, bogy Bécs városa Htulzi emlékét és önmtgát tisztelje meg atsal, hogy a Ma\' uobomak iu m&ti hlyet jelöl ki i a tseérst Ut filállitja. Soha se billük volna, hogy a Hentzi-tzobor ügyében okos ssót is hallunk osztrák sógoraink rétiéről, fis ima mágia. Bisonynysi nem tudja a kitiltott lap, hogy a magyar szívnek kedvtstbb tanácsosai nem állhatott volna elő. Csak agya aajnáluuk, dt nagyon : hogy ezzel ti okos gondoláiul aea tudott már vagy hostooöt éwti ezelőtt elAáliani. Mennyi kellemetlenségnek, izgs-lomnsk s bajnsk vette volnt elejéL — Hanta azért ctak iatéakedjenek melegiben a vigyék ttt t szobrot, vigyék. — A hős, bár ell nünk omlott vért, mi U tisztelni fogjak.. Bécsben Csak vigyek. — A palgárl leáaylakala aeg. ■jltána. A közegészségügyi bizottság okt. ió ikán délután 2 órakor megvizsgálu az újonnan épült polgári leányiskola helyiségeit és kimondotta, hogy az előadásokat november t -én meglehet kezdeni. Addig a termek ugy átszáradnak, hogy a növendékek egésziégét ott a legkisebb veszedelem sem fenyegati. — A segesvári PtKI tstbsr. A tegtt-vári Petöfi-emlék végrehajtó bitotltágt 84der Láttló löisoán elnöklete tlalt ülést tartott, melyen több apróbb flgy eüoléséae alán jeientéel leltek arról, hogy a még ttükséges 2000 frt Stesagylj-lése céljából t városokhoz s a nagy kősönséghw lehívást intézlek még augusztus kősepén. E lel-hívásra eddig 10 város küldötte be kisebb-nagyobb adományi s igy már összesen 617 (Irt 78 krajcárt kaptak. Minthogy még nagyon sok váras nem válaazolt a (elhívásokra, a bisotlság reményig hogy a szükséges összeg taltn oaak össttgrül valahogyan. Szives adománv ok ezután is Kiim litván, pénzBgyi igazgató úrhoz, a bizottság pénz tárnokához kthfendök Seoetrá\' ni As sdskoeö. városok névzorában Nofy Kanutát ■ ea Ukltak meg, pedig aa hisszük: dacára a 78 9/« PÓUdó nak, küldbetne a al vároaenk is néhány ronoto kat annak a hiS/t Sándor nevű urnák a szob rára. — Utrékpáriepia Horváth Beraabáa sü aeg-mihaiyfai lakoe, mint a sagó izél véss tzy robogott kerék pérján Zalt-Cgtrssegre, e ott belért á Molatr téle korosakba, bioikbjst as advs-ron a Iáihoz támasztváa, Néal adttéa a<áa Horváth lolyU\'ni tseretie vo\'na e tart, de tat a ttomora is pest U latot aseresU, begy s aaddig t konsatbea ivett i addig valaki at 4 aatlaá-Ján elkarikáaoit. A vasvári oseodőrAkeek aaea-bar aikertUt e Mtgad apottaani kézrekeriUnil éppen akkor, aikor a lopott bitiklit Vasvárait áraiia. A jelea ilja neve Bénii István, polgári loglatkosáara aéeve tsavargó piueér, a ki a lopást legott beiaaeria, t aaeiségül a kerékpár-soprt iránt táplált tlleaállbaiailaa laenvaddiyét hosia 181. — lertésvéa Itlt-Kgertagsa. Zalavármegye tttspáni hivatala átiratét lntéeslt s NORMÁLÉ AMNITZ irodapapir erőssége, tartóssága és szívóssága által kiváló Különösen alkalmat okiratokra és minden másnemű irományokra. — Hivatalok éa irodáknak a legjobban ajánlható. — Kaphatókülünböző sulyokban. — Egyedüli raktár NAGY-KANIZSÁN; FISCHEL FÜLÖP papír óe írószer kereskedésében. Nagy-Kaniasa, vaaAmap immMm magyékkaa, bogy Zala-Egeraaagen klIIMI a aertéevéaa, a Igy a saokAaoean tartod sertésvásérok agyaidra nem tartatnak Mag. - BiTaNrlí éraltaa. Folyó hó 11 éa ■ »ér«a belt\'rOletéa egy árny laac, melyen agy StaxlfTOny \'aMr veíl — r\|veaaett. FelM< ják a heoBlaae Bftaltlót, hogy tat a rendőrkt nitáaytágaál adja at, kai a taltjdooat illő juta-loahan réeieaiti. -Iaalaarau\|allka néréaak Hnk- Itra A htr»a p-oai maio Ikaryéroa Nagv-Ka-nísaáa Alé é- Mhaa eégaél Ilii aktárat álülett M, hol a lagatsbb kivitelű edéayek, vlráe- éa ébtviaák, konyha bertnd-aéesk kapkatók. Elfogad atlndsoasmü asgraadslésakei a letkBIftabó-«ét.b fl\'éai t\'Lslrmak sz«rínt Itsreadeietl rakott kályhákra, épBIatdlaaekre, kerti vgaakra, atókft-kutakra 4* bárm>aő aaobormfl alakokra, aielyek tarra\' O\'ta-majolika- »atr pir«gr»nilhól kékülnek; fá\|aiM« falburkolatokra, konyhák, fürdő nobák éa lsállók rénéra, padiólrme»ek én kockákra korridorok, gya\'ogiárók lat ál lók atb. rátáéra, aanakivB\' lü>meaiee ohatotta téglákra, gftsk aiánok béta latásáboi, porralláa Uolatopikra táriida telefon éa villamo veaetékak ré-tére. Alt éa BUm oh már e hé ea nagy eaáHiimányl k»poü Pi oaról; a 7ftatcai kirakatkan a legmtehb é* le»liao»ehb majo Ikwtnk, virártartók éa ■flvéaal kivitelű aiobadfaaek át osoeao bénák láthatók. Zala 8». I«. lap.) Törvényizék. Végtárgyaláaok éa HékthlrdatAaah: . 1897. oktébr 19. Lopát ét orgatdtiág büntette t tulajdon elleni kiháiiátaal trádott Horváth Jáoo< a láraa elleni bfluBgyben végtárgyaláa. 1891. oitáUr 39. Lopáa bünletlével vádolt Zob Sttbó Antal tia elleni bflnügyben végtárvvalás. Tflxvéat okoaaa vétaéga miatt vádolt Gereooeér JóttM t taa elleni bűnügyben végtárgyaláa A távírda tartoaéknak aaándékoa megrongálása által eikóvetett vélaég miatt vádolt Katonák István a taa bOcagyéhen vég áigyaláa. Lopát bűnMtével vádolt Ko-tavec Dódl t Ital bOnflgyében III. bír. Ítélethirdetés. KERESKEDELEM. Ab ■) ker«ak«4laal pmllllka. (a. é.) MoL mikor t magyar gaadaasSvetság jó-vol\'áhó natmk ia SMtindulaak aa tlókáetUatak aá 1908-ban lejáró a akkor magnlbandó earóp<i kereakedslml siersódéeek előkéaalté-éra, érdeken a némteknek haaonló iráayn akcióját mag-iamarnSak. A náaatak aa 188 ben életbe lépett kerrake-dal mi tearaAdáeek lejártakor tfáwen ai köagas-rtaaági po ilikát akarnak irta\'srá\'ai. Ka aa Ttle-té ae LéayraAk már moetk dik gyojimi aa adalékai, a melyek, aai a politikát meg fogjak ál lanilaai. Kai atalálltk, hoay aa On»ao\|aaággai fnlytaiott levt\'óhbl lárvyslésoá torán nagy érdekkörök i»ényel nem léasseü t-k kalló flgyelta-baa, m»n aa mari érdekek lö\'ponti képvLeli-téban a ,Oatralvarfcand cUul-ebe ladu»nell«n" oimü t tataim bea a kBaép éa kieipar noea volt képrl-elve ( kiiüat, bogy aa oro"»ok jobban vnliab tajéioaódva aa ernaa tarmaié«i viatonyok telól, mint a aéme\' ipar beíráséról. £a eaéit Poasdoveky óról a BétileymleleleHim budge\'jéaek lárgyalíaaior iij-liniette, koey eren\'nl Németor«tág ni, -okkal több eikkat Ulölelí autonóm •ámtariravtl fog halamenni a an»rrödé-i tarygnláankbn, aokkal alaroaakbnn Ingja lotolóra vanai aa agyaa tar-ma éai ágak igényei, melyek iráni aorban meg fogja hallgatni aa illető érdek-lu-kei. la ebben aa liAnjrbna a érdekeltek maguk ragadlák meg a fcntdi ményetéf. An nióbt.i tárakba® a kákatéie aiabad kfcgMdaaáti agyaaI letek miatagy etgyvea képvkrkj* fctrknstt n lelH, hogy a kenakede\'mi aaertödéaak e\|őté»«l-tént eéjiból némm köapoali ialéaeat alakíts-eak ,,D-steehs Cawral\'aUle flr dia Vorberaitnng Haadatakatrágaa" Hmvenáa alatt. Aa eatmét a »egyéníti ipar érdekeit megivó egyeaklet peadkatta meg; alóadu Bótllieker Pnaadovaky Aa Bralald íHatékei mlniaatereknek, a kik at eeamét a aióvataégta kormáayok nevében belytelé«ael !og«d\'ák. Mároint ktidtlén a» etyeeülat fölhívta a k8tga»da«ái eg«eeO\|etekai, hogy eaö\'a\'keitaeek veit a kárttkedelml u«r-aMéaek tárgyalieáh\'ia arMaégta adatok gykité^ céljából. A felhlváera 40 egyeaklet feleli, kijo-katve, bogy efvhea boaaajárai a trrvbea. Aa elaó ertaheileten képvieelve voltak a iaa-dák, a aagykermkédelam réeaérdl; A termény., petrálenm-, gyarmatáru-, bór éa borkereskedelem ; a nagyipar rénéról: a bánya- éa kob»ipar a Vfgyeatéti ipar több eaakjal, a némát aerf\'nök agy ele. t (•Xtilipar, n caot\'feIdolgotó ip<ro«ok egy\'aie, a aojiaayagipar,. a papíripar, a gépipar, a ruhéaati ipar, a eae-tip«r, a mukariéaaat, i múvlrag, margaria-koBterv, agyag- éa üvegipar ágak, a heriinT kerekedó- éa iparoa egyle«k atb. A« alakítandó k8<pon\'l Imétet programjának főlib poatiait akötétketókbea kftaöljök: 1. aaigoru iártyilato-«ág, kerüléae minden egy o\'dalu politikai, noeláiit1 vtgy kere^kedelea-p\'i lilikai iranyaalnak; aa egyoldalú törákvéaek el-lantnlyotáta; 9. a köaveltméay lá\|ékntlttáta a pillanatnyi kereakedelempolillkel belyaetröl, népe4érüea lp, de hilalea adatokkal fftlaaerelt röpiratokban, elk kékben nb; 8. a teraeléai atatiaaiika Wáilitáia,\' a mit atyae á\'lamok törvény által léteaiteilek olyformán, hogy et at ipari katataiar aam nevemé meg at egyta Iparokat, de faltüaie\'né, hogy minden egyae iparágban mennyi n nőnkét, a töke, at Importált nyersanyag éa lélgytrtmAny, a beltőldi forgalom, a kivitel io at öaaaet teraaléa; i a l>al- éa kBftkldi ala\'iaaiika\| anyag, aa Aaa<ea oraaágok vám- éa adótórvényeinek, a német ktra-Welmet érdeklő kflllöldl konsull jelen teaaknek a gyüjtéee. As értekeilet bitAroaati\'ag kimond\'a, hogy nem követ blionyoa megbaéáronotl elveket, haaem ceakia adatokat gyDit, egyebekben arra noritko-aik, kogy oly etatakbea, mi^ön tgyet iptragak érdekei ellentétbe jutnak ai általánoa érdekkel yavy «át iparagak érdekeivel, akkor at e«yes oaoportok kAat egyeweget iparkodik léieaiteni. Litnivaló, hogy ennek < na inttaelnek ntgy munkaköre fog akadni. A \'enlebb fölaoroit lean-dőkón kívfll tok máa U vár mén rá. A letntóbbi atertődéeek megkótéte Atá egyré»tt sok aj áru ktiaikeseti, máaréeat pen g á ráaebbrn ismert árak jelenió\'ége1 növekedeti vagy o-ókkaiit, a taeiia, a arint a leknika nagyobb vaty kiaebb mervben baanálja a gyártásnál, mint aaalött. Változnak a nyer«termények éa aagédanyagok árai és e>ael médoealnak aa Iparcikkek eióatll-tá«i kól\'eétei. Teraéme\'ee, hogy ebbea képest lAltoiniok kell a vámtételeknek u, melyekkel » illető iparoikkek megvédhatók Kuknak aa adatoknak i-merele aaért ia saüktéaet, mert e-ak cteknék aa alapián leket megitélal, hogy a má sík aiártődő ftt al\'al felállított védvámol mer-birja-a aa illető olkk. Végül foiitúe a termeléai ataii-tlíka lemárete, mart t utnddéai I árnya-lá«akka\| megbiton kötegek oaak ennek at alap \|áa nélhetik még. hogy milien jelentőséggel bírnak at ortaág általanoa kflíforgalmára néave a maiaaahb vámok állal feayega\'ait gyártmányok éa mi\'yen cikkeknél, milyen iaérvbeii autatkosik megokolmak, aaükaégaanek a kompensáoiók kikötése. , Eaer ét eaar árucikkről van itl ttó, melyek kiratkedelempolltikti jelentőaését a tárgyaló kötetek nem itmerh-tik tfiaeteaen, a melyekre néave meg kell kaligalniok aa illető érdekeitek gyakorlati tap<itialatait, , Ttrménetea, bony a német kormány beható \| kyelemra lógja máltalal agy aa ipari érdek-letteket, mint a n>eiőgatdará>í termelée képvl-tálaiéi ét nem lógja meilöanl a kBiveiö kereskedelem uóaaólóii sem. A ,C ntralitrlle k-reiéo belül aa iparosok a aetőga-daasg és kemki-drl-in kepviaeleléval aaye>fli>e dolgosnak, A (De ut teher Landwlrtkanalkraib" egyébiránt már korabhaa sió iiot\'n Itl tt Iparosok aiSvet-keaatét, bogy vale ksröllvs kezdjen kötőt ta-náe»ko<áaokat a jövőben kö» tendö német ke-rakedelaiiyoliilka felöl. A kötveitö kereskedelem képvitele él a Deutaobar Uaadel-tag tjko\'ja, elyet a kereskedelmi kamarák léWilteitek, ugy hogy u érintkeiéti pont U Ipari kérőkkel lit ig van ada. Kitflaik eaekböl, hogy a némát birodalom 1 taadatági áittéoak StHMa érdaV csoportjai oél\'l-aatoa aktiót indítottak meg, aegy aranyokban 1197. oktábar hó 17-Aa műkődnek 4a a német kormáayaak rangsltg anyagot fognak rondáikéaátért boesátaal. Mi evyeiöre baémők aaaal. ha a köavéltméay legalább némi éraéket lanaaiiass a aadbaa forgó vitáin érdekek iránt, melyek sa európai kormányok gondjai köti ms lóforaiás as «isi ka-Iyt» foglaljak el a ha s gaadataűveiség vsaaiasa slsll mtvfodaló motgaiom irtat a nagy kÖaAa* t g érd klódáta il fölébredne a ha sa akoió vitsthangra lalss na Öataaa többi tarmeláei ágak körabeo la. E^ipidaiif. Jféhány síé m gylaaileafk ápm-láaárAI. At állami faitkolák kivételével alig taláJank gyflmölcakerteket hazánkban olyanokat, melyeket igazi aaakértalemmel vetetnének; pedig gyflmóloaó-tzeiünk emelése nemcsak magán, de kősípiadaaági ssemponlból it leiette lonloa. Sok oly térő lettel rendelkeiüuk, mely egéeten parlagon havar holott pld gvümőloalermeléeré az leljesso atkaim«T Unna Ninos meg nálunk a vállalkoaásl hajina, i ennek követkaményeként tekinlbeljűk Ut, bogy eirektt dósunk kl oly gttdaiAgi terményekért, melyek elötllítáu hazánkban it könnyen kereea-tül vihető. Pranc tton tággal vagy Némalonaágg^ hatonlilva össze ryümöloaéasetünkei óriáai különbségeket logonk találni ennek kaltiváláaábaa. A Iraooia például felhaaanAl minden lalpalattnyi földet gylmötcstermeláara, mart azt tartia, bogy gyümölcsöt minden talajon lehet termelni; fődolog az, bogy a mewfelelő gyümólcanemel éa fajtát beiyeeen válasszák mag, ellenftea Mtgysrortság még olt tem méltaljn a gyflmólcaáeaetet kettő figyelemre, hol az illető hely máira mint gyft-mölcatermelétre nem It volna alkalmaaabb; t ha van ia tg) kél magán gaidaiágbin gyümölcsöt, tnntk ápolátávti alig törődnek. Talajmaokáláarói, trágyázásról >ió sincs ; pedig n gyfimólottának ép ugy tz&kfgt van erre, mint bármily knitnr növénynek. Ha a gyümölcalát nem tragváirak, jó, szép él egéttségst lejlödésü t elegendő gyümölcsre nem námithtiunk; mig tilaobaa a trágyázás helyet ktnaalBIvitaíével gyümölcsléink Itrmőképonégét folyton lokotha juk s igy gytbaól-cteink jövödeTminőaégét bizioaithaljok. A gyümölcsök trágyázása nem könnyO faladat. Egy helytelenül véghaavilt irágyAzás többet árthat mint h^ainálhat, igy például a kl tugusttusban, vagy taeplembeeben trágyái, aa önön maga idéai elő gyümölcsöseinek romláaát mert aa eien időben adott trágyáaAa uián a fa, a tápanvágok bősége következtében késő őaaaal bociul )t fiatal ba\|Utokat melyek azután télen elfagynak. A gyümölcsösök trágyázását kél idó-sxtkbsn lehet eszközölni ét pedig vtgy októbertől—novemberig, vaty márciustól-juliusig. A trágyázásra legalkalmasabb az agyoldala trágya éa pedig obaili, salétrom, ssépsrfoaaiát káli és mész alakjában. Eteket használhatjuk legsikeresebben a kővelkezö szabályok nem elölt larláaával: 1. a trágya anyagokai higitani kall. A higiláa viz illetve trágyáié tegélyévet történik. A chilita-létromol vizbeu, a többit padig Irágyalébao oldjuk fel; I. egy felnőtt fára aaámilhalunk: 60 gramm ohilintélromot, 80 grammm iiupertoaatálot. ugyanannyi kninllot éa körülbelül 1 Mi—8 negyed kilogramm mtutL \| 8. a trágyaanyagokat a la korona karteájá-jánák megfelőleg elkéazitett lyukakba öntjük agy öntöző kanna éegélyével; é. a lyukakat, melynek aaáma agy la kővtl 6-14 leltet, egy KHdlnró tegéyével kéttftjűc el, ügyelvén arra, bogy á fa gyökerei tértetlenfll maradjabak, — s bogy a lyalak oda karűljanak, a hol a fa hajaaálgyökerei a laaaiAmoaabbak (a korona lerülelénak megfelelő kóma vaa.) 6. évente oaak kétaaar használjuk a trágyát, mert aa eaőe trágyáits a fát tönkre Itktű. Ha tavaanal a trágyáiáa eröa volt, ugy őeaaal el k maradhat. i A irágyáaát ilyetén karanlűlvilak Igen jó bo-folvátt gyakorol a gyüműloelákra, t annál k inkább ajánlható, mart aránying oaakóly kfltt-téggal jár. Naff-Kaoiaa vasárnap Zala. 83. nftaL (« lap) 1897. ok\'öber M lT-éo IRODALOM. -- A Itattat atgfri\'a* W« t tetflss UtatikU m aéae UnUal Kiltbut! Hat M( I rraektUa AiMt. — Omttan taar Oadla.Ma — Jaéak : Bm Siilllpktlniái - Mm: to nMtUii k—ij-. " 1 ■- 4ia baaalvtp — fülUa Snpt. — Billiak: Tkirnrdl. — l: Om -T IWhr: Jtmí laiaa. — Db WwW. — Báva ám Biiai. — t. Vakaga: Tini — I ét i\| lillufc altipétataak ritatel rttsp MipliliililfcUii liirluluái. C\'MmiM an agyat km I fn., ipa nu M kr. Sakatráayaáa ia7»a. — Maaé kUtlMi, aaartaaati OjraUi NI kiaéU a Fnaklia-Tknelai. A I Ip a I rillala\'tak halt kai WUta (IT! ül) kafjta al a MM, a UnUai nM (a Ikrét-Ml Mtk. Pr PU aaUaiilatt A up kttaytia U-kaaaM HHtaaM ktaaajira akn a^unlUk ate, Igy-aty aaaéia Mta lakiM IgM kl«l kai IbtWn agy ■ ■\|l liklnlku atrta Pry NI aagkéaaéá. twaa* kgy a b W rea knialiH kalytttakkal. itlM riéia-l\|\|-\'■•■-• A áank taaak iá#a a TifaliUi la aütéta la U(T akara rajt Olratra, ngj aákaértllk altpadjia Ma m UvaaM al kikéai Mikilyi JteM MitaMa aagpna. An M kr. — A aagyaraif a Aryiiik kevi-kaa Dy aiaaa lAepr SyaU agytUal Uair ip tartalaa la Mata Mika taaalaieyt bt Aryiéterl aiMtaiflakrtL Aa apkan t* a tlrttaalat kritika aai atáatarakai aéa-iUt\|* taa* ktyta, aaly Utak rálkuata* aaiaakkaa Kgyika a ktajnaati aaa ritkia Iwal aaaayiak-uk, máf+ Zaaiay Wgaaal él Oaagary Aatal tastal-saaaifin aaMkaalataak i* lallyaikkia aaaipaég alj ritkia aaa rtaatak Liaay taaalaéaya, miaéa aivaM aa-pw aakaaik MaH thtaiiyi laaa, 10 kién ksptea — Tkakanr aatytraL Aa a^el ngiayifit agylk lagkivi-IlUlliik, Tl.akany kbam* rapayit laaW Hwrftta MaH m tárná kaayvtér k«tbk kél a«M. Aaaa kbályal atiiiiil k lailatrV)! aa, aaia aa hé alkinaéilti, ki%} ktaj\'taak klanlliiilall aaelfa. Batalaaa artaal taaraiiri kaaíimJ aacnjaaft khrkip. agyik aa api rsiayiraéa-taa hflitlkiiikk alkattaelaak. TUk.r.ruk a riliftitéalai Diakaaa aaMt \|UIU kl talytt aUatk raUatly ajralraa raU a^Haaiaa Igaal beéalal aaaaatayaéaka aagy. A aae>r Mitéa tomá Mta laéa Kiivljr a 8aáa BHa iptkaw Tiftaiik. A tajaiilan két katat ára 1 frt 10 kr. — Jakaaaa HbmL A lajaacrobk aaa;i>Uaak, M>«•!>;-aat. a ttaalaiajal Maél vak aa Olaé Uajrrtár íaa aj fi* arta. I aipaaart aélhlat ali«ntattal kalUri\'ja a klÍMéi baialaak \|iliallnlk aUuttahak aagyana tüí ittltaU-aü Maaaalay aaak kMl rali, akikaak lafardltiaa aiadaa-kar a/aaaiaa aa haialaanak. A pbflit taaalaéayt Aaaiar Orda fél Mbatla la. Ára 10 kr. - Maéir tér-békéi Sain tároljuk, baéalaaak a réci (aha aaakiaiaak Uaakk 1 aéalai taaalaéanir a lka ki ily tiaaa aa O\'mí Uayrkir PUlaaalayilac aéaratati kkpak. aalyakbaa fj-fj ailyaifaa araaa tiitriaMlk. Balféaibaa a aa«yar kMtiaaak: kaa aaéaaéakna U andkaéé May k aallTaaaH kala^a, a aaéirtarlat aacaa ■aafaagikü aaa UHU alkatiakat aalyakbaa a niaaitl aaaOaa Harítaljaaakbaa ayilatkaaik-A knékklakkaa Daala ucy alkatiairil, a Dlriaa Coaaal mU, aalyaak klaaaiku fardlliait tadralarilaf aak-baéalaaak. EI)aUH Daato kalyü a rtlitinéa-ailkakja aa«y aéféaak Jalaaliall ia a kiHaaUay igyaikiny Jalaatikaay aacyariaattal ■algél. A tart aiaaa éa atraaaaiigvlakat UWataa aaalféM ki v naaki in W kr. A liljil Diák bgajakb aaiaa la kétaigWMaé kaal. kagy aa Ulnafat aa laaaaa iMayak kéaMt a Mityia Dák a bgatakk éa httartalaalakk. litaaar aaayi> aiafk ip Mirafkaa ia iifikka. adat kéraataaéa akit ■ laaakl ril aaayin rilaaalaa, kagy alala aiiilikai. AlakJakMk iniiHilgi, liiallaik aakaaifa Utaélla kW. ■laj link ktklil)i, taléaymittaak gaaéagaéga ipyaa •lyaa aaaai artt Mfaa, aint aa a kan-karala kltaai karrtkatara- la aéaaa.\|üaartréaii. a aalyak alaónaii rajaotók MliM katlatk ki. Mlaén artaka* ajy kWkt-aatl Ttg alk iallkal aya)i A Iktyia Dlik ily kMlaéamk MaMt nliaéga aaliéi lap. a artykn a aaaiii aiaéau t«J talii aakl TtU. kalraa él\|M. A Mityia Dlik agyat-kai a tagMkk Matag la, aat illtaikM kr>« aaaiaéint aak I kt 10 kr. A klillMntal (taiapai, lTiikial\|a aaa I mám) arinaaa kaié aatalHayaéaat, ka abiat MfllMU. NM ■MrkMoKI lwi«(ck. mát, bai\|>aa.Cp aaa tma^M S. kapiüay. U a aall aagakkaa Eaaeakkiayi Jia.(einiat 1lallll4ll. tart Haakal ntaa )ftla kaaintl a, irakkal aaalM M aaal-güt », flilali a étik palnaaiaH. My«Ht hka m .R^yaéfa w, Iwkalta Aaa a«yja\' áliaaiU: lakk Ml va\|aa iaak I* a Maatarai^at Jaiytateial* _ MMk Mija iarfca Sím ar haj Nafy.g»alaaia I a „Mikiaaati kér* aWka. Ml Hfaagf^* aajaálkaaaaaakra aaa téjk, kai I kik aallaM. Vasúti mínetrend Ervinyu 1897. okt&w 101. Kaniaaa álloaia. lStT. M »k(ékwr ké SR 4. «. !• érája hatAridMI kit&Mllk ét ikka a rmm nrtnééku ■ék eseooei oly aaogjagyiéaaJ kiraUak aag, k^r ai érioleit ingóságok ataa Arraréaan u 1881. éri IX L c. 107. J-a éitehnébaa a lagték-bél igéróoek becsáron alól ia al adatni lógnak At eiArraratandó ingóaágok rátáiért u 1881. éri LX. te 108. g-baa megállapított lellétrlak eaeriiit less kiiaeteodó. Kelt N.-Kaoiiaáu 1897. éri október M 10 i napján. BART8 GTÖR0T ur w. ii\|iikija I Indulás Brkesét >» I Kaalaaáiél__taakaára I I j \|ilij a j li\|il i IiM. T. 4 S ragu. gy. tJ 8 88 ww aa. ». 2 w d. o. at.\'».Ili 10 d. a _ tj.y. 19 > esie aa. JU U éjial A t. 7 33 aata ». i. 7 69 rág. . . J agy. t. It — délb. tj. T.j 4 68 d. a. 3<ombhItt. t.I 6 OSiragg. a ».jU 01 eata \\&M 8éea Jay. t.I 18 90 d. n. ga. v. 8 49 regg ^tBM^^ Z. E\|. ! T ».! 6 16 d. u. T. 8 04 regg flRR. \|ta.T. 90&d.a.«g.T I 36 d u f^HÜM ta. ».J.18 45 éj\|a! 7< v> 7 05 aate ■ Cg^M! ■ gy. t. 6 48 ng(. as.». 3 It regg KÍMaViB\| g, 9 15 ragg. aa. t. I Jé d. a. 1 i ^gg. \' W «g st. ». í — d.». ». 8 66 aata I K ^ aa. ». 19 15 éjjel gy. . 19 10 éijel ■\' V i m gy. i. 6 06 d.n. r-1« « I^JMMlHr I-SiHj^ j__t. 8 s regg lBSaafiaBa^ „ itt. t.I 4 671 regg.\|tt. «. 1 » d. a Barcsh-»» íi Giékényr r- 7i" "l,rT-1114 ^ NY1LTTÉR. át a raratban kOalitUkirt i HiUl áilallaÉoit a aaark a. m. la»r Dr. Mlák SraS arraa aijkaiti air at Mdáaáá s kalyMi JCarfM kai^a^ilyai piaatirHl ■aaslaé Jé árigM alvaa kMlak alaáaka áa m M, aajaa aa jé ia Igy ilbaaHk a wbkaar kaikataa aMyika. Sgyt aag kall aig Jayaaaék, la • aaM tmr4 vagy Saaa ka Ml la kél I-M irta, mai alaéifa M0 mull ItUaiato jilliaailail taaai §Sa faé, atata Vaali«» aaaahaa ifaa aafy aH, aairt aat ia aiaélf aak Igy kjlkk: aailia ^^ lka. S kiala lat aa aoka léa kiaaaaayka, kafy > a^jal a aikkat, aat sagyM la aak kaata a^Mb jaaáalii,lk, aaak aa* aiUak aag, a Uk ti iMtti, ta icy a Uka aaa aa ahaaéa aalaM. £ Maylaa agy tralaa kap, aiaéas trltUf aai aaaáa aaak MMla, agr a» kéiraa lakat* alkaJaaaai a aily-értala jalait Aa M#l a«yikkial al aa isaaják Ulaá-ka aig Jüayy Matr^aal" UeMt aaa taiilaa aaf a Mif up klsssákssaak aarai Tas PMtátak >fr kis aaaünja, Maayayal is iaaari, ilyaaUsUat aaM A aaiyaaa ai aaa áfrm I aat aak tik a kllpa aaaéaai, ka as Htoti rak* áaiakak tga akanr mát s Mk Mk Vkaatal wáém a H""kkaa alkaaaé-aak, agy aaM\' sViNk aátaálsask ; aaas jaiaaUf aaa a .rilaOaa\' Utal ikaiaM aü(ia I kuaa a aalyaa, hagy aa mlipkkak a aig kaeéaaáeeb táajéb M, laSalaata laatn eáMaéa fka-akar aarrai pácol ra. aalnk a ayaaaaabaa inaálail alalsgy aaémUék) fc Draat haérf WJirtaf ■SQiufciléaaib ta-aaftt aaaMI Mkaa était-ját a alyaat a-fkIUal, aaail Htk laaflkr44a anya aa karaaatál kagy a aaaa aisga llkiialiaa aagáka aairja. áa l«y katati salyaa — • topa-iaiaibk aatréat - a kalál«alré\|é« tahit ai« arialáu a* a airéaikn kartla, mát la aagikaa rajtl A* llysa aálakkü kéaaáh tv ailiaiM alyaa iitailikaak. ráTiá kaailtal tin liralail aarl-a Wkaéaaaiak balt, a lat a grajlé kaaéiaik aaaariat, sala aak tikbi n«y kutakl tarkaMattak aa«. A ári«_IIIAaik (kfiaüiai- ái\|)al agyéit) MMIalaaa érWktala Aa te aaliSl aaáyaaaéaaXI aHaaa káléik puaufbréaliinl páti ta aaa• aaalaaaa aiatáka aaaitiri «L aa. ta kb. térari aállllé llljiaajáial Hbllkkii (I) Laptulajdonoa éa kiadó: ríMCHBL rOLér. 11690/1897. 300-1 i Kwizda-féle RESTITÜTIONSFLUID aa. ia k. kb.__ larakaak. I salat in t frt éó kr. 10 éa éta tét. IliáSikka\' ni aaial Ulaaai éa aelgár aagyakk tiMSiUa ü kaaaélattaa aagyakk állja iltéaakaaM te atáa aréaNiaál; ta-aékaá áaaaaaéaaak, réiáatéiik. m Itek ■irmégi a ata fly atkaiaukail ; kéaail a Urai klrili lat) a alt ateyskra MaaMaaá Taaaik a gtaatkki teájana Ipatal a a viUlMt katiraaatUt kltajtaal: t«W< ftu SlltltiSlllSsll rs latét t KsrM. gyógyuertár Kornaubtirgben eitrik-aag>ar as te k. téMrt uáSM. 13,160.000 koronát k«aak ayaal a aacyar Ur. aakaéal. aaaMlyaaaiWik I antilyitea. baa an^yak 100000 aaHykél Ml aalyak kietl 10,000 érk ayaiaateyayal kaaatft kl. aait a aaa)aj a ha itaaa ayr. A aytnateyak a kitti. Ugaigyikkayaaaiay aaa- írytréal kMetals/. Alulírott kiküldött régrehajtó aa 1881. éri LX. te. 109. \|-a értelméből etennel közhírré teezi, hogy e nagykanizsai kir. iárAahMtág 6987/91. ssámu Tégzéte éllel Bakónak kótbirlokoatág ne vében Szijáró Jápoe végrehajtó jarári Farkat Jánot éa neje Kocza Joli bakooekt lakotok ellen 366 trtB7 kr. töke, ennek 1896. ér január hó 1. napjától azámitandó 7\'/,\'/, kamatai ée eddig ótazeten 97 Irt 86 kr. perkdlteég követette erejéig elrendelt Ueléfiléai végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglal! ée 841 frtra becsült i jármot ökör, 9 ököl tinó, 1 vastengelyes szekér, S szekér széna, butbrok éa egyéb tárgyakból álló Ingóaágok nyilváima érveréaen eladatnak. Mely árverésnek a 11690 1897. ea. kfkOldetéet rendeld végzés lolytán a helyszínén vagyis Bakónakoo, alperes lakásán leeadfl eszköz* létére egy millió kor! 1,000,000) t ái\| á eooooo I aya , éOOOOO I , . soo ooo S , , tOOüDOO 1 . , eoooo t , , ao.ooo 1 , , 70.000 s , eoeoo I . . ao.ooo • , . 10000 t a * SS 00O t , , 10000 S . , 11000 Sí ; , íe.ooo sr , , t«j • a , IAC0 m . ,i ooo ne . , í.ooe im , mo •o . . soo II1S0 , , SOO iicéo . . m láO, 100, » it 10 téfiOO ayaailir la dl] 13,160.000 koronát Ra* anjétlk kaaiai tyllviaaaa a ■>ayr k jraéay aSnktéa ta agy «tr róiii yaá MtgytMa alatt III aaat. á *»#■ gyaáirai, aaalytklikllll ruták aeiWa, a aUl aaatilyn a kín Ikna Bttaaaan. llkar a i ktl- » , t „«fc-r Mteájáft a ktate aüa teklMpk i Igiktdikaik a hivatala ktaM Mab* aai, ariykk léainéMk aiéaéayét aagtalkiMIk Klaétatk, kft aaa Mid a^y asasési ekyebamb ki ssimMMMmntaMt Ikalbaak kiiinriiil, M-»Tikiá)iaik V aagMk* MM Mail eltek Sab éa aato* k^ktatek a ka- aáé aagr pataaM-riayayal MINMt. Ik jlk L akJT aakaaa Is rllipaa ktaáei. A aa-ml n^ati&Kkibkn tik arn, * aééi\| kéaria-táak jwt, aaekkaStMak AjM0akW agyon te A aagy. kir. aaak. iakg1}art)iUk lliniMUI Fejérvári te Tárta BUDAPEST, T, Barakkéi atea 1. aa. B klvánatAra kénnek vac/aak m sar\|egyeket iláavélelleT In cl* kBld«nl Nagy-Kaniaaa vasárnap Zala nám (7. kp) 1897. október hó 17 á. Gttrajlél KELETI RÓZSATEJ (OttealnBoelM issllo» a\|y aiglifho tát, tkak, fiatalos arcbőrt ■MM, máj aaai Mi m \|ll«l II M* érti«U, kl-táal WMm aáiMt, aapM, HmM, Wratka (Mftaaa) talvtrii in ■ aMr alaéw "rrttnhi-in «Um, »i\|ii>illH a Uf\|» ti© Urna wc-alal a tfjmnat «ftala»* aiahi la Mait in lh ■HMM aa kraJaSr. ■ füe TANNINGENE a I^Jokk kiprttáll árulaallu HAJFESTÖSZEE k«J 4a aakál, níwlal rwaálátt hátai, adytt a ImjHW aUa, mái fgjrturi tomllatnál la H— Wataaa »i»«Mj«nk aaaa klfcféaUlu, ftajM, att. tora* mi hkl taaka-ha aáat, aail/ljj ■ HlalMi allUWrtak lafria airpuul falé ■ italt, mm a \|MMI>a Mf Ma hkaL _ inl frt 10 kr. f__ TmtQjaai vééat, hit i.....Iiaia ■»rr<ath ts vaMéi aluMckaa kapkalé AHTOV J. OZERNY, Béoa X vn., Cárt Uértgbnmll (táját kátx * SUlktléta *atai atttiMM. Pr»pkta» lagyn 4a kkawlii. Baktér a agyate trtj—lántkaa la illitmieiliÉikkaL »itt\|iilli T í 41 léZSEF ia CMCK A. FIA \|}t\|»a«i lailill FkaMk Itaáriatoi : Kktkaa M. ulgytealoo. IIM: (aiW 0rj-0rie ij&—rim, Inat-Osá: Ont Mi.,ál/. Csodálatos eredmény. szeplő, tteztátka arcbőr, sárga Ibitek atb. teltétlenU eltánnek Bargmann liliontej-szappan (■ergmana éa Menetel BttaUha) naponkénti baatnálalánál. ■ npknlS lanMM a* knHrtrt Kral Mer G>a{a izletébtn Hao-Kaalaaáa. IM ntattih atl riMor és Aiasttk, legjobb Éijokj azép erős törzsek. Készlet sok ezer péklánybaa. Diszbokrok. Olcsó árak Atj^yzék bérmentve. Irjrae Jáaea, M-é Sopron. KlaVTHIfl & bőr ápolására .szépítésére és finomítására Pud erl aar lrpiuiiw iiimii, mi h imi\|i rvaza, — liUr. réa*ata. la iárp -ne»«Z alyaáit 4a ^áalva Dr Ml J. t flh. Zlr laalr lltal Sislm 1\'liMtrl letelek a legjobb körökből aisttee dohosboa ■ellékelve vannak. A ÍTADSSItt GOTTLIEB S Utánvéttel vogy aa öaaaai előlegee bak ti-deoe uián kttldeiik. ahklr. aénrt MMt I -„._., Ma rsraktár aftta, 1.. 4i ttlal—it pár lénto. ValMla a. Ksphalé ■ liflMb IHniancr- f fé«jn*rkaraaks-!éék«n (a \|)ráuiurlérbas N -üanlain t Ali 4a 1 Behta, Keleti ■ Mér te Krelaer «;ala sdgakssM. 50 000 i A magy. kir. azáb.k)sztály8orsjáték <§>SORSOLÁSI TERVE ujtvrmémj .é 100,000 aars\|é\|j 1W7. CM osztály ia havasa U. la tl Máaodlk osztály ■aem ao kiwn 1017 éaoaWrlO. la It. Harmadft oaztály MM aa kwaa Hutn isai. Jaaaá* 1 l< t Negyedik osztály ■aált aa kwwa HoíAI lgaa, Janaár M. ta 17. Ötödik osztály aaét as kana* Haate IIM. hbroár lé. te 17. Hatodfc osztály ■naéa aa kasa na ■aaáa IMI alraiaa S-Ul igeit l l( 10000 MIM Nywealay fanaa I á I . I . I . I „ tááá I . INá I . M) * , m m . im 2J, M ll/f—ény i á i. i. i» ! "M >«w i a . I Ksroaa 70"00 15000 10000 8000 MOOoyor.kar.VMM Hjwai«j I A I . I . 1 . t s • N 71 tmn 80000 3001 >0 20000 l\'OOO 30000 MM MáM Nyenarti/ I ál 1 I . Mé 3MM tMUTtué MM nyer. bor. leeeOS Knsa 00000 JU000 200(10 IS000 s „ taeee soooo 5 , 4000 23000 • 2000 16000 M . 1000 10000 70 . MO 3S0M MN „ I70áá3000 I««aa 100000 30000 20000 15000 éáMoyér.kar. ItéOM X/analajr I á l a I . I . t 5 i 5áM M0M I „ 20M M0M I, IM MáM 71 „ Ml 3MM int . 20é7áeeéé MM ayor.kor. MOMO\' 1.000,000 korona A. lerajegyek Arait 1 tfési 1 léi I negyed 1 nyolcad I I L éo II. oazlály \| osztály i-n osxtály 1 — IM -.n Irt 16. Irt N A- .. n n r- M trt A 800000 400i 00 800000 100000 80000 40000 80000 80000 10000 6000 8000 1000 &00 900 800000 400000 900000 100000 80000 40000 <0000 80000 900000 M0000 BoOOOO 70000 600000 tö xci00 80,<00 nyer. M dij 0,660,000 ler^egjek kaphatk as ieszeg eKaelea beklldése vag; atáarétel Mellett HSS" GAEDICKE A. A nyenménv-jtgyxéket tisztelt verőimnek n megejtett hux<i$ után minden felnólitá* nélkül megküldöm A Hff-to. vasárnap Zala 83. 1897. október U 17-én WeiserJ.C. XXXKXXXXXXXXXXX»XXXXJt1t 11 Óriási nyeremónyesólylyel birjj u I. magyar Ur. szabadalmazott t gépgyára ét vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. államv. gépgyára vatérflgynöksé gének dunántuli képviselője. Aa aaradévee kiállításon aa araay érdemkernast-lai éa a millenniumi nagy éremmel kitUlntve. As earedéves kiállításon aa araay érdemkerasst-lel és s millenniumi nagy éremmel kMntatve. Magyarország legjobb sorvetőgépei: u összes vetőgépek közt n legkitűnőbbnek bizonyult üla-DrilMSf\|tai lik és tofyes tfltafhM OSZTÁLY SORSJÁTÉK 1 X K II II II II H A Mff. I. ssstHyestsiéMk H IMII nyereményének S A l«ucr«kk Miriinlsy n JUikWr 21 •2®í?korona An Vm. év Mnár hé ITatUrHn < Mahnttaa itt IMI t hé 1-áwl \' n A Iinelipk WSilfn ........ I 8 HnUal: SSK^a ta S ■wlUáwn—f—á Mindegyik a gyakorlatban iaiatta oébsarttnak bizonyult szab. IriY&lthitó kapacsuklyókkal van ellátva Feialmulhntnilnnok aa agyat nmen éa kétvasa m/Ukik, u egye-ismsn nkékbaa alkalmazható Osssss (eioanlvények, összes lalgj-mivMO enskósók, saéosgyűjtók, darálók éa sgyéb gazdasági gépéi. Felhívom int gaadakBtBaaég figyelmét a legújabb amerikai „Planet jr" rendszer tfikerekl ktií rípilapili titiltiieti eizkőzre, ■alyiyai a répakspélásnál ss tói lésnél óriási megUkaritás érhető ai VégOl figyelmeztetni iáé. gazdakőzőnséget ___ áa Mréht IIIMim hlSMIiia paébe! ml iiii«I\|>ii alr rlgaa kailiia M ■iMirmi hi\|iiwi unnai)i ii^siaa S % A kséissl n)«smlsjisay»k Ux X bsmtkaa hanánkhan Is sasié nagin al ág m MakMáta mm a) államig irtai 2 V kan a Mimik Manaonák rta I aír Mb aAaMt. a hwmM nlán Maivá, ne _ 2 aasrl Tf-1-— hsnv a vÉMtlil aaaki ss M ktsaék, mm* m aM hasáé mtr U áslS wmkm hé Mn flsátt X (bak INNI lai^nf \|\| IsM láinÉlii, Swtyka M NNI ayareméayajel 3 u Miian 5 A hal msaiilsi ktmmalsia MOOS ff inalsy aa la taamMltaMJwsákhtl V Ulkalé A aar^«rk Ináét Irtáll a- m ttr iféiicfsAili m^Hy ^ I- M«MI IMM«avsl. tjl Mrt rn nrilssa , A hasássk a ttván rtfaál lyaka-l kan snUváunaan aiassih a ma. Ur. II knswqr MtpSiii sMt a m hfc M «aa. ............\| MwMn iMialm X kat^aa. H ml nsva nasnnai W m toiaahk a mai nMae agyas S banáa Mán amabsgjit a klmmftá aseX aaMM )ag\| slhií. ~ S a—i --= ^-.^Pelhes R. és TsaS 9 ISMaghan, saljIaalálrhaaaanahaMhU. S \| t a aagy. Mr. saa>. ssitál>isr^áláh WaMiasMMi Q J BUDAPSST, T. lááaritaia t. 1 H aaa----a AIAptf«UAb Mirtfalalff LtalAkhan riavaaAlaak TT vvftxom Minipwa iiiyipfio jvuntNn rvuiMiiMa- ^ ff IKiwk: poetoa,la Mamaratea kiaa a Igéiéa áe szifon titoktartás jj Sxxxxxxxxxxxxxa xxxxxxxxxxx a i. éoaeaa XX 1 ■ MMSS <B < S . IMvM 8 i. mm* fi 1 . 80.000 S i. nm X t, tant ül* 1. MM AI3 » . N,M S \| , XM 8 ? n,m i H I , 1I.M X S\| , 1IM xi" ".: mS 8 S; SS X 1» . MS X »• mm Esi™ „ m <2 awo, iTi M mm. isi fi m, m X «»» M M mm,. m 11 Ur. illwmUt Tilirtin goi^épeit íi cséplfil JHlrdötÓSök aalé u w— whahw hMoaló kflrflllrágu rtllalatok férezgy ártmány ai val I -^-- ^ felvétetnek e lap kiadóhivatalában Hagy-KanluáiL »OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOO()OOOQOOQOU^ HIRDETMÉNY. A Jiailgaidaaágl Takarék WÜOOÍW éa HltelbaMk BdaavéMytéwaaág" azon l. réaaréoyaaai, kik u általuk jegyzatt réezvéoyrk teljes értékét folyó évi szeptember hó véféig be nen fizették, a karaatadalml törvény 169. éa 170. §§-ai éa a társasági alapszabályok IS. §-a értelmében eseonal felhivatnak, miszerint a hátralékos Oaaaafel éa as, az után alapaxabály szerint járt 5\'/, késedelmi kamatotalt, jelen hirdetmény harmadlzbeni kOszétdteiétől vagyis folyó évi október hó 24-élől számítandó harminc napon belfll, va^yla feljé 187-«llk évi aareabar hé BS-lf befizetni szíveskedjenek, minthogy ellenkező esetben g fenlidézett hstározmányok értelmében a kéaedalmes réazvé nyesek társasági jogaikat és a teljesíteti befizetéseket elveszük, és azon részvények, melyekre a befizetések elmuiasztsttsk, érvénytelenekké Tilsak. A teljesen beintett részvények as egyes részletfizetésekről UftlHtott ideiglenes diamarrények ellenében, éa az akpecabályok U- §-a szerinl résxrényenkinl szervezési éa bélyegköhség címén Jtró két oéfri bafiieténe mellett In lététünknél átvehetők. Szombathely, 1897. október 7-én. wU Az igazgatóság Nyomatott Fiaebei Fülöp laptolajdonoanál Nagy-Kanizsán 1897. 84. bökd. - ~ ^ f ■•-r-^--....., ; « Nagy-Kanina, 18»7. ftkfóber hó 21-én. XXIV. évfolyam. I kist 4. a. 4—4 4ea kim. 14* tiUnall » kf Millirt rtankri ZALA KUééklvaáali MbónmÉm íbaxi Iféa tm tl kan (é frt — kr F4i4m • kara* (1 trt — kr I km (1 irt M kr ra»k.4 Megjelenik N.-Kantaán hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökéit T Politikai és vegyes tartalma lap. IiMhimi mámbumt EfT ak kMi kMM botlik ai (é untot ma aéaak tímu wám ára: lO tokjoxár. T Felekfai szerkesztő: SZÁLAT SÁNDOR ■jrllttér pillliert le ki. BIémiM,.iUalit » klrlilli kis nrtmék Hnkil N% khrita---- Iskolaügyi reform-terv. Nem fenn, a magasban, az általános oktatásügyet intézd körökben érlelődő, ha nem bennünket legközvetlenebbül érdeklő, nagykanizsai iskolaügyi reformtervről akarunk szólni A községi iskolaszéknek legutóbb tartott ülésén Foks Lajos, iskolaszéki gondnok, ki váló figyelemre méltó felszólalásban fejtegette, hogy egy oly tekintélyes számú tanítótestülettel szemben, minő a nagykanizsai, az iskolaszéknek módot kell keresni és találni arra nézve, hogy részint a tanítótestület tagjaiban az ambíció ibikeltessék, részint az iskolai ügyek jó vezetése, s a mentül magasabb színvonalon tartott tanítás egyöntetűsége biztosíttassák. Felszólalásában különösen hangsúlyozta azt, hogy a népiskola igazgatásának jelenlegi centralisztikus formájában lehetetlennek tartja, hogy a kis-kánizsai iskolák igazgatása-« követelményeknek megfelelő módon történhessék; mert el sem képzelhető, hogy a népisk. igazgató a szakfelügyelet szempontjából a városközpontjától oly távoleső iskoláknál is megtehesse kötelességét abban a mértékben, amint azt az ügy fontossága szükségessé teszi. Véleménya szerint a kiskanizsai iskolákat külön igazgatóság, alá kellene helyezni. Fíjics Lajos felszólalására dr. BtriAs Gyula polg. iskolai igazgató nyomban reflektált és kifejtett^ hvgy ilyen fzámoa és más-más városrészben elhelyezett osztálylyal szemben az igazgatást az ő nézete szerint is decentralizálni kell olyképpen, hogy a különböző pontokon fekvő iskolák mindegyikénél szervezni kell egy-egy vezértanitói állást Ezek a yezértanítók azután az irányítást a központi felügyelő Igazgatótól nyernék. Az iskolaszék tagjai ezeket a felszólalásokat nagy figyelemmel hallgatták s az álta- i tnnitöi állás szervezéséről volna szó, ami lános hangulatból itélvef azokat nagyon is j legfölebb pár száz forintba kerülne. De és megszívlelésre méltóknak találták. Az „ intézmény biztosra vehető nagy lendft-iskolaszék elnöke: Eptjuy Sándor, föl is \|rtet adna a tanítói haladásnak, a tanítói kérte Faús Lajöe iskolaszéki gondnokot, I antudat és jellem kialakulásának. Hogy ugy hogy — miután ennek a kérdésnek tár- m0ndjuk: bizonyos kamarai közszellem gyalásába az iskolaszék most nem bocsát- j fejlődnék ki és izmosodnék msg a Unité, kozhatik —. egy más-alkalommal -konkrét) testÜstbsw, ami minden irányban hitesé indítványt terjeszssen be taná az erkölcsi fegyelmezettséget és igy a Az iskolai tanítás vezetésének és a szak- unitótestület tekintélyét is. A tan i tótest ü-felügyeletnek ez a decentralizációja abban j lelnek ilyként emelkedő erkölcsi színvonalé a szellemben és formában, aminőben azt i azután okvetetlenül leaugárzanék as e^éaz dr. Barikm Gyula és Faies Lajos intenciói iskolai élet szelleméről is, szerint kontemplálu, mindenesetre erős len- Meggyőződésünk az, hogy az iskolaszék, } düleletet biztosítana Nagy-Kaninán az iskolai ügyeknek. Kétségtelenül erősen ambicionáló hatással lenne Unitótestületünk minden egyre tagjára az a tudat, hogy istenadta tehetségének, szerzett szakismeretének buzgó ér-vényesitésével, kötelességértetévei, egyénisége erkölcsi színvonalának emelésével emel-kedést, méltánylást biztosíthat magának. És ez a városra nézve oly csekély anyagi áldozatul járna, hogy ez az elmarad-hatatlanul és csakhamar mutatkozó szellemi és erkölcsi eredménynyel szemben számba sem igen vehető. Mindössze négy-öt vezér- A „ZALA" tárcája. Am is\|jaL — A „ZALA" «M Uraál. - A cseléd> k intlogva, zajtalanul lábujjhegyen jártak a kastély bolUves lolyosóján. Mintha csak valaki haldoklott volna ott. As urnő séU-kocsisásból érkezett meg Ahogy a lénye határ megállott az erkély alatti bejárónál, a kocsis, as inas szinte megdöbbenve néztek körül Mindenütt csend, emberhangtalan, halotti némaság. As ian gyorsan felnyitotta a batár ajtaját éa kiaegiletle úrnőjét Ez ia megdöbbent attól a nagy nénuuágtól. A szobaleány akkor lépett n a nagy-ajtón. Valami különös, ijesztő sápadtság volt az arcán. — Mi történt? kérdésié az urnő. — A nagyságos ur... hebegte a szobaleány, aztán ajkán akadt a szó. — Talán csak rosszul van ? — Bocsánat nagyságos asszonyom, de én nem tudom. Valami rettenetes dolog történt vele. Iaaonyu haragra lobbant -Mitől? — Valami levelet kapott Mikor elolvaeta, as asztalt verte. Ne tessék neheztelni, nagyságos asszonyom, megrémülünk mindnyájan. Szólni eem igen merünk. — Hol vao a nagyságos ur? —""Berohant a dolgosé szobájába Nem merünk hozzá jmég köseliteni Sem. As urnő sápadtan, izgatottan siaaeti be a kastélyba m szinte iutva ment lérje dolo^oaóasobá< jáusk ajiajáhus.-> ■ \' " "- - As ajló zárva roll. Még jobban megrémült. Döngetni kndle. Tompa, rekedtes hang hall átázott belülrőls — Ki az? — fin vagyok, édenm, ereszsz be, kérlek I Haragoe léptek hallatasotUk. As ajtókulos kétszer fordult és a kinyílt ajtóssárny mellett dult arccal állott as ősz férfi, viüoió szemekkel. — Valami lonloa te sürgős mondanivalód van ? — kérdezte renkelő, rideg hangon. A nő megrémültön nézett rá. — As istenért, mi történt veled, Aladár? — Semmi, csak egy kia sürgős dolgom vaa. Igen leköteleanél Adél, ha néhány pillanatra azivea volnál türelemmel leoni. — De hát mi az a rettenetee munka, ami téged annyira felizgatott — Végrendeletet írok. Most már a nő megragadu lérje kaiját te belépett a szobába, aa qtót gyorsan betéve maga után. — Mit beazélu ? Végrendeletet ? — Igen, végrendeletet. — Ilyen izgaloMan? fia ilyen aürgöaen? Kérlek, ne légy gyermek I öregségünkre csak nem akaru valami komédiát csinálni? — Komédiát? Majd meglátod, bogy mtiyna komédia leaa n I — Hogyan, kérlek, n érthetetlen valami Legalább magyarázd meg előliem est a borsassió lelkiállapotot — Borzasztó ? Elhiszem. Hátha még tudoéd, hogy kinek kőesönhetem. — Kinek 1 — A drága, az egyetlen fiadnak. A te drágalátos, fölkent fejű műrészednek) — Bélának ? — Igen, igen. Akit te mindenáron Is tanulmányútra küldtél. Aki három entendő ón hazug hirakke! irakiéit bénáinkét; bolondabbnál bolondabb dolgokat irt müvéasi tanulmány airói. Moet már értem, bogy mért nem jött addig hau. — Mert tanulmányai lekötötték. As ön férfi ke-erües kacagsi kezdett. — Mondhatom: gyönyörű tanulmányok lehettek. ügy látszik SS úrfinak kitflaő hajlamai voltak a modellek iránt A nO tétovázó tekintettel nézett férjén. — Bélának ? A modellek iránt ? ismerheted fiunkat, hogy miodig mintaképe volt a szolidságnak. — Pompás mintakép I Ssedd öaaae, kádak, minden anyai erődet hogy meg ne öl jóin a Ur, amit moet neked mondok. ■— Kérlek, az istenre, he ráadta mag igy! 10 történt vele ? — Olyan dolog tör lént, hogy moet végrend. Valódi Linoleoml "BW Az első trieszti linóleum gyár főraktára ALT és BÖIIM N.