Zala 1877 03 március k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	16.48 MB
Keltezés:	2010-07-19 15:07:43

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	717
Megtekintések száma:	2163
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (240.06 KB) Zala 1877 március Közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: t rwM MMr MH»i«>I>III OhtrWMe itu tu tUm DMMM <n .t ( l\|ta <m t M NUm I Itt Msgysd <m 1 MUh MhMMfAl í I \|iii> I\|\|«II I kr. MkMW MIIMIMII I V, KrMMri F«tl liin 10 kr. K ÓZMtJVE JLÖ D feSI, T A Zalamegyei GazdaságiEyyesiUet a n ZALA I I i. 11 MEGYEfl ÉRdEKfJ, ARSAD^jLMI ÍGAZDUSZATI HETILAP kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet és több más egylet hivatalos közlönye 10. sz^pi. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1877. márczius 7. /A házi kfluyvtár ■Elvesz a nép — Mely tudomány nélkül való." Franciaországban — főleg\' Pá-rinbaac,% paun)cé« osztály szobájában i aálkUlözhetlen, szokott bútor darab a .könyv; szekrény." — Kisebb v»gy nagyobb alakban, de elmarad liatlau népies divat, mint népünknél b „tulipános láda." a zsellérnél fcgy-sjssrii kis belső fiókkal, a négyökrös-üél a „sublatos" a hatökrösnél po-bárszékea is. — Németország majd minden köz-•égébeu van „falusi könyvtár." Igaz hogy mind 2 emlitel t ország -ban olcsók is a könyvek, — a legjobb irók müvei olcsó kiadásban jelennek meg, fUzetenkint pár krajczáijával, — de éppen asért lehet ótt a könyveket olcsón adni, mert sok a vevő, nagy az olvasó közönség Hanem aztán meg is látszik az olvasás és tanulásnak mind szellemi, mind anyagi hassna mindkét nemzetnél. Mutatják a közel mult történetei. — Kimondá a világ Ítélete : hogy a németek nagy győzelmét a fran-cziák ellenében nem aupyira a katonák, de az iskola mesterek vívták ki, mert a porosz tanrendszer mintaszerű jónak van elismerve. De viszont a levert franozia nemzet is átalános közműveltsége, tudományossan fejlett ipara, kereskedelme és tudományossal! kezelt gazdászata által állott lábra oly bámulatos gyorsan ! <— Csak a borászatát nézzük csak, mily tudományos szakértelemmel ttzi ? hogy egész Európát megadóztatja vele,- —, Azért \|mondd egy franozia bo rász — midőn a németek temérdek hadi költség követelésén borzadtunk •— hogy - bók — sok, de csak 1 évben is már nagy részét vissza fi- zeti a német \|a\| tatárával is. 4- És a mag; iar ember ú gátja ám hagy kézzel1 De 1i Hzetes észt ért a miért nem ka nem kell pénzt láshoz, • taláin még kissé 1 keleti vérünk ha egy egy t melylyel p. u. kisajtolt kásájából is világító szászt facsar az angli ImtetW Ms: Sori * l«p muAUmí rémi Illett Hiluhpl WI«f»MS • V) váiMUa aSn III ss WnwMn linld cmít fraürt kenkM t»zs4Ulái «l Kfetirat-,físsm mm tUÍttatk BkéMtnhl MtMHk: Wóm Úft rrt ...... falu lát t fa Mn I. WMímUt IS m. Űuf L h OlM, riii)»n. fllnU Olíxi I. m. Op3«UíJc A, Btc. ttst—lwH t m. IV. évfolyam. franczia pesgők vá- mondd-I,többet ésrszel, mint íjkább csak a termé--amit Isten adott, :11 fáradni, és a miért kiadni. Hanem tanu-ányokba mélyedéshez masohinát látunk, as elvetett borseprü festéket vagy ebből még pénzt — rá mondja népünk, hogy \| it izony még is huncz-fut. . mit \|j iem fundál a német 1 Pedig aj „ ufundáló" találékony ész népünknél is meg van Hanem ! n eg van irva hogy „könyvtára Sig fried és Kartigám" az ablak párkányi n — vagy a mester gerendán. Milyen Uii p volna egy kis üveges köriyvszaki ény. Az apa megkezdené a fiu filytatná — az unoka könnyen nagyc bbitaná. Most Dtf sikus íróinknak az jönnének,! ha „vasárnapi köjny álunk is jönnek joltta-olosó kiadásai. \|Az kelnének. Ott vai a rtir" (az az volt, iáik kellő rés/.vét Ilii ny miatt félbe nem maradt) Ott! va i olosó füzetes jvai — Most ádstn ik 5—6\' jó magyar füzetben 40 Jer, Ha nem hát népünk még \| ne az olvasást, f-csak kóstolnia vele mint a bor h az első itoze ma ;a másodikat És a másod rülne többe, \| mii t a a „falusi könyvtár\' alat. Ez is osak teng Jókai beszélyt i zamazatu novellái aat. — valljuk be: hog igen szomjuhotz lédig csak kezdeni ele — ugy járna kancsóval, aho* után kivánja a szer egy franczii kOdyv is alig ke-második iteze! Nagy Sséoh mink idejében egy- Hortobágy pusztáján eltévedvén: egy közel legBltető juhászhoz fordult, útba igazításért és majd sobálváuynyá lett; mídőta pásztorunkat liirlapolva-sásban találta és franczia nyelven iriiitatá meg neki a kérdezett utat. Ez elmonoá otthon: hogyi Magyarországon \'a jjuháiz a nyáj mellett is újságot!\' olvas. 4- Petiig Hát ugy esett, hogy a{ löldes ur otthon felejtett puskájáért haza futtaován a juhászt, addig p vette rá adnak czifra szűrét, s az alatt olvasgatta a saját ssebjébe volt} hírlapot. Sok — ] aki már olvas u népünkből — csak kölcsönkért könyvből olvas, ugy gondolkozván, hogy minek ezután, ha egyszer elolvasta?" Jél mondja Jókaiúk, hogy- „nem jó könyv az, inely a 2-ik j elolvasást meg nem érdemli." De aj néhai jó öreg Edvi II hogy „nincs olyan amibd valamit ne tanulhat- nánk és míg sem foglalko tunlc." De ugy vagyuni elolvasáskor váncsiság a váláskor ért] át lelkllnkön a saját könj lőleg. énünk meg azt mondta, rosz könyv, msrt nincs olvassuk: más röszban kissé olvásottabbák is a könyv vei,, hogy első csak vágtatva Suttxnk át rajta, — kergét bennünket a ki- végeredmény mielőbbi mégtudhatási — és csak a 2-ik öl- ük érezzük és "sifirjük higgadtan,. De ezt osak vünkkel tehetjük kel- „Slért tincs minden leánynak udvarába ? \' mondja a nEpilal. ihát a falukutrói is megél az kut az Pedig ember) de aki udvarában mereget: bizony bővebb en-gyakrabban [mereget -I Mások ellenvetik: hogy ,,köny-. velőre nem kBrUl."- Nem igaz. Mert aránylag pniidenkihek kerül; lamire keríteni akar, Éppen magyar jelle műnk olyan hogy amitj szednünk uta/.ö alföldünknek \| szánk megkfrán: kideputáljult azt a pokolból is s a dohányt, a szalagot, a selyem ruhát, a pörkölt tortát s több e félét. — 8 nó akkor ezek mellett vagy ezek helyett könyv néni kerülne? Még mások mosdják,-hogy.,,agy se érünk rá olvasni." No ez meg éppen nem igaz! — Mert nincs oly elfoglalt ember, kinek üres ideje nem volna. Bár íszen felvenné népünk az élvet hogy\' „az idő pénz." No ez inkább angol közmondás. Még nem igen van magyarra felfordítva r . : , A nap 24 órájából ha 8 órát dolgozunk, 8 órát aluszunk, hová lesz a 3-ik 8 óra ? Szórakozásra. Hát ennek felét vagy negyedrészét nem lehetne-e könyvvel betűvel szórakozni ?.\'.,. A szellemi munkás, fejtörő, sok* szor pedáns hivatalos írásbeli munkájában kimerülve, örül üdül, köny-nyebbül ha más fajú betűhez menekülhet, \' A kézi munkás mig pihen, mig déli álomra dili, mig levese hlll; a gazda míg munkásai ntán sétál, míg marhái delelnek, elővehet! zsebéből (ha bele tajtte) könyvéti hírlapját. — Sok\'ember panaszkodik,••{hogy nehezen alszik el- Tessék rászokni : elalvás előtt pár lapot olvasni: mily jótékony szorakozás ez a napi! fáradalmak és gondok ellen. Ezeket kiszorítja a fejből is, szívből is, :j—^ és meg jön a jótékony álom. Tehát még .altatónak" is jó az olvasás. De a fönnebbiek szerint,jéíltető-nek" is jó I— sőt xaellőzhetlenj ha a halandó világ kereke által magunkat eltiportatni nem akarjuk. Mi magyaroknak nemzeti kötelesség fal-.{ . körül véve annyi más nemzetiséggel. — kitéve a hol]politikával, hol, erővdli beolvasztásnak, A „(Sala" tdrezdja. A7, udvarias szomszéd. I\' (NématbO) ■ AR4T ÁL kos. oiSrt. M v<ge.) No e nemmirokelő fi cakókat megtanítom I és ostorát tttéaro subintá. Többen vannak és asért tegélyt kall hívnod Hiii tudja aMSonjom, ma mindenki eltávozott is mielőtt a nzomazédaAgból embereket Üvbatnnk a jó madarak kirepülnek. — Csak hagyja I Ki a Gravelottei ütközetnél jelen volt, ily éhstetlansktdl nem fog félni I £a a kocsin aa utolsó hadjáratban való részvét fölötti bllazkeségben herculpni alakját még magasabbra nynjtá. A »zám< taaácaosná balátta, nogy a derék siober-nek igaza van. tehát óvatosiágoí ajált neki éa S ostorral kesében rontott bátran sióra Daeáifc annak hogy urnöje utasítását kfl-vetni törekedett, csizmái és lépése sokluű nshesebbek voltak, mintsem nesz nélkül történhetett volna. Bármílygyorsan kívánta a pénatárssobát elérni és fSlayitni, a betörők mégis észrevették a rögtöni háborgatást, mart a saámtanássoaaá ugyanazon durva hangot hallá, mely azonban sokkal hal habban aaakat mondá i Oltsd el a gysr tyát, told ki a ládát és hozd biatonságoa, miköaben a semmirekellő hábo/gatókat feltartom ha ■égSBnyiaa volnának I De a ho wuoak Is éles MÜsraéke volt: agy wé M* hsrlke el If/elaét mos taoáesbél, mit aa egyik! gonObata ós aaórt i« ósaki szobába rontamj i saurás fogadhatja, ajtót és gyorsan ó cimborájának adott, kipróbált hadi bort kémlelje kii megmentője h-gyertyavÚáe sugár: mégsem vanetSIt ós biaonyosan gyiálván ran ama terem be lott egyszerre a sötét mi rt jól tudta, hogy kós-J aórt is csak fttlszakitá rissSalépeU hogy, mint «zör as ellenséges ti-Ecen elővigyázat volt 1 lost a sötét terembe 4ott, dó dacára annak re senkit. — U fickók albnjtak, és már bác-akart rontani. Ekkor hirtelen késsel kesé ion, előugrott egy em- mrrranva a tárult ke-betörő valósziitűlog a irttséggel várhatta meg \'olt náborgatót óé ini-egy volt gyonan el-akart érni. remélte, hogy i\'onyof legrosszabb esetben dorók kocsis nsm bar ós mellatM el rasta. A vakmjtrő legnagyobb hidegvi aa óppen nem ked dőn látta, bogv i csal. határozva, szabadba Természetesen getőn fölemelt í kez i megíogja mentába ijedt mag a gyijojtlü 1. Bátran megragadta a szökevényt óimig mielőtt kését basa-nálhatta volna Hói segsaoritra tartá dk\' lét és most ropbah i birkózás kéUtkessftt, A gravelottei gjfőaő jerősebb elleare talált, mint aat alősstfr hi tle volaa, mert la vakmerő betörő dausár . ki> zömök alakjánák óriási erővel birt, n alynek majddeni áldozatja lett. Ekkór a ujám spáososné ki a lawilrt felismerte,] mivel] a iilgélybiyás is niár Hl-\' sőnek tdnt föl előtt 1. levertségében] egy a szögletben fdggfiiu ; [Iztolyrá vstó-Utoijááó pillantását. A ihea élv aehaaaa volt asg-tBltve, de a saiáat oUsosaá fauyegetóelll akarta aat (Ölhasanj lui, inirsl mág tauiétg kétes volt kósó közt; mái arca kimenetele a kitt bir-felül, kerekedett a gonosa- "•»\' > » HUH tevő ós kósót i i használni törekedett. innen a bátor\' nő éi pisztolyt. A meróssj lejét, hogy nj hahotába akart vagy agyoulörMi l\'jkiáltá fenyegetőleg pinolój (Öl a >lé gazember kevóaeé (ölqiue.. megtámadója ntán qéasen kitörni] midőn agy npt pil lantott mfeg. azi inban bátor tamását j migu aggódva taainti, marti attól félt. hogy te-nyegetődsósit i slósitandja. Oyor* és villáasserU Líozdtalattal mlsgkiserté a piistolyt k nő keiéből Ikidtni és ekkor\' roppa it aiutaaás renditó imeg a szobát \'A sisatoly vakion volt töltve és senkit sem bi^t megsérteni \| de a Inoesis i miád-est előnyire hászoálU^ föl, alig hogy szabadon érsé migát ellenfele Tvask srácéi, azonnal Ismét flMogyenesedett fis ss irosan átkarolá k vakmerő flMkót, hoay ra< sduloi sóm tudott. Kévés vártatva afcuún á io-notstevő I telj.sao lelegyvereztatett. A lövés embereket lesalt isi oseleknjóny isinte-rére és igy a gazembbrbek nem leh< tó tovább éllé ntáUnli Gyorsan megKÖtözrak és egy odasiető raadőr s aonnal átvevé li A rendőrség, é fogolybad voi sedel-mes vakmerő -bétörőr i, ismert; luionl an ka utolsó eéa aa étidig ólkövetteket itkbaa faMmilllíu A sSoetsaéuázb in aaon ozelra IHnl a bolt kib4reLVa, [hogy la legkéijyela pjinbb módon Ishaéeen jW bai ikár pánsljűrábi jtatái A terv ssintoly moréi sjléggal lifn (< gana-toeitva. lippoo k bz< >mszódház lebontása volt oaóljuk elótósót a JsgkBnnyitkndő asórt kószitette aa új, csodálatot szomszéd a tal-székirényt, bogy innen kOayeá juthasson a bankár pénztárába. A merész terv oly gondosan volt ki-gondolva ós előkészítve, hegy teljes sikert tgórt Asórt volt a szomszéd a bankár emberei iránt oly udvarias, asért tudakozódott mindenről oly behatóan ós igy aat isi megtudta, bogy a\' bankár ós neje, as nap [bátyjához megy vendégségre ós mint kilzön-aógesen csak későn voltak haaajövsndők. Ehhes még aa is járult, hogy éppen húsvét napja volt, és bogy aa egyodül boamaradt cselediég által sem legyen háborgatva, as udvarias szomszéd kirándulásra {kórte fel éket Később lalálkosni fognak . . . Móst azonban a jámbor, a fegyház állandó vendégévé lón .... . A rabló\|t tehát rendkívül biztosnak hitték magukat a munkában ós jól kigondolt jtervük sikertelenségére semmi éeelre sem ésámitottkk. — As ó-fal lebontása legtöbb fáradtságba kerül — Ellenben a •sámlaoácsos háza uj épllet, annak téglája kevóebé állt ellen, és igy meglehetős taeea-telen bírtak nyiláét fajteui, uu a benybmu -lást lehetségessé tette. Aa udvanas szomszéd volt a nsiróea terv Stoholója,] de a tulajdonképei kivitel, olsz&ht bátor kollegájára várt 0 vut, ki munkás ruhába öltözve, a fali szekrény elhelyezésével Volt .megbízva, ugyan ő! volt, ki a benyomuló kocsist uyitttt késsel fogadia,\' hogy kollegája Időt találjon, a gazdag Ssáhrnányhral menekülni. Aa advanaa ssómsz ódnak ea ásoa-Usn nem ítkeijült — Bár a agy áéusea moat tf vészterhes falhők tornyosulnak határainkon , félmillió szláv ffyTr oeopo/toeul\' a siomszédeá-fu okban, é< éppia mi rágjunk DAC7 n8Y ezálka a szemében, — készül ie agyon nyomni, elsikálni bennonket. $ mi őrizzen meg bennünket ? A mi eddig. A jó Istenen kivttl a nyelvünkbe ée nemzetiségünk h ez való erős ragaszkodás, mert nyelv nélkül nincs többé nemzet! — Nemzetiségeink pedig nyelvünkben, ez pedig irodalmunkban fenek-Jik. Ide menekült nemzetiségünk az irodalomhoz már sokszor. — Nem maxyar tehát," aki a magyar könyvet nem szereti. mibj, bánataibes. Amas ss Mm UK-törd níiifjil közepette megkapó mélabú* ábrába jaival elandalított • e»ti tájékot ra-ráasql elénk, hol s suttogó faleveleken étszllf Mik s hold ábrándos világa, • csak iU ott hangzik fel egy-egy madárka fittje, fiielyl ceiletnesen vegyül el s csergedező Ílitok deracMbi. Utánoz ismét Kan prw* udíttc inak hatalmat Ütemei, melyek egy pillán X alatt átvarázsolják a iioídeati tájképei átvarázaolják mosolygó vidékké melyl eh Ujjongó viliik járjak fürge tán-csóka t pajzánul ugrándozva a virágos pá-zuitoii sziva virágillatot. gyönyörködve a nÉadal ak enevegŐ énekében.\' Valóban $a-ráéate nyirettyűje vaj ázat is gyakorol az ember ie, Kifelejtettük pillanatnyira földi nyom] ruságainkat, el a politikai zavarokat a] törő <öket, a szerbeket és Sok mást, sí hitelei ffinket és néztük a t a kis . ember* I két - ide 8 aki szereti Tegye is meg azt szeJ< I , A házi-könyvszekrény : lemi kincs szekrény. Mi \' megyaróknak pedig d rága „frigyláda" is az melyben mint a régi izraeliták Istennel kötött frigy-iratait. ugy mi is nemzeti genin-sunkkal kötött védszövetségünk arany betűit őrizni tartozunk 1 Ctigány Károly. Helyi éa megyei hírek —r (Sarasaié hangversenye) Valamely közönség mttialését legjobban\' attól lehet megítélni hogy mennyire képes a valódi műélvezetért áldozni filléreit, egyszóval, mennyire képes élvezői a valódi művészetet Hogy közönségünk e tekintetben a saigoni igény eknez is megfelel, azt legújabban megmutatta Sarasate és Door urak márcaius 1-én megtartott hangversenye, melyre nagy számú közönség jelont meg, kivétel léikül — a mint magától értetődik\' — -az intelligens osztályhoz tartozó. A spanyol sattletésU hegedűművész, ki con-tingensűnkön nemrég kezdette diadalkoszorúzott körútját, érdekes jelenség: barna arczú, fekete hajú és bajszú, középmagasságú termettel, arczán a déli typus határozott kinyomatáva\'r A muzorozat érdekesen vólt összeállifcva s a művésznek alkalma nyilt az előadott darabokban magát a legjobb oldalról bemutatni A inűsorozat I darabja Beethoven A-moll sonatája 47 miL melyben a zongorarészietet Door Antal bécsi jconservatoríuini tanár játszotta. S Sarasate azonnal a hegedű avatott nagy mesterének ] bizonyult, ki ép oly könnyűséggel, mint bevégzett technikával hordozza végig nyi-rettyüjét a húrokon, melyek a művész engedelmes szolgái. Eszünkbe jutottak Szász Károlynak Reményi művészi játékára irt sorai: Négy kis sorban ennyi érzés Nem is tudom, hogy féi meg. Az az ezüst csengésű tiszta hang, melyet Ő a hegedű húrjaiból kicsal, a legmélyebb mint a legmagasabb futamokban is teljes, egész. — Ha Bethoven mennyei zenéje, olyan interpretatio mellett, mint öa- j rasate és Dooré a magasztos érzelmek hul- \' lámáit verték fel kebelünkben, akkor Cho- j fi in Nocturnje op. 9. (es-dur) és liaff prae-ndiuma (d-dnr) visszavezettek a föld örö- ki nyelvűnket sem értve, jött , Ifrogy meglopja éraelmeinket. Néztük a t a kis emberkét, ki egészen átszellemüli játéka á\'att s ki bennünk a tisztább >rzének egész özönét keltette. Oh! ;etjak é gy szép hangot lopott el egy kutya, I jmely I b legbajolóbb trillánál el kezdet ugetnu DeT Sarasate est fel se vette, s a kutyáin jónak látta többet nom • ugatni bizony kár is volt beeresztenL i em kevésbé elragadók voltak az orosz I iriák[ melyek a mdsorozat utolsó darabji it képezték, s melyek egyikét ismételő kellett, Wienawszky, ki most B(i-dauesti n aratja babérjait maga is üdvözölte rolna a művészt bámulatos technikájáén A mi pedig vépűl Door tanár játékát i s khéretét illett, ez tetőtől talpig ( mUvészj — A közönség mindkjét művészt i kitűntelő lelkesedéssel hivta és éljenezte. (Aj „Vanotti" bünper,) érdekes tárgyaltatott e hó lén a helybeli kir« tör éuyaséknél. Azon nő állott a sorompók előtt, ki több ideig távollevő fér jét,\' mikor családja látogatására haaajöU, níegméi ;ezte. A hűtlen asszony megtörve á\|ltj sze iben bíráival. Védője Veszter Imre ügyvéd ur volt, ki hatásos Beszédben igyekezett jédencze érdekében az enyhítő rűlmény aket az ügyész vádjával szembe állítani^ — A királyi ügyész vádlott nőnek kötél ál ali halálra itéltését kérte v4nyss4 : 20 évi börtönre ítélte vádlottnÓt, Bulyosbí va heten kin ti egy napi böjttel. Magbjvát\' A nagy-kanizsai társas* kör vasi rnap; 1677. márczíus 11-én délután 6 órakoi a társaskör termében 6-ik ny 1 • vános fi olvasást tartandja, melyre a n. é. kÖzÖnséj et tisztelettel meghívja. Tárgy : Az embl rí test idegrendszere. .Élettani értekezés ! Előadja : Schreyer Lajps orvostu- Már kiasedattflk azon sírókat, melyekben mélii \|pí) II Épül) \'Mtank kifsjs-zéit, T«p Kde zarait^i Ik^ltéteettel,- élettel ée esmekvénvnyel (elfed remek színmű v4néj^ comédiárá feaiacmiyitáee ellen, de liwMk zártakor I %pssftk a mai ■ afinlapot, melyben; 0a kintornás mára való jkirdátéee mellett, az ígaz^jztó I érintkaaesbe tészs magát a közönséggel, mely a Flűu tfosnza előadásakor zsúfolásig jmegtölté a ssinbáaat (bár Völgyi táriríjlataj \'á-szer adtk a darabot) « maga megféri hogy a hiááyaó tteokat szerződ-tetéAfcojg* a gyengébb eroktöí képviselt szereáosztálv méltóan Ipgren betöltve." VisszatáijtjMk tehát még jézígoru ugyan de igaziMpoi bírálatunkat melyre a nPalu rpez-■zatf jlgyirfó előadása, ami a szintársalat reputitíójának határozottan ártott —kíbivott A talntáxsálat saját jérdékéhen cselekszik ha minél elébb néhány) jeles előadással helyréűti saj hibát. Adjdigje rövid megjegy zésre szorítkozunk. 4 H Ál ke»zthelyj -Ukarékpénztár jfe-hó 25-én tartott kOsgtűlése 3GH ttot siava#otts[utalványozott uultöbb jótékony czélra. A keszthelvi községi elemi iskola szükségletet fedezésére ÖU frtot; ugyanazon ii kóla; szegény iantaói felruházására 45 fr^tt\'f polgári iskola taoszerei beszer zésére. 20 jfrtot adománprozott. Részesült még említett összegbőf a Ibalaton-füredi bruár szerete dek méltó tháíz. aa 184\'g-ik^ rikkant houvé ily utánzásra Áj bünper dojr, r. d ur. Kezdete pontban 6 órakor. A j t. k< sönség kéretik pontosan megjelenni, mjrt aj felolvasás tartama alatt az ajtló zárja leepd. A n.wkauizsai társaskör eluöksé^ge.4 — Felolvas a s és tombola; A nagykanizsai tereskedő ifjak önképző köre ál- mult vasárnap rendezett felolvasással egybeköt Itt tombola és tálnczvigalom fényesen ikeréit. Nsgyszámu közönség jelent mel a kitűzött \'időre és nagv figyelemmel iallgatta végig t. Szilvágyi Gvula ev. lelki \|z ur érdekes felolvasását Dar-vinról és elméletéről. A tombola a kö/oek körülbelU 35 Ifrtciyi tiszta jövedelmet hozott. A ! táncz padig nem szűnő kedvvel hajnali 4j óráig tartott. — A rendezőséget első sorb n illeti az elismerés a fényes sikerért ~J — Aagyar zzinótzet. B. Polgár Gy. sziutársul ta éjidig 5* darabban mutatta be magát közönséffűnknek. A toloncz, — Lévi a b< lygó zs dó, — Tricoch és Caoo-let, — A falul rossza; és a tiszteletes úr kenérvei -— Értesülésünk szerint a 2-dik, 3-dik é» utolsói előadás sikerűitek voltak. A „Fi lu roi«szaü e őadásanak érdekelt-séggel és kíváncsisággal néztünk eléje» — ki bírta tolni a ládát a nyitáson; de bogv j onnan el is helyezhessék, ahhoz társa kel-létt, ki valóban óriási erővel rendelkezett. \| — Arra számítottak, de taost minden meghiúsult. Az udvarias szomszédnak nem maradt egyéb hátra, mint a ládát otthagyni, hogy személyét biztonságba hozza; sőt levertségében annvi időt sem vett, hogy pár marok pénzt rakjon asebre ; az egészet fájdalmára ott kellett hagynia, mert a szomszéd házban hallott durranás megtanitá> bogy rá nézve, minden perez értékes — De mindez keveset segített rajta. Elkeseredve a tapasztaltak — és társa gyávasága tölött, ki legkevesebbet sem tett. hogy Őt a kocsissal való harezben (•egitée, vagy bogy a gazdag zsákmányt későbbi időré félre tette volna, megnevezte aaon helyet, hol czimbórája leitalálható volt, ki nem sokára szintén sár alatt volt. 0 is több izbeu megbüntetett egyén veit, de jobb napokat is élt már és, némileg a miveit osztályhoz tartoaott;\' ámde könnyelműség és kicsapongás annyira el-vetemedetté fist te őt. Mindkét gonosztevő mélyen fájlelá a jcsin dugába dőltét; mindkettő Amerikába akart szökni. A saámtanáesosnő pedig azon jéha-tásu érzelemben részesült, hogy éppen törekvése szerencsétlenen segíteni, másította meg a gaztettet Férjére a különös e«e-méuv mély benyomást tőn. Láthatólag, ne-jének jé \'szándéka lelte aa eseményben méltó jutalmát, és ez Időtől lógva, nejének jététá buzgalma más saiobeatttnt Wl elét te. A bl#rtÜét>i kéamtvee, ki közteilea Je- ni ene ákkhá nemis cselekedet I díbséretie nem ezorul^i —á I -f Ktéxthelyen egy második gyógj-szertárj íelállitbatásán buzgólkodnak. Sokkal helyesen ben cselékednéde. ha „kia-dedovoda" létrehozásán buzgólkodnának, Gvógyisertár már ugy is ran, de íájdalom kisdea-otodá nincs! — i f/ Philantrop —I Halálozás. Febrdár hó 26-án u-mették el Seszthelven kpzréazvét mellett VValdner Férdiunnd közszeretetben levő fiatal MeresftedŐt, . ki febr 24-én 84 éves korábad tűdjlvészben halt el. — —\\ Hslaloias. Pernésay Pál okleveles gyógysdftrászj f. hó 3-án dj u. 1 órakor 69 éves kojrábaij végeigyengftlésben meghalt. hó o-én d. u. 4 órakor vitetett brökl nyugalomra a keszthelyi szt-Miklós temetőbe. Nyugodjék békében II ~ — Csatarendekről iriák nekünk: Február hó 26-án Ceabrendekén tartott lámpabál kitft lően {sikerűit. A terem díszítése a belépőnek nándiárt matatta, hogy a rendezőség tőle jtelihetőleffí mindent megtett, mi a Unczeétély emelésére szolgálhat. A különbéi is szép terem MÍnoaan volt di-szitve. De valamint a hpldj világa elenyésa a nap előtt; ugy a. táncz terem szépsége semmivé lett aaon sséps^gek előtt, kik mint tánezosnők a táneztenem élő díszei s\' ékei voltlak. Kitűnő szép hölgykoszorú volt; kik közt különösen, mind a bál ékét ki kell emelnem Böbm Marcsa kisasszonyt, ki nyájas modora s bájos I élpnk^ége által a mulatság! lelke volt. Kii kell tovább emelnem Böhm Hermin kisasszonyt, Kohn Ig-náczné, tohn Lászlóné urijőketj A társaság kiváltó gonddal volt össse állítva, ^ ennek köszönnető, hogy semmi nemű: feszültség nem uralkodott: hanem igenis volt kitünó jó kedvj Fo\'yt a tánca, mig a hajnal ránk hasadt s ekkor is, csak oagy nehezen birtak elválsi aaon helytől, katos, miszerint aa eiőadáet hirdető saiala^ olvadásakor önkéortelenöi ilenwlin^ia -f tadván, xnfly fába vágták mftkedteífoj a fejszét — De dicséretökre leaybn mondva leié. datokat sikerrel oldották meg. — tűim-gemé asszony (a mama) érdemli a babér-koszorút; mert a mi a többi műkedvelők, nél némiiea a fellépési biztonságból ésk#w I molyságbél hiányzott, aat Tiringerné ssa-; I szoqy érzésteljes játékával, saellemdás \| modorával és szakavatottsigával elieledteté. J — Aa előadás ösea«vágó4ga tagadhatja \' az iő érdeme, — általában pedig mindnyá-l jan dicséretet érdemelnek.. \\ A színterem zauíoláfíg megtelt és a I közönség osztatlan megelégedjenek számos és zajos jeleit adá. -4 A nemes czéinak igen szépen jutott, ámbár a belépti dii -r- beesámítva a táncs vígajmat —\'mérsékelt (ÖOÍkr; volt Előadás után pedig tánez következett, j mely közel 3 óráig tartott Bűnt vélek élkövetni; ha aaon disaes höigykoszo -rúból, ámbár mirdnyáia említésre ée szeretetre méltó a kellemes társalgásu ét mindamellett szerény fichfn kísssai onyo-kat Mosdósról nem említenem. — , Óhajtandó, hogy ily fple és - ily ne-mes czélu előadások vidékünkön mennél többször ismétlődnének, hisZ mindenki tudja \| esek eráölosi fontosságát 4- Azért hát hangoztassuk: éSftatek a • derék műkedvelők, a tisztelt közönség ás a ^matna." •— Udyardy Gyula A tör- Holt tetemei f. gyönyört nyújtott. I . [Í g T h eveleaőnk estért idézte elő a betörök fölfedezését, miitelt szükségéből lőn kirántva, bőkezűleg gondoskodott jövőjé- helyzetnek Örvendhetett: 4- a meaterember pedig beűső hálá- vele által nemcsak hanem ol] ről.a száíatanácsos, hogy rövid idő múlva, szerencsés becsületes val csüggi tt j\'ótbVőin, kik őt oly mély gyomortól sZs oaáitak meg, és kik néiltűl ama végzetes bngyilkolási tervet ki is. vitte volna. Meni yire örült, hogy a dolgok ligy változtak * s hogy ő volt Közvetve &s okozója a rab ók fölfedezésének. —- Bizonyos ihlettel eunékezett meg a saját életére1 is oly fontol • eseménvrol, és nem egyszer mondá gyí rme^elnek; „íme látjátok, aj jótét gaaaagl kamatot hoz." —- A r&gfogó keletről. {- líöízály — ss A r télétál. Szállj le sdállj le köaénk aranvsjiár nyu képzel it s ragadj magaddal a báb iljos kelet verőfj nye« lleakörébe, hol kéjből [jál- \' módik a ▼( ág, s álomról susognak [mmárnyas kűore zek bólintgató koronái\|\|-h — El, el keli tra, hol aranyhimaetű fiövéhy-nyel játszik a tenger szellője, titoksílos hyerogliphá ;ká* Icavarva a lakatlan. istv«{t% gok arágakl Ivektől terhelt homokját* 41 s hol két élei ről regél a korén: szérieíemre t mely annvi jéliet — Heedösrél ixja éd oly kedély és, mint mzkasstos akarom önt tudósítani Értem a J nagyberki vendéglő permében február 2l«én végbement műkedvelői előadást a tánczvigálmat a mosdós! jiir.l iskola jaivárá. A műkedvelők Szigligetinek, a „Blama" osimű vígjátékát választották és mond-nMHmmnaMBam termik kelet ábrándos fijánakl vigy a pompa és fény örö w ü ánsk Fi Irodalom