Zala 1877 12 december k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	21.27 MB
Keltezés:	2010-07-19 15:23:17

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	643
Megtekintések száma:	1793
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (296.46 KB) Zala 1877 december Közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 1 En^il kts^vtaueSséhi öjttosekás siess Itt niai IIIMH énft; ffm tn* i frt fiItm t fci fTi 4m 1 M N b I >i^>n * fcr. ilkwln HUMI 11* Wljegdlj n tat. HyStttr: Fstit itti 10 kr ZMJA Buti » J»í asUsBi Hmm au\| "i\' ■ íijil kUteaéék ■ Imi* sstk innert twtM knteW tí lUnM vtaaa oim tusasaek ttf U tx. — * ». (Mi] > iigw tW. matt Ím íl a. - ■«■■«■ II m, kuli 11111 Umk jittml L * -I l 4 Vágtat Bfcs 1/ MEGYEI ÉRDE&tJ. KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADAIIMI Es QAZDÁSZATI HEljlLAP A ZMamegyei- Gazdasági-Egyesület, a nkanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet és több más egylet hivcetaloé közlönye 49. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1877. qeczémber 5. IV. évfolyam. Faliul levelek. Nátafalu, deczonber lióban. T. szerkesztő úr! — Ne csodálkozzék, ha az ilyen rendkívüli időjárás u egyszerű falusi ember kezébe is nyomja a tollat, hogy leírj* azokat, amik \'egyszer másszor eszébe jutnak, mikor tűnődve magában jobb és boldogabb idők után sóhajt. Valóban rendkívüli idd, már közel járunk a karácsonhoz, s még mindig nincs tél, vagy olyasvalami, amit annak lehetne nevezni, az egerek vetéseink egy részét elpusztították, s ha ez az utolsó jóravaló esd be nem következik, elpusztítják a javát s a learatásra nem maradt volna semmi. Bizony-bizony a természet is kizökkent rendes kerékvágásából. Rendes időben ilyenkor már meleg hótakarója van a földnek, s a csikorgó hideg elől szívesen meghúzza magát a falusi ember a kályha padkán s ha más - dolga nincs, ott olvasgatja\' a kopott] kalendáriumot , mely megszokott barátja lett 11 hónapod át, legközelebb bemegy a városba, ott ujat vesz, az megint álló esztendeig szolgái. Ad vocem kalendárium ! S miért egész éven csak est, mért nem mást is ? J oggal kérdezhetné uram! Mikor lesz már a magyar falusi embernek más szellemi ssükaéglete is a kalendáriumon ki-\' vili; mikor fog már olvasni valamit a mivel miveletlan elméjét egy kicsit pallérozhatná, csekély ismereteit, amelyek azonkívül telve vannak babonás tévfelfogássai, egy^kissé gya-rapithataá ? Hiszen népiskoláról gondoskodva van, a fiúnak kell iskolába járnia, a népkönyvtárakról itt is beszéltek már valamit ? Igen uram; papiroson,_ csak úgy szóval mondva nagyon szép és advOs az ; de a szótól, á föltételtől, a szándéktól a kivitelig, töretlen út vezet, s mig az ember eléri: rajta a czélt, addig fel- I bukik háromszor, négyszer is. Sokszor aztán, neín is megy tovább, ha* nem visszatér és abbahagyja. — Né-pUnk egy része akar művelődni, dacsára annak] hogy a másikában nagy a közöny, az ellenszenv minden iránt, ami égy kis fáradságot, egy kis áldozatot feltételez, megkövetel. De ha már a nép egy réssében meg van a közöny, ez meg némiképen menthető, mert nem látta máskép, nem tanults jobban, de mit mondjunk azokróL akiknek hivatása volna minden ilyeíx tekintetben a népet felvilágosítani és mégsem teszik, \'akik a népnek szellemi vezetői, őrei, s ha kötelességeiket meg is teszik nem tesznek valamivel többet az Isten nevében is, a nép felvilágosítása érdekében. Hiába hangoztatják felülről, népkönyvtárakat kell állítani, művelni kéli a népet, hiába állítják össze a népnek való hasznos könyvek lajstromát, hiába nyújtanak módot a könyvek könnyű beszerzésére, — ha nincs faluhelyen senki, aki azt kezdeményezze ; ha nincs a ki egy pár frtot áldozna a könyvek beszerzésére, ha ninfffj aki « xsépuok uUnuWitáat udna azok használásában ; ha nincs,\' aki a népet éretlen politizálás helyett a józan foglalkozás és időtöltés ösvényére veaetnél A legttdvössebb rendszabály is kárba vesz, ha nincs aki ann^k végrehajtásához elszánná magát. Milyen Üdvös és hazafias szolgalatot tehetnek lelkészek és néptanítók, ha rendes kötelmeiken kivül karöltve fáradoznak népkönyvtárak lé-, tesitésén, ha\' ezek\'gyUmölcsOső használatában útmutatást adnak a falusi népnek, s ha Egyszer kétszer heten-kint magnk gytljtik Össze a nép ér-telmesebbjeit az iskola épületébe és nekik egyet mást felolvasnak. — Ez már különben is keresztül lett volna vienldő — keresztül is vi- tetett minden eágben az úgy tktás * által. £ oelynek llelkét\| ó közazéllemU helynevezett .felnőtt ok-anek célja a népet, oly hosszú időn át parlagon hagyl a a pangó népnevelés — kiemelni a kételgés sötét poklából. — Póttanfolyam ez azon nép számára, mely élete legszebb szakában a népiakarat fenséges nyilvánita-tása közben csupán mint eszkOz szerepelt ; tagjai nem voltak morális l»én"-jei a társadalomnak, mert nem ismertek mást, mint a törvény szi\' gorát; nem tudták jogaikat, lazán jteljesiték a kötelességet* — Fájdalom, uram,- mindep annak köszönhető, hogy a nép lelke anyaghoz tapadt, is önálló nemes érzés, józan gondolkodás helyett egyesek féke vesztett önzése vezette. — A felnőtt oktatás kötelessége tehát első sorban az el-I maradt nép lelkét, szivét alkalmas {talajjá készíteni arra, hogy azzal hig-jgadtan itclni, ezzel nemesen érezni tudjon. A felébresztett tudvágy fogja majd őt vezetni oda, hol annak tá-jpot nyújtanak. Szivedén fogja akkor a föld népe I utolsó filléreit is áldozni beszerzendő könyvedre. — Ezt minden esetre j egyszerre nem lehetne keresztül vinni. De helyesen vezetve okvetlenül si iker koronázná a működést. P. lu egy 100 olvasó egyént számláló kö-izségben ezek mindegyike havonkint csak 2 krajcárt — ezt pedig köny nyen tehetné — adna a vállalkozó gyűjtőnek* már 1 év múlva 24 írt. begyillne. Most, ha ehhez a nemes czélokat felkaroló módosabb egyének !— kiválóan az intelligentia köréből akár könyjvadomány, akár pénz áldozatban csak némi részben is járulna : alapja vettetnék meg egy osi-nos falusi könyvtárnak. Én hiszem, uram, hogy ezt minden fenköltebb gondolkozású egyén melegen fogná felkarolni. — Hisz, ha mindennapi élvezetekre, mull gyönyörökre oly kOnnyen dobják] ki bankóikat a felvilágosult kor aristokratái; miért ne várhatnék tölök, hogy egy oly roppant fontossága ügyet, mint a népművelődig, melytől — ugy szólván — lét vagv nem létünk kérdésének megoldása függ — a legbus-góbb hazafisággjd fognák felkarolni ? — Mert hogy ez mily kimondhatatlan áldás volna nemzetünkre — ha mindenütt találrta ügybuzgó férfiakra — azt a jövő fényesen bebizonyítaná. — Csak tekintsünk széf nyugat államain, melynek legtöbbjében a polgárok majdnem kivétel nélkül önálló, független gondolkozású fők. (? Szerk.) A mit a népszellem s a jól felfogott jog és szabadság érzete diktál, erkölcsi nypmás nélkül követik. Mondhatni, hogy mindegyikük a roppant államgépezetnek egy öntudatosan — és a megteremtett jóirányú nemzeti közszellemnél fogva mindig együttesen működő része. — Igen ám, de ott minden polgár folytonosan olvas, tanul, halad a korral; s a hatalmasabbak szívesen gyámolit-ják a kevésbbé i tehetőseket. (Éz bizony nincs mindenütt úgy; illetőleg e mértékben sehol! Szerk.) Ezt kellene elérni idővel a mi népünknek is. Lázért oly inagyfon-tosságu volna Ji falusi népkönyvtárak felállítása, hogy a nép erősödjék szellemben. — Mert, ha népünk szellemi erőben oda nő — hova erkölcsi erejénél fogva hivatva van — akkor Magyarország erős less. A legújabb polgári Iskolai tanterv.} Kincs kétség benne, hogy a jó tanító a rosz tanterv mellett Is jobban boldogul, mint a rosz tanító a legjobb •) Ezen csikk sx ^Ellenőri egyik mit heti esti Upjbsa megjelent mar. Axom karssrtaiak kedvéért, luk ott nem olvasták, lapunkban is közöljük. Smkeötó. é ala" tárczija. Xollere én &->,Ml8antrop" (R o g ea r d franczia biráló előadása)- Molnár Györgynek a „Mi s an trop" aeimü vígjátékban való fellépése alkalmából. lioliare darabjai többnyire reznekeket képeznek. — A remekek legremekebbike a „Milántrop" és • mű • azért nevezetes. Mrt ebben van belőle, szenvedéseiből, táj-dilinibúí, gondolkodásából legtöbb- Mert Moiiere a víg színész és nevelteti vígjáték iró, magánéletében szerencsétlen volt. Msliemtk e jelleme és műve közti ez ellentét érdekes; 4 olyannak látta aa embert és llrmlilml a milyen{ a színészi exaltatió és könnyű élet nem fedék el a társadalom és ember gyöngeségeit, hibáit elíue ti s társsdslmat bOloséazi szempontból viasgálá, melyre fölemelék aa élet még-próbál tatásai Tizenöt év alatt SÍ darabet irt. Saia-mÜvei közül formai tiikóly tekintetében tisé sárban aa tudóé nlk* van j ás a tartalmat és «s somék horderejét tekintve, a .Maaatrop* áll legfelül, Ebben sem nagy a ewlokvéay, mint, álialábaa a klasaifcas darabokban, kaaaai a m történik, «a a jsilemskbéi foly, azok sstaséfHMwi fplyémtóya. k llawli;\' tárgya Mperetae. laast,abe-tssaÜ(«al sttpra MWaUrt, sstt^lsMs- a kacsér CeUménébjs, obből folya komikum. De a nevetés alatt kbny van. Az 6 vígjátékai tragiaai\' alapeszmékkel bírnak: a \'Hibát ét btiut Önmagával büntetni; a nevetséges ember egyszersmind szenved darabjaiban, önkinzásában van büntetése. - A „Mizantrdp" -ban Alceat egyszersmind a társadalom elleni tiltakozást, Pbl-linte, á mindent közvetíti szellemet képviseli, a mint hogy: már elsé párbeszédükben így fejtik ki társadalmi nézeteiket. A mű minden jelenetébMs valami társadalmi hibába ütközik a hős, ki nem akarja a hibákat elnézni, nem akar peré után látni, várja a szigorú igazságot és gyakorolja is a rosz kslio: Ordnte iránt ép ugy, mint kedvesével szemben. A 2-ik telvonásban a 17-ik század szokásos társalgása van mes-torilog aatyrizálval á mely társalgásban még inkább látja Aleest a világ hiúságait. Mindenütt egy-egy társadalmi vagy egyéni hiba fokossá Alceat elkeseredését; ki elveibél nem enged és mégis nevetségessé leült egjr gyöngesége egy kaozér né szerelmje által. Ez maga: Maliere, ss S neje is h tt(-len volt; Bioheliea abbéiéi t is le velőt, kapott és mágia — Molioro is megbocsátott. A nágy, geniek természete, hogy művükben aa általáoas emberit és as egyénit agy lejeink ki. hogy ktléssbOaé kommeiirj tárokra ssolgéltata^k fkaimat. így kUM.1 baséleg vaa magyaráasa (Faas^ ésitf) ssanacáaták bBtlfhysflsg a ,lllasaÉis\|^i I la. A bírálók sor láase nsm lát benne egye-bet, mist egy komoly beesOletss ember fc egy kaeaér ai sssretaA ( ssásU rásae aa ■ \'einbergyülölő satynáját keresi benne. De \| pegjegyzendő, bogjy Alcest jnein oly önzó, ismbergyiilttM, mint Shakespeare „Timon"-ja; aa elpusztítaná a társadalmat és emberiséget; de Alcest utam. És hogy Molierenek nem volt iéjoaélja ez alakot nevetségessé tenni, só(,hogy nagsonaatyríaálni semakarta, bizonyítja az, hogw minden más darabjában, melyben valakit novelaiSgessé akkar tenni, tizemben állit vele [egy követésre méltó, komoly, mérsékelt embert is, ilyen Chrysaate k „Tudós nÍkB-beiL ilyen Cleander tTar-tutto"-ben. De alBzantn\|p-ban Alcest egyedül becsületes éi\|\' komoly ember, ha valakit választani akar, legközelebb hozzá van: igen mert lloliere [benne Önmagát egész rokonszenvéivel iejezte ki. Maga lieusseslu is Alcestbeu a becsületességet latiá és aaért kérdé? „Miért (ette Ildiiére nevetségessé as erényt Y Igen, Aloest as eréayt képviséli, de nincs nagyba áevétségesséj .tévő, csak tttlaása és vak Szonvddélyó teszik nevstségSssé; de végftl mégis igaza i van. Ellánkeaolsg nevetséges egész ktfrnyUete a kaeaér no, Philints, a két marquiaJ £s mindezek ^lé alakok yol-tjak. UoUiuoile Molioro neje ivoltj Ansiaoa: dttj l\'anjao aisássaony, a kél máróuis íj Se Ijluich gróf ,és Blausan urak voltak. £a nem találgatás, mint általában a kaitésajti ijlikok oreditíjéoél szokás, eaek bistos adja- Í>kra alapiujtt tényék, a minthogy ép Sy étségtelón, {hogy Aleast: asagá Malier. A kritijkuaok egy réasa a darabbaa agy beeMUetstleesb és afi ■ erei ml auuiédiiiát látta, sMh réssé a madik rész Móliera subjectxv emlékeinek kifejezését. Mindes igaz együtt véve is, mindenik ki van abban a darabban fejesve, sét még több is. Mert ezeket ki nem aárva, sót azokat felölelve, foglaltatik abban a 17-ik század társadalmának éles birálata-is, hisz a hiselgó udvarenoaok, a ssoaaátyár társalgás, a láisadsleú kSonyebaOség vannak abban satyríaálva. És noha mindenre dühös Alcest és dühösen mondja : „ . . . Általán mindenkit gyűlölök. \' A* egyiket, mert rosz s gonosztevő, A másikat, mert jó a rósz iránt: És nem gyűlöli oly erélyesen, Mint aa erénynek illenék a bűnt 1 de aaért egyaseranind inelancholikus is, — érez, szenved azon társadalomért. £s ha a darab után elmegy, itt hagyja a tánaaágot, kérdés : vájjon nem-e csak a 17-ik századbeli fntnezia udvar társaságát és ledér társadalmát érté-e alatta Y As J gyűlölete nem teljed ki minden társadalomra, csak arra a könnyelmű, ledér társadalomra, melyben élt. Gamüle Deamóulin oly, mesase ment bírálatában, hogy Alcestben a republikánus typusát látta; és határozottan lehet mon-dani, hogy Moliere a ügyének kassáéit, mert eaaméi, alakja a mellett kta-dápek két századé^! keresztiül: különösén a (Miaautrap* Brköléu, puritán nésste, ha-tárásett reakciót képeaaek karival. E •Mizantróp" alakja naiaossk hoasá, de Maa-eaasieraea is vett hasonlítva, a ssi különben egy emberre a iegüaáyobb diós éret, aM ö«MUi aa aa aasiáe lahéit, de szereti fejlődését, erényeit; törekszik eáa hatni,I liftté* ? melleit; de ai Is kétaégteleofil iga, hogy a Jé tanterv mellett kftty-nyebben boldogtl a Jó táaltó é legalább f»éailltép«n s ron is. Nálink még a ritkább smrtek tartogik, bogy egye* fcöietek, teet Öletek vagy Akár egyesek tanterv készitésévf 1 foglalkoznak, s ami ez Irányban eddig történt, az inkább jóakaratról taonstodó kísérletnek vehető, mint teljes, minden részében lélektani indokokkal igazolhat^. észszerfl aJapon kés/ult tervezetnek. Kivételt nein képez* bet itt azon tanterv sem, melyet a polgári fokolái tanegyesAiet elég Cáradaá-gon után járássá 1 a polgári iskolák fzá* mára készített, a mcliból egyet máct elvileg lényegesen kifógásolhatnánk. Legfőképpen pedig azt, hogy az általános igényeknek kevésbé igyekszik megfelelni, jnint szU vártuk vol na Annál nagyobb örömmel kéli fidrö-zolnftnk minden oly kezdeményezést, mely i erélyes közoktatási ministerűnk nemes Iú kifogástal&nul ha/afian ín tentí óiból roly. A legújabban kibocsátott nép-ék polgár iskolai tantervek kétségtelen bízöujyítékai annak hogy Trefort Agoatcra miuitfter nr ki törülhet len betűkkel véste nevés a magyar kúzoktstásOgy történetének lapjaira. A polgár iskolára, annak végleges megszilárdulására nézve annál ttdvöjjebb a legújabban kibocsátott tanterv,\' mert hivatva van egyszer már véget vetni azon részben indokolt, részben teljesen indokolatlan támodásoknak, melyeknek ez intézet életbe léptetése éta, boldog, boldogtalan részéről egyaránt kitéve volt. Indokolt volt a támadás- annyiban, a mennyiben sok iielyUtt maguk a polgári iskolai tanítók sem lévén tisztában annak czéljaival, az előbbi ministeri tantervet, mely egyébiránt szerkezetében nem oly rosz, mint azt sokan szerették volna feltüntetni , ugy módosították, a mint czóljaiknak jobban megfelelőnek tartották, vagy saját iskolamesteri bftl-caesí^ttkct taitva csalatkozbatlannuk, eo ipso rosznak mondották, pedig sok esetben voltaképpen rem is ismerték; mert egy tanterv . helyes megítélésére több paedogiai ismeret lélektaniftudás és mód-, szeitani ítélet kell, mint sokan ez urak kózül azt képzelik. Így lett azután a pol-gárjjrískolából sok helyütt minden, csak polgári iskola nem; - az egyíK helyen re-álirányunak keresztelték, a másik helyen algymnázinmot csináltak belőle, a harmadikon pedig beillett volna közönséges népiskolának. Az oka ennek pedig az volt, hogy a tisztelt nrak nem értették a tantervet, nem iparkodtak lelket öhtent bele, mert a tanterv végre is csak a lelkes tanitó kezében kecsegtet biztos, elmarad batlan sikerrel. Ha végig tekintünk a polgári iskolák pro\|riMÍ&ijáfof igen Monyén reá alad kitfek azon tapaedagogiktt sljárá-okozta tribJkrat mélyek sok beiyen töretették azon bizalmat melyre az t») mtézetnek az élió években annyirs iTflksfrr volt* Az öseie hssonlitásból legaljább azon benyomást nyerjttk, hogy e program mok különféle intézetekről szólnak. Némelyikről nem hinné az ember (a beqne részletezett tanterv stbbi. szerid), hogy polgári iskola program m ja, haj rá nem volna írva. Ez oldalról indejcolt volt az illenszenv az intézet iránt. De ennek I nagyrészt a polgári iskolái) tanítói maguk voltuk az okai. Hogy egriek folytán a magyar inteUigentia lőréken is voltak; olyanok, akik a polgári iskola intéz méflpével sehogy sem tudtak Megbarátkozni, Azt nem csodáljuk; de sÁ tudjuk, Ahol az intézet tanítói azon vofUk, hogy a ministeri tanterv lehetőleg saigoni betartása mellett az elért-sikerI által a polgári iskola czélszerOségét ősnél jobban \| demonstrálják, ott szflnni fedett az ellenszenv és sok esetben az iskpl* ellenségei lettek az iskolA legjobb bárátjaL A legújabb ministeri &ntervet, minden jóravaló tatiférfin a legmelegebben üdvözölheti, végre határozott iránt; matat ja polgári iskolának, ináLOvá saját czéljaival biró intézetté teszi 4 polgári iskolát; az ismeretek aúyagájt helyes lélektani felfogással osztja fél ;az egyes osztályra, s bár* itt ott egy kissé sskat kivin, ez legkevésbé alterálja ázon neg-gyózódésszeríi nézetünket, hogy e tanterv korunk paedagogiai magaslatán áll. Mintán a német nyelvnek is lelég íd<3t szentel s az eisó osztálytól kezdve annak folytonos gyakorlását kivágja a kereskedelem kívánalmainak isi \'elég van téti; azok is nyugodtan küldhetik gyermekeikét a polgári iskolába, 1 akik Azt kívánják, hogy a kereskedelmi tárgyakból is eleget tanuljon a fin. Azon munkálatok közót^, melyek I az Jntolsó években a közoktatási minisztérium\'köréből kikerültek, kiváló helyet érdiemet az emiitettük tanterv, mely a polgári! iskolák életében j, kétségen ki-kivDl Üdvösebb, gyümölcsözőbb korszakot nyik meg. JJoffmann MAr. Levelezés. Veszprém 1877 nov. hó 26-án. 7\'. üeerketzló ur! Utolsó levelemben megígértem, hogy legközelebb a városunkban muktídfi tísuper Károly igazgatóság alatti szintáltalat egyes tagjait közelebb fogom a lapokban ismer tetui, teezem ezt annyival iukábt, miután hallomás szériát Veszprémből Zalamegyébe alnarnak menni és igy mindenesetre eidek-leadi a t olvasókat, de jó is, ha a hozzájuk jövő színtársulatot már ismerik. is eddig sf&íáéft émk* má véuiisl rnMméálmmk IÉp tomékd Ükét — Oselatás MgrOfS, \|sMss lót- nak ereményképttl és azt kiáltja hozzánk Moliere Alcest által: Igyekezzetek hozzám hasonlíts ni, mert a mely napon megküze-littek engem, • a gonoszok uralma véget ér és a Mizantróp megszűnik embergyűlölő lenni. Kl utolsó dalokból. Az őrült hareznak is vége már, Lelkem magába tére. Leoesnde\'sttít, ép miot a tenger ár Ha a dagálynak vége. r A „dolce far nientea kéjit H „ezer égj éjM tündér meséit Csak olvasám 1 Fáradt valók, de most nyugodhatom Nem fia, hajt semmi ... semmi ... Kihalt a vágy .. nincs több tarka álom., üis ninos miért rajongni. Költészetet nem tttr az élet I Boldog aa, ki álmodva élhet —■ Ébredni fáj. Kemény se társsat többé engemet — 0 a hit világa alszik. Eszmék helyett, $ melyek nagyra törtek, Agyam közönyre hajlik. Jó iskola aa élet arra: Pihenj-e, vagy küzdj él magasi a ? O megtanít f E szívben Itt, mely oly hón lángóik i Most dérvirágok nyílnak. AsarelflM rég - ha volt is, elkala,— Vége örömnek ... dalnak I , . Klt megcsípett a méh fulinkja A mk mohón aa lat halésita i Tartéakeáik t Utam stftéL Hiu káprázatok iiamis világa nem csal. Emlékeim, a szétdúlt csillagok Tört fénye még ha villan — — 8 bár fagyra hull hideg sugára: Okult szivem éles jajára Már hallgatók I Nem, nem tére lelken magába I Nincs még a hareznak vége. Míg él a szív a a míg vaá lázas álma Nem szállhat abba béke J . . Emiékei, e tarka hydrájk Erós karokkal fogva Urtják 8 kőzd végtelen I kalmár Béla. VOrténetl és lélektani Jegyzetek Hhakespere III. llicbtárd királyához lfoínár György vendégszemplése alkalmából * A lelki állapotok* melyeken lüki átmegy az életben (az élet Színpadán * velünk fjzüTetett érzékenységttnkÉek, !a\|kttlsó visaó-ítyok által reá mért reflexiói. Midén a nép-hit azt mondja: jó vagy! rosa csillag alatt éaUMitttnk, — áoganUtásuukban öröklött ♦orsónkat akarja ezzel bllyegésni. Laetitia asszony csodálatos szépsége, -vagy aa a saobassÓnyeg, melvnn Mapolslon ; nfllmett i volt-e és inino hataásal a mar^n-keji vagy jenai világdöató harcsukra, Lt pl tawrozni vaktüt voiáa \| biaeUyos aaonbáa, hegy Kossuth anyjától hsillotUUk, hogy Dán-\' loi volt aa 6 bálványa, middé fiával viae-pi Volt I \' UI. Richárd fogantatása és Ujttsága is ifhglia legnagyobb nemaetí hóeeinek ko-( rára esik. Ott van maga V. Henrik as \' agincourti Qyöad i vannak a Talboí-k, i Wsfatsüéh, t»mii L ifcgMl jeÜsbarirk I Qmk aat a gyönyörű elhiSMéjést oUaséttk Kieftl aekftak a /égibbek, mert csen ujak-bea ísj csak régi alssekksl islálkesenk —• Ktföajkesi e déps4amivekfam- A láivale* imadeát elkövet, hogy a k»sflaaégask ét-vezaUS estéket were—an \'s ea áieeérend^ j a repmtoire elég váliesetosL a rsndaeéség jó c«ak aa figyaió«sk íjéaisásk lÖbb C gyeimét, hogy a ieieoési kéeésefc uuM hP kábbak lecvenek. Eiéadetlak a mér moii~ tatukéo kjyfil j Kád ÖUoss bósmí, Zég Cgy-véd, ŰUiomú, Htzép Mikhái, A páriáéi reagy-seadólL aa ördög párnája; előlegesao van je-létTig Fortaeio dala, Jsaiaa, Ibolyafaló, tehát kint látásik változatosság vsa elég. Ve liasuk as egyes tagosat : Ujfaém-ttné addig minden egyet ezerepét nagy gonddal s iraéeeel játesetta, még „bzép Mitűtái"-bao is! minden küeihatót Megtett, hogy érvényre juttassa, de bíz j( hol nincs ott pasa keres" — e darab regénynek megjárja, de színpadra nem való dacaára gyönyörű nyelvezetének. A párisi rongy szedőben „Klárát* remekel személyesité ktfctoösaa aaon jelenete volt legsikerültebb, midén Jean atyás elótt éli menyasszonyi öltönyben a as elősorolja aa o és atyia bűneit; arezjátséka, mely a aaégyetit, fájdalmat a öa&ftadaImat oly hűn visszatükrözés fólHlmalbatlao, hogy öltözéke is kifogástalan már emiitém, szóval 6 a társulat gyöngye, KrAfané kitfloő népszínmű énekes a of hangja erőteljes, kellemesen csengő, de nagy közönynyel játszik s ez hiba; eddig iegiobbsn tetszett játéka aj párizsi rongy szedőben (Dídíer Mari:) valamiéit ördög párnájában (Leunard); Király Amália (anyaaúnésznÓ:) ily saép fiatal anyasaánészno ritkaságok közéj tartozik, hangja sympathícu, játéka az áténtstt; csak arra figyelmeztetnék, hogy jobbaa maszkírozza magát, mert természetellenes s elveszi az egész illasiót, ha ily szép fi át a 1 anyát látunk, ki fia bugául beillenék, tifép mik-hálbau (Babura Pirka) remekül alakított, de IIy t azép boszorkányt nem képzelhetőnk. (jftokó Jtdia rontinirozott színésznő játéka mindig egyformán átérzett, szerepisit helyesen fogja fel, de mint énekesnő kissé gvonge hanggal biz ugyan, de annál remekebb as énékneli arezfátéka. Méstároi JuitUn dicséretet érdemel, mert mint csinos fiatal nő nem i esteUi magát azerepeihez fkomikAnéj maazlirocni is. tituper mint Liliemfi, Zúg-Ugyv< d, Jean atyás, (a párizsi rongy szedőkben, mely jutalomjáték volt s zsúfolásig telt házat csinált:) fólfllmulhatlan. Minden egyes mosd ilata elárulja a régi színészi Somogyi a tár lulat egyik legkiválóbb tagja, ki minden i zerepében beletalálja magát s innak még legcsekélyebb részecskéjét is érvénye-íti; mint ______ fogó un nípsainmUénakaa, Lukácsi szerel mes, de még nagyon is kezdőnek látszik, főért )lme, nogy szerepeit megtanulja, de fejbe rdozása és sok fölösleges gestículatió, monoton hangsúlyozása oly hibák, melyekről kis erőltetés és jóakarat mellirtt, leszok-hatllj. Ürménui jó apaszinész, Hiltonja igen jó volt. meglátszott, hogy tanulmányozta, úgy] Fröhlichje is (Saép MikháU Megyein kezdő színész létére szépen halad, igen értelmes. szorgalmas ember, Kmyei kielégítő. — Légköselebb, deeem. l-jén Üjfalusíné ju-talomjátékaul vjLbolvfalótf adatik ; reméljük hogy ezen közkedvességü ssinésanőnknek nem less panaaza a veszprémi mtLértő kö- ily jó „Szelleműt" még nein láttunk, „Otmplex* (Szép Mikhai) Étituő I IwlAl, - UMj a wáMé látogafiiMt e ili iiiih wgliSii senk eaon is : bába. kösösjglak.\'w liMsádig kielégíttetik, oask fén&i « MMNt- — Zaláaeije le^tööb sdét tm bízótÍMú/ft tagjainak nivtera. 1379, é$ 4rf. FseteúU Tsasílé Ksaathsly tr irt 44i ki. Üodrovíts Otrgely apát, 2, Apátt ind Ért 71 kr. Iumi Zetzmt apát tihaey M50 ft. 14. k. Inkej U, H^Bééas \'00$ f 75 kr. Orf Battyáay & Kostán 9061 ft 22 kr.Loodaoer Herás líeza %426 n M kr. <>r. Feiaoseviss Oá Zolabér 2140 frt 86 kr. ftzalacsj Pa Veoto JÜU fiL 68 kr. Ur. Fnmbwrm* kab lUnisea i947 ft 24 kr. Orl Battv\| Ferenc* Dabrooes UM k kr. Mihály Tót^Ssordshely 1772 tl 84 kr. (j IHím Sándor L,-T?maj 146 ít 71 kr. ráoyi i Fereoos F -tissetrLásaió UM k kr. Céutor Issrs ög/véd Solosavár UQ 67 ka ükublies Gyula T. Dörögd m 4H kii Koeonberg Izrael fmitii 12M 67 kn Ktl István apát JL-Kereaatur \| frt fi jkx. Bluaiifl J6zaef Becsekelv 1242 14 kr Karczag István gsnhsa 1146 k kr. lusrasag Béla Kamsaa 1146 ft 40 Dr. Iftaogold Henrik B^Fftred U15 ft kr. Barcza Sándor ügyvéd Cs -Esodek 1] írt bH kr Hagy Károly ftgyvéd Aad/fcfc lObl [ft 8 kr. RamaaeUer Vimta HSaa 99b ft 22 kr Tóth Lajos Kanizsafcfófc kr. GHavina Lajos PaUís 954 ü. Lásalö Oslse S75 ft 10 kr. Btéra Fsrk Z.-Egferazec B43 ft 19 kr. Besseayti tt Miháhría 94Í ft 70 Bedekovíts KáUia SaL\'Márton 828 ít, 2 kr. Or. Odoneli U, rik. Csapi 814 ft 33 kr. Kolier István k Bejk[809 ft 48 kr. Oyömörey Vioese meg [709 ft. 80 kr. Qelset Quttmao He Kanizsa 70U ft 53 kr. Dervarits ikos Iíwm 769 ft. Horváth Lajos ügyvéd Ka zsa 756 ft 36 kr. Üszterfauber Láss Edertcs 715 Ü 71 kr, BvastiU Károly Keszthely 099 frt Kodolány János Ojá keszí 696 ft 87 kr. Köves János prép Felső-Örs 065 ft 72 kr. HírschJ Mikss Fáj 041. 13 kr.Csigó Fái Oulács 036 ft 50 Vasdényey Antal F.-Kajk 021 flSk^Tám Miklós Késznek 623 ft 30 kr. Fftrst Bs dek Oia 6J2 ft 9 kr. Dr, özukiu Kia Kanlaaa 015 ft 05 kr. Königmaysr Jk Heszelej 611 ft 88 kr. Kollár János Keli 607 ft 92 kr. id. Bkubücs Láss 6 Bessa 605 ft 24 kr. Talabér Zsigmond Sán 604 ft 34 kr. Fábiánits ignácz Misefa ft 39 kr. Csendes József ügyvéd Tap< 586 ft 74 Vs kr. Bknblies István Bemsfl 581 ü 10 kr. Bogyay István Oo 673 ft 70 kr. Csertán László Hemss-á 672Í ft 70 kr. Hetyey Károly Ukk bí 27 kr. Biau László Kanizsa 563 ft 6> Blatt Pál Kanizsa 560 ft 21 kr. Löirá Izráel Kanizsa 543 ft 25 dr. Oráasr Li Z.-Égersaog 529 ft 36 kr, Horváth Lá Lenti 528 ft 62 kr. Sachs Arnold dansly 626 ft 70 kr, Hácaky Kálmáa Rendek 624 ft 41 kr. Chernel ignáa Bendek 623 ft 97 kr. Loskai Ferenci Ki hely 520 ft 70 kr. Merkli Antal «0 Bzáot-Mihály 513 ft 74 kr. Konkoly A rutj leik. Tapolcsa 500 ft 78 kr. Hsn Károly esp. Zala-Kgersaeg 499 ft U (V. [Henrik IV. felvonás 6-ik jel) mellben York herczeg és Buffolk halálát iga la Kxeter, az ember szive csakhogy meg nem repld a hősi öröm miatt. Vagy annak a mádik Yorknak vad dohét nézzük (IV. Henrik! 1-só rész. V. felvon. 4-dik jel.) ki as orlaansi szUzet kivégezteti. Ea a York a 1IL\| Richárd atyja, kit a harag epéje önt el, hogy VL Henrik a francéiákkal oly nycjmorult békét Jtöt, mely a nagy ősök árnyát csúfolja. HŐsi szive e megaláztatásához járul as a gondolat, hogy as angol koronához neki egyenesebb ágon van joga miét VL Henriknek. IV. vagy V. Henrik, aa erős királyok alatt nem mert volna e jogára hivatkozni, vagy ha hivatkoaik yala, ugy jár. mint Cambridge gróf (York atyjaJUL Richárd nagy apja) kit V. Henrik, hazaárulásért lefejeztetett. Aa egéea í e hér és pizos rózsa-háborúban aa van feltüntetve, hogy a Lan-oaáterek bitorlók,\' a Yprkok vad tornyai-marók; Oly erős so ónban a bevégzett tények haiaíma a homályos jog ellebében, hogv ez utóbbinak áe- erőslak alakjában kjelt fejlépnie, mind Yjerl^ mind kivált III Riehard személyében. A York-héja örökösödésij jogát a következő származási rend biaoayitja: UL Bdttarlapk hét fia vplt: 1. EduarídJ s fskete hsehuieg, ki még atk\|a életében hak meg. [ 2. Hatfield. 1. L ( e n e L Olarenoei berezeg. 4. (la unt (JánoSj Laftcaster berezeg. 6. La n clfYork hetmoeg. i 6. Wood!ftoelL Glosterherozeg, 1. Wi 11 iá.ím Wlndabr. Á fekete hetese® fia volt IL Ricbsrtl, kjt Oannt alános jegidoeebb m Eolipgbroke Henrik («tébb \|V fiearik írfrály) fusatott meg trónjától a Poesfretbon meg 0 lelett, (mint IV. Henrik wfalál TL Henriket megöli HL Uofawd, a Towerbon.) A Yorkháa, léeWia aö4k fiaiéi veaette 1 ^lii. ^ \'J I) le a maga sarját, kit Gaunt a 4-ik fin letett volna a korona, vagy inkább as ai szak) mslylyel Bolmgbroke nyúlt a koron! Lionel leánya rhilippa ugyanis anja volt Mortűner Bdmnndnaa, ki IV 1 ríki alatt igényt is tormáit a koronák ezért holtic való fogsággal lakolt Es aa Edmondnak nővére a Anna, volt Riehard apjának, York hörcsögnek, UL Eduárd király 6-ik fia: Langley szülött báéak Cambridge grófaaá Out mint fentebb meg van jegyasw Henrik király lefejeztetett.) Anna nának, York herozegnek Eduárd, Clarenoe, Richárd, Rutlaad A blaekheaűu meaén látjuk slészl ifjú Richárdot (utóbb 1U Riehard kn Eduárd bátyja és apja York oldala msi Ea aa első hangja: ,H a a s a é ét semmit, aajl érnek kar itt k. VL Henrik neje a nápolyi 1 t. [i kaaesektl kívánja York fiait, kk ford (Margit királyné hadveaére) # lógatni a lefejeztetni, (mit OliíTord fi sobb meg is toaa Rutlaad a legkisebb vérével.} .Akartok-e kezesek lenni érts kérdi York a oeata színhelyére erkeií „Örömmel nemes atyám, ha ér a □ valamit" mondja a nyájas KdnsjA ss sebb testvér, míg Richárd kardjával n getődaik és saintoly gyors a tettbea, a fenyegetésben : »Hejállj#oi kutya — kiált rá Olifiordra — oi járt megéresd a medve t alfj — „Odébb haragnak terhe, te girifc í alakodra, mint erkölcsödre nésvé" — viassa CliffordL mire aa apa: York Istf A ka. Albani ütközetben RiduH ramsaor segíti lovára SalUburyt s Hbr szabadítja kl a lovas atakból s Eduárd véres kardiával dieseksaih, i Bkokingbam, sisakját ketté szélé, — Rio flémmsrg* hsveaén felét dobja Yark ! ttpn, mire in seól apja: „Fiaim k™ Bjioh ardé a babér.^Bernéi igy ráaom majd a VL Hsa •bit két vélisesf a kis fia. Asatá •T^K Hí*, i»0 Hr^ w Hmm LMt taillft M h 59 kr. Isoó IKl l 490 ft ib kr. Vlaéita Antal K. ISBwk 489 ft fi kir. Nagy J6-Arit T. Birtó 486 ft 00 kr. Sohmi^J&mU Pola 486 ft 36 kr V%»ér farolyÍHagy-Kaniaea 482 ft 80 kr. Bogyay Antal Csab-Reudek 468 ft 90 kr. Kozáry Aurél Zala-bér 464 ft 46 kr. Weieer József Kaniesa 464 ft 42 kr. Nóvák Ferenos Osány 462 ft 16 kr Kollár János Sat.-Lásaló 451 ft #V* kr. Vaaal Simon Leteuye 467 ft 61 kr. Gr. Festetits Károly BéssenyŐ 449 frt 98 kr.. (Folyt k«v.) llelyl és megyei hírek — (Színészet.) Molnár György ur folytatja vendégsaereplését városunkban. Lear eu kívül eddig még a következő darabokban mutatta be kiváló tehetségét — „Don Caesar de Basan",- „Narciss",- „Oo-riolan11- és nSzulivanu-ban. Mind a szerepek merőben elütök egymástól, s kivitelük külön beható tanulmányt igényel. Coriolánus-ban, melyben a költő sajátságos vegyfllékét állítja elénk a hős és embernek, s a bős viaszataszitó jelleme dacaára érdeket bir kelteni aa ember iránt, a hős alakítása művészi felfogást követel. Molnár ur jeles alakításáért többször aajosan hivatott es alkalommal is j s ha valakinek lehetne is kifogása Molnár urnák némely jelenetekben realistíous felfogása ellen, aa összhatásból) melyet Molnár ur játéka e szerepben gyakorol, 07 keveset von el. Harcisban teljesen érvényre emelte a szive mélyében becsületes de a világ gyarlósága és gonoszsága fölött meghasonlott embert, ki tetszik magának a bohócs szerepében, mely-lyel 2© éven át fájdalmát, melyet a kiírt-, hatatlan saerelem ütött rajta, eláltatni akarja,, de mely mindig ujabban és ujabban kitö» A metsző. gúny, meiylyel az embereket illeti, önmagának faj jegjóbban. —\' A belső küzdelmet, mely kebelében Ptyn padour (KLőmivasué) látásakor kitör j az érzelmek óriási viharát, mely arcaán visszatükröződik, mikor Pompadourban találjafel ismét az elvesztett, husz év óta kereiett nőt, a büszke megvetés, meiylyel elátkozza Fraucziaország erkölcsi megrontóját, önmagára mutatván, mint Francziaország süly ed-ségéhek képére, a szerep mesterr felfogásáról tettek tanú bizony ságoL Molnár ur mellett\'különös elismeréssel említhetjük Kő-mivesnét, ki Ppinpadour sserepébeu ez alkalommal önmagát multa felülj játéka drámai erővel teljes, s egyik jelenete után, háromszor egymásután hivatott és aajosan tapsoltatott. Szulliván szerepében is szép oldalról mutatta be teheteégét Molnár ur. Értesülésünk saerint még Molier élete és halálában, — Moliór ; „Tartuflb- ős .Mi-santhroptt czimü remek darabjaiban, és Shakespeare i „ÜL Richárd" jában fog fellépni. Köaönsé még eddig mindig középszámmal, vagy valamivel télül ezen; hogy miért ? erre magunk is szeretnénk magunknak megfelelni. — — (Meghívás.) A zalamegyei általános tanitó-testület központi választmánya pa-edagogiai szakosztalyának tagjait, e szakosztálynak t hó 8-án, szombaton, délután 8 órakor tartandó ülésére ezennel tiszteletteljesen meghívom. N.