Zala 1899 06 június k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	53.63 MB
Keltezés:	2011-02-17 09:30:57

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1222
Megtekintések száma:	9186
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (722.38 KB) Zala 1899 június Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonhatodik évfolyam. 44. szám. 4 Vtrixkli \|>ll«t riKktl riltp k6»»». TBT Tf^ TtT kanaktSátáktt V M . - klet 1. M én ktat # JLm I <• iimmhmíi 1 lir ■■•■lum ^^mmmaa ^^l ^^l ^^l nM\'itWt aimiii ttalnni ^ , Politikai lap, MMtpMjiigM «< MegJélonEk NAQY-KANtZSAN helsnkint kélizer: vasárnap » ctQtftrtökón. ítóKlüBTftSI Ilii Kitin ím It koron* II lr — it rtlim B kvroM (I in — tr SiijiWtin I knruiu (1 fri Ü it JflillUr petition 10 krtjaá* KlklMtéiak, >il»nl i kM«\'M«t • T<m»tkofAt flMk«l riltf kl» • ki\'ti M-bmUIIm ml inxri bt) for»dn»k i. Bfjrei nla ár W knjtár Nagy-Kanizsa. IbWö. FficW* iiM-kllit!: Rnltf Iáa4i Sí rkui tltárs: L^m. Csütörtök, junius 1. Döntés előtt. Széli Kálmán miniszterelnök ismét Bécsbe utazott minisztertársaival, hogy 0 Felsége döntését bevárj. Hogy további tárgyalások nem lesznek, erre nézve nem látszik kétség fennforogni. Hi a magyar, miniszterek a legkisebb haj landóságot érezték volna az alkudozásra, akkor nem utaztak volna el Bécsből ei a közbeeső időt ily alkudozásokra használták volna lel. Ma már különben ténynek kell venni azt, hogy a magyar miniszt-relnök nem bocsátkozott tárgyalásokba s ragaszkodott ahoz a helyes állásponthoz, hogy nem lé-tezik mozzanat, mely a történt megállapodásokat megváltoztathatná. Az ő felfogása szerint az „ischli klauzula" módosítása nem foglal magában érdemleges változtatást és e felfogást kell, hogy ossza a korona is, mert különben nem adta volna meg a jóváhagyást a módositáshox. És végQl a magyar miniszterelnök nem "Téveszthette el szem elől, hogy a kiegyezési javaslatok, a mint megállapították, a kiegészítő alkatrészét tesiik az országgyű- lési pártokkal kötött paktumnak, ugy, hogy általuk kötelezettnek kell magát tekintenie. Egyébiránt el kell ismernünk, hogy az osztrák kormány is bajos helyzetben van, mert mindenesetre nehezére kell esnie, hogy egyszerűen megkeidje a visszavonulást, mi" után előbb az egész monarchiát fellármázta és fenekestül felforgatta. De ennek ő maga az oka, mert ha az „ischli klauzula\'* neki valóban aggályosnak tetszik, aggályával nem állt elő rögtön hanem tcsak úgyszólván kapuzárás előtt ugratta be magát az akcióba az osztrák parlamenti kisebbség sajtó közege által. Vagy most nem igaziak az aggályok, ekkor bflnös játékot Űz az osztrák kormány vagy igaziak, de nem ébredtek fel annak idején, ekkor meg képtelennek bizonyult az állam ügyeinek vezetésére. Akárhogy legyen, nem menekülhet a szemrehányástól hogy magának is, a magyar kormánynak is kellemetlenségét szerzett és a koronát kinos helyzetbe vitte. Már ezzel magával eljátszotta lételét. Reméljük, hogy a. válság nem fog hoz- zánk is átharapódzni, — és hogy az aj korszak, mely oly kedvező kilátások mellett kezdődött, nem fog kellemetlen megszakítást szenvedni. Reméljük, hogy Széli ügyei keze, mesze* tekmlő államférfiúi lát á. a és valódi hazafias\' érzése, mint az utolsó, veszedelmes és szomorú válság alkalmával, most is megfogja találni a helyes eszközeket hogy az ujabb válságot távol\'tarthassa Magyarországtól és közvetve a monarchiától. Legújabb. ■érabal lapnak sálakar klirthnl lávlrall laSádlád kaplak i A klrgyraéa kiráMtn tMíill t karka. Tkaa grét aa aaalrák aalalaalrrrlalk ra háUkálaUa • Magyar ■lalulrrttalk ama taltáa ra7W(rr jSaal, a frlaatrark fcraléfc IrmaatáaMka. A király Marii Kákaáal újra atrgklala a alalaili nlallil<\|\|»l «4> Irakra Thaal rlrjlrflr, aaaly klilkaJaj • ai«f)r kariáay trljra Matelil J> Itali a klrgjrséal If^kra. ■aSaiwdrA aArpCayalk ■ BméU >nHa Ir aaa4á.ál. - Brrul l.ar aSrrkaakaál álM. lálaf MM >() HáihamlaNMr fraakaa kaaila rkrkkrt vállallak kr. TARCA. Magány. In: Vajdai Szabó István. Szerelme^ vagyok a magányba... Megremeg a lu\'kem, ha megértem közelségéi és lehunyó nemekkel várom, míg meglep, hogy azláa megbámulhassam csodálatos szépséieit... Szerelmes belé a lelkem és n< m tudom kitépni magamat bűbájos varázsa alól. Ha zaj, ha lárma közepett- megsejtem mys/.ti-kus ölelését, ós leszorítom ajksinat, hogy ne szólhassak; elzárom IQIeimel, hogy ne crje hang; becsukom szempillái aa1, hogy ne lássak semmi\', a mi e sáros löldröl való. Mert kimondhatatlan gyönyört ád nekem ez a — szerelem. Ha jöttét várom, ledobok szivemről mindent, mii köteles teherkén\' rót rá az élet Szabadon, boldogan várom és meghajtom fejem, mikor homlokon csókol hírnöke a — eund. Csend... Megérzem benne a magsm lelkét, imádságos öndol alait és megtisztulva az élei porától, Önmagamnak — önmagam állal. Diulelea egyszerűségben, valóm teljea öszin-éségével fogadom, mint egy fejedelmei, hogy bo\'dogságot kérjek tőle s adjam neki mindazt, a mi csak sa enyém. É< jön leiéra... A hajnal napsugárból szőtt aranyfátyolt borit lábai elé; az est hibor-palAst\'al dlssili vállait s az éjszaka c-illagokkal hímzett ruhával veszi körűi. Szivdobogva várom, vissz ilojtolt lé lekzatlel nézem és fe éje nyújtom karjaim ; jövel jövel — magány I Meri csak t láthatod igazi arcomat, caak te vagy tudója minden gondolatomnak. Nem is vagy te nekem csupán szere mesem, hanem bi-rám, testvérem, anyám... Nem csalsz le hszug álmokkal, hanem arany palástoddal belödOd ábrándjaim; hisz ludod, hogy nem élhet általuk a lelkem. Nem kéred számon durván tetteim, csak én azámolok be azokkal hűségesen neked és buldog vagyok, ha nem kell kerülni arcod, mert igaznak tudom magam. Ha láztól gyötörve, összeszorított ajkamon nem törhet fel az, a mi fáj, nagyon M ne em, te kiolvasod a szivemből azt, és az édes-anyám csókjával csóko\'ss — meg érte. Í3>vÍBzed gondolataimat oda, a honnét kiindu-élek-j-lok és hová megtérek mindig: három fehérvirágos sirhoz s megmutatod kepeit azoknak, a kiknek neveit arany-betűkkel jelzi a fehér márvány-emlék... , Ka viased magaddal további .. Nincs Idő és térség, a mi batárt szabhat na ulaidnak. Te ludod: merre a vágyódásom a én szabad-in eresztem veled szivemet, hogy kövessen téged. Nem tudok akarni nem gondolkodni, csak élni és boldognak lenni — általad. És a mi\' látok a zajban, a mi velem vau az élet minden fordulatán: a csalódásig hű való* sággal hosod közelembe annak a két izemnek fényéi, a mlynek tüzétől idó élfllt fehérre (og válni hajam, mielólt az Oszt megelőzhette volna az élet nyara. És megajándékozod a tudással, hogy olvassak — lelkében, mint a nyitott könyv lapjairól... A márvány katkákon, as urgona bu zsongása alaU, abban a myazt kus homályban, mely a hitet megerősíti, -- mrg nem térdeltem soha... Mert a löldi élet gyönyöreit nem iamrrve, a túlvilág Üdvét nem kivániam, hanem elölted, — sokszor borultsm porba. A te rsod&latosságaidba beleveszett a leikém; a le szépséged megbabonázott — engem K> res lek mindig, mindeuűtt és vágyón, sóh-jlvn saáii feléd szerelmi vallomásom.... Ha olykor betévedek aa Árnyas erdöb, ugy elhallgatom azt as enyészete* zugait, mt-ly oly sajátos érzést \'ámasal keblemben. Azt a titok szerű örök sóhgji, me\'ybéii a sze* Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok ; 7 _ — a^Maa minden külön dij felszámítása nélkül m^mmmm^ e1őfizethetők és megrendelhetők Fischel Fflliiljpjcö^vkereskedésében Nsp-Kaniszán. 7 NsgyKaniana c.lltörtöá Elhagyott gyermekek gondozása A belügyminiszter vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a hét éven alóli elhagyott gyermekek gondozáaa tárgyában ( é. 50 ooo.VII, 8lám alatt a megfelelő szabályrendelet mellékletével a következő körrendeletet adta ki valamennyi törvényhatóságnak; A lelencinlézetek felett, valamint U országos betegápolási alap terhére ápolt gyermekekre vonatkozólag gyakorlandó ál* Umi felügyeletre éa végül a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított hét éven alóli gyermekek gondozására nézve a a I898 ; XXI. t< 14. §-nak 4 pontjában nyert Mhatalmuáa alapján alkotott uabályrende-letet, megtelelő számú példányokban midőn a törvényhatóságnak megküldöm, a törvényhatóság figyelmét a következőkre hl-vom fel: A lelencek és ai elhagyott gyermekek gondoiáaának ügye eddigelé az 1886: XXII. t-c. 145, paragrafusából kifolyólag kizárólag a községek körébe volt utalva. A községeket terhelték eddig a szegények ezen osztályához tartozó kisdedek gondozásának költségei is. Midőn ezen kiadásokat a törvény a községek vállairól levette, méltán elvárható, hogy a községek ezen nagyfontosságú ügyből kifolyólag reájuk háruló, most már csupán közigazgatási természetű teendőket lelkiismeretes odaadással teljesítsék. Sőt a törvénynek ae indokolásból kitet-szöleg az az intenciója, hogy miután a községek kevésbé lehetnek abban a helyzetben, hogy a kisdedeket, habár az országos alap költségére, magánosoknál közvet-lenül sikeresen elhelyezhessék, a cél elérését országos lelencházak felállitáaa által biztosítsa. Mivtl azonban az ez irányban folyamatban levő tárgyalások még befejezve nincsenek, de különben is az állam e téren a társadalom közreműködését egészen sohasem fogja nélkülözhetni, a tőrvény jelzett intem ióját kívánja a szabály-rendelet II. fejezetében megvalósítani akkor, midőn arról gondoskodik, hogy a lelencek és az Zala 44. szám (» lap.) elhagyott gvermekek felvételére alkalmas egyleti intézetek álljanak rendelkezésre, ugy, hogy a községek teendői rendszerint, a te rflletükön felmerült esetek megfigyelésére a községben netalán elhelyezett kiededok tar-tartáaának ellenőrzésére és a téritményeknek a fizetéakötelea felektől való beszedésének biztosítására fognak szorítkozni. Esek után abbeli várakozásomnak adok kitejeséat, miszerint a törvényhatóság méltányolva a törvénynek ugy népességi, mint 1 emberbaráti szempontból nagy horderejűi célját, melynél lógva a társadalom mentő segélyére utalt kisdedeket az állam véd-paizsának oltalma alá helyezte, a szabály-1 rendelet végrehajtása körűi hazafias buzgalmának teljével fog közreműködni. Budapesten i89o. évi május hó 19 én.1 A miniizter helyett; St/tf Ignác s; k. UUatIMUr * A szabályrendelet foglalkozik az I. fejezetben a gyermekek közvetlen gondozásával községekben. KörQlirja az elhagyottság minősítését, az elbánást talált, valamint gondozásra szoruló nemtalált gyermekekkel; megszabja a dajk sági leltételeket; a gondozók minősitését, az orvosi segélyt, azj ovódába és iskolába járatást, a jutalmakat! és büntetést, az illetőségi községek feladatát, a szülők és fizetni köteles hozzátartot-zók kötelességét, a téritvények behajtását, a fizetési könyvet, vitás kérdések elbírálását anyakönyvvezetést, községi felügyelet és az ápolási dij megállapítását. A II. fejezet szól a gyermekek gondozásáról intézetek közvetítésével, meghatározza a gyermekápolással foglalkozó intézeteket, a tartási dijak felszámítását, a magánfeleknél gondozottakért való fizetést és végül megszabja a külföldön elhagyott magyar honosokkal való elbánást. Az acetylén-fény Ritkán keltett unj kor vslamelytalálmányaolyso feltűnést, mint az aodylén faltai* lisa és nemcsak a föváronban fűztek bozzá nagy várokozásokat) hanem a legkisebb vidéki városokban és helyaé 1899 janius 1-éo gefcben is, hol világító gást és vfflamoeságot [csak nsgy nehézséggel és költségekkel lehet előállít aui. As óriási reklám, mely ss acetylén te találását megelőzte, fölkeltette a várakozás, hogy a legszerényebb vidéki vendéglő, möbely és esak némileg jómódú család tiása is végre abba a sserenosés helyzetbe jut, bogy gyertya- áe petroleumvllágitás helyett ennek a sokai ígérő taiá mánynak jólétemenyét lógja élveahelm; de, mint s tspeszislst muiaijs, az eddig elért eredmény sajoos nem tugyoo biztató. A kővetkezők bee egy sssklérfi nyilatkozatát közöljük. aki fáradságot vett magának, bogy • dolgot komolyan I tanulmányozza : Mész és szén összeolvsaztásából sséooxyd tartalmú terményt nyerünk, melyet kaictnv-karbiduak nevezőnk. Ha est «izbe tesszük, igen könnyen égó gáa fejlődik és est nevetzflk acety-lén-nek. A gáz hólyagokbaa a felület felé száll s snnyirs nem veszedelmes, bogy bátran meggyújthatjuk, mert robbanás Délkel tiszta lebér lánggal ég. E kőrülméoyeo egy sajalságoa, még ugvao esak a kezdet állapoUoá 1 lévő, de igen fejiődésképee találmány alapul: Trouvé aevfl franeia le találó acetylén lámpája. E lámpa áll agy vistartébói, egy ebben függő sodrony-kosárból és egy reá csavart állványból üvegfedélJel. A sodrony-kosár* ból égy gáz cső veset as ttvegfődéí alá. A 90vet sgy csap segélyével kinyitni és becsukni lehet. Mibelyt a sodrony-kosarai kalcium karbiddal meglő tjük, kezd a gáa kifejlődni; erre kinyíljuk a csapot, meggyújtjuk a lámpát éa bosssabb időre igen szép, szagtalan és korom-nélküli fényt nyerünk. Ebben as álUpotban a találmány egy érdekes játék volt) de az iparra uéeve alig volt említésre méltóbb jelentősége, mint ama kisérlelnek, mtlyeket Wiihler tett a kalcium karbiddal a 00-as években. Csak mióta Wílton as elektro-cbimuí utou előállított karbidot forgalomba hozta, kezdődött e téren igazi er» seny. Az acetylén lény a jövő táuys—hangzott a e^atakisltás, mely mellel felvették a versenyt a peroleummal, a légszeszszel és villamos fénynyel. Karbid gyárak keetkezlek, acetylén gáz* égők stb. szóval égy uj ipar, melyet első sorban Németország kerített háta inába s amely birtetea gyorsasággal Magyarországba is megtalálta sa útját. As akadályok leklladéeére, melyek ss ipar fejlődésével a tudomány hathatós segítsége dacára s talán épen esért mindegyre tornyosultak, kongresszusokat és kiállításokat rendestek, nemzetközi érintkezés általjiparkodtak leküzdeni as említet1 nehézségeket.\' Most Bud ipes en tartják s második kongrees-szuit egy nemzetközi acetylén kiállítással kap-esolatbsn, melyen isskértőnek es laikusnak alkalmat nyujtsnsk, bogy konstatálhassa a haladást, melyet es ss uj ipar 5—1 évi létezése alatt elért. A koogreszus s laikus közönséget hid geo relmes kedvese epedés«l, a uenvedő vigssstslást s sz igazhivő orgona zengést vél hallsni. óh, as erdő magányának i« olyas sok kö téssete van... Ha i yeükor, midőn leiedni akarom a latért való küzdelemben lelkemen ütött égő sebek lájdilmál; mikor érzem azt hogy a csalódások már egy egész poklot tttö tek szivembe: — ott — vsgyok, s ha ilyenkor leleltem ss erdő, s végig futó szellőtől — gyengén iogstvs — megzendül, olyan kimondbstatlan varássa van e tündér rezgésnek reám... Lelkemet ilyenkor leírhatatlan árrések ragadják meg. Imádkosnám, de ugy \| im idkozhainám, olyan vágygyal, olyan áhitattal.. Ugy tetszik nekem, mintha átszellemülve, I csodás, nem ismert világokba szállanék, mintha a menny felséges aystériumait látnám , magam előtt... Ei mikor s megbirhsllan érzések elömlik me-rengő lelkemet, akkor ajkam önkéntelenül susogni kesd s e suttogásnak az ss értelme, hogy ■ily jó volna örökre itt maradni s itt halni meg!... . Ha unom a neszt, vásári lármát, mit üres mosolygásul takar a kínáló arc; ha fáradt vagyok h< szád jövök — magány I Csillagokkal ékes raháddal s\'fódss engem is és ss hallgatom sz éjszaka gyönyörűségében a saived dobogását. Mert én megérsem a szivedet is, meghallom verését. Hisz élsz le is. Ott a lakásod a templomok s<eiitelyébsB, hova s szentséget zárja el a pap; a sírik mélyén, hol lesárt koporsóban porlad a halott; as erdők szivében, hol nem járta ember a járatlan utat. Te vagy a levegője szivemnek, élek általad, mint te én bennem élss. Ha hívlak esengve, — mikor vágyódom u\'á-nad — le tnagsddal hozod a szentéi Ml — imámat, a sírból — könnyeiül; as erdők ssüs mélyéből álmaim... A csendes.ég — szivedbek dobogása; suttogásod — a némaság; a levelek halk tapsolása — dicshymuusod, és c«ókod .. ss álom I Rabod, alázatos hódolód vagyok, ssivem meg* remeg és ellelik boldogsággá1ha megsejtelek, Ssivdobogva várlak éa és kiayqjlom feléd karjaim : jövel, jövel — magány 1 A bronz-kéz. JZ — Piriit nj«. — Ír a: Paul Bourget. Tizenegy óra telé járt as idó, midőn odahagytuk ttajmund barátnőjét, Viviaaet, aki hogy mondjatp; királynői magatartással fogadott ben nttnket. Pompás ttde szépsége, vöröses-szőke baja,\' mely glóriaként övezte Rubens festményeire emlékestelő fejét, valósággal hatást keltett bennem. A kővetkező kérdést vetettem fel: — Hogy vsn ss, hogy egész este, de még evés kösben se húzta le a keztyűjét? Talán hibás s kese vsgy éppenséggel mü-kese van, mint Roderichnak ? Sajnos, ugy van I felelt Rajmund sóhajtva Különben elmondhatom neked eme kés történetét, ha számíthatok diszkréciódra. Es a tes\'i hiány Katuaolf herceg emléke, a kii le is megismerhettél, még mielőtt braaiiiai utadra indultál volna. — Aal a lekete szemű, szőke oroszt érted, nemde ? — Igen 1 . S íme ugylátszott, bogy gondolatait szedi össze Rajmund, aki most egy ideig önmagába merfl ve, hallgatagon járt kelt mellettem. A melankolikus holdvilág sápadt sugarai resegve tükröztek vissza a Szajna zavaros vizében ; az éj némán, nyugalmaaan ereszkedett le a a csillagok \'ott fönn sziporkáztak. Mindez oly jót hozzál.lett ahhoz a sajátságos, kossor hanghos a melfiyel Rajmund meseint kezdett. — Még emlékezhetsz arra as időre 1 a mikor a herceg Parisba jött. Gondolj csak visaaa reá ; ugye csodálatos jelenség volt ő s benne a szláv és olasz vér kereutesese oly érdekesen mutatkozott. Szláv atyjától hstamas termetel, szélei vállakat, imponáló külsőt és areánsk hideg vooásait rökőte, anyjától vissont gyöngéd kezeket, tüzes tetű szemekei. Gazdag háa sarja lévén, aa volt ő is, ami Parisban sok más ember, ha neas is éppen orosz herceg 1 — tékozló. Neked nincs udomásod as ö sikereiről, miket ő az élvvágyó körök szalonjaiban aratót\', miután csakhamar elutaztál Páriából. As asasonyok bolondulták Utáuna. Nos, a gazdagsága, rangja a külső megjelenése eléggé megmagyarázzák wL Nemsokára asonban megtudták a hölgyek azt a ugjc-\'tröU >eo (ebre Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 44 agám. (« lap.) 1 tf99. junina bó 1 én hagyja. Ai ncelylén lajttaalAa olmrtltiio. a poly-rgariéhtió tünete, moly a témkarbiaok vegy-fólbomUtinál lép fal a különféle gáskevarékek világiló-erojo, ai aoolylón-fojl(uzlök külöuböső randssarei atfa. érdeklik ugytu a asakemberl, • laikus kösőnseg azonban, molyol népszerű elő •dánok alul lelviUgoiilani meffogbaiadan okokból leleelegesnek lanottak, a kongre-s«us sikereiből csak tinnyit Jogyzelt meg maiénak, hogy a legközelebbi kongrsaszua 1900-ben less Hé-hsban. A kiállítás lélogaléaénak a közönség ludá— végyét kellelt volna kielégíteni, e helyeit eiápee csoportosított lángok lehér fényén legeltette szeméi, hozziirtóleg bólintott fqjévol a moggyö-aödée hangién folyton Isméiét biztosításokra, hogy >a jövő lénye* kell hogy minden versenyt leverjen; ée aasel a bizonytalan érseeeel hagyta oda a ki&llilAst, hogy a dolognak mégis kltl valami bibiének leírni. A szakembert aaonban meg\'epte: aa ecetylén ki Alii lés. Meglep\'e na eredeti rszmék lellUnő hiánya álla\', a készülékek kezdetlegessége Állal I iU feltalálók gyamollalaneaga állal, akik nem voltak képeeek magukat elszakítani a fran» I cl a Tronvé eredeti eszméjétől; a szakember, minden, a közönségnek vasért lármával a jártae-aéggai loldlosért kiéllitési tárgyakban aaupén lehetetlen vélioaatali létja a lenn körülírt <ieö acetylén lámpának. Oétlajlaaatfl gáztUzilló és ssáriii készülék giamerö tulnyomáe-bizlonaági szelep, nyomás-saabalysó; — a ha valaki több világosságot akar, akkor tessék Kél gátfejleoz\'O száriló készülék, stb. — még több világosság let-sik? — három gásfejleszlő, barom gás-tissliló ea igy tovább megható egyszerűséggé As aoelylén randa körülmények közt majdnem oly olcsó, mint most a Isgssess. „Kendea körülmények" alatt azonban azt kell érteni, hogy a.karbidot közvetlen közelben lehessen előállítani, hogy körülbelül 99 százaién tisztasága kilüríő mész és »ok löszén legyen közelben. De találjuk mag például Magyarországon ezeket a taltételeket a mindenek elölt a karbid-gyártáshoz szükséges legalább ia 2000 lóerejü viai eröt V Kisebb mértékben gyártva bem Hzati ki magát a karbid alóaliitasa. Aa aostysu nem veszedelmes, a készüléket közönséges munkás, háaisaolga is kexe heli aime a gonosz véletlen mégis ügy akarta, hogy a kiállításon, hova bi/onynyal csuk a legjobb gyárt minyok jutottak el, melyeket vá\'ogatoit emberek kezelnek, robbáoáa történt, mélynél agy munkás súlyosan megssbeaüit A s«arenceéllenséget azzal mentegették, hogy hivatalosan tudatták, miként a különben csekély robbanást egy munkás vigyá-Bsllansága okozta, mikor az inspekción hivatalnok véletlenül jelen nem volt......az a men\'ség beismerés. A háaisaolga mellé bisonynyal inapektort kellene alütaoi. Különben vitágitáai telepek fel áliláaáoál a megbízó ugy kívánja, hogy a fejlesstö készülék egy elkülönített, lüthalö helyiségben, a lakástól lahelö legtávolabb álllttaaaék lel, ami éppen nem bisonylt as aoetylén veesélylelen mivolta mellett. 8apieni\| sat. Szűk helyünk nem engeai meg a részletes fejtegetéseket; de a mondottak nem Is ssorulnak bővebb magyarázatra, söt inkább feljogosítanak arra a köveikezletéer, hogy az scetylén-fény meglebei, megengedjük, a jövö fénye, de — mindenesetre a messze jövőé... Letenyei levél. Letenye, május 85. Ttkinttim BxtrkmlS ür\\ Becses lapja agyik számában közöli \'Hagyjuk azt a Kossuthot l< elmü cikkében többek között méllóalalolt említési tenni arról is, hogy Letenye vároea ia előbbre van, mint Nagy-Kanissa, mert olt már évek óla diaseleg az impozáns „Kossuth-emlék Igaaán örömm" ) olvastuk mi letenyeiak e nem várt kttünletéal, hogy még Lstenyénél la van hátrább á ló város legalább a hazudság tekintetében. Hátha ludaá még a tiszteli cikkíró ur, bogy már utcáink ia el vannak kérésziéivé nagyjaink nevéről és vaunak Kossuth Lajos, Deák Perina, Baross, Felöli, Királyi Hál nevű utcáink: akkor talán még külön vesér-cikkel is szentelne nekünk. De, hogy valami ckkbe ne keveredjü ik ée hogy dicsőségünk hajnalán mindjárt el na reatetjük magunkat, írok én Letenyén történt néhány dolgot a helyzetről és viszonyokról. Csak egy-két esetet bátorkodom felsorolni. Glsö a Koesuih<emlék. Megboldogult nagy hazánkfia, Kossu h Lajos halála után rövid időre Letenye küzónaége dr. Ctempeiz Kálmán ügyvéd ur kezdeményezésére elhatározta, hogy a nagy magyarnak kösadako-sásból méltó emléket emel. A nagy lelkesedéstől áthatva, o y gyorsan fo\'yták aa adakoaasok, hogy egy szép és impozáns mü előállításához szükséges összeg rövid idő alatt egybegyűlt. Az adakozástól nem maradt al sem a Takarékpénstár, sem a Caainó, tra a Dalosén Tüsolló egyesület; a magánosok la igen ssép összegekkel járulták a mű kiviteléhes. Magvalósult. Midőn a mü felállításának helye a városi képviselőtestület elé került a hely adományosáM végett, már akkor lehetett észrevenni a városatyáknál, hogy ezen tárgy nem mindegyik lelkesedésével találkozott, mert voltak ott olyanok ie, kik igen a loguk közt beazéllek a hely megálla-p i lázár il, közöli ük egyik uradalmi tisztviselő ia. De mégis határozatba meni, bogy az Emlék méltó helye egyedül a Főtéren, a templom és a grót Andrássy-aastély ejötti tér. Mivel azonban egy a térnek emelése, valamint a halomhoz szüksége* pár eser szekér lótdnek előállítása tetemes ősszegbe került volna, a varas akkori érdemee bírája lelblvást intézett a közönséghez, s földnek közerővel leendő bordáéira. Ea oly la kesedéssel találkozott, bogy aiig voil aa ori éa a löldmives osztályból olyan, ki pár aaakérral ne hordott volna, kivéve as uradalma\'. Pár nap múlva a kivám földmennyiség éa anyag megvolt A téren egy városi kutat, mely kösvessélyea vök, betömettek a a mü lei lett állilva annak helyén. A leleplezés elölt véletleoböl-é vagy más osból, gróf Andrássy Aladár megjött Latanyára, birtokára vadássni A mint meglátta a kastély előtti téren as Emléket, leiháborodott stiszjét lelelieeigrs vonta: miért engedte, bogy ast a vároe tulajdooat képesé kastély előtti térre állítsák fel? Ei midőn tudomást szerzett arról, bogy a közigazgatási hatóság beleegyezésével és engedelmével történt, e igy biábs tiltakozik ellene, haragjában megfenyegeti* a vsroet, hogy lépéaaket less a kir. járásbíróság, kir, adóhivatal éa ssolgsbtróság Leienyéröl való el-, Illetve áthelyezése iránt. —■ Desz illető kormány-iérfi\'ik, a járás érdekeit szem előtt tartva, nem egyesiek bele és igy nem lett a hivatalos helyiségekből — a kegyelmes ur kívánsága asarint — ménfes-istálló. Csupán annyi történt, hogy aki adakosott vagy közreműködött, ba annak bérlöldje volt, vagy más összeköttetésben volt aa urodr-lomm.il, azt felmondták, beszüntették, ta a gróf ur kijelentette, bogy nem fog a varosnak emaiséra eemmi gondol sem íord tani (Igas, bogy addig sem fordított semmit) Ezen körülmény annyira lehmgolla a város-atyákat, hogy bizony aa ünnepies leleplezés és átadás elmaradt, esak a bizottság adta át a város-bírónak megőrzés végeit Ennyit a Kossu h-emléki Öl ! As 1890 ik évben dr. Oumpm Kálmán ia többek kisdeményesesere Casinó alakult Ls\'soysa és pedig oly nngy lelkesedéssel és pártolással, bogy 60 - 70 bel- és 35 -40 kültagot számlált, Tkimr Lajos akkori főszolgabíró éa dr. CWmjMss Kálmán urak időközönkénti elnöksége alatt agy Ideig virÁgsfianak örvendett, a agy a letenyei, mint a vidéki Intelligencia pikrtkülónbaig nélkül itt találkozol és es volt igazi ssórakoaó helye. Máskép van most A régebbi tagokból sokan elli rosták és easkat ujak váltot ik tel; de a régi Osasstarlis SMg-azünt, mert beillőit a rangbéli ösazsArketlaMég és viszálykodás korszaka; söt voltak olyaa ajaka tagok is, kik be\'épéaök alkalmával maguknak a Caainó vesetéeében tekintélyesebb állást vindikáltak, — s mivel nem történi ínyük asarint, att-irásaal kilépésre kéaysaerílatlék a velük öasaa-kőlltfiéaben állókat ason "célból, hogy a mir ssép könyvtárral és vagyonnal rendelkaső Casi-nót élbuk\'aaaák, a maguknak qj Cisinói alaki ea-nak. Történtek ia tömegesebb kilépések, de tervük nem sikerült, mert habár csekélyebb tagasimmal, borzalmas epizódot, mely őt néhány évre elttale bajájából,, essél után egy csapásra a nap hőee lett, a ki után mindenki törte maga . As eest es volt: Szülei halála után ayik uk-rainai kaalélyában lakott nővérével; a ki valami kis kozák Don Juánnal szerelmi kalandba keve redett. Éjjelenkint a szerelmes iljn h-lma telku-asott egy hatalma tölgyfa ágain a leány ablakáig A letörőit hulló ágak éa levelek valósaiaülag elárulták nővére titkát a fiatal hercegnek, — igy történt, hogy egy alkalommal rajta kapta a kosi-kot, a kit nyomban legyűrt ée felkötött ugyan-ason tölgyre, a me yen rendeaen fölasokolt jutni szerelme tárgyáhos. Eme borzasztó tettnek a hire divatos embert csinált a hercegből, a kit a hölgyek eseotul bálványozlak. Ez okozta, bogy Viviane szive is lobot vetett érte. Viviane as övé latt. Ámde viviane később nem érte b* a herceg esarelmével. Annak iránta való vad ssenvedéiye büszkeséggel tőlté be öt s örömet szerzett nekl, de bisonyos félelmei ia gerjeaaletl benne. S hogy ezt a Irleimet elnyomja s a szenvedély vad hullámait el-csititsa, — valami gyöngéd szelíd odaadó sserel-met óhajtett s egyidejűleg viszonyt kötött a asalid éa sserelmeiben a troubadourok szenvedéseire emlékeztető featővel: Maurice Dubarre«val, a kit te ia ismeröaödnek mondhatsz. A festő és Kutusoll a körben ismerték meg egymást, dg egyik sem tudóit a másik szerelmé- ről. Barátok Ütlek a egy napon Kutusoll meglátogatta öi műtermében. A lestö skkor egy ébenta szekrénykét hosott elö, a melyet egy aranyos pici kulcscsal lőlnyitott Egy bronsból öntött női kis volt benne. Egy gyöngéd, finom női kés, melynek gipszlenyomalát ö maga készitatta és bronzba on etie. — Nos, éa az a kéz ?... — A herceg ugy vél le, bogy ráismert a kézre Tán csalódott ? Nem, ö nem csalódott. Viviane kaaa volt, hiaz a művész maga is megsúgta a hercegnek — mintha ssivéoek rejtett titkát sdná tudtul,—hogy e kés tulajdonosa, as ő... kedvese. A herceg mitsem szólt. Egéss lénye, tekintete nem árulta el őt. Tizenkél bosezu nap mull el, mig bosziya tervét megalkotta. Nem IáUsott meg rajta, hogymi megy végbe belsejében f Közbe aljárt vadászni, hideg vérrrel vesztett el százezreket a versenyen, játszott, nevetett, tréfálkozott a klubban, mintba mi sem történt volna, és Viviane nak egy szóval sem jeleste, hogy mindent tud. E kösben Mauricetöl rejtélyes uton ellopták as ébenfa ssekrényt. Ugyanaznap Viviane elment barátnője; Bianco Pérel kisasszony báljára. Viviane sohasem látssolt szebbnek, mint éppén akkor. A herceg elkiaérte. — Te szép vagy I — sugla fülébe á herceg egy keringő alkalmával. — Légy óvatos A leiny nevetett. Ovatoa; miért ? — és kér- dőleg emelte mély tüzű szemeit reá, de nem ayar vilaaat Ejlélk r mindketten odahagyták a bált a basa mentek a herceg lakására. Kaion fogvást vezette őt a szobikon keresztül, mig egy bizalmas tülkébe értek, melyben valami rőt világosság tarja dt mintha vér volna a légben. Kuluaott itt elbocsátotta hölgyét ée letérdelt eléje. — Maradj I — mondta éa magfogta kesét, at melyet gyöngéd csókokkal hal mosott el, mig ssemai forró könyeket hullattak. — Mi van veled? kérdé ijedezve a leiny. A herceg melyen felsóhajtott Mi bajod ?.— ismédé és fölugrott, mart efért kőoyea nemeiből nemcsak borsasstó mély láj-dalmat olvasott ki, d egyúttal vad, elrémítő ta-nyegetést is látott benne. — Maradj — mondta ismét Kutusoll és olysn* forrnia tarlulla a nő keaét mintha as csavar-\' szorítóban volna. — Mii akarsz ?. Mi lelt ? — kiáltott IM szegény. (Hjdeg mosoly mutatkozott a férfi ajakia, rég elnyomott bosszú mosolya. De nem ásót csak mosolygott es újból ajkábos emelte e kezet. Néhány órával később mély álomban Jeküdt Viviane. A herceg- halkan fölnyitotta aa ajtót — Készen vagy, Iván? Nagy-Kanis** oU(örtök 1899. juoioa hó 1 én de eailárdan áll moel ii a Cnalnó, i nemrégen sajál tagjainak adakoiánából kogyelelónok loro-váeáuraz utókornak la átadható emlékei Alliloll: boldogult hrsaébet királynénk arcképéi wp éa gazdag kivitelben meglestette és Mt dissgy ülésén flnnepélyeatn leleplezte Sokan volnának, kik tagjai lehelnének • Casinónak, de nem engedi rangkéreáguk, mer nem aa öeeselartás, haneai aa eUslg»leltaég mellett bar ólnak; pedig de aokaaor volna eaOkaégOk aa egyetértésre! Ai 1880, évben alakult a Itten/el önkéntes iQaoltó egylet, Fennállása éta a vezetésben, működésben ée lelkesedéibe!) nem volt a legkisebb hiány aem. Igen aaépen virágzott e nem egy esetben adla jeléi, bog; életképe. Ámde mint aéa intézménybe, — ebbe le belefészkelte magét aa öesselérhetli naeg oairájs, h émbér Hes-telet a működő lagok nagy Mesének, mely nem lénykedéee szükséges. Fajdalom ezo"ban: eaeq a kla helyen, hol minden egyes erére nagy ssökség van, a téraadalomba aa őssselérhslleuseg üsske lopódzott be, a nem hogy ujakat lehelne alkotni, hanem lélni éa őrizkedni kell, hogy a mér meg levők le el ne alllljenek. Nem la leaa addig Lelenyén semmi kivi-hété, mlg ai érdekeli éa íntéső körök kOfé le nem saáll a béke angyala é« ai ellentéteket a a fenni említett kóraágoka\' el nem oeilalja. Ámde mlg e jelenlegi egyéneidéi áll Leteoye közönsége, eal kötve hisszük. Majd aa új azásad keadetén, • mikor mi* helyéit dlceé zsoloismákal zengenek aa előrehaladásnak, mi lelenyelek bita ssívvei uraljuk a mi már megvolt éa amit elvesztettünk; valamim aat, bogy lehele\'t volna lenni, de nem tettünk vagy lebetlQnk semmit, a igy hanyutloltunk. Egyelőre eleket bátorkodtam lek. Saerkeaaté hagyta magát teljesen lé\'reveaetnl j mégia történ-1 úrral becses lepjéban való kéeléa végett tudatni, lak súrlódások, a miket aaoaban aikorüll bekéi oton kiegyenlíteni De aa alóbbi időben leginkább a ve< élésben merítitek lei hiányok. Egsz mult éven át nem volt egyetlen válaaalmányi ülés, a tageágl dijak behajtása ée egyébb igazgatási leendők el lellek hanyagolva ; a rendes gyakorlatok éa a tttaollék kikepaéee e\'maradl; nincs (egyelem; veaaély ese-lén nem iemerik a sok parancsoló közül parancs nokukat; Ismeretlen elélték klképiée hiányéban a drága pénaen sasrsett fecskendő ée hidrofor. \| Éa ea mind onnét van, hogy a két év eléU alakult aj alap- ée nolgálali ssabél\\ok még mindig nyomtatáa alatt állnak. Eiek hiányában a ttta-oltéaágot veaelnl nem lehet hogy w igen liaalelt olvaié közönségnek legyen a létenyel visaonyokrél is fogalma. fit na nem unt itoro a llaslelt közönséget, még aaámoe eael áll rendslkésésemre, melyekről színién aaélnl óhajtok. Maradiam a lek. Hserkesatö urnák a\'á\'aloe ssolgája <£6iJtfaJLvu Q. A imM]\\ aaidász-tiinttverxeQi Mér régen nem volt olysa sikerült kis mui a Vaautunk Ogye már lébb mln> él éve valudik. uuág Ktttlhslym, mint a «ájn» bé 27-én Engedélyeseink la vannak, aa ut-irány megvan » ra,r,rto„ gMdá...bnngverseny, melyei a íse-papiroson pingálva, pénaeket ie saavaalak meg . ., . . , . ... V. .. . .. . egyes érdekelt kösaégek, magánosok, aűt még a \'•tiob "/obor iBvArft "odsslek a derék keaalhelyi megye is, de mert ag intésé és aa érdekelt ké-lP"". » kik már lébb i\'ben bizonyították be, rOkban nincs meg as egyetértés, nem jéhel léire, bogy tudnak csinálni, oask legyen miért. És Talán a jévé aséaad végén unokáink utódjainak j mü«\|, midén oly n»mes cél lebegett s a<ealk A eisibaloiuduetl, mii Kim /rémít ee Coom/ Káhiubt hallgató adtak elő valóban aép volt A betanu i egyéti jate<ás, aa éraésisljee elésdás igen k>Hememn balon a halige tA kOsöaségre j aajoe éljen volt jutalmuk. lemét /W Lajos Olt a >ongo rá hoz. Oíy bea* •él érintő a* áruimét fika»4ó baegoka\' c<alt ki beléle, bogy sa a s«k taps, as « asjos éljen, a mit ksp itt, dazadt\'A ketle a lelke-é\'ö pab team kesét és reked téa torkokat; a kéri roény aaoabao nem gátollsmeg sbban, hogy aa tfjoaági lenedének laguio\'aé "Mraul előadni „Oid.tgok indulojat-elismerésével ne boaorélja. Mihók Sándor. félyél majd a vooaf Lstenyén OraaággyOléai (de országgyűlésre nem járó) képviselőnk; Lepsényi páter. Ehhez hasonlóval az orssHg egy kerOlete sem dicsekedhetik A legközelebb mult idében, midén Lelenyén, a válaezté-karfllet gazéi helyén idézőit, választói ragasz kodAauk éa tiszteletük kilejeséseal három Uben ie macska senével tisztelték meg No, bét nem szép tisztelet ez egy országgyűlési képviselőre ? Tebeli-é est egy másik válessté-kerélel ? Mindezekbél te ssik látni tekintetes Sserkeezlé Dr, hogy miben és mennyiben vagyunk elébbre Nagy-Ksniasánál. Mennyi szépei és nemesel alkottunk ! S ha ezt tovább igy folytathatnék, hol állnánk ml a jövő ssásad viradlén. De aajaoe: minden ssep éa nemes lettnek kiviteléhez a társadalom öatzeségének együttérzése, egyfttt való — Igen. A herceg szolgája, Iván belépeti. — A nsrkotikus szerek ? — Itt vannak\' — A kéaek ? — Szintén. — Hát jöjj U A mély, sajátságosa nyomaazó álom kése petle miiiMM látott ás hallóit volna Viviane mindent, Majd ugy tűnt léi neki, mintha hevee fájdalom nyila.na benne végig és euméletét vess ttté. ____——-- elélt,.,a melynek mielőbbi kivitele, t. i. a szobor (elállítása minden jóravaló magyar embernek a ssivén (ek\'ik, százasomé erével fogtak a kezdethet es ezerszeresen gyéstek. A hangverseny lényét nagyban emelte azon körülmény, hogy dl. Xtnkovlob Láaaló gról, megyénk léi<pá"ja e1 fogadta a védnökséget és jelenlétével s<p0ritotta asoa e\'ékelé egyének ssámái, a kik kösőtl, gr. ftsUlich György, hit Lajos, dr, Ctanády Ouuldt, ir. Dm/nyi Árpid, \| etb. voltak jeer. Aa estélyt aa ifju<ági seneksr nyitotta meg, opera-egyvelegekel adván elé, a melyért a publikum xtjoa tapsokkal tüntette ki a asereplé-ket; sa érde-n legnsgyobb réssé Int/s/ Otkdr, \| ée ViltmaHH Miksa hallgatókat illeti, a kik (áradhaUilsu Uus^aommsl tanitgaiiák a többi aterep éket. Majd ,\\tigl Aranka k. a. lépett a pódiumrs, eUsavalván a .Kérjhez manjek-s ?" cimt) mo-nologot. Ksdvt\'i elnadsaa, jó mi«ikáje éa hang bnrdoz^aa ajk éljent sxerzett a derék aQkedve-ének. Most kévelketett a műsor lényponlja, Pst* Lajos ur zongorajátéka, Neheiebb feladatnak Másnap reggel kilenc órakor az ágyban íekvé találom errél kritikát Írni, mint oly eaivheaasó- Maurice levelet kapott a hercegiéi. • Pillantson bele ébenfa asekrényébe, kedvea Maurice, egy kis meglepetés vár ünre.« Maurice lelttgrotl. Itt ..itt ., valóban itt van az imént elvea<«tt, 14,1 biaoayaágot. léaa, érzéssel éa elr^gulóan songorásui,/taint öl As a frappáns , taps vihar* .éljea* éa ihogy. volt< a mivel játékát honorálták, cuk állitáfeom szekrényke. - Az isgatoltaágtól reazketel\', midén \| Aa Ifjúsági dalárda két azép darabot énekelt fölnyitotta, de egy kétségbeejtő lölkiáltással ugrott?j el, a melyért aaivélyeaen Bdvéaölték a derék viasza, mert egy kezet pillantott meg benne, de nem a bronzkezet......oh nem.....egy valódi kezet, Vivianenak még vére* kezét, mely éles vágással lén a kartól elválasztva. Rajmund szünetel tarlóit a eldobta ciga* re\'tjét. — Nos és megverekedtek ? — kérdeztem. — igen. A herceg megölie Maurice! párbajban. — És le? ..Te él nem bossulod meg? — Ki tudja?...Talán ..aaólt Rajraund és a cillagok isis n&ett, melyek a Szája t aö ét hátén esil ogva\|Uncoltak._ Ksrnsr Arthur karnagyol, a ki miadig csak dl oséoéget Siew „prjxi voitán «k". T6rik lUiWJslU. éves hallgató állott most a pó-diunra, eleasvalvan Rudayánaaky „A. gyáva" o, költeményét. Már igen aokaaor vo4 alkalmunk gyönyOrkédni kellemes éa va\'éban élvezetes elé" adásában, mindamellett meglepett bonniakét, mert est a (áfasztó hosszú verset oly preeaiai-tásaal e oly kilogástaianul jól adta elé, hogy eddig elért aikeret %orovájáal ezen szereplé-eét juttathatjuk neki ama tape ée éljeaea kivQI, amit kapott. H I R Z K. — WImwIm ralmluter kiaal ■ef. Említettük lapunkb n, hogy a sZalamegvei Alt, TanitöteatüleU nagykanizsai járási kórének 8ormáaon tartott kőzgyülóaóből dr. fVlassies Gyula, valláa éa kö~o\'ktatáaügyi minisztert táviratilag üdvözölték. A lelkes-hangu távirati üdvözletet a miniszter Uajgalá Sándor járáai elnökhöz intézett következő levélben köszöntő meg: Tusiéit Elnök Ur / Kérem, fogadja éa tolmácsolja őszinte köszönetemet a távirati, azi-vea üdvözletért, melvlyel engem a nagykanizsai tanitói járáskör közgyűlése alkalmából megörvendeztetett. Tisztelettel; WlaficB. — I* Un pöki látogatás. Gyuriit Ft-tenc a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület püspöke — mint már jeleatük, — junius hó 2-ikán, pénteken délután érkezik városunkba, éa fogadtatáaára a kellő intézkedéaek már megtétettek. Az fi méltósága tiszteletére rendezendő ban kett, — nem mint terveave volt, — szombaton délben, hanem piniektn este p órakor lesz az Arany Szarvas szálloda dísztermében Ó méltósága asombat délben 12 órától r\|« óráig fogadja a tisztelgő küldöttségeket a gyülekezet parochiáján. — Kljeg) sé«. C\'igsMiy Lajos, sá\'pstneki gsrdanági elenör, msjaa 22-ikén etyegyeate lielloni Jolán kiaaaaaonyt Budapestnn. — Rtvmsg) aresitássk. Wsias IgnAoa a ták „Blatt M. fiat" oég könyvelője valamin\' Qvérei Lip ót éa Reseö nevüket bslOgymiaisateri engedélyivel ,t«bér"-re. IFeíazéerijrer Zsigmond kőfaragó kiskorú üt\' Béla éa R>aö nevOket Vajda ra. magyarositok--r A Islsé tsmpiem Agy- A városi felsö-templom epité-bisollsága annak idején a „Zalai Közlöny* külön kiadásával tudatta azon örömhírt, bogy Hornig béré megyés ptUpék 0 nagyméltósága, a Zichy Aladár grét, országgyHlési képviseld vezetése alall nála tisztelgő küldöttségnek tissMétsssr lorintot ajánlott fel a templom épitéei. költségeihez Ezen örömhír — alaptalan volt, mert — mint sajnálattal érte-sülünk—ö nagyméltósága, a megyés püspök, ujabban oda nyilatkozott, hogy kötelező Ígéretet nem teu és nem is leheteti, mrt nem volt és jelenleg sincs azon helyzetben, hogy a magasztos célt anyagilag elömoaditbatná. — A aéptsabata A népkonyha éa a kisdednvédák javára tervese l aép ombola a leg« utóbbi vasárnap nem volt megtart haté, mert ^gész nap asakadatlanul esett aa eeé. Tekintettel azon sjqnos körlunényre, hogy Űrnapján nem tartanak általános munkaszünetet ée írt • tombolajegy birtokosai kOsttl sokan ne « vehetnének réazt a néptombolán, es csak a jévé mssdrnf% jtMiiM 4-ikén fog megtartatni. Ramélhatöleg csak lee* egy olyan vasárnapunk is, melyet nem fog megrontani az eaé. Zala 44. szám (5 lap) — NéppArli grftléa A »Zlavármegyei HiAap« írja, hogy Nagy-Kanizsán jaaiai -Mo néppárti műién m«giariá»ár kéezülnek> melyenj gazdasági éi táraudalmi visnnyankal érintő eei-mék íh fognak e\'hongxani. E i?yUle-re Budi pes tről (rröt Zichy Aladár, giól Zichy Ncp. Jéno, Rskovszky Jmván országgyűlési tép\\-igelók jönnek \|e. A népvyttiest a felélt templom aelleitl léren szándékosnak megtartani. A togadáe, gytl-láa, megnyitás e« bazáréinál Kies Grnő dr. pisrisU laaar, Uroszváry Gyula óh Saberyrn Lajos ka-aiasai ügyvédek fungálnak — Iparl«kalariaat\|Mé(. A ntgyknni-aai vároai aUófoku iparo»tanonaiasola tanisstűiete (oly6 évi juniui hó 4 én délután pont 8 ónkor tartja meg a polgári fiúiskola emdeii rajztermi bn — alkalmi beiaédek, szavalatok éa éoekak melleit — a királj koruházáii. évlor- dn\'.ó ünnep\'égét, mely htsafUs ünnepiéire a I. ianoact»r ó mestereket én aa érdeklődő tan Dgy bírálókat e< uon i* tiszteletei aeghivin ez igazgatóság — A reilelleh tiiktr javéra Óról Féataiieh Györgynek a (Seorgikon ■egalaprtó\|aaak\' emtékssobra Jávára Dr. Janlovicb Lisaló giól fAinpán elnöksége alatt álló reiidesőbisoltaág ilial báró Spléiiyiné Baba Lajta urad szíves kösreműködésével Zsls-Eger>zegen juaiua hó 12-én a* »Arany-Bárány* Málló diszietuiébeu táncmulatsággal rgyüFEKtStl baig«er»ray lerta-tlk a következő majorral. I. Dub-Juao, Moiart-Lis\'i, longorén előadja Mibálovloh Alicn k. a. 8. Népdalok. Énekli báró Splényioé Blaba Loj<a urnfi. Cimbalmon kiféri Lányi (Jé/a ur, 8. IX-ik Concert (Up. 104) Bérlői Károlytól, kegedfln előadja Scb&raitobrr Zsigmond ur, >ongnrán kitéri Mih\'álovich Alipe k. a. 4. Dalok. Cimbal-mnn előadja Lányi Géza ur. 6. A lengyelek febérnsszonv a, Jókai Mórló1. 8tvaj« Vátbidy Lajoa ur. 6 Népdalok. Énekli báró Spléuyiné Biaba Lujza urnfi. Cimbalmon kiaéri Lányi Géza ur. Kezdete 9 ómkor. Htlyánk : paboly 6 fn, I—IV. tor ülőhely 2 In, a többi sor i Irt. FelQiOzetéaek a kegye etea célrt való tekintet brtl kóaiOnettel fogadlatnak ós hirltpiltg nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Vidóezy Hál megyéi páaaiárnckaál. — Pfraol Hér rasléklrWial. Azok a kétezer ivet meghaladó emlékiratok, a melyeken bonyhádi magányd-nyában két évtizeden át dolgozott Percül Mór tábornok, nemsokára nyomtatásban is napvilágot látnak. A kéziratok egyrésze a »Veszprémi Ellenőr szerkesztőjének, Vdrkonyi Dezsőnek a kezei között vannak, az elhunyt tábornok oly felhatalmazásával, hogy azt sajtó alá rendezhesse. A V. E. az Emlékiratok e részének közlését már meg is kezdette. A már megjelent Mj egy téteknek az a Iférde-keaaégök, hogy bennök az elhunyt tábornok a sssLadaágharc belső történetének tok bomályoe mozzanatát igyekszik megvilágítani éa hogy éppen azokat az eseményeket, lordulalokal tárgyalja, a melyek miatt a legtöbb szemrehányás érte. E vádak ellen nagy lelkének egész erejével tiltakozik a a történeti tenyek csoportosításával védi s aját igazát. Sok keserűség van e védekezésekben, a megsérteti büszke Önérzet sok epés gauyja, de mindig eleven, hons<eretettől izzó a hang, a melyeken így a túlvilágról beszél ál hozzánk. Első hadjáratom, — ez a cime az Emlékiratok első részének, a melynek első iiajtau i Pá-kozd, Ozora, Letenye, Fridau cim alatt az 1848-iki dunántu i őszi hadjáratot tárgyalja. Annak bizonyságául, hogy teljes sikerrel és dicsőséggel felelt meg annak a (eladatnak (I. i. a Jellasics elleni hadműveletük) a melylyel 1848 szépt. 16-én Kossuth Inditványára az országgyűlés megbízta elmondja a tábornok, hogy a Jellasics ellen működő 0000 főnyi magyar hadat, mely sárgaíekete császári zászlót lobogtatott és német vezényszóra hallgatott, megbízható nevezetes erőkkel szaporította fői: a Porosznak nevezett császári gyalog-ezredet két >toborzo t zászlós\'jjal, az általa Buda pesten őt nsp alatt aakitott Zrínyi szsbadcsapai bal századával továbbá a Miklós és Sándor Scscssi toborzottá 1200 főnyi tolnai zászlóaljjal, vagyis több mint őiezer hű s elszánt fegyveres nemzetőrrel. Aztán akkor taik\'or általános vot a kétségbe-esés Kossuth Szegeden, Batthyány s Wesselényi Bécsben, Eötvös, Trefort Svájcban, Széchenyi Döblingben volt, akkor nyerte meg at ozorai diadal után a pikozdi csatái. 1848 október har* medika óta, mint tövesért, minden győielem dicsősége csak őt illetheti jogosan, így a leienyeia a Iriedaui diadalokét Ezekből tékát azt következteti a tábornok, hogy e négy rendb eii haditénye az Dr. Jsnkovich László grőt, ZalaváoMgyn főispánja, a Lel e éa Boglár klsti társa adott sl harminc bold területei ötvenezer írtért fa a terület eaekedeti helyen fekmik s remek kilA-táai nyújt a salai begyekre. Bataton Füred Is leije poaptjabau várja a vendégekel. Vataary Kolos btboraok ének jaáiaa elejés viaeaatér B-Főiedre, a honnét néhány kela távozott eL — Igézőt-ép a magyar teager p rtja, a fdrdőélst (« lelleadll ■ogkoaoaOM lattan-las-aa. A balaion-lttredi fürdői ptak<)ed vasáraapjáa eyno\'ta meg Lin§l VtUriin aaa kösőoség részvétele mellett. A reggel 9 órákor tartott miae ulán a iBrdőígasgetó a tavaayaviaoál IH uép beatedül meadot\'. ki ifaagatdaág a «ag-1848—49-iki világhírű magyar bonvédelmi bábo- D>j.^.j u,„„péiien ré-a verőknek bankettet runak egyrészt első hadjáratát képezi és tölti ki, rendezett. másrészt pedig annak bekezdMét, alapját vetette — TAi4l«k JamlAlHa Már jelsatlk, meg. Itt aztán azt bisonyiija a tábornok, hogy ő bogy a Komogymlhaldi Önkéntí ifltoltó-egyeéttla- juniálixt reodrt Uost a ma^hivót is aséttossÉ tolták, melyben értesítenek, hogy juaia« hő ll-éa (kedvezőtlen idd esetén pedig ptaiita 18-án) saiét ahpíok javára tavitól taormalatasgoi rtpsesaek sí Orónbeey melletti arada\'mi feayveskea. Bs-lépii díj stemélyenként 20 kr. Cssládjegy 60 kr. .ezdete délután kél órakor. Faűiflaatá^ köasü. oyagtástalaak. Pal readégK gondoekodik. — Parasstregalák jaaiai hafáia, Amilyen a junios, olyan less a szeptember. volt a szabadságharc első hadvezére s hogy az 0 danánlali serege volt az első hadsereg. E tekintetben — úgymond — sem Djmjanich, sea Vetter, sem Bem, sem USrgei nem állíthatók mellűje, mert az országgyűlés isuétel en öt és csakis őt üdvözülte a diadalokért. . , . . ... . ... _ , „ nettel fogadtatnak át hirlxpilag - Iekaták állaaa«Ml(áM ZaU-EgeMeg Jó Mtl4k. H l(,lokról Oblath elemi népiskolája már álami kezelés alatt áll. Legatóbb a vallás- áa közoktatásügyi miniszter értesítette a város közönségét, b gy t polgári leányiskolái és » lelsö kereskedelmi iskolát I,., , • ... , , __...___ ... . állsai kszelée alá ve«i s l^^telebbi UuUá.i\|^»". ^^"^•\'íí\'lrsrs .r.l^ év kezdetével. E szerint az 1899/900. taoévben,\' u™ l<M.BMn £ fft J6^ már Zsla-Egerasegnek össze, tanintézetei álla- id« Nap melegs nen» ker^i U mini, \|p„nnL 6 az országból a parasztot, e ö azonban mlr sok lesznes. i embefí koldusbotra juttatott. Hűvös aájw aadvss „ - A \\ ^ 1 .júniussal, tele magtár, tele pajta uéoáva\'. tuU Vasat Bécaben tartott közgyűlése beható vita H^j u órtzágbi gabonát hozó, éles és klvOs u\'án elfogadta az igazgatótanács jelentését < L^l azocban aa országból gabonát kerge ö. Ha lavasla\'áit többek kflzött a»-, hogy a ré«svénye- J juniusban wkt, dflrtf< ,Mmoru nyarunk less seknek egy franknyi oestalék Ű/ettessék. A vitáig DyiT,\|ytTal. Dörögvén, ha a hold a rákban folyamán dr. H-ymann, a német részvényesek Márai3ág lasz, sok cseresznyével. Meleg, képviselője és dr. Zins löbb részvéayea nevébw nwjTei jaa{a8 Hta évi termésre mérlékadö. stólalt lel, »Hkkél szembeni báró Cblusietaki NikodemU( é„ Medárd derűs napja fi. &ik«) eloök aat mondta, bon^SHM \|üdvözÖjle légy általunk! Megárt a sok aaUei, napig tart. <300 éves rossz rdaany s a 774 millióoyi ad sság konvenlója dolgában aa igazgatóság ei intkezéalie lépett a bel- éa küllőid legkiválóbb pénzembereivel, akik egybebang-tóin ugy arilatkoatak, hogy ekkora koavsraiérs a pénzpiacok nem képesek. Az igazgatótanács kilépő tagjait újra megválásalutták. A kő/gyűlés alán as igazgatótanács űlást tartott, melyben elnökké báró Cbinmetzki titkos tanácsosi é* alelnökké gróf Szcchenyl Tivadart qjbó: megválasztanák. Épp ngy megerősítették hivatalában ai igazgatótanács eddigi állsndó bizottságát is. Kéaii tl4a.il KtrttkM Ifink Onképt! I Egylete Nagy-Kanizsan szombaton este 9 órakor saját helyiségeiben rendkívüli közgyűlési tart, me y-I nek egyedüli ttrgyái: az alapaaabályok aódoeitáaa képezi. \' — A aaijar utp karailri Almos vagyok barnula haja"1, bogaraa a jószág, be-izoralt a hordó akonája, beszorult a caulora fedele, behsllik a szomszéd harang, brekegnek a leveli békák, cacreg a gyöngytyúk caipnek a balhék: eső lesz. Dühösek a méhek, lecakék \| alant járnak, (ollosodik a kövesei, leasűl a ládafia, halottal álmodni, kapa, kassá feketedik, kemény a harangkötél, kiabál a drótos: eső lesz. Lecsap a fűst, ludak, kacsák örömükben nem fernek s lóban, musdik a macska, messze ellátszik a hegy, meglágyul a szalonna bőr, nedvesedik a só, porban hentereg a szamár: eső leea. Pipál a hegy, rikoltoz a páva, sokai szólnak a kaka»ok, szemteleneks legyek, száras a tenyerem, tyúkszemem fáj, tyúkok, verebek fürödnek, udvaros a bold, viszket a fülem ; eső leaz. — A Bslateapsri Mlldési. A Balitoa-psrlján oly lázas »ie seggel folyik a telepítés s az épitke/és, hogy a jövő század első tizede töké> leieaen meg foVjn válloztaini a msgyar tenger kies partjának kepét. A telkek ára meséi ma gasaágot ért el, pedig még emelkedői fog. Hogy ka a külföldi tőkepénzesek a tervbe veti mof galmai megindii\|ák, nagyon drágán kall meg* fizetniük minden lalpilattnyi földel. Nagyobb eaabásn építkezések es idő raeriot Keszthely vidékén éa a somogyi parton folynak, mert a aalai oldal alig hozzáférhető. Keszthelyen gróf Peeletios Tasziló a fürdőház közelében busa beid földet eladott hatvanezer forintért róla). Az Orbán-napi időjárás szüretet mniatö, a Meiard-napi időjárás pedig a jövő aratás tráay-lűje. Aki M dárd-napjaa Oltat és átültetett, annak sok káposztája éa lene leaz. A Madár l-aapi fiigy a szőlőnek már nem árt Uraapi ssép Idő a gazda gyönyöre, esős idő nem boa diót János-napja (24-ike) előtt kérjünk eaöt, utánns már magától jő. János napi eső, 4 napi esőt, sovány termést és kevés diót jelent János-nap előtti máhrajzáa síkkal jobb, mint Jáaoa-aap után. JánúS\'éjjel ssakad meg a vetés gyökere, szatén már nem női. Janos>nap utáni tartóé kakak-szólás drágaságot jeleat. Péter Pálkor derült Uö, bÖ esztendő; titánná a gaboua éjjel nappal érik. Jó idő lasz: 1. Ha a azentj&nos-bogarak erŐ?en fén/» lenek. 8. Ha ez égen látható fehér felhők teriass ksdnek. 3, Ha sok biránylelhő mutatkozik. 4 Ha a marhalegyek este röpködne. Roaaa Idő leaz: I- Ha sok varaagy muatkosik S, Ha a kutyák lűvet esznek. I, Ha a macska mosakodik és tisztogatja magái. 4. Ha a tyúkok porban fürdenek. 5. Ha t vakond magaara tarja fel a tőidet — Il4lavar4a. VikU>r cirkaaaa asoakat óta működik városunkban éa mit eddig lálhuk: csak dicséretér* válik az igazgatónak éi ária-laiáaak. A eirknas náyy béayeleaael van berendezve. Ugy a löidotntlás, mmt aa ecyéh ar-ilatai mutatványok művészi nívón aSáaak. A lóállonány igen becses é* dressura fcittaő. Viktor Cé\'nöi Igazgatónő brnvnros lovarnő, gydayőeWa Ili a \'óvat ás antat ványai a aagaa itkols lovaglásban aindeakor bámulatra ragadják a né\' aőt. Viktor \|ga<gató szabadon idoaitoit és eiő-vezeiett lO\'ti képezik s produkciók egyik legszebbjét éa aa igzagató a<oa ss rencsés helysetbsn vsa hogy nem aiadig ugyanazon anyaggal kell dolgozni. Ma hat mén, holnap hat ponuy képezik bámulatunk tárgyát a lóidoaitáa tarén. DUíhriek a hatalmas bqor atléia erOmatatvá-nyai o yanok, minőket még alig produkáltak rárosonkhan. Bravúros lovas: Dtlbotg, rendkívül Igysbek a japán Jadsfore mutál ványai a függélyes radon. A kis PtuUrn sűraönydróton ád taauasago. kiváló űgyitségéről. Nagy ttteaéat aratnak mindenkor a Tkt Figaro magyar zene-bohócok. As előadásokat, mindenkor valamely mulattató esoport produkció sálja ae. A aűlo« varda aagéroeali a tömeges pártolást. 1899. janiua bó 14b — A eesUrl ■•áMí bibim. A c»«- vidékének téri apátaág aa Árpád báaliól iiáraui királyok érdeklődni idejében a Báthoriak íseiuck, a (Julkeled nem teúégnek a ktgyuratága aiaM Aljolf. A eatfári npAiaágnak roit egy nafij ériéket képritelő, a XI. aaaaadban kénül t hire* bibliája, a melyet • kegyúri család egyik tagja - • Vid mester — péai dolgában megttoru vín, Farkat vaivári pénzváltónál hu«zonhét éa fél márka fejében elaálogo-ilott. A tartosáa idővel hetven már* kárt tzaporodv! a mi a nagy őwuget Vid mester nem tudta kifi ríni, kénytelen volt teb&t 1863. évben a csatári apátságol kél ía< loval kárpótolni. A bTbia később a Stájerország ayagati határán fekvő admonti kolostorba ke rOlt, a hol nemrég találták meg, aaáraaaásAl kerékpár aport kedvelői bizonyára fosnak, hogy a világhírű mester mely gyár gépeit tartja legjobbaknak. íme, feni elolvaabe\'iák erre a feltlt\'e\'. Mer i* wilá^áél veié UamJeamli liKéi mIMt fal vétetik, — Beaamkerf leaé Urkt mkiMiékti lap-Ktalaiáa. IRODALOM. — Beat lehet easdAlkesml • IMStt ka t .tujul-mí Világ"-!, i tndományoi Irányt kOvttd tplrltatllamvaatk mm tgjrttltt magyar ornaamát, u nlvaad ktalaaág la-fyaroraaáj ta(árilakaa«bb httllapjáiiak tartja. UitxM ■fidan HTm wámáaak váltoaataa alaraa tollal Irt, mafaa niava-ului illa btlltrtalma álltaddal Mtlaátt ka l * ártWtfrá pedig a kei vaakoe pergamentkötet egyik lapján umí aat a páratiaa árdakltdáat, mai/ * uinr tánadaiom láiba\'ó, félig kivakart jegyzet igatolja. — ágjaiáa a J#g ellen. Régóta beaté* lik a tudótok, hogy «z ágyuaás, a mely a levegői hatalmasan megrázza, a zivatart rejtő fel-hőket taélo»tlaiia, elkergeti, vagy legalább a jég. képződést megakadályozza, Persae ahhoz, bogy - tttkt kdwtktaikat emeljük kt aa ágyak dörejt egy egét* vidék felett fekvő iégoszlopra a a felhőkre hasson, tok Agyúra és< sok puskaporra lenne szüksij\', ezért gyakorlatilag atm solan foglalkoxiak még a dolog (annlai-uyozásával, Az >AI»6-Leadva éa vidéke li\'lok-uéra éa peronotrporo ellen védektső egyesülete H/onhau — dacára a nehézségeknek — flhatá ruzta, hogy megpróbálkozik a dologgal; a mi* iiisateriuaboa be is nyujtou egy emlékiratot, a melyben a kiserleezn-be< támogatást kér. - Talpfa-uállllát. A e». kir. int. déli wupálya Itrtaaág magyar vonalainak üzletigazgatóságé 1878\|P szám alatt a kővetkező pélyáu M irta ki. A ca. kir. szab. déli vaspálya társasig ma- mlndta rátagafean láptan-i/omot maga/llráanl. Ltfaiább — pinkMl — aaáma padig Ttléaágtt tstaaádét kápaa Ujyaalt a rtmtk ttlp atlilaált timkápptl elUtott alatt borfUkot kivll 16 alduavi uljta tartato-mal J alant mag. a mtlyWII —s hogy o!riadtak níral halvány fogalmat alkothaaaaaak maguknak trrSI a nagt atmlbea «gy»dM álló hetilapról] "" " "" Pttnkttd napján (p. k.( — A berlini Spbllix agrtttlalbti tartett tty Mtlvatáa (Partei Kornál), — Ktaítaáaytfc a latllaavilágMI (Boldog tmlákll Rudolf trónOrftkOi aatlltmántk nyilatkozatai ; írja 0. mádlam). — A aatllMaberárlat iráaytaataál IV. Aa amarikti iplritiillamat UrUaatl faJIMétt (Irta: Madách Aladár) — Tárta : A Undár raenyataony (Ktltaaáay; Irta T. V.) — Őwatllomom (Kanti tataiakat — Kfyríl máaró I így rtadklrkl árdtktt Itrolyáat látogaláa Talltat Pnkmaav Ttrátla aaaaoaynál, a llatmányaa klpaatégi mádlam tál, — Aa amléktaá tikitiág aWttatátáutk agy aajátaágoa tttU — A aaallam rálarat — Paklr prvdakeló atb, — A pltkOtdl atllákltt tartalma: Máj u (köttomény; Irta Patru Jtnfl). — A vlsaatatáa taalltmt (kiteli áágá). — A ml mádlamaak (Valltat ftráaia artkápévtl, Jriú anllttM, Balfnak agy ayUatkaaatával áa alálráaáTal). — Hawl aatáaaak (Ráata Sándor axolltmánok nyllatkoxatal batyár atlklljalrtl; ktall Ptlraaaovlta Jáaoa, karc. arad. tlaat). — KtlMid tláaak (Kit MTtutta krtaal tlia. — iaalkalt Jóbtrál Miamtráttl. _____- Eatnklvfil a lap állandóan Mail dr. Aknákor Sándor, v. gyar vonalainak Izletigugalósága alolyól899évben>b- «• t. oroaa cári államlaaácatt aagyliM ■aukáját ktayv aa 1900 ét 1901 években szüksége vasú i (Olgy- ÍIU""^?1\'£2í lalpfák u dlitáaál bistoaitani kiránván, ezennel jdJtotl A ^.^u^i^^aa bíu rnnHtlK nyilvános pályázatot hirdet: dacára aa tlMaaliai árak maraduk a régiek. t. J. tfáta a.i folyó évre........90000 drb.! ám t frt, fálávrt 8 Irt, aagyadirrt 1 trt 10 kr., laom b.j az lPfO évben...... 86000 . ptptoty = vrt 10 frt, Mán » Irt, .\\ .. lani uvm nttytdávrt i frt 89 kr, mtly öiitegetalapkladáklratalákaa C.j az IWl •••••••• M,ü™ \' I Bndapaat, VIII, filltl-at II. kall ktldtal Kívánatra a I. rangú 2.40 vagy 2* 70 méler hosszú, 16 Ctn> kiadóhivatal bárklnak lagyta küld mntatrányaaámot, a ki liméter né es felső és 36 centiméter izéiét alsó eziránt így ItvtlttS lanou ktreat mag. a rmdklvtl tleté lappal «a 16 cenliméter magas kereazMóigyia-lV* "T U«B\'W Wtilapoi mtltgtn ajánlok olvt- i.UUn tóink Ityalmábt. laipura. — A mauar Verme. Varaa atm uk ktatl aa »A tsáillléara vonatkozó rétzietea módoztlo- irók ktatl valá, akiktt bármily ftirdilátbaa ál.whtttak. kai magában foglaló, azálli\'áti ét kB őnltget fel- B«yofó. niagaadag faatáalája mtgklráaja, ktfy aa aki \| tételek valamennyi hasai kereakedelmi éa ipar- * u ttdjoa bíani. o.ai Meaa i_____._.. _____\'.i...i_______-i . .. . »___ aki altthtt Varat maakáll awgyarra fordítja, bámalataa kamaránál az or tágot iparagyeaOletnél, • kerea- l „kuT^,.,Ma4tttlja VernVgyftaytrt ragá.ytit. lat- kat, ktgy miudtakl ktaaytt migmaritkttta, a Prankli a- kedelmi muzeum igazgatóságánál, valamint a déli vasuli igazgatóság palyalennlartásl oaitályánál figazia\'-óBági épület II. emeletén) és annak a vo« nahin levő Osazes mérnÓkoaitályáinAl dijmenlewn kaphatók. ( A tzabálytzerQen kiállitolt, irenkint I korona m. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felirattal t • Ajánlat tálpfaazállitáara 1878ÍP számhoz, legkésőbb 1. é. junius hó SS-ának déli 12 órájáig a ca. kin aaab. déli vui>atya-lArsaaág magyar vonalainak Qsleligazgatóeágahoz Badapetten, 1. kerület. Mé-száros utca 17 (igazgatósági épil\'ei földszintén levő iklaló hivatalának) küldendők. Budapeti, 1890, má\|ut hó 26-én. A* ütUtújazgaiijdq. — Allalegéuté\|á(y. A ragadót iíitti belegtégek áláei Zila varmegyében a laguióbbl hiraialoa kiauUtaa turint a kövelktaó volt : Lépfene: Hotslói 1 u., Rigyic 1 «., Szilágy 1 a., Összesen 8 község 8 udvar. Teayétabénaaág éa hólytgot kiütés: Sormái 1 u., TormafAld 1 u., őaseten 2 kórtér 2 u var. RQhkór: Kris-lóffa\'va 1 udvtr. Sertésvési: Murakeretztur 1 a., Szécti-Szigct 1 u, Sztnt-Litaió 1 u, Otase* sen 3 kfirt\'g. — A vllágbajuek. WUiy Arendt, a világ legjobb kerékpár-t ertenyzője 1899-ben \'caakia Atula kerékpáron fog vertenyeaoi ét gépét aa Attila kerékpár müvek (Krelzscbmar E. éa tárat Budap^si VIII. József kőrút 86.] gvárai; Budi\' pest, Drezda, Teplitz szállítják. Városunk és Támlát olttd flittta kladáabaa bocsátja kóara aa artdatl francia kladáa pompát káptirtl. A matt mtfjalatt 117—118 flattokbta Ul Jnldik „Satrogtff Mlkály ataaáaa* áa mag-ktatfd.k a „Haltam kapltáty\' elmt ngány. A Mattak migtaartabtták a kiadónál (IV. K(ytUm(atU á. \| áa miadtn baaai kSayTktntktdáabta. Igytgy Matt ára 10 kr. Ae e rttalbtt rntfaaillttil aat mtagramdal-ktii áa kapkalé Piaekal raip hfjvfcaramha-téarkaa laifBaalitát Közgazdaság. A Trleaatl Allaláaee BlaUtIM Tár anlat \|A-ticuraaióm Uenerali] f. é, ápnlia hó 29-áo ttrtou 67-ik közgyűlésén iirjtazlelttk be aa 1898 évi mérlegek. A jelentét külőnöaenr kiemeli, hogy Hegedűt Sándor iga/galó-lttiacaot ur kereskedelemügyi miniszterré történt kinevestetésa folytan aa intés! igazgtiótagából kilépeti mely kOrülméay-ről az iga\'gatóoág a kftzgyOléa alkalmával következőkép emléketik meg: •Tisztelt Urak f Engedjék meg, hogy jelenti-tünk eiaő helyén rokonszenvünknek adjunk élénk kifejtsél! aaou nagyrabccaUlt férfiú iránt, ki 0 Feltégt kegyéi\'íl megbizási nyert a magyar kereakedelmi miniszter magas éa diaaea Alláaántk elloglalátira. Hegedűt Sándor rendkívüli tehetsége igy teljen mértékben nyer! eliamerést ét ■időn ez örvendetes tényt Önökkel egyelembea Őszinte megelégedéssel, mélyen fájlaljuk egyuital azon vetateaéget mely eaAlial intézetünkre bárul meri társaiágunk kénytelen itaoadaer-eaee férfiú közremükűdóxérO\', ki őt 16 even ál leieito bntgó éa btcie iamogttait>an ráaataüeite. Kérjük kívm felhatalmazásukat arra nézve, hojgy at fit kifejezett érzelmeinkről ez évi kStgyilé-attak jegyzökönyvében megemlékezhéssüokt Az elOtittnk fekvő jelentésből látják, hogy az 1898 december 81\'én érvényben volt életbiztosítása töke összegek 449,227,817korona ti fillért tettek ki é< aa év folyamán btvtU dijak 19.100.662 korona 14 fillérre rúgtak. At életbiw toiitáai osztály díjiarialéka 8,641.166 korosa 60 fillérrel 114696682 korona 69 fillérre emelkedett. A ifis- éi Btállitmánybistosiiáai ágakban s dij ét illalék bevétel 27,186.669 korosa 94 fillér volt, miből 11,372.538 korona 78 fillér viaaoet-bitloailátra fordí\'ls\'oll, agy, hogy a liasta díjbevétel 16.763.139 koroaa 16 fillérre rúgott, mely összegből 12 490,283 koront 14 fillér mint díjtartalék minden tehertől mtnien, a jövő évre viieiett át. A jövő években e<ed4ket«é való díj-kötelezvények óssrege : 71,175.674 korona 21 fillér. Károkért a társaság 1898-ban 26,5 >7.834 koroaa 40 fiUéri folyó tiloü. £ ih» hoz<aadva at előbbi években leljeaitett kárfi \'tiéatktt. a iarta-ság aiapiiáát ótt karok fejében 633,4-^9,520 ke* korona B6 fillérnyi igen tekintélyes o«aage< telt ki. Ebből a k&riéritósi uss«egböi hazánkra 11H,390069 kor. 49 fill, a«it, mely 6üteget a társasag 175,5-5 káresetben fizette ki, A nyereség tartalékok kűzül melyek 6«tttta 14,986.0/9 kor 93 fi lérr< rútnak kü önösen ki-emelendők: aa alapazabtly szerinti nyereaégiar-talék, mely 6,260.000 koroaái tess kt, az értékpapírok árto vauin adoataára alakított tartalék, me.y aa 1,604^15 karma 04 fillér kttlőa tartalék, ugy a<intén aa évi ayereeégböl kihasitOlt 903,418 korom 70 filterrel 9 676 029 korona 18 fillérre emeltelett lei: továbbá felemlítendő még agy 660,000 koronát kitevő külön alap, melynek aa a rendeltetése, bogy a« életbizioailáti osztályban a kamatláb ttulagtt etőkkeataét kiegyenlitte, \| A társaság ötoaa tartalékjai é« alapjai ma* lyek eltőrangu értékekben vannak elbelyetve, aa j idei átutalások folytán 148,616.141 korona 98 fii érről 153.078.187 kor 6; fillérre emelkedtek melyek következőképen vannak elhelytzv a: 1. Ingatlanok ét jeUálog kővttalétei 25,495,680 korooa 46 fillér. 2. fe blbittositáti kötvényekre adóit kötcaBnök 18,126,433 kor. 14 fid. 8 Lelé» teményeiett értékpapírokra adott kőloaOnök 1,692 ,124 kor. 22 fill. 4. Értékpapírok 100,494.916 kor.66 fill. 6. Táron váltok 711.255 kor. — fill. 6. A részvényesek biztosito\'t adóslevelei 7,860,000 kor. — fill. 7. Bankoknál levő reodelkeaénekre álló Cüveielések, készpénz é« aa intézel követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával 4,202,761 kor. 7.1 fill. ö<átesen 153,173,167 korona 61 fillér. Ezen értékeiből 34 millió.koroaa magyar értékekre eaik. Bxerkeaxtől üsenetsk Vaa baaaa a taktttágatk aáml (ata; . át a klatllhIliiig mártákát mág atm áU aag. Onk tánlam kitártát 1 Majd aaaak aa idtja la a\|jl. Samamsr-Sa. ailálea. Bnápta mtgM tártáj á» — amint láthatja — klalhak. Stivtata fogadjak igárt aaa-kan. A lapot küldjék. Lap tulajdonol éa kiadó: FXSCHEL FllTLÖP T^iszleveipapirok kArtyapapirok, atlss- fa- él psplr-oMst-tában, Fényképalbumok, Emlékköayvsk dae TáUastékban kaphatók Fischel FIllAp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa c-QiOrötk Zala 44. szám. (7) lap. Hirdetések: Litképw Irrihiülapoh. Magyarország éa a külföld minden városának látképével Ellátott gyönyörű kivitelű levelezőlapokat 7 kr. darabonként portomentesen köldök a rendelő által megjelölt helyre éa ezimre. Kötógép Nagyobb élii-képci IrvrlnAla-pok ÍO. tO, SO kr. drbként Minden egyes levelezőlap külön lesz feladva és a küldő aláírásával ellátva. Bfivebbet ■ naponkint meyjelenft falragaszokon. OOOOOOOOIOOOOOOOOO Énam I gyár BÉCS VlSiriakSfiritr 48 OOOOOOOOOOOOOQlOOO víciop nuy »«ior LOVARDÁJA Nagy Kanizsán a régi sörház udvariban. Csak 12 előadás. Előadások naponkint változó műsorral káraaly Méjáráafcaa. SO assmély. — Saját zenekar. - 60 16. PéDit^rajitis sle 7 tfrator - Eüsüs taft pl 8 tabr 1899. június hő 1-én Ikave Btf" Fiúméból közvetlen a tengeri hajóról aaéikftldv 1 aaák 4 klgr Rio ká4 ji itt - ---4 SO 1 Mák 4 kigr hrtoriká kif4 homi — 4.s0 1 aák 4 Ufr. Kaka kM upMat--U\| t mik 4 klgr Portoriko gySagytává mjiaml ÍM t Mák 4 kJfr kék Jéro fjtmfj-kir----slm elvámolva, bérmentve és csomagolva búk den mis költség nélkül. tn-s. Arj««y»ékk.l ktawad taelgétak FBATELLI DEIMIXGEB, mm liaikla m. kél Int »«4i Pénz helyett levélbélyegeket is elfogadok Hercz Arminné. BUDAPEST, Lipót-kőrút 34, II. A n. 4. közönség LUogatdsdi kán kiváló tisztelettel WICTOR. Ifiiliti h le«ar<atala\|éeaee, Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capaíoi oompoir tawgMakatá, ■tikifiáask sál Pain-Expellar, gyakorta Horgony-Iinimeot őtoamáe alatt, nau titksa mm, hanem laúl aépaarl kéitaar, malynak H7 Wa/láaéM mm kafcaeÚfanari. 40 kr., 70 kr. k 1 bt üragonkénti árban nuy\'dnoa mindon jtjógyiuortirban kéulatbao van; ftraktár: TMk BovuuUa alkati Jénaf gyácyiMiáuaál Mifütn. Baréaárife alkalarfval imm éri,»ak laniak, HM haabfcírtaká ntásut <u fcmloahao. U aaa akar ■íjkimUal, aa abdaa ürogat Jtargaqf" rítyagy 4a Riebtar oxigjegyaia nélkül mint aaai váltott ataaüaa miu Richtor F. Ad. 6 társa, min. éa tir. aénri uállitók, Rudolatadt i&U^" m IRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában ln agy-kanizsán. tárcsa gyógyfürdő Vaaairiyébei. _ Qlaubersó tartalmú azénaavdua vasforrások. 0 A legújabb módszerek szerint berendezett O \| pezsgő éa ásványvi«, vitamint vaslap fardók. 0 Kel\'emes, bűvös éga j; a kényelem minden igá-q nyeinek megfelelő ole ó lakások ; viliamvilá?ilás, Sf 12 jó vendéglő, gyógyszertár, naponta 8-aaer aeaa; W o/p kirándulások. A nói azervek bántalaui, aáp- 0 kór, vérszgnység, továbbá a lépési éa «mésa- 01 téai szervek bajai ellen kiváló orvosi tekintélyek Q\| ajánlják, 174-10 K Évad naá)u« 15 161 ^ szrptriabrr SOl\|. 4H Az évad kezdetétől juniua 15 ig és aognszUu 16-től szeptember 20íg tetemesen olcsóbb árak. Felvilágosítással szolgál és kívánatra prospektust küld a fürdőigazgató-ág. Állandó IQrdőorvos dr. Rohrer Aladár, t. m. főorvos. Tárcsái Károly\'or-rás különösen mint óvszer járvány esetén, ivóvízül ajánlható. Megrendelések olyan városokból, hol külön raktár nem létezik, a fürdöigazgalóság-hoz Tárcsára intézendöb. Posta- és távirda-állo* más helyben. Vasúti állomás Felff-Eör, a Szombathely — Pinkafői vonalon, honnan a 80 p-rcajire (5-6 kim.) lekvő fürdőbe a közlekedést kényelmesén bér- és társaskocsik (omnibuszok) tartják lenn: egy négyüléses bérkocsi ára I írt 16 kr., társaskocsin egy hely 40 kr. 1V1UI clUlUli csigantta- éi pipaJokáuykn. (JriuMl uijja u oibtc kittaő tulíjdoniigai miatt Dágyajtva bármily dokányayal, aa alábbi égatU eripia iaa ahéaa Alagagéaiaégaatbb karaték caigiritti és pipadohányba T" iktatva ait, kegy lliralkoa a nikotin ártalau ka-• táaát a gyomorra ptralUélJa, minden doliéoyaóaak néikalaiietatlin Uat réaa plpadot&nynyal ragy nigy rén efgaratia. él>áayayal k«»a»tátik Orrolok által ntadaa doUayióoik íjialutik IXX; XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ mid CMBag so kr, kia cuui io kái _AluUa. vágat éi cMBigolái pipidobány • ■kfifiJo otigualUdöhány réaaéra Nae ganttaáokáay ■■ \\ PrábakU4«Béay ; tia kii cao\'nag bétBiatva 1 Irt M krajcár alánét aallatt \'. . Visaaatalaáákaak jtvadalaaii. 123- IgyaéUl káamtté I MSratk Tivadar pígjílifrtti^l Círác, VoérkéjTtaalí Magyaranaág éa a tánoraágok réaaéra Dvorsiiák János beviteli ügynöksége BUDAran. VI, SyáMtou 4S. P-Kanizsai képviselőség: Markbrelter L.sél. KXHKKXxkhk**KXX*XXXXU kk km 2 „ATTILA" kerékpárok i w sz eli-raert szabatos és műszakilag legtökéletesebb munká- S S jaknál fogva\' jwim iu§ v m ^ X vilá.g\'liix-o-e^!! « M rTiHnnQáíyí Worlhst6 éttétlgép egy és ugyanazon 2 2 UJUUXlSttgl linosoaal. Bármi y gyors hajtásnál w áitétal ff J egy könnyű logással 00 : 90-tg átváltoztatható. « jj attila ksrébfáralvrk x Kretzschmar E. ós Tsa DREZDA, TEPL1TZ Budapest, VIII-, József kfimt 36 rUoUhlpM vMáhl k^vlaadk kmataéaah. K MHJI X V 2 •TABI M liXTÁI X un xxxxxxxxxxxxxm Nagy-Kanlm, oiltörtfck zhih 44 hsám, (h. upj ÍÍt0 jnnius hó 1 én Triesti általános biztosító-társulat KIADÁS ASSICimZIOMI GENERÁLI Nyarwéo- ét vei.teaég számla az A. mérlegház Eleml blrtotitáil Afl (1886 ) BEVfTKL ÜKK korona fii. korona Al. t korom ] ÍIT korona n t P 11 J I IMnHnI (WMHn • kérfrtvétalt kOltaénaklt) i LA Mit tártért \|1mI éttaaatala a mái éwfl t Tétbirt.wi\'a, tavon va a vianmtbiatMélók réttél 060MM 01 I. Díjtartalék (levonva • vUfantbiltoaltók rétiét) • • 40704 \| 01 tv SMlMményMilaattéi, loronva • vlMontblibwilék f. TOkéttttlt nyeraaégtartalék , i - rtotrt \'........ MII ff j 00 1 Erltíkpsp\'rok árfolyam tartaléka..... »é 8é4> , 6í _ • J«ffcHaaiU, UvMfm a v«»mtbiitaaiték rétiét . _ Ml I - 10088881 10 j «. KétM kAtttalémk tartaléka........auü 0 j — 104748 J M I. IhtaM Ihnm (lavtava * vlMMlMtl. UrttményaMJ i ~ I. fltfi kirak tartaléka a art 441 (kmn a viaiontbii- I, BtamiM krtlUtock (a Ibivé »já«itóémiI léÜM I Jjttiltdk rétrét) i MaHatoM- . . . . . .. . - .1------ t tltMilorttáa 0^171 II 1 hlUM , . . . . a • . a I7MM8 71 I I. PrélittményMitoattáf ...... 4MI84I — a. folyé iyaiftbUi kfl!U4fk , a a 4 a a Í88MI M l»WI M \| I. > gtílMfát......... . 848 - 80M 01 I, Aétk * UMékat . . , • • a a j\' IMIIM Ml H. Di\|k#vUl (WöVl a lŐrléMkat): ■ tfcéaM i----luaiMt " I i 1. JOafcwlMátOa.....Kor. I7janjai M , • t ♦ ---mi 17 k, Yiarontkiitoilté. . . ■ . imr:m * I. i\'MmNNiiM pMiaamakbM éa kBMMl fái- \' 1.fcálHtményWi n.Mén . . .Kor.iTaUNié tékban .. , 7 . ... 444 1 17 l«! v»z.mib ítoalUa . . , tMiJOÜÁi __ éttfóU (ét éfrMIIO !4 4. Uaééaoki ^^ I IV. I fMa4ifMt#\'4aM fcotaééla: #) Jxrnlék é« kantai a bhral. wWáaí péartárifca % Í687W 08 i. Ifftlttffn é» laotémit léai kamatok. valamint biUlint kJ " r-Wr juWtama ajkaim. HaaUaM élipltv.__184008 1 - 8M880 70 jHaknél é« Uikarébpénxtáraknál taré batéfek kamatai IM\'M M IV. Tar«ak M kértkrat I I. frtékttpirnb kamatai..............u r»» «• t T»rb ti..,iU«. itTnnn a iato»HWib»Hők réaiét lOltfiM-^* W ____________I- Inftflanok lJaita IwadéU • . . _Maié 10 MOOI4 r i. bééi ilá»yki«lwil4<i, Ufonn a naawrtkáiL réaaél _léTTMI_\| tMMai 10 y \|«véléM i V. A Mvit«Mé«l á\'Mck leáia i ntaiélil év vOffct I I ■. Kfll»njr UMékat I. l>iit«Ul«fc; I o) Taikitl\'Mifáa H\'éM\' M J TüiMKlnaHéi. hw»> vlaMi UtUtMMék rénél IO«M8f lé I ¥) SiálUtményblfUnltis........él MA éo HMOte 1 « 1 • ^^ : MOin w I t. {Hékpipirok .iá. WréMI éfMram.^! . . éWI \|V Pl Mátéi , . , . h \| Értékpapírokon valé Mnyftséffl árfolyarnnyiwéf , I0HJ 10 ra» \| « f, T0kM«<l eynsw%1arUlák » • a a a M\'KJW - I Ai éflMMé««\| árfolyam UrUléka . t a M»»7I77 70 l> Két** kéfililwk UrUléka . , • a _ 00W — IMOtléi éO t In fcü lyuilll . . . . _ , \|f47é\| I 71 \' Öiwm \| komim i ii . ...... • I I i é lao ii ^ _ ltyifüé\| éa vnliéQ-siinla a B. mérW^hoi. felttMitiiHáal t (1888)_ i ta«ééiM Wrlaaitéaak éa JéraéMa ftaatlM t \| M I. A NtKUMlI HfM UkmHéi > éMH IfHlt I, Hi élndír tfélé « tafvaa IhiWUhI, lavoovft v I vwmH-.l-.l4 N.WI ... . . OOrOfII M I. glMljft \\ f1„MT.. ________________ MUTéM 14 f BUM. Mt« uU Mslaatté*. Imvt a rwaat- 1 OttÜvHiM jf MM] 40741 10 bitlfnMék riwatft....... J070M4 \| 41 •• K«Wn tortol* a k—llék MtUqpf knyitllillll 3, iéiwdwkkittiMÜÁwtk ...... »0IW \| 60 V4M004 70! 1 lllfyaaWléMlt ^ . a . ..... MW» — a í«mH-«\| vtivrcvéiánH kftvénysklft. latoaw a »t- 1 t * — ^ ^Tlt\'Tlíli i \' - — uk^uk * \' t r ..................M11V7 M ^gtfiki ^^ ^^ 122 - Oaita M^taiia^ MitoiilatiakM^ 88141 \|i !\' .\'VT.rtLSgSifa \' • • • ~ u^m L. W kiaéá al .«ra a viatoulbiit. Iér lmé<i««l)i A WiUalloiUk oMUWkaUpj.......lOatTIO M IITOOMM 00 I. m U4br«rt \\ (a Mvá auraién ta4jaan • — i Kartus k-\'i-vak ( iAfi#-iir.) io«ooé I 00 I- fNoé Urai tortaHU a mm 0mm (toffti tlniM 4 Myé ifttsy.i\'u.i rt\|?yak ,..«•• IS-TI lé ! 00 WilortWk rétiéi) ....... I1MM 41 é. fobrtiUt juUlékuk . . a • a a a 414040 M é Oít^i ...... • iaoé> M onaMta ti B.09kav0lilt é A\'l k .a II .............— IH 071 71 i V. lilré\'M lé «\|v I kJaéáwk : I I. Halál Maiért Mólé él wfjrwkíl- I, UtfMak Mm UnMMkn 4t inftUanrt , Mi I • Itailátok ..... Km. l7J80.M0.f7 t. Er\'ékiwPir.-k-,, atlé k/rayvawrO éfWf.-VMaiaMf lf%M \| M 7(4807 n Wrt«n a ThmmIbiit, díjat QOOéO^.M I«80té1f 00 VL f»rl llrak láHalMii --—. I. Kléléti béitotlléMk^ . , \|m. Í.HLOT 1. lltU\'^tlM airilé é« iwfTt kéitotlláatk. Utoow levonni a tUtonIbiit, dijai . „ IlJ4» IMOtlé 70 a v» wwtkial «lték féaMl ..... M.MH \|H • uMukyfénj\|iMk ísaira aa immm f r.M-i MUnaiia^k. levonva ft vkaaMiMst réaiét M00 é , M 1 éá»lé«Mltoil»ééi« . ........éMU8 88 I80M9 44 I Jar.é kb.»i«-U-.h....... ._1MM I 18 II8MM 70 \' ________________ VI. A MttMnM aU#M IMat 8 MAmtOaH év vO\|Mt —■ * tinit"""" Iiaawii ^f^íft ... ,____. , I. Kéleaét- ét iMtémHalétl kamatok. ralamint • k4- ^ U^^lírríLS\'1\' Km. M4MJM8 M iHtolMHMH lé toktMkH-MMkaál totékMétok ^ V ®fíliSírí!?25: SST atiattsM f. Kmvényekra téoll k\'llmfltM Íit8a l • I 080448 17 ijíÜT Í^Íf H M^mS _________ ^ I. jiliÉliyklIiMalk ................07iv«» éé t) JéiaéékUib^Kiaak . .. I MI 071M M0Ml>77 40 4 IrtéíitMWÉ FimIiÍ . a a a 0MI77I 1 M f llíi-élvittak \| ÍBMtCakUatto ................OltTOf 00 fOltMa «( 4? Mélái*, atélé M Véfy. Mat > • 11--"11 "I1 V l»r. t vi-«»ntbi»l, rétiét Km. é Ml^7040 H , 4; Z Wltna té«k, kvonva -------\' m aiUl réaaél r 188^81 M éMMM M 1 KétvésfaUéékak .«•••• 00708-1 41 I. K8toi tarttk\'. a lamtüáb aatUéfM kaayalláiéaik 1 EfvA Cattléti btvéUUk IIMI ; kb^illáféit ...... mm - 8. Ertékpapirok uUa MyétltoU iHblym ayiraaÉg . M71 él B40ra ; 80 4 T\'-k^iltt\' nyafttégtartalék ..... M1490 — k. Ef»-k\| a pirók arib\'yaartartoléka él klif.-toitolék M840M 1 M t. K-t. k4vtaUok tartaléka ..... 00000 7. A biitmHnltak ii8il4ilf)i .... MMjll \| 47 ta8V8\'«7 74 I\\M. Ivi ora« mnraMf....... . [ f :oimi \' M \| ] bmnm \| 14001407 ....... • -1 ! 14 8Ü»M? \\u VAGYON Az A88KUHA2IQMI GENERÁLI vtgytwáltáaa 188t.-diczaw>y 11-éa. ) KUKK A tl^i4V4 ^ A •__i\| j\|\| A téUl n#v# A O Öwaiaa 1 korpák fül korona [BC korona [flTln korona [fll. komnn jttT » ht \| A lÉaívMiaaal aédilmlrf a Ukt ba mm latlaU I AlastOla ......... MMMa — Hmi - l « M • réaa rél........M7I8M — 80M088 — 78MM8 — I TOké^Uatt atMMé\|1trtolék . MM r W-V0« i — fc ••» - I Irfrtlta birtok; a Tartalékalap ai értékpapírok árfolyam togaAt- _ 1 g\\ \|éawí ittaailanok — - l888Mt — 1888880 — téaénak Mtiétéra..........8817177 78 é4M>«a 4é TMíl 8 H i; \|LtAf«a4Mtt birtokok . . . 1488000 — — — 8é88M» — 4J Klcféailtl Urtalék ...... ~ i — t<Oétl é W é II I 0 tyéa alatt al é latéarfl kéaak: é TartoMtaka kétot kAvaUléaak Maiétéra 00U00 [ — m»í« IH«i \| tj Trtaatkat....... — — I4HB8 88 1440 I H I ij Díjtartalék ft»ly<t bUtoattáiokn é; Milanóban . ...... — - 18.0111 70 I MIM 14 aa A aaérttata A rtaumi- TIMIM 70 \' 714 IN 71 4 Ifikain«k a tár«aate •Utb rtoattáai kOtvéayaira . — — I0li040l 14 M4U \| 14 Dytavtaték folyó kiatoiltéaatra 0 Kamatotó, )ataakfila« MatoaltoU Uk»kHiaMlk [ a V mér%M Mltoallék — I0H8I rn M l«0l I 48 laaatlaaakra ...... — — 84\'8 47 81 M&8I47 té IJ Di)él vitai a t mér lm _________— \| — IMA1 M 4 8 Ml II 0 K8laa8aék érlékpanirokra ..... IOOVII4 00 — \|88vli4 14 0 Kflifn alaa a kamatláb mllian rm4wl 7 Állatit- M mái értékpapírok .... a 88081 H 88880781 80 8881 84 f» lumyatUUéMk kUtyflilltévért Ur—é<é — — 88UQ8 - 8é8t a - 0 falyé kamatok..... MM é7 687474 88 aafft I 14 4 Tart. ÍIWW lóvé kéiiiaKiakrt 0 VéRék a lA-ifékaa . 7IIM0 i - — — « — u AmértopHi val 44M8>4 M - »WNi >8 10 II iIhImémi éllé pétak bitaliBléartakaél 4tla- t • mérlfjan - \| — I f a88 74 HJ»4 78 karékMMémkilél . 4114774 \| M 170701 lé 498\'AM 40 7 Oattaltkalap ti éMkiilMéléakaa avaramMywyal II KMiMél M iatéiat %a«fatóaágáiiál ét \| MikaiHUI javéra....... - \| — 1471811 47 Í8?«étt 17 BóbalMU ..«,.... 1188888 88 88TI 88 I?éf48 48 0 A hivatalnokok allátaai pénitárának vafyona . 1887711 M \' — HW77ÍI A ff ianétaay a vWontbirtotHók aaéa\'é&éi , 788188 éé 1088 01 7éMé8 10 0 \| JaliélogklUlaaék ....... \' — 18 HaraévMy m muart tokjainak aiáMlétkél . 1744011 04 101446 II M4M 8> 10 BcytnWg a ntwmtfcÉttnMtéfc aaémlmén 17\'8ftO 78 \|\| 88é 88 188 M lé NtvaAvény m A mértag fclyé atémlájébél . r i — 8888VI1 M íí^tí.\'l M II Kfytataf ai Intéial Oékiainak aaamié\|éii t ] béé 71 Ht-48 é 14 A4éatk kkJén>éal Mimik alatt .... 877701 \' 84 0141 78 M 0t\'» \|8 II K/yttttar t S mérl.»g ftiífó Mém\'éjén . M84 81 I Mti iil 84 18 9) Utétak kaa>a«ég M kmtoalték ayaaánt . II>8788 M8 48)8818 88 Hl4<08 01 II HlWMM kOlfinbAat caimakan .... 4v8 4 I 848 48 . SVMrt. H b) O frtaéga jobilaúroa alkahnékWIttott ala* \|\| Brtaltk kctMtéf M Maloaitéi gyaaént klrlTUi 78 488 > M 8 48 8 pH vény ..••». 18884) — — — 18H8M j — 14 O ?l>fgt jubikiima alkalmakoT IvUlt alapit vény I8>M — ia»« gj Letét (teMaehmlaét alapítvány . » éOM — — «8 a — 18 Utdoni tltpilvény..........lift** M — ; — II4> 4 1 g) „ Hmm lémé alapítvány , , 11418 • ... « • Um8> — \|7 Oiraré alapMvéay..............t#J - — ; — 18 4 « r A t) Calabl fl. alapitvény .... 8000 I — — — 48 -f- 1 18 (Móarkiuétét ahpitvány..........8 « - - f - «8t> - 17 Kataraá M fiawlNwdr a Uriaalg flaataa híva I I [ 11 Bawn jf>-í alapítvány...... 1 88 • — I - * I88M — falaiban, riéytáblák. p>plr- M nyomtatvány I 11 41 CaUkl ft. alapitvéay............8ú») I - < — aa éMMt ral Urakban — — — — — .\' — ;, \|\| a) Nvtr.-alliaiat a mail éviM (A mért.) kor. 7 éiO-M 11 KPUfrtrtt jutalékok M Mtrvtaéti béttaé«ak , — — ~ \' „ j f) Nyt«vW0 aa évi OilatbAl kor. 1.144 74 .70 117100 70 1 llltflt \'<4 «8.ra_II I ^QTioM \| m I i^i^i 1II j hni^n ! 141 \' ————. ^ rj/r4 ^ {\| » ^úiatt jf (• A * 1090. éatt. 414a t J4f4 éttift érvénfban ma • I » \' \' \| •? I* A éwkb«a lajéranéé Iftt- i \| I l rt4é <li}h\'ita\|wvény«k értéka kar, 7I.TOJ74.H \| J I \| \| \| y buUi it.-.. tlijU . . . kor. TM.\'klIi\'lj A m II\' Mtk. Amlanraaionl Otanili kkpanu tfMga éaéaa TrltMban. Bmio ióitef, Betao M, Dr. Bozza Camillo, Coitl János 1 H., Ur. Levi 1, 4róf Papaüopoti Mlklóo, Boman n Jacur Manó. Sagrí V.t V vanta Fo-tanit g A vetórlítkár; Ma g y a r o r ti A g I v«xér ügy nök aég RtChettl Addn v airlnliardl, Foör. Aa intésat b\'aatal a kalnlaéaal. H«dap«alon.\|Darolt8a\'akaaa 10. agam alatt. 88 lattaat táját feiiiNi. Bővebb zámimadáai jelentének a nltnli öünynökiiégnél kBphutók. Ugyanott fe!vi%oaítftiok a^lftgn^fDbh adatnak én Uls-atKi^* mény éa DvagbiztoaHáaok z Attiourazionl Qanarall jégbiztosítások a Magyar jég ét viaxöntbiktatltó rétzv • tlrtatég éa baltit! 0Htnl bia tomtAaok nt Első é Alt baleset tütn biztosítótársaság hunira a legalfiny teobb fntételek íiiaV meM«tt fogadtatnak ti* A untfykanlmiil főWgywttkKéic M HFJtT/, fi* K\\(JLi\\M:H___ Nyomatott Kiaci^i KU\'öp lski>ltit»HÍt»ifnn4í Na/y-Ktntti>0ii 1HÖ9, \|_^_, £_ _ » ____;—---------- \' " \' \' " Huszonhatodik évfolyam. 45 szám. Várwkia iplllt Kiwk.1 ril6p kta.TT- kansk«IMbM .awkMatA.il Irtaktaai lakat »»p»»-klst 4. I. 4—6 éra kélt .«• inMfcanJft t Un aanllaini ri.Mfi .\'IliDH fllMN IAII.IM.II uimutim; V»Di«h»iU\|>nli>t: yifékti > ilhi kllff-i^Hknlwi. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. luritartii iUi t\|irt ént it korúit iC re — 11 ?»l.vr. I kfiraaa (I Irt — lf .Iwillm I ksnaa (J tri M n NjrllHér patitapra 10 kl^ét P.l Aft MllMl, . llMHII I fcujiwi I <MMt fi.ch.i yiWij is>. • >• Mm.\'i \'0ii«wlsk, h\'mimh khm mé hmi k«afe bit hMni « ifjn HM an M f/> Nagy-Kanizsa. 1^99. Felilíi inrkeiitl: Kuli; Hmméor Sisrkssitltárs: \'im« Vasárnap, junius 4. Jövö nemzedék Júniusban bezárulnak Magy irország összes iskolái. A tanuló sereg, mely eredményesen avagy tán anélkül, tiz hónapot töltött az évből a szűk padsorok között, imhol hazatér a szülői körbe és két havi pihenőt nyújt oly. hosszú időn át folytonosan foglalkoztatott agyának. Helyes. Az észnek pihenni kell, hogy aztán felfrissülve működhessék ismét Nem is okos cselekedet azért némely szülő részéről, hogy szünnapok alatt tanulásra s úgynevezett ismételgetésre erőlteti diák-magzatját, hogy az valamiképpen el ne maradjon tanulmányaitól. Száz és egy ok szól a mellett, hogy ez a s ülői aggodalom felesleges és hogy a zsenge ész megterhelése a szünidőben, éppen nem segiti elő a tanulmányokban való kívánatos előmenetelt A szülőnek legyen egyébb gondja a nyugalmas nyári hónapok alatt, mint fiát a könyvek mellé erőltetni. Körültekintő embernek ez alatt az idő alatt azon kell gondolkozni, — még pedig tüzetesen és mélyrehatóan, -hogy van-e bizonyos rendszer fiának taníttatásában, ki van o tűzve valamely határozott cél, a melyhez képest az oktatás eszközöltessék és esetleg nem szükséges-e tehetsége szerint vagy a testi fejletlensége miatt a gyermek szellemi munkáját korlátozni vagy ép-ponséggel beszüntetni? Ezek oly kérdések, a melyek fontosságát senki sem tagadhatja, s ím a szünidőben van a legkinálkozóbb alkalom azok célszerű megoldására. Két hónap elég gondolkozást idő erre nézve, de aki azt későbbre halasztja a az iskolai beiratkozások idején csak ugy Hűbele Balázs módjára helyezi el gyer-I inekét valamely tanintézetben, pusztán abból a- felfogásból kiindulva, hogy I gyermeknek iskolában a helye, — az Inem foglalkozik észszerüleg a neveltetéssel. -» Azért tanulunk, hogy idővel váljék is valami belőlünk Ki-ki azonban istenadta tehetségéhez és felfogásához mérten fejleszti eszét s növeli tudását, A minthogy valamennyien nem lehetünk egyformán iparoeok, kereskedők vagy földmivelők, azonképpen nem vihetjük föl mindnyájan a diplomáig. — Ez_a természetes kOriDmény most már arra késztet bennünket hogy az iskoláim megérett gyermeket jóeleve megfigyeljük, vájjon mire hajlik leginkább a lelke éa már-már kibontakozó képességei micsoda reményeket nyújthatnak a jövőjét illetőleg, — s ezek saarint aztáö intézkedünk is így szokott ez történni a legtöbb családnál. Csakhogy a korai ifjúságban ritkán mutatkozik valamely határozott életpálya iránti feltűnő hajlam. Az ilyen ifja csodaszámba megy és zseninek ne-\| veztetik. Rendes körülmények között ugy szokott lenni, hogy a gyermek csak 1 találgat és soha nem tud természetének megfelelő hivatást választani. Ka is, amaz is hatással van reá, a mi porstt I csak növeli a bizonytalanságot Sok ! ebez hasonló esetben az apa mindaddig függőben hagyja a pályaválasztást, a TARCA. Görgey és...