-Kanizsa. Postai megrendelések pontasak eszk özSltrlnek. Nagy-Kaniva, a-MOHOk lak 84 mám (9 lap.) 1117. ok ló bar hó 11-én ka maidan ex a reform terv konkrét indítvány alakjában karfll déje, megértve a felszólalóknak igazi intencióiát, egyhangúlag hozzájárul az indítványhoz, mert fel fogja abban ismerni a tanítói közszellem éa az iakolai Qgy Mlendaléeének biztositékát. A tanítótestület pedig meg lógja majdan érteni belőle, hogy mind erkölcsi tényezők szűk-aágeaek a testület reputációjának emeléséhez éa tuegőt léséhez. Mi, a kflzvélemény nevében ctak Őszinte örömmel és aüsmeréaael üdvözölhetjük az iskolaszékben érlelődő reformtervet tannak idején részletesebben fogunk vele fog lalkoxni. Politikai szemle. BalfBld. Orazággyüléa. Oki. I9én. As fk\'óher lfMhi Oláa cak nagyon rövid volt Szilagyi fVxeó eln\'k a) képvieelflt jelsnistt he. Dir<u Hé ál. kit a esik-aéi kerületheo Pteky Tamts helyei) válaaatotuk meg Aaaita Ugoosa-mesye feliratét matatták ka a kő\'eleaő állami tlakárhi/toatá" tárgyában. Paleaky Ágoston padit háma bUmuagi jelsniéal laqWett elö óa padig as oastrak sa a hor«át provlzuriam javaalatot éa as indemnityt. A kievyaaéai pmviao-rlnm lórvenyjsvaala\'ára voaatkosó IsleaUa lgy alól: ,A péa\'Bgyi bi»o\'t«g e törvényjavaslatot tárgyaiéit iTá vette éa mind á\'lalaaoaeéghan, mind re>slt-iben váloxatlenul elfogad\'a, minién meg győződö\'t arról, b«gy telje«en ideigleees isrmé-stia a mindama alko\'mányoe bi»tositékról gondoskodik, • melyek e ré«xbsn (örvényeink köve-tolméayelnök martaiéinak. A i<rvéayjva»lat Vsleó aoraban előforduló. véglesee tOrvéayee enahály«sá< klfojeséeére nétva lölmerB l aszályokkal asemben a blrottnág a klfejeaést amaa éetalmeeiasl fogadta el. kogy aa a törvényeinkben előír és gyakor\'stban leatartott idő-aako* tSrvényae anebtlya<át \|eleatL« E«t a javaslatot mindjárt ki is tOsték s osQiOr-tlki até»>a való lársysliurs. A Harvtioraaégsal való pénzügyi egyessé megkeenashklttatra voaatkoaó törvéay\|e«esle> Irént a péaaftgyl bixotteág a következő jelentést lerjoaataita a képviaelAháa elé : Minthogy ss 1889. éW XL. térvén relkk ea éri daoamber 81-ea ba\'álytt vaaa\'i és Horrtt-Beavoa- Ra ■étngaatgnkkal vnló pésalgyl earrseégiink lejár; »laib»gy as I feleege tokái király-ágai éa ora«ég»i és a magy. kor. orasásai káaóui kónóelgyi agys<méatt i> most eaak ide-ivaaenen leket maghueambbítaal, éa Horvat-Saiavaa Oalmá\'ar-aágoikal ralé péasógri aeyea-aégtnk agyaaasokra aa a1 apókra fektetendő, amlyekbea amgaliapiiiaiik a mooarkia máai< államával való péoattgyi eg)eaaegfink: a< 18891 XL. Ulrvéayoikk hatályának megkoatssbóiiaaaról m goaduokodei kell, £ i0rvéay\|avaaat eat egy s»rs kívánja kiterjgMleni. Mim hogy haaoalé idóre van t»rvaave a asonarkia maaik államával va ó klegyesás aaaabneaaabbi áaa ia éa a törvéayea tóliételaknrk a lórvényjevaalat megtelel: ti«atel-lenel aiáaljuk azi álimauoaaagbaa éa róasleieiben sifoghtúura." As iadamally javnalairól eaóló jalentée pedig, melyét Pulmay Ag\'«i a távollevő Hegedűs Sándor hsiyett ieri« stett he, á tövetke<6l „Misibogy sa 189& évi állami költségvetés még aem n liasieli képviselőháznak előtár jeaei ve, aem— annál kevéabé — megi>api\'va nino<, at év hátralevó réeaébeu — Ukiutenal egyéb leen dókra ia — p -dig alig labeiaégaa annak lörvéaye, végleges amgfllpláaa: as álUmhsaisráaaak a lövíi év eleién való alkotmányos és aavarialan vitelére »<6keágeeek aa eme lórveoyiavaalaiben ioglali intézkedeaek. És miaibogy asek lenyesik bon és loruiigukban as slkotmanyoa követelményeknek éa as eddigi törvényéé formáknak meg-fotelaek: liestalettal ajánljak e lorvenrjivsslatot álialáaoeaagbaa ea réasleUibea elfogadura." Néhány biootisági póttag valatt\'áaaval aa ölés véget ért. KfUflUU Kréta helyzete. Oki. 18 án As európai hatalmak moat a lAlBtt tanácskoznak, hogy kivel éa miképsa tóltaék be a krétai kormán j-lói állani. A kormányán aaeutélyere nézve ss >m aa ég aem al< spodtak m-g. Ahhus a » sgáilapodáahos a hatalmak ial\'édeattfngnaakodnak, bogy torOk a-lallvalót aem nevesnek ki kom ányóul. A török osnpalok elvond taái csak akkor fogják követelni, mikor Kréta satgsten politikai ea agrarias lek Intelben a nyugalom teljmee helyre AlisaitAa egyik béeai lapnak ast sttrgOnyik Kaa«át.ol, hogy a aslget belaejében a helyet néhány nap ota eggaaatóra fordult. Aaagyee kereaatéay tBrsaek köat viaaaly kodáa támadt, amely as utóbbi napokban tóbb O-ssellikOaéat idézeti elő. T-kmteliel arra a tama-dáara, amelyet októlér eleoiéa ágy oeatrákmsgyar Őrjárat ailaa elkövettek, a kOaömböa nemsetkösl sóna kiterjesztéséi tarveslk avágbÓ\', bogy a fel kalttat miséi távolabb tartsák a várnaiéi. Egy leikelőt istartóatattak. Társai ssgliságér* dmtak éa ■völdö«m kendtek, aaoabaa aa naatrék mngjar katoaákbsa nam tó tok kád, n görOgUr igen raaan lövök. A minap aamnoikóai bianttaág ált Oaaaa, amalv a felkelék által májaakaa elpnaatiiut HMtkka aróaaég dolgahaa tanáuskosott. Rattm-i tóban, Kandié has én S» tikban még válaágn>abb á belyaet. Caak egy eakatdoág forog feoa. Vagy ki keH telepiteni a mobamedaaokat, vagy le kall fesyveresni a felkelőkei, amhee aaoabaa igea aok kataaaiág kelleae. A dolgon tata egy olvaa eaergikaa kormaayaó landitbeti e, nmilyea aokak vélekedése snarint Witte belga draagy volna. A jövő tavam előtt goodo ai aem leket aa okkspáeió megaaQaiatéaára. Lámló ktnádt Ctányi László szülőházának emléktáblával váló megjeiöléae alkalmával Btrcza László, m.-bizottsági tag nagyszabású beszédje et volt: Méltóságot főispán url \' Mélyen tisztelt ünneplő közönség I Ma Csányl László vérlanu halálának évfordulóján a loisp&n or 0 méltóságának elnöksége alatt kiküldött megyei bisotlság és a tiastelt ünneplő kOsOneég aaért jelent meg, hogy a vár megye határozatának háláa kegyeletlel eleget tegyen. 8 miután a megtartott imául llsstslalen buzgó imát rebegtünk a hasáért kiesenvedstt nagy hazafi lelki Odvaért, as emléktáblái ünné-p lyesen áladjuz rendebetéeének. tízennel leljeaiijűk léhát magbisalásanksl, a átadjak u iU elhelyezed emléktáblái rendelte-léeének, hogy blrdeeae mindenkor Zala vármegye asoo háláa háláa kegyeielél, amelylyel a hazaszeretet vértanuja iránt viaeilelik, a hogy legyeo dísze e háznsk I Ea amidőn e ház tulajdonos uránrk, gróf Batthyány Pál óméltóeágának köszönetet mondunk aséri, hogy esen emléktábla leiáUittatt tsiveeen fogadia, asssl a haza fisa káreaaei adjak át neki, hogy 0 ia oeslosván a mi kegyeletünk ben hassRuiliasteletlelÓriass, goodooa a tartaa azt meg épaégben. Méltóságos Főispán ur I Mélyen tisztelt ünneplő közönség I Ezen hásban, melyet most emléktáblávsl jelölünk meg ssOletelt 1790 ben Caányi László. Ssüleléeének hónapját éa napját — ,a caányi anyakOnvvek tüsvéssben elpusztulván, — s legszorgosabb kutatáa melleit aem aikerált kipuhatolni. letet írok áa kitagadom a köteles réasen kivül mindenből. Nem ladoml Talán még egyebet ia ttaaek. Eladom mindenemet; elpasarlom, szétosztom még élelemben Óasaea pénzemet; de ss s vértagad olt nem vonal be soha as én öai kastélyomba — Miért 7 MII tett 7 Talán adóaeágokat csinált? — Adóaeágokat 7 Caintlt volna llseser, hass eser, százezer lóriul adóeaágot, tálén agy roees ssó nélkoi klllseltsm volna. Os est s aségyent nem bírom el. Es eltemet engem, As utolsó aaavaknál ajkába harapott éa ize mai aMglellek kényekkel A nó reszketve közeledeil lérjéhez. — Vslami relfeiieleset lejtek. Mond, kérlek, mit lett as a tzereucséllen Béla 7 — MII7 Megházasodott. — A mi tndtuiik né kül 7 — Igea, a mi ludtunk és beleegyesésOnk nélkül ; mert bisooyoean tudta, hogy olyan báaaa-aggra mi nem ndunk áldást. — Kit «att al? Valami assgény, polgári ssár-maaáau nőt? — T-ién még annál ia roaasabbal. Valamelyik ■odalUél. — Aa lehal ellen. Es csak Ogyetlen tréfa lobot as 0 résééről — Hőt többet mondok. Egy zsidóleányt. Es kogy tmtjss legyen a ml Orómlnk, ast Írja, hogy október 90-áa, lakát éppen ma, basairksaik. Gyönyört viaaontláláa lesa Asaal vigasztal, hogy agy angyalt Is hot köeénk. Mondhatom : pompás mennyorsságot csinál nsküuk öregségünkre az ilyen angyallal. A n i asemei könyekkel lellek meg, sstán megsdáaaal mond In i — De Istenem, azért caak nam taaxllhaijuk el magúoklól ? . A térti arca a keserű, gunyoe mosolytól asinle •Honolt — Ah nem I Mire megérkezik, éppen kéesen leszek végrendeletemmel. Es less s >logsdj isten* st 0 ,sujon istenére.* Kértek, hagyj ma-gamra, bogy elkéasülbeaaek. Aa anya szomorú, lájdalmas arccal, roakadosva távozott lérje mellö . As 0 szive tiliskosolt as sllsa, amit férjs tenni skart; de nem merte kérlelni aem. mert látta, hogy moat minden kérlelő szó, minden közbenjárta eaak olajat Onlene n lüzre. Visszavonult lakoaslélyába. Fiára gondolt, akit mar bárom éve nem látott e a kit most h isssu távollét mén Isméi ssivérs ssorllhs\'. Ezért ax anyai boldogságért 0 mindent, de mindent meg tudott bocaajlaui. Hátha csakugyan angyal laes ax a nő, akit köaéjOk hox. Htaen ha aaldó nó is, lele lehet a aalva jóeeéggal éa szerelmével boldogiihatja ax 0 egyetlen láL A szerető smv mindenüvé levarázsolja a jóeágoe Isteni: mennyorsságot teremt, áldások forrását lakaastjs a sivatag közepén le. A saeretet szelleme ax Ur lelkével járó aagyal. Letérdepeli lm •satamlyára áa buagóa imádkozott Isteuhet, hogy kUéje el hét valóban ax 0 egyetlen (Iával a mennyorsságot leromló sse- retet békilO nngyslál, aki oeodás módon engess telje meg a bOaaka apa haragoa leikél. Alig végeale be hoeaxu, buzgó imádaégát, lassan csendben löloyllt as ajtó, oelépelt egy gyönyörűséges kia asOte \'angyal, aranyos hajlünök-kel, hólehar ruhában, ns ártatlanság msnnysl mosolyával arcán. Megállt. Kedvee, csókolni való bisalmaaaággsl nézett körül ragyogó, ssarkék sxemeivel és icipici, aranyon ajkán megcsendült a pötyögő txó; — Madjötiem tedvees nagymama I Aa nrnő rátekintett a kis csöppségre. Ott állott elötle as 0 BéláoskAjs. a ki éteténék leg-aaebb korát ártatlan pÓlyOgéaével annykmor. meg-megnranyosta. Elfeledte, bogy már óea fürtök borítják (ejéL Mintha caak aa egykori flatilaég aranykorára ébredett volna lói bosszú, hoeaxu álom után, Minlha aa 0 kicsi Bélácakája moat jött volna be pillangó knrgeléaból megcsókolni ma macskáját. Lásas örömmel rohant a kia oabpp jósasg-hoa, óléba kapla, majd agyonölelte caókolia. — Megjöttél ts drága, aranvno jósság, la, meg-jOUél? Te Meas a mi kia angyalunk A másik piltaaatnan mér n kia csöppség apja, a nagy liéla, mag aa a lélénk tekintető asépeé-gaa modell naeaooy ia belépett a mannyorsséggá varázsolt körbe. — Hát nagyapa hol van 7 — tagolta a kia ttrralM. — Mindjárt bemutatlak annak la; gyere csak I Magához áWta Bélácskát, kogy tusaoa vele aagyapáhoa. N^Kudm, csütörtök Z>b 84.-sMa.M9. lap.V 1»7. októbsr bó I 1-4* Itt állt bölcsője, melynél a szabadság nemtöje öt „a szabadság, egyenlőcg éa testvériség" bajnokéra, majd a hazaszeretet bősévé és Tér-tznujává avatta. Elete, mely basánk legküsdelmesebb korzza-kába esett, valódi mintaképe as igas hazafi életének- Ha valakiről, — ugy róla elmondhat juk, hogy nem magának, hanem basájának élt és asért hah meg. Tsnnimányainak bet ej estével, agy mint szon időben as előkelő nemesség ssokása volt, katona lett. A hadügyi levéltár ads<si assrínt 1813 sugnsstns hó 16 én lépett be ss ftssámn Rsrfetsky huszár esredbe mint hadnagy. 18 A— 1816-ben resztvett a nápolyi bsdjárstbsn. X818 juiusbsn löhsdnagyi ranggal quietált. de katonai magatartását é» asellemét égess életén át megtartotta. 28 éves korábsn megválva a katonaságtól, Czáhyoo lelcpedett meg, itt gazdálkodott és Zalamegye táblabirájává lett. Ezen időtől a megyei közéletben előkelő szerepet vitt, az skkori megyei gyűléseken egész 1846-ig, majdnem mindig jelenvolt. A megyei közéletben vele egy időben sserepeltek: Deák Antsl, Hertelendy György, Bottka Jóssal, Kerkápoly Isiván, Csillag Lajos, kik a megyéuek nsgy-r-demű alispánjai is voltak; Deák Ferenc, sals-béri Horváth János, Kisfaludy Sándor koatoros költőnk és meg sok jeles tehetség!! fis vármegyénknek. Azon időben a vármegyék voltak a politikai éa( központjai és sz orsság lolytonosan védelemre szoruló jogainak és alkotmányának legerősebb oadopsi, esek válssstották és utasi-tásssl ellátva küldték a követeket as orsság-hásbs a A lrsncis forradslom és s nspoleonl nagy báborak lezajlása után a bécsi kormánynak törekvése taláq erösebb volt, mint valaha, hogy Magyarországot osztrák tsrtománynyá tegye és ősi ssabsdságát"! meglossszs. E törekvés legfőképen a megyék elieiiállásán tört meg. Zalavármegyében Csányi László mindig a haladási* és reform-párt első vezérei kösé tartó* zott. As slkotmány, függetlenség, ssólásssa-bsdság minden kérdésénél — őt j Uemsöen kardjara támaszkodva — szenvedélyes és lelkes ssóóoklstul tsrtott. Zalamegyének 1887. szeptember 46-én tartolt kösgyfllésén mondott ha-saflas bes<éde majdnem „nota p rt" hozott a fejére. Ugyanis Zalamegye már eMső közgyűlésén elhatározta, hogy a többi vármegyével egyesően küldöttséget küld Pozsonyba, mely a megyei küldöttségek kösőe magállapodása után egyenesen Bác-be menjen a királyhoz panasssik éa kérésük eiősdása végett. Rohantában éppen as ajtónál tilálkostak. Nagyapa morc képpel hozta a végrendeletet, bogy Molvassa nagymamának. Kisárta a várta-gsdótl Aut mindenből. Moat már ceak ss volt hátra, hogy a sstvébőt íz teljesen kizárja. Amint s mosolygó kis teremtést megpillsntotta, Ejőkerel vert mindkét lába. Tágra nyilt ssemek-el bámult rá. Es Bélácsks. Szakasztott sz a csöppség aki valamikor ugy meg megtépásta sz ö szakáiét a gömbölyű, kövér kis kacsóival. Ez az, es as I Hisseo mintha csak tagnap let volna. A kis jósság ramuta\'otl a kis molyhos ujjával ss öea emberre, aatán ránézett nagymamára okos nemeivel. — Es a nagypapa ? Nagypapa mindent elfeledett; kikapta neje keséből a kis ártatlan angyalt, aatán köuyekbe fuló, szaggatóit szavakkal mondta: — Ez, ez, édes csöppségem te. Miathn csak apádat látnám. Csókolta, becézte, mint hussonöt évvel zzelőtl u ő kis BélácskájoksL Ods rohantak e közben hossá a kitagadottak is. A kis vidám, ártatlan teremtáe ugy ölelte hol egyiket, hol másikat, mintha osakugyan a mennyország áldását skarta volna hintem léjükre. Mikor azután vége volt az édes ö<elkesésnsk, nsgyspó lógta a kesébe tsrtott végrendeletet ás ugy tépte darabokra, mintha caak az emberi eslveket dválaasló, apró ás nsgy ördögüket akarta volna mind izekre szaggatni szeretetének ssent hevében. Panaszuk és sérelmök sok voK, mert ss 1882 36-iki orsaggyüMe berekesztése mán, megújult erővel követkestek a kisérlelek a szabadelvű nemzeti irány elfojtására. A menet nagytehetségű vezéreit poNüeni perekkel igyekeztek elnémítani. Wesselényi eUen nota-psrt indítottak, a mellette fáklyás zenével tüntető iljneág szónokát, Lovsssy Lászlót, majd 18<7. május á-én Kossuth Lajost elfogták, mely kéoyuralmi eljárás ellen megyénk közgyűlésein heves szónoklatok mondattak. Zalam gye 1847. szeptember 86-én tartott kösgyfllésén a meg>ei küldöttségek összejövetelét eltiltó kir. intéső levél felolvaatatván. ellene s szónokok egáss sora stóilah lei: Deák Ferenc, zalabéri Horváth János. Hertelendy Karoly, Jnkey Imr, Döry Imre és Csányi László. Csányi László különösen szenvedélyes; beszédben vitatta a rendelet törvénytelenségét j éa indítványozta, hogy a küldöttségek e rend e-let dacára ts összejöjjenek. Titkos feljelentésekre, mely szsrint Csányi besz-deben sz uralkodó személyét és a kor-, mányt sértette vo ne,) a Nádor és Babos Józsefi zz amegyei láblsbirV kir ügyész rendeletére ( Csányi László ellen vállaló parancscsal «issgá-latot es nyomozást indítottak. As erről 1888. jsnuár 81-én felveit s megyei levéltárunkban; őrzött kihallgatási jegysőkönyv szerint tanúként • kihallgatták : salabéri Horváth Jánost, es. és kir. ksmarást. Bogyay Lnjost, Farkas Károlyt, Beserédy Miklós apát, kessthelyi plébánost,1 Ftisaár György kollátssegi spáM, Hertelendy Károlyt, báró Putbeány Józsefet és Forintos Györgyöt. Ezen tanuk tágadták, hogy Csányi László a terhére rótt kifejezéseket használia volna, sőt Horváth János szl bizonyította, .,hogy Csányi Láasió.ur, nemcsak ezen alkalommal, hanem számtalan máskor is, valahány-szor, akár nyilvánosán beszédet tartott, akár pedig tanúval négyssemkóst bsrálságosan be* szelt s felséges fejedelmünkre, királyunkra jött, 0 felségét nem csak a egkisei\'b szóval, vagy mosdulattal nem bántotta soha is meg, banem sőt inkább iránta a legmélyebb hódoláat s legslásotossbb engedelmességet nyilvánitotia". — Fiiszár (Jvőrgy vallomása szerint azt roon-dotia, phogy ö maga Has msgá> a közjóért fe áldozni." — Hertelendy Károly pedig bizonyította, bogy .,be»sédciiek soha olyan erielme nem volt, mely felséges urunk ssent ssemelyét sértette vagy hüségiel nségi érzést tüntetett volna ki Sőt tiszta lélekkel vallja, hogy Grtnyi László ö lelsége legkegyelmesebb urunk, kir* lyunk szentségei személre iránt minden alka lommal bódoló mély tisstelettel fejesle ki magát " De egyul al idézte Csányi László »zon nyilatkozatát is, „hogy elölte fenáil ugyan uon általános elv, mely egyes hsssülól iá megkívánja a hasáért önönfeláldotásával is a ssükség estiében kiállani, d« ő senki sorsa kerekebe vágni nem akar, és a többségnek ehged.,r Érdekesek és fontossk esen vallomások asért is, mert előkelő és hitel-s tanuk bizonyitáaával ismertetik meg velünk Csányi Lássló soha nem változó elveit: bódolatst királya iráni, lán-toritatlan ragaszkodását hszája jogaihoz, és készségét hasájáért zzükség esetén éietét feláldozni. Zaluvármegye sietett esen vissgálódás ellen 1888. január 16-iki közgyűléséből a felséghez, s többi törvényhstóaágbes is pártolásért megküld->tt — feliratot intézni, melyben ss eljárás megssüntelését kérve kitejli: „hogy a szólás törvényes ss -bsdságs minden alkotmányos nem-selnek ssent és elidegeníthetetlen tulajdona" és „a megye kösgyülésén elmondottakért csakis tüstént a ryfllésen vonattassék fonyités slá a „szónok". Csányi ellen semmi terhelő bisonyi-ték nem lévén, sz eljárás megssünt. A nálánál lisenhárom évvel Anlslsbb Deák Ferencnek mindig hive, hű barátja és sövetóje volt. E viszonyt csak as sdó<as elve miatt lezajlott 1848. évi események ssvarták meg. Midőn Deák az adósás elvének nagy küzdelem és Horváth János és Csányi Lássló nagy erő-feszítése és áldozatai után történt elfogadása •) á Mrk-utt waétlrtWa Itaglill klréáedk zaarial Oaáajrt Láza á ke nlálUa aat ZMnéoit* Ttíis: U* Ttnnf- •ftbb Tjmasaz at.U M MrtáaM oljtnok. zilat a aty«k an zaUé*k á MvUá««zdUMk klf««r«H 19-tk zaá-aaábaa ISrUaask k* * karaáar Mbit amat* tágána dakamáfaak dacára is vonakodott az orsság;üléssé Zalamegye követeként elmenni, a kösgyfllésén srrs minden áron erőltetni sksrták, ekkor Caáayi hevesen küskadt. Esi igy panassofjs Deák Fsrsae, Kehidáról 184.1. szeptember > áa Klsnaáihoe inténalt le* veiében ............... ,,mindezek-1 oly iodniatoo kifakadáaokkal tevék saemélyem ellen, hegy szivem vérzett, látám mikeppen bánnak vetem ások, kik magukat legjobb bnrátalmaak Bevésték" PCsányi nyilván és ssemembokinyiUthes-tatta. hogy tisztelete irántam saegcsökkent* Az indulalo* ember Iütmen hevében, indn-lata éppen Deák Ferenc iránt való nagy tisa-teletének kifolyása -volt. Miaden áron »s or-szággyüé* tagjai .özt akarta lálni Deák Ferencet es sségyennek tartotta, hogy Zala vármegye legyen okosója annak, bogy á haza bölcse as országgyűlésről elmaradt. De szég neheste-lése közben is ugyanaaoo levelében Írja Deák Ferenc: „Csányi mindenei Elek unoka flczcsé nek álad van, Bécsbe vagy más várnába késall lakni menni, a javak átadása már meg ia történi s ö elutazását caak esen izgatásoknak befejezéséig s a küszöbön lé»ő liszlválsmUaok idejéig halasz olt a, Horváth pedig már minden jószága* áralja, s igy senki sem marad Zalában, kinek keire és ereje legyen aa ellenie! eüea küzdeni" Tehát Deák még akkor ia eröe lámeeaál látta Csányi Lásslóban, a kivel való barátaágál a hasaÁss együttműködését esen kis vihar osak mulóan nvsrta mag. Zalavármegye törtáaslé-nek bisooyára magasslos emlékű korsaaka as, melyben a megye gyOláeain a haaa sszbadaá. gának és jogainak vedelssesöi a a kössseMem vesetői Deák Ferenc a a Csányi LásnM va Iának. Aaonban Csányi életének nagy korsaaka még csak esulán köveikezeit. As 1848 —49. évi eseményekben a azabadság-barcban kifejtett tevékenységét és közreműködését nem lehet ss emlékbssséd keretébe* részletesen elsorolni. Ssábsdságkaicnok történetének minden eseményével szorosan egybe van forrva as ő neve. Az 1848-iki válságos máreiusi mosgalmak Csányi Lászlót a IÓvárosban islálják. öaaae* köttetáaben áll a nemzeti mozgalom minden vezetőjével. Részt vess a rend msgóvásábaa a a tulcsapongások meggátlázában. Midőn a márciusi vivoiásyok kir. esealasi-tése veszedelemben forgott, március I8án Csányi László lakásán nagy értekesiet volt, melyen mintegy BU—40 en jelenlek, kösiflk a két miniszter jelöli: Szemere a Klsusál, továbbá Percei Mór, Nyári, PeiöA, Vasváry sih. kik as ö társaságát képesték. Később Csányi teljhatalmú Mkormánybiatos lelt s mint ilyen öriste a horvátok a vezérük Jellachich horvát bán vessélyes mosgalmai ellen as orsság bstáraft a Nagy-Kaniasán szervezte s nemzetőrséget. Saa szeme a nagy tspinUts asonusl felismerte s magysreflenes érzelmek titkos törekvéseit ö eszközölts nem magyar érsézü tiszteknek kikflazöböléaet a Dráva melletti hadseregből, melyet végig kisárt a pákosd sukoról ütközetig, onnsn Pozsonyig s azután lökormáujbistosa maradt a Görgey vezírsége a Isit állott felső hadseregnek. Windischgráts herceg elöl a is borral ö is Budapestre vonult, s midőn a koimány a as orssággyülés Debrecenbe meneküli, ö rendests a visssavonula útját, lelkssitelte, báloritotta a főváros lakosagát, s maga utolsónak hagyta el Patet, hol előbb a vasat vonalat as sllanság előtt elromboltatta. Midőn Windiscbgráls a magyar sereg Untjait igyekezett ijesztgetni a magtkboa cabiiam. 1848. november hó 26-án Csányi Görgeyvel balalmss nyilatkozatot bccsájtoit ki „a leidunai magyar hadsereg nevében\'\' Fooloe a aép bisouyiléka e proklamáció annak, hogy Csáoyt Lássló a magyar ssabadaágharoot Msgysror-sság királya eeküvel ssenteaitolt alkotmánya védelmének neveai, hivatkozik arra, bogy sz egéss magyar nemsei királyát folyvást oly lojalitással tiszteli, minek aslnte a régi és aj hintaiában párja ninca; a jelszavunk : „alkotmányos jog a szabadság." Utóbb a kormány Erdélybe küldte aa oiáh lásadás megfékezésére a ugy Bt, valssMnt mindeoüti. hol alkalom nyihk fökormánybatosi súlya kötelességét teljeaiteoi, fáradhatlan saor- í Mfy»Tnlm oOUMflk Znk 84 mám. (4. k) 187. október kő ti. (•tanai, vaaaaifort, emberfeletti tevékenységet 1. ^ s Hol • polgári balóaág erélyee inláakedéteira, a hadaarai lámogetáaára áa eHeoűeaáeéra roll aaükoég, oda a kormány mindig Caányi ortzá- \|M biaioat küldte áa aa 6 érdemeit áa lárado- ■áaail aufá Koaauth Lajoa ia ■agbeoaülhelel- ianaknaa áa arinden lofaimál tulhaladóknak nyilvánította. A lüggetleoaég végzetes kimoodáaa aláa Kossuth Lajos kormánysó a nemsetgyfliás állal ránihásotl halalaaáaál lógva a Ssemere minis-lariaaaba Caányi Lászlót k ősiek ed éei miniszterré nevezte ki. Csányi Láasiá aem a lüggetlenség kb"—ur időjén, sem míoisslerí kinevezteti sakor aam roll Debrecenben. As 1848. ország-nyíláson Zalamegye orstágyfllési képviselői: Bója Gergely, Deák Ferenc, Tolnay Károly, Glavina Lajoa, Horváth Péter, Ghika Jeni, báró Palheáay Jéaset, Simon PálésCsertán Sándor voltak. Csak 1849. junius 15-én váltolla fal Tolnay Károlyi Caányi László, akkor már közlekedési aáotszter. Mint miniasler ia nagy szorgalommal] teljesítette köteleaaégeit. Építtetni kezdte a Szolnok — debieoeni vaautat a midőn a kormány 1849. juniaaben Pasira viaazaiérhetett, a középponti vaaotal vette keseléa alá. Sajnoe: juliusbsn Paal iámét az ellenaég kezébe került. Caányi megint mint legutolaó hagyta el a lóvá rost és pihenési nem ismerő fáradsággal ssállittalott el a menekülő kormány alán mindent, a mit lehetett. Caányi, aki atyai ba-rálságsi viseltetelt Görgey iránt, eröaen párt logulta ennek löveaénégat, mert mint régi és szigora katona, legjobban tudta méltányolni Görgey katonai eréoyelt éa jól tudta, hogy I a aubadságharc sorsa csak a hadsereg kellő vesetésélöl és sikeres működésétől IQgg. Ama sói viszály közölt, mely a hadsereg a főleg Görgey éa Koasnlh s a kormán v közöli lefolyt, mindig Csányi volt a közbenjáró éa békitő, mert ő benne egyeeült a katona éa polgári erény melylyel higgadtan tudott ítélni a viszonyok fölött Igy érthető, hogy midőn már min- ] den veszve volt, ö sürgette leginkább a kormány lemondása alán a löha tatomnak Görgey fővaaérre való á\'raházáaát. Ennek megtörténte után — bár ő mindenkit — különösen, as ifjabbakat, kik életökkel a hazának még asolgálhaliak, — hittato t a mene-koléare, maga nem menekült Horváth Mihály jeiea történetírónk igy ir)a est le: „......... maradi a ser-gnel a szent emlékű Csányi Láaaló I" ö nem általá magát a jövendő iráni, ö Aradon egy nehéz könynyel zzemében e szavakkal bocauzott el Vnkovlcs és Horváth iljahh miniaztertársaiiól, miután ezek nála a a főhatalomnak Görgey re ruházó okmányát aláirtak: ,,Barátaim, moat már siesselek menekülni, talán már egv óra uiulva nem logjá tok azt lehelni." ..Hát le merre tordulsz?" kér lesék emezek „En - mondá — már öreg s beteges vagyok, pár hónappal előbb vagy ntóbb mindegy, de hazám lóidén akarok meghalni. Ti fiatalok vagytok, még aaolgálhatlok hazátoknak éa ezért kötelességelek is menekülni". I f Azután csatlakozott Görgey táborához, végig azanvadé a világosi legyvertelétel keserveit és Sark\'donjLlátorbsn levő lőbbi polgári egyénnel agytttt az oroazok fogták el. Innen Nagy-Váradra villák a átadták az oezlrákoknak, kiknél a császári löbis os vette át, elveti tőle minden nála találi ériéket a Peetre, a nekOnk magyaroknak oly gyáaaoa emlékű „Neugabáu-de" be (üjépOletbe) szállíttatta. Ili volt fogaágbai haláláig. As Ítélő bíróság 1849. október 9-én hirdelle ki iiélelét, mely szerint köléláltaii halálra Ítéltetett. A kad-biróaég eKMt semmit sem tagadott, aöt arra hivatkozott, hogy ö hazája iránt való kőtaleaaé-gét teljesítette. Törheletlenfll kóvetkeieles éa hü maradi elveihez mindvégig Október 10-én léhát, ma 48 éve — báró Jeszenák Jánossal együtt a Neugebáude melletti poaatatáran szenvedte a — vértana halált Ama szén levelében, melyet Pesten 1849. október hó ft-én, tehát haláloa ítéletének klhir-detése ás életének utolsó napján Schmidsgg Kálmán grólhos irt, legteljesebb "biaooyiláka Csányi Láaaló nagy, liasla éa igu jellemének. A hevaa indulalu ember nyugodt megadáaaai tagadja a haláloa íteletet, kegyeaebhnek mondja mint a hoaara bőrlAni ssenvedést Erőt ad naU ehhaa nemesek a jól tafjaailett éa alvég nett kötelesség betöltésének étsése, hanem lö-lag latenáhea való rendiihetlen hite, mit igy fejez ki: „ín nyugodt lélekkel lépek mindnyájunk birójs aa őrük Isten mert ár sem ás isdotn, hegy eorsom olt a siron tol ossk jobb lehel, hol bitem szerint kedvaaeim mai lalálkoaaadok." 8 midőn a levélben elazámol barátjának ai ő kezén volt értékeiről, igy bizonyítja igaz voltál: „Soha hatódni nem azoklam, a halállal ssemköst, hol még aa igasságnak ellensége is reeaketne a bazugságiól, hazudni nem fogok, e rénzrői reményiem ismernek mindenek, még elleneégeim ia". 0 ki nőtlen maradt én egéez életén át csak a hazáért iVedott éa küzdött, lanácaolja barátjának, hogy „a politikába ne avatkozzék soha, mert az drákóija az éiet nyugalmai" éa bogy nösüljőnmeg, mert — úgymond — „ba vau földi boldog lét, ugy azt caak a házi nyugatim caaládi élet nyújthatja" Levelének befejező resté igy azól: „Ítéletemben a dinaaxlia lerombolásának igyekezetéről vádoltatok, latén tudja, hogy a IK-tki áprilisi határozatban réazt nem véltem. En republikánus soha sem voltam, bizooyilja a sereghez adott proklamáoióm. De ha arról vádoltallam, mit leheltem ellene. Az bolond, ki Magyar-országban repuklieáról álmodik. Légy nyugodt, szeretett barátom. Ulolaó kérésem is az, hogy élj nyugt mai családi éle-let, prózai negotlú, szeresd a hasát éa királyt Odvőaöld rokonaimat a mindazokat kik felölem kedveaeo emlékeznek\'" Hitvallása es a nagy férfiúnak aki egéaz éleién át, u átszenvedett nagy sivalarok után is hü maradt ősi bármaa jelszavához: ,,Isten, hasa, király\'. Mikor a haza saabtdaága iámét voll veszedelemben, akkor minden habozás nélkül állott a küzdők sorába, meghaio I a nemtelel képviselő orsaággyülés határozatai előtt a minden ellentmondáé éa vjazálykodáz kerülésével lelelt meg ama kötelességeknek, melyeket ráruháztak. Neki osztályrészéül, kpvés öröm, de annal több béna\'., szenvedés és harc jutott; a dicsőségből pedig soha sem kárt magának részt A közéletben oépazerü volt, mindeokinek bírta rokonszenvéi, szereiét, a politikai küzdelemben még ellenfelei. is nagyrabecsüllék, akik pedig asoroaabb öaaseköUetésben álllak vele, szinte rajongó tisztelettel emlékeznek meg róla. Keneesey Kálmán nyugd. min. tanácsos, ismert közgazdasági Írónk, aki féléret töltőit mellelte, mint kormánybiztosi irodájánál titkár, l\|v nyilatkozik: „Caáoyil a szabadságharc legnagyobb emberének tartom, alkalmam lévén, bámulaloaan nemes jelleméi, páratlan önzés-nélküli hazafluiáyát, a hiúságtól i« teljes men-leeségél, vaaazorgalmát, takarékoeaágát az or-azág pénzével a. a. t közelebbről kiiamerni; hirtelen haragú fellobbanó lerméaaete volt, de néhány perc multán már a páratlanul szivé-lyea, udvarias ember lelt. 8enki nálánál jobban nem azerette hazáját, aenki nálánál kéazebb nem ia volt érette meg ia halni. Áldott legyen emlékezete." Legyen áldott a kegyelet ia, mely Zalamegye törvényhatóaági bizottságát éa az Itt megjelent mélyen tiaatelt közönséget vezérelte, akkor, mikor Caányi Láazló emlékének e azép ünnepet azealelte. A szerény emléktábla, melynek márvány kövébe aranybelükkel hevéatük Caányi Láazló nevét, emléke aa 0 hazaszeretetének, alagyeo uimutalója a jövendőben a mi htz átterel etünk neki Következeleaaége oly szilárd volt, minő e kő éa rajta ragyogó neve a hazafi Ideáll jelenti. Véaefik be lelkünkbe ia mélyen az 0 nevét áa példáját, melyei követve, a második évezredben az Eg áldásával nagygyá éa eröaaé leaz nemzetünk és örökké fog élni szeretett hazánk 1 Méltóságon Főispán Ur! Mélyen tisztelt Uraim! Engedjék meg, bogy ZaJavámegye kegyeletének harmadik ünnepén, ugy mint a kát eiőbbln, beleolvasaszam arivem megindultaágát a namea éraének közös hevületébe. Nem ok nélkül nevesem megindaltaágaak, a mit e percben érzek. Oly korban, mint as anyám, melyben z álmokat aem ssabad már a valóval őaaaeté-veazteni, kétszeresen becsen minden emlék, mely a való képére rááraastja a kölléazet rv gyogáaát is. Ily drága emléket keh szivemben e bárom ünnep trilógiájának utolsó fejezete. Elvonulnak előttem szülőföldem nagyjai; Andráasy, Kossuth, 8ennyey............... Elvoaulnak nagy politikai viadalok izgalma éezaja nélkül. Mint dicsőültjei a haza boldomá-gára törő, nem agyképen leifogott, da egyképen érzett ideáliamusnak. Ma, férükorom dalén, valósulva látom az ifja álmait Látom, hogy Zalavármegye a knitunr apoe-tolának, a haza böloeánek a a szabadság vér« tanújának elvek én pártok diabarmoniája nélkül, mini ugyanénak eszmében győziee halhatatlanoknak, áldosik kegyeletével Látom áa érzem mindnyáiukkal, melyen tisztelt Uraim, bogy a kooalkotáa ávazredea küzdelmeire az neamányek aaázadai következnek. Ezek az easméoyek lesznek Őrai a mi ilju-aágunknak, bélványai férükoranknak a utolsó csillogásai, as 0 áa a mi életűnk alkoayáaak. Meg fognak ők jetenni akkor, amikor szükségen, hogy mint aa Or angyala Botsába puaz-lán Agárnak, erőt, báloraágol, lelkesedést öntsenek együnkbe, szivünkbe és karjainkba... S valamint a legnemesebb ércek vegyüléká-bőí kiolvadod a rilásbirü körinthnsi ércek lénye, melege éa ereje: a szerint fog a mi aok jó érzéaflnkből egyetértésünk Ml a törhetiee munkánkból felragyogni n boldog Magyarország dicsőségei! Mélyen tisztelt Uraim! Legyen áldott Caányi Láaaló emlékezete I A egv eszmében bili; törhetetlen hite elkísérte a halálig, halhatatlanná tette booazereime. Emléke helyet követel magának Zala vármegye történetében. Zalavármegye minden flának áa mindea magyarnak szívében I Moat padig a három szép ünnep alkonyáa forduljunk a Mindenhatóhoz, hogy ársaasza a szeretet, béke z boldogság áldását Zala vármegyére 1...... v Dr. RuMUítka Kdlmdu Untja. A Csányi ünnepély alkalmával rendezett banketten dr liiutieik Kálmán, kir tané* caoe, megyénk nagytehetségű Unlelügyelöje a következő, igazán gyönyörű felköszöntőt mondta. Lepsényi páter prédikál. — Baját tallslltektál — LHnp. okt. 18 Hírlapi elölaetáeakra Mhiváaokat addig aind-den lap a saját bssábjain hirdetett, vagy legfeljebb ügynököm! tnrtnaak na egyen kiadók: hogy országgyűlési képviselők ia alöfielök gyüjtésébeo ntasnnk, aat eaak most vsaárnsp óta tadjsk. Mert a néppárt Inteayel gyülénének kimagasló pontja : jftiwowly István meleg ajánlása köríti forgott, kl hangútoe aaavnkhna hivta fel a lődörgő kát hárossssáz hallgató flgyelmát Lifthfi páter . léptem" sévre hallgató písskos és ocsmány förmed véoyenkel telt tagakságjára. E lap olvaaáan után feloldódik misdsski bűnétől, saárt annnk nem azabad hiányozni egy kalhollkao háahan aem. Eztel kell lefeküdő!, assel kall felkelői mioden hivő léleknek, mart eaak igy üdvözöl. — Rtkovstky elölt asép jövő áll, aaek aláa a fövároni lapok kiadói esreket fognak néki ajánlnai, hogy a „NipUp" névrehallgató boesorháoyfőztel heiyett sjialja iakább as • lapjakét Volt véne Letenyéaek ia agy mulataágos farsangi napja, iriaak mennénk mi Itt a imnkásht, mikor a néppárt venntő férlti readeaaek a ml •lakra keOtM órákét Störetett (71) képviselőnk eljött köaénk, voltak itt arak, akik eagyea örültek eonnk már előre, mert Lepeáayi patar nl MeésrMs" hírében ál, de m Uteaik nem kártyáani jött, mart a fekete táborkar fedaata a aagy nap Uaét Nagy-Kanizsa csütörtök Zala. 84. Mim. (• lap.) 187. október bó ll-éa Lepsényi MikHa vaaáraap tartotta beszámolóját aálaak, a hm Maraovszky JCsdre ét Bakovssky lstáa oraz. képviselők aslvesss elkísértek. A vomséd pMbásiáhról a plébános éa képláa arak kötél tokai eljöttek. Néhány felpáatiikáaott lovsa ember kiéért hámi btai hrieakét, ebből állt a diaaes beroaaláa. Valáboa magunk aaa kitttk valta, bogy a ■éppárt barmait ily hideg, aősőayőe fogadta-táabaa réese-itik aálaak. A válssztáeok előtt látat lelkeeedéasei aorakoeott a félrevezetett polgánég a néppárt sorompói kOaé éa meet bár-meeayira ttaalték a aáptt a tioaesédos piébáaiák aat. atyái, a gesdaaaszoayokon kivtü aeai igaa taétak mát aaamáiyieéget Latoayén eaöditeoi. Ugyláteaik kijósaaodtak vidékükön már s néppárti mámorbél éa megslágeliék a tok kaaag frr;tA** A KomUk- térte állították fal a triblat mely körtl két bánaeiás lélek lézengett, többnyire Srác mamák. A helybeli éekáa u eaperea min rabjával éa a bánoayoa pörtölylyel jelent mig a hillptéeág kéaétt, aa egyik tégora figyelmeztette, bogy vigye el ast a rabát, meg a pörsölyt, SMrt itt aem miaésaek, meg hogy üt aem fog é moet aéast koledalni, kias itt ék inai akar-aak és ék vának péaat •—,v As eisá esóaik Rakomky htváa volt; atáaa Lepsényi páter lépett as oaMlvéayre. betartásával ráhathat igazgatót, de a tanfelügyelővel egyelértőleg. Aa\' itkolaaaék as igazgatói állást kaién saarvesatt áMáanak lakintvén, aihatá-tárosta, hogy arra a Néptanítók Lapjában és a Zalamegyében pályázatot hirdet — As elnök jelentette, bogy a kőtök tatásügyi miniazteriumhoz as eddigiaél nagyobb államsegély iránt beoyajtott kérvény Tisaiaérkeaell aszal a válaasasal, bogy fedezet hiányában a kérelem nem tel jeti thető. Az iskoiatzék elhatározta, bogy a kérvényt meg fogja qjitanL — Felolvaaták a kózagéaaaagttgyi bizottságnak a központi leányiskolák qj épülete ba«análatba vehetöeégénsk idejére vonatkozó nakvéleményeit. A legutóbb kiadott azakértöi vélemény szerint az uj épületben aa előadások november 1-en minden veszély nélkül megkezdhetők. Ennek alapján az itko\'aazék kimondotta, bon az előadásokat november 8-án as aj épületben ie meg kall kezdeni, Kit-Kanizsán a csoportosított 8. ée 4 fiúosztályban a tanulók létszáma oly nagy, hogy azt el kell különíteni Aa elka-löoitelt osztályok egyikének vezetésérel Bintktmet Jánost bízták meg, a ki eddig leáayaszlályban tanított t az ö bolyét pedig nő-tanilöval töltik be pályásat utján. — Németh Ignács volt igazgató özvegyének negyedévre. eső igazgatói titstelet dijat ta kiutalt az itkolasték. — Még a gazdaaági iamétlöiakolákra, a kiakaaisaai laiakoiárt éa a népitkolai igazgató-helyettee állal benyújtott tan- PagáayaÓg, aakíerkéa. Ytnaat, Merkar, revi- rendek lelOlvizagálatara vonatkozólag hoztak sié, leigázott jog, eróatakoa liberslizmas, taidó, határosatokat s végül Saálay Sándor qj iskola-oabadkéaiveaség, motltk, Zichy Nándor, lopáa, széki tag az esküt tette le. Eeatorháay Miklós, kaeoe fazék, tömött iteb, telt! _ HépUmtték m sséléMlvelés mssl* gyomor, pofoe, péns, Báafly igéret, viéinális A fötómiveláeügyi miniszter a szőlő vasat, leastaliasig. — Es Lepsényi páter bessá- j^tm előmozdítása érdekében a néptanitök köz-mólójának rérid kivonata. AaosklvU anekdótá-; remüködését is igénybe óhajtja venni a ezért az sott Sleifentteioer Salamon mé^ttm és végül » állami szakkösegek vezetése alatt a néptanítók liberslizmasatk nevetett midárt^llat tépdeete rémére a folyó évben tlzenaégy helyen négy ki egyenkint Es mindegyik tollkos egy metét hélre ierjedő szőlő ét borgazdaaági tanfolyamo-fkzött Steretjflk as Isteni ée a hazát! (Egr hang k»t rendez. Ilyenek leesnek: Pozsony, Balaaaa-a hallgatóságból: Mt t ttép mtnytcttíht!) Gyarmat, Vácz, Eger, Tarosai, Beregtsáz, Bihar Eaaek kellett volaa a beiejezéeaek lenni ée ezzel Diószeg, Ménee, Nagy Enyed, Sopron, Tapolea, a váratlan kőibeatóláaaal elmaradt as a „Káét pócn, öxegszárd és Veszprém városokben. Az Mjetui»." j idei (ant.lyam első részét májút hónapban jó Saegéay Lepsényi nater őszinléa bevallotta, ikerrel tartották, máaodik réate pedig moet van kegy a néppárt nem mehet semmim as onságbaa, folyamatban. A tanlolyamokon az idén réaatvevö ■iadenltt ellenséggel áilaatk nemben, de da-1 néptanítók azáma 178. Esek közül 161 tanító a főldmive éti minissleiKH, egyenkint tiO frt átalányt kap az utasáé éa ellátás költségeinek ladasásére. A tanfolyam belejesése után a néptanítók vizsgát fognak tenai, smely Pécseit október 96-én délelőtt leás. Esőknek a tanfolyamoknak a ba<ai tzölőleltyiláa előmozditása és helym Irányba te-reléee körül nagy fontossága vau. sárs eaaek, megaurad a itméay, hegy a aép-párt még megaő, Bakovssky htváa zárta he a gyaléat, de előbb hoanaaa tjánlta minden bemületes keresttéayeek Lepnésvi kltlaó (II1T; lapját Itatta a eseat atyák bukottra lőttek ötaaa a aagyvendég őbe, ée az elkeseredett bonatvák cigányzene mellett hasaltak a hasa aorsa felett. H I R I E. — álhelyrtés A vallás ás kősoklatáaügyi mlniaater áfedyytn Ltjos kaposvári gymnaaiumi tanárt a aala-egerszegi gymnásiumhoz helyeste át, s egyúttal e tanintézet igazgatói taondöloek eilátásával megbízta. — Eljef jaéa hnUlgi Mihály a győr-s/ent-mártoni takaiékpénstár réeivény\'ársnaág liikára jegyet váltott Kmufwmnn Bagiot (Rnbeka) kiaaat-•sonyrynl, ffsa/mm Samn helybeli borkének adó kedve leányával. — Ithela^éhl álét. A nagykanizsai köss. iskolaszék október 16-án ülést tartott tftrj** Sándor, iakoiasséki elnök, veaetéee melleit. A délután é órától 7 óra utánig tartott Oléeen több lootoe tárgyal iotáalek el. As eluök a napirend előu jaiealelle, bogy Mmdk Ignác népiskolai igazgató elhunyt a inditványoela, hogy halála főiélt érsetl ssjnálatát as iskolaszék jagyzökőoyr-be igtaan a erről aa elhunyt özvegyet ia értesítse. Indítványát egyhangúlag elfogadták. - Felolvaaták a népiskola laaitóteetülot belafjaaalett jegy tők óoyvi kivonatát melybsn értesíti az ia-kolaaaéket bogy Németh Ignác helyett a tanító leetalat képviselőjéül Ssaiay Sándort válaazlotlák meg agyhangahg. — bkolaasáki jegyzővé nagy Itéiobaéggal Hof/maun Mór Unárt válaazlotlák aMg. — A megüresedett népiskolai igazgatói áMs betöltését illetőleg két módosat állott as iekohwék előtt Ha csak megbízatás utján töltik be u Igaagatói állást, akkor 8 jelöltet kai lekeriemlsm a kir. tanfelügyelőhöz, kik közöl s lanfeiégyeló egyet kinevez, illetőleg megbíz as igaagatói lasndőkkeL Hs azonban sserve-sstt igazgatói állásról van ssó, álkor rendes pályásat arján lehat csak betölteni azt A pályázók kősil ss iskolaszék a türvéaysabts formák — HfiHhl^t Zala vármegye földbirtokos osztályának egyik kiváló és köztiszteletben állott tagja: vésd Visty László várföldi nagybirtokos, a Nagy-Kanizsán székeld •Zalamegyei Gazdasági takarékpénztár* választmányának tagja, folyó hó tó-án éjjel 47 éves korában elhunyt Folyó hó i8-án délután a megyei birtokonaág nagy rész véte mellett a felső-raj ki sírkertben helyez ték nyugalomra. A gazdasági Takarékpénz\' tár küldöttségileg képviseltette magát első halottja temetésén — FdelvatáHk. A Nagykaniaaai Irodalmi és Müvéazeti Kör a feieő templom újjáépítési költségeire és sajál alapja javára lelolvaaáeokat rendes. A felolvaaáaok folyó évi október üá-én november 7-én- ée 81-én, december 5 én és 19-én d. u. léi i órakor tartatnak a vároahása nagytermében. A lelolveaásokat ének- és seaeezámok előadása előzi mag éa kiaérL A belépő-jegy ára egy-egy feiovesásn személyenként 30 kr., mind az öt lelolvaaátra egyszerre váltva i frt 80 kr. Jegyek válthatók Belus Lajos ur gyógyisertárá-ban és a pénztárnál. As irodalom és Művészeti Kör tagjai jegyeik elömulatása mellett mind az 01 felolvasásra 00 kr.