* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 49.07 MB | |
| 2011-02-17 09:03:49 | |
 | |||||||
Nyilvános  952 | 5196 | Zala 1897 november | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 88. ozftm. Nagy-Kanizsa, 1897. november hó 4-én. XXIV. évfolyam TitiiHi\'tfK^ IHf ZALA tWi iiMte U^ kwMikrxMM. Politikai ós vegyes tartalma lap. **"■*"* Magjelenik N-Kanizsán hetenktnt kétszer: rasárnap és osfitörtSkte. XUMMvMftlt Thrili frllat : JInM kkrrta iLöraim ímak: i tm II tMM (l m — ka • taHH (IM-tr ü«cyW*TT» IlMM (lfctwir iHiyiai ahMNM Siwrtaa lantot «aaS Mw M*aaM tefarfaat M. IWnM tm aássk fiam TT jr«« —Am árt: 10 toejozfa. Felelői szerkesztő: HALAT SÁNDOR. ■riitiér iitiiiiit ii kt. t, Ttlaaiat a UrinMii nii>nl> Flaakat Nn in itiliilli\'»ll«ii«ll. Az idd téieo aligha kell visszaálmodni a régi Róma sápadt ezreit, amint „panem et rircenses!" üvöltéssel reszkettetik meg a kényelemben úszó, hatalmas imperátorok városának levegőjét. Nem len szükségi képzelet erejével magunk elé varázsolni: mikor a sorsával elégedetlen, nyomortól flzött nép fenyegető morajlással Jcöveteli a létfen tartó kenyeret A kuszált fortű, sápadt arcú, mezetlen, aszott testű rém r a nyomor, itt lebeg már közöltünk, észrevétlenül, suhanva jár a kunyhók, a szalmafedeles házak között; meg-mrgcirógatja azokat a szánalmas, toprongyos alakokat, azokat a kékre fagyott, didergő teremtéseket; most még csak etek ismerik. Hanem azután majd ha már nem elégszik meg a chrógatáMal, hanem vad erűvel, •rilnji" belemarkol a szivökbe, az agyukba és hideg csontváz kezeíve? kirágadja őket a fórumra, a nyilvánosság elé; ha égető leheletével lázra gyújtja idegszáLíkat és fci-égrti bennök a szegénység, a kenyértelenség szemérmét: akkor szinről szinre láthatjuk ezt a rémes szellemet a maga rettenetessé* gében; akkor már nem kell többé vissza álmodni az éhező római nép ezereit; itt fognak előttflk hullámzani valóságban. Az idei szttk esztendő, ■ bekövetkezett drágaság megfogja kétszerezni az Ínségesek számát; készen lehetünk rá. Ami Ínségeseink nem; fognak szórakozást, színjátékot is kérni, hanem csak kenyeret, Kenyeret ásóktól, küv* a sors jóléttel áldott meg. Morzsát a bőség asztalairól Készen kell_lenni az áldozattételekre Nem szabad bevárni, míg a. minden öcx tönnél, minden vágynál, minden indulatnál hatalmasabb nr, a nyemor szelleme, megtépi az ínségesek szivét, megkussálja agyukat s a kétségbeesés lázával gyújtja meg degeiket; meg kell előzni azt a szivtépő jelenetet, hogy a nyomorgók kéztördelve kiáltsanak kpnyérért. A kormány is késien van az idei ínséges télre. De az, a mit a kormány nyújthat, majdnem elenyésző csekélység lesz. A társadalomnak; a jólétben élőknek, a jő-tékonycélu egyesületeknek kell most kétszeres buzgalmat kifejteni. A társadalom anyagi áldozatainak összeségét tömörítse most a nép segítésén munkáló egyesületek támogatásira. Minden tgyéb célnak (ha különben szent és magasztos is) háttérbe kell az idén szorulnia annak a tudatnak hatása alatt, hogy es úttal legégetőbb szükség : a nyomor enyhítése. Itt vannak Nagy-Kanizsán a jótékony nőegyesületek; a Népkonyha;- ezeket él kizárólag ezeket segítse mindenki istenadta tehetsége szerint, a vagyonos nagyobb ösz-szeggel, a kevésbé vagyonos RIIérekkel. Különösen a Népkonyhát minden irányból, teljes áldozatkészséggel támogassa a társadalom, hogy ez a valóban humanitárius intézmény az idei télen ne csupán a szegény iskolásgyermekekkel, hanem a nyomorban sinylő felnőttekkel szemben is képes legyen a jótékonyság teljes gyakorlására s ezek* nek is oszthasson ki ingyenes ebédeket Városunknak magának van annyi vagyo. nos embere, hogy — ha vagyonukkal arányban van szivük jósága, leikők nemes áldozatkészsége — ezt minden nagyobb erőfeszítés nélkül el lehet árat \'Tegyünk félre egyelőre fitteden más célt, Alggeszszük föl az esetleg más iránytat indított gyűjtéseket én tömörítsük áldozat, készségünk összes erejét a jótékony n6» egyesületek és a Népkonyha humanitárius céljai köré. A fáradhatatlan, angyali nő-lelkek lefog. A „ZALA" tárcája. 7 A keidet és rég. - 1 JU.LÁ* mMtánifc - Ormódy Béla fiatal segédtanító volt Gárdonyban. A segédtanitáekodáa nem roass mesteriéi fa hw, különösen iskolán kivül. Ha az arak akarnak malatni, ott kell lennie okvetlenül, mert hat .fiatal irt*; bírja még, neaMsak a fnlnö „b\'-1, banam a spirituszt is. Ha as úrasszonyok ás leányok (karnak valami fassteien családias mulatságot aranssirozni, ott is mak a segédtanítót rántják elő. Sióval: unig a kösoktatásSgyi miniszter arak egymásután őszülnek 4a kopaasodnsk (nagyon természeteeen a tanítók sorsa löiötti aggodalmak ■kit): az alatt a fiatal aégádtanitók összeverik a bokátokat áa vigan intonálják a falusi Öreg erakaak: JCb M, kutya fái, —M4g-n kopasz ipam él." As öreg-arak resas hangon ssekundálnsk hoaiá, a mamák pedig összenéznek ás sóhajta-nak, mert leányokra gondolnak. Ebben a sóhajtásban van — legalaposabb kritikája a 800 forintos flietáal minimumnak. Mert bét példának okáért. Onnódy Béla, a gárdonyi asgédtaniló is aranyakat ért a kitűnő jókedvével, gyönyörű táncával, pompás hangjával, meg aszal aa aranyos, aletravabi modorával; de mi haaaua, ha es as emberbe temetett sok arany csak 800 forintot jövedelmezett Csak agy hete nevesték ki a bagolai állami i-koláhos Unitónak 800 frt fizetéssel. A gárdonyi intelligencia nem akarta az ö megszeretett segédtanítóját „Mdegeu" útnak ereasle ni; bocsulskomát rendezeti a távozónak. Ott voltak a mamák ii, a leányok la. A mamák gyönyörködve halgatták a lelkes tósztokat, kAlónösen Ormódy Bála tóeatjalt Gyönyörűségük közben azooban eszükbe jutott a 800 forint minimum áa megint caak sóhajtottak. fia oh ások a kedvea aranyos leányteremtáeek agy megértik s mamák sóhajtásait Ások Istessk sAhajtottak nagy-titkossn, mikor a búcsúzó fiatalember meghatottan, aaivböl fakadó asavakkai köszönte mag u öt környesök szeretetét. Ásókban a lekete, barna, kék áa tengareöld szemekben is agy néma gondolat felhösött: — Istenem, u a 800 forint I Caak daaUartoák Miájának, az ábrándos ssöks szépségnek, emelkedett lelke hagyta ott a fizetés-kérdés prózai talaját áa szállott as érzelmeknek ama UasU, napsugaras magasába, hol elfeledünk mindent, mindent agy édea gondolatért Es as ádas gondolat pedig már oda limait Arday Micike ábrándoa lelkére, ö csak Ormódy Béláé less, más senkié. A szegény segédtanító megértett*, tedta Mt a gondolatot; da le akarta tagadni még maga etótt is Minden áron kerfllte a leányt Annál mifék, minél inkább áreste, hogy agyanolyM gondsktf less hatalommá aa ö lalkebeo la. A ssűzies tiszti lelkek ssent némaaégával aaa-rettek egymást. Egymást kerülve, majd maghallak egymáséit Most, hogy aa utolsó estéi töltötték együtt, mintha aa etma!asaiotlakárt óhajtottak volna kárpótlást venni. szakadatlanul egyaaáaoa csSaf lek tekintetűkkel. Kát halálosan szerető lélek Isgyöahetetlen v4» gyódáaa ölelkesett tekintetökban. Mikor a tánc osegkaadódött Ormódy BÜs mintegy delejes erötöl ragadva, sietett táaaie kérni a asáp, hallgatag Micikét Mindkettőnek kese ressketett, mikor egysséM érintették. Tánc alán a leány kimerülten, sainte megtörten Olt le. Ormódy Bála melléje telepedett. Aztán hallgatlak aszal a csodássn besaátS némaaággal, mely át lopja a ssaretö lelkek eri» den gondolatát; mely alatt kát Maá gnaáskl ás érzslemvilága szakad egybe a szerelem örök* titka bűvöletével. Onnódy szakította mag a csendet, mintegy hangosan folytatva a lelkek néma társaigáaát. — Tudom, nagyon Jól tudom, hogy nem ki enyém soha, de azért aMretai örökké, A leány agy pillanatra fölemelte árnyas BIEBER frankfurti szappan es illataergyAros egyedüli fórafctára: ALT é8 BÓHM, NAGY-KANIZSÁN. Postai megrendelóseki pontosan eszközöltetnek! Különlegességek: Bymodont fogpép, Flearea de Fralriee luppaa Violetta 4* Farmé illat, s. t b. Nagy-Kanim csütörtök Zala 88. utm. (S. kpO 1897. november hó á-én aak majd stálkni arakba a nyirkos, pené azes falu odúkba, hol most* még a nyomor réme aak cirógatja a szomorúan, aggódással gubbasztó, sápadt alakokat és jóságos Forrjon hát as érc, égjen a itta Ei a hő óhajtáfa mindenkinek !. Kezdjük hát o»L ahol elhaltak: a relációnál ▲ reláció ma titkos vélemény. Ismeri az iga«« gatíi, aki írja, és ismeri a tanügyi tanácsot, a • ml. . . , _ , olvassa; más s>nki. Mi ran benne? — szivök varázsával elűzik azt, mielőtt égető, Némelykor megmutatja a választás, legtöbbször leheletével érzetét: a fölemésztené a szegénység ön-1 mély titok marad, nyomort takargató szemérmet. | JfXSt^\' * __A fele et egyszerű: a titokzatosság. A ki közpályára lép, annak minden cselekedete Színe-java. a nji\'fánoasigi. A tanító munkája is a nyílvá- * nosságé. Ha pályázik, ezzel a cselekedettél már azt mutatja, hogy 0 önönmagát arra érdemesnek, rátermettnek taraja, amire pályázott És moei u a kérdés: érdemesnek találja-e as a más as okmányokból tudja Ezen a címen nagyon tanulságos cikket találtunk, a ^Nemzeti Iskola" cimQ, politikai tanügyi lap októbrr 30-adiki számában. A cikket Filden Ctésa, a lap jeles tollú k szerkesztője irta. Most mikor az elemi iskolai igazgatói állás betöltésével szemben Nagy-Kanizsán is ugyancsak erősen vajúdnak a hegyek, idő- és alkalomszerűnek tartjuk e cikket egész terjedelmében átvenni. » Ha a Nemzeti Iskola felsóhajt, hogy a (Óvárosi iskolák igazgatói bizony nem a tanítóság és tanárság színe-javából kerülnek ki, a Népnevelők Lapja visszakiáltja: „Az elfogulatlan szemlélő tisztán lA\'ja, bogy sz igazgatók egészben a tanári is tanítói kar színe-javából valók." Helyik hát az igazT— Ka a nagy kérdés i ín ast hiszem, ezt s N. L. olvasói éppen ngy tudják, mint én. De ne okozzunk senkinek ekér dés (ejtegetésével se boszuság\'>t, se kellemetlenségei, mert bármit állitonk, bizonyítani is kellene • bizonyításokra e\'ö kellene sok embert rángat aonk. És miért? - Azért, hogy a rendszer hibáiért pellengérre állítsunk egyeseket? — Es ■ekem nem kenyerem. Hát éppen ezért kell a rendszer hibáit annál jobban n\\es*getuf, s éppen ezért szükséges a rsod«zer megváltoztatása érdekében a nyilt és őszinte szó. Ha a cél tiszta, ha nincs mögötte önérdek. miért ne legyünk nyíltak ? Azért, bogy valakinek kellemetlen ez, hallgatni nem szabsa. 8 aztán ... nem olyan sorsot érdemel-e mindenki, •milyent eltűr ? A (Óvárosi tanítóság rég Ittri, bogy az igazgatók •gy nagy része ma már csak a választásokat igazoló okmányon tanítok is, as életben csak igazgatók, a világ előtt főnökök, s ba valaki a prtmos inter pares elvét Is feszegetné, megsértené őket. ín is jól tudom, bogy ezeknek a nyesegelése fáj soknak, de hozzá nyúlok. Eszembe jut Madách mnn luuuuiii . Jitwah^i Öa 1 Maaak Na ■lak klk.lt, nfurut" pedig mindenki nyilvános utón szerzi a keresetlevéltől h diplomáig. A szolgálatát nyilvánosság előtt végeste. miért kell leh\'át az ut bizonyító, vagy minősítő Írásnak zárt borítékba külőu kerülni ? Nem dicsérő ? — Ez nem baj, mert a pályázó maga kívánja, hogy őt most bírálják. Es ha igazságtalan ? Annál inkább a. nyilvánosság elé való, hogy lássa mindenki. De ne menjünk tovább. A valóság ma as, hogy a székesfővárosi igazgatónak a hatalma csakis es egyetlen írásban nyilvánu\'. Ma meglapul az igazgató előtt a legvérmesebb tanító b, mert fél a titokzatos munkától; fél a sötétségtől. Tehát mindent é követ, hogy cssk u igazgató kegyét megnyerje. Tanfelügyelő, tanügyi tanácsost, miniszter mind csak parányok a székesfővárosi tanító előtt, hisz mindenki jól tudja, hojy ezeknek az uraknak az igazgatók a pápaszemei s.csak ezeken keresstfll láthatják őket meg. Vegyék ki a relációi az igazgatók kezéből s meglátják, h"gy mily semmivé sülyed as a nagy tekintély. Ezt tudják ők is, érzik jól és éppen azért védik is. Ez a védelem tehát nem as egyén hibája, hanem a rendszeré. De ha a rendszer véletlenül batalsiat adott csoda*e, ba rsgaazkodnak bozzá? Nem is olyan rég tOrtánl, síig két esztendőé, hogy a tanügyi oastályban egy ssabály-terveiet készült. Ez rendezni akarta az igazgatók jogait és kötelességeit. Ebben a többek kösött as Is beone volt, hogy as iskola beléletében a konferencia az intéső s a konferencia akaratának végrehajtója az igasgató. — Relációt nem ad az igazgató, hanem minősítő táblát vezet minden Unitóról, melynek rovatait a tanító tölti ki, de a a minősítést at igasgstó jegyzi be s ezt az érdé kelt tanitó bármikor megtekintheti, megfelkb-beshetí stb. ás pályázás ssslin ennek a másolata szolgálsti bizonyítvány. As is b«nne vsp e tervezetben, hogy a segéd tsniló, mikor helyettesi- és tisztítson, teni kall, as igtsgnté osztályában tanít a az igazgató megy helyettesíteni. — Arra is naltkwlaá, hogy az igasgsió az irodai átalányról vasatett jegyükét, az iskola beléktét tekintető négy jelentését a tantestületnek bematatja, a tanítókkal aláíratja stb. stb. Est nyilvánosan is tárgyakák. A tanügyi oaa> tály egyik ti azt viselője éppen a Kaszinóban mutatta be Kiknek nem tetszett es ? — Ugy-e az igazgatóknak ? Ea miért? Mert ea a tervezet a tanítót is olyannak tekin tette, aki részt követelhet annak as iskolának kormányzásából, melyben a neveléa és tanítás neki is éppen olyan szent kötelessége mint a igazgatónak. — Szóljanak, akik j*kn voltak, nem más is? Ezt!ott mondták e, bogy az igazgatómégisosak főnők, meg. Eaeket I ilyent megengedni nem lehet I Főnők ? - Miben ? — Mi szükség ran itt lőnökre ? - Az iskola főnöke első sorban a föntarló. Ezt a főnöki kötelességet Budapesten teljesíti ea idt szerint Rósanvölgyi Gyula t&ná(tanok. A tanulmányi ügyek löoflke dr. Verédy Károly kir. tanácsos tanfelügyelő. Es ha essk főnökei a tanítóknak, mi sstUség vsa többre ? As az igazialó tahit csak as intésétnek maginak as Igazgatója és nem a tanítónak. Ennek lehet ellenőre, tanácsadója, bariba, sllensige, da nem lőnöke. A saját oastályában es is olyan független ippen, mint az igazgató. Mi lehet tehát az igazgató egyéb, mint a tantestületi akaratnak a végrehajtója, a képviselője? __ A tantestület as in essem sserint egy köztársaság, melyben kikeresik a legjobb sssméketja ezeket egy első tanitó végrehajtja, vagy a végrehajtást ellenőrzi. Ezt az akaratot képviseli a hatósággal, a szülőkkel szemben, ennek a nevében intézi as iskola űjyeit, mert nem érette van as iskola, hanem Ő as iskoláért. Ekkor lehet csak testületi szellemről beszélni. Addig hsllgaasunk, mert míg a*ját fejével gondolkozó testület nincs, a ódig annak szelleme sem lehet, Igen, de es esetben ss igssgató elsőségét csak ugy érvényesítheti, ha tudása, ssive, lelke is azzá teszi, ilyen rendszerben csak ss igazi nagy as első, a csinált nagyságok, a kerületi bőeők elvesznek. Vájjon, nem szirt Mnek-e olyan sokan ettől a versenytől? Verseny ? Erre mondolla a jó Madách: JU vMnajr aa, M iplk fcaiieaaa alt a mmfUa aiiaaae MHtka V Mi flsfrtUaata, «ás bal Maik. ■a aa agyas Jamáka na bi|rt I? Katyáksak karaa « agy kaaa MaH . .. ,» De ne folytaasuk most tovább. In felvetem a kérdést, feleljenek rá sz igaigatök, feleljenek a tanitók : egéezs<i(es állapot-a es? Ugy-e nem ? — Tehát fel a munkára, IU aa idtje, hogy tanitó és igazgató ngyaaásban segítő társakat tokijaink. pilláit s elbűvölő ssép szemeivel révetegen nézett a semmiségbe. — Elhinné On, ha én is esi mondanám ? — Mindent, mindent 1 — suttogta a fiatalember szenredélyesen. A leány végig simitntta homlokát, mintha valami gondoktol akart volna onnan elűzni. — Béla I hias ön a aejtemekbeo ? — Megtagadnám a lélek titkos ertjét, ha nem hinnék. — Lássa, én önt e pillanatban vakból ismeretlen helyen, nagy embersokaaágban .láttam, ahol Onnepslték. Hallottam a lelkesedek uját; láttam az önnek ssánt koszorúkat. Mondja: mit jelenthet es ? Oimódy Béls sjkán keserű srasoly jelent meg. — Talán temet nemet I Talán jubileumomat I Egyik a sirt, a másik s sir közelségét jelenti. Micike a kehlére tüiSIt rózsa csokorból észre vétlenül kivett egy bimbót és Ormódynsk nyújtotta. — Ha addig nem feled el. vegye elő majd ezt a biaabót, isikor az ön életében beteljesedik as én •dlsissem. Ormódy ajkaihoz emelte a rózsabimbót aztán •kajteUe. — Es ki fogja kegyednek akkor megmondani, hogy in ast ereklyeként megőriztem ? A leány milyen nézett s fiatalember nemibe, minths lelke mélyéig akart volna pillantani. As-Ián halkan ssskgatettsn mondu; — A szerető lélek mindenütt ott van aszal, akit sseret. E pillanatban valaki magérinlette Ormódy villát. v Micike apja, a tiszltsr\'ó volt. — Táncra Bék öcsém I Négyest akar a fiatalság. A két szerelmes lélek visssaezállott a föld prózai zajába. II. \' így esztendő múlva Oraódy Béla vaNmelyik napilapban olvasta Arday Micike e|jegysési hirét. As a bimbó, amit a bucsu-esfélyen k poti, már slhervadt. De megőrizte kegyekltei. Külön album lapol készíttetett és abba illesztette sz elhervadt bimbót. Mindennap elővette és merengett fOlOtte • nem teljesedett ssép álmák néha fájdalmával. Most, hogy as eljegyzésről érteeűlt, megint csak e övette a rózsa bimbót sáró albumlapot és nézte, nézte annak a ssineveestett, kkó ssirmsit. E közben valami kimondhatatlan keserű érzés szállotta meg szívéi. Milyen bolondság est az életet az idealismos szemüvegén nézni T Mikor olyan őrült komidia az égisz I Akik komolyan venik, azok lölött ■ világ kaeag. Nem okosabb doiog-é hál zűrzavaros komédiának tekinteni u életet és kacagni iölöUe. A diadal, a siker sohasem és seholsem oly biztos a komolyan küzdőnek, mint as ügyesen ssámilönak. As ügyes jálsaóké mindenütt a tár. A sors minden embernek ad egy tucat kártyát • kezébe Azok a naiv lelkek, kik nginy-akkokból tanulták Ismerni as emberi jellemet, nyíltan já(asszák ki s kártyákat is a nyilt jellemen kívül elvesstenek többnyire mindent As ügym, a számító sár alalt tartja mindan kártyáját ia oeak ast as agyét rántja eiö mindig. amelyikkel nyerni lehet... Mind-sl elgondolta magában Ormódy Béls, Vagy lakn as az elhervadt ráanhimhó ragdo-sott neki ilyen fekete igéket a világról, u emberekről?! 8sip nyári alkonyai volt. A nyitott ablakon ál ilktoe légáramlat ringott ssobfjába a háa körül sllsrűlő kertből. Valami ssalirtkus szarka-madár elkssdett ss abkk melletti Iák egyikin idétlen hangon csörögni mintha csak ast a naiv, áhrásdosó teremttet akart! volna gúnyolni. Betette as albumot. Abban a pillanatban a kert atyáról dallamos női kacagást ringatott bosaá a ssellő. Rögtön megismerte. Vértse Edéoé gerle-kacagása volt az. Ec a azép ssszony ott nyaralt Bagoián, fslusí birtokukon. A térje Budnpertan tartósíodoit, mint onsággyáléaí képviselő. Csintalan, kedves sasnonyka vak, abból ta Náff-Ka&itsa wfltArtok Zala 88. mán. ($. Up.) 1897. noTMBbar bő 4-év. At iffas«ató maradjon tinitó és elsőségét ma- A szerkesztő nagy megegyezéssel bólintgat. A UM meg ami, hogy\'vele a csak tanító ember L,ÍDÍagtaf toT4bb „.„nologízál. munkában, • kafársi szeretetben versenyezni nem tud. * Legyen első • mankában, elad len a tisztességben ii. Legyen első ■ szeretetben is, első leas a kartársai szírében is. De a míg ennek ellenk esőjét látjuk, addig .. . elégedjenek meg, ha cssk a hatalom tekinti elsőknek őket Tollf uttában. Ujváry Béla, a „NépUnilók Lapja" szerkesztője, lábujjhegyen, nagy titokzatossággal, osonva lép be Bényi titkárbot, a kultuszminisztériumba. A titkár meglepödőtlen néz rá. — Valami baj ran, Béla? A nesztelenül, surranva lépkedő szerkesztő ijedi arccal áU meg éa megfenyegeti őt Pasi I Rényi titkár suttogva kérdi: " — Mit akarsz? s— Itt van a kegyelmes or ? A titkár most már szólni sem mer, caak a fejére! biccent, hogy igen. — Jelents be, kéltek ! Mond, bogy egy igen itbföB éa nagyfontosságú figyben óhajtanék a kegyelmes or elé járulni A titkár magyarázatot váró képpel néz a szerkesztőre. A — Bocsáss meg, de neked sem adhatok felvilágosítást ; csak a kegyelmes urnák magának mondhatom meg a dolgot Rényi Tállát von a olyan forma aroot vág, bogy nem érti aa egén históriát. Besiet Wlattict miniszterhez. Néhány perc múlva kilép éa némán int Ujváry Bélának, hogy bemehet A szerkesztő lázas, ideges sietséggel megy be, aaeghajol • kegyelmei or előtt. — Nos ? mit kér, barátom? öjváry körülnéz a mikor meggyőződött, bogy kettőjókön kívül egy lélek ainca ott, reazkető kénél ven ki beleO zsebéből egy iratot éa át-nyitja a miniszternek. Wlauict fölnyitja, olvassa után megáll éa magában mormolja: — ötaás meg kétazás: u hétszáz, meg százötven: u nyolcszáz ölvsn. Teringettét! Shhn már Caáky komám is igazán jogosan köthetni a miniszteri tárcáját. — Lássuk csak: mi a leendője ? (Oltat). , Szak felügyelei 38 osztály fölött, a törvényben megbatározott igazgatói teendők végzése és helyettesítés." Na iaaen ez lemmi I összehajtogatja az iratot éa Ujváryboz fordalt: — Lássa, barátom, Nagy-Kanian caak Nagy-Kanizsa. Ott van lelkesedés, ott van áldozatkészség. Herkulesre mondom: ha kultuszminiszter nem volnék, nagy kaninai ^népiskolai direktor szeretnék lenni. Ujváry szerkesztő egén közel lép a mininterhes. — Még Nagyméltóságod is ? Tessék! Éppen n az aggodalom hotolt engem ide. Mit csináljunk? Ha nt a pályázati hirdetményt elolvassák itt a minisztériumban, meg a tanítás-ügy férfisi, Nagyméltóságod nem győzi majd aláirni a működési bizonyítványokat. Es agy monstre-páljásat less. Hogyan rejtem én .el nt valahogy a Néptanítók Lapjába? A miniszter nagy fekete szemeivel jóakarólag néz a szerkesztőre; finoman metaiett, keskeny ajkai kőről valami gonostkás mosoly rebben meg, aztán határozott hangon mondja : — Todja mit, barátom? Tórdeilesse a szöveg kőtél Senki sem fogja megtalálni. A szerkesztő bókolt éa kisurrant a mininteri szobából jsssistte ide Seaewsr Nátháé nagykanizsai posta-felfigyelő jelentését, melyben u nebény bátra letszám-szaporilást kér. — Dgy? Mi okból? — Valami népiskolai direktori állásra hirdettek pályásától 860 frttaLÍs amint tudni méltótta- -tol: 86 ezer néptanító van az orasághaa. Azon kivfli néhány enr tanár is megmozdul bizonyosan. Özönleni fog a pályázati kérvény. — Igaz, igaz t Legjobb len aQtftay utján intézkedni VSrött államtitkár visssasietett Mmtmmoiu. — Menestssen egy tárgfayt, kedves barátom, Oprit igazgatóhoz, bogy sörgöny utján engedélyezzen Stommtr Náthának báron hétre négy kisegítő tisztet, hogy az expedíció fenn ne akadjon. Dr. Mantuano Rezső miniszteri fogalmazó, VörSt László államtitkár titkára, vizagálja, rendezi at államtitkárhoz intézett jelentéeeket, kér vényeket. Egyik iratoi fölveni, olvassa. Rögtön aiet be u államtitkárhoz. — Méltóságos uram, ebben a fölterjesztésben igen aOrgős, rendkívüli ípl^ézkedést kérnek. — Ugyan ? I Mutasm csak, kérem ! — Mtnluano átadja az iratot At államtitkár elolvassa a gondolkodik. — At aggodalom teljeaen megokolt Várjon cuk, kedvn barátom I Ebben as ügyben a mintatér orral kell értekeznem személyesen. As irattal besiet e mintatér dolgozó-szobájába. — Parancsolsz valamit ? — kérdi a mintatér. — Bocsáss meg, kegyelmes uram, bogy aa-variak ! Oprit Péter pécsi posts-igasgató fölter Míg alegmagaaabb kOrflk aggodalmai lassaa-lassan oszlanak, itt lenn Nagy-Kanizsán moat ver legerőeebb hullámokat a direktori kérdés. Egyik mondja: —- Aggkórban sseoved u iskola. Felsiet rá: — Majd boa élet-elíxirt u uj direktor. Másik mondja: — Csak idegent ide igazgatónak, akibe nincs baráti ssiv, csak direktori ssiv. A tanítótestület mondja: — Lelket, szeretetet, szellemet kősénk t Ili szívesen emelkedőnk azzal, akinek aaárnya van és magához ölel bennOnket. A tanítók baráti esivet óhajtanak. Kellene egy emberben két asiv: baráti ssiv ia, meg direktori ztiv. Kellene tehát egy ssárazlöUi bálna. De lássuk enk: mit ir JUm Mór a kétnfvt bálnáról I — ,A bálna a tengeri halak legvitéaeUfln, aki sséttépi s céitalat,\' partra kergeti a cápát\'... (Ha többet nem Irt volna róla, a bálna még kitfinö népiskolai direktor lehetne Nagy Kanizsán. De hát igy folytatja:) — >Nagy természet, talány, hogyan igattyja el dolgát ez a tengeri óriás a maga két estvére!, mikor tettlegességre akar vetemedni I Hátha aa egyik ni re akaija, a másik mag nen akarja? Hátba aa egyik szive azt mondja : »mfoak nekem as a verekedéa ? én nyagodoi akarok; éa félek, hogy minket remek meg I* Ml len akkor, eleven gárdából, mely nagyon kedveli a férfllár-aaaágot. A fiatal bagolai tanítót meglátta egyaser. Mindjárt kifejnie óhaját, bogy be kellene venni a tártaságba; nagyon jó, intelligena kln«sésO fiata ember. Ormódy Béla, aki addig nagyon e\'zárkóxotlan élt Bagolán, ezzel a kurtán kifqnett óhajjal ki lett rántva magányából A társaság férfi tagjai lölkeresték éa rábírták, hogy ttatelegjen a asép asstonynál. Megtette. Kapott a szép aaetonytól kedvn leckét mindjárt at eleO ttatelgée alkalmával, amért ngy eltárkótott. Mindjárt elnevezte bagolai remeiének. Attól fogra mindennap meg kellelt jelennie a társaságban. Ha nem ment, érte kdldtek. Meg-keadődOlt Itt la a gárdonyi élet. A asép aaasooy minden alkalommal kilOnlette a így természetesen rendklvftl leiszökkeni a fiatal ember ázsiója. Arday Micike etiegytési Űrének olvaaán annyin lehangolta első pillanatban, hogy akkor el sem akart menni a társaságba. De amint a aaép asszony kaoagésál meghallotta, valami OrdOgi gondolat villant meg agyában. Mért ae játathalaék ő la nagyobb námitánal anal a tucat kártyával, amit a sors kesébe adott?! Megint megcsendült a kedvn gerle-kacagás. Fogta kalapját, sétapálcáját ée a kerten át non lépésekkel ment ki a kert aljéra. Vértwné egyedol volt a azzal mulatta magát, bogy hatalmas dogját aportiroratla. Amint a kilépő Ormódyt megpillantotta, keiét nyqjtotla leiéje. — Milyen jó, hogy jOn I Legalább nem kell egyedOl sétálnom. Ormódy ajkaihoz emelte a feléje nyújtott parányi knet. Azután sétára indultak. Lementek a patak partján e terülő ligetbe. At aastony megállott. Egy darabig néaett a gondolkodó fiatalemberre. — Bája van ? — Semmi bajom, nagyságos asszonyom. — Vagy csak aféle poétikus világlájdalom szállta meg? — Isten ludja. Roppant Ornnek találom az egén világot. — Itt köztünk is ? Hajija barátom, et reánk nétre nem ntgy bók. Na de én nagyon ia értem, ha néha-néha megszállja e\'éle világfájdalmas hangulat. Maga nem ide, sem ebbe a működééi körbe valót En magát ki akarom emelni ebből at egyszerűségből Férjemnek nagy befolyán van. Magának Budapeetre kell feljolnia valami mage-sabb pozícióra. — De nagyságot asszonyom, én határoaott hivatási értek magamban pályámra. A nep aaasony bizalmann meglegyintette Ormódy arcát. — Menjen, maga bagolai remete I A bivaUs nem ad uerencaél; de a szerencse mellé kónnyO megtalálni magunkban a hivatást ia. Na? Ninca iganm ? Egészen kfltel simu t a fiatalemberhez. Arcát kőael vitte annak arcához, hogy aa szinte éreste sugárzó delejes melegét. At alkonyat bOvOe homálya lenállt már a ligetre. A uép asszony meglógta Ormódy karját da ugy mentek tovább. A fiatalember vérét lángolni érette. Hatalmában volt a aaép asszonynak, ki egyre atoroaoeab-ban fűzte kariát at Övébe ét végre egéaaaa hozzásimult kárhozatba ájtO bizalmassággal. Aa-után fölnézett rá azokkal a mennyországba hivó, bttvOa szemekkel és olvadékony, lágy, suttogó hangon kérdnlei — Noe ? El akar velem jönni Badapeetre ? Ormódy kábultan hajtotta fejét a asép asszony arcáhos éa rekedtes hangon mondta: - Megyek. A asép aaeaoay gömbölyű karjai átfonták a kábult fOt és forró sjka odaiapadt a férfl ran-kelő ajkához. Ormódy Bála, mikor asnap ss estélyröl ment elOvetle az albumot; kitépte belőle a eláradt virágot; szerte-tépte, aztán kidobta misde-nestOl az ablakon. A virá((foszlányokat nyomban elragadta, széthord t a a szél. Még indulót ia ffityOlt utánuk. Kacagva tette be a« ablakszárnyakat t bito- Nagy-Kaniaaa osüWrtnk Mk majd szállani azokba a nyirkos, pané* •Na falu odúkba, hol moat még a nyomor rima caak cirógatja a szomorúan, aggódásul gubbasztó, sápadt alakokat és jóságos azivők varázsával elQiik azt, mielOtt égető leheletével fölemésztené a szegénység Önérzetét : a nyomort takargató szemérmet. Zala 88. (■- lap.) 1817. noraabar hó 4-én Színe-java. Ezen a címen nagyon tanulságos cikket találtunk, a „AVtnwft IskoU" cimO, politikai taitfigyi lap október jo-adiki számában. A cikket Flláen Ct«M, a lap jeles tollú h. szerkesztője irta. Moat mikor az elemi hkolai igazgatói állás betöltésével szemben Nagy-Kanizsán is ugyancsak erősen vajúdnak a hegyek, idő- éa alkalomszerűnek tartjuk e cikket egész terjedelmében átvenni. 4 Ha s Nemzeti Iskola felsóhajt, hogy a lövároei lakóiak igazgztói bizony nem a lanitóeág és tanárság színe-javából kerülnek ki, s Népnevelők Lapjw vlaazakiálija: „is elfoguletlan ssemléló tisstán li\'jt, hogy ss igazgatók egészben a tanári és lanitéi kar sstne-javából vslók." Melyik hát az igs* ? — Es a nagy kérdés 1 In sst hiszem, ezt s N. L. olvasói éppen agy tudják, mint és. De ne okozzunk senkinek skér dés fejtegetésével ss bussnsá|»t, ss kellemetlen-séfet, mert bármit állítunk* bizonyítani is kellene • bizonyításokra e\'ö kellene sok embert rángsi • aank. Éa miért? — Azért, hogy a rendszer hibáiért peílengerre állítsunk egyesekrt ? — Es nekem nem kenyerem. Hát éppen ssért kell a resdsser hibáit sanál jobban nyesegetni, s éppen esért ssOkséges a rsnd«zsr megváltoztatása érdekében a nyílt és teinte szó. Hs a cél tinia, ha nincs mögötte Önérdek, miért ne legyünk nyíltak ? Azért, hogy valakinek kellemetlen es, hallgatni nem szabad. 8 astán ... nem olyan sorsot érdemei-e mindenki, amilyent ailOr ? A fővárosi tanítóság rég türi, hogy az igazgatók agy nagy része wa már esak a válssstásukst igazoló okmányon tanítok is, u életben csak igaagatók, a világ előtt lőnökök, s ha valaki a prtmua iotsr psrss élvét is feszegetné, megsér-tsné 6ket. Ka is Jól tudom, hogy esekoek a oyssegeiése fáj soknak, de hozzá nyúlok. Kssembe jót Madách Forrjon hát ss éra, égjen e tüs ás tisstltsoa. Es a hó óhaftása mindenkinek I Kezdjük hát 011, ahol elhsgytak: a relációnál. A reláció ma IUbm vélemény. Ismeri as igás* gstn, aki írja, és Ismeri a Isndgyi tanácsos, a sl olvassa; más s>nkl. Ml vsn benne? — Némelykor megmutatja a válssstás, legtObbesOr mély Utók msrad. Ne gysnuiilmnk, hanem néssQk meg, mi altben a hiba? A fele et egyszerű: a Uloksslosság. A ki kOspályárs lép, annak inindsn cselekedela a nyilvánosaágé. A lanitó munkája is a nyllvá-noaaágé. Ha pályiaik. ezzel s cselekedettel már ast mutatja, hogy 0 OnOnmsgát srrs érdemesnek, rátermettoek tartja, amire pályázod És most az a kérdés: érdemesnek találja-e as a más as okmányokból tudja JU hn u In, a i«am aalak kihall. Bs s swsh r«i ttsatáa iiint1\' pedig m(pdenki nyilvános utón ssersi s kereszt levéltOl a diplomáig. A oolgálslát nyilvánosság elOtl végezte, miért kell tehát as ast bisonyitó, vagy minOsitO írásnak sárt borítékba külön kerülői ? Nem dicsérő ? - Es nem baj, mert s pályázó msga kivánjs, hogy Ot most bírálják. Es hs igas-ságislan ? Annál\'inkább s nyilvánosság eté való, hogy lásss mindenki. De ne menjOnk tovább. A valóság ma as, hogy s zzékesMvárosI Igazgatónak a hatalma osokis es egyetlen Írásban nyilvánu\'. Ma meglapul ss igssgstó előtt a legvérmesebb tanító U, mert (él s tilokzslos munkálól; léi s sötétségtől. Tehát mindent e követ, hogy ossk az igazgató kegyét megnyerje. Tanfelügyelő, tanügyi tanácsost, minisster mind esek parányok a székesfővárosi tanító előtt, hiss mindenki jól tudjs, ho;y ezeknek sz uraknak ss igazgatók g pápessemei s csak ezeken keressMl láthatják őket meg. Vegyék ki a relációi ss igazgatók keséből s meglátják, h >gy mily semmivé slllyed az a nsgy tskintély. Est tudják ők is, érzik jól és éppen azért védik is. Ez a védelem léhát nem as egyén hibája, hanem a rendszeré. De ha a rendssar véletlenül hatalmat adott csoda-e, ha ragaszkodnak hozzá? Nem is olyan rég Utrtént, alig két esztendeje, hogy a tanügyi osztályban egy ssabály-terveaet készüli Es rendezni akarta u igazgatók jogait és kötelességeit. Ebben a többek közöli ss Is benne voll, hogy ss iskola betéteiében a k mle-rencls as intáső s a konferencia akaratának végrehajtója az igasgató. — Relációt nem ad as Igazgató, hanem mi nőéi lő táblát vezet minden tanilóróL melynek rovatait a tanító lőlti ki, de a a minősítést ss ígszgsló jegyzi be s est az érde kelt taoité bármikor megtekintheti, megfelleb-bsaheti atb. éa pályásáé esetéa ennek a másolata ssOlgálsti bizonyítvány. Az is b*nne van a tervezetben, hogy a segéd taniló, mikor helyettesí- ted ksil, as igazgató oestályában tanét s es igas- Cmegy helyetlssilsnt. — Árva la ffHnalnfc, ss igaagpló as irodai átsláayrél vesetett jegyaékét, ss iskola betáielét léhán tető nagy jétanWeél a tsniestülstnskbemateijs, a tanítókkal aláíratja sth. stb. Est nyilvánosáé is tárgyalták. A tanügyi ot*. lály egyik tiestviselője éppen a Kaszinóban mntatts be. lüknek nem tetssett sa ? — Ugy-a SZ Igazgatóknak ? Es miért? Msrt es a tervezet a tani lót is olyannak takin telte, ski részt kővstslbet annak as iskolának kormánysásából, melyben a nevelés és tanítás naki is éppen olysn ssent kötelessége mint ss lgazgatóoak. — Ssóljsnsk, akik jelen voltak, nem más Is? Esti ott mondták e, hogy az igssgsló mégis cssk lönők, meg. beketIilyent megengedni nem leheti Főnők ? — Miben ? — Mi szükség vsn itt főnökre ? - Az iskola (őnőke első sörben a fönisrtó. Est s főoőkl kötelességet Budspestsn teljeeili es idó szerint Rózsavölgyi Gyula tanáos-nok. A tanulmányi ügyek (Oaöke dr. Verédy Károly kir. tanácsos tanfelügyelő. Es bs esek főnőkéi a tanítóknak, mi szükség vsn többre ? Az ss igassató tehát csak as Intéseinek magának u Igazgatója és nem a tanítónak. Ennek lehet ellenőre, tanácsadója, barátja, eUenságe, de nem lŐDÖks. A saját osztályában es Is olyan fággetleu éppen, mint az igazgató. Mi lehet tehát as igssgsló egyéb, mint s tantestületi akaralaak a vég-rehsjtójs, a képviselje? A taoteetQlet sz én essem szerint agy köztársaság, melyben kikeresik a legjobb eszméket^ ezeket égy slsö tanító végrehajtja, vagy a végrehajtást ellenörsi. Est as akaratot képviseli a halósággal, a szőlőkkel szemben, ennek s nevében intézi as Iskola ügyelt, mert nem érette van ss iskola, hanem 0 as iskoláért. Ekkor lehet caak testUeti esettemről beuétoi. Addig hallgassunk, mert mig saját fejévet gondolkozó testület nlnea, a ódig annak ssellstne sem lehet, Igen, de es esetben ss igasgató elsőségét csak agy érvényesitbeti, ha tadása. esáve, lelke Is azzá teszi. Ilyen readwerbea caak as Igazi nsgy az első, a csinált nagyságok, * kartlati hősik elveesnek. Vájjon, nem ssért félnek-e olysn aoksn ettől a versenytől ? Verseny ? Erre mondotta a jé Madách i „Ml ismy ss, bot igjlk kariaase *U a Mhln sü—saisi Ikiat/ Mi >1 ni tini la, snta hat th«dk. Ha as agy Jáíasáks aaakaMt? IiUftkuk kara m ff ksea MM •.. De ne lolytaesuk most tovább. In felvetem a kérdést, feleljenek rá ss igazgatók, feleljenek a tanítók i sgésssugss áüepot-e ea? ügy-e nem ?—Tehát U a munkára, IU aa ideje, hogy taniló ée igssgató sgymásban legitó társakat találjsnsk. pilláit s elbűvölő saép nemeivel révelsgeu nézett á semmiségbe. —■ Elhinné ön, ha én is est mondanám ? — Mindent, mindent I — suttogta a fiatalember szenvedélyesen. \\ A leány végig simitntta homlokát, mintha valami gondolatot akart volna onnan elásni. — Béla I hiss On s sejtemekbea ? — Megtagadnám s lélek titkos emjét, ha nem háaaék. — Lásss, én ónt • pillanatban valahol ismeretlen helyen, nagy smhersoksságban .láttam, ahol flanepelték. Hallottam a Mkeeedők zaját; láttam ss Onnsk szánt koesorakat. Mondja: stíl jelenthet es? Oimódy Béla sjkáa keserű noaoly jelent meg. — Talán lemetesemet I Talán jubilsumomal 1 Egyik a sért, a másik s sir kOssUégát jelenti. ■lelke a keblére tOmOtt résssesokorból észre vétlenül kivett egy bimbót és Ormédynsk nyújtatta. — Haaddig nem leled eL vagya elő msjd est s bimbót, mikor ss Oo éleiében beteljesedik aa én MjlaiaMm. Omédy ajkaihoz emelte a róessbimbót aztán eNjtetta. — Es ki lógja ksgyednek akkor migmondani, hogy én égi ereklyeként megónstsm ? A leány srtlyes aésstl a latalsasbsr sasméhs, adatba lelke mélyéig akart volna pflUntani. Astán kalkaa asakgátetlan mondta; — A szeret a lélek ariad*«t ott van aapal, akit E pillanatban valaki megérintette Ormódy vállát. _ Micike apja, a tissiiar\'ó volt. — Tánera Béla Ooséml Négyest akar a Aataiság. A két sserelmm lélek vlmsassállott a föld prósal sajába. II. Egy esstandő mulvs Oraódy Béla vsNmsIyik napilapban olvasta Arday Micike sljsgysési hírét. As a bimbó, amit a bocsu-eelélyen k pott, már elhervadt. De megőrizte kegyelettel. Külön album lapot késsitleldt és abba illeeststle sz elhervadt bimbói. Mindennap elővette és merengett lOlOUe a nem teljesedett ssép álmák néha fájdalmával. Most, hogy ss eljegyaésröl értesült, megint csak s ővette a réasa bimbót sáró albumlapot és nésta, nésta annak a mineveestett, lakó szirmait. E közben valsmi kimondhatatlan kasért érukssállotla meg ssivét. Milyen bolondság est ss életet az Idsallsmas szemüvegén nézni! Mikor olyan örült komédia as sgéazl Akik komolyaa veszik, azok lölölt a világ kaeag. Nem okosabb dolog-é kát sürssvaros komédiának tekinteni as életet éa kaoagni lőlötte. A diadal, a siker sohasem és seholeem o\'y biztos s komolyaa küzdőnek, ssént aa ügyesen asámi tónak. \\ As figyes jálsaóké mindsnfltt a tér. A sors minden embernek ad agy tncst kártyát a kezébe. Azok a naiv lelkek, kik rsgéay-alakokbél tanultak lemarni ss embert jellemet, nyíltan jálss-ssák ki a kártyákat és a syiit jellemen kívül elvesztenek többnyire mindent As Sgyss, a számító sár alatt tartja minden kártyáját és osak aat aa Sgyet rántja elő sun-dig. amelyikkel avsrai leheC... Mind-st elgondolta magéhes Ocmédy Béta, Vagy talán sz as elhervadt róssahlmbú sugdosott neki ilyen !akata igéket a világról, as emberekről?! Ssép nyári alkosyat volt A nyitott ablakon át illatos légáramlat riagaM saah^jths a háa körül ellertlé kertből. Valsmt szatirikus szarka-andár alkeedett sa ablak melletti Iák egyikén idétlen hangon csörögni, mintha mpüt aat a naiv, áfcrásdosó teremtést akarta volna gúnyolni. Betette aa albumot. Abban a pillanatban a kért sfláról dallamos női kacagást ringatott boaaá a sasié. Rögtön mégismerte. Vértea Edéné gsHs kses^ésa volt az. Ea a saép assaosy ott nyaralt Bagoián, falusi birtokukon. A térje Baáapsstia tartózkodott, Int nieaággyülásl kéavieaM. Csintalan, kedvm asaaoayka volt, abból aa Nagy-Kanizsa o«OU»rtflk Zak 88. a*n. («. Up.) 1897 aoreabar hó 4rém. As igazgató maradjon tanító * eiaőaégét ran-l A aserkasstó nagy megegyezésael bólintgat. A taata kogy vak ■ caak tanító ember Lm** tovább moaoiogísáJ g karfára szeretetben versenyezni ■I tmL Legyen eleő a munkában, akó laax a tisztéé aégben k Legyen ekő a azeretelben ia, alsó len ■ kartársai asivében ia. Da a árig ennek ellenkezőjét látjuk, addig dúljanak mag, ha csak a hatakxn tekinti aókaak őket Tollf uttában. Uftéry Bála, a „Néptanítók Lapja" aserkee* tfije, lábujjhegyen, nagy titokzatossággal, osonva lép ba Bhtfi titkárhoa, a kultuszminisztériumba. A titkár maglapódöttao néz rá. * — Valami baj ran, Béla? A neestekofil, surranva lépkedő szerkeeztő ijedt arccal áll aMg éa megleuyegeti öl — Pali Rényi titkár satlogva kérdi: " — Mit akaraa? — Itt ran a kegyelmes ur ? A titkár moet már szólni sem mar, caak a fejére! biccent, bogy igán. — Jelen la be, kérlek I sürgőé éa nagylootóeságu kegyelmes ur elé járulni A titkár magyarázatot ráró képpel néz a szerkesztőre — Bocaáaa mai, da neked aam adhatok felvi-Iágoeitáat; caak a kegyelmri urnák magának mondhatom mag a dolgot Rényi rállat ron a olyan forma aroot rág, hogy nem érti u agéaa históriát. Besiet Wkttict miniaalerber Néhány perc mólra kilép áa némán int Ujráry Bélának, hogy bemebet A szerkesztő lásaa, idegaa aiataággal megy ba, maghajoi a kegyelmes ur előtt. — Kos? mit kér, barátom? CQváry körülnéz a mikor meggy ősidőit, bogy ksttőjőkőn kivöl egy lélek lioc* ott, rssakető késasl raaa ki bakó zsebéből agy intól ia átnyújtja a miniszternek. WUutia fölnyitja, olraaaa után magáll áa magában mormolja: — öt«sás mag kátaiia: u hétasás, meg száz-ötrao: aa nyolcszáz ölten. Teringettét I Khhea már Cafiky komám ia ig^sán jogosan köthetné a miniaateri tárcáját, Mond, hogy egy igen ügyben óhajtanák a — Lássuk caak: mi a leendője ? (Oiaae). , Szakfelügyelei 18 oaatáiy fölött, a lőrrényben megbatározott igaaga tói teendők régiáae ás ha-lyettasités." Na iaaen aa aemmi I Összehajtogatja as iratot éa Ujváryboa fordult: — Lássa, barátom, Nagy-Kaniaaa csak Nagy Kanizaa. Ott ran lelkesedéi, ott raa áldoaatkéaa-aég. Herkulesre mondom: ha kallaaamiakatar nem volnék, nagykantaaai népiskolai direktor szeretnék lennL Ujráry szerkesztő egész kősel lép a miniaz terhes. — Még Nagyméltóaágod ia ? Tessék I Eppan aa as aggodalom boaotl engm Ida. Mit eatnáljaak? Ha ezt a pályásad hirdetményt elolraaaák Itt a minisztériumban mag a tanltás-ögy lérfiai, Nagy-méltóságod nem győzi majd aláírni a működési bizonyitrányokat. Ez agy annstre-páljásat laaa. Hogyan rajtam én al ast raiabogy a Néptanítók Lapjába ? A miniszter nagy fekete aaemeirei jóakarólag néz a szerkesztőre; finoman metszeti, keskeny ajkai kőről rálátni gonoszkát mosoly rabban meg, aztán határoaott hangon mondja : — Tudja mit, barátom? Tdrdalteaae a aaőveg közé 1 Senki aam lógja megtalálni. A eserkesstö bókolt éa kianrraat a miniaateri szobából. e s jantette ide &aaaaaaar NáthAa aagyfcaakaai posta-felfigyelő jelentését, melybe* at ktaaám^aaporitást kér. - ügy? Mi okból? - Tatami aápkkotai direktori tak pályázatot 860 frttaL És aanat tudni tol: 96 aaar néptanító raa aa onafiftaa. Aaoa kiről néhány ezer tanár ia maganaért btaoaye-ean. özönleni fog a pályásat! kérvény. \' — Igás, igás I Legjobb taaa atrgttay atjáa táskednl FMa á lamtitkár riassaaietatt Maaámiaaftea. — Menesssaett agy sfirgöoyt, kedree barátom, Ofrit igaagatóhoa, hogy aérgfley o^áa eagadé-lyezzen Stcmmtr Náthának három MM aágy ki-aagitő tisztet, hogy as ezpedieio fosa aa akaé-joa. T Dr. Utmhmm Rezeő miniszteri logalmaaó, C Vörit László államtitkár titkára, vizagálja, rendezi as államtitkárhos intézett jelentéaakat, kér rényakat. Egyik iratot ÍMveasi, olvassa. Rögtőn siet be as államtitkárhoz. — Méltóságos aram, abban a löllerjeastéaben Igen iflrgőa, rendkiTflli l^ljtekedéat kérnek. — Ugyan ? t Mutsesa caak, kérem I — Mtntuano átadja aa iratot As államtitkár atolraaaa a gondolkodik. — As aggodalom le(jásen megokolt Tárjon caak, kedraa barátom I Ebben as ügyben a miniszter orral kall értekeznem asemélyeeen. As irattal besiet e miniszter dolgozó-ssobá-jába. — Parancsolsz valamit? — kérdi a miniaatar. — Bocsáss meg, kegyelmet aram, hogy aa-varlak I Oprit Péter pécsi posta-igazgató fSlter Mig a lagmagaaabb körök aMKidalmal lassan oszlanak, Itt taaa Nagy-Eawlasán maat ver tagartaabb hullámokat a direktori kérdés Egyik mondja: — Aggkórbao azeoved aa iakola. Felelet rá: — M«jd boa élet-elizirt aa aj direktor. Máaik mondja — Caak id*eat Ma igaagatóoak, akibe aiaoa baráti aaiv, csak dtrektari aafc. A tanítótestület mondja: — Leiket, aaare>etet eaaitamit közénk I Ml eaivesen emelkedőnk azzal, aktaak aáraya vta és magéhoz ölel beaalakal. A tanítók baráti saivet óhajtaaak Kellene agy emberben két aatr: baráti üdv ia, mag direktori aair. EaOaaa tehát agy saámteMi bálna. Da lássak osak mit Ir )4km Mór a kétsstvfi bálnáról I — ,A bálna a taagart halak lagritáaabtafco, aki asétfépi áoMlatat/ pafM karjai a cápát.«... (Ha löhbet aam irt votaa ráta, • hátaa aaég kitűnő népiskolai direktor iehetns Nagy Kaataaán. De bát így folytatja:) — »Nagy trrméaset. taiáay, bogyaa igaaltja al dolgát aa a tengeri ériáa a maga két aalvtrai, mikor tetttagaaaégra akar retemedai I Hátha aa egyik aaire akarja, a másik meg aam akarja? Hátha as egyik aslre ast maadja: •aaMk ■»> kan as a verekedéa? éa ayagoéal akarok; áa félek, hogy minket venak amgf* Ml taaa akkor, eleven gárdából, mely nagyon kedveli a férfllér-aaaágot. A fiatal bagotai tanítót omglátta egyszer. Mindjárt kifejezte óhaját, hogy ba keileoe venni a társaságba; nagyon jó, Intelllgena ktaasésfi lata ember. Ormódy Béta, aki addig nagyon a\'sárkózotlao élt Bagolán, ezzel a kurtán kifojeaatt óhajjal ki lett rántva magányából. A társaság \'érfl tagjai UNkaraaték éa rábírták, bogy tiaaleiagjen a asép aaasonynál. Magtatia. Kapott a asép aaaaooytól kedvea tankét mindjárt as aiaó Haatelgáa alkalmával, amért agy üafirkÓBott Mindjirt elnevezte bagotai reme-téoek. Attól fogra mindennap meg keiletl jelennie a táraaaágban. Ha nem ment, érts kfildtek. Meg-keadödött Itt la a gárdonyi élet. A «sép asszony aiindrá alkalommal kllánlelte s igy tarméazataseo reudklvfil lelazökkent a fiatal eamr ásaió ja. Arday Micike etíagyaéai hírének olvaaáaa annyin lehangolta eiaő pillanatban, hogy akkor M aam akart masni a társaságba. Da amiat a aaép aaaaoay kaaagááál meghallotta, valami ördögi gondolat riitant mag agyábaa. Mért aa játszhstsék ő h nagyobb »sámitáassl assal a tacat kártyával, amit a aors kaséba adott ?l M\'ginl megcsendült a kedvee gerle-kacagáa. Fogta katamát, aátapálcáiát éa a kerten át gyon lépésekkel ment ki a kert a(jára. v. Tértaené egyedfii roll a azzal matatta magái, bogy hatalmae dóriét aportirog\'atta. Amint a kilépő Onnódyt megpillantotta, kesét nyújtotta leiéje. — Milyen jó, bogy jöal Leplább nem kall egyedül sétálnom. Ormódy aikaihos emelte a feléje nyqjtott parányi kasét. Asolán sétára Indultak. Lementek a patak partján e terülő llgaiba. As asasony maa^loit Egy darabig nésstt a gondolkodó fiatalemberre. — Baja raa? — Semmi bajom, nagyaágoa aaaaooyom. — Vagy caak aféla porlikua rllágléjdalom azállta meg? — lateo tudja. Roppant üresnek találom az egén világot. — itt közlünk is? Hajija barátom, as reánk nézre nem nagy bók. Nu de én nagyon is értem, ba néha-néha megszállja e\'éle rilágfájdaJmaa bangalat Maga nem Ide. oem ebbe a működési körbe ralót Ea magát ki akarom emelni abból aa egyassrtlaégMI. Féljem bek nagy bafolyáaa rai. Magának Bodapeatre kell W|alnk ralami mags-aabb pozícióra. — De nagyaágoa asszonyom, éa határoaott tara táat érsek magamban pályámra. A asep aaaaoay Msoknsan meglegyintette Ormódy areát — Menjen, maga bagolai remete I A hiratáa nem ad szerenoaét; de a szerencse mellé kőnnyfi megtalálni magánkban a hiratáat k Na? Nioca igazam ? Egéasen kősel sima\'t a fialslamkmhas. Areát közöl villa annak arcáboslvhogy aa aaiata éraaM sugáraó delejes malagát AS alkonyat bfivőa homálya leeaáOt már a ligetre. A asép saasoar meglógta Ormódy karjai la agy mentek torába. A fiatalember vérét láamlai érsats. Halsimában volt a nép aassooysas, ki egy re asorososab ban füate kariát as órába áa végn agéaa aa hozzásimult kárbosatbs ajtő biaaimaasáasl. Aa* után KHnéaatt rá aaokkal a msnnyoraaágna hívó, bőrös szemekkel áa otradákoayt lágy, aottogó hangon kérdaata i — Noé ? El akar velem jönni Badepaetr* ? Ormódy kábultan hajtotta fe(ét a asáp aaaaoay arcához áa rakedtee hangon mondta: -Magyak. A aaép aaaaoay gömbölyfi karjai átfonták a kábult főt éa fonó ajka odaiapadt a férfi ren-káló ajkához Ormódy Béta, arikar aznap aa aatélyról haaa maat elővetie aa albuaot; kitépte beMk a aaá radt virágot; azerts-tépta, aztáa kidobta mmda-naatfil aa abtakoa. A rlrágfoaslAnyokal nyomban elragadta, aaát-bordia a aaél. Még indalót ta MtytMt alának. Kacagva tslte ba as abtakaaArayakai a htao- 1M7. október M 4-én ka • bálnának as egyik míti uí akarja, hogy a menjen előre; a másik meg, hogy a farkarai V-1 Jókai sserinl asonbu a leigen bálna aal mind al tudja igaiitaoi a maga nagy toiéreL As • náraxldldi óriás padig, aki majd réletle nül két eeirrel kerti Nagy-KsniinAra népiskolai direktornak, agy pillanatig aa törje lejét ason, hogy mit csináljon a kél asirérel. Csak Jól drasssorosott orra legyen ! Aa a gond, hogy m\'\' akarjon a diraktori szi-vévei, aa idA szerint nem fogja őt megöszileni. H I & I K. Hatottak napja 1897. dot. 1-én. Néss gyakran a tenyeredbe le bésske ember, ki elvakallan rohaoaa elére ex élet uljén. Néaa gyakran a tenyeredbe éa lobxódó, élvaovár lelked roakatym Oaaaa a két bet(| UUln, melyet a természet figyelmeztetőül vésett oda. Mmmtú moh! ) Ili elszakad aa éiat fonala; lelkedben a tótét homály között rajjon • mindennapi éiat aiváreá-gat, aa ilktos, színes rongj darabokat aitaéoti-e feledni, rajjon láaas agyadra asm neheakedik, raUmi élhatalian nürkaaég) hua határtalan aé-rárgáaod Jéggé dermed a aatk «ir előtt, a te Maaka hited bénán kullog Ion, míg aa utokó lehelettel elveszik teljaaan. Mmntio mtri I Hésd caak, ernyedt Mária eksakad a íony-nyadt, aéigéa levél a galytól, éa sörresrs, halkan, beleülődve a többibe, laaaan-laaaan aláhall Aa agyik éa vagyok, a máaik le. Mily Uvol álltánk agy mástól, la a magúban, fenn a csillogás kéaMi, kacagásodat víg zene hangjai nyallak al; éa lenn,nyirkos kk Makáhan éa aebés sóhajaim as ébasd gyermekek sírásában lukdtak, Ka mágia egy Mél-builám kerget amat mindkettőnket tora a porban, igy egyenlíti ki u éiat \'g»—*g-taknaágiit, a kaiéi aord Iuralma. Nekem aa éla> tarka, neked a gyönyöre Itj, da lenn a ilrban minden klaaikkad, nem lem többé aabéa kOadéa. a tlOojör, a Mi aabai behegednek, nem, ott lenn •am iáj többé semmi... Kört lőttem ezer éa aaar kia gyertya lángja pislog, vkasiénytk rörbenyee aiinben tör át a ayoa nagyari kiaainyláaeel néaatt régig aaagéaaea aaobéián. As akó kártyát kijátszotta. Itt Eay jól kgálaaaU kártya meglódiija ast a bolondba aaakarat, amiről as ember aohaaam tud-h* ija, aútől indul éa mitől áll atag: a szerencse satksrét Omódy Béla, as agykori gárdonyi éa b*oki tanító, csak nem régiben ünnepelte harminceres szolgákii jubileumát, mint minisateri tanácsos...... Bvdspesien Mindenfelől érkeztek hnsaá gratulációk. A kaltaHmioiMtar aa»méiraaea tlste Mi meg-asareuu hiraialaokának maliéra a legfelsőbb kitüntetést : a Lí pú trend kiskeresztjét fok raagateg nagy bankett, temérdek logáaaal éa még temérdekebb \'óaziial. (Hiába: még jnbilenm alkalmával is koiónbósó I módon k próbálják aa ember gyomrát) Mikor azután vége volt minden komédiának, — hasamért agglegény) lakására. Ott rázta még caak a sedre* ataglapatéa («y remek aatp kettős kép (eredeti okjftsl-saéay) .ok as. As agyik kép agy kedraa patakparti ligetit ábrásott, hol a (ék sörtjében agy Uja és egy lata&ötgy jálamák Rbbko éa Jalk egyik \'poétí-kas jelenetát K kép lőté as rótt írva: JÁ kmür. A másik kép agy agg igényi szobát ábrázolt, hol már egy élemedett férfin ábrándot arccal ál «a boldog aaoeolytyal aeai a kaüéa kép akó a magasban uaaó flbom ködtályol-saárnyakon, nzegélyeio elmosódott ibolyauinOre féli a ragyogás, míg Iqjebb komoran, sötéten bárnál as éjjel. - A bedőlt, d ím leien, gyepet sírdomb alatt, a kossorukkal, virágokkal bontott kripták be síében egyaránt nehezedik rá valamennyire aa Kayé* siet kasa. Tompán zug, Kisterek az otaáoa balott-láiogaiók hullámzó, tarka serege; a korhadt kia Ukareaai, a magas márváay obaliaak mind caak ast beat élik : Mtmmt* wmi I A kicsi aaéoayg (flatölgő rőrid rkaagyrrtya, lámpionok uipea öregén áttörő halrány, pisla fény, enyhet, rigasal nyqjt; Oaasesnsott hittak, Szétmarcangolt reményünk a hulló kőeyek nyomán feléiadtak rigaaaUlón: ftltámtélmi I Ka a sugár átfOr a mély, sötét sírok örök éjjelén. \'Oly aaép roll az emberek srca a kétség éa félelem, a megadás éa mégbékQlés egybaolradl árnya, a pillákon rasgökónyek világol retetlak a magtiaa tnlt lelkek ragyogó fehérségére, nem marad: otl aemmi árny, aemmi (ott, a holtak békét oainál tak az élők kötött. UlolsAt kongott bogra a harang mély saara, hszalelé uálhnkozlak a látogatók, karjukon három-négy koasorural .. A keresztre tessitatt adrözitö szobránál, a kia kápolna\'előlt, agy aaálas, ismos térte állott ma gányoaan. Gépiesen, mereven bordia körtl saigoni nagy ltját Büszke, marén homlokán ráncokba asalad a bőr, aöUt, hosszú szemöldökei aláestek csillogó nagy szemeire éa beárnyékolták sárgás arcél. Aztán elfojlra, bang nélkül gunyo aan kacagott, szinte megrendellek bele aaélea rállai, torzzá ráJloetak kilejezö klaaaaikas vonáaaL Boraadalmaaan bánló volt a lérfu cinizmuaa, igy a temetőelbsli, titokzatoi csöndjében. Mikor elhaladtam melleile, caontoa kezérel magérinté vállamat. 0*>Mrázkódtam ágén lea-lembeo. Parancsolóan rám meraaslé égető, sőt él asa mail, dacolni akartam vele, de vaktól kábultság retl erőt rajtam. Mim a távoli vihar aagáaa csengeti főiemben aura, pedig alig BMsditá azt raz ajkait é — Írj, Írd hozzá még ast, hogy eok a hazug embar, hogy a legtöbb öevagy nem as arát al ratja, a köay nem okozat, hanem eél, u llisio< virágát, a drága koszorút legtöbbje as élők ked részéi t a ligeti Iditt. Háta » ögóll, mlat géaiau áll agy női köd-akk a a m rengő fölé terjessll karjait. K kép dme roll t Ormódy mindjárt tudta, hogy ez a gyöngéd figyelem, as a köllői gqndolal mástól nem ered-heteit, csak Vértes Edénél őt, aki magas polcára «egilette...... Míg a kat\'és-kéMB merengett, eszébe jutott akó szerelme : Anay Micike is. Milyen aaépaa megralóadl anaak aa álaudó lélek ek sejtelme I Da hiába mondta agykor, hogy a »seroid lélek, mindenütt ott raa azzal, a kit szeret. Isten tadja: hol raa as t Taláa nem k sejti, bogr ót most ünnepelték ? I Míg fgy goadoikosott, ásztalán agy kk csomagot pikntotl aMg. Kiránoaian bontotta föl. 8sép sibwnkp rolt benne két képpel Aa agyik kép egy fiatal leánykát ábrásolt. Azonnal megismerte Ardsy Micikét. A másik gyönyörű aaatrona arc: mát adat ötreaérM nöt ábrázolta az egykori ábrándos leáaykál. Aa aki kép alá as rift irra : „Es szeretet H A másik ak pedig: nEa imm fekd C Ormódr megragadta 1 aa albamapot, föléje borult s kéeyaíve! áztatta aaag a két arcképet. Erezte, hogy a sors kártyák aokat nyert, de a aaarilaabiB elreaztelte laiaden •dvőaaépH. - f. ráért rakja a airhalomra, kpéaaetiaaAl péaataafc, pompát lejlenek ki a hatottal, hogy angystj* ftat aa ébaaó A kegyelet iaaspáiM kaaág váaára kas sm holnap igáaaaa Káad aa* a homályban ketten ölelkeznek. „ TmutU rtlhujéjf igen a „TrmttSk pitiébe", aaépaa, Maa magbla est ágy Maapaaaaal nevd (raaeta ember Laktam asórol Móra. Vártam, Ma meg Mkbet k iog mondani. Nem aaélL Kérdően emettem ki eaamrima. Nem kltam őt aaboi, aaak a karaaatra (Miatt üdvözítő saabra ált eMuem moaduki ka Csend volt, nyirkos, fujió köd ereszkedett alá éa a bogy lájó lélekkel aéalaai m latsa sbk bárt éa a kopott körtl víziévált ködesep kai lott alá, épaa a ptlkmra .. • Hétlőn már korán raggal iadalt mag nálunk k a zarándoklás a témáidba Borongós, gyászos rolt as időjáráa, agéaaaa olyan, mfat a legtöbb ember lelke, Viriraltak a sírok, a családi ámultok fehéa kőlapját legtöbb helyen bekpie a tok asinaa-rirtg, a aaéka Terelő drága koszorúk fabár, lakaté Wyem-aaalagjai hullámoaan lölyták körös-körül a széleit. Elhoala a legtöbbje at tya* kegyeletel, a láfó megemlékezés jelét, a borongós, gyáatos leikők köarait. A kegy. lanitóraad airboltja, mint readaeea e> érben k dkaaaaa roll éakocátra; aa Ifjuiágzárl sorokban rónak ki a a«gy aarráayoMknhaa, hogy lartfjjtk as iatéaat egykori laaiialsai tata-ben értett kagyaktlk adóKl m Terenc nyolcadik oaat tonulónak rgy alkalmi költeményt kalau rolna mtrtlni, da a arilrtnoa saarapléa aagyoa sararba kaata ét. Kétaaer indult aMg ts ataak, kél aaar kaadta elölről a költeményt, da mm hadott bdUagalai, akkor hirtalaa magaraaataMa aa * aaját Ptpaaati éa bestéit (diák-ayahrta) — hatból. Annál aaabb beaaádat kt flapysri Báia ayai-cadlk oaat tanuló éa measse mangó tkata hangon szépen mondta el. Míipmimm Jtana rolt no lg. iskolai kaagaté siriát at iskois dfranlÉti hagyooányoa mókásukhoz híren igea saépaa fawlálittttét a tdtkaa ben raktak r«-kotlánk*. Bdtorfi Lajea kollegánk airjfc a tkstelök a óbarátok agéaa aanaa látogatta mag. Négy óm atáa ktgyekdmk a airokon a tyák éa a laata aklagáaakkal i átvillant léaytk a novtmb«i kód Mtrkt lyán. Pétikkor ur lett ajból t tanad dombjai feleli a titokaatoa néma eaaad. __ ^^H t) kir. pttsfloi ■ Hátaitokén kk. — Hlatrtaéa A nistlar HartÁa leért aala ageraatai péa<l(yigaagaMaághoa péoslsyi titkárrá nevette ki — ■Aaaaaéf. Kondor Adoli, Hagy-Ksaltárói, Myé hó 14 éa r eseti ej tárboa Bmámr OUeils kkaaaioayt MtreaUbaa — Tttéra IlUlraa. A nagykanizsai ev. rat hitközség október JiAn ünnepelt® meg fenálliaánaa tizedik évtordu-lóját, a reformáció cwidHiwapéwil kapcsolatosan. As iatani tiasteiaCel kezdődött Ünnepséget az ev. rtf. imaháshan tartották meg, maiy ez alkalommal naírJásig meg lelt hívekkel és érdeklődő közönségei. Ott voit ér. Aíkmsmms Bit, aagy kaninai Ur. főrabbi, Satmmtr Ndtkdn aagy kaawaí poéta-éa távíró (eltgyelő % városunk értelmiségének néhány kiváló tagja. As alkalmi egyházi beszédet K érmé*éj Sándor, a fel-•őaomogyi egyházm^ye asparaaa tartotta Az apoetoii alaknak mar magjaleMéae it mély benyomást tat a jelenvoltakr*, apostoli mqt-szerüséggel, erős MaggyflafldÉaal elmondott baasádét pedig áhitattel hallgatták végig -Utána Smg/fy Dmé, nagykanizsai ev, ra£ lelkész Molraata a hitközségnek nagy gonddal éa batáaos kadOktaaaéggri megírt tízévi törtéoetit Af Qnnepaéget arvacaora-oaztáa zárta be. — lUrály-taMpet UKett ekiébtr bé Sl«ta a btlyi/tii ur. patgMi a asae alkatomból, hagy « aralkadá Nify-K*aixu csütörtök Zala 88. azám S. lap.) 1887. »»■ bar W 4-é» királyunk. butikit tia no borral ajándékosit wf. A« ttnaapeáf ur«»M je>ea- létébrn d. e. 10 ónkor keadódöti m iskola iifj termében. As iQoaági énekkar Jóksi .Király kyaaua\'-ával nyitotta aeg u Insep4fat. Hmafiat besaádokei tartott Ban Samu ígarptó t» lertéaz Jósse1 isnár, hmditván a növendékeket a basa és a király Iráa\'í stereteire Köi-txméaieket «< valtak: Öoldbtrytr {Béla polg. 8, Bapock Pal aláaii &, BtnUré Emil polg. 4. o«it. anulök Aa itjuaagi énekkar Köicaey ,Hyana«*ával <tr*a ba u lonepélyt. _ Elhaait Mkfea. PtU Lajos sandl ev. lelkész pénteken reggel hosszas betegség alán mén halt. A megboldogul! koporsójához messze vidékről jöttek réotvevök, bogy ax odaadó, Hmaa, hfl lelkipáalort elkísérhessék utolsó aljara. A temetés vatárnap délután nagy pompával ment végbe. A koporaó (elatt Átvegye éa ót árvája sokogotl. — Dr. hy KAroly lialúl kire. A nult héten dr. Stigtlky Károly, törvényszéki éa vasúti orvos, a nagy-kani-mi orvosi kar kiváló tagja, Budapesten volt. Ez alatt az unatkozó nagy-kanizsai közönségben valakinek arra a különös szó rakozásra kerekedett kedve; hogy a még fiatal orvost jobblétre azenderitette. A halálhír gyorsan beazárnyalta az égést várast l akik elhitték, nagy megdöbbenéssel fogadták. Csakhamar akadtak olyanok, akik a halálát tudató táviratot olvasták, sőt olyanok is, akik már a. lakására szállított koporsót » látták Az ostoba kóaxa hirt azután maga ér. Stigtlky Károly cáfolta meg legfényesebben, hogy pár nap múlva épen és egészségesen haza érkezett a fővárosból. Barátai, ismerősei és paciensei nagy örömmel üdvözölték. Mi is azt kivánjuk fiatal, tehetséges orvosunknak, hogy legalább atáz esztendős koráig mindig ilyen sikerülten cáfolhassa meg a haláláról szerteszálló hirt. — HalátoaAa. Eektttin Mór a h. iir. trmplo* karmeaterének a éj\', béifón éjiel efé>z váratlanul jobb lé re tseaderttit. A még latal aaasony este vidáman költön el vaoaorajá<, do tlaaaagy óra falé kínon lófájáarol panaatkodott áa alig agy éra anlva gyMrö fájdalmak kSattt kUaanvrdatt. Tsmatése legasp délután nagy réaavét mellett felnik.. ■- — A lalatgenHtl taalték rénvét*. A laiaeneraiegi állami alaml-ieknla tanliótesiOlete 1897. okióber 80-ikáa tartotta rendes havi Qlé-té\', melyben ftalwtftá (iyörgy igaagtió tanító bejelentette NémM Ignác nagtkaoizaaNelwni\' .....U. A tanítótestület réjksvétói íakolat igaigató halalát. A tthíiótestület réiavétót jegyzőkönyvileg Ifjeate ki a arról a nagykaniaaai községi elemi-népitkola tanitóteatOletét a követ-kató jegyzőkönyvi kivonatban értethette: „Részes kiirts a lalaagerazegl áh. elemi Iskola tan tlötaetfi-letének Zala-Egerazegen, 1887. évi október hó M-án tartott randsa ülésen lölvelt jegyző-köoyvébó1. IX. Elnók jelenti, hogy a mtykanizsai köti. aL iakolák ttnilótesld ete külflu gyástje-leniéiben érteaitette tasHÜvtakat a azeretve tiaitelt tagtáranak, Németh Ignác nagykaniaaai kóu. aL iskolai igazgatónak bnaaaai szenvedés ulán tóm ént gyáaaoa elhunytáról. A taatOlet mély ategÜMal\'Sággal vsai tudomásul a szomorú hirt, oaatoaik a ntgykaoi ttai kóaa. el. iak. tanitóteaiület láidalmábtn s kimondja, bogy est jfgyatktoyvéMn örókíli meg melyról, valamint lasinle részvétéről jegyzőkönyvi kivonatban ártaaiti a nagykaniaaai közt. elemi iskolák tanHótoalfllettt. Fridiik látván a. k. Jwaá. — HglMMM Mlillwfe. t ráta alatt 1 4 88-tk mámaakban, jmiaa hó 28-4* agy kapott ánadtéa után, ast ittak bogy a helybeli oaandór kaaaámya ad varán egy eigáay asaaoa/t a o»eadflrök megvettek.— I Ur mag jelenéae ataa HtfttUt Sándor helybeli csendörbadaagy a legrrétyeaebb viasgálatot ejtette amg, a kKflat hogy a eigáay aaaaoayt a oatndOrBk nem báa\'ot\'ák, o»upán az urával voli anr kia ögy-baje ós aaokáaukbna bivan élaasa kiabát és Jaj-tatoit, ekkéat lejeate ki vad gyllólsléi HetedOa Sándor oaendór hadnary a VI aa. e*«ndír kert* lati pafaae>nokaág utasításai sxarioi átirt aaar-kraiióaétünkaek, melyben a közlemény eáfolá-sára kár lel benaftket. A viaaaálati ügy darabok vallomás) jetyaökónvveibSI kftflat, bogy a cigányok illldtnota* tiltakoetak aa ellea, bogy ókat a csendőrök \'bántották vohu áa több a caendffr-ksSíárnya udvarán akkor jelen veit idegea tanú, baaoalóan vallott — Bratáll* vlrágkeresktdá Kedden dátntán a Fabick ás Auklt+Mt virágkereakadáa előtt óaateaialadtak as emberek, mert st Ötletből éktelen gyermekairáa hallatszott ki. Egy kia ctmtto vagdaltt k meg aa sirí olyan nagyon, lóvén ó Fabick kertész ~ kis fa. Kz kfliOnbw nrm* tanozik ide, ez családi Ogy, de as utcai közönség nugfon kíváncsi volt\' ós hamaKMO elálltak a virágkereskedés ajtaját éa kirakatát A ftaloi kertésit persze szörnyen bántotta j. közönség kíváncsisága, de ások agy igazi riporter állhatatosságával várták a legújabb keletű hirt, mely alóg érdekesnek kínálkozott, mert oem tudták még: kit vernek qU benn. Fabicknó áa agvik lanulöieánya ekkor a hideg vishez lolysmodtak; novemberben ez biztos saer, majdnem olyan, mint a puska golyó, lutásra készt\' i mindenkit. Ez agytter nem használt; nem vízre, hanem as ott benn lefolyt kia komédia hirérevolt ssom jsa mindenki. — Aszialos ekkor kitárta as ajtót ÓS sértó szavakat kiáltott a lOrelmeilen várako Sók U»té. Egy kis irodai gyakornok, kl óp ekkdr érkesett oda. elég bátor volt éa visaiavígott a dühösködő virágkereskedőnek, mire es nya\'on ragadta öt éa ugy vonatoltn be az Qaletoe. Előbb nóbányaaor arcul vsgdoata, majd agy nádpálcával löbbstör végig botolt rajta, astán ugv megrúgta, hogy u s kh fin neki aselt as ablaknak. ICInn st utcán a közönség látta est, de nem mert flonak segítségére menni. Mikor újból kinyílt as ajtó, a bru álla kerlése ismét nyakon ragadta as gyakornokot és a kinn álldogáló rendórnak átadta a szavakkal: „Vtoyt emk ei *»i a kMgUt tiftrtmkot, *>ondja ««? ntki, in M jittk <uo»-nál I" Es a rendnek U n derék Örs, a ki tudta ■ár, hogy mi történik oU benn, téoyleg • tiut he akarta klaérai. ö is azt hitte tán, a mit Asztalos, a dühöngő kertész, hogy most azt a fial liogják megbüntetni? Az Igy a kir. törvéuyszék elölt log bel etetési nyerni — Ab Iar. Xóegylet Marlal. A márciusi nap enyhe sugarai egybeolvadtak a villamos körték lényével, künn bontakozni kezdtek már a fák gályáin a gyenge zöld rügyek, a Kaszinó -nagytermében ekkor voltak utoljára együtt" a kedélyes, vidám vasárnapi zsurok kedves vendégel Valami buaoogáa Olt az arcokon, mig a buffet előtt árvereztek. Vidor Samuné, a leiemé nyes elnök szegényeire gondolt és sajnálta, bogy már itt a szép tavasz, mert hiába, ezzel be kellett fejeznie a z túrokat. De megjött a szürke ködös ősz és a Kaszinó nagytermében nov. j-ikátál kezdve ismét folytatják azokat a kellemes vasárnapi délutánokat Az ozsonák jövedelmét a lelálli-litaodó Uány árvakát alapjára szánta az ur. nőegylet. — Ksusrasska A tánc a test szép mos gázának müvessele, ós HmhU Béla láaotaaitó növendékei valóban elárulják a killaA mester oktatásét. Igazi könnyed gracioaltáaaal riimlku san libbennek tova agytól agyig mind. A hal heti tanfolyam alatt vidám, pajaán aat ék lanui voltak a kastinó disxlermének barátságos falai. A mamák, a gardadámok ef jöttek a pici kbnsasony kákkal, kik napról napra bátrabban lejtaitek a sima parketten. A nagy kitasasonyok árnyékába pici saóke, barna éa Iskais lörtö kedves kis babákkal komoly, égést férfias arccal besaélgettak á kiaebb diákok. Sajna a lagatebb virág la ái-veasii illatát és igy a kaUeaas kaasiadf lánceetéknek is mibsrsbb vége *mkad —i Neuleid Béla tánctanító növendékei ugyanis 1887. novsmber 64a a „Kaaainó" nagytermében cotillonnsl agybekötött koaaoraaafcát rendeznek, melyre már eMre is (alatta áiánk érdeklődét mutatkozik. Nagy nap aa a kis bakitok 4a a diák-bálok kedvet ilákiiiaak áiatábaa. OsWpM ü| sasatélyanyént 1 írt bdM poathaa t áa 4f ónkor. - A Hépkomjrfea kfréfeAl. A Népkonyha elnöksége a következő ktrslia közzétételére kért mag bennünket: „Közéig a téL Az éhező<és didergők bebocsátást kérnek. — A népkonyha van hivatva, hogy befogadja a sors ezea mostoháit Már legközelebb fel is fognak tárvM a népkonyha kapai és be fog tódulni az iskolás gyermekek s a meleg táplálék után sóvárgók serege Hogy azonban az emberszeretötnek szentelt feladatunkat sikerrel megoldhassuk, nemesszivfl emberbarátainkat hívjak fel segítségre I Kérve kérjük őket kegyeskedjenek az anyafold terményeiből valamelyest a népkonyhának juttatni, hogy táplálhassuk az éhezőket, hogy erősíthessük a gyengéket Szíves adományok a népkonyha helyiségébe (Zöldfa-kert) küldendők." — óráit Itlar Aniri Verona tíaaaoyolc éislehdös leányon vagy nyolc héttel tttlIH as óiUdség jelai mutatkosiak.J bataftáge aaprél napra tolyoebodott át s saaraacsétlaak tagaa* délután a helybeli kHakorhásbél a Upötmasaá tébolydsba sztllltntiak. — AyárMparaak llsdtlt Két halybeV Iparvállalat isaét táoyts diadalt aratott Blmt M. fin oogaaegYára a brtaasli kiállításon aa mmi érmmd tAntettaástt ki; tfsítar J, Q. gép-gyára padit a már orsaágbirl ,ZtU Drill• sor-vatégápeivel a kisbéri gsiáaságl gápvaraanyaa -Inyerte aa elaö dijat: as étlmmi nofp áraiét — A aalsritgii>irah állam. A ktdelraógyi miniszter rendeletet boctálott ki aa Oaaiea ftnnálló igaagatáasal bíró baaai vaoetl ás bsjéassi vállalaiokboa a aes sr-égw berek far* gaiowba hoaaialaaak magakadályotátéra. A rendelet taariat az Bsssea kóalakadésí vállalatok kötelesek utasítani áHoasáaofka\', hegy ha oda ■esterségrs bor érladk, trrál Mantost itgvaaair s egyúttal mutassák ki as! W, hogy Id, bél sdU IBt a bort ét kiask a elmére megy. Isérkésstll Isfietak. Maala. Xévtslwtl Uaáv alatt Wtttéttt ssa vshdáak tzj.UaW, vs\'émMIsg sa átál Is tsM Mk lik Min, alval vsUél mt«i mm klsSNi > wrlasMmt I*U tiaal Baláaa Cysa IMSksáksa assl mir ht» tsMsa tilysslasak. Laptalajdoaoa 4a kiadó t rncHiL r ( l t r, Hirdetések: KBhflgAa rekedtoég éa elnyéNtáaodáa ellen a lagjokb hatá>o Mar a RITNY-Me pemetefű ezukorka en bajokat JÚ\'fj megatónteli. /%/ QMM Kaphatómiodengyógy- CM4^ szertárban. Egy doboa ___*, ára tO kr. 5 áoboasal ) 1.60 krért bérmaotve ^ J MB * Rétkj Wh ayágyistitst libái Bt iá is CSsk sktot «sMdt tosMm ásása na—10 mely gyorsan Nafy-Eaaian, <*0 törtök Zala 88. Mám (•■ lap-) 1887. aavMBbv U 4-fe m* * Gyümölcsfák, díszfák és cserjék, $ csokrod koszorúk 5 JANDA KAROLY 5 aikertáasaél 8 N.-KANIZSÁN. s — H ItiHjsék fa kllteáyratáaak bérmantra M|- £ X —X 8 H jg 1-5 901 Tárir»t-cim: tmmém ffac/KaalmM XKKXXXXXXXXXKXXKXXXtt) Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában r Nagy-Kanizsán. w A^r AWXW j «•» k w • T \' <# \' # F .<» w f *> Rendkívül érdakee nyilatkozatokat kaptunk az „ASBEST"-talpbéléa haaznoaaágárói az orazág minden réazéböL Bizonyára érdekelni fogja Ont, ha mutatónak közlünk néhányat: TisMkit DokUr mrt Am uiuí Utítá nf>ék kiüniikmk kinyúltak, itüártU* ét puhán járok ; mtgstüui wmmdm Iái fájásom, ■4|7M TfM WJK aruk láHli)|>KMirtil. ■O Mai/t í/iri, aiat a»illMil|ll i > aOtftta, a kiiilit ah* tafaaalajt •Ma?tk» kilf aÍM jM^ HT «H>«*> JM^Ái * JMak a hiBiiiia 18T. I Ul Hl) BMa ténlyl^ülh. aUrMiiUMI, ktoMafkai hjii _ •HM, • UW nmria pfetaáart a6i MM aaAM^M • MM kM « üli Irt un il hja: TUuvt MM hwlHn m MM* talp- X^w _ m mt ^UMH___/jlX^Jua \'MfiU| I Mril HMRtk M ■0, Wp — fllf 4UV1V « ■ WMJvw ^^ WHBM lakMa.* mm további orvoslást wtm igiuytl. Stwts *imérréf itiiám U ArtMMjkMM kaaaaill, aaM MM mI^i M liaiMillif ----- kV » ki » kMjataaa MMh MM te MML* I TŰM lifM a. Mr. fkM- Dámmom, IS97. utflmbr rT-4* tipiEw,—• ,TkM Mkv ff I ti MM MfeM hitULí ktv* MMM Ml táiHM akMr, MMa iMaprii \' waa MM MM» By^l^ I MMtevatelL AMI tter ÉV áll MM^HU btfj WEKERLE SÁNDOR. ........ni 1 Wm, — • Map» MMHsmiM MMak, aaijak Mtt a , Mrt MuiikaMyi WM 1 M 1*- íimpém a kt aa (i Ma mm* MfiHpk M a rioMal: Mm* iáMi MkM; mi mm »m a MMMLil a dal 11/ M% iá, kap a MM M t^ej^MM;» Maitk MMMI <M fcMfaa t kliMial Mflk: fMMI MBl .a ■Hiiaiill fa MMMi Ml MkM MpMM ■ama li kárált li>MS a ily Ma aas MnM táfmm >rM> kava, MM aaak I 1 il> MMI Ml IM^MmMM Ipkl^aklr --- ^f ■ * IMt. M U. Brt aa Mai aaa V* aa aMa aMB faMtllaaaMM, MHMd (I MM .\' MUlalkiljIii MM i Mf pM, M néiM M ka» pM» |M, a>M kl u iMiih M aapM MM^tilMkwM»)iMMMU|rt fe lMa<ttaiUaitar*MfealM, «a a 1 lM*k, IMI. M« M-M. ~ AHm-tal|Ml<ft Gaak mtámrH mellett —*e aa te*. IS M ÍM irt, Qyiliteifc M-M m. te*. • tri fkrjm 88 kr, Kapható az első magyar ASBEST-áru gyárnál kwMrtMk. Bpeat, TL k*r. MrniUa 18. Ktdaáhfaa attnaitók Nigy-Kanioán: Weftaa üMar ar ét Feliák JéaaeT ur. WyiMrturt IWhai Fülöp UptaUjéoooaBál Hatj TiimIi 1887. 89 uzárn. Nagy-Kanizsa, 1697. november hó 7-én.- XXIV. éfíoljam iiiihmMi>i t Tértik**"»» UajrTktiMMWkM. 4 aarkaKtfrtl irtok Mii hM napsa UiliiMtakM, ZALA BiiéMtmii Ma r iLónumi iui i l§*m ént II kmu (S In — k» .intétljT............in Politikai és vegyes tartalma lap. E3L. !ÍÜT ?E»Í wMm_Mmtt$. Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap ét oiütftrtfkta. ab*** — Stwfcttn ImM taik I—»>i IMUI bfiéaat al IWraM m riuk IIMK Tg ji eai ntnAm Az*: lO Icrajozáx. Felelő* szerkesztő: HáLáT HÍIDOB, *rit« i klil IIii>i« mkisll RnM rtlty A protekció ellen. Dr. Wlassics UyuU kultuszminisrtertfnk nyalt be legelsőül abba a darázsfészekbe, amit ugy hivnak, hogy protekció. Mélységesen kereutQl-át szőtte társadal műnk minden rétegét ez a fészek éa ki tünően meghúzódtak benne a darakuk, u úgynevezett >Protakcionukind\'\'-ek. Ha valakinek véletlenül u a bolond stándéka támadt, hogy a fészket kissé meg bolygassa, a jól táplált darazuk ezer szúró fullánkjával találkozott. Régi eredetű fészek ez nagyon. Eredő szálai visszavezetnek a mult időknek ho mályba vesző korszakaiba at emberi tár-sulát, a társidalmi fejlődés nma korába, mikor a kulturális kibontakotás gyermek éveiben a közintézmények legelső primitív alkotásaival találkozunk. Azután a kulturális fejlődéssel mintegy lépést tartva, a köz pályán működők szaporodásával arányosan századokon át ugy beszőtte u egész emberi társadalmat, hogy szinte sítiph útinak látszik u a törekvés, hogy ez a darázsfészek elpusztíttassák Már annyira vagyunk, hogy ennek u eleven darázsfészeknek valóságos kigyótulaj- donságu szálai vannak, > Hiába téped ketté egy-egy szálát; mindegyik újra kinő. Valamennyi szálának meg^ kellene keresni és találni a tejét t ott kellene kiölni belőle u életet Szertelen elharapódzálát észrevették, tudták már régóta a legmagasabb körökben is, de senki sem merf arra a herkulesi munkára vállalkozni, logy merész kézzel belenyúljon és slspoun megtépje ezt a hatalmú fészket, melybea tenyésznek ugyan dolgot darazsak is, dt rémséges nagy mennyiségben élősködnek a tehetetlenek és herék. Or. Wlassics Gyula miniszterünk — ugy látszik — minden irányban a merész elhatároeások s u életbevágó kezdeményezések embere; ő belevágott ebbe a herkulesi munkába* Bizonyára. tokán voltak, a kik bitonyos csodálkozással fogadták, hogy miért éppen a kultuszminiszter húzta meg a protekcióra a lélekharangot; hisz az, ő működési terébe aránylag még talán legkevesebb szálat eresztett be a darázsfészek: a protekció. És mégis — ha valaki mélyebben hatol a dologba —r be kell ismernie, hogy a kezdeményező lépés u ő hivatása volt Az \'volt pedig azért, mert a protekció szertdea elharapódzása már-már megmételyezte min* den vonalon a nevelési uellemet, a jellem-fejlesztést. Sem a szülők, sem a nevelő és tanító pldagogutok d nem zárkózhattak már a protekció társadalmi hatása, befolyása, uralma elől. A szülő alig eszmélő gyermekét mér alkalmazkodáshoz, kegykereséshez volt kénytelen szoktatni; és u életre, akenyérmauf küzdelemre nevelő pldagoguanak ia arra kellett példázatokkal, intő, figyelmeztető szavakkal törekednie, bogy a fiatal növendék már jódeve megtanulja, Máaaa: milyen tokát tehetnek érdekünkben, milyen aaép módon s githetnek bennünket előre a hatalmasabb jóakarók, ha ügyes, sima alkalmazkodásunkkal azoknak tetszését, jóindu-I atát megnyerjük. A növendékek szív-képzésére, jellemfejlesztéaére szánt olvatuAr nyok egy részének tanulságai is érmék a protekció-elméletnek a gyakorlati érvényéét sége mellett bizonyítanak. Nem mondják ugyan, nem tüntetik föl azt, hogy jóakarók segítségével szorgalom, munka, tehetaéf nélkül is lehet boldogulni; de conarét példákban megértetik a fejlődő, minden neveMf A „ZALA" tárcája. ▲agyai. - I „ZALA" tnd.U linájt. — Ma: lalgá Stájer ...Oly fársdlsn, oly aaomoruan ssürcsölgeite as a nehény vendég írtját, feksUjét Elszórtan, kálón asztaloknál Öltek egyedül, vagánynaan. Egy némelyik rátámoaakodott könyökével s kis márvány-sasi slra és önfeledten, merően belebámult a villamoekörték ttikrásó, kéket lényébe, ra% savtros, beesett nemüket bt nem lepte valami vékony, csillogó nedv. Botuntóan gyáva agglegények voltak valameanyien, kik as öasas-tépett itjnság piszkos, bemocskolt rang)darabjain keseregtek, kik büszkén affektálhatták egykoron a nógyülöletet éa most kopaaa fejjel, kihamvadt OsakOs stlvük erőssskolt melegénél: feleséiről, MRoeOröl, puha, sslymes meleg családi léssakrői álmodoznak. Kiaszott, sápadt trcuk igy a melaokolia árnyával, mélyen bennülő nedves nlllábkal, ssör-nyen felingerelt, Gyávaság sírni 1 Miért e komédia ? Ha télnek at élet sord képétől: zárdába vtlOkl Oh, es nagyon kényelmes hslvl Hamut fljflkre, petyhüdt, sséru testüket fedjék ssőr-csubába, ostort u oktalanul lásádó vérnek I Imádsági Igsn U imádság, u meghozta majd a bűnbocsánatot, as enyhülést... Miért e kis leányos ssentiiMbtáUsmus 7 ünnep vsn ? Tudom, tsdom, december huszonnegyedike, karácsony eete. Valikmit or régen, éretlen gyermekietekkel remegve vártam én is s napot, ds u anyám megtanított reá, hogy ne (isstajjek semmit, meg egy fiatal szerzetes, ki éjjnek idején gyakran djőti hónánk, mikor ttyám nem volt ottboa... Oly szép fickó volt az öotém, hullámos aranyásóké llrtőcakével, gödrös rózsás troootkájávtl, beszédes nsgy kék stemelvtl. Valóságos angyal volt. Ha puha gömbölyű karjaival gügvOgve *zo rotan átlonta a nyakamat te vérpiros kiesi, forró ajkait rányomta a képemre, égetett a helye; gyermek voltam még, hát sírtam. — Négy éves volt mikor meghalt maga a kvardlán jött el a kicsi koporaébos. At apám ia, ő la, mindkét len nagyon sírtak. Hetekig nem beszéltek akkor egyébbről, mint a házfőnök smn< könnyeiről Minő ativ, minő nagy Mak, mennyi gyengédség mennyi SMretetf Vén gasember, elsiratta koporsóba tárt nép bOnét, hin 0 volt — as apja. Kell-e még tObb édes uraim ? Nem, nekem nem fáj semmi, ősapán imádkesai feledtem eL Eh, nem a stöveget értem, ott s bodros felbök mögött, sohsem látok én glóriát... Ások s kiaszott, sápadt arcú agglegények tovább ia caak merően bámultat bele a villamos körték ssikrésó kákn fényébe, homályos assmO-kel mindjobban befutotta valami vékony oriilngó nedv. Mintha enk t kaaeaáros (rajlát ia magaséilla volna a láthatatlan tömjénfűat kába Illata, ásót-lan OH hslyáa A bosnnkndu erősen saewiigatta tiiifcn—I a halotti némaaág közepeit, e roan aaerkesstO bábuk haszontalan gyötrődést vadul fstaavaite véremet, kifordultam n ajtón. • ...Egy villámoa lámpa oasiopáhos döfve, bete-merflllem s puha héaalláe laau aajának halk, kaotikus zabongáeába, egy IsisseUj nekan, mintha a föld alól tortok volna elő, agy hate ane zenekar tompa, elmosódott, sürsa varos hangjai; zajtalanul, némán surrantak ai mellettem, eme alakok, lépteik nessétlelfogta a frissen hullod, Ülte aonyos bossOaysg, nem láttam őket tisstán, enk boeaau. motgó árnyék nttt oda lábaim siá. Cgy erösebb isélroham sssmbe jött velem te mm arcomba vágta a stálUnboeó pdyhekat la h^ rázott kábultságombál. A kösali bérkocsi km aláhorgaaxtolt buU fejjet, lomhán, tanul álltak a lovak, a kooaieo húzódtak a konflisok páraáa ülésébe, Törten idevillant asivarjak ifise, esek akkor agráltafc M aajoogva, ha egy-egy alak honijuk mellett elhaladt. Hátam mögött váratlaaal oeörreove casptak be agy kapuajtói, agy régi iakolaiömm, valami, kis hivatalnok Jött ki filitlglfil a karján. öana> bújtak egészen, SMgtátaaoU arcukon, hogy bel|»-gok, bogy sserettk egymást. Kiakartam kerOfaé Okit ds már késOa volt - Nem jOnu éjléli adsárer - —■ Nem. A filigrán kis sssaseyka riaaaatnrdak ée ,_ Valódi Llnolenml _ Az eliő trieszti linóleum gyár főraktára ALT és BÖIIM N.-Kanlzsa. Peilsl ■egreidelétek pontéin eiikliiltetaek, Nagy-Kanizaa vaaártwp Zala 81. ssára. 10 lap.) hatás iránt viaszfogtkony*águ növendékek-kai, hogy mindezek mellett igen-igen sokat árnak a jóalíarók. Csakhogy éppen ki nem mondták, hogy a protektorok. A növendékek ilyen hatással kerülnek ki ai életbe, hol csakhamar be ia látják, hogy ai önálló, tehetséges, de nem alkalmaz-kodó fii) vagy kevésre megy vagy igen sokszor be is törik; mig ellenben a .simulékony, az ügyesen alkalmazkodó, abefolyá-sosok kegyét hajhászó leggyakrabban igen közönséges tehetséggel és kt-vés hivatással is olyan pozícióra jut, aminőről talán ő maga sem álmodott. Ez a tapasztalat azután rosszakarat vdilnÚiatja az intézetet és anruik lelkiismeretes vesetőségét, de egyidejűleg a mértékadó pénzügyi ktirtík bizalmatlansága éppenséggel nem. Agrár él járadékbank. Koholt ét mindenkelre romul beeteti hirt terjesztett a minap egy budapesti hírlap a magyar agrár- ét járadékbanM. Sajátságos tndo kolás mellett ait irta, hogy az inthet hatás-ktfrével nincsenek megelégedve és bizonyos klhrtkben os eddigi akció eredményével ét irányával egyáltalán nem értenek egyet. Ezzel nemben abban a helyzetben vagyunk, hogy kijelenthetjük, hogy az intézet legfelsőbb vezetésében sem mo*tf sem korábban nem volt kilátásba helyezve valamely változás, és hogy ama hirek, melyek Hieronymx Károly elnök és Enyedy Lukács vezérigazgató személyével foglalkoztak, teljezen légből kapottak. Az agrár- és járadékbank tökéletesen megfelel . ,, , . . „ , ama célnak, melyre alapiitatott, a szőlőfel- hamar megtanítja a csuuó-mászó alkalmaz-1JÚM A ueJhfu^teUkengedélyeMézeiránti kodásra, a szervilizmusra, a képmutatásra. j napról-napra szaporodnak igen tfr a hízelkedésre, a convencionális hazugsi-1 vendetes mádon és a bejektetett tűké jdcedel-gokra; mert a protekció-vadászathoz ezek, mezősége oly nyihánvalő, hogy csakis a szükségesek első sorban. Nagyon is helyes volt tehát, hogy a protekció darázsfészkébe éppen kulluszmi-nisztrrünk nyúlt be legelsőül. Ezzel a föllépésével fáklyát gyújtott egyúttal a neveléssel és oktatással foglakozó pldagogusok éié is, hogy már a növendékek nevelési szellemébe minő irányelveket vigyenek be; mert csak is igy, a nevelési szellem utján lelik legalaposabban orvosolni azt a rémségesen meggyökerezett bajt, mely eredményeiben határozottan meggát-lója volt valódi jellem alakok kifejlődésének a valódi tehetségek és igazi jellemek érvényesülésének. Vajha kultuszminiszterünknek a közigyek és a társadalom fejlődésére nézve oly beláthatatlan fldvfis eredményt Ígérő intencióját minden vonalon megérte-nék, felfognák és érvényesíteni (Igyekeznének I Ez egészen uj és hatalmas kibontakozást eredményezne a társadalom minden rétegében. Politikai szemie. BelfBld Országgyűlés Nov. 4-én. A magyar psrlamént s hó 3-án tartott rövid ülést, melyen bárom interpelláció is bangso\'.t d. As slsói Polónyi Géza mondatta a cukoradó törvényre vonatkosólág. As interpelláló ast látja, bogy Ausstriában még nincs s mienkkel egybevágó törvény, s bogy hasonló törvényt sem rendele ti utón, sem pettyf törvényhozás utján n>m alkottat sugusstus i-ig; átért a cukortőrvény es óta Magyarország területén nem érvényes. As osstr. kormány ugyan bocsátott ki rendeletet a eokoradó lányában, ds ennek napirendre való tűzését a Reicharatbban ssándékosan halogatja. 8sűkséges, hogy a kormány nyilalkossék arra néz re: hogyan magyarázss ss osstrak alkotmány Iá. azakaasát. Azért s következő interpellációt intézi a miniszterelnök úrhoz : Tekintettel arra. bogy a cukor-adóról ssóló 1897. évi XXIX. t.-e- 1. S-s értelmében esen tőrvénynek rsndslkezései 1898. évi julius 81-ika előtt is érvényüket vesztik, ba a birodalmi ta- nácsban képvlaeh királyságok és éfmágskbaa aa idésett tőrvénynek megtelelő jogi renáalfcsefol hatálya megssflnik ; és tekintettet arra, hegy a birodalmi tanácsban képviesft nnségnk és királyságok alkotmányos képvlesist álul magboaott és asentssitett azon törvény, mely ezen XxiX. t. c. rendelkezéseinek megfelelne, kössétéve eddig nem lett: Kérdem a miniszterelnök arat, éleibe lépeU-e a birodalmi tanácsban képviseli országok és királyságok területén a magMetö törvény ? Ha nem, jogi hatályok ezerint érvényben an^fisfc és fennállóknsk tekinti-e e kormány a birodalmi tanácsban képviselt orsaágok ée királyságok alkotmánya szerint sz ott rendeletileg fogaoa-toaitolt, de lörvénynyel máig nem pótolt intézkedéseket ? A második interpelláló Serben Miklós volt, a ki Jeszenszky Sándor min. ^tanácsos kitüntetése ügyében interpellált. Szerinte a kitüntetés,felháborította az egész román népet és kétségessé telte Románia csstlakosásál a hármas uővet-séghes. A kővetkező interpellációt terjessti elő : Interpelláció b. Bánffy Dezső miniszterelnök nrkos: Jeszenszky Sándor minisslerí tanácsos román kitüntetése tárgyában. 1. Igas-e, bogy Jessenssky Sáador minisslerí laáácsos a román király ssákvárosunkban történi látogatása alkalmából a román korona renddel kitüntetve leli ? 2. Miután fentnevezett a román király fogadtatásában részt nem vall, mivel érdemelte meg esen kitüntetési és minek kőasöaheti est? 8. Igas-e a román lapok aaon hiraaatsléss, bogy esen kliűntstás által egyéb nem eéioataiott, mist a magyarországi románok politikai küadel mének desavualáaa és art iülatölsg a miniszterelnök ur a román királyt tévedésbe ejtstte. á. Mintán konstatált lény, begy eiiajta iitúu-leléeek csakis ss érdekeli áwm külügymiu\'sztere közbenjárásával történnek, hogy lehetségss as, bogy esen kitüntetés visszavonását celzólag Ro-mánorsságbea miniszteri lanáca tarts toll mag és ébbea a tényben nem látja-e Magyarország tekintélyének megcsorbítását? Bán Ily Dezső báró minisstsreinák nem tartja ugyan a Ház elé tartozón ik est ss interpellációt, de azért holnap magfogja rá adni a választ. Viseutai Soma azt kérdi a pénzügyim sisster-töl, hogy mily inléskedéaeket lelt eddig, bogy a magyar pénzpiac, különösen a magyar értékek as osztrák járadékadó s az ea/el járó bénáamód hátrányaitól éa terheitől lehetőleg ssabednljanak. Végül Molnár János apát a kővetkező, a aép-i gyűlésekre vonatkoeó interpellációját teríti a belügyminiszter elé: 1. Ssándékosik-e aa igen L belügyminiszter ur a gyülekezési jogról és lüzeteeea e népgyl\'é-sek Isrtásál illetőleg azok tartásának leketaUit, kértesve, jóakarólag fenyegetve emelte rám sselid MH Ind ő ss élei vsdságáról, ő akinek ünnep, ha egy évbm kétezer asinhásbs mehet és ugysn aaon lényekkel siratja meg Júlia, Gsulbir Msrgil Vágy Clair történetéi. Boldog hslsndó, kl s szivével nézi á világol, kinek agyát nem forralják issévá s nagy probt- mák, nem keres, nem kutat, asm analizálja örökké énésésslt.ki s legnagyobb emberi igsaságtslsoságbsn is a mindenható igas* Ságnaaágot látja. Boldog IE szerint a legtudatlannbb ember e legboldogabb. Hlss s könyveket Igy ss ímhariaig Megrontására írják ; tudomány, inüvé-ssett, minden csak kárhozat. De nem, emlék szem, ismertem egyszer egy azép fiatal asszonykái, egy Másikat, akiről ssint ssi bitiem, hogy boldog, ds •sm volt ss. Megkérdeztem Vollsk vágyai, nagyok ás asmesek. Tudni aksrt soksl, mindent mert áratle, bogy ha véletle ül társaságba jő, nem M semmit. Atudáaasomj csak nem nagyrsvágy ss nem kiváltáén< oe<lály előjoga, es a világ leg-ásmokratikusabb közös asztala, hol egy tormán hirhst mindenki helvet. De ő, a kis ss< ke asz-ssony, I ár aoksi tudott, nem volt boldog, nem. Joioed kl a boldogságot kergeti mind, hiú nincs SNgayugrás máau I, csak a sírban, ott hever es a Mid mélyében. A rotbsdásnak, fonásnak indult ssivben nem lakik már érzés, a férges agyban, gondolat t es a boldogság. * Búgva asólslt mag a lá^oli templom tornyában • nagy ércharang mély azava, de csakhamar sihsllgstoll. Nevettem oatobsságomon, hogv én agy olt alltam a barna éjssakábaa. Ereztem, hogy valami oebés s fejemen, a kalapom psremé telve volt hóval. Leráztam és megindullsm hszalelé. Msgányos ssssonyok, (érünk, majd bárom négy leány egy caoporiban kezeikben a kis kapcaos imaköny vrel gyorsan siettek sz egyhásba. Azokra az ajkakra gondoltam, melysk egyszer sóvárogva forrón tapa diák ss enyémhez, vájjon azokról is elszáil-e most 1 halk bűnbánó ims, vájjon ssok a rózsás, illatos karok, melyek vérkerbáosolón tudoak ölelni, mint kulcsolódnsk moat ábilaltal össze.. Kacagni ssersltem volna, de hirtslsn elcsuklot-Ism, valami klmondhatsllsnul kellsmss, gyengéd éa Unom parfüm inlensiv illatot éreztem a levegőben. Csak pici lábnyomait láthattam a puha hóban, alig volt nagyobb egy liséves leánykájánál ö maga már kösvellen előliem haladl. Nyu Iánk karcsú nő volt. Ritmikusan aubogott alatta a selyem ruha, gasdsg sötét lej*n kis bársony bereltet rsoritott le egy bosszú lü. A következő villsmos lámpánál már elebe kerültem. Talán tudta, bogy látni akarom, sgy kis«é, ds diszkréten Iátemelte s tejét, agy hogy aroéléi tisztán megvilágiluita a lény. Fekete haja acélkékben jálssotl a angárkévék rsgyogáaábsn. A Ingtökélet esebb szépség, minői osak addig láttam. As összes bűneimről lemodtam volna e parányi Unom sjksk érintéseéri; nagy ibolysssintt szemeire teherként nekessdtsk s bosssu aelymea pillák, melysk árnyékot vetettek ovália aápadt arcára. Hófehér homlokát néhány ssál íűrtöesks oaókol-gatts ártatlanul. Fátyoloson asemeiből valami caodálatoaan tiszta, megindító lelki fájdalom lugirai törtek elő. Klváncai voltam rá, ki lehel ő, minő lehet a múltja, ize reteit-e már valaha, kegcsalták-e már ? Miért ? Mit tudom, hogy miért, de esek a gondolatok zaklatták agyra agyamat ée nem bir-ism iőiák szabadulni. Viassaakartam lordulni többször, de valami tartóatatolt, hajszolt előre, hogy kövessem. Pici lábnyomait el mélyedre néztem a hóban és egysnsr majdnem beieütődtem *\'**]¥\'* Egy \' kopott, eeőmerta régi Kriaslns-ssobor MöU állt. meg a templom köselében. susogva imát rabsgtsk sjksi. Félrehúzódtam as álból, á ksreeslsl vrtstt magára és sgy pillanat múlva elnyelte őt a lemp\'om alacsony boltívéé bejáron. Egy ideig eröeen küsdőitem önmagammal, asláa ieltflrtem mégis kabátom galkqát ás sM-horgaaatotl lejjel besurrantam a kolduaok közölt a templomba. Egy hatalmai oasiop afitét árnyékában húzódtam meg, de aa án kéksaemt íame rettenem eh egy Olt a nagy tömeg ben, nem láttam őt sehol, Elssórtan egy-egy hosszú vlsasgyertys sárgás mondnlatlan lénye küzdölt s titokzatos bomálylya). a főoltáron mttvésai veretű nshés karos ezüst tertók asámtalsn sápadtan Izaó lángja meg világi-tolla a hatalmás oltárképei, a két saarsetes-ruhába öllözőtt márványsasatat Aa oltár körit szürkén, bodrosan azállt fal a tömjén fialja, eröe kellemetlen Illata átjárta a templom bslerjél, beleszívódott U ájtatos hivők rókájába, a asantsáas-•ok kasmírjába, aa ódon, komor, söMt talak por- {i*gy-K»m*ee, vasárnap valamiét lefolyásának módoaalait szigorúan kör- j vonalazó áa maghalárooé lórvéoyjevatlatot a képviselőkének mielőbb benyújtani; t ka igen, ■•kar? A boka api öles napirendjének magállapltáss! utáo elnök u Illést besárts. November ft. A képvisslöhás 4-iki ülésén Bánfry Dezső ml-usstsrelnök feleli Sarkán képviselő iqterpe\'láci-xsjira, Előbb 9 képviselő mentelmi ügyét referálta flbéewdf Gynla, a mentelmi bizottság előadója. A mentelmi űgysk elintézése ntán Darányi Ignác ftidmiveMgyi miniszter válaszolt Uartba Ödön egyik interpellációjára á máramarosi kincstári erdők értékeetáee tárgyában. Vázoljs azokat a uempontokat, melyek a miniszter előtt e bajok intezésébeo lebegnek. A miniszter válaszát nagy balyealésael tudomásai vették. Az ülés Végén következett a miniszterelnök következő T. képviselőház! A midőn Serbán Miklós képviaélö interpellációjára tegnap jóvidaaan nyilatkoztam, azt mondottam, hogy agyat alán nem tartom iaierpeiiáei^ját a Ház elébe larto-zaódénak. (Iblyealáa a jobboldalon.) T. Ház, eseo kijelentésemmel aioroaen véve megadtam a feleletet is, mart agy, ezen Sás alá nem tartozó interpelláció érdemére nem válaszolok. (Helyeslés jobblelől). Azonban méltóataaaák nekem megengedni, hogy egy, igen koriátok határoz kőst tartott rövid megjegyzést tegyek, Serbán képviselő ar beszédének egyik részére. Azt mondja, közyet-len tapasztalatok meggyőzték már öt arról, kugy mindama politikai di\'ferendák ás ellen-! tétek, melyek léteznek a magyar és román! nép közt, nem annyira a román gép, mint inkább a román nép áa e kormány közt Iá-lesnek. Hát, t ház, határozottan kell, hogy kijelentsem, miszerint a képviselő urnák nincs igaza. A magyar áa roaaán nép kőzött nincs ellestél; de! van ellentét egyes izgatók izgatása (BmíniIíí i jobbfeMi; áa akciója következtében fHalyesééa jobMeiőlj, eaaa ellentétek tartják mozgalomban és, élénkségbea aa egéaa kérdést (Helyeslés jobbfalöl) > a melynek jogalapba, természetes alapja nincsen. Ha ezen tira JsieliHlenas ellenlétekei. a kik ásítják « dolgot, mafszAntatik; ka aeoi jóénak öaszedtkőzéabe a bűniető törvénykönyv rendelkezéseivel: akkor igenis megszűnik min ] dén ellentét, mert maca természetszerű ellen- Zala 89. aaám (S. lap.) lét aam a kormány, sem a román nemaetleég, asm a magyar állam, aam a magyar nemzet sem a román nemzetiség között. Keressak as ilatő arak, — Sarháa képviselő urat ia arra kérem, — a kiegyenlítéseket, sül karimák ss ellentéleket; áa ba keresik, mag fogják találni, mert kétaégtalenűl abban asatáa neki igaza van, hogy aa naztrák-thagyar monarkiá-nak, vagy mondjak, a magyar államnak nincsenek ellentétes érdekei a román állammal Vannak csak ellentétea félreértések itt-ott, melyeket elöidé\'nek természetellenes utoo, célzatosan egyaeek, a kik mintegy, mondhatnám, asen moagalmat kenyérkerceée céljaira haaanálják \'el. Eat szükségesnek tartottam a t. Há/aak almondani, a mint már jeleznem, az interpelláció érdemére, mint ezen Ház elé egyáltalán nem tartozóra nem fele\'ek. (Hosszantartó élénk he lyesiés a jobboldalon), A Ház a választ tudomásul vette. Vidék és nagyváros. (A. É) Egyetlen nagyvárosunknak, Badapsatnsk annyiszor emlegafett fenomenális emelkedése e vele asambaa as alsatayaló vidék és stsgnátó vidéki centrumok matatják, bogy laaaayire dr-vatna iráayban kaladaak. H»jlandók vágynák mindent, da mindent aegtenai a fővárosért, bármibe kerűljőa is aa. Százainkba, aői miliékba kerül agyas ateákaak pár Méterrel való kissá-M*á»e, olyan önszeg, a mivel egéss vármagyék föld)niutóaak késalTó aépé| labetae vraeak&ai ss fiai aöröogyhös, bi«tosiivs számakre a bol-dogolást, Da nekünk édesebb ax első lö\'adat aisgoidisa. A tűvátoa mim agy bűvös ssirén voraaa a lábos miodmt, mi aa nraaágban fölfelé áa előre lörakaaik. Mester eégs«sn «> Cyti magához a féay, meleget éa míg igy agy artk körben csalóka, eeakaem mámorba ejtő virágaáat teremi, a kflróa kivűl növeli a hideget és boaUlyt Főváwaak gssdasági katáaát sokasor méltányolták, de ke-vaaea és kaveaek foglalkoztak sasai a kérdéssel, vájjon e gáa- aa vasporral, bűnnel éa aaabóo^ ávsl teli stmo-aféra milyea balásml vaa aaakra, kik beaM élnek, sót itt ia erttetuk. Saailea, a hírneves angol iró, abban a elvé-ke*, aaaly pár mappaI e<eWti látott roazyarul napvilágot, egyik fejszetban a városi éa mlnai éláiet Somimárva, arrs aa eredményre jut, hogy nemzetének eaakaaaa valamanayi aagy lérfia vidéki aaármaaáea veit Azok, kik • hidakat Í89T. november M V ápfetták, a kiraa dokkokai, eeaJereákat kása"Stílt riaámw lalaai lak voltak. A aagy var mk MN és Iskitöiánst sdaak aa smslkatan a már késs imksrslasfc, de sem vaték arra, kagr MM jellemeket képestnek. Lm aam ia leket ese-dáikoiai, mart végső elimaáebta a nagyvárosok arra tArekeeaeaek, bogy msslaaitaák ás vá(«i ■iskimmliHaék a gyűagééibk érsalmaket és ások reaHaira as élve<etek kultaaaát állítsák, Így bsaaélaez as aagolek, a fölvilsgoaaltakk franciák panig imaaár ki marnak maidáal sasyit, hogy bármit adjoa h nekik Pária, aa főtöi te •okba karűl as oraaágank, mely\' sokkal fokkan járna, ka meg »«tsná a Pámba gylj\'ö\'t Mart és ■eleget a »Wék tokasa>baa. Helyén vak, aagy aaembea fö»árosnakaak mindinkább loboaédé jelentőségével, eaeket a kérdéseket Igyeleare máltaasak mi Is. Hossza idő tapasztalatai még aam állasak, mert aam ia tUlhataak rendelkezésűnkre. As aaiaie természete*, bogy ha Paat, mely a asszad atsö falében teljesen német volt, nem aslll éa nem nevelt otyaa basafiakat, a kiknek hamvait a namaeti Panteonban volna kiMalsaaégáak al-helyvsni. NekOnk saoabaa agy láteaik, bogy mm a tényen a főváros ■egmagyafaedáaa aam igea fog segíteni. A aagy jellemek ás kiva\'ó tihetaé-gek aam akarnak asaperedni Kiváló apák törpe utódai as élet céljánl aa élvsaatelea tnl mást nem hajlandók tekintenL Stívó*, ki\'arié man-kára, ka as egyéni érdekeiken kivűl fekvő eé-lókra iráayntna, reá aam vaketók. Nevetik a aafv idealistákat éa aam hfhméók apáik páüá* ját kftvefve emelkedni, legfflllebb azok áréiasah, prasitiaaái aieiaak eaangf énre bevál\'ani. E< agyébiráat, bo»y aa inaat magvai fjek, nemcaak a fő- éa aaákvires ftai között vált ét-vatU. Ei eeati ökat. A helyzet Ausztriában. Egy előkelő pariamantáriaalát, kinek aktív réan van as oaatrák politika vasatáaékae, a .Paaáar Correspondenz\' következő leírásai verni Ausztria jelen politikai helyzetének: A politikai viaaomok mait éa zilált voMat Ausztria belsejében tiila^doaképpwi semmiisetra sem saabad a Badeei kabinet politikai pi ngi a—• jára visszavezetni, hanem as már gráf TaMÉk kormányzásának otoiaó évei éta éatálóAk. Gráf Taaffenak osztrák arinkatarehöki műkődéaevéga felé oyan nehésaégakkel kellett magkiidaaéi, melyek még neki is, a Jortwurstein" rwntezer aagy mesterének legyAaketetlemiek áiasottak. Legnagyobb hibájául répk M, - hagy mint «t- tadoaó vakolatába. Halkan roasketett a párás levegőben as ájtatos ima áa a groteszk falusi kontár késbtl kikerült sranyosott gipes-saestek rideg dacos arcokkal caak boáal\'sk; a formátlan veatagtábu, pofok area angyalkák a maflák oltárok libegő ezüstös felhői kőzött piros (olt ajkaikkal saoaolyogtak, egyre moeolyogtak... A tompa vontatott zflmaiögéet elnyelte agy-aserre aa orgona bego mfly szava [ msj t erősen magd gyengéden, lágyan, panaaaoaaa latoltak végig a b»ltivek alatt a hangballámtdr. Mintha eser áa aaar ajk fájó sóhaja szállt volna fel a magasba, mely űtemea rezgésbe kosta a levegői. Goedoimaim varásamrűlag hozzá flWdlak a hangak variációihoz éa valami leyha, csendes hangulat elringatott a képaalelnak puha karjain. Migfctitti aa agykési sene hitaleaál as emksr akarster^ja felelt, msíyet lassan laman hatalmába korit, baaeövi magát aröaae aa agyka, aiiat a tavaszi enyhe miül, dalajea álamba rinptia ér-aáksínket, lelnfincael, rizaibbaazt áa megnyitja a takmatlaaei vargödőamkaraMtt a aai\'almek kapuit Igy vadai msgtsststt Krisztus kép kiatkkesMt Hitvány vásári munka volt, taszított aokakaU kárhozat karjaiba, és as utálatos ajkáról elröppenő ima most agyaaabban a logad tatáéban részesül az égi trónus lépcsőjén, mint aa a halvány szép leányé, kinek Mke szinte felolvad most teljesen a zsoltár szellemen éa arcára réűl az áhítat fénye, szemén a csillogó könyek; as ártatlan lélkek kép* It gyermekes bt neiéri sanyarogva, gyötrődve vezekel. Mk tudhat ő a Mnröf ? Tekintetem mohón rátapadt raaakető pilláira, azokat a tiszta köoyeket szerettem volna ieceékomi. Szerettem volna odarohanni, hogy elszskitsam a vén bűnös mellől; minek neki aa imádság, ki angyalnak látszik itt lenn a löldön. Minek sasai tflrtdni, mi Mtkőrűnkőn kívül saik, sut agyunkkal fel nem lóghatonk, aaekaek nincs reáiis alapja, áz embaraaeretet aam ss imaköoyv lapjai köodtt virágsik. fii ö aam tudott rólam ott a közeiben semmit, ő caak tovább is öaaMku\'csolt kezekkel imádkozol t. Kis elefánt esőn ttáblás ima-könyvét magesóiolu éa sirsjté a bársony ridi-kűlbe, megtörülte batiszt kendőjével nedvei arcát. aztán félkelt helyéről.\' \' Egyenesen a főoltár fefé tartott, lábujjhegyen, «aak a kiazttkadt, mereven féirohiileot aápadt [ zajtaiaoal lépkedett a hideg kőkockákon, aztáa u arcra fektette a fösalyt, minden éraéata kaivány-lokármögűtt én kisajlőn át eltűnt ■ágban akart küafasni, de s Iipaginkk hatást utai Diána siettem, as arcosa égett, körülöttem pisa-a temitail Miamin csepegő váratoktól rsmelta szegtek aa emberek. Kitéptem, én is as oltár mö A fojíó kenánétien pártkon keraaltftl,isméi eBtti kia sjtáa. A homályos, hasasatotyoaó vég*-anaaá a pmfmnek Inom illatát MeJ-lböl ide haOataaott rövid könnyed iépéseinek kopo testambeo kíváncsian kerestem gása. á legutolsó ájtó, kát aá| wemHal kaik aa éa saép isaaerelisMmeL Olyan bCsskék paran- fltéara kissé megnyílott vékony boaaza aegárbon eaolóan lépkedett se atat lydők sorfala köaöa nökőtt kis asobából s lámpa viágaalotyóeéra; la is átturtsm a tflmegan. 6 a Márja-oltár lép- után becsapódott a leény háta mögött, utána mőjéo letárdsit. Arccal sok felém. MeletU agy 1 sokáig rezgett a zár erőa oaattaaása a eiiadkie. ssogori caókaigmá as akártakaró rútjait ^ Bteonynyal bűnei leioldását kéri agy lotd Hogyan, as fctea agyformán magháHgiija arind mirsilistal, gyónni mibetmt, aai máat kereshet kettőjük imáját f Ez a vén bOnöa könyöriélenOl ő, mint magayigváat egy minorita ceiiájákan. Lassan haladt az idá. Ka. maglapelva a U melleit türelemmel vártam, mikor nymk ajkéi as ajtó. ElbatároetaaL hogy s^nliiw öt Mag kell szólítanom. Ha lanom kell e csókos ajkak zengzetes szavát Merészség, sőt annál is Mbk az mit team akarok, éa mégteszem. — Magam elé képzeltem sudár szép dákját, amint agy ké> nyaloMa zső yébea maga eéá marad, én otf heve* rak lábainál, lázas homlokomról efanodtja vikeay ujjaival a szétzilált kajfűrtflkat aztán laasan előre hajol, mig ajkai agy mmvedelyni csókban Ionnak őasae enyémmel Pattanva t.*dnlt • sárban a kelen Szivem tt-aaorult, ereztem mint ezaiad vetem agyam Mik visszafojtott lélakaaMal ágyetaa Megnyílt aa sjtft, aM a leány jöU, da kseMI keze ben lartá aa atáea jövő aaavaatas. Baaqgia gyorsan baaaékek, mozdulatlanul odsswrnltam a falhoz,dénem vskattamkimnraikm Nemimmel tő ara megálltak a homátyfaaa és a leány kesév rallineriával megbillenté lejét és eávángvn asákm ayajtá aikAt Egy pillanatra igykaatvadt alakjaá. Valamelyik osUábál ardeabk ha^ok lalrlfc^ át, arra ssátrebkaetek. A leány s följáró ajtóéból vmzzafordolva, esé» kot dobolt kasával a lamsstw faiá, ki ott áll a. megvíilágíMI láfie ajtajába*, Én káromkodva ott állam kettőjük kénatt Rohanva, siettem végig a falakból Hátad* mm gatta torkomat A i leány etÉ ál kkn aa eteán,^ toty wé taüáré % csőjén, Aaaan csengett kíem kesében ss esőst páae... Mohón saámkUaatfa, manevi Fenn ■ turoa)kaa koogtait a karaagnk, bes« u oltárok eiön tjtskoaaa iiáébuilik a ||| a herülletei, koldag smbersk... 1 Xsgy-Kanissa, vasárnap Islásossu állítják — u sntlazemll Izmust élőee-gi lette. Ámde igen jól India Tsslle, aki éppen-•dggol n«n #oll liberális, hogy ha nagyobb belső megrázkódásokat al akar kerülni, minden egyes osstrák ssoolslis és nsmssti áramlaiol Ügyelembe kall vennit\'l azoknak hébe-bóba nolena volena sgjr-egy mórnál odadobnia Ulóda, a klerikális ibleütígü beroeg Windiachgráii aki lelkében msgundotodoU ai egyes pártok divergáló és leg-többnyire önző érdekei küzdelmének látásától, hivatalát hamar letelte és általánosan éeareveha-tóré tette muál a vágy sgy erós kés alán, mely valahogy tartós rendet hoazon Ausstris zkéthaza-dosott állapotaiba. Gról Badenit szemelték ki arra. hogy s nehéz problémát megoldja és egy aegoishsló parlamenti többség alkotása állal rendezeti ée normális vlsaonyokat létesítsen Ausztria politikai életében. Gróf Bsdeni, kii a korona szinte ioriátlaa bitslms támogat, tényleg vsa késssel és hajthatatlan következetességgel látott hozzá, hogy a vele szemben emelt lela datnsk megteleljen és a belpolitika v esetésé ben bisooyos állandóságot teremtsen, smi elengedhetetlen előleltélele legyen egy Qdvös és hagznoe Idrvényhosáai működésnek. Buzgóségnak és öezints törekvésnek gróf Bsdeni nem volt hijá vsl, hogy a kitűzőit hazafias célt elérje. Ha es nem sikertlll neki és hs erélyes akarata követ-ksstében, bogy sz ország belsejében mindenáron koasaolidálja s politikai vissonyoks\', Aosstris ma . elyan parlamtnli harcok ssiolere, amelyekhez foghatót Európa egyetlen parlamentjében sem lehetett látni és smelyek kell bogy minden tsatrák hazafi szívé! mély bánattal löllsék el; aiad-n tárgyilagos ssemléló, aki igazsázosan akar ítélni, nem ót fogja hibáztatni, hanem Aosstris szomorú politikai visionyait és soha ki nem egyeztethető nemzetiségeinek aspirációit. (iról Bsdeni ásta telt egyebet, mint hogy némileg eleget lelt agy esámra nézve jelentékeny nemzetiség bizonyos tényleg jogosult igényeinek, a nélkül, hogy es állal valamely máz nemzetisége, mely hosssu ideig ugyan, de ténylegee jogát nélkül dominált, as által magát tetemesen megrövidítve érzi ée eddig elfoglalt hslalmi ál-lásánsk fentartása végett a kormány ellen élethalálharcot visel, amely kormány mas oldalról, melynél viszont vitás és sz állam érdekeivel nem igen koogruáló szociális elvekről van ssó, minién nem talál elegendő támogatásra, — akkor alapossá el lehet ugysn rontani gróf Bsdeni és a kormány kedvéi sz eredménytelen, küzdelem folytatásához és lemondásra lehet kéaysserileoi á kabinetet, de ami szülén következik, azért caak azok leesnek lelelőeok, akik a Badeni-ka* blnet ellen lolytaloil elkeseredett ellenségeskedésük által s parlamenti működést megbénították ée éppen most, mikor a kiegyezés kérdését Ausztria beteges politikai állapotai kövstkestében folytonosan növekvő befolyásnak örvendező Magyarországgal eldönteni kell, minden egyeiértő sljárásl lehetetlenné leesnek. Magyarorsság már a küllőid szemében is kesd a monarchia egyedüli mértékadó tényezőjeképen érváoyesülni, mialatt részvéttel tekintenek a reiehsrsihbsn folyó nyomorúságos színjátékra. A helyzet rendkívül komor és vigasstslsn, annak samnoru következményei szinte belélbatsllanok. Most azonban mindeneknek szeme segítséget keresve, 0 Felségére tekint, aki ép most érkezeti vissaa Budapestről. 0 lelsége jelenléte a világító paat ebben a vigasstalaa helyzetben,J amely eaapán ast az sgy reményt enged! meg, bogy a eséssár. mint mindig, agy most a legnehezebb viszonyok köst is meg fogja találni a helyes mag-Oldást Ausztria javára. Lsgffbh ideje is. — Így tejezi be a „Pesler Gorrápondenz" kösleménye befejező részében emNtetl osztrák parlamentért na érdekes lejiegeté-aaét, — legfőbb ideje ia, begy a mostsni tstjss-ségg-l tsrthslstisn állapotnak gyorsan vet- Zala 81. szám <4. lap.) 17718/1887, A várat házából. ■1*4támémf. Zalamegy* TekiaMee Hlalga^alási bizntlságs lolyó évi sseptomber ké lé-án tartott ülésében kásott léKVkbl Ml. ssáma végsésévsl as egye> a*s és kösvetett adók, valamim as saek módiára beszedendő s*yébb állami bévateléask bshsjtasi sredaéayét kielégiiövek asm lalálvia, — Nsgy Eaalssa váméra aésvs as 1861. évi éó. t. e. 81. |-a értelmében a felelősséget kimondotta ; -eeea kimoodott felalőaségaek mlal a város, adat pedig as sgyss sdósó polgárokra aebeseM aa-lyos kövstkssményslrs vsló tekintetből felhívatnak Nagv-£snlsaa város adéeé polgárai, hogy sgjál, jóllallogott érdekükből foljrólag adótarto-sásukst folyó évi november hé folyamáé a városi adóhivataláaál beflsemi anaylvsl is iakább törekedjenek, mert ellenkező eselbeo ellenük a leg-salgorabb behajtási mód fog alkalmasásba vétstai. Nsgy-Ksnissán, 1897. é«l november hé f-ón. A várast laaáes. LENGYEL LAJOb b. po\'gármesser. NEU ALBERT ellenőr HÍREK. Személyi hírek KMutidr Győző vezérőrnagy magánügyben néhány napot városunkban töltött. — Városunkban időzik jelenleg dr. Philippsohn Márton hirne-vea történetíró, a.brüsselí egyetem volt tanára éa rektora dr. Neumann Ede főrabbi éa caaládja látogatására. — Kitüntetés- ö frlaége a király Héjas Pál csurgói evang. református főgimnáziumi tanárnak, a tanügy terén szerzeit érdemet elismeréseül a koronás arany trdmhmsütt adományozta. - — A péwl plipék. ó felsége, péosi püspökké ÉtUftf Ssmasl esstsrgo<ni kanonokul, a prímás iraos-igsagatéját nevezte ki. A régen üresedésben Alt püspöki székre különféle koa-bináoziók alapján sokféle jelöltet emlegettek a beavatottaknak láimaai akarók. KssJsiben komolyaa jelölték Fmtknii Vilmos dr. cs. püspök, asoaban neki Imtalmss ellenjelöltje volt dr. 8tMÍn*r Fülöp, akit magaaabb helye ken pártfogoltak. Kllöoöeeo most sgy aszfsadsje dr. Steiaer püepökaak péc-i püspökké való kise-vesistése majdnem fcevégsett tény volt. Kineves-tetése elmaradásának\'oka lesiekább aa volt, hagy a msgysr kömény asm akarta, hogy a püspökökét nagyobb jövsdelen kedvéért rsadassrsasa állasakat eaerélgeseék, mert már eőbbi esetekben Ipolyi, Bchlanch és Bsade püspökök átbelyeeó-sehor a római Carjja a miatt a kormánynál ó\'áat is emeli. Het^yey püspök kiss^eztetéee mindenütt a legnagyebb meglepetéet ke tatle, a azt tisaiáa a prímás belolyáaéaak és akarstáaak inlsjdonitják. r tiSMég. ÜMfftr Artbur a „Fonciere" biztosító társaság nagykanizsai löügynökségénak ti\'káre 1. hó é-én házasságot kötött Mtuchatuktr Laura klzssszonynysl Nagy-Kanizsán. — Eakfv*. Buriti Mátyás brádí fűszer és vs«kereakedö f, hó 8 án esküdön örök hűsége* 7ois Gizella ki"Ssssonynsk, Tass 8lmoo kedves Isányánsk. A lénye* nászmenet á magán fogatok hosszú soráai vooalt ss anysköayvi hivatalba, hol Iwgyel L <ioa helyettes anyaköryw vssstö végezte nsgy közönség jelenlétében e polgári esketést- Innen a saép menet egyeneeen n plébánís tempfomha hajtatott, hnl s |ó barátok éa ismerősök iür sanylrs IB szaporodtak, kogy az if|u pár alig jmhsioit az oltár elé Horváth Honor szí -ferenersndü áldoz* r áldotta eg az uj frigyei, Ná«sok voltak a meayssezoay rés\'éröl: Boytnrudtr Józsefje m*nysa«aony réeséröl: Barit* János kereskedő (N. A iádról) ; aáseasesonyok : Bogmrititr Jóasslaé és Annás Autalné; kos«ora»leáoyok; Taas Jsnks, May Mariska é* Barlts Tsrks kUasssoayok vőfélyek: flsaásnfi Géza (A. Lsndva), Matím Károly és Jaada Károly. — CsMlmal vIgatasak A Cszlno vigalom-rendssősége, mely a mult működésére nagy msgslégsdfsssi tekinthet vissza, újból msgaUkult. A bizottság elnökévé nagy MrtylMIÜSéggel is mét tJ>*nrpaugtr L»o, uikáTrá pedig dr. As-smósry Mér választatott. A bizottság már folyó hé Síén actióba Is lép, ameuaylben esen napon rendes! sz első műsoros thea-estélyl. Meghívók agy ezen, mint a többi házi estélyekre kízáróla-goaan a tagok közt küldetnek szét, de ezeknek nemesek jogában, hsnem kötelességében 1 áll miaél több vendégről gondoskodni, kik igen ssi- láttalaak. 1117. november hó 7-én — Isr. nérgylet zsarut ma délután S-4t órakor kazdődik a kasmnd nagy termében. — ■iMUste-rl Iskelalátegalé. A vállán- éa közoktatásügyi miniszter a csáktornyai állami tanítóképső intézethez iakolalátogatóvá Dtssí Lajost nevezte ki 1897)8. tanítási évre. — Aa alaélsadvsl msadélam. A képviselőház nyolcadik biráló-bizottaága, Fut Lajos elnöklete alatt tartott, csütörtöki ülésében a megtartó-1 vizagálsl alapján folytatólagos tárgyalás rlá vette Mtrtotukf Endre, as efaé Imimi ker. megvátasztott képviselőnek kérvénynyel megtámadott választási ügyéi. A kérvényezők képviseletében Nsgy Dezső ügyvéd, a válssstás védőjeként Semadsm Sái.dor ügyvéd jelent meg. Az elnök bejelentette, bogy a választás második védőis, flaydin Károly visszalépett. Bqeienlette továbbá u elnök, hogy a Zmtoanten György és társai Izgalásl hönűgyére vonatkozó iratokat a nsgyksni-asal törvényszék bekérvén, ö aaokat beküldte a ennélfogva ssok nincsenek a vizsgálsli iratok köst Nagy Dezső indítványára a bizottság a largyslást elbalasslota sddig, mig ezeket sz ha. tokát besssrsik. — árstás ssrimkirkea Ez a esoda pedig aam a Mifas tájékén seett meg. ksaem Zala ■sgyéken, a sümegi sovány M\'abea. A jégeső slverte aaaek idsjéa Molnár Jéaoa árpa vetóaét Aratás aiáa a gasda sanaasl lötszámoiia löldjét, akkor a jégtől kivert ssemek a tőidbe kerüllek, aemeakára kikeltek e ssa olysn ssép sttrá árpevetée kallsnuik e«t, kegy leMsi aa alsót. A szemek már érett k éa • Mt fstysmáa Molnár keeaát Ing uibói s levágja a suaodik lermást ia. Bsámit vagy It mátsraásss ssép ós liasta árpára. — Cf/lfkms vé. iUjtr (Káda-í) János sümegi lakóé együtt élt ipával Kectu Istvánnal Aa órsg Kocsisnak aam valami jé! folyt dolga vejénél, mert as durva leik fi ember vall, vele roasel bánit E miatt fenyegette, bogy a házát, kis sző qét leányának adja s aanalkuzss aseg aaeg angtr arra aa Idörr, amit néki íren ólaié enged. Msjey félt, hogy apósa beváltja iramelánét s boga annak elejéi vegye, szörnyű Mlogra kstárosig el maa^t. Egy eete érissült arról, begy as üre-khH kál a ssöMMmo, éjiéikor atáaa m«et fel-bontotté a s-uppietőt, bemáesaii a hajlékba a as mt alvó óráét megfojtotta. Májeraek leéays gyanút táplált, nagy Öregapja we israászets* halállal mail ki. Ki is fejezte abbeli gyaaejat apja slőt, hogy aHghaaem aa Öregnek leéays, Agne«, étette mag ét. Májer hegy Isáayát slbalf-gátlássá, bevsllotts néki. kegy I lej»la meg aa öreget, de kallgaeeen a dologról, mert öt ie meg-fojtja. A leány két évaál tovább, hallgatolt. A mlal hetekben a>oobaa a vároahásán slbsasélta a dolgot, s aa ügy v\'gre a eimegl )ár*sbíróság elé került. Kováee hamvait e napokban skszba-mattak ksttsági közegek talenlátéber. A kallót fölboucolták, de aa srtfasskns halál nyom alt már asm lehetett, rsita megél lapítani. — An aj Hgélysgylst A Nagy-kamatai TakaHkfénttér rést. lénaséf állal alspilatt ÖHugUynt-tMtwtktui folyó hé 4-óa, tknsfamgtr Lipót tűr. keronk. laaáwoe, ss anya tatásat slaaae, elaöklése alaU tartotta meg aUkaló közgyűlései. Aa igaaaalósag követkesöles alakalt mag: dr. IMf Uyats elnök, Uafnr Ulaaaa Klek slalnók ; ifaaaatítéfi tapk: Ctéíérf Ádám, dr. Prmm Hadolt, Jbsól Pál, II\'. Ftmdhaftr Jánsst, OrtoJnd Hssrik, Halma Frigyes, Istiir Mátyás, dr. Mspor Psrenea, MmaSUn L«jos, Msaser Igaáes, tmmftU Jóe-ef, dr. Mukmkilé Jakab, Mura Rleksrd, SméJmapr Lásaló. Stírtíaf Sándor, strtm Tivadar, Trifamamr Gys^, JWhssáts Lajos. FdMffM Uinháfi fcyeáM sdfssKsWsé: DtnS Béla, Ireearr Lajos é* Rumlttf Ernő. — A befUetések a nagy-k«aisaai takarékpénsiér helyiségében esskóssedók. As staö keásetés ifoeember bó 7-én less. — A kasaik, zszáaségl láalalfast keheiében feanálló „Grorgikon kör" folyó bé 8-án tartotta első rendes Hakttésé\'. Ifaármann Sándor HL éves hallgató szettel a „hásl állatok okszerű takaraáayozéaéról" tartott szabad előadást. Hasai szólottak Borim Lipót, OU Aurél é< Matatta Jsaos 111, svm hsltgaiók. Végül Caaki Béla taaár indltványárs e\'Cndóssk jegy-sököayvllag kössönst asavaztatatt. !»;,!■ UH 111. Nagy-Kanieaa vaaárnap — iraUlU TM|kw*>Mt Es volt gaii „ZALA* aovambar 44kl aaámában annak a hb-kösleménvnek, melyben ii van, bogy Autóit*, a Faíik át Antalét cég bellanja egy indái gvakorookot tettleg bántalmazott. Aaalaloe ar ezeeeélyesso eljön sserkeeatöségflnkbe 4a kijelentette, bogy a közleményben foglaltak nem lelelnek meg minden tekintetben a valóságnak, másrészt nem elég büan tűntetik föl a történteket. Nivezeleaen kijelentette, bogy mikor ö (Aazlalos) aa tilet köré ceoportoeult tanulókat lelasólilotta, bogy tmenjenek a dolgokra 4a na álldogáljanak ott, miat a la cárok •* ex után vlaaxament űiletébe a annak ajtaját ia betette. Egy irodai gyakornok aiooban (ki köríkl-belfll 17-18 évea lehetett) lölnyitotta as fiatal ajtaját áa llt nem reprodukál-ható káromkodásokkal s a mellalt sértó, kibivó szavakkal inzultálta Aastáloet és lormálissn provokálta, bogy nyúljon ő-bozzá, ha mar. Erre követkesatt ba a tettlegeeeég. — Elisoferí ast,; hogy a még ennek megtörténte után is éktelen szavakat kiabáló, ssinte d&höngö fiatalemberrel izemben löksólitptta as éppen közelben álló reu-dórt, bogy kiaérje ba a kap.tányságboz; majd fi is utána megy éa előadja panaszát; da nem azokkal a szavakkal, amik abban a biikftsie ményben vannak. As A szavai esek voltak: ., Viffi sst a fickót a kapitány <Ayko*; majd éa it mindjárt mefpat!" — Szívesen belyt adtunk Asztalos ur ama bemondásának, bogy melyik leletei meg teljesen a? valóságnak, azt aam ö, aem mi, hasam az arra hivatottkir. bíróság fogja, eldönteni, — hova már miat as s mull számunkban ia jelestflk, as figy kerül. — ErMasatl temaUAmyat Örömmel értesülünk, hogy a í&ldmivelés-Ogyi mk. minister városunk SáQktttjét Kién Károly besztercebányai mk. erdész erdőmér-nököt néhai Káin Károly helybeli ügy v. fiát, az erdei rasut-, hid- és viz építészet, az erdők kihasználásának módja és eszközei, végűi a vadpatakok szabályoxsának tanulmányozására egy évig tartó külföldi tanulmányi útra küldte ki. Káán útja, mint értesülünk, Elzász-Lotharingia, Badeni-nagyhercegség, Wür-tenberg, Svejc, Bajorország, Szász or, szág, továbbá Tirol, Stajorocscág, Karinthia Alsó- éa Fekö-Auaxtria és Csehország ta nulságos tájain vezet, s a jövö őszön fog véget érni — Igy rejtélyes alak Egy felette érdeke* aiiataaeilái kórftaaek most a hivatalos rendőri kóxISaybaa. Valami Eóher Alfréd aavfi eabarról raa saó, a ki asáltébeo*bosasá ban miadaa varos ari házban bemo\'átkozik éa a aava otáa nagy szerényen oda bigyessli a ■lovag\' esimet, eaaakfvfll pedig ágy aegy hirfi berlini ktayvkindó cég IgyaSkáaak mondja magát éa hoiaai hangsa<o« ciaaü lóremlvekra gyűjt elfifi-eeléeakat, A kfiaali váraaokbaat iáayee sikerrel operait a tovag ar: igea jelsaéksay előfizeté-i dijakat gytjUttt éa as már aagfoo régen volt éa kHalaaetgtrül láthatólag msgfaledksaatt, mert aa eMaatfik máig |ia várják a ritaag drága ,mtvst*. így kátaéfteleaM MalhaH; bogy Kóber Alfréd lovag ar aaaláaokat kövst sL A rendőrség mályawa ese nmei tartja a rittert. - Brmmll anlfc*. Október 55-án Nagyr Kanizaa VI—Vi{ kerületi legelőéről a caikűe elől egy drb. 2 áa léi éves attrfce-esdrfi, (homlo Zak 89. seá*. (§. lap.) Törvényszék. Végtárgyalások éa ItáletMrdotéeek: 1897. M Mféftler ki Ur*. Idegen\' iogó dolog asAadékoa megrongáláaának vélaégával vádolt Rebernik Mihály a társai bte-ügyében véglárgyaks. Felmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos taati sértés vé\'séga miatt vádolt Hegedűs György bfln-figyében végtárgyaka. Megvesztegetée vétségével vádolt Károly János bűnügyében végtárgyaka. Halált okosott aulyoa laatkártée bűntettével vá> dőlt Nóvák Astai bflnügyébeu HL kir. ítélethir detéa 1897. éri ssumbtr ll-árt. Halált okosott aulyoa leatieértéa bünteUe, illetve kóanyQ lesiisártés végaégéval vádolt Svekcs György a teái bűnügyében végtárgyaláa. Sulyoa taatkértéa a halált okozott aalyoa testi sértés bfintattévalvádolt Szekovecz Imre bűnügyében ítélethirdetés 1897. nsaamtar 124s. Zsarolás vétaégéval vádolt Iváncsics Márk a társai bün ügyében végtárgyaláa. KERESKEDELEM. ▲ U«rtrlU|<» (s. i) A kartel a nagytőke vállalatainak sző. vatkeséss a fogyasztó vagy a termelő eben. As osztrák kormány msgtak ta as útját, bogy a kart elibe egyesAM vállalatokat magraadssabá-lyozsa, s törvényjavaslatot kéasilatt ezek ellen. A Javaakt megoko\'áaában elmondja, hogy tulajdon képpen nem k csuda, éa a prémiumokkal és egyéb á kmi kedvezményekkel dolgoió iparoste lapek ellen leilásad a nagyközönaeg, meg a tar-meló, mikor lálja, hogy esek a vállalatok nem elégszenek mag aa állami szubvenció egész listájával hanem a mellett még as árak eladási árát megálkpodásaaertlag emelik, a nyerstermékek vásárié*! árát pedig megálkpodáanariUag leezorilják. Ezt as oastrák kormány baléita, de a mienk még mindig babos. Vagyis nem habos, hanem a habozás intézményében folyamodva, megkérdezi a hossza kótélra ereeztett kamarák véleményét, a mlg ezek bossáfognak, a hónapok multán mag-nyilatkoznak, addig a kormányzás terhe máz miniszer vállát lógja nyomoi, a az ismét ráér elretni az idókósben beérkezett kamarai éa testületi jeientéesket, a más akpon indítani meg a kérdezősködést. így azután romélbetjfik, bogy a kartelek boV dogau fognak taoyéaabetai tovább, az állam vállalatai — mini ma k — tovább k részt lógnak venni a kartalakban, a eukorgyárosok saabra kaják vágni a prémiumot éa ludja isteu, micsoda más, még számukra külön lel találandó kedvezményeket, a a mellett vígan lógják emelni a cukor álét és lessoriUsi a cukorrépa árat, a e re a mintára a nagytőke iáaaaa vállalatai fányaaan be fogják reodeaai üzemüket, s virágosai lógnak óriási igaagatói fiaetéeek éa hkaaporodott osztalékok mellett. Mindez a magyar konaáoy jóvol taból é< a magyar kóaóaaég tőreiméből. ..--------|— De mégsemf A ssakegyaaAlatak már slkaadták kán caillaggaL orrán fehér lolt) kanca csikó el tfriyslásaikat a msgaaólaltak a fontos kérdéa 1897. aovambar hó 74a.. ayiktkosnék, jó aMro illiliallllk a ta%( as|Ét apró laalaMikaak. Ilyenkor kihajaak a Boaásyiak, Halvam-Deutechok, Szirmai Artar, Samu éa baráijak Matkkovtaa Sándor r. h. t t a aaabad kereekedalam lőlkaat bajaoka, a ki aam vasai észre, hogy a kartal ertkabb prntaáctó, miat a véd vám. Moadaonnk aam ka« tslán, hagy hatvaai Hatvani-Deutach cukorgyáros, a ki tahát a aa* korkart élnél, mint iagakó van érdakah% hogy Hoaányi ur a makmknrtel, mag a páiinkaknrtal titkárja éa briaó \'larrenóf. a hogy aándisáhial as araknak vagy aa inga, vagy a gallérja valamelyik kart el. Da hát annál t-rmáaseáeeefcK Ingy fik nyüst-kosnak a kérdésben. Boaányi ar magkat rá aknák as oaatrák konaány magatartásán, Hogy mart aa osztrák kormány a cukorgyárosok eértniosait turbálni. A kormány arra vatfi, hagy prémiumot adjunk, mart attól himfc a réaaséuyea. ét a kartelekhez már semmi ktka. A magyar karaa> kedeimi caaraokbaa Hatvaat-Deataoh Sándor al-oök lésével azakoaztályi lláet tartottak, a sasa Szirmai Artar alóadó kMajtatta. hogy a ari riaao-ayaiak a kart alt őrvéoyt el aem tlrtk. De a kar-I alt örvénynek inlajdoniépeal célja sioca, mert aa ágyfiakll és lemmsrt eljárásra való agyaaléal hajlam oly erős, hogy agy lapaastall aamaatgaada aaartm, ha aam kiirtat ugy Inaié vagy trónt alakjában törtáoaák az agjiaflás. As oraságos kereakedeimi éd jparnaarank Mat-ktories Sándor *, k U rtagkléoával tartotta ülését, mriyn Glückstbai Snmn dr. tarjaartatáa aló inditrányái, mely aaoa alapesik, hogy a kar-talek a saab«dveraaay okoata gairiaaági kjatlea-aégnek szükaégee korrektivumni. matt a termelés (ogyasstás közötti éa gyakran gazdasági kn-smskri vezető aráaytakaaóg megmfintstásárs al* kalmas eszközül bésonyakak. Termettet aa, bogy a nyilatkozatok mind agyért elmfiek a azért szinte OrDmmil látjuk agy-agy debreceni kereakedrimi iparkaamráaak Ifiggetkn érzelmű, öntadatoe hkaűkksát a kartell-gaadál* kodáa ellen. Miod«iaaatra reméljtk, hogy a gazdasági egyesületek k meg tagnak nyilatkoani a kárdáabao, a hogy a karmkedelmi kormány aam kas agyadal a kartelhősők agyoldala lafonaáol*-jára atalva. futott. Felkérik a becsületes meglaklót, ki annak boká éról tudna csak lehritagoaUst adni, jelentkeznék a reodörkspitányi hivatalnál, hol a tulajdonos állal Uló jutalomban részééül. — Talált araaygyfirg. Nov. hó 1 én a rom. kath. temetőben agy kövea arany-gyűrfit talállak. Felhívják a káros Ml, hogy ezen gyfirfil — mint igazoló tulajdonát — a rnodörkapitányi hivatalnál, Uvntaka órák akit vagya ál. — Aa imtllymrajálék aM kmaása\' fanank tiastslt slvst kö»Onségének b. figysUét feUű.jnk Törők A. és Taraa badapaeti eé« hink-tésáre, akik m. k. sssb. oaatályeonjegyek elára aitáaávnl mag latiak kkva. Eaaa aarriáték a m. kk. kormány MIgyslak akát áli és mindenkinek ajánljak, hogy a bkalommhl fardnljon Törők A. éa Társa Maknwitókhaa Bmkpaataa. ben. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a kartal a lo-gyasstykat, tehát Magyarország tizenkét éa \'él millió lakósát károeitja, egynéhány termelő mond jak 20—60—100 ember javára. Jól tudjuk, hogy nap nap után a legnagyobb aytivanoasággal tárgyalnak éa ujaágolnak magukról a cukorkartri, a vaakarteL a patrókumkarul, pálinkások kart alja, a n kartelek véglaka aura, aaa ly minden agyaa logyaaaláei okkal kűlön-kOlöo drágít meg ei éhae éa as évben igaaán ínséges népnek. fis ima I A megkérdeaelt egyesfiietek aarbaa nyilatkoztak a karteltörvéoy aíia, a kartelek vi-ragsáaa érdekében, la mért történik «? Ez aaért történik, mart saokása már u a magyar embernek, hogy ha látja k a veaeedel-ami, Illata magmoadulai/t inkább elviseli a sora oaapáaát, miat hogy anavát fökaaejjs a aaját érdekében. Ellanban a kartelmek mQkOdaak áa nyilatkoa-nak. hogy miélőll u igazi kfiavékartov Táika dekalkk. Nagy slaikllillsitp akadt fövároaban a moll aapakkaa agy kaa érdekéé ktványosaágnak, a mikor k a IX. ka* rtUatí elüljáróeág alul kiállít hslysn Maalham Oiöa magtereik., a kir. kfiajagvel jikatétia épp figy mki a amit ót haeoak tdOiaakáhaa as or* ■ságban éa aa oaatrák hiradalam tnrtkión elhelyezel t bkomáayi mngaaakréayaMl al aam adstt magvnkat égstietíe el. A felhalmozott nngy tfiassgból Maaapó lángok rövid félóra alatt kflajagrafiilag killlmia asng-állapított 896. 000 eaaaasg febnyhnkerti én virág* magot 18460 Irinyi értékben eménaiattak fal. Nagy slhntáronaa asfiks4gna ahhnr, bogy ily ánakl magvak, mslysk IngangyabÉ réam m4g értékesíthetők volnának, da a vavfkDaflaafat aam slágitanék ki, oly mértókbaa mint Maathasr fák magvakiól magánokra vannak, neon móánn magasmmitkaaaaak, máaróaat aaeakaa magayag utasai asnlgálhnt sssn példa a Manthasr kk mngm vásárió vidéki kOsónségnsk, mart trljaaaa bktna Inhst sbbss, hagy aaakk legtöbb tsr-aaésfi fria magot kap, aamy magtgy la|ainaiaaág mint konnm iskimatáhaa mm4aaknr isi váiakosáaaak, aaslysi a katiásntas aég a Maa hnar.féts msgvakhoa Jogfal Iga. HlTéaykrawláál klaérktak. alkali A meetrnégea trágynlékkkal vágásit gyakorlati irányú trágyánkat kkérktak oálja k» hagy jóvedilmnafl e a MmáMk aa ilklfi gaadaefigkaa A Mveisl megállapHéaáaál a kg»«hb gaaáa alt jár sl, hogy a niiiskk immlnikklil ártéáábót kvnnjn a trágyáaáa kfilteágeél a a lennmaradó Oaaneget inkinti Ikniajáeiltlimaat. Nagy-KaniaM vasárnap Zala. 89. Mám (• lap.) 188T. november hA W0 |i a Mailéi iiiMi igaa sok mIM hibás, ■art a aKrt|)i hatáM aaai esak agy - d« kM bárom ém is kiteljed; a igy atókatását U «gye-faMte ball tmH, bon jíveéelaMtifleége poatoaaa SMttlIspithstó Isgysa. As Mid ifi kisértékeket büonyitják, bon °««k a ohilisaletrom éa kéosav ammoniak baiMa fariad oaupén agy lm, allaabaa a többi trágyák nevexetesen a toMfor M kábám trágyák batMa ifibb éns terjed. a ki«érl«(i állomás a* 1804 év fiaién s«uper-farai*io<ott talajokra voaatkosólag kérte M 188frbaa aa adaiokat ások atöbatáMt bírálandó Mg. Baérkssstl 26 UeérteteeOtAl adat; a 86 kMrlai kfixll 14 esetben kfivetkeiett teái után kalátto*. A 14 Ml kéxil 8 esetben sbsofate semmi utóhatás Mm matatkototi; 4 eeetbee csekély isrméstAbbfal matat koaott, 9 eaatbea asonbsn 60484 kf. termés röbblet matstkoiotl. öamevstvs «o*l már a második év termés öbS-latét m alM é» termés tAbbietéyel kitűnik, bogy a mely <MbM ax sl*ö évben volt nagy a ter-méetöbblet a aásodik évben a minimumra re-dakálédoit aa, aliaabM minél osekélyebb volt a farméit többlet aa sleö évben, aaaál jeles\'éks nysbb a máaodik érben, a mely kísérleti eredmény igen nagy borderejfi dolog, a mennyiben bisiooit bennOsket arról, hogy a mennyiben sM-rssság miatt as a hinteti esnperloasfát sa elad évben nem a^ja mag a kai A teméetöbbfaiot, meglógja sdsni a második évben. Igen jeleotékray volt továbbá % asnperfosslát atóhatáss burgonyánál a kot agy evetben 8888 kg. volt n termés öbblet. Kgyéb nö\'ényeknel is mindenütt matalkotoit tennéstöbblet, esekrAI asooban oly kis asáma adattal rendeltetik at álfamás, Nyakból végérvényes kövsikesteWst alig lakét vonni, ugy átsaik asoaban, bogy a tengerinél xemmi nemű műtrágyával lármás-többletet nam lakat eredményezni. A rétirégyásási kieéretek móbaiésti figyelembe vévs,jkiroond|S aa allomá*, bogy a Thomas<alak alkalmasán* első sorban aa afcysgtelaju réiskea lakat igaa jövedelme»ö. A káli fosxfét utókai áss] is oly leletitekeny volt, bogy a második év terméstöbblete as alsó év deficitjét jAvedelemmét .váltoltatta. Bisonyo", bogy ugy a Thomasealek, mist a kilitosafál utóhatáaa legalébb két évre terjed* A kísér Isi ékből kitűnik tavibbá u is, kogy a tőseges réteken a műtrágyák a;kslm»sása célsserl agy a termés menyisége, de kivált aaaak minőségére való tekintettel. A sadlí irágyáxási kísérletek utóhatását illa* töleg kilOnik : 1/. bogy as sgyagtalajokon a mfltrágyabstá*a nam mntatkou oly általánosan és nembeötlöen mint a homok talajokon. 9/. hogy a lossfor,-niirogén-és kálium trágyával a homoki siAlök tarméae jelenlékenyen tokoa-haio anélkfll, hogy a must csukortanalms lényeges viltosáM sienvedne, 8/. kogy a toaafor és kálium trágya bstésa a máaodik évre is kiterjed M ka a »slctromtrágyét megisMieijük, a tarmás akárhányszor nagyobb miat as elAsA évben. Kivonat a mvgysróvári nAvénytermeléni kísérleti állomás 1896*ik évi jelesléaébAl. termés nem saámitva aa 60 kgmoa aluli termés tAbb\'etet II kísérlet kbOl 11 esetbea volt Jefan-ékenyebb- 60-100 kg. kfiaAR volt a tarmésttbblet I eeetbes, 100-800 kg, kösAtt 4 esatban, 200 felll 8 eestbsa, a legnagyobb termés többlet pedif 686 kg. Tolt, a mely kMIssMy ast biso-nyitjs, kogy mig homokulsjokon sa a esnporfoei-fátnak egymagába tralo slkslma>ása megtelelő leka>. A stapeHoaalát M kainit együttesen alksl-ma*»a, vagyis a káiitoaetát j trágya a saalssa-\'Srmést ssiatén a legtóhb esetben lokosis Aa • msIM asagsaSMsM maisa_ Mék M k»)M«> Hliklt raMa Mnb MMMIsv* " termés aaoobsn 20 e<et kösfll csak 8 eset ben lokosta jalatékeayabban, miért is aa állomás vélsméaye sisrint a hélifoastát alkalmssésátó! essk aa esetben várható sikár, ha a ifildirigyá-sással kombináltatik. Kivánst a magyar-ovárí nSvénytermaléai kisérleti állopáa 1896-iki é»köny^ébAl. Igaa érdekasak továbbá a burgonyával végsett mbtrágyásási kísértetek. E fejeset elején as állossás megjegyii, hogy as omágban a bar gonya átlag termések sokkalts csekélyebbek mint a mekkorák haiai vimonyaiak kOsAtt lehetnének. A oseké\'y átlsg termésnek okai: a degaarráll veitAgumA, a talajok tápaaysg sie-géaységa éa kianyoa müvelés, s hogy a burgonya féleség-váítoaistáiával, ax eddini dega neralt burgonyának jobbal való helyettesitéaéval, a termének tatamesaa htkoihsiók. As a\'ábhi burgonya lerméai kísérletek kAsép-kötött talajon oly n>ó4oo végas\'enek, hogy as elsfi parcella trágyásstlanul maradt, a 2-ik ka-p->tt 100 kg. sxuperfoasfstot, a 8 Ik 100 k|. »«-pertoasfátot M 40 kg. «hilisaláiromoi. A beér késett jaiaatéaak kö/ll 80 kísérlet adata volt la<hsasoálhslA. Kaek kbaél a ssuper-toMlát 18 esetben lokosta a termés többletet 96-1886 kgrsmma1. i A ssuperfosilat és ebiliMlélrommmal trágyá sott paroellén 80 kOiIU 16 euftben s<olgál<attsk 67-t>«9| kr termés többletet, tehát a cbiliaalét. rom jelentékeny tnérvbkn hoisá járni a térné* többlet fokoiásého/. Annak dacára ott a hol fri«a istálló trágyába f»tik a burgonyát jAvedal-mesöbb leu kat boldapként 146-160 kg. eaa-pertossféiot ogymsgábu alatóratni. KötfiU talajon ssintM több irányban végeite-tett termelési kiaérletiil) Itt a siap\'rfoufát bgymagéban aUalaasva 10 aMt kOsfil 16 ben okoats a terméét 184-1788 kgrammal. L Szuperfoss fát és gillisaléirommsl is ellátott lábla 84 aMt (Asül 24 esetben fokosta a lerakat, csapta egysxer limétarmáaeán alul. A ssuperfossfst kélit|kgyéval alkalmaxva 80 kísérlet kösül 19 eeetkeíi inkosta a termést 184-6814 kgrammal. . £u« adatokból tafaát ki Bnik as, kogy a hsVmáll műtrágyák maidegyike tokosta a tar-\' mást, bár a talaj éa sfcyéb helyi víssoayokhoi mérten khlAnbAiOleg. )As eredmények annyira ÖMevégAk, hogy egyiki trágyátási mádnak Mm nyajtkaid elAny, mién is cssk aa adott via*o-nyok kösAtt esiköxlendö kisérle\'ekkel lehetséges megállapítani, bogy me%ik trégyáaási mód jobb. NYiLTTfiR. ás a rsvalbao kiaMltakért saa villát fclillulgn r»al*ra-aalgasat 10 krtél I bt H krl| aM. MM — Jipial-, cklul, a s. 1, a Mniakk ala-ráittUl is MMM, a. a. fakata, hUt a Maaa Msaasasss ssifassS « krtél lé Mat B Mg MtaHaMal Maa. aikaa, Mskéaott aiitá-éti éaaaasH atk (aiatacr MO kSMMal M atgM 1000 Ms és atatSaattal atk a aylili árakat paalaUr> la vlaaialinsakéaM aaUUtfa la atatékal pAatafordaltáral kM: ■aaaikau 0. (aa. ktr. aér aaálHU) aalfaastgMal lértakM — í\'áléba ataaaM lavsMus 10 kraa és tavalM lakra I kraa kéljrag ngaaslaaéé. — Macjar ajaHaa aumlillaak paaMsa altsMIaiaalL l c ^XOXVÖlOX^ kellbres ize watt U6Y ftmT ASZTALI VlZ ftt LMIKKABB niKT ftitmtt ti iVUlf A Negy-Kanltaén kephetót Pauk Jakmb, éa Klela éa Fcwrlkofer J. arakaál Laptulajdonoa M kiadó hcnkIi r (i i« á r. éa birgaayatrágyátáal klaér letek. Ismerete* dol ig, hogy M ósei gabona termését aa egymsgábea alkalmuoit lesaiortrágya sok-asor igen jelentéksaysn képes lokoaai, különösen I akkor ka a talaj aem larloaik a tipikus homok talajok köxé, sem aem aagyoa ttVaeges, hanem akár istálótrégyásás akár pillangós virásnak tar neealé-s folytán elegendő nitrogént tartalmas. A iom bistoMbbaa éa nagyobb mártákben saokta a mondott CMtakbea a tantor trágyát meghálálni a butánál is, mikéat ast a magyar óvári a6-Ténytermeiéai kisérleti állomás eddigi kísérletei biiooyitjak. A 1396 ávben nsuperfosiláttál ross alá, rsak kevée helyen eeskótöllateU kísérlet, ág is több-ayire kornak tslajoa. ben kísérletekből kitűnik sleó sorban, bogy a saaperloeafái nemcsak mag, de löbbayire a ssalmsteraést is jelMté-keoyebben lokotsa. 80 kísérlet kösül 18 eaetben ▼olt akgyobb a smIm terméé éa pedig 9 esetben 14 kareMitel, 8 eaatbea 1-4, 4 epeiben « 10 kernaffat 9 eaatbea 9*8 máaaáral, 1 esetben M mátaévai vett több a malma, a mely ktrllméay világosáé megcáfolja aaon bitet, kogy a antper toaxtát osak a stom tinaésk fckoita- A IRODALOM. 4 srssy-, 18 eriel-árM •• és Mmsrá sMás^ * A MátjM Diák 4*lakk asáaa Is kéMgMmsé tatai, bsgjr as MMartat ss Imám élstsask kéMt a Málvés Diák s Wgrlgakk 4a UfUrUlaaaabb. Kétasar wnyll a)tyt agy MvagM Is képskM, MA kánMmá* vtg skég ; saMlttlaasytra váhaealss, kegy mMs msééiiM Alakjainak iiiéiMilgi, ilia0iak sskméga sktaáHs kisfa* méeyslaak tarka<ága. tsláassvsiáask gsséapéga alyaa veaaé arft kfaaa, mint ss s kaaa-karaM karrikatara- H aéasM-inasgtráaié, a aalyak alatraaél rajaalók Isllákél kartlssh ki. Mfaésa aaiakaa agy kafcfa aatt vtg siMaélM ajajt A Máljáa Diák Ily kértlaéajsk kksltt valéaégaa csaléél lap, s aaljbaa a ssaléé mfaésa tagja talál askl vslé, kad«aa dolgot. A Atyás Diák agyat. Isi s lagolMbb élelap fa, M alMaatM éraag; Mptflvtt smk 1 At 10 kr. A klsáéklfsUl (Badapast, Ssiksatyas* atea I aaáa) Mvssss kllé aautviayaaáaat, M saMat sMgkansik. ne bánm év sllM ágjskMaség alat a Afkraala^téhcaéta, arra kaséit bsgy MM agy klM sevsllát s^sk kL A 10—IMrta kMMsk, a aaljr lé Urasai Iával Lss éévaH UayvlMsm kséM kinn ksyékaa. Mg m év Mysmáa «h agilisai, Hslsté Oaatry laas a olaa éa kértAaltl kasa \'albasaélM kf tsrtilaisal A asveBtt »HJ\'tssa iMlilss, a »vfaM aafflseskM JsMt mag. Tlagys - mist s kM sMs Is ■aHjs — aeéNa kanikaa, amsgyar kMpssHálys MstthS vm mHM. *gy kIMask Mása 1 6t 10 kr Ma-Aa éfa. ftsséM é|jakat Utam as át sinmkll KMg lakássmra (BaysgM TI., lágy /éasseM l/t Méssfal I) ktliML A i Kwizda-féle RESTIT UT10HSFLU10 elHaslissi t Aa.a msM MtiHi, a malylyal | vaVfM .trsiksik"sjm.MtilaisWasvsnsklMmM ss. és k. ktr siM aMvti levakssk. I aaMk M t ki 40 kr. W év éfa aév. Málékba1 vsfaMat kstsssl fa gslgé\' aagyskk tstáNékkss * ksisMIstM HHM srWMitések sHtt és stás srésNMI ; viklá áetamséétsk, résÉilÉsik, u k SMSVSéa* a aéa Ily MaMMM ) kés Mi VfcMtttttlé MésH ■éeyskra Msmttássé Tamék s Maékkl ilHigpi IgpMt l vétaMI . ksMMMs kliaMal: Kwi*+f* ■esHImHaailil MIlliliMaVW" ■■■K, lé latéi t Karol, gyógyaiartár Komauburgban ssitrák-Mgyar sa fa k. sévart siéM t». kfayyKaniaaa wiánnp f, 4. ■•▼•aritor IMn kesdödik m \' ÍM m klr. iMMatamott OSZTÁLYSORSJATÉK I. •mUlyiaali hiaáM 100.000 re jegy, 50.000 nyeremény, lHIHJllt »y*em4ey Zala 99. mkm. (7 lap.) 1997 1,000,000 korona lllMt t 900 000,400.000,200 000,89 100.000 90 000,80.000,70.000,1960000 kor. la %y tevAM; wliita 8 Mm* alatt • eaxtáiykaa 19 100,000 kar. laaa kla«malva Krxltli nn|m> inl UrnaM(t«( : Qtfa 6írt, ifítt 3tt,MfíáílH50lr,ijéűJ5ir. MagnaáeMeeket kárfak iMM éa mvmbWt 11-lka (kaaia kaaáate aWM) M1. d Tirsa éfk Séjiesl, Jia-krt f. kkléenl. i KlfA|«a4* —— HefraaMM bárca. Török A. és Társa uraknak ■ adapaal, Táaal-k«r«l 4/P. I aaalálf Ciaraf-Mla KELETI RÓZSATEJ 11 (OrlMtoUMkt Maai—llik) •1/ aaglaylBa alá, UmU, tftloa arcbőrt mm, m|/ Mai >4i Mar állal »l b«m éiUf; ki* tkal ka tán atefMt, aaapll, ikmlnt, t.S»a«ka (MJIiaan) talrtrS* ara a a Ur trtaéM llaaiákalaartfa allaa, ■nntiUII a aárga »«ay barna araMlat a egjrartat alkalaM ali<ii la.iráaara. lm 1 ál m a a—a aa kraj«*r. ■ Ilna m>m --- UvalalM kr. matt Ügytii kSMaal. ---I*.. intáátálráayayal miiiakf (A Mlktágltlia iml töriandá. ■aáák te kaMMtoér : ikka]/:----- Kaira l Ottfny*féU TANNINGENE a legfőbb kipróbált ártalaatlaa HAJFESTÖSZEE haj a asakáJ, valaaiat a—Illik háttéri, aaljak a IHH/Mrtlá bMn, már rgjaatrl baaaaálaáaál la agÓM Milmi Tlauaajrarik aaoa klfcgáelalae, kim aafka, barna rin laketa ItiatMiiie aaint, aataljljel anglMtláa alóli UrUk a aalr aaa ff**\' való ■oaáaaál, m a gteArdfhaa Mag mm hkal in I MIO kr. Ttrráa/eaaa vádéit. UlklUMaraáaaM ■»gtlMgálá a valódi ■liiSaágk* kaykalá AKTOM J. 0ZEBNT XVll., Carl UMastraeea 8. teáját kát) Walftiik gattt 8. ■ailMiaa áfa poatal atáaválalM 1 Raktár a\' MMH I ^irinutajmkl WíeyaiM agfM la gj IgJ mii itiükm ka ikm. aa törIk jAziip a uau a ru lyóg/iaaráMakaAI. F Irak tár Unáwaa : Klraka KearM CeraJ-Carte Elek: Gráf WÜly. kaar K. srágf\'MaáM ayógyaaaráM, Imi- OOOOOOOO QOOOOOOOO . kaftaiMr la ■ ••• c—• iüisiiii i i í í1 itejff ?!! n g nifa !{Illa ni■}w A\\ |i a co Iflil3 r íf s fiíhji: Ifi 3 \\ll\\S f \'CD | $ mJ\\ « i IHMWII8IWIH88 BM ■■ Ur. —a. r.|*léh iwwmia veiben Egy millió korona. a m Ur. srafr. O\'rtályíOftjártk főelárusitója BÜOAPE8T Ki rrpcjú-ut 20. u. A megrendeléseket potiat utánvétellel eaxköslöm e ax flaaaeg portantalránynyal rágj ajánlóit Utálbt tó bekflldheiő. A birataloa tarral minden megrendeléahes ingyen mátokra éa a aoreoJáai jrgjtéket a kutdi */dw rtfytdnn sinden feissólitáa nélkül b. címére küldöm Saireakedjék magrendeléaeit mielőbb kottám, mini e tortjtfytk eladátaitml mfbitotl /MárutiUkot küldeni. Blkarf 14a, lp«t, Kerrpaalml •©. . lafjobb éa Uceicaébb Vag fi lífTi í.aaar A n9| kiObtiíéae csupán fo( vag7 a^Ttnel nem lll|K|B a fognak tiastitAaára. Shbes telette aaakaé(ea re In miféle lef-Haatlti —ar haasnálaU. MT Iladta9lt kaphatta. OOOOOC OO OOOOOOOOOOOJ Ricliter wt Bar|ooy-Paia-Eipf ller Linlmatii Capalol oomp. faaa kiwaea llilmr tflaatilH m ■art Már tfkk mat V ém éa áltat btéhMÖláatkTt la ralúdl Hnrrrmj Paa fryalVtr, i ataeraea alatt, mm titkoa eaw, kaaaM ImI aéf n bájtajtkabea aaa UUaa kktoj Mai 40kr, 70kr.a ÍM.11igiikan ártaa i ééi 111 mLam kéaalatkáa vaa; fi rak tár: BBB gjégiMtiaMÉI adagaaan. «a» Tkaáriáa alkalaaátiü laaa éralM t*hk kiaakkártáH aMaart vaa tn|8ljMMrd9vk aóűkl aiat aaa wtUk aaa 1KXTO P.A9aam.aailr.aart imurnr. Nifj-Kuün* Taaémap Padlótok Károly Brf >mw Ur», aarkaatyi la *4véMaiir«IMtyár: TUI kw. Mmm-Mh I aa. UJltir M IrWi IT kW, timi llll 4 M, > hlfrlU IftliHil HMk«. AjtaUi n|li nirtaáaja, a bidanwtkia •Uf.rdi\'.í ianta tiatl ■tb. kari, űrkutyák, nlaaiat mr»*k-kardok la riié Miamiért! további nktáraa eaakia «ÍaM o\'w-yItí MnmüMl Átutal tlaalt, laaéayi •Ifi kiatytk *k •nrtankiuU elkkik UrtoUak Upa ii}«yalkik lifjü la Unmm. ilfeyrtk raoéiUnU Una aMfltai UaU, kataaai cikktk no rlvAfaUuraltirSI lofyia. 111-6 Csodálatos eredmény, napló, tlastátlan arc bór, sárga tolok atb, feltétlenül alítanak Bergmann liliomtej-szappan Cmaaaaa éa tanatal Dmttku naponkénti baaanálatánál. r^r*—^ éwaltauai «• kiaHMtl Krtlaer Djafa isldtbtn Mmg ■liliiéa IM 8 Gyümölcsfák, díszfák és cserjék, £ K f — n csokrok koszorúk x i | JANDA KAROLY S X ■IkarUauél W x N.-KANIZSÁN. * 5 ---— * X Jjjagysék éa kiltiéfritéiik b érmen tv a meg X X küldetnek . X H I - 6 808 Tárlrat-cim: Jaaéa X*tf Kaniaaa XXXXXXXXXXXXXiXXXXXXXXXXXXX Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-KanixsAiL KflH Rendkívül érdekes nyilatkozatoxat kaptunk 82 „ASBESTMalpbélés hasznostágáról az ország KM jjpS minden réazéból. Bizonyára érdekelni fogja önt, ha mutatónak közlünk néhányat: Sr R«t7*a "TP »a<» mak Baéaprtaa. iaafcii liaaaf, a atptrári takarikpkaaur ^fflf fe— mX ar aiakaéalali klpud MMiHalfkmakkil, ft^jfe \' " "*** jjRB jO « kt«* a^éri. -Irt nél^a* adélM* . IllÍTtli^i- kM k-^k—a « kililit alatt tapaartall iMaytka*: killiam uka .apa*AakaatM «»■««■ . alJMaa, kaff_a Wfc mt Jirt. .o nyókfrétMI a HMik a kmmOi -T*S7 V^T* 08 ■Mélán, alat WMaMw mdaéayikrt doktor ar a lékttiik Di|iakiaü lao Kft* ... n aa tadMlrin knal rhnarll aalnt kWilialf ilanndt* Rví BaiUpMt, 1897. Mptako Ma. s kiMua a kéntkaaé UtU te: S* ■jW, B.aay Ita.i ina. Upinll. TtataM ina I Aa oshtst btlétü citők kitinSeknek — ,1 ■nméilt la kawailalki n* AM «al|MMi b. P CM HM. ■AfafrfetaUa. a kbélé pUMata, mmm jé kWiit Utasait; uh na ty I iTl, jffj J £BL a UrtUaaika* Írja: Mfma ayi«aét tanai, adatka ad ilikmk kMlt PB ~~*J ». , U-J V ^.LJ- \'j ,ta Aakwl áiltolpak Mgmmtm Wrálaak ^daa Haaa. Kdw wtf "laian kaién! I ydrily ü*f- ^g HfiR bizonyultak, snlardan és J*• M^uantl, > kiilü oéikaáayt hf.l.n>k.a MM. « «a. koMatu" j ijialoaCalk-4aiat Bárln, ISIT. mft 1». * a> ■•laév l É—l t üttM. c K rok, hupsxühI mindt* lábfájásom, »i«>ilki»l Aaéal MhU WékiitokM a __fing SHü \' • \' \' ■ MkWk kdat i ktn*knlfeii IHk i I ■ Wfi ^ .T^ ilkiltnl k—aifc, m Aiküt talp- fffi . , ■______kUM; i )iria kiaajrakk ki kiü.a.wkk nlt, Mtt \' Irji __( ■ {Ml ugy, hogy — MU ktsum — lábbajom nHa aimiri téliét.* \' .knr Na«raaMakiUit 7-SMMatUtyliifakaalk I Jí KS lat ia ital aaa ejn aMftoiüa mkr ét \' cWf" Wlf nki BiaOi éléatl twaarikk, atdwjfci étHtm b- SgfjU m „mm ínMi jóslást rum igényű. k-tit nk. M \\ stm, kistől avs ILÍ^ ^ - ^^ r^^A^aajm flANá ^^ __« atkaa Mirtta aaaoak a lákaa m> toaaét. Jár ^ BSfl . . .. _ . _. kua Bialfea aa atiaa litwln Jéükiar MfM| B\\4g fSm ... J- *** I4tW *~WI nlaa m*i, italiéi altot 1 itHiiliM wf ffig aSg Dánoson, 18qv. utpUmbtr i7-én. HrOtaa, ntM hja: ,ua wart wérié*\' SRS Ijf Iifikn »n> nillkiMia WUafaréiik talja •(- VaDar Itaarf agyar fkdl m. ttL laMaa «t SíT Mi H..UU kttm Iraitl iil tuti addaaaa akkw, aldta Tlat»adilik Mi. , , HM Min, aldéi libaan Mrfcaadajkidia, nakati fHMta MkataannéiM ityaka^k ataMi m* M tJC UMiiUti t«M kilfüliitl, andkiUl ulV\' uirt i lymlilnkt • ailykn m Aakaal Wf |CMÉ _____ ricfc Malnatik. íhb aéfr l> dia aaaakaa, koty vtaMü Mi rtaa na, kliilil i dduMllaik él a K 1 WEKSRLE SANDOR. Aikwmlikllht MpikM Mk, Ma . UMdU lya- lyirUaak-" •w kari a^kllli. na acaal llikajnki adyak ilObb a —— i HH TS dp4k«l »i«duk aaa klaaaaakéafaMaalt na kitt eirattaanllit %aál kaéiaiati eaetiaé art WV Bka \' knéaaaa, aart aj Mlatllaláya Aakaal kalfUliH l^a i Brja * .VtadM ln( araik, U Mbmb mtrnfi akar, ^ Unl apA kaaafca Idaail.Al- k^Ul^én] il.piili|7lfI■ .|4.IkatoI tdn. ar* + , «*«•«, ltt7 Uf. IM. ulátaAayakal.* " " A«»E»T i.lpWHIé. Caak ■UúítCI aollett. M Vela8Mekaek 88-48 aa. taa. 18 Irt. plija i.ao Irt, SytnMkikatk 88-84 aa. !■«. 8 IH pArJa M ke. |Í m MT Kapható az első magyar ASfcEST-áru gyárnál Wk \'nff e»WiaWá8 kyttMatk Bpétl, VI. ker. Ktlr-elM 18. a ItH riannillffi Lmilitr-*- m %4f Kísirólagos elárutitók Hagy-Kaniitán: Welaa IaMer ur éa Pellák Jétaaf ur. IMgBOlWroMKgSM^^ Mi BMi WBWMBMIiWIiioWB^ Nyomatott Fiaah«l Fülöp laptolajdoooan&l Nagy-Kanitaán 1897. ___: .