én- — Bodapaatt imlikairnMl. — Irts: dr. KONTÚR BÉLA. As 1884- k év április 80-án 3* vendéglőjében a legsóteiebb Jóxset városban báron közős hadseregbeli altiszt fiit és issogslolt. Magyar Elek (jelenlég megyei löorvos Erdélyben) Szegffi Bence (jelenleg s honvéd tissliksr jeles isgjs) é« e sorok irója. Magyar, előkelő szekely családból sxármasolt, a középnél magasabb termetű huszonegy-buszon-két éves iljn volt, s terméssel tői ritka nepseggef megáldva. A vendéglőben rajtunk kívül nem volt egy lélek sem. As öra éjiélre járt. A bárom ifjúnak kezdett s borital megbasználni. — Ugy bizony — monda Elek — hí az Istentől elrugaszkodott Görgey el nem árulja a ba sál, nekünk nem as osztrák parancsolná, édes bssánkat nem dúlná as a hagyományos szellem, mey nem tadott mást min* vér: ontani, akasztatni, börtönbe zárni, tisztességes nőket vesszőzte! ai.... Mindest Elek oly hangon mondta, mintha azt akarná, hogy elhallatszódjék messzire, talán — Bécsbe is. Egyáltalán ha K\'ek ttörgey tábornokot emlegette, ba Hencének kel bogárszeme egyre band-zsábblett, sőt talán ugy Deá\\ Ferencnek tulajdonított adomnnak ebeszélésebe fogott, n közelebbi bcnvutoUak tudtik, hogy baj van a le légvárban. Uürgey Artúrnak súrübb emlegetése s a kanc-al-sag egyenes aranyban volt as említeti bajjal. — El\|en a h >z« I — mondá Bence s intett a pincérnek, hogy szorítsa ki a levegőt az üvegből... Elék ügyet aem veteti rá, hanem folytatta kedvenc thémájsl. — Már ttőrgey első váci kiáltványa utas voltak, kik azt susogták, hogy a< osztrákokkal egy kövei fuj s megesküdtek, hogyha e gyanú bizonyos lesz, le Ingják lőni. Az s híres vissrsvonu-lás, melyet xenufoni ügyességének mondottuk a hízelgők, nem volt más, mmt egy lépés a hasa-áruláshoz. S aztán ludakozödott n én véleményem felöl. Én emiitettem járatlansápomat a történe lemben. Engemet az egyházmüvészetek, az irodalom, a nüvenyek élettana mindig j >bbnn érdekel ek, mint a báburuk, békekötések, összeütközések,\' be böriönözések, konvenciók, ratifikált paragralusok, kivégesietesek. S mondám Eleknek, hogy mégis tudom, mikéül minden háborúban, mely kudarccal végződi in, a vert fél avagy a nemzeti böszke- s-g bünoakot állit Így például as ltf70-iU francia-porosz bábomban Bazaine tábornokot a hadi törvényszék mint árulót ítélte el s esak nejének hősege szabadította ki a börtönből és Spanyolországban végezte be a legnagyobb nyomorban életet. Huh I Milyen szemeket vetett rám Elek. Mint Nagy Sándor, mielőtt leszúrta Inklituszt. — Én beszelhetek erről sz esetrő. Apám mint őrnagy vett részt a forradalomban. Egyik nagy. bátyámat Janku vad »erege vasvillákkal gyilkolta me\'i, egy másik rokonomnak kezén-lában keres* tfil vss sseget vertek s ugy szegezték ki saját \| hazának falara s gyermeken szeme láttán öld\' s» I tők le, astan kasptcscml verték agyon. Azután elhallgatott. Majd ismét lolytatá: — Apm hallotta, midőn Oörgey igy szólt, hallván Debrecen felöl as ágynzaM: .Most verik Nagy Sándort s munkák ... Aztán elgondolkozott. Majd rám nézett a i(y szólott; — Te jezsuita I Ds azéri kocintott velem. En nem haragudtam meg érté, mert a jenai-Iákat uagyra becsülöm, annál is inkább mert ismerem nket. Szidják, szidjak a jezsuitákat, épen ugy, mint a bet éves háborúban a magyar huszárokat szidták a burkusoit. ifcaoe. pedig, hogy hajba ne kapjunk, vaay egyéb ok miatt taláa, egy adomát mondott el. En WeiSZ Jaques butorraktárában Nagy-Kanizsán Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk, roococo Ntylil, lyütigyhászal berakatt stb. háló- ebédlő és sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle más bútoraitok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb Arak mellett kaphatok. Képes lrjegyiék kívánatra liigjeu kOld"1- Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 45. szám (1 lap.) nig a fiából ifjú lesa s miként mondani ■tokás: csak a tizenkettedik\' órában dönt végre e fölött Ilyenkor, ha meg-üresedik valami kisebb hivatal, vagy ha más egyébb alkalom kerül, hát azzal oldja meg a gordiusi csomót, hogy hirtelen bedugja oda az iskola porát még magán viselő, fiatal embert, mert imr»)r megunta a sok ide-oda való kapkodást, aztán meg tigy vélekedik, itt az ideje immár, hogy kenyerét önmaga keresse meg a gyerek. Lelkiismeretét pedig azzal véli megnyugtatni, hogy voltaképpen mindegy, akármicsoda is az ember, csak meg tudjon élni. Syenformán teremnek később az önmagukkal elégedetlenkedő emberek, a kik csak azért végzik a rájuk kiszabott munkát, mert a megélhetés nehézségei ezt szükségessé teszik és mert ▼életlenül csöppentek bele a nem nagyon óhajtott munkakörbe. A társadalom eme tagjai nem teljesíthetik feladatukat tökéletesen, mert nincsen is kedvük hozzá. Ez pedig mindnyájunkra nézve baj ( a felelősség érte az apákat terheli, akik nem voltak annak idején eléggé számitók és körültekintők. Ugy áll a dolog, hogy a gyermek vagy már kora ifjúságában elárulja erős hajlamát valami iránt, vagy pedig egyáltalán közönyös neki bármely életág a tanévek alatt — egész az érettségi vizsgákig. A mikor már késő a tapogotódzás. Utóbbi esetben a tapasztalt és világban járatos szülőnek kell intézkedni és választani, de korántsem szabad ezt a fontos lépést az utolsó pillanatra hagyni. Idejekorán tereljük a gyermek figyelmét az általunk jó-hiszemüleg megválasztott! pálya iránt és éleszszük fogékonyságát, — a mig gyermek; mert az még hajlékony éa idomítható Ilyenkor könnyen meg lehet kedveltetjni vele bármi szépet, jót és hasznosat A szülőknek erről érdemes leas már most gondolkozni. Kisvárosi Galeotto. 1899 janim 4-én városi napilapok; ezektől átvették á~bertini I pok is ; de sehol, egész Európában nem keresték, hogy kik szerepelhetnek tulajdonképpen abban a tréfás hir-közleménybu ; kizárólag a nagykanizsai k* Galeotto kerale es találta meg (a maga fekete lelkének sötét hite szerint) a szereplöket. Pompás talaja lehet itt ebben a mi kis városunkban a becsület-rigó féregnek, a mely pedig eddigi tapasztalatok szerint nem c.__. . , ... ott tenyészik és hixik kiválóan a hol sok Eche^y hatalm« toUa, megjrta a ^^bM ^^ ^ , hol sok ft. SSSLTISSÍ mdy«néVía tét^lTörökké mások ügyeit fürkésző alatt túlidéképpen a Rágalmai sz«nélye- ^^ immunití$4l ^ rapdtt4W( sitt meg. Elénk tárta ez a dráma, hogy a . . . r. . , , #. ^ » társadalomnak ez a látha- P^y^ ,,fésekmocskoló.\'\' tallan fillokszérája, miként végezi rettene-\| A kisvárosi Galeotto a fészek-mocskolók tesen pusztító munkáját; miként őrli porráI\'Anyájában szívja magába az életnedvet a az egyén társadalmi helyzetének gyökerét, \'"dttl:kl a társadalmi életbe a maga a becsületet, - észrevétlenül, anélkül, hogy becsületével gyökerezett család vagy egyén megrontására. És éppen, mivel ismételten s ujabban is elszomorító, konkrét tapasztalat igazolta, hogy tényleg ennek az utálatos féregnek kitűnő tenyésző helyei vannak Nagy-Kanizsán, most már nem tréfásan hanem komolyan kell vele foglalkoznunk. A társadalom tisztességes, művelt egyé-neihez kell fordulnunk segítségért, hogy ezt a kúszva, és revétlenül járó, lappangó férget ki lehessen pusztítani a társadalomból. Hisz ha martalék-éhes rágonyait le nem vagdaljuk, pusztitásképtelenné nem tesszük, maholnap oda jutunk, hogy nem lehet a társaságban egy anekdotát elmondani, nem lehet az újságba semmiféle kép- a védekezésre csak gondolnia is módjában volna A mit a nagy spanyol drámairó szélesebb körű vonatkozásokban bemutat, ugyanaz történik kisebb keretekben is, A nugy-világ romboló Galeottoja mellett minduntalan felüti fejét a kis Galeotto, a kisvárosi Rágalom, mely a maga szűkebb keretében éppen ugy rombol, ugy pusztit a becsületen, mint a nagy. Legfölebb any-nyiban különbözik a magasabb szalon-világ Galeottojától, kogy sokkal szemérmetlenebb, mert nem komolyan, hanem bizonyos szemtelen pajzánsággal végezi rettenetesen őrlő munkáját. Magának nincsenek gondolatai, hanem másoknak kimondott vagy leírt ártatlan gondolatait mázolja a saját lelke ze\|eü dolgot leirni a nélkül, hogy azt sut feketeségével undort keltő vonatkozássá, impertinens kisvárosi Galeotto tisztességes, hogy tisztességes családok, egyének be- jóravaló egyének becsületének megtámadá-csűletét megemésztve, nyugalmát feldúlja, jira, megőrlésére fel ne használná; mert Egy-két ízben már foglalkoztunk ezzel alig képzelhető olyan eemény, melynek a kisvárosi féreggel, de csak tréfás forrná- egyik vagy másik részlete vagy X-nek, ban. Elmondtuk, hogy évek előtt meg-1 vagy Y-nak életével, körülményeivel vonat-jelent „Elveszeti medaillön" cimü, tel- kozásba ne volna hozható, ha a mások jesen a képzeletvilágából vett hirközle-j becsülete, tisztessége körül lesi-puskáskodA ményünkre milyen lázas izgalommal Galeotto arcáüan impertinenciával ágy végezte kutató munkáját a kisvárosi Galeotto akarja. Is néhány óra alatt már ki is sütötte, hogy Ezeknek az erőszakos, szemtelen fur» : ki vesztette el a medaillont; kinek az arc- fanggal kikeresett vonatkoztatásoknak pedig i képe volt abban a férj arcképe helyett. — esetleg nagyon szomorú következményei is Ezt a hirközleményt akkor átvették a fő-1 lehetnek az érzékeny-lelkü, érintett egyénre ■ne rt Disn ft .vei tarlók, a ki azt régi adomákat tzed elé, annak tisztái baltái tiltakoztam, mondja, ak az esze. Deák Ferenc egyat-r as* kérd ti az udvari a szász nagykövet nejétől, egy ragyogó ssépségü szőke i<ssxonylól, ki máslél év e öti egy leánykát hozott a világra • • Jár-e már a ki< babája T ,0b, mar négy hónipja* — mondá a szőke grólné. »0b azegéuyke, akkor ugyancsak fáradt lehet" — teleié magát a ha/a bölcse. — A >kaza bölcse ia jobban lette v«lns, ba csak... adomazik, — m nda Ejuk s elkezdte szidni a 67-iki kiegyezéRi, no meg Görgey Arlbur fölmenő rokonait s azoknak a teremtései. Én akkor azt mond tlam, tekintettel az előre! haladt időre, menjünk egy kavéházbs. Éjek nem! akart; azt mondtu, hogy álmos s nekem miuden I ékesszólásomat kellett előszednem, hogy rábírjam venni. Ö bele is enyezett, de csak azon fettétel \| alatt, hogy hazafias dalokat fogunk énekelni, mig; oda érőnk. Azián megindultunk. A balvani-ulca és az ojvilág-ulca sarkán volt egy hávéház, a budapesti éjjeli élei főurének kózop-ő pontján. Elek egész ulon Görgeyt szidta s Bence éne-1 kelt: .Hsxádiak rendületlenül légy bive, óh magyar!... A kávéház tömve volt részin\' fővárosi listai és nem fiatal korhelyekkel, részint vidéki atyafiakkal-, píncérnök szolgáltak löl, a kik barátságosan mosolyogtak a belépőkre. Csnpáli csak egy asztal volt üres, egy kerek márványasztal s a oiellelt is ült egy közhonvéd. Odateleped dnk, s as katonásan tiszteige\' t s bemutatta magát, da a nevét nem ertetlök. A honved fekete kávét szürcsölt, s mi egy Hvi-g vörös bori hozadunk. A honvéd köséptermeten lelttli halvány ifjú volt, finoman metazelt szujjul, uulytüzü >semek-kel s önösete finomabb anyagból kéazölt mint a többi honvédbakáé. — Unkio\'es vagy pajtás? — kérdé tőle Magyar. — Az vol am. Jelenleg legyvergyakoriatoo vagyok a holnap megszabadulok. — Hova való va/y ? — kérdeztem. — Visegrádra. — Ott lakik as az istentelen proditor is,— mondá Elek logait csikorgatva, aztán töltött a bonvédbakának is. — Mi is bonvédek volnánk s nem viselnék ezt a fekete-sárga mondurt, ha aa a hitvány Görgey el nem árulja a basát Vili-gosnll. — öntsd le vörös bori-al a fekete-sárga ssioórt s akkor vörös>sárga-fekete lesz az: azine a független Belg umnak, mondám s véletlenül rénéziem a honvédre. As i\'ju elpirult, majd elsápadt. Szemei szikráztak. Elek szavalui kezdett. .Áikozoll Görgey, Magvarh< n Jadása. A itju honvéd arcából a i kei ve igy szólott — Ön fölebbvalóm s igy nem beszélhetek, a mint akarnék, de megli tom önnek, hogy Görgey Arlhurról jelenlétemben tiszteletlenül nyilat* kőzzek. — Hát te ki vagy ? Osztrák ? Muszka ? — kérdé Bence. fia. — Én Görgey László vagyok, Görgey Arthur Tableau. Kezdtünk Bencével józanak leuni és cizde-géltünk jobbra, balra, hogy lehetne elillanni? — A fia ? — mondá Elek sérlö-kérdö hangon, — no ha hasa mégy, mond meg annak a hasaáruló apádnak, hogy üssön belé a menntköl A honvéd lelkali, ushány pénzdarabot vetett as asztalra a ment. Másnap két ar kereste Magyart a helyőrségi kórházban! Görgey Lássl ó nevében elégtételt kértek. — A párhíj május első napjaiban történt meg. A párbaj, melyen nagy lyukakat lőnek a levegőbe, nevetséges. A párbaj, melyen as egyik fél elpusztul vagy életveszélyesen megsébesül, hajmeresztő, iszony utó. Görgey golyója Klek jobb eombját fúrta keresslfl\'. As nap — luitaem tudván a párbaj I.UM — as öreg Lumnicer tanár előadására mentem % szent Rókus kórházba. A tanteremben nem volt egy hallgató sem, mert korán volt még, de a műtő aastaloo egy sebesült feküdt s Lumnicer I tanár aszszisztense, u Ogyeeégéról híren dr. rSchmldt ITugó több működő növendék segédke \| zése mellett operált. Én a vérvesztéstől halavány ifjúban azonnal ráismertem Magyarra, s egy ssö késsel ott termetlem a belső köröndben. Görgey László golyója a .oomböter egyik teklnté yes mellékágát rooe-ola szét s a párbaj* orvos még a küzdőtéren le akarta kötni a vértó artériát, midőn a golyót eltávolította. At alákó- Nagy-K-antasa vasárnap Zala 45 szám. (• lap.) 1899. június hó 4 én názve; mert megtámadott bscsQlclét, tisztességét * megvédelmezni sincsen módjában. Rlé\|e hurcolják a kisvárosi Galeotto becsQlot-eméuta munkáját, amit esetleg egy ártatlanul minden vonatkozás nélkül megírt tárca-cikken végezett, — Néidt, ez rád, a te családodra vonatkoztatják, Az érintett en föllázad a bocsület-érzet agyába uökik mindon csepp vére s harag tói lángolvs kérdi: —• Ki mondta ? — A világ beszéli. A „világ\', a „.JrfisW, — ez az a cudar Galeotto, mely azemtelenQl órli becsületet. Ez ai a gonosz becsQlet-pusititó, melylyel nmn állhatas azembe, hogy számolj vele gyalázatoa munkájáért. Lehetetlenné ezt a férget csak a társadalom tisztességes elemet tehetik, hs mind járt abban a pillanatban, mikor valamely aélfogvs a báa, aa otthon la vára as embernek. Nagyon asápen tajeai ki n a kösaosdás s otthon árkolnál logalmftnik msgasztoaaáf át, eért-betel\'eaaégél. igeuls: vár, erAsség a kttsdA lésyre nésva as a hely, abova a kAsé etl, as Asfealsr-táai bsrook slán pihenni magvonul; abovs At a ayilvánoa élat megengedett küsdslmsinek folytatást snándtkávsJ asnkt seni kAvetbeti; annak a «aru«k láthatatlan srkölosi arfleeágéa meg kall lArnlök a kü\'sA harook hsl\'áaalaak. Ennsk s várnak, a bárnak aérthetetlaaaéga, seul-volts aaért olyan nsgy talán, aiert angyal-kesék éplllk éa angyalssemsk Araik, as nttkoa Anfeláldoso, hűséges angyalai: a sok. TolUk sülsiben : akkor sz a tár-ssegyesület nemcsak hogy hivs\'áaa magaalatán nem áll, kaasm épea Inlajdoaképeni feladatának homlokot ssegasvs hai, mert nem egyaeiti, hanam saét válaast ja aa embereket. As i\'yan nem táraesezyeeület, hanem könönaégra börze, ahol kAaAnatgss érdekcsoportok kiválnék éa lAmörüinek, tsláa épen agy-más megrontására. Aa iljren táraaaegyesület aem lehet aankisek artsodlk otthona; aeaa tekintheti sst senki olyan várnsk, ahol aa erkAieai köte-lékkel megteremtett eszményi kftsHaség ereje védené aa egyest épes ugy, mini a tagok egyetemét. _ _ • V.ilamely egyssülei k3aa«elleme mindig a ve-setA elemelt erkoiosi színvonalától ftgg. Ha tebat lUgg teljeMa, hogy aa otthon valóban édea, bia-1 aat akarjuk, hogy valaaaely társaséyesOlet Iga- toe mtnedéket adó vár legyes. Aa a saellem, melyei Ak olt meghonoaitanak, a legbistoeabh •r.\'je a várnali. Ha as o\'tbon uollone s férfl lényét bemiA arkoloal kAlelskkel lAii aaokhoz, akiért a legkOsveilsasbhBI ál, akkor ssámára eesménylságet htm kl magával aa élet küsdAts-rére. Es a faArQ inény tsssl nsgyfoslnsságuvá fészek mocskoló tanyában magáiélétnedv- sseny tíshely lestst oltlion,ahonnan lelkesedést, vei bőségesen ellátva, pusztító útiéra indul, — a nagyon ia érthető undor feíháborodá-sávsl tapoinak reá. Igen, a társadalom tisztességes elemeinek kell oda hatni, hogy a Galfiottot hizlaló piaikos tanyákat kipusi• titsák, s azoknak lertókött levegőjét Agy a családokra, egyesekre, vslamint a tiszleasé-ges társadalom öaazeaégére nézve ártalmatlanná tegyék. Mert a tisztességes társadalomnak ts érdeke az, hogy tagjainak becsülete, jóhirneve a becsOletrágó féregnek, az undok Galeottonak megvetésével mindenkor megóvsssék; vagy ha már megtámadtatott, a becsülés és tisztelet nyilvánításának fokozásával mindenkor rehabilitál-tassék. Várak. Nem s áu<iékosuak a fél a badáaaati s<ampon« tokból felállított varakról rsólani, hímem olyan erAaeéttekrA1, melyek a in Inda napi élet küsdeimel ds erAa várában ne pánoélozlistja be ls<kéi a tissia, nemee inienelók arznypánoélával; attól a kOaAe érdekek nem Igen várhatnak Aaietlan, nagy éa ssép tetteket. Mivel léhát aa otthon várának atelleme Ilyen elválasailiatatlan öassekóu Ülésben van a kbaálettel, mindnyájunknak kAsAs erdeke odt halni, hogy as a szellem teljesen meglela jen s bont füxödő magas várakozásuknak. És mivel aat a as\'llemei s nő leremU meg és tsrtja fenn, a nőnevelésnek kell első vonalban tényesftül sserepelnle. A nöuevelésbas kall legalsóbbon Is ods halni, hogy szók a vár-épités ée várőraéa titkainak birtokába ju-sanak. Sokkal nagyobb éa fonineabb ladomány as sóinkra néavs (még a közérdekek szempontjából la), mint a geometria, algebra és a metafitika, a mikkel pedig ugyancsak bőségesen megrakjak asegényeknek lelkét. Mar asl nagyoo sdveeen meg lehel bocsátani akármelyik in\'elligens nőnek ia, ha nem Sán megfeleljen >endelie<éaéaek, akkor annak élére olyan önzetlen, nemes, eesményi eélokert kAsdA egyéneket kell állítani, akikben mar tar-asda\'mi «üködéeük irányánál, essmésyiségésél fogva föltétlenül mag vsa a hatást bistosiió erkölcsi erő. a jellembeli tekintély. Ahol ilyen egyéneket aikerül valamsly lársasegyesület élére állllanl, ott as egészséges kősezellem megterem-tése bizonyodnak tekialbsiA, a ott igazi vára less as a tsgoknak j sh< I azonban a szigorúbb erkölcsi \'semponlok mellőzésével talán valamely külső előnyöket respektáló tekintetek érvényesülnek s vezetők megválasztásában: ott már magéban es a m itsanat ia bomlasatólsg hal, nsmhogy as ősaaeiarló krisssellemet btstoeitsné. Padig ugy as olihonok, mini a lársasegye-sületek várai ; megérdemelnék, hogy aaoknak biztos]nlapokra fektetése és megerősítése érdeké* ben komoly, lankalailan mnnkái fejtenének ki as arra hivatott téutesök; mert lulajdonképen ennek a két várnak megbízható erősségétől, erkölcsi alapjának hamieitatiaaságáiél függ a nagy nemzet társadalom várénak, as orsságaak erőeaKe, arkö\'cai megbishatósága is. között nyujtsnak vede\'me\', menedéket a küőnbőtő Und bálványosai, vagy gyAkAt vonni vagy ha oldalról megostromolt -társadalmi embernek. nem tudja kisrámitaai s föld köbtartalmát; de Vaa egy angol eredeiüaek tartott régi köz- az már megbocsáihatatlan hiba, ha as otthont mondásunk; .As én házam aa én váram«. En> megteremteni nem tudj-i; ha a lelkéből hiány-■BmRaarnnmanananM ! annak aaok a aaáp nemee vonáaok, mikkel sa tartott,[otthont kedves, pótolhatatlan menedékhelylyé, tés nem átkerülvén, mert as orvos attól hogy a közvetlen közel futó combüíéret megsérti \| szent tüzhelylyé varázsolhatná. sebeeBlt majdnem bisonyosan elvérzik, S ekkor s a sebet tsmponéliák. Míg besállitoták Eleket .a kórházba, a vér folyton aerkedesett s Magyar! roppan elgyengüli. Schmidt ötasór vágott as ésvenbe, de sa ütőeret nem tslálts meg. Elek az ájuláshoz közeledett. E közben a^ hallgatóság is kezdett gyAlakosai s is eatottan targyalta a párbaj lefolyását s okait Nemsokára bajött a hetven évee Lumnicer Sándor. Kabátját levetette s sgy tiszta mütö-köntöst vett (el. S aztán egy meetervégással rámeleseti as ütőérre, — Magyar élete mentve volt. As eaet nagy port vert föl, a lapok veaércik-kas sk. Emes sfférnak kapcsán indult mea a mozgalom Görgey rehshililáaának érdekében. ö«-esesen 207-en Írták alá és kinyilatkoztatták, urbi et orbl, hogy Görgey nem áruló. Aláirta Lumnicer ia, a ki 48-banímörzsorvos >olL Teleki Sáador erre axt irta. hogy csak akkor tartja Görgeyt p-habiiitállnak, ha a tizenhárom aradi vértanút föltámasztja... A tények logikája kérlelhetetlen .. A kegyes olvasó azt hiszi, hogy Magyar Eleket haditörvényszék elé állították s bebörtönözték. Nem ugy történt. EdeUhttim Gyslay br„ as akkori hadtestparancsnok, s kl a mily vitéz volt s caslában, oly tapintatos keset mutatott béke ideién Magyar ellen a bünieuyitö eljárást portörléssel beszüntette... aA mozgalmst ások indították meg akik Kossuthot hontalanná teUék — irta egyik lap. Mi azt hissszOk, hogy as a néhány pohár bor volt az ok elsősorban is, melyet Magyar Elek S** vendéglőjében beszedett Nézsük most már a«l a várai, mely a küadö társadalmi embernek aok tekintetben második otthonai Ez a második ottkon a társasegye-sülé\'. A társulásra tsremtstt és hivatod emberek nagy réasének lelkei talán épen a közéleti vi-saonyok követelései folytán nem elégiti ki as as énntkesés, amit a Mtkttsdelem kosvetlenül, sői elkerülhetetlenül nyújt; vagy körülményeiknél fogta nem ssoritkozhatnak kizárólag aa otthon által nyújtott lelki üdülésre; ezekaek tehát lelki ssükségük vsn egy nagyobb szabású otthonra, pihenő- ssórakosutó helyre; olyanra, aminők ss egyes társsa-egyesületek. A társasegyesfl.\'efek leiadata, hivatása röviden de mindent elmondóan e két asóbsn fejeződik ki: >második otthon.. Ha valamely társas-egyesüleiaek közszelleme olyan, hogy a társadalom különböző rétegeiből eorakosó tagok mindegyike igazán otíhon érzi magát benne: akknr kétségtelen, hogy hivatása magaslatán áll. Ha ellsnhen vs a vonzó közszellem hiányzik; ha ss egyea tagok keresik, válogatják, hogy hol leiepedjenek le; melyikj társaaoaoportnál állja* nak meg; ha a különböző élathivstáeu emberek a nsgy tarsasegyrtületben ktilön osapalokra os\'-lanak és mintegy egyesületet képeznek az egyt- Nyaralni készülök figyelmébe. Rlmbó-lakasztó májusnak vége s gabonaár lelő junius átvévén birodalmát, agyasaris benne leesünk s nyárban, melynek e\'AŰrnAkei gyanánt egyoiásutan érkesnek s aülönbOsA fürdő s nya* rslóhelyek megnyitásáról szó ó jelentenek ts megkesdodnek s lervesgetések, esalsdi tanácsok, melynek tárgya s fogss kérdés megoldása; hová menjünk as idén ? Legkapósabb olvaamány a vasutak nyári menetmódja, mert a ki csak teheti, készül el - ki s subád természet ölelő karjei köaé i a beteg, hogy egéssegét visszanyerje; aa üdülő, bogy megerősödjék ; aa sgésságss, hogy aj erőt gyűjtsön az uj munkához. Ez a tervezgetés, tanácskozás vége rendeaea ss asokott lenni, hogy a legtöbben, a világ bármely tája leié induljanak, valamelyik külföldi fürdőhelyen állapodnak meg, mert sajnos, — .szokása esmér a magyar emberek nak". Vádolni esnkit sem sksrnnk; csupán tényt konstatálunk s hs kérdeszük, ki a hihaa, közitnségflnk-e, vagy lOrdötulajdonoaaink ? a fel alt kérdőn-e hirtelen magunk srm tudunk feleletet adni. Ast hisszük: mind a kettő. A közönség, mert nem képes magát attól a megrögzött roesz szokáson alapuló elöitélettöt emancipálni, mely ssarint a külföldit, ha rosszabb is, mindenben áUhslstosan a hazai elé helyezi. A magyar lürdAk tulajdonosai, mert kevés kivetellel nem akarnak hódolni a korsaat* lem követelményeinek, a busás haszonnal biztató beruházásuktól Iázva húzódoznak, ölbe tett késsel lesik a jó szerencsét s nem sksrják megtanulni, hogy ma már eimaltak azok az idők, mikor a jó bornak nem kellett cégér. Holott a küllAldi fürdőtulajdonosok két késre fogják a reklámdob velőit, síppal, réstányérral hirdetik lürdöik előnyeit, tyukkal-kaiáoeoaal édesgetik a vendéget a a. következményt aztán megtanulhatjuk abból a für iőstatisztikán alapuló ssomoni lapasztalatbó1, hogy a másod-, harmadrangú külföldi fürdőhelyeken évről-évre több a magyar vendég, mint as elsöra gu hassi türdök bármelyikében. i, Nagy-Kanizsa vasárnap Pedig ha Önmagunkat ámítani nm akarjuk, be leli vallanunk, hogy a valóban Jót méregdré gán aegüsetietik a kollóldón a népeeebb látogn* lottahb bflyeken a ezerényebb vendég osak egy-aaarű aaobaaaam, Zimmernummer. A ki peraae Zala 45. ssám. (4) lap. folyó hó i An Gyurdlt Ferencet a dunánluli ág, hitv. eyang. egyházkerület püspökét, kit ei alkalommal először volt szerencaénk ^ városunk falai közt tisztelhetni. 0 méltósága bővebben kőitekék^ugy^éppeiTkét kézzel szórja I Szepetneklől jövet délután 4 és fél órakor a bankót, 11 elölt — ezó ainca róla -- kétrét ért városunk határához, hol Vicuy Zsig-hajlik aa egén személyzet, riiidtmkípim kitünte- mond polgármester vezetése alatt a városi tik, de esten ennek ísjeoeu uemertnetlenül ki i«tun4c8 éa av képviseld testillet küldöttsége zsákmányolják. Ea ea ia amaz ia nwgssioollan.L . , , . 1 ____- d* egy csa\'ódas-sl gazdagabban tér hasa ée \\h &W>el, ,Ln)(W föWzö>. " eva"* nagyot fohiukodv t t.azi meg az önvallomást, egyhAzgyülékezel felügyelője vezetése alatt hogy bizony kar volt a"— sokszor caak képzeli a hivek küldöttsége fogadták, ját messze idegenben keresni, holott aa iga- 0 méltósága kit RtmtU Géza ügyvéd ah Itthon a közelben ia megtalálhatták f(9tfli diszmaKyarban, Némtlk Pál véaei es- peres és számos hivő kisért, leszállván a 1899. jtinítn hó 4-án négyfogatú hntójáról először Vicuy Zsig-mond polgármester, majd Lengyel L\'ijos Mert hisx nem ehauviulzmus mondatja velünk, de tagadhatni aa való lény az, hogy alig létesik Európában, máaodik állam, mey a lürdiéa n . . nyaralóhelyek oly dúsgazdag választékává1 dicse- gyülekezeti felügyelő üdvözlését fogadta 0 kedhetnék, mint a négy loysro és a hé.maa ha-j inéitósága mindkét üdvözlő beszédre igazi lom basája. A déli é« keleti Kárpálok, E»dély éktisssróláasal válaszolt. A kiséret a foga- ÍÜag\'ya,aSwíS\'SSU ^ d^W-gya^^^di-^^Jg^b. sorival, megannyi éldé betegnek, egészségesnek mi nagyon impozánssá tetle O méltósága agyarint. É* a kies Dunántul az ö Halaloiuiavával. \| bevonulását a fellobogozott városba, mely-Igen, az isteni Uslaton, Közép-Európa logungvokb 1 nek utcáin csak ugy hemzsegett a nép, ✓ tas, a tengeréhei hasonló lula\|donsitalval. Édes mejy lelko«eii éljenezte a kiváló vendéget. \' vi\'D magyar temier, hány költő dalo< ajka \' \' ... énekelte meg, hány ihleteit lealu ecsete varázaolta A menet HülUr Lajos lelkész lakására vászonra bome-bájoe vMéked»t? Tihanyi félsziget I vonult, hol 0 méltóságát Hütter Lr.jos lel Badacsony, Csobánc, Tátika, Szigliget.-magsam i kész logadta, kinek üdvözlő szavaira 0 aeagaetea költemény, ta a parlmenién körös- („^„j^a szeretetteljesen válastoll. körül a sok régibb s ujabb tflrdőte epek, melyek . , , . , nem irigykedve rontanak egyuáanaV, hanem Este 9 órakor száz terítékű bankett volt nemes versenyzésben iparkodnak közönségük i az Arany Szarvas Szálloda dísztermében, megelégedését kiérdemelni. Itt a jó, öreg B«laton.! Fényes, előkelő l&rsat-ág volt itt együtt, a Püréd .íz ö konzervatív m^sH.podottaégával t4ríada\|om \|e«j0bbjat, a polgárok és a tiszti a évről-évre, mint a fecske, visszatérő lörzakö I, , rí..,,, . . , „,_ , , zöaségeve. A tuleó p rlon. Füreddel szemben, kar legelőkelőbbjei, felekezeti különbség Siófolt, ra a modern Ittrdő, hol aa emberi akarat. I nélkül résztvettek az evangélikusok ezen aaorgalom és tudás rövid pár év alall kies í örömünnepén. paradicsomot teremtett a röviddel előbb íjiég Ö méltósága, kit a terembe lépésekor bomokaivat.g helyén ugy, hogy ma mar nem u ^„b^flUek szívélyes ovációban része kivalkodás a .magyar Osztendé elnevezés. A legnagyobb kényelemmel\' berendezett három aaálkida áll a Balaton partján a vendégek belógására, vilbmns vilá\|itas>al, aaép lakályos szobákkal e asek balkonjáról pompás kilsttssal a Balaton egész bájos- isjftára Tovább Ponyód, Balalon-Póldvár, majd a lüredi oldalon Almádi 1 ettől keletnek Keneae, -és még sot-sok fürdőtelep. Elóralörekssik, emelkedik miodannyl sitetlek, dr. Jankovich László gróf főispán \| és FűspSk honnvéd-ezredes, ezred- és állomásparancsnok közt foglalt helyet A felköszöntők sorát Oyuráís Ferenc püspök 0 méltósága nyitotta meg a királyköszöntővel. Lengyel Lajos v. főjegyző, gyülekezet téren Siótoknak európai színvonalra emelt, — és j felügyelő, »a derék papot, az igaz magyart, I látogat, k által elmmert nagyszerűsége »»rzsh«.L elődök méltó utódát" Gyurátz1 lássál van ss egész Bxlaloiuvidékre. A jó példa 1 « <-v xi.x l 1. xi. .. r,,,, , • következtében eddig BaMon-Földvár jár le£ ül, I Frenc 0 ^Itóságát éltette HiUtr Lajos sőt villamos világításával, gyönyörű villáival « «\| lelkész dr. Jankovich László gróf főispán j part közvetlen közelében elteróó tenyő-erdöjével 10 méltóságára; RtmtU Géza — Vicsey máris méltó társa a nemes verse yben Siófoknak. Zsigm.nd polgármesterre, Gytrffy Jánosi ® " j®™ ^P^ » * nyomokon haladnak, \| , hadseregre és annak jelenlevő képviselőire páriát ritkitó édenné teszik a Balal- n-vidéket. ., 2 „ ., v, v • Ságit nekik ebben a Balaton idegedző hnllámve- (^\'uralz Ferenc PttsPök ~ N»gy-Kanizsa lise ea parkettám t teneka is, valamint «! város közönségére és ann .k vezető lérfiaira, Balaton-tavi gőzbajóaáai larsulat kényeimeIdr. Jankovich László gróf és Vétsty Zsig-góhaj<>iva\'. mond polgármester — Gyurátz Ferenc pflts- J íi a tordötelepek bármelyikére .Ovid pár^óra ökre Némt(k p4, ^pereg a nagykanizsai já-alatt eliutba unk mindenü neu ; a miért leltétlen ... , ... r eliamervs illeti a déli vaspilya társasagot, mely J4rás «">fc«birá\|ára, Viosz Ferencre, Vwn\\ gyors, kényelmes és olosé közlekedés le eailése: Ferenc főszolgabíró — az ág hilfelekezet állal nagy mértékbe elősegíti a Balaton-vidék képviselőire, Fisfiök ezredes a jó honfiakat látogatasát. " nevelő papságra; Vatta Lajos ügyvéd,— De sem fürdöi-saenetésl, sem reklámot írni z Ujos v< főjegyzőre, Simon Gábor m-m akarunk, enyhéit Bye mestelm vot ssándé- \' — \' > >i < künk most a sa so < beáll a lőtt a nyaralni kiszülőkei, bogy no keressék küllőldöo, mikor itthon is megtalálják a jót és szépet. Hias jái mondja Petőfi: ,H» s /öld IfUn talapja, Hasúnk a bokréta rojfo.- HÍREK. — Haimályl kir Cmmódy Arthur ezredes, a os. éa kir. 48<tk gyalogezred parancsnoks a Molyt bélen két napig idöaöU varosunkban. Ráeatvslt egy Utsni sasdóslj gyakorlatain, ]ttss-tassa inegvizagalta a laktanyát éa egyéb katonai intésméoyeket és ugy a legénység kiképaése, mint a tapaastall rend és lisataság feleit legnagyobb megelégedését ayüváni\'oila. — Gyarátaplaalk Nagy-Ka ■ Izsáa. Lobogó díszben várta városunk ügyvéd Hfltter Lajos lelkészre, dr. Ntumann Ede főrabbi a vallás és a tudomány képviselőjére Gyurátz püspökre, Strtgtíy Dezső ev. ref. lelkész a jelenlevő nem protestáns vallású vendégekre ürítették a poharukat Éjfélkor volt az asztalbontás, \' Gyurátz püspök és a vendégek legtöbbje ekkor távoztak, de azért a társaság egy része még tovább mulatozott gyönyörködve Horváth Laci játékában, Ugy az ételek mint a borok, melyek az asztalra kerültek igazán kitűnőek voltak. Minden egyes résztvevő a legnagyobb elismeréssel szólt Tinagl Lajos szállodás konyhájáról és pincéiéiül, nemkülönben a kiszolgálásról. Szomlaton délelőtt lo órakor ünnepi mise volt az evang. teralomban. A templom zsúfolásig megtelt közönséggel. Felekezeti különbség nélkül mindenki áhirattat"hallgatta a püspök kenetteljes a testvéri szeretetet gloríftkáló beszédét. A déli órákban 0 méltósága a tisztelgő küldöttségeket fogadu és délután 4 órakor hagyta el városunkat Távozása ép olyan ünnepséggel történt mint a fogadtatása. 0 \| méltósága innét Somogyba vette útját és első megállóhelye Sand község lesz. — Küldöttségileg tisztelegtek : A szent-Ferencrendi társház — IVéittr I Vince kvardián; Az ev. ref. hitközség — Seregély Dezső [lelkész; Az izr. hitközség — dr. Neumann Ede főrabi; A piarista gymn. tanári kara — Pachingtr Alajos; - A városi tanács és képviselőtestület — Vécsty Zsigmo d polgármester; A kir. törvényszék — Tóik László lörv elnök vezetése alatt. — Hl IzjvM. Wtist Lajos dr ügyvéd, ki Hűltehild Samu dr. helybeli ügyvéd irodájában működött, e napokban az ügyvédi vizsgát kitűnő eikerrel lelőtte ea értesülésünk szerint Nagy* Ksuizsán fog üjyvédi irodát nyilaui. — llAaaasAg. Htnif Albert máyocai birto- -1 os junius hó 11 rn vezeti oltárhoz IViitt Melánia kisstiKszo >yt, Weiss Adolf, a Oannebarg éa Weiaa cég löuökéaek leányit, Nagy-Kanizsán. ■ — KlJsgyaAs, tialitsjf Lajta kiaaa^aoayt, Nagy-Kiiiiizs-trii alja.\'} este il;< Hapd ftrtne, Rndapeslról. — Mlulsalcrl elUaierM A lőldmtvelas-ügyí m. kir. miniister Slarttinttky üyörgy galamboki körjegy sőt as 1898. IL t«c. népies Lmertetese körül kitejtelt fáradozásaiért jutalomban részesítette és a miinkna néppel v«ló helyes Irányú es haszbos foglalkozása leiélt el\'smeréait ayilvánitolta. — \|giiai«sMk. Ktpoamerei Mrf Lajos május hó 29-en 65 éves koVaban elhunyt Mngy-Bakónakon. Vígk János- vasúti p ilyamester ifjú neje, sstL Kotdlt Anua, boassss syenvedés után, elsiensk 80 ik és boldog básaaságának 4-ik evében folyó hó ejséjén elhunyt N»gy-Kaulzs&u. A aaép Mkü-letQ, rendkívül rokonasenvss és kidvea ifjú nő baláia mély réssvélet keltett As elhunytban Kováit Pál álomaai portás leanrát siratja. Szabóné-Kozó Annát, a VI—Vll-ik kerületi óvóda veselőjél, mély gyász érte. Ede» anyja: Kózórii Robin Mária, eleiének Öl-ik evében, totyó hó 1 éa elhunyt. A koreu e ő gyi«sjelentiat kap\'ak : BarMT Mór saját éa as alu írott rokonok nevében faj» dalomte I szívvel jelenti aséraletl nejének, illetve anyjuk, testvérük é< naityanyjaknik Bernt Mónié xzQl. Wei oh Ka>a innak 1899 junitt aó 1-én délutáa t> órakor elitének 64>ik ée boldog háaaaságáaak 44 ik éviben hosszas aiaovsdis a án történt gyáazo-t etbunytá. a draxa halott hült tetemei lolyó hó i-.\'n né e fiit fi ll órtkor fognak h Taleky utoai lakásból a helybeli isr, airkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nagy-Kaniaain 1899 jatiius S-.tn. Aldas ét béke p mura, Koexornk mellőaése és e-sndes részvét kéraiik t Berger Jakab, Karoly, Riaa, Naiotte, Lipói is Szédn gyermekei. W-ilck Lnáe, Jakab, Joaita öav. S eiuiti Karalyni test vérei. Bicbler Mór, v.je, B-rger Jakabai aaü\'. Mihitar Hagma, Barger Kárulfai a«l\'. Efpingsr Saidi menyei B-trg^r Uiza, Jeaö, Mik-a, Aranka, Aladár, Erzsébet; Barger Margit, Erzsébet; BOohlar Margit unokái. — TlsosketyeieU Jsgfsi. Ansak idején nagy érdeklődéssel foglalkozunk OMnét István s/écii-sigetl körjegyzőnek (véleményünk saerint kelíöfeg nem o«oll) Mliggaaati-i üryével, Moei attól értesítik iapuukat, hogy őt aliapáni végzés alapján már viusahelyestdk biva-talába. A rioleteatudóaiiist esak későbben fogjak megkapoi. — Jamims S A nagykai ia^ai róm kaik főgymnásium gy tkorló iskolája ö Felsége apostoli kiraty unk koronázása évforduló napjait (jun 8). a lögyauáaiam nagytarasibsn ünnspiss sáró üliat tart. A mlWcr a kővetkező: 1. Isten áldd ^ajy-Ksnis* v*áMap di«k ^ maiysrl, £oekll az ilju ug énekkara. 7. Megntilé Rueeini i\'Iulimoa in Alg> ri c. operájából, Elfttiiljt « ifjúba nenekara. 8 Üen.pi beszéd. Mondja Molnár Ernő, 8. n, i. a Gy, I-elnöke, 4. Szűlölóldeme i Erődilől, Énekli aa ifjúság énekkara, 6. A magyarok Istene Felülitől. SntváliH Német György, 8. o. t. 6. Ré-»M Meyerbeer Róbert le diab e e. operájából. Hegedén elfíadjti Si»ur Endre, 3. o. t., aongorán ki-aéri BIhu Jáa>» 8, n, t, 7 BesxSmolá a Uy. 1. u tUmlé-eiöl. Eloter\|e-«\'i Scliwat lakéin üdon, 8. o.a (ly. I főjegyzőié. 9. A bollo Poe Edgártól, éaata\'ja Welstberger Béla, 7. o. t. 0. J-lemé* a Gy. I. pályazatairól- 10. Induló Brahmsk I. Előadja a< ifjúság ének éa senekara, Kezdete d. e. tO 1/2 órakor. — A f«-U6-te»»plom ügye. A következő helyreigazító sorokat kaptuk: Tisztelt Szerkesztő ur I Becses lapja, a „Zala" legutóbbi számiban arról ad hírt, mintha Báró Hornig Károly, veszprémi megyés püspök ur Excellentiája a felső-templom újjáépítésére kilátásba helyezett 15000 forint adományra nézve legutóbb odanyí-latkozott volna, hogy kőtelező Ígéretet nem tett és nem ie tehetett, mert nem volt és jelenleg sincs azon helyzetben hogy a magasztos célt anyagilag előmozdíthatná. Erre azon helyne igazítást kell tennQnk, hogy a közlemény téves információn alapul és nem felel meg a tényállásnak; mert a megyés püspök ur az építésre alakult bizottsághoz intízett leiratában egy szóval sem említi adománya kérdését, hanem azon alkalomból hogy 0 Excellentiája felkéretett az ügy támogatására a nagyméltóságú vall. és közök ügyi miniszter urnái közbenjárni: fejezi ki, hogv a dolgot nem várt eseemény t. i. a rom. kath. plébánia ügye complikálta; mi nélfogva már most a templomépítés ügyét plébánia kérdés megoldásától kell függővé tenni. Ezen nyilatkozatban tehát nemcsak hogy nem foglaltatik a szóban forgó adomány visszavonára, de sőt annak kifejezése, hogy ő nagy méltóságánál immár a templomépítés ügye, a plébánia kérdésével kapcsolatban képezi főpásztorí gondoskodásának tárgyát — A bizottság. — — TAmIM anlatutf. A lilyehizi flnlén-tea tűzoltó-egyesület ma vasárnap (kedvezőtlen idő esetén pedig junius hó 11 -én) aaját alapja javára tavaazi tánc mulatságot rendez a özség; erdőben. Belépti-díj személyenkint 30 kr. családjegy 60 kr. Kezdete délután 4 órakor. Feíűlfize-tesek köszönettel fogadtatnak és hlrlspilag nyugiázjgtnak. Jó éle ek éa italokról gondoakodva van. — Déli vismií. 1899 évi junius hó 15-én a budapest nagykanizsai vonalon Máriatelep és Balaton-Szt-György állomások között fekvő 93 sz. őrháznál »Balaio»-Berényt elnevezéssel személyforgalomra berendezett megállóhely nyittatik meg, melynél a 205, 207, 208, 209, 206 és 210 sz. személyvonatok »feltételesen * meg fognak állani E megállóhelyen menetjegyek nem adatnak ki és podgyász, expressárak valamint kutyák nem vétetnek fel, hanem az illetékek utánfizetéskép (pótlék nélkül) szedetnek be. „Balaton-Be-rény" megállóhelyről az .amliteíi; vonatok a következő időkben indulnak. Budapest felől Nagy-Kanizsa felé: a 296 sz. vonat délután 12 óra 26 perckor, a 207. sz. vonat reggel 2 óra 37 perekor, a 209. sz vonat este 6 óra 51 perekor, és Nagy-Kanizsa felöl Budapest felé a 206 sz. vonat délután 3 óra 7 pere kor, a 208. sz. vonat éjjel 1 óra 24jperc kor, a 210. sz. vonat délelőtt 10 óra 40 perckor, t Zala 45. stim. ff lap.) 1899. junius hő tén - Vlaagák aa ipari.kalAbaa A a»gy- gyötrö aggodalomban : végre a tü -fofcá kani\'sai városi alaófoku ipariskola vizsgálatai uak sorrei.de a köve kező: jm íuh hó ,0-én esti 7«től slékéaaitö B) oazt. közismeretekből. ■ junius hó l\|-én vasUnap rsjskiállitás. „ „ ll-én esti 7- tol III. o«s* kövemet etek és sz A.) I. oszt. rajz. junius IS.áa esti 7-től II. A.) oszt. közismeretek es a B.) 1. ós I, rajz junius \|ió 14-éu esti 7-től II. B.) out. közismeretek III. és A} II. o/i/.t. rajz; junius hó lb<én esti 7-től I, A.) oszt- közismeretek éi A.) előkészítő os/t. rajz. junluh hó 16\'án esti 7-tő 1. B.) oazt közismeretek éa U.) II, oszt raja. val előrehatolva — nyelve alatt magától kijött. A gyötrelmeitől megszabadult nő (a kinoa aggodalmak idején a tü szerencsés eltávolodása esetére fogadalmat tevén valamely Istennek szentelt munkára) most ezzel a tűvel hímezett egy gyönyörű baldachint a vízvári templom számára. - LékJAIIItAa éa vstseay Hvegséea. A szegedi mezőgazdasági oraságoe kié litás kapcsolatában lókiá lilás, lóverseny jeu de bar re (lovaajáték) öge ő-verseny, és díj ugratás is fog tartatni. A lókiálli\'ási bizottság báró Gerliczy junius hé 17-én es\'i 7-től elökészitő A.) oszt. Ferenc elnöklete alatt május 27-én a köztelken közismeretek ée B) élők. rajz. Ülést tartót, melyen Paikert Alajos a bizottság junias hó 23-én d. n. 2 1/2 órakor a jutalmak előadója terjesztette e\'ő a lókiállités, lóverseny, éa értreitök kiosztása j űgetőverseny éa díjugratás tervezetét. A bizottság — YivA-academla. Horvdtk L«joi fővárosi \| elliatározta, hogy a földmívelésűgyi m\'niazter a vlrómeMer, ki ea idő eterint Nagy Kanizsán j« bizottság elnöke által fölkéressék, bo4y a 16-tart vívó tanfolyamot, körlevélben értesíti a vivó verseny államdijaként egy megfelelő összeget sport iránt érdeklődő közönnel, miszerint a I adományozni kegyeskedjék A óverseoy hét budapesti hírnevesebb ol»s< és magyar vivinne-- futamból fog állani, melyek kőzött kettő mezei terek, továbbá a lő város n-^y legerősebb amateur gazdák részére, egy jockeyk, a többi pedig urlo-vivóbajnoka közreműködése mellett f. é, junias. vasok részére lesz kiírva. A bizottság köszönettel ló ll-én, vasárnap este 8-10\'htain;ykaaiz<ai vette tudomásul a »Magyar Lovar-egyiet azon Szarvas szálló disxtermében egy vlvóakademia határozatát, melyben a szegedi lóversenye\' S fog megtartatni\', légiim versenyeknek ismeri el a egyúttal me» - A körlevél a továbbiban Uy s/ől: engedi, hogy az egylet egy tieztviseléje a trade- Minthogy az általam a< elmalt években ren-\|Zéabe befolyjon, végűi rendelk-z\'are bocá»já » dszed »graud vívóac ideml ik Szegeden, Miákol-1 budapesti lolalizatcur gépeket is. A lóverseny con és Eperjesen a leguagyobb mértékben elé- rendező bizottsága következő tagokbél áll; gréf giUtték ki a váro4 és megye elito kiizüuségét, - • Andráaay Sándor, báró lierliczy Ferenc, gr. Ká-bátorkodom tehát e< utón toiielellel felkérni rolyi Oyu a. grdOrsay Olivér, Pacír Vilmát ezen legkellemesebb sport1 iránt erdeklődők \| altábornagy, Paikert Henrik, zombori Rónay Ernő, ssives megjelenései esélyűnkre, bogy ea átal Kátz Béta a ezredes, gr. Czapáry György. gr. az academk erkölcsi sikerét biztosítsák, s az Cznpáry Péter, gr. Széchényi Imre. Versenybíró olaas kardviváai rendszert, melyet ma már min \|br. Podmanicky Gyula, Versenytitkár es mázsáló: den vivó állam műves, i tökélylyel bír, a vidéki dr. Magyar László, - indító: Bokor Pál. A verseny városokban is térje..leni é< meghonosítani aegit Mept, 3-án. lesz. Az űgetőverseny szept. 8-án Bégünkre legyenek. rendeztetik s három futamból fog állani. A dij- Az aoademí&k rendezése azonban vidéken \| ugratás és jen de barré>ra a budapesti lovagló felette kétség-sek, kényte en-k vagyunk azt be- verseny szabályai mérvadók. A lókiállilás isisen lépti dijakkal födiznl, — beléptijegyek (I-sö é< érdekesnek Ígérkezik, a mennyiben a mezőhagy esi U-ik sor 2 frt: a többi sorok lfn) a vtvóo«-1 állami ménes buzgó és lelkes vezetője: gréf D\' demiára kaphatók már a helyből^ vívóteremben Qrsay Olivér kilátásba helyezte hogy a nagyban fejlődő mezőhegyest íajflajtábol egy demonatratiA gyűjteményi állit ki, — ezenkívül résatvrsanek szintén kollektív kiállítással Pest Torontál-TVmes éa Bibar vármegyék valamint Szabadka és H <d- Iskola-u ca 663. asám alait, Belua Laj.x ur gyógvaseitárában éa az acidemia nayján d. e, 11—l-ig, d, u. 5 -8-ig a pénatárnál. Tisztelettel Szentgernyól Horváth Lajos Avánet vivéasstsr. — S\'pewéésl me\'galsm. Városunkban az elmúlt méjtta hóban azületett 66 gyermek éa pedig tórvényes 81 fiu és 26 leány; házasságon kivűl 4 fiu és 5 leány; meghalt 44 egyén és pedig 21 ftnemű és 23 nőnemű; házasság kötés céljából jelentkezett 22 pár; házasságot kötött mezővás.irhely városok. A lékiSlIitAsra a bejelentési határidő jaiiah 1-seje. A buottság felkérni határozta a főldmivelésűigyi minisztert, ho^y ln» tézkednék as iránt, mieseriiit úgymint a lűxuslé-váaárokra, a küllőid ftgyelme ezen kiállításra is, mint tenyészinyag-bs/ásárlisi forrásra , lől-hivassék. — Kerékpárspert. Tap .Icán kerékpároe _________P egyesület alakúit a kerékpáros turiastika fejleax- 21 pár;\'vegyes házasság volt kettő «a" ped"ig "rk.Ité8ere ""gyár aporttrodalom támogatására. férfi és izr. nő 1 ág. hitv. ev. lérft éa róm. kath. nő. — TAuevIgatoos Az eleő nagykaniseai magyar aaztaltarsaság jé\'ékonyeélu egyesület junins hó 10-én Bayer Gyula (volt Pintér Sándor féle veudéglő) kerthe\'yiségébea Torma Antal senakara közreműködése mellett nyári táacvigaU mat rendez. Belépti dij sze nélyenkint 60 k , családj gy 1 Irt 20 kr. Kezdete este (él 9 éra kor, Kedvezöt\'en idő ea téa a táno a vendéglő termében leaz. A tiszta jövede em a szegény es árva gyermekek felruházására tordii aia, mely célra felfilDzetéaeliet köszönettel fogad a rendezőség. — Varrótű egy u< torkában Az előbbi oélből az égj esűlet társás kirándulásokat rendez és a zalai Balaton vidék látogatás «nt a lövároai és a vidéki kerékpároe klubokkal összeköttetésbe lép; az utóbbi célból pedig járatja a hazai eport-lapokat és megrendeli a vonatkozó szakmüveket. Az egyesületnek 22 éves önálló állással bíró, amatőr kerékpirosok lehetnek tagjai éa a fölvétel közgyűlésén titkos szavazáaeal a as összes tagok igenlő 8sav.izatával történik. Mindegyik tag ezyut\'al tagja a Szemere Atilla országgyűlési képviselő elnöklete alatt álló Magyar Kerékpároe Szövetségnek. Az egyeeütet e nőke: dr. Jkdayéáy Gyula takarékpénstári ügyész; utnagy és dnö bslyet-tes Cumpf István kir. adétárnok; utnágy: Bimr Pál tart. hadnagy; jegyző: Hórukk Jenő városi Küm Henrik, vizvári állomásfőnök neje \| ^ jegyaO; pmztároa : tomor Mór kereskedő három hónap előtt az étellel egy var- \' rótilt nyelt la A varrótű ugy kerülhetett az ételbe, hogy a nőknek könnyelmű rzokásuk a varrás félbeszakításakor a tüt felső ruhájuk előrészébe tűzni; s a tü innen hullhatott ki főzés közbea Künná több orvoshoz is ment, hogy távolitsák el a varrótat, melyet torkában érez. Az orvosok azt mondták, hogy az csak ideges képzelődés, és még túrról a szándékától is lebeszélték, hogy Béosbe menjen operációra. Három hó- Az egyesület minden vasár és ünnep ap előtt való este az qjonan nyitó\'t Traltner-szá lódéban társas összejövetelt tart éa legközelebb a Ba-eaáuyi-azoboralap javára nagy juniáliat rendez. — Fél vétel • lei -S Ipsrltkslába A badapeeti m. kir. állami felső (építő) ipariskoja [Budapest, VII, kér. Damjanioh-u\'ca 28 a<-\| igi«-gatóság.i előre értesíti a jövő iskolai évre aa Intéseibe lépni saánéékoso tanulókat éa adok szüleit a fövelkesőkrél \' As inté/et hámm évfolyamból áll, melynek sikeres elvégsése károm évi gyakorlat igaaotáea ■ellett külön visagilat letétele aétkftl jogot ad a kőmive, a köfaragé, vagy aa áaemsateesái — —" ——^--4 -------- —^------» avaniv. m e uisi B\|V( v«\|j h ■uaímvmsmsaw napig volt igy a szegény urnő lélek--1 önálló taéaére e as épiiOneatari vizsgálatra vaW Nagy-Kaniaaa vasárnap jeltnlktaéare. A vágtad tanulók tgyévet önkén-tétek it Ithetaek TtnulAkul felvétettek a 16. életévet betöltött oljan iljak, akik a gymnaaiuat, reál- vagy pilgári iakola négy alaó oaatiljli likertean ef-végették. A»ok, akik a magyar nyelvből, a a<ámtaaból, a mértan éa a mértani rajaból mind a négy oeitálybtn jó oaaiályaatot kaptak, (elvételi vlmgálat nélkül vétetnek ftt, e löbbi-eknek eiekból a tantárgyakból felvételi vlutále-tol kell tenniök. Tanulókul felvétetnek aaoa is, kik aa épitö ipari aukiakolák el.fl két oaaUlyftt jelee aikerrel vigeaték. A beirtikotáa aieptesber bó alaö öt napján történik. A beiraikoaáinál a követkeaő okmányok ttü légetek. 1. Kereeatltvél, vagy ttüleiéei bizonyítvány. 8. A négy kötép-iik. oeitályokgól aaóló bixoiiyitványok. 6. Htttnágl orvoa biaonyitvánva. 4. Máaodaiorí bimiö oltáaról móló bitonyiivány. 6. Iparhatóságáig hiteleaiteéi gyakorlati bl aonyltváay. A beiratásnál különféle dijak cimén 18 iriot kell Irftaemi; a jegyietekre éa tankönyvek^ körül -belül 10 frt. siOkségee. , — awliism. Vtstsl, laUIII\|(H, gyar-■Mhleltm iimif aaagéaaa. \|éaiMi svaAl Mist \|»itinif Államáé aUkaat tol Ál hal. Ha aaactaSbat* a lap klak«klvalalákaa. Anyakönyvi hírek. Htlaaaágal htl»llsh> Slhioa Lajta, vaautl atakáa — Baranyai Jallallátal. Palai Fanat aapaaáam — Saalai Oaailiátal. Oaar Kártly, koala - Tóik BaaáUval. Uriae Jáaoa jk.klf. aatiga (Caaatkaty) - Salof dotáltával Stbaay Játtal kaav. öraaatar — Braaaar Zraaéballal. Saabé jiaaaf Unt (Mérltkely) — Hajaa Máriával. Snkiaa Antal, baplr aaatar (Faaakaa-Oaaaa p.) — Kaaai Saablauat. Tétk Kárul/, calaaadta a. - Bab«at/áa Katalinnal, Mult hét halottjai: Ma/ar Ktalka rk. 7 ávaa, elpéaa laáa/a. EalUa tav. ZSUar I(aá«ná rk. Sí ávaa aolnár Zala 46 aaám (•. lap.) Qatpka Martit rk. II nap«« cltara-Uaár laáa/a. Dakáaa Upét tar, 71 ávaa magaané. Kaváaa Aaaa Mrj. V«( Jáattaé rk. 80 árat v. pálya- aaaftar atja. RalUufar Jánoa Illa 11 ávaa, ariamadltatféd Rabi a Márlaléij Ioné laráaárk. 71 ávat atldtégárne taJa Valinak Kalalla tárj. Banar Mérné Inr M ávaa, ktrta kaU aaja. Farkai Mlkály rk. 78 ént, aaabá. Kai* Eratébtl tav. Kii Jáaaaaá 70. rk. vára* nafta/. 1899. június hó 4 és Törvényszék. - Végtárgyalások ét Ité\'ethlrdetések. -1899 évi Janim M 7-4* (utrddn) LipUt éa orgatdatág bűntettével védőit Horváth lalvtn a laa elleni Ogyben végiárgyaláa. Lopát ét orgsadatág bűntettével vádolt Cteh Kari i taa elleni ttgyben végtárgyalie. Gyermekölét bűntettével vádolt Töke Anna elleni ügyben végtárgy a Iái. Slkkatalli véUégévrl terhelt Goadoa Márk elleni ügyben iiéletbirdttéi. Sikka-tiáa véitégévtl terheit Udvardi Aaial elleni Ugybtn iiéleihlrdeiét. Nyilvános rágalmaséa véitégévtl terheli Mar-alea Márton elleni ügyben itéletbirdetée. /1899 évi juniui M 9-én (pénitktn) okoiott »ulyo« testi tériét Zták Lajoe elleni Ogyben Ouadatlanaághél vé\'aége miatt vádolt végiárgynláa. Emoerölén vénégével vádolt Paaiee Lőrinc t tta elleni Ogyben TégtárgyalAs. Hnlélt okoaott súlyos iMti sértés bűntettével terhelt Bencik Jóisef elleni Ogyben Ítélethirdetés. Ha\'óság elleni eröeiak büntette, könnyű testi sértés véisdge miall terhelt Lues kíván s laai elleni ügyben iiélethridetés. Ható-ág elleni erftaak bűntettével vádolt Perssle\'! Sándor elleni ügyben Ítélethirdetés. Lopás bűntettével terhelt Fried Jóiaef elleni ügyben iléleihirdelés. Legújabb. A semmlUsiék ssesmhslsa I. hé l át hirdetés hlsDrsjlaasAgyhsa llélstée, aaely saerlal DKKIFIMT sj ktéblré-aAghea alaltAh - UlTElHálT fce-vslistls hesalelléeAt Szerkesztői flzenstsk. ■ K. Légrés Ha Bár aa illat* táragy a plébáaot-aal aaaabau agy te aléftétalt ratt aafáaak, — a dtlftt a aagyobb n/Uváaaaaág alá karcolni annyi rataa, aiat ké«-aaaraa aaftorláaal élni. la pad** tagkal/aaalk aljáráa aa valt valaa, ha aa illett alatta iaaahaattl ávaktéva, a plábáaaa falattaa kaláaágákaa foréalt valaa ■aftorláaárt. A r. Nsgy-KaalaaAa ál ilyaa aaaUkal — ka ápta aagttrtáatok la — naa kall aiag/árt ktaaétoaai. Ha la-nak aaaallytaaa ainaa la nádjában at illatátta M.attaág M tarjaaataal, — aáliáalaaaák aagkárai ralaaalylk kar táraát. aki tagja i Maattaágaak ; aa biaaa/aaaa alá fcgja tarjaaataal. Bt akkor taiáa tokkal lytraabbtii aaatalálla aa orvotlált, alatka hírlapi fchallaliittl a dolgot ftlfajjak: vagy aaiat mondani taakták; — a tannyogbiL aMáatat atiaálttk. Cfe. J. SSiaag A kaitaa hamaraaak agy tárta karatéka IlmlrltTt, mlg taláa bírálna j dt Igj aag/aa l.ttt-aaara aratatttt t látytfttlta apldaatk lalráaa Tttták prá-kálktaal Weilrikk t aan/obb náddal aagtrt aaakátal. „CsmI armaa Miimtjt" lagktaaiahb mag fcg jaltüai. NYILTTÉR. Nyersselyem-básztruha I frt SS krtél «l ftrt 7» krig taljaa Sltta/kDt valá ktlmt — Tamilt áa Siitatnng-Pnagá a. valamint hkata, (akár át aat aat Maaatkiri itl/am 11 krtél II irt St krlg aátartakánl — a Itüdlnlnaibb atttét, taln át adatáaatbaa Mvtl fag/aaattkaah patakV áa riaaaataaan. rala-adat háahaa aaállttva, - aaiatAkal paélg plataíee-SsltSval ktldaark. HENNEBERO O aslyam^yáral (ct. át kir. altari taálIM) BSrlakkaa (t) Magyar Itttlaala. Svájobt káitaant Itrálhál/tg ragaaalaadá Laplulajdonos éa kiadó: PISCHEL rtTLŐP Még minden réaxtvstt aratógépversenyen, ép n«y 1898. juliaa bó ll»én HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN ia a két esd dijjal arany érmekkel lelt ki\'ünieive. Uo CORMICK a világ legrégibb arató- és fükaszaiógépgyara Chicagóban. Magyarországi kllárólagos vesérképvlselósége: > BUOAKSTEN MÜLLHR é3 WHISZ ÍYto-stes SS, Ajánlják: aleRinegbi^hnióhbMCCORMICK „HUNGÁRIA" kévekötő aratégépst,»l«atiikélele<ebhlCCOBMICK „DA1SY\' marok rakó aratógépet éa a leguim.h a legjobb IC CORMICK „NEW 4." fUkasxálógápet. Stáset kttlititái ét áUtstrl levél Igutlja 118-17 1 <4 H . i - 1 i i 2 * ■8 * J aj Mi CtrsleK gyártaáiyi gáptk klaalatai Mkálttiutgit. Oápaiak aafy taáabaa, a (aadák taljat rntgilágidiiári aa onaág aiadat réaaáa nlktdáaban tannak. • OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXJV ö Pályázati hirdetmény. \| Q A kis-kanimi polgári olvasókör Baját hely iségének Q ö fölépítésére árlejtést hirdet; következő teltételekkel: Az Q V épület a már elfogadott tervrajz szerint épilendő ai egye- 0 sfllet lelkén. Az árlejtés i kikiáltási ár 5000 forint. Az 0 épület teljesen elkészítve a kerítéssel együtt íeljré ér X október I én adandó át. Az elfogadott tervrajz bármikor megtekinthető Horényi Pál egyesületi jegyzőnél X Kis-Kanizsán. ^ A p&iyázati halAridó benyújtási ideje lelyi ér Juiilus 15-ike A pályázó köteles ajánlatinak Í0°iO százalékát az egyesületi elnöknél bánatpénz gyanánt letenni. A polgári olvasókör elnöksége. 182—1 viyxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxx: Elaö ea. ét kir. oastrák-aiagyar ktsárélag aaab. omiokxatfestékgyár KBOHHT E1MKH KÁROLY Bécs, III, Haupatraaee 120.az. (saját hálákat ) — — — MltBmtetve araa/éraarkkel. - Fóherczegl és herezegl uradalmak, ea. és ktr. katonai íntézöaégek vasutak. Ipari-, bánya- éa gyárt táraulatok épitéaí vállalatok, épitö mesterek, úgyszintén gyári éa Ingatlan tulajdonosok szállítója. K kaalokaat-iaatákak, atlytk aátnbta (dnldhatik, asáras állapotban, pontiakban ta áC ktltaUaO mintában klléaklat 18 krtél hl kié aaállittataak éa ami a IWttk aalrtltataaá gát illett, aaoaaa aa olaj fest ók kel. M-l Miattkártyi, tgyulttét ktuaálatl ttultai kívánatra lagytt ét bérmaatn Uléttlk NaffvKanim, nsámap Zala 45 saám. (7. lap.J 1839 június hé 4 én Látképéi lmltiBltpok. Magyarország és a külföld minden városának látképével ellátott gyönyörű kivitelű levelezőlapokat 7 kr. darabonként portomentesen küldök a rendelő által megjelölt helyre és czimre. Nagyobb élu-képea levrlnAla-pok ÍO. »©, 8© kr. drbként Minden egyes levelezőlap ktylön lesz feladva és a küldő aláírásával ellátva. Pénz helyett levélbélyegeket is elfogadok Hercz Arminné. BUDAPEST, Upót-kőrut 34, II. Yletör naiiy náler L OY A R D A J A Nagy Kanizsán a régi sörház udvarában. Utolsóelőtti előadás Előadások naponkint változó műsorral káraaly Mljáráslaa. 60 személy. — Saját seneksr. - 60 ló. PéutárajiUi este 1 éraktr — Eldis Infctr pont 8 óraUr Bővebbet a naponkint menjél enó lulragsszokon A m. 4. küzönsé^ látogatását kiri kiváló tisatelettel WICTOR. I\|ii\|it« Ét lovardatulajdgaaa, Bá-m-cLla-tos szépséget lehet aléuni s ár BpItawMi* nÁáiA knitHMi, amely már s\|y tégely hasanálatántl elhalványítja a sseplő- és májfoltokat, állandó hassnálsts pedig teljesen eltávoliljs. A »itsas P»4er" és „Mária aa«y\|iM"<Dal haszuá vs pedig magóvja ss src bársonyos kliséjét a késő Öregségig. 82—18 Ksphstó; Govorkovich János Mária piumrlMto M, feldrtm- eredeti csomsgokbsn. Rsklár TSrSk Jiaaer gyógyszerésznél Budspesten és minden nagyobb gyógysstrtárban. Egy tégely 86 kr. Postán legkevesebb három légelylyel köldök utánvéttel Bővebb lelvilágositássai; ingyen és bérmentve. Q ^AlAAAAálllalAlAAA^ 8 O] 8 Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompoa Yim klroaras hástsnr aUaotálh u td« ®«próbáli»ának, mmt akt HM a* gO f ÉÉs ■iskiÉsK. fá\|ástsawsWssHé MtraSMitit atUhsartatfli Usivésjnél, eesaát, tumisitáMÉI Is MghfltsaMj is u orvnak által bsdfeisAláeakK is mindig fyaknbkw wéáttsÉtk. á VSééi HorfOny-rala-XzfsUM\', pakolta Horgony-Usimant slasvssis alatt, aaa titkoa Mar, ksasa Hsad néeeierü káilsisr, matynak agy Ustartiabsa Mm kaOsis kláanaal iö tar, TO kr. is 1 fel SvspnkiaU irban suydnaa aindsa ryómiartálbM M—tsftsa VSB) főraktár: TMt I litaaf (vimxwissaét Budafaitaa. Bavfaárlái alkalmira! iaa irdoask Isgytak, aaH \| utbk kisauSraká stéaist «an (uwalomban. U asa akar atfkársesési, ss akésa ag] tnpt JtsrfteiT véáiap is Rloktar oiafjapaia silkát mint atSI vaMSH stisüll vtas Riohtar F. Ad. é« Urna, aaiss. is Ur. sávsri artUlkik, RudolnUdt (TktitagH" targsa GYÓGYFÜRDŐ Vasmegyében. Qlaubersö tartalmú szénssvdus vasforrások A legújabb módszerek szerint berendezett pezsgő és ásványvíz, vilamint vasláp lOrdök.! Kel emes, htkvös ég\'aj; a kényelem minden igényeinek megfelelő olo-ó lakások; villamvilái\'ilás, 2 jó vendéglő, gyógyszertár, naponta 2-szrr zene; szép kirándulások. A női szervek bántalmui, sápkór, vérszegénység, továbbá a légzési és emésztési szervek bajai ellen kiváló orvosi tekintélyek ajánlják. 174—10 IC Évad májuM 15-tól szeptember 20-ig. ^ As évad kezdetétől junius 15 ig ép augusztus 16-től szeptember 2Ó»ig tetemesen olcsóbb árak; Felvilágosítással szolgál és kívánatra prorprkiuxl kőid a fürdőigazgató* ág. Állandó fQrdőorvos dr. Rohrer A\'adír, t. m. löorvos. Tárcsái Károly\'or-rás különösen mint óvsser járvány esetén, ivóvi-sQI ajánlható. Megrendelések olyan városokból, hol külön raktár nem létesik, s Ittrdgiguzgatóság\' hoz Tarcaárs intésendök. Posts- és távirda-állo-más helyben. Vasúti állomás Felő-Eör, a Szombathely — Pinkslöi vonalon, bonnsn a 80 pi renvire (5 6 kim.) lekvö lOrdőbe a közlekedési kényelmesen bér- és társaskocsik (omnibussok) tartjak fenn: egy négyüléses bérkocsi ára 2 frl 25 kr., táras skocsin egy hely 40 kr. viamani Évek éta kitünö pótléknak bizonyult a babkávéhoz. - Ideg., szív él gyomorbajoknál, vérszegénytégnél orvosilag ajánlva. mmm Legkedveltebb kávéital a családok százezrekéi, mmm c CJ<J<J<J<J<JV<JWVVV<J<J<J<J<J<J \' v »gy-K.«m/.»», vasárnap ...... .......- iv.iv június hó 4-fn KITÜNTETVE N. Illllatslnal VlálllU«on arany é\'dnkmnt 64 mlM-ilinlamf nagy irsaasl. ■897. Kisbéri nsmsstkSst retiíjépránmyim «l«ll <1IJ allaasl •na^rramel M»st Mawlkéti rstágip«srssye» nagy Kunr; slső di\|: arsnyáramm-l 1898. Hódaaatrá Sthnlyl vstdgipvsrseoytn alsS tlil: ifii^mnl. llstoivisirhsíyl kUllltitmm slaü dlí: aranyéremmel, I gazdasági gépgyára \' Magy-Kánluán. ájáaljs : niátmitRiuiu Icglljlllll) ÓS IíKÍIJOBII viyrótíiiPKT, stsbad IrtvAltlisli) kspsorak-lyókkel fllitntt ■Ik tm hrljn lil^k> «\|)ráll alkalsaaa ftala-Drill wrvttfgépét, Pnrfapta" és !•» kistyá rsligipit; legjobb «»«• loviblii sssb. ))lol lUlila k\'irtl. I8hk klillltisos olsD •Ufjal kltásMstl Stok rátétnél aoiélekélt, boronált, járgányait, aiAnagyDjtiUt. roslált, trleurstt, daráiét, UHiki éa répaváfélti kukorioza morzsolód m mlndsnféls gn<l»«gl gipelt. BváUal auJaai- éa vla i-bereadesáeeket. 177—20 jr" ni kén tJlú rtjaiapa n töltögető. Árjrni^k lajgyrn éa krriaraltr. 10 frt Köszönetoyllváiiitás. ö Fenségre SALVATOR LIPÓT főherczeg udvarmeaten hivatala. iltalisoe ásksstárs-gyár 6 esisrirl és slrilyl Fénsigs Salvslor l.lpit FUksrang reaékltll ■f\| vms elégedte sa sabssUalppel Ulsll etlpSkksI. t) Fsssigs kossubb gyalog klrisislisss haasnilte s csIpSkst is érssts, hngy lábat nsm fáradlak tgy sl, mint al kiatssigss cipőknél. Küldök sgy pár vadá««-cil pflt, hogy saask a atsUtira khallassak másikai asbssltslpbilisssi, ugyanannál t ctpis-sél s salán kíidjik lén. Híaaaftk. ksg; • «séisuslpik éa aly Jék Isssaek, éa éa alj airgMelik, • altat aifgfrlrlik valtak a saa-Uawttkfc Ugrik, \\m. Jlllas ki H-és K R A H L. Iisssárksptlásy Ui\|7>r<f)i\| vull MtnUatsraloíike, a bA^ii\|ki\|il bíróság staiks, s kúrrtka löklt írja: Tlaalali llokl r srl Aa aakaalbaUtt caipftk klitataknak Wi,»jrullak, ealláidsa is pakiu Járok wnfatal mialatt 1. Wijá<,m, qgy hogy — aat kisesa — liljb.Jom aanaü tovább ei pialáa san Igiatal. v Ura tasssait köa <6nt • Dásusaa. IMI. il saaplsaibtr 17-iu. TlastsIS Mrs 118- 99 WEKERLE SÁNDOR óvjuk /rib\'iiiikfit hi\'legtől, nedvesséutől és mégMUéttöT" Ninci tgbbé Ubfájáil Sem tyúkszem, aam Izzadóa láb, aam bdrkaményadéa, aam lábdaganat, aam lábégéa. HSvtd tdst viselés síin m gltínny sbbttl a Járáaa annak, kictlpAjé dr Ugraa-Mla, aa sgiss Tlugss saahaétlttiiott aabasttalpbi-1 kasai Ugs el. KettüruUníp 1 Irt 20 kr, egjuerfl 60 kr., bomektalp 4© kr., gytrnat\'Uekiiek tele. As sabsatlalpkilia kilásisigil lagjobban Msosyll\|a, hogy a ea éa klr-klafa htéteiregaek éa a m. klr. htanééségaek eéélg mee úr aaállltlatatf. 8zétMldés csakis utánvéttel, vagy t pinn nlfflsgss bsktldése mellett, íslviligosltások, prospsetnsok is kAsttnotnyilvinttáaok lagyea K Vlsteatetaéékaak n«gfrl«lf sreagrémra;. -M ÁltnlánoM AábeilAru«xyár betéti tártuig BUDAPEST, VI., Sziv-utosa 18. KERÉKPÁR RAKTÁR UNGER ULLMMN ELEK (iskereskeéMfeea \\4Í;y-K t\\i/xt> a világhirű jj Premier helical" kerél párok rüképvlaelete it raktára. Kitűnő j\'irAsti és aolid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 frttél felfelé. JUndennenD li*rék\|»ikr alkntrf«zek dss ystssitikksa Árjegyaékrk lagyea éa bérutral. OOOOOÜOOOOOO OO - coooooooooo o 8 0 Ü 0 o o 0 o o o 0 Igfií alkalmas u utazásokon. - M kuoíiit e\'ü lálMKfat. Egsszsegfigyl kttéságtü acgvlzsgtlva (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. 9-án) 8 O O o o o o legjobb és legolcsóbb FogtÍRxtlté\'SZrr A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges a fpgnok tisztítására. Ehhez telelte szűkség\' valamiféle leg-thziltisier használata. jk a ipgnoK uszutasari jr thslltisier has HHndesltl kapkalé őooooc oooooooooooooooooooo Bécsi Nők köszönhetik Szépségüket slst sorban s legkelleassekk, Irghslhslksakk éa IsgklrsssH Originál Pasta Pompadour ksaatálslánsk, mely aik. 0r. A. Mm orvos taUiaáaya. — Bssn ssipMsase ksaaaálaia élénk, lés arsaalat, vakllá aaép, ráaesaélkttll srrkérl mé, aig s asgssskk. komáknak la; — Jiiillis nsllstt (sltsnssstban a pias Tlsaaaséalik) sltttntstt s saspltt, aúftdtotat, lilalí-hslyességet, rtfásMtokat, klttiaskat is t kér -\'- \'-- aás tinUtnlanságát — Már 40 i» óts a Isgatgasakk anságsk-■il. alTisaskait tlktlaasáaban van, aairtl b\'tosytlváayek ás bilanytlatkiástok Isnttkudatk. ■ssn sssr jiaágáaak is árUlaaUtsaágiaak alig bisonyltiks a 40 éveia fena-állás, mely IdV slstt sxsrftls sssr UlálUtoti fel it táti lemét sl. — Egy ligsiy ára, mely é hónapra síig, 1.60 Art , POMPAUOUR-TEJ stousl t^sslnl fehérre Tiltottat t sa sreabért, — még mosás ntáa ssa tftntk sl. — Erődet! ávsg 1.60 frt, Pompadour sxnppas 10 kr., Pomptdonr-Pudsr léasssalnt, stia is fskir salabsa 1.26 frt Vordnljusk hisaloaaal Wllkelasiae Hll Ur.Wwe Mkae tAataa ■la aasl Br«4er) »éea, Prslrrsirtsse !•. esltus, kik sa scyaéáll kissitSt s valódi Biz ssursknsk. Vélslsil ssak ólommal tárt caaasgokal fogadjsunk s Kaktár Nagy-Kanizsán KREINER QYULAnAL I oooooonoooo000000000000000 Nyomatott Fiacliel Fülöp \|laptulai doncti-U Naity-Kamasaii 1899, Huszonhatodik évfolyam. 46. szám. litrlNtlMH : Tkrtli á»IM n«M Hll» kkiri IimMMN MMTtMUftl irtokMtl UlMl ll\|« Mii. 4—4 én klii Un IiHmí\'I I lap MllltBl IHM\'I t«MitkM IIMN miwm ■MéUvtMl I >lHillil>IHii rmM HlI itajv. iimli^Hi ZALA Politikai lap. Mi\|\|«lMlk NAQY-KAKIZSAn hetenkint kátuir: vaiáriip i cifltlrtlkta. Hériinw 1M1 Ifim éra II hartM <• fn - u félém I hmi (• f« - tt IwHIm * Mm IlMMh KyMtft UHhiM, lliptal •\' \'illa k I • ■nttwék rixktl rill) Itai !•>• IWmn intwiMI. HrauMÍM i«MM ml lm« tMt Ml Iwllil al Nagy-Kanizsa, Irt 90. feMlt éiéfkMiU: lMlr BáaaSar Siarktartllárs: I^m. Cirttörtök, juniua 8. méltóságos nyugalom. Ab AuBitría ón Magyarország között fanforgó vitás ügybon láthatólag aommi uj momentum nem merült fel, de nagyon ia érthető, hogy a közönség a maga nagy érdsklődésével a fonton Ugy iránt mindennapra tij és tyubb órteaülóaokre szomjazik, még érthetőbb, ha a sajtó o szomjúságot lehetőleg klelégiteni óhajtja. 8 innen van, hogy a kiegyeaéiíi ügy látható nyugvása mellett ia mindennap qj birokot hoi éa uj apróbb-nagyobb fordulatokról aaáinol be — többnyire kombináció tormájában. Ebben a tekintetben rövid ideig ne-héa leaa a helyaote a sajtónak ia, a kösönségnek íb Siéll Kálmán csak imént ment t\\jra Bécsbe, hogy érintkozsék aa osztrák államférfiakkal; tolult tyabb váltósatokról ób megbiabató hir-adásról nem lehet saó. Béoabeu aa árintkosés elfő napja nem fogja meg hoani a döntést, melyet oly sóváran ▼ár a köavélomény; hanem a mennyiben a tárgyalás folytatódik a két kor inány között, oz az első napon talán nem fog még befejeződni. Nyilvánvaló tehát, hogy a kösönség is, melynek tudnivágyásn jogos, érdeklődése a nagyfontosságú ügy iránt hazafias: magától rá leaB utalva a türelem erényének gyakorlására. Mellékes körülménynek lát aik, de nem aa. Temperamentum vagy érettség dolga-e, nem akaijuk eldönteni, de látjuk h a magyar közönség dioaősé-gére örömmel konstatáljuk is, hogy felelősségteljes állásán a magyar kormányt ebben a kritikus időben nem bántják zavaráshangok és türelmetlen elébevágások a magyar közvélemény részéről. Mig Ausztriában jóval a mostani tárgyalások megindulása előtt a közvélemény nagy türolinetlenül elébe vágott az eseményeknek s agitáoióval, szenvedélyessúggel kedvezőtlen visszahatást gyakorolt kormánya akciójára, addig a magyar közvélemény, melynek nagy érdeklődése mindenképpen nyilvánvaló, mégóvta nyugalmát és háborítatlanul engedte kormányát a maga utján elindulni. Hogy az egész nemzet menynyim egy a Széli Kálmán támogatásáéban, annak tanúi voltunk a képviselőház pénteki ülésén s bizonyságát kap* juk mindennap a sajtó megnyilatkozásában. ____, Mégis a magyar közvélemény szigorúan megőrzi a hivatások megosztásának tiszteletét; a kiegyezés rendezése a kormányra van bisra, tehát maga nem avatkosik bele. A Széli-kormány erőt merít a közvélemény helyesléséből, de es nem avatkosik az ő funkciójába. Es s poli-\| tikai érettség éa bölcseeég jele, de egyszersmind a bizalom megnyilatkozása is. Az ilyen kormány elvégzi maga a dolgát, megérdemli, hogy ne zavarják, és nem szorul rá, hogy presszionálják, 1 Egész Magyarország rokonszenvvel nósi \| miniszterelnökét, mint viaskodik as 1 ország jogos .érdekeiárt, de respektálja a küzdő szabadságát. Egyetlen szava Széli Kálmánnak elegendő volt, hogy a polgárságot a tüntetés tervétől elterelje. Hogy ez ig« TARCA. A keringökirály emlékezete* (Slreaaa Játaa halál) Irta: Xllef. a hsiiglOsér, a megzenésített é utkodv, a I keringő. A néne b rodaltna as igazi paradicsomi ország, i Benne uralkodnak a nagy szerzők, a minden asé-j , pel, élvezeteset, jogarai alt hajlanak. Ennek a dus termékenységi! birodaloméul! ő volt a nagy kertésse. — Mások alkottak hatalmasabb möve- j I kot nra 1 meseországban, de tetszetősebbeket aligha, j I mist ő, a nagy kertéas, ki virágot virághoz fO-Terpsyohore, n tánc múzsája, nagy gyáazbarf f0\'1-me«»""T\' 1 öniiyű s.indus dullamol, hogy lel I van; elköltözött as 0 leikent Iflpnpja Stráuss!1" b,n"8 KJőnyörlUégüuk. János. l Máaok, h\'vatoilsbbak. militsiuk ss ö élei-! as gyássojalok ti la, tanamUvelök, rae tánc működésűt, mi it csuk visszhangot akarunk kel-, kedvelök, mert nugy a ti veszteségetek. Meghalt teni ttok leMhen, kik as Ő tiszt<iőí, él vésői vol-1 tflr<iMi«,odi s luringS I tak. S tisztslle elvetle öt a legegyszerűbb em- Varáaahsngu mennyei angyalkar logadd as ö bértől n leginagu»abli lelkűig mindenki, hacsak \| lánglelket a egesebb va cerrel, mely valaha hang-1 szemérnyl ertek* is ve\'t a »vidám művészet«\| sotl.válaassálok ki égi tenéssek oz ő gyönyörűséges iránt, dallamaiból a legszebbeket és stssl dicsőítsétek Gyermek voltain, alig tudtam valamit a vl j legbájosabb zene királyát. Oda lönn pedig adja-1 légből, mikor először kísérelték meg ujjúim az tök neki helyet s ti károlokbsu hadd hangozjok a mennyek országa a vidámság melódiáitól. »Eiu Hímmel — voller Geigen.* Akinek csak lánera jár a lába, az emlékezzék kegyelettel ő reá; mert ennek a vérpestdiiö kedvfakasztó mulatságnak ö volt a nagymestere. Soksok élvesel, kedves óra asersője, olyan óráké, melyekre csak emlékesni is gyönyör. Mikor két fiatal teremtés egymáshoz simuWa, kering-lo rdul kéjét ölemben, két lorró tsiv dobbanását összeköti ö szerzeményeit n billentyűkből kcs.lni, Többet ért as nekem a legmuiutt>Hébh játéknál, s jobban esőit érte a dicséret minden míwunl. AtVa megjártam a tenebirodalom sok uiját, félő tisztelettel tekintettem Ml a lángész], örökéletű sterzökre, de igazi vigaazaágomut csak nála leltem meg. Magamba\' logitdtnm az ö lelke safliölteit, amint-hogy megtanultuk u költök rímeit, hit megtetszettek- A magyar népzene bu-dtott vagy fölélesztett engem is, mint sok e<er mési, de tiszts gondta- lan vigasságot csak Strauss szerzett. Ki is vesződnék buvai, gonddal, ha tánc lüktetése sietteti vére lolyásat! ö ti .hallgató magyarok* de beborítottátok lelkemet, hí fdUIrtatok a oigáay húrján I 8 li fékavosztett tüzes ropogós csárdasok, h tnytzov viliélek felkorbácsolt kedélyemet ods, hogy aat kívántam „eddig élj, no tovább; most szakadjon mag s leszHlt életideg ..* De a hullámzó kandjó, at zavarlulanul élveateite velem a pil analot, s még tok ssát mosolygó emberrel, kik velem ogyütt ringatták maguksl a bájos Ütemekre. Most Ide veteti a sors az Ő diadalai színhelyére, Bécsbe. K városnak hajdanta mosolygó goniu< stiinMt gyatr.in v.w torz tépa\'tet, s a kis máskor dicsér ék, Bokszol* illetik mos> gáncscsal. De ép ili, Strauss lelovtiiiyföldjén tasaliam esak igastn mog becsű\' oi ss ö zenéjét. Nem, — nemcsak tánczene a hármat Qltm ozor meg etar változata, melyet ó teremtett — hanem sujátságot egyén \| mtvési»t, Valamint a legaterenyebb útszéli virág j színpompás, illatos növényiiyé válik a gondosé I nemesit ö kertész kezet a ati, — ugy virult ki a a népzene egyszerű magvából aa ö ápólusa alatt \'az a sok híresnél híresebb szerzemény. Al\'ó féí* isássdon át lerjesstetls világgá röpke gondola* \| tait, mindegyiket más szína s alakú vnliosaibaa, Jegy hosttu-hotun jó virág lésért, mellnek illata mindenkit gyönyörködlet. ...Mig e sorokul íróm, sajátságos sugallat Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok nhhm minden külön dij felszámítása nélkOl előfizethe tők és megrendelhetők Flschol Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kaniszáll. Nagy-Ksnigaa osütürtók van, mutatja: menhyire méltóságos a magyar közvélemény. Hogy Saéll Kálmán leszereli a tüntető kedvet, mutatja: mennyire lojália tt a kormány a küzdelem fegyvereinek megválasztásában ia. így látván a hangulatot, bízvást hirdethetünk türelmet a magyar kői-véleménynek arra a rövid időre még, mely a végső megoldás poráétól elválását, A mindennapi értesülésről és szenzációról le kell mondanunk,* az igazság és aa Ugy érdekébea. Végre is Zala 46. atám. 9 lap.) i mapr faj politikai torebnessége. Irts: Horoegh Mihály. A magyar nemzet s nemzetiségekkel nemben sohssem követte el sst s twliilkai türelmetlenségei, a meyeta nagyobb küllöldt államok »(jérá» uben tepaealalunk. Tudjuk a történelemből, hogy mit tett azokban a po iukai nemzet s többi népi-eágekksl nemben. Nézzük etek Krsnciaorsságot, mely ma már s nemzeti egység éa nemzeti ellem példányképeül szolgál.1 A ssubsdság, egyenlőség és testvériség liazűjauak mondják. Mégis s hol a többi népfaio-kat aaszimilálni, magábaolvaaztani nem sikerűit : k irtotta éke\' a civilizáció előnyére. Ez történik Spanyolországban is, a bol a kelts és gallus faj beolvad aa iberekbe. Aogolnrszáyban tt arázz, angol, ibér ée gallus 1890. junius bő 8 án nem az a fő, högy mindennap történjék I,kosoknak semmi feji baszönsserüsége Vales éa valami, hanem az, hogy a végső kifej- Skócia (as egykori Ksledonis) kelta eredetit né- lódéshea elérhessünk. Ip,iv,li * " "n«ül llloméle\' néprom gyanánt tekinti követelni, liogy éljenek. őket, nem lévén joguk Ehez pedig SaéU Kálmán törekszik I "^í"1\' ^L^Tt\' , „ , Ildi a mi tudós taiuraink, a némulok, kiknek u s azon napon, melyet ő a magyar kép- 0 vlllziHM körűi ssersetl erdemeit senki sem is-vise!őház ogybehivására megjolöl, be is m<ri " nálamnál jobbas, hát ők vájjon kegyeseb-- .ti , m , j ,, bek voltuk a muguk ssiavjal iránt? Tudjuk, hogy fog számolni e végső oredményről. , Hannoveré, Meoklenburg, Holstein, AnbsU, Poross- ország, HsáasorszAg és Adutris nsgy részéneg Ne találgassuk előre, milyoii losz as. iakissaga lótokból állót\'. Hamburg, Lübeck, A fődologbau bizonyosak vagyunk: R"»lüok. Hohwsrín stb. szláv népeknek voltuk w . , , , »a ... , Mól nyelvű székhelyeik Szlávok alapították meg Magyarország érdokeíből Széli Kálmán jiip0^, Drezdát; mégis az ugynevsseit higgadt nem enged sommit, tehát a végső meg- uéinot közveletueny, u német komoly tudomány oldás Magyarországnak veszteséget nem fog hozni. Uranderburg az avjal elleti a fennen áldjs s Frt-\' irt gyeseket, kik irtó hadviselést folytatlak Pomme-A kik Széli Kálmánt iamerik, — és rania, Szilézia es Hűsen nem németajkú, lengye-egész Magyarország ismeri — ebben a IU1 bw410 lazasága e len. Els/ász-Lothringenrol . , . i T .i i j, , nem is beszélek, sem arról, hogy a porosz kortudatban megnyugodnak, Jogokbol, ér- minJ uimk i,gUjsbbaii is száz milliót kért és dekekből áldozatot nem kell majd hozni, kapott a poseni lengyeibirtokok kiaajátitáaára. Ili- Ez a tudat aztán hatalmas fékezője a JüJ mS? \' ^ IP türelmetlenségnek. Mi msgysrok soha sem gyakoroltunk ilyen poii\'ikai Iflrelmetlenaéget as ország más eredetű Nemsokára tisztában leszünk min és más nyelvű n mzeiségevel szemben. Nem is dennel; addig pedig türelemmel, nyu- "4,,d<l\'uak követni öket. Uten őrizzen I \| , ti i »... . A világtörténelembenpáratlsnul all az a testve- g alom mai és rokonszenv vei lügg szemünk riaég, aa a nagylelkűség, melylyel s magyar tör-azon az erős, tisztakezü államférflun, a vény hozás a birodslms területén talált vagy ki érdekeink megóvásában mindenre tnnuaégaij kész, határozottan ellentmondana* azon rálogásnik, I I mintha Majyatorszitg as itt lakó nemzeti-égők elnyomására msgát eszközül valamikor odaadta volna. A pusstasasri nemsei gyűlést öl kezdve ie egész ss 1840-iki szegedi orssággyülésig, vsgy ettől le egész s sasi sspig egyetlen egy törvénycikkely sincs, s mely nálunk sgyik vsgy másik nemzetiséget sérelmesen illette voüns. Az urslkodó msgysr ísj s többi nemzetiségeket mindszon jogokban részesítette mindig, melyekkei s magyar szüiésüek bírtak; s törvényelőtti jogegyenlőség vörös (önkiként húzódik végig egész törvényhozásunkon —s honfoglalástól kezdve egras mos taoáig. Est be is Ishet bisooyiiani a nemesség polgárság és psrasztaorsurk történetével. Mar a honfoglalás idejében Árpád uralkodásé alatt nemcsak azok voltak magyar nemes emberek, kik s bét qsi törzs és ssáznyolc nemzetségből záimsztsff hsnem magyar nemeeeknek tekintetűk a szláv eTmás eredetű népfajok ia, kik a magyarokat a honfoglalás nagy munkájában segítették s ezáltal a haza körül érdemeket szerezlek. Lánrea vinutis. És ezt be is lehet bi-szonyitsni a nemesség, polgárság és a parasztsor susk történőiével. Vslsmint s születeti msgysrok, ugy a más sjku nemzetiségek is, a törvényes következmények mellett azonképpen leheltek megyei nemesek, egyházi és világi főurak, az ország zászlósai, grófok, bárók, állami és törvényhatósági tisztviselők kesöbbn ia. Azonképpen lehettek városi polgárok is, ha az ipar és ksrsskedés terén kitüntették magukat. De épp ugy lehettek és voltsk jobbugyok is nemcssk s nem magyar ajkúak, de a magyarajknak is. Ez ulou váltak jó és gyakran hatalmas magyarokká a más nyelvű íakoeeág jelesei s ez ufón erősbödött meg a magyar értelmiség auy-nyirs, begy elvégre igenis nagylelkű s mondhat-uutn fölényében bizva, egészen közönyös lett a nemzetiségi áskálódásokkal szemben. Egyszóval testvérükül fogadtuk őket\|.\' horvátokat, románokat, tótokat, szerbekel, szászokat, ruténeket stb. mindenben. Semmiből sem voliak kizárva; semmiben sem voltsk megrövidítve. Előnyökben és hátrányokban egyiránt részesüllek ép ugy, mintha szüléiéit iqagyarsjkuak leltek volna. Sőt többet mondok, mert históriai tény, bogy a nem magyarujkuak nagyobb jogokkal ruhastal-lak te , mint a született magyarok. Önkormányzatot és kiváltságokat, autonómiát éa privelégiu-mokat kaptak, melyeknél lógva a megyei halóság alól kivétettek, csak a koronás király ha1 a ma a att állottak, saját tiszUksrrst bírtak, statust in statu képezték és önmsguk gyakoroltak maguknak törvénykezési és közigazgatási hatóságot. Ilyen autonómiái éa priviiégiu not nyertek már az Árpád királyok kezdő koriban a váró sok alján letelepülő némelek (boapiles.) kik min-deu előbbi jogaikat megtartották; 11. Endre loiytáa bensőmben egymásután fölcsendülnek az hangjai, mint mikor s visszaidéző emlékezet újra érezteti velünk valamely elmnlt gyönyör hatáséi, vagy lelki szemeink elölt újra föltár egy-egy ráglá+olt szép képet. Tudom, aok inas, aki vala mikép \\ együ t érez velem, e sorokul olvasván, ssinten\\resni lógja ezt k sugallatot. S talán akkor meglógja éresni azt is, mi veszett el 8tráuss Janosbao: egy darab a földi lét szebbik féléből,\'égy ember, aki milliók ssámára ■eritett a kusta\'iai forrásból. Az a ,kek Duna« melyet ő megénekelt a mi hazánkul is szeli, s áthozza nekünk az ö üte-m kit: ,Ah den icliffneii hltiuen Donon." Hölgyek a bi cy kl in.. Irta i Vajdai Szabó István. Éiu Nágyííd I \' Tegnap láttam Önt, a miut egy korrekt bicikli- j gentleman társaságában karikázott az utcán. Tisztelettel ieiülirott, ezennel megn gedem, hogy ön pompásan leit a biciklin. Sőt e sportöltözék határozottan hóditóbb az utcai, de m g a báli toilsttnél is. E sport öltözék alig rejt valamit, de legalább is leleplezi azt, a mit a férfi mindig kiváncai vak raerőeéfeiiel kutat, a a mit u nő — rejteni tartozik. Ha én puaztán mint lérfl, mint fiatal ember foglalkozom a bicikliző hölgyekkel, ép a lenti okokból — pompás, ingerlő éa mód felett pikáns valaminek nevezem eat a sportol. De hs filozófiámat egy kis morállal, mélyebb erkölcsi szempontokkal kötöm össze s a bicikliző hölgyek lsnge kosztümén s merészen domborodó tagjain kivül — a nő ideális >zépségt, a lány, üde nöieaséget tekintem, eszembe jut egy kopott Irázis a himporrói; e-zembe jut. hogy akik szint adnsk az éielnek, ugyan miért kormozzák be magukat ? ön, itdes Nugysá\'l, kikacag engem. C-iacai Irobadoumak nevez, a kl veraeket ir éa tárcákat vétkizik ; aki ideális teóriákat boncol éa alinek Ítir lepi be az areái, hs a leány kaoer, ha a eány mo olyog, ha a leány csókot kér. Hát csak kacagjon ki Nagysád; kacagja ki a frázist a hiinporról, én azért elmondom. Egyik sz llrmes Írónk; kérdé nemrég a „Megy. Szalonéban, a Wluasics-léle emancipáció morálfilozófia kritikájánál: .Ugyan minek kívánjuk a pillangótól, bogy hernyóvá fejlődjék viasza ?" Ügy cseng a lelkemben ez a kérdés s különösen cseng ekkor, hs ön édes Nagysád, a korrecl bicikli-gentleman társaságában vögig karikázik az utcán. Eszembe jut ii pillangó, eszembe jut s Irázis a pillangóról.) A tiszta, fényes üdeség, az a nőnél, a mi a pillangó szárnyain : a himpor, Tehát nem ingerlő toilette-fogás, hanem a természeti szükséglet, Ha pajzán gyerkőcök elfogják a mesei lepkét, barbár módra leverik szárnyairól sst a fényes, üde zománcot, mit a botanikus hitrpornsk neves: s pillangónak vége a szegény szárnyuegelten hull a vadvirágok közti éa elpusstnL Ép igy a nő. A nő idtdl.j a nő esimény; s hogy egy bicikliző Helenáért megvívták volna a trójai háborút, est — tisztelettel (elülirotl — kétségbe vonja. Hogy a férfi lélek as egekbe törjön, szárnyakra van szükségé. Es as égbetörő szárnyakat a női szívtől, a fényes, ud-, tissla női szívtől nyerheti. Egy biciklis hölgyárt a igha lektsülhot n beám-teren és t-piszbürgeren kivül egyéb. Ugyan Nagysád, ha Júlia biciklizik, szeretemre gyuladhal-e a büszke Rómeó? A szépség ideálja a nó s nem megbocaájlha-lattan kőnnyelműség-é as, ba aa ideál letépi a azárnyait, leveri aziveröl, lelkéről a zománcot, a himport a akárcsak egy beámter — könyvelő, a biciklire ül ? A lérfiui munka lényegét az adja meg, hogy e munka u nSért végaztetikk. És ha a nő nem idtdl, hanem egy igen kitűnően ksrikásó indivi-dium, ugy a férfi is lerombolja azt az oltárt, mit lobogó lelkesedéssel a nő — kultuszának emelt a a\'igha lát egyebet a nőben, mint egy vetélytársai, ki elférfiasodik s s létért vivott nehés harcban a helysetét neheaitendi. És Ön ast hiszi, hogy én belőlem is bizonyára sz Irigység beszél ?... irigylem tudniillik ast a korrekt — gentlemant, ki elég szere esés önt bicikli tourjaiban gardírozni? Oh ne higyjel Igy okoskodunk mi többen és ■ én azt hiszem, hogy még az ön gardirozója, a bicikli gentleman is ugy érez, a hogy én. Ha tetazik, hát tegyen egy próbát. Ha majd eljö s perc, — mert ss a pere e\|jó rz hogy sz öo gardírozó — geotleman-ja felhevülve az ön koestümetöl, leugrik a biciklijéről és eléje térdal, ott a szabadban, ahol egyedül lesznek — s csókot kér vakmerően, — Kacérkodjék vele s kérdéssé meg, nem, esküdteese meg, hogy elveszi önt feleségül... A korrekt ur gondolkozni fog a hs elcokogná ia aa esküt — akkor sem venné el... Mert blgyje meg nekem, hogy a bicikliző \' iMfel. hölgyek — MM atuonyoknak wUókl Nagy-Kanim catltörtnk Zala 46. szára. (t) lap. lt$». imm hó 14a kintitól o Tráoiából Jütl romának; l(. Gáza llltl ve IV. litvántól ii szepesié erdélyi szászok j IV. Ilélálól a kunok i Nagy Lajos királytál a ruihénak, kik Kariotovioa nerceg vesérléle alatl jöttök liaxánkba áa I Lipóttól a Caernoviui Pór tar veaérlala aluli betelepített szerbek. Már Sxeiil látván arra inti a fiát. Itogy u betelepülő Idege nőket pártolja, Kálmán király pedig elrendeli, hogy ai idegenek lálannyl adót, llaemienek, mini a honosok. Igaa, lioiíy legujsbban a köaiörványhatóiágoli rotidosóso alkalmával (W7fl-bai») exek Ha önkor mányxali hatóságok ái kiváltságok elvonatlak a nems-iiségtklOl, de a vo nltok ugyanoaak akkor a magyar sjkuaktól in, Kivonaton a tsékelyeklöl, jitasok-ra a kunoktól, a nugykikiudai kövülettől, több o yan megyei hatóengoklól (af mintegy ót veti olyan királyi vároalól, melyekben előbb la most ia magyar ajkúak Ihmihk, Ala a ilották lerQleteiket, a közlörvények alá lielye/lék a a megyékbe olvaaalotlák Okét. A magyar törvéuyhoaai léhát még ilt ia a jogegyenlőség éi vliaoitoiiág követelményei iseriul járt el. A privilégiumokat pedig meg kellett szűntetni, mert 1848 óla a köxuabadaág korában, a privilégiumok Ideje lejárt. A leghalároaoltaboiui ellenlmoadunk tehát axon álllimnak, hogy Magyaronxágbnn a nem-seuségek moat, vugy előbb valaha nálunk elnyom A tűzoltók énekkara négyes-összhangban M ifjaságboe, aW a »aép bwédet lettes étttá- a llymnust énekelte el. kueásy íJU, W?5* .