Zala 1876 09 szeptember k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	20.27 MB
Keltezés:	2010-07-19 14:37:39

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1041
Megtekintések száma:	3046
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (263.61 KB) Zala 1876 szeptember Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 36. szám. Matt Ufttat: fkHy WaytburtiiÉi 0]iirN)^i HM pimmi éne ft frt r«évn I fri Nfj«f évt I írt 80 kr t kMáte* psMsar ti mii I kr. HliHi MrMjwll • k» M#«féij 90 kr Nagy-Kanizsa, Szerdái ;[87é.\|szeptember 6. zaiii LMI d* GAZDÁSZATI i HETÍL.AP MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMŰVELŐDÉSI, TARSADÁj ÍTO egylet hivatalon közlönyei Hirdetőket felvesznek : Weiu Mór, Budapesten, 8en(iU4ár 4,ét ^éc^L, )Wj>llzeile 18 sz. Lkng fe és jföa, BadaptsUdJfÉtaé-tUza LglQjpBk A. liécs, Sljiffpp 2 s •j \' jiV Hl. évfolyam. Stsrtssstfl freSs 3 ü«á x iíp imIIimí r4mtk \|lMt »♦ «Í4»4> • llj= KwWi oteui 513 ss kmvt fenttel ftjM\'iMsa ** Kííjratok rkin sma kiKUtiék í\| . üyattír: C. }j«tl ts + rs ft) k r ! i fi az <5 go^dioskodájiának köszönhető, hogy a maga nemében páratlan Jankovios-féle gyűjti inény a muz^um rtak megsizereztetett. lLT AcíiOti al Ludovi eenm nagyszerű palotája hirden a iikmvédolűm biztonságára iráuyzutt intézkedést, inelyiH I ban a rendeltetés czéljára való fordijás akadályainak ] leküzdésére nem volt íolég oaszu (Q. M.) Nem egyedül a fővárosé azon kegyeletes, magasztos Ünnepély, melylyel a fővár >s szeptember S-án József nádor születésének év ez zados emlékét ülte meg. A magyar nép kegyelettel őrzi meg emlék H azoknak, kik kegyeletére, bálájára érdemesek. :Öa i-j tönszerft. meleg ragaszkodással viseltetik azok irár t^, kik olévülhetlen jogai szószólói,pártolói; s óvok, évszázadok hosszú sora nem képes szivéből elo- j nyésztetni azok drága emlékét, kiknek áldásd U \' működése benne egyszer felkölté a háladatossi g el nem enyészhető érzelmét. S a felejthetiiíü József nádor azon legnemesbi k egyike, kik a magyar nép örök hálájára, ör k kegyeletére magukat érdemesekké tették. Józsbf nádor egy hosszú, áldásokban gazdag, élet bélyegét nyomta a magyar nemzet történelmének ejiy félszázad dús eredményei, nagy sikereiről szóló ! legragyogóbb lapjaira. Mikor Magyarországon a Nemzetiség ébredezni kezdett, ő volt a nemzet\' élén, s történelem örök ragyogású betűkkel jegyezte fel dieső érdemeit, melyeket nemzetünk édes nyelve körül szerzett. Közbenjáró a nemzet és trón között, kif»em védheté jobban ennek jo-* gait, s„ kisem lehetett nemesebb, befolyásosabb pártfogója, mikor azok védelmére szükség volt. Budapest, fővárosának főjegyzője Barna Zsigmond úr a magasztos ünnepély alkalmával - olvJi-. Sott emlék beszéd ben találóan jellemzi az eredmjé-\' nyekben, áldásokban dús működést, mely közmiye-lődési és társadalmi ipari, kereskedelmi és egyéb j intézményeinkre* oly nagy és jótékony befolyású j volt. A felejthetlen nádor jellemzésére ez emléklékbeszédből a következőket emeljük ki: j „ A szellemi téren való előhaladás, s \'a közművelődés eszközeül szolgáló Országos intézmények létrehozatalát a dicsőült magának tartotta fenn. Ezek közt kiválóbb gondjainak egyike volt ;a magyar nemzeti múzeum, melyét az ország méltóságának megfele;.ő teljes nagyszerűségében állított fel; gyűjteményeit legnagyobb gonddal rendeztette, igen sok nagybecsű munkákkal és ritkaságokkal szaporította, egyszersmind intézkedett, hogy az országban szétszórva Lappangó régiségi I Az irán kincsek ezen országos intézet birtokába jussanak; \| nos eszme dietoultnkfe: drága élete. — Vessünk egy tekintetet akadémiánk palotájára, melynek .felépiti se a dicsőült élettn kiivüli időre esik ugyan, d< a:mely nek íkeletkjezése, működésének megindítás!. és meg szilárdítása ép ol;y ssoroi összefüggésben nevével, mint azpn fejedelmi jadom&ny, an nagy melylyel alapi tálfogását ző ezen ezen, (és egyéb tudományos intézeteknek sálhoz járjult; emellettaz akadémia pá elvállalyáji, a, nemzet büszkeségéi Lép intézetnek iejs lett. Az J b uzgó pártfogása folytán jött létre fő-\' városunkban az „orszAg-os ipartanoda11; alapját képezé ez lazoi tudományos intézetnek, íx&ely Később a diésőült nevére ^Jdzsef műcgyet5mu néven a kori követelményeihez képest klfiúlésztve, büszkén hirdeti a nádornak a kor szü tségletei felismérém, és ^tudomány iránt fenkölt szellemét. Nemzetünk jobb létének eszközlésébe keletkezett egyűetek közt a Kisfaludy-társas% a magyar gazdi egyésület, természettudományi társulat, a kisdedóvó intézeteket Magyarországon terjesztő egyesület dicsekedhetett azzal, hogy őt jártfogójának nevBzheté, mely magas pártfogás a haladás iránti érdeklődésénél foglva, egyenlő volt az illető egyesület Szellemi irányban vaíó helyes vezetésével. Társadalmi!életünk terén minden ;irányban tanusitott Unagy\' érdemet közit korszakit alkotó azon mozainat, bogy oly tényezők létesítésére, hol egyesek ei eje a czéí elérésére !nem volt emgaóges, az addig alig mutatkozott egyesülési jspejiemet hathatós pártolásával a fővárosban s áltálán hazánkban n egszilárditóttalV\| Jósef nádor 1776 baá született PLeírpnjczben, s 179tírbai alig 20 6ves korában az Országgyűlés őt egy hanrulag nádorrá kiáltotta ki. 50 ew-tendeig vezette a i nemzetet jó és balsorsában és- bulcsesége nem egyszer oszlatá el ragyogó napkénltla nemzet egén i ssze^Qrnyosulő felhőket. 8 midpn a magyar nemz Qt hálaünnepéiyt ült a fényes\'palotától az egyszer 11 kunyhóig kedvelt és szereteti nádora számára, 1.847 január 13 án maghalt. I Legyen áldott a dicsőült nádor széni emléke. I ! \| \' 1 Virágzó magyar ipari jőján te országod! íjadö körök napjainkbaú azon liasz-valósitásán dolgoznak, liogj \|áz ösz- A „ZALA" TARCZAJA. Egy szórakozott életéből - v ; L i \'■:\' Ha a tavasat a remény évszakának, agy kiválóan májust a remény havának nevezhetjük Kiváló.raráss hatást ryakofol • hó reánkx^ninas oly ember a földön, kinek májas havában, ha kflnn, Isten saabad terméssetében van, kebele a jé s nemes iránt fogékonyabb ne legyen, ki némi megelégedéssel a terméesetet ne ssemlélné. £ hóban vagyunk! Kísérjen a tisatelt oltásé P. városán végig. A város végén gyönyörű látvány tárul sco-BtUok elé, a fOld, mint^ft söld szőnyeggel lenne bevonva, oly pompásan disalik a veteményeséi, körül hegyek emelkednek. mintha őrsé fal gyanánt tennének oda helyesve ; a hegyeken a különféle fák virágzatával gyönyörködtetik as ember vernét 1 de mi es eséssnek hatását még különösen! emeli, aaok as elszórtan fekvő nyári lakok és pinczék, me-lyek egyenkint ttndér lakásnak tetssenek s akaratlanul felsóhajt ez, ki kevésbé boldog vagy kinek szive nem csüngj egészen a világ sajos múlandóságain: „Mily boldogi ki ott] Imi kálik." ! Mintegy negyed órányi távolságra haladva egy gjalog-l , mely kigvédsva vezet a szőlőhegyekhez, ez ogy nyári lak elé érttnk. Csínos egy épület, •IJ negye útra akadunk, mely ki uton menve, ogy sj . HHHpHHI^H^H^ aely körött egy gondosan ápolt virágkert vagyon, ennek •nvő áll mely alatt két -----ü közepén ernyő egy nőt pillantunk áll, mely alatt két örejret, sgy férfiút s __ löt pillantunk meg. A nő élénken seol, a ftffio eeeth desen halgát, csak néha, néha int kesével vagy tyével, Imi igenlőleg; hol pedig tagadólag. Báldosi és neje, spert ia híviák a iámkor párt, mely éO-sk évét löUé be már bolaog háaasságápak j jbms savar-uukk magukat megieleoéslnk által, kanom mint aaalŐtt íelju^ákVeeaééttkM Mielőtt! vitájuk meghalgatásáhod mennénk, . 6 lesz velők kissé jobban megismerkedni. Báldosi ?-"hjen jól ismert egyéniség, nagy vagyonnal bir \| és e jvagyón egy tél század gyümölcsét képezi. Ezelőtt kalmár volt, de most üzletét másnak engedte át, nyugalmasán tölti öreg napjiit. Egész lényén a megelégedés s a nyuigalomj tükrődzik, arczánzk pirja, mely iot ősz fürtök által \| emeltetik egészst gre mutat s ss öreg Báldosi nem egyszer szokott azzal j < icsekedni, hogy éltében csak egyszer volfl beteg* Neje, k t az öreg hőn tisztelt 1 szeretett valamivél Ujabbnak látssi k mint ő, arczán a nyájasság van kifeiezve, sz idők nyom i halvány arcaán látható ugyan, mind \|s mellett az egykori szép- j ség jeleit nep birta tökéletesen kiirtani. A nő; Idneksseme egy szemüveggel van fegyi erezve köt de szemeit firjére, ki egy valódi havanna kél ez füstjét faija maga féj tartja irányozva; mintha ki \'akima kémlelni, minő Uenyomást tesznek szavai reá. „Emlénael még, midőn a ^múltévben beteij voltam,* igy aaólla a kő, „ ekkor is müy ssotgalmasan Jpolt fiunk, egésa éjjen át ágyamnál virrasztott, s hidjed csak a z 6 ápolásának köszönhetem,: hogy felgyógyulom, mert olt oly édes még a legkeserűbb \| orvosság is, na égy saerétet nu adja azu ha látjuk mily epedve csüngnek ssemei sa ai ya arczán halljuk aaon áóhajt, mely érettünkkebeléből kitör ; oh hidjed ha így láttam az én kedvez fiamat^ akkor mindi]; meg voltam győződvjt, hogy felgyérp&lfk. [És képseljed csak aaon örömet, meljmt éreztem, midőn aa a hires ltíttff Hdi orvos nálam volt, á fiam betegségemről besíjélt vele, mi Ida láttam hogyan ÖHllá1 midőn nevét megtudta, I hogyan k >tté; hogy engedje neki hogy kasét megssoriithsssa. £Íát a kidon még fiam kissé nnent a aa orvos^ hasaim jmondá : v4zzonyom, Ön boldog egy anya, nagy ssereaeee nlly fiúval línti. mert fiának a Isnlliiek nevét, külföldön is tilktelik; sohasem hittem volna, hogy még ily fiatal legyen, sokra nagyon Isokímvwd még. — \' H M J. I i íl r!ÍT;Í aIgzz, Igaz", monda aa Báldosi, ki mint látaaék a hallgatást £sgunta, vagy fia dsDsécetfcnek hsttatára kebele annyira dagaAt1 hogy sJlUi megnyilu^ v fiánk sokat tanult ezek! állami fogyasztási szükségletet az!{ tparczik-1 kelt\|>íí hazai gyárosok utjáu akarják ^Kiállítani.; K Még e a fogyasztás mennyisége és. miMeége ira-\| tfkiimost Oesze, U .a kUlOiibOzd s^kférfijkkbóf egy vegyes bizottiág alakíttatott, mely /az adaftgyUj t\|é«iael (ós a terv végrehajtásának részletéivel, íog-jlklwp^iL — * Csac juuián uűelobb valósuljon aa euiliteU eszme. \',: Miután eddig a kőzOs anyagi s szellemi emel-kedés lezé íjából létre jOtt nagyobb fizabásu v illa- . látok úagy , hanggal, nagy lár uávai keidottek s ígtít^ írjjvld idő alatt csűudes halállal qjultak ki. ! Az eg^sz^iak eredménye az volt, hogjy három iuégy \'embleri gazdaggá lett s uéháoy ezer koldusbotra jntott. I A nemzetiségi máz bearanyozotjt minden vállalatot, mint midüu a mérgezeti bsábji\'aiat mézzel jráii bevonva. T^bb rósz akarat, \| öiíhasiou s magúuérdek volt, nimtjUgyesség, k-i/jólAre irányzott ! Őszinte törekvés, élettapasztalat u kLlío isme ret szerepéit volna mindéu váUaLitnáL A régi beaoiegÖ modor, a hetvenkedést vájgy Uészilletle-. n(l)r alapos auyagi biztosíték iiiúnyabau a valár-diság ellen conoureutiát nyitni," port hinU itil a gya nutlan, tapaszta latlan közönség szemébe, !ez vala majdnem minden vállalatnak tób meL Num! csoda, ,hogy ekkép a legszebb hazai ipar ^fU {vállalatok jelpusztulva kivesznek s a reális alapon k&ák oly jvállalat áll meg, mely nem magyar! ■E szomorú s mindinkább megdpbbesito jelen-iaógek ellen llgybuzgalma türe.k. éseinkeii oda irá-!uyo ízük, hogy a külföldet az ipar terén tanulmányozva, a tudolnány segélyével ipartermékeink \|titkait napfényre hozatva, üatalmunkbáii. álljon a legparányibb dolgot iis értékesíteni s jövedelmezővé tenni, mert csak is ekkép létebülend az ön-jállő b yirágzó állapotban levő haza] ipar. A gyakorlati vegytan, mini az okos gazdaaaz-iszony minden dolgot ér.ékesit] minden rongyból, í minden\' hulladékból, forgácsból valami, i hasznost, só\'fc szépet állit elő. A tmta, melyiyjel istnik, még jcsak inként is részecskéje vo t a sörös hoirdón levő \| vas abroncsnak- E Iporlo tt állatok csonkjai mindenütt felyi(launak gyufák iniiioségeben. A pórtejí: bor seprűjét a részéges másnap reggel nagy élvezettel iszsza meg a ^eidÜtzporbau. Az utczasieinéibol és széngáz salái^jáliól illatszer késiül, mely az idegek hu gyet I feiíldlU Átalán, a vegytan művészetileg viszi végbe az^, mit a természet a természetes jutóul j A papír eredetileg növény voli Eb mi lesz a naponkint szaporodó újságok, levélek lés levél-iborítékoknagy halmazából? Milliórajmegy számuk, melyek > naponkint külöubözo változksonjesnek ke-renttŰ. \|De va inak rongy szedők, kük miiiden mázsa piszkos papírért körülbelül egf eay tallért kapnak lés az elhaszuált papírból ujj papír készUl aokat tud, tán többet is, mint judnia kellenej de lássad egTöiíiu: g)ermekQuk, 6u gondójtan ueveltettem ot s vár-tamJ hogy 6ijeg napjaimnak öröme leszeuyLhogjr édesíteni fogja őiaimat, de 6 folyton Cdzk könyveiÍtSIöFí egész uap essk\| olvas vagy ir, és ha asztalhoz; neui Jönne, hete-keL lát nisní látnók őt.u \| JOll lássad, kedves férjetn, ő egyetemi tanár, s azt már fiatal koromban hallottam, hogy zz ilroiieUnek folyton tauiulniolc kell.41 [. \' s^\'iy® ja manó az egyeteinet s z tanáreáj ot, van hála aa égnek] eiéjg vagyona, hogy a tzuárság délkül is elélhetne a nem is tudom, hogy fiunk mén éppeti tanár akart lenni, hololt én! mindig hallottam, hogy a taoitókiraind ssegények" „Ebben igazad van, mert iám V; tanúr is ssily nehezen \' tud házat tartani, mert a fizetés ÜicsinJ a háztartásnak, akarva, vagy nem akarva nkyua\|c kell lennie M „Hiában van aszzonvom, bár mit iwond alx is, fiunk nem I olyan, - mint kellene lennie.4* \| ,jTe nem szereted fiadat, mert basaéretné i, nem szálnál igy róla j 6 jé, nagyon jó, caak ho^pr inéha nagyon Sokat foudolkodik s e fölött mindent felejt jni kö -Otte van, de T csakjThadd vegy«tn el valami derék magyar lényt s minden11 ~ LHiú" ."vagk közbe az 5reg báldosi, éta is « t szeretném tUdqn mily igéd szeretném, s ha már fiam nem i kJ de nnuak gyiiimekei foroonának k5r5ttem f e kis gyerme Lekkel újra áMfhptném ifjúságom éveit: de tudod hug] Ő a nő-stilésről mit jseá akar hallani * \| Lfo u MKle szeretném, ha fiunk megnőkUlne, sokat iS gondolkantam már CSlöüc, körül is tekintettem már aa iSmerae leányok közt, s választottam is már számára egyet; tiermessetés mint attól függ, vaiiOn fiunknak tetneni Cog-e." LTatáld el kis 6regeeskéa.u \| aBm, hm f ki lehetne aa, talán „talán Antaifi barátom leányát* intern., ^emaz nem lógna fijanknak téusesL mert mtt-te)t lerfiui eeak müveit nfivel élhet boldogul:11 \\ \\ iaMo há^ ékkor ^ebbeházy Laura ldsz.u mely, ha egyébre nem, tehát pakolásra nagyon te alkat más. Általán a rougj jmegbécstlllietleia ▼»■ Utnii aa iparban. „Misem oly jó, miut a bőr" tartja as angol k zmondAa. Ai elnyűtt cniama, aa elliaazuáJt IÍ5-aaerszáw, ha 09 •egél}ASvel bizonyos aataapyok-bau feloldatik, igen alkalma* tekercset sjsolgáltat karton gyárak számára Még liaaznoaabbaju i érvd-d vénái ai ily kép el un (itt bőr, ha • ét metélik, aztán vulauai aaoog?tó nedvbe bemártják, majd iámét különböző\' vastagságú sima bürökké nyújtják. Végre, ha tubákstértt porrá törik, némely gyáá-taneuiUekkei összevegyítík, oly kép, hogy bizonyos a ürü folyadék származzék \'belőle, aztán kiszárítják és tinómul összegöngyölítik. Ez esetben oljf szilárd, oly ruganyos lesz, hogy mint Vj/batlan bőijóval fölülmúlja a közönséges bőrt. A csont niiaden alakbanminden állapotban nagy értékű és többnemU essköznek a szülőanyja. A liés és villa nyele, melylyel a húst megeszszük* ugyanoly állat lábszárából készült, melyla hust adja. Másnemű csontok enyvet és kocsoiiyaszerU ragacsot szolgáltatnak. Csoutjli-zt a legkitűnőbb trágyaa/.er menőink, virányaink számára. Belátó gazdák külföldön sok péust megadnak érttei * Leghaszontalauabb,legrongyosabb, legposkább ruháink is többnemU átváltozáson mennety keresztül. A házalás ócska ruhákkal legkivált Londonban virágzik. Még szét n m foszlott, ha mindjárt teljesen is, elhasznált ruhadarabok újonnan meg-ífe&tethek magsajtoltatnak inegujittatnak s megint eladatnak Aa iparosok, kik ilyesmivel foglaLkoz- j inak roppant, pénzre t aanek szert. Nézzük például a frakkot. E nevezetes öltönyt a finom gavalérok csak addig hordják, míg az teljesen kifogástalan; mert mihelyt csak valamennyire is elves/.ti első aomán\'zát^\\fényétt azonnal a luizaló kezébe kerül, j^uuen aqia bizonyos malmokba jut, hol megabit j:lk i addig keu\'k fenik, míg ismét uj portéka gyanánt eladhatják. Hány szegényebb uri ember szerzi iueg ily módon diszöltönyét. A katonai egyenruhák, s főleg as arany nyal felezifrazott, felrojtozott vörös angol egyenruhák valódi I büszkeségei, örömei a néger királyoknak, miniszl ereik — szintúgy mint tisztjeiknek. Többszöri megnemesités és átváltoztatás után : a gyapjúi portékák végre rongyokká foBz.anak; de mé g akkor sem vesztik el értéköket Sőt el-lenkezileg még csak most mennek át a legfényesebb átváltozáson. Az ördögporrá rongyollott gyapjufosslányok, uj gyapjú szálakkal keverve, ahoddy.vá vagy pedig muágóva, azaz ama erős, \'pá ffywes uri posztókká változnak át, melyekből a felső kabátokat várják. De végre is be, kell kö-jvétkeaui az enyészetnek ; de tudhi kell, hogy avf ily néni U shoddy rongy ok kitűnő trágyát I szolgál* t^tuakj. Mi értéktelenebb, mi kellemetlenebb plőttüuk, mint a piszkos szappanviz? Es mégis niily\' kincset rajt az magában, melyet pedig mi elvesztegetünk! E szennyes szappanviz legelaöbben a legpompásabb, legtáplálóbb és lcgerősitőbn öntöző \| növények és fák számára. Es erről gazdaasszonyaink mitsem tudnak ; Még kevésbé tutlják azt, hogy a szappauviz némely vegyülékekkejl remek vajat foglal magában A francziák inári régóta tudják ezt. A Páriaon keres/.tül fo yó Szajnán nagy tömegek úszkálnak, feloldott szappanrésapcskéket, aztánIdöglött .kutyákat, macskákat tartalmazva A Szajnát azért llesankolják s az ez által nyert auyag-ból egy párisi czég, gőz segélyével, évenkint 500 eser mázsa fris szappant főz. wOb hova gondolhatsz, hisz az már öreg fiunk hoz." JNo akkor bizonnyal a fürge kis Matliilda lesz." -r • Az ki mindig ráuezba szedi Bzáját, lia fiatal emberre E" . 1 :■-■•\'■\';■. 11 JHiq, hisz az csak jó." jHogy, hogy gondolod azt öregem ?H „Hát csak agy, /hogyha a száját ránezba szedi, nem igen tjnd beszélni s azután ugy hiszem csak nem xog itainjáig fiátalokra nézni, szóval én azt nem\' tartom hibának; és ha ősziutén szóliiCt nem venné in rosz uóvenJ ha a kii Mathildát venné nőül ; mert egyetlen lány s atyjának szép vagyona van." LNem, nem 1 nem less abból semmi, fiánknak- mái nőt kall vennie, tudod én W. tanárnak nővérét izemIéltem ki: ciinos takarékos leány, e mellett nagybn szép és mfi veit- — \' lS a mellett nagyon szegény is, ezt elfelejtődted hozzá jténni r — LHát nincs fiunk arra utálva, hogy pénzes leányt ve gyenj meg tud élni, de ti csak folyton .a pénzre néztek még á legszentebbnél is — a házasságnál, hol két élet felold kattanni egvmáshoz lessen kötve 1 hol okvetlenül a két sziv-nek kellene talál kőzni: hol a gondolkozás, a jellem egyenlő-ségéiie kellene fő súlyt fektetnünk, ti csak arra néztek Valjoh t#lt pénzes láda van-e s vaijon a zsebek egyenlők-e ?• !-No no fiam, osak uj caivakodjá\' velem, tbeieegyezen ám oundenbe, de félek, hogy nem tog beleegyezni fiunk.1 , mMegkísértem, beszélea még na vele, elmondom majc jnekiJ mily nagyon szeretnők.\' ha megnősülne s talán talán lí ~ de most jut eszembe, hogy fiunknak már itt kel leae lennie; ha osak valami bej nem érte a kedves fia jmat r* igy rimánkodék a gyengéden szerető anya. ! De nem csak a farkas terem ott, hol emlegettük, gy%k á legjobb ember 1s, s ugy történt mosk íz. Alig iránysá Báldosi é szemeit aa at felé. hangosai felkiálta : .Ott jön l" s most as aaya arcain as örün ngánfk. látszott rajta, hogv szeretett volna fia elé re fittel, sserefte volna, ha fia léptei gyorsaságát meg két u A viláj n egyetlen városa sem mutat ha fel flr \| anyagn^mei jtést. [ftaappanfrodék, melyek udomá-n/o* vezeti kket tficsekedb^ipek kpliöb\'bÖs\| i jnulia^ dékáikból ti értéltekst uyerfaek, például gázt, fafj káirn Myi ra^f t^tegvilágí^flra. \| ! Aj h ei^i)Tet, h dis telenWget sebol sem kel-iene tlllni \| igy .jizi einberek ^OTSsefitvia volná* \|akl találélDpnvsátf által segUm bmtkén. ) gy pál* aául Bir mi Irhám lakosai nem tllrték.fcogy a]pMM\' -jp csatornffk folyadékaival öntő/izék r^rosuk ha< Íarák,1 s azl ottani mezeiket megmételyezzek- Mit bttek? Tollát átszüretik a tii^toijnák pijzíéjk a a le ttlépedő szijárjl anyagból szert keszitnek. íhcoú tábornok Aiiüliábun czemeutét jgyárt a\' esaiornavia. mérges salakjából. B most i már mid j Frjapdzíaór-szágban sem Angliában néni wrikj, hog\|y\| -ja ptfoae csatornák bűzhödt és liéginéielyetstt dedjirével mezőket üiitbzzenjek. AltaláUaa oly rcrnasa en kellene beboanií nálunk is, mely tiíéldójul Báftjino^eban jnár va:y I liusz , eve a legjólékoDkrabtinak bebizo-yu\|t. E párosban minden M/Íulajd6uos kötelezve Í\|an a hulladékok szá - ára kjét nagy edái yt tar-ani, a folypjdékoL s a merji testek s/.ámbra kii 6nkQl0n lUlyekre, hol mitme • liiílladéksajáí rendeltetéséhez képest másn>áe\| báiiójsmódüillc tetteitik lalá. Párísbip a tisztaság e [példányazjerU\' [ városá-ubanj már <u patkányokat is értékesítik Óp alkalmat-íánkodásuktól turtnniok nőm kell. Mert ! vanuak patkányfogok, kik e mesterségükkel tetemes ösz • bzegeket keresnek maguknak^ Aztán ott annak mó<lja szerint hiz\|alják meg a patkányokat is és pőr«iket, szőrüket szépen feljhíaszriállják Általában a {tiszta vas szorgalom, az ipar miudfn ihassonibálan-ból, sOt a Semmiségből is kinjusqket teremt -p igy virágoznak fel az országok, epckfjm nagyt9\'\'rB lendületet véén cl iparunk és ipamerü vállalatunk, Imsonló eMm jmUctt naponkinfj növekedn fiazánk anmgi ereje s jólléte. I Sáriis Mcnyhf\'i t. fog Lj e.y e 1 e 4 é s. Kövágú-übrs aug, 24. Elisi^ierfi igazság: hogy „nevelésselu lehet eíó\'bbie vinni nemcsak azáukuak — de az egész emberii égnek —, jjuémosak pxelleiui, de anyagi gyarapodását is. D« a neve lés nemcsalc az iskolázásból i— s es nemcsak a nl\|sozkeu tauitásbólj állj Áj neveléshez és tanításhoz tarlozik a gyermekeknek bát«ir beszéld és jé előadásira — fesatején! modor és jé bánásju odra sz<^k{tatása is. 4- Mert mondja b magyar koziuoudas .1 ,init basznál valakinek pörtékája, lila olárusit-taluli ueui \|bir a j azt." j. Igy (gondolkodott a- líöy.-Etjrsi izr. iskola c mács és tanítóik^ !mic ön la részben már felnőtti de a helyi iskolából kikerült! auuló gyermekek, imost aug. 2ő-á! egy kis nspnni előadása reudezjtok a helybeli isajat izr. iskolájuk énitése segélv széliére. Elóadtá í pz apró a^inésmkék egyj sziuté hej rbeli volt fiatal emberink llia ilejn is classikus, passend kii vigjáté-kát .a deák) caióut. Aj rendezés 4-1 sö^ az egész teivezés I— Fridiik J( zsef a helybeli izr. patslj tanító ui érdeme ;— tehát az lit, hogy jól sikerült 1 — Három >ldalról kell őket, a gyermekeket me^diosér* néni: 4— \| . \' l-í>r. Szorepeiket jól betanulták. ! 2-or. Bk sztelentU látszottak M pedig tele jl ázl előtt. iS ez nagy a< »log 1 — E* ez az mibejx fő haszu át látom az ily \'játékI ziupapQskodásnak. Tudjuk, hogy a jobb tehetségű gyermek is r-r tnár szUletésétőlf oly genjrt — bátortalan — izöglotes, hogy a mit 1 tud, de tudja elmouaani, de még illőn liúegállail i kezeit lábait! elhelyezni is bírja, I— vagy probátéteke^i a hallgatók raszSgzett izéméitől zavarba jÖnJ jelakad, — éppen * naoiuabb érzésű — ini-mosább kedplyU Hu, kiből pedjg a! legdérékát b ember iválnók, de al félénkség miatti belesttlés kedfrét sssgi al tanulástól, mely határos néha egész életj ÍJ vajéról) -- s á ci- Tán, Mak Joszeresitette, y na; de az lassan gondolkodva hsílpdottl s as anyának ez \|dŐ borzasztó bossa^naktetszék oda ért, eléhp anyjának kesét s ajrezát megcsókó jávai melegen kesét taoritott s melléjük tilt. Amint okt ült] as anva őröiátelten \'.aézegétte^ ugyan derék!, jdsinos fiatal ember volt! Alig lehetett .30 jéves, fekete göndör baja, m tgas l om loka ; volt szemeiből az intelligeutia sugárzott s s> ís, férfiút először látta, megismerte, ÍMgm a tuaotnáiqrnyal lalkoaik. Áltudomány arra, ki vie\|e tbglalkoziln csak kény^rkéijeső eszköznek tekinti!, hanem joí kedveli azt, bpgy az életforrásának, sor élet gyj tekinti, arraj a tuíouiáhy arany peesétjét nvomja mutatni akarna zon férfiúra, ki a világ csábító javait meg veti, csak benne leli és keresi őrQmet. De bsiimuk s családot egyedül, j hadd ssóljé a ífiával, ne hijborgass^k őket, hanem uézztlnk amá 1 jkit Báldosylé fiának nőül kissemelt. I ÍL P. yárbs legélénkebb utczáiábaJ vagyupk ki IJT ann nyört ki e fog-aein nek nihtlfli jálóan kijjraQ az ember azon kelleiiiMléafcéae4 ie)c ia&et á várói jlákolsáinsk saonvednié kall. Nwn élé fdlytonos kocsi robaj s „vigyáz" kiáltások, nielyekkél keosisok iéldk aióktaki keUenáetleniíl érintkk as eq"" wIM iekhez já^lTméa, hogy az efiber aa sde is tova aMd ide !s rom tova] taaaittatik ■ még fik Valakf r4ncséUecleM közé " ifi ■sÉSii tekintge akkor oláskm kaira mutat, séfével nem azon sse-_k. kogy ki ráncai és miga ekkor Jaj a saegéáy JUjaMM mennyit kell tOraie s séi teStai-aa \'ilyen kiváaesisagok< rt egésa* Ti \' ♦éeket béi Éli éády c tánf bBM\'m] téve, g .W ■ tíjktől körül ée tadomány is veszíti benne egy iAülotiaw ssár fiatal papnövfendékst, littva 4s alulról ráfigyelő emberfejekor á „éti \| atfráák" ifájjujse bíirt elmondani ji- s bucsut vett a pájpi námtóL nH it p^iP —í ím* sj\|katétl a bires augsburgi hitpontokát sat. najd mind ,, jöl tolla); iKa, de szőnokoíni nem j^udviu l»uíh«r j agy mogJtta. b»gy egy termet nagy tsjasÍMékakkal m»£rs^fa: #km \|nésetjte. vele szónoklata közben, 4— kak azután CÜdj^\'éaóssékre, de itt végkép bénbiikváii —Imóndálnpki tberj azon adomássan, j fsumaradi kuakadásác iszál\|i le l^p, nem letfaaékok vannak itt* és beljréne lépve maé predíkat^ót rOgifiazfiit Lutheif. IgUn Már 6 szil- ftjrd vólt igy, j Melanchtun pedig amngv. \| J •.»I I De ka Mzel is gyereakérába prdbálgatták; volnf, a \|esiazék —J (nég inkább a ^sziui* eIdadáitokat: rá sao* ■Mjvélna. \| A ki oly genirtnek — feezélyezsttnek iiCÜ0tik ke- Jirvesen biijala szegletejss^get magáról lehátítjará, de ki arán észre veszi magában és igyeksaik: bírja (— legalább nagyiból. Sor. Km színpadukon korrekt és tisaáa niagyarsággali esaéltek, szavalták ás daloltak — minden njlvma nélkül ^ nein rég miéig oly kirívó héber acceittus jragy cliaiektue-íjajk !— jénpen I inint bármely más magyar mm\'k ! — így aü \|ez jól. Osak, Vallásra maradjanak aeidqk, de nemaeti-re ljegyenék valódi magyarrá. Hangborwsásuk ae ríjjoa i ai társalgás pót, \| mint aj ross pikula a bandából. \| Del ffnevtik\'fkel se muUssaaak más áemzetiséget. ^slUlt Je mar valahára aat a sok „berMr-murger-bain-liurgbruj neveieu Rég vejit hogy azokból ■ Laitántuli vájrosókbói ide a puua Tisza kOaé szárrntzt^L Ugy bt-sámlii fltím hagytak ott dpininiumot nde eadeui r Som nem vágyódnak vissza odsi 4- ide még tán PalpstíiUba se — mjflytat] most már néhány ángol izraelita meg^eünj akar a tliröRtől; — tán mert nem bírják más hová fektetni kapi-talisáikat. De \| a \|mi isr. nplaártársaink befektethetik iti e küzöb édes magyar haza földébe ís. Ne! jelezzen idegen hangzású nerftk jiddgent, mikor már magyar az, aki hordozza I Hiába okoskoduhk, hogy a név nem I teszi. Igen ís KMBtj Ííert a kUlaőuétr as amit előbb látunk, lés hallunk ^ uiie\'őtt a belsőt látnak és hallanók. — Haíejrtr ismeretlent l\|einutatnak Hamburger \'vagy Frankfurter névvel: alig mftrjúk magyarul niogszólitam — vakoguoa vele németül, ha csárdás kalapja Van is..l Minek es? I jHadd lássuk raindjárt uevicól is i magyart! — „NorienJ omou lu — Tegyük! - Ctipdfiy Károly. A kAoétké%ó czikk közlésért kcrőtMuk M: m ni^y 08 kir. hadnagy ur\'-M&k. ; A ^Zalii KSrl0nyu 6j?-ik számában Lquousqus tán-aem f? IP czim irattal megjelent, s eltekintve [a jélenleg Nagy ^anizsk és körnvéké^e Sszpontositott s i^y. íipm a hely-teb ^llomástjzó katonaság által okorott zajtól, mai napig álapósnák bijzonyult relszóllalásra a 69-ik I számban adott •V^aizoán olvl saembe0tll5 alaptalanságok és ferdítések feg> llaLtatnak, bogy; azokat azt igazság órdekéÉeiil szó nélkfll n emhj^y hatjuk. — Nem szolunk a jelzett czikkecskébén áradozó Öles iJjaaMBíuj mérték szerint — kilometer mélységű etymolo-giai tudományról, melylyel az illető cs. kir. hadnagy ur bebizonyítani ei<3kodik, hogy a tartalék parancsnokság, nem aatoissp parancsuokság ; sem azzal nem töifődfink, hogy, a katonai csapatok őrálíomásról, laktanyák, avagy gyttlks-nrek\|ről szoknak kivpnulni. Ily iontoi dolgokuak ; tudását égy laicustól megkövetelni nem is [lehet. Az Iels5re tehát ésfkí ajzt jegyezzük meg, hogy ránk nézve (mindegy, ha,\' a tudós hadnagy ur a íüzfát, — többé j nem f ű\'z. I — hanem tilinkó fának nevezi is, de ez meg bem dönti azon áUiüUunk alaposságát, hogy a törvényszék^ épület mellett ki és bevonulni szokott közös hadseregbeli! s helyben jál-{otnasozó katonai csapatok nem csak telssélslásunk előtt, naneinl azután is egyre zavarják, lármás aotí és \| ktii\'thar-lojgtatásBaikkal a kir. töry^nyszé.knek munkilkodását A má-áoaikrk [pedig ismét az^ állítjuk, hogy bárfajou&au is vonuljanak ki azok a közös hadseregbeli katonai\| csapatok, a törvényszéki épület melletti efbatadtukban lazok kürtölnek és dobolnak szakadatlanul. j jfczj; ismételt állításunk igazságáról fgjjébbiráat aa íil-(etŐ Ici. kir. hadnagy ur, czikkeeské)e írása előtt, valamint uutan is többssör meggyőződött, s igy reménvlem lettet, hogy ezt tagadásba többé nem ia veszi, s sjbaőli kifolyólag egyúttal aa is bebizonyultnak vehető, hogjj -p- legyen hát Ijtáztnlk cs. kir. had vagy uram kedveért -h a tartalék pá-anasnokág a kir. tttrvénvszék megkeresésnek vagy nem kar, ívagy nem tud hatályt szerezni, mert; miután a dob s kttrti&arsogtatás most is változatlanul foly tovább: egyik-sk viagy másiknak állnia kell. Eaek után áttérünk azon alaptalanságok és ferdítés Ikre, melyéket cs. kir. hadnagy uram teljesen légből ka-Ottán Felszólalásunkra ril fogni kegyeskeaettt. Legelőször Íj-tisztelettel kérdünk miédenkit, ki felszólalásunkat elol-ra méltatta : áll-e ábban csak árnyatata is csak a „ma-itia lés ^vétkes mulasztás- kifejezéseknek melyekkel a \'eísJójalUbau a tiszt urak kárhoztatnánakTöbbször fi-elemmel átolvastak feltaólalásunkat. de « kifejezéseket éjhogy sem voltunk képesek abban fettalálni. Mert ka for-dl Eaj ellő felszólalásunkban e szó „indolenltia" es saerin-k kaagnVBsséget, vele jnepi törődést tesz, oúg rmahua" a legszelídebb értelemben is — ross akaratot. E kettő aöat lényMei különbség van. -j— Meglehet azonban, hogy azok mégisIOtt vafcaafc, s azért egy afánlatot tesettók a hírlapi szóizaporítás helyett. HM e kifejezések .