-ért vállhatnak jegyekel a Kör pénztárosánál, Mágios Ferenc urnái, az „Elaő Magyar\' hi valaloa helyiségében. A I elöl rátátok eoroaata: 1. Október 84. Amerikai élet. Irta t Kalctok Leo, k. r. (őgymnasiumi tanár. Felolvassa Boroaa Antal, k. r. fBgimaatiumi tanár. 8. No rember 7. Diszkréció a müvéeaetben. Irta és leiolvassa Ularbach Jenő, (Bgiamáziami tanár. 8. November 21. A huszadik aaásad küszöbén. Irta és fslolrasaa dr. Neumann Kde, főrabbi. 4. De cember 5. A halhatatlanság. Irta éa Molvassa Sáfrány Károly, k. r. lőgimnáziumt tanár. 6. December 19-én. Régi magyar nóiák. Irta és fal- olvassa dr. Parányi JéaaaL k. tanár. Réaaletes prograaunok a fi kaiméval matatnak azét — háiill —Isliéa. A aagykanbaai Déli-Vasnttnársaaáf Mőkém iparos ifjai raaékívüli ^aépea sikerüli eatraii malataágot readm lek vasárnap este a Polgári Igyet aagyistmé boa a telaö-iemplom javára. A lelkes Ifiuáf minden leketét elkövetett, bogy a teolt minél saahb ét minél kadélyeaebh Ugyan és Mkerflt it nekik. Az elaő négyeot éB pár láseslta. Znolusy kitűnő aonakan pedig láradhatailaani hntta sgésa reggelig. A malatnágoa íaiOiáaaUak: Wittenberg igaáe 10 irt, Beigar János (M\'ókáai 8 Liehlftu öyala i 40 irt Sekaltsr N. 4é kr, Juck Pál 60 kr, Ariival Pál 00 kr. Katieh Alajos I fri., Koka Lápét 8-dO frt. Ákos 40 irn Sáros Daasö, N. Nn Taaaeaborgnr Jóseef, Seits Antal, Pasobofaaky Kálmán, IW.v^Benő, Saabó Ferenc 40—40 kr. Havat Imre lütAkáai átérnék 8 frt Som mer Ferenc I tri, Piri ti Bándor 30 kr., Noll Jánoe 60 krn Aniai Jáatx 40kr.,Priao József 40 kr, Cperjeey Gábor 1 frt. Qéléaesér Jánoe 70 kr, Miksán (ftsa 1-40 Irt, WiksJiaaaky Jy WilMagadorfor W, Talafots Jáaoa l-l Irt, Holakrim Károly 60 kr- Winkier Jótaef 9 Irt, Oalát Károly 8 írt, Panquletti öyala I In, Nőikig Láaaié 10 kr, Krieiofaletti Jóssot, Roth Peroné, Mieoay Jánoe 60-60 kr. ömeaaon 48 frt 60 kr. — laagvirttay. Béryer Z.igmond a m. kir. opera atoUttája. a ak kir. taneakadémia rendet tanára éa Sailágyiaá Bárdoany liosa a m. ;kir. opera ehő rangú énekaoaőja állal ekléket 80-án nagykaaioai Caainó diaa ermében rande-teodö bnogvereeny müvora : L Chopin Intro-daetion és Polomán. 8. Dvorak Adagioa Adagra op 104 előadja Blrger taaár. 8 Verdi t Nagy ária TraviU oimü operából előadja Satlégyiaé Bárdoaoy lloaa. 4, Bach—Aria Coralli—AHemeade Mostktwttky Préa du beraeaa Popper apaayol lána előadja Bórger tanár. 6. Riedl—dal a Sokiogeai trombitás oimü operából, GriogSalvaig dala. Kády Váriáeiők egy matyar aépdai teleti előadja Se. Béidseev lloaa. 6. Braeh, Kol-Nidrá Daridofl Oua Springbr unneo nlöadja Blrger taaár, — Orrstek kartellje, A nagykanizsai orvosoknak lapunkban is tárgyllr kartelljére vonatkozólag felelős szerkeytőnk közlés végett a következő levelet kapta: Kedves barátom I Az utóbbi időben lapod sokat foglalkozott a nagykanizsai orvosokkal s ugy tünteti föl őket, mintha csnpa humanismus hiányból mindenféle kartellt kötöttek volna. Amit a nagykanimi orvosok határoztak, az ugyan tisztán privát ügy, éa amint más testületeknek van joga magánjai legP, sőt titkos határozatokat hozni, ugy nekünk is van. De miután ugy látszik hogy .a nagyközönség nagyon kíváncsi, hát M lettem hatalmazva a határozat közzétételére .• Határoztatott, hogy tekintettel arra, miate-rint aoo frtoa díjazás mellett egy orvos sem teljesitheti a ker. betegsegélyző pénztárnál az egyleti tagok iránti kötelességét; tekintettel arra, miszerint az egyletnek is jól felfogott érdekében áll, hogy az illető egyleti orvos UnyUg rímsitM it azon né hány ezer egyleti tagot családjával együtt orvosi segélyben — inhumánus volna ezen állást az orvosok részéről 6oo forinton alul — illetőleg 400 forint és utiátalány — betölteni, mert csak a tagok volnának hiányosan rosszul és felületesen orvosi segélyei ellátva. A ker. betegsegélyző pénztár igazgatóságának erkölcsi kötelessége olyan egyleti orvosokat és olyan díjazással alkalmazni, akik az egyleti tagok iránti kötelességüknek megfelelhetnek és meg is (eleinek. Nagy-Kanizsán, 1897. október hó 18-án. Hived: Dr. RAUCH ZSIGMOND A^ssrnr tarOK — IMmkisiérlsa As etradéras laaeo-tégek fénypontját tudvnlevötag a jyéas MM hódoló ditsiaivoaulát képeate. Zala vármegye mvt-kmímb, tftmm. Zala 84. Kin («. lap.) ím. október hó 2\|-éa dfeahandérinaa » követksaókből állott: tvéf BmIfluj JA«et, trM Battkydn* Enö, Btrtdmdy Trr»ne, OŰejr Ga.dó, ftóidazfc Kándy, M ewMljyi Dez-ó, Btmréif Uwe, Somogyi Gyula, Tkrdngi Ferenc. Bmtmpnj Almi, Dtrúíriet lkot, ár. Hpdr Kálmán, MMiimkt Ferenc é- Bnardrfy László. K-en illastris lertaaág ntvtaaaon Maya* díszben, Melyet a hódoló le vonlán alkataival vieett Majeieat e bó 18-ta flmeyyi Gyula pellioi birokáa, hol a gaadagoa a)erveit pari* pákra kapva, lefényképeztették magaUt, a Jmfeivoaaláat astlrókíieadö emlék aü céljaira A tel .ételek, melyeket Muüm Károly negyk.nl-aaei ftnyképéas estlSsAn, knfiiwiea sikerü-tek. — Owléál gjrMMMeá. Weintraob Lajos vtsapréai kereskedő a amit éjisska — mint lodósttók jelenti — vérssdrámát rögtönzőt! méltatlan éa lékt-lee haragjában. Weintrsub néhány teléében aioel a minisztérium e«y Updaal tovább 800 irt., Balaton-Újlak éa HrKasstor 50—80 tnot meat, a mennyiben — aiat értaallinb — a készséggel meg is tjáotoUak. ■ia^téria. wwtala kösiie.iatáei jóságok- _ éfllé ^„^ l4M tmmMfmmm léi beérkező jelentések al-pjáa áHandóan^ nyű- m bad-pestta. kÜTáHaai ipariskeiábae (Badaré wjt e anmkaakalnat ktra4 p«t VIII ker. Népoziakát ato. 8. etá) aa nroa e- iraa naaaaa >t a artoraroa anewnj- Ít\|m u aoreaibar ka 8-ikáa arilik mag. A be-EÍ1 z^SSLSP már megkezdődtek a októbTí). naa- asóbeü fcérétrJM\'iwMsIgTi ■taN.tmnm ^ ^ A Uaiol/aa áreakáet aovaaZ tói taonaah telvittartáf kapaTk a aaenődtet- márx)iu ^^ , ^ Miárre terjed. A ESflirw a ka hj. . vj^k régaett Uaalái meeleraégők saariai . ~ ** ffV^6 bó ll-4u a helybeli ^ ^^ ragy ácsmeaterek. piacon 4 frt 14 kr. késspéast találtak. A tulaj- -e donos jogainak kalló igasoláaa melleit ast a — »«y»gaMete« véeékrl kérréayek. rendörkapilányi hivatalnál átveheti. A kereakedelemögyi minisster lolyó 4vi U.M — A JatalamJáldk. A színházi irodák és "áma rendelete snrint a vásárok álbaiyesése a reklám vél alatok mar nem tudják, hogy mit 4s pótvásárok engedélyesé* tárgyáben a kónsé-igérjenek a publikumnak, a mivel a színházba fek réaxéröl benyújtandó kérvények 4s esek smí* iehesaen csődíteni. A .ssersö jelen* éea„mini-ter lékletei is bélyegmealaek. -év eiólt mini jóatoda kereskedő éa bérlő telepe-1 a páholyban" már igen gyönge csalétkek, valamint — Melle aa ettem éjt látagaUks tkim Fedeti Is mgéval és Ie4nyávsl Vessprémben Ele iszzal is ig-n bajos a darabnak és atöadáanak renc fiatal ir, kómivee is 4s még sssrslaes is. ints boldogon éllek, később ssoeban a férj kár- reklámot csinálni, hogy a Irivolitáson megbot Fiatalság és aestenég aea éppea vslaai roas tyásni, éjsxskázni keidetl s estei mindennaposét ránkoznsk. Ujat . ujat.. síinle ast hinne as dolog, haaea annál több btgt aseriett neki a lette a perpatvart kásánál a vagyona nagyobb ember, hogy eseo a téren nincs ia már a). De réssé! elprédálta. Mikor fslssége egy alkalommal aj csapén rabi Atibanak nincs; — a nálánál aoergikasan kikelt ellene, skkor elkergette, pár hónap múlva azonban újra visszavette, zseniül aaglogadts, hogy euntal csa\'ádspéhoz méltóbb életmódot fog folytatni. A kártyaasenvedély isméi a régi lelt Tegnap éÜl két órakor tért hass, artmoroun s nejét (elköltötte, bogy csomagoljon, aert ö reggel atssik Budapestre. As asszony kemény saóvsl támadt rá, mi Wiealraubot anyira dühbe hosts, bogy revolverével rálőtt feleségére A ssegény asszony — kit hasba MáK\' férje golyója — vértől borilvt rogyott üsas. A könnyelmű ember ekkor már meghints tatéi s orvosért futott, ki asooban kijelentene, hogy s seb hslálos. Weintraub ekkor maga ellen fenlilolts legyveret és torkába lőtt Stíyos sebei ihleti magán, de ut bissik, bogy felgyógyul — Htzaérler. Sokaa paaaaekodnak, bogy agyas stossarszákekben a hasi nagyoa hiányossá aértk kl, éa a vásárló közöaaégae < atnrs mód-jábia s maazut mért bust hiieles mérlegen Begaofotai. Ta\'áa jé votaa, ha az úgynevezett ■eri-gház vezetőjét a városi lanáea uisaians, bory többel tartóakodjék a mérlesházban. 0 t a biáayoean mért árucikkeket mindenkor aeg lehet aéielél hiteles kozaérleean. — Malesák síérakezása. Baékesfsiérvár várta közbiaiooedgá\', aea a ieeaasbb sziabea \'ön-teli fel sz az seet, ai a napokban a köayök-ui-oáben folyt le Aa eai bealdával 8 -7 dzaidás esredbeli katona asnt az uteábaa levő kévehás slt kivoat karddal a menet kBzben e kit oaak Írtak, aegkardl pozisk. Dakaj Pktslensésflk vaWsétos esatárteásaé fajalt, aidön 18 kösöe-kadnertebeli katonával laltlkeatak. Kardjaikat s kajtaet\'jeiket rántották ető t avval ttmad<tk tgyatara. A verekedés nagy rémöletat és aeg-botrtakostat ktitrtt aa ura járt polgárug közön. Vt«re a viaskodó felek ausl vátiak el, hegy vasárnap este egy nagyobb aaabtaa csa-táSan íovják beiejesai a Miben maradt viadalt A raadőrsét íeltelaatáe utiáa énésült u iaoi-dsasról s ayomban á irt a katonai batóeágboz a tettesek kipabatoláse végeit — H«tw4k4ll rab légy likam. Kapondr-óót irttk lapunknak s — A vtroatól alig bárom na járásnyira lakvö (Mdre kös«égben a alnap Megtartott nrastgot vásárt követő napon egy h«(t aabtr ballájtl találtak aeg aa oraaágutoa. A kaposvári e-endöreég koeazaa kutatás után el-logia a rab\'ógyilkiat, aki a kaposvári Ferenc Jóaset-aatUó hasissolgájz. Ott tartóztatták le <t a asáHébaa és neeét kisér\'ék a megyehásárs. A sjotsa sionbaa aa atoa kisiklott a csendőrök kaséit,öl éa aegaököit A aulai aesők leié ata\'sdt és att el Is Hat. Kézrekerítlsért ss óaases esendönégtt aoigósitoiták, mert erőt a gyanú, bogy a szökevénynek a tavalyi somogysailli rémes aéaaárlásbaa ia volt ré-ze. — Állasai asaakakéavelllée. A fö\'d-aiveMsügyi miaisstarma évenként öaaaairalta U egéaz ország auakakerteö mankáaiil és aaakást kereső aaakaadóit, bogy igy két téeyesöt egymáaboa közelebb hozaa. E oél köye- vállalkosóbb szellemű és Ötletesebb embe reknek van. Ilyen ötletea ur Borbély Andor, Kin Pál Békésen működött tor-sultlántk baritonistája, drámai spéjs, titkára, ügyelője és vigjtlékrendesöje, Borbély Andor u epésebb kritikusok állítása szerint gyönge ssinész, de ss elvitubttstlin, hogy ölltla jók, frappsnuk. Egy ilyen ötlete Bé«ésen megcsinálta t jutalomjátékát. At ötlet pedig — a mely Borbély kilenc álmitltn éjszakáján át született mg — ezen s klasszikus, orditó szinlapon nyi-latkototl meg : 111 Óriási botrány 111 No de ilyet I Tisti arak a sárdáben. Borbély Andor jutalomjátákt. Az ilyesmi ne kelteti volna izgatottságot Békésen. a hol Irányi Dánielnek haláláig manduttmot adtak legfökép azért, meri Békésen elsőül alakította meg az erkölcsnemeeitő egyletet?... Láahan várták u óriási skandalumot, a melyen mindenki sietett megbotránkozni éa andorrai eHordalni — és a melynek látására esiadenki elment a je\'a-lomjátekra. Igy csinált zsúfolt házat Borbély Andor ötlete. i - Am aj pealsiiéHékjegyek. A mint illetéket fonálból értesülttok, koroaaértékre át-száaitott uj postai értékjegyeket kot a keree-kedelmi aieiistériaa forgalomba a jövő 4v kezdetén. Ezzel kapcsolstbsn több rendbeli aás fontos refora is ételbelép a postai ssállilás terén. A kösöaaégts levelezőlapok postadíja tiáv-tfll kerdve u eddigi kél krajcár helyett dt fillér ltu s a portai tzAllitaáayok egyéb aeaeioél. kir szerint Iks ajánlott levelek porttyáeái is áreaw-létek leesnek, t melyek öesseeégélől a kereskedelmi koraány a postai bevételek jeleatékeny. 4-600.000 forintnyi emelkedéséi várja. A jövő évi állaai költségveté.oek eMiráaysáaánál már száaltásbt is vélték a postai portodiiak emelé-léből remélt eae bevételi többletet — At oest-trák kormány koronaértékbea való uáaitátávtl megelőzte kormányunkat. A bécsi hivatalos inság tgvaais tegnap tette kössé u aj okiratbélye- fekre vonatkozó alaissteri rendeletet K szenet 890. jeoaár l-jén uj koroaaértékt bélyegeket koseak lorgalomba. Ezek a bélyegek 36-télék és pedig 80 filléres jegyi. 18 pedig korosát. A vékony, állátuó papírra nyomtatott bélyegek körül t koronások 41 ailHaéter asgsaak és 8i ai liaéter tzélesek, mig t llléraaek 88 ailliaá-ter magasak ét 87 milliméter aatieeek. A jelenleg forgalomban levő bélyegjegyek 1888. fehraár 88 ától kezdve végleg fetgalaoa kívül helyez tétnek. — UJ vaaati aetáHékely. A déli vasúttársaság — mint értesülünk — H.-Keressturon aj megállóhelyet létesít. A vasút igasgatóaága a megállóhely léteeitését kérelmező községektől sz épiteodö váróterem költaégeibez 800 Irtot kívánt, melyet ssok éi pedig: Mtrctii 400 fit, Kéthtiy ■erelem, aert Jaüáját, a ki uobaiaáay, tróa tár alatt tartották, 4a igy tl vtla tiltva a kásboi járni, atrt ezt az ar aea szerette. Fsiee vérébea azonban eröeee keringett a nerelem láza ét izombatoa éjjtl aeréazet gondolt Klaeat a Júliája lakáaa elé, aokáig sóvárogva aataléht u elad emeleti ablakokat. A lépetohát udvarra nyiló ajtaja tárvt volt hanta a tetőről aláereszkedő csatornán felkaszo\'t at első aaeletig, t folyosó egyik ablakát kirttlea beagro\'t, haaea sureucaédeasécére eltévedett as sjlókaál le t a házi gazda In. FutMtr Ferenc saobájáa kezdett dörömbölni. A békésen alvók iiedtee ébredtek fel diánkból t megkérdezték: ki van ott klaa. A szerelmes kömives legény kelepcébe kertit; menektlléeröl szó sea lehetett, de ss elókivetl rendörök hsairoua goedjalkbe vették a zabolátlan szerelmest. — Allattgéssságágyl klaaalatáa. A ra gadóa állatbetegségek állása Zalaváraogyábu oki. 80-áa. Lépten: Batyk 8 u.. Káptalanfalva 1 u., Ukk 1., öaaaeaea 8 köaaág 8 udvsr. Takonykór ée bőrféreg: Bánok Sst-OyArgy 1 adv. Eűhkór: Aodrtshida 8 t., Botfs 8 u, Ssataata 8 köttég 8 udvar, Sertés vész: A!ó-Hasó\', Bak-Besaenyő, Botfa, gaabr^kdek, CsAaftdér, Dtk-lesaia, Dióakál, EgyeSats, E«staregaye, Fttaá-Máad, Öyeoes-Díás, Kehida, Karka-Sseet-Kiraly, Kaaatbely-Polgárváne, KSveakálie, Leadvn-Ujtaia, N -Rada, Na»y Kaaiaaa, Nagy-Rtone, Naaaaa-Bük, Palm, Petrivint, &t\|k, Rtdiet, R\'igyáta, Sárhida, Söjtőr, Sümeg, Szent Aadráa, Tot-Szt. Marton, Ujndvu, ZJa-Kgerseeg, Zala-Erdőd, Zala-Sat Grót, össaesen >6 kösaég. — IzgtévMilés A spanyol ét pertatál borok vtaárlói ezen atoa figyelmestetaU, kegy gyakran kínálnak Bslega borokat, atelyek aea a Budapesten, Bée«ben és Prágábae saákelö éa aa egén oontlneneea elterjedi „1%t Owkaeaákei Btitftt űosydny\' tol ereitoek,. Kaak aa.8afeto> szintén Bodtgákaak nevezik aageket, hogy a hasonló névvel aee\'áveaaaaék a konóe»éget t agy Ituék mtanbt ők a Contineatál K>daga képvise,öi lennének; boralt azonban utak oly valódiak ainl a bitorolt idv, mert eaakie m kiaarólag a C >alinentál Bodega Compaey borai tredeek tényleg Spanyolorazágbdl ée Part agaiból, a aiathegy oaéadae tlimmMm réeaasOi a ümfimntdl Bodtya borainak jóaágttrt Dr. ük egyetemi Uaár Horoaalóbaa már rég hateaáitaije üdülő betegeivel; dr. Pfiufrmml* atnebeet ad veri orvos ast Írja, bogy aCaaliaentái Bodega 88. as. Tarrageaa borait öreg eaberek 4a tdllök aaáatra már évek óta rendeli dr. Jtntemra leabergi daadtrorvet readkivüli ertMtf snar gyansat ajáalja ée rendeli e borokat ér. JMÜer haanoveri titk. fé aaégütyi laaáeoee ast ifja, kogy kipróbálta a neki beküldő\'l berakat, tisstá-nak jóisüaek találta. A próbából feaaaradt bort asegény betegeinek juttatja, a vagyonosoknak pedig feltét lenll ajánlja heaaaálalra; dr. Jtá frankfurti egóezséglgyl teateaot aet írja, kegy fíleg a Ponbor u, aelyet nagyoa gyakran szokott rendelői irfleitdnek. dr. Sátiamw beit- Disz levél papírok, íróasztal garnitúrák, Gyűjtő-Albumok képes postakártyákhoz, Emlékkönyvek, Virágpapirok nagy választékban kaphatók: Fischol Fülöp könyv és papirkereekedésében Nagy-Kanizsán. ftgy-Kaniana oaüWrtök Zala 94. aaim 7- Up.) 1117. október hó t\\-4m bsai edvari u«4om pedig aat moadjn, l.ogy ajkai te e .berakat minden or voa (gyeimébe. A Conilnealál ftidega karai ailonk kaphatók; Nnt 4a íhk arakaél N[J-Kiiíimi A közönség köréből. Már árak óta küzdők a „BmmIm" titkos ayógyassr trasitása sllsa, melylyel ss sgéss környéket elárssst\|ák, mart aa ma már usm megvetendő fHmirktrfkttUii árucikket kápes; de baastalan, bár van agy ninlaatari rendelet, mely bintetéa tarba mellett lilQa esi Több iaben jelentetlem már megbetegedési, sót balálaseiei is, melyet a ssar idéaett sW, de s megejtett vizs-gSlatnál, hol nem a bsssnált ssert rissgálták mqg, hsoem mindig valami mást mutslaak sió a hossátsrtosók t ast ártalmasnsk a»m la AttAk. A gyógyszerésztől nagyobb mennyiség költséggel ia jár, mely a IrSgy.kihordá-ák la aa-gjoa megaebaaiil igva sok aasthea nem less laaáaaoa a taigyának iáddal v«ló koaaerváláee, hanem ilyaa e-rtakben In oáianarlbb Inna a aaa-periotafái — gi\|>s< haaiaalata. A aaaparfnaatát gipanai akár aapoakéal kordiák ki a trányái na istnllóból n trágysisirprs, akár pedig rsuk Msoayos idők &< b-n, a lagoébaa rlbb aa Istállóban as a\'omrs hintani, A mennyinaaél lllmőeg álö-uly 1 drb, 800 kg. assrvaaarhára 1 kg-ot 1 „ 600 „ .óra 760 gr ot 1 n 100 M aertÜ>H 800 ur ot 10 „ 60 „ jnhrn 1 kg-ot aaiallhataak naponta. A kálúótiol n sapissükséglet ugyanez, mint t S\'Uverlo-ziátból. esi asonhsn nem tsnác-oe aa ia \| tanéban elhin\'esi, mert as állatok Jpa\'áit megpu követelém, hogy ily mérges\'^M* * ok \'kbó. még^ as kiállóban ____Croton-olsj lariíűmu ssert, W* sa al»«ás alóit ksll aat sl osskis orvosi vényre, mely leikialtó jellel van ho« " 4ll»tok P"141^ érinikeséebe ellátva, adja ki — s laikus kereskedőtől, ki se feteltteaéggei, se kalló ssakértelemmel nem bir, ut nem követelhetem. Padig vannak más plféle gyógysserek forgalomban, mint Pagliano 3yrap s. !., melyet as orvos sem meréaaalae rendelni, mig a IQsseres hábo-rilatianol kiadta én mig a gyógyasaréas mindig léi lábbal a börtön elölt áll, ha e téren legkisebb mulasztást kövst el, a fttazerkerkereskedö nyu« godtsn slssik, hs valamely ssegény ember mérges szereinek áldotalul esik. Rogy miérl hunyjs be ssemét a baióeág e tények elölt, löbbssöri figyelmezleiéaem dscára — nem tudom, még kevéibé ast, \|ogy miért áll a gyógyszerész á kereskedőkkel szemben, oly ssigoru felügyelet alatt, mikor aa utóbbiak kényük kedvük aze-rinl mindennemű gyógyszert háboritlsnul árulhatnak. AUGENFELD FOLÖP, körorvos. E &1 g g i d a s á g. Trágya baaserválé aaerek alkal- ns jöhessen. A »ssuperfo»s!át — gip««ek káiaitlal való ogyüttae bsaanálata trásyakonaerválásar ssintén Igen )ól bevált, a u igy ksssli trágya külősönen ssalid vályogon talajukra igea Jé hatással vsa. Kiséraü« meg ilyen móilon konaerváloi a tragyatel»-pel a a terméé eredmények már egy ka ev multával megmatatják as eljáráa be-ijaaaégét, A lasalretfU ieraaéa mmAI 11 t A* áréi Miuián a Is-sHretelt termést asm minden termelő dolgossá tel, mindjárt olt a helyssiaén, hanem gyakran tovább s\'illltjs, egyrészt ssaólói, maaréast pdig a maaUX, bogy asi astán más helyeu isssealáss erjedés leio yáaánsk : szűcsé-goe, kosy esek aállitteánal biaonyos óv rendszabályokat ssswmel tartsunk, bac«ak sem akarjuk fáradalmaa munkánk gyüaatieaét koekáztami. E kérdem tehát kéi saempontbó kell figyelemmel ideérni: 1-naőr, ka a tuUldonképnni termést, aaaa aazőlőt fürtBkben asállijuk; 2«or, ba a már aysrt mustot továbbiijak oly óéiból, bogy a<t valamely mas balyen btlyesittk sl erjedi oe \|aból. Az első esetbea a aeállitáa némi nehéznágek kel jár, amennyiben nem ss«bad már aagyoa megérett saőlói saállitaai, mart as sz utazás és ss A jövedelmező gandálkodásnsk első és lagfoa- ebből kifolyó rázkAdta\'ások folyián könnyen taaab frltéáals a talajnak jó trágya erőben való megromlik. 8 ss kU9aö<án áll n vékony héja tartása, csak sz a talaj sdhat kielégítő éa jó ssöTőoél, meri ba már naefna megértek a ssemek, termést, a mely s növények által arükaégelt táp- asehaek a bőre kireped, a must aaátlolvik a láló aayagokai elegendő BManylséghen tártul- eankhaaar erjedésnek indul. Már pdig éppen mnaaa. Sajnos, kegy basánkban e tekintetben a ez as s mit minden ária el kell kerülni, mert gnadakösöoság legnagyobb része igen sok mulaas as erjedés átmegy aa egéaa tömegre, akkor a MásUvet mégeles idősseriat, s asék nem fölös kifsjlődötl sséusav nyomása (olyián a hordó szét-leges ha n helyes trágya keaelé»r6l egyet-má<t pattén. aa nlfcnl^»mai is almondnnk, at«n reményben, Miután tabát a keváahbé éreti aölő aehezeb-hosy maaasivlalik ast sank a kik itnlvassák. ben reped kl, taaáesos enk olyant «aálliiani Sokaror haagosiaijak az ulabb időben, bogy as hordókbsa s ssi Is agy, hogy a IQrtök sem istálló trágyát veastssséiieUŐI megóvandó, külön- homokosak, sem pedig penésaek ne legyenek, köső anyagokkal kall konzerválni. Ilyen koazer- mert külOsösan esea utóbbi körülmény lolytán váló navngkéai önmeretes s föld, a ksinit, a szn- könnysa megsaheiik, as, bo«y az sxeaa siálliu perloaafálgipss. K köaül mindeniknek megvan a mánv iiifleiá va érkesik asodeltelési helyére. A smgs előnye, alkalmasáanknál azonban figyelem- azáilitásboa pedig oaakia Mfezástalsnul tiszta és ael kell lenni a aMgirágyáaaadó talaj miaóaé- kéneseti kordókat knaanáljaak ; a kifejlődött síén-gére is. gás elejét vaaat minden erjedésnek. Ha aa latállótrégyát könnvQ homoktalajra akar- A n i a már kipréselt must saállitáaát illeti, jak kihordani, melyen a trágya gyoraaa bomlik, as uiyan már jóval könayebb, mindasnnáltal s eélaak n kamaaa aMoayiséaet lehetőleg (okozni ssfikségea biaoayot ssabálynk betartása ennél is, a ksinit slkslnuuása Isgmegfslöbb a >rágya kon- bogy n matt még mini ilyen érkezzen ng tea-aerváiá«ára annál la inkább, aert as ilyen tala- del elési helyért. Köatudomáau dolog aa, botv jak káliumbaa rsndsaariat igen saegények a igy midőn elválaaatjuk a aaőlö levét aanak a bánétól, a konzerváló »ásr a hiányzó lápanyag pótlására as e\'öbbi magával racad biaooyoa erjesztő sejts-is szolgál. ksl. Ezek ssláa a folyadék cukortaralmával Ntbén kötött humntissagény talajokon gyorssá. ssemben a a kedvezd hőmérséklet kóvetkestébsn ható ti ágyára vaa saükség, de egyaiial a trágyá miad.obbaa kifsjlödask s amgkeadik a cukornak hsa sok bomussképző anvsgot ia jtall a lalaj kö- ssessssé való áUlakitását. Kgy szóval as srjedés töttaég A* kidagségáoek sllsasalyosására nyujia-!eaakhamar megindul a ast a nagy menayiségbea aak. íz eaetbea a trágya koaasrváláaára íegóél-. fejlődő babon lehet éssreveaai. aaerübb Isaa saoperlosafálgipaaat kaainálni, mert \| Már pedig ka valaki ssüldmnstot <«>i és aaál esáltal aa Uf talajokon rsndaaariat e\'öfordaló lik el, ns rendesen ast is akarja, bogy as ebben lóloaaloraav éa mása asglnyeégea ia aagithstiak. as alakjában érkaaaék boasájs, hagy i aat sn\'án • As oly latMétrágyál, sMlvet kötött, de bumuas- a ssját belátása szériát indítsa arjadéenek. fonioe daa, lavékany talaj trágyáaáaára akarunk lelbaaa-! Uhál, hogy sasigátnljnk a muatask aiköabea aálai, toldat volán oélaaerü konaervá\'ó aayagal \| való arjáé inét, asmaaak a már satliUtt okaál lelkassaá\'ai, mivel atoabea a Uágyáaak lőlddel valá rétegeaéeére 41 a trágyahslomask legslsbb 76 em. magú Mdréiaggal való beiödéaére aagy-•eaaytaégi löldre vaa eattkaég a az eljáráa aok fogva, baaem még aaéii la, SMrt aa erjedéa köaben beálló bagyogáa hálása alatt a folyadék kifolyik aa sdényböi. Máarésst beállbsi aaaa már gyakori sat is, hagy a beadd a kifejlődőn gázok hátasa kévná-keatékeé seétraptd. fia takát atafdá akarjak vani szQkaéfles, bogy aa éUsatö sejtek vsgy aréaten, »a«y idslglsaassa teltwaa ■■ ■■, aaaarla\', bogy liqueor vagy randaa bort Masak a ayarai. Ua auwiot L^anar borok gyasvéaána akarjak falkaasaálni, ns erjadást végligeiSM fa lebet léagesitetii, ha bors/ásat latink lwb. Ha aat körfllhs 1 12-18 asi aaiékoa arány hsa öntjük a mattba, agy iflkd\'staasn alvaamik.a benőn rejlő arjenaiőá atélafaa kaiénál. BsatoÜs agy, ba a maat még nem mo siotl samsaiaemü srjedéai tOnemenyt C oélra I gjobb a iái reküi-kált knraiaaa, a aielyaek keMaawa a aa ■e.Hipas ssaa célt lakat elérfi, aaaa a \'eljnn ileriiiantiét, ka a bdaégaá anaeeatráljak. Miután asonbsn s legtöbb eastbea a aastot esss ssért saá IHják, havy (íeaka bort ayaajnah belő a, as srjasaiök ksiását sssk idsigliaQasM kell IsIfAgsamtaai. Ebben aa raeibea tabát paasláa a keabaa folyamodunk, miaán annak eaak elnltatd hs\'ása van aa erjeastéra. Essa kénesési sl járás lŐbiMela ranétzer alapján történik. A kgsgyssarühb ai.bái áll, hagy a hordót kénaaett kaaöeeal jól kiég^ak, sswáa kevés moetot beleőrtva, sat kadagva, alspaaaa e«bengerget\|ük. Ea által a maat mamába foendja a kifajlldotl gásokal. Az áa imÍw Sbb mn-tot la öntve, aat n\|ra m%forgatjuk a sasa sliárna mindaddig is-xetaljik, mig a bordó 18-kéletnsen meg nem tel. Aa egéaa eljáráa alatt azonban ügyem kell arra, hogy a bordó ayilá-sái szagolva, ooaaa mindig srds erős kéansaget éres/ünk. Egy másik aljaráé abban áll, hag) agy apró lyutakksl ellátott (enekü kordói »e áliifs. as apró lynkakoa boeaátjnk át a mnnux, mialatt agy kéét égnld kslyba oö»e a oaaplyakea ál bovensfl a gáit, ugy bogy aa eadkéai sláhalló maat agy-ssersaáiad abnaorbsélja a esőből kiömlő kéagist a igy steriliaálódik. A gyakorlat kkmaUlta, hagyna id^aaaa atariliaáiiára haazaait 1 liter mas aak amgteielf kénmennyinég 8 grammot tana a miatáa agy I grammon kénkaaóe 6 gramm héaeaval ad, könnyű annak kisaamiiáan, hogy mennyi kánra vaa szikség. Ha a aaáliitáa sek kása át tart, ajanintoe, ka a aeprüt előbb kiaaá ma> gyéét tjük, as sziáu aok erjessidt távok aL VASÚTI MENETREND. KA9IIIA á 11 a aa áa. m ! ? is. v. iy. v. V. V, n v. Szombh Zsls-Eg. Barcs V. m Qyékéoyfaa. v I n d o Tá a IsnasárM 17\' v. V. V. V. SS. V. u. r. 17- v v. v. a. v. is. V. 17- ▼ 44Sregg- 8,86 d. u. 18 20 este 38 este — déib. dOfiregg. i>80d u. 6;löd. u. 206 d. n. 12 46 éjjel 48regg. In v. 16rsgg. a r — d. a v. v. 164 n- V V. 06 d. u. 467i A a aata Erkeléi 17* v, V. as. t. V. V, 17-v. az. v. & v, V. V. a. v. tn- v. 17. i III K v. íi Mragg. 10 A a. 22 égjél 9i 466d. a 11011 42 _ 04 regg. 86 d. u. 06 aata piragg. Mi a. 66 eate 10 éjjel 46 d. a 9, 41WH MM Nagy-Kaniasa eafllflrlök Zak Pl gaám (8. kp) 1897. október I* 21 ^ Laptalajdoaoe éa kiadó: rutCHiL rtiAr. Hirdetések: i ryümöloa-, uti-fasoréi dlaafák, legjobb fajok, szép erős törzsek. Készlet sok ezer példányban. Diszbokrok. Olcsó árak Árjegyzék bérmentve. Hajne Jánaa, 8M-S Starti. 1 „ Nemzetközi Baleset Illeti toiW KisTéijtirsuif" ellogad ezentúl baiesst elleni bktoaitásokst gyaraiakskra la a következő módosatok aaarint: 1. mint egyszerű bktoeitás ; 2. mint feltételes dijftzetésQ bixtoaitáa: 8. mint dfjrissutérités mellett való biztosítás. Felvilágosításokkal készséggel szolgál a lőőgynőkség; m-t Lőwy Adolf ur Vaiy laiiiiiáiL Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. XXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXX 8 Óriási nyereményesélylyel bír x nyereményesélylyel az I. magyar Ur. szabadalmazott OSZTÁLY SORSJÁTÉK! á ugy. kkr. itrfályierajiték nyaram én yének lagyaáfeA. á lagaagyekb ayereaUty a játékterv 9. \| Martat X 1 1 X X I I iaa r korona 1 8 x X X I I X X X I 1 1 X X X X B X Eu "01114 nyereaéiyik ktléaltgat kassatása a ktvstkMl: T l , l, 2 l-r í 2 i 8 I 7 MM 400,000 800,000 100,600 90.000 80,000 70.008 80.000 40,000 80,000 26,000 20,000 16,000 10,000 5,800 8,000 2,080 1,000 800 8000 200 170 180 100 80 40 áa Í8Í7. tv (abraár ké 37-lkl tírráay JJ trtslaébaa a Ut letté f. hé 1-ávál a X ■agrár kareas omágtlhaa aegasást, ^ ét helyébe t ktlAtéfta kUéaöetn pedig W Háaetomágbaa Bár régto ftaaáUé te W aokatoroaaa kipróbált oaatilyeorajátlk II lép, á ktdvtaé ayieaalejeailyak kínt- K kestábea kasátkban la aapra-aapim al W érdtkINái aaaa al inténéar tráat H t\|J kogy a terajegyek tegeagyobb léat X Bár al la adatott. A kereelet atáa ítélve, «* valéasisi, bogy a eort\|agyek kteibb 2 cttkia rááaatáa aellett taaanak kaphatók, W ailrt aJ4alato>, bogy t rMallet aaakt at af kleeák, aert at tW\| kazáé Bár f. évi 2 aevsabsr bt ll-éa Uriatlk mg. X (lak ÍOOOOO aarajegy X lelt KlboeaáUa, aelyMI BOOOO ajreraaeéajrajral \|\| 5 á tanjegyok ára u tlté kaaáthta: S a— frt agy sgáaa sasáttl seratagy m S - frt agy fái „ „ ft ISO frt agy aagyed „ n w 0,1% frt agy ayeXeaA „ I á basátok a «»árotl vigtáé Iptletá- M baa lykváaeaaa Urtluaek a May. kir. S ksraásy Mgyslsté alatt te agy kir. fi k»ajegyaí alatt )g A eorejagyeket atáarMtal, vagy a 2 öaaeeg farttatslváaytsáta tllialha W ajáatott Isvélbea klldjík. JÉ Kiadta tgytt vtvé átvét aasssal (al- aa laaa klbaira. A hat tartály baa klaoraola >dó 10000 ayereafay w Ut öeeteáJllle tt Jagyaákbí 1 látható. »l , •7 . > . 482 . 788 . 1288 . 80 . M 31700 „ 2 1880 , X 4800 , X w. X *» S 2800 „ 218888 TS"!* 100,800 kor fi langta, Bely éoatálybataoraoltaUk kl. * a Ugy. kir. szak. Mitályterijáték fMáraittél: J\| WBUDAPEST, V. Nádor utosa •. X Viazont elárusítók megfelelő jutalékban résisaOlnak. X EhrOnk : pontos,lelkiismeretes kiszolgálás és szigorú tttoktsrtás! X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Jegyeitik éa vevtlak aladta agyw hasit atáa megkapják a Uatritt tor- X tolátl jacystkat. jl Pethes R. és TsaS I magy. kir- szabadalmazott OSZTÁLY SORSJÁTÉK A ugy. kir. esztályeeraiáiék so.ooo nyereményének \|a«jraéke. A Ufcatgyobb nytraaény a (átlkterv 0. \|. ásottat ^.áSS® korona. A tyoranliytk klISuöa boooatáoa a a WvtUtesé s Mytreaátyek 488 768 1888 90 81700 4900 60 8000 8900 Eeraaa 800,000 400,000 800,000 100,cOn 8ii,000 80,000 70,000 80,000 40,000 80,000 86.000 80,000 16,000 10,000 5,000 8,000 8,000 1,000 600 810 110 700 810 100 80 40 60000 uly a tm tik kl 18.160,000 kor. Mljhaa át 1SI7 tr rabfaár ké 17-lkt Brrle, taarial a Ma httrl aegteáea át «ea ea-lályeorijáták állal aétátallk, llaSnalib aaaa aaat aandáMkek már 100 • éta Im 1"l ni" éa as ateM taat(nyk aMaNtk. Válaak Muyannaágaa le awalkaUk Mata aa éiéikiedét, síelt a Mjmk laaaasyakb ráaaa Uato. kttakbaa Taa. Mtawakáia llya-aak tank rláiillml hru1! ktsknilk lilrl ^áaUab. hagy a laullel aa kétalak A magyar oaalályaor^jiták Ut: íoo.ooo éa so.eee srsdetl tarajigybll péezayefeaéeyM á ayerW aeiayek aly allayliek. kaay aa aáétgt kit tmri, >tgy HJ Igtrrlaj H tat. eaaal aaa la baenaiahil Sose. Ily eHayée eeályekkel wiaikaii ■laéiakl ajr^iai kaaM a lainenlaik rlaa«ayalkaa képaal. Aa éaaaaa tflL"00 ayanatlay a laltiita álló ayefMéay Jegyeik kél lllkaM aa aye-M remin] ek é rlnban leaaaah Meoreolva la >■ ayeté eonéa«y káaapáaakaa kMaaMedk. ■ á aaegagyek lea at alaé batltkaa\' • frt egy otéusaoéo«loewtfst7 a y fél\' , , l.aa ,, igy tagyaé t i 07» r tgyayalaaá,, n A kaaáaak a Brárarf »lge4<l Ifáimbaa ayilriaaau Iflrttank a a. Ur. kaeaéay aWgyalae alatt te agy Ur. bMegyal elüt A kailall ■laéiaUJelea h\' Ml (Ulatkalylaágflakbaa aláraaétjek n»y aWavHallal, végy aa éaaHg eiiaaa»l»t»r-MŰI baauin allialba a\|4alMt leilHaa alktmsk aa anáall wnlipahal Waéaa egyet vevé aevét II ia aOegyaeeék a veaétak aűaéaa ma kaaáa atáa aagkar Ják a UaetM te telátt Jagyaikat. Beaéelaáayeket f. évi aMÓfcer hé SS-tf fcgaáaak iL Török A. és Srsa a aagy. Ur. azakaé eeztályeer^áték fMérasIlél: BUDAPEST, VAoalkörút 4.pP. Mám. xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx Nyomatott Fisebei Fülöp laptokjdonoanál Nagy-Kaniaaán 1897. 85. Nagy-Kanizsa, 1897. október hó 24-én. XXIV. évfolyam Táreakás-áfáiét, f<alM m kWil MlnkM. ilif H0«ai iWn Z ÁLÁ Politikai és vegyes tartalmú lap." Megjelenik N -Kanizsán beteoktnt kétszer: raaárnap éc osBtfirtAkÖa. - ■ kk^itoaUta. tbórvarm iazi Mahnlthna H árt - kr Ntm ItoM (IM-b 0 i flMMt IméM te(MÉ«aa A mm itek vizza. Ara: lO krajoaáx. Felelős sMrkssztő: IZALAT SÁIfDOR. Illliiit mMMii IS kv. lamtea kMatfa>« imft »lila«>i<ai latáwétk Segítség az ínségben. (A. t.) A legutolsó évek sajnosan megszégyenítették a magyar Kánaánt. Azt lehet hinni s bízó meggyőződéssel hittak mi is, hogy ez a termékeny fekete föld mást, mint jó hazafiakat szülni és fölnevelni nem is tud. A fejlemények sötéten, sőt véresen cáfolták meg est a sokáig tápiáit nézetet, Magában éppen as Alföldnek szivében gyúlt ki u elkeseredés lángja — joggal vagy jogtalanul, azt itt nem kutasok — a fönnálló jogi és társadalmi rend ellen. A mult nyár csekély termése uj anyagot nyújtott as elégületleneknek és az elégületlenséget nem lohasztja az, bogy a gazdát nem kevésbbé sújtja a sora csapása, mint azokat, a kiknek megélése két kesOk munkájától függ SMra lehet iátai, hagy as dkaaiadést a nélkülözések, as élelmi cikkek árának emelkedése csak ibkosni fogják és ily módon tágulni fog as a hasadék, mely a gazdát és a munkást egymástól már is elválasztja Holott as ellenkező volna kívánatos, nem csupán az egyiknek, hanem a másiknak érdekében is. Arad-vármegye gazdasági egyesülete, a csapásokkal: azok nehezebben vagy ép-gondolkozott azon módoktól, a melyekkel [ pen nem vennének erűt rajtunk. Nem ezt az előrelátható, de sajnos eredményt megelőzni lehetne. A nép éldorezésének ügyét akarja fölkarolni és kiküszöbölni\' a gabona-uzsorát, mely az Alföldnek éppen ezen réssében szertelenül dul Községi magtárak fölállításáról van azó és arról, hogy a közvetítők hasznát, mely Ínséges években még nagyobb mint egyébkor, a lehetőségig redukálják. Mennyiben fog es s&erftlni az arad vármegyei gazdasági egyes&letnek, azt valójában nem tudjuk. Aaivit azonban látunk, hogy a gazdasági helyzet ezekben a gazdagoknak hirdetett alföldi vármegyékben is átkozottul gyönge. Ha volna félretett tóhíje, melyet a jóter-mésü évek fölöslegéből takarított meg, nem kellene a parasztnak \' áz uzsorás Icaijaiba vetni magát; nem kellene axorbítáns kamatokat fizetnie azért, hogy a jövő termésig ugy a hogy tengesse életét. 11a a bőség éveiben gondoltunk volna a sovány esztendőkre, könnyen kibirhatnók ezek nyomását. Ha szövetkezetünk volna akkor, és összevetett vállal állanánk szembe peregne oly sürün a dob nem találna annyi munkát a végrehajtó: kevesebb ember tagadná mindazt, miért az elődök hajlandók lettek volna föláidoeni mindent Ma ott állana a faluban a hitelszövetkezet, késsen támogatni mindenkit, a ki reá szorul; a fogyasztási szövetkezet most is olcsón és a régi jó minőségben siállit —á as árut, mintha a mező kaláawi dus eredménynyel jutalmazták volna a gasda fáradozását. Az dadáéra szövetkezetiek élelmes ügyvezetője nagyban, tehát drágábban tndaá értékesíteni a mi a sovány termés fölflafcl géOl megmaradt Igy legalább részbea ki lennének köszörülve azok a csorbák, behegesztve azok a sebek, melyeket a roees esztendő csapásai ütöttek. Éa a mi mindezeknél talán még fontosabb a rombolásra irányuló szociálizmussal szemben: gyakorlati eredmények által bizonyítva, ott állna mindenki szeme előtt e régi axióma: aSegito magadon és Isten is megsegít* Be lenne bizonyítva, hogy állapotunk csak akkor válik kétségbeejtővé, ha megazflnt&nk A „ZALA" tárcája. JUSUlmm Ylláf." - á JULá" «at tártál. - Ezen a címen indult meg Mikos János báró szerkesztésében egy spirítissta-ujság. Már három szám jelent meg belőle. Egyes közleményeiből kitűnik, hogy a spiritizmus már nagy mértékben hódított Magyarországban ia. Az érdekes újság harmadik számából az alábbi két érdekes közleményt vettük át Olvasóink bizonyára érdeklődéssel fognak kissé bepillantani s rejtelmes világba, aminek spiritizmus a neve. iMBoaak éa médiumok kiképaásáról Sokszor halljuk kérdezni: bogysn lehet megtudni van-e valakiben mediumisstlkus tehetség ? Mediumisstikus képesség vagy tehetség sgyáltslán •okkal tőhh emberben Iskosik, mintsem hinni sksraók. Hogy s felöl tisstáben legyünk, hogy például egy adott lázasáéban van-e egyik vsgy nátik, s ki t tehetséggel bir, legoélsserübb egy i-d, vagy legfeljebb 8 tagu kört alakítani, csa-Itdtsgok vagy jéharátokból; aak egy megfelelő "tgvségu közönségéé asztal körül helyet foglalnak és kasaikét gyengéden a asztal szélére helyesik ugy, hogy mindenkinek s kis ujja a szomesédok kis ujját érintse. Nyomást gyakorolni vagy as ssztlf: taszítani nem ssabad; ennnek különben nem is volna értelme, mert hisz a lárssság nem asért Olt öaase, hogy egymást rászedje, hanem hogy lássa: van-e köstük médium ; egyáltalán komolyság a a legnagyobb becsületesség feltétel, s mi nélkül jobb bele ssm kesdeni. Jő hs mindig egy ur melleit egy nő foglal helvet. De ha egyik nemből több vaa mint a mátfkból, Unrsges különbséget nem test. Ha a társatág ily formán \'/» vsgy \\ óráig csendesen beszélgetve vagy éneselve ül, ámbár a nem épen ssükséges de meltösendö mindeneseire a ssjos múlatás, civódás vagy hangon nevetés, (mert es hátrányos volna) a esen idő leforgása alatt sem kopogás nem hallstsslk, aem pedig tz asztal meg nem mosdul, legjobb a kísérlettel as nap felhagyni, a ma vagy harmadnap pontosan ugyanazon órában a ugyanazon személyekkel Ujrs össseülní. Sokan előbb imádkosni szoktak, es azonban egészen feleslsgsa, mert a szellemek sslvean eljönnek, éppen ugy mint ml szívesen megláljuk asokat, a kiket szeretünk; olyan asei-lem pedig, a kl a vonzalmat kassánk nem érés, amúgy ssm jün el, akár imádkozunk, akár megkérjük. Ha 8 vagy 10-eaari kísérlet után még semmiféle eredmény nem matalkoslk, sz rendesen snnak a jele asokott lenni, bogy ama társaa-körben nincs egy is, akiben mediumisstikus ts-hetség volna; a igy legjobb akkor ma ssemé-lyekböl álló társaságot ősaseállitani. Ha asonban eredmény mulatkoaik, I. i. ha ha-pogás hallatszik zz aaataibaa, vagy pedig ha. as itsztst megmozdul vsgy smflKMRlfUlor biztosak lehelünk benne, hogy legelébb is egy médium vaa S társaságban. Hogy megtudjak, ki s médium ? kérdést keH intéznünk a szellemekha a kárai őket: jelölnék meg ss illetőt; erre a assisi magétól, minden-kor bizonyos erélylyel a megjelölte dő személy fslé mosdul, ugy mintha erősen taaaitanák, a oly bistossággal mutat rá a médiumra, bogy la hetetlen felőle kétségbea maradni, hogy kit akar kijelölni. Egyáltalán a asztal ily nemi demea* stratiói gyakran oly értelmesek, h-gy felérnek a beszéddel; ha két vagy több médiám vaa a társaságban, sorra jáija őket, mindegyiket megjelölve. — Nagy ügyeimet kel rá fordítani, hagy a zpiritisstikuz kör tagjai mindig jó egyet ártéabea barmoniában legyenek a agymáz iránt baráti vonzalommal vitelt testnek. Disaarmooia, sgyma iránti ellensseuv vsgy gyfllölköda agy seana jé sikerét, még ha igen srötsljss jó médium volna is köstük, lehetetlenné teszi; ugy szintén dvako* dáa, lárma malslosa vagy a zpiritismus a a szellemek nevetségessé tétele, la es Igen laraá. szeles Is ; mert a zsellemek nem ktoyaserüségM jönnek, hagem jóssántukból, hogy hsráttlkaak. vagy rokonaiknak saávességet vagy ssotgáiatot legyenek, hoyy meggyőzzék ükét létezésükről, hogy hírt hozzanak a másvilágról a jó tanácsa kst adjanak; igen világa tehát, hegy elmenőt kedvük tőle, hs nyers hangon haaélriéah bossá- Zsolnay-gyárak fóraktára: ALT és BOHM, N.-Kanlzsa. Majolika éa dísztárgyak. Rosalyt-edények. Fayence falburkolatok. Majolikakályhákra, valamint épület diszitéeéhez való terracotta-disztárgyakra megrendeléseket elfogad Nagy-Kanna* vasárnap Zala 85. szám (9. lap) 1897. október hé 14 án. térfiak lenni magunig ha elvesztett Ok bizalmunkat saját erőnkbe. . Ne feledjük, bogy a szükség sok bűnnek anyja, de egyszersmind rendszerint sok erénynek szülője is. A legszebb erőfeszité-eek, a legnemesebb jellemek nem a bőség, sem a gazdagság emlőin táplálkoztak. A lefolyó év tanulságai uj kort nyithatnak nemzetünk erkölcsi és anyagi fejlődésében, ha a társadalom felsőbb osztályában lesz elég erő megérteni a kőtelesaség szavát és ahhwz képest nem lankadó buzgalommal munkál. Ellenkező esetben a már most sem derült kép kétségkívül még inkább elboruL Politikai szemle. BelfBld. A főrendiház ülése. - A főrendiház e hó 29-án tartott ülést, melyben elhatározták, hogy királyhoz hódoló feliratot intéznek. A lörendek a szokottnál nagyobb számban jelentek meg, sokan fekete disunagyarban. Röviddel 11 óm alán TÜk Vilmos főrendiházi elnök megnyitotta az üé-t, s gyönyörű beszédben — melyet a főrendek állva hallgattak végig, gyakran lélbeszakilva éljenzésükzel — apoeslrolálla a királyt A szép beszédnek a legutóbbi királyi késiratra vonatkozó része igy hangzik : .Legragyogóbb volt azonban azon nap, melyen felsége* urunk kegyelmea kéziratban tudatta a magyar miniazterelnök és általa az egéaz nemzettel, bogy történelmi nagyságainak szobrokat emeltei Magyarország fő- és székvárosában. Ezen magasztos elhatározás, mely lényeeen bizonyítja azt, hogy felséges urunk uralkodói fenséggel párosult atyai érzelmekkel viszonozza a nemzet hűségét a trónhoz, ragaazkodáaát a törvényekhez, varázshatást gyakorolt. A legigazabb lelkesedés esodsszerü összhangja rezgette ál Magyarország bérééit éa rónáit és milliók hálatelt kebleböl Szál I a Mindenhaló ürhoz imaszerű fohász: bogy áldja meg a dicső, böios és igazaágos királyt. (Élénk helyeslés és éljenzés.) lrae, Méltóságos Főrendek, ez a közelmúlt nagy napok rövid története. Rövid ez a történet, de tanulságos. Fennen hirdeti ö cs. és kir. ap. leiaégének a béke fentartására irányzott ni-keres törekvéséi, politikájának bölcaeaégét; tennen hirdeti, bogy a magyar király asereti nem- zetét, a nemzet pedig imádja királyát (Elénk tetszés.) és feljogosítja a nemzetet a történet arra, hogy nem elbizakodáaial — ettől mentse Iatea a magyart — de az emelkedő önérzet ayugodtaágával nézzen a jövő eié, mert olt, a kai aa uralkodó ás képei között ily köleaönőa őezinte szeretet, oly király és nemset nyugodtak lehetnek, ott erőe as állami Hogy ez igy van, azért adjunk hálál a Qond-vieelésnek, — hogy ez igy maradjon, kéljük az Istent, hogy népeinek dicaőeégére, éa boidogiláaára soká éljen a királyt (Hoeazantartó lelkes él jensée.)