\'"ftS . ___.„ if. _,J aiava lak a tanulók fcöafll t atm Károly, mmek miháldi kántor-tamtó, a tttxoltó-egyeaület Bi(\| ^ pfti, jfr^ Fevt, Jfeáéer <y«!«, titkára üdvözölte a püspököt, melyre igen\|£frM,)UjMM\| Atmn Fereno. Aetaarpaá* a szép beszéddel vAiAszolt Az üdvözlőktől 8«óut éneMátével «a/édeti. bucaut véve, a miháldi zenekar Rákóczy indulója mellett Olt ismét kocsira. Mindenütt lovas-banderium kisérte; Pathig a sandi, Pathtól Véséig a pathi bandérium. UeUleaAa. ösznte részvéttel vetittk a köveiket gyáaijeleiii\'i\'; 9zv Verbanohich Nán-dorné szűl. Laubhaimer Gizella á saját, ugy gyermekei Lenke, Margit, Délinké, Oyula, Ilona és Gizella, valamint a gyászoló rokonok nevében fájdalomtól meglórve tudatja, hogy szeretett férje, illetve nlyjuk Vtrbanckick Nándor murakirályi körjegyző éleiének 48 ik és boldog liásasségának 18-ik evében folyó 1800. évi junlu* bó 6-én éjjeli 19 órakor hosszú és kínos szenvedés után befejez e löldi életpályáját, a a t. — Néplaaabala. Az óvódák és a ■ épkony ha javára rendeaelt nép\'ont1 o\'ának az időjárás végre vaaárnap kedvezeit. Ezer meg ezer ember g ült ösise ss Erzsébet téren, hol a husásl tartották. Az emelvényen elsőnek jelent meg FMor Hamuné uriiö a rendezőség elnöke Rétéit Lajoe titkárral, hogy a kellő lalézkedéeeket még" tényék. A húzás megkezdéséig a tombolajegyek va letlek volna. Sőt ellenkezőleg nincs Európában i igen élénk keresletnek örvendtek, fontban 4 órn ország, hol a nemselisések tölti* jogot élvesiek kor megjelent Dtáb l\'.ter rendörlökspilány. völna, mint Msgyarorstágban. 8 épen aaérl Is nincH Európában ormiig, h»l a nemielitégek erösrbben megisuioeodtak és nagyobb kövo elé-sekkel mernének föl-épni u nemz<\'ti álammal axemben, mint Magyurorsxágban. A caeh\'tót párt ax egykori nagy Morvaoraxág vissznállltásáról beszél. Ai illyr nép meg Délilávia léirebosásán töri a fejét. A rómmok szeriül az u. n. Dékoronámia Nagy-Várad)ól egész a Dniesster folyóig terjedne. Mindez bekoronáslaiván a nagy Panslsvia útiul, mely a földiekének legalább is fgytitödréssél foglalná magábnn. HÍREK. törvénybalóiiágilag kirendel politikai blzloa, kinek ellenőrzése melleit csakhamar ke- delét .vette a husás. A számokul seyem ruhába öltlizött eifra flucsku emeli e ki a szerencsekerékből, Miu Ián azokat a politikai biatoa éa aa elnök meg nézték, Hétéit Lajoa titkár banán/ hangon kikiáltotta. Nyomban ugy az emelvényen, mint a tér nyugati oldalán elhelyezett táblákon a kihuaott szem fellüm elve leli. 68. számot emeltek kl, midőn az első nyerő jelentkezett QUekuer Aladár polgárl-iakolai II. osztálya tanuló azemé-iydbPtt, ki megnyerte az első nyereményt egy kaasetla apOst evöeaxkösl 6 tzamélyre. — A mull évben rendezett tomboláiiái sz első tombola as R7-lk számnál csináltalotl. Még négy ssámot búztak, me\'yekkel a töbli 9 nyeremény tárgy ia gazdára taléll, még pedig a következő sorrendben : ü. nyeremény: vsrrógép — nyerő: Gödinek — Jánef ftherefg axemléje. József főherceg kedden tartotta meg Zala-Egerszegen a szemlét a honvédség fölötl.\' Láaxió napszámos. Kíséretében voltak : Klobuesir Vilmos nltá- 8. nyeremény: női aranyóra arany láncoal bomagy, m. kir honvédlovassági felügyelő, j nyerő: Illés Antal mosdoayvexelő. Zalavdri Zurna Károly vezérőrnagy, a .■yjyftgS\'\|flfi)i¥J"m f®"0 lá\'"P" nyerÖ! kir c hnnvédlcorfllpt narnni\'juinlra. T)tvhachiI _ . , , , a ,, • ö\'ik nyeremény: porc. készlet 6 személyre, kir 5.. honvédkerület parancsnoka, Btybachi Zech Arnold harti és sulci báró vexérőr-\' nyerő" Bmin Anna k. a. nagy, m. kir. honvéd lovas dandárparancs-1 nok, Bodnár m. kir. honvédezredes, ő len-sége 1. segédtisztje, Bartavári Bartuska Mik<a honvéd-huszáralezredes Nemes Ede honvéd-alezredes, Ecktnsberger György honvédhuszáralezredes, Matyasovstky m. kir. honvédőrnagy, parancsnoki őrtiszt, Vicomte honv^dhustárszázadop, Bellovics Károly honvédfőhadnagy. A főherceg bodnár ei-redes segédtisztjével és Matyasovszky őrnagy parancsnoki őrtiszttel dr. gróf Jankovicn László főispánnak volt ve dége, a kiséret többi tagját a vendéglőbe szállásolták. A főherceg Zala-Egerszegről Körmendre ment. — Tanítók a laafelágyeláiiek. Az alsó-lendvai r. k. tanító egyesület a kör elnökének jelentéséből nyert ér tesülés után dr. Ruzúcska Kálmán tanfelügyelőnek hálás köszönetét fejezte ki, a miért a tanítókor, a tanítók azok özvegyei és árváinak jóakaró pártfogója, gyámolitója, s a tanítóságnak igaz barátja. — Ujurálx pDnpdk ftoMugy-ban. Oyurált l\'treuc, a dunáatul\' ág evang> egyházkerület püspöke amint már lapunkban megírtuk —- tőlünk Sandrn (Somogym) ment. Ugy ilt, mint egész további útjában nagy ovációval fogadták mindenütt. Mikor Sandról Pathra ment, ott, hol útjában a somogymiháldi határhoz ért, a miháldi önk. tűzoltó testület üdvözölte. 8-ik nyeremény: híuta-szék, nyerő SpiUkop/ Mór alkusz. 1-ix nyeremé. y: fiókos szekrény, nyerő: LSriue Matgil, hivatalsaolga leáuya. 8-ik nyeremény : esüat ó a lánccal, nyerő: Ctek* Ferenc bolti szolga. 9-ik nyeremény: egy vég vásson, nyerő Sekenk Janón géplakatos. 10-ik nyeremény: kávés késslel 8 esm0lyre, nyerő: Deultch József ker skedö-segéd. Az ellenőrző biz \'llségban működtek : fieeker Sándorné, Furkcu Vilma és dr. Rotktckild S tmuné; a lombolatárgyak kiszolgálásánál: dr- Nttmann Edéné, Sattitr Józsefné, Stirling Sándorné, Mu Lajosné éa még néhá;<y választmányi tag. A néptombola összbevétele értesülésünk szerint mintegy 660 forint vo\'t, melyből 960-970 toriul marad az ovodák és népkonyha céljaira — Iparl«k<iUl ttaaepeátf. A aaii)k.ini z«ai ip.irísko\'a a ulius 8-iki királykoroaázáii ünnepséget (mivel hétköznapra eaik, mikor a lai ulók mind ném jel ültetnének meg) megelőző vasárniipon, jul. 4 ikén d. a. 8 órakor tartotta meg a kö<ségi népiskola udvarán, kol jelen-vult »a is trUkolai Inlűgyelö bitoitság elnöke: Orünkut Henrik és tagjai kötői Bú>i Samu, Keller Ignác, Halvax Frigyes és Stm"3®emt. Néhány érdeklődő vendég iaréeitvatl. Az Onaep-aég példás ftmddel és igazán lélekemelő mádon folyt le. A jaleu voltak Ürömmel gyöcődltejtek meg, lióiTy sá ípari«koláaak vezetése mimfeleló azinvonulon áll, ami a« iguagató és derék tani-tótei-lűlet bucgsl iái és oéltudatoH működését igS\'olji, — Az\' ünnepséget Kmese/ Hut igaa-galó^nyilolta meg, mely után a< ifju-ág a Hyni-nu.it- énaLelie e\', As alkalmi bestédet EríiSú Bálint, na ipsriskolHi tuni^stület lagj.i, mlésftj - Hlvlai lifcililg. Vaa váraaábban egy. még nagyon fiatal ember, kát as Ulea határozott mflvées lekeiaégget áldott meg IUm: Seamtk Mór. Most 18 éves, labál éppen ítl volna as ideje, hegy terméssel-sála mái ész lehaliáge magasabb kiképate alá vétaasét CMikogf elölte áll a tehetségek legnagyobb akadálya; aaugtny-aég. Ez kötözi le aaegéoyl a mii>deaBa»i kenyér előteremiéeénak prózai, de as éleibea mégta lag-lontosebb kérdéeábez. Nem moaduihal Nagf-lUai-iáéról; ilt pedig mUveaai kiképzést uem npechet. — Dr. Nfdri Séndm mOegyaemi m. lanérikDB mér kél év elfttl lelkaidöitek Snmtk Mér rajzait, hogy mondjon asoktol vetemény t a egy által ad)oo lanáoaoi : miként lefcetae M magaaabb iakokMa-láeban rássesitenl Dr. Nféri eat irta akkor a beküldőit rajsokra: • A ki így fogja lel a terméaaeiel éa a ler-méaaeteel, a a ki ui, habár pnmi tv voaáeeá-bao, igy ladja kttejeani, abban katdreietl tikit-ttf nytUtkoiik meg Ka a hulárosott leMeég nyilatkozik meg Ssmmk Mér mjieiWa és váslataibun, kibő1, hiszem, kMkimémUtmeUett müvérs válhalik. Ha asoabea eaaek a hal a miadenaapi kenyérrel kell «>egkl»deaáe, akkor a kiképzés\' én leheteüeaeek tartsak fia lehetetlen-égnek tartom est a kiképséet Nagy-Kaat-saáa, hol niaceea eem ml\'áeai anyaga, eam pedig mesteri mOvelóje. fis lehe\'etleaaégnak tarlóm eat a kiképezéet Kawisaáa aaéet ia mert nem hitaeet, hogy ekednáaak olt olyaa mOpArtolók, kik hajlaadék leaaáaek egy latal tehetséget mtvéaai ktképaiee oétjákbi aakáey éven ál néndea uyagt-gandMl lehaaitant. Elmoodok aaonkaa agy dolgot. Neaa aa én Ideám, de megtörtént és fényseea bevall. Posaoaybaa egy fiatal lakatos-iaaehae néhány év elOtt mA\'éaai lehelaégel ledealek W. Ezt a fiatal embert a pozsonyi lakarékpéo -tár saját költségén Bécsbe küldötte, a szinten pozsonyi azUletésű TUfuer Viktor tanérhee a aztán a kűIMMdOn is u sz\'atis. Ka a lalal em. her, aki aatán első utonumenialis utúiél Pozsonyban állította fel a király jelenlélétea : a Mária Terézia aaobrál, a moat doigoatk a kolosavári Mályáa-király ssobroa, jeenleg nem* zeti büsskeeégűnk: Faárum jAaos, kit a király a Ferenc-Jóaeefrend lovagkereea\|j4vel Halételt ki.* Ezeket irta két év előtt dr. Nyári Sándor. Öizony-bizony s<ép és nemes dolgot cselekednének városunk előkelő körei, ha módol nyajtaaáoak arra, hogy ez a szegény, de határoaott müvéax-lebelséggel megáldott fialalembert olyan polcra aegitenék, ahol diaae lehetne Nagy-Kaniaaa vá rőtnek ée aa egéaa nemaeinek. - r<iérster<e>l tataié Or. Bemer Máron ot. ée kir. RMiisairvoa aa V, hadtest eeéuéglgyi főaőke f. hó 9-án ée8-éa tárotaak-ban időaótt, aeganealáltéa a>o<t helyt«égekti, melyakei egy háború eeetéa feláUllákdé lábért kórház részére biato-itollak. Táru<Aaa elölt Vémty ZeigmomL imigármeateroek aa shbea a< űgybea tett ialéákedéaekért éa barátsága logad\'atáeáárt kö-táöoetet mondut\' ée k ijtliateilt, hogy e tárgyban 1 rigye kár. hsroega ek míut aa V. had\'a ti parancsnokának kllóa je tatest fug laaai. - Vivó aaaáéaűh A jtuánatt-én este 8 ólára lapunkban ia jelzett vrvé aea-demia nem az Arany Szarvasban, hanem a Polgári Egylet nagytermében fog megtartatni. Klaaaraaiá beaaáateU. Zuhy Aladár grófot, a nagykanizsai kerület Nagy-Kanizsa, oiötörtök 1899 június bő 8-án néppárti képviselőjét, vasárnapon (jun. 4-ikén) várták Nagy-Kanizsára, hogy besaáinolóját meghallgassák. A képvi selŐ asonban nem jöhetett meg kellő időben a Polgárdinál történt vonatki siklás miatt. Ugy halljuk, hogy á bo-siámolő megtartását távirati uton jövő vasárnapra, június 11-ére tűzte ki. — VonntkUiUA. A folyó hé 4-én Budapestről elindult,, délivasuti jo.v számú gyors vonat, Polgárdi állomásba való behaladásakor, eddig még ki nem deritett okokból kisiklott, mely alkalommal a mozdony, a kalauzkocsi és három személykocsi a vágánybői kizökkent, Az utasok közül senki sem sérQlt meg, a vonatszemélyzet\' Ml asonban két kalatft kisebb természetű sérülést szenvedett. A pálya szabaddá tételéig a különféle személyvonatok utasainak Polgárdi állomáson át kellett szálluniok. A vasúti uerenoeátlenséttröl • jelenvoltsk egyike a kővetkező adatokat közli t A lludspest-röl reggel 8 őrskor induló gyorsvonat ma Is msne readsierflen tette meg sz útját t\'olgárdl állomás bsksnysrodásáig. II( as utasokst heves lökés alarmirusts, u mit — mini utóbb kitűnt— Junktr Rttti gépé<s gyors fékesése okosod, s ki a veszedelmei uerencsért és>rsvelle. Erre kft-vetkezett két óriási sökksnés, persze lőrés, rsrse gés kisérstnbsn, msrt kocsik törlek öasse, sbla kok susődtat. A gép kisiklott, méternyire fúródott a főidbe, A szsrkoosi és egy utáns jövő knosl szintén kisikoivs, darabokra törlek. Több más - A asrsaé klisllmlg niflkMése A nagykunizsslállsndó sorozó blsollság működésének napjai változást szenvedtek, it mennyiben a m. kir honvódelmi miniszter h vármegye alispánjá-imtc Indotnl\' előterjesztésére megengedte, bogy ii lolyó 1800, évi t^onoállliási évre nézve már inugikllupi o(l JuiiIun és julius havi u\'óállilási napok meyfnleő módositnaával — junius és julius hónapok kivételivel — hitvonln esek egyszer és pedig minden hó 6 ik nspján, illélőleg na ezen nap vasár-vsgy ünnepnapra esnék, a következő köini-pon - Június és Julius hónapokban ason> ban kétszer és padig júniusban 12-én és ÜO-án Juliusban ft-én és fo-án üljön egybe s bi-snttság Ktnd kl vilii kéigydlés. A nagykani-zsil Kemktdt Ifjak Önkiutu Kgyttülett szombaton eaie /trktirilt l,sjo< elnök elnöklése alsli tsrtoti közgyűlésében módosliotia alapszabályait. A leg-len><ii«aebb módosítás as, hogy a tagsági kötelezettség fulndenkor az egyleti év végéig terjed, évköiben csuk haláleset, vagy eliávn/ás s/ünteti meg a tH\'ágot. Ezen módositásj az évi költség vetés betuthstáss lelje szükségessé. — A kereegpiimAa laallváuyal. Er-duUh tnrssség gyűl ösa/.e julin 8-án Esztergom-búit; un oltsiil lögymnáiiunnak n«ok az egykori aövemlék\'1 akik harminc essisn öyel eselötl, IHtfiMitn tellek érettségi vinsgalaiot és akiknek s nyolcadik o»il4lybsn Vasz rv Kolos herceg* prímás volt az oastáíytőhftkük. A ht>roegpriinás-psk hetvenhárom tanítványi volt, skik azonban asm élnek mir mindnyájan, kilenc meghalt ktMlök harminc esztendő alatt. As egykori Iskulaiárssk barmine esstendős találkozásra gyttl-nsk össze. KőttQk van Mallna Lsjos etsiergomi polgármester is, aki fölkéri volt Isknlslsrsait, hogy írják meg neki IskáscimUkst és jöijonek el a taláikosőrs, Vlnaakeljrenetl klrjeiyil Lapunk kocsi behorpadt vógymegsérüli. Hogys klfssslróta vl íSSS . „ K". . ,J. . , .. . , "Iván szécslisueli körjegyzőt — kit a srolgabiró nemlett nagobbJnnm- tfmJgipésxiMjelenlétének bivntaiaval fellOggeszletl -ulispáni vé zésselvissza-kőasönheiő, ki hs idejében nem lékes, as egész I helyezték hivatalába, s minden ellene emelt vád lel vonal Issé-porrá tör<k. Igy is »sinls csoda, hogy \| mentették, A vlasiahelyenés — amint tudósítónk kanizsai mészárosok huskafteljére lenna. a válasz. — HeglrAII péniágyl lllkftr. Ltndtay József pénügyi titkár, a ki megyénk ssülötte s hosszabb Ideig a zalaegerszegi pénzügyigsagsló •ágnál működött, és skkor Nagy-Kanissán is több alkalommal hosszabb ideig dolgosott adó-ügyben, - a napokban megörült. Ideg baja már régen gyötörte s már évekkel eselött feltűnt kölönc msgsvlselete. Legutóbb minden áron a királyhoz akart menni, hogy vele ast s hét szót közölje, a melylyel minden titkot fel lehet ledesni. A szerencsétlen őrültet kórházba kellelt ssállitsai. — A dek leseiül kknlelék Perdigál Iván deklezsini lakos vslsbogyan hírét vette annak, hogy Budapesten, ha útba esik egy ház, szépen télretoljak sz útból. Mennyivel könnyebb lesz — gondolta magában — odébb tolni ss ő készülő pajtáját, melyet egy kissé slkalmstlsn helyre Isláli fundálni. A gondolatot csakhamar tett követte s Perdigál Iván szomszédai, komái, sőt Islesége is nekiálltak tolni a pajtát, ki készei, ki emelő rudskkal. Azonban többet éssszsl, mint erővel. Ut az utóbibból volt több s igy tőrtont, hogy a pajta megindult ugyan, de menten össze is dőli, maga alá temetve a tulajdonos feleségét s egy másik közreműködőt, Az asszonyt halvs vették ki a pajta romjai kösül, a munkás pedig sulyo an megsérült. — UAuttléa a pállskásbeltskkss. Panaszos levelet Írtak hoszánk, hogy s pálinkás lto tokban órákig oldŐztölnek azok a szerencsétlen alakok, akikei ss alkoholizmus már félig meddig áldozatul ejtett. Es pedig azért történik meg olyan gyakran, meri nem fordítanak kellő gondot azoknak a veszedelmes butikoknak ellenőrzésére. Ásókban ugyanis sem ssstalnak, sem sséknek nem szabad Isnni abból a célból, bogy s látogatóknak a ott idősés kényelmessé tétessék ; Nsiy Kanizsán azonban a páliukásók a nap különböiő I szakában — amint a panaszos levélben olvassuk — órákig mulatoznak, még pedig slkalom>sdtán oiiera szó mellett, rendőrségbe* [kiáltó knrjon-gatásssl. oly kevesen sérüllek meg. A vonal tömve volt. As utssok között számos országgyűlési képviselő, köatük I néppárt több ingj <: gróf Zieky Aladár, Major Fertne stb. kik Nagy-Ksnissára beszámo-óra utazlak. Továbbá AfOiitU Jiunf, Hikiici Qutitiv, Hogyan MúU k Stabi /titán országgyűlési képviselők. Orvosi i\'gély ssonnal volt, a mit Major Ferenc országgyűlési képviselő ós fehérvári pályaorvos ssolgáItatott. A Déli Vasút igazgatósága a vasúti balesetről a következőket jelenti: A 203. számú gyorsvonat, a mint Polgárdi Állomásra. beérkezet^ a váltón áthaladva, még eddig ki nem deritett okból kisiklott A mozdony és három kocsi, jelesen a kalauz kocsi és két utasszállító vaggon a vágányból kizökkent. Az utasok közül senki sem sérült meg. A vonatvezető és egy kalauz is csak jelentéktelen horzsolásokat szenvedett irja — junius 8>án történt meg hivatalos formák sserinl, a épviselö-tes ülel je enlétében. Ez alkalommal mindenkinek lellünt, bogy a ialu plébánosa tüntetőleg távolmaradt; pedig a felfüggesztés titkaiméval példás apostoli sslvvel ö flgyel-inestette a községi sírásói: „Hát maga nem megy a jegyző tömítésére \'/• Most meg, hogy as áská lódókkal nemben fényesen rehabilitált körjegyzőt hivataléba vissssbelyezlék, — a képviselő testület tagjai, kik a község érdekein lelkiismeretesen csüngő jegvsőt szeretik, — kérdezették körültekintve : .Hát a plébános ur nem jött el a jegyző ur löUámsdására ? Ugy látssik hál, hogy pap nélkül, is lehet feltámadást* — As Üldösötvel ssemben fényes elégtételt nyert körjegyző minden oldalról ssámosan üdvözölték. — Kirándulók érdekébea. Naay-Ks-nizsának a szőlőhegyeken kivlil kirándu\'ó helye ugy-zólván nincs. Oda azonban csak a tnljdo« nosok vagy meghívottak rándulhatnak ki egy kis üdülésre. A szölőbirtnkknl nem rendelkasö családok •\'Sémára oask egyetlen kirándulási hely ■ÜÉk haiái volna még: a Laté-hegy és a nagyréosei A forgalmi akadályokat még aznap este el- kft/ölMekvő vámel erdő. Esnek üdítő kelleme. ., .. . \' r 1 1 in levegője, letelepedésre alkalmas, sok árnyas hántóUák ugy, bogy a forgalom akadály- hel) Mé\|, 4tAxn ÍH vaD. as a bsj, talanúl funkcionál. A vizsgálatot a legnagyobb bogy a kirándulók — ha váratlanul egy nyári szigorral folytatják. zivatar jön — sehol közelben nem találunk mc- t a í 1 . . . /„ v ...v, nedékhelyei. Ezen a bajon kellene segiteni. Tudomásunk szerint már megállapították, Vb ame\|y,ik n)ka,ma8 ,ft]ftn lehetne állítani hogy a kisiklást ar állomásról kezelt váltó egy baraksserü menedékházat a kirándulók ré- gépezet rossz működése okozta. azere. Ha ezt megtenné (aondjnk 1) a már ed fig - Teáét kari uteaAa. A m. kir. honvé- ;okal »ll\'0,0, •Ss^lő-egvesűleu a városi diImi minisztériumnak a vármegye közönségéhez,erda M leu"8 ,\'flkönl\'. kirandnlánl he\'yben s<e intézett leirata szerint egy veaérksri ezredes ve- nsKykaniasaiáknak, ami a Városliget a zeiése alatt, Zalabér községből kiindulva Csáktornyán át a Stájer-országban fekvő Feldbnch irányában vezérkari utazást fog tartani, melyben 28 lőtiszl és 54 legény veend részt 44 lóval. Az ezen vezérkari utszásbsn résztvevők lolyó évi junius hó 18-án érkeznek Zala bérre, honnan ugyanazon hó 20 án Zala-Egerszeyre, 24-én Alsó Lendvára is 26 én Csáktornyára vonulnak mely utóbbi községet 28 áa b«gyják el. Ezen állomány növekedni log Zalabéren, junius 18>án s) 4H-ik számú cs. és kir. gyslogeired egy al-tiszijével és egy közlegényével és b) a lt-ik ssámu cs és kir. huszárezred egy különilmt;nré-vei, mely H ahiszlből, 17 legényből s 20 lóból áll and. » lővAn sÍRknak — Fülemelf hua-Arnk. A nagy-k nizsai vágóhidi szabályrendelet, melyet a képviselő-testület elfogadott még életbe sem lépett s a vágatáai dijakat magasaknak tartó mészárosok a húsárakat már is 4 krajcárral emelték. Erős kilátásunk lehet tehát arra, hogy a szabályrendelet életbe léptetése után az árakat még magosabbra fogják. Ugy halljuk azonban,hogy előkelő körökben már beszélgetnek egy husfogyasztő szövetkezet alakításáról, mely a nagy- IRODALOM. — Hl • MévéaMá 1 K cim alatt nsdkitll mjli daká éa nallaaM rali Jatast ma* OAoat J4saal asafaél ktnyvkaraakatM kiadásában. Ssarstja Totsstol Lao, a vltá(-klrá raginyiro flloiofas. A mö, auljr ér. Vlaarioa öyala vallás- ka kAsoktatáaázyi BtilasUraak vsa ajialra. a ki a ■á ajáaláaának aUo(adáaávst ujabb taal)aUl adta a eévá-asatak IrásU érdaklUkainak, épp kapára jóa, alvsl aUf látoalk kattsrálta kintáa, aaly Írást a k«s5iaé( Jobbaa ét-dakládiák, mist a ■Svinat, áa padl\| aaa eiapáa a laatáaiat kaaaai a ■ávássatosk atndan á«a, a kálllaait, dráaa, aaaa. Tatástól a páraUanal asattaaaa is a asgjr (oadolkaddt )allaaut katalaas aátibas bakatáan foflalkaaik a kévatkaaá kárdásakkat: s alvással probl.aája, a aaápakf, s alváMat áa «apaf ktltt kSttsbiág, a aáváaaat igaal aaanfa, • valódi miivésast, a hamis aáváaaat, ss alákelák aáváaaate, s művészet slfsjalásánsk kOvetkesmányél, a aávésat aajag magfogyatkosina, a koaáljoaaif hajasutáaa, a mtvánt atáa-aat, a aáváasal mist meataraég, a kritika, a aávássi oktatás is bofolyáaak s mUvisal stásaáan. Wagsar Biobárd atvai ia aáviasi nláaaáa tllkitotis mlatakipti, a valódi aáviaiat ia s aáváasl stánsat aeiklláekásleUaáesk nakia volta, s alviaai hatás s valódi mttvtssat iasnrtoU Jsls, a Jó ia a roasa alvissat, a mttviasot sssrspánsk kflvatkasmi-syol, a alviaai moRnjhodás IshatOsigs, mllysalagysa sJSvl milvissats. A lordttáa tosdos, pontos is aatyaros áa HafaüSa Pál, asagadt állsat ftraáliskaUl tanár aávs, aki agyis mist a magyar irodalom -tanára, ss aarópai irodainak ás ayalvak alapos IsmsrSJs ia asáaoa asgybaost aagsl s francia mtl kitáat.(onlítója oraaáyaaarls iaaarataa. \|\|S oldalra tarjadi vaakos kilst kra 8 korosa. • — Uránnaái aap aayaaálkaaAiei, Pkltajo raalól kaptask egy kla ISsataL A jól irt torok aliak mi-saolják sa ó-kor nagy pblkiaopkiiaát, a mint hófehér palástjában, koaaorsa fajjal járkált as agorin, Jatkipaa ktaaádbaa Ibktatva mludanklt, a ki Ula taaáoaot kürt, a kl tóit lustái akart Bttosalatiaek vau bisoayos jalTtmvoniss, Sokat togtalkosott a lálakvásdortáa kalatlaa tatával; atktsast, tlaa Jtiágot kávotatt kivalUi^kadrtltt as avatásokat, a titkot, attipo aiartartáwkat. Bóleaitaatál aaiato valtán avails, t vannak trák, kik a pkythacoiótnk „««oi4"-\|át valáságot titkos gySlakaMtnak tartják. «! aiaüoiaaaai pároaltotta as tón boioaiaaattadoaásyayal. Sswiato a asáa alaéaa littaüstk s liayaga. 9 aig as arkáltatsal sllsatátskat ia taáavinosyiikrs vasatta vitása. 0 h\|nlatta atásaár, hogy s föld góabalakn, hogy malagát ürtlkiln igt káaippoaU Salát kapja, A csiliagok fenáaa Htkaikaa aaaávtl jár ss ssphs-t arák liaraBsiála KSaluicttaa ast aaa kalitul, épta a sir mert aiuéig hallani. A kis fttsot, s Vagy Kipat Világtirtásat iWk MsaU, a aáaodik -kutat 4-lk rtsat. Oy laltr Oyatt Irta. as sgiss anaka — Hamali Hurik ásorkontésilios — IS kMatat taasaa; agy kótat ára dlaskttiabaa 8 IH. Binlstlssiáari) Is kapható;ItüMtaakist U s kladókpát (Rival Tst>. írod. tat iUaaviaytársuác, Bpast, VIII.. ÚtlSi nt 18.) sháraoty hasai kisyvkaraakadiaMii. ügy ftsat án 10 kr. tUsáaa kátas agy .llaat jaltaik mag. NagyKamm csíltőrlök 1899 juniua 8-én • CSARNOK. OlMé uraa Harra^Ja Iriai FKBftt lűNACZ. Noho gy i iiyííjmi oIvhíó ezt gondolja, mintha ii a Roroia valami usvesetss egyéniség volna, llát mludjáil a történet tlajén legyen megemlítve, hogy bla a Borosa onttk fgy jámbor, aaalld tehén volt, régi jóuAgn Qaoeó aramnak. Aa ágén fala jól Ismerte, azért osak ngy hllják I „ti Gaueó nraiu llornsaji." De a Hiroaaról unk később laiitn aaó, hát kiadlak tíz tlijén a tUrténitat. Uaesó uram, meg llalog Márton uram, a lala ké módon gaidi\'la alleaaégae lábon állottak egymással. Olyan átörökölt barag volt a farol\' llá\|akbaa, még aa öreg apáik kndték, ellenka-aéibi látván cgyuiásasl valami balárfelosstái mlat\'. Pörre karéit a dnltg közŐUlk éa addig apallállak, mlg végra a kúriának killatt mesál* lapítani a meegyét a két atyafi kaiaálé\|a kiindít. A barag aaonbati továbbra iá fianmaradl Oaoióék él Balogék famíliájában, »öl álaiéllott llarél>Aara ét a hol vsak lihitali, gánoeolták la, iiidiák la agy mait amúgy Isten Igasábanl Ha a tinoHó uram marhái atugndtan ligallvk a nt gyrétan, a Balog gyirikik arra kerflltűkben agy aiéjjil rlalatották azokat, hogy aape»t\|\| iá lÓlll kitilt Ökol ItiiMtirilil, Vinont a Gaosó lyerekek, ha iiirél ejthették, agy meghajazol-iák a Hu lógók oiikóe, bogv meg sem álltak hátáig éa vidirrtl lolioteit volna faltognl a róluk osarto luadságol. Mindez nők busziiságot okoiott a kél famíliának éa ai éretek nemhogy tlpáholták volna érti a gyerekeket, liiinom Inkább még alították bánnék aa •llmiógt\'kcdéai egymás Iránt. Ügy lorró nyári napou kigyúlt a Gaotóék háia, nagy ijodolmot okozván nikik, do izereu-ese a »zuroiiusélloiisagbiii, hogy épen olak a tété égett lf. — Iltj I ha ii la a Balogék boainjának miva volt - kiáltott l«l üaoaó elkeseredésében — ba rájuk tudom a\|\|tnl a gyujtogaláa bélyegét, kiirtom aa e.éia átkozott femltyát a tálából. Aratái e Ott Ittvén ai idő, Gaoaó uramnak n«m volt annyi péna a km Ogyében. hogy a Iliülot(lt újra épIitoHnc. hát vuárra hajtotta a iioies* tehenet u városba, ngy gondolkodván, hogy ugyii öreg jóaaág már, araiáa alán után vcia majd Jobb, fiatalabb tehenet. Ugyiinaion aapon Balog nram I* két tahinit hajúit a eáaárra; do mlg Oaoaó uram mm tudta aladul a Borosát, addig Btlog eladta ai egyik tehenét. Mldöu llaetó e.fllUlti aagy mérgében betért a vároavégi koroamába, oda kötvén a korcsma udvaráu lévé korláthoz a vén Horoaát, hogy benésien egy kla harapni valóra, hát már ott találta Balog uramat a többi földivel, a mlut nagy hUbóviu dicsek edell, hogy milyen jé váiárt onnált é ma éa ugyamiak járta aa ál< dumái, QaeaéJ, ennek láltara éa balladára ette a méreg, dá eltol nem hagyta anuylban a do\'got. 0 is liielepideit egyik asstaláhoa és nagy hau< goa, bogy a kiomazéd asatalnál is hallják, oda átélt a aoioatuáro\'uak : — Kbetnéiu as ihatuám, de a legjavából I Mikor aztán elölte volt a nagy tál göiölgé galyai; meg a teii literes fiaiké, maga mellé blitaita az ujouuau érkező földieket él ugyancsak kínálgatta éket a hegy levéből. Nem adta ugyan el á Boroia teheuet, mert hát vén kieaolgált jószág az már, nem kellett teakinek, de azért még v»n annygn, hogy egy jé napol ő ie oaina\'haaaon maganak, ne moudhataa aa a gouo\'ileikU Balog, bogy Qaeaóéknak nem telik, Oaiaált ia magának jókora pártot maga körül, löt a Balog nram asztalától is többen átpártol* lak 0 hozzá, A két elleuiégeakedö atyali a pártjuk élén versenyt Ürítgette a poharat, nem csoda, ha bátmbb lett tőle nyelvű. Nehéz ilyenkor aa öaisikoeoanáit elkerülni, — Aiért le megmutatom, bogy (laoaóéknal van alt aprítani a tejbe kiáltott uaoaó öklével ta auialra ütve. — No ouk ne olyan aagy hangon —kiáltott vl>ua Balog — a mi ma vau, holnap mar aim lehet, Balognak es s megjsgyséee ueget ütött Geosó leiébe. Hát még ö gueyolédlks múltkori lüskár folÖU? haj I de megmondja moal neki, kimondja a mi már régin a izlvéő lekealk, Oda kiáltotta llalog uramnak: , — A kinek réaaán as igasaág van, ut aem éri a< Intőn o«apáia, ha cmk gonou kezek meg eem rontják \| az én hásain teteje ugyle a kead gonoiaságát liánja I Erre már után Balogot la ilfutoita a vér. olyan lelt mint a paprika Felugrott a helyéről éa dtthiől rekedt hangon kiátotn: — A ki lelke van kendnek, llyeamlvel ne vádo\'lon, iiiért litinemre mondom a torkára fojtom a i«ót I Oda akart rohanni Gaosó aastaláhoi, de a többiek viaasatartoiták éa kltuiskoliák a szobából a Irlaa levegőre, mondván i — Ugylg eaak a bor beizél Gzosó gaadábél, rája ie hedsiitsen I — El la megyek Inuét — mondja Balog, meri attól félek, hogy igy horog lővei még kárt teukk benne, Kiűzet la a kontóiét éa mlg a többi földi vissaauient a korúiméba, i odament a korláthoi éi leoldotta a tebene kötőlékját. Hogyan, hogyan nem, ngy akarta a fátum, hogy mikor a kölöfeket leoldotta, u öuzegabalyodott Qaoeó uram B >ru<ajan«k a kölőlékjévil ée a mikor maga ulán húzta a klitoftke\', nál mind a két tehén utána indult. Balog urain nm vélte éezre a hibát, mert bét egy kicsit forgóit vele a vilap; jó kapuzkodó volt neki a kötöfék, mert különben a földdel ii uentkuett volna néhányasor Öreg iiato lett mire baaa ért. Csak mikor az Istálló ejott megállóit, akkor látta, a mennyire a sötétség engedte, hogy két tehenet vezetett. — Di hát hogyan is lohetiéges ez I? Hál nem adtam én el as egyik isheaet? „Ejnye. aa árgyéluaat annak a Mózsi isidónak I, milyen kevéa bor lehetett a spirituszában ; hogy as ember mindeobü kettőt Iái ittle\'f,. Oi ha Itt van a tehén — igy okoskodott tovább — hál akkor nem adtam el, meg ba eladtam volna, akkor nem volna iti I vagy bogyanis no I... as ördög bolygassa ezt most I ráérek arra holnap Is. — Ázzál eloldotta egymástól a kél tehén kötőfékjél és bevezette az Istállóba előszűr as é tehéné1. Olt benu a jászolyhoz kötötte, füvet rakott elébe és a másiknak ii készített. A mikor a Borosa tehén egyedül maradt u udvaron, körülnézett, mindjárt észrevette, bogy idegeu portán van; egyet bőgött, aztán kifordult a kspuu Nemeiért volt»aU«oió uram Boroiája,< bogy hazu ne la ált volna, Mire Balog előkerült az lelátóból, a tehénnek aebol minél aa látta. — Hál mégia ciak a Móul zsidó borától kittőzött a azsmem — mormogta homlokára fltve — persse nl, hiss ilt v,m a bugyeláriso nban a psua, a mit a maiik tehénért kaptam, Azzal bement a háaba, lefikűdt és nemiokára ugy aludt, uilut a bunda. Uaoaó uram néhány löldivel még eliddogált egy kis ideig ii váro<véal koreimában, uiikor aztán már megelégelték, ökU hva készültek. A mini oda ment a korláthoz a Borosa tehénér\', hát bia annak ostk hűlt helyéi találta. Szörnyen megijed\', majd hogy nyomban kii nem jóaanodott, — Tyüh az ádóját — mondta lejét vakarva t ha valami lókUlö eigányaak akadt meg rajta a szeme, mi leu akkor, mit mond maid aa aasaony. Cifra dolog lesz ebből I — És keadte fardalai a lelkiismeret a korhelykedéiért. — Hu tolvaj vitte el — mondta as egyik lőldl, akkor oiak a falu felé vehette utjái, eredjünk ulánna, tán még elérjük I Miután előbb Ilivé tették u agé-l koretaái, utána ia eredlek. Aa utón mindenkit megkérdünk nem-e látták a Boroia tehenei, mii végre ftáate Perké, Oeoeó uram eaédja tudott réfa hírt mosdani. — Hogy láttam-e ? — mondta — hogy ia ae láitarn volna I Balog uram veseite a maga tehene mellett, mindjárt gondoltam, bogy AÜa dolog aa. — Balog Mlrtoo aa én Borcsáaaat ? — esodalkozoit Gaeeó — no lássák kei matek, bogyaa lörekasik a megrontásomra ez u ember \| most már bisonyoa, bogy ő gyújtotta fal a básamat. De elbánok én majd a gyajiogató tolva) fajtájával. Aszsl egyenesen a faln birájáboa ment; fal aőrgellii éa elmondta aaki a dolgot. A biré magábos vett két eeeodőrt éa aképeo elindultak Balog Mártoa aram házához. Balog uram kelletleaűl kell let, mikor qjttjéa zörgettek, de mikor a biré azt kiáltotta bogy: „a törvény nevében nyissák ki, egyoaerre talpon volt, silót nyioit és megkérdnta, hogy hát mit akarnak tőle. — tíacsú Hssal vádolja keadel Balog uram, ssóll a biró — hogy elhajtotta a városvégi korcsmából ss ő Borosa tehenét, ba Igu ez adja elő kend a tehenet I — Hogr én elhajlottam volna a Oaeaó tehenét TI bogy mondhst Ilyet biré aram, kát tolvaj, vagy zsivány vagyok én, mi! Hál Qaoeó uram haragjában ilyen dolgokkal boiazánt engem minduntalan I « Ugye — szélt* Qaoeó — moadiam hogy majd tagadta, de hát kendnek a dolga biré uram megtudni as igazat. — Balog uram - • veile fal a nőt a biró — ha kend elkövette a mivel vádolják, kél jó lesz beismerni a hibáját, mert bál MemUaaia van ám rá. — Hsemtannl? — csodálkozott Balog. — Ugyan már biró nram, ée ki lenne as a szemtanú ? — Sántu Kerkú; aa látta, a mint kend A maga tehene meiletj vezette a Borcsát. — No most már aztán nem tudom, hogy Sánta Ferkóaak ment-e el aa esze vagy Qaoa6aak, De hát nézzenek be kendtek as ietállémba, kulauák fel as egéu házamat, ka Itt van a Borosa, akkor elő kell kerülnie. A kél osendör segítségével fel ie kutatták u egéss hásal, de terméeze eeen a Borcsát Mm találták seho1. — No hát akkor hagyjanak nekem békét biró uram f — mondta Balog türelmét veeztve, — Nem ngy van az Bslog"nram, kead velünk jön a községházához — mondta a biré hivatalos komolysággal. — Jól van hat, éa el megyek, ha agy kívánja biró uram; mert tiszta a lelkiismeretem, de előbb nézzékmeg (J ibiőéknál: uincs-e otthon a Borosa; mert Qionó uram as eete többet ivott a kellettnél, talán elhagyta valahol a tehenét. — Hál jó less ha, hau néa Gaoaó aram — mond\'a a biró _ bálba a Sánta Farké nem jól látott. Aztán gyűjjön kend vissza a felelettel. Úgyis történi. Nagyol néaetl (iacsó uram. mikor meglátta a Borceájá\', a mint aa nyngnatan kérődzőn u Istállóban. Ki is járt neki a feleeégitől. a miért igy vigyáz a jószágra. Nyoiuban hirűl vitték Balogékhoa bogy hát megvan a Borosé. — Nem tudom hogyan került haza — mondta Gnosó utam — de annyi bizonyos, hogy e\|iy kieait többel ittam a kelleltnél. — Nem tudom melyikünk ivott többel Uaoaó uram, mert a Sánta Farké mégie osak jól láthatott, Most emlékesem alak rá, kogy a mint elold ittam a tehenemet a korlátról, hát őaase* gabalyodott a két tehén kölőfékje, aztán boros fővel nem voltam liutába kogy mit teesek. Mikor astán idehaia eloldottam a két kötőiékit egymástól, a Borosa bizonyára valahogy basakerűlt. — No lássák kendtek — mondta a bitó — milyen bajba keverhetik egymást azzal aa örökös elleneégeikedéiNel< Nem tzép dolog ám u. — Balog aram bocsásson meg — mondta Gaosó gazda — itt a kezem, fogadom, hogy soka meg asm bántom. Isten neki a\'fogadom — szólt Balog uram és ksset lógtak, — legyen eaeot a béke I Azóta békeaaég is van a Uaeeóék ée. Balogék fhmiHéjában. Nagy Kaniana, enU törtök Zala 46. sxani (• lap) 1»(J8. június bó 8-án A közönség köréből. (Ai alábbi M)tiU levetel kaptuk LtlwyérM. Xösöljttk ott leljtun érintetlenül, ugy a m/nl írója mM fakadt i a mint a maga Hetivel, a maja oriofraflaja uiriut papirra ró/la ) Nyílt I«t«I Lépésnyi Mlklóe oraz gyUláai kepvieelA urhot. Lépésnyi Mikiin ar a ki Latanyai választó karulatnak képvltelöjt de még újság eaerkeseló ia I mivel a népot nagyon eokssor meggondolatlan ■arakai kinobui u II nagy urtui nam Ilik ilgy hittem «áal nam tud a mai lapja aa 1899 Február Iáén kiadatot kezem bea kapván aaal-olvaatam belüle hogy a népparii hireedCgyedutába ninoe máa kösegi elöl járt mind néppárti e« ígat de hogy ia leae más párti mikor ninoe máa de asért nem Lepsényi párti mind. Ke astl ia irta hogy én kfl ctöpenlem a bíróságból pedig engem megvál&sztotnk egy hengulag de én nem logatam el ée hogy löket nem oaip a bóha da igen a bóha továb esip mini Lepsényi ur Cpen most a hosaat eeösés alul halolam a néppárti aasonyok tnl hogy panasakotak a bóha o<lpéará ások is be bisonyKJák hogy osip s bóha Lepsényi nr papi ember lévén llen hseaontslaii gondolatodnak nem kelfita neki Irai hanem Inkán a,nép párli el romot népeit ok\'atná hogy midón elmenők a templomhoz mené nek belli nem a mise aiat a Ssidó hótokul és s korcsmát leenéék van nekik Kgyedután híres bótjuk VJgy aba la el (érnének agy sincs baa más ol sok aazt la csak a ssidó boítokbu kölcsönözik ée hitelezik nem ugy ál mind képvies ur mondota hogy a keresztény bódbu kel vásálni mindent ée aval hódltota a népet, hogy mgjd kü vitai hogy OMk aabal és kukon-esával kel adót flaetni uem pJnitl uzt gondoltam hogy otak kortes kedét QdÖ elat beatéi il hataontalan mási rágalmazd szavukul démont is. Job lene képviselő ur raene az oraaágházba ét ott védene a népet. Kordom mikor volt az orezág házba utolján gyöleten muiusaa ki éa mit let sémit csakhogy megkapta a uai»sagqi rumot és a aagy Hutást már 3 és léi év óla eljöhetne ée mondaná el a népnek hoty már mit vit ki aa ígéretéből aaámolná elö mind más il nagy urak a mit Ígérnek aazt teljesitik Is szavukat ds ön nam tete Így most már nem mondom orsaák gyűlést képvise urnák hogy hazudik ciúk nincs igasa. Kelt Letenyén 1899 Májút 80án BÓHA JÓZSEF letenyei lakós K • • --• 00000000)000000000 wedfínaano i. gyár BÉC8 \'VI Marlah «erslr 41 OOOOOOOOOOOOOOIOOO Efltögép KÁVÉ MT Fiúméból közvetlen s tengeri hajóról asétkflldve 1 Mák 4 klgr. Blo kávé Jé Itá - ---410 I Mák 4 klgr. Psrloriké kár* »i;u»l — S.S0 1 Mák 4 klgr. Ktbs kávé »i;i»at — — S 71 I Mák 4 klgr. Porlortko gyAsgykivé Ii\|)ia«l eiS I Mák 4 klgr kik Hrt gySagy-kávi — - — ájé elvámolva, bérmentve és csomagolva minden más költség nélkül. 176-1. §f Arjegytikksl bétsiifftl noi\|élnh ^H miTBLLl UKIfWVOBB, mm, Boafalo Ml. A ■asweaaeásl kivtok be.áaástá** hi iti \' Látképii lírsliBlapok. Magyarország és a külföld minden városinak látképével ellátott gyönyörű kivitelű levelezőlapokat 7 kr. darabonként portomentesen küldök a rendelő által megjelölt helyre és czimre. Nagyobb dlsi-kép«s levelnUi-poU ÍO. »©, SO kr. drbként Minden egyes levelezőlap külön less feladva és a küldő aláírásával ellátva. Pénz helyett levélbélyegeket is elfogadok. Hercz Arminné. BUDAPEST, Llpót-kórut 34, II. C layton & Shuttleworth g msíégudaiáfi gépgyárosok § Budapest által t ItgjttMnyostbb árak mellett tjénltatnak! Lirí Szerkesztői üzenetek Balatass Magyarad „Ssárat k\|il hallgató ajakkal meddig tl még, ksdvM maakatársf* grreUjr MéltAstatik Itdnl sgj-« bár, kogjr a lálsalts mikor tárnál tl 1 átttk t pár Itsmusk nyomdai reprodukálása 0 korosába kertit volna.. A távliati díj megy. Tlbb lavélre. á „Kisvárosi Oalaotto" eimá cikkért klft\|ttilt sltssssrt sorok ettk bstdildtsg hatottak rink, hogy a kálttbea ti megtilált társadalmi életet t ligugytbb mértékben veaiélysstatö rágalom ollon minden alkalommal felemeljük aaavnnkat. Át a kittak, kogy igéiMigil tir-esdalml viaaonyok csak ott faJISdhatnek, ahol mindenki alatt tűnt ii sirthstotlan a csali li ii egyéni bicattlot, Ka-Ml a hittel kiadtak anriny erünkkel tovább ia, ia írím-mel gyéiédtáak meg t kottánk irkiMti levelek bOl, hogy t társadalom tlsatossigss ohmeinok támogatására bisonyoesa ssámithatask Laptulsjdonos és kiudó f FISCHEL PTJTLÖP. \|MLfát MMHÉMaJS Locomobll és gőzcséplőgép-készletek •svikki )Segáay ssitlSaiask. Maeee-ssSpiek. UssUU-rasUk, ksaksirssSk. srsttfgipok, sasasavSjtSk, boronák. 00 Isgjobb i asssskavt««k. iblilsft. koksrtssa-a darálók, trts-a ogysW S- is S-vasS skik is minden sgytb gssdssáKl gépek. JMnfatei árjrnttiitk )M ■sisa áiMa a MmalH \' \'iftlSá Lincolnt törzsgyárunk a vDág legnagyobb locomobll- ée cséplőgép-gyára. IRDETESEK felvétetnek e lapkiadóhivatalában nagy-kanizsán. ül Else os ás klr. osstrák magyar ktaáróla\| ttab omlokatfestckgyár KBONITE1NKB KiBOLY ^ Bécs, Ili , Haupatraaaa 120.az. (táját kátékat.) m+mmm lálllalelvi araaréraMltkel. _ Főherozagl és herozégl uradalmak, ós. és klr. katonai intézöségek vasutak. Ipart-, bánya- éa gyén táraulatok épltáal vállalatok, építő mesterek, úgyszintén gyári és Ingatlan tulajdonosok szállítója. "E homluksst-lestákek, molyok minket feloldhatók, saáraa állapotban, perslakbau is 40 ktkliabéat mintában tUiakitt 18 krtál felfelé saiUiHataak ás ami a festik ssttrtlsitssi gát Illeti, asoaus aa olaJfMUkkal H-l niaiakirtyt, tgytilatéa kattaálatl stasHát klvttalrt lagyea is bévMatve káissllk Huszonhatodik évfolyam, 47. szám. Várakáa tpállt riMkal rtlAp kn«Tt ktraakwIieátMa. A MerkaaatSrel ártakMat lakat aapai-Mai d. a. 4—1 ára kon \|á« iiMMadt a lap aa.llaal rtaitri insalktisA alirtia ttai.m.n, Bla4éhlvaial 1 TtfMkiaiaálal I Httktl Ytlavr. Iirvihadm, ZALA Politikai lap. Magjelenik NAQY-KANIZ8ÁN hotenkint kétszer: vasárnap i ciütörtókin. ZLOmSTtBI Uit l\|t* km II kataaa IS Irt — s» rÚ4m 1 kataaa (I Irt — «r lnriMm I karaaa II Irt 10 k> NjIKUt pattiam 10 t rajai. UááuUMá, ralaaíiat a klrdrtáaikie tiuttnil Maabal tlltf káat<k«r«. kadMb liiáa-aSák. SáraMatatlaa lmM hú lnwi kasat kát fefWiat al l\|7M mi tia M kn\|a> Nagy-Kanizsa, 18 99. r»)«H« aiarkaaill: ÜMlaf Mblar liirkáaittlári: ■ ;»é«» L^m. Vasárnap, junius 11. Az ár ellen. Tehát kesdheijQk ismét elülről o mit az elmúlt évtizedükben annyiszor megcseleked-tünk, valuhányaior egy halálos kimenetelű párbaj-eaet hire bejárta a< országot I Kezdhetjük ismét elülről. — Megindítjuk az omftgos, párbajellenes mozgalmat, köte lmtő aláírásokat gyüjtünk, kaszinói gyülé-aeket tartunk ét könyörtelen kizárással fe-nyegetjük a nyugtalan vérű tagokat, a kik as igazaágtala i küzdőtérre kiállani merészelnek, Azaz ne kezdjük mégse. Tartsuk fönti továbbra is a jelenben fennáló társadalmi törvényeket; a azentesitett törvények rovására mossuk le ezentúl is vérrel, kis karcolással vagy levegőn ejtett lyukakkal a becsű leiünkre rát padt szennyet, szóval maradjunk meg a régieknek. Igy aztán nem ér ben-nűnket az okos emberek gúnyja, a kik már többesör kacagtak feletlünk, valahánykor a mi párbaj-ellenes mozgalmainknak szalma lángját bennünk fellobbanni látták, mely aztán nevetséges gyorsasággal füstbe is ment: elenyészett. A magyar ember azeret könnyelmű játé- kot űzni életével, miként azt több hősi példa és mégt3bb szánalmas kis eset bizonyítja. A ridegségig nyugodt és kevésbé tüzes angol ellenben máskép, mondjuk mindjárt:\'okszerűbben gondolkozik. Angliában a legnagyobb ritkaságok közé aoroznak egy-egy párbajt és mégsem mondhatja senki, hogy ott nincs lovagiasság és féltve őrzött becsület, sőt..,. Ha egy szárazlelkű tudósnak eszébe jutna statisztikát összeállítani a párbajese-tűkről, melyek a földtekén valaha végbementek, ebben a statisztikai kimutatásban biston állithaljuk — magyar nemzeté lenne az elsőség. Mindenesetre olyan elsőség ez, melyet korántsem unhatunk dicsősé" Hát ez is baj I De a legnagyobb baj az hogy még azok is párbajoznak, a kik lelkük mélyén azt a helyes meggyőződést rejtegetik, hogy a párviadal a modern világban képtelenség, söt borzasztó igazságtalanság is. Ezek sz urak csak azért állanak ki-mégis, mivel nem akarnak összeütközésbe jönni a részben ferde felfogású társadalommal, vagyis nem akarnak az ár ellen úszni. Mindez együttvéve ugyebár sok baj f És a hol sok baj van. ott orvoslás is égetően szükséges. Ez természetes A minapi kolosvári és nagyváradi 619* lek előreláthatólag megint foglalkoztatni fog• ják ez irányban a közvéleményt De miért günknek, holott a legtöbb párbajt csupán j éppen ily gyászos végű esetekben szoktak csak a dicsőségért vívják nálunk. az ilyesmivel törődni ? Miért épen eső után Ez éppen a bajt Ha már most egy lo i vesszük magunkra a köpönyegei ?!—kérd-vagias ügyben komoly szüksége merül föl j^ méltán, de felelni nem tudunk rá. a párbajnak, a mérközéasel könnyen vészé- Kissé komikus ugyan az ily kéaöi M-lyextetjűk annak komolyaágát Innen van, buzdulás, ámde mégis helyénvaló. Mert ne hogy s józan gondolkozású férfiú csak meg- még újból megeredhet az eső. fontolás után és nem könnyen határozza el A társadalomnak fontos kötelesség* magát a kettősküzdnlemre és szinte erkölcsi a párbajmánia ellen valami haihatós kényszerből veazi a fegyvert kezébe. gyógyszert kieazelni. — A parlamentben TÁRCA. Porszem az ember... Irta: Vajdal Sxabö latvén. Ponaaa u «tw i uasjr aladMMágbea, Ea rácra arifia vágtátoké Jár; Kla awl t MÜUf t ■árkrtl.i á\|ea, .Da láag a klka áa UedíklH .jár Ttnááklá Marbea aa al kajáral Volt IQa lalkMa Maál\|a rs Vasár aatUackáat, malybaa Midi viy»k Megitatott láacja eltkatallaa i\|... Hál\|ári i ráasaa 4\|aaakákaa, Mis k.Ut.a > hajaal plija kai... Aa l\|M álat caluafkáat Mgkalnl, Mlat láat-MtMr, «a lohbual eL .. Af faaa álal ,., aaUlackáat Mfkalal.. - Ok láaaa Un, Um Srál.t ■iárt kisirtaas la — MtImmUh, Mlárt Mábllod ajr» Ulkaa.tr... taraa a Alidra — hal aeaual sa out — A iMm vbU sajtoti k»rj» Haaálrbaa álat, .yo« aátkll Mlaal la vt\|aatau, ka jt as — ^twka t Oa áa alárlek, ta — att-faMlm, Iávrtjek Mkaai kaa adtalaival... Hátiak áa, ka mánját boatla tatkaa, 8 Máltám hall la aa a porklrtlj.,. Ua aalllaf, a aalr lelkem talrsfaéja, Bejárta rlU a ai(U •(•!; ■ folitött tigylá aá t, utat vwstve, Uouályba vaaar* tiolyzott, ssehviéátt I Levél a távolba. Irta: Zalai Qyöaö. Nagwdjot Auionyom I Midőn eselött több mint 8 hónappal, aa ón bámulatosan fehér és csodálatosan pici kié kezére egy buosu-csókot nyomtam, megígértem, bogy uj otthonomban szerzett tiipiiustalatnimról érteelleni fogom. U;y-é bár, ast bitté, én már rég megfeledkeztem erről as Ígéretemről ? Pedig nem. Ceak as as oks, bogy vannak könnyebben éa nehesebben kiismerhető nők és ép igy vannak közönségek is. Először jól ki akartam lamerni a terepei, — pardon — a publikumot ée csak asulán akartam referálni. Noe tehát, ast hissem, as idő elkövetkezett. Mondhatom; sok várost bejártam, de a pluiok-ráciának, a parvenü gögnek sehol sem láttam ennyi kinövéseit, mint itt A szellemnek, aa erkölcsi tudásnsk, Itt vajmi kevés értéke vsn, és mindenki csak annyit ér, a mennyi pénz vsn a saebjében, vagy a Werlheim-kasssáíában. Ea mit mondjak arról a bizonyos fámáról, kisebb városok lárnaséletének átkáról ée megsaér gesójéról: a pletykáról. Ha haaonlatnkkal akarnék élni, csak a Csitt* boraaaaóhos, vagy a Csendes-óceánhoz hasonlíthatnám, mert as oly mértékben van itt kifejlődve, Bele avatkoznak itt mindenkinek legintimebb családi- és magán viaaonyaiba és jaj annak as Illetőnek, ha valamelyik Agar egy porszemet talál abban megasólni valót, mari abból rövid idő alatt olyan portellegas vihar kérsksdik, bogy ast, a ki saikla-ssllárdan nem áll ecköfoai tisztaságának tudatában, okvellta ledöntiy arról as erkölcsi I magaslatról, hova becsületes meggyösödéséből helyeskedett, azért, mert érezte, hogy aLoa a \'helyhez ueki joga van. De tudom, hogy mindezek önt kevésbbé érdeklik, mint a nők; a aök, a kikért érdemes esak jesen a hitvány sárgömbön élni, a kikért « leg. nagyobb ostobaságokat képeeek vagyunk elkövetni Es as egy pont as, mely előtt meghajlok, mert talán Arsaol kivéve, eehol sem iaáliam annyi szép asszonyt meg ssép leányt, mint itt Egy mulatság ilt valóságos ssépség«ktállitás, gyönyör* ködletö a térd szemeknek és elszomorító az át aaivemnek, miért nem vagyunk Törőkoraaágbat és miért nem vagyok én török szultán. A mi erkölcsi értéküket illett, leginkább Staárt Máriábos lehet őket haaonlitani, mart sokkal jobbak a hírüknél. Elvégre, ilt ts vannak at Sörgyári parkban és vendéglőbelyiségben ma vasárnap Legkellfarsebb kirándulóhely. Oautbnaa-kgalskstés afyalira minden vasár- és taaepnapoa — Viteldíj a kr Legjobb frissítő Italokról és ételekről gondoskodva van A n. érd, közönség látogatását kéri * Csigánysene. GUEB KÁROLY, sörgyári yendéglőe. Ngy-Kaniz»a vasárnap Zala 47. szám. (») lap. hiába fognak szónokolni ellene, hiába honiak törvényt r á, — a minthogy hoztak is — mert ennek a mozgalomnak egyes egyedül a társadalom kebeléből kell kiindulni. íme, urakt közéletben szereplő nagyságok, társadalmi korifeusok ! itt van a kinálkozó alkalom, osak meg kell ragadni, tenni kell és akkor készek vagyunk elismerni, hogy igazán vannak érdemeik embertársaikkal szemben. Tessék kitudni a módját annak, minő furfanggal lehetne elejét venni a párbajmániának? At\'rt emlegetünkfurfangot, mert hosazu idók folytán meggyőződtank róla, hogy egyenes utona szivhez, a lélekhez s a józan észhez való folyamodással nem érhetni célt. A sajtó óriás, de egyúttal hálátlan munkát végezett e tekintetben. Hiába jelentek meg százával ti okos felvilágosít cikkek, tudományos alapon készfllt értekezések j csak falrahányt borsó volt ez mind. Most már próbálkozzanak meg mások ezzel a munkával. Félő, hogy jelen cikkünk is ilyen borsószem sokak előtt, akik tüntetőleg mutatják angoltlastromos, sebhely is arcukat. Magyarország rijilciijttfc Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési felügyelőnek dr. Darányi Ignác fÖldmivelés-Ogyi miniszterhez intézett jelentése fekszik előttünk, Magyarország selyemtenyésztésé-ről as 1898. évben. Két évtized előtt ez as ipar ná\'unk alig volt több csupán névleg ismert valaminél és a ki emléksz k a kezdetre, , mikor annak meghonosításához fogtak, az bizonynyal arra is fog emlékezni, hogy nem kevesen voltak azok, a kik mosolyogtak az akció felett, meri nem vártak tőle emlitéere méltó eredményeket. Es eredetileg csakugyan inkább az emberbaráti szempont volt a mértékadó, mint a közgazdasági. Egy kis keresethez akarták juttatni a falusi lakosság gyöngébb elemeit és a selyemtenyésztés kultiválását annál alkalmasabb eszköznek tartották, minthogy 1899. jonius bő 11-án "J^: Eldorádó. Darányi Ignác löldmivelétOgyl miniszter ép«o idején sdta ki rendeletéi a törvényhatóságoknak, mely a kivándorlás korlátozásáról szól. Igaz, hogy népünknek ez a könnyelmű kivándorlása immár éviisedek óla tart, de a külföldi, főleg pedig a< amerikai államok csak mosiaoábao kezdik énesileui belOgyminisstériwnuokaf, hogy a magyar kivándorlók odakinn qj hazájukban nem lelik föl, de nem ia lelhetik föl bo doguhtsnkat, miután ott la sok s szegény benszüiöll s igy baiározottaa rosszabb sors jut ki nekik osztályrészül, mint szülőhazájukban. Ez\' mi már régóta tudjuk; csskhogy nincsen sz s löld fia, a ki e tekintetben fölvilágosítsál képes legyen a kivándorlásra ssáat szegény népet, mert az v tlsmi csodálatos, tündérrege sserü \'Eldorádó! képzel magánsk, s hol ha nem -í-j, B is röpdösnek sült galambok a légben, de legalább Oly mértékben átkerült, hogy as idén már),, ^ flzetib , tengtrpir(on vaő lMŰU. tizenkét milliónál több (scmetét kértek esa a vele való foglalkozás oly időre esik, mikor a mezőgazdaságban semmi munka, semmi kereset ninbs. Es minő sikert mutatnak fel a törekvések ? A selyemtenyésztés uj életre keltésének tizenkilenc éve alatt tizennyolc millió forintnál többet juttattak a népnek s ez az egész összeg külföldről jött, mint a kivitt termék ellenértéke. Oly eredmény ez, melyet magában véve sem lehet kicsinyleni, de a melyet annál nagyobbra kell becsülni, ha magunk elé állítjuk a nehézségeket, melyek ellen küzdeni kellett. Eltekintve attól, hogy a szükséges ismereteket kellett előbb terjeszteni, hiányzott a legszükségesebb : a szederfa, melynek leveleível a selyemhernyó táplálkozik, Fáradhatatlan tevékenységet kellett tehát kifejteni, hogy a leghathatósabban előmozdítsák a szederfák ültetését. Ez kodást. . kincstári erdőkből kilenc milliót ténylegT") „ . , , „ , . , . , szétosztottuk ingyen. Ez mindennél jobban ,Kll??Vttlí * "on. fk"ímk öaan\'e mutatja, hova fejlődhetik még nálunk, remél- nem nasztja el a kétségbeesett embe- jük, a selyemtenyésztés. r,k"1 » kivándorlás éi, mert Amerikának a Ma már azon a fokon van ez az ipar, ,Bd,,1"nok mi le«•,"u• beM\|¥,n ** okM hogy három selyemfonógyárt lehel az ország- \'«"> helTM »««kedés..ek «ondjuk s miniszter ban foglalkoztatni és a jövedelemből vissza Mé\|TM nM, mtrt míkor u okcm u6otk lehet fizetni az előlegeket, melyeket az olnoMU mMigtj»»áesos a bot vastagabbik állam ezen ipar létesítése, véget nyújtott. -^rsgadni, - a közügy érdekében. Régi A lefolyt évben csökkent ugyan azok óh»\' \'•\'j01\' "<«\' bár elsso ..óritó, hogy a száma, kik selyemtenyésztésael foglalkoznak, """" ím "\'P41 • mb0t *">" de ez nem jelent visszaesést, mert csak k«" wágielBláo elérjük tgy.kogy azok az elemek maradnak el, melyek ki-,\'"\'0* Dein m,nnek eMOul idegenbe- sebb értékű termékeket szállítottak, ugy hogy, nyomorogni. a víderedmény mégis kedvező, a mi leg-i E«Téb: "ÍT^ aligha vár rájuk. Mert aa jobban kitűnik abból, hogy a magyar sely- léBT. hogy s kivándorloita csak ugy élhetnek met a lyoni selyemtőzsdén hivatalosan «»akín, ha erejük végső megfeszítésével jegyzik. At érdem, hogy e fényes ered- dolgosnak reggeltől estig, legyen as bárminemű ményt elértük, a fÖldmiveléeügyi minzszté-1 ®«»®r»égi ág. Elleneseiben éhes halnsk. Már riumon kivül Bezerédy Pál országos se- ""»< kérdjük: ogysny, azaz osak t.lényi, ds lyemtenyésztési felügyelői-, a ki egész negyedrész jóakarat és munkaerő melleit nem életét ez ügynek szentelte és kinek most Vetnének meg tulajdon magyar habjukban ? megvan az az elégtétele, hogy láthatja, Nagyon is. A különbség as, hogy itt a fisetéa mint izmosodik évről-évre ez az ipar s negyedrésznyi, de\'az öalentartáai költség is negyed niint lesz egyik tényezőjévé körgazdasá- annyit igényel ám, mint Amerikában. A baj itt guknak. Ha a magyar nép saz országos hogy vanak amerikaiak, akik eljönnek mea közegek teljesitik kötelességünket és Beze-1" tőidre dicsöiteui haxnjukat — és vannak derék rédj rendelkezéseit, akkor az ország és az j magyarok, a kik elmennek messae földre ssidaU érdekeltek javára soha sem sejtett eredményt masni hazájukat. lehet elérni. Vannak asonbsn még más fontos okok is» ____________________I melyek kivándorlásra késstetik a magyart. E te- nyok, akik talán megess\'ják as uruksi, de esek vaanak másutt is, tslán még többen; de ha esen érzelemnek tissts az elspjs és nem snysgi érdek s rug" js, azért ss a nő feltétlenül megkövetelheti I ■agának mindenhol a nőket megillető tiszteletet, \| mert as asszonyt cssk egy egyénnek van jogai leletőtségre vonni, és es: a iérj. Másuak senki-\' nek a világon semmi köze hozzá. Meri ha egy fiatal leányi, ki meg ippasktalatlan az életben, hozzá adnak szerelem nélkül egy lérfihez, csak aaért, mert annak oldalán a megélhetése biztosítva van, ast as ssszonyt nem lehet srra kérrfezeri-ieni, hogy később, bs kifejlődött szivében ss as Isteni érzelem, mentig adj a lelkét, vérét és habár titokban is, ne szeresse szt az embert, a kihez saivének érsemeivel vonzódik. A baj csak étkor állhat b», ha az az ideál nem tisztességes férfi; legalább nem olyan mértékben, mint egy férfinak tisztességesnek lenni kell. Hs ez a nő vonzalmát szive mélyébe zárja, iovsgiaa és diaerút marad, skkor nem történik semmi baj; de ha ez a vférft elég hitvány ahhoz, hogy bódilá ával a legszigorúbb ditcréllé mellett eldicsekszik a legjobb bará jának, es meg ugytn-llysn mi dőn as ö legjobb bsráljánsk, aki or ennek ss asszonynak a neve már a piacon van. Pedig 61 a legnepeesl b érzelmek aspirallák ; csak ss volt a szerencsétlensége, h"gy abban s férfiban nagyobb \\ olt a hiúság, mint a becsületérzés. Higyje meg nekem, netp. az asszonyok rosizsk, hímem a férfiak hitványak. Azt hiazik, ha a legutolsó divat st> rinl öltözködnek, hs miudig tiszta a kése\'éjHk meg a gallérjuk, bogy ök mos\' már url emberek, dacára annak, bogy m>kor maguk kösölt vaunak, nem teának egyébbröl társalogni, miuthogy a jelen nem levő Ismerőseikről, férfiak-ról^nökről egyaránt, lessspulják meg s kereast* visel is. és ss a legboldogabb, a ki a legsikam-lósabb történeteket tudja feltálalni, akár megtörtént az, akár nem. Semmi sem ss-nt etöllük, még s női becsület sem; elég ha álják, hogy ety leány vagy asssooy valakire önkéntelenül is kissé barátságosan mosolyog, ez n ár nekik elég ahhoz, hogy lelkiismeretlenül hirbe keverjek őket. Es as lyen gon* dokpdásu emberek kedveltek n társaságokban, mert* mindi* tudunk valami "ty pletykát, a mien azután el lehet rágódni a délutáni ozsunna melled; és a bárgyúk nem gondolnak arra, hogr as ss illelö tőlük átmenve, ugyannal a dolgot fogja rájnk vonatkoa\'atva tlmondanl egy másik társaságban. Sajnos és szomorú dolog, de igy van as nemcsak a középosztálybelieknél, hanem az úgynevezett (elsőbb körökben is Sót tán Itt még rosszubbak az allapoiok, meri ezek kevésbbé vannak elfoglalva as élet küzdelmeivel, nincsen anyagi gondjuk, csak u szórakozásokkal lőliik idejüket, amihez hozzá tartozik as embersaólásis. l.i De m»sl láio« caak, ho. y mennyire eltértem tárgyamtól: a referálástól és lőlcstptam morál phll\' sofusnsk; pedig ea manapság ugyancsak háládatlan foglalkozás. A virosrtl magáról nem sokai lehel mondai i; olyan, mini a kisebb vidéki városok legtöbbje. Van egy-két csinosabb u.oája, néhány két emeletes házzal, a többi stg-ság falusi képet mutat. Elképzelheti most, mennyire nélkülözőin ittaa ön ssellemes társaságát, asi ss intim kis talont, melyben olyan sok kedves órát töltöttünk a Mázsák társsságábsn. M>-l ennek mindnek vége Ont nem pótolja senki és semmi; a Múzsákat pedig az ördög bibliája helyettesíti, mely harminckét lapból ált és vslshányszor olvssunk benus, mindig ujabb éa ujabb kép ket mutat. Sséva1, es ss egéss itteoi élet o»upa limonádé és semmi eaviár; es a mindennapi megszokott egyhangúság, minden nemesebb ambietó nélkül, mert ninea személy és nincs tárgy, mely arra. Most jkdig Isten önnel asszonyom Nem kívánom, hogy gondoljon reám, de ha ön jóságos szíveve! mégis megtenné, ügy én meg togom ast a távolból is éresni és hs as ilyen megátalkodoi t büuöa lelkek kérésére adnak valamit a magas égben, ha véletlenül bebot du valamelyik templomba, talán fogok egy imát elmondani önért; meri hogy mást nem lehetek, azt én tudom éa hogy milyen nagy áldozatot botok eszal, azt meg ön tudjs. Esek utáu ptei kezeit csókolja örökké hálta jtiszteltje...... _ Nngf-Kamasa vaaámap Zala 47. szám (• lap.) 1899 junta* ll-4o intve azoktól, a kiket a msggasdagodás vágya aasr oeall kftnyekela növendékek és s vendégek eseL a kik egyébként megteleljék ss étatfentsr- szemeibe. Vörősinsrthy „Himnuszát" Qáfl Oáb-tgri anüksggee easkősókst ilt e keuban, egyl™"* 0Ml növendsk bátran ésssépensssvnlta. . lkiahaum . i Után* Deák Ksreno dicső életének, működésének 6 résne a magyaroknak, különösen a letvtoéirot " , ..TT „ ... ... , \' H ^^^ ," , . , méltatáséi sdtákeönes\'alyiBkiiit a növendékek is Dunántúlról, ugyesólván kénysserttve »«»\|és psdigt 1.) Deák Fareno Iflnsását fi/nes «»< arra, hogy más vidékei kereesen, hol munkájával 1 b.) <>«/t. ntw.. 2.) A legsssbb fáklyás sané-\' megkeresheti kenyerét, a hol tehát van mauka, I Siafi"f" Vllufa 1. a) osst. növ. 8. A nemzet lehet dulgosni. I ttÜéaaQlat4aél Krauu fkidónia 1L osst, növ. „ . ._. . \|4.) A Sanmortt nanol-at farka) Jolán 111. oaatt Kaek a munkálkodni vágyö ami,erek máajy ft.) A. Us.Z gyöselmét W Margit III besaáaiiáa alá ssnek, ka a kivándorlások okai 0„t. növ 6.) Daák Kereno végnapjait «s teme-mérlegeljük. Ex esetben a löbibát a mnnkahlánf teeét flarysr 7W» IV. osst. növ. és végül. 7.) Wpwj, Deák Kereno erkölcsét W0y BÁoá IV. inat. Hogy saiként lehet e bajon segíteni, aa már h,k »»ndsnnytan dloserai.i erdemeinek as iv. i____ k, . . érteHies előadásért. mis kérdés. De bogy a kUándorlóknsk c-ak Daeltet* énekeltek Kanc, Juli,ka és Ulau esekety töredéke hagyja itt honét munkshiány Mnryü IV. oszt növendéksk, zongorán Orúubaek okából, aa biaooyoe. Éppen aaért ujbói kifej ss- QábriMa kisaaeaony kiférte preoiaitáasai. iflk örömünket, hogy Darányi rendelete éleibe r«Us Margit Vörftsmarthy „Honszeretet"-él lepett, heiyse hangén lyozáasel éa lelkesedéssel szavslm. I r __Záradékul aa énekkar egy \' énekelt. lelkes "Induló-t Junius 8-iki Ünnepségek. A kösséfl polg. fiulskotábsn \| A nagykanizsai iskolák mindegyikében ! A nagykaniseai polg. fiuislo a Jnolns 8 iki megünnepelték a királykoronázás évfordu-j,nlUor».8/,lkf<} \' .. A r" ...... \\ ,. . ... jir.t I. Klrályhymnna. Klöadla a Huiakolai énekkar. lótát. A tanítótestületek mindegyt.ee dicsé- , Ba«éd Elmondta ffoffmann Mir taaár. ratea pldagogiai tapintattal jfttt el as g Hymnos. VörOsmsnfay Mihályiéi szavalta ünnepség műsorának megállapításánál, mert Figtár 04a VI. o amint az egyes műsorokból kitűnik a király ünnepelése mellett súlyt lektettek a hazafias érzés ápolására is. A lefolyt iskolai ünnepségekről a következő tudósításokat kaptuk: A fögytnnázkimben. Jnnius 8«án tartotta a tögymnásium "Gyakorló Iskolája* flanepies záró ülésé:, ksposotsloesn s koronázás éviurdulójának megünneplésével. A Hymnuaa eléneklésével nyitotta mag as ün epélyt n fAgyaináziumi énekkar. Utána a zeneksr adta elő Roeeini I\' Italiana in Algeri cimO operájának megnyitóját. As ünnepi beesádet Molnár Ernő n .Gyakorló lakota* elnöke mondta. Beaaádjét iámét az énekkar leUépése követte Krődi, SsSlő-Mldecs eimü dalával Erre AVmatá Uylray aaavslts hatásosan Petőitől: A augyar k istenéi. Nagy he-tást leitett a következő réssiet: Meyerber Róbert le dlsbla cimü operájából, melyei Spur Kndre 8 o. I. adott elö hegedűn; zongorán kisárts BUim Jánoa 8.0. t. Mint s Oy. J. lőjegy-sője Sekrarcrttin udön 8. o. t. né mólt be a üy. J. es idei mükődéséról. Erre Vajda (Weissbsrger) Béla 7. o. t. szavalata követksset; igen élénken adts elö Poe Edgsr Holló cimü költeményét. A Gy I. tsnárs dr. Kim Ernő tett most jelentést s Qy. L pályázatairól.Jotamai nyertek: Kaka Béta, Molnár Ernő. (Maik Mór, Baomktrgír 4. Knrsodalok. Előadta a flniakolai énekkar. 6, Magyar vacyok, Eedrödy Sándortól, ass-valta TbIUr /. III. o.t. 6. Zárobssséd. Tartotta dr. Bartka Gyula igasgató. 7. Hunyady induló. Előadta a Huiakolai énekkar A köss. elemi iskolában. A kö«ségi sémi népiskola növendékei s isnl-tótestület vese\'éae mellett 8 órakor templomba vonult, bol misét hellgalott. A misét TrtiUria Uhut, Nseniferencrendi ildtsópap, hitoktató véges e. Mise uián a fin- és leásysövsndékek a kfts* ponti iskola advarára vonultak, mely söld galyakkal •ok dlesiive, Aa ünnepséget a Hymnam éneklésével nyitották meg, S a kÖveUesI readhsu tolyt le : 1. lUeMf György igaagaió megnyitó bessédei mondott. 9. .ÉhresilO,. Bajsa Jóoeftől. Szavalta: Ktaaetia Amsl, IV. oeat taa, 8. »A masiarok iatane.* Petőfi Sándortól. Ssavait* 8t$i»krftr ároly, 3 o<it. ián. 4. .Mi S hasa" Majthényi Któriától. Sssvalta: Frn/ogtl Ferenc, p rb. 4. osst. tan. 8 Onnepi besaedet tartott Frka$ Vilma tanítónő. A tartalmas éa ielkeeitő ssép bessédet aajos tstsaés<el fogadták. 8 A >M«gvarorstás térképe előli* eimü el- Dezső, Varja Sándor 8. es Seáwnrs <3yula,lkalmi prózái Angnfc Kornétie, párk. 4. osst. tan. Vajda (Weissbsrger) Béta 7.0. tsnulók. Egyúttal mondta el. kiadui a vesető tanár a aaavalaU verseny dijait a győzteseknek. Mi^Ml még Brahms ineaMjavai melyet az éoek-éa zenekar együtt adott elő, az tknnepély végei ért volna, de müéoron kivül fellepett a lögymnáitum igazgatója, kő-sSaetet mondott s Qy. 1, v szelőjének buzgó tár adózásai ért, majd as iQnnághos asolott s Qy. L nemee céljairól és végre ssép sssvakksl métatta a koronázás napját. A sikertH ünnepélyt nagyesáma közónaég hallgatta végig. A polgárt leánytakoM^an. A aagy-kaniasni polg. leányiskola jan. 8-iki ün apály a meglepően aikarült ügy e műsor AeesaeéUitása, mint as agyea pontok m^gválaee-toes arról taaaekndlak, hogy a vesető mér syakorioit as iiyesssikbea. As ünnepély a „Király himmW-assl vette kaadetét, melyei aa énekkar flsnar—n Mikiig taaár vesén y let a nagyon asápea adott eUL EŐMtkeeett tiajgaii &mbr taaár megnyitó beasédé; mely nem agy- 7. > Honfi dal> Petőfi (Undortól. Ssavalla: Molnár Irén, párh. 8. oszt tan. Honfi dal. Énekelte a leanynSvendékek kara. »A boaleáay>, Radnyáassky Uynlátói. Saavaltat Mikot Anna, 8. oeat tan. 10. „Hymnas". VörAsmwtky MiháiytóL Sse-valta OUatk Miranda, 4. ass. tan. As honepeég a „Siósat" énekléaável aáródotL As iakolasseket Siaton Gábor gondnak képviselte. H I R I K. —, Klnevesések. Akereakodeiero-ügyi miniszter városunk szülöttjét Har-hdmyi József műegyetemi segédlanárt országos iparfelügydűvé nevelte ki As aj iparfelügyelő Hiruhtl Ede Idr, kereabede-delmi tanácsos fia és még csak 24 éves. Hogy Ilarkánji József rendkívül fiatal kora dacára ily fontos és magas álláshoz jutott slapos kiképzettsége és szaktudása mellett bizonyít. As igasságfigyminisstsr Coapdrp BeMtasár sümegi járásbirósági aegédkkönywes«iőt a sümegi járasbirosághos teiskkönvvesetövé nevezte ki. — Kljagyséa ibmnlrgtrBeraat letaO bshóU kereskedő leányát: Berta kisaassoeyt, eljegyezte Wtitt Dessd Nagy-Vássonyból. — liegysslletl Jmmlálla. A Nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet folyó évi jnnius hó 25-én vasárnap a várom abó erdőben jótékonycélu juniálist rendet Kezdete d. a. 4 órakor. Belépő díj: sze-mélyjegy 40 kr. családjegy 1 frt jo kr. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság folyó hó 29-én lesz megtartva. Ételek- és italokról gondoskodva van. — MaiAtoaAa. Jnádae György t Nsgv-Kanwes váras ssámvsvő\|e, nebany beti betagaég alán élete 66-ik évében elhunyt Nagy-Eanissán. Aa ahnnyt közel negy évtizeden át állt a város azotgalstábea és által Inosan ismert slskjs volt véresőnknek, mert s msgyar viselethez életén ál büeo rsgaaskodott. A varoehásán es a nagykanlseal Takarékpénztár Réasvény-Társaság palotáján, mely utóbbi intéseinek as elhányt iellgyeiő bizottsági tsgjs volt, kitüsték a gyúsloboget. — A város lisstiksrs külön gyászjelentést sdo t kl. — A temetés saombst délután nagy réeavét mellett ment végbe. A koporsót ssámoe koszorú borította. A család a köveik-sö gyászjelentést adta kt Aullroitak u<y a saját, mint ss össsss rokonság nsvében (öjdslomieli asivvel tudatják a azerető terj, apa, testőr, nagyapó és spós Juháaa QyÖryy városi számvevő urnák folyó hó 8-ás délután 8 órakor hoe^zsa asenvedéS es a haldoklók szentségének ájstos Isivétsie után eleié, nek 08-ik, bo dog hazaaeágáoak 36-ik évében történi gyász <a elhunytát. A boldogult teteme lolyó hó 10 én délu an b órakor log a Koronaherceg-utca 44-tk szamn saját házabea a róm. kath hitvallás asertsrtaeai szerint boassnlsllemi és:a helybeli róm. kath. temetőben levő családi sírboltba őrök nyugatomra helyestelni. As engsss te\'ö ssentmiss áldosat pedig lolyó hó li-én hétfőn délelőtt 10 ónkor fog s szánt feiaucreo-düek plébánia templomában a Hiindenhatónak bemutattatni. Nagy-Kauizaán, 1899. jumas hé 8-án. Aldáa és béks lengjen drága bamvsia I Ozv. Juhass Qyörgyne sset, C ivaltár Emllls, neje. Juhász Józeel, Emma lár. Pirkhoffar Qya-láné, Lujza gyermekei. Juháss Zsigmond testvérei Pfrkboffer Gynla, veje. Pirkhoffer Gyula és Ella, unokái. A város tisztikarának gyászjelentése ss: Nsgy-KssisÉi randesstt tanácsú váron lisndlars seo morodott uivvel jelenti assretetl Ussltánáaah Juhász György városi seámvevőnek, tevékeey élete 88-ik, hivatalos működése 88-ik évében Nsgy-Kanissán sa 1899. évi janim hó 8-áe történt gyászos shanytái. TisatMnsi mély aMgtada* láasal mondanak neki Isten kozzádot. "agy-Ka. nizaán. 1899. jonios hó 8-áa, Áldás amiékére 1 — Bessáaelé Zicky Aladár gróf, a nagykanizsai kerület képviselője, * ká S ám tartja meg — folyó hó 4-ikérói elmaradá— twszámolóját. A képvis :iőt Zichy János gróf, Farkas József és Major Ferenc dr. orsság-gyűlési képviselők fogiák kisérni — Msselistváa ssasgél\|. A aagysaai-sssl Altaljam MuaUthfpat tmmálti folyó hé IWáa tartott válasstasányi llésábaa elhatározta, bogy a aaokáeoa nyárt ünnepély helyett easa esztendőben SMOt-lstván napján tart nagyobb szabású ünnepségei A rendezőség a legkOselehh. napokban nMgaiakul és a nagy aa\|»oa méltó műsorról fog gondoskodni. — Vlvé-sstély. A vívó-académián mely ma vasárnap este 8 árakor a Pol- Weísz Jaques bútor raktárában Nagy-Kanizsán Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk, roevoeo niyIli, gyiugyházul berakott stb. háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle más bútorzatok, melyek a, legelőnyösebben és legméreékeltebb árak mellett kaphatók * Képei árjegyzék klvAiiittra Ingyen küldetik Kagy-jtsnizaa vasárnap Z«la 47. Btám. 4 lap.) — Déli Vant. 1899. évi juoius\|hé 16-én, s blc»ujh(ly-)\\agykanizMÍ nonaloii Sopron é> Nagy -Cunk állomások kösmt fekvő 22. száma érhátnál gári-Egylet dísztermében less, a jury-el-nOki tisztséget Vitaty Zsigmond polgármester, Na^y Valércs. és lur. huszárezredes, FüspSk József honvédezredes I Kophdza Bal/ elnevozéssel ssemélyforgs\'omrs és Gyurtlt őrnagy vállalták el A dia-1 berendezett megállóhely nyiltatik meg, melynél a elnökséget drt Jankovioh László gróf a 80S, 805, 807, 809, 804, 306, 808, és 810, ss, főispán sürgős elfoglaltsága miatt nem I ssemélyvonstok »fe tételesen* meg fognak állani, fogadhatta el. Résztvesznek a vivóaca- E megállóhelyen menetjegyek nem sdatnak ki és damián: Wolpiiti Attilio, Halász Ousz- podgyász, expressárak, valamint kutyák nem táv, dr, Benyovits Lajos törvényszéki biró vételnek (el, hanem az illetékek ntánflzetéskép éa Horváth Lajos fővárosi vivúmesterek (pótlék né.1cÖl) szedetnek "be. „Kopbáza—Ball, továbbá .Srámnj Ödön m. kir. honvéd megállóhelyről az emliiett vonatok a kóvetkesó fiihadnagy oki. katonai vivó tanár; az időkben indulnak - NagyKanizsa lelől Bécsújhely amatőrök sorából: Budapestről: Gáspát leié: a 808. sí. vonat 5 óra 59 prc d. u., a Arthur hírlapíró az ez évi nemzetközi 805. sz. vonat 5 óra 83 prc. reggel, a ▼ivóverseny első karddij győztese, Hollóty 307. ss. vonat 10 óra 86 pro. d. o,, a 308, ss, Jenő, Nytri Aladár és Borsody László a vonat 7 óra 9 prc. reggel, és Bécsújhely felől nemzetközi vivóverseny aranyérem győz- > Nagy-Kanizsa felé: a 804. sz. vonat 9 óra 89 tesei ; helyből föllép: dr. Hajdú Gyula pro. d. e., s 800. sz. vonst II óra 6 perc. este. ügyvédjelölt. A vívást vezetik Wtis- a 808« ss. vonal 6 óra 20 perc este, s 810. sz. maytr Mark és Sairy honvédfőhadnagy, vonat 8 óra 16 pere este, — TiseltA—asalul ■!( U»l««at>oLoi. — Egl haboru Sterdán este 6—7 óra á Galamboki Ot\'k. Tüzoltó-Egyesület saját kősi tűrá véssfe\'liők tornyosullak vámsunk alapja javAra junius hó 18 án a gslsmboki I felett. Az ég esstorná) megnyíltak, sűrűen hallott községi erdőben tavaszi maistságot rendez. Be-L„sesó, s kóiben folyton mennvdllrgöti és villám-lépti dij 40 kr. Felülflzeléaek köszönettel fogad- \|0ti, mintha as Ítélet napja érkezett volna el. A ta\'nak é« hirlapilag nyugtáztalnak. Kezdete délután 8 órakor. Kedvezőtlen Idő esetén a mulatság a reá következő vasárnap fog megtartatni. — VAraal kiigjélia Nsgy-Kanuea város képviselő testülete ssombaton délu áu közgyQlést tartolt, melyben s tanács javaslata alapján ss 1899. évi VI, t. c s foijijasiláü adipólltítra vo- villám több helyen leű\'ött, a1 Cmugeri a\'oában levő Sohöafeld házba, hol as emeleti konyhában okozott kisebb kárt, de annál nagyobb ijedelmet. A Dél-zalai takarék pénztár épületében levő Ma> j iheaféle tényirdát szinte felkereste, de a közeli esurgéosövön megtalálta levezető útját, a nélktll, hogy kárt tett volna; Kls-Kanizsán as ivlámps natkosó rendelkezésével foglalkozott. As emlitstt oszlopát érintette a villára. Hét óra után as égi törvény már folyó évi julius 1-én lép életbe háború megszűnt, de aa eső még ss éjjeli óráa-és ekkor megszűnik a váró-abbeli joga, hogy bor, bor« j ban is esett; aem kit ijedelmére a gazdáknak, must és ser atán városi fogyasztási illetéket szed-\'kik azt tartják, hogy ha Uedárd napján esikss bestén, miből a városa ik eddig 800Q —4000 frt, as esö, 40 napig etöt idő lest; csütörtökön, jövedelme volt. Az uj törrmy azonban megadja pedig Medárd napja volt, de az eső oakkietitjheiáráia. annak lehetőségét, hogy a várót eten jövedelme- eHit a megiiedt gazdaközönség nagy negnyag* ~ Polg. Hniik. vlatgák. A nagykanizsai UH ne esték el ét es érdemben a városi tanács tatáiéra. Pénteken gyönyörű verőfényes na- 8 községi polgári fluisköla nyilvános és ma-előterjesztette javaslatait, va amint a beszedési pauk volt, épugy szombaton. gán vizsgálatainak sorrendje az 1898 —99. tanév szabályrendelet tervesstét. — A közgyűlés máso- _ gorosán eredménye Jf . \| ég<n. dlk és utolsó tárgya a Sugár-ut meghotssabbilátái uBH\|1Ms_ képeső a; Mim mtgny,titánok tlrtmhU volt. A 1899. junius hó 11-én rában összeveszik a borjukat és a városban csak a rosszabb áru kerül a tulajdonos által közvetlen eladásra, mig a jobb árut már csak a második vagy harmadik kézből lehet jó drágán megvásárolni. — De ez nemosak a borjuk nál van igy, hanem fokozottabb mérvben az egyéb fogyasztási cikkeknél, mert az az apró jószágnál nagyobb a konkurencia. Mikor aháziasszonyok a piacra mennek már alig kapnak egyebet mint — gorombaságot Ugy tudjuk hogy a városi piaci szabályrendelet már elkészült és a jogügyi bizottságnál pihen. Tisztelettel kérjük Rtmtt Géza ügyvéd urat, mint a jogyügyi bizottság elnökét, tegye magáévá a háziaszonyok ügyét és terjessze a bizottság elé a piaci szabályréndeletehhogy vége vetessék ama tarthatatlan és oly sok jogos panaszra okot szolgáltató állapotnak. — I\'olg. leAmjrlak. (Ingák. A nagykanizsai áll. t. községi polgári leányiskols nyilvános és msgán vizsgálatainak sorrendje] as 1898 -99. tanév végén. Jun. 15-en d. e. 8 -12. As I. a) oszt vizsgálata. , „ d. u. ö —7, A leányiskola tornavlzsg. , 16-án d. e. 8-11 As I. b) oszt. vizsgálatai . „ d. u. 8—6. As I. oszt. msgántsn. vizsg. . 17-én d. e. 8-12. A II. oszt. vizsgálata. , 19-én d. e. 8-19. A Ili osz vissg. . , d* u. 2 -8. AII és III. o. mlan. vizsg 20-án d. e. 8—12. A IV. oszt vissg. , . d u. 2—6. IV. osst mtan. vizsg. , 24—25-én d. e. 8-12. és d. u. 2-6. a leányisko a kézimunka-kiállítása as intézet rajt-termében. , 29-én d. e. 8-10. ,Te Deura" s a tanév Nagy-Kanizsa város sorozó Jon- 2l\'én f •• f-12. As L oszt. vizsgálBts. ^fttTg^&S^* Í«» \'899- évi ujoncozásának eredményei • " * » « Tomtvtt, veraenynytL következő: Osszeiratott: 384 hadköteles. terhietek egynek kivételével már mind megtte- a Kovewezo: usszeiraiou: 304 naavoietes. \| reztettek. A fiatra levő egy ingsllsn megszerzése Z/esoroztatott újonc: 76 hadköteles, póttar Irént, mintliogy a barátságos megegyezés létre talékos : 15 hadköteles. Visszahelyezendőoek! B.m jöhetett a kisajátítási eljárás folyamatba osztályoztatott. ,34 hadköteles. Fegyverképtélele11. — As utes vouaa, valamim az építési . \' u. L ^ u ji «» 1 -ri .Ti helyek márkijelölve vsnnsk és minthogy sz utca lclen találtatott: 45 hadköteles. Töröltetett: gyalog-kötlekedétre mtr n\\itvt it ál, a képvi- 2 hadköteles. Megfigyelés végett a katonai] telötes űlet ai utcát kinyitnttnak mondta ki- kórházba utaltatott: 1 hadköteles. Igazol-1 - TAaniiék mag) g) akoriata. Anagy- Un távolmaradt: 61 hadköteles, kaaizsai Onk. tűzoltó-Testület vssárnsp délután ...... . . . . ... . I órakor as Erssébel-téreo levő uradalmi épület1 f^l""" M,nl (nagyudvar; eött és a városház epületén nagy-, megírtuk, József főherceg szerdán Zala.Bgersie- lyakorlalot tart Es alkalommal less eltő ízben ""P j4rt ? hoV4d# kipróbálva a lüzoltétág uj óriáti létiája, mely ott"\' \';\'a.m,nl * v,déki ol«»3»k, M,lkor három emelet magaatágig tolható fel. megtud.tk hogy megérkezt a patrónu uk, \|őme- - HemvéAAa.Aar éesapemlealUa. gMen ^""j kT\'" «vakorlö,érre. A föher-Juíius héTén dandár-összpontosítás lest " V\'d< \'V" íol\'ÍÜ{t posvárott, melyen résztwsznek s nagy-kanizsai * viszontlálhaja őket. 55. és a pécsi 19-ik bonvádgyalogezredek. Hon. ^ ismere iea tagokból álló védeínk N,gy- Kanizsáról uliu 6-án Indulnsk ÜZl P ? meg " fí /\'" i! ?Jf.akor el és gyalogmenetben teszik meg ss utat Kapós K4™\' kl\'a "Vrt » «ét.dőröke akik két aap - \' óta faradoztak a cigányok távoltartásán. Nagy diadtllsl köaeli\'etiek, de — mon« do ta később kacagva a iöhercag — de ezúttal megtréfáltam őket. tizenkét krajcárt dobtam uekik. — A pitiéi előváaárláa. Midőn ja legutóbb tartott városi közgyűlés a várig. — Tftaellé— mmlalaSg Uelaém. Ma va-sárnsp t gelsei önk. tűsollé- testület a Rigóvölgyben mofatságdt rendez, hová a nagykanizsai tBunféria\' kerékpározó Sport-Egyesület is ki-rándu\'. — A\'mulatságot kedvezői én idő esetén zárt helyiségben isrtjsk meg — Vs«ar. A kereskedelemügyi miniszter 1 huseladásra vonatkozó szabályrendeletet megenged e, bogy Zala-hgmztgm s f. évi július tárgyalta, a városi képviselők egyike 1,6 omágos vasátr ez é»M kivélíete íelemütette, hogy a közönség Irága ten tultut hó 24-in, a folyó évi szeptember hó . , , \' ft/ . . —"o™ 9-ére esö országot vásár unltmbtr U 11-én éi P™rt r088z borjúhúst kap. Tinagl vá«ar Lajos v, képviselő erre azzal repliká-I zott, hogy alkuszok már a város natá- végül a f. évi október hó 2Ö?ra esö orsz. 0ktibtr hó 30-dn larlassék meg. 22-én d. e. 8-12. A II. oszt. vitsgálaia. , , d. u. 2—6. As I. osst. magánvisag. , 28-án d. e. 8-12 A III. osst. vizsgálna. . . d. u. 2-6. A II. oazt. mtan. vístg. , 24-én d e. 8-12. A IV. osz. vizsgálata. . „ d. u 2—6. A III. osst. m an. tissg. „ 26-án d. e. 8—12. As V. osst. vissg. „ . d. u. 2-6. AIV., V., VI, 0. in. L v. , 27-én d. e. 8-II1/,. A VI.ossL vizsgálata. „ . , 11 V»—12. A IV- VI. 0. éaakv. , 29 én d. e. 8-10. »Te Deum< s a tanév bezárása. — Mezős" kU leáajr. fi bó 6 éa Bogamolec József alaö-dombprui lakós udvarában álló terlétól belülről hirtelen kigyúlt. A izomtsé-dok észrevették at égést éa a hely asiuére futva elakarták as égő ó t a lakhát mellől tolni; es azonban nem átkerülvén nekik, fölborították a faalkotmáay! és ekkor bors iwstó lá< vány tárult szemeik elé, A felborított álból Bogamolec Mari 6 évé a leány gyermek összeégett teste hullott ki. Még élt asegényke és eaak néhány órai ttivfa-osaró kinlódás után a súlyos égési sebek követ keztében balt meg. A leányka ssttiöi küna dolgostak s mezőkön ét a megindított vizsgálatiul arra lehet k\'Wetketletni, hogy a kis leány gyufábos jutott és qsssI as ólbaa tüzet akarván rakni, magára gyújtotta azt. — Terma vlaagálat. A nagykanizsai róar kath. (igimnátinin ifjúságának torai vizsgálatát ss idén két részletben tartják meg. I. jur 16. (pénteken) d. u. 6 órakor a katonai gyskorlóté-ren: I. Versenyfutás. 2. Játékok: ai Hol a három ? (7. oszt.) b) Kiles labda (6 6. oasi.t e) Lánezszakiiás (4. oszt.) d) Tolvajütő (8. osst.) e) Kutva ü«ö (2. out,) f] Szembekötösdl (1. a Gyomor gvógybtláta pártttn. \' M_____m j___^ Ajánlttot ettkit rereme bélharst ét elhá-jssod ásnál a* m Ferenc Jézsel keserűvíz «r vizet kérni ét nem budai vagy egyélfb elnevezést használni, mert több csekély értékű vis csalódásig haaon\'ó vignettákkal \|öu forgalomba. \' Kspbsló: Rosenfeld A. és fls és Msrton és Huber oégekrfél fM ORAPHIC TROGEP a legjobb, legegyszerűbb, legtsrtósabb és legkönyebben kezelhető. Ara 56 Irt egy fényezeit dobozban. — Kizárólagos képviselet és főraktár Fisohel Fü őp könyvkereskedésében N Kanizsán IC Pro»p«cta»»tl ulvttts utltálek. H J Nagy-Kámzsa, vasárnap out,) ») rárlutáa (1 b] oe«t. II. jua. 17. (stom-baioe) d. u. v lögianázíum udvarán: 1. Rnd és asabadgyakorlatok. 2. Vashotgyakorlatol. 3. Radtolás. «. Kételbuaas. 5 Versenyek : •) Maga* ugrás. b) Távol ugrás. c} Bak ugrál. d\| Snly-dobái. 6. Gúla. Sorakozá* és el vonni A. — Olwó oaiilbuu Ouhr Károly a sór-gy&ri kert- is vendsglő helyisének nj bérlője minden lehetőt elkövet, hogy (isieta (ellendüljön. A mai naptól kezdve ki omnibuaz öt krajcárért üalblja a vendégeket, klkngjk szórakoztatásáról is jó ellátásáról keltő eg gondoskodva van. — V«ImI\| rtreull cikk M»k illajrel unnak bizonyara egyedüli meuklllon-böíTBté tulajdonságai, mert az elveiéinél a Kárálunk az nr, neki kell átengednünk a benn ttokét kielégítő jó izlet megl érmését. E/.eu körülményből magyarázható pl. a hubkévénak manapság dly általán"! elterjedi eége, melynek rajátságoa illa ti hízeleg saaaolószervttnknek és amely a m gazoké* lolytán nélkülözhetetlennek áisuk, dacára annak, hogy behozatala óta orvosok és bygienikuiok a lágereiyesebbéh óvnak ellene, Hatebát mármost lehetséges ezen megsiokott izletii gert megóvni és mégis aa egészséget elömosditó kávé-italt ki\' aaiteni, ugy kell ist hinnünk, hogy senki, de különösen egy básiasasony ét anya sem fog ha boani aat hastuér i fordítani. Éi tényleg, Kalhrei-ner Kneipp-malata-kávéja, mely a babkávé élén kilő iiének elötr eit a házi malat* egészségileg oly értékes tulajdonságaival teljes mértékben öaiaaköti, ezen körülménynek köa/öni oly gyors elterjedés-ét és általános kedveltségét. Crnládi kávé lyanáni kitűnőnek jeleahitő és bizonyara ott is, a hol oly napy előnyei még eddig ismt-retlenek n.aradtak, a legrövidebb idö alatt be log vezettetni éa mint a labkáve legízletesebb pót léka és mint egytdül meafelelöregéexségei pótser fog elismertetni. Mégis ügyelnünk kall arra, hogy ■indig csak a valódi \'Kathieiner-léle Knei\|>y>malá\' takávél az ismert ered eti osomagban, a „Kathrei ner" névvel és sohasem máskép csomagolt vsgy nyitva kimért arat használjunk. Zala 47. siAm (5 lap) 19$. juniuB hó 11-én Brauner Lajos hodoaáaí áll. igaagató »A népiskolai tanítók szolgálati idejének ieesálli\'áatra való tekintettel a tanítói nyugdíjtörvény revíziójáról" szabad előadást tartott Ismertette más kullurnépek tanítóinak fiaetésí áa nyugdij állapotait, tarthatatlannak muta\'ja ki. Kéri a 36 évi szolgálati pragmatikát. Előadóknak s lelolvasóknak a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavaz s a kör pénztár-állapo-tahoz mértan lárgyaik lényegét kinyomatni s a kör tagjainak megküldetni határozta. A jövő tavaszi közgyűlés helyéül Stridó jelölteti »t ki. A hodoaáni lantestttlet inditi.ányárs megkerestetik az áll. tanítótestület központi elnöksége, hogy a megyei gyűlésekre ügy a meghívó, mint • gyűlés lefolyásáról való lodocitás a „Néptanítók Lapja-b<m közöltessék,\' A tanulságos közgyűlést társasebíd követte, melyen a\'kalitai (elköszöntökben nem volt hiány. mult közgyűlés jegyzőkönyvi hitelesítésének kon-találása; a jelen közgyűlés jegyzőkönyvi hitelesítőinek, s a rzámvizsgálók megválasztása után olvaatatolt gróf dr Jnnkovich József főispán ö méltóságának a köszönő levele, melyben sajnálatát nyilvániijn. hogy meg nem jelenhetett a közgyűlésen. Jenéy Uusztáv, a kör ÜK évén át volt érdemdus\|e nőkének levele, melyben as örö kös tiszteletbeli elnöki állast köezöúi meg, Jeney (i. lelkes éljeusésévei vétetett tudomásul. As elnöki évi jelentés lelolvaaáea után hali rozatilag kimondatott, hogy a közgyűlés hazánk védiaszonyának boldogult EizaCbet királynénak emléké jegyzőkönyvbe iktatja. Khédey Ferenc kartára halála fölötti bánalanak szintén jegyzőkönyvileg ad kifejezést A gyakorlati tan táat nem veszi programmjába. Ai ált. tanítótestület főjegyzőjének az évi 4 drb. arany tiazteletdijat megszavazta. Az Ónálló gazdasági iskolák < lényegéből hozza járul. Az évzáró vizsgálatok megszűntetése f-ilött nspirendre tér. »A tanítók egyesületi egyletének tejieszté«e« című tételnél a vasmegyei tanítótestület javaslatához járu\'. A tanügyi kormányt megkeresi, hogy a gyű.