--taalitia" ée „vitkae mulasstás" a LZalWj Közlöny w-nek ltfitt. évi 67-ik számában Aquousque tnademlri* czimü teiszólaiáebaa bent foglaltatnak, annak bójsi e kÜwcjaések mindenik betüjé után késs 1 (egy) psati mbt fikétni a helybeli ovoda javára j jha pedig nem: fizesse! azt ée. kir hadnagy uram, — ugyan osak a meg- j^aly. kAzeniről jury tagul ezen lapok igeá tisztelt saér-j léi kéTeéi fel és es. kir. hadaagy úrim is le sorok lanésétől 8 nap alatt neveaaen meg egy hasonlóan ítéletben álló férfiig s eaek ketten viáiasaaaauak egy ld Aa igy megalakulandó S tagu jury mondja ki és w "ea felTebbezhstisn Ítéletet Legyen szabad re-hogy oa. kir. hadnagy aram aiánlaiemat el i, különben éálitáeait láfogások, ab knek fognám nyilvánítani. horj felszólalásunk tárgyit, cs kir. Wdaagy tani kifejeaése szerint nem saagelKkk, hanem aat az erre readekt ttervekkel ásalelttk: wmU Mvat-» kir. hadnagy uramnak saját közvetlen éeaUAe > ailfiyitaffiéliri, • engedjen aaou raménjben T kei kii Wéaink c í nr1^ taptalan ságok étk begy •lltfMáaAl katonaI cMt nk iHtái - VáJasa* mU rése eiaek mefbiráiáéát ftssssfára 4 »QMffM IttéJmm* it Helyi é* megyei hirök. M L (Biba K u g « h i» kiianzooy b & ríg-j ve r «eii ) Vasárnap este igen di/«tiagu&lt ko-t0n«A^ 1/ yOlt t^ybe a Szarvas vendéglő rónye^eri fc {világított nagy tereméhe, hol Hiba Eugénia kis-a^ssmiy város mk s/Olotte, lapunkban már előre jelzett hangversenyét megtartotta. Az igen érdé-kés programm a kisasszony haladása iránti kiván-iflinágot cnég fokozta, ■ a uagy számmal megje lom ktfzOnség mindenesetre jole, volt a nagy érdek-délnek, melyet a szép reményű fiatal művésznő I léptokol tett. A. hangverseny a programit! szerint lyt le. Eltérés annyiban történt, hogy a hang-! rsenyző akítU/fttt „Pra Diavolo" popéra dal Jamaj i^lyett egy dallamot énekeit aj „y a r á z e-j ilu czimü operából. — A tisztelt művésznő ointén kissé elfogult volt, de később mind inkább belemelegedett én nem nagy terjedelműi ugye,n, de fölütte szép és kellemes hangjának ér-1 vényt szerzett* b úgy nagy haladásának mint kitűnő* iskolázottságának bizonyítékát szolgáltatja. KI haladásért őszintén gratulálhatunk az ifjú mU vés/nőnek,? szerencsét kívánva neki toVábbi ki-kéuestelésére. Örülni fogunk, ha a jövő évre is->iuét alkal fiiunk Jesz ily haladást ,\'constatálni. — [ Szépen sikerült a Faust duett, melyben a hang-, versenyzővel Bischitzky Ú£ is eklatáus jjelét adta éneklési ügyességének. A kisasszony gyönyörű sellyem szalagos koszorút és több csokrolt kapott, azonkívül számos kíhivásban részenül t; a» diszes közönség az éjjenekben sem fukarkodott, —r lion-\' czilc Ferencz ut igen jelesen szavalta J\'etőfi,»/•{)-vendölé\'4 czin.il költeményét. Hátra van mégt hogy a fiatal 01 lop Ernő úrról emlékeznünk meg, kinek a nzó teljes értelmében művészi zongora jáUkát egyszer már élvezni szerencsénk volt. Ki-tün5 játékával ez alkalommal is zajos , tapsokra és >ljenekre\| ragadta a közönséget Játéka valódi műélvezetet nyújtott. Ohajtanólc, őt minél több-\' ssO hallani. Kiválóan ügyes technikája s átérzett, átszellemült játéka jövöjo iránta legnagyobb reit lények re jogosítanak. (Eichbery ünnepély ) Igen kegyeletes Üiinepély, 1 esz föly i hó 10-éu Nagy-Kanízbin. Az érdemes igazgatónak egykori tanilványaibol t. i. helyben bizottság alakult, inely á rkozel távol lakókkal magát érintkezésbe tetté azon czéf-ból, hogy kedvelt tanitóiuknak a tanpályától való vissza-! lépé te alkalmából tiszteletbeli ajándékot nyújtsanak át, « töm mint 40 évi működésének jubileumát kedélyes társas-1 • vacsorával Üljék meg. Ezen derék \'tanítványok,! kik uagy- 4 részit jelenleg már maguk is családapák és tübnyire előnyös állásosban felelnek meg emberi és polgári kötelmeiknek, kétségen kivül őumagunkat tisztelik meg, azáltal, ha óvok hósszu során még nem feledkezve arróT, ki ifjú korukban tanítójuk, tanácsadójuk volt, elismerésüknek, hálájuknak ily szép módon adnak kiféjezést. -f A mint értesülünk a tíssüeletbeli ajándék átadása e\'nó 10-én défolÓtt 10 órakor lessi az (Innépi vacsora (festcomniers) pedig esti 8 órakor As ünnepély lefolyásáréi tudósítjuk majd olvasóinkat. ^-(Elveszett 1 e á n y.) A Sánczban lakó Tóltti Józsefn<5u6i tartózkodó Horváith Rózsa, 11 pves szőke, kékszemű, gesztenyeszin hajú leányit a szombaton délben Kanizsán szolgáló anyjához Horváth Veronához küldetett. A leányka azonban anyIához nem jött, sem azóta nénjéhez a sánezba "4 I \'Btfii)éi Jl katfves saxber dal zongorákiséren ital /HépdaL 4- 5. Gell J. Aadents rájtoz* l>lff> i. Jav<áu dlelatdbél IL Kifest I- 6 psgr-belégy Fel* fr. -f 0. Huifán F, Üíéiust pi. hlZruéy j. orgona gyakorlatok — Ueb hó 1-irf 44 W-íjk impján. —\' Aa egész kefieuitüej 4. tó " 00 kr. M IlM kr. Pllérr* 2. W kr. M M tt irl I?. Tol-kkalj — 4, h. Ályi léiigyul jeles uiío* oldal la I 111 t o d á 1 jo \'ni A* A b a f i L a j o s á)tal kitütóen szerkefetett y * I őö >csímji útodalomtOrtédsti ijftzlbóy eísn füzete jelent) m-eg és kttldetftt M hússánk, tarulssa :! jHenzzétlség és irodalom, V á r v yida Jóssisf iiMjflfm hacyatékábdl, l)t. K Íi « g 0. 4- Kisirstos énekes köuy veink, V s os. — Íisfal\|t<ií! Hándor leveleiből, Sjz\'á\'n 4 ,ord Byrén éíke,l Tóth 8 á n dor Ti- A társaaág keletUes^se történetéhez, rj& Fjap ^ fíod Pétetf háirém \| levele gróf lládái Osd^nho Mroo. 4- Araiikja Oyttrgy két levele iftes A b a f i Lajos. Uf, aserencsi Kagjr ÍJtmjn k4k lefele Báró kádav (ladeoiüids^ Dr* Kiss A r o né Keikdereisi Mi-kály levele Kazinczy Ferenozhes. A b a f i h s o s. 4- i> ák faretxji Jetiik;,: W U h r 1 jl Akó. \\toA ilotóújrténeti Jóssef. -4 iskolai é tewések. —f et 4s Bgéts adatot évre 8- te per té fiam. i(U Siianvev Kseil kttiliió vállalatot ajánljuk mindas^k rnejleg fi-gyislmébei kik akárípii módoo ak irodaloolmalésirodaiomtAr* lenettel foglalkjosnsf. Sok j ua^/árdekft ezikk tartalmaz e folyókat, melyuek előfizetési ára frt, fél Ifttte 4 Jt\'ril —i (ElOleoié i értesítés.) egyszersmind felhívási! a „Falu»i könyvtár" csimU irodalmi Rég [táplálom [azon óhajt, vajha a magyar neperkplos métel/ét, a kárhozsUis ba puijánánáL teojészetét hathatósan táplá\'ó — dalniatu eüogláit teréről leszűri tani j s végkép kerülne újkori irdd^ljnjiukuak í Kz óhajtó Vezéreltetve, öilimmöi ragádom kedvesé Sukalnat, hogy sorompóba álljak az< kksíl, Ikilc ezen a felviláf u\'aodás gátjául szolgáló pemt )le ellen meglnfUt >tt irtó uarczbau, —r már. vivják e«zmék diadalt! biztosító .usj^y küzdelmét. ösinérni vélem ajnebéz és hálátlan felé latol, (le visz-ss<t nem rptteuve a váltaimra e hivatáakUzbe nebezedó térinktől: bízumi magyar testvérein lés barátai, s maga a nép Ijózau Ítéletében, s nyel húzom o;eg az áldozatot, melyet váüalá mérvben nig igényelpL\' Azt lart< >iu én, hogy á nép szellemének erkölcsi éé kl a népnevelési ápolása, az sbassnu Ösmereteknelc terjesztáie, eghrsvóval érdekek slÓmozditása egyik a é« nemesebb Feladatok küsó tartozik, tűztem ki ez iráuyban mUküd^sem: uiiszerin létesitendd „íalusi küuyvtár" magában £ogla ^Jbi a helyés aszinék becsepegtetése általi a n ip kíwérzUle-{tét nemosflteui, az olvasási vágyat felkölteni a bábona és tévtogalmak helyett pedig, a tudás és hnvilá ;osodjss ajt.-.-I jait megnvitnj hivatva legyen. Nyújtani kiyánok oly olvasmányt, mely alapra, népszerű ós aassuos ismereteket, mulattatva t ktatój helyei tréfás dolúokat, röviden, érthetően togláljiju magában, e mellett a lehdtÓségig jutányos legyen. Jól thdJm, jíógy ennek kivető lére az \'á I jlcteatj melyot boa^udok, nejn lieeiia csekély, valamint ást «z igénylő ki- etelni a viss den Ka nem érkezett! Azóta a leánykának min-nyoma elveszett. £ sorok által talán nyo mára lehetőé akadni a nyomtalanul eltűnt leány* kának szegény anyja vigasztalására. — (Hid lesz akad ás.) Rátkán f.j hó 1-én az [irodalmi ökröket az ottani korcsma előtti hiden InereMtUl hajtották a legelőre, — ajbid alati uk leszakadt s négy ökör a padlók alá kertilt; de gyors segély Következtében csakhamar kisz ibadittaltták, mert kdlönben.ótt vesztek volna. — £í<5tte való napop egy cséplőgépet vontattak keresztül a oidoiij s szerencse, hogy már akkori le nem szakadt. —•• f— Utánzásra méltó. K napokban Suin Mór- ui \| badape«ti\| Ugyvttd\' Tapolosán lévén ,* es alkalommal lsr. iskolánkat is meglátogatta, hol is a kitűnőbb tanulók seá-márall db aranjfat és egy darab tallért volt ssives ajándékozói. Fogadja nevesett ügyvéd ur ssives adomáoyáért a azeét Ügy nevében kttssftnetttnk kifeiesését ason óhajunk kíséretben, vajba sok Uy busjsé és áldosat késs tanügy barátja volna a kaaának mint Stein ur, akkor a népnevelés viráfáju korát bisonyára nem sokára elérjük. — Stein ttr a taaflgy iránti való buzgalma kitűnik abbéi is melynél togva daczára annak, hogy mint Mvárosi ügyvéd hsfosas teeodéirel elfoglalva, soha sem malasstja el, as alkahna^ a kel é« mikor oeak lehel as iskolákat meglátogatni. Tapolczán, 1876. augosstos végén. Z. A. \' — A Magyarersisg ée s Nsgyvlláy 86 ssámának tartalma pzdvsg: Jéssef Nádor emlékezete. — \' QabriellaJ Történkloii betzély. (KOnyvss Tóth Kálmán.) Fel/L \|A ueuiMftközi ttatiaatikai koogressus BadapASten. — Pati0fc-halma j— A Mvárosbél; Tádéé napok. fTerrestris.) — A kis grtsette. Blbeszélés. (Sand György) Fo yt. -j- A baojai hegy szaros. — Különfélék. öakkfeUdvány. — Hzórejtvény. BseráeSstdi üzeneted. v Rk\|zok : A bsnjai begyssoros.\' — A nemsatktfsi sta-Itutikii kongreszusból. (fcülenos aroakép.) A pannonbaimi sárda Zs sírboltja. — Jós«ef nádor emléksaobra Buda pesté u. A deli iáees által saerkesstett „Orpheus" senemlio-lyóirat Il ik évfolyam 17—18-tk keltés selmának tartaláa í I. Öt sÉéféal Pályaművek wf, Boldi. J keringd. 3. Emey r. Uiéíúf A kttvetkesé \\9-90 szám tartalma lees t V „Fi kittének leien szám. t Iliért- — jfíóilfr Oy. as dy L a -* a mjá s. — gysr tudós Tki és. -Vt. Kiss Gtaréelvhez mopÉ ndelésl váUal atra r— \'Uoinlatlau I \'onSj ás tévhit „^dyvairo* kjírfini si\| bieg IC" , ílen tényező a noiiíes \\ ólojnsúlyal , a jnépneve-eljes remény-om nem kis ak áj gépószát \'edull éa tőké-fim és sok a meHkaíakflkÜ, oly ó^inzetnioJs, \'.^03 ;Üází buiof gyártaáísl zek tátikáé legfontosabb as irt is czélul az ej véabőí ion ssindent. km lurfk* és buzgó munkásság is bőven negfogj inaga osztilyiféssMt, \'de biztat a remény, s azoá tudkt, hogy s Szellemi rótjz oldállitásában számos jelésobb hazai tátnoga\\ásilt lpg<wi bírhatni ; ■ ez inegk0nny}tend} terUét, sót; erűt kplcsönöz arra, hogy bátr zássl^ melyile itUátólag az erkölc^ji halódás p ásás Julss^va van folirva. l vállalatéin -n néppktatást társadalmi llton\| meghonosítani, ezért ennek szíves pirtfogásáfa \'nifi fitársst bizttlojnnial felkérek ! A „Faltisi köuyvtárM megjeleuend havöi íkint bgy fü-setben más ty nyomott\' Ívnyi tartalommal, tizeuhatodrét alakban 4S oldalén\',; s minden füzet ogymástU ueitt függő Ónálló égéssel tog képezni. Tartalmát fcópez< ndik kizáró lag a nép szamára irt küzhasznu mulattató le ali mellett tanülaágosJ gsis<Umági és a tsrméaz^ kUréból vett1 {kissebb •zabásu kosIsMnényok, olykor versek és népe slokl: — iliely utóbbira njézvje tel kéreui kOslés végett as rnuág ktilöm-büzó vidékein elszórtau dUatozó népdalok Iszivesi beküldését l —\| 1 í\|\| f ! j :fi\' 1 I "\| Egy-egy füzet ára csák 1) kr* leeud a annál jobban leltcjrjodien aí nép kOÍÜtt egy kerdus terjeiitésro nézve tlsstéjettel télkéron hasa késségeinek üsszea leikésseit,\' jegyzőit hogy sz esetben, ha támpgatáaukat iolajá szakero vállam Dinejfi un fel a haza- czélozza len hon- lesznek, -f iniuíán az egéss orBzágban olár isitó és no lani véglial, hogy barélst a si-uttal a pitsnit^t, szívesek ügynök- kukí 5jl engorn. t. i fáradó- l Vat a uFaluéi k<k\|y?\|ár és lá^iédalmi hetilap seeku 0 8 a r u aégeket óhujianólt sserv-ezm — ebboli szánd boptember\'hó 1 ig értesíteni ne teillieltieasoni zás némi nej jutiflpasáaául lÜü/0 tisztelotdij ssámukra. Kili«nb\|u a ifÜsetek el<5fizetéai utón a mo ssereshetok, 4 le üsak ogéaz évre 1 írt. 20 i r.-Or mentve iogns k rendeltetésük hegyére szétkü doiui fiiető utánTeiy higyon példány jáH As elaő mutatvány fÜiet t 6. októl»or I óban meg fog jelenni. ; Az emb M\'i társadalom foláosatps fejlőd< ise, a nagy befohráisaljlevó nép-müveltfdéa cJlomoajdiLási ban hszánk Islkéatei, uéptanitói éa jp teve i felkére n azért e sorokban éket lommal, hogy eled Önzetlen nomea feladat ál kiró dáaában ongc in, KOlÜk telhetőleg —f MaWarO sság ssellemi fetyi ágsála érdekébeá — hatható tan kegyeakedjen sk l\|aj emberbaráti ttfrékvésü vfjlebtlhniat merős küréiknenl tnrjeazteni ssiveskjeaieiiek A „Fjaliiai .l^duyvtár" keretébe! iílfi ibasináUWílé dolgaitok eltegaf tátijai ét dijiástaint fogbfk. Beretjtyji -Ujjtalu (Bíhaímegyel jUQltü léj mstbíeiíeir bisDöáitandok lessnsk\' \' s bér-Tiseló- kvetlen az ; árra-^lap \|ior-séi lke4ébp[ van J& lonfiqi dssiite tózai-inegol-lépoinek támogatni ■firl iklMUtve, sékajtos^nk 4 derék fkeged feli, hé néhány nsb \| etolva opUU még az njabfo Uoruik második r lárlatSi issüyes művész,\'iparos ésffldmflj^a gg/rejsssl ver-seéyeáve sséodékosik j rtaztvenní és me^itiUto^ ha nep ím a világnak, de legalább Magyarországnak t ín^elKosw ta^Uwijáeyasik, igyeeségftnk, azorgslmankj; gygafilését Lkidf íiélj leletteT aemzetem, Szeresl sseg oazád cet-cpéinreiL jé iparcikkeit, pártold a szo/gainla* mnnAú&st, mely melleseket basádban teremté és ne aéh^toszál t Uüflvjd ntin, aért mert külföldi, azért mert dr^tább, az£rt mert czlfsább, válaszd ki a j<it és yírifogo\'d hibádban a hazái ipári, mely szlkséglotednek fegjobban fele! mejí, melyist leájebbas kell szeretned, h# sziredeo U\\Lu\\l hsMUl jélétei Ily ífórvnán ^endóik</zonk hil.phiiadl.piiiai! magyarok a Meáedi klállitásróf. ha a aiállitáií parti egyik I zugóbiu) OaézejiyUlfisk Uiiakodrií az oUb<miákról, ház-\'.k éUhon any* nyins :mostohán pirtolfi iparáról. JplétjtÜak van úriiéi és fényeset* be^i^onyisoitt p^ld4ja énpéM mit; teremthet, isiivé fejlődhet e/y j szorga}mss ssm4 set melyj iparát szi^oiju védvám.nsl vé\'lii >i»ely aaját ina< rái minaeuek fölött uártfo^oija. I K teí\|gysr lapok is k^z^iték rövid IcLv^náiíban a fél mét! kiállítási biztos Esuleaux. tanár (4l«nUsét a ipírr nskj itt átélt rendkívül kudarcáról őszinte jelenth4 í le^íjsgyoeb meglepeté\'it .idézte el£ Sémiuir^\'Ápj^ s ély miwueiinst szüíl lssgy ftauleaux ifr mindUittoVA ^ziveaéb* bebrelutskik, mint aaját.hazájába, s márj^y nűbf a fámay hogy a tanár eldnyOs ajánlatokat kapott az am^rjksi egyetemek részérdi s nem tudóin, nem-c marp4t itt j; (a hélyfit. hogy vissza menjen ofta^j ahol az ájzinto! émbe^kít íiem nagyon skeretik. / VAlóban az afnesíl^ai ipitr 5a kézmíliies^éá \| kíáUijots ^yjártmániyiti fényesen j bizonyítják, hvgy á lkifejtMl n«>mietf ^akoá^zau elvék apámoÉst ületóle^j .itc^tcfiii-ik Aijie-rilUnek Azon gyü\'mőlífilcot, melyeket oly Wnnyif* irigfei imfCj tvle-ja philadelphiai úrlatou U j résa Jjrntt jMülonblzf állMndk^ jmelvek már a-ütják^bo^y ípirrnk a-i bfju Ató-rika vierabnykópcsáfg-i ítjtaj nagyon M v<k»iesíi \| fog jeljeii} tésdgébéil as amerikai;piacon., 11 Az jsinenkai ipa(r kitündsége nemi teijen tünlk ki oly eioiiyiüsen,^de ép oly je, Utjek ez á vegyétzot, vas, fa, gvapjo. pau ipar szaklmábau is. Szemére, hányjuk az bogjf nincs müvéaz\'etük, de minek is voliis kisek m^g ruházkodniuk kcH,l kinek szüp tant és házi eszkdztiit kell in-íg b^uerezui sok kell pm negyveu iuiliió eiu\'eriisk éa »ask hziuv- ^et-tléV \'mind IAmerika akarja ródőini inahOláaD. A injlvé^^cl mojjd kiif<MÍodik a jÓléc, la majdani gazdaásá^ ucá^ miUűí léuz, mipol a művészétét pártolni és emdbij Mert1 hiúba p mÚTészet olyan dolog; ámihcs^péuz kell. {Hjo^f van Am a tikjában liajlam, valamint ielkeaedóa éa puttóvá- » inüiver fzocei iliatéleg is, ;ezi lezjtfbban mutatjlákl MaSyaauhefttéj-Neji\'-Vo.iK és Jfonníiyl.vániíW állain»»k, a lidl s. kifejtett jéléS, folMtáh évenként mi Uió kat IkőitíJneÍM-jn^yfcedjczéljaW j Síi itt sok .raagátioansk oly -gazdag képtára.-melyhez ha* aoálót otthon hiába kereimouk. \' 1 !\' 1 A nyugati iállamóU, igaz, nem sokaal tprodúnk még a BiUyésfBOttel, (le épiteubk vaspályát^ városukat éh j annyi ial-kú\\Ut, egy évbeu, inciy Magyarország ialoojft hiásyáu egy-\|zéf a mindenkorra segítene. f I » : J Véltünk vannak mai nap élé \'magyar ■ festőiék, kjikejt á yilág ijáinu), éa kiknek, az blíemerés apettazeÜÜ koszorút pyiijtja,; kiknek művészete anyagilag is daijlagun vaiij jú talknazva külföldön. l)e a magyar által : pártfogolt magyar mUvesaettel ugysái,nem dicüokedhetüelk. I I ígyt vagyunk* ipsronkkal .ia. /v* arisKodak múlnak egUesék jbuzditása mellett, anélkül, hogy a\|"koit«£akoL alr koip éa ániiyira .szükaéges ós ófiajtoU átváltozás . hektóval!-kepiiék. jLssaan líalfidunk, óriáaf kii/deljijék mellett hso^ czél íteléJ inulyec elcrniink nekU\'uk egye«lüi\|i ófejfeltétoj. i j lila jueki ia Icíkeaedíiuk nmneiy kor Valami i nagy raz-j mdnekj, u lelkoaedéiuiik fövid ideig tart, megöliiazt u nagy i tömegi mludent f^egzail^bssstó kozoüy«. egyelek kií\'á-\| radnak\\és ha újra lieks lelkeaUlhck, .sze-.mjicn taiúiiák az irigységet, a féltékenységet, inulyelc a nágy essmékuek, a uagjy tetteknek már oly sokszor Voltak szétrombolni és meg rsemmi^itdh - \| Tartstosk felolsrasások as \|parórdekik\'védelmérei ké-relmeflüek a korinány közerőknél óa mi is-eredmény, az, I hogy ^lótenyésztésre mindezek daczára tnéL mindig jtniU 1 Uóhkt költUuk, míg az ipsrérdokekre, azt iskolakat bola-érteje, alig Sut 35 ezer jfrti Van, a ki tan:(ja. a töpet ga\| psslos ca^lálkou »ra akkor, mid^n é Hiébákiy évijliivatalno^ koskoaás] uián párosává! ópiti három ejnéletni házakat.. Akjí pártfogolni látazikiaz ipar Ügyeit, ue cnali ugy, bs ssemélyej inint elsé szémély, tündökOÚiou az Ügy élén. \| Klkéntqrodik az <jinber, ha mindazon müvelotokén vé gig tokintj, tjiielyeket egyesbk vezényelnek ojs ipar^rdokeineei psbUtja alatt \|, í)o kalán ís)virau a nap, melyen a naSai iharosok is reiméjtíetiK jügyükuek jjohbra foíjduItatni iát vau a asegedi kiáluitás. [mely niiut érlSí\'ÜJünki oly tnbyjesi jós nagyazerü less, ihilyont Ma\|praroijaság ujaüb korazal^a még jiom látott. Xalán önérzett o éjbrednek mindazokj Ikik ie nemzeti ns apélyonj jelenj ilesznpf4 s meggyd^őduek! arról, hogy jó amit az Ügyés inagvar iparoji késizii. na pártfogolni fogasoki ssorgslmát, kik oly álilosatikessp^ munkálkodnak hogy magyar ipar legyon, s kiKuekl rbuukái s külföld r? m íazíj] itfUs - 4 lője éa rréta kiadója. riii)udelplfia^)j i Itt viMMiM a legnagyobb világi sem vagyu\|sM elégedettek, kiváncsiságul •. I , •) lei leptél* i-iiui tusé ősikkel, mehtl 4 MaUu kkattsés át, swmóuis k Osebén és még n»é \| minmg-kiaos • I \\ -r t m ájflUM Wfl -T- nerésftt sem nélkŰIÜsiki iiegyen üdvösölve a ssegeídi kiállítás,! iáint a mabyáv jiqlil i\'Pfl fordaltának nagy ée fényss ünnepélye, luljeln »redményt, sikert és feÜvfrágoaás* Kst kívánja a ujii magyarok xnegbizáaábói egy szerény munkásak I ___ lii pl a\|y P4M 1 ípn \'(lato jnhi 1 adilp Ip !ssq1;ta yi ipiw Pikantériák. nagyvárosi ; levélkihbfaosó oiéss1 „üugeiijéri^ li naponként megtenni fárasztó koruljái elyán Rajta irérüü állaton, ImTbt a minőn leegvá ijfeL fibvinúlását, tartotta leruEsálem várojtáuaL Es állitoii, miután kpílWái oseso vissiza dögönyöztök az\| a! ^gy^pg^ séaj Vett erot, hjogy hs senmnriikat látott Uj uíegi)e<&, s ^^ijvé^kébt rohaoti a póridéval ároknak \|rl bokornaki A ló köaönéég jtöbbsiöv illetlen megjobyikokot t«t a 1 kih\'ordosiV V kÜlOppiaégérol Egy ITuihcpni iötnve Ivolt \'ziiuaég farkálókksl. A levé^kikordosn IssL lisra niogi\' 1 ej néptömeg ól, a kordét elragadta.1 s\| [azt á sétatér ibén fbljdÖnti^tei A sétáló kéziiuséU Mracveutlő aieg eéseket, hallatott s llmrsogó röhOg^bsitlin 4- Reámaiekn raért ragadott el, ipart es a üerméskete, aamai^M lát tne^i\|edl^- orditá bőszüllek \\ \\a l^öaöqs^g\' a leHhgevült levél-Vthordosé. ivgy raUót lt>iejc«tftk. Az nam\\mtÁt\\^T után mé íWfczift kínlódott^ é^ kdeivel jobbra balr^ {b^^o^ottj ( 0 h- «, wimáairM \\ V lajnálkbae^ réaatv\|>T^ JEgjf ▼•taréo agg üli1 tegnap előtt amit i Bt vén 10 asízoiíy ea, dörmögi vslekj j,bnáailái srcsu iMaftM^c" \|uUa mftgétl I Hogyan lehötnék \| éa vén ! Híjz még J atap ■MMn férjbe* I wibidkojik ní iápmfdfi bplgj a feoyar hók plüJ. felelős szerkesztő: IÍÖFFMANN MÖR Wyomatott fciiche 1 \\ » e • L É k , • Scv Utazó inás nilláat hkart brtiai, mert mint a YibálgiMUik Mniatolti, miótn itt TM\| »gv éjjsl Mm tud aludui m éktelen lárma miatt, mit a vendégek csapuak. Nb tNték mát iiálUat^tondul, — vendjeimnek meghívhogy uintui Iamuii lármáeaauak — oiitltotU \'t vendéglőt u .álmot taeinfl utazót. e • \' a A vacsora későn történvén, X. még a taéken Mor- Íheut kai faiba reeomeudálta magát S. tréfából nagyot ki* It fülébe \| — Hallottál e már birkamekegéat ? •• ájos „joMslbbrdáj t neki oda Ulálni A álafiMl felriadt X tétovásWifeleltj\': : íjallotn íallonal — \|7 j/T I * X. urat megharagította t> X. ur jály tavaiiyu pókot talál. —__r me\| könybe 1 iUadtak, és zokogva mondía : ^ Te forte njet ember I Miért vagy iíj gproi én oly taelid Ivagyok. ! [4 Hja édes feleségem, Íja a bátatpárbk tói é>nek r— égjrmM ■sokátait elsajátítják ! —• vál-békülés mosolyával \' j ; j j , •\' i \| f miért ít iiflffl Uí? Uad Ug együtt io\|t alkiijl 1 11 íílPl D E T É S E KI nyilvános polgári és kereskedelmi 8 tanodával egybekötött növeldéje. M Budapest, országút 4. az. M As intézet türvényszerUleg berendezett 4 orz-Ulyu polgári, 3 osztály kereskedelmi küzéptánoda ét fináléidéból áll. 8 j Ásón it jak, kik a polgári, reáliskola, vagy al- ft gyuinatium 4 alsó otstályát jo sikerrel bevégezték. Q vagy ennek megfelelő felvételi vizsga létét által XI érettségüket beigazolják az intézet első osztályába W vétetnek fel t telső otstály bevégzése után 3 azon joggal élhetuek< hogy mint egy évet 0nkén- fi tek ka.onai kötelezettségüknek megfelelhetnek, a * nélkül,hogy magukat külön vizsgálat alá vetni len- X nének köteletek. iÉ A növeldében a növendékek tzemélyet ielUgye-letem alatt állnak t tanulmányaik külön figyelem- 8 mel kiaéitetnek. Oktatási nyelvek : Magyar és né- W met Azonkívül tanittatnak a divatos idegen nyel- X vek ts. Program mot kivántra bérmentve és ingyen* M Az iskola év f é steptouiber 1-tején kezdődik, a J# beír alá ok aug. 20-tól fogva mindennap t^rténnel^* S\| 333 4 — 10 I S: Fischel Fülöp kiadásábah ] i Nagy -KanSzaán éppen naosjt jelent magp I Polkft-Mazur, I Haszonbérlet. \' Zala negyében a balatonmelléken közvetlen; as ország tát mellett, a tapo\'czai piaoztól pedig1 £ól órányira fekvő gyülakeszi köztégben 66 hold jó minüáéeü szántó-fö\|d ts 16 hold jó minotégü rét lakással ét ^asdiisági épületekkel egy üti 6 tót kívántató esetben több évrjé aaonnal szkbad kézből hatsonbérbs kiadatik. j A bérleni kívánók bérmentet levelekre bÓffbb értesítés • nyerhetnek. — Tapolczán Miltéajrt Jónást tegyféd urnái. ■ , A , 3\|6 2Í-3 von Kováts Gábor Kapollmeister. Ára tíQ kr. P1LEP8IE íevélileg gyógyít K)r Kllltgcb Drezdában, Wilhelmsplatz 4 (előbb Berlin. Msjdqem 800 sikerrel gyógyitva. 249 32-62 Kir m. szabad, katonai intjózet I Bodapesten Az intézet a következő szakokból üli ; 1 Élőkét titő folyam az egypvi önklényteU vifcigálatra. 11. 1 !n a tartalék titsti J IU., X a honvéd i rHJPL!: IV. 9 \|j k a ténirl. szolgái hadaptódi . yi Kégvo ztálya kkdétitkole a inélyben a 13 \|év»s növelndéki k. \\[étetnok (Öl és késáUtéthek el jljta tisiti vizsgára. Cezjlete bktóber \|l-ón. A nÖ endékekj kivAnatfa aa intézetben (capnik aUéjllist éi ellátást. Bővebb tudóültás, a érol ramm és bii^atásoM az igaagatónál. Ueimerle Ferelioa három ksrwu ÍM ki] \\ 026 4-10 Zongora raktár. !Tiszteletteljesjan értesíttetik a nagyérdemű kÖ-aahááff, hogy legújabban, M.-Kaniasán gabonapiaca Kohn-féle kávéháa első iemeint e^y bizományi songora raktár tslspiUstsét, a (nang-sSrsik elismert eltő rangú gyárból valók és )ót-álját mellett a legjntányoaabb tőt gyári árnál iftt ótt-ceioHban bootájtatnak árba: me^jegyestetik toj^ábttá hogy avult songotják \| is neotéréltetnek] köselepb i éikesUlbstni helyneín "SCBJÍAROFF Vagy BISCHIT&KY i umknál. sieíioJioT b\|gy jó házból raló lanonci kerfcstel\'1 kf bővebben ludakothalni FISCHER rBr HENCZ liatl éa (ttaser kereskedésében. IliM afeoiHMnaH Jk Válto- és moctáriéi, bél é« M^^L i&^í \' .3 g - ® 1 ° ^K^^k uyomorgörct, spe-lnyer, hé- M^^^ \| : s < nyat, tenQeri betegség, víz- M^^^^L c á a g ! I\|yBK eletszorulas, álmatlanság, t, W^^Wj ^^^J^^Tg Áru^y niig\\ ^ Mr. Wllll&m Lee uta- íl]j ! i I 8ltáaa szerint, ^lyort Imr . ; ■\'III ! ! » tátf etskösöl : Rhuumit, gmk 1 A11 £ , "S111 LH -csúz, Bzaggntáa, lagyaa, ] U9 I 11 ! 1 J í i \| in fog-, lej- és lüU\'ajdalmEűc, nm ; \' 8 611 \| i Sl^ilis M szemgyullad&a, rAkfe- H i\'SFij"-! M^L kély. bénuláaok b«I\|. J^^ • U mÍS \|•= « z Z m 8tb- 6llen\'» 8Öt ÍOKtlBZtitó \'Mi^f^l sserül igen ajánlhatftj; \| guíj I ^BfiJ"4 ■rl^^^^B niennyibóu a fogak fényét ^^Hflj^^^^^H jt\|I« \| b előtegiti, a foghuat erősbiii, Sí^ I «afiQ ét a szjtj tiiztá szagtalan \|lia\' 1, iít nyer a tsetz elj^árolgátk ^ ^ _ 1 j" HBbhHm\| HuHuiAlati um«irá« m»«Ky»r r> ( I Js g IiBWnÍWI ném«t nyclvau jpUiil^kauV »h«>»l 4» ^^MUlMQrM ^^J j ^ imI^JMUi «kr<bli •hwihtö i>i»«m)ítvhuy-v.k«! = s e\| \' • ~ - S « miamiul bUi>rony«saliiij név««ri»viil KI^^^HH £.2\'?* Í I ^ ^ \' u,lntir" üv\'uhe* tn. UékeUetik. ^ \|\| ^ 3 l^^UjjBjS^ Ukula ét kíjwnti lör»klÁr B S I 1 országút 24 szám. j!\| N.-KauIzHán kapható: FesselbofferJó/>ef és Schwarz éBTalabe^nraknál j ! 11 ■ ni . ■ l l .1 i ■ I IIHIIIl\|-SMMMMI mmww mm jnx 1 Moll iSeidlitz-pora. j 8! L\'w\|a»áam<or valóili, ^.r\'é\'í," ! \| rlHaA Nujsn • a;u é\'$ ni éii tokip^oroflitott cxé^fiii van IsnjomvR. IH ÍhöntstA biréssg) itélsúk iainétsltsu constatáltsk exégsot éa féd-l p 9 tysinj megiiMiiiaittsMaát; stért óra intsni i kesftnaézwt as ilyan ba. j jB I Isitv&iiyoR váasrlám slltn, niinthogj atok caak amltaara vannak aza- ^ m\\f . I \' :P kg l\|Br Egy lepeosotelt: eredeti doboz ára 1 írt. o« é. Hl t 1 ; V aj o ú i • sí T. ou aj^C bia > i-aislislóltciégeknél. ^ Hl prancla itoomesz sóval. íl ] B VB . N i a lejjm^g »i»^ia\|tol»b önargürtft sxere a «ienv.-<i6 sinberíség* \|u H kJB * I uak miu4nu Ikjíh \' külaö ^jiu.idaanál, a legtfcbb batogaég sllsa, \|l \|w\| I P ! tii\|ii4emi0 iiii BSttliaskj fej-, fttl- és logfajáa. ráfi jsrvsk éa njitt \| BHI \' , tet>Sk, rákfekély >k, ftiiaftk. sioui^alsdiia, nii^idsnssmb b«niilsa és II tt rllWW stb.\' stb. ella i.; j M J\| I HE \| Üvegekben baaznákatiL utasítással egyiltt 80 kr o. 6 jjfE ml ^ J I . [\| "Való di lm i ajé aég ben s f-tel jslölti czégekuéj. L 9 nor^cli-liafliiiai-zsirolaíe \| H I II Rrohn M. M tarsártól Bergenben (Norvégiában.) ^ Mr ; Kién halmn-iisimlaj ▼aUmsnnjl, a ksmksdslsmbsn slűfor* Cl n i . I (iulú, fáj KésAttl tassyedüli/msly orroai czélúkra használliató\'i Ars \| R Si I egy űvsflosk Wzsálttl stasitásssl efyütt 1 írt. s. é. ^ j \| "i ^ THdjTlin\'%SslybstTs jslttít fiégskoél. &B MOLL A., Tichlauiíen, D&chst deui fiazar, Wien" ME 8J» • r HakUrak ; N . • Ks n I asS (z) Préfw Béla gyógy, (sf; Bi>a«ab«rg. Jea. (a)! ufl fásaalboiaf Jos. , (a/lyaasWd Baraa (a,j Dornar B. C^ékloraya (s)Ot«ea\| L. v. gyégy. K ar k d hhraabjky A gy«igy. K»p oa vár KoUnJ. Kapoi-\| > BH ü\'JMjf k r BchrOdar SAifluir gkógy. Kapr one ji a WerliM.gyógy.K5 axag a/B 4Í I lx> Cstcalaovtta lat gyégyJ ii,i KUlul István gyógy. Kaaatbaly (xj BehW- W [jnl \| Lr ,v. <) Wüuaeh K.l 0 r\'pu a n d (tfj lUtx Ján. 8 a o in b a th a I j (xj PUlidk PQ yll! P«rtnc» gyógy. Sopron (Jk) Mozy And. fcyógy <) MoUiár L gyógy. Va- SÍD sjN riöczc lti») Béci J. lf ■ gy\'lgy iBinok\'Sa.-Györey W lUis gyógy. Zigrib (x) \' W 9ffl9 I küllbacb 8. gyégy. (ajllftálntsabua gyógy. (x> llag«lua Uy gyégy. (x) Psrktol ,i 3H ■ jaj, gyvur. 