Zala 1898 02 február k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	46.49 MB
Keltezés:	2010-06-09 15:11:27

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1135
Megtekintések száma:	3467
Leírás:	Zala 1898 február Politikai és vegyes tartalmú lap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 10. szám. "Nagy-Kanizsa, 1898. február hó 3-áo. XXV. évfolyam Ti r • ikii -ipl lal. HmM MUp Majrvksnskséisákaa. A ■■>nsMnl Mafani Un npu kWiiMtakW. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. 14* UWI t kp Mtllwi rMtén Megjelenik N -Kanizsán hetenklntkétszer. vasárnap és csütörtökön, um Xlaáéhlvatel: éMkte4flW : FtM M* SLÖmtTBU ÍJUK : Ifém tm lt kmu II tn — Ir rtUm « ktnu (I M — kr I^Wtm \| kanaa il Irt H kr )>UIfMM ■MiMii Bt .MWtM IraM Ml ÍMMtt IMÉM M>» »L KWrtW mi itak viMta. S\|7H wáin ára: lO icrajcxáx. Felelős szerkesztő: REiLAT RÁNDOB. t« kr. ■Ilntlii>,i«likhti kMiHalui .......... rfeabst rilkf IkpMbMitiH* iM, A szeretet igazsága. __ Ezelőtt vagy tizennyolc évvel történt, hogy a Föld bensejében hánytorgó, kavargó vulkánikus anyagok vad áramlással torlódtak egy pontra, hogy utat törjenek maguknak. A feszítő erőnek ez az elementáris hatalma olyan lökést adott a Föld kQlsö burkolatának, hogy az szinte megrázkódott, vonaglott a fájdalomtól s ott, hol az lökést kapta, tátongó seb gyanánt nyilott meg a talaj, melyből végitéleti borzalmassággal ömlött ki a pokoli kénszag. -y E fölött a pont fölött fekszik a horvátok csinos kis fővárosa: Zágráb. A rémségesen megrázkódott s több napon át vonaglott talaj fölött megjelent a nyugalmat széttépő pusztulás fekete angyala. A földrengés Zágráb szegényebb sorsú lakói között óriási károkat okozott. Magyarok és horvátok körfll'belal olyan viszonyban voltak egymással akkor is, mint most; sőt abban az időben a horvát túlzók még talán kérMhedenebb feneked ássd szították ott ellenünk a tüzet; gyűlölt volt Zágrábban akkor is minden, amit a magyar géniusznak csak lehelete is érintett. ( És mi történt mégis, mikor a magyar morgók kinos sóhaját és még a legjelen-nemzet a horvát testvérek fővárosának pusz- j féktelenebb helyeken is — mint egy sziv titó szerencsétlenségéről értesült? jegy dobbanás, egy lélek egy gondolat — Abban a pillanatban elfeledte a politikai tömörült, sorakozott mindenki a könyörü-ellentéteket, elfeledte horvát testvéreinknek létnek mindeneket egyesítő szent-helyeihez, ellenünk szórt igaztalan vádjait, elfeledte Akadhatott volna-é a könyörületnek azokban azoknak számtalan esetben tapasztalt en- » különböző helyeken alakult szent-gyüle-gesztelhetetlen gyűlöletét és a magyar j kereteiben csak egyetlen lélek, csak egyet-társadalom sietett legelsőbben a szeretet len sziv, melyen még csak árnya is átsuhant enyhítő kezét nyújtani Zágráb földrengés-! volna akkor a megtorlás gondolatának ? Nem sújtott károsultjai felé. Felolvasásokat, hang- i találkozott, nem aludhatott ilyen sehol, versenyeket, szini előadásokat, gyűjtéseket j Pedig milyen bőségesen táruk elénk a sors rendeztek, hogy gyűlölőinkkel szemben leg- j kezéből az alkalom. Mintha gúnyos kacajjal elsők legyünk a szeretet oltáránál. Alig néhány éve a felsőmagyarországi tótok között megjelent a nyomor, az éhínség sápadt, duk arcú réme. Az ínségben mondta volna: >Ide nézzetek, milyen formájú hősöket tudok én csinálni a magyarfelókból. Mulassatok rajtuk.* A magyar társadalom pedig nem mulatott Ivonaglók szivtépő nyögése hatalmas meny-, rajtuk, hanem könyezett, sirt velők. És ez I dörgés erejével hullámzott végig a hazán, volt as igazi hőstett. A felnőttekkel meg j Es a tősgyökeres magyar társklalom,j osztotta kenyerét; a kis neveletlen apróság — mely azokról a mi tótjainkról nem is, egy részét karjaiba vette, hogy megmentse [igen hallott mást, mint -csak ázt,'T)ogyjg elpusztulástól. Ez volt az igazi hódító : szakadatlanul ellenünk lázonganak, hogy ■ölelés! még az imádság is átokká lesz! És most is akárhányszor járnak itt nálunk ajkukon, ha felőlünk beszélnek, — mindé- Felső-Magyarországból adományt-gyűjtő tót-nütt, az egész hazában meghallotta a nyo-J atyafiak, akik a magyar társadalom ado TÁRCA. Omk egy klocit ostoba, -leitta: Melanie ma éppen unatkozó kedvében vas. ökreonyos kereveten nyugszik és kis kezeivel izgstoftzn lépdeli elegáns ottbonkájának hullámos csipkéit, a melynél csak az elő-előtönő fehér kábel vakítóbb, lehérebb. Kis, piros papucs** bujtatott lábait zsámolyon nyugtat)* a csak akkor vooja mosolyra ajkait, amidöa a pajkos őleb karmaival bele-belecsip-pad a pápua szalagjába. Ilyenkor felemeli fejét a kerevet párnájáról, s Rnom ujjacakijával megfenyíti a kedvenc ebet, s egyúttal egy pillantást is vet as oldalt álló tükörbe. csigaként vállaira omló IMjeit letsseiegve simitis meg s s közben egy sz'ditő mosolyt próbál • agy találja, hogy 0 aszal még sok-eok \| csatái vívhat met győ<elmesen. Csak még egy-két fodrot kell megigsiitania, csak még agy Triumphe de l'Ezposition bimbót szúr s dós fekete fürtök közi. Igy 1 Hisz annyira hasonlítanak egymáshoz 1 Amaz a rózsák közt, A meg a szép asszonyok kön királynő. A rózsa-azin bimbó snaál msgiepóbbm tünteti elé aa ébenfekete haj tündöklő fényét, és Helanfe ma különösen igéző, bódító akar lenni... Egy tekintetet vet még a tükörbe, égy mosoly, és megeiégkdetteii dói vissza a kerevei puha támlájára. A mellelte lévő asztalkáról díszes, aranyvá-gásu kőnyret vesz elő, hogy űzze el unalmát Kflllöldi írók apróbb müvei. Ez a divntos ma. ö most olvasni log abbóL Valami érdekes, valami idegizgaló, piqusns norelette-et keres benn* s talál is csakhamar. írzi, hogy képtelen az olvasásra : de önmágát skarja ámítsni azaal, hogy lelke nem kalandozik másutt, hogy Harsányi Kálmán nem több reá nézve a rokonnál, illetőleg félje rokonánál Node, az mindegy. Egy hü sss-szonynak mindenesetre kötelessége a lérj issrsts-tét a fétj rokonaival megosztani, Istenem! hisz az nagyon természetes MeUnie is ngy találta sst Ha pedig s férj nincs otthon, például sbbaa sz unalmas hivatalban van: ugyan kinek a körében van legjobb helye a latal rokonnak, ha nem a bácsi felesége mellett? Ez a Ká mán pedig olyan saelid gyerek. Még síig tizenkilenc éves. Ssép, deli alak, egészen leányos arccal, s kinél minden mozdulat, minden szó és tekintet egyszerű és hódító. Nem ugy, mint a többi világflsknál, akiknek minden szavuk sima bók, minden mocdutaljuk kiszámított, tervszert hóditási vágy; minden tekintetük agy tolvaj kérdés: sokkzor szemtelen, tolakodó, majd kfcsm'ylő s gunyoroa; de mindig önhitt, elhi-zakodotl Például 8silvásy Aladár a .selyem gy*k azért nevet nyitott szájjal, hogy szép Iufsorát fltogtsasa; Keményt a >pskfon mágnás- aaCrt áll többnyire, hogy délceg növásét feltüntesse; Szellemű Arthur a .költő" a .Zsngó bokor* divatlap verselője, minden alkalmat megragad, hogy kalapját levéve, dus Iírtjait s magas homlokát bámullassa; Edalényi bárt pedig — á la Lord Byron — piros selyem zsebkendőjére lektetl kézéit, hogy azoknak vakitó fehérségével tűnte I Harsányi Kálmán, es as ífénytsien, sgysrd gyermek nem is látszik tudni arról, hogy A szép, deli és fess lovag. 8 minő nsivl Mint egy kis iskolás leány. Egy kis oélsásrs savarba jön, elpirul, hebeg s pedig nem is tudja, hogy az a pirulás — neki jól áil. A minap Is tévedésből a Melanis vállára hejolt, hogy egy zongora virtoos játékát ügyelhesse, aki s miniszteri tanácsoSék estélyén játszott, s midőn Nelanie kissé saigoni pillantást vetett reá, — oly véghetetlen savarba jöU, hogy as sgéss társaságot jé izü nevetésre hangolta. Most egyasscre léptek hsllatsasnsk . Igen, jóe valaki Talán éppen Kálmáa. Melanie gömbölyű karjára támaaskodik, ssép szabású fejecskéjét siőre nyajtva hallgatédsik. Ugy érzi, hogy minden vére sroábe szökik és asive hevesen dobog. — A lépték később elvess, nek zz előszoba s&ppedékes szőnyegén, sjtó ayi. lik, csattan... s a nehéz szőnyeg ajtót el»kiaszt»s egy női arc tűnik elé. — Ah, maga az ? — lebben el a Mrlaaie Nagy-Kanizsa látképével levelezőlapok egész uj felvételekkel és postakártyaalbumok kaphatók FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kaoiss* csütórtők Zala 10. stám. (1. lap.) 1898. február hó 3-án mány-öss/egeivel megrakottan térnek vissza, hogy maguknak egy-egy templomot vagy iskolát építsenek Vájjon jut-e eszébe bárkinek is, mikor az adomány-gyűjtő tót hajlékába lép, hogy minvk adjon ó a mi ellenségeinknek, miért nyújtsa kónyórfitettel a kezét azok felé, akik a másik pillanatban talán képesek volnának a jótevő kezet levágni, szétmarcangolni, csak azért, mert ereibe magyar szivból kapja a a táplálékot? Nem. ez sohasem juthat eszébe senkinek. Ezeket a példákat mind a saját életünkből és pedig a közelmúltból hoztuk föL De nem azért, mintha a magyar sziv kiváló nemességét akartuk volna demonstrálni. Nem ! Mert nemcsak nálunk volt és van ez igy. így van mindenütt az egész világon. A bajok, a szenvedések, a csapások nyomora, insége egy pillanat alatt elsimitja mindenQtt a politikai, feji vallási ellentéteket; kiohja a legengeszt h et eüc nebbnek látszó gyűlölet lángját és a szivek fölött uralkodó lesz a minden szenvedést balzsamozni akaró szt-retet. Ha Párizst halomba omlasztaná valami rettenetesen elementáris erejű földrengés: Berlin társadalma bizonyosan elsőül jelennék meg a szeretet oltáránál. Viszont: ha Berlint valami elképzelhetetlen katasztrófa sújtaná, Párizs társadalmát egy sziv-dobbanás vezetné a lesujtottakhoz Az emben sziv örök érzése ez, melyet nem bír elnémítani, elfojtani á politikai, És vallási ellentétek által szított gyűlölet sötét keze sem, soha. A szeretet örök igazsága ez, mely miként a bolygóftny legtöbboyire csak az éjszaka sötétjében szintén a közös, nagy veszedelmek sötét gyászában jelenik meg biztató, reményt adó, vigasztalást osztó sugár gyanánt, hogy egy-egy pillanatra világosságot áraszszon a bárminő fonásból fakadt emberi gyűlölet igaztalanságára. Most is, minden alkalommal, minden oly mozzanatig szemben, mely az örök emberi érzés — a szivünkbe gyökerezett humanizmus — törvényeit tapossa meg, szag' gatja szét: megjelenik világosságával a szeretet igazsága és sugarával fényt gyújt az emberi elmékben, egyflttérező melegsé get a szivekben. Most már talán még sokkal hatalmasabban, mint valaha. Ez az a fönséges, nagy, örök igazság -a szeretet igazsága — amiről a Megváltó is azt mondta, hogy megölni nem lehet Sem erőszakkal, sem fegyverrel, sem a mesterségesen szított gyűlölet emésztő tüzével! Politikai szemle. OrtzéggyOlé* Január 89. A néppárt folytatta ma a legnap megkezdett munkát, a pozsonyi Mii pán támadásit. Segítő esikőxül kértek zárt ülést és a szélsőbaloldal hfl támogatásával sikerült megint pár viharos jelenetet teremteniük. Csöndesen indult a dolog, Molnár János pártelnök beasédével, a ki mintha személyes élétől akarta volna megfosztani a támadási Ait mondta, maga sem hiszi, bogy iga zak a főispán ellen való vádak ; csak roeazalja, bogy miért nem vett a főispán elégtételt, miért nrm szólította öt 101 erre a belügyminiszter. Sőt jámbonágában annyira ment a prelátus ur, hogy hiszen maga Rakovtzkv sem lámadla legnap a főispáni, hanem a belügyminisztert akarta támadni, aki a főispán védelmében a maga megvédéséről megfeledkezett. Az öreg Juriss Mihály privigyei plébános H a néppárti képviselő jóízű pauzái bráoU a vitába. A gömbölyű kis öreg ur izaett ssosaott, roppant slevaneo gesztikulált kissé tötos akcentumal efanoodott bessáde alatt; pár mulatságos anekdotával illusztrálta a jegyzők, szolgsbirák, főazolgabirák túlkapásait. Adomáit nagyon jói fogadta a Ház; ezen felbuzdulva, a maga sérelmét panaszolta fel. Ai alispán statisztikai kimutatást kért tőle, és bár 6 mindjárt be-küldötte, még háromszor követelték rajta. Bekül-dötte újra és újra. — Hanem mindig Írásbeli elismervényt kértem róla! -folytatta tenyerére csapva diadalmasan. — Egyszerre csak rám ir az alispán, ha be nem küldöm az írást huszonnégy óra alal>, a bőrömre állítana ki. Az én börömm! ssólt ijed- ten, ég leié emelt karokkal, és a Ház derűit helyeslése közt fejezte be így : — Hanem azután beküldöttem az elismerve nyeket s megmutattam, hagy ha a közigazgatás akármilyen, de a privigyei plébánián tudják, mi a reodt Szt nagy elégtétellel vágta ki az öreg ur. Bénádé alatt zárt ölést kértek a néppártiak; még mielőtt est elrendelték, Percsel belügyminiszter eleven replikával, okmányok föioivasásával bi-aooyítva mutatta kl, bogy a pozsonvi főispán ellen való vádakból egy szó sem igai. Á miniszter rámutatott a főispán pályáján, a közögy minden terén szeneit érdemein és régn a Ház sajos tetszése mellett visszautasította a Szaiavssky ellen követett harcmodort. Rakovszky közbeszólásai ás felelete elvesztek a zajban. A zárt Blés eredménye az leli, bogy maga Rakovazky visszavonta az am vonatkozó kérési. De es is meglehetősen viharoe vitával járt. Ra-kovasky több ízben lőlszolslt; szórva az eles támadásokat a főispán ellen: kijaleatette, hogy .fogadalmai tett* Szaiavssky üldözésére. Percei Dsaaő, Visontai Soma, tiajáry Ödön beszédei után asooban megígérte, bogy nyílt ülésen adja elő mondanivalóját, a kővetkező tételnél. A baloldal kedve lármás volt még itt is, Láng Lajosnak egy figyelmeztetésén nagy lett a harag, egyes közbeszólások is minduntalan jeleneteket provokáltak. Az anyakönyvek léteiénél természetesen megint a néppárt vitte a szót. Major Ferenc, Pader Rezsó dörögtek és panaszkodtak a anyakönyvek, anyakönyvvezők és esek költségei miatt. Ennél is mulatságosabb volt Polónyt meg Sima versengése. Polónyit szólítottak, Sima kezdett beszélni; a kél haragos nem akart engedni, mégis Polunyi részén maradt aa igazság; Sima megelégedeti azzal, bogy halkan polemizált a jegyzővel, miért nem őt szólította előbb. Polónyf kíjeleutette, hogy a belügyminiszter által legnap citált nyilatkozatát a pozsonyi főispánról fentartja. De az ujabb támadásokre amelyeket a főispán ellen indítottak, e nyilatkozata nem vonatkozik. Perczel belügyminiszter alaposan megfelelt az anyakönyvek-röl szóló néppárti panaszokra, min a Has s tételt megszavazta. A színházak tételénél már szabályos, de nem valami mély mederben folyt a vita. Crak ugy felületesen érintették a fölszólalók midazt, ami itt alapos, komoly vita tárgya leheteti volna. Visontai Soma a aatrzödés szegéaek és saarsödési pörök eseteit tette szóvá. Major Ferenc meg szt panaszolta, hogy erkölcsi szempoolból hanyatlik a színészet, még a Nemzeti Színház sem az, aminek ebben a tekintetben lesni kellene. A modern drámákra és operettekre is haragszik a doktor ar. As operettek miatt tesped a vidéki színészet, amelynek segítésén kevés a busseser forint Hbor alkuról a várakozás okozta csalódás és a! Ekkor léptek bs'latszoUsk újból és Meianie ssély közöny hangján. szivének lázas lüktetéséből megtudta, hogy sz — Én nagyságos asszony. Edelényi báré kér!érkező Harsány! Kálmán, bebocsáttatást, — szól s komorna. — Mondja, hogy nem vagyok itthon, kikocsi- — És ha várni log ? — Nos, hát mondja, hogy beteg vagyok, bogy egy hétre u áztam el, hogy meghaltam, hogy... En Istenem! Maga olyan bamba! Mondtam, hogy senki számára sem vágyok honn. Cok... csak... egyedül Harsáayi Kálmán számára, ö rokon és általa bizonyos hangjegyeket rendeltem aeg. M-e? — Ertem, nagysád. Meianie gépileg veszi föl a könyvet s újból e>ak gondolatainak adja át magát Az eiegáas inga-ón már négyet jelez és Kái l A legbódilóbb mosolyt varazsolta ajkain s a szőnyeg-ajtónál megjelenő Kálmánra bátorító tekintetet veteu. I — Ah, be sokán jön msga! Annyi ideig várakoztatni engemet! Ez nem volt szép magától I — szól a szép asszooy duzzogó hangon. — Bocsánat, Meianie, de azok a hangjegyek... —» Ha ba-ba I Tudtám, tudtam ... no iasen, ■agán kell bízni valamit! — De kérem, kedves Meianie. nemcsak én vagyok sz oka, hanem... — Hanem én is. ügy van. Mert ha én nem bíztam volna magára, hanem egyszerűen azt mood- " "Isin volna, hogy átogssson még: ugy-e megtette volna érettem ? Na, üljön ide mellém. Beszélje el, még se jön. Oh, az utálatos 1 Pedig bogy mi hlr van a clubban, a városban. megígérte, bogy háromkor vizitet tesz I hol késedelmeik ? A bamba, talán ama hang jegyek után futkos, • melyekst 6 puszta ürügyül bizölt reá. Pedig éppen ez volna az ok, bogy többször bizalmasan f* gadhasas. Ez a fiatal ember mégis tnlságosan szerény. Talán ügyes álarc tz nála, mely olykor túllép a haláron. Ha ez agy volna, akkor is ügyesebb a többinél, akik annyira hitelt veszített és kitapasztalt legyvenk-kel küzdenek Jó- léi óra te't eL Ez alatt Meianie igen-igen sokat unatkozott, igen gyakori pillant ások st vetett a tükörbe is s kis lábaival többször türdmetle Dftl dobban ott — Rajtam, velem. — Az isi énért, taláu valami rossz balesel f — Oh, ellenkezőleg. £n igen boldognak énem magamat, V — Beszéljen világosabban, fiatal barátom. — De — ssólt Kálmán sgysserre komoly és bisooyos ábrándos arcot öltve, — ígérje meg, hogy nem hsngssik meg vakmerőségemért ! — fin? — mood a fiatal asszony a ssokstlan bangón és változáson bán alva. — Igen, kegyed! — ígérem. — Ha olyat kösölnék is kegyeddel, amely egyértelmű sz én jövő boldogságommal, amelyet szivem mélyében már boesaaa idő óta elrejtve hordok, a még senkinek sem mondtam el ? Ha olyat közölnék is. amelylyel együtt szivem titkát tenném s kegyed bársony kezecskéibe s egyedül kegyeden állana azt a megvalósuláshoz közel jut- Vájjon Harsányi Kálmánnak egesz tekintete a boldog-itatni s diadalra segíteni? Oh, szóljon... könyör- ság és megelégedés kifejezését hordta magán, a jgök, szóljon; nem fog-e elárulni, nem fog-e ne-milyen boldogság csak egy tizenkilencével ifjn heztelni rám ? ember areán lehet kifejezve, akit hírtelen valami Harsányi Kálmán kezei kösé ragadta a Meianie szerencsés, váratlan körülmény ért, s aki igen finom kezecskéit, szivéhez szorítva út Arca szeretne arról valakinek beszélni, mert egyedül nem biija elviselni annak titkát és terhét Meianienek ' másodszor is ki kellett jelölai a helyet maga mellett — No, mi történt, mi qjság — kérdi a szép asszony csókra aynjtva bársony kesét, amit egy pillanatig az ifjaébaa felejtett. — Ah, ha kegyed tudná, kedves Meianie I — Nos, had ballom. Hol, kivel f lángolt és égett a belső tíztől. (Lám, lám — gondolta a szép asszony, — még se rosszul számítottam: es as ember veszedelmesebb a többinél Is. Ám legyen, átengedem öt és magamat a sorsunknak.) — Kálmán ! — szólt a fiatal nő olvadékony hangon, — bízzék bennem I — S fürtös fejecskéjét ss ifjú keblére bajlá. — Oh tudtam, tudtam, bogy kegyed angyal! Nagy-Kanizsa, oifltörtók Percei belügyminiszter l maguk értékére ssálli-totta lé Major panaszait, de (épét adta annak u akciónak, amefyet a vidéki színészet segítésére éa rendelkezésére a kormány már meginditolt. Két interpelláció volt az Mm récén. Maiul Oaikár százz képviselő nagy veszedelmet UU a vasutasok névmagyarosításában, emialt interpelált; szélsőbalnak, kivált Thaly Kálmánnak, sürü haragaa köxbeexúlásaival kellett megküzdenie, de aaivaaea senki see hallgatta közbeszólásait. Kiss Albert interpellációját nagy megilletődéssel hallgatta a Hái A bagaméri lázadást szerinte nem a sociáliimus, hanem egy jegyifi erőszakossága okozta. Erről szólt meggyőzően, sürgős vizsgálatot kérve.____ Miniszterek Béosban. Minisztereink vaUruap iámét Bécsbe utazlak ama biaonyoa kiegyezési tárgyalások éa a kvótakérdés megoldáaának ügyében. Ax eredményről ciak annyit tudunk, mint a mennyit saombaton tudtunk, azax egyáltalán nem volt, aaöval nem történik semmi, ott vagyunk, a hol voltunk. Május elsejére mikép lest meg eiek után a kiegyezés, pedig akkorára meg kell lenni, erre semmiféle politikus sem adhat vá'aaat. Mindinkább valószínűvé válik u aa eshetőség, hogy Ausztriával a kiegyezési aa 1867. évi XIL törvénycikk által elOirt módon mtfkltni mm UnL Kérdée, helyreáll e Ausztriában a parlamenti-rizmus május 1 éig ? Ex tudvalevőleg a kondíció zine qua non. Gaulach báró oalrák miniszterelnök legutóbbi budapesti tartóakodáaa alkalmával még nem volt anban a helyzetben, bogy a magyar kormányt ebben a tekintetben megnyug-taaaa. Moet Bécsből újra kadvetObb hirek érkex-nek. A német ellenzéki pártok tóbb jóakarattal kexdenek az ügyek Iránt érdeklődni. A N. F..P. budapesti lorrásból e még mindeneaetre ingó-ványoe alapra épilelt kiegyezési reményekről a következőket irja V Ax auaxlriai politikai hrlyxet legújabb ala< Zala 10. Mám (S. lap) mértékben, tehát még veszélyesebben aa eddigi autonomiaatikua többségben, amelylyel legroez-sxabb esetben megegyeíéere kellett volna jutni. Ha a most jelentkező fordulat állandó, nagyon valószínű, hogy újra vissza lehet térni a ki egyezés kiindulási pontjáhox, mely ha nem is a németek feltétlen hegemóniája, de legkiválóbb helyzete volt Auxxtriában, x a magyarok hegemóniája a Lajtbán innen. MidOn Badeni gróf közvetlenül a legutóbbi osstrák választások után a kiegyezési tárgyalásokra Budapestre jött, iU diadalmasan jelentette ki, hogy ax 0 égisze alatt végbement birodalmi tanáéi választás ax eisö, melyben a német nemzetiségű képviselők számbeli kisebbségben kerültek be a birodalmi tanácsba, a hogy ennek politikai követkexmé-, nyei lesznek. Aa ezután bekövetkezett eeeraé-nyek után ki hitte volna, hogy a különféle politikai hitvalláau németek szövetkezése ilyen hamar fog megvalósulni. Ex különben még csak a fejlődés stádiumában ván, s igy nem szabad hoaxá elhamarkodottan, tulxott reményeket ffixni. Kissé humorosan hal a bécsi lap figyelmexle-téae a túlzott reményeket QlelOleg. Kinek vannak ebben a monarkiában túlzott reményei? Hiaa remények ia alig vannak, nem bogy tulxottak lehetnének. A télhivatalos ludósitó távirata a miniszterek vasárnapi látogatásáról így saái: Bánfy Dezső báró miniaaterelnOk, Ltkáci László pénzügyminiszter, Dánul Ernő báró ke-reskedelemügyi miniixter éa Darányi Ignác fOld-■iveléiügyi miniszter a tegnapi éa a mai nap folyamán érkeatek Bécsbe. Bánffy káró miniax erelnökőt vasárnap délután a király egy Órai kihallgatáson logadta. Délután négy órakor a magyar miniaxterek — a pénzügyminiszterrel Popovics min. tanácsos is ideérkeaett — folytatták a kiegyezési tárgyalásokat OmUth báró osztrák miniszterelnökkel. BSkm-Bautrk osztrák pénzügyminiszterrel ée Klrbtr osztrák kereskedelmi miniszterrel. Három órai lanánkotdt után ms intvén W tifUgM megállapodó), holnap a kuláaát első sorban az Ossxes német pártoknak {két pimügymmiut* k uakMadük tolytatjA a az egyöntetű eljárás céHából való szoros csat „ laniakotátokai. lakoxását illeni polilikai kOrOkben a legnagyobb' i^nj m tmyj, bogy sem történt Maai, <Xt érdeklődéssel ée rokonszenvvel kísérik figye- vagyunk, a hol voltunk. lemmel. - Egy elOkelO, nagytekintélyű magyar állam, » ___ térfia un nyilatkozott, hogy Auextria politikai látóhalárán oaladoanak a fellegek, a qra egy El Prágából! kiáltották a tanulók Laitmerilxben, kis derültség látható. Remé helóleg exutial lel, hová nyolcszázán vonullak Oaeaee tanáraik ve-virrad. Ex főkép lekinlellel a kiegyexéare a aixetése alatt be, a a polgármester Funke fogadta dualisatikua alkotmánynak jelenlegi formájában; Okét. Két napig tartott a tüntetés. Gyűlésekkel, való xavartaian további lenmaradáaáar nagy bankettekkel éa kivilágitáasal elhatározták elö-fontoeeágu és a legnagyobb mértékben őrven-ször, hogy a német egyetem ée leknika Prágából detee jelenség A németeknek egymáshoz való' más német váróéba tétessék át Caehorsxágban a közeledése ugyan határozottan klerikális sxine- ezt a törvény hozás eszközölje i különösen a nézetű, de ex amúgy ia megvolt már, még nagyobb met képviselők axonnal» köveleljék. Aa biaxik, 1118. február hó 8 4- hogy a csehek oaak örülni fognak, ha a németet Prágából kivándorolnak és a cseh képviselők megssavazxák a költségekel a huralkodásra. Prágában maradnak az épületek a cseh egyetemnek a lőrároeuknak nemzeti jelleg* erősbödik A tanulók máaik határozata a rendőri tilakmara vonatkozik, hogy ne viaaeiheaaenek színes sapkákat a kimondja, hogy addig nem mennek aló adásra, míg a rendeletei vissza nem vonják éa e riaaxavoaáara a kormánynak utoieó határidőül kitűzték hétfő déli tizenkét óráját, jan. 31-két. Ulbricht rektor kérte Okét, hogy a határidői a cseh országgyűlés heaáráeáig tttxaák ki e ne mondják ki a sztrájkot, csak ha azután ae vonatnék vissza a tilalom, mert hiaaen tudta, hogy a kormány csak odáig akarja löotartani a rendeletet. A tanárok egy része azonban a tanulók pártján állt, leszavazták a rektort, Doha ez azt is mondotta, bogy z szegény stipendisták ötvenezer forint öextOndijaikat elveaathetik, ha sztrájkolnaka köagyüláa nagy lelkeaedéaael kimondotta a sztrájkot, zcsak negyvenöten szavaztak ellene. Ex tOrtént szombaton Vaaárnap pedig Funke elnOkaége alatt nagy népgyűlést tartottak, melyre polgármesterek és küldöttségek érkeatek mindeafelOIs ez boxxájárulta ataau-lók határozataihozz még asonfelül a német polgárok személyes szabadságának föltétlen védelmét moa dotta ki. Ez az egyetemi gyűlés azért ia nevesetek mert már vaaárnap a gréci egyetem tanulói jelentették ki hoazájárulásukat a lOlsaólították a rektort, hogy szüntesse be az előadásokat Gréc-ben is, ha a kormány a prágai egyetemet beaárja. Ka ugyan fölösleges, mivel ext nem tesai, aOt inkább a prágai tanárokat utaaitia, hogy MI-olvasásalkal tartsák meg s a prágai néaaet agyetem cseh és ssocíaliaU hallgatói« is halárosiák, bogy alOndáara mennek. — Máaik kflvetkaaméayo voll a leitmerilzi gyűlésnek a brünni verekedés német éa eseh tanulók között, meiy annyin fajólt. hogy a rendőrségnek kellett Okét saétválasa tani, mely aaután kilenc német ée két cseh ta« nulót bekísért A cseh nyelvrendeletek módoaitáaái még e bélen kihirdetik. Tanu\|l aaptár. Bogy a kegyed gyöngéd sxive nem fogja e kérést megtagiidni tőlem ; hogy kegyed igaxán verető rokont — Hagyjuk a rokoni kötelék említéséi, ax ugf ia távoli — Jól van; tehát, hogy kegyed tObb nekem a rekonnál: kegyed ax éa őrző angyalom, mindenem I MeUaie I — En szeretek I — Ohl — Igen, szeretek szivem egész ifjú tűsévelr neretek Örülésig x ha ex egyetlen álmom nem teljeeftlhet be, oh, ugy én örökre boldogtalannak, örökre eaerencsélltnaek fogom érezni magamat. — Ah! — Igen, igen Melanie! kegyedtol tügg, bogy én boldog lenek, mint aenki más a fOldOn, vagy nyomorultabb, mint ax utolsó koldus! — De... de On még alig tixenkilenc éves gyermek s én Önnek anyja lenelnék. ín már htuson egyéves, ván axssöuy vagyok barátom I — suttogta Melanie sxerelmee pirulánál. Éppen ex ax, ami engem felbátorított arra, hogy kegyedhex forduljak, hogy bixalmaaan be valljam szivem titkát, kegyed már tObb tapasztalattal bir e tekintetben... kegyed már... — Kálmán 1 ex egy kicsit mégis sok I — Nem, kegyed mégigérte nekem, hogy közbenjáróm lesz, hogy lanáeaadóm lesz, hogy pártfogóm lesz.... — Engedje meg, arról szó sem voUt — Melanie I kégyed boldogtalanná tesz I Gondolja meg, mit mondott, hisz u imént... — Ejnye, ejnye I — szólt a sxép aasxony, kissé haragosan. — On Msonyáft félre beszél. En Önnek tanácsadója ? Ha-ha-ha! Talán valami axOke kardalnoknőbe sxeretett beiés általam akar találkához jutni, vagy-- — Oh nem I A találka már megvolt. 0 szeret engem. En is Ot. Itlen gyámi beleegyexéerOl van saó..... nagykorusitásról, hogy utuukba akadály ne essék. Axlán a kegyed féty nekem gyámom Aa......és...... — Üraml Ex már több a soknál. Hiszen On ugy beexél velem, mint egy tiz éves gyermek a dajkájával. Ex boazantó őrültség I Ha nem néz ném, hogy On nekünk annyira kflaeli rokonunk, nem állaoék jót árról, hogy ki nem utasítanám e. Moet pedig legyen egy sétát és ha M» kissé ki* gOzOlgOlt, újból ie szívesen látom. Adieu! Mnái«. Inakat. Vaknár I. Marta: fabraér 11 matat fsbnár lé. Imkil: Pakraár SS. Vaaánaf: raknál M Kaéé: Aa in. JéMkaay ahtyM aaarikal nkláa satNya. A aa. e kir. naá. áau vaan lánaaáf lensMjrt nyírtjaik .......tlj* i Wslaaaatan HimiHtji A uirtuiati kaMnés aMnqnsk MamÉttri a aaékaaafcirvári kaavél aa-aakar HaaalkléMnl. A kW kaink, tatai. » téiyi a IsWalkia, A aujkaalnal ált mi •aütva. áa Matat éa alrtM kér ntNya. A miniuteri titkár ur eale nyolc órakor velódólt haza a clubból Ilyenkór tele volt újdonságokkal. Csak azután tudakozódon kedves nejétől a házi ujdonzágok, látogatók felől — Apropoe! Kálmán megjött a hangjegyekkel? — Igen, volt iU. — Nemde ügyes, derék fia. Valóeágos apja. Fen kölyök ! — Igen, ceakhogy-." — Csakhogy ? — Egy kicsit — oitoba I H I E I la — Klaavnéb A vallás- áa kOaoklaULsügyi miniszter IHmttít Sándor oki. tani tót a csebren-dski állami elemi népiskolához reodes tanítóvá nevezte ki. — Áa alaé-leatlTal uiMIm. A néppárt táborkarának egyik töredéke vasárnap itt idflxfitt városunkban. Bandérium nem várta Okét az állomáson, még csak diszszónokok sem, mert er a látogatás nem bennünket illetett. Cenk átutazóban pihenték ki városunkban kissé fáradalmaikat, no meg jól megebédeltek éa ujabb információkat szereztek az alaó-lendvii kerületről. í Kanizsán — a mirrtl nem tud a nagy kO-zönség — néppárti fiók Auszkunfszt bQró van. A néppárti honatyáknak stkerOh inkognitójukat megtartani, mert Kdlmá* Károlyt senki sem éljenezte meg, mikor a korzón feli alá sétált Minő kir, hogy a honatyák semmi kfllónós jelvényt nem viselnek, hisz igy őket is csak olyan közön séges embernek nézik az utcán, mint akárki mást. A néppárti képviselők Alsó Lend-vára utaztak. Marsovssky Endre vasárnap j tartotta ott program mbeszédét. Alig gyűlt 1 össze néhány ember és ezek oly szánalma* Negy-Kanisaa anütMrlöfc Zala 10. tz&no. (4. lap.) 1SIH. ftfcruár hé 34n saa hailgatták a jelölt ur progummját, ki busán panaszolta el azokat az erőszakos visszaéléseket, melyet a kormány lépten nyom in elkövet, (Valaki közbeszólt: Az a baj ugy-e, hogy maga most nem kővel /) Kivüle : Zuky Aladár gróf, !Lepsényi Miklós, Ftrhm József és Kálmán Károly beszéltek még, Nem volt hangulat, nem volt baoketjt, — AMmI lakela NitUrJIhou Orőm-m«\| fogadták a szent-gróthiak a minisztérium leiratai, mely az eddigi telekexeti iskola államivá tételét kimondja. Nagy l«lk«sedén mellett alakult meg u iBko aépitési bixottaág, mely az alkalma területet fogja legelőbb meg kiválasztani. Ha a területről jelentést tesznek, azonnal hozzáfog-, n ak az előmunkálatokhoz. — Keklaa-eatlly Szombaton e hó 5-én lese a nagykanizsai itr. jótékony nőegylet estélye, léhát 2—3 nap alatt meg fog a nagyközönség győződni, hogy mi mindeQt produkálhat a leleményességgel párosult ügybuzgóság, A szellemi élvezetről is btfven gondoskodva van, ugy hogy \| biztosra vehetjük, hogy az izr. nőegylet \| mulatsága nemcsak a farsangi idénynek, hanem az évek óta rendezett mulatságok non plus ultrája lesz. — Témeealéi j> k- „Polgári Egylet* szómba-1 ton est* tartotta táncestélyét is a kis terem elég kényelmesen befogadta a vendégekel Nem voltak sokai, de a kitartó fiatalság azért a legvidámabb \| hangulatban egén reggelig mulatott. Az első négyéét 80 pár táooólta. Jalenvoltak: Asszouyok : Beráoyi Jóxseiné, Ciigaházy Antalné, tíyórffy Jánosné. Urüijhut Henrikné, (irunner Ernőná, Heim Mibáiyné, landa Károlyné, Mair Joz-elné, Magot Józáefné, Reinitz Józsefné, Sommer Náthánné, Sommer IgnáoQé, Stern Sándorné. Unger Ullmann Elekné, Vécsey Zaigmondné. Leányok: Rrunner Paula, Heim Koza, Janda Margit, Müns Szabin, Mantnano .lanka. Mair Hermin ás Tinkr. — IzeelallzaMM lila Wertre»ljaa. Ia«l ahifTálriálktpekel s/eretaéaek a falra tenieni egyesek, ás egyre vészi hirdetnek, hogy Kis-Komáromban saneialiala elvek kövatfli mind-inkább terjedtek fa már egy s/erve«eit központból indul ki ss igitléió. - Ebből a hírből egy ti sem igás, á« aa míg n»m azocinlismus, hs például s nép itt vagy ot' nem axereti a papo-kai, vagy ssokst ss arakat, kik gőggel, bűsske-aéggel pafancsulfei siercinének, holott a puran csollsra joguk eiiyalislan nincs. H« á miatt eKy •■gy i&tnDsbb léitk kiiakad, a megretteni uruk kétségberseiteii kapaaskodnak e (lóhoz: «tocialit-shm. Reá, nincs Ki Komáromban asociallzinue é« nrm i» leet ott »oht. Hogy s nép tson a i-déken felekezet nélkülivé lees: ki tudni ásóimul megmosdani) hogy miao differenciák teremtették ni«g est ? Mind a kii felet meg kell hallgatni As urak, a lalnsi levelezők azonsai a saitóhos fordulnak ie ba báron négy atyafit látnak as ■teán agyúit, ráfogjak hogy ők fi azooialis-Iák ; a parasztok nem tebeiik ugyanért, mert nekik, nincs egyetlen baritjak sem a ,juur-mUútta" arak kflzStt A kukomiroini „Független polgári oleaeákör" tagjaira ráfogják, hogy ók a litkoa veietői • szocialista mosgslmaknak is aattyombaa működnek ia már, de hstárosutt, biaioi adatni nem tudaak felemlileni, mely e út koa működést hilieiőve lenpé. Niaeaunek Ki— Komiromben sgooialittik, csak józan földmű e,ök — rtlmeelall gy likas. A zalaegerszegi törvényszék a napokban igen érdekes gyilkossági ügyet tárgyalt A vádlott Kádat István. A vádat pedig tulajdon édeeieánya tette ellene, hogy tudniillik megfojtotta apósát, Kotáet Istvánt. A vádlott maga is bevallotta, hogy Kovácsol megfojtotta, de a törvényszék mégis felmentő iléle'el hozott s oromban szabadlábra ia helyezte Kádast, fizetések köszönettel fogadtatnak és hirfapUag Ugyanis n vég tárgyaláson nem leheteti tisztába \| nyugtázlatnak. A meghívó másra át nem ruházható hozni azt a kérdést, vájjon u vádolt nem holt — JFiegyletl z«ar. Az izr, jótékony emberen követte-e el a lettél. As orvos-szakértőf nőegylet vasárnap folyó hó 6 án — tekin-'xeriIUJt!e!\|,!n,két "ÜÍ'JJÍÍ; Ktd^.mondj,,J tettel szombati vigalmára -nem tartja az embert megfojtani, másrészről p'dig az ily megfojlás oly arcváltozásl és egyébb külső nyomokat hagyna a hullán, hogy még a laikus is könnyén felismerné, de ily jelek nem látszottak és így az erőszakos halált nem állapíthatták meg. Kádast tárgyi lónyálladék hiányában föl kellett menteni. — Franki Mér, • l«>j« Aiaaoló szómba-! ton és vasáma\|) eele nagyszámú közönség előtt. mutatla he csodás tehetségét. Szombaton a1 • Központi' kávéházban, vasárnap a 'Koronát i szálló éttermében hallgatták. Ahogy feladták az első kérdést, lecsendesült a halk moraj, kiván-' csisággal lesle mindenki a választ: két másod-perc alatt milliárdokat diktált az impresszáriója-. n<k, ki egy lelállitott lekete táblára jegyezte a számokat. Az .első kérdés ez volt: Ha egy oldalon, van három hasáb, minden hasábban 64 sor, minden torban 38 betű, egy 28 oldalas lapban 31; nap alatt hánv betül szednek, Néhány másodpercig mint egy hypnolizált médium: merően bámult egy pontra, csak az ajkai mozogtak gyorsan, és inig egyesek leirlák a feladatot, ö már is bemondta a végösszeget: 0.332.028. A megfejtés pontos volt, és épp ily pontossággal emelt négy számol köbre és a furfangosan kieszelt példák a melyek inkább csak élcek, szintén nem ejtették zavarba. Azonnal rájölt és nevetve fordult a kérdező felé. - Vasárnap este egy nem éppen fiatal, de korántsem szép hujadon kíváncsi volt arra, vájjon ellulálja-é, hogy ő milyen napon születeti ? Franki megkérdezte az évszámot, á hónapot és napot, 11 mirfil a kisasszony nem tudta, hogy be kell őszintén vallani. Elég hozzá, ErankLjwni tudln megmondani a napot, meri a zavarba jöll kisnszony nem akarta elárulni ezt a titkát. Franki vasárnap délelőtt u lögimnazlüm, hétfőn pedig a községi polgári, valamint az izr. hitközség polgári iskolájának, és a felsö-kereske delmi iskola növendékei előtt mutnllalTSiSve? toználna hozzá rózsaszínű festéket, ha mindjárt szelét. A legkomplikáltabb egyenletekel, gyökvonásokat pontosan kiszámította. A fiuk arra gondollak, legjobb volna, ha Franki Móricot rezerválni lehelne az érettségire,[mert ha e szán-tan elemeivel nincsen is tiszstban, de a végeredményekről megtudná mondani: vájjon jók-e. — Alllaatek muiataána. Lenn a kaszárnyák előtt fújják a takarodót; hosszan elnyúlnak a hangok a csendes, üres utcákon, egy-egy magasabb lüzlalha itt is, ott ia beleütödnek ; rezegve visszaverődik egy-egy artikulálatlan akkord. Valahol abban az 'utcában, hol a kaszárnyák állanak szigorú némasággal, megvilágított ablakok bámulnak le a slltét éjszakába; egy riadó mars hangjai törnek át a falakon, egybefonódnak a takarodó elszakadt, elmosódott ütemeivel', és keringenek együtt sokáig, mig kilépnek löttyünk határából Amott álomra bujtják fejüket a katonák, emitt a négyeshez állanak éppen fel, nej uem azzal a szigorú, feszes arccal, mint mikor ( a századnak komandiroznak. Egészen megváltoznak. Mars kemény Hai levelik magukról egy éstére a .fortekri/tnáuig" külsőségeket, már tudniillik, a komoly, szigorú és néha szinte félemletes haragot arcukról, most mind olyan aselid, inkább civilember léle, mórt mit ia szólna ss a kisasszony, ki ott áll az oldalán, ha ha másként lenne. £s ,térdrt" is sokkal szebben ludna vezényelni egyik-másik mosolygó leányfő, mini egy egész ármádia tiszt, és ,/yvri Hittel" uem a fegyvereket pnDogialjuk mosl, hanem a csárdás! ropják. —• Igy lesz ez bizonynyal, mert a naggbanutai kelgSrtig altiutjei február hó 12-én A „Polgári Egylet' diazlermében a városi felső templom javára a m. kir. székesfehérvári honvéd-zenekar és Zaolnay Vilmos kilünö zenekara közreműködése mellett zártkörű TánceslélyL rendeznek. Belépti dij személyjegy t frt, családjegy 2 frt, karzat 1 frt. Kezdete 8 árakor, Folül- meg zsurját. -Tárawegylctek kizgyliéw, A nagykanizsai Társaskör vasárnap, a \ Polgári Egylet szerdán tartották évi rendes közgyűléseiket, melyekről lapunk legkóze-lebbi számabán fogunk bővebben beszá-' molni- — Nemi iiabatl vadáaaui Ott iógg a fegyver a falon, mellette búsan ásítozik öblös szájá- ' val a tarisznya, künn pedig végigcsókolja a ta-; vaszi napsugár e földel. Vadászatnak való idő ez nagyon is. £s a Nimród olt ül mégis az ablak melleit, gyorsan eregeti a nagy pipából a bodros füs feihőlcel, mintha csaknem akarna látni abból a ragyogásból semmit. De aztán később, mikor már erősen fojtogatja a füst a torkát, hát csak kinyitja a kertrenyiíó ablakot, maga elé meredve rákönyököl a deszkára. Uram, atyám zörren a bokor és egészen k'iz'l hozzá egy félig elrágoll káposzta lej mellett, k\nn a a napsugaras 'kertben, két. lábon állva rágcsálja a le/elet egy szép lapsifüles, Nézi, nézi egy ideig mintha csak állási keresne hozát, hirtelen fordul a puskáért, de az asztalon meglátja a leiülölt vadászati törvénykönyvei. Osszeropogtalja a fogait, szinte megremeg bele, a nyul meg olt áll, és hogyan, istenem, egy pnflanás, kapja dühében és feléje vágja — a tujtékpipáját. Bizony hélfő óla uem szabad vadászni, mert igy irja elő a törvény. — Kéua«<laá estély Hát lebel más is egy estély hangulata mini rózsaszínű ? Hogyne lehetne! Hát fesse ie, hogy néz ki az a rózsaszínű hauguiat, igen kíváncsi vagyok. — Bizony zavarba jönne a legvirtuozabb piktor is, a színek legelső mestere is, ha a rózsaszínű hangulatot le kellene festenie. 0 bizonnyal nem szimbolista is, de hát akkor hol az a sokat emlegetett szín ? A sümegi vöröskereszt-egyesület ezl igen egyszerűen oldja meg, hogy semmi kibúvó ne legyeu, a hölgyek ráüattíHi (sttiyt rendeznek, látható rjózSaszinüt, mert a programmá szerint valamennyien egyszerű rózsaszínű karton ruhában fognak megjelenni a vörös-kereszt egyesület jövő hó 12-jki bálján. — Táneealélyek. ,A balatonmdiki Ur' saját segélyalapja és a hirlapirók nyugdíjintézete javára február 10-án Budapesten a VI—VII. ker. kör. (Terézvárosi Casino) termeiben Kalmár Piroska és Fnwbiyi Irén a vigszinhás tagjai Pataki Berta zongoraművésznő, öiJna Arabella énekesnő, Kerliu Ödön a m. kir. operibás tagja, OM Sándor a vígszínház tagja, Sii Aladár hegedűművész ée űtmtímr Nándor zongoraművész, szíves közreműködésével, hangversenynyel egybekötött zártkörű láncestélyt rendez. Belépő jegyek: Személy-jegy 8 frt, család-jegy 8 frt (három személy). Kezdete pontban fél 9 órakor. — A perlaki „Társaskör- 12 én saját Vhe-lyiaégében mőked velői színmű előadás-a! egybekö'ölt jótékonycilu zártkörű tánc estélyi rendez. Színre kerttl Eugen Labiche .Ajánlott levél" című egy felvonásos vígjátéka. Szereplők : Hortenae (Spitzer Rezsin), Francine (Fiiszár Irma.) Fougasson (Stegműller János). De Coruvalin (Chityil Pál). -'tltalegéaaafglgyl klsralaiás Zabvármegyében február hó 1-én. Lépfene: Sümeg 1 u., Udvarnok 2 u, összesen 2 község 3 udvar. Ragadós száj- és körömlájas; Puezta-Ederics 1 major. Serlésvéss: Bocska, Dobai, Felső-Szemenye, Káplalsnla, KisC«ernec, l'álovec, Rigyác, Tűrje, Újudvar, Véged, Zala-Koppány, Zala-Szent Balázs, összesen 18 község. - Nsereiinélkeii takarékpéuatár A Budupexten székelő- Magyar AltaÜnos Takarék-" Fényképészeti műtermemet, mely • legjobban van berendezve, ajánlom a n, érdemű közönségnek. — Kitűnő segéderőkkel is rendelkezvén, a legmagasabb igéayvhat kielégítő művészi kivitelű képeket készítek. — A i. hOlgykOzOnségnek öltöző is áll rendelkezésre. Számos látogatást kér Singer Sándor fényképész éa festészeti mfiterme Nagy K&nluán. a nagykanizsai takarékpénztár épületében, löldszint. Különlegesség: Olajfestmény, Platinotypia és A$uarellek' N«()-K»nimsa, eaOlOrtOk Zala 10. nám. (f. lap) pioitér Hiuv.Tlra. kinriieló\|a 189. évi julioe baváhaa lelkéreatr Sobwyi Mtrkna gyimii lakod, kia«t egy m magy. ieliálog wn-jagyak kivi ritttatMtfcn riló megvételét ajánlotta Honim rábttaélé* alá* S végtére kél érb tora jegyet vett, melyek egyikét a 7S8—17, uámut. a f. bó Jf> én liótott huiátbii 200.000 kuroaát főayeretnénynyel héttik ki. Kép-aalbatf, mily hatát ét iigitotiMgot idéattt ló mi ttetéuy Ijelrieinnyok kőit éli oMládbtn, valamiét u egéei helye'gbra u éjjel 10 inkor érkrtő tűrjön y, aealy a ttereooée hirt lartal-muta — Emi m»( bitonyilákát adj* annak, hogy minden embernek, tőt k«vébé móduntk mag na idrt a lehetőeég un, hogy ilyan réttletr* veit eonjegy révéi hirtelei rigyooioi juaaon. — Háa »li4ii. Hin-KnlMta • tára «cylk cllktll tm aftamiéf— M> tM kilfla «cy bái uabai kéibfl •iaM. Mitbbrt a klaMbUalalbaa ■4g kugli tolt ti ikáiil' Mn • httgikn iMa SalatjtAral kivaaakken fllkaattk mát. niki* a ban->i káliul Ukatatt Ulti ktlti a ttaartaat kontó aa-<1 (Dioa vo-dta l, a millairltil (Káftu a alH, ada a geta Mami), a koawkw laáajrtál (IWu I), t •aappoa mkmawil (girewi kin t), • bugeajii ambartél (Xríapli ká/lIX M tkíaknatil (ftaaaiar aik IL • aaala-■laaméHI, tkl In kiabált .lari, kari!" bá Uatl ta agytk kari mJu>« JaWatait, t aialk M( malialt — aaatlU a un Irfek iiaak ■ raeáUrttl iriakaa Uraiaak a aoria • rigluaadlM, a laaaatslajat 4rali rUoa-palalat wuijl, tkl .eUJll I" kitilt. bt H't - tténUUlk 4 lioa olajat, kiflit t mlaiaaak aaaraOik Ufwito. Utad aaakrit ■ wíhI u krdikimlgikaak u IdaJirOl aok famit Mk MfkiUt, nk iriamaat tad Jókat. Tid agr tt lai lujb, abegj 4a aaaayit witi aáe. Laaaaklat ai la kai* aak aaak, akik at adatra mUktuak. A nagyapák kataj koraball dolgok aaak alad. 8 likai már aaga la Ufjifi TfaaU aa, a aai aaoraa taabaiku, aac kiplataaaa la, Mrl taaa i atl i\|iaa Halai atgyar irodalaai igjr Uaatatl Bt alat tdaa oragapj4t Ai ,Blaalt 4lat* akku a lapbu jo« aactalaul lacktaalakk, aaaljrlkaU Jikal aialai aip-IrodtlBlBlrii Írja, ■!■! a lap >aaraod4ti mikatlna a Magyar Hírlap ban. la • ratatkaa aaagaaalllaM ■! Mfraaial U kaptat* riaahal rtlip ktafikaaaa kadlittw ■■Q«Mtaáa. ESif&idaiig. Hclyealeajéiitéa. Nápttnk ali tányéron kall rimái boldofuItatnak laltétalait, atrt kiagudáink (r&aaoltalaaok éa ■iadaa njiiáual uamben biialmnliook At akénl u§y binnak, mini Mkt0l Uailiák, kia \|á«daagukal haryománjok uiriot vlaaik. A ■odern mw6(aaaaaá\|ban uoabaii nam tubád ai&oainak btillania, a iokoaolt anyagi mnakái lokoioti aiailami levlkenytég baladéaai kall, bofy ttnogaaaák, hogy a neiifaidaiág nagy Tilágvaraaayéhrn ét így a léiért való kttadalaB-baa mag lahaaaai illat. K tény halvea fehamaréttben éa kölSoÓMD a kiagaadék koMtrnUv >i óda taréra való takin-lai tel t kormány mindent megtett, hogy Skal nehéi küidelmükben lámogiaaa, viaaaaaaéatktl ■agakadályotta, boldogulásunkat tlSmoidilat. Da a kiagatdéknak ia (ugékonynkoak kall itn-niok mindao relorm Iránt, kedvnl éa aaaratatti kall att Mgngadniok. Nagy tokákat, legjobb, ■art lefgyonabban bati aagádaaankat, nam bociáthat a kormány a mnflgaadaaáf nadal kaaéaára, de Igaola lórakatik Márnán miawn aagélyfoirtat aegnyitani a eteket naki a legkönnyebb módon hoatáférberhetOvé taoai. A nagy caelekvéa a téren, aelyat a metógat diaági fliem mellékágai magnyittaáaak na-ratnénk nevetni, — irja n Paater Correapon-daat tok éa dkaératea bntgóalgfal lett magindllvi éa <«ak u ártalmiaég arköloai támogatáain a a lóldmfiveléeael loglalkotó nép jó auntán nn ttfikaég, hogy n u akció at oratág igati il-dáalvl legyen. Etáit nam gyónQk elég gyakran mtgyaráini kitgudálikuk i aelyamtanytafié* nagy értékét éa u értelmeaebh ltkoatágnak iolytoa uon oaaágaak kellene mnnkálaia, hogy a maiOgatdaaág a mai lék-áginak híveket aaarttian. Mag kall ártatni a kt»gndávil, hogy Mmmitáli bafaktatéai kftltaé get Mm kall viMlnia, kogv canpán kaia rönkéin at a tfika, amalylyal dolgozik K&uégek nek, tanítóknak, papoknak éa földbirtokotoknak kall a nép üditán et étimé nolgálatáka áll-niok át a kiagnadával i aalyemtenyéaitéa előnyeit megértetniük. Á kia gyermekek kadrlaláaét ki kall baataálni, mag kall magyarétól t nép aak, hogy rendea napi moakáját naárt nam kall alkaayagolni. hogy gyermektk, naaaooyok ét óragak it maggyóilk könnyen a telyemtenyéat-táaaai úaaaettggO mánkét, amaly főleg ouk a nlyambrrnyórn fordított figyelemből áll. Ea ba a kormány lénykadéM, u arra kintoil elemek éltei eléggé timogattitkén, aljat a ki Táat larjedalmet eredméayhM, akkor alvlaalbe tóbbek leatnek n mindennap kedveiöilenebhé vili gatdatági viaionyok ét a mnCgandnaági munkátok tolylon terjedő alágadatlanaéga euk-kamar agy jól eeő elégadattaégnak ad halyat. Tarjeautük tabát minden tehattégei eatköx-tel a telyemtényéutéei. IRODALOM. gákal Bár aj Nfáaoa. á lagaacrakk "«tr»r "tiay-Iri, aklaak atataa Báva igaai btaakaa4(a a aujtr Iro-ialaautk. aj tmiayt Ír aaat, .Baalt 4lat" clawal. haak t ra(4ajraak a Majafártl aa«a kiírat M »aa-datt ti acyala4at u t vigtalaell raui aaador4>at. jLltil u láirtl Ir Jikal u ,B»alt iltt' kaa, .tálkor ■! Ma-patt m roll llyat ital riroa, alnt Mtt; banaa tálkor CSARNOK A karaaataléa. ▲ tanya ndvara előtt várakotaak a vitánipi nbába ölitaBtl emberek. A májúi oap ragyogó lénynyal 5mi el a nyíló almaUkat, melyek olya-aok, mint agy égy róatattinO-fabár, illatot bokréta, l melyek vlrágoa ernyőt boritnnk at egéat advar tőié. Folyváat hallatják it elaxakadó atirmok kávát, mely pillaagótva hull a nagy ttba, melyben a pipacabimbók véiatamakkáDl caillogiak. Egy amtt ttoadikál i trágyadomk pírt iái, agy aagykaan, leipofadt emlőjtt állat: kOrflldtte apró mallook kergetőtnek, melyeknek farla fal ven kundorodva, mint u öiatagémberedett kar. Egytterre maguólil a Unjak fii mögött a templom hmngja. Vn.nyelréaat~gyönge hangjn vidámtn caeng a tiaa'a égre. A faoakék nyílként röpdösnek a kék lavagőban, melyeket a motdulatlin nagy bük kök tárnak al. Néha néht latálló atai vagyBl at alpalák édea cokrua illatába. A férfiak egyike a háa leié fordal éa beaaól t — Menjünk, menjünk Meliaa, már bann-goanak. Talán ktnnitcéna lehetett. Nigy, erőa pi-raaat roll, a kit a aebét metel munka még nem gőrnytetteti mag, Mm aam toriitott al. Egy Srtg, u előbbinek atyja, t ki olyan, mint agy kérgea, gOctöt IBIgyft, kótbaatólt: — Eiek tt autoayok aobt Mm kéMfilnak ai idtjábaa. At öregnek mátik kát Aa tavetótre fakadt áa u tgyik, bátyjából fordulva, i ki alöatör hivta a aót, Igy tiólt: — Mtaj érte, Folyt. Igy bitony délig Mm játunk oat. Et a fiatal ember baaant a bálba. Kgy filkt réct, mely ■ panaatok mellett állt ■ag, ttányait lebbengetve gágogott {aatán luta, tipegő járáiaal a pocaolya faié indolt. Ekkor a nyitva miradt ajtóban agy nagy an-tiony ja'ent mag, karián agy kát kónapoa oaa-otemővd. Fejkötöjéoek lekér ulltgjai kátén ártak, melyei tttiléayhM huonlótn rtgyogó pi-roa nagykandS borított Kijött Mután aa aaya, agy alig titanayolo évet, da nagy éa eröa nőttemé y. Oda ét mo-aolygó j a ki lérjának karjába íogóaoti Attáa jött a kél öraganya, aaaoit mint a kettő, mint a vén alma, erőnukoU jérátnkaa láttáik a fáridt-tág, már régóti megtörte ókat a aalyoa munka. Egyikök ötvtgy tMioay volt; megfogta u öreg apa karját, a ki u ajtó tlőll állt éa a menet élára álltak, a gyermek át a ktraatUnya min. Et t cailád többi tagjai niénuk indultok. A fiatal imbwak édaaaágakkal telt ptpirtiO-tyőkel vittek. A kia kinna folyton atólt; hívogatva teljM énjéből a kéalakedö embereket A Hok kímáM-tak ai árokból; aa ambmk a korlilkot álltak; a leányok letették a tejet dénákal t agy álltak DM ktiitttk, hogy aénék a kereaitelö menetel. £a a dajka diadalmaMO vitte ald tarkái, elkerül ve a knlló-viioieppakt, melyeket a tövényak xögttl hintettek rája. Ea aa óngak itartariáaM lattnaággtl lépegetlek ; a fiataloknak kedvük kerekedett volaa a tánora, a náaagatték a laányo 1898. február bó 8-4o. kai, a kik kiaaaladtak, hogy iáaaák okot - aa atya át aaya kowlyaa köretták a gjtrmtkni a ki káaöhh ti/ngialja btlyfiktt aa éliW, a ki folyta tel fogja nevüket t vidéke, a Melaadaia aam, mely itmr<M u tgéM járáabaa. LakarOlűk a tlkn áa a metőo amltl knaa> tfil, hogy elkerüljék a boaaan oraaágllal. Már látták a begyaa tornyú taaaloant Egy ayilá látatott njta, mily a fitoUjáig ért M abban moagott nlami, élénken oMpkolóan id* oda, al-eltfinva a atük ablak mOgOtt. A harang vall w, mey még egyre OMngatt, hívogatváa aa aj ttft-löitei, a kt moet előaiör láp ha m ittaa templomába. k^y kutya ia követé a menetet. Edaatégokat dobállak neki. Ka a kutya lolytoo ti emberek körül attnkadtt A templom ajtaja nyitva voll. A pap egy nagy vBróekaja ember, »tinién Milmditn, a kictikT aak aagybátyia, at apának bátyja, aa oltár előtt várt. Et megkereailelé a kioaikét Proapcr-Cétárnik, éa ki áréira fakadt, mikor ráóatOtta a kermívlMi. Mikor a nartartáaaak vég Imié, a oaakU a templomijtóbin vtnkotott* míg a pap latatt* paláit ját; utáo magiat utnik indáit Mot már gyoraaa meatak, mert aa bádn goadoitak. Ai tgátt ttnyi gyanaakaép* kövté őket, mladna-lalaa uerteMét híjlgáltak agy marok nukri ukát. mely itt aagy inai, kiabáiái kttkftt; a kalyi ia kötéjük agroti, hogy klvgy~r6iál a cukor hói; a gyermekek lépéaftk iOlét, firkát, láhál. A dt\|kt, kitté lárMtii, így néll a ptpoak, a ki nwlatt ment: — Kedvet plábáaM ur, moodá nkí, -m volaa a atlvM gy kiaaá tartiai anokaöcnaá1, míg éa kif&aOdSm. Mintha góra* volaa a gyomromban. A pap átvitt* a giermakit, a kiaak febér rn háoakája rtgyogó foltok képeiett a lakat* rvw-rendán M BMgoaókolta nem tudta, mit aaiaáljoa a köonytt teherrel, hogyan fogja, hogyan torta. Mindenki nevetett rajta. At agyit önganya megkérdi logbegyről — Nam bánod-, k«dvM papom, hogy akad toha aat lett ilyened ? A pap nn telelt. NagT léptekkel kaiadt lón, mereven téavéa a kia kékmmü Iárkát, a kiaak aroát kedvt támadt iimét magetákolai. Lh\|oli arcáhoi ét humn csókot tyooott rája. At apa magaaólalt: — Caak aaólaod kell papom, ha akarod, mindjárt Mertek agyat. Ea trélá!ódiní keadtak, mint a laloai mbrk aaoktak trálálódaaí. A mulat \|0ltk u a>ttalboa, a vigalom kitört, mint i livmr. A kát máaik la la már háaa-■odal káaaalt; ott volt aioyaattoaruk, oaopáa a vendégaégre jöttek al a a ntackivoitak nem gyöttek céltátokit tenni a jöveodö itmitdékri, mely * frigyből log ttármatoi. Yaikoa, nagyon tót uivtk voltak ltok, mt-lyak piruláiig mvetlették mag a kát iMnyt, áa magkaoagtalU a férfiakat. A férfiak ökllkk! caapdoeták aa aaatall ll-flkiéltottak. At atya ét it öng ilya nam fogytak, kl a mókából. Aa aaya moaolygott, u öngtk ia ránt vettek at általánot jó kedvben, taintáa odpkaMdlak. A plábáaoa, a ki mtg volt ttokra a paraatt iréláhoi, nyugodt maradt, a dajka mellett fiit, ingerelvén a kioaikét ujja hagyával, hogy meg-aevetteeae. bgy tataaetl, mi ti ha mag volaa laav* a gyermek éltal, mintha aoha *m vall volaa még éaare. Mély figyelemmel, toalolgató komoly tággal, lelke mélyéUl erdt gyöngédMggl mm viiagálgitá, valami külöaö* vonulómmal, I* blaoayo* nomorualggil it. mivtl a kiiyee kia jótág testvérének gjermeke volt. Sammit Mm kállott, Mmmit tem latoU, eaak nitt a gyermeket. Kdv lett volaa térdén renai, mert lóhh ttivér tiorttwit tt, mikor a tomplomból jóval keblén hordoai. Magiaditotia u tmberi tro, mint gy liőröihtotln rejtély, mtlyre még aobt tem gondolt eddig, mely egy fen liget, tant rajtvény toll, egy aj lélek mag-tMttralé, agy tttdödő él, u ébredő mnlam, a tovább gyirtpodó faj, á folyton haladó mh«-ritég nagy muttriuma. A dajkt oaillogó nemekkel, piroe arooal v«tt; d* tavarto a kioaike, a ki mladig elvoata öt u Mltlltól, — Adja oda aakam, moadta a pap. ta am vigyok éhet. Nagy-Kamzaa c«(lt«rtök E« átvette t gyermekrt. Km minden eliOnt körűit, mertv tekiotettel Oapidt t pufók pirot arcra ; éa Itttan-lataia a ki leet melege áthatolt reverendájáo, oly gyöaySrt ktltvt benne, hogy neme nem maradhatott könytelee. Ai avQk aajgé<a ijeastn lett. A (jiruk, ré- j ■itve a lárBa által, «rtiri fakadt — Ugyaa nontaad meg t uólt »gy bing. Htngoa kacigát htngtou a tiobában. D* aa ajya fölkelt; rali* gyermekéi éa a taomtaéd no bábi ment. Pár pere mu've vlttialérl, kij«-laatvéa, hogy a gyermek nyugodtan al»tik bölcsőjében. A lakost tovább folyi A férfiak ét aök idö-ról-idöre kimentek aa udvarba, aratás viaeia-ülttek aa aaatalhoz. Kata lati, árkor a kávét koalák. A pap már régan\|allOnl, a aélkül, hogy caodálkoatak volna távollétét). A fiatal anya végrt fölkelt, hogy tnegnéue, alaiik-e még mindig a kicaike ? Már eUlét voll. Tjpogitóava ment be a aaobába; kinyújtotta kaiéit, hogy ae BtkSaaék valami bátorba. De küiBaóeen taj ütötte meg fülét, ijedten -kiUáll, biiloaao tadváa, bogy hallott valakit moingai. Vimáiért a aaobába éa reasketve baaiálta el a dolgot. Minden féri' trlogro't; a< apa lámpát fogott a rohant a aaobába. A pvp a böloaó mellett lérdalva aokogolt, a homlokát a váakoara tette, melyen a gyermek feje nyugodott I franciából.) Pl«mert aigflrangu gyártmánytI Lagujabb rtndrarfl Tetflyépak 11 Különféle járgányon etépllk, kilüoö aaar-kéxelQ áa könnyű járáau taákoló, litalitó caéplőfépek járgányhajlátrt, valamint minden imk gaadaaigi gépek éa etiközök REISSENZAHN ANT. Magaet, Eltvii-rttt II. Nagy vatöntödéval egybekötve, moly azálllt kováoaolható puha te aoM Öntvényt Jutányos áron aaját éa idegen minták azarínt Réaxlataa árjegyzékkel éa azakazerü falvilágoaitáaaal kéezaéggel azolgálok dlj-mantaaan. ( Külöoöt figyelembe ajánlom legújabb aterkaielS gőzeaéplőimet. 89—8 m Ctfilklk íelvátetafk. aa HUllllAlAlAlllA BictiíeriéiiHorgony-Pain-Eipellfr Liniment Capaioi comp. ba kinevet kátfcwr alUatálH ai M majpribálárt-aik, matt már ttkk mint 17 ér éta mefbiabatá. tljáe-IftiWtflté MlraNátkárt aftahaaiUflk Uuvéejvái, éténél, tagaugaetáaaál ét mi\|kWéitktél m u ornatá Utal bedéi laélétMIt la mindig gyakrabban rendeltetik. A ralódi Horroay-Paüi-Krpallar, gyakorta llwgniij finlift ilaeveaée alatt, nem titkna aaer, hanem ifan tiptttfl káé-Utr, melynek egy, háitartéaban sem lelleoe hianyoani. 10 kr., 70 kr. éa rm. ttregenkéati árban majdnem nindaa (yógyaiertártaa kéuletbn »ui, Dilktái. TÍrek iéraef gjnmutmnM Itdittrtea. B»-réaárléa alkalmára! igen óratosak legyünk, mart tobb kiaokliértókS ntáuat van forgalomban. U Ha akar megkárosodni, aa mindea egyei Drogot „Horgony" védjegy éa Hlchtor ozégjegy-léa nnliiil mint tem valódit utasítsa ránt. mtm r trauma <■ He kun utuuk. i iinmiT. — IwrkHidl lifulfk, I. Bit t éel\|t áaNt ■líd békét ttot el-1 Ittértk. Tékb okból nem iekat, d» aea ia attkad eaaal a BTtWámaéf elé lépai, eKaair már oaak átért aea, mart akár ipiik na, akár aat. aiadea kKfiaétytk kéaétt éták iaaák mtf t Itvét Kin Mamttkk art maftk ia, miért aktraék kát akkor eaartttaMl a wiéeiiakt rtktaai Ttrt-rtk maf art a Irikmilm káaékbn, mart Mával a«j la eaak kacacal lipak eaat, már u Ily klt^iljikat. — I. y»-fodtaá lakrtaak. I laa, aeaai klrtlmétytk kiaMt, aart II taljwea caak tálkák Ao. 1 0 l\|« aUeUd Mnoyittáayt kall keuá aellékelii. írna. lavatét aafkigtak ét kÍTáaaé«a aaritt hfnk eatlakedai ■ Ktaatkaly lég ttájik mi irt. Majd akar, ka art kit leátyt, klMkké t Mrtta pertjáa rir, itktak mr mm U %ákkárt UHUI i lui awaga. ■■lilttl. la kaaaty aak tekiiteai. Iniléiib ad aeáaea iafjak at- Laptalajdonot tt kiadó: moiiL rtiW. 4889. tk./ÍT, 49-L Árverési hirdetmény. A nkaníitai kir. taaék tkvi oaitilya rétiéről kötbirré tétetik, hogy dr. Fried Ödön ügyvéd nagykaniuaí ltkot végrehajlatónak Oiv. Kuruci Jteaaf gyám által kápviaelt k' k. Kuruci Anna éa Koron Ferenc vhajtátt axenvtdök sormáal lakotok elleni tlfrt 82 kr. iOka, annak 1896-ik évi december ltó 80-átóljáró 5 ailsalék kamatai 1 Irt 40 kr. per. 4 frt 60 kr. vbajláa kérelmi 7 irt 16 kr., jelenlegi, a a még felmerülendő kültaégak iránti végrahajtáai ügyében a feni na-veaatl kir. taiék területébei lartoió, a normáai 98 aiámu tjkvben II. lll/a hraxám alatt ifja Kuruci Jótaef, Kuruci Kall férj. (iöllei Ititánné, Kuruci Enae, lérj. Varga Ittvánné, Kuruci Jöiael, ugy k. k. Kuruci Ferenc éa Anna tulajdonául felvett a 848 írtra bacaült ingatlan ai 1881. évi LX. I, c. 166. \|-a d.) pontia értelmében egéaun ét a tormáai 862. aa. Ijkvben I. 1-2 és 4—18. aoraám alatt felvett ingatlanoknak Kuruci Ferenc éa Kuruci Anna kiskorúakat illető 67 frt 60 krra becsült 2'18-ed réaae 18M. évi lebrmár hé I. napján a. 10 érakar Sormát kőwégháitnál dr. Fried ödta ügyvéd, ialparea vagy helyeitete közbejöttével megtartandó nyilvánoa árveréten eladatni iog. Kikiáltási ár a fentebb kitett bacaár. Arverani kívánók tartótnak a baetár 10'/,-át kéaxpéntben vágy óvadékképes papirban a ki' küldttt kaiéhet letenni. Kelt Nagy-Kaniiaán, a kir. ivaaék mint telak-könrri hatótágnál 1897. évi oklAbar hó 18. napján. GÖZONY, kir. (taéki albiró. XX?CXXXXXXXXXX\|X>FXXXXXXXXXXXXXXX^ Meghívó. Q A NAGYKANIZSAI TAKARÉKPÉNZTÁR f. 188 éri r«br. 17-éia é. e. lO érakar tartaa<l\|a saját helyiségében 53-lk évi rondes közgyűlését, melyre a I ct. rejtvényeteket tiaitelettel meghívja " Az Igssgstóeág. ■ ^wwWVAA/WV^"1"" 1 V Taaáeiktaáil tárgyak itrreaájel I. Igatgalóaági áá felügyeld biaotlaági jelentések. 8. A mérleg előlarjeettóM, aa oaxlalék megállapitáaa, ai igaagalóaág éa felügyelö- biaottaág felmentése lelett! batároaaihotalal. I. Hivatalos kötlöay kijelölése. 4. Aa alapaubélyok 87. f>a értelmében sorrend laarínt kilépd Babochay György, Blau Lajoa, id. Feaaelboler Jóaaaf, Orünhut Henrik, Kürachner Ignác, Roaanlaíd Adolf éa Seben Richárd 7 igaigatóaági tag, ugy Ooldhammar Károly, flaimiar Jótaef éa Johtai György felügyelö-biiottsági tagok helyeit ajak, eaetleg azoknak iaméU megválatitáta; éa pedig at igazgatótági (agok helyett ] évi, a lelttgytlő-biiottaági tagok helyeit 1 évi időtartamra. 6. Netáni indítványok. Jegyiét: A t tl. téaaimyink ItyelamtlUwá, aiaaarint ataraaé-U^aikal IM. ért fabrmár ké t»-ik y aapjáa éélaUM 9-11, éáhtái l-l áriig at irtéaet kelyMtákao ataaéiyean >aty aHkataiaaaáa II alapját átvehetik. Hatjefyaatetik, kogy u iltfaaaMlytk ll-tk \|-a amrlat aaavaaati jifol mtk u tyakonthat, kitek rénvéaya a kéafjlléot aiteláaétet aáty héttel aerán átiratotL 47—1 Í1 xxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxí m 0k J f W im«: Aoguaztoa ét Í tanbar. jChatáa táveliMRfr—20 cm. Waái^WaflYaíj AuutuHmL^p md Sep-tanbar < Auaatutti1 tanbar flauvatu, iS^^WCm. [Batebaachiffnhatt: Gut \|aMn\|i / _ A MAUTHNER-féle UraevM konyhakerti- és • • • • vlrágmagvak zárt és kutimágilag védett ocomagok-ban, a tlrváayrara bejegyiatt medve-védj egygy el valamennyi nagyobb fl«scr> éa vatkercakadétakbra kaphatók. Mh A Budapeaten Andráaay-ut 88. aaám alatt lélaaö Mauthnar Ödön czég ctakia olyan oaomagoknél vállal teljea jótáüázt egéaaen Irlaa éa vtléél magvakért, a mely ctomagok rqaHtva, a madva-ábrával éa a Mauthnar néwal jelölve, ugy a mint a mailékait 40—11 ngt it mulatja. Nyomatott Fiaobal Fülöp laptulajdonoauil Na^y-Kaniuán 1898. 11. szám. Nagy-Kanizsa. 1HD8. február hó 6-An. XXV. óVíolvam luikinUMt: Vtreskás-tptlst, Rackai falap ktajrTkanakaéMW A aarkaaelSfal krUkwal Uhat napia-kiat 4. i. 4—6 in kőit a lap aaallsBt riaatra ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. XlaMfaJvateii VkrMkla-éyCiat : FiuM ttlh ■M;fkmMln (LörturaHi iui ((«■• lm II tmu (é fit — ár tUhm * koro»» (t irt — kr Rsfjadkart ■ kawaa f 1 Irt M kr ^..rttMt >i.dM ktai-i.;. Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és osdtörtökfa. iird.tw.k ^.umt Itt M««i«tlM Imitt Mik m««rt itwHI fogadaai llurittit mb adtak viaa«- FelelŐH, szerkesztő r ■ B\|7m Hám éra: lO kraJcxAr. I AIzATf NÁNDOR. ' Jkyllt tér patltaora 10 kr Kltlaatéaak, valaatlat a kMatésakia naatkaaék Titkai faléy UartkanakadHMalaláwaMk. Belügyminisztérium. A belügyminisztérium költségvetése, mint minden évben, az idén is nagyobb és behatóbb vitára adott alkalmat. Az ellenzék panaszai többnyire a főispánok ellen koncentrálódtak, mint a kormány bizalmi emberei ellen a vármegyékben és leginkább a képviselőválasztás! erőszakos eljárást vetették szemQkre. Szeretik állítani, hogy a főispánok hivatalnokok felelősség nélkül, hogy egyedüli kvalifikációjuk a kormány bizalma. Az bizonyos, hogy a kormánynak bizalommal kell viseltetnie a főispánhoz, aki bizonyos értelemben hem a kormány, hanem íz állam érdekeit) képviseli, melyeknek legfőbb.őréül a tőrvényhozást és az ebből eredő kormányt tekintjük. Az éppen a nagy igazságtalanság, hogy nem tudják e két fogalmat: államérdek és kormányérdek, egymástól megkQl&nböz-tetni, mintha a kormány más célokat kő-vethetne vagy akarna követni, mint a melyek az állam érdekét emelni és előmozdítani képesek. És éppen a főispánok tételénél mulasztják el ezt a finom megkülönböztetést, mikor a kormálly e kiküldöttjét a kormány és a szabadelvű párt érdekei képviselőjeként ál-l litják oda. holott nem egyéb a;, mint ellenőrző közeg, mely magasabb államérdekben az önkormányzati működés felett! őrködik.' 'V Az egészségügyi viszonyok hasonlókép minden évben alkalmat adnak különféle panaszokra. De ha a vonatkozó viszonyok felett elfogulatlanul akarunk itélni és fáradságot veszünk magunknakt hogy a, valódi I okokat kutassuk, meg fogunk győződni, hogy a most létező közigazgatási appara-\| tussal jobb eredményt nem lehet elérni és hogy az ország kedvezőtlen egészségügyi viszonyaira mint legerősebb és teljes ér-j vényü bizonyítékra lehel hivatkozni a köz \| igazgatás államosításának szükséges volta \| mellett. Magától értendőnek mondhatjuk, hogy I rendeletekké! és törvényekkel az ország egészségi állapotát emelni nem lehet, ha aj rendelkezőre álló közegek a belűgyminisz-1 térium fegyelmi hatalmán kivüí állnak és! jogosan követelni sem lehet, hogy a köz- ponti közegek, melyeknek ac a feladatuk, hogy a legjobb utasításokat adják, maguk és mindenütt végre is hajtsák ezeket az utasításokat. Az ország egészségügyi viszonyai melyek különben épen nem oly szomorúak, mint a minőknek állítják, már életkérdéssé tehék a közigazgatás államosítását és ezt a körülményt Pcrczel Dezső belügyminiszter szinte bámulatra méltó ékesszólással kötötte az ellenzéki képviselők lelkére. A belügyminiszternél hozzá vagyunk szokva parlamenti beszédeiben az éles te szabatos meghatározásokhoz és körülírásokhoz Debatternek ism érjük őt, kit ellenfelei tisztelnek és félnek, aki tárcáját minden részletében ismeri és a kinek mindig rendelkezésére áll kiváló ékesszólás és félelmes harckészség isteni adománya. Beszédei világosak és ügyesek, kifejezési módja tartalmas, gondolkozása tiszta te értehfiet - nem csoda tehát, ha beszédeit mindig sok élvezettel és nagy figyelemmel hallgatják Utolsó beszédében azonban, melyben az ország közegészségügyi viszonyairól T A R C A. A sutlonka vadász. — Btaaty. — Irta; T.....Mihály Varkonyi Tihamér ai úgynevezett irigyelt férjek soriba tsrtosott Ttn mondanunk sem kell, hogy est a boldog állapotot leginkább nejének kössön-heté, ki egyike volt a város leguebb asszonyainak. Ei idöezerint boldog ha/as-életének már harmadik évét éli, s miután folytonos élveset lolytin tudvalévőiéi még s méz is elveszti édességet, tán senki sem fogja különösnek találni, hogy Tihamér barátunk a házas élet köcsögei melle már egy kis profán szórakozást I megóhajtoU. Egyszer, miért miért nem? tán az örökös otthon-ülés miatt vértóiolást kapott. Az orvos komolynak találta a bajt s nagyobb testmozgásokat ajánlott. Ez képezi magyarázatát annak, hogy Tihamér meglett lérft létére vadásznak csapott fel. Vadászat alatt azonban ö nála nem kell azokat a nyskiörö parforce hajszákat érteni, mik a magas arisztokrácia kiváltságot kedvtelését képelik) 4 csak afféle kocavadász volt, aki esetleg rgy kis testmozgással is beérje. Idővel azonban mindjobban beleélte magát Nimród nemes mesterségébe, s amikor egyszer egy csapat veréb közé durrantva, vagy hat da- rabot szétzúzott izárnyakkal látott msgs előtt lehullani: a kegyetlen vérszomj egyszerre fölébredi benne, s megesküdött azent Hubertre, hofy most már a nyúlnál slább meg nem állapodik, Esküjét meg is turlotta, mert nem Volt ezentúl az az istenáldotta nap, hogy egy-ejiy termetes nyulai ne hozoil. volna hasa vadász-zsakmánj ul. Neje, h szép Olya, egy ideig csak tUrte a dolgot, de mikor látta, hogy ftije az örökös vadászatok miatt már öt is elhanyagolja: türelmének lonala kettészakadt s hevesen opponálni kezdett. De Tihamér rá se' hederített. A menyecske most duzzogásra fogta a dolgot, söl már a sírásba is átcsapott, de Tihamér kössivét még ez sem volt képes megiuditani. Sőt még neki állott leljebb. — Igazi Xaotippe vagy, aki még ezt az ártatlan kedvtelésemet is el akarod rontani, — mondá keserűen. — Te meg elég flnzö vagy, hogy mindig csak a magad kedvteléseit tartod szem előtt ~ felelte Olga szintoly keserűn. — Olga, e vád épp oly igaztalan irántam, mint méltatlan te hozzád, - erélyeskedik Tihamér — Mert neiqj artom-e azem előtt a le kedvteléseidet is épp ugy, aítt még jobban, mint az enyéimeket? Nem tnrlbk«e a te kedvedért állandó színházi zártszéket? Nem áll-e rendelkezésedre állandó két fogatom ? Nem logadhatsz-e társaságokat s a minap is nem adlam-e a te kedvedért egy éppoly fényes, mint költséges estélytV — Mind igsz, de...... — Pirulhatsz kedvesem, hogy még ilyen csekélység miaU is lel tudsz szólalni. — Hiszen hu czak ez lenne, de lásd: én Tégláién Ql aggódom miattad, — szólt a menyecske hirtelen más húrokat pengetve. —. Mily kőanvtn megeshetik, hogy egyszer egész véletlenül elsül a puaka s te meglövöd magsa. . — Hah! ily óriási ügyetlenséget esak lel nem tessel rólam. — Vagy más valaki lőhet mag a vadászat hevében. - V — No, es meg még nagyobb abaurdumj! — Vagy a legrosszabb esetben menhQlhelaa. — Eltol zincs mit tartani, mert hála as égnek I oly erőa vagyok már, mint a vas. \| - Vsgy végül....... — Ugysn édesem, ne vesztegesd hiába a szót I \| A hogy most állanak a dolgok, a vadászat immár i valóságos életszOkséggé vált reám nézve. Megaludna bennem a vér, a mint abbahagynám a megszokott test mozgást. l)o különben is nem iertem, hogy miért akarod minden áron abba I hagyatni velem legkedvencebb szórakozásomat f \| Jötteiu e üres kézzel ? Nem én látom-e el Ízletes nyulpecsenyevel az egész házat? — Oh I a.. ..isten akárhová tegye ezeket aa izlotei ijyúlpecsenyékel, — lelelte Olga keearSea. Szelíd lelkületénél lógva mindig kedvelte as állatokat, még a nyulakat is, de most Irgalom nélkül fölmondta nekik a barátságot, föl, s oly halálos gyűlöletre gerjedt irántuk, hogy vslatneny* nyit egy csapásra szerette volna kiirtani. Egy el-. Nagy-Kanizsa látképével levelezőlapok egész uj felvételekkel és postakártyaalbumok kaphatók FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Negy-Kanissa vasárnap Zala 11. Mám. (». lap.) 1898/ február bó 6 án nyilatkozol! és a fővárosi rendőrséget és a példái, melynek folyamán sokszor hangzottak ss iskolás leány 4olt, kit a detektívek u iskolából csendőrséget védelmezte, a legjobbat nyuj-l M jÖ' k,4lt44ok- ^E"? '"^'uJÍ'^' T^*?' . . w ' Minden vidéknek meg van a msga rendöraá-1 boorttolták, az iskolából kicsapták a leányt tolta, amit csak nyújthat az a férfi, jével a saját sliotésni valója,' csakhogy a vidéki (Polkiáltások! Gyalázat I) Ily bruláliláara caak a aki hivatva van és képes ai ország J>e\|. rendőrkapitány urak igen távol állansk ss or-l tóvárosi rendőrség képei. A detektívek gazaága . „. ... . ■ c i, I sságháMól, nem a belügyminisztertől. A kép nem ismer határt (Fölkiállások : Majd svanzsiroz) Qgyeit vezetni, a közigazgatást elfog ulal- egyébként a vidéken vagy s fővárosban.' egy. A rendőrség törvénytelenül idés maga elé em-Lnul és befolyásoltatás nélkül javítani. Általános helyesléssel találkozott as egéss or- bereket, különbeni eióvezettetés terhe mellett. A . .. ... szágban, nogy a szabad polgárok elleni merény-jtókspilányság börtönében legnap égeu el egy A rendőrség darázsfészekbe nyúlt, midőn \|eteke, a mrvényhozás elé állították. Nspjainkban asszony Ebben as ügybee vissgálstot kér, mert a sajtó egy kinövése ellen fordult s azok a családi otthon, a személyes szabsdság a rend- j nincs kizárva, hogy a rendőri közegek bratálW ., airiirn»ir a UArír. m„„ . i őrség durva önkényének van kiszolgálva. As ily tása játszik itt közre s leibivja a miniszter figyel- em Derac, MisneK a oorere megy a e,j4r4sok csakis nyilvános tárgyalásba? vehetik mét a (ókapitánysági börtönökre, melyeknek ál-dolog, most lármát Qtnek s n közvéleményt sl megtorlásukat s erre legalkalmasabb az ország- lapota botrányos. A rendőrség nagyzásí hóbortban hívják segítségül A közönséget hívják azt !