és iníívészét „Dalos Mező\'\' Költemények.; trta Hajgató Sándor, Budapest Aigner Lajot bízománya, 1877. ára í frt (WytiS>; Ide számítjuk e fűzet azon darabjait mind. melyek saját családja szűk körét festik. Érzelmei melegek és kébei többnyire sikerűitek; forma tekintetében pedig éppen csinosaknak nevezhetők, r Egy Jabájok azonban e fajú költeményeinak is van, ka ez hibának nevezhető, ő érzelmeit nem tudja ál talánoaitani, mint költő sokkal sub-jektivebb, mintsem hogy töbaet adna ahan-gulatdaraboknál," pedig a 1/raí költőnek subjektívitása mellett kell arayi okjektivi-táesal bírnia, hogy aa éraelmét gondolattá alakítsa, s ne pusaU reflexióként állítsa oda. Innen Hajgató Sándor költészetének alaphangja — a méla borongás, .mely itt-ott siránkozó seniimentaliattusbá sseret átcsapni, amitől ugyan eddig Hajgató Sándort egészséges természete jmegóvta, de ami ininden becsületes költőre nézve igen nagy veszedelem, -r— Htjga^ó Sándor költészetének méla borongós alaphangja sajátságos íllustratíé-ját nyeri az által, hogy kivAlé előszeretettel • énekli meg azon évszakot, melynek jeliege szintén méla borongó i— aa őszt. — • Legújabb füzetében 3 költeménye van, mely ne n az őezt vagy megénepi, ragy a melyben az ősz csak érzekjtő eszközül szo gál kedálrhaagulatának kifejezésére. Aa I. caime : Osz felé. A másoldiké : Őszi séta; a harmadiké; jöszi nap. Még a függelékül közlött gyermekversedben is van egy : őszi dal. A három első közül kétsé-geukivttl legszebb, legtartalmasabb az nőszi séta" caimű. Itt egyensúlyt tant a tenexio a gondolattal. Az „őszi nap" czimfl ellen már van kifogásunk. A negyedik versszak így hangzik : Casodss a lég. néma s főid graziéi: Orsg lett ss IQu báj tavsssb^ll Veit ruhája elkopott sssgéafadc, 8 lijst játé májasig nem aériit Ez a mérnek mó valószínűleg a rím kedveért kerllt odaPAa egézz sor azonban - Vi«r öjrökl ragyogó birodalmába, híélyj EUfiat s Miraa~ Schaffjt szült a világuek, r- amja mesenerű való-sáaba, hol ! \|,napft: helyett Lholdat" imádnak aaértJJmert á szerelem is szebb, varázstel jese^j éjjel 1. — -f- -jj- Keletre l Keletre\' i GsenqáS) cmllaggasoagl éj \|klt Byaaoo fölött. A fénylő bárányfelhőkkel körzött hold eadstaékrej sainezé a paloták ércfedte kupoláit s jaj {mecsetek, karosu tninarettek csúcsait. A főurak századokat litott kertjeit [tűndétive jvarázsóltá a lopbokon át szűrődő hoidfenT, s elragadó rá tvvé a saö-kelní soha még Inéin saüuő iigró-kuuk via-oszlobait, * Imik nazaereave véréit vissza aa égi min esetet, Aa őa.vároa pihent; még a hatalma- •sok palotáit őriző katonák léptei sem Hangzottak fel pint j egyébkor, U bizonyára a holdat báiáulák^ mely nyitját képezi Ma-jbomea paradksomáaak. Sehol egyetlen ab- lak nem lökene világosságdt aa elhagyott "" \' * " kiig iáUdkatott (Sltészet utezákra, pbdk 10 éránál tovább aa melynek kéeat a törfény, melynek m nélj mert vi ferré égalj a tevés bódító édesebb, kábitóbb I e relemre, a töbjbi-hegyei, a délsÉak bérééi ítéről ne- kUnk i fogai ikáhk - is! esek hii -nyos i lehet A nyugalmas csendet] egfeflebb a ki kötőből lűiádiUé hajók jel-h irana iái s egv-egy 4- a ezz^ad tengeren \| oirká íó őr-hajó gozsipja zHmák. Az Ó-Mail falé köf lédvi t mai v a ml tán rabtiőinak palotával m elgált, a rejtelmes árnyba borult, máias bástyázztu kertből mm mandolin ^Afok seáUtak fel s vegyültek össze aa ttiattelt léggel, panaszos sóhajokként érintve a hallgató-aók füleit. Az \'áruló hangok valóban panaszát hordák a lénynek, ki a kert egy. diaalouibo-zatu facsoportozata mögött ébrenlétével Luna istenasszonynak létszák áldozni Iíermilla volt, a szultán háremének gyöngye, a csészén kéj-kert leggyö«yí.»rü • ségesenb virága, a karcsú oeerkeea hölgy, kinek bájai felülhaladták össze* keeeeit a legszebb 600 nőnek, kiket Ab^nl Azta, a minden keletiek ara, zzerelemre méltónak tarta. Hermilla volt, a padi sah jgyémántia* arcsu, éj- : 11 Hit; J_ inak legdrágábbi ka, a bársony szemű eeerkeeanő, kinek tekintdte gyújtott , mint a tűz, biber ajkának kaagjai pedig ^ őrületbe hozák azt, ki vakmerő volt azok csengését meghallgatni 1 — Csakhogy vajmi kevesea [jöhettek e miatt őrületbe 1 A saép háremhölgy ott űltlaa élőfákból alakult aagolyban, ülésül isgy eárga ottomáta szolgáit neki. Gazdag pártába seo rított hajzata sötét, árnyat vetztt pihenő keble kai maira, mik bóssinben tűntek elő a hanyag ialéeü ruha égszínkék radőíből, Kezei közt ftnom mivd mandoUnt tartott, s amint saép ssebása ujjai a rnkss té-vedeaUk, fénybogárként tűndöMlének fel értékes gvördi a sötétben. A hurok eyseerre megszűntek zo-kogni s a hölgy lágy édes bnaMa hallat-azék íl — 4- „Betaabbe — aeólt, aleéel V vagy baliád a lekér róaaa regéjét, mit moat delelék neked í* íugy a Iák mélyéUi eiAbtő haag „if-t *****M étmirni hasonlatnak Mm (4 Illtll képnek pedig elhibázott m Ai Mé ostttd költeményben tetteszt* Mik Ml tttttd ét negyedik uriitik „i^it Hz Írjuk i 1 Burt kjlt»u Tarka érek M»lU fii mUIi Kiykila killnl % «irifk, Immm hiiI UuroW álUk .... eslllsf veit m ftbruinii tényt, ífjn vágyik lány bfMAI é\|r«i Kiáltotta * cmUS. a rtm. Ai^rt t&iok s»fcft4eot »!j aAtéWn. Aa dittdik (utolsó etrófa} as ónban (valóaaijiűleg égy hasonlat kedveért történi) erőtetettnak, homályosnak te taxik. Nézzük éi elemezzük ezen voraszakot: ügy b.uiinek u{ Iái nem véthet, U ayilík plroiat, feharet : HonM^relmuin M hu virág* Uitwuíóiok atrom ilM halmira! Megvalljuk Uogjk aa eleő pillanatban * piroa, fehér 6* süld színek aelevonáaa a kevéabé mélyenj vizsgálót megnyerhetik, de mi a költeményben gondolatot keret idnk éa a gondolatok logikai összefüggé* yét. — Annyit értünk belőle, hogy a költő uivéből nem rabolhatja* el aa ido a hon-iiorelmet éa a hit virágát as elad píron, i másik f e h 6 r; de hogy kik éa mikó-peufültessék eat siiia aöld ltalinira ? aat nem bírtam kiokoaodniJ ha aat uem gondolta vele a költő, hogyita egykor emiékkövet állítanak siijára, nUve mellé véaaék, hogy honfiú éa buzga keresztény volt. Igen drülök, hogy ilyen\', helvét egy másodikat uein találtain a költemények között. Minden kOltŐnék ppdig az ilyen helyektől an-ukl ia inkább őrizkednie kell (nem aaabad agy tetszetős hasonlat vagy szójáték kedveért egy egész kötttemény becsét kérdésbe helyezni.) mert könnyen azt a szemrehányást tehetnék neki, amit a német irodalom történetéaz Mundt a magyar asületéaü német költőre Beuk Károlyra mondott hogy: „költészete a lráziai szolgálatába szegődött," éa bizonyoa hasonlatok a ürü haaznáiata •könnyön oly modorosságba fajulhatnak el, mely a tiszta költői gondolatnak határozott kárára van. Az utóbbiakban kimutattam Hajgató Sándor költészetének árnyoldalait. —- Majdnem mindegyik költeménye elegiaazertt tét némelykor ugy tűnnék fel előttünk, mintha nem azeretné az embereket. • nom látna mást bannök, mint osppa hibákat, a mintha belőlük aa arény teljesen, kiveszett volna, amelyért mogérdemltk hogy osto-rozfc^k (hiszen külön egyenkint kevés is s szeretetre méltó köztük) de szereti aa emberiséget s ea kibékít egy kissé nagyon embergyűlölő szempontjával. E költemények közt van egypár igen aikerttlt allegória is. Ezek egyike: A könnyelmű virág" a legszebb költemények közé tartozik, melyeket Hajgató irt. Egyszerű tanúság rejlik ugyan benne, mely a két vég-■orban van kifejezve : „Több napi», töbtí dorüjo vau, ki élni nem siet.," Oe a költemény mind felfogás, mind kidolgosáa tekintetében a „Dalos Mező" legillatosb virágai köaé tartozik, ilyen a „Rózsa románcaa" oaimtt ia. Megemlékezünk még a balladának nevezett: .A várnai vész" ozimtt elbesaé-léaről, melynek menete, kidolgozása, formája élénken emlékeztet Vöröamarty ily-ueuitt történeti elbeaaélő költeményeire. A költemény azép éa sejtenünk engedi, hogy a költő, a magyar ballada megteremtőjét éa mesterét Arany Jánost tanulmányozva, megtalálja ezentúl a balladai hangot ia. — Népdalai ia aikerültek a egy kettő kivételével mindegyikben közvetlenaég a a né-piea felfogás eredeti viaaaatükröaéae nyilatkozik. A mi végre a függeléket, a i,Gyermekvereeku-et illeti, azokért csak aiíjgitő Sándornak, i zcnnzy griilwáiytónW aém gaa^ágoio\| nak uaanaos ezentúl la mi hatunk tolz. L A jS^ta! JföltŐ, [kit a Jóakaró jdi^aéret dzakodottá nem fog tenni, ápolt gyermekirodalmunk-étolgifstot tesz, ha z téree i nkálkodik, a mit zl lé vár* bizonyosan e már azon satuén jiatároU körbef, mzly ben költészet gyelerore melyet néki al bár nem! is hathatós buz^ tovább veikét mi találkozásig. eddig mozgott, sapét, fi-raélt^t twemtett. Az eüsmerés, őszinte birálat szavaz, hátai Igázhatja el \'árnyoldalait, táanl i fog neki szolgáiul a munkálkodásra. Foglalóul egy la yujtttpk át neki a viszont- Hoffmann Már — Magya \'ortzái es a Nagyvilág P-ilí alma iT számának tar Szöveg: (K. J.i 4- A népballa\|la. vesztett utak VlXl. folyt — A Róza Changarnier — Zene, vasút Hew-világból. 1. A Ad iá ja.) Fővá társaságában, története. (Ja (VIII. folyt.) advány. — üzenetek \|B. Kals lvor. — A toronyőr, testvére házassága. Homáo lloldoviu (iergely. — EUé* Rágény. (Vértessi Arnold. Bosnyák liba-pásztor leány ledékliáz a Lárpátokban; -4 ornok) — Színházak (Memo)l Quidam.) — KutcaafölOttO bán. {—• liajzok a madár-; voifebek életéből. (Euderef psi tártzalevél: Wieniaivsky (Porad) Egy boldogtalant l) Uegi&ny.) Uaudet Aitonz) Mtbnfélék. — Sakkfel* Szó Rejtvény. — Szerkesatői U b Mei o Yo k Rajzok — Bosnyák fölötti vasút a keakeny t a széles utca t nok, A Róza ui l£arsch zenen megjeleni: magyar nép rarúNlette A.-tói 3 fl. B. Kaas Ivör — A torony-őr Ua-pász(or leány. — Utcaa-Mew Vorikban : I. Iv-azerkezet :ákban. II. Oazlop-azerkezet kjon. —\' Changarnier tábor-meuzdékház\' a Kárpátokban, Mnoraüvek ; Tábo^azky és á\|iereskédéaélien Budapesten színházt dalok : tt\'4 kedve.t egy énekhangra — zougo-agy egyedül, zongorára Tisza 1, Abli kódig aátáltain. 2. Aa a kia lány jaj be* sajfra ^Here tyn. tyú, Lyu ) i. Zavaroa a \' \'iska vita. 4. nej Miskoiczbó\' ki kö menny i. p. Kanász vagyok haj- haj., 6. Bort ide, f. Üllfan i nagyon. 8. Siudölö-j zik. 9. Szilvá falu gyászban vau 10. Hejhl Budavár 11. Kkka tökén. KopUlj lécükéin ablak ár t. {18. Oásgiéd kJrüi vau egy malom. 14. á lS én szemein. 15. A szécséni halastó. lj(j, . iegedüaaó iurulyszó. 17 Tegnap előtt esi töntökön \| lö. Kj volt itt V 19. Ez a kis látyj megy la kútra (llajoalbau, hajnal előtt.) 20. ÜMgjdedü azó lakodalom-. \'Jí, Edea anyám. 22J Faragó Ferkó. Ennek a kia lánynak. \| 24. Rongy oa csárda két oldala. I6.ÍTúlsó j sorban. Elmentem óu * tei iplninba. {27. Zz.dó zsidó rongyos asidó. 281 J^égtl módi a láuyoknál. 29: Ha\'dod « té kis hamis. 30 Lám megmondtam szc inuat jestoL 31. Elátkozom* Te vagy, tq vagy^ bajna kis lány. — . — Az kpdtlO zenemüfolyóirat legujab-száma követ taap tartalommal jelent meg ; 1.) Tiirök-ma \|yar induló. Midhat basának ajánlva, Saal adi Frank íguácatól. 2 j Ea aa élet, gyorapc ka Magy i Bélától, tt.) 1 Jaj az éjjel bah ioi »at álmodtam 11. Bohó az aki buaul. • Nép< alak o ugorára átirUb Kapi Gyula. A zu igorázok éa éuekesek szátuara igen ajáulhat , havon kint kétszer megjelenő tolyóiralr elől aeiési ára egész évre Ö. frt, uioly a kiud > huvatahop (BudapesL vár or-szágházuteza 941 sz. a.i küldendő Ue. Kívánatra a lap < táávétellal is küldetik. Még folyton előfii othetni aa egésa évfolyamra. ÍJtkuit Iái a népkönyvtárak alapítása a keMé$e Imába. Uffibí + 4. Aa alakújáét így laaeánkérUi 4 őre készítvén, végre kz kell hifaeini á alakuló ülést. Ezeií Miiéire ösaakkell bjvatní aa jsgéaz köz#g«t,; ha kell dbbolta(ás ut-* I\'án ia, Óhajtandój liogy előbb!az jakfából úkferült ifjusáii inikelje el aLSzó^-dt, a fálu legnépZuiitttbb gaadájJ tartaph be-szédetr s olvfjstaas^k Fel az alapszabály tervezet, melynek mintája körilbelül! ^ kö-vétkező lehatna tj / ! IIIj A XM Inépkbuyéidr éyyctüutt ■ a\\aptzah<ilyai I 1. DL község lakói a mllveltaég ter-jesptéae, j a nébtievelés előmcUditáaái s a társasági! élet f lejhfszlésa caujából nép-köbyvtan egyaauletit ^IkptnaM. 2. Az eayjestUet köaaégi kwvtárt alakit, lapokat! járat, tagjai mfködéaére té len át elpadáeok; rendezésével nat, a ia tár-aaqalmi életet és egyetértést a községben megsziláíjditaní uirekazu.: 3. ;Az egyesület j tagja lehét inindeD beosületes houboigár, ki lő-ik évétJJbetöltötte. A rendez tagok havonként 10 krt űzetnek; ki az égyeaüiet czéljaira egyszer míudeukorra 10jirtot\' an, yagyi annak meg telelő adományi teáz, az tiazOslztbeU tagnak tekinteudaj Mind a rendes, iiiind a\' tisztoletbeli tagok a ^öayvtált szabadon használhatják, a közgyűlésen azavazjatjog-. gál bírnak, de így úttal az egueaület] érdekeit is szem előtt tartani Jiötelpsek. 4. Az egyesület választ liébelébjíl elnököt, jegyzőt könyvtárnoaot, gazdát, pénz tárnokot ép 10 v^\|asatinápyi tagpot A választáa évenllint a küzgyűléaen nyilvánosan, de két [tag kivánatáraJ, titkos szavazattal történik. 6. Az ellitfk ée á jegyző képviselik az egyesületet kttlhatóakgokkal a egyénekkel szemközt, jdk vezetik az (j^éseke^ 6, A könvvtárnok csak ijendes .tauitó lehet. Kötelesséige az egyesület köuyveirül rendes czimtárrkésziteni, az jegyes könyvekbe aa egyesfllet czimét beipi, a ziköl-caöuaött könyvekről naplót . vezetni. A könvvtárnok azért az év végén az Usszes rendes bevétel \'^-át kapja. Á. könyvek s hírlapok inegreodeléao a künyitárnokul alkalmazott tauito eiőtarj4sztéséM a választmány föladata, I jogában áll aaoubatií minden tagnak az Olvasó teresnbea kitett „ész revételek kÖnyvetf utján könyvöket N\|hírlapokat ajánlani; A könyvök inegrougáláaa eaetéheu ihiudeii tag köteles aj kart m^gfi-aetni, elvesztés^ esetében a 1 könyv árán kívül 50. krt büntetéspénzt is ftzet. A község határán kívül lakó tagoknak csakis 2 tag jótállása mellet iegieilebp ■ két j jliótre lehet könyveket kölcsönözni. \| 7. A péztáruok rendoscut voa<(ti a pénztárkönyvekét,, arról iuirde\|t választmányi Ülésnek ssópeli jelentéat tész,\' a évon-kint egyazer a közgyűlés olőlt két\'héttel írásbeli . kimutatást készít, menyet a köa-gyülés által előre kinevezett számvizsgálók megjegyzéseikkel a közgyűlés Jelé terjesztenek b, A gazda felügyelete alatt áll aa olvasóhelyiség, hol — eleinte á község házánál — egy külön szekrény íáll, a már átolvasott lapol4 számára, mélynek Jfslán Magyarország s az illető inegyje té. képe is kifüggesztendő. A könyvek a tauito felügyelete alatt állanak. . 9. Közgyűlés uovejnber Ivóban tárta-tik, és annak ideié és tárgyai as olVasó-helyiségbep egy héttel jolőre kiftiggefstet- \' nok. A jelenlevők többsége mnideukar határoz. 10. Az olvasó-helyiség vaáárnap egész nap, hétköpuap osak . J . táji nyitva. Aratás ideje alatt hat hétig a kBarvék kiadása szünetel Az egyeafliet kelyleéteéh— a kártyázás éa szeszes italok élvezeti tíl-tatik. 11. Az egyesület válaaztmánya «októbertől májusig minden hóban egyszer ülést, tart, melyben az egveaület minden ügyét megbeazéU, a azok felett határos. 12. Az egyesülzt tagjai minden [ télen eayazer, ék ha lehet, többször ia táreasea-télyt rendaznek a könyvtár javára a tiszta t\'6vedelem egy fele azonban az pkolai Könyvtár iornitandó. 13. A népkönyvtár-egyesület tagjai magok között dal társulatot alakítanak, mnly a válaazmány által meghatározott napokon tartott előadáaok előtt s után da-rolásea! k^rem(\|ködik. 14. I^akod^lmak keresztelők a más ünnepek alkalmával az egveaület kőt vá-laaatmányi; tagja az elöljáróságnál te^t bejelentés után az egyesület czéljaira í gyűjtést rendéi. 15. A* egyesület az iskolai ünnepélyeken képviselteti magát, s mihelyt ereje engedi, s a helvbeli viszonyok igénylik, a szegény tanulók tankönyvekkel s ruhával ellátását is czéljáol tűzi ki. • 16. Az egyesület csak akkor pzfinik meg, ha tagjainak azáma 30nál kevesebb lesz; ezek egy harmada is a feloszlás mellett nyilatkozik. Ez eaetben a könyvtár az iakolák közös tulajdona marad; a kpieégí előljáró felügyelete alatt az utolaó kozgyü-léji vagy az {elöljáróság által kijelölt tzifíto által oly módon kezelendő, hogy aboól bizonyos összegért mindenki veheszen ki könyveket £ z fen maradt a ily módon \'szaporított ősszeg takarékpénztárka helyeztessék mindaddig, mig uj népkönyvtár nem alakul, melynek e könyvtár jogos tulajdonává lesz- 17. Apón ese\'ben, ha az egyestlet az ezen alapszabályokban meghatározott czélt és eljárás ! illetőleg hatáskörét mer nem tartja a kormány által, és mennyiben további működésének fólytása által aa állam vagy as egyesületi tagok vagyoni prdeke veszélyeztetnék, haladéktalanul fölfüggesztetik és a felfüggesztés után elrendelendő, szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg tel is oszlattatok, vagy esetjog as alapszabályok megtartására különbeni tel oszlaiás terbé alatt köteleztetik. neggvőse bennünket, hogy a rabnő nem egyedül van. — bDrága szép aaazonyom, hatalmas urunknak legékeaebb virága ! y —- felelt a kérdezett, hogy gondolhatod, hogy a te aláaatos szolgálod be merje zárni szemeit akkor, mikor a te gy0uy örüaéges aj lúdról s fehér róasa regéjét hallhatja. — „S hogy tetszik néked Betsabbe ?" — 0Uh drága szép aaazonyom, ne ia kérdaa olyat tőlem, a nyomorult vadállattól. Mind aaép aa, a mi tőled jön, még a levegő if illatosabb, ha nyelvedet érinté. — „Te hízelegsz Betsabbé, pedig jól tudod(. hogy a keresett szavak terhemre vaanaL Mem azért mznekttlék-e ki mai ia 4 helyre, hogy távol tartsam magamtól a ti uratok üldözéseit? — ,0 agy szeret pedig téged, drága saép asszonyom !M mondá aláaatos csodái-kozáasal a aaolganő. — „Szarét V iatnétlé merengve Her ■zilla j I honnan tudod-e aat Betaabbe ?" kérdé tovább. — „Lehet-e éaara nem venni a nap aelagét a rózsáink illatát, mik karüaibket ékítik — hallatá virágos keleti nyelvét a flO éves rabszolganő ? Oh legkegyelmesebb úrnőin, végtelen nagy a szerelem, méfylyel hatalmas urunk Irántad viseltetik 1 Ka tu* <lom osak asL aa öreg Betaabbé, ki — bár ÜO éve laaa, nogy e palota falai köst él, koeaád hasonló édeaségel naot aaoIgáit soha!" beszélj inkábl, miből következteted uratok irántauii szeia .m»t Vu — nHall mad asszonyom és légy meggyőződve anó , aogy sskvaím igazak, mint igaaak a müe^in szívből jött kiáltásai \\u Hall .De / r. Az eyyetillct vezetése, 1. A pépszerű előadások tartását, különösen a téli houapokban soha sem kell elmulasztani: \|2. Az ajándékozók számáfa pecsétes köszönő levél küldendő. « S 3. A közgyűlésen intézkedni z( hatóságok, teatületek, vagyonosabb egyea egyének megkereséséről A községek évi költségeikbe bizonyos összeget mindig \' felvehetnek a népkönyvtárak számára: ftltéeről és világításról mindenesetre goudoskod-hatnslk. \|4. A hírlapok legczélszerűbben postautalvány által rendelnetók meg féléven-kint ielőre. Napilapot csak aa egveaület megerősödése után, akkor is csak U téli félévben tanácsos tartani. A képes lapokat saükaéges laptartóban helyezni el, i ezeket ckélsaetü évnegyedenkint beköttetni. 6. Gazda gyauánt ifjú legényekm kall alkalmazni, kik egyelőre a tagdíjaikat is beszedhetik. Ezeknek nem kell nzztniök olvasásért jG. A népszerű előadások közül ren-desen havon kint egyszer egy a lognpveze-toeebb eseményről (p. háborúról) szóljon. ! a politikát kerülje, lij gazdasági gépek, \| nevezetes felfedezések ath. inegiamertetéae óhajtandó. A uemaeti ünnepek évfordulóját. a; neveaetee ogyéuek halálozását használják fel a tanítók s általában a vasatők, hogy a néppel azok jelentőségét fiegia. falom.a — „Faladéd eaak imént mondott eza-vaissat Örzg saolgálóaa, te hiaelgao. Virágoz Mavakkal an nem tagyok meghódítható ; Ml felverni a mi idén ígáahivők jaj nekem nyomorú féregnek, halaZok, miket veled köalök drága asszon; om, : urunknak tudomására jutnak I" E aa k^akat,szorongva inoudta <1 Betsabbe — -Ne iftlj Betsabbz, egyedül vi gyünk. De ha \\ kihal Igaitatnál — só félj. uratok aaavainra megkegyélmeaand noked," Betsabbé i os] zihCgyU helyét a hl ebkéut úrnője 1 baihoa görnyedt. Szolgai hel rzotót hogy irigyelte voln a a hatalmas Abd J Aaizjl \| : „Noe tehá ?u; j aaőlt figyelinoatotőlcg „Harmílla, mire i rabnő] köziékenynyé lőr í „Hogy nen pázati ékességnbk tat Itt urunk, maga tudhatod legjobban drás a asszonyom, hisz azemep láttára vétte fii szállítód a nagy euezer I piastort: a tudhj tod azon folyton>a. zaklatásokból, lijiikki 1 előbbi szavai l, szerint is. iirunik\' nei i saünik meg tég< d Uldöani j De én egyé > jelekből ia Oeazél jrek. Elhiél^iei.legékeaeb j yrnőuk, hogy tnu ta álázatoa siolgatod vi • gyök. nap sem nalt el k nlélkűí, hogy o -nálad meilöl hati luiaa aruak magán lat • oaatályába hivatj a ne llttam volna? Méi t ereszkednék la X »aaám nyomorú Üregbe i a leghztalmzsabi > ur. ha fta érted neu aaépaégea assaoi yoiu V j Igen, le miatta 1 hivatta iám mindi ; drága úrnőm, a Asszony 1 - így sáokott fettegésen -igazhivők oeiázári, j ■ . i hogy van földi paradicsomom királynéja a I szép llormjlla? ]Neved emlitéáskor >asaso-nyom pír futja el a nagy ur 4roát s felséges kezét inélUtlan toatuinhes értntve^ égő szemekkel sietteti megnyugtató Ivála, saomzt." [\'•» — „8 te u\|it feleIss olyankor;V\|kirdé hévvel a bájos rabnő. a i • r ■ . i ml! \' „Eueftzl -r ssoktam mdndauj a ha est ^neguuta, ajánd4kldbaa gVjÖuyörködik oh leghí)ta\|maszÍo császiroró T" „Ezt inegtiftom többé moHdáhi! Bot-szbbe,a parancsotá llermüla, mjndiuioább, hogy sirokj hogu hajamat tépő ]i \|győzőiméi m hon." A rabazolgánő fölytatá ítőj tafyog — • „Szavaíibra aroza ökröt a jelenlétemben paatja párancsáti hogvTssi módra lo\|mrAgápb ásiáonyom J I ujabpnál ujabb ajándékok vitosseuiek, ó yáiiokJ mi-«őkot koleit som látott ! még i ejha I Átért Dyeféd legUtÓbb[ia gyémántjai llat ko§ tat- moit úrnőin, a melyek legkod utáuoaüák. i - i ragyogáaá ? aóhs rákról is osak ío pcein a gyém tá llermilla, fságom jut esi "Agy sebb beszéld dalodat Polvf. fcöiO JJÍi ÍRZPW hibát) wnul i;j j [1 \| áj itmc hid^ L a<néida- áJmftj i[ J \| { I 1 »•[ I \'II I lliiiKl; II 1 Volnál ha volnál . . 1 Qöijöngvöa élet-utamon Nyíló virág volnál nekem ; Kis íboplin, ssásaaorsaépem, Öröksöldfm, nefelejosem 4-Volnál — hz volnál énnekeiZ 1 £letem sivár mezején Dalos madár volnál nekem; Fehér hattyúm, aranymái otn, Kanárim, bÜgó galambom j— Volnál — ha volnál énnekem 1 Egyhangú életutamon Hangvilla volnál ta aekem, Ote mszerü házi zene. Kedélyemnek karmoatore j— Volnál — ha volnál énnekem! I QonjdfelhŐim záporában Szivárványos igesetem. Gázom, ha elfáradok, FVnráakut, ha szomjúhozok — Volnál — ha volnál éa nekem 1 Csillagtalan éjszakámon Veaércsillag volnál \'nekem, Feuu ragyogó Diademoui, Amulettem. Taliamánom -Volnál ha volnál énnekem I Igazgyöngyöm, gyémántköveid, Féltve Őraött kínos saakrénye^n, Qázdagaágom, bűaakeaégom, Heményem ás üdvösségem — Ha bírnál — lehetnél nékem 3 JÁb H lé77 ZZ I EDEÍTESE lEC: ixöllöveszőh eladása. Álulirínál a következő faj sima és gyökeres veazpk a kitett fajokerti jótállás mellett kaphatók. Fehér fajok. 0 (Rajnai Kutlui ° (Ulasz Píros oportó (Rőtbe por tugiaer) Sánejér Szigeti Furmin.j Fehér rág Tót szőltő Muskotály (söldsárga.) Mas kot a ly zöld (csemege ) Fekete fajok- Burgundi (korai) Oportó . . Karai; fekete aag. — Fekete kadarka — korai Cwyíyt W iTiifcí lip gyökeres sí ma 1000. 100. vesszŐs1QQQ. ldOT lrtTiTfrtkr\| \|fii;hiffrt\|k. TSö í753évesj 350 ÖöO! 76\'1 évesjlS 7ö!í évesllS to! 703évesl3Ő 3 éves 3 éves1 I éves 18 1 éves lö Sima vesszőket helyben által véve 50 krral olcsóbb Megrendelésnél kéretik aa utolsó posta és vasúti á \' lomás pontos feljegyzése. Megrendelhető az alólirtnál Szabarban utolsó pós Zala-Apáti. 277 2—2 fiaáii Kálmán ffz [197! Bxi Berlinben Wilbelmstraase lakik Or-lieé tanár ki legn jabb nyei éménykí matatását Ingjen és bérmentve 0 szétkflldi és kinek utasításai szerint bizonyosan ternot lehet nyerni A. H. * flefdjüflte ticr őMfrK-ungor. JTtoriarcfjit. Soeben erscbeint und iat durch allé Bucbhand- lungen zu bezieben, v orr juhig in Pb, FisoheíVrBuehhaiidJ img Gi .-Kanizsa. öeaciiichte éf$ i-i der J österreicb-ungarischen Moöarchie ..\' ( émá lat j der Eit«kUu\| da» űaUmlcftfMtai tM^iNUii i^g enseo AoSara N » aeiátm \| » Hutidi Un YofluMck, tecb \'\'hmíidlt • T Mbi itz toxnéts. EncMrt ii \'16 Ma 17 iLMmmm ja f Ebgea ffm> Laai-kam-Vurmet, aaf Ím /rfUiágte maégrauttrt- mMt bM R m-aea lUnHni>intii, d* betVm i lg—>tl Jbond i\|i dr (hm bw bta der úMit/-oa\|Br. B«oarr b>« düiulnl, rinihw MamiM w«r-dcií t tilfa H\|«> HfUlbH. \| Preis jeder JUeferung nur 3ü Kreuzer 5. W. IM>II«1« diaira! j«U Ü«tbJtuSM\| nifipi; and hwoft dU f«rtntiaa\|ia mküctlkb. obwohl der VirlMT drr \|feM fcb«kf%káH, tMÉ di«M aMcbÍaklflrt» Sebeit ywkMA dch roUkMMM WnM tir, ébergibt «r t>« 4mmxIi der OdfalriiNr orit dem Vmniw, deea ik lavoU íhrtr AnU\|i, ab Um loluüu áad «0w Krm-m d«r tmmiftofli ■■piWhw >Uli«Tfcdlii Ua ■ ullaiiflaa dc« £at\|\|«űuiMMt IdM oad im Neki Mldreicba Fnadt arriagea wrd« Dm \\Ve,\'wakli«i ia IS—17 Mrafis m j« 3 Bcm (tom LtlHmt-»ofi, « SU Kinmt IikMm, Isik 1W flhJin nngeibeiU, nklM téimiwr la Ménsi\|AhiduÉI( ítrínlíeá. Dm mtt Haeb iKh dio. LVwrgM cfncjtie der Uriir iMinr bensffdi MotareMe"; mk detfl Akackafckp: 1. fm Sar rtntiaÍMb«« Zeit bw «un Uaiapin der MimmkmntkaA ia Jabre 471 bmoti Z^imeiMUf. a ~\\>a der BéAhímmm\| rer-setiedeeer Völkencbiftea tea eain EaMM oMltLiar and ebrat Ikher Kelebe {4ÍI Mi Eude ém 10 JlliÉiiailiiM.j — J)U mll« Boeh —tbáfc dia ..UwcJúchtt L>eoíeW»wterr«icli», BflaiM ood t^MM." (Von DííW dea 11 Jabrbiodertt bét £4- Dm árittj Jiuub aalkSJt dk „í #eacbéebte SaS \'I IdimUilw der b»b»-bmrglmbm Uwuntéit" (l&SS—1 H — Dm fierte Bseb «M- i ^OatMrlrti Sm ffittmlrhiai Ina Ifahw^ÉiiM " (1SM 1SS7.J — Dm ftnfte Bucb •otíták dk JÜMeUebiJ de* ISwdit ■o^Mbcbea Moautkk" (MT-UT7.) ViríiMir aad Vavlafv «MdM rtir jlrtlHÉM Er»>iHü der Utíii-mgm orpat; Iscrterar wtt deo Wertb liiew ^ériaA \|airb<telM Wtxkt dareb eíoe cebúce ISaaWatfaae, darab lf kSaatlertoeb ewiffcbrtea UaKbicbuiáider erUheo Mibe Mtcb iawrikh aa íoer Ztard je»ier Bihflw^fc Mindenkinek kfilön&s ügyeimébe ajánltalik Dr. Porty-féle áialános cmL+f,m. ■ aflt larfklilü tbikaM, í Imám Alul lco7«ffabk laUMkml I ItK MrtíliaiTI lafn—aai lnlabl— ffi hjé s üit\|j3 [ oib—a. bürké» bar—ág. hiiijÉ%jfc (OnniaMB l megsértések, banpM laiM, vijpa »ifj a^hniikifc dMa»- vagy aflspiMfc, laaMiMk, MMft (msmW() — a\|bfi jpaw fl\|éüsaaflafiiiaMl — iMM áifM»- \|a<k, tátjignfc. \|i>ilw -nerb«aea>at ywtaAe MaMa^ laiiafiáiHk, giajrféatfc, fbliliidk ■éaáca \|#> vdi\|M mhit. ^plyait. ojjféref, UrtaaS^ »ifta. l«\|tmta. nnáfS. ksbaaitti S agra4alAa»k hahrl méí ; uiéIAé » ami fcl/iteí HMilbhilié, é Mkafc. tjto, htélniB ner Mr aaaje^ aii aMSL — Sok aA mér r*fc« vdi «MfaéÍ, — a MSakaa kerööwtko élKiM^llrai aUai wlliinli ■igliliínl j— ^/iSSI Ma jele lihMpM kaMaÜMa A.lui MMfcüt mm, Vágta * UW >\|aw liail»/iS» limliiail máik Sárba* k ailkftűi kje mmjám mm t^p i anú iftvil Ud hMSaálaM bit-S» ftfiojür* tllriiis. kán anMáa * latMl hSsSMMMS Makad ka «ol, nMari aSta kS^íka alfcl klijM kMMé, m« a Mk gy%/altoB MM nMn hMnrtiJi. Eaeu wigl ir^fkirtM gjlaiMM. aii>/aih jtlmmijt kgUMA»-Mkk ^gyáaek mámm s kSiSado alítana bkfaft« Maskikat \|M»-■viMUmí Alaal r Uril 4a lagkSlS iftwiii «radM<aj ibaii fcgn. k^nbbaa b dbMA, >1 batlaaal igaaa^ Bgy MaaMg ka SS hft, aaayakk _ H rfcáSMl agrSa foacaa UHn IS &af Mk — far kiaakk ntBfcaiSaj aaM mabMft. KlwiiaM kSUaaiaafl raktfcr: Paalaa TObOI gfégfwmrém sniil fcSAlr aStaa 74k MÉa bakaié S-g in I ak i niOtl b , ttt L. pM. n-rifliaTit: uiuul OY. rrorrsaerées Eapaaváraii - LifOfTiXl f^aito. rKKÜRSt K IkdkU HBOCDÚB Qt V. flraaaa ; TVfKL —. . n éJ-: * kw+U snk. kft nütiArt akretoaM lm liilu kkiftmnk. iilii nlai « iíhIib ÉknkMaai •sm gjSgjaMf kéaSaS^ékaa PUBTT \'^fTf ilnrMI akak* (BScmStm rasaaaassr TtSai.) kakSItaad «r mii Mwil. W JMM m\|ai " ^^^^^ ■ nw HMMa k««kl IM j \' \| H ^ fc lii\| IMI MI kAtMiM. Hp pmmt nuii gj wk ri i n \' 1 Ml 1<M-10\| g7da3raa. Haaka ST1M Zov L da tflUsi I I VerloE Wien, Iiartlebens A. ID 369 1—1 Nyomatja i$ kk3jT tLAJ msn>sssnsk> A kSaíyasgaiási rendszer, a népoktatási rendszer, a népoktatás issr-ftrit^ aa adéfia«tés ujencsozás niaden érWa Ingyenek tárgyalva, S. fisndas aldadásokra nem sgyesületi Ucok • ndk Is boesátkaték : nagyobb kö-asépkbaa asektdl külön , belépti díj szs-daoímdd. Téti estéken a választmány s ér telinhég tagjai elváltva jelenjenek meg a kteség hátánál, hogy a tagokat aa é?de kaeebb olvasmányokra figyelmeztessék, előttük egyet-mást {elolvassanak s megmagya-rázzanak. . 