ési napidíjak a fizetési fokozatok szerint rendeztessenek. A>Tanitók Haza< javára a maga körében gyűjtést indit. (A gyűjtés 88 Irt. 15 kr. eredményesett.) Egyúttal e célból megkeresi Muraköz pénalolézeteit és községeit isi Erőszakos nemi közösülés kísérletével eszmei Evem int 2 közgyűlést tart, melyek kÖzOl ai őszi j halmazatban levő rabiáa bűntettével vádolt Tiráasi mindig Csáktornyán leend. Az arra érdemes ér- (Dér) Lajos elleni ügyben vágtárgyaláa. tekezéaek a fölolvasásoknak a kör költségén le- Magánokirat hamisítás bűnie lével terhelt endő kinyomatását elfogadja. As elnök azon in- Márcsecz Pál elleni ügyben itéle< hirdetés, téakedését, hogy dr. Wlauics Gyula minisztert) Hatóság ellaoi erőszak büntette, könnyű testi iqból való lárcavállalása alkalmából a kör nevében jsértés vétségé és közrend ellaoi kihágással vádolt üdvözölte, örömmel veszi tudomásul, a a kör dr. Nagy János s társa ellaoi ügyben itélethír-Wlaasics Gyula 0 ezcelenciáját jelen kösgyülés i datés. alkalmából is táviratilag ödvösli. \| Lopás vétségével terheit Molnár Juliánná elleni A beterjesztett költségvetési terveset Itf Irt.! ügyben Ítélethirdetés. Összes kiadással elfogad)atolt Magánokirat hamisítás és hamis eekű büntet- A ssámvizagáló bizottság jelentéee 99 Irt 781 tével terhelt Márceecz Pál s tsa elleni ügybéa Törvényszék. - Végtárgyalások éa Itt atNréatéMk. — 1899 évi jm\'m M 12-én (Mifi.) I Ítélethirdetés. 1899. junint hó 16-4n (phtltkm.) Anyakönyvi hirek. Hálssiágel kéléttik Horvátk Irtás; íJrsyáil aaakáa - fikár BeaállávaL iUjdi Irtván aolaár i. — Bad KataUaaat. Mult hét halottjai: Oadlla Jalláaaa rk. 17 áva, foldmirM. Varsa JUo. I(]a rk 1 hónapot, aolaár i áa. SakoltM Mária Ht. I kéaapaa uapnáaoi Maja. Omt Iktat rk. 1 kéaapoa, cm Iád 6 a. . luák Bi(iaa lar. 4. hiiuipai, niUoii laánya. Slatarloi BraaábM rk. II Jva napa. Hsrviik Mária rk. I kóaápoi, oalád lláaya. Salai Katalia rk. W áru ujm. Trapal VrneUki félj. Auehtar Károlyié rk. ST ira. Bartiía T.ráili rk. <8 kéaipoa napa. Mányi. ■Xtfj fatiat, litván, rk. 1 ávn, nakáoná I. Ji kán éjhgf rk. é6 ávw, várul náariTö. Brittais Time rii. 18 tm «»jor guéa (Mla) Trakita Jim-I rk, 80 ávMi- i«fj«í (Siabalka). Simon által rk. 60 áv p. ál t. fíUut, TANÜGY Tanitók közgyűlése. A ulíunegyei ált. tanitóUttület muraközi fpnú tókört tavasai közgyűlését I. hó 3-án tartotta Mencsey Károly elnöklete mellet Csáktornyán, melyen dr. Ruzsicaka Kálmán kir. tanácsos, tan* felügyelón kivűl számot vendég és 03 tag közül 74 tagtárs vett réezt. A mindvégig érdekes és magas, szakszerű, színvonalon mozgó gyűlést Meneeey Károly elnök lendületes elnöki megnyitójával vezette be, az eszmény kultuszáról, az ideálizmusról aagy gonddal értekezve összetartásra, a tanitói közszellem ápolására buzdítva a kartársakat, látni véli hajnalhasndasát annak a korszaknak, midőn a népoktatásra fordított össseget a hazafiak nem áldosatnak, hanem a leghasznosabb befektetésnek fogjálr leknteni, mert a nép millióinak isko« Iája »Nepiskola« van hivatva a nép minden rétegét megnemesitení, nemzetünket nyelvileg konsaolidálni, s a haza fönnállását biztosítani; Üdvözli a megjelent vendégeket és kartársakai s a gyűlést megnyitja. A vei dégek nevében s egyúttal hivalalbó a kir. tanfelügyalő ékes szólásával megköszöni az űdvózWst s kívánja, hogy e ssép sziget érzését is beillesz)hessük i magyar kultura keretébe. A Többrendbeli lopás nantettével vádolt Sálavea IRODALOM. — AphrMlto; .MIM Taaaa. 0<ik njr aáT él »ll/ •r»\|« na I tgj raáa ■ Laavn ikusy S)t—á>yka>, éa ! alljr varáaaa vu aaaak s aaáaaikl Ipr —sf»iie»W ár> \' váiiTttab, Mtj Mfkádilitt Blwilakrt! M«(, ant «nál K aávkaa nr klaaaikaa láp MaivtlácáMk hfkájaaakb ilakja miijrtd; a náa tgj aaa aSvésri kiOi^di MSlaalkallaa MÜáka; i i nk aárvén alatt aiati táifak a vár IákUtáaát, a alít % tagkéiaabb ol/apoai táU Uaajiá iMttkM tatkoa. ápkrodiU md.tl fOrftf Utaai\'f. aacTÜil ,aiaaljrsk-t JaUai A kinin irtaata (Dtaai) tU aiáta kr. pénstárállapolról tudomásul vétstett. A tagsági dij hátralékok, amennyiben L évij október 1-éig aem rendeztetnek, közgyűlés hatá- TS^S^jSSSkia^ SSfi)ÜIÖríI ■^ Wofl«Ib~ ^ mely saerint rendes tagsági dijaikat II -en ftset-1" ték be, tudomásul szolgál. Alszeghy Alajos csáktornyai polg. isk. tanár ,Egy fejezet a padegagögia tudományáltól* cimü tételről esabad előadást tartott, melyben a patda gógia alapfogalmát kategorice iparkodott meghatározni. Kiinduláai pontja az ép normállá érzék-szervvel bíró ember. Ismertette a külvilág külön böső erőinek behatását ss érzékszervekre, as idegelemek jelen öségét, az idegizgi Imat, az ideg sejtek megváltozását,, a lelki működések ssékhe-lyét: az agykérget az idegaejtek érintkezését; és hogy 1—1 idegsejt megváltosásával őntuda-1 .aiaa^tk\'-t JaUai a ^ . ^ . tossá vált énei, lelki elemnek neveltetik, a lelki ffi^TBu k SmIJtttrtrtl t elemek ősssekipcsolását; a lelki elemek ssámá-1 -a/aagiiivaaidik alattuk a fL% rtiás, aiitha laska* val igazi tudásunk határát, mathematikailag de- korai ilitgaa a mohó atp; matt tágrin tapal a u-monstráits a lehelő ösueielt érzetek számát s valamely tárgy vagy dolog megismerésének valószínűségét a lehetetlenségtől a biztos tudásig. S miután a lelki elemek eoabinatioja, permutalióia folytán gondoátainkat másokkal közölni ia óhajtjuk : megismertette, hogy a beszéd lelkűnk mükö désének emberi hangra való közléae amit tadunk gondolunk éa és érzünk. Kijelentette, hogy egyál talában semmiféle ügyességet sem hozunk msgunk ksl a világra, hanem csak testi lelki arravalóiá-gokat. Végre a kövei kező kategóriát állilá tel: I Oda kell törekedni, hogy tehát mindent érzé< keltetni. 2. A meglevő lelki elemek combinátióját el leoörizui. Az iskolában kell a tanulónak mindent megtanulni ,ée a tankönyv nem biflásásra, hanem arra való, hogy a tanulónak birtokában legyei avttril lloaakia. A aáp ktaStt HJ tfla, a kl Iá llaigvi aáal, acvaaaa kl hlmml aa liiwaMi, i a kU a tiasirba Is a vlaaoaiaUaa laaeiha báaaia 9 a aáp aaa> amajr, a K« nyugodtan áll a káaaMk fólítt, rókája káujn-<iáa tallk lábaira. Maá tata WártJaáJ aani MH M inéi a a tinta, aa ártatlan. Láa a Mpitaiaeal Tmu kioáribb, » friiariaabb. aa Wtakaija u\|ál kaMtnl ; a. a alléi, Unta ia Ikaaicw, aakl a% aaa Toltak kalaaá\|al a aytkoaok UnlraL I raaak, klaalkia aakar raprmlikcidjái kaaaa a Kan Kápa VlliftürUa.t 10-U Aaata, a OMgek llrllailikil, A —aáp raprodakoto kSaltt la MUaik a ,V«aa mtriz* (a fjealaa T«m) waaka aáp aaakra, — A aaaka II kSMkw Uaaik aac,• Manail lauik .iirkaH A aat fbljrú »áaodik kiutat Dr. Ojaalar Oyala Irta. Ép kttat ál* éiaakUáabaa 8 irt, fSuliaklai la an)iln. Mfr éaa laoabatai t llaat ára 10 kr. fipkilé a kladákiál (Iával Tart rárak Íred. lat a«aiváa/«éraaaá(, Spaat, OUM-at 18.) i alada kaaal kSajrvkaakiiiikia. ■aajar Ifallilléll áfhlifv. <a i Mai aaaak a Jalaa áa káaanéUá mtffu aakaitakásak. ■•l/aak aaaá a IT-lk ávMpaas aff swééal áa kivilaka egy oly jó magyarsággal a olassikus irály-1 ^u\|to"awrkiaaMt kéajTilié mm a ladataaSS lyal megírt segédkönyv, melyből láthatja, bogy i Uafaadaaági áa MitaMUM nakirék tadaaio/w ái ap-hozyan lehet azt, a mit tud. értelmesen, helyes ántaká dolgisatal iMtik ka, - kMftk Ukb Imaté árta-és ssép ..avakkal kileMui, s hogy év vé/éntSSST lássa mindazt, mit tudnia kell. ftaMUik névsorával - laaaik MÍaratva á 800 aMalai Boldizsár Béla perlaki áll. tanító ,Minő vonat- Ls ksUa-kfilOa loroda m & aikalaaaou tiatriaiJka ia kozással lehetne a beszed- és értelémgyakorlatok klvitata állásukat, álért h « ataa Ulvjak fel aa áeéakal tanUá^t a többi tárgyakkal „erve. egységbe ^ ÖSZM hozni?* cimü dolgozslát olvasta föl. \|So kr. laa, 9t( ÜÜ«ti naéaUnál csupán 1 kl 80Ma karsi, maly 0«ieg a hé kSaapMf a „Bt«W«ltájl éa K8a> (aaduágl Lapok\'-kaa Badapaatra, VI. kir., Aradi-atea éO. A magyar népiskolák jellegének s szerveselé-nek{alatisslikai foglalkozása uláo-fölolvasó követeié1 _ a magyar tanítási nyelvnek minden vonalon leendő i™4"1 kátdaadák. behozatalát. Synmhikus módszert ajánl, a gyermek anyanyelvéről mit sem akar tudni. (?) Csupáo az anyanyelvi irás-olvasás tanitást engedi meg. A fordító módszert elítéli, határozottan a direkt módszer hive. Aa • rarilbu ae\|iallliii asa aifraaéM hat* éa kapkiM riukal rtláp haayvkareafce-éáiékn liO\'iaalaáa. Na^y-Kaniiiwa viiárnap InrkmtM liiMlik <ié««. ■•a-ftMiMáM. imimíum catk jtaiat llláa káaMkettak ralat alkalomMtrllIeg, di al raj b«H t Ikilllg Marilláaláaál látják, ksaéltáeei IU utl la kMjlk Ipr-kodják tikilalgi klBl\'tiáaia ti fttarikal árai káaak MliaHila 1 awt a leáiatalhM a klláabaa elég •ikartlt káltaaáay llt-oM káaláaa legyalákee. M wk ■Mániái, km u ipaial rlaeiá tarok lákáaak aia> Ma igyealá. Iw a királyért Ián, kl a—iMl miult lányt ragy, itt mm! kuáshra, aád áldáaaéat I Hogy já királyuk aág Mk lm át, Vmm kátaa, kákákta á kuát; Hogy a klaák ktaibaa aepaatSat torta na. AláW tatjával Ariaaa goádmi Kl aápéak liatarlád sár aareéáiM ál, Magyarék iitaat tartad M\| a királyi \| Hegy aaawUakaak aiaáaa alkatáaa Baaaa árát, TtaalSJIt lám. Hagy f> áaaal ta aáaaM karaklai, Alkatai tidjaak káaáa akarattal. Ki Makaááá Mit lak lat a kaaát, rr\'-iitri* letaaa, tarad aag a királyt Hagy aaant kaaálll lUa Jog-tabáak, ■iggyágyltjaa, • <aU ártHM id«l hogy taabadaigaik, MUM aapaak, ápalai tMmí tadja Ip kanak Zala 47 ssám (0. lap.) Bagadd, áh kákáaak jáaáfoa lalana I Hagy Kiil koruaáját fleyad oraaa., ■aarana • ben aladm ül Iái Kik áletákkal rádlk troiu.lt kagMld bogy kakáakaak báká\|a allaa Támadni aa marjati taaal irigy allaa, 1809, junius Itó 11 én NY1LTTÉR. Add. ák rdágaak hilaae lalaaa I Bacy tokáig iljaa a kaaa hja. Add, hogy láttáinak minden Itgkitahbjt tlagyaramig lityit öfákra ásatja Add hugjr koronája mUdiulk kii Jálát, e nhailtágaak l\'gyt i iitniián Igy agy já geaéelat aáládal a Igy aaai KéfáálMAh Vta baaaa áraáe. áa al\| ita Uraik atág trátaijttta kifor tikarál flaaak atat tlág truulltatt liáijtaai ■sasai owládaak, a .Magáay* oias táraa katáaa alatt Irta. la aea liij. Blaiaák, hogy Idáral áaaak la alkt-rál agy olyaa náp, poátlku táraál Irata. Oaak írjoa, otak prákálkoaaák á tíjolog ta. kagy iaiplráaiá ailkál tohaaa fogjoa tállal a kasába. Lapiu\'ajdonog éa kiadó: rziCKEL rúLŐ: Nyersselyem-básztruha I frt « krlál át frl 7» krlg lal\|aa álUeyháa falé kaiam — Tataon la Sbaataef-Paagá a. raiaaiat Mala. Már áa Mi aaa kafaaáy ét krtái 14 M M krig ■Mamkáal — a lagdlralae.bb taíria, aain áa ■laliaalkaa. frlral^lgyMillkiak paateblr áa ........... raia- Blat háakaa taállttra, - aetaUkaá padig ptmtmtai áalláral klldtark HEVNXBEM 0 Mlyuofyáral (aa. áa kir. adrari nálttté) liHafckaai. (S) Magyar linliah. Betyeba kUaaaraa Itrálbilyag lagaMliadl Állami filtliyiUt alatt állá kaloaa-lakota, El AEAR ágyéwa Bmhéalsn LENNI" Mindtaa IQtk. kik M aWrt iaktláktl ta vlgaaták, a\'lkánálUágflkia la loglalkaaáMkn rali toklntal ailkál aagaanahalih aa álmái iakáatri Jagat. Aki a* tu» tlali UIöU. tik latit. Mltml áa káalaadá. IjICHTBLAU ALBERT a kamu Itfcilt nmmit m Raaakirál elikáeiHI kartaaak a kadat-hkala lalr. 181—á vi (agákra. FaWgyalák addai MAIMINTZ JÁJMS augy. királyi kwMula áa IAVU AMti aa. éa kir. áraagy. KLYTHIA a ápolására• szópitó8ére ós "H ,, J ü finomítására JL IL U ti 1 9 -1 Hitabaa I kgy dobot éra : l\| /érint M krajcár. Mar l^galákaMkk llláatu, Ml éa lánalgá HM — Pahár, iliimll. áa aárga - rtgyilag ualyaáll áa ajáalva Dr. rakl 1. i Ca. Sir. taaár által Klliaiará Itirlrk a legjobb t. rákból gginden doboakna mellékelve vannak. TADSSIG flOTTLIEB* : XKWKKKKWK<KKX«««WK f Dtánréttal rugr as \|Basaet elólegmi bek III- I dése után küldetik. Ur.aénri laUeMa-i Várak tár: Mám, I.. Vallaaile n. Mapkalé a leflIM lll«tu«r< gyág/aitrkareakf 0 iéakea éa \|;é() uertárkaa. l.-ltanlaaáa: Ali ét Mknt, Keleti ■ ler éa Krelnar Gyala e«\|elin4l : A Mezőgazdasági takarék- és hitelbank részvénytái saság SZOMBATHELYEN - fa év junlus 25-én d. u. \\ 4 órakor -CLzltttl Ix«l3rlaé8>é\'b«zx Rendkívüli közgyűlést tart, aaeljrv • t. rénsvénjesek aiefhlvatMk. TÍB6THBOIÍT: 8 igazgatósági tagnak éa egy felügyelő-bicotUági tagnak v&lasztáaa. az iqazqatósAq. __________ As alapazabétjrok 18 f-a: A kOagTflléaan minden eiyee réesvénfas róait vehet, de aaavaaati joggal csak ason réasvényee Ur. kinek réaivényéi a kósgyóléa napját ssagelóaóleg legalább hárota nappal a rénsvénykönyvben nevéM Írattak áa öt nappal a köagvflMa elölt a hirdetményben megjelölt helyen letétettek. A letett rénsvé-nyekröl elismervény allltlaiik ki, mely igazoló jegyül asolgál és mely eltaoében a részvények a közgyűlés után viassavehetők. /tlK-i .(tlK t-i^tX-jlKÍ AK;,. , 1t>. • -tft.T^^T? Sagy-Kantsaa vaaArnap XXKXXXXXXXXXXXXXX tárcsa oyöoyfürdö Yaameffyéboa, Oleuberaó tartalmú szénssvdus vasforrások A Isgujsbh módszerek uerlot berenduett pengd la ásványvíz, valamint vulep iQrdók. Kiilemes, liüvött iga J j n kényelem minden Igényeinek megfelelő ole ó lakások; villám világítás, g jé vendéglő, g)óg\\uerlár, naponta 8-uer aene{; esép kirándulások. A nöi uervek bánialmai, táp-kór, véruegénytég, további a légiéli éa tméiz-(éii uervek bajai ellen kivált orvoei tekintélyek ajánlják. 174-10 É»a«l mrt\|u» 15-101 ■arptembrr SOl\|. ""fet Ai évad kudetétOl juniua 15 ig éi auguizius 16-től u>piember 80ig tetemesen olaeóbn árak. Felvilágoeitáaul uolgál éa kívánatra prospektust kaid a Iflrdölgaigaió-ág. Allindó fUruőorvos dr. Bohrer Altdar, I. m. Ifiorvon. Taroial Károly orréi kfllönöeen mint óvizer járvány eietén, ivóvízül ajánlható. Megrendelések olyan városokból, hol kttlőn raktár nem léteiik, a IQrdőigatgatOiág< boa Tarosára intésendók. Posta- éa távírda-ál o-más helyben. Vuutl állomét Felö-Kőr, e Szombathely — Pinkafői vonalon, honnan a 80 peron) Ire (5-6 kim.) lek vő lOrdóbe a köilekedéit kényelmesen bér- ée Iárutkoctik (omnibuszok) tartják teon: egy négyOlésee bérkocsi éra 8 frt 25 kr., táraaakocain egy hely 40 kr. XXXXXXXXXXXXXXXXX IE3Iir cLet i © ele felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében 9A6¥>KANII«ÍB[. Zala 47 vám. (7 lap.) 1099. június hó U-éo MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE®? Jiudtipimt, V; Alkotmany-ittcnn Sl. se. Aí ADRIANCE, PLATT él Co. asw-yssM a** vüáfMvt „ADWIANCU" UvtkM-, meekriká araté-éa lakaaaálá jépetask k V. VERMOREL féli iOMihM arát Ttláaklrt „ÉCLAIR" partinoapo i n - fooa* UoikIM I aaeeic ■aagjrararaaágt klaáréla^aa képvlaelw Minden a mesögaadagág keretébe < tartosó aatlkaéglatek, miatt vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. laafatéafeeakfc limrilil farráaa 33W á Hitettetet aluesakélyait és kavaablat kélaser arcJrlesi „flLSTI 8kTMfTO"-Jit kárkiaek lagysa és bénieatve aefklIéL Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsíoi oompoa Ktu hírneves kásistsr sUsatállt u tél oompoau ■ asnrikáUsiaak, asrt\'afr tftbb aat 10 ke Hm aa \| fi\|dileaetMapHé bsilrimiskiit slkslasrtsli kluvéayali, eeéiaál. IiiiiiiuiIIiiII 4a m\|i gyakiahbaa rsadsltsül. i raUái lm i\|i\| B \' Mg titkoe aa, kaaea laa* r éOkr,TOkr.talát féraktár: TMk ti orvosok Utal Udórtsdléaskre It mindig iln-tspeüer, gyakorit Horgon ttipmrfl háilusr, mtlynek egy Ptln-Espeüer, gyakorta Horgony-Untmont őlnovotát alatt, ■— ik ogy wUI \| ism ariaét liissf q^ytMrittaU Biéigtttta. Űsvúirlis ilkalaávtl igsa i\'náoytk lagytak, ^P^H^^V^B itkrtátbta na kaflaat klU\|wl, ttvogsiiktatl árban twydnom mlndsn gyógyszertárbsn kfatletUa í Hí n te« tktr Mfkáreeeéel, üvogot „Horgony" védjegy át Blo&; m ---- Rlohter F. Ad. 6a táraa, osiss. it Ur. advari MáUiták, Rudolatadt (TkártagU), lilbb klaebbertábá alánatt van fosgstomban, Uoklar sssgjsgysis aiiktl mint tta vtMSH utsntas X 0 Bátrci-u-la/to© szépséget lehet eléuul a ér Bpllaar-flila RÁBIA kaalwwtl, amely már egy tégely használatánál elhalványítja a szeplő- ét májloltokat, állandó haunálata pedig teljesen eltávolítja. A „Diana ■Nutor" és „HArta aaapgiiut"<nal haszuá va pedig megóvja az arc bársonyos kliséét a késő öregségig. 81-18 Kapható: Govorkovich János Mária ofejförttákai Mi, íe!ső?&m- eredeti ceomagokban. Raktár Melk Jéaasf gyógyszerésznél Budspeeten ée minden nagyobb gyógysz\' rtárbsn. Egy tégely 85 kr. Poétán legkevesebb bárom tegelylyel köldök uianvétlel. Bővebb lelwlágoiilátaal, ingyen ée bérmentve. KERÉKPÁR RAKTÁR romra dllhmn elek ttsksreskeéitébsa SíA«Y<MANII8i9r. a világhírű nP?3IHÍ 0? ll8lÍC&l" kerékpárok flkégvlatiiti ét raktára, Kitűnő járású és solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel e&yütt 110 frttól felfelé. Mlndcnneosil Urrékpár alkatréaaek éét váiaittikkai. árjrg}trkrk tagjea ém béraseal. , m JKOgjKOSg gmgSng latin SnB KOM MM w w. Még minden ráaztvatt aratOgápvaraanyen, ép a;y 1808. iulia« hó U.éu HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN il a kél eső díjjal arany érmekkel i«tt ki ü utat ve. mo cormick a világ legrégibb arató- aa rakaazálögpgyara Chicagóban. Magyarországi kizárólagos vazérképvlsalflséys: BUDAPESTEK MŰLLER ÖS WEISZ SVáB-etea M. Ajánlják: alegmegbi/haióbbMCC0KM1CK „UUNQABU" kévetőlő aratóyépat,!lettrtkéletesebiiMCCORMICK „DA1SY\' marokraké aratógépet és a legújabb s legjobb MC COBM1CK „HBW 4.14 Hkaszálógépet Siáaet kitilststss it ütsasrl levél %aset\|« 119-17 le Ciralelt gyirtaáiyi (igs kiaalttss léküsU iséfit Oépslak tsgy niakta, a gaaéák M\|ss aagstigséisirs sa tesaág alaéaa riaaia akkiéisksi vannak. Mag y-Kanizsa, vasárnap Zala 47 szám. (8. Iap> 1839 junias IM 114,, omlokzatfestékgyár MM M. ét Ur. MrtrttHaiCTM ki sáré ug ntb Pőherczegi éa hemegi uradalmak, oa. és kir. katonai Intétóaégefc vasutak Ipari bánya- éa gyiri tánnlatok építési rál alatok éptté mesterek, úgyszintén gyári éa Ingatlan tulajdonosok szállítója ki HAVHT VI Wll í DAT V B kealtkttl-ltiláktk. atlyek atarttt fcloldktték, ttártt illapotlMa, ptrtltkkw I* «o MAJaMMs* kélétbéeS altiéban kllésktil lé krtél MMé ttmu.a.k é. mJ . imi tunfeta. Bécs, III, Haupetrasaa 120. az. (iáját kázáSta) gát ültU, smim sa olajfostókkel. N-t maMma Hlllalflir srtarrrafkkrl. . i MlsUktrlys. siysilstts kausálstl stssltss kUásstrs Isfyss s ksrsMilvs klMttlk 0000.00000000 0000000000000 KITÜNTETVE \|M, MUlwittal iiilllúwt hu; kéaakamtt és atUmlsal aagy ieaaatl. ISS7 Kisbéri tmttlkM i»WgépT«myat sisi élj Állami aranyéremmel Urai aamtlktai iiMitfwwsra •«/ 8start; tM díj : anaytematl, 1898. Btéanlel Üjötl "<•»?»««• Jt« fitt díj: araaytemml. Xuotvátáttnlyl kamatot tltd dl]: aranykaaatl. gazdasági gépgyára Xsgy-Kásluás. ájáaQa; ■agyammbáci Itgtjabb ét IiKGJOBB TETÓGÉPÉT, utktd. blváltkaté kapaeaek-tyékkal ellátott tik éa ktfjM latokat Hrtráal alkalma* Kala-Drili uneSiplalé. Porforto" tltrf ét Igát Jé, kiahyí vtttgépét; legjobb n» tofábká Wtb. „rtJnBlrill kMNtt, t&bb kiállttám sitt diffalkftSsMttt Stsk rtténtri ssrtMtlt. ktetttH. \|áe«átytlt Méttgyljlélt, rtttárt. trtttrttt. daráiéi lllltkt ét réaeséaW. ktátrItit-ateittltH it altétt»lt gudtakgi gépeit. Itallal mtleai éa vlsTtstttk btrtadtsáttktt. „Pluet jr" m kési-toló r#ap ti ftirt i 10 írt- 177—to áijtgysék ltn» éa kérmeatsre. 000000000000001000000000000 A borszéki borvíz a savanyúvizek királyé ^Hk i 1 a 1 c 1 í ma f 4 BORSZÉK. gyéfjtlrtU xanÉLTUV, Orttaasgyt bas a faayrtmk kaaájábaa. Fürdőidény tartama jun. 15-től szept. 15-lg. utazás: BzAax-Bógenlg vasúton, onnan a fQrdő-igasgatóság által sznbvenczionált gyorskocsin. E gyorskocsikra előjegyzést lehetni Miklós Görög vállalkozóknál Száu-Bigen. Déli útirány: Bruttó, Cttiaztreia vasúton, onnan kocáin. t A borszéki borvíz a savanyuvizek királya. Megrendelhető as IgasgatésikgaAl, Borasék. Kapható Minden HU. Föelárualtónk Szomfeatlimlyeii: FELESI és PiVKIEWICIarak. Firtárt ktrviiiilttrt eént altdet ftlvllá\|ttltáasal, prstptotsstal, árjtgy. itkktl titlfál a flrdlijltt lgti\|tt6U\|t Btrsitk 186-8 Posta, távirda helybea Megrendelhető 1QAZQ ATÖSAQ BORSZÉK. Köszönetnyilvánítás. 0 Fensége SALVATOR UFÓT főherczeg udvarmester! hivatala. Áltsláaes áslmlára-gyár. 0 esástáH és sirályi ftatégt SaJvator Lipót Ftfcertug rudkleét meg vaa elégedTt m ubaittalppal bélelt ódpSkksl. 6 faaaágt I null tjtüt kirtadalétte kaeaailte t cxlpGkat ét érette, hogy lábai tea fáradtak ngy tl, mint ni* kSaéatégtt d péknél. Illdlk egy pár vadán calpöt, begy atatk a nlatájárt klatit—ik aátlktt ttktehtlpkáltaal, agya aaaál t tMtt-nél t atláa küldjék ld«. ■itttlk, btgr a ftdáeenlpék éa oly Jak leuaek, éa ép aly Megfelelik, a mlat awgfeMék »attak a m-Itattlpelu Zágráb, laaa. Jtllat hé Ml ( R A N L bMárkapitáay iHJimtat »lt mlulatnalndka, > IMpi(iSS binWj iMki, • Uraiké sSktl lr)a: Tintáit Doktor tel Ai MbMbMttg etfpftk klIünS.kntk Mimyollitk, ttiUnl«a m pgbte járok H\|\|K\|\|\| minden Hbfijéwm, ngy bajy — ut btma — ttbbijom mai nitM ormltM hm Igényel. Szivet 1i»t«itt kOt\'Snl DánoMu, 1897. éti neplmber 17-tn. TtamU Un US-BO WEKERLE SANOOS óvjuk I db" inkát hiti égtől, nedveégtfil és "meghűlés ól. Sincs tSbbé libfijáil 8sm tyukawn, asm Insdós lAb, am bórkarwényadea, sasa lábdaqanet, sam lébégés. Btrtd Idei eittlét elit m gkSaay tbbAl a jAféaa teatk, kl mtM «r Xé^M-fUt. t> efféM vOágaa lubtétlauttt nliSUljkt üettljTuliSgo 1 frt © kr, egjiitri «0 b, Mi) 40 kr., gyeraieksknek fele. ás isbaititlpbéUt klUiMgit l»gjobb«n Usotylt^ ktcy ttt.it kir. klslt hattearcfmék éa a aa. kir. htatédtégatk eddig ItJMS pár aaálllttatatt. Stitkaidéi ettkit atánvéttel, vagy t ptai nlébgMt btkDditt adlttt. PtlrlIágMltáitk, ptotptelaiek ét kdnlaeUyllTiaiUtek tacyw. Tlamaatela4ékaak aegftMj ártagtdatéay. 11 ílinlisss Aibritárn-gyár kWI társaaáf BUDAPEST, VI., SsfcMrtoaa 18. 0000000000000030000000000Q o Ign tlkiliu u iUiímIm - M kuuiki :ü ittlÜÉthi- X E\|tml\|lg)l balt légéti atgviitgáwt X (Bizonyítvány keit Bécabw, 1887, jul 3-én) legjobb ée legolcsóbb Fagtiastlté-as«r A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges a fognak tisztítására. £hhes telette szüksége valamiféle tag" tUztltŐNxer használata. Hlaéeaátt hapkaté a 3000000oooooooodooococooo booooc OOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kaniasan 1899. w Huszonhatodik évfolyam. 48. szám. vtratMi ép»u» ri»«fc«i rst»p ktajrv* tiwirfWbu A aekrkaasllMl trtakksal toka »tp«i kist é. »• — rs Mai. léa láttassál Up kaalleat rlaakr. nuittM alntiis "ilwiii IiiltkinMi UraktilplUi W«rtilWWi • »•»»■ ImitKlut ZALA PoHtíkai lap. Mi\|jilinlk NAQV-KAMIZ8ÁN iietonklnt Mtuer: vasárnap 1 ciütflrtőkön. iLómirfin iui» l\|la tm I* koraaa (• frt — ki filém f korost (I irt — kr Xttytéém I ktrtaa \|l HNta NjrJltUr pattan 10 kr^tér. Hllattéaik, .alaafat a klrliHnkie ,o.«tkaa4k riaekal VklSp Utrilma ktééaéka laliataélk. MrataMlaa Ittalat taak Itatrt Ihé Ml Mn> aL Bcjaa ataiís M kiajaár Nngy-Kaniztia, 1H90. Fil.ll! usrkssitl: Malay Staéar Snrktttlllárt: BUaéaa Csütörtök, junius 15. A legyőzött válság. hogy a nemzet túlnyomó többsége tol- bén az, a mi Ausztriának jó, hasonló* .____, , ,, ios bizalommal van a kormányhoz, képen jó Magyarországnak is, mert a Hála logyon az ogoknok, a kiogyo-r„ .. ,. , , .,.,-.,, i,< f. , i m., ,71 .. .... i , . ; , I Hosszabb ideié már mindinkább mego bizonytalanság megszüntetését, hosszabb tés válsága lo van győzvo! At óvok „ , ^ ..... . ... , , „ , , . , , 7T. ,. „, . .. ,, , 1 rősödött a innggyőzodu, hogy vezető-1 időszakra, kell hogy reánk nézve ta jó óta huaódo kiegyoznsi tárgyalások mtn„, „ , , , 0 , .. , OJ. . , 1, . , ,,.,.,. . ... • n. ,7 . .. . Áll ... 1 tiirliaink hazaszeretettől vannak eltelve1 következmények kísértek és mintán a den változnndóságát ós fordulatát oly, ... , .... . .-.<..,. ,, .. í„.; , . , , , ,. . . ... . , ós a nemzőt javára csak a logiobbat külföldi államokkal kötött kereskedelmi megadásaid és türolonunol szonvodte ol . ... , .. , „ , , ... ...... , , ,, ..... ,, 1 ..... . . akarták, a mit az adott körülmények szerződésok lejártának határidőit a ki a magyar nemiét, moly politikai érett- . ...... 1 * 11 , , , ,, 11 1, < 1 11 11 1. . . közt ol lehot érni. Eu nemcsak lutza- egyezés tartamával kongruenciábeazáa-aóge mellett a legjobb bwonyltványt .... , ... . ,, , . . 0 1 „,,., ,. .. \' \' szorotetük, liánom kupességeik iránt állitia ki. Nem zúgolódott s nem sür« ,,,.\', .... .1 1 , m bizalommal van a nemzet; s a politi* gette as alternatívat, melyről az esutro , , . ,,, , „ . , . > ,, . ... ., j V kai kannaöntok, a kik mindent jobban gondoskodott a törvény, ha a inonar- , . . . , , . » . ,, ; . , ,. ... ... . „ . ... ,,. akarnak tudni, mindent jobban tudnak olua két tUlama köat nem jönne lótro . ; . .. , „ , . , ,. . , . csinálni, többe nem akadnak hivő kö-megegyozos egymitshoa való goadasági viszonyuk rondozésóro vonatkozólag. Nyugodt maradt és várt, és ma meg könnyebbülten lólekzik fel, mert a válság lo van győzve. Ezt a mogjogyzósre, hogy no monil A mi a kót kormány közt létrejött kompromisszum lónyogót illeti, tormó-szotoson sonkt som tudhat többet, mint dókoznak hozni, mitől sem kell félnünk, hogy később, midőn a kiegyezéa megújítása ismét napirendre kerül, kényszerhelyzetbe jutunk. Szél) Kálmán miniszterelnök telje* mértékben méltónak bizonyult arra a hatalmas bizalomra, melylyel korona és nemzet van iránta. Tekintélye ezzel oly szilárd szerkezetű lesz, a minőnek ami politikai körökbon ismeretes lett. 1 csak kevés álllamférfl örvend Köszö- juk: bámulatramóltó magatartást, kót Do öss is ológ ahhoz, hogy a kompi-o* not ós elismerés illeti őt, valamint okra lehet visszavezetni Az ország nyugodt fejlődést óhajt aa eddigi alapon ée nzt oldja helyezi minden más, még oly Ígérettől teljes, de] ki nem próbált alapnak is. Ez az egyik ok. misszumot megnyugtatónak mondhas-: őszinte csodálat, suk. I De egy második férfiúról aem sza- A kiegyezés feltételei lényegében I bad megfeledkezni ós ez a közös kül-nem szenvedpok változást, csak 1008 ügyminiszter: gróf Ooluchowski Age-helyett 1907-ig lonne a kiegyezés biz- nor, a ki becsületes, önzetlen alknsa« tositva. Értjük, hogy ezt Ausztriában volt és nagy fáradságot vett magának, A másodikat abban kell keresni, vívmánynak fogják tartani, de ez eset hogy megegyezéshez Begitse a két kor- TARCA. A szivar-tárca. Irta : S. H. A kies lekvAsO P. lQrdö városka férfi-vendégeinek egy réaie a gyógyterein verandáján ké-nyelmeaan elbelyea ed«lt, bogy olt kedélyes ckevegés raetleli aa ebéd u ám obligát feketét lelki nyugaommal s\'Crcsölve; a nélklllöabet\'en uivart kedvteléssel végig fQstö\'gesse. De a tsraalgáa csak lomhán, egyhangúan mozgott. Ttkkae<lé hOség uralkodott és vala> mennyi vendég aaon eméasléai nehés\'égekben leiedzett, melyek jó élvágygyal elköltött bö ebéd után mutatkoznak. Az urak álmoaan éa tompán nézték a napsugarak aranyozta begyláncot, mely a regényes környéki! fürdőhelyei körülzárta éa a kedélyessóge révén közkedveltségnek örvendó tBrdff-orvos hasztalan törekedett elmes ötleteivel, talpraesett élceivel a szürke, unalmas\' egyhsngu-ságot elűzni, vagy élénk vidoraágot varázsolni a társalgásbs. As egyik fürdő vendég unalmában uj szivart vett elő, hogy rágyújtson. — Hagyja azt a szivart — mondta aa orvoa - éa azivarka-iárcáját odanyújtva, folytatta: Vegyen egy azivarkát; a fekete mellett jobban izltk a salvarka; kávé éa talvarka.dohány Iker tralvérek. — Köszönöm — feleié a megszólított éa egy azivarkát veit ki az odanyujlo t tárcából. — Mi a manó, doktor — jegyzé meg a tnel-le\'te 010 fürdő vendeg, egy lövároal gyároa, — milyen sajátaágoa fáro<ja van, Saabad közelebbről megnézni? Soha életemben hisonlót nem láttam. — Alig is log hasonlóra akadni Magyarországon, — feleié «z orvos, odanyújtva aaomaztdjának a tárcái. — Igazán rem?k — kié tá lelkesülten a gyáros _ valóaágos mflrilkaság I Nézsék uraim I A tárca kéznl-kézre járt és áltslanoa bámu> latot kellelt. A gazdagon aranyozott, finom esűslböl készült műdarab egyik oldalán művéssileg vésőivé egy pasát tüntetett fel, kinek térde\'ö rabszolganő csibukot gyújt. U képet csinos lombozat vette körűi. A másik oldalán ped jj a Koránból vett erkölcei mondetok vollak arab nyelven bevésve. Éa az egész ^ csakugyan művészi kivitelű Unom mintadarab gyanánt tűnt föl. — Valóban gyönyörű, igasán csodálatra méltó, — kiállák aa urak. — Ugyan hol vette doktor est a kedves csinos műdsrabol ? — Nem adná el nekem ? — kérdezte a gyáros, fin — a szerénység megsértése nélkül mondom — műértő és gyűjtő vagyok és kűlönöeen ily ritkaságok után sóvárog a telkem. — Eladni? — moodá az orvoa mosolyogva, — attól .tartok, Ön drájgálnt fogja az árát még akkor is, ha azon aa áron adnám ia önnek, a mennyibe nekem került. Mit gondol, mennyibe került nekem e kis tárca? — Harminc — negyven — ölvén forintba — hangzott a válasz több oldalról. ••» De az orvos ravaaa arccal csak hallgatolt éa nyugodtan bámulta n azivarkájából gomölygó füstkarikákat. — Még nagyon távo1 vannak uraim, mondá, — magasabbra szálljanak. — Tehát ásás — százötven forintba. — Höher Péler, — szólt nevetve az orvoa, — Ugyan ne litlozzon, doktori kiáltá neheztelve ée esemrehányóan a mtttárgy-gytyjlö — csak nem ekarja elhitetni vetünk, bogy esért az ioi* pici kia jószágért kétszáz forintot adott ? — Adni nem adtam érte, — lel elé az orvos, de nem túlzok, hs azt állítom, hogy ez az let pM kia jóasAg kerek ezer forintomba került. A vendégek kétkedő, eőt hitetlen bámulattal tekintettek egymásra; az orvos pedig néháay percig gyönyörködölt as állalénoa meglepődéebea, azután folytatta: — Nehogy azonban szélhámoenak vagy fűlléa-lőnek tartsanak, elbeezélem önöknek körűimé* nyeaen, miképpen jutottam e tárca birtokába (öltévé,\'hogy nem untalom önöket. iszlevélpapirok kArtyapapirok, atlaa- fia- és paplr oaeet-tában, Fényképalbumok, Emlékkönyvek dna válaaztékban kaphatók Flschel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Ka. n aaa csütörtök mányi Hogy es sikerült neki* megelé-gedóssel töltheti fit el, mert nagy seol-fiUtot tott * monarchiának ói megmentette a koronát attól, hogy álláat kelljen foglalnia a kát állam költ. A kompromiuium létrejötte után gróf Goluohoweki bankettet adott a tárgyalásokban résitvett ininisatorok tisateletére. Blaonynyal ea volt a leg-aaebb áldomás, melyet „alkuss" valaha adott. A választások tisztasága A hivatalos lap jun. ii-ikKszáma tette közzé u 0 Felsége Által szentesitett 18991 évi IV. t.-cikket, mely ai országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról siói. Ei a törvény a mostani országgyűlési ciklus letelte után nyomban hatályba lép l érvényessége nyolc esitendeig tart, ugy, Hogy — előreláthatólag — ha kőibe nem jönnek rendkívüli események, két válási-tás esik bele e törvény hatályának Hdqjébe, Bi alatt a nyolc évi illetve e két valasitási kampány alatt kell kiderülnie, hogy a kísérlet bevált-e s hogy a hoizáfűzött vára koiásoknak megfelel-e annyira, hogy a kúriai bíráskodás válaaitáai ügyekben állandó intéiményül fogadtassák el. Köitudomásu dolog, hogy ennek a törvénynek létrejötte a pártközi kompromisszumból ered. Mint ilyen, integráns része volt a Széli-kormány politikájának. S ha voltak ia aggodalmak e törvénynyel aiemben, ezek háttérbe aiorultak a magasabb politikai tekintetek előtt. A törvényhozás a közvélemény megnyugtatására, tehát önmaga ajánlotta és tette meg e kísérletet, a siariendő tapasztalatokra bízva, hogy azok döntsenek majdan nyolc év múlva a fölött, vájjon be vált-e gyakorlatilag s kivána-natos-e ai uj htézmény állandósítása. A törvény hisitorikumára tartozik, hogy a legutóbbi választások óta az ellenzék állandó panaaza volt a választási visszaélések s annak nyomában a képviselőház bírálóbizottságainak megvádolása részrehajlással Zala 48 aaám (S. lap.) 1899. junius hó lft én és igazaágtalanaággal. A mi a históriára tartozik, a fölött ma rekriminálni fölösleges volna Tény az, hogy az ellenzék a nagy obs-trukciót a választási visszaélések panaazá-hoz rögsitette s ezek a panaazok dominálták ia ai obatrukciót. Érthető tehát, hogv az ellenzék az ob-strukció lőszereiévé fejében választási garanciákat követelt, 1 igy jött létre a parlamenti béke kereteben a kúriai bíráskodásról szóló javaalat, mely több javitáat és újítást tartalmas ahhoz a régibb javaslathoz képest, a mely annak idején a főrendiház (agadó vótuma folytán lekerült a napirendről. Ilyen elsősorban az, hogy az előző évi adótarfozáa teljes be nem fizetése nem ok srrs, hogy valaki a választók névjegyzékéből kihagyassék. További igen becaea oldala a törvénynek, hogy világosabban és szabatosabban írja körül az eddigi válaaitáai tőrvény azá-mos rendelkezéseit, főleg pedig a válaaztáai elnökök részrehajlatlaniágára vonatkozó szabályokat. Fontos rendelkezéseket tsrtalmaz a törvény a köztisztviselők illetéktelen befolyásának, a hivatali hatalommal való viasiaélés-nek meggátláaára, máaréazt pedig az anyagi visszaélésekkel szemben a lelkiekkel való visszaéléseket gátolja meg az úgynevezett azósiék paragrafus. Ha csupán törvényes garanciák elegendők lennének valamely intézmény jóságára nézve, akkor a most szentesitett törvényben a választások tisztaságának garanciái meglennének. Csakhogy az intéamények emberek kezében vannak s ezektől függ, hogy a kívánt célt elérhessék Mi bizunk abban, hogy a közéletben tapaaztalható regenerálódás, a kormány példája, a törvény, jog és igazaág tisztelete snnyira át fogja hatni nemzetünk minden! rétegét, hogy az institúciókhoz alkalmazkodó, azok igaz azellemében működő embereink is lesznek s az a magaaabb etikai érzés, a mely a kormányzat magas köréből kiárad, meg fog gyökerezni minden állampolgárban, akt felismeri a maga kötelességeit hazájával és többi polgártársaival szemben. Az auspiciumok as uj törvény eredményes voltára felette kedvezők. Reméljük, hogy az eredmény nem marad a várakozások mögött. SelyemtenyisztésUnk Már megemlékeztünk lapunkban Btztridj Fái, selyem t.nyésztési miniszteri biztos jelentéséről, melyben a múlt évi eredményt mutatja be a földmivelésügyi miniszternek. A hozzánk is beküldött s már röviden méltatott jelentést most egész terjedelmében adjuk. Nagpmtílátdfu Miniuivr Ur I Ktgytlmu Uram I As országos selyemtenyésztési lelügyelöség 1898-ig abban a kedvező helyzetben volt, bogy a saját üsleti bevételeivel ledesni tudta a se-lyemlenyésstés és a selyemipar meghonosításával járó kiadásokat. As utóbbi években asonban a selyemipar terén válságos helysst állott elő, a melyre előre ssámitani nem lehetett. Ennek kövatkestáben as országos selyemteayésstási lei-Qgyslöség lobbá nem volt képes lent emiitett kiadásait a saját bevételeiből fedezni. De meglessitet! erővel Iparkodott ebből a válságos bslysstből minél előbb klboolakosni, a megzavart egyensúlyt helyre állítani, sőt a mult évsk veszteségeil lehetőleg pótolni. Fölbaaználva a sslysmlpsr terén a mult évben beállott javulást es azon intézkedése folytán, hogy a termel lök jogos igényeik veszélyeztetést; nélkül a selyemgubók beváltási árát átlagosan öOkrral közel 77 krajcárra le tudta ssállitani, miként est a számadások feltüntetik, est a kitűzött célját az intését képes vo\'t megközelíteni A gubóársk leszállításánál nem volt szabad ügyeimen kivOl hagyni a tenyésztők érdekeit Est a leszállítást addig csskugyan nem lett volna helyes eszközölni, a meddig but<os tudomást nem szerezhetett az Intését arról, hogy a termelő eaen beváltási ár csökkentése dacára képe* Inna megfelelő haasonnsl termelni. Es az időpont pedig beállott akkor, midőn a termelők áltnlaoen olyan magassbb loku szakismeretre tettek ssert és a szederfalevélnek oly böaégébeu voltak, hogy ugyanazon idő alatt, ugyanazon fáradsággal több\' és jobb minőségű se\'yemgubót tudlak termelni és ijy eaen olcsóbb Arak mellett ugyanakkora, sőt néha nagyobb össaegű keresethez jutottak, mint eddig Két tényesö hatott tehát közre arra nézve, hogy a selyemgubóárakat — mint ssár emilet-lük — a tenyésztők jogos igényeinek megsértése nélkül Is lehetett ssállütaai. Egyrészt a szakért* — Dehogy untat I kiélték valamennyien, ciak tessék elbessélni. Az orvos uj ssivarkát vett, rágyújtott és a tárcái az asztalra léve, elkeadte elbeszélését. — Huszonöt évvel sselőtt fiatal ember voltam — est a kétkedés minden árnyslsla nélkül bátran elhihetik as nrsk — és mint kssdö orvos a nemes gyógy-művésaetben gyakorist! tanulmányokat folytattam mindama boldogtalanok rovására, kik foiratékos testök reparálását - elég okta anul— reám bisták. Akkor styám oldslán, ki Erdély sgyik nevezetesebb helyiségében, K városkában mint járási orvos állott működésben, segédorvosi minőségben beldogitotlsm s környékei Egy napon atyám-a szobájába hívott és rövid bevezetés után egész komolysn igy szélt hoszám : 1 . — Igen szeretném flsm, ha e városban maridnál és ilt önállóvá tennéd magadat. De hogy jó és jövedelmező prszisrs tehess szert, okvetlenül meg kell nősülnöd. íme, éppen most irjs egy Batslkori bsrátom, ki Bécs városának egyik építészeti tanácsosa, hogy sseretne téged megismerni és nagyon őrölne, hí vendégképen házába fogadhatna. Leánya — hias emlékszel még jálssó pajtásodra, a kis Pspire? — lölserdű\'t hajadon, jó nevelésben részesült és meglehetős hozománya van, ssóval mind én," mind a tanácsos nagyon steretnők, hs s leány msgtetssenék noked, azaz, ha azivedben oly érzelmeket ébresztene, melyek a házasságkötésnek alspföllétslsi. Tehát utazz föl Bécsbs,.űgyekeuél Pepit slsposan kiismerni és hs s leásy ma telizik, skkor, ha csak lehetséges, mint vőlegény térj hsss. Esen ajánlst éppsn jókor jött. Ugyanis már régen óhajtó\'tam as osztrák lő várost közelebbről megismerni; a nösOlésilerv sslntén Ínyemre volt, mert Pepíke, ss örsg építészeti tanácsosnak egyetlsn leánya, még mindig mint kellemes gyermek-Ismeretség lebegett szemein e\'öft, Hívesen emlékeztem vissz* arra a kedvss kékszemű, písseorru szökt kis leánykára, és pár nsppal később már a császárváros leié robogtam. Felesleges megjegyez era, bogy atyám ajánló levelekkel és az elérendő} célra való tekintettél szokatlan és eddig nem Ispasstalt bőkezűséggel — jókora pénicsomóval ellátott. Utasásom első réssé minden kaland nélkül blyt le. Este Budapestre érkestem, hol ál kelleti ssállnom; vétel lenül üres kocsiszakaszt kaptam, minek uagyon örültem, mert a hosssu szakadatlan utazás klisé megviselt és sst reméltem, bogy pár óráig nyugodtan éa ssvartalanul alhatom ; azonnal berendezkedtem és egéss hosszamban lledültem a vánkosokrs s alvásra készültem. De I közvetlenül elindulás elölt a kilaus hirtelen kirántotta az ajtói és egy hölgyei a saó legigazabb értelmében betuszkolva, as ajtót becsapta, nyomban rá elrobogott s vonat. Ijedten felugrottam fekhelyemről és kissé bambán tekinthettem a hölgyre, mert es nyájas mosolygással monda: — Végtelenül sajnálom, ursm, hogy háborgsttam és nyugalmából löluvartam, kérem lessék nyu-godtsn lefeküdni, nem szeretném, hs miattam ssokott kényelmiről le kellene mondania. Hangja oly édesen, oly ssere\'streméltóan, ds ■ f v ^ egyszersmind oly pajkosan csengett, hogy szive-sen sivirasatotlam volna tia éjszakát, csak hogy ezüst csengésű hangját hallgathassam. Őszintén meg is vallottam est a Salai hölgynek vallomásomat megtoldva ho\'mi képtelenségekkel, melyek tapasztalásokban szegény éretlen fiatal embertől kilelnek. A hallgatók mosolyogtak; aa orvos folytatta : — Ne tessék a lelejteni uraim, hogy skkor 85 éves ittsssvérű Űatalember voltam, ki anői kellemekkel ssemben érzéketlen nem lehettem, e melleit ssép ismeretlenem bőven rendelkezett mindama kellékekkel, melyek as olyan iragamléle tapasztalatlan flatal embert könnyű szerrel sod-rádól kihozni, ds még józan ssaétól ia msgfnss-tani képnek. Képzeljék csak, egy telt idom, magsa sugsr Muli, koromfekete haj, róssapiroa arc, villogó bogárssemek és csókolni való eper-ajk, aa örökös mosolygó száj mögött pedig csillogó két gyöngysor fehérlett. Üsivem hatalmasan dobogott, valahányszor varáss tekintetével lalálkos am 5 pedig gyakran találkostam ve\', mert én is szemre\'való fickó voltam. A mellett a magyart sejálságos idegenszerű — ugy hiszem szláv — hangéjtóssel ejtette ki, a mit asintén fölöttébb kellemesnek találtam; azt hittem, hogy zengzetes nyelvünket női ajk sohasem törte oly gyönyörűséggel mint 0. Szóval a Szőke Papi emléke kirepült a szivemből éa miig szerelmes lettem a ssép és kedves ismeretlenbe. En természetesen minden sseretetreméltóságo-mst kimerítve, előzékenyen segítségére voltam 1 uti bőröndjét éa egész holmiját készségesen eihe- Zala 48 tftim. (8 lap.) elterjedi s magyar népben, annyira gyöksret vert hazánkban, bogy most már a magyarorssági se-lyemtenyészlés rendes, bevesetett, meghonosodott Ipsri Dslet-ág lett, s melyei nem vessélyestel-halnek többé s világpiacok esélyei, A selyemte-nyéutés nálunk már annyira megizmosodott, bogy a világ-plno kerealetl és kínálati vlssonys-inak plllanolnyl slakulasal többé meg nem rsn dlthslik. Bisonyl\|)s sst szon tény, hogy népűnk igsn Is msgtalálja keresetét s selyemtenyésstés nál akkor Is, ha subáink árát arányosítjuk s világ-pisa konstsllállóinos. Ks s legnsgyobb és legbecsesebb eredmény melyet ss orsságoe salyemlsnyéestésl felügyelőség eddigi müköuösévr I elért és esután ss less s Nagy-Ksniua csütörlök lem lokosáss, máaréazröl s ssederlák wapo-ritása, A selyemtenyéestök ssáms 1897-ben 180, 760 - és 1898«ben 80,746 volt. Köböl as öassehaeonlltásból as tűnik ki, hogy a selyemtenyésatök uáma \|elenlékeayen osökkeol. Ks aaonban osak látssölsg mutálja ast, hogy a selyemtenyésstés s mult évben hanyatlott volton. A dolog tulajdonképen ugy áll, hogy a mult évben oaupán a hanyag és kevésbé flgyss termelök hagylak lel a tenyésstéssel, piig ellenben a jó selyemtenyésatök fokosotlabb ssorgalommal láttak a munkához. Miként ss kitűnik sbbél, bogy s teeyésslök ssámánsk ily nsgy mérvű apsdása mellett mégis i 1897-ben 1884.188 kg. éa 1898-bsn 1.981831 kg. sslyemgubé termelletsll. Tehát a termelés aránylag osak jelentéktelenül ősökként. Aa egyes termelök keresete pedig batároaoltan jsvult. Amennyiben míg 1897-ben egy termelő átlag 9 Irt 69 krt, eddig 1898-ban II Irt 86 krt keresett. Pedig s lenyésstörs néavs s belysel ennyivel ia inkább súlyosbodott, mivel as idén már második évben sslgoraan kesdellűk keresstnl vlonol a gubék oestályosását ssok beváltása előtt. Ksen eljárás mellett aa elsöoesiályu guból 1 írtjával, aig s másodoastályut o»sk ötven krajcárjával vallottuk beás as e mellett alkalmason ssigoru, dé igaseágos oastélyosás eredménveste sst, hogy a gubók beváltási ára átlag a már fent említett kösel 77 krrs ssállott le. Esss eljárás továbbá sl eredményelte, hogy a tsrmslök több ssorgslmst fordítottak a tsnyéss tésre és Iparkodtak lehetőleg első osaiályu gubét tarmslni. Ekl ssámsdatok igazoljak, Mig 1897»ben ss ____ egéss tsrmésnek 49\'9%-á volt első osstályto, sd-\' érdeklődés s selyemtenyésstés űgys iráni, hogy dlg 1898-hsn ss slső~öeiUfyu gubó mennyisége 1899. évre több mini 19 millió csemetét kértek 69-6\'/,>rs emelkedett. Kssnklvűl pádig ss intését 1898-ben 9.080. Uter Ige, bogy távol vsgyunk még ss olaez-ée ssederlsmsgot osaioll ki innen és a kösségi és Irar ciaorasági selyemenytssléei vissonyokhos, s egyéb ssederfalskolákból 1898-ban 198.998 dsrsb hol 80-90J ig emelkedik na e\'eö oesláyu gubó asederls Isti végleges helyűkre kiültetve, nak sránys, de snnál inkább volt kötelességünk Annál esjnoesbb jelenség ss, hogy sx 1884. s termelt gubék minőségéi as oss<ályoaás áltsl évi Xll-ik (örvény 44. §, dacára, mely s közte-emelni, miután ép sséit mivel eddig a csekély reken álló fsűltelvények gondozását s kösségek-minöségi gubókéri annyit fissttück, mini as slső nek ssigoru lalsdstává testi, oeslályu gubórtt gubóink minősége annyira mérvekel ölt as snnyi költséggel feladata, hogy selyemtenvésstést ebben as irány len tovább tokosia és fejleszsse. E« irányban, hog/ célt érjünk, leladatunk slsö sorban a sse-dornteoyésslés emelése éa a selyemtenyésstés körüli ssskértelem lerjeestése. Ebben e törekvésünkben pedig s legbalósabb aegitaégűnkre vsn Nagvméllóságod, ki s legnsgyobb goudoekodáassl karolta fel s selyemte-nyéaslée ügyét és sst mindig élénk érdeklődéssel kíséri. Negyméltóságod üdvös Intéskedáseinek hoes\'U sorosslából kiemeljük sst, hogy Nagymél-tóságod rendklele lolvtán as állami erdőhivatalok kOivellléeével 1899-nen már mintegy 9 millió saederfa csemetéi oez\'ha\'usk ki Isljasen logya-nesen a termelők kötött, u orstág különbösö vidékein. na mig 1897 ben 6,981.169 darab, addig anÖj006.906 darab sssdarfa-osemetél oast-heloli ki a termelők költ ingyenesen sí Intései és pedig olysn formán, hogy s csemeték további gonuóxáeát le kellően ellenőri/heti. A közönség ben pedig oly nsgy és lokosódó s kedv és sz 1899. Janin hó lMn Temesmegyében AlHos községben 1000 darab sssdsrls lelt UOItstvs, melyekből ez 14én egyetlenegy sem volt található. krsssé-Seőrény megye bes Ebendorl kösségben 9098 (s lett kiüllstve, melyekből 1988 pusztult el. Végrs Bosovics kösségben csak a mait évbsn 311 fiatal ssederts pusztult el. A sikeres fásitásnsk egyik föltétele as, hogy ssigoruao ellenőrislsssés, vajon a kiültetett fákat kellőleg gondossák-s. Ebbeli kötsiességát as iaté-sst lehetőleg hlyén teljesül, amennyiben áladén kiültetett iának továhU sorsáról gondoskodik. Ezen tűsetss ellenőrzés alapján moodhatom, hogy egyedül s műit évben azon vármegyékben csökkeni, hogy ssoknsk jő hírnevét külföldön már kiű teteti fák e pussiulása réssint ason is kookástslvs láttuk. mert s Iák nsm gondoslstnsk kellően a Midőn aa intéaet huss év elölt megkezdte «ék részéről, részint pajkosság és egyéb okoknál működését, sz egész selyemlenyéestéet olysn l°8Ta- philsntropikus vállalatnak tekintették, melynek As országos aelyemleryés/tési felügyelőség célja némi ksreeelet, megélhetést nyújtani a lenállása óla 9,118.899 ssederfa lett végleges legsssgényebb néposstályoak. Épen azért tekln- helyre kiültetve, (iyörötjjék meg róla bárki, hogy tet nélkül a selvemárak vállosásaira,. nekünk a esen Iákból hány áll épen. A\'lg hiszem, hogy selyemgubót mindig olyan árban kellett beváltani, 16—90)-aál több legyen ason fák ssáms, melyek hogy a ssagényebb néposs\'álynsk szánt ezen épeégben megmaradlak volns. Csak a legutóbbi kereset ne csökkenjen. időből egy-két példát legyes sssbsd fslhosni, Ma már aaoaban a selyemtenyésstés snnyirs ugyanis t hol ss intézet működik, 86 kösségben lettek szederfák kivágvs; és 46 kösségbsa letisk kfl-lönléie rongálások által sipoasiitva. De a baj jelaéaénél és s konkrét ssetsk feljelentésénél aa illető hatóságoknál, többet nem Ishsl as iotésst, hanem reászorul s vármegyék hszsáss lámogatá-eárs. As sgystlso s mit lehet as, hogy jörőbea a Isbető legnsgyobb oyilvánosségrs hozza minden egyes község nevét, hol s sslysmlsnyásstés terjedése megakaaztátik az által, hogy s kiültetett sssderfái nem réssssülnek sellő goadosáv ban. Esen felül ss intését folyton iparkodik saon, hogy ugy s selyemgubó termelés, mint a ssederfa tenyésztés tekintetébea a ssskértelem minél behatóbb terjesztését és s selyemtermelők elUnőr-sését fokosss. E célból képes ábrázolatokkal ellátott magyarásó táblákat oestott ki minden egyes lenyésstönek, azon kivül a selyemtaoyéez-lésl vidéken az öesaas népük óiéban ilyen képes, oktató ablákat hslyessU el. Ugyaossskst a táblákat olyan erős anyagból, mely as idő viszontagságainak ellenáll, a hfiaaáahásaknn állandóan kifüggeszted körülbelül 8000 kőaséghsa. Kasa kivül 18g8 bsn 1461 selyemtenyéssiö kösaég mindegyikében alkalmat ott as intését egy külön sgyént, ki s tenyésztők munkájának kőnnyebbi-tésére s ssiyempetét kikelti és s tenyésztőket az idéoy alatt s helyes tsnyésstéai módra oktslk, Esen községi leWigyásók etlenörzéaére pedig vslóbsn ijesslö 18«8-ban alkalmazva volt 84 IslügyslA, 10 Me-ée fáradsággal I (ügyelő, 9 felügyelői helyettes. okból, \| As intései sgyik legfőbb (őreávéss, hogy közsé- mnkint a selyemtenyésstés ügyét Uvegye ss á Ismt gyámkodás alól éa aat lokosatoeen a magánválla\'kosás körébe utalja át. Es iréaybaa 1898 évbrn igen lootos lépések törtéotsk, a mennyiben ugy s páncsovsi, mint as aj vidéki selyemgyárainkat s legjobb hirnéVSek Örvendő első rsngo vállalkozónak bérbe adtak. Ebből as intezksdésből az előayök egészen világosak Ugyanis s bérlő sson összegnek, melybe a gyár Méllítása került, 8 százalékát mint bért űsstl ás Igy a gyárba fektatstt tőke smortieáléálk, lyettem, de még a plaidemet is oda ajánltam hasz-náláara, hogy ss éjssaksi lagv ellen védve legyen. Ily módon gyorssn megismerkedtünk egymással és 0 gyermekies nyillstivüséggfl elbeszélte, hogy köesli rokonánsk látogatására Bécsbe megy; hogy édes snyja hirtelen megbetegedeti; hogy neki — sajna — egyedül kell utaznia, miután — unoka nővérének eljegyaéséről lévén szó — az átázást elhslaastani nem lehetett. Ennek hsilatára aj öröm ssállt szivembe. Tehát egées Bécsig lesz sserencsém a kecses leány társsságái élvezhetni, kinek társalgási modoráról jogo\'sn gyanítottam, bogy a műveltebb oaztályhoz tartozik. Talán Bécsben tolytalhatnók I s véletlen ismsreiséget, tslán bensőbb vissonybs j léphetnénk egymással; Itt a magam ura vagyok, pénzem elég van, mert zz otazázi költségek fedesésére szükséges aéháoy forinton kivül még ifas dsrsb vadonst uj százast küiön őrsök s tárcámban, és styámnsk elvégre mindegy skár s szűke Pepire, skár s szép ismeretlen ssolgálslá-bsn költőm el a pénzt, cssk az a fő, hogy el jegyiésemre lorditssm. Igy gondolkodism folyton, csak attól tartottam, ■bogy egyik állomáson valami kényelmetlen utas szakaszunkba szállva, bizalmas együttlétünket megzavarhatná. Es mintha a vak szerencse párfogásába vett volns, a ssakaszsjlón megjelent a kalauz, én hamarjában egy forintot nyomtam a markába assal a figyelmeztetéssel, hogy gondoskodjék, hogy senkit.ne znvárjon bennünket. Ast gondoltam, bogy valami kiválóan elmés csinyt vittem véghes, de s kalsus oly zélértelmüen vi- gyorgott reám, bogy erköicei lőlháborodásombso nsm sajnáltam volna a nyakát szegni. (Fsljrtatáaa klTstkmtk.) Mese. Irta: Kózss Egyszer volt, hol nsm volt... \\ Hisz mind egyformák e százszor elmondott lör énetek és vslsmi ujabbal én sem tudok teremteni. Nem tehetek róla, hogy elődeim is már ssám« tslaossor feldolgozok est s témái. Ssebben-jobban mfnt én, de azért akadnsk egyesek, kik az é" kis munkámat is átolvassák. Van ugyan nékem egy igen jé bnrálom, aki annyira szeret, hogy sohasem olvsssa el tárcáimat, sőt egy isben nyíltan kijelentette előttem, ha több jó barátra is óhajtok szert tenni, ne kiméij\'k semminemű áldozatot és ne Írjak tárcákat. \' _— Minden embernek van kedvtelése. Egyik szenvedélyes dohányzó, másik rószalenyészléssel szeret foglslkozni, harmadik gyönyörrel gyűjti s képes levelező-lapokat én meg sserelek tárcát Írni. Minden embernek vso hibája, nagyon sok hibája — mentegelém magam jó barátom előtt — legyen nekem es egygyei több. Ml annak a fiatal bakfisnak az öröme, a büszkesége, midőn férjhet ment nővére hosssu ruháit elössör sétáltatta as utcán — az enyémhez képest, midőn as első tárcám megjelent? Három napi bizonytalan- ság, remegés és rettegés, ssindse, minden feledve lőn, midőn nevemet a lapon megpillantottam. Siói ni dehogy tudtam, osak bámsllam astokra a sötét belükre, melyek nekem oly fényesek voltak ugy mosolyogtak reám. Hálás voltam azon eetber iránt, ki nekem as eesmét adta, hogy psébáljak valamit Írni és a ki nsm volt más mint mindnyájunktól bálványozott irodalom-tanárunk. Ha nem is jrom ide áldott jó nevét, mindönki In^ja, hogy ki az. Egyezer sst mondta nsksm: —Iskolás korában kópé volt a caintalaaaágá-val, most csintalan a tollával. Hogy miért mondta, ast nem árulom el; félek haragjától. Midőn lábát as én jó bsrátom kért, hogy ae írjak, hagyjam eme tért szoknak, kik nálaasaál jobbsn értik, csakis aaért nem teltem eleget ki-vánságának, mert tanárom bátorított, egy-egy megjelent cikkecskémnél velem őrült — ás mert uékem is örömet sssrsstt és sssres. De ez még mindig nem mese, és s valót nagyon kevesen, de a mesét annál többen sneretik hallani. Haragos \'Pali háss nyitva tolt miodee vendég asámárs, még pár évvsl eselött is, Sesgéay fiazdag, földesúr, késmfives mindenki ssivessa átott vsndég vol Olyan életei éllek, mint akár egy kiskirály, és midőn Haragoaaé ssz-ssony összetett kezekkel kérte u uráy hogy ennek s nagy diaom-dánomnak vessen már agysetr f Nagy.Kimarni csütörtök * tí5Vábl)á • selyemtenyésktésl oruágo< fojügytilMg köivotlöii vo«tri«a mtllell Iflllolllllon ml a technikai tökélyt elérni a gyárakban, mint u magán villalkoili utján lolttiladgoa i valamint lehetetlen a ulyemárakr* náiva a világ-plso pillanatnyi alkulaiait aionnal oly elönyilteti kibaunálnl, mint aat maglnvállalkoió tahiti. Kun t^tvtkl (eluabadltjuk egyréuről aa állam\' klnoalári esan gyarakhoi uüktégot lorgótrtke terhétől. maly mintegy HOOÜO lorlnt ömegel Uh kl évinként; máiréuről ugyanul na öuiegel mlndan agyai gyártÜl kflllöldl iöko gyanánt hoaiuk be; mlg ellenben ai államklroiiárbn mrradt öugigel annál elönyOiebbin lordlilmjuk\' habár oaak elólagképeii li, a ulyemlenyéuléi álialánoa árdakilnak litápuláiára. A gyárak tirméuituen alaA torban magyar nyara anyagot köteleuk laldolgoini. Legáelieitbli kérdéeek agylka volt lahál annak eldflntéu, hogy aa tntáaat mind árban áa mödnulok irtéllelt idJi •I gubótl aaaknak a gyáraknak. Erre náava oly magállapodát történt, nogy a gyárai ama <10,000 kilo itáru gubóból,) melyre évenktnt uüVíége van, havonként ará ylagoi luannyiiégal vitt át aaoa állagot árban táámllva, a malyban ugyané-Mn mlnóUgü gubák aa elöaő hónapban voltak I jegyuve, a milanói ulyemlőudén, Ekként a gyiroa mindig előre tudja, hogv a tövetkéiö hónapban mind ár uiillett áll rcndal kuéeér* a nyan anyig, a aiira nkvitlin uük aéga via. (Mátrául ai Inléaet blilotllva van1 arról, kogy a gubó megfelelő átlag árát évenként mindaa biaoaayal tlérí Ki padig annál kedyg- [ több arra ai latéit In, melyből költ hogy mltíuou tlilotl ipakaláoió é\|yaaéramlndénkorra ki la-gyén aárva. A gombolyltó gyárakban feldolgozott atgyír-oruágl gabóiakaak Olatioraiágba való szállítási éa áladul kWteágeit megkímélvén, aa enaak! megfelelő 40—50 oenléalmi klgmoakéal képail att a kedveiaényt, milyit mlndou i\\jabb meg* tarbaltatéi nélkül uyujtiinuak a gombolyltó gyárak bérlő vállaltaiéinak. Etttl a kédvezménynyel, moly ránk néava ujabb magtarbiltatéat ata képű, mégli bofy mennyire kialégltjtlk a gyároanik jogot igényéit, innak legjobb bltonyiléks aa, hogy a még ottk 1899-ban láteelteado győri foaoda bárbrvélaléra \\tlentkeielt egy dalmát, bárom oli»i ée egy fraacia cég. A külföld eun kiváló érdeslfldétél a magyar aatyemteayéeatéi Iránt lanusl^ju aa le, hogy a folyó évről ketdve a magyar ulyem a lyoni aelyemtöudén klvilalotan jegyeitetik, Kkként a magyar eelyeai telju egyenjoguságn u világ legjobb eelymelvel, koaetatálva lett. Végül ieltaliljük, bogy TJnán l« épült egy ulyemfonoda, mely ép agy. mint többi lonodálni, a modem technika legnjabb vívmányai filbm-nálátávnl van berendelve. Ka a gyár aionbtn közvetlen aa Intések kezeleeében mind, mi ) Sa nyeri Ulspotlisu kllsts 180,000 kilét 7ala 48. Hviáiri (4 láp.) annál küunyebb, mintán u, u Intézet izék-helyétől Htegetárdtól 19 kilométer távoliágra vaa. füi\\jnáloin, hogy az 1H9H. évi itámadáiok még eddig nem voliak lezárhatók éi Igy u oru. ulyeml. lelügyelőeág 1806, évi tár-mérlege még nem állapiiható mag. Miért li fenn kell migam-nik tarlanl, bogy az lutáut e »ár«mérligéi ké» több aulaiiam be Nigyméltóiágudnak, Annyit aionban már moll jelenthetik, bogv mtg 1808 ban az oru. eelyemi. felügyelőségnss misei kladáial, — bele értve az Hiteti kliaéio kel valiralnt a lelyamtenyéutéi, selyemipar éa a saederfilinyéutu ltjlt>rlése érdekében telt kladáaalt, - 1,497.000 frtot leltek kl; addig ai ugyanezen évben elért üilell bevétele u intéiélnek 1,578.145 forint volt; mntatkoalk tehát 81,145 frt többlet, milyet u Intézet az á\'lam-klnoitárnak btllutati, lllitőleg mintán a kladá nokból 15,000 frt a kőliaágvetée szerint á fond nerdu adatolt, a több beflméi 96,145 frkt tuz kl, megkezdvén eszel aion Hűsegek lörliiitétél, melyeket 1894-141 1898-lc kapott előlegekből aanak Idején vUualérlIenl képee nem voll, Végit) legyen uibad enik röviden megeia llleuem még non nnyigi bamnol, milyet a tt-lyemteuyáutéi a népnek lHÖ8«ban nyújtott, ngyania i • A beváltott ulyringubók uián klfizaiell az Intézel a termelőknek 991,897 frtot. A pauetoval lelyamfooodában, mely c ak azj év végével lelt bérbe advi, úgymint a Magyar* éa Uorvátoruágban levő 94 gnbóraktárbtn, továbbá a uigzlrdl petakéazltáel állotnáaon aa alkalmaiotiaknak ói mankátoknik, végül azon agyének llietéee fejében, kik hivatva vannak ugy a telyemtenyéeztée, mint a nidirfktinyéaztéi ellinflrzéeér« kifizettünk B0B.1SS Irtot. Az öessee kereut tehét, melyei aa latézei 1898 ban nyújtott (birnháiáaok nélkül) 1,491.849 frt volt. lla pedig u öiueghu hozzáadjak az előző évekbán nyújtott kereeetet, ugy az öuzea keretet, melyet u Intézet fennállása óta, vagyis 1880-tól bezárólag I898>ig a eelyemUnyétatéa ée eelyesiparral foglalkozókaak, — a btrnházá-aokat oem ssámiiva, — kiUutatt, 18,108.286 flrtot tus kl. Mlntéa pedig a ael/emteoyéaatéa öaaui terményeit kttliöldőn értékesitette s érté-! keslti, a lefolyt 19 évben a selyemienyé»ité* as ország kereskedelmi mérlegát a lenti öeszeggel Javiloits. Jelentésemet agy a uját, mint a eelyamtenyéai\' téti és loiyemgyárt moukáialok nevében, mély há-\| Iánk óh öesinte köeiflnetöak kifejezésével zárom Nigyméltóiágod iránt, ki valóban hazafias gon-\' dal karolta tel a letyemteoyéeilU ügyét óh őrködik a felett. Egyuerimind arra kérem Nagy-1 méltóiágodat, bugy aulyim\'onyéutU Ugye iránt tauaéitott ezeu uagv jóakaratát éa hathatós párt j fogáaát kegyukedjék megtartani a jövőre le. 1190 juoiiu 15-én Fogadja Nigyméltóiágod kiváló tiii/eletmn nyíl vánitálál, melylyel maradok Hzeguárd, 1089. márciu havában aláutoa azolgája: tgeterédj PáL Vivó-academia. Hseuigernyói üortdtk Lajoa fő>ároti vivó-meater Utal f. hó 11-én rendeseit nagykaniuai vlvóacademlt Igen uép námo a elokefl köiön-lég éa a beiyőnég tejles tieitlkara elöli folyt le. Jnry elnökök voltak : Füspik Jóaeef m. kir. honvédezredes éa OyuriU közös kads. draagy. Vktty Zsigmond polgármeater ki elnökök egyike akadályozva volt a megjelenéaben. Jnry tagok az lamert kővetkező be\'ybeli vivók voltak: WtUtmaytr Mark, Samudly Ottó, Hajdú Gyala, Suoár íi Rodry főbednagyok. náezlvatiek Budapestről n következő mesterek : Volpini Attilio, Haldu Gusztáv, Horváth Lajos éa 8ekrmn» Ödön oki. katonai vivótaaár m. kir. honvádföhldoagy; as amateurök loraból Bada-paairől : a) A hírneves kardbajookuak Bay Alajos les\'őmttvéu, a velencei aemaetköai vivóverseny gyöatau. b) Doriody .Aaaló jogiul galó a magyarorasági nemiatköai verseny arany érem győzte te. o) Varból Btluha Bándiir, miniuteriami fogalmazó. tl) Nifiri Aladár kitűnő versaoyvivó éa bo-gád Ho)d Uynla ügyvédjelölt, amatőr vivó. Volpini Attllló vitőrheo remekül érvényeailal la mai t arlmüvéazi tökélyét, liay Alajos, Bortody László jeles vívóink felett, — a közönség viharos tapsokba tört ki. — Szerettük volna öt látni Bay Alajossal, da kardmérkötéaben, minthogy ők a télen mlat haragos ellenfelek álluk egymáual uemben kardpárbajban s a jegyzőkönyv kTvonaU szerint 19-szori őuzeosnpás után tvyiiSk tm sérült meg. — Bay Alaioe ksrdvlvó ét aam vitőrvlvó. Érdekes: a kát fél cuk itt békült ki egymáaal,a egyik aemtndta a másik idaérke-zését. Haldtt Qiuztáv, a Sehrant Udöu oki. katonai vivótanár ée Sslnka Sándorral való vívásaiban aa ivat magyar vivómaater typo-ái matatta be. llorvdth Lajot vívómester houártiiat, aa olaaz kardvlváa úttörő meetare Bndaputen, tz onzág legfiatalabb műtere — alig 18 éves korában mint fiatal hoszártissihelyeliaH, viváa-polemiából kifolyólag kardpárbojt vívott a híres Benedek Gyala vivbmeeterrel Ssegedea cigányzene mellett Benedek Gyala 48. öltést kapott, a oadet sértetlen maradt -k mostani utélyen Bortody, Bay Alajos ée Haldtt Guutáv muterrei vivott. 7 Knrdassantjniban kivívta magának a lölényt. véget, Haragot uram vidáman cuttentett a nyel-vévat. — Ne busu j asszony, nem tart toké, cuk addig akarom házunk hint u fényét megőrizni, a mtg a mi atáp Izabellánk főkötő elá jnr Azután viaauvonulunk mi ketten ét kezdünk gazdálkodni. Ka a nagy hü-hó caak a leány kedvéért van. no hát ne butulj I Ei dalolva Ifltyölve tieieli a berobog hintó elé — Umét vendegek, mindig uek as örökké mosolygó arcok, melyekre ugyan ugy kell viitaa-mosolyogni. Ob be meguntam őket — lóhajté a szegény asszony. De hisz Izuekáért vad mind az egéu komédia és érette végig játuom e szomorú vígjátékot. A pár órával ezelőtt fétbenhagyotl mulatság zene és tánc újra kudetél vette. £s akinek kedvéért minden történt, elzárkózva Alt szobájában, levéllel kezében. A tizennyoloévee leány a kedvű Izuaka, mint a hogy őt mindenki nevute, félrevonult a társaUgiól, bogy egészen tájdalmainak adja át magá.t Uyönyörö fekete nemeibői könyek Iskad\'ák, melyek a levélre ée keselre gördüllek le. A levél tartalma röviden de határozottan kijelenti, hogy ha a nagyUgos asszony ki nem Qseli mull évi számláját, ugy kénytelen a törvény e\'ölt kérni aa ösueget a lüiserkeretkedő. A leánynak ákerült anyját pár parouyl kihall- gáláira kérni éa zokogva nyújtotta át a fenyegető sorokat, As anya otakhogy kedvepoe elölt etlitkolhana a valói, bámulva nézle az iratot, mint aki aemml-röl aem tud, uután elkacagta magát. — Bohó gyermek, nézd hia nem nekünk esól oz I — Nem nekünk ? hanem neked I ? oh jó anyám ne akarj engem tévútra vezetni. Bégen látom én, midőn reggel ielkelünk a te vöröa aze meidet, légent hallom már éjjelenkint sóhajaidat, — de nem tudtam i mit jelentenek. Art is lu dom most tttár, hogy ez mind értem történik, köszönöm jó anyám. Forró csókokat nyomott édes anyja kesére és sietve tért uokájába. — Mi lesz ennek a vége ? kérdé önmagától ? Pedig beb jól tudta. Nem volt már gyermek, mert atyja magaviselete korán kiragadta gyermekű ntivságából es nem biralla u embereket as élet rózsaszínű üvegjén keresztül. Kéeöbb megjelent a társaságban Halványan, szomorúan támlgott, éa óvakodott atyjára tekinteni. — Mi bajod* kis leányom? kérdé Huragos Pali Isuskától — Olyan arcod van kedvű vendégeink között, mintha n holnapi kenyér megszerzésének gondja a le rózsás váltaidat nyomná. As snva ösuereuent. ami nem kerülte ki a leány figyelmét, ki atyja trá\'ás megjegyzésére csak egy nalk sóhajjal Válaszolt. Nemsoká takarhatta Haragos Pali liláit vi-uónyall A termések biztosítva voltak éa midőn a dijat le kellati volna fizetni, Pali erszénye őre ten állott. A jó barátok visszahúzódtak, mert nem „akar* ták Palit savsrai; talán kellemetlenül érezné szegény magát aa 0 társaságukban. — Segítséget a büuke Pali úgysem fogadna el.* így mondták I Még dlceéralet It érdemelnek uek a jó emberek. hogy ily uápon nyi\'atkostak volt barát-Jókról. Nemrég haHoilam, bogy Isntka apáca lett, anyja pedig növéréhu ment, a hol szerényen meghúzta magát- Azt beszélik, hogy nővérét kvrte: küldje el a culédet, majd 0 heyetteaiti. A Jó lélek haunoaaá iparkodik tenni magát. • • • Egy öreg koldus yánsaorog a legközelebbi csapszék relé. Mankójára támaszkodik, ugy ballag lassan, keservesen. Ki keresne u emberben a pár év előtt kőt* tiszteletben élt gudag Haragoa Pali nagyságos urat? Senki I Pedig u i tét koldus senki máa, mint ő. _ Da hiu ez caak mese fogják önOk mondani. Jól vaa, hát mondjuk mi la szomorú mesének. 4 Nagr-Kaoizaalcatttörtök Zala 48. szám. (5 lap.) 1899. junius bő 16-dn Vívásának e\'aaanliájával Budapesten, Hteben ás Prágában lebilincselt a jnryi u akkori un-Sétkösi vivó-vsmenyeken — a a mint Volpini ravaas művészi tökélyét érvénywni a »itörb#o, — a .Horváth-Vo\'pini* asámbaa kardban Hor-vá\'htsl szemben egyenrangúnak maradt. Aa olasa a fiatal magyar mestert legleljebb jól irányzóit ssurá saival néha aita\'álta, — leg\'öbbssör ,pássá- volt avagy Idilli. — Horváth részéről a tissta parádja után a villámgyors élesvágás — a ripost — as O\'sss sisakjára löbbssör csattant. Hny Alajos a veltnci kardgyöslss ramck .kardassant\'-ot csinált Borsodyval és Horvtlbal. Vivása ssép erőteljes s ha msgsebslk, tigris dühíts tud Isnni csak akkor ksadi s vívást — ds hs egyik sUsnlsIs mosolygó arocal és blslos kard-védélemms! fogadja és öt vissssvsri, ugy lassanként lsoaillai>ul stodjs jól, hogy a „művészet legybzi s nyers erőt." Borttdu Lásxló fiatal erötaljés vivó, ssép jö»ő-nek nés el ebe — már most as orsságos versenyeken aa alsó helyeket foglalja sl, s hisszük hog Bay Alajost 1—8 év múlva elérj. Seáreas Ödön főhadnagy, oki, vivótanár, jól iskoláséit ssabályos vivó, ki igen ssabályos >as-sanl«-ot csinált Ssluha Sándor, jeles löv. vívónkkal. Hajdú Oyul* igsn ssépen megállta helyét könnyű kardkeselese vei A vivó scsdémis valóban lé Qlmnltass egybe gyű t érdeklődők várakozását s ut közóbsj loly-lán szeptemberben megismételik. Teljes elismeréssel kell adóznunk Horváth Lajos vívómesternek, — ki úttörő volt s téren városunkbsn, — hogy az ilt annyira sihanyagolt sport iráni oly nsgy érdeklődést tudott ébrsss-tsni. Horváth Lejos vivómesterűnk egy 8 hetes vivólanfolyamot nyitott ismét e bó 16-étöl kezdve, mely s Polgári Egy et termében less megtartva Beiratkozni lehet lakásán: Iskola-utca 008. ss alatt. T Ssivesen halljuk, hogy Hajdú Gyula aa Ugy iránti kedvtelésből as össi tanfolyamig möködés-ben fogja tartani as ezen sportot művelő fiatsl-ságot. HÍREK. — A király kSaaSaeto. A király Nyirád községnek, a mely legutóbb leplezte le Erzsébet királyné szobrát, kegyeleteért köszönetet mondott, melyet Széli Kálmán miniszterelnök — mint levelezőnk irja — az alábbi levélben tudatott a községgel; .U csásr. és kir. Felsége, néhai Erzsébet királyné érctsellssobránsk Nylrád községben történt leleplezése alkalmából, valamint ss e< alkalommal kifejesett alati valói, hódolatért a szoborbizottságnak éa a községnek legmelegebb köszönetét méltóztaioti nyilvánítani. Budapest, 1899. évi május hó 80-án. Saéll Kálmán ». k. — Eakivf. Honig Albert bsrsnya-mágocsi fö dbirtokos vssárnsp délelőtt vezette oltárhoz Wtito Melánie kisasszonyt, Weisz Adolf he ybeli terménykereskedő a Weisz és Dsnneberg cég bel* tagjának lesnyál. As esketési ünnepség alkalmából ss izr. templom zsúfolásig megtelt s fistsl pár rokonságávsl és egyéb előkelő kösönséggel. — Teasel én. A t. bó 10-én örök nyugalomra helyezeti Juhát* György városi siámvsvő kopcr-sóját a a következők küldtek koszorút: Emma .és Gyula — lorrón szeretett styánknsk ; Jóska és Lujza — Hőusseretett atyánknak; Emma — felejthetetlen Gyurimnsk ; Ella és Gynls — Legjobb nagyapának; Mar ska és Zsiga—Uácsinsk ; Nsgy-Kanizsa város tissliksra — Szeretett lissnársá-nak ; n nagykanizsai honvéd\'iszlikar; s Nagykanizsai Takarékpénztár — felügyelő bizottsági tagjának és többen felirat nélküli kossorukst küldtek, f— A temetésen (estülstileg résztvettek a városi lanács és lisstiksr, a bonvédtisz-likar, a Nagykanizsai Takarékpénztár igasgstósága a tűzoltó-testület stb. — Nagy hangverseny. A holt, illetve a fürdő-szezon beköszöntése előtt valószínű még egyszer együtt fogjuk játni városunk és vidéke műértő közön- ségét junius J/-/« (szerdán). Ezen napon ugyanis PtrotH Gyula, a m kir. opera-hős tenorja, Bartéky Matild, a magy. kir opera tagja, Szsda Zsigmond opera énekes és Fodor Ernő zongora-művész hangversenyezni fognak városunkban. Ptrotti és Bartdfy, gróf Zitky Géza nagyhírű operájának: a ,.Róland mtsUrnot\' több részletét is fogják produkálni; különben a nagyszabású hangverseny részletes műsora a következő: 1 rész. 1. Reinhold: Impromptu Fodor Ernő. a) gról Zichy G. Aris s .Rólsnd mester operá* ból b) Tosti: .Chanson ds Fortunlo. 8 Culaldon: Musios proibits Ssida Zs. 4 Gróf Zichy tt.: Aris a „Róland mester operából Perotti Gy. 5. Gróf Zichy G.: Kellős a .Róland mester" operából Bartóky és Ssida. II. réss: 0. Wagner: kettős a .Lohsngrin" operából Bartóky és Perotti 7. Magyar dalok, Ssida Zs. a) Tirin-delli s Amore, & b) Magyar dalok. Bartóky M. 9. a) Verdi: Canzone a .Rigoletto* operából b. Verdi: Stretla a Troubadour operából b Perm ti Gy. Az énekszámokat zongorán Fodor Ernő kiséri. Kezdete 8 és fél órakor. A hangverseny az „Arany Szarvas" szálloda dísztermében fog megtartatni. — Helyárak: 1—8 sorban 1 frt 60 kr. — többi sorban 1 frt; földszinti állóhely 60 kr; deák és katonajegy 25 kr; ntmcssk s aagyar aysiv ápolásáé basgétkedik, hanem évééként erejábes aértra több árva gyermek felraházásáról is gondoskodik, sesmtalee este mulatságot tartott n Bayar-téle vsedégllbs lyiságbeu. A vigalom a ksrtbslytaégbea vette kesdetét, mely aa alkalommal valódi édenaé veit étválioatatva. hőinek Tivadar aűkartée* nagy önzetlenséggel oly lyöayörtaa díszített* a kot* blyiégt, bogy aíndeokit bamnlstrs ragadott. A két hatalmas ivláape lényében, árnyas tapsok közt sétáló ssép lsáayok és asaeoayefc Wejt-hetetlen néppé tették esse Mát, aeiy asoahea — mit sajnánttal aalitűek fel — nm réesesllt megérdemlett pártfogásban, ugy bogy a jótékony célra alig maradt egyéb, miat aaoa rsaéey, hogy a jövfl mulatság anyagilag nagyobb sikerrel iog járni. —- A aéptoaskala eredaéaye. A folyó hó 4-én megtartod jótékonycélu néptombola t lezárt számadások szerint 84? frt 02 kr. tiszt* jSvedelmml záródott, mely ősszegből 173 ót 51 kr. a népkonyhának és 173 frt 51 kr. a Kisdedneveiő-Egyesületnek jutott. As elért eredmény meghaladja a mult évben rendezett, ebő néptombola eredményét. — Tlssgélstok aerreadje. A oagyks nizsai Izr. bltkösség állal fntartott elemi polgári és felső kereskedelmi iskolák évaárá vizsgálatainak sorrendje a következő: junius bó II-tül 14-ig tartatnak a szóbél érettségi visagáia tok a keresk. Iskola Sik osztályában; lfiwki: karzat 26 kr. Jegyek előre válthatók , k6tnk, ^kola első és második osstályának FittM Fülöp könyvkereskedésében és este a pénztárnál — FeghAal köuyvlár. A nagykanisssi királyi ügyészség felügyelete alatt álló fogháa könyvtárát ujabban Plnchle Sándorné szül. Strém Hermin vsrssdi lakos 10 kötet horvát nyelven I án: d. e. ás elemi leány, as elemi fin és a polg. irott könyvvel sjándékosta meg. A letartóztatottak \| iskola első osztályának vissgájs; d. n. ss ele-erkölcsi nemesítését célzó ezen adományért hálás \| mi leány, az lai fia és s polgári iskola szóbeli aagánvisugája; 10-án s d. . polgári 1—4 oazl. toms; d. u. e\'emi I, oszt, magánvissga, 17-én: elemi leányiskola 1—4 eset kézimunka kiállítása; 18-án d. e. és 19-én d. e. a keresk. iskola első é« második oaztályáaak vusgájs, 28- nyilvánitja a nagykanisssi királyiIaodik dsst. vissgájs; 25-én"; d. a. aa elemi leány, as elemi Au és a polgári h a r m a d i k osztályának vizsgája; 86-án d. aaa elemi leány — as elsmi fia — éa a polgárt iskola a e g y e d I k osztályának vissgájs ; 21-éa pol* gári iskolai Írásbeli aagáaviasgák; tt-áa: polg. iskolai szóbeli magánvisagák ás 19-éa aisni isslele\' reggel 8 órakor. — A vAlaaslék aignspswifcee A mostani őasssirásoknál as ország minden résré-ben megszaporodtak a vá osztók. Hiteles értesítések szerint az összes kerületekben lényegesen nagyobb a vá\'asstók száma. Ssásakkal szaporodott meg a legtöbb helyen, ezrekkél igen sok korűlelben. — Vsastl késgjálés. A Ktuthdy-bal.-\|~".T I went-györgyi b. é. v. részvénytársaság junius hó rrn-TVTT . r-—s-A—-- , , 32 10én tartotta Keszthelyen közgyűlését. A társából kifáradva, kttüno étvágygyal fogyasztót- Lftg , mu\|t évben 8831 trt 96 kt. tiszta nysrs-ták a magukkal hozott elemózsiát vagy ményt ért sl, mely kóveikesőképen oestslik tel: amivel az utánuk jött papa mama ven- 1089 darab forgalomban ivő iőbbségi réssvéuy dégelték meg őket. Hat óra tájban a alap-sabálvnerü 5\'/,J-«s osstsléka 6676 lórin.; • it.* _. m , ,!. , ,J\|120 dsrab tőrzsréssvéoy i százalékos osztaléka gyermekmulatság megtekintésére kirándult L,™ fr,t „ lm éTrJ UyiuM t ^^ \| Eptrjity odndor iskolaszéki elnök is, aki M5 (pt 93 krsjoár. - Az igs<gaióág a umMf körül-belül negyedóráig szakadatlanul a forgatómra nitt a következőket jelenti: A sse- kicsikék táncában gyönyörködött, azután mélyforgslom pénsügyi eredménye, mely ÍM Irt eltávozott. A gyermekek eate félnyolcig U krrnl spadt, tiskinlsttsl a magas\'18 ssásalék- köszönetét göyéssség. — Gyermek>)nalálla A nagyka nizsai áll. segélyezett közs. elemi iskola növendékei juniua io-ikén délután juniálist tartottak, A növendékek délután t órakor a központi iskola udvarán gyülekeztek, honnan lobogók alatt, a tűzoltók zenekarának kisérete mellett vonultak ki a sánci kertbe. Minden osztály növendékserege mellett haladt az osztályvezető tanító, ki mosolygó arccal gyönyörködött az ártatlanok ki-ki-törő örömzajában. Most szabad volt a vásár. A sánci kertben a vidám gyermek sereg csakhamar táncra perdült mulatoztak. Akkor vezényszóra rázendítettek I tűzoltóink a Rákóczyra és a tanítók jeladására az egyes osztályok szépen kettős nyi szállitui adóra, valamint azon körülményre, hogy s menetdíjak felemelést ttok máU itt junius lJn jutott irtényrt, nsm mondható ktdtttStítnnok, ellenben a sd4itott umMutk uáma as slösó évi rendekbe sorakozva, jókedvűen, dalolva,! 87193 utsssal sssmben 1898-ban 68091 éljenezve vonultak be a városba. A sikerült gyermekmulatságon a felnőttek is kitűnően mulattak, amit a gyermek-vidámság adta gyönyörűségen kívül annak lehetett tulajdonítani. hogy a sánci kert bérlője: Brinntr, konyhájával és pincéjével egyaránt kitett magáért. Figyelme még arra is kiterjedt, hogy a kis gyermekek a lehető legolcsóbban juthassanak uzsenához. — Érelladgl vlaiga. A nagyksnis-ai ftltS-korttktdtlmi iskolánál tett érettségi vissgálstok eredménye: 88 növendék közül tggitimon (Dtubtr Győző), itiltne jól és 17 egyszerűen érettnek nyilváníttatott. Visszavetettek bárom növendéket egy évre és hármst két bónspra. — Aa a«siaiiareeae eaalaáaAga. A nagykanizsai tUS magyar autaltártaiág, mely nUura vagyis 5102 utassal mUt alább Tnbb ízben lel> szólaltunk esen helyiérdekű vasút rendkívül magasra smeit tarifái ellen és kimutattuk, hogy alig van több olyan drága ut, mini Balalon-Ssl.-Györgytől Keszthelyig. Meg voltunk gyösődve, hogy olyan magas menetdíj mellett, minői ezen vasút szed, a fürdővendégek nem Keszthelyt, hanem más bala\'oni fürdőhelyei lógnak a déli vasul mentén felkeresni éa bogy nem tévadltnk, ma már híva-\'alosan konstatálva van, amennyiben a ssemé\'ytorgaloa 1896-ban 5102 utatsal tmUU alább és valószínű, hogy s Déli vssut ménékeh idényjegyei melleit a jövőben meg inkább apadni Iog. — A adeal klrieplrék nyárt Innsps A pécsi hírlapírók vasárnap délután a Tettyén lénye* malalságot rendeztek. Aa ünnep védettel Féjérváry Imre báré főiapán és Kaniaa Kálmán orss. képy. voltak, a kik jegyeikét 60—60 frtai Nagy-Kanizsa, c<ii örtök Zala 48 sxátn. (6. lap J 1899 junius hó 16 in layton & Shuttleworth <s> Váezl-kínlt 83. sa. mexögzidasági gépgyárosok BlldapeSt álul i logjutányosabb árak mállott ujánltalnak II^Bl^SEfflBBMftM^i^EI Locomobil és gőzcséplőgép-készletek további Járgány-euöplö&épok, Mhera-oalolSk, tlntttd-roiUk. konkotyozSk, kanál- m ■mlógápok, niimsyáJtGk, komik. Lincoln! törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és cséplflgép-gyára. Tiltottak mag. Ezenkívül ia isámoa felQlfizetéa volt 4a a mnlataág fényen anyagi jövedelemmel járt, mely ugyan még megállapítva ainoa, mert a siáalák még csak moet érkeznek be. A mulatság különben egyike volt a legköltségesebbnek, mely valaha Pécs városában rendesteteti, de ily nagyasabáea mulatság még általában nem ren deatetett Pécsett és valéssinü más vidéki városban sem. Ott voli Pécs város egész intelligenciája a mulatságon, melyen a székesfehérvári honvédzenekar éa a 44. gyalogezred zenekara játszol). A mulatság alkere jérésst Lenkel Lajos lapssei> keegié érdeme, a jövedelem a vidéki birlapirék nyugdijintézetii javára szolgál. — Féltraagéa kél •ramágban, Sopronbél irják, hogy ott 11-ikén éjjel kOrUlbelUl fél 2—2 éra kOst földrengés rolt a város kornyékén Ezzel egybehaagzó hírt küldenek anég a következő helyekről: MSdling, Gumpoldskirohen, Hadén Béoa-Uibely, Ebonfnrt, Kis-Mnrton, Nagy-Marton és Oarsfalva. Egyes helyeken a lakéeság ijedtébeo kiszalad) éjjel a házakbél éa csak nagynehezen volt megnyagtaihaté. — Takarékptaitárl lopAa. A kaposvári reodOraég tAviratilag értesítette a főkapitányságot, hogy as odavalé Somogy megyei takarékpénztár könyvelője, Ungváry Károly 86000 forintot e lopott a pénztárból a azzal megezOkétt. Állítólag még tizedikén délután ntu< sott el a gyorsvonattal Kaposvárról. Ungváry 60 éves, magiu termeté, tagbaszakadt erOa ember; . baja aaOke, kopasaodásnak indult; azgme szürke; aroszine egészeéges, bajusza azOke; szakáls ninc. Beatéi magyarul, németül és egy keveset angolul, mert fiatalabb éveiben Amerikábau i< járt Eltttnésekor szQrkés-kék ruha volt rajta. Az ellopott pénzt: 19 drb. ezres és 240 drb. asásaa bankjegyben vitte magával. A rsndflrség megtette az intézkedéaeket. — A buklaiAa a uéplakalAkbaa A nipneyelék budapesti egyesületében Ember János székesfővárosi segédisnfelügyelé a bnktatás kérdéséről felolvasá at tartott. Kifejtette, hogy a népoktatási térvény szelleme kizárja az elemi iskolában a buktataat. A törvényben kifeje/ésre jutott\'szándék azt eélosza, bogy minden gyermek elaajátitss azokat az,alapiamereteket, a melyekre a civilizált nemzetek közé tartozó nép minden fiának szüksége van. Es ideig asoaban a tanulóknak csak egy kis töredéke jntott ezeknek sz alapiamereteknek egé-s birtokába. A lóbbi, a nagy többség elkal ódoit lanuláa közben. Ennek egyik oka volt a buktatás, mely a kOnyvbél való tannltatáeeal áll kapcaolatban. Az elemi iskolában csak abban az egy esetben volna szabad buktatni, mikor a gyermek fejletlensége megkívánja, kogy a tanuló meg égy évig a kisebbek kOzOtt maradjon. — A sertésvéas terjedése. A sertésvé«r a fOldmiveléii minisztérm ii legutóbbi kimu\'atásu szerint njra veszedelmesen terjed az országban. Az elmúlt héieu nem kevesebb mint 8b kösség-ben tört ki újra ea a leküzdhetetlennek látszó nyava\'ya, upy, hogy már hatazázötven a fertö-zOtt községek ezáma. A többi állatbetegaég tekintetében is rosszabbodtak a viszonyok, de még em oly veszedelmes mértékben, mint a sertések közt dalé járványnál. Ausztriában a miénkhez képeat rózsásak as állategészségügyi viesonyok, amennyiben aa öeszea tartományoknak jelenleg mindös»ae ét községében vsn a ragadós száj-és kOrOmfájás (nálunk 25 kfiaségben) és 74 kOaség-ben a serlésvéas konststálvs. Állategészségügy. A ragadós állati beteg-aégek állást Zalavármegyében a legutóbbi hiva-loe kimutatás szerint a következő volt: Lépfene : Mura-Szerdahely 1 u., Sármelék 1 u., Sümegi u., Összesen 8 község 3 udvar. Tenyéaz bénaság és hólyagos kiütés: Esztergál 8 n. Sormás 1 u., Tófej 5 u., Tormaföld 2 u., Összesen 4 kOzség 16 udvsr. Rflhkór: Csáktornya 1 u. Sértésvész: Andráahida I u., K.-Páhok 1 u., Murakereaztur 1 u, P.-Ederics 1 u.r Szűcsi-Sziget 1 u., Sz.-Györgyvár 1 a., Sz.-László 6 u.f önzésén 7 kOzség. tg/m és lalolligteas ■aegJelaaésA ttaUtaaer-■ék aaegfislalé dl\|tOs melleit egy helybeli •laéraaga Mslaalláal resérlgyséksépll al-kalauuáat kapaak. Claa , a kladóklvalalkaa. NY1LTTÉR. Köszönetnyilvánítás, összes barátainknak, és ismerőseinknek, kik felejthetetlen forrón szeretett férjem, illetve atyánk JuháatGySrgy v. számvevő elhunyta és temetése alkalmával részvétük által fájdalmunkat enyhiteni törekedtek, ezúttal szívből eredő köszönetünket nyilvánítjuk. Nagy-Kanizsa, 1899. jun. 14-én, ef nlláai CMMlád, Laplulajdonoa és kiadó: FISCHEL F"&XjÖF. Hirdetések. 00000000)000000000 Kötőgép-" HHHK VI ■arlskSfsrstr éé OOOOOOOOOOOOflOOOOO KÁVÉ sm- Fiúméból közvetlen a tengeri hajóról szétkQldve 1 ssák 4 klgr. Blo káté Jé lel----4 aO I siák á klgr. Porteriké kávé sagyaaeat — 5.80 1 ssák 4 klgr. taba káté asgpmak--8.78 1 siák 4 klgr. Poriartko gjtáagykávé aacyaaaal e IS 1 asák 4 klgr. kék Jáva feySngy-kári —--8.80 elvámolva, bérmentve éa csomagolva minden más költség nélkül. 174-8. IC Arfogyaékkel kiaaaéggal uolgálaak FBATELL1 DEININGER, ram Seafale asa. BV A Mf>wBiMi,i kaváaak hitiÉlle f>n>n ^mm BáuxrL-ixla-tos szépséget leltet eléuni n dr. gpltaer-féle MÁMA keieeseset, amely mar egy tégely használatánál elhalványítja a szeplő- és májloltokat, állandó használata pedig teljésen eliavolitja. A „Slaaa Púder" és „Klárim mappass^nitl liaszuá va pedig megóvja az arc bársonyoe kliséjét a késő öregségig. 82—18 Kapható: Govorkovich János Mária oőttyszeríarábau feliflváru- eredeti csomagokban. Raktár TSrlk Jéwaef gyógyszerésznél Budapesten és miuden nagyobb gyógyszertárban. Egy tégely 35 kr. Postán legkevesebb három tegelylyel küldök utánvéttel. Bővebb felvilágosítással" ingyen és bérmentve. kk. Isp-llaelaia Ipa éléak fargabaa ateAkaa, ey ktsakb béekáa Jé at-aeMia IlutrtiMM iwkad kéaMI etedé. MiskM a klatóklvatalkaa. Nyomatott Fiachel Fülöp laptulaidonoenál Nagy-Kámzsán 1899 Huszonhatodik évfolyam. 49. szám. litrtMtttMf ; Váraakia-kpilat N.ck.1 FIISp kkaji. fcar^kadéallaa. I owkMatlT.l rt»k.aal leket a.p.a-klit 4. • M én klet d. iihm46 a lap aa.ll.ai rua.ri „■aaikaaa aindaa kSalaaaaj. Xladahlvatal; Vkmakiaépllet: M»itW Mí/.r-l4njr»-iának «d.»», ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer; vasárnap s csütörtökön. sLöriimn ÍUI [.