-Kanizsa, 1877, december 4-én. * Hoffmann Mór, a paed. szakosztály elnöke. foglalják el a parlamentet. „Szakítsd le atyám üenrik tejéről a koronát, csak kürtödbe iujj s Henrik elfut11 kiált Richárd, mikor a parlamentbe betörnek. A mi ezután következik, törvényes szint ad a York felkelésének, ugyanis VX. Henrik megesküszik a parlamént előtt, hogy Yorkra s utódaira hagyja Anglia koronáját, (e szellemi ac. us s z e r a 0 j e Kiuhar\'d, és ezt a Richárd alakítóinak nem szabad elfeledni) azzal a kikötéssel, hogy York a polgárháborúnak véget vet, őt míg él, urának és királyának elismeri s erre ő is (t. • York) Megesküszik. Nevezetes, és a Ríhbard előadóinak fontos kiindulási alapul veendő e i-ehéz jellem alakításában ás, hogy Richárd már serdülő korában is, és aa atyja meg Vi. Henrik köst történt egyezkedes alkalmával mé Íven látott aa emberek szivébe j egyedül o tanácsolja atyjának, hogy ne nyugodjék, ne hagyja magát üres szavak által megkötni es eskü: ném eskü; stb. a Eduárd bátyjával össze pöröl, s azt mondja: nb á r f fiatalabb, d e jobb szónok." Azonban aa egyoaség Richárd ellenzé aére is megtörténik, de újra kitör a polgárháború. Margit királyáé (VI. Henrik nője) nem nyöghetik, ő maga vezényli a seregeket Sanda! varánál, aa ifjú ülifford katonái által körülvett Vorkboz háromszor tör aa iijtt Richárd utat, kiáltva: „bátran atyám! ne tágíts egy tapodtatl — I>e Yorkot elfogják s Margit királyné, Edaárdot bujának, Clarence-t víg fieakó-oaL Htr kardot kő s sánta poronytynak eanieiva, papír-koronái nyom a Kark fejére « Holland a legkisebb ka vérébe (kit ifm CUfferd kegyetlenül legyilkol) mártott zseb-kendőjét nyújtja oda mii, hngy ansal td* liíje köa/eit, aetáa Margit 4§ Cldlord 1 m/ják Yorkot \\ fejét karéba hasalván (fégebH.; — ftvátihlr. Ciötörtökön, nmabir sé BfNfl n. u. 4 órakor temettük l Keisi-hely m. városának egyik kflstissnilst szeretetben álló derék tanácsosát, Ober«ei Istvánt A boldogult 70 éve dacára mi végig Ujai kedálylyel bírt. Benne apeei letesség egyik miataaépe vesastt Áldott legyen emléke! — — Boer Emma és Oléser Helmut el nyösen ismert színésznők édes aima f. lé. novb. hó végén Keszthelyen, hosszas sz< védés Ui£n meghalt. — — Anya gyilkosság. Keszthelytől 1 \\L óra járásnyira eső Z s I d községobn t é. novb. 26-án Garai N. 30 éves, nftjffildiM-ves édes anyját, aaért, mert ez fától l]/, mérő gabona tartozását bíróilag i$ \'megkövetelte, késsel agyon ssurta A gyilkos azonnal elfogatott s faár a börtönben {Tárja gsa tettének mélté büntetését, — — A keszthelyi m. klr. gazdaiági tás-intézet hallgatói novb. hó 29-én I saját fo-belükben „Gaikdasági körij4- alakítottak) nemes Czélul tűzvén a ssaksaertt önképzést. Az irit. hallgatóság a „djazd, Kör" védnökéül az btézet derék igazgátóját, lás iirpád urttt volt szerencsés megnyerhetni, kinek ismert szaktudománya upn ítélve, hisszük, hogy a kör virágoani fot s czélját elérenai. A tisztviselők a hallgatók közül választattak, fis pedig elnök lett; Lovász Antal, titkár: Spotkovszky Gusztáv \\ főjegyző : Garay Sándor: alj egy áŐ Foítfek Ferencz; pénztárnok: Vértessy Kálmán: Választmányi tagok: Ruffy Pál. Lepányi Pál, Forster filek. Szigligeti Mór. Cssk előre lelkes ifjúság, előre 1 Dr. Kováct Pál veterán irink a f. évben tölti be írói munkásságának 50^dik évét E félszázados Írói működés illő niég-ünnepelése végett Győrváros értelmiségéből egy 50 tagu bizottság aUkult^ mely elhatározta, hogy Győrött folyó évi deczem-ber hó 8-án 60 éves írói jubileumát kellő\' fénynyol megünnenlendi. Az ünnepély porrendje a következő : Í. Délelőtt 11 órakor a győri Lloyd kereskedelmi társaság nagy termében az ünnepelt férfiú fogadtatása. 2. A győri diaikör üdvözlö dalának eléneklése. 3. Díszebéd és dicsköltemény elsza-valáaa 4. Arany toll átadása az Ünnepeltnek, ö, A hölgyek koszorúinak átadása. 6. Küldöttségek fogadtatása. 7. Netán érkező táviratok felolvasása. 8. Aa ünnepelt válasza. 9. A győri dalkör befejelő éneké. 10. Délután &7« órakor a győrvirosi színházban díszelőadás. 11. £stve 8 órakor a győri „Liojyd11-ierembea tármMi "reoeor. Egy teríték ára 2 írt ^0 kr. Előjegyzések a társas vacsorára folyó évi decaemberhó 6-aig a „Győri Közlöny" szerkesztőségénél elfogadtatnak. A gyorí tLloydu-termének karzata, mind a délelőtti ünnepély, mind a vacsora alkalmával kizárólag a hölgyek részére le-end teatartva. (Jegyek a karzatra szintén „Győri Közlöny szerkesztőségében kaphatók.) — (Figyelő.) Az Abafi LajoS szerkesztésében megjelenő „Figyelő, irodalomtörténeti Közlöny Ili. kötetének 5. (deqaem-berij füzete, a következő érdekes és ijeles tartalommal jelent meg : A „Halotti beszéd kora és haaája, békési Emiitől; — Mikes Kelemen, Abafi Lajostól. — Janus Pannonius, Píeifer A utalt óh — Történetírás az Árpádok alatt, ifj. Fejér-pataky LásalótóL Tr i4w, ft mtgválaaUodó slníík ísIWréeérc %) Gyűítőlvsk szétosztása M köiöttt 9) In táskád és a számlap Javárá teendő nagyobb mérvű tárMaími s esetleg irodalmi működéékrő), PolgárOfeak I A n? inee <mél, mit magunk elé tOsiftnk, nem eb-gedi, hogy kéteíírek támsJjanak bennünk \|i ti saivns s önzetlen résavMstek fuől Meg Vagyunk győződre, hogy ejri értekezlet né-jpös leend s e vidék ésmenre történetében az utókorra nézve is fényei tanúságot fog nyújtani arról, hogy Sárrélllalfói nagyjafi Iránt tiszta, mély kegyeletté! viseltetnek^ [Ugy légyen 1 BereltyóB ■P 1877, aov. tió 25. Gruláy László ref. lelUez, Uj. Habókáy József Ügyvéd, Hegyessy Márton országgy. képviselői Juhos Ferencs jMgyző, Váse Jenő a „Sárrét" fel. szerkeáztőftL Zsiday László jegyző, Tattay Géza szolgabíró, Dr. Oláh Gyula kxr. főtanügyelő. j ^ népünk drámai költéssetéhez, L Adalékok A Balázs járás, Staohovits Renigtől—- Grill-patzer Bánkbán tragédiája, He i n rli c h Gusztávtól. — A uemZeu mnaeum irodaloujtörténeti kiállítása, T i p r a y T i-vadartól. Zsoldos lgnácz, A,bafi Lwjos-tói.—- Irodalomtörténeti Tepertórium. id. Sainnyey^Józseftő 1.— Kisebb köz-leményeL — A „Figyelő" évenkint lü öt íves havi füzetekben jelenik meg; előfizetési ára egész évre 8 frt félévre 4 fjt. .. Felhívás 1 — Berettyó-Újfalu szomszédságában Posata-Kovácein, hazánk egyik legnevezetesebb Ha, Besenyei György alussza örök álmait K férfiú vo«t az, kinek áiükö-dése a múlt százsd második felében uj /életre költötte hjzánkbau a szellemi erők \| tevékenységét, hogy aa többé meg nem tfcühve hatalmas fejlődésnek induljon. E férsuvoii az, ki nélkül Kazinczyk s Széchenyik aligha jöhettek volna létre, s kit a magyar művelődéstörténetem az ujabb kor átyjánalL Mózesének tekint Aa utókor a rohamod szellemei munka közepette, midőn szakadok mulasztásait s balsors okozta csapásait kellett rövid idő alatt heiyrepótolni, megfelet-kesett kegyeletes köteiesegérŐL Az lajtostól még ma is jeltelen hantok alatt joyog-saák. Mi Sárrét vidékének lakói Orveádetes kötelességünknek tekintjük tehetségünk tó\'o-J rmt közreműködni a kegyelet eáen kdöjá-nak meghoaáaában s miután meg vakyuua győződve, hogy Sárrét, sŐI aa Öeezeábaaa uunden mftveit polgára örömmel vesd réeat •a awnkában, hogy a nagy Bessenyei György szántál a kossá méltó einlékssobor alkottassák, felhívjuk polgártársainkat, saivéaked-jenek egy • oaéfbél L L deoa. ho 9-án esttiOi tökön d. e. 10 órakor BerOtty«-V)^ luban • vá<eekáa nagy termében tárandó értekasleten meg jelenni. Xstt j érwkizlet tárgyai fss—k< !>. A „Beeeenyei ktadtfbág • esetleg kftidötteég kineve- ■ Irodalom éü laivéüzet Az „Apoüo" zenem Wíjbxní legújabb (25-dÍk) \| száma következő tartalommal jelent meg: 1) A blaairt, pólka frangaise Nagyj Bélától. 2 : FugheUa, szerzé Zergé-nyi Lajos. 3. Két népdal N I. Tizenkettő, tizenhárom, tizennégy ; átírta Kapí Gyula. A zongorázók és énekeéék számára igen ajánlgató folyóirat előfizetési ára egész évre 0 frti félévre 3 frt., a jMen szám ára 60 kr., mely a kiadó hivitklhoz (Budapest, vár orsságházuteza 94 szi la.) lesczélszerüb-ben postautalványnyal küldendő be. Meg folyton előfizethetui az egész évfolyamra. — Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. — Magyarország ós a Nagyvilág 4S-ik számának tartalma: ^ I Szöveg. Simeoni bibornok.\'— Tiszai molnár, Költ (Pap Kálmán.) — A táv-szóló (Telephon.) Szokélay Kornél.) .— Pünkösdi királyság. Beszély. (Száva.) Folyt A corvináig. (Baranyai Ödön) —> Az óriás tintahal. — rohjanpiltti. Történeti elbeszélés. (Irta Koskinen György. A fin eredetiből fordította Halász lgnácz.) Fővárosi tárcsalevél\': Párbajok, (porzó.) Színházak. (Nemo.) Zene. Scbütz niksa.) Fővárosi pínuzék. (F. J.) — Kök. Kivándoroltam. (.Somló Sándor.) — Különfélék. Sakkfeladvány. Szórójtvtoy. Szerkesztői üzenetek, Bajzek: Simeoni bibornok. — A corvinákból. — Ozmán basaí — Az óriás-tintahal. Fővárosi pinczéik. —- Uj zananü Tábf)rszky és Parsch nemzeti zenemű kereskejiéééhen Budapest ujonau megjelent és hozsiánk beküldetett: Petőfi ezellemek. Dallam Liszt Ferencztől. Zongorára két kézre, ára típ kr. zongorára négy kézre, ára 1 frt CfMiraok. ▲ .Pont des ArU-i" koldiunő (Mí.mI k-) HimstbSL h Haaff ydmos atdn g 11 i ima nn $ l aj 0 s. (Fal/tsbil) 13 „Van valami igaz benne,M jegyzé meg a fiatal ember „ée névezerint az utóbbit megengedem, hogy a ndk kevésbé gondolkozásomra, mint a gondolt eszme kifejezésének módjára voltak bsttólyássál nálam. — 1 iszonyaim utóbbi időbpn kényszeritének sokat a nagy világban forgolódni, ós különösen női körben élni. l)e éppen ezen körben létt csak világos előttem, mily kevéssé, vagy jobban mondva, inily kevés nő illik e uagynaerü élet és forgalomba.** „Es miért V" .. . 1 Megmondom Önnek, még azon esetre is, ;ha nem lennék saercaicsés nézetével ta-laikozni. r • * r Szép vonása ez aáa ujabb időnek, mit msgasabu körökben belátlak, hogy kik játok tulajdonképen csak \|iskoikí betegség vagy a sokszor a szélié mi szegénység palástjául szolgát — így a wníat, hoston, t#ró s több etéle játékot idősebb urak és hölgyeknek engedték át, mivel ezek a be-széigetesben reszt vehetnek. Persze Fran-cziaorsaágbán 20—9U éven urak is rjfrszt vesznek a játékban, de ezek csak oly szegény ticakok, kik magukat angol dandy utau képezték és kiknél teljesén hiányzik\' aa élca, melyre a tarsalgás közben szüksé-gök volna. — Mióta tehát, legyen a társaskör kisebb vagy nagyol) b, ex ugy nevezett eonveraatió került telsainre, azaz: mióta a kand aló köré vagy hemetorszigban a pamlag köré osoporsosalaak tbeat isznak szeiiemdus beszélgetések j közt tiiluk aa idót a nők nyilván kihoaattak sodrukból. — „Kérem, ön qagypi is oaigoru, hogy laUétaa —- „üugodjo beszédemet bsvégesni,* toly- tommk k MmtMú, a nciaBi Wf- setteég és áUaléaos tudomány oly gazdag-ságát íel tüntetők, hogy tnioaenak bássnU-tát keltik teL Üein hiaság, mi a feróa-kat fényleni vkgy bőbeeaédflvé lenni kéoa-tik. hanem aaéu étzüiét, hogy tador&ánynk érdekessége inkább hölgyek mml nraátkoa illik, mely utabbiak sokkal renásae/eseb bek és igényeikkel tulkövetelők." — »J6i van, oly férfiakat képzelhetek magamnak, ttjrább." „Oly féáfiak által a társalgás alakot, alapot és éltei nyer; nők, különösen szel-lemdos nők, mafuk köst korántsem fognak g Oly élénken miuauu, mintna csak egy téma S í§, mint egy tanú és béke bíró ül kőztük* \| Minthogy oly I férfiak által mindenféle éles \| és érdekee tárgy kerül szőnyegre, a nők \| természetelleimeen tokoztatuak. — Hogy tenát még is belessólhsssanak, 1 hogy saellemdásnak, képzettnek tűnjenek fel, mindent »1 kall kövelníök, saeUeexük \| egész tárházéi igénybe kéli venníök, hogy \| a társalgásbsn részt vsbesssnek. — De, 1 bocsásson mee, a készlet közönségesen na- f mar kimerittmik j gondolja csak, egy tel- f jés télen ál éstenkint szelle m dúsnak lenni, I-mely kin"l „De nem, ön nagyon is túloz, ön — I „Bizony] nem, csak azt mondom, amit u láttam, azt akit magam is tapasztaltam. — I Mióta ujabb j ídőbtn a conversalíó divattá I lön, a leányok egészen máskép neveltetnek ] á szegény téremtéeek 1 Mit nem kall sze- í gényeknek sáoet tamilotok a 1U, év betftt- f tésetől a 15 távig: történelmet, földrajzot, 1 aövénytant, természettant, sőt ugy nevezete I \|elsóbb tudományokat, rajzot, testészetet, I Szépészettanti irodalomtörténetet, nem említve tel az éneket, zenét és táueaot iúzen tárgyakat a lérfia még csak a 18 vagy ^0 életév betöltésekor kezdő értem, azután lassanként ajaposabban tanulja} olyik tárgyat önmagából tanul, tehát jobban bírja alkalmazni is, és ha 26 éves korában vagy később e kiérökbe lép, ha ceak télig meddig némi éinibölcsességgel és Ügyességei bír. nagy biatosságot visz oda magával. tata ÜrÖben buzgón, ^sui úgynevezett jó tarsadalom valamely híjigyo, mmden héten hatszor Aa bly leglöllebb egy egyszer eete logad latogaiasokat, egy hétbe visaonossa \| faéksl , — taisaságokban saér tanoaol, kivéve nsgOT bálokioa, melyek aaenban ntkabbak. — [A kér töUol tagjai, urak ée kölgyek ifaéskánt maiéinak, Vaa-nak azonban valóban képes :t ssaUassdas lérhak, kik fétükörbea Miaák ée aaalma-tü, halgyek előtt faág éilenhénőleg oly Azonban a szerencsétlen leány < Kérem! ma egy oly gyermek-, a legaülöniéjébo tudományokkal, művészetekkel teletöjyve, ló éves komban a világba lép, mily csodálatosan keli: itt mindennek teltfinnie. Bár, magános szobáját sokkal jobban szereti, mégis kegyeimetienUi minden körbe elczi-pelietik, tenylenie, lecsegme és tudománya tarházai teltüntetuie aeii, és mily hamar fog az teljesen kilogym! Un mosoly^\'/ — Hallja csak! tovább 1 Most már a. szegény, nem er rá Isaolatndomanyát bovitam, nem sokára azonban magasabb igényekkel tójH nek elébe.)— ±.p ugy mint a szülőknek ugy neki És kell a művészet es irodalom iolött eezinbceerábe bocsátkozni, — Így tehát naphosszat minden lehető művészeti kiiejezest dyüjt öesae, újságot olvas, hogy az aj irodalmi terinekekrúi togalmat szerezzen maganfk és minden est tulajdonképen vizsgálat reá nézve, hol a napon át tanultat, Ügyesen íclhaeznalnia kelt iiogyi egy valódi képzettségű térfia ily íéltudakossagtól ily teceegéstői borzad, gondolhatja \\ e sajnos szokást először na-veisegesnea, azutau karosnak lógja talalni; e túlképzettséget, mely a nőt csendest hazi kürebol kiragadja, és íélfértíuvá tessj, elátkozni fogja, miközben a íérfíak iélnókké lesznek, hável hozzászoknak mindent nőt módra merbcasélgeini, a nemeeebb nő por dig magános szobájába tog kívánkozni, noT mindenesedre pompasabban tog csillogni t mint az említett szellemdus körök bármelyikében.^ „Valami igaz van abban amit imént mondott,* Iralasaolá Faldern asszony; „teljesen neun birok a fölött ítélni, mert sem szefencsés sem szerencsétlen nem voltam e korodén élnt ~ De ugy látszik előttem, hogy ott is mint masnit, a kevésbé jó ceak a] utlzásbőr ered. — Igaz, hogy mókánk ndknek szűkebb kör van kijelölva azon hazisasag, mely egyssar hivatásunk Mi valódi jaiiaepont nelkui lennénk, ha bizonytalan térre ragadtatnék magunkat, ha e kört teljesen elhagyuó. Azonban oaak nem kivaá bennünket sseliemdas férfiak tar»sssgatdi teijeeeu megioeeiaai t lgaat hogy hét áy lanee-oet, ttuiepeaettaég —^ kimerültség — és teljesen termé—eteilenee séghes veCali de tusa k^aspuira is lőhet gondolni V „Talán kissé erősebbea fejesteril ki magamat, mint kívántam volna —• (fslyteSsss kéf.) Fcleioa uerkatxtó : HOFFMANN MÓH. t Legszebb Dnnepi ajándék! •vppen mogérkoxett: Schiller müvei BWlbíífgör-fólo iliustrált kiadáö. EW kept, gyöqyörüea bekdtm Ara 7 írt 20 kr. FlÉcbel FttlOp kpajvkeraakedéaébatt I N.-KaniifáiL m m ÜftdbáAAii Aéraénr ül 465 gyófywerési Bécsben, Blngerstrasse 15. „zttm golí ftelchsapfe\|,* sgtafte « t •lM6k»4k II kiül jegyűt é* •ok éri UputfWUt »tjáa Itlssskask búooyuU fiiftawi fclh»la«i»«t»»fcal fc hatáséi béri M«ikt( f filioröl-mnk mU Uáaa Ml k«»tl MnméiKnb<l » ciia ynliaiidli pssrtsa »tj Mk ffyéb k6lö»í««w4f»k vannak kfrjfrtkss 4 asisíft kWrtb— atm Uil\\»fi\\ •fámámé—k tcgrdvldftbb U> ilitt és lofijutáí>jo»»tb»« -MktiftitotBik, ás FatriUfOslticék le ÜgjfefcV tteMg\|«l dil nélkül adatnak. - Kffldemlnpk I vidékre, bérmentesített f^nibekfildóf r Jr mai lett — Vfdíkl mer«éeMeskaél csomuffolúaért darajtajtfot 10 kraíozár számíttatik uajrrobb pÜMrt^yikMl caemafoláa faját kfiltséff. UpMánudfték jatalékban réssttlUstk MsáL — ál Által A kusti kon (fülsaesz) l \|Má . A. A fület fit o. uihxlitf MH kft mm» WWjtaAk. MM i kúzv Minw hü lltl«w»« MfhlUi és v!k ■P Mfnl Hiti atokdjro kéj l Kfili-ftrÁm* JPirkaMíi, kttüoö mr i Ur jvail-cr^me, ti„tUlauaiai dten. 1.,.. 8., 4. szájmu. 1 Srafaa 1 írt. . ( TT»VftKÍ fiV»7«H7 W. Ott. B«r. kardia Ud\\ahl IU-hZCh/ MíinHieulnm. a müncheni «Uíi orv«il tekint/lyi:k ilt»l WkMbftbb káelesenwk mjJuUtAiott iilmUiHiml cjriSM^jik . ktitateo aaáaallat \|fm»<in, étt&fjbliiiy, owwrinnii, áll>. iüm a nMMmia hevült. 0fmw 70 kr. Londtneri testvérek híres tyak-szemtapaaza, fö^ií/Hl^^ EleiUíssenczia (prágai eseppek", évód cseppek) ZSAawé uynriULn, ■ biztCr Amerikai köszvéiiy-kenöcs, ho hktá, k étégi<É>iiflli Ifigj"fib Mar nlnjw lOuré-•yii és dteM haj. nlnttürt h&tgeríncil»ü, U\|> Ntakgatta, gérri, jda\|M fogOJb,fcjttjto. ilkuliftill Htb. aíb. clleo 1 írt HO kr. Uti ha^ok ollon, kitüiiű hizlafer. Efy üvege »kr. Csukaimáj^oH; SÍÍ41.1!^ *** Egy ívig i frt. lí, igan ÉM ttubii nl>Tjm oa.k- Kub. vakxiil» Anatherin száj-viz, íjuuís fogtentártó ww. I üi 1 írt 40 Vértisztitó labdacsok aliaiiicit IgQobb kmjcxkr.. m-náanrtf ta Komarskemsaiót * OZCIIl-tJBiWllU«1 ÍHt()rii crfMtéaér* éa IcnUirti-sára; ervrioti Uvcfcaéktya 4 íí frl 50 kr é* i ft &0 k. UAnnrÁu fti nst7 H a e k s r UI, kllfinö imm uvuhim utpaaz. UJrll\| Mbek olIto Kgy tégcly ára fiü krajcaAr. l\'aerhofor J-tól ezelőtt egyetemei lahSaaank Mn alatt ; a\| utóbbi iwvat tulje joggnl MpnUaiii. iuivel cMlagvu alig lutpxik betegveg, ruclybeu u labdacsuk tawiw liataalikal MtfmriM ka nem btaoajritottfck viilnu. A lagwakawabb Metak-baa, melyükben uiiixiuii ygyébb afar aikertelvuül ml-kíŰuűüiáuiit, ezL\'u UuucmiIl 9<úinUbui»zur éa a legrövidebb Idü alatt teljti* gyógyulást crwlméuyeztcll 1, dobv/.. 16 UbdacwMl tl kr, 1 tokurca ti éoimial 1 nt 6 lír, poatan küldivu 1 Irt lu kr (1 ukarvanél keveaubb nem külduiik szét.; DiAmUlu lovcl úrko* Mtt melyek irúl hálát im—lanak a pUulAkáft mai vaknak a legkülütitclebb éa lagaulyoaabb batagtrgalíbaa agteaaégttk MjnáilitlUl káaaOuik. A ki csak egy-aaar kUerietut tan velük, loaabb ajáulja. OhachoQ aromatisce, ^ggsl [tét, mely doháayúa stb. kuvclkezuiénye, 1 lukucJ 0U kr^jcur. Chtaaí^oiiette-ezappan, "iS^S gyúrta* 4teren HihuI^U uuui a bör bársouy aiuia laaa. ét igaa kallamea aiagut tart mag. igen sokéig tart áa ki uam —arad. \|Ápr darab 70 kr. rj-L.- kltalánas ismeri jeles bisbaar liU\\ JC u^fLOT-pur, rut? nkadtaag. tujtukbh Stb. ulluu, 1 dobos M kiajcsar. Mohanövény-szeletkék, ^te^SJÖ bsisrt4\| Pozsonyban, kitűnő gWwytaar kűbOgii, rf kadtaégt borai »tl». allén. Egy dobos 38 kr, T IlEttBAIUTY gydgyaaarési tői, paai füvekből ki\' snyea, csúzos, kÜlOaQa bajok ellen. Egy üvegesa\' 1\'iH.J Neuroxylin, ^raSS ^^ vonal köszvényes, csúzos, különösen pedig gyengeségi Ujok all ~ " 1 hatályú 1 írt. 20 kr Por lábizzad&s ellen. •rteabb Fagj ♦ hüWciutn rUoísr yaMl» fuauiOftiii) itgUutuebaaernakvnneliemsrve. ahkvo-liy» a lábhzadUt, s as ezilul keletkező kailemetlen szagot, épap Urtja a lábbelit, éa Ártalmatlan szernek vas bebizonyulva.\' Egy doboz én 80 kr. Emósztönor jaiasü J^lllIXMVUpur aUamart ^áatesar aranyeresj bajok, gyomprsavany, gyomorhév, étrégyUAny, dogttiáa stb. ellen. Egy doboz I írt, tu kr. fel doboz Sé kK Tannochmín-hajkenocs JJÍ^JíÍJÍ és laikuKola által valamennyi bajnövesztő »z«r között a lagj óbbnak elisaarva, l rsinosaa kiáiUtOtt nagy asalaacil I írt. Eareteco^ tapasz, tSÍl^S kaiarényak, a lábak régi, Idftaiaknnkint faiayjió kd-léari, makaca mirigyksliéasA, Cajó pokolvar, ésbss é-gyuiisdsaos mail, .uirgtágyutt tagok kMavény; éa bas aonlo b%)ok ellen ^Ooakí oiaoay oiu Egy tégely 40 kr. Egyetemes tiszütó-só ^ . megzavart einésstés minUeu kovetkezinuuyvi, u. m-fejiaséd&iéa, gyossorgOres, gyomorhév aranyér, duguias atb. alias, t "Vrmng ára I ti\\. a. kir- ált. szab. Würh W-tji, évek uta lyukaa fogak, üuplombiituzáaára legjobb azerüi Ismerve. 1 etui 1 írt kr. -^ Ogpor Uur zzetint, agy j dobos Mindennemű íugporok, prulfk és tínktorik. Fogtapasz, miudennamü iagybqjok ez idült sabak stb, ellen. 1 tégely éO knyezár. Hús-kivonat ilr. Li s b i g utasítása szerint ké--wcitvcf a Liebig tarsaaégtol Kray-itentosban, aradsti saaiawcsckban I font Ut 6.30 t\'out fit 8.76, •,» iont Irt ii.66, \'i» iont tt6 kr. ®agbi«Ut<i ezer ssélkóroa UOIjVa-DaiZSaill, uyak c.llwi)\| üvegcse 40 kr. Foggyöngyők, csomag % írt. valódi angol, a gyermekek fog\' megkönnyítésére. Egy Georgó Pate pektorale-ja, dia, Móbőgés, reksdUég, borai, méll- és tüddbajok gOgebkntaimak ellen legjobb éa iagkallSm—ébb sa géosséruék általánosan elismerve. 1 doboz ára 60 kr N -Kaniz^án, 1877, nov. havában. r Jelige: Vizsgáljatok mmdbnt ■ a legjobbat alkalmazzátok. Korcsmárosok és bortermelők nyissátok fel szemeteket ! Épen moBt jélent meg nA bor-szabíiljroiótt, a leghűbb és legmegbízhatóbb tanácsadó a legblztoeb éa legjobb bor-javító-, nemesRO éa azaporltó eljárásról, meíy által, ha a legtiaatább természetes bor már f hordókban van, legalább is még kéUser annyi bor, jelentékenyon jobb xniíiösékböl, éretik el. Leg-gyakorlatibb aUdutalás leásakolt, még fiatal borok. nemesitéseTés szaporítására és csekély, rósz, állott óborok Javítására, ÉHÉT Különösen alkalnlas a minőnséget illető rosz bortermések alkalmával. Biztos és jó éredm én/ért Meseeség vállaltatík, 17 Száz meg seáa bizonyitváuy feíszik előuttnk, melyek mind jerősitik, hogy csakis ez eljárás az egyedüli legjobb, Liggyakorlatibb és legegyszerűbb1 s vevőink közül igen sokan, fsaku e könyvnek ktesMietik moBtaní jóUetökjet éa gaadagaAgnkat Fftnnebbi munka igen könnyen árthetó stjylbeft van írva, s azt minden lal-kna, #0i nrtrolsn gyermek is pontouan megértheti, egyébiránt késnek vagyunk, még közelebbi fölyilágositásokat is adni, dl] ndiftU, na tisztelt vevőink előtt vala-inely pont homályosnak tdnnék föl, Ara 8 űrt Megrendelések kéretnek utánvét vagy aa összeg altfaetes beküldése mellett, intéztetni, a következd oBim alá: ÜÉ 2-U tA Bor-aiabalyozó" ki^dó-hivataja Wien, TaborBtraase, Üotel zum f0cliwarzen Adler". IDr. SÍsuorLdJ-er 2m£6x orvos- ét settéeetudor, szülész és nemési, gyógyít gyöka-(tnjf 4m UrtiSs aiker blstoilUuui mellett mindennemű reaen. TTzlet-rrie gta-^^itáus. Alnlirt bátorkodom a u. é. közönségnek tiszteletteljesen kijelenteni hogy helyben egy nagyr&laszf éku arany-, ezüst- és ékszer-raktárt Rosenberg és Wellisch urak házában az „ARANY KORONA* átellenében megnyitottam, . r minél fogva a n. é. közönségnek becses megbízásit kérném ^ HELFY A. aranymútes és ékszerész Bécsből. MEGRENDELESEK minden e szakba vágó munkákra, úgymint javítások, ezüst- és aranyozások a legolcsóbb és legpontosabban készíttetnek el. s , • I Aftflt arany, ezüst, ékszer és gyöngyittzér a iegmagasabl) áron megvétetnek. 458 3-3 TITKOS BETEGSÉGEKET 1) az önfertózísnek minden következményeit, úgymint ! magömléseket, u ingerlékeny gyengeséget az ondófolyaat, kftionöteu a TEHETETLENSÉGET (elgyengült főrfierpt:) 2) hugycsőfolyásiokat (még oly id&ltekei is), a nemzőrészek bujakóros iekélyeit éa másodrendQ bujákért minden alakjaiban és elcsuütásaiban, 3) hűgycBŐszüktUéseket, 4) friss és idolt nyákíolyásokat nőknéll ax úgynevezett fehér ÍOlyist és az onnan eredd 5) bőrkiütéseket, 6) a húgyhólyag betegségeit és vizelési nehézségeket. Rendel naponlM: délalőU 10 délaUn 3 óritól 5-ig r és este 7 órától 8-ig. I Lakik : PESTEk, helváros, klgyó-utca 2. sz. a. kityó és yftrosház-utca darkán (Rottenbiller féle gázban) I emelet? bemenet a lépcsőn. ligp Díjjal ellátott levelekre azoonal válasz adatik, ét a gyógyszerek IT® maflküldatoak. 423 21-24 A1 testi-sérelmekben szenvedőknek Stnrzenegger G. Heiiaauban (Sweiz) ■irka&joM malagan ajálnltatílr. A novezett kenőcs semmiiéle ártsinUs ai tartalmaz, sót egészen rl&gl 1 1 amint anya-Sérveket biz a legtöbb esetben egészen kigyógyít I Kapható fazekakban 5 markért használati j utasítással és meglepd bizonyítványokkal qtnraeneggernél ma- " Fa- anyagokat nem töréseket va- ginái valamint Budapesten Formágyi renca gyszertárában a szűz Máriáho oa. Bizonyítvány: Majdnem! 30évig,egy törési bajban, szenvedtem és különösen az utóbbi években igen gyakran^ nagy fájdalmakat állottam ki. Meghozattam magamnak Stnrzenegger urnák a iérv-ke níciót és annak használata folsrtán sok évi törési bajomból egészen kigjjógyultam. Kifejezvén e helyt nyilvánosan köszönetemet, ezen sérv-kendcsöt minden e bajbsn szenvedók-ek ajánlom. AJpen, Poroszországban, Jan. Ö-án 1868. Oraeven rendőr. Graeven ur hi-telesitéseért pecsétünket ide úyomjuk. Alpen, jan. 2. 18®, j\' 453 3—4 Tirl, polgármester. 1 i í. Magyár serfözdel részvénytársaság. Kőbánya, Budapest mellett. ^ Van szerencsém tisztelettel értesíteni a t koxönséget bogydecz, 1-tól raktáramban a féntnevexett ieríW« kitünfl . raktár. \| márcziusi és dupla már cziusi sörből. U készletet tartok, és kirázatta 25 és 50 litsrsa hor-dókban,! valamint üregben is mindig kapható alslirottnal . Nagy-Kaatrsaa f3T Árjegyzékek kívánatra ingyen IP SZ 10 R1T Z EOBEPT JáLrany Korona* vendéglős. 459 a—B\| ILf cg — f o S rSs 5 fi-rm. 1 ll = & — s io sg.t® jre a • r H 3 S: jb o O- QR5 -Hh 2 c= tSP ^jS SSS4 i. St fr»5 frB 0 S s:" b" * S-g1 tCrií t P fc * g «< cra jr g « w S g> I i oB oh. o 2- t- N s fc m Jp\'í W s» 3 ptPTgr* tr XXXXXXXXXXXXXX>„ ^>JDOOOCXXXXXXX^ !! ViEIiliBETEGMEK ü . J 30 óv óta kedvelt és orvosi jóváhagyás folytán sokszorosan kipróbált Q itti llíf lill Stayer-növényned mellbetegek BBámira. li* r S3 Kr^ i» Wk IÜM Wk Mindig mss minőségben kapható egy; üveg ára 88. kr. _11 Ijdegbaj és gy engesélg ellen! 1 Engelhofer I.izohi és idegeBenciájaaromutikus havasi növényekből Kétségenkivül jelek szer rheumatikus aroa- és ckontiájdalmak, szédülés, ke-resztfájdalmak, ideg^- és testgyengeség ellen, különösen pedig a n e m a ó-résaek gye ngeUjé g e és ebből gyakran aaozOtt tehetetlenség ellen. 1 j Ára egy üvegnek 1 frt. nl^Ogfajás ellen 11 Htomatlkou saijT^. s bt. Brnnn bécsi fogorvostól. jét saájviz a fughus épentattása és erősítésére j a száj szaga ellen ét kaadődő fogmmlás elleA; %y jelesnek biabii, roSi fpraktár magyaro József gyógyszert. rszágt Ára egr flv ék 88 Tttr^ Józse Közenber, gyobt) gyógyszer (árábaiL kr. gyóffjrsM rtárau Nagy-lCauizsa: Balus Farenoa Baktár Magyaromág minden na- rm. i 9> flMf kl\|ffkM«MiM D)rén>ihé« f\|M SÍI atá* tMtseléat árak, tvn § M FSlatr* Sitt. NafjaS évr« 1 frl SO kt HtrSa MqfA: t MVit \|»rt»>w 0§jmm 1 kr iMMn MrJntonál I kr My«fdij fc) kr Mytftür: P.tít r» 10 k r IÁM « S««á * Wp ttsOsNŰ rémM ÜW 4 hb$bmémjg 0J riniHi HÍ M Ml n. IHiLmIiIIm Utftísk leaak ímm 1 k»wfcMl fafaStetva éí iMirtM fiaia « mb fcSMaia ik . ár Itlasc. <>PP*\\ I mH " líd — A. V. (MliMnr Bot tfá i StabwbasUl I 4TH 4 UUm Sahim Király 4 Vogkr IML WaO&elqMM \| fMt llMÉMlr Bfcttl, — A Walaa Kér léc* IL * n 17. w Mi MEGYEI JERDEKÜ. \| KÖZMŰVELŐDÉSI, tÁRSADALMI éh GAZDÁSZATI HETILAP .1 Zrümnegyei Gazdasági Egyesület, a nlkanlzsal tiszti önsegélyző szövetkezet és több inás egylet hloatalo* közlönye 50. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1877. deczember 12. IV. évfolyam. Falusi levelek. Nrítafalu, december hóban. (II.) Lássa, t. szerkeszti) ur, nekem a népküny.vtárak eredményét ós hasznát illetőleg is meg1 vaunak az éti saját nézeteim. Nem hiszem, hogy okoskodásom másnak helyeslését is meg uem nyerné, mivel én itt faluhelyen látom, tapasztalom minc\|.ennapt mire volna a mi köznépünknek szüksége, mely oldalról kel lene őt felvilágosítani, I hogy többé kevésbbé megkérgesedett elméje és szive a józanabb tanácsot befogadni képes volna* Nem is hiszem, hogy odafönt, ahol oly jóakarólag iparkodnak a népkönyvtárak életbeléptetésébe, azt sütötték volna ki, hogy e népkönyvtárak által ismereteit gyarapítsa a köznép; ez volua egy kis haszon., de nem az, amit én íontosab-uak, szükségesebbnek tartok. Fíído-logtiak tartom, én az erkölcsök pal léro ását, sok gonosz szobásról való e Iszok tatást, amire nézve ugyan a templomi szószék megtesz amit tehet, de ami sicut exenipla docent kevésnek, gyengének, eríítelennek bi* zonyul. Különösen két átkozott baj az, mely .köznépünknek pfiisikai és erkölcsi erejét fogyasztja, elméjét el-tompitju, és szivét a gonoszság kérgével vonja be. A káromkodás és a pálinka. Az durvává teszi a szivet, ez tompává teszi az elmét, állattá alacsonyítja az egész embert. De mint minden dolognál, hogy meg szokták tiírni,ha egyszer szokássá vált, ugy van ezekkel is ; Játjuk, türjük, meg-szokjuk, azután föl se veszszük. Az emberölések, megkéselésetí , durva erkölcstelen kihágásoknak- legalább két harmadrészét e két baj túlkapásának lehet tuUjcLonit&ni. Bizony bizony mondom, \'megérdemelné az a „ szentu nevezetet, s megérdemel né, hogy neve arany betűkkel örökittes A „Zala" tarczaja. ; Világgyűlölet. Jönnének eull riaasa u alrepttlt érik fc\'omia, mint akkor a azenveaéljek arja, \' Mely g/&n/5rrr. mamoröleláara egykor telkem bivta_sserelmt»er{j Tárta. Jőnuéoek eak riniál.. Akkor in egye tette ih (i/iöitem\' a gyfoiyörOkj nimbfitfi vagyán, gyermek valek ! hitt remény, nagyra töró Almokkal, ón balga, aoká élői vagyam. „Élni, Uilgvfítui!• — est t&xém ki ciilnl. saereUem rajongva, bíztam a világba\'. A képzett nagy jövó tarka délibábja A dícaűaeg hívott; w volt lelken álma. Hittem, hogj a laaau, komor küzdés alatt A veríték kmé vegyöl egy-egy inoaoly. Hittem meo/oratafőt sser angyalával, & ruHjom ÓceSgével ram zúdult a pokol. Életért resMfttm, M<ir>#ilni vágytam. Balga mjeagasa at ltu« kebelnek \' — al, boldofitní!- — Mig libegve kftsdák, OyiJkot aa iiteaek •sssiveuibs vertek •f/etlee jutalma I,.. mint ii* Rt tett ss erkSIeentk iareaak a. kor la már, mist atott tudtam volttá* Hegy, ki ttes/uek axolgal, jutalma a pokol üea mult fás fajtalan eltem aranykora. Jóssáask eeek viaaáa aa elrepilt évek I F orvsa. mint ekkor a sc-n vedéi jrak álja} 0< ladobeajn éltem, sasijasS laaíai Üdve Parányibb. mint a kéj agy percssyi vliáfa. Ktrtounyi, sék meg, a ki osak egy faluban volna képes a köznépet e két rút szokástól elszoktatnij De a mit egy nem tehet meg, megjtehetnének sokan so-kau azok köztU, akik folyton ajkú kon hordják a népet, a kik váltig hangoztatják : j a nép szava isiéit szava. Megtehephék a gazdagok, előkelők, ha nemi sajnálnábak egy kis pénzt erénydijajura, megtehetnék azok egy kis jóakaratú buzdítással, felvilágosítással, akik közvetlenül a néppel foglalkoznak, annak eszejárását, gyengéjét ismerik; a fölösleg pálin kávI, mit egy falu egy év alatt fogyaszt a mértéken felül; kifizethetné adóját, és költhetne szükségesebbekre. Mert a szegénység még kisebb baja volna közuépfinknek ; ami nagyobb baj, ez az ügyefogyottsáx, az élhetetlenség, mely az arany középszert mindenben kerülgetve, tobzódó örömében ép: oly mértéktelen, mint aggódó bujában, pedig ilyeákor csak kezét kellene felemelnie, hogy elűzze az önokozta nyomorúságot háza tájékáról, melybe önkényt; bevonul az egyszerfl boldogság, csak legyen elég erkölfcsi erő, elég mértékletesség, elég takarékosság, szániára egyengetni a házba vezető utat, mert töretlen nton . ar bizony nem jár sehová se. De kell, a ki a n$pet erről telvilágositsa, s«ép szerével reá vegye, hogy,fcüiönösen istenkáromlásával, apáiinka túlságos, káros éé veszedelmes élvezetével hagyjon föl. Erre mézes kalácsosal is kell csalogatni; a> legkülönfélébb eszközökhöz Kell foly.amodui ennek elérésére ; s ba egyszer annyin vitték, hogy felhagyott sallangós, erkölcstelen káromkodásaival, hogy a pálinkát, ha egy szer már elkerülhetetlen, a legnagyobb mértéklettel élvezi; ha belátja azutáu, mennyivel tiszteségefebb életmódja vaü, hogy valamit megtakarít, hogy sok, egyébként elkerülhetetlen kellemetlenségtől menekült még, :akr . kor aiután a i példa családjánál és j szomszédjainál is tartós b letet lö f \\ serdülj pórnemzedék a dicséretesebb szokást elftajá\'itva egy derék lés értelmes, testileg és lelkileg egészse ges földmivelő nemzedék törzse lesz, melynek kezében . az alkotmányos jog és szabadság, uem leend! kétélll kés, melyjyel bánni nem biv» Ilye neket várok én a népkönyvtáraktól, különösén pedig\' a téli esiékan való összejövetelektől, a melyre némelykor a kaputos individuumnak sem á maga ppiács - darogálhatn\'a elmenni, hogy rés éről is felvilágosítással, csal szolgáljon- A telephon. Ssiseduiik s természettani ismeretek, tapasztalatok éa kísérletek felhasználásával i oly bámulatos éa minden irányban kiél égi lő 1 eredményeket juttatott már a forgalmi .élet j\'jferóií nap világra, hogy a kóleaüuji* érint-\| kezéét köz ve ti tó eszközök javítási kosara időro már majduem ielealegeanek látszott, a a távirdaügy magas tejlettacgéáok mái i szinvonalat tekintve esaknem nundenki azt vé\'.