9a a lo n«\|k (a) 8 «b w a ra Onastáv gyégy. Uk i \' TLIlL 273 2 7—68; ^ írsMKJs a B lTijnil gaga-ji&r gaimM 37. Mám. Ntgy-Kanlz la^Szerdán 1876. szeptember 18. imii mvaw i hhf kh\|i(mihmii qiliatü mm* l\|\| »ii OMmmI ár. i fc" \| h ftwm i m ntnri í»\'n» \|mh ,tr; 1 \|Mtt n/»m I hr MMn I b M/tfíi) au kr , ;«\'\' \' XJWA III évfofrf. I»lw« ta* ; Hít* * Up mllwl im IliMi Mttmámr* HHiilla Gj tinéai \|M UI m Hhwisailm UrtJilt cMk i ■ ni MM h\|ih—il> kmrmm vfinas mi fitllitn 10 kr. MEGYEI ÉRDÉK 0, KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADALMI és GAZDÁSZATI HETILAP Tpbü egylet hirataloM koelonyf. HirdeÚ\'Seket fel minek : Weisz Mór, Bndtjfctttn, BeniU-IÁr 4. és BécW.K, WoBzeile 18c. Láfcgj L. és társa, Budapesten, fQnjó-utcza 1.sz.Oppsiiik A. Bécs. Stáaeahuul 2 sz T5M __ » i 1816. . í r í\'lí Zalamegye alispáni hivatalától A -nágyméltóságu magyar királyi Belügyini-nisterium folyó évi seotember hó 2-án 41258. száin alatt kibocsátott rendeletében a közigazgatási bl-zqttság tagjainak megválasztását e\'azküzlondö tflr-yényhatósígi közgyűlés egybehívására a folyó sep-teraber hó 20 — 30-ka közti* határidőt kijelölni [■ ugyan f. évi \'37204. az. alatt kelt körrendeletével meghagyni méltóztatván azt, hogy a törvényhatóság jövő évi közigazgatási árva és gyámható tági szükségleteiről\' szólló költség előirányzat, haladéktalanul elkészíttessék \'s közgyűlési megállapítással a fennálló szabályok szerint felszerelt két példányban fel terjesztessék : ennélfogva a hivatkozott magas Belügyinínisteri rendeletekben kitűzött , teendők teljesítése czéljából folyó évi september hó 25 én délelőtt 10 órakor Zala-Egerszegen a megyeház nagytermében bizottsági közgyűlés fog tartatni, melynek\' tüzetes tárgyát az 1876. VI t. cz. alapján szervezendő megyei közigazgatási bizottságba a törvényhatósági közgyűlés részéről tiz tag választása, és a jövő évre szóllp megyei költségelőirányzat megállapítása képezendi. 0 Miről a törvényhatósági bizottság t. tagjait az 1876. Vl-ik t. v./.. 3 vj a értelmében ezenuel értesítvén őket, az emiitett közgyűlésen — tárgyai nagy fontosságánál fogva minél számosabb megjelenésre tisztelettel felkérem. — Z.-Égerszög l»7fi. September 4-én. Cautor Imre A torna-egyletről. A nagy-kanizsai egyletek közül a tornaegylet; \'volt az, mély keletkezése idejétől kezdve mindi tervét, mind caéljait illetőleg a legnagyobb remé-j nytfkre jogosított. Nem az egylet vezetőjén , aeinj azokon, kik erre befolyással voltak múlt, hogy) ezen kiválóan közhasznú sok szempontból fontos egylet feladatának különösen az utóbbi években nem ugy felelt meg, mint az várható volt — Fájdalom, hogy nemcsak az anyagi, hanem a szi\'llerai téren is minden emberi enyészetnek van kitéve, ha bizonyos elemek bozzá nem járulnak, melyek reá megújító, ébresztő befolyással vannak. A társadalom is mindig ujat kiván, a mi az újság ingerét elvesztette, az előtte többé a/.on becsben nem réssesUl, melyet talán más különbeni megérdemelne. Ha még a lelkesültség is, mely-lyel olykor valami ujat Üdvözöl, csak pillanatnyi, csak szalmatüz, akkor az újnak, legyen a legjobb és legUdvösebb annál hamarább megszámlálvák napjai. A tornaegylet váltoaó körülmények között eddig tovább mini tiz éren át magát fenntartotta. Váltójáé körülmények között, mondjuk, mert voltak idők\', midőn ex egylet a helyi egyletek között\' leghatklmasabban virágzott, midőn! életreva-\'lóságának, \| valódi hazafias érzületének, az országos tornatliinepély rendelése által eklatáns jelét adta; núk&Jea indulhatott, fokozatosan ihanyatláa-liak -az (életrevalóság ily eklatans bizonyítéka után? 1 — enne\'k megmagyarázására az indolentíáról kellene egy Hojgsm fejezetet írnunk. Éa valóban az indolisntia ajs oka általán az egyletek Hanyatlásának is igy a tornaegylet é is. De mint mondottam már, az egylet fenmaradását én igén {fontosnak tartam egjfflb okok mellett még azon oknál fogva is, mert vesetése, szelleme magyar, meit a tornászat (terjesztése által határozott, még aa irigység által sem tagadható érdemeket szerzett (magának. Ha áémely tag indolentiája az oka ú hanyatlásnak, akkor ez indolens tagokat irgalmatlanul ki! kell törülni az egyleti tsgok sorából, mert az indolen-tia aa erkölcsi\' életben ép oly ragadós betegség, minti a hitalp a phisikai életben. Jiinpen elnézés ez oldalról az egyleten magán boszulja meg magát \'Ha az ilyen veszedelmes tagoktól azután egyszer már szabadult az egylet, a jobb elemek, na még oly Iteyesén is vannak tartsanak olaszé minél jobban, éaj iparkodjanak az egyletet emelni, e jobbakhoz azután csakhamar még más jó elemek fognak csatlakozui. Csak igy és uem máskép fog az egylet lassankint kiemelkedhetni a hanyatlásból. Fokozatost fejlődés- és nem visszaesés mellett, egyletünknek, ;niely a városnak tűzoltó testületet adott, mely két itornáazsti tanfolyamot rendez itt, \' mely az első omzágos tornaünnepélyt rendezte, mely az izr tanoda növendékeinek t.oriiaoktatását vezeti, mai napsáig a budapesti után a legelsőnek kellene, lenni. A Helyett, fajdalommal kell kimondanunk, nem hjazem, jhogy számot tennénk az elsők kőzött. Esfepnpk, mindnyájan jól1 tudjuk, nem a vezetés áz okai nem az az oka, ki az egyletnek élén áll \'éveli hosszú során át. Hányszoi adott ő leplezetlen azavakban kifejezést a közgyűlésekben keserű érzelmeinek, melyek a tornaegylet hanyatlása folytán (kebelét eltöltötték és valóbin ő neki volt legtöbb oka neheztelni, ki az egysét ügyé-\' ben legtöbbet és legsikeresebben fáradoit. —~ Mi-\' kor az elaőj pillanat lelkesültjiég\'e elzajloit Ja régi aléltság vált {erőt ismét az egy léten. Kegyetlenebb azonban niuos a lassú lialáluál, mert ha eeuián következik be a dermedtség, nem igen lehetséges már többé a; feltámasztás. Miiidéztjcsak azért mondottam el,\' hlogy azokat, kik talán óhajtanák, hogy ilyen egylet Kanizsán virágozzék 4- mert itt a fennmaradás nem elegendő,^ belépésre buzdítsak. A belépőktől függ, __ 1 i h hogy általuk az egylet oly tagokkal gyarapodjék, mélvek az egylet virágzását biztosítják. \'Ez annál kívánatosabb volna, mart a tornászat eddig Űzött ágain kivül, ax athletíka nobilis passiójának behozása is megpendittatett egy alkalommal. Mennyiben válik ez tánynyé, ast\' egyelőre meghatározni nem lehet, de hogy téaynyé váljék, azt nagyon óhajtjuk. Ajánj^uk est as egyletet mindazok ügyeimébe, a kik a tornászat jó hatását méltatni bitjákj a ha ezeknek csak fele ia a tornaegylet tagjává szegődik, annak virágsasa biztosítva van. — . Vederemo I Levelezés. Tisztelt ntrluuU tar ! I Fi hé 3-án a tapolesai isr. iskolában as évi rárviss-galatök tartatlak. Axou szerencsében részesültem , hogy a véletlen [éppen utazásom közt oda vezetett, s igy alkalmam volt ij vizsgálaton jelen ls etni. ihletem legszebb \'órái közé számítom az utt töltött időt; mert egy riszt a tanulók kitűnő folületeibói, meggyőződtem, hogy a tantestület kitűnő szakemberekből áll, másréaxt tapasztaltam, hogy (a tapolcai isr. hitközség nagy érdekeltséggel viseltetik a nevelés ügy iráut; kiválóan dicséretet érdemel: Dr, L&jventatt, áskola-széki jeliíök, Martou (Hspár iskolaszéki tag, kik tfgj, feszült érdekeltséggel követték a vizsgálatot. [A valök\| tartott beszélgetésből megtudtam, hogy ék, valamint a többi Jiskola-íjzóki [tagok valódi vidfalpi az iskolának s Ibsráfiai a tanítóknak. ; ÍSzérenbsét kívánhatok a tapolesai. liitközaegiietí ilyj kiváló jm paaagogiailiág képzett s Ugybnzgé tantestdlethee, valamint saoreacaöt kívánok a t\'intestületuek, hogy ily derak áldozst-kess kSJzségbon működttetdék. Valóban jol ssett látnom, hogy még á zsiuó községeW közt is találkozik egy-eg« b«ly, Col : a tanító I iránt SEÍvé(jres«éKgel viseltetnek, (Még tObb is r van. qzerk.) 1 ^ ; Legnagyobb sajnálatomra azunban Iiallauoinj kellett, hogy Tapolezán, mely magyar község; egy németi zug iskola van; mely óvodának hagyja magát ueviéznij s fo-feladsia,jhogy a kisdedekbe német szellemű oltson. As sm-litstt.jűitázetbsn ugyan nem voltam, de iölttts fájlalom, hogy \'lljipoliiza ezt kebelében ttri s hogy épsn zsidó bltsursosatm tdijnogatjék legjobbau. M I tíz intézetet a kir. tanfelügyelőség Juráié jfigyelmá l\|s -ajauiUháiti. Csahrendsken, 1876 szeptember barábao. [ késs saolgája í iib uj; n á jo s. * ! áz ősrégészeti és embertani nemzetközi <! kongresszus kiállítása, i \|Az lemberiség; bölcsőjét, keletet, hosszú; idÓa iái a\| művelődés bölcsőjének is tartótta , a tudo-mányi \| I liNinive és Heliopolis romjai alatt kutatták az I elnbéciwg kultúrájának kezdetlegeli ay^mzit, s. uxt hftljek, hogy azok. másutt nem is tiáálhatók \| Sj caílk bem rég volt, midőn Uoucher da Perthost A „ZALA" TARCZAJA. Egy szórakozott életéből 1 ■ !Í • IL Térjünk be V.\' tanárhos, nam izllkséges a ház külsejét leírnom mort bisz! nem rV. tanár-é volt; elég less comta-tálnom hogy V. tanár as élső emeletet biita As ttlősslw bába lépve, mely ugyan nem pompával, de nagy itléssel volt bútorozva; két utít látunk, as egyik körttlbalUI 23 éves lehetett, nem volt ugyau szép, de mégis volt lé\'nvél ben agy bizonyos valami, mely ax embert hozzá kOté, volt V tauar saeretetre méltó neje) a másik nő, a\'szSlke azeplj ségek legszebb mintaképe volt, kíllbelttl 6 vagy 6 évvel ifjabb lehetett as előbbinél ssép kék szemei ugy ragyogta, iflint a hajnalt csillag, szóké haja leesOnkOtt ala-j bastroin vállaira ii as által a nő kelleme még sokkal emeltetett valamint alltUntaté arcsának rózsáit. „Aldessm l",szóla as idősb nő, amit most Mondottál kellel metlsuUl lépett meg; keUsmassn, asak asért mert őszinteségelj det, iráutani való bizalmadat mutatja, kellemetlenttl, marti azt akarod, hogy bátyádnak, férjemnek na szófiák a j ma tett Vsllumátodröli én ígéretemet uiogtartom, miniladdigl ntig saját magad nam mondod, hogy tudassam férjemmel aZeT relmedet; da Klárám hova vasaasao a szarelem, a hadnagy jelenlegi körülményei közt néni rabat nÓUl; magad na sincs annyi vagyoiiod, hogy kattan abból élhetnétek — UI tagyan a dolog véga ? da mái résat hidjed, ialéaadat ia tat sxmoto, hogy Mtsahatatt néked a férfiú, hiss egy ssép «el aáaa siaesea. .; \'».. i x„lgisd vaar" aaé<a Klára, esengő, da bas hanggal, msgani s«a> tadoiíi, mi Ugyan sserelmemaek vége, balatoni laagam la lAiüiméeysink közt — a tudja aa ég vajjoa legnak aaek raaüta váltósai, naja nam lehetek — d« mi-dSI tebbet gutodülok arra, aajiál inkább asarsUm, míaél akább aaaiaadik a rálaaafal, annál jobban ragaaskedém hozzá, égiidz ilényémmél csUnsUk rajtja — b ha! Isten mentsen báálTua aaou idő, mely tola elválasztana^ a ckor \|[ megszűnnék élni. Gyakran kérdestam már, ha j ma lányomban flldagálve reál gondoltain, i a jövő b\|ii remény elaní képisi lebegtek s^enkpimelőtt, miért szeretem a fór ti u annyira\'? helyes válasat adni; ham saép ix igás [ jóság imagtaiteállléie \|—{\' és lóljetetlan nem Uirtan a férfi; erén J, nam iaeretii.n rtNo," vág navetvs küabe a tanárué Lén \| a Uhatet-le\'nséget nejui Upasxta\'tam ; sőt volna okom rá haragudui, miért tartja a Ikjs Klárám szivét íob\'juncsolvé." 19a a Ibillacsák oly édesek, oly \| kimondbá atlad Örömet asarexaelu hogyha a jövő akár a legrosszabb at is hoxaa, én magelégndMt léuek, mart mondhatom magái inakj hogy a föld legüoinjoáb emberét ssarattain." LjDe mit! fog [majdan férjem mindehhei mundaai, ha megtudja, tudfd a tégeded csak tudósnak lián < igy\' pl. Báldoay taaárl, aa jó parthie volna — mint moi laánf aipk-ják.f[] Soha se véld, hogy ehbes mennék, hisi e Satal em b(r öragebp aa örjeghál, caak miudig tudomuiyril Uol, bi szólj tói azonban, imlnl tudod nagybhl ritkán tőriétaikh s ax valébkh hejrel^éges, jia valakivel bsiiél \| egViifi{ra \|axt is alfalel ti. • ilblt nól. láU diohéielre válik, j«le aniták, !jio\| rŐl isipor tártjik.„; L Jrl ■aivélyea a tudománynak él." Líip, kxala Kilátja] akkor ragya á tttttdiáányj lagalább namj\|mannék\|ol* férflhoa, ki oaakaW élve aajét aguaan elfelejtené." Egv jjó saaiony itt is sokat tshatns; lám ralt aokkal jobb, s most nam mondhatnám, hog; nisitt háttérbe iiorlt." H egéaien nőül, én imánynak átyád sem engem a k, aőt i ax a legbixtosb\' jel, hallgatjiii is annak nem a megtestesült jóságot, sem la megtastesSlt éget óhajtom férjemben, hanem la megtestesült férfiiasáirpt, ez as ellő kélték : amellett nem tosz semmit, bjk jó és szivei is." j ;i\| liLUom már Klára, hogy sokat ábráodnktáL da tévaten jltrsx\|,\| ha axt gondolod J hogy Báldoiyban nines férfiúi a\|rélyL} eUekintva jóságától, tai a Mcftban aa arélyak lag-akebliucá[ minden emberben mag van a férfiasiag, ha élta féladklánlk, hivatásának pegfalal, da hagyják eat aliba, minek BlUdoiyt \'dicsérneui; Kedvet hoxsá sem akarok benned gl^cuxttmi, kezeddel és asivaddal magad rendalksahatal." \| EalTgatva^tlU most a két nő, ax egy la lójpiruőis aor-iáról kouiaulkosott, sxereue vblna tudni, Valjón mit boa- a joedvisii lényre a jBvendő, homlokát ösiievonta, midőn eszébe jatéttjhpcy tétje húgának sorsa egy katonára \' van biata, Iqi litkáu marad agy belyan. Íl [iásilt nő kedvaaére gondolt, iiámlilta aa időt tnl-mj látta, s arra iá gondolt, rajon miiidaa ok nélkül dIoáé\|rte-M sógornője a tanárt; • inig ő éppan táját magi-naU jsLotil logadást teve, hogy keavaaébai hl marad él BZoJnrelia íyásokat tett magának, hogy BildMyra csak gondjai! w (Hrőfy hadnagyot jelentik be. tudomány „As bátyám irM, s ta oly angyali, tllralaoUal voltál, da l«fah ralid mag, hogy nagy fáradságba karttlt, a én nelia vá lalkoxnám meatarl \|sareprl.u ■■■■■■ LDÍfc1 ; ; bán, a fiatáT stabsrt, ő amagtaataattlt jóság a laiivályes M\| igy legalább itélaak róla núadasok, kik i\\ jkOaélabb Vitttal IS •hm! M! 3 yisarü isobába resetlak kadvaa wraki, a sxoíha jiéhány könyvakkal telt sxekriuy, ott tré aaaÚI, , s néhány szék. Aa iréaaatal melletti £Uv«a köuy-ksnouek, Ul Batdoiy Unár. Fajét lomtjQrk támaxatá, airva vanuak, ;a fia késéral néha, luéba itioxduVá-nem tanná, aa rélné aa ember, hogt alsaik. Iáéit ia lép be a feniáiséW V. tanárt )eleütulVajét mag-iniitha goadolauit el akarná tani, hitiben falttal moi fordulva maid ja i Kétlik András, bocsásd OvUagánltlfj ki merte kimonloni & nagy iót, mely e>lo«i ik^ajü, g;yttjt£ mén0bm látható ,,n< clé\'ufl, turitmaftjOi da^mává fmelt tani megddntntte, <•»-} I kovabnva£p£l, KM^nek az a jolltm&5 talaj loasága ftoik yílatkotatu a világ-, \' } van, [hogy tóöstóbiti igen vékony és jépp leme- AaÁta ac ilsrágrtszit f>agy lialadant tett. Buti- f zekre repca Számos ily Jttn* látható a k iáljitott «\\bor iMlikí ásaiásui. melyek emberi káz mun- \| tárgyak kiilfctt. A/xm időiben, rnidün az én böriség kii ti \|»>vadará bokát L .z(uk lolszinre, megadták ! az éh mí még nem ismerte, i yen kést hsíjználuk a ffUij lökéstat általános kutatásra s csakhamar Európa számot részén keröltvk p\|<5 oly leletek,! m«t\\ek korra jné-sm* a« addigi Irgr^gicb beknek tartottakat ia meghaladták Ab <5st5rtéhe)ein valóságos tiidomáuynyá nőíÉ&l ki marát f a< tüzetesen foglalkozó axáktjuN dósok íáltal tiiitoden bárom Esztendeiben a világi külOut)ü/ii pontjain tartott Üongresázüsok folyton lVjleKtU és érdekesebbe teszik e tudományt. Air (3s tör tóin el mi nemzetközi líongreaszuh Stockholmion ezelóit bárom évvel tartott hetedik üWe-szakuban tüztei ki a jelenlegi nyolcadik ülésszak ! székin-lyéül bajzánk. fő városát. • jpÉi hazánk) büszke lehet e megtil^teltetésre,! mert t zi oly tanulságos és sok tekintetben, mond^, hatni, meglepd ősrégészeti gyűjtemény bemutatásával viszonozhatja, melyhez hasonlót eddig, egv tömeg jen kongresszus\' tagjai s az ősrégészet hívei nqm láttak scliol. z ősrégészeti kutatásra\' való bajiam kulön-Epünknél már igen régen meg v<flt, bár az a tudományos jelleget nélkülözte s inkább egyes tárgyak-, a nemzeti büszkeség egyes ereklyéinek és emhékeinek föllclésére volt irnnyozva. A rendszeres ánljin»kat a m\'xyvenea nvekbrtn Nógrádmegyében, ifiis-Terennén Kubinyi Fereucz kezdette meg, s ez ásatok eredménye, valamint késobp a gombái „Várhegy4 felkutatásáé,.számos igen erdeke a bronz lelet, főleg szerszámdisz volt, melyek közül nem (jgy nemzeti jelleg tekintetében fia kiválóan érdemes a figyelemre, i De a hazaikban ujabb időben mondhatni or-I szá^is ?erte megindult űb régészet* mozgalom tulaja {.dónkepeni meg indítója, szervezője és fáradhatatlan, i munkása, szóval, tettel és tollal Uómrfr Fló-r isiink volt, kinek legnagyobb érdeme van abban, hogy hazánk jogosult büszkeséggel mutathatja l»e l a kűlffbldnek e páratlan kiállítást. Í kiállításban közel százhúsz vidéki muz^um gángyüjtő vett részt. A kiállított tárgyak közéi-húszezer darab. Legfontosabbak és legérdekesebbek a kiállított tárgyak között N.yáry Jenő b. tudományos 1 rendszer szerint eszközölt ásatásainak leletei, Sző-! ehenyv Béla gr. cölöpépitésze.ti maradvány tárgyai a Fertő-ta.vából, a kolozsvári muz\'eum bronzesz-pközei, íEbenhöch Férem* és Mihályi János, jkőtár-h] gyaii a Dunántúlról? ttátL Györ^yli.,QVanehriod \|\|Arnold, Lehóezky Tivadar os különösen Ipajláth Béla kÖ- és bronzléietéi. Jelenik Klek csont- és agapes-eszközei. Érdekesek a Tökölnél éá Peregnél it* Duna Iárjai által kimosott óriáái agya^hamuvedrek s a \| N,y4ry b. gyűjteményiben le\\]ő agyag-álIatoeskáic.-lfnaí0nló leletek legelőször Sziliül mon kerültek\' j\| fölspinre, később azoinbau több helyütt is. Ugy pez égé az az emberikl WBHWBBi H ktti UtaQ^e^ a Sttéll Karkas- J^yálry Jenó^féie giyfij temé^nyefcbei, mHyék hazaiak kulturai 0rté leimét^ nézve kJ vél\| éra^pcel ís! foétossággál bír mjei :<Jsak nini rég naayon él.\' folt terjed vej iba zánkibán jarnn íjé.z\|t, ho^y a \' nálunk kü Oabözdj kelyf^n talált l^ronztárgyak .neijn itt > ké>z fltek. hanem! kerefked<» által Jutottak hea^záák K nézet ít keltttégieledal megeftfolja a áltál] kjiálliU ha ia 8zé iüWán a nemzeti éj látszanak az Áaig másikai: ösö/elorrás Számos tt éreol vaezUsra hasáoált cser íjíikály- 1 Parkéi áltál kíálli4ptt öntői 9 szemponibói nem kbvénbbé szaipolcai muzeumok által k iijtá-érjlekea állított két ré^ e#ákpny,i melyek egyikén ftíUünőiig !meg -öntpminta hiünyostágának jiybmai az öqítés által keletkezett fuilotos, un köszörülve kőszerfzám, véső, kalapács, kapa van minden alakjban és nagyságban kiullitva, íCiílönö-len érdekes detléges kai legt>rimiiiyel szaryas-agan másik egyenl erősítve. il\\ ubinvp a piti s .páca ni ásatások alkalmával lelli kez-Nyái y gyűjteményéből, iilébeiő i d61ög, amely esafc képzel he tői IJgy töke át van lyukgptva s a^»ba egy )s agaacB-rész van beillfsztve várLekyi ásatásaiból kiváló met érdemeléek á proncból készült jszebbM lószerszám díszítések, madárfőkkel b az leleteket kü\|i nősen \| jellemző, lánczókról ! l^esüngő tdlcséreeikék tel. Némi ko\'\'esbé érdekesek a Pilinberj magyar sirol targyai. 11 inberkoponyák és CHontok, ló- jh kutya-Hoatokkal együtt bronzzal kevsrt, ezüstből készült külöufijy érmeket és p mzeket találtak-e sívókban Li l érmek köáül kettő Ik izonyára a izem lezárasára stolgált, mi( azt bizonyít, hogy ez\|érmek vagy a sfcem gödör álatt; va(fy benn a koponya üregben Mind e tárgyik magyar éNdetüek \|s valót^inüleg a; vezérek kéi ábul valók. Krre látszanak [U galább a kutya- és lpesontok mutatni, a mennyib iqknél a ketjejsztyénség behozataláig* tudjvi Myá yary L Mjn Ü íityel-l szebb nemll felásott em ber-: apró, alakú ták gyermekek számára kÓFZült játékszert ké-ték , mert a. Nyary-léle gyűjteményben egy íz menagaria lathuio. Az álukok kezdetlegesek, Ulatok idomai aliir vannak feltüntetve főleg a kistibbeken", de azért meg. lehet ismerni a disznót és . iéhenet, bár sok különbség nincs közöttük. Ha-f»on ló használatra készülhetett a madáralakot ábráz iló .agyagsip, melynek fúvója var H^okM volt «// fül hunytat együtt leltenjeaui, [Érdek kél! lovával és kutyájával várjuk az é kiállításról Dr,j iiózsef Szakwviktott tollából megjelenő tudo kata\|ogust, inély^ amennyi^ alkalm ink veit bén ;kínyomat)tt munkát megnézáí, minden tétben méliq lesz iuiagáboz a\' kiállitaslioz.\' d őse-le vőleg Hampl nányos a rész-tekin- (m 08 itkeséi-épitko- Nyiltj jlféreli&m NjKaoízsa \\t\\r t, n&tösdykáboz. Egy kis m igjegyzéat kell tennünk s járda ép rÓl. ^íjaéyön dokpn veszi a várajsi közönség, hogy sések alkalmával részbea elmaradnak, jrészbea rosi épi-tétaek a járdák I .miékor pedig azok kijavításira n indád-dig dOra t\'ordijttatik goná, migj csak a; téglák v^Ugesien cinem korhadtak!, vagy nem ís \'llogy irtiudaaek igy tÖrt^nuek. alának peia mis ai oka, mint sz Jéb; tószeti szubálv-l-eudelol kevés szi£ >rusé^ \| , As építő uiein v >£zí tervbe a járda építést, az épitkBMiiéra maüar hasún [ f^aclja\'el .tc\|r be <ely}ett járda építését, és a batósá^ ke-• vés erélyt fejt k a járdák helyes építése és iavítissj kivi-A kőíorszakra nézve igeu érdekes a szabói -j telében. így égjjike a másikába olvadja, csak kivjétolesen András eltávozott. Nemsokára belép egy alacsony termetű\'körülbelül 35 éVes férfiú.)Az egész férfiú bár egyes arca vonásai szabályosak nein voltak, az emberre kellemes ; ben fomást (tett II — tíz volt V. tanár. B^ldoíy az ajtóié elébe ment, melegen üdvözölte : .£]ipen jókor jön kedves Collegsta, ma ugy is lakásában fel akartam out keresni.tf -Valóban ?u vi&zonzá V. tanár, nem minden irónia aél cUl^ „éz szerencse mIos rám bésve, lia Collegám rá szái má magát — mert biz, szó a Imi szó, eddig házam jbeki tejét nem ismeri.u „Sok dolog, sok dolog van, nincs mindig időm-, de ij jszé 1 gyakran, nagyon gyakran gondoloki önre, tán jobb bar Ltja vagyok, mint az, ki napouka látogatja kásá}."\' „Becsülni tudom out Colle\'gam és barátságáról meg vtg\'oli győződve,* és ép azért neiu veszem rósz néven, hogy tftbiszön meghívásaim daczára, sem látogatott meg; de re-\| ménylem, hogy a hibát jó.vá teenm.u \| „Minden esetre, de térjünk vissza előbbi themánkra." v! 1 „Mind Üiemára . ( \| 1 • LA miről szóltunk Íw A „De miről szóltak „Ho hát már el fele jtette, a házasságról.* í ! 11 ffl^Sy árva szót seia lialmtam még róla.M • I „párdon 1 hát mondja Colbtda ur. mit tart ön a bá-I ÉMtMptól ?u vagy — egészen inegfeleqkestem, Uljan le Col-I ur, tessék t foglaljon helyet.* LjtóUrt intézi éppen hozzám ezen kérdést?\' kérdésé V. tanár, miután a pamlagra leü\'t volt. LMUrt véleményét szeretőén! es ügyben ha\'láui." j I ,J „H elfelejtette kartárs uram, hogy boldog básasság-j b^t ÍHek.* ■ J > \| „Pe tegyük fel, hogy még íkőtbn.* ;\| : „Xiehetetlen >azt felunni, mert ai a házasélet édes gyü-W\'lssril ulelte, as •lCofaiatlao bíró ez ftgyben asm le-ket; szintúgy nem llélhat fa, ki ross házaséletet \| él j ds még kevésbé tit^ het. kgr nőtlen ember,! meri {csak az hozhat valamiről ité etet, Ifi tapasztalt." „Nagy igaz »ágót mondott Ooliega tában, ad voce itt rRiváucsi r\' „Lássi el etlenflü ssttl séges-e, azt tessék Coliega urnák mondani; ok> hogy valaki uősiiljön ?* .- \'„Hát nein jarancsolja azt a termeszei szent jnevieaték j mpsi lejtek\|iutve slttjój, „üipasztslat". vissza^ Lérendqnk j „Tessék ha Igatíii a természet szaváról,\'nagy félre jMbkiák ezen szí vat nagy arázni, s kiválóan es Ug ben nagyon is hamisi tjik." Wtolsó í j i, , yrr.j • r dícwkpdlidtünk kdvlyel-kftasel jé járdávaL títekíntvs U0, Mgy i hásrorak egyáltalán ném Itajíáaa^ járdát épf-\' ti éibnff a készeknek jókerbaai feaelameSra nagyon (iooíiSordíUMtik, legkivált acrahirjuk fel Ifigfeiméi Ceti-unlnsfcl hogy különös gondot fordítson z\|kapube}ári-bílvea építésére, mert ezek kŐrü> kdeeyjiLek el ale^T \'obb ubák. Fejrfraelik a kapu alatti bput, és kofnr icis beszekerezni lehessen, lejtős félhold; amka dombét \'dáií rakatnak elébe, melyen nemcsak s6ttéAea , hanslá Mbyee nappal is megboüík jm ember, télen pedig legyes eső uiánj halomra dől ,az ember kesét, vagy lábát tőrvje. Ilyélnet akár mennyi számban matatháttapk be. Leg-keselsbb[lasan 1 ót építettek a Teíöky rtcsábaé Berdin ke-rqslLedőnei. Ardemes hatóságilag megnézet,! m szükséges hatéségilig átalakitatiii. JUeket a kapun bej^j tér kifelé Isjt&sj de nem szabad ilyennek leáaie a járdának eaés, högy ivalaki aaon a hási ur kedvéért nyakátl ztegje. A jáf-d* \|s I kmnséjgé is, azéit is teljoi Joga té [a felett szét etheim. \| J :. pifpgbstUs, hogy miképp tud egy MpitŐ-bisottsáK ily járdák \'épithetáeére engedelyt adni, mr \| ennek m^g ném jkdifaj esetében ilyek epúésébén elnéző lénni j 1 p ijövid, de fontos megjegyzés után teljés tisztelettel falkérjük fárosi hatóságunkat, intézkedjék az iránt, ho«y as éjjt^aj bizottság ezentúl nagyobb figjeUet fordítson a járlák építésé miaépenjére ; aej fordíttassak gond arra isi hqgy azoknak iókarbani tartása «Ü-götem^k. Nem aki-jiínk folyj Házi urakat felemlíteni, kiknek, jáidáík vsióbsb lájb és nyaktörő rosszak, elég leead kérni ílSegyen szívás a tanács egyelőre egy „j ár 3 a-blíz o t fc s o ta összé-állitaei. mjjjy hivatva lenne legalább is • ni^jr ké«z járdákat sporóskn átvizsgálni, azok épitése, kijavicá-a felett rai-hitnsrább (beterjeszteni véleményes javasfaijE ppiUtink járdákat minden utezában kpicsdnds köte-leMégbol, Ha jó^ másnak z «én járdámon jaskálni, szeretnék én ík más járdáján menüi ; építettem \|aidát a közhasznú atrai építsen más is e czélre nekemj [ Így, ily nézettől átkelve, pár év a\'att nem fogunk úszni a sárban sanalj daczára, hegy klínker utaiuk is rapmak. Jobb l\|a \' as é^ntn &t\' gyártott téglák járdának használtának fel, mint \' sem logy él nem kelvén, azoknak nagy részét a téli vi- > saontákaág pmészsze porrá. Nem akarjuk kétségbe vonni, hogy szerény figyel-mpztötésilnk és nyilt kérésünk eredményi nétküb uem ms-radanp. Erélyes polgár-mester urunktól, mint másban ágr ebben is csak munkásságot és méltányosságot várhat a .jj \'! \| 1 Kgy vár ojjii polgár, j Helyi és megyei kih\|L íEichbsry ünnepély.) Az Eicbberg ünnepély úgy mint ast eíőre jeleztük lapunkban, foly^ le e hú 10-éa. Délelőtt \\V órakor az egykori tanítványaiból alakult; helyi bizotk-ság deputátiója ment az ünnepelt lakáaábozj a hol díszesén kiállított adressával együtt a tiszteletbeli ajándék nyújtatott; át, mialatt Weiser József úr igen sikerülten felköszönt ütte, Áz ünnepelt ősz tanító meghatva egykori tanít vátiyái által nyilvánított, tisztelettől melegÍMzavakban köszöntei meg azon igazán ritka érzelmeket, jmelyekot egykori tanít ványai iránta inutsttak Az izr. tani ló test ölet igen aiazesj albumot uvujtott át igazgatójának. A testület nevében Gpldsshmid JDávid üdvözölte az áonepeltét,. mit ez megható szavakban viszonzott. Fessel Hirsch B. rabbi szintén Beknélyesen vitte meg Üdvözletét az ősz tauféifiának. A polg. isk. tantestület nevében Morgenbesser Jáoes és Hotfuiaijn Mór üdvözölték őt. Kj^zelrtfl és itávolról pedig egykori\' tanítványai, az orsz. izr. tanitótestiilet részéről levelek és táviratok érkeztek nagy számmal. Este jnyolés órakor széb számú közönség, az őss jobtisususk volt tanítványai, barátjai tisztelői, s szép számú I kartársai,\' gydlt egybe a Szarvas vendégU nagy teremébe, hol az ünnepélt! férfin megjelenvén! családjával együtt, harsogó éljenek kel űdyözöltetett. A zjaj csillapultával egyik egykori ta-nitványa Slolcser Gusztáv^ur igeu siketült beszédben üdvözölte (a beszédet alább kőitöljíik) mire sí jfubelans melég Szavakban 1 válásíolt. Megindult azután a vtóeaztok hosszú spra. W^lheint Ernő ui^ajubilánsra, mire eztajólag megható szavákbsm [válaszolt. Uofiynann az iskulára,ltuiut a szellemi 1 világosság psstójára, Qoldschmiud a várom hatóságra, Hsq-gjstó a jttbilansra, ismét Bíau Pálra, később a kanizsai városi Ukoiasjzék derék elnökére Yágner Károly úrra, £oslér Miksa ur a családra, Ebenspanger Lipót la vendégekije, a helyben működő tanitókia s. á.\|tl, Hoifmann a ptánsia agyok^j mi módon biri^ ezt argum< ojálni? ríiijái izet ugyan parancsolja, liogy ja \|férfi nővel ugyan kÖileke ljék, ezen köztékedést] házi sságuak i.N.m monfla-írre, i de. izava Vu a ixázasságot szentsj&gnelff hlrd Jtjék és hogj sokan \| a\'aokatai i lesaneK \| e i zentség-jn4k,\|ntert ijelbldíatlai már 4 jkotblék akkor, lik belátják, hogy a két sjúv nem bír üsshangzatba \|onai,[meg!egy más isöklqsl nevezetei ebb hátrány is jött ebből .; mely hsbár nem falj közvetlen iö^ etké iméuye al hátaSságbak niai éri »1 méhen, \|dö iáégis ími dei 1 es Jtre es ekozza eit fl Á iiázassáa egyszersmind fel tétel ni a kül in hástéglást átenvyí be kerül, nly természet) sel ib, k ojgv énne k kjö vet kézié béju, la érfi csak }kor liŐsüL ha neje oly vajg rt>nitaí lifr, \|hq_gS 1 ei nek se-lyével koli; enj biij íj a házjLÍ rtáijt. Ha már ezdn ívatösSá-tit egy résSi i\| dicsé rkesuek taryukj isi máSréUiöl meg-avásit écdem i\| { mer \|valljon mi teyi5 lisgyjeal azon áu, ít Inam bír ani^j i vjagyu unal, hpj y ^ajú efcy férfit\|vi faroljon, a\'ltermésset N \'bfásá otom asoi kbveteléiskkel lép ő xniut a ><»b inbdii nl\|)B\|sy árny ittji tevő lfgjhsa olv no, \| ki vagy csak későu, v< gyléppc q Soha se u bir Aiagának férjetVseiezniV nagyon a társadalmi élei kóéállapoU háaasságbau, hanem 1 tutságo szeretném tu< nti, Vsl) e Ukiatetben a ju kartaiS uram imiialaki éW M gaz, a mit mondott, ti neveánéa^j eftki\' féujüsékb\|stetk\|m de énaat nem a Ab, de rt mm U Fabific-vasui Kjszakamerikubau. 