9 Áz ifjabb, tagokkal havonként egy-egy kitUnd költeményt kell leiratai a betanul Ütni. Időről i^őre a dalárdával együtt szaval!ati est^bmet is rendezzenek. A felnőttek oktatásának életbeléptetése mielőbb óhajtandó. Iá Kisdedóvodák alakítására, kölcsönös segélyed egyletek, takarék magtárak, selyemtenyésstés, temetkezési egyletek stb. incütváayozázára a vezetők csak a második évben gondoljanak} aa elsd évben a dalárda szavaltatok, s iskolai flnnepélyek (p. az iskolai ér régió emlék-fák elültetése) által igyekeaaenek a társadalmi kapcsot erősíteni. Vigyázzanak arra ia, hogy egy téli idény alatt két nagyobb szabású, s anyagi áldozatba kerüld reformnál többet ne említsenek fel, és semmit se erőltessenek. Közgazdaság. Meghívás as Arad-hegyaljai borvására. Tartatik: Aradon, 18 <7. évi april hó 16., 16. és 17-én. A magyar borvidékek között áz aradi-hegyalja igen nevezetes helyet foglal el, mert nem csak annak 10000 katastralis holdat meghaladó területe, hanem kedvead fekvésű, forgalmi és kftslekedéei összeköttetésein kivttl, termékeinek aitünő anyaga ée ennek tiazta kezelése is kiválló természeti s üzleti eldnydket biztosítanak számára, £ borvidék érdekében eddig alig tör tént sui oeak a rén ki a valame^ \' nem így msreiség \' landó (ji dacára \| zult recjíi ia >• vezményi ib ! hitre ti Magyarf; kénytelél kat egyki A\| tok, tóti mával áj kitünteté fejlődésé nem eme aaok má használni reakedelm inig magá: kintetében mar m^gl arad-[— kell szetfe illető segélve jesatése somiyai, Aa közöl jbígság és tében a bátran ék azon elő^y tartaln után sec* melegebb, vízzel ■ gálhat, aTH alja egész ségti febér tóg Pankéfa gyes ssdldtulBjdeMeok I buaré, de torkesalésre fonatkoisój tsvekeny-valami, mert sem k termelők szövetkezete^ sem a I hatóságok keztek ter»iiékeiaek aBgyébb is- ül eti összeköttetéseket sswreani. nnak, hogy a vidék sem ^ jogo-e, s#m a felsőbb pártfogás kodén inert részesfllt, mégis világ-gődött, mert borainak lelésségét on és annak határain tal volt Iníndenki elismerni, ki aao-er megízlelte ndoni* párisi és béosi világtárls-bbá a belföldi kiáüítájsok aikai-aradí borok mindig elsőirendfl/ kben i észen Ültek, de a jelenkor k színvonalára mostanáig itt fel! kedett kereskedelem bem, tudta g >eceÜlbetlon előnyeit kellőleg ,fel kélj et körtj szélesebb pjacSot jés ál-í. Es líg egy pár éve keletkezett ke-és iparkamarának is idő kellett a borászat valódi szükségei te-j tájékosta, de később caakha4 ellett győződnie .arról, hogy aa ai boroknak csak . alkalmat íi, s azok az őket joggal meg* minden rendkiv&li eszköí&it is, csupán ismerőtök wr[ tal, a versenytéren mindtn bíf íSoglalandják, aradi hegyalja kitűnő n< Ikfll a íel tazvá □ hegyalja kitűnő termékei ér magyarádi asztali bor zamat! könn/en emészthetőség tekintet \|©\| jobb franczia bordean-borokkal szállhat, s esek felett még van, hogy ritka mennyiségbei] eritromsavat. bővebb élveztcj koz kellemetlenséget, • a leg-1 dőben ia vízzel vagy savanyu-j gj itve kellemes üditőifialul szol- {yarádin kivflf az aradi hegy-l i >rával dicsekedhetik a jó minő-J soroknak, mert kezdve Mokrá-l n, Muszkán, Qalsán, Világoson K4yinb«á, Kovas^eoson, Oyorokon és Bad-azok ávéfÁéat Mgy mennyiségben t7rmeszt4toék. I j Á #ör$s bonok közt lagalŐl a ménesi és ménesi vörös bor smlitendők, me-sk jslességét közelebbről jelezni szflk->gtelenJmert azok a magák nemében ép gw királvi tekmtélynek örvendenek, mint Ja fiinomabb íetfér borok k#st a tokaji. /Ezen vönöt berak különben finom, enyhe, fűszeres és illsáot zamatuk, bŐ czmkor és vílísav tartalmaknál fogva párjukat ritkítják, és gyógyászati ezé lókra, különösen az üdiilŐk erejének gyarapítására nézve kitűnők. -Pl Jel és vörös bor termeltetik tovább nagyobb mennyiségben még Kurinban, OyorokoB, Pauuson és Bsraczkán, kisebb mértékben pedig a begyalja egész délíré-szén Aaónkívfll ríesling. csemege, szslma és egyéblb boroknak is nagy készletével rendelkezik e vidék. Mindezen, borok tenpélŐi nagyobbrészt Alád szap. kir. városában tsdcifaV az ösz-szes borkereskedés itt van központosává, mi annáj könnyebben történhetett, mert nincs az brssiágban vidéki város, mely annyi közlekedési eszközzel rendelkeznék, mint Arad, mely jelenleg négy vaspálya érintkezési pontját képezi, s aa arao-he-gyalja helységei közöl Pankotán, Világoson, Gyorokon, Paulison és Radnán rendes vasúti állomások vannak. \| l(Vég« Gazdás^íit, Ipar és kereskedelem. Hett üzlettudÖBítáB. A körülbelül 8 nap dia folytonos érzékeny hideg intersibitAsban mér fokozó* dott a náhánv napig dflhöngöt neves éjszaki szél fomán, gyotsabb volt tehát a jégképződés mint azt az. előbbi raeler napok folytán hinni lehete, s a vendéglősök egyszerre; szabadultak tarhee gondjsiktóL I Tegnap óla msgtört a nagy hideg, és re-, mélhető hogy a tavaszi vetések nemsokára foganatba; vét stb e tők lesznek. A gabonaüzletben a speendatió, — siely tevékenységét eddig a Ufnagyebk mértékben érvényem tette a külaőst békéé kilátások folytán lekangolutott 4$ miután a focjasatás csak k íigsaiViéag sebbre saorítEoaik. a forpdtm mist sdoi\| a minusBra redikáija magát — Mai méter-mázsa szerint. Bnae 76J pr HecU 19 irt 60—80 , 70,4 g » 19 , BO-ÖO Rozs á 9 frt 60 — 9.f6 kr. A németországi kereslet teljesem megszűnt: Árpa (sörfőzésre) I. 7— Zab-a 7 frt 60-70 kr. Szerkesztői Szenetek Oa. K. urnák Kv^Eörs. A Tesér-csikket köszönettel vettem. A tudva levő helyek kihagyására! a mai számban. Pécsi névtelennek. A aárt levelet zkrttaa kflidtem el az ülrtőnek-"" Felelt is rá a tárcaabelí veri kísér elé bes. Arczképet szívesen venne. Többeknek. A fel nem hasmáit kéziratok mepemmiaittetaek. Mindegyikre kaiön válaeaouii méltaüim\' kívánaág Vem lehet- — Verseket nem miaden számban közlünk. B. A. (F. A.) Tapolcaa. Köszönettel vettem a beszély végéL^ Az ígértet szíve-zen venném e hó végn, hogy a második negyed elején, megkezdbessem a közlési. ? ? ? — A munka ssj 6 alatt vaa,\' aa\'akadályok moat már teljesen elkárítva lévén, aa Isten és kiadó segítségéve! valahára napvilágot fog látni R. Vi— Beesenyő (Bnrcsaegye) Az ígért prózaP dolgozatokat váram. ÜdvösIöol U. ^v. Mosdós. — PoS Edgár költeménye „A noltt" régen megjejent már Szász Károly kilBoő fordításában. Közölve vsa többek között Srasna Tamás nNagy szellemek czirnü, Aigner Lajosnál megjelent munkájában. — A napokban fogok még magánlevelet írni._; _ Felelót tzerkesztó : HOFFMANI MÓR i iA íi t-i * 2 s L tiízil-i fyyywwvwvwi ^ A lAítkí \|a ríif Ili Élllllll^li lét .5 te ÜiS^liA ii\'^ It3 sr^ 25 "g illSJlIl-Waí^ X X ítiliZ*** íli ^11 fii .f f FÍé"s(lf\|Sl X ® 3J"11 x Mh i rlftof^íít -w f 11 i\|!iwaw 8 Mh § iíl\'iF LkI^iIiJHÍ í m hi lé é 1i\'iiflj8í"l i í^iíi^il § « ifL liiihUlű!* i ® I i »3 I o i "fJt. S iillll^iiil i líl^i sá f í ia ÍUrüuHn 81 mm § \'ií^-tt i<«l44zffil u ~ l í »1 ílihjrW 6 S :hil Á 8 \'fluJt 5t■!lilJ ■■III IlPllIsD^ S iw«P e 8 iKífl i J ithr úti m J a i mmlmt Soooooooeoooo8 KtaM MVttal \\ ^^ flftl^ tfiyytowrtilin üjrémtafe itaii 51$ wáé EliSntM Éra ti ^s étrs fi M Féáém I frt 4?rt l frt K> kt\| Wrisheéeyek: l teitta uNtur njpw t kr. >l>üto hánirtéswil I ki téljégdi] 80 kr. NyRtttr: Péti fetto r* 10 kr álM tariMim Ma: íjlová * kp is»Hmi r&stt ÍHeÍ5 kStlw éwy HVMIk: Dj áro«h»g uten 61S ss Bára»«tt]«t icTslsk c«»k is msrt k«s«kből fogsdteteftjr «l KéiMok rÍM>4 nem k&Méttttk-\' HbMbl ftlvcnaek: W®te MM fliiyiif, Ssrrfc* Uí 4. U Béct L VWAUeiie 11 w. Uxtf L. U Unu, BilíjMm f&rsHS sba* L m. OppelÜk A, Bée. 8táb«ü>ouJ i 4 KÖZ MŰVELŐDÉSI, T A i ZüVamegyei\' Gazdasági-Egyesület a n.-kxnízsai tiszti önsegélyző szövetkezet és több más egylet hivatalos közlönye MEGYEI ÉRDpKÜ i- .: r \' i jfi • W i; I RSADALMld 0 AZ D Á SZ ATI HETILAP II. szám. NagV- <anizsa, Szerdán 1877. toárczius 14. IV. évfolyam. Zala-Egerszeg m&rezius 7. » Társadalmi, de hatósági körökben is mily kétségbeejtő fokig jutott at általános elszegényedés , meg-iflbiifiütö például aaolgál arra Zala megye bizottságának f. h5 5-én és 6-án tartott rendíkjvüli gyűlése, mely kizárólag a közmunka beosztása • az útépítési alap miként leendő használásának megállapítása végett tartatott. -r- Az állandó választmánynak munkálatából — mely a közgyűlés által egész teijedelmében elfogadtatott — nagy fájdalommal értettük azt, hogy a megyei 120 mértföldnyi utak fenntartására csak egy 0töd része létezik azon alapnak, mely az utépité.-aseti szabályok szerint mulhatlanul szükséges volna. Innét magyarázható az, miért utaiuk az év nagyobb réssé ben járhatatlanok, vasúti állomásaink meg-k\'< izéli thptlenek^ nemcsak teher szállításra, hanem a legkönnyebb jármüvei sem. -— A folyó évik rendkívüli esőzés folytán, a megye több részében a közlekedés hetekre fennakadt az utaknak feneketlensége miatt. A megye niiKUn évben iuven előterjesztette a kormánynak, mily roppant aránytalanságban áll a munka ereje az utak kiterjedettsé-géhez, as utak fekvésének kedvezőt-\' lenségéhez, az épitéai anyagok hiá nyához, kért segélyt; de a felirás nem tüntette e ki kellőleg a sanyarú állapotot, vagy valami más körülmény idézte elő mostoha állásunkat, a nyert segély évenkint oly szük-markulag jutott, mi a sokkéi kedve-zőbb körülmények között létező megyék segélyének tized részét sem üti\| fej. A munka erő és szükséges te-; endők közötti aránytalanságot, ennek < naltL folytán a helyi növelte as, Hogy államilag kezdem In Keszthely-Baki v a megye gohdozí si fenntartását a mei okból, mivel ezdi ságii, a megyére járó útvonal, toé( ban kezdeménye szében szakaszon;: kö ? forgalo mnak költséges épitméi teljes megromlás: hogy ezeket az léjek fektetett tát megsemmisüléstől amúgy is szük volt egy jelentép m; lamut fenntartáslá rosulva azon kör(l a közmunka féli ai feosérlés, visszaél U>vábbá: hogy kozás utján temje teríttetik a megye az alig észlelhető gyei utak járhatat b romlottságát. Ily zött, elemi ősapa: szerű építmények tulása arra kénj gyét, hogy a liid-épitkezésék bl téből a követ tje előleget vegyen élve, az utépitkéz ii deficitbe sülyedéti választmány évről évre foki: az ut-épitési alaj heltetését látván vén azt is, hogy hiányában, a legj lett sem\' lehet felelni j másrész^ mét, hogy az JiguU nyomasztóságát; (kormány, egy. yesett uj utat, a j L félig kiépítve,! a alá adtaj annak !re bízta. — Azon országos fontos-, edig életkérdéssel Bach-korszak-ve, nagyobb ré-int\| kié pite tjtetc, • a átadatott, több igen yelf: félig készülve, kitéve voltak, elpusztulástól, a be-sínes állampénzt a oiieg mentse, az alapból kénytelen y részt ezen ál-1 a fordítni. Ez pá-mjénynyel i. hogy sználásábaü sok is is követtetik el, fedanyag vállalté tik, szállíttatik és utakra, idézte elő eredményt, a me-auságáig stilyedett körülmények kö >k,\|it.t ott nagyobb* j lék} idő előtti pusz -szeritették a me-ztliatatlau ut-, és (állíthatása tekinte-évek alapjaiból )rszágos kitétellel sí alap pótolhatlau ;— Az állandó a bénsviszonynak 5dó onyodalmát\' aránytalan térdé I belátnia kellet-a pénznek teljes bli szándék mel-mladatnak meg-i ,zon tólyetett esz-napszám megvál* bt ak tasi összegé nek felemelése által nö-vehessék sz épilkcjzési alap, még 1 szóba hozhatónák sém látta azon pk-ból, mivel metyé lés országszerte éppen a földbirtokos osztály, a köz- j terhekkel ai tnyira megró va van, hogy többé egy fipernyi . émel^st lem bir miig; kénytelennek érezte magát a megyei a közmunka váltágból befolyandó ! pénzösszeget a egyebeli L014 nagyobb kisebb hi-aknak fen itartására] szükség esetén ijayitásáral vagy I újonnan leepdŐ piti-aére. fennhagyni; a még e képen is hiányzó "700ü \| irtodnak asjut-pitészeti erszágos alapból leendő edezése végett a Minisztériumot m> g-érni^ a természetben leszolgálandó ö/.munkát pedig a !1S0 mértföldnyi utakra beosatva^ugy, a hogyan kerül, az utak pomeopathicus tatarozására forjiitani. Zala megyének ezen intézkedése mily roppant károkat fog előidézni, az kiszámitpatlan, mert ha most már járhatatlanok még jajsop utaiuk is, melyeket ez előtt 1()\| évvel! kitűnő karban kaptunk kézüjákre, a folyó évi megszoritotl épiltkezóaek után mi lesz azokból —jelőre latható. j — (De mégis nagyon nelytelenül císelekjed-nék az, ki a megyét sztlkkeblüség-gel, vagy a közjó iránti kösönliös-séggel vádolná, sőti ellenkezőleg a közgyűlés ijózan belátást, szigoru-erélyt tuiuiitott az l&ltal, hogy elég határozottsággal b-rt a deficit sikaui-megállapodni; el nem mie nincs; adósságot ifizethetés reménye nél- lós lejtején költeni azt, csinálni a k kül. — pusztuljunk, ha ki nem kerülhetjük , j tessük. de vesztünket ne. siet- ^ ,„(gala" tirczija. A ragyogó keletről. — BmpMy — Relssér Bélit él. . (PoljtotM.) — „S látnád caftk, oh szépséges ass-M^enyoró, azt as titánozh&tlan gyengédséget m»lylyel urunk szobáid felé kOselit ? Egy gy«ritiek reszketésével lép ajtód küszöbére ■ figyelve tudakolja tőlem, vagy fekete őreinktől, vájjon nem altfol-e ? Egy isben „igen" Jelentésemre is halkan belopózott alvótermedbe drága úrnőin, • percekig állt ajugágyod előtt, némán, csendesen, talán leheTletét is I • - \| - \'4r „Halld" Hirmilla ismét a hurok méla senéje hangzók fel a dal \| feljrette mandoilinját s Imellétt ábrándosan j \|jÜnk a palótá i>a, jni i jkünnmaradást nk.M\| „Cserkesz föl Élt egy rózsi Közel hozzá Másik róssa, messze földön fehér rózsa, kii íajpott egy ^oJ rózsa. r feblr Piros róziia Nagyon, nagy Ez is amazt. Minden Virág hatalmas császár nagy is visszafojtá. Ha láttad volna asszonyom e pillanatban aresát, cseppet sem kétkednél a szerelmén* — „Vajha gyűlölne V susogta viss-ssaernlékezéstdl mintegy elragadva a hárem gyöngye. — .Allah mentsen meg téged attól r sopánkooék Betsabbs, „urunk haragja irtóztató. JK — — „Akkor tudom, hogy szabadságomat visszanyerném 1" „8 mért vágysz el innen kegyes ornöa, hol d császártól kezdve as utolsó koidaló dervisig hódolnak neked ?M 9Még kérdesheted )ó Öreg Bet-sabhe ? oly hamar feUdéd a fehér róssa regéjét ?« — „Hogy Is vaa kát szépséges aea ae+ayoai 9 Egyszer Jsztád Durva rabló elcfrojsta. Drága pénzért, Egy hatalmas rózsát measserette i -boldogságuk] ii igyelte. ihér róssát iny on njA\'" -r te útán a kértbí Utánnuli a kertet Itába. Egy ;eageren tul nlk adta. El Ültették fehé r Tarka kertbeJ i y^i Aduk mellé éor 0 csak Vövétr El Is hervad no El herfad aí seb 8 messze földbe Siratja a pUos sokára róssa j-t- I serkeszl földön i óása u li Sr ne ; —„Bocsáss B nak asesodyom f-sabbe s hoseaan hsjlli arcát a puha gyepbe - „Kelj felf a rabssolgauovel egyi li fe É bagyá helyét. 1 ll 9A hold éjié r< 44 8. A n.^kanizsai tisMti Önsegélyző szövetkezet igazgatóságának évi jelentése a lefolyt 1676. évi üzleti évről, 1877. martius érén tartott közgyűlésen előadva. Tisztelt közgyűlés.! Egy éve annak, hogy a n.-kanizsai tisztviselők nagy része összegyülekezett hogy a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezetet7 megalakítsa. A n.-kanizsai % tisztviselők eme része növekedett számban ma már, mint a nagy-kanizsai tiszti Inse-segélyző szövetkezet tagjai és vezénylő hatósága gyűltek Össze és pedig azon czél-ból, hogy a most egy. éve megalakított szövetkezet működéséről számot kérjenek ós számot adjanak, s. a szövetkezet további léte bánt is intézkeujeoek. Az első összejövetel tehát még csak a kezdet elkezdése, — a jelenlegi pedig a szövetkezet életéből már is hátrahagyott 11 hó eredmévyé-nek megbirálása végett történt. E két ösz-szegyülekezés caélja közötti nagy különbséget tehát bővebb fejtegetés nélkül is érzi és tudja mindenki. Midőn tehát önöket, mint a n -kani-zsai tiszti Önsegélyző szövekezetnek\| az utóbb jelzett czélból összegyülekezett tagjait üdvözölném, egyúttal becsei türelmükért térjesstem elő kérésemet, hogy as önök bizalmából inai napig a szövetkezet "élén állott és működött igazgatóság nevében évi üzleti jelentésünket, a szövetkezet vagyon mérlegének előterjesztésével kapcsolatosan megtegyem, szóval, hogy beszámolhassak önöknek. Az igazgatóság, a mennyiben as első év nehézségei est megengedték, a lefolyt\' csonkának nevezhető üzleti évben is mindent megtenni iparkodott, bogy hosszas fejtegetés helyett az eredmény besséljen: iparkodni fogok én is, bogy az elért eredményt minéj rövidebb szavakban adjam elő, egyúttal előrebocsátváü azt is, hogyha előterjesztésemben itt-ott egyes reflexiót is teszek, ezekben semmi személyes tekintetet, \| vagy magánérdek, hanem a jól felfogott kBsös érdek és közös cél — vezérelendő Engedelműkkel tehát legelsőbben is vessünk egy futó piHautást arra, hogy hány tagot számlált önsegélyző szövetkezetünk a lefolyt üzleti év végén és minő réssvéttel járultak azok a kitüsött csél elérhetéséhez. Az 1876 évi február 3-án megtartott alakuló közgyűlésig beléptek 77-en 417. — 10 frtos üzletrésznek, vagyis — 4170 , fr^ nak alájegyzése és 1267 frtnak készpénzben történt befizetése mellett. 1876 évi február 9-tól kezdve pedig 1876 decsember 3 Mg — 57 léptek be 544 — 10 frtos üzletrésznek, vagyis 2440 frtnak alájegyaéee mellett, úgy hogy 1876 évj deczemHer hó 81-ént mint az első, 11 hóból álló üzleti év végén mindössze 134 tagot számlált a szövet. nehogy! gyanússá -váljék nt íjárancsolod drága asjiso-elt az ő(jeg nő s ászai fptÖ- lelve a könnjed ottomáut, a hárepn kincse 1 tiáyozott. egy sötét í alak is; elhagyja leukoző oldalon <ért aj pálo-ittv ssolgaj, ki vele a pslöta udvarán találkbsott, küíszöutésűl arczájal a \|föl-det érintó... . Így esaU a szultánt szokták Üdvözölni. A Bejárat fekete Őrm pedig Uellűkbn keresztbe ífikletet^ kezekkel hajlongtak a szultán kpdveucze elŐtj ■ífla \| Hirniili la szolganép hódolatát, lietve haladt fel az aranynyall gaidagpn futtatott légosőzeten. \|A fehér róiséra gbudolt, a ki: „El is aer- /I n«n< liv» In1 M I U >(rUl<]aHliilr a nlMi rózsát ngyoseréptte ; ! rirágot. legettej. íyomoiju ssiolgálód-okogta as örég Bet-ék faldokláSa, bár meté is saóliiá őt iirnŐje s űleg Uiriuilla II el )ár ntóttd, tér> vad nem ]io« ráiji.1 rózsára, ki a; elvfssatettf! cserkesz íöídö A pnlöta szór hallhat^ talán cseilttl tt (föléi. — Ha ji smt időkbe. <4 Táv. gfr köst I nem mee hói hajdan I pi rdú<fe darabig Enéj Imely törasék ráv$ik< öst éli e nesese i észre sem látssék! venni a e^yideüíek a piros messCe földön n siratgatja. .. \' nyitott ablakán át még iroU \|a románc, ff\' aztán savar- t a aserelism titkos oeacnóka regéjének I iöifénedét, rövid visssavetnhék mi lakarjuk a „pitös rózha" pillaitást kell as ! elmondottakat ImegelpaŐ < leteh a jPékjete- és XaspUHIn-jy számra tán S miliónyi nép K4«ia ttá Terek F)lyókhos. Wefck is Isktak tar tí«M\|Í frissekből alakul k^ői üs^jftehtéke iyehb eeerk\' sa Ifaj. j Jeleutékesyebbask mondható pedig azért, mart a hasonlóan Kaukazusbau lakó többi törzsek mellett — mely néptörzsek már régtől oroez uralom alatt nyögnek. — leatovább megőrzé független ségét. Daliás, bátor nép, mely idegen ne mzeinek szolgát nem nevelt még soha. Készebb inkább hazáját, a bérces Kaukázust elhagyva, a rokon török földön verni tanyát, hogysem ősei otthonában nyakát járma alá hajtsa annak, ki zsarnok tervektől indíttatva, évtizedeken át nem saűiit meg a madarat Jól élreitett fal-kében háborgatni. — Férfiaik deliek. Vitézek ; nŐiknea párját pedig csak fajunk mutathatná fel: oly szépek, karceuan nö-vöttek s tüzesek ások I Bessélyünk ason korban sserebel, melyben a vitéz cserzess nép utolsó élethalál harcsát is elvivta már ; mikor a hós Sarat! el buktával búsongó vitéze* tétlen ültek a vidám pásztoraitól többé asm visz hangzó bércek ormain, s bú-sajtolta könnyeiket kedvetlen szüzek Ölébe csorgatták. Folyó asázadunk 60-as éveiről szóltunk. Szomorú napjai voltak ezek a meg- alázott cserkesz népnek, mely felkére-zásanként, nt int idegen nyörögni. kedve, százanként, hagyta ott régi tűzhelyét s ment idegen földre lakhelyért >kÖ- Akha városát lakó^ak^ réssé e&á-gyá már: a kik mégbenn maradtak, töfss-fönökük aa öreg Hadsi Mulah kedvéért maradtak ott £nnek a Hadsi Muláhnak volt egy gyönyörű 16 éves leánya, karcsú mint; as oz, hajlékony mint a aád, H\'ir mii fának hívták. — UiroiiUa volt hivatva a házi tte»46k kesét, kik Owimii 661 — 10 frtoe lilit-letréest, vagyis 6610 irtot jegy estek aU éa ÍIO fit. leütésével, mely ősszeg * hivatalukból, • ennek folytán a aadvetkeaetből ii kilépett Uuroknak u alapeaabályok értei-\' tnében, időközben visszafizettetett, — részint aaonoáli, részint havi réesletekben, 1876. deezembor 91-ig mindttaeSe 4801 frtot átélték be űsletréasek ciinéu. Ezen Oiateg * a bemutatott mérleg pasai vák, vagy „tar-toaik" hasábján aa l-aő tétel alatt szerepel, fisén laaaankint növekedeti öaaseg képeate a asövetkezet íizlotí tökéjét — Aa elősorolt\' adatokból már most l akár a tagoknak, aa év végén volt számát , akár pedig az általuk befize-tett összeg nagyságát tekintjük: ki sem veheti tagadásba, hogy a szövetkezet által kitűzött caélnak megvalósítására az első év alatt is, midőn a bizalom aa iij intézmény iránt nem eléggé sailárd saokott lenni, eléggé Örvendetes töiekvések és lépések történtek. Mindez azonban igen visszamaradt attól, hogy még igen sok kivánni valót r-. oe hagyjon maga után. — Mert ha a tagok számát akár a csak alájegyaett, akár pedig a már befizetett üzletrészek őáazegével hasonlítsuk össze, nyomban feltűnik, hogy a tagok legnagyobb része az alapszabályokban megkívánt üzletrészek miniyiál számlánál csak egy-kettővel irtak többet alá. Sokan vannak pedig olyanok is, kik eleget véltek tenni egyetlenegy üzletrésznek aláírása és befizetésével azon jogosítvány megszerzésére, melynél fogva a szövetkezet által nyújtott előnyökben résztvehettek. Pedig igen könnyű meggondolni, hogy ,egy olyan hordó, melybe a bor sokkal kevesebb éa^jrékonyabb ereken foly be, mint kiereaztetik ; sokkai hamarább is kiürül, mint megtelik, úgy hogy a csak kiwié későbben jövőknek néha soká kell várakozni, míg edényeikbe valáüiit is kaphatnak. Szövetkezetünk pénztárából pedig, juiut az alábbiakból is aitünendj, kjlelé \| 1 vetketót nézve) U-f I Ma tagja, d te.ik, ■ i biaalotti aáttkségessége és életképességére i a Ltéi j iflf tehát a ssÖvekeaetnük minden J különösen azok, kititőlí inkább kiket bizonyára csak is a kalló lii&nya tartott; visssa, efljeríjúl töb- igénybe ben gakd e tagaqhí is kedvet Soká tavo Oly minő a\|rö fogyasztási Jetőleg, nei lefolyt 3 bet gond > Inának arra, hogy aa ett pénzjárnak; megtelj gabb erek saolgáijai tjanul szép eredményei és bátorságot kapnánk vetkezet i tkjai közé i^pni, kik I maradtak, — a tni ir< nőst már a szövetkez py] sűrűen iie jövő fkj vajha ntég aaok \' a szö-aáól oly it azt hí-) is több reménywyi 1\| lehet, i— jailláinló eredményt laionbsn, deu vázolt, a második i vagy is a ínyagüaleti ág. a forgalmat il-proaucálhatotl. Mert anyagok Jeti évbeu a csekély lereslet miatt iiiiindfssze is. csak 3410 fra 7v krért vásároltatta c, melynek következményéül csak 6821 irt: 44kr. forgalom mauLjkozott, míg az előli gezési Üzlet, mint mápf fennebb is emlitjve v alt - 46.236 frt. 4\'4 krtM — I tehát énen -szer akorát,1 mint aa anyag-\| üzlet lorga ma, az osztalékok \| öészegét mindazon ált il mégis 217 irt 27 íkrral öregbítette :JJ—\' tehát csak is két és félszer kevesebbel i: int a nagy forgalmáitáklinoud-ható előlegez isi üzlet Ezt képletilegilegszembetűnőbben 1 övetkezőleg lehetne feltüntetni. Aa előlegeiéi i üzlet forgalma úgy viszonylik az anvagüzlc ; forgalmához, mint 7 az l-hez; míg nosadél uk összegei ugy viszónylanak egymáshoz u int Si.o az 1-lies, vagyis az auyagüslet aj áuylag csaknem 4-szér akora jövedelmet hl >zott, mint az előlegezés! Üzlet. fizd ai ónban korántsem aa qkosta, mintha a szőj vetkezet anyagai talán drágán adattak, folni el. Koránt sem 1 Sőt maguk a vevők fis bi sonyithatnák hogy a szövetkezet anyaga általában a legkevesebb is 5—6 -„ e! m ndig.olcaóbb árakon. adattak mint aaqk sokkal több és vastagabb ereken folytL annak tartalma^ mint a milyeneken oda beszivárgott. Mert emea összegből, melyet a szövetkezet tulajdonképeni üzleti tökéjének mondhatui, az alapszabályok értelmében a szövetkezet főczéljához képest tagoknak élőlegek nyújtattak és ugyau azok részére anyagok vásároltattak vagyis 2 üzleti ág tartatott fen. Különösen pedig az első Üzleti kg t. i. az előlegesés az egész év folyamán oly aürüen vétetett igénybe* hogy az igazga-~ tóságnak. csakhogy a nem egyszer teljesen kiürült pénztárba valamit szerezhessen, a • így u hitelt keresők szükségletét kielégíthesse, mellék erek és források nyitásáról is kellett gondoskodnia, t. i. az alapszabályok nagyon is providendalia 16 §-á «au nyújtott jogosítvány alapján a 8 0%i kölcsön felvételéhez is nem \'egyszer kellett nyuluia. fizen uton 1005 frtnyi összeg vonatott a szövetkezet üzletkörébe kisegítőül, a a fennebbi összeggel együtt összesen 5806 frt tökéből a sttru hitelkereslet folytán a tetemesebb rész előlegül adatutt ki, ugyszol ván kézről, kézre, minek folytán az elŐle-gezési üzlet csak rövid 11 hó alatt is 4Ú.236 frt. 44 kr. forgalmat idézett elő. ily csekély üzleti tökével csinált eme tekintélyes forgalom aztán az évi 120 0 sőt legnagyobb részben lOj0 s kamat láb mellett is a nyereséget 534 frt 22 krral növelte, mely kétségkívül igen szép eredmény elérésére azonban nevezetes