é, hogy a galván áram gyakorlati érté-I kesitése lehetőségének is bekövetkezett már ne topább ja. És ime egy ujabb találmány, k tele-! p h o n i a vagy uiesizeszólás \| élénken emlékestet bennünket, inikép a villanyosság terén, ma sem értük végét a meglepő felfedezéseknek, a hogy a fejlődés lőtt meg teljes folyamatbau van. Valamint a villliuy-deiejes tavirdat ezerféle alkaluíazasával az amerikaiak emelték mai bámulatos tökéleteseégére, ugy most is Amerikából vesssdk egy oly találmány hirét, melynek rendeltetése az emberi hangot villanyos utón roppant távolságukra elszállítani, s a lueiyj ha gyakorlatiasnak bizonyul, okvetlenül nagy toiradaltnai fog előidézni a közlekedés Ugy terén. Ha meggoudoljnk, hegy a \'elephuuia segítségével két etuber akár sok méi Holdnyi távölaághól io ugy beszélhet egymást sal, iniuiha ugyanahbau az egy szukában eggyütt lennének, ós hog)f egymás1 hangját csakúgy hallják, miutha egy asztal mellett Ülnének, ugy bizonyára e hogy a lelephonia a jelen sabb ós legnagyobbssertt tartozik. Nem az első kisórlet hullámoknak villanyosság szállításával foglalkozott ÁllitoU össze a majpaí frankfurti azÜletésA híres termószetbuvir dr. K a i» Fdlöu egy telephont, intílvlyfcl a hangok nagyobb la ■ \' volaágokra voltak jeivezethetők, de a mely ! nem felelvén meg U kellő váiakozásoknak, de különben is auk külenzéare találván, csak-hamar ieledókenysegbe jutott, míg aa egy I hasonló találmányról mult évben Aineriká-1 ból érkezeit hír folytán ísuiét einiékeaetbe I nem hozatott. A Hei s-iéiej telephonnal c»ak aene-I hangok voltak eloBtro-galvaníciu utón to-! vábbithatók, míg s skót származású, jelen- i leg BosUmban lakö A. Qraha ni Bell találmánya aa emiieri hang éa beszéd gyors odábbadáaát közvetíti. A Kei é-ióle! eredeti telephon szerkezete az együtthangzó testek tulajdonságaira volt\' alapítva. Egy kis négyszegletű reao-nautia szekrényből állott, me\'y .beszélő csővel volt ellátva, a I szekrény fedelén kerék nyilas volt vágvai és arra rugalmas diaa-nó lólyag hártya feszítve. A beszéli csövön át bejutó ós a hártyára működő hanghullámok át vitettek jegy a hártya kösepóre erősített kis platina-lcmezkére. A teuiezkó-I vei esem ben és adnak közvetlen közelében légy platina szögecske állott Amint a hártya a beérkező hanghullámok következtében rezegni kezdett, a lemezke hozzáért a szöge cs kéhez ós óz érintkezés vagy megszakadás által etfy készen álló villanyos-I telep áramát zarta be vagy nyitotta ki. E-villauyáram, melynek záródása é* nyitódása a hanghullámok sáaporodasa szerűn történt elvezettetett a másik állomás befogadó készülékébe. Ez a befogadó készülék egy ha-sou\'ó szekrényből - állott, melynek födelén egy csomó vasrudacska volt elhelyezve, s szigetelő dróttal körül sodorva, lia már most á villanyáram e drótba vezettetett, a vas-rudactkák hosszanti rezgésbe jöttek. E rezgések pontosau megfeleltek a villanj áramoknak s így azon hanghallámokuak is, melyek a feladó {állomáson gerjesztettek. A rezgések kisebb vagy nagyob\'t számához kepest ugyanazt a hangot hozták letre, mely a feladó állomáson a szekrénybe jutott. A dallam azonban nem volt tisztáit kivehető, és ha aj két állomás egy kissé nagyobb távolra volt egymástél, a rudacskák rezgését már alig lehetett hallani. A tünemény,Imelyén Graham Bell. tanár találmánya alapszik, már korabban sem volt ismeretlen, a mennyiben P a g e amerikai természettudós már 1836-ban lel- • fedezte, hogy a\' vasrúd raegdelejesitéee ós delejesaégóuek hirtelen elvétele bizonyoa tünetet idéz elő, melyet galvanicua zenének uevezett el, Is e felfedezést használta JkelT öslnernüuk fel a telophon elsu összeállítója E e i n Fű-század legfoiito- löp is találmányai közé Számos azóta megejtett kísérletek utáii melyek eredméuy^i gyanánt felemhihető, hogy a haugok ihtensitása növekszik, ha egy hosszú fémsodronyra vezettetuek, mely ez, lueljn a háiig-uljáu váló tova-s \'már 1860-ban bizonyos mértékig kiteszitve elszigetelt hu- TOrtéueti én lélelctani jegyzetek Shaktspere Ilii Richárd királyához. Molnár György vendégszereplése alkalmából. (Folyt. & régi.) Richárd ép Eduárd megmenekülvén, ismét fegyvert fognak. A herefordahirei síkon Eduárd három napot lát aa égeu. Fel-fogja, hogy bárom nap istent rajsoitat pai-aaára. „Jobb lesz istennőt" jegyzi meg Richárd gúnyosan. Itt értesülnek! aty-jok haláláról, Eduárd sir. — „K-öuy á gyermeknek, a ekem bossu kell* mondja Richárd. Rettentő csata az ami most következik. A Tówtou éa karton köst fekvő téren apa fin ellen, fiú apa ellen verekszik, tízezer özvegy iiöüyeioeu s mégannyi harcaos vérében fürdik még a teher rózsa, „tí a ércsf al venne k ö r ál — kiált Richárd ez ütközőiben Clilordra - ei a karom megöl í VT o r k herosegértv atyámért; eaá másik Rutlánd-ért, akisgyieriaek desémértMv Oliffordot leszúrja, fejét karóba huzatja. Es tttköaet ^utn, melynek gyóaslius Eduárdot királyivá teszi, Richárd, a glostsr, herozegí és G/orgir a Clarenoe bsrosegí Ősimet kapják, XjV. Eduárd király hadvezére pedig Warvriok, aszal a küldetéssel megy Tranoziaorsságba, hogy a franosia király buga Boaa keséi IV. iLduardnak megkérje. IV. Edttárdi belé aaeret hsd/ Grévbe, kinek férje sir JUa Grey a towloni sikoa esett el Uiint 4VJ Uenrik bivé, s mivel buja Váfyát máskép ki aern eiégitheté, «M vette a szép özvegyet, mi mind a francsia királyt, mind saját követét Warwidkot auy-nyira iÖlboszantja, hogy amaz seregetitüld Margit királynéval. Angliába; Warwick is hozzá pártol ason való haragjábán, hogy Eduárd, a becsület és haza érdekeiről", buja gyönyörökért megfeledkezik. A hmresias és cselszövő Margit, hogy Warwick fiigyet annál eiŐsebben megkösse, enuek leápyát Annát nőül eljegyzi tíának. Richárd átkozza IV. Eduartl ostoba lépését« óhajtja hogy bárosak kiszáradt volna csoutja völeje, hogy e háziasságból gyermeket tnc nemshesieii, A lehetetlennel hízelegve magááak így beszél: iüa már uem ternietjt kirsJytág számomra, ezóta és kacs int ás sal majd nyáji ket bájolok jcL Gondolatnak inoritó I Hiszen Linég kevésbé hil mint hogy ezer arany-koronát lejemre. A szerelem edes törvényi nem szói, Marom* mint a száraz tamon egy irigy hegy tornyom; im nem egyenlő mértékűek, ugykij retue belém ? (il m e uiily p i b felfogáé, bogy Riüpard nem, u hölye-jűs elszo-ketŐ ez, laersek a al nekem gily "8 bá -labszára-k ki sse-ás aii á mert púpos. El l e nLb e bogy azértn után. rd g\|o n o p a Má igla sas, em f u t\|az4«md ny0 k ért csuf> ÜÍ 1 leruléeasii \| is oda utal éugem. hogy láralkodjaini hogy akaratom alá hajtsam azokat, (tiknak szejbb as alakjukJ Menyországom t la lnron\|4réÍ álmodni s o\| világot pokolaka tjekinteuL mig csak ferdén alkotott tönMmAk a fdt, drj^ga korouiui nem övedzi. Aia nen« tudam, begy érjem el, n é b i a y é l e t Io 11 á 1 m s s t, j»« 0 t tho o t (i l. Üürü erdŐbeu bolyongtlk, Bem látva rést a lusbad^ Ha dúsként , véres szekerez ével nyitok utat, hiszen tudok mosolyogni p mosolygás közben ölni s azt kiáltani 9salpu ahoz,a mi mélyen gyötör (t e há t na gy a s zi n lé s a zárkózottság m p sterségé b e n, m i nem tévesstendő össze a képmutatással);] koreaámat majd erőltetett könyökkel nedvesítem, alkalmazkodom1 mindent megbámulok, (mindenre aresot fintorítok) több hajói mentek el mint a hableány, (syren) löbll szájtátit (bámészt; ölök meg, mint a basiliskus. Szónok lessek, mint Nestor, (a ki 1 eo!kos k o dj a az égről magát a szentet) furfangosabb minI Ulysses. én vissem be a falovat 1 rójába, több saint játszomj mint a Cbam&leon, többször átváltozom mmt Proteus, s a gyilkos Ma obi a v eal;i tőlem tanú Ihat,4 íme a maga jáltal raisolt jelleme Ri« thardnak, mit kiegéssit VI. Henrik, midőn a Towieiben tőle I megborzadva, azt kérdi ez uj Nérótól; „Tán Koscius, uj halálsce aáhos késsül ?* Warwick megtosstja IV. Eduárdot i királyi méltóság\'.óljőt magát fogolylyá teszi Jellemző, hogy mig Clarence (e csa tábau) Margithoz [pártol bátyja ellen, Ri ohard híven már ad Eduárd mellett s d fogságából kiszabantija. Most Eduárd [és Richárd németalföld seregekkel , Oouvutry-nél és a Sarnet baresmestfn megverik WarwiekoL ki a ti sd. ren halva marat A Tewksburjl sikon pedig Marfűt ki rályné tranczia baoait tö^ik öeaae, magi Margitot éa Som mérte tat, valamint Eduat koronaberoaaget VL Henrik király fiai foglyul ejtik s es pébbit anyja saemeli aalla. k4rititefcrt csiga (aacilfii ti K»-ressUM él bem a vilanygylTU mogtölUs P UrtiiM slsflléee által m l«l«t Wifobt •Milétti, vi\|t« Í» Önkin Bell bostoni bftfiiik tiititott foon a fela4at< hogy Ml-tA » >t fc mtl-ütt, w«i; i bo\|«i ugy •Mlltlijt t«r», bpjr auitik ered «ti tdnuii. belteje0oáge toiMnősége ne in viHoiik. K«ki küiaditlHiM, k\|(n M fmbrrí ttMg BR\|jr (A Volságokrs iUr<ik«t4 niudea módulációvai •tgyUU. 0 telephonja ált«l n Ittuk nagy távolra levő emberekkel ís betzélge Hetünk, B 0 11 tanár készüléke és a Koís-félo telepboa kÖ0t csakis 0 hártya rezgése ét 0 rejgéi átvitele a lemezre koxfli ; tel jeien eltérd a0onbnn 0 Eelt-féle találmánytól 0 lemezen nyert áram tovább vezetésének mŐdj. B0I1 ugyani egészen elállván a gal-ván telep használatától, helyette dalej vadakat alkalmas, melyeken u emberi baug maga idézi elő 0 továbbítására »zük»ége» hullámokat. Grzham Bell találmánya bámulatos egyszerű szerkezetének lényege következő: Lgy ertfs patkóalaku mágnes két vége vagy sarka közönséges, jól szigetelő távirda-tod* ronyokJtal van köNll sodorva. A két sark homloklapja olőtt van egy vékony vatle-roez, ez eíát pedig egy beszéld ctőnek száj-nyilát a, a hang összeavUjtéte éa 0 lemezre való vezetése védett. Az egész készülék egy fzosekrénybe van sárva és 0 mágnes azon felül ugy elhelyezve, hogy sarkait az állító C0avar segedelmével 0 lemezhez közelebb vagy távolabb lehet csúsztatni. Ismeretes már most, hogy 0 vannak vagy aczélnzk delejterkok közelében való mozgatása villanyárámot idéz e 6 a sarkokat körülvevő sodionyokban és az áram időtartama tökéletesen megégjez 0 vasle-mez mozgásának vagy rezueenek tartamával a mágnes közelében. Ha már most a beszélő esd nyitásán bejutó hanghullámok példától az emberi hangtól származók — a vaslemezt rezgésbe hozzák, a sodronyokban a megteleld villanyáramok idéztetnek elő és a közönséges tavirda vezetéken tetszés szerinti távol levó helyre vezethetők el. Ott aztán egyí második készülékbe érkeznek, melynek i&ppen olyan szerkezete vau, mint a most leírtnak, csakhogy abba visszájáról erkeznek be. itt rezgésbe hozzák a második lemezt, és et az után ugyanazon hanghullámokat adja vissza, melyek a kiinduló Ülomásou a kiejtett szó által gerjesztettek. Kz év május 4-én lépett Bell tökéletesített találmányával a bostoni zenecsar-nokban először a nyilvánosság elé, miután kezdetleges kísérleteivel már a múlt évi philadelphiai kpztárlaton is feltűnést okozott volt. Azóta már számos gyakorlati kisérlet tétetett Bell messzeszólójával áa (Jnio különféle helyein, így a többi közt Boston és New-York közt is (250 angol mértföld), melyek mindannyian aránylag kielégítő ered\' ménnyel végződtek. Első gyakorlati alkalmazását a telephon Massachusetts államban u (Jrambidgei vizvezető intézetbeu találta, hol is as egyes vizinttvek lettek általa a központi állomással egybekötve, s mig magában New-Yorkban már 0—ÖÖÖ haz bír ily berendezéssel, addig az északaiuerikai egyesUlt államokban eggyütívéve immár 3-4000 telephon működik. K találmánnyal Európa csakuam minden uevezetesb városában, mint JLondon, Párit, Berlin, Frenklu.t és Jiétsbon és legközelebb Budapesten is tettek kísérleteket, melyek sikeréről a napi lapok mindannyiszor bőven megeuilókezpek. A táviratozás közönséges módja felett a nagyobb gyorsaság előnyével is dicsekedhetik ez uj találmány, mert inig a rendes távirónál egy szónak minden betUjét külön kell jelezui. addig a telephonnál az egész szót elküldöttük már az által, hogy egyszeiüen kimondottuk. mindenesetre nevezetesnek, sőt rendkivü}iuek mondható készülék azoaban még kok javításokat fog jlgényolui, mig a tökély azon tokára emel- tára leszúrják, (revauche akis Eutlandért) Richárd Margitot is megakarjaölni, de IV, Eduárd e szándékában meggátolja. Most a győztes IV. Eduárd Londonba siót hogy viselős nejét lássa, kitől fiút re mól. Még olőbb Londonban terem Richárd, hogy \\y. Henriket a Towérben, hol fogva ül, ki végedre. fe Hicliard elrfŐ gyilkossága, minthogy eddig csak Ut^izetben ölt az ezután következő gyilkosságokat csak eszeli, de nem maga követi el, másokkal hajtatja végre. VJ, Henrik megölése pedig boszú (nemesis) Yorkért, Uichard atyjáért. Jellemző Richárdra az is, nogy midőn IV. Eduárd Grey Erzsébettől született kis fiát sz udvarnak LondonbaU .bemutatja s Clarencenek és Olosternek azt mondja, hogy szeressék hitvesét és csókolják meg 0át, Richárd így ssól: „l» o g y a élő f á tJ oly term0tt tzeretem bizo- nyítsa 0 gyUnitlIesére nyomott csókom IJ Magában uftdig azt monaja: „valóban így otókolá Júdás mesterét s azt kiáltá neki Ud ✓ \| holott elvosftésére gondolt (Imo aaáiuló, de nem 0 Tsrtu ff e)l \| A mi a v^ret tetteket; illeti, a Richárd előadóinak nem szabad feledni, hogy egy oly a agy osaü ember, mint Richárd, nagyou szamba vette a fehér 00 piros rózsa háború áldozatait, mint azt is. hogy 00 áldozatok a ak, smiatt kelteit elhullani, ^ogy ki kftvatkeaík sor nsrint a trónra; 0 t+ bál taíndso előtte álló sorokat msf0 laka saált Gazdálkodott a várban. {fc-s) kedbetik, mely számára átalánoi alkaJ kásást bístsÁlisl. A •terkesei, tslii\|sfl finom-0áca n»\|04t agy0ni0 rsödkív\|l( érzéken^, mórt a nangfauitárnoknak a veastő 00dreuy kttz-v< ütésével váló U»vábbUáS0 számos eshetőségeknek van í kíUve, • légköri eevarok V0gv más távirdavonalok kftaelalge is há-bontélag \|it működésre, Mint! esőkből látható, 0 kétségkívül nagyszert! 1 és érdekes találmány keltő !ö-kélesbités^ és átaláims alkalmazhatóvá tétele még qsajk 0 jövőnek van fen tar vs, s 0 szerint sárrply hogy az. míut sokan éjíit-ják. a víllakiyos táfíró teljes meüőzését fogja erelfa4oyezni, legalább egyelőre szó som lehet, j 1 ;(„Kőzp. r. és ti. Köti1) - A N, TT ■ - I Zalamepye jie^tObb adót flseUf bizottsági lafjjatnalf névsora, 1879. évre Moln4r litván $zobotícza 448 jfrtj 42 kr. Eítrierj Hándor Hümeg 447 ft 25 kr. Berger Móf bérlő Szigliget 441 frt 62 kr. Köves Péter Felső /Örs 480 fr 58 kr. fér-tosy Iván Ügyvéd KLesztbely 438 ft .12 kr. Takács Alajóe Sümeg 437 tt 69 kr. Tabán Ferencz Lelence 4$f ft 58 kr. &áry Isiván Díszei 4241 ft f> kr. Btern L Mér Kanizsa 423 ft &) kr, Uvák Károly lelkész Néde-licz 421 ft kr. Vogler József 8z. fífent László 420] ft 40 kr. fir Puteany Ötlön Szigliget 419 ft 34 kr. Hubay Oyúrey Z -Egerszeg 417 ft 37 kr. Kisfaludi Báiidor B. lomaj 4)7 ft 2 kr. Oadó Mátyás leik. Légrád 4Ifi ft 52 fk Szabó Imre A. Pusz-tákovecz 410 42 kij. Neuman Antal Mádasd 412 ft 51 kr. Borsitzkv Kálmán Qálsa 411 ft 84 kr. Láposy Márk lelkész Peflsk 409 ft 5t> kr. Kiss József P. Kálocziáí 406 frt 52 kr. Leszner Ferencz Tapolcza 406 frt 42 kr Miltényi József Tapolcza 406 ft 80 Horváth Lritios Csáktornya 89fc ft 15 kr. Berger SánUor M.-Kanizsa 397 frt 85 kr. U(váry lilék Nagy-Kanizsa 394 frt 36 kr. Keubauer József Gógánfa 393 foi.t b6 kr. lseó Ferencit Zala-£gersxeg df)3 frt 69 kr. ^rvay István Zala-Eg0rszeg .\'/.Ki <t 12 kr. Grttnnuth Fülöp !N.-Kanizsa 391 írt 35 kr. Saücs István Dorgocs 389 forint 87 kr. Horváth Mór Szent-Mihály 3^8 Irt 46 kr Berger Ignácz Szt-öyörgyvölgy 887 fórt. Oszterhuber Ágoston Sümeg 33 ft 61 kr. Bezerédy Sándo: K Görgő 379 frt 1 kr. Viosz Pál Háshágy 378 tt 59 kr. Fiiscb József Tzpolczz 378 tt 88 kr. Orosz Pál Boncjtodfíiíd 876 ft 76 kr. Hegedűs Károly Ságod 369 frt 22 kr. Skublics Zzigmona ZaJa-Egerszeg 3tí9 ft 2 kr. Gelszjeger József Keszthely 364 ft kr. Kollerj rerencz. A. Páhok 30Ó ft 50 kr. NunkovÚs János Gétyfe 859 tt 68 kr. Veltner Jakab Keszthely 359 tt 18 kr. Gaál Endre Keszthely 857 ft 24 kr. Velisch. József Kanizsa 35tf ft 92 kr. Skublita JeuŐ Döbrétc 856 £t 65 kr. Ziegler Kálmán Csáktornya 358 ft 70 kr. Babos Károly Duka 352 forint 27 kr. Mártinkovits Károly MtKaniasa351.fi 6p k. Dervarith Jáuos Szent<Kozinadoni{a 350 ft 5 kr. Ciabi Lajos Söjtér 846 forint TO kr Fehér József Sümeg 388 forint 84 krajcár. Kuzsits Károly Zala-Egerszeg 337í ftjá kr. Szigethy Antal Zalá-Egerszegen,3^6 ftz3 k. Balogh A utal Ki^áut 336 frt 20 krj Lö-wingur Ignkcz Magy-Kaniasa 3o5ift 11 kr. Leszner Manó Tapolcza 332 lorjnt 7$ kr. liertelundy Béla N.-Kanizsa 332 tri 28 kr. Lisaiák Feruucz Periák 830 forint 84 kr. Botka László, Haliét 330 ft 7 kr,\' Koivyáry Mihály ügyvéd Csáktornya 829 fociul Uper-jessy Sándor Nagjy-Kanizsa 327 it 4U kr. Schönfeld Miksa )Na^y Kauizsa 026 forint 82 kr. Bán Kálmán Szabar 324 frt f kr. Veszter Imre Nagy-Kanizsa 821 írt 65 kr. Thassy Imre Zalá-Lttvő 3^0 forint 44 kr. Scbenk János lelkész S&eluicza 818 ft 92 kr. Hirsch ArmiiJ Kanizsa 317 frt 74 kr. Gyömörey Gáspárt Gógánfa 8141frt 18 kr. Dobriu Beni M.-Ksnizsa U09 foiibi 8p kr. Birk Oszkár Kíliilian 80j) frt 37 krajezár. Dr. Grész Jáuos Z.-Kgerszeg 30^ ft 3p kr. Mentsik Károly Bellati..c« 80a I frt tó kr. Lázár Farkas Szákó 308 ft 86 kr. Sólyomy Lipót B. Edeiics 301 ti 44 krj Babócsay Gyürgy Kanizsa 3Ü1 fi 9 kr. Ctógó István Gyulakeszi 299 fi 8tt kr. Bogyay János\' Sármellék 299 ft 86 kr. Kéosev József Lete-nye 290 fi 9 kí. Sényi KaUulán Gyürüs 295 ft 82 krj Hauker Jánós N.-jKknizsa 295 it 68 kr. Kovács Jóssef KuiUjiy 294 fri 39 kr. Kovács János Lendva 294 fi 41 kr. Botka Jáuos Z. Újfalu 2<8 ft ty kr. Kol-laaius Henrik Oriijiáudíak 291 tri 64 kr. Veisa Manó H Kanizsa 291 ft4+ kr. Eger-váry Károly Z. Lövő 290 ft 78 kr. Forintos Kálmán Mihál)rf0 {89 fi 64 kr. Filipá-sits Károly léik. Letéuye 289 frt, 06 kr. Veisa László Dráskővécz 287 jft 20 kr. Kovács Rezső Gulács 286 ft jípr kr. Tersánczky József Nagy-KanUsa 285 fi 55, kr. Csontos Pál rákod 2M fi 98 kr Üirsch Ede Kauizsa 284 u 17 fjrJvarázs Zsigmond Kani as a 288 ft[?6 ki Paar István Mihályta 280 ft 90 ki^ Pntlánovifs Mihály leik. Csohi, 280 fi 40 br KülUy József Gógánfa 279 í 21 kr. Os0i0irhuber Lajos Osab-Rendák 2?7; ft 62 kr. Cslgány Károly Kővágó Ors 277 li 47 kr. Motaor Ferencs lapoiosa 274 ft 26 kfi Handler István Zala-Kgsrsaeg 273 ft 68 kr. Hmódits Elek M; S0erdahely 278 ft 25 kr. Brisier ignáez B. SzU-György 272 It 17 kr. Dr. Takáos János Sttmoc 271 ft 62 kr. VonskiU János lUaltÜi 270 fi 18 kr. Tuboly Vioior ügyv. s^aoiasa 268 frU 18 kr, Os0rtáu Károly 4tBm 268 ti 46 kr. 80v0f\|ártó Tm^MÍÍM 268 ft 19 kr, Jakab N^KmIh ms ft 80 kr. Vjftfc Sándor M^jCaáús* 265 8 90 kr. Deák)Mihály Tárnok ft 17 # Csasz-nvák liános P. Maáyaroi 201 it Z$ kr. Dr. mrrW Aatal KanW 259 L 11 kr. Ja-gasiul Sándor Rigács 25v fi N kr. K00—U hoferl József Kaoizas 90 ft II )tr, Kocb Míhálv Kanizsa 254 ft 73 kir. Haeid^r Pá-ier Almás 253 ft 76 krJ Beíllbeírii Sáasaol Kanizsa 262 ft 86 kr. Dr. pHuitr Mihály Zala-Eg0rss#g 252 ft Rfikr.éyóHfy Dánítfl KOvoákálJs 252 ft 09 krj Hzij ttáador Csák-tornya 251 ft 50 kr. Tolimy Károly P. Kajk 249 ft 56 kr. Mesznerz Béli HoSztőt 248 ft 691 kr. Uencz Anul Kanizsa ft 24 kr. Dr. Kátz AnUl Kaíiizsi 248 ft 15 kr. Dr. Kraaovacz Ignácz Csáktornya 247 irt. 50 űt r 1 uvfohL) \| Helyi éfl negyei Íj írek ]/ Feihfvái { Zalamcfjyc 0$ité köÁ&éfieiht. jZalamegye fcörvéiyhajlóíága, e megye halhatatlan érdemid asfilőttje a ha-záukj dícsőfllt JegnagjobbliiA „Deák Ferencz"\' örtijfc aolélKiiftk\' szentelt kegyileitel határoíá el, hogy Zalamcgve teröffetén .Deák Períocznek\' szobrpt emel. A kegyelet e müve, melyet a közhála az Ország tójrvéáyébe foglalt örök fényű hazafiúi érdekek elisnieréftének szentel s melynek e megye minden polgára egyenjogú részese, ^negklkopsának ténye-zőjéQI a törvény hatóság egyetemét kép-Viel6 megyei bizottaág után elsó sorban ti községek erkölcsi testületeit számítja, mint a melyeket azánkében lelkesít a Kegyelet és azon óhajtás érzete, hogy a íiagy férfiúnak e megye körében, honnét eredett, ésI azon ala ! melyben ót az pgész hazán átsugárzptt (szellemével e megye magáénak birtá, álművészet vésője által is örökítessek meg emléke, s ez által az utódok eűé ifi őrök példányul állitassék az egykzerp polgári nagyság, mely a teljesíteti hazafiúi kötelesség öntudatában kereste és találta fel minden jutalmát. — Kell tehát, bogv a jkégyelete? czél elérésében egyesülő óhajtás valósítása is azonképen hassa át e j me&ye összes köz ségeít, mint a milyen! áldozatkészségééi járulnak ahoz egyesek, eszközölvén adományaik által a kegyelet művének meg-alkothatását 1 ! Ugyanazért felhijvom megyénk ösz szes községeit, illetve a községek képviselő testületeit, hagy Zalamegye közönsége által „D e á k F ere n c z* örök emlékére emelendő szob< r létesítéséhez, mclv egyaránt méltó a vagyonosabbak adományára valamint a szegényebbek filléreire, a képviseld tea LÜlet által iii<>g- tfla bzavuzandó községi adbmd éé e czélra szánt adon áuy Összeget a szoborai 11 p javára a kör pest akár két részletben Jményekhez ké-4- vagyis 1878 évi ápril hó l-énf és U{ yjauazon évi július hó 1-én, de ezt uugelózőleg az ez érdembeu a fizetési id< megjelölésével hozandók községi haoáro ;atot még ez év végiig hozzám bek&ldei: i szíveskedjenek. I Kelt Zala-Egerszejgen 1877. november 30-án. G9UT0R IljíRE m. k. aliujh\'iji, mijit s „Dióik Firtne^" # iüélu»)bor flQrébn ki nyaíkkal járniui kűlílűtt bnotuaáa) chiőko — Molnár Gyorfly á r, kitflud vondég-m&viónxünk, ki 0nnyi\' élv 10010a est^t nser-zott \| műértő küsünségüu tnok, ma kodden lép jfel utoljára Shakasp taro III. Richard-jábfliu,, s holnap szerdán tivoaik körünkből. ÉrtosUlésttiik szorint 0 )e Mimnüvétz 00 Ünnepek u!án? fog Egerbe menüi néhány veuaogaxerepre, onua^i p« dig Veazprémbe Óheitjuk, hogy mind«\|iiUt (á^ékáhos méltón fogadt0fl»ék 0 magyar közöneégtdl. VégUl asoii reniényUnknek ádunk kifeje»é»t, hogy nem Utolszor láttuk kiválóbb uerepben. I — (Renukivüli kóigUjóa) N0gy-Kani-0»0 város képviseld j tealüioto decMmbor, bó ll-én kedden; a vároeháa diuiermében remlkivttli köigyUléei tart; a melynek tárgyat A Nagy- éalCis-lCaiiBeavárótok egyet-tetői bitutitágái álul 0 kti várót kiegyetéte ügyében elfogadott [nonwákiok jóváhagyás végeiü bemutatáta. 4- I I — (Hymen.) Fényét etkttvd ment végbe at elmúlt vafárns pon 0 helybeli Isr lembiomban. i Kani0tán0l egy 000P fiatal irigye, Löiringer Erailie kit0000ony kötött irigVei Vurm lgnáot uirhl Stékealehérvár ról.] A» ilju hátttpárJ kijiok ítép frigyéhot Őttiiiitén gratuláluuk, 8t^ keBÍehérvárott fog Ulufi (Kérelem.) A bklybeli tainiártalat igaág0iótága felkeri 0t >n t. ot. ttUlőkei, kik\|,tt — 12. éret kfaáuykáiknak tgy iUudértáuo0 lejtétét \| ét feü mtgongedik irodában * Aa oalkaéi Umm Tariaslliysl Akumí létvá^M tBeroUebta ÍM lajuy mely Vihar jEUmír )Htlaátl fog 0úmrt kerülni. — A nagy kakiimi lakarékj énilúr rém-j tényt&ruuég 1877. ávi Dortaber havi forgalma, BEVÉTELEK 11 >r\'mMnitimf ÉV-kém 0 é VfTli t \' t 14 KitelttS»«r iHét ttémémmk Vkiié „T A . SMvéey 0 %-mit J BUlegeMti MnÜMi 41) j • KMdmt luMtti i KéltMég SiAickk \\ r XÍ0t4#v0 k^Mft r Válté Iri0»t . Hetét k»i»t 3% UiHák bunUpénxhtét . Frank beiét «, £rtétf»«\|r «• Betét nasr ^ áravy kéledho kml Frank Frank írt. li (K\|K 4£>Ml m itiumte HJftUi 463* -bfibü— 21B4* ttéi) 34 ** 1297 12 44W M0— U$ KIADÁSOK 16 Adót Pénztár tzámU Betát náml* Vélté Kbttiwávy f. Betét Lsmat tőlUég . „ Hötvénr á$ ráUí Jca mai H Hiijlr6dd«0 uámU Tinitl Üxeth KlŐlegeséaf l Betét kamat X Betét kamat 3% illeték „ tiélreg illeték . «, Hmalék I Értéky^fir Mefeésj . .« Uaimtpcnzlc\'tét j „ Vtf! ■ ^ Arany é* frank jfctnut n A beiéi \' tf Frank betel \' —t Vf« -Miül \\<Í4 l4M>u •{ i SI0JCS Gütac Ilii— TXé 201 —\' —1 8779 10 Pénzkészlet 1H7T. nor. 3Ö-axj Összes forplM 20, ool_ E——r 8001 —t 163204 11 809) a&Mi&sj # á tiipbaAen vmo <\|0n^k m a A párisi kllet: tegelyzó magyar Egyiet által M ópiteodŐ ház tolek megtételére kiboctájtoit 100 ftoa kötvények el-vállalatában U következő nemes értelmű t hazafi tt aláíróit veitek léttrt: Kimoiaiát u eddig elhelyezett kötvényekről Magyarhonban. Mohári Oynla, plébános K. Harkáuy 1 kötvény. Gróf Wenk-beim KudollJ Budapest 1 kötvény.- Dr. Haj-nald Lajos, kalocsai ertek Kalocsa 1 kötvény. Dr. Őaalai Kálmán, orvot Eperjes 1 kötvény. Eiinaszombati takarékpénztár U.-özonfbat 1 iiötvéoy. Újvidéki takarékpéuz-tár Újvidék II kötvény. Szabolctmegyei ta-karékpóuzeat (Ajándéa) Nzgy-KáUó 1 köt-vóuy. tízatiijárt takarékpénztár egyetfliet Sa.-£iémeti u kötvény. Gromon DeztÓ főispán 1 kötvény. ŐUDAPóST fővárosi tanács tíudapestéiit \|b kötvény. Aradi kereskedők tarsolzta Arad 1 Kötvény. Temesvári első takarékpénztár Temesvár 1 kötvény. Siklósi takarékpénztár $ilót 1 kötvény. Kó-tzegi iakarakpénztár Kőszeg 1 kötvény Bajai takarékpénztár tiaja 1 kötvény Pápai takarékpénztár Pápa 1 kötvény. Szegedi takaréupétiBtár Szeged 1 kötvény. Szeged város közönségé Szeged <1 kötvény. Gr. Ziehy Vicior Budapesten 1 kötvény. Grór Zichy Geyzá Budapesten 1 kötvény. Kecskemét vároa közönsége Kecskéméi 1 kötvény Temesvár, váAi kötöatége Temesvár 1 kötvény S&atlimár várót közöntége Saax-uiár 1 kötvény. Szombathelyi takarékpénztár Szombathely 1 aöivéuy. lpartárauial Szeged 1 kötvény isáak László > aléspán. Eger 1 kötvény. Kfllső otolnokmegyei ta-karékpéuztájr 1 kötvény. Török Szent Miklósi takarékpénztár T->M.-Miklós 1 fcütveuy. Harkányi Iftigyes képviselő Budapest 1 kot vény. K ö llf « l d 6 n. Zichy Mihály ierftS (Ajándék) tárisban 3 kötvény. Muuk0cy Mihály lesié Páruban 1 kötvény. Psetka Ferencz teátó (A)ándék) Párisban 1 kötvény TOrr Isiván tábornok Páriaban 1 kötvény. Dr. Krishaber orvot Páriában 1 kötvény. Sttltj Ágoston Parisban 9 kötvény. Báró Schiu\|» Agoti. Páriában 1 kötvény ULLMAXM lovag Pántban 1 kötvény. OP rattói Báró, Suhindler, oontul. Páritban 1 kötvény. A folyó év majut 6-án tartott kötgyü-létbou taamaoil haiaroaat értőimében 0 t4 ca. aláírók] a páriái kölotönöten segélyső magyar egylet náaa alapító tagjaivá válván, nevezik 00] egyleti hás disz tor ni ében márvány tábiaa arauy betűkkel toguek msgo-rökitetini. A P 4e ii baaai eltő takarék tovább U eltogadja a kötvény Aágfalalő \' 100 liaji öMtopeket maÜtU uj 100 íiért I p é n 0 i á r értékének (0t0tlog 42& flnyi havonkénti résalsUittie« 11101 aláíróknak a lahaeutl ntveatu intáMt állal 0gy T^ ÉKií k*tm* \|Í\|$* ISÉp^i a)á/lu,la-vAhM feMI««MHMW Pirin l«n M«vmWt 25-én ffcri k5tci6«tHm\' Mtilnl «t\|f. Efiftü mm A«<wtt ifikáiv \| Ü ,ttttfy«r\|ftf}At2~ (ésCanai értssittf) íttflpsaki 4 k8«ywn»>áii %aptlap \'nio(U> a migfironiági ügyvédi ntr ve- wdikeiMK buifó védQtf « \'Wyia.iíw codificatió arélyss sllsoea. r> tett hiányt pótol a {ágiink i iroéttumbaii, fóli\'g u anvédi oHiályn t bí Altra\' mttUtktHuV ttÚbui uélkfilütliedeo* aak, a n«nnytb«ii wíndnnoip taljs* kirt)-uatát adja * -Badapssti K ö a 10 ti u«k, kiKÍi s k i r. i ábl ám, a 1 egMbb 11 él ó « s é k « n ós a sswsnitósaéken oifadaud^ Ügyeknek jegyzékét k i I ü g-g69»té»tt k « 1 <5 11, ugy már elíoté-M(4»k Ujulioni&t hx n lő adást k fi vető napon, a miként történt eldönti « megjelöl élével. Tájékoztató cikkek, tortáimmá hírrovat, a külföldi jog* élet uevezeteaebb mozzanatainak ismerte-Mise, curiaí döntvények, 15rvényszéki csarnok stb., kÓpssik a „Má^yar Jogász (és Curiaí értasitó) többi tartalmát. A lap előfizetési ára negyedévre 4 it, félévre 7 írt ŐÜ kfr., egész évre 16 frt. Az előfizetési pénzek Budapest, József-tér, 3. szám alá kOldeadtfk. A szerkesztőség a vidéki felek bár* minemtt megbizá^éban a fellebbviteli, valamint clólolysm<xlá»u fővárosi bíróságok s bármely hatóságnál, mérsékelt díjazás mellett, pontosan s gyorsan \'eljár. i — (Jutalomjáték.) Miklósy Gyula Színigazgató ur jutalom játéka lesz t napokban melyre előre figyelmeztetjük kosftuiégünkbt. Miklósy m egér d e in Üközőn^ égünk pártfogását e így tusszllk, hogy jv(taloui{átéka alkalmával zaui\'oláaig fogja megtölteni a színházat. Az előadandó darab „Gyöngysor." Nemzeti színeszet. I üMiirnap • Molnár György föllépte és juiaíumjütékáui: M i z a n t h ro p e, Moiiér-tói. A Siizauthrop egyike Moliere azon darabjainak, melyek művészi szerkezetüket és oeiejczetuegUket illetőleg a valódi clus-siciciiu bélyegét hordják magukon. A megoldás peisze nem felel\' meg a vígjáték tra-ditiúiiiak, s a darab CMelekvéuye neinaiiy-nyűa a költő által terfcmtett helyzetekben, mint a párbeszédekben nyugszik s mégis csudálnunk kell, mily mesterileg tartja be Mo-iére e tntrsbjabaii a magasabb vígjáték . követelményét a cseiekvéuy, a hely es az dj egységét illetőleg. A darab egy nap alatt Celuuéne. társalgási termébeu foly le. J^ jelenetek egymásból folynak s habár az e£positás már az első felvonás két jelenétében sejteti voiCfrtJc m, kát íű—mrmpló jelleméi; t. i. Alcestét »Molnár) és CoUtaéne-ét (Kőmivesné) az érdek irániak már azért seiu gyengül a darab végéig, mert egyik jelenet a másikból foly s lélektani indok, nélkül egy szetnély sem lép a színpadra. — A mi a darab ei^adasáf illeti, az altalábau sikerültnek mondható, mert AVo In ár urou kívül, ki a „Mizantrópé"-ban kéué-geitkivüí legsikerültebb alakjainak egyikét mulatta be, a többi szereplők is insgufcét a Ü4i;.b batásuilftk emelésére. Moluár ur ki-iu»tó jatéka fénypontját érte el a XV. felvonás szót) jelenetében, melyben a\'bOlcsész lel]tsen háttérbe szorui a szereiines előtt, ^.ennyi igaz érzelmet pazarol a kaczér nőre, ki ugycu szereti őt, amennyire azt ■ily nő teheti, s kit daczara annak, hogy butleuségéi ől bizonyítékai vauna magaiioz kópés bilincselni J£ kaczér uót i^őiiiivésné sok ügyességgé\', sok szeretetreméltósággal játszta, ugy, hogy a közönség nyílt jelenetben is zajos küeiezést adott tetszésének. Egyénítés és színezés egyaránt igen jó és jeuemző volt, s a neui könnyű azerep szorgalmas tanulmányozására mutatott. KitÜ* nőén\' sjkerült az Aieinoéval (Martontíae) való jelenete. Kgy német aesthetikus Moliere ez alakját nelyesen nevezi nőt Tar-tuifenak, a virágzás korán túllévő jámbor s\' mégis kaczér nő. & két ellentétes jellem* nek egymással szembe állítása, melyeknek köaös vonása mégis a kaczérság s azonkívül ugy .látszik az önzés\'— s a kettőnek satyríkus vonásokkal teljes czivódáaa csak folytatása azon társadalmi képnek, melyet Moliere a UL felvonás 2-dik jeleuetébvu elénk tár, melyben egyszersuinííi a két marquís-val Acasté es Cltandre-vel tsinerkedüua meg. atártontiné js elég helyesen alakitt Arsiuoé szerepében. Az 5-dik teivonásbau tetőpontját én Alcast izgatottsága. Celimeue két-«zinü játéka leáiczáztatik Daczara a kínos Altéit szivét lájdalomuial betöltő, üelímé-uet teljesen loalacsonyitó jelenetnek, mely voStakepen Arsiuoé műve, Alcest mégis képes Coumenét szeretni,\' de a kaczér, önaő *ő nem akarja a nagy váron zajat és élve-esteit ssou noldogsagert leicseréini, melyet sskí egy igaaáu Hévvei szerető szív a tör-téatek daczára nyújtani akar. — hs á megoldás, így saabadui Aicest a cserelem bi-IincseibAl habár a megyldás nem olyan, liogy egyszersmind embergyttlöletánek bi* líncstfibŐl szabadult volna. — \\ Színpadunkon az j. é* 2, jelenet kö-m>U egv kis érdekes epísód is lolyt le. Jiatorh Lajos ur egy kis leánykával j öl ont meg a aainpadoa, milv leányka vörös bár-•oay váakosou, ezüst babérkoszorút tartott. ha^y-Jáaniasa derék hölgyei által a uiű* vésa saárnára készített koszorút liátorh l>aíot ur rOvíd saavakban nyújtotta at a ^őlgysk aavébsn. Molnár ur msfindnlá^eel vtlasaolt, kédelatil ée Wi^netét ís(jsivén ■ItMMi bm«i j bűit \|rtíaek drága éí bnméé ámlAftl kí M Íkésért, msilyet ___^^ m Megtartani. A ltiMné% lalk^sftlt il^i nekben tört \|l - —\'\' Haayarof ttlf é% $ Ne^yvHáB IM-ík I etárnának tartalma: •Saövsg i Kél iiibiláms. Barábás Miklós Ur. Kovács rá), -f- [Akii* és Dóva. , Götbe clegiá ja. (Váiiiai 0éz».) Pfi»fc9sdí királyság. Beszély. : (8zi«a. Vége. ii- A hideg víz mindent Msggy^gyit. Klbeszélés. I Kovács Pál.) - 1. Napóleon és Josephín<, — Pob\|anpíltU. Történeti j elbeszélés, (irta \' Koakinen Győr^nr. A fiá eredetiből fordi- J totta Halász. Igsáez.) Folytatás. — Kájzok a vasúti életből. V1IÍ. A jeUés (Vacbtel K nolv.i — Terem a dal. Költ (ií. Ii,, — Mentő háló (F. — Enierum. — Külön- , félék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerk. üzenetek Rajzok : Barabás Miklós. — 1)r. Ko- j vács Pál. — h Hapoleon éi Josepbin^. — \| Mentő háló. r- J&rzermn. JgentfJ stondá (slantékleletj nevet $ ptetiliew föL^ •ielaenéktalen# Boeaiyetfvi jks ezéa széy Ftldera oévffrf V Ha atyja, rancensee jfleBíét^ idaath Csarnok. A „Pont öcs ArU-i kohlannő iH ö v « i:l\'a> KéimKbei. ffooff tyümos atán griedmaan Alajos. t , , ril4 „Engedje folytatnom* mondá saell* (len j Un azt mondá, hogy a nők ritkán bírnak szellemdus beszé Ige tő társalgást fon-taitaui. /íín csak annititudok, milyayo-masztó egy úgynevezett szellemdtts nő egy női tarsasagban, ki elő^t siíndeu ledér, mi logálina szerint nem áltáuos érdekű. -H Kissé feszesen .érezzük ott iuaguíik:tt és kevés tudomáuyuukka) inkább fértiu, mint nő előtt akarunk pirulni, -r Közön-ségtiseu, ha csak nők- vannak \'%y tár. a-nagbau, vagy leányok, aüdkor inásiól nem Oessélgetnek, mint iől^g a báztastásuk és szomszédságról^\' vagy talán újság és divat kerül tárgyalás ala; ámde csupaá e körre legyünk utalva V Talátx az, fnt érdekes éi1 aépző, teljesen távol uiaradjou tóiunk V „ÍHte.ieiu, iiisz ön lelreismer, bisz nem ezt i kartaui mondani !u vigszu l\'olytatá buzgón, „igaz, a)fér-Üak azon mély szabályosabb képzettséggel azon rendezett érLelmeSségjgel bírnak, mely mtndeu : éitiujákpsságot vagy kizár ¥agy kevésre becsül. l)tí mily, szívesen figyéjünk, mi pők, a lerhak beszélgetésére, liielv oly tárgyak körül forog, melyek nem teljesen ismeretlenek előttünk, például egy érdekes könyv, vagy egy általunk látott kép plötti essme-cseie j nizouyuyal sókat itaauluijk, ha az eazmucserébeú részt vehetünkf íteletünk, melyet magunkban a tárgyról hoztunk^ teljesen lieiyessó keptízt ki magat és minden « pzett no az ily áiuiatságotj kellemesnek keil hogy tartsa. „Sót alig hiszen), hogy i. férfiak bán uák tőlünk az ily muiatsagottevé hozzá mosolyogva, ha csak leoyieui lein akarunk és azon szerény kört tuilépjüt, mely kijelölve letl nekünk. Mily sz6p volt e pillanatban ; a beszélgeted arczat inélyebo pifrai borította, szemei léuylettek és a mosoly melylyel beszedet vegezte, oly\' küiónöii yaraasu iueg* nyerő volt, hogy Kröben nem tudta e nő szépségei és szellemet csodálja-e inkább, vagy azon szép modort, ineljrlyel gondola-lainak, erzelmoinek kilcjezést ou t adni. -* „bizony" monda ő, e nő látásába el* merülve, „bizony igaztalauok lennénk, ha oly gyeuged .