________ bizonyultak, szilárdan és puhán ji Stivts tanácsát ki szőni Nyomatott Fiaobel Fülöp laptolajdoooanál Nagy-Kanitaán 1897, 90 rfiAin. .Nagy-Kanizsa, 1897. november hó 11-én. XXIV. évfolyan TtMiUftt\'lH IhM nw MajltM kiat i. a 4—t tn kM. ZALA IltMInMi T>in»i IpIM i n«M MN* Kuónumm ÍUI i |ft« ént It Imu (« ín - t* Politikai és vegyes tartalmú lap. JJ^L kMfy Megjelenik N -Kanlain hetenklnt kétszer: vuánap és csütörtököm. mm mm SáatotM «■ télik nMtL ■r*in Ax»: XO kzajcsái. Felelős szerkesztő: IliLAT IÍNDOB. ■ pintér filitiiit ie ht. ilialit« MriiMlltai mitnU Vi«M »Ulf A delegációk \\ vazzák meg. Ezt a visSzás és kényelmetlen az eredménynyel megelégszik annyival is inkább, minthogy egyúttal Dipauli indítványát is valószínűleg elfogadják, aki törvényhozási utón kívánja rendezni a nyelvkérdést. Ha az ellenzék megelégedettaégét illető békés feltevésében Badeni nem csalatkozik, akkor a provizórium elfogadását november , , M . . xípE^vesketöséget ma már kizártnak lehet venni, ő felsége három a delegációknak megbízható éapozitir gróf Golacborazky külügyminiszterhez, yu) ^ provizóriumban. Bánfiy éa gróf Badeni mmazterdnökókhöz ^ >082trák minisztereln3k javaiUl4t csak intfett, L éri november tóára BécsbeL^ olvu4lban fogldl4k ugyin d , egybehívta a két állam \'delegációit. Autagitották) h % má8odik 0,„. magyar delegác.0 elnökévé előreláthatólag. , elfogadásig még sok viszon- aKKOr a Drovizonum riItKriluaMl novranjor írói Szapáry Gyulát fonák megvá asztanii , . „ ^. . , . .. Mllor a provizonura eiiogaaasai novenrow gro. pary vjmm mj tagságon kell átesnie a javaslatnak, de a j64ig Auaztriáben is biztosra lehet veoüL E hirt javult viszonyok eledének keU delegációk tárgyalásai számára szükségig ^ M „ be nem következik a, tartanunk, mert a delegációk, mint a két esetén alapnak el kellett fogadni az osztrák L, ^ okokból nem lehet akadály a parlament kifolyása, függetlenül és bizonyos«parlament többségén* azt a kifejezett ^^ raüködé8ére nézve> a djp. mértékben önállóan táigyalnak ugyan közös szándékát is, mely szerint ac változatlanul ||om4ci4rt| fe a hadseregről igy vagy természetű ügyeket, mégis annyira kizáró-1 kész megszavazni az egyévi provizóriumot. gondoskodni kell éa ezeket as tag az ületO parlament alapján állnak, hogy De ennek dacára nincs kizárva a le^|Sméey«ket nem lehet bizonytalanig** adekgéciók egybehivásának tényét egy-jaég, hogy az obstruéló kisebbségi »leenni. Caak az a kérdés, vájjon az oaetrák magában is a konzervatív belső fejlődéshez osztrák reichsr-thban el lehet hallgattatni: p,H»mentárizmus alkalmas-e még r íeW éa a -provizóriumot a delegációk öeezeüléee L^ njy u ^^^^ ,4. ^ való lépésnek kell tekinteni Irreleváns és a delegációk müködéeéro csekély fontosságú az, váljon megállapitot ján kell e majd Ausztriában eijárni ? előtt végleg megszavazták. Mint ugyanit teljesen megbízható lóriik-e a kulcsot vagy sem, mely szerint a írásból értesülünk, ^róf Badeni a nyelvren-közös hadsereg és a díplomacia részére j delet egy részét vissfcazándékozik vonni, megszavazott összegek a két állam köetlAz osztrák miniaztereinöfc ki fogja jelenteni (elosztandók letwek. Néhány nappal ez- a parlamentben, hogy a vitás nyelvrendelet előtt még arról volt\' szó, és a lehetőség (caak a vegyeanyelvü kerületekre érvényes,; j^JJJJJJ^* JJJJ ^ nem * volt kizárva, hogy a kvótaarányt míg a tisztán német és tisztán cseh kerü utólag fogják megállapítani és hogy a [letekre nézve hatályon kivfll helyezik, közös Eladásokat gak általánosságban sza & nAnlaű ül n i n irapiStmoi iguyuiUHg. Mikor a nagykanizsai községi kknlteték a megüresedett eiemi-népiskoiai igazgatói álba tár ózta, hogy pályázatot hirdet, mi tdjea megnyugvásáéi fogadtuk az iskolaszék határozatát, mivel Alapos a kilátás, hogy az ellenzék ezzel!nem láttunk abban, nem is akartunk látni A „ZALA" tárcája. VtlágwMmaáel*. A spiritiszták lapjából, a (Rejtelmes Vtlág«-ból már egy ízben közöltünk cikket melyet olvasóink nagy érdeklődésed fogadtak. Ez úttal egy olyan cikket közlünk a nevezett újságból, melyben — a spiritiszták szerint — világraszóló fdfÖdözést tárgyal a szellemek világából A spiritizmus diadalának napja dérkezelt Minden jel erre mutat A kétkedők óriási tábora nemsokára meg fog térni, aaaki sem kétakedbetik többé a lélek létaaéeében, a a túlvilági életben. Amerikában agytáiszik megtalálták erre a teljes bizonyítékot Bizonyítékok eidig k voltak, melyek oly két-•égtakoaé tették a apinthmaa valódiságát, mint a mily bizonyos a aap éa as égitestek létezése, éa aank mozgásának a törvényei. De mig a cetf-kgtarati igazságokban senkinek sem jutott eszébe kételkedni, bár asek sem kézzelfoghatók, addig a fárifliw igazaágsi közprédáéi róttak dobra a hitetlenségnek ás "az ekognttaág ganyotódUáeil Mindez egy csapásra BMgváhoak ezeotoL A ki nem roaazhiszemOleg közeledett a apkitk körébe, as elegendő biaoayeágot találhatott as eddigi nyilváaakaokbaa is. Hiszen i egészen rendes dolog, hogy a médiumok sokkal i magasabb loku intelligenciával képesek nyilatkozni, mint a milyennel niráak. A józan kritika rlőtt már az k elég kbetetl, mert ast még csak al lehet képzelni, bogy összebeszélés alapján valami csaló, a ki médiumnak adta ki magát, előre betárolt válaaaokat ad biaonyoe események falót, a melyről a hallgató ast hkzi, hogy csak ő blr tudomással, meg aa általa Idéztetni kért aaellem. Oa az már teljes lehetetlen, hogy egy hiányos iskoUzoltságu médium, néha egy köasorau falusi leánygyermek bölcseleti vitákban legyen képes réast venni, oly válaestékoe nyelven, a minőt 6 életében sohasem hallott és mag sem ért As ilyen eaetak százszor éa százszor ismétlőd tek, a rosszhiszemű kételkedők aaonban arra caak a fejüket rázták, vállukat vonogatták, a ast moodiák: a dolog különöa ugyan, de a természetes magyarázat lehetősége nincs kizárva ragyk nem hitték, bogy a médium által a meg* idézett szellem beszél, hanem inkább a médium máskBiöaben rejtve maradt magasabb képességeinek éa műveltségének lehetőségét vitatták Akadt olyan elfogult éa a^gálalkodott ember is, aki kisérletképen as elhalt atyja szelleméhez intéztetett kérdéseket, oly dolgokra vonatkozólag, melyekről mások mit sem tudhattak S midőn a rákai megjött, a kérdező a megdöbbenéstől szólni sem tudott ugyan, lé sápadt éa néha még remegni k kezded - de csakhamar összeszedte azután mt-gtt; gondolkozott a régre mtgnyagodoti abban, bogy a médium bizonyosan réletknül laiátta ei rele aaemban aa iaaaatl As ilyen emberekkel, kik a saját tulajdon édes atyjuk szellemének sem hinnék, c«kugyan aekéa rolt boldogulni, la ezek okozták a spiritiaaaaa tanainak a legtöbb bajt éa hátiaaaamdáat, Ml as áltatok kitalált nyakatekert rabaikta árrekat éa áiböks cáioklokat akarjwtmtk á közönség közt, ét eMk nyomában aa a tárta hit kaeéatt gyökeret varai, bogy a apkkkato nyiíránukaokM csak a könnyenhivők tartják igazaimak, akcaaoty kritikai elmék aHaabaa ki tadaak rajtuk tapL Az alábbi kóakaaéay, mtlytt agy Amtrtkábel a mull hó véfta haaaérkaaett bonltáinak tett-tett lapunk szerkaastöséféhtL ast hkaalk véfét fogja vetni eteknek a különböző Mateknak ét bírálatoknak, melyekkel a apirftizmust eddig BMg-támadni Jogoaultnak érezte magát, minden laáat-ka ember. A éeleéem anéhf A New Torkbaa megjelenő „Pfogreesir Thlnkar-simd apkitkate lapbea gyakran taláhnk közleményeket, melyek arról adaak hírt, hogy ktló*. bósO seancsokon a szellemek trwwtáe át taél-laltak meg. Mindezeket felBlmuIja a bostoni telefon mediwt» mr. Hutcblnson Adám, a kgoaodáktoaabb tehetségű médiám bizonyára, ki rakba a főidőn járt Mr. Hutcfiíhaon úgyszólván caak agy hónap előtt lépett M egészen nyiháaoaea, da érek éta R^f,6ER fiiuifürti; szappan es iliatszergyAros egyedüli ALT é8 BÓHM, NAGY-KANIZSÁN. Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. - Különlegességek: IjHoétit fogpép, Flatume 4e Pralríee ii&ppaa Violette de Ptnti Illat, e t. b. Naf) -Kanisaa o-ülflrtók máit, mini u igaigatói állások betöltésére vonatkosó miniszteri rendeletnek szigorú, betűszerinti * betartását. Kétségtelen ugyan, bogy est az állást be lebetelt volna tölteni olyképpen is, hogy az iskolaszék egyszerűen megbízta volna as intését igazgatásával a tanítótestületnek valamelyik arravaló tagját; de ha már külön szervezett igazgatói állást akart létesíteni, a pályázati hirdetés kibocsátása egészen rendjén volt Mindamellett ebhea a dologhoz különböző kombinációk fűződtek s tényleg sokkal nagyobb hullámokat vert fel a közönségben és sokkal nagyobb izgalmat okozott magában a tanitó-testület-ben is, mint ha az állás betöltése egyszerű megbízatás utján tőrtént volna. A pályázati határidő november 10-ikén lejárt s a pályázatnak körül-belül ismert eredménye utan most már a kérdés körűi felverődött hullámok és a tanitó-testület izgalmai immár meglehetősen elsimultak. Az iskolaszéknek nem lehetett s bizonyára nem is volt célja a tanintézet élére — ha a már itt működött és arravaló tanítók is pályáznak az állásért — idegen egyént állitani. Az pedig most már tény, hogy a nagykanizsai tanítótestület néhány törekvő tagja pályázott az igazgatóságra s ezek kőzött van Rácity György is, ki rz idő szerint mint helyettes-igazgató vezeti a tanintézet ügyeit. Az iskolaszéknek tehát módjában ieu a tantestület pályázó tagjai közöl oly egyént választani, kinek rátermettségét már ngy is előzőleg mintegy dokumentálta azzal a rendelkezésével, hogy őt sz igazgatói teendők végzésével megbízta. Mi teljes bizalommal nézünk most már a választás elé. Hisszük, hogy .az iskolaszék méltányosan gondolkodó éa érezőLUgjai mindnyájan készséggel ajándékozzák meg bizalmukkal Nagy-Kanizsa város tanügyének veterán, • buzgó munkását, ki már negyvenkét éven át szakadatlanul e város népoktatásának hatalmas arányokban fejlődőit intézményéhez hordta a köveket Ez a becsületes, kitartó tanügyi munkás valóban megérdemli, bogy negyvenkétévi munkásságára rátegyék a bizalom és elismerés Zala ft. Mám. (»■ lap.) 1807. november bő II-tn babérát és verejtékezése alkonyán megaranyozzák lelkét aszal a tudattal, hogy a tanügy agg harcosát nem mindenütt afále érdempénzzel ás rongyos köpönyeggel bocsátják eL hátuy György megválasztását megnyugvással ragadja majd a közönség is, mag a tanítótestület is. Mellette és vele bizonyára odaadással folytatják munkájokat a tanítótestület tagjai, mert a reá ruházott bizalomban egyúttal a tanítótestület reputációjának megóvását, megbecsülését is fölismerik. Ellenben az ő mellőzése bizonyára kesetü visszahatást, a tanítói ambíció nagyfokú lelohadását okozná az egész tanítótestületben. Na, de erre a fenforgó között gondolni sem akarunk; mert ennek már csak föltevésével is megsértenők azt a bizalmat, melylyel az iskolaszék méltányos sága iránt viseltetünk. Vármegyénk virilista bizottsági tagjai 1898-ban. A vármegyei igazoló választmány október hó 37-én tartott ülésén egybeállította as 1898 ik évre a vármegye legtöbb adófizető bizottsági tagjainak névsorát, amely névjegyzék ellen a vármegyei állandó bíráló választmányhoz a feiebbesések november hó 16-ig adhatók be. As igasoió választmány által egybeállított névsor a köveikeső: Gróf Festetics Tassilló, gróf Festetics Jenő, | Ebeospanger Lipót, Rozmanith Richárd gróf, Zichy I Ágoston, Halóig Cyprian, báró Harkányi Károly, [Inkey László, Tarányi Ferenc, Kohn Gáspár, KoOer István, Bsronyi Ede, Barooyi Benedek, linzer Béla, dr. Vizlendvay József, Péller Pál Takách Jenő, Klán Lipót, gróf Ballyány Ernő, Bogysy Málé, Oroszy József, gróf Battyány Ervin, Bogyay Istváo, Tőreky Aladár, Freisládfor Jenő, Somogyi Gyula, gróf Battyány Jósséf, Tamás I Ádám), Vizlendvay Sándor, Franki Samu, Cfomeot I Lipót, dr Cinder látván, Veieer Jóssef, Balaton I Jóssef, Landan Horác. báró Tréberssburg öyaia, I Saeotmihályi Dezső, Csesznék Jósaef, Som mer I Ignác, Lyka Sándor, Láaár József, dr Háry István, i Honerla Hermán, SÍdiy Dezső, Herteleody József, gróf Hngonnay Béla, Uertefendy Ferenc, Barcsa Lászlói* Dervsrics Imre, Bozzay Pál, Guimann Vilmos, Gulmann László, Golmaon Aladár, Gutmann ÖJön, Ollay Gujdó. Berg Bódog, Caertáa Károly, Moeaet Ferenc, dr. Szűkíts Nándor, báró Puléányl Gésa, Sebwars Gusztáv, Dakrtn Benő, dr. űyömórey Vioce, dr. Kiaeovetz Ignác, Zichy István, Bogaarieder József, Knortzer Frigyes Skuhlios Imre, Hirsohl Ede, Eperjeey Sándor\' Juaslae Izidor, Kemény Andor, Bapock Gyula) Leogysi Sándor, Hirachel Ármin, Grsaer Géza] Plibál Ferenc, Fábfánle* Károly, Id. Háczky Kálmán, Fürst Benedek, Fischer Láaaló, Szűcs Desső, dr. Arányi Gusztáv, Mslstlnezky Ferenc, Matiss Lajos, Dervarica János, Babóchay György, Pecek György, Heíachl Vencel, Neumann Miksa, Ceerlán László, Nasy Károly (Boldogta), Csendes József, Lőwinger íznác. Inkey Jóssef, Tafabér Kálmán, Csutor János, Vágner Károly, dr. Tuboly Gyula. dr. Sebwars Adolf. Kőnigmsyer János, flelyey Károly, Neumann Mór, Rosenleld Alajos, gróf Battyány Pál, dr. Kaieer Emil, Breor Barnái, Tbsasy .Imre, Bezerédy Lajos, Gréas Lajos, Makray Sándor, Táncos Lajos, Oszterhuber Lajos, körülmények L^iegler Kálmán, Leszner Ferenc, Steiner Ferenc, -—^ dr. Hauser János, Leezoer Samu, Szabó Imre, Skublícs Zsigmond, Erényi Ign-c, Hajós Mibály, Uch\'enstein Jenő, Botks János, Gráaer Béla, Oroesváry Gyula, Varglics Gusztáv, Gyöasőrey Gáspár, laoó Ferenc, Fischl Pál, Szabó Lajos, KfiJtey József, Schlésinier Sándor, Unger-Ulmane Elek, Bogyay Jenő, Szakmáry Józ-ef, Hősegeid Adolf, 8kublics István, Amon Jakab, 8kublica Gyula, Pollák József, Sebestyén Lajos Lichleostein Sándor, Hirsch Lipót, Berger Jakab, Kanfer Józael, Sebestyén József, ifj. Háekv Kálmán, Zerkovits Albert, Zerkovitz Lajos-IvánicsGyörgy, Belus Lajos, Sisrn I. Mór, Slern Sándor, Wollák Rezső, Baka Boldizsár, dr. Ssekeres József, Tbsasy Kristóf, Vidor Samu, Pollák Lázár. Haha József, Scbmiedl Em i, Baobrach Gyuls, Berényi Jenő, 8chers Hiehard, Mataasovicb Iván, Szűcs Zsigmond, dr. Ksie Antsl,\' Mild Mihály, Práger Béla, Strém Vilmos, Sirém Tódor, dr. Dunait Ferenc, Veiluer Jakab, Neumark Ignác, Herleieody Béla, dr. Berger Ignác, Nunkoviek Vilmos, Boaaásyl Ferenc, Riedl Ferenc, Hcberz Albert, Bezerédy Sándor, dr. Hoffmann László, Kis Pál, Kaastsr Sándor, Deák Mibály, Schűlz Sándor, BIau Lajos, Veiszbacker János, Neubeuer András, Skublícs Jenő, dr. Obersohn Mór, KroeeU János, Vekasr Adolf, Bezerédy László. Eitasr Tdpniiiiil, Ley József, Zatburecky Márton, Jnek Józse\', Botka László, Henc Antal, Leszner József, Fridnch Márkus, Eitner Sándor, Varga János, Ebenspaagsr Lso, Banefly Sándor, Varga Lajos, Imrey Antal, Grfabaum Ferenc, Friach Lipót, Beaedykt Ede, Maysr Salamon, Russách Károly, Farkas Gábor, Kiss Sándor, Hajík látván, Hajba Mibály, dr. Hanny Ödön, Horváth Károly, Handler Isiván, Thomka Endre, Ssássak Adoii, dr. Bárdió György, Somogyi Elek, dr, Huray István, Bogyay János, Preszburger Aladár, 8aommer Sándor, Tsvses István. Miltényl József, Stefsnees Jóssal. Deulsch Ferenc, Baranyay Ödön, Eising^r Henrik, Molnár Elek; Lőwy Adolf, Bubb Károly, Hegedűs Béa, kepeei magát, és saagántáranaágban már bosssabb idő óta elragadta mindasokat, kik e társsághoz -tartozni masntaéssá. Mar kía gyermek korában nyilvánultak erősen medinmiszUkua tsbslségsi, Mint kétéves gyermekét egyizben a gondatlan dajkája as ablak párkányára lelte s a gyermek a negyedik emeletről lezuhant a mélybe. Szülei kétségbeesve rohanlak utána, s el vofcak kAwfli™ * kgíszonyalosabb látványra, e helyeit szánban gysnsekűk teljesen ép állapotban, vígan nevetve jött velük szemben MNeiá a lépcsőn. Az Mcáa járókelők elbeszélték aztán a szűlők-nsk, hogy a kía Adám nem agy jutott a földre, sánt a szabadon eső tárgyak, hanem mintegy Ishegve, ami mindenkiben csodálatot keltái. A szülők legjobbban isodálkoslak ée nem 1 adták satuknak « rejtélyt megoldani. Később aég több ilyen réjlélyes eset is történt gyermekikkel. Öt éves karában például átag-reua a legszélesebb árkokat, melyek átugrása sgy jéI ugró lónak Is nagy feladat lett volna; agyaaaMaa aa időben már gyakran oy hangos kopogások halataaotuk a gyermek anohéjánsk a taiábsa, hogy Mhhi lamvtraí ara akartak vele együtt ahtdai. Héiévaa korában több mésedasr datoaa lodta magát tartam a levegőben, a főtd-Mi suntagy kát lábnyi ■sgaeságtiin, átért Is segy hír* hatott ah iiafÉI, éa aokaa járlak csodájárs. TVaévss kora mán azonban aa a képessége hirtelen abba aaaradt, de enaái hTalma aahkaa IgMáW ki heme* a aaslamikkel «aió kyüiánaiásáJt való k Bég v<>ll a kasét valamely tárgy faié tartania s as felemelkedeti, egyaser Boaion város polgár SMlerét emelte lel izékeslűl, oly korban, mikor a polgármester még négy annyit nyomott, mini a 1 kin Adám. 16 eves korában vall résst először egy saaa-jceban mint médium és 80 éves korában lette ast a tapeaztaialot, bogy a aeance-belyiaégbe húzott trombita az ő kezének közeledtére tel-smeikedelt és a kérdezőknek hangokat adott Es a rnu\'t évben történt. Hallgatóinak a véleménye azonban a bangók lieitaságál illetőleg nagyon mágneskxl Némelyek egész határozottsággal állllják, bogy ráősmerlek a hangokra, mások azt mondták, a trombita recsegése miatt nem lehet tisztán kivenni, bogy mikor ki beszél ? Ekkor haláiozta el magát Hotcbinson Adám,] bogy a telefonnal tesz kísérletet, ée kísérleteit sgy leijm éven át loiylatla, míg végre asntess-bee végén s nyilvánosság elé lépett vewk és fSIhitroU miaden fizikust és éfckuotecheiku-t, hogy jöjjenek és cáfolják mag mfúat ványai vsió-azerűeégéi, vagy pedig magyuázsák meg — ba tadják — természetien! ufoa. A teremben, hol előadását torija, nincs egyéb sgy Isisfonnál, meiy egy eMsismelvéayeo áll, a leiefoa két kagyiéja jó hoesau dróton benyúlik a sasks kösepén álló kis MStaüg. A kérdeaő as as ssslal aié űi a a k igy lókat a fMékaa tanai. A háta ssőgé áll esatáa mr. Hatohiaoon, s őket k<ilj>kii a sssnee tsgjsi kárMÜk, agy más kanét aeoraeas tartván Esatáa efeMéÜUk a seo- \' bál, melynek sjtaját előbb gondosan bezárták és lepecsételjék. Amiat s kérdező s ksgylót n fálebez tartja, tompa zagáa hallatszik benne, de midőn a médiám krseit a kagylók lóié emeli, a súgásba egésr érthető bangók kesdeaek vegyülni, később szavak is hsástaaa—k, melyek ráiilö rálássál szolgálnak a Alléit kérdésekre; volt már eset rá, hogy egáss mondatokat is haBoit a kérdező. 3 a legcsodálstos bb as egéesben sz, bogy ilt már aztán a hangokat egészen tisztán meglehetett különböztetni és még sem vek rá eset, bogy valaki eneefc hiánya miatt panaszkodott volna. Mindenki msgösmarts a hívott sseUemet a hangjáról. A fizika-tanárok, kiknek a kísérletet bemutatták, előbb arra a gondoláira jöttek, hogy a le-lefonvezetékbe valami tonográlkáisálák leket hsillssatve, s s váiaasbangok abból aaármasnsk. Ds Hutehinson megengedte a kafaiást aa asm talál\'sk agyebet, mint egy oedlUlorléie aserkasa -let, mafy másodnercenkinti lőbhasersserss áram-wsgsssfchást végnstl, s a Islsfonbsa a súgást iHidánis Hagy ss osdflaior okozta sajkái mi-Unt lemnek artikulált hangok? srre senki eddig ssayya réstől adni asm taML Mr. Hnlskiason még ebben as évben vagy » jövő év eiajéo ál fog jönni larépába. ás akkor talán «tha siti Magyarnrsnágnl is. IBndsnsastre ka aááig agy népm apWtisis bár sla-lapsslsn, mart Ustakisaua aaak sgy Uysn kár ai^klrásÉI saakta lifcgaáai, s a kai Byaa aiaas, eda nem megy d Mariul""\'1 fovol Nagfy-Kamsaa cafitnrtOk Dr. laoó János, herceg Ssulkovssky Viktor, Rtsenbírg Mór, Böchler Jakab, Uireckfeíd Sámuel, Gaál Ödön, Boacbán Qyuia, üaok Gyula, Moraodlnf Román, Kosenbeit Zsigmond, rloasser Ignác, Hoffmann Bála, tőry Miklós, Mojior Faraoo, Uubhaumer Oaakár, Grünhut Fülöp, Qrűnbol Alfréd, Grünhut Henrik, Hajmássy Ferenc, dr, BaoUik Fenne, Krauss laios, Imrsy V_ Osvald József, Staiaer Simoo, Farkas Jóskái, Herger Adolf, Wálinar Manó, Nusál Jáooa, dr. Dwk Zala >0. agám. \'(|. lap.i • ások végrehajtásának saot egyesek (elfogása, aam kösségek aulonomiája gátlólag nem állhal as aljába. Es még ralamllMÖl aincaenek liaslában a flumoiuk. es padig Fiaménak Magyarországból éa aáenl latrán koronájához váló tartozása éa Fiome lutoaomiájáoak hatásköre. Néhány tórrényaak Fáiméban leendő életbeléotetéoe miatt mo\'galmst Indítottak, mely alatl a pártok Fiume hossálarto záaál kéleégbe vonták, a zágrábi loriománygyü-lésbe akartak képriaalókal küldeni és ss erélyes Jó<sa(, Gyöfíty Jáooa, Gayer Lajoa. Bakó Uyula, rim<autasilásra, melybea a magyar kikötőváros Btau Láaár, Btau Mór, Sólyomr Lipót, Tolnayla magyar sajtó részéről részesült, aszal fenyege-Tivadar, Uucbwald Lipót, Voglar Józael, Nuzsi tódstek, bogy Magyarország eljátsza pozícióját Mátyás, Kondor Ferenc, Forintba Kálmán, Nagy I Fiúméban, népszerűtlen lesz és ha es egyszer József, Fosa Nándor, Lázár Ignác Sándor, Simoo megtörténik, akkor többé miről aem lehat jót Gábor, Mábaa Kálmán, Nagy Sándor, Kollár Ignác állni, volettli non fit injoria Fischer Pál, Marton Jóssei, Paachkec Miksa,! A kin haláasvároe as Adris partján batalmaaan Verteeay Iván, Séiiey Pál, Danneoberg Jakab,: terjeszkedik és nyújtózkodik, bogy megfélemlítse Weiaa Adolf, Raichanlald Gyula, Tóth Sándor, a magyar államot. Nem ér semmit. Magyarország A betesz Ignác, Geiechlager József, Nagy László, abból a asiklaléssekből egy szép éa hatalmú Nagy Aladár. i kikötővárost eaináll; rakpartokai, vasutakat, kőz- __\'raktárakat épített neki: évente milliókat dobott a tengerbe, hogy Fiaménak emberhez méltó m léteit adjon. Presasiói aem a nemzetiségre, sem A fiumei kérdéshez \' > nyelvre, iskolákra, autonomiára nem gyakorolt, | hanem megteremtette a nagy kereekedő és ki-A mólt bá végén ,11 tarso lattan" cím alatt j kötővárost, mely bátran versenyezhet a monarchia | agy fiumei tudósítás jelent meg a „Peeter Cor- más kitóvároaaival. E* ez a Fiume egy maroknyi raepondansu-ben, mely egyebek köst említést | rövidlátó politikusáivá! éa megrögzött rabuliatáival lesz dr. Viao Ferenc ügyvéd éa dr. GeiMch j meglenyegeti a magyar államot, hogy vigyáxzon Miklós (hunéi m k közjegyző uraknak a rap- népsserOaégére, mert különben.. Ezt a külön-reasatansa egyik filéaán benyújtót! azon indilvá- ben-t még nem mondták ki és reméljük, nem is| nyáról, hogy a regmkolán depuláció irata olassra | lógják kimondani. Báró Bánffy miniszterelnök fordíttassanak. Erre vonatkozólag Gelietlch ur j bársony keztyüvel lógta meg az ügyet ** gyen-most tevelet intézeti a „Peeter Corteapondenz" géd, meglonlolt előzékenységgel iparkodik Fiumét esarkaaatfiaégébes és a következőket mondja le-v elében t „Nem a nyelv nem ismerése mi* 11 tettem a gáncsolt indítványt, mart én a saját akara tómból éa magam megtanultam a magyar ayal-vet, hanem tettem a következő két okból: 1.) mert a második regnikoláris depuláció a fttrnta rapraeentaniának nem tett jeieatáat áa t.) mert nekem, mint n második kap mkoíária depuláció tagjának szememre vetették, hogy a második depntsoó engedékenyebb volt az elsőnél éa igy alkalmat akartam ayaitaaí a fiumei rappreaeotansa lfgjr*nfw. hogy jobban inlormálhaaaák magukat a kérdée felől. Egyúttal sajnálatomat kall kilesnem, hogy as egész magyar sajtó oly aggodalom nélkül neki ront a fiumeieknek, mert attól tartok, hőgy a magyar eszme és a Magyarország iránt való rokonszenvek el lógnak tfinnl éa akkor ? volaati noa fit tajuria, mint a klin mondja." Mint ebből látjuk, - írja a „Peeter Gorra»-pondaM", — Fiume vagy nem Ind, vagy otm akar tiastáha jönni izza1, bogy Magyarországon csak kát tényezője van a törvényházáénak r az észhez téríteni) ami, reméljük, sikerülni is lóg. De férfi ö arra ia, bogy uem várja be a fiumeiek fenyegetését, hanem erős ököllel a torkukra forrasz i>a és a kis nagysókal végleg észre térili. Ast a külőnben-l pedig hagyják a fiumeiek kimondatlan. A „volenli non fit injuria"-ra Bánffy olyan azóval felelhet nekik, melytől meg-reszketnek képzelgéseikben és amelyet — fájdalom! — soha sem szívleltek meg kellőleg: waáks reipubhcaa saprema lezl Tollf uttában. ...A bálok alatt én eddig rendszerint betésa-ke\'lem magam egy kényeimea sarokülésbe és gyötrődve gyönyörködtem a könnyedén röpködő vidám párok ritmikusan ingó lejtésében. Sokszor iasooyaloa harcokat vivtam önmagammal, izegtem, mozogtam helyemen, szerettem volna én ia dysn kimért galanlériával meghajolni n pihegő dámák\' előli, de nem mertem, nem mertem..... —Olykor mágia neki indmlam, de izzó agygyal országgyűlés ás a korona. As országgyűlés által I htrte\'en, merően megáfltam a terem közepén, hmott és a korona által szentesített törvényeket I ne(n hallottam többé a tabeleiazerfi keringő lak ebben -ar oaazágben anndenki márnára hozzák,]^ ^ ^^ ^ ^ iMlm I minden, és a zűrzavaron kérésziül tisztán magam még, hogy Hatebmaon nem pénzért motorjaLgu láttam Banquo azellemét.. Megazégyeofi len, sTm^r^i r«ö rtussi -arjas*- ™ ^ sőt még kihelgiit aem engedi megtéríttetni. :dásanl mormoltam: Mutatványaihoz lakát aammi kétség sem fér- IT^t, ^ ^ "á® Jáneolok. hec és igy efmoodhiljuk, bogy s spiritismus bi- "a aem tréfa, ez való igaz; as én soayiákai kőzi megtalálták as uioleó láoe- lek taképg, szigora Banquom mmdao bálon nemei ia. ! megjeleni éa éa miaden bálról hazamentem lájó A ipiritiimuriiiu tatái többé kétkedni nemszivvei, anélkül, bogy caak agy lépést ia táncol lehet; a ki egyszer hallotta as elhunyt atyala tam volna ... haagjÍM a Halóéban és megflemerte, ast hiaatfik! bármáná nagy Isikai lett legyen is, röglöa meg- Sohasem jártam lánciakolábs, hanem komédiás ad» magát. (-) iaaa koromban arra ia ráfogtak. Hiába mondtam, hogy én nem készülők énekes primadonnának, Egyflt munkatársunk Mkarsate e tárgyban dr.; még caak szalon-betyárokat aem akarok életem-Oaenanaky K. műegyetemi tanárt,as elaktrotech-\' ben találóan, jefiemsetekea domborítani, a vén ± tt^EÍL ^ÍL^\'^Ü0■ Tíban, LoGÍlee, Angelo, Btber^ Mefisztó pedig aobaem láneott kánkánl, még csak csárdást sam, erra veaalksnótag, hogy távolba ható áramok aagá-tyéréi aam lehaMfas-e egy taWoabaa hangokat A kárnavm MpHrotarhtiikna kijelentette, hogy agydira taitóáodik minden ayiistkosaJtól, a kWeartayt aaonbaa ggydsonod al lógja olvasni ás as alaitrolwhMki jelen áláapoaga log róla bírálatot minek akkor nekem 7 (fiába volt minden nem tehetett es alól kibajaé. Pletro Mattanimi, a birse oian mester később ms^énta asígoru ragassko-dáaáL Ogy a hogy idővel caak engedtem valami" a merivaágból, da a gpoUokat rendszerint el-roatottam, síig végre kánysasfitva volt a táncórák aMI felmenteni Otaazal káromkodott, agy aaót asm értettem 1M7. november M 11-áa Jm belőle, hanem idegee arcvoaáaai elárultak, hogy nagyon haragteik. Ezóta gyötrődve gyönyörködtem a bálok alatt a könnyedén röpködő vidám párok ritmikusáé hajlongó, ingó tajtáeén, da vatahányaaor neki kényszerültem, bogy leik érjek valakit, MáaaaattM klasszikus asép olasz Iqe sslgora, kérWhaflaa haragjával azonnal megjelent előttem Saódfilve sompolyogtam viasza miodig helyemre, megadáe ml mormormoltam: — Jó, Jó, hát aem táocolok. s Magam sem tudom, bogy tőrtéot már, de olt álltam a Kiunno nagytermének ajtajában. As előszobában néhány diákgyerek cigarattáaoU biztonságban, bünkén nyugodtan. Aaonnal (adtam, hogy itt fesztelen, izabadszeflem uralkodik. A , harmincétm" nőt ismerem már aa életből, meg CtmámU, Boltot és a többi nalurálisták regényeiből. A lombikba zárt szerelőm a borszaas lámpa miastikus lángjánál eléri a hőfokot; a részek, szétválnak, külön elemekre bomlik a nagy agám : asépaég, szeszély, büszkeség, erény, hamaakBear százalék, idegesség, szenvedély, irigység, bodáa, bűn, akaraterő, öntadaloeaág, negyvenbét pereeal, ratfineria, hazugság, kimerültség huszonnégy rész, összesen, a harmincéves nő, Balaae kémiai analízise után. — „As ily hő — jegyzi mag gnay-nyal Julea Janin — nem aár, mini u iiotlalaaaMI száműzött tizenhatéves ártatlan leányka, haaam zokog, nem sóhajt, de nyfig, nem meni, da apad, nem mosolyog, de habotáa, NflH ábrándozik, de cselekszik !* A modern Irancia iró pedig ssétsiiált fürtökkel, örömmel kiált HM : Jb a dráma, es a regény, ez ai élet í" A küszöbön jutod mindez az eszembe, mig ta-|kintetom a remegő kis ártatlan szép taáaykákaa végig surrant, kik WpKpIt afptaü, üde mosolylysl nedves ajkaikon, naiv bfisskesággal sétáltak kórba a nagy teremben. As első pillanatban megláttam, kiaek ki as idaálja. Csupa varása, tiasts májai ragyogás, resgó csillagok fenn a kék egeit, am-lyeket szabad szemmel és aem a csiüagvimfáió boroezkopján át isemlélfink. Egy kis molett szőke szép ismerősöm, a legkedvesebb gsrdedam, éazrsvéüaatl a hátam mfigd került, és megérínté válamaL — Miért néa oly mtrőeo T — Azon gondolkodom, hogy nem voiaa a Jó ide caődiient* nézőnek mindazokat, akik háaaaodat akarnak. Sokat tanulhatnának ezektől a kedves kis babáktól. Látja ott azt a kis tömasi fsketa fiút, csillogó sőtát szemeivel, as a ssáp ayuláak kis ssőke kis leány áll awfiette. Milyen asépaa egybe fonja most szivüket valami birnaytahm tílokzatos uaata rokonszenv, Nem értik, áe énft bogy fejletlen idegeiken mint árad aaát aa ábrndó szerelem tfuidums, bogy belemerlfamk moet mindketten es értés halahaáha, mely llazta,mint Mont-Blaac csúcsán a hó. Mit törődik ea a la azzal, ha annak a leánynak as apja bnlaap tönkremegy, holnnp épugy méreti II j aa ő saamal előtt nem ssAüiakosnak rimamutáoyí részvények, nem lát I egész a Ielekköny v C lapjáig, aaak őt látja, tndjs nagy 0-veL — ügyen menjen maga .. Igy kfs diák-gyerek ott settenkedett kMUaak, IgyelmeateUe a molett kis garleáamol, hogy a négyaabas már mindenki tatáit. Odahúzódtam a fal meOatt a bársony-dMa sarkába ás as slőttsm hullámzó, hömpölygő témákban gyönyörködtem — Na — gondoltam — moet ms^gyeloa^ minő csirájában a aaarelem, midőn még as Igaal költészet hiaaporát magán hordja, midőn a WU [állapotok IsMogiai okát hiába kntataák, mart ea oátstansag tan na. Mennyi Melót hord tda kslyháa. Nagy-Kanta*, osfltörtflk mily |Udt| a uinárnyalat a hogy megváltozik idővel, mikor durva kéeaal nyúl hoaaá aa élet és vadul lerántja snp zománcát, helyébe aért, ateny-nyet tapaszt,.. Haté világa, a gyermek uobák derű* belláie... Ezóta mindennapos vendég leilem a Ntu/dd-léle lánoiakolábau él ■ gardedamok kedvm kia seregéből megalakult a mi külön „oltó pariamtn-Mnk" Csütörtökön este magam sajnáltam legjobban, bogy vége már mindennek, még csak egy este volt bátra á legaaabb, a legaranyosabb: a kouonwka. a Ha poéta volnék, verset iroék róla, de akkor aem tudnám olyan asépen, olyan csengőén, bármin ikosan meglengeni, mint a hogy megérdemelné. As éiső bál ások körében, kik elölt a tar-sangi mu\'atságok szines aagy kapui még lárva vannak, kiket egyetlen hibájuk tár ki onnan, a lagsxebb, a legártatlanabb hiba \\jk fialaUig. Ki tudná méltóan, híven analizálni e kedvm kii hányok értéseit s koszorúcska élőtt egy nappal, vagy aseo az estén. Szombaton kora reggel a kis leányszobák ,füg-gőnyréasia valami titokzatoa exerszinQ sugárkéve szűrődött át halkan lassan éa csspongvs ká» hité illatával ott karlaghetett a hófehér süpptdö vánkosok rajijain, ráült a lesárt ssemek selymes gyenge pilláin, rózsaszínre fasté s bolyhos kis iafek hamvas astsi arcát, mig végre belopta smgát szivükbe, térákbe és leirissztá őket édes assodargésükböl. Napjában többszőr agyakba szökhetett a vér, a hogy tekintet ék reáeaett a kotülonokra, elpirultak saját félve örsölt titkukra, elszorult azivecakéik-ban agy nagy kérdőjel kavargott egyre őrületes gyorsasággal: vájjon ? L. vaijoo ? I... Es s nagy problémát a kia diák gyerekek derekasan megoldották, mert minden leány ott tartá kia kaséban saját ártatlan szimbólumát, egy iflaios szines virágcsokrot, melyeknek csillogó asirmsi tündérmeséket regéltek. A kis Kriffd Paulával Grom Elzával, Weim Irmává UnUrttchtr Elzával, Bku Margitkával, NmmmH Józsával éa Btréngi Zsófikával évődtek a gardedámok, bogy mióta csaptak fel virágárus leánynak, mert a temérdek sok virágot ahg bírták kezeik között megtartani. , Cserében ezért IshOzték a ki, lovagok mailére a szikrázó kotillonokat éa az ici pici kia Btnesile Lali szinte elveszett a kitüntetések burkábanj Napóleon nem vok oly büszke nagy gyözede\'-maira, mint ő etekre az eztatöa papírból éa i\'-lurióból gyártott csillagokra. A kia Lali volt egyébként az egén idény legudvariasabb lovagja. Ritkán jelent meg kestyO nélkül és táncolt mindenkivel, mint a bogy es egy igazi dsentlmen-has ülik. A kia WitUniny Annuskát minden ists megkínálta cukorkával, de nem feledkezett meg másokról asm, egymer pláne eredeti ötlete támadt éa konfettivel széria tele a kia babák aaflka, barna, lakaté (ArteU. A koszorúcska alatt sz első négyes után a kia asőks fisusr Margit éa a kia fekete hajú Ooldittm Bácska szólóban táncolták a körmagyart Vaósá-gos miniatűr prisas ballerína vok mindkettő. Kimérten pontosan, anélkül bogy a hajlások, ingátok egyiknél vagy sUsiknál hosszabb, vagy rövi-\' debbek lettek volna, a aaimetria legkisebb megtévssstése nélkül könnyedén, mint két kis Zala 90. asám (4. lap.) angyal lajt ettek. A végén nem tudták kinek tap-ao|janak, vájjon : e kél angyalnak, ezeknek a tempóra röpködő kis szili deknsk, avagy Ntu/dd Béla táoomeaternek, ki őket erre megtanította. Mikor as első kotlüont egy kedvm kis kék ssemü leány leltOa\'e s me lemre, egy kissé meg" ijedtem. Kerestem valakit: az én Banquom asel-lemét, Pietro Mazsanlini, egykori táncmesterem kisértő haragos arcát, mely elkísért eddig engem mioden bálim, de nem1 láttam aebol. Ide a szép kicsi leányok közé — ugy látszik — nem mert eljönni, vagy talán én megtanultam mágia táncolni. De nem töprengtem sokáig, rövid volt már as idő, csak néhány óra még, aztán vége, vége. Hisz holnap e kis babák a könyvek fölé hajóivá, az ujjaikon fogják akattdálni a hekmmetert. * ___ (ő-d 8~r.) B I R 11. E|y eiéue tea Lomha fátyolszárnyát nehezen, laassn bontogstls künn a szürke fojtó köd, ránehezedett a magas épületek tetejére. Arra délnyugat leié Hlaazinü volt s szegélye egv-egy erősebb sárgás sáv nehezen tört át rellekassin aztán elhalavánvult, elmosódott ez Is, és a köd ereszksdett alább-alább, az u\'cák kövezetére azinleleo melankoliájs ránehezedett a gyorsan tovasurranó emberek lelkére. Benn a szobában az öbiös, emajliro-sott kályhában durutaolva lobogott a fahasábok lángja, kicsillanó vörös-sugarát (elitta a vlilamos körték fénye. 8siabely, a kaszinó derta, barátságos nagyterme. Mintha a tegnapi gyermekbál rózsás mámorának egy része ott csspongna még a faiak kösöt\'. A tellett jobb szárnyán hatalmas rés-katlanbnn zubog a viz, mellette a legszebb rendben sorskosnak s csillogó tsás ibrikek. Hosszú nagy asstalok hófehér teritökkel fedve, a közepén kisenbek, gömbölyűek., Ahg voltak még a (egemben és Vidor Samuné türelmetlenül bizonyos, kétséggel arcán tett-veit, igazgatott • nagy eukorsöteménynyel telerakott ezüsttálcák között, minden Mezővel barátságosan kesetssorilott és , mindegyiktől félelemmel kérdésié: — Mit gondol, Is znak sokan ? Félhat tálé már elsimult magas homlokán szs kétséget kilejező sötét redő, és mege\'égedetten mosolygott, talán az első kapavágáat hallotta, mely az építendő kánp-árvakdt kemény fundamentumán koppant Az adakozásnak, a jótékonyságnak ■ lég leiemé-oyeaebb. módja. Leülünk as asztalhoz, egy kedves kiaaatony oda hoz elénk egy csésze párolgó, ülatoa teát, kávét vagy ha ép kiváajuk, csokoládét, ha ismerősünk, sz édes süteményekből nretafcetdi (est itt nem törölhetik el soha) adagot juttat. Mikor a kis porceiián-6odz<ákat visszhelyezzük a tálcára, caak anyit tudunk, hogy legéiöezör is magunkkal leltünk jót. Most vasárnap, oár szaporán hordták Wiittr Klára, Hulflm Teréz, Pragtr Ilona éa Kokn Ilona kisssssonyok a teákat, kávékat és csokoládékat, jó maguk mégis caak későn Ölhettek asztalukhoz, bogy végié egy csészéből ők Is szürcsölhessenek, de itt is folyton hol jobbra, bot balra fordultak, mert az udvarias fiatal sm berek lú fogy-hatatatlaooknak látszottak a bókokban. Itt ia, ott ia halkao megindult ■ vidám tere-fere, a lassú zsümmögés mindig erösebb-erősebb hullámokat csapott, a gyengéd mosoly bssrs-nyosts s kisaazonykák bársonyos tiszta arcát, mindenki ellsledte a köznapi élet zord sivárságát, ds legjobban örült maga a rendíthetetlen elnöknö. Egyes nevek hangsóttak eL melyek mind-egykéhez a mali év eyy-egy vidám, kedvm emiéke füsődött, kiket az élet kiragadott a kedvm körből, kiket Hymea lánca tart. saoroaan valahol maaaae... 1897. november hó 11-én Egy sereg pezagővérfl fiatalember hirtelen körülfogta az einőknőt. — Nagyságos asszony, tavaly más le járt a teához..., — Tudom, tudom, de hét most nincs ám itt a ml tedvss Saroltánk, a ki oly szépen énekeit Begitseoek keresni valakit. Hamarosan találtak agy kitűnő médiumot. Btkm Emil ur, bár egy kiaaé szabódott ugyan, de végre is engedett a kósóh sjnak, szépen, igaz müvéasettel elénekelte Hrllmund „Rádgondolok Mar garftai" cimfi hangulatos filigránfinomaégu, bűhá-jos zenén megirt dalát. Utána Ries : Ám Bkrin und bein Wtin című kissé pattogóbb, pezsgőbb, szenvedélyesebb dslál énekelte. Zongorán Blumeniehtin Vilmosáé kisérte és s közöttfég elragadtatással hallntta mindkettőjüké*. Ily kellemesen lehet elmulatni vasárnsp délutánonként agy csésze tea mellet l az isr. nőegylet zsurján. Az ember mikor rllávosik, hihetetlenül rázza a fejét éa azon gondolkodik, lulajdonképeo hogy ia volt most: ő gyakorolt-e, svagy vele tettek jót... Probléma előttük, hogy érti a nőigy-let a jótékonyságot ... - Bráaa Mlkna killeUléae. A kereskedelem ügyi miniszter előterjesztése következtében a király Brém Miksa lovagnak, i Déli Vasul vezérigazgató-helyettesének a mniaítri tanácsos címet adományozta. Ka a nagy kitüntetés közlekedésügyik egyik kiváló vesető emberét részesili a Ismerésben, aki évtissdekas ál és kivált I legutóbbi időben jelentékeny érdemeket sasrsett vasv\'aiak nagy* gyá fej\'esatéss terén. — Brém Miksa Wvag Budapeatao szülelati s tekaikai lanulaaáeyaiaak végeitévei a Déli Vasat béeai Igazgatóságának Szolgálatába lépett. 1874 ben Budapestre helyezték ál fdüntUH ranggal* reá bizlát a varat magyaronaági báló<atáaak vezetését. Kiváló ká-pssségei ebben as áUásban gyors előrehalad ám bistoviiolltk neki: csakhamar jöfáBgptö lett a 1880 bau igatgalM nevezték ki. Aaóto Aráé önállóan intézi a Déli Vasat a sayaromági hálótalál, amely s Danaaln! közgazdasági életének elsőrangú faktora, ó vesstts a magyar kormáayayal lolytelott tárgyalásokat a legnehezebb forgalmi i* pénzügyi kérdésekben a tapints tátrai mindenkor bizioaitotta a dolog aimn e intézését. Igy aieraett érdemeiért t feíaéaétól a harmadik oia\'ályu vaakorna readet kap\'a. Kvak óta kifejteti törekvése Brámaak, hogy az igat-gatása alatt á ló vuutbáiésat a ■ agyar köa-gaadaaági életbe gyökerezzék a annak eiöeegkáse érdekében bozta létre a Déli Vasat nsgjss«-básu müktlytí Saákratebérvároll. A le.uóbbi időben padig — alkalmaskodváa a magyar kormány tarifapolitikájához — Brám vitia ke-reaztll a Mi Pantf myarsruiti kéli—tinik Uljm függeümlétit, ezteí kapcsolatban a szolgálat általános ttiegmagysrontásáf, a budapesti uazgstóságask a béwi vezetés alól való önállósítását, valamint ö dolgozta ki azt a(n*gyaza-báen tariláiis reformot is, amely jaaiár elsejétől fogva aMaajar Allamvasulakélűw baaoaló séne-rttdmr* lép\'st éleibe a Déli Vaantoa is. Ksaal ezyideüleg aagvaráaya ay bttunMt ia történnek a Dé i Vasmoo a magyar báióaat réaaérs: nj iot omotivok és aj vsggnsokat eaiaállataak és pádig kiaáróiag kasai gyáraknál, ilirdes oly hatéraolt oaatlakozáa a amgyar forgaleí po\'i-likáboi, oly teijea rvptktáláaa áa árvéayrsjut-tatása a magyar érdakakaek, amilyent kőele jellegű vállalatiéi éppenséggel nem szoktunk meg, s amely épp sí éri megérdemelte a magyar koraaány-kAsvetítette királyi kitüntetést Igaagaiójnk kiiünUtése alkalmából a Déli Vasul magyaroraaági oaatályféaöksi testületileg megjelentek Brám lovag miaiasirri tanáoaoaaál. A küldSltság asónoka: KUdUtí főfelügyelő fejezte ki • hivatalnoki kar Űrömé\'. VálaasálMa Brám medegyeste, hogy a kitüate<ésnek ássál jobban őrül, mart a magyar forgalmi érdekek elömotdiiására iranysott ilrskvéselaek méltaiásét látja benne. Képit folyóiratokra, divatlapokra, szaklapokra, heti- és napilapokra eJMfatéseket és Megrendeléseket elfogad: FI§CHEL FÜLÖP könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. -A. folyólratokuj évíolyamal október hóban kexdódnek. JÍYILTTÍR. — mpií ü ttémwt ajtana — a legnagyobb vitaiakban — Pgfat, OgyvdJ Mtftndaaapió; Ogytab zsebnaptár, — Mttvt jpM» <*ági naetanptAr MJtoy*vei, — Matti** indái mfíi, tároa-aaptaak, betí, tapfyziaí h liii|rink üjttt ram FOLÖP ttytiraUÉtta fefy Kutate. SMI IIMW aeitatoh Z*W 10. «im (• kp.) 1I«T. november W lMa _ gUlilssfl- Máf gyása étu ingsak éti-! miMMI: ét Itab Ztamiata, • mjtw j J*} liittKi mn. t<w esjfr ©ír, Mm j j*tiMM tawAinrttft.|T««M^M w*. MM* 4 a. I tata* eM ngMáá itata adli*. Dr, Iiié i italn Igsa i<ai>IIUl —mii tataiJ tartam. A hsttta UK a tinim jétataf utnT : Imk Má a a#t, rataansi gpr-méná ás as tani raéaassg atsétsa lljásíea * toll ssfnNt jeeeéi snieti ii|tiit ftioeti Jtataé mM. IMaiMsta Inalta si Myá M áta ttsitaÉ Sö»íh» ás baésg kta ajliil J&gfc é*ékaa (tata gyáases sttíwyttfc. s. a. t[ KmTtaata, V$n asrsakír Báa. Btat >»■ dntfrrr*—f—BaacASaratof fej, Bss* Mi lil, laach ér H*mi íjamé, Beáta tata M>i Waraar Vitoasná,! awtís Mtan Un Káafcr Bernálaá, Báacb Igáét, Baasi 6Mk gyamsksi. Bsek Mta,\' Vstar WSmte, Céner Bán* vsjsi. Bi MÉf Ajtó léi ár. Baasi TinaÉl, KeM Psnla ffcf. BasM Lijéfí maayst PMssMeta Adta, fMtaasMv fémmt iréní, Frimm Jtkaaaa ML FMatatar Adtaná, Fasta Qaala &}. ftasheakar TinMa*. ta. PMssbsciarGataaét ■tfiwK ta* Bana. Bta Bta fteaea B»U, Baasi Báata, taadb Dm*, Baacb Inaik*, Bstak Ina, ▼tiaar Lafe IMtoe Itooka, Káata. írtak *, tinta targn mdk — lahm nlletett wimail Miar még caaksBU agyaiban ék az sfaöi nadoiat, rtriiaaak vébék a kia imbittd HoUiMk, ki baaoa válta köaujta fagya Urtam amjd a Mdgtabűc. Nem vdt egyéb céfp a zágrábi érwicaégack, í atat Magyarország ffiajjjsájái rrvegroásittm, atOrma vita fogak megyéak kia ftfaó-t*étt: UmnkOtn És azt Uaék, bagri Tmmae Gf&tgy szémá, kipiknocifciaair aáadaa ktaayca ■kutkw fog; ebhez oem\\ kai egyéfa, avat egy mm fyartlUnn* páo»| sdfar taiikf.li Ka Tom*c kiptt.; aooiaaxtaaea aia|jmBiatakiaih j^okj kiatbjaiifl kMkt eltfre a gyUadnal Mát hwaBekn Z%riM>ói tncaiteiiek, as ottaai 9Otmr* MgaafM attaábaa «ff jfrriihla fém meg Toaaac kápéáa idSL ML, hiba andea áradafau, amda ké-arfaM, a haaáaal) borátok ktatejféa biffiréK ammdaak nagy ttrreL Pliariai^a a lAbab kflrttt, bogy bal alü bor-TÉt baaC kfleaf, aw»dfiaB« filea ada kotfab 43 fariatol fa mtgpnkérwm é&-ftaetfiaél (0bi> aea jrtealbc»tt, így peifig kévytrfea ikiiÉ|in a tervbe vett lap tffrtMitüiial. Tebk aea fagaalr Toanc Oy6ny ami taMkoaá, awrt at órikaaak «9l bd%,j9ak tóra adtiun kia caaawaag. — k filffat iqm UtaMaaaMijei a a»grkn<—i C«y«l* ripiuratnf IB97. in 11 naokír ké lAéa \'awaértaaj a* atytat taihaikM aártkM wtata jrihfl émmmirt rmim. lmé*» mé 9 tata. Bdfaf )■>)\' W kr. 1 illftp 1 MM ke. »iah)ié, faró a p*%ari fcykt ■ta, ■*h;<n a rtylunili íifa Uta %fcéap£aá(, AaifMi ia«Hk aMÍAtatat| wa ertiyaa mtfkémá, aart «mé «a aMtaai ital «M kaMalé atayra kmlif aik — As IratainJ «a arihréaMl bta riakmip détatéa tanoltt ataofic: WiiiaiÉl clAeiS ktetaíg jiiiaififhfa. a »taaMa aagy lenaébaa. A ataort D«4k \\ ^tarM aibfl%y nyitotta aw^ afbley rwaebj taabat jkmoa mhréui lünaiiuíftail fstów éa a ridca ilfi main kltta a^eal ^ipMkbal Méetak. UtiUa c//mh<a Jav! raitaMr JDutntu « aét^arín* | taitaf MaMa éa aaép faiul 1 wáet tartott. HtjndUmr Emma kiaaaaroayt ie&aa ovi-ciókbaa réanaitette a k&tfloeég, ujíxSi bt-;roayiigil adta, hogy a legnebetebb tekaikai adtaaégaket könnyedén éa ttaginaan kflxdi [le éa bogy a hegédfl egyaieri borjaiból a tegwivhexuólóbb kedm bangókat ta^a |kkaaim, de e ojoe tflstcléa egy része or. Prrtmjx ]6mkt iBeli, ki a kiaérat terén j bizonyította be Ogyee játékát I — Aag/tlkM liaHHilWt, tar Aa-Uar, a eeákWe/ii naitttifyüée jé zugarieeieil [éi euriatae eöreaééke, í ki 6-éa r«fi«l, a : képeaée bdrMaÉkia BaajBheta^nl kKetett eL A beléegtata fia aékai lerzler Kata tzztíw-\'aMgyei aMáame fit, » tebato%afaél. kivit* aMifilateái ftgre, iaelié|leik ifazi reMayeiae Tflfe. Hig t M i áa izép leveM bt OeriTt* : fláata a aiiakilhityl aegyei árrsMe keipli\' < izééi liléik, ana kérve tt, kegy ifrihk wtk-fifiiflira ktata aeki aiMer irtot. Ean a péaMa vitae* egy itvefveri Taaisaá, |áa ilrwfiktérail ezfették k kietafk a jwépl jSfftrd btaaM lat, ki laoigi eflaa faitatle a \'gyttea fegyvert Vépetee dhattaeéeéaak oka! 0igyita£a beta^ifi, Miyet egy örOkuIt. — A Uf r U kwail klzMI Tirügy*«Xó >taat Myt fa aaeMg Ftaett, a Xetae Aatal-i\'lta ÉBatoaregietae, a aelyel vénaaek kMto-;eta ia taev. A zeif lisíjlltayoh kMtt teg-iakikh aaaat a htae ereesliaaek ia «gy <g- rtota vaa Maéeeta a legUM eto^e, a tayek egy kta* katretke vaaaek iám, Aréayteg JmM ttaek, a aelyefc anü ki aevieilmk, begy eéhéay a>a ery rilletaii t*r- wiág egy kitaiita firtat jitaielt el a ketoe-tata, taataea zate aaeobaa reees keévéta jlaMta a kta* érát aéeléey tigris, etay \' tass asa iagsleisaa tsaikik sstk kititata. iltas syeai ta ette as sgy* ÉBsfissMkisI, s . t« érte £seséa laii, s talejésMs sséf ssta Utorya , belépett e kiIrssAs, hagy aeg-(ksata ■atilslsysil A éshls AAM sMm s \'jptaastaa a afessMefiSe* Itayrs rakta, ksla- • taapstt a tajAba, IsÉfsrto a Mér* is milyen [ja *Mta tasgsM. A aétataa lévé klilsalg rieretaa ssásie a rár as ijiéliigttT A ina ss 11 irt 11 Iséay CtaMtasattsIkahsstaiba \'ibtaricytit s vértfl swgvtosfr bssBs artitoata \' TztaiLnbskrs tépi a sssBéstflMt, Jts sMaa a t ytaaséhaa egy asMs raáéal eéa sem rshea t snfk Mra, ItaM Vsaeel, ski tn* keeével ,jteme teévsi MMe s tabs. s stakksl kita-Mks tóstrérft a tartaw. Oa skkar Mg 6 reá jzetoat a éta iMat Bersssalé láma és péafk •jlitsrfcssstt, KestM Teaeéf leitea rnpéta es (llftsist isttsttaéita* kséstkssstt UrittU As ;>< sánta srsys aár bgyni kasésK, Mta tsatvérs maltii 1 swsl s ligWiilb Ksesks fia: k Psseae. gMtaHti ss tassát, ée MsfM bs-, esspMas nsta s kséress tjizfií, hsrssastt ea- • bet ital sa sgAssna sksgvaéstt besüs. AsáMt-MasaMtt s aapekbne tar dhegyta PtaMalt,ée Me ktt béta aaiBüé* asss aiiarlitt a NsagMM, II eMft sstak veeséfysta éa ta Mta % ks Mitaí, aég siM4 lsl|ssii klgyigyttak, Msg • #ssaae, m ütakta. akJaek rstastafag mam Mliini ksii mii tgyik karfát A May, aki M-\'j tatai kMttsnitattaaÉM lértU Mf, aér \'ítotasn kl«|ta és mit Mskiiass tait klyto^s I rsssüyss ■alalréayaí\'. — ■■aisrii eaUéy, Wmrmm és WMdt a jbéM .CaMwfr- tas^si ftaaa Bwii bésai j ssigwsalilii ktantaMáta taiest a ftr§ Ibél fiaéjrwstaa hmm MtŰfí lagaak rsaétta Is Kassta aagytswttss Hsfyéta: I éi IX ssr II fit 10 kr, a ttMt ssrsa 1 írt, Minta W kr. Éileailto A sasikanlwal ikstaw ■aakisképeé igfataa UT7. éri aavsatar M Jiéta, raairaap tastoa I éenase a* sgyastati . befyWta 1\'taKiMI tt^ttfcr tort, Tirgy. \' Sne: L A ttaiti Ml Itllpta léiassiksfita lata \'itaata. 1 Aa egytaet reaipaisé»a. « tata tsikitoydk — ■sraalise halál l*áayt ktaéMen a mt Urnám km tijtat Ütnémk mtím sak 14 éves, Pata aavf Maya — kMta a bátaasMMis ssoeMsáta tasaiába. A ssaamMá laakiáaa síró saUIk esek tayak rtmüata sikoltásaira tatask töl. Atyj«, ki rögtön atéana latolt, leáafit taaM borulva islata « sstaés Uatai autga ia afy safyas ágM aeksta sneavséeli, ha«y Madkattöfiket a psaaeayi eres. kárkásM keflstt taiHsat, a bei a ssereatartaa I leány Beas^okára raéghaÜ Begy a táz alkéat ksistkeeeit, senki se* tata — ■ajltaaiisaat asgr rsMépHkaars. Somegy megye meraaii Kásának todtaál sgy Stf/im aevt rsMigythes tntja rertsgé kw. tagtoai rabiélyMIkestogért már Mta évea át vek a Bpótvari isgyháa lakta, ak^aaa ktaá-badalvéa, ajaki raWégyflkeaaagot köretott e», Is wé-a Xsrtali, Genzbe, VXr», Kátkalf Horvát-kai séh. kösntak taárstaa kajéoaik ; a oapok-baa psdig V3n közetóbffi sgy hiealét ssazkált tasr, msg pedig a Bari hagysiebea kát via-éorléi vstkaetotett ia. — VtSímv* résw lett a íviéékask. Ksrwé ta egy assséértisst vilta lakú 50-80 msséfrs a Wböta\'i laktak kfistll sipsnkiat 4-600 tatárai és vsavillákkal faf-figyvsvtaeN psfgér már Mta ta rákMges bsjtávetasata tartanak Szombatos rsggsl ségrs s meári lasnifi ff ttafts öt — A M4 rspáf Mhaá agyán, éa ltaa> ta üyárgyM tolsky tasl lakos még aam stafa Isttaat, hegy a nyitott fttil I. hó 4 éa virradóra sfetot i ta, esek egy ssmgs jtsaésttkll repOit jvsta st BtaH aflgeéakMI közölte fe a reaMr-eéggsl, a ta miglaMoltlk a nyomozta a M-pi iiaarnye kedrstt silea, I — TMvaJ pfklasa BiiwrAsI Ota pék* i sMstor rá#>t kegy kíksréé toaaaea. Smmtm Mi-hály rsgailiakéal a aatayéMI egy-egy rakitt \' {Már* itagstí és ezeket a ktarésu sMaayfaég , kta keverve, saját hsstars (ortanta. Msa-1 tést ta s rieélreigail éa avtagtat sfcsMéwf 1 UéerM, bogy s tssonm, 8>/—sá sévá pAftgénf -layei agyattn s már hetek éto tamaáMk rgáaééjak gtotljlkai a tat, sssrt ta s asmalyta ■la kar ia sfasaánk. ij — gga a aaéfcaéjr-tatay —sraiasaa. A ( asékslf litártl lárnsaakkes járt Látass farksa . Msaló (stosévévrl, tfaeakat éves asép Mayával 1 egyfttl. A sapeibaa arra vtrrta as spa, begy . tapislal tasya éöMértiM partékágám egyitt 1 ayosstataal sMat A msgsaoaininilDil aaWk í jlMMst leltei a raaátaégsét Azt taatt, hogy I vatarf taata msgtoSaeeU a MayaM ée rsm - oltat kerekei, és a saép tartaaiAékiil agy . t Us stairaegsl ts vitt msgáta. t — Rag;ar MaéaHfcma • kiriljsál. 1 Cmiwf taé ér. egyetoM amgialaaár, preanta-1 rtt kaaoaek a király lignllákt tsésgta urtóS-> koéta sttsMávsl ktataéásae volt s ss sta-: loamal átayajlalto é Weégének Itagai 11 isép . IbiéttU dssá maaMjáank — sMyrtt Métai • rniaattakee M k magsssUfcaeAsk — drazta ■ Ita péMtayát A király kta mlnssn taata as 1 Mwt töitasttMas Sjéséiási a lába taan , msgktaánvs, kljslsmltaa, kegy a mnskil kta kiayvtárákaa logje aMéyenm. Háiaxyitatkozat. I Msstaa kaléins> ééssaaylm tata él ■ Hamisi staéméMf a Mta heréli ré»B rtt Mymárrt megeytakaeáset iaf*saM ■ tat aafyárt igyíaklat aam — sankta H maian moaétasa ssngsm éa oasiétas ■ savébea áaafato kéta btaaaatol. 1 Dr. Ista Zéfmmá, I Naptárak 1898. évre, Nagy-Kanuna, oaütörtok Zala 90. scáio (41, lap.) 1897. novamlnr hó II-én latrkrailll Vuarl. .Uh * ll/ISU UfMkUiI HMM Um állatnak hwatol alaéaa aMaMI, éa (aa a H\') »\' VM tan kiaaéltiMk. I llilnis aa* atr nluia aéa lli»U» halayiM vér. Laptulsjdooo* éa kiadó i niciii rdi.tr, Hirdetések: 8089 lk.188? 880-1 EgjlttM Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. lörvényssék Ikyl osztálya részéről közhírré lételik, hogy Remete Géza Ügyvéd akanizssl lakós végreha)tatöoak Horváth József és nsje Zsálig Ágnes galamboki lakóé végrebajtáat szenvedők ellen M írt 88 kr. tóke, enneb 1888. november 88 tói járó 6 száaeiék kamatai, 18 Irt 66 kr. per 7 Irt 86 kr. vhsjiés kérelmi 8 Irt M jelenlegi, továbbá a marcali általános takarékpénztár részvénytársaság eeaUakoaott végrehsjts-tónek n. azon vhuiást szenvedettek etteni 141 irt töke, ennek 1806. december 81 UH járó 6 aaázalék kamatai, 8 frt 96 kr. óvási \'/•\'/, vátlö-dij, 47 frl eddigi, mégis dr. Sehvarz Adolf ügyvád nkanisssi lakón csatlakozott végrehajtalónak n. i*sod végreh \'jlást sasnvedeltek elleni 800 irt tóke, ennek 1896. iullus 16-toI járó 7 százalék kamatai, 18 Irt 76 kr. per, 11 frt 80 kr vhajláa kérelmi a a meg lehnerülendA költségek iránti végrehajtási ügyeben a lent nevezett kir. tsatk területéhez tartóié a galamboki 916, sa. tjkvben L 180. hrsa. a. foglalt fogatlannak Horvát József és Mje Zsálig Ágnest Meló s 188 írtra bmsült •/, rease továbbá a galambok! 184. as. tjkvben 4- 8868. hrsa. a. foglalt ingatlannak Zsálig Aines férj. Horváth Józsefnél illető s 78 írtra becsült »/« része — mégis a galambok! 917. ss. tíkvben 1. 1, I 6. 7. sorsi. a. felveti a 169 írtra becsült lagatlanok. IMS. évi Jaaaár hé 4. aspjáa é • !• érakor végre a csepii 876. leivett s 680 írtra Ualambok közaég házánál, sa. tjkvben 4- 786 9. hrsa. a bacsóit ingatlan a. sws aap éélstéa 9 sraksr Csapi kózség bázáaál Remete Uésa. dr. Mayer Ignác és dr. Schvan Adoil felperesi ügyvédek vagy bsiyeUeseik közbejöttével megtartandó nyilvános érverésen eladatni lógnak. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*/,-ái készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez Menni. Kelt K.-KaaMa, a kir. tvseék mint telek-hóoyn hatóságnál 1897. évissept. hó 7. nspján GOZONY kir. tsaéki biré. IH97 4. 0 10 érsker Orosatony község báaánál Hemete Uéss felperest ügyvéd vegy helyettese köshajöUével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartósnak a beesár lO\'/a-ál készpénzben vagy óvadékképw pspirban a kiküldőit kezéhez letenni. Kell Negy Kanizsáé, a kir. tvssékjmint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi sugnsstns hó 80 aafpla. GOZONY. kir. tsséki aljbiró. 3 C Felhívás I K JM\'átóWi riBrájtínuig által meghonosított betörés elleni biztosítás a beálló téli idők alatt kettős fontossággal j bír, miért ía a biztosító közönség szíves figyelmébe ajánljuk ilynemű biztosításoknak j a lafjntányoaabb díjtételek 4a fal-tétélak mellett való m^kOtéaét. \' Balesetbiztosítás sorsolással! Biztositások fávétetnek: a „HAZAI" Mm tti részvénytársaság Nagy-kanizaai fóügynökségénél. > c | (jüíkmíaL lOÓCgü&mpay. w •Poribor- \' Sherny. ■ Madeira • • Mö)PSc)/d • • Ma!a • Tárpógona xúj Legjobb %mésJirU»iforr4%* Haktár: \' N*m és Kl«|« araknál V,-Kaalaaáa. •t >COOOOOIOOOOOOOO< Csak fiatal embereket WiMS tsául, kagg a X páriái Or. BOITON U aér Békés? sagt kassáM S UgrégiM káalaksaksl ovi i vn Ortsasai Q lat atáa ria«laM)« aéa Q fa MM ma Mái sssM sM vsgy ssgslvs kalnaaaai UaMMmi. M Q •aaa aaaS s gyaaM na^k Is s fap ssa o*- z ar*|ék aag. O 1 üveg Bolton h|aotto éra t törtet aigliiliaségl Makiéi: T, IqtMHlft a. (Map-ttaÜ.) laphalé ataéaa litfitt g)égjasaMáaa IU/m faalai aagsaéaMak dmsi IsIM ivégjiastlát Beásgasl. aá-i Árverési hirdetmény. | A nksnissm kir. tsaék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Remete Géza ügyvéd aka-jizéel lakós végrehajtatónak KöoczaI Sándor és jajé Hoaró Anna végrehajtást sgMvadő oroaa-tonyi lakosok sttefli 109 (H tölu ennek 198b. évi január hé 1-tól járó 6 százalék kamatai lé , frt 66 kr. per 8 Irt végrehajtás kérelmi 9 irt 06 Jer. jelenlegi a a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a lent neveseit kir. tasék területhez tartoló az orosstoayi 619. ss. tjkvben -f 196/a 9 és 196,s \'10. hras. a. (elveit « együttesen i>78 ítífu becsült ingatlanok »OOOOODO(XX)OOOÜOOCK Ca kir. azab. déli vaapálya-táraaaág magyar vonalai nak üzletigazgatósága Budapoaton. 8798. P. PÁLYÁZAT. A ca. kir. azab. déli vaapályatársaaág magyar vonalai részén az 1898-ik, esetleg 1899. és 1900. években szükségelt kerítés! anyagok éa padig: 14,000 darab keritéei léc 7,000 h keritéei oaalop és 18,000 „ kerítés! karó szállítására. As 50 krajcáros bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb I897. évi december bó ionéig, a ca kir, azab. déli vas* pálya-társaság üzletigazgatóságához, ("Budapest, I. ker. Mészáros-utca 17. szám, II. emelet, pályafent»rtási oaztály) nyújtandók be. a hol a szállításra vonatkozó különleges feltetelek díjtalanul megkaphatók. Budapest, 1897. november |0-én. Aa Isleügavaiéaág xxxwxmx Nyomatott Kise bel Fülöp laptalajdoManái Nagy-Kanissán 1887. 91. *tkm. Nagy-Kanizsa, 1897. novttnto hő 14-én. XXIV. ÖTÍOljWB timi A — t—H\'H Mik ml Uka ttlltt-llnUK ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. ■•fjalenlk N -Kaataaia betenklnt kétezer. vasárnap 4a osütértéM*. tLórama iui i *m II hm (• Irt - kr • lmn (I Irt - kt ■gfrfáin < taM (1 Irt Hl 3B§y— M »MtUl fcsrtaat a. m aáaak tüm. ázt: lO toejeeár. PeMőa ssaitasztő: IZiLAY IÍIBOE JBtltl ■Mmliit, il il 1a tftártMaa i llill ItaW Mf Magyar szhr, magyar név. A fővárosi közgyűlési teremből nem egy* szer induk már ki olyan kezdeményezés, vagy példaadás, amely országos figyelmet keltve, országos eredményeket szült Innen van, bogy a mi a főváron munipic um szine előtt történik, gyakran as ország színe előtt tflrtémk. Dyen országra szóld példaadás -történt Budapest törvényhatóságának hétfői rendkívüli közgyűlésén, a midőn as újonnan meg-válásion polgái mester bylewlrtte, bogy magyar érzfiletések köiaöteg is kifejezést óbijtvéa adni, német nevét magyarra változtatja éa már mint Halmos János fog-Uja el as ország ebö poigármeaterí ksékét — Éljen Halmos János! — zúgott végig a díszes, oariopoa csarnokban éa a Uhaa ováció nemcsak az aj polgármester-nek, hanem as uj Halmos-nak a szólt. A szép példa meg a érdemelte a meleg eBagetéat, a mely a budapesti város-] atyák gyülekezetében nyilvánult éa ennek; a példának grezágos határnak kell letmiej már csak azét iemert a névmagyarosításban megnyilatkozó elvet, bogy ugy mondjak, tipikusan fejezi ki,—Haberhauer János negyedszázadig* volt Budapest székesfőváros, nak egyik legkitűnőbb tisztviselőé, • másfél évtizednél tovább tanácsúra, a tanács egyik oszlopa és egész működésében a frázis nélkül való, külsőiig nem tetszelgő, de annál bensőbb és anAál igazabb haza. fiaaság vezette. Magyar voh ő eddig ia testestül lelkestül, csak a neve volt német, hogy ezt is magyarrá tegye talán eszébe sem jutott Most azonban, bogy egyszerre előtérbe kertit és oda kellett álUaia az elaö helyre, a hol a névaek is minden-tálán szerepelnie kell, neki magának ia szemet szúrt, bogy a magyar főváros rep-rezeatátáaára nem egészen alkalmatos a német név. Éa azért magyarosította meg a nevét bizonyára, hogy dokumentálva legyen az idegen előtt is, bogy a magyar fővárosban immár magyar aa ur, Ebben a momentnmban látjuk mi s példának országra szóló jelentőségét. Bt k mutatja, hogy a magyar név nem puszta külsőség, hanem a magyarság kifelé való reprezentálásának fontos közege Vannak olyan alkalmak, a melyekben az ilyen külső bizonyítás egyeneaen elmaradhatatlan. Az ilyen alkalmakat pedig legjobb be neta várni, hanem megelőzni. A német aevft magyar emberek legtöbbje pasztán megszokásból és kényelem szeretetből ragaszkodik idegen nevébe^ mart a szive magyar, ha neve nem ia az. Ezzel a megazokáaaal pedig szakítani kai* lene már egyaaer, mert az az alkalom, a mely az egyes emberre nézve nem mindig i következik be, a magyar nemzet ugéaaén {nézve állandóan megvan. Higyjék el, aáaM inevü hazánkfiai, Hogy a magyar nemzetre fontos érdekek rőjják rá a nprrw ntálá—lfc azt a köteleséét hogy kflbflleg is lehető* leg mindenben augyar legyen. Ez a tudat adta meg Percei Dezső belügyminiszternek ia az impulzust a helynevek törvény utján való megmagyarowflü iára. Kívánatos, hogy ezt a példát nagy tömegekben kövessék az egyeaek is A hatóságok 1 tangaiteán uükségea liíiaialea eljárásban mindenki mindenkor wámithtl Ax áriért forgalom % éé «ta folytonos vita tárnául szolgáló kérdii af-oldátáJtot Itfrdeéíulr. Az érlém /niyla« újévkor ttljitm ás fogják szüntetni, A moi> „ZALA" tárcája. A saarraaok. - i ^ IL á\' ária M(a- l szemeik ugy szikráztsk a holdaa ájazakában, ami két égő áaaák. Bacai Péier nézte a rettenetes látót. A küzdő állatok oldalán csorgott le a i&étlő vár. Egyik aaa tágított Szinte hallani Matat Megkaa4alt a kébéaya érebaraagja s amimé kailáaaou lova as afcoayi légben. fgfaii alaáaaa* a kailaaa eaákéayok "■pa zaja. A Hi/ilriiyifl egymásután bandukoltak M a kBparáíptt mnakás-aiakok. Polioa, dórra m-ktaaiabsa, areakoo faatagoa irkáit a barna por. Maa aagy karfákéi mMgalláá aewifttiW as •éa rakódott, mM aaiMa atomokat Baea Ntar mogorva képpel ment egyenesen a Maya mdtm mparik Ma. ■Mkt btfért tcÍm, aigáDon as apába a, parbfeR. óeaka IMaaee vaÉláini éöhamti *alMi martos kamtaaóMát ; a légárai aaaak laorara bogosott eaáetoál éa bamba káppel ntabki Mg a lutaMUtt üyingsket-_ — Idhae, Ubw, — aonaagti. — ét ka •fjmar aéyaa wamtát nomjaaraa Basa gondolt a laiaaágára. Oa asÉrteaak balárt a rmpaiUa. tttar lójUt aaaaa, aakr a Bőid rfpad! Maya atfttariüt a eaaaéaa vtták lölftL Sgy Ideáit sWgáfloU. Zavarna, pMafft bwé M aáaaa kML — Milyen boioadal fényes a világi — dör-jmöRie Vastag nájiirtlai irombán asétkosódlak, mtnlba i mosolyogni akart volna. Ásatta neki rigóit as | erdőbe vezető ulnak. ! Akkor már agy rengelag flUykőa ia volt a ke-1 cawljalk rtbea. Magprábálgaua, hogy alkilaaa I. loaaWták agyiaisaak a láioafő aabakat — Na, mo0 már nehatlak. Klaaere caak Bgymar eaak valami tompa rnhaaái, aajd kasav«M0m Ikinoe balél-ayéfáa kaiialaaoti. Az egyik kMI i Lombáa, aagy léptekkel mérte a kavksoa utat, j eüartlt a gyepes áa aséoahnaaan ronaglott. lamlyaak kigyőző fehérsége a kftaai erdő hoaaá- A győzfM himazarrai diadal Qrőltéaaei azflfeHt 11 fában veszett é. tova a kőaabaa áMáogáló NU tsarvaabaa te As aréö emuim volt, beegtalaa. banka, délceg tartáasal Állott meg mabaita. Hla*a j Ahogy ment, valami véaaaeea bagó baag ras- eaak azt ootMla volna: »Kfizdőqfm értei, gyé*. !ga» át a raafaag £ái kőaOU. Volt abbaa epedéi, lem; as eavéai vagvl* ! fájdalom, ilmánliág; éa Bácsi Páter aaai aokat A tata éd« rinmláaaal huződott booá áa oéa-ártrtt baWa. i adö uarataltal nyaka látoagó takaiL I MegáMt — Poreaa, de aaép! — mormogta Bácsi Péter, A bagó hangra másik bőgő bánt lelek Olyan vlunaiil aa erdőn álfntó fehér formán hangzott aa, mmfha két iMiilga táboriéi tovibb baaiabok hazafelé. CMtakSrtje riadót jdzetl volna. Bácsi Péter elnézelt az erdő listásán. — Aha, a szarvasok — mondta, aztán letárt a fehér, kaviema ölről áa baiabb ment néhány lépésnyivel aa erdő gyepes térségére. Kát kim szarvas küzdőit ott életre halálra. A Belé azefid fénynyel világított az aftaaaradet-taa kftaétkaak a rvUeoete* larfbas. A kelilmai a^aeaok Mttiogtab; a <M éobo-gon, aaám aagy dühvel l>porták a gyepes talajt, j Igy-agy Bamarnbkanéi atka ■aiiiaééail aj — Porosa jészágok, nagyon faron jősrfgofe — dünnyögte. Később valami borozó nótát kezdett dotWgatal, éa aaárt agyra a ■arvaaoá jártak esetében, — Pamaa jószágok 1 Hagy bennük a szeret* vágyakozás. Bogy vláilandk a páijokai. El ki parnlrtaak ária. Megint méhe jutott a felesége. — As emberféle bizon y nem igy lem. Odfcsa hagyja aa aaaaaatt Aaát* eauál, szt caué^a Sokaaor béaaav Mába vár a párjára. Csak a g»prti lalkj-baaaéák. Ahogy ag;máa« rohantak j másnapi hajaal veti basa. Bőbb agy paMr Beniiorfl cbta&l-azflstánik, evéenkMk és tfsxtárgyak nagy raktára: Alt ée Bóhjm N.-Kanizsa. 0 PoaUi megrendelések poptoaan eaikftsöltMaait Nagy-Ka ni mi, vaaárnap Zala 91. Mim (1. lap.) mok jilhöz-fáhos kapkodnak i mór a gazdákat it előmedtík, hogy \' most, a (ám-kettidik óra után agy órával, felvilágosítsák őket ai Min forgalomnak a gazdákra nézve nagy fontosságáról. A malmuk természetesen jóval lekéstek, mei-t a kormány már véahg megállapodott Ausztriával ebben a dologban, d$ meg nem is jól vetették be a dolgot, mert la valakitől valami stimtéget, vagy dldoea-tot akarok lcérm, akkor nem aaaaí kmlem hogy bevezetésül végighúzok rajta a botommal A malmok pedig az őrlési forgalőm érdeké-bon ugyanarc n a héten fordulnak a gazdókhoz, uukor az üzemüknek felére való reduk-aóját elhatározták, s ezzel a gabona árára igyekeznek nyomóst gyakorolni. A malmok Kapkodása különben megható. A malmok, melyeknek mind mai napig a börzén fölállított aranyborjú volt az istenük ét a Pester lioyi a miatyánkjuk, most nemzeti ninü zászló alatt küzdenek a „Pecsovics-Ausztria" ellen s hazafias ügynek akarják föltüntetni, kogy érdekükben az osztrák követelésekkel nembeszálJjunk. Nem ugy van pedig a dolog. Az őrlési forgalommal űzött visszaéléseket nem az osztrákok, hanem mi fedeztük fel, akiket első sorban károsít i az osztrákoknak azért csak kólával tartozunk, hogy ók íz kívánták a forgalom megszüntetését, meri a magunk kérésire osztrák nyomás nélkül aligha tette volna meg a kormány, Köx(/n*dnsáffi ntlnehék. Egy német gazdasági szakegyesület beadványnyal fordult a birodalmi kancellárhoz aziránt, hogu a német konzulátusokhoz technikailag él közgazdaságilag képzett attachékat nevezzenek ki. Eteknek a konzulátuii hivatalnokoknak az a Jeladatuk, hogy a korai termelésnek a konzulátus székhelyeit, mint fogyasztó piacon, keletet csináljanak, i hogy a külföldön észlelt gazdaiági újításokat és vívmányokat megfigyeljék s hazájuk hasznára fordítsák. Ugyanez a kérdés már minálunk is fölmerüli. A pestmegyei gazdasági egye-Metnek egyik tavalyi gyűlésén Károlyi Sándor gróf jelezte kívánatosnak, hogy a mi konzulátusa in khoz gazdasági attachékat no-leüzenek lei, a kik teret éz piacot csináljanak termelésünknek i annak mintegy előretolt csápjai, exponált szemei legyenek. Ba Németországban fontos ea a kérdés, ezerszer fomtosabb minálunk egyrémt Ausztriával mimben való gaadaiági helyzetünknél fogva, mólrészt, mert aa osztrákmaggar konzuli kar amúgy íz soh tekintetben hiján van a gaadasági képzettaégnek i a legjobb akarat mellett sem teépai azoknak a föladatoknak megfelelni, melyeket más államok konzulátusai kötelességüknek tartanak. E sorok írója a tanuja, •hogy egy nyugoti világvárosban a magyar és osztrák alattvalók német konzulátusra járnak kereskedelmi ügyekben tanácsot vagy föMágontást kérni, mert a nwnárkia konzulja vyyan semmit lem ért a kereskedelmi es gazdasági ügyekhez. Pedig minékünk egyelőre elég tekintélyes érdekeink vannak a külföldön s ha tekintetbe vesszük, hogy a mi konzulátusaink amúgy is ellő sorban Ausztria konzulátusainak tartják magukat i hogy Ausztria és Magyarország gazdasági külpolitikát érdekei ide , tekintetben merően eltérők, okvetlenül szükségesnek fogjuk látni, hogy a magyar államfél gazdasági érdekeit a kon-zulátusoknál külön biztosítsa. Ennek máz módja nem igen van, mint az attachék ki-nevezése. Ezek az attachék beutazzák az országot, melybe exponálva vannak, áWnWnít; halandóaágnak, mely szerte az országbaú 1897. november hó !Vd0 . bajoknak, betegségeknek a a nemzeti efÓ apadásának forrása lehet. Balló Mátyás, a (Óváros kémikusa, hivatalosan ki mulatta, bogy a fővárosi lakosság által fogyasztott kenyeret nagy mértékben hamisítják és nem egyszer fordul elO u, hogy egy kiló kenyérben csakis 260 gram liszt van. A bizottság, hol ez szőnyegra került, azt kivánta, hogy terjesztessék ba egy kimutatás a fővárosban fogyasztott kenyerek összetételéről. Reméljük ez mielőbb megtörténik és akkor, bár néhány elvesztett illuzidval szegényebbet), de tisztán látják majd az okokat, a melyek a sütő és pék orak szemében a dus aratás esztendejévé avatják azokat az éveket, midőn alig ad valamit a jégverte kslász. Most már tudjuk, hogyan lehet az, hogy sokszor, midOn a buza ára emelkedőben van, a kenyeré esik és a becsületes pékek mellüket verve utalnak arra, milyen ügyes emberek Ok, hogy a fogyasztókra nézve Ok ennyire kellemes helyzetet birnak teremteni. Jó volna e tekintetben a vidéken is a dolgok fenekére nésni, mert annak a nagy körutjukróí beszámolnak kormányuknak i fentartják a gazdaiági kapcsot a kiküldő állam él egy másik állam kereskedőt, iparosai mezőgazdái kötött. A kérdéssel természetesen foglalkozni kell, i különösen most, mikor alkalmunk van nemtől izembe látni, hogy a felmondáira szóló monárkia gazdasági egysége mügén hajszálon Jügg, különösen fontol volna a külföldön ilyen módon megvetni a gazdasági érintleezéi alapját. Kenyér és a burgonya. ~ A főlületesség néha nagyon becses dolog. Biztosítja álmaink nyugalmát még akkor is, mikor as ellenkezőre volna ok. Az ébredés, annak a konstatálása, hogy a szép szin mögött csúnya dolgok játszódnak le, annál keservesebb aztán. Ilyen keserű ébredést élt át pár nap előtt a főváros és vele ások, a kikben van érzék a közügyek iránt s a kik tudják, hogy ha a nép rosszul táplálkozik, az milyen mutatkozik, kétségkívül megvannak a maga okai. A házi kenyérsütés naprólnapra háttérbe szorul, a sütök és pékek üzlete mind nsgyobb jelentőségre emelkedik. Ebből folyólag emelkedni és szigorúbbá kell velük szemben a hatósági ellenőrzésnek i\', hiszen a közegészség nagy mérték ben attól függ, milyen minőségű és milyen módon előállított kenyeret eszik, a nép. A középkorban a csaló pékeket vizbe mártolták és igy a közmegvetésnek és ne-vefaégnek telték ki. A szigorú büntetés ma is helyén van, fOleg a nagy városokban, hol a lakosság túlnyomó része a pékek kenyerét eszi. De érdekében áll a gazdának is, mert hiszen mekkora csalás az azO rovására, ha szűk esztendőben, a minő a mostani, a magas búzaárakra hivatkozva, szökkentik fel a kenyér árát ? A nóta azonban a régi marad. A gazda tárad, munkájának mégis alig van gyümölcse. A fogyasztó azt érzi, hogy keresete, emelkedvén az árak vagy sxaporod- kor, két pohár bor, bárom pohár bor, tok pohár bor, caak azután következik az ass-ssony. Nincsen rendjén, sehogy sincsen rendién. De hát ki lehat róla, ha as ember ember és nem ssarvas. K esarvas szereli a párját éa nem iszik bori. Az ember bort iszik, de azért mereu a párját. Ki lehel róla, bogy igy van ? Ki tahet róla, hogy néhu bor mellett elfeledi sz aaesonyt és hogy az aassony mellett mindig asaébe jut a bor ? Ebből azután a szegény ember fejére ráolvssss az aassony, hogy s bort jobban szereli, mint 01. Kissé kspalos lejében igy (ooófeak a gondolatok. Rágondolt as ö takaros kía Agneaára, aki arnat bisooyárs jó meleg vacaorávs! várja őt haza; ig hát körülbelül egészen bizonyos, hogy nem ollhon vacsorálni. Hazs menni I Könnyít sst mondani. Caak az ialeuudta „Csspó\' korcsma ott ne volna a Ielvégen ; vsgy hál legalább ss at ne vezetne el rppen az eresze alatt. Qasio-galjs, csábítgatja a az-mjiia embert, mint a szsr-vaat a bűvös patak. Bácsi Péter elkezdett bambán mosolyogni, as-tán ssép csendesen dndorássta: „Mint s ssép hlvös pstskrs, a azarvss kívánkozik " E közben eíjnloil a „Csspó* csárdához. Már cssk betér egy kortyra. II. Bácsi Péterné hóna alá kapta a déssát és va lami tsáp szerelmes dalt csattogva ment a kaira. A ködmen ujjál lelgyQrte hónaljáig, mintha gömbölyű, gödrös, lormás karjaival akart volna, üacérkodni. Szembe jött ve\'e Felejtő Vendel, a szomszédja, ski fistal Osvsgy-ember volt, ssép is, módos is. Ahogy megpillantotta a deli embert, a két fekete zseniéből caak ugy sugárzott sz őröm. Kigyúlt gömbölyű arca a szive tűsétől. —f Vigau vagy Agues, — mondta Felejtő Vendel, ahogy a menyecske közelébe ért. — Mért ne lennék, ba kigyelmedet látom, — mondta Bacsiné s oda ment egéesen a férfi közelébe { hozzá aimutt hízelkedő enyelgéasel. — Meglátja az urad. kivájja két nemed — Fél klgyelmed tőle? Nekem fájns, ha nem látnék. — Ne (esd falra az ördögöt I Nem jön aa ma haza.\' Magam lessek majd caak, árván, mint kigyelmed. — Nem ssokoU megjönni ? — Nem bisony a szentem. A „Csspó\' csárda kedvesebb neki a feleségénél. — Mát cssk magad buaulss igy esténkinl ? — Msgam a szivemmel. Senki sem vigaaztal. — Keres* vigautalót I — Keresnem se kéne, ha kigyelmed akarná. — Hát hogyha akarnám ? — Magam vagyok ssentem minden áldott este. MeglegyinleUe gömbölyű kesével Felejtő Ven* delt. aztán kaoér pördűléssel libbent tova. Felejtő Vendel néseli, nézett s csintalan ma\' nyeoskía ulán. Az még egysser megfordult, visssa-nézett. Szinte éreste két égő fekete ssemének sugártlsét. Bemen! a hajlékba éa onnan leste, bogy mikor ter viasza Bacsiné a kútról. Látla, hogy visszstértében is egyre oda kandikál as ö hajléka felé. Szeme égett, arcából csak ugy hasadt ki a »terelem lángja. Felejtő Vendel ie valami forróságot érseit a fejében; a szíve Is tűseit erősen ; minden csepp vére lüktetni kesdett ereiben. Hellenetes es ss egyedüllét nagyon. Mintha valaki torkon ragadta volna, begy meg-fojlso. Valami jjesziöen nagy kés-óriást érseit a mailén. Nem birt a ssobában maradni. Levegő, aaabad levegő kellett neki. Kilépeti udvarára ée hatalmas domború mellét kifessitette. Aztán kezébe kapta a nagv-tajsaéi belevágta egy elölte heverő fatörzsökbe; ast kesdte haaogatni. Nagyon jó gimnasstika as, mikor valakinek ssertelenűl forr a vére. A fatörz ők szilánkokká lett ismos karja csapásaitól, de a vére csak nem lohadt. Indulatosait t vágta földhöz a nagy fajsséi, hogy szinte ssikrát hányt a kemény vas. Valami boesorkánynyomás, valami bűvölet vitte portája kapujához. Bácsi Péter ablakának áttetssö vörös lűggSoye ugy nésett rá, mint egy megbűvölő bosaorkáay-azem. A azobában égő méos fénye átssfiródött a holdaa éjszakába és pirosló sugárt rajaolt s széles utca homokjára. Olyan volt az, mint agy rózss-szirmokkal meghintett keekeor at. Ssinte odasimult piros aaönyegéval lába elé, mintha mondta volna: .Nagy bolond vagy Felajtő Vendel, ha C Nagy-Kapusa vasárnap Zala 91. mám. lS■ lap.t ÍH97. november bó 14-én vén a szükséglet, mind kevesebbre elég. Kösepéo «U » köaretitö éa szedi a tqlölt. Szert tesz csaknem hihetetlen bevételre, épít palotákat, míg azok, kiknek fillérjeiből ez történik, nem egyszer egészségükkel éa minden esetben kizsarolt erszényükkel fizetik ttteg a társadalmi és jogi rendnek út s zseniális berendezéséi, mely a helyett, hogy a küzdőket és láradókat jutalmazná, t ravaszok, tiaztességérzet nélkül valók és lelkiismeretlenek számára biztosítja a haladás pálmáját és as anyagi emelkedés előnyeit, De vgjjon ma, midőn a tiszta liszt helyeit joiormán minden téren ilyen őrült burgonyát tálalnak elénk, lehet-e remélni, hogy a ravasz pékeket elétje az ő büntetésük? Vedere mo ISLIU Politikai szemle. BtlfUd. Országgyűlés. November 9 én. A képviselőkéi november 8-lki élésén olvasta fal Molaár Aaial a fcáa jegysOje a delegációkat ösazshivó királyi kéafealot, mely atán ss elnök javaaolta hogy a delegáció 40 rendea é* 10 pöliagjának a magválasaiására 10-én delelóit tl érakor legyea ölés. A királyi kétlrai, mriyet a Há* hodoló liastelettel veit tudomásul, a követ* ktzőleg haagaik: Kedvei Báré Báaffy I A kötés ügyek \'árnyalására a magyar orstággyülés restéről as 1867. évi X1L iSivénycikk értelmében at 1897. évre kikAidendő bitotisárot, valamint a birodalmi taoáee által as 1867. évi december hó Sl-én kelt törvény alapján as 1897. évra megválaastott bisoltságot s réxsökre törvényileg aMsbatároaoti leendők elia\'éaéee végett folyó évi november hó 16 ára Bécabe estanti tgybebivoa. Midőn ehhes képest egyúttal kötői ■iniatle-rinmaimal alkotmányszerű előterjeistéseik megléteiére aiaaitom, msgbUom öni, boay a ">*-gysr ortsággyűlés biaotiaágának kiküldése a e. msoUaág tagjainak egybebivása iránt la-léakadjék. Kelt Bécsben, 1897. évi november hő 5-éa. Ferenci Jóaael, a. k. B. Bánffyi. k. Kijelölések e delegációba A sssbadalvü párt e hé 8 én tartott értekeele-tén kijel61>e a dtkgéeióba, rendet tagoknak : Aadvftaay Tivadar gróf, Btraevicsy Albert, Cstenáteej Lajos, Dániel Gábor, Dókat Erad, Valk Miksa, Fanyvaety fenne, Feeietkh Aador aréf, Plattr Károly, fraaeioiki Henrik, Oajári Ödön, Györk uvtch György, Hegadftt Sándor, Hkrayaai Károly, Klobuüiaky Jáaot, Láng Lajoh labáei Béla, MikMa Üdőn, Mohay Sándor, Mindek Aurél, Niki Kálmán gróf, Paviea Armia, Paltaky Agoat, Rakovaaky Qéss, Radó Kálmán, Rosenberg Gyula, Spertct Fenne, Sssrb György, Stéll Kálmán, Teltki Sándor gróf, Tksa latrán gróf, Tksa Kálmán, Thnoesíay Miklós gr, TolnayLajoa éa Uráayi I-képvkelöket Póttagoknak : Admovioi Béla, Herl Ferenct, Kriitóffy Jóaael, Láneay Leó, Melle, Oaakár, Papp Qtaa, S\'tbó Imre, Ssemere Attila. Zay Mikiét éa Zeyk Gábor, képriselőkst. Norember 11. Norember 10-Aa a löryéayhosáa mindkét hása | tartott Alést. A lörendibázhüan pont 10 órakor nyitotita meg Tóth Vilmos elnók as Oldat; az eióteijeestett irományokhoz senkise szólván, rögtön hozzáfogtak a delegációk megválaastááá-hoz. Gróf Ssapáry ktván, Latinovica János éa Szabó Jenő a szavalatokat összeolvasván, a delegációba rendea tagoknak a kővetkezők rá-laaatattak: Apponyi Lajos gróf 69, Bohus Zsigmond báró 69, Brankories György érsek-p oriarcha 69. Gáli Jóssef 69, Harkányi Frigyis báró 69, Kaglerich latrán grót 69, Lukáca Antal S9, Nikolics Fedor báró M), Pallavicini Kde őrgróf 69, Rudnyánazky József báró 69, Samaaaa Józaet egri éreek 69, Ssápáry Géaa grót klr. főudvarmester 49, Ssapáry Gyula gróf 69, Széchenyi Imre gróf (Ifjabb) 69, Satáray Nep. János gróf 68. Vay Béla báró 69, i(j. Wodiáner Albert báró 69, Zichy Ágoat gról 69, gróf Ealerházy Miklós Móric 64, Kus-evich Szvétozár horvát sziavon-dalmáiországi főrendi képviselő 69 szavasaital.