befolyást gyakorolt azon körülmény is, hogy a szövetkezet pénztárában gyümölqaJxetlen pénz soha sem hevert, haneiu az a hó 1-től végéig rendesen teljesen • kiüríttetett, fist tanúsítja a mérleg legelső tétele is. mely szerint mait év deczember 31-én is csak 16 frt volt a pénztárban. — Csalhatlan és hatalmas érvek a sztf- obb minőséig, olcséb 4- mégis oastaléku f pontos mér-nysrnsk, osák n tkljaspá megtérülnek villa, s aa önse-!ysés eszméje is teljeslm va ósulásla dót volna, Asoabaa itt is igaaolni kellett ms rátj ama régi közmondásnak, hogy — Baj [t kárán tanul a magyar. A tisfrti Önsegélyző szövetkezet igazgat 5 sáp ja tehát a reflexiót is a szemrehányás legkisebb árnyalata nélkül azon erős ren énvpenl tesai, bogv a szövetkezet minden tajgja, s még azok is, kik talán, mert fog; ásatási anyagaink és a kereskedésekben kiphatók ára kösöttl különbséget fi-gye etilre méltónak, sem tárták, a fentebb előadottak igazságánI kivül még azt is ínég ^olidolanaják, jltognr a sok kicsi mégis soki a megy; s a máij megkezdett üzleti \|6v.bc n minél sflrűbbenj fogják a szövetkezet i njragkéazletét is igénybe venni és így legel lőjsorban saját érdekűkéit elŐinozdítáni. £ relnény teljesülte, vagyis a szövetkeze ányagüzlptének tömegéaebb pártolása inel c tt aa eddigieknél; még olosobDani árakon izplgálbatna a szövetkezet is a kényesebb igényeket is kielégith^tkié. — fihez ázont aa minél\' tömegesebb pártolás szükségei 1 étik. -j-r \| Bmlitye volt fennebb, hogy . a szövet-ikezet i>al.idŐkŐfben 2 ^ag ki is lépett, kiknek kilépése üzletrészeiknek k fiizetését vonta maga után. Eleken kivül még 4 tag távozdtt el a szövetkezetből, miután azonban ekek üzletrészeiket másokra átruházták, a szövetkezet körében óly változást elő nc m idézett, hogy annak bővebb tag-Islása szükségesnek látézanék. Miudézekután, ha ínég» azon egy körűin lényt foleinlitoin L L hogy a szövetkezet gazgatÓBága, — nem éppen aa or-azágoa mozgalmak hatása kÖvétkeatébén, hanein legelíiő sorban a azövelkeaet caéija, intenti »i, és\| tagjai réaaéről jött általánoa óhajjal megegyozöleg, mégis a L kÖzgyüléa voltak. U(o vélt a különbözet éa pedig nem ritkán XOI—i % is. Nem. más okoata tehát e jö vedel net, mint aa, hogy a befektetett\' öaszeg gyorsan és sokszor folyatatott meg. Kép ölhetni tehát, hogy a szövetkezet anyag Izlete sűrű pártolás mellett minő jövedeli let volna képes hozni 1 — De igei könnyű e pár adatból is megitéini, hoj y az anyagok, melyek épei^ oly ssOJuége ek, sőt talán nélkttUshetle-nebbek, minta készpénz, nem kerestettek oly sűrűen, mlut i készpénz. Pedig,, ha nem tekintenők is ast, hogy míg esen üzletág a szövetkezet (Életi tökéjének befektetésére köunyfl és fafistos módot nyújt s ennek megfe.előleg Kllapdó, bistos és olció {jövedelmet kápot \| bistositani : ökvetléaüi tekintetbe ImIí ne venni minden egyes tagnak főleg \|azt hogy mig a szövetkezet igen sok okualjfo\| va, másoknál sokkal olcsóbb anyagokkal t ir szolgálni, esek minőség és igen gyakrau mérték tekintetében is a ke-eskeaésekbó besserezhetőknak mindig fÖ-l\'ébe helyesli* tok voltak 8 e mellett a hitelezést illetó ég is a szövetkezet bizonyára nyújtott anuj it aa anyagok árának megfizetésénél in, niiiél bármely szolid kereskedő sem többéi, ifugy pedig mindezen előnyök Lrá az a ml 4-én. kereskedésekben luphatók f jóváiia jyási reményében az évi kamatlábat lÜVrnl \'8 Vt« már 1877 február 1-től daczára törpén maimd t, doniiani. lyagüzleti forgalom még is oly tulaj- nem lehet más oknak idiif annak, hogy esen Üzlet ág nemcsak a Is önretkezet által, nyujtótt hiteligénybe nepn1 vett tagok által hagyatott teljesen ügyeimen kivül, hanem még ások il sem pártoltatott, kik a sző- né mely oi ált vetkezettől előlegekben részesültek. Pedig ki válóan ez un obiak mily helyesen teszik vala, ha fogjasstási czlfckeiketia állandóan a szövetkeastdl veszik, mivel a jobb és olcsóbb i ininfséjg s teljes méték mellett a szövétkesetnpi szerzett forgalommal saját osstalék\|ikak\|is\| növelték volna, s igy as igénybe veltl kölcsön kamatai/ ab bán, I mit életbelépíőleg feaaállitottA: az igazgatóság el^teijcja^tendőiti kimerítettem* Íme tehát tisztelt közgjrülés a n.-kanizsai tiszti öasegéljyső1 szövetkezet első évi üzletének képe, nagyobb voeások és föbb mozzanataiban előtüntetve 11 Össsefogla\|va már most mindeseket kitetsaut.f hogy a ssövetkesetnek elsó li hóból allé, s igt csoukáuak nevesbe tó üzleti óvd annál 13 inkább megérdemli a vele foglalkozást,; mijVel ez, ái első évben minden vállklatnál szokotton tömegesebben előfordulói nehézségek daczáia is, általában nem ignorálható eredményeket iQntettett elő. r\| I Eijodményékct mondom, aj melyek a szövetkezetnek szükségességét, életrevalóságát szépén igazolják, s annak a közel jövőbeni fői virágzását legbiztosabb kilátásba helyesik. firre nézve a uiár jelzetteken kivül a szövetkezetnek nemcsak a törvény ssabvá- \| nyainakL kanenj még a cz él szerűségnek is oly annyiba megfelelő sservesete, s ennek » alapjául!elfogadott elvek is annál nagyobb és hathatósb garantiát nyújtanak, mivel as ezeket inagukbán foglaló és kötüliró alap szabályukon, egy évi tapasztalat utáá javasolti tik semmi elvi és nevesetesebb, hanem csuipán egyes, gyakorlatibb modo-sitás. — Mi ídkaekkel, úgy velem, hogy épen a mai ö isiiejÖvétel egyik tárgyát képeső mérlegei ié sikerült kellő világtatba helyez nem, — Midőn) tehát a szövetkezet vagyon mérlegé m t. közgyűlésnek ezeunel bemu tatnám >ó azt iiz előadottak alapjáu, valamint a szövetkezet felügyelő bizottsága m int ell morködő hatóság által előtérj esztendők ilsbjáu elfogadásra, s az ennek alapjául szolgáló számadások helyeslését ajánlaná n, [egyúttal azon kéréssel járulok a t. köz ryálós elé: inéltóstassék a mérleg elfogadása is a saáoadásek kelyesléaént aa igasgatóeág és felftgyslő bisottsága^l mult évre saoló lölmentését határoaatHZI megadni. I Nagy-Kanizsán 1877 jlvi márcaías ké I A n.-kanirsai tiaati i önsegélyző aa^. I vetkeset igazgatósága nevében Y Bartha \' _ \| ífMft4 1 A fennebb egész terjedelmében köz. I lött évi jelentés előadáaa után a szövet. I kezet felfigyelő bizottságé tett jelentéit I arról, hogy a szövetkezet kOnyveiben fog. lalt évi számadások szorgosan megvizegál-tatván, azok a mérleggel együtt helyeseknek és így a közgyüléa^áltái is elfogadhatóknak találtattak. Kiemeltétett a jelenté, ben különösen aa igazgatóságnak buzgósága és takarékossága, melynek ered iné nye nem csak a szövetkezet minden oldalé proaperatioja. hanem as évi flaleti haszon is lett eredménye. 8 egyúttal indit-ványoztátott az is, hogy as igazgatósága nak ezért elismerés, a szövetkezet voit könyvvivőjének pedig 90—85 frt. tiszteletdíj aaavastaaaék raee. Mind két iáditváay kitörő és i általános helyeslés és élienezéa-sel fogadtatott el,\' s as igazgatóságnak, ugy a felügyelő bizotuágnak xs a száma dáai fölmlntvóny egyhangúlag megadatott Az oaztalék 19";0-ban áÜápitfatott nieg. Aa oaatalékok kifizetése, közgyűlési határozat aaerint, f. évi apríl ll-én veszi kezdetét. — Ezek után aa ala^aaabályok némely módoaitáaai eszközöltettek általános érdekeltaég kÖsL Végül aá igazgatóság tagjaiul Bartha Ignác, H^gató Sándor, Lendvay József, Mannard [Mihály, Kre nauer Lajos éa Jónás Fereno urak: a tel-ügyelŐb zottságba pedig Donát Lajos, Kán tor Pál és Uyuli öyörgy urmk, köny vivőnek Krutaay Ágoston, pénztárnoknak Székely Lajos és Rotmann Béla urak egyhangúlag és közfelkiáltás utján megválasztattak A gyűlés igen látogatott és általános érdeklődéit tanúsító, s tanácskozásainak menete nagyon élénk jvolt, A koz-gyülést az elnöklő igasgató meleg szavakkal zárta be, s általános oHaj szerint as orosslány vendéglőben társas vacsora tartatott, hol a csapongó s humoros jó kedv, érsfllet és értelemteljes felköszöntések nem hiányostak. — Mindezekből öröm és megelégedéssel lehetett tapaartsüni, Iftgy a n.-kanizsai tisatviselők is megértették jí társulat, összetartás és önsegélyzés nagy és termékeny assméit, éa ssenge, alig egy éves társulatuknak as ésslslt mozzanatok, után itt vidéken is igen ssépl jövőt jósolhatni. — De hrss, a jól felfogott — „segíts msgadon, s az Isten is; megsegitt igék hatás s eredmény nélkül sehol sem maradhatnak. — Ugy legyen I — vezetésére j neki kellett ősz apját vigasz-ssal tartam, ha bísonyos órákban a hon fi-bús erőt vőn azon. II ven kor ügyesen kezelt mandolinját vette elő a szép cserkesz leány s regéket mondott a bánatos öregnek régi fényről elmúlj dicsősógttil. Hadai MjiJlah mindig talált enyhülést a mutról szlfló regékben. Volt Aknában a visszamaradtak közt egy más e\'sőrjendű család is, melynek ősei hajdan szintén főnökei valának a törzsnek j melyhez tartósának, fiz Halil Maruh családja volt. Halil Maruhnak pedig fia volt, a 22 íves fiddin, Bátor s vitézségéről híres ifjiL Az egész város tudta, hogy a ssalád barátságbau élt egymással, • az •m volt titok, hogy gyermekeik szerelem tel viseltetnek egymás iránt. fiddin és Hirmilla valóban szerették i egymást, aszal az ábrándos sserelemmel, tely a keleti népeknek majd kizárólagos íjajdona. Együtt jártak nyájaik után a gyepei, wlldf Halmokonegyütt üsének vadat as ilŐkossoruzta bérceken, s együtt lehete tet látni otthonaikban is, dolgaik közt fymásnak segítve, vagy együtt dalolva odás románcokat letűnt hőseik mesével Aáros tetteiről. Üregeik, Hadai Mullah és HaJil Ma-fa j^ szemmel néaték a fiatalok ssöveUé-t, níss régi tervük volt ásókból boldog tárt* csinálni* Mem is messae volt már as id6t mi-r a aaaretők „férj" és „felaséf" lettek laa. A torsnak aaenban vannak eh a szép Hirmilla pgyedül -ijyáját; fidain küldetésben a I begyek túlsó oldalán lakó gyauudan andalgó\' léány-madták meg • «1 vittékI miéin adva a védetlen g/er- lyei, gyakráá Szereti áthúzni számadásain kat. Áthúzta) tfféket is. ., m l u őrizte fcecskj járt valahol törzseknél, martalópok gukkal ,J inji inek esdeklő szavaira. Mire aU ijja Halil Akbába visszatért a tehetetlen I flüadsi Mullah már kpnnveit is elsírta, fileg volt neki a pásztor nplkttl hazatérő] nyúljad látni, hogy a legszomorúbb valót iipstán lássa. bélták leányómst, Hírmiilá- a belépő ifjiu elé. övülve maradt a hir hállat-négfordult s élrohant saönél-ek kösé, hol édes sserélme i boldog órát tölte el. minden helVet, hol Hiimil-sak megfordult: semmi ered ;tt kiabálni, hogy ércshángé ■ — erdők, kéroelt: semmi „4-.Z4 mat r zpkogl fidain T tára i azutád kül, ki á bel tárgyával anki Ösisej4 Iával valaha mény. Mke jáíó\'l hareog jel. Lelkéből pillanatban; égnek, s e ki segíts 1" Kaukás gyakoriak v\| senki sem o« kertnek. mar irtóstató átök fogamsdti e eaeit ökölbe isoriiva emel-t szót orditák ajkflji: aiUlah ■jegyei köat minden időben Iának a nő-rablási ebetek 1 dájkosék tehát aaoni hogy a ssép HjiriniiiÍ\| is [megtetsző tt azoknak, kik a leány-j jLaMskMést haszonnaljáró tála^ nek tárták. Kelet uminak mindig sadk^gik Volt idegen ^bJit szépségeire, mart Oféikat korán fcyvaáikflÉk is marék. — fiddin -4 miat a párjara«utt galamb között as ssék légit 4T merŐsége 4 Jelen napléja; "A pzomszéd hasa ik ég. A „Zalau idei 9-ik száma, vezéreik-jében, élénken és réssvétesen testi a hazai köanyomort, a rendkívüli péézhiányt és forgalom fennakadást. SzellŐatqti kissé ennek okait is, és rámutat kissé ennek következményeire is L Lj aa országos el-szegényü éare, a szellemi és erkölcsi sü-lyeaéare stb. S mindezek allénNM ervoe-ságul, vagy csak mentő panacek-ul ajánlja persze: aa egyéni ssorgálmat és tsJtaré-kosíágot. —• Csakhogy könnyebb a receptet irni, mint bevenni.« Még a szorgalmat k5nnyebb kifejteni, — mert hát ezt p. u. agy maga a osa\'ádfő is — ha. erősen áeltesS magaban végrehaj tha^a. Ugyís^miudan^jóravaló em- bolyongóvá lŐii. Máskor hűen őrzött nyá ját magára hagyá,;— megszűntek román cai is hJs féraak hősi telteiről: esek helyett tév dypgv\| tölté idejét a hegyek között, .mint a t-k inek még gondolatban tincs mivel foi ;lalkosnia Pea ig de nehés kivitelit tarvet ssőt agyában • l Kei vepé hollétét megtudni, ast élte árán is inegesabaaitani 4- volt minden gondolata Hadű felollah leánya, laa Akhaí piros róssa 4- mint. [tudjuk, Abdul Aziz szultán birtokábs UerOlt, ki őt Háreme díszévé emelte. Aj puszta virága ékje lőn annak a ó Virága^ az Ő téliek iwuea ipgiszc Szobá jiáS al kertre teáin Mbb látnati óriási úÁáü kai folytdnoi palotát rn Ai bob tóskodva MM eosetelé#Üiik nem ha ho iinab viruTtábaá keHll ki, senkiJ — Ha ell lervjadt, \| viheti a széli mint a meaŐk vs Ív. rábait . . ,\' Vájj m giokidoit-e erré fiddih ? a ha igen: nem iitésottie meglépni akarni aat a hatalmaji l ágy urat, kinek minden virág Hirmillája tet- ká^f — i — mo ndják, hogy a oiorkeszek vak-pi rajt au. f— — 4-j—• -j- -f — lár ímcnrDnáye11 aaléfaeraii épűle-cbU \| részét birfla lakoSstálynl. Szobá jiáQ al laUai aj mdvésaileg rendezett kertre tiluomék. honnan azonbajn a tóti lajliaMtlanné] tevék a kart ni, melyek adri lombozataik-os Ararb\|ui tárták a kertet éa tobik pazar bereadeséséről tar-ssólunk, íélve, bogv szinUlen k homályt von aj különben fi- nyee valóságra. Amit a keleti toompa é« kényelem kigondolhatót csak. talált, mind Össsehalmosva volt aa a sámltáa rabnői- s különösen Hirmilla termeiben. Aa élénk saintt bársonnyal bevont falaktól kezdve melyeken teüerként függtek . a súlyos aranvkeretekbe foglalt óriáai tükrök s idylli jeleneteket ákráaoló olaj-featmények, — acésa a persassŐnyeggel bontott pad-lóaatig s a vastagon aranyozott, sokszínű csillárral behintett fllepig. minden csak bőkezűségét hirdeté annak, ki legsaebb porczeit e termekben saokta átélni. — suhogó selyemmel födött ottománök ; ruganyos bársony nyngágyak ; aranycsövekből felszökő a hómárvány-medcuoeékbe gyöngyözve vissza hulló vízsugarak, miknek mesterségesen kölosönsdtt illata folyton kedvaean ingerlő leget bistosltának a csábító nő szobáknak, — süppedő lammával leterített kerevetek j előttük országot érő oseóeebeoeékkel megrakott aajáUágoa alakú aaatalok; vortezüatből késaüit madárállványok, melyeken tarkábbnál tarkább papa-gályok vígan csevegve bimbaléaábak j dds redőkben lefolvó athusfUggÖnydk, nehés aranyroitjaikkal aa éléak spinekből aaŐtt teppiohbe merülve; ékea nyoeaolja, arany csillagokkal bakintett égsainkék :mennje-zettel f pompás művű zenélőszekrény mely olaaa mesterek válogatott eonatsftból ábrándos réaalataket játasék; agy éghajlat dissnövényeit magáaa ölelő virág edény . valának hivatva tündérivé varázsolni a helyet, mely börlftnéttl szolgált a bájos kegy encsnőnek. (Vége Hv.) kenet, kik Bumm 061 — 10 frios üzlet-letrésst, vagyis 6610 frtoi jegyeztek alá és 910 firi leütésével, mely ösaaeg a bivsta-ívikból s ennek folytán a ssövetkesetből U kilépeti tagoknak aa alapsaabályok értei* néMüi idft6sb«B TÍ«>B>nntttWl- — ré-saiat azonnali, réttint havi rluletekben, 1876. l«CMfflbér 31-ig tnind&asse 4801 frtot fisettek be Ailetr^nek címén. Ezen összeg a bemutatott mérleg passivák, vagy „tar-tosik- hasábján az 1-ső tétel a att szerepel. Ezen latsán kint növekedet! Összeg képezte a szövetkezei üzleti tőkéjét — Az elősorolt adatokból már most akár a tagoknak, az év végén volt ixá-mát, \| akár pedig - az általak befizetett ősszeg nagyságát tekintjük: ki sem veheti tagadásba, hogy a szövetkezet által kitűzött czélnák megvalósítására az első év alatt is, midőn a bizalom az uj intézmény iránt nem eléggé szilárd szokott lenni, eléggé örvendetes töiekvések és lépések történtek. Mindez azonban igen visszamaradt attól, hogy még igen sok kivánni valót ne hagyjon, ni aga után. — Mert ha a tagok számát ^kár a csak alájegyzett, akár pedig a már befizetett üzletrészek összegével hasonlítsak össze, nyomban feltűnik, hogy a vtagok legnagyobb része az alapszabályokban megkívánt üzletrészek minimál számlánál csak egy-kettővel irtak többet alá. Sokan vannak pedig olyanok is, kik eleget véltek tenni egyetlenegy üzletrésznek aláírása ós befizetésével azon \'jogosítvány megszerzésére, melynél fogva á szövetkezet által nyújtott előnyök-beu részt vehettek. Pedig igen könnyű meggondolni, hogy egy olyan hordó, melybe a bor sokkal kevesebb és vékonyabb ereken foly bel mint kieresztetik ; sokkal hamarább vis kiürül, mint megtelik, úgy hogy a csak kissé későbben jövőknek néha soká kell várakozni, míg edényeikbe valamit is kaphatnak] Szövetkezetünk pénztárából pedig, mint aa alábbiakból is kitUnend, . kifelé sokkal jtöbb és vastagabb ereken Jolyt ki annak tartalma, mint a milyeneken oda beszivárgott. Mert emez összegből, melyet a szövetkezet tulajdonképeni üzleti tökéjének mondhatni, az alapszabályok érteimében a szövetkezet főczéljához képest a tagoknak előlegek nyújtattak és ugyan azok \'részére j anjagok vásároltattak vagyis 2 üzleti ág \| tartatott fen. Különösen pedig az első üzleti ág t, i. az előlegezés az egész év folyamán oly sürüen J vétetett igénybe, hogy az igazgatóságnak. csakhogy a nem egyszer teljesen kiürült! pénztárba valamit szerezhessen, s így u Hitelt kéresők szükségletét kielégíthesse, mellék erek és források nyitásáról is kellett gondoskodnia, t. i. az alapszabályok nagyon is providentialis 16 §-á<au nyujtoti jogosítvány alapján a 8 9}° os kölcsön felvételéhez is nem\'egyszer kellett nyúlnibI Ezen uton 1005 frtnyi összeg vonatott a szövetkezet üzletkörébe kisegítőül, s a iennebbi összeggel együtt összesen 5806 frt tökebői a sűrű hitelkereslet folytán a tetemesebb rész előlegül adatott ki, ugyszol ván kézről, k£zre, minek folytán az előle-gezési üzlet csak rövid 11 hó alatt is 4x236 Jfrt. 44 kr. forgalmat idézett elő. Ily csekély üzleti tökével csinált eme tekintélyes forgalom aztán az évi 12, * sőt legnagyobb részben 10p!0 s kamat láb mellett j is a nyereséget 534 frt 22 krrai növelte, mely kétségkívül igen szép eredmény elérésére azonban nevezetes befolyást gyakorolt azon körülmény is, hogy a szövetkezet pénztárában gyümölcsízeden pénz soha sem Révért, hanem az a hó 1-től végéig rendesen teljesen kiüríttetett Ezt tanúsítja a mérleg legelső tétele is, mely szerint múlt év deczember 31-én is csak 16 frt volt a \'pénztárban. — Csal katlan ós hatalmas érvek á azö- iagj« te.ik bíza bet igén ben vetk izet szükségessége ét 4ettipewé\|áre nézi. Ü" Vajha tehát a ssö?eketetaok minden de különösen azok, kiktől inkább I a a kiket bizonyára cak is a kellő om hiánya tartott viasza, j ezentúl tőb-ottdoWának arra, hogy aa ily sűrűen be vett pénztárnak inegtélésére jövő-zasdsgabb erek saolgfljanak; vajh e ta adhatianul azép eredményen még azok ú k dvcft és bátorságot kapnának a sz6-vetk izet tagjai közé lépni, k\|k attól! oly soká távol maradtak, — a mi iránt azt hi-szeii, —f most már a szövetkezet is több renl< nynyel lehet. -H . Oly csillámló eredményt azonban, mint a réviden váaolt, a második vagy^ a fogy ksztási anyagüzleti ág. a forgalmat lilétől tg, nem producál hatott. Mert anyagok a le oly t. üzleti évben a csekély kereslet miat mindössze is csak 3410\' frt 72 krÓrt vásá -oltattak, melynek következményéül caak 6821 frt: 44 kr. forgaloitj mutatkozott, míg az ^lőlegezési üzlet, mint: már fennebb iá ei ilitve volt — 46.236 fri 44 krt,, — I tehá épen 7-szer akorát, mint az anyag-! üzle forgalma, az osztalékok összegét mim azon által mégis 217 frt 27 krrai Öreg-i ibitel te; — tehát csak is két és félszer kev< sebbel mint a nagy forgalmúnak mondható előlégezesi Üzlet. Ezt képlétileg legszom-betü lőbben következőleg lenetne feltüntetni. Az t lőlegezési üzlet forgalma Ágy viszonylik zz i nyagüzlet forgalmához, mint 7 az 1-nez; inig hozadékuk összegei uzyj viszonylanak egyi láshoz mint É.i az 1-nez, vagyis az auyi güzlet aránylag csaknem 4-szer ákora jöve leimet hozott, mint az elŐlegezési iizlet. Ezt azonban korántsem az okozta, mini ba a szövetkezet anyagai tálán drágán adat ak Volna el. Koránt sem! Sőt maguk a vc vők is bizonyíthatnák hogy a szövetkéz* t anyagai általában s legkevesebb ia 6 —í 0 el mindig.olcsóbb árakon adattak, mint azok a kereskedésekben kaphatók volti k. L)e volt a különbözet és pedig nem ritkán 10 —15 ú# is. Nem más okozta tehát i jövedelmet, mint az, hogy a befektetet : Összeg gyorsan és sokszor forgatátott meg — Képzelhetni tehát, hogy a szövetkeze t aeyagüzlete sttrű pártolás mellett raiu<! jövedelmet volna képes hozni 1 — De igen könnyű e pár adatból is megj :éini, hogy az anyagok, msljyek épen oly szükségesek, sőt talán nélkttlözhetle-nebb ek,minta készpénz, nein kerestettek oly sűrű u, miut a készpénz. Pejdigi ha nem tekii tenŐk is azt, hogy míg ezen üzletág a szövi tkezet üzleti tőkéjének befektetésére köm yü és biztos módot ny^ijt s ennek meg) 9\'előleg állandó, biztos éi olcsó jöve-tdelm ít képes biztósitani:j okvetlenül tejkinti tbe ^ellene venni minden egyes taginak \| \'őleg azt, hogy mig a szövetkezet igen sok >knal fogva, másoknál sokkal olcsóbb anya fokkal bir szolgálni, ezek minőség és [igen gyakran mérték tekintetébeh is a kereplő désekből beszerezhetőknek mindig fölé bej helyezhetők voltak S e mellett a hitelei lét illetőleg is a szövetkezet bizonyára nyuji ott anuyit az anyagok árának megfizeti énéi is, minél bármely szolid kereskedő sem öbbet. Hogy pedig mindezen előnyök dacz .ra az anyagüzleti forgalom még is oly törpi u maradt, nem lehet más oknak tulajdoni fuii, mint annak, hogy eaen üzlet ág nemi sak a szövetkezet álul nyajtott hitel-igéu \'be nem vett tagok által hagyatott tet-jesrf figyelmen kívül, hanem még azok uéin ilyei által sem pártoltatott, kik a szőve tk szettől előlegekben részes\|lltek. Pedig kiváló in ez utóbbiak mily helyesen tessik vals ha fogyasztási czi a keiket is állandóan a sz ivetkezettől veszik, mivel a , jobb • és olos >bb minőség s teljes inéték mellett a szöi etkezetnól szerzett forgalommal saját oszi ilékukat is növelték volna, a így az igéi ^be vjett kölcsön kamataji abban, mit jobb minőség, oioióbMc 1 Pontoa mér-k, f— mégis osztalékukban nyersek, csak m \|tjüJ\|ésén megtéritlnek jyalá, s aa önse-lyaésj ••zraéje is\| telj^en vaóealásba eatj irsiaa. Azonban itt is igazolni kellett ágid ama régi közmondásnak, hogy — ját kárán tanul a \'ma^ySr. íA tiszti Önsegélyso s^vetkezet igaz-tóíjána tehát a reflexiót is a szemrehá-ás legkisebb árnyalata nélkül azon erős mábyben tesai, hotv a isövetkezet min-en tagja, s még a£k is, kik talán, mert IbgyMzUai anyagaink és a kereskedések-Ijen leadhatók iára kjözötti \| különbséget fi-re\'émre méltónak sem torták, a fentebb őadottak irazaágán kivül még azt is eggondolandják, hjigy a ;sok kicsi mégis okrá 0>egy; s a már megkezdett üzleti vben minél sorűbb^n \'fogják a szövétkéét áinjagkészljetét U igénybe venui és igy Üsgelaő sorban ^aját érdeküket előmozdítani. i£ remén teljeíaülte, vagyis a szövetkezet anyagüzletének tömegesebb pártolása tel éu az eddigieknél méz olcsoboani ára-on [szolgálhatna a szövetkezet is a kénye-ebbi igényeket is kielégíthetné. — Ehez onnan minél tömegesebb pártolás szük-égehetik. — \| . JEjmlitve volt fónnebbl hogy a szővet-ezetből időkősben 2 tag \|ki is lépett, kik-bek kilépése üzletrészeiknek k fiizetését vontljmaga után. £zeken kívül még 4 tag távozóit el a szövetkezetből, miután azon-jbsn lesek üzletrészeiket másokra átruházták, a szövetkezet körébén oly változást elő áem idézett, hogy annkk bővebb taglalásul Szükségesnek látszanák. I ÍMiadezekután, ha még azon egy körülményt fölemlítem t. hogy a szövet^ kezet igásgatósága, — nem éppen az országos mozgalmak hatása; következtében, banem legelső sorban a szövetkezet czélja, inteqtioi, lés tagjai részéről jött általános óhajjal inegegyezőleg, mégis a t. közgyűlés jóváhagyási reményében aa évi kamatlábat IDauU:ól fc w--ra már 18Í7 február 1-től életbelépőleg leszállította: az igazgatóság előtéHesztendőit kiraeritettem. — Íme tehát tisztelt közgyeiéi a n.-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet első évi Üzle-tének képe, nagyobb vouá^ok és főbb mozzanataiban előtüntetve ! összefoglalva már most mindezeket kitetézik, hogy a szövetkezetnek elsó ll hóból álló, s igy ozonkán4k nevezhető üzleti éve annál is inkább mégérdemli a* vele foglalkozást, mivel az, az első évben minden I vállalatnál szokottad tömegesebben előforduló nehézségek daczáia is, általában nem j ignorálható eredméi^yeket tüntettett elő. H j Eredményeket monddm, a melyek a szövetkezetnek szükségességét, életrevalóságátszépen igazolják, a annak a közel jövőbeni fólvirágjzáaát legbiztosabb kilátásba helyezik. Erre\' nézve a már jelzetteken kívül a szövetkezetnek nemcsak a tdrvény szabványainak, hanem még a czilszerűségnek is oly ánnyira megfelelő szervezete, s ennek alapjau) elfogadott élvek » annál nagyobb és hathatósb garantiát nyújtanak, mivel az ezeket magukban foglaló és köiüliró -alap-szabályékon, egy évi tapasztalat után sem t\'svaiolttUik semmi lelvi és nevesetesebb, isnem csupán egyes, gyakorlatibb, modo- sitás. — Mindezekkel, ágy velem, hogy épen a mái összejövetel egyik tárgyát képező mérlégit is sikerült ; kellő világlatba hefyez-nemJ 4- Midőn tehá^ a szövetkezet vagyon mérlegét a t. közgyűlésnek ezeunel bemutatnám és azt az előadottak alapján, valamint* a szövetkezet\' íelügyelő bizottsága, miut elleuörküdő hatóság Iáltal előterjesztendők alapján elfogadásra, s az ennek alapjjáél szolgáló számadiUok helyeslését ajánlanám, egyúttal azon j kéréssel járulok a t. udözgyülés elé: méltóztassék a mérleg elfogadása le a ssámedáeok kelyeslé^ aa igaapatóság ée felllgyielő bizottság mait évre moló főimentését határosstitf megadni. ^ Nagy-Kanizsán 1877 évi márczhtt k 4-én. " A n«-kaniraai tiszti; önsegélyed ** vetkezet igasgalósága nevében Bartka - ) ifssgué A fennebb egées terjedelmében k&s. lőtt évi jelentés előadása után a szövetkezet felügyelő bizottsága tett jsienUst arról, hogy a szövetkezei könyveiben foglalt évi számadások eaorgosan megvizsgál-! tstván, azok a mérleggel\' együtt helyeéHc-t nek és igy a közgyüíés^tltai is elfogsdha-j tóknak Uláltattak Kiemeltetett a )«leai4a. ben különösen az igazgatóságnak boxgó-j sága és takarékossága, melynek eredmé nye nem csak a ssö vetkezet minden oi-L dalú prosperatíoja, hanem az évi flaleCki haszon is lett eredménye. 