és igazságos igényeket nem tiszteiuena j mert oly nőt valóban szerencsétlennek &eilene tartanom, ki ha képzett szellem mellel\'C az olvasmány 4-r és szoitem* dus társalgásban- leli csupán örömét, \'környezetében visszhangra nem találna j való-bau. ugy egészen magára utalva, szereu-csé.leuuea tarthatja magát ? ,-4- Joseta elpirult és szép homlokán komor lei bő huzodott i el j akaratlan sóhajtozott, és ijedten véve észre FtObeu, Imgy hisz oly uő ttl mellette^ mint [amilyent kOr xüiirt. igeif, akarata ellen lárulta ej ssr ját buját. -— Mórt, nieg bírt e duirya lérjé e gyöngéd igényeknek feleiül V Oki nei-jebeu csak első ispauját látna, ki miuideá saollemity mii az embert f érdukel és klyáj-notosuak talál, mint gyakorlatlant kevésre bucsiil, telj esiUiei i-e ezen a uiüvclt lársalf-gas igényeit V. Nem ielisá ej tartam att\'ók hogy azt tőle ssauiszaudekpsan megvonja f Mielőtt lueg annyi nyugalmat nyert volna, moudataua* aiuuaaoa irányt adhatni és az egész beszélgetést e tárgyról egÓBBön inasra átvinni Jbseta, anuelküThogy ezj jilf lemteienségét éresteté velej ezeket mondá l „Mi falusi asszonyok ez örömét ritkábban élvezhetjük; különben még sem vagyajnli oly egyedül, mint aa az lUegtonelluek iletf szik } un gyakrabban latógatjuk egymást t csak nesze, mily nagy haimasls a latogájUU soknak tugg ott a lUaröd! — i\' iöben odanéaett é^ tekintete ugyianf azon kártyára esetu „lg«o, mbodá ő, i\|\|«\| (latt azt előhúzta volna" alt^Bb jkis tolTij\|\|i\| kóveueia el j — elhiszi, áogy tegnapig uou) Is tudtam, hogy barátom laagáűe^li V £e aa Oa nsvét csak e kártyából tudtam íflfg Xááiueaeaeuek hívják 7 lL ,. ti i . II ezredes volti úgy nem nss Igennek. Elpirul „Uh, jó atyáss l íálMu lgln \| sokat beszéllek róla -nekem, wM l0M ttMk \| ■ek tartották és mint, táboraok\| balt smL\' Hem ismertem ; csak téjumt; látteC. midőn egy hadjáratból visszásért és azután soha tT>bbé.^ 4 „Nem volt ő svájezi /a íkérflé ; tovább Fröben. \|\| Csodálkozva nézett rá Jmei^ „Oá nem tévedek, anyám mondta, hory atyáin részéről vannak rokonok Svájcziafl^* -fl rfcs az Od anyja, nem htviák: Laura-nak és nem származik- spanyol osaládból V Josefa elHalványodoU. reeáketett e ; vaknál. „I^bn,^ f^aura volt :a iiévej" válp- 1 fzolá ő, —— „de -— JLsUnem/ mit tud Omolunk, éa honnan V Spanyol ^saláaból / íoly-tatá nyugodtabban. v<Mem Oü tévfed^ anyáin németül beszélt, német Volt. — I „llogyan V tehát anyja meghált/ , -3 ér óta" váJaszolá íájdal u\|«fl. Uh ne szidjon, ha tovább 1 iérdezén( ; nem volt fekete haja, és mint Oi nek barna szeme / Kem hasonlított önhöz ? —! „Ismerte anyámat V kiálti felénkén és mind jobban reszketett. —[ New: azonban halija csak} mily csodálatos véletlent beszélhetek el íniiek, vjs-iasáolá Fröben; — „minden «safiiat, ka nem való a^T hogy anyjának egy igen ip-tüuő rokonával taiaJkostám és is nerkedtein még.- É* ráost Don Pedróról beszélt hp-irá neki, mmt találta őt ami, ké előtt, lis-hozatá szobijából ama kép má mlatát éa megmutatá neki : elbeszéíé, min ismerkedett meg Don Pedróval és mi it beszélt\': ez neki el életrajzát, lie az ut ibbit na^y a»niélettel _ beszélé el \\ és gyönge dségből az évszámot ai#a Laura szökésével {összefüggő eseményeket Cgy évvel hátrább keltczé és <végre azzal fejezte be szavát, 1 ogt ő. ha •fosela anyját\' neia mondaná n^ natározottan! hininl, hogy Josefj a spanyol \'fortom Laura, a sv táuy lauueiiftce és atyja az el és ugyanazon személyek.tf —• Jlosefz gondolkodóba eset; Jokára téve {almerengett a multi Utuik fel Fröbennek, hogy nciu tog\' válaszolpi, — „Ub ne haragudjék rám," i éré őt Frá ben, na elragadtattam a véletlen csodálatos jálékauak ily értelmet adni. „Uh hisz nem haragudhat um önre válaszolá érzékenyen, és könnyek tolulták sáép S\'fa^meiből. az, mely e mély .Hisz csak ne ués sorsom homályt is el metnek, ó anyja, ós ftjezi kmpi 4rédcs, egy te^ét hom a;lés úgy egy hamar térbe szo- ntfá. Hogy sefibetaém É hoggr valeka # \|esmi saertacsés legyek? — „leteaam, mit tettes!« kíéUá Frőbaa, midőn látá, hogy s ssép UHgv ssemiíbdl sft* rtbben folynak a k^anysL Hisz máadaa esak badar ttjtalem részemről. Ok, igsa aavja német iriramaáss volt, mut rokonai jooban fognak tudni — — Ifi. „Rokonaim mondá k£ayek ktet — liuz éppen az a szerencséti enségem, hogy nincsenek. Mily szértneséssk azok, kik soa családágra bírnak viasaatekiataat, és a rokonság kötalékéval jé emberekhez vasnak fttzve 2 — mily kellemesek e szavak : nagy* bátya, nagynéne ; majdneni egyértelmű második atyával, anyával, és mmvvsráas rejlik esak még e szóban : testvér! Valóban, ha képes válnék valakit irigyelni, úgy csakis oly leányt irigyelhettem volna, ki e kedves rokonok birtokában ram. Fröben félén kta idestova mozgott; akarata ellen Jozefa! kebelében oly búrt pengetett, mf ly fájdalmasan utóhangzott j oly magyarázatok, ; fölviüfeoeitások előtt állott, melyekből ret^egeÜt ~~ Ó hallgatott midői Josefa kdnyelt letörölve folytatta: A sors gyakran Jtüloa^s módon próbára tett. Stflrun egyetlen gyermeke voltam és így már* a töm vérek nagy jótétemény ű bír* tokái iMíkfiteznöm kellett; ideges embe-rtk közt laktunk éajigj ndeonaim sem voltak. Atyám a sváicií\'rokonokká! nea a legjobb egyetértésben lát\'zott lenni, mert anyám aokzor elbesaélé, hogy neheztelnek rá, mivel á Svájczbeti gazdag leányt vehetett volna el. — Atvámat is esak keveset láttam a seregnél vplt és ön tudja, milv nyugtalanok voltak áz idők a császár arai* kodása alatt. —- így [nem maradt más saá momra, mint jó anyam; és valóban, minden rokont pótolt. •— Midőn meghalt, bizony nagyon \| elhagyatva álltam a nagy világban egészl emberek milliói közt egy lélek sem volti kihez bizalmam lett volna, kiket az elhsltak helyett szülőimnek nevezhettem volna H vho anyját nem Tortosinak . hitták V kérdé Fröben. — „Kii csak anyának neveztem, és soha* sem beszélt velem előbbi rinonyniról; oh, midőn nagyotb lettan, mindig beteg volt szegény; Atyám Laarának nevezte á a kevés fiatramaradt papírokból azt lehetett cjak kivenni, hogy jtoHheim volt a csa-ládueve. -r . : I / „£jh háti* kíálta Fröben vidáman, hisz ez világos mini a nap; Laura volt auyjáuak neve, Torttieim nem egyéb mint 1 oriosi, mit a kedvw szökevények átváltoztattak. (Fefet ttf.) 1 Kollariis József és Fiai legelső kész. feliórneme, Tá^zoo. asztalnemű és szöhrótt áru gyári raktarak bon az w "-hoz ijudapeKtbíi, vaoií-ütu^ü -±~ik nzain alutti áruházba n kapaatük\' inindcuDcinu kész icrii-, női és gyermekfehénieinllek, vásznak é usztaluemúek a legnagyobb választókban és kit&nó minősedben a legjntányonb árakon. gmü, íja), t, ZJy, 3 irt. lst kulv ■Ilit \' í» ■tif-jl oi<.»rJ-íagfÍ4, tUr«liji «. 4 1«>. lí IL kl* WUvU, >U- 3, UO A írt. .JO, l két trgi 4Moobu! cJtnuisi tfr—t ínig 3\'M:t-ft-SU Kcrü-ingok. rbiabtrgí bollaiwU Ttgjr irlsyÜl <1utUUJH X 4. i J». u. UUrJ \| U in^ait. Mwtuuas. Budiyirtwwwi, M MUJ» •> 6, I\'j, i2. II— Xtfl b\'éití■ .t>.n..i»- i.... .. dtu i.[>\', i. -ZuAi \' IICa I Umu Kcrli hiúm tUva gmüeirM úaűUijm 3UHI, (i irt. Vmru-gm)*, umgyr, Iniui+fymr rmgyúrjurtis maSAM (iMiitiuoi létű, iju; 1.76, .ynminil i mmmUm, 14A) imu, L.1t>, J m. rumi IJÜ, 2->o, S, »JA) Fért uanwjrMk, pamutból fehér ragy ulw tucsatja i, ÁJbO, a. ii.M, ö., 1, jJXf, S—14 IbitÉr UicM^t Sjüí 4r j, 0, 1 ititeherniitfcu taiMUwi, rubutli, \'"t\'i(jj iM, t». . írt VMD-iMukfttiok, iisiiér vusauh, lutvuiija y, u, i, ö, i, iO, 135—i\\f tftjg. \\ltíú-t4k>UMuuuk, (Mmuouí ikttif ixiut^ Mvikl- \| írt. JO in umuiinií tultm tátim i, HM uebtciUot diya Ír. á> wr.. lil kr. miiiiU ~dkt iMUMiié«K illux lueílel, jpmir 9 I luiiitlci) lurrtf néw, lúgfiní> S in a.jwi /éri ioczAij« ll \|éa S frt. üur iuy«M, riuuiMtfzi váiMtiWl <Íiaa dw Idilli}, tlü, S^alioJs, 0 inig nliWjjtfli dJ 44K1 é imiminiiml •» hiwMiufc iM, 4 iu UU& iMdl\|Mlaubol • Mut 1 m Zio. Köt lril&HwrMU«k BIIIIHWUMUI, eg} ««iuit Uö, Jí^O, útémuM 1.1. l4k.itiM 4. Uj^\' Muut\|\|. hm Imnului, )—iiyr)l»nl4 um »ii\|(jyMa ilrUjit 1-60, Mlug«U llW), fimilll KlAi 4JM, 4Í I4\|) 6 MIS Hü* iuiUAiMilaum), M«(elji4hlM) cPé>- uttHwj .iar^tytt 1LiilJ, é, BJMt 4, 4.M, S—1\|. JÜg /imMyiial LS, V, bj.ítl pliig. Nw lieméjrak p^ujutbajl, ÉMpi MhtfK^tlun. ívri^h 4, I. BM (i, IÍ,;R>. (i, Ötig. funiim llliLija ív, 111, \|u, 44^-n Inig. Mlil pawatbul ^arjW 7j», M^ kuir. 1: ut, i Ju, ÍJüü, uu krig. : Nu« <MeüUciith\|k,\|ícher YÁuuiitol, tmnd^k al4 3. 1Í0 4, <», U, <, ni l» míg, Bligtit «nnmlmikmltnA, mim, 4, a, ft, i, á:w irt Női Iwwik (Airiikfúit^k (MteUr), dlijo. i»\|(l Uu l.l\| :í, UU, 4 Ari. ou kng. riu bgtt, S y—u imnia nmUpili>M( dLj* 1 4* l,4u mim 1 it ISy l.40r riamslMl glil, S4ÍP, íf-liru\' gjni gMt«kj \'I.1Ö, tJU \| S «v«kiMk íigek — itawt 1.1»,[I>I»1? itucék ljft, l.jj, tií»«eüá S Aé, gSjuujlJl, 1.4Ü \| IU ■imiIii lÉ.\'iinifcii lilulill ÍJKi, t-W, lillHWk l.uo, l.Jfc, vwuIidbül ÍM, gmyék l,öi»J i,wi n truMunt lugak nüdMpolia&^i IjiÜ, l.Sil, MS l.W, UfO. wwb)1 4 ut 40, a \| SJo, gBtfák lü, 1JO\'í alt hwhiik lag«k il«p» buibul 1 ín iu. LStf, « MBS Ub, LU vmaxxtttfal \| iSá. JU&, 4 lí. ptitt 1. S irt; U«n Jjgx^mwil IJÜ\', X.10, «zn esek l.íS, UU, TNHll I 4 ii, BJíO 4. M pljsC Lik 2. \|Mk Kfii tllüfwaiinn iaiijxl mmn. mi in Un —flSg Ua «• uwi. ^ocix, M, yn cnbnmc iipain, utéljttr\'i utMMtu M\|1 áyfyMlilitrt Tsvtbltt »ja>ujak ogy nptimluU rmun m nvaúckbca ümbargi i émn, 44 mit r iM rtí/ rége SS, SL SS, tlolUegi vágj\' "Mi vam i. W it«r ^M rM/ á, 23. 44, M, M, -M, 9b, S4, 31, 38/ 4S. 40, O, kí. IW Mg. UoUmmS T\|«im gjrwri—k-i iMwlilfi éa afjuemü- * Mn, 3i H bnoMMgywf UMtar (41 Bíi «i\|> iá, y, IS, tS, SOf 21. ti, SS. S4, 2j, SS. tgftit, Su Cmi y«im, 44 w M WMT {WOtráff végé ItÜU, 11, »ü* nig. iMgik S,n7, á\' s it>. kabgóa Mgm IIITIIIÍMHÉ b«küi«\| Aa ákák Isgiatáuyosabbsu nsbattak. s lia valami a mi LkV Iz, 13, 14, lá. 16, ti, 16, IS, SU, SS tfttg égy aaMSaa, » awicr (S7 jrőy ti .. ifcire vege 34, 3j. 4U, U. 40, Aa, &0, ItW Utg. FMMV fawaMUiM) agjnwsSeS% 1 m«ur tf, 4S, M, SS kr. MadapoUu vagy Chifióu, n Iga S5 alkr (Sl iM) tik í^^víóf-^A it^is, ti. r», ízss, is.n» ta«a tímtÁn -kaaavSkL. 44 ül laéUr s0 tM) % SSO, 10, ■^H\'i, 13, 14, f4ila irt. foiM nüa\|>«nul«k 4na W laaitékhaa, 1 aUtar SS, SS, IS, SS, Sa, 34, M%r. VÉaaimwiiSKái^aS butg^ek « arak aikmkra, tarflaija aió, S, 140, 4, ki, /, S », iü—SU trug-TftyHliáwk tMankiaN, toctaya UU, Sy MO^ íúkI, t>, », JO »> irt. a^rtSHteiiJúa. Uaata km, tu Mf\|a \'4, UO, kM, SJO^ i, S m, »W>ainfc «l s io, lí, IS. S4 aaajiStyra. Saiat^s 1 frt SU knúl 14 inig. 1 Dum aartah inkáink, l aawélyi* aSO, 6, f4u, S, IU, 44 inig, tz « wslyrc IS» UJo, §5, lö, IS," la, xm, 4i inig, a Maéiffi Sa, Sl, KlH >K«, W mmméljr S4, S4 «í, W, IS írtig. SaaSók naH aa Mt r. dami^a 3, tH % 11 HxiBUg, i Kuwgc fciaéftk M, SStk ékí MM krig. Uwpaa^Sgymyúk. \| aMltoajs, SJS, 4, SJO, S, SJ(k , M^i «. «S i, lu, tftlgJ AgyUrtU. Sarüga a, k üoöin ripahli S JO} mm-. wliorit..^ 3.00, m, iWM S m 40kr. IfnwIMMHk. UaaftSak ilk Mgj itli fi, I4U^ ?, 14o, aJki, IIJI MW M fcaaaWoiüial JtóO fntól 1ÉA írSg éa hl JmiIk. SaM Iiliiniwl 4a 1 iMéM a lag—itin SlilS-oMbao aanljtaliiamna, au irti 4iJ^jaa>at>< klraa gvatt vagy rsadal1 klatl. balas ámal" váuságrs ss értői\' árgysktoóllakár mt oknál lógva tatsségro asm lsans, 14 nap véoy(lukk4l sl ▼au látFS\| nomcsak ssítssop kíoseráltolik,. de . • j- .\'• í*?® viawaadatik. ]>vé\| általi mogroudsléssk ^tfg aa aáp, malysa itkmmá f k moatts figyeIsm rnsl és po^toa^i ssskósóitsuisá és <lsaiBléil difi lu 184. T- I POZDECH JÓZSEF \' f § í \|!lííÍ^!llf 1 él harangállfányok feltalálója, kir. stáb. faróejárnok és^ 20? Z. ~ 5 % 5 * = = ő-\'L H) £ len, VL ker., £jár-níca 16 ta éjit házában, ajánlja9 fl\|» g. Jr"TSo 5 ^ S = jík éssek és érdekeltek becses figyelmébe. Tisztelt építésiek é 4K © 1 2 c ? Ej í 2E [yáramban a különféle aiotákat, harangok felszereléséről és fSJbr;jr jJÍ 2 ^ = g T \| = c 5.2.%% _ & * 7 2 S\| ~ tornyok berendezéséről BstertH SJt 2 ■ íca" i * — ° = i • e"*" 5 — r ír i szériát aj huaaxokftt Eset modor tfnlwriiéiéí • harsog jm ff BÁJ I 5 & ® r> S: 5" s = \|B ~ er A ^1 rt mist a régi leísxerelétaél, megtartja eredttf tiizU hAfigjit &ök BSa JIjfP f ? ° = g ^ ^ _ Xi" 1 Imazbatók; a falazatok semmi rezgést — a melyet a rta («la\|re- TO1 [ - B - ® 5.«< 5* J M << 0 H \' ijls — dm MooTedaek 11 kattmeosáshos hatodrésss asm Mükségeiunik Qnj/ CBi& — S- jáí k- JI — ~ p 3 VI £ ^ít . Baimtalan búcoajitráoy igazolja ezt. ! I w fVHHf ; (C ri ® ? = f; ?5 oj jj ~ Afc aak oéUssrttsége 1 előnye annjir* el van iimerve, hogy Maciik Ma- 1 W -- A r 5 g- o" rs s Mp E , W V J Usklálliasos 1W7, an/Ln> J lg g 2 2 - 2 ©• gl\'í. \| „ * £ í ® " £T V » I Jtf —\' Hnirffiiiitison £ c g 2.* « <tf:Ss- ^ g * W /DI^MrrJMPmL. ^AkrTpv Wigkujiú** i<w, éi im njp» _ s, s 5 «< _< = 5 2 rt pj ^ s^* huillíí* .. 1: 4W Í £ jflf ■fii ^■IITHb íerf. kitét^\'M mi.ú.ÍAt JUKb \' T N ^ 2. ~ < T 51. A e- 1%: A/^BLly ^^^Bá HAH ; Gjarambzo min.l. r* W Z ■ " ^ " Z 2. Z ~ ~ \' ~ z Z ? H * f \' ^l^^^r / JBflKli ! haraagok «t»t«Mfa ^ik < t i -. ■ yr» u oejr- sJi" 2 — M > TV JH^■ r H . fcf^ FUtl «t**lbxik. ó L- A - \| B , - c. c g O ^ □ [ áV ■■BbHAnMIÉhMHdfcf ráncok la atrétetaek * fol- Jft p a = Jífc _ _ szereldeinek, anp^li h rac- Zab c £- P * « „2 w cvJf\'^L U * "VL » Árjegyzékek kívánságra dljmesteses kllástssk. * w0k ülS ár mclWuj ksrao- ^ < g- H S ^ pakkal átcserél tettek . HP ^ ^"Sp Ss - \' u feltalált harangálhrányalt kopácsolt rasból, melyek • kkal khb lért fogla\'aak IV .0 á< » c ^ ® SS. S- Uiyok. - Az elaő magyar, agy bel- mint kftlföldön íegjokb kira/bso álló JUSl ^ S.gS í ? M - fuvó-gryáram ^ £ V a aztékban készítheti. Mindenféle horgonyok éi ástak javíttatnak, fl^k ^Iké^ítt^n-% kovács-, lakatos-, k6báajral azertzámok, malom-tengelyek, lin^k. ka^ésoo^. kr&aftxAk at> --- . " 1 ; i 1 > - ■- j, --jujjn-i Legszelb ünnepi ajándék! B. TUÍ IDV lÁMrid . A éipen megéhezett: m 1 nUKY JANÓD JZ. Sög^ Schiller müvei ínví-lu H/.ííó na^\'i^envkovitOi KcMtfí HV m\'DAPKSTKX. SKS ^Tjgpw Qallberaer féle illustrált kiadás. MÍ % MfillPlT PQ raktár 6y»rutca 44. «z. az osztrák ál- B» L Jp^ 1:185 kötf. gyónjörüen bekötve. lw UlllUUlJ Uű 1 üMül. lamvaspáiya indóháza áteíleaé- Hr \'^KT^B^ Kra 7 írt 20 kr IW ben, vagy váci boulevard 39 ík tz. a.att, Jfflttgi ! -jáL ja msg:t mindennemű \| \\ Fí^Cliel FÜI^P fúvók s hordható kovácstQzhelyek, kovács, lakatos, kőfaragó- köiyvkereskedésében • és rézmürea-müazerek. nemkülönben minden e szakba vágó munkák készítésére, ^rr^^iS^^ mk is horgonyok kijavítására, uj és ócska harangok felszerelésére a heletó i\\ • KaniZsál). osabb árakon. — Pontos és szilárd szolgjüat biztosittatik.1 mB^^KF* 401-2—3 r I ------\' .. ■ ettT* ^^t" !\|\| Dr. Ha-a^Ld-leJ:\' lv£óx ^ t orvos- és sebésztador. szülész és szeiijééz. gyögyit gyöke-resen, fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemO \| tr aSlSMiSHi ^ 1 I BETEGSÉGEKET! WJ 1) az JitofertőzéstieJc minden kfiretkezinénjeit, ngymint •m magömlése tát, , K az ingerlékeny gyengeséget az oudófolyást, kuidnösen a QK I TEHETETLENSÉGET $ t (elgyengült férfierőt:) 2) hugyeaőfoly&sokat (még oly idaitekek ks), asaemzőrészek Ojpfc bu fakdros tekélyett ét másodrendű buja kórt minden alak-f mfíf jaibaji és elcsufitásaiban, \'iW XS) I q(r I 4) friss és idalt nyákfolyásokat nőknél nz ugjuevezett fehér ^jS m C folyást és az onnan eredő Wtf il magtalan ságot; M ÍJ ő bőrkiütéseket, l]n * J 6) a húgyhólyag betegségeit és vlzeléfei nehé^öégeket, ^ I u j * . délelőtt 10 órától 1-ife, délután 3 órától fc-ig jk belváros, kígyó-utca 2. sz. a kigyó és városház- m w utca sirkáu (Rottefnbiller féle liázban) I. emelet, SS e,láto1* levelekre azonnal válasz adatik, ét t fyHyaztrtk JÓZSEF FOZDECE Arjejyzékek khrássáfrs dljmesteses UMstssk ?Y JÁNOS \' Mely. és raffi^^-^osztrák ^ lamvaspáiya indóháza áteflaté-ben, vagy váci boulevard 39 ik tz. a.att, uján-ja magit minden ne mfl .1 hordható kovácstüzhelyek, kovács, lakatos, kőfaragó- és rézműves-műszerek, nemkülönben minden e szakba vágó munkák készítésére. Ugymiut Oiok acélozása. vas horgonyok kijavítására, uj és ócska harangok feltserelésére a heletó / legjntányosabb árakon.— Pontos és szilárd szolgálat biztosíttatik. harangok nj felszerelésének és barangáUványok feltalálója, kir. szab. fuvógyárook és naaysserktvács Badmpeatcn, VL ker., gjá^míem 16 ts. wját házában, ajánlja lalilm^njaít a tisztelt építészek ét érdekeltek beetet figyelmébe. Tisztelt építésük akármikor megtekinthetik gyáramban a kfilOnféle mintákat, harangok felszereléséről és tornyok bersodezéséróL Elkáadt aajit szab. modora sxeriat aj kanócokat £spo modor dlrslmisáeáiál a harang mm rppedhet meg ; 24-azer tovább tart mint a régi ícínereléaaéi, megtartja eredét} tiszta hangját. EaGk tornyokban nagy harangok ís alkalmazhatók; a falazatok semmi rezgést — a melyet a régi felszerelésnél kikerülni teljes lehetetlen — nem szenvednek s a hariaogozáshoz hatodrésze sem szükségeitélik azon erőnek, mely a régi módnál tfsámtálan bizonyítvány igazolja est__-j_í___}._ aj íelszerelési modornak célszei tlsége s előnye annyim Ezen ffvar-, Erdély-, Bajor-, &ász-, szersU Osztrák-, de Franciaországion és Szerbjában ia^ a feltaláló l-.irangokat felszerelt és ssálli-tott. — KI. lett pedig ezen ta« iálmány tűntetve két izben már tJ Felsége a király által két rondjefiei a kővetkező helye-* >-n: Magyar iparegvesOlet által 1?S47., magysr gazdasági egye-snlst álul 1857, Londoni W-slliuisoa 188Z., győrvidéki ki-slIitásoB 1865., m. orsz. fázd. ••i rt kiállítása által 1865., bé- láKkiáiliUson 1W7, isra/-vs< kiállitásopa 172, ipar ■ittnitsn t 1«7i-. rilágki«lfiiáion 1^7;!, tít ím Íedi kiáHitáwii 1 i : t4e kimHlet m r.ú.-tö t rl-jáőréndfl KnuH »>jj »l>ij.»l [ GyarasiLan mín«i»-:, y- gs karasgoft óntis* és *«\'v Mfájlaltaik e lgr\'2* \'rVh \' J,: alaú csziub5lifl(ik. O^skA bírságok ím Átvételnek » fol-szerel e:aek, s n pr»U h rac-gok ilIA\'i ár mciUit uj ksrso-Sakkal \|uasréltet>.ck ; yek s kkal kitefab tért Cegla\'ua* esi kiállításon 1866, párisi vi- Torábbá ajánlja az újonnan feltalált ksrsafállvásfalt kovácsolt vaibéL —---—- - pl és szilárdabbak miat a faállványok. — Az első magyar, agy bel- mint kftlföldőa legjobb hire^/ben álló fuvé-gyáram kovacstúahelyeket dus választékban készítheti Mindenféle horgonyok ás sstak Sdjsvíttatnak, S\'Sk ^lké«Sltt^ta% keriuxtatnak; készülnek továbbá kovács-, lakatos-, kőbányai szerszámok, malom:tengelyek, linrhfe. ka\'asáoo^. h»rsgatAk st> Pserhoíer J. gyógyszerész Bécs bon, bingerstrasse 15. „zum goid. Keiclitsapfei," »jáajs a t. olvasóknak az alaat jegyz«u •• sok évi tspwsUiat atjaa JeiMefcnak bizonyult gy^gys^ré-•hu luionlegeuzégeket M hatazot házi szereket. KB Megveodeléeesnel Serein u cziua cD poctaalloomz pontos megjelöléséi. — Az alant felsorol ltokon kivtti ínég «k egyen anlonleg««»égeS vuunak készletben ét oeuiau aéáateto«u ueai ievt Ikerek [iránti megrendelőiek lugrövideoü i<tO alstt m legjutaa/osabbii e»(köxőltetnck\| os íelvilagoita»oa\| i«g-tnsg/ubb sSszsegget di\| uelfcti daU<tk. ktittamoi/M a vidékre berweafcáMtett peazüesaldss jvagy luuuifet ui«üett. — Videói mirgteiiUetuMskuél c4oui«gulttaért dsr«Ooncint 10 sr«jOaar sa«mittauk ungjoou laaldeméayskael ccoaugola* aajat kultMgrv* liumuunuiiét jaUlákban resseaftitek. AkuBtikon (fölszeg) f- é* ueilt Mwi Urtjn, uitjümaicaw ib«gliűiua ca \| «iuu:ib SüvetkéziuMiyet clisu : küiv.juü mlOlyw ■rtilMrt a luixMtroak. iuclyn«S tiüuysi Ma oly «vS itiitMjiiak. HsvsikÍ W•Ott"\' Beraharduil -nAVdbi IU-8ZeSZ MUBcbaabM1, a umocliciit iw orvosi tekintélyek álul legkituuoiib ISiShiiih ^■nltitott mhwieiuieutti \' gyoiuortwjok , uIouuku umésztéd gyengeseg, etv«gynüuiy, gyoutorlturut, »tb. ellen s ■■mitnu bmu. 0*\|ta^\|i 70 kr. Amerikai kőszvóuy-kenöcs, SS «ui Uatu, kétségteleiiól legjobb sser minrt— aOssvé nyes es cmmbu* baj, niTmtmii Imtgeruiccbuj, teg-s—kgsfss, görcs, Magé* tbgíájiuí,í"«yuyiui, náleeeagaue sU>. etb. eüea 1 M SU Jer, Anatherin azáj-viz, eiisiuett legjobb fogteutarto Mer. 1 üvegcse 1 Bt 10 kx»jcwr. ucconti\'i dr. Uoinerihanieutol a \| öZem-tMöeniU iMm9 cmu-k* es lemen, seim; eredeti üvegesekben t ím W kr « 1 kuü k üeuezés tapasz éra 60 ki^jou; fcgy tégely Vértiszti BZtlvO Soaroere labdacsok _\| alatt inegitnleniluc, nu.Vel c melyben e SImíkmI be ueifl ISUMJTMMUI iserb0/• r J-tőI esetott egyetemes i utóbbi nevűt telje* joggal ugyan alig ieuuúk betegaeg, kimiiliH wriHrtMS isgMMMBsseliii esetek-bcu, aS/SLiM iinmlee agyabo aaer aikerfeleunl al->iliiwinii>u, eesu iabuacaua mnW\|Unw<ir és a leg-roviuobb iiib alau ut^M (j-gj"ni1 cowlew/ wkfc. • 1 dobok lo toMafsatu SÍ lu, 1 uauti S éilnewl 1 irt b kr,- \|mim kuktve 1 irt lu kr tekefcaucl kevesebb imns auUfarua aseLy t—mi-\'sn levei erke-I^mU melyek frui wlat « pUulakafi omlyek- iiek a IsgS hIwmwwuu e» m^mIjmuvo iMMMssgcabeu »gas«rnign<i BUéljYeatuta«at koesmua. A ki cm egylet laU velUk, tovább ajanlja ICbacUoa aroiuatiaíío, S\'Sfw.SÍ. év knjvmt. Sk kvVMWMWu/^ 1 ssswmun [Oiúnai toiiotto-bzappau, XulTX^\' gyestee lersa. Hm—uii uuui e bor bersouy miu tees es Sailemes asagwt tart <uug. Igeu sokkig (art es m nem siersd. agy darab 10 kr. I Fiakor nrvr iaíu9rt 1 ks- \| f na, raSMdiesg, fojtoküb etb. iBas, I éubee sft kn^eoar. [jragy-balMam, mbKtectaemtt fsgj kejif es dttü sebek seb, ellea. 1 Mgaéjr éS ke^fitaac. iíuB-kiwmat Slj^^iS^ bsi irt alé, MIS léé, MioijrwbaUMun, JJ i MS m sju úwt SS I». Firksr-töl, kitSnő saer a búr Ookdtalaosagai elleo. L.LJ 1,4 cremü, * tiastidalausegai elleo. azúmu, I üvegcse 1 írt. Lendtaer bzemtapariza testvérek híres tyúk- Upboabkben 12 darab áü kr, p darab is kr. Klet-etiseaczia ([prágai eseppek, BVttd fsHi)iM»ki ö\'DU vooppoa/ cioeeat*, BuuueimeuiU ai-testi bej ok elles, kitünftl bsiisser. Úgy üvegcse SOkr. Panlromúi n\|o i valódi ereded, igen msgtiss-ICUattlII^\'OlqJ, dtva a legkitűnőbb minbMgtt. fcgy üveg 1 Art. Mohaoövény-ezeletkék, zinÜ^S!^^ bsrgenól i\'oxsonyban^Útünó. gyógy sssr kókOgvs, re-kediaég, hurut stb. ellen. "Egy Uwbos SS kr, Nfiuroxvlin gyógysserésuii, al- HOUlUA/lUl) peai iá vekből aeesMett uőveuyki-vonat kOsavényes, SSÉSOI, SÜOdOssé pedig óiiuUen gyeugsssgi bajok ellen fcigy Évegcse 1 íru, eapssM I bauuyu i ín. tu kr \| Por lábizzadás ellen. s as cokiul keietkeaÓ kkllemetieu slagot, e\|»ou tartja a InbÜelit, és srtsImatlsL ssernea vaii belnaoilyulva. \| ügy Ubboa ara 50 kr. I -"at- 14- .... V.mAHyfiínnr ^ .l\|t>l»s-lbl altalanosaa jelesnek Xiiueaztopor eu»UM..ri baiUier annyerea ] bkjnk, gyomanavany, gyomortdiv, etvagy biauy, dugunte Sk elleu. ügy doboa 1 irt, Uo kr. lel dobua Sé Sft \| Xanaochinin-hjj\|tenöc8 j^ffl^i és laikusok kltal rjlsinsi a legwbbnak ulisiiiervé, sselsane I frt. lyt biguövesxio sksr [kasOO i vsniossii ki&lbtott nagy Egyutemes tapsjsz, SrÍK keleveuyek, a lábak rqgi, ulős^utkcuk int itáijrik kei-lesei, msfcars súrigykedesse,1\' újü pekolvai^ mim c-gyqllaassMS insU, ieogldgyoui tagok kúeavéay es kas eonló iLuk ellen jóuakj uuoúyuit. Kigy tégely j öOkr. Egyetomee tífiziitó-só magaavart eméastés uiinden kóvatkexuieuyei, u. U k/u^H —édSIés, gyoesargdras, gyoaorbev aranyér* dugulás stb. elleu, \'i osuuiag éra i írt.\' [ , es. kiií a\|t ssab, Würh w-«élt évkfc ota lyukas llogak DifkábiSiiÉifS legjobb\'SS srSl ismérve, i eedi I irt SO krj iíOgpOr SUfg^ ta\| UUMÓUU* Morl,ll» Hi éeljse - \'.. - 4- . ; j - . ... r,., iitkdsaaemS fagperuk, yá— ta)u és tiukiurkk jbogtapaaz, Jboggyöagyök, s Irt. Ykfaklj angol, sWnkk ia>gknesyitésérs. kiurkk. a gyermekük rag- if immm éitks. péktaraleja. dss, kob^gés, rekedmed, hfikot. mfj/b SS t OdS biji* AklÉS\' M IdsiMWMM S» u febssaervs, I debok éra Mkr I Dr. Hs.2n-d.le3: lv<£ox orvos- és sebésztador. miiész és szciiJééz. gyógyít gyöke-resen, fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennem a ^fMk ■■■■■■■■^■■■Élliilil^^ magp BETEGSEGEKET 1) az Jjrifertözésnefc minden következni díváit, vgymint magömlése tát, az ingerlékeny gyengeséget az oudófolyást, különösen a TEHETETLENSÉGET (elgyengült férfierőt:) 2) hogyesőfoly&sokat (még olv idaiteká xs)9 asnemzőrészek bnfakdros fekélyolt és másodrendű buja kórt minden alakjai bap és elcsufitásaiban, 3) húgy csőszük üléseket, 4) friss és idalt nyákfolyásokat nőknélL az ugjnevexétt fehér folyást és az onnan eredő 5j bőrkiütéseket, 6) a húgyhólyag betegségeit és vlzcléfei nehé^égeket D ,, 1 . délelőtt 10 órától l-ig, déluUn 3 órától fc-ig JUndel nopopktnl: & ^ ? órától 8_ig? I^kik : PESTEM. belváros, kígyó-utca 2. sz. a kígyó és városház-utca 84rkáu (Rottefnbiller féle házban) L emelet, bemenet a lépcsjk. Díjjal ellátott levelikre azonnal vilasz adatik, ói a «yé«yezirik IIw iegküldetnek. m Legszelb Ünnepi ajándék! Éppen megéhezett: tSchiller müvei Qallberaer féle illustrált kiadás. Első kötet, gyönyörűen bekötve. T * Óv • Ara 7 frt 20 kr. Flsjcftel Fülöp könyvkereskedésében N.-iCahizsán. 461\'2—3 J ZsTS-BiZSts-lmEr 2 I S.TS.2Í 2^3 cr«5 íj irtr cr c ■I___ -v»§HI . w 0* ** í Ci — «t •s sr— t% ^ sr KJ u pr 1 Ü r » a njr"? a _ o> o w 3 o S • S q-so? \|!f £ ST * ír ^ •Zl a VL ■o- E.S v £ • 2 2. o &5 2 O fjr?- s p 5 « SgJS£. » - • - w 93 7 - O®® - C rW ■ ii ÍT[\' 1 [jjff X > : I L Mmmk Mmmm JL, ij^j/ M fceeM N»f Marvterssksétas. Ujváioihíi Mm* Itt nte IHliiM irak. N" 6 M HUw I frt Nejjed 4t 1 frt 50 kr Nfe^MMMMk I > wtw nWin i\|]W T kr. Mmi 11.1 ImII i k» WljTklplli 10 kr NyMMr: Petit itri 10 kr MEGYEI ÉRDEKŰ. (forf » Ikp ásítani rtatt fflju khlsoíbyek HMeaéfk tfj Tírmhú iku 611 «. (KnnsaMIm letelek eetk iímirt íieiekMl foged ttjuk el \'Xéeiretek »>m» M ktlSetaek. HMstfaeket íelneeMk : Kudolf Utmt Baáipe it Peren cdefc ke xirjll ex. — A. V. Goldberzer Beleyeti Sembulr aícal, J- A ÚigMlte Béce Stutttokútci 1 et. — 9Tém Mór Mea IL Tibor. ■«■■■> 11 ex. Babfiuteiii Jueb <í Urn BnS.n.it Klrüf cm 11 m hm-— ........ni ii A VogW Bice L Wenjeebjeeée 10 KÓZMÜVELÖDÉSI, TÁRSADALMI jis GAZDÁSZATI HETILAP A ZOldmegyei- Gazdasági-Egyesület, a n.knntxaál tiszti ömegélyzá szövetkezet és több más egylet hl opálos Mxlönya 51. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1877. deczember 19. IV. évfolyam. Előfizetési felhívás „ZALA" czimü megyei érdekű, közművelődési, társadalmi és gazdászatí hetilap a .Zalamegyei Gazdasági Egyesület ktrataloB kOzlAnyóuek 1878-dik évi V ivfoiyamára. Lapunk a jövő óv elejével az V. évfolyamba lép. Közeledtével az uj esztendőnek,. hódolva a bevett szokásnak, ismét t. olvasóközönségünkhöz fordulunk, kijtérendők annak további pártfogását és gyámoli-táaát, melyet nehéz időkben, sanyarú évek folyamában tőlünk meg nem vont. És valóban sanyarúak voltak az elmúlt évek mind. A gázdászat, a közművelődés terén csak itt ott láttunk feltünedezni egy-egy biztatóbb sugárt. A többiekben bizony még mindig a kibontakozás stádiumában vagyunk. De népek fejlődése nem rövid hónapok, rövid évek munkája ; s nem egyesek műve ; a nemzettest Legparányibb tagjauak kell erre közremunkálni, a valóban ép oly bűnös az, ki , magát a munka alól kivonja,\' mint\' az, ki a ozél érdekében közremunkáló legszerényebb eszközt is kicsinyli. Ily szerény eszköz,\' különösén a társadalmi élet, a közművelődés, és ismeretterjesztés terén.akár lenni továbbra is e lap, mely immár 5-dik évi pályafutását kezdi meg, felkérvén ezutánra is a t. olvaaóközöoség anyagi támogatását, t. munkatársaink szellemi közreműködését. — Társadalmi mozgalmaink, baja ink , szükségleteink megbeszélése , igazságos megvitatása ezután is fő-gondját fogják képezni e lapnakl mindig önzetlen szószólói voltunk és leszünk tovább is a jónak, szépnek és nemesnek, bárhol találjuk azt fel és tisztelettel hajolunk még a nemes szándék, a jó Ugy iránti buzgalom előtt még akkor ia, ha annak megindítója személyes ellenségünk volna, ^leghódblunk azon elvek -és igazságok előtt, melyeket az irodalmi tisz- ,,&ala" tarczaja. v Az éji réin. (Benzély) i \'; Meghalt a fórj. Magéi rat tik, eltemették. — . Neje majd mjfghalt bánatában. A saiv mégis ertSsebb volt a fájdalomnál, nem repedt meg. Megrenyeaték, elfelejtek Egy volt csak. aki nem kOnnyesheté mag. Egy volt csak, aki nem hallhatá meg siroalát Aki legjobban saerette, egyetlen fia. — — Messze, klllföldBn járt\' Lelkét a mfi. vésaet nemtoje illaté csókjával; szerelmes lett belé aa líju. Kcsetet ragadott, hogy as emberiségnek ajáudékoasa műveiben azt, mit neki as istenség adott. Utasott éa festett. A vásson és eoeet volt mindene. Víg volt as ifjá; as öröm istennője belopódzott szivébe. Sötétek voltak alkotásai; a fájdalom istene sugallta ékét. -A gyászoló né. A kedves súján. A haldokló anya." Víg ifjáaak bánatos képei - Ka t csak utazott tovább, csak festett aaíatelen. \'falán akkor is, mikor aa atya baesafoháasa hozzá repült. Megsiratták, eltemették aa atyát mél-kal, hogy a U sségsgyaser érinthette volna assisi a hideg kiseket, hogy feloaókol-katsa volna sat a megjegtlu keblet. — teseég feladatunkká tesz, s iparkir dank óvni lajpunkát mindazon köB-leményektől, melyek e/J ellen vétq-nének. Ismerjük különösen azon feladatunkat, melyet reánk, -4- a mennyire szerény eszközeink mellett, szerény tehetségünk megengedi] —! népünk közművelődési tekintete ró. A magyar köznépnek még igen sokra van szüksége. Buzdítani, Hathatósan 6 térén, gondosan feljegyezni! kz e téren felmerülő mozzanatokat, utasítást adni a szükséges és hasznoB intézmények életbeléptetésére,\' gyámolítani minden: a nép művelődésére czélzó törekvést, elriasztani azokat, kik bármi Őriző érdekből akadályozni óhajtják, ez a vidéki\'sajtó egyik kiválóan nemes feladata, melynek a „Zala" tehetsége szerint eddig is iparkodott megfelelni , s ■ melynek ezentúl még jobban megfelelni kötelességének j tartja. — ; Mint a mZalamegyei Gakdasáái Egyesületnek" ■ hivatalos közlönye ez egyesület gyűléseiről, intézkedéseiről kimerítő tudósítást hozunk az évein át. — Tárcza közleményeinket ^zeniül is minél változatosabbakká igyekszünk tenni,j ezentúl is novellákat, kisebb rajzpkat, némelykor költe- ményeket és egyéb közieményeketja társasélet, művészet és irodalom úgy az ismerette ijesztő tudományok köréből fogunk hozni. így egész bizalommal ajánljuk ujolag lapunkat t. o 1 vaaó közönségütik nagybecsű pártfogásába!, és kérjük as előfizetéseiket min él el&hb megújítani. A szerkesztőség. A lap nlőfizetési ára marad az eddigi: Egész érvre \'5 frt. Fél évrfe i 8 frt. NegyedI évre 1 frt. 50 kr. A .Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagjai részére: Egész évre csak 1 4 frt. Fél évre 1 „\' 1 2 frt. Negyed évre „ 1 frt. I £3" Kérelem! Azon t. olvasó, intíat, kik a lap dijaival még ez évoől, sőt a mult és azelőtti évről hatrálékban vannak, tiszteletteljesen kérjük a hátralékok szíves és lialü-déktalllll beküldésére, hógy alapéri hozott nem jelentéktelen áldozatainkért ne kénytelenittessűnk, külön levelekben is kérni a dijak beküldését. —; .. A kiadóhivatal. Najgy-Kanlzsa, deciember 18-fcn (H. M.) Más helyen kOzöljtlk azon felhívást, mely a .Balaton Egylet" alakítása ügyében izétküldetett. Ez által ez egylet Ugye az alakulás küszöbére lépett, a réa/.vételtől, azon pártfogástól, melyet kiválóan és különösen megyénk és a szomszéd. Veszprém és Somogyim-gjék lakó-saijtól bizton várhatnak a kezdeményezők, függ az egyletnek megalakulja, és alakulása után. tevékeny-ségébek megkezdése. Az egyleti életnek túlságos kifejtése azon reményt keltheti fel bennünk, hogy a részvétel általános lesz, hogy a csekély 4 frtnyí évi dijat igen sokan fogják szívesen áldozni olyan ügyért, mely a bártolást minden tekintetben megérdemli ;; nagyobb birtokosainktól talán joggal elvárhatjuk, hogy ala-pitó tagokként fognak az egyletbe lépni s részükről annál is szívesebben fognak áldozni, mert első sor baln ők vannak azon kedvező helyzetben, hogy az újításokat és javításokat, melyek a világhírű kies fürdőhelyen eszközöltetni fognak\', ők élvezhessék; azután a magyar név reputatiója egyszer már meg-kiváuja, hogy Füreden és Fűredkö-rül történjék valami, hogy e fürdőhely a vendégek száma tekintetében is egyszer már lázon fokra jussson melyet kiváló stzépsége folytán megérdemel, mert az utóbbi év kimutatásai szerint kevesebb vendég volt, mint az előző években, — s így a hazafisá nevében sem szabad egy kis áldozatot sajnálni. Ezeket egybevetve ugy hiszszük, hogy a felhívás visszhangra fog \| találni, s a kétaégen-kivül egészségek eszme megtestesülése csak a legközelebbi idő kérdése Zokon esnék, na csalatkoznánk; és igen kellemetlen érzést keltene fel keblünkben, ha a kezdeményezők hiába fordultak volna aközOnségbez. Hisz a közönség az, mely évek óta a fölött panaszkodik, hogy kényelmére nézve mi sem történik Füreden, hogy I a lakások és eleiem drágasága tekintetében kényelmetlensége mellett is olyan hely, a hová szívesen nem- mi\'gyl Mindezen hiányokon az alakulandó egylet segíteni akar, — azt akarja az alakulandó egylet, hogy a panaszok elnémuljanak. As egylet Fürednek fényes jövőt akar teremteni. Anyagilag és szellemileg akarja emelni c azt akarja, hogy a kies fürdő vendegei kényelem és szellemi élvezet tekintetében mindazt feltalálják, amit egy első rangn fürdőhelyen feltalálni joguk van. De ilyen dologban egyesek tehetnek ugyan valamit, de nem sokat, hogy sok és gyorsan történjék, ahhoz egy nagy {közOnség" közreműködése, anyagi és szellemi erők egyesülése szükségBs. -S azért melegen ajánljuk, a felhívást mindazok figyelmébe, kik részükről is hozzá akarnak járulni ily nemes Ugy "előmozdításához. Megkönyeáték, elfelejtik. 