1. vasút alatt a közönséges (habár helytelen) bővebb értel emben azon pályaösszeköttetéSt értjük, niéiy es idŐbeb ^szsaamerskábau az atlaujti és csendes tenger partjai kdsQU fénnák lehat azon vasutat, mely Mevr-YorlAól vagy BoS-toutóllaz egyesült á\'lamokon keresztül majduem egészen níjpsglui irányban San-FraLciskóba vezet. Ezen útnak roO-pant hosszúságát legjobban ugy kjépzélhetjük^ ha meggoii-cMljuK, Bogt Bostontól (Massacliuétta) egész San Frunois-Uóig L\'Oalitorniay ép oly (iáTol ut, miut ax olsö helytől Beí-Imig,! és hogy New-Yorktól az egész atlanti tengeren keresztit SputKamptonig Anjgolorsaágbau. ilat-Lhét uap alsSt lehet 1 b ropuaut hosszú utat megtenni tengertől tengerig. [ S Vasútnak kiinduld pontja Omabá-ban van a Missé-urj ni ugati Ipsrtján íekvu helység, mely New-Yorkba 302 nómej mérttpidnyi távolságra fekszik, és tujosi kesdetbol nagy j elentőséjgre vprgőduiu Jmaháiiál kezdődik a közel 223 német mértföldnyi hlbsszl. Unions-Paeific vasút. )\'maha azon sok fiatal városok egyikei. melyek ua-kánt jjrarkzsis&ra kelstkestek. A vidék, melyben e virágaó városi- vak ihég 1873 baaj igen kevés fehérteí lakatott, vad erttőség jnelVben elkülöüzOtt az pmahák Vagy P^wardk törzsökéhez tartozó vad indiánok tartoskodWk, s halászatból, Vadászaiból szegényesen táplálkoztak, ] 18ő^-b4a a városnak t^OUU— 23000 lakosa volt, bair-nladrjksben kémet, -i- UindazoknSk, kik ktlet felöl jönnek si néhány napig Omahaban késnek, \| é^atseleos szokatlan látványt nynhtauak a város utcsái1 az által, bugj sok inds-áht látnak. -U Ezek bákts, télig csivüiaálL. íjjal fegyverezett eléberak, ki mindenkitől, kik velük mulatni akar \| pénzt k^dal^űL éfthailat ép oly kellemee, mint egéMaágee. A ke-a gyakran oly nyomeestá nyárt forróság, itt lek által némileg enyhül, éjjel pedig Ífh«HŐ tanak, Mr 1 Isti államokból —wwfc »nek helyben mökedő tagjaira* ki imánk SPijpá P PWÍ hoaeaác. Foly touos derült kedvtón 12 óráig maradt együtt * társaság. #•41, mtyfl StaUmr Gutjrtáv tif Ktckfarg Adétf urat tidmfytel Tekintetes igazgató ár I Saferetve tiaateltkadves tanárit nkl tfijdón mi röggel kUldiittségUnk, dieeéretes ianpályá-! tói való visszalépése alkalmából, háládatos tanítványai nevében Wftgyrabec»Ulé«íJuke t tolmácsolta és szerény felirat-bau kékUeaitette, ©a esak aa érdekeltek e»ekélyf és&ma jelenlétében ugv»/ólváu szak cealjkdi körben történt, — en-gdie liejg tehát Ünnepelt férfiú, e helyütt, hol városunk több ellkeld tekintélyei polgára, egy válogatott jhölgyko-•aotu, uagyrabecsttlt pályatársai é« volt .tanítványai tetemet a&arobail tiszteletére megjelentek, hogy H0 érzületeinknek uj* jolag kflojezést adjunk ét fogadja szívesen bár \'egyszerű e&avakban előadva, de minden tanítvány átül, kivétel nélkül melegen érzett óhajtásainkat ét Üdvözletünket. Mélyen tisztelt tanár ttr jfcáMittfck Jí Ifocrii! It jMMMUb $ H\| le szerint sokan dpsp prt í k be.r IÁ torna egy. í ét j L MÍnt ősi törvényhozónk Mózes valaha Itrael fiait ugy Ön 40 hosszú évig Vezéri é, ezerekre számítandó taijitváujr\'ait \'á tudatlanság pusztáján keretztül bö.ca tanácsával ét sza-kuvatott oktatásával világosítván fel őket, a ludo;máuy \' ét életbttlcraség ígéret földére ét ezen nehéz feladatnak >pr-j ayedetleoi ét fáradhataüau szorgalommal és önfeláldozással .fejjelt inegJ \' \\ £ ! J On volt e liMisji éjVek torán át, a helybeli izr. kereskedelmi tanoda diKze, Önnek köszüné ezen intézet mettseElterjedt Jó hirét, melyre hjazánk messze vidékeiről sereglettek ösz-eze a tanulók, hogy bölcs oktatáta, ét jelet tanitjáia jóté-töményeiben rétzesülbetseuek. Tan it ványai közül igen sokan a harában szerteszét, úgy az örökös tartományokban, ide Európa majd minden nevezoteaebb városában, sőt tál U tengeren it, tisztet polgári állasban a tártadalomnak hatanot tagjait képezik, ét uredinéiivdás ^tevékenységéről fényesen tanúskodnak, de Hívéitől nélkül mindnyájan hálatelt ssiv vei rójják le n dúsan kiérdemelt elismerés adóját ét mély tisztelet ét nagyrabecsülés emléke fí\|zi okot becset saemélyéhez I ! OÜi súlyos hivatását, mindig -a legnagyobb lelkiislue-reteaaéggel, szeretetteljes góudossággal és példi^ Önzetleu-séggel teljesítette és igy a város becses kozüuségének az izraelita hitközségnek és polgártársainak osztatlan tiszteletét és nagyrabecsülését maganak kiérdemelte. Felejthetetlen uktsitásügyi miuiszteHiuk Isteikbeu boldogult Báxó Eötvös Józsel\' azt tuoudá, hogy . a nemzetek morális befolyása, anyagi jóléte és politikai ^ekiiitéiyé az általáhos műveltséggel tokosódnak, mé tán mondhatjuk tehát, hogy On a hazáért is bokros érdemeket szerzett ina-jgáiiak, midőn eaerekre menő többnyire Bzegéuy sorsú tanítványaiból baaznos polgárokat nevelt,kik azerzbtt szakismeretük folytán jobb állásba helyezvék az állam és közhasznú intézményei érdekében- ereaménynyél műkjoánck. « A tanpályáról való visszalépésével érzékeny vesztességet szenved ugyan a helyben tanintézet, de a ki köteles* sé-gét az emberiség, a\' haza,! a társadalom\', és az\'egyének irályában .egyaránt igy lerótta, mint Üu szeretett tanáruuk, annak örömtolt tzivvel kívánjuk, hogy a hosszú fáradalma* munka után édes nytfgalmat élvezhetteu ; óé ezen alkal-i mát örömmel ragadjuk meg, hogy 40 hottzú évén át oktatott ezrekre menő tanítványai nevében taivünk mélyében gyökeredző háladatoaságuukat, határtalau elistneresünket és kiváló tiszt eletünket kifejezzük, és a felséges mennyéi atyát kérjUk hogy szeretett kedves tauáruukat mindnyájunk örömére, nagyrabecsült kartártai diszéül éti tzeretett I családjának boldogitátára frits egészségben még soká- soká éltesse 1 1 —r* (Társas vacsora.) Folyó 6-áu esti 8 órakjor részint a fiatulsági társaskör tagjaiból részint a vendégekből álló. társaság gyQlt egybe kedélyes társat vacsorára. Jfi kis tár-\' \' tat vacsora mely a helyből távozó Koch Adolf tijizteleiére rendeztetett, fölötte kedelyeten folyt le, a miben Kovács j (Gábor zenéjének is Van része. Az első. pohárkosaiöntőt az elnök távollétében a kör igeu tisztelt helyettes elnöke Dr. Laky Kristóf ur mondotta a távozóra, kinek tiszteletére a tagok ét vendégek oly tzép számmal 33-an összegyűltek, f Felsorolta toaaztjában el tekint vo ez alkalommal a hivatalban szerzett érdemeiről —* azon érdemeit,1 melyeket a tártat élet emeléie körül kétségtelenül szerzett. A lelkesen ínomlotl toaszt zajosan\'megéljéneztetett. A pohárköszöntők soraiból félemlítjük még Jfiiháll Fereucz likerlllt toasztjait, Bátorti Lajos elmés toaiztját, Farkat I László főgymn .igazgató komoly felkötzöntőjé^ a fiatalság! társasköre, Tuboly Viktor, Qabelics Imre,\'\'.Simon Ciábor s még mások köszöntőit és Kooh Adolf válaszát. .•v « (Tornaegylet! v-ii&sztm. gylülós) A nagy-kanizsai tornaegylet múlt izomba tjein tartotta vaiasztuiáiiyi gyűlését, melyben a téjji tor-hászatot iiletőle^rtett előleges intézicedésél^et. A Omahától nyugat felé utazva az amerikai vaáutak né mély intézkedését ismerjük meg, mely másutt ia j uagyo\'u elkelne. Daczára az utazók jelentékeny tzámának, melyek k&zott némelykör taj4ttágoa, nem éppen bizalmát keltő ki-nézéstel bíró .alakok találhatók, daczára a tok ét nehéa podgyáaanak, melyet <ezek többnyire magukkaljí vitznek,. nyomát sem találni azon kellemetlen sietésnek, azon nyugtalanságnak, mely i mi Vasútaiokon oly gyakori. ! \' Sem a jegyváltásnál, som a podgyászszállitókiál tolakodás uiucten. A nagyobb távolból jövők már bnjak me-netjegyeiket . .1 t ctakném mind már előbb váltatták azokat as illető hivjetaJnok irodájában a városban. Kfé«s Amerikában asoo szokás uralkodik, hogy a menetjegy ne in úgy mint nálnnk csak bizonyos határoiott időre, vagy ktí-- Idiaös időre, vagy különös vonatra, hanem bír ér- vény nyel/ mig teljesen elhasználtatott. A podgyátz gyors, egyszerű és mégis bistat módon saállittatik. A inegtnérle^elésnek időrabló munkája aránylag •csak a legritkább etetekben alkalmaitaiik* ha lakják, hogv j aa utazó, kiuek tetszét szerinti súlyú kézi táskáján kivtlli 4fpég egy máztányí szabad vitele no jeleátékei\|yj —* * * * ealyt akar magával vinni. A kinek csak egy Bónaé^ijiens Mik! ki az flgye ^vLeiejknel fíi$fehj több t&lásraJ —\' [[\|\| w Molk: -ífllcoli il-pií éjrkdz ÜEnpefL kap< •.len} tanévbe jirajoU be, l^eijiélli^tjük njintézet ■ iragzásnak oglgal vári ITX.mka lami tanítók egbiiátából h£ képét fcié\|)b[ in(é y i I a kOrlil zét izakuvatn itdriről tib. K értetitő tzlertttlenekne .nagyon 1\| éra A Ma Üalrna: Szűre kiUjni beizgly lipkézáz érea kiéki béuyate froiTkot LfiHKl tiieíunyt ■■ (fáM °> [4-1 llvépre ! I I Raji magyar t>cial .r>ü el szaporodott. Sóll tíí tiilzuai egrfc^ét jkjáii{licj\'4\'at a ti, íréiig ^n, indíttatva: érezte tnn^/í< a ta- díjjal ki as • zár4 Ptdt i\\m itéi nitisl pí ji\|íji; z<>k&)y Íjat j tt) fitetfée ultal önruago Mgo\|c kmíMlf I Ez jr jüiv jiajpjiúfí ijiÉ affll \|\|\| ir\'m- ír göl(5jej ol\|>- bebgsjlg mI kulü H r Wh- a táná^ \'A ii gimo^d ij^njíitn ning{v\|á]asz f, laiwMését \| taieglcjeál q -\|iijeg«\|ipllftjak\| att isj - ic offrAri líikolába 23 m.! fdpljt iánév^iezl kj^pcíjst anul e lók índtaloi ■ a , J\| íjjtgy \' reniMiye^rp i^mu jsiijpolrlodiá a mii von : ^tán qt i« l !Íőj A purgój] {atotanáca Áz érte fégyelnii az inté-a tan-o)l helyid lejnelelne m yfs csél puajf. Kivonatét völn^;1 hpgv laasken a elt litjÜiiyokon minél elŐUb tfgltffe Ifgyeu \'ar#nizáb ót a Nagyvilág 37 ^zárnának tar Aftjul pámti zultán. — Gabriella, ] Törté títíiiyves Toih Kilmáu.) Fdiyjt. e\|ek\| (Imei rencz) Jpebarj^d 4- A teriuéizetiauTt Költ. Tárcsáié rél: Vidéke^ flJ (PoMsó i 8ltö. Békaldetett IfoztAak t zŐ \| íjktézet ijj < érUtit()el Aa Igaz erkmzté Báhfcny Iguátz \|ig zgatc fájtja az intéaet T>eUlbté.iek, < keaésiknek. tjanupizooyiágot [tea { - vézcjtéeéről, \| f talárok. makOfééé hogy az iutételinek imég e^dig Hl! nin\|}tj nialf ogtr állaini iot^zetdekj teljéién i it\| ;a ^ [helyi»égeket elegtpleueknék a vege-j \'• » !; \' r ?kat)i\'/ia\| e bá ittclí —j w a H tanuld jbanulóu piztoaj jotoiitd rkH oly] bankban Kzer délinagyaror- * hze nek. —j A> kit piiet^e. Elfa\|M£éléf. Fpjy t. — KUl í)nlfélék< — Sakkjíeladváuy. ;\| Dserkenzt^ i Uzenmek. I or izági I D >guafc* iJeliunyt >t épe BHezfan ka. Hamid tv ltánl —\| Delígrád. \\ \| kavaró és gyu\| télépek: iognan. 1 bzc mek. — A dél-igjlár Re-\| i\'asön^Ő gyár Rdticzáp. —m naptunr ubü- és tar tal ni i ttkik nin szalui) kérni 3S Iliit ilkon rés néniéi.. e k re > ú i 1 óv á 11 a i a t. ég ga/.dag nemcsak rakbi»n, iiátietn cncyklo iptárak;l>\|aiii is, esák cg)] inága evkuuy ve, az íntijUigentia Töldy ly kuMulyán fogjalko/ ijut bcUili^ui lusz hivat magyar Ul\|)D\|l\'éle oá ká „iiuugáiria. rulitikai é\' di^kus aály- tönyyi mely■ e napokban niánj sajtó klót ijer eláő fejében} meg fog jelenni. tudomáaVok itló\'s/caki ín ívelését ítek " népszerű lerjcszté^é vtii üáz- íjtakávalL iu irtván !il\| v\|i és uaptár. i uilu ment s q %zéija a pdli a politikai pu «&dk0tui, s yjisz^én véve a küzünségca iiaptáriro dalomnál tai\'ialmasabb ép élvezeteBebb plvas-mánynyal az >igálni az értelmes közün^égíieki Tartalmából, m<ílKbdn ugy a napi poLijtika gyakorlati szUkaégtó J mint a\' politikai, kérdések tudományos oldja f tü\|ikintetbej; yótetnek, következőkét Utri reszet, uicly. az lttTltJ ev iulajdoní epjl nap- aik i M0z5higy«n«k ; ésjarvaama^káklrt KÍi«az teaivéret-n >k, CsejkotiJs grdíoek, re}aits Simonnak. Sméeekéri Vetto J taiaf, ocliwjjb Sándor éa jKáliáasakj Bumr Jáiio—ajr, BAtifyi klajdiriak. Juhokért gróf Káftíílyl (Jjörgyiiek, gd>i \' NriékneM j angonkeélilté&t Balász Jéa^fneL * Is irón h u fii a n i t á s r ó 1 íjiíazerü vissza-dmllkezisekM közöl mo^t á „Dzlenniít Poltóky" oimö lefe* jrejjlap %s l663-íki évlflíl. Most inidoii aá oroazök oly íróit caapaak a basi-tiiizukok tetteivel, az idézett láp fifekre lobbantja, kogv 1^63 ban az oroaji sereg CStiast-ízrejleel^ táburnokek loOci áhatia« vapaág tekintetjé az ázsai meáize tuljfeárnyaltijt tniudaát, amit nost bózükokjjól csak ^írfiszte iuek iáj \|A Jifroodott évban »gáme tAioruok a utiftonceéUta rádomi gépnek ostdfa az el fogas ott tttl kelődet százéval akasztatta JHil, taa-il ecy gilp^rbe bányutii. Nébáay xadomi;\'né éjnakida-. >dalopéMtt a virágoftjái hintettek ";a sroi. Belíegaiide kkir Utfaákjkkal letanoautta a sirdombotj f jtiágyÉral lo-íttMta pe. -4 Jáanjukin luÚbornok egymaga kétszáz embsrt - fljlkdlokeiiléí gyanusalkMt — a«iieztátott jflH és az akajia-láatlaz tblakiWl mosolyeKva uézta Ha uO^jSttak ko£á 1 :égyeJniet k4foi, azokatjjmat Ökleivel üiottk fóidhöz vejste tt rajtuk. Bgjjrszer egy lelkéáa Hoztak elfte ea részt\'kcjtylA tábornok aroaai viiloeott az >1, az elfogulj papot Ökleivé! íií9íté, .kivsM tta, Osszevisaia upoita, azután fblakatztaKa. osz főtiszt, Midi Fajalepiceubea ddböűgött, egy iltet megcsunkittatott, ügy, fyogy az mázé) ighalt. e^yl Hásik aebeiUitet asfeímába takar-etjteté. Monfljevbén kát testveit eieyeaén p.-u tettekkel! pcsekazik egy egész csapat orota íoö", Assijeffi ;ttednikoffí Wahl ói másuk, akik ( a feugye! iiip évkOnyfetbepi és az oíe-Izokl mék krokodil-könnyeaet hullatnak al tűrök kegyet-Ikns^gek miatt. (P. L.) 1 • is ügy lapoa l:i sri föl teléét irOm düM 1 ugafit, í >jtogs J ügy! iná uk or auocoU sebes nap j mu va m t éi elé\| itak. j- • llvi itiszt i fiánkj fledhot< i ú éne - A g Uó IH-éu egy legalább it alami alkusz zon álíitolag boltba érví ével a jgyéiti bdltoti annf lokwlottk. — —\'I.Ti\'c i^dlj\'e regünk el^re m C yéináutJ4v0. Konatantinjipolyban miilt gyémáut-rábUf kOvettetett dl mélynek m6d-eredetóiek nevezheti.\' Egy .leágye! zsidó kíséretében; jmegláiógatoU égy ékszerárnál utóidat vásáioli i azándékfcal, hogy gyémá i ott sKéken íielyet [foglalt ét ántókat viz<gÜtá, a másikkal oiditotí száj tb m egvilt ke-euklürkákat ba- kba Midőn \| raindent megbekiajtiietftt elhagyta IküJ, hogyj vásároH voTna, jnert az árakat Azonban salékszerárai caakkkmaaészrevette, iog)í .három dyéniántja hiieyzik, melyek I5Q forint érmé- iket képvisel ágy ciedpet megvizsgálta^ éőbbj kisütötte xnántokát is j enyelte után e felveti s igazuak bizonyuft k. Után na szaladt a zsidónak, tti azonban m jött zavaijba és tiy^eodtae en< erite magát li tetőtől tal\|)igv. A rendőrségi éW slátása ké-hogy a zsidó bonbonjaivalHegyi [tt a gyé-euvélte. hánytató szerfek alkalmazása CIKK-CAKK s ; — „Ilogyáii van \|az, hogy á mlI mindig gtfizciielraeskcdik,: s mégí enne — lultább hátra vonulf* [r -I I __ __ — ,faja a -k5zmoódáf isi azt Marja, bocy: te dkosabb engedu — (A\'^az nekik enge^iaök fce\'l. Szelao.) itéa szerb a helyett, Ijttip Az évkóuyv lelsőjvá^yis nap- Urnt s egyéb tudnivalókát tartalmaz, egy rtvifire vont de ponios Politikai hév tár köteti, moly a mngy^r »laó eftXíelsőház\| tagjainak névsorját, az Osazös európa i államok urál kodóit a i ko rmányait némely ( hasznos s táj tiszti-A{ kötqt é\\lUön; rvi\|\| réaZét A.z euró- \| V. vároabm ujévkqf a lámpagyujtolató kOszÖntAaa-t^í hordott szét a iiázakiboz A köszöntések vérau ez aUt: p-Mira Gyuri, gy n j to;g\|á tó —- atb. .\'foglalja, macában, kai adatok .1 iaérbiében. az\| t\'ríjy tönté hétén\'! nyitja sisept.) Aedái y Ignaoztól. Ljzt k Meg ( Í875ljszo öve tik : L PPw bWel — — ——- aa érette ha aula fél mázeáoyi nehézségű is ▼agyf íjándkiirüU nagyságú - renjiazerint semmit sem tizet. Egyéjbiránt is a sz4lluáai díj igen olcaó. fi. É\|) jpat áliamojk páruainak ismprtétás^\'Grik sa Ágosttól, megtolLha a főbbfcllliöldi [hirlapol jellem Klááével. ml a lkirlapolvaebra iiézve k ón jr elmés unbkoztató 1 íbz i küip^litikábaa. A kikel jövőre uépve kulOnis érdekkel tog bírni L,Á i európai államok bad )roj\|í\'\| a legújabb adatok pyomán ismertetve, .Mi.rkuj M.-tbl. i^eletiiKaróiy a IKetéii: kérdésről44 ii asf évkönjvbé egy-egy\' tinulmunyt; íjánc7.y .0-yul a a- éy közigazgatási tér\\-fe íyeit fbg-ja benhe «za ^szísrUen ismertetbí — ijDdi joáatdiíSt \|g\|rtek\| niég Kí.kosBy Janjő, Öaíamou Ferenci, ;^ádöai! Kire Ly !<- \'mátoJk. J\| ! Szarv íb ki »rnyékén közeié )Li erőa ihkr után of^p jes< tt jéggel r^gytisi; ii>s1 eajátsí gos tt ne-mény lépé u eg i lakóssájjot, bogy eg -szfrre a légből ige fttyetólég Bk.jeg^ \|i«.al az fséi következtébe megsérilt, uy y lu gy künnJüpme^fo^liat\|S\|. valáu u madár\' potyog ott alá, melye kjét1 iábitott ej, a. vfaii íe. £ madarak-m! sok 1 myjeg^sen ! — A i zé\| edi Édutező ■pnkt me mprdl W\'W pompás IfrUieat \'Mlférfl pMkoai litás létéket köibljÖk\|í a ha nemi nagy I^azd aaigi a iról a 1 di ral í téli rar \'mén jeka •eliáiy magyar il. £ iáliitottak klit, krót Károlyi UyOrgy i[el.é» (aj J eg f ig< in aaép «n álIktkiállítás aug. 2ub ri li. MeaSbje-inkivül vblt tt i ^NilS" 4 g^^oföpü, egy kiitfl Isi di ; válö^ifott nlé vili Mii llitvkli I X.j bankár mondja (Sógorának : „Édeasógo te számomra egy jóravaléj könyAivőt azerézniu egy derék Saul a t—\| Ob igen, én tudók w a)áiilom\| nekea". — (E párbeszédet megbál) gazdájához fordulva mondja) : * \\ I — j „Tens uram l mltiek önnek k5nyvrivő, tz inas nem tudsz embetjt és és itt vágyok és el viszek akár 2;J kilugtauim kö íyvet is egy ízeire". . \| .T-fi A. — „Ha egy gyújtogató valamit fel gyújt, [úgy érte; megbüntettetik ; .de lia egy szerb, ivagy tlrOk ^esér egy váiiust vagy falut felgyujttat, érSaoijeleket kap.41 í r-r B. — „Ezek persze náluk njina h5ste tk". .1 •Jxű .fővárosban kí rbít hirdetve, bogy a várc son keresztel folyó folyamba, háj egy egy ép bele Italál lesni .vagy ugrani ji azt valaki mejginenti jutalmul \|25 trmt kap. - r: Rajkák lopott ezen két ö£íra^gó a Csazebe^zéitejc^ bogy bidról a folyamba vpti magát s á máai egy k majd ha» mar utanna ugrik a megmenti, a jutalmon; pedig osztozni f<\|gnal^ r^— Ugy is törtajit, amint a hid jk5aepén holtak beleagnik az egyik a inaink is hamar utánáa a akarja meg- maimé gra- m roz énteiii j do szerencsétlenségükre meglátja ea e^j iz]B minden habozás nélkül a folyamba ugria 8 4 ugn gadiá két csavargót a a szárazra hozza ^ket. A\' jntal matí aj \| két em^rélet negmentéaeért is lermeszet^en a matró41nyerte el. A két; csatjárgó pedig! Mm átázvá i Qreé zsebbel elsompolygott 4 dőnaSjgött a roswu1. kiütött tervükön. X. „Sógor! látbiti laái kenfd Menksaér Y. „Hát nogy né láttam yo^iia, hiszen tona vi Itain kaptam eleget.111 (T. i á a Meinagei tátuJ? miloor ka-érjettéi)" kid IMkb a tfgjf sertést (19! nala izozai; Ura kltíftnd tehenet,! (a faj ninca tii-kijalom néhéa kUlnónek mM MMDSt állitoU 4a ndéki aágy ül Aa \' ökr K magyar fi mon iható. Fpi Míglepd, ho, datüAouség bíráld, •értést fkijiHjjl lizátos JMsi az ie ktvjéifk 2 iz fcgedről ejy eteave) ; jtjiMoiibiílljkí; illi töubt >da íj Qiitij a. k Míftili [evéé vréaavéte n ír ár azé\|>t de mervnO-jU-t a utat< kne fokt Kolompos Henrik igen együgyA bmbir levén, de i talállajakat rendkivüliph azdrette • Taáaa egészek tklle volt I ífr^/r® kutyákkal éa! ihadarakljal. Kgykaer Ikawtt egy t jrtÓl ajándékba kis fia.»t$kát r]a aJt i piuczé- í a biztoaság kedvéért, bdgy el ne aaöiheas)ékj egy h/Aordóaak csapj^ho^ a&M>tte : de a kist róká lliflit fi-1 izihkolt, még a ca\\pui iá \'líoWlótíol ki nea\'rántotúl tniuekl PWetkéziébén a bor mibd kifolyt. — r 1 11 1 uj r o u werktatUt UOHláANN H letekke\| együtö ti «<5 HIRDE TE S EK: K^xkMfisMéfak, oramiiig me$tízgU éé jtók taJált r \' ne\|lbeto\|ék (zAmAn», ♦ára \| ü^etfiieli SV Icr. o. ó. ftjlytenosan fri* minőségWo. IOFíPEÍ IZOM-és llfflj\|lll91lf-JjA \'\'.iMgN alpesi nOTéajekbA. Kifog! italani kitüufl tzer arcz & tzwn fáida.1 (o&k, szédelgés, kfcretfct Mnt féjdaJ nak, Ideg ér\|ted gyengeség ellen é e nertiü mázzerák enéaité-wéj mmt ilpgjoblf Jiatáaut yaá általánosan elismerve-? Aira egy; ftvegnek 2 ft, o. é. 1 r. ritAÍJH Itöbb gratzi cs ,k. intézet fogorvosinak SZÁJVIZE j,STO>1A TIK 0Nr I a foghat vjlrzéiej a roazategu lehellel éa fogromlis ellen kitűnő gyégyttérJ [ Arai »g7i (tvégnek 88 kr. o. é. Ii Kupliaiójc: Bjiuyhádat j Beck, Hriiehé t Eizékeit Caürdaj, Karojioficit, fArgi-jviilh, Noigy KjauÍMán Belasj Prágar, Sebwtn & Tjáabeij, K.ezthelyeti ttipgtr, K<»liftóioaj Ueurlw Pikwit jf1 óitin, Pécseit 8ipőú, Kisagy á. Simon, Ueelil La- ( r . , . . . _ eelil\' La* feli, Objetkrl Bit[ling, Hi^tríirott Qrünbut Koíiariu," Veszprémben Vuaer Uraknál, j \| J\| JT l • 212 10 oooooooooooooooooooooooooooooooo m% I^TOTH SANDOH raktafr asztalos- és \| kárpffon i bútorok, hajtott, jnáxl és ; szalma nzékekbeii salát készitménytt bútor gyári raklára Szombathelyről. Nagy-Kkioizsán vasututcza a yaro^lia/ban. 253 9 — 12 raktár: rugftiivos ágyalMk matráczok, tükrök ( és l fügjgötfiy tartókbaa 8 o 8 OOOOOOOOOOOOOOCXOOOOOOOOOOOOOOOO XHXXXXXXXXlXXXXXXXXXXX * BC^ISER M.[ * J( nyilvános polgári és kereskedelmi )( K tanodával egybekötött no veidéje. * Csali akkor valódi, • pjan • éi ti én »ok«orv»itott czógeui van lenyomva. BflntatÓ bírónagi Ítéletek uiuétoltun comtatáltak ezógcui M réti- J jegytta meghamuí tutáaáfc; Márt óva intern a k6úui{«t iu ilrtjn lm.\' ouaitráa/oa ráaárláia allén, mintbofj azok csuk atuiuura v,i»n:tk »/.«-taitra. ~ Egy iepeosötelt eredeti doboz Ara 1 ÍTt. o. é. _y_ej_* A j m.r,n £ i é g b e n a i«b»Í jelölt o^gékíéi f \' " randa borsxe^x sóval A li\|a«fbiibatoM) 8uN\|41ril iMri & uenvtdA euabarUeg-nftk minden belső 4* iSIüü c/uUiIaiiiál, i legtöbb betagiég ellen, MnffemteraO MbvilléMl, fej-, fül- éa fygUji, tégi Mrvii a nyílt Hbfk, rák fekélyek, Q««Ok. txeiugyuladiji, uiiniiDuueiufl béoulu é« •árftláe stb. «ib. ellen. Üregekben haezuAIati utasítással együtt 80 kr. o. é .\'T V »1 é d I n # »ég ben t f-ieij Jelölt ciégeknél. i1\' \' \| Dorseli^lialiuai-xsiirolaie * Krobü M. és társA-töl Bergenben (Norvégiibáu.) \| Kmo Inln^\'uiroUi vUiatnnjrlt » kerenkedeloinben! Mfor j duí(if faj kóxött m •fjadtli, B«i; orrvél ctálukra luwtiialliuü. Art •VT IvtfMk kasxeéiati atMilétMl együtt l frt. o . Yi léd) fiiaMfbwi • \'f>l jelölt éiéyibiél< MOLL A.t TaculauoeD, níicli^t döiu Bazár, Wien. Kiktini i ■ . • R»u! •••(■) Prf«r IMJ4 gjógj, {tf) Beeaeberg Ja, (s) rmt fn Jtf. ii) komuí«(<j lierci (»» Parwir $. Vik kivr u y * ui uodci U. * w>ti K »r » 4 H«r»»ufc* A g/Af/. K»p «Ji4r (ifj HaimJ. Kap««* 9ér liliHiir iáaéor gjwe. kt»r«i» werfl H ff^KI- X f » ■ • g ii) T—Irtai ím let gyágy. rsi Kúltel luria K««al\|«i/ (íj Mlal- gf A ím) wawc-b r. íCörm.i,4 í.xfi Eau J^L ¥«o»kaIkely (■; FUlk-h l«frN(l) Mmj ,Aud nép (/ fctóoár L 4. ft. gJ+97 HénokL-ÜT<W 11 "bk SJ^cy K K JK il W I* * * * H * X * * Ax iaUbet lönrényazttUleg berendezett 4 oftz-tiljru polgárik 3 paztály kereakedeliai icöxépi anotla ^ éa tiuü veltLdli<51 411. ; 11 X Azon iljak, kik a polgári, reúiUkola, vigj \|ll\|> 3 gyinnaaiuai 4 alaó uazu<yát jó aika rel bbvéf ezté^. * vagy eaoek inogtelelo lel vételi viUgn lelép áltil 9f érelUégükét Ibeigazolják az iutózet1 elaő oaztAlyáU* ff ▼étetuek sell • f 3 leiad páztály bevégzóa< után jr azou jokgal élbe^iek, hogy iniut egy évjea »nkén-tek kü.unai kotelezettsógukuek. mégfelejbet^ek. 2 oélkulifogy magákat kttlOiu vizsgálat alá vetni lea- Jv nóaek Küiéléaek. I I M A nütildében a növendékek ízeinólyoa f( lílgye- jr létem aUtá állnak a tanalnaányáik küjün\' tígjeleni- S mel kiaértétaek.! Uktatáai njyelvek J Magyar 6a né- Q inet. Aaonkivál Unit tatnak a divatot\' [idegen nyel\' wf vek ií. PrOgrammot kívántra bérmentve lés i igyeíi. ff Az ükola N f é azeptomber 1-aeJáíi kezd( (lik, a jr iüJ. KO-tól fogva mii uiJJ-A " ** beiratárok ajig. UO-tól fogv i mád ö-io uindöiinap jtorténnek, 3 * UUXXXMnXXWHXXX aj Arga^ii—li u gjű J»> U y. gyHy- j^Whlaí Wff tkl i) > a li rá fa wwtlr UH} Kmb Zala inog azág ut mellett fekvő gyillák földi ta \|161 In szabad ; a altéi ayerfiolna Ü __\|1 háazo b.éirlebi fóivái iHaszonbcrlöt épen! a ba\'atontáelléken közvetlo k tkpo\'czai píaczitÓr félig j fél ilktizségben 66 hold jo minttiéf irifoégü rőt! lakáMl éa t kívántató ffcetben több évi ibértíe ki adatik. »ók bérmentec lehlekre I M< /OOOOOCXXXXXIXXXXXXXXX^ 5 Kir m. szabad, katonai intézet * * 1 r t Badapcsten Az intézet, a <kuvetke/A> szakokból 411 1 Előkészítő folyam az egyévi öfckéuyteai vizsgálatija 11. „ a tartalék tiszti a honvéd I X Ivés ÍBZtí X 8 XiiV.I 9 „ a tényl. szolgál badapródi I V.\| Méryosztályu kadétiskole a melyben a 13 növendékek vétetlek ÍÚI éa készíttetnek elő a vizsgára. Kezdete október 1-én. [A inövendékek kívánatra az intézetben kannak szállást és ellátást. Bővebb tudésitám a programkn éa /% behatások az igazgatónál . ^ Heimerle Ferenezj X három koson* Qtcsa. V w . 3& 6-10 j O P1LEPSIE levélileg gyógyít J)r. kllllsell Drtízdában, Wilhelmsplatz 4 !(előbb Berlini 800 sikerreíj gjiógjitra, 249 3 \\ ajdnem 3—02 1 T T órányi la ezántó-isági épU-e azonnal Egy 700 holdból álló g\|y tagban jtagoaitott birtok azonnal baaaáábéjme adatik. Tndakoződhatni S1IBR1K ADORJÁNNÁ;!. Háahágyon posta Zala-Lovd. 913 20-68 80 hold spip tölgyfa et-dfl — iközel a\|körmendi; vaj á\'.Wmáahoa \'-i. eUdandÓ L~ Vevők 8 I B R A D 0 R J ÁN-boz Hisliágyou posU ZaU-Li forduljanak. aáa 1 sbb jérto-J.6fl\' a e l 36 Tapolczán ura gfortaaWiáfi ^kgy-KS 1876, Nyotaatott fiSheí fj ::j: M^L válté- ét mocsárláz, bél ét \' \' IqÍÍ tKjé ABj^^L oyomorgörctj tpe-ingar, há- i \|ilf eístszortflat,éljM^katáf,t. < M^B^k j\|-\| ]\|#f ^^gSrts-borszesz mm \|\|\| aZtm j\' \|\|f\|\|S; k^TyT^b^ulMfk^ stb. ^^^^Ll j sserül igen ajánlható; ^Hjj^^^^^H { eldsegiti. a erőabiii, flf UH^^^H ^ jj,a ■L^^^^^B és a száj tísau szagtalan ■■ i « \'ijl " ^gH I iat nyer a azesa elpárolgáaa KB ■■ j^H I V 1 • \\M ■KíaB HMnáktl aiáaHAa nagyér »agy Un^^^^^fl 1 v. 3 j á - MBfelvMrttll n m«t ayalvao orvoal éa ■BKtjűMili^ / fm » ff - 8 i V MRgyébb eliMiMrrS <MamiyHvány"kluű, ^ "S ■ \| • v«Ia«nént btMm4yuaeira néVMrSval HnjRHH\| 2 t\' \| P? I u.íihíom üv«fb« •I«ll4k«lu0k ^^^^^^^^^^^ j I -\|J il 3 t^J; \| gytri « « országút 24 tzám. \| M.-kanlzaáu kaphat/): FesielboílrerJózaef ^ö ISchwárz ésTaubcjr urrtkníil mit--------- - - - - \' 88. ttfo Nagy-Kaib3B, Szerdán 1\|B78. izeptember 20 ü i t t IMA ttfstst: WHf ÜjvSteekés iittt flJ iu»i (Md Art; c\' Arra I M Félém • frt lligyé érv I M (10 kr tHrSstatéeysli: 9 l Mák ni pém mjmn 1 fcst HmIii Mrlnlwé ft b j 0éi;«f4ij &0 fcr zirnm -H Itt, évfolyam. [ Scarfcsailff Mit I \| tf»v* * kk rónét ÜH* MMMM^i W fáfwtói ééi Ml f \| i liAfc mk U»»rf iwl Mii féstysésfc rinas ; ftSMt4M fstlls* 10 ftr4 MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMŰ VELéttÉSI, TÁRSÁDALMI p* IGAZDÁSZATI Tóílp egy íjét hivataloM Itozípn y« Hirdetéseket felvynek : Weiw Mór, Bddtpwtenj Scrvlmtr jk B^jljJ Wollzeilc 18«z. ilpng L. \|s Uíjsía, Ikdkj-ifiífn) Irijiú-B^ l. faX>j>j»"llík A■ \'N\'K 4A4talli » HETjíLAP > Előfizetési felhívás ,2AL A" iriHtfv^C érdekd, Kozmüv«16déii. tArroulaliini 4h KaasdúHZAtí Iwtilap \' "Lapunk e harmadik évfolyamában iámét új évnegyed kezdődik, mely alkalommal figyelmeztetjük ée felhívjuk a t. olvasóközönséget a lejárt előfizetések szíves meguj tására. \' Kik a lefolyt \'«eg% ed vjagy félévről ii ég béit-ralékban vannak) szíveskedjek) ek azt mielőbb Isi-egyen Ii te ni, hogy a la,» szétküldése akadályt ne szenvedjen, u^y, kérjük a többi hátralékok szíves beküldését ia. . Előfizetési díj a nZalá"-ta helyben, vagy1 postai szétküldésééi: az okt.~decz. negyedre 1,60. Nagy-Kanizsán 1876 szeptember 19. ! _A kiadóhivatal. 10(1. ri8té ~ Meghívó. A jzalamegyei gazdasági egyesület f. 1876 ik évi8eptember hó 28-án délelőtti 10 órakor Keszthelyen az „Amazonhoz" rzimzett- szálloda nagy termében tartandó renkivüll közgyűlésére az egyesület tagjai tisztelettel meghívatnak. Trgy. . . A [nagyméltóságú földművelés, ipar és kereskedelem ügyi kir. miuister úrtól az 1878-rk évben Parisban tartandó nemzetközi világtárlatban Magyarország részvétele iránt az egyesülettől ki-\' vánt értesítésnek az alább kitett pontokra léendő megállapítása: • \\l-ör Szükségesnek avagy kívánatosnak trt-ja-e así egyesület, hogy Magyarország nz 1878-íki párifi világtárlatban részt vegyen ? 2-or. Van-e alapos kilátás arra nézve, hogy az egves ágak megfelelő képviseltetése mellett a kiállító közönség bén a kellő áldozat kézszégre és kiállítási hajlamra számíthatni? 3-br. Ez esetben az \'ország kép visel tatásét, az összes kiállítási csoportokra, vágy csak azon kiállítási tárgyakra véli-e kiterjesztendőknek; melyek hazánkban nagyobb virágzásnak örvendenek ? 4-«r.\' Magyarország képviseltetése esetében, a költségek lejebb szállitása czéljából nem tartja-e kívánatosnak ott, hol a tárgyak természete s térfogatai ezt engedi, a gyűjteményes (coüectiv) ki* állításoknak csoportonkint leendő rendezését ? 5för. A kiállítandó tárgyaknak el küldés előtti előlegjes megbírál tatását.illetőleg az egyletnek mi a véleménye ? Hazánkat nagyobb . nemzetgazdasági fontos- sággal éra sklő őzen ürtr /feletti taúá<4 kopásban az egyesület agi&i minél najgyolb saámjban ki rész-vtólre mit gj tálén ni kérejtnjík. Kelt fc all-Kgerszegen 187jj. év\| géptenlber U. i \' j Aréüff Int van m\\ h. Ugyvezetó elnök. \' \' iíj - . \| I; I 1 j 7662 LJ n ii 1876. ff yjklajuegye alispáni pívaUlájtóJ- I A naiiy méltóságú magyar királyi JBettfgymi-nisjertym folyó évi septejmber hó 2«ián 141233. szám ala^t kibocsátott rendeletében a közigazgatási bízót Mg tagjainak megválasztását eszközlen lő tör- vény hatósíig i közgyűlés egybejbi váfcáráe fo teniber — 80-ka közti határidőt kij ugyan* f. évi 37204. sz. alatt {kelt kütrencL mc^fiagydi u tóság jövőjén ságf szüksétgl \\ulfektalaoAl éltóztatván azt, íhogV a tör közigazgatási árva és jgyámható lőiriínyzat ha- yó sop ilölni Ts detével ényha- )télről szójló költség jel elkészíttessék fs közgyülpsS akegálla-pitássál aj Fennálló szabályok szerint lejszerelt\'két; példányban^ fel terjesztessék 3 ennélfogva a hivatkozott magasjUélUgyininisteri rendeletelcben kitűzött teendők tel\|elitése czéljából fjilyó évii iHeptember hó 25 én tféledŐtt 10 órakor Zajla-Egerk^gdn a rne-gyeház nagyterűiében bizottsági közg)jllés fog tar-tatní, meljynek tüzetes tárgyát az \'18lt>. VI t. cz. alapján sEervUzendő megyei közigazgatási! bízott-\' ságba a tpt\|ványhatóság\|\| közgyűlés réi^zérőL tíz tag valasztásá^ és a jövő é^jre szóllu megyei küítség előirányzat megállapítása képezendlL Mírói a törvényhatósági Ibizottsujg 1.1 tagjait az 1876. yl-ik t. cz. 8 g-a értelmébeá ezeánel értesítvén lOkét az emiitett közgyűlésed f-f tárgyai nagy fontosságánál fogva mipél számoéabb megjelenésre tíkzteJbttel felkérem.\' — Z.