\' Felkéri asután~afőrendeket, bogy -a-forendi-báz egy hódoló feliratban fejezze ki mélyen érzett háláját áa legalázatosabb köszönetét felséges urunknak fejedelmi ajándékáért S miután megvolt győződve arról, hogy indítványát egybangn« tag lelke&déssel fogják elfogadni, felkérte Gyulai Pált, hogy egy felirati tervet készítsen. A felirat szövege aölle lekésik, s kéri a főrendeket, bogy annak letolva sását határozzák el. Ciráky gróf a következő feliratot olvaala: Felséges császári és apostoli király I Hódoló tisztelettel és lelkesült örömmel járulunk Felséged trónjához, hogy kifejezzük háláokat a loiyö év szeptember 96 én kelt nagylelkű elhatározásért, amely azarint a magyar történelem tíz kiváló alakjának szobor -bani megörökítését és a székes lőváros terein feUllitáaát aaját udvartartásának költségére leg-kegyeaebben elrendelni mélóztatoll. Felséged a mull évben ünnepelte velünk hazánk fennállázának ezredik évfordulóját és íme most az aj ezredév kezdetén még egy szer visz-ezalekintve a múltra, emlékezve nemzeti fejlődésünk hőseire, kegyeletünkbe saját kegyeletét olvasztja. Király éa nemzet ez összeforrott érzelme a történelmi emlékek hatása alatt nemcsak a jelent termékenyíti meg, hanem bizloa záloga a jövő reményeinek is. Semmi sem fejezi ki hívebben egy nemzet jellemét, úgyszólván hivatását, mini történelme, semmi sem nyqjt több tanúságot, mini a dicsőség és gyász, az emelkedés és hanyatlás napiéinak élénk emlékezete. Nemzetünk, mely zzázadokon ál védve a kereszténység és polgárosodás érdekeit, majd saját létéért küzdve, annyi viazonlagaágon ment át, teljesen érzi mind azt, a mit történelme elébe lár, s a dicső példákon lelkesülve, a nagy tanulságoktól áthatva igyekezik megkezdeni Fel-aéged bölcs vezérieta alatt, pályája máaodik évezredét De múltnak kiválóbb alakjainak azobrait, melyeket Felaéged annyiazor tanúsított bőkezűsége emeltet, nemcsak a múltra lógják emlékeztetni nemzetünket, hanem a jétenre is, Föl-aéged dicső uralkodására. Mily sok megvalóault abból, a miért őseink küzdőitek, kinek a szob- rokban mer örökítendő férfiak mintegy venér-sakjai. Hazánk zzeet földje, melyért ők any-nyiszor öntötték s vérüket, mag sem ceoekitra, 811 áa védve vas s küfefleósáf ellen; melyet ők annyi aggodaloméul ás önlMáléoiáaaal oltalmaztak ; sértetlenebb, aakat valaha; aa uralkodóház áa a nemzet sorsa, mely olykor elleniét eonek látszott, inkább öeeseforroft, mint bármikor. A tudomány, irodalom éa művészet g királyi pártfogás alatt gyorsabb fejlődéonak -indalva mind szélesebb körökben terjedeznek. Mind ez Felséged müve ás midőn bódofelonk és hálánk kifejezésének kegyes eMofadáaára kérjék felségedet, egyszersmind bugán fohászkodunk a Mindenhatóhoz, hogy áldja éa tartaa meg Fölséged el éa á királyi családot aaent oltalmában hazánk javára éa dicaőeégére! Egyébként császári és apostoli királyi felségednek kegyelmébe ajanlottan maradunk császári ás királyi apaatoii felségednek 199?-ik évi október hó 20-án legalázatosabb, örök hűségű szolgái Magyarorazág áa láraoraaágainak craságoaao egybegyűlt főrendet. A főrendiház a leiiratot egyhangúlag ellogadta. Est az elnök enunciálván, az űléet a felirat aláírása végett egy negyed órára felfüggeezti, egyszersmind kijelenti, hogy fel fogja kérni a mi niszlerelnőkőt a fölíratnak a trón ssámoUáhes való jutltatáaára. Még néhány alnöki előietjees-lést hallgatott meg a főrendiház s néhány asea-telmi ünyet tárgyalt, azután a képviselőháztól átküldőit javaalalókat vita., nélkül megazavaals. — A jegyzőkönyv hiteleafléoével az tUée véget éri. Október 91 A kápvlaelőház Ölése. A magvar parlament e hó 91-én tartott ülésében, melyen a provizóriumról aaóló javaalatot tárgyalta, okoaaágának, higgadtságának éa értll gondolkodásnak oly jelét adta, melyre bűaske lehel as egész nemzet, a melyről példát vehet-j nének az oazlrák pártok, a e pártok kebelében okvetetlenkedő azájhőaök, kik korcamává alakítják az auiziriai parlamentet s világ oaofjává teszik aat. A magyar képviselőház méHóaágoa magatartása va óban dicaéretet erdemei, ugy annak ellenzéke, mely újra dokumentálta ast a politikai érettséget, melyre a nemset mindig ssámitbat A Ház meghallgatta előbb a jegyzői kar je-lentéaét a mult ülésben történi bizottaági választásokról. Azután Benke Gyula eiőedó a zárszámadási bizottság jelentéseit, melyeknek kiuyo-mátásál és szétosztását n Ház eirendeli. Következett azután az 1878. X1L t c. meghosszabbításáról szóló javaaiet tárgyalása. /Wwáy Agoat előadó rövid, de magvaa beszédben jak, .vagy ha nevetaég tárgyává lennők, avagy az egéaz dolgot caak tréfának akarnók venni. Ha ilyen aaetben mégis mutatkoznának holmi spiriliszlikus tünemények, ások minden bizonynyal esek nagyon alaul álló roaaz szellemek közremküdöése által történbetoének ; ilyenekkel pedig közlekedésbe lépni nem caak, hogy nem jár aemmi haazoona\', — mert ezek mindig caak hazudnak éa az emberekel bolonddá teázik, sőt gyakrau kárt Is szoktsk okozni, — haom a szó szoros érlelőében veszélyes is, a mennyiben könnyen belulyáauk alá helyesik a médiumot, a mely alul aztán olykor igen nehéz kiazabadalni. Innen származik az obszesszió is, az ugy nevezeit őrdöngöeeég. A jó ozellemek rendkívüli azolgá\'atot tesznek az embereknek az által, hogy közlekedésbe lép aek velük; ezt szem előli kell tartani, és azért mindig, nyájasan és udvariasan kell hozzájuk szólani, soha valami parancaoló vagy durva hangon ; mert a szellemek épen ugy érzik magukat SMgbántva valami udvariatlanság vagy durva bánáamód által, mint mi. Még egy dologra nagy 8jyelmet kell fonlitani, különösen ke/dő médiumnak, áa es sbban áll, bogy meg kell tartani a lehető lepontoeabban a seanc.nuk napját vagy napjait és sz óráját (legjobb z, 3-szor hetenkint és s délutáni, különösen esteli órák legalkalmasabbak), ngyazinte ügyelni kell rá, hogy mindég ugyanazon személyek jöjjenek öasze ; és mindaddig, mig a médium napon erőteljessé nem válik, a mi a legtöbb eaelnen egy két ér múlva érhető el, idegent, leg»lább az elaő 8—8 hónapon ál semmi szin a att aem szabad a körbe, illetőleg a szobaba bocsátani, abol az üléaek tartatnak. Ennek megvannak a fontos okai, melyekre ason-nal ni fogunk jönni. Minálunk Európában emez igen lontoa szabályoki I egészen ügyelem nélkül szoktál hagyni, és ez az oka, hogy oly nehéz nálunk jó médiumot találni Minálunz alig hogy valakinek á keze a alt megmozdul az aaztal, vagy pláne ha kopogáa által valami értelmee teletel adatik, azonnal meghívják a szomszédokat, jóbarálo-al, hogy lássák és bámulják a csodát; ezáltal idegen elemek jönnek a médium aurájával érintkezésbe, a mi a fejlődést nsgyban hátrál tatja és igy tehetsége nem gyarapodik, nem erő-aül, hanem megmarad kezdetleges fejletlen állapo iában és sohaaem válik belőle jó megbízható médium; a siker gyakran elmarad és olyankor könnyeu szélhámossághoz folyamodik. A Foz nővérek a kik a modern apirltizmui első médiumai valának, az őket befolyásoló szellemek ziváuságára két évig nem adt"k nyilvános előadást, mely idői a szellemek arra használták lel, hogy mediumiszlikus tehetségűket iejleetszék és gyarapilsák. Kél évig csup.in szűk baráti körben tartolták üléseiket, és csak lassankint bocsátottak egy-két uj ismerőst a megszokott társaskörbe. E példán okulva, aok amerikai médium, ha nagyobb tökéletességre akar szert tenni, pár évig esak szűk magánkörben gyakoroljs magát. Asérl van ia olt sok jó és kitűnő médium, ba kikben teljeaen mag lehet bianL Es lermáaz> teaen nem zárja ki, hogy tömérdek szélhámos is ne legyen. Egy inédiumisztlkuz tehetséggel felruházott egyénnél ugyania a szellemek legelőször ia azon vannak, hogy az illetőnek idegrendaaere úgyszólván eiökéeailaék és kiképezzék olyförmán, hogy képes legyen idegfolyadékának egy réezét szabadon bocaátani, illetőleg lehelő nagy paaazi-vitáa állal nagyobb mennyiségben való kiöiőo-lésél elősegíteni, hogy azt azláa manileatátíókra le haasnálhaaaák t (minél bőaégesebb az aurának kiözönléae, annyival nagysserübb tünemények létrehoaáaára képesilvék a szellemek) — minden emberből özönlik ki ilyen aura vngy idegfolyadék, kbebb vagy nagyobb mennyinégben éa ea aorának tulajdonságai különböző embereknél különfélék, éa aok függ aa egyén jellemétől, bogy miiéle as aurája ; ba nem rokonszenvezik pl. ez illető azellemmel, akkor ez mit aem képea vele vagy általa előidézni. Azért van, hogy ha ilyen idegen elemek jönnek az Üléaterembe vagy szobába, melyek azokatlanok, sót gyakran a médium aura jávai ellenezen veznek is, a szellemek kénytelenek a médium idegfolyadékát arra félhasználni, hogy az ellenazenvea idegen elemek befolyását leküzdjék, és igy a médium erejének legnagyobb része hassontalaoul elvéss, éa aaaonfelűl, az erőlködés folytán, ámbár as erőlködés öo-tudatlan, nagyon el ia bágyad. Ha elleo-bea már öeaseazokott sympalikoa elemek működnek közre, azok caak jótékonyan hatnak a médiumra, és idegrendszerét nagyon erősitik, ugy, hogy mindig több éa löbb idegfolyadékot képea a azelíemek rendelkezésére bocaatam, a nélkül, hogy szervezetére káros halászai volna, ha t i. nem Nagy-Kánissa vasárnap Z»la 86. Mám. ($. kp.) 18M októlm bó Iíróm. ajánlja a javaalatot elfogadásra. Komth Ferenc llvi álláspontjánál fogva sem a maga, sem pártja nevében a javaslatot el nem fogadja, habár as csak egy évre esdi is. Apponyi Albert gróf hang-súlyozta, hogy a javaslatot az ellenséknek a bi: salom szempontjából mérlegelnli nem szabad. Ast a maga érdeke szerint, s sson lontos érdetek szerint, melyek hossá fülödnek, kell mérlegelni. A nemzeti párt a 67 es alapon áll, s ast neki meg kell védelmeznie. Bármint alakulnak Ausztriában a viszonyok, nekünk s másik állsm-mal szemben elvállalt kólelesetlségeket leljesite- WLASSICS Wlassics Gyula, í fiatal jogtanár, egyszerre csak belenőtt a báró Eötvös József székébe. Aki ezelőtt pár esztendővel a közvádló tisztében aratott fényes diadalokat s a jogtudomány irodalmi művelői közt küzdött a babérért, azután mint a büntető jog tanára, majd mint képviselő a jövő igazságügyminiszterei közt jelöltetett ebő közművelődés marsaibotját és oly nünk kell. A javaslathoz hozzájárul, ha utolsó bekezdése iránt, mely kissé homályos, kielégítő nyilatkozatot kap. Bánffy miniszterelnök kijelenti, I Pl. , .. . bogy a megegyesés ss 1878. XII. t c. értelmé-1 biztossággal kezdte forgatni, mintha egész ben másképen, mint a parlamentek közti, 1867. j addigi pályafutása csak ennek az állásnak XII- t o. ben lefekteti módozstok melletti kiegyesés lett volna az előkészülete. Pedig hogy nem nljáu nem jöhet létre. Még Sima Feíeuc szól a ugy ^ tudjuk, Wlassics Gyula nagy gyűjtésnek eladdig mát terén (áradozott aj gazda egy soha el non idegeníthető kimos-garmadát halmozott össse rövid harnunB év alatt Igazi nagy alkotómunka volt az, amoty-nek érdemét hatványozza, hogy olyan íd9» ben kezdődött, amely nem kedvawtt az alkotásnak; első csákányütéseit még túlharsogta a fegyverek csörömpölés ; szinte azt mondhatnók, bogy a harci küzdelmi helyre: egyszerre csak kezébe kapta a páncéfagébdl kéazüh Wbmics ebő munka- zubbonya. Szóval, hogy befejezzük végre a képes beszédet, Wlassics Gyula oly időben kezdte meg a maga nagystílű kultúrpolitikáját, a midőn még a kultuszpolitika foglalta el javában az elméket és kedélyekét SSBS&t!l^.t-1-1 léteiben is elfogadták • .ban érvényesültek és ígértek még teljesebb "kereket rténu ez nagyratermettségénak érvényesülést És egyszerre, férfikora tel- legfényesebb bizonyítéka. Külföld. —^ Október 21. A szerb mlnlszterválság. A szerb minissterválság még nem ért véget. \|jében uj pálya nyílik meg előtte s ez uj! Mindezeket pedig abból as alkalomból I pályát felelősséggel terhes, verető állásban1 mondjuk el, hogy a kultuszminiszter agy {kell megkezdenie, És ezzel a kezdettel ,®j«bb nagyszabású tervét valósítja meg, a egyszerre, ott terem nemzeti kulturánk leg- magyar nyelv tisztító munkáját reábízván i nagyobb hadvezérei közt az Akadémiára. Hogy as a terv is sikerülni , 1 fog, arról Wlassics eddwi szerencséje ka- ügy hisszük, bogy s Simics-kabinet azért köszönt I Nem szolgai hízelgés, az egyszerű tények „^^ik; és ha sikerül, ezzel ismét maga-le mnt MüAn exkirály visszajött Belgrádba ss feljegyzése az csupán, hogy báró Eötvös nbbra emeltB azt a pirdmztált, amelytn flatal király egéasen ap,a belolyáSáMttf tfc-Xlfogg öu a magyar nemzeti kultura szol-\' ntuniel ^^ közt átianito^ az idők P. C. értesülése sseriot va ósz nünek tartiák. ü . ,_< . .._. • ■ • namzet vtzeret kor aiiani rog az not bor á&STkoSny SSTtgy zSSgto^rt, UngoM bwgóság tettő, .gazt végezetéig. kormány foglalja el. Ebben a miniszterelnöki ha6xu becsvágy, bálor kezdeményezés s. r Minden ország akadémiája kiváló gon- székre legfőbb kilátása van Mixatovics londoni ezekkel együtt szerencsés államférfiúi ta- Jq, fo^it, szótári munkássága által «, a és Gebraovics W. dr. konstantinápolyi köveinek.\'pintat oly mértékben nem honolt a kultusz- nemzet nyelvének müvelésére te feiletzté- Ha a választás az utóbbira esnék, akkor a. mjni^teri székben, mint most, mióu -ére. Az Academie Francaise aradüK kormány tisstán sem eges lesz és csupn szak- u/,„.• nZtTuult u. „_» \' is.-* ** Acaaemie rrancaise egyeoau emberek lesznek tagjai E keltó mellett még JVasslcl gj* «g « feladata a francia nyelv szótárának folyto Nikolajeviis Svetomirról beszélnek, mini komoly W4* Fauler. a fav410 doktrmér, hajlamai- nos tökéletesítése.. E szavak«cal vezeti b« jelöltről, a kiről tudják, hogy határozott ellen- nál fogva az igazságügy felé vonzódott s Wlassics a magyar akadémiához intéseit sége a radikális pártnak. E« \' egyedik államfér-\' nemsokára oda is került Trefort, a sselle- ieirat&tt melylyel nemzeti nyelvünk folyto- fiúról is van ssó, s a Rjhanct Sfejon volt mc9 tudós, szintén as elmélet embere volt nos 4annak elsőrendű feladataikősé belügyminiszter ez Azrtumovm kormányban. ^ Gróf Csáky Albin, a nagy állam- férfi, politikai életünknek ez as igazi ékes- ;oecjmet Török bolgár szövetség. jsége; minden alkotó erejét az egyházpolitika f9 - Konstantinápolyból távírják okt 20-iki kefetei, terén volt kénytelen kimeríteni.Báró Eötvös j rux__f , Li . hogy illetékes kórókben a Törökország és Bu- Loránd jóformán csak napokig ültatyja rOVlTOSJ SZHUttZlJL tHrfí!^ * ."» Budapest smnhási életébe. neveMtes válto- í^tőiSTp míí uf fgSSJi P^rendeletg ^ ^ « . bét^né^lga^mt színién megcáfolta, kiemeli, bogy mintán Bulgária M « utóda »vette az örökséget, a cserélt. ■ « régi raguao al ssinhás Móra Törökország fenhslósága alá esik, magától érte- leltár kedvezménye nélkül, súlyos és efle- éltolt A Népaankáz uj árájá elé. mindeni eddigi tődik, hogy Bulgária és a császári kormány kö- metlen tartozásokkal terhelve. És mégis, ki , TÍÍ jttujgyetértés ée szövetséges vi«ony amúgy tagsMÍhatn4\| hogy „ a vagyon azóu szinte Jf^ Í^^SS^tm IS. ] hihetetlen -méretekben gyarapodott Hogy hangoatatott, a melyek a tisanbatévi slaadriáa á nemzeti gazdálkodásnak, a nemzeti erő- gazdálkodás alatt hihet el leofll alacsony eainvoftslru latom a dolgot, asas a seanceok tartásában mérsékletei marad. Nemkülönben médiumnak születni kell, az kétségtelen, éppen ugy, mint poétának ; de ugy mint egy kóltói tehetséggel megáldod egyén is csak bizonyos képzettség mellett fog jó költeményeket teremthetni, és csak gyakorlat és sok tanulmányozás ulán fog nsgy kOltó válni belőle, éppen ugy a médiumnak is, ha némi tökéletességre skarja vinni, egy bizonyos időt rá kell szentelni, hogy tehetségét lejlesssse és kiképezze; és est cssk ugy érheti el, ha az üléseket busa-raosabb ideig mindig ugyanason személyekkel larija meg, még pedig bizonyos mégha lérozoll napokon és órában. Es utóbbi főképen azért szükséges, mrrt akkor a esellemek már előre tudják, hogy mikor jö\|je> nek, és ugy intézik dolgaikat fmert hisz atok-nak is megvan a rendes foglalkosásttk. ugy mint nekünk) Hogy a médium tehetségének f eá— léaatéee és Idképsáse miként történik, ut mi nem tudjuk, azt a szellemek tetjeeitik, valószínűleg valami deiejességi (Örvények sserinl. Mi csak lapasstslésból és a szellemek kósleménye folytán tudjuk, hogy es a lehelség fejlesztésre képee, ée hogy ss emiitett fellételek vagy szabályok követése és megtsitása nsgyon elősegíti és megkönnyíti a jnedium előmenetelét és kiképzését, amit kÓlOnben legjobb és legcélravezetőbb a szellemekre bízni. Első N ápolton utlltmi Bttdtputii. .Spiritizmussal Budapesten Gabányi Árpádon kivül Hock János orsságos képviselő foglalkosik hosssabb idő óla éa nagy aikerrel; az 0 lakásán történt seanceok eredményétől a lő városban éa az egész országban a legérdekfeasitőbb hírek vannak elterjedve. Alegmeggyősőbh erejű spirilisstikai tények kOsé tartozik például a következő. Mintegy három hónap előtt Hook János álmában agy hangot hallott, mely igy szólt hozzá: — A legközelebbi seancaon egy rendeletei log ón hallani, kővaaae ast I Hock János srre még ssnap este saanceot tartott éa ott többek jelenlétében a kővetkesö rendeletet kapta: v — Utazzék ön azonnal Páriaba, éa tartaon szónoklatokat a spiritizmus mellett. — Szívesen engedelmeskedném — válaszolt Hock János — de es pénzbe kerül, és én nam vagyok hajlandó költségeket fedezni. — Szóval önnek ninoa erre való pénze — válaszolt s szellem — es ssonban ne aggaasasa Ont, mi majd gondoakodn: lógunk, hogy a tarv akadályait elhárítsak. Mindazok, kik jelen voltak a seaoceoo, még a hivők is mosolyogtak a szellem válaszán; volt olyan Is, ki ast mondta, hogy valamely pajkos szellem tréfát akart ütni Hock Jánossal. KI Írhatná le asooban azt a meglepetéséi, midőn egy hét múlva Hock Janoa Páriából agy levelet kapott melyei Torénae gróf _____ hossá ; o Javéi körülbelül a kOvetksaélig saólalt >Főtisztelendő art Bocsásson meg, bogy Osmsrotlsn léte ÓM mint a spiritizmus tadnaáayáaak slöbarcosál, a levelemmel (Mkareasm. Szellemi barátaim felkéréaére írom a sorokai, Ok megjelentek nekem tagnap és maghagy Iák, hogy ónt leikérjem, jöjjön Páriaba és tartson nekünk a spintizmusról ssóooklatokat. Ezen időre meghívom önt vendégemül; palotám éa pénztárom rendelkeséeére áJI.« E levél Hock Jánoenak mai napig Is birtokában van, valamint a jegyzőkönyv In, malybaa több tana igazolja, hogy Hock Jánoa a levél érkezte előtt egy héttél már ártesátve volt a lant leirt módon ss 0 párisi aljáról. Első Nspoieon caássár szelleme is á Hsak János lakáaáa jelent mg Badapestaa előaaOr. fis pedig nem ónak ayiiváaaiáa utján jalaatka satt, hanem astrál testben, asaa matei rialísálva, agy takát, bogy emberi maaaak láthatóvá két E dolog agy történt hogy Hook lakásán agv alkatommal többed mt^ával ott volt Baari Chelard francia iró Is, és kOaömbOa dolgokról beszélgettek Eközben egysserre olyan nagy aaj hallatszott, mintha fakaaéhbal dörömböllek volna as ajtón. Rögtön megölették, hogy malim )a lentkesik és azonnal láncot alakítottak ft Sf kesdlék a teanoaot Nagy-Kanina ftnámap afllyadi atinhásnak igazi\' ronaúpaneát hirdetik, butlri előadás, a melyljel u nj vezetéa be-kónőnlőtt, eteknek n elveknek megvalóeitAiéra irányuló komoly eltókéltkégnek mérle éezrevehetö ■yomait mutatta. A magyar népaiinmfl kultivá lilára h>vatott atinpadról igaai magyar népélet aMie oaapott a nézőtérre. Aa a levett, a mely Illanhat éven Al vtlóaággtl megpoahadt a kankén éa (gyéb Idegen ledéreég uralma aJall, mintha qJ Armennyiaéget kapott rolna ai oJ, amblolésoi igngató hanflai lelkeeedéeében, tudáséban, Izlé ■ében éa energlájábaa. A kantán kivol minden agyébb érdekről megfeledkező rideg Kileli eael-tan, ngy léluik, végképen kikAltéidlk ekerep\'ií uli muzsabajlékbó éa helyei adoll u igu mfivé aat, a magyar művészet kultunának. A kőzőn-aéf lelkesedéssel méltányolta eat u Onendetei iaktumot ée meleg ovációkkal vakleégoe ünneppé tette a nombati előadást. Ugyanakkor egy 4Í eearaokot avatott (el ngyao-aa a oég, a melynek tisanhalévea urtlma a Nép-nia bálban lejért. A cég mfgváltoetatta a nevét, de aiért a régi maradt. Ei agy látnik, kalmár-■liimi ii megmaradt a réginek. Magyar nin-báinak aeveate el az qj vállalatot ét felwenlelle egy idegen, sikamlóa operettel, a melynek obei-oén volta felttimult mindent, a mit eddig ebben • nemben bndapeili szinház, vagy orfeum produkált. A megnyitó előadás publikuma megdöbbenve kérdette: Magyar színházban vagyok ? Ha igáién magyar, akkor mi a migyír benne ? Talán a nlány előadás V Hiszen ennél migatabb üinvonilit képvisel a vidéken akárhány mtgyar színtársulat. Ez nem megyír és nem uinhéi, hanem hamii oég alatt dolgoió üzleti vállalat, a mely megtévesztéssel kompromittálja a magyar winénHet \\ Hál biann örvendetea dolog volna egy Módik lővároei ninház, a mely tintán a magánválla\'at-nak könőni a létét, agy\' at mint ni az alapilók ée cealádi lapjaik hangoztatni szerelik. Cnkbogy na legyen a atínbás cnk magánvállalat, hanem ál\|joo a magyar müvénél, a magyar kallóra nolgálatába; legyen igaián magyar uinhás éa akkor, de caakii akkor Örvendeni log velőnk együtt "»i»wifnki[ ha mini vállalat ia virágozni lóg. Zala 85. azám 4. Inp.) 1897. október hó tt-de HI rik: - Enkirf. Dr vezette oltárhoz Resenktrg csütörtökön Hirsckl Hedvig Arnold délelőtt kisasz ^m—maammmmmmpm^mmmm^ Pár pillanat maira a szoba agyik nögl etében megjelent első Napoleon aztrál teste. Chelard és kívüle még bárom jelenvolt egén világosan látták a neUemet éi egyformán írják ii le. Nipo-koa agy állt ott, a mint as ütközetekben állani nokott volt Fehér köpenyeiben, háromszögletes kpispben, mellén Oeuetont karral... A megdOb-benéitOl tiótlinul ofctek reá. Erre a mereven maga elé néző szellem lassan megindult u Íróasztalhoz a tollal felretle, i a nélkül, hogy bemártotta volna, Írni kndett. — Látja öaf — kérdélottogva Raonl Chelard Hoek János ól. — ín aa astrál testet bem látom — ingta vinza Dock Jánoa, aa én leeti nememnek ma gtfg ninct meg n a tökéletessége. DeO Ntpoleon erre a suttogók felé egy kemény tekintetet vetett, ée sioonal eltűnt. A keaebán azonban ott maradt Hock Jánosnak a birtokában a tartalma magyarra lordilva a köveik eső: rRaonl Chelard I ón u én korábbi meghagyáson nertnt moat as én életrajzomon dol-gotik. Utazzék aionnal Pononyba ó. bíróhoz, kéi}i el tOlo a bíró ur atyjának iratait, ások kötött elrejtve ée alleledve saámos okiratot log találni, melyek az én pozsonyi bevonulásom és tartéakodáaom idejéből igen lontoe adatokat tartalmainak, különösen arra aa Agyra vonal koaétag, hogy én Enterháiy hereeget akartam Magyaromág királyává megválenlatai.u Chelard arre elutaiott éi a< okiratokat Ó. bl. réaél mait hó végén tényleg meg ia találla. I szonyt, Hirsckl Ármin botfai földbirtokos, v. képviselő kedves leányát. A polgári há zasságkötést szerdán flélután Lengyel Lajos v. főjegyző, anyakönyvvezető helyettes végezte. Mint tanuk: botfai Hűvös József kir. tanácsos, a bpesti közúti vasút részvénytársaság elnökigazgatója és Hirsckl Ede keresk. tanácsos, a menyasszony rokonai azerepeltek. Az egyházi esketés alkalmával dr. Nsumann Ede főrabbi szép beazédet intézett az uj "párhoz, A templom padsorai zsúfolásig megteltek előkelő közönséggel Koszorús leányok voltak: Hirsckl Saroltle Jolán kisasszonyok, a menyasszony nővérei. Vőfélye^ voltak: botfai Hüvős Iván (Budapest) és Hűvös Rezső. A fiatal házasok a déli gyorsvonattal Olaszországba utaztak. — Kitüntetett régén. A hivatalos lap mai száma Dumay Kálmán sümegi régésznek a koronái arany érdemkereszttel tőrtént kitüntetését közli. A kitűnő tudós dunántulí őskultura emlékeinek földerítésével szerzett magának gyorsan európai hírnevet. Gyűjteményit különösen kelta és bronzkori tárgyainak gazdagsága teszi ma már a hazai és külföldi tudományra nézve nélkülöshetlenné. A jelen kitüntetést hihetőleg ait ettte aktuálissá, hogy közelebb Kisfaludí Sándor könyvtárát és kézirattárát, mely kötetszámainál fogva is vagyont képvisel, a Nemzeti museumnak adományozta. — Etjegyiée Schlesinger Isidor keszthelyi kereskedő e(jegynle Blea Hegina kiranzooyt, Blau Lajos helybeli esabómester leányát. — Hátas ág. Nsumann Lajos pécsi keres kedó ma vneti oltárhoz Mgsr Jetla kisasszonyt, Adlsr Mór leányát. — Kaalaaal IQa Anaartkákaa. Tegnapelőtt délután érdekaa vendége volt nerkeastősé-günknek ; Mattot Ernő, m »Ammha Bmdd* dolgozótársa, jőU el hozzánk látogatóba. Mattot Ernő kanizsai nületésfl, Itt végette a polgári-iskolát, ailán a kereskedői pályára lépett, ae fiatal korá- iUamammmti HutoimUi fym-mtkm rmsi nyit mg it abba mát uM gytrmtk fii aa sŰ(Za m. kir. államvasutak igaagalóságának, aist magán vallskkotónak a aaga tstmpenijából igaaa van, de nincsen igaaa a asgyair államiság aaem-pontjából, mert aki a gyermekét ■agyarnak akarja neveitatni, ée erre a lehetősét agy megfelelő lakola fölállítása állal megható laaae, sst ettől a lebetöeégtől megfosxUni a. kir. eaiaaal főlmhésoit, a magyar nemet, ás aaaak adótl-léreihől (Betartott vállalatnak még aem vo aa aaabad. Politikai ssempontok Itt nem jSbetnak eklnieiben. Essék MaiytrortsAgban vaa, ha -aindjár külön politikai \|ogokkal bir ia, ée egy oll fóléllitotl magyar iskoláhao magyar vagy aalavon, vagy anln kaffer aemsetiaégi fiaknak a fölvételt megtagadni, mert édn apja aem ál-lamraaoii tísat viselő, n nem mtponnaes dolog, ea hatáieaoitaa hiba, mérvadó hal yen, s parié-mtntbsn Ulntt uM tanai, ha agyaa ott olyta kioainységgel, hogy elnlávoaodik a évről néhány magyar 8a, aki kőnnyfi varral mag rolaa menthető a magyar haaáaak, törődnének valamint I Annyi atonbaa bitonyot, ha magánvállalat Alii) (01 eaját alkalenaottjal rénére i»ko-lát, éa abbaa még hely vaa, nem fog vieenute-aitani senkit, aki belépMrt eed a tndáa eaarokába. — Paataa ilaséa. A tegnapi poatával Smmmtr Náthán poata- éa lávirda-feiVgyeiőtől a következő levelet véltük: A «ZALA tekintetetes szerkesztőségének Helyben .Tinleletlel megkeresem, bogy beoen lapjában a következő közérdekű leihiváat közölni niveakadjék: .A Budapestre cimsett postskOldemények gyorsabb és blslosabb kézhezjultatása érdekében leikérem a L c. közönségei, hogy ai utca elé a ksrülé uámdt római uámjsyyjyd mindenkor kitenni szíveskedjék. Nagy-Kanizsán, 1897. októb. 21-én. Telin tintalattal: &ZOUMKR, a. k. a. Air. posta k iámrdm fd&fftU — Begralák. A legsiralmasabb hónap a katonáéknál az október hava. Átokban a váróban átvilorléaott as qj-világba. ÉleŐ ízben Mkat tokban bol nagy ktssárnyák emelkednek, október küsdölt, végre egy előkelő new-yorki kávé- ée diő napjaiban felpántlikázott legények kétségbeesetten éneklik végig az ateákat. Nem a jókedv aa. a mi ilyenkor vad erővel iailőr lelkűkből, inkább ai ébredő félelmet akarják elaltatni, mert híAba, nincs olyan ember, ki egy heti regratái-kodéi nlAn még aat m-mdaná, hogy: nép élet a katona élet A mi újoncaink is nap nap után kora reggeltől nlig hosszú vonalban vagy ki-sebb szakaszokba ontva koppanó léptekkai ott remegnek a közkorház háta mögött. Sok cihil ember eljár most arra, mert hét as tbrüttU, nem a legutolsó látvány. A kiváncaiak kőzűi aohiem hiányzik agy elegána, nem egáatan Aa. tal, de még nagyon nép aaaaooy. Ott látni 0( gyakran reggel ia, de délután t»heem marad ei( akkor biiloaan merjeleo. Keityüi kesében tartja ilyenkor mindig urar- fekete negélyü zsebkendőjét, melyet gyakran oda ciak bocsánatot kérne, norit fátyolos nemeihei ét ha egy abrittar u leakernkedőnél kapott alkalmaiátt. Gyermek éveiben nagy ellensége roll a nyomtatott betűnek ée u tij-világban megérnie ennek háláséi és hogy at elmulrato\'takat, halyre pótolja, beírat-koioltegy magánintéielbe, hol rövid idő alatt perlek! eliqÉlilotta aa angol nyelvel Hanooké! évn korában égyik tanára beprotniálti az „Amerika Herald" izerkentőiégébe, melynek négy éy óta belső dolgoióiAna, Mint ujaágiró, beutazta egén Amerikát ét érdekes epizódokat mesélt el nta-zásaiból Magyarokkal cnk nagy ritkán tilálko-zolt, dacára ennek, nem felejtette el a magyar nyelvet, bár kiejtéeében egészen angoloe, tőt beazédközben, ha nem találja el gyorean a kellő magyar kifejeiéit, haboséi nélkül bol angol bol trancia szót hannál, tan mosolyog, mintha hogy elfeledte a magyar navakat. Mattoe Ernő 0 katonás módján megsimogatja a tudatlan reg* nyolc éri távollét után most jött előeiór haza, rutát, annak az asszonynak megrendül bele az minden elözetn érteaitéet mellőzve, leple meg egén tnte, mintha őt érte vőtná az édee-anyját és a tivaazig Itthon marad. \| Ötét. —• A minap megnólltotta őt velaki — An aaékl ata«yar tégUkals KB- éa megkérdnte hogy miért néai mindig a lónóa hirt vettünk Easétről. A m. kir állavt. katonákat. Lassan elfnló h <ngun válaszolt: antak, mint est mér ismételten ktaOUBk, ott ,,Nétm, bogy binnaka fiammal RmoaybaI" El magyar népiskolát léteaiiettek, melynek beltő á moudát eléggé jellemiö. Námnk a 49 ai bakik- Qgystbe nem épen nagy jóakar-tial beavatkozott kai meglehetőeeo eaepen bánnak ai, a earni in- djakovári pQspök ia, sst akarva, bogy a kább káromkod\'k agy halalmaaat, de nem igen bittant a magyar taanyelrO lakoláben horvátul Ali mar a tudatlan regrutát, hanem aanál inkább adlak elő, amiből lerméasetenn aeami sem lett. több kijár a bontédshtA; náluk a tiaadn, a De moet nem erről vaa ud. Több Estékre ki- nakanvasető ur, navainak mindig egy-egy kée- vándorolt magytr oaalád, különösen Baranya vagy lábmosdulattsl ad nagyohb nyomatékot, vármegyéből, aann kérelemmel iordnlt a népit- hogy ninte nyekken bele as njonc leje, de aaárt kola igttgatójábot, hogy gyermekeiket, akiket ő mereven ossk u ég felé hámul. Láttuk már, msgyarul éa magyaroknak akarnak neveltetni, azt is a honvédeknél, bogy egy káplár menat esea lakóiéba beiratbas>ák. A kérelmzöktt Unta- közben ugy végolt gerinoceonton egy kötlegényl, tilotta as igasfati non kijelen\'éaael, kogy aa hogy belesápadt, kékült ttegénynek aa arca éa luldo tttiki magyar ntpiúola ktsárólag a m. kir. kolva elállt a lélektele Jól tudjnk, hogy tísstikar Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven -— a legn agyobb választékban. — PaJr, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — KadelAa/l gaz daiági Bnebiinptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak umi FISCHEL FÜLÖP UljUem^kl Nagy-Kanizsán. Nagy-Kaniaaa, vasárnap Zala 85. laáaa (f. kp.) lift október U 14-éa kméiilHMi ad arra utaaitáaokai, hogy altintek ily Médoa bánjanak al a legény segget De u ország más kaszárnyáiból ebben a hócapban rendszeriül megjönnek aa őngyllloasátf éa szökési hírek. A tértem hoovédhuasár-nredbn eaak hétfőn rtffd vooult be egy Stiléf/i Bálint nevü kőt baazár 4a eete már fakkasatolts magát, meghalt. Aa aradi ea. áa kir. 8. aaámo huszárezrednek egyezerre három tuooca karessU eaahadtriáit a katonaságéi. Hwttgk Lajoa lelakaextotta magát Kettő magaaókőtt: u egyiket Babumta Gyulát ■ár elfogták, a máeikat nyomozzák. Igy megy ea nálunk érről árra októberben ; pedig nem ártaaa néha azután nyomozni, vájjon bogy bántuk el a regrutákkal. — Mrger Mgmead október 86 90 ikai haogveraeoyére a jegyek Fudul Folőp könyvkereskedésében AU áe Bőhm cégnél kaphatók. Helyárk : Első éa máaodik aor 1 Irt 60 kr., a többi eorok 1 írt Kamit ülőhely 1 irt. Állóhely 60 kr--- — leaféd klrléeék lékélea. A boa védelmi miaisaisr a m. kir. baavéd gyalognere-dekáéi aa earedklrtJMket a aaoigálat érdekéből JovaaMai tagja éa akápaa aa sandák léteama egy <>naa<tecral áa agy Maadenol emelkedni fog. Aa nredkQrtöeökül kijelölt embereket a bó 16-ével a honvédhamáisaredekkaa vaaáayelték, károm bóeapi időtartamra, hogy a lovagiéiban éa a lóháton valé kOrtóiáebea kiképenék őket. — Héuaérleg. Eaea a eimen megjelent kirkéakméayOntre,— meiybea aat inak, hogy a mérlegháa veselőjél ataaitaaá a vároei taaáoa hogy többet tartóekodjék a mérlegházban — moat a mérlegház vezetőjétől aat aa érteaitáet kaptak, kogy délelőtt 8—1* óra kéaOti ée deluláu 8—6 óra köaön ó mindenkinek rendel kesésére áll, aki termáoyt vigy állatot akar artretai. Mi sazal a kHalaméoynrol aem es> akartuk elérni, haaem aai, hogy belyeasenek el a márlegháabao kiaebb mérlegel ia, melyen a bolti áraotk keket ia meg lebeeeea mérni egéea pootoaan. A mérlegház vaaetöje aaalán — aaetleg ktiöa di\|aaáa mellett — ma«fitatnék, hogy bhrataloa órák megtoldáaával több időt lOltaÓa a mérlagbáabaa. A kiaebb árneUkek megméréeére a reggeli 1 ée 8 a a délutáni 8 éa 7 óra kóaöiti Idő volna taOkaégee a kivataloa órákon kivftJ — Orvat éa alleaér v á 1 aaa t A* A nagykanizsai kerOI. belegaegélyső pénztár máaodorvoei állásról dr. MidA Ernő lemondott, amennyiben 0 ia aaatlakoaott az orvom kartaUhea, mely kimondta, hogy aa orvoei méllóaággal öaazeférhet-J len az évi 800 Irt fizetés. A belegaegélyső pénztár igazgatósága csütörtöki ülésén rendezte az orvsai Agyat éa pedig agy, hogy 8r. Jíejwr Ferenc orvoe fizetését négyszázról nyolcszáz lorialra emelte, kinek azonb m, ha eeetről esetre szflksé-gee volna, magának kell helyettesről gondoskodni., — Ea alkalommal a megüresedett ellenőri állást ia betBltőlte aa igazgatóság; bárom pályásé közül Varga Uyulát választották mag ellen-\' őrnek. — KW-maaka kléllltéa.A a. kir. Al> lami nöipertskolábsn Budspst, (VIII,. Saesl-\| ktrályi-atoa 7. aaám áa II., FOhereaeg-Albrech-út 1—6 asám alatt) a tanulók mait éa jalea tanévi késimaakáibói éa rajtáiból randiznak nép\' kialliiáe\', melyet folyó hó 84-én, vaaáraap, raggal! I1/, érakor nyiiaaak meg; megaaeml4lbe 0 aa-i pankiot délelőtt 8 órától délatáo 4 óráig as i alól feloldották és igy s szerdii hetivásárra már anbad sertésekM felhajtan l — 8télaay aa^laltka gyáráekk Mrak (Ara. A híres péc* ma>dttagyáres Ragy-Caat-atáa Alléa Mma oégaél főraktárai állított fel, hol a kgaaahh kiviialí edéayek, virág- éa dkavásak, koaybe bsreaáeaétek kaphatók. Etfo gad mindenaemO ■nriatélmikit a legkaiöabő-aöbb lilém sabulemák eaortat bereaáaaetá rakott kályhákra, éplktdkaekra, kerti vázakra, aaökö-k makra és bénaM saeboraA alakokra, melyek lerrakotta-majoíka 880 frtra keoettlt vákaág kétaka iagatiaa, a k-leayei 883. n. tjtvbaa A + 074 hm alatt \\ réaaban Ttaaai Gyftgy* vétaAgmeaAaa ingatlan, melynek hinaértéka a S7& sa. tjkrheM 878. hm iagatlaaiml imjnagy, végéi a laéaaftf 681. aa. tjkbaa A -f 88K. hm. Tinái Gyóefjét Maréaaben iltetó éa 18 Mn baeeéM vákaág ké-taMa ingatlan a latatym kk. járáakiráaág tkkéayr-tártban 1887. évi d a lé érakor hé KB maf\|— fagy pirogranitböl kenl\'-aak; ftjaan Itbarkola tokra, konyhák, ttodő-jdr Caempen Kálmán aaobák és iatáiiék rémére, padlólamnek és koe- hslyatlaas kOabajéttévd magtarlaaéO kákra, korridorok, gytkajéiék istállók atb. rá- j érvaréean eladatni Fognak, aaére, azooki vOl Himsaln ahaaMtla téglákra, [ Eaea arvereeao ha aa kpalkank aa gőakasánok belalatáeáhns, poroellAn ítol a torokra ; követelésekre aaolgáió 8000 fltcrt al a távírda teletop éa villaaMM veaatákek léaséae. — IsgvéMN aaaélat kérlstre ka* raaiaálk aeháay aaáa haiftaa kirtak, atép (legalákk 18b aaahéaJ iriiakkai éa érayékts parkkal. emkk Uavetiea kleelébea vaaall éllaaaésaak és aa-gyakk kilyiégaek. Klevstllk Mljae áatlk. AJAaiaáak P. «jr. 18. aiaál Baéapmt, paatra—taata. aytlváass I tt ■ ■■!. ix RaerkMztlI lieaetek. r. a. hallatta táraalatrél, lawtlii kiméi ami kg* éaak ti kitUkit. j ■ E. » Sajijik, btej alg taa Járt tkbaa as wWykia, aaljtkkao a varai aat taall\|4k. TaMa Jel* vataa Inkákk s Itttagrakariaiakkal heWkaaaL Már (aak aairt U Matklat-Jak vasét, btgr aámk la aanjéaUjaaak arrél, ktgy la a tartkiw — ata Irt aaak. H* Urliká btgy Matlak-a 1 Taáté a aat riallia ia 1 Ha aár Itt tálat a NI KljSaa kttiia taéaa, agf flaaratlak éa lk ka rtgta I Maaátaá tt aár Ml t Ulaa. Nea hittat la, ék te iém I á aaavaé la e\|jM aiam. Verebe Mái Ltgyaa ea agr kal/te Maeá SiiiIii bm( ka atvartalak, Ht e(}leM, aajd arn atkal kk. nának. aa Arvsrea lialélj lafca—é nytlváoittaUk a a C 88& tk. Itt. sa. alalt őav. tlaaai LáaAiéaé javéra .bakabalaaatt holtigkai kaaaoiiélieaalta valé takintM nélköl ugyaaaaoa arveréat nepaa eladatná fognak. Kikiáltási ár a laontebb kitatt beoaár. Árverezni kívánók tartósnak a beoaár 10\\ kénpénzben vagV óvadékképn papírban a U* koldőtt kezéhez leieaai. Kelt Letaayéo, a kir. kőayvi hatóságnál 1887. járáshír Iség mint telekéri saep. ké A napjéa PILIflCB kk. jbtró. 4araay, 18 uásta, 80 Harktat ás NYiLTTfiR. Aa e revatban ktalMleklrt aaa vállal fclilktlgil a Mrk aau ssifsaaMUsisfcee aa mm u iw aa krla aliareaklat, ralaalat fcfcala, fIMr le aal-aaa Beaaaka»s eelyea n kaSál Iá (H aa km aMinaklat Msn, eelkoe, keasklaett alatánM, éa-aaaat etb (alata(7 M0 kBllllll atnMa >000 It alatiaatkaa ttk. I aagreeéell Irakat péeUMr ■anlaeea a káakaa aaállltvt altiiket paeta- Mattávtl kildlk t aiittkny W (at. kir. aév. náUité) alyiajfirtl aaírlali>aa. — Srljaaka nlmattt levelei ia 10 km, Itvelesl lapokra 6 kree btlyes ri(MttadA — Magyar eyelvee Irt aafraa-ártéttk paetaaa ellát latiunk. 4. ■nw \\ aaaat yle vl eklrat Kwizda \|ármaakap\|l állat-táppora ilklQ^MhüWjta M, uirrmtrUijM ttMn. <a év ék van knatll tkaa , )mm kuaiiks éisáajia l^aaáf vasM MMSÉÉI Pkyti&ka a talMlavtaá\' MUutmaakMttká 1 maiatya ára TO kr ■ a e ® ■ Oakk afcati vééjwayea e v» léO. kapa.ta ■laéaa gy%y> aaartárkaa k 0ág\|ékaMk fkiklk Kwizda Ferenc* JAnoa lf ea. ét kir. oastrék aacg;. k lamáa kk. ad vart MUHI nea. zyéjfyesei áai Stramkarrtss aiteaetlvt iaiéaet aáaodei udvari épOletéaek lakti termeiben. földaakti, első ée Laptulsidonos éa kiadó: riiCKif. r c l ú r. Hirdetések: \'4867. ss. tk. 897. 803-1 - A aagy haalaeal ált. aaaakáaképaé-egjeaéiet vlgalomrimdesO kisottaéga által IW7, okt. 10 4a \'ártott aaAreti multUágán, melynek tinta jövedelme as ogyeedleti din zátaló bnterséséra leég fordítva, a kővaknők voliak laivaeek telAlSaetai / Dobroviea Milán (einOk) 6 frt, Tivoli Jánoa, Halán Elekaé, 8—8 Irt, dr. Oodmaan, fiscbal Lajos, Mathea K., Kaasil temvérek, Kovács Mihály 1—1 Irt, I Bttifar Albert 60 kr., Sonnenacbein Mérie 60 kr., . ... „. . _, .. 8\'áttler Antalné, Bormck, N.adomé, Mto .. Aktaoyeiklr^Aráakróeégmialükvilmtóag kőa- T-raac, N. N., dr. Poliák, N N.. Callo Stola íer hogJ « JfSZSíí (üjvidi), H<>aenfe\'d Adolf, Eb^otnger fej^T^ (betapaager f., R. N. 40-40 kr., lumpachar 180 ,rt tBMk 1896 4tí Árverési hirdetmény. 1 tytéllw, atl tmaor éa diasfAk, legjobb fajok, szép erűs törzsek. Készlet sok ezer példányban. Din bokrok OksÓ árak. Árjegyzék bérmentve. ■•yaa Jámaa, N., Beíaser N. 80-80 kr., N. N. 80 kf„ Bease ma 14 frt 70 kr., moh aaivn (elfilfliete.Okért fogadják eiuton e rendeiőaég köeaőneiéi. - Megnflat • sertéevéiz. Nagy-Kanizsán megszűnt a sertésvész, a várost zár hól8-tél járó 8% kamatai, 8/e kéaedelmi kamatai, SO Irt 10 kr. peri 10 Irt 76 kr. végreksjtáai éa 9 frt 46 kr. notlali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizaai kir. tvsaék (a letenyei kir. jbiróeág) terOlctén fekvő letenyei 878. as. Ijkvbeo A + 673. brss. alatt Timi György tulajdonéul bejegysett a Csodálatot eredmeny. szeplő, tisztátlan aroMr, aérga to tók atb. feltétlenül eltűnnek Bergmann liliointej-szappan (IwrgniM áa káreaeal Snsélku naponkénti hannálatánél aaa kan énakaaklai aa ks\|Milrt Hralaar Uyafa tátién tkgT-Ksniiaa vasárnap Z»l». 85. mkm. (• lap.) 187. október bá U-io CaarayMI KELETI RÓZSATEJ fiatalos arcbőrt mi ata mm Ulti 4 Mm tobaU; U- (■Mimii) tatvMi irt nXLmtmtm iy Hiliiit\|i ngf barna mU • liilrtn. in 1 H BWW\|M\| TANNINGENE ■ lagiakk klpákált 4>iImUu HA7FESTÖSZEE baj i wmkál, Titaalal lamlUlk tutai. Mlyvk a litujH rítt aééaa, «ár t/wm1 kwilliHÉl t» •aáae káatmaa ilMuajirtlt un kifcfáauiu, fta/m. ■Mi, tm van hkf tiralmlii adat, amt/tj il ■■S>»s)< (Mu kirtak • mtb ua ■npaail «aW aaaáaait, mm a gteWiáam mf mm fckaL in I M 10 kr. Tinta) mm aMatt, Uttllnntiaia ■•frtajilt 4a vaMét......