1* * Az idd-haladt. A gyászév lejárt, a gyászruhával egjrUtt a bánat is eltűnt. A köny felszáradt al szívben és az arcon uj öröm vert tanyái. Kétszer hantolták már fsl a férj ■Ír-halmát ; két szeri lmet eltemeiétt azóta a né. — A fű újra k nótt a siren ; a né szivében uj szerelem ébredt. 4- A sir és lakttja feledve lén. Akik ravatalán megkönnyezték, egykori ssentélyfi-beti pohárcsengés^ mellett feledték el. As idé haladt; a gyáskév.lejárt. JÜB-veté gyászöltönyéi a hölgy, ujat vett feli Sötét volt ak mint aá Miit lelkit; fényee emez, miuj a nagyiUvágyás álma. Aat temetésre ölté fel először, inounyek-aóre emezt. * Ke as özvegy mindkettőben oly sssp volt Akik gyáasban látták, megsssrettéls; akik mennyasssony öltönyében az oltárhoz kisérték, nem feledték al. -4- Szép volt as áraé; vondógozorotfi «s Aj fórj. Csengett naponkint a pohár; Szolt a sene, járta a tánoa. A holt sirján alsaáradti a fi ;. újra bedéit a hant. j Mindenki elfeledte* * • Hideg ósai eaél remegteti a iák hervadó lombjait. Bágyadt\' ároot ölt a táj, mtet ki beessa álomra késaal. Az országúton egy gyönyörű ifjú halad Utána egy gyarkóoze kézipodgyászt oipil. Az ifja hosszá hajat visel j líoirilokán lélqkienség, arcán a remélt öröm sugára ül. Aa Ut magaslatain meg megáll s hosz-BzaL édesen mereng egy kisded falucska , tájin, .1. . Aa utasé senki inás,,mint a mogárvult \| fesln, Hosssá útjáról ismerstgasdagonrmeg-ért lélekkel tért hasa. Aat mondják a szívnek vannak sejtései. Vájjon sejti-e hogy aa atyai kar helyeit elhagyott sir várja ? Az iijá gyors lépésben haladt; A hon-vágnr szájnyakat adott neki. T Már á tematét is elhagyta. A sir néma A sir nem kiálthatja as élouek: \'-Jer borúi j le és osókold hantimat, hullasd a fájdalom drága cseppjeit keblemre: én zárom agyatlanadat A sir néiba. I Vígan haladt as ifjá tovább. Elgondolás, hogy mily inaglapatéet ssQl váratián magérkeata A visaonlátás^örömének édes ábrándja öleié át lelkét. És 4 boldog volt. Hemé\|dé a boldogság. \| A szüléi házhoz ért. —- NeU ismert rá senki, ésak aa Öreg komondar futott eld jfarkoóvál va- Aa emberek gyarlók Aa emberek hamar felejtanak. \| A báaból víg aane harsogott ki.. \| ,Mifé)a nap lehat ma?" ItOnMék as ifju^ Sokat \| elgondolt, agylksdiá lehetett aa. ; Ke léjpd át. a küszöböt eáagény Ifjá I BailáteágtaUn hideg areaok fogadnak. — Nem aa a I régi saeatély tárai lel alótled. \| Bajuszos huszár helyett, frakkos inaa áll \| eléd. Van-e névje) yed ? Anélkül a ciluido-ros hagyságósók iöaé noiu Téphetú Minden mag\' \'áltosott. Mindenki elfeledett. Jobb latt ^eluasoha visszainém jéni. Jdom várnak öleié karok. — Vágytol rom igve lépte át aa atyai ház ■santelt kUszöbét. Sietve haladt fel a lépcsőkön Mag nem fog iata: mindenki más, minden uj. Itt valaminek történnie kellett. Törtéül biaoity; de e történetet már mindenki elfeledte. A aane hanoi ;ott\'; a tincdobogás már hallható volt — Arra irányáé lépteit. Az ajtóban két libériás inas fogadta. (lányosan nékte végig mindakettó. Megmondta nevét\' Kar volt neki. Aat a nevet sohasem Hallották özek. — Annak a névnek a gazdáját eltemették, elfeledték. Ha valaki kíváncsi tudni aat a nevet, ne itt kérdje ; ittt senkisecn tudja megmondani. Klínn a temekében puaste sirkó jalélé gazdája porhelyét; annak homlokára van felírva. A szívok treeak itt annak Aa egyik ini abZn mégis volt anny könyörttlst a háa ralódi ura iránt, hogy 11-gyofmoztotó öltöny Ire, , — „Tessék á tOltösni, azután be togom jelenteni urnémnél * — „Hát atyáin?!" kétdé az ifjúaam lapleshetö megrettinés hangján. t- aMines astranesénk ismerői. Or-ndnk nemrég Ólé 9 eayekaéiét Valahai agy-saar haUottam, ho\| y egy nijet márarirba kisért* —MI1WW* IggTftM MM ITMfl fciSIMÉfi\' tmgjmmak névora, JQT8, fart. (Falyt 4s Prey György Lendva 24? ft 50 kr. Swrn Jteuábs NyavalájJ 246 ft 03 kr. Hoeh-ainger Leo Csáktornya 246 ft 69 kr. Szász Károly Sároad 24,> ft kr. Ztiliotaky Károly Keszthely 244 ft 38 kr. Neumann Lipót M. Apáti 242 ft 78 kr. Utopp Sámuel Kanissa 241 It 25 kr. Veiler Náthán Ta-poleaa 240 ft 68 kr. Bógyay Ödön Kaniaaa 289 ft 03 kr. Válentiny Márton K. Görgő frt. Simon, * erei.cz Mihályfa 237 ft 22 kr. Chernel Gyula Csab-Rendek 236 ft dl kr. Dr. Freund Zsigmond Kanizsa 236 ft. 50) kr. Hubinsaky Adolf Zala-Egerszég 2i;4 h 64 kr. Peiríos Ferencz Kanizsa 234 frt. Ü9 kr. Bauer Miksa Kanizsa 233 ft 91 kr. Rózsás Mihály Licskó 2.\\\'A ft 82 kr. Nagy Jóssef Kanissa 233 ft 56 kr. Rajky Lajos K. Rajk 233 ft 09 kr. Belus Jósset Kanizsa >32 ft 7ö kr. Szládovits Ferenca Sümeg 232 ft 72 kr. Libhter Linót B. Füred 232 ft 4.i kr, Csepely László Na. Pécsely 231 ft 74 kr. Ssily Dezső Botfa 231 irt. 56 kr. Scbleifer Sándor Keszthely 229 ft 82 kr. Kesseldorfet Mihály Zala-Egersseg 228 ft. 73 kr. Nagy Jóssei ügyvád Györfa 227 ft 83 kr. Lövi Jóssef N.-Kahizsa 227 ft 20 kr. Kiss Jósaef "N.-Kanizsa 226 ft 75 kr. Ku-hánecz Mihály ilodosán 226 ft 41 kr. Szabó János Szántó. 225 ft 42 kr. Jagasits Alajos Hany 223 ft r96 kr. Kumtner Ferencz Ka* ssaliása 222 ft 94 kr. Grunner György Ung Jakabfa 222 ft 13 kr. Sibiik Adorján Hás-hágy 222 ft I0\| Kr. Ebnnspanger Leo Nagy-Kanizsa 221 HJ 39 kr. Steiner Lipót Tapol-eza 221 ft 33 kr. Ebenspangec Lipót Nagy-Kauissa 22i ft 3j ki. Üobrovics Döuiötür \' N.-Kauizsa 220 ft 80 kr. Sserpák Sándor LL Hegykerűlet 220 ft 55 kr. Ssakonyi Za. Csaktornya 220 ft 52 kr. B«eier Gyula Keszt-hely 219 ft 94 kr. Grf. Festotits Victor Söjtör 219 ft 77 kr. Kerkájiöly Mór Sst Tamás 218 it 86 kr. L Hajdiu^ák Gergely Perlak 218 ft 77 kr. iVóitesy Miklós N.-Kani-zsa 217 itt 64 ki. Marton Pál Söjtör 216 ft 84kr.Soós Kálmán Baksa 215 ft 62 kr. Thaasv Lajos Ságod 215 ft 27 7 ikr. Horváth Imre plébános Gógánfa 213 ft 40 kr. Kondor Ferencz lelkóss Salomvár 211 fi t. 62 kr. Cserhák József leikéss Nyirád 211 it 44 kr. Klasz Józaei Szalapa 210 frt. 50 \| kr. Gáspár Fcrencz N.-Kanizsa 210 frt 40 j kr: Horváth Mihály bérlő Ss. Mihály 210 it 10 kr. Vadnay Rudolf Záuka 2Ö9 ft 78 kr. Jagasita János Bodorfa 209 ft 47\'/« kr. Gárger Vida Keszthely 209 ft 33 kr. Farkas Ferencz András híd a 206 ft ÍZ kr. ör. Reischei Ferencz Keszthely 202 ft. 36 kr. Koenitzei Adolf Keszthely 202 it. 19 kr. Molnár Pál Baglad 202 ft. 17 kr. Neu-szidler Pál N -Kanizsa 201 ft. 61 kr. Jack Ede N.-Kanizsa 201 ft, 48 kr. Ossterhubm Péter Csab-Rendek 201 ft. 15 kr. Czigány Bertalan Ss. Adorján 200 ft 97 kr. Kise János Akaii 200 ft. 71 kr. Veisz Albert Keszthely 199 it 26. Nagy István P. Szt • László 198 fu 84 kr. Dr. Schreier Lajos N.-Kanizsa 195 77 kr. Axenti György N.-Kanizsa 196 ft 91 kr. Pecsornik lguácz Csáktornya 196 ft $0 kr. Breglovics Lajos Bebes 195 ft 95 kr Fttrst Simon N -Kanizsa 195 ft 89 kr. Neufeld Bernát A Domború 195 ft 78 kr. Rapss Róbert B. Füred 194 ft 75 kr. Knortczei Frigyes N.-Kanizsa 194 it 03 kr. Szandveber József N.-Klani-zsa 193 ft 98 kr. Bogyay Maté Sármellék 193 ft 89 kr. Mayer Jakab Zala-Egerszeg 193 ft 03 kr. Bogyay Kálmán Sármellék 192 ft 23 kr. Perlaky Gábor Hosztót 192 ft 13 kr. Bláu Nándor N.-Kanizsa 191 frt. 27 kr. ör. Baj) György N.-Kanizsa 190 ft ^rSjáiÉ\'^m ««w> a, a-yyyyBwy ital Csáktornya 188 fii 95 kk Horvátit Sseivirt A Nedeosky JJenő B. Ejlerics 188 frt 70 kt liireohler jgnaoz Ks pornak 187 frt. 97 ki. Eiainger Henrik KsiiisSa 187 ft 86 kr, Rcj-senberg Sándor Z.-Eieirs»eg 187 ft 16 fcr. Sseider Mityás\'CaánV 186 ft 76 kr. IBBi Zfilamw)* váliWott MzoKs&gl tagjainak luévMora A I s! p-E ő r i. Pongrácz János pi-lóznsk. Nagy Gábor Kövesd. Kovács ístt-ván ArácH.rBiró Dániel Kövesd. U 4 y a r i. CSepely Károly B. Ffi-red SzsbólJános Tihany.1 Molnár János Örvényes. Mórocka Kálmán Felső-Rőrs. Hardi Lajos B. Kil-Szőllős.i B a l! s t o n - F ü r e d. K. Sómoj-gyi Zsigmond B. Füfed. Oblatli Adolf BJ Füred. lícsy László B. Füred. K ö f e s k á [1 1 a. Mczericzkv Pék ter Kővágő-Eörs. Vörösmarty József Köv^ kália. Salam ón Mihály KŐvágó-Eóra. Jakab Károly Csilcaó. Sebestén Gábor Köveskállá Matkovics Gyula Sseht-Antalfa Györfy Anj-tel Köveskállá. Györffir Géza Köveskállá. \| M on o 8 t o frA pá ti. Németh János M. Apáti. Neuinan Lipót M. Apáti. Török /Idáin FerencJ M. Apáti. ^ \| Káptalantóti Acsél Jóssef Gyulákessi. Fatér Mihály Szt.-Bék;álla. Eőssy Imre Kővágó-Eőrs. Bij. Putheáni Géza S/ig4 liget. LŐke Lajos Káptalantóti. Tarcsay Jóssef Káptalautóii. Adá in József Káptalant tóti. T a p o 1 c s a. Marton Gáspár Tapolcai Gábir János Tapolcsa Györfy Pongr rácz Tapolcsa. Vastag Pál Tapolcza. Árvay Lajos Tapolcza HaiicUéri Mihály Tapolcza C s a b-R e n a e k. Bogyay János Csab-Rendek. Kustos ^lek Crab-íieudek. Chernel Olivér Csáb Rendek. Németh János Csab-Rendek. Vörös Jáuos1 Csáb Rendek. MtaHÉHHAH S ü iu e g. Surgóth Miksa Sümegh. Horváth Jáuos Sümegi Cseh László Sümeg. Moizer Iiuie Sümeg, Hpstein Vilmos Sümeg- U k k Takács Z\'iginolid Sümeg. Horváth Boldizsár Gógánfi. Csérv György Ukk. Ugliy Lássló Gógánfa. Szaíay Sándor Rt-gács Kastos Boldizsár Gyömörő. M i h á 1 y f a. Forintos Sándor Mi" hályfa. Zimits Sándor Bsssi. Kovács Sánf dor Nagy-Görbő. T. l\'aly János Kis-Görbő^ Bessenyey György Za a-Egerszeg. T ü r\'j e. Erdős! György Ssent-Gróth* Jámbor Béla Türie. Sátraka Gábor Türje> Torma Ferencz Tűrje. S z e ii t h - G t ó t h. Zászló\' Ferencz Szent-Gróth. BoLfy Péter Szent-Grót. Koller lgnács Szeu(-Gt^óth. Erdély Mihály Szent-Gróth. Tavasz János Szent-Gróth. Z. Szt-Láazló. Szmódits Károly. Sttmeg. Riinmer liajos Z. Szeut-Laszlo. Kelemén Gergely Felső Kustáuy. T. Cseny Zsigmcjud Z. Szent-László. Forster Ferencz Gyülevész. K a r -m a c 8. botfy Lajos Z.-Egérszeg. ysák Antal\' Szántó. Lakatos Mihály Rezi. Spiegel Jakab Karínass Bochner István Karmacs. Gaál Miklós Keszthely. Sab-iánica Pál Viudornya Ssőllős. Ssücs Jánoa Karmacs Le a e n c z o-T o m aj. Dunszt Ferencz lelkész Lesencse-Tomaj. Svastics Gyula ÍB. Ederios. Nedécsky Jenő B. Ede-rics Svastics Elek L Tomaj. Péntek Antal Ns. Vita. K e s a t b e I y. id. Reischl Ven-csel Keszthely. Kugler Nándor Kessthely. Z s I s-A p á t IL Svastics Benő Za-la-Égersaeg. TomaictíLásfcló ZalajApátl Né ineflk Gábor Zalavár. Garáih György leikéss Zaty-Apiti. Kheru KérWv Zsjá-Ujjtslu. Nun-kovica viluioa Gétye. [ * K i S-K o m á r a iii. Benose Andor! KisKomárom. Feneiiési \| János Kis-Ko-máijoin. Merei Jóssef KÍs-$lomárom^ Dobory Imre Kís-Komárom. Sejnéplikn Lajos Galambok] Hajdú György GMámiiok. KLő György Galambok. f P a c s a Sipos írére Paesa. Svas-tics Károly Gelae Frahkovics Károly Fel-ső-Rajk. Petemics József Pacsá. Rajky Zs Felső-Rajk. Ujlaky Jószef lelkész Pacaa . G e I s e. Modrbvics János Gelse. Stingly Károly Gelse. jVéhovsits Adolf Sst. Balázs. Pálfy Elek Pölöskefő. Glavina Ká roly Gelae. Dervaries Imre Kilimán. Palin. Balogh István Bakónak. Zatljiireczky Zsigmonq Palin. Póka János Szt. Jakab. Simon Gábpr N.-^anissa. Kovács János N. Kanizsa. Talabér Kálmán Sár szeg. Tóth Imre Bakónak. Hertelendy Béla N.-Kanizsa Kapornak FábiánitsGyulaOr-bányosfa. Csiklin Ferencz Kapornak. Lui-ser Lsjos Vöczkönd. T. Rumy Jóssef Kapornak Painer Antal Zala-Egerszeg Puly lgnács Kapornak. S s ö p ö t k. Söóa Károly Alibánfa. Horváth Jóssef Z Istvánd Sséll János Za-Isbér. Sövegjártó LajoJ 0)lárr Pauer János Ollár. Csiszár Péter Szepetk Pintér Antal Z Istvánd. N e ra e s - A p a t i. Hájry Sándor Zala-Égersseg. ör. Molnár Jánosba.-Apáti. Háry József Ns.-Apáti.] Ágoston József jHs.-Apáti Balázsi Károly Ns.-Apáti. Ssücs János lel késs. N a g y-K a n i s s a. Albauich József N.-Kauissa. Weiss Samu N.-Kanizsa. Orosváry Gyula N.-Kamzsá. Dr. Laky Kristóf N.-Kanizsa. Koch Adolf Na^-Kanizsa. Ebenspangei Lipót N.-Kanizsa rloszer Ig-nácz N.-Kanizsa. Darás^ Zsigmond N.-Ka-uizsa. Heucz Antal N.-Kanizss. Kis-Kaniz\'s a. Hofer Ferencz Kis-Kanfssa. Hegedűs László Kis-Kanizs%. Varga István Kis-Kanizsa Bak. Szekeres \| Jóssef Bak. Nagy István lelkész Söjtör. Tomasits Sándor Bol-dogta Marton György ! Söjtör. Valner István Csács. Nagy Gyula Tófej. Bezerédy Elek. Heucse. Stolcser Jakab Söjtör. Zala-Egerszeg. Rechuita Gotfiied Zala-Egersseg. Missory lgnács Z.-Egerszeg. Dr Czinder Istváu Zala-Kgerazeg. Jónás Orbán Zala Egerázeg. Páslek Jóssef Zala-Egerszeg. Vöcsköndy Lássló Z.-Eger-szegJ Rigó lgnács Zala-Egersseg, De rg a vita János Zala-Egerszeg. S á g o d. Csillaeh Gyula Bekeháaa. Csupor Endre Ságod. Thassy Kristóf Zala-Egerszeg Jankó Jóssef Kálóczfa, Thassy Mihály Zala-Lövő Farkas Dávid Zsla-Eger-sseg. Alsó-Bagod. Nagy Imre Za la-Egersseg Németh Ferencz Boncsodföld. Cséri Fülöp Felső Bagód. Horváth Bálint Boldogfa. Menyhárt\'Mór Bagód. Nagy-Lengyel. Zarka Miklós Zala-Egersseg. Farkas Márton Kök. Mindeussont. Sirausz Sándor Zala-Egersseg. Dergavics József Milej. Nova. Jámbor Antal Nova. Kosáiy László Tárnok. Zechmeister Victor Náprátfa Nagy Jóssef Hóttó Kuprics Imre GutorfÖid Czigany Alajoa Gutorföld. Páka. Balaton Jóssef Páka. Bubb Károly Páka Faits Károly Bánok Sst.-Gy. CSTWIra Hvasdo. flagógj^ Lissló. . \| L e tjle u y a. Gósony László LeU< nye. Dömötpr Lajoa Letenye. Foliy Bernát \| Le enye. Fáits József. Bánok SsC-György. Zakál Gyuff Letenye. Nóvák Jóssef Ielkfd Szent-Martáa. Major Páter Egyeduu. Fel h Ő-S z e m e n y e.Vizmathy Jósset Felsí-flzamenye. Málics János Letenye. Málics Ferencz Felső-8zemenye. Z a lik- L ö v ő. Horváth Bertalan Z.-Ejgerssegl Marton Lajos Salomvár. Thassy Miklós ZalsfLövő. C s e ls s t r e g. Kis Pál Csesztreg Hermán Imre Csesztreg. Bogári Ferencz Csesztreg Farkas József K. Újfalu. B a k \| a a. Krosets János Z.-Egerszeg. Gálás Pál Heesnek. Török Jóssef RédiU. »d. Sós József Baksa. Baka Boldizsár Bakaa. ifj. Páslek János Baksa. Szent - Györgyvöigy.; Jakabfy PáH Sst.-Györgyvölgy. Jósa Far-kas SsL-Gyorgyvölgy. Végh István Szent-Györgyvölgr. L e njt i Dr. Msngin Károly Zala- \\ Egerszeg. Bbzlanovics Jóssef Lenti. Tun-hard Antal \|Lenti. Hruska Nándor Széesi-Sziget. Dani Jóssef Lenti. Kelemen Imre Lenti. Némdthy Ágoston Ssécsi-Ssiget. K e rjlk aSzt-Miklós. Szak József Lend1 aujfalu. Lenk Ödön A •\'Leadva. A Knausz Lás; ló K. Szt. Miklós Dobri Ken kóly Sándor DoOrí. iQ. Isoó Ferencz Alsé-Lendv a. A 1 a S-L e-n d v a. Stierling Antal. leikéss . L-Lendva. fVisztl István-Alsó-Lendva. Ko: ma Márton. \'Lendvalakós, Kis Béla Alsó-Ili mdva. Lendvay Mátyás Alsó-Lendva. Zárj eczky Vincse A-Lendva Ehren-reich János Alsó-Lendva. Dobronak. Hajós Mihály A.-Lendva. Na jy Károly lelkóss Dobronak. Fatér Józsss Dobronak. Szeredy Pái Do-bornak. T u r i i s c h a. Fehér József Tiir-nischa. Eliienreich Nándor Alsó-Lendya. Barbaríts li tván. 1\'urnisoha. Grasánoyits Antal Cseraiosócz. Némethy Ferencz Csé-rencsócz Sz day István Cserencsócz. Bell atines. Mocaáry János Bellatincs. 1 Loczeth Mátyás Alsó-Lendva. Szirmay Józi ef Bellatincs. Sziszeky Márk Bellatincz. S t r \| d ó. Talafort József Perhevnc Vrabecz Józi ef Stridó. Meazanta Mihály Hl Hegykerűlet. M u r\' ij - S s e rjd a h e 1 y. B. Kevsern Kár )1y Mihovlán. Horváth Antal M.-Szerdanel r. Vráua Frigyes Peklenicsa. Grahoveez András M-Szerdahely. Szilágyi Gyula Caákt< rnya. Alsó - Vidoveoz. Láposv Béla Alsó-Vi lovecz. Pichler Imre Légrád Plohel Rudo f Légrád. Bellováry Ferencz Sst .-Mária. léter Szaniszló SsU-Mána N a d i 1 i o i Kornfeind Nándor Nedeliea. Me jy eresy Géaa V. Hegy kerület. Krecsinger Ii tván Nedelioa. C i i 1 tornya. Louosárics Jáuos Csáktornya. Horváth István Ssobotics. Deurbáuyi É ek Csáktornya. Molnár Elek Csáktornya, j P o dil u r e n. Molnár József Ped-turen. Mnlnái Lássló Deaauoveoz. Kollay JeromOs plept Podturen. 4 Perli k. Janaovioh Jóssef Pet lak. Kónyáry Láisló Poriak. Glavina András Perlak f^ezSdk Tamás Perlak. Banély Sándor • Perlak. H o d !c ilodosán. Fili Elek Uodosáii Alsó ván Alsó Don Domború. Hii tohler Miksa Al só-Domb oru a á n. Goriosáoeca Jőaset pite János Letenye. Tkálcsics Vismathy Sándor Goricsán. - D o m b o r u Stefits let-boru. Reisiuge r Jóssef Alsó- A szegény ifjá egyet tántorgott, azu- I tán összerogyott, i\' . Mikor eszméletjre tért ,egy kis ssobá- \' ban volt. Ide szállíttatták S kegyelmes livrósek. í Ágyánál egy agg szolga ült. ^Ez volt az I egyetlen, ki rá ism ert.) v Tétovázó tekintettel nézett az öregre. A~ régtől ismert arc Waszaadta emlékezetét. Még egyszer rá tefűntett az öregre, azután el bori la szemeit a küny. A jó öreg csak nézte, nézte \\ végre vihar szántoUjT arczán legördült egy nagy köny s törlés nélkül hfl keblére hullt. — nHej, drága urÜ 1 furcsa világot eiüuk mi itt — Isten ne rójja bünttl j — akárki más halt volna meg inkább.41 — A szegény ifjú hallgatott éa a hallgatás rémesebb volna a fájdalom jajainál. Felkelt\' útra kelt. — A zene tovább harsogott; ját tá a táneZ) csengett a pohár. Nem tudta senki, hogy mi történt. A nagyságosok kedvét ilyen jött-ment ember hírével nem szabad elrontani. ■— Szegény ifjú a legliőbb öröm reményével jött; a kétségbeeaést vitte msgával. • a e Légy áldott cseudes éj, ha nyugalmat adsz I Légy áldott édes álom, mely a vágyak hónába röpíted a halandó lelket 1 Adjatok békét a kétségbeesettnek I Éjfélenkint megnyílik a temető ajtaja. Halváay, dalt arcú if jú iép be. Akik agykor ismerték, elfeledték; akik aaóta látták, nem lemeraáaefc rá. —■ H oitsa köpenybe van burkolva: ld« szokott járni imádkosal A nemes lelkek átka az ima. A gonoszok imája aa átok. Oda megy atyja airjáhoa. Könnyű rátalálni. Elhagyatott, {elfeledtetett) mint lakója Eletében az egész világot átkarolta szeretetével} neki m^g e szűk lakát sem kegyeli senki. \' Csak egyetlen fiá jő el éjenkint, meg* áztatja könyeivel, csókjaival halmossá el a hideg hantokat, és imádkozik. Akik látják, borzalommal sietnek tovább. \' „Ne vigy minket] a kísértetbe n „As éji rém." mormogják es tova meunek« j&s az ifjú csak tovább imádkosik. A művésznek merengése a legszentebb ima. A nemes lelkek atka az ima. Egyszer a f&jdaJloin kimeri tó as ifjú lelkét, elszenderült. As atyai sir ssentelt hantjain pihent. A sírok szelleme j ott lebegett felettök. As atya és fiú szárnyai alatt pihentek. A föld .felett es, mélyén a föld hideg keblében amaa. Mindketten aludták. Az atyát nem ül-dözé álom; a fiá álmodott. \' Álmodott és látá,atyját kikelni sírjából. Halvány, beesett arccal jelent meg előtte. — „Láttál jól fiaim ? Ahogy \'mostf láttánál, fess vászonra. Ás a kép aunak legyen réme, ki legelőbb elfeledett.41 — ssó\|t a holt túlvilági hangon. A sir besárult; a látoinány oltücjt. rj-As ifjú nebés sóhajjal ébredt teli I— \| A holtak meaojéá a osend réme fllt Légy saél nyögdécselt ja sirok felett, mibtha as elfeledtek sóhaja le^t volnk. Legyen béke faUttökf As if]á. mint jött, eltávosott Senki sem tudta; kova megy. A halandók soféka elkerülték* „Minden jó lélek az urat dicséri." Többé nem látta az "ifjút senki. I Ezóta az emberek réiuea történeteket beszéltek. A kastély nagy terűiét éjenkint kísérletek látpgatták. A cselédség remegve bujt párnája alá. Az urnőuek nem volt azábad1 elmondani. Halálos bün a nagyok lelkét hábo-rítni. • \' e A holt siiján újra kiuőtt a id. Meg-nővessté a szerető ssiv fájdalomkönye. Aki ravatalán meg nem könyesheté most is egyre sírja; aki ravataláuál majd meghalt báuatábau, régen elfeledte. A busongót senki nem kereste. Ahov a ment, maradjon ott 1 A feledőt as imádók esrei látogatták, Az emberek nem szeretnek sírni a sírókkal, de annál inkább vígadul a vigadókkal, A boldogult egykori szentélyeiben szólt a zene ; járta a tánc; esengett a pohár. As óramutató léltiaenkettŐt mutatott éjfélnej Köaeleg a holtak órája. Memanto móri 1 De mit törődnek as élők a holtakkal. Pihenjeuek békében, ahova eltétettek. A holté a nyugatom, aa élőé a gyöovör. Es Ok tovább vigadnak. Ssiv a szivén. A kéj Örvénye ssédületee. As idő halad. A nagy óramutató már a tizenkettő köselébe ért. Ast moudják, ilyenkor a holtak felkélitek sirjjaikból és megnézik kedveseiket. .Mementó moii 1 A zene agy peresre elaémvk j a táuos bem járja j nem cseng a pohár. : A nagy óra klrirtéti** haagon vari al a tizenkettőt Eljött a hoHak órája. Titkos A vigadók k íriütésre a fal szőnyege lehull, ipad óznak. Fát, ki merre lát A bájoi úrnő sikejjal Összerogy, rtltüni c as elhunyt sírja. Halványan, túlvilági artcal kélAi a sírból. Kesében egy nyitott 1 .önyv, ra^ta lángbetíikkel irva vau : ftMem< nto morí I". A gyöa yör feledve lŐn. Mindenki fut-va-fut a kéjt k lakából. A bő e laméletlenül bever. A kén mellett fehér köpeuybeu sk elfeledett it)u áll élőssobor gyanánt. As ifjú a hűtlen nőhes köseleg. Ne ébréesd fel l Könyörülj bűnös lelkén 1 szellemis már meghalt: ha a testnek visssaadod is életét. Megőrült. Afótá Tsmtt^ elszáradt a fű a aimn* Hantjai nem dőltak be; a szeretet ápolta, megöntözte (yakran köuyéveh A \'kasti lyban most már mindenki ismeri a böii igultat. Ha valaki elfeledné, ott van uj 11 itre támasatva a nagy terein falán. Mindéi ki emlékoaik rá. (Aki egekor legelőssör elfeledte, el van temetve ss élőholtak sirjába. As őrjll-tek háaábau gyötri a képseletviharv A nagy teremben nem szól többé a zene; a táne iot mindenki elfeledte ; a pohárcsengés ii meretlen zene. Ki* csa tougó .kedve zajos vigkdásva készt, ne jáj jön ide 1 A ház ifjú gasdájz örök gyászt isel. Ua valaki megfeledkeaeék erről, némán mutat a képre. Memeul > mori 1 Ssalay Sándor. y j lett iti Koffi;%tkui Kettor! Viamatfcy Mané Kottorf Hágj János ÉM-ttfi Keviaa ÜMC Kottori. Helyi és jel hírek — Am ftlhívát, melyről vezércsík-küakben bőveblen szólünk, • mely a napokban küldetett azét á „Balaton Egylet alakulása Ügyében a következőképen hangáik : „Egyesült erőtel nagyratörekvő tn-mék nyelteinek létesítést, \| míg egyetek kifáradnak, mielőtt e c&élt. elérnék Édes hetink kitt Balatonára büszke minden magyar, szeretett ét féltett kincs e kit tenger, melynek történeti régészeti, ethno-gráphiai ismertetésére kell törekednünk t ett ugy érjük e , ha egyesületté alakulunk. A „Balaton Egylet® európai hirti kies für-dőnk „Balaton Füred* székhelylyel e fürdő s „Héviz" látogatóinak szellemi szórakozására. Balaton s vidékének tudományos ismertetése-, kirándulások rendezése-, ásatások eszközlése-, a Balaton fölmérése-, kikötök, utak, emlékoszlopok emelésére stb. alakul. Az egylet tagjai részére könyvtárt létesít, • minden Avben díszes évkönyvet ad ki, fiielv minden egyes tagnak megkül-detik. Első teendő volna a tihanyi hírneves visszhang helyét emlékkővel\' megjelölni, ahoz lépcsőt készíttetni stb. Tagjai lehetnek a.) alapítók , legkevesebb egyszer mindenkorra lefizetendő 60 (ötven) frttal, b.) pártolók, évi 4 (négy) frt díjjal. — Hazafiúi bizalommal felhívjuk tehát 5Balaton és vidéke iránt lelkesedéssel viseltető honfiak és honleányokat, hogy ez Ívre tagokul magukat alájegyezni szíveskedjenek, kérvén az eszme teijesztését s a tagok gyűjtését, hisz édes hazánk javára törekszünk I Ka ivek mihamarább alulirt szerkesztők egyikéhei, legkésőbb 1878 évi január végéig beküldendő levén, a további intézkedésekről azután már csak az aláirt s be* jegyzettek értesíttetnek, isten áldása törekvésünkön. Lévay Imre s. k. a „Veszprém* szerkesztője, lakik Veszprémben. — Bá- fi Lajos, a „Zalai Közlöny* szerkesztője tksNagy-Kanizzán. Koboz István, t. t „pomogy* szerkesztője,, lakik Kapós- \\ J— Szilveszter estely a társaskörben. Aiiagy-kanizsai társaskör deczember hó 31-én saját helyiségében tánczczal és tombolával egybekötött zártkörű szylvoszter-estélyt rendez. Jegyek válthatók a társatkör helyiségében deoeember Sl-én délután 3—6-ig és este fél S-^Ó óráig. Belépti dij : - tagoknak szemelyenkint 1 irf., nemtagok* Wfk saemélyenkint 1 frt 60 kr. Kezdete 7 órakor. A tiszta jövedelem a társaskör alap* vagyona gyarapítására íordit tátik. — — Miklóty tiyuia, színigazgató ur ismét ujabb élvezetről gondoskodott közönségünk számára. A budapesti neuizeti színház jeles énekeséi ugyanis, Bogyó Aiajo s urat hívta meg négy vendégjátékra, ki is e meghívásnak engedve szerdán deczember 19-én lép tel először, Parlagi Jancsi czimü tnekes vígjátékban. — 2-dik fellépte „Szép Qalatheá-ban less; azonkívül üánk-bán és Hunyady László czimü operákból részléteket íog énekelni, — 3-cuk fellépte a „Kék szakállú herczegben" és 4-ik lei lépte „Csikóstf-népszinmüben less. Mikiósy ur e előadásra bérletet is nyitott és pedig el sőrendü körszék : 8 frt 2-od rendű körszék 2 írt 60 kr. Zártszék: 2 írt Ajánljuk rnü-vészkedvelő közönségünk figyelmébe. — A „Parlagi Jancai* szepelgő szerepé-beu Bogyó Alajos ur lengyel nyelven fogja énekelni azon lengyel hymnust, mely „Bém Apó* elŐadaiásakor Budán, niely darabot Molnár adatta elő legelőször, oly nagy hatást keltett E körülményre különösen figyelmeztetjük a közönséget. — — (Rnbloyy:lkossay.j Kis-Uadai lakós Deutech, hat neveletlen gyermek atyja a mull pénteken bort adott el a szőlőhegyen. A vevők a bor árát 484 írtban ki is Űzették. Es egy radaí gazdaember fia Hegedűs Bódi "eiŐtt történt, ki előbb is hagyta el a pínCaét, valószínűleg, hogy az alatt, míg Deuiach vele veit, 9 eves naval a pin-cte ajtaját bezárta, Hompó nevü czirnbo rátáért menjen, kívei^a gyilkosságot vég-renajeotta. Deuiach emiitett fiával bezárván a pinczeajtót, hazafelé ballagtak ; de Hegedűs az Ő czimborájával a taluhoa közel, aa úgynevezett Ruczaároknál várták aa áldozatot, s mikor ide ért, megtámadták s tanszékkel összevagdalták fejét, s a pénzt tölti élvették: a Hu odafordult aa egyik gyilkoshoz, kérve. \| hogy ne bántsa apjat, de azután falásnak\'eredt) s csak gyors aaa-1 adásának köszönheti, hogy a gonosztevők egyike Őt is le nem Ütötte. Az eset a törvényszéknek fel jelentetvén, a vizsgálat teljesítésevei Zekéi Zsigmond, kir. eljarásbiró «r bizetolt meg, ki a vizsgálatot e hó 17-kén a helyszínén megejtvén gyors és Ügyes sijáráeáeak kösaönkető, bogy a tettesek, kik közül Hegedűs Bóditleiute mindent makiméul tagadott, terjedelmes vallomáat tettek, elfogattak ét ssost már a megyei börtönben várják érdemlett büntetésüket A tseren-stéíute Deuttcb a kapott Ütések folytán mtghalt — —- A kMtkeiyi tzbiróí járás me ti* bizottsági tagja* közül jniotagy 0$?M UfBftp, C0Éő IJMÉT* Keszthelyen elő-értekezletet tartottak, a kfiasöböo lévő ü*ljuás tárgyában. ÁM agyba- nrttll bizottsági tagokat Kollár Ferenci, üdvözölvén, felkéré ab.tápokat elnök és jegy só választására. Az értekezlet elnökké Kollár Ferencx, Jegyzővé Bogyay Máté arakat válaizUL Elnök a megtliz-ieltetéát megköszönte, inditványozá, hogy az értekezlet először a keszthelyi járás megválasztandó tisztviselőit Jelölje ki Es, valamint Oltatnák László éa Vér-tény Iván urak azon Indítványa la el-fogadtatott, bogy jelen értekezlet a tiíás járásbeli tisztviselők kijelölésébe nem avatkozik; de felkéri a máa járásbeli bízottsági tagokat, hogy a viazonyoalág szempontjából ezt ők is figyelembe vegyék. Ezután keszthelyi járás szolgabíró jává Göde Lajos Ügyvéd urat; segédszolgabíróvá Gaál Miklós; járás orvossá Preisach B. drt; állatorvossá Torma Jánost jelölé kL A központi tisztviselőkre nézve a kijelölés következőkép tortént: alispán — egyhangúlag — S.vasjtics Benő; a főjegyzői tisztségre nem jelölt az értekezlet, nem ismervén közelebbről sem Gózony-L. sem Czlnder urat. 1-ső aljegyző : Bottfy Lajos, 2-od aljegyző : Oznkeltar L. 8-ad aljegyió : Kajky Lajos, Bartodeszky K., fóugyész Krosetz János; főszámvevő , Ozukíelter József; főpénztár nok Bknblics al pénztárnok Majer István ; \'főorvoi -)— szótöbbséggel — dr. Grész János (k kisebbség dr Mangint óhajtja. A főorvosra történt névszerinti szavazáskor egV kis epizód is történt. Jegyző sorba kérdezvén a b tagokat, kire szavaznak ? Bgrik G.-re, mások M.-re Laskay F. ur kire szavaz ? „Nem vagyok itt!* felel emelkedett hangon; árvaszéki elnök Bzigetbyl Aintal: árvaszéki ülpökök kijelölésénél szét) kért ft. Papp Károly, Kis-Komáromi eaperesplébános ur, ki, tekintettel arra, mijuerint Keszthely, Sümeg és Tapolcssa! vidékéről rég idő óta nem volt árvaai. D1 nők noha az nagyon kívánatos éb méltányos, indítványozza, hogy egyiV - ülnöki helyre e vidékről aján^tassék egyen; ff részérói melegen ajánljla Hanny Klek ügyvédet Az értekezlet örömmlsl él fogadj a amaz indítványt n árvaszéki ülnftkÖkKé kijelöli Donáazy Fercncz, Horvát^Berta, Nagy Imre és Hanny Eleket. \| Ezután még a számvevői a 2 árvaaz. jegVzől állomásra jelöltetett egyén. Mik uiája elnök tudatván, hogy 1878. jan. 2-in d e. Zala Egerszegen az „Arany bárány* vendég lóbenr Glavina u1 lakásán\'még egyelő értekezlet leend; d. u. 6j órakor pedig a megyeházában, a jeled értekezletet bezárta. — (r. 1.) — A Keszthelyi polgári olvasó egylet t hó 23-án tartja, saját bírhelyiségébeu alakuló közgyűlését. — — Gyászhír Simon Julcsa k. a. a keazthelvi hölgykoszoi u egyik igen kedvelt, szép műveltséaü virága, élte tavaszán, csak alig 19 éves korában t. hó 14-én szülei testvérei, hölgy barátnői s igep tsámos tisztelői s rokonai mély fájdalmára kiköltözött az élők sorából. Nem volt halála egésaen váratlan. Már több hónap óta betegeskedett s habár gondos szülei s tudományos orvosok minden lehető eszközt megkísér tettek, ő, a.kedves lény csak fogyott s ím ma már örök álmait aluszsza A boldogult földi maradványai a kath. szertartás sae rínt nagy pompával s beláthátlan közönség kíséretében vaaárnap, f. hó 16-án d. u V«4 órakor vitetett ki a 8st Miklós sírkertbe Leljenek a mély gyászolók figasst a Mindenség alkotója változhatlan akaratában s as általános réssvétbsn. A kedves halod pedig leljen őrök nyugodalmat s aa ÖrÖk világosság fényeskedjék neki I —■ —), — A keszthelyi flatalaif „16-ös bizottsága folyó évi deczember hó Sl-én Keszthelyen,1 az „Amazon- féle ssálloda nagytermében zártkői ü ténqskossojucskát rendes. Pölti Pál, a 16-ös Jbj elnöke Vér tessy Kálmán jegyző, Breytr Soma pénz tárnok. Kgleta Péter, HoJffmth Miksa, Iloff-man Mór. Luár Soma, Naf^y Pista. Poh-lencz Alajos, IRuprecht OlívéK Semetke Jó-zsef. Somogyi Klek. Szigligeti Mór, Vétessjr Béla, Weinbsrger Guasáv, bltottsági tagok. Beléptidíj: Skemélvjegy 1 frt: Családjegy 8 frt. Kezdett 8 órakor 4-IÁ jövedelem a helybeli háai-seegenvek kézt íog kioss-tatni; mely üdvös őséire leendő szíves le-lülfuetések köszönettel fogadiatnak és hir-lapilag nyugtáftatnak. — — (Jutalomjáték.) £ hó 27-én lett Lopottyi^e Anna tehetséges tainéstnŐ jutalom játéka, mtlyrt előre is figyelmtetet\|ük közönségünket Lípcteyné „bét köatii a Itg-mtabb czimü S ftlvonátét vftgjátéket vá-Itsetá jutalomjátékáulj mélyl/ei a közönségnek bizonyára élveeefcit tttét taeraend. Molnár hueA fellépte- I (UI. Richtrd.) i (h. m.) Molnár OyÖrgy ur múlt kkd den tartotta bucstíelőadását Hhakespsiare III. Ricbar<\|fában, s ezzel végtt érlek egyelőre táoo klassikus, igazáé élvezétet esték, meljreket Molnár ur kitűnő tlakitá-tai a n«-kahiatai kösönségntk szerzettek \|UÚ. Bíehtrd elé különösen nagy kivánceisáf)gal néztünk, niert Shakespeare e jelleme nést-ceak behaü6 tanulmányt kíván a ssíntsft-véss részéből, azon nehézségeknél fogva, melyeket a szerep nyujtr hanem már azon körülményül fogva is, mely szerint e szerep a ssinMZ részéről ason diseretiót követeli, meljflyel a költő maga Hl. Ricbaid sajáts%os lélektani indokolással alkotott jellemét öriezeállitotta, e diseretío nélkül a színművész okvetlenül elejti a darabot mtgát. Shzkipeart 111 Hichard tetteinek lélektani okíit kutatja, s bár.mindent felhoz, ami véres tetteinek némi meuttégeül szolgálhat, s a jellemnek nagy vonásokat is iparkodik ; kölcsönözni: III. Sichard oly fazember, aki mellett Schiller Mtor erencze i sem , nagyobbnak nevezhető. Csak Molnár ur művészetének fényes Iií, zonyságs, ha alakításában 111 Kicbardot nem oly eazembernek tünteti !flel, \'mint a minő valóban Aa ő maga már az ezposi-tióban a fylött panatakoüik, hogy a természet mily mostohán bánt vele, a ezzel menteni zkarje piszkos egoismusát, mely más csélt nem ismer, miit a király) trónt, s e czél elérésében mindent eltiporj a mitől azt véli, hogy útjában van, ezzel az erkölcs még igen gyenge igazaágszolgáltatásban részesül, mert bizonyös nagy jellemvonások daczárat azon körülmény, hogv púpos és sánta még mindig nem kad neai jogot árra, hogy a természet mostolmságát egy ctomo gyilkossággal bőszülje meg, melyek a asarnoknak a trónra egyengessék az utat, mert nen hiszszük, hogy III. Hichard inés lett volna, ha a természet nem oly csdf-nkk teremti. A legaljasabb önzés ugyan elég iudok a gyilkosságra, különösen ha tiión a czél, de éppen ez elég indok arra nézve is, hogy a szánalomnak legkisebb saikrája scui ebresztessék fel a hallgató A* néző közönségben. LegtöleHb csak azt sajnáljuk, hogy III. Bichard a.becsület mezején hal meg, mely reá nézve valóban nagyon tisztestégot halál, mert ha van is bénne valami a hősből, mi zsarnokoknak is sajátja szokott leuni, gyarló tulájdonai levonják őt a sárba és nsgyon sötét színben lüutetik fel zz embert, ki szánalmunkat csak akkor érdemelné meg. ha egy-egy nemes emberi vonás felderítené e mindvé- réi akarunk saóllaai ét ennek kelttkeeéaét tartalmát éa határéi rtvUba ieleeei Ifizen könyv ji Hegéről és eéJjairól P. máMá több izbee nj Üatkezík. Előéeavábaa, mely a magyar kÍM átban is közöltetik, eteket mondja : „Önal edtem, hogy thoz, mit tlbettélendó vagyok, és mit tevékeny életem pályáján nagyi észt magam éealelttm, táját véléménytmtt boasá ne tegftm, hogy abban a népnek sajt t érzelmei, ítélete, hite, beszéde és kísérlet ti nyerjenek kifejezést. Eb most majd tlvái k; — ha taptstltltiím valók, és ha ágy ecseteltem, amint magamba lelfoftm s amint ckétemal tűztem si, akkor bizonyára megteszik hatásukat mindazoknál, kik az általam ecsetelt dolgokat naponként maguk észlelik. Ha pedig nely tefenek, vagy cauuáL képzelődéeemnek ki-íolyása és saját vAtjeényem haszontalan kifej ezéee, akkor ép jugy mint a vasárnapi predíkácziók el fogtak mul\'ii hétfőre11 Más nelyült pedig azzal jellemzi P. e könyv czélját, hogy általa \|„a nép vziódí állapotából és természetet I viszonyaiból kiinduló jobb népnevelést láíváe eszközölni.