-Egjejrszeg 187Q. fieptember 4-éb. C^utor Imre alispán. Kisvárosi elmélkedéseik u nagyvárosi íiunepélyéhségek után. A kiváló, tudós és nagynevű vendégek egész sora vett \| részi a Budapesten nem régj letolyt ős-történelmi és statistikai oongressusokon. Öokan az ország szivéből hosszabb kirándulásokat is tettek, hogy Magyarország gazdászátával, iparával s egyéb nevezetessé* oíjvel megismerkedje tek:. Azon nyilatkozatod >1,1 melyeket a külföldi vendégek a Magyarországa n tapasztaltak fölött tettek, nemcsak szóval, hanem hátrahagyott leveleikben, ihtsbau is, azt vessi ük ki, hogy ugyauazon vendégek, kik A „ZALA" TARCZAJA. ERy szórakozott ^létéből ÍJUL ,.£Sqv a régi életmódot, a mint ea a hajdankor egyik J lagnevaastasb népénél volt, állitanám visssa, vegyen a férfi j •gy nőt, moly neki teUaik — amint smd jogot a nőnek is átadnám-, e házasságból ■sármozó\' gyermekek aa állam kftltaégén, melyekhez minden polgár jáinyon, neveltessenek £>% álial ast is nyvhesnŐk, hogy a gyermekek értelméé egyének által neveltetének s hogy gondosan megvizsgálnák mibss van aa illető gyermeknek hajlama a igy mindönkii aaon helyet foglal hatná el, melyen legtöbbet haás-n\|lhfi(i>p hazájának s hogy ezen helyet mindenki eUog.alja est as állam joggal követelheti. De még est kall tekintetbe venni, hogy hány munkás kezet nyerhetne aa állam, ha a nők is dundenoeml hivatalba bocaájtatnáaak.* . , „De &sak nem véli kartárs uram, hogy a férfiak áli-\' innak, a konyhába és gondoskodjanak arról, hogy a mnn-v ■átél jhasatérő nőknek enni-valójok legyen?* uAst éppen nem, hanem a már emiitett nép módja seeruH kflnöe aaaulnál keliooe étkeani és igy két -f hár rom áő elvégezhetné aat, mi eddigelé éaáa vagy kétaaáp nőr ssk iknnkája veit." LTegytk bár fttl, hogy. terve miiiden lekintetbea . kií-. viheéf volna, nem kellene-e tálai, hogy á világ, mely eddigelé erkÖlMeg ugy ia aláettlyedt, tökéletesen demorhaálujuiéki, mert [a saűlők, kik aa erkölcsi neyelésre hivatva vaknak, eme kötelességüknek nem teleihetáénefc meg, mert gySrrne-k(Ék pieaa aa ő keÜk aintt neveltetik j de náeréeat ai Sin hsrkép a mankakeov, a törekvés megfojtanék, osett nem ,V«ls4 ok nrra, hogy miért Cáradoasou as ember, hlss a fér raéalnm gyttmölceét nem élveeStodl, idegennek, nsm pedig gyermekeinek ksree. Megfojtatnék továbbá a gyermeki sse- jiéili !e\|í>ítélettel lépték ál a kttKöldéi (b^rbámkk kikiáltott, előttük tsiaeretleu Magya\|#rizágot ívá-rákbzááaikbab kellemesen csalatWulJ találván e^yj olya«mak vázolt ország helyet^ kfyla yetviazá- [ eilóbaú nagy lépésekkel haladó alkoitíiÁiyos álls tnioi, N barbár nép helyett egy az > fii huris lg és tudkmáby legmagasabb és legfontősbjbi kérdései iránt Ijjuzgón Iief0l(\|, jeles erények \| tulajdonában ilejvo uemzetdt. Kiüca okunk, az idegen tudós Vendégek ítéletet hizelgésuek venni, 4 ka vaiaanít szándékoznánk ia a Icttlf .ldiekitek irántunk értett joyalifásának rovasájra írni, mégis elég marad n3ig, ;a mi inegelégedésüu\|tre szolgálhat. Íi\|^én egyjkf-yálé franczia vendég, ki aiiuűmaeáitt ugy nimt mirideu franczia, büzke saját ny ej vére és auaak ropbaiit elterjedtségére, bámulva kíillt fel a pH szerkesztőségéhez intézett búcsúlevelében, íhogjy Jépten nyomon, a nép kűlöiitdlé rétegeiben !a legtisztább párisi franczia nyelvet! [hülottá be iszémi. Ugyan ő a magyar és franczia i >ép jelleme közptt sok hasonló vouást vél leiittiiö\'lietu» A külföldiek haladásunk és vivéiákl aiuk iránti felismerése annál kevésbé lehet reá^ik íiézve közönyös, mert elég rosi híreket költötték és költenek még most ia felölünk a.külföldön; de ez ine^kö-. jvetéli egyszersmind itőlűnk, hogy elmélkedjünk a jdológról. A fény mellett nem szabad ix egfeledkez-kiűuk az árnyékról sem; népünknek u igy enényei pellett, — mí tűrés tagadás benne -- hibái is (vannak.. Ezektől csak a magunk jó fz^utából szabadulhatunk: meg, feltéve, hogy akaru i Miután Budapest tudós vendégéi ik. két kiváló lontos művelődési ^ggal foglalkoztak, i közmüve-Jődás szempontját akarom én is figyeh >mbe veiiuí, f é^yetmást abból őszintén megmontlaui a mi a szivemen fekszUí. í ! I r \| A mult hetekben egy kerületi orvossal be-SzéJgetve bámulással vegyes szombi u érzéssel haliam tőle, hogy az 6 kerületében a véres vere- kednatik oly uagyasáinuak, hogy xniudon napra átlak két itulyosabb vagy köunyebb sejnllésü egyén jŐ. f— Ez oly borzadalmas szám, meuytŐl valóban élszpmorodbátik az ember lelke. A. stalistikusokra iiezve ez is letk volna valsmi,) Alig akartain hitelt adni ssavákiak, pedig nem túlzott. Ez azonban határozottau köznépünk sajnos durvaságára és ■livélelleuségére mutat, s mutatja egyszersmind azt ts, hogy i közművelődésünk ügye az intensiví taB tekintetéből még »ok kívánni valdji [ha^y maga útáii. A durva és iniveletlen köznép kntnden alkal-matJ bucsut, vásárt,, a vasárnapi korcs nai időtöltést legdurvább kihágásaira felhasznai, s az ilyen álkalmak csak igen ritkán múlnak el fk legvéresebb verekedések nélkül. Olyan Baj no i és kárhozatos jiziok&s ez, melyet miudeu erővel i^iegBk űntetuí kel-Lene j mert a példa a legkárosabb befkljyással vau s \| rétet, a sztfM i Iránti tisztelet, melyét ázak joggal kpvetel-1 neki" . Hosasss hallgatás állott be, Hájldosy tadár falra ssegsé saeiueft ée \|aj[ aiáaa körmét ragui kpzdte., lliisssas nrártatva mintetfy magihia szólva monda: Hm, htn, dp sokat beszél világ gyern elsi szeretetről és mi az, honnan folvik, oem lehet az egyé) [uind hogy a gyermek a sslllphöz possznab évekeu át aoiza szokik, a Szokás tárméssetilé válik és est gyermeki sakr itdtnek nevezik. Nem azukhj^íkj-e azintily módon valamely idegenhez, aől Valamsjly átintnoz is r Az el-vállás ezektől zaintoly nehezen esik és ;m I e^ekíjez való szeretetéi iniéi t nem tartjak kötelességnek ? (tísj a szülői szeretet mi diéső, inu fenséges léápe ebben, kj liiesteif szereti müvét, ^aar m legjobban aj legiiitváuyabpatJ a azálo gyárukért benne ő öregségéndk; ámaasát véli, \|ej nléHtesteti — Es éo e aáé-ikarotn ielál- mekét szereti gyakran, iner da élvezett boldog oruitra iiy zavart tbr ásból jónne a\' sattléi azetet« V letetnek legiii ígyobb] kincsein, buálléságo^i dozni 4- — lieajJiieii^ az égre neilá! a szülői izeretet a legtisztább, mertl vku példa ieá, hogy egy miVi, ki gyermekétől iiiegfojsztacvttu, évek teltével ráíamjmf a van példa, hogy egy ahyk gyermekéi hálva vélte, as miat idegen tért vieeza hozza, lázlauyk annélltUl, kogjjr tudiM jvjélna, íjuszériot gyermeke téjrij hbzza visaaa, gyangéd ssenitettel viseltetett iránta oly szératettél, Ssinővel csak egy gyeo^éd lanya szt retett gyermeke izáát viseltethetik; Nem liUJ a • iemnésaét szeát Saava szólott, les »k mi gyávlá terbintméiiyUk akanak máai-«ani, idomitim, logyian nekünk legcaélsaerftbpnea 1 látszik. Oh átkozoitl SO\|jr e goudolátnak épeln mbst jkci^elt keletkezni, átkozott, hogy csakj félteimi Is iimn, iniaaerist aaUlőim szenteste oly tízztátika lorrasbél íákaá. Mms, nem, S hogy e goniolst a\|ra é eissslbsa ne éledjei fej bennem, ia I msgyek W^ UoHeiáeilioL in kejsUsm né-, n nőttk ssáut üekam, Tnégmltaidjc m neki, hogjr Jsl lélbet tőletalmiat fflrjfetól la ia llele egy és Méjg ma, vérét kit a má tMM asténjnekii Uái veeaem, s lei tadjajtán 1 j [Jí E monblbgnál Báldoey ,saéi^\|ii kW I\' ifi, lehetek bála asi eleiité, hogy elmélkedik. Egy darabig ült Így tanárnak, ez dő alatt kartársa szánakozó mjjaolylyal Idézett < reá; de " :3áldusy e szóval! ntuegyek !a hirtélen felugrolt, ekkor pil-I anti meg VY. taüart. Megdöbbeove tette ] jpáldosy kezét homlokára: „Bo^sáuat, ezer bocsánat, labaVps Collég bí-! jiiztjjim j" ví\|em tesz, seminit ismerjük egymást, ajnéletlen minden, i ová >bi -bevezetés. délkül Uidatá száudékát vaHm^ Onajtottam rolo: hogy szive) sngalmáöak ufm pedig; «tff>fi parancsá-i iák engedve, kéijé nővéremet nőül. Azonban iaiiierem ont és ba nővérem Igeht méad én nem fogom ellenezni. De kikötöm, hogy elébb k özélébbrói isme kenjelek még egyiriászai -I U ÍÖe hol lebet alkauin ?u IMind ketten egy idbig gondolzudtak, ^zátán W. ta-loádá: vjövó héten a H. yeudéglébet j aj viskároenl-\|ak javára táuczvlgalom ttutatik, no vérein ott! lesz, 5m ia ts viitom. Mindenesetre addig is nővérein! Wseméuyét tn-koldi I fogom * ; „Tegyen, kedves Oollegám, amit jóiinkj tart.* Ezután némi iskolattigreket végeztek \|4 W. tanár meleg kézibőlitáasal vett bats«\\ kartársátél. \|Ui még bosszú darab iieig állott as ájtjrokl, .bk) kezét lhl\|\|nl\|>kán taitva 4-1- - jé \| Fényesen kivilágított táncátérembeo vkgynifk. Céák-\\ gy sUriigneM forognak btonae S táncaktattelék. Fehérbe < ttösMtlhöUyék, sokat líiUudé pósolylykí lmesgetik a íér-1 akt\|. fci a stímikát tarául hiányozni akartiál\| annak itt leg- I jér njjjnék. Itt egy1 juoigy játja á táiíczot, de szemei i ism la iáncaésán, hanem iejgy másik tiuíctbenáron csfliig-i «k artzáu a féltékenység minden nyokna sáthaté, a toáaik í A arazán. kit az előbbi\'ety viz^ gfc szemmel Ik iáért, egy ifio-i b y Woanl elj mely arra\' matat, Hogy e ni valaki ; káráu 1 rfil.lUlt még mennyi dolga volna auoak, :ki a mamák ar- < kaitj akarná , vizsgáim. Kemény, kétaég, ttöm, fájdalom, találhat^ Csak aa atyák arcza tan í kgyfonaaaágban íott nyíltan láthatni, ha^y[ aaok ssáiftAlaitnsk^ De nem 4gf Ittasik, hogy u ily liUgáiohn uabott bfliU-táa, 110Éi sokat ér Uy.akrsn a legcsekélyebb okokból * I<gkgyetlei»e1>b vérengzés k támadnak, lehetetlen ií^formán hogy a küznép -4 ott a hol a véres t^skedések napirenden ráírnák, tl ne vadukon »ik "legeiben, a korunk ban fi talárt elharapódzott vallási iadiferentismus mellett azóaiék ét templom-baj. írás ngy íe kévéi hatással vsn neá. Az elsőt meghallgatja, kevésbé hogy vallásos érzelműinek u) tápét atyoii, mint sem hogy JdfáiilBsiságból, s unfsbdika megteszi megszokottságli^l^ A szive íegtobljsz >t som mi Is t-m érez. A len teli bi elijes tíí szám halpatara ínég mindig aaoin nézetben kell lennUnk, hogy a falusi lel-.késsek lés tanítók vagy nem (lesznek; irteg mindent, hogy a köznépet sajnálatra méltó durvaságából k vagy a népen nem fog semmi. Az elsőt eretném hinoi és az u^óljbit \'nem hi-i. Sok bizonyíték van \\trka \| nézve, hogy \| ar népnek fogékonysága elég nagy, hogy teti hajlamai őt a jónak gyakorlására is t. S ha meg is engedjüty, pogy az élet_ k öl csök megho mód §&k olyan sem merünk^ durva és vad 1 mód sok áldás Néóielr kő tár: ftijnek ha előre kiszámitái miképpen ható tartjuk elegend ieiíköl^pkrá fij dás, inértékKflei ieiBÍtéjnfi K^v pi minden\' faluban nosulása, a rendesebb józrti ól hozná magával, a tóiípi li igl míg kösa^pink erköl libélí áltatod! z.i Már foaga tf inéiMkbtUi k szülő IsiiyJW ■ I i j-^j í ( égben már vsh e^y egy kis k öny és befolVttkét akonliá^ bájos Az a kérdés jő jfttj teUi Wlik Iják és hsssij41tátjtt vjf ffial rietó ne ic arra, hogy íij k(unép> sjzjé ideljb ta tassék, Faluhelyen a kár >iuko-b( irívás ellen kellene) egy leijei :efc 1b-r jlóravaló, jdáan főlamireÚ i ?mbjír vsn; esek áJtftf leljftne aj Jtüblii kiemelj néni s 2 h e t b c a magy tormása képesíti ktl/.delrr évekbe* inénync anyába >» keresjen sosabjb és tinidét még mindénUtt aligha jutott kellő be- anuak méltóbt törekedi kásróí 1 tetésej á megszjUn haza ja\\ íkre is [ hatni; c iak\| elegendő bu\'gwég és ozél jcéll itó részéről, Uéjiy ÉiUködéslIköt a Koronázza. A hOvák ktlljii! 1 lirr Ily uton \|i inóacfn npn I bp lehetetlennek! köznépünk értelmi lépőt) á lelkész és tai legszebb sii;er ily egyletekkel tom e, kedvezőtlen anyagi viíjzönyok az utolsó kissé megiriseliék, ama izomorjtó küril-k az oka mégis csak vagjy az eszkttzOk bi-vngy azok nem helves [felhasználásában lő A falusi intelligeutia meiynek befolyá* agjai kttzé számítjuk első sóiban a lelkészt erkőlcsaii>ek <szc n: irbálását A ismeri tyföznépü ik okosságát, és hajlandó is 1 lövetni a jót. ismeiiésére annak, hogy ők maÖ Sorjban és legméltóbb Ütéiyeztfi a köznép értelmi emelésének, s hogy Istennell tetszőbb dolgot nem művelhetnek, mintha utat mutatnak, mi képen élhet emberilep életet. Alig tehető fel valamely embertől, hogy! b miié csak szikrája lakozzék uz igazi vaJlá-sosáhi okért n az ijjmz lehellel a ialdsi tk, ha embertársát sokszor a legcsekélyebb egkéseldi, félig agyon verni képes; pedig vallásosul r is csak a tettek után uiér-5 meg. Meglehetünk tehát győződve, hogy lelkét/. óa tanitó áldásosabb müvet nem cselekedhetnek, miutha egész befolyásukkal oda ntüveljadi\'sei és e\|őmojzaítds/ l>aí szerepre hivá lidflfését, gonosS szoká\|íHÍJia(c ci \|\|tdcálizmu«\|al vádolna, [a^ Lehet evvel bei /»ak légyen! k dólkpzésát, hájl Imáit lielj es \| ára tételjeb A íinlom e sorokat\' külö lősin azok Éyflluiibli a Iqikii^k siivjíi^fn feluízi ; kp népünk fielyds Wnybsji; azoknak figyelmébe is, kik ÜÍ,e;íÍ o tvák M-n M vsilo ennék Z e 8. ^SalsogéiJnaU 187 0. 2)»ep«fmber, A fulyé év M luillf •sereuesétjanUl kézd^cljitt, ^ vége is oly oioétJpáuák mutatkosla. Tsriaéuroiuk niiuében Biláuj anatásuiik volt; fé utikket terjedőiméi •éffUuk horteriaélp képez, éa éppéu cm lugroazabbul A múlt téli H* a Mnájuai fagy! a lükéki\|0k, t a teiméiotfk {usltyoblb részét tünkre teltö; a mi ek, hogy a köznép ezen elszomorító szo is/.okjúk. Ezt első sorban az ok megszüu-tal lehetne elérni, mert ott^ hol az ok ik, megszűnik az ókozat. is.; Én az egész ára czélzó üdvösebb munkát nem tudnék tnegnéyrzui, miut a milyen a küznép értelmi emelése Es erre nézve éippen nem tartóm elkerülhet-lenül sz lkségesuek, hogy az 60 évus János bátya az A\'BG vei hóna alatt járjon el iskolába -megtanulni {a hetüket Hogy tudatlan ő kigyelme, az még mindig nem olyan nagy baj, mint hogy erkölcsi! fogyatkozásai igen nagyok;; hogy xeszek^dő, Sjtomsnéi Iáival meg nem iér«"», hogy doronggal pze-retne mi ndjárt neki menni annak, kinek feje nem úgy goiiUolkozlk mint az Övé, hogy egy-egy napot szi eseu el is henyél, hogy olyan czifrát káromkodik, mint akár egy obsitos huszár, hogy csúfot ü/. a legszentebb dolgokból, s hogy elpoll-tizálja a drága időz akkor, mikor másfelo kellene nézni, Uogy a pénz bocsét nem ,ismeri, a/.ért iieni is takarékos; hogy a szelídebb erkölcsöket csnk liallásbóu ismeri. Azt tartanám \'nagy szerencsinek a köznépre nézve, Íja mindegyik ialubau talál íóznék egy-két ember, a ki a népnek megmutatuá, miképen kell takarékoskodni, a ki megt üiilauA a józanabb, rendesebb életmódra, i aki a károtnkodás istensértő gonosz szokásáról* felvilágosítaná, a ki a véres verekedéseket előtte megutáltatna. A szelídebb er tan pásslult el. Mind e25011 raídtj asj virágzás sok íutáo S ineifsHrts még is valami maradó éretleu, most Keid világoaodai, a aók I e«ón>« 11a rothad, savauy úsé n daczára legyek és dslrássok ál ta titiatik. —■ Horuuk teiját műiden várakoséson felül <niuőségre pedig lallailan rosssaságju Jeaz,: mindkét totbeu\'vetekedik ás lstH5-ki mexikóival Boldog uek inni neiu kéli belőle, még bolaogabb,! ki drága téteinea kiadáaok vezött téjyadékkilí mégelégedui. 4- Ks ha iáiqd ouuolí dácsára legjobb ó bokáink neme ia)i ir ban liftnvisit\'auakf naneui iráutok m6g kórdéa sem létetilq, világoa jele anaac hogy péaz niuos, a íogyaaraó kutüuiég kéay.leluii nélkítU aní. Mi történik tebM a ler ui lűval i* gy Eljutottunk asoti t\'ájdáloiu v\|iás uordülás nőin lehetséges. Mind ezjeki tonaág ogészea !h u ójji raudoii tul, tö-esbiidbiStés, a városban : de iiiiud ezeket caak hallomásból isiue. A vi mor árasztotta dl meg as ismeretle Valóban azt keQ nyomorában írta tésseure ébreszti orsságos tengődé s kOliésseti gaz fogták? Ennek 1 esak. csoda, nejű egy vau köztük, kinek sáámvetésében a mai tánczVigalom egy nagy meunyiséget 11b képviselne. De hir-teleu zaj támad, a soue elhalgat éa a nép 6saaecaoportosul. NéssUuk bda 1 „Urain, Ön magjTog bocsájtaui, de eat tovább nem tür hetem ! klálta egy hsduagy Rkiben Gerénre ismerünk. Már harmadszor lép Jtáncaosnőut- uszályára „Oh ikéréml" visaons% a megazqllitott, ki nem más mint Báldpsy jtanár .4- biztosítom, tökéléteseu megbocaájtok, itt a kesém ijeá, hogy tökéletesen raégbocsájtottam.u „IjJrain, lön sseuitelen! mit felel erre ?" „Szsmtelen Vu ^iszQÍza as lassanj gondolkodva, „őssé oem helyes! pzemtéljeu aa, kjuok szeine nincs, azaz vak. Eo pedig ép szemmel birok, látok, ergo vak nem vagyok, követkéz ve < tehát a^emtelea se lehetek. E* szónak aaonhao két értelme vau, és vau mi a szó helyessége mellett is •sói, Uranj, éa aa pjró és contrát mé^legelui fogom és akkor a saé lorédetét, Ssárm^zását me^magyuráaoin a meg fogom méndani, helyeden van-e alkaíniiazva." Eszel a tauá.- mereven uézett á hadnagy sseme köaé-ftáuiuWa állo\'t a kaéaagy égy darabig, de asütán a haragtól ressketó liangon. kiáltott! „De aram, hogy bírt oly ostoba^ leoní és U^retlehsé-Sét annyira Vinni, hogy* hartnsdssor lap táncaosnom usio-.lyárs. Iie áiíjt is aéhorof iU a tánosterembeu, ha-ne 11 j tán-oaol\'és mis aéa mindig engem miut ai ssamár aa nj káput." „Dené. l>ene. domine," víszonaaia tanár „a hasonlat asm ioss, ae kisé sántít, azonban basohljstnák nem aaahad i^kélet4snek lenni- Nagyon jé goudoIslH Iblytatá asi mintegy msgáhos szólva, „alkalmilag félfoa\|om hassnálát. .A ssamár okai állat, nézi a kaput, mert uj, élStts iameretleu csodálja asjsj müvet és én is Csodáltam a termaa«t mll-Véti uéaftesi as areaot, mivel u\|oak tatsaett élöttem; de a ktlMbeé jósak aa, hogy a sssmér csak kivánesUágbél, én etaávi^ybél néztem aa areaot Nem vagyok úgysn ttak felvs, de ha as areaot aésea. okvetleotll arra ^tfi goodolpB^m, hegy tán mégis igaa, aogy as rab# a pétUjsaul uuiu kéjiyteleji j ily bóiui k pontig, honnét tovább haladás vi ok koronijául váiosunkpan a vagy áuykjk. üetörésok, lopáédk, napi írunuak.\' Magyahatéaág, :azolgabiréi ptl-osend biztos van —: vagy kellene cj:sipp-csÍEFf. >k korszakát éljük. Aj jtegp> ó aib b nV0 egész világot lés egéu eo\'yrn W«r nem sélai\' gw Wi ulbn w cjkkel ogma opflét sljeiBn Ff^í) puézr kévén, tskínf a kii nunki Ineh \'FT 0U blaf ■ vagy \|úvíir leunÍB ?jW 1 Dl indult iák oj quAntitások költészeti hinni, hogy valamint Pdfófy legnigyoob ledssebb költeiaényeitl>a nyomorfa kül-mt, s a mostani kplteinéuvtiqön aa irerejlin^nye. Vagy annak talajdoaktuke-aratáat, hogy ás illeték Pesasust. iké^s ntása után konkoly, é$ dudva tej Vogti VU ily emberi ik hajt majomtól száritjs ják malmodra ÍJ Aj haduagi nagyon haaonlit >1 akarja megrágd li certljve, felhass iá\|hat a volna egy furfangos állátkcji i tuikj donos. K— Csakj ctey \\ irtatva magi köré faésett és k lUtoU Ük. Oh rizei.M meréven tekintett maga leié s moni Ihatjuk t e peresben a j gorillához, ki zsák nányát — ámbár mástoi\\ haj\' nem is I volt in- \\m ikít? hogy a doipg komoly embet \'ím ifnis k er Richárd tisenkéi I j loriatot s BeytatttU w jörenc <f zenéiének eMrnozditásárs. — Minthogy bisony a jövaac a ainélét msc nem irta volna RntsehkS. 1 iüji ink kirsaslai napijói napra . fényesebbek, gaz-dakab\' rák, r-\'HitWpik, iparunk, fofaalmak emelkedéséi jeki ei\|? leni. A boltnak egéss tartalma a kirakatba mo-nel költik cWd elél! I ipz >fí tanügyünk a kötógek közeibe I tétststt. — Xludaék obpan pjennek azóta!? IfiJlenkssflsf. !Ugy látszik n ihkí t ^ íobbj létbe, a taWdi szabadság élvwééséUs erfvell ael ens oetetielnL mert nacankra hagyva esak aa oda vi ieté ut meljett eeaánkdlsnk. \' Ái ne rellel, 4> tulajdonképpen csak oktatási ügyre egéss taoh isággal milbok fordíttatnak, meg vn-d a kívánt elomei étel \'l Igen Is ssoknál, kik aa Qgy hátxánj\|ára van-\' nak, a íg « szent üsy buzgó napszámosai a nyomorral küz-deuok •) - - I lindén \| tehetség és ijnreksset\' a nép bol^ogiUsára iráuyoiUú l 4- névleg. EzkÖzök; Krupp és [Uckatias. 1 Lüzij azgatásojik rendkívül jó lehet, mert sakkal költségese jb 1 tini elébb, a közegek alig is foglal kosiak vele, hízz a néli Ul ta elmegy i— a paaga utján. I Ond ínségünk is jámbor és példás leheti mivel sem látunk sei 1 liallnn^ felőle ; pedig közmondás szerint as a legjob j nét ki felöl legkevesebbet besaéjnsfc. [ i l rongyíftk legújabb rendezése hasonlít saon és-divatu páplsJhoz, iubly átíró szövet foltokbél állítatott ésszé. Aa orüs ftmá! ugyan összetartotta éket, de a kirívó színeset adnál Jeljat fUU. I \' n Ml izéljünk tprvénykerésünkrol ? esee leneketleu mocsájrb\'ao anlyedt székénél, melynek ki von tatásában a legjoUb eröá aiker nélklil szakadnak meg. jttorr Ujas ur rég kiérdemelt útjára lépett, visszatekintve morrsjütott\|i c „selten kommt etsraa besseres nadí" jfzoii szédunk sere után mi fizetjük meg a súlyos adót, hogy aa á bálj tönkre tegyük borunkat, még értékesitbeté egystlbn terményünket. Ideget ipari csikkekis\| kitÜtunk, hogy ésoo sédünk silányabb müveit kétszeres áron fises-silk atbi b bt I)e 1 iflíEÓljüuk egy azomoru j mulatságos történetet, molyütík 1 zj^heJye ismét Chinának a sárga tengér melléki kerüldte, jjjeniülyo; pedig a kerületi Ülesben {beáztatott qtkasi Ijnjau dariu. Eieu lisztéit ur Mankiugbél, a kerületi Ülésből a sárga tengefl jöie lélii l\'agódjába hazji vergddvSu, ugy 1 látssik, a kerUlékij Ül éilieu orrába tört bors egy kissé megzavart\' egészijó^i klmputát, melyet helyreállítandó, ídigeit a „semmit mis t í\\jösu sárga papucsaiban gyakorolt ftiepyeséghés megerpsite uué, a Nankiugi fé mandarinhoz türdöbe utaz-hatas prégi ttl i szabadságért folyamodott, tudós Ajeskulapok arany buli Isi véleményeivel tanúsítván azt. habogy a tu-vatalos teindnk összezúzó súlya alól egy inére fürdőbe nem menekül, Sniden irgalom nélkül el kell veszuie] hivatalának éa a izeuved$ emberiségnek pótolhatatlan kárára. 4-EgystersiL ind azon kérelmet is intézte a fő mahdarjnság-Ihoz. Jlii alatt ő t. 1. a quasi mandarin — Leibe vizében fügja kiirág s testének, hivatalos buzgóságának gyarlóságait sseuvédó ,ii>\|tjait l&öbl6getnij, hivatalába teljhatalmú hé-l^etteittl 1 gyanazon írnoka helyeztessék, ki ellen a legutóbbi kf rt leti ülés barom reiidbelí vizsgálatot rendelt híva-talos vissjaélésék miatt. Ugy ej szép felfogás V De wost kövstkealk a java, mely kiem, Mfogási szerénységet, hanem más valamit tauastt. A. fa maiiuarinaág a quasi mandarinnak irnok helyet-tesitési koreliuót — a három rendbeli fegyelmi vizsgálat tekinbspbpi teljesíthetőnek nem találván, saját hivatala köréből I küldőit zi egy helyettest, ki azonban midőn, a sárga teugerpárj \'melléki; hivaraiba — mint helyettes megérkezett, általa a hivatalos helyiségbe vetett egy pillantás folytán a quasi mandarin annyira kigyógyult minden halá los béiegtjéjgjóből, miszerint a fürdőbe utazásánjak annak folytáéi özkbadságra hocaáttatásának szüksógteleiiségét be jelentette,! s! valósággal ottbou is maradt — Találja ki as [olváijo, jinit lioin tolt szabad beavatatlau szemeknek meg látni a sájrgs teuger melléki hiAtalbau? Bizcmyi mondom, nemcsak Dániában van rolhadt szag. \'.i-l \' Paiücárúu. luak ám r iumu\'oi ur • agy kissé sStébsa Iáé itt, éppen • térsa r; gstfeUlét. örvendsztstéti • kétségen kiről haiaust is. Sssrk. náspk\', kl „KIol az a gaaeober i \'s J Asenban a Jjiéíer levők félvi szint olt félvén] töváb iá- hogy esitltal a tánczestélyLlölötte zavartatnék — jniert íabár as emberek aj scandaluiSjpt kiód-velík isi, még séei ak írják, hogy.lea a tánca — tnfelynék tisztelői oly nagj sokaságban vaanak, rovására tör énjék, a tanárt gyéngedűu körökbe vetlek, s allfectterem ><51-jki-vehették, mit 4s szó lanul hagytttt macával történ ii. 1 j így vágyjuk mi .emberek, \'\|trra ki kevéssé sérteget beánÜaket, asénbsl rohanunk;, de ha Váláki folöttL bBnt beánüúset, akaor bái iulva nos zOk és \|qsak mlliUál bük* guök kissé esíllabodo bírunk vfle azeinoeszillni, 1 ogy pt megbüntessük u ás tal^c, jól is vjiu igy,j jnjerÉ ni tur ja, mi kö potke^ménye\| {lfshetijs akkor, hsjlegaajrfo\|bb háragj nk^u igflss \| jelenet) >t kit m(indái: Linej moéd* nüv éróikfik büntetaépk A hadnagjf támjsosnőjo. Üifflz e^ örÖin mosolylyU nézte, a haana^vhoz (áldhatom hsidaagylJiUnakL hogy Id élen ftnffjjfl „ /te ki ? jttttor Báldosy tejbár, V. 1 tímár IM^Pp^ U\|.[. #; -festjaa J j kazei[iber !* kiálta Gerd ty \'bad nagy és tkk-aSosnojétlIa tfnmj közepén hagyva kisiet éti, In gy a taniárt felksresae^ aaojman lliáoa kereste és tffgfe InssSi tér4! táneateréiébe. Üjiluáruhk pedig kftső estei 3rt ljsita." A dos aayá, ;ltív4t! pmenésének éku tudatta, [ébren vo t ál égess névére n^jgt m mj .etSsM i . v „Ho, kedirea ássál tölté. kéré Istené^ pogjr IV1J tái \|k\' vsjgy ktlldohe oly ledyk aj bált a, fiai, hogy tetsaett V.jlsbár névl eV nővére? nem is láUam 1 lúsLi I LHj 4 hogy mulattál a bálon ? „A bálon kedves anyám ? — Aha tudom már, nagyon jól, éred >mfelfedezést tettem, oh az as arca, ások a vo- ilyí sok gondolkodni valót adnak uHnla \'legyen; Istennek,; fiam,, de mo^djadtósak szépr1 kedves anyám V" Uit ki más, miut az aa arca. 1 ara ni sésk láttái ki m RSzópl,éppen nem, dé\'^iagyon érdekes 11 „Ni cUakbogy néked tetszik fiam.tt ^Hi azjlöbb nem kell.11 „M ma csak, magas vagy alacsony termetűbe ?u rnjbte középszerű.41 „Aí saiiie, milyen, szőke-e, vagy baroá 1 „Ni asökének lehet mondaui.11 „£ aijcza kihez hasonlít?11 IÁ gorilla majomhoz.u \| IBI aoiKy csakj tréfálsz, kedves fiam, hiss égy majám nen tetsshetík," nDn nhm isjraoi/dáni, hagy tetszik, esskhogjjr érdekes." l£t nsttl aksnrod venni fr* lHugyan gondolhat ilyent anyám, hisa csak nem ve-féiH 1 léül és kossá még katonát." „BL sz leányt Inéaui mentél fiam.* „Alia, igaaa van anyátijuak, de aaok kasfl, akiket u, legy,sem \' iétssett és 13— — né de igé\|niss,í hogy maid an 1 zentul jobban nézés e eányok után ésj ha ugy is! ki non 1 agyét fogni, két httnsp -alatt biziosai\| libzok not MhUms.1 n Ooc(láijkoava és 6rö\|mtelj\|jö sietett a jó anya iférjéhW, ár ítélr álomba feküdt,, ihogy vele nának határozatát késijei -1 :• \| III ps. a - mm (FolyM kSf.) I i Ili--: r 16b í a n , « H«y» érinegyei hírek. ... ri j — <4 ^kélcéay e téfti tánc késié Íj.) A iiágí- n Uitssai kisdédneveló ofvesttlet póuítáia javára N\'ágy- j Kámzsán 1816. éri szeptember án jfc Korona jrcl- a t^rmébeu /.ártkörű jótékonycsélu tánr^-vti l^t e trade. Krx<\|ete esti 8 órakor. Belépti díj 1 ífdL L l^wllftíM a jétékonycaél tekintetéből sziveién íoffaji- P tálnak é hirtapilaa nuigtázUtnnk. -4: A iWidexó bi W littsag: Bo^ay Ödön, Lovak Ede, Orosz?ary Gyúlj, A S.tüdoi, Takács Jenő, Dr. Wlawics Gyula; t -r A Na^v Kanizsai ipartársulat összes tagjai ezsnnel Uttt\'vaííiák, bó^y- tanoneaaikat a vasárnapi iskolába maij reggeli ifk árától 12 ik tartatik annál inká^b is V-pontosJui Ii r! küldjék mSrt a választmány liatározáta folytán az él b- o nőisás sgugoruan msg tartatván szükség esetére mindjét Jc résaéről hatósági lépések is étéinek. Az elnökség. ^ — 11 angversi-\' Ügy értesülünk,hogy ja hétf folytan egy . tl he^odü virtuóza v&te \' g lábi s/.ületésU 1.4 éve Krezraa F»;rencz ifog va-jm*unkban hangversenyezni. Ugyanezen forrásltól t„ jírtfaUlUnk, hogy a fiatal hegedűművész márigfn ni (KI© hírnek örvjend a művész világban. — (Hivatalos.) Zalavármsgyo alispáni hivatalának íolvó J^ kvi 7438 óh 7464 sz atyt kelt átúatdi szerint Ssentpéíe-k-ur késségben a szarvasmarhák közt k száj és köröm fá- tá* kiütött, Kityeháza községben podjk megszűnt. i«—Sjiylmen. Marton Vilmos n.\'kanizsai táv- J.1 i - r ® irdatiszt e hó 24-én délután 1 órakor tartja inpg K.,ol>lenczor\|MaÍTÍna kisasszonnyal, a tapolczai.ipr. \' A imaházban .esküvőjét. Zavartalan boldogságot ki- k gumink t- barátunknak a házaséletben. - A „Veszprém" szerkesztője Prém Jóssef, e hó ívé- á Lén nŐattl, s igy a laptól ugyanekkor visszalép. Uelypbe * Ez ottani nagy gymnas. igazgató, Lévay Imre ur sserk#zti \' ^ . Szériái a lapot, kinek ágy szép képzettsége, mint tapéta-\' 0 íossága.