■ ASTON J. OZEBHT, Mm XVt., Carl talilaalraiii l Ml kii), ás WaMaet-eaees A aaatat atáarttalW Fimgeklas Ifjm ia laktár a no«U la ithflililikkia TlRll lélSEF éa EMUI A. HA Wrakkir Iwaiiaku: IMmt 1 lylmiaki ItrMa: laariá OaiaHMa ájésja—ése, Siaal-Elek: Qtaf Hibái/. XXXXXXXX1XXXXXXXXX KM m. kir. »uk m<ilyaw»\|áléll. LefMgyaM íjrcrmta/ f ■iiiiiféa eoetbea Egy milllé korona. Ab (M aatlélfi aar^tf/ak kral I »/, sorajegy ... S - Irt \| V* «i«fl ••• W V. m A roegrendeléaefcet jmta\' da aa Oaaaag pttlmtliéynfl mm Gyümölcsfák, díszfák és cserjék, csokrok, koszorúk JANDA KAROLY \| ■IkurUiiaél 5 jj N.\'KANIZSÁIjí. 5 S ÁMjuwlk U költséfretásek bérmentve még- 1 8 küldetnek. * SK X S 1-5 808 Tárirat-cim: iaila NagyKaalua S nnMnnnnxnnnnnmnnnnnnnnnnnn • -Irt \| •/, -TI IVl utémtMM esakOaiOm, vagy ajánUil Mba A de u Oaaaag ia bekflldhetó. A hivaialoa tarvet minden megrendeiéehes tappan csatol )m ée a aoreoláai jagyfékel • hmtét után rtfUn minden lolaaálitás nélkttl b óiméra küldöm. Szíveskedjék megrendeléseit mielőbb ktmim, mimi Bihari B«, Bpeat, KerepeeNl »© Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. wooooooooooooooooooooa JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt HIRDETMÉNY. "H A .,Meiftaséaaákgl Takarék- éa Hitelbank Bénréiytánaiái" azon i. részvényesei, kik as Akaink jegyzett részvények teljes értékéi folyó évi szeptember hó végéig be nem fizették, a kereskedelmi törvény 169. és 170. 9§i éta társasági alapszabályok 12. §-a értelmében ezennel felhívatnak,.misxerint a hátralékos óaaseget és as,as után alapszabály szerint járó 5\'/, késedelmi kamatokat, jelen hirdetmény harmadízben! közzétételétől vagya folyó éri október hó 84-étől számítandó harminc napon belül, vagyis felyé 187-41 k éri aeveaaher ké I8lg befizetni szíveskedjenek, minthogy ellenkező esetben a fent idézett határoxmányok értelmében a késedelmes rtfasvt-nyesek társasági jogukat és a teljesített befizetéseket elvessük, éa azon részvények, melyekre a befizetések eimnlasslallak, érvénytelenekké válnak. á teljesen befizetett részvények as egyes részletfizetésekről kiállított ideiglenes elismervéeyek ellenében, éa aa alapszabályok 11. §-a szerint rész vényenkin t szervezési és bélyegköltaég címén járó két oéfrt befizetése mellett Inléntflnk-nél átvehetők. Szombathely, 1897. október 7-én. M>—S Nyomatott Fieobel Fülöp laptalajdonoenál Nagy-Kanisaán 1897. 88. szAffl. Nagy-Kanizsa, 1897. október hó 28-An. XXIV. évfolyam imhmtmf i Virsikás-áptlet, riMM r,lsP kta/TkanakaHeikan. I oukoaLAnl irUkual lehal napaa-kist é. a. éia klet ZALA IJ.aálüT.Inl i Váraekán-átSkt I n—ké HU, thrftrakWte iLómvrin IBII > Ifin 4m II tarm (I frt - W II..krPolitikai és vegyes tartalmú lap. JJJ^, ! ■u.HMq. Megjelenik N-Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és osUtArtOkfo. bih.u- -a-t jtiairrh-r IimM mi m«i keaaskll fiftkliat al. IWnM *** adaak vlsau. TM j\' ■■ ■gékw áxa: lO IcxaJoatAr. Kelolön szerkesztő: IZALAY SlNDOH. Sylltili polltaera ie kt.t SIMaaUaak, .alasriat a Hrlillaaki mikwft riaakal Fllsy kSayvkarwkaHiiki laMnáwISk. „Bog i hrvati." „Hornit ujtig Murák ót ben. Mint egy ellen-vzéki horvát újság köxli, Morakös horvátjai számára legközelebb „Bog i hrvali." (Isten és s horvátok) címmel újság indul meg. A Slarcse-vics-pirt elveit ralié újság megindításának ellia-tároaáss arra as időre esik, amikor fíuiiiotiet érsek legutóbbi ssemleuiján roll MurakOshen." Ext a rövid hírt találtuk a >Psti Napló október 35-iki számában, mely fölött azonban mi itt, a határszélen nem térhetünk egyszerűen napirendre. A zalamegyei sajténak, kölönösen pedig nekünk, itt Mura-kéz tőszomszédságában hazafias kötelessé-légül jntott minden irányban védeni és hacsak lehet meg is védeni a magyar nemzed érdekeket. Éppen azért nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül a horvát hóditóknak azt a tervét, hogy most Muraköznek hozzánk szító népét a sajtó utján ellenünk akarják izgatni. Már ismételten megemlékeztünk a bor vát fanatikusoknak arról a törekvéséről, hogy Muraközt minden áron el akarnák szakítani az anyaországtól Elmondtuk azt ia, bogy ebben a sötét akna-munkában igen nagy éa nevezetes szerepet játszanak azok a muraközi papok, akikben a zágrábi szellem sugalmainak befogadására igen erős az inklínáció. Hogy a horvát hódításra szánt sajtó-termék is ezeknek támogatására akaija alapítani működését, már címéből is kitűnik. Bog i hrvati I Isten és a horvátok I* Isten szent nevével akarnak a muraközi horvát ajkú magyarok szívéhez férkőzni. Isten szent nevét /ántják le ismét a politikai fondorlataik fertőjébe. Eszközéül vetik oda a legfönségeaebbet a leghitványabb törekvések megvalósításának. Milyen iszonyaton, megundoritó sűlyedése ez az intelligensebb horvát-körök erkölcsi asinVonalának isi Tudják, hogy a muraközi horvát-ajkumagya rok istenfélők, vallásosak. Tudják,hogy Iaien nevével és a vallás nevében t&zbe, vízbe lehet vinni ezt a népet és ezzel a tudattal nem riadnak vissza attól sem, hogy latén nevét közönséges sajtó-cégérré aljasit -sák le. W Hogy férnek öasze Isten nevével majd azok a kvalífikálhatatlan piszkolódások, azok a rettenetes mhttum compositumok, amiknek az a horvát-ultrák által szerkesztett és irt újság lerakodó helye lesz ? Ezzel azonban ők— ugy látszik — nem sokat törődnek, csak az lebeg előttük, hogy oda férkőzzenek a muraközi nép szivéhez, Erre pedig kitűnő eszköz lesz a jó Isten, aki még sohasem tiltakozott azok ellen a nyomorultak ellen, akik az ő legszentebb nevét hiába vették. llogy nemes, igazán istenes céljok nem lehet ezzel a tervezett újsággal, az bizonyos. Hisz tudtunkkal a muraközi horvát* ajkú magyaroknak e részben való azelleini igényeik kielégítésére ott van a > Muraköz a [Medjimurje] cimü igen jól, nagyon tapintatosan szerkesztett újság, mely mindig figyelemmel van a muraközi nép vsllás-erkölcsi érzelmeire is. Magyar és horvát nyelven jelenik meg, tehát szép mísaiót teljesít a magyarosodás, a magyar nemzet* hez való ragaszkodáa élesztése és fentar* tása szempontjából ia. Igen, de azoknak a horvát túlzóknak valószínűleg éppen az az eredmény nem letauk; amit Muraközben a hazafae sejté kitartó, következetes mflkődéae \' eddig is elért. Azért akaiják most megtámadni, lerombolni egy tulzó-horvát lap munkájával mindazt, amit az a hazafias újság épített. Azért tették oda, azért tűzték oda cégérül a legszentebbet: Isten nevét. A „ZALA" tárcája. Fátyol-falhők. - A „ZALA" aradat! tárM\|«. -Ma: Kásán. Tagnap Tónika, még kia leány volt, senkire sem haragudott, aenkilöl aem vetle sokon, ha .Tóniké"-nak nevezték. Caak bnssonnégy óra múlott el tegnap óta, és Tóoiks már nem „Tónika", banam igenis kérem .Antónia kissassaony;" de még inkább „Antónia nagysád." - „ ^ £s mi ennek az oka? A Casinó fényesen kivilágított terme, a rózsa-Min ruha, egy pár lakolpő és as a azép virágcsokor pici kezeiben Tánciskolába járt, és a tánc-mester ur ki-jeleniette, .hogy s leányok ,Jtilgjftk,u s fiuk pedig ,rat" Hogy feldobogott as as a pici tisenkéléves vatonü, amit szívnek neveznek, ss újdonsült hölgy keblében 1 As öröm rózsapiija öntötte el «»ép barna arcocskáját és kábultan tekintgetett ét s teremben, vájjon nem e álmodik ? nem-e az álom dzl szemkápráztató játékát vele ? Táncosa ott áll mellette, szintén olv izgatottan, várva, bogy « hőtgVek közül mielőbb szólítsa valaki arml Kívánsága teljesül, mert Tónika is meg akar győződni arról, bogy ébren van-e, balkan meg-ssóliijs: — H jnal ur kérsm ? 1 — Parancsol Nagysád? — Kérem uraim és hölgyeim, tessék ide vi-gyásnl, mert nem lognsk megtanulni I uh I hogy lehet valaki ily kíméletlen. De nem baj, hiss már ludják, hogy es nem álom, es való I még pedig édes, igas való, mely hal egész hélig log tartani. ~ — óh anyácska, milyen okos ember volt ss, ki előssör divatba hozta a tánciskolát. Ugy-e anyácska, iU avalják lel a kicsikéket nagy leányokká ? Milyen édesen cseng a lülnek, bogy: ,.Nagysád, szabad kérnem" „Nagysád jól mulat ?" Es milyen figyslmesek az urak I Heh pompás minden. Es a kis csacska vigan fecsegeti Kibeszélt anyjának mindent, csevegett csacsogott olyan édesen, olyan boldogan, mint egy kalilkábó1 kimeneküli madárka. Fűnek fának elmesélte, milyen pompásan mulat, as ursk, ugy s civilek, mini szok « ssép egyenruhás gymnázisUk, milyen fiavelmesek. milyen előzékenyek Iránta. Es ez tartott két béli A harmadik hétsn már nem bessélte el snyuükánsk, hogy hajnal ur mit mondod, mire kérte, mit regélt, hanem hallgatott ée\'.áson töprenkedett a kis leány, ki két bárom bét elölt még a Vica és Böske bábuknak virrt patvolat-loget és ruhát, hogy hogyan teljesíthetné Hajnal ur kívánságát ugy, hogy ss édes-mama ast ns vshssse énre. Egyszerű kívánság voh az. As emlékkönyvbe óhajtott hősünk-belépni. Meg sksrta nevét örökíteni abban a könyvben, mely moalani nézetük szerint örökké leit. \'Átokban meg ts mutatta Tónikának a versecskét, melyet holdvilágos ssin ábrándozva, hozzá irt. — Ezt s kívánságát teljesítenem kall okvallea — gondola Tónika. — Szegény, oly gyakran gondol reám. Folyton velem iogíalkoaik. De megengedi-e anyuska ? A kis hamii cselhez folyamodott. — Anyuska I mond kérlek, helyealad le aat Elsálól, hogy emlékkönyvét odaadta Hugó urnák Y — Miért ne, kedvesem ? Legalább ha évek múlva előveszi as albumot, miadea név olvasást* nál élenkebben log eme "boldog kórsukra rissna-emlékesni. — Hs helyesled, ugy én is odaadom Vilnsa urnák; kérte. — Nem Hajnal urnák adod előbb ? — kérdd mosolyogva as anya. — Majd azu\'án. Nem merte elárulni, bogy hisz Hajnal Zsiga kérte először. Kerülő utón akarta aat anyjával tudatni, de midőn aa anya ayilt kérdését hallá, elpirult és tagsdnl próbált. Ezért meglakolt Midőn este a láncterembe léptek, Hajnal még nem volt oll és Tónika a veie hoaott sís albumot az aláje siető Vilmosnak nyújtotta, kinek első dolga as volt, hogy a belépő Hajnalnak est nagy dicsekedve elmondta,- flnmml különlegességek é* „ chirnrglai czlkkek nayraktftra- Alt és Böhm -=«= NAGY-KANIZSA. ss»- Poatai megrendelések pontosan eaikörtltetnek 11 Nagy-Kanissa csütörtök Zala f 6. ssám (É. lap) 1897. október hó 28 án. Pedig választhattak volna sokkal oda ilöbb, sokkal méltóbb, cimet lapjoknak. ■ Poszilovxcs és a horvátot.« Ez a cim való az afféle újságnak. A zágrábi érsek ur neve alatt azután piszkolódhatnak, tombolhatnak, toporzékolhatnak kedvők szerint Legalább igy, ha másutt nem, az újság cimében megkímélik a jó Isten nevét. tartása által már rég kivívta magának az összes parlamenti pártok osztatlan rokonszen vét. Közéletünk legkedveltebb személyeinek egyike ő, akik a legnehezebb viszonyok közt is parlamentünk igazi támaszainak bizo nymai. Erdély Sándor (gazságügyminiszter érdemeit, akire az 0- súlyos kötelesség hárult, hogy a lángelméjüés kitűnő jogtudós Szilágyi örökét átvegye, ma már egyetlen oldalról ... , , . , , , . .\' sem leket ioqadnt. Erdély sikerrel fok/tatja Kíváncsian váquk, hogy a munköz. ^ ^^^ ^ ^^ri tevékenységét papságnak az a kis része, melynek magyar A igazságszolgáltatásunk fejlesztése körül hazafisága még szeplőtelen a zágrábi ttt\\- már eddig is tartós sikereket ért el, ugy, hogy kitüntetése csak a jól megérdemelt elismerés kifejezése is ép/pen nem meglepetés. A köztiszteletnek örvendő Lukács László pénzügyminiszter kitüntetése bizonynyal nemcsak a szabadelvű párt kebelében, melyhez mis- lem miazmáitól, és a nagy nemzeti sióra hivatott muraközi tanítói kar á hazaszeretetnek milyen erejével fog fegyverkezni a horvát-ultráknak ez ujabb hódítási terve ellen. Mi bízunk bennük és sokszor évek hosszú sora óta tartozik és melynek megostromolt, de még soha le nem győ- mérvadó személyei közt az első sorban foglal zött hazafiságukban. Hisszük, hogy az helyet, fog mogelégedéti kelteni, hanem az Isten nevével fegyverkező újsággal szent ben megőrzik a népet, a nép eddigi ragaszkodását a magyar nemzet számára az Isten nevében. s háztartás zavartalaa és alkotmányos vezetése -rűl gondoskodni kell s a törvényjavaslat időtartama elegendő arra, hogy azalatt as 1898-ki költség vetés is végleg megélispittsseék — sst hiszi, bogy s törvényjavaslatot megokolni nem szüksége. Kiemeli azonban azt a pontot, mely a közös ügyi kiadásokra vonatkozik, s mely as 1887. költségvetés alapján (elhatalmazza a kormányt a közösügyi kiadások azon részének fedezésére is, mely erre as időszakra esik. A költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlja. Kossuth Fenne a bizalom szempontjából mérlegeli e javaslatot, s elvi okokon kívül még speciális okok is vannak, melyekkel bizalmatlanságát in -okolja. Olyannak tar ja az osztrák helyzetei, hogy sbból Ausztria bomlásé\' véli következtetni s most nagyobb a remény, mint valaha, bogy hazánkra szebb jövő hajnala pirkadjon. Azért bizalmat an leginkább a kormány ellen, mert a jelenlegi helyzet kiaknázására mitsein tesz. Ő alkotmánysértésnek nevezi szt. hs egy kormány, egy idegen orsság elhatározásától függő kormányt síkot. A provizórium lörvénynyé emelkedés? nincs biztosit vn. Deák Ferenc szelleme e Házban nincs jelen, a többség < dahagyla Deák Fereno elveifi Szól a sérelmekről Hopátországban s a ő rJr ítr 8£®- asg L^ij ismeréssel volt a pénzügyi mmtszter állam- nevében jelenti ki, hogy bogy a javaalathos nem férfiúi és különösen pénzügytudományi képes- járul hoszá. Sima Fsrene sem ssavszs meg a ségei iránt. • ■ I javaslatot. — A vita fo ytalásét másnapra ha- A királyi kézirat pedig a maga egészében! \'aantjak. Mindamellett hazaszerető aggodalmunk annak a szilárd és tántoríthatatlan bizalom-] egész erejével kérjük a magas kormányt tiak bizonyítéka, melynek a Bánffy-kabinettagjai hogy ebben az uj fegyverrel induló küz- kgm/aM kdym Örvendenek és csattanós Október 86 án. delemben a magyarság hivatott őreit, a magyar nemzetnek ez uj határőreit, a veszély nagyságához támogatásról őket talanul biztosítsa. mérten támogassa és e már jó eleve, haladék- A képviselőház október 2b iki ülésén folytatta cáfolata annak az itt ott félmerülő túlzóét- \| az indemnily javaslat tárgyalását. Elsőnek Micsy lenzéki mente-mondának elhitetni, mintha a helyzetnek. amely azt akarná\| An al szóllalt fel, a ki az előadóval vitaija, hogy kormány nem lenne ura i H!an\'a «" i momentum. Politikai szemle. Ministtrrrk kitüntetése. A f. é. október 21-én kelt királyi kézirat, melylyel ö felsége a B&nffy-kabinet három tagjának él pedig a horvát, az igazságügy és a pénzügyi minisztereknek a vaskoronarendet ado- BelfSld Országgyűlés. E hó 23 án kezdte Járgyalni a Október 26-én. mányozta, élénk örömet jog kelleni politikai imdenmitást. Hegedűs Sándor előadó rövid lár- körökben. gyilagos beszédben ajánlotta a négy hónnpos Joszipovics \'Imre, aki hosszú évek,óta indeinnily-jsvasiatot ellogadásra. ügy hiszi, hogy vezeti a különös tavintatot és rendkívüli í"\'"14" " 4l\'"mi köl"?vLetés mLé8 «\'«- « ,_x • • a-i . i,. . I-. .. . terjesztve nincsen s a Hás sincs »bbsn a helyzet- áphmáctai jártasságot követelő horvát mi- bflfli hogy „, , rendegidflbeo elvégezhesse a az ntsztenwwo, konaháns és hatojias maga- idejekorán törvényerőre emelhedhesaék, s miután Hősünk szivén, avagy hiúságán nsgy csorbát &n balliszt ruhácskát, n lak cipőt, bármint sirt ütött es a nyilatkozat. Gondolkodóvá lelte. Könyörgött is a baba. — Engem mellőz? F.ngem, aki oly figyelmes — Ugy,édes kis leányom! Msradj le csak még vagyok-iránta, minden kívánságát teljesítem s én egy két évig „Tónikának,\'\' ráérsz te még „Antónia báltérbe leszek szorítva ? Hja, perese as egyen- nagysád \' lenni. mhs, ss a csillogó aranyzsinór nyerte meg tel- Ezt a kimenetelt Hajnal ur nem óhajtotta. Egy szésél. No jól van. \' kis dorgálást kívánt csak a kicsikének, meg akarta Egéss este mellőzte Tónikái, egyszer sem leckéztetni, de hogy Tóniks kimaradjon a tánc-táncolt vele, sétárs sem kérte Jött a növálssz. iskolábó1, sst nem aksrta, Nem tudott megvigasz-_ Tónika dacárs, hogy ideálja ma közel sem tslódni, és azzal büntette önmagát, bogy ö sem meni hozzá, kec esen meghsjiá magái elölte éa ment mulatni, hsnem ast as időt inkább tanu-elaőnek kérte feL lássál töllötte, mert mi tsgadás : nagyon bátra Ennyi szeretetreméllóeágnsk ki ludna ellenlállni ? maradt az iskolában. Nem is csoda, sokkal köny- — Miért haragszik t Asas miért is kérdem, nyebb volt Tónika gyönyörű asemeit lanulmányosni, inkább kérem, bogy ne haragudjék, hlgyje el, mipt azokat az unalmas könyveket. nem tehetek róla, unnak igy kellett lenni. Tónikának legnagy. bb ellensége as őrs. Hs a — Belenyugodtam és moat inár közönyösen mulató hat felé közeleg, olyan méregbe jön,bogy ériut e dolog. Nmcs miért bocsánstot kérnie. s heten is a kesében levő vajas kenyerei csaptn Három sste alig táncolt vele. A kézhez kspott ahhoz s kiállhatatlan pontos gépezethez; sírva bujt emlékkönyvbe cinikus megjegyzést irt, megsemmi- el a ssoba legsötétebb sarkába és kesergett bol-s tette s forrt szerelmi költeményt. dottlula- ságán. A legszebb csokrokat kü dte lel a tánciskolába Eey kis lehér pspir repült be a nyitott ablakon éa egyet sem juttatott Tóninak. melyet Tónika mohón kapott M és zséjjelaimilva, Ez pedig lájt rettenetesen. Éhes járult még a •« öwzegyürt lapot. könpm keressiQI boldogan leányok gunyinosulya, a vé ellenül eejtvlt tneg-jegyzesek a jóba rá I nők részéről. Több volt a soknál Természetes tehát, bogy Tónika mindent elkövetett, bogy vérig ►értett lovagját vsasahódítzs. Levélben öolé ki keserveit, künyeivel áztatta as ártatlan papirt. Hogy a boszu teljes legyen Hsjnal ur megmutatta a levelel Tónika anyjának. És Tónika diadalmainak lényes napjai letűntek, mert sz édes-anya a levél olvasáaa után késen fogta a szerelmes kis bohót és kivesette a teremből, egyenesen hasa ; levettettejrele a róssn mosolygott. A papíron pedig es volt i „Ne buzuljoo drága Tónika, én sem maiatok amióta msgáoska kimaradt. A korcsolya-téren majd találkosunk éa pólolunz mindent." Aláírás nem volt, de ezért a kicsike India már.hoonan lu a szél. Es moat csak ason imádkozik, hogy Tél apó minél előbb látogasson al hozzánk, sz órára sem haragszik, és a vajaa kenyeret édes nyugalommai megeszi. Azsal sem törődik, hs Elza, Zaóü, Olga és mind mind gúnyolják........... Majd a télen............ ns indemnityjavaaiatba» politikai ö elhiszi, bogy a kormány partja teljes bizalommal van a kormány iránt, Ő és pártja azonban bizalmatlansággal viselteinek a kormány iránt s oern szaranzák meg a javaslatot. A kormány a valláatalanságot növeli s ezzel vonta mrgára az Ő és pártjának bizalmatlanságát. Virossy (iyula sem logadja el á javaslstol Támadja a kormányt; a kultuszminiszter sz ü nézete szerint nem viseli szivén a közoktatás ügyét. — Azután Bún/ty Deasö báró miuisster-elnök szóllalt fel, ski ügyesen polemi/ál ss sllen-sék szónokaival. Kossuth beseédével foglalkozva, kijelentette, ho;y a kormány nem akarja lelhasa-nálui s osztrák zavsros viszonyokai arrs, hogy Magyarországnak jogtalan előnyöket szerezzen Kizártnak lekinli azonban ast, hogy mással mint az alkotmányos Ausstriával legyen megköthető a kiegyezés. Ha mégis elöállana azon eset, hogy zz osztrák parlhmentárizmua megakadna, a kormány a szükséges előkéesületekel megtéve, annak ideién gondoskodni fog arról, hogy aaon a törvényea alapon, a melyet a 67. XII. k e. 68. 9 a vám-és kereskedelmi szövetség tekintetében elöir, önállóan intézkedjék, s ugy erre nésve, iniat abban az irányban Is, megtegye a törvény hozásnak elöierjessfését, amelyet ss 1807. évi XII. t. c. 68. §a el\'iir, megadván Magyarorsságnsk as önálló rendelkezés jogát. Még osaik annyit jegyes meg, hogy a kormány bátran kérheti a kormány-, sati ténykedésekre való hivatkozással a bizalmat mert rámutathat arra, hogy politikája által a nemzeti eszmék kidomborodtak. Aa orzaág közvéleménye a kormánynyal van a lelkesülten helyesli a kormány politikáját és működését. A Hás ssután a javaslatot ugy általáooeaágbas, mint réasleteiben ellogadts. —f* 7 \' KűlíMd. A krétai kérdéa. Október 17 én. Konstantinápolyból sQrgöoyzik asE. D.-nak. A poriának a krétai kérdéa megoldására vooatkosA javaslata a következőkben logialhaté össze.- A eaiget teljes autonómiája a szultán ssuveréoitá-sávsl, lőkormányzó kinevesése, a ki keresztény is lehel, de iölléllrnül l«rflk alattvaló legyen, a m hamedán lakosság életének éa vagyeaáeak bislositáaa, tűrök helyőrség és lűrök hadihajók A sziget lőbb pontjain, Maigaagatáa éa igasaágssol-gá tztáz a saullán nevében, évi hűbér Rz-tése és s török lobogó UlMsa a krétai ksrssksdslzst hajókra. Nirv-Kanizsa, o«fltörtök A tptnyolok Kubában. Madridból távirják október Jí4-ár0i: Hlanoo tábornoknak, aa aj kubai fókormányiónak mig-érkezése elöli adoil uiaailáiai kit réstre osilanak A Harmati miniaaler elismeri, hogy a katonai műveletek Ott klzáróltg a tábornoktól függnek, de figyelmébe njánljs a katonák ás ss őket támogató gyarmatosok sorsának iarilásál, hogy a magántulajdon jobban megvédhető legyen. A második politikai vonatkosáau réas a Jelenlegi kormányul! rendssernek aulonómllikussá való átváltott atásáról ssól. E célból Mhivást kell intésni u összes pártok-hot, t melyek 11 snysorsság előtt mindannyian egy tormán\' becsesek. Atoobtn nem subád as ttalakitáa munkáját atokrt bisni, s kik elleneik, mert es sst jelent né, bogy keresstQlvilele ellen vétket követnek el. A kubai hivatalnokok kine-vetése ne Madridból történjék etenlul, t stjtóvtl nemben tannaitandó magatartás tllenben ezulán erélyes, de nt önkényes legyen. Qörög-török béke. Konstantinápolyból Írják okt. 25 érői, hogy a végleges békesserzödésre vonttkosólag eddig minden pontra nésvt egyhangú megegyezés uralkodik. Kivéve ist a pontot, amely a oonsnltrli egyezményre és a görög éa törők tlittvalók közti in personam eljárásra vonatkozik, a mennyiken azokat a hadüzenetek után indították meg E kél pontnál véleménykülőnbaégek merítitek fel. A görög mtghatalmuotlak látogatásokat tesznek s nsgy követeknél, bogy megbeszéljék velük a kérdési Zala 80. ssám (3. lap.) Magyar hazaszeretet. Ugyanakkor, a midőn Türk sziléziai képviselő az osztrák reichsrathban vádat emelt az osztrák kormány ellen s az ausztriai és németországi németek összetartozását proklamálta, ugyanakkor a magyar képviselőház vita nélkül elfogadta a kiegyezési provizóriumról szóló javaslatot és proklamálta Magyarország és az uralkodóház összetartozását. Türk hazaáruló beszédét a magyar képviselőház politikus és kiválóan hazafias cselekedete minden irányban paralizálta és U. Vilmos német császár nemesszivü szava, melyet Budapesten létekor mondott, nagyon hampr megdönthetlen igazsággá lett: nagy politikai momentumokban Magyarorsságon elhallgat minden pártviszály • és egész Magyarország erősen és egyetértve összetart királyával. Elismeréssel és hazafiúi nagy megelégedéssel kell itt megjegyeznünk, hogy a magyar országgyűlés összes rllenzéki pártjai is tudatában voltak a nagy momentumnak és hogy eljárásukkal csak erősíteni akarták azt a végtelen bizalmat, melylyel Magyar-ozszág királya a magyar néipképviseleihez fordul Az egész képviselőház érezte a pillanat döntő és kritikus voltát, amelyben a monarchia nagyhatalmi állását és Magyarország presztízsét ez a képviselőház tántoríthatatlanul megerősítette és megszilárdította. Ilyen pillanatokban Magyarországon kevés szóval, de hatásteljes cselekedetekkel tesz nek eleget a hazafiasaágnak és kell, hogy e hazafias cselekedetet messze a haza határain tul is megnyugvással vették legyen tudomásul. Mi azonban ezt a tettet csak a tett kedvéért határoztuk el és nem lessük az elismerés szavait, bárhonnan jönnének is azok. Biztosak vagyunk.abban,, hogy magyar képviselőházat. két helyen •nem ismerik Télre és nem\'WsŰük értékén aíul, A király nem becsüli értékén alul a tényt, mert az Ausztriában uralkodó zilált politi kai állapotok mellett magától it Összehasonlításokra jut és mert a még rövid idővel ezelőtt egy belpolitikai ügy alkalmával obatruáló ellenzék a veszély pillanatában vállat vállhoz vetve a képviselőház többségéhez állt, hogy egyesült erővel magára vegye a monarchia súlypontjával járó ter* heket és kötelességeket és az uralkodóház iránt való odaadásának legpróbaállóbb bizo-tékát szolgáltassa. A másik hely, hol a magyar képviselőház magatartását, habár csekélyebb megelégedései is észrevették, az osztrák reichsrat, melynek tudatával kell bírnia ama veszedelmeknek, melyekbe a monarchia nagyhatalmi állását dönteni készül. Az uraknak odafenn Bécsben magukba kell szállniok és be kell látniok, hogy vonalzókkal és fadarabokkal nem lehet hazafiasságot produkálni, hanem az ilyen eatkö zökkelazemberasaját hazájának veszedelembe döntésén dolgozik. \\ Különben a magyar képviselőház határozata az országnak dicsőségére, magának a képviselőháznak pedig legnagyobb becsületére válik. Március idusa. 1807, Október lió 28-án Vonuljsnak lel s esőst gombos, sastollas komáromi sttktrtsgtzdék, t majdnem zordonan leitői bírna kanok rókatorkas mentéikben, a hortobágyi galyáaok, deli tülkötök fickándozó lovsikktl. Lássuk basánk sok tarka népéi I Lássuk a asép sugár hajadon leányokai, gömbölyű magyar menyacikéket larka vigsnókbsn, csipkés ingválisikksl, jöjjsnek arenypéosas nyakkal a szép oláh lálák ringó termetükkel, ökrös, bivalyos isskéren, vsgy férfimódon lóháton 01 ve, kiiérve s havasi mócok isálas alakjai által, a székelyek az ö mokány hegyi lovaikkel, Baranya dija népe, a selyemviganót Dárda és Siklós, at Ormányság hófehér patyolatban, a kiblmsett doi-mányu, hasított pende\'ü sokacok, a síiro iynyal, kivarrott ködmönt, hímzett ingváiht felvidék itb., a különböző vidékek érdekei jármüvei, paraszt fogatok, bivalyos szekerek slb. Kisérje minden csoportot sz Ö zenéje, az oláh pásator lujja as ö bánatos havasi kür jét, zengjen a svábok résmuzsikája, keseregjen a tót duda éa a magyarnak húzza a kesergőt a cigány. 8 vonuljon régig fövéroeunkon az egész tábor. Ebben öröme lelnék résztvevőnek, násónek egyaránt, s őrök ssép emléke maradna mindenkinek a királytét kezdve az utolsó emberig. Lássuk már egyszer országunk népeit egybegyűlve, ássuk viseletét, iparai a ne csak a kiállítás hideg szekrényeinek logaaain, hanem deli termeteikre akaaztva. Hadd lásaa az oraág, lássa a király, milyen asép népe van, lássuk meg őket ! egyszer Onaeplőruhtbiu, akkor jobban megbe- Bánffy miniszterelnök leplezetlen, férfiú^ ^TÜil u-m ,, 1 ... ■ . , r. .. ., i Kövesse őket, mint t népszabadság legelaö nyíltsággal és őszinteséggel tett nyilatkoza-1 ^^ a MjIÓM,badság székért - utáuek iával leszerelte az ellenzék ütegeit. Az el- jöjjön a 48-as bonvéd k csoportja, mint kik vt-lenzék közjogi aggodalmait eloszlatta egy rüket ontottak érette, — azután a művészetek, kijelentéssel, amely a javaslat alkotmányos \'P". kereskedelem slb. diszszekerei. emMemákkal oldalát olyan világításban állította oda, a Mab,drtg DTOm4b,n hWrBtt mely a legmegrögzöttőbb skeptikusban sem \| végig fl ^ a^zegyült tá enged kételyt támadni. \| bor a fővároson, vouuljon el a királyi vár előtt, bogy lássa népét a király, i bogy lássa a nép a magyar királyt. Asulán t vérmezőn megállva, tartsunk ott állomási, ott logjon kesét egymásat! ur és a nép, minden nemzetiségű néppel együtt-tdjunk hálát u Istennek, hogy : Annyi btlsors oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törv<i nem, ét nemzet e hazán. Szolgáljon ott áldozatot as Orpak minden villái lelkest papja, adjon hálát ialennek mindenki a msga vailása szerint, minden vallás papja áldja meg az egybegyűlt népet, mely ott igazán as egéss magyar nemzeUt lógja képviselni éa as orsstgos „Te Deum* után zendüljön meg isten szabad ege alatt és a lőmjénlüattel együtt ssáll-jon fel égig ezerek éa eserek ajkáról: Kölcaey örök szép Hymnuu. Fordítsuk le e dall németre, oláhra, tótra, rácra, hadd énekelhesse ast minden ajkú nép ogyütt velünk, az Isten minden nyelven megérti, s bizonyára lesz itt e liildön loganaija, ba kezet fog velünk a rác, olah, német, a tót éa a magyarral együtt dalolja: Isten áldd meg a magyarít Aztán vonuljunk el a városháza előtt, a hol 60 év előli Rottenbiller polgármester kijelentene sz erkélyről, hogy a főváros magáévá leeai a lt pontban foglalt üivánságokat. Végezzük ott, a hol a nemzet újjá ébredése kezdetét vette — vonuljunk a nemzeti mo-teum elé. A museum falai verték viassa 60 év előtt a lelkes hangok hullámait — visszhangozzák most 60 év mulvt ugytntson fsltk t nemzet örömri-rivalgáaát. Kérjük fel azokat, a kik még élnek a nagy napok stónokai kőiül — s ugyanott, a hol akkor lelkeaitették a nemzetet — beszéljenek 60 átélendő múlva t nemzethet újra. Azután tiborbt szállva, örüljön egymásnak az ur éi a nép — végződjék az egész egy hatalmas népmulaisággal. Létrehozni est nem Itnne nehéz. Ha a vidék a tervet magáévá teszi, tlakitaon akkor mindte megye egy biiottiágot, szedje Össze s legcsinosabb menyecskéket, leányoktt, a legdelibb tártakat — megyéjükben dtvó érdekesebb paraaalio-gtloktt, — szervezze t népcsoportot, s ériatka-tésbt lépve az t célra titkolandó központi bt-tolttággtl, gondoskodjék falttálNláaukról. 8 hogy ex se essék t megyék terhére, mfegkönnyithttné Sztbidiágküzdelmünk vértelen diadal napjának ötvenedik évfordulója megünneplését illetőleg Fesziy Árpád művészünk a következő sorokat küldte hozzánk: Felhivás iró- és müvésztársaimhoz I Szabadságharcunk öO-éves lordulóját kéisül megünnepelni t nemzet. Bizonyára log rá találni módot, a mellyel kegyeletéi kifejezze. 60 esztendő óta mindig megemlékeztünk március 16-éröl, a mely napon egy lelkes csoport, elén Petőfi Sándorral, kinyomatta a 12 penli pontot; Mit kiráu a magyar nemzet? Ez a n -p a goodolalszabadság, a népszabadság és a földszsbsdság napja. £ napnak fénykörén Pelőil Sándor alakja sugárzik (elénk. As Állnia szerkesztett 12 pont kiyáoalma ma már t korona által szentesiteltf^törvény, a melynek legelső Őre maga a király. Pelöfl Sándor, az irók, művészek lejedelme. A mi fejedelmünk. Tegyük mi irók, művészek magunkévá e napot i ünnepeljük meg 60-éves lordulója alkalmá-oól ait a szokottnál fényesebben. Petőfi szelleme legyen es ünnep vezércsillaga. Petőfi nspját, a népszabadaág napját nem ünnepelhetjük máaként, mint magával a néppel. Ha réazt vess bánatunkban, részesítsük ünnepünkben is. Dnnepeljen mér a nép Is, ne csak mindég as ur. Rendeszünk egy óriáii ünnepélyt t (lakoson, vagy Keitnfőldön, hívjuk\'meg reá vendégül t magyar népet. (iyü(jön össze basánk minden részéből egy-egy csoport, a mely vidékét képviselje as Ö színes, viltoztloé, festői viseletében, gytlog. szekéren, lóháton minden vidék tt ö szokása szerint. Képielhetni-e ennél izebbel, feitöíebbet, mint MagyarorsUg különböoö typu-aait, népviseletét egybegyűlve lálnl ? Hívjuk meg nemzetízég- és valláskülönbség nélkül hatánk minden vidékét, gyüjtzűi őket egy táborba. S vezessük végig t fővároson Vezesse őket Petőfi alakja, t ki t atabtdaág zászlaját lobogtatja keiében. Kövtsie ut a nép, a magyar nemzet, a melyért 0 dalolt, i t melyért a szabadságharc vlvttot.t Nagy-Kniisx c-tttörtök Zala. 86. agám. (4 lap) 1897. oktdin hó 28-én magyar kormány máraákell áru vaanli jegyek engodélyraéaével. Aa u\'ssás, aa idessállltázt a - ~ rala adat aa (ll tsrtózkocíás költségeit a , központi bizottságnak nam kerti ne nagy fáradságába megsserezni. Nem kétlem, hogy a főváros öröm ami engedéyeané a tribüné-jogot a Tároa aaon réaaén, a hol u menet elbaiadna: oly módon bogy a nép ulaaáaára, élelmezéeére, barak-atál láeok, istállók felállítására alb. (ordítandó költségek a Iribune-jegyek dijaiból fedeztetnének. Ily módon minden megeröltetéa nélkül rendez halnánk olyan menetet, a mily érdekeat, tekín lekiutettel a népviseletre, melyben haaank még mindig igen gaadag, Európa egyetlen műveli ál laaw aem tudna felmutalni. Eltekintve eaen menetnek érdekea hatásától aaon számtalan érv közül, a melyek mellette aaólanak, csak kellőről akarok még megemlékezni. Exy as. hogy a népviseletnek ilyetén bemula-táaa éa dédelgelése taián lenne némi eonserváló hatással a mindinkább pnnzluló népviseletre és aépipurra. As egyazerft nép azt látva, hogy a városok lakói, a kiket ö okosabbaknak cond ij, másléle ruhákban járnak, szégyeneim kezdi aa ö eredeti gúnyáját és iparkodik azt , módos"-abbal Ielcserélni. Ez pedig nagy baj, uemzelgazdiazali. de különösen erkölcsi szempontból is, mert a nép ruházatának éa szokásainak erediléségél elvesztve, aszal együtt erkölcseinek eredeti tiaztaaágál ia veaslani szokta. Még fonlosabb érv a nemzetiségi kérdés Na nem oldjuk is meg egy ünnepélylyel, az igaz ; de bogy a különböző némzelitégüekre igen iá hatáaaal lenne, az bizonyos. Sok apró dologban nyilatkozó jóakarat uugy ügyeket vili már dűlőre. ti ózzuk fel a különböző nemzetiségű népeinket, vegyeuek részt a mi nagy ünnepünköu, a s mondjak el otthon: mit tapiszlaltak. A magyar fsj mindezideig inkább prealige-ével, mint erejével uralkodott a többi népek lelett. Lássák meg most is, mire ment a magyar 1000 eastendö óta. Lássák a magyarnak lényét, batal-mt, dicaö lövárosát — a vigyék hirül az otlhon valóknak. Fogadjak őket szívesen, hiszen a mi orazágunk hü népei ők,, vendégeljük meg fényeaen, bogy awodják el otlhon, hogy a mikor ünnepet ül a nemzet, keblére öleli akkor a népei az ur, keb lére öleli az idegenajkut a magyar. Vigye hirül az ország minden része felé, a ki a menetben réazt veendőit, hogy n\'ncs idegen igy sem ez országban, tesivéreül tekinti mindegyiket a magysr, s a ininl ők osztoztak velünk maiunkban, ugy oaztozunk mi velük örö műnkben. Kutasunk be egy má«odik népvándorlást, mint a hogy bevándor It a nemzet hadseregei álén Mezonjaival, gyermekeivel, hogy orazágot, helyet joglaljou magának e világrészben, egy ezredév alán, megbékülve az itt lakó népekkel, most azokkal együtt jelenti be Európának, hogy oraaáguk helyet akar loglalni a műveltség és előrehaladás világában Mutáasuk meg a világnak, hogy a n int védte as uralkodó elem, a magyar, e hon lakói életéi, a a mint a kiküzdött szabadság áldásait minden ■éneire egyaránt árasztotta, ugy egyaránt része-siii Őket ünnepében is. Örüljön a magyarok ünnepén minden nép, a mely e hon halárain bő ül lakik éa vigyük hirül mindenleié, hogy: Az osztrák magyar külügyi hivatal reazéröl az aztán laposakat pislantva, vitte a felolvssásét dr. uj kabinetnek semmitéle nehézség aem log okos- Kin Ernőhöz: tetni éa a lehető legtheaezebb m nő előzékenyaég _ Neue kom4m \| g* u ulMág Mm került által azivesen segítségére lesznek az uj kor-1 mánynak aljai egyengetése körül, természetesen amennyire a nemzetkőzi relácók figyelembe jönnek. A mi Szeroia belügyeit illeti, azokkal azeti Kör lelolvaaáaakor már ott volt az Boron szemben itt meglehetős közömbösek és osakis Antal profeaaor ur kabátja zsebében. „A hol s magyarok lakuak, Ott a többi népek ia vigadnak.1 Budapest, október havában. Fitty Árpád. Kormányváltozás Szerbiában. Külpolitikánk vezetőségéhez közelálló hivataloa körökből veszi a„ Paalar Correapoodena" a következő értesítést a legújabb kormányváltozásról Saarbiában, mely értesítés alkalmasint meglehette pootosaággal adja vissza a mértékadó dlp-lomécini személyek lellogáaát. A szerbiai minisstervállosásról idevaló (béeni) dimptomaciai körökben megUbetöe pontosan voltak értesülve. Szintien miniszterelnök állása nem-oaak azért lett larthalatlan, mart nyill ellenmon-dáaben volt aa advar éa Milán vzkirály politi- kájával és ssemélyes kllogásával, hnnem Simica magalsrISaa Auaatria-MagyarorsZággal szemben ia okol adod a teljes kabinelváltoaáara. Szimioe VOll miniszterelnök nyilatkozata Ausztria Magyarországról éa Ferenc József 0 Felségéről, mely sserint uralkodónk csak egy erős drót lenne, mely a monarchia kél álllamát ősszetarljs, kihívás voll és Igy fogta fef aal diplomáciánk ia. Sándor király fel ia baaználta az alkalmat, hotfy kijelentse, mikor a minap liécsen átutazott, hogy Szlmlca nyilatkozata egyálalán nem felel meg ama lellogáannk, melyet Szerbia királya ápol. dementivel aztán meg Is pecséielteteit a szerb kabinet sorsa és Sándor király h <znérkezt« után alig egy nap múlva b< lett adva és elfogadva a Szim os-kabinal lemondása. A kabinetalakiláaaal Qyorgyevica Vladán bi zalolt meg, aki a király által távirati ulon haza hivatván, kailabadi kúráját megszakította, bogy királya htváaának engedelmeskedjék és elnöklése alatt kabinetet alakítson. A kabinetalakiláa o legrövidebb idő alatt sikerűit is és a belügyminisztérium által Bécabe notittkáltalott. A benyomái fe öl, melyet n gyors kabinetvál-tozáa keltett, béoal diplomáciai körűkben csak a legteljesebb megelégedés hangja uralkodik, melyei coulanoe, melylyel a voll kabinet el lelt búcsúztatva, még osak emal. (iyorgyevica Bécsben persona grata, kit osztatlan bizalommal fogadnak a réazéről sem provokációktél sem bonyodalmaktól nem tartanak. 0 perhorreaskál minden lalzó Irányi, ismeri Ausztria-Mtgyardrszág zavartalan barátaágának azükzéges voltál, valamint a belgrádi konak nézeteit, nem lógja tehát Ausztria Magyarországot brüszkirozQi, vagy a király és családja ellen intrigálni. Alapos rendazervállozáat várnak GyorgyevicHtöl, ami alkalmasint hainaroaan mag ia lesz és a Skupstina feloszlatásával kezdődik A választások után uj bizottságot küldenek ki as alkotmány revíziójára, de az nj skupslinál már alig választják az idén, hanem Gyorgyevlcsuek bele kell nyugodnia, hogy a jövő bó elejéig skupstina nélkül vigye uz ügyeket, ami talán annál könnyebb^" leaz neki, minthogy idejét a jövő vá\|aazl»aok előkészítése meglehetőaen igénybe veszi. ~ Nem én. soha I ~ De az Újvilág utcában caak voltál.? — Ott voltam. — Pompás I Akkor le kitűnő Ielolvasást irhát-nál az amerikai éleiről. Megteazed, ugy é? — Vigye manó I A le kedvedéri megteszem. Milyen formában gondolod ? Egyszerűen felülaz egy könyvet, amiben mulatságos dolgok vannak as amerikai éleiről. Különöaen (Ígyelmedbe ajánlom azokat a részleteket, amikben a szerző balalmaankal lódít. Ilyeneket szeret a publikum. Mennél bizarrabb, annál jobb. Legyen benne leány, asszony, házaa-aág éa mentül több amerikai bolondéria. — — Jó, jó I Oe hát valami papi hiatóriát ia kell beleszőni. Valahol olvastam, bogy a temérdek amerikai felekezet papjai kitűnő anájderok, suszterok, kereskedők és korcsmárosok, össze lehelne haaonlilani ezzel a mi állapotainkul éa a felolvasást pompásan fűszerezhetném a régi magyar nótával, hogy > „Bávkoatraa kiess váraa, Ott a pag la Jé ksmnám. IUfgl s sdaéfát vitai, Déiatáa a barát airt.\' — Megbocsáss (.eócakám, ez egy kicsit nsgyon pikáns volna- Tudod lelkem: a fészek fészek. Az amerikai papokat ütheted, de magunkra ne for-ditad a botol. — Igazad van. Majd a zaurnaliaztákal porolom ki inkább. — Jó, jói Caínéld, ahogy jónak látod. Kaletok Leo aztán fejére csapta ama bizonyos jolismert téli kucsmát, rágyújtott agy cígáróra, fölnyitott egy kriaztuatalan nagy könyvet, plaj-báaat vett a kezébe éa fölcsapott Strogoff Mihálynak. A kucsmája kitűnően melegített, hát köny-yen hihette, bogy Csikágóban van. Néhány óra alatt beutasta egéaz Amerikát, egy pelákomba aem. Olvaataad föl valakivel I Október 84 én délalán az Irodalmi éa Müvá- azzal a hagyományos érdeklödéaael kfaérik azokat. mely minden nagyhalalomnak nemcaak joga, de bizonyon mértékben, amennyire a aaját érdeke megköveteli, kötelessége is, A magyar kormány valószínűleg szintén hajlandó lesz est a Gyorgyevics ksbinel iránt tanú-állott szívélyességet figyelembe venni, amennyiben nemzetközi vonatkozásokban nem log rideg-aéget gyakorolni éa 8a* rbia budapesti képviselője, Barlovac főkonsul iránt a aserb érdekek képviseleténen késsséges előzékenységet (anuiiit E barátságos hangulattal jövöre alkalmasint Szerbiában sem fognak akadályokat aaembe állítani éa kell hogy as legyen as uj szerb kormány legelőkelőbb feladata, hogy a barátságos viszonyt a monarchiával komolyan éa léire n»m ismerhető módon ápolja éa kölőnöaen Magyarországgal barátságos as békességes szomzzédságban Néljen. A kormányváltozás gyors végrehsjtása Sándor király erélyea, határozott jelemét éa hazája ár-dekeinek általa való öntudatoa felfogásit bi. zonyilja. _ Tollfuttában. A mi Irodalmi éa Müvéazeti Körünk (a tagok szárnál tekintve) valóságos eleven koloeezus. Csak télen van ébren, a; nyárt álaluaaza. Az idén kissé sokáig aludt. Október 84-én mozdulj meg először. Or. Ktu hrng, sz irodalmi szakontály elnöke, cirógatta föl. Ügyre ember, nagy taktikával csinálta a dolgot. Nem a lején, hanem a talpán kezdte tz ébresztő caiklandozáat. Szépen megcirókálta Kaletok Leo coliagáját — Lelkem, Leóeakám, ugy-4 ta még nem voltál Amerikáben. Est a rendkívül jóképű piariatát még nem iz-merem; sohasem beszéltem vele; de azt hizzem í tele lehet humorral. Felolvaaáa elölt nehézkesen, lompoean lépkedett 101 a városház nagytermébe. — Valami\' bajod van, Anli ?