* -£z volt — ugy mond 4— első szavam, melyet a szeaéi.ytk és elhi gyottsk szivéhez intéztem. £z volt első izavem azokhoz, kiket Isten itt a földön 1 elyetteseinek reudeh a szegények és elhag; ottak száméra. Ez volt első szavam az auy íkhoz és azok szivéhez melylyel Isten azér á!do.ta meg őket, hogy Övéiknek azzá "légy mek, mivé senki a földön helyettük nem lehet* Jb&áe •Usajomsn il pedig mondá: „Láttam a nép nyoaioriságát, és e könyv, mely ezen állapot szülte c rzelmeimnek kifejezése, tnég Lénárd és Gertrúd is btotő tenetet-lenségemnek^ íoflve Jvolt és ezt t korombeliek oly kőnek tekinték, mely éltet hirdet, de maga holt.* „Nem kívántam én életemben egyebet, mint azon szegény népnek jóllétét és Voldog ságát, melyei szeretek és boldogtalannak látok, mivel szenvedéseit magam is átéltem, mint csak {kevés más ember a földön* Ezen idézetek pléggéJellemzik a könyv irányát és czélját es legkevésbé sem tul-zunk, ha azt monejuk, bogy páratlan a maga nemében, daézára annak, hogy raeg- I\'eleuése óta több,! hasonló >áuyt követő pönyv kelt vele (versenyre; (Geschichte [des Dörflein Traabenheiiu. SchleztŐl, — Uli der Knecht GétthelftŐI mindkettő magyarul is — stb.) Ae ezek egyike sem közelíti meg P. müvét, mert {nem hatottak annyira a társadalmi bajok forrásaiba és inkább társadalmi, lmint uevelési utón akartak a feniorgó bajokon segíteni, miért nem is emelkedtek azon magaslatra, melyen Lénárd és Gertrujd áll, és nem is idéa- gig sötér, zsarnok, jellemet. Mindegyik fittek éi?thw\'hiLnló\'hMást uiabb bűnös tettén átszámító zsarnok lur- Be a műndottek után nem esuda, ha fangját látjuk, melytől undorral kell elfordulnunk. Molnár\' ur kiváló vonásokkal alakította szerepét, s a közönség mely feszült figyelemmel nézte végig a művészi alaki-tátt, Momár urat minden jelenés után kitüntető zajos tapsokkal \'— Tanügy. Lénárd én Gertrúd * Száz éves müvet ismertetünk meg a magyar olvasó közönséggel, hogy az zbozn foglalt elveken épüljön; oly elvek azok, melyik igazságou és tapasztalaton alapulva soha el nem avulhatnak, sőt minden uj nem zedékkel ismét memfjodva, újra érvényre emelkeduok. S kiuek volna ef elvek érvé-nyesitésere inkább szüksége\' mint nemzetünknek, melynek népnevelMŰgye az utóbbi évtizedekben uyert nagyobb lendület daczára nagy részben parlagon hever még; értjük a népnevelést a stó storos értelmében. mely bt javult is, itt-ott vtltinivel, általában még som felel meg a kor követelményeitek. Pestslbiti nevelés-elvei t mti paeda gogiának lelkét képezik ; ezen elvek tor méazetes bázison nyugoszntk, s mintegy a természetből magából fejlőduek. Es aa, a miért a régibbb nevelési slvek iölöU győ-zelmeskedtek és as egész miveit világbao elismerésre találtak. Peslalózzi müveiből tudtuutfkal eddig csak egyes rövid saakaszok lettek magyarra fordítva; de még ezek is csak kevesek előtt ismeretesek ; egész munktj minő a föncira-zett« neoi látott még napvilágot haiti nyelvünkön, mi annál feltűnőbb, mivel aránylag egy országban sem hódított\'P. sz ellenie oly hamar s oly nagyon mint énptu nálunk. Dé P. nttn is volt közönsegó* szellem j ő korszakot alkotott, — mert akár lutny-nyíre tagadják is némtlyek — djat terem- i telt iés reformalt, de nem utánzott vagy folytátott: o uj fejlődétt késsitttt elő oly térop, uiely általános érdtkeltséggel ée fi-elemmel kiséitetik, — es ifjúság nevese és kiképzésében, miért is jogosan illették őt a modern ptedagogia alapítója neveltette!, Jfein lehet isiudékttnk esá\'tal a nagy paedagogus érdemeinek réttltteibe bocsát-Itoznl; reméljük, hogy többi jelesebb müveinek magyarra való átültetétéuél még több izben Littáikozik majd erre alkaloih-Most otak alkotó stelleaéhvek egyik leg-tlestbb termékéről, „Léaáyria ét Otrthw1. 1 Psstal«ssl N Lián karé aad Osrtrsd" oiltatí taft-Hnsk jsslkklré álul s«álstMt tűm fsráltssa harsai kilétben, sl* s IsfWssIs^M aspehbss kani II álét P. említetett könyvével több aikert aratott a többi hasonló irauyu könyvek szerzőinél. Nem dolgozott ő iuábau, mint amáaok.t ha nem is bírt elégj képességgel eszméinek kellő kivitelére, annál nagyobb mértékben meg volt benne aj tehetaég az emberek megfigyelésére, megítélésére és eoseteléaére. Ha nem it volt képes eszményeit megvalósítani, de bírt p\| azon erővel saivéoek szeretetdás óhajai ti mások szivébe áiszivá-rogtatni. köllésaetíl előadási tehetsége következtében. Remélhette, hogy gyakorlati tehetségű imberek is elfogják olvasni könyvét s általa serkenfve érzik majd magukat azt valósítani, mit t csak ecaetelni tudott. Ki csakugyan talált is elég Jol vasét, ezek azoubau nem egyiorma vóleménynyel voltak könyve iránt inert míg a legtöbben regény gyanánt církfigátták és a szerzőt a regényírásra képesítettnek ítélték, addig az értelmssebbea Isokkal jobban tudták annak a becséi és] értékét meghatározni Bousletteu Károly, fel e, író, ezen taá elöl Vatása után megkérte Peetaiotzit, hog# költöznék át jószágaira.-\'Zindorf gr. osztrák pénz ügy miniszter környezetébe akarta őt Fölvenni. Későbben! Hohenwart gróf által Florenczben megismérkedetl Lipót toskánaí ntgyhercreggel, ki már alkalmazást készült neki adni, midőn M. József halála következtében a német eeáaaári trón megürült, melyet mint törvényes trónkövetelő azonnal el is foglalt. iilínek iolytán as aikai-maaás abbamaradt Luisa Ili. Frigyes Vilmos potosz . király Jhitvese e könyv olvasásánál a következő]szavakra fakadt: «Ha magam ura volnék azonnal kocsira ülnék s elmennék Pestaldnsibos Svaiaba, hogy a ntmts iérfiuntk könnyes szemekkel és aéz-szoritásaal kötzöndtet mondjak* Mily jót akar Ő aa emberiségnek. Igen az emberi-ség\'nsvébsn mondea neki köszönetet* A könyv tartalma idviden a következő ; A főszemély Gertrud Lénárdnak, egy jósaivö ide gyebkt jellemű férfinak felesége. kinek o támattt és gyámolitéja. Ennek háztartása és] gytrmtknsvtléet ké-ptai P. tttménykéaét: ily hástartást meg ily forrna nevelost U oktatást sseretne ő a népnél általában mtitbanosilani. A falubeli iskola bireodetéténél Gertrud is köaremd-ködlk. Háztartása az ecsetelt vittonyok fényoldalát lettik\'j iejszel szemben rettenetes árnyoldalként oatetkoaik egy romlásnak indult parssslkneség. Klbtsséfietik te vábbá, hogy mii téu Arnyai, a falu jóeatvü és mély belátással kjré ura a romlás meg-gátlására. As eisői "két ítészben gyors egy mát-utánban ftjlŐdntk az események, a többiekben — a magyar kiadásban harmadik kötet — mát latstWjtn ftilődik a történet Itt már nem a regény a fődolog, hanem a történtek alapján —ja^álól fthntrült kér sarswLiTi \|ÍM>u háttérbe lén mi* a hfl leselkedő el- mélkedée Hlsulyr* emelkedik • áiftft keH snent «)0tC tartanunk^ hogy P. neth akart regényt tmi, hanem, kniuk előszavában maga mondja, kreérlelnek tekinté aat, „hogy £ népnek néhány teá nésve fontot iraatagot önképen megmondjon, hogy fejene ét szívébe hatatnak j otak igy láthatjuk be, hogy a történelmi alapot\'esaméinek terjeaa-léeérs nl4 hathalét eszköznek ét nent oeélnak tokintette. Kt mit akart Pestaloazi ? Dietterweg tat mondja: Pettaloaairél nem egy ettén, de még éréken sem lehet annyit mondani, hégy abból törekvését kellően rnegité hea-\' aék, mert magunk is o az tjük e véleményt otak a nép boldogitátára csélaé főeleméit akarjuk érinteni. S melyek aaon eszmék a mikkel aa emberiség boldogságát elősegíteni vélte ? -A nép emelésére saolgálé főetzköz aa is-\' kole. Bármit is követnek el. hogy a falubeli jobbakvtt jé útra tereljék, még sem érnek czéh, ha nem gondoskodnak aa iskolák javítása által aa ifjuságrél és utókorról. Ztenyeri Samu. A .Pont des Arts-i" koldusnő (W o T • I I a.) . Németből. ganS yilmos a tán griedmaaa £1 a) os. , 16; (Folytatás) * Taunenacenak hívták a valenciai kapitányt, és ez áz ön atyja, mint Tannen- j see ezredes, éu mi több nem mopdá ön maga, hogy e kép Laura anyjához csalódásig\'hasonlít és nem ismert-e meg tisatelt Don Pedro barátom ugyan-e képben, Donua Lauráját ? Most már nem áll ön egyedül, kitűnő bátyja van legalább, Don Pe4 iro de Sán Montaujo Liget! Oh, mint tog tbarátom e hires rokonság fölött örvendeni !® „Oh, Istenem, térjem 1* kiáltá fájdalmasan és aroaát kendőjébe burkolá. Magfoghatian volt Fröben előtt, nogy Jóasefa rnáa színben néate mindezt, mint ő ; ő nem látott ebben egyebet mint Don Pedro Örömet, Laura leányát viszontláthatni. — Gazdag éa nőtlen vols, és még mindig a régi érzelmekel táplálta szép uuokahuga iránt, így tehát szép örökséget is combinál! • e-csodálatos viszonybó . — Megragadá tehát Joseia kezét, lehuzá szemeiről; ez keservesen sírt. — „Oh ön Faidernt rosszul ismeri nondá ő, ha aat véli, hogy ezen sejtelmek örven* detesen meglepik* Ön nem ismeri bizal-matl nságát — Minden csak a közönséges kerékvágásban haladjon, mindegy illőn és rendesen,, mert a rendkivttlitt lelke mélyéből gyűlöli. „Hiszen," folytatá keserűen, kiváló kegy gyanánt kelle fogadnom azt, hogy a gazdag tekintélyes térfiú nőül vett, hogy q kevés okmánynyal megelégedett, miket csa-iádomia nézve adhattam neki. , . ^Nem kell-e," fotytatá keservesen sírva, „nem kell-e naponkínt hallanom, hogy a legtekintélyesebb családokkal léphetett volna össaeköttetésbe? Nem hányja-e orromra, valahányszor neheztel-rám hogy nemességem új, hogy anyám családiától nem is tudnak semmit, hogy néhány lannensee a nemességi „jelzőt" letette és kereskedővé lett? Még csak most tlint föl egész valójában a borzasztó körülmény, melybpu e gyönyörű szép. nő tengett. „Tehát" inoudá magában, a szerencsétlenség e tanyájába vetődtem l Oh nem szerelemből ment hozzá férjhez, hanem aattkségből, mivel egyed&l állt j és Faldern, amint ismexem, azért vette el, mivel szép volt, mivel tényleni akart vele. A szerencsétlen nő l Es a zsarnok, szemrehányásokkal illeti szerencsétlensége miatt, és lépten-nyomon éreateti vele, mit köszön nekiel — Barátja iránti ellen-saearv, és a szép, szpi encaétlen nő iránt érzett tisztelet és szánalom vegyes érzülete vonzá őt ez utóbbihoz; iparkodott leikébe bátorságot és kitartó erőt és önmaga iránt bizalmat önteni ^dESL wtjq Mm szereti őt®, mondá önmagában, „talán durván bánik véle, inkább mutatja magát gazdájának 1 mint férjének* —\'fiámé* kényül, midőn aa él<* magasabb élveiről beseéltem neki, láttam, a mint ijedt meg, midőn nyilatkozatával, hogy a jólét1 közepett p mily érzékeny hiányok létósnek, irányomban elárulta magár Es nem volt-e, reá néave nyomasztó, hogy eaeu hiányt férje egyik barátjának olárulá ? És továbbj midőn mindent,- mindent megmondtam njékji, midőn határozottan besaéltem s tár inasát áról, ét midőn, talán kitté gyöngédtelenül húrokat érinték, melyeket különben senki sem - mert érih\'eni, nem lehetett-e mind ea által már magán kívül ? Éa midőn ő a báró gyanújára és kételkedésére gondolt, nem lőn-e mindinkább félénkebb és Zavarodottabb ? folttatá, miközben homlokára ütött „és én iblte-hettem róla, hogy Velem oly titkot fojg osztani, melyet férjének tudni nem szabad V Nem kell-e attól;■\'tirtaniá, hogy. ha azt előtte eltitkolja, egészen hatalmamba került Nem tűnhetett e tol egész ajánlatom kUlöj-nös és gyöngédteleimek ?" —r Mily fennen\', 4 mily nemesnek tűnt [föl csak még most é nő előtte; hol tett, n^tal kora dacaára .-4 mert alig lehetett mint 19 évesl —7 ennyi erő és körültekintésre,, oly rendkívüli képességre és olv páratllan társalgási fori mákra saert ? Á\'rzé, talán elősaör életében^ hogy a nők valamely neme a finomság raf vataság, erő és önmegtagadás tulajdonainak titkával bírnak, melyet még a büsské, te* kintélyes térfiú. sem bír ellensúlyozni. —j •m Fáldner báró hazatért aa ebédre és Josefa szokásos kellőmével fogadta, j bár kissé komolyabban mint máskor. —j De gyorsan kisaabaditá ez magát ölelésé bői. „Nem lehet megtébolyodni Fröben ?" kiáltá őj annélkül hogy neiét további figyelemre méltatta volna, „Roppant költséggel hozatok Augolországból egy gépet, kiteszem magamat aaon veszélynek, hogy mindent elveszíthetek és tigy csempésztetem ide hozzánk .— és most midőn tisztában vélek vele lenni, midőn $ sőt 100 perozentet teszek koczkára, most nem akar megindului V „Ferenc* !u kiáltá Josefa elhalvá-\' nyodva. . „Nem indul ineg?" kiálta utánaFröbeu. „Nem, és aaáaszor nemi" ismétlé a szerencsétlen gazda. Az eresztékek nem illenek egymáshoz, a kerékmü áll, bizonyosan elveszett valami. — Amint tudod Josefa, sokat költöttem e boldogtalan gépre; draga pénzen hozattam Mainaból technikus gépészt és elébe adtam a rajzot. „Misem könnyebb monda a kutya, és most midőn A-t Á-hoz B-t B-hez adom, mert míndeu számózva és betűvel ellátva van, most aa I ördög sem birja összeilleszteni; oh, való- I ban meg lehetne rajt őrülni. Lehangolva ültek aa asztalhoz. A báró, a dugába dőlt reménye fölötti boszan-kodást magába szorítani iparkodván sok bort ivott es rosz éiczekre ragadtatta el magát, Jozefa még halványabb vojlt \| mint közöhségesnn; nyugodtan látá el a házi asszony teendőit es csak Fröben bfrta egyrészt érzelmeit magának megmagyarázni, mert kerülte folejé néani. — Nem ; esett jól neki a tálat; barátja vonásaiban * jfélre-ísmerhetleu feltűnt a megúiusult . remény tölöuí boszankodás, észrevette e szép knő vonásain a bátor elhatároaást fölváltva a félreismeraetlen félelemmel, és ugy látszott, hogy még csak az ő megjelenésévell tört magának a azerenosétleuseg e házban utat — Az ebé<\| fölötti beszélgetés csak pehe^ zen bírt folyamatban maradni, mig végre a csemege felhordásánál, Jozefa azolgáiuak intett, kiknek oltávoata után nehezen 16-lekzett és inondá: 4 „Valóban, ma reggel egy küjöuös, köztem és barátom között folyó társalgást mulasztottál el. -—Már gyakran mint tudod, gyakran panaszkodtunk rokonim hiányáról és most barátod uj villágosságot áraszt a homályba, mert sok és tekintélyes rokont hoz házunkba.M Csodálkozva és kérdőleg nézto Fál-dern barátját j ea első pillanatra kiisój meghökkenti, de itt aaonbau körültekintéssel kellett cselekedni. Csodálatosan éráé most finom műveltségű férfiú túlsúlyát a durva „Ugy tekintse mindezt, ^ mist nem mondottat, selypegé ő ; látom, gondulkoaásinódú Faldern b^ró fölött és hogy ez banaiot okoz önnek ; mit használ I körülmények bölcs fölhasználásával á kép Falaernák? Hallgassuk el a badar s^jtel- I csodálatos történetet és Don Pedrovai való meket, melyek anélkül sem vezetnek va-- r ismerettsógét elbeszélte 1 amire." — Joseia, e saavaínál rá meresztette szép nagy saemeit; könyei elenyésztek a tágra nyílt szemekben, és Fröben bizonyos büszkeséget Véít arez vonásai ban olvashatni. — „Uram" mondá, és alakja, magasbra nőni látatott, „-alig hiszem, hogy aa imént mondottat komolyau gondolj: mindenesetre tudni fogja, bogy báró Falaern ueje, férje előtt semmit sein tog eltitkolni. Ais e szavakkal a theaedényt éppen nem szelíden eltolá maga elől, fölkelt és gyors meghajtás után otthagyta a meglepett vendéget. — Fröben követni akarta, bocsánatért könyörögni, jóvátenni amit hibázott, de már eltűnt előtte e nő, még mielőtt magához tért volna — Kedvetlenül ment le kertbe $ nem tudta önmagiu vagy e nő érzékenysége miatt boMtankodjék-e, mely valóban nagynak tűnt fel előtte. — Aaon ban mint ilyen eeetben közönségesen szokott lenni, mgalotlaága Inasaint osila-podai keid itt, mindinkább nyugodtabb lén ▼olt, lantjáhoa énskslt. faléi as ü annak oká, kogy nem hitetekbon viy ok föl ne-T\'eUrei bár atrám reformált valíáiu volt 4-Ugy hiszem lejdebb, ka barátoák Don Ped-róriakTiír." ^ \' alffoni meg ^ szívességet, mondá Fáldepraí „trj az öreg Donnak, LMráját uefc találtad meg, te nyilván leányát; még ia Jronotbetne valami caélkoa; hiss érteas : hát kinek testálná vagyonát, mint neked aranyos. gyermek ? Hisz mindig mondtam éa {Landskron grófné is mondta, midőn kértelek, ha bár kevéssel, úgyszólván ssmmi-vei aSm bírsz, mégis áldáe jő házamba. És íme nem következik az be? Mennyivel hívhat a Don?® — dm ^ n-í A báró fris üvegeket parancsolt, és Jo-sek utolsó saavaínál fölkelt és távozott, Megfoghatlan volt Fröben élŐtt, milygyöu-gékuélen bánt barátja a deli nemes terem-téssel, éré, hogy előtte fékjének aljasságát reste\'í,, esi érze/ és ezért meglehetős Bo-szusan válaszola :„Mit tudóin én, azt hiszed, hogy augolmódrá tudakozódom, azon férfiaktól, kikkel érintkezem: mennyit érsz? „Oh hisz ismerem\' különös nézetedét e pontban, nevetett a báró. Neked, [ól tudom, hogy mindegy, ha valaki azépmoaoru-e vagy kétszázezer font évi jövedelemmel bir-e; de igaaán, komolyán a donnái beszélnünk kell, és egésaen számítok rád.® „Igen, saáinithatsz rám. De hogyanis volt az Landskron grófnéval ? J— Hisz nem is beszélted el, mint ismerted meg nődet?® . „No, az tulajdonképen igen rövid történet,4 / válaszolá Faldern, miközben újra megtölté barátja poharát: „ismered gya-konati eszemet, helyes tapintatómat ilyféle dolgokban. Választhattam az ország leggazdagabb leányai közt. \|De azt véltem, nem mind arany ami fényük, és ügyes gazdasszonyt kerestem. — így véletlenül Landskron grófné jószágára jöttem. — Jo-sefa akkor még mint Tannensee kisasz-szony, társalkodó nője volt. — A szorgalmas, ügyes gyermek megtetszett Theát főzni, almát hámozni, babot törni, virágot öntözni £udott és mindent oly ügyesen, bizonyos csínnal végzett, hogy azt gondolám, ennek jó gazdasszonynyá kell lennie. Beszéltem is eSÖlött a grófnéval. — Bár eleinte a rövidtartalúiu fölvilágositások miket Joseia fölött hallottam, elijeaatettek, amennyiben, csak annyit tudott mondani,, hogy anyját ismerte és annak halála után a leányt magához vette ; vagyona nem volt, ámde a grófné illően kiházasitotta. — Szülei esketési bizonyítványa és keresztlevele helyesek voltak, és a szerelem végre ia elbolonditja az embert és igy jelvevéni őt. „És bizonyosan szerencsés> vagy a deli lénynyel?® OS- ^fl iWA^iMffanom, hogy a hé^tartáahoz szoktassam, mert hogy lehetne itt ífalun boldogulni, be a háaíaaz-saony uri módon pamlagra dőlve regényolvasással t#ki idejét regy érzékenykedik, mihez annélkül is nagy hajlama van. „Istenem, hisz ** ÜT dolgokhoz szolgálókat tarthatnál, jegyzé meg Fröben, kit 0 bór hevített és\' bátrabbá tett „Szolgálókat ? ® kérdé Faldern ne-vetve és nagyra mereesté szemért, „8eol gálókat! Ismét meglátszik, hogy theoreti-cus vagy 11 Barátom, ebből keveset, vagy saUmitaejn értesz. Nem lopnák el a fele kértet ? ni még a konyhában ? No hisaen sem hoaaza sem vége nem volna a garázdálkodásnak. Honnét lehetne elég fát és zsiradékot szerezni, ha mindeut cselédre bliuiánk ? \| — Nem, a nőnek kejl mindezt ellátni, és [sajnos ! Josefával nagy vn roseaul jövök ki; azonban jöjj kocainUunk, a Don fó\'vá tesz majd minoeut íFolrt k^r) * Közönség köréből. ) Caspáry Boldizsár tapolcai telekkönyvi írnokot ezennel felhívom, hogy sértegetéseit, melyekkel engem és barátaimat a Hpffmann-féle kávéházban illetett, vonja vissza, mert különben nyilvános uton fogok elégtételt kérni. — Friedrich Ferencz. ) Asj s rovat alatt közlött ért dij nem jtf, 1 felelöBség aaoz\'sm s bek&ldBt illeti Szerk. j Felelős szerkesztő : HOFFMANN MÓR. Milhoter Ödön hatóságilag engedélyezett tálogintéietében N.-Kanizsán mindennemű arany- ezüst és ék-szerfárgyakraj valamint sorsjegyek és értékpapírokra ia a lehető! legnagyobb összeg adatik, a legmérsékeltebb kamatok fizetése mellett. Postián küldött e nemű tárgyakra hasonlóképen késs vagyok a megfelelő összeget pontosai} és lldeni. 374 22—26 gyorsan átkül Míndeu várakozás ellenj a báró láthatólag fölvidult ai elbeszélésnél; „tej különös" volt a néhány szó mit ajkain] kipo-osájtot, és midőn fröben végzett, fölkiáltá? „Mi világosabb, mint ea? jDonna Laura i\'ortosi és- Tortheim Laura, á svájezi kapitány Tannensee jós atyádT egy éa ugyanazon személyek. 4- Es aat ^nondod, kedves Fröben, hogy aa udvarmostei gazdag ? Javakkal áldott éi nőtlen és még mindig elősaerelettel viseltetik valenbaiajl kedvese iránt V —t Kzer bomba 1 Joséfám, [igjy gazdag örökség várakoaik rád H I Josota nem várta e nyilatkozatot; veudége észre vette, hogy er aljas áaót inkább tanú nélkül aaerette volna hallgatni í azonban mégis nyomata tó teher látszók keblét elhagyni, férje kenés ineg-nypmván, talán mivel kejréebé keserűt mondott most- neki mini máékor, ;fÖliridálvA ezeket mondái „Magam is MmiauiK a spááyollal való találkozáaában aísomkttlön uj ját látom i ugy hisnem, hogy spanyol jlal- Nyomatja ülúüL fiacCT Kollariís Jőzseí es Fiai legelső kész fehórneinü, Yászon. aratalnemft és szövött Ara gyiri raktárakban az „YPSIIaANTI"-hoz Buda p es tea. v&ozl-utoza 4-ifc nzü-ai alatti & r u-h a se b a 11 kaphatók miudeanemű kész férfi-, női ós gyerraekfahérnemüek, vásznak é asztalneműek a legnagyobb választékban és kitűnő minőségben a legjntánymb árakon. Pérf-lonk, ramborgi boUandl *gy (riuA vissonból, danája tJM, K 3^0, 4. 440, 6, 5 40. S, f, S, 10, IS tt Feiü-iug«k, hlmiattsk, msdspoUetól, nulli fáma, d»- rubja 3, 4, Or, C, 7, 8. 10, IS, 14—90 frdg PirÜ-nwuUpaUn-ingek, drb. 1.50, 2, tJO. 9, 3,50 4 frt. FArt Hlnsa iogsk, 1.50. 3, 2.50, S frt. Két killOu gsl- Itersl Í.50, 5 frt Pérli míom aitgol oxlord-lngak, dársbjii 2.50, 4.75, két kflldn gtölitral U»mbj» 2i80, 5 frt. Férfi-gstysk, tumgyv« lülm«gyw tuj fnnwli nihtin, pamutból 1.20, 1JO.-1.75, vásxoabói 1.60, 1.60, 1.75, vássonból, 140 1.60, 1.74, 2 frt. ramborgi váaaonból 2.25, 2.50, 3, 8.50 Férfi bsrisnjrak, pamutból fehér vujjj sxiaaa tuexatja 4, 440, 5. 5.50, 6, 6.60, 7, 740, S—14 frtlg. cxérnából febér tuesstí* 840, 4, 440, 6, 6, 7, S, 2—14 frtlg fólliariitnyák, folióritctlcu vitiuuiibol, varottsk, iuczAtja 140, 6, V frt Férfi-iaabkendfik, fobér v&úon, tucsátja 8, 840, 4. 440, 5, 6, 7, «, Jí, 10, 12—20 frfig. Férfi ss6bkeud6k. váaioaból (éber MÍom saéUsl 7 frt. 10 frt batistbéi azin« sséllsl 7, 840 mIdss psmut- ■Mbkandók dbja 80 kr. 86 kr^ 40 kr. pamut battot-SMbkandSk átláss nállal. tueu\\\|t 8 frt Férfi-gallérok uündn (brmábaa, Isgfiaomabb tuesa^ja 8 frt 840 ;Fdrfl kéieiuk, tucsa^á 12 pír, 5-4 Art Nöi iagek, ruuihuVgl vésxonoól iliM Uarabja 2.85, 240, 8, 3-50, 4, 6 frtlg aUttgalt 8. 340. 4, 5 frtig. Duett . ratllvarráíul éa hlmjtotlak 840, 4, 5, 5.50, 6, 7, 8, 15 frtig, atsdapolaubúl aima i frt 60, 2 frt. slingelt 240, I {Li \' N6i káló-eorsettsk maéapolanból, égymerfik 1.90, 140, (Usritett 1:75. 2.26, 240. I. 340, 4, 4.50, 5—10 frtig. Nöi labravalók, madapolanból, aima aaegélyiett, drbja 140, slingelt 1.90, diuitett 245, 840, 4, 840 5 frtig. N61 abóssoknyák, madapolanból, assgélyskksl éa dl-asitssseldarabja 2.60, 8, 8.25, 3.50,ié, 4.5Q, "5—15 Mg uaaAlyljral 4, 5, 6, 7, «, 80 frUg/i MÖ1 hsriao/ákr pamutból, kHOaft raÜníSségben, tseaaüa I é, 5, 540, 8, 6.60, 7, 8-412 i\'rtlg, eaénábdl tueastja 10, 11, II, 14—22 írtig, Bsiaaaek pamutból pária 75. 80, 90 kr. 1 frt, 1.20, 140, 140, 840 krig. K5i asebkeod5k, (Skér véawnból, msaa^a 840, 8, 840 4, 5, 6, 7, 8, 16 ftilg, aafoi t érnabatkatbóL febér, 4, 6, 6, 7, 8, 80 frt Nöi fraaeala davékAsftk (MÍeder), dbja 140, 840 2.75, 8, .840, 4 frt 60 krig. FiU\'bigek, S éveaek sxtméra. madapolanból, dbja 1 ft 140 sainas 1 ft 26, l.é(\\ vésaoulA\|l 2.10, 8.40, fébna\' tjrsr gstyék 1.10, IJO) 8 évaaafcsak Ingek madapo" lrtbói 1.10. 140. SNiiiSaék 1-25, 145, véaaonból 2 90-8-45, gstyák 1.26, 1.40(10 l>ilÉiik, msdapolabbó) 14U, 1.60. sriwaaek 14U 1.76, váaaonból 240, 2.65, gályák 148, 1.60: 18 éWlMH* Ingek madapolanból 140, 140, sainesek 1.88, 140. ^isaooból 8 frt 40, 8, j. ■ ■! 840, gályák 145, 140; 14 érekeknek Unból 1 [frt 40, 140, min esek 1.75, 2.71 2.65, 3:15,1 4 fr. gatyik 148, 8 frt: 18 dapolanbóí 140, 2JLO, aainesek 1.T5, 840, váeionból. Sft, 840 l4. 440, gatfák 1.75. 2. 2,25. Késa rebérdpmüek Uányok asámára, minda ban és ■énBllfbati,- agyasUta melyekről\| kívánatra nagy áriagysékinket béqnenU-aen bokülöjíüu Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat vásaea éa aaatal-nemdekbeb- tlumburgi Váaxón, 48 méter (54 riW) vége tt, 84. 88 26, 27/28. 30, 88, 35, 18, 40j_48, 46, 50, 188 frtig-Hollandi vagy irlandi vásbon. 38 méter (50 ftf) 22, 83, 84, 26, 98, 28, 30, 88, 84, 86. 88. 40, 45, 50, 10Ű«g. Hollandi vnaxon gyermek febérnemüekre és égya—fl-okra. 82 éa baromnegyed méter (49 stf) vége 16,17 — ^ — 80, 8Pi""\' W, 18, 88, 81,22. 84. 25, 88. itinuenr nVf ea (H méter (S* von vege 11.60, I9J4S, 14,05. 18, 47, 18, 18, 80, 80 fttig méter (87 iftfj 18 km-46. 4S, 48, 60, 100 féa. Mer 38, 46, 46, Lepedó-váaaon agy seélban, 81 dóra vége 33. Jt, 88, 40, 48, Fetér pamótrainval, Ag ynemUakre, 58 kr. t I Madapolan vagy ChUha, vége 85 aaéSer (88 röQ 8.18, 7.25, 7.78, 945, 11 25, 11 75. 1146. 18.78, IMI. feláss t kaáavása. 98 éa Iái méter (88 \|8T; 9, 940. l<k 11, 18, 18, 14, 15 ftt. lebtes rubsperkálok dús válaaatékban, 1 méter 88, 88, 48, 80Ttt. 84, 88 kr. VásaQnasebkend5k hölgyek éa arak Máméra, tucaavJa 840, 8. 840, 4, 5, 8, 7, 8, 8, 10-80 IVtíe. TürOlkOxftk. tiasta vásaes, taaaspa 440, &40, t, 440, 740, 8, 10 80 frt. álltaikénak, Unta leá, tuca(i 4, 440, 6, 540, 440, 7, 8. 8 frt, abrotsok 1, 8, 10, 12, 18. 24 Méluélyre darabja l frt 80 krtót U <Htg Daasast aSeteh teritikek, 8 aaméiyro 540, 6, 640, 7. 7.50. 8, íto, 84 frtig, 12 aevmélvre 12,1140, 13,; 1440. 16, 14, IÜ8. 80, 40 frUg. 18 Hatolélyre 25, 8V,M. é« frtíg, M aaemelyre 88, 94. 40, 48, 58, 76 frtig. Kávés kendők aalaee 4a febér. daratya 8, 840, 8l 5,5a 6, 11 fbHntig, csemege Ifendók tueaa^s 8, 8 WljMr 840 krig. Calpkeflggónyök, 1 ablakra 8, 840, 4, 840, 6, 440, 4 849, 7.Í8, 9, 10, 15 frtig. Agytoritők. daraida 440, 5, 6. finom ripsból 840\|m talteritfik, 840, 6, ft hi. ripabói 8 frt 50 kt. ágypnkróasok. kisebbek 440, 840, nagyobb 4, ií-50. I, 7.50, 840, 11,U frt 50 kr, M—yissaiaji késeietekkel 180 totói 1800 frtlg aa 0 Jekfe. kása fsheroamfi la vássonban a Isgaeebh IdéJU-táakaa ianlftfkeáaa. esakrttl á^yaókfiaket kft* ségia liÉiaiHiMi bekftkUlk. Aa árak legjutányoeabban szabottak, s ha valami a megvett vagy rendelt árgyakbél akár mi lóknál fogva tetszésre nem lenne, 14 nap alatt, ha as árssel-vényünkkel el ven látva, {nemcsak szívesen kicseréltetik, de k\\ván»ágra as * ■etett Össaeg is visenaadatik. Levél általi mwáuieiéeek még aa nan, melyen érkeantk. különös figyelwi\' mel ée pontpean^ eaitkMM^^éajeg^ ^nffiik 464 \' ?űlöp Nagy-Kaniaáa 19<VT 5f~lk szimahoz lá«kiálIitá.ion 1867., nfa&rii kiállításon 1872., kecskeméti ta ipar-mnkiállltáson 1872,j béái ^ Tilágkiállitáson 1873., ét a If Mdi kiálUlésoa 147éb«n : Mj kevés kivétellel nűodenfi\'i ti sArondQ éremmel f<0 dijj il. ( IQ Gyáramban minden Mk>v IP> i M harangok öntése é$ bliier JJL clrájlalUUk • lcgríWhl4l»t» ni* alatt eszközöltetik. Ócska h.-rangok is átvétetnek e fel _ szereltetnek, s repedt fct.if ro gok Illő ár mellett uj lu. a ti gokkal átcseréltelek. I. melyek sukkal kisebb tért fogla\'nal> U jekb Uraévhee éllé k H eatik fiájfetfUatoak, ülftV cjlkésaitt^ tCü\'{ft1jrtI>. i laiwlf, kalapácsok, • Kali-créme, Por lábizzadás eileu tapasz, vétód! angol, a gySrurtdknk fög-sAiáeak sMgfcSeqyfeásére. lg/ Foggyöugyök POZDECH JÓZSEF harangok uj felszerelésének é« haiangálirányok feltalálója, Ikír. tzab. fmrógyárook ás nscyszerkováca Badspeftlen, yAr-uiri% Hl »e saját házában, ajánlja találmányait a tisztelt építészek és érdekeltek becses Ügyeimébe. Tisztelt építésiek akármikor magtekinthetik gyáramban a különféle mintákat, harangok felszereléséről éa tornyok berendezéséről. Elkészít saiát szab. modora szerint aj harangokat. Ezen modor alkalma sásánál a harang nem repedhet meg; M-eser tovább tart mint * régi teíjuoreléiaél, megtartja eredeti tiszta hangját ^ Szflk tornyokban asfj harangok Is all___■■■■■■■HppMipV lésnél kikerülni teljes lehetetlen — uom szenvednek ■ a aarascozishés hatodrésze sem szökségeltetlk {ok i< alkalmazhatók; a fala/.atnk semmi rezgést \|\|W azon erflnek, nwrty a régi médeál. HxseataUu bizonyltrány igazolja lod gyár-, Erdély-, jOsatrák-, ée a melyet a régi felsasre-mmmmtm, áh \' , meiy á régi módnál. HimsuUii bizonyítvány igazolja ezu Kzen uj íelszerelesi modornak célszerűsége s előnye annyira el vsa ismerve, hogy nemesek Ma Bajor-, Szász-. Franciaországban és Szerbiában is aieltaláló harangokat falszerelt éa száll i-tóit. — KI lett pedig ezen talál ssáay tüntetve két iebea már ő Felsége a király által két rendjellel a következő helyeken : Magyar iparegvesfilet által 1M7., magyar gazdasáei egye-selet által 1857., Londoni ki- X állításon 1862., győrvidékJ ki- —-,-\\--- SSÍuélS W Arjfyzéksk kívánságra dljuu^n klijd,t. esi kiállításon 1866 . párisi vi- Továbbá ajánlja az újonnan feltalált harangállványait kovácsolt vaabé el és ssilárdsbbak mint a fiaállványok. — Az első magyar, egy btsl- nn(\| fin vó-gy i» ra m kovacitarbelyeket dne válaextékbaa Utalt heti. Min-l-ní 1 • 1 ■ceiifatainak ; készülnek továbbá kovács-, lakatov, kőbányai sxersá»«ik, w THURY JÁNOS InTŐ-késslté én nagysxer-kováe<i BUDAPESTEN. \' Gyárutca 44 az. az osztrák ál-• lamvaspálya indóháza átellenében. vagy váci boulevard 39 ik sz. aiatt, ajánlja magát mindsnnamQ fúvók s hordható kovácstfizhelyek, kovács, lakatos, kofaragó- és rézműves-m linzerek. nemkülönben! minden e.szakba vágó munkák jfcszitéséi\'e, itKvmint tilók arélozáaa. vas horgonyok kijavítására, uj es ócska harangok felszerelésére a heletó legjutáuyo»alil» árakon. —- Pontos és szilárd szolgálat bjztosiUiiik. Ü--12 Pserhoíer J. gyógyszerész Bécsben, Siiigenstrasse 15. „bum gold. fteichsapfel," ajánlja ■ st. olvadóknak z alant jegyzett éa sok évi UpissUlát utjau jeleseknek bizonyult gyógysseré-sieti küiönlegességskei éa batawos hasi Bsereket." Mit Megrendeléseknél kérem a cxim és postMltomás pontoá megjeiöUwét. —, Az alant felsorol-Italon kivtt. még sok egyéb külőnlegaaaégak vannak készletben é« áeialan keazietben uém levő szerek jiranti niegrendeléaek legrövidebb idö aiatt és legjlányosabban essilöséltetnes, ea felvilágosítások leg-piagyibb késsaeggel di\| nélkül adatnak. KÖldeményez a vtdékro,! beruieutositeu [pénsüsktlidés vagy tan vét mellett — Vidéki megrendeléseknél csomagoiaaért\'daraOon«<ilt 1U krajezar sá»mltutik nagyoüu Küldeményeknél esomagoías saját költségre. Lnaéteiarufiták \|uuiékb»iil reszesÖlnek. Vérti«ztitó labdacHok ^ labitaaaoá nev« alatt > m utóbbi ne Jlustikon (flUszesz) i T^\' mslegea éa sadvaa«a tartja, olialmaaaa meghSléa éa aanak következinéiiyei eileu ; köaredU aubaiyoe kép-fOdáaét a HUaeiraaa, melynek faáaeva föoka oly euk j. fülbajaak. Híiva«i fft.fiTMBV w. Ottm. Bara kardiéi XldVafil IU-8Ze8Z Aiüoclianbqu, a wüocham alaö orroai lakiaOlyafc által lagkMSaöbb házUzaruaa I ajánl tátott inlndeuitetnU gyuúiurbajuk , aalöeOan •miaatAal gyaagaaég, etvátgyalany, g/omo^hurut, ntb. •Mae a mniaim beviűt. Cvb\|{caéje 70 kr. Amerikai köszvéuy-kenöcs, ffl™": ■aa ható, kétaégtulenül lagjubb aaer inindeu köaava-■yae a wumu lij, iiithiImmi lialgahoealM^, tag-mtpie, goroa, iaagaa lu^iají»yi<ijíu», mlnigiiM «» stb. ellen 1 Irt zü kr. Aiiatlierin azáj-viz, ^u^\'/^Z, •UMoart legjobb\' fogtautartu nar. 1 üvegeau I Irt 40 krajcafr. o_„m /iflüunfio dr. aomerahaaaaatóla I OZÜlU\'tjnnolllla laiaro aroaltaaere éa léourta-\| fán eredeti tivegcaékbeu a Ü Irt bo, kr éa 1 l\'i bO k. tnn»M7 Hlub,,,tó} Wlül»0 I XH5I1UZ.ÖÖ VMkyAOL. uyiit R«bek etka. %y tégely \| ara 60 kra^eiár. Pserbofe r J-tól welótt egyetemet nevet telje* joggal \'mcgérdenlik, mivel aaaaugyaa alig leutzik bateg—g, melyben e lebdaaaoá owijh haiMiikil eaaraaar«a«a be um bUouyituti»k volna A legmakaevabb aaatek-beit, frielyekOurt miudeu egyébo aaer aikeruileuúl al* kal—iaiott, eaau laboacnuk wrÉmlalaneaur ea a lag-rovWabb Idö alatt ta^ee gyógyulást eredjoán/aalea. .1 duiwi ló ialidi«eeeal Z1 kr, 1 lekeres S dobouial i Irt b kr, piatou küldve j irt lo kr <1 teharcaml kevaaabb nem kttldetáa aaéi.; Siibh«Iiii level érbe* mU melyek troi balat tnoudaoak e yMulnkért melyek-i>ek a Icgadlouléleob é<» legaulyoeana betegageaben -rg-wfrgnn bélyrednitaaat iuMuóuim. a «j ueaa egy-ear UerltM lett valSk, tovább ^jknlja. Chaebon aromatíaée, Smeű^u íi.iu,J Ukt, mely dobáayade atbr koveutaaiaéaye, 1 maleacae 10 iuajexár. \' •.... .\' [(jhinai toílette-Bzappan, gySftae terén. Hawealau mm a bör baiaaay SMna lam te igen aallemM aaagU tart m«g, Jgeu aokalg • tart ée 2 neto saérad. Kgy daseb VO St. . _____allaláaoa Ismert \|elaa báxiaaer ka* ijp íaicer-por, rtttv Mt^aab stb. eiie, I dobos SS kegssfcr. _ _ « i________r boíer J^vH, évek éta í agy-balzeam, ^Mataab Sa»e vaa eÜMMT" I 1,1 - fcgybalob és idea sebek stb, aüea. t légeiy 40 bmlsear.