«• tara II ko/oaa IS frt - k» rl«T« e koroaa (I frt — kl ü«;>Min S karaaa ll M 10 k» Nylltttr patton 10 fant. Zlllaatkaak, .ataatat a klriattMia •ax.tkaaék riaakal Fllkp klat< kan. taSMtla lalla \|H. u--immii.i Irtalak aaak laa.n kaaak Ml kfWui al ■oh nsb ára a* knjate. Nagy-Kanizsa, 1899. Fetalli iiirkeiztl: Saalay Mbést Srarkautltára: Bétiaa l^aa. Vasárnap, junius 18. Pató Pálok. Hát kik azok a Pató Pálok? Kire is oólaott lánglelkü Petőfink, mikor fél-század előtt megirta annak a Pató Pálnak a históriáját? Nézzük csak át azt a szatirikus költeményt, a melyben Petőfi leírja ama bizonyos Putó Pál nevű magyar nemes urnák az ő furcsa természetét, a ki mintha elátkozták volna —> ki sem húzta lábát fahéjából s kinek mikor azt tanácsolták: »háza-sodjék meg, mert mindenből kipusztul; javíttassa meg a kastélyát, mert dűlőfélben van ; a kert puszta, a szántóföld szárítatlan; dolgoztasson a béreseivel, csináltasson uj mentét, uj nadrágot, van hozzá posztó, a másik már rongy", hát mindenre csak azt felelte: »ej, ráérünk arra még!" Végül a nagy költő megjegyzi : „s mindamellett, hogy ősei sokat hagytak rá, ínég sincs vagyona, csak átaltengi as életét, 8 ea nem az ő hibája, mert ő magyarnak született s hazájában már ősi jelszó : ej, ráérünk arra még!4\' Ssükségtelen a magyarázat Kiérzik az ötödik versszakból, hogy Ő nem létező Pató Pál elveit kárhoztatva, oda töri orrunk alá a borsót, nekünk, akik legfőbb elvünkül csak a ,,ráórünk"-et tudjuk hangoztatni s hogy ez lpend hazánk egykori fényének a megölő betűje, Félszázaddal előbb hangoztatta ezt a nagy költő; milyen hosszú idő mult el azóta, éppen annyi, a mennyi elegendő arra, hogy még ma is csak Pató Pálok maradjunk I És azok is va-1 gyünk, tősgyökeres Pató Pálok! a kik a bal kezünkkel a jobb tenyerünkbe verjük a pipát, egyet, huzunk a vállun-kon, aztán azt mondok: „ráér". Sok szép vonáaunk, sok nemes tulajdonságunk van. igaz. — Rámutattunk annak idqjén azokra is, rámutatunk most a hibákra ia Nem vadászunk népszerűséget, nem véljük mellünkön a pitykés dolmányt, nem szolgáljuk az „én"-t, hanem nyiltaitfíeszélünk. Ezzel a nyíltsággal sietni kell, nem szabad halogatni, mert különben a körmünkre ég. Álljon hát itt néhány nyilt hiba Hirdeti a nemzet sajtója, szónokai és népe a szabadságot alkotmányosságot, diplomáciai és hadászati haladásunkat* becézett fővárosunk mindegyre szépülését, a fellendült ipart, a kereskedelmet, az együttérzést, az egyenlőséget, a felvilágosultságot, a közügyeink élére állitott vezérek lángeesét és még tudja a jó Ég, mit nem; és ime, alig kerül felszínre valami egészséges eszme, a melyre évtizedek óta fejvakarva csak azt mondjuk: „még ráér", hát egyszerre szétgnrul az ások felsorolt előny, mint a serét, — s viaskodunk, szónokolunk, dühösködünk, egyik azt akarja, másik meg amazt, az együttérzés megszűnik, pártokra oszlnnk, utazunk, intézünk nekiállnak szünetelni; majd megint összeülnek, kérdeznek, halogatnak s időt adnak arra, hogy a baj elmérgesed-hessék s végül kimondjuk a szentenciát: ráérünk. Hát ha ez a történetesen minket szemlélő külföld látná, hogy egyenlőséget emlegetünk és rangkórságben sínylődünk, nem kacagna-e ? De mennyire! . Hiszen irodalmi és művészi fénykort, kifejlett ipart, kereskedelmet, gasdá- TARCA. Szivar-tárca. Irta: S H. (Folytatta.) As első órákban valóságos paradicsomi életei éltem; szép otiláreuóm oly kedveeen, oly bizalmasan ^ée e mellett oly sói lanózkodáaaal csevegett, bogy mindinkább meggyőződtem,. miként szivem eszményképét, leghőbb vágyaim netovábbját im, megtaláltam. Minden meglepetés ellen biztosítva lévén, mindinkább nekibátorodtam, végre elég merész voltam szép tormás kacatját megragadni éaazt forró csókjaimmal elhalmozni. Ekkor ki nem aondbaió, elbájoló lekintefel nézett reám, mely tekintet, Önuralmam utolsó lángocakájái ia le-lohasztotta. Minden rendelkezésemre álló ékee-a/ólással azerelmet vallottam neki esedezvén, engedné meg, hogy rokonai házában télkereshes-sem. £ kér és zavarba hozta némileg, szemérme en lesütötte fejecskéjét, kis vártatva rám meresztette moeolygó szemét és-igent intett. En boldogságom legtetején voltaái; niutánajánlalomat kia habosáé u\'an elfogadta, azivem érzelmeit minden gondolható képtelen frázis éa eiküdözósekkel támogatva, akadálytalanul ómlengeltem. E lelki emóciók u\'án pedig lársslgásunk kevéabbé érzel" gösen lolyt, és képzeletemben már imádottam karján büszkén sétálgattam Bécs váróiénak élénk forgalmú utcáin. E közben as idó haladt, és vonatunk tovább robogott. Uiilársnöm álmatagon as Oléa támlájára dőlt, és én is ugy érésiem, mintha idegeim el« la. kadnanak, De nem f kariam aludni, hanem tekintetemet szakedatlsnul a velem szemben 016 kedvre arcára tOggeaatetiem. — Hiába, nem birok eludni, mondá a leány hirtelen teemelkedve és fürtjeit igazítva. Nem ezivarsik doktor urf Azt \'ertjxk a aaivarzáa el* ttzi as unalmat, és sokas el enszer gyanánt hasa* nálják aa a:másság ellen. — Szivarozni, az 5n táraaságában — soha 1 feleltem. — E részben sohsae legyen tekintettel én irániam; hozzá vagyok szokva a dobánylQalhOz; alyám, ki életének java réaaét a katonaságnál (öltötte, egész nap flMöl, aót én magam ia — itt kissé akadozott és hsmiskáaan reám kacsintod _ én magam ia xaoklam néha egy aaivar-kát elszini. On talán nöietleaaégnek tartja. — Legkevésbé sem, dadoglam meglepve éa e vallomástól kellemetlenül érintve. 0 bizonyosan észrevette zavarodásomal, mert igy folytatta. — Bizonyos körök perhorreskálják, de én csupa előítéletnek tartom; nálunk már ál-lalánóe szokássá vé t és nöieaaégünk fö fogásom saerint még eddig mtUem veszteti e szokás által On talán más véleményben van doktor ar ? En peraze udvariasságból nemmel feleltem. E közben egy kis dobozt vett rlö, ée elém tertve, kecses mozdulattal mondá: — Szabad doktor urat egy ssivarkáv»l megkínálni I Es midőn még mindig haboatam, mosolyogva folytaié. — Én is rágyújtok, föltéve, bogy 0a nem fog e mialt nőiellennek vagy emancipáltnak tartani. Esael legyőzőn. Vettem egy ssivarkát, hogy tettlegesen bebiaonyila-tm, mennyire ne tj ta aa állok a lát aadalmi előítéletek fölött. Egyben megcsodáltam a aaivartárcél, mely csakugyan küléa. legesség volt a maga nemében, es melyet, e mint szerelmesem mondta, édes atyja maga hozott Kons* tantinápolyból, hol fiatal korában mint osztrák követaegi katonai attasé több evig időzött; ssa Ián 0 ia kiválogatott egy aaívarkái ée pajkos nevetéssel rágyojloH. Néma ámulattal Öltem a helyemen, pöfékeltem mint egy török basa ee nemem megbavólles csüngött szép imádottam arcáa; de nem ia képzelhetni keceteljeeebb leányt, mint ezt az ialeni teremtményt, midón pici cseresznye száját csucso* rilva a ssi varkát logia és hamiakáa kacérkodással a kék (Qatkarikákat a levegőbe figla. Igazán megvoltam igáave ée szenlüi meglogad am magam* SítMőbirtokosok figyelmébe! ©3tógxcm.ira.i Tral«LMa.i:rrt ojtópsiaacLTXt A állandó nagy raktára ALT és BÖHM Nagy-K anizsa. POSTAI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN ESZKÖZÖLTETNEK. Nagy-Kanitaa vasárnap Zala 49 stám (. lap.) 1899. junius hó 18 án. aratót ia emlegetünk és iróink mégsem jutnak gondnélküli élethez, művészeink sok esetben nem tudnak megélni s fennen kiabálják, hogy lehetetlen megélni, nincs semmijük. Hát nem addig halogattuk a millenniumi kiállítást is, mig 1886—887— 889—892-rŐl 1898-ig elnapoltuk? Nem huzódozunk megint a párisi világkiállításon való tömeges, impozáns részvételtől?... Nem azt monyuk ezzel is: ej, ráérünk még arra hogy képességeinket a világ előtt bemutassuk. Pedig bizony kár ,volna nekünk aj jövő évre tervezett világkiállítást el-azalaaztanunk. Lesz ott a francia szalon-munkától kezdve le egészen az utolsó indás wigwam sátormunkáig, mindenféle •mberkészitette tárgy. Hogy a többi müveit nemzeteket ne is emiitsíik. ki állitják majd az ős lakós vad indusok j fanyilait, csontbárdjait, a zárkózott kínaiak furcsa stílű faragványait, a műveletlen lappföldieknek kiosorzptt bőreit, a szótalan arabok nehézkes puskáit stb. De nekünk magyaroknak bizonyoson nem lesz annyi terményünk, művünk, ipari oikkünk kiállítva, hogy azokból az idegen neinzetbeliek méltó fogalmat alkothassanak rólunk. Pedig de sok kiutazott kiváncsi magyar elmondta már, hogy odakinn nem akarják elismerni Magyarországot, — azt a szép hazát, a melynek oaak a puszta alföldjén hónapokig bámul az idegen, a mely haza minden terménye oly dus, a moly földnek még a csikósában is bámulatos tulajdonságokat iedezett fel a művelt angol, a mely honnak még paprikáját is csodaszer gyanánt árulja a külföldi patikárus, és baromtonyészete kitűnő, világhírű, a mely nemzet még a harcmezőn is dicsőségesen megmutatta i mit tud, — ez a haza nem siet bemu-itatni magát a világban, nem azért, mintha nem .volna hozzá ereje... hanem mert.... ej, rárünk!... Bizony, édes magyarom,sok tekin tetben Pató Pálok vagyunk mi még, és ki tudja meddig leszünk még azok, hogy ha hamarosan nem űgyekezünk megváltozni Berkei! látnunk, hogy biz ez igy van, a mit még több példával is lehetne bizonyítani. Azaz mondanánk mi más tárgyról is, mást is, de — ráérünk arra a legközelebbi alkalomig ; akkor folytatjuk, hisz mindig elkel közöttünk az igaz szó. (G. B. Z.) Az uj kiegyezés. Nehéz harcok után, melyek alatt visz-szafojtott lél-.\'kzettel leste az ország a hiányos híreket, melyek Bécsből érkeztek. Széli Kálmán miniszterelnök, junius 14-én tudomására hozta a képviselőháznak az uralkodó szeme előtt Bécsben a két állam kormányai által folytatott tárgyalások eredményét. A képviselőház ülését a miniszterelnök tanácskozásai ama politikusokkal, a kikkel az úgynevezett paktumot kötötte és párt-értekezletek előzték meg. A kiegyezés merituma e szerint nem volt többé titok; ennek dacára általában az az érzelem uralkodott a képviselőházban, hogy történelmi pillanatot élünk át s ennek folytán a kabinet tagjai élükön a miniszterelnökkel a terembe léptek, a képviselőház minden oldaláról viharos éljenzés zudult fel, mint egy nagy de szerencsésen legyősött válság után. Es valóban súlyos volt a válság, mert Széli Kálmán miniszterelnök a kiegyezésnek nemcsak érdemleges deválvációjába nem akart beleegyezni, hanem még alaki változtatásokkal szemben is ugy. hitte vissza uta-sitólag kell viselkedni^ mert a pártokkal kötött megállapodások által kőtdezettnek tartotta magát Ha ily tényállás mellett még sem jutottunk n^héz bonyodalmakhoz és teljesen kielégítő megoldást lehetett elérni, ezt első sorban miniszterelnökünk kifogástalanul korrekt és loyális eljárásának, másod sorban pedig az országgyűlési pártok, főleg az ellenzékiek hazafias előzékeny magatartásának kell köszönni, melyek nem csüngtek a paktum bolt betűin, hanem különösséget tettek a forma és a I nyegközt, és ez által lehetővé tették a kompromisszumot. Altalános csend lett, midőn Széli miniszterelnök felkelt helyéről, hogy szót ragadjon. Mindenekelőtt reflektált a két kormány közt a legújabban lefolyt időben tartott tárgyalásokra s azután kifejtette azok eredményét, mely abban van, hogy k ház elé terjeszteU kiegyezési javaslatok tartalma lé yegben változatlan maradt, a kiegyezés tartama pedig 1907-ig meghosszabbíttatott. Ezzel összefüggésben a jegybankra vonatkozó megegyezés oda módosíttatott, hogy az abban az esetben, ha a vámterület közössége i9o7-ben megszűnik, szintén hangulat szokatlanul ünnepélyes volt. Már a külső környezel a Sándor-utcában\' megszűnik, arra mutatott, hogy a képviselőházban lei-1 Magyarország szabad önrendelkezési váló esemény játszódott le.. Kocsi kocsi jogának és anyagi érdekeinek megóvása után érkezett s hozta a honatyákat, vala- végett továbbá rendelkezések történtek hogy mint ama szerencséket, a kik ideje koránja külföldi államokkal kötött kereskedelmi belépőjegy birtokába jutottak. I szerződések tartama összeessék a kiegyezés Hogy a tanácsterem megtelt, magától; tartamával és előkészületül az m kereske-érthető s a karzatok is zsúfolva voltak. A jdelmi szerződések megkötéséhez egy uj képviselőház előtt pedig százak álltak, kik autonom vámtarifa létesíttessék, már nem nyerhettek bebocsáttatást. \' Kijelentette aztán a miniszterelnök, bogy Az ülés megnyitása valamivel tovább ő, ámbár az uj megállapodások tökéletesen húzódott a kitűzött időnél. Midőn végre a. megfelelnek az ország érdekeinek, csak ban, hogy nőmnek semmi ssín alatt nem szabad a ssivarzással leihagyni. E mellett egyfolytában vigan csevegett. \\ — Nemde — mondá — a ssivarzás még sem oly nöietlen dolog, mini sokan, á litják. Vagy nem sokkal csúnyább dolog, hs fiatal leányok az iró-ssstslnál görnyedezve kCkhari-nysnovellákat trnak, és udvirlóikat tintafoltos makkal fogadják 1 de as ártatlan ssivarzás......... Tetssik még egy doktor ur ? Félig öntudatlanul, gépiesen nya lam a szivarhoz, a leány vidám csevegése, mintha álomba ringatott volna ; mosolygó arcát, sötét szeménaki villogását a s^ivarka kék telböeskéin keresztül láttam, és hangja mint távoli z«ne csengett a IQlemben. Szempilláifal lecsukód\'uk; tagjaim el-! zsibbadlak, lejem a mellemre hanyatlott, es ki-; mondhatatlan édes álom borult egész valómra. . E kelemes álmadozásomból egy durva hatig riasztóit lö1, valaki nem épen gyengén a vállamra ülölt és kitltá: — Hé, fölkelni, Bécsben vagyunk. — Mi?... micsoda, — hebegtem fölemelkedve — Becsben vagyunk ? Hát u udtain ? — Mi, persze, nevetett a kalauz, persze hogy aludt mint a bunda. De most csak szálljon ki, mert Bécsben vagyauk. — Hát as utilársnöm, a kisssszony ? — kérdeztem magau.hoz terve. Eiye a kalauz megint oly szemlelenöl vigyorgott mint akkor, midőn a norravalót a markába nyomtan. — A kisasszony ? — röfögte —- hisz ss már Pozsonyban kiszállt. Hál nem tudja? - — Kiszállt? Pozsonyban? — lehetetlen! — kiáltottam elszörnyüködve; de nem folytathattam elmélkedésemel, mert e percben egy fiatal ember kalapot emelve közeledett felém és udvaria-ssn kérdé: — Van szere nesem D M. nrst üdvösölni ? — Igen sz vagyok. Mivel lehetek szolgálatára? _ — Eu Steinhuber Ferenc vagyok és atyám ss építészeti tanácsot, ki az ön megérkezéséről értesült, kiküldött, hogy önt fogadjam. Rémitö nagy zavarban vollsm : a kalaus eltűnt a fiatal ember pedig uiind\'g a nyakamon volt. tehát sehogy sem volt módomban eltűnt imádót-tam sorsa iránt tudakozódhatni. Hogy Poüony-bau kiszállt volna, azt merő képtelenségünk tartottam j inkább azt hittem, hogy itt Bécsben kuzálll, ét áhnamban zavarni uein akarván, kocsira Olt és lakására hajtatott. Da miért is alud am ? Hist hölgy társaságában aludni meg nem bocsátható udvariatlanság I Vagy talán hortyogtam is ?Istenem, hölgy jelen étében hortyogni I Et as otrombatig ne továbbja. No, dp szerencsémre meg van rokonának a lakóimé, tűzzel vigasztalódtam, hogy szerelmesemet még ma, vagy legkésObbb holnap délelőtt vissontláthitom, és akkor boctánalot fogok kérni neveletlenségemért: ámbár még mindig rnagfog-batlan vo t előttem, hogy én, ki az éjjstt víratz- taihoz szokva vagyok, miért nem birfam az egyszer ellentállni az alvási ingernek De nem volt tok időm at okoskodásra. Egy bérkocsi gyorsan elvitt Steiuhuberék lakására, hol igen asivélyesen fogadlak. A szőke Pepi, agy csinos, kedves, kis becsi leányzó, nyilván örült lát\' gálás unnak. Meg\'eplu népen ki volt fejlődve és elsó tekintetre nyugodt, gyengéd és megnyerő természetnek mutatkozott, de szivem választottjához, természetesen, hozzá fogható sem volt. A kölc-töuős üdvöklések után fölkerestem a rendelkezésemre bocsitott szobai, hogy átültöt* ködjtm. Midőn itt a zsebembe nyúltam, hogy böröudöm kulcsát elővegyem, megdöbbenve lát* tam, hogy pénset erszényein hiánytik. Kerestem mindenütt, de nem találtam. Minden valószínűség szerint — gondoltain — a vasúti kocsiban maradt ; bizonyosan akkor esett a földre, mikor ! a kalauznak borra v klót ad am. Azóla nem voll szükségem rá, mert a hor-\' dárt és a bérkocsist a fiatal Steinhuber fizet e. Talán jó volna aonnal a pályaudvarra menni I és ulánns nézni. A veszteség ugyan nem nagy, mindöstze 40 lorinl, de mégis bosszantó. Hát ha a kalaus megtalálta ? Hátba még most is ott he Iver a vasúti fülkeben? Hissalig egy órája bogy \|kissálltam? Önkéntelenül órám a tán nyúltam, as is oda volt és pedig lánooatul! Reszkető kés-Izei tspogsttam felöltöm mellzsebét, hol ezer forintot tartalmasé tárcámat öristem — aa ia eltűnt, és vele együtt egéss pénskéazletem oda-vetteti. \| Néhány percig mozdulatlanul ott álltam ne- Nagy-Kanizsa vasárnap azért tartotta magit feljogosítottnak azok megköt éésére, mert azok a személyiségek, kikkel a paktumot kötötte belegyezésüket adták. Benyújtott végül egy törvényjavaslatot, mely az uj megállapodásokra Vonatkozik, azokat a javaslatokat pedig, melyek módosítást szenvednek, visszavonta és arra kérte a képviselőházat, hogy menjen bele a kiegyezési javaslatok tárgyalásába. Viharos éljenzés éa élénk taps követte a miniszterelnök beszédét. Kossuth Ferenc, Rakovuky István és Ugrón Gábor ragadták meg a szót, hogy a saját és elvtársaik nevében elismerésüket fejezzék ki a ipinisz-terelnöknek loyális eljárásáért. Szemmel látható mély benyomást keltett Ugronnak az a kijelentése, hogy az ellenzék főleg azért nyújtotta kezét a kompromisszum létrejöveteléhez, hogy a király meg legyen kiméivé attól a kinos szükségtől, hogy Magyarország és Ausztria érdekei közt kelljen állást foglalnia. így végződött a képviselőház jun. 14-iki emlékezetes Qlése a legszebb harmóniában, mely remélhetőleg még, nagyon sokáig fog tartani. A miui-zlerelnök ftllal beterjesztett törvényjavaslat Igy azúl: 7%rWiijr;AM«faf a vám* és kereskedelmi viszonyoknak éa csekkel ó-ssolüggö némely kérdésnek rendezéséről. Minthogy a magyar korona orsségal és a •birodalmi tanAcsban képviselt királyságok és országok között az 1807: XII. l-o. 61 g-a szerint a vám> és kereskede ni szövetség nono jött létr^ az 1897: XII. t.-ot 68. g-a alapján és értelmé\' ben, a mely szerint .a magyar korona országai, mint a fejedelmi többi orszagnitöl jogilag küön külön álló orazágok saját felelős kormányuk és törvényhozások utján intézkedhetnének és vám- Zala 49. szám. (S lap.) vonalak által szabályozhatnák kereskedelmi ügyeiket, a magyar korona országsira nézve az ön illó /ámíerttlst jogállapoia állott elö. ., Ebből kitolyó\'ag az 1897; XII. t.«c. 63. §-n alapján, mely szerint „az ország önálló (örvényes intézkedési jogát magénak lenntartja és minden jogai e részben is sértetlenek maradnék, rendeltetik, amint követkeslk: 1. «■ 1. 1887. évi XX1U, törvénycikk I. g-ának második bekezdésében foglalt hsi árosatok; t. Az 1878, évi XX. törvénycikknek az I-töl bezárólag XXIÍ-lg terjedő cikkeiben foglalt haá< rozatoknnk megfelelő jelenlegi állapo ok azon mödositásokkal, amelyek ezen határozatokon az 1887. évi XXIV. törvénycikk, továbbá az 1891 évi XXIX az 1892 évi XVIII. az 1893 évi XLI az 1897. évi VIII, törvénycikkek, végül a jeleli törvény 2. ft-sban foglalt intézkedések által telellek, az 1007. év december hó 31 ig hatályban maradnak, feliéve, hogy a« ezen határozatoknak és törvényeknek megfelelő jelenlegi állapotok é« a viszonosság ő felsége tttbbi kiráiysá gaiban és országéiban színién változatlanul fenntartatnak Mindamellett, hogy ezen törvény által a magyar korona országai éa ő felsége többi királeágai és országai között lannforgó vAin- és kereskedelmi viszonyok az 1807. év végéig terjedő időtartamra az 1867. évi XII. törvénycikk 68. fában az országnak fenntartóit önnállö rendelkezési jog alapján szabályozlatoak, az ezen idö a atj esetleg kötendő kűllölui kereskedelmi szerződésekre nézve kimoodatik, hogy azoknak a két állam nevében leendő megkötése as 1878. évi XX. törvénycikk III, cikkének első bekezdéseben előirt módozat mellett eszközlendö. 8. «• A magyar korona országaiból, továbbá a birodalmi tanácsban képviaell királyságok és országok Imi, va amint Bosznia és Hsrcegovina területéről a vámvonalon át kivitt logyasztási adótár gyak után járó adóviaazatériteaekböl illetőleg kivilelt jutalmakból (melyekről jelenleg az 18 7, XXIV. tórvéaycikk 2,8-ínak a XI. cikkre vonat* kősó halározmáoyai valamint aj XXII. cikkének 1899. június hé 18-án határozmányai intézkednek) a magyar korona országai 1900. janaár l-tól kezdve csak azt a részt viselik, mely a saját ilyfáie kivitelűkre esik. A cukorgyárleiepek részéről a cukoradótőrvény 8. f-a értelmében netán megtérítendő cnkorkivi-leli julalmi összegekben a magyar korona oraaá-gai abban az arányban részesednek, amely arányban hí országúk a jelen azakaaz első beáazdáaa értelmében a kiviteli jata\'makat as illető cakor-termelési időszakban ledezni tartoztak, ugy, hogy a magyar korona országai- a cukorkiviteli jutalmaknak megállapított legnagyobb ősszegéből csak annyit viselnek, amennyi saját cukorkivitelflk arányában reájak esik. Az 1900. évi január bó 1-től ngyánaaon évi juius bó végéig terjedő időre az 1899—1900-iki cukor termelési idöeaaknesöjotakxn-teritmenyak Vi,-ed (hét tizenketted) része log számításba vt* tetni. 8. §. Utaaillatik a kormány, hogy ő felsége többi királyságai és ot&á\'jaival kötendő vám- és ka* reskedelmi szővetaág létesítése végett, nemkölón-ben oly célból, hogy as Idegen államokkal kötendő kereskedelmi szerződésekben aa orsaág érdekei kellőleg érvényre juttassanak, a tárgyalást a os. és kir. osztrák kormánynyal legkésőbb 1901-ben indítsa meg. 4. \|. Amennyiben 1908-ig as 1867: XIL l. e. 6L a értelmében vám- és kereekedelmi szövetség 3. \|) nem jött létre: a nemzetközi kereskedelmi szerződések hosszabb időre, mint a jelen törvény hatályának tartamára, vagyis aa 1907-en tul terjedő lüöiailamra nem köthetők. A külfölddel megkezdendő tárgyalások előtt az autonom vámtarifa uj anionom vámtarifává! helyettesítendő, amely mindkét állam mezőgazdasági éa ipari érdekei* egyaránt védi. p Mindkét államnak jogában áll JÜqjárattal bitkereskedelmi szerződések let mondását azon móé don követelni, amtnt azt aa 1878: XX. 1. c. III. cikke rendella. Lejárati határidővel nem bíró kereskedelmi szerződések a kát állam bármelyikének kívánságán az 1908. évre fal mondandók. reven mint a szobor. Tehát lehelséges-e ? Igazán kifosztottak, kiraboltak ? 8 ki a lelketlen foszloga\'ó ? Imádott utháranőm ? Az nem lehet I Az ö szeme nem essl, nem baaudik. Hiúságom is (öl lázadt a gondolat ellen; hogy iigyea tolvajnak estem áldozalul. Minden áron bizonyocságot kellett szereznem. Rögtön togtam a kalapomat éa a Halai Steia-hubertőt — azt hezudván, hogy oaupa nagy bankóim vannak — pár \' torintot kölcsönöztem, I csendesen elillant, és azonnal oda hajtattam utitáranöm állítólagos (Mytattia ktmkalk.) rokonainak lakáeára. Olt persze megtudtam, hogy __ csnnyául rászedtek, hogy a házban elj-gyze-re készülő kieasssony nem Is létezik. E leielet egé-1 Eüllékszés szen elkábított, sségyen, I ájdalom és bősz harag löliötte e<, és csak ast óhajtollam, sőt égtem a vágytól, hogy e gonoez teremtés még csak egyszer kerüljöa szenem elé, hogy példásan meg büntelheeaem. Moal mér minden világoe volt elöltem, még mély álmám oka iránt ia biztos voltam. A megkínált ssivarka kábitó any <got, hihetőleg mákonyt tartalmazott, ez álomba esen-deritelt ée jó utilarsnőm öntud illan ál\'apotomat lólhasználva, egéss kényelmesen kifosztott, azután szállta meg egész valómat, és a keserű cealódás teljesen lesújtott. Mi tevő legyek moel? a rendőrséghez folyamodjam ? Azt nem akartam. — Minő fényt vetne rám az aa átkozott hietória, ha kitudódnék, hogy én{ a fiatal orvos, kl leanynézöbe jár, egy kö-zönaéges azélhámoe nő rabja voltam ; vagy ha.a kalauz vallomásából kiderülne, hogy borriva-valót adtam neki, csak hogy a lolvaj leánynyal zavartalanul együtt lehessek. Kétségbeesésemben express-levelet írtam atyámnak, melyben lölkér-tem, hogy posla fordultával háromszáz lorintot küldjön, megígérvén bogy a kényszerítő okot hasaérkezésem után részletesen f gom közölni vele. E példátlan gazság végtelenül lölingereli, szégyenpír futotta el arcomat, ha balga könnyelműségemre gondoltam, keblemet szilaj bosszúvágy Irta: Korányi Barta. A (avass is elmúlt. Itt a nyár, — és a mint iU ülők a kert vénénél, a bástyafalhoz lámass* kodva,szemem a messze távolban révedés, eeaembe jutnak a muK nyár egyes epizódjai, mozzanatok, melyeket lelki szemeim még most is világosan, tisztán látnak. Igen, igen, körülbelül ilyen időben leheteti tavaly — akkor naponkint ellátogattam a Szent-István kórházba. Szomorú hely az igaz, de hát engem nagyon kedves köteleeség vezetett oda éa lelkesített as a ludat, hogy szegény öreg barátnőmnek okoz látogatásom derüli perceket. Egy szép napon, at. Üllői-mi vámvonalon kívül, a kórház elölt elterülő kis park egyik padján vártam a Kispest szent-lőrinci vonat sl-indulását. Kellemes juniusi délután volt. A p .rk fiatal fái, bokrai haragos aöld gyepen, a tény és az árnyék bizarr fol\'jal váltakoztak. A fényee levegőben, a reszkető napsugarak hal, lámáin néhány öaöadék lepke és égszínkék irtsa kergetödsött, Időnkint fellebbenve a magasba Úgy tetsaett, mintha feldobott virágok latiak volna. A kórháztól balra terjed a fővárost gyűr gyanánt befogó friss, pázsi\'os erdőöv. Távolból ast hinné az ember, hogy as erdő a kórházhoz tartozik. A hűvös árnyak, sűrű bokrok, aalymaa magas lű alatt Ide hallatszik a kabócák agy hanga cairipelése, a tarka harkályok koppantása, a pintyek kedvee füttyentése. A fák fölött, a fényes •\' napsugár özönben úszik, lebeg, lágy, hajlékony mozdulatokkal néhány fiatal feoake. Csengd, nevetésre emlékeztető madárhangok szólnak néha a levegőben. TUokaatosaak, hallgatagnak látszik a zöld erdö. Barangolásra, pihenésre hívnak a sötét árnyékok. Milyen jó annak, a ki egyedül lehet a Iák alatt; gyönyörködhetik a tény éa árnyék ssa* ázélyes változatain, nézheti a tarka bogárkák játékát, a vad virágok nyílását, elmerenghet aa árnyék bizarr alakaalain, és atéreahet ea alatt egy leirhalallan ssép költeményt, a mely hangulat még nem ss öletett érzéssé, gondolattá, mely észrevétlenül hozza reagéabe aa Idegeket ás éazra* vétlenül múlik el, mint a játszi napsugár. Nyugalmas, csendes erdö I . Csend, ünnepélyéé vssárnspi csend volt III A a kórház tájékán. Tiaalán lehetett ha\'lanl, a mint tst eisz jaques butorraktárában Nagy-Kanizsán Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk, roeeoeo atylR, gySngyháual berakett stb. háló- ebódlö ós sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle más bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatók Képei Arjegyiék kívánatra ingyen küldetik, -^f 1 Nagy-Kanizu, vasárnap Zala 49 asám. (4. lap.; 6. fi. ! iflilik. A Virost élet kényelme, a nehés, kemény , munkától elasoktalJa, a városi étvesstekre reá. Ana as esetre, ha a jeleo törvény haiályáaak k (ll\|uJt löbb4 kj Mn pléfili £,eokiat ssrsa tartama alatt aa 1. fi-ban emliteU jelenlegi álla- Mre, sttllsnek al, kik agy»s«rü filnjnkat pot, illetőleg vtasonoeság ő letsége többi ki- VMImkre odahagytak. Ai ok riláiot. A fala rályságalban és orsaágalbae bármi oknál lógva \|é„yH)(ében a\|„<\|\|( ggyeégss erkölesi aserveast váltoiáal sseovedae, utaeittatik a kormány, bogy kölosönöá ellenőrséa alatt éld kiadod társadalom, ta orr ál pénsügyt ée köagaadaaági érdekeinek j mt\|yn,\|\| törvényeit nem kövein! esinte Ishetel-megóvááára és érvén" asHésérs ssükségss javaala- \|e\|). ho\|,,„ , TÉro#i (^„.dalom mobilabb, benne tokát hiladék nélkdl aa orsaággyOlás alá tar-!,, BgJia c\|SKIgWslUbb, hogy esi a kölosönöa jassana. ellenőrzésről aaó lehetne. A mi ainlataág pedig A menynyiben e oélra asounall Intéskedéssk \| ktnlkosikt izgató, a lélek eiyenaulyái meg-aek szükeége merülne lel, a kormány a esüksé- MWj,, a mi a laluai mulalaágot mintegy gasnsk mutatkozó Imásksdésskst rendeleti aloo wtgtMU(aii. Kalun minden mulaiaág a kegyeiéi életbe léptetheti. ténye, vagy iaradaájg juialma; innen vidió, lel- £ rendeletek aaonban a lörvényhoaáanak, ha ar0a\|,ö hatása. A vároel raulaiság lustán as együtt van, 14 nap alatt, ha as együtt nincs, ,degi4galon; innen uyoaába a kimerflléa, fá- öassejnvetsle után ssonnan bemulatandök. , A 4 J bsn megállapított feltételek bármelyikének be nem tartáaa ugyanassal a joghatálylyal bér, mint a viasonoaság meg nem tartáaa. A jelen törvény kihlrdetéae napján lép életbe végrebajtáaával a minisztérium bisatik meg. Társadalmi programm Kssn a elmen Geöcze Sarolta tollából, a rad«á\|. Még oaak as a kérdés: as Ur vár >aban ragadt latnaiból válik-e jóravaló városi ? Aligha.1 A városi élsl buonyos irány i>an gyorsabb észjárást, as Ingerek, oiábitáaok iránt való nagyobb ellenállást, bizonyos okos, előrelátó jó«an önzést kíván, Mlndesxel * faftísl enber e ak ritkán rendelkesik, Aa Ö naiv fogékony iágs, asi«1 vsssége, bisaékeuysége, i mi otthon erénye ée előnye lett vola<, Itt vessedslmévé válik e késs\| prédájává teszi as álelmsa kissámányolónak. De káros a földbirtokos elemnek a városbi huaódá* s.i N, mert essél eiyrésxt a maga anyagi és •Magyar Oasdaasövetseg* kiadásában egy IBaet, erköM tökéjéi vonja el a vidéki táraadil iától, jeleni meg, mélynek tartatna annyira vág a megvár táraada\'om életébe, hogv asükeé-gesntk látjuk assiitl olvaséinkst la megismertetni, A. lársádalml feladatoknak egész sora van benne felyelve, nem légből kapott ideák, hanem egy-szsrll. gyakorlati, józan éetsztl megvalósítható dolgok, a melyek a mi viszonyainknak felelnek meg. A Bodrogközön a ma t év tavaszán kitört saocialisaiikns aendüléaból s az aunak visszahatásaként olt megindult társadalmi akcióból (t. i. a jéiákony nőegylet ee szövetkeselak magslaka-lásából) kiindulva, fejtegeti saersö as inlelligeue bele \| másrészt pedig uieilazitja a kupesoi a nép é< annak termétseles vexetOi között. A kl a népre halni akar, annak a nép között kell élni. A váróéban élö földbirtokodnak egyetlen érdeke, hogy birtoka minél több kézpénzt jövedelmezzen. A (elun élö birtokosnak ennél eokkal naiyobb érdeke az. hogy a nép, a melynek körében él, jóravaló e< jóaódu legyen. S mindegekkel a«e>uben »zerző xttrgeti azt, hogy as uriosstály a nép sonánl törődve, azt teitei zegitve, oditórokedjék, hogy a p íriszt találjon nyugodalmas, nyájas otthont f.ilujában is, osztály tssndöit a néppel ssemben. Megemlíti boldoguljon ott is; a ezllvetkezetek áltil saaba- elöaór is a laluai elemnek a varodba husódáaá\' „A városv.aelt elem a laluai életre nésve többnyire elreeietL Ott ragsd a váróéban oaa-lédkonve, a miután erkftlo«elben lassaukéat \'dúljon meg aa uaaoráaok körmei kü-ül, a hásiipír lejlesstéie által pedig tegyen ezert allandó téli keresményre, ug mint az Kalots»segen, Gyanna y Ziigáné lám iga\'Uival, a komáromi megromlott, Időben legtöbbisör végkép s< is \| Ilstenyben pedig ai \'oltani derék reforaátns 1899 június hé 18 án papné fáradozása állal történt. >Ez a Ur, bol artaessonyaiak a nép anyagi boldoguláéáirt legtöbbet Ubetnsk. Gyűjtsék össas seténkiat a dolgosé saazonyokat, bogy tllágiMm ns kettfen költeniük, mini a betétiyi kálvánista papné érsk ó\'a lessi: láaaak el ökst jó tsoáoacwi, irányítsák isMnattat, sserssssnek nekik annkát, haaanálják föl ftnazekAUetéseikeit s föváro«i ks-rsskedökkel; éves e i é< léi millió vándorol • j bi\'vány gépbhn<éeért ns oraságból; mm j„bb lsnns-s ennék iUbon auuradai jó kéiiaunkáárt ? Kosárfonásból, taragásból a férfinép is láthatna egy kis pénat," Braaaóban még Baross Gábor kesdrményesé-sérs állandó, oagylorsa mu hádipar-baaár van, ■aljnak derék venstöje, Ctorba Sama, tősgyökeres magyar e nber. A virágsó vállalat easUaaó bizonyítéka annak, hogy a aagyar ember ia tad jó karsaksdö lenni, h» akar. Okoa, jó tsléaft uríaaesoayok felügyelete alatt n brassói mintán i-zervesendő bazárok, e\|é« vidékeket felboldo-githatnak. Esnián aeleg hangon ssól a asövstkaaelskröl, felemiiivén Franciaországot, bola saok szervesé-sében külöaőten a kathoiikns piip«i< vsas ré-zt; Tirolt, bol a beszersö szövetkezeteit állal az egé«s mezőgazdaság fellendült; ée Angliát, a bol a mindenfajta sző vetkezetek a munkáié esaládok ezreinak boldogulását idésik só. A« iszákosság megakadályozásánál nem á l ■eg a szokott sablonnál. £a törő iatáikedéaek gyógyító hatásában nem liNxek. E tiltják a mmikásembart as iuitól ? Jó. Oi akkor adjnak neki helyette más élvezetet.Mert mi is a korcsma a szegény embernek ? A mi nekünk a S\'in* ház, a hangverseny, a cigány, a kárt/a : elfelejteti vele a mindennapi élat nyomorát, goodiat. A aiankábia slkénysssrsditl léleknek stákaégs van fslsitéere, a mely alait a lélek mgtayos\'a-gát víaasnnyeri. Azért, ha a parnastsabertől elvesszük a* italnynjtottn mámort, goadoskod-nn k ke 1 más szórakozásról, a mi aa fl sgy-eserÜ lelkületének megfelel. Az olvasókör jó, di nem elég, aa it.ilnyujiotta mámort nem pótolja. Játékokai kell szerezni. Ü.t a iabdázás, vereeny-lutas, birkósás xtb. (Ut a ssersö felsorolja n^g anépist játékokvt éa malaiaágokat). Nem ré<xlatsa«m tovább; oaak jelesni akarom, mivel lehet a kurhalykedást el- a parkon tol pangó, ssrksnlyus csizmában elléptetett valami huszár és után ismét as as ünnepien vasárnapi csend, a midőn as ember Onnepies hangulatát öukényteleu álölli minden tárgy rs. Ugy tatamik, hogy s köveset tiaslább, as éptt> letek kontúrjai plasstikusabbak; ss emberek is barátságosabbak; hogy ma mindenki jóllakott, atndenki pihen, a hogy a ragyogó napsugaraival a asegény emberek is versenyt mosolyognak. As á\'lalánoe nyugalom aseliden imponá\'ó tudata engem ia megkapott; percekre elieiejlettem, bogy a velem asemben levő kórbás ksrbolos levegőjében sebes, tekélyes emberek ásenveduek, hogy odabena, u irgslmssság lényei templomé ban, a láthatatlan rém, aa élet irgalmatlan ellen-eége: a tflsee kara, torró leheleta lát .leskelődik as ágyak körül éa vad, fantasztikus álmokat ieetvén a lelgyujtott agyvelőkbe, kimeríti aa idegeket, telforraja a vért, kilárimtja a aaivet és megeméssti ssl a gyenge kis életet. Eszembe jutott, bogy a betegek ma tissts köntösöket ksptak; hogy a rokonok és barátok mn meglátogatták Onei^nogy ma ott is volt öröm, sseretkeséa, boldogságnak könyben való kicsor-duláaa. Bogy odabenn mindenki meg van lésQlvc, mosdva és ugy telssett nekem, hogy mind as a nyomor, a mi ebben a palotában van, nem caupkn kétségbeejtő, As előkelő tisstaság as épület körül, as impo-záns csend, a mely a kímélet érzetét ébresztette, az áhitai bangu\'atával fölemelt A kórházból egy harmónium hangját véltem hal aol. Közelebb mentem az épülethez, e láttnm, a miül a kórház egyik földzzi les termében as irgalmu nénék lehér, asárnyaa lökötöikkel. csendesen gyülekeznek a némán egymás mellé térdepelve, be\'yet foglalnak as imapadokoo. Ugy telssett rekem a távolbó1, mintha aa apácák mind tea< vérek le tek volna. Egyik arc olyan volt, min\' a másik. Szelíd nyugalom pihent rajluk — oly automatikua mos-dulatuik voltak ezek a törékeny, babákhoz haaonló alakok. Egyforma kecs a mozdulattal vtlettek keresztet. A rozaiium egyforuán voll viaszfebérségü kezükre tekerve; vaiami különös egyéni vonás egyiknek ssm lünt ki as srcáu. Odék, fiissek voltak. A hólehér bimlokkend l, a fökötönek keményre vasalt jobbra-balra elálló saárnyai, a térpins keskeny ajak, bizarr varázslattal elbűvöllek. Arcaikon az érzéseknek, indulatoknak aemmi nyoma. Caapáu a lelkűkből élö, elevenné lett idealizmus fényeskedett szép orcáikon. Szipek, üdék, Iríssek voltak valamennyien. Csak a meggyőződés vagy a mauia halalma alatt végzett munka azépitbeti meg igy az e ubert. A földszintes terem nyitott ablakából a harmónium lágy kiaérete mel alt sopran és alt hangon, az apácák ájtatos éneke hangzott ki. Tis<ia csengésű, édes, lágy dallam volt, hym-nusz-«zerü menettel, naiv egyszerűséggel. Aa eröteliea alt hangok plasztikussá tették ast aa éneket, ssiot, erői adva neki. Úgy tetszett nekem, hogy es a dallam a lat* hatatlanba emelkedik, — magura, mindig maga-anbbra. A dallam taljea harmóniájával áradt, ömlöt\' ájtaloa ihlet téaskelte magát lelkembe. Véletlenül as erdő felé néstem. A magas 10 köaött letaposod ösvényen jött aa erdőből a kórház felé laaau, gondtalan, imbolygó, lépéaekkel egy leány. Fialni volt. Alig láisaott huss éveensk, kasébea pipacs virág-csokrot tartott, annak szirmait tépa-getle. Mezítláb volt éa rongyos, losalányoa volt a ruhája, saoknyájn. Piros kendő volt a leijére kötve. A kendő kissé as arosba húzva a a vörös szín bájos viaaaiényl vetett linóm, idegee arcára. Uömbőlyü nyaka körül három sor tarka üvaggyöogy volt lekérve. Lassú léptekkel közeledett a kórház leié. Akkor megállt és figyelt. Aa apácák dallamának bájos iiccirdjai csapták meg ittlét. Sseaeit tágra nyilvn hallgatódzott. Az a kis keskeny arc azok aa élveteg ajkak miaiegybttvölet alatt maradtak megmerevedve. Rézgyűrűkkel ékesített dologtalan kezel önkénytelenül kulcao ódtak össze. Ei a leány u utcák gyermeke volt. Vad, szilaj természete, öröklött rossz hajlamai űzték, kergették ki a szabadba, lebijjokba, piazotba, rondaságba. * a im lyat 80 év ó a nagy becsben ■ a, a (ar\'anak az egés< vilngon. Az aw Forancz Jozsöf k,4IBt4\'"B egásasá- 1 issMea vsaHti isten meg a uagy miliemum gére vi- éretmnal éa egyedül «gv legma-gyáa, • . gksabb kltünteiéaael. A Ferenc ÍMlHlfflTBl Méserlvlzet mind -ftlWM ttf UHI Wa nűtt áruailják. (4 Kapható: Rossnfsld A. és fia és Marton és Hubar cégeknél geaphic trogep a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkAnyebben kezelhető. Ara 65 Irt egy tényeseti dobosban. — Kizárólagos képviselet és töraktár Fiaohel Fülöp kónyvkereskadéseben N lanlaaAn ■C fvsipsstaseal szWssss usigáiak Nsgy-Kanisgp vasárnap Zala 49 nám. (5 láp.) 1899. junius hó 114* leaaelyoani. Mivel a lélek meglevő erejét elfőj-tani aem lehet, mái, belyeaebu Irányban kell ait terelni — enayi at egén. llgyan s iienpoatbél ssákséges a vasárnap megtartása ia. Nem árt, ha as okos, jóian angol példáját követjük, a ki bünkén vallja magát kereszténynek * ebédjét égést háznépével Imádkozva kezdi ét végzi. Nagyaayitak korában nálunk It igy volt. A kudedévásrt áttérve, szerző, megdöbbenté igazságokat és tapasztalatokat ad elő. „A magyar U Mentéje korán kerti t Aid alá 7—9 gyermek kOsál alig nevelődik fel egy-kettő. A többi el-pusttal idő előtt. A tatgytr paraszt nemében a gyermek, még aem at a félteit, dédelgetett, Ütőmmel várt jóstág a ml a iiáú pirsiitntk aa 6 egyetlen, gyermeke. FaJabelytl mindennapi dolog, hoty kis gyerek leforráaia migát, kutha esik; ha pedig anyja a rnetön kapál, 0 elalszik a barátdtbtn t tt ökröt latkér keretiMlmegy rajta, ania, aayja alig vtsti énre. Orvoahoi akkor vissk, mikor a teb genytdéinek indul, a ha valahogy mégis kigyógyul a gyerek s nyomorék marsé : kigúnyolják, ide-oda lökik." Itt egynéhány megrendítő példát torol fel a parustnép éleiéből és sstáa a Hitesetekre tér ál, melyeknek aagyré\'se ssintéa a gyermekek gondatlaasá* gából saármazik. „Minek részletezzem a nyomort mely egy ily tüz nyomában marad ? Itt esak annak erkölcsi hatásáról akarok ssóltni. Mi at, mikor egy egész élet ttorgalmának, iptr-kodálánsk, takarékoskodásának gyümölcse meg-SéMiSülf Vájjon a lesújtott emberben tyindlg magvaa a lelkierő, hogy tslprs álljon s életét ajra kesdje ? — Nem részletesem a dolgot lovább. Itt ma minket esak egy érdekel: hogy támadnak a tlsvéssekf 8aás kösttl kilencven etetben vásárkor, a mikor as egén falu maokabiré népe vásárra tódnl, a betegre, gyermekre rázárják ss ^Jtót, a gyermek gyufával jáisslk, magára gysjljt a hatat odaég s mire a vásárosok rémülten haitiéinek, porig égett a fala.\'* A baj orvoslásán szükségesnek véli ssersö a kénysser.felügyeletet a gyermekekre, főképp vásári alkalmakkor, Vég a jótékony egyletekről ttól szerző, ast tt ghijtátái fejezvén ki, hogy atok a nó sso-rotabb értelmében vett jótékonytág gytkorlésa mellett vegyék fel programijukba a társadalmi Ott nevelkedett a sseméten, Istent, mankát, kötelességet soha sem ismeri Talán most elöesőr érezte sst sz ájtstos ihletet, mely a lelket fölemeli. Kötelebb, mind köaelebb jött a nyitott ablak Mé, és sgyszsrre — talán a hangok által h^mo-lizálva — önkéntelenül leborult. As utea, a bün gyermeke leborul\', talán imád-kosott. Ssemeit fölemelte és könyek csordultak ki belőlük. Ennek a leánynak lelke nagy változáson ment keresstÜL Láttam abból a mesterkéletlen meghatottságból ée alázatos megtérésből, mely szép arcán vissza tükröiödöil. Soha Mm lelejthetem el ezt a rendkívüli lelki változást, melyet tisztán volt alkalmam szemlélni. . Mvid néhány hónap múlva a villamos-kocsin egy ntai apáca-novillással talátkostam. As srca ismerős volt. • Ugyanezeket a finom vonásokst láttam én már egyszer ; csakhogy moat valami sselid lemondás, bizalom, bii tette lüodöklö széppé. Aa Angyalföldön, a tébolyda előtt leszállt. Utána jártam a dolognak és csskugyan, semmi kétség: megfigyelésem tárgya, a bün útjáról leiéri, vad leány volt, a ki felvette sdurva, dísztelen szürke köntöst és beállt testvér-martyrnak ama taslid ábrázatú leányok soriba, a kik nemismerik, aa eodort, a halálfélelmet, akiknek elé; erősek sz Idegeik, bogy nsponkint lecsukják a meghaltak magtört féayü, nyitva maradt nemeit. .* Ott vesekel ő, teljesítve egy msgasstos nent arisssiót működéit Is, vagyii igyekeizentk s népet agy erköletileg, mint ttaííeaileg emelni, miként a svájci éa francit nöegrletek testik i miként ast nálunk a bodrogközi jótékjny-nöegylet, — a külföldet megelőzve — máris tikereten cselekszi. A többi teendők elsorolást után szerző, igy végzi: „A társadalmi btjek gyógyítása csak akkor várható, ha ahhoi a maga hatáskörében minden tényező hozzájárul. Csillapító ttsrekkel s szervezetben" dalé méreg posititáiát megakasztani nem lehet; n^g kevésbé lehet tnotk élet> erejét visszaadni. Ehhez gyökerei gyógyítás szükséget.\' MegttirlelenJö dolgok ezek s szeretjük remélni, bogy a társadalomban mindenütt visszhangra fognak találni. A város házából. 10913)1899 Hirdeti léay. Az adókivető bizottság elé terjesztendő IH-ad oszt. keresetadóra vonatkozó adóki-számitási javaslatokat kitüntető lajstrom nyolc hapra Nagy-Kanizsa város adáhivatalánál közszemlére kitétetvén, \'— azt mindenki megtekintheti, s az öt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve észrevételeit megteheti, ezen észrevételek-a fenti határidő alatt Írásban a zalaegerszegi m, kir. Pénzügy igazgatóságnál, utóbb az aclókiv.-tő bizottságnál terjeszthetők elő. A városi tanács Nagy-Kanizsa NEU ALBERT íüitlr 1899. junius hó i6-án, LENGYEL LAJOS k. pelgirmeler. HÍREK — Alkelyeaás. A löldmivelésügyi miniszter Lumniettr Béla m. kir.fBerdészt.Nsgy-Kanitaáró\' Péesre helyeslő át éa as ottani újonnan aaerve-tett srdöhivatal vesiMsévsl buti meg. — Háiaaaágek, Horváth Lajos máv. hivatalnok Maakáotoo, folyö hé 14-én bétssságoi kötött Brintur Karolina kisasszony nyal, Brianer Mihály soniogysánezl vendéglős leányával. — Ernit Sándor tapolcai kereskedő folyó nó 20>án tartja esküvőiét Qüiubrgr Tinka kltatstonynya1, Qüntberger Hermán vendéglői leányával Kővágó* Eöraöa. — HalálesAe iiabnigg Emil m. kir. nyag. aóellenör folyó hó lll-tn életének 55-ik évében, elhunyt Nagy-Kanizsán. -Kauatk Ferene aa IpartMllletek-he. Kottath Ferenc tt ipartestületek elnökeihez a követkesö levelet intette : .Igen lisslelt elnök n11 Pártkülömbség nélkül szervezkednek ások, kik Msgysrorsság közgssda-aági Önállóságát kivívni igyekesnek. Én vagyok egyike ssoknsk, kik megbisattak, — A k ■Itasaaalmlsatar a kttalsá <S rallátet aeveléa érdeké bem. A kuftosasú-nitster 3ü543(\')9. tt. a. a kir tanfelügydőkhóa a követkesö rendeletet intézte. .Ismételten htngsu-lyóztam, hogy a népiskolai iskoiásást csak agy tsrtom a népoktatási törvéoy inlenciólvtl megegyezőnek és credmésyesnek, ha a tanítás aiei-lett kiváló gondot fordítanak a tanítok a és valláserkölcsös nevelésre és ba ugy as iafco-lábsn, mint a társadalmi és magánéletbea gyöngédséggel és jó példtvtl hatnak növendékeik vallásos érsületére. E célból kötelsaólag tlrende-tsm, hogy mindenütt, sbol az illető tgyhássk lelkéssei a rendes tsoórákat mag asn zavaró isteni tiszteletet tartanak a lelkész vagy as áOassi iskolai gond okság kívánságára, illetőleg határozatára, nevelői feladatukból kifolyótag éa g elmezét 1 támpontjából is kötelesek as áUsni elemi itkolák tanttói, illetve ttaitóoői a saját fe-lekeselükhöt tartozó növendékeket u istenitiss-leletre elkísérni és o\'t rájuk felügyelni. Megjegyzem, hogy míndennspi iitesitissteietre való járásra tt elemi iskolai tanulók őszszel, amennyiben as időjárás megengedi, legföljebb október végéig, tavatzssal pedig április nó 1-éUil kezdődőleg kötelezhetők; és emellett s téli ünnepi és vasárnapi isteni tiszteletre való járás alól is a gyöngébb szervezetű vsgy gyöngébb rvházatu tanulók a szülők vagy as osztálytanítók óhaj ásárs 101 mentendők. Wlassics Qynla a k. - As táékálrsléktesk vAlsaalál Jogosultsága A belügyminiszter a központi váűsstmányokhoz sürgős leiratot intásati, melyben elrendeli a választói névjegyzéke pótlását As uj törvény szerint ugyanis az adóhátralékosok is válasstók, ha egyébként erre megvan a kvalifikációjuk. As adóhá\'ralékoaok összeírása már megtörtént, most tehát esak be kelt illett -teni őkeL Es ugyan ismét nagy munkái okot a tisstviselőknek, mert sok helyen több as adóbátraiékos vátassté mint st aki kifizstte at adójáL A leirat különben igy hangzik: L_ .Az ornággjflléti képviselőválasztások Matti bíráskodásról szóló 1899. évi XV. l-e. 178. f-a értelmében a törvény kihirdetése sápján, vagyis f. évi junius hó I0>én életi e lépett at ugysaasea Le. 141. §■, mely S\'Sriüt ts adó meg nem Halléte a választói jog lyakorláaánsk további akadályát nem képűi és ennélfogva ttok as agyéhként váJasstójogosnitak, akik mint tdébálra lekötök isidéig a valtstlói ner jegyiekek be felvehetők nem voltak, etután, tehát már a jövő évre érvényei vtlasstéi névjegytékekbe felveendők. Esen törvényszakasz alapján ulisitom a vá> laulmányt, hogy a f. évi ápr. hó ló-áa 4000. uám alatt kelt körrendeletem értelmében kfltöo jegyzékbe foglaltam, a n. adéhátraiékoa váiataló-jogot ultaktt a f. évi julius hó 5 én köaateaűére kiteendö betűrendes válssstói né«je;yaékbe meg-lelelően beillesztve vegye fel ét esen intéskrdé-seiről a voaatkosé ülési jégysökönyben is okve\'-lenül emlitést tegyen. Budapssleo, 1899 junius lf-és A miniszter helyett: JakxLtiffy, áMaatttaér, résssra a mozgalomhoz csatlakozókat. E célból - *llvá«o. nyMjráAsA^ Aa«ykmlMal fordulok önhöz is, mint hazallságárál ismeretes Slft^JiEL férfiúhoz, kérve, tudassa, van-e szándéka részt- J^ venni s mosgslóm kiterjesztésében ? Rövid idő l\'rt.60 ~ i ? iJM*** 1B\' lefolyása alatt less megtarthaió a tterveikedét l\|l\'P40 Németh N Ralhtaaaa elsőUlekezéte a melyre, ha a mosgalomhoz hozzájárul, leezek bátor meghívni. Teljes tiszte- Horváth vendéglőt 70 krt; Lodntr "Fereno, Neu leltei Kossuth Ferenc.- A bert Sehwarz Mártó. N. N. dr Lik. _ P«»Aátl kknrvaraaa v«» A f K"1,» Károl7\' N Nl B > Mmmt\' ■ - rerottinanf versenye Ai.Ui 50-60 kr. ét Valde Géaa, 90 kr, A lelil-hó 21-én tartandó hangverseny iránt -I (festések összege 16 Irt 10. A szivet leftllitilók-mint értesültünk rendkívül nagy érdeklődés nek hálás köszönetet mond a readesöeég. mutatkozik. Azok, a^iclk a vidékről a hang- — á Itiaaibtly\'méétalUi. At első versenyen résztvenni óhajtanak, jól teszik "W^anlstái Uvatal,szolgák tmtíkniti >gg«t, u btowk —tai,, bErjöBra -""i^raí gyeket, melyek Fischel Fülöp könyvkeres-lév(W korig 40 forint; a IS évnél idftwbh tagok kedésében kaphatók. Ipádig 60 forint teme\'keséii járulékban fofoa^ Ni^ilileto XAGY-láANIZAiSf. NYÁRI M- JÁNOS Mr Deák lér (Qrünhut-féle házban.) nm Van uerencsém a n. érd. közöniég b. tudomására hozni, miszerint osipő üzletemet f, hó 15-éu megnyitottam Rendeléseket bármily kivitelű ozipőkre elfogadok\' és azokat a legkényesebb igényeknek is meg-felelőleg késaitem. Elfogadok javitásokat is a legjulányosabb árakon és minden megbízást a legpontosabban essköslök. A n. érd. közönség szivet pártfogását kérsm, vagyok teljes tisztelettel j Nyári M. János, czipész. K N«gy-Kaniisnu vasárnap réaeaülaJ. 4 hátrahagyott öavegy legeági dijat aem liset, mindamellett uityaneeak 00 forint lemetkeséai aagélybeti réaieattl. Ezen módoelláio kai a belügymiuisster már jóváhagyta, - — L—hí— ka, a francia Plrénel hegység lábánál levíl hiree kegyhelyre I. é. augnnlua hó 21-én agy báró terjedő aaráadoklatindul Duda-pasirtl Stájerorsiagon, Karinlbilt), Tirolon, á« Olaaaoraágon keiesstül, ezy-egy napi megállásai Milanóban, Génuában, Niiiában óa Msrselellsben. Lourdesben 4 napol (Ölt a társaság. Ezen sa< rándokial iránt árdeklódök lorduljanak program-márt a nagymarttal (Honlmegye) r. k> plébánia-hivatalából — Ulráadalke Ualaasbakra A galam-boki Ouk. tOsollé-teelület ma vaeárnap tartja nyárt mulalaá\|át, hova a nngykanliaai mindkét kerékpár-egyesület tágjai kirándulnak, A Hungária Sport-Egyesület tagjai dálulán 2 órakor iiiflulnak; a Kerékpár-Klub Ingjál (él 4 órakor. — ÉraltMgl vtwga A nag)kauís«ai f8 fpuuisium éreltaéiii via»gálatának eredményei 21 tanuló kOaal 8, még pedig; Hlai Jánoa, Molnár Ernő, Smmleiii OdOn je eaen, 8 \|ól éa 7 egyaaa-rüeu érettnek iiyilvfinitiitloll. Kot tauvlnt egy évre, egyet két kára voioitek vo»an. — lk)liváwoa kluéaet A kövo\'kotó torok kOzlMre kérlekbenuttnket: A I. b. ll-én megtartott tomogy-uiikáldl Oak. tlWoltó (gyeeQlet sikerüli jauiálieáa feloldásnak: Mészáros i\'ái (lkároa), Káoa J«W, Konlér GyOrgy 10—10 kr., UOaaOtórfi János (8at -Jakab) 40 kr., Puska Károly 80 kr., FülOp Fereno 30 kr, Koplár György 10 kr., Babának litván 1 Irt. 80 kr,, Ibáes József 00 kr, Saalai Pál 10 kr., Koplár Józsii t$0 kr , Virág Fereno 40 kr,, Mód Antal 10kr., űitlára Jéisaf, Li. kóe János, t Varga Jánne(lnke) 80 80 kr., Skopúl Klek (laka) 60 kr, l\'rlvalloi Jánoa 80 kr., JakabA István 06 kr., LeitnerAdá n (N. Kanlitsn) 9 Irt, NyirW Jdaael 10 kr., Madár Keiaó lelkéez (Sand) 1 frl., Tiülu Audráa (BU\'lsnsal) 1 frt 80 kr., Uaaásy Lásalóné 80 kr., Horváth Jóuel fDaaraéi 40 kr., Szígetby Lgjotne 30 kr.. CsinyT Józsefit) kr, Horcáth J<dm (SisUfakab) 60 kr, Ceordáa György 80 kr., Duioa György Itt kr., Dömülörfi Jái oaoú (8<t. Jakab\|, Táocsoe latvdn, Kées Öyörgy 80-8U kr., Slmmi tanlló (JPalh; 40 kr. Osmsmn : 15 frt- 35 kr. Fogadjak a megjelent arak éa urnlik, továbbá a lelüliúutflk a tűzoltóéig mély kOaaöaelei. — Usiéa rtgl liaMW liketal fsai lék keagrewiasa. Atmáaay Fereno, a Szé-keafejérváron megjelonO „Gazdasági Tsalló" szerkesztője morgalmat indított a gazdaaági ismétlő iakolal laaitók körében, hogy azok tekintenék meg tOmegeeeu a szegedi mezőgazdasági országos kiá Illáit e egyben tartauának ott egy orazágoe értekezletet. Az elvetett mag termékeny talajra talált a tanítók iamort lelkes karának körében, mert amiül Almásay n kiállítási irodáho< intézett levelében jelzi, az ország legtávolabb vidékeiről ie számosan jelentették be részvéteinkét Eddig mintegy löO-en jelentkeztek a ujabban ataaásl, ssadltási éa élelmezéei kedvezményekel ie biilosilotl a readezöaég a tanulmányi kírán» dalásoo résztvevők azámárs, s Így remelheö, bogy több szál úméilé iskolai tanító lo/jtt a kiállítást meglátogatni és a lanitól kongresszus élénk éraeklődée kOaOU log lefolyni/ — kerléuelnk figyel aaéhe A Szegeden f. évi szeptember b-tvaban rendezendő kertészeti kiállítás cljára miot\'gy 8000 Q méter dieseeen berendezett terQlat áll rendelkezésre, amely virágesoporlok képzésére i eserépnövények kittltetésére baunálható fel. Miután ezen országos kiállítás a kertészeti termékek ismertetésére a lalell összeköttetések szervezésért) is kiváló alkalomnak kínálkozik; aa érdekeltek figyelmébe ajánljuk, bogy a kiállítási iyoda (Budapest köztelek) a meg szabad rendelkezésre álló területre nézve jn ina hé régéig fogad el bejoientéeekel. — Veaalkl«lklá< éa mlaealápllváajr ^Sbból az alkalomból, hogy a déli vasút Po\'gárdi mellett kisiklott gyorsvonatán a többi ntaaok közt t\'fjii Zichy János grél is megmenekült a biztos halálból, Nagy-Lányon ünnepélyes tedeu mpí tartottak, a nie yen nagyszámú kösönaég jelent meg1. Az urodalmi lisztek ágról megszabadulása felelt énfett bálájuk megörökítésére mi-aealapilványt teltek. — HzhiIIzI lanfeljaet. A Magyar Mezőgazdasági Szaestermelők Országos Egyesülete folyó évi jnina 88 tói augusztus 5-éig a „Köztél ken" serfözl tanfolyamot rendez, mezőgazdasági Zala 49. mAm (• lap.) laeizgyároeok ée ezeesfősdekeselök részére. A tanfolyam a izaaggyárlái 4i aaeasadósás teekai-kájái éi általában a izesafóaétael Összefüggő minden kérdéet fsl fog ölelni. Az egyesületet.isosafőiHmfolyam rendezésére egyréest az a körülmény Indította, hogy Ily taafolyim mar több mint egy évlieed éta uem tartatott s aaóla a szeszgyártás tarén oly njitá\'ok merültek fel, a melyeknek aa érdekelt körökkel való kOaléeára éi tudomásul bosatalára ag ily tanfolyam kiválóan alkalmas, máaréeai a kidolgozás alatt leró aj ezezadó törvényjavaakt egy ly aera kezdetét jeleali a mezögaadaaági szeszgyártás terén s ez a körülmény la indokolná laeil egy ily laufolyam mogtartAsát, melynek elöodélal az egyeeület dr. Koasuiány Tamás, Cisrbátl Sándor magyaróvári gazdasági akade mlal, Lázár Pál és dr. Szilágyi Gyula műegyetemi tanárokat, dr. L •lirer Péter pénzttgyi tanáeiost, nlka Ziígmoud gasd. tanintézeti tanári, Hajdú István urad. Intéséi éa ftódi Bódog izeszgyárigaz-gatót nyerte meg. A eaeeaföiő tanfolyam az elméleti és gvakor. la\'l elősdteokra egyaránt kiterjesskedik; délelőtt tsrln\'nak a« elméleti előadások, a délutáni érákbaa pedig gyakoratl előadátok tartatnak a mlligyeleml laboratóriumban és a fővároshoz közöl oiö saeazgyárakban A tanfolyam hal\'galól kőié felvéletjea: a"eeifOrdetalaldoooeok, esees-lösilakogelők s oly birtokosok, kik assssfOzdét fölállítani óüajtimik s végéi mindazok, akik a sseiafőiéshes esttkiégee itakiamereteket mag-szerezni óhajtják. Jelflotkeaéal batáridő : jallas hé 15-lke Jelentkezések s ,.Magyar Meségazdaeágl 8sea>lermelők Orizágna Egyesülete1\' titkári hiva-taláhoa tBndaneit „Kőztelek") kflldeudők bs. A réuvétell díj 20 lu, s egyidejűleg küldendő be a „MagyarMesögrzdaaági Sseeztermelók Országos Egyeetllete" pénsiáráha (Budapest ,Kös-te\'ek") A tanfolyam hallgatói kívánatra a tanfolyam belejesiével az egyesit\'at részéröl aláir^ láloga\'éif bi\'ooyltványt nyernek. Ezen kivánaá/u kat azonban már alOsöleg kell beje\'en\'eniOk. — Remegymegyef kligazéék klrám-tlulAsn. Mint asigetvári tudósllénk Írja, f. hó ll-én n ezigelrári járás községeiből Hegyessy János lőesolgablré vezetése nlatt 160 kisgazda kirándult Szenl-lmrére, hogy az ottani földmives iskola tanárai állal tartott oklaté előadásokat, meghallgaaaa. A szigetvári járásnak majd minden községében volt pár gazda, de különösen a drávamenll gazdák : Markóc, Drávafok, Réafalu éa Salára községek voltak erősen képviselve, deoéra ama hosszú útnak — m ntogy 60-60 kiléméter — mely őket Szent-Imrétől elválasztja. A nem remélt nagyfokú érdeklődés végtelen jót érintette a tanári kart. Felváltva őt tanár tartotta meg csak előadását népies nyelven és vnlóságoa élveset volt nézni azt az érdeklődést az arcokon, melylyel a paraszt pazdák as előadást kisérték. Sok hallgató jegyzeteket kéesi-tett, söt az érdekesebb pontoknál megkérték ag előadó tanárt, hogy Inasan magyarázzon nekik, vagy egyik apáti gazda például oda vit\'e könyvecskéjét előadás n\'án, hogy azokat aa okoa szókat Írja be a lanár ur, hogy otlhon elmondhassa a többieknek, kiket dolgaik vlsssa lartotlakT EIOadáa után hálás szavakkal köszönték meg ag intézeti igazgatónak a azép napot, melyet neUk azerzett é< kérték, hogy mihamarább adjon nekik alkalmat, hogy gazdasági tudásukat újra fajiakat-hessék s ígérlek, hogy ogésx községek tognek kivonulni az eőadásra. Az elméleti előadásokat követte a szemléltető előadáa és mint egy mar-kóei öreg atyafi mondtat — Nagyon aokat tanultain tanár úrtól éa azt aajnálom csak, hogy 80 esztendővel ezelőtt nem hitt ide bennünket a löbiré ur. Elősdás után kedélyes kirándulást rendesett a tanári kar, melyei még kedélyesebb társas étkezés követett. Jó szívvel veheti tudomásul est közölünk mindenki, ellenóvszere lehet ez az agrárssoci-álizmuinak, de főleg haasnos less mezőgazdaságunknak, gazdagodásunknak) de népnevéléáQnk* nek ia. Elismerés il eti löleg a jegyzői kart, kik a nép közt az eszmét terjesztik éa a népet rábaazéléaükkel ily e\'őadáaukra elvezetik. — Nitt cm betegápoi*** „Zalai Közlöny" laptársunk egy klrjtllzleményben fölemlítette, hogy Nagy Kanizsán kevée az ápolónő. Erre vonatkozólag a következő sorokat küldték be hozzánk „Nincs betegápotónő" cím alatt a Zalai KOzlöny jnn. 19-iki számában egy nir jelent 1899 jaaiaa lt-fe meg. A bir adatai nem igen Walasá a^« valéaágnak a ugy látsaik: aem egéeaea aa ügy iiáai érzett rokOMaaav aogalaasáa aawk megírását. Kanluáo Ikmaieia aem nifg hmm Aaf ápolónő van, kik kOsél félévi idttariaaug még egy eem volt távol a ridékao. A hír ■agjaiaaáei Idején pedig éppen nin ápolóaé állott bárfaaet readelkaaéaére. Ápolónő tobét eiég van, éa ídsjők la nagyon aok vaa arra, bogy bárki ifáayba vehesse szolgálatukat; oaak aa a baj, bogy éfr faláldozó fáradtaágakat aayagilag Ma aiéUa^a ■indeaki megérdemeli mértekísa.M - T al vaaélmk figyelmébe ajánljak OHay Sándor Palaye Royal áraháaái, Badapem, IV. Koronaherceg uiea 8. bol aaar és aaar aaebbaéi \|aaebb tárgy van állaadóaa kJAllttaa. KMOkéaea lelem ileadök ; gyémánt afánaal ékaaaaak, nüáé arany és esüat loglaláabaa, keleti gyéagj\'aláB ia tok, párisi legyezők, oáaujékdékok a. m. abáaa-ezüst árak, brosok. diaa Allé érik, ssebarAk. Mr disamüárak, eattat botok, peluoho> vagy bér, varró- és ékaserdoboaak, arany éf búr Svak alk Képee áriegyaéket ingyen kttld a kiiMraa aég mely a meg nem teleié tárgyakat vieaesaaaam. — Kiadó háa SspSiitals Igam el lak rasvsOaaa alaAkam, W kásák léekéw \|é m» aMM Hlaaif>alaeeil aiakad kklll itrr, ■évekkel a lilnaiklialal>aa - Aa KM Isáar klhdaaaM* aplat aa. aa. alkalaaaa fia flaaáéa éa i migktikaH aaaraé klisgákst Anyakönyvi Urak. ■álaHlgol kMHIsk: Hsalg Alkart, bérig (laaéw) — Teiaa Miááalfi. Saabé <frtgr, aaga. — lárváik iwilbilia. Hordó. Pareae aapaa — Oaaaiae SsekáMval Máté fbrsae, Bida. — Bervátk ánaával lerváth Lajoa, áUaarfakaaalM (Haakáaa) — krlMer b-rollaáaű, _. Takács Jó—rí, Tasak aaakáa — Pakliaa lnállávaL Mult Mt halottjai; Kálaái trtfáa, rk. M hm vaaati eigwlais Laaé JéaaaT rk. B4 ávaa katdaa ástaelaa laáaáa i/ja rk. á káaigss fiba..... ka Maagár Péter rk. &S éves, taaakaa aai« Koaaadaár áaaa rk. I káaagoa, aaasa taéaya- Pnkaaloa Jtaae, rk. I káaagaa eaaHé Bk. Jaeeb lara, rk. Ct éves aapaa. (Maaaai. Walaa Ida, tar. H évaa, báaaU UáayaJ Babalgg Kall, rk. U éves. ayag. al iPaah Sánta Igaáe rk. U ém. vasalt keedár, Farkaa áaaa tav. Hlatkj imiaial rk, «á évaa aa- gáaaé. Törvényszék. - Végtárgyaláaok és HélsMl dsiéssk. {1899. ioi juniui U 19-4 MtU.) Lopaa büaiatia éa vétaéga, aikkaaatáa vétaéga miatt vádolt Scbleeiager Izsák aileai lgybaa végtárgvaláa. Gyu\|lo«atáa bűntettével vádolt Fábián Já-ngaué született Ács Anna alleni ügyben véfpár« gyalfts, Lopás büntette éa vétaége miatt térttelt Jeaerník Fereoo és taa elleni ügyben Hélet» hirdetés. Lopás b&nlei lével terhelt Caataríea Jósad elleni ttgybea Ítélethirdetés, 1899. hi junius M 21-1a (SksrvMa.) Lopáa bünleiténak kiaérlale miau vádak Stefaneo Péter ellaai Ogyben végtkrgyaMa. Goadatlaaaágból okozott aalyus taak aétééa vétaégével vádolt DómölOrt Jánoa aliaki Igybmi vágtárgyaláa. Lopás bűntettével vádolt 0«v. BalAaa Győrgyaé született: Lepica Jalta elleni tgybaa vágtárgyaláa. Lopás bűntettével terhelt Bakra Antal a taai elinti ügyben itélethírdeiée. KOkommI éa tafajilnnelleeii kikégáa éalMMdk le aértéa vétsége miatt terheli ifja Morváik Majdák Jóúef ellaai ügyben iiéletbirdetée. Lfipáa bűntettével teihelt Kollár Caika Anna elleni Ogyhea Ítélethirdetés. 1899. junius ki 93 in (Hntémk) Sikkaszláa vétsége miáH vádolt fbklká QySegy elleni ügyben végtárgyalás. Ha\'éág ellent erfiaak büatet\'e éa könnyű Na<y-líaniz"a vasárnap taati aértés fiiM\|i miatt vádolt Horváth Jóaeef • Im elleal űgybea végtárgyalás. Magánokirat -hemisláa büaieltével terheli Horváth bukási átfont ttf}t>ra ttáláthfrdáiéi, Italóaág filmi srőeaek bűntettével terhelt Sttle latvAo elleal Ogyben lté\'ithlrdeté«. Rágalwaaáa vét légével tSrbeli Tánooa V«-delné elleni Ogyben IteWihlrdrléa. - IRODALOM. a imw HtrUp jtiiM a) aiévet a;it ••« A itssamlmdltet j>l, tirviuy • iiiaaig vall eddig a llrau Waaf a aalylrt ktaáHt I aeeal aimaMf arataara laláMUri kar aait fcaailkUe Ma ImM padig Maáala Uai u allaa Irata. Bamaa kajijiá vígra álamat. a al • Utau Jalaaé-boa la/4 tata. Bal tartja aaaaaal maaáallanal. Egyotlaa aaagaté irt karain yaaaa i Magyar llrlapat A kMrtek. Mladaat a ko.k,y»rt tgaaaágol a Ugklaobbaak Ea a Hagyar Hírlap Wkaa Mrakrtaa. laaal m(U ilaáaa Saa páitaak, laakilaloaaik aiaaaaa bafclrtsa a Magyar rtapra, aalyaak ata\|iUU tff ftayl Hkador I tljo Ekkaa la ki aareét laaagibea. á alvalt klaipaaatályra tátaaaakaélk. KUnt aanak a lelktkaa telt. Magyar aw poatbdl a kl liaaaáalggal UnkaiaUaaal éa aaataüaael. Politikai laforaiílót i Ugelapaeabbak. „Halplrodali Naaa alalraage. HlwleálataNaaataa la kittül Mladaat Mm la Tillaawna adja a Magyar lllrlar. Tikkal kadwakadlk klaleatglaak ktladaa mii klrlapait 4 Ugkltlaikb Ml artk aarakaaaak •aartaMltya klri Bak Makaó tavata klat kltaadMa laoatal •!;•» t a kaaoraak, a vléiaeágnik. Ha a kiakad».ll.»a „Tinit-aig" tavat á tlaatvkallk a klvalalaekek, aladan Igy Ok kai a Magyar Hírlapot karaalk fal. 1116a rovatai aaanuTaaklk a lap. Jagaa paaaaaalkat klall. Zaok arvaaliaál alrgatl kivívja H alnéeaaksa klvál a kaávaaalayak la IlMala allaytk tgkaa aereialál blatoaltja altáaotSiaok Jókai Mér, a legaagyehb magyar Irt, aaat aa al fllivkea gylaylrá kaaaaakk alkaaaillat kai SMf a Magyar Utrlapbaa áa al HMvkaa kapják aaaaa aUáaatSk aliaaee ilbaaot la Tatjoaaa lagyoa, alat raaaaaaa. Totato] raaaka j flglayit, a mily aaat folyik i lapban, aa a\| alláaaMkMa kstfla lavaaatkaa Jaltattja al a kl.dó- Untak A Magyar Bkaton alart poapáa aaépiroáalal folyóiratot jóval oleaóbbaa kapják a Magyar lllrlap alláaatál. lap l«y a Kia YUáf alal kápaa gyomaklapok, a a dlaaoa rraada Divatlapot, aoly MtlaM kait aludaalali. á Magyar Hírlap alááaatlal ára aafyadivre I frt U kr, agy kéret Irt VI kr. Bltflaital biraoly naptól kaadvo lakai i kladóklvatal a a aaorkaaaMoig aa V. kar. Uaaviá ataa 4 •aia alatt vsa. Közgazdaság. A nyoma IrtAsm. A kár, melyet a gyomok mivehti uötínyelükben okoinak, eléggé lamaraU. A gyomok a aaaalófdld talajából tápanyagokai vonnak ol, mert mÍvelni a növényünket rendeaerlnt megelőzik. A talaj nedvaaeégl viszonyaira minién káros befő-lyáau, mert ta liárayalva miveleii növényeinket azoktól elvonja a levegőt ée aapféayt, tehát aat a lonioa két tányeaő\', a mely a növényét buja iejlödéeéhea okvetlenül megkívántatik. AsonUvOl pontos tudományos kísérleteknél kiderült, hogy a nsgyon elgyomosodott talaj mindig néhány tokkal hidegebb, mint a gyommentes a mi megint e talajben végbemenő kémiai folyama toki. át bir jeleatőeéggel. A gyom igen aok eaelbvn annyira csökkenti a terméa1, hogy a gaadálkodáa uaak akkor Bseli kl magái, ha etösőlag a gyomot alpuaztiljuk, meri csak ebbsa aa esetben lérOlnek megás ujabban miadkiterjedtebben haasnált műtrágyákra ia a jó velőmeg beeaeraésére fordítóit kiadáaok. Habár nagyon nebés, eok eeetben talán lehetetlen ia a gyomot teljesen elpuaalitaai, mágia ajánlatot azt legalább annyira irtani, hogy ne legyen képea a miveleii növények lerstéehosamát kedvezőtlenül befolyásolni. A gyom irláaánál föképetr két szempontot kell figyelemre méltatnunk, meggátolni aa\', hogy gyominagvak kerülbesaenek a asántóföldre, a a ssámóföldben levő gyommagvakat és növényeket pedig ki kell irtenl. A vetés áltat jelenleg oneké y gyom kerül a tssniólöldre, mert minden intelli-gea* gazda jól mrgtiastiioil vetőmagot haaanál, Szelelő roi\'át a leittobbgaaduságbanhaasiiáluak, Mindasoaáltil óriási meanyisésü gyom kerül a szántóföldre ée pedig az istállólrágya révén. Aaon gyommagvak, a melyek a takarmány polyva éa aaalmába vannak, keresztül mennek aa állat tealen éa legnagyobb ré»zi még eeiraképea állapotban kerülnek e Irágyiba. Hzámos eaetben ezaal akarják a yyominsgvakat ártalmatlanná tenni, hogy a megdarálandó gabona közé keverik. Aa apróbb magvakat aaonban Zala 49. Mám. 7 lap.) malomkő oaak nagyon tökéletlenül nyomja ;éjjtl a Így a legnagyobb réaaák sértetlen ée oslraképea állspotban kerül a trágya kösá. Tehát s takarmányokra ia ügyelnünk kall, nshon ezekkel gyomok kerüljenek a szántóföldbe. külOnöeea ügyeljünk arra le. bogy a ásása kínálása ml ké-őa ne történjék, mert es esetben le biaoayos, hogy érett fyonmsgvak kerülnek a trágyába. Sok gaada méltán osodálkoslk, honnaa kerül a Inoeraáa feltörése után aa s aoi társak, holott a veiéa alkalmával talaja teljeeea tleala volt. Ka velóeslnOleg arra vraetheiö rtsesa, bogy larank magva a túlérett szénából került as latállótrágyába s megfelelő visaonyok között -tehát ba a talaj evekig oea műveltetett — a taraok kite\|lodik. A kereskedelmi erőtakarmáayok kOlOaöseu a korpák, révén eaiatéa kerülhetnek gyommagvak gazdaaágaakba, 8t okból 84 ilyeneknek a beszerzésénél színien tegyünk ások gyomtartalmára figyelemmel. A koaipoeat által is ueut ritkán elgyomoeitjuk talajunknak. Bár y> jelnek teki itheiO, ba a gaa-daaásban komposzt rakás vas, a melyre minden hulladék kerül, de bármennyire gondosan történték ia snnak átdolgosáss e ba trágyáiévá! öa-ttlszftk In, ea állal még neat érjük el aat, hogy as összes magvak osiraképeaeégóket elveszítik. Kppen aaért a komposzt asm a azáatóiöldre, hanem a rétre Való. Aaia. tehát lálluk oa utál ótrágyábaa és egyebekbea jelentékeny mennyiségit gyommagvat juttatunk náalótöidünk talajába és Igy a már meglevő gyomok állományát ezanoriljuk, ha már mo t meggondoltuk, hogy a különböző pyomok magvai eelraképeeeégükei rendkívül hoeszu ideig képeaek met\'artatai s asokask mindig osak egy kisebb esásaléka kel kl, köaeyen megmagyarái-haljuk magunknak, miért oly nehéa a gyomokai töké ete«ea kiirtani. Miután láttuk, mlképeo ke. rfllheinak a gyom nagvak szántóföldünk talajába uükaégképen a gyomok Irtásával Is kellene loglalkosnuak. Az irtás kivitele lügg áltól, bogy a gyomok aaoknak melyik csoportjáb* tartoznak. lamerüak direct növö nyomokat, a melyek magról vagy dágvány által fgyókérröl) aaaporodkitaak a vannak paraalta gyomok, mslyek magról, gjOkéiról vagy apórák aijáa aaaporodaak éa kulturnévé--nyrinken álOsködaek. A sserial, a bogy a azáa-tófBIdön előforduló gyónok melyik oeoportjába a gyomok tartoanak, leaz irtáiuk más éa más. SARNOK, Egy kiny. Takattaa róla, kogy ka vígra Ajkaara tört a Valloaáa 8 artt vatt blaskaaé(aaaa Egy althktallaa, uaal rariaa ? Hát mórt dalol! a IMallleake Olt fkaa aaaralaaa Inakat 7... Tahattaa róla, bogy ka aüadaa A ralisaikra klaatalaU. Tl, oaak U váltál éraékatlaa ; fagyta aoaoly Ilt ajkadon, Saaralaaa udakll Maiira Cl aaa kígyóit a ayagaloa, 8 kogy topra mlp aaaaMéba uéataa, Kgy Uay raa«att pillád alatt.. 8 ka alrba dlat la Jigaaarad, K Usyirt oU la ildaiik. .____Jlervay Frigyta. A tlseulmraaadik. — Francia kuaoroaak, — Szülőimnek lisenharmadik gyermeke vagyok. Mikor megszülettem, atyámnak, egy úgynevezett jó barátja tanácsolta, hogy e külön te körülmény 101 legyen tüntetve nevemben. Atyám —■ nem hiába hogy gimnáziumi tanár volt, ~ szói fogadott sú latíu Tercins Deoimas (tizenharmadik^ nevet a Ha nekem. Huszonegy éves knrombau beleszerettem egV angyalba. Neve Klára volt, de a csalid tagjai, valamint azok, a kiknek kilátásuk volt családtaggá lenni, Klárikának bivták. Klárika mindenkit elbájolt. Életének tseuayolcadik évét lapostaj állandóan köanyü fehér ruhát viselt, de dieee* kedhelett azzal is, hogy atyja vsgvonoa ember hirében állott. Mikor azérelinet vallottam neki, s.emérmeeen lesütötte szemét s igy ssólt: 1199. juniua bó II-áa — Beaaéljea a — papával L. Két hónappal kéeflbb egffke volfam a halaadók legboldogabbjainak Engedélyt nyertem, kan Dl naponként meglálogatbaeaam a saleskáet esel bizonyos oéliásokkal a késői időre, tadtak tata eltávolítani. Egy aaép alkonyatkor agvOtt llteei féMr ruhás arim aal aa ebé Hő saoMbea. RSvM MM múlva egy diák lapkái ftatal ember Mfstt he koasánk. — Hurrá Klárikat - kiáltott jókorát Is minden teketória aélkül osókot nyomott angyalom kívánatos ajkára. Cköabea lelém isadiiett s éa e aunyi tekintetből esi olvastam ki: .Mily kellemetlen vHetleoaak kössöabetem e ssareássétf — • Egymásnak bemutatlak besaeleksi, — asoadá Klára. — Es Itl Róbert bátyám, M a berni egyetemről tért éppen hasa; as aseg itt jegyesem, Usiers Tertius Deci mos ar. — Oa agy ö<régi római ? kérdéa diáksapkás ifja. — Hogyaa ? — Oly laliaoe aevs van. — flja atyám gymaáaiumi tanár veit, — feleltem büszkeségtől eltelve. — Teriim Oecimaa. — folytatta fejoeóvál-gaiáaok köaött Róbert, — különöa név. Moedja kérem, aaetenoséiien Oa? — Ugyan mi jat essedbe. kiáltott ködbe Klára. — Távozz innét, jehb less 1 — He lágereid fel magad I — kérte At Róbert —■ Csak aaért kérdem, mart Tertius Deeimoa anaytt jelent, mtat: tizenharmadik, aat pedig mindenki tadja, hegy a tizenhármai szám aaeria naétlea szám. Ha laka y voiaék, nem laaretaék Tizenhármasné tánsáaszooy lenn\', annyit mond-hsiokl E ssavak alán gunyot mosolylyal hagyta él a esohát Klárika két orcájáról leiüst a rózsás plr. Aggódva kérdeale: I . — Igaz ez ? — Nevem kéteégkivül azt jelenti, hogy Ptizen • harmadik". Klárika elaápadt. —- Borzasztói — kiáltott HM,est nsmiudtam. Oh bár mtgtaaulhaitaa volna latinai... Kedvea barátom, nekem oly vissaataazitó a tizeahárau szám. Egész oaaládaak irióaik, ramag tőle. Beha-sem ülünk lisenkáreuta aa sartaíaál, iokább behivatnak az utoárói %n hordárt s ásattak neki ; amiért tizeeeegyedikaek asaik velünk .. A hónap liaeaharmadik aapjáa sehova sem megyünk. Kgyik nagybátyám kártyát vetteleit magának a rá éppen tizenhárom év anlva meghalt... Kanári madarunkat tiaeahárom éves korában ellopták téliek. Szóval — Isten látja le.kemet — Tiaenhármasaé asszony asm lehet belőlem. Nem maradt számomra egyéb hátra, mlat jé aevelée szerint elbuesuinl s a jegygyűrűt — tizenhárom karai oa I — neki is«aküldeni. Három hóaappal később Klára férjhez meet: egy hetven esztendős milliomos vette el At, ée a házasságkötés után az öreg mégsem telte meg aeki azt a ssivssaégit, hogy magba jon a a milliókat hátrahagyja. E lenkaaőtag két év uulva megbuktak vállalatai a vagyonát egy krajcárig elvesstette. Ea még egyre eserelanm betege voltamé aaért elhatároztam, hogy kivándorlók Auiztrá\'iába. Ugy véltem, hogy lájdalmamat esak agy hoaa/u utaaáa képes sayhiteai. Helyet foglaltam a „Kolnmbas* nevű tengeri bajén s az ataaok névkönyvébe Daiere Tilus Dárioat irtem, arivei osomagjaimon a U. T. D. jelzés állott. Alig hogy héjéra léptem, egy kéa érinti meg vállamat, melynek talatdonoea, agy teage-réazlisat, magaaólitotl; — Mi keresal valód vaa itt, Uaiere barátom f Téged ugyan nem reméltelek volna a ml hajóakoa. Megismertem öt, egykori iekolap^jtáaom volt, a kl lanu\'mányai végetlével a lengeréss pályára lépett. — Még most ia viaeled akkori aevedet ? — kérdé tőlem, Engedd tanácsolnom, mondj lé róla, mart a tengerész népség bahouáa a ka valami történnék utunkban, cak téged okozna érte. Nem tudom, nem tenne e J vaáesá ; azután még aa ia kérdés, vajjoa kibooaátaaa-e ajból a cethal? — Igaaad vau — ertáitém meg aaa veit a elmeséltem ea-renceéilea szere\'aem történetét. 0 magille\'ődvehallgatta végig aaatáa bemuUtott eagem bajtársainak, Az igazi nevem valahogy kitudóéett e hajéa Nagy-Kaniaan, vasárnap Zala 49. stám (II lap) a aa t lölfedesés raiia oésvs kellemetlen követ-keiményckkel )árl. Negyvotmyolo Arai ut utaa vihar Iftrt ki a a bsjóenép aakvai tulajdonította aa rgétset. KéaObb több metrós napaiaráal kapott j írnok aa én ártatlan fsjeni re stórták átkaikat. Járvány ia Kiölt ki a hajón, prrana áo boataa magommal aal ts. Elkeseredtem s a legközelebbi hajókikötőnél ethagyism Columbust ás vlseastérism aiűlöha-aámba. Magérkeséeem után .\'léliány nsppal olvastam a> njságlaa, hogy „TiseabéraasokM oiwmul egyesület alakali l\'áriaban, inely aa elő-iiálvtsk a a babona eltörlésért iranyuli. írtam a titkárnak s aaonnal fölvetlek a. tagok aotába, Hindun talbaiö easközssl kUsdSItünk mindon ellen, a mi a babonára vasai. Tistnhármsn Üllttuk agy ssatalaál; a nót késs-akarva kldöutöitük \| kést ás villái ssáudékoaan ka saiba raktunk j pávatollat viseltünk: mégse iatt bajunk töls. As egyedüli baj, mely angam aa tcylelben én, aa volt, hogy feleségül vstiem agy fiatal oő-ia\|iársat, a ki péntskl napon sillatelt Bár anss ssülsiett volna l..i.„ Közönség köréből. A latanyai önk lüzoltó agytat válsaitmányátót. TtktnMii SierkmtMj I A J&ala" olmll lap 44>ik saámábsn Lslaoyéröl Böjtfalvy 0. aláírással ellátott levél jelent meg, moly levél többek kösöü a letenyel Oak. lítoltó egylettel is fbgltlkotlk. K lap msilsltoéss után as egyleti működő tagok a megjelent cikk állal sértve éretvén magukat, a válaattmány Oasaekiváaát kérslmsaiék, A válasstmányi Uléa ös»ashivslváa — a kérvény tárgyalás alá vétetett A kérdésesoikkfelolvaaáaa után a fóparsnesnok as figyel magáévá téve, kér-dée támadt aa Iráni, ki írhatta esen olkket, mire Freriág Qésa válustmányi lag kiielentelte, hogy a pikket sajátjának ismeri el. Főparsnossok ason kérdésére, hogy mi vssette esen eikk megírására, határosott válaast adni nem ladott. Tekintettel arra, hogy eaen elkk nem felel ateg a való-ágnak asoa kérdésre hsjlandó-e ss önk. tfisoltó egylet repaiattyis érdekében a olkket viaSsavonai, kjje-leatetie, bogy a clkkiét fenntartja: — erre a válaestmány f, ári Junlos bó 14-én megtartott \| Ülésén a követkesó határosától bosta: Tekintettel arra,, hogy ama elkk nem felel meg a valóságnak a választmány megbotránkozását lejaal klés mélyen sértve érzi magái, bogy akkor, mikor as egyletben a legnagyobb bar-moala van, látszik még olyan velasstmáoyl tag is, kl megunta ss ösasmflködést ás s békés egyetértést ; föleleveníteni igyekszik mindaaon bekétleuségekel, mely az ölöparaaosnokl működése slslt történt és ssját Összeférhetetlenségét ismét vissza plántálni sksrja, — bsss egylet vesetéeével éa működésével msgelégsdve nlnos, nem köielesö reá nézve s tagság, i.eteoyén, 1899. jnnius bó 14-én. A vdlasxtmd.nl/. Bierkesttől ttxenetek \|B. SHrsrsé Kikaptak ; UssSsJIk Lagkásalabb JSnnl he. " aetaaeev aeenS-Bllhiea. á ktllaaUay Is, préea la stiglrktnU. Talán Jllvtf Mka ktsMMjkk. g. m. I. I. ShIhÍm. átkalaue aUáau ■affleSIvt 11 késeljek, mihelyt torja ksrtl. NY1LTTÍSR. Henneberg-selyem 45 krtól lé át es krif siélsnaksat — osak akkor raliéi, ha kts-vatlas i/áralaiMI raadaltataak, — hkata, t.kir ia aslaaa, — a lagdtiatoaabb aatvie, sain ia adatáaatbaa. Prlváá-f-IfaaaMaak pstabár ás itasntwi, rataaiat káakoa ■állítva, — ailsUkkst aaáli esslsfaráaliáfal káléaetk, HENNEBERO G. selyemgyárai (aa. ia klr. ad vari aaáUlté) Urlakkaa (1 Msjjrar lavataaia. Hvijoba kttiaim lavilMljraf ra<aaat.ad4 100811899. ssám. 191-1 Árverési hirdetmény. A letenyel klr. járásbíróság mint ikvi. hatóság közhírré testi, bogy dr Csempess Kálmán ügyvéd letenyel Iskosnsk Molnár Juli ösvsgy Caep-regi Andrásné po\'si lakos slleoi 66 Irt 50 kr. p-r ennek 1898 évi máricus hó 6-tól járó kamatai 17 frt 86 kr. per 6 Irt 70 kr. vegrebaj-tásl 14 frt 76 kr. végrehrjtás foganatosítást 8 Irt. 80 kr. előbbi árverési kérelmi 8 írt 10 kr. ezúttal! költségek iránti végrehajtási figyében a nagykanizsai kir. törvényszék s letenyei kir járásbíróság területén fekvő Pola kósség 818 ss. Ijkvbea A-f-19 hrss.ingatlsn és asoa ingatlanon épült 12 nép sorssáthu ház 694 frt kikiáltási árbss Pols közsőgbiró hásánél ISM évi JttaltM 19-lk 4. f. IO érakor Dr. Csempees Ka mán letenyel lákós felperesi ügyvéd vagy belyelteae közbenjőllével megtartandó nyilvános árverésen elsdstni log. Kikiáltási ár a lentebb kitett beosér. Árverezni kívánók tartósnak a becsűr 10%-it készpénzben vagy óvndékképes papírban a kiküldött ksséhss letenni. Kell Letenyén, a kir. tvssék mini tknyvi hatóságnál 1899, évi április bó 7-én. F1L1PICH klr JiráaMró Laplulsjdonos és kisdó: riSCHEL fÍLÖP. ÜBéu^acíVLleutoB szépséget lehet eléuni a «ir Spliaer-Nta ■AMA ksaiassasl, amely már egy tégely hsssnálstánál elhalványítja u szeplő- éa májlollokat, állandó hsssnálstn pedig teljeaen eltávolítja. A „Bimm Pmáer" és „■árt na^pM"nal baszttá va pedig megóvja az arc bársonyos külsejét s késő öregségig. 89-18 Ksphstó: Govorkovich János Mária utailMban Eszét felíöváros- eredeti csomagokban. Raktár Tlrlk Jéauscf gyósyaseréasnél Budspesten és mindsn nagyobb gyégyuertérbsn. Egy tégely 86 kr. Postán legkevesebb bárom tégelylyel küldök utánvétlel. Bővebb lelvilágositásssi; ingyen és bérmentve. Va Amerikai zsebórák. Jótáláesn\', bogy a niekel s/inét nem vál loztstja, szerkezete pontosabb és jobb min a Irgdrágábbnké. Ara darabonként S forint. Jótállás me lelt, mig a kéesiet tar. Hassá aaial traláaaa ee kr. önberetváló készülék. Fox, valódi solingeni gyártmány, sok kiállításon kitüntetve, gyakorlás nem kell. Megvftgás kizárva. Tisz aé- kényelmes munka, Bőrbetegségtől megment. Tartéa éa pénzmegtakarító. Barak\|a a IMat A penge*oaillagoa eoelbéi és a többi réssei alpaceából vannak. Sir kltle pafe ksaS 1 intet. NegreaSeeMi Pollák Sándor föbizományoanál SsSapatt V. kar tálaáSHrtaza 17. Gyűjtőknek 6 drb. után egy iagyea küldetik- xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx?\\ 8923,1899. 191— HIRDETMÉNY, 000000000000 00000000000000 Q Igei állni u iluluUi - M kínált! c!ü HüiMMn- í Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező ürülék hordó gépek használata a f. évi julius hó t-ső napjától fogva egy évre bérbe adatik. Aj Felhivatnak teh&t bérbe venni szándékozók, hogy ez Q érdemben 245 frt 45 kr. bánatpénzzel ellátott zárt Írásbeli ajánlataikat, melyben kijelentendő, hogy a teltételeket ismerik és elfogadják, a f. évi jnnlua lió 99-ik napjának d. u. 5 órájáig a v. iktatóba annál inkább adják be, mert a később érkező ajánlatok ügyeletibe nem vétetnek. A teltételek a v. levéltárban a hivatalos órák alatt betekinthetők. Nagy-Ka\'izs&n, 1899 junius 14. 1 A városi tanács. OOOCXXXXXXXXXXXXXXXX)0OOCXÍ igászségágyt katéaégtál aagvingálvs (Blsonyitvány kelt Bécsben, 1887. jul. 8-án) legjobb és legolcsóbb Veitllslhé\'sier A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nsm siégséges felette esükséges valamitéle Isg- a fognak tisztítására, Ebhez tleatlténaer haunálata. X Mt> ■ladesltl kaphalé. \'ftl oooooc 00000000000000000000 Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 49. szám (•. lap) 1899, juniu* M 18 áa áAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE^ Jittiliipeid, )\'., A Utotmú ny-utam 31. m, U ADRtAMCE, PLATT él Co ^ADHIANClí" MitklM , wurrtuM araá- k V. VERMOREL félt IMIMM irtf MUHhl nUCIiAI RM psrunoaptn n-fou. kt\'iiiininvu lilaár4Ug«c képviMlat. M lndan a mnAfaidaiág karatéba < Urtosó ssükaéglstek, mint: vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. lriInlVf —-• kuaiailil fertéaa J3M1 A as»ve4k»si ilynMIyril áa hat oaklat kétasar awgjelesé „f zi.KTI IIWSM ki tarcsa GYÓGYFÜRDŐ VaiBei/ébea, Otaubaraé tartalmú asónaavdua vasforrások. \| pm i Kelli t«T»ITÖ"-Ji kárklaek lagyea éa Unnlit ar<klldl. KLTTHIA a ápolására szépítésére és TJ -.-, 0 r,® finomítására Jl U U tJ I i ! Itllkk eiMaéki. bal «a lAraalg* ri ül k — Fokár, ráaaaaala. ia sárga — -I tgjf dobol ilra : /orial M krajcár. 1 Utánvétül va«y ak i-r:—-— \| össkeg előlege* lieVUt-Idéae után küldetik. >H/ilt aaalyaáh « aláalva Dr. Vekl J J Os. Kir. Uatr llul IMwkra KIIMf>rtf IcveUk a legjobb kfirökból minden rfobosbos £ mellékelve vannak. 6 A TAUSSIG QOTTLIEBS kir a4varl áaliaáSa-aaappaa ás lllalamr-r;tr Báesbea J Faraktár: utca, I.. Wallaalle a. K Kapkalé w legióbb illatszer- i^éouerktretka- j <lal»eu «m uféDuertárban. X.-Kaaluaa : ált 4a A BShaa, Keleti II Mor Krslmer Uyala eégekaél. # A legújabb módszerek aaeriat berendesetl sgö ée ásványvit, vitamint vaaláp fürdők, allemea, hüvöa éga j; a kényelem minden igényeinek megtelek) ole-ó lakáaok; villám világ itta, i jó vendéglő, gyógyszertár, naponta S-eaer zaaa; szép kirándulások. A női azervefc bánlalmai, sápkór, vérszegénység, továbbá a légzési ée méaa lési szervek bajai ellen kiváló orvosi tekintélyek I ajánlják. 174-10 te* Évml má\|u» IS-tél szeptember tO-lg. As évad kezdetétől junias 16 ig ée angnaataa 15-től szeptember 20«ig tetemesen olcsóbb árak. Felvilágosítással szolgál éa kívánatra prospeklnat kQld a (Qrdőigazgatófág. Állandó fürdőorvos ér. Robrer Aladár, I. m. főorvos. Tarcsal Káraly\'or-I rés különösen mint óvszer járvány esetén, ivód-sói ajánlható. Megrendelések olyan városokká!, hol kilón raktár nem látszik, a lllrdőigazgalóság* \| hoz Tarosára inléseadök. Poéta- ás távirda-áío-más helyben. Vasúti állomás Peló-Cór, a Szombathely — Pinkafői vonalon, honnan a 80 percnyire (5-8 kim.) lek vő fürdőbe a közlekedést kényelmesen bér- és társaskocsik (omnibuszok) tartják fenn: egy négyülésee bérkocsi ára S frt IS kr., társaakocaln egy hely 40 kr. XXXXXXXTXXXXXXXXXXXXXXXXXX KITÜNTETVE lM. Mllkaaiaal kiéllttiNa araay iid.Bk.mil áa- allUaalaal aagy ároaaal. 