— kérdezték társai. Semmi, aemmi, caak agy kicsit nehezen járok — Talán Amerika alatt roskadozol ? — Ej, mit nekem Amerikai De bál Kaicsokot ia vállaimon vizzem a publikum elé. No, meg agy csomó amerikai utazót. Aztán, mikor a aor reá kerüli, ugy lépkedett (01 a pódiumra, mint valami modem kiadású Alias, és kellemes, llsalán csengő orgánumává! teljesen lebilincselte a hallgatóság ügyelmét A közönség ta, Kaleaok is köazOoeltei tartoznak neki. A közönség azért, hogy ő olvasott föl; Kslcsok pedig aaért, hogy nem ő olvasott föl. A közönség zajoún megtapsolta a felolvasót, azutáu a jelenvolt lelken diákaereg éles hangon, rágyújtott: — Szerző I Szerző 1 Kslcsok eleinte vonakodott, de vágrn- caak- föllépkedett a pódiumra én ozemérmeaen piruló képpel hajlongott jobbra ia, balra ia, de oijran formán, mint mikor valami premiárea a kitapsolt szerző helyett a rendező láp a lámpák "Hé. Aa Irodalmi áa Művészeti Körnek daloakara ia zajoa tapsokat aratott Lelkesedhetnek további litarté müködéore. Nagy-Kanissa csütörtök * Zala 86. saám. (ff. lap.) » 1897. október hó I84n. Két igen nép dalt énekeltek; mindegyikkel elragadták a közönséget. Nem sok a tág, de hatalmas erőkkel rendelkeznek. Nem csods. Egy nagykereshedő cégnek a fele it köséíök IU: Böhm Emil személyében, aki a stgyhirO pécsi dslárdából szakadt ide, Ctolou Jenő nagy gyönyörűségére.... Mikor a daloskör régül rázendített a , Lágyan atnf aa atkaraHpzé, milyen uunyad a vidék" kezdető szép, imaszerű dalra: dr. Kim Ernfl ábitaloe arccal, megelégedést tngárzö szemekkel nézett régig a közönaégen és halkan suttogta — Bánom is én, ha az erész vidék unnnyad it; csakhogy mi megint fölébredtünk! Fiaim csak énekeljetek! 18437/897. A város házából. Hirdetmény. A zalaegerszegi m. kir. pénsűgyigazgatóságnak folyó évi október hó 6>án 46830/111. 887. sz. kelt rendelete lolytán ée as 1883. évi 44. I. c. 36. §-ának d) pontjában foglalt rendelkezése alapján taUziratik N.-Kanizsa város adózó közön sége, bogy adókiekönyvecekéiket a folyó évi adó-nemeknek előírása végett a városi adóhivatalnál a hivatalos órák alait folyó évi november hó 18-ig okvetlenül mataaaák be. A Nagy Kanizsán, 1897. év október 20-án. LENGYEL LAJOS NED ALBERT h. polgármester. . HÍREK. — Király -ünnep, őfelsége, a király, ismert kézirata alkalmából a helybeli izr. hitközség által fentartott elemi és polgári, valamint a felső kereskedelmi iskola hazafias ünnepélyt rendeznek, még pedig, felső kereskedelmi iskola f. hó 28-án, az elemi és polgári iskola 31-én de. órakor. — Máenaaág. Ntumann Lajos pécsi kereskedő vasárnap délután vesetie oltárhoz a nagy kanissai izr. templomban AdUr Mór Isányát Pragtr Jetta kitaratoayl. A templom et alkalomból rsufo-ásig megtelt á kiierjedt rokonrág-éa at limerösBk tokuágával. A likodalmi va-csora a Kereekodö ifjak egylete helyiségében tartatott éa tsen mintegy 180-án veitek réeti. Áldomást mondtak.: dr. Nvnnann Ede Horváth Honor, Wnu Lipót ée BomfM Ujot. A saép lelkőeaőntők, va\'amint Ztolnap bandája nagyban hoaiájáraltak atoa kitűnő kangalaiknt, mely vidám tánaaágot késő éjjeli órákig együtt tartatta. — Etklvl. KolUr Lajos f. bó 23-án ssnm hatoa 4 18 órakor vetette oliárhos Ntltek Leoatia kisaaiionyt. — Alholyeaős. A m. kir. péaslgyaiaistler Xhuth Béla aalaegeresegi péaalgyl titkárt a stoabatbelyi péailgy-igasgatóaágbos, M Férése letenyei kir. adótiaztat a perlaki kir. adó-hivatalhoa helyeste át. — As Isr Jót. Nőegylet kiré-MI. Az Itr. jótékony NStgyUt folyó hó 24-én választmányi ülést tartott és ez alkalommal azon elismerést érdemlő határozatot hozta, hogy „drva alapot1 létesit és ennek növelésére a jövőben kiváló gondot fog fordítani. Ismerve az Izr. jótékony Nőegylet szellemét és az ennek élén álló elnök, Vidor Samuné urnő, kiváló tevékenységét és lelkesedését minden humánus ügy iránt,1 meg vagyunk győződve, hogy az ,^rva-alap\'1 rohamosan gazdagodni és már a közeljövőben néhány és fokozatosan több és több árvának biztos menedéket to^ nyújtani A választmány egyúttal elhatározta, hogy ugy a mult évi vasárnapi ozsonák 200 frt 50 kr. jővődelmét, valamint az ezentúli ozsoná-két is az „árva alapra" fordítja. Ezek társas életünkre is oly jótékonyan ható ozsonák november hó 7-én ismét kezdetöket veszik, mit a közönség bizonyára azives örömmel vesz tudomásul.— Ugyancsak a vasárnap tartott választmányi Ölében jelen tetett, hogy Blau Lajosné és FUckl Pálné úrnők 50—50 frt tagsági díj lefizetésével az egylet alapító tagjai sorába lépteit, mi örvendetes tudomásul vétetett. — Htláltiát. Agh János, koaárvárooi kántortanító megb.lt. Temitése oktober 26 ikén voll, melyen kartársai kötői nyolean, a kerületi papságból hárman voltak jelen. Kopor •óját tűzoltók vitlék, mert is eibunyi a komár-vároai tösoltóknak löparanotnokuk volt. Miit taniló 32 évig működött Koaárvároton. — óssl kéigyülés A >Zalarregyei Alt. Tanítótestülete nagykanizsai járási köre tartja ez évi öszi közgyűlését f. é. november ki ti-én csütörtökön d e. 9 órakor Nagy-Kanizsán a községi polgári iskola rajztermé ben a kővetkező tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Folyó ügyek. 3. Banekovich János tagtárs felolvasása: »Néhány szó a jelenkori nevelésről. 4. Neubrunn T. tagtárs gyakoriali tanítása a mértan köréből a polgári iskola 4. osztályában. 5 A pénztárvizsgáló bizottság jelentése. 6. Farkas Vilma tagtárs felolvasása: „A női torná szatról." 7. A központi tisztikarba beválasztott elnök, főjegyző és 6 választmányi Ug lemondása folytán -megüresedett tisztségek választás utján 1 évre való betöltése. E közgyűlésre a járási köri t rendes, és a népnevelésügy iránt érdeklődőket mély tisztelettel meghívja Altmann Mór, ü. v. elnök. Halál** tlgkitlái. Kötél aa orsxág határához, a déli vaaut pályatestén szerencsétlenség történt hétfőn, mely egy 78 éves embernek oltotta ki életéi. Mmtaritt Jakab a neve aa áldozatnak. Említett napon reggel 8 óra 18 petekor kereastfil akart menni »z 57.6 kin. teltfl meMoti Dráva-Vásárhely ée Dushegy kötött a töliéaan, a mikor at arra robogó tehervonat alá került, mely fejét szétsuali. A férőiéi föltétlenül ha\'álot volt A kösigasg. réstéröl Wolf Bélá dr. vasúti orvoa boncolása alapjáé konita\'ái\'aiott, bogy felelőseég a szerenosétlenseg megtörténleéri senkii se lírhel, s hogy sitárólag aa áldoaat vigyásat lantágából eredt. Itldeg Aiáaa. A bohém ember ast lerljá, bogy Adáanál boldogabb ember aea volt világon, egy etép leány harmfaoerer Irt hoiománayal, anyái nélkül aa h többel ér a világ minden kincténél. Aa aayósokról stállis-kotó éloek divatjukat mu\'iák már, és leglejebh akkor kaazaáijuk asekei, ha valakit boaaaatani akarnok, Szó tincs róh, etaal mag nem aaűat a örökké perpatvarkodó aoyóeok jól Ismert alakja. A legroaazabb anyó«, aki a nássu\'ra a fiatalokkal aseretne menni. E« mén lehetősen kellomeilen lehel, előliünk áll aa Öregség élő eaobra. Vannak anyóeok, akik megverik néha napján a rejöke\', de ritka at olyanok atáma akik meglopják vajöke\'. Stimec Antal felaő-szemenyei kereskedőt is ey vivételes áayóaaal hozta öeese a roatt tors, még padig saokeűan alakban. Stimoo már régen éssreveile hogy bólijában iollűnö módon logy a portéka anélkül, hogy eszel arány bao s/aporodnék a kasitája. E károi körülmények okosójául ss ö kedvet anyósát, Horváth lstváanétgyanasiioita.£sagysaa aea volt alaptalan. Keljeléatéee folyttá metiadilou visagátat kiderítette, hogy at aayőr agy álkales aagélyévei bejárt a boltba, s as Így Ugákos veti áraeik-kékből tilos aódoa 8ókkereskedéet nyitott, de a bevételről terméaaetasea aem asástoli he vöm aramnak. A viaagálat iolyamán Horváth htváa csörayefóidi lakos házánál egy 90 (Hársa gyártásából való leayomatot ia laláltak, melyről kisüli, bogy ast Horváth Istváaaak IS éves Is késiitette, kísérletei is tett vele, de jó ssáadáka nem sikerüli. Nehogy a oagyratörekvő la tőké-leieeitse találmányát, ast a kir. járásbíróságnak átadták, lae egy roasa aayóe mennyi emberre kokkal veszedelmet. Boldog Adám, kinek aohaem volt anyóaa 1 A Bérgtr Mlo kaagvoraaayr aár élőm it nagy érdeklődét matatkozik, aert agy-látásik kiitöntégűnk éléak emléketeiébeo él Blrger legatóbhi sikere Nagy-Ksaissás. A hangverseny programmja több Ötlet kirakatáhea látható, de aaeaayibea egyesek kookarreoeiától veséreive, a műaorról feltűnöea kitörölték, hegy legyek Alt ét BSkm eégaél kaphatók, U kell jelentenünk, hogy a nevetett üzletben jegyekot eláraaitaoak, tzookivBl még FUehol Falöp köay»-kereekedésében. ■ Htereaesét ksljtaavé A kutyamosó minden inkább csak nem kalona ée ezért a legutolsó inlanleriata btsske megvetéeoel nás végig a ku\'.yamoaón, ha mindjárt lóháion 01 is néha. A kutyamosó elhozza a menazaból at ebédet, szobát teper, szerelmes levelet viaa, vagy ha a liszt ép házat ember, a kis kincstári leánykát al-kitéri as itkolába, megvárja, ha onnan haaajő, a szakácsnénak vizet hord a konyhára, szőnyegeket porol és e Manlichert csak ugy keaeli, mint a zupát mampuláne. De ha szabadságolták, akkor 0 ia bokrétát tűz a sapkája mellé ée otthon a falujában csodás dolgosat beatéi, minő vi-azonyban állt ö a tisztikarral. Kii György, a legbizalmasabb kutyamosók egyike lehetett, a kit kapitánya szabadságolása alkalmával egy osztrák állam sorajegygyei ajándékozott meg. Kis György a napokban kivánoai voll sorsjegye hutására, betiltott Keszthely egyik kereskedésébe a nagyot ugrott örömében,- midőn meghallotta, hogy aorajegye 9000 forintot nyert az október 1-én tartott húzáson. Az üzlettulajdonosnak éppen látogatóban ott levő bankár-rokona, a nyereményt a szokásos levonások uuUi azohoal kiűzette a Kit György dalolva ment baaa, talán azokra az arany szegélyű kit levelekre gondolt, melyeket ő cüy nagymerű pontoaaággal tudott mindenkor kézbeeileni. — AagjUkat és aaökött kaUaák. A 90-ik honvéd sásslóalj körmendi saáaadáaak egyik kötkatonájs, Kotalik Jóaaef mait keddea umereilen okból a kssiárnyi psdlásán hlskaaa-tolta aagát. A háláik üzdf lemből eredőit aeeare több lárta flgyelmee leli, de mire a helyszínére v értek már meghall. M. t/erdaa délután 4 érakor lametiék el a aiereaoséilen bestédet. — A Kősaegen állomáaoaó 19. gyalogetred 4 astsa-dátél héttőn eaie stököit mag Kovám György kőilegény, kit aaöta tea aikerűTl kétre keríteni. - Tátek. Sümeg ét Zala Miká>yia kötelében fekvő Ki-Váaárhely kötaégbea a mait napokban ismeretlen okból tűs \|t\|it ki, mely 7 lakéháaat s több gaadasági épületet elhaaraastetl. — Fo\'yó hó 99-ére virradóre Paosán, a kö<ság egyik Isgntódosabb gatdaomberéoél Ki mái ami Jánosnál támadt a tűs. Az advar hátsó réaaéhan levő hatalmú aaalmakaaal gyaladt ki, a csakhamar lángba borult vele egylu agy kisebb kaaal és egy takarmányayal telt pajta, a a stomsiédhái udvarán agy félaser. — Ilalálaa eads. Stmoltk Iváa sseluiesi lakos hétfőn reggel ptjia-épitéa köaben a aár felállított letöiákról 4 öl magáiból a löldrt auhaoi 1 talpra esett ugyao, da agyrátkodáti itenvedeti, melynek következtében kát óra lefolyása alatt maghalt. - Tlaeakftreai évig aötötkea. C«y pólai atyai állitoit be a napokban a rendőrségbe/. Neki srostkrdeil aairoe kalapját ősi ttokét aaeriai forgatta kiooerep-oedeit tenyorébeo ée alátaloaaa Monochmme * ArfiZkéDAk J^fíortuSí gyönyörű kivitelben, fényképek után nagyítva 43—36 aaevilVVIII WaVllmWjrWB Ctm. nagyságban 6.50 kr., 63—48 ctm. nagyságban 12 forint. Mintaképek megtekinthetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében N.-Kanizsán, bol lg[fglitt glípItitliL Nagy-Kanixu csütörtök Zala 86. Mm 6. lap.) 1897. október bó 18-én hajlongva .ami közöiuége^n" kedves egészségére kívánta a rendőrségnek sz é\|aukai nyugodalmat — ka ngyan a rendőrségnek nyugodalma egyáltalán leket. Aatán hajlott dereka kiegyenesedett egélren éa aagy hangon ennyit mondott : — Baj van kérem átaaséggsl I — f — Mart hogy elment as asszony. — Majd vissujőn — vélte a rendőrség. — Nem tudom bis\' én — ssél az stysfi és kételkedve rázta dereeedő fejét — mért már lisenhárom esztendeje meg valahány hói apja, hogy elment. — áa ördögöt ? — Dehogy as Srdőghőa ment. — Hái hova ment as asszony? — Gyertyáért meg mssináért s »arki >sidó-hur, aaóta nem jött vissza éa én szóts sötétben vagyok. — Hát miért nem gyajtolta meg kend lámpát? — Ej — kedvetlenkedett n polgár, — hisz aem agy értem. Hanem asiránt vagyok sötétbe, hogy él>e bal-e as aaszony, mert hogy szeretnék megháts\'odin A rerdőrség arca derűs mosolyra rándult, ■ire as atysfi méltatlankodva lordul! kifelé, de SS ajtóbél még egyszer megszólalt a nevetésre. Hiszen könnyű maguknak nevetni, mert maguk -aak «agy vsn fele»égük vagy nincs; de én as se tudom, vsn-i, nincs é. — Bésdirriak uj rgyraruhája A legutóbbi vasárnapon, október 24-ikén a reggeli órákban sok kíváncsi embert lehetett látni a városház udvarán, kiket uj egyenruhás rendőreink katonás sóra vonzott oda. Akkor öltötték magukra először az uj szabású egyenruhát, mely egészen fővárosi minta után készült Mindegyiknek mellén csinos réztáblácskán szám is van. A jól festő rendőrszakasz katonai sorban válta Diák Péter főkapitányt, ki szemlét tartott fölöttük. Most rendőreink valóságos fővárosi öntudatossággal lépkednek az uj egyen rabéban. — Igaal elesésig. Pattan város lanácaa értesítette lapunkat, hogy ott a legu\'óbhi heti vásár alkalmával több aZáakooi kápoxzta kerüli eladásra. Minőség szerint 40-80 krajcárig fizettek asázát, amely ár a mi piacunk árával még az esetben is vetekedhelik, ha vonaton hozzák Pettanból a káposztást. Legközelebbi vásár holnap tt-én less. — As aj láaitalnak, mely dr. Prager e berfeldi orvos sserint lás ellen kitűnő hatású, Kathraiser-féle maláta kéve, a nép kösött egyszerűen Kneip-kávé a neve. Lizaa mlegeknél, és pedig ágy gyermekeknél mint felnőtteknél gynkr^n tapaaatalhalták, hogy tartóaabb lás esetében a via nem less ló stoígálalot, akár tisztán, akár málna- vagy ciitromssörppel vegyítve vessi a beteg magához, Sok beteg vágyakosik egy korty-kávé után, melynek a forró rémérsékletnél szintén caak káros hatása van, miután a babkávé tudvalevőleg izgató ital és élveseti cikk, dr. Práter es okból egy a bsbkávéhos hasonló Izü, ártalmatlan í tahót, íJtaUireinsr-kávéhoz fordul\', s most est rendeli betegeinek, még pedig hideg állspolben. Ennek élvesete által a betegnek nemcsak szomjúsága csillapodik, de egyébként ia jó ha\'ásaal vaa reá, mert nem kell az annyira kiváni kávét aélkOlOsnie. Es az Altat, hogy vágya kielégítési nyert, kedélyhangnlata ia felvidul a igy a malátakávé fontos tényeiő a beteg-énben, amit gyors felgyógyulás szempontjából figyelmen kivttl hagyni nem asabsd. Oly betegnek, a kinek nagyobb s lása, a hideg, illetőleg langyoa maláta távét egy vsgy több ibeáakanálnyi cit-romsaörppel kell vegyileai. De eaen italnak bélgyoladáanál, influenza, dypb\'eritia, manduli-gydadáa. i<-és isomrhenms, sebláz és gyomorfekélynél ia kitűnő batá<a van. A Katbreiaer-kávé •lesóságánál fogva a legszegényebbnek Is alkalom kiaálkozlk esen láziul elkéaítésére, n jobb mó daaknak pedig meg van adva a leheiösg, hogy aa sgéssségrs ártalma babkávét msllóssék s helyt adjanak a Kathreioer-léle mulála-kávénak, mely akár lissián, akár babkávéval keverve, as egészséges embernek is jó szolgálslot\'tesa. Törvényszéki csarnok. Politika a Iraplembsn A néppárt nem elégszik meg a korcsmák bor-gösős levegőjével, sötét politikájának durva szálsi elkísérik lelkes veséreit a templom hajóján tul, egészen az oltárig. Ők kik s liberalis-musra reádőrgik, bogy islenlagadó, ők kik sz isten, a szent szűz neveben küzdik meg, szeny. nyes politikai harcaikat nem riadnak vissza semmitől, kufárkodnak az isten nevével, a templomi zászlót, melyen glória között ragyog s szfls anya képe, beleviszik a fertőbe. Zalavármegye papsága megtalálta az utat ahhoz, hogy kell győzedelmeskedni; nem a szavazó polgárok jóakaratát, de az asszonyok kegyéi ügyekeztek meg< nyerni és szuggerálak olyan dolgokat, melyektől megborzad az ember hála. Mull t-v október 25 én Jurák Zvoinimir vizi szent-györgyi plébános a mise alatt evangélium oba ás közben következő szavakat intézte bivcih»z: „£n a szent événgelium, szl Iván, szl Tumás, szl. Lukács éa szl Pál neveben elátkozom miudázókot, a kik Wlasaics párthoz mennek. Csak mehjelek! De én esküszöm hogy hozzátok a szent szakrameniuuiot • oha el nem viszem I \'Az a pénz, melyet kap\'ok ínég a halálotok órájában is .. (A mi ezután következik lehetetlen reprodukálni.) Ok vallásun« kat akarják elvenni s én ha pártjukra állanék 6000 Irtot is kaphulnék. de én a léi országért sem megyek hozzájuk. Ok az isteni nem hiszik ! Pogányok! Hozzátok lordulok asszonyok leányok bennetek van legtöbb bizalmunk (Ezt elhiszszük 1 Sterk) és II hozzátok fiuk, bennetek kérlek az egy Isten nevében ne engedjétek el atyátokat, ha az isten tagadók hozzálók jönnek, verjétek el házatoktól, és zárjátok az ólbs." Kijövet a templomból, mig néhány jó tanácsot intézett Jorák a felizgatott néphez. A nagykaoizssi kir. lörvényezék ezen beizc-decrt Jorák Zvoinimir plébánost vallás és ssnsk \| subád gyakorlata, vaamint politikai izgatás vétsége miatt rád alá bSWézté, mely ügyben ked den tartották meg a vegtárgyalást A bíróság lóth László elnöklete slsit alakult egm, szavazó birók dr. Kvt István és Cteunái Miklós, jegyső Eéntt Elek. A rádható«ágot dr. Orosdy Ljo« kir. ügyész képviselte. A vádlottnak UroHzváry Gyula volt s védője. A beidézett tanok nagyrészt caak horvátul beatéltek éa tolmács tisztét Vudlyo István töltötte be. A vádlottat először is sz általános kérdésekre hallgatják ki, Todia hogy mivel vádolják, de nate részben tagadja; hogy az inkriminált kife-zéaéket akkor hassnálts Volns, mert a itcntek nevében nem lehet senkit kiálkotni, csak is ördöggel. arnSk. Oasseegyezhetőnek tartja a papi méltósággal, hogy Ily beszédei intézett a néphez és ép as oltár előtt belekeveri s politikai harcok bs ? Vádlott. Helyesnek tartom. At első tanú Plikta Béla kőrjegyiö szórólszóra ismétli s vádbsn felhozott szavakat, melyeket a plébános hasúéit. minők. Megbotránkozott ezeken ? Plikta lano : En egyébért is megbotránkoztam mert a plébános még eteket is mondta: ,Jól tudom, oogy itt vigyáznak reám a farkatok, itt vannak at Üldözök." E célzás reám és s Fiiszár tanítóra vonatkozott — Minő uszonyban áll a vádlottal ? — Jó viszonyban. Orotnváry ügyvéd : A plébános or hány itben! tett leijelentést Un ellen ? Plikta i Két itben, Kínák : fis megbüntették étért ? Plikta: Amennyiben- alaptalan volt a vádja aem büntettek meg egytzersem. Bandik János Isnu niutéu tsrhsióen vallott és mikor siembesitettek\' a vádlottal Jurák isgs-tillan oda matatott a zöld asztalon álló featfl-létre e szavakkal: Nem látja Kriszták keresztre \| feazitett testét ? Horvát János lanu: De igenis látom, és igss s mit mondottam Qyurdn tanú ait vallja, hogy Jorák isgstott Festetlek Jenő gróf ellen is, mert a nép jövedelmének nagy résséta grófnál szerzi meg nem sksrt ellene lenni, de a plébános ut moudts, hogy á gróf nem élhet meg nélkülük, ó maga agy aem dolgozik, eaak jöjjetek bátran oda, ahova éa. Fiittár Miklós tanú szintén jeleavolt akkor a misén, sőt egy alkalommal Poprovies Mihály ut mondta neki, hogy Jurák plébános srrs kérte ót — már mint Poproviea Mihályi Horváth János jelenlétében, hogy tagadjon el aiadeat a visagálóbiró előtt. — Horvát est nemébe is mondja s vádlottnak. Borkovia József tanút a kérdéses sápon s mise alán s templom előtt elverték. 0 s mise végén figyelmeztette ugyanis a plébánost, hogy miért itgatja annyira a népét, hadd tuvszsos kiki s maga meggyőződése aierint arra pártra, amelyikre akar. ElnSk: Mondta a főtisztelendő, hogy a Wlsssics korteaeket tárják at ólba. Borkovia iann: Igen is kérem mondta, söt erre én meg ut feleltem, kin akkor a pUbáno* urat m h kellette at Ma tárni, hisz hátról házra jár korteskedni u asszonyokhoz. A plébános ar figyelmeztetett engem, hogy most már menjek, mert külöaben baj len, de lett is asonnal, mert egyszerre többen megragadtak és ogy vonszoltak a fóldös, mig euk FlUtár tanító ur ki nem subsditott Bck Jakab aradalmi erdész Szintén terhelően volt O\'szeseo 16 tanát hallgattak ki, kik eskü alatt vallottak. Etzel s bizonyítás vágat ért A tárgyalást sgyórakor felfüggesztették. Délután S órakor Ült újból egybe a kir. törvényszék. A tárgyalási tarom padsorsi megtellek hallgatósággal, és élénk figyelemmel kisérték a tárgyalás menetét Uiouváry ügyvéd kéri a vizsgálat folyamán kihallgatott, de a végtárgyalásra meg nem idéutt tanok vallomásáosk felölvssását; kérelminek s kir. tőrré nyssék helyet ado t, de esek s vallo-máaok s bizonyításhoz temmiaeml posiiir sdstot nem szolgáltattak. Négy órakor került a sor a vád és védbiité-dekre. Dr. Orosdy Lsjos királyi ügyiu hossza syo-mos irvekben bővelkedő ssép vád bestédet mondott, melyet usgy figyelemmel hallgatott végig s közüusfg. A vádlott megbüntetését kéri. Uláns Orostváry ügyvéd tartotta meg a véd-bessédet A törvényszék ezotán vissuvodult tanáciko-zásra. Hat óra volt már, mikor u itéle\'et kihir drjték éa a kir. törvény«ik bár helytelenili Jnrak Zvoinimir eljárását, de as ellene eaalt vádsk siói felmenti, mert sem vallási aem politikai izgaláa vétségét nem láija feasforogai. A kir. ügyést felebbesist jelaatett ba. P £ N Z 0 8 Y. Aa eaitat-kérdés. As egész világol isméi hetek óta loglalkos-tatja u eiüst-kérdés, vagyis as, hogy u arany-valuláa országok nemze\'közl mégegyués utján Újra érvényes pénué tegyék az esűalőt is. Hogy erre szükség volna, sst mindnyájan ingjuk, mert az arany nem elég u óriási kereskedelmi forgslom közvetítésére, a mit legjobban a pénz drágasága, a ksmlláb folytonos emelkedése mulat At igy kissotitoll ezüst árverésével normális időkben lépési lart a nyerstermények ára la, a minak nem mond ellent az sem, hogy a pánikszerű I kereslet a csekély mennyiségű termés árát ön-I kénteleníti felveri, magasabb árakat jegyesnek A legtöbb országban belátták már, hogy at ezüst kiszorítása a forgalombúi, nagy gudsaági károkat okoz, a csak az arany tulajdonosainak, a batikolunk és a modern kspils izmus szülötteinek és fenlartóinsk válik haunára. — Németországban óriási a bimetalliut párt hatalma. Begium és Franciaorsság nemcsak hagyományainál fogva bimelallisla, hane n a mai kormányok határotoltan óhajtják at rzüat rehabilitált. Méline francia miniasterelnök többször adott kifejezést annak, hogy u arany-érték soksl ártott sz országnsk s a bimelallisla reform nagyon kívánatos volns. Amerikában jól tudjuk mi történt a tavaszi elnökválasztásnál Az ezüst párt ütközőit meg u „egészséges valuta" pártjával, mely maga is bimelallists és asóta kormányra jutva folyton dolgozik a nemzetközi megállapo- Nagy-Kitnis", csütörtök Zala 86 szám (7 kp.) 1897. ok ló tar hó 28-án dái létrehozásán. Mac Kioleynek elkerült n kormányok nagy rénsét agy érmeértekeslethez való koaaá járulásra biroi, a ma már caak Anglián malik a bimetalizmuz diadala. Anglia pedig a legutóbbi betekben sokban közeledett a kát lém araima Télé. As angol bank kéasnek nyilatkozott ércérték-készletének ötödrészét ezüstbe fektetni s a mi-napában tartott miniastertanáca ngy határozott, hogy Anglia belemegy a bimetalliala kérdés tárgyalásába. Hogy már moat mi fog (ej ődni a kérdésből, sz egyelőre bizonytalan. Az ezüzt ára megérezte a történteket a éa mait hönapi legalacsonyabb áriotyamábő1 szakadatlanul emelkedett. Valószínű, hogy aa érmeértekezlet, melyet a jövő ta-raazazal akarnak megtartani, a nemzetek teljes egyetértése alspján fog létrejönni, s abban sz esetben nem kell a konferencia meddőségétől tartanánk. Az angolok, kiknek kormányában a bímetallizmus három előkelő bajnokával van képviselve, nem igen fognak aljában állani a nemzetek egyesülésének, noha as angol segítségre a bioetalizmus nem igen számithal. szándékban van a leimondásnak az a jelentősége, mely bennünket ia érdekel. Mert ezzel a precedenssel valószínűleg alapo ssn meg log szűnni a légtöbb kedvezményes klauzula uralma a többi államokban is, és a szerződések mosl kő>et^ezŐ megújításánál az államok a szigora kölcsönösség alapján caak egy mással fognak szemben állani, és egymáesal sz>mben fognak védővámokat emelni, illetve engedményeket sdai. Angliának a szabadkereskedelemmel éa a legtöbb kedvezmény elvével való azakitása a mi legközelebbi aaerződésűnkre már nagy haláaeal le»z, s meg fogja adni nekünk ia a módot, bogy gazdasági érdekeink józan felbecslésével sz eddigi hagyományok mellőeéaével aaját ízlésünk szerint kőesűk meg szerződéseinket ée a szigorú kői csőnősség alapjárt szerezzünk érvényt érdekeinknek és adjunk engedményeket más nemzetek gazdasági tendenciáinak. elyaa vasak artt képea, adat as a kooa-karaiac karrlkatara- éa aSsaa-IBl nUlitl, a aalyak rajaoiik tollából karálaak ki. Mhém aaáakaa ff aa* viz síkosamat «r«\|t A Mátrái Mák ily Mrelaáayak Maiit vaidoáfoo saaiáéi lap, a aolyboe a sasiáé tagja tslál aaki valá, kedves éalast A Mátyás Diák agyat-tal a bcsbaóbb élcUp la. mmi illlsUlit áraagy wgyoéávw csak 1 frt 60 Lr. A kiadóhivatal i Bsdapast, Sarkaalyaa-álca 8 aaáa) saivassa káté astatviayaaiaot, ha aalráat ■egksnatk. As n Nvslhaa ■SfailtUtt Bánk hsUk én kaprnwk íliikil rttt kearvke ke" ■ ■ ~ ■ IRODALOM. - Tlaneea Mn\'-nétrt-- Mezlalaat » IStatk lm >a Itasos labaéártsa, alti kiaddváltalst a z;akartait liot általia«a alaslaidjásak asvoa, at padig ataveskotalk a tagkasaaasakb kW lazlkaaaak. ltotjr at aa a Klitaa la Uadáriaa, aat tilajdoukippan aaa la katiaaa sagyaráaai a Utalj I ivtolyaa báaalatoa siksra atáa. A sast »a(jaleet, a Jívóra aálé kStataak aa alaplapija a .a raadsaaea «sjaii-aa, a al a tavalyit ak, 4a a lartatsu a\|iai»a aás aj. a aaa kavMké kaaaasa, aaáksi(as alt ailk 1 Iftab.tetlta alat n.m áll Ln«. . m4.i. bA.lr.Uia Z.i ;.l.„i; • tavalyll valt áa atóUZak tart küst kaadftdik taljae nap-nem áll benne, a mégis közkeletű. Azt jelend. .beled gasdsaásl atbai\|aaitásakkal bogy az államok egymással Olyan szerződést „u^gé^t M\|«yaiakkaL Aaatáa jia as oaalrákauuryar kötnek, bogy egymás kivitelének bialositják mind ---1"1" —lm -\'—\' ír--v KERESKEDELEM. A Uftóbb kűdTKBUaj. (n. ^.»Cz egy olyan kilejezéa, a melynek csak [ az izmeri az értelmét, a ki kereskedelmi politikával loglalkozik. Lexikonban, szakmunkákban! Kgigftid&siff. A gylmiles leszedése. azt a kedvezményt, a melyet egy harmadik államnak bizloailanak. Vagyis ha példán) Bolgár- taarkHi1— a aapatak oltalyiabi a lagsjakb iatáakadiaak tártai, káaayaa áttakialkakeU UUásatokkal. á kinata-táabaa a baasatat aapatak, a boavldsig, att aa osatrák lanéwakr Is aa(vaa. á Bagyaa káa aaodjaak rovat a káva- orszggsl ma azerződűnk legtöbb kedvezményes L^j^,, mpMad íápáaakn oktai, kujd a Masti alapon, a Bolgárorazág holnap Angliával azer- laliláatbaa aaolfál atkaisaaitáaokkal KJ aroklpgal átlátott aődik, a valamelyik árura nézve Angliának ala-[dkk. Anytkaak aaái aQfaeaakápolia cia* oikk. ítrotkaaik cranyabb vámol engedélyez, mini nekünk, akkor — - az zz alacsonyabb vám a tlegtöbb kedvezményea< klauzulából kilolyólag mireánk eo ipao érvényes lesz. Ez a legtöbb kedvezményt bistoeitó záradék. 1860 óla a Nspoleon-Cobden-léle angol francia vámazerződéa példájára nem maradt ki a nemzetközi szerződésből. Ennek a záradéknak kő szönbető, hogy a közelebbi évtizedek kereakedelmi szerződései nemcsak a szerződő feleket illették, d* érdekelték, még pedig közelről, miodazokat az államokat ia, melyekkel a szerződő felek már aaerződéaea viszonyban állottak, mert e záradék bizloailotta u utóbbiak javára ia mindazokat a vámkedvezményeket, melyekre a szerződés a felek közöli létrejött. A záradékoa szerződések ek-kénl a vámkedvezményeket lolylonoaan kíazélea-bitellák, vagyia a szabadkereskedelmi irányzat hathatós eesközei voltak. Egy állam sem tudja éa tudta, hogy mily mérvű kedvezményeket biztosit a véle szerződőnek és msgánsk is, mert e kedvezmények a záradék alapján lolyton szaporodtak azokkal aa engedményekkel, melyeket azláa később más ál lsmokk.il szemben persze azért, bogy a maga réazéra ia kedvezményekel eezkőzö\|jOn ki, telt, illetve tenni kényzzeritve volt. Ezt a legtöbb kedvezményez klauzulát kezdi kizaoritani az uj vámpolitikai irány, mely mosl kazd lábra kapni. Az ttf irányra a jeli Anglia adla mag, melynek kormánya nyáron felmondta Németorsaágnak legtöbb kedvezményes aserződé-déaát, hogy gyarmataival egyesülve, védővám protagAlja saját terméaét a német éa máa küllőiéi termelés ellen. Ea Anglia a lépésének nagy a jelentősége, mert eszel lett a szabadkereskedelem bazája üldözőjévé a etabndkere-kedeiem leghathatósabb eazközének, a legtöbb kedvezményt biztoailó záradéinak. Ha Anglia caak szigorú kölcsönösség alapján álló azerzödéaee viszonyban állott volna Németországgal, nincsen oka felmondani a szerződési, mert ez nincs aljában annak, bogy Caoadával vagy agy máa gyarmattal agy még a meglevő szerződéseknél -is löbb kedvezményi biztosító vámügyi masállapodáara jusson. Ámde a legtöbb kedvezményt lüzloaiió záradék megkötötte Angliai, a ha szabná kenet akar, szabadulnia kell ettől a záradéktól, Illetve közvetlenül a sserzödénuktől, s melyekben es foglaltatik. A vámunió eazméjében, mint háttérben éa okban, nemkülönben á legtöbb kedvezményi bizto-aité járadék kiküszöbölésére irányított eme aak Krrt a kór ápolása, aakértí arvoa laaltáaai. Kgy aáaik aabar a aasaáakkat Is talajdoaaáfaital laaartat ■•) kövatkasik aty foadasaa, a bgaagbiakatóbb adatokkal állított cikk. a pályát álaeatáaról. Báraisd elkipaalkat* páltárs akar valaki lápal, Itt aastslátja a aaki sslkaágss albaizaalt aokat. Caak a kataaal pálya vaa kltdn, kaaasabb •tkkban tárgyalva. A aatt áa (itá tv éivalja klpokboa vaa tárgyalva- i.aatáa ktvstkaatk a Háai Bál eia alatt kat aj sanaaS takettéava, aág padig «/ Oaárdts Eáa Uaalótót, KartaH Káésr SaaaMiL Ttp^l Iára Aaréltát, rraada-aizjaa Saabadoa Bálitól. Leatr«lke Osakar Xán\|]rtél S afjr faa éa (aaita Tana; álajoaiól \| astasa táaedírsbakat a tilaa bltoajára aak aalataácoa fogják Játsaaat Dtáaa aa adilaatáa tiikaiha avat ka a Ilaesas (alaadárlsa, majd a vállá Islillaaalpifl világoilt M. Uvatksslk laaitáa as tl.tbiataallMtél dkk sa agiiraraagalaaril s aaatáa i»iT-árdakt, a gaaátkwak loatoa táblásatok arrál, kogyaa Saaa-itk aaakáalakat. I táblásatok Já saol\|ilatot tsssaak a kis blrtokssaak, Iparasok itk a aladasoa »aakaaéikaak, a kik a aaakát aapaaáara van iraaaáaira ttastik. ■ aaiattá-aok nthasaaáliaával a^takaritkaM a vaaaU4gas ktsaá-Bttáa. mai; a livadáa abalMgtt aak kksaaa. Vaa aig sikk áa iffcsviláfoa tae\|tloabaa iavS páaanaaokrM (átaaá-alUiaU) aaatáa taaátaok, kogjsa ipiblak lakákáaal, tatánál, aktot, kosaiaslat, atb. rajaokkal). Ktvstkaatk: a t rok, botball (labdarasáa), vsdáasall tllalosúát, lévoraaar, a ktayvaraalatás tártáuala paatai áa tát Irdal tadsivaták, postatakaiákpiaalár, tarifák, találaáajrok, atb. sok alalta-tála apri aaprt áotog. S aa aaa olyaa kataadárlaa, aolrai, ba évo I^Jár, aUobaak. Kanak sa irfolyaia.it (oadaoaa agy aáa aallá rakjak a pár áv alatt a Isgkaaooaobb. lagatttS-láakototlaaobb kíayvtárral riedatkartak. A Itassa Zalaa-dártaa ára,: Satas boritikba kMva 1 (Irt, aagol táaaoaká-táabon 1 frt 10 kr, traaola uall/iaUIrköit.b.a t M 10 kr. A Kiacsa Kalaséáriaa aagnadolkotl a klaéátáltalataál, Baéapat, VttL, Ukk Salláié-at.a 4. a., lávákká kapható sa táass klaj ikiraakadiakWa. Vatták a Laapat Ró bari (Woálaaar t. la Hal) bidapasti kiaéáotg kiadtad kan aagjatail Saslar-Saetti-Mk Itacjar Moasrt tartásaiknak\' s kattaaaagjWIk fisától Kbbaa a kátóva kábara baaáraU aláa a Maria Taiáala arslkaéáaa alatti kalvtsaasjrakaak MMto tféokaa s aacrrtast aj vtlá-zilásbaa WllaMatt loiiását altaaak la padig aár Jáaaaf lukat sas társ-aralkaélaak Hacraniaaázra oly alj károo (waaaiaáM s alkatBáajrtkoatá ttrakvlaelaok a kaláaa alatt I tora aak valábas anlk lasaonsotisabb Msgyaianslg tlrtáaitókon, la aaaralk tlaalas ál bakató alladáalban kiuaoiaoan válik irdokeaoi aa alvaaé oUU. K flaat lllaaa-rátili lgJ aiaáals. alat ■aaajrttif toklatotlkoa aaaairal aaa Uaak kltrtbk a aagillal flsaUkaál. klMa alaal-láklaUáp kaptak L hma o4aaár la klaályaak tsaa aaáp araakávát a aslva«Us aaélg kSvtókasi kipokkal Ulálkoaaak: Laadao In* Saétas bárd lábénak, ftskakám Aat I gréi Saaot btváa raod kia is aagjr karaaslja, A Saaat latráa ráad aagykaaa^laik aUlafa. A Saaat btváa raad alapi-táaáaak aalákára vart Ina, Jáaaaf Is Upét Wkswaigik. II. Jlasrf Alkart, aias taaabal kanaa. Magyararaaás koeaáay-aáia, Maria Krisattaa Üiamnal. Magyar aaaaa tattr dios-rakábaa, Máris Taráala llavasy korábaa.- * A Mátyás Diák lagajabk aaáaa ii kátaigtalaasl A gyümölcs jóságára és eltarthatóságára kiváló befolyással van a Inessdéni idő kellő megválasztása s ez okból a következő tapaantnlati adatokat közöljük. A körtét külöaőaen abbar an, anetben ha aa körtefára van nemaeitve, nem snahad addig a fán hagyni, mig megérik; agy bállal az érán előtt kell leasedni, hogy a telj* a érést a pia* özében vagy kamarában fsiesnn be. A anaptombar októberben érő körtéket som egyezerre kell la* 1 szedni, a minthogy nem ia agyaanrre érnek, de 8—8 napi időközökben pl. kéromnzorrn feiosztvn, mert ezáltal eltarthatéeágnk jelentékenyen emelkedik. A későn érd fajtákat le ka I azedni, mielőtt leveleik az öeai izinváltonáat mamtják. Ila n körte túlsókéig marad a fán, akkor gynkrna az utáuérés nem követkeaik be, kemény marad, mig eaak rothadni ssm kezd- A téli körtét október második Islébeo okvetetlenül le kall azedni. A legtöbb körtein sokkalta üaoaabh inü, hs érés sióit szedetett le a Iáról a a kamarában érik be A azadée idejét megismerjük L/a lehalló férgee körték érési fokáról; i/e szinesődéaről s arról, hogy as ágról kónaysn leválaszthatók ; ea aaetben n körte leszedendő áa vékony rétegben kiterítve, fagymentes helyre rakandó. A szedéet általában száras idöban kell ana-kö/ölní: minden egyea körtét aelvem papírba kall bnrknlni s ugy ellenni, de sőt finomabb körték alá n polezra vatta i« rakandó, különben a nyomástól foltot kap. A hideg snobában elrakod soha sem less olyan olvadó huau éa lavee, ■int a mnlegebb aaóbában eltartott Igaa, hogy a 16—18 C hőmérsékletű ssohába elrakott körte kisaé ráncoa les«, de aanél izleteaebb. Ekéaien igy kell eljárni as almával ia, es amm-baa koránt aem olyan tényea mint a körte. Kajezibaraozkot, csere-snyét, epret, ariUaét ás kötzaétét csak teljesen éren állapotban szabad szsdsi. As őazi bersoskol 8—I nappal as érés előtt kell ssedai, kü önben llnatee, kásás lesa s Igy kevesebbet ér. Aa érés bekövetkeztét a yyüasólaa illatáról, azinénnk sárgu áaárol, bőrének atiAtaaó-sáKáról éa arról lehet megőemernt, hogy köay-nyen elvélik aaérától. A szilvát kevéeael a teljes éréa elölt kell eaadnL Ha korábban azedjük, a a aár körül mag-ránesosodik, de ilyen állapotban jóval tanóaabb. N\'mely asilva kitűnően eltartható, hs ágaatai azedjük le a igy állítják a gyümőlonknmráha. taaal, Lágy os lálairiat as taaa Ibii aok klaMt a Mátyás Diák a logvltakk Is laftartataaaabb Kltaaar aaayh niajt HT máviakm Is klpakbat, alat Ibáraalyaáa vlg skág; aaaaklvllaeayiia váltaastaa, kagj miata aiélhlsi Aiakjalaak inliMilgi, ilsalteik sskmága. aktaáiia ktala. ■byiisak larkaelga, tatáajmvatáaak gaaiagrfaa Herdékmmk elfkénalt^se m nsürelre- Tudvalevő dolog, hogy s bordó igen nngy befolyással van n bor mtnőwágáre s hs nem késni-tik kellőleg eiö, a legjobb minőségű bert ia él-vesbeletleuné lenni. Nem lenn inhét Melegen, ha egynt ssást nlmondank n bordóknak mikénti elökénsitésérői. At aj bordót hnesnálnt előtt korklpsast kall taaal; ebből a óéiból forró vinnél tSbbasűr ki kell öblíteni, vagy pedig kigőnóini. A lené via ugyana behatol n bnrdé lyakseaaiba, a n dongákból na idegea anyagokat eltávolítja. Jntatebnraa síint adván a vfaaek. Addig kall folytatni a kiforréráat, mig a kiömlő via Msaét tisaUatinüvá aem válik. Baaek bekövetkeztével a hordót lésaea megtöltjük visael, a igy hagyjuk állani -8 napig, muor ia n vi# Ubocaá\'áan után egynehány liter fané borrnl öblögetjok ki. a moat már nyagodtaa önthet (ük bele mneiot. Kai Nagy Kan tzaa oagtörtök Zala 86. acám. (8- lap.] 1857 október hő 28 in eljárá«oil még jobb as aj hordónak iiaétett erót kigötöléS\'\'. Bármiként kiadják ia elő azonban aa uj hordót, abba oaak moatot cólaaarfl öotaai; aa idősebb fehér bor aaiitaágoa mellék iai kap baoae, a aörós bor peaig meghalavá-ajodik. Idóaabb vagy haaaoált bordók kaialéaára \\o-nstkosólag mmdeuakelött aa jegytendó meg, bogy mihelyt valamely hordó kiírt, a< axoanal alapom tiaatngatáa ala veendő; viagel kiöblítendő, bordó kefével kiaurolandó, bogy a aeprő ráaaek-aak nyoma ie eltávoüttaa-ték; aa ilyea hordó via<ol iamételien ia kimosatvaa, taájára fskte-teodö, bogy aa utolsó oaep via ie lefolyjon belőle. Kantán kikéne/eudő éa bsakaásandó. Ha a hordó aokáig áll trvasn, liánnál a t elő I minden eaetre forró visael kimosandó. Vöröa boroa hordókai lehérbor eltartására csak at eeeibea lehet hanaaálni, ha kellőleg eiőkéaaíl-teinek. Ebből a eaélbó1 90 gramm chlorutrstei teaaáak a bordóba, mire 10 giaaa tömény kéaaav 50 gramm visael keverve at ikonén ál a bordóba öiletiv, t< akona pedig jól letáraiik, ▲a ennek tol) tán kilejlödö cklorgái 19 óra alatt iSkéleieeea mege«mmisiti a vörös leiiö anyagot, mire a kordot iamételtea kitorrázva, tahér borok eltarláatra h használhatjuk. Ha a hordó penészes, ugy először ia penéas kaparandó le róla, ha a penéai alatt a fa lökete, addig folytatandó u síjáráa, mig a Iának axine egéa^ea tiasta nem les. Persze, ha belli fogta meg a bordó1 a peoée<, akkor aa egéezen eséjjel szedendő. Ha azonban a la még nincaen megtámadva, akkor a Ingkő 10 liter torró vízben feloldandó a a hordó ettel forrázandó ki, mire forró éa hidegvitzal itméielten kiöblítendő. Eaetea, megsavanyodott bordóba annyi ként j égetünk el, a mennyi abban elégni képea. Ett a kéue«é«t két halenkiot 3—4 rter ismeleijük s baakén nem alar jól égni, a hordónak nyílását felnyitjuk, kogy a levágó at meg át járja. Hisz-eálat előtt ai ilyen erő«en kéneaett bordók iamételien jól kiiorrázandók. VASÚTI MENETREND. fapM.iktfvMl KANIZSA állomás. Szombh Kém Zala-Eg. I o d u 1 4 a Kálinkról 4 49 regg. 2 36 d. a. 1220 ette U33 ette tw—délb. gy. v. sz. v. SZ. V. V. V. gy. v. CQ B-SiUj. Barcs Gyékény 6 06 regg. 19 20 d u. öjlBd. u. 2.05 d. u. v. \'2 45 éjjel « maa\'jnaa 5\|48regg. 915\'regg. d. u 12.15 éjjel WWdTu. v. Á 671 regg. si. v 2 25 d. u. v. 7 SS este Erkeléi Kuüaéra HZ. V sz. V V. V. SZ. V ÍT» SZ. V. sz. v. V. V. gr- ÜT- * SZ. V. is. v. 1 sz v II az. v. 11 88,regg. 10 d. n. 22 éjjel 66 d. u. i Oljeete 42 regg. 35 d. n. 05 este 69 regg 94 d. u. 55 este 10 éjjel 46 d. a. \'regg. 29 d. n. 41 ój jel 14 regg. NY1LTTÉR. át s ravalbaa ktaUtUkért sasi vállal IMaUmépI a saark- ^totvdo^x MEOEAES IZE MATT ü6V flirr srru víz BE LC6tNtfáBB niKT t&tói SftomoT b MUm UtMmUit slfoffit UjniUtHI. Nagy-Kanizsán kapható: Pautk Jakab, lei én Klein éa Feaaelkafer Jf. araknál. Hirdetések: 3084 tk.t897. 808-1 Laptultjdonoa éa kiadó: rilCHEL lÜLir. Árverési hirdetmény. i A nagykanizsai kir. törvényszék tkvl osztálya Vészéről közhírré lételik, hogy Baló Józsel Salavári lakos végrehojtutónak 8z-bó Bogár György éa neje Hári Karalin azabarí lakot végre-hajtást szenvedők elleni 100 frt töke, önnek 1896-dik évi jnnius hó 29 ik napjától járó 8% kamatai 16 Irt per, 9 Irt 10 kr. végrehajtás kérelmi, 8 Irt 96 kr. jelen\'egi a a még lelmerü-lendö költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevetett kir. törvényszék területéhei tartoió j tzabari 114 tz. tjkvben -f 124. hraz. alatt felvett 446 frtra becsült ingatlan 1897. AvI noveatier hé II. anpjáe j é. • 10 érakar Szabar községházánál Varga Lajoa lelpereei I ügyvéd vagy helyette ae közbejöttével megtar-tandó nyilvános árverésen eladatni fog, még pedig tekintve, bogy a leöli ingatlanra 70. aortz. alatt Kámondi Anna javára boltigtartó lakáéi \| szolgalmi jog, etl megelőzőleg pedig jeliálogoi követelések vnodtk bekeblezve, tz ingatlan a szolgalmi joggal együtt csak azon esetben adatik el, ha az előző követelések kielégítésére szükségesnek mutatkozó 800 irt vételár beigér-tetik, ellenkező esetben az árverés hatálytalanná válik a az Ingatlan ugyana«on határnapon a szolgalmijjg nélkül is eladat ik. Kikiáltási ár a( fentebb kitelt becsár. Árverezni kiválók tartósnak a becsár 10/,-ét kéetpénzben vagy óvadékképes papírban a ki-küldött kezéhez letenni. Eelt N.-Kanizeán, a kir. tvaiék mint telekkönyvi hatóaágnái 1897. évi juliua hó 9. napján. J Dr. NEU8Z1EDLER kir. tuéki biró. 4 arany, 1 azáat ét 3# étaz- át altaaaré ekatev Bífi íMrt dttUtiksi i,.