__^ .7" , . ___A gr, l í e b I ■ ntaailása\' aseriai áf JlQB-lU VODEt Mit^ a UMlg léjaaságSüTlby " 1 íonl irt &f0 % bal fit ÍM, % Iont SS kr. cxámu, 1 Avé\| cae 1 Irt Leodtner testvérek hiree tyuk- BTMinf\'i rlnxxn doboaokb^n is darab eo kr, BzeuKapasza, 6 dMrmh ^ testi bajok fcgy úveg 1 n Mohanövéjny-szoletkék, bergertól 1<i bein seg, bor Neuroxy bergertól iuzaMiiyba\|i, kítttuó gyógysser aoiiüges, ro-beaiaag, burur sto. eileu. jegy uobvs 99 ar WIlii UKkil^Mr gyógyssaréaStöl, J ufÁ> \|hjbi nivaabei aaaiteit növeoyki-vonat kOavétpres, causosj kátönóteu pedig minden gyengesegi Uaok ellen. J£gy Üvegcse l irt., eroeebb nataiyu 1 frL\|SU kr. Eira sser eltávolítja á leblaxadast, a aa asaital kfalelkezö keOemetlen sxagot, epén tartja a lábbelit, ée Lrtaiinatlan szarnak van babiaOayulva Egy doboz Mi Mi kr. ITmAavfftnht* dr\' öí^61 éltaléni»aaa jelel XdWWibUpvr uilsiiMiit baxlsser arany eres balok gyonoraavanv, gyouiorbev, étvágy Idény, dugttlás stt viieu. agy dobos, 1 in, SS kr. lel dobws aé ar. Tannochiiiija-hajkjenöcö éa iaikdsok ajtai valsmeenyl la^nóvasstb sser kösött a legjuübnak J elismerve, 11 eahtosan kiállított nagy sselouvsv S lrC Standéi taaártél végott éa szúrt aebekf mérges keievéuyek, aj lábak r6gl\| Idfsaakonkint JoínyIló kei lesel, wf""* inuügykaliséek,1 isjé pokol vas, sebes é gyuliaUasue iiiell, muglagyuu\' tagúk kóaeveuy és hoiiIó \|>^\|ok ellen jouak tiraoilyuit. Kgy tégely 60 kl Egyetemes tisstító^ó feÉ megsavart srtéaslés mlafaa követkeaméoyel, u. s lejii^as, esédéléa, gyotnoraúrvs, gyumorbsv aranyé dugulás sto. flIaÉi i aeaaMg éra i Art. l.V\\(rr«inaa« Sir. kit. eaab. Würh W-tól, évek X l^tapans, óla lyuMas fogak OaplomMroséaára legjobb séerOl tasnarve. I etSi 1 irt so kr. llsidsr feaeár husttéas asarbst, agy dobos kr. I Jbogpor 5 Mbidennemfl régporok, paajdájc és tlektarák hm at S.TS, jücrf/virbalasam, m Sr. \\ Hünm "\'"pri Legszebb ünnepi ajándék! Éppen jmegérkezett: Hchill^r művei Hallberger féle iilostrált kiadás. Első kötet, gyönyörűen bekötve. Ára v írt 20 kr. Fi mellel Fülöp könyvtíereskedésében N.-1(aniz9án. « 461 3t~3 I Dr. Handlsi 2v£ór ][ E orvos- és sebésztudor, szülész és szemészJ gyógyít gyöke- ic resen, fényes és tartói siker )>iztosÍ(ÍÍ8a mellett mindennemt ^ ^ K1KIJQQ \| I BETEGSÉGEKET! 1} az €hifertözé8rielc minden következményeiti ügymlnt JC fe magömlése keti JÍ Jr Ingerlékeny gyengeséget az oiidófolyási, külfloflee a 3 ■ I TEHETETLENSÉGET \| Dv (elgyen^Qit férfierőt:! Xb 2) hugyCHŐfolyásokat (még oly időiteket is), a nemzoréasek g bujakóros fekélyelt úg uifisodrendil bujakórt minden alak- Jg W : \'j jalban és elcsofitiUaibau, 4 L P IiíigycHŐs/Jlk (liéHeket, 21 4) friss és idalt. nyákfolyásokat nőknél, az úgynevezett fehér JE folyást és az onnan eredó fllf magtalanságat; II &) bőrkiütéseket, II 1a húgyhólyag betegségeit ós vizelési n ehésségeket. XI ÜC ,> ; , ,. , délelőtt 10 órától l-ig, (161,után 3 órától 5-ig 45 MT tendel naponkint: ^ ^ 7 ór&tól jE ff Lakik : PÖSTEN, 3! EK belv&rose feigyó-utca 2- sz. a. kigy-) és városház- 1\| SE utca sarkAu (Rotteubiller féle báz mii) I. emelet, Ji W bemenet a lépcsőn. lj\| qX DIJjsl ellátott levelekre aisnnsl válasz adatik, ée a fyé\|yaierek «J wegkaideteek. 843 13-44 Ti ír i w i\' i rtr: ^íhbw y wasaaMw ^ÍIBf SUítSÍB^^TT1! A $J4f ^^íílif W ft ithU&fZÚrJ 3 se ^ ^inrlré E — B cr v f^ s Mm ¥ ipmw^tit » í Iferil-^srlllvli < \| n ■ ,, * -j ^. e ti S e Cf cr¥ B . J; ^V* í f * Scs • =«3 tZ Sg 25 O* Wm M o * c s ; S.Ö S.J Cl ^ M E. tflil ii^iMierrli-ili ír V S\'g <a®• r•sr\'BP S- Bt 5 mK — © © 5 C. £ ♦ £ S. a k Oc cl «• w A £ s 2 _- - c 55 rss * e M«t SL 2 • ^HP g ff fi • V arií&ÍBS^ -Pag:5® fi 5- • f^t Iá ELr9rslP IL i^E B öl H f ÍL P l £ 2-síg -ffci\'IrSÍI K Sr s-l-ísl-Sl £ g. ir I FrI elf}sjrgjg Pf • 3\| Karácsom\' és újévi ajándékok!\' Fiscb<lf Ftfklöp évek óla fennálló és a legjobb hírnévnek örvendő könyvi- mű- és hangjegy-kereskedése ajánlja a n. él közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát karácsoni és -ujé-sri 11 í \' • í Wf I i \'• Bt "r " IS ugy mint: Pompás dis/jiuűvek mag^ir, némi és trancyJa nyelvén (íyőpyörü képes könyvek magyar, néincí és francba nyelven. ^^fflB í Ifjusági iratok ; .\'?; • mindkét nembeli ifjúság szamara magyar német és franczia nyelven Elefiinx lev^lpapfroif é« liorifékoK cxino^ lokliuo színéé niono- iíraiiiinal. IJjé t i iiötxöntőjeerjrlz nazy választékban. Mindenféle házi, ügyvédi, orvosi gazdasági irodai ós tárcza-naptárak a legjutányosabb árakon. Egyúttal frátorkodom a n. é. közönségei értesíteni, hogy jól berendezett könyvnyomdámat, a már benne levő\' XJ^ icét nagy gyorasajUtn kiviil még egy legújabb szervezetű amerikai gyorssajtö beszerzése által níjfvóbítoltum, miáltal L/MÍ \'/K)^ azon kellemes helyzetbe julullam, hogy i m * . \' ■ f I K némi nyomtatványokat mint: névjegyek, meghívók] gyászjelentések és ncvvel ellátóit papírok es borítékok, leggyorsabban és rendkívüli olcsó arakon szállíthatok. Megrendelések pontosan eszközöltetnek j Ohm C. O. Budapest V. József tér 15. szám helyettese Wheler & Wilsoo cs. k. udvari szállítóknál Mfg Co. New-Yorkban, in l/a a tisztelt háziasszonyok, és varrónéknak legjobbnak elismert vsjrró->eít. . J ! 41 . Iparosok számára nagy raktárt tartok a legczéiszerübb varró és segítő ekból a legjobb feltételek mellett ■ , Kegyei figyelembe ajánlom jól felszerelt riktáromaC mindennemű tártból >ázi-úvirdák ét v iJl á m b ári tó k számáré és elfogadok minden e ba vágó munkákat. 467 1—4 I r.xx -:xxx)OOcxxxxx K ÜTIELLBETEGIEHÜ 30 év óta kedvelt és orvosi jóváhagyás folytán sokssorosan kipróbált mellbetegek számára IMMM(MMM>#<B€B9MMmmM, Szálloda az „Európahoz" Budapesten. \| IfáUirkudunk a nagyérdemű t. c. közönségnek becses tudomására J iútí/í, hogy a íentjuizett „Earopu" szállodát i Jíavéliáz és éttér- I rel együtt kezelésünk alá vettük. Az árak általában melyek eddigelé I (állódat» nézve oly nagyon IldtruiiyOit- és kiirOKOh Toltak, alu-t nagyon csekélyre tcszalitlatuk, úgyannyira, hogy azon kellemes zetben vagyunk, ezentúl szobát ogérfZ liapi JlttHz\|íittiiitira 1 frtLöl bb, - nagyobb kényelemmel berendezett\'termekét peditf ugyancsak /latos olcsó,ár mellett ajánlani. Továbbá külőooi figyelembe ajánljuk a czimzett szállodái! kbau lávó r dísztermet mel J Ók t e rme i v e I tancZftgalmak, ZöflÖ-OBtÖ-és lukulllÚH megurtáMra, stb. stb, siti. A nagyérdmü helybeli és vidéki utasé közönségnek szíves igárábs magunkat ajánlva maradunk Kitűnő tisztelettej JJercer és klfnger. Mindig triss minőségben kapható egy ttveg ára 88. kr. 11 Idegbaj ég .gyengeséc ellen!! Engélhofer I.istotu te iriegosenéiéjaaromatitiiH havasi növényekböl Kétségeokivfll jaies iser rheumatikus arca- és oaontfájdaltuak, nédflléa, ke-resstfájdalmak, ideg- és -lestgyengeség ellen, kulOnOsen pedig a n e m a fi-résá ok-gye n g es é ga es ebből gyakran okosott t e k e t e 11 o n s e g ellen. Ára egy Üregnek 1 irt. 11F o g faj á s ve Ijl e n I i Stomaükon bzííJvIí. Dr. fironn becsi fogorvostól- ÍOgy jelesnek bizonyult aaáivia a f^ghua épentai tása és erósiiéaére ; a saáj •-rosa szaga ellen é« keadódö fogr imláa ellen; . II Ara egy üvegnék 88 kr Q főraktár magyar»rtaág< i Tflrflk Jóasof gvógyszertára. Nagy-\\anisaa i Baloa X JóasÜf gyógyssert. Rózenberg Ferenc, naktár Magyarország minden na- gyobb gyógyszertárába) u 464 4-12 W XXXXaOOOCKiXX* XX)IQÜIOIClQIOd^^ >na* Mvtfct : M»> ^Nkf M«yvkit«aktd4M gjváreskát atcta 51fc teánk\' IIMiilMVfc-Vc*» éw fc frt Nl«m 3 frt N«f\|«4 ém 1 frt M) kr l mréetaseysk I í • y^1"1\' nynr f kr. WWAn ft b ••ttynt^íí sn kr Nytlttér: Petit ivri 10 kr ZALA Hevi a Up ralisad Térat flUI \\ kUbmémjtk rtlinélt Í V ÍJ} vlrafcáa alt i 518 BéfrraaOaa terttai tmk torna > IwkM j^üfcwk el léairatak rieu Mm ktUMMk. ■ér Iftt. — A. V Ogléber Budi part Mür ntral, — A ~ " - \|i i ág. ^ íiffB B4és StobmbaaM itnwn II m. Rafetariais Jaeáb Üa Mif Lm.- Ilii......b & Tagtar Bfc* Mér BáüJt tod»Mct Királyatea ft WiMütpw lT MEGYEI ERDEjKÜ. _ ____ KÖZMÜV ELÖDÉSI, TÁRS ADIAJihMI II GÁZDÁS^ATI HETILAP A ZiMa)negyei Guxilmági Egyes illet, a n-kanizsai tiszti önser/Myzö szövetkezet és több máé egylet hivatalon hSzlSnye t 52. szam. Nagy-Kanizsa, Szerdái! 1877. deczember26. IV. évfolyam. Előfizetési felhívás ZALA C( efeimü megyei érdekű, közművelődési, társadalmi ea, gazdászati iyetilap a „Xalamegyei Gazdasági Egyesület hivatni oh kftxlönyciiek 1878-dik évi V. évfolyamára* v Lapunk a jövő óv elejével az V. évfolyamba lóg. Közeledtével az uj eszteudünek, hódolva a bevett szokásnak, ismét t. olvasóközönségünkhöz fordulunk, kikérendők an-ai\'ak további pártfogását és gyámolj-tasac, oielyet nehéz időkben, sanyarú évek folyamában tőlünk meg \' nem vont. Es valóban sanyarúak voltak az elmuit évek mind. A gazdászat, a közművelődés terén csak itt ott \' iá ltunk feltünedezni egy-egy bízta lóbb sugárt. A többiekben bizony mindig a kibontakozás stadiu-inábaii vagyunk. De népek fejlődése nem rövid hénapokt rövid évek mun-kája; s nem egyesek műve; a nemzettest legparányibb tagjának kell efee közremunkálni, s valóban ép oly bűnös az, - ki magát a munka alól\'kivonja, mint az, ki a czél érdekében közremunkáló legszerényebb eszközL is kicsinyli. Ily szerény eszköz, különösen a társadalmi élet, a könmü volódés , m iatnoreturj^setéfl terén akar lenni továbbra is e lap, tn<»ly immár 5-dik évi pályafutásai kezdi meg, felkérvén ezutanra is a t. olvasóközönség auyagi. támogatását, t. munkatársaink szellemi .közreműködését. — % . j Társadalmi mozgalmaink, • baja iuk , szükségleteink megbeszélése , igazságos megvitatása ezután is fő-gondját fogjak képezni e lapnak! mindig önzetlen szószólói voltunk és teszünk tovább is a jónak, szépnek és nemesnek, bárhol tataijuk azt fel es tisztelettel hajolunk meg a nemes szándék, a jó (lg^viránti buzgalom előtt niQg akkor is, ha annak megindítója személyes ellenségünk volna. Meghódolunk azon elvek és igazsá-g<>k élőtt, melyeket az irodalmi tisz- tlspég feladatunkká tesz, s iparko-1 ] dunk óvni lapunkat mindazon közleményektől, melyek ez\| ellen véfceH nének. Ismerjük különösen! azon felada-\| tunkat, melyet reánk, a mennyir« szerény eszközeink mellistt, szeréigy tehetsegünk megengedi,\| —. népülik közművelődési tekintete. ró. A ma-\| gyar köznépnek még igen sokra van szüksége. IBuzdítani, hathatósan e téren, gondosan feljegyezni az é téren felmerjQjő mozzanatokat, utasítást, adni a szükséges .és hasznos intézmények életbeléptetésére* gyátnoli-tani minden. a nép művelődésére czélzó törekvést, elriasztani azokat, \| kik bármi jönző érdekből akadályozni óhajtják, ez a vidéki sajtó egyik\'ki-v. \'óan nemes feladata, melynek a „Zala" tehetsége szerint eddig is ipwkodott megfelelni s melynek ezentúl meg jobban megfelelni kötelességéneik tartja.. -tt- Mint r is\' minél s^üiik tenni kisebb vaj 9 Zalamegyei Gazdasmn Egyesületnek* hivatalos közlönye ez egyesület giyüléseiről, \'intézkedéseiről kimerítő tudósítást hozunk az éven Tácczaj közleményeinket ezentúl áltazatosabbákkú igyek-ezjentúl is novellákat, iokat, némelykor költeményeket é i egyéb közleményéket a társasélet, művészet és irodaiom úgy az ismeretterjesztő tudoáiányok kö-ró bői fogunk ho?ni. \' Ig\'y egész bizalommal ajánljuk ujolag lapunkat t. olvasóközönségünk nagybecsű pártfogásába,; és kérjük az előfizetéseiket minél előbb megújítani. A szerkesztőség. A lap előfizetési ára marad az eddigi: Egész évre 6. fit. F«1 évre \' 3 frt. Negyed évre 1 frt. 60 kr. A mZalamegyei Gazdasági Egyesület* tagjai részére: \' Egész évre csak j 4 frt. Fél évre „ 2 frt. Negyed évre „ 1 frt: Kérelem! Azon t. olvasóinkat, kik a lkp\' dijaival még ez évr<U^stft a múlt és azelőtti évről hátralékban, vannak, tiszteletticljesan\' kérjük a hátralékok szíves és hala; dékjalan beküldésére, hogy aj lapértJ hozott riéffí jelentéktelen áldozatain kört! ne kénytelenittessQnk, külön levelekben is kérni\' a díjak beküldésért. f— A kiadóhivatal. I n f 1877 Zalayárnji, főispánjától. Hirdetmény. Zalavármegye törvényhatósági bi/ottsátra f é. oktober hó 22-kén hu jk hz. alatt kelt határozatával a megyei tisztikar megbízatásának törvény érteli uébeni megszűnése folytán foganatosítandó általános tisztújítás határnapjául 1878J é v i január hó 3-át tUzvén ki, e rzllból az em-íi s a szükpegher képest ) napokon Zala-Egersze 10 órakor megnyitandó lági bizottsági r e 11 d k i y ü 1 é a\|i fog tartatni. litett napo a következl gen d. e. , tövéuy ható v U I i k íi-k melynek ttl zetes tárgyait képezendik: I 1. A mányuak igészitésérfí uiegyei1 igazoló választ 187ó-jk évre igazolt bi-. zottaági tagok névjegyzéke végkie szóló jelentése, és ennek folytán a iórvényhatósági bizottság újbóli alak xlása. 2 A i negyei tisztvise\'ök megválasztása, i batositása. 3. Az fcöleg 3 § ii letŐleg a tisztújítás foga- 1876 : Vl-ik t. ez 4 ille-értelmében a közigazgatási \' bizotti ágból kisorsolás folytán kilépő 5 választott tag helyei uek uj ki aéztáB által betöltése. V 4. Az 1874 évi XXXIII-ik t. ez 17 és 20 ^-ai alapján alakított me-giyei központi választmány meghisa-tása ideiéuek letelte folytán, a^ uj központi választmány- megalakítása. 5. A nm. luk. Belügyminiszteri-umnak f. A. 47016 sz. a. kibocsátott körrendelete, a gyámsági és gond —Á \' \' ■ Lnkmsai^tmmmmmUámá noksági Ügyek [rezdezéaérS! szóló 187T: XX-ik t ezikk életbeléptetése és az idézet; törvény 192 — 287 - 290 — 293 §§-aiban megje-kílt kezelési szabályrendeletek meg-É^^tása tárgy áb tn. — ffe^tós lB^O : 42 ik t oa. 22 0-leföíeg 38 és 44 §-aí értelmében a megyei igazoló i álasztmánynafc egy évre, a biraió vál uistmánynak három évre valamint a megyei állandó választmánynak is három évre megválasztása. 7. A közegészség ügy rendezéséről szóló 18761: XIV ik t. oz. értelmében alaki tar dó közegészség! körök beosztási te rvesetének megállapítása " \' 8. A nm. nk Belügyministsr urnák az 1878-ií évi megyei költségvetés tárgyában leérkezett rendelete. Végre tekintve, hogy a fent ki-fclizütt közgyűlésen a törvényhatóság egyetemét már ak 1878-ik évre igazolt törvényhatólági bizottsági tagok fogják képviselni! s a törvény rendeletéhez képest! a hallgatóság számára elkülönített! hely lesz kijelölve, e végből tisztelettel felkéretnek az illető t. cz igazol! bizottsági tag urak, hogy né:re szóld igazolási jegyeikei a közgyűlést megelőzőleg a megyéi számvevői hivatalnál átvenni szíveskedjenek. — Kelt Zala Égerszögen 1877 dec. hó 16 én. ÜEMÉljJYI JÓZSEF m. k, -J főispán. k&rfrCBOlL Odakünn télvihar súg. A szél tördeli a fák havas ágait, melyek recsegve hullanak le a törzsről, As ég borult, melengető sugár nem hat keresztül a hideg levegőn, De a természet bánatos borúja nem vess erőt a szív örömén, melyet a kegyeletes Ünnep fényes sugara kelt és dérit fel. —5 Oh ! aki ártatlan gyermek tud lenni egy pillanatnyira, akinek keblében még jut égy? kis öröm azon Á „2[ala" tdrezija. AUlíépéu halnak költök, Írók és tudósok. Chauccr Geoffrey,a hirot angol kftltri, kiuek azon tinyCelet jutott otxtályré-ixüi. hogy u elaő humoríatáuak nevesték, a ki J400 ban halt meg, még haldokolva írt sgy kU)töményt, melynek refrainje: „Az igásaág gy/lz éj s halál fölött." Midőn liabelais, ki 1553-baii hányt ej, haldoklott, du Bellai cardioália egy ífját kfildoU a beteg költőköz, hogyléíe fölött tuidakozédaudó. Babelaís egy darabig vi-tréíaa modon mulafoft a fiatalemberrel, • midőn úiolaé pillanatait közüledui éreaé, azt mond4 hozzá: „Menj és mondd meg ő einiiiencsiá-jáitak, minő állapotban láttál, megyek egy nagy n\'i\'aiái>tf-t felkereaói. Kreaaazétek le a lúggö^yt. k bohózat végig vn jáusva, Bzomorubb volt Torquato Tasso halála lótfö-ben. Midőn halálát közétfdni ♦rzé, eaedezett Cínthio Aldobrandiui oardl-ttáiiihoi, hogy sem fáradaágot aem koltaé-\|et ne kim sljen a ..Mdgazabadiiott Jera-a4iem< minden példányának megvételére miegsem rn iaitéaére. Azt akará, hogy • kttUetuényaek ne maradjon nyoma aem, az utókort tévedéseire ne figyelmsa-kww, Fedíg e költemény lett azon arany Hmm, melyen nemaetek hordozták a va-(Uíitőt/ Carvaiites Mbályy spanyol költő, ^ ksaébaa halt ímg 1610-baa. Míatáa már az utolsó kenetben részesült, vidám hangulatú ajáulé költeményt irt, melyben a közelgő halálról binlékeset^ meg, mondván : A balálnak nem kell oly ponloauak lennie. Nem haragszik, ha míg kéaik j de . ha nem kéaik, akkor is, meg akar elégedni. Lope de Vega csodálatos nyuga-ga!ómmal halt meg 16B5ibe\|i. Miután az utolaé kenetet megkapta és: imádkozott, még néhány óráig beazélgetóti a körülötte levőkkel Minden tájdalom nélkül múlt ki. Midőn Grotrus Hugó Iö45-ben halálán feküdt, hangoaan imádkoztak előtte, a midőn kérdezők, órfi-o az finádaágokat, azt feleié : -HííMoiii hangotokaL de már ncu< érteni azt a uiit mondotok. A Világ elhangzott alatta, niint \'üres zaj. . Moliére a nagy költő és színész, a „Képzelt beteget44 akkor irál mikor már érzé, hogy élete Végére jsr Azon vígjáték ez, melyben egy egészséges ember mindenütt a halált latja, mig ő, ki a halált szivében horda, nem akar: róla tujdui semmit. Nagy erőinegteaaiiea«el játazotta végig élete utolsó napján e darabbau azerepét. Még as éjjel halt meg, réasleteket szavalva vígjátékaiból. Kaoin mindig félt a haláltól, s midőn ea 1699-ben nála kupogott, nytigodt inega-dáaaal néaett elébe a költő. [Fiának egy levelei diktált egyj befolyásos; emberhez, hogy es a királynál eszközölje ki, hogy nyugdija utódainak is szolgáltkasék ki.— „Mond meg fioíjeaunik —• mondá fiáhtfs —\| hogy barátja yágvok halálomig." fis vélt utolsó asava. Midőn Piipe Sándor 17#-ben h^á-lán volt, mk voltak utolsó saavai; \' misem érdeinieljeBebbj mint erény és ia-rátiág ; dp aj barátaág is csak erény 4 I— E szók tu embert és egé4s élet\'ét jellemsik. A UQ éves F o n t e li e 11 e, halálos áidán kér^leztetltÁ> erez-e fájdalmat. Utolsó szavai voltak \' Brzem a lé^el bizonyos nehézségét. i uolnatniih Olivér a véktildi llel-k ntrotj afefzője líl74-beu halt meg. —» orvosa meg az ujtoiaó pillanatban kéiacué, nyukou-e\'kedélyében. nOh. nekn 1" inonpá, és elhányt. RoulSseau János\'Jakab t778«ban i halt inleg. Hosszul érezne magát, és bariát-I nőjével. Ui köHllötU volt,haláláról beaiélt. Midőn ez azért sirt, ké(rdezé : Miért sím V Hiszen béKéb-tju halok inog Senkivel ssm aksrtséi rosszat t^uaí, éa iszaipolók latjen kegyelmébe. {Azután kinyittatá az ablakiot és örült a Haép napnak : „Milf tiszta lés kedves\| az, ég.ll mondá, egy felhőoske sem boiitja. Hémélém, hogy .a Minidenható ipl-véaz magához, 1—4 KosaorÍM coltőnkn\'il Toiuba Mihályról is iiték, \|h »gv halála óráján klnyitUtá as ablukoi, éa örült a viruló terméfzetuék, szobáják üod% eltOlté a vitágdk iliata. K I o p J t o bjk,, Messiásának a4oii vjoíf ssit szavalta . laldokláia küiljen, melyek Alária naláláija roiiatkouak, s melyékj meg-hatSan \'festikja igaz hkíiiai. 4Í llerd^i lb03-ban nem ély megadással ftéaéU halált ülé, mint ast! fÖltebettek vpliuu Olv^at tt itt magának insijd Oaüftuból: ut^js a szent ii ásUól, maid zougoráztatotL A, mily mozgilinas folt élete . olyéu VÓi\'t hklálá ia. bgi totiaa kérdesté fiától, mit a\|ood\|otlj orvofia\' $ tiiidán esfóUje hajölva, i aysk között osókolá meg és siondá: Be- rnéli, hogy nemsokára megsjógvulss\' — Harder lázas aggodalommal karólá It fiát éa inondá : Fiam, fiam, ments meg, ha lehetséges. Nemsokársl azután kiaüá\' lelkét „ElégJa — volt Kant Immánuel, a híres bölcsész utolsó aaava. (1804.) 8 c h i, 11 c r, uérdestetvén, nuképen érzi magát, pioudá: LOeendesebben, ceau-deaebbeu ;u — a e szavakkal halt meg Byron lordnak ld£4-ben bekövetke-seti halála oly nyugtalan éa káateljee volt, mint élete. Utolsó óraiban vadul hánykolódott nyughelyén ; beszélt leányáról, nejéről (nővéréről. Mikor erőtlpntyi lehanyatlott mondá : Hagyjatok aludnom, aludnom, aludnom. A híres caillsgáaa éa uaataeasatákus Laplace 1827-ben halálba ágyán feküdvén, utolsó óráiban agy uiéllette levő barátjával értekezett najy felfódözéaeiről. ]Fáj-dalmas mosolylyal kMlta fel: VA mit tudunk, aa korlátolt; s\| amit nem tadunk aa végtelen, ^ 3 c h 1 e g e I Féigyea a haláltól e mondatban aaakittatot; félne: — „A tökéletes éa teljes megél tés maga pedig Scot t V a 11« regényíró haragudott i halálra, iáikor aa lBo2-ben közeledett. S táaaaor is megragadta a tollat, hogy továbo i rjon, s mikor as mindig ismét kiesett kea< női, keservesen siraK kezdett. 8Me hagyjaU k uevetaégeeeé (ennem, mondá keearSen hozzatok ágyaaibat itt egyedül van helye a. Midőn ugyauaaoi évben a tadés C Ü* v i e r haldoklott, önn egén elemezte a ha* Iáit, moniváo : Asutá i megragadja és meg-zavarja lejftakot. —- s ö r n e L a j o . ^ ke—rt megjegysés bírni angol émjUimM, toalyét a karáoaon&ki-gyertyáoskái a meleg szobában kiáraeslanak; a kit a ^"rtiiéi, az áUt « fagyos Tibiura, még nem tOr-dalt meg annyira, kpfj ni?éb«n no még egy kie helyecske as ártalan Ortaiek, ahová á kit sugárénak me-lengettf fénye. elhatolhat; a kinek sávéból m önző fjláf még ki nem téptp a bizalom utolsó foszlányát is, ée rideggé sivárrá nem tette a remény fteakét. — A ki egy rOrid napra tud felejteni bánatot áa haragot, keserűséget és eaomoruaágot a a hit malaaztjának édes táplálékában .tud részt Tenni, melyet ex minden •aenvedttnek nyújt, s mely erőssé teszi a szenvedő lelkét Igen ! erőt kölcsönöz azoknak, kiknek saivét a bánat nyonya; felemeli a caüggodezöket, kiket a sors viharos osapásai fájón érintettek, vi-gasat nyújt asoknak, kiket talán egy hűnek Télt baráti sfiv megcsalt, rútul elhagyott. < A karácson az örömuek aaon fényes sugarához hasonlít, mely felderíti a kétségbeesés homályától el-szomorúit szivet. • A ka ráoson is az év viharos szakára esik, s minél nagyobb a vihar kttnn, annál melengetőbb a szeretet ason fénye, mely a család körében ez- este kiárad. A hit malasztja tova üsi a bánatot, nem engedi, hogy aaon körben kísértsen, melybe leezállott a megváltó szel leme, hogy szorosabbra fűzze a szülői és gyermeki szeretet kötelékeit, ho^y felébreszsze újra a szeretet netán szunnyadó angyalát. Mert a szeretet ápolója és fejlesztője a többi emberi erényeknek, mert annak hő sugára az örök szeretet forrásából j veszi eredetét. £ szeretetnek fénye sugárzik le a karáosonfáról; as anyai és apai sseretet hő gondoskodása rakta tele ajándékokkal a gyermekek számára, kiknek ssemeiből visszfénye sugárzik a legtisztább örömnek. S bármi csekély is legyen az ajándék, melyet a szülő karácson estéjén gyermekeinek nyújthat, az öröm nem kisebb s a szeretet nagysága nem ssenved csorbát. A ki önzetlen szeretetből ad, annak ép oly nagy öröme van aa adásban, mint aki elfogadja, s ez a legssen-ebb legtisztább öröm. — 8 az ily saetit öröm oeakaosa-lád békeköritett tűzhelyén tenyéss-\' hetik, a sseretet es ápoló fésskében, 1 hová vi^jh* ue férne soha a ozivódás 1 ördöge, mely a oséndes boldogság megölője, a béke savfrója. A szerető család köréből mennyi üdv árad saét as emberiségre. — A Icará osonfa fénye, ások a sok szép él j veaetee és hassnos dolgok, melye kel ágsi dúsan megvannak rakva j maga köré e.yesitvén édes boldogi ságban, forró sseretetben a család tagjait, jelképe a boldog egyetértési* ben élő családnak, melynek minden egyes tagja a szép és hasznos dolr gok gyakorlásában megfelel rendjelt tetésének. — Ti, akik a sivár e gy ed (lilét un^ tató pusztaságban hiába kereeitek azt a boldogságot, mely mások bol-dogitásában lelhető fel, karáoson estén nyissatok be egy család körébe és feledjétek el peresekre, hogy magatok vagytok, mert ez estnek egyet* len örömáugara, újra felderíti, emeli és Tigasztaljaa családapának napi fára* dalinak aggasztó gondjai között elzüllött szivét, feledteti aa anya gondjait, —- egyetlen örtfmsugár mely el-ttai az élet terhés gondjait, s ad uj erőt, uj terhek uj gondok viselésére. Légy Qdvtyz karácson vigasztaló ilnnepe! Gyújts fényt a picsi kunyhó egyszerű falai / között s varázsold át a benne honoló ederetet melegével fényes palotává, melyet a boldogtalanság sokszor sivácabbá tesz, mini a minő a puszta, lakatlan kunyhó. Légy üdvöz Karácson vigasztaló ünnepe. Tiftatujitási mozgalmak. Jegyzőkönyv. Felvéve Csáktornyán. 1877 évi decz. hó 15-én a csáktornyai járás válssstókÖ-zönsége által as 1878 évi január hó 3-áu megejtendő tisztújítás alkalmával megválasztandó központi és vidókbeli tisztviselők javaslatba hoaatala érdemében megtartott értekesletj eredményéről. Jelenlevők a Csáktornyái járás választó s nem választó közönsége. — Konyáry Mihály Csáktornyái lakös ügyvéd ur,1 mint Glstins Lajos központi szabadelvű párt elnöke által felkért bizottsági tag ur as iaen szén saámmal megjelent közönség előtt előadván esen értekezletnek czélját j— tisztét befejezettnek jls-1 cd tette ki a felkérte a megjelenteket, rai-sserint as értekeslst réssére elnököt és egy jegyzőt v ál ess tani szíveskedjenek. Esek \| utáu eluökUj Kouyáry Mihály, jegyzőül pe- sel vált el aa élettől, Minő ialéee van?. — kérdésé aa orvos. „Hoss, mint minden németnek," — viszonza Ő, a fal felé fordult és elhunyt. Sallet Frigyes, néhány pilla-nattal halála előtt, mely kora reggel 1848. február 21-én bekövetkezett, lehuata ujjáról jegygyűrűjét és nyájas, kifejezésteljes moeolylyel adá vissza nejének. F. WEHL után ^Kabátomhoa. ■Seegény. öreg, sainvesstett kabát, Hallgasd barátod tá^jó dalát Hallgass mimoű fájó dalát Téged illet, csak még nem tudom. Sir vagy dioevers lese s hát dalom ? rne tudnám ? Siri vers lessen. Mely sirni fog kösel végeden — 8 zokogni, hogy annyi év után Beoeui veesess s itt nagysa egymagán. De még sem as: nem sírvers lessen. Dftoe illet meg téged Öregem! Zokogni rá érek akkor én, Ha ott pihenss már s sir ölén . • Diosőittti foglak fáradt kabát. Bek évet éltünk mi kettes át! 8ek télt, nyarat tfthál át velem. . . Rád azért oly hős eeng énekem. Bi téré valál, igás, hü karát. Ttried velem ss é&el hatét — iH msgosstéd a terhel velem MsgkéimlH hát áiuséielsM De hagyjuk est Többek érdemid, Hegy sem ssélté helyt CsgUlaa itt ipr kk kellé öaehb is veit Biz\' tsrks volt, logy ssinor helyett Futhatna el tagjaid felett. Melyek sssbása bár nem magyar. Foszlányaival magyar szflt takar í Szegény kabát, kedves jó öreg. Mikor volt aa, Uogy kökény sained Csillogva fényleit a bálakon S hókar pihent kims válladon ? 1 És ssárnyidon tündöklő jegyek, Mit feltflsének apró kesek — Ragyogva, kérkedően hirdet ék : Barátooa t hányan kedvelék 1 Jó rég bis ss -4- majd tis éve m Istenem, az idő í hogy lejár I Eltűnt színed, aa iSu szépség.. Fakó levél, elért a vénség. . , 8 mond osak nekem, mond te vén kabát (Fogódé kicsit, mert ujjod levált,) Vétettem e olykoron neked ? Hogy szív szerint megkérhesselek. Nem; tudtam én. A ki ugy szeret Mint téged én 4— ellen nem tehet 1 Nem hagytalak tőlem el soha — ! iSgyütt ástunk, \| amint jött sora. . j , Hanem — (megálli, erősíted magad.) Jó barátom azt még se tagadd, Hogy mióta uj földön élűnk; Lassabban fit erőnkbe vérünk. Mi lesss oks f örersaünk talán ? Hiss most valéak Tétünk tavassán 1 As nem lehet XT mitől van tehát t Felelj nekem ssegény, vén kabát. Kit sorsa űs • . • Oh elég, elég — E saókra már lelkem kínban ég \| Ertem ssegény, pusstalásodat i Nem séehtttif * Kalmár Béla. ég Oseesaák Sándor Ügyvéd arak válasa-tattak meg egyhangúlag. Konyáry Mihály elnök ur aa értekezletet megayitettaak nyilvánítván, mielőtt ás! értekesiet aeptreudre térne, Ziégler ^á)-. mán kír. kösiegyső ur következő indítványát terjeszti elő t sg/snis mondja lü ss éjrte-keplet egyhangú határozatául, miként aa ésetre; \|ia aa értekezletben s roegválass-isádó tisztviselők iránt nézeteltérés lenne, á kisebbség becsület szavával kötelesse ma-feit srrs, miszerint a jSvŐ évi január hó 3-an megejtendő tisztújítás alkalmával azon egyénekre ndja szavazatát, a kik a jelen enekealet többsége által megválasstatni bétái os\'atuk. Ezen iuditvány, Szakoayi Zsigmond s Siuodits Elek urak kivételével, egyhan-\| kuiag [elfogadtatott. Ezután Konyáry Mihály elnök ur fel oljraaea tekintetes Qlavina Lajos központi szabadelvű párt elnöke által hoazá küldött s j központi tisztviselői állásokra pályázó, illetve jelentkező urak névjegyzés át, minek folytán a kijelölés következőleg ejtetett meg. Alispánnak: Ceutor Imre egyhangúlag. Faj egysének : Svsstics Benő, as esetre lm ölesen álfáisra nem pályáznék, ózon . jÍiw. I-lő aljegyzőnek: Botfy Lajos. II- od a Barthodeiszky Emil Ilj -ad „ j Qzukelter Lajos . .\' „ 1 i i egy haogulag. tis iti ügyésznek ss értekesiet által javaslat >a senki sem hossttalott, mert az értekezlet egyhangúlag kijelentette, miként az ezen] állásra pályázó Kruseca János urat kijelölni éppen nem akarja, >! i^y egyéb pályázó \| hiányában fentartjak lusgoknak a választok a megejtendő túztunitásig a nevezetten kivűl pályázók egyiko mellé so-rakozhatni. Megvpi számvevőnek: Czukelter Jóssei Főféistáriioknak: Skublics Zaigmond Aipéuztárnoknak: Mayer János Foorvosnak : Griss Jáuos Árvaszéki elnöknek: Szigety Antal J ülnököknek: firsunstein Pál, Erdős Gtörgy, Tassy \| Kristóf, Donészi Fe-\' rencz és Ró ásás La- inL( jos. Számjvevőnek: Csoknyay Jáuos A Imáim vevőnek : Megyesi Alajos Jegyáőnek: Nagy Lajos mind egyhan-gulag. Ezzel a központi tisztvíeelői állásokra a kijelölés befej estetvén: elnök ~ur előadja, miszerint a i csáktornyai járás ssolgabirói hivatalánál tnegállapitott tisztviselői állásokra a következő urak jelentkeztek j Szolgabírónak : Vrantsits Károly, Ga-: belits Imre, Knllay Alajua éa Stetán Fe-renoa. • Segédssolgabirónak: Kollay Alajos, Ssakony Jenő és Horvát Ede. Járásoryosnak: Dr. Krssovecs Ignács és dr. Szirtay. A pályázó urak közül megválasztásra kijelöltettek:\' Szolgabírónak: Vrantsits Károly nagy több léggel Segédssolgsbirónak : Ssakouy Jenő, ssa vasattöbbséggel. Járásorvosuak : Dr. Krasovecz Ignács egyhangúlag ÁlÍatoivosnak: Fink János egyhan-galag. Az elnök az ülést befejezettnek jelenti. egyúttal — a napi raud kimerítve levóq a jegyzőkönyv hitelesítésére Molnár ISlek, Zieglér Kálmán és Zakal Huurlk ura kat kérte fdL Easel a jegyzőkönyv bezáratott s aláíratott* lleyi és megyei hírek [ öF. olvasóinkhoz.) Lapuok mai száma] ez évben utolsó. Mig lapuuK legközelebbi száma megjelenik^ addig 1878-at iirtnk, az ó-év elbucsuzandott tolünk, s as bizon remfei ténál, A ki az kj íj év megkezdendette pályafutását, rara mint mindig, (uost is jobb yeket keltve inaga iránt az ólaiul* A ki a jövőbe tudna tekinteni ? lucgtuduá mondani q Mi jót hoz esztendő V Jobb lest-jc a réginél V El lokja-e felejtetni a jóval ázou rosz- szat\|, hozni outás uiit a régi adott ? Fog-e békét a világnak ? Megszűnteti-e a vér-? a nemzeteket részéiteteti e a vi* rágkis és a haladás boldogi csendes napjaiban? De nem, nemli ne kívánjuk tudni a jövőt! Hátha sötétebb volna a jelén léi. Jobb a rcméuy derűit tekintetével nózui a jövő elébe s is isteni gond* viseld nyugtató biaálmaval, várni a szebb, bolnogabb napokat, melyek vajha ue sokáig váratnának magukra I De az embereknek is kell valamit ehes tenni. A békél munkásság felt^te a haladásnak, a virliaásnak. Egycsillt erővel kell törekedni a jó eléréeében, mely érett gy ümölcsként csak akkor hull le, mikor a munka és ápolás sem hiányzott. Mielőtt ÜdjOSölnók as uj évet eibucsisunk tőle. Kérjük as egek hatalmas Urát, hogy nemzetinket, kásánk minden jó fiát áldásában részesítse. — —- risztéit uiva- tóinknak. Idk snréay nűkMéstiket I. grele®me! kisérték; nagyrabeesllt nao-katársaiak, kik őúetleafll áldozták fel idejűket, 8 cAlaikkan kiurtással, Inu. galommal támogattak, — irántnk hő kd-szönetűnket éé elismerésünket fejezve ki, — kivágjuk, hogy az Ur isten őket egészségben erőben tartsa meg ét adjon nekik boldog juj évet I r- (Kitüntetés.) Örömmel értesülünk, hogy a városunkban köztiszteletben álló Dr. Scherz Simon, honvéd-főorves a legújabb kinevezések alkalmából ezredorvosnak neveztetett ki. E megérdemlett előléptetésnek annál inkmbb örülünk, mert ne vemet t orvos ur éppén moit kezd űdűlní sályo-betegségéből, [melyben közel tíz napon át szenveoett Valóban felemelő aaon általános részvét, melyot Dr. Scherz betegsége a közeli rokonokon kivűl városunk lakosságánál keltett Xlskáss egéss napon át ostro* molva volt a látogatóktól, kik hogyléte felől jöttek tudákosódoi. Varga Imre alezredes ur általánosan elismert nemeele!kűaé-gének csak ujabb elismerésre méltó jelét adta azáltal, pogy a beteg főorvost nemcsak többször: meglátogatta, hanem személyes üdvözlésiére sietett ss aj esredorvos-üak, áthosváá neki ss uj kineveséseket tartalmasé hijrstslos rendeletet. A részvét illetén kifejezése bizonyosan jól eeett a derek \'orvosnak,; kinek — számos barátéi-val és tisztelőjével együtt — mi is őszintén kívánjuk, hogy teljes egéssségét ainélhs-marább syeije visaza. — — A lapunk mait számában említett rablógyilkossAgi eset leírásában téves értesülés folytán 4b0 frtot irtunk 584 frt. helyett ennyi volt a Deutschtól elrablott öeezeg. A köaleménybe jtollhibául csúszott be megyei börtöu, áll a in i börtön helyett. A bűntárgyalás folyamiban uj mozzsnst nem igen merült ieL A rabló gyilkosság ténye ugy a tettesek mint a tanuk vallomásai alapjáu megállapitutmn, királyi ügyész Dr. iky Kristóf ur megható vád beszédje végén a tetteseket kötél általi halálra kívánja ítéltetni Védő ügyvédek, Oroeaváry Gyula és Dr. Freund Zsigmond urak a mennyire a bűntény bevallása mellett is enyhítő Körülményekre lehetett hivatkozni, felszóllaltak védeuezeik ügyében. A törvényszék úgy Hegedűst mint Hompót kötél általi halálra Ítélte. Es ítélet a tetteseknek vasárnap 8 órakor tudtul adatott, » miután a bűnösök számára a legfelsőbb kegyelem kieszközölhető nem volt, az ítélet mindkettőn délután fél 1 órakor végre is hajtatott. — (Szihészet-) Bogyó Alajos urnák, ki városuuabau eddig négy szer lépeti fel, holnap kedden lesz jutalouijátéka, mely alkalommal egy 50 népdaibói álló csokorul tog kedveskedni a