és személyisége egyaránt eléggé ismeretes a v [ros v ,1 vidéke valamint a megye intelligena közönsége előtt i \| • I x « — TaináB .bátya. Alig vau valaki, ki JJb- JJ ckej\'-Stbwe asszony „Tamás bátyja44 elinti ragé- h uiyét nq ismerné, melyben a rabszolgaság szoilvo- a fejtéséi oly élénken vannak ecsételve. Alig van y \|l\|öti]yv, ímeljy oly mély benyomást gyakorolt volna Í( jkz •egéÉjz világon, mint ez és mely annyi kiadást J l tórt volna theg, Magáb in Amerikában megjelenése £ j\|lsq évében nem kevesebb minfi 850 ezer póldtÍnyt ö Lyoimtattalc belőle; azonkívül nmjd minden uyfelv- - \|e lefordították. A „Standard4 juoat ap irja, Lbg^ Í, hiirneves regényuek főalakja, Onkol Tom, vjjtn-y ^ g tulajdon Kép Josiab lienson jnég ói. Jeloilleg t( \|\|Angliát utazza be és rövid időre Parisba kéilzlll, k \|niel(>tt visizn térne Canadába, lalioí lelkészktdik. ö \|,Tamás j)Ápyjau a műit héten Londonban a áiis-Ízi6;CBaritdkban, hossztV életének változatos eae-liuényeit adta elő. 0 jelenleg 89 éves. ós 42 §jvig labazolga vjolt. liensonnak van 1]\| gyoriueke, 44 unokája és 8 dédunokája, mely azőp számú utcaijait [évenkint a karácsonyi Unnopeken plébániájára ilaaga 1 ikQré gyiljti. Londonban aláírást nyitottak riteg, ( ibo^y lienaonnak eszközt nyújtsanak; az általüt Uj- . t^ng^liaban alapított nevelő intézet bŐvitéBÓnbJ — Diáink kongressusa. Tudva van, hogy Párisljau ogy 1 ^ bizottság állj fenn, mely egy nemzetközi (liá\'Jc- kori gressus 1 egybehivásán működik. E bizottság fojegyzóje^aribaíjditól 1 a\' kivetkező I levelet vette : „iSkOdves Massardoin! Teljes IsxivenibŐl áuok az önök nemes elhatározása mellé, a jnely az egész világ tanuló itjuságát a kleriUalizmuB elleni ha^ezra sarkalja, a mely. kletikalizmus a modern társadaloin valódi cholera ihornusa. Fogadják a párisi bizottság fiatal tagjai rüdvözletemel Caprera szept 7-énu — P ejt rol eu m - f o r r ás Güuaörbeu. Nagy-Rőczén a I piaezot keresztülvágó patak oildalán petroleumnorr&B Qtötte ki magát. A forrást gyor- \'mekek vették észre. Eleinte azt gondolta ai v&rosi \|tanács, bogy valamelyik közeifék vő; pinczó bői f szili várog a kp olaj, azonban a yároB Összes pinczé-- jében sem folyt él a petróleum b igy a librrás-^ \' inak\' eredetinek kell leülni. A nép 4- irja ai^^üm. ;H.4t V már is liordja éa hasznalja a petrojleumot a mely természetesen Kern tiszta s csak felényire A Pacific vasút Éjszakamerikábuu. (FoljtatasJ { . í Valamely podgyászdarab sohjasem piaskittktik el rpapirjegy .rkragasztása %Kái, hanem !az, egyik böroudkés-: iöu keresatül, a milyen mindeu utazó pod^yászán szokott [lenni, egy fotlil meghasított OŐrssij nuzaiik melynek alsó [ végéu egy sárgarézből készített máika vau megerősítve, mely egy számon kívül még a vasnttársaság ós a rendel-beiési bsly nevét is tartalmazza. Egy pláhuiárkát \| ugyan-* i azon számmál kap az utazó is. A háuy pudgyásSdarapja van, >\'aunyi aárkAt kap ,a „OheckM-ken, melyet kap, száutlekosan \| usak a szám van,s nem a hely is megnevezve ; hs elvesztené, akkor mindet) másra nézve aki nem tudja melyik helyre nézve [ érvényes teljesen értéktelen. A Obeck-ek később a] kiadási helyre ismét viseza küldetnek ée tetszés szerint ismét fel.1 használhatók. Magától értetődik, hogy a márkák j keresa-I tfti kaaása a bOrönd egyik kéztőjén Be az ellenőrző saamok kézbesiláae sokkal kevesebb időt és ismukaszenMlyzetet • \|vesz igéuybe,.miut a nálunk saokásjaau Isvő ínérlegolós, j caéduia tel ragasztása, írás és málhajegy ifpeosételftse. mórtiöldiiyire Umahától ikevns ipjvótellel termény [IsBá&t^iold Ürül el meglehetős számú városokkal De már I már a aagyebb Iák éa facsoportok hiánya felkölti aa uta-Lsék tigyelmái. Mértföldeken keresstpl á pálya inajdnem [ tgéaaea egypnea irány ban halad ÖÖáét éjsaakan a gőako-! ossn aíkabnazoU nagy világosA ; angol mirttcildre iáüuaó. [ rkS^ : L xŰrteleik esekályebb gyo robog a vo^iat. A vea4tő é ea, messze u oéságtfa gyakorlott, a sötét- ts Siható szenté a pálya kös^fUu állatokat jtedezeU Hegy azokat slriaeasa, a gőz keosiQ itvő hirangot, tjMfcetá el. j -í VVjha etéridInők a ii, \|tpg(y \\ \' vj -i lákítő anyai, k lelyáek ára aa utt}bb i h»]purj Bjfc i«(\|0 \' stpaan emeIk>l-»tt, hazánkba® tern.fllMnéfc \| í a B4e^ényébb joel tély megniónt jtnék < \'gy uj I a 1 yos jl^ n(\|(f4x5l, moU\'j ÜUi \'élelmi sz^rjíf tjrá? itíiUáiij iivíU tó ég U>her aj \|\|fj gyaj\|zt4$ közOf iégrf. \|:\| I h4Isk: ii el F01 öp k kdáslfcm-Mfcjt\|3 J M k» r raj * o k 11 éliő fran«zf i <\'Á/. írii( kon bq . g^ . Upp tíar\'boixi jfordiw\|ta Jlö rarr^Muj : 4-\| iteti Ai vja! 8CI- kr. J/k könvv háronj) [korra zbt ta\|rtiil inak tf \| jj^díjg a »lesi] remete jla cs ís iáir i Ijenny) 4-i firdfik ,1 ezipifieket. H korrajzaik ÍIbí! ii* b mi a ^alaij KhzíOapr hasábj«in jel \'ftt^k tne r, k W. n ost esínoí) kij dásljan ajáníjjal; Jt\'n; ^juKat az jlk o vaJmjinyok kj évelőinek. A csínjos kí^liicáMu 2.5ÍI Jj\' Ii: pra terjedj); tó inywnök igeöj olciip ItralíOkr. két- vétt s4ge* kívül Uol vevőt fog szerezni [a/l\'e^yéb térít kfri ín kellemes olvitsntunynakl Ajánljfin\|v k^/i5fiső\| (liik fi ^yolmébe* i 1" * L i I I 1 • ofJ — A Magyar) írsiáa és a flBoyvllá\| a^iiSámánsk taU íji. talma: Szüve\|/:, 4j Dáviu Foliiiziáu, —T (iahrietla. \'lórié- I>1m n< i\|iji. beszély" (ifil nyy^i Tóth Kálmán. Méjtei — A fagy- ojh«í vi ruzllnot, (Ne\|uig<}laúftr László. 1 VáratlSu Italálkozás. — A \' ifi^ /ilogháaban.V-U\': A htircljLén ől, V— Húsz é^. (Kólt O is pár l4k li®Ve.\| ^ A kis jgil sejtéi ElbeszaUs (Ssludl jiyöjig.) Végn, ság Tíro^sleijél: yidlliiu. II. Szegem tispolc. ("Borzé. ) — Uta- ihol al s aj holdba. If.hal Hans osodálkios kalani\|\|iL (pás E< gáét. Bui liodaliui levelek. (L F.l Kulöufé—{ Sákkfeladván S sqregtv&ayl -+•!.«ark. ILseuetelL; , I" i: Mjsok: [t y ▼id Felieliád —Váralján talál koz s. f-\' A sálognásbsn. -j- A hwcBtérrőfli Szern tmztek megá lásra k taysaerilik a kati »nák«t.\' — Rövid hilíB (. Uijüu Auásltázius. (Auersperg Autial , «li S ítljdor, Már(a gróf. a legUdtUuőbUujabb íiéijet költők e ;yike j a; osztrák Ubsrálú páraiak jcloJj tértia 18) év^a 1 ko ábku (J rl^zbatj megnalL Temetése mu t pénteken ogőaz Osa trálc- 0 -saáguak, a liülüíj fóle lestUletek és egylesfak rofppant rész- . . vitel lueljott i nijent régbe, f— A inagyai? Jubok is méltó bo- J^J kit szentelnek az illiunk\'t férfiúi ak___- lljoszorua re,;éuy- toz iióuk Jókai AlOr ItgkÖableíbb liudonikotetoj regénynycI lepi n ogj az ,EletaopjiL- olvasóit, A regény uinno : Szép Mik- hÜ. — Aluiad cjí-i ultani talán o\|lípótiuezel tébolydáb 1 lio- ^ aitik. 4A logkiaelebLu parlamqhtárís illéMszak e \|ió ib-áu vaJ v iondi kezdetet. U A lapok írják, hogy ííkgrá\'ijbóJ tí rtént ta\' j( leütés szuiinL u J tagyurorsjcág t< rület^u jlévo uoszuiit és e ^yéb mqüekiiltel liaaia i>l,OvnJ-ü i télül vjli.Molnárt(i; 15rgy v® hírinádik itichárc li u búcsúzott u a szogedi kóziins ;gtoí. 1,11 h gy\| szegény liécii asszluy bőszé o tehet) géc vesztet Le el *** örómébeu, midiin jyeruiekei hirdl vitték, I ogy Úrnőt 1 yert rc 4- Vasmegyei Sz< iák közsógbein\' is a szári asmariiak * ozöti a száj és kürüiufk\|ts kiütött. — Ooldsiüin Adolf árds nek- ró ben \| megőszült isz ji nbatljeiyi tanító nejé éi e virágábt u el* a húuyt —r Nantosn.n (.irancziaor* ágban) ! ögy bor hl misi- t^t 40JU fraucm éi> 4 . havi börn nre litóji ek -r Osll örtö- 10 kóa szép. b-uu v jlt az uj szultáki Abdul-líuifúd-uak tárd- uj öjveaési ünnepély j. — Jiréla sziJeteu rláitdás tört ft i- —. el I i_jjj f: I \|] [; [ • j d( . r\'r ; j , \| í 0/álii\'i---\'\' II\\l: Ú I I ! •!; «í dl— j S\| j jí^BH . \| •• j 1 i I- [:. j! «.j\' Íj a 0 1u \' I (..„L » LI • 1 i I 1 , j. I Ehinaetéeii lalhivás a „Közli nuónyek" \|a tuiioiná- > nyoa, sziépirodsíh u, szónmUveszjei i k s az élet körób )1 -7-oimQi hetilapra.J \' f -j Ii"1; • i\'" [ \' \' \'[[" Midőn jelen 1 \'élhíviat közz^ i >csiijtjtíjltj lapunkat i Uető-Ibg a kivetkezőket jegíezzük iuitg. 1 01 Számos hirUj jaiÖK] kÖzt aii^j találuMH néhányat, inely^ a poliu\'kaval bibéledVe az effiue s kwlétyuek isiyujt-\' ^ 8011 valamit. Eyse szemben czéls ik oly lapot közreb icsaj-, ^ uuiil j mely a pollti la ine lőiésévéll iuuek napi kérdései. ijem . 1 érintve, aizarúlag uidomáuyos tér n iog mozogni; oa ilank - * r lapuukoan a törté lelem nyelvész t, teriiiészettudomá íyok, ^ i poiösósset, s a imvolészct körébe rago éintekezéseket köz- , i l\|eui, mubirálatokal eszközölni, kiv Uo becses in un kaka ^ » a 1 udománlyok teróui érdemeket szeK ett, egyéniségeket .J azok ntlködési irányai smertptni, az eg/es tuiomáuy ágak lia-. adMt^inenetét figj elemtieli kísérni végülI hogy mm ittató . ilvasiuáuyuyal is i zolgáljuúk, szóp rodaiiuí sikerült >lvas-uanyt 1* lógunk 1 özölni. llogy pedig ízen «lágazó s iinessze terjedő czél mkat J ti elérjük, lepe-oket tettünk az iránt hogy \'ismertebb tudó-[m saink pártolását ju egnyerjük, s ige retet bírunk tülök, hogy \| {inálló {btöcsű ioíijuj ilcböl értekezés ket fó^uuk közö heitui. I i hJzBk szerint Serfiü tebb korú iatals4;í\|uk \|s meguVug- \| atvja fejheti keiét é lap inkat, mer csakí ék igaz, sz iplj és I* ó élv^vjsl fog aol an ta áikozui, y lamintj Kijelentjük nttigy >t luinideu Ipar térdek nélkül csak az igazság nak töguu i jhó-ű dőlni i f-f . ÍMN \'Í..-4.___41;!; 1\|; : inely messze ollia latszik huzatja neg. lia a jéládái nem \' hasinát j a vonat jiuegall.; , Méliácy eiub sr „kiszáll és el- 1 Hzi Jja marhát, ifai vaőrok sehol si í cseuek 11 Utj^t \| he y^tte- i »1 siuk, termeszetesen oly lmodon, msly a ni igényei íkjuek I s- meg nem Íeleiiíej i vasúti niuukáb. k , i tt j\|\' Az)utazók hp osokara homokcc térinpketleil síkságukra \' ió iéruéki a melyeken csak nagyon \\ ;réreu I lat ni\'jsgy-ej y fát j s, ineg upSsaan eiáy tl6 ds raboa aláj i ony bl( krokival v su iák \' 1- eg^m\'lnkií benót >. Jllz in .kopasz \| j úszta Uikságok olf áaa- I i- irevéllieuui emeik i luek, hogy 11\' léinet \| mjértraldre Oina- < D. hátit,í y né kiilf Inogy nrrői tiszta( [tudouiásUnk lett I volná I in mái OOal lábnyi \' fcjva^juuk a teujj< r szinja tolött [Chlyontíc i é, jvárosai ánellett au ujoiii ián alapit!» t VYa^\|niug \| téri ileitén. I re Ezéu 11J 2 méjriiö let 24 ora a>att utaztak at. • Chej oiinba kai érvié 0p jen télé i tját v igéztük a< Unión itfacifib pa yélnak sir íue ttöldjéneL\' iz- Ü \|i,i vábUi utik j\|k szi klahegyséj < k félétyeaetl mind ig kna-jk gasau^Mi. Bultoru alloin ást elhagy a plilyatoljbalra egyes Let. gyáoábij hóval tjJfleu h igyet iávui l t, egjfjl^rjukit\| sai küüisl-4s, aacssai tolött, uicJrUu át lOO labuj i kid \| yézeti j gyot iái a fekjatU hegyeabea közel adunk á L í nnölt i fskvŐ\' ÖU^rinanii ny nevá allomáShoMJ \| 8he rmanu áll»násliel;r kozélébl n íj kis iAr\' gyarma^oi idéaelu kl^ í fohiagintw s it Kébuit ajhires utazó ta- ijog^aL1 jkUemsonBáj mot dja, . oky] J airópá 4* wiia- ! egma-im gazabb helyein Mi ostotokat talaíi i J migj Aménkábi ,u bá-10- uyák,vaauu alloujisok é Uvirda Ui vsklatoki íjumultakl -g^ Ire gaajwhJrf fel. tíe\|Ukíua^ a a hirsi eh i sUes dt th kievezte! ni igy ea \|\|2ck>\|lábnyiralííWii : a tenger iziue hi ölt. Az egész vi-lagou nincs oly IMl^sa^ i tekvo a \|vibáahéljfl Az égalj\' majd. ,ét-. Ineij Sgesa évsu Ué ridig, s gyWli M1 MálL jk^^pán szük. ett ^ alttta. \| • I . • I I M I\| « ; ^ \| . „14 II: - W "■ i,41 y, ViHlftttyH ÍSr nitt • -w il i i IS i tttitsjt kÖaSnséf pártolását kéri ííssÍb^uLl \'H . >adi peft^ I8T6. s#spt fcjóía MrmjMfe j \' ele ij s lap egj <iv IsiBedélemkieiQ Mindlni vasár- I aspé» ün ieui^apok\' iekinfétbé\' véüjlé njfftpShj Oaftél sr hé 1 lkőj ímj re.élASsethetni : í fcéi i átírt postán kaldr^G frt íjil^vre pósjáq tfildv B\| mi ők óbi ij>Deoaemberre L m. 50 jkh ilőüietési díjak a Cj&imj jtf zctéa raráiával Budi pestig Tt Ift r, v sivjiros tŐntcsa M. Mi sm 20.1 e ló. Vé- géic I :flld ndjök,. hogy a lap tzéiktlldéifj. pontossij ém kösöj- 1 .] M l V ei ír ny é s í J 4- la o\|r« z..m k e r f f p a r e ^ y e s ü 11 t i fólml éti H p^pi ibc r Illó Ü&ái* jPáHa táre^ábá hirdetett el ala- j kjil^ anr ur^ ylilését neia (ai ihzija Miegy lmon aa időbefi! ötejH bb sái fhan rendezstt it^iuaejtköni oonaresauSoi I a Iiaj4 j: í fcfe zal k< áö^ foi iránt éideaelt; Ikozoiisé^t annyira i\|nuybe VfttélJ t aj (ütaUin nem ái i :-rülii gykmöl termes jfcdiga. ! kf rtöi zet:" ke vjeiŐit oly usérvMeu lehaiigolta, hógnr aa Ügy-. nék U nnél , ei^U tetemen ;kará ha ezen Unnei^lyeij ván-( djirgiv ilé« un gtanána orÚBzak atuék. íMsutái «aon«an az o+rAijj ;\|>s\' ti. iL^rtipar\'O^yBstth J. me^lakulása ,nz általa- . ii \| k i\|v< Ion ómy VU ét \|U>a\|fMaaásaalÍ álhuiotai. inál ^ ■ i b< m 11ív1 aszható : fu ajllkaló koágyUléa jví o ;tóoer! eit»ő 1 apj. ii ladaposten a Mar^iuxitftrteii (Cfti«d\| véi dógW liagy\'lirm bon 4-;inéra ^edvieU); idiijárásnál a iijutai taka-réapé izlu ^agy ier^téheu f-t-\|\'feg reggoli öraklr — «zük-ség celé ien a £olytatóls\|g Üjivutkoiő napokon megúM tatni ; mely giti^sije a kefiipar érdUosltjeiuék réssvétp k sretik. Buuá ^estin, \|lí>7ö?ki szepL la-éó. As ideiglenes igazgi tiózág. 0 8 11 t II o k. ÍUlljl i\'fökitl tulajdoiiiiottak1 a régiek ja t.rá^a kftvejíiicki fia véijig tekiiitiUk azoaoh a tárgyakou niik as eni-béri izivát lebilincselik, iiiüidoMesoue ja légelsőlo köaé tartozna t al aiauy és a drága k()vék. Araly «s gyémánt j ezéit jis rajoitg sz embériséj - nady réssé, s igaza vau azuu göröa oolcsnök, ki saját tsjiassüi-lásán okíílyd igy nyiiatkoziaT ha aratiyad vau cáak félig vagy CüiZBoleji} de ba gyeiua\|nt\|ikkal >bírsz, ez élvei si: táwodkt, dgódz eszedoi..* és InkyUséu ; az arany fénye jcsak félig teszi as embert eszeveazeuté és biinösé, rnjég e^ykb- { \|\| véssé goiidojkodik a^on tett te ^tt mit elkövet, ne a gyfe- «• iiiáut amiül jkuk, zö.d téuybcixi szikrázik !a gyarló kslauné . szoiu ii \|eá#tt! akkor az, mint a jlegy vakon, rohan ana ve-, romb j, iiJolyjei a kiucsvagyóa inagukiiak oly mélyre ásták• L)e Ihogy tárgyuiiatoi el nie törjünk! ielőzzükjmes azon ríivid íeinsssUl, nwlyet Frass jOlzkár u hires gedlog (asz iái a dn.ga kövekről, inely igy lhs\|ugzik,: i [ nA drága kövek a vuagozsag gyermékei; I azoabai a íöld i) sí ítélj méhében növekedtek, fényük sziiipompáj Ok iljiin a uu >p sugarainál énelteiéjt, é\'s épen azért vaunak ply v ellen ulh« lián mdfy beuyomáissjl az emberi fautáziárk, ■ fái-düii t löd inélyéből a napvilágra. hozatnak.u liajian a drága kövek laílöldö na nyak és .kai\' éke-siiős< n k vii), még uiás invaiasial bírtak, s hataln: as sze-\' repet vit ekj az életbeu. Az ős jiudiaban, s kelejéij a regedús Uolcnjsban, Ihol a ntel > berekben, Jupiter Iszájáról az arany OTapj i feníy-x lett, és. ct. uol, a• gyöugyteugej hullauiai Ceyipíi ] taxijait mosa ik; a drága kuvcauek Isteuí s migicús erpaet tálaj-dóaii otta t; sót még a középkorban is, melybén a níyélt-s«% j uar utjiiuak közepén ludadt a drága kövek, cai íeakka osi » »ule Aoküu alakítva visuíueitek j még pedig ki löntéle \' okok bői, egyiknek gyógyerojl] iuasianak szerencsét, Ouláj-- dujnii otta v, b hitték róloa, hágy a baíesillagzat alatt spüle-leít unb íreket szerencséssé es boldogokk4 tesz[.\' , . Az emberektől legbecsaitsftb az- annyira\' magasztalt gyéniáyt, adamas ^yöilieüeá) linellékaévvei; l u indok 1 lludita g r\'öüjeunénea uevézikj1 J£z az ikté.jek. köré éuekn híres tud ku.tő álaharabatajá >aji ez Bráiua és i5udua Szeme , fényi és ragyogása, azért sz Airmt az \| lateuekbejk g rémáut széuiekkil áaesilaétea. Mar d. fliuius a jrómaV tei mészét L" buvar etíyik könyvében igy irla gyéináuitrOl: k g rémáut ° kemönysEgel oly uagy, hogy állóra téve a kauUács lege-rősebb üLe^ének is eiteu áil, ué meldg kecske yérbjen tel-olvaá j levájbbá még a róuiaiaa is biiouyos m\\sticusr érőket * tulajdonítottak a gyetuautliaL iiiogy mit, az rejtély íls é»t Jl jazi^u okiiélitételezik félj mért a magasabb raiigu fethuny-^ tabu ii az oltöuy alatt oxitüailt\' ezüstből készített t ligrau 11\' nyeli lánozou egy kifúrt gyémántot lelték, p Ennyit a k^vek király lrö\| a ^yémáiitról a la inasod ik helyit uliucj királynő-inéltau uiegérüémli a vénröriM tűni ^ rubi i, nielyj regés [ésj rejtélyes pecsü kuiut hazája\' utokteljes ludti. a régi költői lóiras ujlálolag mondja: iu elővon s mekuvot ázénhez hasouliL Kofoasteij egy gyöiyör\| leírás-_ banlfest, ifünt Ahrimán.a.\'sötétség ew gouoszsig szelleme Ebrushe jyij lakáról l^iUilokau egy vérvörös rubinná i lero-m kaii.\|Aa Ebruó csúcsáról roilsu le, mbnd Zorrssáer,» hosn- \' lokklu a> érvorös aii, (líiut a fl4hesperés, mint az tskárho-e. zotUk jti izei fénylik, 4 ja inówség ícieU kiterített teilé, egy ,k háilanio.i ou vert - láughidiioz {hasoulitoU. Nagyon, foiáos ske-repet jai szdtt a rubin a kigybi imádókual, ezeuekr jkígyó alakú ói iványaik, rubin azeluekkei fóliák ékééitvl, igeu fct jelBazjő egj-iaart k mérges kígyók szemszikrázáaahoajegye-,k dftC iéak alrabit^ iklzé Uasoulithatö igy Virgili\|is liajokoon a. kőé kígj ójának széniéit runuiCeuyü1 Vad lángjai cfgőkuek a- • mőp ljaT \| \| ! L I 1] I i j ia jkli lőul az oroszok ásataSokat rendeztek a fiospuusnál, lé nag\'ou ioM rubin széniü kígyó tejjel ellátott ánunrmdak u. bózí ttaik uipteuyre, énelyeklék sokasága és jélrtélíe a?ra Ja mut .t, L jgt hajdan a kígyóktuádasnál fontos eukősókként ik sieripil^l . . 1 - . I ] j í II J 7 A iuliinnak egyik váll^kja aa akarkék ■4bhir,Launbár a rf jieis sapiürja neín az vejit, amit mi jnoit uavjezünk M sápi írua t, hanem az agyney^ett lapia lazuli, lsaúrkB ezen arai uya áktört sötétkék k^,. mely a régies ükjvésze-a uibe a áitŐBíelyet foglalja el.\| i au Ez az 1 a hiroa skeutkő a Gemma Qémmélruiuj a ké- tit gtok ué),í mely a kék eget á^litHa elő \|aiany csülagottkal.í Hu rijéophrastus müvdit (végig oltassuk, Ibuoáyara a lapii iasaliábl u találunk egy érdekes Leírást, Intaljn rövid ugy m, dejU hasonlat köUői .ba\'jali van ecséta. vaj: rEa j^i arai nyal atlort kő uuht a tlftamk arány asövetu, ea) a aék ég, i kik Uz istenek színe, s aea sziken át al^apMtenfé^ -nyes ai izal iragyo^ kcresz.ut . I \|\| \\át r^H ^heopbrastUsu vau é kői ig ludiciű- llk* i^l h -lle.á meg találjuk eat* a kerek vi ág, iaib< ii ré^i iróUuaiJ legtöbb, iró .ksvéa, leméljes téa trzelemdü >j,tavak-. I kai fesd aáoa áfaalnteit, melyek a láaurkö beb\|c lásának elleá uejn álihavva kitörnek. nEz a kék 4g, melyWn at á\| tetó fc esIUsgek vasnak élasőrva, aa agy kék té, mlfuA (Vqs^íí svémántporoa nra^ybotuok ékesíti. Fl «l4Íbii«jCk a\' bibliákét, mart Midőn Mése m t?ri láata aa Ur lábai alatt • Mk tysar tindftklött. Továbbá, l&phípháníes es tVfeor sgytk láng íréja sMujs. on kt tábla n^rt «i ur • 114 parsaese- teiol ír»a, MUniui \|pia Wyljhpí v <>!tí: i A régi (ÉTptoníik r>tn kőnek íljfivös írd) ialaldoni\' tónak, kiváltjtén léi^k l.ftlII^UilrtUiágÁt k#v\|tő ▼Andor-\' lásokbau ; eseti eő kívállkép elősegített* hogy a lőttből kiró ott U \'élek Valamely saép állatba Vajgy esent madarakba kdltfluAk i például ápíw, Ivii, hattyú, oroszlánba; sőt mint g>\' ^ "ff/pto^í azent ének haugosieija, még Oíris. is ma 4\|r fejtt Isteni botjának végén ölő madárnak feje lapja la-mlliból volt í\' iérfünk ét na elsőbb rangé\' nemei kOvájkre. Is * tengerek gyéteéntjaíra a drága • gyöngyre., A fisaid ama-ragd, a njrelv alá téve, félre lebbenti a jövő fátylát, « a ,Í«WŐ titkait láttatja velUnkj « a haj baji viselve a főnek dati fijáaát megssűntsli. \' [ I * »T \| * ■Átfért a régi gyógyszertárokban porrá tOrá smaragdot találtak a leahathatósabb gyiégyíjzorek fcfizttU!, a a régi ókor biliéi, h kedvező jóslatokért rendesen egy darab smaragdot kivétünk ju\'almul. A topazt \'leginkább a ezenebajok ellen haaáuálták, s a iónjai ttsvepyeit ftavegységllk első évében touar nyak-\' J láncait viseltet, berylf tfssze foglaló ésattsl és ir\|ég a búst komorság elletj ia hathatós ezerként használták erősfalemú mi bar kttzé kjevesve, ha azonban a j tonázi nét>Matyik kí-\|~ fejtettje is. azért aa íllotőneruútni magányosan iá oly jól hasznait, hogy félóra mulya as aszta) Okon is táncjzolt. A karrier jé" earneol minden UJréat Öeeteforrásst, a vá-\| gott ék aaurott sebek ellen síke^riel használható. Üzen tévilitek nemcsak aa ó karban, haneijn még a kttzépj korban, jhol az emberiség a inüyelCség lépcMsetének már közepe \'fe(é haladott, is divatoztak. • A híres láiliiigetií Albertit* Mag^ue u hires alchiiiiiata a ktfzépkor emje Oagliostrois ogy egéfr kOnyvtet ia iit a drága itövak mvaticut írejár^H éa tuI \'ujjdorfságft írój Könyvének egypár fejezeté ben Így aaól : ila nőd hűségéről meg akarsz győződni, hésaaségod \' előestéjéit adj npíci egy tllrnui* küvoti a meddig ea ssép kék ssinében megmárad addig nőd híi, de minélyt e kő elbala^ányult, élhalaváuyult és megtörlVtt nőd hősége is te irántad. * i I r Jhjllenben ha te akarsa Őrükké hflaéggel ha\|olni nőd •sivébosl tnkarj egy h.ilvéuyaüld bertfllt a digitalja levelébe, visafd azt aiacskóba varrva saived lelett. JKgy máa fe\|«Aetben igy ssól a nátnes opálral. K kő as ürdüg könnyeiből támadt, erről ismerhetsz 4 hitssegő nőre, s csalta barátra, mert ki e követ a«ereti anjiak szive I nem állbatatos%; mert c peresben zOldéí, inár a niáaikbim pirosa* vagy kéketl ép ugy ások ; ma aseretettel hajolnak ;feléd, holnap már megcaainak éa eljíralnek, Kséit a tőrük inők mai napig is gylllölik a nemes opált, bármi szép legyen is aaon ékszer de melyben opél Van aszal magát fel nem ékoaiti. E kő folytatjá a tolvajok éa gyilkosok köve, mert ha •láthatatlan akarsz lenni, takarj egy onált. a lauroceráaua (byroatyán meggy) levelébe, es a körülállók szemeit átláthatatlan köddel Mi be. végül a tni mostani Ko\'rund fajhoz tartozó saphi-tunkrói így ir ifiz! nasonlitlistlan gyógyerejii kő, \|ez kigyógyít a gü~ mŐkórbél, eloszlatja a iofajást és a gyomor putfudaágot, do a mi fői a bseinea éles látását elősegíti i * . De mindezen kövek elé teszi, miut végUl könyvében meganalilti aa ácbátot, mert ennek viselése, szelíd lelki vidámságit kölcsönözf megment minden veszélyből, s hatal-luaaaá tess és isten és emberek előtt kedvessé. S Végül mindezeknek a koronája, a tengerek kinese a saande fényű gyöngy, a kagylók eme értékes tárgyon ia többfél eh tévhitek alapultak. A jrégi moíiamedán zarándokok, sőt még a középkor vége felé, a aze^:t airhoz zarándokló keresztény férfiak is, . káiiízsájok. gallérjába bevarrva gyöngyöt viseltek. Cleopátra a bírd etétt szepaégU egyptomi királynő, a több millió értékű ritka nagysjágu gyöugyét nem csupán azért olvasztotta t\'el eczefaben és itta meg Antouius előtt, hogy gazdagságát ntogtaMá, hauet^ hogy Antonius azerolmét maga iránti \' fliegszilárditsa A görögök éa rómaiaknál a gyöngy Juuóuak mint a házas élet Isteuniőjének volt kzentelve, , azért, a mindkét nemzetbeli nők, bajukban, egy gyöngy goinbu tűt viaeltek •melyre egy kakiik volt faragva, jelképezve ez által Jupitert, ki kakuk alakban tudott közelíteni Junóboz, a ez alakban nyerte el Jupó azivét és kesét ; K Röviden köryoúalozva a drága kövekheakütött eme mísz-ticus és symbolicuji hiteket, mielőtt etue .rövid czikkemet befejezném nem hagyhattam említés nélkül, ezen hátralévő rö vid résaeoskét tujdniilik, a drága kövekuek keletről, nyugatra lett átaaártnaaása folytán, a hozzájuk caatolt tévhitek nyugaton ia elterjedtek, csakhogy a bűvészeknek a drága kövekre alapuló padár tételeik, már a középkor végefelé, pem csak gyenge torsképekké hanem valódi komikummá fajulták elv Ifjí DOKÁSZY FfiRENCZ. Kisgazdaság; Szeptember. \| lüj&mölctáasati kddaméiijr.) As idei axjatásial —- és mindazon javakkal izembe — mejyekkel es évben megáldattunk - < tiislában vagyunk. — Ktki nyujtóskodjék ezután Ugy «— a bogjr takarója engedi, csakhogy a Iába meg ne íásséki Nem mondhatjuk éppen: a hogy votottUnk ügy arattunk; mert as idei sok egyptomi eaapáa a legjobb és legsaebb vetéseket is tOokrt Juttat)a\| Nem marad egyébb hátra — mint Számot vetni édes magunkkal, és ugy berendezni háztartásunkat,! miut azt a mostoha körülmények engedik • üsüggtduüiik nem ssubad ! —• Istent bi* zalómmal, frís erével, végakarattal hozzá kell foganunk as uj munkához, és tehetségünk szerint meg-kezdeni ast —! hogy jövőre legyan mit aprítani a tejbe —f meg hogy as adóvégrehajtó ne kerülőn i nyakunkra. v Mcm szándékom esuttal elősorolni mind aaon fesndffkot^ melyek jövőre nézve már e hónapban aauriok várnak, Légió anuak a sora; most oaak Myaéél a gyttmoloaös kariba vezetem a nyájas WkáÉiH. — an ek 1 agg, mi m t>etg] éé r-^óss- M.- wr/tr^® * Jt ífrömőUa^t. ~ lus ki na áie^ati 4 azt ? Hisiien aa ol éaomjat IL éhséget, leá 1 szikja f jwért, és aok he^gségban w nyavaJyájbkti a legjobl tldíw ^ >z sok- ikor egyedflH ferrérunk \|j honuan jnth uunkegy piéháwy krajoaáiboz Hegéríjemli teí átj hogy \| tyezei gasdiJkod bunk m\|»eíU grttmöíostt rímeléssel M foglalkozunk Egy\|béhány szép g UuiOlcsfa aj házi kertlien wyságos M I44ü Mi uUM1^ Km-Übledík aíeou id« áúdőn »( Du^tporitáari 1 Msk Ültetéstől k.jll gond<MKodn\|t\|nk i Ha a Mértülikben lé«űk, bigyj.w yt\\gy amaz la kimerült\| ^s közel i kimiijZsbózi; j\'agy Ihr Juík, hogy jk vapy arnazj nem pjkarj^ jut iJÍiiaziii\|a Niforditott \|\|áradjigunkat ás állásunkat, kimond jliik felette paz. írásbeli tjUon swntencziáí ; a mely im uem hoxj! gyU uölcsöt, \|a kiv^gáttfsséi, éa tűzre dpbaasék t B— L> > nem el\|g átnj ez ^ b ddogság-bpz, bógy mí a fakamarés]tU3dl($Vel illáá mert különben drága volna az\| beiten azpn leli mosf tpnünk; hagy s kSpusztlwott \|)rUmölóajIi helvett mást ülUssiuik l alyére, mert bií nem Ü tfl^jül a ut nem lesszltk gyÜmEJucsét. hogj\' mikép-pLn tegyük kat, 1 ogr hasatink Lí legvan t itánna V ube vegye nyájai oljrasonlla kővk tkez(\|\| tan ácsomat: r Ha a wüm^lcsfát tavanszal akarjuk kiültetni annak a lieKrét moat mánj pcell előkészítenünk, a dlt kürlílbe ül igy szoktaU ose^kednf : r- A/.on a i helyen --J a lipl ákaijunk, hogty a faáljon, ásunk égy 80—90j cmtlnyi mély gödröt és legalább 1 méternyi\' izél elet. —i \'JL (kiásott föld felső réteget külön egy oldalra, a)t alsó rpteget pedig szinti n külön fQiájs oldalár^ \|a gödprnelt tenszük — a -ért : hogy liavaaazal a flibeülujtésiiél a volt fel-h« réteget al fa gyökerére az alsót pedig a! fa fe ltlletére rakusssak. ; , . Ha magpi k>ronáju\| gyUmöjcsfét akirunk na-vtilui, akkori a s< rokat vajgy is egyik a násiktóli távolságot logldáUb 8 meternyirii szabjuk ; ha pedig csak törpe fi kat szsmBtÜnk ültetni, nn tek & inlternyi, táyolsáj^ is el^g\|* üa a t tt k( Itsógdnknek, Üiradságur knak és talajuukuak mielübbi haszliiát akarjuk láti i, ültessünk csupán! és «gyedül ily fajú gyüm sfákat melyek vidékünk )n legjobban teremnek, I sgjobban duzleuek —í baszuunk voliia a szép terto névéből — Mi évtizedekig rakőznünk, a rlakozásuhk^tj? ta lej;hamsr4ljb gyümölcsödnek. — Mi >élyes fából - mi a czifra kell a gyümöloi ére vá-Utoljára ia jtem elégítené l i a vá- fo\\yií köv. suti menetrend. azd. L) \| jfervényes máju^\'15-től 1876 A budai-\\mt\\ idótmhjtatö ónt Rzeri Indul Kanlztárél hova : YeNat asam «\|Qft Kszés, Molfáru \'Ílt Snda-Patfra nompovir s FidUau n\'\|«tliel; \' Bécs-Ujhall felé II ií\|\| I (SZÚ Sopronba iM Trlatatbe il PhürarUofea .keresi wf ! { „1; m Érkezik Kanizsára Orsct bonjait: Kralk, Miiksss, Dóm Mvér a Pliakábál Bods-FSairSl DécaMl (Hzimb^theíj Soproábél I B«saMl 0#s. Trlt-Mt\' ás MmI t éa (Vili Béea-Ujbrfj) falét éa Bécabs f faléi Qra plare láé. te Ing no liéiu. 56 tff [6 dilu. w éatvs [8 W W éltre 38 íéla. 50. jrag. t7 iéls. jtl/iéítt. il Sstvis «. \|5 délu. 44 Sstvs 27 Mtf» [i W r»3 mi. (2 kg. 21 tála. srWrg, PrafeHk él J „,!(! ! ;. ülli V- jJPBK l1 h±E7 JáUkoaáa Tillatk éa fraaaésfaétbs. Mfrbl\|r\|bsl ■9 il\|U Ur PkneWfa^bél. ■ " i ■ ii" ■■■ ■■■■ ■■ n . Pelcljia flcerljesmt \|H)FFM/OH lift) snn t ii i OLL Seidlitz-pora. I E! liról pah akkor valédlJ s ímU és: aa 7J aotasoá^lkHt aséf^S SS lsAsif\|. 1 ; Blaitti Wr^űfl iWUttV iassécadass aeestetá^ák s\|%sy^<s véé- iifHHW inf>.■« iwmfK iiimwn mm mm rn\' t (í> H^iuujMítylisálj J£rt éva íült/» a kSséáeé«aas iiysa I r\'aáWVi vssérlMa allsa, MitsUMf/ aaSk ötek áatftasrtt vaáaaá a«á- Bgir Xepoos^ta^t orodoti doboz ára jl fiit. cí.- é. •V a í * it sTl a éa jy iVa"s \'7\'M>.Att Francia borxxeNZ Nóialt : A IsgesityisbaUki ésaafélysé iassrw a \|MSV«\|é scsbaria^f. tUk kaladaa baM éé ktléé tf/ulMjwuíl, a UfMjbb alias, .—- iji^iiaalMaSléaskJ M-, föl- éa í«g(ájá», Sáft lArvak M ft/üt •Mai, rafcfalélsélt, tasékj SMOtfViilaéaf, uibiffWepjh Méidás éa M^klis sib. atb. flíéS. Üvegekben használati utaaltásasl egjütt $0 kar. o. é. \| 1 , vi 1 é <1 f!W fn é aijffeFs yőf jáf&ít eafcséjw. 11 D Síi pjricb-liulmái-Z8Ír0laja jKrohn H. és táráéitól Bergenbea (Norvégiában.) Í j Kasa InlMij\'ülray v«lia«fitt/i. a ksrsakadsMibsa sléfor-uléj /aj kéaott! m vf/sdéll, tual/ ucvoal ssélakm hamtlkil^. Ara jegy Bvs«a«k kasxaáiáti slasltásssl Sfyfttt ljfrt. s é. V a 1 öájl mmésétWa a -gsl jeleit ctéfaknéj. A-, XaclilatiDeo, Dacliattleiu fiunir, Wi^o S«r»odl IJ\'\'« »»,;»<»/ 777 W V-/ "I1 ■■ áteid oétarj, IL gjogy. Uaaak4(si KíWu gjn ^UUba^b Sl gyógy. ) iryilaiSiaí gyógy. Vagadaa (ijl gyí laaloaali Kelvin OiUlv gyófy.l pih j(j% (x>; F«rkl«t ______M 173 2$— WKKHKKltKKXiHHltXKHKItKKK 5 tt\'ö»"ttür"íir\'l k nyUvatujs polgári és kereskedelmi \|( K tanodával egybekötött növeldéje. k m \'Budapest, országút 4. sa. \| M\' Jt \| Ási intézet tűrvéuyszerUlBg berendesett 4 osz- ff jr tflyu polgán, A osztály keresaadelmi középtanoda jr 7! éa tiuoveidéből áll. ^ y Azon itjak, kik a polgári, reáliskola^ viagy sj- 4 Jyiuoaaiiuii 4 [alsó oaiuiyát jé sikerrel bevégezték, W \|\| v»gy ouoea aiegteleié feivétsdi vizsga letér által H H dreitaéguket ieigazo^ák az iutézet első oaxlályába Jf véietueaj fel I a a 3 felső oaztály bevégzést után azoa joggal élhetnekf hogy mint egy éves \|önkén- S tjpk ka.onm kotelexotUegüknek megtelelbettoek, a ^ iíélkul,bogy magukmt külön vissgálai alá veui len-ilének kOiolesek. ff A uö veidében a uüyendékek azemélyea Ibi Ugye - jg iktem alatt altnak s tunu tuányaik külön figyelem- S diel I kiaéttetnek. Uktaaasi nyelvek : Magyar, éa né- ^ ilist AzonkivUl UmUainak a .divatos idegen nyel* X vek ia. Frogramiuut kilvántra bériueutve éa ingyen, ff C Az iskola év t é súeptamber Ipséjén kszdodia, s w * beirata ok au^. 20-től t\'ogva mindennap U>r\|éunek. sf 1 333 5-lü r j ! l lC UJtXltKJtlCJCItKiJtitJtJtltKJCJtltltlt m m fi w K s fi 1 Kir m. szabad, katonai intézet Badapesten } fii intézet a köjv^tkező szakokból ill ; Előkészítő folyam as egyévi önkénytaai vizsgálatra . I id „ a tartalék tiszti U i , \' S » ; a honvéd. . , \| I „ n a lányi, szolgál hadapródi „ 1 Négy osztálya kadfiiskoUi a melyben! a 10 éves ntyendékek vetetnek 151 és kégzíttetnehi eléja tiszti vizsgára. Kezdete oktober 1-an. A nOvenoékok kitánaira m intézetben kapnak siáliást és ellátású BŐvebli tndéaitáa, a prográmm és b nrstások az ígaagatónál. iieiinerle Feréiip (Jj három koronn mhI 32& Ö—10 Egy 700 holdból álló igj[ tájban tagoaitotf\|birtok azonnal haéao^n adatik. i\'iVdakozódhatni IStlBHi .K Á\|b O R J Á N N Áj\|L Basbégyoa I péau Zala-Lttvé. érbe 80 hold lizéb ^ilgyfa erdő -4\| közel a körmendi Ivasuú úíaUwa U eládsftdé. — Vev(5k OE J An-boz Uiabágy rll^Sl ^tdaljaaah. ron posta 1-8 V ^ Felnllis flcerUészté: HyKFM ON ÍMDR. leani 4 \| \| \| 1\' í j \| iiHirdetesek: TH?Wr wm 1 ffWlWIlMI iljön j il-"t; f II\' li.l I I i !hT!,r MO„ HMJL B\'ip Ifte111\| Kii ^ m gLógyltj m. KtniBch I rewDábli fiiaa \| Wi htííaispku 4 (ilóbb S Berlin. Ma)die \| 800 «lk«rral 24918&+-U ■MM W44 TO^lyormj^^ jj 39. tflra. ■Ml W«úl s Ml\|tbamM4M U)f4Mk# IHH fill HM HMM érj. IfW lm • frt fűim 1 M (fagya* ét» \| Mfe I\' H> srtrtUi ik j I lnlki «\|fMi ? t, MMn HrMM A br M;>f4t) tr * \| ^■—^ ^ - • t r^ t Hapy-Kaptaja, Smdán 1876. »epfmberj27. Z ^t\'LlAí III. éffPtfM. Mii í/Mtíjlíf Ml\'. Htm Jíjetó Milii(l^fit : (íj iimUi Mmii ílí » i « l4M wt Ifimet »\'"«■> * fr«4\|i/itíi(r tui^ MW mnjiJii f.