\' Póltagokul: Firczák Gyula ptkpök, Bánfiy ^70rS7 gróf klr. löajtónállómaaler, Lasskáry Gyuk, Uray Kálmán báró, Saéchanyi Bertalan gról, Keglevich Oaakár gróf horvát-nkvon-dal-málországi főrendi lépviselö, valamennyien 69 Blrasattal As igaaoMbiaotkágbs-egJSangnlag Jókai Mórt, a mentelmi-bizottságba Gyuki Pált rákazlották BIHnaaky betaédére, a kormány fétbivalalaaaa nyilatkozott a est A korrektnek tartja. De alkalmat akar adni a kormánynak, bogy a parlamae tat álóssóral k tájék •ztasaa álláspont járói, azért a következő interpellációt intézi a miniesttrei-Bökböst „Milesz a kormány álláapontja akkor, ha a a provizóriumot Auaztriában as oaairák alkotmány 14 8-a nlapján léptetik éleibe." As interpellációt kiadják a miniszterelnöknek. Kath. kongresszus A képviselőházban Szilágyi Dezső léi 11 éra kor nyitotta meg az üléat. Elnök legelőször ia bemutatja a tőr ndiház átiratát a delegációtbs kiküldendő főrendi tagok megválasztásáról. A ház további munkaaaágára nézve elnök\' indítványára a háa elhatározza, hogy torábbi határozatáig érdemlegea ölést nem tart. Az esetleg megüresedő kerületekben az uj választás megejlésével a Háa az elnökséget szintén megbízza. Végül Koeeuth Ferenc interpellál az oaairák pénzögymfniazler felszólalására vonatkozólag. Noremher 11. A kat. autonómiai kongresszus e hó 11-én délelőtt 11 óra után kesdle meg tanácskozásait a főrendiház éttermében. A kongreaazna megnyitását ünnepélyes mise előzte meg, melyen az egyetemi templomban 8Ut*tr Fülöp székesfehérvári püspök pontifikált tényei segédletlel. A kongresszusi képviselők már féltizenegykor kezdtek gyülekesm. Nagy teámmal jelentek mag. 11 óra után lépeti a terembe Vaaaary Kolos hercegprimáa, kit a kongresszusi tagok telállítsál üdvözöltek. As elnöki emelvényre lépve, mély csendben és nagy figyelem kösl mondotta al remek megnyitó beeaédét, mely láthatólag aagy hatást lett, körvonalazván aa aulonomia leiadatát éa célját ssemben a király kegyúri jogaival éa a hazai törvényekkel és eseken alapuló köa-jogi inté\'ményekkel. A katbolikui aulonoaak — úgymond — nem lehet sainat, mely a hiialvek tőlólt a az egyházi Agyak UStött haláros,; nem lehet parisaent vagy oly testület, mely a katbolikui egyházai képviseli, mert es lenn van tartva, hogy a szentszék szavaival éljek: „ioli Kpwco-porum ordini." A hercegprímás megnyitó beszédét igy fejezi be: A legfeleóbb leirat irányelveinek egy megnyitó beszéd karelébe loglalható fentebbi rövid vázolása ulán a kongresszus tagjait egyenkint ia igas tisztelettel, hó szeretettel Ad-vözlöm azon kéréssel, hogy szeretetben őasae-forrva, aa egymáatól netán eltérő véleményeket türelemmel meghallgatva, dicsőségünket nem egymás legyőzésében, hanem a szent Agy diadalában keresve, a kölcsönös bizalom nyiltaágáral, a megoldás komoly szándékával tömörüljünk célunk elélétér*. Arassaza reánk, működésűnkre bőséges áldását Isten, kinek szenl nevében a kongresszust megnyitom." A hercegprímás ezután kijelölte a körjegyzőket : Zichy Aladár grólot éa Szatinovich Imréi A megbízó leveleket lelolTaaolinak tekintik. Mag-rálaaztolták az igazoló biaotiaágot: dr. Schlaüek LPjít>P*» dr. Rajntr Lajost, BathyiHy Irán gró-fó£Sr. Günthtr Antal Agyvédet, dr. SiMek Agoat nyug. egyel tanárt éa dr. SdyAy Gyulát A bizottság megalakulván Schkuch Löriae nagyváradi blboroa érsek felkéri a lagokal, hogy megbízó leveleiket megrizagáláa céljából nyombaa adják át a bizottságnak. még nem ismersz; én vagyok a szerelem ulja.* A megbabonázott ember tompa merevaéggel nézte azt a sugár utat. KAzdött, erősen küzdött fökaklatott vérével. — Nem megyek, azért sem megyek 1 — mondta rekadtea hangon. Visszalépett portéjtra s bevágta maga után a kis-ajtót. A csattanásra Bacaié k piros függönye félrelebbent a a kíváncsi menyecskének gömbölyű aia-basirom-válki fehérlettek ki a holdas éjesakába. A félrelibbentett ffiggftny mellől nézett át égő, üszkös fekete szemeivel Felejtőék felé, ahonnan a caattanáat hallotta. Abban a pillanatban fordult meg frelejlő Vendel ia. Ahogy az abkkra tekintett, azédület fogta el, alakkkn tömegekké folytak össze elötle a tárgyak. Aztán bogy kissé magáhot tért, olt tapadt mind a kél aaemével a vakiló fehérségű váltakon. — Na hát, ha megbabonáztál, megyek I — mormogta éa imbolygó léptekkel indult meg aa igésetee ablak felé. Félúton rolt, mikor a mosolygó menyecake-arc eltűnt a gyorsan lelibbenő fAggöny mögött. Akkor megállott egy pillanatra. . — Hogy Bacai Pétér mit mond?l... Vagy ő pusziul el, vagy én/.— mondta ejszántan a benyitott az idegen porta udvarára. III. ^ Bacai Péter a .Csapó• caárdában íddogá t. Egy két pohár bor nagyon jól klett neki. A többi már nem ment ugy, mint máskor. — Furcsa jószágok aaok a szarvasok I Mit nem lesznek a párjokért Egyre az az erdei jelenet motoezkált agyában. Nem birla teljesen be-ködöani ast a bor mámora aem. Kiűzette a borát, azután egy kiesé bizonytalan lépéaekkei indult neki a lalu széles utcájának. — Hm! Furcsa jószágok, nagyon lurcaa jószágok 1 — dünnyögte s tovább bandukolt. Füzle tovább gondolatait k. — De mégu caaz ugy van aa rendjén. A párját ne engedje senki. Szeresse aa ember a bort, de párját védelmezze meg a vérével ia. Megállott egy kissé. Nézte az iromba nagy .árnyékát, mely hosszan elfeküdt elölte a sima poroa utcán. — Na hát, ha ekkora lenne is, megölném, meg énl — mondta a hatalmasat ütött IQlyköaével a a maga árnyékára. — Hogy mit nyernék vele 7... Ast, amit a szarvasbika. Milyen gyönyörüaég volna aa, ha vérző sebeimre simulna aa aaazony hálásan, szeretettel, mini a suta-szarvas. Újra megindult. Erre as utoleó gondolatra mámoros, szederjes arcán ralami láng caapotl át. Hej ha moat ö megmutathatná, hogy as ember n lud annyit, mint egy lelketlen, párái jóazágl H«|j. ha moat taklkoznék Felejtő Vendellel I *Az sokat legyeskedik aa ó asszonya körül I Eröaehb, határozottabb léptekkel közeledett hajlékához. Pislogó, sunyi saemei kigyúltak. Széjjelnézdelt, mintha kenete volna azt a valakit, akivel élet-halálharcra keljen a fel* Bégéért A hangtalan utóéban a maga mozgó árnyékán kivüt minden pihent csendesen. Már portája kapujához ért. Megállt kiaaé a kapufélla mellett, hogy saét-nézzen. Abban a pillanatban kinyílott a kk-ejtó és egy férfi alak aurranl ki rajta. Bacai Pét-r eldobta lAtyköeét a mint a zsák-mányl-aő tigris, ugrott reá éa torkon ragadta. Az ia megragadta a lojtogató kezeket, nagy-nehezen kiszabadította torkát, aztán szembe lordult Bacai Péterrel. Bacai Péter hörgő auttogáaaal mondta: - Te vagy Felütő Vendel ? — En vagyok Baeai Péter. Többet már nem szóllak. Összegabalyodtak. Megkezdődött aa élet-halál- haro hangtalanul. As kmos karok ropogtak, agymásba fonódtak; a derekak hajlottak, mint a küzdő párducoké, földre zuhantak mindaketten; hörögve fetrengtek a porban; megint talpra álltak. Egy egy hatalmaa ütés tompa puflanáaa ve- TMÉtlUp Zala 91. stfm. (4. top.) 1897. awmkr hé 14-én Aa aiaik konstatálván, hagy a napimé amrtlt a lagköteltbbi MM a hó lft-iie, kaira. délelőtt 11 óráratltj ki Ziekf Nándor aat óhajtaná, begy ayombaa a tiastíkar wptlwiiia után aa aoloaóanai ügyek tanulmányotáia cédából bizolleágot válaazata-nak, a ni ellen aa elnöknek ataoa kifogása, ha a tinlikar megvált ntan után érdemle|«i má-köíéeét megkezdi, — a ez értelemben mond fán ki a határozatot, aa ülée réget ért, EfilfBld. Egy öailnte román hang. Jnttntky minnlen tanácaoenak agy romániai nadjelei ralé kiiflntetéae nagy háborongot oko-akoaoil Romaniáb; n a at oláhoknál is itt as orsságban. A kulturtigt peme felhasznál a ml aa alkalmat a egyre rendelte a tiltakozó gyüté aeket a magyarok allén többeeör hangozlziott otromba vádakkal, bogy a románok itt a htxá-ban el tannak nyomva slb. Régen ielmlegeanek ét á\'datlao kísérletnek mutatkozott a románoknál a jéaan énre való bivtlkntáa; valahány nor dk a magyarról beméinak, mindannyiszor el-veatlik higgadtságukat a valóságot dühvel rohannak basánknak. Mi lulajdonképeo aa igattág, axt magyar réaarM többmör megmondták már aakik. de Ak nem tkarnak igttságoi. hanem alaptalan vádakat, t ezeknek kiválogalátáboa tenkitem ért jobban, mini 0k, mint — e nemet ntódai a ősi románoknak, a miknek~ök magukat tartják. Dt vaa a románok között it ember, a ki a jó-tan éatre hallgat t helyet értékökre Indjalmtál-litani eteket a loiytomaan éa kimeiet nélkül mórt oatoba vadakat Egy kiváló román poblicitti a minap Brailá-ban at iparoe körben felolvasást tartott a romániai paraaaiaág helyzetéről. E felolvasás keretében jellemette untán a román kullurliga helytelen lörekvéaejt ét eddigi magatartását Kötöljflk a lelolvaaásból — a következő bennünket közelebbről érdeklő rémlelet. aA nemzeti kérdés ugy, mint nálunk ugatnak vele, nagyon különös egy dolog. A kulluriigáoak aa volna a feladata, hogy lalvilágaalUa a romániai paraaalokat, akik rendkívüli nyomorúság éa bajok kőzött tengődnek. De a kulturligt nem irániak, hanem a Kárpátokon tol lakó románok iránt érdakHdik. üa Románia a politikai jogok éa a közgazdasági állapotok tekintetében minta-Állam volna, mondhatnók : országunkban minden rendben van, moet há< müveljük tmtvéreinket. De mikor mi itt, la en todja. hogy élünk, atokal akarjuk kiművelni, akik vistonylag jobban van-nak, mint mi, — nemde különös ?* jHogyan kéletkeiett a nemzeti kérdét? Amint tt^jok, a Kárpátokon tul különléle népek laknak dt a földön a magyarok uralkodnak. A magyar rok éa e különféle nemaelitégek kötött időnként ________voltak. l**ttartéfcfcak> voltak t magyarok eltén a románok. Ot a románok te érdekből idd folytán elmagyaroeodott a nép a oeeionalitlAk vetetéee alatt egyset ha a kiad a magyarok ellen. As erdélyi románok a magyaroktól nem kének külön polgári jogokat, csak aat, bo|y romén anyanyel-vükön magokat művelhessék éa imádkotbtata-nak. De ha aa otdélvi románok e kéréaei jogosultak ia. vannak aakik olyan kéréaelk it, amelyek jogtalanok. így például nem akarnak megtűrni ni magyarul, holott Magyarországon mindenkinek állampolgári kötelessege tudni az áHam nyelvéi, a magyart ia. A nacionaliaták nagyon rctatul otalekemoek, in kor Erdély autonómiáját ia UteiaUk. A románok annyira1 tarfasórva élnek, bogy olt egy románokból álló államot alakit ani nem egyéb, mini álom < .Még helytelenebb az, hogy némelyek egy! nagy román birodalmit akarnak alapítani, amely nék Erdély mellett réme lenne Uemtarábia ét! Macedónia is. Némelyek elkövették azt at otto-1 bttágoi is, hogy Károly királyt e szavukkal üd-vözöltek: Éljen a románok eaáaiára I Még ctak et kellett 1 Verekedünk meg lehal a magyarral,! a törökkel éa at qpwzszal, bogy létrehozhassuk e nagy birodalmaL Jól van, caak ugy ne járjunk mint a görögök, akik kolduabotra jutottak, mintán a törökök jól elverték \' .Nagyon veszedelmes dolog lenne, ba mi arra a gondolatra jutnánk, hogy Erdélyt as oroszok segítségével vegyik el, mert aztán kiszabadítaná meg Romániái az oromtól ? At orosz barátság aohiuem botolt aemmi jól ránk. Ne szíttuk Magyarországon a zavarokat, mert as odavaló zavarok könnyen veszedelembe rjihetik a mi or-Mágunktt iá Elégedjünk m-g a magunk löldjé-vel, a magunk nrtságával t csak arra Ügyen gondunk, bogy kimüveihesaOk éa tdvilágoaithaa-tok a román paraszt elméjét Ne kanaintgaaaunk át a Kárpálokon abban a^naiv hitben, bogy ki* műveljük atokal, kik műveltebbek, mint mi vagyunk, elfelejtve egyúttal azt is, bogy annak idején az erdélyi románok kosták s szabad Romániába a lelvűágoaodáa éa a "civilázició eltö láklyáit. Ha valakioek ugy lelatik, menjen ál Erdélybe t látni fogja, hogy at odavaló román paraaat jobban él ét műveltebb it, mini a rotua niai paraszt Nálank a paraszt pusztul a szegénység, a betegség, a nyomor ée a tudatlanság miatt Es allén küldjünk, mert as a mi hivatalunk, bogy tat a népet kiragadjuk e nyomói körmei közOL" gyűlt a hullámzó mellek ziháláiába. Fogcsikorgatva, szikrázó nemekkel mélyemtették egymás nyakába, arcába karmaikul, harapták egymás dutttdó izmait mint a vérszomjas lenevadak. Egyszer Bácsi Péter rettenetes ökö-csapátt mért Felejtő Vendel homlokára, mitöi megszédültén hullott a porba, eszméletlenül. Bácsi Pétar most tiháló mellel, vérben lorgó nemekkel rohant be hajlékéba. Feieaége akkor kéarllt lefeküdni Oda állóit eléje vérboritotlan, mint egy diadal-mái himszarvas, arán táradl, hörgő bangón ■oodia: — Látod ezt a vért ? Erted hullik. Simu|j hottám, ezeress I At ttmony elaápadt, rémült aroeal kérdette: ---Mit ctlnállál V — A mtrvttoktól tanultam, bogy at atnony csak agyé lehel. Kelqlő Vendel künn fekaaík a porban Bacsiné fejéhez kapott rémet akoliéiul rohant ki a vonagló léribot; iőiéjt borult ét Őrjöngve csók ott n vértó tebeil. Bácsi Péter kidülledt vérágu, bamba memtk-kel, merev, tompé, buta értéket leotéggel nézett a félőrülten rohanó asszony után; majd arca kaeetl mosolyra torzait, ét megtörten moodla: — Milyen Itroaá aa aaaaony I... A ntrvaaok-mégit cmk ttebben ran. Védekezés Amerika ellen. A tengeren uli metőgatdatág ellen való védekeaée kérdésével már moat a kormány legmeghittebb lapjai ia kezdenek foglalkozni. Természetes, hogy tekinlellel kormánypárti álláspontjukra, a kérdéssel való loglalkotá t caak ugy tarthatják helymnek, hogy a gazdaközönaég ellen {rányitják tollakat t minden védekezést nevetségesnek tartanak, nem gondolván meg egyrénl azl bogy ba um még teljesen fejletlen iparunk mellett mezőgazdaságunk végleg tőnkre jut, akkor Magyarország gatda-ágpolilikailag teljesen elveatell. mátrémt pedig azl, bogy ma már magában a kormánypártban ia egy igen hatalmas ét belől)ásos frakció van, mely a vámvédelmet s nevezetesen ss smerfkal termelés ellen való vé dámét programújába 101 vette. Legújabban egy kormánypárti lap cikkben foglalkozik azzal, hogy a bécsi cs. ét kir. gttda-aági társaság levelet intéseit at országos magyar gazdasági egyesülethez, melyben a középeurópai vámunió létesítéséről lem érdekm nyilatkozatokat. Egy előző átiratában egyenesen lölhlvla a magyar egyesületei, hogy ctallakotték s vámunió propagandájához. At orstágot magyar gazdasági I egyesület — a cikk aterinl — kiiért a tölhiváa I elöl utal, hogy a közép európai vámuniót alig lehal létrehozni; továbbá, bogy ránk nésve a a Balkán-államok versenye loaloasbb, végül, bogy moat a mezögazdaaági érdekeknek a ki-egyezéai tárgyal.soknál való érvényesítése aktuális. Aa otairák agráriusok moat annak a nésstlk-nek adnak kifejetétl, hogy a magyar egyesület lulbapallle u Auuiria-Magyarornág éa Rémet országra kiterjedő vámkonvenció akadályait éa u alighanem könnyebben lenne kenaaillvikelö, mini et oromoratági ét Ralkán-államokból való import alsei liáa\'rnWáa Ca habar kfrtgttita\' aa, hogy a keleti államok versenye károetja u ottlrák ét magyar gazdákat, a fődolog mégis t tengerentúli vtreeey aken való v^dakeséa. Mait a teugerenluli árjagjsósak dempnmálják at európai árakat oonaa a Mglteyegetöbb immár t bura és gylmOlemeiskitaqsdi vtraany, végül meri te as amerikaiak maguknak követelik Amerikát n európai gazdák it joggal noodhatják, hogy Európa as európai metóga adatágé. As oastrák gazdák nem látják luln«gyokaak azokat a várhaló akadályokat, melyek Auntna, Magyarország és Németország közölt a tengeren* tuli verseny ellen való kOaöe védekezés céljából való egyesítés útjában volnának. „Hasonló politikai éa közgazdasági érdekek — úgymond at átirat — annál vnlóeainabbnek tüntetik fel közöttünk as es irányban való megtgyetáti, marta kl löki versenye még tokkal nagyobb mértékben nyomja a német mezőgazdaságot és s tengerentúli gabona as olcsó tengeri szállítási dijaknál lógva tömegesen dobatik a német piacokra. Ettn egyezkedésre Németországgal azért fektetünk nagy ralyt, mert abban n bizonyára magokolt reménybe élünk, hogy ha neklnk a tengerentúli gabonát a német piacokról kiaaoritanunk tikerült, legalább aa odavaló kivitelünk lenne bitlotiloll-nak tekinthető." A kormánypárti lap a Németomággal való egyesülést Ameriks ellen lehetetlennek mondja a bivatkoaik Német ország halaimat iparára, mely nem lógja megengedni aa amerikai koakamacú betiltását, feledve, hogy Nématoraságban tényleg agráriut a vezető politikai iránytat, s hogy a kereskedők és iparoaok ellenéra már agynémely dolgot kerassill vittek at önérteim, ömseisná gasdák. A cikk igy fqjesi be okoskodást: As ontrák agráriusoknak a közép-eutópal vám-unióra voeaUtosó felfogása inkább kisaé naiv föltételezés, semmint indokolt álláspont. Talán érezték ia est, a midőn Németországot kihagyva a aaámiláaból, csupán Ausstris és Magyarországra kiváltják szorítani n tengerentúli vtratny ellen való harcba lépést. Perut ettél még te* gyobb abszurdumba mentek belé, mert bimtu vámterületünknek agy gabooekivilele, mint bé* hozatala jelen\'éklelao ét igy a rajta kivllmd gabonapiacokon Nlylyal n-.m bir. Ha hármtamile vámot átülank it aa aaterikáTlNita ellen, a mi gabonaárainkat mégis osak a nagy eu Apai tm-poriamok lógják dirigálni, a melyek pedig nem lennek barcbaa aa amerikai butával. As ár» és vámvisaonyok váhotallanul maradnak ránkaéave ugy, a mini vannak. A Németországgal való vámunió ab ovo lehetetlenül van kontemplálva, vámterületünk harci állása Amerika ellen nnnyl, mintha a Duna egyik partjáról a gyerek fügét mutat a túlparton állónak. As ontrák agráriaaok elabo atuma tehát egy lépéaeel sem vitte elöra a nagy igyekeeellel megfogott középeurópai vámunió dolgá\'. Estei pedig a! idézett kormánypárti léi-hivatalos újság éppen járatlanaégát árulla el. Mert sem a magyar, aem aa ontrák gazdának nem lehet a oéja tOnkreieaal u Mnertkti termelési. Hidd éljen meg aa ia a a mnga emberségéből, caak ml hoatánk ne jöjjön kooknrrálni. At amerikai termaláat enrópd vámunióval senki sem akarja löekra tenni; osak saját terme lééi területéről akaija kiaaoritani. 8 ha m nem megy Némeiorttággal, a magyar gatdáatk a ínaxyar ottlrák lartiei rozerválása it elegendő, mert gabonánk már ma nem igen, vagy caak lényegtelen mennyiségben megy ki as or-asáiból, t Így a vámierílet megvédése a mi márnánkra szintén valami lenne a magyar gazda érdtkében tehető akció utján. A bot. — BmMmUrim ptdagogia — Pancaova nevezetet várót, ti miért aevtteim várót Ptootova? Arról, hogy a Délmagyaroraaáci Taailó-Egyeallat ott tartotta lenióbbi Oléaét Et mi nevezetet dolgot oaalekedeU a Délmtgyar-ormági Tanitó EgyaaMai legutóbbi Ülésén í Talán a neveiét éa aa catatáa mrnején valami korma* kot ajítást esteit UT Aligha ugy nincsen. Budlng Ede nagyöaai laeMó padtjngiai babérokra vágyik, tehát fogta magái éa ejáaloUa a bothtotatéa Nagf-KAnizaa, vasárnap Zala 91. szám (§. lap.) 1S97. november hó 144a rektiluálását in inltgrum as iskolákban. A tanító inakat kellemetes«D lepte meg a korszerű indítvány a meghányváu-vetvén a dolog miértjét és hogyanját, unisono ellogadiák. A délmagyaror ■ági nebulók aaoaban ne Örvendjenek, mert nem csak nekik fog virágzani a mogyoró-vessző és a nyirág. A Délmagyarországi Tanitó-Egyesfilet nem akarja találmányát monopolizálni Tanát: hozzájárulásra szólitjs föl u ország sgész terOlelén levő tanitó-egyesületeket, hogy tőrvénynyel he-lyaaaébsjrMasa a botot jogaiba. Nam hiszszük, hogy s Délmagyaronsági Tanító-Egyasálet tréfálkoznék, tehát komolyan vesz-ssflk mi is ésssolgálunk egypár qjjmutstásssL Mi ksvaaaljük a botot éa a vesszőt, végre ia a aa buló megsaokná. aztán meg nsm találná a mulatságot eléggé váltosatoansk. A botot és a vesz-ssöt talán okaserflen lehetne fölcserélni olykor léniával, sz ágas astjkorbácscaal, a sósvizbe áztatott nyirsőprüvel. A kik a negyven évet meghaladtuk, többnyire ismerjük s pedagógia e divatja mult eszközeit s még ms is bizsergő gyönyörűséggel emlékezünk rájuk. Es őssintén örvendünk, bogy fiaink és unokáink is, mert szebb jövendő hajnala fenyegeti őket, meg fognak iamerksdni a fölsorolt gyönyörűségekkel. Sőt még tovább is msgyünk. Nem gondolnók lebe-leüsoségnek, bogy s pedagógia a köaépkori here sia éa boszorkányüldözés kinzókamrájában fog találni néhány eszközt, amelynek felújítása hasznos és ksüemetes laaz a jövendő ivadékoknak. Iparosaink sem törülték el aoha a testi lenyi-tést j az inaaok még mindig meglazsnyakollstnak, néha okkal, többnyire oktalanul. Es a mesterek egyetlen joga, a mit a régi céh rendszerből megtartatlak. Azonban arra soha sem gondoltak, a midőn panaszkodnak, bogy jő bázból inas ritkán kerül, bogy a műveltebb osztály elfordul az iparoepályáldl, bogy ebben a közönyben a láb mijaaf ia van akkora réme, mint az iparoa-életmód megvetésének. A tanitó urak nem tarthatnak tőle, bogy a náspángolás mialt üresen marad u iskola s ők nem foglalatoskodhatnak szent hivatalukban. As élst bizonyos korábsn ss embert törvény asoríljs aa iskola látogatására. Bogy a humanizmus, a filantrópia mint vélekedik a délmagyarországi reformról, azzal a reformerek asm törődtek Nyélván ugy gondéi kőalak, hogy őket fölösleges meghívni a paocso-vai üláare. Humanizmus ás Filántrópia urak pedig hívatlanul nem tolakodtak be az illuastris társaságba Hogy nam voltak jelen, az meglát-mik a határozaton. Ördögűzés. Megemlékeztünk már Isponkban a protekció eUn Indult mozgalomról. Valóságos modern ördögűzés keietkeaett egymásután az állami szolgálat kOlönbösö ágaiban. Megkezdte a tulluazmidiaatér, követte példáját as igssságügyminiszter, nyomban utánuk jött a pénzügyminiszter éa legújabban Ludvigh Gyula iOamvaauti elnök igazgató sorakozik Wlasalca Gyula, Erdély 8ándor ás Lukács László mögé, akik erélyes szóval parancsolták ki a protekció ördögét Nsgjon kedélyes ördög volt, de épen ezért ugyannak veszedelmes. Fesztelenül forgolódott, grssssák a miniszt r fogadóasobájától kezdve a legkisebb vidéki irodaigazgató hivataláig mindé-nült éa mindenek fölött a képviselőház folyosóján vok otthonos, a hol minduntalan karon csípett agy-agy minisztert, vagy államtitkárt : .Kérlek kegyelmes uramt< — vagy: »Kérlek, méltóságos uram I* - Ksdélyssségs itt nyilvánult leginkább. Elrúgott magától adnotm tormaságot; fe\'ülhelyezkedetl a kicainyes párttekinteteken és nem egyszer bujt bele olyan bonatya bőrébe, aki öt perccel előbb laie tűdével szidta a korrupciós kormányt, szavalt nagv sélussal a protekció és nepotizmus ellen, amsly belefészkelte magát a közszolgáiul miuden ágába éa klauritja u Igaz érdem elismerését és mikor beszédét párljássk zugö helyeslése közben befejezte, sietett s balfolyosóra, a miniszteri szoba tájékámr-bogy elfoghasss a maga minin terét a leumndébb mosoiylyal kunyoráljon nála •Kérlek, kegyelmes uram, nagyon tehetséges fialni ember... távoli rokonom..." Bizony volt ety kis kegyetlen malicia is azok ban a miniszteri rendeletekben, melyek most azsrukon fogják közéletünk jóhsngu purifikálóii, s néppárti és egyéb erkölcséemesitő társaságok bajnokait, moadván: — Tilos a protekció, de — nektek ia. Mintha észlelnénk is bizonyos lehangoltaágot, bizonyos megölödést azokban az erős morális érzésű körökben: nem hslfjuk s lelkesedésnek ut s meleg hozsannáját, amelyet vártunk volna egy régóla nagy zajjal hangoztatott követelés teljesülésén. Ne méltóztassanak Wreérteni bennünket: nem kívánjuk, hogy a sajtó dicshimnuszokat zengjen a kormány tagjairól, a viágért sem. Erre nincsenek is rászoruva ások a kiváló államférfiak, akik erős kézzel, bátor lélekkel és becaűlelm akarattal láttak hozzá a közélet egy nyilt sebének gyökeres gyógyításához. Caak azt találtuk volna mégis helyesebbnek, hogy komoly ttatelettel és ne kétértelmű elmésségekkel honoráljanak egy minden kétségen ielűl nemes, bátor és kivánatos kezdeményezést. Csakhogy persze aa egysseri tisztelendő ur addig beszélt a lélek halhalatlaa-aágáról és addig magaastslta s túlvilági lét gyönyöreit, mig egyszer csak kiszaladt a száján: • Bizony, mondom híveim, mindnyájan meghalunk* a gróf is, a tanitó is, a harangozó, és még — talán én ia.« HIRE — S agy lelki adakeiái, Lapunk zártakor vettQL a távirati hirt Budapestről, hogy bár6 Hómig Károly megyés-püspökünk a tegnap nála járt kanizsai küldöttségnek 15000 frtot adományozott a nagykanizsai felsO-templom javára, — Taalték k»agr«l*». A ,Z<tlamegyei Alt Tanítótestület* nágyksnissai járási köre aov. 11-ikén délelőtt tartotta félévi rendes köi-gyüléaél Nagy-Kaniz*áa, a polgári luiakola rajztermében. A közgyűlésen ÁUmomn Mir, ügy. vezető alelnök elaököíl. A tagnk szép saámbaa voltak jelea, mint vendég: dr. Kim ErnS, lógja. tanár, a .Zalai Közlöny" sserkeaztője, vett részt. Elnök ss ülést leadülataa, saép beszéddel nyitotta meg; asatáa jelentette, bogy 8oaloy Sándor, a járási kOr volt elnöka a megyei taai-tótestülst elnökévé válaaatatván meg, a járási körnél viselt tiaztaégéről lewondott s az ügyek vezetéeét reá ruháaia. Ennek kapósán asivböl fakadt, meleg szavakban kBazöate meg a volt elnök ötévi működéaét Bensőaéggsl elmondott beszédjére a volt elnök röviden válaszolt. — Altmann Mór elnök ezután bejelentette Nimttk Ignác volt tagtársunk halálát, valamint a szomorú alkalomból tett kegyeletea fntéskedteeit a indit-ványoata, hogy a járási kör tagjainak a veszteség lölölt érzett fájdalma jegysökönyvben is örökittaseék meg. — Kiválóén örvendem éa as egész tanilóaágot fölemelő eeeményűl jelentette, hogy Hojfmonn Mir tagtársakat a király polg. iskolai igstgatól címmel tlntette kl. A járás-köri vŰaastmáay hstárosata értelmében n attal öt üdvözölni kellett volna, da mivel aam volt jelen, ss elnűk indítványára s járási kör s kitüntetett tanférflat átiratban fogja üdvözölni.— Aa ülés folyamán Bamkovich Jánoi, nagykanizaai tanitó azépea megirt falolvaaáat tartott „Nthány saó a jelenkori nevelésről" elmen; Neubrunn TXbor nagykanizsai izr. polg. iskolai rajztanár gyakoris ti tanítást muta\'otl be a mértan köréttől a polgári iskola 4. oastályában; Farkat Vilma, nagykaaiasai tanítónő, kiváló tömörséggel és azak-jártaaaággal magirt munkáját olvasta tol: ,a női tornáaaatról.* A köagylléa múdagyikaek jegyzököayvi köasőaatet szavazott. —- A megyei központi tisstiksrba megválasztottak helyett a választás megejtetvén, eredménye ee: flajpaéé Sándor, elaők; Btmtkooitk János, jegyző; M—teana Janka, KrdSti Bálial, Pitekor Jenő, Ktlltrt Lajos, Poff Miklós, SeewmwwiMikály, Vtneod Raaaű válaaztmáayi tagok, üj pártoló tagal Edtrjtty Gékor takarékpénztári tiaatviaalé jaleakaaett — A jövő (lés helyéül Sormást jelölték ki. — GyIMa utáa a Polgári Egyletbea társasebéd vok, mely alatt (elköszöntöt mondtak: jUtmmm Mir alaökt Wlsaaics miaisztsrre; Haigató Sándor: a járáai körre; Sssiay Sándor t Hejgató Sándorig elnökre; Pondot Antal: Ssalav SándortaataatlM elnökre; Boronkof Károly : Hejgató Sándor éa Saalay e\'nökökre; Ntubrunn Ittor: a tanítónőkre; Hajgató Sándor: a tanítóság ssabb-jóvöjére; Altmann Mir: Eperjeey Gábor aj pártoló tagra. Jálaatkéséaek skstsssl seraaáana. Nagy-Kanizsa véna területen tartózkodó és s legközelebbi uloneállitáara megjelenni tartoaó kndU UFmtktl lelhivják, hogy novetaber hó tolyamán ösaaeirás végeit a várai tanács katonai ügyoss-tályában jelentkezzenek. A jelentkezési kőlslsnstt-ségnek, valamint általában a véderőtör vényből aredá kötelezettségeknek almulaaatám a véderötőrvé-nyek megszabott kötelezettségének nemtudása állal ki nem menthető éa a véderötörvény 86. asakasaa értelmében öt forinttó\' aaás forintig terjedi péns-büntetéssel büntettetik. — á aépkearka Javára sdaksatak Kéaspénsben: Imtiisy Karóim (Rió de Janeiro) 5 fit, Kitin Lipót oé (Zalabér) 5 frt dr. ~ Mérné (Zala-Eegenaeg) 6 Irt, Ploeklt Báadnrad (Várasd) 6 frt, Természetbeni adosaányok Brm Bernádaé 9 ltr. bab. 1 ftsat káposzta. Vidor Samué 18 üvsg paradicaom 16 k%. beMMtt ssilvs, Franki Ssma (Negy-Réess) I aaák burgonya, Kitin IIMssé It ltr. borsost — Kirwslyáaéh éréms. Valahonnan a szekrények rejtekéből csörrenve előkert bak a — halifakszok. Csodálatos, vagy inkább tarméaaalaa, hogy a legasebb arcra ia a hosszú nyár slstl kiülnek s szeplők, a csillogó lényee acélssárnyak is lelve vannak rozsdafoltokkal, hanem most Ukt neki gyürkősik és tisztogatja. Két éve atar — sóhajt föl mindenki, — mert tavaly szeeaélyn-kedett a Tél, akáraak agy kia modern asszonyka, ki agy blazírt roé hang fráziaais maglágyul. Csütörtökön reggel egéas komolyáé kőezőötőtt be az első (agy. A hőmérő 4* fokot matalett sarason slul, és asóta tartós a hideg éa fagy. A helybeli korcaolyáaó-egylet a jövő Üt folyamán tartja rendes közgyűlését és igy hihetőleg, ha ss idő nem változik enyhébbre, s jégpályát is megnyitják. — Táaésr spsslalak. A mi .asareMt* országgyűlési képviselőnk mintha caak nam aae-retne bennünket Poaaonytól — Csik-Sseredáig, Kassától—Sailas-Balháaig részt vsss a szent apostolok vándorutjsin, cuk hozzánk nam Jön el; bizonnyal nehestel reánk. — Somogy-Karódon mult vasárnap a néppárt gyűlést tartott, mely teljesen as ismeretes prognmm sssriat folyt ia. A szent atyák remélnek, hiszik, hogy u erős sllsa-séki vármegyében kikaparhatnak a párán körtl egy kis „/(ms tógát" kerűletecskét, de ugy látásik mindig S körmükre ég, bs parázs kösé nyúlnak. Nincs hatás, roan komédiások. A váodornpoeto-lok gyűlésén a ml ariaatokrala demokrata orsa. képviselőnk Zickg Aladár gróf elnökölt Basaélt Mint és Kálmán Károly. Egyéb baj aam történt — KIfagait rablégyllkaa Gsltőrtöki számunkban hirt sdtunk arról, hogy 80 ftttm Jánost s moóri csendörök elfogtak. Somogymagyé* ben már oly hirhedtaégre kezdett aasrt tenni, mint S milyenben a betyár-romantika hősei 1 Biata Sándor, .Savanyu Józsi et konaortan ráaaaaűltsk. Szegletei, ki kocsis te mindenes volt Pécsett, később háai-asolgs Kaposvárott s „Ferenc Jóaeel* szállodában, megunta • becsületes éieéet te Képes folyóiratokra, divatlapokra, szaklapokra, heti- ós napilapokra előfizetéseket és megreafe- léseket elfogad: FÍSCHEL FÜLÖP könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. ■A. folyóiratok ti] évfolyamai október 3o.ób«,xa. ]c«zdöd&«ke. Nagy-Kanizsa vaaérnap Zala 91. Mám. (•• lap.) 1897. november hó 14-én •ok b«it okozott • somogyi csendőröknek. Mait évi juqiuz 97. ég ÍS-iks kOtti éjjelen 8riU somogyin egyei községben vadállati kegyetlenséggel meggyilkolta Ailtr József korcsmárost és családját A réme eset agy történt, hogy Ssag letes bort kérve beaörgetett. Adisr kinyitolta u ajtót éa ekkor Szegletes egy baltával leütötte A«ta« behatolt a lakásba és meggyilkolta a korcsmárosnét és két lát, kik közül aa egyik 18, a másik 11 évee volt A vérdíj mindössze 16 frt volt, mert több péoat a rablógyilkos Adlerék-nél aem talált. Saegletes továbbá 1. évi szeptember 87-én délelőtti tl és 1] óra közt Kuli András hajmásáén lakosi, ki a gödrei vásárról hazatérőben volt, a hsjmáskéri erdőben agyonlőtte ée 98. írtjától magfosstotta. — A gyilkos ellen hajlóvadásaatot tartottak. Keresésére mozgóeilot-Iák aa orsaág össaas csendörségél. Személylei rá sát megküldték minden rendömégnek. Elfogatása agy tőrtént, bogy Prád József moóri csendőr az ujlaki-utcában észrevett egy gyanns kfllsejü eeavargót. — Amint felije közeledett, hogy ön-igssolásrs fölhivjs, a csavargó látásnak eredt. A csendőr természetesen ntána iramodott. A csavargó, bogy könnyebben menekülhessen, futáskös-ben eldobta ruháját. melyben kevés fehérnemű és egy köpenyeg volt, botjával pedig folyton hátrafelé suhintgatott, hogy a ssrkában levő csendőrt megakadályoahasea. A hajesa azonb^cjak rövid ideig tartott, mert Piád csakhamar utolérte ée megkötötte. Aa öraöo bevallotta, hogy 8aeg-letes János. Aa Adler családon elkövetett rablógyilkosságot tagadja, de aat beismeri, hogy Kati Andrást ó lőtte agyon. Erőseo — megláncolva szállították még aznap a kaposvári caerdörasárny-psraocsnokságboz. — A sárga faléitól. Aa isten verte hideg klimái behozta as utcáról szerkesztőségünkbe KaUmburg ur.Amint eiöttflnk állt kurla-ujju lűss-terkabátjában, gémberedett ujjait lehelteiével melengetve, valóban Láttuk, hogy Kaltenburg úron nagy injuria esett. — A régi jó időkből.., kezdte siralmát, ösezeráakódva a sok hidegtől, a mi belevette magát, — maradt egy sárga felöltőm. — Qoi maradt? kérdeztük étdeklödéssel — Elmaradt, fájdalom, a rendőrségnél s ezért jöttem ide. A nyáron eljöttem falamból a otthon hagytam a családot. Ilyen nagy váróéban olykor szád egy kia kenyér. De nem akadt, hát megszorultam s elmentem egy barátomhoz, a kinek pálinkásboltja van u Oriáa-utca 89989. saáma alatt. Kértem agy forintot, adott agy forintot, de bogy lődözve legyen, levette rólam a sárga letöltői a régi jó időkből. — A forint kell ? faggattuk Kaltenburg urat, a ki nyújtotta a dráma fonalát, hogy közben melegedjék. — Nem, Isten mentsen I As ősszel kezdtem Iázni s elmentem a felöltőért. Másnap raegksp-tam a leiöitöt s ma elhívtak a rendőrséghez. Ott ^deBlt, bogy az én óriás-ulcsi barátom a nyáron bérbe adta a kabátomat egy előkelő gavallérnak hódítási célokra. Aa előkelő or a kabátot ki is pucol tatla. — Annak örüljön, hangzott a biztató szózat — Nam őröm az, kérem, mert aa előkelő ur ragssskodik most a kabáthoz, azt mondja, bogy ó megvette — hitelbe s mert a pálinkás, a mig ö odajárt, elvitette tőle, most rajtam keresi. — Magán kereeheti, szóitank a lüszlerkebálra célozva- — Reggel még rajtam volt — sóhajtolt Kaltan-burg or, — de a rendőrségnél levetették rólam, azt mondták, ez egy vitás kabát, agy eldöntetlen jogesel. Már pedig én jobb házaknál szoktam üzlet után járni, hát mehetek Így kabát nélkül valahová ? Hisz megvesz as Istsn hidege, vagy Ián a jogesettel takarózzam éa oMgmoodjam a vevőnek, hogy nekem leisö-kabát helyett egy eldöntetlen jogesetem van ? Kaltenburg urnák igaza van a mi nagyon saj-nákuk, a mikor megint kiment a kegyetlenül hideg levegőre. — Magasabb kéfastWat állatens-aak. Aa állatorvosi akadémia igasgatóségs aasal a megokolással, hogy a < osztályt végzett 16-17 évee Salai emberek nem buják az állatorvosi tudományt kalló mértékben befogadni, javaslatot teneasisit a közoktsUsügyi mioisztsr-hsa, kogy a fövő tanévtől kesdve az érsllaégi vissgálat leiéiele alán legyenek lei vehetők ás áUatorVostaahallgalók as akadémiára. Ha a vallás- ée kősoktaiáalgyi miniszter a javaslatot elfogadja, agy váltósáét fog azenvedai az a ked-vesmény is, melyet 800 hí évi öealöodij alakjában kaptak as akadémia oly hallgatói, akik középiskolai teljes végzettséggel iralkootak be ss akadémiára a a kiknek as állssu alkalamaáeok-nál elsőségük volt - Aa erdész aaaa vsdéssksl Szomorúságot jefoat ss erdészekre sz a rendelet, s melyet Darányi lölduivoléoOgyi miniszter boeeáj-tott ki iMatóbb. Eltiltja as srdésaeket a vadé-auttól. Mist mikor valakit bsrsuknak egy rózsaerdőbe s megtil ják, bogy szskajtson egy ssálst, a ssöretelőnsk megtiltják, hogy egy sasm ssólöt egyék,-a képtár-őrnek, hogy a képet msgoéase. Hiszen aa erdéétek életének derűje, poeziee a vadássat volt és nem egy kösülök, esak ezért iont e rögös pályára. A misiszter aaoabin ugy találta, bogy a vadáaaáe nagyon sok időt vsss el aa ál\'ami erdészektől , sanak ksdvéért elhanyagolják egyéb teendőiket ée megtiltotta, hogy u erdészek vsdássterületeket béreljenek éa vadáss-társaságok lagjai lehseseaek. A vaéáeaat art passió, aem való a szegény állsmi srdészeknek szoknak elég, ha megőrsik a vadat a vadáaaó arak snámáre I Ysjjoa mit saólnak ehhea sz erdóssek? - Tia Pénteken délelőtt Sav. Vioasaé Petőfi utcai háaában as egyik faksauura kigyulsdt, de a gyorsan megjelent iftaoltóeág a tüeet msgska-dályoata tova terjedésében. - Ffsms a as agyaraiig ellem Fiúméból iiják nekünk, hogy Mat)ld*d*r podeszts budspesli információi szerint jövőben a városi iskolákban alkalmazott községi tsnilók kötelesek leesnek magyar képesítést is szerezni, azaz a pályázók Budapesten vizsgálatnak vetik msgukat alá. Fiume eddig akadálytalanul alkalmasotl idegen, jobbára osztrák preparanoiákból kikerült tanítókat. Aa autó nómisták ezt a tervet aa autonómia ellen intézeti merényletnek nézik s máris erősen agitálnak ellene. Pedig az államnygfv kérdése talán még sem egészen sulooom jog és sz államnak talán mégis nem csupán jogs, de kötelessége is érdeklődni as iránt, bogy a jövendő generáció nevelői hol, mit és mily szellemben tanultak.? Ha valahol, ugy Finme úgynevezett önvédelmi harcában is án az igazság, hogy: a keveeebb. több volna s soknál. - óagyllkeaaág Horváth Jóssal hatvanhét éves nspssémoe, pénteken reggel Petőfi-mosi lakásán felakasztotta magit. Felesége és tiaen-kétévee kis leánya, kik a asomszédos or ódában foglalatoskodtak egéez nap, dó\'után öt órakor, mikor belép\'ek a lakásukbs, oll látták a mester-gerendán. - Aa lUléspspIrss l*vA|«. Egy amerikai arra a gondoláira jött, hogy Itatóepapiraeból fttrdököpöeyegekst ősinél. A nyájas fürdőzők tékát eaeatal nem kösöeeégee vászoalepedőbe, hanem itatégaagiroe-lepedőbe törülköznek, ami a nedveséget rögtön msgába szlvjs. Hogy pedig az italéepspiraeból készült fürdőlepedők valahogy el ae álmélkodjanak, hát aa arak éa hölgyek maid tintában fltrdssek. A nyári Idóesakra bizonyára itatóepspir zsebkendők is dlvslba jönnek, •nélkül tetmésMieeeo, kogy a nátbáa emberekre la ssámitsnánsk, Végül as sem lehetetlea, bogy a dühös táncosok és saeevedélyes táncosnők a bálokban itaióopspiros-rukákst viaelnek. - Talált asaUIA. Folyó bó 3-án a ,Pol vári egvlet" helyiségében egy mefltüi talállak. Ertemtik a károsfslst, hogy esen mslltöt a rendőrségi hivatalnál hivatalos órák a\'att miét igasolt talajdoaát ál vt heti. - HaaaárkAplár éa aalaiaatrr. Kecskeméten a áss konvédhuszárok lovaglóiskolájában sok keserűséget okoaoll a huszárságnak egy délceg fiatal hnvsártiszt, a ki vad szigoruaággal bánt a legénységgel és aa altiaatokkel. Este takarodó után sokszor össze is súgtak ellene a huszá- rok, de mii ért as? A beat ur nagy ur, a sava parancs, ő maga sérthetetlen, a kit ftifság-vagy halál árán lehet cmk megbántani. Aa agysasrmégte zavar lett a siaksnhaa a tiszt orrai Lovaglás közben a gyakorlótéren a század Isghslykéká káplárját csípte lülön a hadnagy or ostora A káplár sivöróeődOtt, uután sarkantyúba kapta a a paripáját ée elvágtatott hasa as amáhoa, a ki tehetős cívis Kecskemét vároeában. Másnsp keresték a káplárt, nem volt sehol, deaartorrá vak, mert felszökött Budapestre. Itt F«)érváry Gésa báró honvédelmi miniszterhez aodi-ndára msot. — Minek jóas ilyen (bajjsl elém, lam, hisz elintézhetted volna otthon is, szólt a kegyelmes ur. — De instálom kegyelmes aram főbmtftró dolog ez, mert ha elkeserítik a magyar haszári, mi less a hasából ? A miniszternek megtet zett a bátor hassár és elküldte hasa ssivee biztatással Nyomban szólás táviratban rendelte el a szigorú vizsgálatot a huszár ügyében. A badbirák összeültek ée asaö-késért börtönt róttak a káplárra, ds mivel három esetben kiderült a hadnagy kegyetlensége, a lkaiét ia két hónapi l.tgházzsí ée ideiglenes Istoko sásul sajtolták. A káplár Szegeden 011 le a büntetéséi. — Értaellóa. A sasykanUsal általános ■askásképsó egye-ülat 1897. óvl november hé 14-én, vasárnap-óéin tán 8 órsker as sgyeaAlet helyiségében rmikiHii Uiff Uhl tart. Tárgysor: 1. A tisst viaelők leköeeöaáse ós aaok helyébe ajak válaeatáaa. & Aa evysafl\'et reorgaaisélása 3. Ne\'áai indítványok. — Harmaa 4a Wlltela, a bécsi pCari-tbaaler* tagjai által Kiam híres aoegoreaOvéos köaramlkOuM mol ett a aagykaniaaai Caetaóbaa e kő 16-án ktddm sete 8 érékor tartandó humoros eatély műsora t 1. Zongorajáték előadja Klem ur. 9. a) Kornsu: Ealókssobreiak. b) Kiakaer Arany ée ezOet. e) Klvaüer: Rövid ée veUe előadja Wiitel. ur. 8. s] Egy bécsi Qub aatély. b) Eilap híres stestarek aasnnt. e) Psrasatbeeek-lst előadja Koraan ur. 1 a) Cooplst idéaetekból. b) Itt a tűs. e) Es nem kívánható, előadja wíltels or. 6. ) .Gróf óe aidénő\' opera 4 felvonásban. b) A papa nüleléa aapla. c) Aagol énekesnő. Koraaa ur. 8t§mt. 1 Zongorajáték előadja Klum ur. 7. a) Aa érték sor ember b) Niaee ráma tövis nélkll. e) .HeíassJ ée örétel* couplet előadja Wittels ar. 8. a) Egy béosi utszáaa Berlinbe, b) A cseh operaháeból, e) Egy iskolai jelent. Jegyek előre válthatók Práger Béla nr gyógyssedáribaa. — Hsiyánk: 1—2. sor 1.10 a többi rorok 1 frt. FOMmiati állóhely 00 kr. — Hlasasategral éa Ikssgrsf Bsáz évvel ezelőtt azánalaseaan moeolyogtsk volaa ss oly smbsren, a ki aat merte voIm moadeai, bogy ataaank mi majd olyan alkalmatosságon, a mely elé nem fognak lovat ée ategie gyorsabban log haladéi. Mi pedig fareeáa ráasak a fe-iüakel ée ugvanosak mosolyogta emlegetjük, hogy minő emberek lehettek skok, a kik aem ismerték a vaaatat sea a villamosi, e mely ae már befúrja tejét a löldbe és agy robog fova. Ma egéesesiaielöadásnkat, aagynsagvereeaysksl a legszebb indulókat saépea keleosossego ják sgy pici szekrényke, alkalomadtán befllesstik egy kiosi kis gépbs, melybes egy baielase hssg-tAlosért lileutenek ée gyönyörködhetik a leg-saabb zenében, énekben. Tapaolni sisretaésk, és nincs kinek, cenk megank vsgyank jelen ksJf-gatók, as előadók valahol Béeekea Pestsn, Pária-ben vacsorálnak tán, végy randa inra járnak éa mig ök a bolavárdok •asía.tjsis tán sgy kis varrólsányi hájssolask, ml benn sgy slsárt sso-bábsn mégis Ügyelőmmel hallgatjuk őket Csütörtökön este a Josarvas" nagytermében Vümkg András matatta be slésiBr sálsnk fdieoa Isg-zseniálieebh találmányát a ksgylónélkoli loang* isiot. á kösönség áléi k flgyelemmel hallgatta végig, melynek kgérdtkseebb száma volt egy dörgedelmes ,^bpták.u Bgy eared élén kiáltotta est valaki, sstáa rázesdiiett a komsseadó atáa a seneksr az eared iodalóra. Mindea bssg tisztás preeisea kivehető, de nagy Sgyal- Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — KadalAmyl caa-daaágl uebaaptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési éa falinaptárak. FJSCHEL FÜLÖP kinntnUlto Nagy-Kanizsán. Zala 91. asán 7. kp.) I8IT. nnveoiber hé 14-én D»t igényel.. Utána a kiaematogrsfot mutatta bc, életnagyságú s*gelevenitatt képek la éleiből. Lagéidekesebb volt a ,Vonal m»|érke-sée" „Hobózatoe koMolyásás\', „Veezakedő aea-ssonyok" «a a kissé pfkána „Vígra egyedül\' eiioü képek. Utolaé előadás ma váaáriap Miután éa Mlf. — Vlratlaa nrraana éri égy bohém embert. Nagybátyja után örökölt épen ai esküvője előtti napon, minek to ylán aau\'án rögtön 18) le bontotta aa eljaejtiéet. — Moe\', bogy jOvőm bistoeitva ran éa önálló \\agjónnal birok — Igy eaólt barátaihoa — caak aem kö\'öm le magnaa ea egéaa életre egy ingatag né saeaaélyeinek. Nem nóaűlOk, hanem urasan éek vagyonom kama\'áh ól. — Da kát menayit örököltél voltaképea aagy-bályád után ? - kérdik barátai a izerencsée örököst. — Négyszáz frankot! — feleli a bobéne nsgybüaskén. — A t) ág) Min leréa, mélyre ható ujitáa a flr. fioilon-iéia páriái lajeeié orientál, mert e aaer teljesen kikűssöbőli a Saatal olaj ée máa baaoaló késaiiaiényeket, lyek a baji legfeljebb caak enyhilik, de nem gyéfrliják meg. — A Hnm«»j-Pnlm-Kx|Hiller igaxi, népesért háxlaserré lelt, mely aaámoe családban már több mint 87 év óta mindig kéasletben van. Hát\'ájáanál, eaiplájdalom. fejlájáanál, köasvényoél cauxnál atb-nél a Horgony-Pain Ezpellerrel vaó bedörseöléaek mindig fájdalomcsillapító-hatásusk-nak bizonyullak, aőt járványkórnál, minő: a kolera, hányóshaafolyáa, aa allealnek Paln Expel-lerrel való bedőrxaöléee mindig igen basanoenak bizonyult Eaen kltönő háziszer jó eredménynyel baaználtalolt bedöraaöléakénl az influenza ellen is éa 40 krajcár, 70 krajcár éa 4 írt flvegenkénti árban a legtöbb gyigyazertáf-ban kéasletben vsn, hanem bevásárlás aikalmá* val mindig halárosoltan: mint „Ricbler-léle Horgony-Pain Expeller" vagy „Richter féle Horgony-Liniment\'- kérendő éa a „Horgony" védjegyre kérünk ügyelni. — Intelligens Malmi ésvegjr, mint tárat lko<!ónfl vary gaadaaaasouy fjáiltozik. BőveLbe* a kiadóhivatal. Ilum, 8. foaaloraov, kallam ée nitrogéaaal trá-gyésott. Es pedig tóa tábla kapott 900 kg. esuperfoerdtol, 100 kp- kéaaavaa kálit, Illetőleg egy réeaa 960 kg. 88 saáaalékoe kálit vagy 480 kg. kelallot; a 8 aa paroalla a lentieken klvftl 100 kg. ehillsa lét romot. A kísérlet aaegrjietvés, 19 helyről érkesatt be hssaaálbató ieleniée, a melyekből aa tlalk ki, hogy a miadbárom anyaggal aegtrágyáiott parcellakon a kieériet Igen kedveaó eredményi asolgáltatott. Ea pedig a aaupartoeatát éa kálival trágyázott p.rcellákon 10 kisárlet kőrtl 8 ban a tírméatöbblet 60 - 850 kg- eaőlöj a chilién é\' rommal ia irágyáautt paroellákon II kisárlet köet! 8 helyen volt a taraée többlet 200 kgaoa leiül a esek kösfil 8 eaetben 6tK> kgaaon íj fel ü\', a miből teljea baiároiuttaágga! kitűnik, bogy homoki rsőlöinkben eeak agy érhetünk el alkart, ba miad a bárom trágyaanyaggal trágyáaauk, miután azok mind a háromban szűkölködnek. A trágyaiAa iővedeluiezőaégének kiesámi\'áaá-nál e vlabeo oldftató IoszIomsv kilóját 91 krral a ehiliaslétiom éa kénaavaa kálium méteraáná-ját 18 frtial esáallva a bnldaakéatl költséget, a vaautról való elfuvarosáaeal együtt 84 írtra tehtfi. Feléve már n>oe\', bogy a fürtlerméatöbb\' lel meghaladja a 800 kgmul, a trágyáaáe még aa eaeibeu is je eniékenyebb jövede mai aaolgát-tatoii, ha a fürt aétermásaá(a 80 írttal énéke-altbrtö vagy ennél csekélyebb, miben járul még a trágyázás uóbatáea, a mi külöi őeeu ssfilőknel aaintén jelentékenyebb lebei, a mint aa idevágó e már kőzőlt kísérletekből kitűnik, a igy joggalji ■ondható el, hog^. a műtrágya léiéit okszerű alkaletasáaával móduakbau van homoki eaőlöink j8vedalmeaóaéget igen tetemesen fokosai. Kötött talajún la végeafeleit lrágyará-i kísér lat, de tMak három helyen. Miután aa adatok nem elegendők levonásán, a k leértelek ea idén ia folytatva leaanek, a az adatok jövö évben kerülnek kősléa alá. Törvényszék. Végtárgyaláeok áa Itálathirdatáaak: 1897. noembtr 17.\' Magánokirat-hamiailáa büntette miatt vádolt Btrauaz Béla elleni bűnügyben végiárgyalás. Lopás bűntettével vádolt Zsarkovies Flóiián a tsa bűnügyében végtárgyalás. 1897. novmbtr 18. Tulgjdou elleni kihágás miatt vádolt Gucs Adám bűnügyébeu^végtálrgyaáa. 1897. november 20. Sulyoa lestiaértéa bűntettével vádolt Ivánovlts Izidor bűnügyében véglárgyslás. Pár iadal vétségével vádol! Roeenberg Dávid és lársai bűnügyében végiárgyalás. Hatóság elleni erőesak büntette miatt vádolt Pál István bünügyében végtárgyalás. Közcsend ellem kihágás miatt vádolt Somogyi (Ssiikó) János bűnügyében Ítélethirdetés. Kftigaidftiig. SiCKtrácjrAaáai kísérletek. A magyaróvári növénytermelési kísérleti áilo> ■áa a már 1896-ben megkeideit azölőtrágyá-aáai kisér\'eiaket a mult évben ia folytatta, főleg boaoki szőlőkben, miután aa elöaő év tapsssta-Istai sserint a homoki szőlőkben várbntó legbiztosabban alkar a műtrágyák alkalmazáaától. A kisárlet tárnául károm aárkuramos parcella aaolgtlt: L Irágyáaaiiaa, 8. loasiorsav és ká- Dekánytráfyásánl klaérlelek. A magyar-óvári növénytermelési kísérleti állomás. mini aa előző években, ngy 1898-bsa ia toglalaoioti dohányaüirágvásási kísérletekkel. Ueaasssn 14 gardegságlia küldött műtrágyát, a eaak köt ül 19-ből érkenék be az adatok. A ki-aérlelek eiuperfceafáital, ekllioelétron>mal éa kéaaavaa káliammal mköiöllettek; a kiaérietesök egyréeze saonban magsa stáaaléku dohány ■ fiira gyávsl ia kieérletesett, mely műtrágya a a tápanyagokat vegyiiasta állapotban tsrial mazsa s a planiáááa alkalmával oldott állapotban nyer alkalmassal. As ezen kieérleiekből beérkesett erédmények-bll aa állomáa mindenekelőil aaoo kőretkeitetéat vonja le, hogy aa 1895 ik évi eredmények krd-vesőbbek voltak, a minek oka abbao kereabető, hogy aa 1896-ik évi időjárás nagyon ia kedvesőtlen volt a mütrágyáaáara. Eanek dacára as alkalmazott műtrágyák a legtöbb eeeihea igen je\'eaiékeny terméstöbbletot eredméayeatek, ■égeém lebetsége4 ezen kiaérletekből megállapítani, bogy melyik műtrágya, vagy mely műtrágya keverék szolgáltatta a legkedvezőbb /rrdményeket. Azon kfivsikssleiéa «ionban határozottan levonható, mi-zerint Noailernek aion állitáaa, hogy a toeaforear ári a dohánynak, éppeneéggel nem lelel meg a valóságnak, aöt a kisérlelek aat láiaaaaak bisonyitaai, aiaserini a foaslorssv irágyát s dohány \'Isginkább megki vánja a vele uuy a mennyiséget mial a mlnöaé get lokoaoi lehe\'. Ugye* kiaéralesók oda is nyi« Inlkoa\'sk, bogy esu\'án osak maperloasfatot — de aat asutaa a dobáay termelésre hassaált egéaa terfilelea — baasaálni fogják. A lalaji éa égalji viszonyok assriot a irágys-félék ba\'á\'s nsgyoa is elltá. Aa agyik kot yen ebillaalétroBoi slitélik, a másikon kiválóan alke\'maaaak tartják. Kimondja eaért a kísérleti állomáa, bogy tj mesterséges Irágyaiélékkel á dohánynak ugy ameunyi- mini a ■laőségéi lokoahatjuk ugyan, de arra aéava, bogy minő müirágyávsl, csakis aa illető gsadaiágbsu vég- sstt kísérletek nyalhatnak tolvBfigiiiiaat. Ka Ta más aAvéaytkaál la áll, da laláa sgytfce • oly aagy mértékben, mént a áahánynáj mart pl. aa addigi klaérisiek slspián elmondható, hogy aa fisai gabona leneméi egyadil s»up»r\'o-alát, a rétet Thomaa ealak 4a kamll, a homoki aaőlő tormáaét miad a három aikaima-aáaával lokoihatjuk, ssíg a dohányra aésvs ha-eonló köveikrstetáat n rddigi kísértetek sispjáa nem voabaiaak la. Kivételt e lekínistbaa csakis a loiyékooy ■«-irágya képen, mely neonban aránylag eaakélf aaáma kísérletül Isii caak kiarrbáha, a ezért határoaott válsmény nem nyilvánítható, annyi tény, hogy a mult évben n legtöbb he\'yea igaá jó airndmóayayel hnaaaáltaioti, aaert agy a ■snayi* ■int a minőségre igen kadreaő halámal volt, Baea trágyafele aikalkusása atorbaa nagy óvatos*ágot igényel, mert különben kősnysn kiöli n palántát, ka a folyékony irágya kiőoift-kiönlőnéas után vagy 94 órával kall patáatsani, vagy pedig aaoa helyeken a hova a palánta kerül kupával, eagély lyukat váguak; ide Ontják a trágyát s ülteiéa előtt a kapával kíhuaott fóldei viaasahalyaisfik a ebbe ültetjük a dohányt, ■ikor a folyékony trágya s aesnge palántának nem iog ártani. Helyek • l\'ftjnkb árpnfélrn^tak. A magyaróvári aővéaytormaléai kisérlsti állomás évek ó*a véges árpatenaaiéei kísérleteket, bból a célból, hogy magállapilaa, awlyek a legjobb árpatélsségsk ugy a -őrarpái miat a takarmány árpát illeio\'ag. £ssn, már évak éta forgó kiaérleiek eredményekent katárosnitaa megállapiiható, hogy aőrárps vidé skrs a .Hanna* -, aa alföldre pedig aa .Illmid\' árpa legmegfelelőbb. Neveseit állomáa már mólt éri jelentésében döntött s Hanna árpa ■ellett, 94 gaadaeághaa végzett termelési kiaárlel egybehangzó véleménye a\'apján. Magi adandó neonban, hogy a nem ar* den, de helyben termesaietl mag asm a faj<ik el, nem-e csók kas termésállaga, bekérte aaoo gssdaaágból as adatokat, aelyek 1894-ban kaptak eredeti magol a aaéts a-ját terméeü aaagot valóak. ömseaan 18 gsxdsasgból éti esett leiraté*, a (seu jelenlésekben 16 esetben a Hanna javára kél essiben sllsas döntöttek s gazdák. Esea jeleniéaek azeriot a Haana árpa lármás-tőbblsta más eőrárpákkal asoabsa ■iadanűtt igen jslaaiékeoy, helyesként 400-600 kg. la holdanként. Sebol sem tétetik emliláa arról, kegy a Hanpa átpa degonerált vsgy slvsaaiaiia v<4aa kora érését. Jó tniajdonaágai tehát a harmadik ér után Is megmeradtak, tehát uibói belgasal tátott aaoa iamételien kilejeaett néaat, hagy ha>ai viaaonyaink köaóU a aőrárps vidékekre a Haana árpa a legmegfelelőbb. A Hanna árpáboa hasonlóan aa ilmítai árpát is Sgyslsmel ki-érte sa állomás a termelés második évében Is, mert ea elő<ő érek kísérletei atáa bebisonyalt aa, hogy aa illmitai árpn kfilöaőssa aa Alfóídőa hir slaőraags fontossággal; aa kl-lomáa lebát fOleg aa alibidről igynkeasti termés ersdményeket bsaisrezni, bogy ezekből legyes megállspitha\'ó, vájjon ss lllmitsi árpa, Mgtartja-O a milyen ■értákbsn aaoa jó talsidonságait, ■slyskaél logra termelése aa alőió árak kísérletei alapján aa alfőldőa nagyon ajáatatuenak ■utatknsott. Enaa jó tniajdonaágai: korai érés, bő tsnaéa a atasodlk évi termslée eredményei aaerini ia megmaradtak. Trn helyen lőrtént Oanaebnaonlitás aa illattal éa a gaadaeághaa rendesen tsrmelai esokott árpa kOaSlt, a 10 raat kőiül 9-aaer aa lllmitsi árpa tarméaa jeleniékanyen több volt ■ n lármás többlet kai. bnldanként 44 -648 kg. kOnOU tagadó soti a négy asotbea vvli 800 kgaaon tokai n többletterméa, a mi aagszerfi ersdaaénynsk tsklnishstő. Miadeaskből kifolyólag na álloataa kimond|a, hogy as Allőldóo hol a klimatikus riaaooyok a sőrápn termeiéara aam megfelelők : saaaa 4a la-karaáay írp,félék köstl bőteraőségénél honi Könyvek, irodai "felszerelések, díszes levélpapírok, nyomtatványok^ FISCHEL FÜLÖP leOaiy v ixy uuKdéjé.\'bMai, könyv- ém papix]c*xM]c*d.é«é\'b«xx szerezhetők be legjobban ée legjutányosabban. Nafj-Kanlu*. iwifMp Zala 91. s*4m (8. lap) 1817, Rovaabar bd iWa éréi Isii éakstéa igéaréoél fogra alsó baljrea áll, termeken i«m aiáalhitó u Ulaiba Árpa, kiváaaiaa bogy iiwlhn miaél iiimtt baa Mkaroiia«eék.- kír- IKODALOM. raaaá imW I UajTMk MfjWMM klil.......... CMur )mk, ir. agya. ufc, MUlnl kaiaak kát kMataa aaakáiit, Hrtáaato, aMillh Ürített fa jarttrtt kteéie-M (ehet aaf. Oaaiay jnfcwor aaikája um sana Wrta ntt uaklayr u Utal* Misin, aart IiiiM| pl i tiümil lnptkit|a aiaiaaki, aki alapae ia riB«aa aMattakaa i kar agbsslilal kaaiik * Ujaik rálaigoa aaltliral. Saani M a M k 1imI» a lartahb kato-tál* anMajall ZriUkáJa agMakaÉl, HHitáa aMaktlr-MUiaa rtiifa la piaaatikaa. tutijtiü Mrllialell, VttUit lkakba u a hMaia? iMrl, kpiak ■p Ml alatt iaaár a aáaadlk HiWn lon« • kMo-Ma kaaá. Mi|«MWJak miu, kajy ■ saaka nlaat far illáaa karáoaaykar hagyja al a aaJMt A kél ÜM kMkaa aMM st MBMaMkdinwiMI nn, IMflfca 11. sia ilattl frt « kiirt »a»tl ára. Üli la* f biaaayára Maaal .náatnéal Napli* agjiliiMII kaik " tarlaloajafjiááa Bwtatji a •Mait aaak ilümlll. ia likillrl M| aat, hagy karit BMaiggM, atyia HJ-fJ ■ia kiliaa alii által, kiadáaalt It kn Malit alai—ap l nykairtaai; ■mylalikoák arril ka raljaa i alkkaka mm alaikkaa raa érljlhiai k, ím iWr aaa HigiMlliIrtls M aaaüag ki\'laa aM Utal A .Háiurtán Biaiá\' rili|a-aaa kMM|a. kag? a wlkaiga lakái kinalaliik, álalai aikkak, Ihatogalái javIMa, rakáaat, agy-agy U\'"> ur* «atáw, ■éwkáia, ataaái, JHák«y*t, zyigykiiMa. kar Mkaiia. |aaillhiiM. mllMaiHi atfc. amaylka kertit ktlla kltóa. Z»ea ilalila kiaalatáe kt kifli adja Ultt-kaaMakaak la igy akkii skáláit aarttbattak a jirára. A .Háatartáei Bapli\'-kaa sínéin káatartán aUMglet daaa-káat ktMn-ki la raralkaa raa »HII"«H la eanálfafTa • patai naHIMa aaak a kiaiall laaigaik aa IM ra-rilM raM klfc/iln ■HMm Kaaklrtl a .liatarM Napló" a% i|áa aak kulák jagyiik-lipokat tartalaaa, a tlkbak ktt a aaaiaa kiaio* raka jatyaákát ogiaa ám-Oaliü SaaakSttiUMk, a aaliikaa aMMalt allillak, káaaaitok, kalálaaiaak- k afrik aaaliil laiailayat Mjafjr-aMra. kw/ka raaaftak tyáJtlilTi; aa tiraiaalaiu Mi b«1t> a kiat uoaijr laftebb aakiaa UayrÜ klaaai Nte aak aia ktauaa iaoralklapat tartalaaa a aAiatartiai Bapli." tauak a ralikan kiaáfpüli kiajrraak ku|uln ■arakkal rali aitaltoa fclalnn ia klanalk, liofj aa a kW aaaaajr, a ki (hja JlraMait imari ■ külUkniaSkaa a amcailMti koriálakat áUipal aaa akarja aikap a aaalMlh* lataiatkaal lujt kaaaoa, «aatla( kaljnifüalka. tallaa k|rt akaaaa.— ttamjtn aMal í»» a .HialarlW laplót- aapaanaal. A „HáatartátJ liplá* a ki Myaaia lalaaik aaa ariaaa Mlllltiakaa, 1 frt aUhfaa kaklliljlaak alnaail 11 kllil al a .Kiiaaaiad Híradó* airkialliln M-íaifíUa. — m aafkAal laikiélayr A st«p»jr fti« m lapoa, 16 kraa, calnaaaa katttt iaakaaktayr IT. kiaüaa MM aaáa Makkal, aak iairal, a WaaWal aaarlartiaak-i-r\'-"- ia (rikifaa alaiaMaéi Mritalinl air aaraakar kifeaa aagjaUalk. rtaos kiritáaul kWiakaa II kr. ll-lk kHj\' ia katták la|jaa. Magrindalkati a Hantái! KlbU-kaiaa, 8Wii|is»njlkia. NYJLTTÉB. Aa t raratbaa ktalKukirt aaa rilltl hlallaalft a A Mlraaa al vaa Arra I aat aaaiaai, ha aa CMI laka darahak %aa tahaaar m¥ a Mk Mk Ttnlal wtám a k^tiaakkaa ilkaaar aak, rágj aalal a rmtla atitaálaaak; aaaa jalaaaif aaa a .rilaUaa\' Utal akaaalt aüfialkaaaa a aalyaa, kacjr aa wMa|akkaak a aalf laaiaaéaafe IMik M, atataau laaaaa aáaa-ia pkaa-pkar —rrmj pioalra, aalyrk a ayanaaljraa Iraaiklt aia tan nMridik; aa iljraaai Imid aijáriat* .■uli\'Hanh* aaraalki aaaMI jakkal ikaJt-jtk a aalraat antikulta«l, aaail Wlalaaftiiii ■apaa aa kiiailM kap aa atka aárpl IlklIK ia aafika aairja. Aa IV Mail aaMa — a lagat ■mhi taéflal - a hiUfiMrfjéa tokát a% aialiU aa a artríaaikra kartlaa, M la aapkaa rrjti Aa lljraa Mikkkil Uartlt agy ■atflM nljaa Mlraáakiik. iMi kaaaaüat Itáa laahail aaartaa aa kai—lak kaü, alat a mjti kaaliaik aaaariat, aaiat aaak llhbi no karáaki tarkaltaltak aag. A irifa llttalk (kMUai il|jal apttt) tlkllilana MikMa At la talláltily tMkri aiMaaa kM* paaMrialtiral ftrtl It rM-aaalaaaa alatUat BaaaaNI «. aa. ia Ur. tirtrt nállltó aaljtaujtial llriihlia (I) VASÚTI MENETREND. ínapOUtArl-tfl. KASIIIA álloatáa. ttámu régiéaa AMal Kocaoikal Jakab 4a (Irts. wald J4aaaf r4gnbajUl6k jarára Polcaar Jáaot Poiesar Mária aafrkaniaaai lakosok alaa 190 frt SS kr. löka, annak 1996. év aeapleebar bó It napjálól axánulandó I aiátalék kanalai éa addig Oaaaeam 23 frt 66 kr. te 46 írt 96 kr. parkék-aég kómáiét énjéig elrendeli kialégiléai régn-baylás alkalmával kiréilag felülfoglalf éa 463 Írtra becaOlt bátorok, varrágép, febérnemüek. 4 ól, 8 kocái, lónemám éa egyéb tárgyakból álló ingóságok nyilvános érvéréé utján eladaiaak. Mely árverésnek a 16698/1897. as. kikttlde-léét rendeld végséa folytán a bslpninén vagyis Nagy-Kanixaán alperesek lakásain leendé eaikkilétén 1997. ért tireakar ké Mk aapjáask i,é,MI ér AJ a í határidőül kilQaetik és abhoa a venni nándéko-sdk ezennel oly megjegyséea-l hivatnak meg, bogy az érintett ingóiágok asaa árverésen a-1881. éri H. t e. 107. §-a értelmében a legtöbbet igérdnek becsáron alul ia dadatni lógnak. Aa aiárvereaandó ingóságok rátaián u 1881. éri LX. te. 108. | ben megállapitott Mtéttlek sseriul len kiáseleodő. * Kell N.-Kanizsáu 1897. éri noranber hó 9-ik napján. BART8 GYÖRGY klr. Mr. riankajW. laljaa ás nap. TagklttVihk a kfeyrfiaaaa agy kátkMaiM r»s»ijr f"S ■njalwail naal a daaal. Tímár Saaniaaló jala tallábál. I rafiajr ip ant folyik a „InM-értáa" kai íj aáhiaj aap aaln rlpl lr att. Tímár gnalaaliaaa aajtalaaal ankilkaii aaariar —y-laiiiil qjiU, klk~Mtlaáa ailkll alraaaltu alkudlak, da alaáaa aaakaiik fj aaUári 1 kp—I, aal; a aa(aaka raart. lka magflgjretó ii klfili inakkal alvilaaalja aindaaltt aa \'laiiln lott aaiaay foltjait a :aillogtail, kaQr utáa slaii|jlkii a mift raláaátákn iaaát aaaakaáUttkMaa. Jalaa snakájár .1 a aaáern Mnaáalai Ilit kápil ttatati fal, Whalalt (jara iltl liaaa karaik aaallaaáka, alakjai Iful kaakil várMl hjüütt aakarak, kik caalikaaik. Blaa ImMtaaaa faáatta aof a nffcr kM, a hat, a -rMajakat, inski áBMatta a tiraalalaa albalM pala Mh aláa a sHUkaa, aalfbai HJ riaat a tariHlla íjotMr aMaat a HiOII faajtak a/tjl karatat á kM kM In I haraaa. Bláaalal lakai a aaniail: aa „4yal*Ma" ■slinllil|lkia, rajj lakiaia(KIM-Ianpaai at ntlahia I aa. Itt aa H.) • A Hkáfáa DtAk lafijakk «•> la kMftaiaaaa taaai, bofj aa III alat aa lasaa ilaiapak klaHt a Bát/áa Diák a laerlfakb ia laglartalaaaabk. Kitaaar aaarU a jajt 10 aalraikaa M képakbaa. alat MraalrM rlf M( . aaaakirllaaajrira ráli»iaioa. hsjjr alati aadálalai Ahkjalaak ináitlalti, iMilaak akaaifa. aktailla klaia-alayiknk Urkaaáfl, taláajroTaláiak paiapifa éppaa aljta roaiá arM kápaa, adat ia a kaaa-karaiaa kltlaS kürt ka tara- (t adasa-IBaaUidi, a aaljrak alalraadl njaolik lallikil kartliak ki. Blaiao náakaa agj Waja. M rlg alkaalllat ayajt A Bátjráa Dlik ily klrtlaiajrak kMtt raMfaa aaaláil lap, a aaiykaa a aaaláá aiaiaa U(ja talál aaÜ rali, kaáraa dolfal- á Bátyái Diák amt-tala lafoloaókb élclap la, aat aliiaaláai ára agy aasyaiárn aak 1 Itt K kr. A UaMUraáat (Badapaat, BatUni M I aaáa) aalwaa klM ■atatráayuáaot, ka aalráat BMfkaraaik. Aa s rarslhaa ■■aflIIHI aaArah aapaaial-kSlh áa kapkaltk naifaal riMp hta/rkan kaáMMaa Bagy-KaalaaAa Köhögés rekedteóf áe alwyálkáeodáe allee a lagjobb bata>n sser a RKTHY-Ma pemetefű czukorka mely esen bajokai gyorsan negaxttntetl. Kapható minden gyógy-ssertárban. Egy doboa án 30 kr. ft dobossal 1.60 krért. bérmtnlrt HM \'Rftby Bél. •yégyaaaréu BMia -Caakit Okik akkor raMát kaalai\'i á-W< laitli I7S—II ... jH""" m IInduláe krkeiéi laaMrü___KaaMra j j |ilih • \\ H s n. v. 4|48regg. |y. v. 688 ngg. 2 u. r. 235d. u. u. r.lSlOd. a. fe, jy. v. 1290 este n. v. 1199 éjjel W v. V. 7 88 ette V. V. 7 Ml ngg. m—1« aiania laaaaa gy. r. Il — délb. gy. r. 466d. u. l^^^^^^mm—mmm^i^^^mmm Szombh n. v. <>06regg. u. v- ||| p v! 12 46 éjjel gy. v. 7 ttjeele m u. v. gj -Jd. u v. y. 8 66\'etie ™™ _ ín^ S «\'• V. 1216 éjjel gy. V. 12 10 éjjel QoÜetClsL y W% TTIT^regg. H ^ ^yp1 WmM i LaptnltjdeDot 4s kisdó t \'MódteinQ • * ^ mciiii r D l • r. ^^ ^^ ^ Ma/a ga ■ ; ^ és KMi ^ 127 1 XtiM V\'KánluáB. Hirdetések: 16884/97. ét 16692/1897. Árveréal hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó as 1881. évi LX. te. 109. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. járáabiróaág 14894/96. SaffT-Ksnisaa vnBámip Zala. 91. azám. (• lap.) llfT. iwwaW M f«-4i Iga étm u éhééi - IM hualkl Él tfUMhtia. fftluMajI katsuftt (Biznnyitváay kelt Bécsben, 1887. joL B-é) J* legjobb éa legolcsóbb r»|(liitU4*aiar A nl\\} kiöbhléee csnp&n fog vagy szájvízzel nem elégséges a fognak tisstitásárs. Ihbes ieletle sstksége* valamiléle Isg-llwtlll —ar baaaailau. IMssltl kspbafo. 800000000c 00 0000000000000 i RicfilerwsHorf«oy-raiB-Ejpdlir [ Liniment Capaiői oomp. ■UMM t ralóJi Berpaj-IW Kxjwfl«r, orateta llagwj-T tata H ttlwmnta«htl mm ÚÜM aw, km*« S^ I MS I^^^^MtfiuBiÉH MtaMaai nwlywk agy 1 sakfwlOkr.lsTti HsMtsa Mi férsktui TSfSt MfWtftoMlibi Ijeia mávM I l«M MMSk hgjfrai.aal eAaaatiae WWa, ■ INÉI, M SMém »)■ ■ ál atkalttávL. ■SUUtaMMtafl mi sksr s^lmBn tlvijirt JtWfwiír Té^wr te Hektor aMagr I tU alUSl mint HS HtÉéi atasMaa vhaaa. ■ IKITII f U ta Mm.« fe tf tfw utattt IHéUTIfT Pacbolek Károly (MaMorarkara-, aarkaatyaée vhéMaierelMiyár: VIII kw. BalSMaeiaa a aa. Bakiár a laaéa: IV. W, Kari— ana a ae a SaarrttS l|>tmil webaa. AJéaQa njlt pártaésr*, a keéawaskw MM»\'.t laaaaa ttati rtb. kan), aatkaatjvk, vilaaftst parask kariak la rlté MnmlMI kwUU raktána nakta ir«d»tl o!u»vtvé MmiIW. Aaaatai tlatl, leaiajr-■igl kntjflk atb, afiriarakáaati «lkk«k tárlatnak; KtfM i>j«(j»*k«k lagyaa la tliawiw, ÁÍ]»K)filk riaáiltaall kirem »e»irnl tlaali, katoaai etkkak nff vtiHinairitlirlI ItfJ". I1S-6 Csodálatos eredmény. aaa»H, tisztátlan arebér. sárga fo tok stb. feltétlenül eltűnnek Bergmann líliomtej-szappan fssfs— ée táiasaét PvanSákaa) naponkénti baaanálaIánál. ■f^MSá lanklaUal IO kr«|<artrt Krstsar 8)s|a UtUba ■atr*""lasán ISS áersay, N aiáela, 10 tleiNlet ta iHaa. akirat np Kwizda Karaaabaril állattáppora ÍIUgftjtaiii-iiMila Imi, omauttjÉt níitn. II H Mt TM kiiMllilkM a lasttU MUUfckaa étvágyt* SlélakáaáM a SalMlaettá-akta a • lefcaaak Mvebk H|ellMgaaMásá»t. 1 akaMya in 70 kr. at ss I M t Ckaáta tfcaU *U)HJ** a f»-Mét, k*fkailaiaé« oHr tártért** a g|l|)Waa¥a • Nnktir Kwizda Ferancz János lf » la kt» Matrik mma ás raaáa Ur. aéfalt aUK* Mlndenütl kapható • * kiló 25kr dl**; fát* x> ,rnfl Idtf V- alMl egészségi fo OSSládl kévé, aefr lasbralaw gyártási aaá^a által a kedvelt valódi kávé laét ajaet BtaMatve egyék alteyaltél, már aa akMI kaUnkiák eaaa maláta-kává afoéan aás ksnall gyáitaaáajFlál. A Kethrelaer-téte kává a legts-lelesebb, lagagéaarfgsaaM fo legél-eeébb pétkává. Teraássetee tlaata gyártmány egéss eseaekbea, aüs Is WeHe aHayéeaa basoáUisté, aa áréit a as ekbé! a veva keaSaaég ÜtaJ naa a afrik batéaigi viaagálatek taawéga aaariat gysk«tá ellandrishattl pótkávéval aaaakss, iilegen anyagokkal laalaltvák. Elein ta aaak hsrmsdrészben, kéaObb felébén adhatják a Catbraiaar-káv« e v»lé* kávékoa, a igy aa sgéssségre aegbeeetlbetetlea hatása SMilait »»\'•« báaiar tlebaa jsieatékssy asgtakazitáat aaakdaélbeiaak A Kethrelner-véle kávát a legelsá orvMok e|énlják, a aa egy nylMnoe Intézetekben, aiat családok ezrei kárában sapeata jénak Waaeynl Mt aaa«áUa. aaaa valódi kávé kiwiailáaa aéikal haaaaálva, s KatkraiMr Mis hévé a legjabb arleité aasr fo a Isgagésaaágeeebb, tafkftsajakbaa a^salaitkai fo ipaeibl a leglilateaebb Hal. V Lalkiiameretaa gazdasszony vagy my% üuMm kévéivé, niiaiigi érdskéban pareaig éa habaaaM Kethrelner féle Knelpp-meláte kávét bsmllai ka értéktelen baaiaitvfoyekkal asewben, aslyakkal aa is oaafják a káaénaégat, a vételnél vigyázni keB a fehér eredeti ssaaagakw lálbalé névre KathreinerI Vigyázzanak! s^át M*uk«M aaga<fék gskat rikiaallall á valódi „Kitbreinert" aohatfm aaaáaé aáa oaouagUaban, vagy nyitott áréként eladni <Jor&<jQj(y<J<J(J(Jc7<J<jQj<jQ7<J(J(J<JeJ(J<J6 i IRDETESEK felvétetnek o lap kiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN. N«T-ITmíw vasánlap Zala 91. mám (10 b»p) 1897. oovMBbw hé 14 3 C Felhívás! ▲ JiZil" ill Uzttt nsvÉjtÍRUig által meghonosított betörés elleni biztosítás a beálló téli idők alatt kettőa fontossággal bír, miért is a biztosító közönség szives figyelmébe ajánljuk ilynemű biztosításoknak a lagjwtáajoaabb díjtételek fa M mellett való megkötést. Balesetbiztosítás sorsolással I Biztositások falvétetnek: a „HAZAI" Mm tatai részvénytársaság Nagy-kaninal f&ügynökségénél. « ^ * CMrsfM1* KELETI RÓZSATEJ fiatalos arcbőrt Mt7l ÉkMiWdM étkaá; U- ISal kaién aájtalt, napié, par—luk. kénita (WHnr) laltétéa iniiMr aiaén Mntitalaaaica allu, atgnáatad a tersa ntJ tana irattal i •(jaráat lllllilM aiaén taitréaara. Ára 1 M. ■I teata OwifNh TANNINGENE a Wdakk kfrllkltl irtahaaUaa HAJFESTÖSZEE h.j 4* aakil, rakatat ■flilik Imiin, attytk a lnHjnalkk Béén, ate hjwiI kiaaililill a aftea kiataaaa ll—ajalk un kihféatalaa, lm ■lka, tarea np fctata taakataa ariat, i(jlja atfinélli aiéukiitaka Mir aaa ■ffiiiil vaW aaánll, aa a ifcftlfta a« mm akaL Ara I frt 50 kr. Tlll tartan TWatt, lalkiiaaanlaan anita^lH te aWI ■lalilskii kafkalé AKTOM J. OZKBVT, Béoa XVII , Oari UMasaMM 1 (tafét hál), áa WaWiiá iám I. Mikiién wU aéirlljll. Praapakln Inra la Baktte a t a aanakk ijlurnatánktea te in«f*Ílhliktaa. ■aáaaihn TiaitiéniF te caaoi a. ru F Irak tár tulmlni Ilrakaar M. utajaatrtn. UrMa: Kaaráá IMMi uéunatea, lant-Mi: Oral Ml kélj. M um , ea i| | n MJ 1 W |r , | ff •í4?í M tilj 13 2 £ íiíL\'siPil - l|!|« Phű- Süj. I ill3 !{\'\' P-t 1;ha ® I ip a-\'l i") y Rendkívül érdekes nyilatkozatokat kaptunk az „ASBEST"-talpbélée hasznosságáról az ország minden részéből. Bizonyára érdekelni fogja önt, ha mutatónak közlünk néhányat: algj— ara taáar aiaak lilifla ,\'ir. ír ttakaéalaél UfMl A«W-Ulpkal*t«ktal, *cr kéaayá njiri, alat nllalféail adátváa, a kiaallil akrtl tayantaH tllajrikai: tallanta pata Játáa, ijj aasjakk Jártnál a Iáknak a kiiiltelll ■ylila. alat kltaiftataa aiéatayakat áaktar ar-T- A 1. r\\ Lt aak nliaiiln taaal Haiartl ariva kllilialaia Tisztelt Doktor ur! m* urtom aaáafiik, ItST. ai|l1aka é ia. ■ laBf Jéaaa ana. UvtImM A» osbest betétü cipők kitünőeknek \' — r UK BMa aáail|Ji|tTi1li a UHU paUMata. a IliaalU irja: kzouyultok, szilárdan ü púkén jé- íjáilia\' rof, messziül minden lábfájásom, awkiikiiri kaw kaitai MMMrtakn a téktek ktei a UMkalU lij>: X .Vtéinal általain! kaaaaáltaa aa Aataa taip- U0, kogy — azt kisum - lábkajom Jgl^JJÉjgés* >\'M" "" semmi továbki orvoslást nem igényel. Szism tanátsál köszöni Dánoson, 18yj. szeptember l7-4n. tiszteld kivt •ikM ásrteá ,1 kl Hl— Aakw> lalfkaMIrt lianaáll, aaka HkM Mk||t M aMklMak«Ul Mmyl.Hlw, k«or a ki iá a ktejriM ükWir*. aa \'-\'nialj MÜH h| TtMlal * V««h lf|M m. Ur. po«U te lávtfá Nttaat lárlktaa, wka liji i< ,tMII DakUf ar 1 laraakaa ■i|kiwaik«thi talllaOi/áatk MJm al-Iwatrlml teU aáteaaa akkar, aláli -\'TT j ili\'ik ím Min, aMIa látean kMaatejrkaáte, iy»kari a nl|li>IH iiknák|laaii IpapMte a kl aa ti tea mmjli. kmmt I tei kHalit «at a mm .oiaáaa I iknllil UUMtaai tet tea. tev • dplkte |ánk. ia anáater MU| aa. ten a lateala ■a Ipák oly npni a láklteák I^iiklill tega aau •unraéi" ifteka a kmiknl Inéi bt TValall inal ,á aigmáiH te teaéWte na Aakaal aifkllli naajn |á tafélt UWa. Ma na «7«kaMMá. tiljaM ajruiodt teaai, alatta aak ateknrt káteli Inaa. Béna alf aá«>an kSMaaá I méi l*rn taJ» teaa, te aa. teaaat* Ctlk Sanl Mártoa, 18*7, wpt, U. •ar»áá. Dr. Safiapl Maaa nnd ír anaj^nji) ma ateda • Hmkaaáka lr|a • „Zavar lufmalikll V-S kaáaáaniyln áüinS aa u (lat aaa ww> aagtotlta Blfj0iiij, 4a ■oka ateáll áráiál kaaiiákk, iklranyln *aa a Xltelyt aa tetea teMaa Oftm ilklnlll. |tt>igj lafliaa iaáaUaa. Viaaln kianlia a^jinalal i te teaa sraias IMaa, klifiteim U M«rte tea atall, i sálkai, tap aak a hsklakk anteáfai h temaa nlaa. A likaa k*aay«a Ináéinak laéal, a Mkta taataa iiíiiiI kipt Utea n tanét, kaaaa alatta u fim Wmt JéMkaar M«éni( áraalitl nlai nM, ilklrál MIMé. LnáMtek mt-ital lanak mlillil.* Vallar llaif aipa gattel n. at litktea m •a. .waawkalnnftétmalyünil alatt, aak . Uklmlli ign ktllnaiiiál, anékaal n létfn- aaat a a/^ililflrt a at^HS aa éakal talp-„,p«pn, - „ /,,n_ _ nninitak. áan uI|t te éta anataa, tep rlnltei Ma tánaa na, klulaal i Mlaltlteak te • WEKE RLE SÁNDOR. AikMt-talpUlfaá Otpékfl viaük, aa i léMiU UjártéMk\'* tart Mfkiia, aaa aaaal UkkUte, a^yak allkk a — dp«k«4l waétak aaa ktaaauk, te talnnlt aa tall HtMiniilla Igáéi taánial aastete nt teréaaaa, aart aj faltaiilaiajri iakMi-talpUltai faja : éyU taUnn Ttataünak. T^n rila^teari ta ké- .Mteén én, «nk, U «|, ainn an^ta Oa. taaálanéni a l*B*ftetaa -h-"-\'— u* I ii illat ijikii * | tani npk tanán UntalaUri." 