«aléí> melí kall> hogy megbélyegezze az ilyen szenved. Ujabban kfildgyekkel Is foglalkozik. Nagy üt k A-t -l »a ', hitványságokat. érdeklődést tanoait a balkánnépek iránt; senkinek amely rsakmányhadjárataik Urgya és e Hitványság! Muszka Állapotok! tiazság! Barba-j»«mmi köze valakinek szivügyehez; a reodőrség kinövésnek életre-halálra ki van szolgál-1 rismas! Komiszság ! — ilyen közbekiáltások' azonban ezen is túltette msgát. Egy velőnk ba-ötva hangzottak lel, mig Puhltr beszélt, de ezek még j rátságban álló államlő magánügyével foglalkozott ...... mindig nem voltak elégségesek uz indulatok ki- a rendőrség mioden alapos ok nélkül. A Kara- A Közönség a rendőrség eljárásában ^esésére, toelyelra parlamentben a rendőrség 'gyorgyevics családdal van összeköttetésben a tó-purifikációt lát, melyet élénk örömmel üd- «H«n tombollak. j városi rendőrség, mert az Obrenovicsok ellen tör. Pichltr Győző indokolta, hogy miért nem sza- (DerfllUé.) A tapintatlanság, meggondolatlanság vözöL Nem az alkalmazott eszközöket nézi, sem egyes rendőrségi közegek balfogásait, hanem az egész akció célját veszi szem-ügyre, amely akció egy felette kellemetlen országos csapástól való szabadulást helyez kilátásba. Mikor pedig ezek az emberek a rendőrség ütésre emelt karjának láttára jajveszékelésben törnek ki, ez semmiképpen sem akadályozza a rendőrséget, hogy végéhez juttassa a purifikáció eljárását. Kihágások és kinövések vannak mindenütt, a rendőrségnél csak ugy, mint a sajtónál. Ámde egyes kinövések miatt nem szabad egész intézményt, egész testületeket elitélni, hanem a kinövéseket kell kiirtani. - vasbalja még a főkapitányság számára felvett tételt. A tóvárosi rendőrség egyenesen veszélyezteti a tóvárosi polgárok egyéni siabadságának biztonságát. A rendőrség beigazolta, hogy képtelen feladatának teljesítésére; mindennel foglalko sik, csak azzal nem, a mivel kötelessége volna. Est pozitív tényekkel akarja beigazolni. A rendőrség beavatkozik családi ügyekbe. Ha előkelő férfi adósságokat csinál és az apa nem akaija kifizetni az adósságokat, a rendőrorvos a fiatal embert beküldi a tébolydába. (Mozgás.) A rendőrség mint házasság bontó skadály is szerepelt. Erre csak a m. kir. államrendőrség képes. Fel-hozza Prónay esetét, mikor a lőkapitány meghagyta egy fiatal embernek, ha azt a leányt veszi el, akit az anya nem akar, eltoloncoltatja a leányt. (Mozgás.) A rend'irség kihal galási modora embertelen. A tanukat étlen szomjan napokon kérőstül ott tartják a főkapitányságnál és nagy vekszacióknak I teszik ki. Határtalan könnyelműséggel járt el ko- moly ügyekben. Fogalma sincs róla, mi a nyomo-Perczel Dezső elég férfi arra, hogy meg- zás. Az uzsorások, pénzügynökök elszaporodását Tzabaditsoir bennürtket .kinövésektől j^^TS^SSlíS^ Abbasiábsn vau, Peogias ur pedig Bécsben lakik az AugarteD-strasséhsn — a legtöbb körözött pénzágens pedig találhstó a Japán-kávéházban, de ptt a rendőrség nem látja ők el (Nsgy-derültség.) A rendőrség kíméletlenség* és brutáUtása Kedden folytatták a belügyi tárca költségvsté- ismeretes. Egy hástulajdoooat lopás gysnuja alatt •át A járványokkal kezdték és végül a rendőr- tart fogva — az ügyészség elbocsátjs. Ilyen ren-•égre tértek át PídUtr Győsö kíméletlenül bele- dőrséget tűrni nem szabad. (Közbekiáltás:' Bestiák.) vágott a rendőrség szerveibe, minden ha- Fölhívja a miuissler figyelmét a következő bozás nélkül kimondts, hogy s rendőrség beteg- esetre: Egy kibágási ügyben berendeltek egy le sége szintén járványsserü jelleget ölt. A rendőri \| ányt, ki s rendőrség gondos őrizetében állandóan brutalitás esetei közül mutstóul felárt néhány1 réúesiltetik. Egy leány tanuja egy 10 _ 11 éves Politikai szemle. Országgyűlés conglomerstuma ott áll az egész világ sajtójában: Rudnay, főkapitány létére gróf Golucbowiki ügyeibe avatkozott Arendőrséx agent prov. cateur-szerepekre is vállalkozik. Leghitványabb, legkvali* fikálhalatlanabb m/idon jár el. A lővárós polgárságában teljesen megingott s bizalom a rendőrság iránt. Kéri a belügyminisztert, vegye sorra s fölhozott dolgokat. A tételt nem tzavazza meg. CHaw Lajos röviden azt kéri, hogy vegyék kl i rendőrség kezéből as eiönvomozást. Vísontai nem csatlakozik Olay szempontjához, ö egyébként higgadt beszédben kel védelmén a rendőrségnek. Percei Dezső belügyminiszter válaas.ilt ás megdicsérte Visontait a rendőrség pártfogásáért. Után na BnUtyi igazságügy miniszter szólalt lel, mindketten erősen védték álláspontjak <t. • Ott kezdték csütörtökön a hol kedden elhagyták i a rendörségen. A belügyminiszter (eleit PlMtr Győző vádjaira, azokat slaptalanoknak mosdotta. Pichler felelt erre azonnal: , Akkor kim-lalomn haiudnak a belügyminiszteriemnek, de • miniszter szt mondja nem igaz; ő jóhiszeinüleg mondja est, de a hozzáérkezett referáda /nemit. Haltai Ferenc szintén teljes erővel védeni ügy ekezeit a rendőrséget. Sima felhős1 a Bérci ellen, Kovács F. Károly röpiratában megjelent súlyos vádakat, melyekra a miniszter megjegyezte, hogy azokra nézvs Bérci msga kért vizsgálatot A néppárt szónokai a válaastási névjegyzékek pontosabb összeállítása mellett kardoekodtak, melyuek érdekében határoaati javaslatot nyitott be Mieey Antal. keseredett órában már kérdésié is a szakácsná-lól, ha nem tud-e oly szert, melylyel e gyűlölt ayidakat még a tóid ssinéröl is el lehetne törülni; de s tenyeres talpas Borcsa aszal vigasatalta őt, hogy ez nem ezükségee, mert a nyulakra nézve fabruárius hóban már beáll a vsdásstils om, melyet még a nagyságos urnák se szabad majd áthágnia. — Tehát februáriuzban! gondolta magában megköMyebbOllen. Mily türelmetlenül várta ö most a februáriul t-A fülig szerelmes iljonc se várhstja nagyobb epedésael az első légyottot, mint a hogy ő várta a nyalévid megszűntét Hajt Mily azép napok lessaek azok, a midőn nem kell többé irtóznia a gyűlölt nyulpecsenyétől s férjének legalább egy időre abba kall hagyni a vadaszatot. A várva-várt időszsk elérkezett, de mily nsgy lett ámulata, midőn látta, hogy lérjének esse ágában sincs szegre aggatni a puskát — Tehát még most sem lesz vége? — kérdé el nem fojthatva ingerültségét — Minek kedvesem ? — Az örökös máaskáláanak I — Ugyan miért? — Anniit csak tudhatsz, hogy már beálott a tilalom. — Miféle tilalom ? - kérdé Tihamér caodál-kozva. — A nyullilalom. Tihamér zavarba jött Annyira ugyan n«m vitte, hogy a nyullilalom léteséséröl tudomással bírt volna...... de egy dolgot még is érteni kezdett, azt t. i. hogy miért nem lehet most már több nyulat kapni a parasztoktól. Bisonyosan a nyúl* tilalom mislt. — Reménylein, hogy a vsdázévad elmultával már csak tói fogú hagyni a vadászattal! — folytstá Olga. — Csalódol kedvesem: a vadássévadnemcsak, hogy el nem mult, sőt ellenkezőleg: moet veszi igazi kezdetét. — Mae' veszi kezdetét ? ismételte Olgs rémülten. Ugyan mire vadáesbslnál még ? — Szalonkára kedvesem, szalonkára. Tihamér nem is\|g)anitá, ho<y ho.y mily rettrulő igazságot mondott ö ezzel. Már az egész télen is nem annyira uyulra, mint szalonkára vadászott Van ugyanis egy vendéglő, mely az > erdei szalonkához^ vsn címezve, s melyben egy gyönyörű pincérnő izolgáljs ki a vendégeket. Tihamér azomjaztábsn ide vetődött egyszer s e pompás •izalonka annyira megtetszett neki, hogy rögtőn elvesstette minden kedvét s nyulak vadászatától. A nyulak tökéletesen elvesztették rá nézve eddigi vonaerejükel, de annyival hatalmasabban vonsotla őt e páratlan „Szalonka. A helyeit tehát, hogy ö as előirt üdvös teelmozgást vegeste volns, sz egész déluláuokst itt tölté el, mit sem séjtö nejének pedig sssal törülte ki s<smét, hogy s parasztok vslamelylkétöl mindennap megvett egy nyulat s est vitte haza becses vsdáswsák-mány gyanánt. Olgának sejtelme sem volt e goooaz manipulációm! s titokban- nem egysser sajnáhs férjét, hogy esőben, hóban elayőtrt magát agy mihaszna nyul miatt, melyet esetleg a piacon ia meg lehet venni, ha éppen annyira kedveli a nyulpecse-nyét A mig tehát ő térdig ho között képzelte Tihamért, ssélnek fagynak s a téli idő egyéb vissontagságainsk kitéve: addig es szépen a meleg szobában ült s óraszámra udvarolt a csinos Katicának, kinek tüzes tekintete egész szivét lángba borította. Es Katica csakugyan ssemre való Szalonka volt. Mesterkelétlen egyszerűsége, ártatlan mivolta, bájainak üdeeége rég nem tapasztalt ingerlő hatásaal volt rá s s legnagyobb mértékben izgetta kalandszomját. Es jól msgfootolvs a dolgot, miért ne eresstbetne iaég agyszer ő is egy kis kalandot? Három évig úgyis sgáss a megbotránkozásig ssolid volt. végre is 0 férfi, a kit külömben sem ismer itt senki, a leány ceak egyszerű pincérnő..., Csak as volt a bökkenő, hogy minek adja ki magát, ba as állás kérdése valamiképp szóba tslálna jönni. Tudta, hogy az efféle libácskák Bál az állás igen sokat nyom s latban. Nagyot ason-ban mégsem mondhat, mert eszel csak elriasztaná öt magától, de keveset se mert ezzel meg lerontena minden illasiól. Megmsradt tehát a vadásasserep mellett, s hogy a leány kápseletén is hsason: kiadta magát urada'ai vadásznak. Nagy-Kanizsa vaaármp A kerMkatfetemOgyl költiégvetés A Hál pénteken mi elölt nagy munkájába : a kólMgvetét lárgyalánbt logolt volna, melyei oly könnyű Mokkái réget mottanában, meghallgatla á nyolcadik bíráló-bizottaág íteletét, melylyel as alti budimi mandátumot megsemmisítette. Fmt Lajo» terjentette be s Molnár Antal olvssla 101 est as Íteletei s J4gitt Józsel különvéleményéi, melyben a képviselőség igazolását kiTánta. A képviselő arak odaáll tak a jegyző alá, hogy jobban ballkassák s midőn régé leli as olvasásnak, nép csendesen helyükre mentek. Éppen ilyen csendesen fojotUk bt a btligyí IMÜjmUM w, anélkül, hogy valaki is s hátralevő tételekbe hossássOll volna, amire a jobboldal áfjenséare fakadt. Percül sserányen hasadozva köszönte meg as éljeneket. Ezzel rátért a Ház a ktrakodolmi UUtiattUt tárgyalásán. fWasáy Ágost odaült az előadói székbe, de még csak nem ia ssólt. Lakatot Miklós jegyző csaknem megfeledkeselt arról, hogy valaki hozzá is akar asólni a költségvetéshez. Szilágyi Dezső rázta föl as öreg honvédet, kérdezvén: — Ssólni ssoki sem kiván? — De ig«n I — kapta töl a lejét Lakatos és szólásra hivta töl Major Ferencet. A néppárt doktora erre belefogott anyagi állapotaink betegségeitek Isjtsgstéaéhi és kereste a maga móttya szerint esak orvoeszereit. Szóvá tette aa ipar-igazolvány kiadásánál elölorduló félssegségeket, rátért as iparh lóságok bajaira, as ipari oktatás hiányaira, maid sürgeti az ipartörvény revízióját, K»zben beszéli a doktor ur Krétáról és a blokádról és a görög-török háborúról, de hogy visssalérhessea a feresksdelmi költségvetésbos, loflalkozotl a Vasutak Agyéival. Támadta a vici aálisok mai rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy a szomszédos vasutakat ne a szflkséglel kielegiié-sére építsék, hanem egyesek anyagi lölsegélyesé-eére. De csakhamar rátért a vizistakrs, aztán a sociálistákrs, végül pedig kijelentelte, bogp nem fogadja el a költségvetést. Utána Wtin Bertbold állott föl szólásra. Szá. ■okon kéidte, milliókról és százezrekről beszélt, tökéről és kamatról, mely ast bizonyítja, hogy kereskedelmi poütikánk helyes, helyesebb tán nem is lehetne. — Szólott az ország iparának és kereskedelmének fejlesztésére fordilot! nagy áldozatokról, a nagy ipar és kisipar harcáról, amelybea az állami gondoskodásnak el kell találni a helyes mértéket, hogy a gyáripar fejlesztésével meg ne ölje a kisipari Végül kijelentene, hogy elfogadja a költségvetést Hallgatói megéljenezték I üdvözölték. Molnár János a vicinális vasutak túltengését hibástatja. A vicinálisok s kisebb forgalmát elterelik a nagyobb városokba és es is a kisipart sajtja. Kárt a minisztert, hogy esak oly vidéken engedélyezzen vicinálist, a melynek minden község beleegyezik létééit étéha. Panaszkodik, hogy a levélbordók, Uk csak vasárnap délután kapnak szabadságot, sohasem mehetnek misére. Zala II. arára. iS lap.' — Menjenek délután — ssóltak közbe. — Akkor nincs mise, adta meg a lel világosítást a jól tájékozott Hakovttky — Beszéltem egy postás kisasssonyoyal...... lolyta'ta Molnár. Dévzjon csapott bele e szavakba a malicia. — Szép volt t kérdezte lltsaenyei Ferenc. — SzÖke, barna, magaa, karcai ? tudakolták mások. — Hogy ismerkedett meg vele ? est egy öregebb jobboldali honatya kérdezte. A néppárti Zmeskál Zoltán dühösen fordult a kérdesösködök leié. — Irigylik ugy-e? Mire Molnár bOszankodvs szólt az öt védő hívéhez: — Ogyan, miért irigylenék? Azután folytatta beszédét tovább: < ...az is panaszkodott, hogy vasárnap nem mehet misére. Kéril(hogy s postai és vssuti alkalmazottak legalább minden harmadik vasárnap délelőtt szabadságot kapjanak. öt perc szünet. Ezután felszólalt Konkoly Thage Miklós és arról szól, hogy bár nem hiszi, bogy valaha a Vaskspun tengeri hajó jöjjön be. de ba mégis bejön, annak nagyon log örvendeni, kivált na magyar lobogó alatt jön. (Tetszés s ssélsöbalon.J A mi a Vaskapu szsbályosását illeti, ő stég nem láljs at a sikert, melyet ter-vesöi vártak tőle. A régi gőzösöket egyáltalán nem lehet a kataraktákban haasnálni. Hallj i ugyan, hogy vontató hajókat lógnak alkalmasul, da a maga részéről kételkedik ennek sikerében. Részéről egyáltalán nagy óvatosságot ajánl, mert sserinte a Vaskapu szabályozás a befejezéstől Ínég nagyon messze van. Szól aztán a folvó-zzabályozáaról s hibáztatja, bogy a Vág-nabá-lyozáaánál nem a láhhoz szabták a csizmát, hanem a lábat akarták a csúmahoa szabni. Végül áttértek a minisztert válaztokrs. As lelső válass a pénzügyminiszteré volt, aki Ba kovssky Istvánnak, a „Rábaszabályozáai" kölcsön konvertálása dolgában hozzáintézel interpellációra i letelt. Majd Poionyinak válaszolt, ki a cukoradó i-törvény hatálya dolgában interpellált annak idején. A kereskedelemügyi miniszter MtUtl szász I képviselőnek válassolt, ki egyes állomásfönökök érőszakos magyarosítása miatt panaszkodott. Farsaagl naptár. 1M9P február hó <iáo HÍREK. feknér I. aaréa! Faferaár Iá aeaaibal: Vabrakr I. haakak: Fakesár M. Vaaára.p rakrsár tt Eaéé i á (ftaiulia táasaaMlja. á atpkaalsael kaMnlf altükeüaaak llkmtlbi t ■Ikiiliklrvtrl fcaevéá sa-aakar klaraailktáMvaL á Maé kanak, lakala » télja a Kaaalaibaa, A aacykaalsaai ált an kiaképet «rM jalaai •akUjra. As InáalBi éa aáv tawt kar aaUtj. t — BJ •sysklsyvfsullk. A belügyminiszter Zalavá megyében a balti kertiéiben Tokáét Imre helyettes körjegyzőt tnyakönywe-Zétövé, a bánok-tnnlgySrgyibt Sttrdahdyi Klek aegédjegyzöt, a Ugrédi kerületbe Travnik Károly jegyzői Írnokot snyakönyvvesető helyettesekké nevezte ki, s utóbbi kivételével s többit házassági anyakönyv vezetésével és házasságkötéssel való közreműködéssel is megbista. — Haláiaass Városunk egyik áliaiánoean iaakart, kóatiesiaieiben álló polgára Bomltik Ferenc városi képviselő, a dél-zalai lakarekpenatar alapitó éa beligazgatöeági tagja I. hó 4-éa aao-káa életének 68-ik évében elhunyt A boldogalt a közügyekkel nem igen foglalkozott, de aaaál aa-gyobb Uvékenyaéget fejlett ki a gaadaaág éa kereskedelem terén. Városunk spraja nagyja ianerta sz „öreg Bealiiket" ki gyerekkora óta magyar ruhát viselt. — A« elhunytban ár Benttik Fereae városi ügyéss a Polgári-Egylet elnöka édes atyját gyáasoljá. — A csalid a következő gyászjelentés! adta ki: Dr. Benlafk Fereae ütvvád a saját, valtain) neje, síül. Eperjest Oiaalla, agy Syeraekei: Fereae, József, Lajos, Mihály, Sándor, lisella és Imre, továbbá nagybátyja : Bentaik Mihály ás as Bsaaes rokonság nevében Is lájdslaaa asivvel jeleati nsereieti édes alyja, ipa, a agy atyjuk, és testvér, llle've mérető rokonaik Beáink Ferenc arnak, hoaaiaa tarnvadét é« a haldoklók sseaiségeiaek ájtatos felvétele alán életének M-tk évében 1898. évi február hó t-éa d. e. 'I,tl árth-kor történt gyászos slhaavtát A boldogalt kitt teteaei lolyó évi február 6 Aa vasáraap d. a. 4 órakor lógnak a Teleky-nicai 516. aa. táját há-aábaa a róm. kaib. bitvallás siertartásal atartat beiatntelteini és a helybeli rón. kaU. lemetőbea a családi a ír boltba helyettetm. As cngsestaH mise aldotai folyó bó 7-éa d. e. 10 érakor log a Sieni FerenorendCek plébánia lempluaábaa a. Mindenhatónak beautai tatai. Nagy-Kaalaaa, 18M tebruár hó 4-én. Aidát éa béka haavtln 1 — A Unaaklr ktigjáltae. A társas-kör zajtalan működését timáu, minden emocto nélkül lelolyó közgyűlései jellemzik legjobban. A társaskör január 80 án tartotta rendes évi Ms-gyülését Schmtodt Frigyes alelnök elnöklése alatt. A válaaztmány jelenlétét Viott Ferenc titkár hivan és népen Irta meg. A közgyűlés öröaamel velte tudomásul, bogy ugy a tagok ssánta, mint a vagyon tetemesen gyarapodott. A targysoraaat minden egyes pontját elfogadlak. Ptikil Ferenc indítványára Datényi Elek elnöknek, érdemet elis-meréseül, jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Aa aj tisztikar és választmány következőképen sla-kuli meg: titOk: Dézsányi Elek, aloimik: Schmidt Frigyas, titkár: Veőröe Endre, kimam: Margenthaller Lajos, ügyitt: Hertelendy Báb, Unyvtámok : Frey Tivadar, péiutdnk : Unger V. Klek; válautmdny : Füspök Jóasif. Jemrtet István, Mikoas (iézs, Nagy Valér, Plihál Ferenc, dr. Szekeret József, Tóth Lássló, Vágner Károly, No aár ennél ssabb titulust még kéretve tem Utálhatott volna. Most már igen könnyű volt caitát nyerni. A leány tzlve önként kitárult a győztes vadáss előtt, a ki mindent elkövetett, bogy sz elfoglalt várban most már meg is erösllse magát. Et ebhez mesteri lég érteU. Mulattató képessége egy-tserre visszanyerte régi lényéi, t méses-másos tzavtivtl, bohókás ötleteivel, tpró Agyelmeleseé-gelvel sunyira ia ladta öl bilineselnl, hogy Katica moet már éjjtl-atppal csak a szép vtdánról álmodott. Egytzer tél kö<epén egy uép rózsa bimbóval lepte meg öl. — Jaj, be gyönyörű I — kiáltott lel Kalioa édes meglepetéssel — Ugyan honnét vette e asáp bimbót? - kérdé Kit let kigyúlt srocal s miudjárt meg it csókolta u illatot róulbimból. — Istenetn, — tevé boasí^ ábrándosan - mily •aép lehet as a kart, melyben ily nép rózu-bimbók teremnek. Lássa, ön oda vihstns egyszer engem. — Ea ? — kérdé Tihamér kissé savartan. — Igán, igen. önt etak beereutik? — Engem csak beerősítenének valahogy, de... — En miattam aggódik, ugy-e ? No tudja, ast lógjak mondani, hogy én huga vagyok önnek. — Igaz, igaz, — habosgatott Tihamér. De végre ft öMsessedte magát. — No, nem "bánom, — monda hslározollsn. — Ds astán mi lau s jutalmam ssép Katica, ha például nemcsak a kertbe, hanem magába a kastélyba is bevezetem ? Oh, nit adhatna önnek egy olyan slegény leány mint én? De várjon csak... valamit mégis adhatok. Majd tavasnial, ha aa én virágaim ii kinyitnak, a legelső és legssebb rózsabimbó! önnek adom. — Csak ennyit ? — En Istenen, mit adhatnák én még? Tihamér meglógta a leány kezét i belenézett aaokba a nép nemekbe, mikben a lélek tinta aágt mellett a már fölébredt, de még öntudatlan ssarelemnek egén bensőaége nyilvánult. — Katica, — monda renketea hangon, — hát azt az arzn\ofkis rúzsabimbót, mely nivectké-jének kellő kötepéböl liksdt, nem adná-e ast is nekem ? Katicának nemciak az arcát, hanem egén vállát, sőt még1 a ha tövét ia sötét pir öntötté el. Pillanatra lesűlölle szemét, de s kővetkező percben irár lőlemelte. Tihamér e pillanatban mindent feledett, örült ssenvedélylyel átkarolta a leányt s mielőtt ez kibontakozhatott volna karjai kuül, as első csók már elcsattant nüsi ajakán... E pillanatban éles nöi sikoly hangzott lel a háa előtt. A bent levők nem vették énre a ház előtt elrobogó bérkocsit. Minek is ügyeltek volna rá, míior napjában legalább is ötven sélakocsisó .uraiág* szokott végig robogtalni az uton. Ennek azonban valami baja eehetett, a miért oly hír- telen megállott- Ugy is voll A kocsi karékagya vtlamikép as útszéli köoazlophoz borzaoiódott, a kerékeseg hirtelen elpattant, a kerék hangot zúgással tlbirrent, maga a koaai pedig MloUa-lára zökkent, mint a béna ember, ki alól kittik as egyik reál mankót. A kocsiban agy fiatal úrhölgy ttlt, a ki a hatalmú sökkenésre ijedt sikolyt hallatott. A kocsis sgy rántással mtgáM-lotta a lovakat, leugrott a bakról s kiemelte a kocsiból aa ijsdt úrhölgyet. — Mi történt? — kérdé as utóbbi ugi<otlan. — Semmi kűlőnöt, — igyekeiett a kocáit öt megnyugtatni. — Ciak a keréktieg törött el, da mindjárt tegllve len i bajon. — Hol vagyunk ? — lolytalá az úrhölgy kö-rUltekintve. — A , tnepf vendéglőnél" vagyunk Nagysád akár be is térhetne egy kicsit meleegdni, míg éa uj keréksseget faragok. Az úrhölgy — ki Tihamér neje a asáp Olga volt — neműgyre vette • vendéglőt. Neoa látszott valami nagyon előkelőnek, de mégis slág tisztességesnek thhoi, hogy nehikny percre menedéket keresteti benne az .imént kerekedett csípős uél ellen. Nem is habozott tovább, hanem gyorz léptekkel a vendégszobába toppant. Ki írhatja le neg-lepetését, a mint belépve, tulajdon férjét látta egy ctinot flital leány mellől elugorni. Ai első pillanatban aat hitte, hogy merő en-lódáa az egétz, vagy hogy valami cnlfa szélien üli vele gonosz játékát'. Tihamér ide-oda kap- 1898. február líd 6-ár. Varga Lajos, Véber Károly, Vécsey Zsigmond, Vioai Ferenc ; Imím(mw4/m : Ebeospangtr Leo Feaselboffer József, Köhler Aulai, Wilde Ferenc. A közgyűlést este 8 órakor társuracsors kAvetU, melyen löbben mondtak szép felköazönlőket A társaság a legvidámabb hangulatban a késő éjjeli Órákig maradt egyfl'l. — VtMIyUnak Asuonyi bosau rendelte sst e réres játékot. Egy honvéd-ormesler és egy tagbassakadt IV trés suhanc voltak a szereplők. Borda Térés mig lólábon állt a hadsereggel, talán büszkén lenéieit minden cibilemberl. de végre kikopott a hadsereg kegyéből éa most egy 19 éves suhsneot boldogitolt sserelmével. A mnlt ssép emlékei sohsem hagyták nyugodni és dyhQtleafll elhagyott szerelmes boezuja beletttxelte as uj Homeot, polgári néven Pap Jánost, hogy elégtételt szerezen a büszke hadseregtől; A he y ée időkérdést nem párbajsegédek állapították meg, csak ugy véletlenül jöttek össze a vetélytársak szerdán este a volt Bajor vendéglőben, « hol ép bált rendeztek. Pap Ferenc várailgoui sgy széklábbal hátulról fejbe vágla Keraa József bonvédőrmestert, ki megtántorodott az Öléstől. A vakmerő suhanc ezulán megugrott Már mindniki megfeledkezel! n kellemetlen incidensről, midőn Pap lopva ismt megjelent a teremben és késével Kereza balarcán a ssemétöl egész le az álkspocsig mély sebei vágott. Psp ismét megakart ugrani, de s rendőrség ebben megakadályozta. Kerczái s városi—kozkorházlian ápolják, sebe veszélyes. Psp Ferencet átkísérték sz ügyészségi logbázba. - A PalgAri-Kgji Irt lili(f«Kie Február 2-án sz slakulás évfordulója napján tartotta a Polgári Egylet évi rendes kőzgyOlését melyen dr. fira/ríéFerenc elnököli és 66 lag volt jelen. Az elnökimegnyitó után Itfnor/zrr György titkár lel-olvasta ii választ mányiéi számvizsgáló bizottság jelentéseit, melyekel a közgyűlés tudomásul vett. A válas/.tmány sajnálattal emiili lel azon k'rOl-ményl. hogy a múlt évben a rendes tagok száma hetrennégygyel, kültagoké pedig öttel spadt. Maradt sz év végén 250 rendes és 25 kültag. — A tagdíjakból sz előirányzott 4753 forint helyett csak 382$ loriot folyt he, nz előirányzott 700 forint lagdijbátrslékből pertu csak 146 forint. — Az 18»6. évi zárszámadás 698 frl 85 kr. pénz tári maradványnyal zárol, minek ellenében azonban 1170 forint ideiglenes kölcsön áll fenn. A felolvasott mérleg sz«riat az egylet tirila va gyón,, 26491 Irl 46 kr - Az 1898 évi költség vetés szerint s kiadóni imtg 9004 Irt 41 kr., mely a következő bevételi léteiekkel nyer ledeze-tet: Pénztári msrsdvány 628 írt 8"> kr., tsgdl-jsk : 4161) frl - tagdíj hátralék H00 Irt, ven-dégló-fizlel jövedelme Irt, nagyterem jövedelme 760 frt, házbér 800. hirlspok élárusitása 190 frt, köretelés 68 frt 86 kr. = 8007 frt 91 kr. — A tat/dij maradt sz előbbi; rendes tagok 16 forintot, s kültagok pedig 8 forintot fUetng. valami keményhangu Smultr. Kanizsáról ugyanis évenkini. Kisorsoltatoll a >üvetkező 10 kötvény: már évtizedek óta több rölöskereakedő elmegy a 3, 19, 39, 106, 181, 890, 844, 440, 476, 661. Az osáktornrsi vásárokra és csütörtökön reggel ia uj választás s kövelkezőt eredményezte: elnök: olt voltak, ami s bíró urnák sehogysam tetszett, dr. Benitik Ferepc, alelnök Vécsey Zsigmond, Hogy miért, srról becses sssmélyiséige nem adott titkár: Knorlzer György, ügyész: dr. Rosenberg felvilágosítási, de azt kereken kijeieuletle, hogy Mór, háznagy i Sebestyén L'jos. pénztárnok : a kanizsai rölösöket semmi ssin aluli meg nem Eperjcsy (tábor, kflnyvlárnok : Dobrovils lüii s vásár ssokott helyén. A bíró ur valóságos Dezső, gondnok : Dénes Sándor ; vá- nagyúr, kötélgyártás közben sem tűrte soha aa laszlmáuyi tsgok: dr. Barlhb Gyula, Danis j ellemondást és e szép lérlias tulajdonságának Kálmán, Fuics Lajos, Grünhul Henrik, Járváa bírói állása elég teret nyújt, hogy bármikor ér-Mihály, Keller Mátyás, Lengyel Lajos. Miltényi vényre juttassa. Síit mi Ifibb, a felrilágosilást Sándor, ilj. Oszterhuber l-ászló, dr. Oro dy Lajos, \| bizonyos mennyiségű pofonok igérése mellett megtagadta. Cssk nem gondoljs s bíró ur, hogy a kanizsai kereskedők kötélgyártó inasok ? Elég as hozzá, s bíró ur kevésbbé udvarias kifakadásai ulán melyben az a bizonyos mélyhaugu rendSr-mester készséggel és teljes pátbosssal asszisztált, a kanizsaiakat elküldték a város egy eldugott zugába, ott kele't sátort épileiiök. Maguk a dr. Pschinger Alajos, Plibál Ferenc, Reinele Géza, Somtner NiUhán. dr. Tripummér Rezső, Tripamiuer Gyula, Viosz Ferenc, Verner Ferenc; Számvizsgáló bizottsági lagok r-Goldarbeiler Emil, Horváth Antal, Kaufmnnn Adolf, Székely Tivadar, Vidos József.* — Az tilel. ökké megválasztod Vicsty Zsigmond polgármester a li ziséget el nem logadvún, helyette Onltthubtr Uu»'ú kir. tábla- ! kültelek lakói elcsodálkoztak ezen, és azt hitték, biró vijaszlalott meg. Uj alelnök választásúi gelsei GutmuiÍH Vilmos kir. tanácsos lemondása tette szükségessé, mit a közgyűlés a legnagyobb sajna-lattal vett tudomásul. — A tárgysorozat kimerítve levén,_.elu«k az ülést bezárta. — Este lirtiuvaaora volt melyen H6-en vettek részt. Dr. Benfíik Ferenc elnök távollétében az első tó kOszŐntöl Osztertiuber László az uj aleluOk mondta az egylet tagjaira. Takieh Menyhért az UÍ alelnököt, Simon Gábor a tivolievő elnököt, I csütörtökön Knorlur György a város közönségét és ennek\| először is első polgárát Féáey Zsigmond polgármestert élteié Eptrjety Sándor a demokráciának szentelt szép szavakat. A lársa»vacsora a legkitűnőbb hangulatban késő éjiéiig tartott A borok kitü nőek voltak, az ételek pedigGáspár Péler konyhájának bizonyára sok jó barátot szereztek. hogy az illető rőlösök bizonnyal eltévedtek, mert arról éppenséggel senki sem tud, hogy valaha olt, nz ő házaik előtt lelt volna vásárhely. Benn, a város közepén lolyó vásárból még csak tompa zümmögés, egy árvs hang sem jutott el a kanizsaiak felé, timhogy vevő. A biró ur terve sikerűit, a kauizasiaket—kiszoritotta alaposan a vásárból. — A dolog egyébként nem nwrad ennyiben A kanizsai kereskedők, kik ott voltak Csáktornyán, leijelentest tsssnek a a, cMloniyai fBtíolgabiríiiigndl, sőt ez ügyben személyesen fognak eljárni az aliapán-nal ih Panaszukban részletesen kiterjednek a csütörtöki skandalumra, és kártérítési igényeiket is bejelentik. — l'Msélrék 4a eltfAajrek. Tolnamegyet már hetek óla tartja rettegésben egy kótmrlö — .Hu iMtuág Keress) urán. Mura-Kereszt ur cigány-karáván vakmerő garázdálkodása. Loplak, raboltuk mindenfelé, mig végre minden oldalról üldözőbe -vette őket a csendőrség, de lehetetlen volt közülök egyel is ellogni; ma itt, holnap ott bukkantak fel és tanyájukat gyoreau áttették Baranyába Pécsről egy egész őrjárat indult körjáratra. Sokáig kellett körözni, mig az egyik poriyázó különítmény nem messze Pécstől rábukkant a karavánra. — A cigányok, a mikor meg-a csendőröket, gyors iramodással Három embert azonban sikerűit csak két csen-a 10 emberrel A mulatság 8 szemben nagyon nehezen ment. Az elfogott bárom Zsiga perlaki \| cigány letartózlatáza ia sok munkába kerü'l. A mikor látták, hogy menekvésre már nincs mód, lelkes fiata ságu e hó t-én rendkívül szépen sikerült lánceslélyt rendezett Az állomási "vendéglő helyiségeiben. A rendezés körül már előzetesén fáradhatatlan buzgóságot lejlellek ki fiektli Józsel, farka> György es Erdilyi Béla vasúti hivatalnokok. Első sorban is az ö érdemük, bogy a mulalság a legkedélyesebb, s legvidámabb hangulatban folyt le. A tánctermei ez alkalommal igen Ízlésesen, s'épen dekorálták fe . A vendégeket \| pillantották uz esteli vonatokkal vártuk, azonkívül igen szá-I meneküllek, mosan kocsin jöllek el. úgyannyira, hogy a kislazounal ellogni. A különítmény számú rendezőség csak nehezen tudott a fogad-1 dőrből állott s így munkájuk talási kötelességeknek eleget tenni, órakor vette kezdetét és Horváth zerékara szakadatlanul búzta egész reggelig. llysn szépen sikerült, igazi magyar mulatság már \| megrohanták as őket üldöző két csendőrt. As kodott zavarában, area U1 váltva hol kék, hol ÚM- ' szint játszolt. Olga előli csakhamar egész meztelenségében állt a rettentő valóság. — Te itt... ? nyögte ki nagy erőfeszítéssel. — I...igen! — hebegte Tihamér yéglelen zavarban — bejöttem egy kicsil mr leged ni. Olga magasra egyenesedett s hátrs vetette szép lejé'. - Meglátszott rajta, hogy moudáhi akart valamit, de ajka ismét eloémult Nem akartai még cssk szóra sem érdemesíteni azt, a ki legszentebb hitében csalts meg őt. Megvetésének léglesqjtóbb kifejezésével mén egyszer végig nézett rnjia, s a mily gyorsan jöll. oly gyorsan el ia tűnt ismét. Tihamér mind a kél kezével lejehez kapott, nehogy ez Is a körülölte forgó mindenség után szaladjon, artán tompa nyögéssel nejé uUn rohant. Katica minden tapasztalatlanság t mel ett is megérteni látsxott a helyzetet. Arca egyszerre halálsápadtra váll. Szeme lecsukódott Mire még egyszer föl> színéit, oly végtelen üresnek és színtelennek tslá ta,uz egész mindenségél 1 Feje zu-gólt, szivében pedig olylorins fájdalmat érzeti, miiilha erőszakos kézzel kiléplek volna belőle valamit. Mi is történt vele? Talán csak valami gonosz álom volt az egész!,.. rég nem volt Kereszturon és a vendégek a legkellemesebb impressziókkal vettek bucsut. Falltr Ján< s vasúti vendéglős színién minden leheiöt \| elkövetett, hogy vendégei miodeulélekép jól érezzék magukat. Költségeket nem kimelű fárad-[ ságál igaz eliáinerés jutalmazta. Kitűnő konyháját és borsit s az előzékeny kiszolgálási nem győzték eléggé dicsérni, A reggel 6 órakor ihduló vonat élvifté a vendégek egy részéi s Így'az egymásután elrobogó vonalokhoz zeneszóval kisérték a távozókat, de az ott maradtak egész reggel 9 egyiket sikerült is a löldre teperni s ki tudja, mii tesznek vele, ha a másik észre nem veszi tária veszedelmét és segélyére nem rohan. Hirtelen odaugrott, " magasra ema te fegyveréi s lecsapol l vele a cigányokra. Sötéten patakzó piros vér jelGUe a Kropacsekféle fegyver mozgását. A hova egyszer lecsapolt, megtört a koponya, s patakzó t a vér. A vér látása egyszerre megfélemlítette a cigá yokst s egyenkint megadták magukat. Összekötözve kisérték aztán be az őrsre a velük harcba bocsájtkozolt rablókat Ki lógják óráig együtt maradtak. Az első négyest 46 pár i hallgatni őket és átadják az űgyéssséghes további láncolta. A jelenvolt hölgyeknek csak egy kis \| eljárás végeit. As elmenekült cigányok után az részéi volt alkalms i ndósitónknak leijegyezni. Olt voltak : Göndös Mariska (Zákány), Lichll Katalin (Dőinőlöri), Kulschera Anna iLégrád), Bi ik Paula (T. Szerdahely), Schweiger Anna, Hocholcer Irma (Bajcsaj, Liposics Teréz (lba'a), Rosenlhal Vilma, Prack Erzsike, ilj. Petelei Istvánná (Zimony), Kass-lovies Gizttska és Etelka, Desgvek Anna, Magot O ga Riedlmuyer Erzsike (Nagy-Ksnizsai Schütz La-josné, Prack Endréné Fekete Józsel né, Faller Jánosné, Go'dschmied Samuné, Rosenlhal Mik I leané, Illés Dénesné, Végli Jánosné, Biba Sándomé, j Szőke Kálmánné, Neupauer Uivánné, Engl Samuné, Vilerl Alajosné, Borsos Jánosné, Hocholczer Feretcné, Schweiger Jánosné, Kutsihera AIbemé, Mágol Józaelné, Kovács Jenőn, Riedlmayer Karolyné, Friedricli Gyuláné stb. stb — A e«ktorii)'«l várssltlré. Hogy ki ö? Valósággal mosl sem tudjuk és llrők rejtély maradt volna előliünk becses személyére vonatkozó minden adat, ha néhány helybeli kereskedő j panaszával fel nem keres bennünket. Annyit meg tudtunk, hogy s bi>ó ur igen jól éri a kötál-! gyártáshoz, mert ezt a mesterséget lanulta valaha ! és hivatalán kívül még ma ís üti, A Csáktornyái i városbíró ugylálszik a lövárosi államrendőrség j iskoláját kOveli és ebben hslhalós támasza ss üldözési folytatják s nem lehetetlen, hogy ma vagy holnap őket is elfogják valaLoL — HegaaAltMi lgi>»k. A perlaki ED. járásbíróság logházánál két vizsgálati fogoly volt letartézlslva vállóhamisiláa és különböző csalások mistt. Szerdán iyg<el a foglyok fát hordtak az udvarból, ~midön egyszerre csak futárnak er dlek s a logházör szemei elől eltűntek. A szükséges intézkedéseket azonnal megtették, de eddig még nincs semmi eredmény. — Taraairrieu). Az idei tornaversenyt a dunáiituli országrészben Sopronban tartják meg. A verseny májul 2'J-tn less. A közelebbi módozatok, rendezés stb. megbeszélésére felhívták a soproni intézetek igasgatólt, hogy a szol-gálaii érdekre nézve legidősebb igazgató elnöklete alatt értekezletet tartsalak. A soproni közönség is oly szivélyességgel kénül fogadni a négy országrész tornászó ifjúságát, mint a milyen sslvályes logadtalásbím az ' a legutóbbi lornsverseny alkalmából Pécsett részesüllek — Httkrdveiai el««4Aa. A tót vssrdeAsfy-önk. tűzoltó egylet jsvára, as ottani vidék intal-llgens közönsége műkedvelői előadással mybekö-tfitt láftcestélyl rendes a jövő hét folyamán. I Színre kerül Stóla* Sándor, lapunk felelős sser- oltsni 6 vagy 6 személyből álló rendőrség lejejkssztőjének „Hullám ÁgHit" című népszinmüve, Nagy-Kanizsa, vasárnap Zlt II. asám. (9, Up) — VtlIátvillMitlfti hwuHU\|MI. Sn rsmváraegye Maradék köz«é«éuek magyar á\|ka rom. kath. vallása lakossága hazafias busza-lotuüinl mar évek óta küzdőit, fér ad na olt atoo lörvényadta jogikért, hogy a r. k. iskolában a horvát nyelv mellett éde anyanyelvükön ia tar-taaaék ekiadán; hogy a templomban néha-néha a lelkéaz magyar .nyelven is dicsérje as Urat, mir azért ia, mert a lakosság legnagyobb ré»ie a horvát nyelvet vagy épen nem, \agy csak igen kis mérvben érti Haxsialan fordultak es Ügyben ugy « tanfel ügy előzékhez, valamint a püspökséghez, mindeuütt csuk rideg élutaaitáht voltak kénytelenek tapasztalni. Szorongatta tisuk-ban a az erkölcsi prresszió haiá«s alatt' elhatározták, hogy inkább elhagyják vallásukat, »em-mint anyunyel vüket. Es ea elhatározási oak-hamar követte a bt', ugy, hogy Scbaeider Pál (beskni Szarémvármegye) elkéss jan. 98 án a nagyszámban és tömegeden áttéri liiveit lélekemelő beszéd kíséretében vexette át a református vallásba. A maittar nyelven megiwrtott a szúuofcú magaslaton álló szentbeszéd alapjai Háté VII1. 23-28. verse („ Ne félletek kishitűek mart án veletek vagyok.") képezte. S a hatás leírhatatlan volt Itjak é« vének a meghatntt»ék-(Al éa lelkesedéstől zokogva és airva hallgatták édes anyanyelvük rengaete ée magaettne a a-vait. De a mozgalom ezrei 'meg korántsem ert »egel — M«f az 1fc98/9e. ni iskolaévben agy s»édlelkész fogja ngy as oktatást, valamint aa ötíHtiwtelBiet magyar nyelven veae'ni. — Langlire. Felbiviuk olva-óink figyelmét lapunk mai ssámában megjeleni IjOHgti/t tele birdeUtare. — Talált WeMhelm-kalei. Jauuár hó elején a Király utcában egy Wertheim-asekrény kulcsot találtak. Felhívják a károsfelet, hogy a kulcsot a rendőrségit hivatalnál a hivatalos órák alatt, mint igasolt tulajdonát, átveheti. A etazw 4a klovéaje béntslmak-ban szenvedőkre nagyon érdekes a dr. Johnzen léle kenőcs leírása, melyet mindenki, ki cimét a Zoltán léle gyógyszertárnak (Budapest, Széchenyi-jnegküldi, In yen kapja. E szer haasnálaával CSARNOK TriMstl Urél Trieszt, 1896. laaaér. Tisztelt Szerkesztő Ur I Megígértem hogy elmondom maid tapasztalataimat rftviden. Beváltom igéretemet. Triesztről nagyon s<ikat lehet írni ; szépet ia érdekeset is. csakhogy tőlem hiába várna bárki ia ilyen levelet; meri egy jó és részletes lei rááll oi asámoa évi tapaazta at és több tehetség kall. En cak öl hónapja vagyok itt a e kellékek egyikével sem rendelkezem. Nékem, — a ki osak mba-néba voltam tul atttlövárosom határán, — külöunösen eleinte aa- ltp4tt meí ____. . I w —— 1898. február hó 6-án. miodesek f-nntartása caekélyaégnek látásik, padig elég nagy tószegeket igénrsl. Tolytooooaa dolgosnak a kotrógépek, melyez a tenger fenolét tiaatiiják. A kikoiü aj réazéaak léieaítéaa óriási köliaágekbe kerülhetett. Hatalmú lerélet-ről a viaet kiszorítani és helyéba száraz löldet léteeiteni... nem kia munka volt ez. Ssiale hihetetlen, hogy azoa a helven, hol nesais oiyaa régen még vis volt és pedig sssbálytalao porila', ott moai száraatöld legyen. Pedig as előbbi helyen ssilérd talaj és gyónyörü kikótő van moat, hol kényelmesen köthetnek kl a nagy bajék. Éppen most folyuak a munkálatok, hogy e nagy területet kőfallal éa vaarácaoaattal vegyék tőrül. Olyan leas, mint egy külön vára. A kikötő tehát ss, mely mint Ismeretlent, Gyógylürdök is, mert haláaa legmakacsabb bajt is biatoaan JéÜt___ elkerülhetők még oly kitűnő, hogy & voeolja — Ház elsáás. KagyMaaluáa a váras egyik ellkell éa egéaaségrs fekvési kelyén egy kés naliaé késbél slséé, Mvebbet a uiadohuaiati.am —' Eladó Nagy-Kanizsán: 1 Egy kavéaaé használt, n ajd egész uj „Via avia Phayton" (félfödeles négy Utésss uríhlntó) 390 frt 2 Egy kis „Sandlaufer" 100 frt 3 Ezüstös magyar szerszám 2 lóra takaróval vagyis Izzasztóval 106 frt. 4 Könnyű szerszám bőr húzóval 2 46 frt. 6. Kocaia ruha (magyar) alku szarint. Clm a lap kiadóhivatalában gyón tetszett Trieszt. Szép, nagy városunk lát-táj mindjárt. Hatalmas kikötője van. Esi különösen mcgbámulstban, mert ilyet otthon nem volt módomban látai. Triászt kél réesböt all: az uj és o-vAroal ól. A kikOtö as at vároaban lévén, kftnuyen érthető, hogy es at óriáxi kereaktdeleiu folytáa eokkai élénkebb amannál. 1— A kikötö egyike a legszebbeknek s hogy te'jes nagyságában láthassuk, korántsem elegendő a kikötőben egy ket sétát tenni. Men,ünk ki hajón a ssabsd laugerre, onnsn sstán aaem'élhet jük nagyságát és szépséget. Inneu látjuk, hogy a kikötö ss uj vároanak jeatékeny részét foglalja el A a Lenne lévő számos hajóval (mindmagannyi házzal) úgyszólván külön kis várost képez. De nemcsak eaéri neveztem JUs cáronakt" hanem .azért I, mert tényleg rendkívül élénk élet éa forgalom ven itt. A kikótő nagy területe tulve van halalmaa raktál akkal. A kocslkoak egéss serege, majdnem aürsavnra vonja magára a \|áió kelők figyelmét. Igen tarka-barka képet nynjt es itteni mindennapi élet. Majduem egymás halán van a sok ember, meg a sok egylov>a bintó. Mert bát es a divatos Triesztben. E sok egylovas hintó egymn-gában még nem okos zavart, de mikot csnpa elegáncia és a sohikk kedvéért agy vágtatnak e Különösen ez emeli Trieszt siépségét. De van az uj városban esenkivül még sok minden, a ma szép és érdekea. Nagyon sok-sok do'og van itt, mely már különösségénél fogva is elüt a mi varosunktól. Mint idegent természetében azon dolgok leptek meg először, melyek eddig teljesen ismeretlenek voltak előttem. A világért el nem tadtam volna képseini, mint való lehet as a soki cövek, a miket as ateák mindkél oldalán láttam. Pedig esőkre erőaitik nagy bóra idején n köteleket, sogy a járókelők támaestékot talá'janak. Éppen ugy, nem tudtam megbarátkozni a fé benger-alakn bSslődelekkal, slleaét-ben~~á'mt alma, négyszögletű cserépzsindelyeink-kel. A házfödelek ex a neme snintéo a bóra ellen való. mert a lapos házfödeleket lefújná, A kövezel ia olyan különö. Aa egéss városban kivétel nélkül, még a corsón is, as orssá gáton és' járdán egysránt nagy négyszögalaku terméskövekből áll. Izlázts'en alakúak éa bizony alaposan elrontják a város szépségének , harmóniáját. Minden peroben romlanak s nem is ugy ignídt-ják eaekei, mint ná'unk a tégla-kövese'ei, hanem éles vésőkkel lelejtik s megromlott felületei. As ilyen fejtés alkalmával a lefejteti kőapok ■nesszé e'ugranak, a mi a járó-kelő közöa«égra sind- téN lóra népei helyen, akárcsak a mentő kooi, ükkor bi- éppenséggel nem kelleme, zoiiy aa furcsa valami. . Ijlagyasámu templom van U< melyek E hintáknál is -okkal nagyobb azámban van- W"nél legalább egy basoalóUgot találunk a n»k a teherkocsik. Hatalmas ládákkal, saákok- « » hsrangok kivétel né kül nyitott kak lelve döcögnek lolytonosan idea tova. Talán toronyban,szabadon vannak. Ennek biaonyára as ssáukra megy az oly teherkocsik s/áras, melyek • ho«J • bsng erö^bb legyen, a bsjók éa a nagyszámú raktárak előtt sokkok , Tneaa nek teréletéhes képest aranylag sok embert logalkos'atnak. 1,ko T,n; Ebből sz következik, hogy a haaak Biaonyára egéss Kanizsán nincs több muuká«, jnsjdnem kivétel nélkll több emeleasek ss mint itt a kikötőben. Hiss egy-egy nsgy kocsi Hőbbnek » m6 MuroJ »teiméhan rakodásánál sokszor 8-'.0 munkás van élfog- mn«- Nmesenek itt olyan tágas udvarak, ker- —- lek, mint minálunk. De még annak a siük kis lalva. Pedig milfea «ok ilyen rakodó kocsi van I Hát még a hajóson mennyi ember loglalaioako-dik. Es e aok ember ia Ui.onyá\|fk kevea lenne a dolog elvégzésére, ba aem lennének a parton, vágányokon tolható emelőgépek, Hatalmaa emelő- kapualjnak ia megvan a maga érdemse lakója: a házmesier. Minden házbsn ott ül kis bódéiéban a kapn alatt éa cipéazatiel foglalkoaik. Ilyen formán nem oeoda, hogy a hivataloa kimu- gépek ezek, a rajtuk lévő lelirás szériát sok rser utA,ba" öteMr ciP** szerepel IRODALOM. ■H at ki.ogrsmmot ia tlbiraak. A kikötőnek „Punto-frtuuo" nevű része ugy ués ki, mint egy sürü vasulhálózat. Folytonosan ide s tova robogoak az árakat aaállitó vonatok. Ilyenforma a forgalom. Bizony itt nsgy sflr-gés-lorgáa vsn. Szinte öröm nésui. Mngy kerea-i ótoiiit vsa hivatva aa ildap- [ kede'em folyik itt, mely nemcsak Trisest ezűk-támáaiaii és siSvímsH átsUf,!^,}, tl4\|iu kí> t monar- chiánkra nésva fontos. Folytonossn jönnek-mennek a hsjók. A rakodásba do'og késő estig tart. OJ élelay. A sspokbsa a\| ilclappst (sapenMloU ■afjrar Urlwirséslua. .PUtangé. qim! arjraaia sj tárulhat élal4 Sarkit ki a UgriUy Teatvéesk badapestl ayomdijából, mely Usagot .irndaleabau. á .PUtaogé' IMpéa roioakkat és eákgsletU Jéiaá, de atiadsa plksi llriÉIII SHl urUtoBBsl Vsa aébáajr Igsa ktdvas él állaaéé aaatkikaa éa ktaira alakja, alat a aijjuk JM, •a piISH III kakás", - .Tlket t»J«., a •port»l«és, -.Maakavtes lkris, sa taaaéaé sssawtorl atidábiró" atb. »tb., a aefysk sgjrtSI egjrig a valá áletbOl vaunak Uasvs ás ■illsi> — aeebbaáUaahb, TaWkan aSeéeri njsok éa káfek ktsénlábsa — csaksea lluakit ulJ.lt b>\|UIU aéoaia, boa ■«! saéiálék éa v«i taasi ektlosalaaaá aa tlaé uánot. A .Piliaagé* sssrkcsaUíaégs áa kladéblvatola Boda^aaia. Tarts kSra. H u i vsn. Kléflaallet ára aagjrsdévra egy forint. Metatváiijraaáaoi lagjen Is bér-BHIII bárktaek Blmn kltd a kiadóhivatal Aa a raistkta augtallMl ak aiinaéel la kegkall rtatksl riilg ktafiki Saéillkia Sap Saalnia. Trieszt éltalAbaa cajnoa, liaata váró-: Fiúméhoz hasonlít. Terméssel esen szebb is, nagyobb ia annál. Aa uj vároaban kivétel nélkül 8 vagy több eascletea hésak vannak. Nagyrészük sgyeseré, minden diaa nélkül való. áanél kellemesebb a ssemaek s gyösyöril palotákat asemlélni, milyenek oeldaal a Loyd társaság gyönyörű épülete, a .Municipio'-eot. Ha Trissztbea olyaat, mint az Andráasy ut Mikor sokan már a uszuak, még mindig hallható. nem 4a láttam, mégis bátraa mondom szépnek, ss eme 0 gépek kerepelése. csinosnak, különösen tiastáoak. Égési ssaa Este lermssset»en nem nynji löbU oly élénk emelkedik a ssép pa'oiáknok, melyeknek aaép-kepét h kikötö, mint nappal, de annál asebb. aégéi a tenger nagyoa emeli, miadisaütt a Wg-A/ ejjeli dologr.i villamossal van viléitltva és nagyobb rend éa tisstsaág. A városon klvil sa különösen » égésiről gyöayörfi látványt nynjt. lévő utak mindegyike, nagv tisztaságával egy-Mintba langtengerben uaanék a kikötő. egy anép aé'áay, mely külöaOesa nyáron pom- Van itt a villamos világitáaon kívül aok min- eáa élvetetet syujt. den, s mi ss államnak nsgy fáradságába, A város lakosainak számához képaat aránylag kö Iségábe kerülhetett. A tisztaság és egéesaég szempontjából tett istésksdéssk nyomait lépten-nyomon látjuk. A tiaataaág, a külön ivó vis etc. nagyszámú a esórskosó baly. Több éOandl azinkéz van, mslyekben olaszul játaaan ik Nagyon farosának találtam, hogy itt Triessboa, s Fényképészeti mfttermamet, mely a legjobban van berendezve, ajánlom a n. érdemű közönségnek. — Kitűnő segéderőkkel is rendelkezvén, a legmagasabb igényeket kielégítő művégzi kivitelű képeket készítek. — A t. hölgyközönségnek öltöző is All rendelkezésre Számos látogatási kér Singer S&ndor fényképén ég ftttéutti mfitarma Magj Zsnlseágu s nsgykaaissai iakarékpénstár épületében, főMaaint. Különlegesség: Olajfestmény, Platinotypia és Aquarellek- Nagy-Kantzaa, vaaáruap Zala 11. asám. (6. lapj 1898 február bó 6-án. bol padig sok nagyon gaadag ambar van éppea u ipöletikri kivé aálvt fakiataak, a esek kfliOl egyiknek kfil*\| áoi méltó a hinnők aaaraplwböe. Ztooooi évi randa vndégaerep-léaa alkalmával olyan épftletben játisik, m«ly-aak Mlaajéröl senki sa ji\| a sziaháaal. Miad-•ask danára vaa iit olyaa taiaháa la, melybea tokkal iBbb néaó (ér al, mini a budapesti Nu-sti-aainhá<ban Ssinte hihatallau, bogy aa agyébb sairakoióhtlvek is ailyea lálogatoiiak ; a kávé-báaak, a ayilváaoa kertek tel, majdnem mindig töiave vannak. Egyébbkéat ia igea élénk aa itieni élet Mo>i farsing alkalmával aa egéai varoa ki vaa vet-kdzvi raadea képéből. Eaténktat órisa ktoaa, lárma. Sokkal nagyobb áléakeág vaa itt ilyenkor, mint aálunk. Folytonos aagy attrgea-lorgss, asegény In vonat alig tud tovább döcögni...... £a magam aam eokat lapaastalkattan meg a tarsaegról, de a trieaatiek azt mondják, bogy a tareaag utoiao három napjában (iebruár 90, JlTal) aen lebei amjd noeogni a nagy aokaaág, küln-aöaea a larxangi menetben lévő vok koca miatt. Ilyenkor a környékböl nagyaaánmal jönnek iéaaeaik, bogy a varoei eme valtosatoseágában la látka«ak. Nappal aMgiat lelveaai a varua rendes képét, ■iadsa ngiot a régi mederben vaa. De ekkor is nagyon'élénk város. As 6-varos éppa álltáiét* aa uj városnak. Aa aj-vároa sík területin Itkttik, alleabeu a* 6-váró* magaaibh rétet foglalja el. Na rsoda, ha meg aem köaaliti esépeeg tkiattébn m ui várost e* haladátbaa ■**« áll nögötle. Hint Trieszt egyik* a legrégibb varosoknak és tön* raé< a váro« képaai. mart mind a két oioport malldsi a unta nsgyaro* .a" haogsót, mly he'yett álssdóin a kösép ayiláiu ,á-t Bauaáfia; s . oodáltoaképa aa ,, i k 4' hetiket égésiben össasssvsrja dff, bogy pl. a t és I hsngsékat teljesen mf fordított vieionybaa basanálja. (Nem aal mondja: mhtr, haaaai: tmbr ) A legtöbb eeetben ptdlg egyáltalán aem I* vtaa tudóméit •* ,1" szerepéről, hanem e helyett követkese<o*n as beiüt alkalmaasa. így pl. skt a ásókat: aín, atom tana, mayy, lm, s'b. mindig ekként mondja: mm, vonni, mm, mtgy, kU, síb. & végül mén abban is npgyea a két esoport bmédaódja, hogy némely fogalmakat a iissta ■agyarok által haasnált ásók ■ellőaáaév! esek ténttavoital lejesi ki. Soha tea aond\|a pl. aat, hogy: eaavsrog, diasnó, birka (vagy juh), padlás, { essem, aib., hanem : bitangol, mtm (a .aiaanó 11 illetlennek t0ja") bárány, pad, falók, stb. 8 ép1 úgy kösös vonása Mindkét csoportnak aa Is, hogy majdnem minden <iaói Iriainyiiw* bassnál, mint pl- hésacaka, kirttcikr, kátecske, lollicska, lovacska, tbaack, kutseska, vitecske, aöröceke, uracska, stb. Mindesektöl eltikintvs sz aiií c«oport — srfnta öröaaelaoodhaton — aa irodalom ösvényén halad h etaéli jávai, a ai nem la lehet máiként, minthogy a magyar besédet as iséoldéew taaulta aig. Ámde a mini csoport annál inkább kereasttl-kasai gásolja est as ösvényt I Bajoa volaa réasli-■ÉH tömérdek aaelösteaea magamat, Aaint a Jtaaui'á acaáa jövök kifele, «gyaar eák Mgeánnt á lábé a éa U'»Um. De tsereaoaér* aam eset aaáe bájam, ■int bogy áláposáa wegöiötten nágám — Hjá, vigyáaai kel éa ilyenkor, csuaso* á já\|dá. üt bociénál, nekem dolgon van á hi-váiálban... — Tolt saartnooév ájánloa mágánát I — Ssarvus, jó nalátást. A 8. oaoport beszédmódja — Jo sápot, hová, hová oláa frisen ? — Ság ida nem aee<e... — Tilálkoatád á Misoval á tagaáp ? — Nem, MÜrt? — Hád áair, bogy in' aond it neki, bá látja tágedet, mongyon meg, bogy gyöjjil el hosám, válási bwsidea váa neked? — Hád miesnda bwsid? — A Jutka, á ni váa E-tefányinál cnlid, aenle a keden nálá'ok, tietek fálubá latogátobá la bed á^áiof boala agy pákot á miben váaák ruhák uikad. la lakok nwn meaa, kád boala bosáa. bogy agyán á neked- Hát gyer aáláa, ■ájd ádok ött odá I — Aj de jo i* ám I Már ugy — aem tatása, bogy mii vegyaa IA1 nágámré, ■Hsdan rubám lete aseayaa... — Hád áair ság gyr aálám aiail ryoraábta \| — Mig ma m is elaaaaea. Othoa togo lesni minden bibéit — olyan tönaruaa as —t szert ceik arra a-'kattóre maiatok rá, malyek hallatára minden jé magyar !ftl bisaeragui kaad leni ? a a melyre olyaafele éráéi lat végig aa ataber — Hád nájd leeiek otbo <. Moat arig al kai valaaonyi id gsálan, ■int aikor aa ágyitUn nain a n*tr tMvirlhes, nt felvégek a fát, gyersek-kés (evé* köaben) a táayéroa a kéM aasi asutái hasa fogon aeai, As ó-vána nagyou cauuya. De jellemad, hogy j vágái köaben fieiúitimtj. .. Es s kél hiba pedig j _ \|B M\| ama t JBrkokoa, iaeate valamit a lagptlskosabb uteákbaa Is bárom-négyeaeleiee, aea mát, nini a tzirmd es aa- ige tárgyai ái\|BMtw bávák vaaoak. Egét. bátrm mondhatlak, bogy j atakjáaak vi«sás alkalaaaáaai. - No hád ag ■anjank, otst est aajd tog- bihetellen, hogy esek a\| ^k aláa nessünk már noat egy kie utmd \|jah lalálkosai. — Hád sservwsl mntatnoa még I — 8srvn«s I v^ ?isinkfészek. Szinte hihetetlen, hogy esek al ntyaaaorítOaál ii aadkebb utcák, kttlönÖaM I ^^ miBd ■ két bexsédaódból. ayári esUn nilyta népesek. Msjduia .. ,gt« „, l6jflle\| kunten k,ll lit^'LÍ ^fr^nyotya* körOlnényre, mely ss ÜUni - ain? .. aélm lepen •^rtsata, n^ hat-há ^„^.jj/q aajdátm . legjellemsöbb J?",, O^íí «0"?hban "^T^-hJ sajátossága. S es nem enéb, miat: bogy a ttbttja időt. Egyetlen kali—aa t»\^doasaga SSStSSt má^alhaMJT soka sam ewTsa- J'l^", l,k,i^oél * nak megfelelő ayoMtékoaaágeal. baiiem esak uép kilátáit nynjt a tengem. egyuertU : * ni á aagyar fülnek ssintén na- Aa ó-vinwnak sak a talajdoaságai koráat- gyoo bántó kellatieaaég. LtgfeltOnőbb aa a ssm rontanak as aj vara asépiégén. A gyö- híwIWUm, aminő páldáal a templomi predi-ayárt kikötő as aj város tisztasági é* cnaoa-jkáeié is, ha .bennssüiött" ajkától hangzik sága ■iadan idegen tetszését Megnyeri. Bár Trieart aagy, szép váró* éa a<órskonást ayiji, de iáért vaa vilaai a ni neken hiány-sik. ,ő" As otthon kedv**ég. f f. r. v FalTidéki lrrál Kam, fébr. S. JiatAri lvlnhta aa itteai msgyamftU raiátoaaágát tnliién. £a islajdoiképti kétféle t] a aávtlt körök atjdiin teljeaen ép basaéd-módja és a ■•gnagva-roaidá alján aaépen haladó kösnép tört aaagyar-aága Ks utóbbit k8lö-aöaaa a lagíijabb in sadék kápeti, da bossá\| tirtoaik as gyarttbb i kéaaiv**k épn inn \| kicsiny omportja aalag* több aaakáa ia. A küjUt takiniatébaa I Dgyiacuk haaooló aajátoaság as ia, hogy aa, hangsót műdig a rövid Mft"-vl ej<i ki. S noat air látauk a aiemelvéayeket As U oaoport bwaédmódN- — Alá'á'0 Molgájá, donint apeetábili! Hogy váa, hogy váa? Bah rég volt a ár mriacnéa I I — Saolgá á. Ván nareneaén ! Hát eaák ágy i aii>diaap<á«áo, kötsönön I — Teeset báláni már ás njaágol, hogy ni I törtem á káaainóbán t — Nem éB, hát ni ? v_/ . — X é« Y úrik ösmkoesániák s párbáj let blök — Milyen kimaUll ? — Kardái vrktk meg a Y lejéra kápot egy arte vágási, ailytöl vagy két hétig aa ágyát kel ayonniá. — Saegéay I Es ni volt ás oká? — A kártyán vetaiek öiaae. — Hm, ha. Né aájd oaák kifogjá beverni gnagény Y. A nápokbáa én I nájdnero roaaol jártán. — Hogy, hogy ? alig éwlalhatö kl>IBnbégi — Egé a náp dolgoason kalei s eta fele ki-• kétféle bewédaódbM,\td ákártán tölteni ás időt, hogy így kicsit ki- In, kadvw olvaaó, ilyen baagokbM gyöayör-ködbttik (?) a jó nigyar Ml iti. De cmk hogy ilyeoLk ballhat I Mart a körül lkvö lalvak & kon ága tiiatára lói ajké ám, a igy lég ssép eredsseay Maisán a magyaroatdaa tarén eaoyi ia. 8 anayival iakább is, nintbogy a nagyaro-todáa a város aiadta rétgábu noat lolyik a legnagyobb Mértékben agy, hogy 10—16 év múlva agtwtB éa táatán a/y»r várót Un nár Kaa»a ii, FaM-Magyaroraaág fiiirtm I Hogy ni jogoa illeti nag őt e magaa cin, aaoak n-aaayitáaát mtjd egy Más alkaloasaui fogam magkiaárelni. O. E. O .r. NY1LTTÉR. A I nrubu kMMtakért u> vátUI hl«Mnt««l i Selyem damaszt 75 krtöl 14 M U krif ■Stonaktat — valMiat Mm Már a nhn Uiaaikni aagjaa il krtél 14 M «S kr% aáto-naktet, — a larÉtvatanMi alrta. ai át aMáMkai. niia ghgy—SálP—li pnu> a váaaaaana, Mitt káakoa aáUUtn, — mIISUiI plStg Ii^rfll átMáal kSléiná. HEMMEBEM 6 IIIJUJÍIÍI (a a klr lévaflaaáUiW) HHiMn (I) MiCjnr Itvalaaia. aváitki kllami lavMUiraf i A XIX aaáaad lagnagyaaarflbb találmánya a ♦ LONGLIFE* légHasMtó kÉs^ltk. — T»rvéa;na vééva. A longlif kéufiiékben előállítót i kellékek vegyi öaamö ködéae álul a levegMsstitás célja sikeresen és tartósan el less érve. A Longlife nélkttlösbetetlei hálószobákban és ^ den más lakóhelyen, Iredéhbss, kórtermekbea, g)ád helyliégthbea, egyáltalában mindanait, hol rom levegő képződik. Ara a vagyi kaMkkai éa Hlatoa lolyadáldtal agytttt darabeakéat 8.IO kr. Egyedüli főraktár: Alt és Böhxn Nagy-Kanizsa. - Praaptetul lagyen kllélak ! ----— Nagy-Kioltsa vasárnap Zala 11. ssám (7. lap.) 1898. február bó 6-án. Harrkeulál iuialfb. % tj/k linfatia Hav* raan kaiit\|a lakat la Qjalal HÍM, paél( aa tnf »' takaaa karapéatt a \|» élikakn, takibk a taan Tanfcratikra. d. kitiaian aaakra kik salnyiaiin pariélikat (yirtaaak. »t ParUk Tadjak ai la. Mit »ao m kata irton* n\| Pkartl, ia finaak Ml nla aig aikiay lapig. Laptulajtlono" ea kiadó: r i m ii k i. r H i, á r. Hirdetések. Meghívó. 4 araay • altat ia 3o diai- ia sHaasvé sluaéey. I jjgt ihlrt élálitikn wiastik j ntr fdtnaillan) aa mi kar, taat Mafaiaak éa laaai wfcai la tafiknyaji IMaUn Ara I palatak l frt. Kwlidt-féle Fluid bl A klóré Tariatik, )ájai»«k.u ataaik la tavaiUk kitint alkarnl kajanáljik tártak aMIIttai laaaaak aamtt ataafcek itta , nli MMuttMn. irat n palacak 10 kr i anpia a hatl «MJk7K71 aUUatt palMakkaa i ilMa iligyaatifkaa. — Flraktir I lyiiyiiirtir. Karaaakarf, ltot aaéMt A NAGYKANIZSAI TAKARÉKPÉNZTÁR mfejszvtétnrr A w Á O-f. 1898. éri febr. 17-én ú. t>. ÍO órakor UarUnd)a saját helyiségében 53-lk évi rendes közgyűlését, melyre a l. ez. részvényesekel tiszteletlel meghívja Aa Ifaifatóaáf. —nwWVWWw.1 Taaáctkiiial tárgyak aarreadjet 1. Igazgatósági ée lelOgyeló-bizottsági jelentének. 2. A mérleg elóteijeeztéee, az osztalék megállapítása, az igazgatóság ée felftgyeló-bizotlság felmentése feletti határozathozatal. 3. Hivatalos közlöny kijelölése. 4. Az alapazabálvok 27. \|-a értelmében sorrend nerint kilépő Babochay György. Blau Lajos, id. Fesselholer József, Urünhul Henrik, Kürsohaer Ignác, RosenfeU Adolf ée Scherz Richárd 7 igazgatósági tag, ugy Goldhammer Károly, Heimlsr József és Juhász György felQgyelö-bizottsáci tagok helyett ujak, esetleg azoknak isméti megválasztása; ée pedig az igazgatósági tagok helyett 3 évi, a felttgyeiö-bizoltsági tagok helyett 1 évi időtartamra. 6. Netáni indítványok. A U as. rinvfcnaak Ipalaaatataak, ■Inalni nattad-lapjaikat ttM. évi kknif ki lUk npjia UUIW »—IS. iilatáa l-l éril\| n latint kalyWfikw aiallyaia Ttfy ilapiáa itvakatlk. Mlfjaijwutik, kan u il.paaabüjrok tl-ik f. nwriat mraaati jeget oaak n pakanlkat, kteak rtnvtaya a kianrüiat aajalftaitu iíu Úttal aavin iUratatt. 47-1 xxxxxxxxi: \ Malom-eladás, Szabad kézből eladó egy uradalmi, az 1895-ben tökéletesen újból épült, a mai követelményeknek megfelelően berendezett, vizijoggal biró malom, 6 katasztrális hold birtokkal, - mely Yarazsdmegyében, a ludbregi járásban fekszik, pósta- és távíró állomással Draje. Közelebbi felvilágosítással szolgál JóuáKlgasgatfeáK BilUUi Harvilemág. Tppfppppflpppppflf. 4 j EOOOOOOOOOOt woBeeoaoot Jószágbérlet. Bérbe adó Kuzminec nemesi birtok, mely Yarazsdmegyében fekszik, posta Ra-sinja, vasutiállomás Kapronca, - Horvátország - vagy Légrad - Magyarország. - Szántóföld........ tii4 kataaztrália hold „. ........... • » » Bét......................301 „ „ Legelő....................188 „ „ Irtás.............ifc „ 9 Ut, beltelek, árok stb . , 34 „ „ összesen: 1807 katasztrális hold. Közelebbi felvilágosítással szolgál «irÁ JoxzuifaiiatCuái, RAS1NJ A- O00O00Q0tDO00&XMXXX>0000& XXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXX? A bélyegtörvény 209. §. 9. p. al. bélyegmentes. j< A legjobb és legolcsóbb sorsjegy. 2 A Tiaaa KálaOa, br. Básffy De—t, gr. TlaU v M LrnJ—, br. Vi; Ma és gr. OagesfeM Jéanl urak Q H védnöksége alatt kibocsátott * * Kolozsvári szeretetház S j sorsjegye, * H mely áll 4 főnyereményből 67,000 korona értékben, továbbá H 3896 nyereményből 103,000 korona ártékbwt, X összesen X 4 OO O nyareményból f-160.M« kerema értékbe. B A legkisebb uyeramény mind a két hízásnál 10 korona. 5 L kasáé 18M. fkbisár hé l<Mm. S II. hasáa 18W. áprilk ké lO-éa. X Mlrnt • két huáira érvényei ••nJ<V7 ára csak 2 korona. Kaphatók: a rendezd bizottságnál Kolosvártt, X 88-8 továbbá £ ■Inden •er^\|egyeláruité helyem. XXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXÍ Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. '" - Nagy-Kanizsán. noníiníiíiíiíiii/iofío Nttxy-KaniiiB, v«ár«»p 1S9«. február bri 6 in. ••Nmiiinoftim HÉ BKÖcnal jkyftcm lYy " osoS Richíerw. Horgony-Paio-Expeller Llnimenl Capeici comp. . Kata kintre kúmm eUantáUt m idö megpróbáláaá-bak, mert már tdbb mint 27 At rvu mefbuható, lowoilllapító bedímBléaként alkaUaaztatik Wkwétyiét, eráaál. tniTapfttiitl <* mejhűlétekaiíl m u orvotok Utal bedőrtaolaaekn is mindig gyakrabban rendeltetik. A rolódí Horgon v-ftűn-Kspeilcr. gyakorta Horgony-Liníment •taevw* alatt, mm tükw wr. hanem igazi oipweHÍ bíri-Btr, melyük egy báiUi itubau som Ulleae hiány oxni. 10 kr., 70 kr. ásTm. üvogonkénti árban majdnem mmden (-.-ó^ywi tártai kéBfletben na; fd rak tár: TOrftk Jénef jzyogvüitoí'csznél Budapesten, Be-ráaáriá* xiUlnutval igen óvatosak legyUnk, mert tölti* kwM'-rtókű Htánsat van forníonil>an. KI nmMjüv megkárHtáftl, aa awtai »fj t'.-jrer ..Horftjiijr vétiyyy * t'Mgjetfy- tt% tu-Slnt mint nem vaMH tit.iMtmi yumul HOT!* f. II. a ltot. aM ktr. úwi tíöiiltt, IIIILSTAVT. Szőlővessző • • • • eladás. 2 millió elsőrendű hárslevelű és mán fajtu Philoxera mentes sima szőlővessző a magy. kir. állami szőlőtelepről eladó. - 1000 drb. vászonba csomagolva 4 írt - Megrendeléseket elfogadhatnak mk Schlosz és Dukász l«4t A MAUTHNER-félc hírnevei konyhakerti- és « • • g virágmagvak iárt és Intt6ágilaj( v^ileit osomagok-ban. a ttirwéuy+nn bejegyzett medve-védjegygyel valamennyi nagyobi) fiÍJtK#»r« vkhk^rcmkfd^nf Uhii kaphatók A liudapeaten Andráftny-ul 28 azam alatt letezó Mauthner Ödön czég caakift olyan csomagoknál vállal leljea jótállnnl egéazen fif»n éti valódi mitgvakárt, a mely caoiaagok rjftgiittxfvit, a medve-ábrával ée e Mauthner névvel jelölve, ugy a mini a mellékelt 40—17 rajz i mulatja. Nyomatott Fíachel Fülöp WptuUidof>o«.ái Naet-K. huz-mu 1898. #«#eeeeeeieeeeeeee s M lf 53, jíf 1 cd J a i 3 ^ ! i1 •í: is £ S ?J iJ SSi ff TÍ i fai'-" * cl ^.•bW W UÜ J 5 i c S liii. rn 11Sffi ISsSi s-Ual'i? (A n* Eli M fai Eli Hí D ~ ss s J 11 2 s., dfll ! 2 * * * SrS I fim l2! mtfa Meja: Aujnsztua él csép f tembr. ^ Ohetfa cm. TlUj BltWlJ&fctf tráffAzott > Áttwaa íxeií il ^ Sep- ? lember % ^ fíumíMu. IÍ^KTCDL BádcAbefldtaffenheit: Gat gedttngtyr ...... ^ 11 JtÍ y'ryV ^1 ^WBIA,1^ ^ vTJipMfcjWr\| bn IlS^í S 11V IP. • I^Rr V^^HLfiHHKfVÉiMra'lr íl'JfflHP SlílMl !í ÖllífíöM^ ! 'árf,' Vi.J ft JíiT ffro imwlL ti+^WS^mM I % i . r^iíM^^^^lPMÉ^^ fi os rilln n'i i\|i ffliiilmfi^éjfl\|in 4 LétvflftKf^ouJéÁu fi nj.cn •Hié^f<hol<i,é»ek Ij if «y«rn\|e1»kre né«V9 opáfánijj Krak ^JugUEHL 12. «ám. Na^Kanizsa, 1898. február hó 10-én. XXV. éTÍoljam liirtwMill i Ttriikii'IMIH >M<i nitp A MiMtlnl irUtaul Uk.l napaa-Uat t L t—« én ktat. ZALA Politikai és vegyei tartalmú lap. vamUs tftUá : IMW HU* UqtbMMla. ■Lórairtn iui - ifim ém II kmu (S frt - 4r * «—« ■ 1 WUMMi 08 ^J™ tap. nm»kmi ■m.m.m., . Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és osütőrtakön. umm ia<^» H-mMn InU ml Inw kaoaaMI tfiliii IhlriM adtak <4 Feleid szerkesztő: XV7M mrAm Ara.: lO ksajoz&x.l ®1AIiAY RÁNDOB. ■jllttér patltaar* 1* ht. BlIiaUaak,vaiaalat a klrlillnlia «Malkaaék fiaakai ri% Mantiwtrfan a l»ik>i4l>. „Negyvennyolc" jubileuma Oly caend, olyan lélekbusitó csend varf a magyar bércek között és a négy folyó rónáin I Mintha semmi sem történt volna Magyarországon ezelőtt 50 esztentővel Pedig ötven évvel ezelőtt feltámadást, újjászületést ünnepelt a magyar nemzet. Az egyenlőség, testvériség és szabadság eszméinek diadalnapját, az egygyé lett nemzet újjászületését. Mi, akik azokat a ragyogó nagy napokat csak a történelem lapjaiból vagy a nagy eseményeket átélt irók megkapó közvetlenséggel megirt rajzaiból ismerjük, a legélénkebb fantaziával is csak halványan, elmosó-dóan bírjuk \|tiszinezni azt a lélekbüvölő hajnalhasadást, mely Magyarországon egy uj korszaknak volt ébresztő fénye. Mintha csak káprázatos, elbűvölő álom volt volna az egész! Ragyogó tündér-mese • magyar nemzet ezeregyéjszakájéból. Ha olvassuk, valami delejes rezgés futja át minduntalan idegszálainkat. A nagyság, a fönség hatása dobogtatja meg szivünket. A holt betűk eleven alakokká bontakoznak ki előttünk. Mintha hallanók a nagy eszmék apostolainak lángoló lelkesedéssel zendülő szavát; mintha körülöttünk hullámzanék a fölébredt nemzet ezreinek ujjongó ember' tengere, kigyúlt arccal, sugárzó szemekkel. A nemzeti trikolort büszkén lobogtatja a széli Mintha a jókedvű istenek szálltak ^volna le őrömre, üdvösségfakasztó gyönyörre tüzelni a sokáig szendergett embermilliókat. Olyan mesés, olyan istenien fönséges volt a nemzet újjászületése ötven év előtti Vájjon igazán megtörtént-e? Vájjon nem ragyogó, szép mese-é az egész, amit a nemzet föltámadásáról álmodó költő lelke teremtett csak meg? Nem volt-e az egész csak fényes káprázata a hazája boldogságáért sóvárgó nemzetléleknek ? Hiszen ma, ötven év múlva, oly csendes minden I A hármas bérc között s a négy folyó rónáin olyan hullámtalan szív- vel, olyan nyugalmas agygyal el tudunk andalodni a nagy események emlékei fölött, mintha csakugyan régi-régi álomképek vol-: nának csak azok mind . . . mind! Valahol itt is, ott is egy-egy szokatlan hang rezdül meg. Visszhangja tán az ötven év előtti diadalzugásnak mely elhal félig, mire átrezeg a hazán. Olyan szokatlan hang a mi modern világunkban az a szózat, mely arra buzdít, hogy ünnepeljük meg a hármas eszme diadalnapjának ötvenéves jubileumát Tovább rezeg, elsurran szépen a modern leikék mellett és mi összefont karokkal, most már nem keletiee kényelemmel, hanem nyugatias blazirtsággal, mosolyogva kérdezzük: hát hogyan ünnepeljünk? hisz minden esztendőben meg szoktuk ünnepeim március tizenötödikét^ Igaz, de ha komclyan megfigyeljük azoknak a március tizenötödiki, úgynevezett hazafias ünnepséfknek szellemét: be kell látnunk, hogy inkább hódolunk azokkal a megszokásnak, mint az igazi nemzeti lelkesedésnek. Azon az emlék-napon még igazi lelkesedést legfölebb csak a tanulóifjúság fogékonyabb lelkében tapasztalunk Náluk és azoknál a szerény, szürke embereknél, akik az ifjúság lelkébe a hazafias lelkesedés szikráit hintik s a hazaszeretet és nemzeti kegyelet tüzét ápolják. Ez még az egyedüli vigasztalónk a március tizen-ötödiki ünnepségek sablonos egyhangúsága mellett. Kell e világosabb bizonyíték arra. hogy milyen közönyösek vagyunk mi, a nemzetnek érettebb része,- mint ez a mostani magatartásunk ? Mindnyájan tudjuk, hogy az idei március tizenötödike, mely immár a küszöbön van, ötvenedik évfordulója lesz az 1848-iki március tizenötödikének, a nemzet-megváltó nagy eszmék vértelen diadalnapjának, a nemzeti egység első hajnalhasadásának. Es történik-e valahol komoly készülődés itt a vidéken az eszmék méltó jubilálására ? Sehol. Hát csakugyan annyira lehanyatlott nálunk a hatalmas eszmék kultusza ; csakugyan annyira alkonyodóban van a tiszta idealizmus, hogy még ilyen fenséges ünnepi mozzanat el érkezése sem képes bennünket fölrázni elszomorító egykedvüségünkből ? Azt nem hozhatjuk föl mentaégül, hogy kitanultunk a jubeliumok rendezéséből; mert Magyarországban ma napi-renden vannak a különböző jubileumok, amelyek* kel eleven személyeknek, legtöbb esetben olyan hatalmasságoknak hódolunk/ akiknek utján esetleg aprópénzre lehel váltani a jubileumi rendezés buzgalmát S határozottan ki lehet mondani, hogy sohasem voltunk leleményesebbek a jubileumok küiaő rendezésében, mint éppen most. Hanem talán valami megmagyarázhatatlan lidércnyomás alatt állunk ? Talán a szivünk nem bír hatalmasabbat dobbanni a múlt emlékeinek hatása alatt f? Igaz, beismerjük, hogy az egyenlőség, testvériség és szabadság eszméinek jnbüeiai éve aggasztóan szomorú anyagi viszanyok-kai köszöntött be hozzánk. Negyon jól tud juk, mindnyájan érezzük, a sanyarú esztendőnek nyomását és beismerjük, hogy nem igen lángolhat föl a lélek akkor, mikor a népet nélkülözésééi, félig-meddig a kétség beejtő Ínséggel küzködni látjuk; be keü ismernünk, hogy ilyenkor még a kedvezőbb életviszonyok kőzött levő egyénnek szive is elfacsarodik a nyomorgókkal érező fájdalomtól és minden örömünnep gondolatát félretéve, az képezi első gondunkat, hogy miként lehetne segíteni s mikértt lehetne megelőzni a nyomor kétségbeesésével járni szokott következményeket. De azért az emberbaráti érzelemnek eme méltánylást és tiszteletet érdemlő megnyilatkozása közepett sem szabad megfeledkeznünk a bennünket megváltott szent eszmék jubileumáról Szakítanunk kell magunknak a nyomor-enyhítés gondjai között is időt arra, hogy az idei március tizenötödikét a magyar nemzet hagyományos kegyeletének legnagyobb fenségével ünnepeljük me^. Nagy-Kanizsa látképével levelezőlapot egész uj felvitelekkel és postakártyaalbumok kapkatlk FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. !tagy-Knisi t-nt«rtök Zal* 11. Mim. <S. kp.) 1098. február hó 10-én Ai omág szivében, Budapesten bizo nyira minden meg fog történni, hogy * jwfaifattm a nem mi méllóságnak megfebiO heietbeu él módon ünnepeltessék meg. Nektek itt • vidéken unitén nem szabad rimaradnnnk Még egy hónap választ el bennünket u Ötvenedik évforduló öröm-napjától Használjuk fel ezt az időt arra, hogy Zalamegye — mely nagy fiakat adott apoatglokul az 1848-adiki eszméknek -jubiláló ünnepével agy külső méltóság, mint erkfllcsi színvonal. lélemelő, példás Mkeaedés tekintetében is eisó legyen az teneplO vármegyék sorában. Politikai szemle. OrntjgyWéa- Pebr. 5. A vita linkidatlaa hévvel folyik Uóe-j AaUl 4a a karmáayput kb'Sr. A habddal tsélén egy békétlen baaafi mély irigységgel 11)1, hogy odiál meg a vitairata* (adományában aem maradnak el ■ kortél Egyik aaóaok a aaáaik atáa emelkedik lel a mindaaik tahU ki aty agy külön jogcímet * m. t- kormány iránti teljes bizalmának indokollaári. A üflöökek löbb-keve»ebb sikerrel ai ipar-fefleoiéa témáját rariáljík. Lévai kezdetben eltér a házirendtől • kiaaé félrekaUndozik * mir meglehető*** nél<r- lift nyomról. BttoüíUéí igyrkkel togl«iko«ik hoeeiibb beaaédkaa logtalkowU aoUa a vitai éa attrt h'yalée»l áa él\|nté*ei fogadott A Myimáa öaaehor>ti uj aggal. ! íemseti párti Barnáik Bél bwoád* atáa, aahíj A miaiaater kilátáab* httyaaie, hogy a he- a asölók rkontrukeiói* kftrfil levő bilarehrál nakedalmi törvénynek a aaS>tkttkr* vo-luAlt, • vita folytatását Bravieay laók hol-aafkoaó ré»se a* iparlörvéay a Mzeli jóvóbeo \| aapra balmtoiu, mert Rakovrzky Iitvánnik médoaitUn fog. atcgda intrplláeiój* volt A klilkrkdlm fokaaAaát a kormány egy Bt a liaiköfaivi vénagzéarOl aiél; eliameri leketetageri b«ji/li iirealit lémogiiéaa által Bakovazky, aki a válatatátbaa mint bizalmi fogja előmozdítani. A bndipoiti kikötő kiépítés* í férfiú »ti résit, hogy magi a válantái iktnaa állal a folyamhajóiái gócpoatját ■ főrlroaba . törvényéé rendbe folyt I. A vérontáat a ceo-fogii áihelyaiai. ! dörfik vigyáiatlanslgi é* tapiaiatlaasaga okaata, Dániel bárö ei igérelek eoráha nuttal a ke-, eiért iQrgőa riiagáínoi kér. nakrddmi töriéay * bistimitó táraiaágokra vo-\| a___ aatkoaó rétaéaek, 1 a vieinálii tórvéayaek aj módosítását la telvetét'e. j K,6r* Aa előbbi jobbról, ai a óbbi a baloldaloa Folytatták a fSldmíveléattgyi tára* költség-idéieti 11 melegebb belye»lé«t. [ vtééiek táfgyiláaál. A szabaddal pártból Ai tla végen egy csomó kérványayal vé- Lotiwwe Eál, béig Láaaló é* bttídm Andris géziek sommái nton, míg * parinál-unió iránti gróf föl. * néppárt részéről Miay tuMBégy férténynél leoakadtak. Antal l 1 etleóbali ellenzékből Sima Ferwe. Knmth Fenne a kérvény imtiárba Atelében Ai filéa végén pukur qjits kérdene mag a a kár»ényese«i jog kigaoyoliaát látta, mig Banffy \| miniazterdnőköt a smbolcataagyei asociáiia dóiban rhh»i utal u indokolásnál e«aii<tkosnlf, gokat Hlfókg * kfilóoö**, hogy mi gu abbó, hagy 1 pewooAl unió kérdéeét, ue'ynek tárgyi- imit a mimanerelaókaik impatainik. Iámhoz elvi okokból annál kevésbé híjiandó, trerl Magyanraiág toibbfajlődeaet a 67-es alapon leijeién biztomtotinik l&tjo, nem leket inddentnliter niplreadn hoini. Ilyen nagy hord-; erejtt ~lkotmáaykérdéat nem hajlandó esik aaért I tárgyalni, mert et Kován Jáo. éa Nagy U- A JotékooyiÉÍ ^ ki irMeék a vln ariknik 1 dömafid.olriaókőrérdeme llgjt-: lrta(mt '^it megjelwni, « alkalommal >mk véletlenül aa műkbe ... Kirneval herceg nyakába ikiaitott agy nagy Thaly, Beayovnky, Oliy a pamtv Mbar , ,t\|„„ M„ Kivette kezéből cörgő. jogarti a h«dagya< aom tulikoaUk Banfff ttropontji\|heI ^ ^mbo, Qagy m6t adoU. £a 1 bolon- •"T'TJL'ÍS i TZ-a vig herceg komoly arccal belecrapott a ki- De akkor Kadik ktsuloite, hogy a Há« nem irhába hitárosatképea a féihárom fdé kitUt, hogy > Bum , bum, Ameiika , el5re 1... ek. volt tgaai. Erre 1 Hknubályok ertelmébenj Noo , k4UedWrtl nincsen ok, vágyulhimifc kataiágaet olvastak, a a távollevők bvm atán\|,^ siktaszló L Dehogy. Mulatni megyünk Reklám-estéi y. — áa lar. Jét W^ytat Ulja. — iröviá be«iédében azt fejtegeti, hoj a kan^ ®egale "könyörtelenül 1 ^ jfijjeDek yelrI ^ök- ma izépen odavaaa- - ~ - - - 1 odaiagyute a ahaaaoeia • « ■ - ■ - - kedelmi törvények n biilotitási lám-ágokn vaaatkmó reaáelkwéetil ravmó alá kall voori a a magyar bittiiié táraaaáiokra ai aj oa<trtk hirontlai ntaütiókól ftarabs hátrányokat tör-véayboi«i nton kell eleayéutetm. Nagy figvelemiwl hallgatják Wn fner Tivadar ankaaarg, érdeke* hnaédét. írelybsn as ipw áa karaakdalrm fülenditén érdelébeo emel céL Gyakorlati tapaartak'ai alapjáa feiteceti a nagyipar fellendítésére alkalma- e>zkőtókef, d aem kiaabb érdeklődéssel tárgyalj* a kisipar aatyioettaaén létkérdést A kimpsr fiqjfeBiéaének agyit fóegzkfaéról, * aivtkaetk lé«itéáek e'Smdiiáá>Ít aagy eaulaaaággvl emlékezik meg, * a koratay ftralmát arn ia felhívja, hogy etyas nigyipiri ágak, pL a trx'lbpar meghouoíitisira vegye át a kezdeményeiéi. Ai ipar éa k«eakedlem fejleiKéaének üdvös lámdalmi hatását 1 Hál minden oldalai ■yi'atkotó bely«lé áltil kieérve fejtette ki Woltaar. Jh«v teépéaaéf fogáták aa iparról éa krM-kedelemröl, mint igenii nri Inelalknzáiokról elmondott aotit meitekhei mi i teja cl-imaaréaael táraink borU. A mtyar tlraadalom I egézafatea fejMdéaéork egyik alaplőtélele, hogy aa eaak u .ari fmber* fempontjából bíráljak u egyes pelrárok értékét hanem a> legyen a »aéiH aamapeat, hogy ki baarao< tagja a tára- j áilsmuk éa ki a maakakeit ö. A törekvő iparos, a szorgalmas k>ra>kadA nagyobb axo'clla'O1 tomt a tlnmdalemaak. mint aok, eaakr naveréa I fenéiénél alíiekintö araea. Wolfnert bettéde i'áa, mely td-é é* ball-1 ranéttn acép nkerfi pirkmea't szereplése tolt,' aaámataa tdtöWHték. Törik Bertalan nagy mdankóliávil revedeúkj ktlkr«ekdrlmi wérHrfiak >nHnora est mai" a llftn kijelenti, hogy ezért láculeól tem. Mi minden lesz ott, d ae mondhatom: repülő asztal, beszélő telefon, kétlejl... De nem, Február '7. \| többet nem mondhatok, hisz csak ngy érdekes, ha titok... A vámot mindeoQtl Szép liuiyokszedik a igy oagy figyelmet tanácalok iu .. Bam! bum' Amerika^jetuó. előre hát!