1197, KlaMrl aaauatkM voUsápvsiaanyan alsS élj: Állasul aranyéreMaaet Lévai aeaaetkSai ntififnmijrn aagy iinrt; .lal élj: araajrtraaaal 1898. Héé—síváiárhalyl voitlgépveraeiiyea slaó dll: araayávaaoMl. Maiaavéaárlial/I kiállítása >16 éli: aranyánaael. Weiser f. C, gazdasági gépgyára < piM mmJm Ü Blagy-Kanlzaán. ájáalja; HAtifAaaassÁii l.gJbb it LEGJOBB VETŐCIÉPÉT, ■wbad. kiválthatd kapassak ljrtkkal allitatt •ik és I Zala-DrIII sorvetőgépét, Parf»nall olosó ia Igen Jé, kiaayt rítügépét; legjobb isor-további ssab. >}• Dl IDOM kcsettt, tlbb kiállításon alatt élljalklilaWeitIssk-raaéuaré aotélskéll. kerssált )ér\|ásysH, uéaasytttIN, restált, trtaarslt daráiét, siscika és régavégétt, kakerloia-aarisalált áa aüaéaaAia gaadaaágl gépelt. Jaieiir: 177—40 Elvállal aaaloaa- áa vta vaastákbar—áaséasks t Mi-toló répakapa és lóltönű, 4 tyaék lagriB éa kés m Árje lö írt- isatv. BALATOS-F0BED gyéfytlrél • Balaton aietropa\'Un W Zala vármegyében. Posta áa távírda helyben. FUrdöidény május 21-től szeptember hó végéig. ásaa lytagaáJálák is aaUWiafak, kik Salaim ftrad kaévaal kUaúját aH» élvaaal akarják, már málna liftéi Itt aladea Hsjllail"^- aain Sjjjjji kliMaÜiJ — Ulálkataak. — TbaU áaeaá.s, «ajrk», egyaahtos tápírtl levsjé; jjtvéajva. sás s áaatvu, vasas források \| jnbs»»é-, t»j-, asSÜS-, asasagt^yágyaáé aáaaaeaa aalag pwgt- ia «aáa»»VM lild.g tttrdifcj gUsBrtak, aahaayolt, balatwtavl kidig 5jé5T5 aaaééák. Orvosi taklalálysk Igaa »)áal\|ák; vátssqjáayság, girrály, gSatkér, saaa, káaa-véay, lágaésaarwik, karalas báaialsul, nksdMg, várktpls, gyoaor is bélkarat, aét- Is ItprárMais, aSi bajok ■ idafbáaUlaakkaa. Elalraasa IMMaMail. HanaklSI vádett sySayért Ibkvéa, diaan ollsairt limduli, pásitssa sétsoiarnok. árayákaa káttayuk, lombos park, fcayvss llgat, Urs«a», nlalaMdások, lisll láaoaalalság, átveaolos klréadaléaak, •áUsadaakáaáa. El.gánt lakáaok a BaMaa piryán éptttt Ipoly-ndvar. aa Brasákat- ia Klatild aéTarakkaa áa a Ornad H. Ulbaa, mÜbos ayaralék, Jé áa aánákalt álksaáa, iaU* d\'fcets saavwt I kt M kr. Subák 40 krtél 6 Mg kasbaiék. Janin* 16-lf és angaastas Il lái s mm Táfüs a lakások S0 sUaaUkkil, aa MlUaáa Oraad Houl iturnaábu SO ■áa»likkal olewkWk Vssntl állomások Slétok ás Vwapiéa Siótoktól rsiad gtisbsjóa I én V«a-práaUI kooda 1 ia Ml éra. Tasati saaaáa )«gy»k SS nybaraad ■áaUááw ksávaa-aáavsyal, msoottárll Jogyak — három aapc* — SÍána kapkaták, á fllráSotlMl raadtal iSorvoaa ér. Harsy István, kir. tss. LakáfSHgnaddiask sláist Wklldáw aaliatt - Llagl VsMriás ~ríT\|-iTl\|irl koa latáaandsk BalalooMradr, á balatonfüredi ásványvlsaak, aaiy aiat iiraadl vta Is Igen kod volt, Alraktároia: Édeskuty L ásványvls-tsálllW Badapastsn ; SMa klrSl kapkató IzasHrsy léaes-aál Vaaaaráakaa ia UsMssskar Aatalaál Haikafcbjrrár.W. Prospoktosokkal Ingyen uofgál 184-8 s fli<ll\|ai\|tillé\| Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. I Nagy K»ma* vasárnap ■l ....... 11 « 1 ■ " i " • i i Zali 40 szám liO. lap.) 1889. junius 1* án. KERÉKPÁR\'RAKTÁR UN6ER DLLMANN ELEK VHktiwkiaMkM NiGY\'KAHIIMAN, • világhírű )) Pnmiir helical" kerékpárok flkáfvMtfy ét raktár. KitQnd járású és solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt IIO fiitól felfelé. KI In de ii ni mii kerékpár alkat réaaek Mi választékba. Á4wékb laiyra A Mnuatr < A borszéki borvíz a ssvsnyuvlzek királya 1 Köszönetnyilvánítás. ö Fensége SALVATOR UPUt főherczeg udvarmasten hivatala. iltaláaos isWatára-nyár. ő cséaaárl és sirályi rmip Balra Ur Mpil PdkartM méhlfll Mg raa atéffér* a* tahattWn! kilalt caipDkksl. 0 Paaaifa ko«aabt> nalac klriaáaliaoa kaaasélta a calpékat t árast, Wy likai aaa fáradtak ig; «\|, akt aáa ktataaécw dpékail Káldtk agy sár wlln salpit, hagy aaaak a alatáiárs kéadtaaaik aáalktl asks»>lal)ktllasl, (gyanúsát a olpáss-sál • aatáa ktidjék Ma. _ Ikfll, kazr e laSáutalpik éa fly Jék lami, éa év ar\|Mrl<k, a aalal aigfkMIh valtak a na- Ugrik, ÍSSS Jallaa kó 84a. RRANL. haaaárkapltáay Magysrniais roll mtnlasfsralaika, a kOst(as\|alisl kiristf slatka, a kdvatka tiltat lr]a! Tintáit Doktor ári Ál ssbcattMlélá csípik kHiaiskask kfcaayaltak, siilárdan (a puhán járok ■Mflatal iMh láka^áao. >\\fj hogy — aal kiaiaa — lákkajta Naal torákk wk* aaa lfá«t«l. \\ Sairaa isaáasit k(a «al x IHmiii, INI. irt ssaptaaksr H-iu. 118 - M TlataU kit* WEKESIE SÁNDOR óvjuk lábainkat hidegtől, nedvesséptfíl é$ tneghülétioC Hlnci tSbbé lábfájás I Sem tyúkszem, sem Izzsdós láb, sem bfirkeményedés, sem lábdsganat, sem lábégés. BBvid Idal vitális atia m akSaaycbbál a Játáaa aaaak, ki aatatli 4r Hérraa fala, a* f éa vUágea lukáiilanltt asbasttalabé-UassTaqa el. iHtáruUnífl 1 frt ao b, tgurl «0 lr, honekUlp 4« kr, gyermekeknek tele. A* aabaattalpbiléa kitűnőségét IsgjobUsn Uaoaylt\|a, hogy a «a. éa kir. klafa kkéMNOuh éa a aa. kir. haarMaéfaek táélf Il lés pár aaálllttatett. Baitktldás oaakti aliarttkl, rajy * péaa nlttagaa bakáidén ■sllatt íalrllájoalliaok, proapactaaok ia kiaaáaatayllráaitáaok lafyss. IC VtaaMaéékafc atfMeli kna(céaér. Általános Asbrsláru-gyár ktlitl tártMif BUDAPEST, VI., Szlv utoza 18. J ! BORSZÉK. 1 fftfrrardá MMDÉLTWMW, (Wkmnlki i faarvaaak kaaájábaa Fürdőidény tartama jun. 15 tői szept. 16-lf, Utazás: liéa<-IUf«l\| vasúton, onnan s lűrdó-iga/galóság állni ssubvsnosionilt gyorskocsin. E gyorskocsikra előjegyzést i hetnl Miklós dörög vállalkozóknál Státz-lUytH. Déli útirány.\' fírasíó, Ctiktttrtda vaauton, onnan kocsin. A borszéki borvíz a savanyuvizek királya. Megrendelhető aa Igaigaléiigail, Beraaék. Kaphat mindenütt. Föelárusltónk Sxoza.Tpeith.a\'lyii: FELEKI éa FA 1IKIEW1CI arak. ÍBriSra, karvlilitdra sézv* eladta rtlv(lá\|tiltáittl. praapsotiaa!, irjagy-likkal tialgál S flrél lilat %azgaté<é\|a Barauk 1SS-8 Posta, távírda helyben. Megrendelhető: IQAZQATÓSAQ BORSZÉK 0 í Bécsi Nők tauuMk Szépségüket •laS aorbaa a leakeUeateeekk, ligSftillnta éa kghlNMM Originál Pasta Pompadour hassnilatának, aaly aik. Dr, A. SUs orvo* találsUaya. — bal aaipUáaaar kaanilata éiéak, léa ar—lat, vakHé aaép, réacaaélkBU arakért aá, ai« a aaguakb koraakoak la; — jétállá* aatlatt (alkaKkia a pina Vttataékllk) altSkiaHa ssaptíl, mfjfoltakat, Mali-kaiyaaaifat, rMateltokat, kitUaakat ki btl ■Isi— aa tlaitáUl«aaá(át - Már 40 tv «ia a lsgas#llkl uuár> ■ál. aáviaiakail alkalmaaáabaa raa, aairál biaoayitráayok áa kálaayilatk<.aatak Uaaakaéaak. laaa aaar Jóaifiaak ia ártalaaUaaaá(iaak ali( kiaoaylUka a «• tva* Ikaa Uát, aaly IN alall aaarfila aaar lalállatoti fal ia tSal Iaaál ti. — I«y láfriy ára, aaly S hónapra alig, 1.S0 frt POMPADOUR-TEJ aaaaaal lajaalnl hkárra váltaaUI a aa araabárt, — aá( aoaáa atáa aaa ttalk al. — Bradatl traf 1.S0 Art, Paapaésor oappaa 10 kr., Poapaáoar-Padar ráaaaaalul, irta éa kkir mlabaa 1.86 frt. VwéUaaak biaaioaaai Wllkalaala llz ar. Vai likat (AaSaa JUa aaé a radar) aéaa, fraSaraSraaa* ia. eatan, kik aa acy«tit kénttSI raliéi Bli aaarakaak. Vitaiaél csak álaaaal airte«aa(akal kfaéiaaak a, Raktár Nagy-Kanissán: KREINER QYULANAL. Még minden réartvetteratógépvereenyen, ép asyi8M. inlia. hó U>én HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN is n két első díjjal aranyérmekkel itt kimnteive. Ho GORMIGK a világ legrégibb arató- éa fükazálógépgyara Chicagóban. Magyarországi kizárólagos vezérképvlselőaégo: BUDAPESTEN MÜLLER éS WEISZ IVáR-etsa SS. A\|ánl\|ék: a legmegbishsióhb MC 008MICK „HOHGARIA" kévekőtő aratétépet,slsiokálste«bhlCCOMBICg „DAISY\' msrobrakó aratógépet » * legújabb « logjobh IC C0RIICK ,,KIW 4." flütaszálógépet. Siáats kltSitstaa ét áS«arl levél l«tilia 118-17 « - A 5 •g 4 1 CtratoK gyártaáays \|á«k káaalatas t«kilUtágát Oáyalak aigy aaiabaa, a padik tat(aa ■■t.lltiálsi»s aa wág alaéaa « aákftdéabaa raaaak. Nyomatott Fiaohel Ffllöo laptulajdonoanál Nagy-Kaniaaán 1899. Huszonhatodik évfolyam. 50. szám. easrkssstássf : VkroiUakpülit. fiaakel KSIlip ktajf. kenekaéáeábaa. i «irtmllTil irtoknál lakat aapaa-kiat i. a. M irt kitt i. iaUaaaál a lap aaallaal raaaar. •aaaileaá ataiaa klalaalej. Kiadóhivatal: Ytrnaháaápglat: htcktl Hit, káapv-karaakeáee. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön. kló marass íjui Ei«a ina II karaaa iá frt — kf filém I karaaa (I Irt — kf ."•etjeéávre I karaaa (t frt M kl fyriltttr paütáora 10 krajato. IMáaaiáeek, t\'ialal i ktrtilÉiiáii taaalkesék f lackal tll«p lka.• kar kaéaaák* ialia»eálk. ki\'a.autlaa i.nlal oaak liairt keaS Ml bfadaak al \|0N mi én M knjiir Nagy-Kanizsa, Iti 90. Falalla narkaaiti: Halar ikaSar Sierkeutttára: M«<aa btfaa. Csütörtök, junius 22. A világbéke álma- . Kedvetlen hírek érkeznek Hágából. Azt mondják: a békekonferencián kitört a háborúság. A hatalmak képviselői hallani aem akarnak békéről, mikor hatalmi érdekek forognak szóban éa nevezetesen a választott bíróságok dolgában olyan általános kavarodás állott be, melynek lehigguláaában maga az optimizmus sem hihet. Heteken keresztül tehát egyszerűen ceremoniális jelentőségű kongresszus ült egybe Há gában, melynek voltaképen más oélja nem volt, mint hogy oly tormában tegyék ad acta a hatalmak az orosz cár indítványát, a mely az ilyen hatalmas potentát indítványát megilleti. Egészen biztosan ma sem tudjuk és Boká nem is fogjuk tudni: mi tőrtént voltaképpen a hágai békekonferencián. Egyet azonban biztoaan tudtunk már eleve. Azt, hogy a kongressus nyomában nem bocsátják haza a katonaságot s hogy a béke érdekében ezentúl a népek hadiköltségek formájában továbbra ia fizetik majd a rengeteg adót Ezt tudtuk mi és tudta mindenki ós a kong-ress.us összeülését mégis rokonszenvvel és örömmol néztük valameny-nyien. Mert érezte az egész világ, hogy még ha puszta formalitás is, sokat jelent. Miért tartották meg ozt a formalitást most és nem a nagy Napoleon idejében ? Miórt, hogy ezeket az eszméket eddig csak Suttner Berta békeegyesületében hallottuk • mi kényszeritette a hatalmakat, vagy akár az oroszok cárját, hogy megtartassák azt a kongresszust, melyet «enki a világon nem várt és nem kívánt tőlük? Fogadjuk el, hogy a sok heti tanácskozásnak semmi foganatja nem lesz. Egy foganatja azonban\'már első pillanatban volt. Históriai tény lesz, hogy az összes civilizált államok képviselőket küldtek egy tanácskozásra [arról a kérdésről?\'miként lehet a háborút és a vele járó terheket megszüntetni? Egy célra irányult törekvésnek a kidomboritását, szinte tüntető megnyilatkozását kell látnunk a hágai konferenciában. Eddigelé ast tudtok: a népek sohasem akarják a háborút, csak a kormányok csinálják. Nos, most a kormányok, a legfőbb hadurak, ünnepélyes egyesülésben k^elentették.hogy ők sem akarják a háborút Könnyebb volna ennek a demonstratív nyilatkozatnak nagyfontossága értékét fölbecsülni, ha meg nem tör-tént és csak óhajtottuk volna. Tessék csak elgondolni, hogy egyes uralkodók nyilatkozatai, melyekben békés hajla-mokat tud hangsúlyai, milyen elismerő fogadtatásban és milyen mély hatás* ban részesülnek. Ha az orosz cár egy pohárköszöntőben diplomáciai óvatos formákban azt mondja, hogy nem keid I háborút, a népek íölléleksenek Most pedig nemzetközi egyesülésben as öaa-jszes hatalmak tettek ilyen békés nyilatkozatot Ennél is többet: positáv lépést, mely békés azándóludknak be-igazolása. Ez kudarc volna? Egy évvel ess-lőtt, a mikor várakozásaink nem voltak fölcsigázva, minek nem vettünk T A^CsA. Szivar-tárca. Ina: 8 H. (Tolytaláa.) Pár nap múlva beérkéaétt as atyámtól kért \'pénzösszeg, de derüli és vidám kedélynangulatom cak nem akart visszatérni ; a velem történteket szigorán eltitkoltam; töreked em ugyan vidámnak, jókedvűnek lálaaani, nehogy Steinhuberékat megsértsem, kik ugyancaak mindent elkövettek, hogy olt időzésemnt minél kellemesebbé tegyék ; de kiába, a gyalázatos kudarcot nem bírtam élfelej< teni. Mintha va ami rögeszmében leieditem volna ; mhden barna azép leány pillantása — pedig Becs utcáin a ssép leányok ceak ugy hemsseg-nek — izgalomba hosotl. Nem egyszer megesett velem, bogy midőn a tanácsossal vagy leányával as utcán sétáltam, hirtelen bocsánatot kérve, 4MU hagytsm, és egy hölgy után siettem, kiben az eltűnt lolvajnöt fölismerni véltem- Máskor pedig szememet körüljárlattam éa minden elém kerülő ssép leányi — mint vnlóságos rendőrkém — he« gyiröi lövire szemügyre vettem. A tanácsos e hóbortjai mát eleinte fejcsóválva néste, de midőn vi-selkedéeem minden nap föltfinőbb lelt, egéas határozottan állította, hogy bennem vagy javítha- tatlan nővidászl,vsgv bomlott elméjű, sserencsétlenss arcátlan gazleányt, egy előkelően öltözködött fiatalembert ismeri fö\'. \| ur oldalán ; láttam mint gyönyörködik gondtalan A szőke Pepinek sehogysem telssett a visel-1 kedvteléssel az elöadáaban. k ed esem. Én ugyan nipról-napra mindinkább A hirtelen ijedelem esésűn kihozott a esd-beleszereltem a saép és kedves leányba, már romból a önkénytelen felugrottam ülőhelyemről, azért is, mivel benne mtrS ellentétét találtam an nak a gai termiéinek ; de sajátságos viselkedésem egyáltalán bizolyiat ébresztő nem lehelet.— Mindamellett azonban minden jóra fordulhatott volna j ingerülteégem lassanként alább szállt, bosszúvágyam csuspult, és mftr biztosra vettem, bogy végre mégis mint Pepi jegyese togok hasa-1 térni., Di) a kegyetlen eors ellenem fordu\'t, ss átkozott tolvajnő alakja gonoaz démon gyanánt folyton kínért és minden ügyekvésemel meghiu-sltotta. Egy ee\'a ssinhásba voltunk. A szép darab remek előadása pillanatnyira eüste kedvetlenné- ______ __________..____ gemel; as elöadáe kitűnő voila máe gondolatokra j tanácsostól éa Pepitől, kik löllüaö viselkedésemel terelt; hatalmasan udvaroltam a kis Pepinek, és bosszankodva, sőt megbotránkozva, Sgyelemmij észrevetlem, bogy eddig a rólam láplált nem j kiaérlék, kirohantam a páholyból és a folyosót tájból megnéztem s láttass, hogy nem csalódtam. — Csat ugyan ő as, mondám balkan. E percben s leány észrevett; láMam, bogy kísérőjének valamit súgott, és a páholyt elhagyni készült. A bosszú éa a düh ádáz hangja tört ki aj kimon. A nyomorult tyból el akart Illanni. Hobó, abból nem leess semmi, moet nem si< kerül msjd egykönnyen kieiklrni kasaim közül. Néhány dsdogé szóval bocsáttató! kértem a éppen hiselgö vélemény mintegy vsrázsütésre el enyészik, téH engedve szöstnte rokonszenvnek én nagyrabecsülésnek. Valamennyien igaz szeretet lel fordultak hózzám, éa az öregtaaácsos már »Üam uram* címmel tiastell meg. Eakor midőn éppen Pepi fülébe valami sse- ál utánns siettem a tolvajnak, hogy elfogathassam. Da ő gyorsabb volt nálamnál. Midőn éppen a kapubos értem, kísérőjével sgy bérkocsiba ült éa gyorsan elhajtatott. — A harag teljeasn el vakított, nem birlam józanon gondolkoani. Agy amat relmi vallomásféle frázist sagtam, tekints em az a gondolat cikkásta át hogy a bűnöst a Ur véletlenül egy másodrangú páholyba eseti és — veny kesébe saotgáltaaazea. Minden megfon tolás képzeljék, uraim, meglepődésemet — ott láttam\| nélkül a legközelebbi kocsiba ugrottam, a kocsis- Szöilöbirtokosok figyelmébe! ©5tógxcr».3aa.i "va,leLrtt.iaa.t ojtópsurxa/uct állandó nagy raktára ALT és BÖHM Nagy-Kanizsa. POSTAI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN ESZKÖZÖLTETNEK. J Nagy-Kanitaa csütörtök volna ilyen kollektív nyilatkozatot! A békének megdönthetetlen garanciájának legalább. Ma pedig kudarcnak néznők, mikor ea a kongresszus as összeillése tényén túlmenő fontosságú megállapodásokat létrehozni nem tud? Tovább is kell mennünk. Akármilyen szegény lenne is a hágai kong-reesaus elfogadott határozatok dolgában, oly imciativának adott formát és létet, melynek hogy folytatása no legyen, ki van zárva. A békevágyaknak és békeosinálásoknak ost a formáját állampolitikai formává tette, holott eddig magánembereknek spekulatív és filantröpikus álmodozása volt csupán. A béke nemzetközi védelmének elve praktikus politikává vált és annak meg is fog maradni. Hágában összeült az első nemzetközi békekongresszus, de nem az utolsó. Az állampolitika befogadta, a közvélemény megbecsülte, a megpenditett eszme átment a népek öntudatába s az első kongresszus precedens és propaganda a második számára. Ezért nézünk ma, mikor a hágai konferencia teljos eredménytelenségéről értesülünk, tisztelettel és hálával az oroszok nagy uralkodója felé és érdemül, európai jótéteményül tudjuk be neki, hogy _i hágai konferencia összeültét az ő iniciativájára lehetővé\'tette. Megtörte a jeget és rábirta a hatalmakat az első lépés megtevéBére; világossá, nyilvánvalóvá tette, hogy a politika ós a hatalmi törekvések is irtóznak a háborútól és óhajtják a békét. Elévülhetetlen érdeme lesz ez mindig IL Miklósnak, "é kiinduló pontja sok nemes törekvésnek, ha végül mégis csak lesz teste az igének; a történelem az ő „eredménytelen" Zala 50 stám (». lap ) 1899. juntos bó 22 én kezdésében fogja a majdani eredmények gyökirét látni. ~ \'0 Az adóprés. A zalaegerszegi m. kir. Pénzügyigazgatóság leküldte városunk adóhivatalához az adókivető bizottság elé terjesztendő Ill-ad out. keresetadóra vonatkozó javaslati" lajstromot, hogy azt mindenki megtekinthesse és az öt vagy másokat illető adójavaslatokra észrevételeit megteh&se. Hát bizony ezen javaslati lajstrom egy igen érdekes aktacsomó, melyből megtudjuk, milyen nagy lendületet vett nálunk az utóbbi időben a kereskedelem minden ágában és mennyire virágzó a kisipar. Valóban irigylendő helyzetben lennének kereskedőink és iparosaink, ha tényleg olyan nagyszerű lenne a kereset, mint a javaslatot elkészitő pénzügyigazgatósági közeg megállapította. Azonban sajnos, ez másként van. Kereskedőink és iparosaink legtöbbje csak küzd a létért; rossz idők járnak, egyikre ugy mint a másikra, Fel is jajdultak mindazok kik h pénzügyigazgatóság itt ott háromszorosan, négyszeresen feleirelt adójavaslatát látták. A Kereskedők Társulata, mely ismeri a kereskedők szomorú helyzetét és a rossz üzleti viszonyokat, látva az általános elke seredést, melyet a javaslat okozott, vasár-< nap választmányi ülést tartott, melynek ha tározatából a Kereskedő Társulata alelnöke Unger Ullmann Elek és annak titkára I Schware Gusztáv folyó hó 19-én Zala-Eger-I szegre utaztak, hogy a tényleges viszonyokról informálják a pénzügyigaigatóságot. Szívesen halljuknhogy a kiküldöttek ott igen szives fogadtatásban részesültek és azon ígéretet nyerték, hogy általános is nagyobb szabású adóemelés nem lesz, meri a kincstár képviseltje nem fog javaslatához ragaszkodni, .de arra törekedni fog, hogy az adó arányosan legyen kivetve Ha a kincstár képviselője az adó arányos kivetésére kívánja a fősúlyt fektetni akkor a javaslat elkészítése igen felesleges munka volt, mert a javaslatból azt látjuk, bogy egyes üzletágak, melyek úgyszólván semminemű rizikóval nem járnak és oly" annyira jövedelmezők, hogy abból házakat is lehet venni, 600—800 forintos lakást tartani, alig vannak megadóztatva. Nincsenek pedig megadóztatva azért, mert nincsen kulcs. De az adófizetéshez nem kulcs, hanem pénz kell; már pediglen ott, a hol megvan a kulcs, iegtöbbnyire nincs meg a pénz; azért szükséges, hogy az adójavaslatok ne pusztán az adókulcs, hanem helyes, megbízható információ alapján készíttessenek el, mert szinte nevetségesnek tartjuk, hogy egy szegény ember terhére, ki hat forintos hónapos szobában lakik: azért mert annyi meg annyi kocsirakomány tojást szállitott (ez t. i. az adókulcs) 454 frt 68 kr. adó hozzas&ék még csak javaslatba is akkor, midőn gazdag, nagy keresettel bíró ügynökök — adókulcs hiányában — csak 30—40 forinttal adóztatnak meg. Ezzel azonban nem akartunk mást mondani, mi t illusztrálni kívántuk az adó-kulcs használhatatlanságát, mit különben a Mészárosoknál alkalmazott adókulcs is bizonyít. Ha egyik mészáros 5 drb. marhát vág le, a másik pediglen csak egyet, az adó kulcs szerint az elsőnek adója ötszöröse az utóbbi adójának. Hogy ezen utóbbi mészáros csak egy marháért fizette a különféle illetéket, csak egy maihával vesződött, ellenben 10—12 krajcárral drágábban adja el a hust, mint az, a ki öt marhát vágott le, ötször fizette a különféle illetéket és a fogyasztó közönségnek olcsóbb árért adja a hust, tehát öt marhán még annyit sem nyer, mint a konkurense sokkal kevesebb fáradsággal egy darab marhán : mind ezen körülmény teljesen mellékes, a fő az adókulcs, mely csalhatatlanul bizonyítja, Hogy 5X\'=5- A adó-kulcs azonban csak a sokszorozás elméletét ismeri, a kivonásra nem (terjed ki. Borkereskedőink legtöbbje jómódú em ber az igaz, de a III-ad oszt. keresetadónál, nem a jómóduságot, hanem a keresetet kell megadóztatni, már pediglen, a jelemegi ] viszonyoknál nem valami busás keresete biztosit a tönkre silányított, a külföld előtt nak pedig oda kiáltottam, hogy kettős vilelbért isp, ha ama kocsit, melyben a szökevényekel I vél<em, szem elöl el nem téveszti, ás rögtön B\'ánuk robogtam. Az ut több clőt\'em egészen ismeretlen utcán kérésztől vHi. Hűvös Csi éjszaka volt éa köny-nyü szalon öltönyömben iázni kezdtem, mert eiettembentdiö kabátbaal <1 kalspomst a színházban hagytam; de nem törődtem vele. A kocái hirtelen erős zőkkenéssol megállt: az ablakon át láilam, hogy előkelő szálloda előtt vagyunk ; busz lépésnyire tőlem pedig ez elilant ^"tolvaj szállt ki kísérőjével éa a szálloda kapuja (elé indult Erre kirántva a kocsi ujlajáT,— mint felbőszült rohantam rá. Most ez egysser el nem menekülsz — dörögtem — a szálloda előtt álló rendőrnek pedig odskiáltottam: — Jöjjön rendőr tartóztassa le ezi a nőszemély), ki engem rutul kirabolt. A két tolvaj — mert e percben nem kételkedtem, hogy kísérője szintén a csirkefogók nemes céhének egyik érdemes lagjt — halott halvány lett, azután a térti, egy valóban előkelő megjelenésit, megvető tekintettel végig mért és a BaáUodába menni készült. — Egy lépést sem 1 — kiáltók — az asszony vagy kisasszony, kövessen azonnal a rendőrséghez. Rendőr teljesítse kötelességét, tartóztassa le la ezt á személyt) A leány néma rémülettel helyén állott. Most aggódóan kísérője karjába kapaszkodva, kétségbe sseU hangon mondf: — Kérlek, Artúr, szabadíts meg eUOl az eszelőstől, oltalmazz az istenért támadásai ell<n; tegnap is,"midőn a bazárba mentem egész nap üldözött. A rendőr közelebb lépe\'t és majd engem fürkészett msjd ellenleleiroet vizsga szemmel tartotta. — Fölhívom önt, rendőr, szabadítson meg bennünket eien nyilván zavsrt elméjű embertől, ki cszelös-tégében\' hitvesemet üldözi és sérti I — szólt a férfi oly szemtelen nyugalommal, bogy ereimben a vér forrni, pezaegni kezdett. £ tőiben több kíváncsi csoportosult köröttünk a mi a zavaromat és lölindulásomal csak fokozta. — Micsoda? - kiilték ingerülten — én örült eszelős? £* ezen ember ennek n tolvaj leánynak férje? E< mind merő hazugsági Rendőr, ezek szélhámosok — ezek önt tévedésbe akarják ej leni, én.., — Sajnálom, szaUlá fólbó szó Áradatomat a rendőr, de kénytelen vagyok mind a hármukat a rendőri hivatalba kisérni. Én ilt el nem dönlhe-tem,\'kinek szállítása igaz, — Artbur, mily borzasztói lehelé elhaló hangon a leány ájulást színlelve... — Rendőr, felelőesé teszem Ont mindn balfogásért, melynek szomorú következményeit önmagának fogja tulajdoníthatni — mondta ellenfelem inpertinens gögge1. — Itt a névjegyem. Dgy hiszem, a törvény nem engedi, hogy tisztességes un embernek és nejének egy eehonnai , bolond alaptalan vádjai miatt alkalmatlankodja- nak. Engedjen távoznunk, hiaz látja, hogy hölgynek segé\'yre és ápolásra van asüksége. A rendőr álvet\'e a névjegyet, halkan elolvasta aantán katonásan szalutált. A névjegyen ngyanis a követkeaő volt olvaa-bntó: -Morovtt* Artúr báró sz. k. kapitány. — A báró ur aa el ő emeleten lakik, jegyaó meg a porta* mély hajlongással közeledve a cső* pofltíoü. Megengedi moat már, a nőm állapotára való tekintettel, hogy szobámat fölkeressem, — mondó az állítólagos báró oly arcátlan hidegvérrel, hogy elkábnltan, szót\'anul álltam ott, raiotha leazegeztek volna. — Ha azt kívánja -r folytatta —■ hogy igazojam magamat, szíveskedjék a szobámba köve\'ni. A báró udvarisa, de egyszersmind parancsoló modora — valamint előkelt) allűrjei, nemkülön-1>en a portás megjegyzései imponáltak a rend emberének. Újból szalutálva, tiszteletteljeben tért engedett és szsbadon akarta bocsátani a tolvajpárt; Dí én eszeveszetten megragadtam a leány karját és tele torokkal kiáltottam : — Megállj I Moat nem dog kiosonni a kilépőéből. Kövessen a rendőrséghez, vagy... — Hallgasson I — rivall rám a rendőr. — A báró ur igazolta magát. De ön kicsoda T hogy merte ön e tisztességes uraságqkat a nyilt utcán megtámadni? Van-e lga<otványa? Ha niaca, akkor le kell önt tartóztatnom éa pedig csendháborítás miatt. Néhány percig magam is ast hittem, hogy tébolyodott vagyok, oly zavarosan kavarogtak a rUgy-Kanissa, csütörtök renoméját vetített magyar borkereskedelem; csak u adókivetési latromban látjuk, mily virágió nagyszerű fltlet jelenleg is a borkereskedés. f-.pxtkndsink alig van, vagy tán nincs is több, mint egy emeletes bérház, de azért csak flxeasenek iakereskedőink háromszoros adót, hisz kaptak ennyi meg ennyi kocsirakomány irat adó-kulcs. Az ára azonban mig raktáron van, kereset nincs, de a keresetadó alapja azért megvan, \'\'i\' A tőfUsktrtsktdők, dtvaidrusok télen vártik a hideget, tavaszszal a meleget, — mert ez még valamikor igy szokott lenni — és n szerint látták el magukat idényszerű, divatos irakkai Az időiiris éppen megfordítva jött a divatos kelmék „az idény előrehaladottsága miatt tetemesen leacállkott árak mellett is" a raktáron he-vernek; de ott vvn az adókulcs: a helyiség- éa lakiebér, mely alatt nyögnek a kereskedők. A fiisstr&xht as Összes Ősietek közt a legterhesebb üzlet. Hangya-szorgalmat igényel kora reggeltől késő estig. Nagyon csekély haatonnal jir és csak nagy forgalom mellett mutathatnak fel a Műszeresek aránylag csekély jövödelmet. De mit mond adókulcs? Kapott N. N. kereskedő annyi meg annyi arat; vagy fisét annyi ntfg annyi házbért, ennélfogva a kereset, a jövedelem ennyi. \' Fordítsuk ezen adókulcsot egyszer vissza. A kimutatott irakat N. N. kereskedő tényleg megkapta éa meg is fizette, miskép már bekellett volna adnia neki a kulcsot. Az árukat el ia adta, de — és ez a bibi, igen tekintélyes részt kxUlben. A pénzét felcserélte követelésre és igen jó üzletet csinál, ka hosszú idd múlva pénzének csak egy részét ia viszontlátja. * Vizolhatnók még egyébbel is az egyes Ozlptigak, mint még például a gabonáké-ntkeddtm mostoha nelyzetét, de elegendőnek tartjuk a fentebbieket arra, hogy Ill-ad oszt keresetadó kivetésénél ne az adókulcs, Zala 60. ssám (S lap) hanem az igazság, a méltányosság működjenek. Hisz a kincstárnak nem az az érdeke, hogy behajthatatlan adóösszegekkel megteljenek a\'z adófőkönyvek, sem hogy a kereskedelmet és ipart elviselhetetlen terhek-kel elnyomja, hanem ellenkezőleg, hogy ast támogassa és istápolja. 1899. jnnius hó 22-én A vármegye háziból. - Közig biz. ülés. - A negyei közigazgatási bizottság jnnius hsvi gyűlését dr. Jaakovieb László gróf főispán elnöklete alatt t. hó 18-án tartotta. As alispáni havi jelenlés a közigasgstás egyes ágaiban május hónapban előfordult eaeményekröl ielolvaalatván, a kösigasgaláai biaottaág ast he-lyeelöleg tudomásul vette. Hssonlóan tadomásul vette a kösigssgstási bisotiság s ksssthelvi járási főasolgsbirónsk jelentését, amely áaerint a köaigasgatáai bfanttság-aak a keasihelyi kérhás ügyében n májasi gyűlésen hozott határozatát Kessibsly város slüljáróságávsl tudatta s az elöljsróság jelentése ssennt a kórhás esámára szükséges telek átadásán nésvs a tárgyalás Festetios gróf megbisott-jávsl lolyamstban vaa.\| Uiyaaeaak a kösigaigstáal bizottság május havi gyűlésen a Leeence-Toma\|, Lssenoe-lstvánd és Lesenos-Németfslu k Ősségekben előfordult lárváaybetegség be nem bejelentése miatt a mulasztó közeg kideritése tárgyában hozott határo* salra tudomásul vették a tapolcai fössolgabiró jslsntését, smely szsrint as eljárás folysmat bsa van. Nsgy-Ksnizss városában a kövsséai jog után ss illeték siedhetéee f. évi sugantns hóban lejár \| a jog meghoesubbitása tárgyában s vá-rosnsk beadott kérvényét a közigazgatási bizottság pártolólag terjeszti fel s kereskedelemügyi miniszterhez. Dr. Háry István megyei t. főorvosnak kavi jelenlése felolvastatván, a közigasgstási bizottság ut helyeslőleg tadomásul vtUe, egyúttal a jelentésben foglalt Jsvulstkos képest a járási tőezolga-biróságok utján lelbivja á kösségek elűljáró«ágait, hogy iskoláiksl tisztán és rendben inrtsák. A ksastbelyi járási lőesolgabiró jtlenléae szerint kösigasgiiásistempootbólninesészrevétel és skadály as ellen, hogy Felső Mánd pasztát u alsó-páhoki póstshivstal kézbeeilési söréből a zala-caányi postahivatal késbesiléti körébe kebelszsék át; a siolgabirósági Jelentésnek meg- felelő értesítést küld a bisotiság a pécsi posta* és távírda igazgatósághoz, A közigazgatási bizottság tndomásnl vette a kereskedelemügyi mininter leiratát, amely szerint a Bük—Sárvár -Ram-tüijei h. é vasat kösigas-galási bejárásáról felveit jegyzőkönyvet aszal vette tudomásul, hogy a Batyknál tervesett állomáshoz vesető közút épitéaeaea j réssben a h. é. vasul, \| részben a vármegye atadó alapja, 4 réssben pedig as érdekelt lakósiág tartozik bőssé jéralnl. Gyülevész község kérvésyét amelyben a zalavölgyi b. é. vasat ■SSilir-egj—párhuzamos dülö ut nyitását kérelpuik, amelyen birtokaikhoz hozzá íiirhetnónekj/érdemleges hiiyrozathozatal eíőlt a közigazgatási bizottság nyilstkoaU végett kiadja a Danánlali h. é. vunt részvénytársaság igazgatóságának, A közigazgatás bizottság tudomásul vette a kereskedelemügyi m. kir. miaiuter leiratát, amelybea ludat ja, hogy Sümeg—tapolcai k. é. vasút msotén létesített Serval-rrága rakodóbely nevének Sűmeg.Bazalt-báaya elnevezésre való átváltoztatását a közigazgatási bizottságnak es irányban tétt jelenlése slspjan megengedte. A pécsi posts- és távirda igazgatóság meg-küldölts a vármegyei közhasználatú távbeszélő részletesebb költségvetését ét s térképet Ugy a költségvetést, mint s térképet a kösigasgaláai bizottság ssul a ielkivásssl adta ki u állam-építészeti hivatalnak, bogy srészletessaimitásokst teljesítse s untán a hozzájárulásra nézve u érdekelt községekkel tartson tárgyalást ássanak eredményéi teljesese be. A pécsi posta- és tévirda-igaagatóeág roeg« küldötte Beseréd község kérvényét, amelyben kérik, hogy a községet a nsgy-kapornaltí póa» tahivalal kézbesítési körébe helyezzék át; továbbá megküldötte dr. Beserédy Adorján kérvényét, aki meg a községnek a asepetki postahivatal kézbesitéei körébe való áthelyezéséi kéri A kösigssgstási bizottság a két kérvényt a járási főszolgabírónak azzal adja ki, bogy u érdekelteknek meghallgatása után s a közigazgatás érdekeinek szem előtt tartása mellett adjon véle-ményee Jelentést. A közigazgstá-i bizottság tregkeresi a déli vssnt igazgatóságát u iránt, bogy ugy Mara-királyon, mint Komárvárosaál u Oesses gyen vonatok, habár feltételooeo is. aaegalljauk. Kir tanfelügyelő — jelentése aserfnl — a ml-niszferium kebelbeli műépítészével volt Kesstke-lyen, hogy s város által u áilami polgári leányiskola épületének elhelyezésére felatán\'ett lelek ménteit megállapítsák j az épitkesést sség a nyáron megketdik. Réulvett a ■urakösi ta- gondolutok a fejsnbeo; lölbáborodásomban minden-léiét áeaaehadartam. \\b\\ ja öeszevisuaságban nlasás, szivartárca, vasvti kocsi, srsay én, óralánc, pénzes téres, építészeti tanácsos, színház, gyors egymásutánban követte egymást, o)y uvaroaan, hogy a rendőr is őrült-nak tartott Kétségbeeeésem ás savsrom csak növekedett. ■Mia éssre vettem, hogy felöltő és kalap nélkül va\|é etsgjaisoéssst s körülállókra sajátságos, reám aáave nem éppen előnyös benyomást gyakorolt , ..\'í— Tehát ön magyaFT — kérdé a rendőr végig saérve eseeeéveL — Vsn-é náls Igssolvány ? Ü.i r- Aa nincs; de Steinhuber ur városi épité-eseti tshéirmn — Is U sntber nyilván elmeháborodott! — mondá gunymosolylyal a báró. — Ast tanácsolom önnek rendőr, ve;ye ssoanslpártfogásába; na aa áa tanúságom uükséges, küldjön ide hossám, én atinósnbor rendelkezésére állok a rendörségnek. — Szemtelen gul — ordítottam \' magamon Uvit — ssig a báró a leánynyal s szálloda kapája Isié fordult, újból rá akartam rohani a tolvajokra, de a rendőr erű sukkal visszatartott A mi ezután történthez már nem világos elöltem. Homályosan emlékesem, hogy össsesums-rastam a nádért, hogy nyakon kaptak és a snjoofó sokaságtól kisérve\' s randörséghu hur eoltak Is ott ktlta sárkába cuktak, miután ott is sst hitték, bogy OrtlUsl vsa dolguk. Gondolhatták uraim, hogy u éjszakát nem a legkellemesebben töltöttem. Másup reggel meg-győnődtek ugyan, hogy tévedésbe ejtették s nndört Steinhuber tanácsos, ki a rendőrség értért Mke személyesen eljött és u ő Utnuságs alapján azonnal szabadon bocsátottak, csupán hsMsági köasg megsértése miatt néhány irtnyi pénzbírságot róttak reám, de eddig oly uigorusn titokban tartott uti kalandom esul el lett árulvs és bécsi utasásom céljávsl slsposan felsültem. Stslnhuberék örültek, hogy oly hóbortos, köny-nyelmü flatal embertől, ki nekik annyi kellemetlenséget és sggodslmst okosott, könnyű szerrel messubadulbattsk. Pár nap alán minden föltflnés nélkül elpáro\'ogtsm, és s bástüsnésés, mely köonytlmttan kezdődött, hatalmú kudarccal végződött (folytatása ktvatksstk.) Kerékpárt a hölgyeknek. Bizonyára lesznek olvasóink között, a kik a cimntk ilyetén való baunálatát igen kihívónak találják. Asonbáu a gyakorist uerlnt a bűnöst meghallgatás nélkül egyszsrüen elitélni nem lehet. Jelen ajánlatom leteti is — annélkűl, hogy est slolvssnák — mindjárt s címnél — nspirendre térni, pálcát törni ne méltóstassanak. HindJirt áttérek tulajdonképpeni tárgyamra. Bevallom, hogy nem vagyok »ErzsébetMéri villamos Ívlámpa, mely a körületet — bizonyos tavolságbsn — csakugyan képes megvilágítani — hanem csak olyan pislogó mécsecske. — a ki erőlködik, hogy fényével világíthasson éa na valaki kösvstlen köze ébe jut, talán hs nem le toksl — és jóL de lát, Igy képzelem én is msgsmnak midőn kt akarnám mutálni ut, bogy a nőknek igenis hsuaos a kerékpározás. Tudom, hogy minden intézménynek vannak Jó akarói éa ellenségei I — tehát ut is Indom, hogy találkosnsk olvasóink kösött olyanok, a kik ezen süniét vagyis ajánlásomat helyeslőleg fegjsák magokévá tenni. No és esen tábor (legyen bármily kicsiny I) idővel meg fog nőni. Nekünk — férfiaknak — (ne sségyeuünkre legyen mondva) — el kell ismernünk, bogy immáron a nők u irás és a tudomány meeier-ségében is vetélytánaink. Ha tehát ut elismerjük, akkor nem lehet, nem subád rossz néven venni, illetve ksocsal nemmel nésni, ha ők testedző (némelyek állítása sssrint) — térfíaknak való sportot is űznek, vagyis ily sport üséeéhu kedvet ksposk — ut tényleg gyakorolják is! Mert s ml jól ssik nekem — nem log megártani nekik sem! A tizenkilencedik század legvégén ugy találom, — (lehet, hogy ismét tévedek) bogy a kerékpározás azon sport-nem. molylyel a testet fenntartó vérkeringés leginkább előmocdittátik, melytől ugyssólván: pezseg a véri Tapautaláaból tudom, hogy kasdödö tüdő-bajosók, kik a kerékpározásra adtak magukat, la legegészségesebb emberek lettek — vsgy is ítéljem kigyógyultak — más saóval megfizetne-Mellen gyógyszert helyeUesitetl a különben is ssép sport — a kerékpározás. Emberek vsgyunk mindnyájén; — s nőket sem veuem ki. Hs egyiknek hsunárs vsB, bizonyéra a másiknak sem lau kárára t fis ba jót tesz a férfiaknak — nézetem ssennt sokkal jobbat tesz a nőknek. Mert voltaképpen ők ké pezik u uralkodó elemet az emberiségnél. Csak egyet jegyűek meg I Ha íráshoz lógunk — tollst kelt kezünkbe venni; ha főzni akarunk — főző ksnálrót kell elősöleg gondoskodnunk; szóval smilysn mrat arséget folytatunk, olyan megtelelő ssersaámaak legyen. G szerint a nők is, ha u, állítólag osak a férfiakhoz illő, kerékpározási sportot akaijak - lakta-tktáiMÉI 1A ItfMNpii S ftu- éa polgári leányiikili .......>É. te táriadalmi lilirná-* (. Mtf-áp ^JTrtr megye kir. taafelftgyalöje \'-TT rjli MrwTO mini társadalmi asiairmnllirtl havi JeUntése ktpoaás a u tagjait külön is meghívta* - r»lllllMMMk al Javára K hó 19-én Zala-ui\|tMtirw Isllilaeilaktj (Kumy&n) K) irtot; Btily M WS, Hant; Károly fi la fniasegsai I tjM (lynU, £ala Lipót Jáfök (A.-DonboruX Sokaiadt Kiail Homtioh János (líraiad likj gdfljwB li.iaiM Nagy Kanizsa oeütörtök Zala 50. uám. (4 lap.) ltfo. ÍMSWtNP lltól jlráskOr évi gyüléién Osáktnrsyás, Ugyaaltt i járási lőttnlgabiróvil te u érdakait \|sgyiöete tel OrávvHieni-Mlhály, Nylrvölgy, Nagyialu te trálylalva kUaségek állaal (likolAinftK 1900-lg évben megnyitása Iránt tárgyalásokat tartott, — Meglátogatta a lőssolgahlróval • ilrávt-vélárhilyi köaaági lakolál te állandó gyeraekaaaedákhlsit, a miksavlrl r. k. Iikolál te a drlvs-oaányl nylti gyertawiMeedékháiat. — Miglálogttli atákioroyal Introsianonolikolát, a lofinos loatjl tassaoeielvlnel, leeesoe-néaeilsluil r. It, Iskolákat «— Ai iskolák tnemélyl te dologi ügytlbsa volt Nemes-Vitán te Beleton-Kdsrtoien. — Radaoeony tornaion as Iskolassékksl te slöljárótáfgtl as ottani rk, Iskola a) épületének Ügyében tárgyalt, — Meglátogatta a vendvidéki igykáiljtanlili\|yt-lövnl a inraleehal, gumllloal, nagypallnsl r. k. Mélákat, a gánlesal áll, eleal Iskolát és állaal állandó gyermikmsosdékbáiat. — Pólöskéa jslsa volt aa tvaáró vlasgálaion. — Meglátogatta a tala isorasegt áll, slsml ftu te leányiskolát. A l(Mgaiga\|áti biaolliág a járási föeaolgabl< róeég ntjáll WMllJs Mura-Siklós kösségel, bogy a tényleg kossá eastiakasó egyéb községekkel egyesültön a második tanteremnek ápllkeaés vagy bérbeadás utján sasptoaber hóban megnyitása, nemkülönben a másik tanerő asámárs Igénybe veendő államénál t ügyében. Aa árvatsékl slnük islsntáss ssarlnt a fogai-inaséi karnál sprllis végén hátralék volt 10.448 aájai hébaa beérkesetl 4.6W ás Így ellnlésés alá ksrilll 16,110 üjydartb i ébbOl május héaap-bin ellntáitek 6,407 dbot s In májú végén hátralékban maradi 0.679 ügydarab. As Irodánál április végén hátralékbaa volt 1JH6, aljat hóban leírás végeit kiadtak 5,440 drbot és igy ellnlésés alá kerüli 8,816 ügydarab: ebből májas hónapban leírtak te sapedláTUk 4.888 dbot te Igy május végén hátralékban maradt 1.934 ügydrb A kir pénsügyisasgató jelentése sserlnt májas hóban befolyt adóban a vármegye területén 847.998 Irt 19 kr. Májúi végén u adóhátralék a vármegyében t 1,181.740 Irt 611 kr egyes sdóban, 16.896 frt 06 kr. badmeatasségi díjban 917.904 frt 78) kr. szOlOdétemaváltságban 466.861 frt 68l kr bélyeg te jogilléttabeo, 18.668 Irt 86\| kr. illeték egyenértékben, 46.794 frt 06jj kr. logyassiásl te Italsdókbaa, 0,820 frt 09 kr. Italmértel Illetékben, vsgyis Oesassea 9,891.996 frt 98j, kr. Leírásba kosiak ssév eleiétől fegvs i a) egysass adóban 9.888 frt 68 kri. b) hadmealssségl díjban 187 Irtot Flteiéei ha-lúitást te léslglenss háisdémsatsseéget május hóbsn nem engsdélyestst, lg áilssmasály tl nagy-kaoTasal, bisoltság , dobrónakI, sj-advsel, sala-igirseigi, gelaei. sale-sseot-bsllssi, geUe»stlgoll, mura-sierdnhelyl, valamint a aOaegbl járásban levi kősségek klsdedvédelmi tárgyában beér-kaeeit jelentéseket a kOtigligatási tudomásai vette. • A vallás- Is kösoktalásögyl mlnisateriaa a káptalanfai te drávs-sseai«ivánl r. k. a nagy-réosal k ősségi Iskoláksál aa 60 frlos évOtödöt kárpótlékokat, továbbá a karaiesl köss. Iskolának évi 800 Irt, a kővágé-eőrsl ág. sv. Iskolának évi 176 (H, a káptalan-télil r. k, Iskolának «vl 840 frt segélyt engedélyeseit, miről aköslgtga tásl Uaoltság as Ulilő kötaágtkel a H I R 1 Z. — MévasagyarasllAe. Ftigláoek Adolf nagykanlssaf pékmester velimin! kiskorú gysimekei Lajos, Margit, Jsnfl te Fireno belügyminiuteri sngedélvlyel »Vlolá«-ra váltoststták nevüket — iayaklayvl klsivisteik, A bel ttgymlnlszterluu vezetésivel megbízott miniszter elnök Zilaváruiejryében a lilsőalhályfaivi aoya-kOttyvl kerületbe Kuoior Imre kOzségl írnokot. süjtOrl anyakönyvi kerületbe Farkas Isiván másolslbaa való miolsateri megküldésévsl jegytfliegédei kerületbe V rendeleinek értért ti. As ebergényi iskolának korpótlék te évi segély eiayarése tárgyában beadott kérváayét a biaottaág pártolólag terjeszd fel a mlniatttrhee. Qyüaölcshsgy, as V. hegykertllel, Mura Osáay te Nyireefalva kősaégek 1M8. évi iskolai l\'ap-vagyon uássadásál a vármegyei taáavavöaég megviasgálváa te kelyeeekaek találván, a kői-tgaagalád Msottaág eal tudomásul vette s erről ss Illető küaségeket véfstellsg értesíti a sUma* dásek visssaklldéss mslleti. fejezte kl s msgjeléattigÉ, H lak miatta ás asaiáa U\|>a4ii ecsetelte sson harcot, owyet a rrntUnf politika* jslsuva alatt a végigkÜsdöU. Isen h\|ipot a nsgyrészben a l^lspéppártlM politikáját a brtimij/ ,fdm< tani s néppárt Hogy miért mm párt, asly ssl807-U alaponéil,« 1 saask oka al, boti •» néppártSék^. Magyarország kell, tehát.nem,^] összehozni tutzal s parttal, a aíefy tatta a polgári kásiisááw l» I füst.. Mindamellett u u) konat látja a gróf ar a levegői. t . 1 i, Besséds után bemutatta a gról, karénál Fereno doktort, ,ki ssialéa néppárti képrtaMA Zallbaa.* - .Vasban, - suta ttll^b MÍr. «Íbla grófúr korrigálta Zalát YétHL tlotáiTigVlvP ssadstott Vasvánnigyének aki VjWáiaéfW,\' Jk-jor Keretoc ugy mennydlrejpe ei baéÍH; J\|\|fl ha lUia nem la, da Vaavármsgyében Ián étessa* haogsoU. A ssónok uertot ,a aátgtet ^aáal harcot vívott a nép jogaiért, (in&tíSE s Ulípar teTt^ír do\'gosott a mesógasdiaás, a kinp Ság minden Igaa ügye érdekébea "íjor Ferenc lecissdteiivéé, MtmM volt lereooresdl kUpUkaok .atateMdAu gyümölcsben, metyaM magvlí Í U$ J&Mi folytatni, klvánaloa, hogy meglelelöon öllösködje nea; mert nem láttam még fösö kanállal írni vagy Irótollal rántást keverni. Taaadhalallan, hogy nöl felöltőben nem lehel eMg sikkel ksdkpárosiii. Asárt igen tisstalt hölgyeim, nem tudom sMqá ajánlani a test ssléilgtt — üdeségét, reuoklvü I mozgékonyságát a legnagyobb mértékben MidésA kerékpározás\'; de,..megfelelő öttusákban 1 Mert a katona la osak akkor katona, ha katoaa-rahában van — különben köaönséges ember, a kerékpáros Is osak akkor kerékpáros, (legyen aa (érti — »agy nő) ha kerékpár-sportsajt megfelelő öltözékben — dress ben van. tp testben vsa ép lélek! A beteg testet épebbé Unni lötörekvésünk. Khsft képest különféle testerösilŐ, — testedző foglslaiosságot keli keadenlsk te lolytslnuak, bogy es áltat ss élet terkessbb, göröngyösebb utain minden nagyobb mectfAleUs nélkül keresztüljuthassunk, Ilyen testedző te hossá a szemnek ia\' tslssö kellemes foglalatosság a kerékpárosát, ugy egyik, mint a alak nemnek! Es hogy u emberiség jövő nemiedéke erő* teljesebb — edzettebb I eh essen — különösen melegen ajánlom a ssép kerékpár-sport tolytatá-sát \| l(ju mama — jelölíeknok I Aaaak jótékony hatásáról te hasznosságáról Ok maguk lógnak késObb elismerőleg nyilatkozni, oly annyira, hogy esen kerékplr-iportot a magák sááinára feltalált hasznos találmánynak lógják elismerni! A kerék páros ás nemes sport, nem lealsoeo-nyitó —- hanem felemelő, listel edző, lelket IiyáuyOrküdtelö s mladkét nsm által egyformán plylathalo legszebb ás Itgegéssségeeebb kellemes legialkosás I JhíiMWÍ Horváth, latrán, t, végül a aoaoiiorapá\'ll anyakönyvi Vermei Aladár jegyaő gyaiorookol anyakOnyvvezetO- helyettesekké aevests kt őket, Farkas Jstváa kivételével, a házassági anyakönyv veaetésével te s házasságkötésnél va\'ó kOiremttkOdéssel is megblsta. — TalAlkaaáa 10 áv alAa. A oáktor nyal állami tanltóképtö- fűtését azon növendékei, kik 1889-ik évben véguták taaulaáaysikai, 10 évvel eselőtt történt aigállspodáiakhos képest s hó 97-én Csáktornyán, d. e. 9 órakor az áll tsaitóklpsö latéul bin fognak össs^jöüoi. A rea-dezö bisoltság ssiveses látja atosat la, akik bár nea abban as évbea végeaték tanalaasyaikat, de abban as évben jártak a Csáktornyái tanltá-képző Intéseibe - Képvlaelél bsesAaaslA A págyksnl-ssai választó-kerület orss képviselője, Seág Alsdár gról, vasárnap délután tartotta meg ba ssámoló beszédét. A nemes grófnak, kl kötelességének tartotta törvéayhosói működéséről vá lasztóinsk beesámolni, ebbenutjában nem volt sssrenosáje. Folyó hó 4-ikén, Blkorra a beszámoló tervezve volt, a vonat kisiklott te a képvi selfl nsm jOhststt meg, pedig a vidékről aaigy ssámban sereglettek Össze a válaszlók, vám képvfselöjökst. Helyette asonban megérkezett vasúti nsrencsétlinségröl »sóló kir. — Most va-slraap uerenoséien megárkesett Zieájr A\'sdár gróf, Major Fereno dr orss. képviselő te Honétk Honor káplán kíséretében. Később Idtf érkeiett torkot íózsel érsz képviselő is, de el na aradiak ktvek, a választók, A vendégek a Szarvas ssátlo dába szálllak te Zioáf Aladár gAl elsO kérdése as volt: • — Hol van a nép? — A lelső templomnál méltóságos uram volt a válsas. Erre a néppárt egyik buzgó hive s szálloda há só kapuján át elment megnézni, mennyi s nép lelső tsmplomnál. Hát bizony itt is édes kéve* sen voltak, miért is a délutáni két órára kitüsOtl beszámoló 8 érárs msrsdt, IdökOsben megárkesett 18 felpántllkásott klskanisssi legény lóhlton, kl* sérve a polgári senekar által, mi némi élénkséget hosott a városba A néppárti vátssslók azonban csak gyéien ssáltlingóstsk, mart a nagy eeO miatt aem jöhettek be vidékről te Igy megtör téni. hogy a néppárti apostolok jobbára kormánypárti és egy sereg nem választókból álló kösOn-ség elölt hirdették a néppárti igéket. As elsO ssónok Koloook Leó piarista tanár volt, kl miután vissaareklamálta a törvény által .olraMf jogokat, tslkárts Zkhy Alsdár gróíot neaslmttlójlnak megtartására, M Aladár gróf elsO sorban Is kössOastél Major Fereai lecsesdeedvéé, Honor volt lereaoresdl saon tette á Ebbeli gyOnyörttMéaével mái \' AaflNl eltelt, bogy aem vette étere, .kogy \| aa emjim való eeoatok, búéból valá húsok, és ,\|teéMI való vérek* kikhez asavsk isttete, jobbára a zsldólelekeielnek hívet. j Esatáa 8dslpda Lajes kanizsai néppárt elnöke bisalte sasvazoll Ziekf Aladár gróinak. " ni BteteMljls dák után. a népnek ki akan valasUk tettalaLa pártelnök ar, Ishál t^éde rJTl néppárti híveknek «ent2lXStii#^^\|Tl\|! széd esen réssé k0tHkÉÉÉÍ\|t 4 \' - .Kinek kaü a polgári kásássálf4 6gf4 asm kall isaklaltT /■.■j^vv.faj nr- j - .Hát kisek kaU aa.é Mnéng, mtal kötelei bennüakst, bon tób gármssterbes ás osak aaaiáa a sem kell seaklaek. Aá üttet A polgári isoekzr ráseedhetié a IdlsiMéi. a közönség aétoaalott, da A lelhök a láthatáron te \|r6\' \' olyan issonystos fslhösSaki hetet lenné tatte tata MWt ;soiior>,tiQ« H ■■ Kollár látván (X-Ruk), Cseri ás Károly, Tarásai r JáttOS (N.-Kiniaaa), Aw Bogyay lstváa 1 fim—fal [Z.-Kgersaegk l(ju Hte»ky Mi Irtott Asyoe KUaáa János [Vlgtáa\'j, gróf.Dt»M Oav. Sümághy jraffMM . Vidor Bsmn. Ylder SajteuM Laloa l-l Irtot; Bqs^ttg Lajos [Ságod), dr, í#ti lstváa, Viess Jóikef (%-éi ICsabresdakL At. DaaééV Htádsl Jlsos-tZ-TkraonTf ZkigmbadtiA, Sterbaek}Mfi Alajos, Frau Léjea te H, hat Fülöp áa Iá, (tf.-fthtttfí Drtsö (Holté), Csoktyéy ltere, dk- <l»»i\'d Siau, dr. Kríllk Ökolf Asaa\'ee Béla, Sálfer lalés, Fisehel Fülöp. Dobreske Kiks^.Mü 1f» Jóssef, Ketlw Mltyáa, Ci >i Fs^ttrtad, Jó<set, Kster lgnáo, Mlliéayl léadMt Wfm Jsaő, Rslk Oyula, SaartovfOmMr, ér.áaMMM Jakab, Sokért Riehaidsé, Ktmshaar Ifásaá, dr. Isiests ki s mégjélinttltre; Üh tjUfet\'fMK\' lak miatta ás asntáM MmUV #mJ£ ecsetelte sson bareo", nülyet a néppin rmtUap boIMÍm* jelstsvs alatt a végigkÜsdöU. Isen kúpot a bábuMgteta aaiy nagyréssben a kis néppártnak kösiönhetí.l ^ politikáját a hrtum} timwWúéü tani s néppárt Hegy miért aaife MMák 7 JL-párt, asly ssl807-ld alapoa átt,« J^éattfü^j^ innak oka al, hoti •» aéppértaak, LirkalWt Magyarorsság ktU, tehát nem jpárüp őessehosni sssal a párti«J. t me\'y tonáffw JT tatta a polgári hteaiéS IsTáU^b?-fuil.. Mindtmellett ss «) konsflff fjftr iitKalai Htja a gróf ar a levegőt. í. f u iUjiív Beeséds után bemutatta a gróf, karéját Fereno doktort, „ki ssialéa néppárti képriaMA \\agy-Kaniisa Csütörtök Zala 50 szám. (A Up.) 1899. juniua bó 22éo Ro liichild Samun. Fí»cher Sándomé, Farkú Vilma, Soherz Odlinné ÍN.-Kaniiaa), Tha.iy Laioa, dr. Thassy Gábor, Rédey Alajoa, Oroax Pál, Sxa\'ay Luxi A, PicMer Samu (ZaUbér), Jámbor Sándor 1—1 fiiul; dr. Berger Bála I koronát. A hangverseny, tiaata Jövedelme 863 Irt 87 kr. ... — Érettségi vlugilal. A zalaegerszegi felső kereekedelmi iskúíánal ss 1898 99-ik tanévvégi érettségi vissgálslok szóbili része I. hó 16. 18. 17-ik napján volt Péter János székes fővárosi lí-ik kerületi lelső kereskedelmi iskolsi igazgatónak. mint a vallás ér kősók tatásügyi miniszter résséről kiküldött bis osoak elbóklele alatt, dr. Csinder István kőz« és váltóügyvédnek, mint a kereskedelemügyi minissier részéről kiküldött biztosnak közreműködése mel elt. Érettségi vizsgá> latra jelentkezett 42 növendék, akik közli az írásbeli alatt, illetve a szóbeli elölt visszalépett 4 s igy maradt 88 növendék, akik közül a bizottság 36 ot tsóbein bocsátod, ke tői pedig az Írásbeli vizsgálat alapján egy évre vissza vetett. A szóbelire boe-áto\'t 86 növendék közül jól megtelel\' 7, megle elt 16, 14 at a bizottság szeptember hóban teendő javítóvizsgálatra, 2-öt pedig osztályismétlésre utasított. — Kataanl léveraenjr. A keivhelyi honvédhuszár lisztikar, e hó 26-én lóversenyt rendez. A programm a következő Birák ; lovag Allr-m Lotbár örnngy, Bezerédy Lijoi, Eckens-berger György alezredes, Hertelendy Ferenc, Klobuőar Vilmos sltábornsgy, báró Szegedy Sándor ezredei, báró Zech Arnold tábornok, Pálys-feUgyelők: Ráez Ákos skázsdos, Pribrsdny Elek siásados. Isditók: Ráe< Akoe és Pribrsdny Elek századosok, Mázsáló: Csorba József ssázsdos. Pálysorvos : Dr. Illés Ignác ezred rvos. A versenyek : I Sikvereeny. Tényleges tiss\'ek és ba-dapiódok tulajdon lovaikon, salykiegyenlít\'ésael Távolxág 1800 méter. It. Akadályverseny tiszti és badapródi szolgálati lovakon. Snlykiegyeolitéa nélkül. Távolság 3200 méter. III. Vadánverseny huszárok számára. Távolság 4000 méter. IV Akadályveraeny tényleges tisztek ée hsdspródok tulajdon Invaikon, sulykiegyenliiéeset. Távolság 3200 méter. Vadászi erseny altisrtek tzámára Akadályversenv tiszti ssolgálsli lovskon snlykl-egyenlitéa nélkül. Távolság 4000 méter — A versenyek iráat\'oly nsfjaz érdeklődés, hogy azok mindenesetre óriási közönséget fognak, Keezthe-lyen összegyűjteni. — TAiallé- ainlalkág Gnl«mil>«koii. A galambot I Tűzoltó Egyesület a vasárnap folyó hó 18-árn tervezeti, de a kedvezőtlen idő miatt meg nem tartott tavassi mulatságát később meghatározandó nspon togja megtartani. — Elkalasatnll ksagveraeay. Perolti hangversenye, mely iránt a közönség oly nagy érdeklödéat tanúsított szerdán megtartható nem volt, niert a müvéss hirtelen megbetegedeti, Bartóki/ Matild k. a. a hangverseny elhalasztását a következő levéllel tudstla a rendezőséggel: .Tisztelt Umml A folyó hó 21-én hirdetett hangverseny! Perotti nr közbejölt betegsége folytán bizonytalan időre el kelt hsiasztanunk; e sajnálatos tényt kérem a t. közönséggel tudatni. Mihelyt jobban lesz Perolti ur, sürgönyi-lea fogom tudatni mikorra tűzendő ki a con ceít napja. Tiszteleltei Eszék juniua 18-án. Barlilty Matild Ezen levél folytán a rendesőség a következő falragaszt bocsátotta ki: Perotli folyó hó 21-érs hirdetett.hangversenye, a művész megbetegedése{ folytán elbalaszts\'ik. Az e őre megváltott jegyek vissezsváltatnak és kívánatra elöjegyestelnek. — Ker rak tanoncok vlugájs. A helybeli kereskedő tanonc-iskolában az ez évi záróvizagálatok f. é. jun. hő 26-én d. u. 8 órakor órakor tartatnak. — OvódnU láiéDaarp^lye. A nagykanizsai Kisdeduevelő E/yrsű et óvódéinak síró-ünnepélye folyó hó 29 in csütörtökön délu\'án a nádor-utcai ovódá an lesz inegtarlva a kővetkező sorrendben: d, u. 2 órakor a VI—VII ker. ovóda uövet dékeí , 21/, a a Petőfi-u cai , „ ,>3 a az Arany János-u. „ , . 8\'/, , Nádor , . As uj tanév u ntóbbi 3 ovódánál augusztus 1-én veszi kerdetét. A VI—VII kerütéü óvódénál július hónspban nincsen szünet. — A Nádor-utcai ovódánál az eddigi 10 forint évi tandíj 6 forintra szállíttatott le. — Kélaaáaévea kliaaés Aszaló somogy- meg el községbeo, mint ludósilónk írja, házépítés alkalmával érdekee, Rákóczy korából való sirra bukkanlak a munkások- A tólgyfakoporsó még eléggé ép volt, tödelén pedig rézszegekkel kiverve olvasható : „E sötét boltbsn nyugssik Kovács János, meghalt 1708-ban. A sírnak különöa érden késségé, hogy a nyersselyem himzéeü régi msgyar molivumu szemfftdól épen msrsdt sőt a sitinél is is megőrizte. A szemfödél lekete színű, barna és éa ezüsl szálakkal himezva. Az érdekea himzéat ssen -mártoni Dsrnsy Kálmán sümegbi muaeo-mában helyesték el. — Vakok prrmt)( A vakok oreságűS intézetének ss a jó ötlete támadt, bogy a belügyminiszter engedelmével ss anyakönyvi hivatalokba perselyeket küldött szét a vakok segítségére i--zánt könyörado\'Pányok gyűjtése végeit. As ötlet nem szűkölködik némi milica nélkül. Hogy az adakozzék alamizsnát a vakoknak, a kii a szerelem vakká lön ; avagy hogy az a persely \| késők azt a bázasula dó férfit györgéden figyelmeztesse j kubini Ülokssera sár alatt, a aa 1897. év vágta a jártat alá helyesstt községek 78,8 V.-ábsa ragylatlOft községben már aegkasélék aa aj Isieaétást. tsszlrális holdakban kifejezve 97,1(0 koU aa t terület, a melyen a telujitáa, illetve aj katepMa ág vedül 1897 ben fofanaositfateit. LegaagyalÉ haladást a ssag«árdl és keeekeaéti uöitesti kerül\'ekban találjuk; aa előbbiben kerakaaám 13,000 az utóbbiban 10000 kaL holddal. A ksea keméti sxólőtelepitéei ksdv annál nagyobb Imi mel érdemel, asrt mint ismeretre, nagyon aeana nea jóeoltak fénves jövőt as imannts homoki ssőlö.nek. A jóslat nem következeti be, sőt ellenkezőleg s kecskeméti bortermelők sikeres eredaéaye nemcsak egyeeake\', de aa államét le arra ösztönözte, bogy egyebütt ts bonsá lástanak a homoki területek betelepítéséhez Ez idő sseríat ns állam által közvetített és segélyesett homoki saölőts\'epitvénysk a kfst> a verseci „Fehér telep 1808 bőid. a Emánuel Hep> 942 hold, a kírolyfalvi arra: lám le is belekerültél a vakok intéseiébe.LVekerle telep\' 1186 bold, a komárommegyei De azért az öl el elég jól jövedelmez. aCsássári telepitvény» 170 hold, a balaloavidéki — Mena snakad bogáránál! A belügy- • .Mária telep* 818 bold, a aomogymegyei Henoss miniszter egy qjabbkelelű rendelete szerint nya-: községbea tartozó •Tapnadi telep* 906 hold, a ron tilos a bogarassá. A derék begaráazok ugyan ssabolosasgyei .Sóaiavi telep 283 hóid, a vaei is ilyenkor nekivágnak erdőnek, mezőnek, a mi i telepitvény 100 bold, a verasnybftsi telep 460 még nem volna baj, éa a vetésnek, a ml viszont hold kiterjedésű területtel, melyek legtöbbjén aa már bai. A sö\'dska ulyáa urak nem respektá nak! ültetés befejezéséhez közeledik. S\'aiu ?i!lr * könT5rel!^\' A ml e homoki lefülelek terméseredményét aoon aiio vetést egy-egy ezep netamy nősemen- „^ ( to\|ŰBWbM ns u olsó években Igen krd« rtrt. Mos már majd ez a tudományos jel éggel j ^ jelen,é „,4\|kou3k. , mo\|y k£l méay bíró sport se l«az wsb.d mindenkorM ^ &9\|éiMk toM,mílk„á. SzüW-Talán idővel ugy lógják renden, mint a vadisza. lokoaBÍnk he(&t ák h • 4 \'^i slendrián müvt-to ... Lesznek orvbogaraszok és bogárorsók Meri ^ ^ fj>, ^ h okbi) mtndtB ! ÓrV0t- ,/f -tegrült bilink "fdelkeséirs allé eszközi felhasználnak a ter- a" kárékony fé^ekei°^[\'zal Í^KÍ M rencséllen féreggel ugyan nem len keveeabb a világon .. IRODALOM műtrágyák vaggonsrámra érkeaaek, asrt aisérleteik alapján rájöttek a stőlíbirlokosok, hogy nitrogén foszforsav éa káliilrágya együttes alkalmazásával a termés mennyiségét a «<sel a jövedelmet tekintélyes aérvbin lehal fokosni. De a felujitis terén nemcsak a boaoki saó-lők szerepelnek. Kösvellea termő aaerikni ssá> _______IÖTe\' 2368, amerikai alanyon levő oltváaf- tdabámIülővel 82,657ssénkénsgesésaláületett európai •évea kb katmn valami szülővel 7,191 kai. bod lett felnjitva, illetőleg — Ka nirvana T Aa iadaaok ■áavtiárt playírl-lége, amikor a lilék tetjeeen tátién raabad minden árxelem-Ul s meni minden gondolattél. — Ebben gyOnyOrBa&gat oaak I as ladaa káfelil tatáikat, aa a taijaa ■■gaeaiiileálta \| l\'.Magjrobb tjtajSrtaág igy a^iri elit a mikaaba voaalal, a a kedvea ■sérakostató vagy oktató oiTaamáajrba martini. Ha olvaiélak I qjból telepítve. As ÖS«ae< lelnjitiís 94901 kat. V!",,4n ^Hlí;. ÜEiííf\'i ,T?J\| boldal tesz ki i a mely szá n biztató \'reményt „Képen Cialidi Lapok caimá Uiaaatrátt náalrod.lBl háti_____, \' . ... \' tajioi, mélyben . o6r.ko.uira oktató, mint aa oktatva nynjt arra, hogy rövid néháay esatandö alatt A ,Képes Családi I frt, aagyedárre 1 frt aaórakaatató eaikkeket magUI4t\|ák Lapok" ára agy ám S frt, fttávra 8 59 kr. Matatváaymáaiot klváaatra tagyaa küd a kiadók! vatal Badap.it, VI , gaoady a. 11. — Á atykanai oroaslánsakapa asylk lagráglkb eaüáke aa eBbariaig alkotó lavikenyráiieek. Darváa hragolt köveit aa lekor koaályábaa iilaealatlák Bóae áriáa erojU kelek. A kapa Alá, aa oromfalba, darváa, aagyoitaa tara-gott-oronlánpárt balyexott aa Saídlk allvina. A kálorees-láa egy oaatopra kapaaikodlk. TSrekvésÜk, feestM bnaalk ■latagy a mlrlaart tlrakváait la malatja, ]elkáposl, mely a dana formába aa erdt Iparkodik oagy aakáaaa Üfojeanl A wonka állati taatak a gSrtig uobráaxat legrégibb klairletal kSail valók, mikor aa anyag iUeaál!á»a mág daealt a mfi-vl»a alkotó .rajával ■ tökéletlen euküaeivol. Ea a kapa mágia aagyuerS diadalív, nnlyaa ál a gttrlgaág máváni tevákenyaégo vllágkódlté káratra indáit A hlroa kipa lag-ajabb kápa a Nagy Kipee Vtlágtártáaal tO-lk fáaetáb a jelest mag, A munka II káUtlue Istenik meg, a MarcaliI Henrik aaarkaaalt, A moat lalyó aiáaoáik kttatal dr. Gyomlay \| Syaia irta. Kgy kSUt ára dleakttáabea g frt. Multak tat la megjalau. Mltdea eaombatoa 1 flUal á. 80 kr. Kapkatá! ; a kiadónál \'[Révai Teetrirek Irodkl«l tatáaet Báasviay-táraaeág, Bndepeat, OltSI-at 18). s minden liasal káayvke-raakadáabaa. a « rovalbaa aasfaaalllalt un I ai\|m éli haléi és kapkatá Plssksl rálip klnjvkereaki-dáiékis lagr-Saaieaáa Közgazdaság. MsőlffailveléaUak állapota. Azon széetkörű intézkedés, mslyet elpusztult szőlőink felujitáiui érdekében a lÖidmiveléaOgyl miniszter tesz, jól eső örömmel tölti el nemosnk szőlőbirtokosaink, hanem ag egész ország keblét. A fitoséra ál>al slpusaitott szőlők felqjltáaá nsk előmozdításáról szóló törvény aj reményt adott a csüggedönek a enntk követkeményeként már aa elmúlt esztendőben újból oly lendületet veit a szőlőtelepítést kedv, hogy a legkevésbé aea kell Isrtsnnnk attól, hogy szőlőművelésünk jó hírnevét vii&za ue nyerje. Az 1806-ik év végén a esőlőmivelésssl fog< lalkozó 6770 kösség közül 1774 község van még nem fogunk borban biáayt szenvedni. Laplulajdonoa és kiadó: FISCHEL V&Xjör. Hirdetések: \\ Amerikai zsebórák. JÓtáláaea\', hogy a nlcksl színét nem vál-tottalja, aserkasete pontosabb és jobb mint a Itgrirágábbaké. Ara darabonként 3 forint. Jólálláe ae1 lett, míg a késztet tar, ■ássa wáet Sraláaes SS kr. önberetváló készülék Fez, valódi aolingeai gyártmány, sok kiál-litsson kitüntetve, gyakorlás nea kell. Megvfgás kitárva. Tiss\'aés kényelmes munka, Börbetegaégtöl megment. Tartós és péesasilsasr^á, Bai«k\|a I tartat A penge*csills<oe acélból és a többi réssel slpaoeából vannak. ma kllle piege haaaS I feilal. Pollák Sándor föbízományotnál as áss irt V. ker. káka ás atasa 0. Gyűjtőknek 6 drb-nkáa egy ingyen küldetik. Nagy-Kanizsa, csütörtök 00000000)000000000 litUép-^i ■■■■■■HKSBB VlJirtaklIfirttr. OOOOOOOOOOOOIOOOOO Zala 60. síim («. lap) 1899. jun ui hó 22 én P kltutkb, k népiéi WkáMsiétitiri ta ftutsrUsirs tar { tsl jsssa irtslsutlss, sa»y tiasu ia ■nwtN kWlalif i luCarglt-Cxém®. B X Hatén * t Nrui Iliit asiiitst niyllt, sUJfsltst,« o Ilrwlii, isttiiást. Mritkát (attMMT) it t 3 >i4» aii kif ta\|t Kiaintjs • rssoiskst is I 3 MaMMytklt, >•■ kim soiatktsk la lét,® 5 kálit trotultl klisslata. r 3 Dr. Ms«a\|tll II MsU\|se klrtaraa tűink U \' 9 arctan kft fitosokat BSSSSfS által tlstatl sl. \| lm kittién sUsIbsj t Mtrgit-Crto. Hsss utast sspwkási Msrftl-Crfasasl assalrosssk, 3 HiMSSsk t asaplök. Bátfoltok ii a«yib aresttss-X lillsstitsk ttsssk tl, kaaaa a ráscaok, klalO a, 9 halyak il agyib rsoésllstsssiftk, aalyakat brsf- • 2 aéf. tosisk. batacaig atb. skostsk S OrSMr s ssp is ssál bafolyiss alias i 3 Nappal Is kssni\'ktli. Nt\|y liftly I frt, S E kitti M ir \| ! MtrfH Mm« M kr hnHuipiu « kr. I Hirjlt taffil (Ztlinpsstt) 60 kr. * Itsssthr ks\|rsfsssritsr aa lm kajask In-1 X datl arisát adja rtsssa 1 frt 4 S Ht\|ulklti bármily kajat srttyssikira (sst I 910 kr. to I frt. J 5 TsMtkWl ptatds lajjubb ktiipoM is ui-fl M rssttf H tl » kr. ; Vllifssriri Ittas tajssi\|ttri dátcss. ssáp I •0 bsjsss sasaliaira U it K kr. kFOLDER KELEMEN \\ Arai, Otik FtrtMx-itin II Bal- it ktlkoai iyiywáa»l te kyfUalkss kl Hali\|wat\|ik. kUttsarak, Isi lattá etkksk raktára TtltfM Itt. uáa. 193—JO Baktár mlndsa gyifjrsttrlárbta. p S friss (IMII rttaslsaásysli kinautvi klléititk. AA \| ELADÓ. I Báró Inkey József ur ihároB-berényi urodalmá- \|ft ban bükk, kevés gyertyán és cserfából készölt Ijá \|500 m. öl tűzifái SZABAD KÉZBŐL ELADÓ. \| Venni szándékozók f. hó végéig jelentkezhetnek as iháros-berényi számtartóságnál naponkint a reggeli U órákban. 198—1[ IRDETÉSEK felvétetnek e lapkiadóhivatalában n agy-kanizsán. ^Upkiti; li\|;>HnlMái t Fesselholer Józsit Armuth Ntthán Balaton Testvérek Dinlsch Lajos ilj Fischer Parancs Fleiichhicker Jóssal Marton éa Habír Neu éa Klain Hotenleld Adolf éa fia SchlwiB\|er Isidor 8ch«ars éa Tantor Strem éa Klain Waíai ét Sehmidi Btris i Dorner 8. Piscber A. Fried l.sjoi Herczeg Jóiaet Bteitldey Breusr Ferencz Fischrr A. Klein Josael Mautner M. Béla Neumann M Szabó Sándor Weiaa Sándor Zacherlin Bntiiin t Biuer I. Kaufmann I. S. faarri Kreissler tíéaa Schwara R. Fiacher Simon tiisl inttéi Weller V. éa Samu IáU KtHáteau Berger Mikaa Na«y AMM: I Nédaai Alajos Zaboreky Károly Zabusek Kflroly Roller Bernát * Isu Bisss Dedinasky J. gyógy1 feseei SohleifTer M. 0. Pteiak Kramarin Vidor Sosterics Pál. Bssi« Bodii Mátyái Darnay Kálmán Márkua Salamon fia 110-10 I nem papír tacskóban 1 Egy odúi osúp&n üvogbon valódi! tíZ 4 IZEK IGAZÁN CIALHiTATLiN, GYÖKERE IB6ITIÉ6 MIHDEN- HElt FÉ1EC.PIIIZT1TÍMOZ. Nyomatott Fitehel F%löp Uptulajdoooauál Nagy-Kaniseán 1899. Huszonhatodik évfolyam. 51. szám. Jl HW " > . ■ \'-----I ll^mi III I lUIÉIWHlH Tüi >t- tr"" "-^""f Marr-UwtaiMhi. 1 mmkmallnl Mtmí khM aapaa-kiat 4. a. 4—4 éra Uh 11 mi —II > U9 aaallaai rwwr. •Bia\'iMÉ kkalaaaae KUliunui. IrakUtpIlM: HwU tél% Haja-UMMW. ZALA Politikai lap. Megjelenik MAQT-KAllZSVli hetenkínt kétszer: vaiároap i csütörtök&n. luöravrni tui Ida ém IS kirw i4 fn — •> rtUm C lw»u it trt — u Z«g«4an I kanaa II in " ki NyOMr 10 BIIIIUM, wlwM» Mik\'H « taaaláaeék ItaM flMf Hk>\'kw» kei htaéaaa ti ma á»w kn^r Nagy-Kanizsa. 1 FafcMe uirUixtt: Mar Mwéar Start aartttir: Bérlai M\|m. Vasárnap, junius 25. Nincs sltonzók Nemcsak a viharok, melyek elég gyakran súgtak végig a képviselőház nagytermén, hanem még az elevenebb viták sem otthonosak már a magyar képviselőházban s előreláthatólag hosszú ideig nem is fognak visz-szatérni. Bátran feltehetjük, hogy a kiegyezési javaslatok tárgyalása is vi-hartfclanul véget ér. Azután a nyári -szünet következik, mely alatt magától érthetőleg szélcsend fog uralkodni a belpolitikában és majd csak az őszszel kezdődik uj impulzusokkal a parlamenti élet, A nemzet életében csak egy pillanat ez a szünet; de nem az a rövidéletű emberre nézve és főleg nem az az njságiróra nézve, kit az Isten rosszkedvű órájában teremtett és az örök nyugtalanság átkával sújtott Mihez lógjunk mi boldogtalan ujaágirók az alatt a honsu idő alatt, mikor mindenik boldog megelégedésben él és senki még a legkisebb aromozdulattal sem árulja el verekedő szándékát? Alkalmasint ezt a kérdést vetették fel maguknak az „Egyetértés" szerkesztői, a kik közt van Eötvös Károly országgyűlési képviselő is, a kitűnő pub-liciszta, mert ezt a kérdést kell a nevezett lap egyik vezércikkéből kiol-vásni. Az illető cikk a miniszterelnökhöz intézett nyilt levél alakjába van öltöztetve és kivan benne lejtve, hogy nincs ellenzék, mert a miniszterelnök a volt nemzeti pártot eltűntette, a néppártot ] megszelídítette és a függetlenségi pártot a „paktum" által megkötözte. Ez nem egészséges állapot, — igy fejtegeti továbbá az emiitett cikk; ezért oldozza fel a miniszterelnök a függetlenségi pártot a paktum obiigója alól. Az irónikusnak lenni akaró hangtól, melyen miniszterelnökünk kvalitásairól az illető cikk] szól, eltekintve, érdemes oléje állani annak a panasznak, hogy nincs ellenzék: hogy lássuk, vájjon alapos e s vájjon csakugyan oly hátrányos e az, hogy nem kell heves parlamenti harcokat várnunk. Mennyiben vannak az ellenzéki pártok a paktum által kötve ? Tudtunkkal csak annyiban, hogy a kiegyezés ellen való harcukban nem szabad nem-parlamentális eszközöket haasnálniok, vagy szabatosabb kifejezéssel: nem szabad obstrukciót oeinAlniok. Ámde olyan harceszköz-e az obsrukció, melynek használata oly igen kivi-natos? A parlamentnek létjoga egyee-egyedül abban van, hogy argumentumokkal és az ékes-szólás eszközeivel hatnak benne. Mihelyt ez nem lehetséges, a parlamentnek többé nincs célja, telje sen mindegy lévén vájjon az élő nemzedék annyira romlott e, hogy mondott szóval már nem lehet reá hatni, ava gy valamely parlamenti párt nem akar más fegyferrel karcolni, mint 4 éppen csak az obstrukcióvaL De nem is az obstrukció mellett küzd a nevezett lap, ámbár logice est kellene levezetnie. Csak az nem tetszik TARCA. Szivar-tárca. Ina: S H (Folytalis.) — Hal a bárt? Hát a leány? — kérdeztek tObben a hallgatók kOzBl. —\\A derék pár még as éj lolyamáu gyorsan kereket oldott és . etn ak«dtain többé a nyomára A rendőrség nyomosáaa később kiderítette, bogy mind a kettő rendkívül veasélyee szélhámos, kik különféle álnév eleit hol az egyik, hol a máaik váróéban hirtelen fölbukkannak es több fartsnyoe csalás elkövetése mán nyomtalanul eltűnnek. Az allitólagoa báré valamikor a kösöe hadseregben mint hadnagy azoigált, de cealárd üzelmei mielt tiszti rangjáról lemondania keUett, jobban mondva elcaapták ; leánya pedig egy telső megyerországi elszegényedett nemes embernek a leánya volt, kit könnyelműsége éa ledér hajlama fiatalop viti fes\'eit éetmódra. — De a rejtelmes szivartárca f — kérdá a mütárgygyfijtő. <— Kia türelmei kérek — teleié mosolyogva az orvos. — E< a azereacséllen történet, mely sunyi kellemetlenséggel és veszteséggel járt, n é-gis szülőanyja lelt kéeőbbi igazi boldogságomnak. Atyám e végzetes kalandom mielt folytonoeaa keserű ezemrehányáaeal illetett. Végre a szüntelen súrlódásokba keletkezeit kínos helyzetet tarthatatlannak találva, ott hagytam atyámat, éa késs-aégeeen elfogadtam a helyben éppen akkor be« töltendő volt segédorvosi állást. Itt nemcaak uj otthoni találtam, de előkelő éa jövedelmező tár-aadelml allá-t ia vivlam ki magamnak; asonlelül pedig megismerkedtem kedves nőmmel, alig pár ev után megnősültem, és azóta a legboldogabb családi életet lolytatom. — De a vegsetes ssivsrtárea? — kérdé makacsul a fővárost gyáros. — Arra is ráiérek: — feleié as orvos, — E történet oly eajátaágos eredmény nyel nyerte be-lejeséséi, a minő a gyakorlati életben oaak ritkán fordul elő. Becsi sssrendetlen utazásom ulan mintegy tis éwet aggkoru atyám, kivel évek előtt kibékültem, veesélyeeen megbetegedeti. Ennek hi« rera hamaro-an leutaztam szOlövároaomba meretei alfám betegágyához; de a kedves belesel végperceibeo találtam. Megérkeaésem után alig pár óra múlva catmdeean elszecdsrfllt. — Miután a boldogultál uto só nyughelyére kísérlem volt, haza siettem családomhoa. Az akkori időben nem volt még kösvetlen vasúti összeköt* tetés M. város ée fürdő helyünk között. Az utolsó állomás Z, fala véli, onnét p-dig mintegy három órányi ulat kocsin kelleti tenni. Midőn ht a kisállomáai éptlétbe léptem, elém sietett a vendéglőé ée moadá: — Éppen jókor fin doktor ur, mar akartam kocsit küldeni érte. Asutáa elbeszel\'e, hogy tegaap a sasmélyve. nattal egy idegen nő érkezett megéa itt kisaátlt, de oly beteg és gyenge, hegy nesa btrt tovább utazni; egy pohár meleg iqet rendelt, de még mielőtt elhozhattam volna, összeesett és elájuh. most sz s só emeleli saobában fakesik ée oly nyomorult esinbea vaa, bogy a lg éri m»g a holnapi napol. — Csak itt ne halna meg — sopánkodott a vendéglő* — as ily birte\'ea halál rendisen kelte, meileniéggel jár. Aaonnal fölsiettem a beteghez. A szobába lépve, egy Körülbelül harminc éves, sápadt, teljesen elsorvadt nót találtam, beesett arcáé a esse-vedélyek ée fájdalmak okozta rombolások dacára a hajdani eaépség nyomai voltak láthatók, ea mi-dőn sötét tűzben egű szemeivel reám tekintett, homályosan ugy rémlett előttem, miaiha s villogó fényű tekintettel valahol találkoztam volna. De moet nem feszegethettem a dolgot; a beteg al apota igénybe vette minden geodo késése-mai. Mizor a szobába léptem, Íjad tea reám meresztette szeméi, mintha üldöző eUeneéget gyanítana bennem, rs oaak akkor lett nyugodt, mikor mejtudie, bogy orvos vagyok. Azonban ez egyszer kevés hasznát vettem or- weisz jaques butorraktárában Nagy-Kanizsán. Készletben tartatHkk mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk, roeeoeo atylll, gyöngyházzal berakott stb. háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle mis bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatók Képéz árjegyzék kívánatra Ingyen küldetik. <M fcgy-Kanissa csütörtök volna ilyen kollektív nyilatkozatot! A békének megdönthetetlen garanciájának legalább. Ma pedig kudaronak néanők. mikor ez a kongresszus az össaeQlése tényén túlmenő fontosságú megállapodásokat létrehozni nem tud? Tovább is kell" mennünk. Akármilyen szegény lenne is a hágai hong-resszus elfogadott határosatok dolgában, oly imciativának adott formát és létet, melynek hogy folytatása ng legyen, ki van zárva A békevágyaknak ée békeosinálásoknak ezt a formáját állampolitikai formává tette, holott eddig magánembereknek spekulatív és filantrópikus álmodozása volt csupán. A\' béke nemzetközi védelmének elve praktikus politikává vált és annak meg is fog maradni. Hágában összeült az\' első nemzetközi békekongresszus, de nem az utolsó. Az állampolitika befogadta, a közvélemény megbecsülte, a megpendített eszme átment a népek öntudatába s az első kongresszus precedens és propaganda a második számára, * - Ezért nézünk ma, mikor a hágai konferencia teljes eredménytelenségéről értesülünk, tisztelettel és hálával az oroszok nagy uralkodója felé és érdemül, európai jótéteményül tudjuk be neki; hogy a hágai konferencia összeültét az ő iniciativéjára lehetővéjtette. Megtörte a jeget éa rábirta a hatalmakat az első lépés megtevésére; világossá, nyilvánvalóvá tette, hogy a politika ós a hatalmi törekvések is irtóznak a háborútól és óhajtják a bókét. Elévülhetetlen érdeme lesz ez mindig, II. Miktőshak,* kiinduló pontja sok nemes törekvésnek, ha végül mégis csak lesz teste az igének; a történelem az ő „eredménytelen" Zala 60 ssáni (II. lsp.) kezdésében fogja a majdani eredmények gyökerét látni. Az adóprés. A zalaegerszegi m, kir. Pénzügyigazgatóság leküldte városunk adóhivatalához az adókivető bizottság elé terjesztendő III-ad oszt. keresetadóra vonatkozó javaslati lajstromot, hogy azt mindenki megtekinthesse és az öt vagy másokat illető adójavaslatokra észrevételeit megtehesse. Hát bizony ezen javaslati lajstrom egy igen érdekes sktacsomó, melyből megtudjuk, milyen nagy lendületet vett nálunk az utóbbi időben a kereskedelem minden ágában és mennyire virágzó a kisipar. Valóban irigylendő helyzetben lennének kereskedőink és iparosaink, ha tényleg olyan nagyszerű lenne a kereset, mint a javaslatot elkészítő pénzügyigazgatósági közeg \' megállapította. Azonban sajnos, ez másként van. Kereskedőink és iparosaink legtöbbje csak küzd a létért; rossz idők járnak, egyikre ugy mint <a másikra, Fel is jajdultak mindazok kik a pénzügyigazgatóság íÉ ott háromszorosan, négyszeresen feletiBadója* 1899. junius hó 22 én hogy egyes üzletágak, melyek úgyszólván semminemű rizikóval nem járnak és oly annyira jövedelmezők, hogy abból házakat is lehet venni, 6oo—8oo forintos lakást tartani, alig vannak megadóztatva Nincsenek pedig megadóztatva azért, mert nincsen kulcs. De az adófizetéshez nem kulcs, hanem pint kell; már pediglen ott, a hol megvan a kulcs, legtőbbnyire nincs meg a pénz; azért szükséges, hogy az adójavaslatok ne pusztán az adókulcs, hanem helyes, megbízható információ alapján készíttessenek el, mert szinte nevetségesnek tartjuk, hogy egy szegény ember terhére, ki hat forintos hónapos szobában lakik: azért mert annyi meg annyi kocsirakomány tojást szállított (ez t, i. az adókulcs) 454 frt 63 kr. adó hozzas&ék még csak javaslatba is akkor, midőn gazdag, nagy keresettel bíró ügynökök — adókulcs hiányában — csak 30—40 forinttal adóztatnak meg. Ezzel azonban nem akartunk má< mondani, mi t illusztrálni kivántnk az adó-kulcs használhatatlanságát, mit különben a Mészárosoknál alkalmazott adókulcs is bizo- * nyit. Ha egyik mészáros 5 drb. marhát vág le, a másik pediglen csak egyet, az adó vaslalát látták. ™ kulcs szerint az elsőnek adója ötazőröse az A Kereskedők Társulata, mely ismeri utóbbi adójának. Hogy ezen utóbbi mészá-a kereskedők szomorú helyzetét és a rossz ros C3ak egy marháért fizette a különféle üzleti viszonyokat, látva az általános elke- illetéket, csak egy mathával vesződött, el-seredést, melyet a javaslat okozott, vasár- lenben 10—12 krajcárral drágábban adja ■nap választmányi ülést tartott, melynek ha- el a hust» minl a. a ki öt marhát vágott tározatából a Kereskedő Társulata alelnöke le. ötször fizette a különféle illetéket és a Unger Ullmann Elek és annak titkára fogyasztó közönségnek olcsóbb árért adja \\Sthwarz Gusztáv folyó hó 19-én Zala-Eger- a M, tehát öt marhán még annyit sem I szegre utaztak, hogy a tényleges viszonyok- nyer. mint a konkurense sokkal kevesebb ról informálják a pénzügyigaigatóságot. fáradsággal egy darab marhán : mind ezen Szívesen halljuk, hogy a kiküldöttek ott Körülmény teljesen mellékes, a fő az adóigen szíves fogadtatásban részesültek és ku,C8> mely csalhatatlanul bizonyítja, hogy azon Ígéretet nyerték, hagy általános A 5X«=S- A adó-kulcs azonban csak a sok-nagyobb szabású adóemelés nem less, wwrfiszorozás elméletét ismeri, a kivonásra nem a kincstár képviseltje nem fog javaslatához terjed ki. ragaszkodni, de arra törekedni fog, hogy az adó arányosan legyen kivetve. Ha a kincstár képviselője az adó arányos kivetésére kívánja a fősúlyt fektetni Borkereskedőink legtöbbje jómódú ern ber az igaz, de a III-ad oszt. keresetadó-nál, nem a jómóduságot, hanem a keresetet kell megadóztatni, már pediglen a jelenlegi akkor a javaslat elkészítése igen felesleges1 viszonyoknál nem valami busás keresete munka volt, mert a javaslatból azt látjuk, biztosit a tönkre silányított, a külföld előtt nsk pedig oda kiáltottam, hogy kettős vileibért — Kérlek, Artúr, szabadit meg ettől az kap, ha ama kocsit, melybeu a szökevényeket eszelőstől, oltalmu* nz istenért támadásai elltn; I tegnap is, midőn a bazárba mentein egész nap j üldözött. • l> A rendőr közelebb lépett és majd engem für-zészett majd ellenfeleimet vizsga szemmel tartotta. — FÖlbivom önt, rendőr, szabadítson meg bennünket ezen nyilván savsrt elméjű embertől, ki essslöuegében hitvesemel üldözi és sérti 1 — Szólt a férfi oly szemtelen nyugalommal, bogy ereimben a vér forrni, pezsegni kezdett. £ közben több kíváncsi csoportosult körüliünk a mi a savsromst és lölindulésomat csak fokozta. — Micsoda ? — kiélték ingerülten — én őrült esselös? És ezen ember enuek a tolvaj leánynak (érje? E* mind merő hazugsági Rendőr, özek szélhámosok — ezek önt tévedésbe sksrják ej leni, én... — Sajnálom, szakitá főibe szóáradatomat a rendőr, ds kénytelen vagyok mind a hármukat a rendőri hivatalba kisérni. Én itt el nem döothe-tm, kinek s állítása igss, — Arthur, mily borsaszlól lehelé elhaló hangon s l-ány ájulást színlelve... \| — Rendőr, felelőssé teszem önt minden bal- véliam, szem elöl el nem tévesati, és rögtön u\'ánuk robogtam. As ut több előliem egészen ismeretlen utcán keresztül Vitt. Hüvö* őszi éjszaka volt és köny-nyü szalon öltönyömban iásni kezdtem, mert sieitembenleltö kabátomat (» kalapomul a szin-hásbsn hagytam; de nem törődtem vele. A kocái hirtelen erő* sökkeuéssel megállt: az ablakon át láttam, hogy előkelő szálloda előtt vagyunk ; huss lépésnyire tőlem pedig sz elilsnt tolvaj ssáUt ki kísérőjével és a szálloda kapuja (elé. indult Erré kirántvs a kocsi ajtaját,— mini felbőszült rohantam rá. Most ez egyszer el nem menekülsz — dörögtem — s szállcda előtt álló rendőrnek pedig odakiáltottam: — Jöjjön rendőr tartósiass* le ezt a nőszemély), ki engem rolni kirabolt. A kél tolvaj — mert e percben nem kételkedtem, bogy kísérője szintén s czirkslogók nemes céhének egyik érdemes tsgji — halott halvány lett, ezután a férfi, egy valóban előkelő megjelenésű, megvető tekintettel végig mért és ssállodábs menni készült. — Egy lépést sem 1 kiélték — sz asszony vagy kisasszony, kövessen azonnal a rendőrség* logásért, mslynek szomorú következményeit Babáz. Rendőr leljedtse kötelességét, tartóztassa le magának fogjá tulajdonithatni — mondta ellenie tzt a személyt I \| felem inperlinens gőggel. — Itt s névjegyem. A leány néma rémülettel helyén állott. Most ügy hissem, s törvény nem engedi, hogy tisstee-aggódóan kísérője ksrjába kapaszkodva, kétségbe \| séges un embernek és nejosek egy sehonnai esett hsngon mondá: , bolbod alaptalan vádjai mis>t alkalmatlankodja- nak, Eogt»ljeo távoznunk, hisz látja, hogy hölgynek segélyre és ápolásr* van szüksége. A rendőr átvet\'s a névjegyet, halkan elolvasta azután katonásan sialutált. A névjegyen ngyanis a köveikeső volt olvasható : Morovils Artúr báró ss. k. kapitány. — A báró ur as el ö emeleten lakik, jegysé meg a portás mély hajlongással közeledve a csoporthoz. Magengedi mot már, a nőm állspotára való tekintettel, hogy szobámat, fölkeressem, — mondá as állítólagos báró oly arcátlan hidegvérrel, hogy elkábultan, ssót\'snul álltam ott, mintha leazegeztek volna. — Ha azt kívánja — folytatta — hogy igazojam magamat, isivetkedjék a szobámba kövem). A báró udvarias, de egyszersmind parancsoló modora — valamint előkelő allűrjei, nemkülön-fbeb a portás megjegyzései imponáltak a rend emberének. Újból szalutálra, (isilelelteljen tért engedett és szabadon akarta bocsátani a tolvaj-párt. De én .eszeveszetten megragadtam a leány karját és tele torokkal kiáltottam : — Megállj I Most nem fog kiosonni a kelepcéből. Kövessen a resdörséghes, vsgy... — Hallgasson I — rivalt rám a rendőr. — A báró ur igazolta magát. De fta kicsoda ? hogy merte ön e tisztességes nraságokat a nyilt utcáé megtámadni ? Van-e igatolváaya ? Ha ninea, akkor le kell Ont tartóztatnom és pedig csendháborítás miatt. Néhány percig magam ia aat hittem, hogy tébolyodott vagyok, oly zavarosan kavaroglsk a Nsgf-Kaniua, csütörtök Zala 50. stám (8 lap) 1899. június hé 22.-én renoméját vosztett magyar borkereskedelem; cmk aa adókivetési lajstromban látjuk, mily vtiigxó nagyszerű üzlet jelenleg is a bor-kfreakedés. Épitkaésúnk alig van, vagy tin nincs is tftbbk mint egy emeletes bérház, de azért csak fizessenek íakereskedflink háromszoros adót, hisz kaptak ennyi meg ennyi kocsi-rakomány árut ■» adó-kulcs. Az áru azonban még raktáron van, kereset nincs, de a kereaetadó alapja azért megvan. A rófHsktrtsktcMk, divaldrusok télen várták a hideget, tavaszszal a meleget, — mert ez még valamikor igy /zokott lenni — éa e szerint látták el magukat idéoyazerQ, divatos árukkal Az időjárás éppen megfordítva jött a divatos kelmék „as idény előrehaladottsága miatt tetemesen latefllitott árak mellett is" a raktáron hevének ; de ott nn az adókulcs: a helyi séf- és lakásbér, mely alatt nyögnek a ke-raakadők. A flUurütlH az őssiea üzletek közt a legterhesebb üzlet. Hangya-azorgalmat igényel kora reggeltől késő estig. Nagyon csekély haszonnal jár és csak nagy forga tora mellett mutathatnak fel a lőszeresek aránylag csekély jövödelmet. De mit mond tft adókulcs? Kapott N. N. kereskedő annyi meg annyi árut; vagy fizet annyi mag annyi házbért, ennélfogva a kereset, a jövedelem ennyi. Fordítsuk ezen adókulcsot egyszer vissza, A kimutatott árukat N. N. kereskedő tényleg megkapta és meg is fizette, máskép már bekellett volna adnia neki a kulcsot. As árukat el is adta, de — és ez a bibi, igen tekintélyes részt kiUlbtn. A pénzét felcserélte követelésre és igen ió üzletet caiafl, ka hosszú idő múlva pénzének csak egy réasétia viszontlátja. Vázolhatnék még egyébbel is az egyes (frfetágak, mint még például a gabonák-mktcUlm mostoha helysetét, de elegendőnek tartjuk a fentebbieket arra, hogy Ill-ad oszt kara—fcdó kivetésénél ne az adókulcs, hanem az igazság, a méltányosság működjenek. Hisz a kincstárnak nem az az érdeke, hogy behajthatatlan adóösszegekkel megteljenek az adólőkönyvek, sem hogy a kereskedelmet és ipart elviselhetetlen terhekkel elnyomja; hanem ellenkezőleg, hogy azt támogassa ós istápolja. A vármegye házából. - Közig biz. ülés. - A megyei közigazgatási bizottság június hsvi gyűlését dr. Jankovich László gróf főispán elnöklete alatt I. hő 18«án tartotta. Az alispáni havi jelenlés a közigazgatás egyes ágaiban május hónapban előfordul! eseményekről leíolvsslatván, a közigazgatási bizottság azt he-f yeslöleg tudomásul vette, Hasonlóan tudomásul vette a közigazgatási bizottság a keszthelyi járási főszolgabírónak jelenténél, amely szerint a közigazgatási bizoffaágnak a ktssthelyi kórház ügyében a májusi \| gyűlésen hozott halároiatát Keszthely város j elüljáiéságávnl tndstta s az elöljáróság jelentése szerint i kórház számára szükségei telek átadi-1 sára nézve a tárgyalás Festetics gróf megbízott-1 jávai folyamaiban vas.