1 tédák, láST. aa« ISte. AHBKJIT-Ialpbéléa. Caak ntáavét aellett Palaetlakack IS-U aa. taa. IS Irt páija l.ao irt. Oyaraaekataaak M-M aa. tae. • tri p*>J* M kr. Wtr Kapható az első magyar ASBEST-áru gyárnál laaaét aláraaiMk kcrealalaak. Bpeat, TI. krr. •alv-ntea 18. aa. Itaét «láraalMk kavaataéaek. Kizárólagos elárusítók Nagy-Kanirsán: Welu Ialdor ur 6 Pallák Jéiaaf ur. Nyomatott Fiwbel Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kaniaeán 1897. 82. oám. Nagy-Kanizsa, 1897. november hó 18-án. XXIV. évfolyam Ua/TktnakaiMWa. A —kMllnl trtakwü Mai aafaa-kW 1 i. M h khl lát UkMÜ t hf wll.wi iWl ...........klalialay. ZALA Politikai és vegyet tartalma lap. sLóraarta iui Ma ávn 11 bm (t fn — k» FtUm • Imh (I trt — kí I Vrftm I bama (t irt te k Megjelenik N-Kanlzsán betenkint kétszer vasárnap te csütörtökön immi*^ ****** M.-MMÜH ImM «k M«Tt >*MÉMI M»> «i. HÉiilll aaa aduk vimm. T~i—árn ára: lO lmjcaár. Felelők mvktttlö: SZÁLAT ÍÍ»OB. írni itkaiiti Mrtatéariae mkiafl kaar»tlr ikillittllallineet. Untai ran Közlekedési politika. Nagy emberek télbenmaradt alkotásait rendszerint utoléri a nagy Örökségek fátuma : epigonok kezében tönkremennek. Kivételes szerencse az, ha egy időnek előtte ellobbant lángésznek magasan szárnyaló eszméi méltó utódok lelkében termékeny talajra találnak • a nagy végrendeletnek becsületes és rátermett végrehajtót nemcsak hiven megőrizték a dua hagyatékot, hanem félbea maradt részeit ia az örökhagyó intenciói szerint laépitik, az egészet pedig uj alkotásokkal gyarapítják s a megvetett alapon biztos éa szerencsés kézzel építenek tovább. Ilyen kivételes *>rs lett az osztályrésze a dicső emlékű Baross Gábor hagyatékának. Mikor a magyar közgazdasági politika nagy reformátora, az egész nemzet fájdalmára, lehunyta szemét, aggódva nézett minden eama a jövőbe, keresv éa a fililHat arra a gyötrő kérdésre, hogy akik a ha-talmat úttörő nyomdokaiba lépnek, meg tudnak-e majd birkózni azzal a feladattal, bogy a befejezetlen nagyszerű alkotások méltóan fejeztessenek be? Az aggodalom bizony jogos volt akkor; de azóta, hála a magyar nemzet jó soiaának, eltűnt annak minden* nyoma és legkisebb jogosuk* sága is. > • Derék munkások folytatták a megkezdett munkát, arra termett vezérek vették kezükbe a marsaibotot, mely a korán kidfllt nagy ember kezéből kihullt A magyar kereskedelmi poKtikáoak azóta csak sikerei voltak. És dsl sorban mondhatjuk ezt közlekedési politikánkról, taeiyben a baladás Baross óta nemcsak Bogy meg nem állapodott, nemcsak hogy meg nem laaaubbo-dott, de szinte szédületes gyorsasággal folyt tovább, ugy hegy a küllőid nemzetei bámulva és irigyelve tekintenek reánk. A közlekedési politikának is csúcsán áll szerencsés vasúti politikánk, amely szinte napról-napra uj hódításokat tesz anyagi fejlődésünk feltételeinek még el nem foglalt területén. Ennek a nagystílű politikának a* élte flfpmr triáas Ur, mint káró Dáaiei ErnÖ, Vörös László és Lndwigh Gyük Ennek a kitűnő háromságnak Van egy jel-szava, amely szinte mindennap megtermi áldásos eredményeit: „Előre, megállás nélkQll" Ennek a büszke jelszónak folytonos ér vényesflléséről fog tanúskodni, a magyar vasutak történetének as a hatalmas fejezete, amely a Dániel-, Vörös-, Lndwigh triföb-umról lesz elnevetve. Moat is egyszerre két nagyarányú inicia* tiva foglalkoztatja vasúti politikánk vezet 6* aégét. Az egyik a Déli Vasul megváltáséval van kapcsolatban te máris tovább tolt a tervezgetés stádiumánál. Es egy nagy központi pályaház építése Bndapa» ten, amely a főváros vasúti és postaforga^ mának lebonyolítását hihetetlenül agyasért* titené, könnyítené és gyorakaoA Ennek a tervnek az előnyei, szakkörök szerint, moat szinte fal sem becsülhetők. A másik terv a tzemélyforgalomnak villamos erőre való berendezéee. Mevtet, nagy koncepció és következni ényaibaa majdnem kiszámíthatatlan. Caak szennait kívánhatunk kereskedelmi kormányunk aak és vasutigazgatásunknak, a mely fluidba tatlan a tmttnáthaa, bátor as uuöativáhan erős és szerencsés a kivitelben. Egyszerre két ilyen kesdemteyeséa, olyan időben, mikor még egy sereg nagy, nohát feladat foglalkoztatja külgazdasági politikánk veietőit: kell-e ehhez dicaérő kommentár? Nem, ehhez minden magaastalte rote A „ZALA" tárcája. Uti-kipek. (At fretko.) — A .1 A L A* nM «iima-Irta:• , • L (Wvtm kaa^ata Séra. Ctuna. ftrooao.- )- — Aki uram, ön a Salat Julián állványai mögül jen ide a 817 tonnát .Villámra* t Ét Se aassooyom Baki tanítványa ? Valóban zavarba botnak, mert én mint aléle kisvárad kíváncti, tgywrn mindent mentnák megtudni t nem tndom hol kesdjeml — .Miféle rsmsksn dolgozik Bougueretu, a hibátlan; vagy Benjámin CoeeUnt? — fiát Wohlgataut éa Pleydeowuri mit cai- Egy gordonka-hangú, dua atemóldökü ur hátam mteOtt beleorgonált kedélyei társalgásunkba, mondván: — .Ejnye kíváncti kitvároei uram 1 HimWoU-gtmut éa Pteydeowurf már hárommát éve s túlvilágon 1 Du tag\' ich ihnen. S...... műkereskedő sot B...... i ét ha u urak jó tkva- refleket kés öltnek Itáliában,caak taaaék hoaaám fordulni, ich hab\'tskr antgadehnte Bekantaehait l« (Br I fa as ur hát lepipált I) Nem lett volna tökéletea a kis óaassverödőtt bobém-társaaág, ha a piktorok oldala mellett esttaakedö t a gictcttkdelaatrsö mükermkedő hiányiott volna. Történt pedig e kit episód s magyar horvát göthtjólársiság „ Villám" oevü azemé lyatálliló hajóján, mtly fslszedrén horgonyait, a fiumei kikötőből, eröe bóra mellett a nk tengerre igye-kmstt. Mennél jobban távolodtunk a partoktól, annál kötelebb hatódtunk sgystáthot, » s félórával előbb még asertessájjel mórt lártsság egy igea kellemes levegőjű kis kört képesett; beszélgetésünk Önlnte lélekből eredő dusknrsas volt A társssább ,.gjfi*gkUbb" tagjai, mikor már u Öléshez is s bilancir-ömtönt kellett alkahnatni, elszéledtek, — töt már hétiiben Amerikába vitorlásott mükermkedőnk ia „Isvtgőt szívni" ment fel a lödéltetre. Így aztán caak ketlea maradtunk K .. B .. fiatal piktoml, iki a mai dt mart ellen óvmerül agy jókora pintmben sárgálló lölaéges barackpálinkával noszogatott, miközben kedves reminitt-cenciákkal igyekeztünk gyomrunk fura érzéseit mát irányba terelni. Odakünn, mint az már ilyenkor rendeten történni szokott, korom-sötét éjjel volt, t a hullám-vtrét ctakis a hajó árbocára akasslolt jelzőlámpa lényénél volt látható; no meg hajónk ro-pogátából ét bukdácsolásából érethettük, hogy ma még komoly éjtzakánk 1 észen. (Milyen könnyű ezt Így mártson ehnoodaaL) Olyan kiaabblajle aátoayoa agy kenémel kuutunk tovább; mig a malrtaok idegei futkárotátt a födélaatsa, vitamint kapitányunk haraány olam kommandója, ftgyeimemé tett bennünket. Néhány mátodperonyl mélv erted után kajánk nyikorogva műi egyik oldalért, a mi kattan tréfát már eemmikép asm érti píllantátokkal néztünk körül, — mire a letelttel a iaram te-lakára iUtmtaU ksriákoa baMé kaparná odé má* kereskedőnk adta mag, mély rtglaaierbea orgonálván: - „Wir rind anf hohtr Seal* Hajónk, miként ilyenkor moedtai asokáa, dfo-héjként táncolt a leibömült habokon. „lkaJ katasztrófája mindegyikünk éléek tmléhábta vak, ét szidtuk ktpUéayaak vakmerótégtt, U ilyen bóra mtUtti kilété nirámtH vinni bennüoket A világ amúgy it lortgal keadtti körkltm. Szemeim előtt tokmial karikák ^ráftak. A te vegö megmagyiráshstlsn nahát lett ét iM iaae-dás verte ki homlokomat Hej I caak ut a cy alkat Bttnét aa olvattum volna I Még u ia eaaembe jut ilyen ayomoraaá-gamban, aöt már értem, mintha én it Mhlát nyeltem volna. Egém bakómba bortamió revohitió kiletkesik és „dit ganae Mensgtria dtr Apokalypse brtlki ia aiir." Mér Jónás prófétát is érssm Támolygó lépétekktl botlottam kabinomba... A táraalgó Uaaiára Ina maradt, és a kin Valódi Llnoleaml Az első trieszti linóleum gyár főraktára „ ALT ós BÖHM N.-Kanizsa. * _\' — j Postai nt eg r « n d e 1 é eek ponfeian eiikiilltttlik, Nagv-Kamssa csütörtök Zala 92. szám. (9. Up.) 1897. novamber bó 114a. tatlan volna és csak a kitűnő vezetők, valamint * azoknak a derék munkatársaknak szerénységét sértené, akik bár névtelenül, de lankadatlan buzgósággal és veretette! szolgálják az ügyet és szofgoe munkálkodással viszik mindennap egy-egy lépéssel kSzelebb a megvalósuláshoz a nagyszabású terveket. - Politikai szsmle. BelfMd Kaik. uU*. tssgrtanm. ▲ kathol. autonoaiai kougresaau* e hó 18-áh ü\'éeeaett, mely ilke\'oaaal megválasstották a Í7"t bizottságot. Két tiszta volt. A Stspary Gyula éa Appoayi Alberté é» a néppárté. Aa üleet Va>zary Kolo* hercegprímás ll \'órakor ayiioita aaeg. A aánH ülés jegyzőkönyvének fe olvasása 4a hitelesítése atsa napirendre kerüli aa ifaaoló bisottaé| jeleotéae, malvnak alaöka Schlanch Lőrinc biboron püspök jelenti, ho»y a biaottaág megvisasálta a kongressa*i tagok benyújtott megbisólevelei*. Beterjeszti aa erre vonatkoaó jegyzökönyvet, melyet Zichy Aladár kerjefysö olvas, mely aaariot 116 képviaelö végleg igazoltnak, jeleaihe 6 ki, a mit a hercegprímás m- g is lm A megtamadotl kettő* éa betöltetlen mandátumokra náave a kongresszus megalakítása uián ka\'árosnak. A koogr. tagoknak több mint fele igazolva leven, a hercegprímás a koaare-svuit határozatképesnek jelenti ki. Aa 1870 71-ikl kongresésue ügyrendje en bloe elfogadtatván, követkaaett egy világi elnök, egy egybssi éa két világi jsgyaO választ áai. A her-esgprimáa a válaaaUs m*gejtó*s végett felfüggeszti as ülés\', a ssavasás befejezte után újra aiegnyii vén ssl, kihirdette a következő eredményt: Világi elnökké 140 szavazattal gróf &apdry1 Gyn a. Egyházi jety«ő»é 88 «savazalial dr. Oimnetin Sáador. Vii*gi jegyzőkké dr. Qüntíur Antal éa Ziskay Antal válaaztsttak meg. Gróf Siapóry Gyula mély kőraöaetét fejezi ki a; bizalomért, ügy Qituutin Sáador jegyző ~K A kongresasna básnssyává gr. ütipirp Istváe választatván meg, Vnazary Kolos hercegprímás\' indítványozni), hogy \'a kongresasna fsjesaa ki | hódolatát pápa ö a<entaége éa király ő felség* irám. Orif Apponyi Albert tz üdvözleteket az orsaág hercegprímás* iránt való tisztelet, szeretet I és hódolat kiiejeaásével akarja kiegéaziteai, l kívánja, hngy ö eininéi ciaja érje meg e mü aaereneeés befejeaődéaét a ne caak a most meg*\' alakalt konireMsaat "veseasa, hanem a létesítendő antoaomisi közponic ia ő vezethesse. A hercegprímás mély tyMtelettel fogadja aa üdvös-leteket, leljea buzgalommal azou lesz, hogy a kongresszus cé\'hoz juthassoa. Azután megvá-lasaiatotl a 27-Ugu bizottság..\'A válaastáa sred-méays s kövstáesö volt: Beadott ÖMtesen 141 s/s vasat. Macválasztattak a kussonheteabiaoHség rendé* tágjaivá t , Egyháziak: .Dr. báró Hornig Károly 140, lváakevics János ÍN, dr. Ksrseh Lltion 81, Molnár Jáass 116, dr. Rajeer Lajos 139, dr. Samassa József 88, dr. Steiner Fülöp 198, Vajda Ödön 188. - Világiak: Gróf Apponyi Albert 188, gróf, Cmkoiucs Eadra lúgról Kszlerházy Miklósi Mórié 197, dr. Gráity Gyala 70, dr- Güaiharj Antal 129, dr. Ifartováayi Jóaaef 81, Hovéayi Gyula 182, gróf Kájplyi Sánd>r\'87, Msrsovsaky { Kndre 117, Mócsi Antal 196, Pás/lély Janó 811 Rskovazky István ,181 gróf Szapary Gyula 138. dr. Sághy Gyula 18ft dr. Timou Ákos 79.1 Ugrón Gábor 86. pót Weokheim Frigye a 87, I gróf Zichy Nándor 07. Péttagok leltek: Egyháziak : dr. Bita Rezső 187, dr. Vároay Gyula, 87, Világiak: Bornódí Géza 188, Pstrováo József 136, Bakonyi Klek 69, Kubiaa Jós-ef 73. A koogrsaaaua végül még a megtámadott é* a kettős válasstáaok iránt intéskedett éa a román görögkalolikuaok, valamial as erdélyi alá!na me-moraadamait a 97 af bizottsághoz tasai át, mire a kongresaanst as elnö* éltetése kőiben a bizottság működésének idejére elnapolták. A hercegprímás, mint a kongresszus slaöke, s a kongresszus megbizáaából ugy a kabinetirodához, mint Rampoils bíboros államtitkárhoz s hó 14-én elküldte az üdvözlő táviratokat. A királynak küldött távirat igy ssól t 0 cs. és apostoli kir. Felségének ti Bécs. 4 A Felséged legqagsssbb engedélyével egybegyűlt magyarországi katolikus egyhásat szervező gyűlés, mit^áu elnökletem alatt megalakult, mindenikeit kifejezést adott mély hó-dolalának és ragaszkodásának Felséged iránt, mint egyházunk .legfőbb kegyura iránt és engem biaott meg- e rendkívüli lelkesedéssel hozott határozat tol nácaolásával Midőn ez örvendetes megbisatásomat teljesítem éa Felségedet e hódolat kegyteljes ellogadáaára kérem, mindenkor maradok legmélyebb hódolattal és reodilhellen httaéggel Felséged legalázatosabb káplánja-- VASZARY KOLOS, bíboros hercegprímás. E táviratra még tegnap érkezett a kabinetiroda Válasza: Vaszary Kolos hercegprímás ő emtnenciájának. ó császári éa apostoli királyi Faloégo asívé-lyeeen megköszöni a katolikus egyhéa antooo-miáját szervező g/üléaaak Emíaaadád által kifeteaell hódolatát. Legmagaaabb paraneara KÖMIG, udvari lanáicans. A pápáhoa a hercegpriináa a kővetkező táviratot Intést a. Rampoils ksrdinafla 0 eminenciájánsk. 0 felsége parancsárs a kalolikaa sutooómia j saerveséeére egybehívott országos kongresszus, | miután vezetésem alatt további tanácskozások vég tt megalakult, Irgelőször fiúi hódolatát éa legslázalossbb hűségét a assat atya, az egész egyház feje iránt kifejezte áa azt a megbízást ruházta reám, hogy ezt a nagy lelkesedéssel hozott határozatot Saenteágeddel közöljem. Midőn ennek a megbizaláaaak a legnagyobb örömmel elegei leszek, legalázatosabban kérem Saentaégedet, fogadja atyai jóságában e határozatot kegyesen éa kegyeskedjék ss egybegyűlteknek apostoli áldeaát megküldeni. VASZARY KOLOS, bibornok, Msgysrorsság hercegprímása. A kongresszus által kiküldött 97-es bisottság, vasárus p délelőtt 11 órakor tartolta meg alakuló ü\'ését a főrendiház egyik termében. Korelnök gróf Zichy Nándor voM. A bimvlaég elnökévé titkos nsavazáaaal gr. 8aapáry Gyulát választották meg, jegyző dr. Hoványí Gyula nagyváradi jogakadémiai tanár leli. A* érdemleges tárgyalások cssk s delegációk tanacakoaáaainak belejeséss után fognak magkesdetni. A vármegye házából. A megyei köaig-agatási biaottaág november havi Üléaét dr. Jankovich László gról főispán ö méltóságának elnölete alatt I. hó 9-én tartotta. Aa afispáni havi jelentén a köaígaagalás egyes ágában október hóban előfordult e«-ményakről Ielolvastatván, tudomásul vétetet\'. A monoalor-apátü kör jegy aöeág kárvénye sagád jegyzői állás aaerveaéae tárgyában, pártoiólai tsr-jaaatetik lel. A pénzügyminiazténum rendalele folytán a a közigazgatási biaottaág felbivja a járási lő-azolgabirákat, valamint Zala-Sgersaag és Nagy-Kanizsa rend. tan. városok polgármestereit, hogy as egyenes sdók kivetése kerüli tesadák teljeai-tésénél a kir. pénz ügy igazgatóságot támogassák as összeirási munkálatok eUenöraéaere hlvatot sivító bóra s bajónk nyikorgásába a tokszavu Jónás is beleszól: - ,0b Ninivsl Oh Ninivel .. (Belrain: % mai de maré chorusa.) Most tulajdooképen drámai lendülettel kellene leirnom a tengeri vihart, mely a nyilt tengeren kapott meg bennünket. Sötét megragadó ssinekkel kellene ecsetilnem S tengert, tönaégeg. szépségében s borzalmas nsgyságtiban, miként ftzt a hatvanas évek divatja diktálta; tán ilyetilormun kellene kifejeznem: - ^Félelmesen bőmből az orkán, dűböngve tajtékzik a lelkorbácaolt tenger a piszkon habjai lomha locscxai\'ásaal zúzódnak ssét a hajó meg roncsolt bordáin.* De bét mit ia teketoriáanék ? Tengernyi kinainbaii nem értem rá a tengert szemlélni, hanem lehelet lenül, miként Don Quizole, összetört tagokkal hevertem a kajütben, rezig-aálva vártam a lövendöket- Osszehasonlitotlam helyzetemet Don Miguel Cervantes kitűnő bősével s Önkénytelenül só-bsjtám: - Dulcínea I Te.. I Te I Te a legszebb eaazony vagy a viligon, de elhiheted nekem, én vagyok » világ legszerencsétlenebb lovagjai A borbély liiáayzotf, de itt bőgött helyette Jó náa szűnetaélkül, folyton, folyton: - „uh Nlnlwl Ob Ninive!... Kilenc-órai bolyongáz után kapitanyunk nem mert, da tán nem is tudott előre haladni. Visszafelé lordul tünk. I eliát a a balról sötétlő Cberso saivele leié menekültünk. A reggeli órákban lelmentünk a födélzelre agy kis levegői szivni, aztán nem is tudom : miért ia moatiliogiunk ugv egymáaru valamennyien? Cberaotól lén 9000 meternyire egy bajótörésl szenvedett bárkám akadtunk (saagényaket utón érte a vihar s parancsnokuk mipdkél lábát eltörte a lezuhant kereszt-vitorla), melyet nagy erőfeszítés melletl sikerült msgunk.után vonszolni Chersoba, ahová délelőtt 11 óra tájban Szerencsésen megérkeztünk. Cberso azigele gyér s aprónővéafl többnyire o\'sjlákkal borított ssiklatömeg, lábánál a alma-tükrü Adriával kacérkodó, Itslisagö vároaával éa lisztén olaaz-karnkteril ösazeépllett házaival élénk érdeklődési keltett bennünk. Halászbárkákkal megrakott kikfllője azt blso-nyHja, hogy jó menhelye a lengerészeknek, s nekünk 16 órai hánykolódás utáu csöndes vizével jól eső pihenőt nyújtott. Ava Marist harangoztak, mikor ismét neki vágtunk a Quarneróuak ás as öbölből kiérve, egészen csöndesnek látszott a tenger. Álnok nyugalom I Remegve köszöntünk t Mert ami sokat utazott éz sok tengeri vihart álélt műkereskedőnk (kit uiszásunk alatt „hajótörés Jancsinak" kereszteltem el) nem hin te benned 1 Lám, most is egyre hajtogatja, hogy bá ra vaa még a fekete leves I Mialatt élénk gesztusokkal magyarázza egyik tengeri kalandját, hajónk nagyon lurán kasd inogni, a halljuk már a távolból jéldmasen aívitó sirokkói. Es még keményszívű kapitányuokat ia frjceó-válásrs birja, eeak a műkereskedő őrzi meg rettenetes llegmáját. „Hajótörés Jancsink" ugyanis nem gesslika\'ál már többé, hanem kapaszkodik mindkét kezével, * beszédének nagyrészéi dus aaemöIdőkének jelentőségteljes rángatáaával kleéri, (Hiába I Hasat* rátnl caak köll a beasédet I) de már eeoki aam kíváncsi rá, mert karikásé Mimikkel menekülünk valamennyien a kabinokba. Ha írásban ia olyan müveleieket lehetne csinálni. mint ss algebrában, akkor a sírokké rejtelmeinek s venzelyeinek nagyságai a béra tls-i seres látványa adná. Röviden: egy rettenetes tíjel után, midőn aegy-nebezeu sikerűit a fedélset dohánysójába kapass-kodnom, végre valahára látom távolban szürkéin! a , löldet". Anconát ia látom, a parti aaikiákra tapasztott sflrü magas bássival. mint agy ayréa, hol allű-niki hol pedig löllOnik szemeink előtt, a assriat amint hullám-begy«n, vagy völgybea háaykokódunk. Lelket remekelő asép látvány. Bajónk agy nagy haliam le ejáröl egysaane caak a sima kikötőbe kúszik, ás msly megilletődéssel, milaem törődve as átélt szenvedesekkel, veszélylyel, kalaplevéve köaaöatöm w első ólam várost, as obuz tőidben pedig szülőföldemét: — „Üdv neked Itallal" Az a megilletődés, aaalyet a müvéaaet örök yágy-Kanuae. c»ü«önök Z»!• 91. ada i$. lap.) 1891. aawaW ká M4* községi elüljárókat ebbeli teendőik pontos Ijteesilé aére utasítsák és kellőn ellenőrizzék. A közigasgaüei bizottság dr. Háry I tván lisali főorvos javaslatára felterjesztést intés s belűgy-minisstsrbea aa irtat, hogy — a dobornski kör-orvos állásáról lemondván, a dobrónski köiegést ségi körböi tertoaó községek összes lakóinak megvizsgálására egy állami trachoma-orvost szíveskedjék leköldeni, aki egyúttal a körorvosi állás betöltéseig as otteai tracbomás betegeknek gyógykezelését is teljeeitené. Olvastatott a belügyminiszter leirata a Cseren-esócon beszüntetett állami trachoma-orvosi állás njból való rendszeresítése tárgyábsn tett felterjesztésre. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a miniszter leiratát, amely szerint az alsó-lendvsi járásban levő tracbomásoknak gyógykeze lése oéljából további intéskedésig Lőbl Ede szigorló orvost rendelte ki. ^ A sala-ssent-grotbi községi jegyzőnek a járási lőssolgabiróság által besdott kérvényét segéd-jegyző-anyakönyvvezető helyettesi állás rendsse látja szükségesnek; javaslatba hozza azonban, bogy a kilátásba helyeseit gyűjtő és kézbesítő poaajáriat élei belépt ellessék, smelylyei a k ősség igénye kielégítést nyer. Olvastatott és tudomásai vétett a kereskedelem ügyi miniszternek a közigaagstási bizottsághoz intézett leirata, melyben tudatja, hogy e danán-luü h. é. vasúti menetrendek célszerűbb beosztása iránt lett lelterjesztéeben\' loglali kérelemnek a télimenetrendnek ös-zeálíitása alkalmával- nem lehetett eleget, azonban méltányolva a felterjesztésben előedott indokokat, felhívta a magyar állam vssulak igazgatóságát,\' hogy a szóban forgó kérdést tanulmány tárgyává téve. asokai legkésőbb a jövő évi nyári menetrend szerkesztése alkalmával vegye figyelembe. A kir. tanfelügyelő jelenlése szerint a miniszter kitűzte sz elsó-domborui községi fia- és leányiskolák állsmositásánsk feltételeit oiyképen, bogy a község átadja a fiu iskáa ingatlanait, a község álUl felajánlóit 16 ezer Irt hozzájárulására! lel* építteti s minis <ter a leányiskola épületét, a köt- rssitése iránt s közigazgatási bizottság pártolólag ség állal befizetendő évi ezer, forinttal szemben terjeszti fel a belügyminiszterhez az oktalás landiimentes less, a kormány pedig Hagy Kanissa városának as állami anyakönyv- ellátia a fiuz és leányok oktstását 1897-8. tan-vezeöi teendők rendsures ellátására egy állán- évtől kezdve, lej eszti ez iskolákat\' és diiszza a dóan alkalmazót! a as állampénztárból fizetendő hitoktatót. - Ugyancsak kitűzte a miniszter állami aayakőayvveeető kinevezése iránt beadott Nyirvőlgy, Edeskut és Dráva-Ohid községek állami folyamodványát a közigazgatási bizottság a kére- iskolázásának leltételeit is. — Csabrendeken szelem érdemére vonatkozó véleményes jeientéelélel mélyesen tárgyal) a képvIselöleslQleltel e minisvégeit kiai^a as állami anyakónyvvaselöi kerületi\' tar leirata alapján; a képviselőtestület megajánl felügyelőnek. I lott 7000 frtoi, telket 8 szizslékos kisdedovodsi A tapolcai járási lösiolgabiró Skublics Gyula adót. felreasi sz iskolaház és ovoda Islépilé-uti bizottsági elnöknek ez állásáról való lemon- sébes szükséges törlesstéses kölcsönt, melynek dásái bejelentvén, á közigszgstási bizottság a tapolcai járásba nti bizottsági elnöknek Hertelendy Ferenc megyei törvényhatósági bizottsági tagot választotta meg. A A közigszgstási bizottság tudomásul vette a pécsi posta- és távirda-igazgatóságnak átiratát, melyben tudutia, hogy a Hován fellálliiani kért távirdal ea idösserint egy szabad lávirdahivatal hiánya miatt nem létesítheti; azonban Csáktornya és Zala-Egerszeg kőzött fekü ilaudó uj vezeték létesítése után e növel távírda lelállilásál el fogja rendelni; Pacaán a felállítani kért távirda hivatal létesitéeét az egyetlen rendelkezésére álló vezeték túlterheltsége és további , vezetékek létesítésére szolgáló hitel hiánys miall es idő sserint nem teljesítheti ; Ígéri ezonbsn, hogy goödjt lesz, miszerint abban aa eeetben, ha erre nézve megfelelő hitellei rendelkezik, a kért hivatal lelállitlassék. < A Dunántuli h. é. vasút igazgatósága tudatja, hogy az ukk-oaáktomyai h. 4 vasút 801-808. szelvényei között levő útátjárónál a hiányos kilátás által okoshstó forgalmi fennakadást a gőa-sippal való jelaéssel fogja eltávolítani s a kifogásolt hóeövényeket nem állllja föl. A leirat érdekeit községeknek aszal adatik ki, váljon ez intézkedés igényeikel kieiégiti-e? A közigazgatási bizottság a kerka-némelfslusi postahivatalnak továbbra való lentsrlását nem földjének cipőmre tapadt ssrs keltett bennem, nenicsak pusztán mint müvéssetimádót érintett, de érzettem, bogy bár nem sz a föld. mely táplált, s nevelt, nem a „hszs", de mégis at a föld, melyen eiőetőr láttam meg a napvilágot. ElénékenyOltem. As álomvilágból a rám rohanó „fachinók-1 ébresztenek fal s a Üalépéenyire fekvő vámbás- ________ ben a szigora „emsor" komoly arccal dobálta szét I jnaetúval szépen rendbe saadett rubánkst. Vi.^ (A naiv! bissen a szivsrokst nem e kofferban hsnem a kabátka mély asebeibe rejtjük 1) Ancoos — római vaaatvonal jó részét s felhőszakadás megrongálta. Mit levők legyünk ? Tanácetalannl álltnak, három, ssintén Kómába Igyekvő pannövendékkeí A mi „hajótörés Jsncsink" mégis csak nagy* azerfl ember. Maga a testté vált lapssstalal. Bár ulunk itt ketté váll, mégis szívesen gondoskodó a másoknak tanácsot adó készséggel magyarázta meg, hogy az utst bérkocsin tegyük meg Aoconálól JesÜg, ahoanét már nyílt pályán akadunk Pedig kiszállásuktól alig öl pere választott el, a vasútállomás mesze volt a a mi emberünk rögtön tudta as itt történteket Hjs! aa utazás mflvésaével volt dolgunk I tőkéjet és kamatait ss államkincstár fogná lür-lesstsni; az iskolaépületre nétve ss a község teltétele, bogy ez állami kMedovodál is magábsn foglalja. — Volt Csáktornyán, hol aa állami tenilóképsó intézetnek \' a msgyel főorvos által kifogásolt egészségügyi hiányait, melyekei sz igezgalólanács már az épület egyéb hiányaival együtt még 1896 ben megáll ipilott a képezde lelkére fordított eddigi csekély összeg tokozásával és aa épülst kibővítésével sgyűlt; a meg\'elelő jelentési az igazgatótanács\'november 7-iki üléséből teíjsssti a miniszteibez. — Tapolcán részt vett a miniszter megbízásából a néptanítók szá mára rendesett szőlő- és borgazdasági tsnfolysm zárvitsgáján. — Msgléiogátts á zalaegerszegi nöl kereskedelmi szakisnfolyamot és iparos tanonc iskolát. — Bakon személyesen hitte föl sz iskola-széki elnököt a második tanitói állás pontos be-töltésére. — Tárgyalt a bák töltőéi elöljárókkal iskolájuk vitás dologi viszonyairól. — Meglátogatta e fössolgsblróvsl az andráahidai, teskándi, hollói, r.\'k. iskolákat; utóbbi helyen a-képesítés nélküli tanító további működését beszüntették s a tanitói fizetésnek 400 írtig kiegéesitéee ügyében a szombathelyi püspökség megkerestetett. — Meg-lá\'ogaiia a -aala-apátil zárda iskolát, r. k. fiúiskolát, tárda ovodát, az eger-aracssi, esslergáli, kit-radai, nagy radai, garabonci és ssabari r. k. iskolákét, a belyki, végedi r. k. iskolát; utóbbinak tultömölteége miatt (elvette sz általa leikeresett Tóti pattién egy tanysi iskola lelállilásál, esetleg Végeden második lan\'erem szervezéséi; meglátogatta a járási lósaolgabiróval a mura-aaflvágyi, mura-szent-kersssli, mura-siklósi állami iüelölsg r. k. iskolákat. A sümegi lelső leány is kols lölé tervezett női kézimnska tanfolyam stervesées ügyében felmerüli akadályok miaU ssemélyesen tárgyalt ss iskoiasséki elnökkel és A kővágó-őrsi r. k. iskolánál, valamint a dekanoved és domssineei r. k. iskolánál második tanitói állások \'szervezése végett államsegély elnyerése tárgyában besdott kérvényeket a köe igazgatási biz\'ittság a miniszterhez pártelólsg terjeszti fel. Boda Gyula ssent-péterari r, k. tenitó psnasts a második tanitói állás szervezése tárgyasén kir. tanfelügyelőnek saját hatáakőrében való inléskedés céljából kiadsllk. Dobri községnek az Iskola megnyitásához 1898. szeptember elejéig azzal adott a közigazgatási bizottság engedélyt, hogy az épílkeséshez államsegély nem vehető igénybe, a tanitói jóvödelem államsegélye iránt az 1888. évi 86 t. c. értelmében a község a megtelelő okmányokat a kellő időben adja be. Nsgy-Kanizts város kőtségi iskolaszékének jelentése a gazdasági ismétlő iskola ügyében, tudomásul vétetett Gáborjaháza kösség elöljárósága a szolgabíró- ság otjáa faihi válik a eólba vet#épitk Isleiősség terhe melleit való togsmlnatására a további mnlssstásaak serién a ha\'ósági beavat keaás belyezteteti kilátásba. Egyatlal Rsdsmes község érdekeltsége igyslaMetelendő, bogy Vaifa János lanitónek as 188S. évi okt. 8á-éa felvett jegyzőkönyvben megáüupitoit illeiméoysi aaatl kevési-bé csonkiihalók, mert aaofc állagoaaa, nem a gyermekek létszám-hullámzása szerint, vasnak tűtstesen megállapítva. Keiler láván oki bahesi tanítónak, Farkas Anns okleveles tanitóoóaek Ateó-Domboma, farkas Karoly oklsvsiee laniMaak Nemet-Bseat-Miklósra törteat megvá aszláaá: a közigazgatási bizottság jóváhagyta. . A nagy-kanizsai községi slemi iskolánál meg-üreseden igstgetói állás belöliéeéaél <álau3lási elnökül a kőzigatgaiási bizottság Eperjeey Sándor bizoi< sági tagot küldötte ki. A dóbrétsf r. k iskola qj helyisége ügyébea beérkezett szolgabírói javas al alapján a kóa elöljáróság islbivatik, Bogy aa épiikea-st 16 tsv sasán leielőeség terhe mellett msginditse. Doboesy Elek, Mencsey Károly ée Törésy Jánoe Csáktornyái köeeégi iskolai lanilók díjlsvelstt a közlgeagalási bisoltság megerősít e\'le. A miniszternek rendelete, inely szerint Magyar Szordahelynek terhén levő 888 Irt 69, vslamiat Tspoloa nagyközség lerhéa levő 101 Irt éO kr. 8 százalékos államsegély járulék hálralék aem engedhető el, érdeked kóseégeknek másolatban kiadat*. A periaki tanítótestületnek lilshbeeéeét a kóa-igszgslási bizottság ama halároeala ellen, mely-lyel a pariaki áll. eemi iskolai teateslflleiet kő-letette arra, hogy tel vált vt s sz eddigi gyakorlat-sserint a növendékeket sz isteni llestsietre kísér* jék, a mlnissler elutasította, miről a lenleetglat at itkoiaiiék otjáa a rendeletnek hiteim másolatben való megküldésével érteeiuetlk Bíró Jóseef keszthelyi áll- polgári leányiskolái igazgatónak, Biró Jótasfné ksszihelyi áll. polgári leásyiskoisi, Iványi Andor slaó-Wlvai áll. polgári fiúiskolái tanító ötödik, Fischer Endre esáktar-nyai áll. polgári fiúiskolái tenitó harmadik koe» pótlékának utalványozása tárgyában hiérksasa törvényeket a köaigazgatási bizotiaái s miaisa-lerhez pártolólag lerj\'szli let A vallás- éa kósoktaláaűgyi ainiester a hsayt r. k. Iskolának évi 67 Irt, a Vászolyi r. k. Ma-Iának évi 71 Irt, a meszesgyőr ki r. k. iskolának évi 48 frt, államsegélyt aűuványaeván ki, srrdl nevesstt községek értesíttetnek. A botfai, lűtvölgyi ét alsó-raj ki községi, vaké-mini a tormaföldi, zala-szent-győrgvl, hollói óe döbrétei r. k iskoláknsk államsegély elnyeréea tárgyában beadott kérvényeit a kősigssgatáai bisoltság a miniszterhez pártolólag tsrjssall feL Bőrönd község elő járóeaga felhívtuk, hogy egy tanteremnek a t ivassszal felépítése Iránt IsleloaNg mellett intéskedjék. A kötigstgtiási bi/otlság a belicsi 1 kolsiséket felhívja, hogy a máaodik tamtói állás betölteee végett a pályázatot felelősség terhe melleit ssoaaal irja ki. A Vászolyi egyesült protestáns Iskolák aagély-ügye pártolólag Teflerjeestetik. Kir. lenielOgyelóuek a még miodíg nsgymérvl iskola mulasstatokról telt ietenléséhet képset iaé-hivalaak as ötssts járások lőseolgpbirái, hogy a Sötigatgaláti bitoilság 1897. évi 1141 saáma végzésében foglaltakat aa elöljárósággal ssembea a legszigorúbban érvényre emeljék ; aa egyházi főhatóságok pedig leikéretnek, hogy e hatóságuk alatti öesaes iskohseéksket a lóelgatgslási bisoltság 199). évi 1767. stáaau végzésében foglalt iatétkedáeek pontos végrehajtására I elhívják. At árvasséki elnök jelentése saerini ssepiemhsr végén a fogaimaaól karnál hátralék voit 10*116. októberben beért szett 8 067 s így elintéeés alt kertit 18.888 űgydsrab, melyből oklóberbea ei-inléalek 8 567. drbot a így október végén hátralék maradt 16,646 üiydarab; as irodánál saap-tembér végén hátralékban volt 1.176 októberbea leirás végeit kiadatott 8.601 a Így shntésés alá került 8778 ügydarab, a melyből október bóbáa leírtak és azpediáltak 1786 darabol s így október végén hálralékbin maradt 1,041 ügydarab. A kir. pénsügyigaagató jalentéae sasrint asap-tember ée október bóeaaakeaa a váimegye tara-leién befolyt adóban 581.647 ft 34\'/, kr. A Myó év elejétől október végéig Passióm befolyt 8,064.9*6 frt 88\'/, kr. adó, aateiy s moh I8NL év hason ssakábaa befolyt 1,760466 Irt 86% Nagy-Ksnám csütörtök Zala 92. szám 4. lap.) 1897. nnvaneber hé IMi knal laimksa 994 060 írt 63 krral kedvesóbb eredményt tantét M. — Október végén a rár-mngyébnn hátralékban maradi: 1,716.997 frt egyenes adóban 186.970 frt 96 kr. hedmoMee-eági dgban, 1.176J71 Irt 66 kr. ssólődéaasa válteágban, 18.941 frt 76 kr illeték egyenérték ban, 407.280 bt 80*/, kr. bélyeg- éa jogilbtékben 47.761 Irt 64*^ kr. togyaaatéai éa itabdókban, 10.176 frt 81 kr. itnkaérém. iüetnáben, vagyis óaaaeean 8,600894 bt 86 kr. Leírtaim hozatott jnnaártói október rágnig: a) egyenes adobnn 91.198 frt II kr., b) haémenlamági dübnn/9.781 bt 69 kr., e) eóKkkamaaráltaágben 181,108 bt I0>/, kr. ^ A békeegyeslllet érdekében. / (Msjysiaaé/ UktmrotS polgéraiko* 4* MibMáss.) Napjainkban két oly eszményieknek mondhatók, mert eaaknem páratlan módon egyesítették mainkban a namaatnek éa as emberieégnek ideáljait: a hazafiságot éa a világbékái. Ezen örökka emlékeaataa napokban irta elnökünk, dr. JAkm Mór a kővetkező sorokai, mnlyek hivatva vannak, hogy as ország minden lakosának figyelmét újólag ielliivják a Magyar Békeegyeafileire. „Jlagnns snnn$ Platóni*. Yan oknak azt bioni, hogy aa a nagy év elérkeaett, mely az órók béke keadetet képesi. Nem a Pythia tripoae, nem a próléta risiója hirdeti aat; hanem a tán)ok logikája. A bekér* szüksége van mindenkinek, uralkodóknak éa neamtakaak: a háború senkinek aem áfl érdekében. ] \' Miad es ót na ybatalom késsen áll a véde-drlemre, de a támadásra egy sem. As uralkodók egy ináét látogatják a midőn összeölelkeznek, bizonyára népeik jó indulatát fqjezik ki ebben. Nem a ftatnéiküli lőpor lógja Európa jövőjét rendezni, hanem a lüstuélkOli palrioiiamua. Lehel a honszeretet lángját szítani, u nemzetiségi gyűlölet Iüstje nékül. Ennek a tényei folynak le szemeink előtt, kőtvellen közelünkben. Nem az uralkodók caup -n: a nemzetek öleik estek ösnze- - S ez ölelkezés Őszinte, mert sstkaégea.\'\' Jókai Mórnnk, a Magyar Békeegyesfllet elnökének, esen igss s nHyen érsett szavaival nemben lépten nyomon kétkedéssel és alsptatan ellenvetésekkel találkozunk .Etbmerjük - ugy mondják — ss öoők resményi törekvéseit, de erőnkel, támogatósunkat csukta való, elérhető céloknak szenteljük. Pedig az ilyen e ehhes hasonló mentségek caak arról tanuakodnak, bogy az illetők nem iamerik sem céljainkul, aem as el-áaáaükre vezető eaaközőket éa a már eddigelé kivivott erndméoyakei. Megengedjük, bogy cétunk »eszményi« oly értelemben hogy awgaaabbra, nemesebbre éa a boldogság tokozására tör; ám es nem egyértelmű a képi lennel és megnemvalóeithalóval, mert bisa mind az agyénnek, mind a népeknek áe a közművelődésnek fejlődése és lörtsnaluis ast bbonyitja, hogy minden magnasbb, messzebb oél elérését s kisebb, közelebbi célok megváló* sitása egyengeti ée leszi lehetővé. Esseriol s békemozgalom ia való (reália) felad -tokát lűzőit ki magánok, melyeket gyakorlati eszközökkel igyek ázik mrgoldam. A békemozgalom, mely ejyre bódit, a haladás áa a fejlődés törvényének elementáris megnyitni-kosáss éa természetes következménye e törvény1 nek. mely a társadalmi életen uralkodik. Valamint a kuhurs as egyének viszonyábnn ss ököljogot törvénytálássul bolyét lesiiette; ssonkép Igyekszik ss állsmoknnk egymásközt valö viaso-ayábau ia a jogáHapotul inegáliupitani. A vév nélkül lolytalott fegyverkezés, asegymáa kárvallá át eélaó azOuteien ellenségeskedések, csak nyomort, azenv déat éa megsemmuűléat eredményezhetnek. Ez ellen pedig nemcaak józan éss liltskozik, ds lellásnd ellene a müveit társadalom életereje is, mely mind hsngossbbsn ée sürgősebben óhajtja éa követeli á Békél I Szóljunk-e s háborúk nyomoráról, azon óriási aayagi áldozatokról, \'melyekbe előkészítésük folytaiusuk kerül, ason mérhetetlen gyászról, mely nyomukba* jár? Milliókat, milliárdok.t költenek a népek — egymás megrontására és saját vaaalikro I Valóban, ha áa earópai államok agye-stlaánek s a békoboolók elriasztására agy eoróoai védelmi badaarag fentsrtásárs aaoritkoa nánsk, ama febsabadult óriási védelmi őaata-gakkal agy egéaa világrém nyomora enyhíthető volna Nem b szólvs as egyidejűleg feloldott eaeüemi erőkről, aaalyek ma meg a asolgsaág embertelenség, as álnokság és gyűlölség bakóiba vannak verve. Aa áltaMaoann világasarts megnyilatkozó béke, vágy bozta létre a békamozgalom kétrendbeli wervét u. m. t , L A Uk**fpM*UkH, amelyek kívánságokkal, javaslatokkal, határosa tokkal azarspeloek; ,ők aserkseslik a kérrényo-kel, elősegítik a tömegek maguyilaikoaáaait gondoskodnak a sajtó iafonoálásárói ás kflsrem&kó-déséről, népszerű elöadáaokrol, megfelelő irodalmi és müvésseli termékek megalkotásáról, stb. atb, nem feledkezvén meg aa iljnaágnak olyannyira fontoa nevelő-oktatásáról éa megtele ő laakőny vekről aem. 9- Aj int* pm i*m*ntdrú ctopor tokát, melyek minden álbm törvénybnaóiből (képvias lók- és tőrondakhől) alakulnak ason vannak, bogy ama kivánaágokal\' éa hstározslokal tör-vén\\javaslatokká érleljek ée lehetőleg törvényekké emeljék, A különbölő kormányok lörekréeeiokkel mind jobbén barátkoaonk mag, azért remélhető, hogy idővel céljaink megvalóailáaában ia segítségünkre leesnek. Dy rövid bp keretén belül lehetetlen teljeeen kimerítően leborulni mindazon érvekel, amelyek a nemzetközi viszonyok ajjáaaerveaéeének lehetősége éa azükaér»aaége mellotl szólnak ; arra sidea itt terünk, nogy as ellenünk irányuló ellenvetéseket cáfolhassuk és az elért bistaló alkarokéi kimerítően (elsoroljuk. Minderre gasrfagesak-Irodalom áll rendelkezésre, melynek lényegél A mi agyar békeegyttület «l»S (mi/l*nniimi) eaMspas loglsljs őaaze. Es okból aa abbbialban caak néhány több adatra és lonlossbb eseményre sso-rilkoaunk. Jeleiil-g a föld kerekségén őesseeen vagy 900 Bekeegyesűbt áll lenn, kőztük a legtöbb ssáinoa •óknssiálylysL , A magyar szent korona trndgainak b4k*-lyyuültle. l£9ő. december 14-én alakult meg hssánk számos kitűnőségének úgyszintén lő- és ssákváro-«un< l\'gelőkelöbb lárssdalmi, köreinek jelenlétében a békemozgalom leikos apoatolának Sut ner Berta bárőnönek éa dr, Jókai Mór elnökünknek tevékeny részvétele mellet Tagjainak fényee névsorából caak a kővetkezőket említjük : Elnök: Jókai Mór dri alelnökök i Joeipovich Oésa, Vámbéry Ármin dr.: választmányi >agok: báró Hánlfy ttyörgyné, gróf Csáky Albinná, FÖldvüry Emília, Hegedűs Mn-dornó Hubsy Csebrisn grófnő, Ormódy Viluiosné, dr. Scbwarc Ouaalávné, Wahrmann Hanée, Wohl Janka. Bersoricsy Albert dr, Csáky Albin gróf. Hegedűs Sándor, Hieromnyi Károly, Heinrioh Oussiáv dr., Láncsy Leó, Ssáss Károly, Bsé I Kálmán, Türr István, iSlohy Anlnl stb. atb. Esen uj egyesület célja, karöltve a már bu samoaabb idő óla letinalló n» gyssámu béks-egyesülettel — azért küzdeni, bogy as egyea államok közi létrZÖ v gy jövőre lelraerülő uéssl-és érdekkülönbségek no ss embertelen, gyönőre és legyöz\'ittre nésvs egyaránt káros és n vak-szerencsétől függő háború utján egyenlít lessenek kl, bsnem, korunknak lejlelt müveltségéh-s méltóan, az álbmok képviaelölbö alakult nemzet-kóai iléló bíróságok utján. Valamennyi békeegyesübtnek összekötő kapcas a a világ békaazOveteéguek mintegy kösépponlja sz 1892-ben alapított Btmi nemutkiti bik*ki*atal, melynek élén Ducommun Cila eszményi alakja áH. E minlasserüen berendezett ás vaaelelt hivatalban lutnak öaaze a békeegyesületek ebsórt assisi, onnsn indul ki legtöbb, a béke érdekében leimerülő üdvöe eezme és olt valóeitják b meg ókét. E hivatal rendesi a béke-kongroeasueokai, gyűjti a hatalmasan gyarapodó békeirodalmat, saarksszti áa karméayokaak ugr miat taaiablak-nek megküldi a hallak Ind eastákiraloáal, I elterjeszt eseket atb. stb. Nagy vívmány aa, hegy a Berni NamaaikOal Békehlvatalt máris két koraaáay, a svájci és a dán évi raadm aayagi segélybaa ráaanmu. E hivatalnak mintegy ikartaetvára as JntirpaHarntnlárii UM, ilynek kóaáppeali irodája ugyaaoaak flsm-ben van. Hogy maaayim halad ós hódit a béka eszméje. snnsk Wsonyitéks t k. ss is, hogy 1899 óla a világban asétsaárl beksbsrálok asflkaágél érzik aannk, hogy könás űgystk magbmlbslre évsots gyflbt essenek Eddigelé a köveikeső Békokoagromaasofc és laterparlsaasntárta Konferenciák tartattak mag: I 1889. Pária, II. 1890. London III. 1891. Róma IV. 1891 Bern V. 1894. Hága, VL 1896. Brüsszel, VII. 1896. Budapest, VIII. 1897. Hamburg. A tavalyi kongrsossns átég aaindannyiaak élénk éa kedvae emlékesetében van ; re lóságáé bncolsia roll aa a külső éa belső atkereknek, oly telt, melyre aa onaág-viMg előtt bűsakék bhetánk, oly lényes alker. melyet aa egész művelt világ agyérteimtan államért. Nagy réssé vaa ebben n magyar ksnaáaynnk la, msly a Knnlireasin aa a Koagreaaaaa oéqaíra vagy 4&000 Irtot aaaraaolt aeag. Mit iríünk d *ddigf Figyeljük meg 4a ismerjek fal aa IdőkJelelt t közvéleményt áe a kftsMklbmeretel Ki nem látna hogy n háborúk esek előtt mennyire elé-hanyatlottak I Aa átabkuláa fo yloaoa áa átég a háborús események b javunkra ssnlgálnak. Mert mii eredményestek as nlóbbi keleti bonyodalmak? Ugyan még nem választott bíróságokat éa bábomnak végleges letűnését, de vágóéinak csiráiti a nemzetek együttműködését a béke fsntartásában és a viasAlynak minél szűkebb körre való korlátozását .európai koooertlel* ée a .nemzetközi hadsereggel." S váljon mi as aa egyetlen üdvös dolog, ama-lyst n borsssstá párisi Charilé-kataas tóiénál tapasztaltunk ? az összes müveit nemas-ek együttérzését és Európa szirének lűktslását Közős gyász pedig nem tér mag nemseti, nem zntiségl ée labyülőletlel. Aa p kőavélemény, msly megrasssn 190 embernek vélallen okosta halála miati, nem vbelbeii el egykadvten százezreknek szándékos lemészárlását 1 A békemosgsloninak egyik maaasshaló eredménye az Kgyesttll-AUamok és Nsgybniáala közölt állaodó választoU bíróságok Ügyébea kötendő szerződés (f. é, Jih. 11.), amit Cleveláüd elnök n civilizáció aj korew ikátuk nevezőit te amelyet Mao Klntey elnök a szenátusnak nem csupán politikai okokból ajánlott elfogadásra, hanem azért Is, mart aat aa wnbffwéji iráni való kőleleaségnak tekinti. Hogy a ssersődás május 11-éo csekély bárom aaavaaat b|jáa nem létesült, as as eredmény nagyaserüségéből milasm von le. mert saidősasriat ugyancsak as Egye-aült-Alhuaok és Frascisorsaág közölt msgköissdő roko-értelmű szerződésről lolynak a tárgyalások. A budapesti békekongresszus részéről XIII. Leó pápáhoa intéseit lellratra érkesstt válaszban t a. ast olvassuk: ,.. a nyers erii (örvényét lel Ionja váltani a jog lőrványa éa egy al Iga* polgárosodás korszaka megkönnyíti aúti\'l ss emberi nemnek lenségee küldetése betöltését". Evy más alkalommal p dig a laglslsöbb egyházfő igy nyilatkozol! i sNem ismerek szükségesebb dolgot, mint e háború elírni küzdés!; minden, »mi as irányban történik, halalmaaan slőmoadilja aam osupás a keresztény tanokat, de aa egyetemes közjólétet ls.« Mind mélyebb gyökerei ver aa aa Igazság, hogy n háborúk aa igaz vallásosaággal és aa emberiaég valódi érdekeivel homlokegyenest ellenkeznek, A békeegye*0letekoek egyik oéljá, bogy a különböző népes közölt n jóakaratot, a türabaaseégel ée a testvériségét lajlseasaak. As a feladat, melyre a béke hivei vtlblkos-lak — igaz — nem hálás, hanem Onamlen ás nehéz. Egyes, léekcmelő sikerek mellett ssámos lélreértési, gúnyt, eöt ^adáat kell ellflrnlők A A tármdelom nagyobb rékga — sajnos — reeiel nyíltan záazlónk alá sorakozni a legfeljebb csendes rokonérsésárói, (részvétéről ?) btstostt, amt Nagy-KanliM osötörtrtk Z«la 92. szint (5. lap) 1897. novenbar hó iH in. „ónban ügyOnkal bajízáinyival mid rtaai előbbre- Kérjük önöket, tgymkti k tutüUttket, nileliák m*f & ** mámét, tékintmsk azonkitáU mi»ttilikrt kik kaaénkban ál a külföldön már jak üt i a legnagyobb edaaááml utlgáljéh a Bik» unt ünét, ajándékomnak mj buámik> kai i lépimei minél ttimotabban torainkba, a Magyar Ss. M. 0. Békttgyttültléb* és igytktttt nsk ttzméinknik minél ttéltttbb kfrixn kictktl utrftni, mtrt tsssl festik lehtUeé ast, hogy aa m-Uritég t hatalmas munkájában Magyaromig is rnUti ksfyet foglaljon sl a Iculturnéptk kötött, msUttíM mink* itgy ftnkMl Ultit, izomtzédot uralkodó csak a minap is betömött. As ütmén)ti eü dérét* anyagi áldozatokat is kitin. Rtndtt tagok éri egy frtot, alapító tagok tgyszertmindsnkorra legalább 60 frtot ajánlattak fi. At tgyltt titkári hivatalának eimt: Buda-piti, VDorottya-utca 8. Budapest, 1897. november havában. A Magyar Szent Korona Országainak Békeegyesülete. Ktmérny Ftrtncz Türr Itltán Jotipotich Qéta már. túxL It/. Bfftiti a!tinik. Felhívás ii mrigN tfiriliuü uuteUég wpfakiUiin. A .Rejtelmes Világ, mefindulaea óta egymást érik aa orsaág minden réaiéból érke.ö kérdezősködések, jelentkezések, felszólítások é-tanácsok, melyek egy országos .pirit ia«taszö»siaég aegalskitáaáaak eesméjérel vaan<k kapcao latban. Egy ily asOretiMk lélesiféss már egymagában ez által ít indokoltnak tekiniheiő, de ssfikségee-ségét még inkább igazolja aa a körülmény, bogy hazánkban mindezidáig igen ke»éa a kiképzett mrdíumisstikns tehetség, a akik vasnak, azok ia nem álanak magas lokon, a külföldi világhírű médiumok pedig mindaddig, nem látogatnak el hotzáak, amíg egy eróteljei láraaaág nem bírja mrg ókat, amely idejövetelük erkölcsi ia aayagi sikerét biztoaiibalja. Ea pedig a fpIHHzmaii terjedésének igen nagy akadálya, mert mindaddig míg valóban ba\'alataa erejű médiumok nem lépnek \'el ná\'ank is, addig a spiritizmus gögfls és elbisekndott ellen aégei aem némítható i; el, ngyssietén miadodd\'g nem remélbetó, bogy a epíriiizmue hivei, kik aok ereren vannak, mindnyájan bátran be átérjék vallani megayösődésűkeij Majd ka egysaer odáig juthaunk, bogy nyilvános ölésben látni fognak mediomnkat, akik a levegőbe emelkednek, vagy levegőbe emelnek több aaétermássányi súlya tárgyakat, ba a-fiaiks kétkedő professzorainak jelenlétében lepecsételt két palatábla kőié szorított vesszővel olvasható éitslmea mosdaiokai irat a médium, ba a leg-vjabhaa föliDnt telefon médium a materialia a uraknak a fülébe sugdostál ss elbali rnkonsik által és ők eseknek a hasgjái felismerik, majd akkor egy esapáara elnémul a hitetlenség, « gúny, a nagyhangú oufolódá* éa a spirtis mosnak hitei aeassáStttörozódnak. fisak as eredsUayek mind elérhetők, de csakis akkor, ba egy népes apiritiazfa ksövstaéget tuduak létrehozni. fisért határoztam el magamat arra, bogy azövstség megalakítására megteszem as előkészít lépéseket. fölszólítok tehát minden ba/ai apíriiiaztát, bogy egyenesen nevemre cimaett levélben jelenl-kesni szíveskedjék. Kik nevűket egyelőre titokbsn kívánjak tar. tani, azok írják meg e kívánságukat és saemélysa felelősségei vállalok érte, hogy iakotnitójak megőrizve marad, mindaddig, míg kívánják. A jelem kenőkkel ayombsa közöltetni fognak, as általak aaeeielölt cimre küldve előbb a szövetség tervezete, később pedig s régleges alspssabályok. As alapaaabályok irányelvére és rénlafaire vonatkozólag miadaa egyes jeleatkeső indilvá-ayokst savaakedjék tenni, aaok miad megfontolás tárgyát kénsssndik. Budapest, 1«97. nov. 8.. Báré Mikii Jdnss. HÍREK. — Rteaiélyl hír. Vicssy Zsigmond, városunk polgármestere hétfőn visszaérke zett szabadságáról és kedden reggel meg kezdte újból hivatalos működését — Kltilaletá laaár, Béjjat Pái a csurgói sr. rtf. figinndtium déréit tanárát, mint mail ssámunkban már megírtuk — ff felsége s kirá y a koronát aranyérdimkemzt-lel tűntette kl. 9pitU Lajos főigazgató a napokban ertesiteHe a oaűrgói sr, ref. főgimnázium igaigatóját, hogy a koroaáa érdemkeresztet Somogy varmegye főispánjához küldték, ki ssl a jövő hó folyamán fogja eszei a- kitűntetett tanárt dekorálni. A „Csurgó éa Vidéke" azerkeestöie Nagy Sándnr dr. legutóbbi Ispjábsn sgy szép felhívást left köz«é, melyben felazólll|a Uéjisa Pál volt tasit-ványait, hogy eassl sgybskötik e lő iskola a jelaa lanáráaak 40 éves s/o\'gá atánsk jubileumát ée ez alkslommal ss egybázaegye, e tanári kar, as ifjaság éa Csurgó közönsége Isi-kesedéssei fog flnnepe ni. Terroésaetes, hogy nem aaabad esen BanepségrŐt hiányozni azoknak, kik az érdemekben gazdag taaárlól nyertek valaha oktatást. Legyenek otí ök is, hogy lerój ják hálájokat s méltán Banepeljék volt szeretett tanárukat. Felkéri asért a< ott lakó s a közel vídékea leiö volt tanítványokat, hogy elősetra megbeszélés végett e hó 20-án d. u. 6 érakor Csargóo, a Korona vendéglő éttermében okvetlenül megjelenni ssiveskedjen\'k. — El (egysének. Dr. Bubinttsin Nándor, a budapesti köaati vaaalak technikai veeetője el jegyeste Ftltki Bella kissaa.onyt, Felek i Alajos áll. polg. tanár kedvee leányát Tspnloln, — Frtytr Leó könyvelő djegysste Kokn Berta kisa-szonyl, Kokn Sáador előkelő lapoloai kereskedő saeretéirestéitó kedvei leányát. — PftAfi-Nlbuaa. A Petőfi-Társaság elhatározta, hogy a jövő év elején fényes kiállítású Pitőfi-albuM-Qt bocsát közre a nagy költő életére vonatkozó közleményekkel és illusztrácziókkal. Minthogy a közönség közt még mindig , lehetnek olyanok, akik Petőfitől kiadatlan kéziratokat, leveleket és más emléktárgyakat őriznek;- a Petőfi Társaság bizalomteljes tisztettel kéri ezeket, hogy a náluk levő ereklyéket - az albumban való bemutatás czéljából a Petőfi-Tirsaságnak átengedni i szíveskedjenek, A tárgyak, lehetőleg rövid idő alatt, a társaság titkári hivatalába (Bástya-utca 11. sz.) küldendők, amely azok gondos megőrzéséről és köszönettel való visszaküldéséről gondoskodik. — Felavatási lasepély. A helybeli kis-ségf, polgári és népiskoai leányiskola oj épületének felavatási ünnepélyét f. évi november hó 91-én délelőtt \'/,10 órakor fogják megtartani a polgári fluiakola rsjslermében. — Aa Uanepélyl megelőzőleg d. e. V,9 órakor hálaadó ialenitiss-téleiet fognsk tartani. As Snnepélyt déntán I órakor társasebéd követi a Sssrva* »aá Ia aagy-termében. — A városi lanáea felkéri aiadazokni, kik a baakettea réeii óhajtanak venni, a ajándékukat Haha* Qya a v. isvéltárnnknál je\'a t-sék be. Egy leriták ára S irt 60 kr. — A B^ptakalMl Igaggalétiág Lapunknak »/í vármtgye házából* című rovatjában ia megirtuk, hogy a megyei közigazgatáai bizottság a nagykanizsai népiskolai igazgatói állásnak választás utiáa való betöltéséher elnökül: Eperjtsy Sándori iskolaszékünk elnökét, küldötte ki. Az iskolaszék választó ülését valószínűleg még a hét folytán megtartják, hacsak egy úgynevezett aelőértekezletc azt meg nem előzi. Ugy értesültünk ugyanis, hogy az iskolaszéknek ama tagjai, kik a nagykanizsai tanítótestület erkölcsi reputációjának szem előtt tartásával Óhajtanak belemenni a választási aktusba s tisztában vannak azzal a következménynyel, amiket esetleg egy idegen egyén megválasztása az erköt csileg teljesen lesújtott 32 tagu tanítótestület hangulatában eredményezne: meg akarják kérni iskolaszékünk elnökét, hogy a választási ülés előtt hivja egybe az iskolaszék tagjait értekezletre. Az a reményűk, hogy ezen az értekezleten az iskolaszék tagjai irányadó megállapodásra juthatnak: vájjon a helybeli pályázók közül ki mellett tömörüljenek. Ez minden bizonnyal sokban hozzájárulna az ügynek sima és a tanítótestület közős óhajának is megfelelő elintézéséhez. — HalálaaAnak. Dr. Bereekg Viktotaé szül. Báttn\'oy M nild úrnőt, a eagykaniaaai KUdedaevelő- fcgyaaBlet nádor atoai <Wódájának veseiőjét .ulyoa veszteeég érte fidaa-atyj** Bánutag Imre magáaaó folyó hé lö-éa él at ének 74 ik é.ében elhunyt Aleö-Dnmborabaa. Temetése e bo 17-én nagy részvét mellett meni végbe. — Frtund Móraé ssBl. Kálmán Katalia arnő siófoki lakos blvő bő 12-én élete M-ik évében Badspestea jobblére sseaderált Az el-bunytben Lukács Gyula a Phőuiz biztosító tár-ssság nagykaaissai vesérBgynőkaéfiiiek titkára — neje, édm anyját gyáazolja. — A helybeli iparae ifjak vstárasp délatáa mély részvéttel kiaárték legrokouazenveaebb, derék társuk <t utolaó aljára, kit Balaton ragadott kl a Isssu halál aa álök sorából. Takács Géza borbélysegéd, Takása Jósaef helybeli iparos fla bolt mag hass éves korában tBdővéssbea. Az iparos ifjak 0aképző körének vasárnapra hirdetett kösgyfllése e miatt elmaradt, ék e kló 21-én vaaáraap fogják megtartani. - ás •Illat Mrkaanlk. A rendőrkapitányság által a bérkocsi állomásokra kirendeli bérkocsik észrevétlenül eltűntek. Ka agyaa 1 ama ivott valami nebéa dolog, mart mikor olt álltak a koc-ik, akkor aém akarta őket a kösöaség éssrevenni. A mint aem éreste a köataaég a aiOkségét, hogy a bérkocsik egész oapon át a olt veeztege jenek aa álloaáa helyeken, ép ugy nem érzi e>ek hiányét. Többrendbeli paaaea érkezeit azonban hoaaánk, bogy a hajoalbaa érkező vonatoknál a legritkább esetbea vaa kta bérkocsi és ngy tudtak, bogy e miatt lagntókb egy utas a kirendelt vároai rendőrpél panasst is telt, ki hihetőleg eai hiveieloe főnökénél be ia jeleniélte éa igy reméfjflk, hogy n kellő iatés-kadés neír log elmaradni. Mert ha már meg-engrdbelöiiek tartják, bogy ne legyenek i>n bérkocsik, hol aea kellenek, mulbailaa ízBkaégae-nek tartják, hogy fogyenek ott^hol kellenek. — Feltáasa4l rhbaiall, Aisó-Domborabu nagyon siraiiák a nyárén Horváth farene sagédjagysőt gyásaoló rokonai. Horváth, mint e/t nekünk aaaak idején megírták, slaasnt fürödni a as éa aem tár* hasa. A Dráva partján megtalálták a ruháit, melyekből caak ae órája a pénae hiányzott. Kétaégielensek tartották lelát, bogy a segé/jet,yió s viabe fuledl s aiért asomorkiidó rokonai legalább a holttes\'él skanák volns előkeríteni, hogy lisslssségse teae é»t rendeshssssnsk. A Dráva aeafén kutatták is Horváihot, mig égra Finnében mag- Naptárak M évre, — magyar éa német nyelven— a legnagyobb választékban. — P^|ey, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, —■ Kadelán/I y daaágl xsebmiptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és fiüinaptárak Kapfexltt FISCHEL FÜLÖP kivrkflttMfetoi Nagy-Kanizsái. Nagy-Ka mm oalt törtök találták trl»e egéitaétben. A tegédjeryiő éjra hagyta al /MDom borul 4* ugyttetek élit bit jaiott a tingtrpertl vároaba. A o»uda magyarázati aa, hogy Honáihotmllii,akarata tlleaére, bénaságra kéaytatriltUék, A menyegző alól mftkött BMg, atéptn a Dráva parijánál hagyta viseltei ruháit, bogy elvttiettnek tartaák. Pvdig a ttgédjtgytö, aiig rokoaat ►Íratták, ftlempott Fiumében Heanonak a ott ál vidáaaa ataiptág ia. — fafarabbaal pt(ral«aaiaa hardé Kedden dálaiáu egybatolaaa durranát riaeitottá aeg a „»afy udnrhoi" kötél fekgő utcák lakóit, aely egy kta aubanc dpáaainaanak könnyen aa álelébe kerülhetett volna. — At urodalaii épület nagy udvarán a Schwurt ét Titbtr-lélt petro-leuai-iaktár alött egy kit aatateríaaa aa egyik Irta bordóba égő gyulát dobott, aaiáa jó ttoro-tan btvtrte a dugót. Néhány másodperc malva iaaonyatoa robajjal darabokra törve magaxba röpüli a bordó feneke; egyik réaae ugy rágta boalokon a kit fiat, hogy a kórháaba kellett atállitani. Sebei VMtélyttek éa hihetőlig egyik meaél tl it venti. — A dnlárdn ■■latnát;*. Mint értesülünk a kelybeli ,,Irodalmi és mfivé Sieti kör,, ialdrdaja nagyszabású ssilvestUri mulatságra készíti, melyre már egy igen mulattató, vidám, Alötte sikerült mQsort állítottak Össze. A dalárda a farsang alatt tóbb ily estélyt szándékozik rendezni. Közönségünk hihetőleg örömmel veszi e hírt, különösen azért, mert legutóbb a már ré gen is kitűnően szervezett dalárda néhány nagyon tehetséges taggal szaporodott és így gz estélyek az idei farsang legsíkeröl-tebbjeinek ígérkeznek. — A afppárt tfaekel, nterá... Könnyen aegtöriéehetik, hogy kevea idö múlva ilyen párbeszéd log kifejlődni akármelyik legeteré-ayabb polgártártank éa agy kis rongyoa rikkanoa kötött: — Hé fia I — Parancsol a tekintetes ar? — Nt bestélj olyan tokai, hanta adj agy .Frias Újságot*. — Azonnal, de szabad kárdaanea előbb a zsidó liberaliaauttal avagy a atélaőbaloldallal tart a politikában ? — Adj egy lapot; aatán kotródj I — Sajnálom tek aram addig ata adhatok mig aea tudom, hogy a kitgyeiésnek, avagy Ugrón Gábornak híve. A legszerényebb polgártárs előbb dühösködik de Isseaa megváltónk az tret ét moaolyng. — De btt miért vagy oly kiváncai ? — Nea kivánctitég, kötelesaég es nram. — No hát akkor aegaagoa Gyűlölöm a tsi-dóka\', ellensége vagyok a 67-iki kiegyezésnek, Kossuth Ferencnek, iniirsemita vagyok a leg-txél-öbb határokig éa imádom Zichy Nándori, a néppárt aranygyapjú vemtőjét. A kie rikkancsnak tátva aarad a asája éatt egén köteg qjságot át akarja nyújtani átért az agy krajcárért. — Odaadom mind aind a aagyeágoe nrnak, hiai la a ai emberünk. — Hogy bogy í — Ed vagyok a .Néppárti rikkancsok önképző körének* as aísloöke. Célsnk csak nép-párti hívőknek ojaágot eladni, ennyivel is hossá-járulunk a liberálisok boaaaatáaáoot. Megtörténhetik egyébként, hogy az utoa sarkán a geeatenyéa ttmony, nem ad gettienyét, mert ö t .Néppárti geszt enyetütők eryeeületé-ntk* s tagja, ebéd után pedig s pikkoló aea testi a Schwartí éa Weim urak elé a kapoci-nert, mert ö aeg a „Néppárti pikkolók klubjának" a tagja. — Eddig például eeok egv fog-lalkoaáaaal járt agylti hivaialomn aa éneklét: a koldulással; politikai orátorok eohaea léptek eddig aaarzödéabe Komival, Bokorral, Verővel, vagy 8sabadoatal, hogy beaaédüket negyed ét Zalí 92, ssim. (0 len.\' nyolcad kótákra a«rdjék. Ungy kinek láthat miébe politikai énekesi, vagy éatkes politikát cainálai: asm nebée aai kitalálni, ét igy rétté •ek lehatlak a jó vőben abban it, hogy Ltptáuyi Miklós baa«áaoló|át egy Kon\'i keringő dallamára Ingja elénekelni. Zárjel kötött magjegyetlök, hogy Kouli ztidó. — Hiába a aéppártoak a torka az erötségt ét ba nem ment tokra aatal, hngy a/éltében botmábaa beteggé tiónokolta ts országot, hát ságit a bajon egy frappána gondolatai éa most a dal hstal-mávsl akar magának propagandát csinálni. Hi-tzen daloa nép a aagyar ét a aótávai a leg köanrebben lehet a eaivéba férkőzni- E< at oknakndta bírhatta rá a réppártot, bogy legújabban néppárti ptlköröket alakítson. Kun Sttnt Mártonban a néppárt agiiacioaálit vttérei „néppárti daloekört" létesítőitek, felmólitvt aa öaaam „hanggal biróV jó kitboJikaiokat, hogy néppárt atenl nevében lépjenek be at aj daloslórba. Miatéa pedig tudtunkkal a néppártnak aaiaőaaerint tokkal ketéabbé fekszik szivén t danolta lökéltttsiiéat éa a katholikua énekbangok fejletrtéte, mint a politika : ennél fogva könnyen lel lehet tételeaai, hogy a nép péirti dalotkörbau at énekuáaok tenei réaae ciek mellékes lett, a fődolog padig tbbta fog állani, hogy itatrt dallamokra miaél ékttehb vezércikkeket éa atónoklalnkat lengjeutk el a lelekeseti jellegi dalkedvelők Ha a kanaaent-mártoni mame beválik, — ét nino-t benne két-«ég, hogy be fog vá>ai, — akkor kétaégkivül a Tegsaéleeebb kórbea alkalaassi logiák as aj politikai atiküai a ki öaöaeo a néppárti eoka-ia\'aaknál juttatnak aajd annak Ukintélytt •terepet Már előre SrfiiQnk annak ts álktlom-aak, mikor lapunk zeneértő dolgoaétáraát klkt\'d-haijík aajd Letenvére, 8orroás- vagy Mura-karaas\'arra, hogy Zieny Nándor grófnak, Ltptánui Miklótnak as ott rendesett népgylléttn eiénet-lendő néppárti áriáitól bö ét kiaeritö ludositátt Írjon. — TAraaa-ealély. A nigykinivtai Kaatino aaját helyiségeiben 1807. évi november hó 80-án taat tiombatoo lártasettélyt randát. KtideU 9 órakor. Tagok állal hivott vendégeket ttivtaea látják A MalktrMk ItkaU n Mrgyár-baa. A helybeli féltő kertaktdelai itkoia féltő oeatálya hétlön délatáa Bomoa Vilmot ét JMto Mózee vezetése alatt ismereteik gysrapitáta céljából a helybeli Sörgyárba ráadattak ki. EÁriidt Rikhard terffttö-mester készséggel ktltn-solts a tadomáoyaiomjm ifjakat, tőt ttakmerü magyarázatot tartott a terlőzétröl, különösen iötö-hátbtn—hallgatták érdekm iiaertetéeeit figyelemmel. Exntán ottonáhot ültek és többen toaazban köetönetet mondtak Ibrlieh serfBtő-mmternek rendkívüli eziveaégeért. — HaanorlaaUkax ettél; n Cnalaé-aa. A ai nem xikerflit Játaai Marinak, Hll- germann Laurának, Polónyi Elemérnek, Abrá-oyioé Wein Margitnak, Bárdotyné Szilágyi Ilonának, Blrgernek ét hazai művészet ttok oly ttáaot jeleeének, tz ai került a Klum nr fárst-tágábta idejött Kornau ée WUtolt bécei komiku-ioknak. A folyó hó 16-án tartott estélyeo teljeses megtelt a Caaloo diai terme. Klnm ur aon-gorázotl, a komikusok pedig előadták eoaplei-ket s kötöaség nevetett; dt még inkább nevettek a béetisk, bogv olcsó ét ómat prodnetió-jokat a jó kttiztaitk oly gavallér módoa aegfizették. Ha az taber éppen nevetni akar, nea mlktéget egy német oonplet-ért eeetleg 1 írt 80 krt fizetni, aeg lehet mt kapat alkalmi-lag két krajcárért ia — Halvam hát láagak klrttl. Hétlőa reggel Oltárooa Pürik Pal báaa kigyuladt éa rövid idő a\'att a dühöngő eleaek átcsaptak a saoastédoa czalmafedelea tetőkre. A réaeéget látvány láttára annyira kétség betelek at amúgy ia ayoaiorgó oltároiak, bogy a aeatésra alig gondoltak, ée mikor végre hossálátlak aa oltáa-not, minden igyeketetlk kárba vetteti. At trőa I H»7 november M II |n déli taél felkapta aa é«0 ütkőkit A ialakat három-oégy sgymáttól távolabb ssö btifta gjra-lad\'ak ki robtaotan a kések éa tlaolléitmil, csak egy ayoaeralt ftmktedöről tiatt birUnár-con. Leégett áeétM lakóhás ét kétuát atllék-épület t benne lethelaoeoM öemet terméssel ét tertsáaokkal, a<y, h »gy a kiromliak a lagoa-gyobb nyomornak néznek elébe. — ElfagsU kaavéé iilkeréay. A a. kir. 10. boovédetrad körtaeadi táaslóaltéból ket három héttel etelöit tgy Ftbtri l«ra tevll ajoac megmőkött, dt a napokban aoaeodörök elfogttk ét átadták % paraaosnoktágoak. — Tlmtetlélyk. A ktulMyi m. tír. tatáé tárni tamttlM htiigttói 1891. évi novtmbar hé 20-án, atootbotoe tt ,Amazon Szálloda" nagy-termében gttdám-láncmtélyt tartanak Keszthelyen, mely minden évben eiyiks a legvidámabb malaltágoknak. — A keszthelyi ksih. legésy-egylet a hó 81-ea vatáraap felolvasással egybekötött ttrtkörl tánowtélyi readta Kettthaiyet Ntasttl tsglló termében. — A Matat éa etet. Egy derék, aár alalhogy tagbaasakadt, erőe ttöke legétyt kerettel nagyoan a pécti bíróság. Keaétyl Béla a nsve át kaaáakováot volt, etetfslll lö nénteleo tok lopátt klvotett el, aatáa 10\' a berek, aád a kar, elbajdoaott. Ktméayfi urtl különbet köanytn Iellehet ilatrai, tzt mondja róla tt Írási hogy bssséd köthet Idigmts illegttí a vállát, a aetyet még mltdasmt kom tttteedő terhe ét aéháay blaőetkt ayom. — A Pitgári Egylet tatéira A Polgári Xgylei vigaloartadttdiágt momMton mte fogadta et idáaybea elóaiör vendégeit. A reude-töeég it, a kötönaég it igen heiltamia voltok meglepvi, A kölcaöaót megltpeimt at okotu, hogy t rendeiőtég aea vart oly etépmtaa vendéget, a veodégek viatoat nea varuk oy atépttáaa rendaaőieget, mely atóbbi malkaloa-mai itala fel tlóuör P. E. vtréal caiaoa jtlvényét. E jtivéay már magábaa vért jó otmt volt, mert a tiiörtlbetltn hetikből tokát ast olvaaiák már aleva : Peapát Ettély. A vigalem-reodeaő bitoktag lelkei ét Igybazgó tlaókt: Eptrjttf Gábor aa ő lAradbatlan Ubtrkarávtl axép gySttlttoc aratott -De a randtafltégaéi jé>ral nagyobb gyöattmst arattak aegjeltat stéptitk, kik agy a eivilekat, miat a kaioaaatgot leijeaa lefegyveresték. A négyeteket 80 pár táncolta. A kitttaőea ákerltt anlatoagoe, msly raggai 0 órakor ért véget, a kövatkeaö hötgyek fisatok meg: dr. Beotaik Psrencné, C<éraa iaaosoé, Darát öamtávaé,HalvazGyaláaé,HtimPéuioi, Janda Karolyné, Jaháat Györgyié, Kondor Jótseiné, Lenkey Károlyaé, Mtkoa Géaiaé, Mair Jötte Iné, Poagráo Adolfaé, Heimta Jóiatfoé, Roth Jótrafne, Stoaaar Nathánné, Waautl Ltjoeoé, Cérná Irén, Darát Tiakt ét Vilma, Farkai Vilma, Grunner Paula, Hraaát Ttrka, Htim Rótta, Janda Margit, Jnhaaa Lnjza, Kondor Klára, Kohn Eagéaia (Uodapeat), Ltnkty Margit, Miir íltrmie é« Tinta, Mtk aa Htdvigét Maikat, Poagráe Irén, Roth Laura, Szálty Eraaikt ét Török Róni. - A keraktdé IQak éaképaé agyiéit tolyó hó IMa tartott válaaatmiayi öleiében atoa hsiároaaioi boita, bogv at egy Isii élet élénklléaéra több wtélyl rendit. At elaö eatély, mely igen voaaó műaorral Itm ómotál-Utva, dtceabtr 11-én lett. — Veaa tekarékeahidái ts, ha a latol táborik ilhaayagolt bajaikat eleeó mt-rekktl akarják aaggyógyitoai; «sk nagyobban értéktelenek t etak arra jók, hogyha beMMg alktlmaatotnak, a gyomrot rontaák, t éepet n aa márt miadea latol tabtr tadia, hogy a páfiei Dr. Beitoa-léle lajtotió pótolkstoiltt l(épet folyóiratokra, divatlapokra, szaklapokra, heti- is napilapokra olMzetéseket és megrendeléseket elfogad: FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. .A. £oly ólr atolc VLj évfolyamai olctóloar liólDaa k«zdöd.xx«k» Nagy-Keiiissa, OsüNIrlök A közönség kUréWH. A kMilkilil támlalai vtiuajok Zala 92. Mám (7. lap.) „A katbdikue papok lámdalmi azerepléae megyénkben" cím alatt a „Zala\'- legutóbbi adtáénak egyikében ismertetve voltak egyes papoknak ama léuykedéad, melyekből nemcsak s cikkíró, de sok igaa kstbolikus Sajnálatára, ss egész papság ellen érvet akarnak kovácsolni a katbolidsmus ellenségei. A cikk rátért s kessthelyl társsdslmi visso-nyokra ia a aat állította, hogy Keszthelyen a premontrei táraháa fiatalabb tagjai megbontották as eddig uralkodott jő egyetértést. A ,.Z*la"eme közleményének vonatkosatos résxét a Keszthelyi Hírlap átvette azzal a megjegyzésre!, bogy a premontrei-rend iránt Keszthely közönsége mindenkor határtalan tisztelettel viseltetett s viseltetik most is s hegy a társadalmi ellentéteket nem általánosságban a rend fiatalabb tagjai, hanem ezek közül csak a talhevültebbek idézték elő. a Keszthelyi Hírlap eként bizonyos lakintelben ellentétbe helyezkedett a „Zslá" val s csak a ra lényt kooslatálls, a melyet lisatább ssin-Iáltatott, mint Csáktornysi ur, a „Zala" cikkírója. Esekuláu mindenki megötkősésére „AwfA«/yi" aláírással a „Zalai Közlöny "-ben egy cikk j* ent meg, a melyben a cikk Írója a Keszthelyi Hitlap ellen érzett határtalan dühében olyan hangot haaznál, a Helyei én Jelen soraimban mellőzni logok. A cikk irányából mindenki tisztában van az zal, hogy azl a „lulhevfiltek"-nek nevezett egyé\' nek egyike, vagy legalább is aioknak elvlársa Irts s igy a világosan előloluló elfogultság láttára felesleges volna taláu as ügygyei logialkozni. De mivel s keszthelyi társadalmi vwzorfyokst már tuladanán szerte pengetik, hogy as éremnek ne caak a „Zulai Közlöny"-ben foglalt egyik oldalát lámák az érdeklődők s Igy ns bogy oüysn színben tűnjön lei a „Zala1, mintha állításait teljesen a légből kupoá, a mintha cikkíró alapjában véve hamis Információkkal traktálna a szíves olvasókai : én, mint e lap barátja hozzá szólok a keszthelyi társadalmi viszonyokhoz s elfogulat-iaoulr jóakaratú .kaihoJiku* szempontból bocsátom a következőket a józan köaönaég Ítélete elé: Éppen akkor, midőn as egyházpolitika hullámai Kesalbdyen még mindig érezhetők voltak karült ide dr. Magasházy Antal, piemontrd tanár. Hogyan hogyan sem, da történi, hogy felekesetiség nélkül való iparos iljak önképző körében visaály támadt, a mit, kik kik nem, arra használlak lel, bogy ketté aaakltotlák as önképzőkört, s megalakították a katbolikua legényegyletet melynek elnökévé aligha a csudás véletlen lo y tán éppen dr. Ifagasházyt választották. Eszszel könnyen felérhető dolognak veheti mindenki, bogy a két egyesület ellenszenvvel viseltetett egymással szemben, mert a katholikus egylet le-Meett s lenéz kálvinistái, lulránust és zsidót megveti, quasi hitetlenek ne. nevezi mindazon katholikuaokat, a kik meggyőződésből nem ezl hanem a másik egyletei támogatják. Ezek viszout harag úsznak azért, mert őket magukra hagyták megakasztották az egyesület fejlődését z eláraszt ják őket gúnyaik nyilaival. Ha kalbolikus jellegükkel akartak azok az urak dicsekedni, akkor oda kellett volna nekik hatni, bogy ar önképzőkörben dúló visaály megszűnjék a az előbbi állapotokkal együtt e kölcsönős szeretet, lisateiet. béke é« türelmesség helyre álljon. Magaabáaynak, mint papnak ia az lelt volna a kötelessége, bogy easket maaditsa elő a ekkor mint a béke apostolát lekintenők még ma is. De nem ezt tette. Egye lesen sz ő titkos vezérlete alatt a katholikus egylet megalapitlatotl s az érzelmek Keszthelyen a felekezetek szerint különilteltek el. Ez igy van Isten és emberek előtt, báimikép állítja Keszthelyi ur ennek e lenkezöjét, az Isten előtt éa vezetett embereinek. Hogy ók lelakezetekre ekarták bontani a keszthelyi láraadalmal.azt mulatja azon lettük is. migz-rint as ipartestület kebeléből slsku\'t eddigi dalárdába Magaabázy iegyvertársa Lakatos Vince premontrei tanár is bejutván, a végs sz lelt, hogy elnöklete alatt, kizárták a dalárdából aaokal, a kis más templomban imádják az Istent a igy leheletlenné tették nekik azt, hogy iparostáraaiz-kal egye emben énekelhessék Ünnepélyes alkalmakkor, hogy „Isten áltj meg a magyart I" lg«n ia; igy van Isten éa ember előli, nem pedig ugy s mint sst Keszthelyi ur s jé Isten sürfi emlegetése mellett álNlja a kinek a szent nevével akarnak minden egyee haaon alkalom mai balást csinálni, feledte sz, hogy „istsn nevét hiába ne vegyed". Nyilvános dolog, hogy as addigi iótékonyedu nőegylet megbontása melleit Lskstos Vince kstbolikus nő egyletét skart alakítani, bogy magukra maradjanak azon jótevő lelkek, kik egy pár ház távolsággal Idább vagy odább dicaérík az Egek Urát. Itt azonban megtörött igyekezése, mert a művelt lelkű nőket nem lehetett olyan köuynyen vezetni, mint azt jámbor cipéaz-segédet, kinek kétségtelenül imponálhst, midőn a tudományos tanárok „kérges kezüket" szorongatják, hogy ezen uton szerezzenek maguknak kétes népszerűséget!, Ezzel a kudarccal azonban nem dicsekednek él, hanem Keszthelyi ur révén hirdetik a katholikus legény-egylet népszerűségét, a mire szerintük az va I. leginkább, hogy ezen egyesületnek nagy vagyona van. Hát ez nem érv az igazság ellen, mért menjen csak el Keszthelyi ur BÍagóvárra, hogy ott egy leégett község száméra gyűjtsön, majd mag-latja, fog-e akkora pénzősszeggel hazatérni, mint egy éppen akkor ott kolduló barát. De rátétek a tárgyra. A katholikus legényegylet tagjai éz vezetői állal „zsidó lészeknek \' ..eretnek magazin \'-nak nevezett önképzőkört a a magánérintkezésben és nyilatkozatokban folyton heccelték, a mit persze az sem h**yo\'t szó nélkül, míg vég e olybá fajullak a viszonyok, hogy a Keszthelyi Hírlap társadalmi hivatásához biven rámutatott nvndesen állapotokra s azon nagyon sokuk állal oszto l s helyeselhető nézetének adott kilejezést, hogy kár volt aa önképzőkört megbontani, mert hisz ott is lehetett volna a vallásosságot ápolni, s az önképzés\' előmozdítani Ezért azután Hagashásy megharagudva, men-t egeiévé re egy dkket irtys mint értesülök, azt ami küldte be a Keszthelyi Hírlapnak hogy azt vezércikkül tegye s ne Iriséíje kommentárral. A ki as qjságiráshaz csak egy kicsit ik konyít, beláthat}?, hogy privát ember nyüatkozatsaerü közleménye vezárdkk nem lehet, a hogy a lap nésdének nyilvánítása dől nem zárkózbstik el. MajpMházy nyilatkozatára asőnkápsőkőr elnöke nyilatkozott, a mely egyidtijüle,\' jelent meg lapban. Ezen Magasbézy lellohbánt, hogy miért nem teljesítették kívánságét s hogy sz ö nevét miért merték egy zsidó elnök nevévd együtl hozni hogy megbossulja magát a Keszthelyi Hírlapon megalapította a Balatonvidéket. Ettől a naplói fogva még nagyobb táborra szakadt Keszthely közönsége, a mi, félek, hogy semmi másnsk mint a Balatouvidék körébe csoportosuló nagyobbrészt egyházi férfiak p»pi UkiiJMyi**k log ártani, ami előtt pedig mindig leborultam s e\'lensége voltam s leszek annak, aki ezen-a tekintélyen csorbát skar ütni és éppen azért ditélem azokat, akik önmaguk teszik ezt lehetővé kárörvendő ellen ségeik dőli. £s akárhogy vesszük is a dolgot, nem válik előnyére az Illdő uraknak a Zalai Közlönyben megjeleut kíméletlen hangon irt védelem. Keszthelyi ur sem Islen sem ember előtt nem tagadhatja el, hogy a pártfogásába vett lap részére nyomdát állito\'tak (d azért, mert az eddigi nyomdák egyikében a vetélytárs lapot nyomják a másik nyomda pedig zsidóé Nem tágadhatja, bogy oly egyénnél Állítattak nyomdát, aki ahhoz nem ért aki saját beismerése szefint s Ispra ráfizet. Igen ám, csakhogy tU allgymnázium, a mdy nek ifjúságéi ehez a nyomdászhoz buzdítják t könyvek bevásárlása végett a ennek a nyomdász n»k szero/nek meg minden lehelő nyomdai munkát, hogy ez állal iedezve legyen az az összeg. S mi ennek aa eredménye? As bogy kél hivatásos nyomdász azdjából szedik ki mistől. Hár»m könyvkereskedő anyagi jólétét akarják megingatui. Hát ha másban nem is, de ezekben ss emberekben, esek családi •gjaibati, ezeknek rokondban, barátaiban és a velük ro* konszenvezőkben nem támaaatanak-e gyűlöletet: a ezekkd szemben nem Idéztek e lel társsdslmi dlenlétekat. , A Keszthelyi ur áltd pártfogásba vett Balaton-vidék nem tudni asánuékosan-e, vagy csak es érdemben való dkknek hiánya miult nem szólt hozzá a most létesülő Balatoni muzeum ügyéhez, 1897. november iió 18-án hanem caak annyiban érvelt, hogy aaaafc régészeti osztályának nem Keaatbdyen, hanem Sümegen kdl lenni. A Keszthelyi Hirlsp végre Is srrs kérte laptársé*, hogy ha már Kaastbdy javára nem cikkez, legalább ne cikkezzen dlsaa. Erre azután az volt az izenet, bogy a Balatws-vidék azerkasalője egy ssolgálól szóbeli Bziastld visszaküldte a Keezlndyi Hirlsp cserspéldáayát Es essd s dologgd dicsekszik most KseMbdyi ar, szt mondván, bogy a Balaton vidék ss említett Ispot kiküldte ssobéjábót. Mindenesetre esek épületes dolgok s nagyon, da nagyon megcáto ják a .Zala" abbék állítását, hogy a társsdslmi béka meg van bontva a bogy ezt mégis csak s papok agy réssé forgatta iaL Most végül én is Caáktornyai ur állá spooy ára helyezkedem s én is sd állítom, hogy a papnak nem szabad Is1 érni azon magasztos útról, mdy számára kijelölve vas, mert annak a Kasztbdyi Hírlapban, a „Zalá\'-ban, a Borsszem Jankóban, as Ostökösben stb. megjelent közlemények testnek sz eredményei, s melyekben foglaltakat mágia caak magukévá leesik, ám egyee körök, zkik dőlt sz illetők pspí tekintélye csakbsm»r lehanyatlik Hagyjanak fel a keszthelyi túlhevült urak a katholikus érdekek köpenyébe bujtatott antiszemitizmussal, mert énnek majd a fögymnázium issssa meg a levét, amdytöl ezek tudatában azok az agyea körök könnyen dlordulbatuának. Különben nem hallották városunk nagy szülőt\' tének jelszavát, bogy: „Pax I ?