~. A szombati ka'álögnsolvtitfts kOretkezményére1 khraaemia, korán sereglettek ma 1 lláaba a képviselők. OlyatT" sokan voltak, hogy ha ma \| k»rll tor kiiaiógiara, aligha akad eaak aaayil abszencia ia, ahány jélenlevfi volt azombiton. Az isr. jót. nőegylet marikat rcklam-oltiyéntk Komolyabb kfivetkezéseí 11 esetnek aem lettek, \| érdekessége eUfra vetett* hírét és mini minden •ót jutalom járt érette, mert a piráaavi'áhan,! előkészület a (élve Őrzött titok palástját hordta mély erről a dologról kerekedett, íamételt fel-1 magán a lgaF4aú percig, az érdek ódé mind wólaiáaaal ráatt vett a most rilkauavn Kenerálís j fokozottabb mertékben nyilvánult Az idei lirsang-Ti-zi Kálmán is. Knbik Béla agyul-, aki nom- nak ez volt a legfényesebb és a legérdekesebb hátim a aé«aorotvaá<t provokáld, a folytatás lestélye. Nem a kiáliiti pompája tette olyanná, abbahagyását kérte, mert hhien két óra almait, hanem as elóke 0 közönség, mely ezen résst vett, amikor névsort olvaslak. Ez a mtgokoUi bírta I' A .Polgári Egylet" nagytermében lalálkOzót azóláan Tisza Kálmánt; « javaaUthoz ho«tá- jadtnk egymásnak Osztrák ea Magyarország sőt a jknl, de nem a megokol át miatt; Mart ott kell kallöld legelső cégei. A (alakról, a karzat vaa-tenoie a kpvialóka«k két órán tal ha tnvábk l rácsairól a legkülönfélébb reklám képek nézlek tirt a tanácakozáa; nem kómívee a tépviselö — i egymással farkasszemet Itt ott kiri tgy-agy M-oiondis nagy helyeale* közt — b<>gy 1 karing i tüoő szőke szépség, amott a sarukban agy gt»re lerakja a szerszámot Eobik Béla után! francia dáma nagy szemeivtl mélán néz körfii aa Bonanky Nándur, Láag Lajos és Oliv Lajos ir« teremben, kesében félrebillent a finom met-a/ö'tak Vegtl fS ál l még egyszer Tisza Kálmán aie«ü pohár, a gyöngyöző pezsgőt beitta a 'nehéz a nma'aiott, bogy nem izibia ki ■ ház-, puha szőnyeg é* igy maradt akkor is, aatkor aubály sehol két órára az ölés végét. Ber/evicr j megnyílott ai első vendég e-ótt * terem ajtaja ; Albert ezek alán ai akadémikus viléliól nagy J hogyne hiszen csak kép voll, színes leslék — tapiaiattat kivitte aa aktaatia réit; u iaoidaat- ■ pap ion. nek azzal vetette örömmel fogadott véget, hogy j Balról az első sarokban aa ajtó melleit állt aa nem matatja be az aliKehciákkal leli aenort, 1 édeatégik csarnoka ; Bvag és ezüstlábis nagy inert latja a lelazó alásokbi!, hogy ez eljárás tálcákon aaép rendben, magaaan voltak felrakva a folytatását a Hla nem kivánji. finom bonl-ónieres dohozok, belül Ovegbanngok Erre at őrömre aj Irö'n jött: ■ aem-kaiolifcna fedik le a toriákat még nem ldkéleles egészen, lei-é<zek kongruájárói a<óló tfirvényjavaslaiol bár szép igy is, a hogy hullámosan kacénn rá-trijiaitetie be Wlassics miiíeater. Magéljriri'é i leküsznek • finom tü!ld<szek a karcsú oszlopokra, é> graiiittik aokaa. Azután 1 napirendre tértek, de as igazi édesség — az MnuiM - kiany-A kerétkedelmi larea költ^égvetésébffi már cs«k sottak. Még eaak Idoyoe vo<t. Szemben ezzel, ■ posta, azataa a MAY. éa íjéinálisok tételéi él o^yanily kiállítással, állt a p^zagőa bódé. Minden ojiak rhvid benédék. At é&őnél a mini-zter a hasonlatos, csak a reklámképék mások, meg oo széles talpa kriaUlypahank rendben egymás mellett. Odább egy A MAV. tetei-ínéi a miníazter naegíat Itstal- kisebb liliké lelejeröl egy sápadt arca áoütwtM jlilat.i kérte a kiadásokat; Major kritizált — leány integet 1* mosolyogva, egyre integet és a^ee- L«rite ktia.éa/aági szemponttal. — a vicinális egyte moto yog, mig balkezében egy Fon Houton az Öreg j ftaontkaál Olay it illatúi aegélyesát tételé< mát- féle kakaos-tégelyt tart Mellella szerényen huzó-I ezer foriattal akarta emelni, a>níaek azonban a dik meg egy ép oly kicsi ki* csarnok, a padiam-Az arurlrél beaifl ezután, mely 1 kisiparost miniider eaak 1 felét kérte. Madarán Jóawl lyáa rözsakoszoruk Ifiaték ál u oszlopokat él a ljlligá ja, de nem boeaátkozík a r szlettkbe ; \| rvuxalia 11 emelést állalltiu, de kivált ut, szép virágnak szinte érezzük az illatát, ntáaa hfcxen i moJ'lor behatóan küejielt-, hogy .u I hogy a ízélíöbaH Olay kéri. Dtum minin nyulunk, megtapogatják és elcsodálkozunk — aamivii um-4U pulgar'ár-wiijk, de >ajaoi né- 'er magavagbtó s<avai ataa 1 Síz megadta 1 itaii, hamis és nincs tövise, csoda In 0. A villa mriy Urevtéar pofgarutaamk is fó/Ujkoznik. maganbb iniébt. nos körte rézkatja lelett egy böségszsrn, alatta Mg fr'vaca fái »zól a bxikfcm piacuk krliőj A iöldmiveléiü badget tárgyalását Papp Géza egyszerű, de igen csép nyers nyírtáig keretben áÜM>Alááról. _ I ügyes és at«ka>att< eiSsdóí beated vezet e be, a cég neve: Jmufo Kirvlf műkert ész. Jobbról éa Dáaial Ernő bité kere>kade.ea«»yi minta<ter. amelyet a Ház lltaláaoa figyelemmel hallgat tt balról as oistop meilett két nag; kinyílott . ... , . " , ---" tanai rovm leateteii. At etsonei a inini-iter a Hasonlatos, csat mmtán kijelenti, tanárt '-^L^ffT dotgi k.adáaok le.lDiti.lt kérte, kívül* Thil., hogy u állvan yc * 4 kor-uy ke^..ed^..p0t.ukajá- ^Molm, w ^ ftnrie fce<ieM ".soroztak red ■eozavarxa a kftlté»re! . M.„ . _____,____, V- .. m^csavavza a költség Ko de Móe>yaak e kellett több: — De hirony btoe * kormánynak kedelmi B,érier ruaataaága I — >eai á ar tSrék-tka-bodá-atmak fosa it. HmT-KiAUM oOiörtdk Zils 12. szám (S lap.i 19* február bó 10-ée rttaaotmbö selyempapírból. e aiimok között eli\| i ete»»>ed»<l Kalodom-klp Krmut Jiqnagné (Kraues tosreveketóea hatódik imi i ininid»nképpen ée Ftrkae képv,) Ltrf UimIh íkestyöi,) him ertk >in\|iiu Wt« nép uegtükkel, rólairal, j Hiaáorné (téglagyár,) Kéldi Irén Unltaana ibolyán. 18 H. tanin-gyár kép.) A klsasesony en 1 UUrtk. at édee azeszek lilkéte e ntfftmrtAr > aaeri kék koastlmben volt, oldalin nép kii kik essMthlfáhn kerüli A gyégyssnrtár ipa népen j bordóval, vak é^urtlTi Benn e polcokon a liiioltiirtw WuUmuUin Karolta (CiUlioer livérek képv.) tégelyek ia Ivegek eorakonlsk, igy lépcaóaearl\|jeinese rendkívül átkerült Fekete é< lehérazőlő-nagyobb áftvány kálőaléli cukorkát dobosoknál i linókkal volt diesitve ruhija és igen elmésen a voh megiakti. a ktleó hneeee aaatakw pedig j nyakéke parányi boroaflaakókból volt agybetűsve. pxt övegesekben ginnadáben ál t a goodbárttó, l A legfeltűnőbb ée a legérdekesebb/jsünss-aaerein bájital, aziveröeitó, sseratencsillapiló; \| ben jeleni meg Sírm Ilona (rndniki kotár-peitnyi rCsaasxinií dobotokban ; saareimi pirelák, 1 fonó kepvis.) Nagy virágkoaár volt a kalapja, veit ott párfőm, pud-r, isappao, i minden, a mire, igen szép napraforgókkal. A ruha alapscine lótét ceak kicmnek ée nagynak tóbbé-keriebéeatkeég* vórte, a villákon egy-egy bóaég-eaarural, melyekből lehet. a kosárfonó külöoléle gyártmányai hullottak ki. A azinpad érdek aeégéi a nagy reklim-függóny \| As alj nemzeti szinti gyékényfonalból volt di-takaruAT ! sütve, rajta tátogtak apró kosárkik, gyermei- Kevéssel kilencén elölt kigyúltak a villamos kocáik, csftrgfik, papucsok legyezők ée p^rlóná-kőrték, valóié féojók beragyogta, megaranyozta Idák. <Jr»as Zeo® illatszerárus, hatalmas legye-1 a nagy terem minden zugát, A szép keret virtajsőt tartott, melyet igen szép rrklámképekböl álll-a még szebb képet: a belosókat Nem kellettitottak őasze; minden képben egy kisSveg parfümI már sokáig Ittrefmeüenkedni. A robogó fogatok j csöngött. Kraius Józaa, a .Mm Rtldam UjtAf* ia bérkoesik egymásután álltak meg a lépcsőház ] nem feMóe, de annál Ügyesebb szerkesztője egy eütt. Hossza prémes bundákba burkolt szép j egész uj 'szokást akar meghonosítani, mennyiben \| asszonyok, leányok gyorsan sietlek lel az emeletre.' nemcsak szépen megírta az újságot, de maga ás előszobában színié tszó roll s lég. mindenki \| vállalkozott az eladásra is; Mimet Szabina s sietve Igyekezett s ruhatárba, után tolongva \| .Friss Reklám Újság* kiadóhivatalának főnöke tódultak a bélozók a nagy terembe; Uzóra leié t volt. Kínálgatás nélkül eladták csak nem ösasea mér zeníolra voltak a lennek. A .mfolit' itt \| példányaikat és sok vidéki lapocska frQlbetne esóssoros értelemben veendő, mert s nsgy terem-1 ilyen kelendőségnek. Mm Lajoené (Weíser 1. G1 ben csaá szorongva fért el egymás mellett a képv) bocskoros szép k* tiilfiu volt. HwdaUil I néhány száznyi vendégsereg. \| Aranka Kneipp malátakávéjának csinált reklámot, I la ss érdeklődés élénken illusztrálja a nagy-jJMmr Ella (Egeraracsa) pedig a helybeli aar-l kamwai asszonyok oemesszfvOségél és ka volt főző gyárnak. HdnUt Zsófi a Lejei-féle csokoládé valaki, kinek jóságos savé meleg boldogsággal]gyárat képvísdle.FPeii* Berta (Szombathe'y) toalett-lak el, mert fáradhatatlan munkálkodását fljr szép,, jéf elől ea hatul n egy-egy hatalmas piagát takarta Uy fényes siker koronázta az agyedM Vidor 11( melyen es állf: .Jó bornak nem kefi cégér' hm/ volt, a nőegylet einAks, a jótékonyság < Egy igen szép diadém esfilogOK sötét baján, sW harcosa, zászlóvivője melyről mindenki azt hitte, bogy drágakövekből Felesleges megemlítenünk, bogy ezzel egy ujsbb j vsn. de ha közelről vizsgálták, kisült, csak — koasorut fonlak VidtnU elévülhetetlen érdemei ! alumínium tollakból voil ügyesen egymás mellé bes Az ó megtépdeeeU lelkéből az akarat bstaM: lüzve az ékszer, mert ő ennek csinált reklámot! erejét nem pusztíthatta ki as ádu sors. A (Vetsz L. és F.) A hosszú sort lÁm Vilma ée\| Irt air ér. Mwi Mé\|a a hkariHa la éa akkM Ha laae Wt krlalaiUa.... h»f«lM tan — aaaéjaá, ka ét? na ál Is « ■a wmj alaaa - art UriJ. aart a karaÉiy ti Jé i kuU. va<1 tT )•• Kafvéey la. - A közönség élénk — Utána a upia követte ksdvss iH- Yrsérelkk kóvstkssett Kárpáti Manó tanár diesrnbás alakja igen szépen leslett. önersetes hangon kesáe szavalatát : MM aaa wofrtt ui aa teák, TiSil Laigir mtf i Itt Zlatf liaéar ■^■allll Sallliat i kiü» ■Snj'«»éaill, 11/ rtmUi mty mtfjmr, ■ a taWl (Marik III »il, Hat lia arttartik m H/art riprt, aafal falaéva Imák Mai. a—aj'liffl dkUkat. fllttík, taüa aak kajt kllrtaak, Piáéit a fajiakba vart naM Sataaa l^ytol M taaiiilllsa Oraaifaa la tüikl kajt Suták a IsMak mmMm , Hlvik: a Mka aajd klkajt OWrakcUt la aatwawa. Ikirtwk aWI« m, i f" A H kaiiSI al M k^jali ■aat mhiI Mk a kai W, Hü aapaiü a«aa éa alt f -OM karv47 artkka' aaaakat it jgr^kértaila zrant aa(iral Ml aigk mtém Maik 'aaajala iric* ktaarti lalaa. aatt aaa taaahak agy aaf Pina élaai ariafaH Sáluk la itan t— nilall A alpaaakaéai\| mm Wa, • éaw laair a aap falittlik. Aartyvk aa vaM k^aala. ■Cjaig, HalaMaig aikaéalg Saaaé^a ka/a/al timfal1 Dalit kén >toa aln —fMá, • a i . Srtrttt__Dní.. fm aaa IA. nsmis munkálkodásban keres trt azokra az kőn vérző sebekre, lankadatlan erővel mindig többet többel akar az Ő etegényetaofc nyújtani Anya sMradt ő, eg/ bíUtaí, hatalmas anya, a ■aigények anyja, ki egyfonaa melegséggel, agy-lorma részvéttel keresi fn á nyomort otthonában éa esek a sápadt arcok megeiégedett aosotya at-tatja' el egy-egy pillanatra az Ő saját fájdalmAL Aztán megjndul és caiggedelleoll dolgozik lo< j vább érettük, a szegényekért. As esi sikerének s koronáját az ő fejére it- j ieasti'mindenki, ö tervezte, rendezte az "egészet, a többieknek, kik meleg ragaszkodással munkálkodtak az oldalin, az eRemerés érdemkereezljéi nyújtják. A nagy (erem káprázatos tényében zsibongva, sagva hullámzóit a közönség, a karzat könyöklője mögül szép asszonyi i leánylejek integettek le. Forró, illatos pára szállt a levegőben ée a íeketeHttkkoi férfi seregből életen kiviláglottak « kóiebir női vállak. Féiliiancayhor neinyílott a kii terem tsárnyu ajtója, kezdetét vette a műsor. A menetel 8uUUr Irma (Hercur) nyitotta meg. trdekes koszt ttmje, ha nem is vott tényleg Mer tenré, ás szép vok, csillogó pikkely páncéljai, ka avoaoél aranysisakjáo kápráztatóan ragypgoU a Wtutr Klára zárta be, mezben. A közönség, míg a menet kétszer körbejárta a nagytermei, folyton tapsolt és éljenzett Is kllö-nös kitüntetésben részesítette ikrem Ilonái, Nru Lajosnét, Hdurt Rózát. Weíser K'árát ée W«Um-ttrin Saroltát. is • Érces hangja szépen, tintán csengett, mindketten hollandi jel- j hazafias meggyőződés melegsége ömlött el aáft-denik aaa ván. Frenetikus tapsvihar tdgotl W is még nem lejeste be teljesen a zenekar a Hym-nuast, felszaladt a Alig csillapult Is egy kiesi a viharos zaj, Ztohuty zenekara halkan, mintha távolból jöttek volna, a hangok, rázendített egy kedvet kis dalra! Szépen, lassan szétvált a színpad függönye. Minden ajkról a meglepetés felkiáltás hangzott d és nem tagadjuk, hogy a mi szivünk is megdobbant egy kissé, hiszen sajátunk mása emelkedett maga-an ott a Kínpadon, a .ZALA.' A hatalmai nagy újság külső formájában eg eszes haaon i mása volt szeréay lapunknak és ez BoíA Miksa [ügrességél dicsén. Az ő utasítása is felügyelete mellett készült a .Zulm' kerete ée ebez a szép kerethez hasonló rovatokat in 8—lay I Sándor felelős szerkesztőnk. Es szépek, üdék, I ragyogók voltak az egyei hasábok, nem volt ' azokban egy be'ü sajtóhiba sem. De a sorok kö-I zül sem akart valamit kihalászni az örökkön ku-jtató közönség. Egymásután lassú tempóban felgördüli az egyes tény. Mars Róza 'Franc Lajbi és ia rova-ok függönye A meg-megnjuló tetaséa-nyil-képv.) a gőzmalom fényképet tartotta kesében, vánilás zugáss hallatazoti minden rovstai'. melyet pfeí villa mos körték világítottak meg,] Az első az ngyanily kis liapa szikrázott kalamáa ia. Utána! rlisassinl szép virágkoesi> ronszofi kit hófehér] —kálit ée parókái alat. A kocsiban volt. Priftr Ilona ábrázolta igen szépen, igen Dték Péterné (Faback és Asztalos képv.) ült. j ügyesen. Ahogy felszaladt lassan a lepel, a ki-Jobbról Cmpkitf Ántalné vítágkoeár<-kslp-! aaaszony szoborszerű pótban, mereven állt, ajkai* pzl a lején, balról TtMf Ida s kíséretül \| hoz saorilva egy kán őt. A villamos reftek torok TArcrt Ml haaibja. Elragadóan, oépen énekelte Lidivel) Mid, Kttry Klára könyvéből a .Madárdait. ás •Eleven Zsls< szövege es vott: Dml at üévisiigrfl. Dalt a aamíl, éall a ai Ciriaétt aaaralMufl llailaW éa al ia iM\|ta Ultf l«al)a, kMH laka. Kaaayal tiv — ijjr Zgyfj llan al égé ajkkal igysjüanlaa l«aj, Igai, 8 a liagakkaa alat^iaaa f. aaag a ial — KMisalM tclklvka Da aa klg/ja aaakl. aaaki. Sir a kMtt Iaatja mf. lalkaakaa él i ign ilgISI Igax ial as iiviaaigril: V Ezjrfjféforral égi a\|kkal Igy «lvral, agy loaialattal. S ai na fiira aaka MMi Dal. égai ■liüirtkl Wmn Melani kedves naivitással igen ügyesen mondta el kicsi szerepét. Kedves msgs s Tirea (Maa) témája is és a kiaaaasonyka emelte benne poenteket. finom érsttkd ki. négy virigárarteány i /al/ Irén w* ŐesUrrticker Lesni, (Janda Károly ktovisetetébenj Hirtdd Hertnin és Olp kötették a kocsit. A boám sorban egymásután jöttek : Krtyptl Mik (Beik gyógyszerész képv) A nő enctpició dső bsjnotánsk leket* birsony barettje srany-Mlkkel hirdette s rimányi. Kesében egy tégdyt tartott a kiaasasouy, Is kémén feltűzve ín gyógy szeres üvegcsék, dobosok és egy redpe csüngött A recipén Cicero egy ide verse Ml ée határozottan ötölhet sok fért, bogy nem Ind tadttul, mert a kisasszony sbaésNge btxonoysl zavarai rjlL Mellette 8mm Margit (Kato4oat) haladt és való-sághan elyaa volt s kisaaszogy, mint egy meg- Pitkagoros ImmUkU. fénye ráesett mozdulatlan alakjára és szeliden végigsüdoU a hófehér, aranyzsinóros magyar-toalett redöta. Pártáján a lap neve ragyogott A botry a klrtbarsogái resgéie elveszeti a újban, lecsendesült a hallgatóság A kisasszony bátran, nyugodtan kezdeti bele a mondókájába; Aa anaa ttp, aaérl ktoin, — Ukarilla Da kg/fana aakal na (t, ka talál la. Bárral kiaélk ia aak akkor latiak Maés, ■a raaaa ayalrak iiakaiaÉlt kgaak fia ia. Viaaay, a \|ilgi>aiaar, aaatén air la, lat MK Ncr Dyrt Haal Vmmr kár U ■ mjlallk laaéa aaak Máré káala la a nép a, kakáralka ktaaé tU ia_______ .lag talia a iil»illai tmiSa" Hall • ki... A an Kiaanaf a tájia. Antal aalaM taáal Srtp alaéi Maya. Vrta agy (tikati, kllik)«' kgny, Inai nlkaconi ■égi aaWi Mgt Aa édagit téaaak t* . XaWagiaak. aéoaMa'* (A Itar Wkawlra) (ifk tagai n ajbv Nagy-Kanizsa, csütörtök Z«l> 11 »»ám. (4. lapj 1898 február bó 10 én. .Ok Mni Mi/rnrt l« • Masé\|a a Mar Uml -len u átfogó »lc>l IWHW Hmm la aagaaólal Saalld Mm héppl ,i\|uti mjMii i Ort«jF(irt UlUUl ' vagy inkább csak Valósággal hézasságkötéa <17 hymen hír volt a Tallfntta rigyaljtaak kiraa, aagyoo (gyapjasak ! laas jitaai iréla ikliN aaaak. — I iltdalia laas aa .... Itt na air a pir iai^ (Ria kad-rtárt aoMjak: Halasa Pirit!) ~-- Itt a potgáraaatar poigirt kóuaa.... Ia <Mk al>4 lutk u «UiUn ia aj pirt koraaik V .. . Mttdoa kogy iU maik Hím la átiratok.., L>. aa ■otolyogjaatk1 Ölttt Iw ttl tu a bájoa aaayaaaaaay, A vMaginy judíf iiaaaoaaégy lavaaaoa. á aaayaaaaoay caodáa Ifja aatabau ragyog, Bár • goad tarkai villái alig oagyok Da variaaló aaara i aagy-aagy aaaralat Kiadta tlad tffal Iflll rijla fgytt. Majd ka asia aaataadl tlrtpal felaltat Uyíayirtbb lati, ailal vall Talaka Oiaalia. lUr taláa ttdják la, kogy kiril baaaiiakM taaari as arát aludta áldott Utak, f tlllabas, altal a aagyar cttk tadbal éri, Hagaoadoa ayiltaa. kogy a raklia okUit Htgjtltal a „Zala" (Utal aáltóautiak I Nagyaatra tolt rtklut goadaiatiik ?) Éa MUiaaodoit akka a laraaka... Httiy <aoaoiyal a aaép niagylawt valta... Atyaáaig kóallk aligha tolt aia la, ■Dal a aüadl\| fiié Ina bagyaiiirla Játszi könnyed téggel személyesítette a rovatot Aumt Margit (Devecser). A kisasszony első (.illését nálunk zajos ovációval honorálta az estély közönsége. Az itt kővetkező rovatot alig kezelték sálunk addig olyan szépen, i mini szombaton este. Huszonöt év alatt a kandi kritikusok hányszor izzadtuk egy találó kilejezésért, egy szellemes jtéleiert, hogy tökéletea legyen a referadájok, és Biiclaitilt Irén szinte mosolyogva végzett as Ireéalea #e Mvéaset aebéz szerepével, precízen. Elöblr a prózát adta elő Sagy-Katitaáa vas aég iró Da a alt ka ritka .„ Hal raa taaak (ledül késa) Ál Igaai titka / Olraaé vta, da ld niaot, Kritikai «H Mraa, iáért vta aa írók kadva Maik laaaaObta Irodálai a alvéaaaU Zartak la vaa — aosdjik Bal aa trák ia alréaaak babirti l tolják. Baaasbarg Mér a BUtkér, taaak a tadija t~-- Haaaylrt r«f • kOmtk a La ata rótt adója Kottájaknik - 1(7 baaaillk — Saara, aaiaa alucata. Irodaion ia alviaaat «— Igj gyuapastk kineabta ia Iti aag — agy a aaokia — Haakájátal kiaal, Ét a aaiaiaa klaktdik a Félig Ina kéiaal. , Ál illáidé aain báiat, Uajk Sak rtftol aakiljak..... áa a jtlaai: .BiSbb aajd a Pab\|lkaaat liaaak I A taiiikii ia a pablikaa Igy táriak agyaiért, iái padig aaak laaualilaak * T.'tibb tgyrt ait a. Ezután egy keringőt énekelt. A közönség' szűnni nem akaró tapssal jutalmazta u miivé-azieeen előadott éuekatamol. ö nem most hódi tolta meg elöazör közönségünket gyönyörű hangjával; az a nagy lelkedés, mely éneke után nyilvánult, nem újdonság inár neki, et csak annak a jele, hogy közőnaégűnk mindenkor megérti, méltásyolja igaz értéke szerint. igaz, de nem is sejtik önök, hogy mennyi kellemetlenségébe került snnsk s azegény riporternek, mit elkétsQK s hírrovat Háromszor kidobták már valami méltóságos ur előszobájából, mert ö ekart lenni tz első, ki Qrfll a nagy ur halálának. Ugy gurult le a szálloda negyvenbárom lépesAjén, s sietségben megbotlott, de lene vigye, ezt most íöl sem veszi, ő benn volt s szobában, látta ast a fiatal szerelmes szép leányt vérbe fagyva a szőnyegen. Meghalt, szivébe luródott s golyó és s leáldozó nspsugár ott játszódott szederjes aj* ksin. A szerkesztő ma nagyon mérges lehet, hogy nem-sikerült egy légyottja és kitörői buszon bst sort a riportból. Szörnyűség. Kegyetlen emberek uok a szerkessltk, de sz olvasó köaönség az ily kulissza-titkokról nem tud semmit, Ö készen kapja s lapot, a holt betűk pedig némák, nem regélnek a szerkesztőségek titkairól. 0 csak lelűti a lapot és kiváncsian nézi, vájjon vannsk-e érdeke* Hírek. Olyan kadves riporterje nincs az országban egy Ispbsk se, mint a milyen s ssombatl Eleven Zula« é volt. Ur Engtl Sándorné lebilincselő érdekességgel mondta el egy hír kelet-kssésének hangulatéi, s míg a közönség mosolygott virtuóz interpretációján, addig a többi ripor terek a hullámzó emberáradatbau egy-egy boaezu papírlapra jegyezlek slágvortokat, a mikben astán majd a ndaktor ur kék, irónja iszonyatos pusztítást visz véghez. Hisz így mondta ezt dr. Engel Sándorné is. „BaaaaaHÜ t aaanaaa M t* • aaiaadtif aetllaaa ■at kiáltja, atrt aa aiadlg Saaiaiaid ktiltat. .DiaskracMt! diaakraciit!" ÓAraAglk u ortgtk Bataaició! Diaaknaldt Magaabaa caak aavalak. A riporttr aaaoaicida Saárajakat ad iiaakaa. Vart a .kroilk tktadtWa" Itt, Miat aeka lia, agj larta. Áadt i< a radaktor ia UtgnjIriiüJa aaárajraaat. Igjf ttta tagta Makra — liaaik — Egj-tgj diaakrit pltlaaat Voat ia aokat kiltcttgaék.... Néasék caak, tgj nép alak,!.... Éa padig al !.„.. Hlljta raaak CalpkaJiai, kik rálUatlag I Hogy ctliig rajta agy férfi-aaaat I Voat aaitédik a ritaouj...., A aaTikat ?____Dlaakrtcié!. . flta aoadoa aag, aaa biaaajr. A lap legutolsó rovata a és legtöbbször igen kedves Maerkea«lCI laeactik személyesilöje ~üulpktH Teréz volt Nem, ő rá senki sem haragudott meg, nem üzente meg senkinek, hogy: a látcéja rosaz, nem közölhető vagy bogy: a > Hulló levelek • a papír kosárba hullottak. Nem, másnak üzent mást. Valami kit váncsí kis leánynak, Havaai gfapéraak, kttykaa. lUalot tavaiét Bak aaépaa mtgirta I Hatrtlatt kóayévtl Tát laia ia alrta. Sajniljak igaaia Hogy aaa kotti koala, 8 kogy o«a itgaitiUbb Conivat portata Oiyaa altit kiptk Kajaotiaatk baant 'agtalkaltá rolaa Bitfaa gyi>akantka. Slaoay aok a Ugiayt B aég tlkb t aa aggtagiay I Bak kadvaa lányka aag Hliba vir, aaagiay. Zivatarban, hóltan, esőben, lagyban, nyáron ti tokos melegben assladva méri végig as utcá-kat. azt hinnék : róla kengyeliutó, pedig esak riporter a stegéuy. Miért szalad a bolond 1 Ej minő naiv a kérdéa, a közönség 'kész újságot kap, Igaal bluktdjMik I. Ha Itt tat aak alad, Baadjt tatárt lkat Sgyaaklat, aar aaarial alad Hiaaa: hagy plraiaakl.... Ujak aéa aladaakl Ugy kall, agyi Aggtagiay Na ntradjoa aaeki. lrtaai keli 4kat Raa liaaal, ua taaaal, BélUé aseithl Sírta aegarakktl. As utolsó szó után leihangzott a .Rákóczy* induld tüzes dallama, a közönség tapsolt, as előfüggönyt hetssor kellett újból szélvonni, hogy gyönyörködhessék sbhsn s s<ép tablóban. As énekszámokat BShm Emil kisérte zongorán, as ö jól ismert preci (Italával. a Most a különféle sálrak vették ál szerrpüket. Egy pillanatra ott hullámzott, tolongott a közönsége s cukrász- s a töbhí bódék előtt; kevés idő alatt aüg lehetett már valamit kapni. A cukrdtzddbati Fitchtr Sándorné, Bhmuutktin Vilmosné és dr. OtrS Józsefné serénykedtek. A peztgS ctarnokban: dr. Engtl Sándorné, CtigaMtg Autulné, EnglümUr Oltóné töltögették nagy ssor-galommal a gyöngyöző aranysárga nedvet. A csokoládé-fülkében Wt'utr Klára és Lövy Vilma kínálgatták az édességet. A virágkereskedésbea Oittttrrridur Leoné és Rotmfüd Irén vollak a legszebb, a legüdébb viráaot. A likOrös sátorban dr. JféuituHH Edéné és WtUt Melsnie kínálgatták portékájukat, A betegek és kevésbé betegek Krippel Mila gyógyszertárában kerestek irt bajukra. Majdnem mindenki a szivére mutatót' és a kisasszony egész flegmatikusai! kinek egy üveg pariömöt, kinek egy logkefét, egy doboz púdert, vagy szal-miak szeletét ajánlott legbiztosabb szeröL A terrm közepén nagy reklám-oszlop, a mely egyúttal dohány-tőzsde is volt, hol Stuur Adél látta el a cigarettázni vágyó fiatalságot finom szivarokkal. E közben megkezdődöd a tánc is. Az első négyest 180 pár táncolta, két kolonnban és igy is csak nebezen tértek el. fk Az ssűnóra alatt laptársunk, a >Zalai Közlöny, igad ínyes meglepetéssel kedveskedett ss eslély-nek Mnta óul külön lapot adtak ki, címlapján Vidor Samuné elnök sikerűit arcképével. A lap összes rovatai csupán az estély re vonatkozó szellemes cikkeket tartalmaztak. Részletesen és Igaián bámulatos ponloesággsl az est eddig lefolyt műsoráról igen ssép tudósítást hozott. Derekai munkát végzett a «Zalai Közlönyt szerkesztősége és a közönség hálás volt e nagy figyeleméri s e> osztatlan sikerhez mi is legőszintébben gratulált!nk. Ssűnóra után tovább folyt a tánc. és a legvi- . dámabb hangulatban egész késő reggelig tartott. — Ztolnay fáradhatatlan ujjai között alig pihent a vonó, húzta egyre, jókedvvel, amilyan igazi virtussal, mikor a r- ppenö bangók belekapnak erősen as ember leikébe. Reggel hat éra volt már, mikor a nagy teremben lecsavarták az utolaó villamos körtét is. A nőegylet busgó titkára Rottnfild Lajos tele tüdővel lélekzett lel míg a kulcs esetlenre lor-dult s sárban. — Vége Nem szólt többet, pedig az ő munkájának a befejezése még hiányzott. Annyit már megtudtunk, hogy a fényesen sikerűit estélynek tiszta jövedelme meghaladja aa utr forintot.. Az estélyen jelenvollak : Autongok: Allsládter Lipótné, özv. Asztalomé, Blumenschein Vilmosáé, Bartos Beláná,Brooh Adolf né, UlankenbergVilmosné Bogeuriedér Jósselné, dr. Blau Simonná, Biach Lipótné, Berényi Józsefné, dr. Barta flyuláné, Barta Lajosné. C«íg<h4iy Antalné, Deák Péterné, Danneberg Jakabné, dr Euge: Sándorné, Eng-t Kel Mórné, Englánder Oltóné, Fiacher Smdorné, Fischer Ignácné, Fischer Ferencné, Fisehel Fűlöpn-'. Fischer Jenöné, Frievisz Kárólyné, dr. Fried Ödönné, Urűtthut Allredné, Urűnhut Hen-rikné, üo dhamtner Károlyné Uilnsberger Jakabné, tiűnsberger Jáuoané, liross Miksáné, Ural Simonná, (ioldarbeiler Einílné, Uyőrly Jánoené, Gstettner Salamonná, Gstettner Vilmosné, Uózony Sándor.ié, Grűubsuu Pálné, Halphen Mérné, Heltsi Józsefné, Hirschi Lászióné, Huckstedt Gocsárdné, Hirschel Samuné, Hoffinan Gvuléné, Hamburg Miksáné, Hirschler Ödönné (Alsó-Domboru), Josefovics Milivojné, Juhász Uyörgyné, Krippel Jóssetoá, özv, Kompertné, Kohu Samuné, Killer Henrik né, Klein llléané Kii rtzer Győrgyné, Kürschoer Ignácné. Kaszter Miksáné, Káldi Mórné, Keller Mályásné, Kaufmann Mórné, Krausz Miksáné, Krauss Jakabné, Kárpáti Manóné, Kondor Adottná, Ledofsski Árminná, Lusztig Tivadané, Lőveostein Emilné (P.-Sz.-Péter,) Leitner Simonná, (Sger-Aracs1,) Leddvai Samuné, Mikoes tíézáné, Mer- Na^y-Kanizsa, MMfettfk Zala 12. aiám. («. l«p) 1898. február hó 104n. Ernő, N. N, N. N., N. N., Ledofiki Eriid, Reik Gyula, Fischel E±e, Szűkíts Henrik 80- 80 kr., BlankfnberK Vilmos, dr. Blau Simon, Kraosz Jakabné, dr. Gerő József, Hofmann József 60-60 kr., Stern Illés, Slrem Vilmos, Tuboty I Viktor, Wein Lajoené 40-40 kr, N. N., Sattler Mórné, Feíglstock Lipót, N. N , Roseníeld Sándor, N. N. 90 80 . kr. A felölfizelések összege 347 frt 60 kr. - At elámított áruikot \| járultak: A fiaméi hitelbank kakaó és esokoládé gyára, Lilike L pezsgőgyáros Pécs, Braun lestvérek pezsgőgyára Budapest-Velence, E. Lichtwitz & Comp. likörgyárotok Troppau. Harlwig & Vogel kakaó és csokoládé gyáros Bodenbach, Lejét N. csokoiádegyáros Triest, Jorian és Timaeús cukorkagyára Bodenbach, Georg Drall illatszerési Hamburg, Gebrüder Mayer Kathreiner maláta-kávé gyár Bécs, Suchard & Comp. csokoládégyára Neuehaiel, Heidenheim Gus/táv kezlyfl-gyárog Chemnitz, Linzer Béla nagybérlő, Reik Gyula gyógyszerész, Asztalos és Fabick, Janda Károly mükertészek és a nöegy el választmftnya-Kiint kötelességet teljesítünk midin fentebbi ki-mutatásaink kapcsán a szivet fejülfizelBknek ét adakozóknak, — kikntk áldozatkészsége ingalmunk anyagi tikerét bútoeitotía — a üttet közremükö' dőknek, kiknek tigalmunk erkölcsi sikerét köszönhetjük, i* különösen Szalu;/ Sándor szerkeszt! urnái, ki a eltstn „ZALA" szellemi réttét szolgáltatta, BotA Mikto posta ét távírda tiszt urnák, ti a „ZALA' technikai részéi oly kiváló zsenialitással alkolá meg, a Zalai KitlSny szerkesztőségének as alkalmi lap szíves kiadátaérl, nmkilin lm Krautt Józta kisasszonynál: ét munkatársainak a Frits Botiam Újság szerkesztéseért — Stzintt hálánkat nyilvánítjuk. — Az estély-dmbe-vétele 1380 forint, melyből mintegy 1000 forint marad a jótékonycélra, umételten hála ét köszönet mindazoknak, ktkn-k ettélyünk fényes eredményit köszönhetjük. At itr. jótékony nőegylet elnöksége — faialassk bálja. A cs. és kir. szab. déli vaspálya társaság Önsegélyző egyletének helybeli tagjai ötödikén, szombaton este fényes láncestélyt rendeztek a .Szarvas Szálló" nagytermében. A vasutasok jókedvű, vidám báljai mindig híresek voltak, de ez alkalommal szokatlan élénkség mutatkozott aa estélyen, dacára hegy. ugyanakkor egy másik szokatlan nagy bál roll a »Polgári Egyletben. Horvát Laci zenekara egés< késő reggelig huzla a hangulatos nótákat. Aa első négyest 64 pár láncolta. Jelen-voltak : Avmmyok : Mallmaon Mártonná, Lasky Pálné, Schwsrtz Ignácné, Ricbter Adolíné, Koréin Samané, Ertl Fölöpné, Pollik Ferencné (Góla), Mison Jánosné, Somm r Ferencné, Veberling Jánosné, Fridrichkeil Ferencné, Fabick Tivadarné, Gnmpacb Frigyesné, Kovács Mihályné, Weinovics Nándorné, Junker Rezaőné, P.uer Mártonné, Fehér Palné, Emrik Gyuláné, Kelemen Istvánná, Lodner Ferencné, Szetller Antalné, Weinhans Sándorné, Ritter Kárólyné (Kotor), Márton Ferencné, Rolzer Jakabné, Horváth Gvörgyné, Guhr Károlyné, Daltler Jánosné, Holsheim Károlyné, Scbweinliger Ferencné, Harangozó Józaelné. Leányok: Dancer Mariska, Schwarc Regina, Mihalka Borbála, Kulschera Aranka, Wucsák Irma, Szaduk Fáni, Brínc Mariska, Polák Matild (Barca), Brfinner Karolin, Tornán nővérek, Eichner Anna, Lics Irma, (Surd) Nagy Mariska (Iharos- Berény), C«ele Anna, Purgeri Mariska, Kovács Mariska, Szaváry Mariska, Roho Teréz, Junker Paula, Kanász Gizella, Sárelz Ilona, Banekovics Mariska, Pocek Viki, Szetller Marisks, Schretber Katica, Brílier Viki, Dely Mariska, Marton Róza, Simon Fánika, Durcsák Mariska, Spilzkopf Mariska. Mautner Berta, Seben Róza, Steiner Sarolta, Schgeiner Paula. Füíl/itUtk: gróf Festelieh Tasailó 6 frt, Újlaki Hinebler A.-Domboru 10 Irt, Krippel József fetfigye'O 6 frt, Wittenberg Ignác főmérnök 2 frt, Kraazer Sándor 6 Irt, Oünsberger János 3 Irt, Kaofer M. 1 frt, Klein Odőn 1 frt 50 kr., Bflehler Lipót 2 frt, Kaszier János 9 Irt, Baum Jenő, Heas Jenő, Báron Bezsó, Sümegi László, Banekovias György 50- 60 krt; Ricbter Károly I frt, Taasz Ignác 2 frt, Belus Lajos 6 Irt, Fried Dávid 1 frt, Lodner Ferenc I frt, Krumpacb Frigyes 60 kr., Ma lovte Gyula 6 frt, Kohn és Lichtacbein 1 frt, Focht Jakab, 1 60 kr. Hirschler és Steiner 1 frt, buchs Ignác 60 kr., Kohn L Lajos 1 frt, Perko Péter (0 kr., Neu és Klefn 3 Irt, Kraosz Fllöp 1 trL Paikay Jakab I Irt, Putcbovtzky Sándor 60 kr, dr. Gerő Jóasel 1 frt, Práter Béla 1 frt, Weise L. és F. 8 frt, Sláger Sándor 1 frt, Sreger Gyula 9 frt, Ertes FQlöp 1 frt, Szaváry Sándor 1 frt, Gerócs József I frt, Kaszll testvérek 1 frt\| dr. Szigeti Károly 1 frt, Berger János 2 frt, Bogenrieder Józsel 4 Irt, Kanász Jáuos 16 kr., Saller Lajos 1 Irt. Deutsch Sándor 2 frt, Sutty N. (Kottori) 1 Irt. — OjNHiáal határlll váraugjUak-beu. A nagykanizsai lúráaban sprilis hó 23. 26. 26. 37-én Nagy Kanizsa april 28. 29 én. Zala-Ezerszegen március hó 7. 8. 9. 10. is 11-in, A tapolcai járásban március 21 26. 28. 29»én. A keszthelyi ben március 3t-én, april L és 2-án. A< altóUndtaiban u.áreius 1. 8. 9. 4. éa 5-én. J A zala izent-grótiban március 14. 16 és 16-án. A sümegi járásban nárciu* 18. 19. 21. és 22-én. A panaiban april hó 3. 6. es 6-áu. A novoiban april 13. 14 <S ló-én. A perlaki járáiiiaa apri 18. 19. 20. és 21-én. A ctáktomyaiban april 13' 14. 16. és 16-án. A letenyeiben april 18. 19. 20 es 21 A soro/áara összesen 8290 kötele" menni. Első kor«<uiályból 4041, a másodikból 2909 és harmadikhói 1940. Felul-kenakedelail lakala kas eerljc. A mai posta szétviszi a felsS-ktreske\ delmi i-koln csinos meghivóit. Hány kicsi sziv log megdobbanni, menayi nép álom veszi esze a pillanattal kezdetét. Egy-egy darab tavasz repül be a kicsi leányszivekbe, mig bársonyos tekiiifelük lágyan végigcsékolja az aranykeretes finom kartont, a szép kék belüket. És igazán ezek a kedves kicsi babák tudnak csak szépen, csupe szívvel mulatni. Emlékezetes marad az az est küIöoÓMn már azért is, mert a lelső-kereskedelmi Iskolának ez lesz ebben a nem ben az. első szereplése, az est programmja: 1. Bach: »Tavasz ébredése." Előadja az ifjúsági zenekar. 2. Kist Józsel: >Kinctes Lázár leánya.' Szavalja Hoch Imre. 3. Népdalegyveleg. Előadja az iljusági énekkar 4. Vörösmarty Mihály: •Szép Ilonka* melodráma. Szavala Herlinger Ernő, zongorán kiséri Gtetlner Henrik. 5.Strauss •Egyveleg a Czigánybáróbók Előadja az iljusági zenekar. 6 Monolog, Előadja Engel Béla. 7. Induló. Előadja az iQusági zenekar. Az estélyi az intézet »Segit&Egyealletí?„javára a Kaszinó dísztermében rendezik. BetépfPfikk'- Szeméijegy 1 Irt. Csalácyegy 2 frt. FelQIAaeléseket — a joiekonycélra való: tekintetlel = hálásan fogadnak és hirlapilag nyugtázás a rendezőség. Jegyek előre válthatók Fischel FOlőp könyvkereskedésé ben és Fabick és Asrtalos virágkereskedésében. — Alltatok bálja. A nagy-kanizsai hely őrség alűuijei folyó hó 12-én tartandó lánc-es'élyén közbejö t akadályok miatt a székes fehérvári honvéd zeneksr nem működhetik közre, s igy a zenéi egyedül Ztolnay Vilmos kiiQnő cigány zenekara fogja szolgállatni, — DJ lávlré hivatal A kereskedelemügyi miniuter a kömkállai potisbivaialaál lelegral hivatalt léiesiistt. — Pincér-bál Még élénk emlékezetünkben él at a sikerült szép bál, melyet a mólt évben rendeseit a kelybeli pineérek kara. Mosl szintén egy ily fényes esiélyre készülődnek, mely a jövő hó első napjslban lesz, Meglepetésekben nem less hiány, annyit már megt adtunk az elökészű-letekből. — Állategészségügyi klaanUtáa Zala vármegyében tebruái hó 9-en. Lépfene: Háa-hágy I u., Udvarnok 2 u , Zala Sat István 1 u., összesen 3 község 4 udvar. Ragadós száj- ét körömfájás: Pussta-Ederics 1 mtior.Serlésvét«: Boctka, Dobti, Feiső-Szemsnye, Káptalanfa, Kis-Cserneoz, Pzíovec, Pördeföld, Jligyéc, Tűrje, Újudvar, Zala-Eoppáoy. Zala-Szenl-Balázs, összesen 12 község. — 11 áa elajáa. Magy•KaalasAa a rá re« egyik etfkéll éa egénséges fek vési helyén egy ház nabad kéaMI elad, bővebbel a kladéhlvatalban.\| TANÜGY. A tanítók korpótléka. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a vár megyei közigazgatási bizottságokhoz leiratot intézett a tanítók korpótláka tárgyában. Tudvalevő leg az 1898. évi XXVI. I. c. 2. §-a összes elemi népiskolák lanltó ssámára 300 forintnál nagyobb fizetésükbe be nem számit haló, 260 Irlig emel kedő 60 frt évötödös pótlékot bialoaitott. A korpótlék alapját képező szolgáltti 140 aa eralilett i örvény hstályba láplévai, száz 1991. éti szept 25-ével vévén kezdetét, t törvény vágft-hajtása tárgyában kiadott ulasitás 11 Hki loglaltak szerint mindazon, megváltattál vagy kinevezés alapján mttkódő Uutlók ia tsalléáik, kik az említett időponttól kezdve sinl\|ált>at lolytonotságát igazolni taáják, 1«98. át október 1-élőt kezdödöleg, első korp6>lék gyanánt kiaaai-gáltatandó évi 60 frtra igénynysl biraak. A korpóllék kiasolgáltalása az takolákalárték kötelezettséget káptti s csakis hivatalosan megállapított át igazolt uagáaytáfflk etatén ím helyt a hivttkoaott törvény 11 f a éa u aUsá-lás 17. { a értelmében u állam rétiéről való segélyesésnek. Felhívja az ok folytán a ainiatiar a kflaigat gtláti bizottságot, hogy a végrehajtás 24 \| áaak rendelkezéséhez képest IgyelmstletM (. A April hó végéig a k ősségi iskolaszékeket áa IsltktMti iskolai hatóságokat, mikép a korpótlékot a tati-tók részért biztosítsák, vagy ba arra képaatk ntm volnának, államatgélTt kérő ktUőeo félne relt folyamodványukat 1898. junius végéig a köt-igazgatási bizottság utján annál inkább nyújtsák be, mert a később beérkező kérvény tkal Igytltmbe venni nem fogja. Felhívja a miniszter a közigazgatási bisottsá got, bogy igytktazék az egyes kérvénytkst kM-nőstn u iskolafentartókkal szemben, melyek a tanítói fizetésének kitgétsiUMbtt aa idtig állam-stgelyl igénybe nem vettek, agy u igéey jogo-sullsAga, mint a lelszere'.éa, de toteg aa tekolt leni ártó anyagi htlyztléntk tekintetéből a ItgW kiismeretesébb elbírálás alá venni, hogy a tanítók törvény bizlotilotla jogának Allamaegélylyal taki.. érvényre emelése mellűit, az állam kincstár jogos érdekei szem elöl ne téveszteeatntk A kérvények iskolánkiat külön tárgyalandók és külön indokolt javaalat kíséretében terjentea dók fel a miniszterhez. Figyelmezteti végül a miniszter a közigazgatást bizottságot, hogy mindazon esetekben, midőn aa iskolalöntartó korpótiák cimén államsegélyért ntm folyamodik, vágy esetleg anyagi erejében mértan kiszolgáltatás kötelezettsége vele saemben kérvénye alapján ré>zben vagy egéaaben megállapíttatik, a legszigorúbban ügyeljen arra, mikép at említett törvény és anak végrehajtása tárgyában kiad&tt ulasitás rendelkeaéaei a legszórotabban betartassanak s a tanítók korpóllék címén kijáró illetményüket is pontosan megkapják. IRODALOM. — A ■agyar Sir lap * Vagysr Hlrlsp altén lakta augyar. Teljeata lágt^ln. MledenekniStt HtMelvt. Te-sártlvel köat elrikelya vu s éeaokratlsass. MtóU a Magyar Hírlap aiil t kHeteiig érdekellek pár-latlau isónólója ssenpel, tetjn kát év asit el. Is UO alatt' mindenkor a legaagjrebb Wvitkwtwéggel karoolt a lap a m agyúiig érdikiben. , A Magyar HtrUp ISqilliiiige aladn irieybea áltaadé is blzteeltett. A pártok kwcaia »lju«i Mái iU a Magyar Hírlap, a aely lokaeea távnatl nea elöl lUeaénS kivmti-•át. mllká\|a: aladaaaak tmtoflili^i, a ai a aagyar MBsetaek tartéan kannán vilkat Tartaleabaa a Magyar Hírlap bggaadagabb aapHeptak Mtndeartl, agy a bilftMl alat a ktlMU wniijrekrtl, a Ufgyambb ia UgklaaMbb Urakat kaalL flaéplndalal iám a ligeltkiUbb. Ria la hhel aáskáot, ealkar a aa> mr Uediloa Aaj« aevt atyaaaiiw, Jékal Mér áU a Magyar Hírlap w-'g'"'— levé WHetrWák itia. A lap nerkntlétit áltaadéaa fw* aáaáer vitai, akinek a ■iláfddgát n elvek Ukiatrfikie laatr hM év éta hirdeti a Magyar llirlap. A aaukatáraak náaa Mát van a karaiaeea. Mlaán re vatet a legkiválóbb Írók ia sjeáfirék vmiaek. A Magyar Hírlap eMáaetN ajglipán Mt és benn keé-vnaányhn féssnálaek. MiiduikiUt bárki kSatlák a l«-ngyebb blsalenaal tndalkat a lapkői, ikáralaé kényn terméizeU ágyikn tanáéiért, alhelgasltáeirt A Wnwtna<ál Sniatak" roviU teljieuu Uj kirdiiiikadéertit nelgálji Beme keévM^ay továbbá • S00 eldalra t«r\|«« kari-eeeayi UlantráU albaa, a alt aiaden dMatl dljuiuil kap aeg. As Idia a 48-ai malayek jibUsaaa alkalnákél 0tayérá 40-n ilnaiackot ed a Magyar Hírlap likuk, kik elttietöl. 8 est a besne átvet a«g e hétaa nétkáMl. A kedvMieyek eorát klegieaiU a „Kis VIláz" dnt nép (varaaklap, anit aegyediveaklat nak 10 taayí\|iliai>tlw kapuk aa ilátaettk. ügyaaenkkeémaáajn ina, anyié éveaklat 80 krajoárárt adja a Magyar Hírlap n iléiaiiék-aek n „Évmi" elaá gyáayárt, illanltUS dlvaHaná. Jékal Mér kessoras írtak nadklv* Mekn ngáift tr a Magyar Hírlap nánára, analyeé a laa ijgááailiH már kásSl la A A „Magyar Saalen' -t, Hevsal Úttal ka>i felyüratát, niatáa áidinaliyn ina kapják a Masat IMap llíBsától. A Uagyar Hírlap is a Magyar Saaba igjlWnn alá-Ssetve, nén ám M ál helyett 80 frt, Mlévn 18 M helyett 10 Irt, aegyeáivre 8 bt Mr«U 8 fti Nagy-Kanissa csütörtök Zala 12. s«Am. (•. lap.) 1098. február hó 10-éo gentUler Lajosáéi dr. Neumann Edéné, Nyitrai \| aária,meciiioidit agyas mindent, hogy poshadt po-Jakabné, Neu Lajosné, Nagy Dezaőné, ösv. Kiikájánsi éleiét mssterségii utón msghosssa-Neuleld Adollné, Osssterreicher Bsrnátné, Pragor j bilhsBM, ss már vergődés, vonaglás, A lendvai Béléné, Pollik Bálinfné, Fölük Samuné, özvegy, mandátumot megsemmisítették és most sem tud-Pollik Árminné, Pollik Miksáné, Pollik Füőpné, nak mér hivekst toboriaai, furfangos esikí-Pborsdus Antalné, Roseoberg Israslné, dr. Rot-jsflkkel korén hóstáfogtak sa akoamunkibot, de kurdaroot vallanak mindenütt. A legutóbbi választási harcokban nagy sserep jutott Jurák Zmnimir urnák. E név ismerős olvasóin* slótt. A fiii iwnl- schild Samuné, dr. Rsnch Zsigmondné, Reíclten, Isid Gyuláné, ReiniU Mórné, Rosenihal Jakaboé Rosenfeld Álajosné, dr Rotschild Jakabné, Rot. schild Albertne. Som. er Sindoraé, Som mer Ignicné. Saser Edéné, Sauer Ignácné, Saller fförjyi plébános nem elégedett mag s korcsmák Lajos né, Scfasrs Samuné, Ssabó Miksáné, Schers horgőzís fülledt levegőjével, a néppárti sl veket M. I.-né, dr. 8chwars Adollné, dr. SzekerbsIisten nagyon dicsére bevitte as sgyhát fslsi Jéssefoé, Singer Zsigmondné. özv Schwars k6sé is, a templom hajóján lul, égést sí Samuné, Schulbof Adollné, Strem Vilmosné, oltárig. Strem Benőné, dr Sebőn FülOpné, Sebestyén A osáklornyai vilasstisok előtt agy héttel, Lsjosné, Stsiner Mihályoé. Somosi Vilmosné, 1896. oktober bő 26-én Jurák plsbáoos mise Satüer Mórné, Sattlsr Jóssefué, Stern Sáudorné, alatt, evangelium olrasás közben a követkeső Szommer NállAnné, Tóth Lászlóné, dr. Tuboly szavakat iatéate híveihez: Gyuláné, Thurn Lipólné, dr. Tripammer Ressőné, .Eifs ssent evángsüum, szt. István, sst. Tuboly Viktoroé, Ssőtőasy Káhnáuné, Vidor Tamás, ss. Lukacs és sst. Pál nevében slát-i Ssmnne, dr. Villányi Henrikné, Wei»z Adollné, kososa mindazokat, a kik Wlaasies páribos] (Budapest), Wsisamayer Lipótne. Weiser Józsefné, mennek. Csak menjetek ' Oe én saküssóui, bogy Weisz Adollné, Wallerstein Kmiliu, Weisz hnszátok s ssent szskraaeniumoi soha sl aem Tivadarne, Waidmann Jenőne, Vécsey Zsig- viasea ! Az a pénz, melyet kantok még a bs á-moodné, öav. Weiszenbóckne, Weisz Einilue^Jfiíok órájáUn is... (A mi /rután kSrttbuik Itlie l'ngtr Úllmann Klekne, Stern Adolfdé M.sziget) tttíw rtprodukálui.) ök vsllásuakst akarják el stb. Lsénydi: Augenleld Íren és Jenny, Bonyhádi venni s én ha pártjukra állanék 6000 Irtot is (Jlgs.Broch Malvin, Fiacher Frigyeskt, Farkas kaphatnék, de éo a fél ors/ágéri nem megyek Vilma, Griessbsch Gsbriells, Griesbach Teréz, bozzájak. Ok ss istent nta kiesik! Pogányok I tlross Zsófi, tiststtner Regins, Halphen Térés, Hoziá'ok fordulok ssssosyok leáayok bennetek van legtöbb bisalmunk. (Ezt rlbMszfik! Szerk.) és ti hoatteh fiuk, bennetek kérlek as egy Istsa nevében ne engedtétek el atyátokst, ha as isten tagadók hozzátok jönnek, vsrjétsk el [ hazaluktól, és zárjátok ss álba.* Kijövet s teuiplomból még óeháay jó tsaácsol I intézett Jurák a felizgatott néphez." A sagyksaizssi kir. törvényszék szea bsezé-Ksrolin, Nyuly Gizella, Oeszlerreicher Leoni, I deérf Jurák Zvoinimir plébánost vallás és annak Prager Ilona, Poliák Roza, Pranger Karolni: Bzabad gyakorlata, valamint politikai izgatás Pollák Síeli na. Poliák Blanka. Rolh Laura,] vétsége miatt vád alá helyezte és mull év ok Boseofe'd Íren, ReiniU Zsófi, Ssuer Margit és tober 26-án tartották meg ebben az ügyben s Adel, Sauer Margil (Derecser), Schulhol Adél,, végtárgyalást. A tárgyalás egy égést aspon át Staner Fánni, (Körmend,) Saltler Irma, Schers tartott, a legtöbb tana terhelően vallott, a ple-Roza, Strem Ilona, Tóth Camilla, Tuboly Ida, bánost fdmmMlék. cssk annyit mondott ki sz ité-Waias 0 ga (Budapest), Wolf Roza (Pancsova,), [ létben a kir. tOrvényssék, hogy helyteleníti a ple-Weiser Glsra, Weiss Melanie, Wallenstein Sarolta,! bános ur eljárását. Wolheim Fánni. Weisz Lóri, Weisz Berta j a pécsi kir. tábla ellenben, kora az ügy ke* (Szombathely) stb. stb, rült, 8196/97 ss. alatt hozott Ítéletével a btk. 171. Henfeld BeUy, Holrichter Emma. Hirschl Olga ás Hermia, Hirschl Lenke, Huckstedt Íren és Aranka, Hirschel Olga (Bukovec), Juhász Lujza, Krippel Kamilla és Paula, Keszler Liua, Ksutman Sári, Koha Ilona, Krauss Jóssá, Káldi íren, Lőwy Vilma (Sziszek), Ledofszki Mici, Leiluer Nelly lEger-Aracss), Lőwinger nővérek, Lőwy Gizella, Mftns Szabin, Mikoas Hedvig és Melanie, Nyitrai \| S.i S Famaagl uaptár. MnárIL i 11 ■W 8.) bekezdése szerint aioOsülő, és büatetendő I üaaldtbaH bünStnth nyilvánította és két hónapi állami fogházra k 200 forint pénzbüntetésre, j behajthatatlanság esetén lovábbi 20 napi állami I fogfiáira ítélte. — A vallás és annak szabad M Vuimip U KaM ■ákialakánÉrl hasvM a»-sakai ktstsBUtéiaifaL á Maó kanak, kkata » téljt a laaalaOaa, á s«(]rkaalaasi ált ms-káakAfaá kjI* jtlara •atilyr As inéalai és alvtaat kir asiélra. a kir. tábla is felmentette. hírek. Elitéit pMáati. A Mvidéken borstlaas trsgediákst\endez a néppárt, puskacső elé küldi kiveit, mern ladjs, hogy a kilőtt golyó rtsiedslmes és nekik sztt-séglk vsa véne, párolgó piros vérre. Kell, hogy ilmeadhaseák : iae a txeot eszmék ssolgálatábao inkább sur'ir hslált báliak hareosaik, semhogy a küzdelmet abban hagyják. Utálatos büaöf játék ss, kétszeresen a>, mert erőszakos, gyfilól séggsl eltelt papok örült faaallsaoankbaa egy logtalan eszme saoltálaiábaa eselekszik meg es. f mi vidétOak nénét ennyire sem tudták lelhsaaaálni Bnzfl céljaikra, még nem tompult el agya oly mérvben, hogy as ily ssámitásoaoa keresztül ne látás. — A néppárt izzadva küzd, — Eljrgyzé. Dr. Win$r Mark kőszegi fő- i rabbi eljegyezte Schmarc Ceeilis kisssszoayt, dr. Sehwarc Jakab csáktornyai főrabbi kedves leányát. — Egjr szép lésst aorsa A Polgári Egylet február 2-iki társasvacsoráján általános feltűnést keltett dr. Fritd Ödön szép tósztja: melynek azonban az lett a sorsa,, hogy a »Zala« tudósítója teljesen kifelejtette a nagyobb szabású felköszöntők sorából; amit őszintén sajnálunk. — Hétéleéf. Kedden ssté félhét felé f?ig borotvált és nyirt emberek issoayalos káromko-dáasal szaladgállak fel s alá u ulcán, valamennyien aa elsikksztott villamos fényt keresték. A rendőrségei is nyoiubaa mozgósították, de kárba veszett minden ügyek esel ük, a villamos léayt nem találták, nem volt sehol, még a Frans-féle telepes sem, pedig ugy bessélik, hogy ott gyártják est as ötdőngős -tényt, mely ha teljes erővel mükOdik, igen stép> Igaz, mt Is gyönyörködtünk már sokszor szép villamos világításban, de osak nyáron, Mm idéiáa, mikor egy-egy pilluatra a sötét felhők mSgül hosszú cik'Cákkos sugárban előlövelt a villám. Ebből, I meg Ssombalbsly, Csáktoraya, villámos világosságéból ludluk, hogy szép az elektromos féay. I Különben nálsak es így is igea jói tan. Hogyne, > hiszen as MtnSrtSMtoUtif mondja... — Beillik Ferene (eaeféie. Már lapunk mult számában megemlékez-I tünk id. Benlsik Ferenc haláláról. Temetése vasárnap d. u. 4 órakor volt óriási részvét I mellett A gyászkíséretben ott láttuk Cstrtf I Károly alispánt, Víaty Zsigmond polgár-! mestert, Vuut Ferenc főszolgabírót, a bírói és ügyvédi karnak majdnem minden tagját s a külOnböző egyesületek Wjpriiiifljl A gyászkocsit számos koszorú díszítette. Ez az impozáns részvétel nem csupán az elhunyt iránti végtisztességadás volt, hanem egyúttal kifejezése annak az őszinte érzésnek, mrlylyel dr, BtnUik Ferenc gyászában az egész társadalom osztozik. A koporsón a következő koszorúk voltak: Felejthetlen apánknak — Ferenc és Gizella; Szeretett nagyapjuknak gyászoló unokái; Dél-zalai Takarékpénztár — alapítása óta igazgatósági tagjának; Őszinte részvétük jeléül a Dél-zajai Takarékpénztár tisztviselői; Felejthetlen barátomnak — Dauscha Ottó; Részvétük jeléül — Eperjesy család; Ke gyeletük jeléül a Polgári-Egylet tagjai; azonkívül számos felirat nélküli koszorú. - ■•gaséktét rabtk. A jMrfeáijáráabiró-sági börtönből fíntir Jakab ás Anirim* András, mint azt már előzetes számunkban megírtuk, megszöktek ; de ugylátssik a két vsltóbsmisitó hamar megbánta e tettét, másnap már a helybeli ügyészségnél ónként jelentkeztek. Most mindkettőt itt tart* ják n nagy emeletes fogházban. Talán ugy is csak arra lájt a foguk, hogy itl lehessenek. — A a Ur. jét. uSegj lel kéréMI. A február hó 6-én tartott amerikai reklam-estélyen jdiüfütutk: gelaei Gutmann Vilmosné 25 frt, Heinr. Franck Sőhne (Linz), Ebenspanger Lipótné, Ebenspaager Leon, Sommer Sándorná, Vidor Samuné, Blau Pálné, Blau Béla, Weiser Jóssefné 10-10 trv Linzer Béla 8 Irt 80 kr„ Grünhut Henrik 7 frt 90 kr., Stern Sándor.6 frt 40 kr., Dobrin Benőné 6 frt, Deutsch Hugó (Slalina), Franki Samu (Récsei, Wittenberg Ignác, Koch Ede, Ebenspaager Ernő, Blaa Lajosáé, Lőwinger Lajos né, Schers Richárdé, Sommer Ignácné, Hirchler Ödönné, Hirachler Miksa (Alsó-Domboru), Tsuber Álajosné, Rapoch Gyuláné, Belua Lajos, Rosenfeld Adollné, Grünhut Allredná, Zerkovits Lajosné ifj. Fesselboler Jóssel 6—6 frt, N. N.-né dr. Rothschild Samuné 8 írt 80 - 3 frt 80. kr., Armuth Sándor, Fiscbel Pál ne Hsidekker Antalné, dr. Bród Tivadar, dr. Schwars Adollné. Zadu-banszky Lajosné S—3 frt, PliháTFweőc, Englán-der Ottoné, Vécsey Zsigmond, Hirachler Ödön, Löwenatein Emil, Mergenthaler Lajos Onger Dllman Elek t frt 60-S frt 60 ; Lőwinger Ignác, [Rosenfeld Alajos 9 frt 40-2 frt 40; Kürscbner [ Ignácné, Sauer ignácné, Rosenberg Izraelné, Kaster Miksáné, Eiainger Samuné, Danneberg Jakabné, Schwars Samuné, Saller Lajosné, j Wefszmayer Lipót, Wusztl Lajosné, Deutsch Lajos SBocska), Mathea Károly. Muzikar Vince 2—8 frt, 'Schn bof Adolf, Tinagl Lajos. dr. Lőke Emil, Schetz M. I., Rosenfeld József, Tripammer Gyula. Osz erhuber László 1 frt 80 -1 frt 80; Kraortzer György 1 Irt 60 kr., dr Szegő Hugó, Györffy János, Prager Béláné, Ledofszki Ármin, Leitner Simon (Eger-Aracaa) 1 frt 40- 1 frt 40 kr; Kohn Samu, Böhm Emil, Kertész (Kaposvár), Klsiu Jóssel, dr. Fried Ödönné. K->ufmann Mór, Fiacher Sándorná, Hirschler Józsel, SalUer Lajos í l—l fnrintot, dr. Ssukits Nándor, Bachrach Samu, N. N., dr. Goldmann Lipót, Horváth Honor, N N., N., N., N. N., Neuleld Odöo, dr. Pullák Képes folyóiratokat, divatlapokat szaklapokat, heti- és napilapokra előfizetéseket és megrendeléseket elfogad: FISCHEL FÜLÖP .könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. A'folyólxatoleuJ évfolyamai október hóban xdddLxialK. Naff- Kanna, csütörtök Zala 12. azám (7lap) 1198. február hó 10-é». sétapálcát véve, nem\|lőrttdve s tikkasztó bőséggel rövid nagy adóra mulrs ott vaa a Duas portján elterülő erdőeégben, a Játszi pillangók (a cisto-gányok kéefitt Kösvelko a Duna partján ál agy ssáiséor csónka tölgy, melyen meglát-.iik, hogy a vihar nem sgyassr akarta tövestül kicsavarni; ás mindannyiszor a bősz viharral nemesen szembeszállt Kemáoyfy e tölgy lombsátora alá telepedik .. á smaragdzöld, baja ffi között meg ezer, aprób-nál-apróbb bogárka izeg-mosog Keményffy Sán-dornsk kikerülte figyelmét e sok szorgalmas kis állatka. Nem csoda! hízz 6 nem mrsréssni Jött ide, hanem mint költő, hogy verset írjon a .Doromb' számára. A kis állatkák nem törődnek a tikkasztó hőséggel, munkálkodnak, dolgozgatnak... És ti emberek — a természet koronái — henyéllek ? Azsz pardon! a költő is dőlpatr- — FaMfm Daaraafai nj»élt, i liralmt mW Ma Satyaa pisait slattaa, U liatiÉTi kajllk Mim. — De csitt) s Dana lulsó oldalán agy kis esóoak ! t benne — amennyire felismerhetők s személyek !— kát iérfi éa agy nő tart némán, csendesen aa erdő leié, csak a tíz csobogása savarta a torssá-\|szet némsságát . De jaj! mintha ezer fenevad jönne as erdőből, oly irtóztató robaj hallatszik. A csónak a szőke Duna nyugodt tükrén imbolyogva — lassan halad előre, s egyszerre olyan érövet tör ki a vihar, hogy ember, állat iparkodik Ifidé! alá menekülni előle. A Dana nyugodt vizét felkorbácsolja a vihar, \|s a költő aggodalmasan nézi a part feé aetöiel. A kát férfi erőmegfeszitéssei iparkodik a Dana háborgó babjai közül partra érni.. Hála Isten 1 a nő már parton van. Egyik férfi is, de hot a másik? Egy erős hullám a csónakot maga aifc temette. 11 — Segítség ! atyám odaveszett! hangzik agy ' női rikoltás. I A költő, ki a szív embere, s babok köoé veti íj magét s a félbukkanó »pt szerencsésen partra 'segíti A vihar erős moraja közt egy négyes-fogat tompa dübörgése lett hallható, rövid [jidő múlva ott van — éo megáll. 1 A aránkózó nő kezeit tördelve szól .János! szerencsétlenül járt atyfanot kérem kocsira segíteni.* S a libériás kocsis megrémül re segíti vét 'la négvee fogatra. — Mehetünk! — és a négy pq ayilsobosoo tovarepül. Keményfly Sándor pedig viseosn, tant-koson a vihar irtóztató tombolása közepett elsiet I gondolkodva: ki volt az apa ée ki volt a titok -' zatos tündéri, I A három nap múlva megjelent „Doromb" asá-; mára Keményffy nem irt semm L Heg megkezdte ugyan költeményének folytatását, de mindannyi-: szor elhagyta ibletaége. Easébe jutott a titokzatos tündér s letette tollát — gondolkodott Agyát {tarkábbnál-tarkább gondolatok marcangolták, s i nem vágyaU gondolataitól szabadulni; ssobajáask I állandó lakója maradt. Nem azért, min ha belag-iség láteoka volna azobáiáhos. Nem különben ö ! amgs sem tudta miért ? de érezte, hogy kedve* a vuazavonuláz j Megjelent a .Doromb' s Keménylfy meglepetve olvassa a következő felhívást: A legnagyobb hálával tartozom azon ianeo-\| rétién Urnák, ki élete koekástaMbával a Dana báborgó habjai közül — folyó hó 20-án — kimentett s igy az éleinek visazasdoU. Hálám lerovása végett ieBiérom élelem migmintfijél, hogy nagyrabecsfiit személyiségét velem megismertetni mielőbb szíveskedjék. Előleges bálám jeléfii fogadja atb. Báró Habakakk Krispin a. k. Keményffy e lelhivás elolvasása után n iiasils Iához megy s o kővetkező sorokat úja kétszer egymás után két egyforms levélpapírra: l\| Nagyságos Uram! Engedje meg, hogy élete • megmentője Ismeretlen maradhasson, és pedig síért, mert sem hálát, de még inkább jutalmai el nem fogadhatok tettemért; miután azt ha- ll 5 * i s4 11 í g üsra r»rial\|ea tausAeaért m gazda T „ ..... .... szerencsétlenül járt atyámat kérem kocsrs segi- Neü «WJ»k WWgbe. hogy egy telokfUten- s a libériás kocsis megrémülve segíti arát fofísl-\|s négyes togatra. — Mehetünk! — és a aégy pej nyil Soólá—ué>i, de régi példaboisád : a magyar imbnaak sem kall taaalni, elég ka gos-éeUtoaik. S gondolkozott is a magyar gazda sokáig, közbe kfisbe s kártyát is megkeverve, a 1 _ mig el nem érteitek s nyolcvanas évek mostoha tsrvet kidolgozni, annak aki oe gazdaság? viszonyú, a mig"a baza ára le nem kőnk gazdasági tudományijai éa Írásos mnn ______^ szállott 6-1 toraira. Akkor azonban elérkezett kákkal, idea nehéz, de meg vaa adva a mód tonrepfll. Keményfly Sándor pedig vizesen, tucs-a tmslsii áaaih os ideje, aa egyszerű gondolko- ée alkatom Uyen üzemtervei ahhoi érti, azzal \| kosán a vihar irtóztató tombolása közepett elsiet sás már nem volt elég a megélhetésre Kezdi fink I sokat foglalkozó egyénekkel dijialsnul kidolgos-1 gondolkodva: ki volt ss spa és ki vett a titok -kísérletezni, asm volna e haazaosabb bnza helyett Wm. A magyar é-várt gazdasági akadémián, a! ZBtog ig^^ cukonípái, horgonyát, cikóriát itb. termeszteni ? debreceni, ksosai, kesstbsiyi és kelozsmcaostóri, x három nap múlva megjeleni „Doromb" zzá-Sőt sgys»ek kiséríétél léitek arra aétvs is, aemlpzdasági tanintézeteken tanácsadási bizottság1 ^ Keményffy nem irt semm L Meg-megkezdte lebaiaa-e két kaláaot termeszteni ott, ahol addig gszdasági ügyekben felállítva, mely bisott- ^,, költeményének folytatását, de mindannyi caüc egy termett, szö-.al mesőgazdaaágaak ujMfook feladata bárkinek is gazdasági ügyekben \| ^ e]h8g?ta ibletaége. Easébe jutott a titokzatos korszakba lépett. As eltognlatízn szemlélőnek (díjtalanul felvilágosítást, tanácsot adni Akár (Bodér, étette tollát - gondolkodott Agyát el kell ismernie, bogy mejgstdaaágank óriásian affBff,Tf tLíJtV^Z. i? ...k. '.' tarkábbnál-tarkább gondolatok marcangolták, s i nem vágyott gondolataitól szabadulni; ssobajáask W a«>< an, awpj as ugaiaB'waaa vtavaaa ------' W-- ---------- fellendült aa otébki 2-JE_ái alatta aóseayoa akár állattenyésztési növénytermelési atb. ügyben kon B«yón elmaradt es a gazda, ki ez idő kell tanácsot adat esek a bizottságok, s leg- alatt bruttó jövedelmét meg neu kétaserrzte. Csak as s kérdé ezekulán, váljon plysn-e már o mi gastssegi rendszerünk, amely a tűké-letoi ég netovábbja, sme'yen többé javítani, lendítem aeaa {ehet, amely a lehető legnagyobb Watté és nettó jővődelmet szolgáltatja. Ssjuo«, a kérdésekre nemmel keU felelnünk. Efemerjlk agyam, begy gardaaigí vieeneysiak kfcöaöaeo as alábbi érüi-dh-a zagyot lendült, annak dacára a tökéletesből nagyim de nagyon maame vagyunk. Késd ngyan már 0 mi laxdaköiflasé-gaák fogékony laasi az ajiások iráni is, de'a isgiább esetben nem számi ássa sxért, mart látja as njilá-l mázsál i«, de nem tudja, hogy sí ejí ás, amelyet más jónak talá<, jónak fog-e bisonynlni aa t vísaOayai kőzött is, mert nem vett magának táraéaáfot, hogy a sió bon forgó újítást kinmerje, tanalmáayoaaa, mielőtt sttsimazná. A mmapában vsznli ntazás közben mondja CSARNOK A klIIA. Keményffy Sándor — o .Doromb belmnnka-njit, hanem táras — Irtűggönyősőtt szobájában fel alá eétál- gat — Mindhasztalsn! A kívánt vers nem születhetik meg e homályban. A költői léleknek vtlá- egymás etán két egyforms levélpapírra: goeaág kell! Tehát ki innen a szabad terméeset Nagyságos Uram! Engedje meg, hogy élete ölelő karjai kőzé, hol játszi pillangók járják tán- megmentője Ismeretlen maradhasson, éa pedig csikst s csalogányok csattogják dalaikat azért, mert sem bálát, de még inkább jutalmat E szavak után Keményffy Sándor kalapot és el nem fogadhatok tettemért; miután azt tea- Könyvek, irodai felszerelések, diszes levélpapírok, nyomtatványok FISCHEL FÜLÖP vnyonadéjákbaux Icöny^r- ém paplilcereeleedémében >Ttrr TTginlT-rári szerezhetők be legjobban és legjuUnyesabbtii. i lhUM JláHal ásal ml L a^j»é>M» » at H tr. WtJ kfrafis 1 bt » to. > Bb ka vaa aái 1 aaslakélMg a vtétkra, OMva el: boAsa kf4aiti baémmna lmH<a>mÉ»il S—S aagég kSM MvSaatis I i amjm Oklif kliHátraUla Oai H iIm 1 , ,1040* Mkai, SrWj ttkari. trté >aak Vitt la 1X4 , flHtM kaMak aag ma lamár éacsakokaa Jtnak a tNo-II üirni' áa aiélei <a»laM Hs vélaatn* a 1 at. aéy aaa tmk Uyakka* arat Ml aMaa aMigl BMW váOalM, éa mtasgi k wMé a aaflr téikkla. «; ■aa KlM Maki, a ki «m aaaéK kagy aa vsUkaa íjakk Is laljaa IHHsali a fcwséahaaak Tséémiak apbit ujalmak lr»ak, iln ipéluak •Ijráar valami a aagr htatasipak. laa a0 ak, máj maaaaa Mart Hsstlt iéaa aúti^jukul; a»lt* ■Tihasfa tüíj is a atp agjatáat ■Iftrlkx, i aity \| atffa a mi inunul nl)ia<aliil. a kaaa Uacmsj _i aiin■ T0 il tordal i astt koailjoaalat ksaét Upai falt,, s a alltad astv taljaa a^sjOűkart Wallaakvil Is kaé-vént kiaaalji lkak ajkl UaUaak gjíajíiaít. Z áawt saMkaa alttia (naapli as Mvaaávas Mwfalét, ■Uh anak Oj aan lati mükm UM A Hl aipalft rtaM (móh larulaiul klllahia s\| Dakklkag irll\|l'- Irt aaSngat a arfaoilk Mai lons- j Ma itviá liaÉklIill, a TwmtHmd, Gft(a{-dUta>, a a li la i IHaaém II náté aankat matjlk ki. — A káfak kkakl Igaa aOtartit rajos la rifnáakiilia agjariat ,i vOtg-■aOaa ia JMb ar" dal Wrp, BMk is Pkitipporlíh íatrwWWaW OiorioU, aaljr as Onaágn kiptártiaa twí apkora akranC dks UaaStt, Uaaaijtk aig Bittó rajait as CSábakiil Salanjat NI Bűnit — (kas aaga Jékai Ma a mSiieil éa H al caak aaa éioirkaljtk •! ■ — JallacMek láioti'-l SdiTadatali Oiigaiaak 1849-b5l vatt kifü, aatjat OrmUi Hl aspdrtt U a vállalataak, i vigSl as catrik kalosaai« i(r«raUutát aatatt kipekat, aa-tyak ár. állaaaad J. ankan nkui atka rapreéakiltstiak. á Wk fia Ikia I lm W ateUpa (Ejbl raiaa Diaa tOM) Itká ksumaig hrrnc Jiaaat na»ii\| iHtt a lipa kkak. á S ttaat aüM blyuia aa illktlakaall, a agg várjak a vflig a tagnabk köajriátk (olytaUalt. á aaaka Béaal Tarivirak írod lat Bíarrtojtimaif klxttrthii Jilnlk aag. gapkall alaéaa kSajiá— kadiakas. Zf/ Kist ba 30 kr. Ai tfkm aS I trt. Aa • nvalkM ai\|ialSHI al ■nriaOal-katf áe kiplill Maehl ralOf kiapkwi kliailla ho Zaalaia. isy art ember, hogy tavaaaanal basa vetéseit níomaa-aalakkal fogta hekiaisol, ixert egy föld' kirtokse társánál oly kiilaő kutasai volt a srméaKoisrara ín efbfliedetve kaügaUaa tarvett ■ mnfiálkeztam aaon, hogy lóghat valaki ml I irágyáaáabet, mikor még azt aem ladja, hogy a ■alak a tegaeksaebbmi oldható mütrágys, s melynek feloldására sem egy tavasé, de egy álló : •sstesdo sem elég. Ha ilyen feUletes isaeretokkel alkalmazza a gazda as ajitáaokat, akkor nem lehet csodálkozni- rajta, ba asi éppen olyan haaaar sutba dobja, mint haszontalant, a súlyon hévvel alkalmazta- lelllotes ismeretek alapján. Arról pedig — eaak legyünk egéazeo SSzin'ék — már esskngyan igen kezés gazdának van halovány-fogalma is, hogy ad e é aasyi trágyát talajának, a mennyi elegesdő a talaj termő erejének fenntartására, bogy as \| trágyázási rend-jszere melleit emelkedik-e vagy apad talajának termők4>enége. — Pedig a gazdálkodásnak ez is kardinális pontja, s -körül forog az egész i gazdálkodás, s ba e tekintetben nem helyesen \| járnak el: kárba veazett összes fáradságunk, I kielégítő vagy jé eredményt soha sem érbetéok eL — Hogy pedig éppen e takiatetbeo onzág-saerie nem baljtsaen jarank el, azt ma'átja aioa J megdóeibeilen tény, hogy a ayagati államok \| termésátlagai nem csak leleiik o míeoket, de a legtöbb bdyt annak a kétasereeeh is tel \| emelkednek. Kei ée as áUat-áliomáaynnk, mű-trágyát is keveset használónk, A kezelétünk elolt álló birtokról nem kéesi I lünk üzemtervel, a igy nem todhatjok, nem lehetne-e birtokaakat jövedelmezőbben kihaaznál-I sosk nem Ind jak eleve meooyiook kell lenni i brut 6 bevétolsek éa kisééisik. mennyinek a tiasta baesoaoak. De sót ka vélté gssdaaágol : űzünk is, a váltó ogyvaa beállítva, bogy lehető I legnagyobb hasznot már eaak csért sem érhetünk el. — Oimerak gssdaaágot — nem egyet — I beles fordarai, a hol az első évben meg leei i agyas trágyázva a talaj, ée azatán bét éven ' kereasitl egy asam trágyát sem kap, baas podii Is negyedik és hetedik évbeo jön bele. Hegy u ilyen váltó gozdaség a talajt Ifinkre teszi, s Cél i ennyit sem ad, mint a mennyit helyesebb kezelés mellett adhatna, azt aiadsakiaaá tadsii kell, ■ ki a érni. úgynevezett tudományos gazdasági : ismeréttel is bir. \| Nem voajsk kétségbe, bogy egy birtokfizem-! tervet kktolgozai, aaeak aki nem igen foglalkozik gazdasági tndomáayayal ás iiásos munkákkal, idea nehéz, de meg vaa adva a mód ée alkalom ilyen üzemtervet ahhoz értő, azzal sokat fogtalkosó egyénekkel díjtalanul kidolgoztatni. A magyar é-várt gazdasági akadémián, a .debreceni, kaoaai, kesstbsiyi és ketosaaKaoet&ri I gaadaeági taaiatáséiekea lanéesadáai buott«ág :lvaa gszdssági űryekbea felállítva; mely bisott-\| ságaak feladata bárkinek is gsidaségi űgyekbso ;j díjtalanul lelvilágosit&st, tanácsot adni Akár , üieortervet kell valsmely bútokról késaiteni i akár állaiieayéeztéai nővéaytermeléei atb. ügyben I kall tanácsot adni esek a biaottaágok s legnagyobb atakértelemmel dijtalaaal adják azt i meg, s igy a gardának csak egy W ve let kell irata as illető iaté/el igosgatóááfábor, bogy legjobb ée teljesen kimentő választ kapjon. Tanuljunk, haladjunk, hogy gyarapodjunk. V Ngy-Kamzsa, csütörtök Zala 19. ssám. (8 lap.) 1898. február bt) 10 én nem félebaráti uertl«iem parsncaolts, mii ktiöuben tennie keltene — hasonló eaetben bárkinek is felebarátjával nemben Egyebekben vágy ik stb S a .Doromb" legköze'ebb megjeleni számá ben mindenkire meglepően hal bár^ Habakuk sson ajáalata, hogy ti raegmentöjéről 1 legcsekélyebb felvilágosítással szolgál t- lOOsranynysl jutalmaalalik. Es Keményffy hallgatón.... De annál nagyobb lett elkeseredettsége, midőn a (Doromb báró Hsbakuk megmentőjéül: Pöngetby Ottmári ország-világ előtt kürtölte. Pöngetby Oltmár ismeretlen soll Keményffy eMt snnyira, hogy még nevét sem hallotta soha. Tehát alteör is megismerni vágyott; de hasztalan, mart bárkibei fordult, mindenki csakaonyit tudott lelöle: báró Habakuk életmegmentöje. ..Napok, hetek, söt már hénspok múlottak el anélkül, bogy Keményffynek sikerélt volna Pön-gethy hol- és kilé'érő! a legcsekélyebbet megtudni. A költő igaxságsseretö lelkét es szörnyen bántotta : de aem ssólt senkinek: kutatott némán, csendesen. ...Történt pedig, bogy Karneval herceg az egész vidék szépségeit a <Korona- nagytermében tartandó elit-bálra meghívta. Keményffy Sándor nemcsak jó költő, ksnem kitűnő táncos is, mint ilyenre — Karneválnak szüksége vsn sz elit bál rendezésénél, s főrendezői tisztséggel Keményffy bizstott meg. Fogat-fogat után robog a .Korona' feldíszített tágas udvarába, s a ragyogó bálterem csskhsmsr a földi angyalok édes otthonává válik, hol vigan megy a tere tere, midőn Keményffy karján belép — egy nem földi — hanem valósé<os túlvilági i ssspségü angyal, kinek láttára a mamácakák össsedugják fejecakeike1 s kíváncsian kérdezgetik egymástól: Ki <t szépek szépe -Kormossyné halkan, susogvs mondja: — .Báró Habakukk Myrabella." Pont nvolc óra. A bigsny rázendít az első palotásra s ott lá'juk Myrabellál — egy mindenki által ismeretlen — magas, szóké liatsleniber \| karján. A .táncrend11 másodszor lengyelkét parancsol-1 s Myrabellál Keményffy karján látjuk. Myrabelláti nak Keményffy első látása a Dunán történt szerencsétlenséget jntlatta eszébe. A viszontlátás1 első perce elég volt arra, hogy slyja igazi meg-j mentője tisstelje Keményffy személyében. De nem \| ssólt — hallgatott; most midőn iámét olyan közel érzi magához, mini olt a sserencsétlenség színhelyén — nem hallgathat. — Uram, önnek én hálával tartozom s hálával tartozik atyám, mint élete me, mentőjének. — Nem tetszik tévedni ? Hisz ugy tudom, bogy atyjának megmentője Pöngethy Oltmár. —JNeni, as nemi esküszöm, bogy sr csalói I — km légyen hite szerint. E jelenet a táncterem nrugoti oldalán törén Báró Hsbakuk és Pöngethy pedig a teremtől keletre levő — vendégszoba egyik kisebb asstsls mellett vigsit beszélgetve, mit sem hallottak a történtekből — Fogadja köasönetetnel drága Ursm I — Nem tánoolok. Kérem jöjjön atyámhoz." — De Ingyen nyugodt! — eadekH Kémén) ffy — e kényes dolog tisztázására más hely, alkalom és idő kívántatik. Nem uram! tovább nem balaazthalom...... Csalónak - menyaaazonya lenni nem akarok." — Menyssszonya ? — S Keményffy önkénytelenül karonfogja Myrabellál... .AtyámI Itt van életed igazi megmentője!'1 Pörgethy felugrik s Keményffytől elégtételt kér. — De uraml — ssólt Keményffy — én önt egy szóval sem sértettem. Különben e'égtételt sdni kötelességemnek fogom ismerni, ha befogja bizonyítani, hogy osakugyan a báró ur életének igazi megmentője. Hogy tisztázzuk ezen ügyel: ;iveskedj<>k uram-a kővetkező kérdésekre feleletet adni: — A csónakból ki szállott partra elössör? „Mirabélla kisaaszony. ,Nem. kérem — szól közbe Myrabella — hanem Pista — az inas." — Mikor a „Doromb'-ban a báró ur felhtváat tett közzé: teleli az elaö felhívásra levélben ? .Igen I" — Es mit, ha szabad tudnom? .Nem akartam megnevezni magamat.' Keményffy a báróhoz fordult. — Tessék Báró ur, megnézni az akkor kapott i levél papirosát! — Nem tudom eszre tf tszett-e I venni, hogy a levélpapír felső balsarkában, mint1 ennek — (Keményffy egy levelet mutatott) — ,K. S." víznyomású monogram látható. A báró elöveszia levelet s a mondottak igazaknak bizonyultak, sőha betűk, sorok egy halaséiig vágnak. Báró Habakuk Keményffy nyakába b >rul, mint s valódi élete megmentőjének: de ekkor már Pörgethyt — az ^életmentőt, nem látta senki — elillant ugy, hogy a mozgósított rendőrség is csak a nyomát ülhette; de annál boldo gabban járta Myrabella és Keményffy a következő első uégyest... Az elitbál lezajlása után — néhány hétre — k .Doromb" olvasöi — ünnepi számhoz hasonlö keretbe foglalva olvassák: — Hymen. Báré Habakuk Krispin könyőki nagybirtokos ritka ssépeégü, kedves leányát. Myrabella őnagyságát, eljegyezte Keményffy (Undor lapunk kitűnő tol'u belmunkatársa. Burkuu Bdri, VASÚTI MENETREND. IrrtyNfW.iitfef-tf. KAÜIZRA államás. NY1LTTÉR. á a ravatbaa ktalMUkéit iaa villát hlitliiiail • Mark. özv. Epplager Llpétaé leá-mját, Iáét (L«atlMQ) el\|og]r«Bte Kohu Nándor, üevárél éa Jáa< kát, Baaeibaaai Sáader Absá-Lendvárél baptuli\|doooa I ■ V H K K. ] Halom-eladás. $ 7 Szabad kézből eladó egy uradalmi, az 1 1895-ben tökéletesen újból épült, a mai követel-4 ményeknek megfelelően berendezett, vizijog-t gal biró malom, 6 katasztrális hold birtok-4 kai, - mely Varazsdmegyében, a ludbregi i járásban fekszik, pósta- és táviró állomás-* sal Drnje. * Közelebbi felvilágosítással szolgál Jésságlgazgatésái BA81NJA ■•rvátaraaág. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. :OO«i»XSOÖÖ5XSO«l»0Ö©OQB®OO I JószágbérleL * Bérbe adó Kuzminec nemesi birtok, mely Varazsdmegyében fekszik, posta Ra-sinja, vasutiállomás Kapronca, - Horvátország - vagy Légiid ~ Magyarország. - Szántóföld.......ii 14 katasztrális hold Kert........... t „ „ Rét........... 30' n n Legeld...............188 „ „ Irtás........... 169 „ „ Ut, beltelek, árok stb . . 34 „ „ Összesen: 1807 katasztrális hold. Közelebbi felvilágosítással szolgál 8 .t-a ^ ' JöKíúuiattsU, RAS1NJA- Indulás hrkezii Jj> Rutairól Kuiiaáfl C : ■ * o « I « u ■ e í 2 eefis t ! \|-sj& s sz. v.l 442 regg. jy. v.j 6 98'regg. 5 sz. v. 836 d. 0. az. v 1210 d, u. B> gy. v. 1220 este sz. v 111 22 éjjel £ v. v. 7 83 este v. v..j 7 59 regg. gy. v. 12 — délb. gy.v, \| 466d. u. Szombh. „ r.\| 606regg. sz. v llOl este gy. v. 1220d u. sz. v 342 ngg. Zala-Eg. f. 6 16d. u. v.v.J 804 regg. Is. v. 20öd. u. sz. v.l 136 d. u. jsz. v.19,46 ájjel gy. v.j 7 06 este •g- Ugy. v.l 6 48 regg. sz. v.j 3 62 regg. H, \| v. v. I 916 regg. sz. v. l«'d. a. Asz. v.l d n v. v.l 8 66asle (S h 1216 éjjel gy. v. 12 10^ m gy. v.1 606 dT u. gy. v-11146'd. e. B.-SlUjj j 1 ! sz. v, 8 Djregg. Dátum \|sz. v.j 467regg. sz. v.j 1 29jd. u. ödltó U. v, 226d. u. sz. v.tll éléjjel íiyékényjsz. v. 72ájesle sz. v. ll léjregg. naponta a nlMHM Nagy-Kanlis» osűtörtuk Köhögés rekedtaég és eleyélkéaodéa elles s l^jobb hsUUu sser s RÉTHY-lék pemetefű czukorka mely esen bajokat gyorsan megszűnteti. Kapható minden gyógyszertárban. Egy doboz ára 30 kr. 5 dobossal 1,50 bért. bérmentve HM Béthy Syafyuareaj UUs-Csakia. Otsk akkor nlMi, ka ataden doboa fnukin 278—10 aUlriaoa lUkató. Zala 12. szám (0. lap.) 1898. február bó 10 éa. Béla IHMItOIIHMMH \| fH \| '& i aji sin a t u III á m__I" • i® U mmU j(MÍ P ^ T- > 8 g S A » ■»» ^ ^ 2 i* t l - ŰL^Üi i flí „ I á'l tt B ci M J Sí" M b SS i i .; 2 \| Stm Pia ! lí M I .is b!f n D v* 5i§: \i < isi ••9NMNIHM0IÍ9 Ki smart elaflrangit gyártmány H Legújabb rendszerű vetflyépakll Kűlöntéle járgányos catplik, kitűnő szerkezetű és könnyű járású zsákoló, li»zliló cséplőgépek járgányhajlásre, valamint minden máÍTlazdasági gépek és eszközök REISSENZAHN ANT. ■sdaailt, Utvéa-atea 38. Nagy vasöntödével egybekötve, mely szállít kovácsolható puhs és aoél öntvénytjutányos áron saját és Idegen minták szarint Részletes árjegyzékkel és szakazerQ felvilágosítással készséggel szolgálok díjmentesen. Különös figyelembe ajánlom legújabb szerkezetű gfizcséplöimet. 39-3 « ftgypiltik felvétetnek, m ^^^^^^^^^^ I - i ** vmjwmwi m v_ű_!7) Í\|i\|á w.tiMiiiiiiHhinngnESM t> . Wanfos'! babk»^it«fc s^WMf' alkíré-í attö^ S EgyedQl rK&foelnar-'fóle m»ff aguk ttaOT J ■ és foriMSMHBKcfi^^M gnyllrtávfl pj :; gy araíákékr e n é* ve ogyar^Bj^ B^toMb^S^BP lüf : I fitiéfca i ftiM r nfl'iirt ijMtflHKBpMB^imp^^flw . Is annak. TeiUatottíl 99 6gTOwB MwBk^ B ^ A MAUTHNER-féle fT"-------hiraaree Fvetás Ideje: Augusziug és szép* ]konyhakerti- és • el I tember. t . . , __- , • ® virágmagvak zárt és hatfeágilag védett osomagok- BiBaSil ^ 1 ^^ 1 [}l Jz^-LJl niedve.vedjegyg.yel und Srp- , """f „ I tember \W > fia«er- éa vaakereskedésekbea lfhan«tu. l^w Cm. kaphatók. [■Bédenbesehíffenl ll Cat ndfingt/^ Mt* A Budapesten Andrassy-ut 23. szám alatt letesö (k Mauthner Ödön czég csakis olyan csomagoknál vállal raP teljes jótállást egészen frlaa és valódi magva kért, K' a mely csomagok rsiaaalrK. a medve-ábrával éa fca^^L^. a Msuthner névvel jelölve, ugy s mint a mellékelt MftMBfja!" tfifc"r jt - , V) -17 rajz is mulatja. Nagy-Kámzsa, csütörtök Zala 12. taám (.1© lap) 1898. február hó 10 én. Magyarhonnak Ifjabb sensátfés találmánya. » Hölgyek részére elkerülhetetlen CREMENIOBL igimm kini mm nlnSIh aálfeSL A megas m. k. kereskedelmi ministerium állal 4361 34. ss. a. sssbsdalmszolt és védjegygyei ellátott, több orvostanári szsktekinlélyek, valamint a vegyészeti laboratórium állal vegyileg megvizi-gáltalván, ez idOssariot s legkitűnőbb íreken öcsnek nyilváníttatott. „Crome Niobe" az úgynevezett egyedüli ,Hölgy szépítő szer i speciálilás, esldö szerint Islfllmul e téren minden I egyébb Crémet, magadja az arcnak rógttyi a tar- i mészetes fiiaom febér szint, bársony puhasággal.: Ezen csodasser nappal a kimenés, de főképpen1 bálok, ooncertekbe menés előtt használandó ; nem tartalmas tgyá talán semminemű zsíros anyagot, s így s használat ntán azonnal megszárad/ A „Crsaas Hlske ' a legjobb sikerrel haas-nálhatő még kttlönféle bőrbetegségek ellen, a. m. szeplő, bnboresék, májfolt stb., valamint vörös orr ellen is, nemkülönben kitűnő ssernek bizonyait a szél ás nedvesség által megroagáll kezek bétéask helyreállítása és megtnomitására. A ,,Orem« Htlebs" urak részére is kilüoő sxer, s borotválkozás ntán a leghstásoaabb ssernek bizonyult 1 ssgy Mgre Crsme Ilsks kél k»-ma Kla kigrs CresM Rlefe* egj kersaa Egyedüli főraktár Nagy-Kanizsán és Zalamegye területére ALT és BÖHR cégnél Nagy Kanizsán. alajriáa 41 rakattá. Mnjny—Udfc, f _ hagy ts altpMAháljok 11-lk \|-» nsrlat mfiuil tagot rtmttUft i káatyál»«t apIMál »Z7 UMst savára áHralsM. :xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxoooooooc Meghívó. £ A NAGYKANIZSAI TAKARÉKPÉNZTAR> r. 18»8 éri ffbr 17-<m é. «. ÍO órakor tarUad\|a saját helyiségében 53-lk évi rendes közgyűlését, melyre a I. cz. részvényeseket tissteletlel meghívja Ab l\|U\|atóiá\|. Taaáeakesásl lárg/sk smnd\|él 1. Igazgatósági ás lelflgyelö-bizotisági jelentések. 