\| Ugyancsak a közigazgatási bizottság május \| havi gyQ:éaen a Leeence-Tomaj, Lasenoe-Iatvánd éa Lesence-Némelfalu községekben előfordult járváuybetegség be nem bejelentése miatt a mu-j laszfó közeg kiderítése tárgyában hozott, batáro zaira tudomásul vették a tapolcai főszolgabíró jelenlését, amely szerint az eljárás folyamatban van. Nagy-Kanizsa városiban a köveséti jog után az illeték asedhefése f. évi augusztus hóban lejár; a jog meghosszabbitáss tárgyában a váróénak beadott kérvényéi a kö<igazgatá«i bizottság pártolólag terjeszti fel a kereskedelemügyi miniszterbe. Dr. Háry István megyei t. iöorvosnak havi jelentése felolvastatván, a közigazgatási bizottság azt helyeslőleg tudomásul vette, egyúttal a jelentésbon foglalt javaslathoz képest a járá«i Iőszolga-biróeágok utján felbivja a községek elöljáró-ágait, hogy iskoláikat tisztán és rsndben tartsák. A keszthelyi járási főszolgabíró jtlenlése szerint kőzigaigaiási szempontból nines észrevétel és akadály ss ellen, hogy Felső Mánd pusstát as alaó-páhoki póatahivatal lé/besilési köréből a sala-osányi postahivatal kézbesítési körébe kebelezzék ál; a siolgabiróságiJelentéenekmeg- felelő értesítést küld a bizottság a pécsi posta- ás lávirdi igazgatósághoz. - - A közigazgatási bizottság tndomásnl vette a kereskedelemügyi miniszter leira\'á\', amely szerint a Bűk—Sárvár -Rum-türjei b. é. vasút közigazgatási bejáráséról felvett jegyzökönyvet aszni vette tudomásul, hogy a Batyknal tervezett átto máshoz V\'zetö közút építéséhez \| részben a h. é. yastt) \| részben s vármegye ntadő alapja, J részben pedig ss érdekeli iakósság tartozik hozzá járulni. Gyülevész község kérvényét smelybea a zalavölgyi b. é. vasat mentén egy párhuzamos dülö ut nyitását kérelmezik, amelyen birtokaikhoz hozzá férhetnének, érdemleges húrosat hozatal előtt a közigazgatási bizottság nyilatkozta végstt kiadja a Dunántúli b. é. vasút részvénytársaság igazgatóságának. A közigazgatás! bizottság tudomásul vette a kereskedelemügyi m, kir. miniaater leiratát, amelyben tudatja, hogy Süíneg—tapolcai k é. vasút mentén létesített Sarval-rrága rakodóhely nevének Bűmeg.Bazalt-bánya elnevezésre való ál változtatását a közigazgatási bizottságnak ea irányban létt jelentése alapjan megengedte. A péeai posta- és távirda igazgatóság meg-küldötte a vármegyei közhasználatú távbeszélő részletesebb költségvsé«ét éi a térképet, ügy a költségvetési, mint a térképet a közigazgatási bizottság arzsl a felhívással adta ki as állaa-épi\'észeti hivatalnak, hogy a réssletes számításokat teljesítse e aaután a hozzájaru\'ásra nézve az \' I érdekelt községekkel tartson tárgyalást és annak eredményét terjessze be. I A pécsi poéta- és fávirda-igazgatóság meg» küldöQe Bezcréd község kérvényét, amelyben kérik, hogy a községet a nagy-kapornaki pós» lahivatal kézbesítési körébe helyezsék át; to-I yábbá megküldötle dr. Beseredy Adorján kérvényét, aki meg a községnek a szepetki postahivatal kézbesítési körébe való áthelyezését kéri A \| közigazgatási bizottság a két kérvényt a járási főszolgabírónak azzal adja ki, hogy as érdekelteknek meghallgatása után a a közigazgatás I érdekeinek szem előtt tartá* mellett adjon véleményes jelentési. A kö/igazgatá\'i bizottság megkeresi a déli j vasút igazgatóságát as iránt, hogy ugy Mara-királyoo, mini Komárvárosnál az összes gyors vonatok, babár fél tételesén is, megálljanak. Kir tanfelügyelő — jelentése szerint — a minisztérium kebelbeli müépilészévei volt Keszthelyen, hogy a város által aa állami polgári leányiskola épületének elhelyezésére felajánlóit lelek méreteit megállapítsák j az építkezést még a nyáron megkeidik. Résztvett a muraközi ta- gosdolatnk a (qjemben; főlháborodásomban minden-Télét őeaaahadartam. i Ka össaeviaasaaágban utazás, ssivartárea, vasvti kocsi, arany óra, óralánc,\' pénzes tárca, építészeti l^nws színház, gyors egymásutánban követte egymást, oly zavarosan, hogy a rendőr is örfllt- vwaft,: 7- 1 , Kétségbeesésem és zavarom csak növekedett, midőn érám vettem, hogy felflltö és kalsp nélkül való megjelenésem a körülállókra sajátságos, reám Vágva kém éppen előnyös benyomást gyakorolt ! V Tahát ön magyar? — kérdé a rendőr mérve szemével. — Van-é nála igazolvány ? i, — Aa kin0* i éa Sleinhuber ur városi épité- Ez u ember nyilván elmeháborodott 1 — roondá gunymoaolylyala báró. — Azt tanácsolom őrnek, rendőr, ve;ye azonnal pártfogásába; ha u én tanúságom szükséges, küldjön ide hozzám, én mindenkor rendelkezésére állok a rendörségnek. — Szemtelen gasl — orditottsm magamon ki vaj — míg a báró a leánynyal a szálloda ka-pRjs felé fordult, ajból rá akartam rohani a tolvajokra, de a rendőr erőssakkal viaszalarfott. A sai aantán történt, az már nem világos e!őf-teaa. Homályosan emlékesem, hogy öaszeezama-raatam a rendőrt, hogy nyakon kaptak és a zajongó sokaságtól kiaérve> a rendőrséghez hur-oaltak és ott ktiöo zárkába csuktak, miután ott t» Ml hitlék, hogy őrülttel van dolguk. >l« Gondolhatják araim, hogy az éjzzakát nem a legkellemesebben töltöttem. Másnap reggel meg-győsődtek ugyan, hogy tévedésbe ejtették a rendőrt. Bteinhuber tanácsos, ki a rendőrség ér-taiiléaére személyesen eljött és as ő tanúsága áft\|g\|án azonnal subadon bocsátottak, osupán hatósági közeg magsértése miatt néhány frtnyi pénzbírságot róttak reám, de eddig oly szigorúan titokban tartott uti kalandom eszel el lelt árulva és bécsi utazásom céljával slspoaan felsültem. Steinhuberék örültek, bogy oly hóbortos, köny-nyelmü fiatal embertől, ki nekik annyi kellemetlenséget és aggodalmat okozott, könnyű szerrel megszabadulhatlak. Pár nap ulán minden föllünés nélkül elpáro\'ogtam, és a házlüznésés, mely könnyelműen kezdődöd, hatalmai kudarccal végződött. (folytatása ktvetksalk.) Kerékpárt a hölgyeknek. Bizonyára lesznek olvasóink kősölt, a kik a eimntk ilyetén való használatát igen kihívó* nak találják. Azonban a gyakorlat azerint a bűnöst meghallgatás nélkül egyszerűen elitélni nem lehet. Jelen ajánlatom lelett is — annélkül, hogy est elolvasnák — mindjárt a címnél — napirendre térni, pálcát törni ne méltóztassanak. Minty\'lrt áttérek tulajdonképpeni tárgyamra. Bevallom, hogy nem vagyok .Erzsébet"-téri villamos Ívlámpa, mely a körületet — bizonyos távolságban — csakugyan képes megvilágítani — hanem csak olyan pislogó mécsecske. — a ki erőlködik, hogy fényével világiihasson és ha valaki közvetlen köze ébe jut, talán ha nem is sokat — éa jól, de Iái. így képzelem én is magamnak midőn kl akarnám mulatni ast, hogy a nőknek igenis haaznos a kerékpározás. Tudom, hogy minden intézménynek vannak jó akarói éa ellenségei! — tehát ut is lüdom, hogy találkoznak olvasóink közölt olyanok, a kik ezén eszmét vagyis ajánlásomat helyeslőleg togjaák magukévá tenni. No és ezen tábor (legyen bármily kicsiny!) idővel meg fog nőni. Nekünk — férfiaknak — (ne szégyenünkre legyen mondva) — el kell ismernünk, hogy immáron a nök az írás és a tudomány mesterségében is vetélytársaink. Ha tehát est eliemer-jük, akkor nem lehel, nem subád rossz néven venni, illetve kancul szemmel nézni, ha Ok testedző (némelyek állilása szerint) — férfiaknak való sportot is űznek, vagyis ily sport űaéséhu kedvet kapnak — ul tényleg gyakorolják is! Mert a mi jól esik nekem —• nem tog megártani nekik sem 1 A tizenkilencedik század legvégén ugy találom, — (lehet, hogy ismét tévedek) hogy a kerékpározás uon sport-nem, melylyel a testet fenntartó vérkeringés leginkább előmozdi\'tatik, melytől úgyszólván: pezseg a véri Tapasztaláshói tudom, hogy kezdődő tüdő-bajoaóz, kik a kerékpározásra adták magukat, Í\'a legegészségesebb emberek lettek — vagy ia teljesen kigyógyultak — más szóval megftzethe-letten gyógyuert helyettesített a különben ia aaép sport — a kerékpározás. Emberek vagyunk mindnyájan; — a nőket sem veszem ki. Ha egyiknek hasanára van, bizonyára á másiknak sem less kárára t Es ha jót tesz g férfiaknak — nézetem szerint sokkal jobbal tesz a nőknek. Mert voltaképpen ök képezik u uralkodó elemet az emberiségnél. Csak egyet jegyezek meg t Ha Íráshoz lógunk — tollal kell kezünkbe venni; ha főzni akarunk — főző kanálról kell előzőleg gondoek<>duunk; uóval amilyen mesterséget folytatunk, olyan megfeleiő szerszámunk legyen. E szerint a nők ia, ha az, állítólag csak a férfiakhoz illő, kerékpározási sportot akarják Nagy-Kanissa ostliörlök nltól jéráikőr áVl gyWHén Csáktornyán. Ugyanitt • (éráéi főssolgeblróval éa ai érdekelj jegyaöség ■el Drávt-Sieni-MIhlly, Nyirvölgy, Nagy falu éa Király falra késségek állami (.lakóiéinak 1900-ig évben megnyitása iránt tárgyalásokat tartott. — Meglátogatta a (éeaolgabiróval a drása-válárhalyi községi iskolát ée állandó gyeraekaeaedékhásat; a mlkiavárl ,r. k. iskolát ée a dráva-oaányí nyári gysraekaenedékhásat — Meglátogatta a Csáktornyái iparosianonoiskolál, % leeenee-tnmaji leaaaoeiatvanai, lenntoe-némeifaluul r. k. iskolákat Aa iakolák asemélyi és dologi ügyeiben volt Nemee-Viláa ée Balatoii-Kdorlonon. — Badaoaony-Tomajoo aa iakolaaaékkel és elöljárósággal as at\'aai rk. iakola uj épületének ügyében tárgyalt. — Meglátogatta a vendvidéki egybázijtanfelUgye-lövel a lurnlechal, gumilioai, nagypalinai r. k. iskólákat, a gániosai áll. elemi iskolát és állami állandó gyermekaenedékháaat. — POlOekén jelen volt as évzáró viaegálslon. — Msglátngatta a lala-egersaegi áll. elemi An és leányiskolát. A kOsigasga)áM biaottság a járási (ósaolgabi réaág utján utasiija Mura-Siklós kSsaéget, hogy a tényleg koaaá oeatiakeaó egyéb községekkel egyeettUta a második taateremnek épitkesé* vagy bérbeadás utján eaeptember hóban megnyitása, aamktlOabaa a másik taaeré ezámára igénybe veendé államsegély ügyében. A nagy-kaniziai, dobrónaki, ty-udvari, sala-agereaegt, galaei. lala-aaant-balássi, gelse«szigeli, mura-sserdahelyi, valamim a lümeghi járásban lesé késségek kisdedvédelme tárgyában beér-kasait jelentéeeket a köaigaigaiáii biaottság tudomásai vatta. A vallás- éa kóaoktalásügyi miniaaterinm a káptalanfaj éa dráva-steni\'iváni r. k. a nagy-rácsai községi iskoláknál aa 60 friss évölödós kárpótlékokai, továbbá a karmaeei köss. iskolának évi 300 Irt, a kévágó-eórsi ág. ev. iskolának évi 176 frt, a káplalan-tóiil r. k. iskolának evi 840 frt segélyt eagedélyeaell, mirél akOaig zga láai biaotlaág aa illető kézségeket a miniaateri rendeletnek máaolatbaa való megküldésével értesiti. As ebargényi iskolának korpótlák éa ésl segély elayeréae tárgyában beadott kérvéayét a biaottság pártolólag terjeszti fal a miniszterhez. Gyüaöleahagy, sz V. hegykerU\'e< AuraCsáby áa Nyirealalva közaégek 1808) éni\' lakoVj^íp-vagyon agámadáaát a vármegyei asáavevöaég megvizsgálván éa kelyeeekaeli találván, a köz-igaagatáai bizottság eai ladomáanl vette a erről aa IllatO kŐsségeket végtérileg értesiti a siáms* dáeok - viaeiak üfdéee metlsti. folytatni, kívánatos, hogy meglelelően öliözkődje-nek; mart nem látiem még fósó kanállal Írni vagy irétollal rántáat keverni. Taaadbatatlan, hogy nOl felöltőben nem lehel elég sutkel kerékpárosni. Aaért igen tisztelt hölgyeim, nem tudom eléggé ajánlani a lest szépségéi — üdeaégét, readkivüi mozgékonyaágál a legnagyobb mértékben alöidáaö kerékpárasás\', de...megfelelő Ölté lékben I Mert a katona is csak akkor kalona, ha kaloea-rahAban van — különben kösőnségea ember, a kerékpáros is csak akkor kerékpáros, (legyen aa férfi — vagy nő) ba kerékpár-sportnak megfelelő öltözékben — dress-ben van. Ép testben van ép lélek! A beteg testet épebbé tenni iötörekvéeünk. Ebes képest különféle leateröaitö, — testedző foglalatosságot kell kezdenünk és folytatnunk, hogy es által as élet terhesebb, göröngyösebb ntain minden nagyobb megerőltetés nélkül kereezlüljuthasaunk. Ilyen testedző és hozzá a szemnek is tetsző kellemes foglalatosság a kerékpárosé, jigy egyik, mint a máaik nemnek! És hogy as emberiség jövő nemzedéke erö« teljesebb — edzettebb lehessen — különösen melegen ajánlom a szép kerékpár-sport folytatását a ifjú mama — jelölteknek I Annak jótékony hatásáról és hasznosságáról ők maguk lógnak később elismerőleg nyilatkozni, oly annyira, bogy ezen kerékpár-sportot a ina-gnk számára lelteiéit haasnos találmánynak fog ják elismerni I A kerékpározás nemes sport, nem leslacso-nyitó — hanem felemelő, testet edző, telket gyönyörködtető s mindkét nem által egyformán folytatható legsaebb éa legegészségesebb kellemes foglalkozás I Ihászi Horváth laLván Zala 60. Mám. (4 lap.) As árvaszéki elnök Jelentése szerint a fogai maiéi karnál április végén hátralék volt 10.449 május hóban beérkezett 4006 és Igy ellntéaéa alá került 16.119 Ugydarab) ebből május hónapban ellntáslek 6.497 dbot a igy májoa végén hátralékban maradi 9.672 Üsydarab. Az Irodánál április végén hátralékban volt 1.876, májua hóban leiráa végett kiadtak 6.440 drbotéa igy ellntéaéa alá került 0.810 ügydarab: ebböl májni hónapban leírtak és ezpedláltak 4.883 dbot és igy májua végén hátralékban maradt 1.934 ügydrbT A kir pénzügyigaagató jelentése azerlnt májua hóban belblyt adóban a vármegye területén 247.928 frt 12 kr. Május végén az adóhátralék a vármegyében: 1,202,740 frt 61} kr egyenea adóban, 70.826 frt 06 kr. hadmentességi díjban 917.904 frt 78} kr. ezölOdésimavéltságban, 406.861 frt 881 kr bélyeg és jogilletékben, 18.668 Irt 86} kr. illeték egyenértékben, 46.724 frt 66} kr. fogyasztási és italadókban, 9.820 frt 02 kr. italmérési illetékben, vagyie összesen 2,821.920 frt 281 kr. Lelrá<ba hozlak az év eleiétől lógva : a) egyénen adóban 9.888 frt 69 krt.. b) hadmenteeaégi dijban 137 Irtot. Fiseléai ha-laazláat éa Ideiglenee háiedémenlességet május hóban nem engedélyezlez. 1119. juntaa HÍREK. — Névmagyarssllái. Ftigltiock Adolf nagykanizsai pékmester valamint kiskorú gyermekei Lajos, Margit, Jenő ée Fereno belügyminiszteri engedélylyel »Violá«-ra váltoatallák nevüket. — áayakéayvl klaeveeéeek. A bel-(ígyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Zalavármegyében a leliőmihályfaivl anyakönyvi kerületbe Kuozor Imre községi Írnokot, a löjtörl anyakönyvi kerületbe Farkas litván jegyzösegédei, végül a monottorapá\'ii aayakOnyvi kerületbe Vermet Aladár jegyző -gyakornokot anyakönyvvezető- helyettesekké neveste ki és őket, Farkai Jitván kivétő ével, a házassági anyakönyv veaetéeével ós a házasságkötésnél va\'ó köiremükodéiael is megbista. — TalAlkeaás IO év alán A Csáktornyái állami tanítóképző- intézet azon növendékei. fejeste ki a megjelenteknek, kogy kék lak miatta éa aautáa higgadtan éa aywdlMI eosetelte azon harap\', melyet a néppárt ,a rnttény politikát jelszava alatt a pwvMMi végigküzdött Ezen harcot a béke kövrtlfc mery nagyrészben a kis néppártaek köszönhető. A jOvfl politikáját a k«rm\\Ly fdieaiakeaae elseje épé-tani a néppárt Hogy miért nem faaiaák a Étj párl, mely sz 1867-ki alapon áll, a korméefpástytfc annak oka aa, hogy »a néppártnak kawdMb M igyarorsság kell, tehát nem léhft eaap pVU^ Őiazebosnl aszal a párttal, » ■•\'T tOrréoybe tstta a polgári hásaáeáfot és « saéeeét^Wagla* fnil.t Mindamellett aa aj koMiey eleit ttéalulni látja a gréf ur a levegőt- v Beszéde után bemntatta a grót, bsráljál ÍUtt képviselő iy< _ ■ i kik 1889-ik évben végeslék tanulmányaikat, 10 évvel ezelőtt tortént megállapodásukhoz képest e hó 27-én Ceákiornyán. d. e. 9 órakor az áll tanítóképző intőkéiben fognak összejönni. A rendező biaotlaág szívesen látja azokat is, akik bár nem abban az évben végeaték tanulmányaikat, de abban az évben jártak a Csáktornyái tanítóképző intézetbe. — KépvUetei beasáaaelá. A nagykani-seal választó-kerület ora képviselője, Zicky Aladár grót, vasárnap délután tartotta meg be számoló beszédét. A nemes grófnak, ki köteles-ségének tartotta törvényhozói működéséről választóinak beszámolni, ebbenuljában nem volt azerenciéje. Folyó hó 4-ikén, mikorra a beszámoló tervezve volt, a vonat kisiklott és a képvj selő nem jöbetelt meg, pedig a vidékről nagyszámban sereglettek össze a válaszlók, várva képvIielOjOkel. Helyette azonban megérkezett a vasúti szerencsétlenségről saéló hír. — Most vasárnap szerenesésen megérkezett Zichy A\'adár grót, Major Fereno dr ora. képviselő és Horváth Honor káplán kíséretében. Később ide érkezett farkat József oru képviselő is, de elmaradlak i bivek, a választók. A vendégek a Szarvas szálló dába szálltak és Zicky^\|\|édár gról sleÖ kérdése aa volt: — Hol van a nép ? — A lelaö templomnál méltóságos uram volt a válasz. Erre a néppárt egyik busgó hive a szálloda há só képűjén át elment megnézni, mennyi a nép a lelsö templomnál. Hál bizony itt is édes keve« sen voltak, miért is a délutáni kél órára kitüzOtt beszámoló 8 órára maradt, időközben megérkezett 18 felpántlikázott kiskanizaai legény lóháton, ki sérve a polgári zenekar által, mi némi élénkséget hozott a városba. A i éppirli választók azonban csak gyéien isálilingóslsk, mert a nagy eső miatt aem jöhettek be vidékről ée igy megtör (ént, hogy a néppárti apostolok jobbára kormánypárti éa egy aereg nem válaaatókból álló köaön vég elölt hirdeUék a néppárti igéket. As első szónok Kaletok Leo plariala tanár volt, kLmiután visiiareklamálla a törvény által ftlraSolt* jogokat, felkérte Zichy Aladár gróiól beszámolójának meglarláeára. Fereno doktort, „ki szintén néppárti Zalában.* "" Vasban, — súgta fülébe Major, tofre^ gróf ur korrigálta Zalái Vasra. Miotte igr ^tm-szadatott Vasvármegyének aki VseflftamHt Jfc, jor Ferenc ugy mennydörögte el baaaéiQk fcm ha itten nem ia, de vaaváraiegyáben Ián yuaBn hangzott A aaónok szariot „a péppárt glszáqt harcot vivoll a nép jogaiéri, forsdtiatallgem do\'gosott a mezőgazdaság, a kisipar ée a ySQMN ság miodee igaz ügye érdekébei}.. . \\ t-. Major Ferenc lecsendesedvén, tífCfM Honor volt ferencrendi hitszónok .gyönyörködött azon gyümölcsben, melynek magvá\| 6 tette al." • Ebbeli gyönyörködésévé már aaaf4iS elteli, hogy nem vetleéaare,>bofy # aa aapMjQél való caon\'ok, húsából való busók, áa vjffélffl való vérek kikhes asavait intézte, jobNknTI uidótelekazetnaa hívei. Ezután Stixstyé* Lajoa ügyvéd, a ksnízaai néppárt elnöke biaalmt éa uavazolt Zichy Aladár grófnak. Ezen gaidM Ajándék után, a népnek is akart valamií lnffalni a pártelnök nr, léhát beeaéde mkaik rHA \'i néppárti híveknek esaotelta HangsoU pedig a bé^ sséd eaen része kövatkaallag: - .Kinek kall a polgári házasság ff ffan nem kell senkinek? - „Hál kinek kell az a törvény, máig. ati köteles bennünket, hogy alfbb mepjOnk A jjgí-gármeeterhes ée ceak azután a paphoz t WM ez sem kell senkinek. Aa Mai beaáram\' -\'> Yjp A polgári zenekar rázeadttetta a .kiüpppt, a kösönsóg szétoszlott, de lorlődtsk fi felhők a láthatáron és f6vtd negyedóra olyan iszonyatos felhőm hadáénak volt eMly hetetlenné tette eat a napat ..: \'ti - Isbela-folavalAa. A riakkiayÉl >«k Qu- és polgári leányiskola uj MJtíAiáflsúuíiii és társadalmi lelavatAsa 1. hó 29-én leaa. A vármegye kir. lantéi ügyelője arra aa «ár taels>t mint társadalmi asempontbél királé liaiya^i havi jslentéae kapcsán a kösigazgatáaé HÜftaAa tagjait külön ie meghívta. FelAltlaetáeek a Feelel«\| Javára. E hó 19-én gsla tgareaem lj\| hangversenyen lelü<üsst\|ek : Giröf Battkíatin (Kusiyán) 80 frtot; Szily DazsÖ fDtvj^i Hanty Károly (Zala-Xgerazegen) 8 frtot i Gyula, Zálán Lipót J(mL RlreehW (A.-Domboru), Sobaiadt En)\|l (BecaeWy I fuUUaL Qli. ,Jf«S Somiloh Jánoa (Oraáad\'lakl sré) FesUi^ Söjtór), i(ju Rsiky Lajos (F.»Ri _______ oller látván (A.-Rajk), Golab Jáaoa(l Csartán Károly, Tarányi Ferefu (flfni János (N.-Kanlzsa), Aikar Blem^ Bogyay István [HoeeaumhíV, IZ.-Kgerszeg), itju Háosky Kálmán 6-5 frtotj Ányos Kálmán (Kaazfr János [Vlgán ], aréfOaiay Agenor 6nJ\| ösv. Sümeghy Persocné [nHwjf 4-4 Irtot: Vidor Sama. Vidor Samnaé [N.-Kae«aae\|, mm Lajoa l-l irtot; RoMaberg /.sigmeind, MaRM Lajoa \|8Agod), dr. Baigeikf lleo, - MHMM István, Vinsa József (Z,-Szt-(kó j, Uagya« karai [Caabreadek), it. űaaaéafi Árpad (jUillk^ S iád el JAnos (Z..Tárnok), Vécaef laipaiieil, WASaég Zaigmoadné, Hterbeeky Karano, Naa Aikaal, H)k A lajoa, Fraas Lajos ée Be, Vágaar Káasla, iMs> hut Fülöp ée la, (M.-Kanizsa) 9-2 KM ;ifláa Dsgaő (Hottó), Caokeysy We, dv. Ottevald Baau, dr. Králik Dani, Tw«l Ujaa Assia\'os Béla, Saller Lajea. Waiu \| Fischal Fülöp, Dobroslos Milán, ÍU József, Kellar Mátyáa, Csóka k\'erdUad, József, Keiler Ignác, Miliéafl Jené, Reik Gyula, SaartorytkigkATi I Ziehy Aladár gróf első sorban ia kön0oe!él\|Jakab, Seben, Riohardaé, Klrenhaer Nagy-Kanizsa calltörtök liMhiy Samun1, Fiselier Sándorné, Farkai Vllmi, Hoher< Ödönné IN.-K»nin»), Thasay Laiot, dr. Tliáliy Uábor, Ititloy Alijoe, Oroes Pál, Hu\'ay Luiló, Pichlar Hamu (Ztlsbér), Jámbor Sándor 1—1 friol; dr, Birgtr Bála I koronát, A baiigvareeny tlaaU jövedelme 868 Irt 87 kr. — ftretlaégl vlaagHlal. A lalaegeruagl (álad koroskodflmi iskolánál aa 18t)8,90»lk tanév-végi érettségi vliagálatok nóbell réue I. hó 16. 16. 17-tk napján volt Péter Jánoa isékaa Idvároal ll-ik kerületi lálaó kereikedelml lakolni Igaigaló-nak mint a jsaHét áa ktlioklaláiügyi mlnlialer ránérOl kiküldölt blt\'osnik elnöklete alatt, dr. Caiadar látván kői« éa váltóügy védnök, mint a kereskedelemügyi mlniaatsr restéről kiküldött blatoanak kóaramüködéia m«l ált. Eretiaégi vlzigá« latra jelintkeiett 49 nöundék, akik közli aa tráaball alatt, lllatve a uóbali olöti vliezalépllt 4 ■ Így maradt 88 növendék, akik kőiül a bi-sottsárSa ot szóbélre bocaátott. keitől pedig it iráabeli vlaagálat alapján egy évre vlieuvetett, A eaóbetire boe-áto\'t 86 növendék köaül jól megteleli 7, megle elt 15, 14 et a biiottiág izeptem-ber hóban teendő javltóvliigálntra, 9-öt pedig oaatálytamétléare utaiitolt. — Haiwual I4v«ra«n\|\'. A keiuhelyl boa«édbu»iár liatllkar, e hó 96-én lóversenyt rendűi. A programm a követkeaő i lllrák: lovag Allr m Lotaár őrnagy, Beierédy Ltjai, Eckene-bercer György ale/redee, Hertelendy Pirene, Klobaőar Vilmos altábornagy, báró Stegody 8kn> dór earedes, báró Zroh Arnold tábornok. Pálya-felügyelők; Káot Ak(M siássdos, Pribrsdny Elek sláiidus. laditók i 1U<M Akoe és Pribrsdny Elek •ttido«ok. Másiáló: Csorba Jósssf saáasdoe. Pályaorvoe : Dr, Illés lgtiáe ezredorvos. A versenyek i I Slkversony. Tényleges (Isitek ée ha-dapródok tulajdon (oviikon, inlykiegyenllt\'éiirl Távolság 1800 méter. II. Akadályverseny tintl és hadupródi iiolgálstl lovakon. Hnlyklegyenlltéi nélktll. Távolság 1)200 méter. III. Yádánvirteny hnixárok saámárs. Távolság 4000 méter. IV Aksdályvirsioy tényleges tiistek és hadapródok talajdon lovaikon, aulykiegyenllléesel. Távolság 8800 méter. Vadáitf crseny altiirtek némára Akadályverseny tintl szolgálati lovakon inlyki-egyenlítés nélkül. Távolság 4000 méter — A versenyek Irántjoly as^jas érdeklődés, hogy ások mindeneseire óriási kötöniéget fognak, Keetthe-lyen ömegyqjteoi. — Tlislté-malatség Oslamkskia. A galtmboW Ttoolti Eyijtfükl a vaaérnsp lolyó hó lB-ára tervezett, de a kedveaötlen Idő miatt meg nem tartott tavaisi mulatiágát később meghatároaandó napon lógja megtartani. — Wkalaaalatl han\|vrrsruy. Perotti hangversenye, mely iránt a közönség oly nagy érdek lődéal tanúsított szerdán megtartható nem volt, mert a művész hirtelen megbetegedett, Barliky Matild k. a. a hangverseny elhalasslását a következő levéllel tudatta a rendesöiéggel: .Tiniéit Ürnm I A folyó hó 91-én hirdetett hingvirsonyt Perotti ur közbejött betegsége folytán bisonytalan időre el kell halaaztanuuk; • sajnál sioe tényt kérem a t. közönzéggel tudatai. Mihelyt jobban leez Perotti nr, sürgönyi-leg fogom tudatni mikorra tűzendő ki a oon cert n-pja. Tisztelettel Eszék junius 18-án. tiartiky Matild,\' Ezen levél folytán a rendezőség a kővetkező falragasst bocsátotta ki: Perotti folyó hó 91-ére hirdetett hangversenye, a művész megbeegedése folytán elbalaiztaiik. Aa e\'őre megváltott jegyek vlssszaváltatnak éa kívánatra előjegyeztetnek. — Koreák tsssiMk rl>sgá\|a, A helybeli kereskedő, tanonc-iskolában as ez évi záró-vizsgálatok I. é. jun. hő 95-én d. u. 8 órakor órakor tartatnak. .....!•\' — Ovédák BáréfiaNepélje. A nagykanizsai Kisdeduevelő Egyetü et óvódéinak záró-ünnepélye lolyó hó 119 in csütörtökön délu\'án a nádor-utoal ovódá aa lesz megtartva a következő eorrendben: d. u. 9 órakor a VI—VII kor. ovóda uövet dékei , 8\'/, . a PetőB-u fiai , , ,5 „8 • az Arany Jánoa-u. „ , , 8\'/s . Nádor , . As uj tinév as utóbbi 8 ovódánál augusztus 1-én veeai ker delét. A VI-VII kerületi ovódánál július hóaipban nincsen szünel. — A Nádor-ntcaí ovódánál az eddigi 10 forint évi tandij 8 forintra asálliltatott le. — ,K4tesaaévea hlatiéi Aszaló aomogy- Zala 50 szám, (A lap.) 1899. janira M 22 éo meg el köiiégtun, mint ludóiitónk Írja, hásépitée alkalmával érdekei, Rákóczy korából való lirra bukkanlak a munkátok. A lélgyfakoporsó még •léggé ép volt, lödilén podig réssiégikkel kiverve olvasható: „E sötét boltban nyugszik Kovács János, meghtll 1708-ban. A ilrmk különös érde-kesiége, hogy a nyersselyem himzéiü régi msgyar mntlvumu ssemlitdél épen maradt sőt n színét Is is megörlste. A tsemfödél lekele ssinű, barna és és ezüsl szálakkal hímezve. Az érdekes hímzést szen -mártoni Dsrnay Kálmán sümeghi múzeumában helyezték sl. — Vakolt pm«l)> A vakok i,rsságoa Intéssiének az a Jó Ötlete támidt, hogy a bol-Ogymlnlezler engedelmével 11 anyakönyvi hi»a-talokba perselyeket küldött síét a vakok segilté. gére szánt könyörado nányok gyltjiése végett. Az ötlet nem szűkölködik némi milica nélkül. Hogy I as adakozzék alamizsnát a vakoknak, a kii a szerelem vakká tön 1 avagy hogy az a persely azt u bézasula dó lérllt gyöngéden figyelmeztesse arra: lém le le belokorűltél a vakok intéselébe, De azért az öt et elég jól jövedelmez. — Nettt aaahari bogarAaaitl I A belügyminiszter egy uj-ibbkeletn rendelete szerint nyáron tlloe a bogaráatás. A derék bogarászok ugyan is ilyenkor nekivágnak erdőnek, mézönek, a mi még nem volna baj, éi a vetésnek, a ml vissont már bu\|. A tö\'dska\'ulyái urak nem respsktának semmit a világon én könyörtelenül legázolják a ábon álló vetést egy-egy szép példány hőioinoé-rért. Mosi már msjd ez a tudományos jolleggel bíró iport ti liss taibad mindenkor. — Talán idővel ugy lógják rendezni mint a vadassá tol... litssnok orvbogaráisok éi hogárorsók. Muri att si érvet velünk együtt nem akarják elfogadni az intéző körök, hogy a bogarászok pusztítják a kártékony férgeket. Aszal a pár szerencsétlen féreggel ugyan nem lesa kevesebb a világon... IRODALOM. — KI a nlrvana? Aa lidtsok aásTilágl gyitnyírt-sógt, smlkor • Ittak tsljtstil tátlsn tttbtd alnaaa énwtsm-tOl s Mint aitéta lOtdoltUél. — Ebben gyényBrttsi\|[tt ettk ss isdsi kétatUt ttlálktl, SS s Mist anssaalsálés. — Nsmbb arSi/Srlti( lajr nyárt Idélita ss ézsté sspaifir sMI t wéhsibt Tostltl, t t ktérss kis Eslysn vtltal tsirskoilstrt »s\|y uklstó olrssaisybs SMrtlll. Ils olvtséltk It ettifák nésítttnkot, Mikor s\|átlftkf rondsljik nwg t »Kin«s Ossládt Upek* dfetal llluiilráit stiplrod.lal liotl fspol, aélyken 1 stértkotltlTt okltté, mint ss ektttvt stérskoitité dtlkktkti atfUlátlák A „Kópta Östládl Upek* árt sgy évrt I ért, Klévrt I frt, nsaytdávrt I Art ftl kr. NiUtráiysaáml klváattra Ingysn kttlit t kltdókl. vtUl Bidtptet, VI., Stssdy «, II, — A atjrkenti orotaláoeakapa scylk Istriclbb salákt u sabsrlsic alkotó ttviksnysigéliik. fiurván nrizott kSntt ss Őskor koailytbss ttlMStsIttk Bsttt brlás srt\|l ktttk. A ktpt (élé, sa oros^slbt, durván, ntgjroltan ttra-gott orottlI11 párt lielyosstt ss Sttdlk iItíui. A kit oroszlán tgjr onloprt kspuskodlk. Tlrskvéslk, fssstUS Ismslk ■tatsgy t ntvássst térskvésit It ■itttji. Jelképeit, a ily s dtrvs fbraáb* sl srét Ipsrkodtk nagy isksist kltojosnl. A stotki Állati tettek t (érét liobránit legrégibb kísérletei köa 111 Valók, álkor ti tnytg atlaaállá>s még dacolt t a lírást tlkoU erejirot s tlkilstlsn esskQsaiyol. Et s kspt uéglt tsgyattrl diadalív, melyen át t gttrflgség uütísiÍ tiviksaysigo sllátkédlté kdrnlrt lndalt. A klrts kspn legújabb képe t Nagy Képes Világtörténet 50-tk fBtstáb d \|slsit asg. A munka 11 kttsthsi Jelűik mag, s Mtronll Hstrlk sserkesstl, A most lolyo második kutatat dr. Oyomlay Oytlt irta. Egy kMat árt dlukOlátbtt g frt. Msatnikéit Is asglslsu. Mltdet ssflabilos 1 (Qist á. 80 kr. Kapksté : t kiadónál [Ráral Tastrársk Irodklal litéset Ránréty-lárstság, Bsdspest, Olllll-ttt 18). t minden listai ktiyvks-reskedisbsn, IHokssera zár alatt, s az 1897. óv végén a zárlat" alá helyezett köziégek 76.8 V,-ábaa vagyk >106 koxségben már megkeadták as ej telepitáel. Ká-tinairális holdakban kifejezve 87,llO hold aa a terület, a melyen a felnjitás, illetve aj telepítés egyedit 1897 ben logaaa\'oslttstoiL Legnagyobb haladást a iagtiárdl ée keeikenséti siöiőazetl kerBte\'ekben Uláljuk; ia előbbiben kerekesé 18,000 at nu.bt.iban 10000 kat. holddal. A kasB-kemétl isőlötelepitési kedv aaaál nagyobb lgral> met érdemel, mert mint itaieretee, nagyon sokan nem jósoltak fényei jövőt as immuné homoki stölömek. A (oelai nem következett be, lőt ellenkezőleg a keeekeméii bortermelők tikeree eredménye nemcsak egyeeeke\', de as államot ie_ arra öattönösle, hogy egyebütt is bottá lássanak a homoki területek betelepitéoéhes Et idő szerint az állam által kffs vetített áe segélyezeti homoki szőlőtelepitvtfnyek a követ* késők : a verseoi .Fehér telep" 1008 bold, a kubini sEmánuel Nep» 949 hold, a kírolyfalvi „Vekerle telep* 1186 hold, a komárommegyei aCiátzárl telepitvénys 170 hold, a balatonvidéki .Mária telep* 818 bold, a somogyményel Heoeae községhez tsrtoaó >Tapaidi telop» 906 bold, a sznboloimegyel ^Sóstavi telep* 988 hold. a vád telepitvény 100 hold, a rersenybáat telep 450 hola kiterjedésű területtel, mtlyek legttbbjén at ültetés belsjeséeéhea köaeledik. A mi e homoki területek ierméseredményét Illeti, e tekintetben at u\'olió években Igen krd« vető jelenséggel lalálkosnnk. a mely körű máay az oksasrü kezelétnek tulajdonithitó, Siö\'őbir-lokosaink belátták, hojy a régi slendrián művelést tObbé folytatni nem lehel, a ez okból minden lendelkezéire álló eazköti felhasználnak a terméseredmény javítására. A kecskeméti borvidékre a műtrágyák vaggonsrámra érkeznek, mert kísérleteik alapján rájöttek a szőlőbirtokosok, hogy Bltrogén foszforsav éa káliUrágya együttes, alkalmazásával a termés mennyiságét a ezzel a jövedelmet tekintélyes térvnin lehet I fokosni. De a felújítás tarén nemcsak a homoki szülök azarepalnek. Közvetlen termő amerikai szős lövel 9868, amerikai alanyon levő oltvány-szőlővel 89,667 szénkénegeaés alá ültetett európai szőlővel 7,191 kat. ho:d lett felnjitva, illetőleg qjból telepiive. Aa öesaei felújítás 94,961 kat. holdat tesz ki; a mely szám biataió reminyt nyújt arra, bogy rövid néhány esatendő alatt nem fogunk borban hiányt szenvedni. Laplulajdooos és kiadó: PISCHEL T "Ú"IjÖI». Hirdetések: ■ • rovatbaa ui»«eMtltttt a 1 «i[>ji éti kaiéi éa kapkaU ritahal rillp kSayvkereaka-désébra Isgf-Isslisás ....... fi r ■■ Közgazdaság. Miűlőailreléillnk állapota Azon íté\'eskörü intézkedés, milyet elpusztult szőlőink felújítása érdekében a földmiveléaUgyi miniszter tesz, jól eső örömmel tölti el nemcsak szőlőbirtokosaink, hanem aa egész oruág keblét. A filoxera által elpui«titott szőlők feli^itáiá-nnk elömoáillitáiáról szóló törvény aj reményt adott a osüggedőnok a enntk következményeként már aa elmúlt esztendőben újból oly lendületét vett a izőlötelepiiéil kedv. bogy a legkevésbé sem kell tartanunk fttól, hogy ezőlöntiveléiQuk jó hírnevét vissza ne nyerje. As 1896-ik év végén a esőlőmivelésitl foglalkozó 6770 köis^g közül 2774 kö«ség van még Amerikai zsebórák. Jótáláasa1, hogy a niokel tsinát nem vál-loitatja, szerkezete pontosabb ée jobb mint a legdrágábbaké. Ara darabonként 3 forint. Jótállás me>lett, mig a készlet tan. HaaaA eaBat éralása M kr. önberetváló készülék Fox, valódi sollngeni gyártmány, tok kiállításon kitűntetve, gyakoriéi nem kelL MegvAgái kitárva. Tiia\'aés kényelmes maa-ka, Bőrbetegségtől megment. Tartós éa pénsmegtskaritá, ■arab\|a I fartat A peng«**oeillagoe acélból áa a többi rétiéi alpaccából vannak. tn kllSa psags ka— I faHat. ■urnéiBiitl Pollák Sándor föbizományotnál Bstspsat V. kir gétméa afa 17. Gyűjtőknek 5 drb. alán agy lagyea küldetik. Nagy-Kanizsa, csütörtök 00000000)000000000 Zala 50. szám (•. lap) 1899. junius bó 22 éo fllftgé I gyár BÉCS [VIJierlaMirersIr.M ooooooooooooiooooo á — ■ailiitri, t>U»tidtt«én k fceiertéaire l«r 9 kltiaékb, uiivw imtaattaa, nc/Uuu lift aairaaotaa kiaaftaiay a l^axyit-Oréra. j Hatása ssgliil. I £ fár iu alut lalntat aiallt, aai)f»tt»t, "5 plesistaf, gattaaáet, Mratkát larileeeer) ia 4 alaáaa aáa Mráajt Iklailje a riaazakat ti 3 kheliw»ikat ■** ketaa apiaakaik ia Ua,. 5 káka araiadat MlaaMs. w 3 Dr. Haaai^ad ia Matagar htraevae taairok aa * * araaaa las riaaaakat aiaip Utal táatatlrt. I ■ Ina Uváléea alkalaaa a Har\|lt-Ori>a. Ba u ff _ araaot aapaakiai Mártii CriaBal Baadraaaak, fr 3 naaiaaak a aaapltk, aijfoltak ta asjik araatUa-1 5 tállaaaicak tlaaak al, kaaaaa riaaaak, kW. 9 katyak ia apék riaiilliaiaaiaaá, iljratat Ing-2 aic, laaáak, kiinril atk. akaaUk. £ o?aaar a aaa h aail Msbéaa allaa \'3 Nappal la hawaiikati. Na\|) li\|aly I frt, EkMNkr. i iarfit kiliyaar ao kr. NareKaisffes »» kr. Z »w5l Nptr (lehaeasta) 80 kr. ■ Seaahar ka)r«faaaratar aa ha kajaal M Ml aalakt adja rtasaa I frt c Najiiiklti\' bárvllj kajat araajaetkira Itat 4 ím aU kr. 4a 1 (rt 0 TaaaahWa poaadi laajabb ka\|ipoli ia at- 5 raaaM IS ia 10 kr. # Vllifoartrt lakai kalaaaaiSrl éilaaat. nia <5 baj aaa amfiairi IS ia H kr. k FÖLDES KELEMEN « Arai, Diák Faraaai ateia 13. Bal- ta kttkeat iyi\|jraaariaal ta knleaiku kl Ualifiaiipk, kSiaaarek, tol latta cikkak rákién Tilifaa III. ezáa. 195-10 Baktár aludta (jigjaaarUrbaa. » Waa mii i aaSalatayafc Sánasatss MMriasá. ELADÓ. Báró Inkey József ar iháros-berényi urodalmá-ban bükk, kevés gyertyán éa cserfából készült 500 m. öl tűzifa SZABAD KÉZBÓL ELADÓ. Venni szándékozók f. hó végéig jelentkezhetnek az iháros-berényi számtartóságnál naponkint a reggeli n órákban. 198—11 IRDETÉSEK felvitetnek e lapkiadóhivataliban nagy-kanizsa n. /j jt Kapható: Xa\|yllaaluta i Fsaaetbofer JOzast Armulb Nálbáu BalalQn Testvérek Deutsch Lajoa ilj Fischer Ferencz Fleischbucker Jézaet Marion t* Haber Neu éa Klein Rosenfeld Adolf és fia Schleainger Izidor Schwarz és Tauber Strém és Klein Weiss és Scbmidt Dorner 8. Fiacber A. Fried fajos Berezeg JAzael Bsreslslep Breuer Ferenez Fiícher A. Klán Jo/sel Maulner M. Béla Neoaiana M. Szabó Sándor Weiss Sándor Zacherlfn aeas papírzacskóban I Srraaaaaa: Baaer L Kaufmann I. S. faarca ■ Kreiasler Gésa Scbwara R. Fischer Simon rilsl Isswéi Weiler V. ée Seesa Hla Ksaaérvaai Uerger Miksa NagyAi: Nádaai Alajos Zaborsky Károly Zabusek Karoly Roller Bernát ■fyaéeee Dedinezky J. gyégyaz Schleiffer M. U. Periek Kramarita Victor Sostérics Pál. Bodis Mátyás Uarnsy Kálmán Márkus Salamon a 110 E\|fodftl csupán üvegben valódi ET L UH IGAZÁN OHLHlTiTLiM, GYÖKERES SEGÍTSÉG MINDEM NEMft FÉRE«-PUSZTÍT iSHOI. la -10 Nyomatott Fiaebei Fülöp láptulaidonoeuál Nagy-Kanizaán 1899. Huszonhatodik évfolyam. 51. szám. HwNwrtlII : VkriaáU lltl riaskal ftllf Uaj »• kmMWWi A aukMUnl trtaksaai Mm uf« klBt 1 a. 4—1 én Utt l<* tassaaaM t la* ihIM rataan \'•■•ikMé iMn khlwtit Iltittlttltl t Tuaatlsljllsi M ttay. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasároap i csütértékén. iLömrin Mit Bftaa trra IS kwtat l frt - t» íilim S km* II m — u Zacyaéátrt S kataat II fi kr Njrlltttr ptiitatn 10 kitarts. Zltáaattaak, <iluiai t IMmm i witkMék fWM ni^MX\'W* hé4ée4k§ t Sáiasaaeti ImM saaá kain Imi M MHitl A Nagy-Kanizsa. 1»H9. FaMla sisrtaaitl: Mataf léaéw SitrktirilUrt: Bévéaa L^w. Vasárnap, junius 25. * Nincs ellenzék Nemcsak « viharok, melyek elég gyakran zúgtak végig a képviselőház nagytermén, hanem még az elevenebb viták sem otthonosak már a magyar képviselőházban s előreláthatólag hoesau ideig nem is fognak visz-siatérni. Bátran feltehetők, hogy a kiegyezési javaslatok tárgyalása is vi-hartlanul végot ér. Azután a nyári ssünet következik, mely alatt magától érthetőleg szélcsend fog uralkodni a belpolitikában éa majd csak az őszszol kezdődik uj impulzusokkal a parlamenti élet, A nemzet életében osak egy.pillanat ez a szünet; de nem az a rövidéletű emberre nézve ée főleg nom az az i\\jságiróra nézve, kit aa Isten rosszkedvű órájában teremtett ée as örök nyugtalanság átkával sújtott. Mihez lógjunk mi boldogtalan újságírók az alatt a hoesau idő alatt, mikor mindenik boldog megelégedéeben él és senki még a legkisebb aromozdulattal sem árulja el verekedő szándékát? Alkalmasint ezt a kérdést vetették fel maguknak az „Egyetértés" szerkesztői, a kik közt van Eötvös Károly országgyűlési képviselő ia, a kitűnő pub-licissta, mert ezt -a kérdést kell a nevezett lap egyik vezércikkéből kiol- vasni. Az illotő cikk a miniszterelnökhöz intézett nyilt levél alakjába van öltös-tetve éa ki van benne (ejtve, hogy nince ellenzék, mert a miniszterelnök a volt nemzeti pártot eltüntette, a néppártot megszelídítette és a függetlenségi pártot a „paktum" által megkötöste. Ez nem egészséges állapot, — igy I fejtegeti továbbá az einlitett cikk; ezért oldozza fel a miniszterelnök a függetlenségi pártot a paktum obiigója ! alól. Az irónikuanak lenni akaró hangtól, melyen miniszterelnökünk kvalitásairól az illető cikkj szól, eltekintve, érdemes oléje állani annjk a panasznak, hogy nincs ellenzék: hogy lássuk, vájjon alapos e s vájjon csakugyan oly hátrányos e az, hogy nem kell heves parlamenti harcokat várnunk. Mennyiben vannak az ellenzéki pártok a paktum által kötve? Tudtunkkal csak annyiban, hogy a kiegyezés ellen való harcukban nem szabad nem-parlamentáüs eszközöket használniok, vagy szabatosabb kifejaaét-sel: nem szabad obstrukciót csinálniok. Ámde olyan harceszköe-e aa obsrukdó, melynek használata oly igen kívánatos? A parlamentnek létjoga egynegyedül abban van, hogy argumentumokkal és aa ékes-szólás eszközeivel hatnak I benne. Mihelyt ez nem leheteégee, a parlamentnek többé niuos célja, telje sen mindegy lévén vájjon aa élő nem-I zedék annyira romlott e, hogy mondott szóval már nem lehet reá hatni, avagy valamely parlamenti párt nem akar zaás fegyferrel harcolni, mint f éppen csak az obetrukcióvaL . * De nem is az ohstrukció mellett küzd a nevezett lap, ámbár logioe est kellene levesetnie. Csak as nem tetasik T ARC A. Szivar-tárca. Ina: %. H. (Folytatta.) — Hat s báró? Hát s leány ? — kérdezték többen a hallgatók kóztl. -t A derék pár még at éj lolyamán gyorsan kareket oldott éa i em akadtam többé a nyomára. A rendórség nyomozása később kiderítette, hogy mind a kettő rendkívül veszélyes szélhámos, kik különféle álnév alatt hol as egyik, hol a máaik Városban hirtelen tólbukkannak és több furlannos csalás elkövet éa* uián nyomtalanul eltűnnek. As áHitólagos báró vslsmikor a közös hsdaeregben mint bsdasgy ssolgált, de csalárd üzelmei miatt tisali rangjáról lemondania kellett, jobban mondva slcsspták; ltnys pedig egy felső msgysrorssági eltzigényeden nemes embernek s leánya volt, kit könnyelműsége és ledér bajiam latalan vitt feslett éetmodra. — De a rejtelmes ssivartáreaf — kérdé s mOlárgygyüjlő. < — Kis türelmet kérek — feleié Mosolyogva az orvos. — E< a szerencsétlen történet, mely snnyi kellemetlenséggel és veszteséggel járl, mégis szülőanyja lelt későbbi isasi boldogságomnak. Atyám e végzetes kalandom miatt folytonosan keserű ssemrihányással illetett. Végre a szüntelen surlödásokbó keletkezett kínos helyzetet tarthatatlannak találva, ott hagytam atyámat, és kés-ségesen eltogadam a helyben éppen akkor b« lölteudö roll segédorvosi állást. Ut nemesek uj otthont találtam, de előkelő és jövedelmező társadalmi állá-t is vívtam kt magamnak; asonfelül pedig megismrkdtem kedve* nőmmel, alig pár év után megnősültem, és azóta a legboldogabb családi- életet loiytatom. — De a vegzete* szivsrtárca ? — kérdé aa-kacsul a fővárosi gyáros. — Arrs is rátérek: — feleié as orvos. — E történet oly sajátságos eredménynyel nyerte befejezését; s minő n gyakorlati éietbsn esak ritkán fordul elő. Becsi szerencsétlen utssásom ulan mintegy tis évvel aggkora atyám, kivel évek elölt kibékültem, veszélyesen megbetegedeti. Ennek hl« rera hamarosan leutaztam ssOlövároeomba sse-rete\'l styám betegágyához; de a kedves beteget végperceibin tsláltsm. Megérkezésem után alig pár óra múlva csendesen elszenderült. — Miuiin a boldogultál ulo só nyughelyére kisértem volt, hszs sieltea családomhoz. Az akkori időben nem voll még közvetlen vasúti összeköt\' telét M. város és fürdő helyünk közölt. Az utolsó állomá* Z. falu volt. onnét pedig^níntegy barom órányi utat kocsin kelteit lenni. Midőn itt a kisállomási épületbe liyita, elém sietett a vendéglős és moadá: — Éppen jókor \|5n doktor ur, aér akartam kocsit küldeni ért. Azután elbeeséhe, bogy tegnap a tzwnélyvo-nattal egy idegen nő érkasett mag éa iti kiasam, ds oly bateg ét gyenge, hogy nem bírt tovább utazni; asy pohár meleg ujat rendelt, de még mielőtt elhozhattam volna, összeesett és eiájnii, árast u eső emeleti ssobéban fekasik és oly nyomorult ssinbsn van, bogy a lg éri meg a ho:-napi napot. — Csak Itt ne halna meg — sopánkodott a vendéglős — as ily hirts\'w haléi renassen kélte-niilentéggel jár. Asonnsl tőlsisttem a beteghez. A tsobébe lépre, egy körülbelül harminc éves, sápadt, teljesen elsorvadt nőt találtam, beesett arcán a szenvedélyek és fájdalmak okosta rombolások dacéra a hajdani szépség nyomni voltak láthatók, és aiy-x. döo sötét tüsbsn égő tsemeivel reám tekinteti, homályosan ugy rémlett elöltem, mintha a villogó fenyü tekintettel valahol találkoslam volna. De most nem feszegethettem a dolgot; a beteg álapota igénybe vette minden gondolkozásomat. Mikor a szobába léptém, ijedten reám meresztette szeméi, mintha üldöző ellenséget gyanítana bennem, es csak akkor Isii nyugodt, iáikor mejtudi, hogy brvos vagyok. Azonban ez egy»s«r kevés hasznát valtam or- weisz jaques butorraktáráb^n Nagy-Kanizsán. "T" Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a .legdíszesebb, finom ónémet, barokk roceoeo Ntylil, gySnjcyhásmal berakott stb. háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle mis bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatok. Of Kép^s árji\'srjzék klváualra Ingyen küldetik "fel Negy-Kanitea vasárnap i ........._......................... . 11 neki, hogy aa elleniék némává van téve. Csakhogy a válaaitók nagy tömogo máskép gondolkoaik. A nagy közjogi parlamonti küitlal-mak kora elmúlt. Még ellenaéki körökben sem találják többé, „átkos"-nak a kiagyaaéat, mint a boldogult Osanátly bantun alismarik, bogy köaös vámterület mellett ia .lehetséges anomális fejlődés, liáarésat aa 1867-iki alap bivai ia kő\' mU&tk 0 fUggtíUntégi párt tUutmktM. a mHwjitim\' többi Htm félntk * különválás-tői. A közjogi saóharoból tehát okvetlen hiányaanék a saent meggyőaődés, mely mabiaonynyal\'nem oly ssiklaseildrd, mint Deák idejében, mikor még hiány-•ott a tapasatalat. A mi pedig egy éberelléhaék szükséges voltát más ctologbau illuti, ősiin-tán óhajuk, hogy ea a satlkségesség még nagyon sokáig no logyen érea* hető. A mig jog és törvény beosülotosen less keaelve s aa oraaág érdokei értelemmel, jó akarattal, kitartással és Zala 61 agám. (1 lap.)_ Országgyűlés. Jaalaa II, Utolié munkájára kir la ösne s kánikuls elölt s tttrványhosáit s honatyai kötaleasáf #s a kép-vtasiö urak — sl kall Ismerni — igen ssép ssám-bsn Istlsk slagét s kO\'eleeaág hivő essvánsk. A hsngulst nyárisf, ss Idő is ss. A kápvisslöbás — megfehéredett, a világos Itsnslruhák dominállak. Feketében Jé\'ormán osak a minisslerek és s ssónok \|e öltek vsnnsk. Legelsőnek s mlaluterelnök ssölsl Isi, a kl as állami ssámvsvőeséknek s pölbllelekről ssőlö kél Jslentést teijesstetie s llss elé. — Köve\'keslk s napirend i s vám-és kereskedelmi visaonyoknak ea esekkel öesselöggő némely kérdésnek rendeséséről a minissterelnök törvényjavaslata I — ssól ss slnök, ss előadói emelvényen pidig megjelenik Hosenberg (iyuls dsliás alakja. Nagysssbásu bessádst mond as előadó. Kijelenti, bogy nem annyira a javaslatok érdemi tar\'alraável kiván foglalkozni, mint inkább annak a kérdésnek a megvilágoeitásával, a mely as elvek hsroábsn kétségtelenül es Otkőséel pontot logjs képesni; s kösős vsgy önálló vámterület kérdésávsl. As ö véleménye as, hogy as érdekek kiegyenlítésének kompromisssutas a kösös vámterület keretében köonyebben iéleait-hetö. 1899. június bó 26én ,, , , ,... , .. . A többség sürfln helyeselt, de eleven, mosgé- arélylyel megyódetnek, oa ellenaók ré- kooy vo\|t , í1B((y\|üjUi A k\'ölbwS- saéről asémbeskodés és öros szalmaosó- ,4k nkuióbft Mpltkl Endroy fljolt 41ti4B Kubik pelés lenne, ha parlamenti akadályok hangosan, Barta Ödön csipkedöleg, Hosenberg felállitásán erőlködnék, Gyula azonban s kösbeuölásokst bőven győsts Ha azonban időtolytán változnak a 04,010 argumentummal, a zajt ia könnyen hanggal, __. , \'. i. i, Lassankint eloaHtult n zaj éa mi aem zavarta viszonyok és saükséggé lenne as ellen- i ... .,„, .7 .„__ \' . J * w-sllsnimondólag sz előadó rejtegetésen. Nsgy lék, akkor egy ójszakán át támadni k4M>lu4\|f#, ,Up0i mmM éH ^ fog, még akkor is, ha senki sem állana argumentációval rejtegette a sérdést és bizonyl-á magas őrhelyen, osak egyedül Köt* j totta a maga álláspontjának helyességét. Tetsséa aürűn hangsottés sajos helyeslés zugoti iel, mikor a bessédet befejeste. Közben virágos lett a Hás. Nem csak a galléria virult kl, hansm s völgy ia Megjelentek a Luppa Péter rózsái is elborították a padokat éa földissitették a kabátokat. Édes, enyhe fllaijok betöltötte a termet és ebbe as enyheségbe beletompult a Kossuth Ferenc beszédének baragoe keményaége. vös Károly, a kitűnő publicisata, tapasztalt politikus és briliáns szónok, de aki saintén osak akkor képes nagy ha-tist elérni, ha jó aa Ugy, melyért küzd. De minden (ényes kvalitásaival sem képes meggyőzni bennünket arról, hogy jó kormányzat ellen is kell küadeni. A nagy metegbeo, mely álomhintő ralyffak \| borult a teremre, bajos volt gyqjtsai és csak akkor nessslt (sl s Hás, mikor Kossuth Fsreoo \' benyujtotls s msgs balárosali javaslatát as Boáilé vámterületnek s Jelen provisórium lejártával való éistbeléplstéss irányában. Est megbelyesslts a pártja, es elnök pedig ssOnetel adott. — Saünst slat birs terjedi, hogy a követkenő ssónok, Komjáthy Béla Isljassn két őrs hosszat 1 fog beszélni. Aggodslmsssan kérdezgették tőle: — Igsz? — De igaz áml — vágja ki keményen a szilárd férfiú. — Kibeszéled ss ülést t — Legalább ia. — Miért ? Annyi mondsni valód van ? — Meg több. Ká la gyújtott mindjárt as ülés megnyitás? után Komjáthy, skkors csomó pspirost rakván msgs elé, hogy cssk s homlokára feltolt pápaneme villogott ki a tömeg mögül. Egy caomó blve hallgatta és csodálkozva mondogstták: — Hogy tad hevülni — ebben a nsgy melegben t Hűséges hallgatóul odatelepedett melléje a a néppárti Major doktor. — Vájjon miért hallgatja olyan kitartóan ? — kérdi valaki. — Halig as, bogy ts is meghailgaitaaatl, — hangzik s válasz. Az elösdóvsl polemizál Komjáthy Béla, sok hévvel, sok tűssel, sok gesztussal és sok papirossal. A hívei bélésen helyeaelgetik. a mig rá nem unnak. De n ia elkövetkezik nemsokara. Tompán, szürkén folyik a „nsgy beszéd", még a geestikuiálásba Is belefárad laaaankint a ssónok, és ss álmos csendet csak as elnöki banng halk csendülése esaki Ja me* olykor. — Miért csenget aa elnök ? — kérdik. — Hogy el ne aludjék a Ház. Komjáthy Béla ki nem fogy as sdslokból ás S ásóból. Félkettőkor még es s mondat csap ki a bessédbölt —- —■ És most térjünk rá... Hogy mir», sst csak talán a miniszterek tudják, a kik kl nem fogynnk n türelemből A mlnisatenlnök kitartóan flgysl éa aaorgalmann jegyes. Vol a beszédnek egy igen érdekasaé vált réeslele is. vosi tudományomnak. A nő a sorvadás utolsó stádiumában volt. Meg is mondtam a vendéglősnek, hogy s beteg alig lógja akövetkesö napot túlélni; ápolónőt rendeltem és magigértem, hogy snnsk megérkezéséig ott msradok a beteg mellett. Es te\|jn enméleléoél volt, de síig bírt beszélni. Az ágy mellé ültem és kíméletem tudakozódva, megkérdeztem, ven-e rokonságé, hogy állapotjárói értesítsem. Egy ideig hallgatott, csak félénkén türkéssö szemét fűggsestette rám, mintha tudakozódásom cé\'ját meg akarná tudni. — Nekem nincs rokonságom, — sultogá — senkim\'sincs; egyedül állok s földön. Itt erős köhögési rohem szakította meg ssa-vait. — Nyújtsa ide kérem, lihegé — as orvosságomat, olt van aa útitáskámban. Ods siettem aa asztslhos és kinyitván as uli táskát, s sok t pró holmi között valami sima tárgyra akadtam. Azon hinemben, bogy ea g kiránt flakon, kivettem- Képzeljék uraim, csodál* kottásomat, midőn a alma tárgyat közelebbről megnézve, arra a nivartárcára ismertem, mely annak idején oly végzetes következményű volt reám nézve. Miután ss nrvosságot is megtsláltsm, beadtam a betegnek néhány cseppet; mi a rohamot némileg csillapította. Asután meglógtam aj nő kesét és bizalmat ébreaatő hangon moudám : — Ismerem Ont. Midőn tia év elölt Budapestről Bécsbe/utaztam, On volt utitánnöm. A beteg őasnrenent és vnnásaiban a megdöbbenés és lételem jelei mutatkoztak. — Legyen »nyugodt — tolytatlam — nem gsért jöttem, hogy önt lelsrtóstsaum, hanem orvoei hivalásomst teljesítve, azért vagyok itt, hogy önt gyógyitaam. — Gyógyítani ? — sultogá — u m st már lehetetlen. De nem sksrok s börtönben maghnlnl. Azután fürkésző szemeli reám mereutve, folytaié: Es ön nz sz orvos, ki nőül akart venni ? Kis vártatva undorító röhögéssel dötmögé: — Oh 1 sokan, igen sokan akartak nőül venni, de már .mindennek végei Moat nem kellek aen-kinek I Igen I mig ssép voltam és Dalai, rajongtak értem, imádtak, nálványostak, bőségben éltem és v gan; most négyen, gyaláaat és kórság I Igaz, hogy meg kell halnom r Es midőn azonnal aem felellem, iolylaté: —• Csák mondja kl nyíltan. Nsm rettegek a haláltól, nem törődöm aa élettel, mely moet már mit sem nyújt. Hónapok óta kinoaan tengődöm. Senki sem törődik velem, a rendőrség pedig \| látva a nyomomban van; és ha fáradtan összeroskadok, állt. a félelem tovább ttz. Ifjúságom, szépségem, egészségem, pénssm, ode van, allosslott, mint s buborék, és kilátásom — a (egyház. Oh I inkább rögtön meghálni, minisem a törvény kesébe kerülni. Újból ösuarazsent; ütenje oly gyonnn lüktetett, bogy n legrosszabbtól tartva, minden éroa le akartam ceillapitani. — De miképen ismert reám ? — kérdé. Odanyújtottam \'neki a szivartárcát; a közélte vette, reám nézett és fejét csóválta. \| — Ezt olyan emberiül kaptam, kinek becsű* letes szándéka volt velem. Egy Antal hivatalnok, — ö hozta nekem Konstantinápolyból, aki azonban párbajban elesett. — Azután roeas útra tértem, nem aserettem senkit, éa valamennyi imádómat rulnl megcsaltam. Csak est a tárcát tartottam meg, mintegy emlékül arra a asép időre, midőn még neaytelen, tinta, ártatlan «s boldog lény voltam. Ssánalmn részvét lógott sl és ö, mintha* énre vette volna, gyengén nyomta a kezemet — Fogja est a tárcát — suttogá ion nevetéssel. — Hisz már vége mindennek I Én nem akarom, hogy a tárca a rendőrség kesébe kerüljön. Es aa egyetlen tárgy, melyhn szenny vagy bltor , büu nem tapad. Magtettem a kívánságát. Ds síig dugtsm a tárcát a zsebembe, kinyílt ns ajtó és egy msgss álak nehéz léptekkel köseledett felénk, e meg-a szoba közepén nótlnnul meg- Tágranyilt merev szemekkel emelkedett lei ágyában a beteg és reszkető kesével s hivat álnokra mutatva, u iszonyattól rekedt hangon hörögte: — Mégis iH van I A börtönbe akarnak hurcolni. De éu "nem akarok a börtönben meghalni t Én....... visszahanyatlott, agy ksönyu haláltusa éa — a beteg kiannvedett. Miután a bivataloa jelentéét megtettem, mélyen magrendülve, siettem eaaládom körébe. A azivar-táreét magammal vittem. Ugyanaz, melyet itt látnak. Nekam pedig omlékneteabe hozza egy éretlen Aatalembernek hóbortos csinjsit, és aa ki uülOím házéba járatos — éu is szerettem öt, \|emberi tévedésnek szomorú történetét. Nagy-Kanizsa, vasárnap — Nem akarok* gyaaaeiiaai, — moadja Kom játhy, — de aat moadják, hogy a két kormány közötti megjegyzések aaért titkosak, asrt tartalmukban eltéraek aioktól a ayilatkosaloklól, a melyeket a minieaterelaök ur tett... — Nem igaa I — aaólt közbe halároaott hau goo a minieaterelodk. Erre as »aat mondják.ra tehát hamaroeaa ráborult a hant, de Kongjálby aaért rendületlenül folytatta a aaóuokla»ot egén kettőig, a mikor Utáa jutalmul megéljeneaiék a hívei. Jaalaa tt. A saöeyegen forgó javaslatot as ellenséki padokról két tásaadáa érte. Mindkettő a Mgget-lenségt és 48 aa párt padjairól baagsott föl. Salnay Gyula és Barta ö Jön fejtették ki érveiket s javaslat ettogadáaa ellen, melyet a minta-téri aseksorból SséU Kálmán védelmesett. Ssinay Gyula felssólltotta a miniszterelnököt, hogy miután most már a kiegyesés nem okos neki nagyobb gondot, távolítsa el a régi reodaaer főispánjait és mutssaa meg etsel is, hogy teljesen esakitaai akar a régi rendszerrel. Magát a kiegyezési javaslatot megbírálva, argumentumainak befejezése utáa határoaati javaslatot teijeeststt be, melylyel utasítani kívánja a kormányt, bogy aa autooom magyar vámtarifát még az idén kéezillesee el éa késedelem nélkül szünteeee be az örléei forgalom kedvezményeit. Széli Kálmán minissterelaök beezéde elején jelelte, hogy Komjáthy tegnap elhangsott tárna* dáaai után már most a vita elején akaija a tántorgó lélreértéaeket kizárni a vita anyagából. Bármennyire belyeeelhetf is az ónálló vámterület eszményét a függetlenségi párt, egy pillanatig sem bábozik kijeienteui, hogy aoaak a pártnak a programmja, melynek alapján Ö áll, bár as Oaálló vámterületet nem sálja ki, mégis iokább a vámkösöaeég fen tartálára törekszik. Mérlegelve a viszonyokat, ugy találja, hogy a jelen körühaéeyek közölt as önálló vámterület életbeléptetésének még nem érkesett el az ideje A milyen helytelen ast állítani, hogy as ösálló vámi erűlet veesedelmee as oraságrs, épp oly túlzás volna az, ha az öaáló vámterületiöl csupa előnyt várnánk. Mindig esem slöti kell tar* tani az aitalánoa vámpoliiikai vissoayokal éa aat, hogy ilt két íogyassió és termelő terülelrél vsa Zala 51. szám (S. lap) szó, mslyekuek kösös érdskdk van és eseket összeegyeztetni s legfőbb gazdasági érdsk. Paulán politikai motívumokból fölállítani u önálló vámterületet, hiba leane Nem habosik kijelenteni, hogy Ausstriáuak nagyobb kára teoae abból, ha ma as önálló vámtsrületet éleibeléptetuflk, mert nehesebben állhatná ki u ebből keletkeső megrázkódtatásokat, de a mi ipari laj\'etleaségüak még lávolioak tartja ut az időpontot, a mikor azzal a kényazerlehetöeéggel loglalkoshatsak. Miután igy általánosságban jelssts álláspontját, az önálló vámterü etlel szemben, behatóan foglalkozott Komjáthy tegnsp elhangzóit érveivel. Határozottan tiltakozott azon vád sllsn, mintha az általa betérjesstett javaslat sértené ss 1867. évi XIL \'törvénycikk szelleméi. Ennek ősesee intéskedéaei nem elöli tartatnak a jsvaslalben. tpp igy kisártnak mondja ast ss sahetóaége\', hogy a viszonosság Ausztria részéről nem lénoe betartva. Erről gondoekodik a javaslatban fslvstt ssaakció. lgsn részletesen fájlette ki, hogy a kormány tefjeéen biztoeiiotta az oraaág jogát a külállamok* kai kötendő kereekedelmi szerződések körül Semmi aam akadályozza aat, hogy az 1908-ban lejáró azerzödieek csak négy évre hoeasabbitlss* aanak meg, a mirs a múltban volt is már példa; ds ha nem ia lenne, mi akadályozhatná meg. Magyarorsságot abban, hogy törvényben biatoai-tott jogával éljen bármely állammal asembea ? A felmondáanélkOli szerződések pedig 1903-ban fel fognak mondatni, bogy jővöre a lejárati idő a többi asersödéeekkel egybe eeeék. Hasonlóképpen biztositlaloti az orazág önálló joga a banzkal azemben ia; éa igy viaazaulaaitja ut a vádat, mintha a javulni az ország lügget-leneégének tönkje volna. — Komjáthy ur — folytatta a miniszterelnök kritikájában odáig meni, hogy lárayaJás alatt álló javaslatot rjsesahbnak mondotta az elődje által beterjesztett javadéinál, ds itt elfelejti, hogy az II (Széli) javss\'ata nagyban hs«onlit ahhoz, a minőnek Komjáthy khránta azt a bizottsági tárgya láaok alatt. Végül még azl magyarázgatta a miniszterelnök, hogy az oealrák kormáayayal léleeült külön egyezmények szóról-szórs megegyeznek a Ház e\'őtt fekvő vám-és kereskedelmi szövetségi javaslatok eaövegével, melyei azonban viaeza kelleti 1899. junins bó tt-fe voaai, mivel moet már nem költak szóvstséget Auesiriával. Biz\'oaitjs végül a Házat, hogy aa ország joga, függetlensége és érdeke, s mennyire lehetett, a javaaiat keretében meg vaa védelmesvs és eeéft kéri«javaslat elfogadáeé. A kormánypárt, löieg annak uj árnyalata zajossa helyeeelt a miniazterelaóknek, ki aiáa Komjáthy Béla félreértett szavait augyaráata. A miniszterelnök rövid visaonválasza utáa as etaék szünetel rendeli. Aa ülés hátnlévO részéi Barta Ödöe beeaéde fölötte be. Berta kteei kétórai beszédben fejtet le ki, bogy a tárgyalás alatt álló javaslatra talaj dósképpen egy nyolc éves provizóriasa lép életbe, holott a povizóriumokat tiltja az 1988: t L t Ezzel a bizonytalanaágnak éa ingatagságeak oly mértéke áll be gazdasági életünkben, a mely már kezd a kiskoruságbos hasonlítani. Káréi, mivel vaa a viszonosság Ausztriával biztosítva f Ast sem tudjak, mikor lógja as osztrák kormáay a kiegyesésre vonatkozó rendeleteit aiboosáteei. Követeli, hogy as arra vonatkoaó oaatrák rendelet a magyar képviselöbáz elé is lírjssatsesÉÉ, hogy mag tudjak belőle, mennyire tartja he Ausztria a visannoaságol. További fejtegetése során aa iráni aposztrofálta Apponyit és llotánss kyt, mondják meg, bogy ea a javaslat aaat ütközik-é azokba a tilalomfákba, melyeket ök le felállítottak, a mikor hangsúlyozták, hogy csak alkotmányos A uaa irtával tartják lenn a leonálló viszonyt \'/ A mai javaatal nem egyék, mint a aaövetaég további lenlsrtásának uj toraá,a, melyben az Ónálló rendelkesée ée u ónálló jog* állapot csak szó körül való nyargalás. Felszólalása tágén felhívja a mmiszterelnökftt, hogy tartsa távol Magyarországtól azl aa osztrák áramlatot, mely lehetetlenné teazi az oraság igaa jogai* nak ervenyeaü éael. Jaalaa tt Az üMe elején ApdiÁy Péter, ss Heaaslérket. leneégi bisottság elnöke jelentene, hogy a bízott-■ág. Símé Ferenc ügyét tárgyalta i egy határozta, hogy miután Sima Ferenc sNsa csód rendeltetelt e>, mandátuma megeaüataak tekis-tendö. Erre • agy vita követkesett, s végül s Ház egyhangúlag elfogadta as igazaágügyminiestsr javaslatát, msly szerint a bisottság utasítandó: daritss ki, hogy Simának a meghívó szabálya*. Ez utóbbi megjegyaée kiaeé komoly hangulatba I ejté as orvo<t, ds az hamar visssadőlvs ksroe-asékébe, régi joviális hangján igy fejeste be el-beatetaél: — Most tudják uraim, miért nem akarok e tárcától megválni, én pedig jól tudom azt, hogy OaOk nem igen hajlandók e kis jószág vételárát megtéri leni. Tetszik még egy szivarka ? t%s) A múltból. Irta: Vajdai Szabó István. AiuoHyom! \' . . Egy rövidke hir, melyet as aj tágban olvastam, — alig három sornyi — felelevenítette képzeletemben a multat, a mit én már rég elsirat* tam, e feledlem. Ezer, meg ezer édes emlék rajsott körüliem, viharzott ál agyamon és — miért ne vallanám be —■ megremegett a kezem... Pedig röviden, minden ékesség nélkül volt megírva; látszott, hogy aa ujdonaág-gyártó kedvetlenül, robot számba vetette papírra s még a szokásos frázisokkal is fukarkodott. Tehát ön tájból menyasszony szép özvegy ? Pedig nem is képzeli, mily elbájolóvá tetle önt a fekete gyász-ruba, a hogy mily felségea kontrasz\'ot képezett márvány fehér arcával sötét ruhája, mely körülfolyta észbontóan lenge, plasz- tikus alakját. Akkor is Igy volt, sson emiékezeles eetén: talpig gyáazban. Emlékssik még reá? Boldog közelségben Qllünk egymás mellett aa erkélyen. A levegő lülledt, forró volt, aa arcok égtek, a ezernek oslllpgtak. firsstem izzó teste melegét, mely a rubin keresztül ii azinte per/ielt. Nem érdekeli többé lemmi, eemmi; va\'ami titok satoa varázs tartotta lógva egén valómat. Es mikor ön látta, bogy mily édee melaochó-liával tapad reá lekinteiem, még közelebb aimull hozzám. Hallani véltem már azivének lázaa dobo* Káaát ia éi megittasulvs, kéjes gyönyörrel esivism be leheletét Aztán... Azlán nem is tudom, hogy történhetett, de egyszerre kezem lorróaágtól nedves kesét érin tetle. Mintha delejes áram futóit volna kareeztül rajtam. Ebben a pillanatban valami örttletea vágy azállott meg... Közelebb hajoltam önhöz, leheletem oda tapadt alabástrom nyakára éa egy titkos erő ugy ha\|ssolt, ösztökéli, hogy átkaroljaa karcsú derekát és tüzes, szenvedélyes csókokkal áraas-azam el egész leslét. Hissen oly bá\'oritólag tekinteti reám. Egy-egy kivilanó tOs-augár azokból as égő szemekből, azt látazott mondani, hogy jól eaik hiúságának az én álmodozó rajongásom. Mikor pedig 1 távozni készültem, reám vetette tekintetét es hosssan, nagyon hoaszan néaell az én szenvedélytől zavaros szemeimbe, — Mintha mondta volna : .Tetszel nekem. Nélküled , nmes előttem színe, illata a virágnak, gyönyöre a dalnak... A tied vagyok... aaeretlek. Mi még viazont látjuk agymáal...* Azt aa éjet álmatlanul leireagtem át. Leikeni mindig magával loglalkosotf. Égette testemet aa ágy, mégla tástam, reszkettem, e folyton sa a ssenvedélytöl isaó arc röpködött ssemeim elélt. Csak midőn a hajnal pírja ott játasadosotl már a keleti ég aljáa, ayeaott el a mély alom, a kimerülés jótékony álma. Aztán multak belek, hónapok éa nem láltaa önt viszont. — Hát hazudott volna as a büazke, esép ars ? — töprengtem magamban, — mélyből éa, mint-egy nyitott könyvből olvastam le okker jövendő boldogeágomat? Forró eaivem minden dobbenáaa. agyamnak miaden csepp atomja felláaadt erre a gondolatra. Egy nap régre levelet kaptam öaiöl, hogy látogassam meg, esiveeen lát, — egyedúl leess — egy kis Iheára. Ahl miiy édee Örömmel olvaatam soralt, melyeknek mindenik betűjét caóktengerbeu lúróas-tém meg. ............Puha lésekében, budoírjábsn fogadott. A misztikus félhomály, a bódító illat, mely belől lé a fűszeres léget, szinte elkábilott. Es megvallom, hogy 8n abban a, csak bizalmas barátoknak megengedett kOanyü nappali loilettben észbontóan szép voli. Lehetetlen, hogy annak aaiveben, a ki igy látta, kiolthatatlanul ne csapjon tel a szereim lángja. Gyeage voltam, botor voltam én ia.} Egy önfeledt pillanatban, áthágva az illem Magy-Kaniasa, vasárnap Zala 61. szám (4 lap) 1899. jodids bó 26-én rflea bésbesiletett-e, és azután a 186. taariol járj-oo el Ai ülés nagyfontosságú mouaoata Apponyi Albert egy-órát, hatalmas betzédje volt, melylye\' kimatatta, hon * kiegyezés kérdésében a kormány lányos sikert ért el. hlinyi Gása beszédje után, as Ölés végén elfogadtak a miniszterelnök proposioióját, kogy a tárgyalásra kerülő valamennyi logyassiási adója vaslat egy általánsa vila keretében tárgyal, laseék. HÍREK. — Maeaaél/I hlr Zalavári Zurna Karoly tábornok aa V. honvéd kerület paraneaaoka éa Panot Alajosa 82«lk honvéd-gyalogdandár parancsnoka aaombalon vasoaunkhan időztek a 80-ik ko nvédgyalotaired tn»g»zsmléléeére. — áthsiyezé). A vallás- éa kösoklatáaügyi miniszter JtHntk Márk, azeniczi állami polgári isko lai rendea tanítót a nagykanizsai államilag segélyezőt községi pol\'ári iskolához helyeste át.j — Utiuaég Dnbrovili Milán a nagykanizsai betegségélyző pénztár igazgatója I. hó 84-én tartotta esküvőjét fíruska Tarka kisaaszonynyal Hagy-Kanizsán. — Haltlasás A követket<5\|.gyásjelenlé«l vettük: Csigabázy Gábor és neje szili, Munaer Emerika, a saját és gyermekeik Juliska .(érj. Bajk Bélíné, Gábor, Antal, Kálmán, Lajoa. vala-min\' as öaues rokonság nevében fájdalomtól megtört eaivvel jelentik ssereiett fluk, illetve testvér és rákonnak Gsignházy József oki. gyógyszerész urnák folyó évi junius hó 81-én délután 8 érakor, hosssas szenvedés és a haldoklók szentségéinek ájtatos felvétele után t\'iriént gyászos elhunytát stb. Szepetnek, 1899. junius hó 81-én. Áldás és béke hamvaira. — A VirlfKereasi-ligyltt kliná-IÓH«. A magyar szent korona orsságai VörSt-Ktrmt-Egyletének nagykanizsai városi választmánya li99. évi juliua hó 1-én délután 3 órakor a Nagykanizsai Takarékpénztár helyiségében tartandja évi rendea közgyűlését. A kisgyűlés tárgyal: 1. Elnöki megnyitás. 8. Jelentés a letolyt é v működéséről. 8. A számvizsgáló bizottság j elöntést), é. A sorrend szerint kilépő valasztmá- nyi tagok helyeit ujak, esetleg azok ismét megválaazláaá. 6. Neténi indítványok. Kisorolt tagok: Babochay Gyórgyné, Ebenspanger Lipótné, Feaaelbofer Józatfqé, Gelsei Gutmann Vilmosné, Plihál Ferencné, dr. Scbreyer Lafosné, Székely Lajoené, Vidor Samuné, Babóohay György, dr. Benlzik Ferenc, HolTmann Mór, Plihál Ferenc, SUrllng Sándor, Tripammer Gyula. — Nlsg/lett jaalállz. A KtrutUny jotikony NioyyUt juniális?, mely vaaárnap d. a a városi alsó-erdőben lees megtartva, az előkészületek u\'án itélva, igen érdekesnek és mulattatónak ígérkezik. A rendezőség gondoskodott arról, hogy kellő bérfogatok álljanak a kiránduló közönség rendelkesésérs. A bérkocsik a Dsák-Ferenc téren lógnak állani éa a fuvardij I lorintban van megállapítva. — I\'oita éa atilla. Lendl Adolf dr. a Természettudományi Füzetekben érdekes dolyot lr a balatoni fogasról és arról, hogy est a speciális halunkat mi módon tévesztették ö««e as orossnrszáagi süllővel és pedig szándékosan, nem véletlenül, halászaink. A aü In és a fogas egy éa ugyan nz a taj, de n balatoni halat fogasnak, a igaai fogast éa hogy a Balatonból végképpen ki ne veasszen ez a hal, azért a részvénytársaság,. I de kivált a magyar kormány külföldről hozatta ia fogas ikrát éa sok milliónyi kikelő poronty-Ityai ismét benépesítették emígy a Balatont. Eszel azulán helyrehozták a könnyelmű garázdálkodás okozta csorbát, még pedig oly aikerrel, hogy már most az oroas baUereskedők minden tőrékvéee hiábava 6, mert két év óta nem képesek hazánkban az 6 oroszországi süllőjükből szállítani, oaak alig valamit; a Balaton ismét elég bőven termi a jó logasokat. Ée hogy es ennyire sikerűit, as országos halá-aiii felügyelőségnek, különösen Lmdgraf Jánosnak e.-d-me. — Taallák a ■lul««lerelék»tél A magyar tanítók országos bizottságának és aa Eötvös-alap egyesületének küldöttsége tisztelgett Széli Kálmán miniszterelnöknél, hogy a Taaitók Háza száméra anvagi támogatást kéljen. A küldöttség szónoka, Újváry Béla el5ad\'a, hogy bár a Tanítók Háza számára eddig 50.000 frtot gyűjtöttek össze, sdjig nem lehel az építést megkezdeni, míg a kormánytól anyagi támogatást nem kapaak. A miniszterelnök ki -zivesen f-igadla, huta sokkal ízesebb. A fogas s balatoni halkirály. Hire oly messze terjedt, hogy a külföld mind a balatoni fogast kivánte. Budapesten alig leheteti kapni be öle, meri mind küllőidre Béosbe, Parisba ssállltotték. Ennek a következménye az lett hogy a balatoni fogas hire bár lovaierjedt, kifogyott a Balatonból. Eattelanül kifogd»ták I A külföld mindig naayobh tömegben kérte a fogast ós nár nem termett elég a Balatonban. — Hát mit csináltak a bal .lom baUereskedők ? Modern stokás szerint első sorban egy ée azutáu tőbh réezvéayiáraaaágoi I Folyóinkban színién msgfogytak a halak (már a szegedi halászok Is panaszkodtak bogy nem tudnak mesélni), hát Oroszországból hozatták a Balaton körűi székelő kereskedotársusagok, vagy olt lakó haikéreakedök a fogast. Isaz hogy ez másfele fog\'s, de olt voll még belőle quin\'um saiis. Siófokon, Bogláron és más, a Balaton közelében fekvő vasúti állomásokon lógtak tehát a fogast oroszországi ládákbél éa azután továbbították a küllőidre, mint igazi magyar, jó babiloni fogast. A bataazmesterek pers/e eaakhamsr leszorultak és dominálták a halk«re«kdök. Csakhogy az ilyesmi kitadódik ám! Most már s kőilöldón i< mesterségesen tenyésztik as korlátai\', megragadtam puha kezeit és nem enged* lem rt, mig lorrő, suttogó s«avakban el nem mondtam, hogy mennyire szeretem.. E-* maga azzal válaszolt, bogy ölébe vonta lázas fejemet Tarolt ez a bódító állepot egészen három hónapig. Egy este szokatlanul későn mentem önhös, asszonyom. A lolyosón szobaleánya utamat Álltat, tudomásomra ho\'Ván, hogy urnöje ma nem fogad el, mert eröa migrainje van. Mar éppen visszaindulandó voltam, midőn a szobájából e ötörö csengő kacaj maradásra kényszeritett. Ikgdóbbentem... Talán csak nem 1 Eb I ha lu-einácm az egéaz. .........Tudja-e asszonyom, bogy azobaleánya mmd nt bevallott? Ahl tehát az a szóké, inkább vöt6* cingár töhadnagy kamerádon)... E mondjam asszonyom ? Nem, nem 1 Minek bolygatnám fel még jobban a multat?... Es ar eeet felrázott abból a mély, gyötrelmea álomból, a melyben — három hónapig szuanyadtam. Meggyűlöltem, megutáltam öat asz-azonyom! Akkor tudtam meg, hogy nem a tiuta ttonlm volt az, a mi karjaimba kersetle, hanem ipkább as én álmodozó lelkemből fakadt bánatos dalok késztették srra, bogy bűvkörébe voojoo... Hoiy lássa mindenki ast, miszerint babonae aaépaége, melytől részegűllen annyian borullak már a föld poráig, inspirálja dalaimat. Oh, mondja asszonyom, ha m«m ss, hát micsoda lélektani motívum kényaseritette erre a zőrnyű játéira. folyóvízit süllőnek mondják. \'Csakhogy a \|.i«asj* küldöttséget, megígérte bogy a kérdéet t.aul ........tnányo/ni fogja és a kultuszminiszter, továbbá a pénzügyminiszter támogatását kikérve, iparkodni log a tanítóság kéréséi telje»iteni. — As Hd6-\|iivie«liitok. A zalaegerszegi Pénzügyigazgatóság Ill-oszt kereseti-adó javaslata, irielylyel lapunk megelőző számában tüzetesen foglalkoztunk, a nagykanizsai Kereskedők Társulatát arra indította, hogy ismételten foglalkozzék ezen ügygyei és határozott állást foglaljon ezzel szemben. A Kereskedők Társulata csütörtökön tartott választmányi ülésében kizárólagosan ezen ügyet tárgyalta és elhatározta, hogy a mennyiben az adótárgyalások alkalmával arról győződnék meg, hogy a kincstár képviselője figyelmen kívül hagyva a mostoha gazdasági és kereskedelmi viszonyokat olyan álláspontra helyezkednék, mely az adózó polgárság érdekeit sérti, hatadélctalantíl küldöttséget meneszt a pins-úgyminütUrhet. A Kereskedők Társulatát teljes elismerés illeti, hogy ezen (lgyei magáévá tette, de ugyanazt elvárjuk az adókivető bizottság azon tagjaitól ia, kik a helyzetet és viszonyokat jobban ismerik, mint a kincstár képviselője. — A ksresktél alaUslar Egy kolosavári njság felette inu\'átságos históriát közöl Hegedűs Sándor kereskedelmi ■inis«terről és egy teheaesgasdáról. A Bfösaereplö aa eeetbea a tehenesgazda, a másik szereplő nem ia aunyirt a miniszter, mint inkább a feeaéga. A népszerű minisztert ugyanis napról naprt ezinte megostromolják a legkülönbözőbb kérvényezők éa alig ia van az otstághan második, a ki anayl embernek igazította el ügyes-bajos dolgst, mint ö. A napokban a többek küat egy egy falusi parasztgazda jelent meg Hegedűs lakás tn s bebocsáttatást kért A kegyelmes ar nem lévén oda hasa, a jelentkezőt a kegyelmes asszony fogadta. — Mi járatban van jó ember? kérdé a kegyelmes asszony. — Nagy sor ez, felali, de könnyű ám segíteni rajta, ha akarja, mert méltóztatik, instálom, tadai, hogy van uokam egy tehenem. Nem afféle hitvány jóezág, mert minden esztendőben kettő t is ellen de egy idö óta valami ördOg bujt belé, egyet sem akar elleni. Azért\'azt gondoltam, hogy tovább adok rajta a megkínálom vele a miniszter ural. A kegyelmes aaarony magyarázgatni kezdi, hogy as ő ara-nem veheti meg, mert nem foglalkozik marhatenyésztéssel, más minisztériumhoz tartozik a dolog. A gazda eeak hallgatja) de amint asóhoa jut, hogy bármint mondia is a kegyelmes asszony, ő jól tutfa, hogy a kegyelmes ut a fő .kereskedő miniszter" ar, aki aa efféléket igazltja. Osak nagy nehezen sikerű I a kegyelmee asesosyaak Vak, bolond voltam; hiszen látnom kellett volna, hogy ön ttnkié és mindtnkii I Jogot tartott inngáboz az egész társadalom, valamennyi flaszlerkoptató monoklis gavallér hogy gyönyörködjék szépségéhen, piros ajkának elfutó mosolyában, röpke szellemében. Szerette az egéaz világot, a hódolatot, a rajongást; ímádts a vlgalmakat, melyekben lüktető torró vérével részt vehetett. E-i azt hiszi asszonyom, — mert mo»t már szörnyű okosan tudok gondolkozni — en uor-UmbSl lettem ut, a mit tettem ? Csalódik. Nagyon kevéa része volt abban az — idealia szerelemnek, A vér, ez az ereinkben csörgedező lávafolyam kötött engem önhöz s ösztökélte Ont arra, bogy karjaimba boruljon. A vér«m vágyódolt aa ön vérére s as ön vére szomjazta as enyémet. Ab! a mrtkm egészen más, sokkal liezlább, nemesebb érzés ön nem iamerte, nem érezte aat soha, mert nem tudja megkülönböztetni aa érséki vágytól, melynek rabja volt, a hiszem : — rabja ma ia. Higyje el asszonyom: nem sokáig kinosta lelkemet az elveeztéae fölötti bánat. ......Feledjünk aaazonyóm! feledjük a multat. Kezemben az njság, melyben az a rövidke hir van. Mikor elolvasom, megremeg a kezem... Úgy sajnálom azt a nyurga, szőke, inkább vörös kapitányt, ai én kamerádomat, aki elégszamér önt oltárhoz vezetni!... Szdilóbirtokosok figyelmébe! UT Ojtóg-ccncLxni "^©-lSLxrLianLt ojtópeiMCLTXt S állanéé nagy raktára ALT éa BÖHM Nagy-Kanizsa. POSTAI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN ESZKÖZÖLTETNEK. Nagy-Kannsa vasárnap Zala 61. stám. (9 lap.) 1899. június bd 26-én ■•(értetni, hogy a férj hivatalához at a dolog dmb tartozik, kaaani Darányi ezoelleaeiáe nrhoi, aki hogy mint végiéit a ichenea gazdával, ast ■ég eaak nea te nejijtlk. — A váreal laaverM AIIAa. Cenk iméal üresedett meg Jaháaa György halálával a városi számvevői állás, s mar is jelemkeanek a pály»s«>k. Ugy halljuk, hogy Aakofftr Gyula, városi könyvelÖ Is relleklál erre ss alláera. Ezt nagyon jogosnak és természetesnek tartjuk. Veié-a emb"u utélianyoisázi okokból bizonyosan háttérbe lógnak asorulni as 5«sses konkurrensek. 0 ugyanis már lia even át ullködik a számvevői ssnknái; teljesen ismeri a viszonyokat; i«-asri a váróéi saámvilel minden eainiát-bintái a legapróbb részletekig; teadkivül beeaftlete, lelkiismeretes,pontos, nagyaaorgalmu tisztviselőnek bizonyult, aki a boldogult számvevő bo«/u betegsége alatt a annak halála óta óriáai erőál. doaattal egymaga vége»i a roppant nagy telelés-, aégsel járó ezámvevöi ée könyvelöi teendőiket, tényesen bebizonyítva ez\'Sl határozott tudását ás aunkaképeaaégét. Ast liiaezük hogy ss odaadó mnakáaaágot mindenkor méltányolni tudó vártai! képviselőtestület városi tisztikarunknak e szerény de törekvő tagja me.lett log egyhangúlag állást foglalni. — Én aeégla aaanag. Ki ne ismerné e mondást, ha maaból nem is, hát Jókai regényéből. Galilei Galileo természettudóstól eredetinek lariják. Ugyanis Galilei a naptoltokról irt mQvé< ben védelmezte Copernikus tanát. E miatt a tó mai inqniailió, mini eretneket perbe lógta. Sok zaklaltalsautánQnnepélyesen megkeltett tagadnia Copernikus tanát a löld mozgásáról. Ez pedig történt 1888-ban juniua 28-áu. Tehát pénteken volt 266-ik évfordulója annak, midőn Galilei tér-d-n állva aaklidött meg Rómába t arra, hogy nem rnosog a löld. Az esköután mégis elkiáltotta magát • epur si muove — és mégis mosog. — BalalaatAred. A liirdőssezon még alig nyílt meg Balatonfüreden; már napról-napra élénkül az élet. Mint minden évben, az idén ia ott tartózkodik Vaazary Koloza bíboros hercegpri- vette, hogy nem igen biznak \'enne s Wurth főkönyvelő állásának magCresedésekor nem, neki adták est a dúsan javadalmasotl állást, hsnem egy más megyéből való, teljesen idegen és teljeeen fialat szakembernek. Másképpen Unghváry nem mu\'atta, hogy as az intézkedés bánija s talán boasura ösztökéli, sőt különös kedvet tanúsított és a pénzügyi műveleteket nagy rigorosiiásstl birágalta. A kapoevári temetkezési segélyesével-kesetnek legutóbb tartott közgyölésén szóba ks> rfllt, hogy ast s 222 forint 40 krt, amelyet Palotai Mór, a kapoevári takarékpénztár könyvelője eltikksssiott írják le és hagyjikhelybeo a számadásokat. E javaalat ellen Unghváry nagyon kikeli a köagyülésen, kilogáaolta a ssámsdást, a mérle I get, és a számla azakazerObb összeállítását ioditI ványosta, de indítványával eg edül maradt. Persze akkor senki sem hitte volna hogy Unghváry, a somogymegyt-i takarékpénztár könyvelője, nem sokára a nyomába lép Palotai Mórnak, a kapós-vári takarékpénztár sikkasztó könyvelőjének, a kit éppen" ő biralt a legszigorúbban. — Becalilelea eabrr. Síékentebcrvárott \| Balogh Ferenc munkavezető a minap egy öt \| pecsétes vastag péuzeelevelet talált a dé\'i /asnti pályaudvaron a sinek között, kevéssel azután. \| bogy a becsi vonat kirobogott a iödött csarnok ból. A becsületes ember as értékes bevitte a vasuti.póetabivatalba, a hol föl bontóttik a borítékot. TiZéabáromeserhétszáz frt volt benne. A borítékra es a oun vau Írva: „Hoehwolgsbn-ren Hern Mathias A. Georg Wien." A poéta-igazgatóság erre a oimre elküldte a nsgyösszeget s a rendőrség vizsgálatot indított hogyan kertit a levél a sittekre. A póetalgazgatósig becsületes megtaláló jutalmazása érdekében fölirt a minisztériumhoz. — A krajcár vége. Elbuesuztattuk már a i krajcárt, s hogy most iámét ssó esik róla, ah* nak a pénzügyminiszter rendelete ss oka, mely szerint e hónap 30-án el kéli tűnnie a forgalo m ból az utolsó krajcárnak ia. E rendelet haláláé* lete a krajcárnak, melyei végkép eltörültek a löld azinéröl. Kimúlásává! nem nagyon törődött senki Hatóeág ellem erőszak büateltévsl terhelt Tóth Andor elleni ügyben ítélethirdetés. Magánokirat bamiaiiáa blatsttévsi terheit Varga Jósssl elleni ügyben itéloihiráatéa. Súlyos testi sérté< bűntettével terhelt Gál Ferenc elleni ügyben ítélethirdetés. Lnnáa bűntettével terhelt Hegedűs (Balogaee) Józaef a tea elleat ügyben Ítélethirdetés. 1899. M juaiu* ki 30-49 pAUeka). Kétrendbeli rásalaisás vétsége miatt vádolt Krantkaeksr Jósael elleni ügyben végtárgyaiás. Nyitvánoa rágalmasás vétségével terhelt Muraics Mártái elleni ügyben ilé.ethirdetói. Magánosok elleai erőszák bOntettévei isrbslt Németh Géza s tea e leni ügyben ítélethirdetés. TANŰ6Y — Hivata\'oa. - á .Zalaaagjrti áh. TaattMaeUM alaákátál 184; 1899. aa. A „Zalamegyei Alt. TanitóuatOlet" ulálínáitvt i valamennyi járási köre Tekintetes Elnökéhez. Igen tisztelt Elnök Ur! A megyei tanítótestület központi választmányinak 1899. június 18-án tartott ftléaárót felvett jegyzökönyvet tisztelettel megküldve, kérem: méltóstaaaék a megyei közgyűlést megelőzőleg a járási kör rendes éa pártoló tagjainak számáról értesíteni, Kartársi üdvözlettel: Sxalay Sándor u k. liaMIM Mb más. titkárja Kohl Medárd kíséretében. Kívüle sem, hiszen szinte tilkBSáqi számba meni, ha az polilik 1 és tárradalmi életűnk előkelőségeinek egész aerege keresi fel est a lürdö helyet. Ott tölti dr. Jankovich László gróf és dr. Fény vessy Ferenc főispánok, Kan is (iynláné, bankkormánysó neje, Fersncz József unitárius püspök, Franeslcs Nórbsrt kir löigasgató atb. As átutazó vendégek asáma eddigelé 868 volt. — Baleaei. Uotfir Gyula 18 éves tanonc 3űrök Ferdinánd bádogos meeterné, eiütörtököu reg.tl a pályaudvari kel emeletet lakhaa fedel-setén a eaatoina javításával volt elfoglalva. A Hu, kinek a munka ilyen reudkivüli magasaágbsa szokatlan volt — leszédült a báz fedélzetéről ée a fóldresuhaat, Súlyosan megsérülve a kóz-kórbáiba azállították. — A uaiegiaaagyel takarék péastAr sJkkaasléJa. Unghváry mssodkönyvvezetőről kiderült, bogy a szökés nspján délelőtt még egy krajcárja sem volt. Szokásos sörözése alkalmával pár hatóéra menő számláját sem egylítelle ki mindjárt^ hanem csak délután, mie\'öll a háromnegyed Ót óraigyorsvonathosiiidult volna. Ugyan akkor fizette ki ujonan készített ruháját, a végrehajtónak az ellene kitűzött árverea megakada-lyozasára szükségéé összeget, több bolti számláját, végre a bugyeilárísái, a melyet délelőtt hitelbe vásárolt SuryMthály kereskedőnél. A bugyelláris! kétségkívül szért vette, ho/y legyen mibe elhelyezni a kiszemeli 88,000 forintot Érdekes különben, hogyan vette ki Csorba Ede igaagalólól azt a titkot, hojy az intézet szándékozik-e és mikor aj szekrénybe rakni át as értékeket. „Jó less vakunit gondo ni — monda as igasgatónak — niert ilyen Wcrtheia-kaasza, amely már kélaser volt lakatos kesén semmiféle biztosítékot nem nyújt a betörés ellen.\' Az igazgató erre megnyugtatta bogy »pár nap múlva megérkezik az aj kassza,« amiből Unghváry megértette, hogy: Itt az idő, moet, vagy soha; pár nap múlva ha uj szekrénybe rakják ul a pénzt, kárba vész a régi azekrénybe fabrikált tol vajkulcsa. A takarékpénztárban még mindig egéaz nap vizagálnak as intését képviselői. Eltekintve a sikkasstáatól, nem egy szabálytalanságra jöttek rá, smely súlyos bessámitás alá esik és Uaghváriaak, ha itt marad, álláaába kerül. Kétségtelen, liogy sorsat előre látta a ennek a körülménynek is nagy azerepe volt abban, hogy magát a sikkasztásra eltökélte. As intését vesetősége iránt keeerüséget érzett szert is, meri észre ujverésü fillérek között még egy-egy visssamsradt krajcárra akadtunk. Most már végleg el fog á Lnyaralj Fehér Ipoly jMutioobalmi tő jUi, \| tűnni nemcsak a zsebekből ée erszényekből, ha nem a köamundásokból és nótákból ia. Nem ast aondjuk majg, bog" krajcárból, baoem bogy: fillérből leaz a forint, a nemsokára lalán már emlékezetben sem fog élni a krajcár. Aminek legjobban a nyelv iaslitók lógnak megörülni: egy meghonosodott német asóval kevesebb lesz a ■agyar nyelvben. — Aa BIsS LaáajklkáaaalUai sgylsá aa. as, aligha karca résssáá \|allaa l ére ilákelá, IgjM Salataaaraalkat tkSS lllltl éa ISpa \|a-talék ssstlsáá. - Jthattwai lakat \|allaa I éa Pésa, iákal-Ur 11 aa. I. sa. Anyakönyvi hírek. HAianaágat kötöttek: Dobrovloa Milán, ker. p»ri. igaagalá — Hraaka Tárlalával Mu\'t hét halottjai: gaautie Jáaee rk. I aaaee napas. fia. Kaváee Basái ia rk. 11 kéaaaea, kocaia laáaja. Mária Katalin tárj. Fekir Jóaaehá rk, M 4v»», WlJtal-vei neje. Mikalees Rosália tav. Tárák Veiasoaá rk. 76 ávee II Idái vee. Telia Zoltán iar. I órát, Mpltteár fia. Mjrlrt Ilaaa rk. 1 háaapee, cetlid laáaya. Körmendi Ignáo, Itldmlva halva atlétáit (Is gjreraeke. riaabert OjrOrgy it\|a rk. & hónapot, hidalva fia. Pata Katalin lárj. Baéakaviae bajomi rk. SS ávea, oate-aaila neje. Bkergala Anna fárj. bwk Jáaeeaá rk. Sl ávea, cslsaa-dia aeja. Aee Malvin rk. 16 aapes, piaeárat leánya. Bal J6ne( ltja rk. S0 aapea, Hidalva (la Hábar Kraeébet (árj. KelSás Farkasat, rk. IS áree, kaoeii neje (M.-Báea). Suter Teiáa ev. n(. 40 ivei, asakáená. Törvényszék. - Végtárgyslások éa Ítélethirdetések. {1899. jumui U 26rd» hit/8)i.). Salyoe testi sértés bűntette éa vétsége; beceü-letaértéa véUége és kösread elleni kihágáaeal vádolt Németh Lásaló s t«a elleni ügyben ítélethirdetés. Jegyilkiíjv. Felvétetett a Zálámegyei A talánoa Tamtó teetület kosponti valaastaányAnak t89tt. jaama hó 18-án tartott BléaArö1. Jslan vannak: Sialay Sándor elnök, Valijrnrsaky Antal alelnök, Krámer Lajos köny vtárna, ruredas Antal íőjsgysA, Kováes Miklós és SaaM la.váa jssysők, Hajgstó Sándor, Holfauaa llór, Farksa Vilma, Váryné Szakonyi Joa<a á< Vary Jézaaf valaastmáavi tagok. 