8 egyúttal inditJ ványoztátott az íz, hogy as igazgatóságJ nak ezért elismerés, a szövetkezét void könyv vivőjének pedig 20—86 írt. tisztelet-] díj szavaztassák meg. Mind két inditváay\|< kitörő és általános helyeslés és élienezés-J sel fogadtatott el. s as ígaantMÉgaakj ugy a felügyelő bizottságnak as a ?zám.j dásí fölmentvény egyhangúlag megadatott. Az osztalék - lH%-Dan állapíttatott megj Aa osztalékok kifizetése, közgyűlési hat.; rozat szerint, L évi aprií 1-én veezí kesn, detét. — Ezek után az alapszabályok aé-\| mely módosításai eszközöltettek általának érdekeltség közt. Végül az igazgatóság tagjaiul Bartha Ignác, Hajgató Öáodorj Lendvay József, Manbard Mihály, Kre-( nauer Lajos és Jónás Férenc arak ; a fen ügyelőb zottságba pedig Dunát Lajde, Kás tor Pál és Kyuli György urak, könyvivő-j nek Krutssy Ágoston, pénztárnoknak Székely Lajos és Rolmana Béla urak egy-: hanguiag és közfelkiáltás utján megválaszt tattak A gyűlés igen látogatott és áltsiá-{ nos érdeklődést tauuaitÖ, s tanácskozásai-! nak menete nagyon élénk volt A köz4 gyűlést az elnöklő igazgató meleg szavak-i kai zárta be, s általános óhaj szerint azj oroszlány vexidéglőben társas vacsora tárj tátott, hol a csapongó s humoros jó kedv,! érzület és értelemteljes felköesöntések utal hiányoztak. — Mindezekből öröm és megelégedéssel lehetett tapasrtalni, hogy u.* kanizsai tisztviselők is megértették társulat, összetartás és ÖnsegSysés nagyi, és termékeny ess inéit, és zsenge, alig egjf éves társulatuknak as észlelt mozzanata kJ után itt vidéken ia. igen szép jövőt jósol] hatni. — De hs,- a jól felfogott — „sej gits magadon, s as Isten is megsegittíi igék hatás a eredmény nélkül sehol seuj maradhatnak. — Ugy le^fen ! — A jelen naplója. A Pzom^zéd háza is ég. A „Zala" idei 9-ik száma, veaérciki ;jében, élénken és részvét eaen festi a hasai iköznyomort, a rendkívüli pénzhiányt éi forgalom fennakadást. Szellőzteti kissé eaj nek okait is, — és rámutat kissé ennes következményeire is L L sa országos elj szegényü éere, a szellemi ée erkölcsi sü\| lyedésre atb. S mindezek ellené has erveaj ságul, vagy csak mentő panaoea-ul ajánljc perese: aa egyéni saorgalmat és takarói koeságot. — Ctakhogy könnyebb a receptet írnij mint bevenni. Még a szorgalmai könnyebb kityj te ni, — mert hát est p. u. egymaga a csa\'ádfő is — ka erősén feltesz magában végrehajthatja. Úgyis minden jóravaló ess-f I vezetékérej^neki kellett ősz apját vigasz- ! szal tartani, na bizonyos órákban a honfibú erőt vőn azon. Ilyenkor ügyesen kezelt mandolinját vette elő.a szép cserkesz leány ■ regéket mondott \'a bánatos öregnek régi fényről elmúlt dicsőségről. Hadsi Mullah mindig talált enyhülést a mulról szólló regékben. volt Akhában a visszamaradtak közt egy más e\'sőrendü család is, melynek ősei hajdau szintén főnökei valának a törzsnek melyhez tartozának. Ez Halil Maruh családja volt. Halil Maruhnak pedig fia volt, a 22 éves Eddin, Bátor s vitézségéről híres ifjú. Az egész város tudta, hogy a két család bsrátságban élt . egymással, s as sem volt titok, hogy gyermekeik szerelem mel viseltetnek egymás iránt. Eddin és Hirmilla valóban szerették is egymást, aszal az ábrándos sserelemmel, mely a keleti népeknek msjd kizárólagos tulajdona. Együtt jártak nyájaik után a gyepes, szellős halmokon j i\'gyütt Üzének vadat as srdőkossoruzts bérceken, s együtt lehete őket látni otthonaikban is, dolgaik közt egymásnsk segítve, vagy együtt dalolva csodás románcokat letűnt hőseik mesével határos tetteiről. Öregeik, Hadsi Mullah és Halil Maruh jó ssemmel nézték a fiatalok szövetségét, nise régi tervük volt aaokból boldog yuárt* oeiuálnL Mem is messse volt már as idő, mikor a jwerfttők „férj" és „feleség" lettek .tolna, • A törnek azonban veanak eeessé- kii lye gyakran szereti áthúzni számadásain-j kau Áthúzta Övéke^ is< Egy ízben a szép Hijmilla őrijife keéske-nyáját; £ddiii küldetésbed jár : valahol a hegyek túlad oldalán laka tdi iéeknóll A gyanútlan andalgó leány-ji ml rialócok támadták meg i elvitték magú ikal, jinitsem adva a yédetlen gyér-mc ki; esdeklő szavaira.- Mire] az ifjú H alil Aknába visszatért a kéheteflpn Hadsi Mullah j már könnyeit is Blairta. (Elég volt neki \| a [pásztor n óíkül ha átérő nyájat látni, hogy a lsgszomoj ru »n valói tisztán lássa. I — „Elrabolták leányokat.. Hjrmillij mdtll* zokogta a belépő zfju! elé] Eddin kövülve maradi a hír hallati táija; azután megfordult s elrohant ftsónélt ki a hegyek közé,., hol édes szerelme tá; gyávái annyi boldog órát iöltel el. \| összejárt minden helyet, nol Hirmili lá\' a valaha csak inegfordull: sémmi ered lm< opf. ElUezdett kiabálni, hogy éruzhangé já harsbgtak az erdők, oéroek ; semmi je , \| Lelkűben irtóztató átok fogamzott é pi lanatban j Keaeii ökölbe szorítva emelj ég íek, s e két ssóft orditák ajkai: gAUai se4iUlu Kaukázus hegyei közt minaen időbei gykkoriak valának a aŐ-rábláa esetek sei ki sem [osodálkósék teihál asan, hogy in n Hirmilla is megutssett esoknak, kii a ] aány- kereskedést heesnnnalláró ttei< nek tárták. Kelet uralnak mindig Isükfégflk vo) idéian éghajlat szépségeire, m^f* O^éikr kofán bertedókm ismAék —j Edditt, — mist a párjsveflKtéát galaml bolyongóvá lőn. Máskor ndsn őrzött nyáját mágára hagyá, j— megszűntek románcai ikí hős férüak kőzi tetteiről: ezek he-lyettLtóvelyegve töllé idejét a jegyek között,! niints xinek még gondolatban sincs mivel\' fogl^koznia. Pedig de nehéz kifitelfi tervet szót egyában lT .1 Kedvese hollétét megtudni, azt élte árán is megszabadítani j-r volt minden gond«lata.jj Hadai Mullah leány ad as Akhai piros rózsa— rníiit tudjuk, Abdul Aaiz szultán birtojkába \| került, ki őt [háreme - díszévé emelte. A puszta virága éke lőn annak a kertnek, honnan viruítábán nem egy hamar jkerül i ki senkii — ) Ha ^lkervadt, viheti a saél, mint a mezők vadviirágait 1, ]\' Vájjon \| gondolt-e er^e Eddin ? a ha igene nem iitózott-e meglopni akarni aat a hakaluias nagy urat, kánek minden virág között aa Ó\| virága, az je Hirmilláfja tet-azókj leginkább ? — — Azt mondják, hogy aleserkessek vakmerősége jpáratlan. ~ i-4 i----— I A M háremgyöngye * as ó-serail épületének legszebb réasét birU lakosztályul. SaoHának aKlakel a művéázileg rendezett kerlfe tekintének. honnan azonban a topább láthatást leheteUenáé tevék a kert órUei platánai, melyek ffirfl lombozataikkal folytonoe árnyban \| tárták a kertet és pal^Ui A ssobák pasar berendsséséről tar-tó^bdva szolunk, léhjej hogy zzintelen eoeelelésünk homályt von a Elldnbdb fl- \' 11V Hív nyee valóeágim Amit a keleti pompa é^ kényelem kigoadolhatót csak tafiUt. mind össsekaknosva volt aa a szultán raonői- i különösen Hirmilla termeiben. As élénk ssinü bársonnyal bevont fialaktól kezdve melyeken teherként ftfrgtek a suiye^ aranykeretekbe foglalt óriási tükrök a idylli jeleneteket ábrásaié ólaj festmények] í— egész a persaszŐnyéggel borított padj lóaatig s a vastagon aranyozott, zoksziaü csillárral behintett f^lepig. minden esse bőkezűségét hirdeté annak, ki legszebb pereseit e termekben szokta átélni. — ssj hogó selyemmel födött ottománok ; rngs-j nyos bársony nyugágyak ; aranyoaövekből j felszökő a hé márvány- medoncaékbe gyönj gyösve vissss hulló viasugarak, miknek mesterségesen kölosönnAtt illater^olytee kedvesen ingerlő leget biztositának y esái bitó nŐ szobáknak, — süppedő lammávsj leterített kerevetek ; előttük oraságpt éra csecsebecsék kei megrakott sajátságosai akú asztalok; vertezüstből késsült madárállváj oyok, melyeken tarkábbnál tarkább psp«-gályok vígan csevegve himbalósának ; aűi redőkben lefolyó atlaazfUggönyök, ne kés aranyroitjaikkal aa élénk színekből ssőttr teppichbe msMtlve; ékes nyoeaolya, arsns csillagokkal behintett égszínkék menny! zettel; pompás mdvü seoéiősaekréoy mely olasa mesterek válogatott eonataibél áH ráadee réssleteket játaaék; agy éghajlst diaanövényeit magéba ölelő ^rág^edény • valának hivatva tündérivé varázsolni a be-l lyet, mely börtönéül saolgált s bájos ke-j i gyencanőnek. (Véfs ttv.) á» miataatertdl a kofán keMf koldusig ia IdAnl. ét legííbb Qrtmét a be-végaeU rótták felett árai. Hanem a takftfékosaágot nehezebb végrehajtani, — mert trttr U ea nagyon vtaaonyo* fogatom. Ugyanit: ami egyiknek piMriáa — nem u * máaik — v»-jryono«b mktfatk. — 3-or nehézség kenne hogy a képééit szükséget, valód! aatik-tesai a képzelet. S-or Igen tok tbiriÜHHH emffer Téli tftagiíban hogy: ő is megér-deiah hegy ezzel meg azzal megpreaen-telje nagát. megérdemli telte lelke est ▼egy aioft kényelmet, ruhát, csecsebecsé\', r— esullemUége eet e könyvet, hírlapot, • egyéb -.telki vaÉf aeathetikai éleményt. — 8 a önbeeeénftt ia diktál ja azt, — mit pedig megsérteni káros ia. £a. á takaré koaaág családos embernél ríem ia egymagától ftigg -r^Kem ia\' tudja az ember hol keadje, mjen kezdje a nélkülözést ? Mit hagyj ou^el megaaokott teati lelki élveiből ? A tán a takarékosság hamar túlzásba ia mo^y, — éa a fösvény lám aokasor éppen azért kéteser költ.. .. S végtére ia: „élni az élet főoélja" — a igy ha mindent vagy nagyon sokat megvonunk magunktél •Önmagunkat kínzó aaceták leszünk, — éa lepereg életünk atwélkttl hogy éltünk volna. -— . Ea mégia kell gyakorolnunk a szigorú takarékosságot, — mely baj ugyan, de máa orvosság nincs. Szórnom dilemma I .— Hauem hát máshol ia igy van. A szomszédok háza ia ég l.. Ami ueui nagy vigaeatalás, de mégis az. Ki bitié volna a munkás és takarékon porosa népről (melyről Jókaink azt .irá hogy fekete keryere melletti takarékosságával veri. meg Európát)! hogy ott is ég a hát ti hogy ott is köznyzmor és pénzhiány dul ? 1 Üfgy berlini szaklap ugyanis Németország közgazdasági viszonyairól igy ir j „Alig múlt 10 éve hogy a Mánoheszter irányúak oda vetették a kantárt, a a vad paripa moat az állam azekerével a mélységbe bukott. A gazdasági és erkölcsi tönk minden ponton kiüt. Az ipar romhalmaz } a kereskedelem koldusbotra jutott. A..mun kos foglalkozás nélkül van, csavargó, a kétségbeesés és pálinka áldozata s gaztettekre kényeseiül. A nők tömegesen eanek áldozatul, a proatititutionak, inaég miatt. A mesterember öociál deinokráta gyűlésekre jár..A kormány közgazdaságilag nincs egy . nézeten, a parlament még ziláltabb: inpo-tens doktrínák által megbénított A Hagy sajtó a mágas politika üres léggömbjéül azolg4.lt a sajtó tehetetlen. Az állam-sqgey hitelvesztett, az önsegély elégtelen, hiányosan szervezett, részben elvérzik -r-: ez a mérlege a nemzetgazdasági bölcaesé-gUl hirdetett „laiaaea-fairo rendszernek** E sötét helyzetből egyedüli mentő-eazköa — írja a Köln. Zeitung — csupán .a takarékoaaág-és szorgalom. Köszönjük •wopeh a jé tánáes<ft. 11agun1b..4e-. tudtuk. Tanácsolni éa parancsolni könnyű\', csak legyen aki megtagadja. ^ . fianem mikor ily általános. világszerte! pénzhiány éa elharapódzott köznv\'o-mórról olvas az ember. — mégis gondolkozóba eaik hogy váljon: elégséges tanács éa orvosaág e itt. ha az egyea egyén türközik neki a szakadatlan munkának, mint egy robotos, mint egy örök mozdony — és az ascetai nélkülözésnek, mint egy szőrzsinoros karthauzi barát ? . .. Hogy hát azért van e földünknek annyi kincse — növény, ásvány és állatországi gazdagaága ? — Azért bovelkedik-e kerek aárgÖiuDÜuk téjjel, .mézzel : hogy & föld ura, az ember mégis éhezzék\'? . azért-e hogy kétszer is meggondolnia kelljen, míg egy .jó falatot" szájába tegyen ? vagy egy meleg ruhát testére vegyen ?.. 8 na még oaak kevesen volnának, kik nem találják el a bölcsek által ajánlt „középutat" ? • • De mikor lám faji, nemi, nemapti külömbség nélkül -r még a hire-seu nevelt híresen iskolázott Poroazhonból ia ily nagy mérvű köznyómort ir egyik saját nagy hírlapjai . . . Mikor lám éppen az Angol nép jel azava hogy tfUT idő pénzu — éa mégia London utcáin van legtöbb koldus. Nápoly ege legszebb — legealegüdébb — kevéa ruhát, kevéa élelmet kiván. Az utparti bokrokon ia füge, datolya terem : mégia lám ezrenként fetrengnek ott a kol-ius laaaronik I... Méltán gondolkodóba kell eanünk : logy hát csupán az egyea polgárokban vuii e eeak e terjedő köznyomornak oka-ÍOca ? . • Az egyea polgárnak kell-e csak e taakadatlan, teetet lelket ölő munkát éa erfc lelket feltételező nélkülözéat, mint kes«ri orvosságot b©szedegetni ? S elég less-s mindez mégia aztán a köznyomor ragálya ellen ? , . , Vagy nem-e inkább máahol — a ma fásabb regiókban \'— a társadalom — a kormányzat gépezeteiben — ezek mozgatóiban — s ezeknek eavmásrai viszonvla- kormánvzai fénezeteiben —- eaek mozga P ®g7ID . . HPl faiban ia lehetne tán a baj alap okait ke* (kor is \|u !i& or- miként tudtá f\\y kla feleiéget venni í feleié a bölcs: imert Bál a aok ross kösü-mindig a kis ilbet kcttl választani tf (Bocsánat t hölgydib e hasonlat oaak az akkori, régi ftleeége éől votfi ám — s akkor ia oaak mint tr >f\|ás élez — volt mondvi De a n i fkomoly van benne oma, örök Sj ahaág, élet bölceefcaég li _ köloataui kö ejeaaég tl L hogy a töbti vagy két baj közi 1. míndié a kisebbik vklasa-Undó. — Ezt tet el - kormányukk is a Ibank-alku kiegyei éánél. Tádta hogy rosr.Jhogy hátrányos ha iánkra; ne csak anyagilag éa csak tiz évn, — mik a máaik majdnem biaonyoaan f ínyegetől baj : az európai válság, a kelet náboruJ a miiazka áriimlat. egéaz nemze i I Utttnket elborítani, eltörölni fenyeget. Le ét hogy elmarad, ledet hogy kivülöttünk a íj lik le, I lehet hogy lajtántni testvéreinkke j öaaaeyeaave j és fínanziallié belháboruba ceverédve is ki lábolnánk\' belőle?.., D< ez reLzkirt feltevésjp- ét nemzeti létün Let koukára tenni nem sza; •bad l — Inkább , 10 évi pénzügyi hátrány -4 mint kisebb ,1 aj volt! hát váíasztaMó, -4 mely nem i\| emergens) oa csak elmaradt Egy eui }pai rjUkodáa közbe azabad Auaztr ban viszályko A hiree szer az angol tria uein voln európai egyei géből. — Hatmoa nél iámét előjj „lenni vagy t ia azükaégeaa időre nekünk frontot kell nyom uj kártétel (uom dajmnunk k elódázott szerzemény — haszon \| (lucrui^i ceaaanp.) nem a-Magyar országnak öiimagáj- Ini- n1 .1 Palmeijston azt monda - egyn parlamentben hogy 9liá Auazr teremteni kellene azt az auly kedveért, aŐt szüksti a megindult keleti kérdés-ín Ausztria Magyaróra ságnak m lenpi" kéraése —- vagy rének kérdéseez eseti e és ez izílárd bel viszonyokat és ertts utatnuuk külre (bárlii bellii tó teo írben [görnyedünk is; különben nem n ondja ^yugoteuropi hogy „forpoatub éa 11 ilőbáatyául kellünk u keleti áramlat ellenél Elvesztenek geográfiái szüksége bégünket -r- históriai missióinkrai .képessé güuket és igy nemzeu lé telünket l j£z aztán lótolnatlan lenne 1 - -Az ezerev is nlútrebizottu legdrágább kincset "elkóc: kázhatnáuk klasebbaaerü tinancialia • előn rért — • mint menyei jussát Kaau egy U I lencseárt. Ezt éreJté l át, szivük vérével U fejük velejével» a 1 ik e kiegyezést j tették, — népszerüsójgü t rovására, ellenteleiknek t , egy Rét barátjaiknak ádja, sőt elpártolása mel- M káröröm hurri gáncsa, keserű lett U. De a törnél el igaz hazafiakat, fii népszerűségüket a • K helyaéte t uli\' testvéreink, glák istene ! Mi\' -^hdtakfefc és .véiüdkeVi adtuk sz ő resni — s a gyógyítást ott fént kezdeni és próbálni lehetne a kellene tán ? . • Videant Consules 1 ,JCét b»\| kosai a kisebbiket" Sokratest egy \|é barátja interpellál-kérdi tőle: .Ugyan barátom - ily \|éfó — horihorgas nagy ember létadre elenk igazolandja őket mint kik megfeszíteni fagyják lelgszeutöbbért l zsáikmányolták ki [Lajtán Bocsássa meg nekik a ma* nem igy tettünk. Ili „éle-szorult nagyon r^fen — lettek megrínádva. liumar De ib67-ben is — mi-egek Béoa körül fémlettek ozzank Pestre és I Komátok — mi azt mioudtuk, se követeljünk moat és ^nindeut, béke < napján izslyzetükbeu mikor 7 l\'elüí elfelejtették I kor a porozz a a jó bécaieli romaa menettü hogy jogain kb egyszerre aokkt megbánja a test fér, \| amit félelmében aláirt. Ugy látazi; monopoiiumap i Hanem hál Több nao Komnít l\|Ze\|t, tóommt Itatli 1 Cnyany Károly. iievelezéa. Vjesi r ^ Végre galmas napja hogy attól tajrtá^i szük világba több; melyről tek, s íme a — út a böjt a magyarnak is van egy lovalitás 1 \| ennek ia megvan hatála 1 mini kalbáss 1 — prém 877. mártius 4-én. jszeiikesatő ur 1 -{ aliáulujk a farsang uto.laó ik-, y olt városunkban annyi bál, ak, Imiként az iamen péna-iligna leend egy-ketu5nél luoiidhatnóki hogy kikerül mi lataagra csak jut ibiu^ig.; a d.wczára annak, e hó \'ó án izraelita\' {iőe\|gylot által reudezmt áárt-ike volt ezen inad íeg ir körű füzérké azebb legfényeac nél azebb toiiett koszorút, mer iar. íutoliigeutá Altstád er Józsiin Rothauaer M6rn< ael Lipótné, noknék) "W^aa Deuts Mór ne, Teréz, Hacksir poch Q-iaellál I rick Friderioka Szidónia, ktb. dtb.J neveket jegyezhetők bb báljainak, láttutjk szolb-ikeL de még szebbl hölg^-egyÜU volt varosuhk _ - A aok azépl köziil: fim, Buchvald Terézué, (jJady patroneaaek) Wes- \'golit iguaezué, (pénztár-Mérné, Wieias LUuárdué, 1 uoavald Bertái K<ithruaer J iliaka, Manó vili Klza, Ká-ijfslázs Béna, Krauiz Kiza, (Nj.-Kauízsáról^, Sohe^ber meg. A qencezők közül elismerést ér- demelnek prl HéffuUnn Mór éa Széphegyi Miksa urak, fik fájmhatlan buzgalommal mindent elkövetlek fényesebben ]»ik tt a tánca rendelő u r megerőltetni jtoi tu ia vállalkozni, szép tiaaU jÖye< ták el. Kea ikJ hogy e rflljhn. de aU, kik neo ultat, a ha ej (Oaérída minél mefroyaudók nem igen Lkatták helyesebben cse- lek essnek máa ikálommai íyeamire nem A történt ftittlJIeetések elmet eredményeatlak, me-köablhi Íjat ea alkalomi iái aaórt nem kMlhetek, mivel a aáteián ladfaok még nem kénfll- wm hogy aa.résjfeö eazprémben fo]y4 é?\| má* d tt>unkaksállitársal leend ejdrbekötve. a toivq Saapjain fog az ipa-ros ifjjákj éUő]jvándorgyáféae me\| mely mitnkáki\|4llitár«aT lei — kif tártatni, aáomaeéd mégyét az ipkr éa ke-reakadMlem érdékébób [tehát levelezői tisztemnek1 Kártya!; erre jó eleve figyelmeztetni. fJ Már; eddig ^bb vidéki testület é iparéi \| ifjúsági egylet megigéré 4 részvételt,lía^ a kíálitókia ioleutkezuek már. — miMidjineseiye nagy borderével birand amugyj is paOgó iparunk s kérsskedef-münkiia hézvei fa fenntartom magamnak -t, szerkekzbő ár nives engedelmével legkö-aélebtíj nizeteMbbenj k tárgyhoz! seéllani. Támadaimi életünkben tí Pplgár Qj. séintáMau atának jtávéata óta ismétj beállott ttzon egyformaiák, melyet \| a \' Vesz prómben: lakónak mfg kell szioki\|ia, itt váítosittosságrél, társadalmi életiről a szó azoros érteleinkén mit sem tudunlLji hogy ezt ekyenül az itt uralgó plutocrafiai cast-azelléiíu bkozzn, azt már elég aájnoa, hogy sokazojr ia hangoztattuk, de oaak a pnsz-tábaiijatpltj miért nincá vállalkozó szellemű fiataléig u a vidékiek, kik vároaubkbau élnek luBin tehetnek semmit, a hejybellek.— no ezekről jobb -haUgatni, — mert többet Joglalkóznak iaz égyszerégygyei mint hogv arra gondolnának, hogy napi teen-dőild után a j léleknek egyébrf is volna szüksége. — {szomorú de való [ megelégszenek ők, ha a kávéházban egymáat lu-viccelhejik, de ha még ehhez ertenének, — hiába haladunk, j— de rák módiara. Van városunkban cáaino a egylet \| élég, a ép ez á baj, hogy, nagyon ia sok van, a ezért npm emeíkedlhetik egy ! sem azon aziuvonsiira, melyet korunk szelleme megkívánna I; ninqa paazetartás, nincs egyetértési sok van a ki elnök és más tiszteletbeli álláson kíván lenni, egyjknek az ipa-1 rospk, másiknak a hivatalnokok, harmadiknak tudja; isten mi nem tetszik, a az ilyén szomorú .állapotnak esik áldozatul vávoauu^ társadalmi : élete, méljfuek fej -lesztésére szenny nézetem szerint első ízben a helybeli lap volna hivaJtva s hogy mepiiyiften felel meg ezen jogoa követelésnek, ^rról Ítéljenek máa nálalinnát híva totlabbak.) — De még más ék ia ,van; — valljon az^u esetben, ha a helybeli lap uiiudeu tekintetben oda törekednék, hogy nem létező társadalmi életet hozzon létre Veszprémben,; képei volna-e elhárítani és legíyőzni azon számtalan akadályt, melyet aokau csupa Ellenzéki viazketedből ia gör-ditéuének eléje, — képes yolna elölni a eloszlatni azon aokféle kosztot, mely itt létezik? fájdalom, 4- nem-mel keli felél nUfikj. tr Csak egy mód a út yolna, ha a helybéli fíatahtág egy teát a egy lélekkel oda törekednék,\' hogy a családok köat caáládipa életet hozzanak léire, a ez gyakoribb összejövetelek, felolvasáaok a mu-kejdvelőí előadások rendezéiie stb. által érhető el, hogy ezekre vállalkozó s ahhoz jól értő egyéniség elég van, azt már több alkalommal tápasztaltuk, igy legutóbb is az Önkéntes tűzoltók által rendezett műkedvelői előadáskor. — Rajta tehát, ha akjarunk a kor szellemével előre haladni, máguukuak kéli valamit tenni; ne riadjanak vissza a kezdtet nehézségeitől, fáradozásukat nem oaak a biztos siker fogja ko-rmiá^fíi. hanem még elismerésre s bálára is I számithatnak, de jegyezzék meg, hogy itl nem valami uj egylet alakításáról van ssó, ellenkezőleg, törekedjenek egyesülni s tömörülni at már fennállók is, a együt-tősen egyesült erővel működésük ered-ményteljes leend. Adja az ég, hogy úgy legyen.; í Balázs Géza. ^elyi és luegycl liirek mtOöitiíjS. A n,-kanizsai tisati önsegély szövetkezet mind azon t. tagjUi, kitt a szövetkezet pénztá rából Jrövid jidöre szóló előleget él-veznek órteaittetuek, hogy t. évi april hó 1-4", rövid előlegeiknek IOu,-ja okjvetlenül, ft minden meghoaezabitás uélkül lefí/.ekeudő; leeud. — Ugyan csak ezen szövetkezet t. tagjai egyúttal arról js értesíttetnek, hogy az 1b76 eyi Umeti év után, miuaen 10 frn>s iizletrélzre, havonkiiit 22>2 krral eso ossstalékjaikat f. évi aprijl 1 tői kezdve egy év leforgása I alatt a azö-veike4<;t pénztáránál, (u -kanizsai kir. dohányárud i raktár helyiiiégében)\'— he\|vbpli tag dk személyesé^, vidékiek ptüig törvénjyszerU megpizottjaik által föl vehetik; az 1878.ifi april l-ig úejm vee idett psitalékok pedig az ok 18 §-á értelmében a )hoz fognak oaatOltatni. Ám iqoMgalósáy i 4- (Or. Bchreyer fslolvaaáaa.) A min már lápunkinsjilt számában jeleatUk, a nagy-kánijssai társáikilr raaárnap II-én tartotta 6-ik hyilfánia felolvasását.I Kléajdé Dr. Sehreyer Lajc a, brvoa ur toIL ki ea emberi teat idagrends lerérdl értekezett. A társaskör n gy t«rme « péiMtt megtelt a amit kulö» nOaen kieme ói akarunk, a feloSvaeáara alapszabályt tartalak ala ^aöltate tt^e n m eila- JLf li flfjrstc&smsl s\|4tjttk a Jalaase derassststl lé^nk, begy, 4 taMaMaa »i»- •aarfc. . •ifrtm \'-^t f úgr Ml ftlaésMaat. nagyszámú hőlgyközönaér Jeleni meg. Ét-tekes/l száraz elmélet helyett érdekes rése-le tek bél éllé gyakorlati fejtegetését adta az idegek iélettanának éa a bevsaetéaben különösen helyes éaarevételeket tettes ember teati 4""léeét éa fejlddéaét illetőleg. Epoly heliea éa neaeteiokkel teljesen egyeáo az, amit aa ugyneveaett női emaneipattérél éa a nők ! kiképzéséről mo azután az idegek nagy fontosságára beeaélt emancipál és a nők kiképzéséről mondott, ittérrt nagy fontosságára beeaélt az egyes idegekről esek OaazmflE&désUknek a szellemi életre falé betolyásárél. A felolvasás valamivel torább tartott egy éránál, a jelenvolt közönség zajosan megéljenezte a felöl vasét. A nagy\'kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1877. évi február né 6-án tartott közgyűlésében a következő összeget szavazta meg adományokra) t) Az \'országos Deák-emlékre 50 irt; 2) a gimnáziumi rnuzeum javára 20 frt: 8.) a polgári isk. szegénysorsu növendékeinek iskolakönyvek és egyéb ssttkségesekkeli ellátásra 45 tfrt.; 4.) A községi iskolának ha-sonczélbél 140 frt; ö.) az izr felekezeti iskolának 140 frt: 6.) Az evangelikus felekezeti iskolának 30 frt; 7.) a görög felek, iskolának 30 frt; 8.) A keresztény korháznak 70 fit; 9.) az iar. kórháznak 70 fit; 10.) Keresztény házi szegényeiknek 130. frt; II.) Izraelita háaí szegényeknek 130 {tt; 12.) Tűzoltó egylet eegéfyr/<é»ére 50 frt; 13.) BetegsegélyzŐ egylet javára 30 frt; 14 ) Kisdedvódő egyesület alaptökéjére 30 frt. 15.) Intézeti szolgának jutalmul 109 frt. 15 kr. összesen 1083 frt 15 kr. — A nagy-kanizsai társaskör 1877 márcziua 17-én saját helyiségében jzártkörü s tánczczal egybekötött zene-estélyt reudez. Müaorozat ; 1. Nyitány a . Lgianadai éjitáboru»ból, Kreutzer K.-tól. Zongorán négy kézre előadják Rózsavölgyi Sztdi k. a. és Veszter Imre ur. 2. „Serenata" Mozart-tói. Vonós-négyes. előadják Berecs Imre, Ghroszmauni Ignácz, Maywald József és Véneiéi Keaeőj Urak. , 3. Szavalat, jtilóadja iQ. Bencik Fen rencz ur 4. Kettős az „afrikai nő\'^bőli KettcreJ és Durandtól. Zongorán és harmonitunon előadják Berecz Imre és Maywald -József; urak. 5. Magyar népdalok, tilnikfn előadja Pais Géza ur. Belépti dij: Tagoknak személyenként 1 frt — Netntagoknak személyeukint 1 frt. 50 kr. A tiszta jövedelem á társaskör alapvagyona gyarap itására fordittatik. Kezdete 8- érakor. — (Elismerésre méitó.) (p élet szin- 4 fiadán szép szerepet játssott anapökben dülöngött hózivatar alkalmával Peeti szinéazar, ki ugyanis egy már félig a hóba aülyedt leánykát, ki sebogyeem birt kiménekülni kellemetlen helyzetéből a • hóból kiemelt éa biztoa helyre vitte. — f— Színi krónika. A\'eddeu mártius kán : A kintornás család, Tóth Ede énekes népsainmUve. A% előadás vuuUtutiaága sokat levont a darab érdekességéből, melynek elaő jelenete nem árulja jnég el Tóth Ede gemalia alkotási tehetségét, mely e darabban egyébbiránt nem is juthatott úgy érvényre , mint egyéb népsainmUveiben. A darab éppen annyit tartalmaz, mind a polgári, mind a népies elemből, hogy egyik aem jutiwaaon helyea érvényre; a igy válfaj van előttünk, mely a polgári aainmá és népszínmű között áll, de egyik aem a kettő között A szereplők iparkodtak megfelelni teiadatukéak ami némely jelenétben teljeaen sikerű t is. — Közönség közép számmal. 4- . 3irddti: Iskarioth. Varadi tragédiája A czimazerepet Bafázay játszotta. Közönség értesUlésfluk szerint közép számmal* (CHlt&riöktín: márcaius 8-án. A betyár kendője. Abouyi hstáo\| népézitomttve. A felvonások kösött két ŰBososnŐ lépett föl. .