* Bizony: Pax, da ne csak a lapjokbsn, (mert hisz ők állásukat tekintve itt nem is írhatnák a Borsszem Jankó szerinti >magaaztalóbömbölvények»n<\'kivfllgyalá»> kodó förmed vény eket, hanem Pax a táras dalomben s Paz a más lapok hasábjain is I Már caak azért ia, bogy azon a szép fehér reverendán folt ne essék valahogy. Egy másik kessjfulyi, NYILTTÉR. ás a rovtlban kásMttekárt Ha vállal iilitlMl|Sl a i Nyilatkozat. Ttllak oly Masat Mik a „Zalai KásUay c. Milán aiatka ttaylag , Hsat* Oatlá"-baa lakaáak, ah iiimihii a aoaékataáa, aort aééls taáaaáaM Mai vatt táta, bagy Hj ttr sávra kalifáié vjsáf la Hteatk, a táa nrizWua ■agkaltaa valaa a taéal aálkal, ka (gyik Métámé ata SzjtlataMteM vataa aszta «rr 6 ifá kaaaata a sui n.poa L évi afetékar 10-lki (U.) taaaái áa aktaa al» vaataai aa I Igilanaililn vaksit a luniH vaiéigll rit, a sutjaik vUtUtaál áa Tagjak a lal^ésasaa ültette a at aaarioj kia k^tákaakat Itsala (Meaak vht (aááaa Kiadva isaatafaié kaaéák, kaaákak, siptaták BaHasá, hal taéatlaa pai Matakal kaaii kártyáaak aafkopaaataaak, a ■lat álUaáé lakatok ,,oil kaaaák aag sugakat k — aásokak (aaáaasrtat a Salai Záateaj aláa) aa la naé%-ISabta1 — fia aalaaa itaaMtt sHvM ataak aaaaaal szávai kiJaleataMaa, haggr aaaak a Ursak ■taésa aaasa mut iaaagaág, vitettu H(MI kapott téfalaai te ataMMt ko«r fonta íjak, ka ynasia vsa a aajtt-btiéaágkaa. lm aaáaa MwlyMii tartsa, éa a aytlTliiaág tWM áatiteM jé kiraaváask Ivétklkaa ki kall JsiaaliaiM sjtéi, kon a Zalai Uallaj í * akiétar S04kf «-lk saáMákaa ,Jkate Oarte" ciaou ■Hj»l»»l kirktalftajnok a taaaakt nMéág-lir* voaatksaé iteas valéliawác k a UfxrteMbb ráfiteM. — Saép, ka ff kp SsaoUuál eMat tSal ki. ta«j á s táméajMi üot kiiukaaa Imi. Uvatáaáaak áiva igaa un aaslzálatet Utjoolikol aa aartoriaégf^ aa tMtariaégaak, ázd* ka a ktrravat klosiaok kkaajal, tspteltaUk a*k aáa la tatáikat, alaá Ogaa ufianiártt naaaakteala nlinsa-aágskat. laavt aat klsaMi ka la IIOsathMu aa ta IsmiwisI ga« a laki UaMajajal. Lasasak, 1SS7. amatar ké ti 8TÍDLZB HZUIK vwéágHa Hyllaikaaat. Másolat. Tek. Ehrlieh Arnold gyégyss»réez araak Budmml. MagUaáaátiaa ufmt aat aagM .Fauasata\' Mktrt.uk IMtaah Sáaéar gjéri IfflU arat, a léte a Mfaapi ntpoa Öaéa aikSvatett atrtáaakán illatMiH kértSak. Üatkagr aaaakaa 4 zs tllgOal aéáal kankaa Vft^Mti, aaaaaal Jaiaa l0il as öa rteal ll a lavagiaMát mafilÉd Martai boftjtaMlatk yUvtaitJak. Kait Padapwt, 1SS7. sovtabor ké l»4a. Dr. Pitkmf B4a i. k. FUdUr hrmet a. k. foaU ajttatkout alagjáa a aagklilMlz IMMán I kasr kiaaa tartea Hl aa tatan, H teru«*tnl má agyaa éa aa aiáftételaéáa tlN gjtváa a^kátrat. bit Ssésptat, 1897. uov. IMz. SMká Arnold |j%|asa»Ém. Nagy-Kanizsa csütörtök Zals. 9t. mám. (S lap.) INT. BuTMtbar bó lMu Laptulajdoaos ti kiadó: ruciiL rtur. •979 tk.,\'1807. 881—1 Árverési hirdetmény. A nagykanitsti kir. törvényszék Ikvl osztálya rénéröl közhírré létetik. hogy Beke Katalin előbb Radica Jánosné jslsnlsg férj. Domaa Jáooaoé távoli lakót végrehajtatónak Kocáit Jóesef mint Uskorn Herceg István gyámja végrehajtóit n»n vedó újlaki lakói eUsoi 80 frt lóké ennek 1897. évi márciu hó 8 lói járó 6 nátalék kamatai 11 Irt 60 kr. per, 8 frt M) kr. végrehajtáa kérelmi 8 frt 66 kr. jelenlegi e a még lelmerOlendó költségek iránti végrehajláai ügyében a lennlne-veeett királyi törrénysaók térülőiébe* tertóaó a etapi 400 zzámu tkvben -f 488 hm. a. felvett ingatlanok kitkora Henceg litvánt illetó t 418 frtra becsólt \', résss 1887. évi dsssaksr hé 18 asfjáa é. a 18 érsker Csspi kötséghátánál, továbbá u újlaki 116. ss. Qkvben -f 80/b hrsa. alatt foglalt ingatlannak, a. aat illetó a 48 frtra becsült \\ rést, mégis ss qjiaki 186. ss. Ijkvheu L 1—10 sorsi, alatt lóglak ingat\'anoknak u. aat iBetó i 888 írtra he-osfllt % réssé a. ssea aapaa áétitéi 1 érakar Djlsk kötséghátánál Remete Gén feipereei ügyvéd vagy helyettese köt bejöttével megtartandó nyilvános árveréeen eladatni fog. Kikiáltáa ár a fentebb kilelt becsár. Arveretni kiváaók tartósnak a becsár 10*/,-At kéetpéntben végy óvadékképm papírban a ki. küldött kesébes letenni. Kelt N.-Ktnitsán, s kir. ívnék mini telekkönyvi balóságnál 1897. évi saept. hó 16 napján GÓZONY kir. teséki sljbiró. hrsx. alatt u. atok tulajdonául leirat t 110 frtra ét u. aton tkvben -f- 1610/a brn alatt u. atok lalajdonánt felveti ée 86 frtra becsült egéta m-gatlaaok a hivatkoaott törvénynakan a poatjs értelmében, — még pedig tekintve, bogy a fenti ingellanokra b 9.10 sotm, akli Kummer Jóxsef (nöe volt Vajda Tsréxsel) javára hasson él veteti szolgai mi jog, est megeiósóleg pedig a nkaninai takarékpénztár javára tálogjog ven bekeblnve, a siolgslmijog, fen tartásával csakis aaoa esetben, ha ss dM jeltálogos kövrtelés fsdsiésérs elégségesnek mutatkozó 860 Irt rwnvéteie a szolgalmijog további feontartán mellett k beigértelik ellenkező esetben a szolgalmijog nélkül k u. azon határnapon vagyis 1889. évi november hé 88. sspjás d. a. 18 érakar eten kir. tnák lelekkönyri be\'ykógóben Feics Lajos feipereei ügyvéa vagy belyettess kóabejöt-lével magtartendó nyilvános árveréeen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartósnak a becsár 18*/«-ál készpénzben végy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhn letenni. Kelt Hegy Ksnizsán, a kir. tvaaák mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi szeptember hó 6. napián. GOZOHT. Ur. teaéki a|jfairó. 6866tk./97. Árverési hirdetmény. A nkaninai Ur. laaék tkvi osztályt rátáéról kóebirré tétetik, hogy Perkaa Józset kisksniz>ai lakót végrehajtatónak Hummer György végrehajtóit uen védett kakimmal lakot elleni 86 frt 06 kr. töke, 6 frt 10 kr. végrehajtáa kérelmi, 6 frt 05 kr. jelenlegi a a még lelmerülendö köll-aégek iránti végrehajtás ügyében a lenni nevetett kir. laaék területéhez tartosó a nagykanitni 1866. ss. tkvben + 7848/a hrsz. s Kummer V_^/Jóenf, Knmmer Gvölgy es Kummer Ferenc (u lajdooául lelveit i 600 frtra becsült egén ingatlan az 1881. évi LX. L e. 166. ( c. pontja ér-teimében, — továbbá u. azon tkvben + 8384/b 6S85. 897. Kfljltta* Árverési hirdetmény. A iigrkasizssl kir. tszék tkvi sas tálja réeté-rOt közhírré tétetik, hogy Méetáros Albert esibe-niki lakos végrehsjtetóaak Qsssi József és a^js Takács Rosálls alsó-r^jki lakóé végrsk^jtásl steavedók elleni 611- frt 80 kr. töke, essek 1897. Bája* 1-tól iázó 6 százalék kamatai 11 frt 18 kr. zálogjog, bokoMnéei 10 frt per, 9 frt 86 kr. vkreh^jtáa kérelmi 10 frt 86 kr. jslsetsgi - agr Hémeth Jáaos aiaó-iajki lakóé ontlakozott végreksjtstóaak u. azon végrehajtást szeavodettek elleni 180 frt tóke, eaoek 1896. májú 16-töi Járó 8 atánlék kamatéi, a Márt kamatok 8 tteed. kamatai, 60 frt 80 kr. kiiseteit költség, saask 1896. máraies 6 tói járó 6 etánlék kamatai,1 88 frt 60 kr, peri. 11 frt 16 kr. végrehajtás kérelmi a a még felmerülendő költségek iráoti végrehatási ügyében a fest nevetett Ur. teaék területéhn tertoaó u alsó rsjki 170. ss. ykvbsn L 58 b. km. alatt (elveit e 978 frtra beozllt lugstlaa 1887. éri aavemker hé 88. aagjás 4. a. 18 évakar Alaó-Rsik könéghátáaál e ss aagjaksbfal 874 számi tjk«ben -f 175, d. hm. a felvett e 681 frtra beestlt ingatlan a. aaam aaji éilatÉi • érakar Usgjakabfa község káaáaái Faics Lajss 4a ér Setavart Adolf Mpsrert agyvéd vagy tlffiiii . kösbgjötrévei aegtartaadó ayitváaoe árvsréen eladatni fog. Kikiáltási ár a fsastebh kitett keeaár. Arveretni kívánók tarlosask a keeaár 10*1,+ kéainénibia vagy óvadékképn papirhas a kiküldött kssékn letenni. Kelt H.-Kaakaáa, a kir. trsaék mint telsk-köayri hatóságnál 1897 évi Snpt hó 9 stpjáa GÓZOHY kir. tssékl athsré 3 C Felhívás I k ilt tofflli mmfmu^ által magbonoaitutt betftrós elleni bixtositás a beálló téli idők alatt kettős fontossággal bír, miért ía a biztoaitó közönség szíves figyelmébe ajánljuk ilynemű bátoaitároknak 8 lagjatányoaabb dljtétalak éa fal tétalak mellett való mrgköéáaát. Balesetbiztosítás sorsolással! Biztositások felvétetnek: a „HAZAI" Mm totó mpiii Nagy-kanlxaal fSdgynökségénél. * > < » Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kOnyvkareakadéaéban ■ agy-Kanliein. lÍE&HITrÓ. A GAZDASÁGI ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET NAGY-KANIZSAM ALAKULÓ KÖZGYŰLÉSÉT 1807. 4vl aevember hé 9T-ém elélaláa S órakar a „Zalamegyei gazdasági takarékpénztár r. L" helyiségé-ben tartja, melyre a t. szövetkezeti tagokat ezennel tiszteléttel meghívjuk. Nagy-Kanizsán, 1897. november hó 6-án. Zalamegyei gazdasági takarékpénztár r. t Nagy-Kanizsán Hartalsady Béla 1. k. p. p. Tawtigg gyhfy a k. mint alapkő. TAxgy »oxo»at: 1. A kötgyölési elnök és jsgytő, valamint a kötgyüléei jegytökönyv hitelesítésére 8 tag megválamtáea. 1. As akpnabályok megállapítása. 8. A szöve\'.kezet meg- vsgy meg nem slak tán iránti bstároaathoaatal. A. As igstgalóság éi felügyelö-bitoltság megválintán. 5. A szövetkezet hivatalos közlönyének kijelölése. cxxxxxxxxxxxxxi: Nyomatott Fisehel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kanissán 1897, 93, ^m._Nagy-Kiniaa, 1897. florember-ltf 21-én. XXIV. éftoljim. kwi» MtiUá II. MIaaáá a la» illiat rlialn ZALA Politikai és vegyes tartalma lap. im*x»iüti TtmUMpAM ! Ml Mk Hajikaakiábi ilóroirmi iui i Zc*a »*T» II katat (1 tn - kr rtUrn é bm (t lü — kr t^Wtai I kM (1 irt Ml .u-éMihuq. MegjelenikN -Kanizsánhetanklntkétszer:vasárnapéacsütörtökön ím,.. > IfiatlM lnilil art baart kankkN Mul aL tlabsbl am attak vtaaa. Tj p a» aaeám ám: 10 kxajocár. Felelőt aarkmalí: IliLiT IÁIDOE Bjrlltlér flUlNH I* bt. t, ■--■-• • ................kuli Wniii rup tbpin ikiiiiiiiiunni m, A népkonyhák. Akik minden istenáldotta napon nemcsak jól teritett, de Jól meg is rakott asztalhoz telepedhetnek, vagy a kiknek — ha ftradtság árin is — megvan a mindennapi kenyerök: csak képzeletből, csak regényekből ismerik azt a nyomorúságot, mely a mindennapi kenyér hiányával nehezedik az életért küzdő emberek százaira, ezereire. Nem hiába van a „Muxtydnk" kérései kőzé foglalva a mindennapi kenyér is: mdra, csak tgy napra. Mert hisz a létfen tartás gondjai kőáBtt verejtékező emberek nagy sokasága kénytelen beérni és be is éri aszal, ha csak mára, ha csak egy napra való kenyere van. Ámde mennyien vannak olyanok, akiknek nincs meg a mai, az egy napra való kenyerök sem I A nyomornak ezt a -fokát, a kétségbeejtő helyzeteknek ezt a nemét a maga rémséges valóságában még az sem igen értheti meg, aki — ha kflzdelmeaen is — de meg tudja szerezni mindennapi kenyerét. A valódi nyomor a mai, az egy napra való kenyér hiányával kezdődik. Lehet szükség, lehet nélkülözés, lehet küzdelmes, keserves élet; de ez még mind nem nyomor. ít valódi nyomor, — amelyről a tapasztalatok axiómája azt mondja, hogy sok bűnnek szülőanyja — a mai, az egy napra való kenyér hiányánál kezdődik. A nyomornak ez a mértéke már megtépi az agyat, megtépi a jogérzetnek amaz aranyszálhit, mikkel a jÓAeveléa beszövi az szivet és as igy megtépett ember már nem kérdezi, bogy mi tzabad) mi jogos ? — hanem eazköt éa mód válogatása nélkül tőr az után, a mit a aOn tőle megtagadott Bűnbe rohan a mindennapi kenyérén Ezen a valódi nyomoron, ezen a bűnbe kergető Ínségen akar anyhileni a IdpinUutkőaismerntObb nevén a WMp. konyka*. Minden népesebb város megértette már ennek sz intézménynek nagy fontos* ságát; minden intai%eaasbb város társa* dalma állított már nlftJhyhát éa minőén irányban nemes, áldozatkéaz buzgalommal találkozunk ennek az intéaménynek támogatásában Belátja ma már minden gondolkodó fő, hogy a ki ezt a nemea intézményt támogatja, nemcsak a humanizmus, hanem a közerkölcsiség szellemét is szolgálja. A humanizmusét, mert a nyo* morgókon segít; a közerkölcsiségét, mert sok leiket megment a kétségbeeséstől, amibe a napi kenyérteienség nyomora kergetné azokat. Már megemlékeztünk egy alkalommal lapunknak e helyén ártól, hogy az ida^ ínségesnek ígérkező télen kiválóin erői feladat vár a népkonyhákra, Kőrttl beMU készen kell knniök arra, hogy nem csupéa to kroa, hanem teljeaan ingyenes ebédek osztásával is járuljanak az előreláthatólag nagyobb fokban bekövetkező nyomor aav* hítéséhez. As intézmény élén mindenütt ówék, áldott-lelkü, itemtaon érző, lelkes nők áB»> nak, kft bizonyéra mindent el ia fognak követni, hogy a népkonyhák emberbaráti feladatuknak fokozottabb mértékben ia meg* felelhessenek. Ámde szükséges, bogy eset tal az ő nemea buzgalmukat, áliltmlkÉM fáradozásukat a társadalom ia fokozottabb mértékben támogama. Ehhez a iámqgatáe> boa immh szükséges, hogy valakinek éppaa* léggel tömve legyen az erszénye; caak az, bogy a szive ne legyen Üres, As fim aahr a tömött trazény aranyai között sem talál áldozat-filléreket, a tele szív alapoa tméay filléreiből is aranyat varázsol a jótékonyság oltárára. A „ZALA" tárcája. kia „laaika". - 1 ,1 i L i\' méati Mim* - Idafakat sribbamtó, folasstó melegségü nyári tata volt. A halshns* levegő-oszlop moadnlatia nul fakfidl a várw fölött. Egyetlen falevélke aam mosdott. Ka az iaaooya motdulailantág — ami rendem vihart ások ott ja látni — asints fojto-faita as embert. Mindenki afatett valami adalöhelyrt keresni Aa izaé falakkal tárt utcákon kiállhatatlanná vált a böaág. — Vihar lent — mondottnak a járókelők t • hőség elöl msMkülők. b nagyokat fújlak, hon ra\'amiképen magmoaditiák a lomhán, mozdulatlan oJ heverő légoölopot Nem ladnám megmondani, hogy etán az estén mi vitt ingem éppen a kórház előtti beiásitott tárra. Gyermekkorom óta biiooyoa borzongást értek a kórhéxak iránt Nem ss undor, hanem s ttá-nalom borongását. A mó tsoros értelmében magráz, leaqjt, összetör, ha naevedő embert látok. A táját kinő* mai, taanvadéienet el tüdőm tírni néaa meg-tdáaeaJ, de a másé fölaaklalja lelkemet étbitonyot mérték neo lázadóvá less ss sllsn s titkos bsU-lom ejlen, mely igen aokssor megmagyarázhat allén, megfejthetetlen, de átért mindig bőlcieaággel látási s vllágagyétem aortát. Kikért löm a kórházakat, hol aaayi ■suvadd ember ragaszkodik a baUthaUtlba bőlcasatágé batalomhoa a remény trtnyttáltivtl. flltonynytl engem ia et t litkna halalom küldőit, vitt eHsoálihatailaa erőrel tton u estén éppen s kérhás előtti tárra. Kgy padkára ültem a náslem t bslalmaa épület-óriást, melynek toronyérája bui kongáaaal verte a negyedeket. A befáiitott árnyas udvaron egy egy apáca surrant tova tailalaoil, mint s valódi könyőrtlet angyalt. A ítélet, hólshár lökötfl alól nem Iái aaott ki mát, caak as am alaó rétiének ninta álle\'atö fehértége él a halványpiros aikak. Nem nástsk aa jobbra, as balra; (tetve mentek as oldalépületek egyikébe, másikába valamelyik ragályos beteghez, akiket etkQlOnltelt pavillo-nokba halyetetl el ss orvsai óvttoatág, hogy mag ss iertőstesaák a többi beteg levegőiét. Et etek a íöldi ttentek, aaek aa emberi taavakkal eléggé nem áldható angyali lelkek a lélelemnek, a bortalomntk egyetlen árnya nélkül síeltek kő-zéjök, a fertőzőit légkörbe, talán a biztos halálba I Valami kimondhatatlan szent áhítat ssállts mag lelkemet Hierettem volna hotzájok rohanni, leborulni előttük áa dákokkal halmosni el ro-hájok assgélyét Éreztem, bogy milyen elanyéttő parányok, — még ások iám: semmik vagyunk etekhez kápatt mi, akik ossk prédikáljuk s jó> tékonyaágot, as irgalmat, a kőnyőraletei, u ön- Máldoaáati de ss ligalmamág gytkoriamra legtöbb sasiban leaUUekli aa aiaaéaytnbst, ttft> reinket küldjük el etekhez aa a^yaÉaábea képest, akl(t a mihdent Aldotó lelkek Matégat aé-maaágával agéat MÍvőket, egétz lényőkal, élet*, kel Itátik a könyörtlet oltárára. Ka a gondolat agr ouadm ima baiaaamavil tlmalt Mkamra. Ki öokénieleoai imára a kak-ctolltm ketemet. Áhítatomból Ölemet lépések zaja riaaslott ML Vhasatekiatattem. Négy munkái-ember köteled* t illám, válWkaa emelve a halottsslllilé koearat Utánuk agy ra^ dőr jött. Fölálltam áa kM viaaakaaódtam, mig n emberek elhaladtak awMettaa. AtnUo aa aia* nuk hátadó rendőrbőz ma(lakoztam — Kit viaaaak t — kórdító. — Egy Öngyilkos aőt. — Honnan? — A .Koronából" — Idegen t — Idegen. — Fiatal? — Huszonöt év köréit. — Maghalt már? — Nem, de tokáig már aam vitai. Ekkor már fslllkirekedet! bennem at ujaá«bá. Tovább kérdaaótkődUm. — Ki lógják hallgalni? — Igen, a ktgiűny or mindjárt ide\'érkezik* — Nem todja: miért lett őagyilkoa? <m Utolsó újdonság f _ _ _______ _ Mt- Lggajam Zseb CínématoKraphe! ^ i korona. ALT és BŐHM N.-Kanixsa. Postai Megrendelések pontoaan ett kliSlte tiek. Nagy-Kanisaa vasárnap Zab 93. szám. (9. lap.) 1897. norember bó ílén Az emberek egy része mindig inkább a pénzét taga^a d, mint ajszivét; sohasem mondja, hogy nincs szivem, hanem, hogy nincs pénzem ( de a társadalmi áldozattételek oltára körül azért mégis az a jogos panasz hangzik, hogy kevés emberben van aziv. Ebből a panaszból azt lehet követ keztetni, hogy azoknak, akik a pénzöket tagadják d: nem az erszényök, hanem a szi vök üres. Tehát aa a fődolog, hogy mindenkinek a szive legyen tele emberszeretettel, áldozatkészséggel. Hisz az emberszeretet áldozatfillérei is lassan-lassan hatalmassegitő erőforrássá gyűlnek, melynek cseppjeitől százak, ezerek nyomora enyhül meg. Minden áldozatot a sziv szeretete szentd nagygyá. A filléreket is megaranyozza a szeretet; Keretet nélkül pedig az aranynak még fillér, értéke sincs. Ez a gondolat hassa át társadalmunk kezménydt a jótékonyság kiegyenlítő kezé vd föl akarja fogni s d akarja hántani. Nagyon jól teapék ezek a népkonyhát-lan városok, haa bizonyítékot be sem várva, már most ~ a tizenkettedik órában — szerveződnének és megvetnék alapját ennek a szép és üdvös Intézménynek. Hisz majdnem minden városbnn vannak önzetlen, munkára és áldozatra kész lelkek, akik a mozgalom élére állva, a kezdeményezés nehézségdvd megküzdeni hajlandók! Mindenütt csak kis keretben indult meg ez az emberbaráti munka s ma már ezerek ére-zik, áldását Csak egyszer bejusson az eszme a társadalmi élet talajába, azután már az. istenáldotta mustármag csodás erejé-vd ver gyökeret és saijadzik hatalmassá. Fiume, mint corpus separaium, kiegészítő része a magyar koronának; képviselőbe a magyar képviselőházban fll; a magyar törvények Fiumére is érvénynyd bírnak. Az országos bizottságnak a fiumei provizórium fdett folyt tanácskozásai alkalmával eleő sorban Fiume képvisdői voltak azok, a kik a magyar törvényeknek Fiúméban Exodus. A fiumei rapprezentonza negyvenhét minden rétegét most, midőn a fennálló, tagja, Maylender és Walluschnig urakkal népkonyhák vármegyénkben is megnyíltak,\'" dükön, néhány nap előtt kemény d hogy az Ínségesek érdekében szembe I határozással letette mandátumát, állítólag, mj mart a hnn jmert a fennforgó körülmények közt nincsenek abbán a helyzetben, hogy Fiume autonómiáját megvéddmezhessék. Az urak rémséges sokat beszéltek leköszönés&k alkalmával és keserves könyekkd elsiratták Fiume veszedelemben forgó autonómiáját, Azoknak a városoknak társadalma ped\'í. csak egyről feledkeztek meg hazafias\' buz-amelyekben a Népkonyha intézményét ez a galmuk ellenállhatatlan ingerében. Adósak ideig nem állították föl, — karolja föl ezt maradtok a fdeletlisl arra a kérdésre, hogy zenek a beálló tél nyomorával, és e feladatuk betöltéséhez segítségül hívják és várják a társadalom ama rétegeit, a hol a valódi nyomort csak képzeletből ismerik. valóban nemes eszmét, tömörüljön köréje lelkes buzgalommal és valósítsa megt Tudtunkkal vármegyénkben van még néhány olyan jdentékenyebb város, melyeknek szegénysorsu lakói nélkülözik a népkonyha áldását. Ez a tél valószínűleg erös és szomorú bizonyságot tesz a mellett, hogy ennek az intézménynek immár minden, kissé élénkebb forgalmú városban létesülnie keU, ha a társadalom az időnkint nagyobb mértékben beálló nyomor követ- mi módon is lenne tulajdonképpen veszélyeztetve Fiume autonómiája és ki az a gonosz, aki azt bántani akarja? Báró Bánflfy miniszterelnök szentesített törvények végrehajtásáról való köteles gondoskodásában süigeti a közigazgatási bizottságról szóló törvény életbdéptetését Fiúméban, életbe akarja léptetni az uj büntető perrendtartás határózmányait, követeli, hogy a fiumei iskoláknál ne lehessen jövőre tanítókat és tanárokat alkalmazni osztrák bizónyitványokkd, létesíteni akarta a közigazgatási bizottság intézményét stb. való behozataláról szóló renddkezéaeket lelkesedéssel üdvözölték és azóta megváltoztathatatlan sarkigazság, hogy a törvények, melyeket a magyar törvényhozás alkotott, Fiume számára is alkotva vannak. Az autouomisták pártja azonban, amely körülbelül nyolc hónap ÓU van Fiúméban kormányon, — ugy láüuík megfeledkezett az országos bizottság tárgyalásairól, a provizórium renddkezésdről, valamint az oly gyakran hangsúlyozott hazafiasságiót és a rapprezentonza terméből egy vigyázatlan és igen hangos vétót kiált oda a magyar törvényhozásnak. Nem a törvények életbeléptetése képezi aggodalma tárgyit, hanem az a körülmény, hogy az életbeléptetéshez nem kérték a rapprezentonza engedélyét De e beleegyezés megadására nincs feljogosítva az autonom testület, mert ez soha sem szerepelhet a megyar törvényhozás harmadik tényezőjeképen. Ezenfelül közigazgatási bizottság behozatala nem jdenti az autonómia megröviditéaét, hanem egy felebbezéai fórum beillesztését a rapprezentonza minisztérium, illetve közigazgatási bíróság közt Arra sem kaptunk feldetet, hogy hát ki az, a ki Fiume autonómiáját bántani akarja ? Báró. Bánfiy miniszterelnök bizonynyal nem, mert ő loyalia és dőzékeny módon egybehívta a tanácskozást és erre meghívta Fiume legtöbb mértékadó személyét, hogy arról tanácskoznának, mily módon léptessék életbe Fiúméban az uj törvényeket. Miért vonakodnak a fiumei nagy hazafiak már előre Budapestre jönni, akik azt az ünnepélyes exodust elkövették, - bogy itt véddmezzék szülővárosuk autonómiáját és miért tették le inkább mandátumukat ? Csak azért, mert otthon olcsó babérokat akarnak aratni e konfliktusból és mert tudják, hogy Budapeeten senki sem akaija — Semmiféle levelet nem találtunk a szobában. — Miiéle nö lehet 7 — Finomabb fajta. — Szép? — Nagyon asép. Halálos vétek érette. A rendőr kalonáaan köazönt éa elsietett as amberek után, akiktől beszélgetés kŐzben kissé elmarsdl. Gondolatokba mélyedve néstem a szomorú menet utáo. a>ig a kórház nagy portáján át el nem Unt szemein etól. Ki lehet ez a asegény fiatal teremtés, aki — amini a rendőr az 0 egyszerű módjával mondta — a finomabb fajú nők közöl való? Mi vihette öngyilkosságra ? Még csak egy aor írást Mm hagyott hátra. Az életnek megint minő regénye végzödötl egy tragikus piaslolydurranással.. Valaki vállamat érintette. Megrezzentem ; viasza lordultsm A rendőrkapitány nyújtotta felém kezét. _ Sajátságos játéka a véletlennek, hogy éppen itl találkozom veled. De nagyon örülök, legalább ... flaavait félbeszakította éa utoaitotta a vele jött Írnokot, hogy meajen be a korházba, mindjárt követni fogja. Mikor ss lmok eltávozott, belső ssebéből agy lényképet vett eló. — Tudom, bogy li újságírók szerelitek a regé-ayeket. De talán le nem logas megharagudni, ka a regényes tslSlgatlsoki.sk elejét vettem azzal, hogy ezt az arcképel, melyet egy öngyilkoe nó mellett a földön találtam, nyomban elsikkasa-lottam. Kíváncsian néztem barátomra, aki éles, vizsgáló tekintettel kérdezte: — Bizonyán* Iáin.d kellett, ha előbb ia Itt áll Iái, bogy valakit beazállitottak a kórházba. — Igen I A rendőrtől megtudtam azt ia, hogy egy öngyilkoe nö, aki Salai is, szép ia éa előkelőnek ia Idklnmik. Barátom belyealöleg Intelt. Astán igy saóll; — Ne vedd roaaz néven, ha egy índiaskrétnek látszó kérdést intések hozzád I Nem ádlál le valamikor »gy ilyentéle nőnek arcképet? Megdöbbentaael lettem egy lépést barátom leié. — Talán caak u az arckép, amiről asóltál. .. — Igen, a le arcképed. Elém tartotta az arcképet mely 8-10 ér előtti fölvétel volt. — Ez én vagyok — szóltam bámulattal. — De nem, mégaem lehet Ez cta^.csalódásba ejiö hasonlóság lehet ín soha egy nőnek aem adtam arcképet máanak, csupán nőmnek. — Különös I — szólt rendőrkapitány barátom, homlokát ráncolva. — Akkor hát, ha lehet magától a szerencséik n nőtől kall meglodui, hogy kit ábrázol aa aa arckép éa hegyan jutott hozzá ? Mert öngyilkoaaági szándéka éa es arckép köaőtt kétségtelenül okbe>< öseseMggéanek kell lenni. Moat már téged ia nagyon érdekelhet a dolog nemesek mint sjságírót aaaam minlolyaa egyént, aki valakivel nagyon ressedelmea hasonlatosság- ban van. Jőjjj velem éa ha as orvoa a kihallgatást megengedi, légy saemélyeaen tanúja. Besiettünk a kórházba. v, As öngyilkos nót egy magánasobába átállították. A rendőrségi lmok jelentette a kapitánynak, hogy as öngyilkos nö eszméleténél van éa aa orvoa véleménye szerint talán pár szóval kihallgatható. Bementünk a szobába; a kapitány elül, én utána. Lehorgasstott fejjel léptem be; nem mertem fölpillantani Aa a borsalom. melyet a aaenvedök iránll széna om szokott benntm kelleni, nem engedte, bogy ráoéaaek az ágyon fekvő nőt a. Barátom, a kapitány, tgétttn k Őseiébe lépett éa csendesen kérdésié: — Mi a neve, kérem? Bágyadt félig suttogó hang hullámzott ál a kérdés után lámadl ári csendben ; — Rezy Róza. Egész valómban megrendültem. Ereztem : adni tántorodom tL Minden Ideg azálam reasketatt Ugy álltam, bogy láthattam arcát Igy megtörten ia rálamertsm, Moai is olyan kedvéé, olyan aaép rolt; padig ator a halál a agyak tartotta kesébea ast a kis aranyon babalöt. Valóban ó mit Reay Róza. A mi kia „Roee-káak.* Körül belül tts éra lehetett már, hogy aeháay Nugy-Kaaiaia ▼uirnap Zulu 93. Hiáo. (t. lap.) 1897. november ltó II-én, Fiume autonómiáját bántani a igy annak oincs is asdksáf* védelemre. Éa a fiumei autonomiata párt hirea ha-nfiassága sem ér valami lókat, mikor már is arra utalnak, hogy két képvieelűt küld hetnek a tartominygyQléabe. Ex a huafias-ság ig«n aggasztóan terhes az opportuniz mustól és éppen caak addig tartott, mig Magyarország könnyű szívvel odaáldozta olvasatlan millióit e kikötőváros érdekében, hogy aztán egy megvetendő exodussal hátat fordítsanak az áldoratkész hazának és a magyarellenes horvát túlzók karjaiba rohanjanak. Ha báró Bánffy tolmácsolni tudta az uraknak ott lenn a magyar nemzet akaratát, tudni fogja ezt az akaratot keresztül ia vinni. Akár egy teljhatalmú kormánybiztos kiküldése, akár a választások azonnal való elrendelése által, amely utóbbi már meg ia történt, da félúton ebben az esetben annál kevéabé szabad megállani, minthogy Fiume valódi hazafiúi hívek Magyarországhoz éa a magyar kormányhoz éa az nem játja, hogy a magyart Fiúméban jövevénynek és betolakodónak legyen szabad tekinteni. Fíumts autonómiája padig nincs veszede lemben, még ha nem az autonomisták viszik ia a nagy szót! MerlUMitil logika. Ezelőtt néhány érrel, midőn az agrámozgalom újra életre kell ée a midőn utalva a gazdaosztálynak igazán sanyarú helytelére, követeink asl, hogy sorsukon javitaanak éa ha máakénl nem megy: a mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat emeljék : — föl lobbant as elkeseredés lángja aa eddigelé egyedül üdvösitö merkantilizmus hívei kőuötL Ok, a kik idáig éa tulajdonképpen még ma ia a legvastagabb önsés képviselői a magyar közéletben, lőeaaptak egyszerre filantrópoknak, pártját fogták n ssegéoy népnek, leezólták, lehurrogták az agráriusokai asért, mert .megakarják drágítani a népnek kenyerét." Asután évek multak, a gazdálkodó osztály sanysru helyzetét évak aurán ál tagadva, végül olyan férfiak ia, mint Tisza latrán, arra a fölfogásra jutottak, hogy valójában tenni kell valamit, mert különben igazán baj lees. Baj len tttm csupán a gasdák kösött, hiszen olt tulajdonképpen a baj már meg ia volt, hanem eléri a nemesis azokat a régiókai is, melyek eddig Iái-1 molnár arak leghőbb támogatóivá leaenaá annak asólagoa fOggetlaoségben élve a földiái, es ast | aa elméletnek, melyet előbb késsel ás lábbal művelő oaatály bajaival keveset gondoltat. Tiaaa István mágia caak belátta, bogy aa agyee oastá lyok érdekel között magvan a kapeaolat és hogyha a fltmgeli organizmusnak legerősebb és leglontoeabb tagja slnlődik, aat végül meg kell éresoi aa egéaa Iminek, bármennyire igyekssssnek le a kuruzslók külföldről vall kölcsönök, hílel -vissonysink nyomorúságán táplálkosó pénsintételek méilegeik segítségével a virágzáa lálszslál idéani elő oli, a hol tulajdonképpen aa ellenkesö fellogás volna jogoeoll. Tisza látván a mesögas-dasági vámok smelésérhosta javaalatba és esőkkel akarta megmenteni a magyar gaadákat A merkantil aajló ugyanez, mely pár évvel előbb leesólla as agráriueokal a kenyér megdrágításáért, hozsannát aengett Tisza Istvánnak azért a javaslatáért, a melyet előbb kárhoaaloenak, sőt "kivihetetlennek jelenteti ki. Moet egy\' lépéssel még ennél is tovább jutottunk ; sa Örlé"I lorgalom megszűntetéséről ran ssó, arról, hogy a (Övároa nagy malmai ne hos-hssssnsk bs többé román busát ée ne riheseenek igyekeztek legyűrni, nem eaólt senki. Padig lám, a különbség meglehetősen nagy; mart blenen a gasdák a busa árát csak ason magaslaton igya-késtek fenntartani, a mi mellett ők megélhaiaei. A nagy malmok réaaványaaeinak as ébsnhslástoi léim ugyan még skkor sem kell, hogyha nem kapnának egyetlen krajcár oaelalákot mm .mindamellett ők ast bitmik, bogy ugy b böségaa jövedelmeik szaporítása véged bátran huzzányulhst-nak azokhoz a kedvezéaekhez, melyekel előbb jogtalanoknak jelezlek éa könnyű aairvel megtagadlak as elpuaztuló, vergődő gaadaosatálytőL A logikánsk még egy másik lólába b van ás es már igasán komikos. Mig a ma mok agy oldalról azt álitjAk, hogy örléei lorgalom nélkül ninoa kivilel, a másik oldaloo, mikor aa őrléai redukciói kell indokolni, aaépen kimutatják, hogy Magyarországon már most aiooi liaatkivilel, a rednkció lahát, mely a meglevő készleteket caak szaporítaná, a liszt árát pedig lenyomná, helyes és ssükséges is. Reméljük, hogy azok, a kiknek a kérdésben Osztrák parasztgyülés. Mintegy 9000 pnraaatamber gyűlt ösaaa Béce- ki — ennek fajében vámkedvezményeket élveave dönteni kell, kellően ismerik éa méltányolni b — magyar lisztet. I fogják ezeket as ellenmondásokat ée keresztül De ssó van egyaseramlnd egy másik doi ogról • a lővárosi nagy molnárok b, arról tudniillik, hogy ugyanesek a malmok, •l4bflk ««tanak. Ha esek a nagy malmok érek tekintettel as üsleti viszonyokra éa arra, hogy a •orá?" l""P«áK rtodeai* *U»BÍ kodra-magyar limtet exportálni Immár? lehetetlen, az «*7\' őrlési engedély megszorítása iránt léplek sserső- «wt tenni, hogy kiállják a versenyt: akkor a déare. Ennek a szerződésnek azonban igen nagy \' * <W»°* ••"■éesalee ^ló- hibája van, a kormány 1888 ban Piume felé d**041 "V* baMlra vaunak Kélve, caak aaon feltétellel engedett nekik ssállilási kedveaéaeket, ba az őrléai képeaaégüket teljea mértékben kihaasnálják ás kimoodotta, bogy | mihelyt ez csőkken, elfognak mai a vasúti kea-r esésektől. Ilyen körülmények közt tehát a malmok- ben a gazdaérdekek megvilataaa céljából. As nak két ló irányú feladatot kellett megoldani, as ölés éle lőleg mi ellenünk irányult, mégb sok egyik: reá birni a kormányt, hogy aaegüUön figyelemre mállói mondott ki halárontban, másellene as őrlési forgalom megaaüntetésének; a részt mart törskvéset sok tekints!ben aaonooak a másik, bogy a kérdéses vitaidij-kodvesáseket az mísinkkei. üzem csökkentése mellett b adja mag. j A parasztgyülés bárom fő pont köré ceoporta- Amint láthatjuk, kedvéséeékröl van eaó minden silotta programját. Aa egyik a gasdakóeónaág leié mert ez a malomipar, amlat aokasor mon-| azerveaéas, a másik a gabnabórss reformja, a danl szokták, egyetlen nagyiparunk, mely becsű\' lelet aaerseit nekünk a külföldön, aaoo ssiros omtalékok dacára b, melyet hajdanában élvezett, annyira meoaokta a mindentéle kedveaéaeket, hogy esek nélkül ellenni — én est ók maguk mondják — nem blr. Aa állitiák, hogyha aa őriéei forgalom mega«ünik nem leesnek képesek lisstet exportálni és ez. bsj less a magyar gasdára, mert oicaóbban less kénytelen eladni busáját; baj less arra a malomiparra, mely nem dolgozik exportra, mert a nagy malmok versenye erőse ívben fogja Őket nyomni, mim nyomta addig. Arról hogy es a forszírozott export valójában megdrágíthatja a kenyeret éa igy tehát a tisztelt harmadik a kiegyezés. A szerrezkedes kérdése nálunk éppea olyaa fontos, ba nem fooloesbb, mini Ausstriáhaa. Nálunk s magyar gaadaesővetaég vette keaábe éa folytatja a szervezést elég asép sikerrel, saővi szövetkezetekbe a gaadaköaőnaáget éa a msüett, hogy kőaréleménybe tömörili a sok agyee pmda óhajtását, kenyeret la ad a kesébe a szővatkn-setok egén eoránnk lejleaztéséval, a hitel, a termést, as értékasitéai azövstkaaeiek lélestiásévsL Auasriában b a siővatkeaeti alapot logsdják al a szervezkedés alapjául, da mig minálunk a szövetkezés tisztán aa Önsegély abfióa történik, aminthogy ea aa egyedül helyes elv is, addig belet Somogyban töitöttam egy jóbarátomnái, aki ott Festetlen egyik uradalmában ispán volt. Majdnem erőssakkal vitt ai magához. Nőtlen ember volt. Ast mondts, hogy egészen egyedül lakik rpunláu. Egéaa nap a gazdaságban jár, caak dóiban éa aate tár haza. Nappal dolgozhatom csendben, kedvem szerint; irhatok regényt, költeményt: fülemile- éa pacsirtadal fogja kiaérái minden goodobtomat; emberi hang nem igen fog zararoi; caak azután az eetéket töltsem vele vidám együttlétben. Nem mondhattam ellent; elmentem. Barátomnak igaaa voit Puastai asép lakában, melyet gyönyörű leny-vas-park fcőmyeaett, csakugyan isteni caend lakod. Egészen távol állott a többi uradalmi épülettől. A gaidaassaonyi leendőket egy nőrokon, egy kedves, aranyos, tisaohét éves leányka: Resy Róza végeste. Csicsergő, vidám csókolni való teremtés volt i ártatlan, himporog lélek; imádta a költéssel eL Mikor megtudta, hogy Író vagyok, asiote áhítattal tekintett rám. 8 ha egy-egy tárcámat, melyek ottlétem abtt jelentek meg a lapban, elolvasta, magánbivül volt t vallatod, bogy mondjam ntegi hogyan goadoíom ki s sokat a kodvaa Bátyja aotaaor saoodta neki: - Rosaka, Roaaka I (igy rövidilette Iráiáaan a Roaika nevel.) Majd jvadra haragítod a lőaő-kanalat, mag a aódrófát, ba sokat poéláakodol. De aaért ö b, én b egylormán gyönyörködtünk a poéiikus lelkületű leánykában, a mi kia aranyos, babafejü Ronkánkban. Ea kOOnőeeii barátom távoliéle alatt, mikor a munkát lólbehagy, tam, órákig alcaevegtem a szellemes toremléssel. Távozásomat megelőző nap setéjén künn ültem a lenyölugaaban, gondolstokbs merülve, hogy itt kell hagynom ezeket a jó, őszinte lelkeket, akik olyan szeretettel csüngnek rajtam. Efysserre csak elöltem állolt a kb Roeska, reszketve, pirulva, félénken, aaiole lihegve, mini a megriasztott madárka. Mikor azokod nyájassággal msgkérdsstem, bogy mit akar a,\'mi Roaaaánk: alig tudta elrebegni, hogy egr arcképet szerelne tőlem emlékül. Megbstotlsn nyúltam tárcámba s ott levő egyetlen arcképemet kivéve, némán nyqjlotlpm ál neki. Soha aemmiféie dicsőség ily mélyen meg nnm hatotta lelkemet, mint az a hatás, amit erre aa ártatbn asivre tettem. Kesébe volté aa arokápet, szivéhez ragadta kezemet; azután kissé lehatolt éa ajkait keaemhes forrasztotta. Ereztem, amiot foáhulltak forró kőny- ragadtatásba eatam én b- Magamhoz öleitsm a ritka, rajopgólelkű leánykái ée homlokoo csó-kollam. Hoasám simult, mint a zavart gyermek édes-atvjáhoa; azután egyszarre mótbnul botramlott a házba. ..Nagyon, nagyon szivemre nehezült másnap a búcsúvétel „ , „ Talán éreztem, hogy aa éa kb somogyi Helikonomnak vége leaa nemsokára. Két év múlva értesítést kaptam, hogy as áa jóbarátom meghalt. Szegény kb Rosskáról senki sem tudott btao-nyoeat mondani. Pár év mólra Budspesten, a dunaparti hosaéa sétáltam. Egy női alak jött velem aaambe. Talán ham Mpéenyi távolban bhedünk egymástól. 0 is, én u egyaserreállottunk maga agymtara néztünk mereven. A kb Roaaka volt, lényéé öitöaetbea, ragyogó ékszerekkel. Valóaainllag ő Is rám ismert (iyoraaa jobbra lordalt áa beeietelt a mellék-utcák egyikébe. Már akkor nagy oka lehetett asagánynsk arra, hogy ne lalálkossék velem. Mindaz újra átvonult blkamea, mig ast s anáp-ségee asép babaiejst néztem. A rendőrkapitány kérdéseit a a válaaaokal aa alaU nem b hallottam. Caak akkor bootakoaott ki lelken a mult emlékeiből, mikor a rendőrkapitány aa lliigjlMuÉIg okát kérdezte. . Feje ingaláaával lejeale ki, hogy arra i felelni. Akkor eléje tartotta aa arcképet , Amint ast megpillantotta, magához ragadta él ajkalhos emelte. Suttogó, egéaaon elhaló haafM kérte a kapitányt, hon u arcképet tegyék majd saive IÖU ée temessék el vele. Nagy-Kubai, vasárnap Zala 98. saána (4. lap.), Auaalriában a aaeksaóvatkeaetel akarjak a vsakadét alapjául Tanai, da hajolván as állam-aaockt iamui taM itt ia u államra akarják róni a költségeket. A gabonaüslet reformját tárgyallak s aa ülés al is fogadta Stainar képviselő javaililát, mely a gabonahatáridöüalet taljaa eltörlését kívánja. A legérdekesebb kéleégkivül a kiegyezéi kérdése. Erre aéavs 17 pontból álló javaslatot ler-jssstetlsk as ülés elé. A követkeső határosatokat el ia logadta as tUés: I. A kiegyeiési törvény Magyarországgal oda módosítandó, hogy a kösös kiadások megaaabá-sara asilárd alap leremtesaék oly módon, nogy a két állam a külügyi képviselet kölaégeit egyenlő réasekben, a hadsereg költségeit pedig abban as arányban viselje, amelyben a két állam polgárai a kösös hadseregben szolgál nsk. 9. A vidéki képviselők fölaaólitandók. hogy as oaairák kvóta leezáUitáaára törekedjenek olg mértékben, bogy Auaatria kvótája 36 aaázalék, Magyarországé pedig 44 százalék legyen. 8. A vámbevételek minden egyea állam eaárn-lájára külön fordittaaaanak kvólarészének torlasz lésere. 4. A vám- éa kereskedelmi asővelaég Magyarországgal ne 10 évre, hanem irányadó külkereskedelmi asersődések lejártáig, azaz 1908 december 31-ig kötteaaék mag. 6. A kötendő kereskedelmi- éa vámssövelaég-ben a hazai maaógazdaság éa malomipar érdekében k\' tbenaó vámsoropó lölállitáaa inondaaaék ki a gabona éa a ftuomabb lisstfajlára. 6. As öilési lorgalom megszüntetendő. 7. A bianko-gabona-haláridhOzlet a két államban egyforma elvek alapján megtiltandö. 8. Külföldi személyeknek éa cégeknek sem engedhető meg a beraktárosás olcsóbb dijak melleit, mint á beföldleknek. 9. Külföldiek nem kaphatnék nagyobb refakci ákat as engedélyesett rsautsknál, mint a belföldiek. 10. A két állam árai asállitáeára néave a magyar éa oaairák államvaanlakon egyaégea kilomé-ler-dijazabia elipulálandó. II. A két állam kőtalesi m»gál, hogy s kölcsönös behosalalnál caak elölegee kölcsönös meg egyaséa mellett róhatják bármiféle Illetékkel. As agynevesell atatiaslUiai illeték aaonnsl megssün-telendő. 19. A mübor kéaziléae éa áraláaa mindkét államban egyforma elvek alapján a büntetés mellett megtiltandó. 18. A két államban agyforma törvénynyel el-randalendő a kereskedelembe kerülő áruk származási kimutatása. 14. At egéaaaégügyi törvény a kél államban agyiorma elvek alapján késsilendö éa egytorma saigorral kezelendő 16 A marhasó készítése önköltségeken az állami sóbányákban a hasai mezőgazdaság részére ts osztrák kormány be\'átására bizatik. Itt. A bankasa hada lom megújításánál arra keU törekedni, hogy a atalutuuiok a mezögasdaaági érdekeknek megfelelően alakíttassanak át és minden erővel megakadályozandó a magyar befblyáa tovább teijedéaa a bank vasetésére. 11, A vám ea kereskedelmi saövetaégből eredd bármely difftnociák etíntéaaére a két parlament tagjaiból válaastandó oearták-magyar válasstolt bíróság dönt a közös számvevőség elnökének eluökléee mellett. E határosatok köaül érdekel bennünket as, hogy ss oeslrák gaadák akciói índilanak a mübor kéaaitése éa árusítása ellen. Minálunk ngyania van mübortörvény, de Ausstriában nincs analóg törvény. As osztrák bortörvény megengedi a nálunk tiltott mübor gyártását és forgalomba hoaáaál, cak rá legyen Írva, hogy mübor. A törköly bor la szabadon kookúrál a mi borunkkal. Aoaairiában okvetlen asükaégea volna már caak a mi érdekünkben la aa analóg (örvény, melyre nésve a kél kormány megállapodott ugyan, da ea a magállapodás máig éa még való ainüleg sokáig elmarad. A bianko-baláridőüslet megtiltására indult akció köaöe volt a kél államban, a moat la érvénye emelkedik aa oastrák határosaiban. Ugyanígy vagyank az őrlési forgalommal ia, melylyeí ugy lálssik : mégia oéll ériünk. Nincs jelentőségük, mert aohaaem valósulnak meg, a kigyeséai lényeges kérdésekre vooatkosó javaslatoknak, melyek például a kvótára, a bankra, atb. rnnatkoaoak. Ha p*dig a gabonát éa liaslet óbajlják elrámolni a jó oaslrákok, akkor hiasen elóállunk mi as öaaaea ipari rámokkal a u önálló rámlerülel alapján olyan kedreamé nyeket vívunk kt a gabonának éa liaalflnknek, hogy aszal igazán caak as osslrák nyakába kanyarodik a kiegyezés. Tompa hangon, antiogva szóltam oda ekkor barátomnak, hogy távolilaon el a azobából mindenkit Megtette. Hárman maradtunk caak. A rendőrkapitány riaazaronult a én odaléptem as ágyhoz A szegény leánynak le roltak ctukrt szempillái. Meglógtam hidegülő kasét és caendesen szóltam : - Koazkal Megrázkódott. Fölemelte szempilláit, rám nézett és mosolyogni próbált. Saakgalotlan suttogta : — Elfőtt? Milyen jó! Megutátam as életet Caak azért jöttem ide. hogy még egyszer láaaam, azután maghalljak. Ugy-e megbocsát 7 Ugy aze-lettem. Nagyon, nagyon... Egyedül caak magát aa éleiben .. Szara elállt, Iqe leoaukióU. Hidegülő, verejték at homlokára hajoltam éa tiassabullaitam oda a lia év elótli forró kényeket Aaalán aaép caendaten lelógtam as örökre be-aárult bársonyos asempillákal. -r Török állapotok. ( Koetatinápolvból, Írják: Egyik dip\'omata, aki régi diplomaeíal iakolánkhoa tartozik éa rétotleaCl Ssellemea la, mondok a aat, hogy ha a törökök agy ideig „paradicsomi nyugalomnak engedhetik át magukat, minden lehetőt elkéretnek, bogy aebéaaémkel. sőt konfliktusokat teremtsenek, hz a mondás tökéletesen Igtanltnak láttáik as utolaó etemény, i. i. a Brmm/oli-iff állal. Es aa ügy, melyet sémi jó akarattal a porta réaséról éa a bécsi kabiaet engeaiiaiéktny ditsposioiéi melleit ttndesni lehaieti rolni. a mértékadó httaegak okialantága, iadoleaoiája, bogy ae mondjuk: fanatisiauaa folytán akót kérdéaté lett, ágy, bogy elkerülhetetlenné váll aa nsalrák-magyar ■oaarchia réaséról ultimátum átnyujtaaa a ma-gaa portának. Abdul Hamid elltnaégt miadtn loallik tusnak éa nem iái aemmi áldoaaitél, hogy birodalmában a békét feotairlsa é< ha eaattal azonnal meg nem felelt aa oeatrák-magyar kabinéi köraleléténak, aaatk oka mm abba* van, mintha fél neai ltmtraé a nagr igazság-tála- ságot, melyben a aerainal hatóságok bűnösök, hanem abban, hogy a török birodalomban letető el gülellaaek nagy pártjának uj okot ne eaolgálltaaon arra a vádra, hogy a Kalifa Európával aaamben mindenkor késs minden enged ményre, feltére, hogy trónján maradhat. Abdul Hamid agyaaerias ast akarja, bogy atoriisák, hogy után aépe előtt bebisooyithaa**, uiiaserlat nemcsak Aasztria-Magyaroraaác, ha nem tgéas Európa slltM van ét igy, haoaak kikerülbetatlen ka\'a-atrólát nem akar oreságára audltani, kénytelen kőstgeí trőtaakotkdásalért bűnhődni. As ulilmátomra megadta a leljea tlégtéte t. Ez aa epizód o*akhamar véget ért. A politikai htlyset Tttrókoraaáabaa oly boayo-lódoil, hogy uj komplikációk által asm taebad még rálaágoaabbá tenni. A lörók-górög háború győzelmes rége, mint mlnd«n más orazágbao, Türökoraaághin ia a legnagyobb lókra emelte a aó* in Izmust, ts aaoahaa aaak biaonyo* körökben aydráaul. A higgadttá ét jósaaoa goadnkodók, kiknek aaáaa mer lehetőn aagy, Igea poaio«aa mag tadják mérni a győaetem értékét és, mtat mladta allogulatlaa, Agy ítéltek, hogy egy legkevesebb 80 millió lóból tlló aataasi, amtly a lagvitéaabb btdtarettk agyiki falait rtsgalkteik, Igea köeayaa ráncba tasshtt aébáay astr gya-kortttltn éa aem valami aagy kalaUegretéeeel rntgáldotl görögöt. Abdul Mamid aataléa Meaayte Maalmet fttog-tat kadaarags diadalt Wytaa, da igás öröme i lelhetik * kában satrimii llifeti baaa toparaaaasek stm tartoalk 1117. november bó tléa ugyaa a török kadamrig lagtabililgiiiih aaaájtf kóté, e htlrtU aaosbaa valósággal barakké* esttlstatt. 0 Igee gyanta éa igás aéasós, mtsi táa taaki mát a lártéaetamhea, kivívta a habár-koasorut éa asálial ma a lanépaaartbb emfa* a aaaulmáa birodalomban. A kaleaák imádják éa ,ipáak"-nak bírjak. A aaultaa, a ki — adat elltatégti hiraaitslik, — koroakioi Itdáaéai mániában aaaared éa Márt kanosai tatmekktl nésj tiasijti népaaerüaégéi, a tbeaaáliai ryöaó S néptaerüaégt miatt némilag nyugtalaakodtk éa amim oak lakelaégas leae, lel akaria ottiatai ■ gyöitaa badaartgat és e ősapa tokai basájába küldi, Edhem betát pedig kiaeveei valamalyik lariomáay kormány sójává. Hogy as tlyea eljárás, ha aeekagyaa mag leaa téve, fal fogja kellesi a török lakesaág boasaságát, köaaysa fallogbaló I — Eat a boaaauaágot aionban csakhamar la fogia gyóaai a muiulmánok latalismusa, és Abdul Marnid megint nyugodton éa bistaaaa fogja magát éretni a 6 CslUag-kioaekjábaa éo ea tljáráaa által igatolja alhaayk kadrtsoésak és kaeveaeé-nek Jaaaaf baaáaak isondáaát, akt agy folyaaMMlóaak, mikor aa leljaaákstt aaolgálatoiaak jutalmát kére, mosolyogva megjegveata : ,3a Maissié ae recompenat paa les aerrioaa rtnda, aeulemant lat aernoea a randrt.* (0 Ftltágt atm a te^taliett uolgálaiokat jatalmaaas mag, haltát a nljetiUndőktt.) A város házából. 7948/1997. aaám. Hlréataéa; A helyben állomásozó oa. éa klr. 48. ts. gyalogezred póttartalékos legénységi folyó éri november St-én reggeli 6 órától keadre Kia Kanizsa, Bajosa, szepetneki major éa a Prlncipalia kanális által halároll lőtéren hareaserü céllővé-ssetet tart. Felhívom a közönséget, bogy a jelzeit területűt 6000 lépés körűiéiben ezen napon annália-kább ia kikerülje, mert es ott tartózkodás éiat-vetsélyss. Nagy Kanizsán 1897. ért november bó tO-áa. DEÁK PtTER a. k. randörlökipilány. HÍREK. A uépkenyha ategiyllása. Reális ssássdunkbaa, hol csak snragi érdekek hozzák egymás kőaalába aa embereset, biheiau lennek tar(|ák igen aokan, hogy a jótékony tág nem póz, a bogy esi lakat önmaga ért la gye. koroInL Vannak még emberek, kiknek lelkét épm vonta be as élet as érzéketlenség poélkérgével, kiknek szivében a nyom>r fájó, pankszo* aóbajal megérintenek egy ftnom huri, hol a jótékonyság cselekedete nem makói, nem agy érdemkertasire aóvárgó hajtóvadáaaat Ném mindig kérkedés ae, nem as a homályos értét, midőn a mobnak igazi, a burzsoák, a felsőbb Uaaareknek padig haaug b lati gáté anybén legvasgelí a bennünk rajlő hiúságot. — A rnarinltÉ vlaakatagság ao-kakal odasodor aa elaA aorba. aaónokolntk, bea-k ti tolnak, egy tmberélleo át erőt nyelt atkik a ludat hogy ba életükben nem la, de háláink után minden biaooyayal eaootté areli* 6kat a kösvélemány, Padig aem adadlg áll ea így fo gyakorta kacag a .mély réaarér a koporsó felett. A lajtolanul működő, a réaevéttal lelt eaandea jótékonyság forráaa más helyen bssog, a női aairak mélyén. As Ily lissts érsés ttramiMit mag nálOnk a népkonyhát mely oaeiórlőáöo kilenc boaizn éven át moat tlaadmir nyitotta mag újból kapuit, bogy aa aMgáaoü ébaaóket oda-ülteaae a szeretet aulaiéhoz Kacérkodik velünk as idő, caak aa oly nagy beteg, ktoak balaó aBSireÜ é> poastiiotla már a aeháa kór. Tudjuk, hegy mag kall halnia éa mánahdbeaa aMk araáa a reaaáa párt, melyet aaár a halál datMaam foataál aaé. 0 mag ramtaybaÉk, takke aa táj atkUk Nagy-Kanlss* vasárnap Zala 91. aaám (I. lap.) 1897. aavasabar bó II-fa. t>an. Elsiratták prosában. versben s lakó kódós Ont ós gvore léptekkai közeledelt felénk a deres Tél. A jók Illőit, kényelmei asobAknak megvan a maguk költészete, de künn, a aaOk sikátorok között, hol rongyokba burkolt kioei fiuk éa görnyedt hátú aggok ibolyaszínű arccal, léiig dermedten sietnek lova, ott a legnagyobb poéta, aa Elet, vertei tiralmatan, Jó kadencia a gyomor ra a Nyomor, de át éhező több poezizl talál u el máz rétetben, mint egy nemzet egétt irodalmában. Hideg volt a moll héten, négy lok terűn alul éa a tort korrektorai, kik nem a maguk \'énjével loglalkoanak örökké, kiküek kilenc évi tevékeny buzgósága sok lájdalmaa könyet szárított fel, az éhezőkre gondoltat ée csütörtökön megnyitották a népkonyhát Kacérkodott aa idö csütörtökön ; tisztán ragyogott a novemberi napsugár és enyhe, melegítő sugaraiban a .Zöldfa kert* kopár Iái alatt valami öreges komolysággal arcukon, húzódtak meg egymás melleit azok a piei iskolás gysrekek. Benn a konyhábsn e hatalmas katlanok körül négyen-öten forgolódtak izzadva. Az étkező termekben hossza aáatalokon teriive volt már; most szép rendben bevonultak. Sokan voltak nagyon, ctaz egy egy réssét bocsájtoiiák be egysterre. A pénztári emelvényen Neumann Edéné lel-ügyelői tag foglalt helyet, Itt kellett minden fiúnak-leánynak bemondani a nevét, a paltogóbb msgyar nevekre néha-néha mosolyogva rázó galla fejéi, nehéz vot megérteni, de hát még utána mondani... Vidor Samuné elnök a régi wmeróeökét kereste a kicsikék kőzött Irigylésre méltó memóriája van. Javarészben mind ismerősei voltak már, el mondta kinek ki sz apja, ki sz anyja, hány lestvére van még a kis fiúnak és végén mindegyikei megcirógatva, jóslgossn mondogatta: — Szegények, nsgyon szegények. KUin Illétaé élelmezési gondnok, egy kisssé félrehúzódva, egy ideig a szomszédos fogház sárga falait vizagál la aztán maga elé meredt ö z fáradhatatlan elnök legeiaő, legkilartóbb fegyverhordozója, ök ketten, mlóla csak á nép konyhát felállították, napról-napra pontosan megjelennek s kicsikék közöli. £sM«sfy Olga kisasszony serényen szolgáidéi, a virgoncabb vérfl lármásabb gyerekeket kissé megijesztette, hogy ha nem lesz csend, nem lest ebéd; n éheeebbeknek kissé nagyobb adagot adott és igy a fiuk Igen örülnek, ha minél többssőr Ő rajta lesz swr. _ A népkonyha UÍkára BonntM Lajos arcán ugyanason megelégedett mosoly ült, mint 10 év elölt, a népkonyha első megnyitásakor. Tizenegyórakor Péessy Zsigmond polgármeeter, ki mindenkor nagy érdeklődést tanúsított a népkonyha ügye iránt megjelent ér huzamosabb ideig időzött olt. Az első nspoo több mint kétszázötven iskolás gyermek étkezett A mult évben összesen 19084 egyén étkezett 189 nap alatt, köztük 15808 lakolás gyerek, 1088 ingyenes utalvány ellenében. At idén mintegy 86000 iskolás gyermekre számitsnak. Es es a hatalmas szép munka tajtalanul, minden nagyobb feltűnés nélkül folyik, a gyöngéd női katek csendben, kellemes varátwal hintik sz irgalmasság baltsemos olaját, cselekednek, lesznek, de nem kérkednek, nem kürtölik vele tele a világot, sMgtaláiják a jutalmat saját nyu godt, tiszta lelkükben. -i. adminisztrátor végezte Horváth Honor éa Takáls Menyhért káplánok segédlete mailett. Jelenvoltak a városi tanács tagjai Vicsty Zsigmond polgármeeter vezetne mellett, a törvényazékí bírák Tóth László, törv. elnök vezetése mellett, a mozgó-postások tisztikarának képviseletében: Frttnst Károly posta- és távíró-tanácsos; lovábbá a katonai tisztikar, a különböző iskolák tantestületei a tanuló-ifjusággal. — IukalalelavaUkal laaepéjy. A helybeli elemi és polgári leányiskola uj épületének mai leiavatási ünnepélyén vár megyénk főispánja: dr. gróf Janhovich László, Cstrtdn Károly alispán és dr. Rutsuska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő és részt vesznek. As ünnepség befejezése után d. u. 1 órakor a >Sz<rvas szálkW nagytermében bankett lesz. Tekintve, hogy az ünnepségen vármegyénk vezető faktorai is jelen lesznek, bizonyára városunk intelligens közönsége is nagy számban lesz képviselve az ünnepség minden mozzanatánál. - A kntonnnáfc köréből. Pusck-mann Vencel császár és királyi őrnagy átvette a cs. és kir. 48. hadkiegészítő kerület parancsnokságát Rristnautr ezere-destől, ki — mint már lapunkban eml tettük — kitüntetéssel nyugalomba vonult. Pusehmann egy év óta szolgál mint őrnagy a 48. gyaiogeaerednél, ahová a 67 ezeredtől helyezték át CsMddy ezeredes hétfőn (nov. 22-én) az újoncok és póttartalékosok megszemlélése végett városunkba érkezik. Kohut Ottokár, cs. és kir. főhadnagy 48. gyalogezrednél, ki már évek során át Nagy-Kanizsán volt, még e hó folyamán eltávocik körünkből- Peesonyba, ahová legutóbb áthelyezték. A\'távozó főhadnagy egyik igen rokonszenves és kiváló képzettségű tagja volt az itteni tisztikarnak.__ A póttartalékosok november 27-Jcén nyolcheti kiképzés Után szabadságra mennek. — A királyáé névaap|a. Nagy-Kanizsán ez évben is — mint rendesen — megünnepelték nov. 19-ikét, a királyné névnapját A város köz- és magáaépületeit fiiliobogózták. Kilenc ómkot a szentferenc-rendiek plebánia-templomáhan, hálaadó itten tisztelet volt. A misét W*btr Vince, — Városnak vllAgilása. A viUamvílágitás ellenőrző bizottság legutóbbi ülésén felette footos indítványokat terjesztetlek elő. Sebmtéiív Lajos elnök jelenti, hogy mióta a gőzmalomban tűs volt, vállalkozó nem ssolgáltat nappali áramot, A bizottság javasolja, hogy esen mulasztásokért bírságolás slkulmaztsssék. Qoldhammtr Károly b. lag indítványozza, hogy miután nemcsak 1807-ben, hsnem már 1896, sót 1896-ben is elérte a vil-lantos-áramfogyasztás a magánosoknál as egy millió órát, hívják fel a vállalkozói, hogy 1 ki-mutatásokat ezen évekről is mutassa be. — Ztr-leovitz Lajos b. tsg bemondja, hogy a vilkmvi lágitási vállalkotó ékltal bemutitolt kimutatás, melyet 1896. december 81-ig adott be s mely 964748 égési órát mutatott, nem helyes, esen kimutatásból hiánytik dr. Rothtchlld Samu 98 lámpával, 82800 óra, Frana Lajos flai gőzmalma 100 lámpával 80.000 égés) órával, Frans Lajos és fial iroda 10 lámpávsl 6.000 égési óra, dr. Frant Rudolf lakása 80 lámpával 1800U égési óra, Frant Lajot 80 lámpa 18.000 égési óra, a korcsoia-egylst 1600 égési órával — A kimutatás kötött különbösst Ewjsssy Sándor urnái 6400 égési óra, dr. Tuooly Gyula urnái 4800 égési óra, Slolcter Gusitáv urnái 7800, Rapoeh Gyuls urnái 15600, Szommer Náthán urnái 1700, Sebestén y Lajos urnái 6400, HIrschler Sándor urnái 1800, Zerkovi t Albert urnái 67,800 égési óra. Tekintettel arra, hagy aa 1806. évbaa aa itt kimutatott a a kimutatásból kihagyó" éféal órákkal u egymillió óra eMntati, a magán leiek rácséra a 80% levonás eapedólyeaaadő ieu volna; vállslkosó azonban as 1807-dik évben k u égést dijakat tsedi, a 80% engedményt a szerződés szerint aem vonja le. — A biaottsás megkeresi a v. tanácsot utasítsa vállalkoaót, miután u egymillió égési óra magánfogyasztóknál már 1896. évben biztosan, sőt 1896 évben is eléretett, a szerződés értelmében a magántogyaazlókal a 80 saásalék leengedésben 1896. és 1897. évikre részesítse s nekik e te-zssdstt fSUUtgot téritss swea, esetleg tzámolje el, t mindezekről egy kimutatást terjeszszen bei — Van a városház ffibqárója alatt egy voltmérő, a melyhez p6f8S6 aenkisem ért. Számok k vannak rajta; a felett billen jobbról balra ée balról jobbra egy mutstó, hogy mit jeles, szt senkkaa tudja, 116-180 kösött szállinkózik. Diák Péter rendőrfőkapitány jeknli, bogy az órán ss áram 180 fokot mutat. Ellenben néhány bizottsági tag arról teez jelentést, hogy a villamos lámpák aa utcákban nagyon piszkoíak csak ritkán tí«alit ják eteket, a tildqitíu podig nagyon gg*ng*. — Az ellenőrző bizottság ss 1897-ik évre megállapított világítási naptári az 1896-ik évre változatlanul meghagyja. - üaUlasáa. Eéesvéttel vettük a köveikeső gyáasjeientéet: Fischsr Ferenc né, őav. Brückler Ignácné, Bichler Lajos, Hírschel Árminná, mint gyermekek, Hiraehel 3, E mint fivér, ugy a maguk, miat az öestts rokonság nevében mély fájdalommal jelentik ötv. Bichler Jakabné szül. Rasat Laura úrhölgynek a hó 19 án este 74 évet korában tóitént gyássoe elhunytál. A boldogult halt tetemei f. hó 81-óa délután 8 órakor fognak a helybeli isr. sírkertben örök nyugalomra halyestetai. Negy-Kenfama, 1897. novgmber hó 90. Béke hamvaira. — Egy kis ainall liésr Isgyll-kaaaága. Kevés idővel eselőu sgy saép ssőka kis bécsi leányt, Chorktn Idát, zzOiöi Keszthelyre tdlák egy női divatám üzletbe. A napokben a divatárus főnöknő a lány holmijai között több oly aprólékos csipkadanhot talált, melyeknek jogos steriését a leány asm birta igazolni; ó azonnal rendőrt hivatott, minden biaooyitái nélkül a leányt tolvajnak nevette. Este bétára a leányt szobájába, meghagyta, hogy nemerószaijeo távozni, majd érte jönnek a csendőrök. A leány aa egész éjjelt ébren, óriási agaknak köaőtt lót lőtte és mikor kora reggel a favágók kinyitották sz udvar kapuját, kiugrott a szoba ablakán óe szaladt szaladt, mig csak a Balaton kikótőbid-jához nem ért. Egy percig télován állt. aztán beleugrott a ködös hullámokba. — As eset nagy i gatoltságot keltett Keszthelyen. Az orvosrendőri vizsgálat megállapította, hogy at egyedül élő leány erkölcsi élete nem eseti kitolás alá, de as apróságok jogtalan utrtitU sem bírják reábisonyiiani. A divatárasné ellen Keszthelyen osgy a felháborodás A saép leány temetése tegnapelőtt nagy réesvét mellett folyt le. Bécsből lejöttek e leány rokon sí, kik tájdafomló! megtörten kísérték s szerencsétlen koporsóját. tA leány intelligens családból saármasik: atyja vasúti ellenőr. A mlakakislBlk trtiaja A »B. H.« írja a követkeaőket: A katolikus koagrsa-ssnsról jövet, egyik etfbció belvárosi fogadó sbédlőjábsa telepedtek le a képviselő acak, A néppártról folyt a beanád és sokaa gásosollák a lat fiatalabb parlameati pártol. Veit kösiflk olysn k, a ki védte ée egy ilyen védelmi fiüp-lekes aaekdóta elmondására késatotte a társasai sgyik előkelő tagját — Aa áhslános válasaiások atáa e király M járt Badapesiea. Báafy Deseó báró penaeerósea díosekedett a saabadeivl párt féayes diadalával, a melyre egyedül as vet árnyékei, hogy a eép-párt olyan klrtelsa terjed, káléaSusa aa Aasat-rtávsl határos vidék ok sa. — Es ml sz oka enaek 7 kérdstfs s király. Képes folyóiratokra, divatlapokra, szaklapokra, köti- és napilapokra előfizetéseket és negreade- lésekot eltagad: FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. •A. folyólrttokuj év 1 olyal októlMr Ixóbaa kaxiö&nak. Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 93. azám •• lap.) — Ia, Mség, aa Avatottban uralkodó áramlat visssihstési — De bár adóit aeai érethető Aaaatriábaa la a magyar Ubsmtitant visaahaiáta. — Beeeánat ítlaég, felelt kirtelen a minnier-•laök, caak a .betagtég" inficiál I — * IVegyrea ér „IBalék"-*. Héjas Pál, a somogycsurgói ev. ref. főgimnázium arany érdemkereszttel kitüntetett tanára, negyvenévi irodalmi dolgozatainak gyűjteményére a következő előfizetési felhívást bocsátotta ki; »Negyvenéves tanárságom után, melyet az isteni gondviselés a csurgói ev. ref! főgymnasiumban el töltenem engedett, dolgozataimból, miket 40 éven át többnyire emlékbeszédek, emlékversek, emléksorok, valamint »Kalászok ,a klasszikus ókor mezejérők címen írtam, szándékom egy kötetnyit adni a nagy közönség elé >Emlék< c. alatt. Az előfizetési határidőt I. é. december hó 15-ig tfizöra ki. A mü ára filzve 1 Irt vagyis két ko-, rona s f. é. december hó derekán legkésőbb dec. hó végén jelenik meg Gyűjtőknek 10 péld. után 1 tiszteletpéldánynyal szívesen szolgálok. Az előfizetési pénz hozzám, címemre (Csurgó - Somogy — vasúti s posta-állomás) küldendő Csurgó, 1897. nov. 15. Hazafiúi üdvözlettel: Héjas Pál fŐgimn. r, tanár. — IsMal <1—etfcv Péeeetá. 8aloini GhuztAv caütőriőkön Belgrádból táviratot intézett a .Péoti Napló" tóeeorkeeelójéhea. melyben aaoa lelkes logsdtaiinról és nagy eikanöl értesíti, melyben a aaerb lévároabea része volt egyezer-Mind tudatja,\' hogy novtaaber 22 én Belgrádból Péeare érkezik, ahol 23-án sete Báak-Báat, 84-éa Amistót, 25-én pedig Bomao és Jaliá-ban lép Ml. — Táeleiée egy aserkeaaté naelleát. A .Zalai Közlöny" mult heti számában .Keszthelyi" aláírással egy cikk jelent meg a •Keszthelyi Hírlap. ellen, a mi arra indította a keszthelyi közönség nagv részét élükön ^a derék pnkssUűtsl, hogy a cikkben sértő módon érin-tett azerkesstő tiszteletére fáklyáé zenét rendezzenek. A gazdászok szónoka mel ghangu azép beszédet intézett dr. Lovotty aierkeaztöhőz, mely ben elmondta hogy a közönség és az ö szeretetük a támadás után épp oly hfl, oly váltoaatlan marad mint eddig volt, aót es ss sikálom még azilár-dabbra kovácsolta azt A merre a gazdászok elvonultak mindanfelé lelkesen megéljenezték őket és megsbcngolták mindazokat a néppárti atyafiakat, lak az eddigi békéé egyetértést mindenáron megakarják rontani Keszthelyen. Téres karépérkaj volt kedden délmáa, mint levelezőnk jelenti, Kewthdyen Vay Sándor grót boazártiazt éa Kádárkrpád földbirtokos közöl\' A párbaj Vsy grót salyos aebeaíléaével végződött — Tersa-egfletl kaaket. A nagykanizsai Torna Egyltt működő tagjai folyó hó l7-éa az ajonnan megválasztott tisztikar Untai stére kedélyes lakmároaásra jöttek Baase a Polgári-Egylet emeleti balyiségébaa. A MkBssöntök sorát Bum/M Ltjai nyitotta meg, üngvr ül fiak tinikre ürítvén poharát; Ungor Ulmmtm Bek elnök aa egylet jelenlevő tagjait és nasstorát TViaaaimirQyetát Usaöaiötie lel. Rom-féU L ujabb! feiköaaöntóje PonorácM Adolf ton* tanárnak azóll; Ltnk Adolf Aam/eU Lajost, ■int a sajtó jslenlevő képviselőjét köszöntötte\' fal; áldomást mondtak aeg TVipammtr Gyula Wmmmtytr Márk éa máaok. A tornáaaathivd egy sssbb jövő rtaaéayáben vígan voltak késő éjfélig. — A sépkesfha kérérél Ujabban Uvstkeaő adományok érksatdc be: Pollik Lajosáé, gsled Ontmum Emma 26 frt, Blatt Lajosaé 8 frt, FúéU Pálné 8 Irt, SeAtrt Samnné 40 kilo bab* lD*ut*ek Lajos (Baksa) S as. bergseya, Eitingtr Henrik né 1 aeák burgonya Kitin Illéané I faaék aairt, Inkty Kálmánná (Rigyácz) 8 aa. burgonya, 1 as. dió éa 00 drb. zellert Ktléti M. Móráé 18 drb. kaaál, A nivea adományozóknak es nton is hálás kövaönetet mond s népkoonyba elnöksége. — A „Tleatarmk..." éa a aéppárt Van Ve^eynak egy régi bájos operettje, a .Tittunk a zárdában." Mint tudjak, két muskétás tisztről van benne ssó, akik papi ruhába öltözve hatolnak be a klastromba, abol fehérruhás szerel-mas bakfisok énekük u Ava Máriát. Est az operetett tegnapdőlt a péed eíöakarták adni Troli pécsi püspöki titkár a polgármester utján felszólította Somogyi igazgatót, hogy a darabol vegye le a műsorról. As ottaai néppárti maág pedig telkükn kötötte aka>hoiikua vallású színházlátogatóknak, hogy ez eate ne menjenek, azinházha. A htUSt ftluilMmok meg it volt a tiktrt. Azon as estén tflnt fel tUnír a jécsi színház kaptáján ez idáig még soha nem Attott táblácska a következő felírással: f udvar. Ráhkór: Andráshtda 9 odvár, Botfa 8 udvar, ősssssee 8 kösaég « udvar Sertésvéss: Alsó-Hahói, Bak, Bessseyö, Boifa, Fateö-Káad Felső-Pábok, Uyenet Diáa, HegykertJet, VIII., Kehida, Kehida, Kerka-Sseat-Kiráiy, Kerka Szem-Miklóe, Keasthdy-Polgárváros, Kit-Koaaárem, Köveskálla, Lendre-üjfehi, Nemes-Bükk, Pacaa, Páka, Petrivents, Rajk, Rigyác, Sárhida, Söjlör, Sümeg, Szent András, Ujudvsr, Véged, Zala-Egermegh, Zala-Erdőd, Zaia-Saent Grót öseseaen 90 köseég. - áa íred. é< alvévaell kér mai A mai előadásra minden jegy elkdt. Vájjon mi szólt ehhes a - VAljunk el 1 A ... néppárt?!... ... városházán össze- tőrödött anyóka állit be, kersei az anyakönyvvezetőt — Szerencsés jónapot tekintetes urak, kivd köll itt beaélni » házasság végett? Megmutatják. Folytatja as öreg asszony : Tekintetes urak nagy sorttan járok I... — No!.. — Röatelem instálom .. — Csak nem akar férjhez menni ? — Nem, ast nem, könyörgöm szeretettel, hanem .. Ámbátor... — Mondja már, hogy mit akar. — lörmed rá a haragos képű ur hivatalos szigorúsággal. — As volns, bogy as uram meg éo, hogy éu meg as uram, nem ssttle(jük egymást Aztán ugy gondoltam én, meg ugy^gondolta ő, hogy legjobb, ha elválunk. — Hogy?... mit?.„í Hallja csak jó asssony, hány eastendőe maga? — Instálom — hatvankettő.Éppen hogy hatvankettő. — S as ura? — As is ilyenfonns.. — S után mért akarnak válni? — Mert, bogy én semmiképen aem élek azzal az emberrel, csak egy percig sem. Ugy vigyáz rám, mintha nem volnék becsületes asszony. Nem is volnék az, ha riaszt akarnám flsetni... Mert hál tudok én smit tudok. Nem vsgyok én oly ostoba... - — igaza van — mond mély meggyőzödéaael a hivatalnok. — Hát akkor teeeen megceinálni a válást, Kdl hozzá valami iráaléle ? — Kdl. Hanem üiyvédhes menjen snyó és vigye d az eeketéa bizonyítványt. — Muszáj meglenni ennek aa izé.. .. bizonyítványnak? — Ha eiace ia, megkaphatja. — Igen ám, csak mi nem esküdtünk meg az urammal. — Hát akkor mit akar? — Válni! — Anélkül, bogy megeeküdtek volna? — Nem lehet? 1 — De nem ám. \' Csodálkozik, morog az anyó, aztán el baktat Az ajtóból még viaassfordul és odassól : — Furcsa mégis et a maguk nj Örvényt, ennél tokkal jobb — a néppárt... — AUategéasnégtgyl klnsatntto Zsls-vármegyében november hó 18-án: Lépfene: TSske-Ssent-Péter 8 ndvar, önteten 1 község, fj\\ harmadik fdolvaiáia nodkivQl érdekeinek igér-nomuti utnMoban keiik Mint már jelettük a fölolvasó et alkalommal dr, Ntmtmn Ede főrabbi lesz, ki a „Humadik század kőtepée" cimet adta MolvatSaának. A felolvasást megelőzőleg Darát Vilma ét Jsaka kisasszonyok zongorajátékkal fognak kedvtakedni, a kör dalárdája pedig a leMvaaát után agy aj darabot énekei Kezdete délután 8 ée fél ónkor. — A kaa^Járé lelkak. Fsnet kögvégébeo sttptember 5 én elhalt Rea János kisbirtokot, kinek lelke — a lakosság isó-bmaéde aatrínt — a köttégbe vismqár ét a lakókat háborgatja. A vimiajtró lélek ttljm megmaaitéeéra aébéty ember t hó 11-ée éjmaka a airt felhányta, a hullát fqeaévat a mó morot érlelőiében laíaai-aprltotta és a adatáé fimaivtgéilt koeereé dwaka-aaradváayaival együtt njra adrha dobta ét a földdal Oameelegyiiitie. A szörnyű tm d-kővetőit s amndőrtég trélymn nyomottá és a magyarigsni járás iőeaolgabirája ia mag lett minden iatéaksdáa, hogy e vsadál tett tl-kövitői kéart ktrtijtaak — larbély ae er—alAakatraakea. Szegzárdon Kocska Aatal nagy állatatrtglelábw izgalmat jdend játmóéott le. Aa áDalaoraglalbao van 18 oroszlán, több tigrit, párduc, hiént, medve, farkaa. elefánt s mindenféle vnttddmm vadállat körülbelül 00 példányban Báránv líuaa-táv borbélylegény msrdán este fogadásból at ái-lataadidilöt aa oroadAaketracbea nagy köaöeaég szemeláttára megborotválta, megféeülle s at öm-ttm stépiiéti müveleteket dvégeete; közben bárom pohár bort it kihajtott a vakmtrö hajmO-vétz, ki ksdélyesen végmle vakmerő aliklijéi, t mosolyogva léotlt ki as oromlánkslracből. Kocka Antal vaaéttafjai pedig nea a legjobb hiroéraek örvendenek, mert két héttel eedöu Péctett as egyik állaim diditdt ét a ttgiltégén ment molgát ősassmartengolták, az állaiamliditő fiatal leányának karját pedig tulyomn megtebe-sitstték. — A bdagyalt Baialea. At trős (agy, mely a mull hét három napján uralkodott a Balaton felületét nagy jégtükörré változtatta. Ha a hideg tartóé lett, nem tokán megkmdódhttík a Balatonon a korctotyátái. — Táléit pmkrée. Novsmbar 15-éi reggel 9 óra tájban a Tdsky-ulcábtn, a kocd-aloo agy pokróoot talállak. A rendőrkapitány! hivatal W-hivjt t tulajdoooal, hogy annik átvétele vágat jelenthették — A kein klrély ■««yéljAt (grand prixdurop felülmulhatlan port-, therry 11b. boraiért a geoti borámati kiállítás alkalmából a ,.aht Coutiuental Bodega Company" nyerte d I Ugyanemk kitOatettddt a bréeseU ntmietktd kiállításon HmoUmélM át oronyérrmmtl Káemárky ée Wée Budtpartea a Isghirmsbb oégek agyiki, Komut Lajot aioal 8 kdetbdvi-•égét SMpoeioaÜotta a külön a célra épéit 18. ik mám alatti Ittváayossáj ssáaba ateö áru-hátába. Fálraártéssk kikerülése vágat atgmi-litjftk, bogy a régi hint ,KtNped Batár" sagr raktárbdyaégei továbbra k leamtradaak.) ük a tg is aagytbbiitiUk. — A Hsaal klleléa— klitadté tér-•még mai birdttadayán fblklvjek dvaaónk advm figytlaét. , Naptárak 1898. évre, — magyar éa német nyelven — a legnagyobb választékban. — P^jtr, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — KadalAa/l ga»> dasági nsebaaptár, évkönyvvel, — általános irodai naplók tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és feknaptárak FISCHEL FÜLÖP tíUTMÉIIn Nagy-Kanizsán. lg dfcs - éS s^zasvá Sámésp. K l^h m?MmM«) aa\' saLs |S «rtu4 k r^t>w/y> Induláa Érkezét $ lll/%sÍSM ►» laalmázét__fsatskra « II dCJJJB I "j Híjs 11íj3 j ImM sz. r. 448regg- gy. v. 638regg. . I uB^SH 5 sz. v. S86d. u. u. r.lílQd. a. T I n^-üiB g, I,. v. laaoests u. v. 11Méjjel | ■mHH £ T. t. 7 88 este v. T. 1 M> regg. | Hl miTf\\JM gy. v. 12-délb. |j. t. 4 66d. u. 3 T^jtjfP Szombh. v. 6 Oö\'regg. iz. r.l 101 \'este Bíei gy. r. 12 20 d u. sz. v. 842regg. Zala-Eg! t. v. ölöd. u. v. v. 8 04\'regg. sz. v, 1.06 d. o. n. t. 186\'d. a. IS. v. 12 4r&Jéjjel iy.tr. 706|#tis gy. v. 5 48 regg. sz. v. 8M regg S T.r. eiBregg. sz. v. lMd. a. ™ sz. v. 9 — d. n SMesls ~ i,. T. 1216 éjjel gy. v. H 10 éjjel m gy. t. B0« d7 o. gy. v H «d. e. t-Sit-t),_ _ D.». w. v. 4 67 regg. bz. t. 189d. o. öarCS ,*. y. 286 d. u. síz. v. II41 éjjel Uyékény ss. T. 7 2.s ests In. v. 11 U regg. /^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXDOCXXIXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X A Hrttfr, ^aáé-lé,. 0 ; 5 »é09 sz. v .897 Ajánlati hirdetmény. 