2. A mérleg előterjesztése, ss osztalék megállapítása, aa igazgatóság ée felügyelő-bizottság felmentése feletti határozsthosatal. 3. Hivatalos köslöny kijelölése. 4. As alapasabálvok 97. §-i értelmében sorrend szerint kilépő Ribochay György, Blan Lajos, id. Fesselholer JózáWrGrünhut Henrik. Kürsehaer Ignác, Rosenfeld Adolf és Schers Richárd 7 igazgatósági tag, ugy (ioidhammer Károly, Heimler lózsel és Juhász György felügyMÖ-bisottaági tagok helyeit ajak, esetleg azoknak ismétl megválasztása; és pedig ss igazgatósági tagok helyett 1 évi, a lelügyelő-bisottsági tagok helyett 1 évi időtartamra. 6. Netáni indítványok. Jsgyzst: á t ea. láasvámsak áyalmertataa, ■tssartat »»»»a.lapj«tkat ItM »vl Mnár há 1S4Z ssfjás áálailtt S—tt, átlatáa l-á áráig aa tatásat kalyiaáfikea mssáljíis!■ ne ■nkaáalaasls •aak aa pthnlkU, kink <M cxxxxxxxxxxxxxxsxxxxxxxxxxxxxxxxxxv n i, wxwx nv x w x -wx -w x ■• Meghívás. 1 nagykanizsai Segélyegylet Szövetkezet által 1898. évi február 26-án délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartandó Évi Rendes Közgyűlésre • silrttknctl tagak tlutclettcl aechlvatsak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelő bizottság évi jelentése. 2. Az 1897. évi zárszámadás (mérleg) előterjesztése, az üzleteredmény megállapítása a ennek alapján a Vili qcius (1891—1897. év társulat) végfelszámolása. 3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése. 4. A szövetkezet hivatalos közlönyének kijelölése. 5. Az igazgatóság és felügyelő bizottság választása: és pedig választás alá kerül a sorrend folytán kilépőSatUer József, Pintér Sándor, Fischer József, Ueck Miksa, Goídstein J., Tass Simon, Oesterrefcher Bernát, Bogenrieder József igazgatósági tagok helyett ajak esetleg azok ojabbi megválasztása; a tagságáról lemondott Maschsnsker Mór és Tachauer József igazgatósági tagok helyett 2 igazgatósági tag valamint a felfigyelő bizottság egy évre leendő megválasztása. 6. Berger Mór indítványa. A mérleg, igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentés a szövetkezet helyiségében betekinthető, hol egyúttal a szavazaUspok a közgyűlést megelőző két napon átvehetők. 3XT. Nyomatott Fiscbel Fülöp laplalajdonosiiál Nagy-Kamuián 1898. 13 S£TD. Nagy-Kan izaa, 1898. február bó 13-án. XXV. éTíoljun >l»l >iiii>IiH i A Mrtwilw thdmaá MH MfH WliMtalhl ZALA ■Mm tűi M (t M - tt Politikai ét regyea tartalmú lap. JJJ,, !JH« Ma kM«é« Megjelenik H -Ktnhtaán hatonkint kttacr vaiárnap ét eafitirtftk&a. imm XÜ7M 4ra: XO kza^oasáz fátie szerkesztő: NZiLAY VÁÜDOR. IflItHr petllsera 1# bt iltaMlUt A kongnia rwdezéw Dr. "Mini- Gyula vallásügyi miniszter végre. benyújtotta az ország minden vallásfelekezete áltál epedve várt törvényjavaslatot a kongraa rendezésérdi és adott ígéretének pontos betartása álul teljesen igasoka azt a bizalmat, metytyd kijelentéseit mindenfelől fogadták Ma. mintán az egyházpolitikai törvények rázkódtál ás nélkül, békés utón, rendkívüli eszközök afrahnarása nélkül az egész országban életbe léplek, rgéaz nyugodtan tehetjük a vallomást, hogy a kormány vonatkozó programmpont\|aít caak akkor kezdték teljes bizalommal fogadni, midőn Wbasíca kultuszminiszter megtette a Icath autonómiára éa a kongnia rendezésére vonatkozó nyilatkozatait és hogy ez a bizalom időről-időre fokozódott a szerint, a aarai a vonatkozó ejOmnwt álatok halad let-ró) Wbasicanak módjában vnk a képvndA-kárnak jelentést tenni. A katkoltkns autonómia előmunkálatai. a kongresszus Összehívása és a kultuszminiszter munkálata, melyet e kongresszus működésének komoly programmjáttl elfogad- tak, a katholikas laikusokat minden irányba? kielégítették, s felizgatott lelkeket megnyugtatták éy lecsillapították. A luthoMkus vallást nem fenyegeti veszedelem, az állam csak azt követelj, a mi megilleti. Ezt a meggyőződést értette és erősítette meg-]' katolikusoknál a miniszter eljárása éa ez aj meggyőződés az alapja annak a sziklaszilárd bizalomnak, melylyel Magyarország kathotikusai a vallásügyi miniszter vezetésében feltétlenül megnyugosztlak. Másrészt azokban az ígéretekben, melyeket a kultuszminiszter a koogruára vonatkozólag tett, anynyi bíztatás és határozottság volt, hogy az alsó-papságban ia fel kellett ébredni a bizalomnak a miniszter iránt és ebben van a titka az egyházpolitikai törvények ama békés, zavartalan keresztülvitelének. melylyel szemben különösen ellenzéki részről oly sok hitetlenség, oly sötét kétely nyilvánult. A kongnia rendezése a kultuszminiszter által beterjesztett javaalat serím igen ter« jedelroea; igaz ugyan, hogy csak a bevett , vallásfelekezetek lelkészeire vonatkozik, a .latin, görög és örmény szertartása kathoti- kus lelkészek kivételével, de a törvényjavaslat elad paragrafusa ezekről is gondoskodik ideiglenesen, a míg t i. a magas klérus hozzájárulása által jövedelmük kiegészítése végéig rendeztetik, addig pedig sz Tcélra szükséges flazszeget a kincstár bocsátja rendelkezésre Az állam as ügy körül tartózkodni akar minden beavatkozástól, a felekezetek belső ügyére való minden befolyástól és tzign-rnan kerül mindent, a mi caak távolról is az önkormányzat befolyásolásának látszik. Az állam minden bevett felekezet papságának jövedelmét kiegészíti 400, illetve 800 irtra, de ez utóbbi összeget caak azok a Mb4-szek kapják, akik igazol tudják a sisbály vert kvalifikációt. A javaalat abbéi a szempontból indul ki, hogy első sorban az illető felekezetek kötelesek leiké-szeik tisztesaéges eltartásáról gondoskodni; a hol azonban a községek nem képesek a kötelezettséget teljesíteni, jogukban áfl as államhoz fortWni támogatásért. Az áUam a támogatást minden kMlaé nyék közt meg akarja adni, mart laiatte fontosnak urtja a pspaág erkölcsi ot&ködi- TÁRCA. Utt-kéf«k. Ma: Catfaatmas SaadsMupqaa M egy keivei pirap akli uja msa goaéntenábe smMie lepe-gsNaa s ,Voi Apfnt m. A káM vflég aapeagaras rampítsl afcg aikal-anas vak arra, hegy ssdanbéfiAha rugssiu Hogyne' Hasasa a rtmm viág magMvtH ira-p«a« M aatm a a jotarci-Mlrt* essakaa iMreásat nmeaisdékeh, shfcs a ktaarr vriáp-lásfra, fcáa e, ha etyaa kaapriaiM sÉrtBieacá hasn-a, mint agy ■)iMÉss BMm kap A éas aagslaeaé ki)Ésgve HfSnli Msgsriii. kaktr, péiaaák sgsa mnnm, Iméssm attfctvst ■ihii 1 ttyefcszft a táj kesseraagit A ■ilirs réamisÉ aaagtaeaéfmmiae y»r-mwdeá^a kart misdsa tadK > mnpeld mar ásrat; a rmmuk tsMwt a s fomflin bgeMá ■ imwl I1H1 syshgfcMI . Td az MHi israaksa' adé das alitaiat sémán, s s oaao-raan lgt m a rtHtaat partja-. Waes át aaaéár aasly fertaegeéve a sceiáradé kíetfis vetgisMt Ma focisa ssswtsw s-ssent Ott bevernek azegéaykéá inagkop—rlott aérgs assÍM. as tiutsaiaeáok és éewau-ezkerfakeéők rtfsg s^rvény pallosa Laeallas népe kést rsgyaek, ahol s r.issga- a WasaHs-ayeHr eiassradhaflsa kelléket egy számot-terf eMneá' Azt s helyei, sM "SaaBt-faíer saagahs mtíJH. s vMMien Rimába Í-Dnnu mm vaÉs« kapai-» mar rtgM ethagyism; s • easafngaa sa<éy kjavsl, a msja Hjea paaziaatflhsn alkMI duma. Most az egyszer a empegna lei réséi <it etailok. Minek » togaék Ma a htaköé parésaiaba ilnt mvszeMfc hísarr 1 r.—k líráséba Avagy szt s mélyen ionon haagdlrt. méj a fjni ats MsiHIs niwsééfcéa kopott msg. Mért is irtán let Hagy ebhe s sftkzt utaéli esak s réQ bogarak s aasarvotofe peMMte étagését halsitsm bogy egy esáalypas árnyékében sHkéni téum magamat az éárani ryOnyOrwaeé; a iwegt léiha-tarha veesé aiSiksffitéa Kéaaai; a tivofi M«as« kekti begvAet. — aem etnlfttm. Ceak egyeégi azt atmsm mondani hogy : f Bem' Ijadien kSpoas M l^smst, mert az abrand rilagSbéi egy sasaneaséé s Kh^aaér vambaagsO nagy paátunaSs ébi isel HL Trtjh' FMsaiiiÉi' itt tttttk; sty«i<ai' m. m, (gtadsAaaa saapsatoaj ezek az olasaofc, agy hátaik, amit tartjak tai hségyakavlstai \| kat; s égve s kivsaoriaégM'. etéra siettem a ifsssls-Hot ősééig, hogy sasét spektíljam a bé-] kében hétinmsti jatasa nlsmokn Annyi btsoayea, hsgy ■ kéadi oaunáa kiv«\| aeaaasi gyanasM sem vsham éssre. Aha f Msgyst bakwsi kli^ykimma kmilsáisas; ebbe s rtfslag sak rsmáa s haag betstdriA js a essndm esapagasi levegői egy pasha IMa lis agy ■ignsgaii, bogy igysémiiiiéissi vsism. Hsem igss. bogy vaákmnafc. ' A passu retsa ktiémlMiégis, • -lilsiriaank \| ta mi IM a reavsUg kétes laiat Itt buoay, ha gnaéalkerfaa aharm, agy Is karnssi kM esMAIai s taJejbot i léveákat. (éppen agy, anat mmM s jatt Mtam), — mart ssMkH na __ \| vagaa eztp bele a tétébe. Misém léaéMBMl mas ageé, agré répM s js )é Isten ta^s saMs alksh&alomégg] iortÉh igytkvg rovart verst Ml naastmkbéT y égre «té>hsWam szt, hsgy osadé hUUnal jaz oestsna btvfts snsM\|éima letárMtaSMM. A szomszéd Matatnál egy opera ránristt dg deté kövér, harsa, va4áaaíaMm bnHatstt an ember gL £léak tenor hsaméval keflemes rezgésbe I s parmezán íMsta levegőt mtu egy nagy tál apsgrtfa. seetyb* bever tfjjzivtí glméieb isings a vdMt, s s Msséieru sps«s«iM magseaa léftnaas a Itv^éba. MaH aeélselMsséMat —gilséilima. Nagy-Kanizsa látképévei levelezőlapok igéiz aj fii vételikkel és povtakárty aalbumok kaphaték FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kaniss* vasárnap Zala IS. wám. (9- Up.) 1898. ft-brnár hó lián ■ét és érdemesnek a támogatásra, de vi stont megköveteli, hogy a lelkészek tedd-hetlen életet folytassanak és valamely büntetlen cselekmény miatt, hivatalvesztésre ítélve ne legyenek. Az állam megköveteli, hogy a lelkész sem állásához nem méltó, erkölcsbe vágó magatartás, sem hazafiatlan cselekmény miatt ne legyen elitélve. De ilyen esetekben sem ítél maga az állam vagy éppen a vallásügyi miniszter; hanem ennek elutasító, vagy a kiegészítést elvonó intézkedése előtt a vizsgálatot kell előbb megindítani és csak a fegyelmi, vagy birói ítélet alapján lesz megvonható a javadalom kiegészítése. Végül további feltétele a kiegészítésnek, hogy az illető lelkésznek magyar állampolgárnak kell lennie. A nagy teherrel szemben, meylet az állam e támogatás lejében csak három olyan feltételt követel, melyet minden állampolgár magától értendőnek tart s melyet az állam teljes joggal követelhet: a magyar állampolgárságot, erkölcsös életet és a magyar állemeszme tiszteletben tartását. Ennél li-beráiisabhan kormány nem szabhatja meg leltételeit. Kég hazafias érzést sem követel, mert hiszen senkinek a lelkébe látni nem lehet. A mit követel, az a minimum, majd nem kisebb annál a minimumnál, a mely megfelel az állam érdekeinek. Dr. Wlassics Gyula, a ki az autonómia kérdésében örök érdemeket szerzett a felekezetek pacifiikálása körül, e téren lehetőleg még nagyobb és hervadhatatlan érdemeket szerzett az állam és egyház között való viszony kifogástalanná tétele körül és ezzel a magyar klérus smrébcn emléket Állított magának, aere perennius. Politikai szemle. QriilggyOlét A képviselőházban két napja a szociális kérdésekkel foglalkoznak és a honatyák elméleti ismeretek után keresik a kijárási ebből az útvesztőből. Mig ékes szavakkal tervezgetnek puskát, sznrooyertlöl, nem hallják, nem látják azt a sötét felhőt, mely arra Saabolesfelé emelkedik magasabbra, mindjobban kibántja rémséges szárnyát a levegőben végigszáguld a kitörni kéezOlő vihar egy-egy moraja, de a honatyák egyre csak bebeszélnek és csak azl akarják, hogy őkel hallják. * A munkás fogcsikorgatva visszafojtott dühvel követel, a gazda ökle szintén készen áll a csapásra, nem bajlik a kérésre, lényégétözve megtagadja. De vannak igazi szabsdelvü goudo kodásu fér-fiak is, akik a fenyegetá-filkesergdett psrsszlbsn ... , .. ,„ , éhező, elnyomottra aálaégbecsás szélén álló vé törvényjavaslatban magára vállal, a, rakt látják. A két irány bizonytalanul, céltalanul halad kérésztől kasul, anélkÚ, hogy egy' egészséges eszménél megállapodásra juthatna, a szabolcsi hirek teljesen megzavarták a periemen ti szociálpolitikusok theoriáit, napról-napra világoeabben tűnik ki, hogy Szabolcsban a szociális mozgalom nem egyéb a legszélsőbb kommizmusnáL A löld-oszlók által félrevezetett nép az urak földjeit követeli. , A mozgalom nem hirtelen vett iljen fordulaton, — ennek szomorú, szégyenletes mulasztásokból szövődő krónikája van. Most azntán, amikor már u ár a gátakai nagy erővel os'ro-mólja, mindenki elveszti a lejét, s tuhöz-fahoz kapkod. A kinek valami terve van, azzal sietve előbozs-kodik. A felelősség ilyenkor óriási, — ki vállalná el szívesen. Csak ugy beszelgeléeképen emlitgeti ez s annak, hogy mit gondolt ki a nagy kérdés megoldására. . __ Csütörtökön egy rsudkiiül érdekes magas ui-nen mozgó és súlyos lartalommsl teljes beszéd hangzott el a házban. A Ház egyik humoristája gömbölyíti; azonközben zsíros arcát az evés kéje súndenlele skálában járja át, mig agy végső sze> relmes akkorddal belejezvén énekéi, a véletlenül (?) nyitva (elejtett szájába csúsztatja a macaroni ezen kélségkivü finom, vékony válfaját. „Camerier I . ■ . - (iiálték boszusan, olaszba ojtott magyar nyelven) „Prego uno porció spsgéti al buro el ál parmezán!' ,Si signor". üóvid idő múlva -etottém ál otl párolgó tálban a spagetti, s akár hiszik, akár i>em, olyan jóízűen fogyasztottam el, bogy lökélelasen szerel-sns lettem belé. Most már csak arra as egyre vagyok kiváncai, bocy mi az Isten csudáját vsdászoll össze a mi vsdássunk ? Mert Íme, ebédjének belejeztével egy keUököl nsgyaágn koaarból elöráni egy kis eleven baglyot, cirógatja, enyeleg vele, s miután megetette, megvizsgálja övén a patronokat, meg ölti fegyverei, a kis baglyot pedig kosárkájával egyetemben vállára akasztja s liléié indul. Tehát bagolylyal vadászunk! (Gyermekkoromban az ilyen csalogató madarai „vokálor'-nak hittük.) No, hs ez sem oroazlán-vadászatr* indu',akár mi legyek! '"„"' Egyszerre csak, miként a mesebeli Ifindér, kőd előttem, köd uláonam, agy vilá ot megrengető döidülési megelőző lüstföllegbe tűnik el. Odafutunk a merénylet színhelyére. A lűzfs rimánkodó- ágaiból még most is zörögve esik le egy-egy gsly, s s sárgálló gyöpőn öt veréb, tel jesen azét ölt leiemének a szétnyúló puskaporiüstje adja meg a azemlődöl. Es vadászunknak, — csudálatos — semmi baja se' lett. Ellenkezőleg, akárhuny ínyencet megszégyenítő művészi nyelvcsellentésxel, merevvé Vált ujakkal szedegeti tasakjába gazdag zsákmányát Elhűli ereimben a vér. Szent Isten, ha rágondolok, milyen végzetessé válhatott volna e vadászat — ha egy veréb esetleg csak megsebesíttetik ; s vért tajtékzó halálcsirlpeléssel támadja meg emberünket! Most már értem előrelátó s óvalos vadászomat, — ki nem vetemedik olyan könnyelműségre. mint mi, kik rosogs flóberttel megyünk verebekre, hanem 20 mi iméleres kaliberrel indul egy ilyen veszedelmes vadászaira ! Hogy azlán ilyen lő léssel egy elelánlot is Btmtftf Ferenc komoly tanúságot telt arról, bogy csillogó humora komoly élatigazságokon ssMdölt le. Bessóde s foidmfvelésOgyi vitának eddig legjobban kimagasló momentuma. Pompás ötletekkel, derült tréfával lüszeresle est is, mini ■inden felszólalását, de a tréfát .nyomon követte a komoly tanulság. Először egy nagyon sikerű t ráolvasással ejtette kooMemáicióba a a néppártot, szemelvényekkel bisooyilva, bogy a liberálii egyházpolitikát az — Asbótb János Írásaiból tanulta. Azulán a lalifundismokat védő Solymoesyval folytatott fényes polémiái é< ezzel rálért az sgrársinrislizmus kérdésére, amelynek bseséde további részét szemelte. Btttutftj/ Ferenc: Azok közé tartozik, akik a földmiveiésfigy fellendítését nem egyoldalulag óhajtják, hanem párhuzamosan az Iparral és kereskedelemmel ugy, l.ogy ss egyik a másikai meg ne bénilas. (Helyeslés.) Elöazör ia Molnár beszédére reflektál. Sajnálja, hogy Molnár nincs jelen. Ugy látszik, hogy as egyházi lérfiak középkori Várna helyeit most a másik Várnára vonulnak. (Derültség.) Molnár beszédében mint kálói lónál átvonul a celerum censeo: az egyházpolitikai törvények revíziója. Ö csodálkozik Molnár apátnak ezen a merev követelményén, mert hiszen ő mini ilju, a néppárt egy mostani kiváló tagjának müveiből tanult meg lelkesülni s liberális eszmékéit Szemelvényeket olvas lel e müvekből, melyekben a tzer-ö határozottan a polgári kérrirfig mellett foglal állást. (Mozgás s néppárton.) Kálmán Károly : Ki as ? Bessenyei Ferenc: A néppárt egy kivfló tagja : Asbótb János! (Nsgy derültség.) A jobboldalon Berzevicsy, Rohoncy s még számossn síelve temették arcukat zsebkendőjükbe, a baloldalon azonban zavartalanul kitört a derültség. Nagy din ültség közt besséi tovább Besaenyey. Solymoaay Lajosnak szentel finom szatírával pár megjegyzést Az újdonsült báró arisitokratiiiM aggoda maival szemben Deák Ferencre hivatkozik : — Deák Ferenc aa egyszerű nemes — úgymond — még csak királyi tanács s sem voil, ám a legválságosabb időkben mégis az sgéss nemzet követte ÖL És Deák Ferenc nyíltan áa őszintén hiideile a latifundiumok lóldsrsbotasAnak szükségét Magengedi Solymoaay báró ba ón nézetemben nem as ő felfogása hoz, hanem a kevéssé előkelő úrhoz, Deák Ferenchez csatla kosom. Bessenyey ezután az országszerte dívó gazdasági rendsser egyoldalúságának bárányait fejtegette s a löld lermésviszonyainak javítására több tarvet vetett föl '. Nagy figyelemmel hallgat Iák beszédének azt a részéi, melyben a aaociálizmaasal foglalkozva, a Rohooczy áhal jelveielt terv ellen állást logUlt a a sajtószabadságnak nagy lelkesedéesel kell védelmére. ö még abban a korban nőtt fel — mondta a többek közölt — a mikor a magyar alkotmánynak csak hajnala pirkadt Az ő szivében nagy emberek tiszteletet ollolak a szabad ajtó iránt s ez a tisztelet nem engedi, bogy bármely indítványhoz, vsgy Intézkedéshez hozzájáruljon) amely a sajtó rendssabályosását célozza. Ha tudná szí, hogy ez az eazme a bajokon segíthet, >zivesen járulna hozzá, de szilárd meggyőződése, hogy a megfékezése a sociália bajokon ugy se segít. Az a véleménye, bogy ha a sajtónak legnagyobb kincsét, a szabadságát buniják, mini egy ember fog síkra szállni jogai védelmére. A nap jótékony planéta, millióknak adja élle'ő melegét, vájjon imádkozunk-e az urlioz bogy vegye el tőlünk a napol azért, mivel évente néhány azaz ember elhal nnpszuráaban ? (Tetazea i A költségvetést elfogadja, t Élénk helyeslés ) Utána Zichy Jenő gróf emelt azút Holioncty agyon lebetue lőni, sz mellékes — mert hiszen. r - laz óriásUóliálot is egy nyomorult verébre szánt '«r,« ellett azutánJiolymoesy báróval polemizált j kő ölte vabt meg, - * ha az nem lalál halatoean, j W részletkérdésben. _ . . „ ._ . . i ugyan mondd meg nekem Dávid királyom, batyun I Fogsdni mernék, akár mibeftőgy* önök w J^lél volna szerelmes verseket szépséges ulánna menlek volna. Mikhálodnak ? — Ott az squsedutlek alatt egy kis forraa partján A ívelheti \|eTÍ Trsmway-Allomáson még ety Srea ilyen hós vadászra bukkantam, kik bő zaákmányaikat dicsekedve mutogatták egymásnak, s boMogan gyújtottak rá rövidszárú lapipáikra, miközben óriási lódiiásokkal füsserezik a hüvöere vált campaguei levegői. Oh! Tanuconi Tartat in 1 Be kár, bogy nem láttad őket! Vagy talán kflslák voltált!... hellyel-közzel, lüzek kapaszkodnak górcaöa karjaik kai a levegőbe, untba csak rimánkodnának egy kis nedvességért De itne, vadászunk egyszerre olyan lett, mintha csupa idegekből álott volna. Éa igaza van, mert at első veréb-csiripelés, amit a campagneta hallok, üli meg fülemet ' Óvatosan, nesztelen tétekkel közeledik^a lü Btdf Albert, a volt államtitkár nagy kegyeieltel szól miniszteréről. A tanácsai nem lépik tul a kormány ismert terveinek korlátait Végül Viaontai Soma beesélt Egy eazmét ö ia veteti föl: alakítsunk .munkásügyi bizottságot A baloldal zaj a helyeslése közt tiltakozik ViaonUti sz ellen a lellogáaa ellen, hogy a szociális mozgalom csak keayérkérdés. — Jog ka I a népnek! — Adjanak neki választójogot' Est köveleli Viso^ai, a élesen támadta meg a reakcioaánus terveket. Nagy-Kanizsa, vasárnap Zila 18. nám. (S, lap) 1898. február bó 114b Pénteken Darányi másfélórás beszédben réflek- neliúny ér múlva ér le a bokán alul; kik elült tartalmazza: eluik: Danis Kálmán ; alelnökök: tilt a löldmivel^sflgyí költségvetési vita alatt el- 'az igazi bálok kapui még zárva vannak Vájjon \| Topolil* János, Htlvaz Frigyeselüljárósági I hangzott összes felszólalásokra. A miniszter hl-1 melyik diák törődik ily napon Tsruuinius vatkozik arra. mi mindent nem követett el r Supcrbus zsarnoki önkényuralmával, mit bánják kormány a magyar mezőgazdaság emelé ők hogy a. nagyXéasar halála zűrzavart, háborút sére. Telepeket létesítettek. A házi ipart teremlelt Romában, annyira nem gondolnak fejlesztették. Az erdőket rendszeres kezelés alá i ilyenkor a világtörténelem nagy eseményeire, hogy vették, az elpusztult szőlőket felújítót Iák. A ko- készek arra is megesküdni, hogy a- weastlsli pár területeket be'asítoilak. A lolyamokat szabá- békét lulajdouképen a égrádi plébánián kötötték lyozták. A lótenyésztést lőllanditatlék. A vető ' meg. Sarokba kerül a könyv. Szerdán este magva' nemesitették. A selyemtenyésztést meg- i Tacitus. Vergilius, Horatius, Cicero a diáklakások honosították. £s itt hosszú sorba jön még aok 1 sőiét zavartalan csendjében csodálkozva bámul-egyéb, végül, hogy huszonhat szakegyéut utasi- hattik egymásra éa mig ők kiváocsian várták, latlak éa mindez sok sok milliójába került az \| hogy végre mégis csak gyertyát gyújtanak, azalatt államnak. Ez volt a nagy beszéd elaö része. i kicsi gazdájuk a „Po gári-Egylet* fényes termében A lőldmivelési költségvetés összes tételeinek: mosolyogva udvarolgatott egy piruló, rózsaszin-telsorolásában utalt az egyes ágazatiban est-j ruhás kis leánykának, sietve legelsőnek irta a lelhető fejlődésekre éa reformokra — éa itt kilá- j táncrend »inden lapjára saját nevét — A fi-tágba helyezte a híMszŐvet kezetekről szóló tör- gimnázium i/jusága szerdán este tartotta haog' Samtr 'József, Horvá b Jóaset, Varga Jásoa, Túrok Gyula, Tóth József, Németh Cíyórgy, Rozs Ferenc, Schwarz Mihály, Bódn János, Miltényi Sándor, Szántó János, Lorai Károly, Szécsényi István, Stern Károly, Táncsics Jóaad, Hartman Károly, Muukáesi Nándor, Sőlétormos (■éza. Mersits Ede, Keller Mátyás, Geriner Vilmos; Scbapringer Adolf Póttagok : Tóth Lajoa, Varga Imre. Plloar Albert, Novátz István, Francaics István. Saámvtzagálók: Viola Jóaaaf, Weissberger Zsigmond, Kauffer József. — Jelaaea ettél* As áltálén* munkái képző egt/Mülel mindenáron azon űgyekezifc, hogy beválthassa azokat a szép Ígéreteket, melyekre az egyesület vezető-tagjai a legutóbbi tisztújítás alkalmával az érdeklődők figyelmét véoy-javaalatol A legnagyobb érdeklődéssel í- várakozással hallgatták a baazéd befejező részéi, melyben a szociális kérdéssel fogtalkozoll. Miután itt rövid ideig polemirált Viaont ival, általánosságban log-jaz ország ea Nagy-Kanizsa lalkozolt a kérdéssel éa utalt s magyarooaági ki a sötétzöld alapbul. Nyolc Ielhívták. Az egyesület életében rövid idő alatt versáiynyel egybekötött lónceslélyéi a »Polgári-1 valami uj, őszinte, >'rös szellem karaktara mulat -Egylet> termeiben, mely sz idei larsang egyik \| kőzik, mélynek állandósulását mindenki örűmmel legkedvesebb mulalaaga voll. A karzat vasrácsait' nézne, de ehhez első kellék hogy maguk a vá-kóröakörai feuyögaly.ikk.il d szítették lel, itt otl\|rosban tartoskodó iparoa ifjak támogassak ataó város címere vált sorban az egyesület növekvő erejét Még aok órákor megteltek a azok száma, kik közönyös, hideg tartóskodáaaal szocialista izgatók gseftelew üzelmeíre. Majd; széksoruk előkelő közóoaegge1. A mamák, a papak. j tekintenek az egyeslietre, mely minden lém pedig utalt a tennálló bajokra, melyekre nézve ja hozzátartozók lázaa kiváncsíaággal várták a egymásután aratja aikersit. ds kllóaóa féayaa meyjegy este. hogy a azabolcsmegyei állapotok mnsor kezdetét. A zenekar jitasott először Verdi mulatságaival vívja ki idóröt-idór* a kő-atán nem itélbeiök meg az egeas országban1 „Troubadour* jábú'. Uuelcáűi Jenő Huduyánazky ztnaég eiiamaresét. — A mankáakápsó uralgó állapotok. Miután a kormánynak a aoci'lísla' t iyula , A gvava* című költeményét aztivalta. Az \| egyesület saját alapja javára a hé flfl aa a „Polgári sajtó ellen tervbe vett megfékező inlezkrdéaeil : énekkar igen szépen adta elő Veil .A rózsa és; Egylet* termetben. Zaoinay Vilaaoa kitöoö zaaa felsorolta, lanac okkal szolgált a szabolesmegyei a szarvasbogár" című dalát tiUu Janón ügyes j kara közreműködése mai lett .Maayá bintk' aaaaa föl ibirtokosoknak, kiknek több bátorságot éa [zongora-játéka volt a program egyik ig^n sikerült zártkörű jelmezestély! rendez, mly Diaoayayal nyugalmai ajánlott, mivel bizonytalansággal ésj része Nagyon szépen értelmezte fiounod: Fuhm , egyike laaaa faraang legfigyelemreméltóbbmníatst-batározattan fellépéssel csak rootaaak a dúcukon, /aiilaziájáí. Bagyari Béla Gabányi Árpad .Ide- gaaak. Belépő-jegy: Páholy 6 bt Személvjegy Végül kijelenti, hogy a kormány tudói íogja'ges ember című monológját adta elő. Van benne!00 kr. Családjegy 1 írt 60 kr, Karzati Uó 1 Irt kötelességét a rend és nyugalom fömartasa ér-ikom'ikai tehetség, annyit kivehettünk előadásából. \| Karzati álló 30 kr. Jegyek dór* vállba ók Xaéa dakeben. I UfSntta az énekkar egy hangulatos szép kis dalában L. Lajoi üzletében éa Fabick ás Asataloa virág A beszéd nem léusztelle el halaséi az egész I gyönyörködött a közönség. Az énekkar precíz, őssz- kereskedésében. Hasban, bár egyes helyeken, bol nagyon is a\|hangzatos, szépelöadáaa dr Prrhtfi József tanári — A magyarsmágl aiaakáiak rák-részietekbe bocaájtkozotl a miniszter. derültséget i erdeme, tiillei Ernő: l/tin du Bal c. vonós né- kant éa aj ágálj latetelének tagjai január kellett. P. o. ott, hol a miniszter kijelentette, j gyesében Ktter Jánoa, Wortmnn Sainu, Zerkotilt havában nagyban megszaporodtak. A csatlak o-hogy a földmives iskolaiból kitiltotta az urí ru- Zsigmond éa BriU Adolf vettek részt Brábm !zás nálunk ia mindinkább nagyobb arányban hát, vagy ott, a bol elmondta, hogy a földmire-1magyar táoedalával ért végeta műsor, melyei sz;történik éa ez cs-k a helybeli vezetőség törek-lésfigyi minisztérium állal szubvencionált .Nép-1 éuek- és zenekar együtt adott elő nagyon szépen: \| véaének eredménye. Taglétszám jelenleg Mll. lapot* ugy várja a gazdakötönaég, mint ahogy aj A zenekart Pé»«zf Rezső tanár vezette. Röviddel I Vagvon 48.005 frt Az egyesület vagyona dac. szára? föld áhítozik az eső után. jeiután kezdetéi vette a lánc, mély késő reggelig j bó 3-ig mir 778 Irtot kamatos. A humános A miniszter élőit Rakorszky latrán főleg azj tartott A rendezőség igen szép táncrenddel ked- egyesületnek gr. Ctikf Károly pdapók naháay égy ház politikai szempontból szól a szociális kér- veskedelt a kiaasazonykáknak. A bal mouogramm \| nap előli 120 friot ajándékozott deahez. Kossuth Ferencet pedig egy Temea-jjával ékeskedő pWs künyva<erfl tok vneiynek a1 Békltéal klaérlH Dmim Jásoa Kubinból érkezett távirat késztette—felszólalásra., felaólapja alatt tükör voll. A szépen sikerült orosslonyi gazda a napokban öaasaasó'alkoaatt Sürgős intézkedési kért < nép nyomorának eny- ideák-hangverseny főrendezője dr. Kiu Ernő 'házsáitos feleségével, a tninek aa lett a véga, hitésére. • i tanár volt 1 kjgy a térj jól elverte kedves oldalbordáját. Aa A ülés végén a Ház nagyrészt iésztetekben is — J étéit •njaág. Az tsr. jótékony asszony panaszra ment a bátyjához, Pttmr János-letárgyalta a löldmiv.leaögyi tárcát miután egíea ^.^ gyorsan cselekszik. Csütörtökön1*1" megígérte nővérének, hogy majd szép András gról, Jagics Józsel,i Jt, - . . szerével rendbehos ö mindent, hogy megint béka tételekhez Bethlen Major Ferenc, Polóoyi Géza és Beaaenyey Ferenc szálak hozz Tanaagl naptár. JSLÜST itHOL! délután választmányi ülést tartott, melyen j,_ .. _____ .___. . es lieaaenvev Ferenc i , , , , > . , , 1 lesz a háznál. Elkísérte hm az asszonyt áa az elnök beszámolt a folyó hó 5-én tartott kérdöre v00la gógor4t) KÓ „ót követett, végre estély eredményéről. Nyomban el is hatá-1 peter János falkapott egy vishordé rudat éa roztatott. hogy a jövedelemből 600 forint' nővére segédkezésével agyonütötte sógorát A osztassék ki, de főleg szemérmes, házi! gyilkosság hir* hamar elteijedt * faluban, éa aay- szegények közt A csütörtöki határozat! »PJ 'el^aUa.tt. S7.., —, .. , , akartak lincselni. A bűnösöket a- pedig pénteken már nagy részbén fogana ; nek ke„elt pirifogisiba venni tositva is vök. — Kéagj illés. A nagvk-nlzaai kaionaij hadastyán-beteyseyélyezési e« temetke/éai egylet * hó 20 áa délnten 3 ómkor saját heljisegélitn I tartja évi rendes és hároméves tiutajitó lőí-lpercben nem éresta, hogy megsebesítették, ds gyűlését T.rvya roM:: 1. Elnökié* li'karí kevés idő mólra ájultan rogyott össze a korcsma Prtaalela. Lmk blván kkkománmi >'"«» S-ámv.ugilók jelentéi és érzel j közepén é. «wméUInfll saálliloUák kasa l»ká-ílletöségü páca-egyházmegyéi áldozár - az első; L\|csrilatban a. évi támadások beterjesz-1»ára. Felgyógyulásában nem igen remánytodiMk. Faknár I. SMkal 3 tt Ui: i Mai kanA. lakolt <a léljra a taaiaMaa. A aagjrfcaaiai ált aaa-Utkipxő egjlít jrlaaa •aWjra ia irtáaM ia aUriaaat-Ur mttlj. c«ndórég — Halála* wirá. kiült szombaton Vmtd ! Károly ssabari lakoa Dómján Jóastffel valami ; caekélyaég miatt öaszetüzöil. A vitatkaaAshavébks I Vencel kasba szúrta társát Dómján as első H I R E E _ _ __. sár. pap. kiO&ffwá"1 ^Váspönötarnle7 ■Tisz'ílar lemm.dj.sa és újbóli .ál,- mert igen sok vért vziielt. ~ Venyl önként ja-hó 10-én a ^t-let^ndek plebauialemplomábűn^ö1- 4- ".ta.i mdr.áayok. (A netini tadit ;lentkeaeU a balyb-h kir. törvényszéknél. Nagy-Kanizsán tartotta meg első szent miséjéi, T"Iok kp/gyülés elö;t 3 nappal as elnökkel - T»a. Fityeházáról írják nekünk, bon olt melyen rémvettek a primicitns rokonai es a 'Mb« kialesdétl Uasároap délután tls ötölt ki. A veszedelmei aaaoMweacrtndi lársház tagjai. A manudakton - Aa tpurtealfliet kátékéi. Egy zöld!néhány gyufával jáiszó pajkos gyerek okost* tisztet Mm Chnstof németürógtiy plébénos lel-,szavazólapot kaptánk a nagykanizsai Iparteslűlel Háro t. lakóház éa több nielléképületet emészteltek lenteUe jegyzőjétől, melynek hátlapjára rá van írva, j lel a lángok. 1 - Bcékk kmmeert. Uitzsás arcn ptet leány hogy az Ipartestület fölró év január hó 30-án — geglráll Egy fiatal saáp leányt villák kék ártatlan almainak végállomásaadiák-koticert közgyűlési tartott, mely alkalommal ha^ntalalflU.. tegnapelőtt Cwntóról a kaposvári dmagyágyisté Az ily esléken veztk ki ók részüket a karneváli:hogy a lelaó templom renovilisira 100 lo-íniot,Izeibe. A'rsaaz Ríza a neve a aaép szerencsét-msbiozáaokhól, ez az est azoké a kedve kicsi mjáepttéaere pedig 300 forintot ad az Iparteslűlel lennek. Környezete rég figydemmel kiséri* a baha-kiaaasaoayoké. kiknek ndiájuk majd csak A sza< azólap tjöoldala pedig a kővetkezőket, fiatal leányi éa azt éasle lék, hogy agyában idő Fényképészeit műtermemet, mely a legjobban van berendezve, ajánlom a n. érdemű közönségnek. — Kitűnő segéderőkkel is rendelkezvén, a legmagasabb igényeket kielégítő művészi kivitelű képeket készítek — A 1. bOlgykOzöftségnek öltöző if áll rendelkezésre. Száma* látogatást kér Singer Sándor fényképész éa featéaieti mfitarme Mafy-Kuduáa. a mrvk nizsai takarékpénztár épületében, földszint. Különlegesség: Olajfestmény, Platinotypia és AquarelWr ) Nigy-Ktntiaa vasárnap szerűleg zavar lámád. A szegény szülök nggódvn vizsgálták, hogy leányuk naptól-napra szótlanabb, komorabb lass ál néha órákig elüli egy helyben, motdulallan, merően szegezte tekintetéi egy pontra; sejtették, biztosra vették már a katasitróla bekflrekeaésél, melyet egy Csurgóra érkezett színtársulat siettetett. Szép hangja volt a leánynak, és a színészet iránt igen nagy hgjlam mutatkozott benne mindig, most minden áron atinénnó akart lenni. Naponta eljárt a társulat igazgatójahoz, kezdte ostromolni, hogy vegye tel ól. Természetellenes viselkedése elárulta, hogy eszelős és kifogásokkal mindig le-rásták nyakukról. A leány azonban nem tágiloll, folyton felvételi próbákra járt és olykor irtózatos áriákat énekeli a színpadon. Zaklatásai végre tűrhetetlenek lettek, mig utoljára n gzülök kérésére az elöljáróság a leányt a kaposvári léboly-dába szállította. — Elkaiaazutt sorsIá A PivtuUdu* mrtttihái sorsjegyeinek a t. évi február hó 10 éra és április hó 10-ére lerveaett huaáaa bizoaytaiaa időre elhalaaatatoit — Táseenk hlkélesénzéee Halléban eletmaló ötlete lámadt egy tillalkozó szellemű embernek. A farsang idejére egy táncosokat kikSIcsönzó éa kősveiiló intézetei létesített. Ki is adu a lapokban a különös vállalat larifajái, ■aly a követkiző: Szállítok középszerű táneo •okat frakkban, fehér nyakkendővel á 2 márkiért, csevegd képességgel együtt éí márka 60 lllérírt; sl<őrendű láacoeokst, kifogástalan eleganciával öltözve s a kik a kermgöt vimslelé m táncolják é 8 aárka 50 fillérért; kitartó tán ooaokat kövér hölgyek azámára á 3 Bárka Ift fillérért; elegáns társalgókat, monoklival á 1 76 fillérért; négyes rendezőket á 4 márka 60 fillirért; bálanyákat éa ál-őrnagyokat á 3 márkáért; lészlosóksf á 18 Bárkáért - jótállás aailetL — UJ miagjar Iparág Szombathelyen m. hó 20-án délután Ehen fíyu'a jiolgármester. s a városi tanács jelenléiében nyitották meg ünnepélyesen az »Elsö szombathelyi sertéshizlalda és bustüstfllő gyárnak* Mainzingen Frigyes lovag által berendezett amerikai rendszerint konstruált nagyszabású telepét, mely eleklrontus kép kkel működik s naponként 1000 darab sertést dolgoz fel. Az összes delikaleszszek, melyeket a Iteo-tesípár produkál, készülnek ezentúl a magyar gyárban, s ezenkívül prágai sonkák, melyekel ezelöU a monarchia másik feléből kelleti importálói. A polgármester lelkes beszédben köszöntötte Mainzingen lovagol, ki több mini 160000 irtot fektetelt azon vállalatba, mely hazánk területén egy egészen uj és nagyjelentőségű iparágat boooaitoll meg. — Ijagllfe. Semmi nemű találmányi nem karollak fel oly gyorsan, mint a Louyli/e 'éle légtiaxtitót. Előkelő orvosok nyilatkoztak a kcszü léi egészségügyi hasznosságáról, ei különösen olt teljesít kitűnő szolgálatot, hol többen dolgoznak egy szobában : irodákbou, műhelyekben és különösen ajánlatos oly hálószobákban, liöl a levegő egy kissé fülledt less reggelig. Alig hogy a Longlite készülékek forgalomba jötlek, már is nagy hírnévnek örvendenek, ö telsége a király is elfogadott a mait héten egy ilyet, melyről a kamara ugy nyilatkozott, hogy igen praktikus és nagyszerűen működik. A .Longlite" (éle légtisztító egyedüli raktára helyben Alt éa Béka cégnél van a Városház épületben. Olvasóink figyelmébe sjánljuk lapunk mai Long itefele hirdetését Zalá 11 Mm (4. I»p.) asztmások legtöbbje számos szert minden eredmény nélkül használ, természetesen arra a meggyőződésre julotluk, hogy ez ellen a kellemelleti betegség ellen egyátalán nincsen or vosság. Esek még akkor is csak kételkedni fog nak, ha mégis hallják, hogy Schiffmann Rudolf dr., elismert hozzáértő tekintély, ki az asztma j gyógykezelését egész emberöltön át speciális ta-i nulmáuy tárgyává lette, végre eredményt ért el. Schifiman dr. gyógyító zerének tényleg kfiünö tulajdonságai kell hogy legyenek, különben nem hivná föl az összes asztmásokat, hogy tegyenek \| kísérletei szerével Arra kéri a magyarországi asztmásokat, hogy írják meg neki ciműket és ö mindenkinek ingyen és bérmeritesen megküldi gyégyiiúszerének mintacsomagját, SchHTmann dr. attól fél,_ hogy állitásain esetleg kétkednének, és ludja, bogy a személyes kísérlet inkább meggyőz, mint a számtalan bizonyítván; közzététele, melyei olyanoktól kapott, kiket szere teljesen kigyógyított. SehifTmami dr. asztma porát már néhány éve árusi'jak mugvar gyógyszertárakban, de vannak szenvedők, kik őrről még semmit sem tudnak, Mindezeknek szül SchilTtnanti dr. fölhívása és ez bizonyára igen nagy előzékenységre tiiuial. Mindazok, kik ssztinaban szenvednek írjanak azonnal Schiffmann dr. magyarországi raktárainál lludapest, Király ulca 12., meri ingyenes. mintacsomagokat csak e hirdetés megje lencsétől .számított öl napon át küldenek. Különösen kérik még azokat, kik ily ingyenes mintacsomagot akurnak, hogy az előbb említett címre szóló levelezőlapra csak n< vükel es pontos címűket írják Ilii. Itta rlatláo Nagy• Uaulz»Aa a vá ro« egyik előkelő éa egénségés fek-véati helyén egy kés izsbaé kéaMI fiadé Utrbbrl a kiadóhivatalban. Köszönetnyilvánítás. K bu Z-aa éjjel Koaiáruui dal -Pátarea láz ütőit ki • rövid jiát órz alatt kóztégáak nagyritza elpunztult Ml alulírottak az Orsságos Magyar k«lesaa Hiatoslté BaSaet kezelnél voltunk bistoaitra él hálásan ismerjük el, hogy a síDvetkezet nagyérdemű igaagstéeags kársakat a leglelki-Itmere tömbben azonnal Kivétette a is Igasaégaus meg-állzuitolt kártérítést mindnyájunknak kétedalem nélkll, teljes argeUgedésánkra' aladen lerosáasélkll káeapéaabau HOCO frital kltzetta ! á ezívatkeaet asaa heealletaa eljárásáért kálás ktszóaetat mondunk azért is, asrt a aiéta leágtáak, aaa anlt el sap, hogy a kéeaégáakljaa itt ólálkodó blstoaitó réeavéaytártaaági ttgjuikók as ijaastgettek volaa sasai, kogjr al, kik a mSvet-kasainál bistoallottaak, hiába váraak káitéritáara, aert a • mivatkeaat eaak Igér, de aaa Sut. Ilont pedig anél UvésOdtásh swg, hogy esta klrtaataláeak alávaló haangtágok ia kogjr al jártaaka legjobban « saek bánták meg, a kik ^aa valtak blztoattia, mert atfvitkiaet aaa tett egy, zűat agyas nás társaság, a mely agyilib levuii sokon kivit a kárltrIliibDl faléitól dijakat li ISbb évekre előre lefogott. Itlcii áldása lagyas essa a izüvatkasstsa (a minden gazda ember eaak aaját árdekáhan tatai, ka Idejön bistosttaal. Kelt Koaároa tízt.-Péturoii 1898. Jsasár 23, Molnár Sándor a. k., Kovála Ii»jo» a. k., Répás István a, k.. Patres Jáaotaé t, Coapé Jáaoa s. k., Bité Jnllaaaa f Bálint Jáaoa a: k., Mltoa litván s. k, tsv. Zokar Jáaoeaé f. Mészáros Lajee e, k„ Pivoda ZaéfU a. k., Holats András i. k, Ballat Hálást. k.,G0hlPál i. k„llétzárot Mátéik, TukoJi 8ásdor a. k . Molnár János bilitek a. k , Ősitek izlváa a. k., Bállá Jtaihla ». k„ HsabéAadrás Dósat a k, Nagy áahrat t. k., Id. Kóadl Mihály • k, Hátút átlátásáé a k.. Német Oábor s. k., Kosdi Bálint L k., tav. Keeél Jánoaná s k., Máasáros lttváa Mlklfa t k„ Máaaáne átdrái Mikiét t,k, Méaet Mihály t k.. Hajtbaci lara Uré t. k., Máasáros Ittráz a k. Kiültünk (P. fi )8tt-PáUr htljrtégpeetélji. Hajtháet lart t. k, ktaaágt Uré. Máasáros latrán t. k: ktaadgl t-hlré, lullásyl Mikiit t. k. jagyst. 1898. február hó U-án Törvényszék. Végtérgyaláaok éa Itélcthlrdatéaak: 1890. február 14 •- VédeleB aa aaalna ellett Egy előkelő orvos a magyarországi aszlmásoknak be; I, Magánokiralhgmisilás büntette mialt vádolt akarja llt bizonyítani, Salasek Tamás s társa bűnügyében végiárgyaláa. hogy védekezhetnek az 2. Loptlti bűnleltével vádolt Tóth Zsigmond asztma ellen. Mivel az bűnügyében végtárgyalás. 8 Sikkasztás vétségével terhelt Kovácsig Ilona bűnügyében végiárgyaláa 4 fiyermekölés bűntettével vádc It Grudics I Mária s társa, súlyos testisérfés bllnteilével férfiéit Deli Márton s gyilkosság bűntette miall rádőli Tamás János bűnllgyében Ítélethirdetés. 1898. fémár 16. • 1. Lopás bűntette mistt vádolt Jambrnvics Ferenc s társa bűnügyében végiárgyaláa. 2. Többrendbeli lopás bűntette miall vádolt Jezerntk Ferenc s társa bűnügyében régtár-gyalás. 3. Súlyos testisérlés büntette miall vádolt Kess Mihályiban ügyében ítélethirdetés. J898. február 18. 1. Sikkasztás vétségével terhelt Németh JózseL bűnügyében végtárgyslás. 2. Csalás bűntette mialt vádolt Csenge Ferenc bűnügyében végtárgyaftft. •1. Lopás bűntettével vádolt Kolompár Sándor bűnügyében végtárgyalás. 4. Lopás bűntettével vádolt Mészáros Knváas fíyula bűnügyében s lopás bűntettével terhelt Sztrojkó Mártonné bűnügyében ítélethirdetés K ö z g a z d a s a g. VálioxáMek a szőlőmUvrl^nu^l. Azon nagy c<apls , mely szölöagazdáinkal a pbylloxera és peroaospora fellépésével snjtotta, s mely az ország nea egy vidékének lakoaségit legfőbb kereset forráaátél foaitotta meg, legtal-jeaebb megvilágiláaái a alatiiztikának ason adatában nyeri, mely saeríat szőlőterületünk as utolsó tis év alatt caaknea 150 ezer hektárral eaökkaat. Elsiomoriló es adat annál ig inkább, mert a pusztulás főkép azon vármegyéket érte, melyek bortermő vidékeikről még a külföld elölt is ismeretegek voltak, Abaoj-, Borsód , Zeap'én-, Temen-; Hevesvármegyében 60%-nál maga>ahb csökkenés mutatkozik, a mely jelenség — hogy elegendő okot szolgűiaihat a panaszra, azt hiszem, feleslegea okadatoloi. E nagy szerencsétlenségben, melynek károa hatása közgaadaaágilag is éreahelö, még szemesének tekinthető ggon körűlaény, hogy gas-dáink nem nézik léllentjl a pusztulást, g teljes erővel dolgoznak azon, hogy a status quo ojból helyreállitta'aék. Amerikai vesszők űltetégével, at elhanyagolt szőlőterületek isvitásával a művelés tökéletesítésével, különbösö trágyaszerek alkalmazásával törekednek arra, hogy ssölö-művelésűnknek nagyobb leodfiletel sdjaaak, s bortermelésünk régi jó hírnevét újból be'yra állítsák. Esen, az állapot javitéaál célzó iatéske déaekben igen érdekes ss s jelenség, aely a gaölök irágyázáááaak aikentjét illetőleg lel-nerül Szőlöagaadáink még csak nea régiben ugy-szólván kizárólag Islállótráfyál basanáltak a szőlőtermés fnkozáaára, aa padiga legtöbb női ő-termeló már csak a mü'rágyák atkalaasását tartja Indokoltnak, azon elvből kiidulva, hogy krzeléae, nevezetesen saállitása, nétteregetése gtb. jóval kevesebb kő tségei igényel, mint as istálló trágyáé. As a kérdés merülhet fal ebbea a tekintetben, hogy vájjon helyaa-e es e járás vagy se?{Hogy a kérdéáe megtelelő rálststadbasaaak, néztük: ai hatása van aa istálló irágyáaak ét mi a műtrágyának. Aa ialálló trágyát aaért juttatják a talajba, hogy növényeink tápanyagszükségletet általa fedezhessük. E lápanyagS'Okaéglet tényleg fedetve ia leaz, de a legtöbbször aaa tökeletesen, hanem eaak részben, aert a benne lévő növényi tápszerek nincsenek meg oly arányban, minő arányban a szőlő igéaylaaé. Ha ez eset merül lel, ugy ai által aaa segíthetünk könnyebben, mint a műtrágyák által, meri egekkel a szőlőnek azt a tápanyagot adhat- A XIX. szitád legnagyszerűbb találmánya a ♦ LONGLIFE* légtisztító készülék - Térvén; ram védve A longltle készülékben előállított kellékek vegyi öszniű ködéül! állal a levegői isi lilás néljlt sikeresen éa tartósan el lesg érve. A Longlile nélkülözhetetlen hálószobákban ég minden más lakóhelyen, Irodákban, kórtermekben, gyárt kelylaégekbea, egyáltalában mindenütt, hol roaaalevegő képaödlk. Ara a vegyi kallékkal éa lllatoa folyadékkal agyon <larnlM»NliAii\| I.50 kr. Egyedüli írtraklAr: Alt ós BBhxn Nagy-Kanizsa. ' __PretWrtatl lasian hátéáab I KfjKinifmi néruap jak mm, mai fia épm «fibaéat th, t alyaa Ma?kágbee ét titfcbaa, ttwartbea kiriad Zala 13. Bánt (S i»\|i.) 1** irbnUr bé 1MB taaavadő éiéakáii lakos iw bO írt lába, eaoek {f 1806 éri január hó 1-40 járó 84 kamatai 7 frt " 3 c :Sömör-betegsóget:: tékát, miáfia aa Mkltó I rffagjog cfejjegyséti ti trt76 kr., per 6 Irt krégyivai mb rqjnk kfttek a mKM sj» krn végrehtjtás kértlmt 7 trt, 60 kr jém-l tíw* mmmyaéfB f íü fal tápaayatat mf lap t a még Ulnwaitail ka&tégék iráti vég* rUrn famiH%páMj* atafrt (Mkm)i •Éa, belyet a sbtrftrya atótérbt beh«ése. {btjtáti ftgféban a teataevantl kir. törvfnmék u e ' enakoera kiéülatafta De a tréfás aafaaor a»aa e^i Uertietébet tartató a dXa^ L^rSmMm^' Í • NW . _ ^ . . [é ^ trtnL^\|Ml7oMbb esetettb a, alaposan gy<T»t Jfe aaért k, bocj általa tala- aa. tkvben 4- 3371 baa. a. jaak fokai itlijámséfai javítok. ás ietéHé I a atoa tkvbea + S4Í9 Umt» képes ia, mi pl H1 larffcbája , • +1770 , ta! láb faár ótti tattá kbá, a atée-éf> éa ■algiéév nmjókra is begyéét gyakorol, 362. sa. íkrbea - W. agyéval m nbartiiltg is bal; tfeabea » • T^Sf * faárra kitéve aaokat, meiytk* a mb ttoaabb U ¥ * "t • érteimébea resztek emk aaaafc, min! pl a tfpa, » + « éfeieit méa, aaárga -Vtt a batárt eíőidtai ne« JlOU. st w t « bépw. Ebből Vííoiyölng a mitfgyáltNlka»atá ■ U * » + 18W w a talaj tókai W^ak laWté-a eéljitó; iogaüaook, még pedig a tokali 826, lilji í fc aam « ii i.nyft a M tjkfi Imrrk Veroaa — m javtfcawtó, ekveueaai aen , ^ Grőrgyoé javára C. atett bakabUsne 4 Uebra lirtrlHé'.ja Ktiső 11 trtra oefli irtalmas. —- Ára bal lo.iat 0. 4 5 :et0rTbeka>öéasd ilabet kréibelyc«ekbea m) utánvéttel mire a asáfirtAat ráat- éa béraMÍMaa tei>a^gftk Gua lartra-li SfiiH Daittig. (Dsabcbhod.) 92 ínra 140 írtra, 70 írtra, 16 trtra, 21 írtra, 27 trtra fiatat! fltjáontégt kiai4 Marét b bawttiii Yaa asoobaa mig %gj mémk etet is. 1 bobiylaai Ua-onelvetett itokgtlmi^of épségbeo w aaaabaa »ég egy etet 10, a aaM hlfTáiÉTtl a s&trtgyák ilfciltiifcn takább balyéa »alé, « ^ « i^tótó tréayábé; aamfetea akkr,; éri sáréivá feé IH mmmján ■éáét tÉél é trágyái áriga péMén tan taáaéak _____ aimii, át a t6lft tapaaragpétléai laUétlaai 1 • lf Vrafal, tagr aéjr tefaaik. j Dió>kái ktetégbázáoál ér. ScÉware Aéolt telee- oía rtéllAtrfcgyfct iékmém wm kbmflfrféd rafJ udyettete köab^OOéral meg tafy Miiiai tajoa. tartaadó ayifáaoa énrerétet eladatni toga»k A mktrigTtk íaltaiMaét ai»tlftkH»k KHüitáaí ár a lentebb küett bectár ^ — baraiébaa aa abtaatetak e%gé Arrereaai kíváaók tartónak a beetár lVát O » kéatpéoabeo vagy éraöékképet papírban a ki- Q m m 1 -'--------•SS CSSK • NYILTTÉB. A c Hlkl A. UonoTUH&'jQ 55 krtí L tr t fen( MSnuait, > ntaw MA HAét «■ \| mm BMtaf\|«a\|r« 41 Ml M Irt tó kr % 9 liirtai - s )i\|tirtwii a»frv«B. Mán é> ■ íHbM I 1 riim fnj»MiÉiMfc pwáitsr m dtMáaa! MMI MÓMt SiJtML - Mllltail P'' i ín ÉMlÉwl Hííhié íEKMIBIEG 6. taljafligyiral ái kk. MáBiÉá) MH1II11 & J Ijm Mhéb. bif r 1 Mfbtfj^f rnnHaáé a Mtll u. katfütt ketéhez leteaji. Kell Nagy Kanizsáé, a kár. ttaték máat teiak-kteyrí batáBagnál (897. évi éeeaaber bó 22. aap^éa. kir. tnéki mlbiré. ^ Ittfmm M. 1 Ml iréfTMrtét I - Hnkrt Z r rájer Ub HKUeiKKMt r^ííííf4rSlw Akácta arc-créme I irt, szappan 5f Lr OOOOOOO «_ > < # o fiatal fi 8 embereket 8 X mUkwih* uátd, Uy t V X páriái Dr BOITON Q hinti artftál 5 IMMBAÉBC tóáíi AMÉBSMIS ja übIi !■■>■! la, Mém Mltt tatM 9 atoa ttfeMBMi kbtmumí, asrt Q íjmmM 1 isiéit «s s mb cyé- Jf gj^ta Mar y t ivaf BoNoa b^aatta Ara I lortMt 0 WÉ>i i alÉ4 S ■AbAm BBgfBia IféfJBBMtártBB X ■BfrtaMftnak cöb» A aag-iMitst z péygBiirtárÉktB. X lyHaika a M BBé» Mb a^éSSaS I . ^ »átoBiBB (I^Ulll ripta, Ml tt^ÉBt MB kMMBllj tiMtnkW m V ÍMLéBi WÜbsb 11 ■ifi!/ Xíttufi itjihá^iirt tlü^jII Biliri rjjvpí"Wi lákteMft á Kcy ln\| akt, kr. twf ia9kr. Csaac é ttmwtmj dbs HMKM BIMM MMljk ffiffii ylMrfW # Mmüí t\tá m IBBt MÉB ^f jÉMÉM I j MÉ tt Imb MÉdBfaai MT« BB BMHtL tBcársi ÍM M\|m kt^CJbMb, 1 MÉta fafBtii éfBfeMt «L í Kafj Imi 1H kii üv«f aa k 1 káBBÜMÉByikkBpkBiai 1 Fkutr I mm mmmmm mqju mm Játá IWk? to«MMi lipw vmmBfm ÍIIJ BIIÉBI IIÉIif' MfBi véérf aHwioÉ tBMft B BBOBÉrf MÉBÉfeki Mm mmm lÉMaai, avt MiIiIm i«MB. mdfém ÉB 4 A jM éeum tft" t^^MtM^KriafDarGjfc^y ^slirii JhrvknftK11. ■M IÉIÍMII Ibii íMÍ (tmm Uff M aiB i II B1 BdiAPCn, Ultltiér fer/iA! LilMTéMf B lisilt 1 BMtt fcJul BiiStB) A Jéátá I «t UkhmáVm wám éa kÍMpS\|Bl MB I M MIBllil fair; B tílÜÉl jaI RictiterwcHonioiiy-Paií-Eipeller Liaiment Cápáid coiap. wé. llSBriiBptá riirail, tap Mi t«dftf.:«liwé» Í r^é lk(fif hlB flyáB, ral«a BB^p iprv. ftiart mrm ti»iú» —,Ím >n IfBOB I a^f. mrlvmuk m bbm MIBBB T«»tr m IH f«\|MáMti Mm mméí r m ImMm vbb; M'aktár: Tlrlt it^cf r?"<ff9MéaaBH aBéattataa. a»- .....• vntBM^i Wut, v^t'iB BÚBMt tBB flMfillMlaa. 81 I jtci Ht/ •rftirwadal, ac JMMIBB «O«i \| Jtar§mf HitbMr «M waaí mk bbm náéai bdím i í-ttra f li fc«m.«.far,«Mic«MMÍ tmutw ■ MMM káSÉBMT MMBÉÉII tS W® MBQtWiilSÉ^ Mart ■^JftkjiBtJg ^jl^jySiJBt HÍ,l'Éeeeat52mS?pMéBak. A hj-Lmémm kMBfMML — és Mt:« SMBBtt tmt&Éfó JU KAbIbbj íb mÉIb^b bk 0 s ktW7<a aMtaHÉ^ ára kaaBpBhpHtk fayés. Márt 8 Im BSt « MMB. TMBfl kÉrUK ÉÉBi MMVft kiBMBáfM MBÍi«f7 t hptftt b-T \|bbíkb báMMa, éi íb MMéaaaaáaai b IhittBj^ ékm íl^éi Él i iw » l^iMkt s «yfeí MjlttÉii ifi íl, kd tBM« tMtí maii láki fa* lip fssimm. llf. Mnir ké ll-áa. PIICIIL f t L é P. 66-1 Árverési hirdetmény. A iifciaimai kic. laatk tkn iimiü\|t rénM bisbail léttiik, bag lai M 1 ffjfcrtáaS Hagy Séadar JtQMÓljm wiunk kéJtBGB eximét. Levelező-lap jutéosv 77 ^ mi aitnnaí firmeÁ; Juióa/uanÁ/, JuricuAuMunÁs 4ó mHukMmújaŰátxfM/k fumcty ' « 1 ! I I r ELSŐ SZOMBATHELYI . SERTÉSHIZLALDA ü HUSFÜ5TÖ10ÍY** SZOMBATHELY. ,M»tgy-K»niini tuinif ZmU 18. uim. («. lap.) 1898. febru/ir i<5 13-4o iX«)OOOOOOOOOOOOOOOOOOfl)OCCX woooooooooooooooow Gglii vó. A Letenyev Takarékpénztár Részvény-Társaság 1898. éri febr. M X7-m é e. ÍO érakar Intézeti helyiségeiben 1 Ujabb rendes közgyűlést tart, melyre a I. részvényeseket ezennel meghívjak. - s Hé r g 7 ■ • r • i s t: llj. Sii<er Sm»u rúiriijt indítványt u alapaubiiyok.66. f-iaak oly trte'mfi ■ód-Mitá-a irin', hogy a aapibii'OM \ty* at ed)ji 1 ir kfljfi S frtlaJ d'jaiuaaiaak, rala-mnl aa alapaatbilriaart'a)! M«totb«t6 aaecltg* egytb mditranjok lirgfala»a » , A \|cfytftkönjf kiUiaaitéaéra kit rfaivéojaa kiklldia. f _ A.z igrazg-atóaag-. la \|I\|\| i M'! t tt fra In mM i ,4U MTiMti Jagifd atii akar, kéMaa aajat aarért mtU raaaréojét aif la M Jfat mi rémi nl a aaiánl ■gkauiaaiiait a téacrtléi ■nayt'Ua a(M a lifaaaif péaiitréba Wtnal. Baaraaad jatfi! aaak aa Wr, kfaak m a liapfayklaj rkw >ali)á—I»tu< ;>ÍK^OOOOOO«XX)OOOOOOOOOOO)O<)OCX WOOÜÜOOOOOOOOOOOOOC Homoki szólótelepitóknek igen fontos. XXXXXXXXXXXXAIJIaJLAJUUCJULXJUOI Halom-eladás. Szabad kézből eladó egy uradalmi, az ^ 1895-ben tökéletesen újból épült, a mai követel- jl mónyeknek megfelelően berendezett, vizijog-M gal biró malom, 6 katasztrális hold birtok-tf kai, - mely Varazsdmegyében, a ludbregi j járásban fekszik pósta- és távíró állomás- ^ \| sal Drnje. Közelebbi íelvilágositással szolgál JéMáKlRaigaOiáK BlflHJi BrflamA\|. /oooueeeeoo(X)Oooooeeoouo(XA * JószágbérleL J * ja 2 Bérbe adó Kuzminec nemesi birtok, * mely Varazsdmegyében íekazik, posta Ba- X síDja. vasutiállomás Kapronca, - Horvát- % ország - vagy Légrád - Magyarország. - ezé? 16 év óta áll fenni air aa otazagoa klrfi] la attaJafa iMii i waaMkw m ttíiií: Harrat-, MmMni^laali, Ckak-, Karrasranf, Bakaiba. M^aranatf, A tó- éa FaMkiaaatria, ralnltt HMrbia, BaSgfeia-"" fa. aa »ian nafa naln lmui ■aliiaujt raattal 700,OuO drt; lén Ute-W á <f Mi oaa-i"") mMMí kiU lalllif >«j i>n A fj- mJZ ítT^SS homoki szölötelepiiöknek km- Mab IlÍTa )■•-( afatf ta+ra »aa a I i»ik1ilt)kll Mkartft fa a ImUM UUA kai éffaa l\|f. «íat aa atyját. kimata talafbaa, aaaüciUabta a kyaa éa aacaa tóráméi afatic kiaaaaakkat íred w* fa MMk. ailat aulj amfn '«»>! rakifaaa-rap talann i a künfadaii talafbaa állittalik atf. A \|jjntt;afi Jak Mfagalt BmtM Iliit ■mtrwr.itat Vlraant tdapbS raiék 0(7 ■ ipaéaWa tahatíaí •rpa caoaatak a««raafatMté Mrta. űai Káéra, fan baick, lujnia-barack, ■Maya, aw. l»ío»ja, kin fai fa aptrbSI, Aa 1—1—I—é irat, tudat QlUI, ftjUMaa Ifaa aiif taaaH farafaa aaak aa irl»ai\|a taariat 15 krWI éO krtf. a 4_ö éraa ifm rrei kanaia aafak iatakáa é-H kr. ItoW faMMt m faak Mtta aapTlaiwdi i latorét Hpiriki rtHrt tj»»lliili)ikkM Utbiil^a Mjtia t-i'é « itat \|ili)htin ailMrt maillk la kapkaiik, W\| mint f—7— W-lt kiírt anijak (uéat \|ilk>waiéka«l M(r* AUst a^jkafa MbfMafaha* éhaWjak Wytaa ipaa ajtai...... Faak alililal i inUk riéwaan ia UimBj txút- fa* fa aafaaégkaa MfraáiatMft a latin aafaail A pafa( o«kfaaaM aUaaaak 1000 aaariat i irt K kftM M írtig taffai Hapobk riWail l-W— II aaiatUk n — L">* 'afa la-a SzAntófcld........ Kert........... Rét........... Legelő.......... Irtás......... Ut, beltelek, irok stb . Összesen: 1114 kaUaztrilta bőid < » 301 h 188 „ >69 34 » 1807 katasztrális hold. Közelebbi íelvilágositással szolgál w M-» Jói^azM BASiüJi- íboooooooomoeooecKtooi) Ongváry László gyümölcsfa-iskolája C ZEGLÉDEN. I Tcwék ár\|^cxs4k«t kérai ! Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Ma^y-KanbsáD. Nyomtolt Kwcbe! Fülöp lapttüajdoDoanál Nafy-K.amaaan 1898. 14 rfzam. Nagy-Kanizsa, 1898. február hó 17-én. XXV. évfolyam Tiintti-tMNV IkiW MM I ■wkwtlial Mokani bkot ttpM-kiit i t M In klil lattanét a lap mlliai rtutn ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. StaáéMvMat: i»«»i tfélat : Ml im» klarrkmMta luJriMtrwi iiu Cféa tm It tanú (S ht - kr rtUm I koron (I tol — kr JocnMm I koron (1 tol SS kr •itat •Mn_kw«tar Megjelenik N -Kinizsin betenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön ibMM i^n. ■!■»>■ kt-BMiatln lavolot ank mn imUI fogattat oL lUnM mi adtak vitató. £\|7m tárnám ám: lO IlMJBUjAx. Felelfle narkeralö: RZALAY IÁ9SOB. ■yllttér fttUttrt II kr ■Hnllnk, valaniat t kliéillnkit vewtkeeék flnktl rtltf UarvktntMaoikt iattaitélk. Gazdák, tömörüljetek! Irta: Mércy l.ajaa. Nincsen sok olyan furcsa teremtése az Ur-Istennek, mint a milyen a magyar gazda, kisbirtokos, földmives! A magyarsgajda- ludja és látja, hogy az <3 munkássága nélkül a legjobb föld sem teremné meg sem a búzát, gabonát, sem a hüvelyest, a kapást Tudja és látja, hogy az 0 fáradozása nélkül se nem szaporodnék, se nem nemesednék a marhatenyésztés, mert bizony télen át ugyancsak tönkre menne a bitangra bocsájtott marha mind. Tudja és látja a magyar gazda, hogy a mi szép hazánk, er^az oly sokszor megvert Magyarország, bizony csak Mdmive sek, gazdák országa, a kik nélkül ugyancsak megcsappanna a városok gazdagsága, fényűzése, ugyancsak megakadna a nagyiparosok és kereskedők forgalmának most oiy vígan haladó kereke és ugyancsak ropognának azon egész szerkezetnek a falai, melyet államnak nevezünk! Ugyan kérem, mit' is Őrölne a molnár, miből ia gazdagodnék a lisztkereskedő, miből is sütné a kis zsömlyéket s építené a nagy házakat a pék, — mert a közmondás 'szerint nincsen olyan pékmester, a lőnek maholnap háza nincs — ha a magyar gazda az 0 hangyaszorgalmával nem művelné a tőidet s nem termesztené a-gabonát? 1 Ugyan kérem, miből élne meg a kis {mészáros, miből hozna öesze nagy vagyont ia nagy marhakereskedő, hová lenne a sok {vendéglős, ha a magyar gazda nem te-Inyésztene s így el sem adhatna se marihát, se baromfit, se disznót? pusztulnia kellene a nagyiparnak s elsorvadni a kereskedelemnek! Tudja és látja a magyar gazda azt is, hogy 0 az államnak legfőbb támasza, az 6 munkájának eredményén fordul meg Sfj; egész ország sorsa. S ha a nyár oé)flg végig nézzük a hírlapokat, mindenik csak a terméskilátásokkal foglalkozik, mindenki csak azt nézi, lesi, várja, milyen leaz a termés, . mert ettől ffigg a közvetlen jövő, a még a külföld is beható élénkséggel érdeklődik és tudakozódik, ugyan mi leaz a magyar gazdák évi szorgalmának a ju-Mivé lennének a cukorgyárak, ha a gaz-,la\|ma> Idák nem termesztenék a cukorrépát, a\| y mi magyar mindezeket szeszgyárak, ha a gazdáktól nem kapnának ■ se krumplit, se kukoricát, se egyebeket, - £ kérdezem: megbecaüljük-e a sörgyárak, ha a gazdáktól nem vehetné-j magunkat ? Iparkodunk< mgathatianul gyö-nek árpát? 'kéréssé tenni azt a súlyt, melylyel az or- - Mindezeknek bizony kérem tönkre kel-iszág anyagi, vagyoni életében tényleg bitese nikaaiir, mertetem annyi gabonát,I ranir ? Törekszünk-e ast a nagy hatalmat, kapást meg szarvasmarhát a külföldről ide mely tizenegy milliónyi gazdát az orazáf haszonnal behozni, sem annyi ipari és j urává, vezetőjévé, boldogítójává tehetne, a i gyári terméket eladni nem lehetne, mert a j tenni van hivatva, valóban megszerezni, ér-\| magyar gazdaközönség tizenegy milliónyi! vényesiteni és gyakorolni ? I hatalmas termelő és fogyaaztó ereje nélkül Nagy híre van a magyar búzának, olyan TÁRCA. A mai Báoa I. ntaakooant .. Újból tebát palotáid tömkelegében elenyésző parányi milliomod lettem — nemet Bécs városa! Mióta előszűr megváltam Ifiled, nagy vargabetűt iratot* l# retem a sors e világban s végre is visesaveaetetr a .monarchia szivébe. Re átkozzatok e szóért, szülövidékem kipróbált 4B-asai! Nem a tájat jóssánlombói illesztem azt ide; csupán idézem a „sógorék szavajárásári Nem múlt el aaóta asázad, de sőt évtized sem — és méga mennyi változás tárul s régi isme rös szemei elé... Mintha valamely jó emberünket eestendők multán újra látjuk s megütközve tzemléljük kUeejto a közben álélt viszoatags&gok nyomait — agy hatolt reám a csodálatosan szép, de csodálatosan romlott város. Es utóbbi jelzők ismét hasonlatra csábítanak. Ráillenék valame y újkori Phrynére is, kinek belseje, lelke, kedélye rothadásnak indul, mig külseje egyre igésVM, elragadóbb leaz. S ilyen vagy te ma — Bécs. ...Ődöngünk utcahosszal. A fényes üzletek beaárva — az emberek ritkák az utcákon — kéaö este van — zavartalanabbul ssőhetjük s város lélektana IBIIM való elmélkedésünket. Mert hisz aappsl dolgunk van nekank is, mint a sürgő népár majd minden emberének, s ha járunk-keittak is, jobban lekét as emberek és ulesi külsőségek szemlélete, mintaembogy megereszt -' hetnők a gondolatok, lóprenkedéaak nyugodtabb \| menetét. Megállunk as fisi Szent-István székesegyháza I előli. A szűkes térre sséles sávokban verődik néhány éjiéiig világított kirakat villamfénye — de a mogorva torony keresztes csuosa ködös msgaslalok homályábsn vész el. Jól éresbeti I magát manapság az öreg Steffel, (mely a bécsi \| nóta szerint .lenéz* a császárvárosra, tehát mi is érsó kolosszusnak veheijdk) Az 6 kedvéért egy kis kfltépkort teremleltek köréje a jó bécsiek. — Csonka loronypárja nem érhette meg a betetőzést, de helyette emelkedik toronymagas Bábel Ausztriában. LekerBlünk a Kárthnerstrassén. Olyan ez a azép utca, minlba Vindobona aas-I atonyaágnak egyik fogsorát csorbították volna ki. Kifelé, beidé, rézsút, harám építik a lerombolt utcaszerek helyén sz tg palotákat; itt ia, saott is hézag marad utánuk. — Ti jó régi .Wiener BOrger* — házak! Nem duzzadtatok s cifrsságlil, de ugyancsak munkát adtatok a romboló azerssámnak. Bezzeg uz ujak! Megkövesedett modern szellemnek látszanak, cikor-nyáikkal szeszélye* stilprobálgatássikkal — s ha néhány nemzedék multán újból Iriss kiadást akarnak a városatyák a bécsi utcákból rendesni. csak gondoskodjanak jó erős luró szerszámokról, és fölöslegessé fog válni a bontó csákányt Nini I Emitt megint visssanyullak agy Us stílusért a középkorba! KiazOkellö erkélyik, lépcsőzetes tetők, csúcsos lornyocskák á la Nürnberg anno Haas Sachs. Fura es a friss —<' ódonság, kiváU ha aa ólmosoii .Uatzenecbeibe-nek' helyén tökörablakok a azok mögött ragyogó villamos csillárok dttslenek. Kijutunk a kőrútra. Sael fu. Honnan ? Talán csak a Rathaaa tájékáról I Akkor aieastak innen, mert ea gonosz saál. La akarunk menni a .Wien" tolyócska legszebb hídjához látogatást lenni az egyhori híres otz'rákok köképeinek — és ime már ezek 4a-csenek helyükön I Ideiglenes fahidat vartok oda, mely alatt nagyban ssabályoasák azt a patkot folyói. Ugy bárnak vele, mial a jónaóda rokon aslksorsu atvafiával Letagadja, hogy ne ártana a nevének. A bécsiek ia elfödik a névrokon vizecskét, begy mocsoajával ne rontsa ■ dlaaaa környezetet. Pedig ba a szellemi áramlatok ia ugy folydogálnának csatornába össsa, mini a .Wien" medrében a földalatti pisakos hulláaMk Nosza, latnának aa emberek a bOatöl! Vieaza a Ringre, ahol a tok ló vasút esMagsI. lélekharang ez nektek lovak! De nem, — ki Bécsben tovább is lóerőre járnak a kósutí kocsik és épkésláb a járókelők. Ssép Budapaatlak lakóaságái már a viliamoe-járvány leszi ide. söt bénává Nincs mit m egyelnie Bécsnek •Aedi< közúti vaaalon ; Pántban pláne oaaniba-szon döcög a nagyköaönaég. — Csak azóta gáncsolja a bécsi tnunwáy-ját, mióta nem tebeii Nagy-Kanizsa látképével levelezőlapok egész uj felvételekkel és postakártyaalbumok kaphatók FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanisa* oaütórtflk Zala 14. Mim (S. lap.) 1898. február hó 17-án. acélos, hogy párja nincs! Abból sflti a legfinomabb süteményt nemcsak a bécsi, hanem a párisi pék is, s mikor Csehorszáf-ben a mi kedves cseh barátaink kiadták a jelszót a magyar liszt ellen, hogy ne vágyé Ott senki, azt mondták a cseh pékdr^\|M"kentéséra törnek, akkor a magyar gazdára van jól, de akkor azután ne is kívánjatok tőlünk olyan jó sQteményt. De i mi nagy malmainknak nem volt eléj; nagy az a haszon, a mit a tiszta magyar buza lisztjén nyertek, behozzák a sokkal rosszabb, de olcsóbb román búzát, belekeverik a jó magyar búzába, s ugy adják el a román őrleményt is, mintha ez magyar lenne, igy károsítják a magyar gazdát, így nyomják le a magyar gabona árát, így támogatják inkább a románokat,, a kik pedig ugyancsak egy kanál lébe is beléfojunák az egész Magyarországot, ha tehetnék, igy árasztják el az ország piacait is a román buza lisztjével, és mit tett ez ellen a tizenegy milliónyi magyar gazda? Semmit! Nézi és tOrí. Tudja, hogy farízeú-sok vannak az ő templomában, de nem hajtja ki őket korbácsba! belőle, hanem csak ballag a járomban, néha az itatóhoz, meg néha a jászolyhoz. Mikor a cukorgyárosoknak riö a haszonvágya, s fölverik a cukor árát meg ^leverik a répáét, mikor összeszólalkoznak, hogy a gazdiknak ne fizessenek í frtot, vagy 90 krt a répa mázsájáért, hanem csak 70—80 krt, sőt még fölosztják maguk között az egész országot, s meghatározzák, hogy melyik határ melyik gyárnak termeljen és igy a magyar gazdaközönséget rengeteg milliókra károsítják, — akkor mit tesz a tizenegy miltiónyi magyar gazdaközönség ? Semmit I Mikor a bécsi marhakereskedők nem érik be az úgynevezett polgári haszonnal s as áraknak minden uton és módon csök- rázuditják a mindenféle maihabetegségek kifogásait. Mit tesz ez ellen a tizenegy milliónyi magyar gazdaközönség ? Majdnem semmit! Csak tflri,csakpattogtattatjá maga fölött, csak végighuzatja magán a pénzes zacskók ostorát, pedig milyen könnyen gyflrné le hatalmas erejével a béreseit. ~ Ugyan mi> hát a nagy oka a magyar gazdái? ezen igazán birkatQrelmének ? Az én nézetem szerint az egyik legfőbb nagy oka, hogy társadalmilag szárvezkedve nem vágyunk! Nincsen közöttünk mint gazdák között, a reánk egyenlő érdekű gazdasági kérdésekben semmifele érintkezés, semmiféle testvéri kapocs és összetartás! Pedig még a régi rómaiak idejéből maradt reánk azon aranymondás, mdy szerint: az összetartás kis dolgokat nagyokká növeszt, a szét vonás a legnagyobbakat is elmállasztja! A szélvihar könnyen töri le az útjába \ eső egyt-s iákat, de az erdőn már csak: végigzug és s&rQ zömét megbontani neni\| birja ! A száraz homokba játszva rajzolja báb-alakjait a gyermek, mig ellenben a mészszel habarcscsá tömörült homok hatalmas paloták összetartó anyagává válik. A kis patakot forrásánál kezével állítja el a pásztor, de mikor az -már lent a völgyben patalcftrsaival folyóvá dagadt, önmaga vájja meg folyásának medrét! Igy van ez velünk is, magyar gazdák- kal! Ha egymás mellé sorakozva sürü erdővé tömörülnénk, nem bonthatná meg érdekeink zömét semmiféle válság. Ha a mi szellemi és anyagi érdekeink vonzereje (Űzne egymáshoz, a nemzet jobbb jövőjének raidithetlen talapzatát képezné erőnk! Ha az összetartás testvéri érzelmei vezetnének bennünket, mi lennénk azon hatalmas folyó, mely megvájja a nemzet haladásának medrét Jíézzék, kedves gazdatársaim, mit tesznek más társadalmi osztályok tagjai, munkásai. Egyleteket, társulatokat, kö-köröket alakítanak oly célból, hogy szellemi és anyagi érdekeiket megvédelmezzék és előmozdítsák, hogy bajaikat megbeszéljék s azok orvosszereit megkeressék, hogy tapasztalataikat egymással közölve, az előnyöket alkalmazzák, akárokat elkerüljék. Az ífók és a művészek éppen ugy, mint az iparosok és kereskedők, az ügyvédek és orvosok éppen ugy mint a szabók meg az asztalosok, a hivatalnokok és mérnökök éppen ugy mint a molnárok és mészárosok egyleteket alakítanak, elméleti és gyakorlati téren saját javukért küzdenek, a tisztességes munkában egymást támogatják, serkentik, útbaigazítják, nem felejtkezve meg azután arról sem, hogy a jótékonyság terén találkozzanak, egymásnak özvegyeiről és árváiról lehetőleg gondoskodjanak, sőt mint a betegsegélyzö egyletekben, még a szegényebb sorsú pályatársak keresethiányát is lehetőleg enyhítsék. Ugyan kérem, mit tud mindezekről a magyar gazda mint gazda ? Semmit. Nem tanakodik ő senkivel, nem keresi ő bajai- meg vele kedvelt .heccét", bogy asénáeasekér módra belegyömöszölődik, ahány csak talpa attnyi helyet talál. ■>g ezen visszaemlékezésekkel loglalkozunk, már a Burgrlng—Franzesring meegyéjén vagyunk. 0 hu Budapest mooumentália elhelyezésébe léi-annyi mülizlést öntöttek volna csak, mint ezen páratlan útvonalba I Caak negyedrésznyi aralkodói bőkezűség gondoskodott volna létesüléattf'öl I Laaaanként epül az qj fejedelmi palotasor. az uj »Burgr. Memphis guláii őskori uralkodók hordattak tíil, hogy ■egingathatlan etnleiei legyenek az egykori nagybalalomnak, s verejtékéi bulletla s ropp- nl kőtömbökre ezernyi kényszermunkás, s idomtalaa művészietlen tömegbe torlódott tói a roppant munkáért. — Itt ia időtlen időkre kihaló nagy alkotáat létesítenek, de a kö> veket szabad nép. szerető buzgósággal válogatod művészettel illeszti Sssze történelmi műremekké, — s fölépül at uralkodói asersM monumentuma Erős hit emeli magasra, hogy a mig ut kő kövön marad, nem rendűi meg a fejedelem •bisalma népei ösi < rényében«. s a népek ragaszkodása a p.lota Iliiként Inkájához. ...Vagy láu mégis? .. Ez ötlik eszünkbe, midőn lorább haladva, elöltünk lehérlenek a parlament sörögöa oszlopsorai. Szomvra birű epülel ez ! Ha Hellasz islenaégsi közül valamelyiket le akarjuk állítani a gyönyörű peryatllumba, emel jánk szobrot a viszálykodás isleanöjének, Erisnek ; vagy pedig Herkules husángját lógassuk a bomloksatra as ökölpolitikusok symbolutnául. Joformán né^y palotából áll a legszebb köiut, a .Franzerring, de ebben a négyben k zponio-sul egész jkuszlria szelleme. Az országház hslslmas szomszédja a bámulatosait aaép rHstbaus". .Az Istvándóm melleit Bice 'legjellemzőbb középülete. Kivfli gyönyört gótbikus, — benne vandálok tanyáznak, a köz- széliemet pusztító faj. — A remekbe kéartk boltíves tanácstermek durva kítöréaeket hangoznak vissza, a polgári egyetértést ne keressük e lalak közt Amott oldalt innen áll egy oroszlános obeliszk, hirdetője a bécsi polvárság bösi össse-lurláaának az ozmán ellenséggel szemben. Liebenberg emlékoszlopa es, a hadvezér — pol gármesleré. Elmehetnek e mellette az epigonok anélkül, hogy lélelem ne lógná el őket azon romboló belső ellenségtől, mely köztükdul? Rosszabb a lön-knél, mert nem anyagi kincseket, hanem erkölcsieket rabol I ...Fönt a váioebáz tornya tetején áll a bires eiserner Munn" középkori lovagpáncéljában. — Kezéb n sáazlól tort vasból. — Ugy rémlik előliem, minlha a széltől ingalva azt nyikorogná — mintha a palota előtti bokrokból felszálló varja is ssl károgná: .reakció, reakció!"... Kocsigördülés rezzent fel állásomból. Uri fogat ro'og a Burgtheater fényee világilásu csarnoka elé. 1'ódul ki az elragadtatott közönség a as arcokon még nyoma lálazik a bent álélt mély megindulásnak. Az imént szövőgetell sötét lőp renkedéseink megszelídülnek ennek lállán. Még van itt lélek, van msgasubb érzület, ahol ugy tekintik az emberi szellem msgasztos küzdő terét, mini az igazhivő a maga templomát. A bécsi Ián inkább lüri sz istenkáromlást, mint ezinpadi bálványaink ócaártáaát. Ezekert rajong a mániáig. Mi azonban tovább haladunk, mert könyörtelenül félretol a haza siető közönség. Az egyelem előli visz el ulunk, mely mostanában vagy bai béli teljesen hiábavaló épület. A tudomány kényszervakációi tart. — A ,Kneip«-é a világ. Ott vitatkosaak a különítő szlnü lány érsipkál viselő muzsafiak a cseh és német — fütykösök magasabb állami missziójáról. A professzor urak nyugtoa lisatogathaiják a moly-lói a nagyszerű egyetemi könyvtár müveit, mert csak nem fognak-arra vetemedni, bogy a lX-dtk kerület — a bécsi „quartier úlin" — valamennyi kávéhásábsn tobo«ózzanak hallgatókat. — ,üeb Vaterland maga rabig seiü" éneklik a teuton deákok. «leet atdht die Ireue Wacht am...« erre tRhein* volna á rím, de bizony ők már csak inkább a billiárdasslalnál állnak. „Lumpiamus igitur juvenes dum aumus". Ejnye mosl veesaük caak éezre, hogy jókorát sétáltunk, s alig ügyellünk as utca életére. De mikor a bolt kő annyi emléket kell bennünk I S este is va%. az emberek fázékonyan sietnek el egymás mellett e nagyvárosi s okás szerint ügyet se vetnek egymásra. Nappal kell eseket figyelemmel kisérni, mert este az utca negál Iv képet mutat Ott a karcaulornyu Votivlemplom előtt mégia magára vonja valaki figyelmünkéi. Egy pápaszemes bácsi kinája betekintésre állványos teltakópi-umúl, melyen hgmoroe állítása azerinl egy kerek hatosért mindenki megláthatja sserencseesillagát. - As még uem jött löl, teleljük vissza neki, do kínálja a polgármesternek, néiase meg a magáét, mielőtt letűnnék. .. Es a fura teleskópium átment as éjszakai álomba ia; egyenesen as égbe leheled vele látni. Olt voil a »Vater Radetzky a lenézed aa •osztrák láborra. Mellelte a kegyes ceáasár — s királyné Mária Therézia bólintgatod lejérel, mintha nem lelasanék neki valami ods lenn a Kaisers'sdlbsn. Majd a saalirikus szerzetes Abrahsm a Santa Clara csuhás alakját véltük látni, amint dorgálva eaelle fel keaél a visszavonástól lorrongó Bécsre, s dörgedelmes-n végzi ■■pofó prédikációját: •Merk'e Wien1 • Z1M N»g)-K.»ois»( e»Owtnok ZtU 14. Mim. (S. I«p) IMI február tó 114. nak gyökeres orvoslását, nem használja 0 Mondják el egymásnak, Írják a kflr táb-í eémei ás s aésaetask ®»ykeri»exa » van. A aaa-■alaitív t '»■> »■ ■> ■! ■ > m al itlruiimní IC4. .. ir.L.1 . • imm ' peneare nápp «ru doktor olyaa nii ii cm- másnak tapasztalatait, útbaigazításait, nem Iájára az árakat, a forrásokat; kinek van ^ _ _____ ^ serkenti Őt senki,hanem azután nem is törő- eladó lova, teh—e, borja, kinek van izük- — Se * házszabályok, aa a gyakorlat nem en- poraasava ponfutt hogy ieessvleny rámflsgalslt dik vele senki! Vesződik a saját utjain s sége répa, here, bttkkflnymagra, ki ad el ^ mémém * ** tanul örökké a saját kárán! Rég itt az ideje, l gazdatáraaim, meg-1el egymásnak, vegyenek egymástól a mit szívlelnünk azt a régi közmondást: > Segits' lehet, mert hiszen mit teáz a közvetítő ? r \| támadjoe t szénát,zabot, lencsét, borsót, babot; adjanak _ iUr«e>, esek a Ifflémi i illii aatlsr ba- t ófaajioea leeátoWI ■sréeykadsll Major magadon és az Isten is megsegít!* doktor. Tnenegy érakor egy vélte a doktor er, hogy \| Bemegy az egyik gazdához, megveszi lovát,! már stéggé éaseamorsaolie a müámur b »M áj* Ibit lettt ' Appooyi Albert gráfot hma a jagyső, deetékh nyájan együtt és egyért s mindnyájunkért l Nem kell ebez nagy vagyon nagy áldorj vonta, azután mélyen belehatolt moükorí beszédének értelmezésébe. Újra megtámadta a sajtót, mely as é Intelmeit nem akarja komolyan venni, hanem bolondnak pyBvánftja ől Mindezt Wmr Ne vájjunk mi mindig másoktól segiM tehénét, szénáját, zabját, bükkönyét, babját, Béget, támogatást, vezetést, hanem álljunk j azután bemegy ugyanannak a gazdának a HohoDcxy tieóaon szólalt ÍM szwneíyes kírdés- öasze, segítsük egymást küzdjünk mind- szomszédjához s eladja ennek ! Miért ? Mert j ben, tiltakozva Major doktoriak asellMazri- ——— '--- minden egyes' a két szomszéd egymásnak a dolgáról sem-' * "" Imit sem tudottI Segítsék egymást a munkánál s a bsj- rat, sok pénz! Nem kell ebez sok munka, ban; .intézzék el vitáikat a körben a ne \| p\|y bgaiött hangon mondta, hogy a Haz aok fáradozás, sok idő! Nem kell ehhez i mindjárt pörben; válaszszák boáikat önma- fofto<t lélekzeltel várta mindest wavát A ker-• , * , - . , ,.J7 . , ménvptrli padokon 16 képviselők Idegesen égyst- semmi más, mint kevés, igen kevés pénz !guk közül s a mit nem tehetnek meg j Rotonczyt, as eMk p4i -r- kárta, ellenben sok, igen sok akarat és kitartás TT egyesek külön-külön, azt tegye meg a gazda-' fogja rövidebbre easmétyes kárdáabM kért W- Ne legyünk kishitűek, mert szándékaink kör, vagy tegyék meg többen! terveink nem teljesülnek azonnal! Lám, I Hány gazdának nincsen vetőgépe, vető- milyen lassan kél, éejlddik s érik a jó "»gInujvábaztó rostája, darálója, tizedes mér-'^ ksey Mki révtdnek keti lamte. Igyáhkám -- 4.....