— Jó hogy nem sokáig vették igénybe a közönség tttrelméú Szerep u e ra tudásban szenvedett mind a kettő, pedig oaak láb kellett volna hoazá. Ne háboritauk udvan-bukaresti-azinházi-tánoaoanől álmaikat. A darabban a szereplőkön meglátaaotlaa l^rek- puló valláaagyenlőaég hathatós tolmácsa volt. ilaldoklási Jelenetében remekelt. —f BÖttger Polgár Gyula mint mindenkor moat ia teremtő elemében vol^ oeak couplet-jeiből szivesen úélkUlöztttnk volna egynéhány ea illetlenaég határáhoá igen köael volt atrétát Engedje át azokat a ,Volkaa&ugereknek mert nem tttik meg a színpadi tHem mértékét. Elhódítja PoC gár ur alakítási tehetsége feletti bámulásunkat aaok nélkül ia Nem csekély résae aa eat sikerének 1 Vihar ée Halmai uraknak köszönheti \' Festi, — (km.) B éi / ő, nároiiiii — . színész föltételéivel,1 Kéavfi Bertók- Kndttt éneke* aépuinB& I emelte ama ;ezt a I ftlmá»b«n. Irta 8ü\|lirtti Ede. Zenédét feszkedő büEzkeséget •eeié Erkel Gyula. (Kendeső Vihar) Tűd-tankkal ÖzigügetineV ee uj népszínműve ee alkalommal előssör adatolt ctauiasán. Bírálatokból már némileg ismervén a dl ih ilMOjt, ju, őeei szerepében érvén/re nevetségességig pöf-• I becs illette^ inuű-aely ogyji IfáldosoU kütrabonéiJ váródé lg ISI rabot kíváncsisággal léptük át ea alkalommal is a eaiubáaat. Kár hogy a darabnak eldadása a péutcken és ssodibaton dühöngött vihar miatt vasárnap helyett hét* fóré esett a igy a szombaton előadatni sftándékolt „UtoTaó zsidóu vasámzp csinált cessát, a közönség csak közép számmal jelent meg. A darab nem üti meg ugyan Szigligoti régibb eredeti népszínműveinek mértókét, de a eSelekvény gyors, szakga-tattság nélküli lefolyásán es a \| kifogás nélküli jelenetezésén meaterkeze a hallgatók érdekeltségét, hanem ezt a mese elég ügyes bonyolódása közben még fokozzák is maguk iránt. A mi a darajj^ előadását illeti örülünk kimondani, hogy az az eddigieknél határozottan legjobban sikerült :J£árolyiné (Kerekes Mari) értelmes, ügyes színésznő, játéka finom érzékre és helyes felfogásra mutat. Meglátszik, hogy szerepeit tanulmányozza s teljés elismerésünket érdemli meg. Miután csütöi-f tökön a „Rip ácsos Pista dolmányaiban jutalomjátoka lesz, figyelmeztetjük e körülményre \'közönségeinkot s reméljük, hogy a jeles színésznő jutalomjátéka alkalmával nem fog panaszkodhatni részvétlenség miatt. ;— Mellette kiemeljük B. Polgár Gyulát, ki valóban jeles alakító tehetséggel bír és Kényes Bertókban is jelét adta e\'ismerésre méltó tehetségének. Halmay (Hontváry, bukott földbirtokos) bír a jó tyabŐjjéntj rágódó vem ® %• astől ha a karzati pub- ért: amúgy is diwikie voná* Vérében jvolt, m solia n^kllnk \| e komoly igyeijezéall meglátszik Szigligeti A több jellemek is felköTtik kálói valp kor . nagyja nemes otp tetszett ff y a r sziu Hkam ked sokkal b$vklked<5 szerepében \|jtula\|Uok& ragadtatja! Inagát — Balázsi (Bonpdi \|6-jnódu fötdHirtokoa) nem tudjuk honníúi vette birtokosának előképét, fe nekünk ugy tetszett, minthá birtokosnak nagyon parasztos \|lőtt volna. Ék végre a szelepnek élethűsége (daczára egy fokksjl magasabban kéli flllni, a reális, való életnél, hiszen \'% azihműiró is ídeálizálL \\ 4f-\| Vflwr .iparlovatí) \| meglehetős ügyességgé! játszotta sz^répét. — B. Polgárnő, vihainé, Kisfaludirié[ és Polgár Feni jöl tölték be — Az előadás összevágó sike-• Ezt annál szivedébbeo beis-rt felfogva a magyarj színészet y fontosságát, s a j magyar szi-ivatását ép oly héyvel s lei-erejéből pártoljuk a jó ígye-szorgalmat, mint j hazafias és eli kötelességünknek tartjuk konláriágot, bárhol üsse fel egy szent ügy lepjp alatt eri-zott kárára az Ízléstelenség uján tenyéaső magvait azórja szerepeikét rült volt.!" merjük, m ügyének nész szé künk eges kesetet as lelkiismerc gáncsolni j tanyáját, h nek határ amúgy is széjjel. Oezip( most már visszhatigrs m óhajtjuk, hogy áz igazgató pártolást érdemig I igyekezete találjon a közönségben. — ¥ Közgazdaság. ■ (Wjlartaft A természet és üzleti segédeszközök «?a zuiioia c. cz. porKeresKeaoiuez es i fogyasztói közönségéhez,]hogy aa által d£endő és f. évi apriL hó 15, 16. és műiden előnyei tel rendelkezi k\'te hát e bor tildék, mlsly jelenleg több kitűnő termésű étfpk borkészletével rendelkezik. A kamara által rendezett bórvásárra a legkülönfélébb) borok igen négy mennyiségben lesznek bejelentve, miért az a borkereskedőknek akár kész vásárlásra, akár a hegyvidék közelebbi megismerésére nézve ijjffn kedvező alkalmul fpg szolgálni. ÍÁluíirt kereskedehíii és iparkamara nélfogvía azon felszólítást intézi a bel-I külföld t cz. borkereskedőihez és bor- ren .pril hó 15, 16. és 17. napjain tartandó araiá-h agyat jai1 borvásárt meglátogatni szíveskedj epek. A Íjaméra irodája í főtér színházi bé-édulet, északi rész L jemelét) minden -bor vásárra vonatkozó felszólításoknak kée-aékgel eljeget teend és sj szükséges felviláa giaitásokkt a legrövidebb idő alatt megaj üándja. Árad, 1877 febhiár í 20. aradi kereskedelmid ós iparkamara; jutsch Bernát a. k., ©r. Gaál Jenő s. k. elnök. kam titkár Arad szab. kir. városában 1877. évi april 15., 16\' és 17-ik napjain tartandó áíad-hegy aljai borvásár\'szabályzata. 1.\'Ezen borvásár á helybeli érdekeltek közreműködése mellett, a nagy méltó-. bá gu fóüdmivelós, ipar ée kereskedelemügyi m, kiri ministerium •jóváhagyásával as a\'adi kereskedelmi- és iparkamara által az a ad-hegyaljai kitűnő borok szélesebb kör- ben való megismertetése csé Íjából rae-deatetik, (Táft kw.) Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A budapesti időtmutató óra a&erlnt Indul Kanizsáról, bora { ] Vesét "4m Óra pete M. 205 Kásás, Mmm>, Domborír a Fiaméba 4 48 rt !!t. v - - i!> 2 * déi. 212 Buda-Peatre ..........S6 vtf ** .......- - * . 2 B d«u." 204 .......... . , II SO ««t* 3i\|J Bécsba (ftmbatbalr, Bécs-Ujhety Mé b % rr 9(11 .. 1 . ....... 11 48 eatJt 3l6 Sopronb 3 38 délo. M3 Trlaaatbs éa A-afsrbofoe Lsrasatil Orécs éa jBécabe 102 50 r( 47 áéU I Érkezik Kanizsára honnét: 215 e«ék, Úoháca, Domborár* Kissé bél 1 41 délc. 206 \| •• .. i . J1 11 aatve JÉ3 Bods-PaStril 4 » Rf. .. i 2 5 déiu. 211 9 44 satva 314 Itóaből (jBaombstbaf/ B4ea-0jbsir) M lo 22 mL . • j - -i • 4 6 9V6 Soproubél II 53 áéta 214 Bécsből Gracx. Marbiirg. Prágcrboí felöl 4 12 rag. 202 Triezt- é» BácabM \| „ "21 4#a J04 r, és ViUachbél „ 11 — m, Az üzletnek a B/üneteléee folytán elmaradt t— rosz idő miatti a heti tudósítás \| Felelős szerkesztő HOFFMANN II D £ ITiB S\'B TZz !! nellbelesiiek !! 30 év óta kedvelt és orvosi jóváhaigyás folytál sokszorosan kipróbált iVf BaO fi Stayer.növénynedv •22 \'S-f g 5 4\|j mellbetegek számára i< r asffc D Í H 2 TF la 5- Mindig friss minőségben kapható Egy üveg ára 88 kr» !! Idegbaj és gyengeség ellen !\| Eugelliofer 1- izom ós idegesenciájaj aromatikus havasi növényekből Kétsége\'nkivül jeles szer rheumatikus arcz- és csojn fájdalmak, szédülés, keresztiájdalmakf ideg. és tés pei ebb gyengeség ellen, különösen szék gyengesége és tehetetlenség ellen. Ara egy üvegnek 1 ÜFógfftjas el edig a \'nemzői* ől, gyakran okoio frt. e ii Y f 8toiiiatikon, szájvíz. Dr. Bmnn, bécái fogorvostól. Egy jeleenek bizonyult szájvíz a foehus épentkrlá és erősítésérea száj rosz azaga ellen óa kezdiői fogromlás ellen; Ara egy üvegnek 88 kr. , , főraktár M ugy ar országi : Török József gyógyszert fa a Nagy.-kanizaa: Belua József gyógyszert. Koa^ntte \| Ferencz. Hektár Magyarorazág minden nagyjol gyógyszertárában. 351 94-42 i 1 1 GARBB föügynöke Budapest, üli ajánlja eredét! ke&etben,le«záUi mozdonyokat 879 i-io I i í I » I i I I i i fi Si^llóve^ök elailnnaa Alulirtnál a követkeső faj sima és gyökeres vesaők kitett f^okerti jótállás kellett kaphatók. Fshér fajok. Csomagolva aa a v aauthox állítva aima_gyökeres 1000.100. vesszős 1000.100. jnai lesz Riszling Piroa oporto (Rothe pbr tugidoi j Sárfejér Szigeti (jFuj-min.) Fehér !rái r^MrtEJ_ TBO i768évea [JÓt BZ\'Ó\'UŐ Muskotály Muskótkly Fekete fajok Burgundi ikorai) Oportó ) Karai; fekete zag. —• Fekete ksidarka (zöldsárga.) küld (csemec e.) >rai I 6 50 650 6 6 Ő 5 650. 6^0 \|[?5jl éves 75® l éves frtjkr\|fptjkr 18 ■■ 18 70 70 n éves\'30 60 60 }75 60 160 3 évesj 3 éves. 1 éves 18 1 éves 18 350 Sima ivesszŐket helypen M^gréhaelésnél kéretik lomás pontos! feljegyzése, Megrendelhető as idólirtnál Zala-Apáti) [ 277 2 általvéve 50 krral olcsóbb, as utolaó posta és v^uti ál- Szab^rban utolsó pósta 42] Baáu kálnián. TT Ke és flal I^otzó Pál gépészmérnök }i-ut 8-dik szám alatt, ^orvetógépelt javitott sser-bott árakon, valamint gőz-3éplőket, j malrookAt, rostákat stb. 1 fn » kr. k. V;1JL A, legolcsóbb e legjobb lábbelik ftemesviri jgóricznál kaphatók Budapesten, kerepesl-nt 2 sz. a baaárban. Hölgyek szánára: Papacsök mindcb színben br. Kümotcipök ihijelMÜB rmgj börböl Komotclpdk abiM—lhi- vagy bfli^a aarakkal 1 frt 10 kr. Kftxö topán •betiaatinbdl a lagnéSb IiIiiiiéhI diszitve Topánok eberlaatinból naajteaénl i TÉgiil. rokoka Mrtriiiil Snni jjhiriiitni t űrt 90 kr Topának ragan fkaxöraJ aröt i nfj bor- jubórbóL azőgez«t: ragv caarart kaliiaiilf fl raSa idüjáráabax, tartós J frt — kr Urak számárat Topán chagria-börböl jól ké«dtv« » frt W kr Topén ekacrínberbSI finom disaHéaO laknefélj - lyd legújabb j divata • 1 frt SO kr. Topnb«rjabürbol uügezett, csavart kattfia talppal Igán arőáj 4 frt — kr Topaxv orosz fiynilm bőrből nüMMI aaOga z«lt caavart kettős talppal ssős időre 4 frt 80 kr. Topán aaloeftmlrmásoe, main ti bőrből keatvü vagy rhagrin szarral legfinomabb himsáaMÍ 4 frt 80 kr. Párisi féltoniuL kötésre chagrin bőrből S űrt 60 kr. (Msm térdig érő vizmentes bagaríabőrből háromszorosan csavart kattőetalpeal a frt 60 kr. Csizma boqu -vmgj chagrin bőroől magas szarral s lánccal j 6 frt 10 kr. Klo-topán borja vagy chagrin bőrMl erősen szögezett káttöa talppal I frt SO kr. Líány-topáuy ábcrlastiuból vagy bőrből legino . mabb diiziték lakszegélylyel 1 frt aO kr. Gyermekcipők leberiastin vagy bőrből SO-krtól 1 Megrebdclésdk postán utánvét melkrtt vagy aa összeg bekádeáe melleit gyorsan és pontosan taljMÍO»Uiik Ham alkalmas; lábbsli a legkásssegeaebben kicseréltetik Héasletas áijegj-ökek kívánatra bérmentve kűhlatneS meg- 378 1—-10 xxxxxxxxxxxxxxx Epilbpsie letélileg gyógyit I)r KílllSCll Drezdában, WllhelmsplaU 4 (előbb Berlin* Majdnem 800 sikerrel gyógyítva 858 11 —62 fr heti Hó has i Mii m Milhoter Ödön p^tóságilag engedélyezett eálpgintézetébcn xriin lennemü a>anyr eztlst és ék szei tárgyakra, valamint sórsie-és értékpapírokra is "a le-legnagyobb Összeg adatik, l^gmérsékeltebb kamatok fizetése mellett. küldött e nemű tárgtakra nlóképen késs vegyok a i\| felelő ösaseget pontosan és gyoraan átküldeni, j \'—26 . ;i I a án MeghlváB. A dél-salai takarékpénztár réasvény-ársaaáff kebelében azeTvésétt gyűjtő- a ön-segélvso szÖvetkezet es j évi renaea közgyűlését fojjró márcaiua hó 22-én d. e. 10 irakot a varosház nagy térmében tartandja neg, melyre a t. részvényesek tiszte-ettel megniyatnak. I Tárgysorosáti: I Elnöki jelentés. \| A félügyeltf bizottság jelentése, o A asámadáaok és mérleg jóváhagyásai! és az igazgatóság felinéntéae. 4 As üálstréssek utáe a harmadik száz Porint] kiutafrányosáaa iránti határozat. As Wapszabáayokj 24. §-a értelmében kilépett 6 igazgatósági tag és pedig : Pischir Jóseef, Hirsqhel Ármin; Mentwich Öyulsl Pál Bándor. Schle^nger Gyula, és Stern Mór \| urak nelyeCi ujak válasstása smétil megyálaestásá. A íeíUgyelő bizottság megválasztása. Aa igazgatóság. Celt Nagy-Kanizsán, 1877 évi márkán. if . j 4 zit. A vagy 6. CZ1US szavas melle ségéb lenni Semmi csalatkozó, I\' Jáléksegél vemnek csodálatos ákersi nem tagadhatok. Titoktartásból elhalIgsr tan dó sók személv kösül as utolsó hnsá soknál á követkeaok nyertek Tenaét : Ghuslinger J. ur Vöcklabruckban. ( Glas Lajos ur Münakirohenben. Biálawita C. nt Firlejowsakában \' Zidemeister P ur Sparbaohban. Miiaaachek L. ur Báeaben. Halparn L ur Uuayantinban. A - nevenettek est be is bisónyitják. j Föltételéin: Myereményrésslet, saját belátás szerint és egy játékra érett tervárt 1 frt, kftlNé. Módszerem oeak cs^éíjr játéktőWét igényel. Bővebb tudósitár ie \| gyrn, kívánatra cudgorö. titoktartás. Meghívom tehát a lottót játssó kmtön-séget, hogv használatba vegye tudomá.nj 1 és aok évi tapaaztalatalmra alapult .* Játék-utasításaimat* legvzet. A t. ;ICsú j részvényes tagok tó Tanaiknak részsányeik elömutatáea ti átvitelére a takarékpénztár helvi »n, folyó mározius.\' hó 21-én megte-felkéeetnek. MIHHB 1 ---f-f- Az egyedüli eszköz a vak véletlent\' sikeres ab korlátozni. ? Oríibé Rudólí a matematika tanára Berlin 127. Wilhelmstreese 11 369. i—1. XDC&QO^QQQCX^OúQQQ^ Klsáé Mvstsl \\ Fitty Het?ksrtskséésa» Ü)?4ro«hái imu 611 nia Eiffiiettol éra , fcsa év«e ft frt Wtém 8 frt Nvfyté évrt 1 frt 50 kr Htrdftméiytk: I pötlUn>r «gy«er 7 kr, Itbufln hinhllniil ft kr ftéljrsgtjij 80 kr. NyMttér: P»ti tto m (0 kr. I 1 • 11 I » i . : 111 !11 . Ir SisrttsxM InÉi Hővé a lap mllcmi rém* ilUtf MtWaáayk MMpadftk s üj rármbii jrtést 618. át. BérmtotUa levelek c«k Isiaart keaakMl fogadatnak él. Kéaimtok finn ojtm klléttttk. Qirdettaeket felrwwk: WdM Mór Bodsp*tea, Serflu-tir 4 ím Bécs L Wo11mU« 18 es. Láog L. ée tátm, BojUpatcn fflrdtatcxt L n. OppeDIk Aj Bko- BtabeulUteJ 2J as.- MEGYEI ÉRDEKlö, RSADALM \|G A ZaUimegyei- GaxdasdgiEgyesiUet a n.lunizsai tiszti önsegélyző szövetkezet és több más egylet hivatalos közlönye \' 1 KÖZMŰVELŐDÉSI, \|\|RSADALM \|\|GÁZ D\|Á S Z AT I HÉtlLAP1 ÉÉÉ 12. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1817. márczius 21. 4 .i i IV. évfolyam. Nemzeti ünnepek A kegyelet érzése az emberi sziv legszebb érzelmei közé tartozik. Egyének\', úgy mint népek, életében vannak oly események, melyek emléke sokáig, sokszor élete határáig kedves marad előtte, s melyek a köznapi történtek mellett azért vésődnek oly erősen szivébe lelkébe, mert kapcsolatban állanak egy magasabb eszmével, a mely előtt önkénytelen meghódol az ember lelke. Népek életében nincs as máskép. Nagy napok, életét befolyásoló események, fejlődésében korszakot képező pontok emléke pránt kegyelettel viseltetik minden\' életre valójl a nagyot és ssépet felfogni bíró uép és nemzet, s a melyetek ez ■ iránt érzéke nincsen, az aligha bir fennmaradásának feltételei mindegyikével. Ilyen emlékezetes napok méltán í^emzeti ünnepeknek tekinthetők s a nemzeti közérzület emelése czéljából nemcsak megérdemlik, hogy kegyelettel megünnepeltessenek, hanem szükséges is, hogy megünnepeljék. A hazafias érzület emelésének és elteTj^déeétiek nincsen hathatósabb eszköze, mint a kegyeletnek nyilvános, ünnepies színben való kifejezése. Már a nyilvánosságnak magának nagy hatása van. Azért alig van nemzet a föld kerekségén, mely csak némi múlttal bir, s melynek történeti lapjaira egy-egy fényesebb esemény van feljegyezve, mely e fényesebb lapok emlékeit szivesen fel ne idézné emlékében, és tölöttük büszkeségének kifejezést nem adna, vagy nem szeretne adni. Már a régi népek néhányánál valóságos művelődési eszközök voltak az ilyen nemzeti ünnepek, melyeken részt vett az egész nemzet, apraja,nagyja egyaránt. Az igaz, hogy a régi népeknél hol az egyed többnyire teljesen alája vqU rendelve az államnak s egyénileg kevesebbet a tömegben pedig sokat ért, az ily nemzeti ünnepek állandósítása é s általánosítása sokkal könnyéBb volt, mint mqst: az egyéni szabadság korlátolatlan idejében, hol az egyénnek egyéni felfogás szerinti meggyőződését misem szoríthatja meg, hol gondolkozásának szabad irányt jelölhet, a az államhoz való alárendelt viszonyát a saját maga által, jóléte szempontjából hozott törvény határozza meg. ~ A régi népeknél egységet képe* zett as állam, annál nagyobb egységet, minél kevesebbet számított az egyén, ki magát amaz egység elvál-hatlan töredékének képzelte. Az ujabb korban más néspont alá esik az egyén viszonya az államhoz, s a formával együtt,, a társadalmak fejlődésével a lényeg is váltosott. De a lényegből is csak as váltosott, a mi nem maradandó. Ab alattvalói hűség és ragaszkodás, a basa iránti Onset ÍP r" * len, benső szjere et; a föltétlen áldó- ; zatkéfczség; a ttrvények iránti tisztelet, a honpjolgj rí legnehezebb kötelességek zúgolóc ás nélküli; teljesítése, máig is ugyani zoii azépj erények, melyek minden egyén díszét képezik, csakhogy as újkori állam leoldotta az egyén korlátolt, bilincseit, és ez erények (yakorlatát az erköl esi szabad aktrat elhatározására bizta Igy íj egi áltozott a viszony az ó ós Újkori j neje izeti és népünnepek között is. Amoit a nemzeti ünnebék (mint mai nap is bizonyos vallási Ünnepek) .azon hatalomtól es/közol-tetének, mely i /. állam fogalma alatt az egész dépf ■ magában e£yeéité. Mai nap a nenzeti Ünnepek -\'a nép egyéni akarati nak vagyis inkább nyilatkozni aki rásnak kifolyása,)me lyek gyakran < sak bizonyos tjBrédjék vagy párt czéljáinak nyilvánossá tételére szolgálnak* Ez alakbán a^íg nevezhetők nei izeti ünnepeknek,! miután ez alatt jralami Altalánosat ér tüuk. És iiáj^tlom ilyén álljalijios nemzeti ünnepj >ink nekünk tiia£ya-roknak ninüaei ek is, Szt.István napját kivéve, me y nemzeti és vallási egyszersmind, j bármennyi fényes lap is legyen njemzitttnk történelmében, melyre a ke] yeletes visszatekintés tanulságos [és lélekemelő egyaránt, Vannak azuti n még számos olyan események! n ipok, melyek dicső nagy férfiak működéséhez vannak kapcsolva, mdyek tárgyaiul szolgái- ban 141 fik e hatnának Osakhpgy az bad töredéke által nagyba \\ megzavartatik azon eszmének me ynek neve alatt ünnepeltetnek, tie tasága, mert az eszme megszűnt aa osak egy pá: gának viiid Társadja főleg is sok cső napjai le keztesek mi ott legyünk hazáról van egyéni mégj kori mert: A hunyád nemzeti Ünnepeknek, ilyeneknek nem aza-eknek lenniök, mert az lenni,. mikor csupán i vagy töredék önma lüjf. nunk magyarosodásától ót várunk. A \'haza dif yenek dicsők és einlé-den magyarra nézve í; egyek mindig a hol a szó, személyes érdek, őződés hallgasson ilyen-A haza minden előtt. megyei elol&lio?ódott agyarokjról. ; \| 1 Szatljmfcrk György a „Ssatmár^-baú egyí igen mpl tg hangú lozikket ir huj-nyadm egyei jal>láho6oaott mag várok ügyében. Miutánjai! e ozikkben kifejtett nézeteknek népű ikl meginftgyaroBodókátiiílotőleg már lapunk] an iz több alkálommaf adtunk kifejezést, \| < gesz terjedelmébe^ reszszük át m czikkni ajánlva mindazok ügyelmébd, kik nemzeti léíünk Ügyét szivükönjho^dják. meg kóreth, egy gyAaío» vArOR és m< be, iriely jo meirtfl t, Ha tétlen, nok ben közön oly I nemspl i szólni kivái Huny nyi magyi toni népe sen eliele dutt. A C isztelt szerkesztő úr t \'Engedje "Jogy beoses lapja ségélyével nemzeti ügyet vigyek azon je közönségének lorima elój-lágszerte ertfs magyar érzel-\|uu zeretetéréi itmeletek Leké-llzatmár városban és mégyé-Öi dn hagyja a kodiiyoket egv Ugy, mint a mélyééi alább legyében mintegy 15,000 44-[ van, mely aa ítlék s as ot-viszonyok folytán tökéletenemzeti Nyelvét, élolákoao-a, Strigy i a Maros völgyei- melylyo mesnek Kii és Rákösd, lakik mát us, eddif foglal jfagy-Ö líaro. lerencsétlen ^jmagyaraág," senki sem tartotta érde-tozni. Lálpettes, Keresztúr, )rcsa, Mosaát, Bácsi, Tompa Tordsiés más községekben rarságnl — Vallásira refor- azaz p agyar, . ^ papja .ib magyar, -r* egndeses szóíkjély, vezeték Ojevei: a legszebb íUgyarl oevek,! mint pL Vásárhelyi, Kónya, [Csanádi, BedO, Fehér,. Köpeesi, Be kez, p jbolyijikt. Gesk a nyéjv veszett ki. £ nép jmár uein bealél töboé! magyarul, a körülöl t!e lakó nagyszámú -plakzág felolvasztó t a magába amagyarnépet, ugy, hogy J szó [valódi értelmében „magyaré-népről ásó setki lehet i Hunyadmegyében. A i pap I magyarul tartja a templomban a hitoktatást, a Inép gépileg, meghallgatja, ne nem ért peloie egy szót sem s innen kan, hogy ezen eikorcsozodott nép erkölo ileg <\| Isgaláixilyedtebb. Ebből kerül ki á fe^yenezek legnagyobb contigeuse e„ inej jye térületén.\| Nem Ifépzeluk jóravaló" i iiagyar emberi, ki beutazván Hu-Wyadn egyét ■ tapantalirán íajunk ottani pusztu láuát, no érezné, .hogy árcSába szökik vér szégyenében. Man-e a világon nemzet, mely a saját or zágában vezérszerepet játszik, moly adott valamely országnak, hogy igy ta voops magát, mint a magyar. A 40\|millió pataimau német nemzet tűzzel nevet elhag vassall terjeskti saját nemzétisését — és mi, 7\|inillióiiyi népi hagyjak elpusztulni, elveB^ni fajunkat 1 Nem felháborító goudolat-é ez a vétkes Közönyöéséff nemzetiségünk iránt, akkor4 midőn, inkább arra volnánk utalva hogy körmeinkkel sírjából ássuk fel a ma hogy gyár elemét. Nemi.:— mi ahelyett, hogy gyarapitnókJ terjesztenénk nemzetiségünket, Ihagyjuk "elvézzni s más fajoabz olvadni \| népünket 1 Cjh mi tehetjük ezt; mi lm nagy számú, hatalmas és hozzá élktt nemzet [vagyunk: — mi köny-odá dobhatjuk népünk fiaink ezreif népnea.. a tencorébe, hogy elnyelje \' I lelketlen izgatók mégis minket rá íznak,; nogy (,erőszakkal magyarosi nagy nagy nyen más Eh galm tunkj. Mélyen megszégyenítő jelenség látni Huh; \'admegjyében, mint beszél intelligens \' ar ember s paga a reiormátus ina-pap Iw a Fehérekkel, Csanádiakkal oláhul ; — mert a íjép más nyelvet ért. A magyarnyelv\' e nép számára csak temploon, lithurgiai nyelv, inint latin, [[- mint egy szent myszterium; et csali * PFP "rt \' ft P^P i" * .ivütlmára hétköznapi oláh ren érintkezik a héppél. E* ott adip-loQU tini nvslv 1 \|J SzörnUü vácxiLt éa. szemrehányást ké-e Hzógjvonlotjafj állapot az összes ma-társadalomiái nézve; Éa igy többé maradhat. I Mint Hunyádmegye szülötte, gyer orom óta ógeti lelkemet azon megye uiag, gyir atb. nem már pH\' melj1 tem nyel pezi ndii mpkki MW _ iks varságának s»lyzete Vártam hogy tán vala nonnan csak jő segély. biztos visszamagysrosodást, — é« által, hogy a szegenysorsu tanulókát ruházattal, ételemmel, lakással és tanszerekkel ellátja. Az eloláiosodott magyar intelli-genczia által \'befolyásolva szivesen taníttatja tovább gyermekét, — ha a taníttatás nem keffll semmibe. Nem lesz -azokból mind mérnök, vagy szaktudós, kiket azon segélyegylet fáurast; de ez »e» ft szükséges. Ha csak 3 f 4 évig tanul a gyermek a népiskolán tul- {akár a dévai reáliskolá-* ban,\' akár más kÜzéptanodában, az, ha onnan az életbe küé£, többé el nem oláho-sodik, —- az meg van mentve a: nemzet számára. Ás ez a fődolog. Természetes, ininél nagyobb spgélytőkével fog rendelkezhetni az a Segélyegylet, mely ott a helyszínén fejti ki áldásos működését, annál több jót tehek. Ezt az egyletet tehát minden jóravaló jmagyar embernek, ki teheti , támogatnia kellene. Ha isikerülne egy pár év alatt mondjuk 100,(\|00 frtot ÖBözegyüj teuüuk. ezen\' egylet Számára, vagy ennél még többek is, — azt is megtehetné, hogy a megye területén levő népiskolai tanítóknak bizouyos jutalmakat tfpL 50— 100 frt) tűzne kí olyanoknak U ii, kik tanítványaikkal legtöbb eredményt! képesek felmutatni a magyar nyelv elsajátításában, hogy ha es a munka pl. 25 évig foly, mily sok eredményt lesz képes felmutatni. Ezért kellené minden farőnaből támogatni a dévai segélyegyletjhazafías és valóban nemzeti törekvését.! Es biztat a jó remeny, hogy tfzatmárváros ós megye lelkes közönsége neth fog közönyösen vallat vonni e nemzeti ügyueki Wjjon mi; mellett mele-legedjünk tal, ha még nemzeüségi ügyünk is hidegen hegyi í # JSem akarunk mi idegen nemzetiséget nmagyarositniu,\| tisztán csak saját fajunk megmentéséről, maját elkorcsQaodbtt vérünk 4 regenerálásáról van szó. Erre vonatkozó jogunkat pedig isten sem veheti el tőlünk. Es hozzá nemcsák jogunk, de kötelességünk is. Csak sajnálnunk lehet,, ha ennek daczára is némely lelketlen ágitatorok az ei -. délyi oláh lapokban már is aszal1 lármáznak, hogy mi as oláhokat akarjuk inagjfa-rositni Ily nemtelen vádakra akkor, mikor saját pusztuló félbeu levő fájunk megmentésére törekszünk, niucs más Válaszunk, mint aa; hogy vakmerő hazugságok, melyek kötelességünk teljesítésétől nem fognak visszariasztani J Az egylet ezelőtt 2 évvel alakult, de nem* tudott többet összegyűjteni! 1400 írtnál. Ezt ,látva,\| mint mondám, két hóval ezelőtt a nagy\' közönség elébe jvittem as ügyet s s azérta begyült az egylet számára még egyszer 1400 frt QyÜjtött la „Honu, az aradi „Alföld" az „Igazmondif, n ní)ebreozeul JJíllenŐr0, s azonkívül az ország különbözd vidékeiről magához az egylethez direkt it küldettek adományok. —7 Kérem as igen tisztéit szer-j keaztő urat. nyissa meg becses lapja ha-megyo I aábjait is ily adományok elfogadására. Ha Üégre esentt kójj hóval színit De nem jött. jHoiaw hasábjain liiágy kölUinsédj elébe vittem as ügyet, s a jasj i, hálál iötenj nem l^angzott el a pusztában* Az UMbbi övékben Összesen 34 ma-nyelvű nép iskola (részint állami, ré-felekkzeü • községi) nyílt meg Huniad tnegyt terű etén i Ezek sok jót tehetnék: tagaqnatatl ni, ti visssamagyarosodás érdél ében de lia (nincs lehetővé téve, hogy a 1 né] liskplai taufowamot yégzétt gyermek még pár éjvig tövjibb tanulhasson, nogy a magyar nyelvnél a magyar szellemet és öntád atoll is tártósaa mágába szívja, ha nfcpisl Lolálml egyenesén az életbe lép ki -jr isi lét elolánnsedikj, ismét elpusztul meut-hétitlmüll Eztji ítapászta ils megczátolhat-l#nal bebiLonyitbkta. i kivált mott, aj megyei kikerekités iftáji (Zálándi^iegye, ésTSzászváras-ssék Uoská(isat(jlásá^al) H^hyai^megye lakgMága Itarmfl dfél mind oláti száász^rrsj növekedett. — (kitévp egy maroknyi íntel- l&diiti át, nely alip slég arra, hogy belŐ>e tiinfljék s\| megyei képviselet ejgyrésae s kivjév. af a (16,000 főáyi eloláhosodott léagyi rsáiot. A népi»k^íák egy magokra njeiji l iszribk képesek Jellsnsulyozni akkora n\|em mag\|ar ölemot Ézen bajon van hivatva Ségkenila inegye székvárosában, Déván lerő reáliékola lelked magyar tanárai ájltal a akitott ksgélyagylét, melynek ezélja ho\| \\y j aaoij rajokiiakJ melyeket most már a n\'4 btak\|>\|ák magoMb^l kiuoozáinak, lehetődé jegye a továbbUuiulást ée igy a tudtunk adakozni a pápa „csat"jára. ha össze tudtunk gyűjteni a török sebesül teknők 10,000 frtot rövi&idő ala£t: tán nem fog megfelekezni a magyar táisadalom a „nemzeti sebesültökéről sem. i Segítsük elő a visssamagyarosodást I Saatbmáry György. Jegyzőkönyv felvéve Nagy-KamBÁn} 1877. évi február hó 6-an a nagy~knni$iii takarék\' pénztár részvénytársaság köitjyitíésében* Jelenlevők: Tóth Lajos első igazgáti elnöklete alatt, Darás Zsigmond titkár, \'mint jegy-zőkönjrkvezető. Axenty György, Belas Jó-* fi Józsefi F" ~\|É r Ödön, Chy iót, Ebenapi ISperjesy 01 Fesselhofer József, i(ju Fesselkofer Jósáéi, zőkönykvezetö. Axenty tiyorgy, oeias József, Herényi Józsefi Blau Pál, Blau Náu- , dor, Bogyay Ödön, Chynorányi Géza, Eben- \' ipanger León, Engltfn-Sándor, faszl H. 9.,i apanaer Li der Lajos, E\| Fischer Józeet, Gutmann S. H». Gutmann Simon, Grttnhut Fülöp Hauser János, Jaok Frigyes, Juháaz György, Knoraser Frigves, Dr. Laky Kristóf, Lő winger i Israel, &la-schantzker Mór, Huoeetz József ,Ollop Samu, Plosaser Ignátz. Práger Henrik, Presbumr Jakab. Kitter János, Rossníeld Sándor, &o-senfeld Adolf, Rosenberg Isra«\|, Ráta Antal, Dr. Sohreyer Lajos, Sokertz Albert, Strém és Klein czég, Btera l.jlL, Semmer Sándor, Sommer Miksa, Sanviber József, Dr. 8zukits Nándor, Dr. Sokerts Simon, Ji Tárnok Alajos, Vágner Károly, Valbaek $te> Welse Manó, Welss Hamu, Wellscb Hamu, Vellerman János, Welistm Jóasef, Iwiviiin 64 réiiTénjii tag, kik loindttiiTi \|05 réss vényt kApviiilmk. I. Elnöklő l«ő jgssgatti ur, a kis üdvöslő óa mejrayttó bessédét kö-vetkesőkbsn tcrjniii ilo : Örömmel üdvöslöm önöket, kik Inté-•atUnk virágsását szivükttn hordva, a inai napon itt megjelentek, bogy üsleti éviink fordulója alkaimáVal gyakoroljuk ason fontot jogokat dtj kötelességeket, melyeket a törvény önöknek bistosit • önöktől követel Avon sserenosés helysftben vagyunk éu éi tiaatitáriairo, hogy keselésünk kod- j vető eredményével állnatjrink önök elé, mert émbér a keres kódjeléin és ipar teré* röl a meiei gazdaságra ii átragadt azon kínos válság, mely fajdalom annyi áldozatot követeit magának és ámbár e válság intéaetünkuek ugy személyi, valamint jel* aálogi hitelre vonatkozó működését is fe-\| nyegette, mi mégis 80 frt osztalékot nyújtó Üzleti eredményt mutathatunk fel ■ felül reá képesek vagyunk a részvény alap számlára több ezer forintot túlhaladó ösz-\' veget