Zala 1899 07 július k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	46.79 MB
Keltezés:	2011-02-17 09:33:33

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	915
Megtekintések száma:	5380
Leírás:	Zala 1899 július Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonhatodik évfolyam. 53. szám. H«rk«»lMf Viruafcia ipllat Flaakat Mlkp kliiv karakiéMWi. ■■rtHttnl titoktal MM mfH\' kim d, 1, 4—& 4r» Un. Ml liilmll i lap iatlleal r««N •ntitiM ilidH ktaleiaaa) IMéklTIMl I ViraakkaépeiM 1 bheM Hlb k»av HMtilM Z ALÁ Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön. uórairm iui igém un II krM (I (n -V félém i koroM It trt — ir H«oWém I korost (\| M Hb KjiltUr petition 10 kra)aAr. glllaaiaeek, .alaalat t UHilnikn <o»tkoalk Naekel fiit) kk>< ■■•» tdMh uilwiM. UfaoatMlM io»olol utt leewi k«rt Ml Mui ei Mgym mám ása W b\|\|a4i Nagy-Kanizsa, 1890. Falella iierkiiiti: flaalar liaátr SiarkaiitlUn: SU»í« L^oa. Vasárnap, julius 2. A nép. A ki a magyar társadalom életét mélyreható tekintettel vizsgálja, annak okvetlenül azt a szomorú é-sleletet kell tennie, hogy a tulajdonképem magyar néppel nem törődnek érdeme sserint, sőt legvitalisabb érdekeit\| sem respektálják. Értjük: a szegényebb földmivolő osztályt, a melynek nehéz munkában telik el ogész élete; kasza és kapa töri fel kesét, asszonyainak halvány, piros róssáit lesüti as égető nap heve; gyermekeit korán hozzá kell szoktatni a terhes mesei munkáhos s a szőlő megműveléséhez, mert drága a kenyér, kivált ily nehés időkben. Iszadásával és véres verejtékével keresi mindennapi kenyerét, a melynek gyakorta még elköltése ii keserűvé ▼álik as adó-exekuoió által. Kösügyek nem érdeklik és nem is érdekelhetik, mert ások iránt ninos, de nem is lehet fogalmi vagy érséke. Ast a hitet táplálja magában, hogy o nélküle is mindent elvégesnek as urak. Számi* tása persze nem^terjed odáig, hogy azok biz* végeznek nélküle, de róla is. Helyzetük termésseténél iogva még a legegyszerűbb községi ügyben sincsenek \'annak rendje és módja sserint képviselve, akik pedig a iöldmivelő osztályból képviselők, azok mindannyian jómódúak, vagyonosak; de kitűnnek még értelmességők által is. Ezek azonban számuknál fogva nem képesek ssegényebb polgártársaik igényeit befolyásukkal érvényesíteni. Ilyen körülmények folytán a szegényebb osztály érdekében természetesen nem történik semmi; vagy ha igen, ugy as nem egyébb, mint nagyhangú inditványozás a helysetük javítása végett, de esen indítványok megtestesité-sét ad graecas oalendas napolják el s a hosssu halogatásban végre örökre el-aksanak. Ez a szomorú tényállás hasánk legtöbb helyén. A külföld bámulatos erőfeszítéseket tesz a népnevelés előmos-ditása és folytonos emelése céljából. ugy, hogy parlamentekben gyakran találkosunk fóldmiveló képviselőkkel a kik miatt bisony nem lehet pirulnioka kényesebb osztályból való képviselő honfitársaknak. Dőreség volna tagadni, hogy ujabban itt Magyarországon a népnevelés érdekében nagy áldozatkészség nyilvánul. Városok és immár falvak is vetélkedve sietnek tanintéseteket létesíteni vagy legalább is a már meglevőket a modern kor követelményeinek magas színvonalára emelni Sok városban a négy osztályú elemi fiúiskolán kívül nincs egyéb iskols. Még polgári iskola