- --- — ^ kéri a Ház engedélyét, hogy hosszabban >wH szóMásáL Robonesy I felelte vu e háisMbályskksl a kasálwa aat még akkor is, ha kitűnő földbe vetettük ' ^ rtb ^ u(rti raert fa ^ gondosan munkáltuk s még az idő is ked-l,^ a használati szükséglet pedig gyér. A kormánypárti padokon Unos saénd, a bál-I oldal padjain pedig buzdítás (Balljnk! Halljuk f) „ „ , ___, ■ I ts Bshisny WytsSjn Hsimwkáayáisksi f Kezdjük meg a szervezkedést mi ts lassan, mindezeket többen együtt, vagy megvenné « kormánynak, mm lohkanga Báaíyeek I a gazdakör s mindannyi vehetné vez neki! csendesen, de jóakarattal, gondosan! Ha szervezkedve lennénk, megvennék nagy A gazdakör utján jutnának i későbben! kád oda, hadd löjjenek halomra annyi eabsM, 6 - ™-" kell. Majd pedig magterén! ss s« íme, vannak nekünk gazdasági egyleteink! h^nát Nincs e igazam, midőn azt mondom, bogy a magyar gazdatársadalom szervezkedve u értékemtő és beszerző szövetkezetekhez, ü!L. athogy sincsen, biszea az 0. M. G. E. nek a legjobb vetőmagnak s a legszebb marbá-ja baj órvodásárs mdy évtizedek óta áll fon, a tizenegymillió „^ beszerzéséhez, a legjobb árakon való eladásokhoz, szóval mindsn érdekeik védelméhez, oltalmához, előmozdításához. bozy ily vesssdelmes pülsnathaa nincs itt. hassál s katoaaságrél. Beám azt teNjeU, kegy három 'in i, ' magyar gazdából, a néhány százezer nagy birtokosból alig van 4000 tagjai Ebből is látjuk, ho^y bizony a magyar gazda nem törődik semmivel, legkevésbbé törődik önmagával s így nem is igényelheti, bogy vele mások törődjenek s őt figyelembe vegyék. Aki nem halad az idővel, a fölött elhalad az idő. Ha nem akarunk egészen páriákká sfl-lyedm, ébredjünk fel kSeOnyünkbŐl és lustaságunkból, kezdjük meg a társadalmi szervezkedést, bogy ennek erejével majdan az országnak ne lyásban is ebő fényeséévé erősödjünk! Alakitsmak őoök ia gazdaköröket; jöjjenek öaaze vasárnaponként egy-két órára, Politikai tZMle. Orsiégerltée fsfer. k Saoksilaael mosgalinss ftlése volt héttöa s hépvisiléhásaak As sarérmoriáliesiikas aan-galom tartotta innét lekötve s Ház érdeklődéséi; da s mi különösen izgalmassá, érddűwsé tstis ss 1 fsámrif Uedeoeaak egy sssssélyás Issólaláea volt. As ülés elején a néppárt háborgott egy kissé Egyezerre fölemelt, szinte dörfö bangón igy szól: _ ga megmondhatom mert áe el visel em érts a I elil Ősség tl Ka ötezer forintot kaptam válasa-lési célokra. Rémelyek többet, mások kevsssh-bst Nem Háníytól kaptaa, mm as é sesMkA, ft---1 átokéból, kft címekén adlak est a páML A szabadelrüpárt hárommillió leriatet köttött e célra. Tiszteli szab abetvOpárt I Én mondom ! Tff »i»émki Hullná ét /uaaaa ewaae as n tzApwk 1 Ennél többet ma asm aaeadok. EzmI leAk; arcából kikelve, egén titksa re ■sgve. trdekas vek s bssséd alatt a Hásatssaf Igyslni A leremhea leienlevó siisilirM idaaa-ase mozgolódtak helyükön, a kormánypárti kép-rteelók harapdálták ajkaikai, Rofcmcsy után Appp«fí Albert grél aaőWt téi Világos, minden kMséast kizárt tőfvilágosátá-sokat kívánt a koraáaytéi, taiket akar > sa\|tá- A sénMi keserű labdacs olóize fanyarrá torzítja ___ ___ __ caak számban, hanem befő-1fa wcakl és ankor Henamezy slstadk\|^"J^ ^ ^ ; .....1 1 b^eleoti, hegy Haawaaf János msndáfnms beér-1 ■ - - kezelt, a népjárt pátiknss: Bmtílk Fsreocz epésen csapolt közbe egy gorombaságot, a. miért tüstént reaoreutasitotta as slaék. Meséik nr a rállai közé huta s fíjét éa közöljék egymással barátságosan, testvéoe- [elbsUgstott, — Folytatták a földmivtíési tárca ányalását A néppárt rendes dara-veséss, Abbtdr János tea np—iilaliák il; másnak, sei volt jó, mondják mi nem meg egy-volt jó aj erkélcsés ptééásalokksl kwÉi, elsionás s gabonára, a marhára, a háztartásban; olvas- j Másáé moiaár és legÉnyánsk kevésbé érdekes, lesznek-e arra valék. bogy a 1 eégss Msssék majd ssskstaKveL In- nak kapőáa aMgsMgyarásta aal M, hogy Mán nem vesznek részt s pártok poiitisai vesérel a vitában. Azért mert a jelenlegi kormány asM éilpikil slgsniÉMé agyaaat lehet a Azért dfásolt mindenki, mert be bogy a (Slea konaáayayal asembea meg egyegy1 sanak M s hallgassanak népies irányú és nátyu vagy Wnlvaeáat, mert az ember a legegy aaartbb dologból is tanulhat egy csöppet! Mondják d egymásnak, melyik mészáros adja a legjobb húst és legkevesebb csontot, járjanak mindnyájan csalói olyanokhoz, a kik a marhát a gazdáktól veszik, — melyik liaztkeraskedő adja a legjobb és legolcsóbb fiszíet, mindig igaz mértákkl s támogassák azt, aki a gazdákkal tart. Mondják á egymásnak, melyik gaboaa- ds éppse ne metieei aa htel(inijé< „ . gj -. — Tessék inkább valamit a kálgyismsrfliÉfél! I gasdáazati ctkk«t;b-uu4k ^^ ■ De rmsgmarsdt s aaotoá/ ás Isgénféeél... — A molnár ée gyemeke! komgáttak kóabe ; A példázatról áttért s léiémivalén nagy MeaSáére, a mely aski , lat—«k A kaiaeeliey alapakai lárpilli a IsndMeées pápai preiáiaa, a kéeelkeeé kéttsmáeybes dsft- Ss ladd mának, mii magadnak San óhsjtstz. Art tedd másnak, alt magadnak b éhaíiass Ssm Ferenc tett volaa a következő szónok. ... , „ . . , rA jegyző Mvé szavára asoakae nem játi kereskedő bánik el a vételnél lagtkzteaaéys-1 tmS^ «d>bea 1 fizet atiadenlfle lóbgások éa fe- ervek Mm In m as üa^ s mikor as a Is sMgába i«g ■állat. A rövid, de roppant nagy hatáaa k otán asáort vett, ssajd Marja 7 Két* asótala« otán Darányi Ipáes leWt s ráeaMas vto sséaskslnsk. Iflfcseesfsak esak agy siá- fogtalkosoti Apponyrvat, kátM hogy é épp e meegniaM eapekkaa rentja la a par áment tiMmályét és a be asm lárédtk eaaeá, -Biismak Is van Marimé ése hÉM'isi m éaéfcé! Ili annak' EgyUa nákil. a adják el gabonájukatj^'ÍLáí Major Fi .Mmb kamut, «aa Wackattaa ééénbaég WlSiimln Minden pártból aagy lentek meg a képviselők, Mindenki est kiUe, I , ■■ " 1 L,• . ... , ^_ . . aagy naaaey aijaaeBaear&aa ma I, Na-latsaa kletttsslk. De ea Mmataél- maghsaáMk a.> > i^il slgit Mig^Máel^ ^ ^ tatás ügyéről saSIaU, me»y kéiségtsItnSI a Mg> fotrtosabk tétele a l«áil\|iiiit CMmagyar Nagy-Kmizan oiOtörtök •I kíván la ■ köaoktilái mtgyirsiginsk minden voaaloa való érványnitétft éa « oél ti-éreie érdekében elkerülhetetlennek tartja • közoktatási törvény reaziójál. — Helyes! Helyet! rúgott minden oldalon. Helyeslőig bólintgatott az öreg Madarán Józeeí M ét uutin fogta magit, átaéiali ■ jobboldalra é* odatH a szónok mellé, agy hallgatta, a mikor aa a népnevelés nagy nemzeti érdekeinek limo-gitiaa céljából meleg hangon kivla lel egyOttea munkálkodásra az államot, egyházat éa lárn-dalmat. Sflrfln helyetelt a jobboldal akkor ia, a mik»r a tanítók, maid a tanleiögyelők helyzetéről emlé-keaett meg Sámael Lázár. Saiapátikua érdeklő-déaaei kallgatiák megkoncipiák, lendülettel előadott mondatait, beszéde végén pedig zajosan megéljenezlek és sokan gratulálták. A második szónok a kultus/miniszter volt. Hagy mozgás támadt, mikor szólásra kelt WUuiu Gyula. — Azl hiszem — kezdette — helyesen járok el, a mikor mindjárt tárcám lárgyaláaáaak elején, taokáaomboa hiven feizzólilok, bogy lájékozáaaal ét Mvilágoeiláaaal szolgáljak a költaégvetéa agyee táleleire nézve. Legelső kötelességemnek tartom aanak kjjeteatéaét, bogy programmuak lőpooija a magyar nemzeti oktatta (ajsulyanak gyarapítása, a magyar kuli ura vonzó és bódító erejének tejieszteee. Általános helyetlét hengzott lel; a miniszter pedig as áhalános kijelentések mellözétevcl tusként áttért s részletek magyarásáaára ét az e tereken foganatosított intézkedések Jsmertetésére. Hagy helyeslést kellett a miniszternek a köz oktatási törvény revízióján vonatkozó kijelentése, a melyet megoldani kíván a nélkül, hogy asmietitégi, vagy felekezeti harcok veszedelmét idézne fel. de s nélkül is, bogy a felekezeti szűk keblűség követelményei előli csak tgy-piUantlig is aláhanyallani engedné a nemzeti kallóra lobogóját. Élénk tetszés lógadta as o-ztsttan népiskolai tanterv behozatalára vonatkozó fejtegetéseit is. Kij- lentette a miniszter, bogy a középiskolai oktatás dolgában a parallel rendszer hive; — majd nagy figyelem éa megujuló tetszés köz^l). szólt az állami iskolákról, amelyeknek a működéséi jellemzi as a körülmény, hogy több, tiszta Nnáaajku község anyagi áldoaatok felajánlásával kért a maga számára állami iskolát. Ertlyn hangon Uhakozo I a néppárt kedvenc vádaako-dán, a vallástalan nevelés gyanúja ellen, majd amertave az állami iskolai tanítók aaytri hely setének paritására tett intézkedéseit; igy folytatta: — Bizonyára tudomása van róla a teteit Ház-j nak is, hogy a szocialista agitátorok a tanítókhoz is tordnhik, begy Okét a maguk ideál számára megnyerjék. Örömmel és büszkén aoodhatom a Háznak, hogv ezek a férfiak hazafias méltatlan kodáaaal utaaitották vissza a kísérleteket, amelyek az I szegénységüket a maguk hazaellenes céljaira ktváaták tetbaszaslnl — Éljenek 1 Éljenek! — zagotl erőten a jobboldalon és égy csomó tenyér taptra verődött Kétségtelen dolog, bogy a derék isniiók megér-dsasehák^amagysr nemzet tfirvénybocásálól eat a meleg eftáaerást. Ránleteien loglalkotall malié a kuUu»unimsz-ter tőként Sámael Lázár beaiádeoek kapcsán a kőbeágvetes külön oözó tételeivel: a gazdasági ét snkisáoükkal. majd a polgári iskolák lejlö dátét koaatatálta, melyet a gimnáziumok éppen légi el nem bénítottak. A tanítóképzőkre vonatkozólag bejelentette a miniszter: hogy a kérdésbea agy nagyfontosságú relorm előmunkálatai loiyaafc. Részletesen, nagy Igyeie-n és sárfl helyeslés kiaölt bestéit s miniszter a tanárképzés > igyfon-koaaága ágyéról. Majd a leltóbb oktatás kűlóubóző kérdássirai adott lájékotási a megan ékezett a népmávénetekröl, a muzeumokról, lgea érdeke tea emlékezeti meg e muuaster a mávéazeli .izmunkról., etekről az ekazeeolrikas végletekbe nagy derültsége kősóit as öreg ur. — Én akar lam leleplezni őt ét 0 leplezett le engem. Dél felé járt as idő, mikor a miniszter betpjeste bsssédét ás a jobboldal hosszasan melegen é\|je nezett olána. — öt perc 1 — zúgták sokan; de előbb még Hock János besséll. Párísból jött a nemzeti-párt érdekessuvu^abbéia, természetesen a 'német rend szer* ellen lűzelt. A művészeti oktatásról beszélt az ötletes és jelsőpazar paphonatya hol csipősm, hol meg nagy nekibuzdulással. Valóságos rsjoo-gással besséll a művészetről igen virágos nyelven és szárnyaló lendülettel természetesen; Impresz-szióinak közvetlen hatása alatt több lelkesedéssel mint kritikával 1 Egy óra mu'1, a mikor vége leli a beszédnek, a mely személyes kérdésben felszólalásra provokálta Zsilinszky Mihály államtitkárt, a ki Hock Jánotnak egy oktaláai kísérletéről mutatta ki, bogy a lelkes képviaelő egy kissé — feleslegesen fáraS'lotta migat. Elegáns haugu, nyugodt tel-ttólalái Volt es es Hock János'maga is szükséget érezte, hogy kimagyarázza msgát. öt perc után Zsigárdy (lyuls beszélt és s budapesti tudományegyetem kebelében leimerüli szo-cialisztikui mozgalmak érintésével, a harmadik magyar egyetem leUMlásáaak szükségességét fejtegette. Magyaromág egyetemek dolgában meglehet őz azegény és a kis Svájcnak is mögötte áll. fejtegette ama nagy kulturális és nemzeti érdekeket, a melyeknek fejlesztésében s hsrmadik egyetem olyan hatalmas laktor lehetne. Résziete--en, gondos előadásban ismertette eteket, érdekes öKzehaaonliláaokat léve és szines vonások ktl rajtolva meg az elérhető lejlödés perapektivájál. A vármegye házából. Zalavármegye közigasgtláti bizottaága február btvi gyülétét dr. Jtnkovicb László gról főispán őméllóságAnak elnöklete alatt f. hó H áo tartolta. Aa aliapáni bavi jelentés a közigazgatás egyes ágaiban január hóban a vármegye területén elő tordalt aseméayekrfl felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Olvastatott Keszthely város eifiljáróságának kérelme, hogy a jelentpgi kórhátat u aj kórház lelépiteaeig leoatart halták ; toiv4a kárhaz számára alkalmas béHwiyiséget nem tudnak kapni, s igy sz aj kórház felépítéséig a betegek ti tlázáról nem ladnánsk gondoskodni. A kötigugtttti bizottság alasilia s városi elöljáróságot, bogy a kórházat 1899. évi októberig okvetlenül felépítse : addig megengedi a jelenlegi helyiségeknek kórházi célra való haaználhatáaát a kilo.-áaok két aaobá-ntk kivételével, amelyekben betegek nem belyes-hetök a. A közigazgatási bizottság lelbivja Nagy-Kanizaa r. L várót tanácsát at iránt, bogy a városi kőz-k őrház ben a vizvezetei létetuéte iránt a szükséges intéskedáseket tegye meg. Több anyakönyvi kerületben anyakönyvi helyettesek kineveztetéae írást a közigazgatási bisutmág a belügyminiszterhez (elterjesztést intéz. A tormási anyakönyvi kerülethez tartató köz-ségek kérvényéi t székhelynek más kdaságbe való áttétele iránt a közigazgatási bizotttág vále-ménjet jelentésiéi'I végett kiadja a járá-t főszolgabírónak- A Hagy-Kanizaán 100 Irt üsetésael létosltett állami hayetles ínyutönyvvezetói álláara a kihirdetett pályánl alapján 16 pályáat jelentkezett akik közül a bizottság ebö helyen Saoudy László I szent balázti körjegysöt és taysköoywtMlőt, második helyen Csillag Lajos gelaei jegytótsgédet ét aayaköayvveaelő helyettesi hozza kinevezés végett a Mttgyminiaziernel javatlatba. I Előterjeszteted Langviz község kárváaye a posta I visszaállítani iránt. Bár a kereskedelemá«yí mt-I msiter ebben at ügyben már alaiaailákg döntött, \| tekintve uonban azt a körülményt, b"ty folyt modó köteég kerváoyében a péaubivatek pótolni ét tellünést hajszoló irányotról, a melyek hivatott gyűjtő ét kézbesítő póstajáratol ki nem lehetnek egy kifejlett, tőt tullej ell művészeti elet \| elégilönek mondja a folyamodványt a keretke- ~ -" bizotttág pártolóiig Végielei, sőt kinövései, de a művészi wkolsszaraba atm mehetnek öbejtaai, bogy a magyar müvének t külföld) nagy m t vett varotok bta müvéét Ollkosokat iéteát enenek. Közbea az öreg Madarász Józsel oda odahallgatott tgy pepiao< fölé és egy-egy tzó« Mjegytelt. — Madarász József ur — mondotta s miina-ter motolyogvt — bizonyona azt jegyzi, hány idegen nét mondottam delemügyi miniszterhez1 terjeszti tst Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter ren delelt, smelylyel Horváth Istvánná bomtulilati-tovibbá Ptlka Jánosét Kovács ferencné tala-l ll egerszegi lakotok lütlávlall ügyében a helyszint szemle költségeinek viselése tárgyiban hatolt kOztgizgtiiil bizottsági határozatok míg váltotta-Ián mtfUll a mimnitr megállapítja, hogy a — Kitalálta — moaéottt moeelyogvi Há> költségeket neveseit épíllttók tartotaak vMní Ezen vég érvényei végzést a közigazgatáai bizottság tudomásul vnti él érdekeiteknek másolatban megküldi. A közigazgatáai bizottság ittktlótdói előterjesztették zz 1897-ik évre vonalkotó évn jelentéseiket, valamint a jelentéseikben loglalt egyn concret javaslataikat, amelyekel a közigazgatáai bizotttág ellogadván, az egyn jelenléteknek külön a szakminiszterekhez, valamint az öaates jelenlétieknek a minisiterelnőkhóz vaJó lefíerjett-té-ét elhatározta. A kir. tanfelügyelő jelenléte szerint t miniszter ez időinkben a perlaki ovoda-kölelnek nagy számán való tekintetből egy állami jellegű második kitdedovodi felállítását rendelte el, A község állal e célra felajánlott épületek készen állván, as állás sürgősen betöltendő leend. — miniszter leküldött a tapolcai állami polgári fiu-iskola épületének műszaki okmányait, bogy az építkezés mielőbb megindítható legyen ; engedélyezte a IV-ik hegykerületi állami iskola uj tantermének bútorzatát, — A miniszter t kisdedóvó intézetek lömköayvéha a szervezés, jelleg ét egyéb vitsonyokra terjeszkedő adatok begytjtéaét rendelte el. — A bak«ai kfoségi iskola államot!-tálának ctak a tanítói lakások ét t kántori illetmény körül a közié* részéről felmerült ujabb óhajtái állja alját — As állami nkoiákbaa egyesült tátkai itkoa itnitójának kioevettetáaa iráni a javallat a miniszierhez felierjeazieieit — Megíálogiilt a pakodi k., n la béri r. k. et ttr. iskolát: Nagy Kanizsán két alkalomból a köziégi elemi itkolának 81 lanteremben elhelyezett SS osztályát lálogaila meg, valamin! a nagykanianl ét ztla egemegi polgári leány Wtolák lorna-elő-adásál. As államositás ügyében voUSseol-tiróton. — A járási főnolgabiróval kezbeeiteiie a !(W-mivelesügyi miniszter rendeletére Békél Elek nla-koppanyi községi itkolai taoi'ónak a la-iskolázásával nyert 100 loriol jutalmat éadiazok-leveJet. A vallat- éa közök la tásAgyi miniatternek rtn-dei-te alapján at tlemi itkolai lanitok évötödöa pótleka ügyében a közigazgatási bizottság tüzetn rei deletet bocsátott ki s lakóitszékekkez. A magyarnyelv tanításában kitűnt muraközi n vendvidéki tanítók jalalmazán tárgyában a tan-lei ügyelő állal beadott elnámolátt a közigazgatási bizottság tadomásul vette. A szent lúzlói kötaégi iskola áfáién űgyébea a közigazgatási bizottság az itkolai ingatlan tl-adatárthoz beleegyezését nem adta; a leihocoM indokok alauán ez épilketátaek 1899. la>anáa való megkezdhetéaet engedélyezte asaal, bogy a jelenlegi tikoli haladéktalanul bérht yiségbe he-lyettenek. A bodőldi itkola épületén matalkoaó vnaélyn hiányok ügyében telt fönolg •bírói jelentés azzal vetetett tudomásul, bogy a iőnotoaafrá a községnek tz itkolai épilknát kelW időben való mag-ke/dén iránt adóit szigorú maalát végrehajtani el enörizze. A keszthelyi főiMlgabiró intéziedéeéi a kar-mtesi iskola egénaégágyí viszonyai iráni, valamint a tanlelügyelö jelenlétéi, hogy az alülíáró-sagot a második Uutortmrt vonalkotó miniszteri rendelet végrehajlánra Ielhívta, a bizottság tudomásul vette. ~ i Kir. tanfelügytlö jeltelén, mely szerint a leltö puaztalsi lúgiskola bnáralátáaak tfiéveoyn intézktáátiírt t lönotgabiró felkéraett, ladomttul vétatett. í A pölötkei épilknát, illetve máiodik tanítói ál ái itervezén ügyébea Itivelt át bematatolt jegyzökönyvet t bizotttág aznl vette Iadomáéul, hogy a könég ujabb vonakodán natében a további szervezés hatóságilag toganaloaillahk A gőotárhávai községi iskolai laaMóválanUMra elnökül Forintot Ti an wkolanáki elnök küldetett ki A botfai könégi itkola államngélyügyt a ba-rtbámegi iskolánál ai áltimngily f-'rlá-t tár. gyában, valamiut a döbtátri r. k. tako'ánál • tanító fizet élének 400 frtra való kiegéaaitáta végett as államngly elnyerén tárgyában a mi-\| nintenumboz ItHtrjenláa tétetik. < Az árvtuéki h. elnök jelentése tzarint a fogalmazói karnál december régén hátralékban volt január hóban beérhetett 8161 a igy tl-inlátéa alá karült 18.111 db: abból dmUttok 1808 dbot s Igy jaaoár végén hátralékban maradt 16838 ügyd-rab. Az Irodánál darenber végén hátralékba* maradt tJQU, jaaaür bóbaa Itiaáa végett kiadatott 6-801, öenana 4 857 db., abból Nagy-Kanian eaütörtök Zala 14. (S. lap.) ÍM február hú 17-án VmtUtiy ét nytrmif mimJa. Tartótik : Költség 6714 Irt 18 kr. K!á<etett ét tökéaitett belét kamat 6861 . 80 . Betélkamatadó ..... 896 , 13 , Ttoata nyereség . . 19837 , 67 , 33099 frt 73 kr. Ktnkt: január bábán leírtak áa cibáltak 3.893 dbot, • igy január rágta hátralékban maradt 1.664 db. A pénzégy igazgató jeUetéee auriat január bóban a vármegy taráiét én adóban befolyt 160108 frt 14 kr, maly u 1897. január bóban balolyt 188.887 Irt >4 krral nemben 86.864 Irt 90 kr. ttbbietet íűntet lel. Jaguár hó régén a I. év elaó negyedére eaó adó betndáiéval hátralékbaa maradt .1860.881 frt 88 kr egyenes adóban, 97.869 frt 67'/, kr. badmenteeégi díjban, 1^60384 Irt 16 kr. ssólOdétmaváltságban 866708 P __ _ Irt 06', kr. bélyeg és iogilletékben, 11.168 lrt,Kunat éa díj ...... 309 6 Irt ti ki 80 kr. illeték egyenértékben, 69,808 Irt 86 j Ideigienesea elhelyeseil tőke kr. fogyassiáai ital éa asessadóben 281481 kantat....... ., . 2001 . 64 . IT kr. italmérés! igétekben, vágyik óaueeen i Ráeavényátirási dg . . - 41 . - 8,066048 Irt 95 kr. Leírásba boslott január ÍBistositási OgynOkségi jutalék 88 . 07 . bóban: a) egyenes adóban 1.810 Irt 60 kr., b)r 33099 frt 73 kr hadmentességi dijban 81 frt, e, nölődéiama-váltságban 81. 814 Irt 97'/, kr. Fizetési balasstu egy esetben adott 93 frt 14 kr. adótsrtosáira : ideiglenesen házzdómenleeaeg 56. épületre. A zalamegyei gazdasági takarékpénztár közgyűlése. — A lemdval ktww. Tál—lág, A m[yi köiponk rdlniwtmln) Csertán Károly alispánnak, mint a központi bizottság elnökének, elnöklete alatt február iz-én gyűlést tartott, aípdyen felolvastatott a képviselőház elnökének a központi választmányhoz intézett levele, melyben tudatja, hogy a képviselőház f. hó 4-én tartott ülésében az abd-lendvai országgyűlési képviselőválasztást megsemmisítette s uj választást rendelt el, I melynek alapján megkeresi a központi választmányt, hogy az uj választás fbgana-tosithatása végett a szükséges intézkedéseket I saját hatáskörében tegye meg. A központi ^ í"!!l4,oUl1- DnUt* S4Mlor választmány a képviselőház elnökének le- WjJS^.^ití^H Tfefitttt SÜS utján a következő réurésyeaek állal tóIteUek be: I apjául ftbrudr hó 26-dt tűzte ki s mivel nlf« László pölöakelői birtokua, Dtulrk Lsjoe a választók száma az 1500 at meghaladja, boakai birtokos éa Jotiforict MUivoi háztulajdo két azavazalszedó küldöttság alakítását ka- nos Nsgy-Kaoissán. fdittdl hittUtigi tagokul njból megválaaatat-Isk: Plikil Ferenc, Bmndlko/tr Antal éefMer l». Jt. Vitára): Legifjabb pénzintéze'ünk s Zalanuygri gazda-téyi takarékpénztár tebruar bó t8-án tartotta I. én rendes közgyűlését, melyen 66 részvényes, — kft 800 részvényt kesviseitek — jelent meg A A réasvényeeek közt láttak dr. gróf Jeaáttirá László vá megyénk főispánját és s gaidakftiöoaég több elökeiőeágéL á közgyűlést a kéeAbb érkezeit KUtr István intézed elnök helyett Htrtdnif Bálé igazgatóeági elnök nyitotta meg; eoostatál ván a közgyfiléa határozatképeséénél, átadta a ssót Kntrtur György vesértitkéraak ki Molvaala ss állaiásoa figyelemmel meghallgatott igatgató-zági jelentést, mely s mérleg ás a veszteség és nyereség wtmláhsn sxámszeróleg kit üttetett ered menyt ée az intézet beWeieben ekllordull etemé nyeket commentálla. As igaxgstóeági, valamint; az ezután Ielolvasott MügyeW-btzottsági jelentési,: ________. iV4 ép ugy az eUMerjetzlélt námadásokst a közgyűlés 'jegyezte BHm Hósa kitasszooyt tudomásul vette és as igasgaióségnsk, valamint 1 tapolcai kereskedő kedves leányát Sándor. — A válssstás eredményének kihirdetésével a közgyűlés véget ért Fanaagl naptár. i A k á aagykaalaaet átt aaa-láaáifl afftat JalaMa mMj* ia Iniatpt ét atrtautl ktr MUlya. HÍRES. - ■UegyaAt. OH II Miksa lapoicai keres-\| kedő (ti hosszabb időn át Kanizsán tartózkodott) tározta eL A küldöttségeket következőleg alakította meg: Isoó Ferenc választási elnök, Kise Dénes vilasctizi jegyző, Tóth látván szavazatszedő kOldöttaégi elnök, Pataky Kálmán szavazatasedri kűldOttaégi jegyző; dr. Jósaa Fábián éa Balázs Béla helyettes elnökök, Hajgató Lajos éa Baraoyay Kálmán helyettes jegyzők; a választási elnököt akadályoztatása esetében Tóth látván helyet-teaiti. Végül ugy az elad, mint a II ik szavazatszedő küldöttségbe a központi választmány beosztotta as egyes községeket olykép, hogy az I-s0 szavazatszedő küldöttségbe 1319, a JI-ikba 1359 szavazó leaz A mostani válssztásoa az ellestelek a régiek Mm-id Ptl isabadt vü és JMsrMswéy JBadre oéppan a lelűgyelőbisotlatgnak gultg megadta. Elfogadta a közgyűlés ás igazgatóság, Illetve a felégyelötmettság abbeli jav«tiaiái, hogy az elért 19937 frt 67 kr. timt* »prm lip a kövelkesőleg ossiasaék 'ml: igazgatósági jutalékra . . . 8976 Irt 66 a tartalékalapra ..... 7600 , — a nyugdijalapra 800 , — kulturális célokrs ..... 300 , — a felűgyeióbizotlság díjazására 150 „ — oeztalékrz 8600 részvény alán á 1 Irt ...... 7800 . — a jövö évi nyeremény tiámléra 611 At 1897. évt oaz alek nem lább ugyan 3 zzá-aaléknál, éa ha tekintetbe veneük, hogy a tartalékalapra 7600 Irt helyeztetett e, ml ugyancsak 9 százaléknak felel meg, a részvényesek te'jea megelégedésen! fogadhatják as elért eredményt, mert eiaethláktöke gyarapítása a helyes éa cel-laáatoa vezetésnek legjobb bizonyítéké. — A aagy közönség bt-simái téayeaea iliatairélja azon kátélméay, hogy már az eM evbeo 313718 frt 43 kr. ktUUd raadelkeaik a takarékpénztár. A nfrligitaiile a köretkezó: Brén Józtel P°tr*ll\|f- A leguiabb válaamáa a különben hé — Ami \|ké> terméazei ű népet U\|ólag lel Ugatta A korleake a lel mentvén yt egy han-1 Káoéor zalaegereztti kir. járá-birótázl aljaid, ®indkét Wyik. tiUAHUk 94 kr. Vfton: Váltó . . . . ■. . . 888117 frt 67 Jelzálogkölcsön .... . 846686 _ _ Folyó asásda adósok . . . - 14638 74 Értékpapír . . '.' . . . 1090 • — Felszeretés . . 8184 68 Óvás- és bélyeg .... 60 ■ — Kinllevö kamsl . . . ;. > ltl 08 Ontrák«magysr bank giró aot _ 48 Ptoztár .. . . .. , . 83809 - a .11 710703 IH te Tkátr: Báaevénylóke............860000 Irt MrMtjaiap ...... 800 . Belár...... . . 818718 , 43 Um . -...... • „ .19977 . 85 Viamteaaémilnll vállá . . 98690 , 36 Bére lelveU kamat ... 8179 . 46 Tissta njsreeég . . - ... 19837 eljegyezte Aet/y KaroUs kisasszonyt Sttmegról - Aláéa^t Ml. A helybeli helyőrség sV tizztjei taombaton este reodkivül szépen ákerált bált readestak a (ebé templom javára s .Polgári-Egylet. termeiben. A nagy termet gyönyört* diáitették M es slkafemra A karzat vaaéesa mögött arányos távolságban gúlákba rakott tzu-raeyea Manlicberek állottak, a aégy szögletben fenyágaly koszorúk kösőu egy^gy teljes lelazere Ida, melynek közepéből kiviiágkHt a dob küsnitatt, tehér bőre. A vasrács dekorációját csillag lormá> ben Mrakatt boesso kardokkal és sséles aiása-kesekkel tették változatosabbá. A felszerelésekre pici kák-isbér lobogókat illeastoUek. A terem 0 oldalán a magyar oimtr éa as osstrák kétfejű tat igen esép barálaágban lének el rgymáa melietl. Mindkellöt igea ügyesen a csákók koronáiból, rónáéiból és a kétfejű résaasokból állüot ták össze. Alaua a király arcképe lűggött. A reoéeaók egyszerű, de igea csinos aeiyem váll-tzalagot hord lat A bál lőreodezói a belyűrség táatiksrának két lagro ooaaenveaebb hadnagya : Lida matii Dániel honvédhadnagy éa lifhitaág Géaa köaét hadseregbeli hadnagy voltak, és ss é alőeékeny udvariasságuk suta meg aa astaak keHem s hangú Mát. Kilenc órakor a ssáp leányok és saasonyok zsuloiáslg megtöltötték a aagy termet A táncot a két föreatfeaó nyitotta meg; a muialaág a legvidámebb, a legpezagóbb h.ngaiatban kora raggeiig tartott. A saigoni, mord kaioaa arcok egészen ssegváltoatsk, Irntkézték a komoly, merev külsőségeket, otlhoon hagyták est s ssojaálali »zabályzaiokkal agyüU a kastár syák ssarke, komor falai között. De ha a legény aég kitBaö kiképzéséért s lőljebbvalók válNere getéu kedves jmalom as altiszteknek, agy ezért Lf la kadvaa, népen reode/eti báléit a iaáajkák ééat mosolya veraengetl 1 Mlűntetéeek értékében éa nem eaalódun, ka azt tartjak, hogy ggt 4 jutalmai fölébe helyezik igy e-téa ál a válíwre-gatéeeknek. A asép mulatságon majdnem teljét Mámban megjelent a tisztikar, étén Afit hootéd alearsdtt, ezredparancsnokkal A bólgyeá nek igea aaép táncrenddel kedveekedtrk a rendezők. Aa estei yo Zmlnf zeaekara játszott igea azépaa. Az eleö négyéét 84 pár táncolta Az est kr. á7 . \| jóvedelméböl körülbelül hetven forint jat a felnő- Irt M kr templom javára ■érint Maadel Pál Mbadalvű jalóttaak a fel-vakból több mini 78é biztos anvaaaia vaa. A ■éppérd veaénserepet a katholikm papság viam isméi, a taaitók aaoabaa aem nagyoo lűrik aa illetékielen befolyáat Mondd fél mér tBMi évea át képviaalie a laadvai kerületet s kerületének, valamint egyeseknek ia tok jét tett Mag-válaattáea eaaknem biaooyoa. — Farsangi éalaagély. Aa ireddhn k atéeéauti ktr e hé 2i-én a .Polgári Sayiai aagytemébea sartkórt-táaeeai egybekítött far-műi daleetéjvt readaa a követkaaó mBaorrai. 1. Nyiiány. Elöadia Zaolaay Viimoa teoekara. 1 ,Óly»n a te dalod- Habar Károlytól. Eaak 11 as éaakkar. 3. .AlUtaégyes' aeaat hehéaág Briz-■értől. Kléadia aa énekkar 8 tagja. 4. .Maaoleg* Előadja Sauer Margit k. a. 6. ,A Dissnótor és gyönyörei* tréfás jeteaeL Klóadj* az áaekkar 18 taghu 6. .Mozaik* (boloaé) aéígyaa. Kot kii aa énekkar. JegTák ára: Pabnly i frt FűMaaiaii ülóbely a 8 elaő serfcaa 1.60 a tóbbi ttikaa 1 frt Karzati ülőhely 1 frt. Al ékely 80 kr. — Aé irodalmi éa mlvéaaeti ktr tagjai aa igaaslváay alömntatáaa mal ett a páholyok ki rétekre! a helyárak felét laetik. Jegyek a meehivó elö-muUtáeamelief előre vál'hatók Alt ér Alám tágaél. — Haagvertaay. átameeá Zslgmoad, váro-taak allémért kittaó teaetaaára, ugaap eM Székealehérrárott s tzinhárbaa haagveiseavt readeselL A haagvereeayt Marai Károly HmUr mtrdm" című kélfelvonáaos dkertH viyjátáka követte. — Ma tgy Ily gylmlea .. Róvid rot a néppárt dele, nem hoaanbb mint felhőszakadás kor a megdagadt hegyipatak áradása. Zúgva, bömbölve tör itat 1 rohanó ár a lejtés atakaéé kokon, a hömpölygő savaros hullámok magakkal ragadnak piszkol, szemetet ée leaa a isikiák tövébeo, s tik hely ed éloaslik, eBapul adaésa, eaak egy kii mocsaras hely jelfltt kevés lésig a vihar múltját. — Mai rnuly Bodra m^lilda a honatyai gyönyöröket, aztán népen kMétáit a Házból, nem teját skaratábél: laigsimsÉslimik ss alsó leodvai mandátumot. Maki ujbói eáanretaé loglalni helyéi a Házban, de kevés reméaye van hoszá As tlsó-teodvsl programmbeazédnek alig volt tikere éa haaonió kudareol vallon a aapok-ban Pákán is. Abg hallgatta nrtéay atyai a Uli 14. Htin. Itp.i NMy-Kauisaa oslliöriök néppárt épáletsa igéit éa esek IMI ii legtöbben asahadtlvd polgárok voltak. Maraevuky szorult aágábea u utolsó kártyái is kiütötte; elmondis, hogy sokat akartak, de semmit aem vihetlek kérésztől, egyedüli nép vivmánvuk, hon" ukoldJml mm iUamotúolMk. Elképzslheli mindenki, ■ind eredménye lehetett aa ily benődnek. Oa a legérdekesebb volt, mikor THk Sándor lenti I pMénoa belejezte beaxedét 4a több uóook nem jelentkezett, a ballgalóeág közül vántlanul előugrott Károly Lajos sunlir-inu 4a a polgáriig nevében köszönetet mondott a néppárt tábor-karának, bogy Pákán megjelent, Éktelen kacaj követte a politikai suszter inai kiabálását, mire Marsovszky keserű gunynyal szólt a mellette álló plébánoshoz Még tff üf gySttUm U biilotan — Jelmtaaea estély. A szobaleányok és szakácsnők vasárnap este • .Ssarraa Málló" nagy-termében egy létesülendő -Cseléd segélytő egye-salet" alapja javára jelmatea estélyi reodez'ek, mely igen nép aikerral végiódőtt. A mulatság a legnagyobb rendhan folyt la és ba aaanaáció<i dolgot akarnánk Imi, agy csak a jelenvolt lér-•ak névsorát kellene honunk. Aa est tinta jövedelme US frt 70 kr. — OwMátsgályil egjesIM, A vasárnapi jelmei estélyen a „Szarvasban* egy felbiváat \| köröztettek, melyet igen sokan írtak alá. A fel-hiváaban figyelmeztetik a nö-cseiédeket azokra a \| nyomorúságot állapotokra, melyeknek betegség, utólag tudatják' - még a tuekaképtelenaég eseten ki vannak tava, nem-1 f«;ffl: Giabar Sándor 1 Irt mind lelketlen zsarol! 1»F február bd 17 dn joggal, kinek rési vénye, vagy legalább ia két lélrészvénye 14 nappil a kőigyőlés előtt résavény köayvileg at d nevére van bairva. — A asava-aati jog kellőleg igatolt meghatalmazott által b gyakorolbaid; nők, kiskoraak ia jogi asemélyek eaak ■aabatalMaoit utján gyakorolhatják saeva «ati jogukat. Minden rteavday éa kél ftl-réeivéoy után égy szavasat aaik, da tia etán tatnál iBbbét ne gyakorolhat aaaki, bármennyi legyes ia réeavényeiaek (fáiréeavényeiaek) szama — A kinek oeak agy félréesvéoye van, as szava aati joggal iw bír. — Tárgysorozat: I. A stámadások ■sgvixagálása, a mérleg megáll* piláaa és a nysrsaeég faloeitáse. (Aa lársaámadások a hivatalos órák alatt meg •etinthitdk.) 2. Aa igasgató<ág és felflryelö-biaattsát fej Meni vényt feletti haiárotsthotaial. 3, Aa alanmbályok 20. \|-a értelmében kilépd 7 Igasgalóeági tag (Mérei Ignác, 8chtwff«r Iiidor, Slider Lajo«, dr. schwirs Z<igmoad, Hoffnana Gusztáv, Wsies * Zsigmond, Herceg Hermaa urak) haiyett a) válentás éa nsonfelfll elkelt Mészáros Mihály i. I, helyeit egy igaagatóiági sg válásátáaa. 4. A lelfigyeíó bisottoág éa feilgysld-hizotieági póttag válsattá-a. 6. Három gaagstósági póttag választása. 6. Netáni Indítványok tárgyalása at alapsaabályok 18. \|a érteimében. - Klmradlsk a aévisrkél. vssutasok bálja — mint, a hogy ast TANÜGY. Iinkid. <• Tuulridékl tuiték különben uUlnak arra is, ■oknak és mind körmönfont csábításoknak esik áidontul a tapssalalatlan iául nőcseléd, midőn nincs helye. Eseo krónikus hajokai agy „Cseléd aagélyxő e yesllet" könnyen éi bístoean magsaié teti n esért osatlako'ásra hívják lal társnőikéi. Ka at eesme igaxán dicséretre méltó. Eddig senki aem tördddtt eiekkel a modern rabszolgákkal, kik ulon-ufelen tényleg ki vannak téve lelketlen saaroMaoknak, ha nincaenak nol-gálatban. Talán reenénykedtek. hogy már egyaiar illetékes halyen taeanak valamit az 6 érdekükben is, da ogylátásik, hiába vártak. Moat maguk rendelik aa ttgyeiket. Nem tudjuk, hogy mindk lesznek z módosatok, nüly formában lógják a segélyezési nyuitsni, de bisonnyil s rendőrség ebben támogatni fogja őket. A „Cseléd-segelyző egyesület" ügyében as alakuló értekealelet f. hó ID-áa, vasárnap félnégy órakor a Saarvu saálló nagytermében lógják megtartani. Felhívják a város tant nő cselédjeit, megkérik egyúttal a t gazdákat i», hogy aslvssksdjonok aaan as érte-kesleten megjelenni s aa igazságot emberbaráti figyel támogatáaban részesíteni. — álhual svsda Psrlikea. Páriákon oly annyira szaporodik u ovoda kötelesek asá ma, hogy a „Duaántuli Közmiveiődési Egyesület' ovodája kicsinek bizonyu As ottani inlésőkfirök egy pártaaamben működő állami ovoda lelálli-át kérték, mi eredményre ia log vasalni A déli velQnk fizettek 1 irt. A követkeiők Engl N. rendezőség még a következő sorok közlésére kélt lel beanfinkst. — Kedves kötelességet teljesítünk midőn a ssivas felülfizetőknek és sdakosöknab< valamint Frans Lajoa ée Fiai cégnek * vil amoa világiláa ingyen szolgáltatásáért legmélyebb köaaö-netünket lejezzük ki aa nlon. A m>«Ií bél rtmMUfi. — Péllé-kimaialát. As úr. jótékony Ni tgyUt tudatja, bogy ntólagosan a következő összegek folytak ba: Zoack József és tsa buds-j pesti likörgyároaok adományából 90 frt 80; CtilUu Elek lelQIAaatéee 10 frt. Wolfuhn D. j (Köln) pénzadománya 5 frt. Helyraiguittalik, hogysa közölt faiaUbatéai kimntaláaban kétszer kilmiatatt HxrtcUtr Ödönné relülfizetéséböl 5; lorint özv. HirtsUtr Jakabné (Alsó-Dombom) { urad réaséről adatott. — Klnéaelayllváallát. A folyó bt ljf éa a falad lampion javán rendezeti altiszti táaoeatélyan nsközölt ssivas faibllsatésakárt n utón moad köazönetal a rendezőség. — ádiatáayek a i<Bknyhknak.Dr. aasásrst Jósaaf 16 frtot, fUifitttei Adolfaé 11 kiló babot, 1 zsák burgonyát, Bunkkard Grata (Berlin) 6 trtot, WtUJm D. (Kőin) 10 Irtot; Bumtmy Pálad 1 dézas kápoaatát, 1 nák burgonyát éa 1 frtot, a M somi takur&píutér 60 kniatot asivaakadtok a aépkonyhának adományozni, mely adományokért báláa köszönetet ■ert a kakim misiszUr filhivla már a községet, mooi • Népkonyhs elnöksége bogy megleMő beiyMgről gondoskodjék. — áltaaű tgyeaes adék éa kéa- — Tásetaléiy, A . kwtluiyt iparotok aéépállékak kéal klayve, As Al- Halürt" < hó 21-én as „Xmaxűfi SzállO' nagy- lami egyenes adók, községi adópótlékok él tenaébar alaptökéje javán hangversenyuyal, \|ha«sonno%áltatásokn vonatkosööaasn lérvdoyak, felolvasással tzavsláiul OsazekMdtt zártkörii láaesnlatsáfot rendez. Mitor: 1. Balatooi dalok. Előadja a dalkör. 1 Kelolvasás. Tartja Orbán Lajos fögimn. tanár. 8 Neenati bordal. Elöadji a dalkér. 4 A kii Uka pásztor. Irta Lampérth Gén. Saavalja Vabáa Karoliit.. 5. Viharban. Ddadja a dalkör. 8. Ööprik á pápái utcát. Irta Haltai JaoS. Szavaha Ssabó Hona. 7. Szeralmi Krach. Előadja a dalkör. .— gVm-'fk étéaaa. Nagy aa öröm katonáékaál. A király ötvaaévea uralkodói jubi-leama alkalmából a hadssrtg aladen egyei iigja, agy a May leges állomáaybaa, mint a tartalék-kaa, walékáraset kap i lelségétöl. A piros tu- bában hadi jalvéoyáhet, a kadaerag miadta tagja aaalgálatbaa is noigálatoa kivOl állandóan hordási kötaies. As emUkéroei a boavédng ladn lagja ia a»g lógja kuni. Aa idii őni knivtténk a nokottaál jóval több alöldptotéat Ingáik hoaai. Viléninft, hogy valamennyi lartalé-kea hadapródot tisztté fonák kineveaai. - KUtfUk A kaazthily-vidéki takarék aánatár Keszthelyen március h& 8-án délután itibáran árakor lartia IV. évi nadn köagyöléeét a kasathalyi vámkáa nagytnuiában. Köa-yllátsa wak\ána nagykorú férfiú rénvényea (9 félréwvény-iolajdooos) bir tieiaélyw tsazati döntvények, raadalalek és elvi jelentőségű határozatok rendszeres gyöjtentéiiye, kiszámítási táblázatokkal, magyarázó példákkal, lalebbaaéai mia tikkal és kimerítő betOaoroa lárgymutatóval. — Ügyvédak. kőaségi jegysők, pénzintézetek, földbirtokosok, háztulajdonosok, gyárosok, kereskedők, iparosok, tőkepénzesek éa tiastvisalök haasnála-tára, — öeaseállilotts Gdllly Ferenc,éra I Irt.— Kapható Fiscbel FUöp könyvkereskedésében. Tédekeaslakl Aa 0. M. H. E. szaklapja, a .Köztelek* többazör figyelmrztettegazda közönségünket u amerikai lóban ée amerikai Ivcerna károa, sőt veszedelmes voltán. As amerikai lucerna beözönlése ellen tudvalevőleg la«n löggő érmet, mely haaoaló leás a bossniai Mauthner Ödön budapesti magkereskedő vatta lal a harcot éa ugyanenk Mauthner hali jelea léseiből olvassak, hogy az amarikai locernamag még lolyváat oly nagy tömegben özönlik basánkba, bogy as ilyen mag forgalmazói araikat 4—6 forinttal leasáOitották éa éai körlevelekben Iadatják a gazdákkal Köteleaaéglnknek tanjak gazdáinkat figyelmaztetai, bogy óvakodjanak aa amerikai Ineanamagtöl, a melyei igazi tzármazása lata gadáaával tisztán, sflt európai lueernamag közé keverve árusítanak Dr. Ruzsícsks Kálmán kir. tanácsos, várnagyai tanfeiagvald a .Muraköz' szerkesztőjéhez s kővetkező nyílt levelet Intéste. Tekintetes Hzerkeszlő (Jrl Felkérem, hogy a magyar nyelvben jeleskedő muraközi éa vendvidék! tanítók éa növandékak 1898/97. tanévi, moat már űsankattadik megjutalmazása ró. nóló elszámolssomat becses lapjában könétenni szíveskedjék. Ezen tizenkettedik magjalsimasásn s kővetkező, lársadalmi uton begyült összegek állottak rendelkeznemre I. Zalavármegye' törvényhatóságának adománya 800 frt. 9) Zalavármegye nemesi pénztári válaaslmányának adománya 190 Irt, 3) Terbocx István ur adománya 10 frt, 4) Tóth István ar adománya 6 frt, 6) * «KithmfUJar Ármin ur adománya 2 frt 80 kr., SÍ Kozma Márton ar adomáaya 8 forint, ngyk összesen 448 Irt 60 kr. As I. alatti DUÓ trtbó megjntalmazlaltak : Brauner Lajoa bodoaáni áll. iak. igazgató-'aniló 80 frt, Márkus Lajos molnárii áll iak. Igazgató tanitó 80 Irt, Hanasti István rárslanisni Dl. iak. tanitó 80 frt, Fakata Oéza mura-aaenl-kereszti III. isk. isnitó 80 Irt, Prokaach M. Auréllá légrádi tanítónő 80 frt, Honfi Lőrinc trinyifalvai áll. iak. Uaild 80 Irt. A fetsd-muraközi hegyvidéki őauaa állami iskolák növendékeioak zárvixagálali jutalma (Stridd, Rsc-Kanizsa, U. hegykerület. IV. bagykerdlal Királylak) 86 frt, a dnvarváaárbalyi kőaa. iak. növaadékainek jutalma 10 frt, a molnaru áJL iskola növandákaiiiak juialma 8 Irt, a esik tornyai képezd'i gyakorló iskola növendékeinek jutalma 10 frt, a mura szent karsnti áll. iak. növandákaiiiak jutalma 7 frt, a légrádi r. kath. iskolák növendékeinek jutalma ttnnepélyflk alkalmával 16 frt, a munszerdahelyi ál ami iakola növendékeinek jutalma 6 forint,öeszesen 800 Irt. A 9.) alatti 190 Irtböl megjutalmaztattak : Rántn Menyhárt királylaki áU. isk. tanító SOtet Czincsek István IV. hagykarOleti áll. isk. tanitó —86 frt, Németby Jánoané turniachai r. k. tanilónő 30 Irt, Gróf Gisalla pariaki óvónő 90 Irt, dat-szesen 190 Irt. As 8-, 4., 6., 6. alatti 28 frt 60 kr. jutalnat ugyancsak a muraközi hegyvidéki áll. iakollk Bövsndlksl kapták urvizsgálatuk afkalmtftót ±= 98 frt 60 kr. As 1.) alatti 800 Irt, a 2) alatti 190 Irt, (a 3 4, 6., é< 6) alatti 98 frt 60 kr. dn-aaaaen 448 írt 60 kr., vagyis ezen tizenkettedik magjutalmaaás alkalmából kioaatotl Oaatnén négyaaáaanegyveaháron frt 80 kr. Végfll megemlítem, hogy a -Muraköz. 1888. évi 48, 1888. évi 8, 1889. éri 7, 1890. évi 4. éa B., 1891. évi 7. éa 8., 1892. évi 9„ 1898. évi 40, 1896- éri 4, 18M. évi 7, 1897. éri 8, éa 1898. évi jeteu alaaámoláaonat magában foglaló siámánsk tanúsága stariat, tahát fleaae sen tizenkét alkalomból társadalmi uton agyba-1, gytlt adományokból hataaaruyaicaBáahatvaa-három frt 90 kr. oastatott ki. A tizenkettedik nagjutabaasáan vonatkozó okmányokat bacaatolva, vagyoki Zala-Kganaag. 1898. február 7-én. hazafiúi OdvMattal Dr. Rmaloaita Kálmán s* k< Ur. ................... CSARNOK A féfAk \|yon r—láéáaék okai Manap mintegy általános bajjá vált már a fogfájás; lépien-nyomoataláUtotunk lovaik nwt-láaáról panasakoaó fiatalokkal, kikoál alig bogy kifejlődiak* aa állaadó logak, marta a fájdalmai eiöntető fogohua kényielsaek lolyamadni, ariw a malv bajukat laggyökanaebbaa képes gydgyi-tauL Valóban saomoru jelaanégsaa a mai g»aa-riciónál, a melynek mageaiaiatésa a helyes óéveiéi egyik aem lat lény tgieleaehh leiadata. Hagy atoabaa ea megtőrtéebeesék, miadeoekeldtt esOk-ségn asokat a Wokakat megiemerai, amelyek a Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 14. iáim. (7- lap.) tagak gyors romláséi akluk előidézik, miért ia I. olvasóink bizonyára óröaest vsaaik, ha tgj kirse fogorvos sere vonatkozó, nem régiben közzétett értekezése nyomán, inrutifi esirányban itt kiterjeezkgdAak éa a Totak roalésának meg-gáilása módjaira rámáit tank. Alig ran a tea'uek bárnál/ réaae oly aok betegségnek kilét* mint éppea' a fogak. Ezga kioaiojraégö gombák tanyámtiaár, a amljak utáa a fogak további romláeáask okoaél. ▲a ilyea odvat logak igaa kedieaö helyek a további romlási tol) amatQkn.miat hogy az eledel-részek onnan ifaa aebeaea távolithálók al ág psért találni igtn gyakran agy odvat fog mellett aiég egy máaikat ia, amelynek okozója iermé-aaetesén ax előbbi, amennyiben aa abbea kelet- hasanoe szervek > ad > alá világ nemoaekrágáara kezelt aavak megtámadták a connédját ia szolgáinak, hanem jól megtartva ét heyeeeu Cukor ét cukortartalmú áteek a szájban visua-ápolva 11 amber dinére vannak a késő Breg- msradva, igen gyorsan mennek át erjedésbe, a aégig. Mindnyájén tapaagtalaiból tadjak milyen ""tol magyaráshaló azok káros határa á fogakra nagy értéke van mindkét nembelinél a uép »e»T«, asintogy a bor ia savtarialaa köveiket fogasainak é mily andorrai asoktak elfordulni Jében igét káró. Ismeretes dolog, hogy steave as ellcnkeaőtól. S mégw meanyi emberrel talál- délyea borivók löbbayira romlott fogakkal birnak. kotaok, kik a legkisebb gondot épen fogatatukra A loglalkozás is gyskgaa okosójs a logak rom. fordítják, ai ha aegbosaulia magát, csak akkor hsának. Vegyássek például a savak belaha'ém vesaik estre a azomom mvlssstást. De sajnos, következtében, oukrástok és cakorgyári mnnká már kéaf. Hány embert, agy férát, mini nőt, »ok gyakran as által kapnak odvat fogai, hogy lehat rnanáp látni, kik mén a legszebb kor', a a cujforpor loghusuk és foghéxagaik köaé rakodik harminc évet sem I öl töt Iák be éa ép fogak kslyelt la éa ott erjedésbe megy át. esak togmarsdekok töltik be a logmidreke', ha Igen káros betolvással vannak továbbá a mestersége* logak aaokat egé-zea már nem pó-. fogra as igen lós ételek, etek hasonló hatást tolták. Statisztikai adatok alapján moadkatn1, gyakoruloak raájak mint a aavak, aomkálleban bogy aea veh idó, s melyben aly nagy lelt! a lorró és igen hidog ételek ás Ha'ok, köiőoöeen volaa a fogfájásról paaa»akoank aaAaa, aint aaj pedig esdi gyors egyaásntáni váltakogém, uiobbt években éa agy látásik, ai middig növekvőben vsa. Csodálom egyálialábaa, bogy manap még ép fogakat ia fcláiav "••'Ddja egy amerikai tapaaatalt fogorvo; egy susik padig sít jósolj", hogy 100 év malva egy eivilisált ember sea fog jé fogakkal bírni. E jó-kt bizonyára be!aljaséi, ka a fogak roala»a a mai sráaybaa halad. Ai a fogorvos, akiaak érakeaáag aaolgál a sorok alapján1, emliti, hogy több o yen emlei ismer, a kai it éves gyanuekekaél 0, söi 12 mesterséges fog pötolta u alromkiti lemén.'leseket. Valóban borzacatóssk kall eai moad taaak éa Inté például\| aaoigálkat a mai garáció ak. őseinknek kevés iQhbel ne kajas voil fogaikkal, odai fog a rilkseágok amelyek közétsrtoaotl nálnk, kéaö öreeégbea hallottak ki a fogak minden lájdaluni nélkül, a mikéai asi öregjeink némelyikénél ma ia tapastslbatai. Ha aat lérdesaók, ami okokra vemtkatö vissss a mai generáció rasaa logarata, arra a tapeaz-talat által kiiadott ey«ierü felelet aa, hogy a/ok ■agrréaat életmódunkban, kü öofeen pedig elede-leial ibea, továbbá logaiok maga gondosáaában rejtenek, mik has terméeaeteMa még a leet szervese tének befolyá-m is járul. NézsBk esak rö iden eledeleinket. Koránk az ételek éa italok sokléieaégében annyira előrehaladott, hogy as irányban bisoayára nincs panaszra okana. Sajnos asaabaa, hogy még nem találtak addig' utódot arra, hogy iogaiakat mis dennemá beha'á-oknak el les álévá tagfék, talán legoélrtériibbca koviaodott állapotba helyezzék, ■art ilyen állományának kellene körülbelül Ingáinknak lenni, hogy kűaOnaégca é\|eleioktöl mag ne támadtaaeanak. ítclaink kötött legkárosabbak a fogakra nézve elsfl sorban a tatás. Még lehet különböztem! e takiataibaa olyan éle-leket éa italokat, amelyek már n agakban tavakat tartalmasnak éa olyanokat, a hol egek csak erjedés vagy bomlaa4i1ial kelelkemek. Kaelieii még az étel>ket ecettel Butik le éa sokan annál lobbaa kedvelik szokat, miaél savanyúbbal. Némely eróeen savanyu mártéa sokaknál elégséget, bogy a locak egyikéi-másikát néhány nap lelolyáaa alatt tökélelmen me(fo«ta aéiziartal> aáiöl. A f<nak odvasságs pedig lalajdoaképea minthogy eaáltal fieoa repedések támadnak a fogzoaáucon, sőt abból aaaak folytán nem agy-aaar darabkák le is patiuhatnak. Ka -volna több vonásokban as eledelek káros határa a fogakra nézve. A fogak gyors romláaáaak második oka aaok elhanyagolása vagy rosas ápolása. A legtöbb amber nem gondol fogadat át nem ia fordít mamit azok jó kárban vagyis tgéasségbaa tartására ; sokan padig aa atébbifa eéiva igaa roeez aédot választat ak, amennyiben a fogak lia'itá-aát karos anyagokkal amköiük, mim pl. hogy említsünk ; liortaakóporral, Issséanel, által a fog k zománca igmimolódik. Még károaabb a aaivarhaaa, egyike a legkcdvel tebo ée legáltaláaoaabbao haaiaált sí ereknek, a mely a logak aéaasóit aagtámadja éa folaMjs. A szappan folytonos mindennapi alkalaaaása ma igen ajánlatos, tsa lagakai igaaénékanyayé leszi és enaek lolytan kevésbé állanak al.eo a kllbebatáaokaak. Nem eléggé övkató a közönség a titkoa fogtisaiitó szerek alkalmasásától, aert etek rendesen oly,, anyagokat tartalmasnak ugyan, a melyek a fognak letssetfli léayt ét fehérséget kölcsönöznek, de egyúttal a log növetat erősen aegtáaadlják és roaljálr. Ali ez ugy a nagy lármávn! hirdetett fogporokra, aiat a logvizekre nézve a Étitek tlárudtáaát aindanntml jótállás éa igir> dijak BrQgye alatt »egilil\| elí, éa ha az azokat baaználó sikertelenségről panaazkodik, ai ter aéaseteiebb, miai sz ára»itónak as a felelet, hogy aég nett hatsaálta ati elég ideig. Tan lavábbá snk eaber, kik különhea jó s egészséges fogaikat at által tesilk tönkre, hogy azok eröaségéntk tudu iban kemény tárgyakat rágnak a harapnak karcsitBl. nem egyswr fogadásból. Mások s legkeményebb diókat törik fel fogaikkal ét tok más hasonlót teamek. Ki győtoé miudesen saját kárunkra elkövetett visszaélések leisorolását, alég legyen azokra utalni. Bizonyos ideig természetesen a fogak az erőlködést kibírják, később asonhan megrepedezitek éa eten finom flrökbea a legjobb alkáloa van a fogak odvasaágát előidéző Osszea tényezők lé're- Dtm kezdődik má»aal, aial azok agy részletének ijövésére. aészUrtalttAlÓT vató megfosztásával, a ai fog-1 Az emberi tesUzerveiet sincs befolyáa nélkül többgyire g esáiba kéaeen boatt, »agy caak (Ütia logak jútagy rona toltára, Eröa, jól lápléit kéazülfl ecet-, só- éa tejsav álnil idéztetnek »li. egyének resdesen jó fogakkal is birnak, gyenge, A szájban ezek aokaájr vegyi áialakuláaofc, vézna sierveselfiek ellenben rossukkal. Há a különösen p«lg mjédés által balethtsnak. Erja-1 szU Jknek lógni romlottak, többnyire agyaoolya-j désre vagy bomlásra épratk a máiban többé- aok ltunek a gyermekeké i. Szárnoa eset i»-J kevésbé aa őaaaaa tápaserek, kllöaöaea pedig i meteiea arra, hogy a fofak minősége igen aagy akkor, ha oly helyre kgrftlnak,« honnan a nyelv mérvben öröklékeny. Bironyos súlyos betegsé murvásai vagy aa aiak éa arcismok által al nem lgek£övetkesményri j( lehatnak a romlott iogsk lávoliihatók. £a főképen a fogak hézagai között lukusói ét elég eaet van arra néava is, ho y éa a tápfogak rágási lelOletén aaokott történai, I gyermekségtől ke<dve jól ápolt fogek későbben lakai jkJMAa Aa L■_______ t__!_ i llt___ VT____— — _ 1_____LLt . lli.L I___ fi!la Ji .l L___L____fti tt ___1888. február hó 17-ép. vagy italok élrtaeia alkerllhetatlaué vilik, akkor igyekezni kell szokat as által kártalaaaá teoni, bogy vizsal gondaaaa kiöbliijök szájunka', ai kllöabaa mledea étkeaés atáa igaa afáoia tos. A fogpisakálónak is aegvsn ugyan a jó dija, de íulyionot ée gyakori használata a fog-huet könnyen megaénheti, alaek koauiy következményei is lehetnek. A legjobb fogpazkálók a ferdén levágott ludtolkk vagy aás ragaayat anyagból kéeaOitak. AjAalatoa továbbá, bogy a. logak tisgtitám aa raggal, baaen inkább mta történjék, a mikor azok éjjelea át megvannak legalább aseatvt atiadaaaeml befolyásoktól, mig reggel a reggelivel ia aár erjedő aayagokat «e-szOok magunk bar, a aglTafc aegtámadásának úgyszólván kedvez a caak iaéat tArtéat tiszti tát A limtitáanak puha kefével éa tomporral k II lörtéaaie; utóbbinak igaa eéWterll a jól istápolt angol kréta, a melyhta néhány oaepp rógaz-vagy egyéb sgagoa olajat ia keverhetni, ai ugy anyagáaál, aiat haaznúeaága is egytatrtaind olesóUgánál fogva ajánlható. Néa szabad a fogakat jobbról balra, haaaa felülről lefelé tisa-liiani, miután caak atóbbi módon aikaril a Ing hésagok tökéletes kithntiiása. A tienitáaaál kt& nös gond fordiiandó a sápfogak saéfoa leilleteira, aaoknak letemes résttik lévia a rágásban A tisztítás alán a tissta vis Nyatt céknarl a ssájst borssestm vittel (agy Ml pohárra vagy hass oaepp] kiöblíteni; a bontsam helyett ngvaa-ason mesuyi-égbea aa dg Cologge it vihető. A folkoggttak atáa aaa aarad aás hátra, miat a moadottaka) i olvasóinknak saját érdekükben figyelmébe ajáalani, melyek ha fiatal komáktól fogva awgiartataai, fás év maira blaonyára ép elleakesöje log leljt-llai aa asmrisai logorvoe faatabb érintett jóelatAaak. VASÚTI MENETREND. Inéi;** ilUkr 1UL MAHIZIA á 11 • na á n. ahol tehát odvaa-ág köaayea bab állhal.Ugyan 'aa történbaik agy agésa fogaorral is, ha példáál j valaki, mert taiaa egyik fogban fájdalmat éret, , nz«a oldalon hoaaaabl ideig nem lég, a mikor agyaséit ag öaaam logak magUaadtataali. Dr. MiUtr W. barllai isnár köazélglt mikroszkópi vlsegilamfoai is aal találta, hogyja I 'tájban végbemenő erjedési folyt aat alkalmával kalatkttell savak elveeják a mesriat aa egy^s logak tót éa as ekkéat aM<teleniteit fngesövet a lagaikálaa»abb kglj bisooyos mlkroskopikla odvasakká váliak, ha a féjlfldési korban u illető agyéaak súlyosan betegek valáaak. Ha a<ak után as kérdtszBk, miként kall loga inkát ápolni, a felelet a mondottakVan rejlik. Omkodiank olyan ételek éa italoktól, a melyek aiat fontabb kitagsnlyoava lettek, a logaltra ká. ros hálásnak, tartsuk Iogaiakat limtáa oly sta-rak baataá'áBával, a melyek nem tartalmasnak káros alkatrészeket ét igy S pillanatnyi tiszta* ság kedvéért Isi aa áldottuk fogainkat. Ha savajyu, vagy \| saájbas kdnnyeu erjedő ételek iirrkrsttil Isriaiek, -eL Oaákteraya Mtv* tákk biaosriU-, a al ■allatuk isál. Izsstegsk taéatákea asgyea it ajrsgséak lakatsak, aart kaláraaatUa jsgtslaeság valt, a al valtk Urtéat á raséasis eaak 10 UkáMaa, caak sgv latt vefoa Igaaaágaa, ka aaakttaaa állítottak valaa aa I Wjtkr, aár padig as aaaJgy HrtéaL Oa Itt rseémtall seé saa tefe, vagy ka Igaa.aéftháa klvaUaaalt arra > Lavalát kMaják ; s Maséisláa Ifpusteil aaa Miattit kaeatekat a saa is raflaktálauk raá. Od<«al«i I Bálesé, ktlykm Es éaaak kwsaleHák aal s kkaa-ssonjrt káiraa táaaatkatoM vak Talaki — aki lat m laaarl - aégla agy syilatkaaMt a káta algttt. bsgf a lapartlsanela volt aa áa ráa kM, aart MUrta, TaMaa aaa irtják, kap atárt a a mák en am át égik, a ki a aaglagysésl utta, éMtastgai aaa hhst art asMMtv. Usssa ka aár valaa Is, V^rla kiiiikiÉgawII, aig akkor la fklkirWU, ka ImiMU s klaaa«aj«. t>«HJák tasl már atg akkae, aart alváme ai veik a kivel aMakta akassa aaakaá ayUváaaaea fiMpaés. la aa aár Napa allgtMal lakat taaak, kagy a klsa iiij t^jalaaatau arra aa HMM, kegy m I Majával kááau táassial aéf agpkiraskeétaagésa,skl saMgeNsegyeég* Induláa hrkeiéi o taatasáiét Ktalsaárs 3 H<\|il» ijijtli - U. v. éásjregg. \|jr. v.l BSS'regg. 3 ii. v. 8 36 d. u. ig. v IS 10 A u. £ gy. v. i2 20esle u. Vili 22éijei £ v, v. 7 88 mtg v, 7ütregg. gy. v. 12 — détb. gy.y, éfifl d. u. SrtMbh:«. v. ö Oöjregg. la. vlllOlmie Béea gy. v. I2 20d u. k. v 3 49regg. Zala Kg. t v 5löd. u. v.v.J 8Wra«. sz. v. 205 d. u. is. v. 13& d u. sz. v. 12 46jéjjel gy. v.j 7 06\|esla JjLy.v. eUa'rew, »\|f \|v. v. Olö regg. sz. v. 1»d. u. S sz. v. ül- d. u v.v. 8&5jesie » L. V. 1216 éjjel gy. V.! 12 10éjjel Igy. v. 606 d. o. \|y. v-.lléö d. g. l.-Sll-fij( \| \|__ 8 »\|rw n,„. is. v. 457ragg. n. v.l 1 íö'd a. öans \|g. v. 226 d. a. IS. v.jll 41 {éjjel Gyékény sz. v. 7 Sólmle u v.H 14 regg. I II V-jITT N»gy-Ksm», esfltArtftk Zjsia 14 ssán. (0 lap.; 1898 február ká lí itt. neaüba tí/u jüél UMq faéhifo fctat A bSfand ■ kU karitól mini t» nwk -« i Wk bw n»»abll. , imn SaVpeMa kaiapibaB. — I m 1111 i i S E >TMt la vak j>. 9. % lualaa Maffa hM ■ mii bit Ml-hMas, ».$««? ft»1 i i- T t Waljlaa "u a MM, UlrMUla a* Mw ikiata, srffcar UakaMI \|b\|M m v ■ w >>y «i i^mm iiniiyii i XYILTTÉR. ia • ii méh Mtowi mb il Iíü Jéna Ifetlfillffr lildar \ Tmprla Iai;-Kuliu IMá Hbnár bi Ls-ptulajdouot «• aiaoo ruciiL r ( l I r. Köhögés rjkadbág áa stnráfcásodks sllea a lapobfe batárt nr a RÉTHY-Me pemetefű ezukorka mely exen bajokat ^ •». gyorsan megszáateii • / (HUf Kapható minden győgy- t szertárban. Egy doboz ára 30 kr. 5 dobozzal IJGO krért bérmentve kSM Béthy RfU kyéifsssitii kákás-Cukis jOaat akkor altfi. it mindre Mm Mk m-l ■ itiMiie IÉtert kézöljm vlünk k&cmea erűnél. WZ3 Levelező-lap 4 mi-aimnoí -kMüi PimeA/ g'if! JlUMMWtlÁs, ÁlőtívAlLUU/TlA ifi 5" rntfiénmmt/ fíafamfá/Wamkf Áa 1 ELSŐ SZOMBATHELYI . SERTÉSHIZLALDA tj HUSFÖ5T01Ő6YAR SZOMBATHELY. Meghívás. A Dél-zalai takarékpénztárral egyesült ÖBMgtiyzi-Siftvetkraet tolj éri tebr. hé W-ém é • • érakor »a)4t blyt»ffbMi tartja t XVIL rendes évi kftififfllését v—' Mm a L kstetréaúitrtokosokat üaztetettel Mghtyjs As iya gytéwág. Tárgy lereial: L A ■O'eteiati elnöknek a lefolyt üzleti érre vonatkozó jgksntéM 1 A teMgysM hínanagnak a atóvetzes svfsáasnk te kóayvsk 1MT7. évi taiti-niagáfolkrrtii jslenlése. i enaek alapján aa igazgatóság ás számadók WaMatána. 3. A társulati közlöny kijelölése. 4. Az igazgatóság ktizffl az alapszabályuk 28. §-s értelmében kilépő 5 igtqpttaágj K, Bánts Kálmán, Kiül Béla, Simon Gábor és dr. Tuboiy tag áa pang Bsrger Gyula arak halyeti uist vagy agvanasak, agysziou S Mhgyeté bizottsági tag 1898. évi február hé t-ée i taUlviMtstt mjwlifat t aMhM Wfittem WraOsor winpnHn táti M tubroir U a feli Magyartannak lifajsák s—éli és taláhadnya. Hötgyak ráaaára CEEHE NIOBE A magas a. k kaewkedetau unfiw áM tí5l'5t az. a. szabadalmazott és vadpgrgyai ellátott, több orvostanári asaklekmtélyak, vsliiai a veg veszeti laboratórium által vegyileg msgvms-gáitatván, ez időszerűit a legkitűnőbb srckenóesoak oyilriMttttrtl ái „Creme Niobe az agyaeveaatt sgyedak .Hftigv snépitá szer' spefiájrtáa, ewdí aasnat IMW e ttraa modan egyébb Oéesat, magadja aa areaak rögiéo a tar-MaaMes hson laltér «csi. áarsaay pahaséggnl Eaaa csodasMr nappal i knn«nes. ée fnktppss bálák, eonoertekhe aawéaeéM kwélsaéo, mm tartahnaz agyátataa iw mmk sstrvi ssyego1. ■ igy a haavnálat aiáa aaannai aMgsaárad. A ,Ci ■■ i ' a legjobb akarni km nálhstó Bég kWaMt bértil^nlgsk rtWe a m. szeplő, takarnék, májfolt stb., orr eiaa is, nemkftlöaban kitűnő nyúlt a szél éa nedvemé* ált bőrének helyreáMHása ái HMginomiiaMn. A .Crwi IMs" arak PéMkre m I sav, a borotválkozás után a leghatásosabb savnak btaooynii I amy Mgn tnni IMs hél k»-rsai kél* blgM Crsmt lltbt egy kmsii Egyedttli tfiraklár Nsgr-Ksnitsáii ás Zslamagye teidletére ALT MU eégati Nagy KaaimÉa. B'WXft elaőruDyti gyirtaáayll Uf^afcb raodwart Tat^gápafcH Külöaíéle jirgányos nlpllh. titOnő szer-keaeit-éa kőnnyfi jirásu zsákoló, tisztító cséplőgépek járgányhajtáata,valamint minden más gazdasági gépek ás éukösfik REISSENZAHN ANT. y^^, n -ia rfin. i , ^^ ai.— aK^L IHy fVWnMVW VffWKWvi, '"WJ aatftR kovkoaofcaté puha ka anái öak-vknyt jutknyos áron saját és Megan nMkk Hka^stas tíjfyakákal ka asakaaart taMMfoattkaaal hkaaatMal aaotgáiok d\|- KMkaks Iparnál sjaaton legújabb nrtnil gftanséplftimst M-S ■ tgyslklk fslvéfolavk. aa tjtmt^m ásMekk . a UspSth Mqtfám tavmtlaiiok M mm IRDETESEK fetvétetnk • lap kitdőhivatalábai N AG Y-K ANÍZSAN. Ssölövosssö • • •• eladás. 2 millió elsőrendű hárslevelű é§ mis íajtu Phüoiera mentes sima ssőtővensö a magy. kir. Sllami aaölőtelepröl eladd. - 1000 drb. v&szonba OBomagolva 4 írt - Megrendeléseket elfogadhatnak ScMacz ét fakász Moittt fi-t wén Sycairtt FWkel Fftlöp '-r1-'-^---fsgj ttnniais ItTTI. IB szara. Nagy-Kanizsa, 1898. február hó 20-án. XXV. evlolvam Msi%*MWa I ^iMfltl'tflIH DhM UH kftiMtmakatMtoa á —ctmMiil trtokaut MM aag-klst i ». 4-t én un Z AL A Politikai és vegyes tartalmú lap. Siaáákávaaal:. VtraakM **M : MM HU» MqilinMIn ■Lörturwi ÍUI Mn lm II kactaa II frt — kf mim 6 korai (I irt — kr ItpUlTr. I kvHi (I M M tar é« isttaeM* a la* sesllitn riseln • •ta thM., Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és oafltftrtflkfa. im^m** i .t.«tailaa tavalat aaak aain salakéi futadaa>>'W^TW KMtnl Ma aiaak tú B\|7« Felelős sserkesstő: ■ «witi mmm anaa nva ■ ____£ nám «x»: lO icrwJcxéxJ HAItAT RáNDOB. ■ rllttar patttaera 1* br BIMaaMaak, valaaial a kMatfaakia na.tfcaaék fisakat riig Mayskar ^ilattitWMMk. A dolgozó néppárt. j imna.'t eredménye nem a politikai elv, ha- hivatásukkal a múltban bemutatott néppárti Ai alsó-lendvai választókerületben erősen a terrorizmus, a m^- szereplés semmiképpen sem egyeztethető megindult és lázas folyamatban van két!Wemlité?' " "&atás eredménye voh- Él\|öMW' Ha Wátták volna' a politikai párt mérkőzése. Ugyanazokkal az m've' föltchetfl- ho«r a választás meg-j a^srs^éA" (az ecdesta m.l.tansnak) elvekkel, ugyanazokkal a jelöltekkel, mint í8emmisité,ébö1 a ,Örvényteten ^önökkel tnem az a pap a valóban fölkent katoná az általános képviselőválasztások alkalmával.!küldöu Párt vlMuinük« levont> a \M fölette! fí6t> akl swn!tet,el A szabadelvű párt megint MmM PdUat, *' a" his,, mxnim^ hogy ez alkalommal hódit. — « a néppárt Himmtuk, Endréd ment neki már kissé óvatosabb lesz az eszközök meg- j Ámde - amint az eddigi hirekből lát-a küzdelemnek Mintha csak lovagias tusára választásában ^ \| juk( ők ezt nem látták be. A választás keltek volna, s must kezdenék a második Ez föltevésnek csak megjárja, de hogy! megsemmisítésének tanulságai nem tette mérkőzést a végkimerülésig menő kflzde- valóban ugy leszé, az nagy kérdés. őket jobbakká, legfclebb csak ravaszabbakká, lemben, most már a politikai párbaj-szabá- A hozzánk eljutott hirekből ugyanis azt1 Ezu,wl ul4n nera 'ognak nyilun a tem-lyok és törvények szigorúbb betartásával, látjuk, hogy a néppárt az eszközök meg- Plomi ka,edrán> va»' ^alamely közhelyen Mindenki kíváncsian vátja az eredményi, választásában nem, csak azoknak használa- ,áil6> "Kató sz6rm a néP mely február ló^án fog eldűlni. üban l-tt óvatosabb. [nem fognak tűzcsóvával járni a népkJaBtt, Igaz, hogy általános közfigyelmet „ .. ... . . . i hanem "ügyesen, számítással lógják elhtntenr jelenleg nagyobb események foglalják lé. Nrnn roernénkugyanjót Ulam ^ J U is. ott is a gyújtó ffczköket. Mert bogy valószínűnek tartjuk mi is, hogy legalább ^^ sorompóba állottak megint, az bizonyos. • . „A néppárt erősen dolgozik. Megint a Egyfelől Zola Emil világraszóló pöre, más- , - .. .„ , ... _ Tr, , , „ , . a templomok tömjémllatos levegőjét nem felül az alföldi parasztforrongás. Ezek mel- , ... r , ' . , ,.... . . . . .. , . . , „ ! lógták megfertőztetni ezúttal a politikai lett is marad azonban elég élénk érdeklő- „r. . 6 , ... ,, ., dés az alsólendvai képviselő választási moz-j féktelenség és szenvedély. a toporzékoló ^ ^^ _ Mondp , ladántia. _ galmák számára, különösen vármegyénk'^ 'Ebben'a rövid pár szóban ki van fejezve közönségénél, amely a mostani választástól Ennek valószínűségét nagyban megerő- j hallgatagon az, ho^y ugyanazokkal az az elvek tisztább diadalát reméli. si tette volna előttünk az, ha a papok — eszközökkel és ugyanazok dolgoznak, de Az első választás megsemmisítése ugyanis miként már egy cikkünkben hangoztattuk \| most már ravasz okossággal; ugy látszik arról győzte meg közönségünket, hogy i — belátták volna, hogy az ő magasztos I olyképpen- hogy szereplésökre nézve meg- TÁRCA. Uti-képnk. (lukiia. Máltát rUrauake ) —. _ Irta: Cnk egy csöpp ki* szoba. Inkább fülke, kát bejárával, meleg sötét bordó-niaü la Hal, melyet a korridorról beömlő fény világít. Bntorsata: .. gy löttlen. a nagyon simára ült tenyűpad éa ...Laokoon, szerencsétlen kát iával Fázom, ha as ellentétekre gondolok. Ratael TraaaAguratiója előtt rongyos tztlmá-ze»; Athanadoros l.aokoonja előtt föstetlen fanyüfapad... és a modern KflKtáai* aok gyatra munkái előtt drága ptüs kerevetek. Es a cöpp tülke, melynek bútorzata egy fös-ttla lóea éa Laokooa, — es a Vatikán egyik igárték«*bb hdye; a Bdvederben, római é* görög istenek pnlbonjában van ; annak is a végén, egy bájo* korridorokkal asagélysttt babér-tél iUatoa, szökőkutak locsogásától hangos udvarra nyílik. (Oortik ottagono dJ Belvedere.) fa ka Misa erre a padra, ráa>raztd sze-mtdt a iMakövgk csődért, a tülke falait nem látod már többé. Laiikoon rtttaotte Ujdalma, lihegő mellkaaa, arölködl batalmaa laoaaaata ellöki a bordó-saiat talakat; vibráló ajka, aalylyal »m em- berhez, hanem istenekhez kiált sagítaágért. <--déd varázsolja as acbalokat rejtegető tengert, melyn«k borzalmasan lkt« hullámaibél üti HM fejét a rengeteg tengeri kigyó; onnét Tenedoas leöl. A kigyú pedig ropogtatja laokoon hatalma caonfjait s irtéaa'o* azájáral beleharap oldalába. Koszug a fájdalomtól meggémberedett test izma ettül a rettenetes hars pástul a Laokoon elhaló ajkán vibrál a magrémölée a a phyaikai lájdalom panaszos hangja. Ez a .clamor* nem a lájdalom orditáM (amint azt Virgil moodjai, hanem * mtgrémülé* nyö-ssflrgéae. Megdöbbentően asép s utolérhetlen remáölése a szobráasstsak az, anit a jó rhodusi Athanadoros itt laragott. Örök példája aa idaaliamua ás raalizmua ölelkezésének. a a a Es as idő tUk, múlik Miért i* ébred löl az ember az édea álomból ? . Az a Ital nap, amit Rómában töltöttem, az az álomlátáaok egsz sorozata voll Kimerülni egészen s .szép világába; gyönyörködni az embrt érzés é ludas nagy mü-vtiban; fölemelkedni tbbül a aaürke porból, hogy vi*saaállbas-unk a rég mull ttlök elmerült világába, — óh as itteni asép álom, — melyből kár lölébrtdui I Mikor a göa s villám nátadáha pottyantam ismét : mikor * tOrvavaraa, lárváa « köazénlüs- tös róaaai pályaudvarban magvailottam jegyemet Firenzébe, ö*sasusott kdlylyl öltem a kapába s lelkem vllágéaak nem maradt igyiéa, mint a puszta emlék eset. fa atig a vonal aiküó zajjal a lélahnateaan józansagra hivó látyty! indult mag, hogy Kómát tihagyja: etekbe aa átértett emlékekbe merültem, s tétova lkia!tti kisértam a maaam ködbe vaaaó kolo**iimot Soká, még nagyon aoká láttam Szent-Péter templomának kupoláját, nwg egy irigy domb vég-. - ... . ».i asp aiiai ii ii amw r Zsong-bong lelkem lávájában as imltikaaal. abban a mély zlrsavarban, melyben képadat ringat, mytstikua lányban látom a királyi paloták romjait; Caracalla, Domitwa palotáinak aötét, bortalmas folyosóit, a Clíviu* Virtaria naraaea fákkal aaagélysalt köbslmssát. Sápadt arcú Caesar lakodalmat 01, a a Moaa PalaUnua alatt a misara piabe moraja '"""—lik Rakkaaő nyárt nap van. Ott balfelfll a Capitobniaon kalitkába aart romai címer, as előtarkaa rcmületeaen Ivöh * a ko oa-aeum kiebeiletett .vadállatai vérfagyamtó haogoo válaszolnak. A márvány barikádról gúnyolódva kiabál a büszke római a cölöpökb& kö<ót', mmitalaara vetkötteteti keraaatáöy tstsakra, kik ártatlaa fényű ssmlkkat lift a magvákt képet a remegő ajkkal, caöadaa imával várják gyaaaoa ka-lálukáL (fa as a Clandia, ki tegaap fordított hátat a házi paanateaakaek eaak aaárt, hogy as ai vtAáa Nagy-Kanizsa látkópévol ^ ícvelerőlapok egész uj fal v étalak kel és postakártyaalbumok kaphatók F I SC H E L FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Zala 16. uán. (». HpJ Politikai szemle. Orazággyolée. Febr ie. Nagy-Ksntree, vasárnap cáfolhatatlan konkrét bizonyítékokat senki keaébe ne szolgáltassanak. Éa es a ueraplésOk talán még elszomo rilób, mint ai előbbi volt Abban méf a roaszul értelmetett, helytelen Ql felfogott hivatás harci tflsét Sttuk i ezt meg ia tudtuk bocsátani De ez már a beléjök gyökerezett rosszakarat, az önzés kérlel hetetlen boazuja, s az már megbacsáihatatlan Az 6 rsvaaz okosaággal folytatott izgatásaikkal szemben mi másban, mint a magyar nép józanságában nem is bízhatunk. Azokkal a jelszavakkal, amikkel ar első választás alkalmával mentek harcba, most már valami nagy hatást nem érhetnek el. Legfittebb majd a nagy A/itay Antal orazággyOléai harci riadója alapján a juda-iasszw" ellen fognak prdsebb röppentyűket ereszteni a nép közé; de nem hisszük, bogy sokra menjenek vele. A magyar nép türelmes esze és szive sok mindent elfogad a politikai el len tétek alapjául, de fajgyűlöletet nem. Hogy ennyire mérnem éretlen,!' - Helyes hoay eiiemerit hangzik késbe azt megmutatta a boldogult antiszemita-,, _ " — Nem ismerőm al! erősködik Mécsy ts as- otán haragosan tár ál a jarfai ratat .veeaédei- meire* és hogy nagyobb nyomatékot adjon aa tHitásainak, eréiyeaeo teszi hozzá, hogy: — Ezt én mónd'am I — Hat kérőm - folytait* -tovább a liberális reformok nem a zsidók kedvéért történtek ? Hogy belejött es sniissemitizmusba as őreá, ugyancsak haragosan dörgött a zsidó, a zsidó \| zajló és a zsidó tzuciá Izmus elten és késben minduntalan kijelentette, bogy Ő .nem anti-jtzernlia.'' L — Látjuk I vélik közbe mosolyogva \| — Nem ént mondja az öreg url Én tisztő-I lóm. böcsülőm szert lót t izralits polgártársaimat, I de nem szeretőm te a zsidó zsidót, te a köröm-tőit zsidót, ha nem olyan, amilyennek löaaie költene. I 8 Ián mádét óránál tovább beszéli, nem haza Igudott rá senkf. \| Komiimf Ferenc emelkedett fel utána és a néppari eleinte meg szerette volna zavarni. Is á pap a legnagyobb hatással emelte 1898 lebruár bé iáén. Szerdán Mietf Antal és átyer Ferenc nevei lenyegetőítek s ssénokok táblájáról, eaak keve een akaróalak be a terembe As ülés elején kát mandátumot jelentettek be egysserre, a mi a MU> néppártnak nagyoe ssi vébe nyilalott — El köil óamémöm - kezdte Móesy beaeé éét — bogy a átírásitr úrral egy dvi fjaptp, állanék, igön meg kel ene dicsérnőm, mert easa ugyan sok Idvös dolgot csdeködött — No látja! vetik közbe jobbról. — lgae -— magyarázza Mócsy — de más az elvi alap kérőm. Es igön jóizüen éa Igen bő-beazédüen elmélkedett ss Öreg ur a liberalizmusról mea s szocializmusról — s melyek sserinl* „alvalifterökök.* Felolvasott egy azocialista lytágcikket, a mely ast moodja a többek közölt, hogy ,a papok bé-aKják a haladási... — Vsa' benne valamit — hangzott egy halk közbeszólás s szélsőbalról. — No kéróm — mondotta Mócsy — itt találkozik a liberalizmus a szocializmussal. Meg t oaolyoglák azt a .leplezését; Mócsy Antal pedig igy lolytatla: — A miniszter ur ddicae.ödőU tztal, hogy mennyit áldoa valláaoa célokra. Hál kéróm, ez kötelessége és tarméssetöi, hogy s miniszter isijééi ti kötelességét .párt sorsa ~ -ügylátszik pedig, hogy a néppárt most már eft a rejtegetett kártyáját játezsza ki. Valóazinü. hogy ezt az utolsó adattat ki-játsiszák Alsó'LendvAn is, hogy azután alaposan kifogyjanak itt is minden szuszból. lelki megnyngváat adó laaail kövesse: — súlysa Mai leiekkel t isten akaratában való megnyugvásul áll ott!) A eeöad-a levegőbe sgyazerfa egy sastslksodő zubogv.t nagy ivat írva le rópOl ki a Casaar étterméből. - s erre a jelre a bronc kandetlaberek százainak nagy psrázstüiére tömjént hiate-aek ez ébenta-arcu rtfraanlgák . fázlje lomhán __ nyúlik ietelé, t ködbe burkolja a aurtirhalálralg^m^^ szánt áldozatokat. A bestiális ordítás, a szétmarcangolt lólpároigó meleg vér leréesegiti tz rómait. .Christisai sd leooest* — ordüja... fel szavát, bogy a szocializmus tanaival szemben testekből legalább s jövő generáczóit legye immunlati élvvágyó Nagyon világos képéi adta s puszta elkeseredés > böl rombolásig fejlődött mozgalomnak z mintán a tzocíalízamt csalt kiállása a haza és as Isten — — - — — — — — I ellen I rdoll, Koaléesy sz sllsm és gz egyház Eh! l'udontó kép ez. kősót vréekxaet.-nek eszméjét vetette fél As Ott a Koaauuirr dimWha^ leié kaarmló^n tíBttUt „ ő táMlOjll. Jg_t«yhál Js • at neezii ea lat a Via áppíaba, ahol e'rej etl ka tekamhákbaa remegve imadknenak a lüvek. a szétmarcangol áidozalok óameeaadeU csontjai Wött és sziklába váj) Ingekbe rejtik; befalazzák, föléje olyan nairs megindító löltráeekatvéaoafc, met> léje lőatvén a béka a engesztelés galambját zöld ilsjággil a eaórébea. Ebben sz asztalt színű üregben egy fáklya sáppad; teaya mellett, tárt kanokkal áll a kiakoni-kák bejártja Ide lord alva a tenor, körülötte térdel az ebő római eklézsia. A h járé meredek lépcsőjén óvatosan ctesstsl-ják le a ssreofago, minden areoa.a fájdalom megélni állté, — hisz Ciaadiának, az eklézsia legszebb virágának hozzak mM marcangolt léteméit A lépető aljára boruk íljn görctöt zokogáaa töri mag e aoaui eaöoéót, az tugtsaliiő pthna kibnlloti kezéből s eaak ló bangón híyjs Ctendiát .. állassa a Caesarokat, mindent mindent As érag pap mentettel hajol liléje s szemé bee fdesíilámtó kéaayeivd üdvözli tz aayaasaet egyház egyik já-taééheH esaatjü, - mert (és as igy vaa) előbb el UM teszteli mindent a fásai kedves dőltünk, —'hagy á mtghe s Itmoiiéts néma fájdalma szentté svat ktaaáalet papiát a ha aztán taoitó éa pap hivatásának Igán magaslatán fog áilaoi, ha az egyik « haza-szeretetbea, a másik az istenben való bitben fogja erőssé lenni a gondjaira bízott iljazágot Komjóssy aagy hévvel mondolla ti az ó kedetl Jellemű beszédét es s néppárt kivételé* vei az egész törvényhozás lelkesen megéljenezte. - Az Ülés végére bárom interpelláció marsét. Ebből kettőt Molnár apai mondott s eset nem vertfg fel nagyobb port. A htrmaéiktl Htm* Ferenc a szocialista za vargátok dolgában latesté a belügyminiszterhez. Febr. 17. Mway Gedeon csütörtökön a napirend elölt azólalt tói. Magyarázattal tartozik, úgymond, mert agy Iái ja, hogy barátai sanjnálják. lijin ae it/aM/aaaál FöbzAlalássiban hézag maradt, s mit < Más nem értett meg. El oadte azután, hogy tndomást szerzett arról, hogy as egéaa Aliaki népe összeesküdő t egy Dózsa Ide lázadásra, ás már a nap kr ti volt igsve, a mdyea lagjékoták a irrááat WgiaMák a ladátyaksL és tdekkéeyvakat A « ménig* ematfp Mtt, dl IdáéMá lééi ff hit, kivált aHkor látta, hegy milyen kiesteym' artWhd éu.ornk g kotmáey Reaae öeez eotkfleótt s barátság a haaaáaág al éa aa előbbit föláldozta. Roboncty ezután aa fiOOO Maiét amgyarázte ki ó SO év előtt Miletitaet bektaua ki és aa sok pénzébe került As utolsó váiaasiás előtt árviaat állott kf, és Igy nem volt pénze. Kapott hál kölcsön a pártkasszából 1000 toriak, as alkotmányos költségekre 2000 lonntot Mikor a 8000 toriétot via-sa akarta 8'etai a kormány .kása-gének', azt felelték rá. hogy as faieetegee. — Van elég, na I — igy fejezte ki röviden a a rart rálatz. Előadta még bogy mennyire hántotta őt a miniizterelnök viselkedése 0 kérte, hogy bad déré jöjjön be. — Most sincs itt I - kiállót iák baltelöl — Most már nek»m mindegy I — legyintett rá Reheocsy. 