fordítani, Világos jeléUl szo\'gál es annak, hogy as intézet tisztsége, igazgatósága és ioíü-gyelő bizottsága híven és lelkiismeretesei! töltötték be ugy a részvényesek és a betevők, mint hiteire; utalt közfnsóg, sőt hazánk irányában kötelességüket. A jövőt illetőleg azt hiszem, Ugyan, eaeu eljárást kell követnünk, mert régi és igazmondás az, hogy azon módon lehet a jólétet fenntartani, a mélyen a jólét meg-szereztetett. Én nem aggódom azon törvényjavaslatnak netaláni törvényerőre emelkedése felett sem, a mely annyi port kavart és a melytől annyi viuéki pénzintézet a mag.i lételét félti. Elhiszem, sőt meg is vagyok győződve, bogy esen uj uzsora törvény nem fogja megszüntetni az uzsorát s nein fogja maga után vonni azon\' busás hasznokat, a melyeket tőle pártolói remélnek. mert utóvégre igaz marad, hogy a pénz is csák áruc.zikk és azt oly áron adják, a mekkora hitelre érdemes a hitelt kérő és érdemesek az igazság szolgáltatási állapotok. A hitelt emelni, megszilárdítani, a kamatlábat lessállitaui nem uzsora törvény által, hauem gyo?s igazságszolgátatással le-hét elérni. Nincs hatalom a földön, mely a tőkepénzest kényszerithetné, hogy annak és ott, b, de lö.percSentre adjon kölcsönt, a ki- • nél tarthat attól. hogy akár a maga kÖ-nyelmüsóge, gyarló fizetési képessége vagy kedve, akár a törvénykezés lassúsága és költségessége miatt csak nagy nehezen, sőt ^esstesg mellett juthat ismét pénzéhez. De hát e tekiutetben akármi legyen a javaslat, illetőleg a jövendőbeli törvény orodtuénye, itt minálunk csak az a kérdés, i minői hatással [lesz as\'a mi intézetünkre ? i Azt mondják némelyek, hogy a betevők nagy mérvben felfogják mondani tőkéjüket ; 110 már ezen aggodalmat nem osztom, mert miért mondaná fel a betevő, ki oddig is éppeln azért fordult a takarékpénztárakhoz, mert kevesebb kamattal elégedett meg adnak\' a fejében, hogy j tudta, miszerint pénzé biztosan el van helyezve, arra és anuak jövedelmére biztosau számithat, nem klénytelen az egyes kölcsön-vevővel bajtqdlódcí, sőt a mi igen nagy rovás, perelniJ A nii iuoézotünk* alapját azon időben vetették ineg, inilsor a tervezetnél szigorúbb uzsora törvények \| voltak, mikor a kamatláb hátra volu kénytelen alkalmazkodni,s ami iiitózetüuk mindannak daczára gyarapodott, sőt virágzásának s az intézet .iránti bizalom emelkedésének egyik főszakasza, az előbbi uzséra törvény időre esik. Akkor is ide sdta a betevő pénzét,\' pedig néklej isdk Ms kamatot fizettünk es után Is In i fogjft adni. ha néki. amit én előre tufi hs lozT 0-os kamatot lógunk tUetnl, mert ól tuoja, hogy fagyon, oén-sével aern y< sa hihetünk • inkyeí a súlyos felelőséget ringtnkra osm vállalhatjuk. Ide fői a fiadig adni s nem viszi el pénzéi mind dd g, mig intésetflnk szilárdságában^ lel isi neretss kezelésében megbízik s még I s győződve, bogy lökéjét és kamatjait p< to ián ki s illetőleg Visszafizetjük, merti az uzsora törvény alM Magyal országba i él uem vonhatja tőkéjét, ha annak biztosi ásjlra súlyt helyes, a {tisztességre p(\|digj valamit. Aggódji ítnak talán ason taltaríkpéna-tárak f-j nár az után áll, 4- melyeknek üzlete nem a részvény tökére éji a betevők pénzéré hanem más anyaiift44otek{től kölcsön vett! pénzekre van alapítva; ezeknél előállhat, hogy az anyá méhkas mag-szüuik rajt \|b reasteni, hogy akk^r a többi kasokban sé n gyűjtenek j* móljok méset. De nea ij áll a mi inléajstünk, mi nem szorulta ik más intézet hiteladására s támogatására logy üzletünket folytatk^s-suk, elejétf -i ogva máig réssvjénytőkénk és betevőink tikéi képesték mlködésübk bázisát. I §• Egyébi ént ki ismeri biatosan a jövő fejlődését ? i lyán halandó ember még tíöm született, bá\| aggodalom nélkül nézhetünk a jövőbe és bár nem félüuk betevőink [bizalmatlanság kból, mert arra okoi nem adtunk és ne is fogunk adni, minékünk van 2u0,000 iorij tnl ssőHőváltsági kötvényünk, ezt megközj litp összegű, váltókén alapuló biztos kövei ilésünk, mely bennünket még tömegeejb; te mondások ellen is bistositani ígérkezik, b stqsitani legalább ason időre, mig a szesi ilyi indokolatlan mámorából ki józanodnáns i ások, a kik egy saáaaléknyi különbözet fnwtt pénzeiket uálunk felmondanák. B<)fejeJeiij hosszas elÓadásomat, kérve az igen tiszl olt közgyűlést, hogy a áapi rendhez ké\| eatj eljárni méltóztassanak. megnyitottunk nyilvánítván a jegyzőköuy v hitelesítésére Nu-Bogyai Ödön részvényes ■mi is helyeslő tudomá Eszel kösgyülést; csetz Josse tagokat kéi sul vétstett II másod fgaz( remény fel< sági jayasla A t 18\' osztott mé a) üzleji tis chez arat b) szőllővá nyek ka e) házjöved ezen ny^ felosstatlan natván , maradna melyből mit El Atáp Oelsei Outmann S. H. atófur a lefolyt évi üslet nyess tusára vonatkozó igazgató-ot következőleg adta elő : 6. lévi Üzleti nyeremény, a kiég kimutatása szerint kitess: talhaszonban 13706 frt 6ö kr.-y es francban 47Ö „ 7b „ tsájgi kötvé- taiban 7098 ileniben 6098 (Jsszvssen : ™:2787Ö" írt l6 kr. eményből mint javára 8) A p génysorsu iskola kör 4) jA k hason czélHól 5) Az zeti iskolá A „Mala" tdrczdja. A ragyogó keletről. — lUmé\\y — Kajlosér Bélétél. (VdyU végs.) Ennyi ipny s pompa dacára egy nap sem mult el, hogy a szép Hirmilla emlékébe ne idézte volna a hegyes Kaukázust egyszerű otthwnát, atyját, Eudint s inínda-zoaat, kiket szeretett. A „feliéi rózsa" regéjét is etdallá naponkint s érzé, hogy, igazat moad, midőn anuak végső versszaka hagyá el ajkait. Az akhai virág látszólag hervadóit. Egy ideig hárembe boaatala után uem üldözte őt a saerelmes szultánt várta, hogy a szokatlan fény elkábítandja a kesergő sfépet, ki az táti önként fogja akaratos fejét ura ölébe hajtani. Később azonban nem mult el nap. bogy vágyteljes saavalt j el ne, mondta volna llirmilláaak, kinek osábitó külsejét csábítóbbá tevé az a mindjobban felismerhető halváayság, mely bánatos arcára vonult. A oaeisessnŐ igy sem lőn legyőzhető, a szultán ujabb haditervet ssőtt. ftserelroi harookban •— mondják, •gyes volt a szérenoeétlea véget ért Abdái Aais A beszétyünk elején leirt kerti jelenet után következett vap délutánján ssiatáa a saokásos módon lekér zsebkendőn. \|ét előre kttldé, látogatást tőn Abdul Azlz kárem gyöngyénél, liirssilla annyira et- bájolá má fel sem t! melyben lommá<, rAzesitó L0gb fW lálta igési hyitá üdv mas sault4b ] kirá!ybé\|a szereléinrtikl V 1 lelj 57 12 andó, levő 2286 U. • —r\' „ (elosztandó, 26084 ih Í5>r. den egyes rész* vény szelvé ay 180 írttal legyen bevált suaó mely ki< tesz ... ] . . . 24000 maradiig még . "7 ^Ö84 ftt mely ö késő adomáéi felosztatni lj Az emléaije 2) Qym$asifimt muzeum még . szeg a követ-ydkra aj ál tátik országos Deák Igáfi iskola szo-nöjvendékeinek yvok és egyéb 60 frt. 20 L TFkr — kr. szükségesei keli ellátására 46 zséjgi iskolának sraelita ak feleke- 140 J-140 L — As svangsliku I Hköíánék . 40 frt ao j h 70 , —" 70 J Jí 180 J — 130 „ — se- 60 90 „ — 80 B) Asl svangs\|ikus És- ^I^WtrL. (7) A g^rög fslekeaeti i.k^láfiakl U J . I . .; p) A MrMktéoy kér- bMák J j\| . !\|j Uj . Isipejlita kjórháanak I 10p Ke^esstéí.y hási ss^éhyeltkiOt jfYUj . . \\\\\\Ú iltUilitá Ikásflsze-géíJvefínel! u . , 12) Wfltó gilVeééeéM . f ,,, . , [US) BátMKsegélysŐ Jegy-leit jjavárai [ .( 1 . , . . Il4\|) Kl44edyédtf égye-sület alsniAHéjéhiL . [ . . \| f5h IsMfsli ásóidénak J^táipfu j L . j . 109 „ U> „ Íj (/ssvesen: Í084 frt 16 kr. Bszyeg eakénti felosztásának vása esetén fentmaradna még i]bté\|rbin . . Ií700 írt -4 kr. 187$ fsletjftvből Mm n - w méjds \|tét évVŐl arány és irancDáQ I . . \|L . 614 „ — „ Ugy a lefolyt 1876. tizletéjvbőB j [ j . 2286 „ — „ Öszvesén. 7600 frt — kr. felosuátlasi marádt nyeremény, mely a közgyűlés további intézkedésére fentba-gyandó. Meg\|e0jrai továbbá, hogy as iutézet nyugdíj alapja mely esel ott iOi 96 frt 08 kr (ssvegilt tett ki,4 mult évi nyeremwypől\' . j . . 1622 „ 60 kr-ral szaponiukotp s ekként . jelenleg , U j - T.\'rTTÍlSirfiröfltí Öszveget) iésk ki. Ezekalán1 kéri k felügyelő bisottsáa jelentése alajpján a mérleget helyesen fel-állitottnakj \|fímondva\| megállapítani s aa igazgatósáé hevében j ajánlott nyeremény-felosztást helybenhagyni, az igazgatóság és felügyelő pjzonságnak pedig a felmentést megadni. I Határoztatott: A közgyűlés, a részvényesek kezéhez a mérleggel együtt kellő időben kinlfott felügyelő uizottsági jelentésnek felolvasása után a mérleget as igasas tóság által ájáalott]felosztását e fogadja, illetőleg helyben hagyja, egyszersrn nd as igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak búgó ej járásáért köszönetet szavasva, ezeket a további felelősségtől feloldja. III. \| AikÜzgyüléá most áttérve a tárgy-sorozat 4 pontjában felvett, a részvénytőke szaporítást tárgyszó inditváuy s az igaaga-iósagnak j es iránti javaslata tárgyalására, aelolvastJtodt elsőben! Gelsel Outmann H. 2-od igazgalo \|urnák ja résavénytŐke felemelése iflánt aj mult közgyűlésben tett in-\' jíitványaIs é felett a ] közgyűlésnek akkor hoéott hatáijcjzatá] mégis aa igazgatóságnak ez iránti! k^vejtkesŐ javaslata. Az indítvány elfogadásra oly kép ajál-tátik, hogy íazj eal ideig felosstatlan hagyott tiszta nyeremények, a jövőbeli nyeremény jegy bizonyos L esetről esetre ti^eghatáro-zandó részÓnea: további felosstatlan hagyásával, mindaddig szaporíttassék, mig a fel- fsztatlan hagyott nyeremény ösayegek 80000 rtra felé zapofodtak, mely Öszvegek a résa-véoy a\'ipto ke felemelésére levén forditan-dók, a részvény alaptőke számlára legyenek elkönyvelve t j min elfogva a Telosztatlanul hagyott nyeremények résavényenkint 26 frt. öszJegoen legyenek, most már aa slap-tőke szennára Írandók, mely kitosa 7600 frtot s ás Hszvegnek 160Ó0 frtra történt felszapojrodásikor minden egyes részvény után eghr uj Í0 írtról kiálállitott ideiglenes részvény kiadandó. Emöklőjigaagató ur fjánlja ezen \|a-vaslatnik elfogadását. Határoz tátott : A és, jaj jTéssvéuvtőke , felemelése iránt _______ Glutroslna E. 2-od igazgató által a mult évi kÖsgyülés tanácskozási tárgysoro-zatóbau felvett indítványt aa igazgatóság köagyü Qelsei 1 11 » 1 ■ 1 ■ \' régen a császárt, hogy ennok Int as a pongyola ^foáadtatás rabnő őt különössea alka- lŐbb boudoirjában. _>. eperssin hanyagul fekvő helysewen ta-fogylát. A helyzet j ingerlŐlog hatott a sáultánra, ki elvetve feasiuét tér delve \| boc íáitkozott hölgye elá ÍEz nem Isletre ajkait, helyette Dt; halai-ssólt: igy földi- paradicsomom ékes igy várd te a te unadat, ki siet kö"ödbe, hogy lásson, méaét aj kid osókjaqék* Jer, ki begv jisle e ------ „„ —HPBP WS fordulj (s léin hurik legbájosbiaaJis fond nyakam k írül hókarjaidat. miknpkl ölelése jobb az des anya ölelésénél, i -4* — jer tárt knrji inba kedves virágom s mutasd egyetléu i osolyát kedves ajkidiialL melyhez képei semmi a napnak éltető ragyo-gyogáiaV i Hirn illa érzéketlénfíl halWattá a nagy ur szavait ki növekvő hévvel Iblymtá / .lia aad lágy esebgését nyélvednek oh Hirmi la, s róssás ajkaidnak egy nyálas szavá rt lábaidhoz rakom birédalmain klnoshalm sát 1 Fordulj (elém gjröbyörüsé-gem, sová ■ ajkam saomjozva kér baerelmi csókot tői bd, szép hegyi tündér.* A si ni tán iáaas tekintetevei majd el-nyelé a bjlrem gyöngyét, s Ur4sflHn föleiéiig fekvő bel/MtMr s nő borult. csókon btfnned itt lét is tap a fehé H nárem helyzla csodál Rozá4 gessté; at ájaidra1 lehelni, édes mámora is (elélessti a lángot, mi engetn d óta envéisst! Lásjd, én egy regét tlék skémodra saép Hirmilla, regét r fóMrA11 1 • • kíílliimftny felvert^ fásultságából a ;y^i«gyét s félig felimelketlett fekvő bői] jjKérdŐ tekintetét, mely közé is vegyült, a; császárra füg- Jg®n, Igen1, \|egy regét taniiltam saá-iíaukazuis í virága. 1 Eindeá verséért modna égy c lókdtí ádsznekein. Megígéred V Hajtsd kát SS\|ép féiftdet ura t vállárs és figyel}." mi lik mintegy elkavölvsl haja fejtő < remegő szultánra, ki a rabnő ismerf romenozát szavalni kesdé jt CserkiiB folidön, messze frtldön," stb. Miko is ellangsi r áasái pAOgt ól e któl hapoj ikint iott ipirim él a Jsultác ajoítt halván Uj melkedve. arcaa fölé «Mol\| mán tje a bogy roki hideg keb dd, mit tegyek próféta erenyös nssenvre gyuíssesssm Jfarántam ismét isio fö találií Vároiát olf csills gsi edet V Jc-ugst ...övedéül égő most . mint akkt r, 1 most is ái tal • kttpijUaek besséi ÍaMsó ^ersé^sk végső ssava Uidill Aais lajkán, a dal va-fúlt leány el yolt bűvölve a (elveket ő annyira ismételt F* jBírysserre astán felilkeU lk s mint zaklatott Őa surrant ]>ldi,j ki bágy4fc moscdylyal té-jn virág után. áa a Rejtelmes, holdas é) saállt él minő a hárem gyöngyével! ásásunk alkalmával lesiet nagy \|\|s«é(teé tevé. Aa ég milliárd es lomMaii, mint akkor, kergét ea alkatommal Is javaslala alánján érdsmlsgeeen elfogadja « as igasgatósáf javaslata írtelmébeo a rés> vénytőke felemelást elkaOresta. foganatosításával as igazgatóságot bisvte meg. ÍV. Kövstkesett a sorrenteeriftt kilépett ÍO igasgatóeégl, ugy a fspggyelő bj» aottsági, valamint a póttagok megválasztása, elnöklő Igazgató ur ai közgyűlés jóváhagyásával a szavaaatszedőbísettságba Vágner Károly. Kasekanaker lÚr, Weiss Hamu, EngUnaer Lajos, Sommar Hándor, lübenspanger León és Blau Násidor részvényes tagokat kijelelvén, a kSzgyülést a szavazatok beadására felhivja. ; Megtörténvén a szavazatok öeaveeeá-mitásatf a szavazatszedő bizottság következő jelentést tesz. Az igazgatósági és felügyslŐbizottságí tagokra együttesen történvén szavazás bead* tott 2(% aaavazat, melyből gápott: 1! Kbenspanger Lipót 198 ssavaaatot. 2, Kosenfeld Sándor 196 „ 8\| Fesselhofer József 186 „ 41 £nglludar Lajos 179 „ 6J Dr Pressburger Ja 177! m ti) Hauser János 160 7( Blan Nándor 140 & Kosenfeld AdoJf 182 „ 91 Banveber Jóseef 126 lj). Tárnok Alajos lf7 „ kik isi as igazgatósági rendes tagoknak megválasztottaknak nyilváníttatnak. í. J)r. Srukitscb Nándor 117Szavazattal. 2. Weltermen János il4 8. Juhász György 68\' 9 kik is igazgatósági póttagoknak nyílváeit-tatnak; I A felfigyelő bizottságban ; 1) Ol\'op Samu 189 szavaaat 2i Vágner Károly 180 N 31 Berényi József 1^9 n kik repdes ée — 1. Juhász György 27 [ n J.ifju FesselhoferJózsef 26 n kik póttagoknak nyilváníttatnak. A választás ekként megmtetvén, elnöklő j igazgató ur felhivja a[ közgyűlést netaláái indítványainak megtételére, melyre miután senki sem jelentkezett i a közgyűlés tanácskozási tárgysorozata kimerítve lett, a közgyűlést befejezettnek jelentette ki. MUrŐlJelen jegyzőkönyv felvétetett és aláíratott. Kmf. Tóthi Darán Zsigmond. IfsifSté joftsase«Mjé* tikár, mint Jsf^sdkM/wssetS. Hitelesítjük : Boguoy Ödön Nucséce Jónsef. Bal&ton-FQred óm a ranlflláfo s gató 088268 magyar kiz0unég érdekében. Hazánk egyik kiváló gyöngye, a balatonfüredi fürdőhely -nem birt még világhírre vérgőcjn i, és pedi^ azon egyedüli oknál fogva, mert még eddig saját magunk nem iparkodtunk rtka természeti előnyeit akár kellőleg értékesíteni, akár azokat fokozni. Enneki lehetőyé tételére egy tervezetet dol-goatam ki, mely saerént a Ualsion-Füreden álló, asentgyörgyi Eorváthféle háanak megvétele I folytán as egyik legfeatluÉésabb ess-köa teremthető meg a fönebbi bél elérésére ifépvej Tervem alapján, a Balatoá-Fflredi fürdőt használó vállalkozók, mi guknak eaen házbaij csekélyebb anyagi áldoáatok melíett, örök időkre biztos és állandó bútorozott Iskást [ ssereshétnek és családjaik egéeaeé-gök föntartására, vagy szórakozásra, vagy mulatság élvesetére állandóanj kéneeitheuk édes magyar haaánk legelső fürdőjének otthon tálálják magokat, ezen esép balatoni vidéken, a magyar tengerbeiy a magyarok istene kegyelineoől pemoaak "testi, de lelki ÖrÖmet is él véshetnek, melynek világos) kö-i i\' ■ —— tündéries ssinbe öÉbstetet4 a kéken világló hold, mely kacér nőként a tenger sötét esillogáeu tükrében aéaegeté sápadt, halvány aroaat. Még a kert; vendégei is ugyanazok valának, j Hirmilla és Beteakbé, llultkori helyüktől távol, egy vízesés közelében foglaltak helyet Hirmilla merengve a •magasból visssa tjullé cseppek villanyos fényen* Betsabbé álémsserü semmittevésben. falán mindkettőnek saglőfílld\|én té vedeatek gondolatai ? Egyiké a bérces Kaukázus télé, másiké Atnka napforreUa tájaink Sorsuk köaös volt, egy ember rab * női váláaak mind a ketten. • Volt miről gondolkodntok. — Hosszas egyformaaágullat suhanás-szerű hang s egy élénkebb koppanás sa-varta^ —r Hirmilla lŐn a neszre (figyelmessé s a szökőkút medenoéjéhez lépett, hol szerinte a koppanásnak törtéral kellett Sej\' telmeInem oealá meg; a medencébe visz saa hallt viaen kicsinyke nyílvessző ussott ^ horgas végén papirtakerosósai A gondolatot, mi e tárgyak látara agyában éledL aUg volt képes magába fojtva elviselni. S\' pedig sstflnia sem le-hete, [hisz öreg rabssolga- nílét, ki Őt hl cselédként szolgálja, feuigyelőül adták el* dalába. Vén ayelve annak; hiaelg, kivel legutóbb besséi. já vesszőt keblébe rejfve, aa átaed-vesült papir megtekintése . végett Sfjr sss nyén^l olvaeni kesdett mény ée bátorság 11— hangsék m uilhtltM Ba&etaiJR\|radaek félvirulása, a vM^iflk utfflrfoki szaporodása less, Aa eaJStett ház a következő módok istriat Wnae megszerzendő. a) A hátnak kialkudott a«a, valamint á tsépitések ét előlege® köluégek fedezésére aafikséges Össaeg 99 . 6ü0 o é. frtót tesz, Megjegyzem hogy a jelenlegi háztulajdonosul aa alkudoaáat már iz létesítettem, éa\' ei a náa eladása már bjfy áll, hogy az adts-vovósi aaáeaődéa bármikor megköthető. b) Az előleges költekezésekre, úgy a ház vételárára f. évi május 15-ikén 4000 o. é. forint tuoiendő. q) A "háznak jövedelmei, melyek csak is 100 napra számítva, a mellékelt árjegy-sék szerint éveukint 18890 forintot tesznek, a ház vételárának évenkinti résaleges tör 1 etetésére úgy lesznek fordítandók, hogy saen összegből, levonva a ház kezelésére és fentartására szükséges kisdásokat, a házra tclekkönyvileg bekebelezett terhek törlesztése is lődözendő. Itt ismét megjegyzem hogy a jelzálogos hiteleződtől — hazafias és emberies érceltnök folytán — már is nagyobb részt megnyertem azon ígéretet, miszerint betáblázott vagy betáblásatlan tőkéiket nem mondandják tel, és a terheknek e módon való törleaatését elfogadják éa az ez irányban netán ínég sztlkséges megállpo-dásuk nehézségre semmi esetre sem Fognak aka ni. -d) A kérdéses ház 1877. éviápril 4-éu tettleg átvehető éa használható, mely esetben ázonbau a jelenlegi bérlőnek, dr. Mau-gold Hienrik úrnak, külön 6000 forint beváltási díj lenne fizetendő; esen 6000 frttal már az általa, kifiaetett 3600 o. é. trtnyi haszonbér ia kiegyenlítve lenne : ellenkező eaetben pedig az átadás éa korlátlan élvezet 18T7 «eVi Szeptember 10-dikén következeid l^. e) Ezen háznak megvevői a közös tulajdonosai az Összes jelentkező résavénysek a lakosztályok megvételi arányában f) Mint részvényesek jelentkezhetnek mindazok, kik maguknák a megveendő házban \\>ármily évszakban használható lakást megszerezni óhajtanak. g) Á jelentkező megjelölvéu a mellékelt árjegyzékben foglalt lakást, tartozand a ház vételárának, illetőleg a terheknek törlesztésééig azaz mintegy 12 éven a ki jelölt lakásért az emiitett árjegyzékben foglalt lakbért; óvenkint 100 napra számítva, előleges évnegyedi részletekben lefizetni; ennek fejében: h) jogot szerez magának, hogy ezen lakást az egész éven át folyton vagy magavagy helyetteae, albérlője vagy jogutódja áltüu \|s kizáró ag hasanálhaaaa megszerzi azon további jogot is, hogy eme lakáat a ház vételárának illetőleg a terheknek .teljes törlesztésével — ami mintegy 12 é/ lefolyta múlva következik be, saját maga vagy jogutódja ingyen örök időkön át használhatja és élvezheti. X) A bejelentések, ha folyó évi április 4-kig az aaonnali átvétel iránt tömeges nyüakosatot nem i vernénk, aaon esetben 1877. évi áprll 25 Ukéljg ; idősebb ! Halaséi Bélához (Pozsonyb m, apécentca 73. ss. a) avagy Vrabál v Pál köz és váltó-ttg}védhe^, mint jogi tanácsosi \|>p (lakik Póssonybaé, Mihály utca 20-ik iá a.) intézendő k. Ugyanez alkalomn ál határozott nyilatkozatot kérek május 1 3-diki közgyűlésben vajé részvétre nézve is hogy ott a vendégek kellő ellátásáról u ikídeu tekintetben gondoskodva lehessen Rabs és Karísbergér vendéglősöknél ai [élelmezésre nézve. j) Ki ez alk alommal\' már is yaia ine\'y a melékelt irjegyzékben foglalt lakást kijelöl, a be elentés -ideje szerint előjogot szerzend mi gáuak ezen lakáira nézve későbben jelei Uteők irá lyábatj; különben a lakások ki aémelése és választása fiz 1877 évi május ladikén Balton-Füreden, a helyszínén, Hoi vjáthház termében, reggeli 9 órakor meg tar ai&dó alakuló közgyűlés alkalmával is me riörténhet. k) As alaki lé, föntebbi napon tartandó közgyűlés a kalmáv-U jelentkezők a ssUkséges alapsi ibályokat, netáni egyéb pontosatokat és ayaslatokat tárgyalni és véglegesen megá lapítani fogják, mely alkalomkor a házi sUigvelŐ társasági pénztárnok, a házi si jlgák is meg választandók. Balaton-FUredre enet utazni vagy vasúton a vessprémi állpmásra, ahonnét a vesz-\'! ,25-ídn délutái lést hivők e társaskör i lettel kérsrn i Li 2 A S3 órá be, i VíLs táTsa kör fai raj 11 nék <i leinoi d la m tagi kffl betö rak. j zlán, 1 rendkívüli közjyá-j van belesaőve egy kis inelodramatskus réíz-dly\|re is nagy-kauizsSI; ^let, melyben a séne méla hangjai ágy izftl- lbditván N.-Kan jsimjl megjelenését tiszta soijozái hriiégének raagjitö cél vsgtfrnjem adása kirdés4f\|j I döntései — Stt megürült 24k pót \|irL- márcsius lp-én. k. FigJeli jejztetée következő íólőv/e közgyűlés qtá\|n Bóthó Imre slntk \|\| j A társaskör élaflásca szánt által apok , ván érzékitik Uoo ffejdalmat melytt < vak leány (Kárélyiné) elhagyatottsága ijö-I Lött érez éft hatásosan fokossá aa iránta [ mindinkább ébfedő részvétet. A dráma a franczia romantikus irányhoz (Hugó Vlc* \' tor) tartozik, Ak előadás sikerült volt, és megérdemlett nílua nagyobb közönséget, mint a minő ast nézte. A szereplők kepttl . ez alkalommal különösen kiemelendŐnek tartom Halmajlt (Virányi Péter), kinek játéka szerepéitek teljesen helyes felfo\|gá-\' sáról tanúskodott. Oütörtüköi : márcsius 15-én. Kiro-fi \| lyiné Nagy KóSsa jutalom játékául: „Bipa- fogbak elárvereztetni. J. cg0i p-\|fU dol£ánya.« Rákosy Jenő? — Z.-E oernegrol Írják nekünl^. Kontó Sándor, a kedvelt (zeneművész, hosszabb távolléte utkn kÖrflikbe megint visszatért és jól szerv izétt baMájával esténként kellemesen piú laktatja a közönséget az „arany bárány" inagy termében kitűbő zdnéjéyefJ Örömmel) ci ndtatálháljuk, jniszerint a jeléé karmester t kvpllétéd jól te\|haifználtá éa si-nekara liárjnelyik Jó\'ibikával a haaábakt vetekelhetik, Csak k^ihatl közönig a d-jrák karmestert íjut a többi jobjb lené* iniati innét- elta- prémi bérkocsik redre. szállítják\' .dig Siófokig a vjasjiton, pnnan Balatouon át Hazafiúi blzddalommal lrv óra alattjBálaton-FÜ-yállalkozókat, vagy pe-gősosön a dicséretesei juk, hogjr pártolná, nahogy ii karok pártplás hii vozni 1iéuylze\|rittes4é fordulok a t közönséghez sa\| It I érdekében juiOu kére-: lemmel; hogy ál gondolt és ajánlott tervem; létesítésében r >sst venni < szíveskedjék. Esen részvét lei s egy ed üli jutalmam. \' Kelt Poascbyban, 1877. fedruár 27. líd. H a 1 a a y B é I a. édes anyanyelvén a levél. Eljövék érted—* — barátaink segítségemre vannak. — — A bástyázat déli részén kötélhágcsót lelsz --siess I — — vár Eddin.tf Az örömsikoltás mi ajkáról a sorok ölv,asása után kitört, talpra kelté az öreg cselédet ia, ki vésat sejtve rohant úrnőjéhez. Hirmillát Betsabbé köseledte magához térité s éles találékonyságával, mely a nőknek legborsasstóbb percekben ia tulajdona, sikerült nem csak a rabszolganő gyanúját magkról elhárítani, hanem a ine-nekűlnetésre magának alkalmat teremteni. . — nJó Betsabbé — monda; virágot tépve, egy kigyó fullánkja érte ujjaimat, siess rögtön saobáimba, öltöző asztalomon kicsinyke ezüst edényben olajat lelsz, hozd gyorsan sebemre." Az öreg nő jajdulva távozott. Még el sem tűnt sötét alakja a kert távoli bejá rátánál, már Hirmilla is — hamar tisztába \' jővén a J>áatya déli irányával — gyorsított léptekkel megindult. A kötelhágcsót ép akkor vetették át a magas kőfalon, mikor ő oda érkezett —L n Eddi a I u —- susogta s választ sem -várva, kesdpty^Ölfelé kúszni. Néhány perc múlva Ed din karjaiban tartá ájult jegyesét, hogy magával vigye a messze cserkesz földre Körülötte harminca elszánt cserkesz csoportosult, alig fékezhetvén apró saélnevelte ménéi ke t. Handzsáraik fönylő vasán az áruló hold sugarai megtörve villogának. Csak már előbb jöttek volna 1... A kertbe visssatérő rabszolganő iramló paripák robaját hallá az utczáról. Egy ideig kereste úrnőjét, azután fölmászott a * kert vasrudakból készült kapujára, nyakat bailleeaté a két rud közti hézagba, hol élettelenül fügve^ másnap meg is találták Tudta jól szegény Betsabbé, hogy ea dicső heme a halának ahhos képest, kii nővel ura büntette volna híszékenvségeért A hárem virágát elvivék távol országba újra éledni; visszanyert saabad sága azon tiaenkét rabszolga életébe ke-rSft, kik ama végzetes éjien mint a serail őrei valának felállitva. Ezeket a szultán első dühében karrókba húzatta. A saép cserkesanŐ helyét sokáig sem tölté be senki, lakosztálya üresen ha-gyaték. De aa trés szobákban is napon-hémi tölte néhány percet a eséssár, s kis-léfité aa, hogy aa epersaia ottománo* Msoélfsbststt. Kshw nagyon tudnak sae^eui 1 uie^yel liirek A n.-kanizsai Hely 1 <h Meghivál. j A n.-kanizsai tiszti önsegélyző t xöivutkezet igazgatóságának t. rea( ea tagjait Í1877: már-) tius hó 29-ót, ja péáztári helyiség] >en tartand< \' igazgatósági rendes tllásre tis/.tel itiel. meghivom, s erről a felügyelő 1 izottaág t. elnökét is éri tesitem. j -.1 prgy: f \| 1) Az oJztjalyok elŐtérjesztései 2) Beacl ányok s fölvételt nyi atkozatok el ntézése ; 3) A felügyelő bizottság átirat F. ur ügyléSen; 4) Bövid időre szóló7 előlegek-ka matai, — s ssetleg e tárgyban nökileg előterjesztendő indítvány feletti határozita 5) Netalmi inditványok. Nagy-Kanizsán 1877 évi mártius hó\|20. \\ I BARTHA ^ í tel n. i g á a g a t o. \| ly. A nagy-kanizsai UÍ-19-én esti 8 órakor ren-e szép izámu közönség íeienieteoen széna sikerrel ment végble. Teljes elismerés érdemelnek a t. műkedvelők, kik közrí működésűk által ily élvb zetet szereztek , J közönségnek. A inűaoro zat minden egy< ■ pontja élénk tetszésnyilatkozatokra, ra ladta a közönséget. -4- A műsorosat első iarabja: Nyitány a grk-nadai éji tábori pl — Kreuzer fc.