8871 \\ •\' I ▲ xalaegeraaegi ■. kir. pén<Uiyigaigató»ts réssérOl ezennel kftshirrt tétetik, hogy Letenyéa ée Tepoleáa aa 1897. évi I. k e. " V e ss ennek végrehejtáee Irtat 1897. évi január hé 28-án 9424. asám aUwi kiadott uUsiUs alspjás a aarbaaó könnyebb ksseereihetées « i\' séljábél aiisdket Msrkssé áradáaak 1898. évi jeoaér hó l-iöl kezdve lesedé kezelésére ez engedély fereeay tárgyalás atjaa reg kladatai. ■\' 1,! K<es zárt ír Se keh ajánlatok slapjéa kisdsadé engedélyekre vonatkozó veree nytSrgyalSs 1897. éti deoeaber hé 10-éa délelőtt I (1 i i 10 órskor alolirt m. kir. péos&gyigasgstOssgaál iog megtsrtalai. i » i \\ A zsarbasö bssssrsése régéit a (alanyai surbssó áras e nagyksnUssi, a ispoloai msrkssé áros pedig a gyári m. kir. sáhivate* |\' , < lokhos fognsk nUlteiuL \' V A ssarbasé beeaerzéei ára 189a évi jeaaár bé 1 léi kezdve sséteraássésklat I kgl. é* aaoa lelflJl sseosykégbeni eladésaii a »1 v sspyksnkssi m. kir. sóhivatalsál 7 forint 46 krbsn, a gyári a. kir. séhlvalalnél 7 forint 11 krbee állapíttatott msa, aogjegyeatetik, ,1 f l kegy a gyári sóbirstaleál a tapolosl marhasd sru« állal sestlsg rends\'sndo vssatl kocsi rakomány (ÍOOOO) klgr. mtteraéssánkiatl ára | ! r i pedig 7 (őrlet 01 krbaa állapittaioti meg. " / A sserkssé ssákok eladási Ars tsu darabookiat, éa psdlg as ajské 88 krt, az éeskáké 28 krt. , K. V A iaotebbi mnrbeeá árakhos jüs s m. kir. sóhivatsliol a aarbaaó áradéig felasr<, s a vállslkosé által vieeleaáá Isrsr, ás «\' ^ kssalési költségek, a as sssa tényezők Oaassgesésébél eredfl öaassg logjs képezni az áradsbaa s aarbáao eladási árát. ,1 , A megtartott vsrssaytárgysjáa alapjéa a aurbasd áralésl esgedély a aeaajibea annak kiállításét gátié kOrftlaéayek aam i I [ akadályossák — asoa pályáaéask sdatik ki, — aki a legkisebb eladási árt ajéalotta. <" I * A sért Írásbeli ejáalatek kellőleg folsseielre 1897. éri deoeaber ké 9. uapjáaak déli 11 éráig a islssgsrsesgi a. kir. péaalgf \' I . N igaigatéeég fBoAkáaél zagy bdysttsaéeél ayajlaodók bs. a 1 i M hirdetméoy egyéb rtsslelei és Isltételsi ss alullroti a. kir. pfaaágyigasgstdeég kara etében lerO vslawaayt ss. kir. adéhir*. I, > ,L telaál péaaágylri kiaiességaál, péaségyérl asakssssál éa s nagykanis«si a. kir. eékT«atalaéi, assúUOabea u ottaai dohány ára raktár- I\' í l", sál beiekiatheták. \' \\* \\ i ! Zala Egsrazegsa, 1897. aoreaber hé 15-éa. " IJ.\' H a I v a z, " I I a. kit. ylaaigrlgMge" >il/tHa. I , vXXXXX^pCXXXXXy^QCXXXWOQQQtlXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXj Nagy-Kanizsa vasárnap Zala. 91. szám. (7 lap.) 1897. november bé Hadi IRODALOM. m m|"*y A Mstisaksa aaesakst klasgia sj gsllUksI usSsa tséal ass ,<Wsale» IMat" séase. A lagsi sasty alnááisbass, sMksIS statas Issa, asgyesa, klUabM alrt-Után. snatges aavt yalWkaa sdjs U, BsasikaaUls asélg glkaUh KÚatB aastggylltsl ktaikall)i Issa. áa sfVlí-lust a Wtirssl btatagMk sbaa MUi (kiéija adailjs, hm|t tsllsa gawnsala a véllalkaaéa tüj« slksrtrs. Ugassjr 4dia. a te IslsllasasrkssattHa, séélf s klrxksai Mvssskk Urlsvliékat sysrts asz aa sj Isghss: Fsn Dtaisl. üértj gsnalh Kánig, P»pp Dirié, Uvsssy Andor, Isalsr Jéssaf, gsksa Ns, Lsaérty 84ad«r, ér. «atki Ssau, ér. Malair Mm, Lakatos Sknésr la aUg Hbkskst á Up ssgiésasr-lasstljs Uiaaki Isiésr, a Magjar Hlrlag ta hatt It.pló Mit kslrstiss saaritasatSje, aki tavaly aa saraéévt • kUUltia MjtóScyi sMaééjs vett Ss sj hu laysssa ksrsaéaastt ■utniWft la kJaééklvatala VIII, Jterf-klnt K sala alatt hsa. Aaárás a gnaáa. Ssttkslftisk, a kiask sstlsUaa aap-at % S1**1 wsgUk sasasélk IvMtaMttkas, van sgj klrss re|*ajr* áaéris a saslgakgénjrll, swlr irtiaslak Ma s Moar sépssk hsévalt slvasakafa. Kastk a rigt éa sskat stvsMtt ktavvask a Mjtstását kaaalll asat sl lé SI0U ayalvaa istvés IKts. A alljr MsktMk klsMs)> saaak id«}ia a sasgkaj sasl|aU(lay sarait, tpp oljrustl slvasask, »ost a wkstts gaaéUt, a ki a saga ursjA-vst Is ksaadstss alvénl uwrsa\'s sMg a JóaódjáL ■ssss laéalata sakarsk ttlrsvsastlk sgjr-sgy glUanatra a hj*ass alléi, ka|ka ia kavsrik, aig se * Jéaaa ■sas vlssaa asa Uriti la kaljrs aaa iilitja s sMgknlstt sysfslsist á klayv s risahss kttSa* pillával saélgál s arfat a aip érkMesit lavttá elvass|áaj, s Una a Isgkivá-lékkak klaSt vaiá. «a ily klayv tsijasíuáss sa un kivatatt klasgiksik aeasa fslaiata vblaa. Xsg)slant s Vssáraapl Zleyvtár tstsasils tlaatsi klet. isiaUsss Upsi a Vraakiia-társatal Ily sksi anakásál igaaáa éiaaárstn aittl baagtl-nira vailaaak. irt 40 kr. Aa e rewlkes nssgsnalllsll aaa vak anagraeial MA én kapkaUk flaetel reiSp kaayvkeren- hsééstits Isp gishXs. Iierkmlél Izeiét, W. K. kslybsa. As sűndssstrs ujsos éalsg, ksn tans! ia aá- tSbb IpanssigUé.! ssaabsa is aly klariistTsa -sodort tssitott sa laaHsstlisU jsgyaS. Ha atotaa.aatt levélé-ksa MasroH. Mik s Mnysnak »s«f.UI, fcréstjsssk • aSk aa ipartsatsist vUiaalayikoa liisbsU puwsaasJ. Asaak kiaaysaaa (otísstjs Issa. Ha ott psaasassak lirgyibaa aaa latiaksénáask — aadt skaraak nlaal — akkor Issa tsak Mya a hlrl.pl tslsaélaliaaak; akkor tsasik sjból hoaaáak fceáslal, VASÚTI MENETREND. íniipMáttel-Ul KAHIZU AlIoasAn. NYILTTÍR. áa a rsvatkaa kaaWtakirt asa vülai blaMaaiget a aerk ■aii Nifsassiistskst aa kiui ia bt ea kiig sUunakéut. Ttlaai.t fekete, fekée k Mi asn Hiaaikai nljiai 4S kaSOl l« frl aa krig ■Usrsskist siaa, ostkos, kseakiaatt alatáaeti, éa-■aaat stb. (ablsiy MO klUkkaaS arinM« 1000 saia- k aiatáaatbaa stk. s SMgrsaésit árakat pkUbk k ili sim1 isi i sháabaa ssillitva alaiáksi pMte-kréaltával ktMlk: Heauaekarg «. (ea. kir. adv. saálitk) eelyesagyaral aaHekaea — 8vi|aaka ealausU lavskkrs 10 krsa, Isvslsal Upokre .\'i kros kUysc rscasataadA — Msgyar ayalvaa bt aMgrsa-iilisik paatosaa siisUakusk. 4 sraep, I aiáet és in:! í w. Kwlzda íé« Flu|d * kM Tafiakk, |áraSvaksa k kvaglék kMSaé slkMrci basanitjik uatZk l kaeatk iwskk akaáaak Mán , vaMMfrkaikaka. Arai Ml pakaak SO kr. Valiéi ewpáa a kaü váélsgygysi sUAMi i k kapkak alaéaa gpégysestkrkaa. — Nr«kkr:| lartlall eégysssrtér. kiraiakarg, téss aaaeti Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kOny v kereskedésébe n Ik|y-KkiluÍA Laptulajdonos és kiadé: riaoubl r fi l 4 r. Csodálatos eredmény. szeplé, tisztátlan srobér, sárga (a tok stb. ieltétlealll eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (Bezgnsau és társasat Pisaéában) naponkénti hszználslánAf lapkaü Israbssklsl SO kn|kr«rt Urelaer Sjsls USén MagyMaelesan Itt )OOOOOOOOOOOIOOO; Csak fiatal o embereket o ~ kéaksthst taéat, hagy a 5 páriái Dr. BOITON Q XafseMe OrteatAl Oalr aákiay aapi kaaaaiiat aka ilaakialk árig a lagrigikk káakiaakai Is, r\'fi\'nii kkél Q siaj vagy ngsks ksizssani , ISkakgakMi assM m Itilwl ■ I, aart O ik^ k s N. M «yé- g sasá a gak rsalják gytgák m I Qveg Bolton Injeotle éra I torlat M»|jirsriai|l flnkkr - ZOLTÁN Él gíjjfflto KNHST, l, l«lnHla ft |Ws|Hksrta| Kaphak aiaésa aacyekk ul|jasSiki m/m rostát ■Hfáill.ik siaa: n Zellás gyégjnasslás Bsáspet\' OOOOOOOOOIOOOOO ^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxdocxxi: A zalargerszegl aagyar királyi pánslgylgazgatézáglél. § 19109 ►sá m V. 1897, Ajánlati hirdetmény. 117—1 A sslaegersssgi a. kir. pén>Bgyigsvgnlé>-ág réssérOl ezennel kOshirrt létsllb, hogy Letenyén ée Tapeleán aa 1897. évi I. t. e. ennek végrehejtáee Irtat 1897. évi janalr bé 28-án 9424. asáa sírni kiadott utssitás alspjás a asrhasó könnyebb basnsreibetéos séljábél mindkét msrkssé áradáaak 1898. évi jenalr k4 1-tOl kezdve lesedé kezelésére ez engedély vereeay tárgyalée atjaa leg kladataL Ezen sért írásbeli ajánlatok alapjéa kiadandé engedélyekre voastkosé veraenytárgyaláa 1897. évi droeaber hé 10-éa dáielOtt 10 órakor alnlirt m. kir. péns&gyigasgstássgaái iog megtertalal. A sasrkssó bsassrsése végslt a latanyai surbssó áras e nagykanizsai, a ispoloai msrkssó áros pedig a gyflri m. kir. aohivsts. lokhos fognsk ntsltsinL A ssarbasé beeaerzéei ára 1898. évi jenaár bé 1 léi kesdvs srtteraásséskiat I kgl. és aaoa felflJi sMnsyiságbeni elndésaal a aagjkanlssai m. kir. sóhivatalsál 7 forint 46 krbsn, a gyári m. kir. séblvalslnél 7 forint 11 krbee álispittatett msa, magjsgysalstik, kegy a gyári eóbivetalnál a tapolosl asrbssó árus élial sestlsg rsndg\'endO vssntl koesl rakomány (1000UJ klgr. sstteraéssánklntl ára pedig 7 lorlnt 01 krhss állapittaioti meg. A sserkssé ssákok slsdási ára tsu darabookiat, és psdig as ajské 88 krt, as óoakáké 98 krt. A iaotebbi mnrbaeá árskbos jüs s m. kir. sóhivatsliol a msrhasé áradéig felasr<, s a vállslkosé által vieeleaáö lavsr, ás kssalési káilségek, e as sssa tényezők Oesssgesésébél eredfl öaassg logjs képesnl u áradsban a aarbáao eladási árát. A megtartott veraeayiárgvajás alapjéa a surbasd árnlésl esgedély a meaajibea annak kiéllitáaát gátié kOrálménysk aaa | akadályossák — asoa pályáséask sdaiik ki, — aki a legkisebb eladási árt ajáalotta. A sárt Írásbeli sjáelatok kellőleg fslsserelve 1897. évi deoeaber ké 9. uapjáaak déli 11 éráig a islssgsrsnsgi a. kir. pánelgy •gaigatóeég fBnAkáaél vagy belyattsaénél aynjtandok bs. £ hirdetméoy egyéb réssktai és Isltételsi ss alullroti m. kir. pfaaégyigasgstdeég kört eiében levő vakmsnsyi m. kir. adékiva-talaál péeságyéri klmeaságaél, péaségyérl asakssssál fa a nsgykanis«si a. kir. séklrataiaé\', sál beiekiatheták. Zala Égerszögen, 1897. aoveaber hé 15-éa. aesttUOabea aa ottsal dohány ára raktár H a 1 v a z, a. kta. ikoágylmsasU bsl/aae. NftfT-KaniM, vasárnsp Zala M • uAia (•- lep. IMf. noveaiber ké II 4a % (WifMIi KELETI ROZSATEJ (OviaatatUalM laaasaIlal) ily aagkpBee il*, tlasta, flattloa Mobflrt wrn, ml j mii ata mm Utal <1 aaa IrheW | II* Mnl katam aá|fctt, ea*fti, slrsmliik, káraiké (HMmsar) leltért* ere I iU aleáan ibaiitalaaaég* *lt**, aigmlatall » sárga vagy barna iméi i acyaráat alkalaas aleáan tot&éaaf*. in 1 fel m Falrsiwi-ia>fgs kasai S0 fcaa^eáe. 1 Oeaaeyllla TANNINGENE * U|)oM klprékill ártaiaatlaa EC A1TFESTÖSZEE k«| ta Mkil, valaalat Wllllt fcHiar*, Smlfek I li|H;ilM ilta, ata mini ka***ii*tnál la Mstseaa vimasayirtk un klfcgáetalaa, Ham MMiN ■Ita tani* np Méla ImIiiiIii wlnl, aaMlyt ■Hhtli* tWUWftak i Ml> m maapeaaal veié mImII, mm i (Mlriftw M| fcka). Áfa I M W kr. Tlrrtajwa tataM, UUIUwntw *qila|ill ta vállát arfntalftaa kapkslé AKTOM J. OSKBXT, Bóoa XVtl.. Oarl laévtatrasae B. <ea|át kél), ta Waillli pali >■ . , - taitkiléa* Miamtw. hi*lwrt*m*kwo* liiifiiiii TlaliiéniFta cmkr A na CM atáevéMM. Pmp*kt*a lagyaa ta lér a apta négyaeartámktaa ta UMat Kearád BMk n Imi\': ttnkaar M zjlsje*a>aa O»r*i-Oari* gilgjaaiilea, gzset-•a: Ormi Mfliáiy. 3 c Fölhívás I A JUZil\'iUiiÉiiBÉjtinuig által meghonosított betSrós olloni biztosítás . a beálló téli tdók alatt kottái fontossággal •bír, miért ii > biztosító közönség szíves figyelmébe ajánljuk ilynemű biztosításoknak a lefjntányosabb (li)Utelek fa fel tótelek mellett való megkötését Balesetbiztosítás sorsolással! Bistoaitáaok felvétetnek: e „HAZAI" illái ÉhII Éflfyltaifg Hlgy-kutm! fMfjDSkiiftaéi. « > t ! Packolek Károly 0M HQfVllM^t MrtMtyi ét vfvéMtwnféaf rm Ser. laiaHMiM K aa. Bak tar ta Mai IV. har, Bum Un « m a Samilla IplliMri aeaakia. ájáa|j* aajta gyártaáaya, a baáeaagban MNtalajl tana tiaatl atakard, aarkaatfak, valanlal gyaraak kariak ta fhé Miamiiul! lírákká raktár*. ia*!* anM elaan-vivé MaaamMaaei. Asontai Üata, lagtar-tagi kaa%ik art n/aaiakéaaH iákkek lailafik Kápas tajagjaita* lacjaa ta lliamln. Á^agfata wtalwH klraa aarfrnl itartl, UtauJ etkkeá vagy vli IMmnllaill lagyaa. B1B-B IXXttXiOOOOOOtXXXXXX) Ce. kir. szab. déli vaspálya-társaság magyar vonalainak üzletigazgatósága Budepeeten. 462 i/P. as. A cs. kir. szab. déli vaspályatársaaág magyar vonalai mentén levő fakereskadök (elkéretnek, hogy jpálysfsn-tartási szflgségletünk fedezése céljából, az általuk szállítható minden nem0 fanemtlekrdl szóló árjegyzékeiket 1897. évi december hó 15-éíg a cs. Idr. szab. déli yaspálya-táraaaág üzlet igazgatósásához (Budapest, L ker, Mésaároa-utca, 17. szám, IL emelet, pályalentartási osztály) benyújtani szíveskedjenek, Megjegyeztetik, hogy az áijegyzék méter mértékben állítandó fel és hogy az egységárak franco déli vasúti állomás értendők. Budapest, 1897. november 15-én. 33b—i Ab tsleUgaifatéaág Boooooooooooeooooec Itéaág. A **OOOCÍ ÖTjit \\MU\\ l Ilifllli], frlit Uftsistst a iiii? lllll! A IsgOM bajsak a forrása a gssdaistlas láb. DüllHssak cipőinket lágjia Ir. korazakoa laiáioányával, as asbest-talpbetéttel. HsáJlilja az EWÍ„ Magyar Asfot-ára gyir ■UDAPCST, VI, SrtMiIoa. Ár: MaMtakaeb 99—46 aaéadg tseetaa* kési 19 tartal, páreaktai 1 lertal M fcrak|Mkr f gyensekeksek NH aaáslg <■* taaklal • Berteá, péreektai 99 kr. Kiaárótagos sMraaMdk N Kanizsán: Waiaa laláer, NIMk iéaaal Ss IIIMayl Hadar arakaél. iUmi u ituluku - KM kisaikt itli iAiIüMn. K|kiii|l|yt katéMfül Mfvtiifilvi. (Biaonyitvány kall Bécaben, 1887. Jul. 8-é) ja legtöbb és lagoloeébb Fegtlsstlté-sser A asáj kinbliléae csupán fog vagy sséJrizsei nem elégséges a lógnak tfsatitására. Khbes ialetts askkségaa valamiléle lag U—Mta aaar baaanálaU. llaéaalU hsphaM. ^ )OOOC 00 000000000000 .A1AAA1AAAAAAAAAAA1 Richíer lék Borgoiy-Piifl-Ei|i«ller Iilnimant Oapeloi oomp. Km UAm Uiáw *0wtllH m Ml **k, meri mér MM mint IT év lm 1 wliltatlk A ___lafaassanlésnél ta am^StaaánM la lllll IwdSnamSaiaa la mindig pakmktaa iw__ valMI Il0i*ony-Pain-fopellar, gyakorta Horyy-lwiwt obiavoata matt, nan ülkoa a»r, nanoin Isatf aégsnrB kéta aaar, maljra*! fj káataiMabaB ma BaSaaa kiá*ywi W kr., 70 kr. la Ikt Si^iiikmil Irtaa mjé •TiWraaailirkaa kéailatWa na: féraktáril Tsrla léiaaf gyénaaartamil Saáagellsa Be- ; rAMrliU alkalmival Igen évahaak hgyM, üit IflIO) klwVWrtlka ötauatvaa hMMmkam ■ aeai akar aNfkéreaaéal, aa Méaa «■ | ttvepi „Horioay" T«|jagy ta BiaUar aataifsr-*la nólklll mint ssm valMlt atmélm Vtaaa. ■ nem f. a. a ana. m k ta. atart taasi UWUTUT Nyomatott Fisohel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kaninaán 1897. 94. tffcn. Nagy-Kanim, 1897. november hó 25-én. XXIV. évtoijun TiMiMt\'MílH ""M UtfttiMWWa ZALA liUiklnW: Unit te lpl>* : DaU M% Ma^ftanMte. A Unt Irtekiaal ItM aapaa-klat 1 a. 4—* klat. m. mém« • im rtMtr. Politikai és vegyes tartalmú lap. *mjMmtf. Megjelenik N -Kanizsán hatenklnt kétszar: vasárnap éa osUtftrtökfo. im**^ i*^. KLóraarau iur tftea tm II boa (• «n - kr rátám t kM (I Irt — la Iwwtrn I brw (1 Irt M hr III■■atka tentet aaak laaart baaakMI hfaéaaa aL (UnM ■•a adaak Tia— IHf p — wáirri ám: lO JrrskJczáx. Felelős szerkesztő: HALAT ftÁHDOR. ■ ylltlét patltaara 10 *«. BMwttaak,.aiaalat a klrlillaikia itaakaalk fteafcat rt% Mr<k*nkaé»*te>■iteiMI. Iskolafelavatási Onnepsóg. A Valóságos kulturális ünnepje volt Nagy-Kanosa városának nov. 2 t-ikén. Ekkor avatták ftfl azt az uj iskola-épületet, melyet a millenniumi díszközgyűlés határozata alapján a leánynevelés magasztos és nagyfontosságú céljaira állítottak fol. Ax ünnepség fényét és méltóságát nagyban emelte az, hogy megyénk lelkes és minden ízében hazafias érzelmű és gondolkozású fCispánja: dr. Jaukovick László, gróf, továbbá a vármegyei közélet minden mozzanata iránt melegen érdeklődő alispánunk: Cstrián Károly, és vármegyei nép-oktatásügyünk lánglelkü vezérapostola: dr. Rxxsúska Kálmán, kir, tanácsos, tanfelü-gyei 5 szintén megjelentek és részt vettek az ünnepségnek minden mozzanatában. Az iskola felavatáaa nem volt nagy keretbe tervezve, de a ki figyelemmel kisérte annak egyes mozzanatait, tapasztalhatta, hogy a részletek jól ható összhangjából magas erkölcsi színvonalon álló kultur-Onnep impozáns ereje sugárzott ki Isten és Haza eszménye ragyogták be ezt a kis keretben lefolyt ünnepséget. Ezek- nek a szent eszményinek hódító ereje|előttetek az édes Haza nevel*— mondta lüktetett két kimagasló mozzanatában ; és vármegyénk főispánja is és ezzel találóan lehetetlen, hogy magasabb regiokba emelő jelölte meg a nevelésnek két leghatalmasabb hatásának hatalmát a jelen voltak mindegyike ne érezte volna; lehetetlen, hogy ezeknek a nagy és szent eszményeknek fényéből eszményét: vezérlő szellemekül a kultur apostolok munkája elé. Hisszük is, hogy kultúránknak es egy-egy sírig melegítő sugár ne hatolt uj épületében az Istenhez emelő hit erejének volna a fogékonylelkü IdbiynOvendékek belső világába is. At egyik eszménynek erejét érezte mindenki a templom szentelt falai között, a hálaadó istenitisztelet alatt, mikor a szentegyház hatalmas boltiveit betöltő tömjénillattal hálafoháaz szállott a világegyetem urához a szerencsésen bevégzett munkáért A másik eszménynek: a Hazának fénye pedig ott sugárzott szét magában a knltura lélet minden kínálkozó alkalmakor érvénye-templomában, az ünnepi szónokok beszéd-1 sülni fog az a nemzeti szellem, melynek kljeiből. Ikes és odaadó ápolására - miként Vóuty Nem közönséges, - megszokott, alkalmi j Zsigmond polgármesterünk az igsz mag-szónoklatok voltak aiofr, amik minden erősebb hatás nélkül surrannak el a hallgatóság lelke mellett, hanem a Hazának, a hazaszeretetnek valóságos apotbeozisai. Egyszerűbb vagy fényesebb, mezben, de mindegyike a hazaszeretet lángjával járult a kultur-űn népség oltárához. növelése és megszilárdítása mellett a honleányi erények fejlesztésén fognak munkálkodni az arra hivatott tényezők. Hiszazflk, hogy nem követve az itt-ott szomorúan előtérbe nyomultrideg, merev, s a realizmusnak hódoló nevetési rendszert, itt az egéaz oktatás szellemét a hazaszeretet, a honleányi lelkesedés ereje fogja áthatni és verfcalai Hisszük, hogy az oktatásban és az iskolai győződéa erejével hangsúlyozta — itt Nagy-Kanizsán, a magyarságnak egyft végvárában kiválóan nagy szükség van. őrömmel és reménynyel tekint immár Nagy-Kanizsa város közönsége is neauNti népnevelésünk uj templomára. Örömmel, mert abban a kultura oltárára helyesstt Isten után első és legszentebb legyen- ■éfldazatainak külső eredményét látja, 4s A „ZALA" tárcája. Uti-képak. -1,1111\' araáeU Uralja — Irta:. ♦ , 1L Hiszen sz pompás utazás lesz I Hárminchat órát tengeren, négy órát tengelyen I Csupa akadály, mely kétszeresen teszi élvezhetővé célunkat I TI magány szerencsésen utssó éa semmiféle akadályokkal nem Islálkosó atyámfiai, hogy aaj-náOak benneteket! Hon lírába alkudtunk meg a kocsissal és ssi-vályes bocsa alán döcögve indultunk mer, folyton s tengerparton egész Aneomla végig Jui felé. Egészen csudálatos város es a Jni. Mim minden olasz város, begy osucsán Apóit a (alakkal van bekerítve, ami pedig a lagkű ö-"öaebb, ezen falak békében megnyúlva, számiaké szik a msgaa házakká jegeoasedlek. Csen házlalakon belül másfél méter szeles .kutyaszorítói" büaakan hordják a r Fia Garibaldi" ragy „Fia Fitten Ema***U" neveket. (Máig se tudom, bogy as utitársskul mellénk szsgódött három kispap miért ia nézett olyan mérgesen eaen Wcákat jelző táblákra 1) Találkoztunk két parádéba bujtatott háromszög Istes kalapu „carabinierivel" (rendőrfélék as- iatenadták) akik a jelenben csak arra valék, bogy as indóháznál érkező vonelokst „ellenőrizzék", fényes uniformisokban (Öntessenek, mert ssenldl mag vagyok győződve, hogy es s barna képű csinos „carabinieri" palyolatfehárségü kestyüivai a világárt se fogna meg holmi oisss csirkefogót. Utódai ezek annak a híres gárdának, mely a banditákat fogdosta össze aa A bruz lókban, a elődeik traditióját hiren őrzik, smennyiben kisebb csirkefogóval ők ssóba se állnának. Nagy vadakra vadássaak ők! Miután sz o ssz kspzsiságávsl már megösmer kedtfink, fáradtan a kimerülve dűltünk as olasz vasutak ssőrnyen primitív s piszkos kocaijáaak támlájára, asoo boldogító öntádatban, hogy most már végre igazi nyomon haladunk, mely (ha aa Iatsn is ugy skaija) Rómába vasat hennánkat. „In vettan" I SQrü ajlócnpkodások, zsivaj, ének, harmonika, fütty, — szóval a hangzavar olyan rémaégaa akkordja keletkezik, hogy az ember leje caak ugy dagad belé. Mellettem néldánl agy süket talján ül, kinek igao fontos dolgot mesélhet azomüédja, ö pedig olyan szomorúan bólintgat rá, pedig pajtán már véresre beszéli* tumtil..\' Néhány rángatás előre, majd pedig viamfelé, masinánk bonunn dörmög a rekedten sípol. (Nem tud indétanyi.) A másod-kalauz (bivataloe kifejasés) s gépből kiszoruló gőzben csibét torráz (hja, hosazu az ut, okos ember segít msgán) s mikor már jól meg- forgstts csibéjét a kiáramló gósbaa: mosolyáé aroeal ugrik W a lépoaőre a as egán utaaó pifc» Hcum habotája kisén hangos .parteooa...á...*-jáL Hogarth I Hogarth t Hol vagy t Nem is igss, hogy mi megyünk Apró dombok tele szürke olaj fák ksJ; asM Iákkal lelerakott földek t«y tatnak- faMak f Aztán azok a kisvizfl bagyipstakok aaiate Ügyslmealetnek aa utánuk rohanó begyekre. Az elébb még távolból kéklő Abrazsék is ideszaladtak Felhőfályol van mindagvik fején. Vsjjon kit sjánnfcataaa f Van köaltt meredek, caonkz, lűrénbáta; hányféle asinl aaiklatömb képest ayakékükatl fis még bújósdit Is játsuaak velünk. Hai | \' nehéz kibújni egy hegynek fta mégia, — na lebaaadt gránittömb hány ellakarja a nálánál aaáaeaanaerte nagyobb sziklát 1 Vagy talán u imésr olyan végtsisn parányi, bogy téged, löllegokkel enyelgő komor siliisesass el bir takarni n a csipetnyi kétamslstn nagyságú s/iklatörmelék V Értelek már. Hln as őrök igazságot is, de hányaaor takarja el agy Darányi előítélet, mely la beoned dik, embert Es mennyivel parányibb vagy a parányi léMg«|«»fc! Legújabb! « Utolsó újdonság! * Zseb GlnématOgraphei E9y darab ára l korona. ALT és BÓHIKI N.-Kanizsa. Poital aegmáéliSiek panlsiaa si«k>»IMt Naay-Kaniesa, csütörtök Zala 94. aaám (9. lap.) reménynyel, mert hiszi, hogy ebben a szép épületbea miként dr. Rutncska Kát* mén tanfelügyelőnk mondotta —eszményeket fognak ápolni; és mert hiszi, hogy Eptrjttxy Sándor iskolaszéki elnökünk szavai szerint; a magasztos tanítói hivatás buzgó betöltésének színhelye lesz, és ahogy dr. Bartka Gyula, az intézet igazgatója mondta : az erénynek és tudománynak lesz szentelve. És igy biztosan reméli Nagy-Kanizsa város közönsége, hogy az az áldozat, melyet a nemzet ezeréves létének emlékére hatalmas kultur-alkotásul létesített, folyton növekvő erőforrása lesz a második ezerév erkölcsi és szellemi haladásának, itt városunk falai között. Mindazok, akik ennek az uj épületnek létesítésén fáradoztak, az eddiginél is hatalmasabb haladás kibontakozásának egyengették a talajt, és valóban megérdemlik mindnyájunk elismerését. De minden fényes elismerésnél ragyogóbb jutalmuk a jól végzett munka tudata lehet. \' Buzgalmuk, áldozatkészségük eredménye immár ünnepiesen is fölavatva, szent csarnokává lett a magyar nemzeti leánynevelés magasztos céljainak. * A felavatási üunepségről tudósítónk a következőkben számol be: A köss. polgári éa eltaMélayiikala foiavaláaa. Azok a nemzeti lobogók, mik szeretett királynék! névnapján (nov. 19-ikém városunk kőz- éa magánépO letett díszítették, november SO-ikán éa Xlrlkén is ott lengtez s tetőkön, hirdetve, hogy Nagy-Kanizsa ráró* közönsége tovább ünnepel. Onneppé avatta a két utóbbi napot n az, hogy vármegyénk főiapái Ja, dr. Jankonck László gróf körünkbe érkezett. Vároauuk polgármeatara: Vict*y Zsigmond, asemélyesen hívta mrg saare-lett főispánunkat, továbbá CWáda Károly alispánunkat éa dr. Ruathúa Kálmán |ír. tanfelügye-linket, hogy sxereaesélleesék megj-lenésükkel a községi polgári éa elemi-lsáayiskoia qj épületének felavatási Banapaégs alkalmával Nagy-Kanizsa város köataaétéL — Vármegyénk vetető Isktorai a meghívást elfogadták, aa ünnepség ipinden mossanataban részt veitek t estei annak nagyobb fényt ét mélióiágot adtak. As ünnepség három mozzanatból állott. IrA bálaadá Jattal tlsafalet. November 21-én reggel lélkilenekor a polgári éa elemi leányiskola növendékei a tantestületek vetet éne mellett a asentferene rendiek plébániatemplomába vonultak öt a szentélyben helyes-kedtek el. Utánuk .nemtokám megérkezett dr. Jankoriek László gróf fönpán, OmWiín Károly slispán, dr. Bwuietka Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő, kisérte őket VétMjf Zsigmond polgármester, JSpirjtHf Sándor, itkolaazéki elnök éa a városi hatótág és iskolaszék több tagja a elfoglalták a számukra (entartott padokat. A templom padsorait a meghívottak és érdeklődök, dimat kösön-lége töltötte be. A hálaadó isteni-tisstelet pontban lélkilenekor kezdődőn. A miiét Wib*r Vince, asenllerenerendi hásfőnők, admioiastrator végeste Horváth Honor éi Tiiledit Menyhért káplánok segédlete mailéit. Miié alatt Muta Károly h kántor éa neje isép énekekkel emelték az ahitatot Az is\'enitisztelet egy órslolyáii* tartott. Innen egyenesen s polgári Au iskola rajster-mébe vonult a közönség. Itt folyt le a felavatási ünnepség második mozzauatu. II. A telavatáa. A polgári Hű-iskola nagy rajzterme majdnem zsúfolásig megtelt közöniággel, agy, bogy a kissé izgalmasan folyó rendezkedni közben a a mái tsnibtézetek megjelent növendékeit föl li szólították távozásra; ami azonban kiné IfM\'ti-leget volt i csakis a rendesén uokstlsnságnik tudható be. A felavalás kőrül-belül tíz órakor kesdő-dött meg. Dr. Jankoviek László gróf főispán elfoglalta helyét a pódiumon; jobbjára CWrld* Károly aliipán, baljára dr. Rutticika Kálmán tanfelügyelő ült. Ítéletnél, ha azt az örök igaz ágért való kereié-tedben nem vigy képes leküzdeni I Egéuiégei képű kalauzunk eröteljea hangon M(lm. Foligno nevét, i t hegyek mögé bújó nap vflroa korongja atzembe juttatja azt a hátaim <s meteort, mely 1603. esztendőben a város egyik klaitromába esett, i tzülőoka latt Rafael egyik remekének, a lolignoi madonnának. Spolelot már a homályban látjuk essk ; a cukorsüvegü hegy telién izük, magas egybeépi-teit házairal a sötét háttérből felejlbetlen szépen domborodik ki. ás irigy este eltakar mindent előttem Figyelmem, mely egétzeu ideális ipherában mozgott az itteni lerméttel e kaleidoszkópjában, — a nagy tebettéggel haladó sssthmái gőzgépre tere lódik, i a lázas uettég, az emberi praktikui gondolt nak e szörny alkotása »Im rányit ja ke délyemst. IUm a vilápban, ahol az ember verienyre akar kelai a tarméazet erejével; M*n a világban, melyben a tüzet, vizet az .isteni izikrát* bilincsekbe verni igyektsik, bogy praktihu tslalmányiival idegességét fokossá; M*» a világban^mondom, as embernek da rögtön s gyomra jut eszébe. .Kenyér ét még tzázmillióazorta a ktnyér I Elő tehát a pakláakával. Most már prolán, de síükaáges dolgokat caa lekizünk. A modern t praktikui ember routlnja tzarínt Igyeazflnk gyomrunkat megtölteni — fájdalom azzal a savanyu át nyakaimat logiká ral, bogy: aás tdeálizmutaal nem lehet jóllakni\' Vooatunk altató kslepöléM mellett jólégö ulti-romból nigy füstkai lkakat fújok. Ekösben gondolataim visasaasáUnak a múltba, s az elmúlt évszázadok mQvéazi eseményei közt kalandoznak. Hiis\' a nagy cinquecento nevével ssorotau agyba függő első itáriót már láttam. Folignot, amely Folignóuak egyik csendes rémében komor falak zárták al a tok nép reményt vesztett apácák elöl a világot. £* egy napon ttokat au jel tűnik fel at égboltozaton. összefut ennek a kia olsii városnak apraja, nigyja, akadnak, kik e jelből háborút, dőgváast jósolnak. A zaklato\'t szívd, a vallásban megnyugváat kereső apácák csöndes esti Ajtaloaaagukat végzik, miltem tudva az őket környező usaélyröl. As s nagy i lényei meteor szélpukkid i izzó lugár-ivet írván le, a zárda leaplomára aaik. .Sisteregve i rombolva isik as apáoák kőié... Urbinóból pedig egy idaalia íQm kel ntra, 18 évet éa eltő mjában már oly lényt áraasl inaga körül, hogy u világ nagy dologokai rainéi tőle. Ez a két meteor találkosik. A folignói apáca-fejedelem nő, különöa ági jelet lát abban hogv a lezuhanó meteor senkiben kárt nem tett, s -hálaérzettel eltelve, fivérét, a nagy maecenás II. Gyula pápa akkori titkárát, Sigis-moudó Contit. hívja, hogy egy e ökelő művész* síel logudalmi képet leatSHen. Igy iiüleiett meg azután Ralsal agyik remeke: a ,Folignói madonna.* Ti >löitélelei folignóitk I Ez a meteor nem jelentalt sem dőgváast, sem háborút, hanem Rtfael nevével botolt kspcao latba benneteket, bírt, a dicsőséget adott nektek I As urbinói meteor padig rövid pályáién élér-hstlen fényű utst tesz meg t mérhaüaa Irt bagy maga atáal... (NjtaUa kávakalk.) Egysssrra Qnnepies csend lett s teremben a ag elnöklő főispán megnyitotta a felavatási laae pélyt, mire a polgári leánylaiola növendék* I SautrmaHH Mihály tanár vesetése mailat eiéoe kellék a Hymoust, mit as egéaa közönség állva hallgatóit meg. I Aa énak elhangzása után (elállott Véemg Zsigmond polgármester, és nagyon ssép, tartalmú bessédben méltatta a város közönségének nemes \' áldosatkéssségéf, melylyel az qj iikolaépSletct jugysaólváa a semmiből, minden iigitiág aéikti j lét< sitette. Vázolta rővideo aa Iskola történetét, azután magas iaodltettei ttoh arról a nagy * magaaztoa hivatásról, mely et épdlelbeu a tanügy \' apostolain vár, hangsúlyozta különösen, bogy aa temploma Iagyén a nemzeti nevelésnek, a honleányi arányik fajlesstáaének. Végül flnnapieait átadta ast az iikolanek elnökének: Eptrjfty Sándornsk, kérve tz iikolaatéket, hogy ast s kultur-feladat magaslatán tartsa mindenkoron. A meggyöiő erővel mondott beasédet lelkes eljenzét követte, melynek lecsillapulta alán t ftitpdn intéseit magvas éa igazi hazaszeretettől áthatott beasédet a közönséghez. Végül a leány-növendékekhez fordult s buzdította őket, hogy latén után első éa lagss ntebb legyen előttük a baaa. A lelkes éljanséaael logadott és jóleeő kereteI-Isnséggel elmondott batzéd után dr. Jfomáita Kálmán tanfelügyelő kall föl áa a következő magú ttárnyalátn bessádvt mondts al n^gy uóookl lendülettel: Méltóságos Főispán Urt Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Örömteljes szívvel v~szemki a magam részét Nagy Kanizsa város mai társs-dalmi ünnepének azon alkalmából, hogy ezen di-zes s az oktatáa minden igényének megfelelő pompás épület átadatik rendeltetésének. Mint e vármegye királyi tanfelügyelője, közel tizennégyév óta, napról-napra tanúja vagyok, Nagy-Kanizsa város ujabb és ujabb áldozatkészségének. — Ámde midőn sz oktatásügy oly sokfele ágazatának fejlesztése közben, szerető lelkének összes gondjaival, leányoktatásának szervezése s h benne rejlő eszmének külsőleg is méltó megjelenítése felé törekszik: —engedje—meg a mélyen tisztek ünneplő közönség, hogy nemcsak mint tanfelügyelő, da mint magyar ember is, forró hálámat fejezzem ki Nagy Kanizaa város hatóságának, iskolaszékének és társadalmának. Mert ha áldhatja végzetét, ki magyar hölgynek uületett : áldott legyen minden szív, mely a maga lelkesedésének hitével a munka és izzadás filléreivel idehozott egy-egy porszemet a honleányi erények templomához. Rousseau egy egéaz rendszert egy mondásba foglalva, arra biztat, hogy tegyQk erőssé a gyermeket a jó fog ai lenni Igenl De az O nemzete fölé nem nehezedett egéaz tömkelege a táji éa földrajzi veszélyeknek A mi leányainknak nem-caak erőseknek, jóknak, de első sorban magyaroknak kell lenniök. A mi leányainknak itt a határszéli is> kólában mindennap hallaniok éa érezniök kell, hogy e hazát nemcsak férü vitézség, de vitéz nemzedéket nevelő magyar aayák őrizték meg számunkra. A magyar történelem egéről a hős, szent, hü ét önfeláldozó honleányoknak azáz éa száz fényes csillaga ragyog le reánk. Az iskola hivatása: e ragyogó fényből egy mefog sugarat meg lennék en y i leni a fogékony, ártatlan gyennek szívben As iskola hivatása: Hkalteni Ükük- Nagy-K«nlM» csütörtök Zala 94. ssám (3. lap.) < 1897. november bó IMo ben az első sejtelmet arról, hogy eszmények nélkül nincs az életnek becse, nincs a szeretetnek áldása, nincs a nagy el határozásoknak ereje, a csalidnak boldogsága. Az iskola hivatása: letenni az első szegletkövet a nő egyéni és társadalmi rendeltetéséhez, bogy majd egykor erkölcsi világrendben neki szánt helyen ne ingadozzék gyámoltalanul, Hanem találja meg önmagában egy nemes életbölcseség támogatását. Szivem mélyéből meg vagyok én arról győződve, hogy Nagy-Kanizsa város hatóságának és iskolaszékének eddigi lelkes buzgalma a gyermekei sorsán odaadással csüggő szülők és a pályájukat szerető tantestület együttes munkája mindenkor oly szellemet fog ápolni ezen falak közt, hogy minden növendék, ki egykor elhagyja ezen i itézet küszöbét, szivébe vésve viszi vele az élet nagy iskolájába a költő megható intelmét >Magyar hölgyhöz*; Hogy egy gyűrűvé forrjon Árpidnak nemzete, 8 e szép arauy gyűrűben A gyémánt győugye — te! ..... S lesz a nagykanizsai polgári leányiskola egyik hatalmas végvára magyar kultúrának; élő jelképe a magyar állameszme diadalának s örök dicsősége Nagy-Kanizsa város hazafias erényeinek I A tanfelügyelő nagy hatást keltett ssőnoklala ulán Eperjutf Sándor iskolsssékl elnök állott főf és ss ö minden szertartásosságot kerülő modorával, egyszerű, de mélyen álgondolt szép beasédben fejeste ki, hogy a város polgármestere által neki, illetőleg az ískö laszéknek, mint 1. foka hatóságnak átadott iskola-épületei átvessi,.s igérí, hogy sst föladata ssinvolán (Igyekeznek tartani. Egyúttal kérte a felfőbb halőaágok faktorait is, hogy as iskola széket hivatásának betöltésében jóakarólag tá mogalni szíveskedjenek. As ulolsó ünnepi szónok dr. Borika Gyula, aa intézet Jpj^lóia volt, ki meghat\' ttan mondolt köszönetet a lanttólesídttt g» m Intézel uőien dékei nevében mindasoknsk, kik ss uj iskolaépület létesítését (hosszú vajúdás utáni a megvalósulás aladiumába juttatták. Kimagaaló pont volt beasédjének ss a réssé, melyben hsng súlyozta, hogy ennek as qj épületnek homlokzatán szellem-belükkel kell ragyogoia a vezér eszmének: „aa erénynek és tudománynak.* Beszédje ulán a növendékek elénekelték a Szózatot, mii a közönség állva hallgatott végig. Emel a felavatás bevégződött. Utána as ui épületet tekintették meg s örömmel konstatálták, hogy ss minden tekintetben megfelel s modern követelményeknek. Láasló főispánra űrité poharát, mint a megye öeszes lakosainak jóakarójára a védelmezőjére Gróf Jankovich LáSzli főispán meghalva sz elölte szóló azivből jött város polgárait s éltette. meleghangú felköszöntésé\'öl, különösen ifj. Hegedűs Lászlót Politikai szemle. Belföld November 24 Goluchowszkv gróf ezpoaéja nemes-\'k nálunk lel\' kitűnő haláét, kiérdemelvén a delegáció elismeréséi és köszönetét, hsnem a külföldi sajtó is nagy megelégedéssel fogadia és meleg elismeréssel nyilatkozik róla; francu orosz és német lgpo\'< egyaránt kiemelik ez exposénak ozon irányát, mely a külfölddel való kitűnő viszonyt tárgyalván, i béke kilátásait megszilárdítja. — A „Journal \' nzt írja, hogy a külügyminiszter nyí-la\'kozalai teljesen kielégítők. A Oauloú fontosaknak tartja az Oroszországgal való egyetértésre, a tengerentúli államok verséuyére a Franciaországgal való viszonyra vonatkozó részeket. A Figaro szkeptikusan fogadja ast a kijeentést, hogy Oltazország és Ausztria-Magyarország közölt nincs ssélváló törekvés. A bérlini MrttnttUung igy ir: ,Nagy fontosságot, tulajdonit egé<*helye-sen, Golucho szky gróf az Oroszországgal való megegyezésnek. Kétségtelen, hogy az Ausztria Magyarország és Oroszország közli viszony legújabb alakulása az állandó nyugtalanság egyik momentumát szüntette meg. A ,,fW\' kiemeli hogy a béke minden barátjánál, ép oly élénk megelégedést keltett az Oroszországgal való ba rátságos viszony hangaulyozása, mini az a ki-lelenlés, hogy Ausztris-Msgyarorsság politikája nsk alapkövét a hármas-szövetség alkotja. — A pétervári,, Novos i\'\'igy ir az ezposéról: Osztrák-magyar miniszter régóta beszélt oly őszintén éa oly meggyőződéssel, mint Goluchovszkv gróf Örömmel konstatáljuk, bogy e ritka tulajdonságok az osztrák-magyar külügyi miniszter beszé dobén egyenes következményei az Ausztria Magyarország éa Oroszország közölt létrejött szilárd és barátságos viszonynak. Ausztria-Magyarország egyréast a bármaa szövetségre, másrészt az Otoazországgal kötött megállapodásra támaszkodik, a mely a Balkán-lélszlget népeinek ügyeibe való beavatkozást teljesen kizárja éa ezért nyíltabban és nagyobb meggyöződésael, mint valaha bessélhet as európai béke szilárdságáról. Külföld. Girlgvroág heljrete. Athénből írják november 20-áról. Dl. A láiwwekél As ünnepélyt a Szarvaa szálloda nagytermében láraaaebéd követte, melyen körülbelül azázan vettek részt. Pohárköszöntőket mondottak : gróf Jankovich Láasló dr. löispán: a néra; Varga Lajos : Wlaaaics Gyula vallás- éa kösoktatáaügyi miniazterre, kit Vécaey Zsigmond polgármeeler indítványára táviratilag ia üdvözöltek Nagy-Kanizsa város közöneége nevében; Véctty Zsigmond: gróf Jankovics László főispánra; gróf Jankovick László: a város közönségére; itytrjay Sándor: a megye első tisztviselőjére: Caertán Károly alispánra} Bartka Gyula dr: dr. Ruasicaka Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelőre; dr. Rttiiicska Kálmán : a hölgyekre és Eperjeaay Sándor iak. aséki elnökre; Cnrtdn Károly aliapán : Tóth László tőrvényszéki elnökre; NIÚ Norbert prorinciálJas Véosey Zsigmond polgármesterre; Mikim Oésa táblabíró: Cserláo Károly alispánra; Ho/fmann Mór :a főgymn sium jelenlevő tagjaira t Kim Ernő dr. éa Kiesők Leóra; Simon Gábor: Deák Péter főkapitányra. Nagy hatáat kelleti: iQ. Hogoiüt Láasló lőldművelőnek, a VII. kar. képviselőjének falkőesönttye, ki gróf Jankovick Zaim s miniszierelnök a kamarában kifejezte ast a reményéi, hogy a végleges békeszerződésről szóié tőrvényjavaalalot nyolc napon- belül a ház elé terjesztheti; a pénzügyi ellenörzéarö\' > szóló törvényjavaslatot dec. hó eleö napján nyujija be. A miniszterelnök sst kivárja, hogy a munkálatokat a tárgyalások befejezéséig elhalaszszák. Elénk vita fajlödött ki ason índilvány feleli, hogy a hsdi események megvissgálására bizottságot küldjenek ki. Delyannis kijentette, hogy beleegyezik e bizo\'.taág kiküldésébe oly célból, hogy megtudjak, kl felelős a háborúért, mily intézkedéseket lellek és mily módon folyt le A kormány királ7és"kÍréÍy-|s«»leKe1\' magatartás! lanuail. Smolenski tábornok a vita folyamán kijelenti, bogy a háborút improvizálták és az előkészületek sajnálatos módon hiányosak voltak. Becsületszavára állítja, hogy elaö sorban György király kivanja a háború oko zóinak megbüntetését. Azok a képviselők, a kik az Indítványokat a bizottság elé leijeszteltek, beleegye/őleg nyilatkoztak, a nélkül azonban, hogy a jelenlegi minisztérium iránt roszszalásukát fejezték volna ki. A kamara elhatározta, hogy ez indítványok lelett való tanácskozásokat elhasztja. A bolgár fejedelem nyilatkozatai. A P. Ll. Írja, bogy a mikor a bolgár képviselők a (rónbeszédre velő válaazfeliralot a fejedelemnek átnyújtották, Ferdinánd lejedelem löbb oly nyilatkozatot leli, melyek Bulgária belső viszonyait élénken jei\'emzik. Egy eaoporlhan álló kcpviselrtt a I jedelem állítólag igy ssóilitott mag: >11 eogsm teljesen jogtalanul teaslek felelőeáé kormányom cselekedeteiért, mikor es a kormány még arra sem képes, hogy személyemet a legméltatlsosbb támadásoktól megóvja * Más képvíseJőkbös igy szólt a lejedelem: »Ugy hallom, hogy veaaai köztetek, a kft vádolnak, hogy meggaadgodée céljából jőtlem az orsságba Ha eal komolyan hiszitek, mondjátok meg nekem. Ez esetben késs vsgyokaz országot azonnal elhagyni .M Gyorgyevics és a radikálisok. A radikália párt Saerbiában tökélelssen legaa-dálkodott és midőn elvesztelle a király biaalaiél, egyuttsl elvesztelle a népnél is támaszt ékét. A nép adógaraiaivái ép oly kőnyelmüen és menthetetlenül báni, mint ifja királyának bizalmával, csakhogy mig az előbbit végleg megtarto\'ta magánok és a saját céljaira fordította, az utóbbi I nem tudta igazolni és állandóvá team. A kormányt ilyen körülmények közt vette ál Gyorgyevics, volt konstantinápolyi köret, áe a aserbiai radikálispárt tudja, mit foglal magában ennek as államlérOunai a programmja éa mit jelent ennek a miniszterelnöknek a vaa marka. A radikália mámorral nagy takaritáat kall végeaai a miniszterelnöknek és a népet fel kell világosi, tania, hogy már elég volt a csalás, melyet aaép legszentebb érzelmeivel űzlek; elég volt aa Ugatás, mely emberölésre, es gyilkolásra, erőszakra és kegyetlenkedésre vesetelt; elég volt a hivatalos hatalommal valA visszaélés éa a közpénzek lelkiismeretlen elidegenitéee éa elfecaárláee: roadas éa rendezett viszonyoknak kell helyet foglaiaiok, az élet- éa vagyonbiztosságot helyre kell állliaui, as állam pénzügyeit rendezni keli, aa alkotmáayt revideálni kell, a korona tekintélyéi éa beeaüléaH helyre kell állítani. Gyorgyevics miniszterelnök, aki a ieiadatokat maga ele tűzte, nem ismer kíméletet i a maga elé tűzött célt folyton szeme elölt tartja éa vaa kövelkeseteaeéggol követi, az akadályokat erős kézzel eltávolítja, ss ellensesöket kímélet nélkül eltapossa Est igen jó1 tudja a radikália párt, Tökéletesen lellogta a halyzeiel éa tudja, hogy most tudomására jut a népnek, mint aaipoiyoaaék ki az országot ezek az állítólagos népboldogitók és mint vitték a romlás szélére. As ellenük emelt vádakra a radikálisok aem találnak leleletet, de találnak rágalmaaó ée béaóa akciót, melynek célja a korona fényét elhomályo-silanl és a nép eiőti diszkreditálni. A leghihetetlenebb dolgozat beazélik el a népnek éa a kai lAUn.l, Han/lne király ás Milán magán éIsiéről orgiákról és összeeekövéeehról bossólnoh a ugy mutatják be a dinasztiát a népnek, mintka aa leane egyedüli és legnagyobb ellensége a szerb népnek, melyoek egyébb gondja sincs, mint a királyi kedvtelések ssámára a pénzt előteremtefti. A Sándor királyról és Milánról teHasztalt ki-resztélésekhez rosszhiszemű oldalról lagajabbaa egy rágslom lépett. Ast mondják, Mlláa másodszor Akar nősülni, e célból a belgrádi kooak mellett egy báaa! vett a aat Sehott nevű szolgájára iralla a a házban fogja elbeiyesni jövendőbelijét, aki egy konatantinépolyi elvált nő. Ebből as egéaa históriából egy asó aem IgBL mis, mint többi haaonlók, a (éktelen radikáiíeok vad laolasiájából ered. Sohotl 14 év óta oinoa Milán ezolgálataban, Milán nem lakik Belgrádban, hanem állandóan Niaben van; a szóban levő básal ép most alakítják át gyárrá. A józanok ismerik a radikálisok ez üzelmeit áa nem hisznek nekik többet, a köunyen hivökel pedig a miniszterelnök dolga lesz hiesekenységűk roaaaa kővetkeaaaányai-tői megóvni. Gyorgyevics miniszterelnökkel aj irány, jóaan és erélyee politika inauguráltam:!: kérlelhetetlen szigor a rendetlenséggel nemben aa oraaágbaa, és barálaágos visz nytartáa Európa minden államával. A radikalizmus mind a kát irányi gyl-löli. Milán lemondod ée szabod torst engedőit a radikálisoknak: mutassák mag, mit tudnak. Tönkre látták az orazágof, a viszonyt a aaomsaád államokkal megmérgezték. Sserbia viszonyát Ausztria- Magyarországhoz megzavarták, mart caak a zavarosban tudnak halászni áe ellopták logyantáai adókat, mert feielőeeé lehellék aa ailáll pénzügyekért as elöbbeni kormányokat éaa dinasztiát De sem a mostani, sem a volt király nem tudta nyugodtan néani, mint marcangolják lói, Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 94. szám lé. lap.) mint zsebelik és toulják ki a virágzó Szerbiát tulajdon fiai. Milán király kötelességét teljesitette, mint a király atyja és tanácsadói*, midőn fiának a radikálisok keséből a kormányi kiütni, s as or>4ágnak odakiáltani segített: .Látjátok, hova vésették benneteket a radikálisok, most megint én taglak benneteket vésetni!* \' - Györgyevies minisatereluök bírja Sserbia és as sgésx európai areopág rokonszenvet, melyet rögtön megnyert, midőn kijelentette, hogy rendet akar teremteni. Mindenki, aki szivén viseli Szerbia jólétét, őazinten és örömmel üdvözli a szerb miniszterelnököt és általános a kívánság, amely kormáeyrslépte óta kiaéri öt, bogy a lesújtó ököl ne legyen selyemkeztyübe bujtatva, hogy alaposan végezzen azzal s fsjzattal és — gyorsan. Tollf uttában. \' Tarosunk fiatal, fáradhatatlan polgármestere: Vkug Zsigmond, nemes ambícióval, rendkívüli nagy ée kitartó ügyszeretettel gondolkodik, tervez, verejtékezik vároeunk érdekében. Éppenséggel nem lesz csods, ha gondoktól izzó lején a fekete Ártók között idő-előtt megjelennek szok a szép, de mégis csak enyészetet jelző fehér izélek. As idén talán m iga is érezte, bogy egy kis pihenőre van szüksége. A szokásos nyaralás Inkssnsába azonban nem bocsátkozott, hanem október eiejés a polgármesteri őszülés elöl elment néhány hétre öetelni Nsgy Becskerekre, az ő szülővároeáha. Ott mégis csak több melegség van, különösen igy őszön, a költségvetési tárgyalás idajón. Ott azután, a levegő és az emberi szivek dél-saakibb vidékén valami édes nyugalom simult u 0 szivére is. Mintha csak sz srabusók menny-országának Tuba-Iája árnyékolta volna öt be édes álomba ringató dallamokat cúlingalö leveleivel,: mámoros álom borult (áradt szempilláin. Altsh nagy és belalmas ée Mohsmed az ő prófétája. AÜsh megnyitja a jövendöl azoknak szemei előtt, akik lezárt szempillákkel is hisznek őbenne éa látják sz ö fényességes arculatját. A ml polgármesterünk előtt.is megnyill a jövendő közelben, távolban. -Hsgy-Kantaaán IaII a vilii mn« sfllátiég tm városházi gyalogjárónak valami azílárdahb és tartósabb cementfajta köktcka-burkolatlal való bevonására vonatkozott Megtalálta, félretette rögtön, hogy majd szabadsága alatt tanulmányozni íoi\'ja, mert a közönséges aszfalt burkolatot nem t»rtotta msgs sem s legpraktikusabbnak. Hiába 1 A polgármesteri gondok Nagy-Becske-reken is csak megárnyékozlák agyát tervezgetésekkel. 1A97. november bő tS-óe — Am Irodaiam! Kir Mait*, náaa. A nagykanizsai irodalmi és Mivé-uetí Kör harmadik felolvasási délutánja november at-én volt, mely alkalommal a közönség majdnem zsúfolásig megtöltötte a városház nagytermét. Érdekességét és jelentőségét nagyban emelte az, hogy azon dr. Jankowuk László gróf, Cstrtém Károly alispán, dr. Rutsvsk* Kálmán tanfelügyelő is megjelentek és kitüntető tetszéssel hallgatták * , * I végig a műsort A műsor Darás Vilma Ez alatt Nagy Kanizsán Plotutr István városi & Dtrús Tinka kisasszonyok zongora- mérnök egyszer nagy titkosan súgott vslamit I játékával kezdődött. Négykezes magyar Lengyü Lajos hélyelim-pjlgáraraiernSt— darabokat játszottak hatásos változatokban, Lengyel az ő nyugalmas, szelíd szemeivel rá-[gyújtó tűzzel és bnllians dilettánst tehni-nézett Ptosszerra, egyet szippenlolt a virzsiniáján | káv«. A közönség zajosan tapsolta őket és mosolygó képpel ezt mondta : * a szQnm akan5 ujrázásra még egyszer - Jól van Pista bácsi, hát lepjük megl * W\'^ntők a H^hogy ritadá. Egyszer sztáu sötét, ködös alkonyaton rénge- ^™^" l^yör^«asék » tórtn- teg üst-óriásokst vonultak a vároeház elé. Azok ",LÍüS il .« . l. l . i ... ial . l., . ült a felolvasó asztalhoz és „A kustaáH a\'á tüzit raktak; teletömték szurokbei; lorralták, | . keverték a borzalmas olvaszltninyt, mintha i ****** ******* címmel nagy és mély csak Dante Poklának egy réssletével akartk tanulmányra valló, legnagyobb részben volna ijesztgetni szokat a hitetleneket, akik focial-filozófiai munkáját olvasta föl A tagadják Nagy-Kanizsa hatalma, tejlödésél. körfllbdül egy óráig tartó felo vaaást mind- . ,.... . .. .,„ . vécit? érdeklődő csendben hallgatta mer a A korsó. séUUók nagy exportokban álltak meg ^ ^ JjJ ^ * $ bámulni a pokoli munkál. végűi a jeles WoNaaót zajosan me^p- Mind az kérdezték : soha. - Járadékul az irodaim, kör daki - Hát csdtugyan lesz sima burkolal? L ^^ , ^ ^ városházi urak hamiskásan mosolyogtak, Jen(3 £„7 vezeték mellett. - Igen, igen. Meglepjük a polgármester • t • A felolvasási délutánok közőt eddig ennek - Igen a kőkocka-burkolat tségta cssk sokk.|!vo,t I^Eyobb közönség^ -,1 .; , " „ i — A daalna Hzcn-esióijr. A Casioo első praktikusabb és modernebb/ - mondta Nagy- „gyének, mo|y 820mbalon tartatott, igen tgy- Becskereken a mi polgármesterünk, smint izzó szerű, de annal kedveltebb műsora volt. A ven mindeneket átható fényben ragyogod I ölöt le a cssadssen ringó levegő oetlop. Meg ss emberi agyekat ée aeiveket is áthatolta a világosság. Mintha a városház előtti korzón a sétáló alakok v^lad merő katodsugarak reflex-fényében járlak-keltek volna. Nsgyon saép, nsgyon kedves látvány volt az a sok átsugárzott sgy és ariv! Hők ée férfiak keresetlen imbolygással lejtettek lova. Bogyen ? Hát szek ilyen kitűnően megtanultak járni a városházi téglákon ? Még csak meg sem botlanak! Hej mégis csak jó as a teljes világosság f lejét lölemelte s magával vitt irathalmazról. Ámde a negy kanizsai polgármesternek mindig készen kell lenni a meglepetésekre. Mii or őszeléséből bzzaérkezetl, már ott leküdt elő te ragyás képével a meglepetés: a járda-burkolat, hamisítatlan szurokból Es talán még ez volt a legkellemesebb meglepetés. Egyebekben a nagybecsksreki álom, esek álom maradt:---:- Tekerni csintalan nagybecskerekl légy odaröppent polgármesterünk homlokára, megcirókálta. Fülriadt. — Aa álomkép még ott rezgett egy ideig lelkében Egyszerre esek belső zsebébe nyúlt s sgy iratcsomót vett eiő gyorsan. A városház kiálló tégláiról — smik álmában slyan szelíden viselkedtek a korzói sétálók irányában — eszébe juttatták, hogy mislőtt őszeim ment, Bmritry Oszkár cement gyáros egy ajánlatot nyújtott be hozzá. Ez az ajánlat éppen s HÍREK. — Tanfelügyelői Iáiag;atáa. Az uj leányiskola felavatása alkalmából dr. Rutsieska Kálmán kir. tanácsos, megyénk kir. tanfelügyelője néhány napig városunkban időzvén, meglátogatta a polgári fiu- ée leányiskola minden osztályát, továbbá az izr. polg. és elemi iskolát. Al egyes osztályokban hosszabb időt töltött; at eddig végezett tananyag köréből a növendékekhez kérdéseket intézett s végűi a rövid időn át elért eredmény fölött megelégedését fa jezte ki, — Athelyeséeek. A tailss ée köiok\'stát ügyi miniszter Vrhtgyi Janói alsó leiidvxi á lami polgári iskolai rendes tanítót eddigi minőségében a nagybectkerski állami polgári éa fei«ö-zereekedelmi iekoláboz helyeste á<. — Aa igazságügy minisitsr Biró Lajos zalaegerszegi kir. tör v né ki aljegyzőt s veszprémi kir. járásbírósághoz helyezte át — Kinevezés A v»Hás- és közoktatásügyi miaisster Orozz Samu oki polgári iskolai tanítót az alsólendrsi állami polgári iskolához a XI. fizetési osztály S-ik tokosaiéba segédlanárra nevezte ki. dégek érkezése, szivélyei fogadtatása a rendezőség részéről, heveseiét s fényesen világított díszterembe, tánc teljes hévvel ssünóráig, stánórt alán a tánc folytatása még fokozottabb hétvei égést hajnalig. Ettél s táncolók teljesen beérhették, a nem táncosok pedig nyugodtan gyónyöködbetiek a ssép táncosnőkben, kiknek egyike másika most először tünl fel nálunk a sima perkeUen. At ettélyen megjelentek: BeHlhelm Retsóoé, Blumen achein Tilmosné, dr. Blau Simeoné, dr. fagsl Sándorné, Orflnhut Henrikná, Halpben Móráé, Ilalpüeu Taés, Helmlar Jóssaiaa, Kssslt Jskabné, Kohn Emiiné, Ledofsky Árminná, Ledoieky Mari, Milbofer Ödönné, Miíbofer Hedvig és Margit Neu Lgjoané, dr. Neumann Edéné, Oesterreicher Benőné, Oesterreicher Leonio, Roseoberg Richárd-né, Samuely Henrlkné, Samuely Olga, dr. Schwarz Adolfné, Seuer Edéné, Seuer Adél, 8oonenb«rg Flóra (Csáktornya) Stern Sándorné Ttdor Sámáné, Wsiser Józielné, Weiscr Cltra, Welss Tivadar né ós Weiss Mslanié. — Aa lar. aéeaylsl aerjáa vsszr sp délután ismét nsgystámu közönség vett ré«at; a többek kötött ott láttuk dr. gról Janktních László töisnáni, Cetrtén Károly a ispánt, dr. Ru—ir$ka Kálmán kir. tanácen*, lanlelögyelőt, Véettf Zsigmond polgármsslerl ée városunk több előkelőségét. At ozsoos Isattslen kedélyességének mélló befejezése volt a hirtelen öeesstoboraoit zene- és ének hangverseny. - Karaaaljáa4 Kfylaé. A negyksnisseí Korctolydti Egylet lolyó hó 30-án Gróaáal Henrik v ál sast mányi tag elnöklete alatt tartotta évi rendee közgyűlését A sárstámodások lado-másul vétele éa a jövő évi költségvetés elfogadása ulán megrjtetett ss uj választás a kővetkező sredménynyel : Bntk: Ungsr Olmann Elek, iármtntknd; Gutmsnn Vilmosáé, igazgató t Fraas Lajos, titkár: dr. Ollop Mór, füetánck: Rosen leld József. táUutmány.- Frans bejoené, (lyóffy Jánoenó, Grünhut Henrikná, Prager Öéláné, Hr«enberg Ricbardné, dr. Rothsehlld Bamuné, Wsiisr Józselné, Ungsr Ulmaan Eiaknó, dr. Engel Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb válaaztékban. — PaJ«»v, Ügyvédi határidőnapló; Úgy védi zsebnaptár, — Kadaiáayl *•»" Jniágl aaebaaptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak. Kaptát FISCHEL FÜLÖP l8l|TÍeresUde^ltCB Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 94. agám. <S lap.) 1897. november hó tft-éa Sáadoraé, Ráls Aranka, W«íh Tivadarné, dr. Neamaan Edéné, Belus Lajos, iij. Deulsch Lajos, Óment Lipót, Kriasán Miklós, Galmann Vilmos, Grünbat Henrik, Komlóssy Kálmán, dr. Huszár Sándor, dr. Darányi Árpád, dr. Stolcier Henrik, Zarkowila Lajos, Véesey Zsigmond, tadatiaifilik: Blatt Béla, Goldbammer Károly, Weissmayer Lipót. - A ráresl séláay. Lehulltak a iák levelei, eltQntek a virágok, a cserjék kopásion állanak. A szabad sétánál nagyobb élvezetet nyújt a fotött szoba ? Ki is gondolna ilyenkor a városi sétányra! Ez nyilvánul érdeklődés, ha vad bőség nagyon meglepte a vadásztársaságot s elisraerésöket fejezték ki Pdlffy Alajos, uradalmi erdőmesternek a vadállomány kitűnő kezeléseért. — Molnár hívé* uradalmi felQgyelő kiváló magyaros vendégszeretettel tüntette ki a vadászokat és kedves modorával mindenkit megnyert és lebilincselt. Megígérte, hogy a herceg őnagyméltósága óhaja szerint a vadászatok rendezését a nagykanizsai intelligencia szórakoztatására ismételni lógja. A derék jószágfelügyő nemes rendelkezésére a esett vadak nagy részét fordították, amennyiben a iránt csak akkor djő ismét a szép tavasz, mikor a misétá- zsákmányul nyunk is hirdeti, hogy uj .életre ébredt a jótékonycélra természet. De hogy ezt méltóan hirdet- közkórháznak és népkonyhának ajándékoz- hesse, ennek alapját meg is kell vetni, mert táít. Mindebből örömmel látjuk, hogy a csak Istennek volt akkora alkotó ereje, hogy hercegi .uradalom ismét az egykori szép semmiből megteremté az eget és földet A időkre emlékeztető kapcsolatba fog lépni SttyiV-EgyuiUbuk sem áll ugyan sokkal itteni társadalmunkkal, több anyag rendelkezésére és mégis mit - C\'eiillau eatéljr. A nagykanizsai szabó-látunk: Ülteti a szép hársfasorokat, gondo- munkások szakegyletének vigalomrendeső bízott- elszenvedett büntetés után itt súgd aem leee hasonló bántódása a hoasártegényekaek a kapitánytól. — Mépiakelal Igaagarté rAlaea-tás. A nagykanizsai köss. iskolaévét no*. 24-ikén tartott ülésében a közs népiskolához igazgatóvá nagy szótöbbeégfai megválasztotta Ricsty Györgyit. A kiekamzeai segéd tanítónői állásra Nyttíuu VihUriét hinták meg. Récaey György osztályába Poredaa Antalt helyezték át; az ő osztályához pedig Még*. Játsa eddigi helyetteaill Uaitónőt választották meg segéd tanítónőül. — Az iskolaszék ülésének lefolyásáról lapunk leg> közelebbi számában referálunk. — Ouieélkézái aj III pályáa. Vaaáraap délelőtt Zákány éa Gyékényes köz >tt a „JfA V nak két gépe a rövid pályán o\'y erővel ment egymásnál, bogy a sinek vagy huszonöt-harminc méter hoeazuaágban erősen megrongálódtak éa a gépek behorpadtak Ember-életben nem esett kár. — óegyllk*a kentos. Kaposvárról iiják, hogy Boriát Márton hentesmester ssombatoa san csoportosítja a díszcserjéket, hogy sé- **** «aí*l pénztára javár. december bó 5-dikén reggél főbe lőtte magit. Az iÍHv,ii,ir mMiU«ii.n -«- -«- u„ .. • „Polgári Egylet " dísztermében Zsolna Vilmoe ügyanta Horváth eleó lelesége Csorba Ede ügy- tányunk megfeleljen elneveznének. Ha ez z^kara kö.remaködóse mellolfzérlkörü Collillon- vétínél volt mint szobaleány alkalmazásban; as meg fog történni, főleg Hikél Ferencnek,.eslé|yt reodez. Belépti-díj személyenkinl 60 kr.:időben veaaett el Caorba pénzae iókjábdl 1700 az egyesület elnökének érdeme lesz, mert caaládjegy 8 személyre 1 Irt 20 kr. karzat 90 kr.! Irt készpénz. Ennek * — ő nemcsak az egyesületi ügyek gondos vezetője, hanem időről-időre díszcserjéket, bokrokat és egyéb ültetvényeket ajándékoz az egyesületnek, hogy szépíthesse, gazdagíthassa sétányunkat Tripammtr Gyula pedig gondosan őrködik, hogy a munkálatok rendesen és szakszerűén végeztesse nek és igazi örömét leli abban, ha minél többet ültethet, minél többet fisithat. A nagyközönség a közérdekeket szolgálja, ha PUkél Ferenc példáját követve, a sétány céljaira fákat, bokrokat, cserjéket stb. ajándékoz, melyeknek elültetésére itt az idő. Sétányunk jövőjét ajánljuk a közönség szíves felkarolásába. - Aa ipar*s Ifjak kéigylléss. A myy-keeúaai munkát!. épK tneMtt vaaáraap délután a tagok élénk érde-lődése melleit Isrtotta meg rendkívüli köagy Ülését. A térgysoroaal első pontja: a tisstvi<elök le köszönése éa ások halvábe ujak választása. — Stalaif Sándor, lapunk telelös sasrkesatőie. lemondott elnöki álláséról, átüt Felül fizetések köszönettel logadtatnak éa hirlapilag leány fölmondott nyugtázlalnak. Kazdele este 71/, órakor. Karzati hol, hogy rövid idő mulra Horváth fi jegyek a táncra aem érvényesek, jegyek előre gyei. Félévi együttlét után Horvátbné súlyos be- megtörténte uláa a a kilépett Caorbéék aaotgálatá ■muBb sajaákilal vett tudomásul a közgyüké, láiadka- *i—«f««»t —gy"" frtnlni alkalmat találok abban, tallan buzgalmáért, melyet az egyesület érdeké-ben kifejtett, jegyzőkönyvi köszönetet asavazlak. Helyébe egyhangúlag megválasztották elnöknek lapunk fiatal éa derék kiadöját: IfúcÁtl Lajos nyomdatulajdonos!. gyoBh részben qj bizottság elnökévé iámét Dobrotiet Milánt, a válthatók Kohn pénztárnál.) L. Lajos üzletében, (este a teg lett ée fölvette az utolsó kenetet ia De nem tudott meghalni; újból papot hivatott. llaiawerelet as Ukelában. Wlatuica | mint moodá t ,nea tud meghalni, még vataal lurdalja lelkiismeretét, ezt ia mag skarja gyónni" A káplán újra elment a beteghez, de ekkor mit két tanú előtt ia elmondta a tulyea Gyula vallás- és közoktatást miniszter a tanfelügyelőknek küldőit rendelete és aa egyházmegyei főbalóaágokhoz intézett átirattal magazabja rendjét és irányát *z iskola haaafias ünnepelnek. „Most, í asszony, hogy ő lopta el Caorbéék 1700 frtjál és a midőn az ezredéves forduld magasztos és ke- azt lérjének átadta. Horváth annak fchjMe lágyaiéi a ünnepaégei lezajlottak a beléptünk a 1 gadta, hogy a nejétől kapott volna 1700 htot. második évezredbe, kétazeresen meg kell fontol- Nov, 20-án azombalon lelt volna ebben as Igy- nunk az elaő évezred történe ének tanulaágait Szükséges, hogy a hazaszeretetnek, a nemzeti össeíorradáa tüzének 0 Iha\'atlan lángja az egéaz ben a véglárgyalás, melynek eredményétől tartott és azért követte el as öngyilkoaaágot. I - A Ksreakrdé IQak aatélys. Mag nemzetet körülfogja. Ennek a lángnak ápolása,! kell hngyni a nugykanizaai KereskedÖ-lfjak agy- folytonos élesztése, általánosítása caak ugy lehel aéges, ha már a zsenge gyermek ránerelletik a nemzeti ösbzeiartásra, ha valamennyinek luda-tába megy át hogy mindnyájan ugyanegy anyának, a szereted hazának gyermekei vagyunk — mert a későbbi korbau viassa-vieezacsendOIÖ Ifjúkori érzelem a leghatalmasabb éleealöjévé fog! már előre ia elinondhatnók válni a felnőttek hazafias érzelmeinek is. E láng leiének, hogy ért hozzá, mlképen lehet egy estélyi vonzóvá, érdekeaaé tenni. Megnyerte viraaank egyik szeretetreméltó alakját, Hofmmm Jdeaa kisasszonyt, ki a december bó II éa tartandó esté yen lelolvaaáaaal log kedveskedni. ML kik ismerjük a kisasszony kiváló azeilemi tulajdonéit, kritikánkat, de aaa akarunk a dolgoknak elébe vágni éa lideklli várjuk Holfmann Jóm kisasszony (elolváiását, ha as iakolák iljutága a szent korona, az ország mely tránt előrelftthatólag e nagy címere, azine és zászlója, mint a nemzrii eszme | nagy érdeklődéat log lanusilant és összetartás jelvényeinek bebalő ismeretére ugy oktattatik, hogy azokban ne caupáu a diast Iái kiilaiég ia - A lkak*Hala aaaaar. Drnbmi Katalin 84 évea zalalövói asszony Körmenden eaayi A többi tiazleégre is legna- de irántuk kegyeletes, hódoló tíaztelelel érezve,\' pálinkát ivott lagnapelóll, bogy a aádafeai híd maiin K ok kerüllek. A vigalmi- bennük magát a nemzetet megszeresse. Ez okból lett lehetetlenül összerogyott és egéaa erővel i«r-szükségesn-k lalállam a királyi tanfelügyelőség lek ki rajta a delírium Iremena tünetei. As alko- kertleii betegaegélysö pénz ár igazgatóját válaaz- J figyelmét lölhivni arra, hogy a lankerülete lerü- hólizmus aaerenceéilen aldosstái ettaállIKMtak lőtték mag egyhangúlag. — lagylelkl séaksaáá, Kégl György aaba-pusilal földbirtokoa a atékeafebérvár-asgysi kórbas javára 1110,000 Irtot adományostul. — A ■ Szék etfe bérvár és Vidéke\' vttérottk-bea smlékeaik aeg a aagylelküaég ezen teaköll cselekedetéről, a lóbbek kösfltt eaeket írja : „Kégl György cselekedeteinek rugóia egyedül nemes jelleme, rtly bölcsesége, igss emberszeretet é< végtelein jó tsivt. Nem vágyódott aoha a dio»é-ratn, mely korunkban aokaaor oleaóa kijut asokaak Is, akik aieg aea érdemlik. — Nea ragyánk aébók arra, bojy ásóval dioaériük aat, a Itt aaelekedefti dioéraek, De éressük, bogy ha Kégl György aames alakja aserényan surran kertestül váraeuakoa, nea leas egy eaber, aki haaaá föltekintve, tmleletielje»en ae autiogja : .Imeety igazi ember I Le a kalappal I" — BlioR/ada. Zalateri Samu Sormásról, el-jegraate Bmtek Gizella kiaaaasooyl, Rauch Jakab kÍMaaistsi kereskedő, kedvet leányát — Ysááasat Nagy vadászatokat tartottak a Batthyány herceg nagykanizsai uradalmához tartozó erdőségekben. E vadászatokat a herceg óhajára Mol*ér Istvi*, az uradalmak felügyelője rendezte a meghívta a nagykanizsai Nimródok előkdőeégét A pompásan sikerüli vadászatok két haj-tással 181 vadat eredményeztek. Ez a államilag segített köeaégi. zalaegeraasgi kórházba. ÉM | - Báliéira* gyllkeeaéc Zák Start-Llat\'ón Wtiu Márton wiálojábaa a aiaaa mag -gyilkoltak egy Hmei Jóostf ntvl aapaaáamal 1 hogy kl vo\'t a tetten, hogy miért kárttlék ti a gyilkosaágot, aat aaa tudják. — MUéfft tarjak a nalliüksl f Vasárnap délután, mikor a Klrály-utoa MM megindult ösr. Biehkr Jakabaé gváasmeaete, agy suhanó Inas-gyerek vígan ugrándoara, ooaaáay, tárló aaavakal kiabált végig a Kö-téran. A vámház elült álló rendőrt figyelmeztették, hogy ieéte rendre a fial, de ő erre nem mntelott tanári hajlandótágot, azzal érveli, bogy ó asm haltat aemmit. Kíváncsiak vagyunk reá, aaekagyaa nagyot hall-e a rendnek es Igea tkatalt őre F — Alig egy félórával később pedig a .Koma azálló" előtt kél tzolgáló ketdte tgynáal aa 9 tpecialk konyhai nyelvükön gyaMaal, mig régre jól kifejlet körmeikkel egymás araára váref hieroglilákat karcollak. Ea a Jafoem egy negyedóráig tartott, a nélkül, bogy eal egy rendőr éasrrrette volna. A Korona oáab tNg hasal van a rendőrséghez... Téa agy aaegéaj héskaa, Va délután bárom érakor a lanpi é*i Mtat belülről kigyultdi, nagy «ő a taegény nyomorékok kóeütt A lokalizáltál a tüzet. A szegényház labM nélkül mind megmenekültek. létén levő állami, elemi nép*, polgári, alaóloku kereakedelmi és iparoslanonc iskolákban évenklnt tarunii szokott iakolai ünnepeknek a jelzett hazaflaa irány ban való rendezéae iránt intézkedjék." Hozaále<zi aztán, hogy legcélsaertbbnek látná, ha azokban az iakolákban, a ho tia hónapig lanllanak, 1 koronázás évfordulóján, juoíue 8-án tartanák a ünnepet; a hol liz hónapnál rövld hb ideig tanítanak, olt oktöber 4-ét, ö felaége nereoapjál, vagy május 8-át jelöli meg a miniszter. — Bölcs éa azlkaéges a rendelet. Caak egy hibája van: meg leledkezeli a miniszter kél napról, n me yet pedig a magyar ifjúságnak nem szabid eltetejleni aoha. Márclua 16 ike aa egyik, máaik pedig oki. 6-lka. — Klllélt ha««*rkapllAmy A fővárosi lapok nagyban fogklkoztak vele annak idején, mikor a budapesti bonvádkerflleii hadblréeég vliagáktol indítóit Pérchy Zolién boovédhuazár-százados, az I. számú huszárezred jászberényi századinak parancsnoka ellen aaért, mert a legénységet folytonosan bán\'almasts. Ekkor IM AÜatdri találtai, 0 kiknél Min az eraaa vingá-Uu tdyot térilhéc nyomait kontialálta. Aa tarád parancsnokság a kapíttnyt a psrancsnokaág alól lölmenietle a boaasabb időre aiabadaágo la, most pedig — mint értesülünk — a katonai törvényszék két bari logaáir* és aaolgálali helyéről való áthelyezésre ilétte. A honvédelmi miniszteriom aa ilékt kiegészilésül Pérchyl Zala-Egerazegre a 7. h. ezredhez helyezte át. Ketaégteles. bogy as Nagy-Kanisaa caü\'Wrtk Zsla 94. siám. (0. lap.) 6ARANTI^R0£0TT HÍREK. t|-MpahaHválaaatáaok. Zkkf Aladár pát, kerületünk, és Ltpéngi Miklós, a latenyei kerület képviselője, sí sutonom-kongreanns (Hónén liberális elteikkel homlokegyenest ssembe kertltek • néppárti ársml-ltal A konfliktns maga a tán vonla a saakadást úgyannyira, bogy mindketten kilépnek a pártból, kir sserinl lemondanak kép viaalöi annéátomukróL In nekünk ia, ,a*eg a lete-nyeieknek ia édn kilálásunk lehet agy legközelebbi rálantásrs. — A rsndflrság fogása. Ajttuá Juon. hírhedt betóró, kire aagy bajszát ittdesstl néhány hó atya a lárárosi államrendőrség, szombaton éjjel városunkba érkezett. Pajónek ur egy igazi fővárosi gavallér benyomásai kelti bárkiben Elegáns megjelenése, blazírt, sápadt arccal, homlokán <egy behegedi boauu vágás nyoma még érdekesebbé leszi őt. Pajónek ur egy első osztályú gyonvo-nalu kocsiban érkezeti hozzánk. Kilenc óra után bevetődött s Central kávébásbs, n tolt a veeste. Pengőt éa cigányt parancsolt éa miután mindkettői jónak lalálta, a kis Gyula pikkolovsl elkezdeti mulatni, de nagy köllekeséaével hamarosan magára vonta a rendőrség figyelmét, ée a rendnek darák őrei a törvény nevében nyakon caip lék Pajónek urat, a ki nem birta igasolni magát. Gsvslláros hidegvére azoobsn nem hagyta cserben. Kifizette a számláját, aöt a rendőröket ia megkínálta agy pohár pezsgővel, de esek szigora kivataloe képpel viaanutaai\'otlák nt. Nyugodtan » indult meg a rendőrökkel, sőt konflis után kiállolt, mert szt hitte, bogy meaaae van a vároa-bán. A cigányprímás szörnyen haragudott és ekkép adott ennek kilejezést: — A gsvsNér gazemberekéi, s kitől aekünk ia lehetne hassnunk, hamar rlcaipik, hanem szokat a rongyosokat, kiknek niaca semmijök, (ülni hagyják... — Várnai színházat kspank. Hir mariat a v. képviselők kösfll legközelebb többn iaditváayt taaaaek, bogy a vároa véne építsen már stiaháiai, Az aj muaaabailékot nemben a JSaervaenl" u aiodalmi telekre épitoaék a „Népaainház" mintájára. — A kofák megrendazabályozáea Klubbok és kávébánk aaalalai körül, de kivált a konyhákban vasaik őrömmel tőlünk a hirt, hoc ment ni a kofáknak caak 9 órán lul assbsd bevásárlásaikat eszközölni, mert felsőbb helyen ia belátták, bogy s kólák 1 siketlensége már tarthalaUaa áa hogy piacunkoa ma már több a kofa, mint a vevő. Végre mégis tsszoek valamit s közönség érdekében is. A közönség köréböL A taaiti - sMlfft! Senki sem mondhatja a magyarországi tanítók helyaalát valami brflliánsol ényesnek: legyenek aaok akár falusi, akár városi la ni lók. De mis emsaaknak, legalább réaainl müveit, a tanító magasztos hivatását lallogni kápn kösönaéggel van dolga s addig a falusi taamt a durva gfa-aak, a nysn erőszaknak, a tekintélyük alááaieáa törekvő bruláhiáanak vannak kitáve, mint aat aa alábbi aaM » lógja PMüakaM köaság .érdemes* bírája, návtaarint Téth Ferenc (hadd tündököljön neve a ayüvénoa ság aMtt isi) agy látásik, mát magválsaattn alkalmával eéW Iflate ki a községnek sqját km aaarinti relormálánt. Elveit a tarveit rá akarta oetretylai boldog boldogtalanra Ki elfogadta aao kai, ki nem. Aa ssoksl el nem fogadók kőat volt aa addig igea aagy népszerűségnek örvendő a hivatásának magasiatáa álló lanitó, ki azokat amaerüea nem vette ladcanéanl a velük nem törődött Da nam aaért falusi bíró valaki, bogy iHr cee-kélység sMgakaaaaa nagy lörek véeábea. riiaaen heaas őasspontosul sz egén világi hatalom 1 Ura < hlsiigikin életnek éa baiáiaak 1S ka aanyi haialan nincs ia, mint talán a mindenható eáraak, de annyi minden esetre, mint a sy török asalláaaak. Abszolút kormányul pedig felülmúlja mindkettőt. Igy goadaka est á nagy „relormalor* ia. 8 a geaMatlól ellelve, azt ia hitla, hogy le fognak aiSMa borjai községe öassn halandó smhsril. A tanitó aaooban aam borult la; amiért a minden alkalmi kiaknázott arra, hogy neki kéi-lemetleaségst oko zon. Innen-onnan agy éve, hogy a larthstatlaa állapot folyik; tart a folytonos ue aiura éa efö-ssakoakodáa. Ezen nem lehet segíteni, mert nincs Hí f, mely a tamtó megsértett tekintélyét helyre álilaaá a neki elégtételt adaa. Es eléggé sajnos f A bíró csupa b «zuból az 1895-tk évi XXVI. ürcikk határosod reodelkaaéaainak sem lett eleget a a tanitó panaaaára kijelentette a járási lőesolgabirő elöli ia. Acyjr (iwnt mit bérmit, 4$ t as iM> untk mm imái bt • Uniti járandóságát, utdj* bt a taniié maga, áa sadA-lép mm rá; áa uedkelle eddig, utdh/ti ttnttán ia/\' S nem ia nedte. Pe-aze a tanítónak nem kell szőrszált hasogatni ! Mert hál a tanitó jogos panaua mindig aaörazálhaaogatás I Moal aaooban nov. hó 19 én betetézte infamis bruláülását, midőn a tanítónak ■ szigorúan meghagyta\', jelentse be nála a gyermekeknek aa ia-tskolából való hsnbocsájtánt, mait ő (bíró) ellenőrizni akarja a gyermekek állal hordott a a (ütésből megmaradt Iái. Miután aaooban a .saigoni meghagyásra* a lanitó rá sem hsderiteit a rend s időben, mini máskor, bqjeleutés nélkül, hasabocsájtotta gyermekeit: boazut l\'hegve jelent meg másnap éppen tsni\'ás alstt ss iskolában, még a kalapgál sem véve le, legdurvább snvakkal támadta meg as agán gyermekaereg előtt az éppen taniláanl lo.lalkosó tanítói. Midőn a helyleien eljáráaát a lanitó aaemére vetette, nlnéböl kikelve, rá kiáltott: .Mit. arnya ad mkm rámi-fiad, anya mktm uolgdm, in fiuttm magái I* Ke következett néhány reprodukál hatatlan caó, a milyeneket caak műveletlen száj kápn klbocsáj* tani. A tényállásról a körjegyző másnap jegyzőkönyvet vall-lel. As iskolás gysrmekek mini s biré ellen vallotlsk, de ö maga ia asinte büsskélkedőleg bevallotta minden tettét. Kiváncsian várjuk \' a tanítónak adandó elégtételt a bizton reméljük, hogy aa Hleiö hatóság nigoruan meg fogja torolni a vakmerő sértést, nehogy ilyen s hasonló eset a tanítói tekintély éa a tanügy rovására ismétlődhessék. Hugin// Sdt alatt Léránl Alajos és a végrehajtást sseavadatt tulajdonául fölveti 906 flrtra becsült egésgjagai-laook aa 1881. évi LI. t. 0. 188. |a érteimébn 18*7. évi isaasmbsr hé li. saajáa 4. a 18 érakar Szent-Usdó községházánál Simon Gábor Mpa-■ ügyvéd vagy helyeltaae közbejöttével s»eg tartandó ayilváaaa srvarésaa áladalni fognak Kikiáltási ár s fentebb kitelt becsár. Árverezni kiváaók tartósuk a becsár 10* ,-at késspéozben vagy óvadékkápn papírban a kW küldöli keséhez leteaai. Kell N.-Kanizsán, a kir. tvaaék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi aaapL hé 14, napján GÓZONY sfc, kir. tsaéki sljbtró Hsrrkrislll Izrael, katykaa á aatik\'Xt aaarkOaMI a klásriatták ártilalkn a at aaJMklkákkaa alasá aaséÜak, kagg káaytalsaik vazraak aatisallilat. üi m; Mtaáipiaiáa i h|m i4*a, kagy taa.l te aár ts l|M*aaagéééal nsakaa alj kiaáMlw aaéert laaadtett taartsaMM jagjaBi la abéaa, aaM IsviHksa Illan Ia, téajakaak —gálái i MaQaaak Wt Makett |aaiiaiaal aa igartaatSW vátsaslaáayákaa. iaaak klaaayiaaa laaa kpmk is aaak ka *M aaa tatáakaéaáaak (aaM ia akaraak ktaat) akkor toéaljeaak ajkát haaaáak; aT aaatkaa Bár r«IUU*aal kaljrá aéaak a Msaálaiáaaak r i Lapulaiéaan n kiadót NOM8CE. I t L é r. Hirdetések. 8699 tk.-1897. 