„uu aaa fálraaMai) aa aa tsa Magatok a taai aefcaé a ragkaayaj» " \'1\|J Ára 1 faiaak 1 frt Kwiidá-féle Fluid A Ügyé 61 é\| tg ygysl ^r/aUfV^ T(rínák, (áraávakaa aaaék éa levaglék kitftuS rikanal kuaaüják taatlk akdit,, éaaaaak mjikk rtartaá itas vaM MIHaaitkaér ára i IN gahcak 60 kr. Valódi csapta a fkaU védjegygyal rUátotl p iakbu a kspbaU ailaéaa sré&aaertárhaa. — nrakUr.j Kari lati gyégytzertár. giriitltrg, léas waett \| Hirdetések » felvétetnek FISCHEL FÜLÖP köny v kereskedésében Na\| y-Káolzaán. OOOOOOOOIOOOOOOOOO rrftmélo-, ntl fkeor éa dlexfák legjobb fajok, szép erös törzsek. Készlet sok ezer példányban. Díszbokrok. Olcsó árak. Árjegyzék bérmentve. Hfeyme láaei, Má-é la»iraa f N»\|y-Kanl«M o«Mftriitk Zala 86, Mim. (•. Up) 1897. október hó IMi 13,160.000 koronát Ikisak nyaral a Wagyit kir. aakailal. nintklyiurajitik I •aatAljrAkaa. hN ora]»g/k 100.000 •en\|»g/b«l 411 Mbak kMI NMWO drti, a/Kealajrsj.l kimdlk kl, Ml a aara\|agjek hk r4aae ijw. A ayawwlayak fe kivel-kaaAk UiMunUipnaki; tm mak •Mllitn egy millió kor: 1,000,000) Baea tonJilU haiáaal n/llvitiOMati k aatyar kiiraáuy «ll»«Haéa» la hj lr »ti /at Mtgyilate alatt ttr<aaaak. A «nrj<i-gjrek Arai, atlnk klvalalMI vanaak uagsllkjdlvt, aa * •Irt aaatlljra a UmUmM i ■fiai kom, II kar a. é frt I — Wl . t „ „ ,, ., II,-»asH „ I ii h a a ÍM Mind Ari a liaata iIAii kaktM\|tk I, iKrUUlakatk a hlveietee kiaasl Injaira* ■al, aal/MI rlaaiaillrtk enéalayU aegte4kaU4k. Mlataaak, kik aaaa AHAel itagy nyáréul arAI/afeatajr^)> M aan)AI4kk4l eonjenyeket íkallaakk keeeetMal, a\|, talaéjnek I), MimltU-•alkat aünAl allltili, éa «i» tea aaatra lagkMkb a ln> aáa iiriili, falat M Miaakar I l-tf lienelak eljnttatnl, a naaMall aw im, aapIrplaaMa j Mlygwn a nagrandaltakaa Mkliall ii\|r paetaatal-ványnyat kaklMhatt, I4r-Jlk b. «laM mimii la vll4\|seaa frladal. A a«n raadtllaek mlndlArtMrkox. Uk alAa, a awo4l\| klaala-Itnk (art, aaakMIIetaak. A aanlaorakkal tptll kakiltunk alafan maimul.-Utawk a klwtrlld klvalalei kllaaanak. I araeltal tanaM A nagy. kir. astb, «alAlyaorn\|H4k tösMristtét t Fejérvári és Társa ■miArnT, Mnrtkktl alu H. aa. B klvAiaalAra kHaifk varyunk II lth\|og7«k«t ulánrílfllrl In «l» klllenl, m ffli 1 éli A tOO OOO 1 ny.r ■ 400000 1 _ 100 000 t _ IOO.OOO t _ 00000 1 _ 10.000 1 _ 70.000 • - 10000 1 _ 40,600 I 10 000 1 _ M.D00 - } ■ 10000 a 18000 11 i g 10,000 tt § lOLO • a a I.OCO itt I.V00 711 - 1000 Itt! $ _ .Ml to • too 11700 MO IM30 • 170 _IB0, 100, W le tO Au,t00 araraatsv la <(J aetysk laaaaaaa 13,160.000 koronát f 1,000.000 koronát, [ftj Dilit] lati ki t lt\|ni\|ynbb nytrimtoy szerencsés aatlban. OOO.OOO, 400.000, 200.000, I nyeremény é IOO. Nyeremények t 90.000, HO.OOO, Tt.OtO I nyiramtny a tO OOO ét 40,000, A nyeremény i tOOOO, M.OOO, 7 nyeremény t 8 nyeremény t 11,000, 81 nyeremény t 10.000 tlh., stb„ molyol ti •M mmgjmr kir. Mait. ONKTALY-NORNJ/ÍTÉKMAL l a réesl vevők okvetlenül megnyomok. At tialirolt flSelAraallé átég mag vari bitvt az asea lagftr Kir Oaniai) -«rajt«kkaa «M eredeti tora-jegyek etán»iláaáv<a\| ét eiekat a bel te külföld minden Irinyt-bin t hlvtltloMii mtgtllipiloit irtk mellett küldi Hát. Boées aradat! sorsjegy Irt • — - 1-U. Nj _a a . •— n 180 Ai öaaaeg előlegei beküldéie (legjobban pos\'autalványnyal) vngv utánvét mellett. Mindjárt a hazáa alAa bekflldjük t. ügy felel nltnik a hivaltloi huxAai ltjitromot. A nyeremények állaau ellenőriéi mollctt pontosan kllltelteinek. Miatta a hozás már Myé évi aaveaabar hé IIéa én U^a tartatik mag, kérjük rendel teliket mielőbb tnikőnőlnl t hitelee föellruaitókntl 808-1 SZÁNTÓ én TÁRA4 Bpntt, Dnák Ferencz-u. 19 Eltl t. kir. »»ak aaartály—w\|áiéfc. Legaagyebb ayereaéay aiereneaéa esetben j Egy millió koront. XXXXXXXXXAXXXXXXXXX^ Első bécsújhelyi kalbász-csarnok. T. Cz. Becses tudomására hozom, hogy helyben a kereskedelmi éa iparbank épQletében (Takarékpénztár-utca^ kalbász és hentesáru-csarnokot nyitottam, Áruim nnptnia héltmr érkeznek a jóhimevfi Utt-( újhelyi Ztmmermann János ktntt cégtől, amiért ia azon helyzetben vagyok, hogy tisztelt vevőimnek csakis leg-(rittebb árul szolgáltatok ki. A nagyérdemű közönség szives páltfogását kérem teljes tisztelettel U X Btnktn Jáatiaé > í Mi EDE t m kir. tnb. outálportjMk föelárusitójt BUOAPKtT Kert peti-ut 20, sz. A megrendeléseket aeiM uiénMltl enaköslöm, /dt 11 tksesg p—tnutnlmnfnfl vagy ydafiW l—Mm III beküldhető. A hivatalos tervet minden atgrtndtiéihet <aygen csatol )m él a sorsoidai jegyzéket a Aaede aáda ráfién minden feisaoiltás nélkül h. oimére küldőm Stivttktdjék megrendeléseit mielőbb a tti^tfftk shmMmMmí aayéiaill fUérmiUkm küldeni Blkarl Ide, Bpmt, Kerepetl^t M. kir. utak, anntAlynar^JAték Nagy-Hamsán, Qnfllftrfflk Zala Hfl iil n (IO. láp.) 1817, oklóliftr M 28 «.. Gyümölcsfák, díszfák és cserjék, csokrok, koszorúk JANDA KAROLY 8 ■lk«riAiiN4l N.-KANIZSÁN. 3 Áijqyilk ée kdltaéfTttéMk klmatvi m«\| X küldetnek X I 8 809 Téviral-olm: JinIi R\|)MmIim X 8 i JdmoW Bftieaet Elleii liztisitf llsff<ijUfftUáfM ttKognd esenlul M«»fit elleni bistoalléaokai gy<f»h>kr> In • követkasö módosatok saarlnt: 1. mint egyesert blsloaltáa, S. mint leltételee dljlsetétl bixIOiíláit 8 mint d(jrisssalrltée mellett való bis-looilia. Felvilágosításokkal készséggel szolgái a föflgynökaég: m-i Lőwy Adolf v Isgy lailnii. A LETENYEI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLET SZÖVETKEZET IM7 éri aaTsabtr laO 14-éa délután \| éraicr rendes közgyftlóst tart, melyre a I. Ingok meghlvalnak, aaon meajegyséeael, bogy s lelaaámoléa alall illó olaó oyolua taglal u elaó-oyolua ügyeiben (Tárgyeor 1-8. poat) ss i\|) cyohu tagjai padig, aa igonnan nyitott móaodik cyclui lígyolbon (Ttrgyaor. 4 • 7. pont) bírnak lanáaekoaáai joggal. Táifyaoxozftt: t, At igaagsléság ée lelOgyeló-blsollság Jelenléee 9. At waó oyoloa mérlegének óa a nyereség- veeaisségssám Iájának bomutaltaa, jóvthagyáaa, a lörsabelétanként mulatkoaó nyereség meg- éllapitáaa a haléroeal boialal a cyolut vagyonának leloejtáaa Iránt. 8. As usagalótág éa felOgyalO-blaoitaág réaiéro a lalmanlvány megadéaa a a lejári magbiastásukból kifolyólag lemondások elfogadása. 4. At alapesabályok & 8, II. M 20. \| 80. \|-ának 9-lk ék ft ik pontja 88. éa 88. H alnak módoaitáaa. 5. As Igaagatóaág, (elnök, alelnök, 9 Igmgaióaági, reodee ée két póttag), a MOgyoló-Msotliág (I rendes, 8 póttag) ét UastvIeetOk megvá-laisláaa ■ aa utóobt ak dijának magéllapltáaa. 0, AlapasabátyanerOon — easllag — benynltandó indítványok Itrgyaléaa, 7. A jagysókönyv hllslsslléséts > egylell tag klkUldáao. „ As lfttKf tOtláf TARTOZIK MÉRLEG-SZÁMLA KÖVETEL r, k. 1. as rr kr. V k. 1. as. Irt kr. ! 14 tn 46 48 Hálralékoeok aaámla —---—--\' KölosOaOk • —--— —-- Péosiár •------- 11-lk oyolui ------- 4ÍH) 9Bi94 IDHJtfi 100 8A M 88 40 Tartalék alap aaámla---—— — 418 80 14 Oaeseeon t Nyareaás: 4067 8771 M 99 V ♦ 40670 HÜ TÖ875" \'W r«md« Adám i, k tfmtf JmM MnMl J4mh i, A TARTOZIK Kell Idényén, 1897. évi aaeplembtr 90-án Wmd Maui i. A finttériuk. A fö éa mellékkOnyvekkal egyesönek ée belyeanek találtuk. A lelOgytIO-blsollság: Utsnyén, 1897, iwl október bó 28-án. Kutltr Gim #. A NYERESÉG ét VESZTESÉG SZÁMLA OUm Ma s. k. ÖWamtéUr Jitmt a. k KÖVETEL t k. L aa 14 Kátéiéul költség. Illés, világllás, Irodai eaerek, ftsetéeek, Igasg. felOgy. blatos, napi blstoe, dijak, lakatrsléa frt 8978 Oxaaaoen i 1 8Ü7H Nyereaégi I 8771 8 Htf kr. 11 ír 99 ÍT P. k. 1. aaj Irt 88 48 é7 Elbelyesett töke kamat------I 448 Kamatok----------I Mtil Dijak-----------1471 Késedelmi kamat--------848 kr. Ibméi AMm ». A AMA Hm i, >. Kait Uteayén, 1897. évi iseptember 80-án. WnK Manói, k \|áu<áina> A R> éa mallékkOnyvakkgl agytsOnok és balyesaak találtuk A lelQSyelO-blaotlaág. lAttsyén, I89T. október hó 88 In. JÍNakr Gisa t, Jk, Ityótoátott nanhf! Fülöp laptulajdonosnAI Nagy-Kaniaaán 1897. GUm (Mas a k tfaaiii i\'síoAii Mtmi t. k 87. záffl. Nagy-Kftnitta, 1897. október hó 3 Un. XXIV. óvíolvara Tii««ktft\|iiH riM^i riui Myitontrilittil. A jiliMnl fctakanl bhrt »»p U»l i S. 4—1 «• UaL ZALA aUUMM«U»li igUzZ : flwAW fMH >liji>—>ilhi tLtímrnwi iSAi : I«éa tm IS km> (I IH - kr % umm>« . u, ^ Politikai és vegyes tartalmú lap. 25L ! EZ !! U Ím ■ iiwa^khwii. Megjelenik N -Kutasán hetankint kétszer: vasárnap és osOtOrtAkte. imm • - - r ti«.«»i>M i«»«t»< «u mn IMN lumn M. IhlriM na iául lkat •yg j— ertm ára: ÍO tasjesár. Felelő szerkesztő: RZAL4T SÁNDOR. Mzn.naiMt MtaaS yizzfeel fl% uUsssdAZ, „Gondolj a halálra I" SOtét cellában kicsinyke asztalon halálfő éi homok-óra; azok fölfltt a falon ez a fölírat IQgg: »Gondolj a halálra /" A cella egyik részében egyszerfl te<-te koporsó fekszik hallgatagon, borralmas némasággal-den a halálra emlékeztet ott. Ennek a cellának tulajdonosa maga v U ■ megtestesült jóság és szelídség. Önmagával szemben komoly és szigorn, másokkal szemben nyájas és kiméletee egész a végletekig. Jótékonyságáról, könyörületességéről szinte mesés dolgokat beszéltek; > de pozitív adatot mondani senki sem tudott, mert az a rendkívül jó sziv nagy titokban és ugy gyakorolta a jótékonyságot, bogy a jótevő kéz ismeretlenül maradt. Egyszer valaki meglátogatta őt és ki-fejezte bámulatát, hogy zárkozott élete mellett oly romlatlanul megőrizte lelke melegségét és vidámságét én megkáfdestn tőle, hogy hogy honnan merítette ezt a bOlcseséget. A szelíd, nyájas férfíü bevezette vendégét a sötét cellába s igy szólt j „Nézze, barátom, itt van az én mesterem. Minden-nap egy órát töltök itt elmélkedve. Ennek eredménye az, hogy szakadatlanul s halálra gondolok, bárhol vagyok, -bármit teszek. A halál az én mesterem." Milyen jó volna, hs az emberek mindegyikének volna egy ilyen cdlájs, a hol mentül gyakrabban elmélkednének a halálról; a hol leikök mentül gyakrabban ölelkeznék az enyészet szellemével A halál gondolata megtisztítja a lelket; türelemre, szeretetre, lemondásra, szerénységre tanit éa magasabb szférákba, a tökéletesség ragyogó világa felé, az örök-szellem közelébe emeli as emberi szellemet. A halál gondolatával foglalkozó lelkek között sohasem fajulhat elkeseredetté a legerősebb létküzdelem sem; mert minden tettökot, minden tőrrkvéiöket az enyészet szellemének intő, figyelmeztető keze irányozza. A valódi emberszeretet, s társadalmi együttlét boldogságainak gyökere, a köl-czMs tarelem, a szenS béke, a nyájas kímélet csak azoknak szivében saijadzhatik föl igazán, akik életök minden pülanstában arra gondolnak, hogy a következő pillanat ban örökre megnémulhat sziwerésök s gondolatoktól izzó agyukat egyszerre meg-dermesstheti a halál. Sajnos, hogy csak oly kevesen és oly ritkán gondolnak a halálra! A keresztény világ kegyelete külön ünnepet is sz-ntel a halár fölötti elmélkedésnek s a halottak iránti kegyeletnek. Halottak napját (Mindenszentek estéjét) csakugyan olyan ünnepül kellene tekinteni amely teljesen, kizárólag az elmuláa, a halál gondolatának, az eiköltözöttek emlékezetének szenteltessék. Ezen az estén mindenkinek magába kellene szállania s néhány órára átadni lelkét a halál tiaztitó szellemének. Azok az emberek a kik egymás eOsa elkeseredetten fenekednek, egymást marják a rágalomnak észrevétlenül emésztő, pokoli tüzfognival; a kik nyilvános helyeken vagy társaságokban, sőt templomokban ia szólják a gyűlölet, az izgatás romboló üszkeit; akik előtt nem ssent, nem sérthetetlen másoknak nyugalma, becsülete, jé hírneve; akiknek szilét as önzés jege páncélozta be: nsgyon jtSl tennék, ha esea az estén, mig s harangok szomorú, bog kongása az enyészetet, a halált hirdtfi, valami sötét céllábs vonulnánsk s ott halálfö és koporsó társaságában gondolnának arra, hogy mindnyájunkra egyformán caak A „ZALA" tárcája. Halottak napja. - A „ZALA" nW tárcája,— Halottak napja: a halál ünnepe. Mindnyájan a temetőbe megyünk, a hol meghűli kedveseink nyugossnsk. Szent kegyelettel rakjuk le sírjukra as ősz utolsó virágait, megryujijuk a gyertyák millióit áz tárd re bulira mondjak el bő imánkul, magasztosén, meghatóan, hogy leijusson a Mindenhaló felséges zzine elé : a mennybe. Nem leiedkezünk meg róluk soha. Mindsn évben kimegyünk ziijukhoz, megöntözzük ast legmélyebb lájdslom fakasztotta kényeinkkel, szólunk hozzájuk igss szeretettel, de ők nem hallják ast. — Nem hallják a sse-gény özvegy fájó zokogását, sem indul meg ssivük a hajléktalan árvák ssivsssggató sírásán: nyugodtsn alusszák örök álmuksl 1 Nagy is a ts hstalmad halál I Retteg tőled mindenki, mert ta itatna fölöttünk, kérbetellenül, de igazságosa* 1 A leghatalmasabb lejedelem épen agy porba hullik Jötted, mint a szegény, földönfutó koldusI... A te országodba nem pillanthat be addig senki, mig esen s világon be asm hunyta szemeli Őrükre. Örök sejtelem marad előttünk a le birodalmad! .. Magbolt kedveseink nem árulnak el semmit nekünk-a te lllkaidról, mert vagy nagyon boldpgok és boldog- ságaiban megfeledkeznek rólunk, vagy soksl szenvednek és nem skarják nehezebben elviselhetővé tenni a ÍOldt kínokat as álts), hogy megismertessék velünk, a túlvilági szenvedéseket!... Mily soksl lakarnsk a sirhanlokl... As élet legborsasslóbb tragédiái és legragyogóbb költé-ssete véget érnek s temetőben! Minden sir, minden göröngy egy történetét led el elöltünk I.. Sötétebb részén a temetőnek, egy korhadó sírkereszt mellett, két árva sírdogál: egy flu és egy kis lány. Nem tudják fellogni veszteségük nagyságát, de érsik, hogy mindsnük ott van a sirbán. A mióta nsm él kOslük ss. a kit a sírhant takar, nem ssól boszáiuk senki olyan meleg sseretettel, nem öleli, csókolja őket reggel éa este senki. As édes-anya magával vitte a zirbs a aseretetet is. A nagyobbik, a leány, óvatosan rá-tsasl a sirra a ssegényes k«ssorut. meggyújtja a kis lagygyugyertyácskát és kis keseit össsetéve előimádkozik j a üis flu utánua. Felnézni egyik sem, mert csak mikor fény lámsd körülöltük, pillant fel a kis flu s pici kesével a fölöttük lebegő feher hölgy alak leié nyúl és örömmel kiáltja t — ,Nini a mama!! * A ki* leáay is fölnéz és remegve halkan susogja : • — „lge.n a mama 11" Csodálatos, bogy mindkét gyermek agyiormán látta aa édes-anyát, a mint föléjük tartotta áldó- lag karjait.......... Halottak napjai Mindenki siet a temetőbe, megholt kedveseinek sirjáhos és senki sem vessi észre, bogy a tömető sötétebb részében, egy pislogó fsggyugyertyáeskf mellett s sirra dőlve, két kis gyermek édesen ssendereg és álmodik arról a drága, jó édes anyáról, a ki mindsnkit pótol, de s kit nem pótol a világon senki, semmi,\'......! I Kanángra titkok. - A ,S A L A* méztt tártál* -Irtat Salgé Sáaáer. Csikorogva vált síét a ,k. és kön. Marodén-hsu" fekete-sárga tölgyfa-kapuja. Rövid, merev léptekkel haladt legeiül egy köebaka a sötét barnára lestett kereasttel. As utcán összeverődött emberek kíváncsian előre hajoltak, de ss alácsüngő labér flor eltakarta a kereszt Írásét; bn> ssankodtsk, mert nem tudták elolvasni. A koporsó előtt egy igazi saikár, csontos, s-kéta alak, merev, sápadt arocai haladt i a Iatal sseraetes s kántorral, ulána agy löbadnagy teljes dissben, oldalén a nagy zelyem-leldbiodevef, mellette egy hajlott öreg ósrasst: a halott édes gpja. — Nem sírt, nem, mintha nem lettek volna kOnyei, hanem most, néhány percre eliompítá metsző fájdalmát as eraria disz, a tisstelet, — bogy egy ilyen lényes tlast ur kiséri s fis koporsóját ; ss uláns jövő saakass, mely Olemea, ka Zsotaay-gyámk főraktára: ALT és BOHM, N,-Kanizsa. Majolika és disztágyak. Rosalyt-edények. Fayence falburkolatok. Majolika kályhákra^ valamint épület díszítéséhez való terracottadisztárgyakra megrendeléseket elfogad Nagy-Kanttaa, vasárnap Zala 87. ssáffl (1. lap.) 1897. október bó 81-én egy szfilusir vár; hogy a\| emberi békétlenség, sí eret et lenség, gyűlölködés ax a sátán, mely a rövid lét boldogságát fölemészti. A halál ünnepét azonban nem igy szentelik meg as emberek, hanem fénynyel, -pompával, hivalkodásaaL A temető ténye nem a kegyelet, nem a csendes, áhitatos megemlékezés, a halál fölötti elmélkedés óráját hirdeti, hanem a hivalkodásét. Nem a halál gondolata szenteli meg azt hanem etnberzajgás, vásári lárma, ledér kacagás kiséri. Pedig a kölcsönös erőszak, a hiszékeny szivek megejtésére törekvő képmutatás és konvencionális hazugság, a lappangó gyűlölet, az egymás megrontásán dolgozó fondorlatok a nyíltan és alattomban folyó áldatlan . küzdelmek, a határtalan önzés, a fegyverekben nem válogató aljas boszu, a legszentebbet is egyszerű eszközzé aljasitó hatalmi törekvések, a szertelen nagyra-v&gyas, a mérték nélküli kapaszkodás, az igazi érték lábbal taposása, az űres pöffesz-kedés, az élvezetekben való féktelenség talán sohasem tették annyira szükségessé, mint napjainkban, hogy a halál gondolata mentül többször tisztítsa lelkűnket, hogy a halál legyen mindnyájunk mestere. ad varoknál lett, s melyek azt a benyomást költették benne, bogy Bulgária okos éa lojália politikája a küllőid becsülését meg szilárdította. Ki-, emeli kai önösen azt a szíves fogadtatást, melyben Károly romániai királynál réixésűll Felemlíti a küllőiddel való barátságos viszony jeléül az év folyamán kötött kereskedelmi szerződéseket és a bolgár kereekedelem Igyvivőségok felállítását a tőtök birodalom területén. Barátaágoe viszony köti Bulgáriát a szuverén udvarhoz is, a a magas portával ktt<eadő kereskedelmi szerződés jó\'.ékony hatással lesz az ország gazdasági érdekeire. A fejedelem végűi s kesdődő Oléxsaak programmját vázolj kijelentve, hogy aa államháztartási egyenleg teljes. — Isten áldását kéri a szobrán je működésére. A krétai kormányzó. SobAüar később a Gratam veaéreite alatt lefolyt Sndeai hadjáratban, majd a Gordon pasa íelsia-baditáaára Kbartambt indult expediaóbaa is róut vett Sobáffer még oaak két év sióit meat nyugalomba áa ezóta nejével, a ki flrmáayaiái mazá\'U nő, a Saar melletti Caaaemban lakik. Schaffer, a ki mint látják, alapot ismerője a keleti vtasoayokaak, aa euópai nyelveken kivll folyékonyan berniéi tőrökül ée arabul, axonkirtü uj-görögöl ia ért. Politikai szemle. Külföld. Október 89-én. Szófiaban Ferdinánd fajedelem nyitotta meg a üsobranjel. A trúobeszéd mindenekelőtt rámalat a fejedelem tis Ivsa uralkodásának az év folyamán megünnepelt fordulójára és konala-tájjá, bogy a bolgár nép egy aaivvel lélekkel ünnepelte meg ezt ax eseményt Ez az egységaa érzés tannsáKOt tesz axoknak a kötelékeknek a aailérdságáról, a melyek a dinasztiát és a népet agymáshoz kapcsoljak. A fejedelem kiemeli az ország haladását e lis év alatt minden téren. Megemlíti látogatásait, melyeket a barátságos A Pol. Corr. londoni trdóeitója arról érleaOI, bogy Aaglia ia beteeiyezett aAr abba, bogy Skhtfbr ezredes neveztetnék ki Kréta kormáay-sójává,— de oaak azon feltétel alatt, bogy es as állá* csak ideiglenes lest. SekAffer esredee életérdi és működéséről a követkesőket írjAk. gcháffer Károly ezrede* Luxemburgban aztt-letett ée még máig ia megtartotta luxemburgi állampolgáraágát, ámbár hoaaza éveken át volt távol haaájálól. Anyai részről ahhoz a Metz-eaaládhox tartozik, a mely a atabadelvBtégaak mindenkor támaaaa éa Luxemburg gasdaaágl lejlödéeéaek elői oadí ótt volt SohAfrr kesdat-ben, hazAja előkelő köreinek azokáaát követve, jogot taaalt, de etak as első alapviaagáig vitte. Hajlama iakAbb ulaaAaokra kéaatetie. Még I8i8 baa esatlakoaott egy társasághoz, a mely Came-ron veaetéee mellett az Eufrat-Tigrit vidék\' nek tartott ée a melynek célja as volt, bogy uti tapasztalataival bebizoayiiaa, hogy India éa a Földközi tenger MrividAka kötött leheteéges vasúti öaatak őt tatást leremteni. Ez az otaiáa volt Schttffar beleli pályafatatáaának kiinduló ponija. Kéaöbb ugyanis Baker paaával együtt txon munkálkodott, hogy aa örmény vidék éa léteaítendő retormokat — a porta megbizáaAból — átviaagálja. Naaaokéaa eautaa pedig Egyptombaa vállalt állaadó aaolgálatol. Itt aa volt a feladata, hogy a rabeeolgakersekedéet elnyomja. SobAfftr, a kt akkor még fiatal ember volt, e faladalát olyan erélylyef éa ügyességgel végeste, hogy nemetek likőrre, hanem ellenségekre is telt eaeri. Még ma ia emlegetik aat a eaigort, a melylyel Sebtíbr eenkire éa aemmire nem tekintve, tiaatéaek meg akart felelni. Kyy iában bárom hatalmaa pasát fogatott al, aJtároaak más kösónségee halandókat, mert rabsaolgake-reakedéun rajta fogta dkel. As ö érdeméül tudják «\', bogy Egyptombao a rabezolgakeree-kedéanek jóformán nyomát sem találhatjuk ma. A krétaiak emlékirata A „Havat ügynökéig" jelenti Kaneából október 8&iki kelet\'el: Megbízható hírek aaariat a krétai aemsetgySlée közvetlenül aaegalakulAw utáa memorandumot dolgosik ki, maiybeB kijelenti, bogy a krétai nép a hatalmakaak iránta tian-aitott gondoskodásának tadaiában ée eaért a jóakaratárt hálával eltelve, késs magát alávetni a legvégső döntésig, a mely a nép eortá\' meg-szabja. A gyBlée köialsastgéaek tartja aat ia kijelenteni, bogy minden uralom, a mely bee a törők muzulmánok réntjvnanek. as öakormáay-salot iilu<óriuaá leaaé, a krétaiaknak ujjahb kellemel lem-égeket okoaaa, a hatalmaknak pedig eaalódáit hozna. A gyűlés tehát a hstalmakat megillető hódolattal ragaszkodik annak a sakk-eéga voltához, bogy a tengernagy részéről a krétai népek oly gyakran tett barátságos Ígéreteit megvalótitaa. As üzlet piagáae kövüket tébea a gaadssági krízis elkerülhetlennek lA\'aaik. A politikai kéraife megoldásának slbalaaiiáaa a helyzetet még nehezebbé leeai. Tennivalók. Az ezidei ínséges-viszonyok mutató kéz gyanánt hívják fel a gazda figyelmét saját sorsára. Egész vidékek gatdái belátták, hogy nem puszta jelszavak azok, a miket az agrárius közvélemény a gazda bajainak nevezett meg, s nem túlzottak azok a kívánságok, melyeket a magyar gazdaszövetség zászlajára irt: A gazdaszövetség lobogója alá nagy tömegekben sorakozik a gazdaközönség, mert mai viszonyok már érezhetően megtanították rá, hogy a gazda csak akkor boldogulhat, ha szövetkezik gazdatársaival, ha egyesűit erővel igyekeznek céljaikat elérni, ha maga segit magán, éa nem a kormánytól vagy a jó aoratól várja a segítséget. A szövetkezés széles alapokon fejlődik, A hitelszövetkezetek egyen vidékeken, a mény kopogáaaal röviden, feszesen lépkedett a fekete paeztóval bevont dob tompa, lasau pergé-aére. Bolondos gondolatok jártak az öreg egyszerű Agyában, ép érzékei megtartottak némi fogékonyságot a szokatlan külsősének iránt és azt szerelte volna most, ha megláthatná as ouhon maradt egész falu, milyen temetése van Horváth Istvánnak, az ö fiának. Künn a sírnál axooban összefolytak agyában a gondolatok, mikor az első rög koppanva rázuhant az egyszerű koporsóra, elhomályosult előtte minden, reszkető ajakkal, eaxelő.en bámult bele a airba, homályos axemeit befutotta é köny. Valaki szólt hozzá, de nem értette meg éa mikorkábaaágából kissé felocsúdott, egyedül állt \' a magasra emelt friss hant melleit, csak néhány diAkgyerek figyelte ót a tAvolbó\', egy nagy márvány obeiiask mögül. Görnyedten, rogyó léptekkel haladt kifelé a hoaasu utón, meg-megállt, visaaanésett éa ilyenkor baierándnlt ráncos arca a nehéz fájdalomba. Vége, űres marad már ö utána az a kis sxal-mafedelea kicsi háx... A hideg Cexi\'SxéJ bele belekapott a takarodó natatolt, méla hangjaiba éa egy-egy elszakított erőaebb akkorddal hömpölyögve lova repült; hol, merre és mikor enyésznek el esek, vagon nem kerülnek-e e hangok őrökké a véghetetlen lég-Ma, ki tudná megmondani.., A hoaasu abfekaorok egymásután elsötétültek, a szobákban a lámpákat, a lomba, ne- tt és éjjeli sötétség ax a\'áereeskedő finom ködosx-lopok elnyelték ut a hatalmú szürke épületet; csupán a főlépcső belsejéből villanlak ki u álmos, lályolszerü párákon keresztül egy pisla lámpás elmoeódoll, sárgás sugarai. A hangos uyűssgő életnek elillant minden nyoma, minlha a takarodó hangjaival ez a hatalmú kolosszut utolsót lélekzene. Egyszerre megáll öblös ereiben, a hosszú lolyosókon a vérkeringés, lólásfulU, a keserű káromkodás, elsaunyad, elnémul hirtelen, akár egy nagy halott caak a „tortaaAl" egyhangú léptei vernek némi neast a hatalmú udvaron. A liszti menázs függönyei mögül Unom, vékooy csíkokban átszűrődött valami halvány világosság, ott még bor melleit ébren voltak. Fenn a legénységi szobákban recscsent, roppant egyet-egyet egyik mUik vaságy, a szegény regruták pilláit kerülgrlte u álom. Az emeleti boltíves folyosó közepét nagv körben megvilágította egy láau>t, de as utolsó ajtóknál már belevesztek okUllaíai a sötétségbe. Itt fekszik a hetedik század. A napos káplár előtt as asztalon falkunkorodott azegélylyel hevert egy jól öeexaaairxoU „Dineatregfema" elaő kötete, éa arra gondolt, hogy: kutya hat hónap múlva oldalba ragja a borjúját. A második eug szobájából, a kissé nyitott maradt ajtón at kihallatszott egy-egy elkeeeredett lélek rajukéból feltörő panaazoa sóhaj. Ilyenkor asélea tenyerével még jobban fajéra busta a sipkát, becaapta maga előtt a köny vet éa emlékei között elmerengve, moet, hogy nem látja, nem hallja senki, megadja rá a vias- hangot. ., aztán fa kait helyéről és bedugts fajé u ajtón. Csend volt. As ajtó mellalt jobbról a lürer ur ágra áll, u ábrásalán nem ült aemml nyaraeeég, inkább axe-lid ez a saőke leányoe arc, ha tőle függne tán asonnsl hasaküldené ezeket a nagy gyerekeket mind az anyjuk mellé. Mellette egy butaképű sváb gyerek nyitóit aaéjjal zihált horkolva, bajoasa végén ott ragadt az eeli étlapból agy kia adag boraó-konzerv. A negyedik ágyról félig labuUotl a boaaau fehér pokróc. Vékony dongáin, cingár legényke feküdt ott lapoe mellel, sovány, sápadt arcán erősen kiszögeltek a csontok, kisaé moréra haj-lUu orrs elárulta a nácionaléját: GrtJn Benedek .... Nem szép hangsUu név, különösen a lisztek elöli nem az, hanem egy karkmruháa szőke kia varróleánynak még ia könybelábadtak a szemet, mikor Grűn Benedek a lavaaaaal haaatafegrafálta u édeo-anyjának, hogy: beváltam. Ha ma látta volna u a kartonrubU, ibolya-szemű, szőke kia varróleány hogy Johano Ripacs korporál mint vágta képen Gréa Beoedrket kinn a aiasatadton, táa magasakadt volna u Ő piai szive, talán kipiruk arocal odakiáltotta volna t ,0sd viasza Benedek azt a parasztot" Éa Benedek ur megállt volna ép oly keaéayeo, merev arocal mert ö már megtanulta: mi aa a aaobonüoáció, a hogy aa úristen utAn nem iflhat előbb máa ember, mint aa é abriktarja, káplár „ur- Ripacs, aatAa jön agy nagy aaaami, aztán arnyat a káplár, N«gy-K«»s» vuArntp Z.la ti. stám. (S kp.) Itt?, október bd 114. hol gardák belátták.paját érdekeiket s azö vétkeitek, kezükben tartják a gazda hitei Ogyét, s e téren kitűnő eredményeket mu tatnak feL De ezzel nem szabad megeléged nünk, s a szövetkezést folytatnunk kell i fogyasztás éa értékesítés minden ágában, ugy hogy a gazdának minden szükségletét a gazdák egyesülése utján lehessen olcsóbban és biztosabban kielégíteni. Ebben az irányban több vidéken meg is indult már a mozgalom, a e téren tó leg fogyasztási szóvetkezetek létesítésére törekszenek a gazdák Bizony nagyon heyles volna, ha maga a gazdaszövetség állana élére ennek a mozgalomnak, s igyekeznék a gazdaközönséget a szövetkezés kipróbált útjára terelni fogyasztási cikkeinek olcsóbb beazerzéas céljából Mert az agráragitációnak nem egyedül gazdaságpolitikai feladatai vannak. Legalább olyan tontoa az is, bogy minden fegyver kihasználtassák a gazda könnyebb boldogu-ása érdekében. A gazdának, ha meg akar élni, fogyasztási cikkeit sokkkal ol> csóbbsn kell beszereznie, mint a ma Kiráiy-fimwpek. 1807. október 98 áa. Aa Mernyolctzázkilencvenbeiedik esztendő fe-Iqlbotetlen napokban, lőrtéoelmi Jalsntlefrl nagy eseményekben igen raadag. 0 lelaége a király bárom évtizedes uralkodása alatt, aHOta fatán ragyog Sat. István koronája, mindennap uj és m áldással áraastotls al nemzetét, jóaá-Kos szirének melegével mindig közelebb kjgelebb jött a nemzethet, mig végre le(jeean egybelotro\'t vele. As ezredévee ünnepélyek nem fqjeaőd<ek be s mull évben, s közeli hetekben öe Budavárából maga a király lelőtte be a millenniumi ünnepséget legfelsőbb köriratával, mely kézirat a korona fényévéi világította mag nemzetünk hőseit, megvilágította azért, hogy annál tündöklőbben ragyogjanak, hogy még jobban hirdessék nemzetünk ragyogását, múltjának lényét. Orőmárban úszott; agy mivvei, egy Makkéi, I iy kiállásába tört kl a nemzet; As Isten sokáig dicső kifá\'ynakal I Kunyhók és paloták ablakai lényaeek lettek; at ország határain belül agy érzés uralkodott mindén felé, mely kölcsönösen egybe forr«astá a király hálás nemsetével. Sajnos, a ml városunk a láthatáron kívül esik, .vároopnk nem vett tadomáét a tlz szoborról, minálunk nem ébredtek lel örökös ernyedtsé 2 dtlmí Iskolája mordán délelőtt hálaadó iatenlias-t eletei rendeset! a király ajándékáért. As Intésetek növendékei koaasa sorban lobogók alatt vonniuk at [Izr. templomba, hol dr. Nmmmm Ede főrabbi a kővetkeiő baaaáta saép beesédet intéete aa hogy ma kapja őket. iTltözvetitó l5^ a lelkek, mi csak ssuonysdunk a kövöoy kereskedelem nyereségét maga a fogyaaztó 0^ ^ ^ k ftMtrmh, gazda élvezheti, ha társaival öaazeállva fojrty....... tossbb fogyasztási cikkeit a közvetetten forrásból, a gyárból, a termelőtől szerzi be A sároemegyet gazdák, lám, már megkezdték a megtakarításnak ezt a rendszerét Ifjúsághoz s a Eperjesen megalakították fogyasztási és és értékesítési szövetkezetüket. A szövetkent utján a gazdák sokkal olcsóbban szerzik be az összes fontosabb fogyasztási cikkeket, s s mellett még termékeik értékesi tését is a szövetkezet utján végzik, a mi viszont az eladásnál is a gazda zsebébe juttatja a közvetítői nyereséget Valóban helyes volna, ha mindenütt gondoskodnának a gazdák ilyen szövetkezetek létesítéséről s ha a gazdaszövetség maga szervezné és fejlesztené a fogyasztási szövetkezeleket, a mint azt a hitnszövet* kezetek tévesztésénél is olyan kiváló aiker-re! caeiekeate. 1 „A király aroának fényében élet vagyon h kegye olyan mini aa eoő lellegft." (Pélaskseeid 10, 18.) As élíst kBsdelmeiaek tomboló hullámai mag tőrnek aaoo ssenl lalakon, a melyek kOaőtt aa ábitat szárnyam a Minéenhaléhoa amtlkedSnk. A külvilág zaja Ide nem hat a mi a por áá! ott kOan foglalkoztatja, W Itt távoltartjak lel-kinktől, otak nagy. as agám nem tel életéi értető tsemények emtékmeie vegyülbst aaoo örökkévaló gondoátokba éa magaaatoe oaamákbs, a melyeket a vallás oltára mellett hirdetlek a a bivek gyUekeeotének Egy aagy ess-meny hitt benőinket ma ia léten hásába. Nagy esemény, mely minden magyar isivet örömmel éa blsskeaéggei tölt el. Gmk agytaer ujult meg a hold tton emlék esetet aap óta, a melyen Magyarország imádva mereteit, tikot mányoe királya agy üzenettel boldogította a nemzetet, a mely Időtlen időkig ragyogó emléke lest lton nagy Mentetnek, moly a királyt a nemzetbet fűzi és ssoa megható kegyeletnek, a matylysl a kageiaő magyar smbsr malmai dksősége áa lányai hagyományai iránt viast-tetik. Megüzente a nemzetnek, hagy ■agyai szék- éi fővároséi azok mohiéval fogja dmett-tettii, akik a nemzeti élet kHóahflsfl terma kitűntek, hogy easel megörökíts* emlékét a mait idők kiváló alakjainak, A magyar asmsat életének második éveméi agy nyitja meg királynak, bogy k ipáján aa ■lelnek állit emlékei, nagy nttu esmér dicsőségben ás vivinyekksn, ée káséalmel-bea és Maavidásélbsa Is. Nimoti, milyask égést élete, minden törekvése is iparkodéaa, a polgáriasodéinak ss a ashsdagnak ál MSé-gtUafában, a melyei aa isteni faodvieslái Ük rendelt a nyugat m kelet miagyélén km> méöl a műveltségnek, váddjéil annak, I mt Mér mindennel, de a minek hüayét semmi ssai pótolhatta: a aaabadaágnak , n amset, a melynek a szabadiig ás ctvifimcté etteuai folyton folyvást életére törnek, a melyet el akarnak tántorítani hivatásától és rondoHotésIllt, — ha kSstgius akarja szolgálni céljai! éa végsaai feladatait, asm Mit heti békás ée miáól nfUitRÍomban napjait ée soha aem teheti Is a védelem eszközeit. Csért lakta maca aép, melynek élete olyan gtiáai volna Válságokban éa rtasoalag^gnsbaa. küzdelmekben éa vemé-lyekben, de dlosflségsas áa magamtea emlé-kekbes Is, mini a magyar, és aam tla emlék* szobor, a matylysl s királyi kagy aitajáeié koaaa a nsmastst, assmmk amik dicsőségét fogja hirdetni, a kiknek nsve olt rogyég amjé a művész váaejénak slketáaán. haaem MM& aaoa bősökéi, a kik éisttkel a magyar aemset-nek szentelték, a haza minden nagyjának is mindea Ml Iának élmiiágll. a kl wééiim mértan kivette réaaál a magyar nemest nagy feladatainak lofjoailéaéhflt. A vattát hl mslgálask, aa ékaaaaétáa aagy mesterének, g ham vitáé léillasl Mskmst aem ismerő daliáinak, a magyar aaabodaég leventéinek szobra melleit ott fog ragyogni a honfoglalás névtelen turténsilrjjáeeh. e magyar jogtudomány halhatatlan alapítójának éa as utolsó magyar lantosnak aasbea, a hl kokss sal kezében várndvarfél várudvarra járt venls medve aaokti a jele* teltekel, s melyet fényt vetnek a nemzetre ét prófétai MokMl hirdeti a nemzet megváltását, melynek emk egy felléte\'a vaa: Oeeeeeaaoi a Utrők jármot és hűségesen csatlakozni mm királyi héahaa, melynek dioső ivadéka moet aulákat állíttat neki és mindezek mellett a Maimári bika mentőjének mohra, kl s háromamHaéoe kle-delemben kimerüli nemzetet vtaaeavessH a Irén aaámolyáhoa ée ktaageaaleli uralkodó hi\'ával. Bámulattal hajolunk meg asse bölcseség előtt, mely történetink aagy alakjai kdéül éppen a tokit válogatta ki, a utána a herr gelroiter a csak ugy kerül 0 reá, a világ legnagyobb semmijére a sor... te moet mégis nyugodtan alttik, műk mellkasa eaabályoaan emelkedik a léiekzetvétel alatt, nárat ajkaira valami aaarelmea, lágy mosoly li át halk, elmosódott hangok szakadozva törnek át logaónin. - Rita.. Bisa... A harmidik taomttédjt meghallotta valahogy mormolva arra forditá arcát. — lkamul Imádkotol lest vér, nem agy kesdő-a „Miatyánk Stakadjon be a póoai lem-lom tornya meg egy darab mennyortaág, haj mirajtunk kliöobeo már m eem segíthet.... Nem felelt senki, lecsapta ö it fejéi a kemény kopfpolcterre, de nem tudott elaludni; (morogva egyre ast a főorvosi álkoala,kinek aa issxentálát akit annyira megakadt ö rajta i neme A felső tarokban as ablak melleit Horváth István IsgaloUaa léaskelödötl lakhelyén, skár merre ! lordul! mindenféleként kényeimellen tok. Néha könyökére lámamkodva,\' lassan le\'-emelkedőit ét cailiogó ttemekkef hallgatta U alvók aibáláslt, atlán hanyatt fekve merően bámult a padmalyra, igjiurn caak fájdalmat mn lelaaiaaaenl, erői nyilaiéit érsett a balkarján. FaHlt, izmot karjáról lecaavarta s véna vásson-pólyát, mely agy hosssn, nyitott sebet lakarl. rellletén köröskörül vastagon, lakatén megaludt a vér éa most laaean fskSiváigoU és u egészet belalotts valami meleg, piroe nedv. Egy ideig eéate, utánlmegint bekötötte, as ajjsisótt maradi a vér nyoma, éa mintha megérette volna a Magái, hatalmas mellkasa \'zlnle nyikorgóit a visszafojtott vad gyűlölet alatt. Ökölbe esorílotta jobb markát, le\'eö karján pláMtlkuian kidomborodtak ss egéu téget erőt hunok, a nyakeairto neki merevedoft ée qjjnyi vastagon kidagadtak rajta mindkát ol-oldalán aa erek, magas homlokára cseppekben llt ki a vermiek. Megrázkódott egén tealében, összevacogtak fogai. Egy perere elhagyta energiáié. Lopósva leszállt as ágyról ée egy pinim Üveget emeli ki fekete kis ládájából. Igy kiasé élesen csikorgott a bogy kihúzta belőle a parafa-dugói és nyomba rá erős szilvaillal töltötte mag a szoba levegőjét. Aikáhoa emelte aa Iveget ée erőltetve hoeesan húzott belőle. Köhögött utána, marta kiasé torkát ss erőt szesz, de astrt újból Ivott. Mikor visssadöll as ágyra, könybe lábadlak szemei, mott airt éleiében előeaőr. Arra a görnyedt, öreg ősz emberre, ai édes-apjára gondolt, kinek ö minden reménye, arra a bogárhátú, sMlmaf edelet kicsi házra, hol minden sag-sugot Ismer, s vén almaiára, melynek lombjai látták Öt a bölcsőben, láttak mikor első Ízben vette keiébe a gyeplő-tzárakai és tanul voltak annak is, mikor eíöetór ölelte ast a bogáratemii leányt a keblére. Plnkőodkor lenne három áve, mikor Gergely Joli bessaladt aa udvarukra. Este volt már, ép máeodesor vetőit szénát a lovak elé, mikor nagy sajjal beesspta valaki a kis ajtót - Pista, Pista mgitaon .. . Gergely Juli bnkdáeeolva jöll beljebb, t Wa felé, a tendője hátraérnimoU tejéről, suhogott rajta a keményített bokersglé, sápadt rémület III szép arcán. Majd aiálH a Meka»ta, -kkorét dobbant a mívű, Es a leáay aa I portájukon. és még bossá igy kikelve magából • • — Juliska i... A leány nem felelt, kimerülten, fuldokolva bele-bukót! ss Illatos saénába. Ekkor újból romossal s kis íjtó ia lobogva egy fehér alak lört a őre Párta volt. As letáM ajtónál egy löm állott, Horváth István elkapta és merően megállt aa udvar hlaspla. — Hová laaivér f — kárdé Horváth a szembejövőtől ; tudta, hogy kiesedé. — Eredj as utambói, msrt..^.. — Nem ods Buda I Nem gondolnád (iőMastfr Peti, hogy n Hl nem as onságmja és aa éa por iámon sem parsnesol mái, mint én? Nem heveskedett; wilárdan, nyugodtan áll egy helyben, csak szigora tekintető mélyedi béte Gölöncsér Peti leikébe, hsrssslt mt vakuaM \'4i meg Is találta, tiárufea «m (érfias ajkának gunyes mosolya. As is erős, ez ka, easkbogy mégis klJagstkss ttmtábbsa goodolkodott Imásnál. Valaau Meyaa elégtétel örömét éresta. hogy m s leány olt rtr a Mént kötött as I hasaknál és m a lagthw s\|jöU ide utána. Mig saembe álltak njmliML miot két nilaj bika, adata hirtelen áilstaáta Sfyál. — Mii gondolm Peti, ttergety Juli Márt kem> ■ellép a mi bánoknál menedéket előledT Nagy-Kn.iizaa vasárnap ZaU 87 mám 4. I«p.) 1897. október hó 31-én kik halhatstlsn tetlbik Alul legjobban szolgáltak rá ai utókor elismerésére és hálajára a kik minden magyar embernek kell, hogy mintaképei és követendő példá ként szeme elélt lebegjenek. A basa védői melleit, a kik vitéz karral harcolnak a nemtet dicsőségéért és szabadságáért és fegyverrel védik veszély idején, ott vannak a vallás és tudomány szolgái s a költészet felkent papjs mellett a szerencsés békéltető, a ki nemzetet és királyt szorosan egymáshoz löt és erős kötelékkel egymáshoz kapcsol, jeléöl annak, bogy a hazának igaz szereiele s nemset erkölcsi és szel emi javainak gysrspilásáben, a vallás szentsége előtti hó-1 szokottnál dolstban és sson rendíthetetlen hőségben nyilvánul, s melynél fogva mindenkor készek vagyunk királyért és hazáért életünket odaadni. S ba évszázak mnlva elpoHanak is maj dan azon ragyogó szobrok, s melyekkel a királyi kegy megajándékoz bennünket, a haza dicsősége nem log elhalaványulni, nagysága nem fog csökkenni és elenyészni soha, ha minden magyar ember azivéb«n a hazához való Hyetr azeretet fog gyökeret verni, ha az ifjúság, melynek legszebb k vál\'ságs a szépért, igazért és jóért vsló lelkesedés, a haza ilyen szereteten fog felbuzdulni és teljesíteni fogja azon boldogító reményeket, melyeket az egész nemzet hozzája fflz: ,A király arcának lényében élet vagyon és kegye olyan mint; az esölelleg, mely megtermékenyít és életet kell, a mely áldást hoz és bőségei, gysrapodaal éa virágzást, vajba soha meg ne fogyatkoznának a királyi kegy boldogító áldaaai vajh < kéaő évszázak hirdetnék méga hazában fakadt qj életnek, qj erőnek, uj vjnkg zásnak dicsősé Íj bogy valóra váljék reményünk éa telje-aedjék szivünk hő óhaja, hozzad fordulunk esdő imánkkal, mind nhstó Istenünk, kir lya a királyoknak, ki a nemzetek sorsat intézed és őre voltál hszánknak -egy hossza évezreden át óvd és ólalmazd, áldd ás boldogítsd dicsőségesen uralkodó slkolmányos királyunkat en* gedd, hogy sokáig ragyogjon arcának fénye, hogy sokáig boldogítsa kegye edes hazánkat, hogy bölcsesége és szivének nemessége el-áraazszu sugaraival e bont, a haza minden fiának javára éa üdvére. Engedd, bogy a szerelet köteléke, mely a király nagy szívéi a magyar nemzethez főzi, soha meg ne lazuljon, banem napról-napra erősödjék, bogy s nemzet hűségesen ragaszkodva jóságos királyához ás s király felsége bizvs magyar népenek szeretetében és odaadásában, soha meg ne bomoljék azon boldogító közösség, u melyben király és nemzet érzetemben és gondolstban, iparkodásb n és törekvésben összeforrva, a haza dicsőségére egyesüllek. Engedd, hogy multunk dicsősége azon szent irigynek szárnyai a alt, mely királyt éa nemletet egyesit, feltámsdjon és qj életre ébredjen, hogy a múltnak küzdelmei és szenvedései, válságsí és viszontagságai egyetértésre és őas- ssetarlásra Isniisák a magyart, bogy aaon ha ség, s roelylyl eleink sz emberiség nagy ssent eszményeit szolgál ák, lángra lobbantsa szivünk lelkesedését, hogy s mult dicső hagyományai iránt való kegyelelünk arra buzdítson bennün el, hogy minden erőnket és tehetségünket a haza szolgalatéba állítsuk, hogy nagy és hatalma* és boldog legyen e drága hon, hogy tekintélye és dicsősége folyton gyarapod jék, bogy tisztelettel emlegessék nevét measse földön, hogy hódolatul" hirdessék nagyságát népek és király \'k. Amen. Kartckmaro//Le\\ főkántor ez alkalommal a még szebben énekelt és a legszebb magysr ének kel válogatta össze a kar részére Ezeket nagy figyelemmel szépen, összhangza\'oaan énekelte a kar, a mi leginkább ikdein karmester érdeme. As ünnepségen az iskolaszék tagja majdnem telj-s számb>n részt vettek. A< iste ti-z\'ele\' után a felsőkereskedelmi ia-koa , ÓnképtSkSrt" az intézet dísztermébe riiszgifitéat tano\'i. melyet Hun S •mu igaagat^ nviiott meg, felolvaa\'á a királyi kéairatot^rővid. •le telkee szép beazédbea méltálla aa üanepéty I" entőaégé\'. (Jiána a kór alelnöke Herlingtr Ernő fa\'ső »s/l. tanuló Vóróairarty „Király Himnues"-ái a-a\'alti el hu\'«osan, majd Nagy Janó felárt ss. tanuló sikerült felolvasást tartót\'. Hoek Inra let-ő os\'iályu \'anu ó a „Tia s/obor" oimü kól eményt adta elő precizen, aok eraesael. Az ünnep-ég aszal végei ért. 1897. oki 80. A nsgyksnisaai főgimnázium ssombatoa dél előtt rendezte ünnepséget az intézet nagy termében, melyet fél 9 órakor a felső temglombau azinléo hálandó istentiszteletet előzött meg. A* iskolai nnnep ég n „Himnusszal" vetU kezdetét. Lalctnbaeh Pál, Kan Béla ,.Győzedelem" eimü költeményét szavalta el aikerültea. Utáaa dr. Pachingtr Alajos igszgató ó felaége kéziratát azép ünnepi beszéd kíséretében o\'vnaU fel. Huchtedt J-nő, mintha csak nővére tebetaégéböl ő ia örökölt volnn egy jó részt, asépen oldotta meg nehé< feladatát, erőteljes, csengő hsngos szavalta Féjes István „Tizek szobra- eimfl költeményét, As énekkar a „Kíralyhimnnszf és s „Szózatot\'1 énekelte öaazhangzalosan, a seneksr . Hemsniból adott elő egy-egy részletet. Bagyari B.8 o. L Vörösmarty „Himaa-zát" interpetálti ben-őséggel. Csak as a kár, hogy ezt a hatatta-ttnnep-éget ép egy operettbeli ludnlóral zárták be, s mely korántsem felelt meg sz ünnepi hangulatnak. > II terzo fattore. \'F űméből irják ! A napokban össze\'tivja báró Bánffy Dezső miniszlerelnök szl az ankétet, mely a magyar törvényeknek Fiúméba való behozatslávsl vagyis a törvényes állspoinsk Fiúméban való helyreállításával lesz hivatva foglalkozni. A törvények behozatala egyúttal hallgatag ítéletet mond Fiume kőqjogi helyzete fölött ia. Bánffy miniszterelnök legutóbbi busódéból ngyanls nyilvánvaló l-tt, bogy évtizedeken át becézgetett kis kikötő városunk tévesen és alap-U anul arrogál magának uuvérén álUmi jogokat. Fiúméban u eddigi nagynri kormányzó lepleige ő veselése alatt kényelemen gyökeret verhetett as az önallató, d-t szinte nevetséges balhiedelem, hogy Fiume ,lerso fattore del ragno* ; •a magyar államnak és törvényhozasnak harmadik lényesője.c Bánffy báró be-séde után asonbsn már nincs és nem lehel ez országban számbavehető ember, aki a nagyzás hóbortjában szenvedő fiumeiek kösjngi balhiedelmét outaná Csak a fiumeiek ragaukodnak még hozzá görcsösen. Mert nehéz dolog u ábrándvilsgból a rideg valóra ébredni Évtizedes ábrándképe losalik szét a jó fiumeieknek s nem akarjak elhinni, bogy Fiúménak nincs vétójoga a mavyar törvény-bozU állal alkotott s 0 felsége áltsl szentesített törvényekre vnézve. Sőt nemcsuk vétó, hanem imperativ jogot ia uerelnérek gyakorolni a kész törvényekkel szemben, kimondván, bogy a magyar országgyűlés alkotta törvénye* csakis „Fiume beleegyezésével és cukis a rappresentsnuban megállapított módosításokkal léphetnek Fiúméban éleibe. Hogy honnan eredheted ez a vakhit, ez a sötét tudatlansággal határos Isllogás. ,arra rámutatott már Fiume haufiaa magyar lapja, a „Magyar tengerpart" f, é. augusztus 22-i aumáb-n. A fiumeiek u 1868. XXX. I. c 66. fát, mely aurint „Fiume váró* éa kerülete külön autó* normájára ... nézve, Magyarorazág országgá ülése a Horvát,- Sziavon- éa Dalmálorsugok országgyűlése és Fiume városa köat küldöttség! tárgyalások utján, kőzőa megállapodás leas eszkőzlendő mondjuk, a törvény u Intézkedését, mely cukis Fiume mai provizóriumának végleges réndezésére vonatkozik, s fiumeiek, magyarul nem tudván, csak hirb il, meude-monda utján ismerték a addig emleget lé1! a provizórium megoldásának ..lerso fsttore"-ját, mig maguk is elhitték, bogy Fiume egyáltalában minden dologban hsrmsdik tényezője a magyar államnak éa a magyar lörvén/ho-zásnak. 