\|i L.rt 10 kei 1 MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZM0 VEJLÖGÉSlL Tj^RSABAtMI I0%M qgylyt /\|jyfttttl\|r>«, kosionjta. j «ng h. éji tiry, Uódaj jgtcil, f\|rdó«m 1 ül Jeteket folvcMZiicl. : Weitz Mór, HodspetUn, 8ervít-[ér >. ét Befxl ■ ii. ii " ■ 1 i wjrtat fUftaitioti I ■1 WollJielW J. l,a Előfizetési felhívás „ZALA maAVlil énlaliil, kAzmilvolAdéitl. tSirmvIalini én kustdanzati hatllnp III. iffol/iniDik utolsó negyedére. Lapunk amai számmal a harmadik évfolyam uUiM na^vadéba lép Tekintve azt, hogy o szerény koilony, mely a rendelkezésére álló eszközökkel oeűggodetleii törekszik az eléje kitűzött czél falé, a legaanyarúbb anyagi körülmények közüli kezdette dmk pályafutását, és tarhea vísso-uyok kOzOti képei volt magát feu tartani, aíon biztos reményünknek adhatunk immár kifejezést, hogy ez továbbra ia szívesen látott vendége lesz azon családoknak, hová eddig bejutott, ahogy müveit kflzOnsé-gttnk ezután sem vonandja mag anyagi támoga-tuaát töle Mi társadalmunk javulásától, illetőleg ujjáazületékétől sokat vá> unk, mert a tárandalom javulába, ujjás/illetése forrása a kOzjó emelésének. Azért!úgy mint edlig, lapunk ezutáu ía gondot fog fordítani arra, hogy a különféle táraadalmi 1 kérdések megbeszélése által az eszmélnek e tekintetben való tisztázására, ezáltal a közjó emelésére szerény tehetsége szerint befolyjon. A Jó szép és haasnoenak tovább ia személyes\' érdekek tekintetbe vétele n -lkttl szószóló leszünk ; s át előítéleten sztlkkeblUsé^et tovább is pstorozni fogjuk az illem és a tisztesség határain belül — Közművelődésünk folytonos fejlesztése,\' az eirre szolgálé eszközök kimuta\'ásas azok mikénti \| czélszHrii felhasználása — a hírlapirodalom nagy és á^au^leladatwr közé tartozik Ügy mint eddig kőtaoűvelődésünk terén nem kerülte ki figyelmünket egy kivállé mozzanat sem ; úgy ezentúl is legszebb feladataink kOzé fogjuk aorolni mindannak lelkiismereteit feljegyzését, ami kOzmlvelődé-hünlk bármely \'ágban leendő fejlesztését remélnünk engedi, e lepunfi mindig nyitva állitn-l az ily köz-leraenyeknek. Azjt is tudjuk, hogy kttzinü vetődésünk a tok idegen (lefolyások daczára csak nemzeti alapon .fejlődhetik jogoaaii. Azért mindig est fogjuk haugoitatni lés társadalmunk magyaroaodáaa érdekében mindent meg fognnk tenni, a mit szerény lapunk haelbjain tehetünk, a mit hazánk éa hő szeretetünk sugall, megfeledkezni a megyénket éa ra küzel érdeklő gazdáazati vi-és e tekintetben lapunk tartalmát TIT vaaó köz Otaaágfln jenek, begy lapunkat miiéi inkább a jkor tzinvinaíéra emelni folytonosan buzgólkodunk, ja mi t munkatársaink buzgalma mellett,kije alap kiállítására önjsetlenul [hozzánk csatlakoztak, si {kantai U fog , J J. J i Előfiietisi dij a kZalá\'Va helyben vagy pos-Milszétkttldépsali aa ekt . decz negyedre 1,60. Nagy-Kanizsán 18T6. tkeptember [19. A kladóklvuUl I , I < A H£«rk«a^t0aég. LJ »»>■! _! bTT 1876.1 \| i Zalkmegye Alispáni hivatalát A nogyjméltótáge magyar királyi BulUgyiui-\' niiztor túrnak alolfrtl napon [óijkezett rendelje te szerint a míjgyp roispápjáoak kiiiüvo/,tct6 io lpgközc\'-iébl> fogyáni megtőrMmji, h u ftJispáni >zékijoglalát a Httzigragaiáai bizcjnttag tagjainak ae^választá\' át cszko^liiitdű törMénybalósági kOzg /Úl6s riupi-rendjére lévén I kitűzendő\': inijutón o kürllllmény a m l^\'jft- U \'<4 á in u h rdqtraénnvcl folyp 6vi 8/tfp Mn\|ber 25-éro kitüztlt kOzgyljlésnek Ootdbnr hó\' \|-.irs cljialapziását Mtzi szükségétté, ennélfogva a a. hivatkozott magát lielligyminiaztefi rindelet he/, képest ezennel \| ertésitém\' a tOrVpoyliató/ági biziittság t. tagjait, miszerint az cmlitett ! k ö z -g y II 1 é s ae arra kitOzve volt S/^ptember 25-iki _______ határnap mpgváltoiJtktásávkl f. 6yi Öctdper hó meleg pártolót" ->2-^(1 dófelőtt 10 órakor Z41a-Egei\|szogen a me-\' gyobáz nigy termében fog megtartatni, melynek tuabtes tárgyát — i a) a tolspáni nékfoglalás, L . \| b) az 1B78. Vl-ík t. ez. alapján Szervezendő niojiwoi kí)zugazgatási\| bizottságba a törvényhatósági kózgyűlés részériől tiz tag válatziása, 6s 0AZDÁ3ZATJ HETILAP r.6pji \'!lík A. I^rs, BitbenbaaUi 2 tz íj c) a jövő évre /ut! \'megállapítása nemzetünk iránti Nem fogunlt vároaunkat ami] azonyokról sem, munkatársunk si Lapunk tOb iparkodunk tenni, még bővíteni fof juk, bírván e tekintetben néhány vet igéretét /.ólló megyei kOlttégeltjirány-képeaendi. Kelt }21ÍU-Egen ^egen, 1876. Stepiember 19. 1 Alispán ur balyaU • Hvsetita Hcnrf in. k. fíjSgyJí. NquIzetiaBg\' és nevelés.^) (Hmnnl) Szeretnek dicséineket zengni nyielvünk-nelc, lelkeaiintL meghatót, liogy nz iránta való szeretetet azok k)ebeléb\|en is felébresztlietáém, kiknek ajka az idegen ezójáráa hazkfialilan szoikásáról lemondani nem [tud. Szeretném nyelvünkről neondani azt mit BiMne a németnyelyről oly elra\| radóan szép szavakban[ fijtojtd ; ,Mely nyelv mérkőz aetí(t anya II •) Hatatni fntwfibűl: A iifiíii r _____ !inr?rT! A „ZA •WljW «ii ai bILanai atptli "ritnM U\|kűl \|M ti bit iié><i Ti játtti ÜuVá Itli Konoly JOvtfm m j ormok J- Ifjú óvóim -tek tUpka tsáravakon V klóra abradalf Tal éo, Ifelme őrköd ilmamoa. i gj véle jA" tárczája. Mementó. m SZÓ A gyoijin ikéjjal Almival tUuék Imid aai éje, vtaltogáoy dala, Álomkép k ttlndér varázaíban Feltűnt a\| jelen édet angyala Ki álmait inak ideálja vagy; Szelíd va Áznod Bntad aaivsmbs már, Ma tudjál i én, létünknek tengerin, Távol kS lében, még reám ml vár. Avagy bt mágia — mert tnindan mttlé — Varáaabalalmad alkonyán aa áo Hsamam befogja végiét angyala, Vágaé kiváltatom, talán taarény T E földi rstttm itt marsé, tehát Jólgyermakek, kedves barátaim, Tegyéteklel oda, a bal vinkg Fakad saíjrem porából, a várva kian, Ueglátogatja tán a bű leány fáaatt a mrág aveste lakbafjrest, I aaávea virágját, érte faenr tini, Aa ablakában látni lidv nekem. JEhtféityi. Egy Uiietaatély ut Lni napon kUz&uiáge tántjgisatsLyr 111 ltoknak , a fárfiak MnwwviTr pi aauKuu ikmi ua>, m ivim ssámUUgáyá i, akadhat táy van máa víg ki a not titl ot toilatrdl i ijntj Itfték, riztpbr 4.1? IDaviahetű tt nyaltról éle iiyiaj nna, i tegléhettften - ktl\|jvég/.t bi IttódMt, de ajótaan Uátként tfla aél, aa egyicjélaa tnpujc zyzet^Mot teta 8 11 erűtMn de bUpan ttlrpkei itt, bogy ÍŰ grófot ritkeaaa. jLiíttlad volna Sdddvba faráttióin mint aa élea DillaUttUokat \| doTU- a «Ht itlár kiíger kSralbelgl 30 óvja bogy M, te\|n\| biH s grjót ben) lángot gyújtani f U né. rlmtvin. mltiah Itbt] Raji\'i III aiiau oUSattf. BnkrMn jinlal oIImMpM ktadái kkpzbtt óldtóbjo ■ v. I aHát aj] de Uába, S. "TSbV il; olúltuuk agáti aár! lakába. I as Ulstaí ta ata áll V4 otibqkot áj s • lánci loglajk. f-nLLSam lilbWoti, hi éa karUnn JT slítti tTtti rfl? mék ikeaaa vitaeoaá t4jelbi8a, kawtláa in áasMtr.\' , ,Min satrjim j ■mm munáani, hug ia Idá. Iiootan iát B MnuJiidbiil (ála baaaádskei ml kSaOmbnák ilojt nejét aa étt Ülve talk juk. Bw hirWpból jje éa nóvira,; ki ilial knaé tUgk iaij Momj inot eá V. lasoaestét) tid M ebaságt beann) eeoa kiaaá \'okozóit B. \|urat iráéldója, IR lakatna nallati, vtAtAt itj caímQ ImmL ttr lio.t h:>H4lt>tti; a I lAMvkaMin. H. «. nyelvBuklel ? Melyik oly dúa éa hatalmas, oly bá tor é« kedves, oly tzép és szende, mint a mienk ? Ezer jttine van és meleg árnyalata [Van szava a peiwz legcsekélyebb r/.ükséglete kífejttzéeére s azon feitekMlen mélységű érzelem kífejezéjsére, melyet \|az Jorokkévaloság iá nem merit Erőé a szükségben, írtó/,ui<i« haragjában, simulékony ál veszélyben, gazdag a részvétben és mozgékony j minden vál-lall^meben Hií tolmácsa minden nyelvnek, miket rég és fold, lev.\'gő és viz beazélnek A menny dörgő mojraját, a szerelem játszi suttogását; a lármás nsp aecnrekéaét, a hallgató éjszaka csendjét; mit a hajnal pírja bíbor, ezüst és araiyban fest, mit a gon-domtox komoly uralkodója trónján tarvez; mit a laábyka cteveg, a csendes forrás mormol, a Igenlő: kigyó >zíszeg, midőn a vidám! ,fin ugrál éa ujong s a vén bölcsész súlyos énjét emlegeti -4 \|mindent megmagyaráz nekank értelmesen, minden] Nála bízott szót híven visszahoz.* Valóban sobast-m volt nagyobb szűkségttnkj lirra, hogy Öntudatára jussunk nemzeti nyelvflnlt magy kincsének, mint most, habár nemzetünk nimij Ideit korban nagy és dicső fiai sohasem tz intek ihej; nemzetiségünk e nagy palládiumára mutat ii A éosmopolitíkai áramlat még amúgy sem eléggé; i kidomborodott nemzeti egyéniségűnfet fenyegeti, a ellenében csak egyetlenegy fegyverünk van, nemzeti nyelvünk, melylyel egyéniségűnket a cosmo-ipolitiaraus ellenében fejleszteni és megőrizni kéjj pesbk vagyunk. —! H drága kincaünket sokszor Vész fenyegette már. Mária Theresia és II. József jgermánizáló törekvései ellenében a bécsi nemes testőrség hőkeblü tugjaí vetették latba irodalmi Imükődéiik befolyását, s e kincs megőrzése dicső tounkájáhez csitolvák azóta a I gujabb időkig nem-Izet ink legjelesebb fiaínak szent hévvel buzgó na-í mes törekvései. Mert ők mindannyian tudták és mélyen érezték, bogy a nyelv feladásával, fetad-i jjákj egyéniségűk faji: jellegét is, s annak puszta-llásaval í\'n ics mi biztosítaná fennmaradását. • ÍA kinek ez nem büszkesége, csak félig vall-a mligflt a hon fiának; s ki csupán idegen Ivet tart a művelődés legjobb eszközének, any-taganja meg, mely számot tarthatna szeretetére. \| Bee elve annyi kQlOnféle nebiaetiség közzé, aniiól [hívebben kell megőriznünk : és ápolnunk pyalvüiiket, meri a Velők való kOtlékedés tekib-etábífl kénytelenek vagyunk a kOrülOttük lakó] erazet\'ségek nyelvét is sajátunkká tenni; de ez iéj\' ném jogosít bennünket arra, hogy a mienket evesáubre becsüljük, hogy elhanyagoljuk, őt ko-leMÓgUnkké teszi, hogy mindenütt a hol erre Hbgijnkjivan, használatát érvényesítsük, hogy azo kat iparkodjunk megnyerni neki, kik akár rosz W/.itli ajkaimázott Blőitéletből, akár Onps s/.ándékbóli nbgMUlt ágát beismerni nemi akarják! \|. Én nem vagyok egészen hajlandó hitelt adni ia bál Jdély 4t almait íiipcit férjiu, tjieg néni Ide i ijindaiiy-■mu 1 atavak-dolae a iiík-nlSról, ki álóiéba ke-laorta feléje 13 mart hiea Irtó kabejé- bárón labiliocaelni, In etek- igy inkább betértük Vl la-"irát ebara aa eMdloban, indtáik JlóttU kává Viiid-ilvaa, a ■allaat b\'gy botatu nak irata aal átvirraaatoU ányitátotti Alfokaéd tárta- tanárná, Bál ik sála jutt kUUsiStá ím dtuStj It ar-acaal, • Wouflani, kogjr lati H mna r i il j y M kall loty I nagyon Ha noiii máa, \'dtaa mm,-1 • iii h »4l6ban kiáU- Wjé, S«t aal \| \| \' gárdLaili, da ka ái ár ismét máa oldalról vistgáljak a dolgot, akkor caak tajnální la hat ói, roppant axórallotottaága-miatt? \| iFllrS kedvet tógorpóln, vatakinak Arakosettaága aéÓH ijii latfitfie tem kOtajethot valakit arra, bogy tála geromb-kájl tűrjflak. „No, gorombatágnak éppen nem lehetett nevetni mart Jójutyabk mondott — boctátt meg kedvlet tógornd, csak de.jorábbá Oerófy volt as,\| ki elótsftr aírtagetatl." aDe minek nétte Ói folyton ?* »«zt Báldoty legjobban bimá maginutidaiii: ta hihs- ;d. Ihogy azon ember, ki Qerófyt alótxár látja joggal bá-jtjjh imsát — de nem taéptégát ám. — ! [ „Tudóin, bogy a hadnagy nem szép, lót, hogy tokán \'titwl it lartjak, do a ki ot jbbban Materi, ki veio tár-sloj, kl nemet gondolkoaáa módjáról mag van gyósódva, ak a tarallaasfl/vonzalmat érez, mert boctdbil kelta jót ét Htal^MliÉMÍÉÉÉfifiMMHttMBM Wgt 111(1 Imit MM uN 1 iilim (<N at, \|babár nem a lejgázeb!b kfllaóval bM ia." aj mágia kárhettatod Báldaay tanátL ki annyi jelea lünhk íl táp kttlsfi n\'allett oaak agy hibával bir -Bpctátt mag kadves aógoraóm , do kárbostataom kéli, I Mia olyan, mélyei máaekat tárt, Ibámj ibig Qarűiy jo jeak Önmagának árt, ka általábaal kárnak tartja lojjy Báldoty nak nem láttáik " BiSonyéaao nem fog véts tOródui ha csak máa vala-t ing (jászom Y" „S:Unnák örökké fog tetszoui," kiálta föl lelkaattlten ■ad pátyjáral a tanárra nézve\'elpirult te oseudes lett. Oaéad Iállott bel Jv.l tanáé a liirlapot atkára, boaaaatan iiOvérAt, axutáa h«aá aaélott: \| l[l .Itygnáfa vbít alkalmad Báldoty kartiiaamat látni, iu-J bd, hogy ml okból <a\|á«tüUam aal figyttltheftbe, enMIsd I i Míjiyffir&l hogy majdan ót saeratni mrott t .Kjadres bátyám, bujtván bírnák án atia (alaleut adni, flflw twin iá baaaéltam Báldeay tanárral. Mámjtvd tegnapi lÉllépátát, jnletti ne még beaaá még jobbat idegeekedham l,liegtdkadal lélaT ebig jobban mini aaalóu, ítehil oegeekedtál Ufé? ttoodi V. tantr hanpv maii, Ki Mi mondj, hofj daoaára É btM nyiMn sióini nem tvd, ign jeW bazaí,]T mint ocm mindig, jelea Tnlagi. habár • nemzet nyelvét beszéli is. Mari haaaflMg alatt ítém csupán m egyszerű polgári kötelességek telW jesitését lehat érteni, azért részééül a neimzet álj tal adott jogokban iá. A hazafiság a veaéély idej jébeu fárad ha tlan Rátartást és busgafmat,pagy díj Mtleuoéget, a ha kell á legnagyobbáJdozktokat 4 életet éa vért, vag^n\| és jólétet követél. De áj uemzeti nyelv kétaégénkivUl tényekje a liazafiai érzületnek is. Kötelességünk tehát és legszentebb drdekün hogy nyelvUnk minél szélesebb térti nyerjen, e padig csak valódi nemzeti nevelés által érhetj eL A. jelenkort ne érje egykoron azon kea ru szeri rebáuyás, hogy a nemzeti nevelés tényezőinek é vényre emeleaét elmuasztotta, hogy urdukéban nem köyetett lel mindent, hogy roMzul alkalmi-zptt gyengeségből a nemzet legvitálfsabl\| érdekét tévesztette el szem elől. 1 [ j \| ! Első oka\'volna ez amu közszellem bijáuyának, melyet fájdalom jelenleg még léptenl nyortion tat\' pásztalnunk keli, s melyet ébreszteni elodázbatlan kötelességünké Korántsem szükséges] hogy a politikai constellatiora mutassunk, belőle] kifejtve nemzeti ét Un k egyik legerősebb oszlopának H a nemzeti nyelvnek szükségességét, érzi azt mindenki! ugy is, a ki osak legkevésbé belátni kópés, hogy* minden népfajnak kötelessége egyéni jellegét megőrizni. Szereibetjük azért uz eniberisjóget Hzivünk mélyéből, de nemzetiségünk árán csak it i liumi i-uismus oly végletébe aodortatunk, mely káron 4s veszedelmes. — A szabadság egyenlőség és tes -vériség fényes ragyogású nevei abban aziárteleii ben, melyben azolcat a franozia forradalom felá litótta, elhalványultak, mióta belátták, houy mii hóbortos üres fogalmakat kötnek össze a lelkesíti eszmék némelyikével. Az szent igaz, jhogy a testvéries érzület kapcsolatban a törvény előtti egyenlőség eszméjével biztosítékai a valódi sztttfadságjr uak. De az a joosmopólitikus jtiliszteri\'éie gondol* koaásmód talaján épülő népek tastvéristtlése] — i\'ir\'eg) ohimaera semmi 4- egyéb. Schiller oly időben élt Németországban, ajui kor a partikularizmus, legékesebb virágait lfttjtoiu s gondolkozása egyetemes volt, Götné taláu fel sem tudott melegedni, mint életirói közüli sokan \\ mondják, a haza szűkebb eszméjeért és kö\|té:\'.etq jj mig egyetemesebb; Schiller mégis azt mondja: Aus Vaterland, an\'s Theure sobiiss\' dich j Da hálté lest mit deinem ganzen Herzen. Schiller, mégis legkitűnőbb tangója volt német népnek éa népszerűsége nagyobb a [költők fejedelménél Göthösénél, mert ő a történelem di~ oeő alakjain gyujtoitt világító, szövetaeket alnémet népnek, megtanitván, mikép kell szeretni a í hazát. ■ Ilyen ós még azebb értelemben tanítói! a ma-i gyar népnek hazánk költői. Minden időbjen Ők\' voltak őrei a nemzeti érzületnek, s tisztán köz-\| vetítettek azon lelkesedést, mely kebleikben a hazáért és nem/.etért buzogott, a néppel, mely nemzetiségük és uemzetiuyelvük tiszta megőrzését nekik köszönheti. i li\'íge kö».) tUlyi ók\' ia3^yaulii;i#i}á -T" Hivatalos. A belügyministeriuin vezetésével megbízott magyai ininistereluököiu előterjesztése] íolyiáju Ur-I ményi József kamerást, és udvari tanácsost Zalaiueoye főispánjává nevezem ki Kelt Schönbruiubau, 1$76. évji sept. hó 19. .Ferencs József s. k, Tisza Kálmán s. k. lyosva — • „természetes így nehéz less Bzegéay Oojlegám-; uak sikert aratni: a ha szabadna kérdeznem, mij; okbólj idegenkedel (kollegámtól „Kedves bátyám", mondá a megjazólitott né kissé elpirulva — „kérdésed kissé túrosának tetszik, hát ki agam sóm bírnám megmondani, vaunak emberek, kikhez ajzonnal,: mihelyt látjuk ókét bizonyos vonzalmat érzünk s vaunak ismét oly lények, melyek rosssul hatnak ránk, hogy nem ts tudjuk, unért idegenkedünk tolok én nem bírom ez idegenkedés okát fetfogid^ esak annyit tudok, hogy cjs tény.. HiJjed, kedves bátyám, gyakran ha magánosak ütök, gondolkodom miért nem állhatom ki e férfiút, kit as egész város, kit éa magam is tisztelek .V* „Tiszteled Vu Ha tisztelni tudod, akkor nem igjsn idegen. .edhetel tőle, bz az idegenkedés nem a természet törvényé n alapszik, más oknak kell itt lenni." De kedves bátyám uem t £ dok más okot mohdani. * „Fölötte fájlalom kedves n ővérem," — mondái a tanár Ünnepélyes s jkomoly hanggal, hogy nem bírsz irántam égészen őszinte lenni, fájlalom, hogy a világtól kelíe hal-; lanom azt mit joggal vártam, hogy éb vágy nőm legyeu a* első, ki est megtudja. A világ azt súgja, hogy Valami szerelmi viszonyod van tterofy hadnagygyal, és ha as iménti mondott szavadat hogy a tegnapi esépéuy óta még jobban idegenkedel kar tálcámtól, tekintetbe vesaem, akkor tel kelt tenaem, hogy a világ nem szóit egészen alaptalanul."; Klára e beszéd közt elpimlt és oly zavarba jött, hogyj esak egyes szókat, „nőd, — tudja, —i édesem, — aeélj,* lüt mondám. V. tanár látván nővére savarát, asonnal megtudta, kegy e viszony csakugyan létezik, komoly szemrehányó pilléét ást vetett nejére, ki így szó la boafcá: ^Kedvesem, meg fogsz bocséjtáai, ha tán hibáztam, ka b& voltam irántad ely Őszinte, mint kellett volna len-eesa, aeeabaa, bidjjsd csak Klára kárelme folytán hallgat-ts« a réesiat mert véltem, hogy Klára esse sierelme el fogj aslsL mihee azonban tévedtem. Bocsáss meg kedves ffcjem. Lüiee tedom. begy te erről mit sem tehetas, ha azon- lelke : így jntteg zászlajára kii üittt e három kínos iri a Gyulai hol vókl dur felkiáltott tutijuk toünij « R mint a tanon czAk világhirü* k. {« j Mikraduáuk I áti n \|tjépviselui\|? ííoili behnUnk«< a ssorj, Usssurro, ush záíianak odk kell; hanoin elsp sorlia tatás általj jv s4ái én viKiftztrtánjl fl es. s za lamegyai Ili lanitéteaiülel vlálaaémáeva, szombaton í órakor \|lléai tart/s rofifI aj vídékí tarák is! élűnél ejr te illtetnek. ! j j As eln íkaegt il Olík ÜdtítöU) látotatás as ipsrftano icaok ísko-i jM#han. Jttpi le ej Mgeahs^ mémuialk varrná >, e bé O-én! j déli 11 órákor i beglátoga taiji a ásgpf-ksiiissa iparkóoií-Ískóláj: it, s feyrészt a utjpliesok írendfs, v «y rjiudet^ i len megtteto éfl ö) (végett, iiájrékkről fiz ipjtrtári ttlat vilsset-mánya ■altat ki k Ud0tt elb nőibátí kttjdüttiée oUkődoéséről \| I msjgamaak il ő^ ebb todom t Mrzendo, az [i»kol i helyiségbe érve, t. HerrátU Pál baafeatíó llar álisi ssiveMn fogadra felmentünk I is dsstályokbs a félyősoo sseknkOi t jőve ttd-vöslém épéin \| kanonozoÚ jkét I tani (óját, esj vot 11 érak or a tanórák Jt )z< jMn, meglejbeUertj, hogy ezen óitban s fő* jkéj) egyjutjéjt en ulálhatók,\|jly «rábs3 hoU a ts oltás 1 köz-J pontot képe ii, (lidstauk mdnava egy kis Muyi gsági gya- I u u perrel éjlt< m aI tanító uiaa Irauyában) le himar meg- \| dásotuat, II átért!! inidőá alt a ssMijt, \'fnidŐn yett 0« ssqvjii inonliám vigi sstslásomsa tus voltak, sí jiios azonban, napig is Toeakodíjsk az] els^ osztályba négyszáj létszámra fiatot i aj máaodik D\|l«g\|[il áalnar-hogyíakon Ina-s tör rénysseota MStam g)(«uiuik beLéútUnk,! ds í melLo tanobt s i oessályb\'snri I ai tii\'Hulttt tánc ne i r^sUrak, ki: ________IHHHHH^H rinjles társai \\ti sl(belépni, ejj^)tl\|n tanbnosik állal sem yolt tskolsi ké >v síelve — aso i kerdéeemre, Imgy : hát 4 vauit évbfo hogyau IftH as iskola Átogatva r. Igazgató ur sajnálva jelemté ki, h jerr bizou tavai ii ulak igy meut, nleget\' sürgették kttléii fél s belVekoiil de eredmény uélli ttl injsradt tninjden. ha <z igy áll tiszte t \|p^rtá^iui( lakkqr, mii less ibplőljink, ha m i[Rsár osirájápán Kérni fejlődés It, \| ádyagi mtnett, I ioh\|a veset ai \\\\k s \| előttttnk sj ot i<\|i példa, \|b ugy kUlinben a egb (tétÖkbe, m\|5 telességttnk\|-ii iskoláz tatás \| itál U^ókoírban In ni U tehát hasaniií k U sjlesség is. li\'élíU kell jveint mis len hyüsséget, Itji stl vés egyetérti s \|&s pUojtjuk tjinouckainftc! sáel* ely késoD{l hstauássj támogatóik as \|iUn kéjt as ipar í\'< rén r uinos számtkl^n ipari- ^rsuulL kik S\|ttleteseb\|b\| ^ijbérek i és ha to lat apunk röket sein tújl ák slairol I telté , nem kö-uj uemséi Lékét hitmabus bái ásmód és jigy nevein, hngy a habyagsáj átkjv az (ket ne te\|r lejjtóii; Uraim hl iái kárdés, ^élrs koll vetni mlo len kttsO ibsr íejlewéé >ie\| vsnjssé, töm írülés, szí ptitartás, Lsn rend, (ni mit lennek a fogja tereiujidi a [áagy-kanizpai I iartár«ulat t\|jeljgét:-Isjlődés, ssérgslpm é verseny whossudjsl ksk>h elégtételt, mit meghosott Iliknek a Uirály szava,\' hol Ő i lint fóha-„rirre egy n ejiiijtei sem\| képéi. Kit Ouak ini Henvédek iái u ók a tau Isiuzet bili; kik híva raiin, a fe lom, sze y méltó hogy töi imuczaii olás. kii n egy iparon tat rel a I1 társadalo inzet seui im ssiute gyermek -inH ugy, ái által oda vittékJ lO^yj most keségei lettek, és rí i iparosok a vagyuhk a kila époszulyt dslinj szó iiiáil mag i üsstunös ni fejlődés és hassftui köt* jblgárai légy link ssei etett \| ba-Mckdiuuk, p.e ossk i\' magunkat kat neveljük a -rendi S iskiláz-^vvitel, rajz s némi reál! is* ouoznák, slha mindeniket meg- u [önálló mgja! lesz bUszkén mertetés eilé tanulta s íd^ fogjá elmondkuil fcjj^gy ő na^y-jkaujzsai (ipartársulált nölvou-döko. Áioji röménVbe, hogyj szavaim v szhengra találnak, k^iy\'p kérem pulikét uraim, hölgy ne v^njájk el azt a ! két ÉhbBHI^ a liató-tétllsnQl logyls tim, h< órát uiiudeu jvattáriiap szegény! tai\|(\|uozáil(tÓ\|\| sőt azigoruau ytssgá\'ják jmsg igazoiási kÖD^yeosV\|é\|öket, néhogj > ság által üz« tSttf tanítók a kit(lz(ítt tauiúrákbac \|11l r- Láaltay alap" részén 5 nemes cselekedc tartja ihessílk a társulati töltsék sarába időt s igy reúik nézve péd(g elé osélt, melyet i^ajgjuijikuak kitHntdnk. Kupli Auta áleílnök. —+ — Ái „zajWogyei ált tanilól-tieatttlet" tessthelyi isfrásikörej J 876 éyi október lió 2o-án délelőtt punt 9 \'óra* kor a keszthelyi községi ftiielóla helyiségében gjüléit fog tartani, melyre sJ kör tagjait La tanügy barátokat I tisztelettel meghívja Az elnö Fafenoz ur, kjseatnelyi jépitészj az u é, frtqt volt szíves áaományo tet nyílvánusságri bozui Ttóiel jElRTÍL Eötvös-i, mely ségének ROLY — Folyó mával egy embie pénzekkel akartii kifizetni. A arany pénz magi pá vonta nen rendőrség figyelmét! is i a csaló eltodatot mm bó 21-én a kasztbeli országom v ökreiket vévén,\| aj kialkuupt^, A Kei«tha)vl államUef sagélysstt P^ffáH iskola ositályfaak magejfUMt a n#U va-bUs kpaíkmU (^fnistef ar engedélyezvén, oiegieérté»\| bo\| j m iskola 6001 írt. ériéka tiermészeiluaumáityí j y^jteményt Iéid4n4i Kemliolyan a katonai ^llsnőrséa) szs ml\|i, mint t hkd»ensfe miut a honvédség nésaérŐi íJé,l elkteber i kövefftcesŐ napjain iarutik i meg. — I . Hl A \'mavárl r. \|k* lun&idqm és Isköl^ kis j Sene-szentelése (. i. október lió íjén 4»M 5ÍiMik. — iuírtul megemlítjük!, hogy ja salsvárí i tkolslkás 2 uspj tantersmmel és ? Unitéi duses lm s ássál \'bír k asért Is Örőjk hálával! tartozik la kÍ»A4c a za-iuágnak, mely es islka\'ouinaal is fjnjreM fdBt adá isségének l — [ <M\| C\|abreadekrói Írja! r. levjriewafc i Váie«átu)t izr. lájkósurá nme e hó 14. nápie ^Vássnap yeli, mért ezen napon távozoU el körOokbíl derék rábbijua10r. Uvaam Ig-oáez, hogy ul mOkadási Myét as essiergom) UrJ UiikOsség kebel ibéu ello^taiju. K i nsjpoo (sserdáal\' is; osapr4ndeki ié- hi k«ség kftldöttségei meuessteU a rabbihos, Jtsely kfib Íttsé \| [síéin iiflíf) Ignács\'ig. tanító tolmácsolta meleg ssa-kbsn 1 kéasék fá)4aífnát á tisztelt lelkipáestor L\|tátosása Ojllött. A\| rabbí könyeate, válaszolt érséksuií imíjsiit vévén a\|köi léjtí kAÚflllségékól és énnek ssóesóléjáfol. <H Aj kai-df ttsé r,Tl:nely] Weis palamoki, L-5b Ignácz, I Wieils Ignácz, Kiohu igiiáus. Kohn Lázált, pVeísz Lipót és Pt>ullMh Jakab uíjakb >1 allottl a idevecserl vasúti állomásig kisérté\|k a ds-r«k ribbu, hói azutáni íswét meleg búcsúzás \'után a gőzkocsi : lyíjsebességgel vitte tovább sson iérfiuU ki mindny^ak szivét mécnyéite, s kinek kívánják, hogy as ég áldása ki-swjs. (K Icivánsághos mi U csat la kosunk, a tl levelesé asonb m megboosát, ha hpfsisu leveléből culc kivonatilag közölt ik a lényegesti Lábunk szűk tere nem erigedl meg hegy ciSpbb eseményekről oly bőven etnléíkézzllnk meg Wel iss rápbi urnák pedig ml kívánjak, hogy Baswrgombau sikerű iön nskilas, ami elődeinek uem sikerét. iHálgy munka vár re í. ISserk-) ! f il -- (Ügyvédi Iroda megnyitás.) Van cierencsém Icváínut u uraságeduakj tudomására juttatni, hogy biz ügyködést i imét megkeid\'em, s ügy védi irodámat Zala-Égsrs^egecí siijá^ lázamban ;(fehérképi úteza 301* ss. osácstíj utozávsl szemk^ztj 1870. évi október i-én mecnyitotitam T. ez. feleim banUem helyezett mzalomiiakj. iniuden-kor t« Ijes erŐinbŐI megfelelni igyekezvén, I ogy4»®r,jaiud irekvésenixől is biztosíthatom őket, mlsáerint a rám pézes és pereukivUH eet ügyeikben a lehető leggyor-és sikeresebben fogok eljárui. HAHY\| jü^sef ü. ügijrvéd A „pesti ss legény gy e r rnle lek p r h á z Ö beküldé az 1815. évről szóló évkönyvét. Ezen sterintaz egylet vagyona 143890 ifnJ^TjJkn beteg száma 64, gyógykezelésben részesült múlt évben JpiekL kik közül [809 ígyermek, 16270J ápolási napon látTaI gyógVintézetben I ápoltatott, a betegek létszáma j piál évhez képest 2055-tel szaporodott. A inüküdo válaast-many gr.ljSécheuyi István és, Deák Ferencz emlékére egy-egV\'snTlék ágy (elállítását rendelte sl. As in léiét j \\jagyona fit. 24 \'\|a krral szapifrvdoU a lefolyt évben. -j- Az ősz közeledtévjel a helybeli nKereskedő ifjak ön\|tépsp \|öratf\|is ujait erővel megkívánja kezaení működéséi/ rsgjainsik buzgalmától és jóakaratától függ, hogy ezen Iz$p czélu egyesület a kísérletek mezejérőlT egyszer már a tett és Virágzás terére lépjen. Az e bót \'Í2-en. esti 9 órákor Imegtartott rendkiviili közgyűlés as egyleti működés t\'oijal it {isitiét fe vette, azon biztos remény finnek adhatunk kifefézfa. hogy az í\'t jelenvolt Ugok as egyletekei annyira megülő kázönybe nem esnek, hanem őszinte j buzgal< mmal leszníak azbn, hogy a lelkesülten kifejezett zzándék ténynyé váljék. Eai egylet dolgairól még bővebben fogunkj megem-lékjezui itt - Magjelent és hozzánk bekűldatatt: Adatok Zalamegye tö&énetiéltee: Szerkeszti és kiadja: Bátorfi. Lajos a „Zálai íöslpny41 szerkesztője 11. kötet fűset Ezen iözet-uek igen éridekes tartalma]: Csányi László, Kővári Bélától! — Tfianay Gábor levele\' gróf Zichy KárolykozL rr Ba-laton-fíi redií emlék Kisfaludy Sándor szobor jörökatésí ünnepélye. —j Zálamegye vállairól, a korán elhunt ISknblits Páltól, (a aala 1874-diki folyamából.) Birtokeladási tilu-39! bői. Nemesnépi, okmány 1669-ből -4- Jígsrvédi kabd t íbiiott sasban T1 fcAyiMi ágyaiutki mTto feloUnŐ mennyiségű, c U iBÖzÖnség, hamisaknak biiu gjmáojoin, Ih og hidjed ez fájt ily ha csaík képselem caávkli folytonoea hozzá még folvtói „De kepvp i Gerőfyről, i módja, oly es ember.M n^\'kÍVI a Bzerelém e iuikábbl szere inkább! becs mér li „Iiadjad m e hadnai ip leány férfiút, tő i Ijiria Kláránk ; pereimét, :ut férfihoz jlégyeá kot Ve, «zaka\|lávalf \| beesett! ar kinnyezŐ sí Jméivel, aadogó nye osau mindéül a aeauoz^ko^onüxw tyám,tf v íigáj kjüzbe Klara, van, gjobb en léii oly hemeis hogy. alá. vagy tessed eat[H . am bityánt előtt, én sze üzévelés Nserqtni fogom őtl örökk miiéi többé mondják jaz ömbereí c őt különösed k te kiállbatatlaitit >st isak kartiisMnát, szóljunk meghatóim ázás 1748-ból. Üdvöslet méltóságos! gr. iFestetits ur! Zalamegye Főispánjához! (1$65. szept.\| S.7.) A és táiéka* — Senayey István veszprémit adomány-i tápolczai malomról 1660. Közli Kőváry Béla. — királyok Zalamegyében. Helyreigaiitás.\' A vál udáJl Klárám, hogyhs egy hsdnsgy, vj^ más tiszt al$r, akkor buouyos összeget kell Heki \| letenni, oly nagy, hogy sem te, sem én seinl bírnám akarat mellett háatartásunkbél nélkülözni — bír .