1 888-1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai Ur. Iörvényszék ikvi osstálya részéről kőahírré tétetik, hogy Léránl Pál Uspéi, Uránt Klára lérj. Cslgáay l\'étarné és Doaaotoe látván, mint kiskorú Domonkos Boai. Méri és Tarts tsr. ás törv. gyámja aaeotiiadéi lakos végrehajtatoknak, Horváth Rozi férj. Rákoa Fe-reacné szent lizzlói lakos végrehajtást saeavedeit elleni 20 frt perbeli, 7 irt 70 kr. végrehajtás káralmi, 8 Irt 70 kr. aiósó árvarés kérelmi, 8 Irt 85 kr. jelenlegi, lovábbá dr. Tuboly Gyula ügyvéd akaaiaaai lakós oaatlakozott vhajtatóaak a. azon v haj utat asenvedett elleni 8 frt per, á bt éO kr. végrehajtás kérelmi 8 frt tt kr. árvaráakérakni mégis Siaaon Gábor ügyvéd nagykaniaaai lakos eaatiakoaott végrehajtatónak ugyanazon végrehajtást asenvedett elleni 8 Irt 80 kr. per, á IH 10 kr. végrehajtás kénimi éa még felmerülendő költségek iránti végrehajtás ügyében a fentaeve-aett kir. lörvéoyasék területéhez tzrtozó, a szent-liazló 108. n tikkönyvben A -j- 887. hm. alaU kiló 1174 írtra As ugyanazon tjköayvben -f 9é hras. Felhívás I A JM\'áttÉírinqtínrfg által mefhoooaitott batöréi elleni biztosítás a beálló téli idők alatt kettős fontossággal bír, miért ia a biztosi tó kOsOnaég szivet figyelmébe ajánljuk ilynemű biztosításoknak ft lnfjotAayoanbb Aljtátalak 4a M-télaUk mellett való tiKgkOtését. Balesotbistositás sorsolással! Biztositások felvétetnek: a „Hűl" Mm feteitó rémíijüm^ Nagy-kanizsai rSQgynOkságéaAi. M > < )» Nyomatott Flsohel Külöp laptuiajdonoanál Nafy-Kaniaaán 1897. 95. ttic&m. Nagy-Kanizsa, 1897. november bó 28-An. XXIV. óvíolram Vártsbáa-tfllsl, FImM fl»r UtfitinMMkN. i —tm""1 ártakanl Mmí n*p*a-Uitll. M *r» UiL lé* IMtasaáá » h.II»i rtsaért * ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. niMMwmi ikrnktu >HM : ftMkW Ihrika imiksté aiaáai Milwitoy. MatfAUtik -Kanizsán hetenklnt Hétszer: vasárnap és wtttörtőMn. tLóraama iaac: Ma ém II hatat (I fn - kr réiém I kataa (I M — l» I«crSMm l kn> (l H W kr Slriilliik |iléaf«u aMI ttnl IImMm ImM Ki Itaai km* Mi fofftd lak *L SMntot >n télik vIm* arám Ara: lO icradczAr. Felelöt ttérkestlő: •ZALAY IÍ9DOB, ■yilttér yetltaara ia a*. Ztst»ii**k, nüwUt i tolillnhi imkisik n*«M n% UajiksnaksáMéN imímiM. Az Ünnepség után. , Lapunk legutóbbi számának vezércikk-jében jelentőségének megfelelő módon ügye-keztünk méltatni azt a szép és lélekemelő ünnepséget, melylyel Nagy-Kanizsa város polgári és elemi leányiskolájának uj épületét felavatták. Az ünnepség méltatásába akkor nem akartunk legkisebbke disszonánsz hangot sem vegyíteni. Csupán a közvetetle-nül elénk tárult, az érező lelket igazán megragadó mozzanatok hatása alatt voltunk s annak adtuk át teljesen minden gondolatunkat, minden érzelmünket; mint ahogy a szivet, lelket lebilincselő fenséges drámái jelenetek kibontakozása közben sem gondolunk soha arra, hogy mi történik a winfalak mögött. Ámde most — mikor már az iskola-felavatási ünnepség lélekemelő mozzanata-inak, egyet megkapó jeleneteinek közvetetten hatása után vagyunk ; mikor már hidegebb kritikai szemmel vizsgáljuk, boncolgatjuk a függöny legördülte előtt látottakat, tapasztaltakat: a közérdek parancsolja, hogy a higgadtságnak, a jóakaratnak, a soha aen-kit térfcní nem akaró igazságérzetnek békés szellemében betekintsünk a kulisszák mögé is. Hogy ne-cs|k arról beszéljünk, ami történt, hanem arMI it, ami nem történt meg. Hogy a képnek necsak lényes oldalát mutassuk be nsnem azt is, amit kissé elszomoritóan árnyékolnak be az el-tagádhatatlan tapasztalati tények. Az iskola felavatásáaak elénk tárult képéből fényes, ragyogó vonásokkal domborodott ki Nagy-Kanizsa városának a nemzeti kultura oltáránál megnyilatkozott nemes áldozatkészsége; hatalmas erővel nyomult előtérbe a város képviselőtestületének lelkesedése, melylyel a tanügyért buzogó szivek rég táplált reményét a millenniumi diát-közgyűlés alkalmából valóra váltotta; és fölemelő, fenséges hatással volt minden szemlélőre az, hogy Nagy-Kanizsa városának áldozatkészségét, s a képviselőtestület lelkes elhatározásának megvalósulását a nemes érdeklődés őszinte érzetével bearanyozni megj-lentrk közöttünk Zalavármegye vezér-egyéniségei is Ezek voltak a fényesen, lélekemelő erővel kidomborodó vonások. De nézzük meg most kissé a kép másik oldalát, a sötétebb részt, ahol már elmosódtak a fényes vonások. —Ai iskolsfelavatáa képét erőn vonásokkal. árnyalta be az a tapasztalat, hogy Nsgy-Kanizsa város képviselőtestülete, az a képviselőtestület, mely lelkesedésévei, egyhangúlag hosott határozataival a millenniumi díszközgyűlést e város életében igazán fenséges történeti mozzanattá emelte; az a képviselőtestület, mely az uj iskolaépületre, mint a millenniumi alkotások egyik leg-hatalmasabbikára, a hazafias öröm és büszkeség fölemelő érzetével tekinthet: igazáa elszomoritóan (többet mondunk) megdöbbentően elenyésző számban volt képviselve az uj iakola-épfllet felavatásának minden mozzanatánál. Haj pedig milyen kedvező éa igazáa fényes alkalom lett volna ez: vármegyéak vezér-tényezői előtt bemutatni Nagy Kanisaa város képviselőtestületének, a város polgárai elitjének együttérzését, a közügyek iránti p41dás lelkesedéséti Milyen szép alkalom lett volna ez arra, hogy városunk közéletéhoz a nagyobb arányú közös lelkesedés pillanatainak hatása alatt szorosabb kapcsolattal füzzflk azoknak azivét,, kiknek igy fölkeltett érdeklődése, elismerése, velünk érasése mindenkor csak tám» sza, nagy-erejű ellmozditója lehet a mi haladási törekvéseinknek. A „ZAJ-A" tárcája. A labda. A kiesi bársonyos ujbábsn voltsk mindaketten. Odakint as árnyss kart felett ragyogóan dele t a nap, odabent az illatot uobábsn derengő félhomály borította el őket Carmen harminc évea volt ét nagyon aierette a titoktartó éjasakát. Pál alig lissonyoÜc ét nagyon aseretle még a napot. Szép volt mind a kettő Aa agyik már régen ludla, a máaik még nem tudta. Carmen mesét Ígért Pálnak: megveregette rózaáa arcát éa becsalta a kicsi bársonyos szobába, melyet félje a rövidlátó tábornok ur •bolond lyuknak" nevezett el a meggyszínű, alacaoay pelucbe-tron fautauile miatt, a japáni selyem függönyök miatt, melyeken tarka isinekben szerelmes madarak, nsptroyős, le<yetős chinai figurák pompáztak. Az ajtókat nehéz meggyszínű bársony függönyök helyettsaitették. Az alkoven-nerü tülkében állott ágy t>rka persiai szőnyeggel leteriteU alacsony ottomán. A lalakon különbösö bisarr keleti fegyverek, sisakok et vtlenosi mellvértek között mgyogó kis miniatűré képek nevettek. Egén kii büb^jóa inénál, snélkül, hogy ss ember a fegyverek borsalmára gondolhatott volna. A tarkokban nárss indisl nád tárgalt, hosszúkás, bojt-virágaival, a francia vitákból pedig tslnei páva- to\'lsk ragyogtak. A bronz fedelű aazlalkán, éppen nemben az édea álomra bivó ottomannal, egy ember sárgát koponyája meredt mogorván tötét szemgödreivel. Es a »bolonl lyuk* volt Carmen meghittje. Ide menekült az unalom elől, itt égett, itt hűlt a vére. A peluche trón lauleulen szokott ülni a kii Carmen, mint valami tündérkírályné át onnan izokta hallgatni a róxstttinü káplán tóhajláiait, akit ritka kegyitleniéggel mindig a pici zaámolyra ültet, hogy parányi tábeotkáival megzavarja a fiatal pap azentéletü nyugodalmát. A katonák éa a kipróbált ursetok udvarlása már untatja. Mind egyik agyformán sóhajt, agyformán nyög, egyforma fogásokkal akar bódilaai. Előre tudja, hogy a harmadik kézasoritái után mi kővetkesik. As egész udvsrlás agy stáatani problémának a meg-fejtétéhei hasonlít, amelynek minden fejlödtei iokozaiát már jól iimirjük, da átéri végig kell elinalni, hogy as eredményt megkapjuk. Nagyon unalmai I A rózsaszinti tápián érdekei ugyan, de még nagyon ostobi. Mindig olyan tsemekel vág, mini ha imádkoznék. Már megunta a klniást, mert a ptpoctka ugylátaiik mirtir akar lenni. Nem tud ránézni neveiét nélkül. Mennyire mái Páll Pál nigyon izén, ártatlan, fehér képű flu volt. Itmoi karját, combjait, mikoi a kertben tornázott, öröm volt nézni. Kipirult orcája majd hogy fel nem cialtant a dastadó vérvöröt tgétttég miatt, — éi megzsvarls Carman álmait. Mikor Pál a szomszédok nyelvet lrenkéjévtl a kertben fut- károsott ét izmot ktriávtl elkapta a leánykát, Carmen ugy érette, hogy a vér lejének lódat Majd hogy élnéd Olt. Nem volt nyugta sem éjjel, t-m nappal, É^jat mikor dusssdó, selymes párnái köaé feküdt, aam szállta meg aa álom, és liistán hsllotla, megot-vaita a fekete márványba logtalt etüst nava éra minden kaityenáaét, minden flléaét Larsgta magáról a könn\\ü nyári ptplaal, a órákig forgole-dolt széles ágyában. Caak reggel leié, mikor a nyitott ablakon hűt hajnali levagö áradt be, ds kőrflllehelte apró kia lábait, forró melléi, nyakéi hajlót gömbölyű karjait, jStt rá aa álom éa lecsukta fekete égö nemeit fit annak ailad PW volt at oki I Nappal elbqjt a bársonyot .bolond lyukba* és igéső pongyolában meybusls magái a nálnatte-mánon. De itt sem volt maradása. Nyugtalan kis fejecskéjét hiába fonbtolta a komor koponyám, még abban ii a piroe képű Palit latta. FeibaaU lábait u ottománra és olt guggoll egéndélutáa. Elaludt egy keveaet, da áimá nyugtalan vett> nyögésekkel, nyqjtózáaaal, kipirult oraákkai ébredt föl álmából — éa haragudott, bogy fölébredi. Ei ennek miud Pál volt aa okai Mit kai tennie? Egy álmatlan éj, egy átnenvedelt délután végre megadta neki a tanácsot Stpgény flu remegett, mikor Carman ■tgfugn ruganyos karját ét gyöngéd huaa-vooával bevezette a bársonyos .bolond lyukba.* Elpirult mikor Carman leült U alacsony saéies pamlagra és Beraderfl cbtaal-ezOstárnk, evöeszközök és dísztárgyak nagy raktára: Alt és* Böhzn N.-Eanizsa. 0 Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Nagy-Kanlaaa vasárnap Miért foglaltak el hát mégis éppen ai erre legelső sorban hivatottak, a vároa kép-vlaclOMUQletének tagjai közöl oly sokan, éa ssinte tüntető módon rezervált illés-pontot ? Erre a kérdésre nagyon ueretnők megadni -mindjárt a feleletet is; de megint csak közügyeink énldff* parancsolja, hogy annak kutatásába ex úttal még mélyebben ne bocsátkozzunk. Hátha éppen ott talál-nók meg a>t, ahol a személyi vonatkozásoknak a közéletre szomorúan bomlasztó hatású élessége kezdődik?! Hátha egyezerre szemben állanánk a szereplési féltékenységgel, mely — amint a tapasztalat minden téren igazolja szívesen — részt Iro-vetelne mindenütt a verejtéket Qtő munka eredményének dicsőségéből; de annak terheiből nem igen kér?! Hátha a szereplési féltékenység leleplezésével oly egyén nemes ambícióját, munkaszeretetét és köte-lecségtudását kellene érintenünk, aki mindenütt ott van, mert a közügyek iránti szigorú kötelességérzet elvei szerint mindenütt kiveszi a maga munka-részét ? I Nem bocsátkozunk tehát a képviselőtestület tagjai nagy részének már egyébkor is, de ez úttal különösen tapasztalt tartózkodó álláspontja kutatásába, nehogy bárkit is kellemetlenül érintsünk; hanem inkább városi közéletünk jól felfogott érdeke szempontjából arra kérjük városunk képviselőit, hogy ennek a magyarázatnélküli, szinte talányszerü magatartásnak vessenek véget Ha esetleg csakugyan az szült soraikban némi visszatetszést, hogy mindenütt ugyanazt az egyént látják szerepelni a közügyek terén: ezen nagyon könnyen segíthetnek; csak lépjenek ki mindnyájan Zala 9ft. naám («. lap) _ lani a munka féltékenysége. Ha pedig \'tartózkodásuknak nem személyi vonatkozása, hanem Nfélyebben fekvő oka ven, mondják meg mii nyíltan ott, ahol az fainte, nyílt siónak mindenkor helye és tiaztclot- van: a képviselő-testület tanácskozási termében. Bizonyosak lehetnek arra nézve, hogy onnan messze elhangzik az őszinte, nyílt, becsületes szándékú szó; de azt ne várják, hogy a klubbok és kávéházak asztalainál jfolyó társalgás rosszaló szavai följussanak a városházi tanácsterembe és onnan orvosolhassák az esetleges kifogásokat, * A közélet, a közügyek magasabb, tiszta érdeke nyílt szót, egyenes, jóakaratú, békés szókimondást követel minden téren; de mindenkor csak ott, ahol a kimondott szó foganatja is biztosítva van. Hogy mindezt elmondjuk, egyenesen a közérdek, kiválóan pedig a mi városunk érdeke kívánta. Elmondtuk őszintén, nyíltan, a legtisztább jóakarattal azoknak a tapasztalatoknak alapján, miket az uj iskola felavatási ünnepsége alkalmával szereztünk. Hisszük, hogy képviselőtestületünk tagjai be fogják látni, hogy e város iránti szeretetünk, ragaszkodásunk önzetlensége vezette tollúnkat. Aggódó szeretettel csüngünk e küzdelmesen törekvő város sorsán, jövőjén és éppen ez az aggódó szeretet szólaltatott meg bennünket; mert a mult tapasztalataiból tudjuk, hogy e várost küzdelmes haladásában a jó Istenen kívül senki sem segítette, s most is az a meggyőződésünk, hogy igazán , nagygyá csak nainak [polgárainak) széni akaratja Uhtti" 1897. november hó 28 in teljes kötelességtudással, odaadó munka szeretettel a működés ,terére. Azt az egy szereplőt semmi^setre sem fogja megszál- Iskolaszéki illés —Nagy Kanizsa—községi vember 24-ikén délután 4 órakor ülést tartott Eptrjtsy Sándor iskolaszéki elnök vezetése mellett. Az ülés elején részt vett dr. Runtitiks Kálmán, megyénk kirj tanfelügyelője is, Legfontosabb tárgyát képezte e megüresedett népiskolai igazgatói állásnak választás utján való betöltése Mindenki kíváncsian várta az eredményt, mivel azt a hírt terjesztették, hogy az állást nem a nagyítani-zsat tanítótestület kebeléből pályázók egyj. kével, hanem idegennel fogják betölteni. Az iskolaszék tagjainak hangulatából azon batl már az ülést megelőzőleg meg lehetett állapítani, hogy túlnyomó többséggel RUtty György mellett tömörülnek, aki már 3 hónapon át mint helyettes igazgató működik. Meg lehetett állapítani határozottan, hogy az iskolaszék tagjainak nagy többsége hallani sem akar arról, hogy az itteni tanítótestület arravaló tagjainak mellőzésével idegen egyén jusson az igazgatói pozícióra. A leghatározottabb elismeréssel kell lennünk ezért az iskolaszék érdemes többsége iránt; de ki kell emelnünk az iskolaszék elnökén :k pártatlan, igazán korrekt magatartását is, melyet ezzel a kérdéssel szemben tanúsított, amennyiben teljesen semleges álláspontot foglalt el. Jgy azután Récsty György, eddigi h. igazgatót 26 szavazattal 3 szavazat ellenében népiskolai igazgatóvá választották meg. Az iskolaszék tagjainak többsége, midőn e választás-al a tanítás-ügy egy derék, becsületes veterán munkását kitüntette, egyúttal a nagykanizsai községi elemi-iskolai tanítótestület reputációját is bölcsen és nemesen megóvta. Hisszük, hogy az iskolaszéknek ez a szép magatartása buzdító, lelkesítő, fölemelő hatással lesz az érdekelt tanítótestület minden tagjára s annak áldásos hatása a tanitásügy föllendülésében fog visszasugár-zani. Hisszük, hogy tanítótestületünk minden egyes tagja átérzi és felfogja az iskolaszék eljárásának nemességét s a kötelességteljesítés kettőzött buzgalmával, tanítói ambiciójok teljes erejével fogják azt viszonozni mindnyájan, no=j—Ebben a—reményben—üdvOsöljük mi is Récsty György uj igazgatót és a tanítótestület erkölcsi diadalát. görösóeen megszorítva kezét, leültette lábaihoz az alecsonf zsámolyra. Alig mert lülpillantani, mert Carmen égő szemeiből valami csodás, eddig aoha sem érzett áramlat sugárzott feléje, amely arcába kergette a várt. Carmen hozzáhajolt és * Pál érezte bársonyos arcán lorró leheletét Nagy kék szemeit zavarral ée kéröleg emelte Carmenra, aki ugy nézett ki, mint a kék Iria lepe, mikor égető napsugár özönben kiterjesztett azarnyakkal várja szerelmes párját. — A meséli — libegte Pál és lesütötte nagy kék asemeit. Bársonyos orcája nagyon égett, le-hellete nagynn forró volt. Carmen, a mint u fiu leliellele gömbölyű karját érinté, öeszeborzadt az üde varázs hatalma alltt Gyöngéden arcához nyomta kapjál, és Pál kigyúlt arcával érezte a sima lorró hunt. Carmen gyönyörködöd néhány percig a rózaás arcú Ou szépségében ezután remegő ajakkal, autiogó édea bangón beszélni kezdett: — Nézzen reám Pali I Pál nem mert lölnézni. Carmen vékony ujjaival elkezdte Pál szőke göadőr haját bodroztii, homlokát, arcát cirógatni. Sejyem köntöse érinté arcát éa a szegény fiu érésié azt az édes Ismeretlen bódító illatot, a mely s ruhából áramlóit Zavartan, léiig réeze- Í;eo eOtötte le fejét, éa látta aankat aa aprő kis ábakat, melyek kivágott.csokroe cipőkbe zzo-ritva, egymáara rakva, az alacaony zsámoly isélén pihentek. — Adja ide a lejét Pali! — A mesét, a mesét I lihegte Pali éa izmos keze leazketelt, a mint Crrmen gyöngéden meg-ssoritotta. — A mesét? — súgta Carmen, közelebb hu-zódvu PálhozrJó, elmondom! Carmen mind a két kezét rátette Pál vállsira és merően a fiu szeme közé nézve, elkezdte : — Volt egyszer egy piroe virág ée volt egyezer evy sz\'p pillangó. A virág édea azerelemre vágyott és mikor meglátta a azinea pillangót, elvesztette az es«ei, nem volt nyugta sem éjjel, aem nappal. A pilllangó nem azerelett még aoba i-gy virágot aem, ée nem ia aejté, hogy a piros virág milyen édea. Ellib^eul mellaue, pedig a sóvár vágy majd megölte a szegény piros virág szerelmes lelkét. IgeiTrall! , — Labdázni Pali! Hol vngy ? Pali I — csengett löl iiz árnyas kertből egy gyermekleány üde hangja. Pál fölugrott a zsámolyról és azinte botor-kázva rohant a báraony-függönyös ajtó felé. — Hová Pali,? - Maradjon Pali! No Pali! — Irénkét caak nem bagvhatom I Hallja labdázni kell I Irénke hiv. Labdázni kell I Irénke akarja I — Hol vagy Pali! Elbújtál ? Ejnye Pali I -hangzott löl Iámét a kertből Irénke türelmetlen, kedvee banda. Pál odarohant u ablakhoa, kitárta a zöld redőnyöket ée örömtől ragyogó arccal aaóott: — Megyek I Válj megyek I A „bobod lyukba* beragyogod a lényea vilá-goeeág, egy nyaláb nopeugár odavágott az alko- ven-aaerü tülkébe, a hol Carmen liptrull arccal, reezketö íjakkal mondla: — Pali az istenért! Pali! Maradjon,! Pál, raezketve minden tagjában, halványan roham le a kertbe, a hol a kis Irén egy nagy labdával kezében elébe állott és kiöltve veres begyes kia nyelvecskéjét, durcásan mondta: — Még keraeleti magát a drága ur! — Haragúik ? — dadogta Pál zavartan. — Hiszen azonnal jöttem I Ugy e nem haragezik ? — Ha még egyszer elbuvik, nem játuom magával löbbé soha! Erii, soha! — szólt élénken Irén, ée h negy labdával megdobta Pnllt Később elnevelte nugát és mondla : — No! Hut kesdjök! Itt a labda! Carmen a „bo\'ond lyukban\' maradt. Caüg-gedten leborult a bársony pamlagra re ajkát harapva euttogta : — Már ktaő! A labda, a labda! Remegő kezével megeimilotta égő arcát. Körülnézett éa — elkacagta magái. Felugróit a pamlagról éa kitekintett u ablakon, bogy miként labdázik Pál a kia leányoyal? Pál éppen akkor ügyetlenkedett. Elejtette a labdát, a miért Irénke meguidta. Csengő hangja lölhallatssott Carmen ablakáig. Carmen újra kacagott ée fehér keaecskéjéve! Pálra mutatva odakiáltott Írónkénak : — Ugy-e milyen ügyetlen? Gottdu Bd. Nagy-Kanizsa, vasárnap Ai aló* lefolyásáról • következőkben számolunk bel Eptrjtsy Sándor elnök, az ülést meg,-nyitván, melegen Udvösölte dr. Rtusieska Kálmán tanfelügyelőt, ki személyesen jelent meg az ülésen, hogy a nagykanizsai állá-milag segélyezett községi polgári fiu- és leányiskola államosítását illetőleg nyilatkozzék. Az éljenzéuel fogadott üdvözlés -után elnök fbikérte a tantelügyelőt, hogy szíveskedjék e tárgyban nyilatkozni. Dr. Rutsitska Kálmán előteijesztette, hogy az államositási kételemre legutóbb beérkezett tagadó válasz \'óta a polgári leányiskola tanítótestületének 3 tagja kérvényt nyújtott be a közoktatásügyi minisztériumhoz fizetésöknek állami kezelésbe vétele vagy esetleg oly mértékű államsegély kiutalása tárgyában, hogy mindegyiknek fizetése a velük egyenlő szolgálati időtartamú tanítókéval azonosittassék. Miután a kérvényezők erre nézve — tudomása szerint — kedvező ígéretet kaptak, a hozzá véleményezés, végett leérkezett kér vények fölteijesztésével kapcsolatosan ő ismételten ajánlani fogja a magas minisztériumnak az államosítást s tanácsolja egyúttal, hogy ez érdemben az iskolaszék is lépjen újra akcióba. Az elnök a tanfelügyelő nyilatkozatát melegen megköszönte s egyúttal inditvá nyozta, hogy az iskolaszék keresse meg átiratban Nagy-Kanizsa város tanácsát, az államosítás kérdésének újból leendő fölvétele tárgyában. Indítványát egyhangúlag, nagy lelkese-déseel elfogadták. E mozzanat után a kir. tanfelügyelő az ülésből távozott; az iskolaszék elnöke pedig mint a megyei közigazgatási bizottság kiküldöttje foglalta el az elnöki széket, hogy az igazgató-tanítói választást vezesse. Jelentette, hogy a kiirt állásra a pályá- --Hfiridó leteltéig (nov. 10-ig) összesen 17* pályázati kérvény érkezett berKettö Znla 95. ssám 1$. lap.V 1997. november hó tl-én visszavonta kérvényét Döntés elé kerül megüresedett tanítói állásr* a tanítótestület 15 kérvény. Felolvasta a pályázók nevét!tagjai közöl ajánljon valakit. Az iakolaaaék Vidéki pályázók: Kultojr Nándor,\'egyhangúlag Watils Józaeftanítót ajánlotta. Sznopek János, Gáspár István, Krener Ez után az iskolaszék még néhány bei-István, Blazsek István, Árpád Gyula, Triszka ügyet tárgyal! meg s több folyó ügyet ia-Győző, Tóth István, Imm Samu, Bontilovics tézett el. Gusztáv, Merényi György, Czompó Andor,! Az ülés 7 órakor az elnök éltetésével Grémen Béla. zárult be Helybeli pályázók; Erdösst Bálint, Récsey | Politikai szőnie. Bukarestből Külföld. tat irják nov. 94-éről: As György. Az elnök elrendelte a titkos szavazást; szavazatszedökül fölkérte Mikoss Géza és dr. Packinger Alajos iskolaszéki tagokat.! A titkos szavazás megtörténvén, a sza-! _ vazatszedők jelentették, hogy beadtak Össze-, \'A^e Romanioe. í^ijj** !*• jl . . t-li 1 , , , n, vában Sturdza mimazterelnők áa a többi miaias- sen 30S zjivazatot. EbbC\\ huizon/iaíoi Récsey ^^ liateletére 190 terítékű politikai bankét György, hármat pedig Grémen Béla ka- volt 8turdsa miniaaterelnőkön kivül Cantacuasna, pott. Egy szavazat érvénytelen, mert oly Stoljao, Haret, Bratianu áa Djaevara miniszterek, névre szólt, mely nem volt a pályázók .L1."1"* névsorában. E szerint Récsey Györgyöt 23 szótöbbséggel választották meg igazga tónak a nagykanizsai közs. elemi-iskolához. Folytatólag jelentette az elnök, hogy a segéd Un itónfli állásra Grémenné, Géber Júlia, Huntevei Mária, Fűzik Anna és Nyakas Viktória pályáztak. A titkos szavazat elrendeltetvén, az iskolaszék 30 szavazattal Nyakas Viktóriát .választotta meg. Récsey György igazgatónak eddigi osz-jtálya (miután az igazgató osztályt nem vezet) megüresedvén, helyére ar iskolaszék I Poredus Antalt, a Hunyady-utcai párh. 4. leányosztály tanítóját disponálta; az Ő osz tályának vezetésére pedig egyhangúlag Mdgot Józsát, eddigi helyettesítő tanítónőt hivta be. Az öt 1. leányosztályt összevonták négy osztályba és az igy fennmaradt üres osztályba az eddigi két IL lányosztály mellé egy uj párhuzamos II. leányosztályt helyeztek el. A kézimunka-tanítást az I. leányosztályokban beszüntették. A nagykanizsai kir. ügyész megkereste az iskolaszéket, hogy az állami fogháznál képvieelöí és ssenátorsi réast vettek. Niootai alelnök a királyra mondott lelköesöo\'öt, azután Sturdsa miniszterelnökre és a liberális pártra. Sturdza válaasában rámutatott arra, kotr a asa-badelvfi párt kát év éta fooloa relormőkat vitt keresztül és megvalósította, as 1819-iki jsesil programm nagy részét. Pártja teljessn meg lógja még ut valósítani éa még igen eokat log létrehozni Aa öeesea siab.delvüeket egyetértáare szólítja fal, bogy Romániát erőssé, hatalmamé ée taktntélyeaaé (egyék. A miniazterelnök bseaádát lelkes éljenepésael fogadtak. A bankett általában igen asivélyes jellegű volt ás lésyesen folyt le Béoaböl sűrgőnysik a P.N.-nak a bó 86 érői: A gyákovári, ippeki és psichioi ke. öleiben aa ai> bánok fellásadlak a török kormány ailea. As albánok közt már hosszab idő éta nagyon gyansa mozgalom mutatkozik. A azultán megbízottat küldött az albán liszlekhez, hogy magnyngtaaaa őket. Aa agitáció azonban már nagyoo előrehaladt és minden túr arról tanúskodik, hogy a helyzet nagyon komoly. — A Belgrádba érkező birok hi arra vallanak, hogy as albásisi sas-menyek lásadás karakterével bírnak éa komolyabbak, mint Konalalinápolyban állítják. Töiőkoraaágoagyobb cmpatokai mozgósított Saaio-nikibao, Uaakűbben éa Monasstírben. As alháa ea a törők eaapalok kőat már több össsaeűtkösés történt, amelynek sok áldoaata volt A törők kormány még qjabb caapatokat fog mosgóaitani, hogy n lőlkelést lokalizálja. A nagy hidegség msg- Morgó férj - A „ZALA" srsésU Uroájs, - >« "Ha megboessnt, legyen az akárki, megtanítom kestyüben dudálni, — saól a kedvetlen térj lölkelve,... miután a kől\'ő órát elhallgat-tatta... — Már hat óra, a nem kaphat az ember egy hia reggelit, máahol ilyenkor rég fooloa dologba alltak, a itt még a kenyér aem aűlt ki. Eközben a tözfogóvai igazit a kand ilón. — Mindent magamnak kell lenni... Mily bol-dogtalanaág I Hej! ha még egyeaer legény lóhátáét, én aem házasodnám ám mag... As aaaaooyka siet rendbe szedni az ebédlőt, a torit, nehogy azt mondja a (érje, hogy ö semmit aem teás... Sietve kalácsot pirit s a reggelit betálalja.. — Megmondtam, hogy kávét nem iaaom, s doktor som tanácsolta... — .De hisz ilt van a thea... tojás is mellé kelve"... — Hol marad ismét a sonka ? Mindig kel valaminek hiányzanf... —- .Itt a aooka ia, letakarva.\' — Citrom megint ninca a tbeában... — .Most éppen tettem bele ast is.* — A cukortartó mindig üres. Ilyen rendet-lenség I — „De blsa még löl aem nyitottad." " -v»J A eukortartó valóban tele volt- Reggeli után összejárja ungot, berket, gyáJli a tanakodásokat, aa udvart rendetlennek találja, a majorban máz hiba van, pazarolják a ML — No, ezentúl magam leesem zaebre a faház kulcsot. A cselédek miodannyian aa urak tllen-aégei, a napot lopják, a takarmányt bontják, a dolgot kerülik, — es tűrhetetlen, a nagy adó megvan, jövedelem nincs; s jég elverte a eső-löt, gabonái, a sok nyári esőzés ttnkr* telle, mit a jég meghagyott; ázott, mig aratták, mig bordiák s kazlakba rakták, mindvégig, mig ki nem zöldült a leteje... Mily ázsiai állapot I — Mibe jön a sok gazdaaághoz tartozó személyzet, a a földnek munkáját — napszámost nem kapni drága pénzért sem, sst a szegény szőlőt, mig hordóba önteltem, annyiba jött, hogy azon kélazer megvehetném, — s lölfll rá, a miért keeerves fáradozásom eredményét fogyass-tottam, iámét adósnom kell busássá. — Mily issooyu vi\'ágot ériünk I — — Régen egy nőcseléd kspott egy évre 12 forintot, s még pár ruhadarabot — moet egy hdra el mar Itteni még a tudatlanja ia 4 forintot; ily állapotok mel* lett a gazdának tönkre kell julni... Nem volna csuda, ha az aaasonyok atrájkolnának, s nsm tartanának cselédet... Kesébe támasstjs fejét, a egéez bánatoean hajtogatja ezt... De mivel izellenaégét éreztetni okvetlen kell asegény asszonyka, vagyis a leleaég, arra mindig alkalmas éa késnél van... az úgynevezett speis-kulcsot, mivel a lérj helyén nem találta, kimegy asép csendben, meggyösődik, vájjon ismét rajt van-e y. 8 csakugyan. í Erre leemeli as ajtót, s kiviszi az udvar köaepére,... bemegy viasza — alkosd saörtölödni, hogy adja be az aaaaoay gyoraan a villáaragellt, mert vadáasai akar menni... Keresi aa aeaaonyká a kulcsol, nem találja, 1 végre sietve megy, tan véletlenül mégie rajt (eladta,... s bámulva látja, bogy bia annak ninosj ajuja... Mije Más most hogy meiysn 0 be elé.. ? Végre egéas etezántaággal beviszi nagy lartóe-kodva. A férj egész higgadtan szól: — Kedves feleségem, minek teosksd a epe) sodra kulcs éa ajtó t... Ha a kulcaot rajt tartod, neked mindenedet elbontják, nem fogok árts többet mérgelődni, ha mégegysser rajt találom, átválunk... Valóban ssánandó ia a szegény gasda aorsa, mert ast még az ág ia búzza. — A legbékésebb családban ia taayát Ot az elégsdstlonaég, mart a gasda sorsán könnyíteni nem törsassik senki, a jólét megasűnik a eok teher miatt, — nem gyóa eleget haroolni, — békát nem bír biaiom-tani... Kedélyét megöli a gond, aa aggodalom, a igy kedvet, ba lát is, roesul esik neki, mart a eors szeszélye könnyű életet eltolódéit a gazdiknak nyújtani, caak ss örökös harc a létért. — A péna-azerzéa minden iga korliloavs, bevétel kevés, szerencse még kevesebb, da nincs ia. A Maiiáa, — „a kor kívánalmainak," ka megleld — ma vagy holnap koldeabo ra juttatja. Nem kall csodálni, ha szegény férjek kikainsk, a miniagy kivannak caeréive., A sarkalatos gond as övék t i... a kiadások zöme... Azért al kall hiritaai a bont, a laliegei homlokukról, mert gonddal tarhea aa a szegény ráncos homlok... De túlságosan azért „ne zúgolódjál sorsod ellen ; akár milyen nehéz utad, aa iatan megsegít ha küadeaa, a ha doigoeol, jutalmai ad.* Maj falvirrad aaég valahai IWtsoM Utéri*. Nagy-Kanizsa vaeárnap nehezíti • török oaapatok működéséi Belgrádban éa Ssóflályn nagy ai izgatottéig, A Üaadáat Montenegró befolyására vesstik visazs. A bolgár kormány a makedónjai határon nagy óvinléska-déseket akar Unni. Saarbiának ia Ú-Saarbia MAII határát aa arnauta támodáaokkal uamban meg kall rédelnmsnls, Saarbla éa Törökőraság rlaionya moaianábao nagyon jó, ugy hogy mindskét állam agyetártöeb log Intéakednl. Külföldi lapok aa exposáről. Grál Goluchovszky külügyininissternek a dele aációban adott ezposéját a külföldön még mindig kommentálják. Igy irják Londonböl, hogy Itteni politikai körök ax exposét nagy megnyugváiuial fogadták i különösen a beszéd őszinteségét dicsérik. A küllöldi lapok kösöl as orosz „Novoje Vremja\'- arról a kommentárról e\'nlékéslk meg, melyet (ioluchovssky gróf az osztrák delegáció költségvetési bizottságában minapi kQlOgyi ezpo-séjáboz adott, As orosz sp lontosságot tulajdonit annak, hogy gróf üolucbovszky. most még meg-erósitette minapi külpolitikai program,njál.. A mooarkia és Orossország között azért történt meg a közeledés, mert mindkét hatalom lelts-inerte, hogy nincs köztük o y differencia, a mit nem lehetne kiegyenlíteni. — A Novoje Vremja csak ast óhajtja, hogy s jövő tényei tsnuskodja-nak a bécsi külügyi kormány jó szándékairól. Ha ez megtörténik, akkor a keleti kérdés nem fogja többé fenyegetni sz európai béke szilárdságát. \'Béoal dolgok. A bécsi reixralh szerencsésen eljutott srra a pontra, a melypt már a mult évben előreláttunk, mikor arról a \\quslikálhsllsn. tónusról, melyet Lueger a bécsi biiodalmi tanácsban meghonosítóit, véleményünket elmondottuk. A mii a bécsi képviselőház most mutat, egyenes kifolyása annak páratlan elvadulásuak, melynek gyökere a legféktelenebb leiekeseti gyűlölség. fSokan ezt alíban a csapszékbe vsló vere-kedésbenjia őklözésben nem látják most, pedig olt kell a gyökerét keresni. Tulán sohasem la-jultak volna ézek n nemzetiségi viszálykodások annyim, hogyha gyökerében fojtották volna el a felekezeli gyűlölködést ^ gyógyuliis be fog következni, s szók a kétes erkölcsű és ezíslencláju emberek, a kikben egyetlen jó tulajdonság nincs, mely őket az uralkodásra minösiteué nemsokára ott lesznek, a hová valók. Lueger szerencsecsillaga hanyatlik: a lépre vilt nép butasága sem iarihat örökké s a kijózanodásnak be kell következni. Ha e bajt gyökeresen nkarjAk gyógyi tani, akkor a baj lorrását kell bedugni, s ha mér előbb törekedtek volna erre s nsm követik el azt a hibát, hogy Lueger uramat nagyra nö vesztik, most nem kellene a provozórium, s a megegyezés Ausztriával is rég meg rolni már. ^taeger mérges, a magyarokat gyalázó szónoklatai mérgesítették el snnyira as ügyet, mert ö még azokat is terrorizálta, s kik jobb belátással beláthatták az osztrákok jogtalan követeléseit a kvótában. Kíváncsink vagyunk, lesz e még az utolsó botrányoknál még nagyobbsk is Nincs kizárva. oél eléréséhes különféle utak és módok klnálkos lak, melyek kMU Darányi főldmivelásügyi mí-niaaler a Isgrokoaaaaovaaebbre és emberssere lőbbre határost* el magái, amidőn leljeaitette a munkáaok minden hallhatóvá lelt követelését. Amit a nyáron aa agrárcocaiallaták p>nsazké-pen előadtak, aat ez a tőrvényjavaalal mind meg ssántell- A munkáaok minden irányban blz\'o-silva vannak, hogy a ssját kívánságuk szerint megkspják munkájuk egéss diját. A munkások a (örvény szavai szerint ason a napon, amelyen azersődéssserüleg msgkesdik a munkál, eldönthetik, váljon természetben, vagy pénzben akarják a bérlikéi, mert minden aratási szerződésben a bér magassávál, mind a két értékben ki kell fojtani, fis ha az aralók részre szerződtak, a termés asonban rossz, akkor kijelenthetik, hogy kialkudott bérüket nem termé esetben, hanem pénzben kívánják. Úgynevezett Janeel-bankókat, lán\'uszoksl, utalványokat és egyéhb fizetési segédeszközöket használni nen ssabad. A munkáso.nak azQgségleleik fedezésére készpénzt kell adni éa nem szabad őket kéuy-azeriteni, hogy egy meghatárosotl kereskedőnél vagy korcsmárosnét szabad csak vásárolniok. Ha lerméssetbeliekel kőinek ki, szok mennyiségét és minőségét pontossn körül kell Írni és ha élelmezés jár nekik, szerződésileg megállapítandó, miből kell állni ennek az-élelmezésnek. Ellenben minden mezei munkásnak, a ki nem napszámban dolgozik, hanem egész aratásra szerződik, az illetékes községi elő járóság által kiállítóit igasolványnyal kell birnia és cssk iga-solványa alapján kaphat munkát a munkaadótól. Az igazolvány semmibe sem kerül, de okvetlen szükséges, mert egy birtokosnak sem szabad aratót szerződtetni igazolvány nélkül. As aratási szerződést a jegysö és elöljáró lársa elölt kell kötni, akik .hitelesítik asl. A hitelesített szerződési a munkásigszolványba bejegyzik és egy munkaadónak sem szabad valame y munkással szerződésre lépni, míg az igazo\'vánrban előjegyzett szerződés teljesítve nincs. A büntető hslározatok mind a két félre nézve szí-gorusk, de mind a két felet bislositják előre nem látott visszásságok ellen és presszió ellen, melynek különben nem lennének képesek ellenállni. Est a nagy, szocii^lpolítiksi és közgszdssági szempontból tekintve, lenomenálís munkát végezte dr. Darányi Ignác ebben a korszakos törvényjavaslatban, régeste alaposan, mind a két érdekeli fél megelégedésére és méltó alakban megtelelt arra a kérdésre, hogy mint lehet ki-egyenlíteni a munkások és a munkaadók közt fennforgó ellenléteket, mint lehet rendez* i a differenciákat ? Est a törvényt azért alkotják, hogy mindenki, akit illel, szigorú ponloesággal betartsa asl, és ha igy lesz, akkor > z a lörvény tnessze-hsló, áldásos hatását nem fogja elteveazteni és megelégedést log vinni a munkások soraiba. A becsülete\', jó munkásra nézve áldás és hathatós védelem ez a lörvény; n rossz, Izgága és lelkiismeretlen munkásra nézvé pedig örök fenyegetés. As egyiknek biztosítja léteiét, a másiknak lehelellenné teszi n sztrájkot. Dr. Darányi Ignác olyan törvényjavaslatot szerkesztett, mely ss uralkodó sstigségleleknek tökéletesen megfelel s amelyet a világ minden állama mintasserünek fog tarlani.\' A magyar munkás és a magyar gasda érdekében kívánjuk. hogy minél előbb törvénynvé váljék a js-vawlal, mely hivatva lesz a betolakodó küllöldi népára lók állal szenségtelen kézzel Ideiglenesen megssvart békés munkásviszonyokat ismét helyreállítani. Lex Darányiana. A msgyar képviselőház november huszonnegyedik! ülése emlékezetes marad még akkor is, mikor már as utolsó nyoma is el ünl uz sl-fóldi agrárszocializmusnak, mert e napon terjesztette a kormány a képviselőhás elé u munkaadók és s mezőgazdasági munkások közőlli jog viszonyok szabályozásáról szóló lörvényjavsala-tot. Ez a törvényjavaslat biztosítja a munkások bistos éa határozóit díjazását, óvja és megvédi a munkásokat sz ujabban felmerüli agrárssocisliz-nustól és ss ennek nyomáben fellépő isgstáaok- I irt a gabonauisors, s hogy\' es allén m\'inö orvos lói és erőszakoskodásoktól. Törvény, mely a mun- lattsl élnek. Erre nézve most mihossánk érkezeti Statárium az uzsora ellen. (it. É.) A Budspesli Hírlap sgyik köselebbi száma cikket irt arról, hogy iieregmegyében mint kának nyujt.itt határozott védelem melleit védi S birtokol is, smennyihen majdnem egéssen ki-aárja az aratási sztrájkok lehetőségét és binlo-sitja a elvállalt kötelezettségek teljesítését. A kormánynak és kOlőnÖs»o dr. Dsrányi Ignác főldmivelásügyi mlnisslernek első sorb*n aa képesle gondolkodása tárgyát, bogy as ara-táa lényéi, a gabona levágását és betsksritását biatositsa az agrárszocializmus cselvetést. lámádéul és komplotijai ellen megvédelme/se. E egy felettébb érdekee közlemény, mely nemcsak Beregmegyére nésre, hanem minden olyan vidékre, a hol szegény löldmives lako«alg van as ussora karmainak áldosatul odavetve, általános érdekkel bir. A cikkely a következő: „Ast hissem, ha magirom sst, amit a szegény földmlvea néppel Osölt uzsoráról éealellem, ssol-gálalol laaaek a mi végtelen szerencsétlen sorsú ralhéneinkoek, levén ssó a saolyvai járás mintegy 80,000 rathén lakoaaágáról. Emlilati cikk larménynaaorárél eaál, mely járásunkban nem iordal elő, legalább ludtoma^ai pam ée pedig aaon agyasért oknál loevs, mart irinrrssn terményünk, legalább eladni ram nince, oáJunk tehát a modern kor e kinövése nem verhetett gyökeret a helyt adott a marhával váló uzsorás-kodásnak; a mi tulajdonképpen a rendes ssokáaoa teltélelek mellell, nézetem saerint, nem ia navaa-heiö uzaorának. Ez üzérkedés a következőleg történik. Vidékünkön ilyenkor ée lélkőzepe tálán méginkább potom 80—40 írtért meg lehet venni egy pár év körüli őkörtinót, kiéhezett éa megfagyott állapotban szegény rutbénéktől. Az ily megssorult rulhéneket az idevaló üzérek éles megfigyelés alá veszik és a legkedvezőbb alkalmat felhasználják s megveszik tölok az állatot. Ha ez megtörténi, odaadjak a tinókat egy másik ruthénnek, kinek ez idén löbb szénája termett, feleslartásrs. Es kötelezettségei vállal, hogy a marhál jól tartja pl. egy és félévi időtartamra, mely idő alatt betanítja járomban járni a dolgoztai velők lusssn, megkeresve naponta 40 - 60 krajcárt. Ma as idő lejár, eladják ns ökröket pl. 80 frtért. Ekkor oestoznak, még pedig ugy, hogy a tulajdonos kiveszi a befektetett 40 forinjái, a másik 40 frtoo megosztoznak a kap a ru\'bén 20 frtot. Es s egtisztességeaebb módja az üzérkedésnek a \'ea nem ia volna kárhoztatandó, mert a szegény ember, kl uját erejéből nem képes magának iiy ökrfibakéket venni, másiélévig bármily szerényen is, de megkereete a keserves mindennsp garast s végül psnzt is kap. < Van asooban ennek az üzérkedésnek egyébb rossz oldala is, ha a rulhén olyan ember kezébe kerül, kinek uzaoráskodó hajlamai rsnnak, pl. hp az illető boltos, kényszeríti a tinók elvételével való fenyegelée melleit, hogy az ö botijában vegye élelmi cikkeit, ba korcsmáros, pálinkát vetet vele kontóra s azonnal följegyzi magának, hogy el ne felejtse, de ha, mint as igen gyakori esel, kételyei támadnának, v»jjon falirta e, másodszor is leltrja azonnal, nehogy ismét eilelajtse. Sokan egyuerüsitik az eljárást és hogy bútnsak legyenek benne, l ogy el nem felejtették, mindjárt felírják duplán. No ha aztán pénz kell Iránnak, akkor a halacska meg van fogva, mert a péns as itt nagv szó, az nagyon drága, bét uámra minden forint után potom 2 kr. a kamat s ba Iván 6 forint előleget vett fel, biztosra vsbeii, hogy másfélév múlva nem kap as rlsdott ökrök árából egy krajcárt sem, mert 6 forintnak a kamatja 5 forint 4 krajcár egy évre, ea együtt 10 frt 04 krajcár., ennek pedig egy félév alatt 4gju$l_2, forint a kamatja, \'thál már 15 forint a tartósán. Ha már most az ökör tulajdonou a vevővel összejátszik és Ivánt becupják, akkor, ha a tulajdonosnak botijában, vagy korcsiuájáben egy krajcárral urn tartoanék, mégis ss elssámo-láskor adósa marsd s ez életben nem is igen szabadul ki karmai közfll. Ez is uzsora éa az 1883. évi XXV. t.c. ollai-mál igényli, bár ujnos, nésetem szerint nem hluem, hogy célt lehelne vele érni, mert es ügyleteket négyszem közölt és négy lel közöli kölik, mint a többi váltéuzsora ügyeket. Szerény nézetem szerint az volna az egyedüli és legradíkáliubb gyógymódja a bajnak, ba a népnek megközelíthetővé lennénk egy oly pénzintézetet, mely 0-8 százalék kamatfizetés mellett nyújtaná a kölesönt s nem keresné a legprímább váltókat, nem nehezítené meg annyira as ötven loriotos kőlesőnök adását, mint aat tudtommal pénzintézeteink teszik és e mellett mindenféle cimen 12 szazalék kamatot szednek. Az a sok cereinónis, a mii a pénzintézetek megkívánnak as ily kölcsöiibistosítáonál, as a sok, sokasor hetekig való ntáqjárás, s messze távolság és még hozzá a nép ügyetlensége, tudatlansága az uzsorások karjaiba veii a szegény n-pet, meri ss ussorás nem csinál annyi ceremóniái, msga végea a tudatién nép helyeit minden munkál. Százakra m<gy szoknak a szama, kikben a pénzintézetek nem találnak elég garanciát, mert nem ismerik ée as uzsorás, ki őt ismeri, igenis ad neki kölcsön! s háromszorosan kapja vissza egykét év alatt Ezért kivánatoa e járásban, de as egéaz ország minden megszorult vidékén a szövetkezetek léte-siléee, melyek nem aat nésik, bogy a réuvénye-aek mennél nagyobb osztalékot kapjanak, ha nsm hogy legyenek métlányoaak a ssegéay löldmives nép iránt éa öoaegáiyre saoklaseák a legesig* nyebb gaadái is. E ssóretzeeés könnyű ssarrel Nagy-Kanizsa vasárnap Z»la 90. stám. (S. lap.) 1897. no vem bar hé 28-án. történhetnék meg, mert Mm hissem. bogy s néma* cél érdekében ne akadnának mindenütt olyan egyének, kik ai tlgyet a gardáközflnség érdekében eaivesan lölkarolják. H I E K, _ Mernéljl klr. Somtgytoyifi Jablancy Sándor, a klr. eeeudörség föparancmoka, csütörtökön éa pénteken a osendőrség megaaem-léléae végett tároeankbeu időiött éa legnagyobb megelégedését fejezte ki Htgtdüi Sándor csen-dörhidnagy, helybeli parancanoknak a tapasztalt rend teleit. — As nj népink. Igaigaló Ud ySzléae. A nagykanizsai községi népiskola tanítótestülete nov. 25-ikén délelőtt 11 órakor az igazgatói irodába vonult, hogy megválasztott uj igazgatóját üdvözölje. A lanilóteslfilel nevében Ssalay Sándor üdvözölte az igmzgittöL Üdvözlő beszédjében lelkesen szólt az iskolaszék nemes lelfogá sácól és magatartásáról, melylyel e választásnál diadalra jutlatla azt as elvet, hogy az igazgató a helybeli tanítótestület kebe léből választassék. Arra kérte megválasztott veterán kartársukat, hogy a tanitásügy, a tanintézet és saját magasztos pozíciója érdekében az ügyeket szeretettel párosult szigorral és megingat hatatlan igazságszeretettel vezesse; legyen a tanilóteslüleinek szerető,—de minden\' körülmény között szigorú, erélyes apjá, igazságos vezére. Azután a tanítótestülethez fordulva, igy folytatta beszédjét: »Mi pedig kedves kar-tarsaim, tegyünk ünnepélyes fogadást e pillanatban, hogy lelkesítve iskolaszékünk valóban szép és méltányos eljárásától, szigorú kötelességtudással, munkaerőnk és buzgalmunk teljes odaadásával élünk magasztos hivatásunknak és lángoló lelkesedéssel tömörülünk városunk lariitásügyé-gyének ama vezéri lobogója köré, melyet az iskolaszék bizalma érdemes kartársunk kezébe adott." — A beszéd után kitört a lelkes élienzés, melynek lecsillapulta után Récsty György meghatottan válaszolt, megköszönte a kartársi szeretetnek szép megnyilatkozását s végül arra kérte a tanítótestület minden tagját, hogy nagy és nehéz, de magasztos feladata betöltését buzgó, váll veiéit- működéssel támogassák. — Hlnéraklt megdöbbentett a hir, hogy Tóth István, nagykanizsai ipariskolai igazgató, nov. 26-ikén délelőtt az utcán rosszul lett és bérkocsin kellett hazaszállítani. Tóth még II óra előtt az uj igazgató üdvözlésére gyülekező karlár-saival beszélgetett. Közben as iskola-épületben időző tanfelűgyelff rövidke értekezésre magához hivatta. Mikor a tanfelügyelőtől eljött b az uldára kiért, rosszul lett. Csak nagy nehezen bírt a fáihoz támaszkodva, tovább vánszorogni. így találta őt az inlé zelből később távozó tanfelügyelő, ki azonnal megkarolta, orvosért és kocsiért küldött; ennek megérkeztéig pedig Tóthot födél alá segíteni ügyekezetL A kocsira m4r agy kellett föltenni. Lakására szállították, hol orvosi ápolás alá vették. Az orvos szélhüdést konstatált, mely az agyat is érintette. A szerencsétlenül járt s köte- lességében buzgó, sselidlelkü tanférflu és családja iránt általános a részvét. Állapota még mindig aggasztó. — KlJrfj.éa Polgár Jenő Jánoa Nagy-Kanizaáröl, eljegyezte Rhuy tíizella kisasszonyt Szabadkáról. — MévvkltealatAeek. Kiskora LSwy Lajos és József nagykanisaai lakosok, neröket ,Ortxág" ra, kiskorú Wáittenb&ck Gyula ,Erdélyi*• re változtatták ideg. . — Kimaradt félkizllati. A községi polgári és elemi leányiskola uj mányok érkeztek: Birk Oszkár (Somogy-^zt.-Miklós) 6 zsák burgonya, 1 zsák kukorica liszt és 10 fej káposzta, Blau Páloé 9 zsák burgonya, Kosenberg Izraeloé I zsák burgonya, Sallér Lajosáé 92 kiló btb és 14 koszorú vereshagyma, Batthyány-Strattmann Ödön herceg 12 méter tüzük és 10 nyúl, Broch Adolf 1 süveg cukor, Mantuanó Jóisefné zöldség, Gizella gőzmalom (Budapest) 1 záAk 0 sz. lisztet; Deutsch Sftlamon (Slatina) 5 írt.. Pollik épületének felavatási ünnep-égéről kózölt I-Arminné 3 frt és Blumenschein Vilmosné referándánknak a társasebédről szóló ré-j2 A adományozóknak ezúton a széböl véletlenül kimaradt dr. Rothschild Ja-1 köszönetét nyilvánítja a Néphonyh* kab felköszöntője, melylyel a tanítói hivatás tln*hségt. (Nagy megelégedéssel és igaz magasztosságát hosszasan és lelkesen mél- őrömmel látjuk, hogy a Népkonyha közeitatva, a na gykanizsai iskolák minden tani- ^ ,Avolr<JI ol* érdemleges támogatásban lótestületét és dr. Bartha Gyulái, a pol- részesül. A földbirtokos o-ztály adományai gári iskola érdemes igazgatóját, éltette. |me,lelt \'«en ",veaen lálÍtík a pwUtgóx-- tiasdaaAgl ttuacgély st aatvetkaaet.! ma^om adományát,, mert reméljük és hiss-A gazdasági önsegélyző szövetkezet Nagy- SZÜk, hogy ezen malom szép példáját Kaniasán november hó 27-én délután 2 órakor követni fogják mindazon hasonló iparválla-a Zálamegyei gazdasági takarékpénztár r. t. |alok me|yek városunkban képviselve van-belyidgében,a raövetkeaett tagok nagy részvéte . * melleit tartoita alakuló kö/gyttlését. A. közgyűlés j\' su elhökeül Hertdendy Béla a zalamegyei gazdasági! — ••"kadaWe. A keszthelyi járáshoz tar-takarékpénatár elnöke — jegyzőül pedig Knortttr Kwé Felső Mand pusztán szerdán reggel öngyll-György a takarékpénztár vezértitkára rálaaa-: kosságot követelt el egy még fia\'al asssooy. Ptf tátott meg. Hert elendy Béla elfoglalván aa Ferencné gyógyíthatatlan betegeégben szenvedett, elnttki széket, üdvözölte a megjelenteket és a éa ez szerdán reggel annyira elkeeeritetie Őt, jegyzőkönyv hitelesítésére leikér te Ambrutl bogy hat éves fiacskájával levetelte a szekrény Nándor éa dr. StigHhy Károly részvényeseket, tetejéről a borotvát a azzal dvágta a nyakát, Felolvastatták az alapszabályokat, melyeket egy- tigy, hogy rövid idö alatt elvérzett. hangulag elfogadtak. A tárgysorozat 8. pontja i — Ciedadehter. Ismétdve veaaztlk a hírt elintézésében a közgyűlés egyhangúlag a szövet- bogy a stájer határon rendes üzleti körutak ész-kezet megalakuláaa melleit nyilatkozott. A meg- közlése céljából hónaponként átportyáz agy ejtett választás, a következőket eredményezte: stájer parasztember, aki órát igazit, patkányokat Elnök: Hertelendy Béla, alelnök: Faics Lajo«, irt, állatokat gyógyít éa emberekel kuruzsoí. ellenőr: Knortaer György, igazgatósági tagok : Állítólag Hul/ries e csodadoktor neve, aki agéas I. Csóka Ferdinánd, 2\' ifj. < Faics József, 3. patikát hordoz magával, melynek tartalmát dió-Ghtrtner Vilmoe, 4. ifj. Hegedűs László, 0. Klein pálinka, krumplilevél-kivonat, kutyatej, akácfa-Ignác, 6. Ledotazkv Ernő, 7. Loewy Arnold, S. virág, bodzalekvár képezi. Ezen .gyógyszereken* dr. Löke Emil, 9. Ö-terreicher Bernát, 10, dr. kívül amulelteket, olvasókat éa szentképeket árul Báts Kálmán, 11. Beiehenfeld Ede, 19. Roih-js emberek és háziállalok bajain ránlvaaáa és acbild Zsigirond, 18. iQ.Saau József, 14. Halphtn efféle babona n^án ,segit*. Csakis a határszéli Mór, 16. dr. Szigetby Károly, 16. Tirolt Jáno», I községeket járja a olt zsákmányolja ki a tudat-17. dr. Tripámmer Rez«ő, 18. Ujváry Géza. I tan nép ostobaaágá\'. Hultriee uramat — mint Felügyelő-bizotteág: l.Pálfy Alajos, 2. RothschiM bennünket értesítettek — keresi már a ran- Samu. 8. Sebmidi Frigyes. A szövetkezet hiva talos közlönyének a Zala jelöltetett ki. A bel) setéeek január hó 3-án hétlön délután kezdődnek. Tiranseatátr. A nagykanizsai általános aa H Li , E- „, . — ---halt a minao egy öreg ember, a kit agy Munkásképzfl-Egyesület ma ^^^^Wf^^gf^ !j>f,b. VáláUllkui\' .args Pesten tanulta meg a meeterségét éa <nial cipées- lisztikar tiszteletére tánasvacsorát rendet a Polgári Egylet helyiségében. Ezen összejövetel rendkívül kedélyesnek ígérkezik, mert már több mint százan jetentelték be részvétüket n társadalom minden rétegéből. — Aa elit ny«tc két. Nyolqf hét nagyon rövid idő, ha az ember náazuton van egy kedves szép kis feleeéggel, aki a mellett — gaádag is; de nagyon hosszú a katonaembemek, kivált-képen akkor, ha az regruta. Keserves, kínos nyolc \'hét, amiről csak annak van fogalma, aki ette a császár keayerél, éa a ki zimankóé novemberi délutánonkinl a gyakorlótér keményre lapozott földjén feszesen kirágott az ,*icthnan* alatt, hogy szinte megrendüli bele májája, veséje. Ezek a hetek a legkeservesebbek a katonaéletben, valóságos kínszenvedés garnírozva egy-egy hatalmas oldalbalökéaed és egyéb nem épen barátságos láb- és kézmozdulatokkal. Nagy most a regruták öröme, mert a legeőiétebb pokol elaö slaciója véget ért, de hát még-a póttartalékosoké, kik tegnap raktárba heyezték már a borjukat éa holnap már hihetetlen meaéket fognak regélni otthon az tináüalan*trJl,\' meg a „lo/tekiUrM", a mit a serdülő pórfl legalább is olyaa nagy embernek képzel, mint a burkus-Ofazág fekete koronán császárjai. — Adományok a aépkanylté-nak. Ujabban a kővetkező jótékony ado- döreég. — A láaekldl eraaaláaek myelva. Vee»-prém-megye egy kicsi falujában Pinkátoon, ateg-F\'1 -gg\'-----|----(k---— hívtak, iQu jutott egy neveietes felfedezésre. Friek Jakab vnlt az a neveaetes sueater-gyerek, a ki sok, sok eeztendövel ezelőtt, a hogy a lánchídon kereaziülment, elkiáltotta magát: — Nini, at oroulánoknak nincf nydvük I Hej, miosoda ezentációt okozott es a fölfedzéal Az egész Peet arról besaéll akkor : — A< oroaatánoknak nincaen nyelvük I v> Hál ait ia érnek no«i már uok a pompáé, kőből faragott oroezlánok — aydv nélkül T Hiába csinálta mag a derék Martekalká Jáaoa négy állatot olyaa azépee. Nyelv nélkül aa oroaalán egy fityiaget sem ér. 8aagéoy Mar-aebalkóaak, a ki nevesetea müvéaz-eaaber volt a maga idejében, Ocainálta meg az akadémiai eaob-rásimunkáit ia, nagyon, de nagyon aok keesrtt-aéget okoaoit Friek Jakab fölfedezése éa agy beszélik, hogy a aok gúnyolódás annyira elkeee-rltelte, hogy egyeser bánatában elmeai a léao-hidra, egy atolsó rsomoru pillaetáat veteti aa ö négy uyelvelleu oroaaláoára e eatéa bevetette magit a atőke Dunába, a melybe bele ie fuladt Hanem aea igy vao. Mareckalkó Jáaoe nem lelt öngyitkoa, hanem eaitendőkkel eielött oaöadea halát, jó kereeaténybea i\'ló aódon moll ki ebből aa árnyékvilágból. Csak anoyi a való, bogy aok gnnyban, csipkedésben volt réaaa, a mii ö nagy flagmával tűrt egy idáig, alig a<táa Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — P^jer, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — KeéelAayl gai-danágl naebnuptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárca* naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak. Kaphatót F1SCHEL FÜLÖP UijTkemM^kiii Nagy-KanM* Nagy-Ka rmp Zala 9fi szám 6 Inp.l I8f7, november M Í8.gr Sgy eélr, e mikor megint bossisntonák nagy haragosan esi monda; — No Mt Ibgaéjask ötssás forisths, bogy wiknr ea ero*sláa uiy tartia •»»(•\', mint sa én ké-orosalááaia, nem ie látazbsilk a nyelve, mert ss mélyre lenn fskszlk. A fngadáa megtörtént éa Meraokalké elvllle a karatéit egy manaiaerlába, mely e« 1-trán.téren ■töt\' lányét l ntt aalén bebizonyított*, bogy neki ren igana, Aa 6\'siáa forintot a m ti rém jótékony oelrs adta akkor. - A m. kir. tNkaellglal Iparmeu ambaa Budapesten (VIII. Jésseikérat 8.) 1898 ik év jsnaár bé 8 én elektrolekiiikai tsn-iolysm nyílik msg. Esen a Isnfolysmun a dins-migépsk sserkesete és keselése. sx elektromos világítsa éa manksétvitei, s telefonok és eteklro-mos cseosetyOk, vslsminl ss elektromos nsseté-kek szerelése taníttatik. A lanlolyam január hó 3-tól március hó végéig, tehát 3 hónapig tart. Hallgatók uh felvétetnek : elektroleknikai gyárak és vállalatok ssereifii és ssskmunkássi, gyársk és m&belyek tulsjdonosai,, vslaminl esek biva talnokai, művezetői, továbbá gépkezelők, meks-nikusok és géplakatosok. A gépkeselék körül s felvételnél esőké ss elsébbseg, a kik sí állami Ipsriskoláben s gépkeseléi tanfolyamot végesték, végre miodasok, kik elektrotekniksi ssskismere-tek elssjáiitáaárs tórekssenek. A tandíj 8 torint; a beinlások december hó 16-ik n-pján kezdöd-aek és december hó 97-ig tsrtsnak. A kik s tsnlolysmoi rendeaen elvégeslék, vizagál tehetnek ; ha a vissgát sikerrel leleesik, bisonyit-váayl kapnak. - Felhívjuk i Olvssóink ügyeimét a 97 év OU lenálló, birnevee Virwdg Béla férfidivat — és kmóo sgssségek üzletire, kl sson kéréssel lordnl a n. é. közönséghez, bogy minién nem utaztat, forduljanak megrendeléseikkel egyenesen s löüz-letbe: Budapest, IV. Kisbid-utoa 9. Vársdy állandóan óriási raktárt tsrt a legmodernebb lérfi-divattolajdonságokból és meg vagyunk győződve, hogy minden vevő saját érdekében cselekszik, bs szükségleteit Vérsdynál fedezi. \'Minden éllsmbsn ssabadalmazotl gomblyuk nélküli ingei közkedveltségnek és nsgy keleodöeégne\'< örvendenk. Férfiszsbó«ága pedig oly tetőponton 1)1. bogy a Isgmsgassbb igényeket Is kielégíti. Mindezek dacára árai mérsékellek és versenyképesek. Réezleies árjegyzékei kivánatra ingyen és bérmentve kaid. — Tls hl. halataa-Melléki IS é ler eladd. Clas a kiedé- Isgellentétéaebb uídQ foltokkal illuz«trált nsdrág és kabát. Igy ment s doktor slé, hogy felvegyék a kórházba. — Nagy beteg vsgyok doktor ur — szólalt msg félrebillent fejjel, slásatosan — és akkorái sóhajtott, bogy ss orvos szt hitte, kfinn vihar kéesül. — Ne beszéljen bolondokét, hiszen maga lettesen egéességsenek nés ki. — Már pedig nsgy beteg vegyok, — sóhajtott újból nagy keservesen. — Hát mi a baja? — Gyomortágulásom vsn. — Honnsn gondolja ? — Ha nem Iskom jól mindsn órában, borzasztó fájdalmakat állok ki — Hál akkor lakjék jó minden óráben. — De más bsjora is vsn. A ra kse esonbao háláilnn népség. Aeeéóu |g cenk voaakodva fogadta enkrnnkal, most meg j éppen ajtói mulatott neki, eél kimondotta, kegy hiába erőlködünk a prémiummal, mert ha sh ssr emeljük, cukorgyártása érdekében é is em-lai I fogja a cukor vámját. Végül megértették, kegy I nincsen reánk szfikaég és Kslet-Indiárs vetettük szemünkéi. Mindenekelőtt olcsó ée sért közleke-; dést kell teremteni. Cukorgyáraink a kormánykos fordullsk, mely eltelve sson, nemsettnk történetébén konuaiot slkotó meggyőződéstől, bogy Amerikából csúfosan kiulssillslván, ránk nézve I nemzeti lőladat Kelet-India éhező millióit cu-| korral ellátni, mihamar tárgyalásokba bocsátko-i sott as osztrák Uoyddal és kieszközölte, bogy e régi, de maga Isbán járni ms sem biró társaság meg fogjs ssaporitani járatait kelet leié és pedig pedig Állítólag szubvenció nálkll. Folytonosan szédülök, nem tudok s lábamon| 8.zub/«"ció nélkfl\'\' d.fl kik»\'«l ,.TÜ,»nt- Állani szolgálatok fejében, a melyek nekünk bizonyára - Hát akkor ne álljon a lábán, banem fll- ke?,ni- * India relé lábra kap, akkor —■ gondolja magá- né álljon a jőn le — Ha leülök, a gerinccsonföm (éj. — Akkor hát fakadják le. — Gyógyítson ki doktor ur. Mi lesz bslölem, ba cz igy tart ? Könyörgöm, vegyenek fel s kórhuba. — Hogy hívják ? Mikor ssHIslett? — Fiumében 1870-ben... — Jó, jó — kiáltott, lel. kissé hangosan sz órvos. Hisz hs Piumébsn született ekkor mindjárt elmondja hogy: »Az apámat lefltötte a bajékőtél, anyám rnosóné volt meghűlt ée meghalt — Vigyék a 27-esbe — szólt a belépő ápolóhoz. Délután msjd magvizsgáljuk. Délután pedig a ssokásos adag helyett a követ későket irta fel. Seggel 1 t<y, délben 1 tej, este l tej, egész n \'pra 1 zsemlye. A csavargó ámulvs nézte a sovány étlapot s megadással gondolta, e< csak ss első napi porció, less majd később tőbb is. Elteli egy nsp, kél nsp, bárom, ds a tq a zsemlye mindig csak a régi maradt. A csavargó ordított, jsjgalett, hogy ö éhen vesz, elpusztul. — Meghslok doktor ur, könyörgöm adjanak enni t — Ne (é(jen, nem hal meg, biztoean kigyógyítjuk. — A csavsrgó azonban nem vette tréfára a dolgot, hanem éjszaka belebujt rongyoe ru-háibs és — szó nélkül bocsot mondott a 87-esoek és sz egész kórháznsk. hivatalba*. — „Plnol" elnevezésű, egy ujonnsn Isltslált gyártmány, mely kitfinő óvszernek bizonynll nedvesség-, vlzrnyősség gombé- ée penéssképző-dés ellen; továbbá a legnagyobb tsksróképeeeé-get és tsrtósságot lanusH mini slspanyag, továbbá mint keverék mészszel ée löldftsiékekkel. Végül csalhatatlan rovar irtószernek bizonynll. Minthogy esen szer szonkivül nem msr, nem tűzveszélyes, ssintslen és sssglslsn, tisztán ésköny-nyen alkalmazható, a kössli időben már egy nagyobb hsztsrtásbsn sem Iog biánynssi. Megrendelhető Brenner báró-UlePinol gyárban (hintára Bécs melleit (Raktár: Bécs I. Hohenmsrk 8.) (él kilo dobos á 16 kr. ( postscsomagok 4 kilóval L 8-30. A Velence—Bécsben tartott qj találmányok kiállításában a jury a .finolt. as aranyéremmel Ifintette ki, — Kéomérky éa Más Budapesten s leghíresebb cégek egyike, Koeauth Lajos slcsi 9 fislet helyiségét összpontosította a külön s célra épült 18 ik ssám alatti látványosság számba menő áruházába. Félreértések kikerülése végeit aegemlit-jük, hogy e régi hirss .Kerepesi besár\' nagy raktárhelyiségei továbbra is teomaradnak, sőt meg is negyobbittattak. 6ARANTIR0Z0TT HÍREK. (■styikai i ksN D — A klgyóoyKott beteg Mióta a hidegek be-áRottak, t kórhazaknál egyre mázra jelentkeznek a kfilftnléle cssvargók, kik valaai betegaég azimo-láaávsl szerelnének tó téli ssállásboa JntnL A minap a helybeli kórházba is beállított egy Ily esaiaagt. ftsakos rongyoe vok. Felszakadt sipöjs hegyén kikandikáltak es njjei, testén a KERESKEDELEM. Aa BldSzOtt eikar. A gazdaságilag kifejlett, a világpiacon szerepel játszó nagy országok törekvései elkaptak bennünket ie. A kicsi csemete megirigyelte s kifejlett férfi díszét és szt hitte, neki is jól -fog ál-Inni, melyet amaz hord. As iperban gasdsg országoknál természsies sz a törekvés, hogyannak a termelésnek, mit s belföld fogyaasiani nem bir, külföldön keressenek piaoU. He ssonban valamely állam még importra szorul, annak nsa az exportra kellene gondolni hanem arra, hogy saját szükségleteit fedezni birja. Mi ssonban s helyett, hogy minden lérekvé-zünket ebben ss utóbbi irányban pooloaitaaók öaase, sz ez portáló államok közt akarunk helyst ssoritani magunknak Pedig tudhat Dók, bogy nehéz leás, rőt leheletlen is. Hiszen nem a mezőgazdasági kivitelről van ssó, hanem as ipar készítményeiről. Ezért szervessflk a kereskedelmi museum küllfildi ügynökségeit, edunk alacsony kiviteli vasul-tintákat, tartunk fönn segélyeset! gőshajó-társaságoksl, sőt a mint a cukornál történt, még megtetöszék est a sok kedvesményt a kivitek jutalommal ia. A mikor kidsrll, hogy ss sem elég, ssépen emeljük a régi szportpréalomot, miután msgvsgyon Írva, hogy mínekénk mindenáron exportálni kell. Esael a fölemelt eakorpréeainmmal első sorban a ysnkeek kávéját akarjak olcsó cukorral ellátni. Árpád, midőn set a léidet népednek elfoglaltad, baoeyara nsa igen álmodtál arrél, hogy ez ország népének egykor aaért kell láradoaal z milliók a! kiadni, hogy a esélhámoeokben ée aranyban gazdag Amerika éleiéit édesitss meg. ban a Lloyd — Magyarország nem fog kibújhatni as qj terhek alól, melyeket „a lel virágzó cukorkivitel* nevében tőle követelni lógnak. Csskhogy ez s cukorkivitel fölvirágosnl alig Iog. Az angolok már is erősen emlegetik, bogy a kontinens cukorprémiumja tőnkre teesi ss ö gyarmataik cukortermeléséi és esi nem lehet tárni tovább. Az angol vámunió sservesésére megtették as első lépésekel, bisooyára nem ssért, bogy ezekuél megálljanak, következni fog-nak a többiek. A mi ssegény üldözött cukrunk msjd mehet lovább. Nem igen \'udnénk ugyan felelni rá, bogy hová? Feleljen arra a jévö, gondolják a gyéirosok. A mi merkantil poliliknssink csak azt látják, hogy illúziók nélkül még ök sem élhetnek, fainak lebál jobb sorsra érdemes kilartésssl a fanlóm után. Vonják msgukkal a kormányzat szekerét ée a törvényhozást. A nemzet milliói pedig fizetik a játék érát, mert álKtólsg az ő érdekükben történik az, bogy idegen országokst akaraak meghódítani iparunk termékeinek, mig m-gunk a koloniális függésből kiemelkedni máig sem bírtunk. Kemkedebal aiérlaglak éa ▼alá f areadezéslik. Mosl jeleni meg as oaetrák-magyar monarkía kereskedelmi mérlegéről szóló tudósítás október i bé forgalmára vonatkosóing ET szerint oklóber [ben u bevitel 65.4 millió forint volt (+4. 1 millió a mait év október hónapjához képeet) a kivilel 76.6 millió forint volt (vagyis 8 millióval kevesebb, mint 1896. okóberben). E sserini e hónapban a kivitel 10*1 millióval haladta meg a bevitelt, (mult év októberében 70-9 millióval). [Jahuárlól októberig a bevitel öeesege 808 6 suliié forint volt, (4-88 4 millió a mult évhez képest); a kivitel 6897 millió forint (+8 millió a mult évhez képest). A kereskedelmi mérleg aktivuma s szerint 30*9 millió lorint, (szemben a mait évi 618 millió forinttal.) A kereskedelmi mérleg tehát sz első tíz hónapban 90 millióval romlott, s ehhez járul még ss, bogy a novemberi kampaoyban is nagy hanyatlás volt észlelhető s épp a kereskedelmi mérleg egées évi hsnysllées több mlal 80 millió forintra becséibe ő. Már ao»t Hogyan fogják s valuta-rendezéat lolytalw kormányaink, naknr as araay ben maradásának fófeitétaia a fizetési mérleg erőe aktivitása. Az araay aár most is kiáraalik sz orsságból, URsg Németországba, a hol értékeinket ez éessel tömegesen eladogatták, s ahova már csak aaért is loiy ss arany lóMak, mert as Idán gabona-behozatalnak volt s sí ssért kivieadé srany s msgas kaaallábbal dolgozó német birodalmi bank felé veeal alját. Nemet újságok is ilyenformán lógják fel valuta-rendezésünket, s mi sem gasdsságl életünknek, sem fináadánknak aam igen válk hasznára. A vnlaUrendssést ssegfog-luk, — de nem enged si. Lap tulajdonos ée kiadé t riicHH r ( l f r Nngy-Kanissa, vaaárnip Hirdetések: Zala 96. aaám (7. lap.) 1997. november bó tt-áa 4 írur l« nM*Wi SO áltz át tltttwHI tknái* 48 I Kwizda-féle RESTITUTIONSFLÜID m. éi k. klr, uak. ■•lévtz larakaak. I palaek in t M 40 kr. \' . Í0 év óta táv. IttáHékkt1 ^valialit luttul éi p«l|ir taiytkk litállékku lt keiaiáletban lliytkk trifiizltéuk alatt ét ttái trltttitll; továbbá •eiMMétttk, rátátláttk, az luk ttmii|( ■ mái Uj\' ilkilaikaál; kép (>lt t lovat kiváló tllllllt ■éayakrt Mtnltauá Tinák t fttMbbi »éd|etyre tsyilai t t vételiéi batároiottan kiinteni: Kmida-ftii RntitltitMltM FI Mái l Mrül. gyógyazertár Korneuburgban. ttztrák-aagyar et. ét k. távari izálHtá. Cteruy-léle KELETI RÓZSATEJ (OrlttrtallMka Baaamaütok) oly míg iepöen lát, Unta, fiatalos arcbírt nem, mely Mami máj illr által *l a« érheti; ki-ttol kattn má|folt, nepló, ptwénk, báratka (Hitem) tol Törte arc • a bór aiiden Unlátaluaáfa •llea, Befesti teli i aárzi razy barua iroatitl i agyaráit alkalma. minden teitr\'éure. In t frt. ■ ariwmHn kant se krajatr. ■ Oiira/féli TANNINGENE i leijobb kipréb4lt ártilaetiai HATFESTÖSZES baj ta aiakál, vitamint inmöldSk.featóáft, melyek t leflfyieerlbb módon, már rgynirl kuanáiatnál ti e(4n biitoeai riaiaayirik aaon klfof áatalai, fányea, ■Ikl. ktraa yty lekete tiraánijei iiint, aaelylyel ■ n»n«iii .inniim .üfr w "Tirml —£L ■ólánál, ra i itatttdttta ae| aea (akal. Án IIH 60 kr. TOrriiyeM védett, lelkttmntaMt argviiegált 4t valódi ml»M|b*i kapkaló AKTON J. CZEBNY, Béos w XVII., Carl Laévl|ttrttM 6. (uját káz). át Wtlltlich-|MM 5. Saátkílde* poalai lláivótlllll. ProepektM iafyn 4t bármaatve. Raktár a mgyobb gyógynertárikbu áa ilUtnertileainei. Maattltt TÖRtK JÓZIEF ét EMER A. FM gyógynerénekiál. Ftriktár Kiaáreakai: Klrcknr U. gyógyneráM. IMlll: furád Cerej-Ceric l/ózjmertn, Sttat-Eltk: Ont Mil.ály, 3 C Felhívási A ^AZál" ált. Initffiitó rmráytársaság által meghonosított betörés ollonl biztosítás a beálló téli idók alatt kettős fontossággal bir, miért is a biztosító közönség szíves figyelmébe ajánljuk ilynemU biztosításoknak a legjutányoaabb díjtételek éa faltétélak mellett való megkötését. Balesetbiztosítás sorsolással! Biztositások felvétetnek: a „HAZAI" általános kiztoÉ részvénytársaság Nagy-kanizsai főügynőksógénél. * > < _E Kínai fúlemilék egész éven át éneklők darabja j mrk. — KitOnő éneklők 6 mrk. — Tüzvörös kardinálisok tanult énekesek 9 márka. — Vérvörös tigrispintyőke bájos tarka énekesek párja 2.5a — Hárczi kanári-madarak, nemes faj; mély és éleshanguak darab 6 8 10. 12. 15. mrk tehetség szerint Szétküldés utánvét mellett jótállás flő megérkezésért. fAiitek l. Ml-6 Máár-kMM, Cktaitz I. a HHjNNIHMHIM I \' » - --• I * \' \'".. * " \' \'^^fi^^^^pMl^\' -■ ftíTa ŐÍ 1 rí & ► s?»s ja a [ s.|g 1 a^jl,! !»; n I, Ha 1 jkW *ííít* it M B !aAí ^Isi-n B Eltlat|ytr>aré-, űrkutya ét VhréfMutrtlótl|yár: 3 r 8 .1 t w—.r*-----W VUI. aaa. üalaisa-atea S. aa. ■ ^ W gSa.* mmá Raklár <« Iroda: IV. kar, SereilllN 4 11 "1*4 la C 1 Survltaéptláttet mabea. ® í" M ^^ "fi " Ajánlja aeját gyáitaáiyn, i liidiengben elWerdlió a - ■ S idB 3\' S 1 I O QN Saewa Haiti «tb kari, airkaatyik, talaaiit zyeraek- 1J2 7 zm 5.1 V J ■ JI kardok áe tító MnwelMt tnvékbá raktáron caikia • |i Q M g * t * X eredatl olm-TÍTÓ felaiereláaael. Aioatil tlaaU, l«|4ty- ,|f f fc •égi kutyák Itb. efyínmbáaati cikkek tartatnak. Z •• » g fgg§ g-t. „ a Itpea árjefyiákak lityim él biraentTi. íj { 7 I jí [u Af)e*yiék reiidelénél kémi Mfinl iinU, katona rji í kV í f C tikkik Tlfy TlvóiilmreléiiSI le(yn. 818-5 I »« \' 0 t g . , oo ? 1 » MNNMI99MHIM oooooooooooo oooooooooooooo g Igen É|as u lUiiuku - Rorid kuiiiltl 1U1 aíitótlra.\' - Q E|étiM|l|yl hitniftél a«|vlt«|ilvi. Q (Bizonyítvány kelt Béctben, 1887. jul. 8-á) O 8 legjobb és legolctőbb Fo gtf aatlttf-aaer A azáj kiobliléte ctupán fog vagy tzéjviuel nem elégtéget a fognak tlmtilására. Ehhez telette tzaktéget vtlamiléle Itg-, ttaslltéHUMr haatnáiata. , jMh llaétalil ktpktlé 00000000C 00 ooooooo frXXeL A AeLXAr^ A A é á A A é Aé RicliíeriéleHorgonyPaio-ExpcIler Llnlmenl Capslol oomp. Kaen hirntvit kátiaav eileaiállt n MS aiprikálért atk, mert már tóbb mint 17 ér óta ■njilahlló, Kjti liacillliplté ktélrtiaétkátt ilkiiautata kiuvóiy^i, öténél, lt|ni||ttáttál h ■nklllntoll ét aa orvnak által boduriaolnekre ia mindif (jttaabkta mdiltittk. 1 valódi Horfooy-Piin-Kxpeüir, mkorti Harfony-Luumeot ekMtiaéiaUtt, un titkát anr, kuni....... Mtr, milynik ify káitartáibaa 40 kr, 70 kr. ét lkt tnpikkit) nógnnrtértti kéultlkin vm: fink tér Ttrit Mzttf zyófymréiinü liéasiltoa. Be-Táaáriáe alkilmáral i<a óratoeik \' ittaa mm laaa aáf ittrlká^-aaa iillwi kiáaytoL árbia aij~*in oimden iák létráik, mert i ámdonkta. II a aüntaa ama több kinbbértókt uti na akar Mgkáraatéri, B urigit ^tafiMjr rédÜny él Moktar dé«iíjy- | úe léikül aiit na vaUM BtuitM naua ■ ntru>.á».aana«.akk. m inam. iiNuriir. Nagy-K*nizs* vasárnap 2*1*. 95. Mám. (8 lap.) 1897. november bé 28*4a Öfjil lttafatat, i miTinig, óvjak likainkat i lilif illn! A legtöbb bajiak a forráaa a gondoxatlaa láb. Bélellessük cipóinkat H«g)** Ur korssskto találmányával, az asbest-talpbettétel. Szállítja as Első Magyar Asbest-áru gyár BUDAPEST, VI, Szív-utca. Ar: lalatttakaak II-4S *»áaalg taeatoa-kéat 19 rerlat, péreakáat 1 torlal 90 kra|eár| (yerankekaek 90-94 snáaalg laea-taaklat 9 torlat, >*raakéat 90 kr. Klzárólagoa elárusítók N-K.anizaán: Wtlss hlier, PeUá!i JAaael éa IIIMayl 9*a9«r arakaál. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X I II x 1 x X X X X X X X X X Műi: Oa|Ari Odla. hMattfantf: Kea4a Z.lK»a„4 »» MAGYAR ÜJSAG ii x B X Pa I i likai a Megelőzi a Bpesten a p 11 a p. megjelenő öaszea napilapokat, A ma története aa ajai(. Friss éa paataa kréalkiaa a aap sssaisjst-aak rolkaassálásárai » aodon taakaika kstahaaa rlraásyalnak kirt kos éa kW ád kaiadiktaiaasl ■isduról s al fontos érdoksi éa salitior* srfllé törtisik ss sfése rtiigoi. A tIIssms árét a goadalat gyanaaágárai kégli rslo ast ia, a ad a IMdgéab talsá AUa UrUalk, aratott kozák élrsostos foraába tatlk a kirt is a rotaelés |ép porcok alatt swr asg saar példáajrbaa ootjs a Mas ajságot. a kirsaatgilol msi áitatáaos, katalaa\' /ojlsiiséfésél is gjatsaajf Ukiststibss aa sgisa ksaal isjié Mén ill a Voks WaaU, aM/tUi Mtl ia Baga, X a^íllsnkkil y * Magyar Újság jjfi a bsIj a Tláékaa ai| i(ruaaw a aapoa, a kara K reggelt érákkaa értsaiti a ktsSssépt alogatébbi hussonnigy ón sosaisyotrfl. Ttl|« Maaakáé X árával illsl SMg Iskti a IsésfosUs reg-|| gsl aaag|slsaá aeeaea aapllapshat A * Magyar Újság 8 x x X X X X X 1 X X X XXXXXXXXXXXXXXX1 aatyask físssrkossttljs Sáfárt Aéls, IsIsUs aaar-ksaaltlo Bssés Sslgsa»a4, aa agystlas a vidikaa már kon raggal Btgjtlwö lub^isirt iránya sagy politikai aapüap. Maskatánai a aa-gysr pabliolatlka, a autgyar aaipimdaloa éa aa ajaágiréi kar Ugfabb or«t saját iorolsaM raaaak aa ország ataésa rtrssáksa is a kttlftld rzlaasaayi Jolaatákaoysbb kslyiu, a kik kaladik sittet irUoiUssk aiaáaa Makai sooaisy-rot. JSWs s gyorsaság, pootouág •• BightsHtóság. Misdaat aogir, a ad Ifss, ás saaiait, a ai ralMtoa. Hs)ilőt régig iráokaa, ás a kaaag saoaaáoaiét noa hafkásaaa. A hssgjs koaoly, tisstsssigw is alaálg iraáslai satsroaaiaa állé. Kitarjaaatl ágyalaét a iárus ilst aiadaa ágaaatán is as sgyatlo* msgysr aapilap, aslyaak aapoata külön állandó kerékpár rovata van Magyar Újság 8 ic x X X X 1 I 9 X X X X X X X X I X X X X X X X X a lagslwékk bsdaposti upilsp, aart alááaatial in •gy irrs oaak 11 frt. Mim I frt, aagyaáén* I frt, 1 hiuprs t frt Igjraa saáa in tMékaa Is essk 4 kr. A Magyar UJság gsráasaarl IJiailka « lmdalatbataá, fl<af#rlea kMiiiUU J frtiji hiti ári tinit (Boaoéok Elek: Magyar aépUitia Sytagyat) loas, s asdjet 4l|lalaaal aagkap aladaeti, a Ida Bagyar P|ságn lsgalábk sgy amiálrw lilásat. Miaáosakas as fcttai tUayákás Mái, s aolrokkos fogkatéralsgysUas aás s|sig aa Halgál alraailsak. a MAGYAR ÚJSÁG aig kálla, lasákliáll sHáaaillssk, lana/lkn kalwaalsfl Is ayajt i tani a Tü^nÉip bü kirák a^dssaa taUaaa lagysa, a balti ilsikt basaktta issliTkiiWkrs ár sgr sogyoé Uststvésfaiia khráaatra lagyas - __ (Ma: A Magyar Újság kiadóhivatala Budapest, Ferenczlek-tere 3. Mh A BáflTIB Ukífl igysa páidáayal aa I a 4 a a ^|aág al-arasIMa*! kapkalák. 880-7 KÖZGYŰLÉS. A Nagykanizsai Malátagyár és Sertőződe Részvénytársaság t. c. részvényesei ezennel tisztelettel meghivatnak a f. évi december lG-áa délelfil 1# éra kar a nagy-kanizsai Kereskedelmi s Iparbank helyiségében tartandó ötödik évi rendes közgyűlésre. v Napirend: 1. Az igazgatóaág évi jelentése. i 2. Felügyelő-bizottság jelentése. 3. Mérleg előterjesztése. 4. .A nyereség hovaforditása iránti határozat, j. Hivatalos közlöny kijelölése. 6. Az alapszabályok 2a § a értelmében kilépés folytán BogtnrucUr Jótuf, Rapock GyuU, Hirttbl Edt és Sttrn Sándor igazgatósági tagok helyett 3 évre ujabbak megválaaztása, illetve újbóli megválasztása. 7. Őt felügyelő bizottsági tag egy évre megválasztása. ? ... -.v Azon t c. részvényesek, kik ssavauljogokat gyakorolni akaiják, szíveskedjenek ráasvényeiket, aaelványaikkal agyfiit u a>ap-ssabályok 18. f. értelmében legalább három nappal a közgyűlés elótt a nkanissai kereskedelmi a iparbank páostáráaál táritvény mellett letaani, hol a felügyelő-bizottság által megvizsgált és helybenhagyott mérleg, valamint az igaagatóaág éa leMgyelA-biaottaág jelen-táaai syoic nappal a közgyűlés elótt a részvényes araknak rendelkezésükre állanak. Nagy-Kanizsa, 1897. november 90 án. Az igazgatóság. Nyomatott Fiaehel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kanissán 1897. |