8 bogy a fiumeiek egyáltalán nem hsjlsndók nevetséges álmadozásukról könnyedén lemondani, mutatja azon körülmény, hogy a rappresentanu mul pénteki ülésén dr. Vio Ferenc ügyved és dr. Gelletich Miktóa indítványt nyújtottak be. mely szerint a regiiíköldrjs deputáció iratai olaszra fordítandók, mert a fiumeiek is látni akarják, mi benne A budapesti lapok csak röviden kösőlték e hirt, a ,,Magyar Tengerpart" egyik (okt. #4-) számában uonban bemuUlja Vio Indítványának okadatolasál is. ,Vio Ferenc dr. uerint ugyanis Bánffy Deysö báró miniu\'srelnök Kzellenciájának legutóbbi beuédeben a r>gni\\ koláris deputáció Irataira hivatkozva, megakarja loeztani Fiumét autonómiájától, mert tagadja Fiume abbeli jogál, hogy qj törvények b hozatala a raopreaentanu beleegyezettétől vagy v>sz- — Meri céda.. — Ki ne mond e szót. huudsz gazember. Ígértél ■eki nagy gazdaaágot, mert hst szeutios gazda la vagy, én cuk egyszer mondtam neki, bogy saerelam. Nem bilim el, mert U beszélted tele s fejéi. Nagy mesél mondtál neki a asegénységröl, meg s selyem rokolyáról, Horváth Pisla azegény gyerek, alig van többje á vi élőjénél. Igu. nem is rejtegetem én s szegénységem-1, de kérdezd meg skárkitöl, kellőnk közöl kinek van több becsülete á.... Egymásnak ronlotuk, Horváth Pisla ügytsen felfogta as ütést, a lőcscsel, mésszé kivágU Gö-löncaér kezéből s gyertánls-ksról. Egy ugrásaal nyakszirten ragsdis, de megae rásls csak nézte ■eröen, kedve lett volna kirázni belőle a lelket, ahelyett azonban oda vonssolu a leány mellé. — Engem szeret, éried Gölöncsér Peti, engem mret es a becsületes hajadon, s sz isten legyen neked irgatmu, kegyelmes, hactak szóval is ■rgnered egyszer még bántsni. Eredj most... Kibocsátotta vasmarkai köaül, anélkül, bogy Igyst lódított volna rajta, cuk tekintetével kő rette, nlg kullogva el nem tűnt a kis kspun. Maga kisérle hau as éjjel Gergely Julisl. Nem Háltak egymáshoz, de n esie egybeforrt nivflk. Horváth elernyadten hajlotts le Iáját, mig igy ttaaladr a múlton A ksrján sajgóit s sebhelye, nsgyon fájl ez neki Gölöncsér Péter káplár nr vágia ma meg a puskatussal. Elölte nem mntalla, hogy faj; senki sem tudott arról a századnál, hogy a karja sebes. A káplár ur jobbról as első ssomszédja ; vad arcáról elsimilolis u álom ugyan egy kissé a nyers kifejezésekel, d« ugy is elég kemény, elég szigorú, valóságos réme u qjjoncoknsk, de különösen neki. Horváth lanan felölt qjtiól, as ágyssélén, oda hajolt a káplár lóié, arcán érezte a lélekzetvétel lorró leheletét, ez az agyába kergeté a vért. lábujjhegyen lopózva leemelte a padka alól a bnjonettjét, vigyázva lelelte u ágyra, után a Mai lichert lógta kézre, zajtalanul vissuránlotta a sári és egy golyót helyezett a csőbe. A rövid kis gyikl sőt -kihusU hüvelyéből, a begye csillogott s sötétségben, megnézte, vájjon jó-e, as esU dugva megkössörülte egy kisaé a végét. 1 Gölöncsér káplár mélyen aladt. Horváth kő nyedén jobb kesébe vélte s bajoneltet, baljába UrtotU a fegyvert. Egy percig sem tartott, mig egy mély keresstet vágott a Gölöncsér káplár homlokára és gyorsan utána egy hatalmú durranás reszkeltetle meg n éjjelicsendet. • Künn a folyosón a napos-káplár majdnem lefordult a székről a legénység riadUn ugrált lel mindenfelé a szobákban, a másik pereben már Indiák, bogy a második cugnál agyonlőtte magát egy újonc. Gölöncsér káplár homlokán vékony caikbsn végig csorgott a vér, de a hogy lekinlate ráesett Horváth asétroncaolt lejére, nem asólt agy «dt sem.. a A halottal ugy hagyták kereutben as ágyon, a bogy odabukott. A napos káplár rohant lelelá a lépcsőkön; a liuli-menáu ablakai meg mini világosak volUk Mikor ott állt u ajtóban és jelentette, bogy a hetedik ssáudnál egy inlanterisla agyonlőtte magát, egy öreg kapitány mosolyogva jegyeste meg : — Ebből sem lesz akkor stébler. As ügyéleUs tiszt mig leikötötte kardját, bo-sunkodva cuk ennyit mondott: — Ezek a nyomorait bestiák még mnlatni sem hagyják u embert. T a Miről álmodhatott akkor ottboo, abban a kiest faluban a bogársussü saép Gergely Juliska?....... Nagy-Kunira* vasárnap ssaulasitó nyilatkozatától Nteseék függővé. A regnikoláris depuláció hitiroiatal indítványozó szerint — nem bírnak kötelező erővel Fiomera nézve, annál kevésbbé, mivel a miniszterelnök 0 Ezcellenciája citált* pontokhoz nem járultak hozzá hozzá a regnikoláris depntáció fiumei tagjai." Es ugyan nem egésten áll, amit itt Vio dr ur mond, as as egy asonban bizonyos es indítványból, bogy Fiume legyverkesik, el akarják olvasni a regnikoláris deputáció iratait, a mit tulajdonképpen már régen meg kellett volna tenniók. Ugy vannak vele, mint a város vadászterületé nek kérdésével. Walluschnig indítványára uvyan-is kimondták, h«gy meghallgatják a jó alközség bélieket, akik tiltakosnak a liumei területnek vadászati célokra való bérbeadása ellen. Midőn több havi izgatott tárgyiláa, dörgő beszédek s fulmináns hírlapi cikkek után határozatot akarnak hozn, valakinek eszébe jutott, bogy meg kellene nézni a (örvényt is; és ekkor kitűnt, hogy s váróénak nem áll jogában a vadászterület bérbeadása felelt határozni, mert a bérbeadásra a törvény kötelezi a vároet. Hosszú buza-vona után most jut eazébe Fiume jogtudóazinak, hogy a törvénybe éa a provizóriumról azóló iratokba betekintsenek. Ily körfil- Zala. 87. azAm. (5 lap.) S moet, a választások után is megjelenik megyénk egyik papi képviselője székhelyén s „betzdmolót" tart. Es az ur rablóknak, zsiványoknak, Sobri Jóskáknak,népnyomorgatóknak nevezi egész nyíltan az államtisztviselőket. Nincs az a szemenszedett korcsmai hang, a mii a azolgabírák el en ugy lápjában, mint a szónoklataiban meg ne ereez teli volna. Ennek az emb rnek azután éljenzett az egész kerület és a sz mszéd kerületek papsága és virágot szórt utja elé. Hát kérdem egész tisztelettel: hogy kívánhatják az illető papok ezek után azt. hogy csak egyetlen egy tisztviselő is tisztelettel viseltessék személyük iránt s oda küldje liaít, hogy nekik kezet csó komnak - Hogy meqjen el igazi áhitattal azon templomba a bol ezek az emberek prédikálják hogy „szeresd felebarátodat, mint \'tenmagadat I\'1 Vagy viseltethetik tisztelettel azok iráni, a kik hivői közölt ezrével osztogatják azon ocsmány förmedvényekkel lelt lapot, a melynek ráérzője felségsértésért roll elzárva, s a melyben egysze rQen gazembernek s istentagadónak van nevezve mind-\'nki, a ki nem az ő parijukon áll, a mely szerintük a „Jézus Krisztus párija\'1 s a melynek elhagyása az örök kftrhozatoi vonja maga ulán. Hál az ily butaságokat világnak eresztő leik 1897. október hó 81-én menyek kőzött nem caudálkozbatunk vakságuk; atyáknak a lentiekből gyanilhatóliig nem sokkal magasabb színvonalon álló szónoklatáért menjen valaki a temploi ba? A már említett pnpl képviselő ur beszámoló lelett De ha e híres ée korra nésve még Halai ügyvédek, mint Vio dr. ürác éa Padova helyett Buda- pestet keresték volna lei jogi tanulmányaik vég \|jában kitanítja a parasstot, hogy miként kell zéaere, most nem ékellene fordítást sürgetniük, j becsapni a más párthoz tartozókat s hogy azok-bogy eddigi fellogásuz nevetseges és alaptalan j nak a pénzét vá ják csak zsebre s menjenek voltáról meggyőződjenek. Katinliiai papai tárcáin m#f> A pap lelki pásztora híveinek s mint ilyen a azután ö hozzájuk ál. Beszédjeben felebarátait disznóknak, marháknak nevezi, szónoklataiban százával vannak oly szavak, melyeket eddig nem lelki pásztortól, hanem a reszeg kondásoktól szoktunk balluni. Ei mindezeken egy kerület papaága lelkesedik. Ezeknél nem kevesebb sajnálattal vettem tu- do\'gokban vesz részt, ugy bizonyos körök ellenszenvét és haragját magára vonja, a kik asntáa minden eszközzel oda hatnak, bogy a pap te-kinélye rohamosan haladjon le azon a lejtőn, a melyen pl. az olssz papoké már nagy részben legördült. Mint jó kalholikns, igazi :sajnálattal nézem papjaink társadalmi működését s felek, hogy a valláaom Iránti asereiet ie le fog gördülni az emiilelt lejtön, mert hias azt a papok szemé» tyébez huzzá fűzi a szent kötelék. Igazán soksz r négyenlem, bogy náluk itt Muraközben is sok papnak nem csak hogy nem csókolhatunk kezet, hanem megszólnak bránün-ket azért, ha velük csak kezet is lógunk. Ajánljuk mindezeket a magasabb egyhási körök figyelmébe. Csáktornyái. HÍREK. legmagasztosaab hivatással van felruházva u^0^1 « Bo™em Ja«kó éaa Keszthe yt Hírlap emberek rölölt. Egyénisége Uasteleter parancsol, íeí«,tó! . <»™nete.ről. W, Bala .\'.nv?dfk Ll° meri személvéhen az Ur azolzáiát láttuk cimü lapot igyekeznek belekentem Érdekelvén--még mert személyében az Ur szolgáját látjuk , P , Gyermekeinket már kiskorukban kioktatjuk ? M u ána jártam a megtudtam, hogy Kant-az irántuk való köteles tiszteletre, a mely , ; helyen ezelőtt fél évvel még cwk egy ap állotl szokásos kézcsókban nyer igazán szép kifejezést. I fe Történt, hogv az iparos i(jakból álló ön-A lelki pásztort minden vallásnak bivei szerelet-1 "P* "F1*1 ?alanu. beM viszály vot, a mit a tel rajongják körül, mert mindnyájunk felelt áll, I ^\'^\'r\' premontrei báz fiatal lagjai arra hass lévén Mkünknek atyja, aki fonloi és szépln4ha , hoW M egyesületet ketté azakitollák ■ \' . ............ma ai<a Ifikll »An kmhoaiimaIH 1 knli Irnn InnÁn.. H\'<va««á\|g. Btfgtr Mór nagykanizsai kereskedő leányával Ttrít kisasszonynyal, okt. 24-ikén lépett házasságra Düchler József somogy-csurgói kereskedő A polgári kötés délelőtt 10 órakor a városházán, az egyházi kötés pedig fél-tizenkettőkor volt az izr. imaházban. Az utóbbin díszes közönség jelent meg. — KlJewjcéa. Kisfaluéi Pikétky Ilona kisasszonyt eljegyzezte Dobrovics Dezső, a magyar általános biztosítótársaság tisztviselője. A „Ker. Jót MőrjfyeaHlet" köréitől. A nagykanizsai „Keresztény Jótékony Nőegyesület" elhatározta, hogy a tél folytán is meg fogja tartani szokásoe január 5-iki mulatságát. Ez úttal műkedvelői előadást szándékoznak tartani, mely egy-énekszámmal az egész estét be- hivatásának tudatában, mint a multakból látjuk mindenkor iparkodott magát távol tartani azon földi dolgoktól, a melyek személyére csak egy hajszálnyi árnyal vetetlek volna. Ionén van, bogy a magyar társadalomban a lelkész alakja mindnyájunk felett ugyssólván tündökölt F. sorok tiszta azivböl katholikus írója sajnosan tapasztalja, hogy azon határtalan tisztelet, a melylyel a katholikus papok iránt viseltetünk, egy idő 41a, ha nem is az egész vonalon, de a társadalom több rétegénél határozottan megrendült ; megrendült pedig különösen megyénkben. Hiiz Muraközben a magyar érzésű uri osztály előtt a katholikus papok közül nagyon sokan a leggyülöltebb társadalmi alázok. Gyűlölik őket ezért, mert köz.udomáiu dolog, hogy nem bírják nyelvünket, 1 e mellett s legféklelenebb pánszláv agitátorok, a kiket a zágrábi körök azért küldenek éppen Muráközbe, hogy as isten igéjének birdelése mellett s horvát ajkú lakóaság érzelmét Horváloraság felé tereljék. A basafiai tanilóiágnak nem egy összekoccanása volt a kőzségbeli lelkészekkel, a kik még azt is megtiltották, hogy a gyermekek magyarul nyelveu beszéljenek Ne csodálkozzunk tehát azon, bogy az ilyen papoktól megvetéssel fordul il minden jó érzésű msgysr s nem keresi lel en 11 Istenhálát, a hol politikai a/ónoklatot vél majd hallani. Megyénk ai, a hol a legtöbb, 21 magyarul nem tudó pap mtlkódik, tehát majdnem ennyi lelki pésslorrs tekinthetünk a magyarság ügyéből kifolyólag ellenszenvvel. Nem kevésbé ssjnos jelenségek, amelyeket a legutóbbi válaastásnál láttunk. TalAn szükségtelen egyee lekéssek azon cselekedetét ismételni a melyek hozzá férhetnek mindenkihez, csak a Mki atyékhoe nem. megalakítván az ugynevezettt katholikus legényegyletet. Ezzel szulán azok, s kiknek a béke apostolainak kellene lenni, elhintették Keszthelyen a gyűlölködés magiát, mert az egyik egylet folyton rossz szemmel néz a máaikra, amelyet csak zMdó fészeknek neveznek a rend egy-s könnyen btpülö tagjai által vezetett iparos osztályhoz tartozék Egy ízben a két egyesület kösölt oly leszült volt a viszony, hogy a Keszthelyi Hírlap rosszalását fejezte ki a katholikus címmel alapi tolt legényegylet\' létesítése felett s azon nézetét lejezte ki, hogy az eddigi békéi Keszthelyben mindezeket el lehetett volna kerülni. Erre ezwá a rend fiatalabb tagjai boszut forraltak, nem ii a szerkesztősét-, hanem a kiadó ellen 1 megalapították „Balatonvidék\'1 elmü lapjukat. Alapit-iattak egy nyomdát oly emberrel, a kinek a nyomd tról fogalma linói, hogy tönkre tegyenek egy törekvő iparost,. kinek csupán a nyomda a hivatása. Két pártra szakították Keesthely közönségét. íme, ilyen a kép nemcsak vármegyénk emiitett réssébeu, hanem Keszthelyen ia. Ez pedig igy van szórói-szóra, mert eteket olytn tekintélyes kesithelyi emberektől ht lottim, a kiknek Káváihoz kétely nem férhet. töltené. A darab rendezését űr. Kiss Erni, a „Zalai Közlöny" szerkesztője vállalta el, kinek dr. Psrtnyi József főgymz. tanár kollegája fog segíteni A nagyon érdekesnek Ígérkező estélyt érdeklődéssel várhatja a közönség. — Nevsabert eléléptetéaak. A hadseregben előfordult előlépieiésekböl adjak a kő etkesöket: Klobueár Gy ő/ő earedee a 46 ik honvédgyalogdandár parancsnoka vezérőrnagyéra, — Nagy Vaér lovaasAgi alezredes eiredea«é, PUksiss Guz áv naszádos, a 24-ik honv. gyal\'g ezredben örn«gygyá ; — a 80-ik kontód gyalogezredben : Pály János éa Kramilotics Maák t-cd n«tt aiáiadoenk 1-eő oest. azasadnsokkA, — Bandié Láealó tAbadaagy i-od oszt aaázadmaá, v — aáifhi Rusa BoldUssr, Nagy SAodnr é Balta-tits Károly hadnagyok főhadnagyukká, Noték Gé/a éa CtatM E<oo hadapród il>at helyettesek hHdnatyokká aevsaie<tek ki. A haM tisati állományban Fülöp Károly főbadaagy 8 "d osatAlya asá>sdos«A éptetteteit alö. A es. Ur. 48. ty. esrsd-ben: Qeretl Károly ll-nd osst. ssáasdos 1-aó o»at svásadnsaA, Kmehma Rndoll, Kassafürtk Károly éa Blrausa Jóiael hadnagyok főhadnagyokká, Feuktner János, Ukmeytr Lukoviek Rudolf, Hruska Károly ée araaynaaarohi Bonay Aador hadapród tisaibslyetlsoak hadnagyokká, ZannaeAaró Jóssal tBaaester al 1-eö vár — tAaeraarsdbea a ca. éa Kir. 48-ik pyalogaaredhea hadnagy asAm-vevö tiaaité aevemetett ki- Inkalal ért estién. A helybeli Mindéit nem iiért mondtam el, hogy vslláiom 4\|\| 9 vÖZi polgári leányiskolában az m- sitíí r; tLTshS!* ^ * —^ ^ ^. nyíltan rámulaiaak azon állapotokra, melyeket a foS megnyittatni ünnepélyes ,Vtn Sasuk-feisőbb köröknek megesűntatm kell, ha ast akar-1 val, november 4-én pedig a rendes tanítás ják, hogy a papi tekintély a régi fényében ra- is kezdetét veazL Nagy-Kanizsán, 1897. gyogjon. Szerintem, a papnak felül kell helyezkedni minden földi érdeken e arra kell törekedni, hogy a társadalom minden egyes tagjának tiszteletét vivja ki, mert ha a politikában ée üzletnerü október 3a AzigazgmtóeAg. — A léamlrekhem. A nagy-kanizsai „Kereszt Jót. Nőegyesület" elnöke: dw. Zadnbdnszky Lajosni úrnő, lapunk utján ia Monochrome arczképek pasaeportuval gyönyörű kivitelben, fényképek után nagyitva 43—36 ctm. nagyságban 6.50 lor., 63—48 ctm. nagyságban 12 forint- Mintaképek megtekinthetők Fischel FUlöp könyvkereskedésében N.-Kanizsán, hll IC(mÍM (IflfHtltllt. Nagy-Kan tsaa vasárnap Zala 87. «gm. (6. lap.) 1897. október bó 31-én kéri a jószívű emberbarátokat, kogy a sze gény iskolás fytrmtktk karácsonyi felruhá sása céljára, bottá kegyes adományokat küldeni uiveskedjettek. A nemes lelkek minden esztendőben kisebb, nagyobb összegekkel járultak a keresztény nőegyesűlet e kiválóan szép tevékenységéhez; hisszük hogy a felszólítás ez évben snnál inkább sem marad eredménytelenül, mert az egye I sületet az idei ínségesnek Ígérkező tél két-j szeres buzgalomra és fokozottabb áldozat-tételekre sarkalja a jótékonyság gyakorlásának minden irányában — Starton aMaremha BtnU Terese két érvel ratlAU eadu kéaét Dani GyOrgynek asaal a kiköiáaael, bogy mát « él o<i lakik a béabaa éa a kertaek vfjr kicairéaaát haasaála\'ra fanisrtja masásak. A aapnkbaa Beák6 ferenené bsrganéii (kart elásni télre s kertben, de Dani Oyflfgyaé miért, miért nem, est megengedai aam akarta, klvaikoaott aa ő talajdon jóiéra. Ebből veszekedés leit, melybe eeakkawar a tarjak le belekeveródtok és as erössskoekodó Damoét BenkO n<egias»itotia, mire aa aseaoay kikapta Benkö kezéből a kepét ée a»y vágta vele nyakszirten, bogy awaiea el borított a vér. As Igynek a királyi térvéayeaék előtt lása folytatása. — Bagyawlliati kervtl lap. Hajtóva-dáesatot readea a zágrábi érsekség, kipróbált vén IJjkasok, gyakorlatisa kesfl éretlen ssoa-lagujlgernk Isik, beszólják a nagy, nemes vedet. Csiklandozza laylket a kii félsziget, s Maraköz. Halt asámsnk vezércikkében már birt adtunk arról, mi lesa a eéljs a „Bog i HrttU" páaesláv lapaak. - Mist nekünk Zágrábbél hják, a horvát nyalvl sjaág cg évkor ladal ■eg, szerkesztője laaaasr (J/örgy muramrdnhtlyi káplán, a legutóbbi választások klrbedl néppárti agitátora lesa. Honét politikai körökbeo nyiltaa besséllk, bogy a lap eszméja BM saaylra a mekély javadalmazása segédlelkész zöld agyéban •elletett mg, ennek a tsálsi, miként már jelesük, tényleg s zágrábi érsski palotából vezetnek ki. Tonasee György srrsl, hihetőleg hamarosan fogsak lalálkosal. A ve paterkal — A mebattas. sdst ésltk tlv. A szerdai betlváaár alkalmával Mtilimngtr Jáaoe éa Jtad« György csizmadia mesterek aátrából egy attsasy két pár oaiamát emelt el, esekhogy a faliák féle káa emeleti ablakából egy kis szoba-eiea figyelemmel kiaérte est, és értésén adta est a tslsldoaoaokaak. Leirts részletesen milyen ruhái, milyen kendót viselt aa aa aassoay, de hiába kerealék aem sikerült öt megtalálni. As tgyss tolvaj bisvs vak saareaeeéiébea, próbára tette est újból; bisoaysysl egy harmadik párra Is estkiége von. Haatm a kis ssobscieát sem hagyta nyagodai és vslósággol lesben állt egées délelőtt ss ablakaál éa délfelé téoylag viiszajöu a tárt ssemllyiaég. Azonnal leeletet, ée megmatatta a meglopottaknak a tolvajt, ki Bolyán Osellla névre kallgató lemert váaárátó tolvaj. As snyvss kaat dámát a raadónég vatta pártfogás alá. — Tgssk. Csütörtökön sete félkiltne órakor Kis-Kaaiuáa ösv. Qodintk Léaalónó háaa kl-gya\'adt, aa éhee lángnyelvek gyorsan Haladtak végig a aaalmaledeiee éa bamaroeaa á neaplak a sBoastédea pajtikra. Négy pajta kaai-vadt el robameeaa ; a tlsoltók derekas mnaklt vésestek a itta lokslisálásával, mert a pa\|tébaa 100 asekér eséaa volt felhalmoava. A kár 1800 frt, melynek aagyobb ráase biatoaitve voh. — Pénteken hajnalhaa a $ormáiialmt riaasiotta SMg á lUsjelsés kórtbenogása; oU Don látván bása gyaladt kl éa ayele pajtát emásstatt meg rövid Idé alatt aa elem. A kár jelentékeny — A vlllaaaaa allam«ra« Msellaág aaomhaton détatáa négy órakor ttléet tartott, ■elyao érdek aa dolgokat vitattak meg. As lléa folyamáé több réli elialésetlen ügy került szóba, ■olyról bgkóe elebbi saámnnkbaa fogunk be-esámolai. — Ttrsttgylell klmilMa - A nagy kaslttal Toros-egylet 1887 evi november h< l-áa d. a. 8 órakor aa egyleti belyiaégben kós gytlési tart. 1 — Laétalvajak. Kobn Károly magyar-oteai udvarából as alaárt Iskamraból «serdán éjjel négy darab lu\'W loplak el. A rendőrség mar méaaap rvggal ayaknneeipte a peeeeeyére éhee tolvajekat Krákonct Koholi József rovott maltu, közveaaélyes ismeri betörd ée Köbli Jóseet kiakanizaai lakóaok voltak a lettesek. Mindkettő\' átadtak a )éráabiróaak — Ualstlak MspJAmak. alőeeiéiéa a témáid közép tftutjáa. Valamint a szélesebb utakon lábol a járókelökaek folyton a baloldalon kall baladaiok. As ntskoa megállni valami at dohányosai, a kossoruk, lámpák, virágok megarioléee ée roagálá«aT sírhalmok gáaoiéss. vagy bárminő kegyeletei eértő caelekméoy ssigornan Illón Ea alkalommal a koldulást is eltiltották a temetőben A airok kivilágitásának meaksadáes nincs időhöz kötve, asonbaa lélkilenc órakor - lámpákat ki kell oltani, mert kilsao órakor Vasárják a \'emelőt — A■elelll aplrt likaim. éa bipnotista módiam november hí 8 la aaerdln ete este a Polgári Egylet nagytermében Madame Anotolli kíséretében nagy alósdáat tar\'. Hely árak: I. rendű kórssák I frt. II. rendű 80 kr. Zárt szék 80 kr. FBIdsainti álló 40 kr. Deák (egy 80 kr. Karsat 90 kr. Jegyek előre válthatók Fitdul Kólöp klnyvkersakedésáben ée efé a pénztárnál. — Lapnak aaal námákes mellékelve vas a JÍM Mór,, Bridy 8ándor k Ráköti Vidor által usrkesztett kélheti lüzetekbea megjelenő a assbadaághareról irt nj munka. „Emt nyolettás ntyyvtnyoU, a/ magyar imbadtá gkare I848l49-bn" prospamoaa éa agy Kutsath-biakó. — Ajánljak I olvaeóiak atlvee figyelmébe — Megrendelhető FUekd Fülöp könj vkereskedéeébeo Nagy Kaniasás. Vidékre poétán, bérmentve kOldetik meg.— i r K0xgftidfciig. MxHrrt ntán. fo\'yt több adni a jó Hol vigan, de tőhb helyen ezomoraan ée mér be ia fejeződött a asftrat A bor helyen keveeebb lak a vári mennyieégnól, több, mert as idő sseatéiyeaaége elrontotta reményeket. Terméasaleemi, a ki esek tehette oaemege-ssOlóban adta el lartnéaét, a azon a téren aa idén nagyobb ia volt aa Oaleti forgalom. Kér aaonban, bogy onaél 1% mini a gaadának minden terménaél, ns s baj. hogv as értékesiléi rsffinált aaaköseivel és módjaival nem igea is-merte a gazda, a a mint a vaját, a ssárayaaál kertésseti termékeit nem tudja caomagnlni éa t itasstősaé tenni- agy a esólejéaek sem tudja aa érteltft külső eaakőiökkal e uelai, vagy legalább nivónj lat tani. Krdekee moat a aaőlökampány vége felé visaaatakiateni aaőlőértéke-lláeBnk hibáira. Pár év eldtt a magyar csemegeaaólö Németoraaág ben, mely Uólónkn^k legnagyobb \'ogyssiió\|s VO<t á« less, nasy keresetnek örvendett a ielemes mennyiségek! a<álliio<tak oda, aöl a magyar ssOld elmem egész Amsterdamig és Koppenhágáig. Aa ezpnrtot ksreakeddk kOaveiiietták, a kik nagy gonddal eaoaugolt eafilojüket eseknem telin frlas állapotba* valtak képesek aa illeló \'kivilali piaora juttatni. Néhány év előli aaonban aa olnas sioiő kaadelt elierjedéat nyerni a mi után a ssőló-export ágyét as olaaz kormánr ladenféle kedvezményekkel elősegítette, a mait ée jelen évben oda latoltani, bogy aa olaaa szőlő német piaeokon klzárólagoi uralomra jutott, a ilylyal a versenyt fólrennl oaak áldozatok árán s a latinagyobb kOrttlteklntéa és asskdrte-lem mellett lehel. Aa ola«a saölö ss ellerjédése( német pieeik elbódilási ast okosta, bogy a mull évben a kereeksdok a német piaookai otthagyták a a folyó évben oaeaMgeasOld-kerea-kedd Németországba aaőlöt sgyálslán nam exportált. E kampánybab a gaadák kssdtei einortáloiéa s berlini éa drezdai plaook voltak aacil, melyek mini legközelebb tekvó, lagnngyobb lorgalommal birók, alsalmosakaak láUroitak, aagyobb moonyl-ségO sgólö ellielyeaáeére. Mladkéi vámba meglehetős rövid saálllUsi ido alatt tavarosbató a saőlö, a mennyibea Badapeetiől Berllnb* a keletnémet magyar kóteUkbes s sséllitáei ido négy napot te-s ki A ssóidssállltás mindkét helyre aaeptemher elaO aapjaibaa kezdődött — Aa olaaa szőlő ekkor asár nagy maaayieégakbea jelent meg mindkét piaroa. Berlinbe eaakaem aaprol napra érkezett aty, eőt néha 9 vaggoa olaaa aaéll As olaaa aaőló, a mi exportra körül, fehér, vares ea fekete smaL Mindbárom ropo«0a, haeoa, Igen aaép nagyszám I, a fehér ssölőt araayeárga, áiiaianO aaias miau ,eraay>aóiőnek\' nevezik. Hókban basonlit a mi soaMzOlőak éa keoikeoaecaönkfcöz, A asóló ko-esáaya taljeaen száras, agy látuik eaomagoáe előtt aalrltiák, maga agéensa friss, hamvas és fél kilós islénea ládáoakaba a agy gonddal berakva, igen telKatőe. A ládloakák kivül ke égetett eirádtkkal, belül eaipkéseti pipirrsl vaa* nak diazitve. A lldáesks toiayitáaakor agyatlan (romlott, tört vagy aadvaa szemel aem leket találsi. A vörös é« fekete «lnü asőlő oleeóbb. Ea tóbbayira apróbb eaemü, de haeoa éa vaatasabb héja, Ea as oloaóbb iwílfl é 8 kilós kosarakban érkesik. A kosarak bófahérek áa igea teUtetöa külsejűek. A koeár fenokéaél aalk, aaája felé hirtelea bóvli, aaabályna csonka kapalaka, ma gaa gótb ivaaerü karral vaa alláiva, lodele kapalaka oaaosoe. Sokban haeoalii a virágárns ko-aárkákkos. Ugy a ládáaakákka<, mint a kosarakkal a vaggont taljeaen klUlliik a koearek oly módon, bogy minden két kosár klaé áa reá teaaaek egy koearat olyképptn, kogy a fsltd kosár leneké a két tini koaár kupalaka fedelére aebesedik a Igy a koeárhia levő eeóőben, a mely a lehető legsioroaabbaa vaa eaomgolva, kárt nem teaa. A vagaoaokat tékái toljeeea ki-kaasaállák. As olaaa s«Jőelárnaiió biiomáayoaok árkoa kötve nlaeeenek e napról-napra a piaei Irak aserint áruaitanak. Ha aa olaaz azdlővel a mi aaOlóaket Oaaaeba-aoalitják, bízuny a mi aaőlóak alig-alig bírja agy kl a kritikát, mfai as olaaz. A mi aaóiőak alapszíne a zöldes asin, s> el taz azőlönél a febér ée aranysárga. A mi aaőlóok kőai, ha még oly gonddal csomagolták ia, ned-vea, sőt itt on rothadt enemek találhatók, eok maetben vékonvabb héja aaőlőnél penész u lát-baió. Termelőink oaak koaárbsa, még psdig a legtöbb eeetben durva, izléstalsn aőt zöll flzke-aarakbau aaálllUoik t diaaaa lldáoakakról, csipkézett papírról, csinos koaárkákról asó sem sem leket Pedig a csomagolás aagy ezerepet játazik. A sómat közvetítő ée fogyasztó a eitn tekintetében nagy igéayl, nála az ia azarepet játssik, bogy a koeerakkal mit lasnd; s mig a cslno« olass bosárkáksi és ládékst föl tndja hassnálal, értékem\'ti, addig bizony a mi Idoa-tatlu kosarainkkal alig tad mit koadani Való igas, bogy a mi ehaeeslas- és muakotály-fajaink jobbak, eamatnaabbak, ha jót megérnek, de megkőselitóleg oem bírják agy ki aaaé\'litlei, mint aa olaaz aadló, nem oly tetaaetOe kllae-\|Qek a rnomnek oly Illéssel esomegolva, mint sa utóbbi. A ml terme\'őlnk háromnegyed róaae nem ért a oaomagoláabos i es as ártékeeitéa egyik Isgnsgyohb hibája. Egyik Isgföbb fon\'osságu tényarő a caemege-saólőexportntl a vaaat Tapaaatalls szerint Oderberglg és Bodeobaohig a asillitlsl időt a a lertBbb esetben pontosan botarijtk, iájdalom aaonban, n lovábbl aaállltás a legtöbb aaetbea káaedelmea e gyakran megtörténik, kogy a aaőlö Aodenbaobban és Oderbembon egy-két napot vssategel, aOt ha aem taljae a koestrakémány, vagy, s kocsinak baja saik, a ssölöi át la rakják/ a minek kóveikeatébea á ml káayea aaölönk törést sssnvsd. Ag le msgtOrtéalk. hogy a koeei ablakait, melyek ezalMaée oéljából okvslatlen kisyitandók lennének, aárva hagyják, a mi a penóeaképzOdést előmoadUja. As olass szőlő Bsrlinban nagyban lontonkéot (Ml kgr.j 18—28 filléren kelt el, Drezdábaa 20-26 llléran, a melynél aa olaaa lermelóaek tisztán a mi számításnak aaariat kilónként semmi eaetra aem maradi magasabb ár, mint 19-11 kr. As olaas szőlőnél aa öakBIIsáaeket a miénknél magaaabb szállítási dilak emelik, s mit as ols-azok azonban agy oaökkenteoak, gogy a vaggo-sokSt taljeeen kitöltik. A mi saőlöokárt, ka loljasaa sértailea állapotban érkezik meg, valamivel awgassbb áraka fizetnek, de oaakia ohaaaelaa és m««kotyályért, agy hogy a fajasölöket nagyban 41-66 Iliért, kiaaiben 80-70 Iliért leket elérni kilónként. Mindssekből kitetszik, koff mig a mi termelőink ssőlAjOkst a legnagyobb Jártssaággal aem Nftgy-Kanitsa, vasárnap Zala 87. asám (7. lap.) caoMtolják, mig a szállításnál a 8—4 napi batáridő* poatoaaa bo ara tartják, • mig sző Ifinket nagy ■saaylságbea az olaaa szőlővel egyénid áron neai tudjak a oémet piacokra dobni iddig ai olanokkal • vareeayt (öl nem vehetjük! Jelentékeny mennyiségeket szállítottak a ter-aelök Németor»iágba éa aa oaatrtk örökös tar toaányokba öt kilóé postskosarakban s a asálli tés eten siédja nagy horderejűnek ígérkezik. De termelőink egy réssé ara fordít s csomagolásra ée a ssáilitott siölö kiválasztására oly goadot, ■int a milyent aa aieaérdraelne. Ily postakoaa-rskban való sséllitás Németorsságba asért elő-eyös, mert a zsölő igy vásrasatss. Postakosarakkal több isrzzelö megkiaérielta a uál\'i\'áat Hsmbnrgbs, Amzterdámbs is. Oross-ormágba, ss export nagy nehézségekkel van egybwötvs a vám éa favsr magassága, valamim e esállitás hosssadalaiasaása miatt. £ tekintetben ka eredményeket akarónk elérni, a vám- és ezállilási díjtételeket és viesoayokat reformálni kellene. Kessazuzzilva aa előadottakat, nézetünk szerint slőssör csemegeesőlő-exponunkat as osstrák tartományok a különösen MáBStországba kell irány itsnunk, másodszor a legnagyobb gonddal és osinaal legfeljebb öt kilós kosarakbs csomagolvs s csakis vsstsg béjn és húsos szőlőin jókat kell exportálnunk, baraasdsxor termelőieknek sz árak-bos kötött igényeiket aérséke niök kell. Igen üdvös volna, tense\'őink megssirelnék e sorokban mondottakat a ha rxportraadják magn< kai, a csomagolás dolgában nagyobb tökéletességét igyekeznének elérni s aa értékesítés egyéb segedessközeit s tanulmányuk tárgyává tsnnék Hálhattak; cgyskkáat aa Ur ufjWiup tártsUt mb yn-éakálaak zzauat torelcaM* ■áltól, Ik bálra* Ulálat aéiktU is. Bújtak U/smí aa javtt NY1LTTÉR. áa » maiban ktaMttskárt Ha vállal Ml8zzá(t a Marit PmIAt4 • ael/aaal 60 krtát I ht SS krl\| «Mt cakáat - japáal-, ehiaal, ut, i Isrsjsbb »ia-rázattal tz saiaakbsa, a. u. hktl, fehér áa taiZMS HsaasSargaaljaaM 45 krtál 14 tolat a krif jaátariakiat sim. esUw, kscakáaott ■iatá-65t áfacselt stb. (aiattgr 840 kUSabáaá «taS-■éfbw SObO sala ás alatásattal slb. a Mfruásll árakat pcsUbár-és vázsaaafabca a káahsa ssáUit»s és ariatákat páataferdattával keid: Biaaikm O. (cs. kir. adv. saáltltá) eelyatyérat SáHzábza — Stválcbj cincit Ur.l.kr. 10 kres la tavskaá Is-pókra S kros bálycj rsjisstaadó. — Magyar a/clTca Irt SMfttaácUask pontossá dlstáststask S Laptulajdonoa és kisdó: riiciiL ctLér. 3 Rierkesstál Isrnetek. V- a. XckcsUlásrít zaá alias, áa a acaiijrlbsa aa a lávM kit tudósítás asai ssjtstt zugában mm irdskcestfet, mm olyis Tslaait, talz ■IvézSilst ssot(áljs, aszi kasa- Hirdetések: 491 ss. 1897. 809—1. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. 1. c. 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróság 1897. évi 11391. sz. végsése köveikestében dr, Scbwartz Adolf nagykanizsai ügyvéd által képriaeit Hold schein Ignác pécsi lakos javára (iünsberger Tivadar nagykanizsai lakos ellen 35 frt 3 kr. s jár. érájáig 1897. évi julius hó £3 ás silóit kielégítési végrehajtás atján feiülfogialt ás 660 frtrs becsült különbféle bútorokból ál* ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. jhinóBág 11221 897. végsése folytán 25 frt 3 kr. tökaköva-telés, ennek 1896. évi február hó 8. napjától járt By/* kamatai és eddig összesen 33 frt 1 krbaa bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagy* Kanizsán, a helyszínén leendő eszközlésére IM7 évi asvaaiber hé t ik ssgjá-zzak Aat érája határidőül kitüsetik s shhos a venni szándéka, sók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok esen árverésen ss 188L évi LX. t. c. t< 7. és 108 S-a értelmében késs* pnsQzetés mellett, s legtöbbet Ígérőnek becsá-ron alul is el fog sdatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1897. évi október SOik napján. MAXIMOVITS, kir. bir. végrehajtó Csodálatos eredmény. szeplő, tlartátlan arcbőr, sárga toltok stb. tel tét len dl eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (Beeimann éa táseasst Sreaéákmz) naponkénti bassnálsUtnáL IzgfeaW áaralisklal IS kr\|«Arár* Krelser G/a\|s üstoAm tSS f a « cs ■ I hó 3-áa szerdán, a POLGÁRI EGYLET nagyi u illuitiiiU, utiipirítuU, upeliitiá liputijii ANETELL } S I ? s spiritistaés hipnotista médium MADAM ANETELLI kíséretében •llsdázt tart. ) Uin\\ • r®Ddü körssék 1 frt, II. rendű 80 kr. Zártszék HCIJlUM , eo, Földszinti álló 40, Diák-jegy 80, Karssti 80 kr. Jegyek előre válthatók: Fischel Fülöp könyvkereskedésében és este a pénztárnál. Bórabbat a kéaőbbi falragaaiok. ■ »» % r i XXXXXXXXXXXXXXXXXXttXXXXXXX M v k Gyümölcsfák, díszfák és cserjék, 2 8 csokrok, koszorúk x 5 --- * SJANDA KÁROLY* * Mfkertéssaél 8 S N.-KANIZSÁN. í L -—-- i H Áxjtgjuék éa fcdltoégTtéaak bérmantra mag kgUletaek 1-6 801 Távirat-cím: JnadU IsgyKsaizM * tXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX I f 1,000.000 koronát, [ftj mi) less ki a lagnsgyobb nyeremény sserenesás esetben. Ellán aysrsstéeysk ksrsaákbaai 600.000, 400.000, 200.000, 3 nyeremény á ÍOO.OOO, Nyeremények á 90.000, HO.VOO, 70.000 8 nyeremény á AO OOO és 40,000, g 5 nyeremény á SO.OOO, 05.000, 7 nyeremény á 90 000 8 nyeremény á 10,000, 31 nyeremény\' á IO.OOO stb., stb., $ melyet as elsf atzgyzr kir. Msb. OIZTÁLl-NOBRliTÉKNÍL a résztvevők okvetlenül megnyernek. As slulirott tletárscllé e<ég meg vsn bizva aa eaa-lagysr Kir. OziUly ler^átékhez szóló eredeti sora-J legyek elárusilásávul és ezeket a bel és külföld minden irányán ben s hivatalosan megállapított árak mellett küldi ssét. Egész eredeti sorsjegy frt •.— 1 wr , ; ,1- p Negyed H ,, „150 9 Az össseg előleges beküldéee (legjobban postaulalványnyal) vagy utánvét mellett. Mindjárt a hasáa után beküldjük t Ügyfeleinknek a hivatalos huzási lajstromot A nyeremények állami él-lenőrsés melleit pontosan kifizettetnek. Mintán a husáa már Mré évi ssveaiber hé Il-\'a én U-ézz tartatik mag, kérjék rendeléseiket mielőbb esaköaölni a hiteles fMéniettóknál 806-1 IIÍITÓ éa TÁBIA Bpest, Deák Ferencz-u. 19 Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kuduán. Refy-Kantaaa wirmp Zala 87. Mim. (8 lap) 1897. október bó 81 én Wl ■yrrraiéa; >25* A magy. kir. szab. Osztálysorsjáték SORSOLÁSI TERVE éM 100,000 CM onitály te ...... lait »?. wmto Hl. fc U, Második oeatáty h.m. UH émmkm 10. fc II. Htnaadfc omttly IMO juaír i ai Wagydfc oaitüy mm aa ima HaaU MM tmtt M. a 81. uMk outMr ai fceeaaa ia a ir •MMir i ii ni Mlpll^ t * I . I . • . I "I í.l • . 8 -J » HMM Ifééé MN l^nah; I * 1 . I . I . 1.« • .* o M IlHM 7Ö»00 IMOO ioooo 5000 m m oo 4M>ayr.kar 4770tt I á I . 80000 aoo«« tooao IBOOO I. I a -• , MM MM \|\|\|\| -^KZX V 0 Ifff ™ M^^P O^^^W 70 . M0 M000 <000 » MMM MMayer tor. OOONO I á 00000 I , 30000 I „ 20000 1 , ISéftO I „ 1000030000 I » Mii Mii I „ 2000 IOOOO a , itet MN Ü . 500 10000 É» a I70QM0M tOMeyer tor. OMOM ar I á I . I » I . • • o • J • JO . n, IOOOM 80000 M0M 4000 UWMí A Mmjog/ok árait 1 I. éa II 1 in oastály ossltly j .oasUly 1 egéss ........................ • -Irt IS Irt M- Irt X léi ...................... «.- a tO" H IM „ 1 k- » - n fs- a Narijrgyak ItoyhaUk aa ifurg allielM kaklliáaa rügy alAa • mmgy. kir. uak. »rlá Itéjé A nu«reménu-jegyzéket tiniéit verőimnek a megejtett hm<\\% után nélkül megküldöm GAEDICKE A. 1.000,000 karana Nyár. 1 A 800000 800000 000000 900000 tooooo 80HQD lonoo CQOOo 80000 900000 MOOOQ floQOOo 7iOOOO MOOOQ tft tM\\) 80,100 ayar. Oa dlj O.MO.OOO «lal arllrtl HIDAP9C0IT, Kossuth Lajot-ctoa (7, minden f$le4litd» ■ «{ I » KUOO ff I » 800001) •11 1 ♦ 100000 !]l I . 80000 - \| I i IQOOO f 9 • 90000 10, 9 » 90000 Mi 90 • 10000 «f I 80 » 0000 11/400 > 9000 h\|I?j90 * 1000 1000 • 600 97900 . 900 Világi czikk — Minden országban fényesen meghonosítva. ■ M SARG-féle eil>WBrt rtMMoM* fogtintitótior Kalodowt (A* éffiamaifűfTt hatóeAf által aafrlufálra.) Igen praktlkut utazások alklamával. - Aromatikusan Uditö. — Mindenütt kapható. Hogy egfettígllnkt* éa jólétflakre aéart a legtoetotabb téiyesd a lé laéaatéa, aat mlodeuki lad\|a, de nég ktveeee etetik tekintetbe, hogy ebben aa elaaradkatlaa előfeltétel já fogak birtok. A régi német kOanoedáe t „<?kí ftkmá M ka mtdlaM* tébbaaOr éa lObbtaAr a)tolkté E, H. Tbetua bétái advari fogorvos ét aa tanáesus, dr. Koeh laaár ét egyéb tekintélyét ládátok 4a legalább Dr. W. D. Hitler a berlini agyaira fugáteeti gyógyietésstéeek tanára : .Die HikteorgaaisaMO der NtaébOblt" ex. Lelptlg IMM. aeebá\|ébea asfgytoá— bebito«ylle<llll, hegy t eedeei aeleg aaéjlUgtoa folyt cm ét lehetetlen aértékbta mértg-anyagok tépsódnek, ét kan át eaekbOl atéraato betegségekaak eakie a tsáj tatbályot ée lelkiieaMntOl UaslásUrtása veheti elejéi. Á beaeO Oeneflggét „elrontott t»áT ét ,,elrontott gyomor\' kltst csakis ti, bsbato vl<agálet álul 10 megáll-pitv. A vl egyedül atoebea nem láVoliija el eaen mértgi anyagokat. Ttljttea elértük egy telitpektikat módon beié, goedo taa tllténltelt ét jéeak elismert fagttastlittetntk — reggel es este — kttiaálala által, a aiet a SAM4U Mte láAl tiélT tl TM kénttve, melynek értékél, t aapoakéat nOvekedA keleagOeégt több wIliié fogya«tUes ftayttea bizonyltja. Rotttta Mt aMwdlt i , Iry tttteny nép fogakkal tohatea ősanya". De aea etapét a taépséf ét a ajotolygö ajk bája ératik ti a fogak gondot ápolta állal, haaea at tilsadé egénaég la jólét a legkésőbb korig leet Usloeitvs. At Itt aiaoedollak igazolás*a legaegatthb ktltOkMI érketfl tlieatrd ét atgrMdtW levelek minden danbkee vaneea»"l\'« 6rnko4juika enemnf etánnksil haaooló oaalánokrn aaáatltó, értékűién atáasatoktól I NyoauMott FVwhtl Fülöp lapÜiUjdőnotuAI Nagy-Kanitaáu 1897,