\'vagyonnal -r mi lesz tehát e szerelem vége? 1, ha őt mint hajadan tisztelheted, szeret- vissonsá Klára egéss elseánfen. ár e határozottságra belátta, hogv 3y I szeretel érveié® fölösleges, sajnálatára nelátáaj hogy ek\| ^lete feloldhaUtlan kötelékekkel vfn a íiadnagy sem szeretett, kötve ;j uem is non-fordulva, mondá: legezélsserftbb uuvnraii DB. CIOIQ iciuiuun életéhei, kit* legkevésbé dotfc ejl in, nejéhez fordi ondplsz, kedves nőm, mi lettéi ^aefe Iférjqí m iát volna, vagyok nem fogol Bálnoayhoí öződvej ho] aoubsn kén polaogságoU igaa-ŐlÖtte mert eU ssob njo, ki fogiakj és pl \| \| Klára möst bátyjának Iái gádva, csókok ti 1 hiate el, hai folyton, hogy 1 aljon jcsakügya dejsy tanárhóz „Üfem. ne xxl aat soha se ,iie], szldijunk Uriyllskosan t] A nő Ifóífc elt, a [[sírástól sokkal>sevb s j»ft még. : wk I i I »fciára! ti ssensted Qerdfyi, dé nioadisd izán tbd-e mindazoi nehárségeket, ,melyikkel xüzdene mig esea sseijs éjjn ceélpontját, {a bésS«ségot éléhil ..Omtátén megmondva, k jzdetben nem áotidol\' imj e^ ml. ót megssmv rai és szeretni, egy peresnyS aolqf éiaelyt.lé szivét ismerni Unáltam s beláttam, eMas V^kg ely toestebán bán vele, szeretni * kfteőbb tóin. Éondokam, hogy vájjon mi lekét e I jUe^ Wáium, **** tHl osak kés^> ment ( bol szerit ájrán zl borult, kezeit I; zokogás \| kUt, nem kénysztiriti-e fogom tenni, azpnb insa kissé ktáira! H ■ Lr álkal- j koáás k áriany állítólag GWrgy hanem a Bájátoi találtatván levsle Aj oagjrfrl ij\'M t7 női ülni esi n öi sáéft iHrévál -1-: ázü léi joBn iliagával." GérőfV Sejd Jne itélj . Msgell jszpj gopnolklozás hetjed ? SMreti . ét \\ il leél l-Y W el Un mindéin ra\|temj, lőt. -«3UUJ I,- ahjrfl I ul niinél k^öilán, i vpC • i £g lesz \| n®dTTm» dái nem jSs tm az? köröSs- [ ^e.bpi I JiJtM] Uetóa- ^•Í^tr1\'rT>l Sj \'t\|\|\|. I If! a rt fett < mojat ráJkk,líí vLf egy nalll mi lmok\| elad m t«- szóvál miinSyt \| káli, hogy! a\| Mflkséges ífleodí" qr fóhux? . ] öröU eátiÖfli V.vott, I átö&PTsJcW ytari M aad itteem ; meSbá, Hmeh si éreleáá kefUettW ed II tudnék Valamit Perém monpejni, hát ka karagisel: Irette ?a bátran, kedvese^ tfyiltnn szól a megver hölgy én benned mindig e eyilfisaífüzéget see- seinmit ? te kis gonosz.® tégedet, de háéd halljak már, Üclgyán vélnél s^Hbeáű?* i i kedves ifiíjém aet gondoltam, hogy Klá kis pénme, GerŐfy ts bir -némi vegyon-nék míndieb ékszerünket, etüst edényt, mit nélkaiökm leket és tán ez 1 elég vlolnn, összeget lay elő lehetne Uremtsnu0 ateaán, mid£ nejét igy ss&hi kállá aa de boldok vagyok11 felkiá táesal nejét l^wWal áraaatá el. T f émán nézte e jelenetet, könnyek ké\\ulUk s»»-smsdkozott as eüen, hogy bátija esek légion érette el. 1 L éb 1\| s l)i eii kit.) aMWa. áre 0 frt fciilfO É> ssagrendelhetó a M iáál\|«k olvasóink Imbik IS ttsst r Hm 8 fti Ai elsőAfttet még Mm ,Zalai Köalöny szerkesztői V* MftMtfttt AnieiriaioBi giotnli. 8upt 1-én Trisestbaa tartott rendes kösgyftlésén a társság aal87Mk (W aáreeámndáeokat terjeez tette melyek igen világosan liatailk étö aa elemi eaatálydk mindén egyes Agának ered-ménreit, a követkeső évekre eső dtfjegyek«esedékességi ha-térmfe, valamint aa életbistositás mertéit b a különféle biztosítási fokosatok saerint részleteseit kivitelben. Ezen aáraaájmadés e lap hirdetési rovatának a tartalék-készlet 464^ 991 frt 64 kr, aa elemi ftstet 711,466 frt 46, aa élét-bistoejtáai üzlet SJ,446 frt. 72 krral, összesen 1.199,898 írt 81 kr.! értékemitett nyereménnyel van lesárva, mély aaerint aa slatni ágak tai üdék-készlete 1876-ik év végén 1. 357,415 frt. 38! kr. aa 1874-ik évi 892,417 frt. 74 krral szemben, aa életbiztosítási osztályáé 1876-ik év végén 18.836,6b7 frt. 76 kr.\'as 1874-ik évi^ 11.924,132 frt. 31 l^rral szemben, ax értékesített nyeremény 1875-ik év végén 1.647.674 frt 38 kr. aa 1Hl}44ík évi 1.624,228 frt 66 krral szemben, Összesen 1876-ik év végén 16.649,677 frt 62 kr, as 1874-tk évi 14.-440,77(1 frt 71 kn%rsaemben. Az 1876-ben kifizetett kár-pótlás<ik 14,904 kártételben 6 646,603 frtnyi összegre rúgtak, as. Összes kárfizet* Lek a társaság 44 évi fennállása éta 110.6 .1,039 frtot teszlek ki. A vizsgáié bizotság indítványához \| képest a részvényenkénti szokásos 29 frt 40 krnyi oszméjkon, a nyeremftiy-tartalék alaps-abálvszerü datátió-ján \'és \| különféle commtencziákon kivtfl további 32 frt 10 kr ál lakút jatott meg resaaivűli osztalék gyanánt, mely szerint minden 40 frtos-részvéuyro árányban fizetendő 61 frt 60 krejezárnyi vagy 160 jfranknyi oastalék-összeg esett és 1390 h-t # kr, a jövő évi számlára jegyeztetett elő. Ezen bizto-sitottak, valamint a Hjst vény esőkre nézve fölötte előuyös üz I éteried mény károsítása nélkül, a társasági igazgatóság mégis Indítva érai magát az egybegyűlt részvényeseket részint a jutalőkpaaarláff káros befolyása által \'előidézett vsr-seuyrejkülbnüs nyomatékkal figyelmeztetni, ennek eHeuébeii azonüaki a társaság, a mint aa természetesen remélhető is, fogja átlépni azoi, kört, melyet sok évi üzlettapassta-és az elővigyázat törvényei elébe szabnak. -4 A Magyarorsz ig és a Nagyvilág 39 számának tarig : f Gr. Miké Imre. — Orttu Anasstázból: A lud. Szát^z levél a könyvben (Kői tömény ok, A változatosság ked- talma Szöveg : "j* Gr. A Csukánsi • József és RevKosky Gynla) iért I K\'ii g beszély. (Lkuké Gusztáv.) Híres szerelmes árok. I(F ) — Gladstaue a greenwichi meetingen. —- A ti-enkét nőnap. IX. Szépiám bar; — Irodalmi leVélek. (1 F.) —> Grüu Anasztáz. —. séta. (Porzó.) —> Utazí landjaii Poe Edgárd. (I Öntél ék. r- Sakfeadv Rjaj»ok : f Gr. M Faunt és Gretchen. nuzeum Kolozsvárt \\ Grün Anasztáz. — 4\' (Rövid hlrel rczalevél : Vidéken, ül. Temesvári a holdba. Pfaal Haus csodalatos ka-•lyt.) — színházak. (Neino.) — K.Ü — ttzórejtv. — Szeik Üzen. kó luire. — Noineo és Júlia. • — A gr Miké Imre alapította erdélyi Miké Imre kasté ya h első-Újvárt — ladstone a greenwichi meentnigen. ) Folyó hó 16-án a szerb-hadsereg Obrenovic Milán fejedelmeket királyukká kiáütották ki. r~. Tscheiinajeff generális az orosz fehérsasrend keresz\'jét kapta —< A Dnyester torkolatánál 120 ezernyi orosz katona vau >sszpontoaitva. — A tőrük kormány felhívja a kelet indiai kiohaniedánokat hogy gyűjtsenek pénzt az Ozmán birodalom ftzkniára. —" Nagyf-Kata és Jászberény közt a postakocsit púraoolták. — Gsróf Miké Imre, .Eidély Széchenyije) as ljiöjWki ministeríum tagjainak egyike, hosszú és nehéz szenvedés után szeptember 16-án reggel 7J.4 Órakor Kolos-yárott {élte 71 évébeu elhunyt. A haza legkitűnőbb -fiainak egyike\' volt, s áldá»duaAtettei megörökítik fényes nevét a hazai történelem lapjain. — Áldás emlékére \\ — Szerbia a szarvasmarha kiviteléttmegtiltotta. Mayer István esater-gomi kananok a Lipótrend lovagkeresztjével diszitetett fel, — Vorösiáarty Mihály teétvéröcsose, Vörösmarty János e hé 21-én kait meg. -{ < 1 , a 1 o m. . —Uj könyvek néháityi kiadáaában uj állított [könyvet küldött T* Irak, ....w^ ártás. A bádi \|rs«yártás. Asj iloolgosása. A* As ember-béueslaöj éJstdcá hátban\' tornatahi lék iumára. !f mvog köaé nr<3 tá ott jábrával. \| MAget* • Ezen ol Un maradott, sen vizsgáló f< éhrb barátja! m^ly á szomj Viket rendesen ojt (vétlenül szttks* mérzetnek m int a szomjú klmjezetlon msjrélptt TIT A Mm ok kö ayvé, Mnrelék a kAantdípic 4m tad l-ll fttset így(-egy Ríset ára 4 0 kr.. iiMtaek ssálfiijj Hrveretd 4* ae$élais tsámt^kJ \|m\|» éihrw ik lés iszőggyártáé. A 11\\ íelaolgozása * u vOsing és s C\|R essvrgálás éslfel téllgylrUs. As lébe^iék fyaruea, A fa játéU!<srgyártá« és émt^éalafi jí rid kÍV(H dr. ; T4isda\| i Fw tana. Aj t fűzve 1 fit ami a szqvjasAgróL: falsf $osan sékift íkatikj Ugyan, áo sas o ondásnakl szerzője léjdalom i leétpftgen ki vw \|finom, falvilágoéo 1 asonksv 1 \' MesdVstének %ltg míg a fl^bi ; folyadékod Inelyeket ksUMLT -mennyi 1 80 szűk-laj vizkes si volna isineret- t - r -J III ■ —, — • -.^-™lott éle-411, \' azonkívül bizonyosan iaem rollttagja\| \'. IJ^slrt a vir s» agytef űli ital, folyadékok, ember torkfb^j Őttt mi szokoltl csak \| palliativ rt ssnak epnéh csak annyit, {a áes. a mennVua folyadék iráoti be elei; s ha azí smperíség egyedtti természetes éllenszerelies tartét magát legbecses ibb jnabadal^al egyikét, a ssoi ifuságéd jfelul való iyásl áélkttl sotasem" íznie ksBane, s a ientébVi rolna, s mindkettő jöiökké kárlpnn]» térVé aaoubáq, a szomjúság a 1 - 1 irjánti belső szÚkiégletj érzete. Ezen éresetbebio 32 KLfoknyi ^elégség álul fo\|ytooj)san elÓi§fsett elpárolgásábé) követ raelyolc forgása as életkti liartjl fenn. jttpárolgás veszteségetj idézi élő] Hogyha téhat a nybégbeá külrpl Ivaló jtótiűltatnék, k9 íptl e 1 p á r o) g\|já s Így tej tán gép meguji\' az élet is mensinnék 4)ás, mint egy ojv ti4i bon, mely a tolyiimékj (juentiájából erted J teljosen has Myos állomásokon mrnl mtlanul A ssomjupájgl beŰye egés jpd el, inivel ajnií^k éfsésénél fo bevitel petkszéi csakhai «B»L, érői időre illendő meny-lita] megnőni lijjittMoé. és pén a folytonosan eaáköz-j képtelenné tenné,! teujti gépünket rnozgjáá\|a tfftani, eánsk folytán ez megállaua és it a szomjúság érzete • nemi eljárás testi szervezetünk-szükségességének! opusé4 ilitható a gőzgépnek bizo-{ iükséges vlzbevéte nek, ! imésztő rendszerűn tön ter-saáj, torok és gyón ior szivié fbb w ét^rMOk rap uifelytket katmftiiki elhitt Urtfá g^ijidpbbflütoö elérjók a I czéltm^atl; 1 ;z«ikbá kiíolyáíim — jmaga ofagjMl jOrlfnk .fljrnijH l\|érd4re is, pap kekanket .^yílmuksíával íjkarji k elleni, kell hogy ott^Taiuk ií íegyenW? Ugeip is Ikelll — Hu uii m%iroik nem • tartóuk fa-öskol it - k hol a vadpnezjokat neNekitve kési-Ifctba tértjük, akkof foljfaxnbdjtmk otyah begyekte sj ból tqdjuk hogy \| biztos és \|iÍTánsl&aiik szemnti dltvai y<^kat kapunki. M Mert vauuáa! ám olyau \|xbestérek isi Ja kiku^l egy és ugyaukzOD fajmunji ! íjéviieI bíf M- a miíyia csalt a seres! puljlikum-tjak titszik. — Ilyeii humbug tjép.égoí jó lesz ba Milupfi iljék, ti azért is jd, luj kikt mágáuak otthon flmuyi Út tt«vel. a liiéuuyi k kergébe miudig^elég. [agas Koriikáiit is egyre sürgetu a közaégi féwwnlák fd\|áltitá»ti [— m4yek távltvL volnának íák fÜ<tö kö»égeket,ele^cníi« ^s ke \|ohváuyok-[Ua! ellátói, de ágy jlUszik, hogy ezj mindig csak iirott nalosztmarad w apapiroson. ; ] (Érmek uem \|tudrtac óly jér éuytí szerelni miutai aldóbehajtáé- \|ifk\| 4 Vatmaloi ugyan igen derék községek, a melv.ek upiU; 1 agárnak tnagukdak sokat parancs pina, hanem ajyáj javjuka\| belátyk igen szép faoskolákk&l már B ekj^dtiek.. - fc/.«k keze.óse lemkjább az i\|-tánijiókJyt dioséiji j— mint kik ezeknél a leg-■i^k - Né is \|várjunk ui odeutj a kormánytól l^ssi\|\|»k \'liozzjí\' juiaguiik a ínujikjboz. — S3- részei oszjtoznak. •A asomjujs a közönség juságot, sz égető ksoinjjuságot \|ás s mesterségei szén A közönséges szomjúság mindenütt csalr azoi szeles kívánalomban í&rvényesiü magát, hogy a i elpárolgás és pótlásának szükségessége kOzÖtt az t Ifujedelmdáebb szempontbóltekintve annak bárom külünböztetjük meg : a kózöfaség s szom juságokj termé-olyjadék egyfen-] sutyt lentartsuk, étéri lesen szbhijuság ugyan mincig (élénken áll elő, ael piuaen kelleinetleu érzés nélkül, csak nyájasan hív- meg benpunket, liogy igyunk, az erre való kf peéaéget mindenj pillánatban uptositván, mindenütt kisérj Uenünket és léÉiy(jpk<iék néniikjópen részét teszi. \| A kösönsegea szomjúság aiillapitájsára ál talál an\', csakl a tiszta Vízhez! í^sjunkt nyúlni,! miután, á mint már mojndVa volt ez az egyé sáa csillapítja. A közönség1 tes jcsillapitásaJ íolyjadékot juttatn alkalmával példái a bor lukacsai léi ital, mely Uszomjúságot azoúnal és íga- ezdmjuaág togyáaa, pabár nem Ujkéle-otk is beáll, hol-a testnek mát utoniul nem épenj a torkon keresstfil, F(lrdéa mikor nagyobb vagy kisebb vizi tenyiségi fckszivatifc lés belső szervezetink kdr- forgásába yezdttjetik ; As égető Issotmiasag a fo vadékszükséglet sza[ nakL hatása és énUeki \'legkokelebaí oka a orodáaá-pillanat-)ehetetleusé\|g, a kft* és kivi- Franklin-Társulat Budapesten ismét bban megjelent s igen csinosan ki-e szerkesztőségünknek, még pedig : Jeles írók iskolai! tára az oéss. középtanodai tauár-égylet megbízásából saerkeszti .dr> Kármán Mér. 1. füzet Arany János balladái, magyarázza Greguaz iágost. \|^ra fűzve 50 Mr. • E vállalat középiskoláink irodalmi oktatáaáuek emelését caélozza a szakadozott irodalmi szelvények helyébe Összefüggő, az irő egyéniségét feltűntető olvaamányt nyújtva A kísérő jegyzetek korántsem akarják a tanár magyarázatait szükségtelenné tenbi, hanem oly módon vannak fogalmazva, hogy a tanulómnak előkészülését segitség, melybez á tanár-iskolai tárgyalását fűzheti, s miáltal aa iakolai olvasmány sok tehertől megszabadulván, szélesebb körben fog mozoghatni. Az első\'kötet Arany balladáit tartalmazza ; aa reáliák tanterv értelmében alkalmas olvaaókönyvet nyújt a IV. osztály számára s költői olvasmány : románcsok balladák) vagy a gyínnasfa is .tanterv érteimében a telaőbb osztályok poétikai oktatása mellé. Szándokunk különben a gyűjteményt a magyaron kívül a modern (német a francain) irodalmakra ia kiterjeszteni. Ifjúsági iratok tui aa oraaágos középtanodai tanár-égylet megbízásából sairkesati dr Kármán Mór. 1. fftaeti Görög ntgék. Cox György után aa eredeti második kiadás szerint magyarra fordította s bevezetéssel ellátta Kemáromi Lajos tanár. Első fűzet Ar% ÍUzre 70 kr. Csélja e vállalata; ik az iskolai oktatással párhuzamosan haladó magánolvav sányt nyújtani középiskolai ifjúságunknak; (általában 9- -16 éves ifjainknak), hogy a szuk mederben folyó iskola t umnyagot bővítse, ifjaink látáa- és ta-paeztaiáakörét szélesbiti e, szem előtt tartva, hogy aa itjuaág kezébe taupán az val i. mi remek és az emceríség szellemi fejlődésében jelen tőségének megadta próbáját Aa elaő kötet a görög isteni sa mdákat adja, eredeti\' szépségűkben a mint a mythoet a u ssikns költők (elaő sorban Homéroa s a tragikusok) alkottá t, menten a thaogonisú mr philo-loguj erőkaakos rendes íreaésa és magyarásásától.\'kötet SS alsóbb osztályok iQi iságának van szánva, de nagy ha-tsonnsl, a uem kevese! b élvezettel olvaahatja a felnőt if- nyiia vagy folylaMlagosan is zoniéges szomjúságot iecsillap\|t\|sni, a miáltal a be t^l közti egyensulM megzavar I j&getőnelc asárt neveztetik mivel \|k nyelv és torok száraséágát és!emésztő! forróságot, mely 1 gyorsau !iz egész testre terjed k(, I idléz elő. A mesterséges ssomjuság jegy kétségkívül vsleszüle-tett, általános és Ikatsímas ösatönnek kifolyása,; mely az italékban oly erGt \'hagy keresnünk, melyet a természet iv tenter bele fektetélt. fiivezet as, nem természetéé Szükséglet a olthatatlanná less,! mivel az italok, a melyek! utánikie-légités végett Wulhnk, a szomjúságot mindig; újra előidézik. Szokássá Válva ezen szomjúság, szüli, növeli Jnagygyá és képezi az iyó^ művészeket lés részegeseket ( mindenütt, és abselut olthatatiauaága oka antlak, kogy az ivó maga csak akkjor szűnik msgjinni, mikor]ss ital hiányzik, vs^y ő maga a fííldön heverj legyőzetve az italtól. Classicus igazság tehát; e esik fölé irt pententiája egy íájdalom ismeretlen bölcsnek! Bár az embsiiségj egyedüli java, a mesterséges szomjúság mégsem tisstán á culturkTtennóke, a mint Sjfon kizárólag a cultur ember tulajdona. Hármenyirs hajlandóik legyünk az élső pillanatban!ezt föltételezni, mégis az egész enibe-1 íiség közős bizjtoManaM mondUstjuk. A mesterségé szomjusági tehát ás. oly folyadékok! ii\|ánti szomj. mjelj\|e]t eijejében Ss- szel lenjében, a .természet; nem közvetlenül\| élpálllt, hsnsué alak fátyolokbau ukarva, itjelyeknek fell^^epteséfc as f^heinel engedi át, \|\| szomjji-j művelt ember ^>24. füzetei, ly aa erdőben. Beasély. Irta Pál-kr. Irta Boisaier Osttos. Franoaiából 30 kr. Beaaély. Irta Sollogub Juság, sőt bármily ko Ölesé könyvtár 21. ffisét Egy ly Albert Ara fia ve 22. ftUet Virgit fa^Sotts Végh ArtkurJ Arm fttzve 28. ÉM A gyétrsssiéesiiá. íréi. Are jRkrre 10. 24 tlset Milton, jlrta Macaulay B. J. Angolbél ford Jl F. áre \'Hm 10 kr ipegéirdémli a figyelmet, itííután pJ beri fajokkal minden égalj alatt kü-valamplj bölcs gondol kosa ki més-l Itomjusé^Snkat az ismeretlen jörenéq ak\'Osó kutatási szomjjal egvbeiUsoiij , kfre«gél. \' ; . T \' szomjúság (t normális .mértéke felé lekköönfé ébb okok! iáilull itjá a azomjuságOt\' Kyán • ital irfftf ssűkségletfiak, c tmber folyamok éa ta m Bokát kellé r81 imótn a 8 ieb 1 Jnp u tldnlmlJa MIM k g\|ti\|G qb bl aa ídsán inni Itató, hal aSÓD \' ttiájiamábaj rál birtjaíji á Kbztoi : k/epij T ság nagy inért^kqei mint említve volt z5s ; még akkör j terséges italok líra iránt asintén besin litva, kissé távou isi A közönséges \| éa gyarapítani, ~ és! pedig réasiu j^1 Néhányat jalelyétl naponláát észre vehetünk, sűhk itt •• A forrósáig lithadanul BSjgj A láz beteg £oi; rtk» emelni hatnak,\| nJtbsij külön, részint közösen jM felskaMM ■■■ .■BHgJOBHHISI talál, ott ís fel aíi lialtd, habáj- harmad negyéuso rban is n hásob-ilnt téleb Ez oknáls^egyilt okozata a ünely .aaérint\' la);helyeit llna lel. UHllg. 1 uiber HfiSnvmW li \'((rehjtal^jéi.véis^í : tnég 4j gyümölcsfa llétó ni IhlMufu pionj c sak s^ját javuiikat moz-iitjttk 1 elÜ az által \| IVővÜt, [bátor vagyok aűndazokiiakl — kik az llkr fa( 8Kjö\|á ioat kezelik\', vagy ilyeneket; most ala-Wtaiii száe\'d Jkoznák \'tanácsolni, hogy a szükségelt vadon ;zokal Iuiost octóber — legtovább november ewó IU lében faoskolát>au ültessék el, vaéy lo^alábbj téli fe zbbli nemesités alá ily vadontízogat készen t trwai ak, 44 és azokat mos: már szerezzék be njagpih uaA. ! j- Azért mondom most. míert tavasz-sial s(>k jmátt. dolgunk\' is van, a midftn nem igan árttdk mm RrTl sott v mónki mesibi iá lioyéríneyűk. — IJ\'avasizal azután nbkljáH Ila a tisztelt olvasóim kOzÜll valamelyiknek flj£ójí s ^géiizságes \' jáyes a{;tia és l^örtvé vadónezra Kzöksége \'— uhIuui kaphatók ezre 15 frtjá Vasúti állonttU legközelebb jPeijamos. II, mlegréiídelőknek ojltógalyakkal iíb ] szolgálhatok ingyen, r— \' /ifikor többet. j: Víazoutlátáaig H>. {Naplap.\') J UtíUécs\\ JánoM. Mle® hz^kostó I1UFKHANN HÚR. iregi ue- eléget^jék uieg t Uvasóm\' •dűl j . mert eze\| % leg rá ajsok uemcjsitést rövid idö platt elré —j Mijv jó az,; ha télen át \' a \| most kiá4 idoucnikat - binttzébol a ! hombkb >t oso-j it — ,ue<lve» szobánkba lei Hozzuk — beneri Ik.! s újra - kilLltetésig, a komok rendes soh IVIOLiLi Seúllitz-pora. j I 11 I ríl ill • P-\'- I í •? \' "5 M I í : M\' I\' ; i I i t^áii ahfeer valóig Yo^Z . 1 pi anl s bzs és si éa sekuonisl^tt czéfem m létijöírira- ! Bí nteÍ5 bsrósári itélétek Isra^isltM ooesialálták Idegem és védj-\| ,j \'f ysSi\' i isgesmimts&ivét; Mfrc^rs latsai 4 az Uf<?n kai I IB sitTHü -ok vjorlá}:i dllen. ujinmagy szok os«k Maiuarm\' raanak né . üiitjrok r ■ [ . Sg; r lépapsételt eredeti doboz ára 1 irtf. 0. é. [ 4 í } - f>l>f,i mjnfiaéíg ^ jTs i-wS jel-Tt ca»%fj:néU \| jfriiieí;! lM>r/,e/> VP A Ie2in^«uh»töhbi ^M^flriS a -ssmivmK raWna^ I ritk taitflru (»ff> > é tSis* fjjuUdimi, á bebgslg íok T liiin enii -aia íebeiöléwA. jfrgf-, fQl-és ftt^fíjá. réfi lárn é» ajiil j; 1 sebe e, rlitsfifljvk, ft-xok. tabuiefioenré liéasiss éft tenllés 1 tb. kté.\'j^llnj. tp4ege ebén hásafaálatij qtxsifcásaal égrütt 30 kr. 0. él j 1 VjsUd 1 laTn"é S4k l[sti a f^tol jslMt cíSTTkcí. " . •\' j . t I Krolü V. é9 társá-tbl Bergénben (Norvégiában.) ( U i iuailj-wrHÜ Lsl^eyii • HOfor 1 dul«1. faj jk^kitt e«y?4fíU.)n^ly orv«i esélokvs UManzllni^. Art s« «v?flnek ksszasMU stasltással icgyatt 1 frt s é. 1 J IV " y xl d I .»iaés4jwá á jélait ciéyktiét ~ • . \| A-71rá?íiTííi^, nlídist dem Bazar, \\Vien. \' jKaSUnk i K J-.Kft»i Hr^cr Béla Sowbwg Jie. (x) iW lMhl Mi IUm^cM hirli tn l^tr CtUkutujk U)B««K L t ^dA-KUrs4»enatakyA.jxf«j KnlÁj. Kapói-L i V^i Itrinr gjf3- Séf>ro«c W^rfiltéS I tt) (Wiiirtki Ut KTogj awna ISvn tw SeÜtf I & 1 M Winsoh V. körútit 4 ikt\' Ha. S* í. rtib j (t\\ f^lw^ l>f«kik i)«Vct BojpfMU) SMiAai srkrti jZj. ü Hé é (x ) iléc* J(K- itySu\'. Pw- tf\'^O- tr1\' tiSJ • lyhasiM 0Ó0 (») INsiM If. ÉÍ\| .akilSSak () 8 eivkti OVSCUT QW.; F^rfjé bon \'ivattyál twAijainJ tmeltyú saivnUyúh 6$ fühterelvényik, uyyiiut aéwfudi ti yomú Iái 8fivfi rwmyánta csövek, [ kordóaapok\\ folyóesapok, bortmtl lók\' ttivíc^vel, om te kötői lj Bmil a malmok é boreajtók legolcsóbban f* pontom* kfaiolymlat uik sciwnreuk YKftTOk&ss MÓ if-rö ! fii étéUsnj Budapesten Wnrmutcss. gratzi cs k. intézet fogprvosámik ****** \|( nyilvános polgári és kereskedelmi jf tanodával egybekötött no veidéje. j( Jf Budapest, országút 4. sz. X . Jj A* intését tür-véuy szer Illeg berendezett 4 oss-ff tályu oélgári, 8 osztály keitoskedelnii kftzéptaaoda jr !! és \|\|uü;v\|oldébdl álli. \| l i 2 íj ! AÍon Ujak, kik á n olg< rí, i reáliskola, Vagyai- 9 gynkuaSi utn 4 alsó osstá yát jó i\|ike rel bevégezték, g \'vagy eu uek luegiolotó \|i elvé eli [vizsga letét álul jf h éretfáég Iket beigazolják j a^ utéaot első osztályába JJ w vótitutíl. teli8 a 3 ieM> oiztály bevégzése után «r fi asoa j(U gal élhetnek,\' bagy nint egy éves önkén* fi W toklka. >nsi Mötélesettsttgdkaek Imegfélelbetuek, a ^ K nélkül,1 ogy magukat tóUlön visjsááiat alá vetni len- X K uének Kötelesek. \' M I í T X I A no veidében a nüveudékek személyes tslíigye- jr fi létem alatt altnak s tanulmányaik külön figyelem-\' fi 2 in el kis Értetnek, Oktatási nyelvek c Magyar és né- * met. Aj onkivttl taníttatnak á divatos idegen nyel • Jt Jf ve\|d i«. Prograqiknot kivdutrá bérmentve és ingyen, Jf v Az jűkiüla év jjf ié. izeplembör jljsején kezdődik, a 8 y beiratátok aug. 20-tól iogra mindennap történnek, fi H \' 833 Ij-JO . ! J 5 000000009® DOCXXXXXX^ Kir m. szabad, katonai intézet S BucUpct en; 0 A 4 intézeti a kö vétökéz},Ikakokiból áll!; V 1 1 Hők éssité folyam aségyés iünkényteai vizsgálatra O \\M is ! 1 sP^étíMsati » Q UL n I íl R fiijai 1 * s O re ni jijsL * Wntl. ssolgál badapródi „ X V. HéffJ össtáiyu fikadétiíllkola a jiielyben a 13 évSs I no vt ndl kek vfcteSnek Ml és léartttetaek elé a. ússti w \' vizsgárs. Kezdete oktéber l-i m. \| Q A 1 Övcudékek kivákjabnU aa [intéseiben kapnak rS \| szállást és ellátásit Bévettb tikdésttás, a programra és X beirUáé)k aa igjagsténü. I ÍJ . \| V ■LelaaeiEtle Ferenot X 11 hi roc* korona otcift. I 82t 8-—10 ■ . jl \|l í O vélileg teógy^ ©f pillseh Drezdában, rAMésiUls .k (előbb Berlin. MaMbm 800 sikerrel créájlt^L 249 814-61 ^ \' vé,tl^" * eMceárláz, bél éei ^ 1 ll\'ÍL ^^^ gyeawrgdrce. sps-inQer, bs- JR^H \|\| \'R nvss, tesysri bstsyséfl, víz M^^^^L ÍH fístsioruLs, álmstlsnság, s. OT ajfl ¥ Ars egy oágy üvegnek 6/>j ji: I jHR^B aí^í; ■pWjBWS és kisebb 60 kr* KN\|\|BH Sjjlg H Mr. Wllliain Lee uta- \' Íjjljj I sál 3 I flitaea szerint. Oyom ha- . Ilii II llll\' IM tá>l esakflsöl: Rheuma ^^ 4a 112 ym o«4z, u&ggatás, lkgy&s, !■ llll ifi 1 í IV fog\', fej- éa milájdalmak, V ^ • VB szemgyulladáfl, r á kf e- U J I j llfll " Jlm. kély. bénulások etb. J^ 1! t Z atb. ellen; eöt fogtisztitó ^^^^ 1 rf i Ill2« ! • "«rttl igen is sjánlbsté; i\\ ^i Alii mlW^^^^m \'mennyiben a fogak fényét műMmM\|J\| f \|I elősegíti, a fogbosterésbiti, f\| \| l^llift H^^^H és A tÍMU eeagtalaa Ji \|\|\| *Íli3 11 asets •íjé 2 I 9 i mmm lúuiauti uu.ny »«< Ifi^ljMflH ^ \' i\|b JiéoMt Ityslvtn Jfll«ulfii«By I\|Li1P\\\|11íUmH Si . ^ * ** - Httiu^H pgyéblt •Ibim Wi fS/oiiy(i»«.i) ukhiil. K <\| J , 1 T - ■ * ^Kföniűfl^^H valamim lihcitiiány«iMlm n««w..rval v « .»a Ír Í 3 I I®TT^ÍBÍH i\'ilmlxn üvrgltoi inalUW. Hallh LfSiuffl^H \| ^ ]. ^ ^^^^^^^ Ara egy nagy Ayemk 80 jj \| 5 3 ■82.5. HPi Ukola komiul fAmkiár ^^^UjUpV á S 1 I1 országút 24 eiáin. N.-K^tnlzHiln kiiphnfó: Fessellioffor József és Sobwarz ésTiijaliorurAkn^tl-1 ■■: I: . \' * r • 8 Itotí \'In!1 <§s. kir. szabadalmazott általános biztositó\\tirsaság (Asslcurazlonl tienerall) Triesstbeh. 44-üi \\ számadat1 t/J az i875~ik évre aiétclliztositai kivételéiül uaIamcnnvi\\iLiftdiet átö \'élve. M é r 1 e g-8 Z é m 1 a. I • " \| foHiStj jjll rv \' \|f»riw!t trj" Vagyon, \| " " \\ 4 A rSéavéajatok Iti^toaitutt sdós-ltval. !..................I 14 I M400SO W Váro#Í (altiak: , i \' i : j : \| \' ás oaatr4k-ma4jar 41 lamban j riiMBtben. az Sraitl palota, és 11 más hát, továbbá & s kdlvároaokbaa, S (lőre. ] bsn, 1 Bécsbau, és 1 BudapaaUa I u olssi klrályakfban Valaaesébaa U, MllanóUn t, Tarinban t, Klórancibaii 4, Mápolvban \|J 1\'áJu I. I 4ban t, KoVWóban 1, Fáviában 1, éa Bolognában 1. [ ! MS4SST tS IbaSkaadaaátfi Urtnkok OUssotaaágbau «s SOtl hektárnyi (10.&71 hold) tanaa toriklatst - i\|\|\| { í illath InvanUrja. mélybSI 4470 (7KSS buldl Vatanrta tartományban. 60S iSHO holil) a-paduában, ÍM, (SSI hold) a Tkssoataibau. Mi, (611 holdi a Irsvlilúiban, llll \| (SST hsld) á inUanblban S4 (5tt holdj » \|«\\lli»ai>, SS (S7 boldl a bargamolbau, 4 (Ti \' i 1 ] 1 1 Mid) a brasotalbaa és Végül S4Ű (6Ö& h»ldi a uls«l tartomány tan «......\' \'tSWSSS S7 Kölc»)nók élatbUtoaltáii ivsba ...........(...........MMSS1 & actívt élaOámdékok éa jtálog álul blxtoaltott a blatoaltotUk báládkor rslraandft tékék; 1 Í(\|63ÍU 31 j kflluwgei......... . \' .........I .......... SOSOSS 14 i Kamátoxó zálogóaitott tőkék aa osstrák magyar-álIámban, a aáldj^oatályé kivárásával 1 I I a nakaaati bankban ......i....... . . . T . . . . \'. \'. .\' . I jSftÍ7SI 7S> KanUosé ■álogoéltou tőkék fakvöségak Olasaorsságba, a sálog^iitályé mint l\'Óiat ki-; aáijásával .................[. . . . . ;; j : ; . 5SÍ494 93 4 , Kölcaönök IstétaményassU állampapírok ksrsskadalmi és ipar ristvéayskrs . . j I0i)1B7 M ) Értékpapírok éa résivéayak a tttlbaaábou \|/»v0 sorosat sasrint . f." , j . S4MAtt 60 Váltók a pottafattillsban, kttiaol\'éM balyaksn SsataadÖk . ........ J \| jilSWfll Xl&la\|ak a naouatí bank sálogosstálya résséra ...... . .\'. . . - \| j ] J j Iá24040 01 MasSSasdasági, dsessmbar 81-én még aladatlan Unnasatményai L társulatnak olaaaors1 kA birtokairól ..................77 . L . . . . i , , ■ lAÉSSl SS \' Üapoéidáli pénssk a Üoato-Corraataben kamatai kSlOuféls baukJk és bitaliatésstakaél. \| [ 104SVS SS j . Pénshéaalrt a társulat triaa ti valaucsal Igasgatöségi péuxtárslban , \' j . I I II II 1100450 I S7 I , I \| Ugya^tax ai SgynOkaégak éa fslSgysldségak péaatáraiban «.\' . f. ......I 1 I (S07O9Ó W Saido és visnQrtoaitél náinláiböl ,. . , ...........JlSIStt Saldo a társaság OgyaOkséga és folQgyalAaégei asámláiból ffsssssln S64S 1184806 Oráhca kötött élctlnstodtáK jutalékok....... . . I. . ... . . pOtOT* ** Ádósé\'k köldnféls cümekért.............I. . . t . . . ■ {S41SS4 iS Botoroxat aa iatéaat ralatnaunyi Íródéiban, eaégak papír és nyomtatrányok _i \' _\| 1S1SS6 I # I * T* f" \' I - Is . Jutalék-ivak és későbbi < vakban banjrujtándd jutalékuk . . j........"HSR8H* \' H-""^™\'* i P t \' 1 v I • • I I ] • 1 II Tartozás Törsatöka .... JT............ . . \| . . . . .-í U j i j : 4H00006 _ \| Aa X laasámoláa nyaraiftényUrtalékja ...................SSS770 ■ Uéranas B, C és D-4 as éiatbiztosltáauál . .»....{ J . . .. ... • 7S4S04 ö Saad^kasáara álló nyeremény tartalék................._80000d - 101TC74 SS Vsss lésig tartalék aa éiatbistoaltásra......................1S0WU " <tt \| , tSabistoaitáara...........\'....... L LL- 884II5H MJ • tengeri éa ssállháai bist.^ltáara . . . ......\|. I\|f«j 914W * 60S7SS SS j . i JlallS-tartalék tSsbíatoaltáSára . C . « . . V 0. .11.......\'I 1SSSSSB 1i U tengeri és ssállltáiii bistóaitásra . .[......1 j \|\|í \|_>4146 1 1 >4\'\| <W74»6 98 Jutalék tartalék aa HaOdstaaitásra a> halálesetre .........V . 1......Lj. J . TSéÜlSa \|\| tó I hl élsgSradékokra......... . . . u , . , !.\| U . im\| \| S) msgaiéai airtre éa olhaiaaatott éle^áradéSnk ......... Ü jl . S71S0SÍ í IIMCSI ff CNsialéásIsn as életbiatositáara nyereniéay-oectaléhka) . . . \\ . \'I. . \' \\ Mé 44 A bárom «U Uuksád eastály vagyona kamatblstoaitáaaal.......T ]%} U « t ■ \| \| tSSM ÉS i t gyumi • blvaui»\|.«kt»k liyugUU péntUránál ....... « . . . L . ! I I 131086 \| 86 \|;\| h SafiU a vtesabtaánsSák esáml^áhol................ U\| L ■ ! \|MM Í6 SafeSaa Smokai^ak 4s fshtgy^UMgek saámlálból..........•\\\\ L: • \' \| 1 1^95 ! R7 1 llhilasftá UümMé cafafMkárt ................. . I . % • I 1 . ffflÖ W \\ TarSSlékaiap kéta hOvetaléSSkM ...\'....\'........ Lkl . I lj <0000 I— I 1 j Saaáas ssstaléS a Hssvéuysaek saáHsára ............. I !. . 117S0CÍ !\|\| - \| II aiSlaealalék . ........\' • . .....}}.\'• 1SS4S0 - 444RWO U- A két Igasgatóság Witianaiai . " : >»..«■•\'Illih * "V , ,, 1] \' S0(Mt 4S A M«sialBoS«h taatíáawi..............I.....\|L\| ].«. • \'j i \| ; J08 Sl , Wyeseaaéey aiástag as ISIS átvitelliaa................ ^—--„A M \' ! ff i \' í \' flT\'rafögr ii\' i /isléhlreh és kéaShhi évakhen Uvéltaadá jutalékok........j j L • .\|T\|JÍW^Rrj.r ff Ai ált* btetöHító támság (Assiouraiiniü üenoritli) igaználóHága. As icsafstésAg : Hagenauer J.f —■ Morpurgó J^ - Peearo Warogonato L Kf ArabJ di ^ Ralli Főtitkár Lerí U m kir. esabJUeiourasloai ^enorali TriémtíXm, fóttgrynöke^g: )Ut7«tbU4lg asánUtr^ Eilefiberser, Krellflts. Kan. 1 I V \| i A társa&áq irodái HudapésUm: Dorottya-tUcma U s. \| 1 ft _\'__iij_Tímvii_ii.ii t/r. in\\un toun graizi cs k. uiiezei logurvosauaK i SZÁJVÍKE „STÖMATIKÖJN^ B - a jpgljtts\'vérséséf a rosaaaagu lebellet és fogromlás ellen kitUnó gyégysseri — I \' Ara egy Üvegnek 88 kr. o. ét IljKájjhalókj: Bonyhádon Beqk, Srsiclie , Eszéken Caurds. Karojtovitlh. Argí-^j oviokp Hagy-Kanlseán BhUis, [Práger, Schwars A Tauber, K«stl»oiy011 j 8inffor,W MohA^söij Oezerlts, Paksion Flórián, .Pécsett Sij>6cs. Kisagy & Simon, Koeh, La- Í Ikichj i ÓBetku, Jtirling, I jSzigotvárott Grttnbut Kobaríts, Vessprémben] Viséerfl urakUálj I I lj I II-Í-Í2 I !■■■■■■■■■■ ■■■■■ II ! I pl I • I 1Ü ■ I y \| I , \' t \' i I I i - i 1 i*4 ; i . . j rMjné ■■■■■■■■■■ ■ ■ L jl KA/ késtvfeejliígc, nrwtHag megvizsgált és jéaal\| l iláit ■ I i \' I lj rr p]\|b«íUl^üU HT-AmAra, , \| H L jr ura 1 u«\'e\|rnclk Itr. ja: ■ I folytonosáé fris minéségben. , Mn (i lí UH) F F B R 1 Zü H- és 11! E ti■ K S S R H \'A JL saigofi slpesi növényekből. \' \|\| Q IviiVigáatalan, kitüjió ;/.cr arcz és izom fájdalmuk, szédelgés, kcrészH !. r csonti f^, dalnn(k) Ideg léi Usi igyengcség ellen és e n»\'ii»ii műszói ek nősíti \' >ére mii t legjobi liatáliM ) su általánosan elisiuerve- H ■ r \':; 1 Ara egy üvegnek 2 ft, o. é. 1 ■ Ur. IMI 4IIN Lé bb irratzi cs k. intézni focrnrvnaáuiilr . í 11 mJ