0 a miaisstereinök eljárásából azt kö vet kast ette, hogy őt lekötött magftsetett embernek tartja. Pedig Ő hazájáért aggódott. Lelkiismerete és meggyőződése vívott' küzdelmet. Es na gyobb erő, mint a villám éa dinamit. Ezsd az erővel ismertette meg ő a házat, mi'-or lelke kitörésének engedett Boboocsy beszédének es S befejező része mély beayomási keltelt. Pár peretg csend állott be... As ülés többi része a szokott tablón azeriaf folyt le. A kósoktatád lároaboz balról Major Ferenc; Sima Ferenc, a kormánypárt padjairól Bernádi (íyörgy fa maros-vásárhelyi függetlenségi pártnak volt elnöke) és Hasssnyey Feraac szóiattak. Febr. 18. Pénteken idytatták a köanktstásügyi költség. Vdés lárryalésát, ée s napirend előtt ítmák Fereao aaólalt tel, a mi a mmmsierelaököt ia saóiéara kéattetta, sőt egy kavaaat Atfayi ia dabóekódöit asa'to. A knlluatiáreáhua JmriU Mihály szólott ei.fr-aek. A néppárt Sreg papi hikdailea geaaiaaok klsérelébaa vehemaaeit aekmgrott a kormány-nak, mindenféle dolgokról hMmélt, főként azonban a addökrél, kik eláraaai\|ák aa iakolékai. Nem boszankodott senki, Inkább aMOoiyogiak komikus kifskadáaain éa aéha zajoaabb daráit-tégd keltett talaágna komolyságé»al Utána Saóea Pál beesélt. Maj i Váró*y Oyalára kertit a ter. Bsörnyea kevaaeo aoltak baaa a tarembaa, egy hogy Vároaav odafordult as elnökhöz : — Kérem elnök ar, tie éá hsesöaga'at a ia goáat A „tagok" azonban nenf voltak haj andók el-dofani ott künn a folyoéa jiU égö aaivsrjaikat, ■ba Vtroaay aaaal keeaalia meg amgéi, hogy, Igy irólito't* aMg a baaau V , — TmUU napidíjakért érat Uii / A kiateleki iieateleaéé végtelenségbe ayalö saéasklate kapesáa tóktirsaébelt isrbaeágakba i* hoeaétkvsoti, amelyek éleak visasatetaréet taáliek a Ház kft>ö béaéedaiéa. BmmAde ns»y.^b Ide kBlóabea merő vádaakedáe vd>, lö-éat egyse taalalágyelók ellea, kimáletlaa taavakkal lámad'a meg vármegyénk tanfelügyelőjét is. A szOvetkezés előnyei. Irta laaey Syala L A szövetkezés taükaéga a külföldön, éppen ugy mint bálunk, olyan viszonyok közölt aagletett mag, amikor a társadalomnak egyes osztályai, vagy a mi könnyebben érthető, a népesség egyen rétegei, kisgazdak ip roaok, munkások nekéa vizzon ok köze jutottak, reájok nézve a megélhetés, hogy ugy mondjam a léttel való aaagkáz-éás nehézzé, a jövő bizonytalanná vált KÜtí a maga tehebége, lapaaddele, löHngéaa, vérmérséklete szérint kezdeti a gyógyítás módjairól goa-'éeskodoi. A lu'zók, hevesebbek, Hiaietroshbsk éa saaavaéelytasbliek a hibát a meglevő politikai rsiiáaatrtábao éa lártdalad alakulásokban kendék s különösen abban vékák feltalálni, hogy a vllígon nincs meg as agynevezd! sgyeatöség, ed kdl lakát megteremteni mindén áron, he kei, Iwédáaávd minden tsaaádáaak, megbakuiá-téval a létező korményMli la itlsmtimeflt read-aarskneb társadalmi haraaéaaáaaka k, mag kdl SOdaállai a tllajdoet, az egyéni vagyeat t saóval mag kell terseasei a tatyea tg> taldaágti vagyaa-A asdUafckaá, kértltektesák- Migy-Knaitia vttirnap Zala 16. Kim. (S. lap) IMA. fctwaár 14 JO-An bek, nyugodtabb vérmértéklelűek, tap .azttlisb-bak, ta taok, akiknek Hív* leikét ai igtzi emberbe rtti -zeretemek értelmei hatották át: jobban megfontolták a dolgot Belátták elad korban, hogy at agyaevesett leljen egyenlőség, melyről amazok ábrándoznak, lehetetlen; ellentmondanak annak az életviszonyok ezerféle változatai ás első sorban maga as emberi természet, Mert nagyon könnyű elgondolni, elképzelheti a legkevésbé iskolázott ember is, hogy ai törtéhnél akkor, ba valamsty különös csoda folytán arra ébredőénk töt mindnyáján agy szép reggelen, asoe kiesemben, hogy a kéeós konyháról ép agy megél, akár doigostk, akár nem; a ttorgalmat asoabaa elvesztené munkakedvéit, a t-beteegee tanulási vágyát, eizsibbadnának t haladás minden tényezői, megszűnne a nagy alkotásokra vetető verseny t megszűnne a. fejlődés mindeaüH. általi nos Ukcggoltaág éa kedvetlenség állana be áa igy a várt általános jólét helyett általános nyomor s az annak nyomán fetaarjadó erkölcstelenség ás hűn Szomorú kép, de ez sz egypár vonás, a melylyel en ezt a kérdést megrajzoltam agy-e bár nem enged kétséget az iránt, hogy az lenne hogy vagyonilag mindenki leljeaen egyenlő, bírto-1 az eredmény ? kanak leijei tulajdonjogával Kezdjük meg ezen í Nem állítom, bogy ezzel kimerítettem a kérdés az qj alapon a munkálkodást s ne'mentünk tovább ] mindén részlétét, de rá mutattam a lényegére egy etztendő eredményeinél. Mit tapasztatnánk az év végével? Azt, begy a ki közülünk szorgalmasabb, ügyesebb, mozgékonyabb, eszesebb volt, a ki a rábízott terű etel jobban megmivelte, a ki az aratás időpontját jobban eltalálta mint másikunk, sokkal nagyobb eredményéket ia mutathat föl; beleszól munkáiokba es törekvéseinkbe, a szu- szon áldatlan törekvéseknek, melyeket gazda-társaim szocializmus és kommunizmus név alatt ismernek, s melyeknek hangoztatását napjainkban mind > rőtebben és erősebben hallják. A szocializmus, jegyen az akár ipari, akár agrárszocializmus, a kommunizmus és as aaarkia, tehát teljességgel nem .aaok az irányzatok, melyek kis üssrag agy-e bar lOOIrt i asizezarbez kepast s íme 1000 embernek ecyartJeaa egy küase célra, ha mtadeaik csak 100 lóristul járulhat ia boai megterem11 a iilmir lehatol, megszerzi tehát aaon erót, izon előnyöket, a melyekkel bír a ■Isessrlohm vaeyoaa lökén 8 ma képet Leiáa as eser saalier ma nái lonottit járulni a kő-ás célhoz, ind talán eveateat 10 vagy 6 frtial t lekét esak türelem és kaanás: 10 frtjaval 10 év alatt nagvan a kívánt ti irimley. Ahol tehet kictia yek as erők, öaaze keU azokat lenni, össze kell azokat hozni, egyenletű. megtölteni a közös cél tudatával, a közös törekvései iránti lelkesedé síel s igy " az apró kis erők egyesítéséből nagy erőforrások keletkeznek e megnyitják és biztosítják a kisembernek is a bolgo-gűlás, a jólét alját. A gyöngéknek, a kisembereknek, szóval a kis erőknek szövetkezése tehát az, ami általános gazdasági és társadalmi javulásra vezet. Ki itt már rámutathatok a szövetkezeinek kél nyilvánvaló nagy előnyére, melyek az eddig elmondottakból foynak. A szövetkezés, a midőa eszközli a gyönge ember anyagi és társadalmi helyzetének javulását egyidejűleg megóvja azt attól, bogy azokba a szocíilfsztikus és kommn-nisztikui áramlatokba sodortassák, melynek kim Ezen az utnn az általános jólétet munkálni]hatását már Irjtegellem. A szövetkezésnek nem-\| lehet Mit tegyünk tehát, hs esek celbos csak gaadaaági naazna van lakai, mely tz a itala jég s aratáskor csak ocsu' arat s igy s ■ a síkhoz nem* vezetnek ? gondolkoztak tovább a jobbak aoa jólét emel leire kihat, de társadalmi ás politikai kepeit, meg ugyanazon saorgslom mellett is as a igaz emberbe rátok, a kik már Heve l italában! ia: amidőn megment, Tiaeitltri a karos él >•-eredményeknek csak loazlányail mulathatja löt; voltak azzal, bogy bármi legyeo ia a kérdés szedelmes, a lulao et fdlorgltó írsnyztioklói, a re»t azon hittemben, hogy íme -Mállott az mtgoldáit, olyan temmi esetre se lehet, maly azi aaokat viMtataantja, ervenyesólesuket nem engedi, igazi jólét, megfeledkezik a mu 'káról, földjét el- emberi természet lényegével ellenkezik, mely az Meglógják talán engedni, ba a szövetkezés 46-hanyagotja. a tékozló elpazarolja: egyik rátád egyénnek magsemmailéiével jár. A nyeit hasinkra nézve Idmé bővebben nál a szülft elhalnak és aagyatáma utód oaato- megfigyelve, láttak, hogy ttok a nagyiparosok, lesem. zík a hagyatékon, egy máiík családnál ugyanily aaok a gyáratok, azok a nagykereskedők és Hazánkban ia nehéz viazonyok közé jutott esetben az egyetlen gyermek va-y annak hiiknrá- bankházak miképpen emelkednek vagyonban közgazdaság, vagy hogy ez alkalommal ne ben egy oldalági örököt veszi ál azjegész vagyont helolyátban, miképpen foglallak tert mindenütt, jüní általái osiágokban, tudva levő, bogy nehéz es igy lováhb. Mit veszünk lehal észre? Azt, mint halmozódnak százezrek és milliók a már viszonyok közé jutott a kisgazda ét kisiparos; bogy ugyanazon alapból kiindulva, mar az első fölhalmozódott százezrekre és milliókra; mini alacsony terményárak, a gazdasági ét ipari ur-év végén mindenütt érvényesítik magukat a élvezik ennek az állapotnak előnyeit, ha hitelre melés eredményeinek kedvezőilen trtiknrtiei hajlamok és tehetségek, tz élet és természet szorulnak, hogy üzletüknek, ipartelepeiknek na- nehéz helyzetbe sodorták, neherebbé telték min-változó viszonyait, tért foglalnak a vagyoni kü- gyobb kiterjedést adjanak, milyen olcsón kapják denkíre a megélhetési, bizonytalanná a jövőt t a lönbeegek s néhány évtized munkája elegendő a pénzt, peihg jó anyagi viszonyaik melleit meg viszonyoknak ezen általános rosszabbodását meg. árrá, bogy nagyban és egészben a mai álapot Urnák a magasabb kamatot is; ez qj emelkedés álljon elC. Jót van tehát, mondják a túlzók, ha forrása rájök nézve. Ha beszerezni akarják életszükségleteiket vagy az ipari termeléshez asük-i nyersanyagokat, nagy tökékkel rendelkezvén, rencse is. valamint a természet es idö a inaga! bennünket elvezethetnének az igecet földére. Táv-ezer meg ezerféle viltotáiairil e» szeszélyeivel: tanok aaok. igen tisztelt polgártársaim, melyek eaa embertartuakal leplen nyoomo követi a építeni alkotni sohasem fognak, de rombolni: nerencae. trilttáiir duaan megtelik a etürt, igen. szüretkor i pincéje, a másiknak vetéséi megrontotta a lakadó víz, szőlejét, tengerijét elrerte a érezte ás áru a gazdasági és ipari munkás is. Mi it keressük tehát az orvaiszerekei, melyek a bsjt meggyógyítani képesek lennének, gondolkodunk __\| a módok felett, mélyek a nehéz helyzetből való nagyban lehelik azt, tehát a legjobb forrásokból, kibontakozás útját megmulatnák. Azokból, amikai a legjobb minőségkén és legolcsóbban vásárolhat- általánosságban elmondani werencaém vok. iának. gr ismét uj lorratt a megtakarításnak, a tűnik, bogy mi sem indulhatunk üres jelszavak tőkék szaporodásának. Ezzel ellentétben a kis [után, bármily tetszetősekés hangzatosak legyenek telni azt, bogy ilyen módon csak egy városnak, jjjazda. az a kisiparos, aki hitelre szorul, ahhozJ is máskülönben, mert a boldogtág réve helyett dé sőt egy községnek a népességét Is 'ehessen közös gazdálkodásra; közös munkára egyesíteni es igy van, de legyeit egyéni tulajdon, legyen minden kötőt, dolgozzék mindenki egy közös célra, hordjon egy közös csürhe, közős kamrába, közüs pincébe, közös konyhára s ebból a közös bői nyerjen mindenki egyenlően ellátási! Hát igen tisztelt polgártársaim, el íudják-e önök kép vagy egyáltalán nem jut, vagy másod-harmad I egyenesen a hínárba visznek bennünket. Nekünk kézből, legtöbbször közvetítet utján, armi színién) is, ba érdekeinkel jól lel tudjuk lógni, csak azon anélkül, bogy tegyenek olyanok, akik ezen k&ös I pénzbe kerti, kisebb intézetektől magas kamat \ aa uton kell megindulnunk, a melyei részünkre munkálkodás, közös termelét egyes igainik irányt mellett kapja, mert ezekpe* legnagyobb része a becsületes lochdalei takácsok példája s annak ne adjanak, vezelöi ne legyenek. Hiszen ahoz a \| nem emberbaráti intézet, hanem minél nagyobb. nyomán azáz meg száz kisébb-nagyobb szövet ke-legaprélékosabb részletekig, kidolgozott tervezeti haszonra, minél nagyobb osztalékra törekvő I zet mutat Ezek a szövetkezetek ma már ha-ke lene. bogy i közösnek minden egyes tagja ne' részvénytársaság, mely nem lörődlk azzal, bogy bálózzák Angliái, Nemei országot ab. a legkdlöe azt s kamatterhet megbirjt-e t kieember vagy nem etek meg legyen t bizton ledetei. A hitel a maga esze és bsjlamai szerint, hanem agy dolgozzék, a mint azt annak az elképzeli közösségnek érdekei megkívánják. \|U a kormányzók-1 tehát, mely okai kamatláb mellett emelésére nak, vezetőknek, felügyelőknek stb. még aokkal {szolgálhatna a kisgazda és kisiparos jólétének ,ez nagyobb szamara volna tsükseg, mint ma t a. etetben romisara vezet ét alokki válik, kormányzati rendszer sem lehelne más, mini a] Ugyanígy áll a dolog, ha a megélést és a vele szó legs/oronbb értelmében zsarnoki, mert ellen- járó fogyasztást vesszük szemügyre. Mindéit em-kező etetben azonnal érvéayeaitanék magakai az bornak, núodericsá adnak élnie kelt, a mi több-; egyéni erük át lehetaégek; hajlamok és termesze-1 kevesebb élelmiszernek ét élvezeti cikknek togyiis-tek különbózötéga. Itt tehát az egyenlótég már tálával jár. A gaadag ember ee a lókepéaaaa ez ctütörtőköt mondott. De ez még a kevésbbé ve-1 irányban is a legjobb lorritokal' keresheti töl s azedelmes oldala e rendszernek, hanem liogy I nagyban vátárolvan, mindent olcsón vehet. Holott képzelhető el as, hogy az igy megállapított közős- az a szegényebb ember, az a kisgazda, az a tágban mindenki egyenlő ellátásban legyen része- kiaparoa, az a munkás rá van utalva a kiskeres atve ? Ne tzerezbenen az Ügyesebb »e többet : kedöre, falun a tzttoctrs, a ki kicsiben árusít mint az ügyalw? A szorgalmas és lelkinél és nem levén, a legtöbbjében üzleti becsületes-ismeretes munkáiénak se legyen 6 rá ézvefség, több eredménye, mint a laayaenak, és}— kivált ha bitelére rászorulnak, — az uzsora restének ? Ugyanazon ellátásban, ugyan- egy nemét gyakorolja. A kisember lebál itt is, azon kényelemben át élvezetekben részesüljön saját anyagi érdekei rovására, hátrányban van, mindenik ? Akár kisebb, akár nagyobb jövődet- kénytelen sokszor egeazeege rovására drágán met hajlott a köznek, ne legyen több szava, megvenni a rosszat nagyobb befólyáaa az okosabbnak, mint a tudat- Ezen Mieniétes állapotokból következtetve, tehát! lése. Ma 14600 tagja van, 1 millió 460 tannak ét nyeglének ? Az a naplopó cigány, a ki;a helytelen való javítás azon kérdésnek megol-egyebet nem téaz,mint naphosszat íesi a pontyokat, dásáu tarkallik : mily uton szerezhetné meg a bogy horgára jöjjenek, ugyanazon jólétnek ör- lát ember ugyanazon előnyöket, t. L az olcsói vendjeo, mmt az a szorgalmas gazda vagy iparos, hitelt, as olcsó vásárlást, t miképpen értékesít-a ki teljes odaadátsd, teljes munkakép singgel hatná jól, a mit termel, amit iparilag eUttlM? A szolgálná aa az elképzeli közös állapotot ? Vagy kérdésre már 1844-ben megfeleltek Angliában a hl tz at iaüamóaf altaláaaa leapad e«t u maiiéit rarhdalii lakáceok az ö fogyasztási szövetkeze idézne elő -ram valótzlnQ - önhibáján kívül tűkkel, midőn tényekkel tették nyilvánvalóvá, bogy nyögait kellene t káatt nyomorúság okozta aatn- ltokat u előnyöket ét eredmént eket, t miket a vedéatk kösOtt! Mi lenne az ily állapotnak tz aagy tőke ttját trejtböl biztosit talaidoeotaiaak, ertdmíayt f Nem ítbttai mát, miat az. hogy a a rntmhír szőve1 kezénél szerezheti meg magá taaya ét rett megmaradna ugyanannak, aki vek nak. Rgyittrt ssámvelé* dolga as egóac Milyen lélébb célok szolgálatában mint' hitein) qjtó, fogyasztó, terme ü, értékesítő szövetkéz lek. Magyarországon It szép tejlödéinek indullak, a miben kiváló érdemeket szerzett a magyar gazdák"vezére: Károlyi Sándor gróf; a Következeti ügynek hazánkban valódi apostola. Nálunk leginkább Fett ét Borsod vármegyében ás a Bácskában vaa elterjedve. A pestmegyeiek közül, annak igazolására, hogy szövetkezés utján mily különléle célokat JeheU elérni, a aaadait említem fel. Et 1X86 bet alakok az olt elterjedt uzsora korlátozására, tehát mini hitelszövetkezet ét már az alakidát évében lehetővé tette tagjainak, bogy 90 kit. hold földel megvegyenek 18 ezer trt értékben; 1889 ben újra 450 kai. holdat vettek meg tagjai s as drágán adjt a rosszat, tehát vevéivel vem- uzsora úgyszólván megszűnt. Külföldön nem ritkák sajt, vaj előállítására alakult termelő szövetkeze lek in A kopeobégai gép és hajógyár munkásai 1867-ben házépítő szövetkezetet alakítottak, mintegy kétszáz taggal; a szövetkezetnek nem vek egyébb alakja, mint a tagok heti 28 kr: bséis Itt vagyont; épített eddig 1016 házat mintegy 5 millió frt értékben, melyből 8', milliót már vissza űzetett A fölsorolt pétdák ékesen beszélnek és a lég* szebb szavaknál li jobban bozdilhatnak m, hogy mi is magunk segítsünk önmagunkon. Nekünk is a magunk erejével kell a bajokból Iri-gázolódnunk ét ratámtak a szövetkezés agára, mely kit erőket aagy erőlorráaokká, kis embere ket erőt ét Önálló Metáletekké egyesit Tennünk kel) ezt annál inkább, mert a szövetkezés etp méje at élet legkülönfélébb vittonyaiban alkat- Nagv»Knitta >«innp LA 16. »«ám. (4. lap.) 1898. febroár bó iO-ir találhat i igénybe v ah etjük azt s leg-különlélébb célok elíráséra. A bitati akarjak a kisgazdának biztosítani* Réazasiteoí akarjuk Ma nagyban való ' vásárlás MOayeiben ? Javítani akarjak belyaetet axaal, boiy jó áa olcsó átaMmi aaarakkal lálhaaaa al magát ? baziositani akarjak, bogy midin termépyeit. buziját, árpáját áa a többit értákaaitaoi akarja, na legyae kányáién azt potom aron átengedni a kőevelitá terménykereskedőnek '< Lebatövé akarjuk ráaaára lenni, bogy gazdaaági eszközökkel, gépekkel eiláui ■agát, amire talán u egyes nem képes ? Akkor mutassuk meg neki e szövetkezés útját is bizonyítsuk be már meglevő példákkal, bogy ■indáit, amire egy nem képes: sikerrel éri aat al az egyesek öaeaadHáss, tömörülése : a sső-vstkesés Ha a kisiparos nem ludja magái érvényesíteni, mert pénze nincsen és olcsó hitelhez nem jut bal; avagy ba nem tudja magát érvényesíteni akkor sem, hs pénze van ugyan, de nem annyi bogy nagyban vásárolhasson, tehát nem szerez laghisetgóbb, hallható Wlaasios Gyula mOködéeé-röl, akárhol s akármikor lépjen d ujabb lén) nyel a nyilvánosság elé, — as a siereotyp mondat: Magyarország Wlaaaics alatt a kuliura magaslatén van. Es valóban, bármely teret veaadnk vizsgálat alá, mely a kultuszminiszter gondoskodására es Mügyelelére vsn bisvs, mindenfitt lellétlsn haladást kell kooetalálauak. A kiadadovók éa elemi iskolák terén elért sikerek, s közép- és főiskolák tereu léieaite't reformok rövid bárom év alatt, a mióta Wlassics kormányon van, a magyar közoktatás ügyét sselött alig sejlett msgsslstra emelték és korszakalkotóknak tekintik aaokal egéez Középeurópa közoktatás-Ügyében. Az ipari oktatás terén tett intézkedéseket máa államok ulánsandó példának lartjsk éa a magyar művé-szeli akadémiákat la oly magasságra emelte Wlassics, a mely más államoknak és nemsetek nek imponál. Esenkivül a valáaügy leréa oly dolgokat vili gtfei Wlaaaics mint egyik előde sem. A heti be a földolgoaandó nyers anyagot jó minő-1 kongrua rendezése, az au'ouomfai kongresszus légben és olcsón, hogy késsitaéaye árát a gyá- I egybehivása éa a kultuszminisslernek ez elé rilag lönfegesen eldáUftott iparcikkek árához ferjenleil szabhassa s lő vehesse vele minőségileg is s ver-ssnyl ha tud ugyan ipari termékeket előállítani, de nem tudja őket jól értékesíteni, eladni: mu lassúk meg neki is a szövet késés utjái; mindazt elérbeli azon, a mire önmagában ae<» képea. Olcsó pénzhez juthat, épugy mint a kiagaada bi-telazővetkeset alakításával, olcsó nyersanyaghoz gaalalán áll jatbal nyersanyag beszerző szövetk-iei alakiláaa ál-tal, a jó és biztos értékesítést bixlositja neki a rak* tár szövetkezel, élelmi szerekből pedig jó és olcsó iorrásl s logyaastási szövetkezetben találhat. muukálals lelltlaisl és megnyugvást keltő állomások azon as ulon, melyei Wlaaeica! Vaksaér W. Vaaáraap minisztersége óla megtett. Hoaezu ul, aránylag rövid idd alatt.Az ut kezdetén egyértelmű paoass s magyar közoktatásügy logyatékoasága miatt éa annak végén ép nly egyertelmti ítélet, mely •tenni Magyaroraság Wleasics alatt a kuliura ma- Tudjátok mindnytyaa, minő lelketlen zsarolásnak, miad körmönfont csábításoknak esik áldozatul a fiatal , tapasatalallan női család, midőn bely nélkül van, mind nyomornak náz elé, hetsgség fo/ylán mint gyengélkedő mig munkaképtelen. /V. Ezen bajok megnüntelése céljából elhatároz luk, bogy Nagy-Kaniiaán egy . Cselédségét yző egyesületet" alapitank. As egyesfilel alakuló értekezletére, melyet f. hó 90-án d. u- 4 órakor a .Szarvas szálloda* dísztermében szándékosunk megtartani, a varos összes DŐcaelédjei t, társnőinkéi ezennel meghívjuk, egyszersmind kérjfik őket szíveskedjenek tiszteli gazdáikat is esen értekezleten veid megjelenésre megkérni, kiket is es alkalommal teljes tisztelettel arra kérőnk, >ziveakedjenek méltányos és igsssságok emberbaráti ügyünket becses támogatásokban réasesiteni éa alakú ó értekezletünkön minél számosabban megjelenni. Nagy-Kanizsán 1896. évi február bó 14-én. Famagl naptár. ál. béé: á aatjrkaaisaai St káaképat afjtlat Jat aaMJfa la IralaM ée alvésasti kér aaUlja Cselédsegélyzö agylet A kultura magaslatán. Csak kevés, de anftál ki ünöbb hangzású nevet kall említenünk. ba nagy vonásokban ée körvonal tikban meg akarjuk rajzolni a kultuszminisztérium történetét az alkotmány beiyreá!IHá>a Lapunk mult némában már foglalkoztunk es zel ss ügygyel, de ssivesen helyt adunk az alábbi cikknek, melyet lapunk egjik barátja küldőit be boszank. a Egy üdvös és a társadalom széles rétegeiben méttánylás és pártolásra érdemes mozgalom io-dull meg s helybeli uőcséiédek tőrében, bogy óla. Kevesen vsnnsk, a kik a magyar kultura segélyaő egyesületet slskitnnsk, melynek célja élére állván, maradandó, örök erdeme et aserez-tMrmagaknak s s kiknek neve s magyar civilizáció történélmének lapjain arany belükkel van felír> a Báró Eóivús József, Tréfort Ágoston, gróf . Csák y Albin és dr. Wla<sics Gyula e kevesek. E férfiak működését csak megközelítőleg is méltatni annyi lenne, mint a magyar fejlődés aloiaó 30 esztendejének történelmét megírni; mi azonban átengedjük s történelemnek a maga jogát éa a xsurnaliastika számára csak a jelenről ráesünk tudomást, a mely jelen épen foglalkoztál bennünket s amelyet erélyes és céltudatos ■unkánál látunk egy nagy jövöért szorgoskodni, A i'ellemi képesség és a kétségtelen bivatott-tóg mellett taláa még i kínálkozó alkalmak és körülmények teszik dr Wlaaaics Gyulát nagy kultuszminiszterré és sorozzák őt, as idézett i e vek sorrendjében az utolsói, ások közt nem sz Utolsó helyre, ha a sikereket és tetteket mér e-geljűk és bíráljuk. Talán s nagyobb erély és a gyors -elhatározás ia híressé leszi Wlaasicaot s ennek lolylan arra ké\|ieeaé. bogy a minisste<la aácsbsn nagyobb nyomatékkal tudott tárcája azámárz nagyobb anyagi eszközöket sseresni, melyek lehetővé lelték neki, kogy nagy és gyors sikereket erfaesseo el; e nagyszabású éa tagadhatatlan sikerek és kedvezd eredmények titkát aem akarjuk vizsgálni, csak azt látjuk, bogy azok itl vaunak ; nem törődünk azzal, hogy mint lettek, hanem mege'égszüai annyival, hogy konstatálhatjuk öl eL Bizonyos az. hogy a legnagyobb törekvéaek ia eaak akkor használnak valamely államnak, ha •iker k oronásza azokat és miotán W asaics sikerei kétségtelenek, jogot szerzett maginak a magyar kuliura iórtéoels>éb>B agy előkelő helyre ée a nemzet legbensőbb kOaaönatére. Minden kiválóbb alkalommal az elismerés ssó-aata hangzik azegé z országon, egyetlen itélel,a tagjainuk önhibáján kivül hely nélküliség, beteg ség, munkaképtelenség esetén ingyen biztos menhelyet, ingyen ápolási és gyógykeselést és nagyon olcsón ellátást nyujlaoi; a helykőzve itést dy nélkül esskősőlni, s a legjobb msgaviseletüekel jetalomban részesíteni Az egyesület snyagi eszközeit képeznék a cselédek tsgsági dijai, s gazdák, mini pártfogók alapítványai éa évenkinti járulékai; jótékony adományok atb E cél kivitelére lakást rendezne be egy nő felügyelete ala I, bol a leonlorgó szükség esetén a cseléd ingyen szállást és olcsó ellátást, betegség esetén ingyen gyógykeselést nyer; a hely ssersés mindtn díj nélkül sz egyesület átal közvi ültetnek. A gazdák részére ss előny a díj nélküli cselédszerzés, a cselédek betegsége esetén a gyógy kezeieri alól való men easég. EmberbsráU és erkölcsi legfőbb cél: s gszds és cseléd kösli viszony javítása, a cselédség er-köcsi es szellemi jótétének előmozdítása. Oly feladatok és törekvések, melyek előmozdításáért a közönség a tár adalom sokat, igen so kai áldozhat A legmelegebben ajánljuk az ügyet a közínség ilelkes pártlogásábs. As alakulás és szerveik ad és ma vssárnsp február bó 90-án délután 4 órakor a Szarvas szálló termében tartandó érteknlsen történik. Maguk a cselédek a következő felhívást bocsátották ki: - Sajy-Kúnata sdrM nS-cttlédjtiket, Tirmüink I Ismeretesek elő'letek azon nyomorúságos állapotok, melyeknek a belynélküllség, betegség, munkaképtelenség qsetetben kivegyünk téve. H I R l K. — KlJegjaé. Sza/ay Erzsi kisassz szonyt, Stalay Lajoa nagykaninai Ogyvéd leányát, eljegyezte Nyüll Béla, rempé-hollósi földbirtokos — Eaklvé. FUuckaektr Jónál heyhaii borbélyüzlet tulnjdouos f. bó 97-éa tartja esküvőjét WdLitrk BerU kisassioeyaynl, Wslliacb Józaei polgártársunk kedaaa leányával. — Aa adakné váci plíplk Nemea ■zivénsk és leakőll goadólkosaaának ujabb Isau jeléi adta ttchnazter Konstantin váci püspök Aa ó»z löpap, akit aaereay udvariarüaa éa birtokain meghonosított takarékos gazdálkodása mint sokáig lélreiamertek, sutához kérette Vaa várospolgármeateret ei a kösjegyaő t e* átadott nekik 40000 forintot, még padig 90.000 fonalot a rirM kórház részére, melynek egyszer már 100.000 forintot adott, 90.000 forintot pedig a >aro« Arvahás részére, amelyre egy isbaa már 80.1100 foríato* alapítványi lett. A püspök legújabb adományánál is kikötötte, hogy a kát jótákoay intézetbe felekezeti kfiiffnbség nélkül vegyenek fül betese-et ée árvakai. — Halálaiái, Keszthelyi tudósítónk itja: Domokos György kehtdai uradalmi kasznár 50 éves koriban meghalt. Temetése a vidék értelmiségének és a kehidai népnek nagy részvéte mellett febr. 18 án délelőtt 10 órakor volt Koporsóját számos koszorú díszítette; ezek között a nagykanizsai 1 Munka* szabadítóm íves-páholyé is. — TakaréhgMmatérl késfjélta A naffkanituU takorikfhuUr rdraWwylárts> dy íeb ruar hó 17-én AStaspenysr Lipót kir. kersske-delmi tanácsos, igazgatósági elnök vezetése alatt 44 részvényes jelenlétében tartotta 58. évi rendes közgyűlését, melynek lefolyásáról a legközelebb közzéteendő jegyzőkönyv tüzetesen be fog ná« molni. Addig is adjuk a kővetkezőket. A takarék pén-lár Smfbrgalma a mult évben 22.191.028 frt 07 k>l lati ki, az elért nyeresabiy a mait évi átboaaUal 120arany, 145 frk és 64.178 frt 06 kr., mely a következőkép otslslik fel: az igasgaló-rágnak 16\ jutalékára II arany, 90 fik éa 9278 frt 981 kr., a tartalékalapra 5°/: 4 arany és 3092 frt 09, marad rendelkezésre 106 arany, 196 frank, 61806 frt 80 kr., ebből osztalékra lordu tátik : 800 rénvény után á 50/rí (5%) 40000 Irt, a h házak Ielvéteti értekének csökkentesére 1000 Irt - <=> Fényképészeli mfltermemet, mely a legjobban van berendezve, ajánlom a n. érdemű közönlégnek. — Kitűnő segéderőkkel is rendelkezvén, a legmagasabb igényeket kielégítő művészi kivitelű képeket készítek. — A c. hölgyközönségnek öltötö is áll rendelkezésre. Számos látogatási kér Slnger Sándor féiyképén áa faatéaiatl mfltarma Racylaaiuáa a nagykanizsai takarékpénztár épélatébea, inkfesinl Külöálegwég: Olajfestmény, Ptaunotypu és Aqaareliak- N»fv-K«miM, vssárnap Zala 16. aaám. (. lap) 1898. február bő 20-án. cimü agT telfeaáaos kit vígjátékén. Spí/zrr-Rezsin (Hortanas) bAjjos szeirpéwn igysakadett ás III ott ■neU megkapó Telt beszédének, ■lilWaít aak k5tve<len»ége. fiútér Irata komoron éiftnaysd catcsergésével nay haláét ár ¥ Kettőjüké volt ei aai sikere. Általáhos tataiéit aratott AtymUttr Jáooa amerikai komikat abráso áaánl, de tiváJók'pen sikerüli maszkjával, úgyannyira, hogy esáel még parinereit i- többszőr kacajra indította. Ckiífil Pál a komoly államügyész szerepeli-a jeleskedett Ás előadás gyorsan, flaaz-hangzatosan 6>lyi le; a műkedvelőknél saokáso lám palái nem jelentkezett egy.-zer sem éa lal-vonás véitén as 6s»aia szereplőket s>joaan raég-■apaolia a halss közönség Az előadást lánc kötette, mely a legridamibb hangulatban kora rmalig tartott: Jelen voltak : laastagiá: .Benko-ríes Fereocné, &-rovec-ki Irénné (Lndbreg), Ge-rechtihsmmer Milánné, (Lndbreg), Grész Alajoené, Ortnvald Henrik aé, Horváth Csongorné, florvátk Paláé, dr. Kemény FQ öpné, Lange Kelemenné, Spi ser Jóraefné, dr. Szabó Zugmondné, dr. Tamás Jsnoané. Leányok: Flinár Irina, Órása Meianie, Hurráik Irénke, Píehlar Paula íBad»peat), ftertsnes irma, S-rlarics Liakjca, Spitaer Rssíd, Sü'^gi Hu á«, Szakisa H«l»ig, Szakma MasUka, rkiery Olga. Verbane»ics Klára. — Fdil/iutUk : Bbreoreicb Naad»r 2 tn, dr. Kasaény Fülöp l irt, 8ipo Karoly i Irt Grfc.vaM Henrik M kr áa Med<ed L.joa KO kr. A saives Ukl-lzetée»kért küanéaatet moad a rendesóaéc. a rendelkezésre állá alapra 9000 irt, kóskassrn ái jötékonyeélokra 1166 irt. a fenimaradó 106 arany, 186 frank. 660 Irt 30 kr. a jövö évre vitetik dó.— A 8ŰUOOO bt részvénytőkéid intései tartalék h Hyufdijalapiai nem kevesebb mint fel 207 írt 34 krajcárra ragnak, mi rÉfiMfii kint 474 lórimnak felel meg. Aatfak 4$ tmk kmmotmmoi üaataya 6312 arany 7670 frank. 2.010964 61 56 kr. — A betétek kost vaa a takarék pénztár állal as állandó színházra már évek előtt megszavazott 10.000 írt, lovábbá az 60 évn fennállás alkalmából egy árvaházra Matt 6000 torsait alaptőke, mely kamatokkal ma már \| lámpaláz aem jelentkezett egyezer aem éa fel-6464 Irt - As alapszabályok sztrint kilépő 71 vonás végéi as ös-nes szereplőket fjoau aaeg-ifazgaióssai tag, ugy s volt leMgyelő-bizottság [ispaolia a halas közönség Aa előadást lánc kő-tagok újból megválasztanak, előbbiek 3, móbbiak] vette, mely a legrídámibb hangulatban kora \| évi. Irmeíig tartott: Jelenvnltak : lsna)il:,Benko- — KfjUn. Ai IpnrtmtiUt közgyűléséről vica Ferencé, B^rovec-ki (vénné (Lndbreg), Ge-mull számunkban nem közö kellünk lőblet a le- rcliUliammerH lánné, (Lndbreg), (irta Alajossá, folyt választás eredményénél Hivatkoztunk is az GrBn'wald Henrikné, Horváth Csongorné, florvátk okokra, miért jelent meg csak ennyi erről lapunkban. Páhté, dr. Kemáay Fü öpné, Lange Kelemenné, Utólag megkaptuk s köagyttrs tárgysorozatának Spi ser Jó/aefné, dr. Szabó Zugmondaé, dr. Tamá« egesz lefolyását — A aaty-kaaissai Ipartestület Jsnoané. Leányok: Fli'iár Irma, Grész Meianie, folyó ér január hó 90 án tartotta meg raodes Horváth lréake, Píehlar Paula (Bad»asst), evt kiagyBléaét Lhxtt Kaimén elnök Mvősölls: Serunoa Irma, fvrtancs L nkiea, Spitaer Resie, a azrp azamban megjeleni lagoka' Elnöki meg- Skmrgi Hu á»», Szakisa Hedvig, Szakma MarUka, nyitójában ecaeielte as lpertestkiet etaljlróeá- Thiery Olg». Verbsne»ics Klára. — FdUfmUtk: gánsk 1897. évi mükódéaenek eradmenyét smi- Ehreorviek Nándor 2 tn, dr. Kaaaéey Polöp KM a közgyűlés tudomást vett — Felolvssták 2 Irt, 3ipo« Károly 2 írt, Grki. waid Henrik s mull év február hó 7-én tartolt rendes évi M kr és Medvaé Lijos 20 kr. A saives Mkl-közgyülés jegyzökönyvet. A titkári jelentésben fel- izetée»kért külsőset et mond a randas6aéf. Uaaééitáaáaak atadeo biaonayal meg leas ■ladenftt a maga traémáaye. - lagsaékltt betegek Zswjfér Aodrái ái ia Vagyon unslmasnak találták aa áfaáé a pertaki állami trathima hértánhaa ka sem annyira ssép, mindinkább egy sötét éjjelen aia* den előretol bejelentéi nélkül eltávoztak oaaza. Hámhagytak aagnk után egy levelet, melybea megindokolták szökésük okát A közigazgatási hatóság daeára emnev, itaudalmssnsk tartatta a trachomás emberek izibidon való járását, visszahozatta őket a kórházba. Et a kél ssembafos atyafi most már nem nsstkomh — boszankodlk — Vlrágfeallte Várnának egyik kőztiszte-letark örvendő, nemeaazívK esaládiát: Katzltr Miksát ás nejét, szfil. Btrpr Józefái sayes ess pás érte; egyetin Us fiieskájok Nf f. ké It-zn rövid ssenvedés alán, életétiek halódik évében elhunyt. A kedves kis fiúcskát a gyilkos lorokgyik ragadia ki a szerelő szfilök gondoz6 karjai közöl. A koporsói as isr. lemeiff gyáas-báiahan álliiották fel, hava a ha'ottst a kiszen-vedéa után azonnal elaaállitották. Temetése esfiiőrtőkőn délután álU áaoa részvét mellett folyt la é« a mélyen sajtolt szülök ás nagy-»stlft lajdsimában kőnyezre osdozoti a résztvevők nagy serege. Koazorat kildtek a kop ir-sóra: Kitin Jóaef, Kokn L. Lajos,dr. BoíktehOd Samu áa a nidorwltmi kitdtdótada, melynek a kis megboldogolt növendéke volt. Aa tar. ad egylet rész vél iraloi kftldott Kasster Mikaánéntk « otíam nagyvendágid — KlmlaetayMváaHáa A diák-konoert táncmulatságot rende- rendezősége s következők közlésére kért meg mttak: Hirschler Miksa banaftnkit: A Polgári Egylet lagiai -sive^k terva aorokák, hogy s lefolyt évben hány köigyklést — Táaeaaldy. Az olMombomi iaá. UU-1 mint a aőagylat választmányi tagiénak, tartottak; Tizenkét rendes , elöljáróságit, — ölti egylet I. hé 13-án azr~ Két r ndkivklit. — Panaaa bejelentetett termi-ben szépen likerftlt 7a — Jegyző íital elintéztetett 52. - a békéltető zeti. Aa estélyen fel&lflzettek : Hirschler Miksa I benőinket • A Polgári Egylet lagiai bizot(.sálhoz ulasitlaloU 18. — Iparos volt az évi Ifl tr, dr. Oemterreieber Sándor 2 Irt, Soaen- voltak a hangverseny alkalmából a nagy elején 446. — Ebből meghajt 4, iparál beczko- j leld Alafoe (Navy-Kaai/sa) 2 írt Prokop Con- dijat fedezni. E célra adakoztak Enerrnsv Mie 8i nfi^rt nyert 43. — Maradi as év vé- Hantin (St P.ul) 1 Ir, Lőke Lajos, Mibáe* Gábor, ulvashalatíao, Trpammar Gyata íf ti, gen leMtmi tag 48. — Segéd volt as é/ elején János 60—60 kr., Szalsy József (Bilsaas.) jHirachel Ede, dr. Tripamnu i Rezső Ép»riesy 360. — A varos tesflletéra jött 200. — A város Sekwara Károly (Kotorj Pozdereez János Sándor, Onterhuber LAulé, Tóth' István területerői eíaia-ett 240. — Maradt as végén\|(Letenye) 50—60 kr., Kort r Jánox 40 kr, Oroady Lajos, OezsG Béla, l-l frt, N N 2 frt' 360. — Tanonc volt az év elején 240. — 1897. M-oer Ra'ael, S efics la vsn é Herlyák Flórián Belua Lajoa, dr. Ráta gátját. Drák Péter évben beszegődött 183, ebből felszabadult 98, 30-30 kr, ftiiizás láván 20 kr„ VámoM Tlva- Szegő Gyula, Sehvarta IL, Via«a Ftr ne' maradi az év végen tanonc 327. Következett asidur, Fe-ztl Antal, Oráiies Károly, Horváth Knorizw György, dr. LSke Emil, Simon Gábor költségvetési előirányzat, amelyet a. György, Honáth János, Al István, Pollik ** " ~ ~ " ~ 1898. évi közgyűlés egyhangúlag el ia logadott A lesifilet meglevő házának eladásával megbizla a kéngykléi az rlöljaróságot A házai 2000 írtért riadhatja. A neláni indilványnál leolvasták as elöljáróságnak 1896. évi jíiIIih hó 21-én bosott [köszönetét fejezi ki: a riyo/mi rtnitaith batarozafát, a melyben a felső templom reno- — Flaeér bál. A tervbe vett pincér kélt válására 100 Irt — újjáépítése cselén pedig 300, az idei farsangban aa idő rövidsége miatt nem frt-1 ajánl tel az íparteslfilet A kösgt Blés as \| tartják m g, helyette a nyáron fognak egy szép elöljáróság baiarozatst magáévá tette. Több tárgy í mulatságot retdizni. aem lévén Danis Kaimén elnök agy a maga — Merne* példa. A selyemUnyészlés évről-min: as elöjáróság nevében aa eddigi bizalmat nagyobb arányban emelkedik vármegyénk szegé-mdag ssavakl an köszönte mag kéri a közgyűlést nyebb vidékein, de igen gyakran megakadaak as elnökség éa elöljáróságnak a felmenlvényt vele, mert igen sok helységben nincs meg V>ssá a megadni. — A közgyűlés az elnökség és elölja- ' "--— réstgmk buzgó működéséért köszönetét nyílva cilja és a I elment vényt megadta. — Pa niiifl dftlfilély. As ifoddii>\| f►[ m&vészeti Ur keddi sslélye igen érdekeinek Ígérkezik és az idei vidám fanangnsk es le>zH Her- Vidor Samu, dr. Bentzik Ferenc i— I frt, N V., ■u, Salkmbk Józsii. Utasi József, Glavák István. N. N, N. N, Fischer Ignác 60 -60 kr. -Kvakán Alajos, Pick Jenő, Korács Ferenc Ugyanez alkalommal leililuetai izivesktdtek -Lmsiak Ferenc, Varga Máayásés időab. Horvt h Karcag István, Weisar József 10-10 Irt lovag János 10— 0 kr. A mves fei&lfiseié<ért hálás bánréthi Fuchs Kárcly, dr Paebinasr Alajos, Pallér Pál, dr. Rothschild Jakab, dr. Rotkichild Samu, Uager Elek, Zerkoviis Oeaaáár 6—6 frt, dr, Schwart^ (Csáktornya) 4 Irt, EUpoeb Gyula 3 Irt 60 kr, Blau Lajoa, Blamenscheia Vilmos, Tivoli Jáaoa 3-3 Irt, Oszterhnber László, Sailér Lajoa 2 Irt 20-2 irt 20 kr, dr. Blaa Simon, Hajda Sándor, Knor aar György, Löwensteia Emil, Sauer Ignác 2 2 Irt, Gr f látván 1 frt 70 kr, Hild Ferenc 1 frt 60 kr , Laalisr Adolf l In oO kr, Eperjeaay Gábor, Horváth Bonor, Köhler Teitverek, dr. Lffke Emil, dr. Ráta Kálmán, Wajdita Józsel, Wéber Vince, Viosz Fere c 1 írt 30 -1 frt 20 kr., B<atM Antal, és a legméltóbb brfrjeséa. A közöaa-g 0«srsrd»ki6déai Búidig ssgyehb mervben e«-< kedtk éa bihetölag eá egyike kedő szederfaievei és arra is volt már eset, bogy verekedések támadlak egy kis szederfalomb miatt Kocáct Rezső perlaki főszolgabíró, már többször jelét adta, hogy mennyire szivén viseli jánuauak erdekeit éa a napokban is 7000 Fíaebei FllAp, Fteyiag Oéaa (LeUay), Halphea szederlát rendeli meg s áiagaárdi niyemtenyéaa- Már, Jarvás Mihály, Iaaa István, fcalwok Lao, tesi főteiágyel^ségué. A lakat az agyas községek- Király Elek, Maiz Jövet, dr. Nsamaau Ede, ben izet ogjak osztsnl, hogy s sdyrmtenyéaa-' N< N, M. N, dr. O lop Mér, Priváry Oésa, lésben a jövőre lenoakadás as történjek Ezt a Sáfrány Károly, Sebuls Ernő, Simonidaa Uiváa, a leglátega-IpeJdát s többi jtrásbas ia követhetnék a főbirák Sehwars Siador, Síirlina Sándor, Sav. Salátáé, loUabb báiokaa. Erre a de kilöuösen a kanizsai járásban volna aiknla- Öferbacb Jené, Vándor Jénaaf dr. VörOaa C'ríll, aagy Igyalamra vilóUn\|tas, snnál is iukább, mert tavaly ts Mora-'dr. Wollák l-l irt, M. N. 76 kr, A dirr Mór, rá is saolgáít s kór keresztár-KoHaist* községben ép as utofaó lárdá/s. \| napokban puololt al többeknek a — Sűkedvetab szederfalevél hiányában, aléaéáaa. A ptrUlái — A sévmsiysrssltáa éréekékaa. A-táruuktr milí izomba- jnévmagy.rosii»< szép e<sméje egyrt ét egyre nagyobb pártolásnak örvend, As emberek saaie veielkedoek abban, hogy Idegen haagláea nevö-ket m>gyátos névvel cseréljék lel. A beiigy-míniszter egy leiratot küldött a városokhoz, a melyben meghagyja, hogy a törvényhatóság szólítsa fel a tis'.t viselőket a névmagyarosi léin s as i isi terjeasiéaéra. A töi réoyhatóságok Pálfly 60-61 .40- 40 kr., . . ______ «• MM, MM. hernyója a 60 - 60 kr, Bogenrieder József, Taholy Viktor Ion lartoita műkedvelői elOadassal egybekömt láncvigslmát As estélyen msgjslsat nép aaáma kénknég kedvesen fogada és iges jól mulatott Lr-kiah ,ii ayénMI Imit- joa. H. M, Bogeuritd N. M, N. N, N. N, N. M, N. K.J «: M, M. N., N. M., MM-M M, M. M, 20-20 kr. Ogy a Polgári Egylet Uta Uazielt tagjainak, uiint a nagylelkű falölfisaiökaek hálás köszönetét nyilvkullja a deák-koncert rendezősége. — A kr^jeár halála, Egyéiz gyűjteményt képesnek már ások a pénzek, amelyek e«ak a legutóbbi évtized aiait értóklelanaé vállak. Forin-insok, esi'tpéaark, réspéanak egymásuláo maa'sk A XIX század legnagyszerűbb találmánya a ■♦LONGLIFE lijikitllé kéazUék - Tárvéaymai véén. A loagÜle késsStékhan éóáMtott kellékek vegyi ósami köééaa Akai a levegétissiiiás célja a^arsaaa ás mrttau é less árre. á Loaghla nélkülözhetetlea hálószobákban éa mte-daa más lakóMyan, Irsdáfcbaa, kórtermekben, g,M bHybégektaa, egyáltalában mtadsaift hol roma levMé kéjoödik. Ara a v^ kakákkal éa Htalea lilyiélkkM a^Wt <arOaákékt Md kr. Egyedüli főraktár: Alt és Böhm Nagy-Kanizsa. ~------^ * fragyam MMIik I - f - / Nagy-Kanizsa miinap Zala 15. siám. (• lap,) 1M9P fnbrotr hó 20 át. ki a lorgaloaból. Moet temetik • krajcárokat ésstis u > kgaUsiksigehk aédoa, kasta imMii viam ia. ügyben kiadott hatiroaat a kő.etkm1: Magyar kir. péasagyminisateraek 40918. as. " w " rendelete folytán kózbirré tétetik, hogy u SUI'-triai értékű l atai agy kraioáros éa fél krij-cáros rét váltópéos a msgánforgslombsn oaak 1898. évi juniut bó 30-ig Fogadandó al, aa áU-Uni péaatéraknál ét hivataloknál pedig c«ak 1899. évi december bó 81-ig fogadtatnak al a hogy 1899. évi december hó 3l«ika u'án ások eeoi névértékükben, sem snyagi értékűV meg térítése mellett többe sem fiztiésekbaa el nem toagdialnak, sem be nem váltatnak. — GyItkea arnya. A vérssopó hfénárM mondják, hogy éjnek idején a temetókba jár, lelássa a sirokat és megessi holtakat. De es s I lé ét » krlg aétaraikaat - caak akkor valódi, ka koa-1 vérasopl biéns semmi ahho< a tigris larmémaH ~ *ft»..<<r,,'^V . ,r . . . ... I a lagdlvttaaabk atvis, aala éa alatáaatbaa Privát- fa-! aajábos, névsaennt Irtván Manhos Nsgy-Peler- DWltkuk pubr éa váaaaatNsa, valtalat kásása dea (Somogy m) ki gyermekéi s diunUmak I ■áUitva, — alalékal aaélg gaiafartalltval dóka oda msrtol&nl. Vétkes szerelmének gyOnö-l klldaaak, esél b'igy elrejtse, arénába á* vsaiméba pakolta, a»u'én a kerti sövény ktaé dugta. A dermesztő hideg idd ét meg át }árta a merenéoséilen kis! (at. is kir. sdvari asállité) inriakkaa (l) coecsemflt és fájaalaábán sirni, jajgatni kezdett. Magyar leválásit. 8vájeka kttasana lavilbélyag ragassttadé. A nagy saivajra oda mentek a disznók ésórókra k agy begy a kiswtjiks kart Kaa aalaaalkaloa al ta Igykaa Uasaltott yosteaaágekért is [ aMsikaayéigtkirt aa Méakelt esatlé taviban aslva< késsé-ii ilfkjessi. Tintalattal Br. Ttkaly Oyala Igyvá alnt s pisa talvétalira ktraadall tgygaadaak Hraebsrg-selyea § krtál HENNEBERG 6. selyem gyárai Hirdetések: 6. tk. W 72-1 Árverési hirdetmény. alaéniiotték a kis finckát: megették. Es á syomorult anyja megtudva gyermekének gyá-ssos hslá'át, a biistető igasságsiotgállátás elől megugrott és bujdosóvá lett. A csendőrség erélyesen nyomom s bestiális snyát. a— Zeaekaralak. Z-olnay Vtlmo' kitűnően sservesetl zenekara a mu't héten a siófoki nőegylet bálién jáissoti, sgy estén át pedig nyilvánosan nangverseoysrtt, As alaö darab utén megszeret1 ék a mi kilOnö cigányainkat éa minden egya darabot Irenetikna tapssal jatalassott a közönség. A siólokisk — mint est as ottani lapból olvassak — aár előre It brttlnek, bogy a flrdö «»sd ifitt ZWsay bandája lóg on ; játgual. — Z«olnsyt nemrég e msrburgt helyőrség tissti-báliára is megkivták, legu'obb pedig Meranba kellett volas ntssnis, de sí itthoni bálok miatt a meghivá»okat nem fogadhatta el. — Horváth Laoi tzin'én eNöraagu bandáját megkereste a saram fürdőigas -aló, hogy at ottani bálon játssssék. Zenekarával hétfon reggel el ii ntsslk az elismert virtuóz prímás, és előre is tndjnk, hogy onnan dicsőséggé lognsk visszatérni. — PaaaoayMI — Mepremba As ország legnagyobb réesében helyőrség váltó zások lesznek A végbemenő áthelyezések fölött részben aár döntőit a közös hádügymiaiater. A nagyksaizui 48. &rnl flhtrctg gyalogezredet Pozsonyból 8oproÁI>a helyezik ál, helyükbe al traaeeénl 71. asáao öalgótzi gyalogezred törzse [ és Bécsből két zászlóalja jön. A soproni 78. tsáma Salli- Soglio ezredet pedig Esztergomba I helyesik. > — Allateféasaégügyl ktaiatatáa. Zala vármegyében február hó 18 áa. Lépfnt: Udvar-nok 1 udv., öassenea 1 község 8 udvar. Ragadit iz&j- ét köröm fáját: Puszia-Ederics 1 -major. \| Sertfavhz: Bocska, Dobri, Felső Szeaenye, Kápta-Iahfa, Kis-CserneóZj Psluveoi, Pördéfftld, Rigyác, \| Törje, Uj-udvar, Zsla-Koppány, Ztia-Szent-Baláas összegen IS község. — Dr. Jekaaea, hirae orvoe hagyatéka azon recept, mely sierint s dr. Jobnsen kenőcs kéasfl1. E szer használatának leiráet ingyen küldi aeg a Zoltán-féle gyógyszertár (Budapest, Széchenyitér) mindama cusz és kötgvényes betegeknek, kik eiaeiket beküldik. At eliaerö levelek etrei biaonyitják a ster páratlan csodás hatását. Kirrkmlil Hzeaetrk. Ferink. á Wbbl alaarsd Azok teljesen helyi irdakt spri-aayrtaigak. aalyak aea érdakalaik u alvaáé kteie-sigat Ha Myat adaiak at ilytaakaak, agy a kslaapt postával kalaa taáara trkantaik a kaaoalék, s wlysk dél isiatia t nta lehétae kltérstak. ón ast megérti. ÖdvKalat I Légrid Ilaséajtk aéélgi asskaaaágát, kiriSk tgysttsl ajánljon saktak agy aagWaksti ligrádl tudósítót, K. Ltésaye Saa twltask arrtl al tanait, aart sistssa ott lavtlatóik. F I Laptniaidouos ee kisdo. ICN H L r 0 I. A P. VASÚTI MENETREND. IryéijM IS97. ikUbr 1-tH. A nkanisaai kir. tszek íkvi oastálya részéről köxhirré tétetik, hogy Mészáros Albert ssibeniki végrehajtatnak Gazsi Islvsn és neje Takács Rozália szenvedő ateó-rajki lakosok elleni 811 frt 80 kr. tőke, ennek 1897. évi május hó 6-től járó 6% kamatai 11 frt UK kr sálogjog bek eb lezési 20 frt 20 kr., per. 9 frt 85 kr., végrehajtás kérelmi 10 Irt 85 kr., árverés kérelmi 81 frt 17 kr., árverés fogsnatositási s s még lel merülendő kölségek iránti végrehajtási ügyében a lentnevezet! kir. tvssék lerQleiehez tsrtozó, as ungjakabfai 314. m. Ikben -j- 175. d) hrss. alatt felveti, s 698 fiira bectOll ingatlan 18M. «vl Mraár k« 211. aap\|áa 4. e IO Arakar Dióakál kötségháiánál hivatslból megtartandó nyilvános árverésen eladatni log Kikiáltáai ár at utolsó ajánlat folytán beígért II Irt. Arveresni kivénók tartoznak a beosár lÜ'/«-át készpénzben vsgy óvadékképm papirbsn a kiküldött kezeltet letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir Ivszék mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi január hó 4. napján. 4iO/ON¥r kir. iHSfki ulbiró. HA2VIZ8A állomás. Kichíer léieHorgony-Pain-Expeller Liniment Capsioi oomp, l'zen hii háziszer sllentáUt az idő megpróbáltak mik. men már több mint 27 év Ma magbtihaló. fájéa-leacslllaptté kedirztéliakist alkalaaitaHk kétrrésyeil, öttusái, tagsaggstásaél ét aegkiilieekaél is u orveeek Utal bedArzsmésezrs is mindig gyakrabban rendeltetik, á valódi Horgony-Ptln-Ezp«Utr. gyakorta Hetgaey-Uabaeat •Inerezaa alatt, sem titkos assr, hsnsai laszi aépearé kid-szer, melynek agy hástarláatan sara kall aaa hiányozni. 10 kr., 70 kr. M 1 frt, üvegenként! árián nujdnem minden gyógyszertárban kiezlatbn vsa: főraktár: török Jázeef gyiorszeriszaél tsématea Be-rá>árlis alkalmi vtl igaa évslatak lantiak, mart ittkk kissbbértékt utánaat vsa áMafasshan. KI ssa sksr aegkáreeeéal, u mlndea agyaa j üveget „Hargesy" védjegy és Kohtar ezériegy-zM nélkül mint sea valéétt otasltas vfassa. I HtlTlI F. AB. m lint. a It kk. thsrt iziNlik. IIIIUTUT. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nf y-Kanl zaán NY1LTTÉR. ás t rsvalkaa kftalMlekért saa vifbl falsltasigat s ssavk, Baéapast, l«a. (skv. II-ia. A N«w-Yerk ÍUrtblitoaltó Táraamgnak v Radapalta. TMm) lüslé peseu-várkslyl Iskst tlkalálaaiaa falyUa llttttll tánáaigssk ak s awaaatt Matt. MsMIett 100,000 kereaái KlaYTHIA a bőr ápolására szópitésére Ö8 p .. J ^ ^ finomítására JL U. U. ö I ■r Lagtliktlékk aiiSeákl. Ml 4a tánalgt M'DKB. « — Pakir, réaasssla. M sárga - ' vegyileg aaalyaált is ^krivs Dr. Pekl i. J Ca. Kir. tanár Utal Bésakea. KllaaaeNl levelak a legjobb körökből minden dohoshoz mellékelve vannak. 6 Egy dobo* ára: I forint M krajcár. Utánvéttel vagy U összeg előleges bek III- déee utáa kHIde lik, TADSSIG ÖOTTLIEB • iaklr. aévsrl UllaSáa-saapjaa M lllatmssr'gyár Báaakae FIrak tár: BÉ4«, I Wellaaíla a. Hspkaté » legtlbb lllaUaer* gyegyaaerkereake* \| 4«akea «a giésiaertárbsa. N.'láaalaaAa i Alt ée 1 B«ksa, Meleál ■ Mér éa Krelaer ééyela «4geka«l. I Indulás Lrkezés Kaalaaáról Kasisaárs --j—j.............I « 1 j Jj\|i \| ^ ss. v. 448regg. gy. vj 6 38'regg. I fBZ. v. 2 85 d. u. sz. v. IS lOd. u. gy. v. 12 90 este sz. v 111 22 éjjel v. v. 7 88 rate v. v, I 7 59 regg. gy, v. 12 -délb. gy.v, \| 46fld. u. SsombhL, vJ 605 regg. sz. v llOl'esle Béea Ly. ¥. 13 20 d u. ss. v ! 8 42 regg. ^'••Egfv. v. 615 d. u. v.v.J 8 04 regg. lm. v. 2,06 d. u. sz. v. 135 d. n. Itt. v. 1246 éjjel gy.' v.1 7 05 wte ' Sgy. v j 5 48 regg. Lz. v.l 3 69W. ■ g, v.v. 915regg.L. 124d/uN « Hsa. v. d. u v. v.' 8 55 esle S P1- v. 12 lBójjel gy. v.i 12 lu éjjel \|gy vJ ,606 d. u. gy. v-;ll 46 d. e. B.-SlUjí \| t sz. v;\| 8 9 regg. Daapa u. v. 4 67regg. sz. v.l 1 add. u. DdlM iz. v. 226 d. u. sz. v. 1141 éjjel Kyékény íz. v. 7,2a esle » v.'l 114 regg. I ' I II II' Njtiy-Knöíui* aárr»ap Ztla 16. ssám lap.) MUNlKBIéla Akácta arc créme 1 Irt szappan 50tr TOUÜI (SIMÁ-IASBOI hHWnkMÉi IMmnmnj ikM m^m^kx WllfTráJiaetaci Huni fi rt Ku Inc IM, kr. Int 1 S#kr HMHOISLrJSfíS ■■■MB1M ««We Mlililj kfaérWt, mk Itat) 1» faft« c7«CJfc T «rtbca jna»« faifatt é. 3bcr tnc IK kfa fe«>f 0t b. Bmk IímÍIbéij iTlijlrift Ffa^MÉr a ............M-l Irtofner Gy örgy gífímtín i Jujv twu1 BIDkPEMT GalilaUr I> C ^_^---^ fratfa thfi: kutatom éa am^ ' thaOi ttTtlri®gsl20 cm. # MwBttTitt ^fe^f ^ I Pfaaxwate. [ E#4«beadafaMt: Gtt ptí^/ JM8. február kp 90 án A MAUTHNER-féle ~ hliaw— konyhakerti- és* vtrAgmagvak iárl és halMfilag Téteti oiomifok-b&n. a tSerémjrca** bnjegyxntt medve-védjegygyel rakmtonyi oafyobb flasar* éa vaakaraakatléiakbfB kapkaiák. ffl^ A Badapaalaa Aodriaay-m 23, «ám akit lélest MiMÜiiif Odói exég csakis oiyw oaow foknál rtflai leiíca jőtáláat aféaaao Irtai 4a valMI Mfrakért, a méj caooukfok rajawtfi, a •eért-ÉÉrÉwÉ éa t Maufenar némi jeW?a, on * a mafléWi 40—11 raja ia aoUtja. Homoki szőlőtelepitőknek igen fontos. Hirdetmény. A budapesti r. k, központi papamlde Ina-komáromi urodal mi-erdő és mező területeken, mdy ll. no. magyar holdat teáz, a vadászat t&gS-ik éwi apríi bó i-tfll egymáautáni 6 éne bérbe adatik; annak nyilvános árverésen íbgaaalosttására határnapéi a akis-komáromi dalmi bszuartósági irodában« 189§~ik éri vártina hé 1«-Ik Mpjáa áL t.t érája tűzetik ki. Kis-Komárom, 1&98. február 16-án Az uradalm tisztség. Utánnyomás nem dijazutik- A czég 16 éT óta áll fetm^rí^rSLrj: a* a«m 4i mékk iibtil «■» latéi, Miinimilfc Bmm^ ■■hiimI\|_ >IÍ 11 is áfa- fa Mii 1—ÍIt 111111 Mts, ai^áfii Bntab fai BfaMfamrtf iaai 7G0 0 6 ért náat éA»- A téf 1 íttö 'MWMmÉl itt iiiffaiÉajiln I \|jl N- Mfama SlSr^SSt homoki azőlőtelepitöknek km- gége háTa mén' ******** 4 fcftut fa . iiwkii ^^ In «m« «ty, «sit m a«ja«M, tii mii fafaja. MafcHfaln fa mcm UM afakfic Hfanllii wmí fa Mlil. mim mmj VHMH^knlsÉa n\|j MfaáfWM Hl fafaji fafa^M UiifaHI A A péjfafaf^ int} lmé —slirriaám itfaw— tafafm vtfat tjjy a«Mfemi mm mmr% mmJ. Ifa fa afifML ii l-t-1-4 tom. Jx&g gjfkti, ts» Mfalfc fao^i xu m irtüiu asrut II krtét 40 fchf A 4-j ta^B iMéf faniía b. S^faj téfaU « áná Mh ■ \|lli\| ifa akrxTtt Hyrfk. Nfat MII faftfa l-S-l-4 id jiiMH aMalfS oMfafe fa mmM M^ saaéat iiftifawiHiál fafrm Mfa TijHTi .11 iiüim> fefytfa ipa «jiii iini tan ■i.in<t (Hűl n faiifa fa itaay fa* fa liik\|-v« M\|Mfafa« » M wifiM A paiac unnni wáwtadt MS MrtM Ifan krtö M &t% Mfai lMjifcl iSM S-ia-tS aÉMfa ■>■!■!/ ^^ 14— ^ Ungráry Linlé gyümölcaía-iakolaja CZEGLÉDEN. 1 T Ar\|nr7B4k«4 kával ! flmpmmiii Ao Öíimíiködö pernetezü vörösrézből. t J> rx A nMk H ftitdTéojek paraalailaéra iHaurt (ag^obö fcfatlIÉ V V/ x aamhadslamsott lépioeéaml öeeikiű - V Q „HERCULES" permetezd [ U Brftak A. nb Wfmt, TL T«rés-kir«t a m. t 1 # ^amu ypfad éa ^yaM^afartt W [ Q ItoialiliOfcaik aau Ifajaj. Q Tléékl IfXBlklkat auMtai J«UWk na«U«U ] Q n-i ksrank. „ Nagy Kanizsa Tatár nap Zala 16. nám. (• lap. 1U9P fiMÉftr nó Mán ki a forgalomból. Moai temetik • is. E* Igy bee kiadott határeset a kir. krajcárokat kősatkesA: pénzügyminiszternek 40918. aa. kJ I NgsUaÉksayabá a térfMta a két ér a Ina&M limr rendelete folytán kftihirré tétetik, hogy u tui'-kreieáros ét fél sgáaíorgs lomban ku« hnMII rím b'it«Jtá«ra WflMUtt dijakat a Mstosttás táaytaf eeak a letzststt ^ M Iriai érUkt 1 azaz egy krait_______„____. cáro rét váltópénz a magi o forgalomban aaak I 1898. éfi juoiua hó 30-ig fogadandó al, aa állítni pénzi áraknál és hivataloknál pedig cak 1 1899. é?i december hó 81-ig fogadtatnak al • hogy 1899. évi december hó 3Nkt u'án ások] aaoi aé?értékükben, tea anyagi ertékü'< meg téritéae mellett többé tem fiz késekben el aem I ftoagd'atnak, tea be nem villatúak. — G/Hkei arnya. A vérezopó hfénárM! mondják, hogy éjnek idején a temetőkbe jár, \| felássa a sírokat és megeszi holtakat. De ea a M ** * Mg artisnakset - mk akkor jraMftka Ma- anyához, névasennt Irtván Narihos Nagy-Feter- paw1tkaak postabér éi rimmsataaaa, ralamiat kásbaa dea (Somogy m") ki gyermekét a dittnóknak' Káilitv, — aalmláka Má% piitaíaráatlátal dobia oda martalikul. Vétkei szarelmének gyfimö-{ kitámk. ctét hogy airajtse, azénába é* vsaiméba pakolta,1 HENNEBERG 0, selyamgyárií am'án a kerti sövény k<vé dugta. A dermeextó hideg idó V meg at járta a szerenéceé'lan kia (ss. és kir. idvari asáJiité) xarMkMt (1)1 CMgsamft éa fájdalmában sirni, jajgatni kezdett,! Hatfár IwWi Svájcba kétssarm lerélbélysg ragsaaUsdé. A nagy saivajra oda mentek a disznók éa örökre I elaémi'otUk a kis fiackát: megették Es * I nyomorult anyja megtudva gvermekének gyá- j asos halálát, a büntető igazságszolgáltatás elől kaJüJáta^ii Kam makaatbatam al m igrtra taaasétatt poatsaaáfakért Is ros és fél kraf-1 sIMsajs^akért aa érét lat easlid taréban aafvs< klsat- Hirdetések: Tiatfaiattal Talsly tljala Itn^ mint a péaa tolrétaiéra kiraadait IfTgaadaak EmÉpip 4S tói 6. tk.W 71-1 Árverési Hirdetmény. F I Ira gverc igazságszi megugróit ée bnjdoóvá lett. A csendőrség eré lyesen nyomóssá a bestiális enyát, Zemekaralmk. Z-olnay Vilmos kitűnően sservezett zenekara a matt héten a tiófoki nő-1 egylet bélién játszott, egy estén át pedig oyiM vánoeee aangveraeeysetl. As eleŐ darab atáa megszerették a mi kiiknö cigányainkét ée minden egyes darabot frenetikns tapssal jutalmazott a kő-j zőnség. A siófokiak — mint est as ottani lapból . outi olva-snk — már előre ie őrölnek, hogy a ftrdö VASUl évad alatt Ztolnay bandája fog ott játszani. — Z«olna?t nemrég a marburgj helyőrség tiszti-! báljára ia meghívták, legu'óbb pedig Meranba j kellelt volna átadnia, de az itthoni bálok miatt a meghívásokat aem fogadhatta el. — Horváth ], Laci szin'én elsőrangú bandáját megkereste a merőm fdrdöigas/ató, hogy az ottani bálon játssssék. Zenekarával hétfőn reggel el is utazik az elismert virtuóz prímás, és előre ia tndjuk, hogy onnan dicsőséggel lógnak visszatérni. — Pszsssykél — Meprsaks As ország legnagyobb részében helyőrség változások leesnek A végbemenő áthelyezések lőlött I rétfbeo már döntött a közös bsdQgy miniszter. i A nagykanizsai 48. jbmó föherctg gyalogesredet > Pozsonyból SoproaUa helyezik ál, kely&kbe a trenceéni 7L ssámu Gslgótzi gyslogeared torzsé \| éa Béesbftl két zászlóalja jön. A soproni 76. száma Salli- Soglio ezredet pedig Esztergomba helyetik. — Allategéeaaéf iigyl klasmtafáa. Zsla-vármegyébea tebroár hó 18 án. L^ne ; Udvar-1 nok 1 ndv.( össseaen 1 község 2 ndvsr. Ragadói \| $wáj- ás körimfáját: Poazta-Ederice 1 major.' SsriMss: Bocska, ffebri, Felső Ssemenye, Káptalanfa, Kia-Ceernecs, Palovecz, Pőrdeföld, Rigyác, I Tftrje, Uj-nd?ar, Zala-K 'ppaoy, Zala-Szent- j Beláss 5asfc«sc lt község. ^^ leknien, híres orvos hagvatéka \| axoa recept, mely szerint a dr Jobnaeo aeaőce kéesa. E aser kasználstáaak Jeirást ingyen kkkli meg a Zoltán-léle gyógyszertár (Budapest, S/éekeayitér) mindssoa c«oss és köszvényes betegeknek, kik eiaieikei beküldik. Az elimerő levelek ezrei bizonyítják a szer párat len csodái hatását Laptniajdoijoft ea kia<io . I € H K L rtli6 r. MENETREND. Erréiyea OH.AUkr l-lfl. KANIZSA állomás. A n kanizsai kír. tssék tkvi osztálya rét léről közhírré tétetik, hogy Mészáros Albert ssibeuki végrebajtstónak Gazai István és neje Takáca Rozália szenvedő afcó-rajki lakosok elleni 211 írt 80 kt. tőke, ennek 1897, évi májúi bó 6-től járó 6% kamatai 11 frt tt kr. zálogjog bekeb-lezési 20 frt 20 kr., per. 9 Irt 85 kr., végrehajtás kérelmi 10 Irt 85 kr., árverés kérelmi II frt 117 kr., árverés foganatosítást s a meg felmerő-jiendő kölségek iránti véKrebsjtáai flgyébeo a i lent nevezel t kír. tvszék terille'ebez tartozó, az I ongjakabfal 374. az. tkben -f 175. d) hrsz alatt felvett, t 692 írtra becsalt ingntlae ÍH9H évi febraAr ké 91 aapjáa 4. e 10 érmkmr Dióakai községházánál hivatalból megtartaodó nyilvános árverésen eladatni fog Kikiáltási ár az aloieó ajánlat folytán beígért lt frt. Árverezni kívánók tartoznak a beoeár 10$rát ! készpénzben vagy óvadékkepes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kaniasán. a kir Ivssék mint telek* könyvi hatóságnál <898. évi januar hó 4 napján tiÖZÖNY, kir. tssrki albiró. KichíeriéjtHorgony Pain-Expeller Liniment Capiioi comp. Vasa birsrras hátmar aUrnUUt az ktS angfrékélásé aak. mart már több mát 17 ér éta aMfMskaáá, ÜJSa-lamcaMapfté ItlkztWéskM aftftmaTtaik MeziiásisáÉ, eaazaál. ts\|sismtáaaál éa ■nlilésskaél ás es susl Utal bedörzadlésakra te mindig gyakrabban iiiéikstik. i ralódi Horgoay-Paia-IzpaUar. grakorla Havfaaj-LáaÉmsat »lnerezáa alatt nem titkos tter, hanem laazi üéfcmrl bán-tzsr, malyask agy báztartáabsn ama kaUaaa kiáayasai 10 kr., 70 kr. és l-frt. őregonkéoti árban m^iism sriaéss pi^yaaartárbM káaalatbaa ran; ftraktir: Térik lézsef Kyógrazarésaaál tstaesstss Ba-VáMáHés alkaímirsl iaaa éraának kgviak, mmi lok-b kiaebbéttéki utánzat Tan fcrnbmksa O asm akár'sNfkáreeeáal, as smiéia agyas arénát ^HsTfeejT réé^agy és Blobtsr osérisgy-zés nélkül miat eam salát uiaaálaa rtassa. IKfTU F ál.M ttru. akin izUmi IIMliTifT Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kOny v kereak e d^aélM-n Ia\|yXaalxtáa. Ktfrkmtll Izeietek. Fariak. A tiftbi ilaini Aaak ta^saaa )mtji irdakl azM ajprlilsik. amlyak aam rriaküaék aa aitaaé kéala-•Api. Ha batfsl aéaéak aa Oyaaakaak, Bgy a bateapé paatéral I bskaa vámra ériuaiséaak a kamaléi, a mdjrak »Iől —istéa I mm tebstas kkécilak Őa ast ■nértl Dévemm! LáfsAA- !Ma)Sk adáifi aaakimáját, ká^Sk azyattall ajánljon aaktak ser magbbbaió láfrtét taiiÉtll. X. Letaafe Bsm tadtaak arrtl mi aammH, mart atacaaa \| fm y kjKLTTHU a b^r ápolására NYILTTÉR. kd a rtratbaa kaelWekéit asm Hllal Millmégat a aa»rk, Nifiá, isag. Mr 11-éa. A Mew-Verk fcletblztmalté Társseágaak aaéapmtea. Téaaay I fcasrti paaati rárWyt lakos tftaftlsasm lafytáa Uaatoh társtsáfaak szépítésére ós finomítására Pud er am LcgaMkalIM SHtaékl, bál éa tlrsalgé rrSRB. — Fakér, rlaaaaaáa. éa aáfga -\| vscyikf aaalyaéit éa ^áato Dr. Fakl i. J Oa. Kk taaár Üt I KllasMrl levelek a legjobb körökbőt minden dobozhoz mellékelve vannak 6 iTADSSIfl QOTTLIEB W I 100,000 karamát Után réttel vagy aa előleges bektl- déss etán Ulds tik. I skkk, métarl latiams jma>paa ás maaaaae pk Hiskss Nraklér aáca, I VaUavíU a. i Iá ap ka iá a ItgOkk lllmlmaar- gyéjimtrktnakt. ééak%m áa gyégjmertárbsa. a.Hsalmán t Állát 1 B4km Keleti I. Mér áa Krals^r dyala eégakaél ÍInduláa Érkézéi Kaaiartrél Kaaiasára "c b ü i £ i -o c fi £ j «_ t \|S\|1! s f ltl\| 1 w n. v. ~4\|49regg. gy. v 5 38 regg. I f^ sz. v 2,86(1 n. sz. v. 1210 d. u gy. r.j 12:20 este u. v 11 22 éjjel v. v. 7 33 este v. r. 7 59 regg. gy. V.J12J— délb. gy.v. 4)66 d. n. Siombk. B> rj őUregg. »z vJljOl'este gy. v. 12,20 d u. az. v 3 42 regg. v. v. j 6'iBd. n. r.v..í B\|04 regg. az. v. 2 06 d u. sz. v.; 1135 d. u. sz. v.{12\|46 éjjel gy. v. 7?06esie MT zrsgesai - ' IllPk'l—__________^ , ~ jgy. v ! 5j48 regg. Isz. v. 3 62 regg S, ff.T. 9'l6regg. t. r.j Í M, u. ^ Itz. r. 21- d. u v.I 8166este «g li. v. 1216 éjjel Igy^v.'iia iU^iiml Igy. v.1 60őd. n. Igy/ v .ll 46d. e. l-Slt^r j \| \| fc: ^^ íregg. Daaaa W r.j 4 67 regg. Itt. V.\| 129 d. u. öfliM \|n. v. 226d. a.In. v.,1141 éjjel íiyékényjaz. v. 7\|2este Itz. v.ll 14regg. Nagy-Kanlu vaárnap Zala 16. taáni lap.) 1898. február bp 20 án i vc KKIKfiMKB lélf Akácfa arc créme 1 irt, szappan 50kr\| iktmflajrig, eápkár, Utáfj tiliwti fjécyitéflAn ta paa\|a\| U«mU ertikntalri khállaa tili t- ké«ait»éaj Kiiftal íjánáptlrt ktUfj»»altarl I ■jiUfrlyal láuaiaft »1 lej l»H IH kr. tr«c 1 Mb C»ih ét kfaaviaj «Um mifliples kaié ktkMr, Mijtyd a ! iMtben ttfttvéf kkárkt, mk klaftl i«D« fjáfpláa. 7 eartfca >ti14j érstatt «L Xi0 IM, kii íwf M kr. hu kjMH«>ijikkipk>'iv mupMrti a ü«7««mrUWa F Irak tár SslapeiHi M-l Kriagner György QifjarUrit Jujtf imtíkt. BDBiraiT, €diiit«r. # VUáf ida]«: Aufsntni és Umbar. iieubiit: v^g® und S tp-tembar V®£L t fünxwttis. 2u Cm. BedekecÉifeaheit: G&t gedtagt^/ A MAUTHNER-féle kinmi konybakertl- és • • • • vlrágmagvak >árt és kattaágilAg védett eaomagok-ban. a ISrTéM/enea bajegyxatt medve-védjegygyel valamennyi nagyobb fluet- éa faakemkeáéiekbfn kaphatók. A Budapesten Andrássy-ul 28. asám alatt léteső Mauthnsr Ödön cség csakis olyan csomagoknál vállal teljes jótállást egéaaen Irlaa és vsléél magvakért, a mely csomagok rs\|saa(v«, a medve-ábrával éa a Hauthnar névvel jelölve, agy a mint a mellékeit 40—ti raja is matatja. Homoki szőlótelepitőknek igen fontos. Hirdetmény. 73 A budapesti r. k, központi papnevelde kis-Komáromi urodal mi-erdő és mező területeken, mely n. no. magyar holdat tesz, a vadászat 1898-ik évi april hó i-töi egymásutáni 6 évre bérbe adatik; annak nyilvános árverésen foganatosítására határnapul a »kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodában« lMS-lk évi márelas hő 16-lk uapjám 4. e. • órája tűzetik ki. Kis-Komárom, 1898. február 16-án Az uradalüri tisztség. Utánnyomás nem dijaztatik- A czóg 16 óv óta áll fenn «k üss ta wésa t mmU máim HarHt-, Salaaaaoraaéf, Ittsali, Cbak-, Mamanséc. Wak BsUftes. ftáfwartartc. Alaó- Is MaS-AMNria, rilaaiat SsmMs, BsJgárta- ( S—iali m Hai>irii\| rémira. állaaáa ja sattal 700.(X-0 drb ; rad«ac álla- aMkaya 10 sülHA A ef éraakáat UOO-6O1O raadal&Mk klld laáliitmáajokat A iyl- j homoki szőlőtelepitőknek kin-' AfiAfi V. A ryq avkt, aat arfat tata aaa s biaaktalajbái kiWtlt h a Wwkflli. I WKX 1144 fc»a tppdB IKj, aiitui^N, klftflM talafkaa, aiakftlttabaa a >pas ia aacaa 'bfjn) f«k vénái mindi* Matankkaa irad mg la fejlődik. miat uail; j •C7HM baapWakoiAan aaty taStájpwaa kdváiftatt talajbaa állíttatik tll. A jyiBölcra-Jak kiliifah Baracki Málé —UUHmkiai kiram telepiről valék. Ugj aafaadcráki, M Hrp maiiét ■ irwdilkHMf Hrta. tlau, tailta, faai karaak, hlrti kiiaHr. «ja, Mnj, laapaaja, biia Hé la aftrWl. ás 1-2-8-4 iVta, fasdaf olkarl, a^p MMték da/abja, u«k ss írlalu HMrist IS krtál 40 Mf. á 4-5 évat IfH arla kiméi sarfl lavaUa 44-50 kr. Xagykaai véulaél m árak ktti ■■cállapiláa tárnát képaaik. Ptátin fjtaAiarikfakkll tikk tritis UIjíím 1-1-1-4 Ivv Mtytasstt slilil\|t eat—ilk la kapkalIfe. trMf mmiat 1-4-7-10-11 krért; aclpak raadaf irékkiKUiéi íofta Mist aafjbaai tilipHInkkw ilaliÉtak faljtáa ifu íjáaiitnsik Ftati ■ialaáyl awaiák radwal te kárafljr oia kaa Is iilMÉ\|kM iamálbia a tmtíri mépél A faadn gjikénM wlmiik 1000 •Mk wéwifi oarxat 6 írt 14 krtál IS Crtia tarjad. Va0akk rttalaál 4-10-14 aaáaall ■Hiluly - Litéi cala : h- I Dngváry László ^ gyümölcsfa-iskolája CZEGLÉDEN. ! Tmmék árj+gyaékt kéral ! CXXXXXXXXXXJV Önműködő permetezd vörösrézből. A atőllők és dketvények parmatazéaéra ellamart lagjobb késsOlék a asabadalmásod légnyomással önmükudö „HERCULES" permetező mely Brflok A. siab Bpaat VI. Taréa-kömt 2. ml I Is sgyaiaraaNatt auriMUt Hiiy BMkaképasséféaH '«va répa paráalaahkai •láarral katiaMkaH. nnmét k«áa baeke Ultiés laiyáfcll a kMál aMüdcáa által Is R ^fmrfiKr MUá.a »rftatty«iáa aiajl L X W Jílirfir® taOmn lisálll s kM- v alak kas a fatyaiékat as V V^i^vJ^ lltatváayaá ra Q ■■ -^^^^JgSffljfe Bms kftrtMSwkk m« ' Q kisakéss káslk ai aapag l, A ^IW^l^tgflnjMSBPIWfWJiá.'^ fal, aftv^ iqiimm a» i x JBSt WUgÜ&^l&Z Jgy arl4fM lakkal ia«ja44 M 0 ^^Qafl^S^SHUV^^^ tMKi Msája ssM^jstel I ( X VlaeaUlsélkssk BH\| Iroagiéméay. \|' Q Tldéki Igymikiket asa«aa JvteMk mellail Q n-4 Icarasék 1999. február hó 10 áa A NAGY-KANIZSAI BANKEGYESÜLET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1898. március 5-én iL u. 3 órakor i S-A.T.Á.T HELTI3ÉG-ÉBE1T huszonnegyedik évi iDEIHIiw tartja, melyre a t. cz részvényesek tisztelettel meghivatnak A közgyűlés tárgyal: a) Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentés b) Az 1897-iki mérleg feletti határozat c) Az igazgató-tanács kiegészítése az alapszabályok 15 §-ának figyelemben tartása mellett (Ez alkalommal sorrend szerint kilépnek ée újból meg választhatók: Ebenspanger Lipót ós átern J Mór urak. Ezeken kivűl az igazgatóság indítványa folytán egy uj igazgató-tanácsos megválasztása.) d) A felügyelő-bizottság megválasztása. . e) Egyéb — alapszabályszerúleg bejelentett indítványok tárgyalása. Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, felhívatnak. miszerint az alapszabályok 33. fj-ához kepest még le nem járt szelvényeikkel ellátott részvényeiket a közgyűlést megelőzőleg legalább 3 nappal előbb az egyesflleti pénztárnál letétemónyezzék. Kelt Nagy-Kaninán, 1898 február 15-én. S^x^SfSo Az igazgató-tanács. ~ Nyomatott Fwcbel Fülöp UptulaidonoóiVát N«(y-K.aoiaMi> 1898. 16 ?zam. Xagj-Kabizaa. 1898. február hó 24-án. XXV. évíolyam w h«rkMitéN( VitllhálhMl^ fimM Hll ItajTkimkídM^i A MfkiMtinl értakaaai lak naptt-kitti l 4-4 én kést .4* iimmbm i I»\|\| wIImii mmn ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. IlaSéklvaUl laarvksraakaléM iLÓFIUTMiil itiC Kfén évra lf kareaa (4 frt - f Félém I kirm /t írt - kr I korost (t frt M ki Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap és csötörtíkön hmnm ^ Sé MetKtN levelet aaak MMfi UeiMI fofftatat Céairatat amí adtak r nu al. Felelős szerkesztő Efytft szám ára: lO icraJczAr.) AIiAY SÁNDOR. t lylltur patltaara lt kr BiMsatáaak, —lanlat a kilété—k>» von.tkoadk Fiaekel Fitty kliyikirnMieáhtiiiei úlk. Dr. Ruzsicska Kálmán Nagy Kanizsán, de — bátran mondhat sulylyal rendelkező helyről reméltük és vártuk. . - . . . „. té. Örömünkre szolgál, hogy mindez meg egész Zalamegye intelligens Harsa- . * J ^ 67 is történi. juk dalmában általános felháborodással fogad ták Várossy Gyula országgyűlési képvtse^^A legőszintébb elismeréssel és megnyug-lőnek a képviselőház február 18-iki ülésén' vfcisal fogadtuk a miniszternek válaszát elmondott beszédje ama részét, melyben Várossy Gyula képviselő beszédjének külő-dr. Ruzsicska Káimán kir. tanácsost, vár- ama részére vonatkozólag, melj&err megyénk tanfelügyelőjét is kíméletlenül meg- " vármegyénk tanfelügyelőjének magántámadta életét és hivatalos működését érintette álfa-Lapunk legutóbbi számának »Politikai lnos megbotránykozást ke-tett -kimélet-Szemle cimü rovatában egyszerűen csak-Jcnséggel. regisztráltuk ezt a kíméletlen támadást. Hogy listán álljon olvasóink előtt: minő Nem akartunk hozzászólani, mert meg erkölcsi rugója volt Várossy Gyula felszó. voltunk győződve arról, hogy dr. Wlassics' lalásának — melyben dr Ruzsicska Kál-Gyula vallás-közoktatásügyi miniszte- j mánl azzal vádolta, hogy kártyáz és az rünk — akihez tulajdonképpen a felszólt iskolákat nem látogatja, hanem csak a vas-képviselő beszédjét Tníézfe — okvetlenül le^. perronokra rendeli ki a Unitókat és fogja szállítani a »per tangentem« megcsi- ott hallgatja ki őket — egész terjedelmében nált támadást a maga értékére. Arról sem közöljük itt a miniszter válaszának erre a akartunk doktrináfurtaiw, hogy a képvis^^ra vonatkozó részéró! fölvett országgyü-iői immunitás köpenye alól szabad-é^l&j naplót, való-é ilyen fegyvert rántani olyan egyén jyj^j dlen, akinek nincs módjában ugyanazon Wimmiem GyuIa: Nem Jsn]erem e!az(k6. fórum előtt a személyes védelem. Ezt a dok- t ej érettséget, hogy műiden képtelen hírlapi Alii rinát is magasabb, tehát nagyobb erkölcsi! táara reflektáljak. (Ugy van! Ugy van ! jobbfelöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.} Ha arról vagyok meggyőződve, hogy amit írnak a lapokban, azt csak a rosszakaratú egyenek hiszik el: nekem a jobbak meggyőződésé, lelkiismeretein szava elég ami, bogy ax olyan támadásokra ne reflektáljak. (Klénk helyeslés jobbfel ól. > Várossy a protekcióról szóló rendelet ellen i< kikelt, mint a melyei a miniszter gyakorlatban nem alkalmas. A képviselő ur a legjobban emlékezhetik reá, hogy nem gyakoroltam a protekciót olyan mértekbeo, amint ő akarná. Hiszen a képviselő ur nálaai sokszor meyjelent és kért. i Derültség ésjelüál-tasok jobblelől: Halijuk h Halljuk !) es arra kért . \ár—ny Gyula: Semmit se kertem füst kijelentem a szemébe ? Ezt ne emlegesse, rnert nem mond igazai í (Zaj es felkiáltások lobbfelól: ftei.dre f Rendre! Az elnök (csenget): Kenyteten vagyok a képviselő nr.it rendreutasítani. (Helyeslea jobb-felöl.* Wlaolri < iyula: Tehát a képviselő ur engem megkeresett... Vre»j (iyula: Ez igaz! (Nagy derültség.) j WlnaMcs tíyula: h"gy bátyját nevessem jki polgári t kölni igazgatónak. (Derfiltséf.) A \| miniszter a 22 eve szolgáló tanárról 10formációkat szerzett, öcscse ajánlatára. Vár»sy Gyula: Nem ajánlfam. Wlnanlea I iyula : Bocsásson meg, bál nem \| ajánlotta, de megkeresett. TÁRCA. Apri hirdetések. — Baj. — Irta: ■.....\| JaHft puklii lt a kiayHt rúaaát. Mif tl aan vaaati illatját, 8 fairt Mkar diaaait - BtrzMtmjfi. Ma reggel — mint mindennap — (él mkor megjelentem a teoto-magyar bank irodájában, hol harmadik könyv vesető vagyok. Alig vártam, bogy a szolga behozta a reggeli lapokat, s mo* hón kaptam a P. Hírlap mán. Egyenesen az apró hirdetéseknek estem neki, s azonnal el is árultam Örömömet egy Onkénytelen mozdulattal. A kollegám Szlvly Adoll nagy kópé, ez azonnal észrevette a dolgot, s azt is kileste, hogy melyik hirdetésre szegzem kimeresztett szemeimet s elkezdett (aggatni: íme a hirdetés egy sor 6 kr. o. é. KEDVESEM! A mama megérkesett. D. a. 5 órakor lt* Sutivá a Előbb őszinte voltam a kópé irányában, — de I most már oekem is van sikkem, mint' Poprádi I mondja, a dolgot el nem árultam Hzívfy Adolfnak, inkább elmondom a tiszieTt közönségnek. Hát a kedves az én vagyok. A mama, az a ! BtHsdumm Jeremiás, a ki megérkezett, de eluta zott a diószegi vásárra, 5 órakor pedig én megyek, ma De ne a végén kesdjflk, hanem az elején. \| Tavai ayáron töriéiitr-iiogy sétáltam a korsón, , egészen elegánsan, mondhatom métf a nyakken jdőm is Brachfeldtől volt véve. Egyszerre megpillantok egy leányt, de milyen leányt! Megesküszöm rá, kogy Száha királynője sem lehetett szebb, fis ni I Kivel sétál! Hát a madame Spritzerrel, a kitől egy lé! £vig bírtam egy bó napos szobát. Természetesen, mindjárt meg is volt az ismeretség. melyet aztán szorgalmasan ápoltam. Az a szép leány aSteinherz Netti volt ütegedről, a Spitzemének az únokahuga. Egyszer mar nem tudom hányadik látogatásomkor a Spritzer néni kiment a konyhába, sut hiszem a sóletet főzni, s éu magamra maradtam a szép Netlivel. Elkezdtem neki komolyan kurizálni, egyszerre kőrülkaroltam és megcsókoltam Ex aztán «ik, gondoltam magamban. De a kedves Netti meglehetős hidegen látszott e dolgot venni a kibonta-1 kozott karjaimból. — Hegyfy'ur, — mertisy hívnak engemet, —; ne bántson engem ! — Hát kedves Netti, maga engem nem szeret V — Hát maga nem ;u4ja, hogy én Steinberz \| Netti vagyok ? —1 Ne tréfáljon velem kerem, látja, hogy én ! imádom ! — Hát Mórickám, ne tréfáljon maga se, hanem , beszeljünk komolyan. Látja, magáaak van 900 l frt fizetése és 60 frt ajevi rennmericiója. Ebből nem lehet élni. Mavának. ha hazaskodai akar, valami ió Üzletet kellene nyitni és akkor katta»<e magának egy feleség, a kinek van 10.000 lórim hozománya. Nekem pedig a táti nem adbst tflb-j bet, mint 1500 forintot. Így kát maga rám se ^ gondoljon, hanem keressen magának 10 000 frtot asszonyt. De minek is magának megházasodni V A ssep Nettinek es a naiv beszéde engem igen lehtttőtt; aem is tudtam többet mit mondani, s j elmentem. Az utcán iiztán csakhamar beláttam, hogy « I kedves Nettinek igaza van Kimentem a ionnal a P Hírlaphoz és beadtam \| a kővetkező apró hirdetést: .Egy fiat a csinos féri, kinek jó jövedelmező ftziete van a fővárosban, nősüli i kiván. Fiául hölgyek, kik legalább 10,000 frt hozománynyxí birna^T szíveskedjenek ajánlataikat cisietni; csak komolyan 1540. posta rsstants. Bpest Titoktartásért kezeskedik jellemem." Harmadnapra már v<»1t három levelem a postán. fisak az egyiknek válaszoltam, valami sejtelem vonzott hosaá. Nagy-Kanizsa látképével levelezőlapok egész uj felvételekkel és postakártyaalbumok kaphatdk FISCHEL FÜLÖ P könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa, oütMrtk Z>la 16. szám. (t. lap) VtTMaj (iyuls! Megkerestem. (Nagy deröl-aéf. Aa elnök csengeti ggy uol aem "tóit volna Üt a parlamentben Kuzzicskárol (DerüKaég a jobboldalon. Felkiállá-i Gyula : A lietle I képviselő ur — aok : Pluj I) engedelmet Urak, de e taó váltás kitérésre kóts Megelégedéssel, örömmel fogadbalja vár-laa - -nemcsak megkeresett, hanem un gyengé- me8yénk közönsége azt a fényes szatiszfak-dan. kösrelts értéamwe ia adta az ö parlamemi melyet dr. Ruzncska Kálmán, kir. hatalmai a azt ts ugy, hogy majd ezután s par- ' ' lementben, mint törvényhozó - ezt a szóimon- ^felügyelőnk az erre legilletékesebb szak-dottz. bogy törrénybozö — foz leilepni. (Derűit miniszternek válaszában kapott, amelyben ás zaj a jobboldalon.) Elmondja, bogy olyan hangsúlyozta, hogy dr. Ruzsicska Kálmán-fadormációk árkeaiak hozzá, amelyekből kitűnt, nai ZaUmtgye könilemény* nugjuan hogy aa illető bármily kitűnő tanár, igazgatónak f/^fi/rf nem alkalmas, mert ide nagy admlniaz>raliv te- _ • ,„ ., , , . . . . . ' _ . , " , . , . ... Ez az elégtétel a/ itteni közvéleménynek betség is kell. Egyhangúak voltak az információk. . ° . „ _ _ , „ , L, „, - - is legesen elég lett volna és nem is szol- ▼Araaay Gyula : Ruzsicskáiól! j. . , _ . _ , . ., ,.. ,. tunk volna a dologhoz — mert dr. Ruzsicska Wlaaalea Gyula: Jó, kogy kimoodotta a kép- .'