sincs! Tisstelettel hajlunk meg as elemi tanitóerők s ások fényes ós dicséretre méltó érdemei előtt, de engedjék meg, hogy Bem létssámuknál sem as iskolák kevesebb osstályaináV fogva, el nem ismerhetjük, hogy a mostani nevelés magasabb követelményeinek eleget tehessenek. Nem ők as okai. A hátrány az ország lakosságáé és első sorban a ssegényebb földmivelő osztályé, vagyis TARCA. Szonettek - Int: Vajdai Sxsbó István -I; Hogy luUaoo aüadlg «lr kukta Mondod: i kk i Ultfi M mókáit, Akir iftpyiriik jjrom viharosán. — Ha Ttla Ml viUu Ml- f m L. As a boroagó, tájó éraalaa, A melynek eaben-állaidó taoyája, Mondod: a Maat MÜd i\|ia»kij«. Ha Tolna agy — Utt ralaa reggeles 1-. SMM roll már, hegy Win ttttim la, Mlral aata mait asraoa mily homálya." ■a aa Marti litmutem la. nem lil Moadd lakább aat. a ■> nld, tgaa, „fanili a kar; alpaltaa mm eokára Ceak eaael ayeJtkeUa már nkia rigaaat !., It TI aaak daleljatak, Mk nirííiniél, Howljrgd leányról, Kara* taraatérM, ákriadoe aaiairfl Éjatttt haliról, Eper»\|»kiról...., Ti aaak mondjátok al a dobogó amlvrSl, Hogy ii egy pUf tenger, Halnak »ép tiattia Ortk rtjtaltaaid, fcdee eaerela«»el... i lel. BárheWUea Zeagjea a dalolok pihegd kaklakrtl, Mámorító ceókról, Pané ttlallkilU, ifi Idrteaégrtl Földi meaeyoreaágTól, Mrta laltogáeról,... Ok oaak daloljalak]!... 3al»«m hiborgieit Tán enyhíti » dal, Moly te la volt agykor tfó eaereleaael, Haat pedig lala ni, Sg« lUdalaasal, Ortk ilraloamaL- ! Utazási naplómból. Ír a: Bsmll. 1. HlaakWl élei. — München — lessék kiszállni I — kiáltja a vasúti kalauz és mi, kisvárosi emberek, ebben a rengeteg embertömegben, ami itt meguokolt látvány, előre törtéivé elhagyjuk a bajor Állam ▼aiutak remek központi állomáaát én a váróiba hej tatunk. Maga a központi állomás indóháza mindig bámulatba ejt. Mint a bajor vasúti hálózat gócpontja, nagy állomást képzeltem magamnak de u valóság lelflmulla legmerészebb képzeleteimet. A mi budapesti köiponti indóházunk nagy ia. szép Is, de mi u s mQnekenihes képest ? Játékszer, semmi egyéb. Mindig asiveaen éa örömmel jövök ebbe as élettel teli, kedélyesiégéről világhírre sxeri tett város falai közé. Akárhányszor kerülök ide, szűk határok kösé szorított nemem mindig nagyra nyil ki ■ mohón szedem magamba a látni valókat. A váróiba érve, az eae i irányban épenséggel el nem kényestetelt ksnizaait mindenek elélt s nagy tis/taság éa a házak szép, szolid épiikeaéai módja lepi meg. MQncben utcái asélesek, házal csaknem kizárólag két-három emeletesek. Mint elad rangú mQvéuvároa, ssamos idegen befogadására van berendezve. Egyike a legelőkelőbb szállóinak »A négy évszakához München l«t-tzebb utján, a Mikaa-ut kósapén van elhelyezve. Berendezése minden tekintetben a legelőkelőbb, as árak ehhez a pompáz berendezéshez mérten eléggé mérsékeltek és Így a szállót München látogatóinak legmelegebben ajánlhatom. Ferene Ferdinánd főherceg, ki Laitpold, a bajor regena, látogaláaára volt itt a mult héten, ugyancsak itt szállt meg, A SS órai utazás Uradalmait ki sem pihenva, első utam iámét a világhírű •Uotbrau-hoa vesetett. Mielőtt Münchenben voltam, esen huta helyiséget oaak odriig, no még képek után »• mertem, de most már én ia büaskéa mondhatom: „megint ott voltam." Ha valaki Münchenben vsa Szöllöbirt okosok figyelmébe! OjtógnecaacLaaeii TTsuia-xcLirLt 05t6pa.33a.