közöuaégnek. — Színészeink pedig egy mulattató vígjátékot lógnak előadni, k elhívjuk az érdekes előadásra közönségünk figyelmét — Az a0»trak gazSazzati hetilap" (Oes-terreichisches laudwirthschatüíchee Wochen-blatt") mely Béosbeu Faesy és Fríck kiadásában jelen meg decsemher b-dikí 49 számaban egy nagyobb czikket közöl a „kisbirtokosok, hitelegyesületéről8 Dr. Q. Marciét tanár tollából. Igen kedveaőeu nyilatkozik azon mozgalomról, mely hazánk-iban már régebbeu a hitelegyoeUiet alapi-tssa érdekben uiegiudult, annak végUges életbeléptetésétől sok fidvös eredményt vár, és öromuiel említi hogy 0 felsége is legmagasabb- védelmébe vette a hitelegyeeű-let ügyét, a meiiuyíbeu a központi egyesület eluöke ée két eluökéuek megerősítése ő felsége által fog miudig gyakorol tatai. — IA ió akaraital irott csikket, melyet egées terjedelmében uem közölhetünk, miután as egyesület állásáról t. olvasóink snnsk idején bőven érteeűltek lapunk által is, így végzi. „Hogy a tervesett sssrveeet aa egységnek, viragsásáhos uélkűliehetlen, jellegét megtartsa, amely nélkül pld a központi egyesületnek áldásos működése lehetetlen, szűkségesimk látssík, hogy aa ala pitandó helyi társulások léfcalább a fóel-vekben megegyezzenek. Erre nihtve, és azért is, hogy ilyen társulások nagyobb saámmal és lényeges nehézségek nélkül keletkezzenek, uésettynk sseriut nagyon kívánatos volna, hogyha a központi egyeaUlet résééről á viszonyokkal ismerős ssakképsett, gazdasági vándortanítók küldetnének ki az ország egyes reeseibe, kiknek feladata volna saóval és tettel kösreműködni aa ily társulások alapításában. Éppen hiteltársulások alakításánál oly sok kétely és kisebb es heaség kűzdendŐ le, hogy nem nyomhatjuk el attól való aggodalmoukat, hogv üv tapasztalt tanácsadók nélkül szükségtelenül megneheaítettnék csélsserűen rendezett tár-> sulasok keletkeeése. vagy nem a nagyobb szervezethez illő módon történhetnék Végül sajnálatát fejezi ki, hogy e téren Osaflf rákország még hátra vfui és reméli hogy a magyaroreaági eredmények nemsokára ott is életre ébresatik a saunnyadó erőket — — Időjárásunk ss utolsó nspokbau egyszerre megváltozott, s gyenge időt, «••\' lyet osak egy-egy napou váltott fel agy kis eső, gyoisan telváltotta szél és hóvihar, és kemény jhideg * Aa a feltevés tehát, hogy gyeuge telünk lesz, aa utolsó napok hidegét tekintve ugy látssik nem tog valósulni. A jeget hordják már, ée koroeelyáeé-egy létünk, tnel/nek tsvékenyUget a mait évi tél megssakasstotta, késsűietekst tssa, működésének msgksadÉsére. A sessee)ég-sport kedVélői álveeetes áfákat, várhassak. A „flmaklín Tártalat* mi HM SUiáeábél kaiét néhány feyv jelent mez és küldetett be hossánk, vk«l i iuiirMftu meg Meg)tlént m „Olvasó kftnyv-41—4. ittzete beeárólag. Tartalmaaaa: (íV4ci fái „Farsang* kalandok11 cimü — Oiokooftl Vilés Miit 4 \\ ¥ \' Lilla firzéktny dalok tll könyvben, g s r d m é t Protpai „Carmen" caimtt élyét — Nagy l g n á c t: „Tisstuji-eaimü 4 felvonásos vígjátékát, mely 942-ben akadémiai pályadíjat nyert, iket-k tűzet 40 kr } M u r r a y én Ö r e u v i 1 o jaok a franoaia politikai életből, mélyéét angolból Belényesi Gábor és Hiuiaár Imre fordítottak, és Frt kni i Vilmos történeti rajtát: „11. Lajos és udvarát* — A mint <ia „Olcsó Könyvtár" es elszámlált füzeteinek oaime is mutatja, as egyes fti-tetkék tartalma külömböző érdeküek és fcrtékűek, de kótségenkivlll helyet válaas-mutatnak s mindegyike magábanvéve érdekes olvasmány. A belsői becset illetőieg uiitdeuesetre Frakiaói történeti rajzát illeti neg as első sor. s a kiadátársulzt minden-setre elismerésünket érdemli ineg, hogy ily nagas olvasmányokat is ^etz fel as „Olcsó könyvtár,, füzetei kösé. — Igen érdekesek a franczia politikai életből vett rajsok, és Csokonai érzékeny dalai is megérdemlik, hogy olcsé áron közkézen forogjanak a iáit a Franklin társulat kiadott füzetkéje bizonyára nagy mértékéén fog elősegíteni. Kovács Pál Farsangi kalandok cziinü jé samatu beszélyét is jó volt felfrisiteni, mi éppen a derék magyar irónak 50 éves jubileumára esett. — 1 A „Közhasznú családi könyvtár"-bél is megjelent a 20-dik füzet: „Óyakoclati szépitészet." As egészség és szépség ter-íuéssetsserü ápolása Dr. Klenke /lrmin után K. Benicsky Irma népssertt nyelvén hsssnos útmutatásokat tartalmas. Árr. 40 kr. —• Lapuik mai számához van mellékeive a „Budapester BörseM péusUgyi he-tilsp előfizetési felhívása, melyet olvasóink figyelmébe ajánlónk. — Csarnok, f .Pont des Arts-i koldusnő. . (Wo T • I l-ftT) Németből. Had? yilmos után g r i t dm a ü a £ l aj o s 17. \' (Foljtátss) [Fröben, bár ssive és gyöngédebb ór-selme, attól, amit itt látott és hallott sértve ér<sséi magát, nem mert ellene szólni. — így tehát .követé az asztaltól főlkeló bárót, kinek átölelését is nyugodtan eltűr éj gót, hogy ne kelljen ti események után Jose-fával találkoapia, meghívását, hogy társaságában a gócnálombá kísérje, — is elfo-(adia. A lovak elővezettettek, a két férfiú ftiveté magát a nyeregbe és már-már neki ikarta ugratni Fröben, midőn visszapillantása közben Josefa képe tünt íjBl előtte, ki kendőjével intett utánuk. „N0d utánnuk integet búcsúvételre liáltá Faldernhez: de ez kineveté őt. U-; ,Mit gondolsz ?w kérdé lovaglás közbén. ■,Azt hiszed hogy oly gyöngéden szoktattam, hogy egy délutánra csók és kéznyo-nás, üdvözlet és kendővel integetés nélkül tem távozhatunk egymástól ? ísan mentien 1 Es által a nőket elkényeztetik és ha rajtad is megtörténik, hogy valaha megnő-tűlss. úgy as istenért, osak ugy, tégy mint fa. Szót sem alőbb as elu.azásról vagy s étalovaglásról. — A paripa elövezettetik - „„Hová kedvesem ?«• kérdi: aztán egy-iser, kétszer. - Válasz nélkül ielhuzatik a keztytL — nnDe hisz nem hagyss egyedül ?uu kérdi tovább és cairógatja aroso-4at ; nyugodtan nyulas a korbács után és mondod : „Igen még es este as elövédműre akarok ügettstni, es és es a dolgom fan ott — Isten veled 1 ha 9 óráig itthon nem vagyok, be várj a vacsorával rám. O tog-ijeí te nem figyelsz ráj utánad akar, te a kornácscsal integetsz vissza; as ablakboa rohan a rácsosatba ragaszkodik, integet kendőjével és kiAtW Isten veled 1 Hsgyjd integetni és ne fig/alj rá. — Nyomd ipari-pád vékonyába sarkantyúd; essküssöm rá, •s s nőknél használ. — ax enyém it úgy tett, da harmadszor, hála Istenek, nem kér-4«sett többé, és a sirásnak vége. A báró e gyönyört! beszéd közben a kgaagyobb kedély nyugalommal pipára lyájtett mialatt földjein jártató szemét an •ólkül, hogy vendégétől választ várt volna, «e ez öseseesoritá ajkait, és még jobban »ü saive e darva férfiú beszéde által öss-wsesoritva. — * „O te kutyán! kutyább ember," szólt n agában, roszabb azért, mert tégedet as ur ésszel áidotf meg. . Miként egy lovat be-Icakor óinak, vagy fát Ültetnek, úgv tanul-kl szép lélekkel bánni, egy szerető saivet íegértsni, mi látkörödön kívül fekszik, iint nézett ntánns, oly bánat teljesen, mert 41 ss búcsút sem vett tőle j oly angyali tü-"Itmmtl áldott egy teremtés; és már is <segboceátá durva szavait, oly ase re tetteljet -üUaatáseall 8zer etette l J Szeretheti •\'\'Ua> sértetik mag gyöngéd érzülete aaer-Mojábaa? Nem látja-e, hogy vadáaa-•be itáas több gyöngédséggel viseltetik ? ii ***** 7 ~ iol/teU elmélkedésében mwü neje lett, éroshst e syönjréd- •igtt aáránt, akit jesallaallag dy nacyon fölQlmulja, és akitŐ^ MgU — rattagT — Vagy talán örökké aaon torsa liSgyeo e ssa-giay lényeknek hogy saás Maál cssk agy eaarethet valóban, ELgy á tflbUek a termi esettől gyöngéd, íorrp sserelesuael felruká-•ott pompás tárházak aövasUseenek, hogy virágozzanak és elfervadjánakt annélkSl, hogy a valódi szerélmet uis«m? Ámde, a gondolat még elvikelhetle\|ieii\|b volna rám nfsve, mint as, hogt valóban saereti f Kem, nem lehet, nem SMuUd lennie Akaratlan megsarkantynzá lovájt es utolsó gondolatnál és es gyorsan tovassjfcguldott. ^So. ho, fica-kó ! ersenyt akarta l^rtgoliii ? kiáltá utánna a báró és zsebre dagá pipláját „Kétszáz lépést engedek és sátán mégis elérlek.* — Szakértőén kisaámitá s kist és midőn gon-dolá hogy a kétszáz lépés megvan adva, paripáját neki ugrasstá- és nem kis örömére ugysnázon pillsnatbat rt a gőzmalomhoz, mint barátja Fröben.—. .1 18.. j • A gépész, ki bár aaetiényKférfiu volt, dá szerte kitQnő Ügyesség liirében állott, a inalom ajtajánál fogadta őket Még mindig nem sikerfllt? kérdé Fajderin, mikösben sress elsötétedett -f- „Valóban^ vagy londoni levelesőm gazember, és tyiegéruemti , hogy fölakaastassék, vagy pedig ön Fröh-licn mester ért nagyon as . óraggyártáshoz, de gőzmalom fölállításához, bigyje el, úgy ért mint a tyúk az ABC-hez." A, férfiú, kihez ,e szavak irányozva voltak, mélyen sérjtve lenni látszott; magas pir boritá el arczát és már keserű szó lebegett ajkán, de visszalőjtá azt, kezével gyér haját sírnitá. %y akarván bossujat visz* saatartani. — „Bocsásson báró úr, válassolá Ő jü ba a gép tervrajsa előttem fekssik és minden egyes darabka ily pontosan megvan jelölve mint es itt úgy Östseállitom, ha toha sem láttam is. Ekkor azOnban szabad intézkedést kérek és csak akkor állhatok jót, -* „No igen, arra osélOs ugy-e, mert én kissé segítettem ? — Hiss maga mondta, hogy ilv gépet soh\'sem látott j de én nem agyét, nanem kettőt nármat is ^láttam Franczia és Angolorssátfban, és jól tudom, hogy a nagyobb kerekeknek a henger közepébe kall íReni, mig a kisebbek felülről alkalmazandók. —" „Istenem, boctátson Méltóságod, válaszol á a művész türelmetlenül, e gosmalma egéssan más saerkesetü, ast pár a rajiról is lehet látni." — „Rajz ide. rajz oda, gőzmalom csak gőzmalom, egyik olyan mint a másik. Meg-csalatva vagyok ; minden oldklról orromnál fogva vezetve, a roppant sok pénz ki van dobálva.* Aközben Fröben kezébe vevé a rajzot és figyelemmel szemléié azt — Azt ta-laiáf hogy • malom szerkezete egyszerű, és szép, és hogy az illető kerekek srófok egymáshoz illenek, könnyen fel is állitható. Korábbi időkben, mértant és természettant alaposan tanulmányozott $s barátjával a leghíresebb gépmüveket tanulta megismerni, de mivel a tapasztaluk fölött Faldern előtt sohasem nyilatkozott, utóbbi avval gyanu-sitá őt, hogy a gépészetről fogalma sincs. — Midőti tehát Faldern izgatottsága nőttön nőtt, a gépészhez, fordult és bizonyos darabok Után kérdezősködött melyek a rajzon adva voltak, és midőn az előmutatá, és láták, hogy egymásba illenek, ekkor Fröben mondá: „Fogadni merek hogy semmikép sem vagy megcsalatva, mert vala> mint az .1" és „Hu a „ L,u-be illik, — mert ezek a fővonások, miáltal a két malom Ösa-szeköttetésbe jő — ép ugy kell a többinek is egymáshoz illeni." — -Oh uram, önt as Úristen kflldötte ide," kiáltá a gépész öröntfmel, „mily világosan tünteti elő a dolgot 1 Igen as .F" a tővonás, „H,* a rúdmübe kapaszkodik, és itt a „K L" kerék van megszorítva. — „A gép igen egyszerű" lolytatá Fröben, és barátom egész tévedése onnan van, hogy nagyobb müveket tart szem előtt melyek persze máskép nésnek ki. — Különben emlé-keshetel, hogy Devonshirben Smith Henrinél egy olsjinalmot láttunk, mely egéssen e terv sserint volt építve. — „E gép igen egyszerű" folytatá Fröben, „és barátom tévedése onnan van, hogy nagyobb művek sserkesetét tartja ssem előtt, melyek persse egészen más formájúak. — Különben essedbe juthat, hogy sir omith Henrinél Devonshirben majdnein ily tter-keze+ű olaj maláta* láttunk." A báró csodálkozását gúnyos mosoly rajté, melflvel majd barátját majd a gépészt szemlélte. — „Tegyetek amit akar* tok, egétsen elvasaettnek tartom a históriát; okosabb lett volna, ha angol művésat hozattam volna. — Különben kisértsd meg e szerencsétlen kerékművél üdvödet, én azt gondolom, hogy ha ^ pár éra múlva visaaa-{övök, már bizonyotan meafogtad unni eran gép abc-ét} mert ebben, hisa régóta tudom csak keadő vagy." —> Fütyörészve hagyta oda az épületet, és as erdőbe nyargalt — Fröoen aponbán ismét saéibontatta azt, mit a bárŐ önkényt összeállittatott A számok .rendezve lettek, és e munka közt vidámabb lőn, mivel a sötét képeket sZéU oszlatá és mosolyogva vevé éssre, mint nézi őt lelkesülten a gépész, és mint csodálják Őt s gépéss segédei is. — Öröm és élet szállotta meg ismét a műhelyt, böl még reggel a báró paranetai ét ssidalmai hang-sottak, melyeknek olykortolykor a mester allanvetéeei ét kérései vetettek némi gátot; — nem sokára\' alfubt rendbe hoaatott éa midőn sete á báró erdőből visít tért hogy lfdéf» baaakisérje. ceodálkosott éa abl pdlaaalni «tm U látseék a mi felttaő haladása fBlött értlai. A* várt, kagv vka-szajÖVetélek oí mindent sHraavtn>aa teg ta-tálni, ds a gppias mosolyogva nymtá ál naki a rajsotj tpa vesatá a heagerneZ ét büszkén mutátál neki mit müveitek már eddig] „Ha iiv lolytatádUk, tavé kossá a gépés^ „ét \|Bá[aaon idegen ar tovább is tegitségl(akrs\| less, ugy jót áUok, hogy vtr sárnapig végzünl .Ustobi volt minderre a báré válaata, mik$znen a rajzot viasszá dá ét Fröben ham tuiU megkülönböztetni köszönet vagy szití>k volt-e mit Fáidéra fogéi közt mormogott, midőn a kastélyhoz viaszalovaglái A gép fölállitásának szerencsés haladása és talán a Dön Pedro spanyol aranyaira való fényes kilátás ta, a bárét a közelebbi napolioan vidámabb hangulatba hozták. — M«i irt a spanyolnak V.-be, és b^átjánzk meg kellett ígérnie, hogy a I válasst is bevárja. — Josefa iráni is emberibb bánásmóddal viseltetett és bizonynyal a barátra való tekintetből ast is megengedte neki, hogv a háztartás teendőit mojgröviditheté és aélelőttobkint vagy este is ha ő foglal altos Bágai által akadályosva volt. Fröbsn fölolvasasait hallgathatta, Vagy sssel sétákat tehetett — A nő e napokban láthatóan iöléledt — Tartása erőteljesebb lőn, tfcsait a benső öröm sugsrá-nsk pirja boritá, és némely peresben, ha deli mosoly ^onult el ej kain, ha ama finom gödröcskék mutatkoztak arctán, Fröben be vállá magának, hogy ritkán látott tsebb nŐt; aőfl tekintete gyakran teQaeen megzavarta, oly annyira, hogy álmai szeretet képét vélte valósítva láthatni, hogy félig elenyészett emlékek tűntek föl bsnse- 1\'éoen, hogy még hangját is, midőn elérté-:enyülve látszott lenni, o)y ismertnek gondolta/ \| mélyet [ nem először hallott itt — Ritkábban vette elő e napokban ama képet, melyet különben órzhoeezáig is ssem-léit, ét na vélietltn kettibe került ét maga előtt feltárta, és az ismeretlen kedvet szemeibe nézett, ugy megsaégyenelve éráé magát ét ast jhitta, hogry élettelen eme má tának elhanvagolásáért bocsánatért kell M«-dasaía. „Mégis* mondá migában, mintha ■wéifitnl akarná su^gát, vesak oati kö-füik 9Í rawu, midŐf sstgiay barátnőm-Mk SrüsstaUn éhe néhány aapjait kaüa-mmU tenni iparkodonL — És afly kávét kall hnssé, a dali ttrtLlért rntförvidtaai ét sttrtncsétsbb hangulatba hozni I Szép könyvet olvasni vele, Ti ess élgatm, és sétáin kedvet helyeire kitUn — amit igényel, mi vidámmá tttsí. — Mily mtny-nyat bírna Faldern katébsa, ha caak idő-kötönkint, ta ártatlan Brüseök egyike vagy máaíkét oettaaá vele If — A fittel embernqk azonban Jósefa ragaszkodása nem kieeél kizelgett ée nagyon kellemes benyomást tan rZ. Nem látszott-e hogy ssindaa reggel aj üunepie virrad ? — Mig a reggelihez jött, Josefa mindent oti-notan elrendezett; toajd azon termet vá-lssstá, melyből gyönfftrü kilátás volt a Rajnára, majd a lapéefödelet, honnan a munsülsok nhui életnek rajzál a gabna-földeken és szőlőkben szemlél ék, ée mindent oly közel és mégis elée távolról hogy z reggel élvezetAen na akadályoztssetnskl maja a kertben valamely lugast kerete fel, melyet sűrű platánok a világtól elzártak, hová etak az ide reggeli lég ée a reggpir juthatott llymrmán minden alkalommal uj meglepő színben mutatkozott és hz a barát hozzálépe^ oly örömmel kait fel helyéről; és milyj deli módon nyuitá neki üdvözletre kezét, és mily élénken kezate meg a beszélgetést különféle tárgyról, midőn Fröben tzemlélééébt elmélyedve szótalan ült átellenében ée mennyire lebilin-cttlé figyelmét a fölvett tárgynak alapos ismeretét eláruló fejlegatéeei ét kedélyes hangulata általi — 1 Es ha aaután gybrtan és ssorgotaa aa edényt félre rakta, hsl munkájával, melyet ritkán tett félre, barátja átellenében helyet foglalt, és váraaosástéljeeen csüngött ajkain ugy gyakran éreaé Fröben, hogy aa egült világot el kell felejteáie ée rövid, üdvöaét Sillana\'tokban álmodái hogy szer«esés férj • átellenében sseretdtt felesége foglal ka-lyat. - Fsljtafasa kot.; Felelót slerkccztó : HOFFMÁNN 101. IMMMi s i I S 8 Szálloda az „Európához" Budapesten. Bátorkodunk a nagyérdemű t. c. közönségnek bepes tudomására juttatni hogy a fentjelzett „Európa" szállodát a Kávéház és étter-juéjVel együtt kezelésünk a Iá vettük. Az árak általában melyek eddigelé a s4llódára nézve oly nagyon hátrányos- és kárOBOlt Toltak, álta-lurik ns gyon csekélyre leszálittattak, úgyannyira, hogv azon kellemet helyzeti én vagyunk, ezentúl szobát egész napi használatra 1 frttól — nagyobb kényelemmel berendezett termeket pedig ugyancsak os olcsó ár mellett ajánlani. rábbá különös figyelembe ajánljuk a czimzett szállodánkban levő nagy dísztermet mell é k t e rme i v e 1 tánczvigaimaki zene-esté-lyek é:; lakomák megtartására, stb. stb, stb. A nagyérdmü helybelí és vidéki utazó közönségnek szíves pártfog Leába magunkat ajánlva maradunk 466 2—2 Kitűnő tisztelettel Herzer és Kllnger. feljebb bámula To mmm Jelige: Vizsgáljatok mindaat t a legjobbat alkalmassátokr Korcsmárosok és bortermelők nyissátok fel szemeteket 1 j Épen most jelent meg „A bor-szabályozóu, a leghűbb ée legmegbiakatóbb tanácsadó a legbiztoab és legjobb bor-javltó-, nemesítő és aikporltó eliáriáról, mely által, na a lsgtisztább természetes bor már a hordókban yan, legalább is még ^kétezer .annyi bor, jelentékenyen jobb minőségből, én utmutatás lpásskolt, még fiatal beiroa nemesítése és saam állott óboroa javítására, Különösen alkalmas a minőnséght illeti roes bértsr- mések alkaflmával. 3T Biztos ét jo eredményért kezesség vállaltáUk. Száz meg száz bizonyítvány fekszik elŐttünkl melyek mind erősitik, hogy lesakis es eljárás aa egyedüli legjobb, leggyakorlatíbb és leaegysterübb s vevőiok közül igen sokan, csakis t könyvnek köesönhetik aé«tiBl jólletöket és §razdagmg okát Fönjnebbi munka Igen könöyen érthető stylben van irvt\| s ast minden laikus, sőt minden gyermek is pontosan magértheti. eg még közelebbi fölvilácpiitátokat i» adni, díj nélkül, ha t mely pont iomályotnaa tűnnék föl Ara 3 frt Megrande lések kéretnek :utánvét vagy az össseg előzetes beküldése melleit intéztetni, a következő oSlm alá 462 4j-li ] LA Bor-tzabilytzé4\' kiadó-Uvatala Wien, Táborstra88e, Hotel zum „Bphwarsen Adler. Ohm C. O. I \' l ii "—- . Budapest jV. Józseftér lő. ttían heljrottose Wheler A Wilson cs. k.i udtrarl ssállitókaak Mfg Op. New-Yorkban, ajánlja! a tisztelt iiásiatssonyokk és varrónéknak legjobbnak elismert varrógépeit! ibaroéok ftzámára nágy riktárt tartok a legczélszerübj) vattó és segitŐ gépokból la legjobb feltétélek njtelléu Kegyes figyelembe ajánlom jplj felszerelt raktáromat [mindennemű tár* gyakbjíl UázlTtávinlák éa v illá m h ári tó k ssámára ét elfogadok piaden e szakbá múnkákat 4É1 M j\|j I 2Dx. Zgana A.loxl\'l^óx én tt^bé^studor. uIMn A* HKetnéttz, gyógyít gyflke-resetifényes és tartót likír hlníonltáHH mellett mlndeohénrO POZDECE JÓZSEF hsraogok üj felszerel éaénok és baian^illvinyok felUiá\'ójs. Vír. axab. fnv/foyánjok és aagyeaarkofác* BséspMlee, VI, k (yérstfs t# aa MÜit h^zlűo íjiolji ^B^ találmányait s tisxielt építésiek é érdekeltek becsei ligyeiiaébe, [Tisztelt épitéeaek ^Ajj} akármikor megtekinthetik gyárambab s különféle miotákat, harangok felázerelééról és tfSCj^ torojok bereadezétiéról- WtMtl Klkfadt saját acab. modora sstríat üj btraojukat Kjuss aoéer alkaissaSásáaál a karaag te* jHHH repedhet sssg; 2{-»B«r tovább tart «iat a régi Mkeraiéta^, Megtartja eredeti] tiaata bandát Scék l^Bfi I torovokban nagy hjuaocok 1« alkalmazhatók; a falazatok aeaiiai rezgft* — a meiy^t a fJ«zre- jflSRS I lésaél kikartflsi teljea lehrtetlea — aaai sxee"4nek a a karaorotftakos haurír^ax* aaa aaekaégeJutik ^Jg-^ »zon érinek, melv a régi módnál. Üaáataiaa kisaayitviny igazulja «SL I JflHf^ Kaae uj uiawrslesi modornak eálusrftaAfc a elAaye annyira el tSa imerra, bogy nem csak Ma- " " rrar, Krdély-. Okstrák-, és a láaMáilitésoe 1867, noartvai Bajor-, ttaáaa-, Fijasaaerazáa- V Afla kíálhláaoa 1H72, kcxmrv han éa BaartHábao la a feltaláló ■ —jn ipar-neiaállitáaoa b4űM harangokat fcUzgrpi él axálU- ^JÉBl^ ftMgkMkám I>í7»f éa a ata lálraány tantetrelkjH ixfeen már A/ Cttjy j•% t ^LF^^^Kt keéi kirXeüeí nűadeufi t Ö Fütéfff s király által két ly f^T HC^If m nMTVI aforode éremmel vag) d jja! rendjellora ^ helye- jJ^J^^^^/j^j taiaban ndud+u aa:-\'• ru állitiaonílWa., ^ciVflSékf ki- flÍ^ClÜSiBtf rangok U atvetélnek a fel- állltftsou \'1865., m orn. JSsd á ... . ____i azereUetnelc. a rvpedt hm- kiállításaéHkl J36S,bé- ^ Ar^jyxéksk klvwaá«ra ibjaentesea kQlüetsek. gok m Br Qj r« kiitátáson lÖC»«.f pária ti- gokkai átoerélistaek Torihbá ajánlja az ajoananj feltalált ha rangá 11 ványait kovácaolt vaából, melrek s kkal kisebb tért fog la :.ak «-> vi sailárdabbak mint a üLinrinjek. —• Az eUS magyar, ugy bJ- mint kalfSIdSn legjobb hirnávben állé furé-gyárttm S-vca\'üThf»ly«aet dua rálaactékbaa kéwKbelí. Miad"of^l»\' horgonyok tt aaUk Wrjkáltatnak. ftl6k elkéaaiu^.a^ <> ;•\')< -uiiiuS: \\ képzelnek továbbá korács-, lakatos-1 MbiaySi mer^dtaiok, malom-lc fg^yt-V. íánmif. kalapácrok, hara^ytltftk v. THURY JÁNOS a rlib én nngymcp-kováei BKi \\®llf mm ríjlríár * u^o^ 44. %i az mün ái- Rn. fflljiiiüíj U») IUMUI. büya pálya ndcfiaza áte lené- Juúí wM ú\' > óén, yaoy vád boulev. rd 39 ti «7. a att, \' •jio\'Js mag t mii d* unejsft I fúvók s hordható kuyátsv((lzl(cly<ík] kovács, lakatos kíhraíó- 1 és rézmive>»-ki(ÍM/Qrek. nfinkülönlien mindeiu é satkbs váicó munkák k^/iténéri ttgymiiit ölök acélozá^a. vas horgonyok kijávitásánr. uj és wska! harangok felszerelésére a belet i . i í legjntányossbb irskou. — Pontok és .szilárd sroigálat biztosiitatik. r; llatott levelekr« azonnal válási adatik, ét a gyógyszerek 20— 2 1 ttgymldt \' Pr - ^^^^^I^^^^BH^Kv1 - BETEGSÉGEKET 1) az ÖHfertőzésnelc mindem következményeit* úgymint I magömléseket, t «z In^érléketiy gyengenéget az ondtfolyást, különösen a TEHETETLENSÉGET H (elgyetnpr&lt férfierőt:) « 2) hugycsőfülyásokal (még oly idülteket is), a uemzőr^zek h bufakóroe fekélyek é§ máNodrettdQ hujakórt tuindcn alak- >< jaiban és elcsufitusaiban, . í 5) húgycsősziöküléseket, 4) friss és idült íiyákfolyásókat nőknél^ az úgynevezett fehér! \|! folyást éa az onnan eredő- a ej m®grt0lan«ágot; 6) bWktíttéseket; : 1 .» \| . \'J. ; \' ! \' -b a húgyhólyag\' betegségeit ós vizelési ueliézségeket. ö Jf ... délelőtt 10 órától 1 -ig. délután 3 órától 5-iBi Bendd naponkint: ^ ^ ? ^ Lakik : PESTEN, , \' ! f f helvAros, kígyó-utca % sz. a. kigyó és városhftz- ; utca sarkáa (Rottoabiiier féle bázbau) I. emelet,! bemenet a lépc8$n»< Pserhoier Ja ** ^M i ^ógyszerósz JBécsbeu, SingerBtrasse 15. nzuiu gold. Ueicluwtpt\'e^" ajéit}« a á olvMéfcaak aa alaat jegyzett •» sok évi tap-uxUlat utjaa j«lw»ejin«k biz^ujuit a/tfré-L aaeti attiéaÍ0f«M\';(ekei é« hatái>ott baal azeregpt. • aa. Megraaislaseknéi kérem a csim ód poMtaáliuniáa pouú* luvgjlaiőléiwi. —i aa alant falaorolj \| takon kivfii még «ok egyéb kdlöalapMégok vannak kóazletbeit ea neuias\' aa«atati>sa u«m távé aíe\'^et infl\| ia«grettdei<.\'»ak iog»ovid«ob idS alatt éa legjutaayoaaobui wuüMii^tuvk, ea í4iuUgoic«»«a Wg oafebb sáaa4fgal di\| uélft< adataak. KBldciaanyes a vidSkni, beriiMacaaitetb péntueaaiitat < sjpt raailatíc — Vidaai w^grenda^aaeknél caemagolaaárt darabonai/jt 10 knycaar aaatniU >ua uagjr\|»e » I k&fifimlányakn^l csoinagoían Mjat sélué^ni. lamé(«iaroaiiSk jotalékbah mae«Sinék. AkBtikoii (tülsze-z) í. ) Kali-créujo, JSSSSSfl JK\|Wi ém S^Si umW tavija, oSálnma m^ghüléi <•« \\ SSnu, 1 &r«ge«« 1 irt towtkwni«a/i illw ; küzvwűü műmJjtm kép- ) fuicairook, —iyta juány. tbo ka oij .vk V i^udtuer testvérek híres tyúk- jN ——- 4—- V ü^amfÚQüTO iluboxokliKii IS darab W) Sr, INNraui US B/o«/ w Wtt». U.r.harS»6i / hAeHU-ípdöZSl, a d«nüi IS kr. I lAVOAl iU-SMXtt láuwi>«SlMa, * « uUocbMií \\ m^t TVrtk tt^jyrb"iT\'k V ^t^aaeuczia (prágai cseppM, ! MZEd tj^itf/éirtgr^W, gjrotaurtiarM, 2b ? GsfliH)«k> I«J» •lián ■ MtnMntM bvvalt. Úv^cmj* jo kr. N "^rr0/ «iu«mm», iuummuuciuS a> 4. _ -i • i ] .... , ^..i . :....... 7 ;Imü i«joa «ti«u. aliüsO IuiUmt. S»agcaM Sü ar. I Am«rikai kOazvóuy-keaiki, gí™: } rka! . ^ íf«u 7^1. j aan baló, kíU«Stala(ifli legjobb ia«r mlndau kMtré- \\ v^ounAiiiaj-uu^, ütva a i«gkiuitui»ii nuiH/iogu ayea»ée aaíatao baj, h«imi«mu laipim\'«Uj/te\|y / \| Kg>\' svag 1 írt. \| •eakg^ee. ikee, idaga« l^iajM.icjuj-, iiiUiaü^im« \\ -4-------— I- H- \' j-t; \' r- 1 i irt aü ar. _ J Moluuiövéu^ttzeletk^k, jwJ^ílS I (; Anat h«rin fl\'/ÁlWÍ7 ca.lt. »«b. v»lódl Puw ( Uramul 1\'uMvuyUu, ..iiuuo K>"ayM.er k /Uug. », rv \| xatuaKuoi ui o^aj jf. u.,^1 f (UuIjukmhu \\ kcuu««, hurixi «u#. wiiuu. u»U/. ad kr. I aiaimt logjubb fogíwtorto M«r. 1 üvegese 1 irt Si / kraí«sr \\ M«nmxvlín ""willf. ^r^.ff\' . / itCUlüAjUU, \|MMM fSvaaSoi kiMi«tt (UüycuyaJ. SzAill-MiUMniha 4r. aouiarjibaB.aantóla \\ vW i^ifb^n, «MIMI , aiiiuubMu p«Utg iuímiu 1 / tkUTÖ WÓ^tWere éfl l«fitarta- / \' btguk «Séu. Kgjr UrflgEM 1 Irt., ur<i»4Ub I I •krá ; erudnti űrügcaékben a irt M> kr «■ 1 ítűu k. \\ ii»i«u>u 1 irt. 2U >r. BevcM* up\'aaz i^^\'iL^iT, ) tor lábizzadáB üllőn. ÖíÜ^ aa kaalcMr. Y í j «§ aaSltal k<1ak>a> kelbimjlleii uagot, «p«u tartja 1 llui. .J . . . , . Í,1 . í a tabbaUt, ta ariutMttaa Mru«k vau ubuuiijulva. I VértiBztitó labdacsok > "wJBaw. kr. • lataWuk ««▼« aláu { M utóbbi nevei uJj* joggul / dr. Uülií-tíii SltaU»ü«au jmímutk I I ategtemaoilik, inivél cniakugyau alig lAurfk UtagM?, S bUU3fllStOpOr oHattltrt luuüor Hwi.y. r^ UJok, I mtyüm a tauüa«>aa e»m«i bataaub^ ma \\ u«oiaor«»vaby,\'gyuiiwrli«v, av^v lüoiiy; SaaulSa aüal i M—l bta^yitrUfth vulua. A j»g— kaombb MMsk. / , J],,,,. ^ irt. tU kr. M d^bba SÍav í ba», walyakSUu adaS«a agyébe imt aikerujl^iiúl al- V 1 ______t — I 1 \\ aalMwaiiütfc wh talN*«uk»e a4auUww>r «a br- / ,,, . . > • ,__.» ; i\'MrUlar J.-i«il I idú alatt taijiwi gyogyataat •imdwmJmth. \\ X anUüClllillIl-liaj Rül 10C3 év«k ÚU orv.Hwk I i ! Íí! . t 14 tl ky, I t«k\' rr« « dobcMaal ( ^ buku»«k alul talauMuayi taübdvMU« mxmr kbrült I 1 irt 6 kx, rnmm .eeMva i irt iu ar <1 t<>»rial f k lM»baak attí^arva, \'1 eaibbaut klálllttfU aagy f\| Seveaebb ném kbklotík nbt./ gtaniialari leyal.trku- \\ i artlai— S Irt. . ea tMlyak irúi halat tiuibrfuiutk o plíulik/rt iiuilyuk- / ! blMc a HgkaU>ni>kbb lejfBul>\'r»t>n UtMgjiögókUb \\ b,rVA.rá.l„MŰ +«IMIU7 StaluUl tauáatui agaa«ee«b liciyraabiUMil bua^Miib. A ki rat ) r^y V,M M/lJrl MtM,b, i«rM #ar kalrlettet tatt valét,\'loVabb \\ * katavéajrak, a bthak tigi, kiÖMakuoklul fvinyllb kai* I 4 / tatai, niíik~ir wbigykabaáak, f^jtt pokuévar, MM j\| Chai\'JlOll armnalíftitu m«»tainbli m \\ ! gyuUadaau* mull, jmftrfagyutt lagék kúíavuiiy b luu N, VUOl/llUIi droiiuftum.^ k\|Ujp,i«J^ laballt J < \\ lUó Ul"k «ilaa JOi.Ik^l^klb Kgy tagaly ku kr . lát, aMly á^íiínytka <Ui luMaia^M^i.ya, 1 aulaM-M- \\ ! , ^ I ( \'ügyeteiiHW tisBtitó-Bo "CS CWnai toil«tte.«a5ai)j)au, ( fee> U#ia lUaiitabila utai a bar baje<>Vy"biiua\' \' gt>. M. \| cauuMg ut l irt ■Pa éa farait hilUwn Magot tart mmm. Igán aakalg \\ . I I - • -J \' \' tart 4a S saoi Mbuad tm darab /p \|r. \' i\' .u..., ,Ul,y U klr. Ali. u»L>. WOrk W-iúL ánrak \\ P yta lyuka* Awah 4iiipÍMiiil>lr»Ufiira, Ffckfirrtttr —ha/W bu , ( ■ I«gjvbb ftU i .uM I jirt w kr. M , TéZVL+2 ",Jt"k■", ! \'Nuxx* pi ^ "^T ^ ^ T- I Figy-bajzHara, í^^^^íklK ) ^kwi^^^^ I — —. — $ lioggyöngyöL Llablg ataalUta-athttkS- ) S írt j HMHíiyOnit Wésra, a UeUg ItawSstal Kny ( ■ - \' " JtttJ ---- S ^ % ( NSreorg^ pektorniöga, J; y .. ) dta. feBÜg-. I^MWg. taaU - éa lALok \|: GMyra-baiitam. TT $ ! IS^&fC I - TL M iv^juiau; "«>1/M WMUI\|< - tuuwp Ch ^/.llftru riZUIgHiitL DiaMHUillK. Kollariis Jó/.seí ég Fiai legelső kész fehérnemű* váBzon, apzialjnemű és ^5vótt áru cyári rali tárakban a tl „YPSII-ArtfTI"-hox B ii d a \|jf?i»ton, vfrQzi-utoza 4r-iic Hpm alatti :t r u ii ;t z b a n J kap/jatök luindonueuiű kész hírli-, nűí és gk\'ermékfehéruemiiek, visznak é \\ as stáiuemúek a legnagyobb választékbau és aitüuó minőségben a legjutányoib árakén I^ J Vé á-ingak, rambargi holloiuti ragy irlaádl vaMoobél,.-* .J,5ö,Jgalyák liA, ij\|Q; 11 érwém> tnveh <aaÍMN» ..\'• < araktfa S.GO, S, 4. <L60. .\'», ü. 7, s. 1U, 1» ft. tantajT l írt 40, i .au, rtlr-wk Lik, aU. - irwiVl \| ra \'b-iuguk, liiilixuttek, uudajH»\|aub4t, lutHe rtawo. 4a- tSkltlI, \'1 ft. galjAk 141, t frt: lIMttkMk <o»- i abja J, 4, 6, S, í, S, 10, IS, II —20 (rtig tUj. ,j«iib-.>l 1.^0, \|JO, aitaaaak 1.75, MO, ráeewebaL . f KI ^•aMdapolaaUugtat. Irb. Ija), 2, Í.SO. 3. J.W 4 frt. S HMO 4. 4 ja, gatyak l.Ti t. yi 4 axiiica tagak, \|.tü. \| frt. Hat kSlöu gal> K4m lakátaianfluk Jtáayok fámln. aililaa oagyatg- .1 Árral UQ, I Ab bau « adnlaégbaa. agyubita laam mIUi aabatara. h\'i rfl aslaa* angol •lalard-lágak, daribja jf.40, 1.75. kii ; wU/ikr\'1 klraaaSra nagy aqag}aaliaiika4 bánaasu- \|teMbi gallanal daval^a kSO^A\'fti aaa iLkul\'ljak. \' \|fn-\|iljik, utagykr. léhnygyar vagy úiuwalaaiabáera* > lonMa db^ak aagy rak Untakat váaaaa ai iai<l \| Utagiból ÍJUL JJJL l.7í», vh4u>u\|k>I 1JJÜ, liTS. uwiiübkbaa- \' II \'^Sí\'íÍiÍ^\' \' * \'■\' KumJyi U PKUi tOÍ.IVÍ) \'. I öiuSí^\'.í;^tri\'^.^rtí; ^ IvIUruuvak, iclicriU-Uuit v«aK"ü\'<•>), v^oUak, tucaalja U4Mi vaaatai gy»rm«k4vb4riá«aitalaa é» agjuiii. \| 4,50, <i, 7 Irt, . ; akraJSS ua Itacvuwgyad wtatar rif) tM« iSy lí,- \' K4rÖ\'iaabkaod4kf faa«r víason. tuclb^a S, 340, 4. LM>, \| IS. W, tl. SS. tX ti. C, Sí. iá, S^k SU Mg. 0, ti, 7, S, \'J, IO, UHU IrtiK\'. : fiawyawi, SS 4/U tatar (»J IM fan 10A0, 11, ■ Káril-iMbkabtuk. Tkaaootaíl lalu r «alaaf «wUal 7 IrC ILMt lí, IS, 14, £ lw, 47, «g, 1 10 ^feS f\' \'-40 P""^ U»a«Maaaua ó«v „ülUu, » \'Wór \|S» n>H IS talw- uabkaudik dbja 80 kr. S4 kr-, 40 kr. pamat Utfct JErcWr SS, W, SS, 40, 44, ŰTia, 4S, W, Wo »2g aa«bkaad6k ariaaé aaéllal, laaaaüa 8 Itt. gaaar Uautaalarat, Agyaambakra 1 ataur Sl SS, 4a 1 Kt-nl\'gattéraa talouoa furata bau, lagSaatnanb loroui lí 1 g írt g ftg j / í ^tl f v* Kérll kéMlSk, toraáüa It par, ft--d irt. ,VJf í?u^íf.^í^ U4, Nftl iagak, nunburgWvaa^MiU4i«<iaa darabja 9;Á0, 7.84,17.tö, S.8b» U SS, l i.sb, iJU.»t IS lg, laJS 8, g&o, 4, S früg »lingali S. \|.iVi. l, (» írtig, iraaaata. Sdbaa 1 UaaVkaa,^Bg uj matm .» ^f, », W. Miallvarraaaal lam^u.k 3 Ml, 4, 3, \'jJuk S, 7.-S. ^ P.^ffl.1 . 15 Mig. laadaputauiKU taii>M\|T\| m M, i fu. ala«vl« f* i ^ I t^u. ^ í B, fc M. M. S ka MAI telé-aaraaUak aaMkttalanMé. ^yatartlk ÍJ, 1.5u, Vaaa^wSwwtak ^Wgyak^éa^ arak nlllAlta, tartama tj illaaUalt 1.75. JHk 8, tfJW, 4, 4.60, &-1Ü ftrtig. JL^ Jl L^ilf^ MM UbratalAk. taa-U^laalidl, dina «44(.aywU, drlija TildÜiMk, »araa> SJtl, S, i oo, aUagali 1.80, uuAliott i, gjo ft Mai r-ao) > •• ,rt II Nbi bMeeukaykk. iaada\|inlaab>»l. nMelyakkal éa aí- j AaitalitaalSk. ttaata taa, taaia^b 4, 48U, i, 480. .1 iiitaiil Saraiba 8 50, i asftj SJO, X 1.50, 5—15 ftig 1 I, aJ 8 fty ttaana b, S. 10, II. la. 84 aaaatélyra. \' \| uaatlylyal 4, 5, Sj 7, H, 80 rng. . \'1 ««ma i irt b) krtöl 11 Otg. MM barunyak \|Miumivii, kltSiii Wlaft^ágbéL, taaaaüg 1 Uama4t aabftkH urttákuk, g ■iatalyw> lift g,S50, 7.. , 4, ft, bJQ, S, MO, V. 4—88 inig, caénlálaU tacaalta \| . TM 8, 10, 84 írtig, tl twailyw 18, llftM. U. »4>oí I \| 10,! 11, 18, U—28 OUg. saiuii«k \|Méiu\|laV\| pádaT\\ I 15. IS, 18^ lü ínJg., ll aSadanlyra 86. gf, S8.\' 4a( 4 ai, tki kr. 1 frt, 1JU. llso, 8.60 kfig. Írtig. 14 aa»4tjr» 81/84. 40^48, SS, Ift Mg II In (HlikcaiAL Í«4tar,vftaauab8i, tui-mija ISO, 8,\' 3.,W 1 KA4a kaadftk nlnw m blar. daraida 8, S.4«\', 5. lf J 4, ft, ö, t, 8, 18 Irtlg, ang.4 vju riubaiUatbül, tab4r, 4.11 ftatada. aaa<Mgr k»«d6k Mtaka^a 8,\' 8A0. 44n \| j 4, a, ft, 7, 8, 80 frt. ! 6 M kn< 1 ÍM fraarata Sarak/HaAk dbja l .80, IJO 8.75, Cakt^kM&gatatybh, 1 ablakra ft, 8=50, ft, 5.M), 5. %Ém % &, S-fitt 4 frt. fto krig. J 71 1, S» 8, ta 16 írtig ÍMu-íiqíi<k,1 S drataft áftiftUra. taadatbiMaUt. dbja I ft,\' Agyt4rtt6k datal^a 4^0, ft, 8. Hikmu rtpaUd »» . aa\' l«40 aUaa 1 it 86, IJO, rtÉiiililiUa 14UL aiata tall trtiók. 8 SA a, 8 Irt, riyabftl 0 frt 60 kr. i pwt felrak lia 1.801 S arSMkaik Ld atadaM Ámn ikliaa<ivklwkkik 4,60, SAO, aagj.Sb a Mo, laSbóf U0t Uo. aalMaak IÍ6, lAft. fCawbol I SO ti bSJO^ lfil4 frt 60 kr. 8 46, gatyaa J.84i iMi 10 MSaÍW«i taadaiH>Uu .ál SM sMuojH kiírtakkal ISO írtWl 1800 Mg 4 l«f \| l.áO, I MI, wdataak j.80, IJ6, nuaaaiU "gea jeb ». kaaa Mbaraamu aa vUwulW a lagtatata kMlb fMyftk LSj, l ttO; ll[4ya»ala>ak tagak madaiMUub^i ta* «au aa<4\|»taNaa, aaakidl a^gyaékaakai MPa> L4Ű, IJO, aalaaaak iM \|J0. rtMmM > itt 40. 4. f4« m Uwiiirtiiii bakftkDüfc. Aa árak legjutáuyoeabbaa sxabottak, s be valami a megvett va^y féiáde 1 irgyekból akár aui oknál t\'ogva letsaéere neu lenne, \'14 uap alatt, ha aa -ársge f I vényUnkkol el tan látva, nemesek szívesen k cseréltetik, de kívánságra aa árte fit ; i _ . jeetett tsseeg ie ví ■aajaittr Levél általi megrendaléeek ínég as nap, taetyen irkeanek, kMafts flaveleMtf\' ! iirr n" \'ír"""i*iTiTfniTihtviA mnvifftr\' . ■ \'! .. y? •• •ü. /íc^aí " •\') ■ : i i I . i h ü ^ I .