1. Elnök as ülést megnvitván, olvaatatik a mull üléa jegy .őkönyve. — f udnaá«al vétetik éa hiteleaitielik. 2. Olvaatatik a Magyarorasági Tanítók Or szágos bizottságának a megyei kóspont fölterjesztésére hozott határozata, aety szerint: a.) ,A gsidaaágt tanfolymok lükéletesbitéae kérdésében as igasgató taaáoa arra az álláspontra helyezkedett, hogy kérvényezésre es idő assrist szükség ainosea, mivel a minisztériumban aa Indítványok szellemében teljes jóakarattal foglalkoznak e kérdéeael. b.) A tanítók állami képesítése tárgyában a miniaalerinahoa memorandnmot intés. ^ e.j Aa msdó ellörlésére vonatkozólag szintén él a kérvényeiéi jogával aa igazgató tanács. d.) As inieraátoaok ügye a „Tanítók Sásával" kapcsolatoaan a húsvéti közgyűlés tárgyában leend.* — Tudomása1 vétetik. 8. Elnök beaulatja dr. Raieieaka Kálmán kir. lanáoaoe, tanfelügyelő urnák a névmsgyaro» sitás tárgyában ai elnökséghez intézett ■sgks-reséaét, mely szerint a névmagyarosítás előnos-dítására irányú ó törekvését csak agy véli baesnoaaá éa eiységessé tenni, ha a aosgaloa a fölvetett eeaae méltóságának jmeglelelöen aa idei aagygyűlée keretében nyer néllé ki-fejezéet. — A központi választmány a legnagyobb kéan-séggel tesz eleget a megkeresésnek s elöádéul I Kertész Jósset nagykanizsai tagtársatkéri föl. 4. Csathó Alnjoa beterjeesti a keszthelyi jkOr-nek f. évi mire. 15-én Ossrstag-Toaajsn tartott tavaasikösgyütéss legyiőkönyvét, melynek kapesáa • köveikeső laditváayok tétettek ál a kös-ponthoz: a.) >Csalhó Alajos a követkeső indítványt teszi: As } részeknek kötetee(bekMdéee kapesáa iaditváayoasa a jkőr, hogy aa alapsaabályekban foglalt segélyeséssket a megyei kóspont aa által aegitee elő, hogy időnkint éa i>rreoa aaeriat aa Nsgy-Kaniaaa vasárnap Zala 61. szám (« lap.) 1899 junius M-éo egyet járáti körökatk ny^jttan péattári lőlöa-legéből sagélyöaetegreket a estktt a járási kötők talál belátásuk tterinl kösvetleoül f irdu-iák u aiapttabályokhan MgjetAlt oé okra. £tt ami iadokolja a jkör, hny ta igati nyomort aaak a köaveilea tapattialásbói labet aiagtadoi éa a segélyt ödvöeaa aikalma«ni» A kösponti váiautmáay a kaaxlbal y> jkör ebbeli indítványéi mtfáérá Inai a a kőzgyülét aié tarjaMÜ olyképeo, bogy aikely\' a ktepoati péanár visiosyai migengtidik, aa indítvány fuga natotitttasék «. b.) Moaésebeia Lijot a .Tanítók Háza* Qgyét te«si átéri a IsdUváayotza, hogy ki-ki Írjon t\'á H frtoa rtat vényt, vagy padig tagsági diiakkal jérahaaak a •TennékBua" ínrthosá«áhos.« Ifin (bogy a .Néptanítók Lapjában* Itgujabhan am voaa\'kosólag a megyei laalet\'Hetek ialbiva vaanak 1000 frtoa alapitvany tevéeére, ajánlja a jkór a aegyei köapoati vélattia ínynek, bogy a ksaeMae alatt levő leesettkből a .Tanítók B&iára\' tagyta alapítványt. Ka ansyival ia inkább tehetség ss, mert a központ által ktult ár. vabáai alapból, minthogy a aagatjainiasterium t néplnaitok oratágot nyugdíjalapjából 8 árvahásat gondot, arra a rokouoélra 1* aabataa lorditam tenaésMteatn kötgyülisi kataroaat Által A kóipoati lap>ti<egben a jnoruk 60 Irtot alapító diia is beone vaa a< öttzes aydj\'eaév el agyltt As agyas tagok a atguk réeséröi alka-loaadtán aaa riadnak viaszá a külön Aldootok-tál taa.\' A kösponti váasstaáay Moid<eheii ind tv t-svát Srömmtl vsui todoaátnl s jkör kótgyillt-tének a .Tanítók Mására. tttndó 1000 Irtot alapítványt oélsó ba>ároaati jpvaala>á\' pártolólag terjeasti a köagyültt alá A A Saiiágymegyti Altaláaos TtníiótasiiUst elnöksége megkeren a kóspouti elnökséget, a • szakfelügyelet tárgyában istndS kérvtnyetés céljából. - A központi választmány mintán ss Orsságos Bisotiság agyi\' bskatóaa f it\'lalkoaik a sstkfeiű-gyelei kérdésével, oansa várja remteytyel annak mielőbbi megoldását. 6. Elnök jtlemi, boiy a murakösi á\'itmi tanítok hátralékos tagsági dijaik iSrlése végett a tanfelügyelő arbot lordaltak, ki abossá érktseti kérvényt véleaéayesés véged Irküldőtte >Mnre-kéai Ttailökkört" elnökségébe. As elnökség a kérvényt a jköri válasstaAay elé terjat\'lvéa, es s következő batárosstot bosta: „As 1868. XXXVIll. t c. 147-§-a (hol a kósség beívelt ta esetben iskola-fenntartó értendő) és es 1872. évi 28801 as. rendelet 9>ra ta-■atikodva kimondja, hogy as állaai tsnitók kérdése* hátralékát c«ak ssért nsa törli, mer srre nem érsi Hágát hivatottnak, ds o.m követali aan»k behajtásé, aert a Méltányos ság\'sst di< tálja, hogy ba as erdeebb fél, a kaltuazminiss e, nem respektálta a lönt eaüteit törvényt éá rendeletet, söt as 1888 évi 19006. uánarindtluti hatályát ia korlátolta: akkor a gyengébb tél, s tanítók, ia mentessenek fel kötelesettséteik: a itg-ági dij Isetés alól, aert jogakai, melyet ngy is ss állam érdekében gyakorolnak, tuyagt t»gt« lyeiés hiányában nea gyakorolhatták." A köxponii választ naáry ftnntartva at e tárgyban már a mólt év lolyaaán hoso\'t oy értelmű elvi határosaiét, bogy a tagsági dijak törlésére as alapuabtlyok értelmében magát jogosítottnak nea árai, mégit méltányolja a „Muraközi Tani-tókör" válaaitssáaya által a kir. Ualelűiyelöhöt betarjssslslt, tsiatén e tárgyban ho<ott határosat nak elfogadha\'é okait.s bár a törlést, már hangoztatott elvi -álláspontjára helyezkedve, asm javasolhatja: ha a kir tanfslügye őség a tpél\'á-nyosság álláspontjára helyezkedve a törlést ebben a szokatlanul kivételes eteiben megengedi, ss ellen a asgs részéről kifogást nea tssi. 7. Barna Jónás, fflv. polg i«k. tan. ami kérelemmel fordul a kötpmii elnökségbe, hogy a szerkesztésében m-igjeissi „A Bzahidugkare Bősregéi" eimtt hazafias iránya munkáját a záróvizsgák alkalmára jutaimi könyvektt! leendő kiosstás céliából as iskolaientartó hatóságoknak es as egyesület tagjainas beszerzésre ajánlani szíveskedjék. A központi válaas aány a hazafias szellemtől áthatott itjuági munkát, mint i mely a magyar nemzeti érzület fejlesztésére é-i terjes\'.lésére igen alkalmsa, a Jegmslegebben ajánlja ugy az iskola-lentarfó hatóságok, mint a< egyesület minden egyes tsgjánsk szíves figyelmébe. A kősposti választ a say azaal aája ki a biraló bisottsigask, hogy veieaéayét a laposai közg/ülétea terjeue/e tő. II. As Orss. Utij. Ottdaagi £<ytáltt. asly hasáak meaőgssdsaágáaak satlett es főlvirágsáss céljából as ország sevaza •eabn várastibaa országos jellegű metőgasdasági kiállításokat éhijt rendezni s résaim a kiállítás költségeinek telexé, rtesint psdtg egy kUubtáai alap litetitésa céljából egy kaiiitáti lárgysors-játékot rendez, 193 drb. á, 20 kro< aorqegyet küldött s kospinu elnőkaégbaz. — A kösponti valtiK\'máoji aia án tort>-gyvt-tárlásrt pénztári fedeiete mocs, ások elán kásához szüksége* idővel aaa raotielkssik: a küldött 195 drb. sorsjegyei tistteieltei vis«»k5ldi. 11 Mtaesey Kirily jköri elnök, beküldi a, „Marsköti Tsaitókoratc\' t. évi jaatas bó S-áa Ctsktoroyáa aágúrton tavssü köigyüiéeéről fölvett jegyzőkönyvet, a jkör pénztári kimutatását t a bodotaoi lanitóiestületnek köve ktző indítványát t „Keresse meg a .Marakósi Tanítókor" a NagyKanistán székelő »Zaltmegyei Általános Tantetlú eu kösponti elnökségét sz iránt, hogy a aegyei gyűlésekre agy s a-tgbivó a tárgysorozatai, mint a gyüléa lefolyásáról való tudó-ntás a Néptanítók Lapjában köaölie*ék.u A kösponti válasitaány a Murakőzi Tsaitó Ur jegysőköayvéi ás pénztári kiaatatását mdo-aásnl vevéa, as iaditváaybot megokolátásál-< Oriságoe Bi-J lógva hozzájárul s a iudótiiá-< megírásával i -válaastmioybos ] kadétéval a fSjegytőt bisat mg 8. Tikk Lissló batt.-ie«tti a salaegerstegi jkör I. évi májat 8-áo Q/Orüsön atglartott tsvstti kösgyűlé<énak jtgytőkősyvé\', mtlynek IV. pontja slatt a jkór, Nóvák Mibályatk a pTsaitók Oást létaaí\'é** tárgyában ttt: kövei-ke/1 indítványát lette át a kötptathoz: s.\| „Mondja ki a sa aegertttgi tsaitéi jkör, hogy kihaltban és pedig « vitas«>a«nva Itglel-ketsbb ugjaib>l a<galakitjt a Tanítók Htsa" bizottságéi 7 tagból, a meiy bisoi\'ságatk feladata kiiarvesoii a ntoa-módoa fog pénzt gyljteai s budspssii létesiltadi „Tsnitók Háza" oéilsra. b) Moodja ki a közgyűlés, hogy a jkör, aint erkölcsi ttaifllet, évi pénsbtli adoatayaytl járol a badtptsti „Tanítók Hást" javára. i. Javas >jji a sálasgerssegi jkör a rZtltmt-gvei Általán ji Taaitélettilet" központi e nökeé-genek, hogy a többi járá«körökei is a attakba hasonló működése hivjs ftl es ügyben." A köipmti választmány esen indítványt a kesstheljri jkir tl\'al i«u hnonh szellemű in* ditványnyal k iposilatoian, pártolólag terjess i a megyei kösgyülts elé s sz ügy ktllő méltatást tzéapoatjabó előadóul Nóvák Mihály a egersssgi tagiársat kéri 101. 9 A atgykaaimi jkór. a f. éri aéjut 18-án Soi-mátua megtartott tavatii közgySlétérttl fölve t jegyzőkőay re kapót in a következő iadltváayo kai terjsssletts be a kö«poa>hos: Kertéss Jómef nagyktnigtai tsgtár: ,.A tanítók egyssűlsti élstének fej esslétéröi" otiaül tétőiről értekezvén, asly •■•! sotlságtól küldsiet\' le a közpon ^^^HIHiP^^H^^mV véltaénytiés végett, iadiuányozta; I 18. Minosty \\arulyajanija B aantr Alajoteak a.) .A tanítói tMtüU\'ek airtdjinak abban La laaitó\'t szolgálati idejéneg Itsialluásara való keretben milyet as 1888. XXXVIII. t. e- 147. tekintettél a tanítói nyugdíj törvény reviaiójs" a kötelezővé tett A mely járásban azonban cimit értekssésénsk a ntgf gyi\'éa arg.t>rosa« ■ily o tökély ssáau tani ló van, hogy aüiödéts lába leendő felvételé\'. — leheleden, annak tanítósága etitoltassék egy j A kponti válasstaáay Brauner Alájön bodotáni másikhoz A kir. tanfelügyelők pedig ksretteate- tsgtars értaktsétát fölvessi i k xgyáit* tárgy-nak meg, hogy ha megyéjükben volna oly ttniló,: torosatába * előadóul a ssersöt kéri léi. kit az idézett § kötelét a megyei tanítóegyesületbe való belépésre, de »ddig bár ueiy oknál fogva azt nea tne, tórvénysdu jogánál fogva erre kóteieaae. —■ A gyültseken viló aegielenét p-tdig, aind at állami, aind a kösségi ttnitók-n«k köteltsövé téleaék oly formán, hogy e«ak betegség valaatty fontot eialádi ügy, vagy időjárás okozta akadály menthették ki as sima rsdtst; dt elaeradátát laindinki igstilni tartottak. — b.) Ugy a fővárosban, valamint mindsn megye oly vároaábsn, hol legtöbbfé s iskola van, alapíttassák tanítók gyerm-kei stámárs iaterná-tns. atlynek ftügyele e és intésése mindenkor atgyei taaitótest&lst kösponti válatstmányának hatáskörebe lartooék. e j Minden aegyei tanitóte«tülei tagja legyen az Oraágot Bitonaignak, melyben igy as egátt orstág tanítóinak tesiületi élete ooneemrálódnék. A központi választmány Kertéts Jóati tagiért indítványait elfogadja s aint véleményéé lavaslatot a Magyarorst. Tani ók Országot Bi-sotlaágáhot terjettii I5I. II. Btlmsczy Imre, gelsei tag tart a a. egerezegi jkör által tatt indi\'vány alapján „A 7—lé évet korig tartó lanköteletetts-ig t as önálló gasdttági ismtilő iskola" ciaü tételről érltktt* vén inditványoszs, boiy m ind tsték ki: A tanköt^lttellaégnek a 7. életévben való megkesdése a ti. életév letöltéséig. A felsőbb osttályokbsn egyet reáltantárgyak kapotén gu-iasági ismeretek nyuitáss, dt nt a reáliák rovásárs. A mostani itaétlő iskola, mint ilyen, megszüntetendő s helyebe a 18 ik éleiéviöl a 16. életév hstöltéseig 9 évig tartó gasdssági isaétlö iskolák sservesése kivétel nélkül minden jálu\'-.elytn s ennek életbeléptetésére aa Illetékes hatóságok mtgkeresendök. Továbbá járási gaa-dt<ágl ismétlő iskolák felálliUss s nsoknak mint minta parasztgazdaságoknak berendeséta." III. Kovács Miklós nk. tagtára a Vasmegyei Általános Tautsstület indiivanya alapján as ev-sáró-vi\'sgák eltörléséről értekesett s végül a jkör as ériekezönek oly érielai indítványát, lio^y as évsáró-vissgá\'atok eltörü telvén, helyettük évzáró-iskolái ünnepségek tartassanak, elfogadta. A kösponti választmány ugy a Salmeczy Imre mint Kovács Miklós tagtárs áltsl tett indítványokat n megyei közgyűlés elé terjeszti megvitatás véged s elöadékal a jköri közgyűlés előadóit kéri (öl. 10. Pest-Pilis-Solt Kiskuntnegye taulestülete áttette Paulini Károly ABC-és Könyvét ismerte* lés es terjesztés céljából. — W. A kösponti válasttmány fölhívja a stám-vittgáió bii ittstg <1, b-xy a « u.ion t péattárt aegviaagálai t az ered uényröl a kö igyülímsk jelentést itnni utvttkediék. 16. A köap inti vaíasstaány lölhivta a járási köröta\', hogy nyilakossaask, vajon tási\'tg hostájáralaaz-e a auggti kötp alt föjegysé titaleUldijaaésanak fóaurtáaáboa. ▲ jaráskörők kötői kettO flHUlltati, agy töltélelesen óhajtja a főjagytő tisa eletdijazttát \| egy aea járal bózsá, egytől p-dig ea idáig nea érkezett be véleaéay. — A központi válasstatny, aiatán a (áráakórök lóbbeégt a tiistetetdijasat aeiiett vaa, * \'árgy ban már aifejesetk elvi állApoa^íb\'a rag«u-l kodva, a föjegyaő tiszteletdijasáaát batár<asta-kimondjt és a tisstelstdijat 1899-re a Mara köti Taaiiókör konkrét jsvatlaia alapján é drb. aranyban kilapítja aeg t ezt eliogadas végeit a közgyűlés elé terjeesti. 16. A kösponti válatttmány u idti kötgyulét napjául f évi angutsint 93-81-\'két jelöli ki, egyben aszal a határozni javatlattal járal a közgyttiés te hogy a megyei tantestület közgyűlései ne a szünidő végévé\', hanee elején tartassanak m«g, a mikor is at álala hozott hitározati javaslatok az Ursaágo* Bitottságaak már a szünidőben tartandó nagy gyűlésén lesmsk tárgyalhatok. Több tárgy nea lévén, elnök as ülést btiárjt. Kai. Stelay Sándor á ülntitlUeti sMá, A. JFWw Antal «, k. •MtstMIsM ftjtfi A közönség köréből — Jsnó borbély levele Leteeyéröl — Tekintetei utrkttdS Zur, Hoty jólmek tudjon engemt irtani, elmondok boly a lebsséoyi Morgens.srn Mtklutká-ki magárul astot hisz ho\'y ortsaggyllitt képviselő Leli-nyába- valami macska sane lile magdiszteltelist kspts anyirames dihesedie magát, hoty most vélem polimiássa; rám fogot boty én sido rapszulga meg vagyum, ugy tituiassa engemet boty Fotderur (peréuyi) Janó; slb. Mindezeket ő firkál ja a magyar niplab zuj-sagban, melyik ulyan ritka meg kerül pecsüie-tes sember keziba ; de ba tataija míg is pe e ke rilui, el topja mert pides, mint ha aár megkasa-naltak volna olt a huva való. Gzirl a Tekintetis Na gy-Ksuis<a vasárnap V . ........ "•\'—:-n aaarketdö rar b. Ispjaban akarom adni milló kilejuzis ut onyim itat magyar hazafi Islhabo-rodesnnk ; 4a mondok hoty pisom én Janó va-1 gyom da ttnyim ssivr.m magyar; hanem maka lthasinyl Morgenilern Mlkluika nem mutaltya ikat magyar értelem, mikor a Wknalyobb magyar Maoi emléket mag sirtelt; mikor magal mtr kl-\' raly lirllairl ée laaartak. Minek írja nekem anyl nők polondsság, mikor j aalo ugy Mm mm hieanek magánok ; na nem Bgiol hűmnek nekem, boly maga nincs karáss torod betónyi sorassghasba; mert lllli bent holy kidopnnk; mert 01 ossg peósuletes hónagyak sst pad lenni. Nsm ssigyeli msgodst nsgyssákos kipkriseló snrsm, boty eledben klboroaiák s szirt neki, sz-tán ssóróstfil kidobtak; osstán most tárva mienk saaginy kerilet; maga nagyért meg busza s nstvüzetis, ely krajcár sem sbol mekttogál. En ssaginy jsao borbil pecsnletlel megkeresem senyim kinyere, es elig lessem kótelesigemnek. En tisstán msktudok pácolni ttrcái senyim kuncsaftoknak ; Jo hoty maga aem senyim koncnálI: nem hiesek, boly tudnik zöni polnroi levakarni att a sok pissok, mit teglss sorszagban rá-keateg Nem is irdsmsa töpp tirni önrül, msjd mondom ssovtltóbb ciak side gyÜjjön. Vragtes-vórll. __Joitd. I NY1LTTÉR. Selyem damaszt 75 krtól i frt 03 krlg aitsnakial — valamint fsksts, hkir ts sabss ■eMeberg aelyeas 4t krtól I* Irt 65 krlg slli raaktat, — a IsgdTvatuaabb saltois, sals és mlntlsatbsn r>tiU h\|rsuUkssk pastsbir is viaauuuasii, vala\' ■tat kásbas aaálltltvs, — süslákst pc4l( po«i»for-SsIUtsI kSMaask. HENNEBERO G. selynmgryáral (as. és klr. advari aaáUtté) SnrUhbaa.) (Sl Magyar Imlasin. 8vJoba kiUserou IsvilMÍyig ragssstatiiM. Laptulajdonos és kiadó; 7ISCHXL FTÍTLÖP Zala 61. ssám. 7 lap.) 2J8í/lk. 1899. ssám. 900—1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai klr. tOrvényssék ikvi .osztálya részérói kóihirré tétetik, bogy (lünsberger Ödönné nagykanisssi lakos végrehajtatónak ösv. Munkácsi Imreié atul. Kovács Ersse végrebajutást szenvedő nngyksnlsssi lakos elleni 46 frt 98 kr. töke, én \| nek 1896 február bó 6-tól járó 8% kamatai, I Irt 70 kr. per, 6 frt 80 kr. végrehajtás kéietmi; 8 Irt 86 kr. jelenlegi s s még felmerülendő költ-s\'gek iránti végrebsjtási ügyében a lenni neveseit kir. törvényszék területéhez tartozó s nagykanizsai ISI. ss. Ijkvben + 181 hrsz. alatt 2/8 ré-zben Bedenek Rozália férj. Hoffer Józselné, 8/8 részben özv, Munkácsi Imréné szül. Kovács Erese, 8\|1 részben Munkácsi Koss férj,, Letenye Islvánné, Munkácsi Irma férj. Molnár Fersncné és Munkácsi Tsrés kiskora, tulajdonául fölvett s 412 írtra becsült bás, udvsr és kert sz az 1881 évi LX. t. c. 160 §. o) pontjai értelmében egész ben. 1899. évi Julim hó 3. napján d e. 10 órakor 1899. jonius hó 26-éa esen kir. torvasék tkv. helyiségében dr. Brád TI radar felp üayvéd vsgy heiyetteee kőzbeojőlié-vsl msgtsrtando nyilvános árveréssa eladatni fog. líég pedig tekimvs, bogy Kovács Ersse Oev. Munkácsi Imréné nksnisssi lakóé jsváia C. 4. alatt bekebelezett özvegyi hmsonélvaoeti szolga), mijogot megelőzőleg jelsáNogos követelések van* nak bekebelezve ennélfogva esen inptllan a fenti ssolgalmijog épségben tartásával osak akkor adatik el, ha a jelsáQoges hitelesők kielégi-téeéra szükségesnek mutstkoaó 800 Irt vételár a szolgalmijog fenntart áss melleit ie beigézi tóik, ellenkező esetben iz árverés hatélytakaaé válik a az iügsllsn ssotgalmbog fenntartása nélkül a fentebbi határidőben ujabban elárvereztetik. Kikiáltási ár a fentebb kileli beenár. - Arveresni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vngy óvadékképes papírban a kiküldüti kesébes lelenni. Kell Nagy-Kanizsán, a kir, tvaaék mint tkvi hatóságnál, 1899. évi április hé 6. napján. GÖ7.0NY, kirtszéki albiró tgn dobot ára: l\| /orinl 90 krajcár. I _ J Utánvéttel vagy aa \|összeg előlegea békül-, I déea után küldetik. • Köszönetnyilvánítás, 0 Fensége SALVATOR LIPÓT főherczeg udvarmestert hivatala. általáasa ásbastin-syir. Ó eaiasirl ia a Irályi tiutp Salvstar Upét Ftlharesag rsaéktvlt mr( ni rl^Ssévs sa aabssttslppal bélelt ölpSkkal. Ö raaaiga kaaaubb gyalog klriadaliaoa basaaálta s oslaSeat is irssts, hogy lábal asm fáraéuk ngy sl, adat más kSsttaalgas olpíknel. Küldök s\'gy pár vailiss-oslpdt, hagy annak a mlntilíra kissltssask nákikat aabssttalpbiüaaal, ngyauaanál a stpiss-ail a aatáa ktlűjik Ma. aiasatk, kegy • vséássfslplk éa ely Jék leaaask, én ép ely metlMtlék, a mitms nrghfrlák valtak a »s-Isnaalnek. Záftib, ttes. Jnltne ké Ma. X R A H t. bsaaárkapltáay Magyaromig relt alataakmlsoka, a kAdgaagaláal biréaig alaSka, a kévatka alkat Írja: A TtaataS Doktor ari \' A, aabatbatitg aalptk MtSaSakaak klioayallak, atilAnUn ia pskás Jirsk -Tt~1r1 atrin UWáJiaoia. aa bagy — aat klaasa — lább^om aaaal tovább orvosikat aaa Iglnysl. Sat,,a HSMlil kOa.tal Diaoaas. ISIT. ivl aa.ptaakar IT-áu. TlaataM klvs 118—60 WEXERLE SÁNDOR. 1 óvjuk lábainkat hidegtől, nedvességtől é» meghüléMtöl ITlnog többé lábfijii I Sem tyúkszem, sem Isiadéa láb, sem bőrkéményedés, sem tábdsgsnst, aem lábégés. Rávid Idát vtaslis atáa a Kkéanf ebkél a járása aaaak. kl ast siti r Wcpee-Mle, aa eféna vtligss aaakeéalmaaett askseMsIsie léssel látja el. UUmümlp i frt «o kr., (parii «o kr, Mlp 40 kr. gyermekeknek t«l«. Aa aabaatUlpbilia kttUnlsigit lajjobbaa blaoayUfa, kon a en. én klr. klala haéaaNfnsk éa a aa. klr. henvMaéenak séüg SS pár aaéUlSSataSS. SaáUtMás csakis atáavtttal, vagy a pina nKlagas baktMias malktt Fslvtlágasltáask, pwspsateaak ia klaaleiUylIváaitáask lagyaa. VlaasBlrlaáékask argfrlsls irMgeérnény. "Wá ÁltmláMM Anbestáru-KjAr betéti társaság BUDAPEST, VI., SaW-utois 18. IHyTHtA a bőr ápolására szópitéöére ós p .. J finomítására -L U. U I^CelSkeMbh MMaitl, bl Se ISiaalnl NSSB. — VsUv, róasaaala, ia aárga — í erl vagyllag asalysált is leásta Dr Ml g. i. tk Klr. taár Utal ■ClIaHseré levelek a legjobb körükből minden doboehee ■ellékelve vannak. 6 TAUSSIG 00TTLIEB klr. n4val tallatti aapsaa is inalmea gyár tiakaa. Várak tár: 11 Éra, I Woltaalla a. Kapkaié a lsgtiáb lUataser gyégyittrkeret dtekes én gyégyszcrtárkaa. M.-Kauslnaém s Alt Bika, Keleti I Mar én Krelner Oyala eégek A borszéki borvíz a savanyúvizek királya. BORSZÉK. lyigyttréé KkDtLTBxa, OsOmsecjékea a Ikyvail kané\|ékan. FUrdőldény tartama jun. 16-tői szept 16-lf. Utazás: Itáu-Bégaslg vasúton, onnan s lürdő-igs\'gslóség által ssubvenozlonált gyorskocsin. E gyorskocsikra slöjegysést te hatni Miklós QérOg vállal kosóknál Stám-Rt/tn, Déli útirány firtusd, Qiikmroia vasúton, onnan kocáin. A borszéki borvíz a savanyuvizek királya. Megrendelhető na Igssgsléságsál, Benaék Kapható aalaelealtl. Föelárusltónk •Boxxi\'betthlyen: FELEKI éa PAlIltl K WIC1 arak Fírtéra, kervtztzletri eésve alsSis fWvtaiMllésial, >nipiima, ártsev-lékkai ualfái a ttrtl Hzlat teűgetéságs Berstéfc Posta, távírda helybea Megrendelhető: IQAZQATÓSAQ BORSZÉK Na gy-Kaniz«t vasárnap Zala 51. s«ám. 7 lap.) 1899. junius hó 25-én szerkezdö tur b. tapjaban akarom adni milló ktlejezis us enyim ikaz magyar hazafi felháborodásnak ; ia mondok boly pisom én Janó vágyom de senyim nivr.m magyar; haoem maka lebzsinyi Morgenstern Mikluska nem mutattya ikas magyar én elem, mikor a leknatyobb magyar szent emiéiket meg sirlett; mikor magat már király sirli8irt éa lezárták. Minek irja nekem unyi sok polondsság, mikor; aztoi ugy sem nem hisznek magánok ; ha nem aztot hisznek nekem, boty maga ninca kurázs to-1 rod betónyi zorazaghazba; mert Iflti bent boly, kidopnak; mert ói csag pecauletea hónagyak ssapad lenni. Nem szigyeU magodal nagyzsákos kipkviseló{ zuram, hoty elsőben kiboroz iák a szirt neki, aztán szőröstül kidobtak; oeztán moet zárva mienk azaginy kerilei; mega zingyért meg tiuzza a nstyfizetia, ety krajcár aem abol mekszogál. En szeginy jano borbii pecsolettel megkeresem zenyim kinyere, es elig teszem kölelesigemnek. En tisztán mektudok pucolni zárcái zenyim kun-1 caaftoknsk; jo hoty maga nem senyim kuncsaft; \| aem hiazek, hoty tudnik zöni polarol levakarni azt a sok piszok, mit zegisz sorszagban rá-kenteg Nem is irdemea tOpp zimi önrül, majd mondom szóval több csak zide gyüjjön. Vragtes -vóril. __Ja»i. NYiLTTÉR. Selyem damaszt 75 krtól á frt 65 krig aitareaktat — ralaaiat fekete, fekár 4 kUm Htueberi Hlfta 4* krtól 14 Irt 68 krig aéte Nikiit, — 1 legdivatosabb aatvta, eaia éa aintáaatbaa Pririt h\|ra«Mkaak poatabér te .éaaenteeen, rali\' I ■lat kátkoa aaáUiitva, — Mlelákat paellg paaáafar-daliával klldaaak. HENNEBEBS fi. selyemyyárai (ca. te Ur. advarl aaáUitó) ZSrlahkaa.) (ti Magyar Imliali 3vájoba kttnmi lertlbilyeg ragaaataudé. Laptulajdonos és kiadó: PISCHEL FÜTJ.iŐP. 2181/tk. 1899. saám. 900-1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi lOazlálya részéről közhirré (étetik, hogy Günaberger Ödönné nagykanizsai lakos végrehajlatónak özv. Munkácsi Imré\'uí aAl. Kovács Erzse végrehajutást szenvedő nagykaniaaai lakóa elleni 46 Irt 98 kr. tőke, en nek 1895 február bó 6-tól járó 6°/0 kamatai, I Irt 70 kr. per, 6 frt 80 kr. végrehájtáe kérelmi; 8 irt 86 kr. jelenlegi a a még (elmerülendő köli-sígek iránti végrehajtási ügyében a (enni nevezett kir. törvényazék területéhez tartozó a nagykanizsai 121. ss. Ijkvben + 131 hraz. alatt 2/8 ré-zben Bedenek Rozália férj. Hoffer J6z«efné, 8/8 réazben özv. Munkácsi lmréné szül. Kovács Erzse, 3\|S részben Munkácsi Roza (érj, Leteoye Istvánná, Munkácsi Irma férj. Molnár Ferencné és Munkácsi Teréz kiskora, tulajdonául felvett e 412 írtra becsült ház, udvar éa kert as az 1881 évi LX. t c. 166 §. c) pontjai értelmébeo egész, ben. 1899 évi julius hó 3. napján d. 10 órakor ezen kir. torvssék tkv. helyiségében dr. Btrád Ti radar felp ügyvéd vagy helyettese kőzbenjótie-vel megtartandó ayilváaos árvsrésse elaáataí fog. Kég pedig tekintve, hogy Kovács Krsss Asv. Munkác-i Iaréné nkamzsai lakóa javán C. 4. slstt bekebelezett üsvegyi ha.zonélveteti szolgai-míjogot megelőzőleg jelzáHogos követeléeek vsa* nak bekebelezve ena él fogva ezen iagatlaa a feati azolgalmijog épségben tartásával csak akkor adatik el, ha a jelzállogos hitelezők kielégt-lésére szükségesnek mutatkoaó 800 frt vételár a szolgalmijog fenntartása melleit is beigézi atík, ellenkező esetben is árverés hatálytalanná válik a as iagatlan ssolgalmjjog fenntartása nélkül a fentebbi határidőben ujabban elárvereztetik. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. —Árverezni kiváoók tartoznak a becsár lOVát készpénzben vagy óvsdékképes papírton a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvtaék mint tkvi hatóságnál, 1899. évi április hó 6. napján. GÖZORY, kir (széki elbíró HfiYTütA a bőr ápolására szépítésére ós "p .. J finomítására 1 U. U. i erl LagalikiMkk IHMU, — r.kir, Ml áa IÉraal«l POSSE la. ta taifa - így dobot ára: \|l forint 90 krajcár. \' Utánvéttel vagy aa \|összeg előleges békül-. i déee után küldetik. • vacilac aaalyaált te ajáalva Dr Pehl J. J. OS. KB. taaér tltal KlIaaserS levelek a legjobb körökből minden doboekee mellékelve vaaaak. 6 TADSSI6 G0TTLIEB kir. airarl tallaUe aaappaa te mai—at pár laskn Kirak tár láCS, I. Wollaeile 8. J( Kapkalé a legiéfcb illatazer- gyégyuerkireake- A ééakea ée gyágyuertárkaa. l.-KaaliaéB z áll tai Bahas, Keleti ■ ler ta Kreliw Oyale eégekeéL # Köszönetnyilvánítás. ö Fensége SALTAT0H LIPÓT föherczeg udvarmeaten hivatala. iltaláaoa áabastira-oár. Ö ealaaári ta sirályi Fensége Salvator Lipót rskaraaag reaékltál ■ara vaa elégedve aa aebaattalppal bálalt ólpikkal. O Feoeáge kaaaaabb gyelog klráadaláaoa kaaaaálta a calpSkat ta Iraata, kogj likai aaa fáradtak agy al, aiat aáe klaoaeigee cipákatl. Köldök egy pár vadáéivalptt, hogy aaaak a Biatájára kteaitaaaek aáaikat aabaattalpblléaael, ugyauaaaál a elptea-aál a aatáa klldjik Ida. ■imlh, hsgy e vaiásseslglk éa aly Jak letaaek, és ép aly aegfélelik, a aalaá aaeffiefelSIi valtak a ama-laaaalaék. Zágráb, 1898. jallw ké S4a. K R A H L, bsaaárkapitáay Megyeroreiág Tolt mlateataralaOke, a kSiigaagatáai bíróiig eloOke, a köretke alkat Írja: A TtaataK Doktor art < Aa aabeatbetéta eaipik Uláalekaek bizonyultak, itilánUr ia paháa járok aMgaaáat aladaa Ubtajáaom, agy kogy — aat kleeaa — labbejotn eeauel tovább orvoeliat nem Igteyel. Sti.ee taaaaeál kúe.öni Dáaoeoa. INI. irt eeeptaaher 17-io. Tleitelí ki«e 118-60 WEKHLE SÁNDOR. \' óvjuk lábainkat hidegtől, nedvességtől ét meghüléttóT" Sincg tibbé lábfájáa 1 Sem tyúkszem, sem Izzedós láb, ssm börksményedés, sem _ lábdaganat, asm lábégés. Btvld idei viaelte alán as fkOanjrebbttl a járáaa aaaak, kl ealpejá Unres-fUe, as egész Ttlágon esabaéalmaaott aabeattalpbé-léssel látja at. bttMTUtmági 1 frt 2© kr, egjiaro 60 kr, bmktilp 40 kr., gyermekeknek fele. ás aebeattalpbilte kltlaMgát legjobbaa blaoayftK kogy a aa. éa kir. klsie haAseretgaek ée a as. kir beatMtagaik eéálg HISS pár aaálllltalatl. Saátklldia eeakla atáavitul, ragy a ptaa nlllagaa bakáldtea melleit falvilágMltáaok, proapactaaok te klaeSaitajilvtaitások iagyea. K* Viuealelsdékask aeglblilá áreageéaéayi H Általános Aabeatárn-gyár betéti társaaág BUDAPEST, VI., Sihr-uteza 18. mm A borszéki borvíz a savanyuvizsk királya. BORSZÉK. irtfyflrli ODÉLTan, OelkaaegryébeB a Itsajrresek >asf)4>aa. Fürdőidény tartama jun. 15-tQ szept. 15-lg Utazás: Miáii-Hégialg vasúton, onnan a lürdö-iga>gatóaég állal uubvenczionált gyorskocsin. E gyorskocsikra előjegyzést le halni Miklós Dörög vállalkozóknál Sadm-Mpm. Déli útirány Bratti, Ctilmtreda vasúton, onnan kocsin. A borszéki borvíz a savanyuvizek királya. Megrendelhető aa IgaagaléaSgaál, Berasék. Kapható Hlnd«nOtt. Föeiérusitónk BxomTaathaiysn: FELESI és PáVKIE WI€I urak Füréire, kervlikilatre séivs alaéaa ratvlláfaattáaaat. priiputeiaal. árjsgy-likkal ualfát a «rS» llitat Igazgatáságe Sarailk ISS-S Posta, távírda helybea Megrendelhető: IQAZaATÓSAQ BORSZÉK. Nagy-Kenusa vasárnap Még mMefl réeztveltaratégépveraenyen, ép n»yl898. \|uliu* hó 11-éa HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN ia • két eléé díjjal arany érmekkel latt kiöntetve. ho cormick • vllát legrégibb arató- Aa fCkaaaAlófépfyára Chicagóban. Magyarországi kliárólagoe vezérképvlaelóiági: auoAniTfH MÜLLER és WHISZ ivAk-Btee i(. Ajánlják: a latmagbl.haiéhb IC C0M1CK „HPMBAB1A" kévekfltd Zala 61 taám (». lap ), H99. junius hó 16 én OOOOOOOOOOOO003ÜOOOOOOO< l\|H áltilau u Mii. - Hifid taiáki tlii UMnMca. E«éaiaé\|é\|jrl katéaá\|ttt aegvirtfáiva (Oizonyitváoy kall Bécsben, 1887. jul. 3-án) aratóy^alealókéletxebblCCOtHaí „PAI8Y\' marokrakó aratófépet áa a legnlal.b a legjobb MC OOEMICE „NEW fűkaszálóit tiáaee kHMeNa Ii iHsaarl levél lg aiel\|a 119-17 le taraiak gyáiteáays ff«li káaalani llktletisséilt ipalak aaff saiabaa, a gaaáák uI\|m aigalIg lélrtn as Maaá\| alaáaa llllll atilláin Taaaak KERÉKPÁR RAKTÁR BSTCIER ULLMANN ELEK faaktrtakaáMkM N1GYKÍNIZIA1T f világhírű Frtmier helical" kerékpárok flkégvMits éa raktára. KitQnó járású és sulid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 írttól felfelé. MindeanenaB kerékpár alkui rér.eU Iái vábutékhaa. legjobb és legolcsóbb FaftlutltA-aifr A ssáj kiöblítése csupán fog vagy szájvizzel nem elégséges a fognak tisztítására. £hbaa felelte szükségen valamiféle leg-tUalltéaaer használata. M" llaéealtl kapkalé IOOOOC oooooooooooooooooooo KITÜNTETVE CM NUlaaalaal klálUtáaaa araaj iréaaksfaaat és allUmlaal aa<j IraaaaL 1117. Kisbéri naaaatkSal veUgépvavsaayaa M élj : állaaal araarteeaawl Lévai aamaatkéal veUgépvefatayaa aagy laaara : alaá dlj: anaySMMML 1898. Hééaeaéváaérkelyl veiSgipvetteayea aW éji: araayleaaaat. Maieeváaárbelyt kiállitlsoa sM araiiylriaaet. gazdasági gépgyára HagyHaa Ajánlja : ■áefiieuaiG legújabb és LKClJORB V£T6«ÉPÉT, aaabaá. klvállkaM kapatlak-lyékkal allélan alk éa kegyei lals^baa sgyaráal alkalaaa* KaiiuDrill lervetíoipM, Parfanla\'l altié is Igea \|ó, kSaayk vállfáiét; tagjohb Matt \'svábbá aaab. \|\|ltll lObld kralt II. téka klálUtáaaa alst dlijat klia.MaM taek raaéusri aoiiiaktli hereaálL \|rfáayalt. siaafyl\|tMt. raatált. trteareit. larálet ueeaka ée régevátélt kakarlaie aerrseléH « ataéwftie gaaáaaágt r H* ■1 vállal maleea- éa vtavaeáék-beiiniialiilnl. „Flanel \|r." m ttd-tű répakap ti töltSA á 10 írt- 177—W árjasrsék lagyia ée béi ■aalve. 2Ü9 i m K® §§ __ ■ SéiaaQAXieLtoe ^zépségst lehet eléuni a ér. Bpltaar-tfle MÁBIA kenaeaeael, amely már egy tégely haaználalánál elhalványítja a szeplő- és májloltokat, állandó használata pedig teljesen eltávolítja. A „Blaaa Púder" es „Hárfa aaappaa"<nál hauuá va pedig magóvja sz arc bársonyos külsejét a késő Öregségig. 82—18 Kapható: Govorkovich János Maria oónyszertáráüan Eutt, felső eredeti csomagokban. Raktár TSrük József gyógyszerésznél Budapesten és miuden nagyobb gyógyszertárban. Egy tégely 8fi kr. Postán legkeveaebb három tégelylyel köldök utánvéttel. Bővebb felvilágosítással^ ingyen és bérmehtve. V^aaaaaaaar Nyomatott t\'iKcbel Fill^p laptulaidouoauál Nagy-Kanissán 1899. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében HAOY\'KAXIZMÁX. acxxxxxx<xxxxxxxxx Huszonhatodik évfolyam. 52. szám. litrkNtfiMf t Várukká ipUat Vlaek.l Vlllp kíiyt-ktniMMku A •Hrtmiinl Írtaknál leket ttpa kWii. «-t irt kitt. It illiwM t Up Matt Ml rtaMM "•■aitoaé alatta kHtMaear IMMIftltl; Vároakitipllell FitaM Ml fa "liáayt. ZALA Politikai lap, < Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap i csBtörtíkön. HénuMi iui I\|i« lm 1) kanta M •» - f Mávra • keraea (tln-ii l«0tv» I htnat ti Irt » n NyUHtr pUteira miattnn, mmhi •I..u«tt riaekal Http ktaf- ki Ml Mm ti. ■gyw nia tn M bvajeár Nagy-Kanisnt, 1(190. Felállt inrkniti: SMter léaáw Snrkcirtltári: WMiimi Lrf^aa. Csntörtók, junius 29. MiirakSz veszedelemben 1 Nem as árviz, nem a trachoma veszedelme fenyegeti Muraközi, vármegyénknek ezt a féltékenyen őrizett részét, hanem az a soha nem nyugvó áramlat, mely Dráván-tálról, Horvátországból, (Igyekezik ide benyomulni, hogy tönkre tegye a magyar nemzeti süliemnek a magyar egység érdekében misfél\'évtiseden át kivivőt! munkaeredményét is elrabolja tőlünk a szépen magyarosodó lakosság szivét. A horvát Stamtvies-pdrt Horvátországhoz akarná csatolni a mi Muraközünket. Es hogy szándéka mennyire komoly, kiviláglik • hóditáshos tervesett eszközőkböl. Nem • földterület oda-csaloláaának sürgetésén kezdik a hódítás munkáját, hanem előbb ki akarják ölni a népből azt a szelleme\', melyet a magyaroaitás békés, testvéri munkával szivébe gyökereztetett; mert nagyon jól tudják, hogy tulajdonképpen asé a Mid, akié a nép saiva. Mindenekelőtt horváttá akarják tenni Muraköz lakosságát. Hegy az e célra válásitól! eszközök mtnök: elénk látja azt a vészkiáltás, mely Zágrábból hangzott el s a Pesti Napló* vasárnapi sz&m&ban hívja védekezésre, mentő munkára a hivatott tényezőket* Ez a vészkiáltás igy hangzik : A Muraköz. — Hitját ievtluMlAI — Zafrik Jaataa tl A kiegyezés tárgyald* izgalmai közepett a magyar közönség figyelmét bizonyára elkerülte at a fanatikus agitáció, melyet a horvát Staresevies-párt a Murakiiz dolgában leifejt. A Starcseoics-pári utóbbi zágrábi gyűlésén és a radikális lapókban a Mura-kiknek Magyarországtól való elszakitását követelték. A Muraköz lakosai között ezrivel osztogatják a magyar faló röpirataikat, melyek rileitó színekben festik azt at állítólagos veszedelmet, melyben a Muraköz horvátjai vannak. Egyúttal felszólították Horvát-, Szlavón , Dalmátországok, valamint Bosznia» Hercegovina is Isztria htunfiait, hogy >segú» senek a bárbár magyarok által elnyomott horvátokon.* Mi az a nagy veszedelem, mely a nagy• horvát ogitárok szerint a Muraköz lakossá* gát fenyegeti 1 Csák az, hogy a lakosság többsége magyarnak érzi magát, a magyar nyelvet tekinti anyanyelvének és a honéi tukbkkal nem akar kötőstég vállalni A nagyhorvát izgatók kárhoztatják u muraközi magyar iskolákat, melyek a horvátokat átii tólag kivetkőztetik nemzetiségükből Azt a tant hirdetik, hogy a magyaroknak nmet joguk a Muraközre, mely a természet ét a jog törvényei szerint Horvátországot illeti mtg. Néhány káplán, lei a radikális lapok* ból meríti ismereteit, szintén szolgálatába átlőtt as agüátiónak, melyet a zágrábi érseki iroda sem néz rom szemmel. A Stat i sevict-I párt minapi zágrábi gyűlésén Tornác ltápláa \\volt a muraközi ügyek előadója. Ettn a \\gyüléeen elhatározták, hogy a Stameviet-\\pdrt minden törvényes eszközzel arra törek• srik és sem erkölcsi, sem anyagi Matattál mm riad vissza, hogy a Muraköt népében a horvát öntudatot emelje ée a horvát ági-tádót mindig ébren tartsa. A nagyhorvát izgatóknak nagy csomó tervük non Elsőben it horvát lapot akarnak alapítani, melyet tömegesen terjesztenének a Muraköz népe között. Azt követelik, hogy a muraköti plél>ániákat kizárólag kurvátok TARCA. A rákfalvi idegkura Keim 8vrk»ti Ur I As igásat megvallva, még most ia iseretnék faillgitni es nroeső ludtollamoak békét hagyni, de miathoay leiaöbb irt humorúi izerkeastői-üzenete, bogy .Szárat ág»n hallgató ajakkal, meddig ül. máit kedvei munkaiéra?" — vá a«t-tdáara kéaatet, íme megírom, uivei engedelmé bői miért is hallgattam o y tokáig a ssárss ágon. * Hevet é« id-gei anyagbé\' vagyok gyúrva. Sokat ét gyoriaa is-trilek d-tlgomi; ig«, hogy ennek toketor megadtam at árát, meri aa éa aaervezetem Sem perpetuum mobile1 de tndj, Itten mégeem okulum a tapantalilokbó,, talán átért, mert koponvám akaratoakodé ereje lévén gyémánt keméayeégü. De at tgys<er ea ia beadta derekát, ha ugyan vaa a koponyának dereka. Három hónappal eselött, mint tett/ik i< emlékezni, kedvet 8z«rke»<to ur, litenegy tárea-cikkem jeleit meg e lapban. fen megírtam, as e őflzetdk olvatUk ét ezzel vége..... aza< pardon, ezt eeák Onők gondolják, dehogy van vége bin tnlajifoaképpen itt kezdődik történetem eleje mely frappánsa! fogja bebitonyiani, hogy „Stártt ágon hallgató ajakkal miért ie ül\'em oly iokv" Ato i időb-m iwyxnii, mnganra aártam as ajtót megtömve dd-pám öre^apjától örökölt cialádi ereklyénnt as ön«edrót<>io t taj< otiliu-kot, rágyújtva gondolkodni kezdtem Minthogy liitele/óiin tatárciordáj\'t • napon — djoséretüire lenyra mondva — velem uembtn mnnkaiiüne-tet tartottuk, a lelxi nyugalom zenitjén éreztem magamat, minek az Int a következménye, hogy a dohány otibuliom gyökeréií kiégett, ea pedig előjele volt aa agyunotn testet ö.tfttt gondolatoknak. Uir» rágyújtva Írni keadtem j ás irtam. Irtain egyhuz-imban mindaddig, mig a tizenegy darab tárcacikk el uem kéazült. Nos, ét nem vigyoH-e én valóban hevee és idegei anyagból gyúrva ? Hiit et valótagot lilktt-őlö tortarai Ii.gy«n nyugodt kedven BéerkeaaiO ar, meg adtam at ári1, amig Önök talán jól mulatttak humoro* táreaeikkeiio o.vtinakor, addig én mi tigariá* benne, majdném Lipfttmwöre kerültem As esyhu\'Atnok tármtó IHki munka, minden idegemet tönkretette Mire bevégeztem a legutolsó cikket i kinyitotlim az ajtót, feleségem összecsapva kaséit rémülten kié to>t fel: — Ember ti meg vtgy mérgezve, kin o\'yan vagy, mint a Mibiriii móiőkröl e.\'saabadnlt ha lájnwdár. E-etlem hogy igaza van; orvoeboi tiettem. Vala pedig akkor Rákfalváa egy aémet orvat, ki nagy indoményi mellett h nasy i>oload volt, mert eltekintve, ho>ty a bort átazörvp, a viz -t megntkrve, a« aludttejet laealrvt vatta csupán magi hu, minden betegség disgoóiisáaál a bajt a gyomorban keres le. Mintái alapoaan megyitsgált különféle poii-tarákban, tOrt magyarsággal ekkéat állapité aeg a diagnoaiat t — Na, na jul van, gat iia vaa, legye* nyugodt meg, a maga baja aa vaa awg, begy a gyomor niaoa mag rendn kerákvágAabaa. H u, gondoltam magambaa n alighanem át • nürt holondgomliál etet ma, aneit bénél Ily leailrk orobnágot; pedig tilágoeaa eMrebo-eaátoltam, bogy mi at éa bajomnak at oka. Hiába lettem ellenvetéseket, hiába erMiém, bogy gyomromnak aemmi baja ninoi, mert még most la megtudnék enni akár 8 darab azafaládét ia, bán-altn vulk minden, bnayorgaiva moadá: — Na, na oaak laagnam megitaai iieber Freand. gat lat megvan diaaaoaie. maga gyomrod baja megvaa nagy, punktum. Dühön lettem, aaerettam volaa kettéhaiapfti tagy legalább ia aupptn nélkül megbOrplvAM, de tekintve a tekintendőket, magamba fojieltam mérgemet. — Éi mit ajánl gyógymódul — kérdám takonikusan. — Wtt ? maga megcsinál rnejn Lieber Krenad Szöilöbirtokosok figyelmébe! MT OJtóg^xrmxcLi vöilsuKcxIxLt 03t0pa.Ec1.Txt 2! állandó nagy raktára ALT és BÖHM Nagy-Kanizsa. POSTAI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN ESZKÖZÖLTETNEK. Nagy-Kamsaa oatliörlök Y - - ~ ...... Ímpj4k mag. (londotkuJni akarnak amtl 16, hagy a Aarwtt AmI Jtromoi\'égyttUUt 4t a Iwmfi Matiaa Icúulminyatt íngutn ontogat- ták a tanúid ifimig ktkt, mitj/it a Magyar- tigittí tl MUm térihni. K» a tok tmv atonban dugába fog iMni. Á ntttfl/horvát motj/nlommk 4i a vtla kap-latot afMiülhah aligha lom foganatja, nurt m uysfcA tíulmn hm\| fognak tófhti a Murakik magyar lakoteigdnak bwUffi(M T-stbéa" E sorokból kitűnik a veezede^m négy-■ági Kitűnik egyúttal a« ia, liogy a sorok irója a veuedelmu mozgalommal aumben Mutgköz magyar lakosainak hauflas érsé« sáhas apallál. Igaaa vant 511 is ebben a saant ás kl* ollhatalan éraáaban bízunk aisfl sorban. Ds • mellett segedelemért, lámo\|slásért ki Altunk aaokhos, skikiOl a baaaflia érzést ébresstfl, ápoló, fej leüld ás fentsrtó lénye-tOk munka-eredményének biatoubbá tételél jogoaan várhatjuk Mert mit lapasatailunk Muraktts magyar rositésénsk másfél évtzedes küsdslme alatt ? Ast, hogy s küzdelem egéu súlya tulajdonképpen két tényesö\|e maradt • As iskolára éa s sajtóra. Vármegyénk kir. tanfelügyelőre, Dr. Rntsicska Kilmdn, működésének egéss erejét annak s hauflas és sseot törekvés-nuk sdls ál, hogy Muraköst magyaro-■Km. A kitűnő msgysr usllemben neveirt, caáklornyai lanifóképzöintézot növendékeiből válogatta ki s magyarosítás derék mtsssióiiáriusait és el helyest* a nemull sulisa végváraiba, a minden msgysr kulturális hálás keretéből kisüti fal vakba. Asután ejjért közéjük igen sokssor, irányi tolta, lelkesítette Okot, liogy legyenek le-mondó, ds pillanatig um cadggedO aposlo lai s magyar egység euményének. Zala 61 ssém (». lap.) Ugy lukjuk, hogy MurakOs magyar In telllgenciá\|a jól ItlIogU éa nemes odssdá-ul támogatta a MurakOs magysrosltásában apostolkodó isnfalűfyelOt De mit mondtunk rá mi Innsn, a ml kényelmsubb, töagyö-keru msgysr fésskeinkböl? Alt, bogy a tanfelügyeld mindig Muraközben lakik; oda gravitál müködtoe egénz erejével. Oon-doltunk-é arra oaak valamikor Ir, hogy a magyarosítás vezér-apostolát éa asokat a Muraközben működő szerény faniló-aposfo-lókat támogatni kellene egyesületi, társadalmi ulon? Dehogy I Megvádoltuk. Ast mondtuk, hogy es meddfl erö-paurlás, a mit a belső-vidéki Iskolák sinylenek meg. Axtán ott van MurskOsnek egyetlen lapja a „Murakti (Merijímurje) mely magyar éa horvát nyelven saolgálja a nemuti egység essméjét.Vslsmt cMkélyks támogatásban (ugy hisuUk) á kormány Is réssuili, De mi es, ss el^je tűzött misuló nsgy fontosságáhos arányítva V — Es mi Ut\' a mi nyugalmss, semmlléle áramlattól nem fenyegetett kúriáimban gondoltunk-é csak egyetlensser Is arra, hogy nem volna-é jó est s m\'süziót teljesítő lapot, ha anyagilag nem Iv, legalább erkölcaileg támogatni ? Dehogy. Tudomásul vettük, hogy van; asután napirendre tértünk fölötte. Moat azonban, liogy a zágrábi vészkiáltásból megérthetjük a mi féltékenyen őrizett Muraközünk veszedelmét, — bizonyára elismerésül bajiunk meg ama tényesök elölt, melyek munkaeredményének köszönhető, hogy most már a fenyegető áramlattal, a tervesett agilációval süniben Mura-köslakóinsk hazafias ériéséhes apellálhatunk. Ámde nem elég csupán as elismerés. Eltek a hazafias érzést ébresztő, ápoló, fqlestO és lenntartó tényezők jogosan elvárhatják tőlünk, hogy egyesületi, társadalmi ulon is lámogsuuk Okét misui- 1891. junius hó én onárlusl szent munkájokban ée biztosítsuk ennek eredményét Nsgy-lanizaán most van alakulóban a Nemzeti Szövetség. Nos, ha valaki csak pillanatig is kétségben volt: vájjon lesa-e nálunk ennek működési tere, — itt van a Zágrábi vésxkiáltváay -olvaau eL llaUlmaá erűvel nyomul basánk sünt földjére a veszedelem ; vármegyénk talaját sknátsák már s horvát sgitátorok. Nmsiti Siővtttíg I már bölcsődnél vár 1 herkulesi lett, hogy megfojtsd a kígyót, mely murskösi testvéreink nyakára akar tekerOdsni. Ha jdl tudjuk, a nkaníssni birodalmi ét MMsutt Kar" is egyik céljául tűzte ki, hogy hozzá járul Muraköz magyarosításához A vészkiáltás elhangzott. Ütött a tett órája. Akinek szivét a hazaszeretet fönséget érzelme dobogtatja; akinek szent a drága véren szerzett háza legkisebb Ulpalatlnyi földje is: megérti a vészkiáltást, sietni fog egéu odaadásul Muraköz magyar miazio-náriusainak kisded, de lángoló lelkesedésű táborához; erkölcsi és anysgi áldozatokat hozó önkéntese lesz a muraközi apostolok lobogójának, melyen ott rsgyog Deák Fe-rencünk «zent igéje: s,Eiső is legszentebb Ugyan a kasa \|» A Vörös Kereszt Egyesületről. Emberbaráti intézményeink leghstalma-aabbja. a Magyar Seent-Korvna Ortsdgai VöHU-Kerestt Egylet, e napokban küldte szét 1898, évi jelentésiét, mely 125 oldalra teijed éa melyet az egyletnek Budapesten f. é. május ho 17-én tartott gyáudiarűlésérOl felvett jegyzőkönyv előzi meg. A jegyzőkönyv egéu tetjedelmébeo Uitalmun dr. SeÚntuk Lőrincz bíboros püspök I. alelnök nagyuabáau emlékbeszédét. A jelentésből megtudjuk, hogy megdi- aa tour a levegőben laltballos, min visasa gyün, mag nines vu meg gyoaorbajod. Wiaaea 8ie, alt Mondtam 7 Na aa Jól meg* fSn ranepl \' — Neaae semmi fogd meg jól, kOeaOnöm aa tlyea reoefloét, mely a levegőbe küld föl meg\' nem levó gyoaorba\|om mlU, bogy a meglevő nyakamat törjem ki. Ast sem moudva: belelleg-aeit, baia mentem, Gondolkodni keadlem. Neke zen aent, aa idegesség erőt vett raitam, szerettem volna mindent auai, törni. Másnap azután eaembe jutott, hogy es a német mindönkii meggyógyított bolondos receptjeivel. Hátba velam la igy lees; saareucsére van égy gazdag ismerő .öa Háklalváa, ki szenvedélyes léjtbájés, Elmentem boaaá, előadva jövetelem okát, — Helyes, ■— sióit, minden meglesz, Máeaap reggel 7 órakor már Ö00 méter magaabaa lebegtünk Rákialva fttlnii, Eleinte tetszeti a tour, de később, midőn mind leijobb vitt u ördöngös mssinéria, fáanl, szepegni kezdtem, Huh, borzasztó még a gondolái la ily mngas> eágban lenni \| aaaal kezdtem azaláa magamai! vigasztalni, bogy a menayoraság még, aagassb-bu van, pedig ott senki Hm szepeg, Ka megnyugtatott; lassan megjöll a bátor-ságoa, aa akaraterő végigrohant idegelmen éa egy>két éra alati aal vettem észre, hogy mint oátor aa«, ugy tekintek a végtelenbe. Mintha I oaak kitépték volna Idrgeaaégaasl, álaaellemülve aegifjoéva éreztem magamat a borsassió aagai- eágban. Kezdtem háláé \'Élvvel gondolni a bolond németre. Hiába mégis osek okos ember. Perese, pere«e, blss a gyomorban ie vasnak Idegsaálak, nátha onnan Indult kl a baj, bálba én a végleten magaeaág, légköri válloUe, e a félelem legyőzése «emmiaill meg bajomat ? Bárhogy legyen Ia, de jél megcsinálta a (adományom bolond némát még boloadabbnak láisaó reoep^ét A inig Így tűnődtem, hirtelen veszélyes zivatar közeledett, Dörgölt vllláalott, azl hittem aegeikeiülók a boraasato hangzavarban. A szélvihar megragadta göablaket. s a legveszedelmesebb poaitarákhan irtóztató seesatéggej hajtotta meaaae-measae. Kél órán keresztül tartott 0 tour, moly alait a pokol öaeaea kínjait álssaavedlea. Végre aegsaüat a vihar. Megkönnyebbültünk. Aaaa dehogy. Moet jött a java A gömb valahol megpattant, a mi örülelee gyorsasággal esállai kezdtünk alá a boraaaslé aagasaágból. — Végünk van, végSak van — kiállónk reszketve. Néhány pillanat e a gömb mint aaár* nyasaegeii aaa alázuhant. Kgy erdöszélén levő magas tölgy kiálló vastag száraz ágán akadt lónn gömbünk, A boraaaslé seée kövatkeaUbsn idegességem újra erőt veti rajiam, s éa kimerülten, ájultan roskadtam le a kosárban. így függtem éa esáru ágon, hallgaló ajakkal, ast niaaem : sokáig sokáig Mira fölMtméitam a fa alól zür a varos kiáltások hallatszottak. Vagy haaa markoa parasztember, állt lent kaaUval, villával kezükben a fenyegUÖ moséalaiokat léve, kiabáltak feléak. Biztos: aárkánynak, gonosz aaellemnek neaték gömbünkéi, Ilit legyünk moat t Ha leaaáUsak agyonverhetnek, ás % meg oaak nem függhetünk űrökké? Amiat igy tttnödittak egyezerre reoos .. reoee... ropp... éa...... a többit agyia kitalálja kedves Saerkaaató ar; a szárú ág a saly alatt eltörött s ml njra akarva nem akarva suastaak letelé a tőidig, Nnm történt aamml bajunk 1 ontpán koponyám kissé behorpadt as agyik jjjam iul-I tomortálét osiaált, a jobb lábam pedig kéayassa lélrebilleai. Bz pedig máznak asm baj. Társam, aa aaereseeéaabb volt, mert oaak begyea orrát jlapitotta palacaimávA A parasztok meglepetve I bámultak reánk, aajé ördöngös szellemeknek tartva, aeklnk eatak ée alaposan simogatni ksa> déuek saőrmentén. Végre mikor töidi jajgatá-•unkból kivették, högy mi is oaak olyan emberek vagyunk mini ók, abbahagyták a dreaszlroaáat a szánva«bánva vétklkst,. segélyt nyújtani ipar kodtak. Kocsit hozatvá, faltoltak rá a M árai aiaaás atu Rékfklvára érkuiűnk. Kikér Mesésem hívására a némát doktor lélekszakadva berohant szobámna, rémülve eaapta ösaze kotallí — Ak Jasaus, Ifaber frennd, mit aeiaálta maga meg bolondság ? — Semmit doktor ar, samnit, eaak ut aa reoeácéi használtam, alt Ön oly bótoasek tartott 3 itt elmondtam mindent. MegvisagálU Nagy-Kanizsa csütörtök_ csőfiit Erzsiket királyné emlékére Budapesten felállítandó szoborra az egyesület i899 évi április hó 24-éig 41392 frt 38 krt gyfijtött. Ezen Összegben van 47 frt 50 kr, melyet a Nagy-Kanizsai váron vörüs-kereszt egylet választmány, éa 46 frt 26 kr., me lyet Ebenspanger León egyleti megbízott gyfljtőtt. Az egyeaület 1899. évi január 1 i állománya a Következő.\' 1 központi választmány, 47 megyei válaaztmány, 17 vidéki válaaztmány, t 30 városi választmány és 331 fiókegylet; továbbá IIorvát-SzlaVon országokban: 1 országos választmány és 23 fiókegylet. Mindezeket együttvéve az egyesületet a követkeiő taglétszám alkotja.\' 2 tiszteletbeli, 2830 alapító, 4601 tiz forintos rendes, 31.590 rendes és 2801 rendkívüli t g, összesen 41844 tag. A Nagy-Kanizsa vdro»i választmánynak mely 1881-ben alakult taglétszáma a következő : 8 alapító, 23 tiz forintos rendes és 220 rendes tag ; vagyona: készpénzben 2845 frt 21 kr, leltári tárgyakban 36 frt összesen 2871 frt 2 x kr.\' Mint a zárszámadásokból kitűnik, a központi kezelés mult évi december hó 31-én 6.226, 895 frt 21 krnyi értékekre terjedt ki; ugyanazon időben az egyesület tiszta vagyona a központban 2.172610 frt 41 kr. volt; hozsáadva a megyei, vidéki és városi választmányoknál és fiók egyleteknél, valamint a Horvát-Szlavonországokban levő egyletek által kecelt tökét, az egyesület összes vagyona 2.6w,op4 frt 33 kr. Az egyesületi vagyon a mult évben 284.039 irt 98 krajcárral gyarapodott A sebesült, beteg és lábbadozó harcosok érdekében az egyesület a következő eg azaégügyi intézeteket biztosította : I Tartaltkk őrházakat felállít az egye-sület 8 városban őaazeaen 2000 sebesült, illetve beteg számára. i. Betegnyngállomás és betegüditö álló más részben már előkészítve, részben előkészítés alatt van összesen 50, mindössze 3800 sebesült és beteg számára Ezek közfll 25 egyszersmind ebédlő állomás is. Zala 52. Beám. t lap.) 1891. janim hé tt-éo 3. Kiseqxtö kórház biztosíttatott 38, ösz-szesen 1539 sebesült és beteg számára. 4. Üdülőházat előkészítettek négy helyen 494 lábbadozó szántára. 5. Odúlő helyeken való ellátást egyesek es testületek összesen 377 lábbadozó tiszt és 28.663 katona azámára ajánlottak fel — A jelentés megjegyzi, hogy a zágrábi kad-testpettancsnoksdg terüleUríl egy ajánlatot sem kapott az egyesület, A badazinhely mögött fentartandó egész aevak magyarontásáfti szóló törvéay allaa ; te itt ns s kiegyssósröl besséijeoak, hanam előbb ast mondjak mag azonosítják-4 magakai as agi-t&cioval ? Ráadásul Űgroa is röpített aiháay haragos mondást a szászok faié, kik alaiato kfla-beszólásokkal védekeztek, sántán taaácakaaai mentek a folyosóra. Később pedig nevlkb^n W-szólalt a csoport egyik szimpatikus tagja, Sebmidt Karoly, és lojális, bstyea ayilatkoaaiet leli: a szászok tisztelik a megtartják a törvényt, jó hazafiak és a lábé zóldasaaeok ségügyi intézetekben az egyesület mindössze M\'iációjaval nem értenek egyet, ast ők la el-442 sebesült beteg illetve lábbadozó /üz/w\|it4lik A""14004 ío«du \' nyi Iáiké- rt 398^7 harcost fog teljes ellátásban /^\|M,0,• „ ápolásban remsileni. \| Major Ferenc, Polcuer Jsnő, gról Bsnyovaaky Esetleges mozgósításkor a szükségletek jS4ndor bawéd ut4n u *** Madarán Jóssal fedezésére 314.769 frt 68 kr áll az egye- hirdette tüzes, dörgő asóval, bogy őt a sülét rendelkezésére. j WWeügyes 87-es alap heiyeaaégéröl sem azelőtt, Az Erzsibet kórház mult évben is «"» mos\', MW a jövöDén senla meg nem megfelelt kettős rendeltetésének és pedig <7ő>- mint elsőrangú hazai gyógyintézet a szett- Most besáhák a vitát és ssóiáara áUl Széli vedő emberiség javára szolgált, másrészt j Kálmán mmiszlerslnók. mint hivatásos ápolónők iskolája elömozdí- Kz volt a harmadik nagy basaéde e vita során, totta a közegészségügyet. — A későbbi jövőben, aki SaáU Kálmán kíegyeaásl A mult év folyamán a kórházban müvét a maga egén jelentőségében meg sksrja gyógykezeltetett 758 beteg 25.012 ápolást lemarni, e három beszédből, mint ovillogó, de hü napon át; a betegek közül 96 alapítványi Itüköi ból megismerheti. A mai beaaéd isitalmávsl és 27 ingyenes ágyon gyógykezeltetett. és nagy, erős hatásával maitón jaral a két alsó A mig az Erzsébet kórhíz — fennállása 1 mailé. Saéll miniaatanlaók sorra veti a lagsióbbi óta — évről évre 6—18.000 lorintnyi költ- beszéde óta elhangzott ellenzéki kifogásokat éaa ségtöbblettel zárta le mérlegét, a mult évben beadott hatarosati javaslatokat, hogy snaaank 5520 frt 96 kr kezelési felesleg maradt, alaptalanságát lenyes polémiával, emeaak ITjösla noha a rendes kiadások 92.557 forint 44 ges voltát mélyreható árvetéssel bebizonyítás, krajcárra rúgtak. I Elvese es órája volt es a hallgatóságnak, amely Az Erzsibet-kárkázi ágy-alap a mult lenüllAgyelemmel, minduntalan megnjaió, növekvő \\ Helyreállítva klfioamoditl lagjaimat, hunyorgatva mondá: — Na, na gut lat, jai van meg minden, mein líaber Freund, tábad, u jad gut. nincs len meg többi gyomorbajod. s Két hónapig nyomtam as ágyat \| a es idő alatt ssmeesk hogy nem irtani, de még egy dertkár.i esett goadolalom sem támadt a sok ayögés-miatt. Végre lábra bírtam al aai. Syoaorbajom agyas almait, mert hát ez nem ia, volt, de ide-\|snsé\|em aa még most is asegvn; oh aa a bonaaató esé«, as a ssáraa ág még j>bl«n tönk retevék idegei esel. Mez is fogadtam, hogy többi nem hallgatok a nagy tudománya, de nagy bolond német eógor szavára, mart bát nem akarok ajra aaáras ágon függni hallgató ajakkal, s Ima es as exoeotrikus ráklalvi idegkurá volt oka hovaas bailgatáeomnak; esentnl ezonbaa, a mint idegenégem engedi, majd lanan Ináét pennabegyre ssedegetem a rákfalvi történeteket, mert bát most van ám bővibeu elég kiesörkées-teni való matéria. Esek atán msrsdok kedves Szerkesztő urnák mély tisstelőja Stompay Mikii. évben is örvendetesen gyarapodott a mult évi számadások lezárta óta tett ágyalapitványok közt aláljuk Elek Li pót kir. kereskedelmi tanácsos boldogult neje emlékére adományozott 1000 forintot, mely alapítványt „Elek Lipótni st. JVeisz Szidónia Nagy-Kámzsánu névvel örökítették meg. Az ágyalap kamatait rgészben vagyontalan betegek gyógykezelési költségeire és azok segélyezésére rardította az egyeaület, mely ezen emberbaráti célra azonfelül a központi pénztárból tis tetemes áldozatot hozott, a men- yiben e segélynyújtás ösz-szesen 15.673 frt 88 krt vett igénybe. Az ápolónők kiképzését a szabályok szellemében folytatta az egyesület 26 tanuló közül a szabályszerű vizsgát 23-án tették le sikerrel; a többi visazalépett. Jelenleg az egyesület kötelékében 85 rendes L 56 próba ápolónő, továbbá 9 világi és 2 szerzetes tanuló áll. — Ideiglenes azabadságon van 2 éa a békeidejérs állandóan szabadságolva 55 ápolónő. Országgyűlés. Jaslas M, Egy kis nemzetiségi csetepaté tarkította a ki egyesén! vita mai napját, a negyediket, amelyen a javaslat áltsláuos viláját szerencsésen be is le-jnték. Brnckner Vilmos nótáit lel eleönek e a parton-kívüli szántóknak a javaalatahoz hozzájárulását tolmácsolta röviden, tőrt magyarsággal. — Urasaóról beuéljen! Megakarják* tartani a szászuk a magyar törvényt! Mi lesaz a helységnevekkel! — kiáltozták a szónok leli barago-nn a szélsőbalról a lárma végigkiaérte a rövid beszédet. Aztán Mesőesy béta, a Konuth-párt jeles fiat al ssónoka kemény leckét mondott a asáazoknak. Szegükre vetette a túlsók agitálánt a helység- tetszés köst kísérts a miniaztsrelnök ragyogó, lordulalos (ejtegetéseit. DertU v 11 a hatás, mikor a miniszterelnök egy csapásra UUdsritstla, micsoda végzetes tévedéseket táplál hassfiss keblsbea Polcuer Jenő: erdekleszitő paresk voltak, mik<>r hosszasabban, ds a bajstilfinom resalstsáig menó alapossággal asadls isskrs s Barta Odöa ukosho-dáaait. ~ A beszed befezeae után á talánjs latseéa, éljenzés, taps hangzott: Szül Kálmán ebben a harmadik ILk őseiben is leijsa gyóaelnM aratolt Jiamtma ML A napirend előtt lAikáos LássÜ péaslgymé-nissler beterjesztette a kit tSrwUjatazlaM és a baitktgyNrmény megújításiról eaólá java latot. Jött huasonegy mentelmi Igy. Nagyobban párbajvvtseg miatt kérts ki a honatyákat a lórvény. A iám ii ktruludd su naaasysáiiaá resdssd tMl ttólo (drWwjf/ssssfsl általános vitája aaár la-sárva levén, csak JViofi Óinál illette a sárnó joga. fiit Is vele. Poléayi alán SUU KálmA mtmnlerslsik uólall W. A mim sterslnök rövid bsasiiénst ,isgy is sajos hatása volt. Több aaónok asm kl jslsalks-aett. A azavszáa követksaett a melynek rsadjaa • kofámat* ;sssslstsé [miHltééml thám tMiéf pl /fodta ti a Hás élfslss—ipáim s Urtétf-javostaiot, öt percnyi szünet uján a rénleles tárgyalás következett, mely a kiegyezési javaslatnak telje* aen változatlan elfogadánval végsődölt. Jaalas ST. A kiegyezési javaslatok második csoportja tárgyalásához ért el a tórviaylMsáa. Al előadói helyet A\'—éwyi Ambrus log-lalts el. Ftjinárj Giaa bárót honvédelmi miniaslsr, a napirend slött beterjeastetla a honvéd meabás kibővítéséről szóló törvényjavaslatot, " Hofr-Ktota— csittnek Javislitokit lerjeiitett be Széli Kálmán miniatterelnfik i«. Al egyiket Irátbtn. Ei a ja> vulat srrs kéri a Hint. utáiitis ■ hátssabályok módosiiátárt Innak id«jln kiküldött biiottságot hogy a háanabilyoknak ai Igaaoliara vonatkoió rendelkezéseit tegye konlormissá a kúriai blrát-kodéiról nóló törvény rendelketeivel és errö, legyen a Hálnak jeleatéat. A másik Indítványa a miniszterelnöknek saö-beli roll. A borfát egyezmény régleges megkötésére kiküldendd regnikoláris deputáolö megvá-imtátára ronatkoiott. Ugrón Oábor, Rátky Lá-ilónak ss önieférhetet-lenségi bisoltság tigiágról vsló lemondása dolgában szólalt fel; úgyszintén a néppárti Buodt Ferenc. A bét fOgyasstási természetű kiegyezési törvényjavaslat tárgyalása követkesett, mely él StaUnyi Ambrus azerepelt mint előadó. Után Komjáthy Béla mondott két órán. át tartó beszédet, melyre nyombsn nsgy érdeklődés melleit Lukla Ultié pénzügyminiszter VákMBOlt. Végesstül s miniszter hitáronti jelentett be, a melyben a lotyasstési egységes sserkesitését sjánlts. Zala 61. itim (4 lap.) javaslatot adótörvény H I R I Ka — Jáuef tlhereeg Kenutlir-lyca. A magyar honvédség főparancsnoka, József főherceg, junius hó 28-án hajnali 3 órakor Belovárról Keszthelyre érkezett s 5 óráig szalónkocsijában pihent A főherceg fogadására reggeli 5 órakor Festetics Tasziló gróf kir. főpohárnokmester, gróf Jankovioh László, Zalavármegye főispánja, Takách Imre, a keszthelyi járás főssolgabirája, Nagy látván városbíró jelentek meg a pályaudvaron. A fogadás befejeitével a főherceg Festetics Tasziló gróf palotájába hajtatott. Az e napra kitQzőtt szemle a szakadó záporeső miatt a gyakorlótéren nem volt megtartható, s a már kivonult honvédhuszárság visszatért a laktanya fedett lovardájáb >, a hol nemsokára fényes katonai kíséretével József föheroeg is megjelent. A főherceg Keszthelyről a délutáni vonattal Budapestre utazott. — Wlamlea Miniszter Csáktornyán. WUtsics Gyula dr, vallás* és közoktatásügyi miniszter a csáktornyai áll. polgári fiu- és leányiskola nj épületének felavatási ünnepélye alkalmából e hó 39-én Csáktornyára érkezik. — Tanfelügyelői látogatás. Dr Rsusicsh* Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő folyó hó 27-én városunkban idős zött, mely alkalommal jelenvolt a köss polgári iskola VI. osztályának záróvizsgáján és meglátogatta Vidor Samunó úrnő a Kisdednevelő Egyesület elnöke kíséretében a Nádor,- Arany-János- és Petőfi-utcai ovódákat. — Nőegylet! Juniális A Keresztény jótékony Nőegylet szabadban tartott mulatságának f, hó 26-én nem kédvesetljaz időjárás. Felhős, borús napunk volt. A rendezőség azonban Istenbe, — ki sssreti ssokat, kik jót tessnek — vetélte bisal-mát éh ktránéuH a városi erdőbe. Es estiben aen vált be a közmondás: „A ki Isten> ben bízik — soha nem c>alalkoiik,* mert bizony napsugár helyett aeőt kap unk. A mulatság azonban Mr megkezdve lévén, Inlytatni is kellett Folytatták lehál r Polgári-Egylet kslakombélban. A mulatók pedig a biztos menedék tudslában ugy, mint a hajótöröllek, kik szerencsésen partra érnek — most már lokosotlsbb mérvben kívánták élvesai sz élet örömeit és iiyeat nyújtott a résztvevőknek a katakonbsi mulatság is, m» lyen bizonyára többen vettek (tolna résst, ks idejekorán megtudls volna a kösflnség a malat-ság sainhslyénsk áttételét. — KAsasttvelMéal egyeafllet AlsA LeaAvéa. Uj kultur-egyeiület alakult s napokban Alsó-Lendván, mely azon célt tüste msgs elé, hogy a nsgysr nemzeti kulturát beleveszi és megbonosiOa a vendsk kösöt. Hogy s szép eaime migvilóiulhiiott, Mandtl Pál orssággytfléai képviselő érdeme, ki 200 lorinlot adott at esve-sülét oéljaira és védnökül megnyerte Esstirhásy Miklós hsrosgei. At ecysaület alaksió ülésében elaökké egyhangúlag K. Hajót Mihályt válset-toiták meg; igasgtiótégi tagok lettek: dr. Mandtl Pál, Hajót Izsó, Karabélyon Elek, Kitt Dénes, Magithy (Jeti, Matyatovuky Vinese; jegy/ő ; Pataky Kálmán, pénztáros• Fútt .Sándor. A tagság 6 évre köleletö; ts slspitó Itgok öt év aJalt legalább 60 forintot, a rendes tagok öt év alalt legalább 10 forintot, a pártoló tagok öt év alatt legalább öt forintot fizetnek egyenlő évi réttltlekben. — Kereskedelmi tsssaeek vlaagAJa. A KtmktdBk Tirtulala állal fsnntarlott slsófoku kereskedelmi iskolában I. hó 26-én voltak a viugálalok. A növendékek feleleteiből és csinos Írásbeli dolgoitalból arról győsődlüok meg, hogy ai Intései hivatási magisTstán áll. A vizsgán a lel tt/yélŐ bizottság képviseletében Rotktekili Samu volt jelen. Ott volt továbbá löbb kereskedő, kik érdeklődlek alkalinasoilaik előmenetele iránt. — A tsniutéset első otsiályát 38, a másodikat 80 tanuló látogatta.Négy növendék névleg: Tóth Ferenc, Würt-burgtr Oltó, Kulhavy Jós<el és Moudtehtin Gyula jó magaviselet és szorgalomért egy-egy. arany juta imát kaptak. A jutalomdljakboz Ulti Lipót kél aranyal, Bbtntpongtr Leó és Sckwars Gusztáv egT-egV aranyat adlak. — A vizsga végén Rolktekild Ssmu és Bea Ssmu igazgató néhány buzdító iót intézett 1 tanulókhoi. — JKéalssaakAk klállllAea. Valóban annak nevezhetjük ason sok szép késimunkát, melysl a nagykanizsai polgári leány-iskola éa a ktsúgi ilmi iskolák nővendekei késsitettek s lefolyt iskola-évben. Három teremben alig lud-tak elhelyezni a gyengéd kssek állal nagy csínnal és ügyességgel késsiletl munkákst. A polgári leány iskola növendékeitől iguzán remek munkákét láttunk a késimunka legkülönfélébb fajtájából, melyek nyy a növendékeknek, mint Prangtr Ka« rolin tanítónőnek egyaránt dicsérelére válnak. Ügyességük és szorgsímuk áltsl leginkább 1 kővetkező tinulék lüntek ki: u 1-sö osztályban : Qnmnor Emilia, Strkkó Mariska ErdSty Lujza, Fitriingtr Vilma, OrowüiseUa éa Hdjtk Mariska; S Il ik osstályban: Orott Melánié, Mtrgtnthaltr Margit, Nagy Marinka, P/lanctr Jolán és Krautt Ssidónis; ■ III—ik oislályban: Kolltr Mar, Molnár Irma, Tóth Mariaka, Vieonly Lujza, MilUnyi Mari-kt ét Sckriibtr Gizella ; a IV-ik oaatályban ; Frankfurt Jolán, Krátky Margit, Pál/y Rózsi és Wamborgtr Adél. As slemi iskola növendékei lölsg szorgalmuk állal lünlek ki. Rendkívül tok szép munkát láuunk ösv. Végnorni Paukovies Lujss növendékeilól A Hu-nytdy.utcai növendékek 818 darab, a központi iskola lll-ik éi IV-ik osztály növendékei nem ke-vetebb mint 660 drb. munkát készttetlek. Ezen óriáii nám bisoayit 1 mellet\', hogy igen tok volt a tsorgalmat tanuló és es okból nem is kö-sOlhsIjük ezek neveit. \'— Portdutné Soakonyi Irma, Ujtárini Otróct Anna és Juk Etelka növendékei, miut a kézimunkában kezdő tanulók, ssintén igen ssép eredmé <yi mu\'a\'tak be. Ugy a polgári,- mint az elemi iskola növendékeinek munkái tiastuáguk által is kitűntek. — Felfllllaetésok a Fentellek atsker-alsa Javára. A 12-én tartott hangverseny rendesö-bi\'Ollsagt pótlólag még as alábbi felü-fizetéseket nyugtázza: Dr, Jankovioh Lássló gról 160 irtot, Gelaei Guttmann Lássló 10 friot, Elek Lipót, Ebenspanger Leó 6—6 frtot, Elek Ernő, Elek Géza, dr. Tuboly Gyula, Plihál Fenne, Schwirts Gusztáv 2—9 frtot, dr. RáU Kálmán, dr. Fábián Zsigmond, Mikot Géza, dr Hkuser János, Unger Ulmann Klek, Unger Klek né, dr. üilop Mór, N. N., üirsebler Sándor, Sattler Józaeh Vélsz Sándor, Triptnmer Qyula, Grtohut N. (NagyKtnit t) 1—1 Irtot. Üsaseten 196 frt — Léveracay Kesatkelyea. A ketzt-helyi magyar királyi 8. honvéd hoizárezred tisztikara folyó hó 26-én tartotta meg a mull év ben a királyné halála miatt elhalasztott lóverae- kjrá 1899 junias M-éo nyél, s melyen Fest stich Tasziló grófon kivttl st egén megye intelligenciája jelen volt ás érdekes verseny eredménye: Sfkverseny. 1. Bare-hard-Bélaváry Aladár hadaagy Trylbije. 2. Scbaadl Gézt hadnagy Victériája. 8. Vásony Béla főhadnagy Dévája. I. Akadályverseny. 1. Joksmsnn Nándor hadnagy Kiibetyárja. 2. Havassy Jsnö lissthelyettes Péssmájs. 8. Msdarász Elemer Ser-rsnja. II. Akadályverseny. 1. Baur József saása. dos Gyurkájs. lovsgolts Schandl G. hadnagy, t. Pricbradny Elek százados Sveedbreadja, lovagolta Pálffy J. százados. 8. Burchard-Befaváry Aladár hadnsgy Trilbyje, lovagolta a tulajdonos. Nagy akadályverseny. I. Vay Károly gr. főhadnagy Cimborája. Pálff/ Imre százados Roxelánja. 3. Belányi Leo hadnagy Ujrája. As altiszti versenyeken Schmidt Antsl és Várady András lettek az elsők. A lóverseny után este félkilenckor a Hullám-ba fényes táncmulslság volt, smelyeu Jsnkovich Lássló gróf főispán is jelen volt. - Helyközi (ávbeszélt hálósat. A nagykanizsai Kereskedők Társulata — mint szívesen látjuk — nagy erélylvel lát ahhoz, hogy városunk kereskedelmi érdekeit szolgálja. Esen szempontból a kereskedelmi mimaster-hez kérvényt menesztett, hogy Nagy-Kanizsa vonaasék bele as országos helyközi távbeszélő hálózatba. A pécsi posta- és távirda-igasgatóság.moet arról értesiti a Kereskedők Társulatát, hogy a miniszter a kérvényt kedvezőleg iogadta és hogy a nagykanizsai telefonállomás es idő sserint még nem vonatik bele as országos helyközi távbeszélő hálózatba, annak egyedüli oka as, hogy az országgyűlés által esen célra meg-szavasott Összeg már ki van merítve. A miniszter azonban — mint a leirat mondja — ismeri Nagy - Kan izm városának az összekapcsolás létesítéséhez fűződő kiváló érdekeit, azon lesz, ion a kéri ösizekapcso-lát minél előbb és ha lehető lesz, a jövő 1900. év folyamán létesüljön. — A miniszter ezen kijelentése folytán biztosra vehetjük, hogy a jövő évben a telefonközlekedés nemcsak a helyi, ssűk korlátok közt fog maradni, hanem a távbeszélő intézmény célszerűségét és hasznát ezen összekapcsolás folytán teljes mérvben fogjuk élvesni. — Négy színielőadás Jtsunssky Dezső színigazgató négy szini előadást fog városunkban tartani, A színtársulatot tehát egészben véve csak vendégnek tekinthetjük. Vannak azonban körülmények, mikor az ember nem lát szívesen vendéget. Tlyen körülmény, például ha a háziasszony nincs itthon, vagy útra készülve, csomagolunk. Nos a mi vendégeink ilyen körülmények közt jönnek hozzánk. A közönség részben nincs itthon, részben útra készül, csomagol. Azok azonban, a kik itthon vannak, bizonyára szívesen fogják látni Jeszenszky színigazgatót, ki nemcsak saját társulatával jő hozzánk, hanem két országos hirü művészt is hoz magával Mind a négy estién át K. Hegyesy Mari, a Nemzeti színház kiváló művésznője és Néttuith József a népszínház első jellemkomikusa fognak vendégszerepelni, ami nem csekély műélvezetet fog nyújtani, At előadások sorrendje a követkesö s ja\'ius 1-én Oaulhitr Margit „ 2-án A tigány „ 3«án Ftiora . 4-én A lovoódi irta. Helyárak: páholy nésy ttenélyre 6 frt; támlásszék 1 Irt 20; körssék 1 Irt; xártszek 80 kr; földszinti álló 60 kr.; katona éa diákjegy 36 kr; kirítt 20 kr. At előadások a Polgári Egylet nagytermében tartatnak meg. — óagytlkMeAf. Kiafaludi Bkéty <>»»t Zala 62. szám. (» lap.) 1899. jnniua bó 29-én d»li mali lötisstviselö f. hó 96 én reggel lakéoán vadáss-tegyverével agyonlőtte magát. As 66 évea férfiül, kl pooloasn és becsületesen végűié hivatalos teendőit, as utóbbi idóbso sok bánni érts, melynek iagabnall — mint hátrahagyott soraiban magirta — nsm birta tovább viselni. Egy hü barátot ismert cssk és ss vsdáss-kulyája volt. Es bogy ennek se legyen tóbb szenvedése esen aa árnyékvtlágon, a mult ha tea agyonlőtte. — Koránk, akaéamlal Inlersalss A brsasói áll. kereaktdelaú akadamie igazgató-sága tissteleltel érteaiti a aiálókat, h«»y aa in\'ésettel kapra Inthan sssrveaett internátusba a jövö 1899/900-iki iskolaévre 90 tanuló fog felvés tatai. Brassó városa nemcsak saép lekvésénél, eséesaégee levegőjénél, kenem élénk kereskedelme 4a n egyes ámu ipartelepeinél lógva is kivstóan alkalmas levén kerssk. iskolai tanulók képaéaére es ottaai kereek. iskolát éa interontnsi, melybe n fölvételi dij csalt 260 irt., a lanitáadij pedig as akadémián 18 írt, különösen ajánljuk a szülök Agyelmébe. Felvét. I ügyében jelentkeshetnl aug. 15-ig as igeagatóságnáT. — ádéllselé* a pésla ■tjén Egy po«tsi ssak\'ap je\'entéae aaerint e kereekedslea-Ogyi minissterinm slkéssitstts a posls nt\|án való ftdofitetés keresztülvitelének tervesetét. Esen a módon a kincstár kamatot Is nyerne, mert mig a mai rendaser mellett ss adóhivataloknál saá<-earekre mend pées bever husamoe<bb ideig kam.«t nélkül, addig a reform révén n ma befl setéit adópénzek már a aásod\'k, a távolabbi hivataloknál befiseteit pénsek pedig s barmsdik évsk óls Plenner Jóssef volt oestrák kapitány, skit éppen eselőtt ötven évvel, 1849 jueios ül-én s peredi csatába megsebeeitettek honvédeink. A csal a után való napon a követkeaö lakonikus levelet irta tsüleinek : .Megérkeztem Nagyaaombatra, bogy sebemet gyógyiltassam Nem sok. Tsgnap reggel s tiolgá-Isti íovsmst s s jobb lábsmst lelőtték. Vigasztalódjátok egy, a bogy én vigasatalódom." A jobb lábát levágták s s vitéz oastrák kstonn s rokksmak bésába került 1866-baa a asakolcsl rokkantak bésánsk parancsnoks lett s 1886-ben kineveaték a pöetyéni katonai fürdő less es uj gynfa mtr csak azért is, mart a vevő minden dobosks gynfa megvételével jótékony oélt is támogat . — Aa BnS LsáarklkésasHM egylet aa a* sáritiis keren fliaitt \|aliw l-éve aáSkaáS, Ipsa SsIsUs—ékei (km tsstés én aaagnn \|a-IsUk sulim - JsMkMat WmS \|sll« 1-éa róen, Mkat-Ur II sa. L mm. IRODALOM. — ItvsM saiat ut asakák vsjj ah a aat h fiséin stsaás \| alatt sgy MSrs kssrtatsüát >kf járatását * aoal káras-. ksaé ifiár alatt k sir aiiisilii — Isyik vártaiét, — " sák, aaiy e i-Nr skí blttosánsk, amely ál áséban két év íMtt nyugdi jaalák. At ősz osstrák kstonál nsgyoft megszeref j "J**** f lék a pöelyéniek. Plenner nem titkolja, hogy Hírt tiK^Ji\'tTűzi bareolt a mi katonáink ellen. Sokszor bénáéi róla: —» Bizony, ha outráknak ssülettem, hát sj JS"?? JSCS XL1 sárgs-lekete lobogó alatt kellMt háborúba men S^.^lnM ^fiT\'r -nem. 8 vitézül harcoltunk mi is, hiába akarják uiáisá ily usbn m sjmejáiaiáa A Mi SMap, aiat letagadni. Hisz annak a másik tábornak a oao- rsndssai. Mi Matnkiili alant tartassi se a\| atS-dával határos, ssikrásó lelkesedése cssk nem*** !«■ Iakadt volna ki, ha csupa pollron áll vslük azem- l^Sj^Sí^t!^^^Á bejt. Jobban Is sserstták s bon védek, k* * i\' ji i ru. iit fnaieiartm " i - "I vitás oaspstlsl sksdtsk össze. De mi isi A bal \| ^sjftfos ksasiat Ast kár aaaé«i asss kstt, Ugy > lábam a megmondhatója I — azokta szomorú humorral belejesni beszédét ss sgg, syugalmssott katona tisst, — átrakna asAeedlk ktiásiigá Strauts János halála alkalmából a Soproni Napló ffilele veaiti életének egy nagy eseményét: második hássseáiát heteit és iit Pssti UlrUp káaU aa a Ufstsá, a kgfckk táraslrtk i sstslt, kik káaál sil( Wkadlk Illaás, Tátt Sil. Ikni tároly, Esaséy Oáaa, Kátar Taaáa, tlaHfcaay ls.vi., Ssds lék, Hasast mtsM salltsat Aa sssésli tánák asttsa \' ssponklst kSaM raiHiaw is ■slsaati fraaria ia aaaal társákal k Igyáltaláa ssgy aslyt ksiysa m, kan arsésti ártastlinta s gasdsg aapt Mskt rwatata Mrtl a sál aalattaté atrasaáart sysjasa Sopronban löliOtta Strauis rnéxes áratask a natktvtU kUnaaiayst, aUnaakfcaa isjeste be Iq áj Velencében ciml \',? í""*** T".......MBmM •Cyatlao Ilma-lyt sláaáital napon kamatotnak. A terv aaerint a mai poéta. , °Uai kU hcysikaapiM kap a aasakMi takarékpénztári be«.eU* I.pokat ^^^r- célra némileg módnailják. As adófizetésre ásást lepok ugyanis nem három réaaből, mind eddig, hanem négy részből fognak állani. As sllsnör«£i szelvényből, e:ismervéeyból,.a befizet éti IspbM éa egy levelezőlapból. As ellenőrzési szelvényt, az elismervényt és a befizetési lapot a brlaatő, a levelezőlapot pedig pnatnbivntnlok töltik kl. A befizetni lepnt n póstatskarákpémtárhoz, a leveleső lapot pedig ahhoz as adóhivatalhoz küldik, melynek részére aa előfizetés történt. Az adóhivataltól a befizető értésitée\' kap, melyen a hivatal elismeri as össset befizetését és tudstja, bogy esetleg mennyi ndétartoeáa maradi még fenn. Es a módaser inhetővé tenné, bogy s kös-ségi kösigaggatás aa adóbahajláa munkájától lelmenieseék s ekként ss adókeselési rendaser-nek egyik leggyengébb része eröa alapra át-helyeal essék. — Ny II vkaaa alaaénaléa. Egy intelligens szegény családapa szembajának orvoslása céljaira következő adományok folytak be: Remete Géza 8 frt. Tuboly Viktor 1 frt. I. 8. 60 kr. Schwsrs Gusztáv t irt Dr. Diek József 60. kr. dr. Rosenbrrg Mór 60, Varga Lajos 60, Seregély Deseő 60 kr. N. N. 9 frt. Schers Richárd és Ödön t Irt. 60 kr. dr. R; J. 60 kr, N. N. 60 kr. Pirosks 60 kr. Sebeetyén Lajos 1 frt Klein Vilmos 1 frt. Dr. Tripsmmer Rezső 60 kr. Osster-huber László 1 frt D. Fábián Zsigmond 60 kr. Dr. Bentzik Ferenc 60 kr. Dr. Rothschild Ssmu 1 frt. Dir. Bréd Tivsdsr 1 frt N. N. 2 Irt Cssss nyák Jósset 1 Irt Dr. Frisd Ödön 60 kt. Dr. Kraizier Józsel 1 frt, Szegő Gyuls, Nóvák Ede, Dr. Plossser István 60—60 kr. Hertelendy Béla, Belus Lajos 1—1 frt. összesen 27 frt 60 kr. mely öeezeg 1899 junius 28-án rendeltetési helyére az illető családapílnak átadatott, — ki a nemes lelkű adakozóknak hálás kössőnetét nyilvániljs. — Tasm lka Anyát. Dr. Stolttr Henrik orvos, dr. OUop Mór ügyvéd és Blatt Béla cognacgyáros, a nagykanizsai fiatalság három agilis tagja, folyó hó 27-én tanulmányútra ment A kis társaság meglátó gátja Éjszaknémetországot, Dániát, Svéd\' és Norvégországot, Belgium és Hollandiát a Rajna vidékét és Svájcot Az utazás négy hétre van tervezve. — A aséalk takar kataaAja.....Azok a fényes nspok, a mikor a hasaszeretet adls s magyar ember kesébe s fegyvert, lessjlotlsk s s ragyogásukat s szemünkbe tolulo könyceepp ho-mályositja el. ötven év előtt I Hogy csengtek a fegyverek, bugoU as ágyú, 1 milyen vsdharaggal csapott össze s két tábor: a miénk s s másik. Aséis lehűlt s ssenvedély lobogása s ha ma meg dobogtaijs a ssemivel azoknak a mámoros ssép nspoknak az emléke, s harag az kivessed belőlük. Pöatyénböl Írják, hogy ott él ájus hónapjában jött Strauss Sopronba csisoa, áros magnádallisU a Párlat Dtvrtalatt dtssaa kaU itvatlapot fiatal meayasssooyával. A Magyar király-fogadóba s sikisaittstksti téaykáeáwk mjikkksti kmaaimi ke- akartak szállni, de mivel éppen vlwár volt, nem ^ kmikta. H látakkai , . , ,,, , , ,, Tv." _ , , , aairt atadaa slvssátak Hgyalaiba at s tiglakkas aaar-kapUk isobát A fogadós ekkor egy msgán ház- imMt, ,,t,wol)b twjAaakae [Up.aki.t »-m, sa. ben lakást keresett s fiatal párnak. Straaaa János aáraap lt-40 sMaisa) aagjataaá n"-f súlysak atea* menyasszonyával Kernel Gyala bizományi ügy- satist án agy kán 1 kt SO kr.. aagyséám I M 10 kr nőknél Ut \'akáat néhány bélre. Azután Is- ^^\'^"uláTC^^ vJík^) tastak Nemeskérre, hol a menyasszony evsngeli- da~.d4 .ko.na. ..tasáayatetet la laka Unt kos hitre téri ál s a keraestségbea Krisztina nevet kapott Áttérés a tán eaöndben megtartottá* j eeküvnjaket, melyen n tanukon kivit eaak n menyasszony édaa anyja volt jelen, A fiatal házaspár esküvő atán Soprenba iütt és elfoglalta mtgjrar-Bloai lakását As nj kásások visssavo-nultan éltek. Senki sem tnata, bogy a keriugö-király n városban tartózkodik. S\'rsuss gytkran sétakocsizási tett a vároe környékén, kiváló1 szeretettel kereste fel n Fertőt, melyen sokssor órák hosszáig osónakásgatoU nejével. As óvatosság azonban hiábavsló volt, mert egy este, mikor s ragadó é< termében vacsoráinak, mégis felismerték őket As éttsremben agyán is Mnnozy Lajos, a bires soproni prímás, muzsikált és 8trsass láttára a mesternek egyik keringöjét n másik után játszotta Straasst kellemesen éri a tette s figyelem de nemeokára fölkelt és kérte Masesyt, hogy ns árulja sl inkognitóját. Ekkor asooban már késő volt A közöuség megtud a, hogy Straaaa itt van. hatslmaa tapaviharral és éljenséanel üdvösölte. As ováoió jól egeit Strsussnak, de titokban mé gis boezaokodoti és hsrmadnnp el is atawtt Sohönanba birtokára, honnan gyümölesöt, salátát és mindsnféle zöliséget küldözgefeti volt háziss-asonyának. Igy esett meg a keringő király má* sodtk hásaaságs, melynek vidám emlékéi oly ssomora esemény idézte fel éppen tizenhét ess tendö malva. — II lrlaplré gy u fa. Falfi Lipót és veje .EW szegedi vegytaoi gyufagyára" forgalomba bocsátotta s .Hírlapíró gyulát", mslynek reánk nésve sunyiban vsn jelentőeége, hogy az eladás) ár két százalékát s vidéki hirlspirók orsságos szövetsége nyugdíj és ssgélyalspja céljaira sagedik át a gyárosok. A disset dobozkák miadegyikén egy-egy versike is vsn, pl. „Iliaisa gynjtó lángra kspjoa, Egy-sgy gondot sttaanassaas." Vágy: „Lobogjos a ksáved lásgja, Mtst a gyalté tás-sslkrija. Szentel gondolatot az általános testvériségaek is, ilyen formábsh: Qyaju rá, tastvir, kaév áattaaa\'1 Kagy a gsad anáIM Itaiksa". Hisszük, hogy közöns4gfink körében kepós NY1LTTÉR. Köszönet nyilvánítás. Boldogult férjem halála alkalmával ismerőseim és jé barátaim a vigaastalás és nemes részvét szám>slsn megható nyilatkozataival halmoztak el, sMlyek jótékony írként hstottsk tájdalom dúlt lelkemre. Fogadják érte s magam és gyáasba borult családom nevében sírig tarló bá< iámnak kif^eaését Magy Kanizsán, 1899. junias 24 én. Szv. Hsbnlgg Baallaé. Köszönet nyilvánítás. Mindazon kedves, jé barétaink és igen tisstelt ismerőseink, kik a felejthetetlen férj, atya éa após : kü/alwU {Ptkéthy Guast&v w gyászos elhunyta elkalmával lesújtó, mély fájdalmainkat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, fogadják ea utoo legforróbb kössönetünket. Kell Msgy-Ksnissán, 1899. junius 28 A gyászoló család nevében DebrevlU D«aa«. Lapiulajdonos és kiadó; PiaCHEL PTÜTLÖ t Nagy-Kanisss, otll tortök xxxxxxxxxixxxxxxxx Zala 52. Mm (6 lap) P A aaépaég WkiMiaitéaér* 4i ftutertáaári kllttníbli, ItlhtM árttlauUtt, »(;tli •airwiiUa blaaltatajr « árt lf- f luCSLiBltCrérxx®. Miil M\|IIH ) tap aiwl Mtatal al\|ftlttt Httuáet kirtlkál taHttttr) »lad» ai* klrkajt Rtalált)* • ráaoitkal I* R hlBlh«ly»a«t, még kara cjáaaknak I lét, f S ktlsi trtmltl klwatata. g 3 Dt. M<wi\|d\| ♦» Hatat\' l\|lrw»yo» taatrok aa " 3 anetn lavj rfttoáokat ataaaai* álul tlaWI l. H \| Irit kliAlóaa alkalmait a JUrgIKJrómf. Ut M f srwt stptsklat Margit-Oriiiituni marfroiitk, f ntnaak t mepltk, auUloltok I Igjrtti > rcitha-\| tálltMágok tűnnek t, ktata t rátttok, MmU> a, haljrtk ét atyák randllmat\|k, mljtktt Örég• a téti. padaki ktlafttf akb. tkoiuk. iWtttr a nap ta .atl haMráaa állta I Nt\|y tt\|ily I M,i 1 Nappal lt awui\'kató. klaal M kr 1 Itnlt künptr éO kr. Mmltui\|i\|n NÍrflt kM\|i (Ztliastilt) 60 kr, * áttett* ktlrtttttríltr aa gai b»jm idja rima I Ukr. X dtÜ «la»i 0 ttaitinm frt bajiak «ra- 1899. juniua hó 2Mn 00 §écsi tilt- és Járadékbiztosító Mént. HIEDE T !v£3ÉJ 1T V A .Bécsi élei- ét jártdékbislosiló intézel" tisztelettel értasili bntosiiQ\'t feleit, hogf as 1898. évi külön mérleg slspján ss általános nyeremény hstározaiok érislmébso a f, évben kifizetésre kerülő nyereményrészlet az évi tiszta dijnak 41%-át teszi ki, mely nyeremény Mjé évi JuIIiin tad lö-tél kezdve fog a jogosultaknak kifizettetni. Ezen nyereményrésslelbeo, mely a lejárt 8 évi gyűjtési időszak teljes nyereméayoeslslékát képssi, mindazon 1884!, 1886/87., 1889(00-, 1899/98. és I89ö\|96 ban garantirozott nyereményjogo-sultséggal köiött bistosiláiok részesüllek, melyek s nyereményhalározaiok értelméb n az idén nyereményjogoeultak.\' • , Ai illoiő., letek erről egyensinl levélbelileg is érte-illetnek. A „Béosí élet és járadékbistositó intézet BA\|7kanliial flüiynUséft btrallj kajat trtaynáklrt fett f SO kr. t. t frt 1 X Taaoohtnln pomtde legjobb ktjipold éa ne-l I vwrtt i VlUiotvárl Beket ka\|sititér« dilostg, tsép " "lelik ■H •» ét 00 kr. s niégdtvárl Beket •A liajnaa itvaMrirt U i kPOliDKR KKLKNRN \\ Arad, Deák rtrteei-sltis l\|. j Btl- ét kSIkttl zyéiytSttéiMil ét krataal>ii ktt- M ltnlismt\'k, iMvnt telkit otkk.k raktára. 1 Ttltfia III. tiási. IS.V-I0J Riktár aludté gyágytiirtárbu 9 3 frtta r*MII rtaétlataytk kérattlvt klildatatk XXXXXXXXXXXXXXXX X 00000000)000000000 K 01 ö g é p- ™ Vl.ltrlekUftrtlr. M XKXK<KXXX»CXXXXXXXX OOOOOOOOOOOOIOOOOO Hirdetések felvétetnek e lapkiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN A nagy-kanizsai kereskedelmi ós iparbank-részvónytársulat f. é. julius 15-én délelőtt II órakor saját helyiségében Hendkivüli közgyűlést tart, mtftyra a 1 cz. részvényesek tisztelettel meghívatnak. A KÖZQYÜLÍS IÁiöTA: Az 1898. évi osztalék, valamint az igazgatósági és felQgyeló bizottsági jutalék kifizetése iránti igazgat^, sági előterjesztés. Nagy-Kanizsa, 1899. junius 26 én. Al lgBZ\|B(é<á\|. f IftULMITIf ll. 1. A közgyűlésen részivsnni szándékozó részvényesek felkérelnek, miszerint részvényeiket a még le nem járt saelvé-nyekkel együtt a bank pénztáránál innen nyerendő téritvény mellett ss alspszsbályok 43, {J a értelmében f. é. julius 8 áig letenni ssivsskedjeáek, mely lérilveuy egyúttal igazolványul ssolgáland. 2 Az alspszsbályok 41 §-a értelmében csak as»n nagykora lérftu-réávényes bir személyes szavazati joggal, kinok féssvénye legalább is 14 nappal a kösgyűlés előtt na ő nevére van beirva. 3. A s<avazó lapok s közgyűlési megelőző napon délután 8—6 éráig a bank helyiségében Átvehetők; ugyanezen időben mutatandók be a felhalalmazványok is, melyek slspján as iietők (slapssabályok 48. §-a értelmében) mások megbízásából saavaaoi kívánnak, mivel későbben benyújtóit lelhalaí nsz/ányok tekintetbe nem vételnek. Nyomatott Finohdl Fülöp laptulaidonosuál Nagy-Kanizsán 1899.