-tól, me Ivet Rózaavölgy il Szidi k. a. és Vcs/ter Imre ur adtak < lő, nem Csak megerősítette a kisasszony ját Mta fölött többször kifejie-zett véleményül Stet, hanem egyúttal Veas-ter Imre urbaq \| is a zongorának egy tti- nya n ék. —! velesőukj — Ohyyilkoaaág. Mint veszprémi let- rJai mé tárgyát kéoezi az ván szabadságon elkövote^t Iádból val levő faluban fdézett eset ez hátra. mindig I napi beszéd hó 9-én piésaáros lábfő\' tengerész által ojtt igyilkés/iagi eset M. jó osaj-anyja pgy Vfaznrémliez közel jakik s ezen elkövetett öbr annyival inkább I izgatóttaácpot mert atóbbf \| időben nem első egy érmlmetl^n levelet hagyott melyben életuntségot emlit s hogy rokonai ahelyett,\'hogy előmozdították volna uiég akadályokat görditének eléje pályá-!-ti de felenili ti irégűl II. R. hűtlenségét iao is, s így kétséges, falijou : életuntság avagy, tán szerencsétlen szerelem i volt-e az Öngyilkosság élőidéin oka ; de legyen as barmi, Ml inagáu kívüli állapotban követé el e \| tettét. — Nem akarjuk o helyütt bővébben fejtegetui korszellemünk balhiedelinpit s aa) oly mindennapivá vált öbgyilkpsságl esetpk okait, midőn már gyermekei uTntsíg, kik aug serdílltpk fel ,— élet-izerencsétleu ineg nem hallg^ott öngyilkosokká tűzete- tűnő kezelőjét gyesben, Bereo Mayvald József hagyta felismernünk. Mozart „Serená a, melyet vonós iip- \| Imre, Goszmann ignáqz, 11 és Venczel Rezső urak adtak elő, az el 5adó urak a le^diciérew-sebben küzdötte : meg, a klassikus zeole-darab nehézsége vei, s megérdemlett iáb-sokban részesült >k. Benézik Perencz ur i rtelemmel szavallta Tpth czimű jeles költeménveL Durand kettőse az „Afn- éfaelemmel és Kálmán „Előre" — Ketterer és kai nőa-ből melóit zongorán és harmonid-moa Berecz Imi » és Majvald József urak adtak elő elraga ó hatást gyakorolt a ■ közönségre. A ketd is telve van a leggyönyörűbb réssletekk 1, és aa elóadó urak a mű minden si épségeit teljes érvényijs\' emelték. — A i igén pedig Pajzk Qéza ui " tilinkóii. művészileg kjezéli a kis négyszer hívták és ujráz-e játéka az oka. GratV rbinénytelén szerelem miatt! lesznekj lanuukban tőbkszdr már sebben szóltunk e tárgyhoz. —\| Műkedvelői tarsatáfl alakult. V^sz nrémbejn rojigráta Dáuipl cttani ügyvéd s ulzoltói alparanosnok vesetéie alatt. A tavasz Myámán tartandó 6 előadásra bjorlet nyittatóttj s már eddig is gen sokan béleltek; az egészj tiszta.,\' jövedelem az önkéntes tűzoltó egylet részore beszerzendő szerek ésl egy tŰ&oltói zenekar felállítására fog fordíttatni. --U- Örvöndauk ezen hala-dásn-ik b Iveszpréini t. levelezőnk ígéretét bírjuk, az éraekjesebb mozzanatok s az élőadásokrol is \'tudósítania lapunkat ; előre is saivből kívánjuk aj jó sikert.. -p Kóstuth Lajos arcasképe megküldését ígérte la nála ^oltj caeglédi kűlaütLiég minden egyei ^tagj ának. Esen ígérete ;k lapok utjána ezogjédi kiíldöttaég fogadtatásának tönb részleteivel kjözzététyén nein kis bajt és• Kellemetlenséget okoztak szegény Kossuthnak. 0 is, Ihász ezredes is százimeg száz Isvelet vettek azóta aa ország minden részeiből egyesektől, kik azt kftnk. hogy nekik jis küldene egy arczképet.; A mi jked- ves bazánkhai, ugy I Kossuin és IhászTléi magyar népdal^ Itat adott elő PajSs Géza ur hangszert, s ha ták népdalalt os láluuk a társásk trnek a kezdemény sike- busgalma társadalmi élé-örül kétségtelenül jm^g Ümöloseit. rf :övetkesett. A hangver- reért. Dicséretes tűnk élénkítése fogja teremni seny i^tán tános — (Hymeii)l Welss Berthold ué Blau Hermina kliaesarfnv eskévŐjÜk f. l\|]i 18-án ment tégroé a helybeli iSr. imahé ban. Aa esküvőt mely igén fényes tol yig , lakoma kov tte a kereskedelmi( k sainó termében. ÍA fiatal pár másnap\'d ben ntaaott el K.1 aissáróL Kívánjuk ho egéss életükön í \\ zavartalan bold kisétje őkeL Mi^hréa. 15 tag kivámOára3 t saskftr helyiségéne ; macán caélrai áf vi nem adáeakérdieé ftkMg^mjrrtt^ oséljábil a tüfsft ftr hW^Wigibe\'^ latszik azt hiszik, hogy jalá\|)b is Croesus j kincseivel /bírnak, sJkikn^T néhány száz. corint több kiadás tekiijtétbe sem jön. Qondti Iják meg, hpgy ezen fényképek mindegyike.\' 3 frankba kerül, és hogy Kossuthnak inár elég kiadása van úgyis ha csak a nálni tisztelgő 115 kUldöttaégi tag számára küld egyet-egyet. Ne terheljék tehát őt vagy Ihász ezredest ölkr Ikéréssel, amelyet teljesíteni amúgy sein képesek. Ha bírni akarj-ják arczképét, hozassak meg azt sajátjkölt-ségűkre. Aliján aki össze többen, és rendeljék meg ii kívánt pélunyokat az illető iurini fénykjspééznél. El részben éziveson kezűkre járunk, a menyibea tudathatjuk vblttk,ihogy egy fénykép (kab net portréé alakban) iára 3 trafik vagyis ad< ímentes megküldéssel körülbelül 1 frt. 50 kr* A fényképész lákozi-me kivetkező:. G. Ambrosem. Pitére p Fotografo ■ (Italia) rTorínk). via Poél. 4-Jelen sarok asives átvételére a tisztelt lapok felkéj-etnekl Simoáyi EjrnőJ : p- Flachel fülőp könyvkereskedésé, a tiskelt lelkészeknek,: .egyházi ^s egyéb bivajaloknák a kilüntéje sz\'qkBÓges j rovatolt Uüyakoiiyveket és egyéb nyomtatványom olcsó árakon ajánljá.Aegrendjeléaek postán és gyorsán pontosan eszközöltetnek. J j— (jStalomji íték.) F. hó 22-ón (jsűtör-töktói, leszj jutalo njátéka k Vihar (járnak, melyre közönség lukjet olprej is ngyvlmes-tetjűai Miildketto Vihar 4s yiharnéL tueg érdeialik á pártol]&sti\| Két (kisebb idarjíb ke- rül és aíká iQffdn bach alass nok 9auv ban ómmal saljnre : LPajkoa diákok" víg ;.o] lorettkje és „Gdngbire és király u dikmóletke 1 felvonás- — uétői. - n < homl aion p< digj B. Pplgarné jutalmára ada(i i fog 1 Gályarab síinmu Msayir fnnéaxel SMifeín. ■Iroaiás \|14i I pppi, tekf Szint iű 4. izattaksbim J irU Hegedűs N. E izikmő a H^é.ijjreJ dráiiák fajá-Artoi ik, érlek^sj n esi a Maietek hos >1 elég Igya bou)olitá^ifal, ^Hjr cjgye»tn HHpipBIBBp • szinműve.Közönség szép számmal jelent éaeg ez alkalommal,\' aminek nemcsak azért Íírű-Ifink, mert a jutalmazott szinésanő ezt ^neg is érdemelte, hanem azért is, mert a [társulat es alkalommal különös kedvvel (játszott, a mi által as előadás teljesen kikerültnek mondható; a szereplők egyszersmind bebizonyították, hogy részükről nem lehetetlenség élvezetes, össsevágó előadást nyújtani, amit a kanizsai közönség joggal meg is érdemel. A darab maga magabau véve is jó. és minden jelenete írója [gyakorlottságáról, szinpadi«meretéről tanúskodik. A szerepek is majd mi d há\|ada-tosák b a színésznek alkalmat nyújtanak a kitűnésre. Károlyiné (Vicza, Bangóék fogadott leánya) újra bizonvságot tett nagy színpadi routinejáról, sokoída óságáról, a drámában ép ugy állja meg helyét, mint a népszínműben — Bangó (Pesti) helyes felfogással játszotta szerepét — Vihar, tőrül metszett czigány volt, efedeti alak, játékában jiem volt semmi túlzás, amit dicsérettel említek fel... —\'r ílípa-csos Pista (Balázsv) játéka is > tejesen megérdemlett tetszésben részesült A ftöbbí szereplők is teljes erőből iparkodtak pózzá járulni az est sikeréhez. Szombaton, márczius 17-én. „Áz uj Jeruzsálem0. Kaiser magyarra fonditott korrajza A darab még a szerepezésl sem érdemli meg, hát ínég a lefordítást 1 [Telve badarságokkal és sülét lenségek kel. az\| ilyen fércelmónyek inegj lijik valamely német zúgszinházban, — de nem magyar gyo~ mórnak valók. B. Polgárnak és Pestinek jó alakításaik voltak. — Közönség szép számmal. — . Vcudrnab. márczius 18-án. „Kossuth 08.Batthyányi harcza a bécsi kamarilla ellen. A darab voltaképpen csak laaáb ösz-szefUggő jelenetekből áll, szerves aspocs nélkül. Kezdődik, a bécsi kamarilla intii-gáinál és végződik Kossuth menekülésénél. Olyan kiá litás mellett, (amit egyéobiránt az ilyen darabok meg is kivánnakV amely a szöveg gyarl óságát elfeledtetnéJ nem r\'osz vasárnabi darab ; de vidéki kik szín pado.i n i n Igen érhetik jel aat a hatást, .melyre számit vák Vannak régibb drámáink közül olyan darabok, {pld : Második Rákóczy Fecencz fogsága) melyekkel e j célt sokkal jobban lehet elérni és határo-, zottan nemesebb, tisztább élvesetet nyújtanak. As előadás jobb volt a darabnál.j ÁV/den,Tinárcsius 20-áu. Kísfaludyné jutalomjátékáiul: A peleskai nót áriué, !Gaál ösökké\'vonzó bohósata remélhetőleg >ma ia megteendi hatását, s nagy közönség ét fog vonsáni as előadáshos. Irodalom .és nitt vészét. — „Törvények ét rendeletek gyűjteményt" első füzetét küldötte be hozzánk Lampel Hobert könyvkereskedése : A gyűjteményről a kiadó a következőit et I köáTi: . Az első. fQzet tártaim aaza a bírák, a végrehajtók, I kézbesítői, ügyvédek, bírói ügyvitel és á bírói letétek kezelésére vonatkozó összes törvényeket és rendeleteket. A második füzetben, Ivlyél \| gyűjtemény első {kötete befejezve leend, megjelennek a polgári eljárásra vonatkonó ösa-sses törvények és rendeletek vége, továbbá a váltó- és kereskedelmi elj árásra 1 ironat-k^zó rendeletek. A gyűjtemény a baaai összes törvényeink és rendeleteink szakszerűj aaas matéria sserínt összeállítását czélossa. A gyűjtemény egy-egy kötegében tehát egy-egy jogtárgyra vonatkozó törvények és rendeletek lessnek közölve A gyűjtemény berendezésére nézve megemlítem, hogy ebben aa alaptörténvek és alaprendeletek egész terjedelmében vannak közzétéve. Mindenegyes §-fiál je-zetbon van kösölve a módosító, a,vonatkozó törvény vagy rendelet j vag^ arra. a többszöri közlés kikerülése cséljából idéset által törté.lik hivatkozás ; As öss-szefüggő iutézkedések szintén idézetekkel vannak lütflntetve. Hasznos szolgálatot véltem tei^ii különösen az igen tisztelt birói és ügyvédi karnak midőn e gyakorlati czéluJ és a gyakorlat terén működő, szukavatott férfiú álul rendesett gyűjtemény kiadásálra vállalkoztam ; meg vagyok győződve, fcogy e gyűjtemény köztetszésben fog réstesQlní, és minden gyakorlati jogászra ntkve nél-külözhetlenné leend." Ajkaljuk aa érdsklettek figyelmébe. —. A nFtflyelÖ" jeles irodalomtörténeti közlöny mároztusi füzetének tártaink: Csokonai síremléke s a debrsoaeai Utiár-kar, Szilágyi látván. —» A magyar irodalomtörténet első rendsseresitői. m. 8simi Jé-ssef. — Anyps Pál kiadatlan köttőillevelei, W eissbartnKároly. -4 A két Kév4os Jé* aeef. K. Ilajdu Lajos, Htöke Lajos, £ttes Albert. Abafi Lajos. — Tiszavidékí nép-rnoudák éa babonák, Deák Elek- Egy paraszt köh«5. Márki Sándor. A vidéki hírlapirodalom 1. Saatmár, Dr. Tomcainyi lm-rt. Még egyszer l\'alaticb Qyörgvr®, Thali \'Kálmán. hgy pár észrevétel, Sxiládi Arou. — Szerencsi, Nagy latvén éa Ko vásznai Sándor levelezőéről Dr. Kia Aroif Kisfa ladi Sándor éa aa akadémia, Sümegi Kál- , mán. — Aa európai irodalom 1876-ban. —-Kaaiuciy Fereucs levelet Caerei Farkashoz. Horváth Döme. — Az előfizetési ivek irodalomtörténeti jelentőségéről, Qyőrífy Lajos, Álmagyar Hírmondó" irói Benedek Mi-nálv rei. lelkészt egy muirkatára ajánlatára kérik, Révész Imre. — Irodalomtörténeti . repertórium, id. Szinyei József. -L- Az Apollo zeuemü folyóirat legújabb isáma következő tartalommal jelent meg: ]. I Isten hozott 1 Kománcz zongorára szerié Hölzl Lőrincz. 2.) Változatok 9Ég\\ a Kunyhó" szimü népdal felett Kapi Gyulától. 8.) Nédal a mult századból, egyházi (doriai) hangnemben énekre harmónium kísérettel ; átirta Ziinay Lászó. A zongorázó k és énekesek számára igeu ajánlható, havonkiut kétszer megjelend folyóirat .elő-J fizetési ára egész évre 6. frtf mely a kia-[ dó hivatalhoz (Budapest, vár országbázut-cza 94 sz. a.) ktldendő be. Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Uj zenemű. Táborazky és Parsch nemzeti zeueinükereskedésében megjelent és hozzánk beküldetett i Ke menj ek.. írnia nótája. Budapesti kis barna..* dalok zongorára szerré Szenti rmay Elemér (Németh János) ára 60 kr, — Magyarország át a Nagyvilág lQ-ik számának tartalma: 11-ik szamnak tartalmai Eltévesztett utak. Regény. SzttvegJ: E!té vesztett utak. Regény. IfVét testi Ar íold. (X. folyt,) ^ jSötét hagyok Költ ({Tolnai Lajos. — .Rajzók a iiládar-vilárbél. II. Egv ? jó madár.f (EoderiU Ag-lája.) í Egy boldogtalan töifténete. (Jack.) Regén). (Daudet Alfonz, jj cX. folytlj —j Fdi áro i tárczalevÓl: A márcziusi napokból. (Pii^ó.) — Színház, (kn — pSeue.f (s. in.) — Knlqtí képek. 4- PiíieuŐ aa árva-j sok (í J. — -Vigyáz J" CFjJy — A hm fal inas. Költ. (Kanovszky Éjnare.) 4 Az ragyái táe Amerikában. -Í .Különféié $akltfe ad — Betjirejtvények — Szói toi tize ictek. \| R íjzok : Keleti képek j A szerb zetu sk ilpstina gyűlésé tíolgijédban. .katona ág partraszálitás^ pa IpnichibaiL Ut-j cza ÍKo istáutiuápolyban. ÍPeif külvároibauJ ml rek\' li ?ih< C —I keszs iiem löröfi E Lás; riu ttarvasok,\'— „y gyáz iu közgazdaság. ás ló Saöveg : A lipótvárosi magy. kir. gym-násium épülete — A kincsásó. Mese. (Öre-guss Ágost.) — Eltévesztett utak. flerény. tVértesBi Arnold.) IX. folyt., —jNikolaj nagyherczeg főhadiazájláaa Kiaenevbeu. — Egy boldogtalan története. (Jack.) Regény (JDaudet Alfonz.) IX folyt. — A górcső a háztartásban. (Ca. J.) Fővárosi tárczalevél: Zeue, párbaj, rablógyilkoaaág éa kivégzéa. (Porzó.; — Zubovica uazó-készüléke lovak számára. (Mayer 1. Arno ) — Eszakameri-kai képek. — Pablo de Sarasaié. (F. J) — Lilli es az ő kutyája. (F. J.) — Színház. (Neino) — Zene á. e., S. M. (Neirio ) ~ Különfélek. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerkesztői- üzenetek. Rajzok: A lipótvárosi magy. kir. fő-gymnasium épülete Budapesten. ~ Pabo de Sai;aaate. — Lilli és az ő kutyája. — Eszakamerikai képek : A „fehér ház Wa-sch ugthuban. Néger valasztók — Zubovics lova „Nógrád" az uszókésaülékkel. — Ni-, kolaj nagyhorczeg főhadiszállása Kisenev-ben. — földhitelíní\'ózlot évi r. ínég Ló ÍL I Az A A m. riiárcz. 4-éii tartatot gr. elnöklete ala által felolvasott igíkgktósági intézet kitUnq ^jlnpotéuatt képét mutatja. A] lefolyt az talei ítés Vendete i évben megszavaztatott 1678 köl 3,641.2\' 0 frt erejéig. A záloglevelek t rfoj-J Íjrama i, mult év egész lefo Yéjsán át , ennem i válságok daczára, i lig szeuvc (leölj l^o vá to/.aat s .állandóan negtartott. 8ö"jJ-ot. E körülmóuv következtében intézet záloglevelei oly nagyi mérték! kerastei nck, hogy a nagy elnelyezések Vetkjezt ben az ez évben potmijtott 1 öl-esöukér rények legnagyobb riitze mán is olintlézl tett s az uj Kérvények is halaoék néikjül clintózhoiők. Az intézet óriási i galmáin k jellouizéseül felemlítjük, hoá; és évétől kezdve 1876 végéig] m, kÜZH évi örH na aöq évbe az ia muU tttntdt az bLOÚj kö-j 47,847.8$! frtíot II Ai Oeasai forgalom 1,147.340 üt A bapefwál\| alatt álló réai-ethálralékok Összege a mult ér vé^én 364frtra njgoMT Veaitesaég ae a jel-zálofli kölcflönöitnélJ se egráb üzleteknél, valamint íaa in vétet keletkeséae óta egy aem, ugr a miit étben sem érte tézetát. Az üzletoredménji számla a évre 3647e69 frt tiazta n/oreméuyt ki,] mely [teljéé Összegében a tarta-lékalkphoa caatoltatptti ennek beaaámiti-sávai az ittéaet Jkelétkó^éjie óta annak saját tzerzUménye a tartalékalap javára 2,731,641;(forintot telz. EJoök jelenti hogy Jaz iji szgató^ágnak nÜrirégóta táplált azon tervi, hogy azi ^\'nr.,-08 záloglevelek kamata f>°„-ra az4Ilitaasaáak le, a valósu áa-hoz iözeij álL sJ miuJtáiJ ezálul, a 6.76%-oa összet kajnat n~ra ásálJitatnék le, az a I kölcflönkéijő Jkölönségre nézve nem csekély IbordkrÓvellbirJ j A ínagvarl • föMhitolint^zet alapítói mání 5. 3\'ln tartott éW gyűlésben két ala-Ipitvíl iyi hely : jnéhai Maríché és Kubinyí AI be lé, itru\|iáaás tojytáa azok birtokutó-Jdaiuí k aoatoU :[ Szqgyényi Marich Lászlóinak \| Is Lényai Albertnek, Dámaskiu báró, Eötv Is Jpziéf, [Kégl László, báró Kegle-vi-jh Bélai és (Jrinénjyi József megürült ala pitvalivi Sielyeí j Szláv/ József, Szél Kai-mán J ar.jHaynaid liajoft érsek, Weniüger {Vinciié, Eöldváj-pr Miklós urakkal töltettek be. V60 miufán ja felügyeld bízóit ág tagjainak válaeziáfa [is az alapi tók kibővített jpgköróbe tartozik, — az itt megürült három helyre báró • Seuoyei Pál, Szlávy József óh Weningee Viucze urak válasz-tattal! ínég. A felügyelő\' bizottsáe megbi-1 zatáak a. )ovd? éjvbenj le járván, 1878<bau az egéfa bíáéttság uj választás alá esik.(F. E.) 8. A borváaárra téli bejeid mai naptól kezdve jegká^bb £ oaius hó 8l-ig a kamarához bejkl mely alkalommal a Mejelentáeí d le kell fizetni* 4. A bejelentáai (díjak ugy i tatnak meg, nogy a bejelentett el, menn/iaégnek eleó 100 hektolitere é. forint minden torápbi 100 bekl pedig 60 kr. fizetendő 6. A borvásár [a megjehái czélra kéazaéggel felajánlott gyüU Becsi értéktőzsde, március lí>-éu. kplmp^HHpHHHpHH gedélye sett kölcsönök összege papírártól szóié 1 Olcsöuokben 66,813. fvŐ irtot tje mely (145 adós fél között: oszlott i^i érczprt< kre széllé kölcsönökben pedig félnék >,010.520 frt adott idL A kölcsöjia-dásqan nagy ngyelemmel voltak a kisel birtoko aa, ugyanis az 5904jre rugó 5-1 papirór ékü záloglevelekben adatott köh nök ki zül az\' 1000—2900 jfrtot meg npm haladó kö.csönök száma 3617-et tesz. Jáyz Összos kölcsönök tedezetére 151.05lio64 frt érté tü földbirtok ós inellékjelzálogkfint 13.J 63 frt 70 kr. értékű épületek küt-le. A lekötött földbírtok terjedel-ézve 210 Q mrioldet tesz. A mult vejjón tényleg fennált kölcsöi Mzréijy AíluiüjvÁautl UeaUi 1H6U-. . im-t* Ezüst; Loodttu (Jnlotllank Alt á>ité-lsok >1 agyér Kőidlii tel M. UldWbdr. kótr IpItHO 2ft7.—I j 109.751 1 ÚJ — 1 112 30 1 wM tl3. -k- Angol-orssig JiUiiibard Tramway iiittflsorsjogy Nspuleood\'or Arafij Fraakfart Nem. bír. iiisrka törők-sorsjog/ Aug-^l óp.-b,iuk Ali.nicipslbank .Mugjrar vas, kdlcs ,71.60 0020 1W 60 9.83 6 70 60 00 6070 1750 ló.— 98,— 9C 35.3 tette mérc év d öaazege galo szege PPÍ H I rsg Czipö gyárí-raktjár BIID4PE 50.975,485 frt. 19 krt teaz. A b ui lévő érezp. é. iz óv végén 8.257j8jÜ\|0 frtot ó. záloglevél - foíjgalom záloglevelek ö íz-tett [a pe<% IEpif H : P. 381 3 Országút 43. szám, a lábbelieket jó Aián\'ja mindennemű éa tartóa munkát. Höluyeknek : PusstiS vagy rips papucs r ■ t, reggeli vziitők sarokkal Eberlastíng reggeli cstpdk aiaxitve • . n Mrok és nagy. csokorral J . házi vagy kerti czipö olöguinmiczuggal sarok és lakőrral Eberlastiug záinUr topán lakőrral magosán vágott • tr-\' 9 szegezett duplatalp, lakórral magoiiati vágott Eberlasting gummíczug topán, lakórai 6a inagos «• . • ft szegezett duplatalp. la kórral 1" inagas \' Eberiaating Regatta félt ipán gzegezott duplatalp Boeovo sarok és lakórral legújabb divatú Nöí czi pö neműek bőrből. aeggol^cZl\|KÍk glacé v. ságrén bőrből 2.20 m \'rn p p ésokor és sarokkal SJMi • •>..\'• . Rwoco sarok és nagy csokorral U0 Féltupáu ságion >K>ri»\'i! kótóvél, duplataíppiil erős munka strapuc/ra való J 3.2i) Ságrén zsinór tulián. szegszett dáplatalp é Ultórrsl 8.60 : „ vagy btfrlubór guiniuiczug lupán, szegeaott duplatalp. lakórral, iiutga* vAgásv vHis munka 3,00 I\'ontpadou/ topüti uwinczi szalonlnkból, duplntúlp rv- • ciH\'o sarok kál liuonian diszítvu b&Ü Regatta frliuima iiiainczi szalonlákból magas sárokkal legújabb divat . 4.— Regatta feltopán ságrén bCrből, lakórral szépen dlszitvs szegezett - duplatalp, magas sarokkal\' legújabb divatú 3.AO •0 1,40 LVO 2,50 2.60 8.50 4— 3,80 4JiO 3.20 kür üri Topán Toj»«n rénl Párisi fél iiuoth Párisi Tyju\'irtf\'k Hói czipónemüek bársony, poaztóból. Bán nemez ▼ ársoas. mI. duplat«l\| Btnosfi mb« IrfMéil, ««i Sérx>ny. nem«: duplatalp. Igi Posztó vagy m léssel sssgM. Sstnsz reggoll msm vagy \|>osstó sslaor topán nemez bélés- és díszített lakórral 3.60 vagy posztó guminlezug topán nrmez-«ti t< <i^i«l\|> magn—■ vágott lak úrral 4.— vagy {W\'i eágréeböriiWlés ssflrbéléeel i uielog aótni való, \'magoaan vágva IJO maz topán saloalakMrlmlás, nsmss bá* daplatalppal elegáns divatú ft.SO niuú bsssss bélásssl miuden sziubou 1 -bO pssseo sarok és nagy csokorral 1.30 Leány caipóneraüek eberlaaating, bór vagy posztóból. Bór kőtó-«ip5 báz vagy kertbe való ÍUr vagy eberlaStiag reggeli ciM m n guinmíczug topán assgas. dupla talp és takkojilival PaaaSo vagy immmb gommkzdg topán szegezett dup- Uulp, srSs IMI oka és melsg MiSsssI PwsspaíoW topán saa^iaisklnisiie mainrsi bórbfil sss-gssvs magas sarokkal é lasSss tftavs Topáit l»«íl«\'k Tópün fc Topftn \' ® Rsggi Vikfr/. \' ■ Oív I Muri/l al jud\| tskfe -Tííjfiii Posat láti TéiÜI tb€ llór #CJ kóirtil 11, )esiút sarkán. >eliekbÖr, poaztó vagy eborlastiugbí iárénbÓrb4l mma, jé munka „ • lakorral iksts bbijubörből lakórral,\' jU\|\|jlatáh> vikazosbórból, őrös dupUÚIjSNM < "b ikszoébőr ségréobórtódás ifujl aüilpiwtl \' . 6 alonlakirésutt insinczbórból kjacó vagy ségt szárral, finom tűzéssel I FII I l lő, páuok ságrén borbél disziUjl „ lukoldru íj Uikórral 3\|b\| ujl, élsgáns Öivt: J ; Uf külínlVlo lUv; éjC \| ijuuluuilppal Ü\|- ■ észités gommiestlggsl pán gutámi betétel laktóaii nuazka bagariából. s/.egezut( lakból oroz duplatsjf l»oSztóból, bagaria vil n erüs duplatalp Szsgszv ilpta nemezből, nemez bélé kban igen ajánlandó berlosUngból, fikjóa lábakusjk] válú aa munka Jpők bőrből posztóból ittj—t—--r in J notlicz béléssal ftfinjleu színben, til Férfi> csizmák. SégrOi bö csizmák Csizmák ,, srófolt duplatalpi gariabötf-esismák dnpiati Dn knríabőr t» nli c»li^na talji . /ott maáiesilHir^caiziiiák p\\us illvaiu ,b!gliil«iinubb nuintt Fin topánok és ojmmt^k. \|rikszosbOrbol, diipliitulppau I ngariuboH»oI, erős duplatsl\|\|pal topánok díszített lakorrnll 1 bánok bagarialótjitsaál, ttaii^ek 91 lila Ax \\ Ara-Hegyaljai I borvátár szabályzata. Mogturtatík Auad szab. kir. vároaában 1877\|: évii april 15. 16 éa 17. napján. (Fol/tJ és fég9.) 2. A borvásár j vezetésével a kamara által válaaatott rendező- bizottaág ión tnegr bízva minden a vázárra vonatkozó közlemények! éa tudakozódások azonban az aradi kereskedelmi éa iparkamarához inté-zendÓk, n)ely a azÜkaógea felvilágosításokat fmindlen irányban rövid úton ineg-adaadja. j ben fog tartatni, hol asztalokról dezŐ bizottaág gondolkodik. A I tdkuek azobao jogok [van külön di asztalokat is feláilitánj, melyekért c fizettetik, de ebbeli aiáodékukét < kitöltése alkalmával bájeienteni tar 6. A borvásár april hó 16-én órakor a kamarai elulkaég által nj meg, mely alkalommal aa aradi hej uak leírás a és aa otfatii szdldszet éa azat ismertetése fog féJoJvastaioi 7 A borvásár, tpely mindfiároi pon délelőtt 9 tél déli\|tán 6 óráig t résztvevők által szabadon iátogatha közönség azonban bemeneti díjat mely a borvásár egész tartamára 50 caáibau álJapittatik ioeg. 8. A bor borddban bektoJitrenl vagy 70 és 30 oentílitar tartalmú pej kokban, s ha más elcirő kikötés nem \| tónt, hordó nélkül, iletdleg a palac hozzá értve, a pinozéken helyben áti és átvéve adatik és ^étetik. A vevők és dadók közt létrej ügyletekről a kamarai titkársága jegyzi vezet és azokról a felek kívánatára k6 velet is állitand ki. \| 10 A vevők éj eladók közt fel rttld súrlódások elintézésére az aradi I reskedelmi éa iparkamara választott bi; sága Jesz hivatva. Aj vevők annak közi működését a borvásár befejezte után a egy hónapig bár mikor igénybe Veheti midőn annak illetékességét aa eladók e isménk tartoznak.- A bejelentési ív sajj kezll aláírása ily elismerésnek tekintetik ez által a bejelentők a választott bíróság határozatának magukat alávetik. A válási tott bíróság a budapesti árú és értéktőzsde rendtartása szerint fog eljárni, j II A borvásár a kamarai elndksé által áprií kó i 7-én d. il ti óimkor zárt tik be. Az aradi kereakedelmi; éa iparkamata: Deutsck Bernát s. k., Űr. Grsal JobőíIl. elnök \' tijur, IdL Audréuyi Károly s. j k.f u rsiswtoti biiottatf elnöke, Do inány Józsei s. ki # a rendező biiotuif elnóktL Felelős szerkesztő HOFFMANN ■ ÓI. I m i J Hl I éO 1.60 S.S0 S.öö i na pw T2Í Vételi í tos kn jöi^é a űb tó be csattal sagrénbórből [__ J „\| bargariabőrből erős thlpiuil Qyeriqekozipők és! topánok. Jaberlaatitig látBésMw, MM bánillkával „ láali- gutninl- sáMgJ ;cfcokur éS W-L__ f ebcrlaatiiig aslaortypáaoU iinltétt\'lakWral l\|Ü\| „ [ gumihleáög toéétoli Ukörral n! 1 nemez lalniirtiipfulük, iitiicjt I bélessel I né<\| I „ gninmiezi\|g lopénakl, éemes béléssel f h vágva [ JJíTVT J J I jí \' \'• j Í\|4I ir topáuték salouláklrosott , magos saml:, jtsz, elegáns tlivat levélboni megrendaiéaek postán utájul tellett ^iildolnok.: 4-j\' Kein alkaimal k kéasaégeaen kiti^oréltetnek, j jír-\| cet kivánatrá ingyen. mérték kévetkeajaképan veheti i cra kerülete, — a láb körül eaa^cf elé a \|nagy láb jpjlik. Kjomatja i Ml I OH -fjtólás, nemei j Jö\'GÍ íjig !U meleglaf j • I j ő»)j sima tinóin < í®r üJQ -I I t jm _ Bu< PfPÍ l\'apn Koui. M-f- Kotiji vízmentes! ppí dii ll csattal p Ipi Xopá h 4\|y öltöző- i vijj Mf- Topl JSJM INff ppotá i •sl és du]\' fpOI,ú , \' TL • Tojt >1 Tí »»f \'l , TotÜ ■ [H Tojá J bdz 3 W >4 I I nrt l rí , üut g I Rt Jiés; Is 27 GIRHfiTT R. és flai { fötigynöké Kotzó Pál gépéazmérnök Budapest, Qliői-ut 8-dik szám alatt ajánlja eredeti gorvetőgépeit javított azer-j kezetbén, leszállított árakon, valamint göz* niozdoiijokat, osépiőket, malmokat 379 2—10 fákat stb. legolcsóbb s legjobb lábbelik temesvári Móricznil káphatók apesteu, kerepesl-ut 2 sz. a baaárban. Hölgyek számára: sok iá iádén színben I í m 70 kr. tripols eNrlastin- vagy biirből ! i kr. tcipóW sberlastiij- vsty búrliTil sarokkal I frt 70 kr.-topán\| aWlastinpól tT lo^s/ébb bimiwMSSel Uve I \| 7 T ]j 1 Irt fO kj k ellerlaNtiiilxWÍ rugónybux/>val insgas kk ássál.Kikoko-samoks«l tihom kiállitfisban-S frl 90 k lok ri4,\'Biiyluu->Vul Wül cbejfrin bur> Írből, IsMgszstt k-agy] csavart kstiMlalppal idtjijráshoz, urtós - \| 3 frt — kh Urak számárat : IcbsJrjn-börbölljdl készitvn j 3 frt 00 kir. chagrbibórböl llnóiii dlszitásft laksisgély -legtjsbb divata T. 3 frt 90 kr. rjuUirböl esókazsstJ cSavárt kettőié talp-- r 1 i. \' : :• 4-frt — Wr.\| rÚil siógexott Ssöge-li«Ma)HBrS i 4 frt SO kr. J Uj év napján öróm éa remény Midén \'Oflicé KudOlx berlini n" \' tematikai tanár, Wilhelmatraaae U\'7 játtó i utasításainak biatoa aikereirdl hallott J azonnal irtain neki, éa postafordultád \| 08ekély költaég-djj mellett poatautalvái-j I nyal, olyan utasitást kaptam éa ma egy jelentékeny ter nónB 8 z e r e n c 8 óiS nyerője vagyo Nem tehetem, hogy Orlicé Rodí tnnAi* urnák, legben^bb hftlrti ^ mondjak, éa ajánlom mindenkinek, ki if»ncr<é\|et megakarja alapítani, liogv * nevezett úrhoz forduljon. Prága Beuettcli rotnI 370. 1-r-í. I 1 igen toriie orosz jltuyniózée Resavárt kettős tkl h salomfttymázok, iy rbsküii szárnfl I I lélti.fiti/köt Is lérulá \'arlV vi\| nssaroian jeesrar l>onU vagy lánatal; p __fpán borja_ t sfágozettl kéttds II Inxi kórbAl, kéztyA \' mipiafib HMinI \|é frt SO kr. MirUi • a irt a«i kr. (>agkriab^b{il ktalppal a irt 30 tyr. birítOl megás szar- • r« i .• a ót ao i\|r. Uegna borból etveen - SwTI í frt 90 Mr. ■•toltál^ sberlas6»MI vágy bdrWI lágflno-I I nt bb dbfaitésa IslfcgiyjjT i í f 1 írt 80 kr. ! M/4 mekciadk eUrUátiu f\'NÍÍ bórböl 80 krtól 9 frtig. ! Msgjrkndelésdk náus vtssrtt mellett rogy kz 1 pseá g liihákHai meuátt íyotmm és imntaimn te^eáttomsfc I Mmm sllreMaás lábbal áj legká^ntégekebben kicserélleüjk. \| Hm, letes UjiqgyzéksH kidááatra bénnéntvs kOldetnek mtm. / V ■ 5cgrPi\|l((p jsssy-^Ue\' IITt. ---u—--b FILEF SIE levélileg gyógyit Dr. KüUM Drezdában, Wilhélmsplata Berlin. Majdnem 800 sikerrel gyógy\'** 358 12-^52