.... ,. viselő ur a Ruzsicsk. nevet, majd lelelek rá. K^án pozíciója és hivatalt—működése Mert a képviaelö ur talán mégia csak ellagult, egyátalán nem szorult ily értelmQ hirlapi mikor a bátyja erdemeiről, arravalóságáról szól. kijelentésekre — de mivel V&rogsy Gyula (Igaz' ügy van! jobbtelől.) Hál, tisztelt képvi- a miniszternek elégtételt adó szavaira azt esiö ur, en el voltam zrra készülve, hogy zmint kiJ\|totu kfizbe hogy < (ul (Sak a mÍKUlíer én a buszli polgár iskolai igazgatói állást be-___,. . , , , .. r .____, . ... , mondja": kötelességünknek tartottuk nyíltan lőnöm — mert termesieteaen az intormációk ' . • 1 alapjai) mással töltöttem be, nem a képviselő ur "mondani, hogy amily mértékű íelháboro-báiyjavul — ebben az esetben lógok találkozni a dást kfiltett vármegyénk intelligens köreiben i képviselő úrral s parlament színe etött, (Defüti- Várossy Gyula képviselőnek kíméletlen' ség s jobboldalon.) de én nem engedem msga- támadása, éppen oly mértékű megnyugvásmai semmi szín alatt terrorizállatai. (Elénk he- M\| fogadta itt roindenki Wlassics Gyula \| lyealés jóbbfelől.) A jcéoajtü ur Ruzsialat zala . . . , . . , _,, . ! ú tr' íx. i- íj , miniszternek az egész vármegye közvéie- mtyyn tanfclugyelüre hivatkozott. No hál, hszttli ° .. Bát, teUmUá áo/W,W « képrimU ur iitb-mhiyM találkozó kijelentését. kiiliott, hogy RuzicÁa adta a eilcvUnyt. bt al Tehát nemcsak a miniszter mondja, Mniaka at, akinek érdemeit at tISbbi kormány hanem mondjuk mi is, hogy dr. Ruzsicska a királyi tanácsosai? adományorúeáral is mH- Kálmán, kir. tanfelügyeld sok és nehéz I fefta, akivel ege.a lalaamecjre késaíle- kötelességgel járó, nagyfontosságú pozíció- ján. az itt felsorolhatatlan akadályokkal i szemben is másfélévtizedes működése alatt vallás- és ■éaye SBrg vaa eltgiéva Vateaay Gyula: Azt, csak a miniszter mondja! (Zaj. Főik iáit ásók a jobboldalon.. —I Rendre!) ugY meg helyét, hogy a Wlaaalea Gyula: Persze, hogy megtámadjajközoktatásügyi miniszter nem is mondhatott II a képviselő ar, mert vslsbogyan megtudta, felöle mást, — mint amit tényleg mondott is — hogy vele egész Zalamegye közvéie- hegy Ruzsicska is azt az információt adta, bogy Sz ő bátyja az igazgatói állásra nem vaK . (Föt-kiáliások a jobboldalon-: Szégyelje magái! Nagy Zaj. Elnök eaönget.) En nyíltan mondom önnek, képviaelö ur, azt, hogy meg vagyok győződve arról, hogy ha Ruzziczka tanfelügyelő kedvező ménye meg van elégedve._ Ez a közvélemény bizonyára ezentúl is buzdító, lelkesítő hatással lesz tanfelügyelőnkre, hogy nagy tudását és emelkedett- vlieményt adott <olna a képviselő ur bátyjáról, ségét vármegyénk tanügyének vezetésében 1898. február bó 24-én. érvényesítse. Az 6 lelkes vezérlete alatt küzdő tanítóság pedig kötelességtudása mellett biaonyára egyéb módot is fog még találni arra, bo^y a méltatlan és a magánélet immunitását is mélyen sértő támadásokkal szemben vezére iránti ragaszkod ásásának fényes bizonyítékával járuljon a vármegye közvéleményéhez. A szövetkezés előnyei. Irta í^Ieaey Uyala II. Az első éa legfontosabb nálunk ugy a kisgazdára, valamint a ki-iparoera nézve s hite ügy szervezete, vegyi, bileiszővettezetek zlskilása éa pedig nemcsak abbsn az irányban, bogy az, a ki arra szorul, olcaö hitelhez jusson, hanem bogy az, aki valamit megtakarítani képes, azt gyümölcsöztetni, hasznot hajiólag elhelyezni és igy a netalán bekövetkezendő rosszabb esztendőkre-^ anyagi erőtartalékot gyűjteni képes legyen. Azt nem iz kell.bosszabban fejtegetnem; bogy sz s kisgazda, avagy kiaiparos, a ki hitelre egy-\| szer-másszor rászorul, milyen nehezen jut kői-csőuhöz még olyan helyen is, a hol szolid és az üzleti nyereség keresésében semmieae re sem túlzó pénzintézet van, mert hiszen tzen intézeteknek a pénzét sem élvezheti az általak meg-szabott hivatalos kamatláb mellett eaak ss, s kit es intézetek ismernek, szóval, a ki az ügyvédi vagy egyébb közvetítésre rá nem szorul. Az ilyen ember pénzhez jut itt — ami vizzonyaink közt mérsékelt 7—8%'Oa kamat mellett Pedig kétség te en, hogy már ez a kamatláb ia magas a kis-gazdának, aki egyik 'aratástól a másikig kégteien a gazdaságába befektetett pénzét megforgatni, magas annak a kisiparosnál, a kinek a gyáripar olcsó termelésével kellene felvenni a versenyt és a ki a mellett csak ritkán tudja kéazpénzért eladni iparcikkeit, legtöbbször még hitelezni is kénytelen. Tehát ismétlem, ezen nagyon szolid intézetek sem tudnak a legkedvezőbb esetben sem olcsó hitelt nyújtani a kisembernek. Mit mondjon már most az a vidéki, a kit as intézetnél nem ismernek vagy aki egyéb ok hiányáhan az ügyvédi közvetítést veszi igénybe, vagy váltó-kőlcsön esetén kezeseit megfizetni kénytelen ? Mert ez atóbbi eljárás is nagyon el vsn népünk közi terjedve. Igy pL szerez 100 Irt kölcsönt két jó kezee melleit 8%-ra, a pénzintézetnek előre megfizeti a 8/,-ot; vagyis a 100 frt lökét annak hiján kapja kézhez, kezeseinek (ize: egyenkint S Reménynyel tele vollsm, egészen a Leopold — Révay utca numero . vásárig. Adottnak igaza volt Le voltam aujtva. Fel Az nap, mikor már megjött a lati, estére lel-1 kell bontanom örökre a Irigyet Pedig még min-óltözlem, tetőtől talpig. akár az Eleméf grót^ldig szerellem a szép Neolit.. y csak az aranyláncom volt vastagabb, ininF az \ Elemér grólé. Szívdobogva mentem a dohány-utca leié. Jön azembe a Szivty Adol kodevám. -r Hová mégy le igy kiöltözködve? - Hová?... Nem tudtam eltagadni, hisz csak agy dagadt a a kópé. Megmutattam. — Micsoda, te ezt a leányt akarod elvenni? " Ot aap múlva már meg volt adva a találkozó, az Orczy-kertben, a kut mögött Ismert elő jel: zöld nfafekgudő. Pontosan ott voltam a kitűzött órára. Jó da rabig nem jött seekL Aztán jött egy hölgy. — de mielőtt s galyak kásái kibontakozott volna, hirtelen visszafordult a eUatat Egészen elméláztam, mikor egyezerre csak két gyöngéd kéz hálóiról beingja a szememet — Találja ki, ki az? HHMHQWI Persze, hogy kiisláltam, megismertem baagjá-1keblem. Elmondtam^mindent róL A szép Netti volt. nyakán zöld kendövei, ep- — Mulasd a fotográfiáját, — mondja pea agy. mint éa. — Tableau ! En düh >s voltam, a szép Netti kacagott Es ek! milyen fehérek voltak fogai! Bikafalvi Málé) — Hal nem szép? eem ad el szebbeket! I _ {(atryoa is s-ép. - de te becsületes fiu — Kedves Netn, — nea tudtam másképp szó- j vagy, neked nem szabad azt a leányt elvenned, ftanf — aaért tett engem igy unffi? . Arcomba szökött a vér, — szembe álltám kol — Hát Mórickám, maga miért botondilja a leá i tegámmaLkomolyan. nyokal ? hol vau magának az üzleie? — No Móric! vigyáz< év rám, én neke-l inon- — Gondoltán-, majd lesz a hozományból. Dejdok valamint. Hát tudod, a Revay-nicában * azám i lJ-,,,.^ \|; bel van magának 10000 Irt hozománya ? 1 alatt lakik egy okoa aaazony, annál van egy - ' — Gondollam, ba vaa neki jó üzlete, majd fbtuiirala album, abban benne van a ta szép labrt lealkudni a bozománybóL Nénid arckepe. Egy boron péudüítünk. í — Hát aztán ? Haza kisértem Netlit, s mire s k-pnjáig ér- —Hat azián t- szamár! A ki benne van a tünk. mégis csak megegyeskedtünk, hogy térj és \| albumban, sz- el is jön oda, ha valaki akarja feleség teszünk. \| Tudod, olyan gavallérok járnak oda, a—ktk az Ittam s Útijának Szegedre megkértem a te-taazlalti ka andok tekintetében már btazirtak. Télben a szép Nsitl kesét I — Mindjárt leipofoztak, hogy mersz ilyet mon- HeÓMokára kapott a szepNeiti levelet a tátitól j dani ? * A levethaa az volt, bogy a táti a l^opotd-vá-\| — No eaak lassan, — gyere ve em oda éa tána feljön, t akkor elintézi a az-p Netti házas i győződjél meg a saját jóvol od tt. ságit. i Beültünk egy koottiaba Meg kell lenni. Kisse elkéstem, mire Spitzeruéhez ertem. A lakásban nagy viúgiláa, sürgés-forgás volt Olyan furcsán nézlek ram, miniba nem nekem kallett volna rájuk furcsán néznem. Zúgott a fejem, mig kabámot leteltem, — a azt aem tudom bogy, (aláa a szobaleány vesetelt, egyszerre csak as oldalsó kis szobában voltam .. izemben velem a kis Netti. Éppen még selyemruháját aem vette fel, hogy teljea ünnepi díszben tegyen... Fejem kábult. Csak most láttam igazán, milyea szép az a -Netti: ugy néz, mint Komáromi Mariska, ugy beszél, mini lilabáné, éa a mozgasa I Hegyi Aranka semmi hozzá kepesi. Hát a lába I \|de mi a lába? az nem sikk azt mondani, — a cipője!! és egy deciméter a rózsaszín selyem- En nem tudlsm szólni, ő szólalt meg. — Mórickám I ne heragudjék rám, én nem lehetek a magáé. — Persze, . fcggy nem .. mindent tudok — nyögtem ki valahogy. — Mindent tud? nem értem, hisz még nem beazéh a tátival. Most persze, hogy én se értettem, csak bámultam. — Hát tudja, a Blitzdunun Jeremiásnak szép Űzle'e vaa a Sogárulon, szalmakalap éa kaptat* export, éa a táti már elhatározta a dolgot; i Nagv-Kumia* e<«Qt5rUlk Zala 1. atáro. (S. lap.) Irtot vagy megfelelő értékű ajándékoU«rmény-btn t est minden lejáratkor ismételni kénytelen. Ez azután nem 8#. hanem tekintve a kamat cttfeges Szetését, t bélyegdijst, j+lsálogos kölcsönnél a ,be- ée ki táblázás költségeit, a ifereti-tők vagy kezesH dyilt, már a viszonyok szerint 16—20%, esetleg több 8 es még mindig fieve-zetes előnyben ven a fölött, a ki ismeretseg éa pea tafla lékül netalán nehéz idők esetére, meg-takaríthassák a miután e címen a legcsekélyebb összegeket ts elfogadja és a tagok Üzletrészeinek belaetéeét is apró réssletekben lehetővé tessi: hozzáférhetővé válik a legsz-genyebbnek is, a ki es által szinten részesülhet annak előnyeiben: a bitet fölhasználásában a a tőke gyűjtésében egyaránt. A szövetkezet a vagyonosabbat igy botsai jótálló hiányában vagy men a telekkönyve rea- össze a szegényebbek, a jobb módú földbirtokost, deastlen. as otthoni piócakra. uzsorásokra szorul, j vagy tisztviselőt a kisebb gazdával a kisgazdát esek azután igazán vérét veszik s legkülönbözőbb \| a egyszerű munkással s egyesíti őket egy közös módokon, a részletekben megvett nagy kamat; célban, egyenlő törekvésben és ezzel csökkenti mellett a szolgáltatások mindentéle nemét veszik; azokat a különbségeket, melyek ezen'osztályokat igénybe s még olyan színezetei tudnak a dolog- [elválasztják s igy ez irányban is a ma saetágaaé Bak adni, mintha jótékonyságot gyakorolnának. (erők tömörülésére vezet. S mintán a szövetkeze-Egy feltün* példát közöl erre a .Szövetkezéseitek mindazon alakjai, melyek szemeink előtt egyik száma arról a szegény liptómegyei nap- 4ebegnek már alapszabályszerüleg kizárjak kőrük-számosról. a kinek a falubeli korcsmáros 5 Irt jből az uzsorával toglalkoaökat, a-kétes egyéneket, kölcsönt adott az aiatt a föltétel atatt, hogy ettől! a megbélyegzett embereket: o»y tarsaságáigyűjtik mi kamatot sem kell fizetnie, csak hetenkint el-1 össze az illető város, vagy kőzsg legjobb elemei-jön hozzá egy napra napszámba, tehát egy évinek, melybe belépni tisztesség és disz, roeiy ennél alatt csak S8 napszám 5 Írtnak a kaaaatja, a mi I lógva vonzó frőt I04 gyakorolni tisztességes föl- i caak 50 krjával számitva 26 Irt évenként, tehát j tógájával, emberbaráti érzületével, liszt a erköM több; mit 600%, a--— -- Más esetben pénz ben és természetben szab ják ki s kamatot, igy -pL sgy esetben a megszoralt kisgazdanak adott 100 Irt kölcsön után a lalusi uzsorás nagyon kis ksmstot (?!) havonként 2 frtot szedett a nehogy a beszedésed havonként cseivel a rajt« kívül allókra. ugy hogy ez intézmény meggyöberesedése biztosítja azt, bugyi idővel a község minden jóravaló lakósa részesei kíván lenni ezen törekvő tarsasagnak, osztalyosa a szövetkezel munkájának^ reszese a szövetkezet anyagi erkölcsi és társadalmi előnyeioek. Így baja és ss adásnak kellemetlenségei?!) legyen, fölfogva és igy megalkotva tehát a szövetkezetek, ast agy érre előre levonta, vagyis adott neki I kétaégtelenül tenjfezöi az anyagi jobblétnek. 100 frt h* vett 76 forintot, azonkívül tartozott az etőidezöi a takarékosságnak es üzleti becsületesadós ssónabordáskor a hitelezőnek segitsegére j aégnek. nevelői es terjesztői a jősan üzleti szel-jőnm igás fogatával cmk két napra, ezt is 6 írtba« lemnek, gyskorlói es fejlesztői az emberbaráti számítva, 76 frt :őketől egy évre 30 frtot fzetett! szeretetnek, megtanítják tanaikat arra, hogy kell as illető, vagyis mintegy 40', 0L \| a vagyonnal helyesen elni tudni, kifejlesstik az Mindezen tulkapasai ellen as uzsorának segít a őestetartozaodóság eresetet es öntodatra ébresztik szövetkeze ja polgárt; fölkeltik benne az önbizalmat, mely . Ha a községben megvan a hitelszövetkezet, azon megnyugtató érzés nyomán tamad, hogy as ilyenek elő nem fordulnak : mert az első sorban j egyes, bármily kicsi a y legyen is, egy porszeme a konvertálja tagjainak régi tartozásait, azután őket j körö* munkálkodjanak s az étet nagy küzdelme-a szükséghez képest etiátja qj kölcsönökkel. A ben magára hagyva nem marad, közvetítés teljesen efaik, mert az intézet helyben j A szövetkezetek ify tormán gazdaságilag önátlö, van, s a kik annak * ügyeit vezetik, laaiernek i gondolkozásra független, szabadsággal es vagyon-minden közsegbdit s különösen ismerik m igának j nal el ni tudó, értelmes es tiszis főifogása, politi a szövetkezetnek minden tagját, a kamatláb kailag is sokat érő polgárokat nevelnek alacsony, mert a szövetkezet nem nyereség Ilyen iranyban gyakorol befolyást minden az hsjhászasra alkotott intézmény, célja nem az. öntevékenység es önsegély elvén álló szövetkezet, bogy minél nagyobb osztalékokat tizessen és alakuljon bar hitelezés, nyersanyagbeszerzés, ftsarvedjek, ezért mar az alapszab dyokhan ki íogya-ztas értékesítés, közős r k tart art ás, közös aaokott kötve tenni, hogy az osztalék bizonyos termeles. házépítés, vízhasználat stb. vagy máa igen alacsony százaléknál nagyobb nem lehet; egyébb gazdasági vagy ipari cd érdekében : mert célja és föladata az bogy a szövetkezeti tagok mindeniknek célja a takarékosság fejlesztése, a -Mríigényeit kielégítse s anyagi állapotát javítsa ; tőkegyűjtés lassú, de biztos, becsületes eszközök-akkor pedig midőn valami fölösleggel rendélkez-; kel. munkálkodás a közős cet erdekében. £ppen nek azt — bármi csekély legyen is — betétkép- [ ZSESSf eme Htm ki és hangsúly óztam hogy például _____ _ _ _ __ fogyasztási szövetkezeteknek a bitelesés] és üzérkedés elvén fölépülni nem subád, mert esek ; elieokesnek annak az embsrbarati intézaaénynek alapelvevei es azellemével. A kiindulási alap ez. Minden embernek, minden családnak bizonyos korlátolt jövede roe van, melyből a családfőnek es család ja aa k összes szükségleteit fedezni Tudni kell, ki kell kerülni belőle az élei mezesnek, ru házkodásnak, a hol gyermekek Vannak a nevettetésnek : szóval az összes szükéegleteknek. Ha füőra aaahra Icai a kézfogóm a Btitzdumm Jere-i Hisz No most hát nem kell nekem szakítani De azért bizony én nem tudtam órüln az a Netli oly nép! Komonm neztem magam elé, — Nettire nem mertem nézni, de ereztem, bogy szép szemei rajtam nyugszanak — Mórickám' mondja larteien. viaazatartott ielemeltei — nem szeret engem? ÉaTelem tártagéaböiyü karjait, azzal a drága klánért fehér tagdíjakkal... a következő piÜanat btn ajkaink összetapadtak ao»gb mellemet érinté.. áa milyen caók ! Becsületemre mondom, foglalót száz más csókra — Látja Mórickám! kár is vqfna még nak méghalaaodni. % * Es ez a aaív kis leány megint igazat mosdott gyönyörű keble lá-. az első forró esők .. az a csók megér' egy rnagá- Most szorgalmasan nézem a P. Hírlap apró-hirdeteaeü. Esik minden hónapra legalább ia egy nagy vásár a vidéken fis skkor olvasom az afró hirdetésben, hogy a mama .azaz a Hbiz-émmm boldog férj) megérkezett (azaz elntasotl),a aaiat mar e törtenet elején elárultam £s akkor olvaaom az apró hirdetésben, hogy a mama (azaz a BHtzdumra ieremiái a boldog férj) meg- tehát ez az egyen a fogyasztási szövetkezetbe lep, nem szabad azt olyan célzattal tennie es a szú vetkezetnek nem .izabad erre alkalmai adni, hogy bité e fölhasználásaval - nagyobb összegű vásárlásokat tegyen, mint amennyit az ö jövödelméből eleimezesre (orditam képes, mert aa pillanatnyi hitelez-** — mondja igea helyesen (íide — •kellemes utyan. de annál veszedelmesebb, agat és késztet sok haszon'aiaa cikknek megsserzesere, melyet nélkülözni ia lehetne: ilyen hitelezésnek általánossá-tétele végeredményében agy a szövetkezeti tagnak, mint maga nak a szövetkezetnek eladósodására vezet. A fogyasztási szövet«eset nagyban vásárolván a tápszereket en elefmexsai cikkeket, módjaban ran tagjait jutányos áron jó mísöségú cikkekkel látni el, eszet hozzájárulni tagjainak egésmége s életmódjához es gazdasagi emelkedéséhez, de legye irányadóra a készpénzen vaio vsssrUst. a hítd-nyojlásaal pedig, ha már általában kénytelen vele, ne menjen tovább, mint addig, hogy rövid időre nyújtson hitelt asM a Sseasaái, azaz az én kedves Nettimet Misek is voftaa nekem megházasodni1 Ka as éa históriám. Újévtől bejövök a teuto magyar bank Waarsa-AkthsÉengjába. ott caak csepfsi valami, a miből leket eadeaa-kat ia venni. rendelkeznek, (óvödelmeiket pedig tdóasskoukeol pádéul havonként, két hetenként kapják, de caak addig, a mig as ebő alkalom nekik a pénzt meghozza, mert mondja ismét Géde: »A tagoknak rá kelt szokni azon Üdvös és fériss tutaj-donságra, miszerint ne tegyenek semmit wts ugy, hogy ne legyes azt miből kifizetniük« fia 1 rn. frbmér bó 144a. mit eredményes ezen atapstvnak hfl>stka>aHs keresztülvitele? Azt, bogy aMadaa aémtul tag thagyaran mondva megtanodja, Logy caak addig szabad nyuttóekodnia, a meddig a takaié ér, megtanulja oélkilösm azt, a bm aem okrsŰM szükaeges, nem váaárot konyakot áa dráfa borokat, a kisek erre mó^ja nincs, hanem vtaárol hőst és kenyérnek valót, vagy ssyébb oelkuiör- ^ hetet-en tápanyagokat, megiaoulja hogy kell a kimért jövöd4emböl megélni a igy as önaaegUg tóztatáa erényében gyakorolva matat, valóarinllaa csakhamar odáig jut, hogy nelkü^zbetetlennek r fogja tartam ^prfia pénzbeli tartalék őaszagy^-tésat, amiben segiti ót maga a togyasztási szövetkezel is. nemcsak a jutám os vásáriássál, hanem aszal is, bogy ha bdyesen van szervezve, jövódelmét a szövetkezeti tagok közi a vásárlás arányában osztja tői. A helyesen megalkotott fogyasztási szövetkezet tehát ugyanazon előnyös •nlajdonaágokat lejti ki tagjaiban s ugyanazon batárokat gyakorolja, mint a hitelszövetkezet a ha föladatát és mütödési körét az ertekesitesrt ts kiterjeszti, ezzel isméi ujabb előnyökben résza-siti a gazdát, nemcsak azért men fölmenti őt attól, hogy eladása időhöz legyen kötve, vagyis akkor, a mikor a közterheket ea közszolga Itali sokat fisetoi kénytelen, ne tegyen kényszerülve terményét eladni potom trón. A szövetkezet átveszi tőle a terményt, ha szükséges, előleget ad \| a gazdának; a rendelkezvén a közös mage választó éa tisztító készülékekkel a terményt mag* \| rostálja, kitisztítja, kiegyenlíti ea a kiegyenlített \| termenyt minuzva bocaájtja áruba, megvárván a \| kedvező áralakulásokat; kihaszná»ván a külön-i böaö piacok előnyeit. A mi a kisgazdára áll az (áll, habar más teren, a kisiparosra is. Nem akarom én itt ecsetelni azt, bogy mennyire al i vannak hanyagolva a mi kisiparosaink érdekei, lén csak azt a tényt említem fel. a mi egyáltalán ismeretes, hogy kisiparunk napról napra hanyatlA, : napról-napra kevesbbe eüenatlaskepee, kevésfetoá-jbiqa ki a_jiagytparnk, a gyári előálUtasnak • versenyét és azon csapásokat, a melyeket a fejlettebb osztrák ipar a vámterület közössége i folytán mér reá. Ezen is szövetkezés utján tebsl leg,ohban aegiteni. As iparosnak is — szerény nézetem szériát — első sorban olcsó pénzre éa olcsó nyersanyagokra van szüksége, tehát részem rőt tparjsaiak érdekében is első sorban hitel-szövetkezetek, másodsorban nyersanyag besaeraö és fogyasztási szövetkezetek leteailesét tartom szükségesnek : mert csak akkor tud az a kisiparos jo iparcikkeket jutányos áron előAJIitam, ha olcsó penzen, olcsón vasarolhatjaa főldolgoeaado nyers anyagot: a cipész a^bört, az asztaloa a fát, a lakatos és a kovács s vasat, a szabó a posztót és i. t Ha pedig már képessé tettük arra, hogy olcsón éa jól termeljen es alhtaoa elő iparcikkeket, a fejlődés további folyamában, ké-pesse kell tennünk arra, bogy cikkeit enakaailam tudja, e célból a hatadás sorrendje szériát raktár szozstkezetek alkotása követkemk, melyek at iparcikkeket átveasik, a csekély forgótőkével rendelkező kisiparosok készít menyének elhelyezését és etárusitasat megkönnyítik és akár mául szövetkezeti tulajdont, akár bizomanyból eladják a aug erre alkalom kínálkozik, az iparost ela^a keszaruja értékéig előleggel, hogy azt ^j Ipari termelesre föl használ hasas es biztosává legyen a bármi áron eladás esélyei ellea. Jellegük tehát hitelnyújtás és értékesítés; A rak társzó vetkazmak s biztos és előnyös rrtek esi lésen kívül a következő előnyön hátasnál lennének ipstosainkra. A \| vevőnek, a ki a szövetkezeti raktárakat mágiáin-Iga ja ea egvütt saemJelbeti a küiönbősö izlesü, képességű iparosok termékeit, alkalma ayilik . összehasonlításokat tenni s nagyon te i bogy a jobbat es csinosabbat. ízlésesebbet 1 \| van ki első sorban, annak mindig.. nagyobb ke endősége Iesz s ez a kfrülmeuy a gyengébb 1 aru készítőjét arra fogja sarkalni, hogy 6 ia a !ajat erdekeben jobbat szolidabbal, álUlaon ki. fejlődni fog ea állal üzleti 1 'gyakorlati kepeasege es ízlése, jótékony rsraaay \| afl elő, melynek nyomában nagy alkotáaak kelet 1 késnek. A töke es forgalom aövaksdápéljl al a jövedelem is, a szövet keset aj tért hódit mag, sf helyedet keres és igy fontossága napról napra ! emelkedni fog. :_ Nagyon könnyen elképzelhető aa: hogy ha ezek a jótékony szövetkezetek mindinkább elszaporodnak a behajózzák as egéaa mindenütt ngyanazoa jótékony hatással visszaszorítják as imaórát, megszüntetik s ffii-' forgató elaaéleeket, terjesztik a takarékosságot, ui eresebbet Najry-Kintaa* eefltürtbk Zla 16. wám (4. lap-) 1898. február bó 94 hí becsületességet, subersaeretetet, űileti szellemet ti as aaaaetartoeáa éraetét; és nemcsak hozzá teoktatják i nemzetnek zömét ahhoz, hogy a aaját erején ,való emelkedesi megtanulja, nemcsak Tafyoaoaabtjé vilik a nemzetnek legszegényebb Ntae ia, de egyufal jótékony versenyt ayitnak a nagytőkének, a ayeréaakedó pénzintézeteknek, a rohamosan gazdagodó közvetítőknek, a mi miulán I fisletöknek egy jelentékeny reszel a taűvslkezelek, I tebát a nemieinek öntevékenysége foglalja le, f •rra vezet, hogy kénytelenek lesxnek kisebb kamstlabra térni, kisebb osslslékktl megelégedni, ajat erdekükben emberiesebben gondolkodni, a közvetítők kevésbbé Igjik fölhalmozni a asás-axreket éa be fogjak látni valamennyien, hogy aakik rsn legkevésbbe erdekükben, ba a gyöngéi ■agára hagyva megengedik, bogy a nyomorúság éa elkeseredés aiL miat a Iáról lehallott lalevelet as őszi vihar, belé sodorja a fölforgató irányiatok romboló árjába .. S mindezen balások összesége folytán helyesebb aránya, jobb megoszlása áll elö a nemzeti vagyonnak, kisebbek lesznek élülOtib-aégek és aránytalanságok kevesebb a szenvedés éa nyomor és igy kevesebb az erkölcstelenség és bfln, A szövetkeznek - tehát, melyek a kisemberek emelkedésének eszközei, midőn az általam vázolt utakon éa eszközökkel a kiseAket hozzák össze, egyúttal az általános anyagi és erkölcsi jólét Útját egyengetik, nagyon szükséges tehát és nézetem szerint elsfi rangú nemzeti (Diadal, hogy a társadalom alao rétegeinek sorsát fölkaroltuk az ott mutatkozó hanyatlás, tespedés, elfajulás éa elz&Hés helyet egesz tagoséba \|övő magvait hintsük al. Nemcsak gazdasági szempontból kell az. hanem társadalompolitikai tekintetben ia nélkülözhetetlen, mert a különböző társadalmi rétegek arányos fejlődésének 'öltéiele. Nem lehat lehat a hitelszövetkezeteket c ak ugy méltányolni, mint a vagyonszerzés egyszerű eszközeit. Halbalos eszközei ők a vágyd i arányos megoszlásinak és a társadalmi ellentetek kiegyenlítésének a hol van arra nagyobb szükség, mint éppen nálunk, a hol annyi faji, nyelvi éa felekezeti különbség választ el egymástól; itt a szövetkezetek a pénzbeli érdekeken magasan főiül álló érdekeknek nyitnak tért és igy nemcsak az anyagi érdekek emeltyűi, hanem az erkölcsi emelkedésnek a a hazaszeretet, a magyar nemzeti államboa való ragaszkodás fejlesztésének is jelentékeny eszközei: azért ia terjesztésük hazafias kötelesség ! Csakis a szövetkezés véd meg bennünket a nagytőke hatalma ellen s „éppen azért az egy séfben, vagy kevés'számú egyennél öazpontosuló millióknak" — mondja a szövetkezésnek egyik első rangú bajnoka. Bernát István — .ellenébe kell állítani a létért küzdő százak éa ezrek cél-tudatos tevékenységéi, közös törekvéseit, kösöa lelkesedését. Össze kell hatni, üs ze kell rakni aa emberi vagyonnak máskülönben e málló törmelékéit, az emberi tevékenységnek széthulló torgá-- csait é* százezreknek igy összegyűjtött közős tftejét, ezt a nagy erőforrást kell szembeállítani a nagy tökétek millióival; a küzdelemben bizonyara u előbbi lesz a győzte, anélkül, hogy (UeaKTét akár letiporná, akar megsemmisítené, a mire a mai ingó nagylAke tudva vagy öntudatlanul, tényleg törekszik, kiterjesztvén balalmát az egyénre, a társadalomra, politikai kormány.-zatra. Szövetkezni kell. Nagy és nemes célokat, bámul toa eredményezel fogunk elérni ezen az uton éa jobbá, nemesebbé tesaaük a nemzetet; temzetiségeinkkel pedig n egismertetjük ez u'on a magyar mivel, a magyar lélek nemességét, a ■agyar nemzetnek atyai gondoskodását, mey uj mellet sait a bércek közt a hidegülő tűzhelye kan, uj elet elevenséget költi fül a havasi pór kunyhójába u, uj forrást Indít a megapadt vérben, uj erőt kelt a lankadni indult idegekben éa ÍQ Bogarakkal aranyozza be a szerény, ősi lést kel, melyre már sok helyen ráborult az euyésset aötet árnya... A nemzet összes rétegeinek erdekeit fölkarolva munkáik dunk leghelyesebb, leg gaaabb uton a nemzet megerősítésén, ha ősszeg üjtjűk ^jszővélkezésben kínálkozó eazkúzükke' » nemzet részére a szükséges anyagi, szeDetni, erkölcsi éa politikai erőtartalékot, • lleuállásra ké'p-ssé ta szák azt a legnagyobb viharokkal sztmbea ia áa kapesaé arra,- hogy ujat erölorráaaival állja ki • legnehezebb válságokat, a legerősebb megrázkódtatásokat A szö-étkezés biatoaítja anyagi jüvOnktl; a vagyon egyenletesebb mego-zíása szó vetkezes utján társadalmi bajoknak vaaai ele-[ide a lova, hol egyik kai, hol aásikka! lanaalkid-jét, önálló független, a mostaninál nagyobb áriaimi magaslaton álM, agymást jobbén megértő, egymásért melegebben éraő, gazdaságilag 4* politikailag többet érő polgárokat nevel, lerontja az oaelá yi, faji, lelekeaeli és nyehrí korlátokat, összetöri asztja a nemzetnek minden elemét A ki léhát a szövetkezés érdekében farad, ar nagy, nemes és szent célt tűzött maga elé; az gazda-sági éa társadalmi uton nem kisebb munkán fárad, mint a magyar nemzeti egység megalkotásán. Tollf uttában. Mire a e>. t. kötöaaég ezeket aa jgáayMea sorokat olvassa, már bizonyára legtöbben hamut hintettek homlokukra vagy legalább is elfogyasztották a legelső böjti potya-hat inget, amii kfllta-b^p farsaag folytán dupláa-triplia megfiiettak a vendéglöeőknek. Moat már bűnbánó fővel és meglshetö-as megrontot1, tebát nyugalomra vágyó gyoaMrral ia an lehel kissé elmélkedni as idei farsaag fölött. Tebát elmélkedjünk I Mindenekelőtt a számok beszéljenek ! Aa idei farsangon volt ösateaea Í2 mulatság. A legtöbb jótékony céllal volt egybekötve. A rész vevők szárnál (itlagoaaa mindegyikre 200-at számítva) 4400>ban aUapi'haijak meg. Főltehetjük, hogy mindegyik résatvevőra legalább ia 6 lonnt esik átlagosan a báli kiadások-bői. E< összesen : 26400 forintra rug. Ha ennek aa átlagoe kisdáaaak felit mindenki i meatartotta volna a bugyelláriaábaa, a másik telét (a 3 irtot) pedig egysaerfiea átadta volna valamely jótékony célra, akkor 13.200 torinti jntoit volaa kűlöoböa" jótékoay cél támogatásira. Ha est as ősaaaget tia részre feloaatottak volna, Jutott volna mindegyik nemei célra 1320 forint tisztás. _ Volué a legsikerültebb fanangimulatságnak ia ily öe<aegű tisita jövedelme ? De bat nekünk igy nem kell a jőtekosy eél I llyan józan termés<eiű pártolást mi nem ismerünk. Mi a laraang 46 napját ssivesen azeatiljiik a jótékonyság gyakorlására, de caak olyan tormán, hogy átlagosan minden második napra- etsók egy-egy jótékonyeélu mulaiaág, bogy küiöab.WŐ ■itnlu-ok s^att 23 napot vifaa mulatva, 23 a-pot kellemes .katseDjammerbant töltheaiüak al, vagyia bogy egaa larsangon át mámorosak lebeaaünk a határtalan emberbaráti éraelmrk tárnán. HnsiOakát bál egy 46 aapot larsaogon I H igy a szertelen láridókböl egy-egy latári Bek, mikor már megásták a nagyokat. fiai! ílai I Joga vaa hossá miadenkiaek! Miatba ebben ia valami sajátságos saoeiáli áramlat nyomulna előtérbe. ti< a bálJ érmek stocialis kérdése. Nebáx volaa ■sgawadaai, hogy inat boaTOÓdik-é, vagy megoldás felé közeleg. — Milyen pompás társadalmi élet• — kiáltják mi, — Mi fess ebből a nemiedet bői 1 — Sóhajt aa ideggyógyitó doktor. — Nagyszerűen farsangoltunk ! Nem aludtunk egy bétr* valót 6 héten át! — Mondja öaérzs-tesen a fiatalság. — Mennyi volt a lusta jövedelem ? — Kutatják a bálrendeaők. Csak a vendéglőtök meg e divatárutok hall-gataak, mert azoknak a markukba kell nevetni. No és a kunyhók Láaárai is nésUn asoroa-gatva viszik haaa a bálok morssiit, az á'dő/aölt éjatakák hulladékát. Minden rendben van. A világ harmóniája nines megzavarva. A'paloták allanak ás a kunyhók nem nőttek meg. A huszonkét bál eserei úsznak ssepen a maguk rendeltetése felé. Ez a folyam még sohasem téveeztette el a tengeri, és aohesem tért pissz* oda, ahonnan elindult. Csakhogy es már nagyon böjtits meditáció. Húszunkét bál után nem igen veati be a ■ámom* lő. HÍRES. Farnang víge. Elhangzott az ntolsó keringő lágy dallama, el WL^ablakfülkében a függönyök mögött a halk suttogás, a mivel sok szép sssaoayi és leányfőt elbdditottak. Csak egy hülelen, elfonyadt kamelia maradt a terem közepén, illatos, izzó női kebelről hullott le es reggel, hamvazó-sserda komor reggelén a házi-szolga talpával eltiporta, kiseperte. Hét hét. Nagy idő, meg nem ia. Negyvenkilenc nap, eseregyszsshat óra, bet ven ezerötszáz hal van perc. egyenlő: igen sok elgyOrödőtl klakkal, több rongyokba szakadozott lulard-aelyemruhával teméntelen törőtt-bordáju legyezővel, kimondhatatlan mennyiségű gallér és kézelővel ás agy nagy halmaz különféle színű és illatos levélkével, me lyeket tértink kaptak és írtak es a melyekbea csak a helyesírási hibák száma haladja tul aa öaases perceket — Némely pepe bajlürtjei meg ritkulta, az adósságai pedig felszaporodtak. Néhány eljegyzés és itt-ott nása is, de sok helyen a mamák, a hogy végű' hordják tekintetüket a lelnőtt leanya-kon, keaerű tunynyal jegysík meg ' Nem sikerült, mind ilt van még .. v. , . . A kisasszonyok, a Halai menyecskék vérig bo-■orasa, agy ku aaztal hulladék iuoob azoknak, mnU)U4k a szahónőket. agyongyötörték a Irisflr-akik raezkető kéaael nyalnak aa <letaeatö aaáraa nőket, mikor a bálba eimeatek, üdék voltak kenyérit latokhoz. Miattii egy kiatá rohamos lépésekkel közelednék Nagy-Kaniz«a ......Háji-s leié. Mintha in ia vala > i római QvSUés morailaaék igy Itrsaag idej«n, nem kenyérár, asm tginjá* teker', haaem bálért .. Végighullámzik es a társi-dalom aiínden ritagéa, Balti Báltt A munkát elltltdl a kenyeret, a holnapi napot; világftaak öltözik; frakkban, klakkal, fehér keztyűvel ilitz<ia a gróloi. A gyári munkátleáay selyem bluzábts valami Igya* baroosase motog. Megengedi aa agyealőeág, ka igy fogjuk tBL A eaapaatálla kisdiák a teljea ératueg öntudatával ragadja mag a pettgőt poharat éa kootnt a gyönyörködő papával. A kl< bak fi-ok elragadóan mozognak a par-kettea. A lirt apró ördögei látatlanul suhannak \| amikor hazajöttek, ugy néalek ki, mint aa At-iázott ürgék. — De ma már vége mindennek, j Karnevál, az egyetlen htrceg, kivel még a azoci-álistak is ,ptr tu' besaélnek, beadta a lemondáséi. elbukott, eltávozott. Szép volt az idei laraang másutt ia, nálunk ia la talán kevés városhan mulattak (annyiszor, mint lép nálunk. As utolsó négy napra három mulat-! ság maradt, melyek a legszebb, a legaikerü teb-bek közül va ók. a • As'Oö bál. Nem átokról a babosfojü kicsi leánykákról vaa szó, kiknek szivök isten ittdja hányszor szorul el napjában első bál előtt. A ftUS-lttrttkt-dtlmi itleola rendezte szombaton első eatélyét Aa okot mamák, kik rég lemondtak már leánykori Idealizmusukról éa est az élei prózájában praktikáé tapasztalatokkal cseréltek tel liaettkalévac leiüli leányaik trdekében, tan igy sóhajtanak fel: .Kedves fiuk esek a keraakedelm' i-koláaok. kitűnően táncolnak, jól mulatnak és mulattatnak f" de lovabb nlitcs.. Nagy-Ktnizaa, eiütörtők Kérdenek mi aaokat * Mm leleöbb-lel-nyokRl, kik ■ Bunsen áa Volla-féle elemekről negyedórákig tudunk beszélni, vájjon ók is azi mon4ják-é, de tovább nincs. Van, kedves, okos mamák, csakhogy öntik már rág kikoptak ebből. Hány aziaea, bohó alom kerget ötöli azoknak a bársonyos arca "rövid ruhás leánykáknak aa agyá ban a kereskedelmi iakols bálja előtt, mennyi édes sejtelem, mennyi halvány titkolt érzés izületeit, mely egy nyájas mosolyban, egy erösebb kézszoritáaban nyert kifejezést, ezeknek es is elég. A felsőkereskedelmi iskola rslélye fényesen akerült Nagy voh i tolongás s Kaszinó diniemében, alighogy eltért benne a közönség. A hangverseny műsora igen szépen, igen ügyesen vok összeválogatva és a szereplök kivétel nélkül keHöeo megfeleltek nehéz feladatuknak. Bach „Tavasz ébredésével* kezdte a zenekar. ÜmA Imre : Kiss Józsel .Kincses Lázár lánya" cimü balladáját szavalta el sok érzéssel igen népen, s mi legfőbb: tinta, korrekt, magyaros kiejtéssel Majd az énekkarra . kerüli a sor. Horimjtr.EnO Vörösmarty .Szép Ilonka* cimü •etodrunájil adta etö nagy balásni. Fuvola-nsrü lágy haagja megtalálja az atal a közönség tzivéig, Megorán OtUthur Henrik kiiérte preci zen. Utána a zenekar Straun .Cigány baró-jával érdemelte ki a közönség zajos tüntetéséi. Eayrt Béls (labán yi Árpad egyik humorai inono-togjával többszőr zajos derültséget kelteit Injglepó közvetlenséggel, igazi sziuészi nyagalommal, jellemzelesen figurazlz ki a nagyképűs-kódéit. Végül a zenekar egy indnlól játszott. Mikor az utolsó skkord elhangzón, hatalmas taps-vihar zngott és addig meg sem szánt, mig meg nem tyrázlák. A zene él énekkari SUruck /.sigmond tanította be éi Ő is dirigálta az egyes darakokat az mélyen. _ _ Alig bogy a ltptvihar egy kiaaé lecsendesült, megmozdul! a zsúfolt terem, a székek röpüllek kifelé a teremből es i kicsi kisasszonykak türel mellenkedtek, pedig gyorno meni a munka, eaakbogy a cigányok a sarokban már ráillesztet lék a vonót a búrra Nemeokára aztán láncolt minden leány a teremben. A felső kereskedelmi iskola első debüje lényegen bevált. Anayi lény, bogy Kárpáti Manó la-uár az est élj ügyes főrendezője teljes megelége-déssel, bünkén tekinthet vissza a szépen lezajlóit estéiyre A vonzó, érdekes, ötletes műsor-j őetzeilliiu valamiéi az a kedélyes hangulat n ő jé Érzékét dicséri, nemkülönben aaok az I tgm csinos kedvn.kif táncrendek, melyekkel a rnáitflijg kedveskedem a hölgyeknek . a A általámt hmii UMftl iyyssáfir vasárnap náa „Mozgó-képek" elnevezés alatt rendezett igen sikerült jelmez-estélyi a Pu lg ári Egylet Zala 16. mám. (S. lapj bandáiig. A ■uakáiképző egynttlet mulatságai hirenk az ott uralgó fentilen kedélye«eégről, de is letette kivált aa addigiak köatU, n volt talán s legszebb, s legkellemesebb At irodalmi 4t mMttth Ur keddi mulstaágá-val befejeződült a vidám, lármás tamng. Utoliót lobhant a bolond'* harag uralmának fénye és ebből a viltgitáaból sietett klki kivenni részét ö fensége érezte rnstét, de psnr fényűzéssel óhajtotta msgülni a ssiaüzstis oeremoniáját. Egy egén hoosu évre bacsazott el tfflűak, ma már néidalt trónjának bibortoizlányait kergeti a szél küan az uton és ö elment, az egyik neme köaybelábadi, i mánkkal kajáoal moaolygoit Át irodalmi kör sikerüli estélye mé ló betsje-zéss volt Karneval aaép ura mánsk. Maga a műsor egyike volt a legérdekesebbek, a Iegélve-teteeebbekoek. "Zoolnay remek szép ayitányjától egén n ulotsó tréfás jelenetig minden szám latáa vibarona súgott, fel a taps. As „Aliit-négyei" Brizuer zenebohó«t<s alatt pedig többször derült hahotára (akadtak. Az éaekkar Habar K. .,Olyan a le dalod" ciaiü hangulatos darabjával é< s „Mozaik" bolond négyessel aratott nagy sikert. Soaer Margit Vértesay Jóant „Az első bál uiáa" cimü monologjái adu e-ö igen népes. Annyi té 7, hogy mikor a lamog utolsó estélyiről l«azámolaak, egym tal kijelen>bet\|ük, bogy az Irodalmi kör mulatsága ctapán a dátumában volt atolió, lidétyewégébeo legelején 'állolt az jidei összes mulatságoknak. 1898 iebraár hó 344n. számban (t"bben nejökkel) je'entek meg él ifia kedélyes órákat löi'öttek együtt éjlál alánig A vacsora elején dr. Mayor Ferenc mondótU aa etiő loazlol Batthyányi Lajos grófra a volt fiumei korméuyzóru mint az agylel védnökére, atáana Horváth látván, az agyiéi jsgyzője, köszöntötte lel Orouváry Gyulát, mint az egylet elnökét, ezután Ctillagk Károly Tuboly Viciorra, mmt at agylet t. elnökére, ugy niatée Viola József ia ngysnerre emelte poíwrát TMp Viktor dr Msyer Ferencre, mini tz egylet buzgó át kde-linleletü orvosára mondott lelkőezöotőt Aa aa után következelt számos lótzt közül nagy lelkesedést keltett Tuboly Vidor kővetkező vertet leiköszöntője : Ksnizsán 1 htdattyánok Ujak, nem ám aggattyinok I Ilyen egylet hamarjában Nincsen néln e hssábaa. A lépese bünké, kényes Felallán is legényn! Kivált mikor kirukkolnak, ók egy cseppet sem drukkéinak! - - S mely dictéri mindig urál: Ntm látsz ily nép egyenruhái I Azt hinnéd: mindegyik már ia Valótágot jmtralitf — MlklMMt vlugáléblitM. A föld-' mivelétügyi n.iaiazitr a keszthelyi gazd. intézet i vingálattiri Santkirályi A kot dr. koiozivári' I igezgaiót küldu ki, kinek tiwieletére péaUken ] nU az „Amazon" ürmében 1 Uatrtntület disz-I lakomái rerdentt. - Egymásai áa tolongva érkezeti a kozöntég áa ayole órakor aügjlehetett már eltéral a teremben. Ba Htom aam it volt eredeti Afai, de igea utnátBt, igea amnoe volt a váoáraaraok a kist erta ben Hat-bél kódé vok Máliitva a legváltontoaahbaa, bgnabhea dekorálva A aagy terem kiaepén magaaaa korlátokkal el-karihrt állt a evieyot emelvénye. A kát aarok-kna samtéa egy-egy tátor állt Egyikbea virágot, a aáahkat pevgót áraink. Fwtöi elegáas jel mankbn ballámaoti lel alá a nép iáaynreg. Eaaiu három hélahári ahái kieiklUU lépkedett végig t akialés parkét un. odább agyancsak mámk karom ép oly eman bicikli ..portkedvsió, kéiawv bugyogóban, tetthez illő bársony átmikia. Msjd sorra jgaatk a lábbiak : tgy kedvit kit pattit Milka, nekácyvirtgána leány kanaa kék Ulazaoa emptmerü toaleiben ntgvs lejt teva aalani aimpht, kibontott nlymn Mm kasa kaUámont Myta kórtl szép idomait. Miadaa jeiaect niate Ufcetetln uirti, n eiUa tM eorbai it tiltakoznék a szedő-gytná, ki a mi nwakakkn nagyhaUlom. EUnc én leié hirtelen kialudtak a aagy lanmbn a kit itaóiiaapák, a jt mezes mtaet tartotta lel vonaliéit, egy agy nian lampioat tiroit miadwki knélnn, ás sátor a aagy kápat nép niaetrikana tkybeAiliietiát.kát-eiáait kigyúltál a sápadt görög léoy. A klllnlg elragadu áanl gyöa;örköd .\|i a aaéa naportnitáibaa ée zajana tapeolt itmnikáts esatáa Zeelnay aenetira vatta át a nertpet át heala láradhatallaaal igén tajna • — Nieraeek In ftsékeafehAr-i várftt Lapunk egy barátja ttja Székes fejérvárról: Városunkban ritkán történik meg, hogy egy-egy zeneművész-bennünket meglátogatva — élvezetes estéiyben része sitene bennünket Ritkaság számba megy egy egy hangverseny rendezése. Február 16-án este a színházban Sterneck zenetanár azonban olyan művészetet produkált, melyet sohasem fogunk elfelejteni. A színház teljesen megtelt előkeld közönséggel. Ott láttuk főispánunkat: béri Fiáik Pált családjával, a 12-ik uhlánusezred tisztjeit, köztük Ldckiatsum herceget, a honvéd tisztikart, az Összes zenetanárokat és igen sok műértőt. Mindenki kíváncsian várta a művész hangversenyét, mert sokoldalú tehetségnek néztünk elébe, s mondhatom az 0 játéka felülmúlt minden várakozást. A hallgatóságot teljesen iehilincseke 'agv zongora-, mint gordonka-előadása s mindén ügyes darabot hosszantartó lelkes taps követett, úgyannyira, bogy gyakran egyes számot meg b kellett ismételnie. Végül a közönségre várakozott egy oly élvrzet is, minőben eddig még nem részesük. Sterneck Zsigmond bemutatta saját zongora kisére-vel fűttymű vészetét, melyre őszintén elmondhatjuk, hogy a ligetek és berkek csalogány-dalosai sem versenyezhetnek a művészi hangokkal A sikert élénken illusztrálja az, hogy a hangverseny után egy előkelő nő felkereste Sterneck urat, s neki gnpj tulálva, odanyilatkozott, hogy a nő és krajcáregylet legközelebbi báljára megfogja hivnv-Ugyanez történt <neg a mflvéazazel másnap a, amidőn egy egyesület igazgatója azon óhajának adott kifejezést, hogy, juniusban tartandó mulatságukra lesz bátort őt egy hangverseny rendezésére felkérni, j — HaéasIJtMk láraa«lakaaaAJ. Aj nagykaciani .Katonai Hadatlyán Egylet' febr. 1 SO-ia délután 3 érékor njáihe'yitégében tartott liötujitó közgyűlése alkalmából ugyanazon uap ette t .Polgári Egylet f&tdnia'i helyiségében 1 lársaivaeMrál rendezett, melyre a tagok aagy1 8 1 mi legfőbb : az egyletet 1/eUceali — homzertíet, Kezében a kardnak éle Kén hatáji védelmére! S midőn én e nép ünnepen Poharamat (elemelem, Kívánom: tok ily ntélyben, Egy üti legyünk egémégben ! Et a ki már sok éven ál Verei tz egylet sorsát S elül szokott, néha — járni, — Most is reá kellett várai! — • Éljen soká Orouváry! S végül mert e bonnak —■Sötét felbök tornyomIntk : Ébren legyen minden magyar! :•— Es éljen at uj tisztikar ! — KétrekeMUt e.alé Oál OAbor elen : polt darvaspusziai gazdi, volt ispánja : Ermd Józael nevében több levetet irt az ttpán itmerő-seihez, többnyire kereskedőkhöz, melybea arra (kéri áhal, bogy adunak a levél átadójának 40—60 Irt. Gál persze ezeket 1 leveleket mia-denüvé maga vijte el. Ili -nálunk Rotenleld AdoH lét Fk cégnél,' valamial Weínr J. C vaa-keretkedőnél járt, de a manipuláció nem (ált be, nem kapált pénzt Laag Mór csargói . kereskedőtől azonban könnyű szerrel kietall 10 frt (Ül később már az apán magáni nerőeei hez fordult, névjegyekre írta kérő levdét, azonban ill ia kudarcot valloll. Lai Mór feljelentéliére a napokban Szobbon a csendőrség elfogta \| Gak s bekísérte a csurgói kir. járáabiróságboa.. Erdeke, bogy midőn zsebeit kikutatták, több I váltót talállak nála, mind Ermel Jóant aláiráaá-i val, tok községi bizonyítványt, h unit bályegaánal. — rtekj larr asgksll igaz rénréttel ' értesülttnk, hogy Péchy Imre, a Magja SrAlyt [Államnyomda igazgatója meghalt A derék tárta elhunyta nemcsak a ventén alatt álló intézetre, hanem t művészeti ét közművelődéit körűkre it aagy veszteség. Az Ő bagó tevékenységének, kilejlett müiiiéeének ét alapos stakftmerelénok kőezönhető. hogy az Államnyomda az ornág .fű müintézetévé fejlődőd, E müködéaeért a király 1 harmadosztályú vaskarottarenddel lüt.-tetie ki, a kormány pedig a minisztert taaácvn címmel jutalmazta erdemtit. Térképészeli éo -goza(síért a küllöldön it tok einmaiekst réaze sült A millenniumi kiállításon a Balaton medrének éi környékének domborművű térképéi mulatta be éa kiérdemelte ttaal ö le tágénak elismerését A szabadságharcban vitás katona volt s mint anayi jó hazait őt a sokáig üldözte az ontrák önkény. Hatvanhat ével áh. Elhuny tárói az Aüamnyomda tisztviselői kart it adott ki gyinitlenlétl. — A járáiHiéiégek 1 ifaiapn Májaa elaeiétöl tontos ujitáa lép áiaka a járáabiró-tágoknM aa ügykezelés egyttefütbén végett At Nagy-Kenttw cafltBrtök Zala Ifi. Mán. m. lap.) 'ktaté- és kiadóhivatalok megsignaek « belyfiket lége, Mejlálb Róza 48 trm, takarna mrayeeske, _____._l.L a I 11.1 -1___k__LL__ k_ . I L.l.l.L ■ - ' ~l.ll _A.- a jagyaOi irodák foglaljak a>, amelyekben űrj csoportok ssarint kfilőe-ktlőa lajstromokat log-aak T«ntm. Másik oéljí a rendeletiek jog-ksrsső kőcőaeág érdekének aiiMl leJjeeehii aioí-gálata, Ebből a szempontból jelentős njitáa) akit itlatáe kftristek bOaréas—ég aiiati, még nem kerflh meg. Nagyon valóéi in ü azonban, bog) a< ara alán 0 ia léiirekerttl, A régi, tíz áve* (tiiiipSr irs'sit most újra elflvemeik aa irat-] tárból, a többi bOnöat, akik awUa sir aeg- 18W. február hö >44e A aéplikalal Imallék kerpétllka tárgyában a megyei közigazgatási bizottság leér liú 8-án tartott ülésében a kívetkeső végaéet kosts kép«s a gytitő ssekréoyek slkalmasáaba vétsle, szeaved'ék s tegyhásai, túra lolreaeiik a assgsdi ai által lehelévé válik as, bogy a lelek toad- törréoys'ék elé, akol má\|d a föblnée ia elreasi váoysikst minden lelealegee formalitás néllü<\| büntetését. a liiiÓság kessike* jutiatbaaaák. A bíróságok keeeis'^aemél)telének sz aj Igykeaaléabeu való tikápeaWáae Lányi Bertalan aiiai>sieri larácsos raie Ms alatt ss igueágágyi miaiasieriaabeo történik kát tanfolyamban, melyekre minden törvényszék tatéit) személyzetéből egy-egy keselő- - relAIMseléaak A nagykanizsai felső kereskedem! iskols 1888 febr. bó 19 éa meg tartolt ksogversnyével egybekötött táacee-télyen felölfizettek : Gelsei Gubásán Vilmos, 10 frt. dr. Szakíts. Nándor, Weisz Tira-dar, dr. RothackUd Sama, Lő^iager Ignác, Ostor- htTalalnokut rendeltek be. á< i/y képzett ki zrlők reieber Bernát, Weisz Jakab, Etenspaager Lipót, fogják at egjee tőréény székek székbe yeía meg- Ebeospanger Leo, 6-6 irtot. Dr. Botbsesild Unandó lanfolyatnnkban a törvényazék területén Jakab, dr. Bleu Simon, 3-3 frt. Otv. Tauber le»ő járásbíróságok egy-egy kezelő kiiatalaokát Alajosaé. Somogyi Henrik, Bán Sama, Sallér btokiatni, kik sza'áa saját járásbíróságuk Lajos, K ein Ilin, dr.. Bosenberg Mór. Lőwy kezelőszemélyzetéi retetik be az aj kezeléai Adolf, l'nger ülmaaa Elek. dr. Neamann Ede, rendbe. Aa efaü lanlulyam melyre 36 törvény- Vidor Sama, Picbler Pál, Véeaey Zsigmond, fák kezeifi személyzetéből jeleni meg egy-egy Malbes Károly 2—1 frt. liöwenatein Emii 2 írt, kivalalaok, >nár megkezdődött Farkss Ferent 1 frt 60 kr. GateUeer Vímos, — toelláan«yi»egykt A aócseJrdik H^ken kór, Sleíaaovies Alajos, Kobu Ottó Ielki«áara vaiarnap ragy szátau összegyb tek frame)7~~DobroriU Milán, Goldmaaa Sama, a SaarrM aaálló aagy lermébeu egy alakilaudé Balek Siouia, Mester Igáit, Neabruae Tibor, esekdsasélysfiegykt elrtrtekezleiére. Ai értekez- :4r -Ollop Mór, Ka'eeok Leo, dr. Vörös Cyrill, leten Karye Lajo> bgyvéd elnökült, tzépea ki- Tirolt Jaaoa, Szabi Kálmán latráé, Honrátk fejtette az egyeeület célját. A gazdák réméről nem jelent meg eenti. Nem biaszfik, bogy e aagy bazgalommal megiadali reformból valaha legyen valami, mert szóval igen szépen le leket ürm, kogy mit kell ée mit lebetae tenni, de hát a medera ember erre caak azi mondja : hipotézis mindez, bs maca pénz. Dtik főkapitány kikelt s gardák tftea, mert toláMgybaa kénytelen lekkdai a azolgtló. A nekáay krajcárayi befcetés' radnrgy. beti lebraár ntáa ezeotnl a eaeládek az aitáiáaoo kiről KeaziMly-folgarrárM Honor, K. N.,'Fiaekei Lajoe, Olnekerger Jakab, Koka L. Lajoe. Ledofezky Eraó, I—1 frtot Strém Vilmoe, Satller Bezeó, Haebrach Sama, Fleiaekaeker Gyula, Adler Mór, KiaMZ Lipót, Xea l-ajoa. Fiaehel Eruö, ét N. N. 60-50 krt. ötszesen 110 Irt, mely nirei adakozások ért ez stua ie kálái kóeaáaeut fejezi ki s readea&ág. állataglmilglyl klmststka Zala í 26 én: Lépfine: udr., Zalabér I il. A rallás- és közoktatásügyi rainisxfer 1898, 1.1)3. gzámu rendelete a Unitók érótödO pótléka figyében. Ugyanis az 1893. ári XXVI. t.c 2. § aa az összes elemi népiskolák tanítói számába 300 Irinái nagyobb Gzetéafikbe be nem azámitSiló, 250 Irlig emelkedő, 90 Irt érdtödes pótlékot biz- ÍOHlOlH A korpótlek alapját, képező szolgálati idő az emiilett törvény hatályába léptével azaz 1893 éti szeptember 2ö-érel revén kezdetét, a törvény yégrebajtása tárgyában kiadoli Utasítás 12. j-ában foglaltak sieri.il iniad azon megválasztás vagy kinevezés alapján mQkSdó taniUSk és tanítónők. akik az említett időponttól kezdve azolgála luk loh'onoaaágat igazolni tudjak, 1H08. október 1-től kezdődőfeg első korpótlék gyanant kiasol-g<jltatandó éri 60 írtra igénynyel bírnak A kurpolek kiazoigaltatáaa az iakola leotártók kötelezettségéi képezi s csakis bivala o«an megállapított és igázott azegényaágfik eaelében >au helye a bivalkoutl térvény 14. f-a és u Utasítás 17. H a értelmében sz állam részéről val« aegélyeiéanek. Végsée A közigazgatási bizottság megkeresi as óassM egyházi lőhatóságokat, hívják fel a hatóságuk' alatti összes lelkészeket, bogy az iskoiaasékksl, illetve hilkőzaéggel tartandó (Aietes tárgyaiáa alapján a korpótlékot a tanítok részére bizieait-sák, vagy ks arra képesek neta volnának, tíbmi bizonnyal mennyezetes ágyban Ingnak aludáT, Ra/eaeti 1 község 2 udvar, 'fogadót száj- h aegélyl kérő, kellően felszerelt folyamodránynkat ba bajok -tsac - Igazán nép. A caelédse- lörömlájái PnsiU Ederio 1 major Strléicéu 1896 fenffl? »éeig s közigazgatási bizottság Bt-gáiyró egylet első eszméje 5 belyueraóaők- Bocska, Dobri, Febő-Sstnenye Káp.alanla, Kiss >n nagyméltóaagu vallás és kőzoktatásSgyi tfl szánnasnU. Ok meg is jelentek aa efóártekez- Cseniee. Kalovee, PArdsMd, Rigyác, Tfije, üj mini<zter urbos annál inkább ayajisak be; mert Mm, ée ki k ksp-ák a readőrlőkapíláayM as g udvar, Zala-Koppány. Zala-Szent B laza. őassesen kéröbb ériező kérvények figyelembe vétetni nem részüket Tudtunkkal egy időben figyetaéestetiák 12 közaég lógnak. a főkapitányt arra, kogy a bety»zersők kiatipo- - Férjkea auul áhajt e\|j U éren Felhívatnak az összes községi yosaák s ivgéoj cselédeket, de akkor &ea> len kalketikaa ka\|sdea, MOU frt érték"IiioltMel" e,oftke' '«■ ho<T blrlakkal egy Wkebk IsM e«b«rhea étlaaekk iMllákes. levelek kérelaak, ■ n. rlm a'alt a klsléfclratalbas. sem mii, bogy e b: jt megwfciteeae. Vsjion kii illet ment eM sorbán ie lelelűaaég azért, bogy ern s bajon segítve nem len? — Vaaáreap délután a kikáldőtt báaottaág rgy mér Mug késs tervezettel jön össze a naáOiaégi hivatal egyik axebájába bel a ese-Itlugiilyső ágyestlei érdekében tovább tár-ÍjaWí. — A Batalas kerékpár i\|jlet aáat Snaekltlal. m évbee ie meg iogje tartani a éa Keutkely kősóm «mé«M láwer- elemi iskolák m iskola •zekkeí és elöljárósággal tartandó Urgyalás alap ját a korpótlék bíztosilása, esetleg pedig a kór-pölléknak államsegély állal bistomtáaa iránt s lentebb előadottak szerint eljárjanak^---- Az illető iskolafenlartó a közigazgatás bizoU-ságboz tájékozásai azon esetben is kőtetoa jdea-tést tenni, ha a -korpótléfchoe nem vesz államsegélyt igénybe. A korpítlékboz államsegélyl igénybe vevé kér-A képvíadőbáz, adni tudjak, egv korálbi al-! vényekhez kő/eikezö mellékletek ax&kségasak [kalognwl u elemi iskolai Uailók fizetését,! LJ Az iakola köl'sége; 1) a község legutóbb !a letek-zeti iskolákra voMtkoaőtag főleg, [szabálynertten megállspilott köliségvetésének egy 1900 Irt mimmambaa állepilotta meg, mert M-]btetes példánya ; 3) a laniló oklevele ás mol- TANÜGY. Tani tik Igetése mayát ás eMig kepesolsikan Baáspat Ugiekis Ml/iMbb és UggMáatakb sgyhiévsl a Jm—ia Magyar Btcyeíi CtabbaL C terv sportkOTŐkb>s lyoöb öesregel s miaiaztrr sOrgetáM dacára ajgaiati bboayiiványainak hiielee másolata 4.) a 4pfi-t lelken le t itlált , legjobb akarat mellett sem leheteti megállspltsni, j úmtó díjlevete a bosxá lSM-baa nyugdijjogasalt — ■arifMMálé aaávalknal A kh-'»« elvnél fogva, bogy HíllamházUrtás egyen-1ságsk tgyáken felvett javadalai jegysőkőayv; i.) mendt K hoevédsászlóelj tiazüka^oak kázike- aulrtU lenn kell tartani. a kflaslg illetve bitkőaség vagyow állapotát M A tani'óknak Magyarországon,sajnos, többnyireItüntető községi bizonyítvány, jáilsl fős ntgsliiifl sz áka uk elért erkőlem sikerekkel kell megüli által láttamozva; 6.) a mindennapi tankötefos gedniök\| mert a legtöbb telekesel és kOzság nem'gyermekek létszámának végösszege, fiak és le-j képes ezt s minimomot felem,élni, csak u á'Iami1 áayok egyttt. jUnitók helyzete kedvezőbb, s mennyiben neki As iskols fenUrtÓklól a köslgaagatáai basoM-j közt egy áncs, kinek 400 forintnál kevesebb sághoz beérkezendő kérvények vagy ez állam- safos alatt lévő p»c»jéb« « Sorokat már 3évej tMdasrieaM mejééismálták. A leneseket — végre a Mpoüsi abftk kézrekaneat. A körmendi esaaéőrőrspiraacseok ugyanis nékáay fsiadőrrel kskséllolt s a bárban mé.den elcaőa-desé t. Észrevették, kogy s házban lakó Uksloe- közfil ét a pince Mé tart sőt be ia megy Pár peieayí várakozás ulán rajtukütöUek és si-1 %í' miniszter, mint minden téren, ezen is a jog kcrfiít Siet duiaai, midőn aár borral tsh Bve- és méltaityoaaég előharcosa és mint ilyen, ki is gakkel el akarták kagyai a pincét.' A mövetke- [jdenjetle már azt a meggyőződését, bogy a taui- Ienne a fisatése De WHaasíes Gynla kősoktatá>-. segély igénybí nem vételéi jelző jelenláMk mm den egy-egy iskoláról kölőn sserkesxteodök és i^mwrelendők. Végöl njből is Bgyelmestetnek as ■koésleatar- zetaek II togamár ismerétéi, kőz&fökazonban]ták fizetését okvetlen fel kell emelni és 6 már]tők, kogy s sióban lorgó évStddős korpőllék caak már 1895-tői aekányaa tőiazabmUtak. vagy ^■Mlsk, de aairt valamennyi résaet már le wa lartéslatva s átadva a járásbíróságnak. Vallomásuk sasnat, számtalanszor követlék el est a Meés caetekadrts) s ha leket kévetkesletai a tisztek ráisslásiililll: bárom év leforgása akitl maszkodva, őket a nl igy 18 hektoBer b rt loptok akarták vesetm. De — BKkfMá teHaj Tis esaieadö al&t türtéai, kegy Szabadkán kéiszázőiveaezer lorint most módot taták bodgetje keret ebes a tanítók helysetének könnyitésére, ha koriatok mérték i ben ie. lsmereles, bogy kieérietok történtek, melyek a msgyar lanáók e csekély jsvsdálmszására tá-Bocialdemokrtets karjaiba! a Unitók eüenállUk és est a roiniízier flmiepélyeseo dicaérőleg elismerte. De az egész konaanynak és u állaagsk.ia-kail4 azon okkvel. taalókai legalább ía 1893. évi hozamban mfiködnek. tanitó .őket tllau, gó-töt kik •gr CSARNOK Hárem Jé karát. en»éig sMdopták a dúsgazdag Geígert í ^la^s^Jlí^f^A^0^- nyomozták \|i tetieaskst, a bfiarészeseket et m fogták, aask már ki is fijték baatetáskk, csak a (ődnkoe, Mseseaáa (íyőrgy aam kertit kézre. Most végre eieantik KiMibelyM. As oftasi iMéárség apaaai letart Watt* Maqnaka Syör. gyét, aki íafaslsg éiveeerr éves Akrsasy termem, ravaas saber Bwaái aaeilé) és Mgyaral. A lanáalai>a« a keesWyi iialliiíi lávirai-ka laásna a sMgsdi Mrréayaaákfcel. Mscwak át mér a MMkhM Siagedra asáHították. A Me- deaaokrata tanítók Utal való mrgméteiyeséM szál-hetne, lehat a már kifejezett elismeréshez nemi szavakkal, hanem tettekkel kell csati ikoznL Bogy WbmHcs Gyula es eszme előharcosa, az' neki legnagyobb bécsöleiére kálik, a tanítóknak meg a legjobb hiztotás - leket, mert Wlasaics a tett embere, a ki már eddig ia rendkivttl sok kdvésel cselckedeu éa a kitől Magyarország sok aagy t«ld joggal ts biztosan vár. Irta \| Milyen tz étet!.. EMbb, roiut gyermekeket boa össze, s mint ifjakat váWit el, meet meg, ■iat felníti embereket hoc össze, bogy egy aait, egy lélekké forrássá őket... — Hja, tfyeri az életi — üaakta ■Mdaal as Arag bölcs, kinek taaáesát jött kérni a károm jé bárét, kibez Isgalnasér dr. Hajnal Péter k0-szöntSU be. ... .Uram! aaál Hajnal - éa m Sssses gyégj-tadomáajok tudora vagyok, T mégis majáasm Niy-K«nim, csütörtök ékm kfll hslnoa. Nsa kirn »«nkl, bogy tudo-ainyoamil ■ satnvtdó embeiMgen segitaik... Mi lévő lityik?- * Doktor Ur! — taól a bő c* - bt Oa ctak-ugyan ti Sutéi gyógytadominyok tudori, és érti, bogy a uép tudományát a latavtdő aaberiaég haiaaéra tudja fordítani —, aa léljta aa éhen-háláitól, aari Onnik, nini llyensek alObb-utóbb igaa nép keresett iog kani. Tanácsolni ssooban fgyabat nem tadok: a Itgtltó psoenstt utaaitu al — mim mtqytk! — •urakkal." ... Minodiaor Nappal Pál földbirtokos lépett beai6r»g bOlcs fogadd termébe. — .Uram' adl Nappal — éa httbéifsáz hold kufind tóldbirtokaak vagyok tulajdonosa. Gnidsságom lel vaa aaarslvt mipdernel, ml agy szakszerűen kaaali gazdasághoz /ssűkiéges. Nagy lábon nea élek, • mágia sgámadáaaia elkéizi-ténekor aton atomoru meggyőződésre Htok, l>ogy jövedelmem aohs tiae* — mi ennek as oka ?■ .Uram! — siói a bölcs — sspym Mlik&ntMl" ... Harmadaior Ejjai Andris nyitott bo as öres bölohöi. „Urán I — ssól Éjjel — as én lileeégem valódi hisi domab. Minél jobbsu kedvébe ipar* kodoa jirni, annál jobban osfrtil-pöröl velem. Mikép ssoktatkainia la erröT?" A bölcs gondolkodni lá'ailk f aosolyogra női: l/ram! járjon ttapálcával!" A hatoa jó barit elaondia egymásnak a bócs tanácsát, s egyhangúlag kimondják, hogy ss bisoay asgyobb ss— r, aiyt s>, kit annak nevesnek. Ezután elviinak egyaáatól, ama fogadással, bogy hat év aolvatntfét találkozni fognak. fis - ... Tórtént, hogy Úr. Senky egyetlen rögtőn — nagyon rosszal lett, A gróf maga szaladt az iaasbo* éjnek idején, hogy szonnal menjen a ttoaszéd * árosba s onnan aTegköselebb ért orvost hívja betsg fiához. Az inai íit egéz a városig, hol legelössór dr. Hajnal lakisit érve, btoaengtt, a sa első csengetésre a kapa kiayilik. .Itthon vaa a Doktor ur?" kérdé aa inas. .Igen 1" volt a rövid felelet. Aa iaa sietve magy fal i csigalépcsőn — Kopog. Szabadi* .Doktor url kéram azifasksdják gról Senky-bas jönni?!" Dr. Hajnal, ki nea rég jött basa a kivébásból, hol sgéaa sala ssatancséilauQi játssotta a tarokkot, saiata észrevehető biragotan ssól: „sem msgyak!" s az inas távozik. Még kei-három doktorhos ellát; ezután padig sietve megy baaa, a elaoadjs uráask, bogy as égést viroabaa esupin agy orvost talált otthon — at is elutasította. „Kiutasított7" a a gróf gondolkodni látszik „Persze! aak nea kibánhatom, hogy éjnek idején — per pedes apoatolnrum — jöjjön bozzia orvon... — Es dr. Hajnal kapuja előtt rövid idő aulvs — lénye logst Ül meg. Néhány perc, s dr. Qsjnal ott van i hatat ágy* mellett, kinél rntgy mérv 8 ildógyiladést kon» tatái t iétrseres odaadással fog a gyógykezeléshez. Naponkint kétssar ia jón a lényts grófi Ipgat dr. Hsjaalért, ki aea egyszer hajtat t város lalfó részén lévő gyógyszertárig, hogy beszerezte a fsttkséges gyógysttrtket és magával vigye. Néhány bét alatt a beteg leljieen\|íalgyógyult, al alatt dr. Hajnal tgyik "legkeresettebb orvoa volt, aert a mikor látták, bogy t snk orvos kösQI — gról Stnky a Untai dr. Hajnali alkalaazss, ai elég girantiát nyuft arra, hogy aipról napra többen és tObben fal-karsssék, és pár hónap múlva dr. Hsjatl alig gfősie betegeit litngatnl..' Míg dr. Ha\|nal így koroséit, hírneves orvot Jeli* addig Nappal Pál löldblrtokoaask is Ion aindet évben jSvedtlae. - Többek közi, nem jött álom Nsppal Pál aram szemére egyik éjjel, s t bölcs mosdott sasvti fölöli kaadétt gondolkodni.,. Egy elmés gondolat, 0 megfojtva lettek a tíikot r)lö ssa tk mari Nsppsl Pál aásasp véli egy hálóköntöst. ... Cseadts éj vsi, ayutáloanik éjt — mint mondja a kóltfl s Napnál Pal arsm sutáért ismét nsm jó áloa, Kuksi. msgiravtttl t háló köntöst, kimegy as udvarba t Inain ki t pajti kert he — Nissan olyas éltatŐ a Itvsgfl, bogy leints t) élt a ad si embernek, Zala W. esám. (7 lap.) Bakáig gyönyörködik Nappal Pál t természet riikinliioit éjjeli szépaégethen, cask Itaatn, nagyon lateta indal a pajtitkarlbt, s midőn a aig-tárhoz ér — ijedve kozd btllgilótdai. „Ml tf ? t magtár ajtaján kulcs van!" Hslltalóilaik — a aagtárból gabona lapitolit hallatszik. ,Njs I hál ,igj gazdálkodunk ? 8 i magtár nahes ajtaját ^oadesea bozárjs, a kulosot magáhna veszi ; megy a gasdához, kinél sionbaa hiábatOrgtl ablakon-ajtón, inert a néma cstndss tétnél egyébh feleletet nem kap.— Megy tovább — tky tnipdtn cseléd állal gyűlölt celéd ablakához, kinek alig érinti ablakát — lögöoi kérdés: „ki at f" ,jta vagyok — Nappal — Ftrkó 1 beatélni akarok veled." S Ferkó egy rövidke pere alatt urasága előtt á I. „Sso'gálatára Nagyitgot uram!" ,^Meiij ét k'ltid tel Jóskit — a mán jöjjetek velem! „ Jgea, Nagyiágoa urain ! ... Es neaatkira Nsppal uram a két cseléd* jévd a asgtárbi megy, hol s gszda néhány cseleddel, mé,< aindig a gsbooáaak a zsákba nkiaával volt ell"galvu, kik ura-táguk láttárs halálsápadtak lettek. „Hát igy gazdálkodunk?-' kérdi N ppil c<alé» dejtől. S másnap a magtárhan talált oaeládoit mind t.b< csátntta, ét kUvetkrsö év végén Bár vo t jövedelme; de miért? muri volt hálóköntSte. L.... „brun I járjon sétapálcávál." Est mondta Éjjel Andrámik a bölc. Mint barátai, ugy Ejiol Audrás is isót fogadott a bölcsnek — vitt tétipálcát; de asért is isasouy csak ctöröll-pörölt, mint aa előtt, ai Ej\|tl A drás urnák, nem cseké'y gondot okozott. — Történt pedig, hogy laUlált Kjiel András egyik hivataltárza, mely italommal a mámorító, édes nektár kiasé kivette Éjjel András uraaat a\| aindéanapl reudes kerékvágásból. Áldott ntklár Mit rendes éistzel megfejteni nem tudunk, aat t« megfejteted velünk. Mondogatta később Éjjel Ai.drát uraa. Hajnalodni kezdett, aidőn a jubiláló jó barátok tlváltak egymástól, miért Kijei Andris aram, olvan fogkaiatasbao réniesfllt, milyenben még soha. A lefeég mindent mondott, csík jól nea. E< Éjjel Andrii hillgaita-billgatta némin-boastasan. —— — Sátapileival járjak — est mondta az, kii bö'cwek mondanak as tabtrek. Et ott azért aondta, hogy tz segíteni Iog az asstony ész járásán. Porsaa, hogy asért aoadta. Es foj segíteni. — Monologuál András araa. Az asszony nytlvt kerepel lovibh-lnvább... 18i)8. február hó H-h. fASUTI MENETREND. tnéijM ÍS97. ktAer l-UL A K IZMA álla m Aá. KANIZSA AH As. F Indulás fc, r k e x é « >i r (jtliaaáról — — ' Ksaissám 1 l í l « 4 1 O ► ' II i 3 \ J » _t. ,h a 8Z. V. 4 42 regg. iT 6 33 regg. 11. V. 2 35 d. a. sz. v 12 10 d. u. Í7- 12 20 este IS. V 11 22 éjjel £ V. V. 7 33 este V. V. 7 59 regg. w- 12 -délb. gy.v. 4 66 d. u. i_ Ssombh. SZ. V. ,6,06 regg. SS. V 11 01 esté Béea jy. v. Í2 20d a. SS. V 3 42 regg. Zala-Kg. T. V. ö lö d. u. V.T.. 8 04 regg- ss. V. 2 06 d. u. IS. VT 1 36 d. a. U. V. 12 45 éjjel fí- V. 7 05 este 1 UK CB ■ - ■ "" 1 — gy. v. 6 48 regg. ■a. v. ? 62 "tt "* S p, V. V. 9 15 rog\|. u. r. 1 24 d. a. cq IZ.V. 2 i— d. u V. V. 8 56 este sas nn II. V. 12 ,15 éjjel IT- »• 12 10 éjjel gy. v. 6 06 d. a. .11 45 d. e. 1 L-SiUr SZ. V. 8 S • ____ ; DflMI Isz. V 4 ,57 regg. DBS. V 1 29 d. a. ! DdlCt B, V 2 26 d. a. SZ V 11 41 éjjel Gyékény Isz. V. 7125'este 1______i _ i____ In. v 11 \|l4'regg. ír 1 I Hirdetések: 7822 tk. 1897. Együtten Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tisék mint Ikvf halóság , Aztán angyalom I -> ösilt-csatt — ki bán o't. résgéről közhírré tétetik. hogyMOns József nagy-léged?' — zxipsz-zKupsi — ktzd beszélgetni ktn ssti bej. kereskedő vhijtttónak Kohn Adolf a sétapiles z amiaony hátával, mire az aatio >y I komirviroeí lakos vhajfást szenvedett elleni I77S hangja i ft tő ,,c' -röl, is alsó ,,o''-r« tlklh „Andris! megbolondultál ? Vagy mi lelt f kérdi at imony. „Még nem tgétttal — ciitt-ctitll — ntuse még egy pár." Eh at siszony nem vtssi tréfán k — hallga! ni kezd. András uram, még ezen kívül kétszer tétál-tsita meg a adtapálcát aa atsaoay hátán i tOhbé sohi tta vot e0r-p0r t hátnál. De ha a< ssszonyok átka mtgfogaazik —, mit ma biisek — ,ugy as örag bölcs pokolba jat: de mégse! kist Ejiel Andráiék között békatégtl teremtett - ez pedig ugy ludotn — nsm bOif. EljO'l a listév, i a három jó barát örüa col ment a taláikira — elmondani, hogy as örog bölci, oukagyan megérdemli t bölcs nevet, wtrt ír. Hajnii avval dioitkidik, hogy aaa léi as éhta ha iától; Ntpptl meg avval, bogy van-jóvedslae; Éjjel pedig avval, hogy van háti, családi béltsége, és aiadhároa elismeri, hogv ezen jobb létttktt ti öreg bölci tiBácaáaak köwOtlk. — Hjt, ilyen at iiat! — Siokti mondani Bt örag hÖ Ot. Irt 90 kr. tőke, ennek 1895 lebr 1 tői járó 6% \| kamatai 40 Irt, perbeli, 22 Irt 60 kr. vhajlás : kérelmi, 13 frt 35 kr. jelenlegi, valamin' M Irt 110 kr. tőke i jár. továbbá Tocli Lipót nagykani-jzsai lakoantk — u. azon végrehajtást szenvedett elleni 23 fri 50 kr. töke, ennek 1896 junias 7-től 1895. julius l-ig 6'L, azonlul pedig 6% kamatai, 7 Irt per, 4 frt 80 kr. végreliajlis kérelmi, mégia Sattler Mór nagykanizsai lakosnak — ugy inason végrehsjlist szenvedett ellőni 60 Irt 91 kr. fóka, ennek 1896 január 1-töl járó 5% kamatai 47 frt 66 kr. addigi, mégis a n. dédí önsegélyző ssft-vetkezetnek — agyanason végrehajtást szenvedett elleni 100 frt lőkt, "ennek 1896 szeptember 26 tői jánú 6/, ktmaUi, 17 Irt 12 por, 9 frt 84 kr. végnhijtii kérelmi, agy 182 frt tőkt, ennt-k 1896. izepttmber 26-161 járó 6V, kamatai 17 frt 67 ir. per, 14 Irt 42 kr. végrohtytéi kérelmi t a még lelmeratendő költségek iránti végrehajtási ügyében a faminexezell kir. törvényaaék terfllotéhez tartozó a komárvároai 30. sa. tjkvbon í. 46. éa 47. hm alatt falvait t 1)42 írtra bacsQlt, vtlamint a komárvároai 230. tjkvben I. 681, hru alatt I Ivett 108 frtra becsült ingsllanok IMA. évi naárdaa hé M ai\|\|ia 4. e. 10 áraker izaptalajdoaoi 4t kiadó t r I N 4) M IC L I 0 L A p. Komirvirot kötiéghiiáiiál dr. Sohwaro AdoU és . dr. Bród Tivadar nktnittai, ugy Lásal Uasstáv ntiroali laka lolpartai Igy véd vagy hely illim \| k6tbejőltéval mtgttrtsndó nyilvéaoi tladalai lagnak. Nagy-Kanisa, csütörtök Zala Ift. szám (». lap), 1898, február \\ó H éti Kikiáltási ár r fentebb kitett liecsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsar lOfi/t-át j készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi lifióságaál 1896. évi jan. hó 3. napján. tJÓZONY kir. tszéki albiró. 1 Szőlővessző t • • • eladás. 2 millió elMrendü kársle-^yelü és más íajtu Philoxera mentes sima szőlővessző a sjiiagy. kir. állami szőlőtelepről jeladó, - 1000 drb. vászonba csomagolva 4 írt - Megrendeléseket elfogadhatnak csak Schlosz és Dukász n o o k Hirdetések .felvétetnek FISCÚEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán Magyarhoonak lc^njabb senaátiós talalmánya. Hölgyek részére elkerülhetetlen lcx«aau Mám eruM Mlnulék »rlhil A magas in. k. kereskedelmi uiiiusleriuni aílal 4251 34. u a. szabadalmazott es védjegyével ellátott, több orvostanári szaktekintélyek, valamint a veg) eszet i laboratórium által vegyilet megvizs-! faltat van. ez időszerint a legkitűnőbb arckenőcsnek1 nyilváníttatott. ii „Creme Niobe az úgynevezett egyedüli ,Hóigv szépítő szer' j speciálitás, ezidó szerint leiülmui e teren minden I egyébb (Íremet. m-ga4ja az arcúak rögtön a ter-menetes ftísom fehér zint, harsony puhasaggalj Ezen csodaszer nappal a kimenes, de főképpen j bálok, coocertekbe menés előtt használandó; nem' tartalmaz egyá talártsemm nerau zsiros anyagot, » s iff a haaanálst után azonnal megszárad. -----A CrcBBe IlsSe4 a legjobb sikerrel hasi-1 náJható meg különféle bőrbetegségek ellen. u. m. stepiő, boboresék, májfolt stb., valamint vörös \| orr eüen is, nemkülönben kitűnő szernek bizonyult a szél és nedvesség által megrongált kezek bőrének helyreállítása és megftnomitáaara. A ,,€r«ane ftlefce" urak réssére is kitűnő szar, s borotválkozás után a leghatásosabb szernek bizonyult 1 aagy blgre Crna* JVftefce két ks* rsaa Kl« frígre Creie Rlebe egy keverne. Egyedüli főraktár Nagy-Kamaaán ás Zalaaegye területére AL* ée MII cégael Nagy Kámzsán r«tfg ideje; Augusztus áa szeptember. Ültetái táviliyW6—20 TihJ stiéiiijjyrf trifyizott * limitet* und Stp- .tonbtr / ímemtu. is^ljCm. llhrtMÉatUl: 6Bt A MAUTHNER-féte kirntvea konyhakerti* és ® • • virágmagvak vári is hat6«A\|cilAf( vMett osomagok-bao a ir\tnynm bajegyiett medve-védjegygyel valamennyi nagyobb flsxer* és va«kere«krdésrkben kaphatók. Mh A Budapesten Andrássv-ut tá szám alattiéteső Mauthnar Ödön czég csakis olyan csomagoknál vállal teljes jótállást "égföZen Irts* és valéél magvakért r mely csomagok ragas!, a medve-ábrával éa a Mauthnar névvel jelölve, ugy a mint a mellékeit 40 -tT rajz is mutatja. íJtO'Kuizti csölfirrök Ztb 14 nam. <9 te\|u> 1S9? lebruár hC 2< éa Homoki szólótelepitőknek igen fontosj HMetnéiiy. 73 rocni A budapesti r. k. központi papnevelde kis-koroá-urodaJmi-erdő és mező területeken, mely 11. na magyar holdat tesz, a vadászat 1898-ik éri april hó i-tő2 egymásutáni 6 érre bérbe adatikannak nyilvános árverésen foganatosítására határnapul a akis-komáromi uradalmi tiszUartósági irodában« 18#&-lk évi aiáreili bé 16-1 k mmpjám é. r. • érája tűzetik ki. Kis-Komárom, 1898 február 16-án Az^uradalmi tisztség. Utánnyomás nem dijaztatik A ezé? 16 ér öta éli fenn ^IJ^Z -— fc mm «• isisae t aatffe Hnrrü-. MaiMaoasa, kanak. la raamáf ik lfcJn ■»» ftipunaift Akt- éa VhM iawa ia, »ili latait tattá, iaágfaSa éa. ém Ktvirni timk. iMMaéteitft tattal TOMta évi raésac afta Ml bM A df imllat W>- S>g ra^Maá MM mifltoiayafcal A gjt tv.EZfT.lZ?: homoki szőlőtelepitőknek kin- MMi kása 1 mkm * * * iaMfeariafM tíWtot fa a kaaafcSMk nana la kkt aa Hm fcfcltfara, mMM* a ' kpsa éa aaaM ^fjwf- (Mai aáatir W tawfclaa eni »f fc I iUia. att aaaaif Hjif vagy taaafaaaa káiériiart tilijbM iHaiA éé, A gffeaíbé- )É bskhgafc BamAí Basa MaanÉáW kfcaaaa MiyésM vattk Cgj aagaaletifcs, raMas ttrr* mas>il M\|iaaásfcn> Urtt alaa, kv»d. kijaa kaak. aav ftáioayrW Aa 1—Z-l-4 étet, aaéag pM, : hpÉtém ia mtf i ia lik éaafcja. aak aa •rtaér saaiai IS Ml # krig A 4—á éaea %aa nia fcanii taft iafitp tt-41 kr VigjlaM iMrfl aa arak Uh a<i>n <i targvás lipiill. Pcatirt \|j >aHi Akii likli tritAa Mytéa l-l—Z—4 cvao scfegsaaei aíaAsscl caMeqfák la kapkaSik aaariat fr-S^fei »_» bát a^t-fuÉH; gvMfeabkaál ' kft» flkása aagjkaai 'alapttMülMa (iaMMgaÉ fcAfaha ipái ifhriAadL M aMÉ\|l anatt ctéMai ia lénaB? aaiae» ' baa éa a'faaíi^ ii a^NUtaia a htiit A gMéag plifatf vaéaacM* IMI aaak arMffágc f at iftt A krtsi it 1% la)iL lágyak* fMot A—30—16 aaéasM ' ■gaéaiay — Laaal mfca . K- Ongváry László gyümölcsfa-iskolája CZEGLÉDEN. ! T^aék árjegyzéket kérni ! Cft ■co u 5 "« Értesítés. Van szerencsém ané. közönség becses tudomására hozni, hogy raktáromat a tavaszi és nyári idényre a legfinomabb és legdivatosabb bel- és külföldi kelmékkel rendkívül dúsan felszereltem. Tekintettel a mostoha pénzviszonyokra, oly módon szereltem fel üzletemet, hogy olcsóbb árban is lehet nálam, igen jó minőségű ruházatot rendelni 4 n. é. közönségnek eddig városunkban tanúsított bizalmát köszönve, kérem azt továbbra is számomra íentartani. Jó és pontos kiszolgálás felől biztosítva maradtam teljes tisztelettel Kaufmann Mór ÍMlmEMbé 74-3 ( F6-tér, Ebenspanger téie házban.; 0 O Mily inWkalil—il ratkségea a azőllók paiznetezéae aa ánefc hiftn kíMjaét fef wééém raakia a perarese 1 aafillftk mm Beatek tönkre, EaaeÉ a ét kaséi éra lapukba a báaaa)alt layftrtk Ph ée tám —0 Uibs4ll aaiatt o „SYPHONIA" B&Ufrestt5 és nívé&ypera«te»j«9 •Hy az aklatat sxivaUyttzás Mikii öaaaftk6-ééea a aavéayeáre yeraiieá. E/ca ^larraéhlfl aaár aak ner vaa ka>^aéiafUa #a ■aiaaaa ánérl Miitjitváay mm at a ki lsé raltái vaiaseasji egyék 10 reaéacarrer af»abea l^ü Ákra ée ksrés r>sáftnki áll lálFllTl Pl ém láraáaál lééi, B1, Takeratrajie 70 izém itp&áá *m 4má M wgt - ttppM aétotfkxttaL OOOCXXXXXXXX XXXXOCXXXXXXX7\ X Ö.imüködd permetező vörösrézből. 8 * V A szűkök és fiftdréaftk pariaalaiéaére alsaterl legíoéb kászaktk y a mhadalmswt léfayniatsssl öaaa4k<4ö X „HERCULES" permetezd y Irtok A tsak Bpeat VI Taréx-körut 2. aa X ^^ IpMI ét «jaaarlaaa« X szartaaat A ^Hf kfa répa pstvakasiakae V JB* I ^Jtm fflHrrai kassaáftstl Q ® Tt JK\|MjB A laarts MM faasfci >< aiBsaitaa ■■ai>aaas • y ^HDl M »Hp kasaM aaakáa Hasi Is A yi ^fsaaitsa ktajl^BÜ X BK^7 lljttg Ms««és kaa éa bér-3 ^^^^Dr ^ghay aaatn Q ^t /Sj^JL IHsfaa aakaÉSfttéa bSMI C ^^ML sÉskÉaa^s klyalékat a r ^BA ^^JEML lat k«HkélsMaÉe mm- ; ! V H ka^a aattau » isftaUrt X fsí-, aévsl sgyaassis aa- . V HHBnn^P igpMest astkal asti iü Mtaln saa^a asiL, akaS t X kéraséj aaa \|aailiai. \| A llneaUlaéékaak atg; kieagréa^af. \| Q VMékl atklket «agai Jvinlék ■aelleil l Q 71-4 karének. \| vcxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala Ifi. szám (8. lap) 1898. február hő 14 án Kikiáltási ár a fentebb kilelt liecsár. Árverezni kívánók tartoznak s becsár 10* ,-át készpénzben vagy ó'vadékképes papirban a kiküldött kezéhez letenni. h Kelt N.-Kgnisnán, a kir. tvszék mini telekkönyvi hatóságpál 1898:-évi fan. hó 3. napján. GÓZONY kir. tzzéki albiró. Szőlővessző • • • • eladás. '2 millió elsőrendű hárslevelű és más íajtu Philoxera mentes sima szőlővessző a mag), kir. állami szőlőtelepről eladó. - 1000 drb. vászonba csomagolva 4 írt - Megrendeléseket elfogadhatnak Mk Schlosz és Dukász +S-6 Iáiig Hirdetések (elvétetnek FISCHEL FÜLÖP köliy v kereskedésében N a g y-K a n i i s án IS^skss llagyarhonmik legújabb sensátiós lalalmánvu' Hölgyek részére elkerölhetetlen CREME NIOBE. «0»aall atni irtata ■lr«4l> itlktl. A maga in. k. kereakedelmi uiiinsiertuni állal 4861 .14. as- a. ntbadalmarolt a* védjegy nyel ellátott, több orvostanári uaktekiiilelyek, valamint a vagyeszati laboratórium állal vegyileg inegviza-galtavjan>,ez idöazerinl a legkitűnőbb arrkenócsnek nyilváníttatott. « „Creme Niobe az úgynevezett egyedüli .Hölgy azepilő szer* \| specialitás, eaidó szerint Idáimul e leren minden I egyébb Crtmei, m-gadja az arcoak röglön a tar-méasetes futom fehér -zint, hársony pubasaggal, Kzen csodaszer nappal a kimeiies, de Inképpen I bálok, eoncertekbe menés elölt használandó; nem tartalmaz egyá talan semm nemű zsíros anyagot,! a igy a használat nláa azonnal megzarad. A ,Cwe Utaké1 a legjobb sikerrel használható meg különféle bőrbetegségek ellen, u. m. j szeplő, buborcaék, májfolt atb., valamint vörös j orr ellen ia, nemkülönben kilünö szernek bizonyult a szél es nedvesség állal megrongált kezek j bőrének helyreállítása éa megfinómiláaára. A t'remr \|ake" urak részére is kitűnő szer, s borotválkozás után a leghatásosabb szernek bizonyult 1 sagy Mgre CeesM glehe kél kavarna Kii bégre C re aaa glebe egjr kertaa &gyedüb-J6raklár Nagy-Kamatán éa Zalsmyr területére ALT 4a BOHff cégééi Nagy Kanizsán A MAUTHNER-félc birnavas konyhakerti- és ® • • • virágmagvak sári és haitaánllgtg rédrtl oaomagok-ban. a (IrTéayeaea bejegyiett medve-védj egy gyei valamennyi nagyobb fHax«r> éa va.Were. It etlé-ek ben kaphatók. A Hudxpesien Andrássy-ui KB azam alalt leirtó Msulhner Ödön rzég csakis olyan csomagoknál vállal teljes jótállást egészen Irlpw éa valMI magvakért, a mely csomagok ragéval va, a medvaábrávsl és a Mauthner névvel jelölve, ugy a mini a mellékeli 40-U rajz ia mutatja sj»K\Katnzta esOtür'ttk gála 16 szám. 1898 iebruár hú 24 éo Homoki szólótelepitóknek igen fontos Hirdetmény. A budapesti r. k, központi papnevelde kis-komá-romi urodalmi erdő és mező terülteken, mely II. no." magyar holdat tesz, a vadászat 1898-ik évi april hó i-től egymásutáni 6 évre bérbe adatik; annak nyilvános árverésen foganatosítására határnapul a >kis-komáromi uradalmi tiszttartósági irodában* 1898-lk éri márelu hé 16-lk nupján d. r. 9 6rá\|« tűzetik ki. Kis-Kómárom, 1898. február 16-án Az uradalmi tisztség. Utánnyomás nem dijaztatik A czég UJ év 6ta áll fenn-Mtófe^S^ rotc aaaaa ** tadotc oaami asálllt Horvát-, Szlavosomíg, Boaiula, Cok-, llorvaornxág Gallcxla, Baksia>. Stájarnrttaág, Alsé- ia Fild Ansstria, valamint Saartta, Bulgária Bou.ii. la léatMulf lénin. Hamcafa-állaiaáayrs úttal 700,010 drb . vadonc illa aaáaja 10 milllé. A cég iraakiai 4500- BmiO raádel&Tak küld aaállltmáafakat. A gyí ET'ÍÜ ítTa homoki szőlőtelepitőknek kin- /KUUl káe/n ■* * "tat laiva tu a UmoktalajMI klk-rllt fa a homokKId- (XüB UUAtt t», ippaa igy mint al \|0I\|W" th flaaa talajban, aaakSItatai a lapaa Éa ai\|»i tli'gyf.) f.kj> iaail mindig bl»lo«»blah trad BM-g ia f-ilMik, mint aámsljr agyagoa i-aa, l.rakuláaa vagy talaáfaaaa kSvirltatt tataiban állíttatik al. A gyinllaah fok boldogult Barack! Miié nuatlkovácsliási klraavaa taltpiril válik. ügy aagaséafika, talaaiat tirpa arautck ■.«raad«lkntJk kiírta, alma, asllva, őasl barack, kajasla barack, eaar maya. nuggy, lupónya, iiira dió ia aptrbOI. Aa 1— I—3—4 évt«, gaaug gyíkarB, fajhitelea Igán aa«\|i oa.Uk darabja, aaak aa .rSaai^a aaavlat 15 krlól 40 krif. A i—fi ivaa %aa rría kaftaáa aarfl darabja 45—51 kr, Nagybani vitalail 'aa irak kulira ■aaáttapoda. urgrit kipaslk. Fcntlrt gyümölcsfajukul tábla Irtlia folytáa t—1—l-á irta wleji csalt >laW(t ewaMtik la kaphatók, anbatf aaarlut í-5—7— 10—16 kiírt; mulyák z«adaz grtkir«ai»knál Ingva fiiként nagybani lakplMaakkaa (Maisak Mjtáa tgaa ajánlat-uak. VaaU Blataift canaatik vadonéval ia káimUy mtm-baa ia artmtg'-aa magreadallutlk a fantirt catgail A gasdsg gyttiraat vadnaeaok 1000 f aaak aráa^ga aurtal 5 frt Sí krtól 1» ínig tarjad. Nagyobb vMalnil 1-10-11 másait aag«dcray. — Lavál-calm: H— Ungváry László gy üraölcsfa-iskoláj a CZEGLÉDEíC - ! Te«wék árlrsjiikel kérni ! V) JM tm S "o Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy raktáromat a tavaszi és nyári idényre a legfinomabb és legdivatosabb bel- és kfilíöldi kelmékkel rendkivúl dúsan felszereltem. Tekintettel a mostoha pénzviszonyokra, oly módon szereltem fel üzletemet, hogy olcsóbb árban is lehet nálam, igen jó minőségű ruházatot rendelni k\ n. é. közönségnek eddig városunkban tanúsított bizalmát -köszönve, kérem azt továbbra is számomra fentartani. Jó és pontos kiszolgálás felől biztosítva maradtam teljes tisztelettel Kaufmann Mór férfiasaké 74-3 Mily elkerülbetei lenül »s&kaégea a szöllőlc permetezése aa slaiolt évadban bisonyuli be aidóo caakia a pernetese't szfillök nem mentek tönkre, Eanek eérhetéaére legjobbnak biaonyult Mayftrth Ph. éa társa —O izabadalHnzotiO— BC" öamtllcCdí SYPHONIA" sxöllővessző és nővénypermetezője, saly as oldatot szivattyúzás nélkül önmllkö-y? dóén a növényekre pern>ele<i. £/en permetezőkből mér Mk eier vsa basanálatbaa ia aiimai dleéré blMm) Itvámjr mu atia kiiönö voltát valamennyi egyéb MI rendszerrel szemben. t-10 Ábra éa leirAa rendelkezésre áll lATfiain PH. és tárnánál ■mlgllllligt géMrird, liMlililinéll Iirár ksraatték és gylmétaa iriskaamal géprt rénérs. Bécs, B/l, Taboratraase 70. síim. írjtqulti ft 2iM füatrt krá iigp. - ^ri^-iaélem (Fő-tér, Ebenspanger léle házban.) 09 o 0) XXXXXXX XXXXOQOOOOOC Onmiiköda pewnetezö vörösrézből. A szöllök és (llelvények permetezésére ellamert legjobb készülék a szabadalmazott légnyomással önmflkodö „HERCULES" permetezd • tue'y Brttok A. stáb Bpeat, VI Terés-kArnt 2. es Ujttstt és snrusHMtstt szerkszst Kii, BMkak>f«aaf»<l IWgva répa garsMészaeksa alkarrat kaavaiSsté llsslltás isUJiail a kaaaü maakáa AlSal ts njwailaa klayttkaU. Arjseyiéa laaraa és kér- Mtaá» nlsaltyazás aéMtü taljaasa halU4tu kM-alaktaaa fWjaiéket az Utatvéafekfa laaa UftSáiiaisaakk Bankája rnailsU a Isftakari-kaaakáaa káatk u aayafl \|aJ sM aajaaiaia ma-ayt-áfai sakkal aagyabk Urtlat— aaatja aait, aUt kármslj mis pinailisl. Vlneateladékaak aagy liengedméay. " Vidéki ügynikéket magas Jatalék ■arilett 71—4 keresek bocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy N«y-K.»ni«»\ aül«riflk Zala 1H. «rm (ÍO U\|>) A NAQY-KANIZSAI > % 1 BANKEGYESÜLET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1898. március 5-én d. u. 3 órakor S.£J\Á.T HELTISÉGÉBEH huszonnegyedik évi tartja, melyre a t. cz részvényesek tisztelettel meghívatnak A közgyűlés tárgyai : ■ ar) Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentéé, b) Az 1897-iki mérleg feletti határozat c) Az igazgató-tanács kiegészítése az alapszabályok lő §-ának figyelemben tartása mellett. (Ez alkalommal sorrend szerint kilépnek és újból megválaszthstók: Ebenspanger Lipót és Stern J Mór urak. Ezeken kivül az igazgatóság indítványa folytán egy uj igazgató-tanácsos megválasztása.) d) A felügyelő-bizottság megválasztása. e) Egyéb — alapszabályszerüleg bejelentett indítványok tárgyalása. / Mt* Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésén szavazatijogukat érvényesíteni óhajtják., felhívatnak. miszerint az alapszabályok 33. §ához képest még le nem járt szelvényeikkel ellátott részvényeiket a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal előbb az egyesületi pénztárnál letéteményezzék. Kelt Nagy-Kanizsán, 1898 február ló-én. Az igazgató-tanács. Nyomatott Kt«chel Fülöp UptaUjloanaail ITafj liiiMt lilg. 17 ?zam. Nagy-Kanizsa. 1898. feífuár hó 27-én. XXV. évfolyam wj - . - 'i ——————————— lurkmltMi i viMtUi-triut. ^xk.i rui ktajrtkaraakaéMkaa. A —twiHiil trtakiaal lakat m^H-ktat 4 i Min kW. 11* ilMt a i.p •ulUai rMtir. ZAfcA Politikai és vegyes tartalmú lap. Xteaéblvatat: nmkMrlW ! KmM Mit ilíjfkmkidla —"" tíjúmmai iazi : tfUm irr. II kara* (S Irt — tf rilHn < kareat f» frt — ar üacyadévra I koreaa (1 Irt 10 kr ^aaikaat ■Maa Maia.ia, Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és csütörtökön ^.u-t mü^aa ■it-ata. uiIm Imitt atk itmm tmaktl fefaéaia ZMratat aaa aduk nanaa. Felelős szerkMztő: Mairatat aaa aaaat nanaa. I . Tgji ■■ —Aw éxa: ÍO loajezAi. SZAGAI IASDOE. ■jrlit tér yatttaara II k(. NHaaltaak, .alaalat a MréaMaakta niiltüék rbektl Mit, Mtr'tinarin»il«ili>i4tt. Kórházi könyvtárat! Szinte jól esik az ember lelkének, ha tapasztalja, hogy a világeseményeit legnagyobb izgalmai sem ragadják el teljesen a jó-sziveket az emberbaráti érzelmek szelíd, csendes világától, hol nem fegyvert kovácsai! és élesít ember ember ellen, nem szónoki tflzvonalban állva küzdenek elvek elvek ellen, hanem abban versenyez egymással mindenki, hogy miként lehetne a bajokkal küzdők állapotát enyhíteni, miként lehetne ezt a gyorsan, eliramló, rövidke életet a mostohább viszonyok között élők számára is néha-néha valamivel megédesíteni. Jól esett olvasnunk azokat a melegen érező emheri szívből 1 fakadt sorokat, a miket egy névtelen emberbarát azért irt hozzánk, hogy hivjuk föl a közönséget: nyújtson olvasmányt íi kórházi betegek számára. A nemesleikQ ismeretlen leírja, hogy haladottabb külföldi városokban látott ő egyes nyílt helyeken fölállított nagy gyűjtő szekrényeket ezzel a fölirattal: »Nyújtsunk olvasmányt a kórházi betegeknek!« Est ő létesíttetni szereiné városunkban ia olykép- 'pen, hogy a városháza nagykapujánál he I nemes intézmény intencióját teljesen tönkre lyeztetnélj el egy szintén ily feliratú gyűjtő j tenné. Hogy az egészen más műveltségi \| szekrény, melybe az esetleg arra haladók! fokon álló közönség számára készült újság. {mindennap bedobhatnák a már elolvasott i lapok cikkeiből nem merítene é és {újság- lapokat, amiket azután egy városi nem vinne-é ki magával a gyógyult beteg I szolga, vagy egy kórházi megbízott kivenne \| ar. 6 társadalmi rétegébe, (részint a vá-és olvasás végett fölszállitana a városi köz-;rosba, részint vidékre) olyan szellemet, ami kórház betegjei számára. első sorban a maga lelkét tenné beteggé,.. A gondolatot részünkről nagyon szépnek másodsorban pedig környezete lelkét fer-és könnyen megvalósíthatónak is találtuk. tahetné me8' Mert a ^özkórbázban apók Mielőtt azonban erre nésve a közönség elé; betegek lelkét télrevezethetnék a legtisztább léptünk volna, személyesen •egkerestüVjSÍÍ?dékkal in szoctaliáttíkus cikkek is, mivé! kórházunk igazgatóságát, hogy annak vé- j képtelenek volnának azoknak szellemét, tartal-leményét is kikérjük. !mát. ir4nyál felfogni, helyesen megitélni éa Városi közkórházunk igazgatója, dr, me8®m Szekeres József főorvos, a szép tervet me- A Wrh4zi igazgatónak aggodalmait mi leg érdeklődéssel fogadta s annak keresztül-!is alaposaknak ismertük el s kértük, hogy viteléhez hozzájárulni késznek nyilatkozott. j ~ mivel m«At az "zmét ö is szépnek ta-Őszintén elmondta azonban azokat az ag- j tálja minő formában gondolná megva- godalmakat, amik elöl egyetlen józan gon- 'ósithatónak - , dolkodáau ember sem i rkózhalik el, hogy Dr .Szekeres azt mondta, hogy véie az a szertelen szenzáció-hajhászat, amelylyei i méftye szerint legjobb volna az eszmét oly az ujságirodalom egyes eseményeket és módon megvalósítani, hogy a kórházi bé-mozgalmakat tárgyal, nem idéznének-é elő tegek műveltségi fokához mért népies, er- a lábadozó betegek között olyan hangulatot, olyan hatást, a mi a különben szép és kölcsnemesitő elbeszéléseket, olvasmányokat kellene nyújtani, számukra ilyen szellemű TÁRCA. \| A mai Béoa It. Usrwinual ketl kezdenem, de semmi roeezban nem járok, aminl némelyek tán első pillanatban hinnék. Níea riraammSUg Iqglilkozotn at udvs-riatlsn tudós tinaivzl, hanem előrehaladó értekeiben. Körülbelül a „to'edídf legeseiéből ve-esünk aegimégtt. Önök fenti cím alatt talán fiycsiklandó dolgokét vártak, s a tudálékos bekezdés láttán eealatkosvs tessik le s lapot Hs más okuk nincs rá — ettől ne féljenek. Csak füszerül csippentünk s tudományból z nem szolgálunk fel belőle ágén adagot. Kimoodjuk, no: a bécsi nő typusánsk miben ktáröl kíséreljük meg a csevegést, s erre kellelt a .tudóénak at ő tudománya, amelyik it szt moejja, hogy állandó életkörülmények folytan és bitenyoe határokhoz kötött lejlődés állal válfajuk keletkeznek. Oly kellemet életkörülmények ét viruló határok kőzött, amilyenekkei Bécs tok mindennek dacára dicsekedhetik, — természetesen életrevaló ,kj' válhatott ki a szép .nem'-böl. Már maga a népdal k egy kit darwinizmust hirdet, s bécsi nőkről szölvs : .Dm hat a' Ken (Race) das hat an Schsn" (Oenre.) --------V__ V •gy I Ami természettudói lordilásábsn k. hangzik : Ez sztán s laj, ez aztán a nem I Tegyük le a szürke pápaszemet, melyei a lu-1 dós bácsiktól kölcsönöztünk ki egy percre (se-1 bogyiea illik s szemünkre!) — és vegyük löl s i rózsaszín!)"Csíptetőt, amelvlyel a gslsntérii azel-I lenikéi noMálnik. Lr KaaeLa- büvői kii izei számmal belátunk a \| moaolygu arcokon keresztül a kedélybe, be a j kacéran fésült lejeken át a tarka-barka gondokt-'kék kösé. I Sőt ha i csíptető elé ínég egy birálstciiisolts I lencsét teszünk — akkor a lélek rekeszeiben ie : olvasnunk engedtetik Tehát föl, — szemlélődjünk! .Hol kezdjük ? A .magit" tízezernél, a kő-zéptő százezreknél, v^gy az .slsó* sokiidzlom nál ? Melyik-csoportnál örülhetünk a fö lödözés-nek: itBfe'," i bécsi nő. Kutató müsaerectkénket rászegezzük először a születési és vagyoni „kijk lift' nőire. A büvőe sugarak de nehezen hatolnának keresztül azon ■z elkülönítő légkörön, melylyel e dumák magukat körülveszik! Kívülről csuk ii linóin arcvonásokat a drágaságuk melleil diszkrét öltözéküket láthatjuk. A kőcímerei ó paloták tálain keresztül nem láthatunk, de némi logalmunk lehet a belsejükről, hs s belváros- tényüzö kirskaisil nézdegéljük, ihol tömegével csillogtuk a linóm, drágalátos szövetek, csecsebecsék, ékszerek, me lyeket s kiváltságos osztályok hölzyei\| számára gyártsnsk. Ezekből etek akkor jut ki a tokatáp- aak, ha valami tavassi „Praterfshrt" alkalmával, vagy a ssinbázak páholytoraíban szabid barnulnia sz előkelő 'népségeket. Ilyenkor Önkénytelenül elfog bennünket s bódulat ersete, — nem a születés vagy a gazdagság, hanem a női saépaé\| előtti hódolsté. 8 nézzük, — nézzük őket, mini I Üvegházi bódiió illatú, rsgtogó szinü ritka virá-igot, melyet letépnünk tilos; de bogy k illenék ennyi színpompa a mi nflrke mindennipná-gunkhoz! - \| Minden .chic* iével. bkjával, kecsességével \| vázolni a lehetős kizipttelálif nőit — nem vállaltjuk magunkra. Hs est leírni khetne töviről hegyire, ekkor utánozni sem volna lehetetlen. Már 'pedig ezen eltslános személyes tulajdonaikben 'senki sem ér nyomukba. Nem tudjuk, mennyi iz elfognltiág ■ mennyi s joaan ítélet azcm tllí-' lásban, hogy Budapesten a nők szebbek — ! Bécsben a lerílak, öetzehssooliió Isnnlmányokn , nem igen adhattuk msgunkat, de bálna kimondhatjuk, hogy a budapesti nő, 'legyen bármely telivér izépeég (á k tsubourg Sainl Léopold vagy á la Erzsébetváros) — kellem ée izks dok-VggtMn nagyon mOgolle all a becsinek. S ha vka-' szsnesünk a legeiül aondottakra, kiemeljük, hogy nincs meg s kitárosuit jellejik, nem mondhai-juk sz ezernyi-elemhői itazekeréll budapesti társaság aeszonyzira: íme es tipikus budapesti nő, — mig ai osztrák lüvárossak épugy megvan a nötypuss, mini s .perltienoe'-nek. Pootos érvül fölhozhatjuk, begy a bécsi nő a eaját HimUjál is maga csinálja. Nagy-Kanizsa látképével levelezőlapok egész uj fel vételekkel és postakártyaalbumok kapksték FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nacy-KftnMN vasárnap 2ais 17 asam. <S kp.; lb»f lrbru»r hó 7 én kis ftxetkéket kellent beszerezni s így egy föl est az emberbaráti intézményt, segítse kis hórhán könyvtárt létesíteni.- bármily csekély adomány-összeggel is mef- Ezt a vélemlhyét mi is teljesen helyes- [valósítását, nek ismerjük el és osztjuk Mi a hozzánk beérkező pénz összegeken Azt hisszük, hogy a hozzánk fordult ne.!"lapunkban nyilvánosan nyugtá-messzivü emberbarát intenciójának lénye./unk-a kórházi igazgatóval megállaprtbtt gétől sem térünk el, ha a mozgalmat könyveket vásárlunk s azonnal a közkórházi igazgató óhaja szerint indítjuk \| bettek rendelkezésére bocsátjuk \| Az adományokat szíveskedjék ki-ki, — fde- ',. , ,„ , , ' - , , , lós szerkesztőnk nevére cimezetten küldeni! Talán fölösleges is olvasóközönségünk előtt annak tárgyalásába bocsátkozni, hogy _ , , .... . ... ... mind jótétemény a szegény üdülő beteg I Egyházpolitikái SUtlSZtíka. számára* az, ha még teljesen meg nem, Hallottak a minap, hogy a néppárti pontnál, hatással lenne a szocialista üzel-mekre, első sorban azt kellene tapasztal' nunk, hogy azokon a vidékeken, a melyek a mozgalom főtészkci, a íelekezetnélkOliség rohamosan teljed. Ha az az alföldi paraszt a szocialista agitátorok földosztási propagandájának hozzáérhető, hilott ez a propaganda törvényellenes, hogy van az, hogy a szocialista agitációnak vallástalanságot hirdető részére nem reagál, holott a törvény biztosítja neki a jogot, hogy felekezetnélkülinek vallhassa magát ? Ha tizezrivel vannak, a kik törvényellenes szosíalhta elvekén síkra szállá nak a ható ág okkal, tizezrivel kellene lennie azoknak, a kik a szocializmuznak a vallástalanságot propagáló elveit akceptálják s élnek azon törvényes jogukkal, hogy azünt testi baját <« lélek szórakoztatásával szociálpolitikusok az egyházpolitikai refor-legalábl) némileg feledheti, enyhítheti. Vala- mokat, okolták az agrárszocializmus terje-ja felekezeteken" kívül helyezik magukat. Ha mint azt sem kell hangsúlyoznunk, hogy M*? s « "^'su mozgalmak i)lcn ijB egyházpolitikai törvények okoaták a szo- . ____ i7; . u,bn- :'evmó egyedül üdvözítő dogmáját álluottAk cialixmufi terjedését, akkor a vallástalanság "" beteg,- k, künn, a létküz-^ Ugytncsak a néppkni Mjtó ujabban ajterjcdésírink ^ ^ kellene lennie J dehnek terhei között talan ra sem ért vagy; statisztikai lmokból iparkodik az egyház- Holott a néppárti sajtó által citált sutisz-rá sem gondolhatott lelkének olvasgatás j politikai törvények káros voltát kimuUtni s! tika óriási aránytalanaágot tüntet fel utján vaió nemesítésére, — egy egészen uj az egyhárf-esketések számának csökkenésé- \t egyházpolitikai törvények elsd évében világot üt maga elölt föltárulni, megszereti bői s a felekezeinélküliek statisztikájából bi 3990 egyén lépett ki egyháza kötelékéből sz olvasást és a kórházból kijutva is ke-" Wh^lPoBtik»i val- akként, hogy felekezeten kivfll állónak val- ■ ■ • ■ . _ r , ' lásellenes hatáaat. lotta magát. Ebben a számban túlnyomd re». ka a sz.vnemes.tő olvasmányokat A kjnek h,\|v4ny Vin „ ok {ntéywat< a mdy ,dje8en távol áll a melyek felkél oly jótevő hatassa! emelték • ^^ ajuelÜggésről, az első szempillan-; UOcialL«tikus mozgalmaktól Csak elwyászd ki a gondolat- és érzésnélküliség ködös jtásra észreveszi, hogy a revíziós törekvések töredéke az alsóbb néposztályokrtak, főleg világából Nem kell rámutatnunk, hogy egy tisztán és kizárólag reakcionárius jelszavak- ja parasztságnak az, a mely felekezeten ki-kórBázíTönyvtár közvetetten jótevő hatását kal dolgodnak és ezek mögé kényük-ked • vül áll. Hát ez a csekély töredék, mely a még szokszorosan felülmúlja azzal az ered.\|v0k ffnt """^okat a hitetlenség alapján áll, reprezentálja a szo- Z. I u /i, i i, U uiu, iclenségeket, a melyek tarssdalmt és gazda- dalista elemet? Ext maguk a szent ujsá-ménynyel, hogy szaknak, ezreknek lelkét L^ bijokra mutatnak- de az egyházpoli- L* sem hiszik. Tudják dk nagyon jól. vezeti be a nemeswlés, a tökéletesedés tikai » általában a vallási kérdésekkel sem- hogy a magyar paraszt ragaszkodó vallá- tíaztultabb légkörébe. minemű öaszefüggésben nincsenek. - sossága dacára könnyen eaik áldozatáva a Igen nemes intézményt támogatnak te-1 A rai »z **»«»«)» mozgalmat illeti, szocialista izgatásnak. «< «"* w »^v-feS^g-SM ^ » " tár létesítéséhez járulnak lilléreikkeL (l4k kpc^,^ Ha a vallás szabad gya Bizalommal fordulunk Nagykanizsa város, korlatáról szóló törvényjavaslat, mely csak és vidéke közönségéhez és kérjük, karolja egyedül jöhet szorosabban tekintetbe e vonnunk: att, hogy a kik a nép vallásos életére befolyhatnak, a papok, dmulaartják abbeli kötelességüket, hogy híveiket megóvják á szocialista bujtogatoktói. ók csak aawBMa^^^F—b»i i n s i i -------u— m ■ a fotmai vallásosságnak csinálnak propa- Ezen divat .visszatókrözi a nök lelkületét, na! megjelenik, midőn az 'ajkak beszédre nyílnak, gandát, de nemesebb lelkészi hivatásuknak tinóm érzékét a prak ikw élet iránt. Soksem — akár népek a ingák, akár nem. >u oktatásnak, nevelésnek és felvilágcailáa- téved s ssertelenségekbe nem viltogtsijsa drága- (Ekkép feldicsérvén a .kek Duna- mellettiig ^^ a'lelkek nemesítésének fáradná-ságot. de nem is oly hangulat nélkül vsló egy- nepnemet, sebogysem sktrunk oda célozni, hogy ' . „„„„«,,„. „^ •sert. mint pL a .Keietaleul ch- hölgyei. máiuit nme. sae^ség. baj és grácia. Nem jofta! ^ ^ Nézzük csak, bogy viselkedik uz utcán. (Oh, \|tDtt\| dicséri mindsn város és viiiék a maga nöi \|81t,1( kellőképpen. 8 ha a szociahsU elvek kérem csak megfigyelés lesz, minden intimebb szépségeit, s a bécsi asszonyféle mellett még »ok < terjedésében egyáltalán van része az egy-vooatkosás nélkül.) A legélenkebb közlekedési „^ w becsülettel megállhál, kfilön>en a mi j házpolitikának, az csakis a néppáni üzelmek-pontot valassssuk ki mtgfigyeto allomatnak magyar haaánkbsn De a osáaakrvároka tskintsiben j nek tulajdonítható, a melyek pé.dát aduk Barnásba válté szőke bóbitás lő, kicsi dom- 0\|y apedalia, bogy érdemes elmélyedái e Ihémáha L „ .J < „ „ ' , . , , borá komk>k - élénk, ds n-m teltünó tQzfl Megtöm «5tunk a nép lányaiig, a .harbe!» * ^ •ótet ssamek, kimé fölfele hajlott orrocska, ha Qodl'-ok és a „fesebe Ueiaier'-ekró', kik a kül- rányoaabb eszközökkel küzdenek a törvé-oem is^épep kicsi, de sománcsserü eg finom al- varosok díszei'virágai — Ezek tulajdonkeppen I nyek ellen a azon vannak, hogy a közha-kotaau ajkak, gömbölyded altban végződő hosszú- u bécsi nök, s maguk friss gómbólydsége. tóságok tekintélyét megrontsák, kas arc, melynek bőre az eletánlcsoot éa a sólet T(\|, largén perdülő lájssólaaukkal, örökké Vidám! c . ..„„ . m- barackszín kósOtli árnya atok átmeneteit mulatja. kedélyOkkeL A civil,ució sokat ártott erredetiaá- ® . 2 ^ A termet a hireg .moDeri-, kicsinek se mond- „oknek. Ma már sem inu nevelődnek a kackiás, okoxali összefüggés nélkül való a felekezet-bstjuk. mert rv-nraayos, nagynak ae, meri ido bokorugró azokcyáa .Wáscber-madlok — mert nélküliek száma és a szocializmus terjedése sme ea lesietnek se, mert karcsú. mh>d pucértjm kussszontok s postás Milkák közt, épp oly nevetséges dolog az egyházi- uST'u'Üíir JÜÍ0^ " lmMk- S u ^^ tíK* kedélyesség boi\|jag meg nem ^ott házasságok számából aligha hinnők, hogy így tfyiUrtn mi. aaazonyi nnr„ios a multakban I Ma csak .Frsuenvsr-, „ 6 „4in.(ai,„.t„ ,rrVrl/^m . __________ fajban is Mtalatb§iók lennenek ..mmlungokbsn' nyelvelnek, leli ^jjal habarják! ? válláatalanság te^edésére s egyenesen S vannak még pemzőbb vonások Is. l'édául ösase a „Siii liivaiaa- ,nöi műnk áfoszlály díva- i bomirtság abból a szocializmus terjedésére a járásuk Ez meg akkor is rájuk vall, midóni\|iw logulmait. A marnak u gvOinölcspiacon kő-1 következtetni. A néppárti sajtó maga körül-as idő kiketdte már Hatalságuksl, és itt is, ott veriiduok básaártns k iCákka, míg a lányok frou-j belül 5>a-ra teszi azoknak a házasságoknak a elmanduz valami sa eMb iekbói. frout g ndőritenek és a színhazakért élnek-hal- a s2ámát) a melyek egyházilag meg nem A magyar nő speciálitása, h gy a csárdást nsk. A bakagyerekek kik oly kapósak voltak \|... k De bö\|csen haU „ ttrmttM táncolja. A .rezgö'.nel kiiánik ki mi-\|valalia, Bobémla termetes konyliamüvésznöiben \| ' iyen néveefl, — ki tudja nugsl .Urlaiii, vagy ki mi-lvalalia. Bobemis termetes konyliamüvésznöiben "C'^T"', ,"""ST "!""' találnak kárpótlást a bécsi .Schstsokért." Esek eick imában benfoglaltatnak azok a vegyen sjkbiujgyess ve avval szólják le a > Wiener Edei- házasságok, a melyek egyházi áldást nem tnaben<-eket. bogy bizony derek legények ó ket-, kaphattak akat. lelkészek ellenkezése folytán. (egy népsáerü mondás szerint) kiben van ver. A bécsi nő bssonlóképeu egész termeiével, t nem caak kecses lábaival jar; es nem oly ter- métt-tet, m nl gondolják. Hány és hány nő csak _______________________ agy viszi s derekát előre, »iul a »francia ba-\|nem termeli valami életrevaló bécsi nóta báks hanysn járnak ugy, mintha csak nsperuyfi I Práterben lessállitoll árak melett foly alványok velnának. Att a \|Net>ai, akta h mba \|n4p, tanc lédsó, lüklető járást — csak béc«i nőnél láttam \| De start mégsem szerelnék itt Paris lenni, addig és... s magyar parasztlányok! ai,Ez a. race. bs egész koosiderékra vaM arnyaimat egyik jellemvonása oaitogaihataék it nét Menta l«tea t Apró szelet- Hasik lyukas jelenset a .. Est sem l kikben kellent odaadogalui annyi erdemea ki. tudja ám minden nfi! Különösen as* s kényszer I tüntetendőüek* nélküli, mintegy odavarátsolt mosoly , mely azon-1 mék - de sajnos Ores a zsebük. A kai. lelkészek egy része ugyanis megtagadja A dekadenciának blsonyoa jele. hogy évek Ata Lj ecyhází áldási' azoktól a vegyes párok- M lHM.lt uJ.MI AL.luu.lA L..JI . Al. i. \| B* ... j, ' ." tói, a melyek nem adnak reverzálist arról, vasár* ... hogy gyermekeiket a katholikus vallásban nevelik. Ily vegyes párok aztán, semhogy csak az egyik fél egyházának áldásával érjék he, inkább lemondanak általában az egyházi áldásról. Tehát a kath. lelkészek prozelita-csinálása járul hozzá a néppárti Nagv-Kanizsa v«-árn«(i Z»la 17. stám. ($. lap.) 1898. február bó 27-ár. sajtó szerint oly szomorú jelenség előidézéséhez. De hozzájárulnak az alsóbb np-osztályokban az dketési költségek is, tehát tisztán anyagi érdek, ugy hogy, ha pusztán a vallástalanságból eredő, egyházi áldás nélkül szűkölködő házasságokat sorra vennők, mihamar kiderülne, hogy. _egy igen jelentéktelen töredék az, a mely pusztán a vallási érzület hiánya miatt kerüli az egyházat a frigykötésnél s ez a csekély töredék is nagyobbára az intelligencia köréből rek-rutálódik. Józan és iszinte oknyomozás mellett tehát e pontnál is kiderül, hogy az egyházpolitikai törvények s a parasztszocializmus közt semmi összefüggés nincs és nem is képzelhető. Az egyházpolitikai törvények tág, a régibb állapotoknál jóval tágabb teret adnak a lelkészkedő papságnak arra, hogy a népet igazi, benső valláserkölcsi élethez szoktassa. Megadja a módot, hogy . a népet igazi meggyőződése szerint csatolja az egyházhoz, nem pedig külső, felekezeti kényszer folytán Ha nemesen fogná fel a lelkészkedő papság ebbeli feladatát, a sikerek egész sorára mutathatna rá; a mit e téren, a benső vallásosság terjesztése terén elérhet, növelné tekintélyéi s egyre szaporítaná híveit; de a mi veszteséget e téren szenved, az viszont egyedül az ő mulasztásának, magasztos hivatása meg nem értésének, tulajdonítandó. Politikai szemle OrszággyUlás Febr. 94 Hamvast) szerdai hangulatban gyülekeztek a honatyák a háromnapi vekació után. A közoktatásügyi költségvetés tárgyalása randán, a középiskolák táteleaál JMesy Antal ju étién emel ásót, hogy a közoktatásügyi miniszter a katboiikus kitépiakoláknái nem ugyanolyan ellenőr/ást gyakorol, mint máa leiekeseti iskoláknál Wlaaeica miniszter arra utal hogy a kstholikua kfizepiskolák a törvény alapján a a kormány vételén alatt állanak s igy nem ráasestllhetnek olyan elbánásban, mint a kormánynak csak M-ügyelele alatt álló sutoocm protestáns iskolák. A testi nevelés ágyéról Pspp Samu doktor mondott most tanulmányszámba menő beesődet. A középiskolában főkép az iljuaági Játékokra helyet nagy súlyt, » reszteteeen foglalkozik az iskolai ismertnek higiéniai hibáival. Nem barátja a nódoktoroknak. a a hölgyek kanalának nagy megbotránkoaáaára fejtegeti, hogy a nő agya ki-s-bb a tártánál, s a nők komolyabb tanulmányra — kevér-kWélellel — nem alkalmank. t'spp dr. a vidéki vároaokban ifjúsági játék-terek léteailéaét sürgeti, a általános helyeslet köti mutat rá arra, hogy a lövárosban mennyire elhanyagolják a szabad terek létesítéseim lüzödó nagy egásaaégőgyi érdekeket A kormánypárt doktora után a néppárté sem maradhatott sl Major Ferenc doktor ta kilejtette nésetál as iljaaág testi neveléséről ő ia sürgeti, hagy a lövároa nahályoaáaánál létesítsenek lehetőleg sok szabad teret; mert különben Budapest a világ lagagniatglsliaebb váron leaz. Hock János is szól kér. As első kötelesség aa, - úgymond — hogy aa Ifjúságot ugy neveljük, hogy fizikailag ta teljesíthesse kötelességéi. A testi n szellemi lejlődést összhangba kell hozni. Nálunk a testi nevelés ethanvagolása már uz elemi iskolában kezdődik. ( Wtanics miniszter c-ak röviden benti. Ő ia örömmel hallotta az eszmecserét, de kijelenti, hogy ezen a téren tz 6 intenciója i< az, hogy minél többet tegyen az ifjúság testi neveiéle érdekében. A ta/ilügffi3k lételénél IWny Antal a népnevelés felekezeti vallásos alapját félti. TWjr Kálmán kijelenti, hogy a népnevelésiek nemcsak valláaoaaak, hanem nemzetinek és magyarnak ia kell lenni. — ifi is szí akarjuk! — kiáltja közbe Ra-kovszky István — Ntm mindig I — vd\|ja vieua Thsly. — Hát Bethlen Gábor... I szól erre Rakovnky.i A kuruc-tudósban leiforr a kálvinista hizifiit- ság, s nagy haraggál dőrgi Rskovssky télé: — Bethlen Gábor királyom volt, fölséges uram és megverte a németet I Jtaáesesáy: a törököt hozta ránk! Tkaiy: A azabadaágért harcolt és lölaégn urunk szobrot állit néki; nt jegy éne meg a képviaelö ur! A tanítói nyugdijaiéiról, Hádtr Keaső beszélt; a szünet után Helytslanili. hogy a tanítói nyugdíjakért a gyermekeket adóslstjak meg 16 krajcárjával. A beflaetés ugyia nehézségekkel jár. A nyugdíjintézetekkel szemben sok gyanasttó meg-jegysés hangzik fel. Kiért szükségesnek tartja, hogy a számadások a Ház elé terjeestsseenek. — Hissen megtettem — jegyzi meg Wlsseics saoeolyogvt. A léteit a többség megsnvszn, a ezzel a bodget tárgyalása fellüggeutetvén, az Interpellációkra térnek rá. Molnár János iámét a cncai eltiltott Uncmulniág miatt interpellál, pedig, úgymond, agy másik bálon olt láncoll akkor Gajári Gén ás Rálb Péter is, akik srről tanúságot ia lehetnek. Percet bel Agyminintor rögtön vátasrolt arra. A bozzá tétteijeezt'tt jelentések alapián ia-arttli, hogy az alispán a jáiási orvos előleryesa-j lésére tiltotta he a csacsi katholikus kórmulat-•ágát. De ugyanezt tette az iar. nőegylet malat-stgával is. különben tiltakozik az ellen, hogy' Molnár n öaasn kathollkusok nevében beszéljen, ö csak a néppárt nevében beanlbet, Kéri válaan tudomásul vetele, . Molnár János újra szót kér éa viharoa derült aág között koostaláljs, kom sa/aMayanr a ntp-párt Trtntfjnmtgyiitn fmUp, ott mindig jértdng MN. A aagy kacagásra azután sírt hoaaáleani: — ... trabadtlnl járvány ! Andrássy Sándor grófra kert I aaalán a sor, aki a Szabolcsban es Zemplénben elterjedt úgynevezett agrár uodatíaztikus mozgalommal log-lalkoaik, melynek egyetlen oka szerinte az iagatáa. Andrássy gtról S'alán réazlHnea logtalkoatk a aaocialiata izgatók amitó mOködéaével, végül ki (SÍK, hogy minő inlézkedéal tart stíkeégeenek. Február 86. Szerdán bizloara vette mindenki, hogy u ülésen beiejeatk a kultuszbudgel targyalasát, de a néppártnak nagyon sok mondanivalója akadt és így esak csütörtökön kerüli az igaaaágtlgyi tárca kőltaégvatéaének tárgyaláséra a sor. JMew Antal minden nap sőt minden tételnél eimood\|s „a bmUti" — a mely ugy van nagy fortélyoasággalmegsurkesstve, hogy rá lehet kusnl valamennyire. Ma ia ö knd<e a vitát, naltal a néptanítók tételénél mondva el n ,.aiWu< áe-teedsl." A néppártnak tetnett ezáltal is a szónoklat, de különösen tetasett FUn Rezső liu telendő urnák: a ki igy sdolt kifejezést az elra-gadtatáaának: — Ehen ! Ehen ! At aj „torma1' jókora derül léget veheti a Házban. Móoey után moetanaban okvetetlenül Thsly Kálmán követknlk. Dt ó már a leteóbb kereskedelmi iskolák lételenéi nólott, azon panaszkodva, hogy aa ütleti levelezés még mitdig német. Ne tamlnnak a kereskedelmi iskolákban annyira német levelezést. Ma tor Ferenc állt töl nólláira — Hát ehhn it ért ? csodálkoznak t laikusok. — Hál ehhn n ért? mondják a lapasztallak, a kik tudják, meanyi köze szokott lenni a Major doktor beszédeinek ahhoz, a mihez bénél. A kultuszminiszter reflektált elénk helyeslés közölt a l'elhozaitakra,' eloszlatta a kételyeket, megadta a in igyurázatokat. Azután mioden vila nélkül fogadtak el egy csomó tételt. A képzőművészet tételének is tkadl szónoka. Andráaty Tivadar gról, a KipzomUtttstli Mttl elnöke állt lől szólásra Hamu'alott arra. bogy nálunk épp-n azok az iparagak fejlődlek legke vétbé, t melyek a művészethez közelebb áűsnak. at iparművészei iulenzivebli fejlesztése érdekéken nállt tikra : a melynek tökéletesedése sok mii ió forintot tartana itthon, a mit igy a küllőidnek fizetünk. Általános tetszéssel kiiérték benédét és Wlaníri (lyuka felszólalásában teljesen on'ja Andrássy Tivadálaak a kép'ömürénet lontos ságiról' Illetetett véleményéi. Egy óra volt, a mikor nagy eljeuaéa jelme, hogy a közoktatási árct végleg ei van fogadva. Wtaaaica motoyogva kóeaőote aa áfyéotka. Szünet után még tz igaatágügyi tárca kőltaág-vetéaének a tárgyalátáha ia béMogtak. Febr. 96. Az ország közvéleménye at agrirnociilin-likui lázongásokkal foglalkozik. A kormány az ornág különböző vidékéin lolyó lelbujtta egyedüli srkánumaként kitalálta a sajlóanbadtág korlátozásit és e célra u iganágügymieinlír, egy a törvéay betűin, de nem annak szellemen slspuló rendeletet b"caálott ki. Ki i rendelet kapóra jött az Igattágügyi költségvetee tárgyi' tártnál, hol széles mederben lolyó vita indult meg éppen e rendelet tölött. A pénteki nap maidnem egéneo eme rendelet magvilatétéaak volt nánvi. Meglehetősen putkiporot hangulat uralkodott a Házban, hol aa elletnek erélylyel es nelltmmel visszavágta a reakció támadását. Olaij Lajos volt. tz átnő szónok, ki ta igattágügyi tárcánál uralkodó állapotokat kri'iaAMa megj Beszéde lolyamén ásóvá lelte a vllmláet vunaéléeeket it, melyiket a kúriai hirtakodás ügyével kapcsoltk>-aa kíván nellümetm. Ezért is elnök kát itbea n megakasstolta Itlnólaltitban. melyre káiöbb Kritiffy JOanl rövid mmétyu kétdétben reűektált, SrdMy Sándor padig rőgtfla leihaataálla aa alkalmat, hogy Otayaak Wlanict mintájára nemére Innyja tat, hogy ó it kápvt-talói halalmával áll vitézit akkor, mikor a minin-térnél pro imáit valakit. Otay l.sjos ezt a mondáit rálogásoak mi nőd -letta és a legkeményebb kilejeséatkktl nyünko-aO't a miniszter tgazmoidánról At igén aHaa-ték zajot helvesleee köahen megcáiolii t minim tért ái nagy derülndg közben kijelentette, hagy a mi anbsd WisKticsoak, n meg ama inhad Erdélynek, ki állásé betöltésére képtelen ét ia diüaa. Mo-t Neumann Ármin dr. benélt hoanahbaa pártjának tetszése közbea a magyar polgári törvénykönyv kodtlikaciójáról, melyéi nagy,üdvöt-nemzeti munkának mond. Rátkay László volt at uloltó szónok. 0 hosti isaóba először tz igtnágügymininltr ismerttn rendeletét a sajlóenbadtég megnoritanróLlQ-mutatta a rendeletből, hogy tz törvénytelen áa etfentnik sa-1848iki lörvéoy szellemevei, mert behozza aa előtatn cenzúrái, mely örökre el van törölve Magyaromágon. Ily rendeletikkel t kormány t szsbsdsághtrc ötvenesztendős jubileuminak evében a tizenhárom vértana sírjához még egy uj vértanút vin — a mtjlósubadságot, Ebből a sírból azonban oly kisértetek lámádnál nak fel, melyek a — torradalmal kiállják atfe-denki fülébe. Rátkay szónoklaii kndetiól fogvt nagyon halátot volt. A mikor befejezte, i Ház mitden oldaláról tieitek űdvőtlétére, számosan a kormánypárt padjairól la. A szünet után Erdély Sándor igtzságügymi-ninler mondotta el ma második bénádét. Ezt a lelaaólaláaát egéasen a njtóanbedaág kérdén uek szentelte át hoattn tnagyarázslokkal azt próbálta kimutatni, hogy a rendelet nem ellta-ketik t lőrvénynyeí llt talán ebövetie tat a marén mondáit, bogy 1848. óta t HanlTy-kebinet v, az eláö magyar kormány, mely a sajtótörvényt a maga egén, liberális szellemében 'Agrehajtjí. Ez persze s Hásku óriás derültséget, de még {nagyobb elentmonant ébresztett Kgyébként beszéde végén kijelentette, bogy ö meg vtn arról > győződve, hogy a nabedéivOpárt t kormányt ! tűzön vizes keresztül követni fogja. Néma csend követte e navakat. A Hát mott Ieszüll llgyelemmel hallgatta Apponyi Albert gról [ beszédét, ki engedelmet kárt, hogy a szőnyegen {levő kérdés megvitatásánál loglalkozhassék a ' belügyminiszter ismeretes rendeletével la, mely a gyülekezési jogot rendszabályoata. A Ház est aa I engedélyi megadta ; Apponyi ezután aagy Igy* [lem kőiétt mutatta ki, hogy agy a belügyi, adat az igtzsagügyi mlnister rendeletei ntgyoa ti képetek i jogrendbe velett bizalmai megrenditsai, Meg van róla győződve, bogy a Ház mind se oldalén megadnák a kormánynak a lölbatalmazáil rendkívüli intézkedésekhez, ha taokkal bevallót-tan, önintén állanának ide, de tőrvényeket kivetkőztetni szellemükből, rendeltetésűkből még Ityr izgalmat időkben scn szabad, mert ntk még jobban (okozza az izgalmat Lényegben egyetérthet mindenki a kormány intézkedéseivel, de t forrni ellen tittakoani kell ftgy-Kaaiaaa vasárnap iali 17. mám (4. lap.) IMI fckrsAr bó 37-fe H I R I K gradmai Uét gesdiiavt g»zda-kedves — Un üaa Mje»esli Aknáéi taSsyál — IS. Eraé>eare4 \|abUraa* A 48-ik gyalogezrednek i. 3 éa 4 zászló- aághaitr 50 éves jubileumának megannep-j*" ^gf.lj?^, át WT sereg cigányaink ssáp mljaii és két anoyira megnyerte • köateaé\| nem akarták kmMjlm — As ala«4eaéral váWU-. Az alsó-lcndvai választókerületben a> utóbbi napokban nagy Volt az ixgatottMg a néppárt erőszakoskodásai miatt. A csőcselék terrorizálta a választókat Siklóson a községi bírót ax utcán megtámadták és a földre férfi tisztség elfogadására is (elkértek éa adta azt el is fogadták A szavazást az alsóért. Az estélyen a vidék előkelősége ti részi vett letídvaiak kezdték és liz óra felé már e(-\|és 1 kedélyes mulatság vasárnap a késő reggeli keseredett hangulat uralkodott-e néppárti táborban. Délben a'Mandl szavazatai 56-al végleges és lehetőfeg még több részlettd változatosabbá teszik. egyletek mind ünnepet ülnek máraot idusán, csak Bálunk áll minéen néma mozdulatlanságban, megdermedten. A nú szürke szivünkben nem talál visszhangra a nemzet lázas készülődésének felkiáltása, alja a nagy gyakorlatok végével, szép- nxíálha kiszakított, érzéketlen réze volnánk •ember bó 10én Srpmka költözik, a 2 ik a ^ egésznek, mintha a mult dioöségé-rásrkWj jön Nagy-Kanizsára. Kommandans wk lénysugarai nekünk nem ragyogott lem Pukltr őrnagy. December hó efaő rólna a haza egén. Az ötveoévmesgyíjén ^ ^^ ______ _ leiében ünnepli az ezred néz éou fennál- j nem \|g0ván, de teljesen kiszikkadva állónk, mert a szabadelvű párthoz csst- lÁUntk jukUunát. Az ünnepség végleges J oein érezzük a szabadság vérben sarjadzott \|ukozot( Szlavóniai és osztrák papok jár-möaora még nincs tdjesen összeállítva, de virágának édes ilfeláL Eddig csapán>z \|jík , községeket A néppárt legfanati-a tervezgetlek aenm fccember í-án tart- J tXiL MunkdskJpz&tgyesiUh készülődésen!! kasabb kor(eSe a perencsicsi plébános vott. \|ák az istentiszteletet. Ez alkalommal b-:^ tadomásunk, mely a jubiláns ünnepséget DpbtiL a jrfmárti Mrasztkortest adják az ezredtőrtéottét, valamint egy ^íé yesen akar. megüloi. Ax egyetólet^. tofe" sértő sókat mondott, a m tt* aEnmol, m#ben ajetetkg szol- ifialal elnöke már betek óta tervezget, htorlódalla. A -válaszig tegnap giMk. valamint azok , hszttk tt^sxoryttkodik, hogy Qnoepségök minél , jJjn^obh rendben vetle kezde- S^J^a* nkflteM^>e\| ^ »"»pozánsabb legyen. A részletes mfisort a ^A t4aMgatártra L^sémp, ^^L^J^ "P0"0 ^bocsátani az egyesület AwJTlükroly éa FrUt W képv»e-fcaoaafc, éa eped ^aaua^ _ Haute«c^. 4 tapfc ím. ,,u< lők utaztak le, - a kormánypárt. jelölt aáfu meflképet megtatttik Mndazon u.,. kék rendezett mali szombton. UunogatáMra Gyért Géza, Aimmv *** kikrt . biX melyekben az ezred történetére vonatkozó leWosáet tartott, dr. Sekmn Arnold pedig b»- * . JJ_.. . Z .. . nyaltatnak, összegyűjtik és meg- l4l0» szavalatával aratott zajos tapsokat. Fraoews •W" l«»iseg j étzés végea az ezred dísztermében M ^ jik elhelyezni. Ep ugy összegyűjtik az; ezred nevezetesebb tagjainak képet, köztük árákWa ért végat - A perlaki pclpíndg ogyan- PtíJfr Siodorét ia, ki nini közlegény szol- csak szombaton este tartott egy sikerült mulat- . , . .. u_. „ . . ... fák az ezrednél Triesztben. A műsor még «« » <«•" iskotls gyermekek ja- " A _ T — l fán, ssaty valamennyi es>éiy kőzőu egyike vok izgalotUk voltak, de ekkor Itmvavezott ,a legvidamabbakoak, a l»gkrdélyeaebtMka»k. Aa kél község, mind a néppártra. Délután 1 J.fcisaj* _____ z: tli't■■'«'' "gykas emeltek a muraközi órakor feJesek yo\|)ak a vavazslok — - JaMiAM pe>ta. és lét.kwiM mms öltözékek, a guvrtrozoti, habos hóiekér f ..j^. . A peeri posta m tavMá tgazgstfja. Opri, Péter, ^tőT losleUek A mulatság szép sikereért ön,kor f5»dotí "«n,,t 11 a m kir posta es távírda intézmények egyik g, „, ,r, jj^j u f\|^,frt, ^ asegéay MandI szavazatéi //^-e1 haladták tul a nép-lagkiváléM maslriva, zzartás Onsepeiie bivau- (Mattnak M MM júvOdelmeaeti a kedélyes pártit. A választás igen heves, a néppárt MoMsaaak 30* évtordolőját, tánerigalom, mdy eéak virradatkor ért véget Az erflseo mozgolódoll, de Mandl győzelmi fém Ignác, p. es L tanácsos helyettes «azg>tö ^^ t,HM.attak: Pecsornik Oué (Caátig-a- hiatowa vesrik. A válasatfa csak a likatrinlfi a tmztviaeMk állal szinte háhtoyo- Grte Ala» 1-8 Irt, Spitzer JW!fr? ^T" ... 1 sstt igatigaló szeaaetye irtat táfÜM rokoosxenvet 2 bt BO kR, Terii r hasat iPetáac Vaun) Imrsy ^F1 °n>oa er vegei. „ «e ispszkedé. Válaszában Opria Peter Hyeieo- Fawrffis rtrahadkai Cs—>k loasrf df Tamás — A ^ClMTra Kaáleeh' Szart \m, bogy biz nem örtl eoneá z apmkiMrt J4ool. Honálh Pál Srpes Károly, Lange Kaée-ieeyiet ma délutfci tartja közgyűlését. ehtflk- s r-JSsr Mg tsk S&S íÖ^fS a, hegyT^aiJaiáriria AKmuay jaén Ste PáTaifvátk Csc^or í-i htot zSa!1^,^ Zntmooi *> m\ (Wdmfejead <dy fatartó buzgalommal se- dr. Szabó ZzigmoDd 1 frt60- 1 frt50kr., megválasztani. 0MA, mty bozgaloM a jövőben meg as- t^j Hirachler éa fiú (á.-Dombora), SleGcs - Bestaarálják • gésllrdét A göz-CoM» ■•k^jma. ba az öereje netaiáa logym Imre a -Do^ant, Horvát Mihály, dr. KtméaylHMdi miaeriáion nagyban segített a jelenlegi ksadaae. ás igazgató éltetésével ért vágat a FMp t (rtj Vajja Waai Alajos, Lovák bértő. Krmmm Ignác, amikor a mult évben tObb-, Károly (Kotor), Stern Samu, Krfcnár Mátyás, rendbeli javitásokat eszközöltetett, hogy a fferde- — Lárnm aSaaftay gtettaka János, Pavcsesz János, (Havma Andris, 1 közönség kényelmének eleget lik......és asat ■iallmlír derék titkára saáÉay sap éta varo- Vsrlr Ered. Krámar Jázaet Vujuca Asdrta kBHaégiuat sam kímélve, ajiMl raat—álja ss sasában Mai. hogy a szakségm et&én«eie- (Caekevse\ Béeaei Pál (N -Kantzsa;. FUk»sz egész lürdöt Az Aamaa tersseáácii m kmsdi ma^egye. a hogy a WkéMétUl sziawvadn m, j^j fn, Szenwc b váa. (0.-Po«zterfov«M. zesek lesznek, a kiem gdattrdái s dsaei helyett Meiet uUbua i stisiársaui mártMta jJttnesies Gábor l»a> atai Uonsia, Igrec Ma- színien egy sagyoMst emsátaak, axookir&l oa- tmtja emé előadását. .Thtiy keni tiöszdr <A -Do«abon> Banetly Vihsea, Kovaea háay «i ssartsaelt zahssysysJ tagjak Mcaeréim «rt A Mgy tatragaaaoá, metyeá már asMkjii^ H^es Aaul, Mafla tHaseppe (PaUaa., az eddipekeL A termek éa Istysaat falait bá'e-étr- bird«ik á lírs^Bt érfcesésfl, a kglőMtt ibumdoflhr Hisa, ülavina Pál. Esdmayer bár márváayiastékkd vnaják be éa igy a g«s-igénk es kAetfleg ezeket aa »érttH« be (H.-Kirtly.i Matek Pefcx, Nóvák <iy«rn.'l«réf kepe fa modem less m* * tMM * >(<!>u> SosMrie< tiyöző, 6zv Soca Bosa, (Drtv^Catay), — .»■!■■ agyoé ággbaiisisk iMta- vsa egybeíJtisa és a rtftnotr m <»■< ^-{Beskones Pereae, Umc Vwwc Ástalak tiyergy.l MM«>.' Aimfstéi: a t évi Mnár bó 19 t ■■"B1' ke«»er««i a Hsösstgil Tetastva, Korpái Jáaoa Bogyák Hoidizsár, Hádinyák láacestety alkalnávaf itsiléslapank javára eaa-yt mrémk. —1 '"■Flktma, Hajdinvák Jánoa. dr. Tmétm JéaseC,Ikőattt MiMseléeekrtt CMek Riekaié, 6 fart ála totoy ka umÉatávM mepryeniaIJe^ R»dr»esa Aaial,PistariesTamáa, 8sfcr Lajss, W. i Kovács Jdsasl, 8-S Irt, ratotaaesvét a lepsaM szem ek Qjt^ (UaSsabadkai. Stem M«r(DoWi), Jsch Pál I bt. Perser Jánca. Hónaik Hooor, ■Uschaer Jakab, tilaser ignács (N. Kastasj, Gsásesa Jdaaal, Polák Samu, Vsjmvks macái Sándor 0L-Jűiály>, l-l torona. MatekIIde. Tóth Perese, Mamhcs Jdssai, Straaaer Xátyáa 10 kr A >ztres liWWsilÉsnkárl bálás ÍAnlal, Frascsscs Anlal, Pavliocvics (íyArgy \|köszönetet mond a reodezőré& ' 1—1 frtoi, Focht N 10 kr. "nanT L, lárváik M Mvriakaa. A an Paaofaáy S. Siemberger Vinor, Hn nahld Üima. tekeíekepö szép agaaypriaásaak édes muzsikája iSzeiti Antal, Poamky Rezső, Fsaasss ÍL, roelíell bmNooU két napon át Hérán £ előkelő 1 Ftumbort tíyöfgy, Horváth N. Kodieh Antal, kfiréeségi /isnsátá Uá zfittkazával két nap NoH Ferme. Ftsclier Fülöp, Psaovsfcy Kálmán, ;időzöd ott. Bétföa este egy mignáikáloa játmau \| Lodner T„ Kobn Lipót Krnan er Mihály, Szanch i«an aagy sikaenl, tegjnkákb magyar darabokat! II, tkkvare N, (Mae János 60—60 kr., Ptoo fbnzott a magyar (Saraknak, de a legnagyobb ü 90 kr^ Nagy István. Raaoobúk Rezső 90—K — A a»éhisiskárvial aagjprlgssl ki'V A saékestehmán káyislan egyik kivált1 tagja, fn)tk icasei aagypnpeal csaUflőkósi ivgttt 79 éves keraéss mégha t üsekesiehtrvarnU A mnhinéi\|d' k-lab ilihiw nsiM kehtfi.l mert fiÜMk iBwmiriH e» bzzatbx azjrtt < vrvirr— Uraira wal alsyMváayeá hirdetik és; aagy saekíV a száma, akiket a jószívű aagy> prtpesi kslala^ irftnt. — MArelaa lS-lkr. Országszerte ngyhsa folynak a kéaaüődfeek a szaba<l-1 kHdoteiés akkor éne. sókor Ont /Sktray kíván- kit Oamasea 35 Irt 0 kr. Aaasss b«vétel 190 Irt Fényképészeti attenaeimt, mefy a legjobban vaa berendezve, ajánlom a n. érdemű közöq-aágaek. — Kitűnő segéderőkkei is rewdefltervéa, a kgmagasabb igényeket kiei^ítő mftvésá IdvődS képeket készítek — Al htigykőoőmégnek ökőeő is áll rende&ezésre Számos látogatást kér _Singer Sándor (éaykéyén és feelánaed mftteme lágy a ssgykiataaai taiarék pénztár épöletébeo, Mdmsat K9lönlege«aég : Ottjfcttmény. Platínotypta és AqoareUak Nagj-Kmmaa, Vaaárnap B kr. Ommi kiadta 66 frt 71 kr. Ti.ua ^vedelem 63 M 27 kr. Nagy Kanizsa, 1S0H. lebruit hó U-én. 8tlUr Ujm Malaflk, Stndrn Karoly aUaök.-. — Qara»«a krjagya« A »Myar-_ oruaf tegnapi nánáhnn a eim alatt a kővet-kesóktt oivatuk: S—fjt Józael szőci (xsla-aagyti; körjegyző, régi Mleneégt voil a nyirádi tanítóknak. J'bban mondva:, nindnnki'jjl haragon volt Stmtffi körjegyzö A régt ellenségss kedés hétfőn véree verek sdéntl végződött. A körjegyző eppen a uóu korcsmában mulatozott, ■iker • nyirádi tanítók egv pohár borra niatén befordultak Smiyyiám röf lön ágaskodni kezdett a lérfivirtui. belekötött • tanítókba majd birokra kel> a lótaniióval. Egypár szód legény, kiköt Stmtf/T mar régebben leibéreit bogy a fótanitói megverjék, segítségére sietett a jegyző-■ok ée agyba-föbe térték a tanítói, kikapta azon ban a magi rétiéi • jegyiő ía, a ki moet agyban lek Te alsaéikedik a bot két régéről. — TáaeaialaUáz IwpflMkta. Vaaárnap aete igen szépen sikeralt jólékonycélu táne-■ulMságot rendezlek Stepetnaken, melynek tiazta ^fáelraét tsegénytorsu itkolái gyermekek Isise-gii étére lorditják. A mulataágoo tdtlftiettek: Déoet Ferenc 1 frt SO kr., Caigaházy CAbor, Uj. UerkoTita Józtel, Németh Géza, Veber Samu, Malőrét' Terézia I—1 Irt id. Berkovits Jóstef, San; Ksrö v, Haiázaovíli Lajoa, Kreinár István, Híre János, Winderlieb János, 60—60 kr., Cit-kovíci Ferenc, Petrakovics Ferenc, Uoger tlyörgy, Lang András, Anders Jenő, Ganék Ferenc, Fuchs György, Szlavec József, Borger Károly, Wölfel Gyula, Lévay Endre, Slemann Ferenc, Flaohl Ferenc, Facba János, Fiakovics tijörgy, ÍHyer Ferenc, Farkaaa János 20-20 kn. Kiri Jónef 10 kr. öaazann 18 frt, miért a uives teMilselöknek bálás köszönetet mond a rendezőség. — aaaUka A lelenyet járat fmuátrmfyarUi községébe megüresedett kOr-jegyzői állásra több pályázóval nemben, Snritkdp Elek, bánok-eaont-györgyi segéd jsgysót választották meg. — Isaila. A perlaki lőszolgabiró I, bó 10. 11, 18. én j»ras«baii razziát tartatott, mely alkalommal >0 gyanos egyént fogtak < kik 4 napi ebárás után illetótégü helyeikre loioneoltaiiak. — Piw kiásni atáa. A pírlaki műkedvelői előadáson póllól.g lelQMzetlek: Hirscbd Adél öjfrl, Hirscbel Miksa t trt éa dr. Szabó Zsigmond 1 fal — rslllliHtaek. A nagy karnisai ált munkánépző egyesület e bó SO-án tartott jdmn-eatéiyén WtUtseUak : Beik Gtafat gyógyszerész 6 frt, Dohrarita Mi áa, Tuchel Lajoa, Sdmrsen-berg Za>gmond 5-3 frtot, Slrém N. I frt 40 kr.. Behleaiger Izidor, Ménáros Annuska, Maibea Károly 1—1 frtot, Holcer Leó «0 kr.. Kraun Lipót W kr., Ott. Olenbeck Teréz, Tóth Lajoi Snatler Lajos, Catka Ferdinánd, Monkáoi N. N. N 60—60 kii, Singer Sándor, Komor tiyula, Fischel Arur, Willingermé, Staab Jóssef, dr. Mwer Ferenc, Lenkei N. 40-40 krt, Uoayhadrcamii 30 krt Os'i een Ü6 hl, melyért bálás köszönetet mond a rendezőség. Egyutta bálás köszönetéi fejezi ki as egyesület azon nemen-lelkű kanizsai kereskedőknek, kik értékas adományaikkal hozzájárultak az ael sikeréhez, valamim azoknak ia, kik az estély e-uelesén buzgón láradnatak. - Kftvetkrsa jalrt né vek t Atbenaeum kézi Irxikona. képzömü-részet remekei, Koatatb iratul, Saéchenyi ulasáaa, Jakab Hathadaéghtrc, Gni da Manpaaaant, Halery stb., »agy 60 kölat regény eladó. Bóiebbéi e lap kiadóhivatalában. — rarJMaa aa«a«l éhajt ágy M 4tna kai hall kas kleden, MM trt Mékl klrlekksl (gr MlMbk áilst aaskerliaajjtalt Nem íavarU nyugalmukat aaoki. <M«skk laalléhn, Levelek kénlaek',\| A nagyasezonyt la csalogatla az őazt nap M elás alatt a kladéklvalalba. \| ráaan. Beleölt puha kanteasakéba, letolatta As égről dáliáiban elkotródtak a sara ssárte leUegek, i a nap Itti sugarakat szórt a kék manny-boltoaatról. A sze lő elftlt, as ablaitoo Ma, bni-taamoa lavegó özönlött be, a laftrok. sárga la-lévaiak békén pihenhettek sgymáaoa a targalyak va- Törvényszék. Váftárgyal ások éa KéialMrdaMaak: 1898. MtmIi 28 án Hatóság elleni erómk. Mihalicz István elleni Ügyben végtárgyalás. Lopás bönlelte miatt vádolt Fried József el \| tani Sgyben végUrgya1^. __ ' Sajtórendöri vétség miatt vádolt ilj. Vajdile' ; Jóséi h eni Igyben végtárgyalás. ' TOsvészokosás vétsége miatt vádoll Tóth István i e leni ügyben Ítélethirdetés. I Zsarolás büntette miatt vádolt Kállai (Kohn), Dezső éa Taa elleni Ogybeti Ítélethirdetés Párviadal vétsége miatt vádolt Bosenberg' Dávid és társa elleni ügyben ítélet hirdetés Zsarolás vétsége miatt vádolt Ivancslt Márk és társa elleni ügyben Ítélethirdetés Mirtiat 2-ú». Lopás büntette miatt vádolt ósv. Kóvani Mik* lósné született Mvarovics Franciska elleni ügy-l ben végtárgyalás, Salyoa lastísér és vétsége mislt vádolt Iváao-vics Izidor elleni ügvben iléleihirdelén. Súlyos teatisértés bfltitelle miatt vádol' Hoic-' I mann Jánosné elleni ügyben Ítélethirdetés Mórám Un. Hatóság elleni erőszak büntette miatt vádoll \| Tóth Andor elleni ügyben végtárgyalás. \| Súlyon teatisértés büntette minlrvádolt Dóber Is ván elleni ügyben végtárgyaláa, Sikkaesiás vétsége miatt vádolt Udvardy Antal elleni ügyben végtárgyaiai Hatóság eflaní srésaák bMatetts miau vádolt Luc István és tárán silsai ügyben végtárgyaiáe. , Emberölés vétsége miatt vádolt Mismái Mátrán éa neje, — emberölés vétsége miatt vádolt Flójber Lnvinec ét nejá, — és sikkasztás vétség* miatt vádoll Ribies Lénárd ellem ügyben i télét-birdetéa. a kertbe, a tó aséláre. A hullámok ■tliéan locsolták a partot, mWy egyszerű keretül tsolgáh * napnak, mely megfürőastötta képét a 14 viaében. Minden csendet volt As öreg ott nyugasatoUn szikár kasát unokája puha kacaóiban. A gyermek egy darabig nyugodtan törte a kitüntetést, hanem bumetié miatt vádolt \| aztán megirigyelte az előtte elrebbenő pillangó szabadságát, s utána kapott. Hiába. A pillangó eiasállt 4a elvitte a nagyanyó jó kedvét ts. öassa hozta bozontos tsemúldeit és ráncos arcára hangot erőszakolt A kis aranyszőke angyal Mive simult az öreg puha gyapot ruhájához A tél 4a a tavasz. Aa öteg pillantass a távolba máiyadt As a finom fehér fellegecske, melyei aa a CSARNOK A mmgjumjé. Irts: mi- Iváa. Ma ünnepelte a hetvenedik születésnapját. Valóságos esemény volt ez a faluban. A~páat* tor kora reggel riadói fqjl csorba-tülkén, a hegyi Csősz egy foatnyi puskaport pattogtatott el as ablak alatt, a kanász nagy kedvvel vagdalta aaét karikái otlorával a sör* ködöt. Mindenki ünnepeit. A nagyanyó háza ma az egész falu népségének bucsajáró hélye volt A esoössédasasonyok cilra jókívánságokkal, az iskolás Bak ékes rigmusottal üdvösölték patronájukai. Mindenkinek kijárt - sz esőst húszas. Csak Anikó kapott kettőt Meg is érdemeit, öesi rónákból iont bokrétával lepte meg és kedves gagyogáaaa! mondá: — Madam kötöttem nadanó. A születésnapodra kötö lem. Az isten éltessen nadano. Ölébe kapta a kedves porontyot; átkarolta aováoy kezeivel és toanyadt ajakát odatapasztá a leányka rózsás arcához 9 a természet sem soká késett üdvözlésé vei másik hosszabb, sötétebb kerget, épp oly hiába igyekszik menekülni üldözőjétől, mint ö agykor szive választoltjától. Akkor még saép volt Sima volt as arca, rózsás ss ajaka, rántínü, megtört szemet m4g gazdag tzínpompájnkkal dicsekedhettek Kékesbe hajló é\|ölét haját as angyalok la ; irigyelhették. Vígvaatak ía rá ssülei, akár csak a szemük fényére. Valaau sagy urnák, löbb ■ ágyék I tábiabirájának aaánták. Hadd növekedjék a vagyon. 'Ugy sincs leszármazó utód, a nemesi név aa apával kihal, legalább a leány lagyen jó módban. Csakhogy az egy kissé mskrancot tiramlát. A nagyúr sehogy sem kellett askL Satvt mér ráf : vá aastott. Ast s kackiás itareimae ttinétal aaa-reti, aki oly megragadóan szépen játsaotta Bómaó'. Az volt az ő szive bálványa. \| Nem akarták bossáadni. Egy kisgálai-oagyjUaÉ üátay leány csak -netn' lehet egy rongyot komédiái hitveetarsa I Egy komédiásé 1 A kinak padláson van a lakása, rongyot a ruhája, lyukat a csizmája' £a mégis azé lett Rómeó jól tudott számítani I Tudta, bogy a kölelet részt ki keli adni még a komédiásnénsk is. Megszöktek! A két leibó agyba olvadt Rohanva léptek as élet ösvény éra. A latbő vadul száguldott tova, egyes apró loes-lányok váltak la róla. igen I igen I As ö gyermekei Aa t kedvet gyeratekei. £t a levált foaslányok mind eitüntak a mély völgyben. Éppen mint ők. Nem tudtak ellentáUni a vénnek. Megtörte mindawyiakat a sors. mintha eaak a ftskban akarta votaa mag-boesnlní as anya bűnét Hát bünöa volt ő ? Az volt. Az. Megérdemelte a büntetést Ha nam véikeztk vala. nem átkozzák ki asü>ei. . Bocsánat nélkül asálltak a sírba, ts ó egyedül maradt. Uyermeke szerencsétlen lett. Maghalt Azokat a meréas álmokat, családi holdoeagát, ■ind elsöpörte as élet fagyot szele! Mennyit \| várt férjétől! istennek hitte ée ceak ember votot Caak asép volt, egyéb semmi. Ltika árat, a vár. Csík ajkán voltak Romeo ssavaL éretni 1 nem tudta, ta mégis sssratte Padig as ugyan keveset törődött vele. El akart tőle válni Mát ' felhőhöz akart csapni, mikor már a kőtelet résst elverte, mikor már csak feleségének saép noa I maradtak meg. Esi is vásárra vitte volna, da nett lehetett Nem adta oda. f - As öreg arca elsötétül az emlékrsésnél. ' Igen .. Nem ehetett Kösbe jött a forradalow. Fagy verve szólította a hasa lak. lomeó ia tinin i éa Caesar lett belőle. Ah, topinl ragyog aa öreg arca, ha rá gondol. Mintha most isMtaáadalosg A XIX század lagnagyszarObb találmányi a ♦ LONGLIFE* légtisztító készülék - Tér«éa)eea vléve A loagble készülékben előállított kellékek végyi őszmü ködéne által a levegőtisztítás eéljs sikeresen és tartósan el _ Egyedöli főraktár: Alt ós Böhm Nagy-Kanizsa. . ■,---PrwpártMt Itgjet kilétek ! --— lesz érve. A Longiile nélkülözheletlen hálószobákban éa min den mái lakóhelyen, Irtéákkat, kórtermekben, uürl krjrlaéitckkca, egy állal éban mindenütt, boi rossz levegő képsódík. Ara a vagyí kaMkfcai éa illatot tolyndéákal agytttt dM«baikéat I.IO kr. Nafy-Kanisaa, nsámap Zala 17. Mm (• lap) •lakot. Mily felségesen megülte a lovat, mily jót bánatot. Lázas arcát kipiroeltjá a nem Tárt [ 1198. febrttár bó V ém tilt rajtá II aranyos atlila, mily pompásan tudta forgatót -a-- kardot! Ah I hogy irigyeltek aa 0 férjét Ca 4 mégia, elküldte, nem tartotta meg magának. Csak menjen! Neki a harctéren a heffé. Ott esett el Ki«-Igmán4nál a többivel. Egy rossz hazafi jé pénaért elárulta a lappangó honvéd századot. Mind lekaaaabolitk őket Átok kW rolt Caeaar ia. Ah, de hogy védte magát' Mini boldogság. - Miért vagy ily kopott ruhában ?... Koldusnak néztelek... • — Hisz az vagyok. Ne öie\|jr-ne csókolj! Vét-teelam ellened. Ne mond, hogy megbocsátása. Máit szereltem. Ilazdag vállam, löle nem jöhettem vissz. Elköltöttem pénzemet, t a kinek mindenemet odadobtam, életemet, boldogságomat, becsű- egy túlvilági dámon harcolt a túlnyomó erővel, letemet, az nem segített, Koldussá lettem. Főidőn S mikor nem birta tovább lefordult lováról. Szép arca nemes vonásait elbontotta a vér, .holttestén át száguldó paripák hatottak.* — Óh! borzasztó! — sikolt a nagyasszony. — Mi lelt nadanu ? — kérdi a gyermek gagyogva. — Nem érted azt gyermek! — Mesélj valamit nadanó! — kezdi a leányka félénken, - hisz te olyan sok ssépet tudsz' Félek nanadó' — Bohó! — mond aa öreg, megcirógatva a futó letten. Éhezem Fásom. Bocsáss meg. Hallottad, bogy jó módban vagy. Segíts rajtam. Segíts a gvámolatlanon — 6-szaag voltál! - Ar - — Hogy lehettél azzá ? Valami gazdag asszony?.. - Nem!~ — Nem V Hogyan tehát ?... Csodál!... Ember !— kiált tol az öreg a kitörő kétségbeesés hangján, — ha igaz volná .. Ha te lettél volaa... Ha te VASÚTI MENETREND. Irrftgi MittferMft KAMIIIA A 11 • M á wten! Furcsán érzem magam: még ma boaazusag ar, Ne légy roses, Anikói A leányka tovéibb mászott a zőrgó harasztban. De aNg men: néhány lépésnyire, vtsssaladL leányka svlyemhsját. — Hiss velflnk van az I árultad! Kis-lgmándnál jó pénzért a zászlóaljai I --•■-■ ...Ha te lettél volna aa, a ki basáját.. - A koldus néma volt, mini a sir. — Mit halkgatss ? Mondd, hogy nem igaz I Mond - , . . - . .. -, , .„. hogy tévedek' De hogy tévednék? Hisz abból a I íf^ü0 .iií^ 'ÍIÍ í zászlóaljból egy ember sem meoekaH meg. Iateoem, Istenem t hát még vénségemre is büntetsz ? oly nagy volt az én vétkein, bogy ily togyetlenül A koldus nmánkodott. esdekeli. A kis unoka oda falolt hozzá: J - Pszt' Pszt! Bácsi! A nadanó aleaik... De nem kell AM többé. ott a la alaU ? Mi van arra résre szollal a cilra arany betűtlel ? — N»m kall mindent todni, picikém! Majdjbáíje^j mesélek inkább valam i Clj ide asepen Így ni I No ne moro j mindig. Hát egyszer, volt egy ember, annak meg egy szép telseége. A szépségéé Jnlisáa. Szerettek egy mást. Boldogok voltak. Ai a fa éppen annyi idős, mint a mennyi a kis Maség volt. Akkor ültette a nagyanyád, mikor Miska aaaleteti. Ott ssokótt ülni Juliska az urára!, meg egy jó öreg a-zzoay. Szagényak voltak, de hál hozza latlak a dologhoz. Vettek egy aaép hazat, aztán meg egy szölöt, földet. Hanem egy ezer Julin megbetegedett és nem kelt 151 löbbet. Meghalt. — Ejnye nadano, ne mondj ilyen szomorú másét, mert sirot. — N«m mese az gyermek. A Julis meghall, oda tansették a nyárfa alá. A szegény ura — aa Mleo nyugaazla\|ja saegényl — mindig eljárt a sajátos. Éjjel-nappal ott volt. ütóbb már se inni, fé enni nem akart. A gazdasagát is elhanyagolla, csak alelesége sírján ksnergelt. Saltogotl a panaszos laallóvel, jajgatott a nyikorgó fáktol. Aa emberek azt mondtak, hogy a szegény — uram bocsáss — elvesztene az ee^t, pedig dehogy! Csak elke-sereden Egy szép reggelen aztán ott talál'uk al JuUsfájác kidőlt szemekkel, merev tagokkal Felakasztotta magát. Azért van aa a fehér kereezt. ... De nadanó, te sírsz. Ne mondj ilyen szomorú történetet. Inkább beszélj valamit arról a szép hu zár bácsiról, a kiről már annyiazor meséltél. Azt jobban szeretem ha laui, mint Jutta történetéi. — Ne légy rossz, Anikó! Az anyád történetét is csak meg kell todni. Hisz ki tudja meddig élek. Kttöl balanád meg mástól ? A kis leány szeme is köhybe lábadt. -^jnf A nap hanyatló télben vo t. a viz sima tükrei végig bohattt a szellő. A lehullott- menaárgultj falevelek panaszló hangon sirat'ák-kora Imlálukat.'i . — Menjőnk be picikém' HBaOl aa idő Mennének is már. fh egy koldus tart leiéjük. I _Sokat ssenvedbetett szegény, látszik zz arcán, kuasált ősz szakállán, beesett nemein, rossz! ruháján. Talán még ma sem mii sem evatt. ■ — Eredj kicsikém, sdd neki ezt a húszast. Ma születésnapom vaa. Nem akarok szomorú! arcot látni magam körül De a jövevény nem kap a húszas után. Nem I aaárt jSU. Más mondani valója van. Oda áll a karosssék mellé: — Nem ismersz rám? — Nem tudom... — Nézz jobban a szemem köaé, nem emlekszel...? I Aa urad vagyuk, a férjed vagyok, a te Roweod \| vagyok ! Nem folytáthálta tovább. Már egymás nyskába . borultak. A bosszú sikoly után az öreg ráncon arcán vérig peregtek a könnyek. Aztán nézi, nézi, ás újra kezdi. Megöleli,, megcsókolja. Máao-1 dik gyermek korát éli. és nem törődik a kopott j ruhával, a kuasált tojjál, a besaett arccal. Csak az arát, csak a szereteti paraaceoiáját, csak Komeot látja benne. Múltjának összes emlékei lóléiednak, a vér szive leié torlódik. Újra ál, újra boldog. Elfelejteti minden szenvedést, minden >» c t Szombh Zala-Eg. NYILTTGR. ás s rstaikaa kraMtteUrt m Tiltat htitlnéail a mm — fánl-sdp SS kid I frt 39 krig awtaniMat — jt\|tial. ektut ittt l«znj»bb1 ■laliialak m aiaakkta, nlaalat f«béa, Már Ss nlaaa ■aaailwi wty— tf trrtil 14 ftt át krif ■llm.iéal — s UfdtralwaUb aaé^a. aaia éa MtatáaatWa. filvM ftffMiMliHk aéaUiir éa ilHMtaM nüaaist Ma* koa nált tra — aaiatákat Ml piáalkiiallHal, káMaaat. HENNEBERG G. •elyamgyArai j «a. « kir. aímt aaiáM), HriMta. (I) KiITír l.rabaia. 8ri\|cW kittwi l,rilbélre rafaaataaéi. 1 1-SiUj. Barcs Uyékéoylsz. ndulái Zuluiról BZ. V. SZ V. V- V. ». ÜT- 4j42regg. 236 d. u. 1220 este 7 83 este V. ti —tlélb. v. in- »•! V. ». B. V. az. TJ 6 05 regg. 12 20 d fi;löd. u. 2 06 d. u. IS 46 éjjel II-v.». ss. V. II. IT fi.4H regg. 916 ragg. aí-d. u v.ltl: Ifi éjjel v. &!06 d u r. 457 regg, ltod. a. 7ÍSVeete Lrkeiéi gaalaaáia i<H r. \| 6 33 regg. r^S lOd. u 1112 éjjel 7 59 regg. 4\|B6 d. u. V az. sz. v ftf: u v IZ V V. V. J B. V. V. IT 01 aale 42 regg. Oirecg. Md. u. 06 este sz. v.! sz. T.! t. f. S5Í regg I Md. u 8 56 este ^ájjal 46 d. a v. 1 29 d. a. v 11(41 é\|jel ss v. ll\|l4regg. Láptnl\|donos éa kiadó: ruciKi rCLér. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kiír lelejibetetlen liaca kánk temetésén résgt vettek, valaminl azoknak ia, kik mély fájdalmunkat részvetők nyilvanftáaával éa koszorúk küldé-sével ^jijiúlették^ logadják ez jutón is lég-lorróbb köaznnfUlBlit .. Kaulcr Miksa A neje ........ Gyümölcsfák W legnemeaehb fstJoiibNM asrKreasdelketák S-4 éves alm é« klrlefa, ária aiarakwiikinl SO kr. ai. Banisi lénia. ai-z PICK VILMOS f«l«kláJAbél, PALIN. Pasts: Nagy-Ksalsaa. ti ál ■ ■ ■ » ■ fc "5 I I I I N/V -közölj vmlünh forsfis cxémét. Levelezö-lap *Mtt M a mi awi/na/ kdityüí fawwft/ JuumtaHils, M>mfui.ininA mnénmmi/ méttíxff/rf/i/iMyx/tl fiancp- / ifmfhif- Mtí 4 I i i V A s 8 § i 8 ELSŐ SZOMBATHELYI SERTÉSHIZLALDA És HUSFÜSTÖLOGYAR SZOMBATHELY. z Nagy-Kanizsa, vtsárnap Zala 17. wb (7 lap.) 1898. (eteitár bö 17-«i A MAUTHNER-féle UlMTM konyhakerti- és • • vtrágmagvak zárt és halénáKilax rMett csomagokban. a tinéajrara bejegyzett medve-védjegygyel ralztDennri nsgyobb fBaier. éa raikercikeééarkbru # kaphatók. A Budapesten Andrtaay-ut 23. tum alatt ktesó Msuthner Ödön czeg caki* olyan csomagoknál vállal telje* jótállást egészen lr la* és valMI magvakért, a mely cMsugok maalts, a medve-ábrával éa a Mauthner névvel jelölve, ugy a mint a mellékelt 40—17 raja ia matatja. M tap&h _ raktár Budapest, Rózsa-utca I. ajánl kfoicaéhb prágai napiarak mellel! - kiváló finom fUgal IlUaknt, úgymint bideg felvágottakhoz: Korta-della, nyelvkalbász, libsmjk»lhász, berlini és I franklurti májks bász és páslétomoi jutányos és gyors kisnlgálas m«-llett. 79—10 Richter Me HorfooyPaiii-EipcIler Línlment Cápáid comp. Im Iütmtm káaiaaar illataik u iái nsk, mert már Mbb mint g7 ée éta Hal tiHriiilniPi a ahálg gjabakkaa ratéaürtk. Á falóéi Horgonj• Fáin-Eipallar. gyakorta Hsrgoajr-Iiaimaat ibwreik alatt, — tMkn had eégIMigtáll ■ar, m'jrit an káriartáaban aara Maaa lála]«á <0 kr„ 70 kr. éa II piajMirtlik Tlres Mesei gyé\| K twkM Maaa ' " I flraktár: gyógraaeráaiaal ráaírlii alkalmára! ina évala al M oviin liiaatna natat Jtmfmf rétP la Shttat liWap \| aaa MUtI mM aaa valéea tiniat vana I itcrrof Uam.attMtaM.lHhflir Csak ! fiatal embereket Maliikat taéai, kap a párisi Dr. BOITON Lajaott Ortoau: atr alkéay aafi kaaaaélat náo daahaija aéz a tigrégibb kiaUlaakal ia, főlllaltga lakét taaáal Haj ny ctpthn Mzaaaaal kWaaiMai, mmt Mk eaak a gyiatrat reatjik lm a hajt HM gjt-grtyák «z I Bveg Bolton Injectio éra 1 forint Siptniiilti Mnklár: ZOLTÁN BÉLA gjipfe HUET, fi I, üigkm-iia 3- (Uáqí-tér urtü 0 Homoki szölötelepitőknek igen fontos Itpkité miadaa ttptt plgjaaaUifkaa. m>m ftatai aignaliltnk dmi' ' ■alféa gjáfytwrtár Seétgin Ftrmkrt Sf laatTM ' PrAger Béla gjféjgwarUrlbss. Q 8 8 c >» a» X e N 3 tr> ■<a k 5 • e -s M & 2 M Értesítés. aOOls Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy raktáromat a tavaszi és nyári idényre a legfinomabb és legdivatosabb bel- és külföldi kelmékkel rendkívül dúsan felszereltem. Tekintettel a mostoha pénzviszonyokra, oly módon szereltem fel üzletemet, hogy olcsóbb árban is lehet nálam, igen jó minőségű ruházatot rendelni- A. n. é. közönségnek eddig városunkban tanúsított bizalmát köszönve, kérem azt továbbra is számomra fentartani-Jó és pontos kiszolgálás felől biztosítva maradtam teljes tisztelettel Kaufmann Mór 74—3 tollasak* (Fő-tér, Ebenspanger léle házban) k A czég 16 óv óta áll fenn^XrJSr-'ü aak taaaa St wlaai aaatU Máim lartét-, SkiataMcatéa, Biaaaia. CWafc-. Barramét mttiali, Bakniai. SUlmitMég. 1«- I* FtW-iuttit, tilialil »aMa. Batgéfta kuik te Hátimig iW* amiit Itlfhya aatut 700,(10 éti ; némt ia* i »iaj« 10 ■IIIU á cég itaaUat 4100— SStO raadMSaak HM laálUtatfajakat, á pt s homoki szőlőtelepitőknek kin- naaa héea utrV aa>t atai Mn na a luaikalajktl llbitl h a WmíMM-WJCB ll6» ka JNpa ap, aki at klu aw MajSas. «a N e a» • lapát I* augaa llú«M)~&kTiaaél aiadlg btalaaaUa* mé fa fcOMtk, utat taaalf ag^agea lua\|>l<>rak»Uia >ig; taijtgina kSrlrttatt talafkaa állíttatik «M. A (fSartiaah-jak kaléagalt Sanckl UáU aujUpráeikátj llnana taltpirtl ralik. Ogj maalnlki. "•nM* "I '" ir>'< >•• U>a, ila. aSlaa, M k»'t«k, kalwli kiraik, <« mm- ««» ** a»«Mi. a* t-s-i-4 éaaa t»éac otae, bjkllalía iga taip waiék éankj. aaak a réiilti oariat II krtét 10 krtg i t—6 taa t«a arta kanaéa aarfk' éwakáa ka. lacrtoat aéaMI aa éná kSMa aiglllifiélt árpil Uftalk. NaUrt gjtalla<k\|i¥kél Mta »al>li Mftéa l-S-l-4 Hm iilijiiiitt a la á 11 laaaaMk b i^kullk, irtaéa iiatll I-t-7— 10—It bárt; wt/ak gaadag grOáitalUaál Apa ftklflt nagjkaat HliglIleiSk n ilMtIlfik Mrtáa igM -f-^-—1 rMtt altitl«e aaaaaMk ailiaaal ta kéraAjr mám-kta te Iilalgkii aigialilkilSk a MÉrt Migail A g«éai Qlkti ill nlmiit MSI aaak trti Igi Martat 6 tn SS krtél II Mg tüjaé Xagjrakk aéWaél 1-10-II aataail Mgxtaü; - Li?il-Mia : M- üngváry László gyümölcsfa-iskolaja CZEGLÉDEN. t Teeaék árjegyzéket kérml ! Nagy-Kani»aa, miroap_\ Zala' 17 azám (S. lap) '__ItM- fe^oár tá 17-én A NAGY-KANIZSAI BANKEGYESÖLET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG "1 1898. március 5-én d. u. 3 órakor S.A.T.Á.T HELYISÉGÉBE1T BMj^^^fyWll t ^ I - . é - huszonnegyedik évi h rendes Közgyűlését tartja, melyre a L ez részvényesek tisztelettel meghívatnak A közgyűlés tárgyal: a) Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentés b) Az 1897-iki mérleg feletti határozat e) Az igazgató-tanács kiegészítése az alapszabályok 15 $*ának figyelemben tartása mellett. (Ez alkalommal sorrend szennf kilépnek és újból megválaszthatok: Ebenspanger Lipót be Stern J Mór urak. Ezeken kivül az igazgatóság indítványa, folytán egy uj igazgató-tanácsos megválasztása.) d) A felügyelő-bizottság megválasztása. e) Egyéb — alapszabályszerüleg bejelentett indítványok tárgyalása. Azon tisztelt részvényesek, kik a közgyűlésen szavazati jogukat érvényesíteni óhajtják, leihivatnak. miszerint az alapszabályok 33. iához képest még le nem járt szelvényeikkel ellátott részvényeiket a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal előbb az egyesöleti pénztárnál letétemónyezzék. ÍStI , Kelt Nagy-Kanizsán, 1898 február 15-én. v Az igazgató-tanács. Mj.......""r^Tt-t-j^—inti r»u iiiiaii ím. '-'-