-cct állandó nagy raktára ALT és BÖHM Nagy-Kanizsa. POSTAI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN ESZKÖZÖLTETNEK. !Jjagy-Kania vasárnap Zala 58 nini (9. lap ) 1899. juliut hó t án • tulajdonképpeni népé; az elhanyagolás bűne pedig a képviselőtestületet illeti. Sok város büszke lehet fŐgymnáziu-mára, reáltanodájára, a mennyiben európai nívón Alinak, de ezek a magasabb és ssélesebb körű kiképez tetés alapjául szolgádnak, melyek) a szegényebb földmivelfl osztály gyermekei •Idtt természetes hivatásuknál és jövendőbeli állásuknál fogva, zárvák. Mint Jánus templomának, csak egyes kivételes ••etekben, kiváló tehetségoknek pattan nak tel zárjai. Mindezekből a következtetés nyilvánvaló. A szegényebb osztálynak elkerül-hetlenül szüksége van egy hat osztályú elemi fiúiskolára; a leányiskola osztályait szintén emelnünk kell, ha osak a népnevelés mai állásával szemben nem akarunk hátramaradásunkról szegény •égi bizonyítványt Európa szine elé állitani. Iskola-avatás Csáktornyán. - Saját MiiHéaMtl. - Muraköz szivében, a dicső és hós Zrínyiek ősi fészkében örökké emlékeit)te* ünnep folyt le ss simult Péter és Pál Ünnepnapján. Junlus 89 én aratták fel ünnepélyesen a m. kir. állami polgári tu- és leányiskola uj épületét, dr., WUMk» OiftUa vallás- és közoktatásügyi miniszter 0 Exceilen-dájának jelenlétében. Hár az előző napon ünnepi díszben pompázott • város; a nemzeti trikolorral lágyan enyelgett I az enyhs szellő, as esti sétálók arcáról - édes Mm sugárzott, hogy holnap kultur-ünnep lesz. Csáktornyára éjjel érkezett meg dr. Wlauiet QfuU 0 Excellendája s w éjt ssalonkocs íjában pihente át Már előző náp megérkezett gróf: Júnktmch László főispán, CmUn- Károly alispán, ár. Rtunctba Kálmán Úr. tanácsos tanfelügyelő, 0 Exoellenciájának fogadásira. Kora reggel a tűzoltó banda ébresztője figyel-1 meztette a közönséget a nagy napra- Délelőtt 9 Arakor volt az ünnepélyes mise a ferenclet zárdai templomában az áll. polg. fiu- é* leányiskola Te Deumával egybekötve, melyen ö Excel- Isnciáján kivül u összes meghivott helybeli és vidéki vendégek résztvettek. A hálaadó isteni ligjlelet végeztével az Ünneplő tanuló iQnság és közönség az áll. polg. flu- és leányiskola belső udvarára vonult az Unnepies felavatás aktusához. Az udvar közepén. Zalavármegye szineivel diszitott sátor állott dúsan ftlékesitve pompás virágokkal; közepén elhelyezett feszülettel. A különböző hivatalok, egyesületek s vendégek felvonulása s dr. Wlmici Gyuls vallásén közoktatásügyi m. kir. miniszter O Excellen-ciájának megérkezése után kezdetét vette \'egyházi, Unnepies felavatás. Először Is a róm. kath. egyház szertartása \'szerint áldotta meg s szentelte fel e díszes kultur-palotát Horváth Lajos ferencrendi quárdián. Utána Strtgily Dezső nagykanizsai ev. ref. lelkész fordult az egek Urához, kérve áldását a magyar nemzeti kuitura felvirágoztatásához. Szilvágyi Gyula légrádi ág. ev. lelkész sziv-hez szóló áldó Imája utás végül Sehwarez Jakab csáktornyai rabbi fejezte be a vallásfelekezetek felavató tényét, melyek megtörténte után a tanuló ifjúság, a testületek, as egyesületek s társulatok képviselői az Qnnepi diszbs burkolt tornacsarnokba vonultak, mlg az állami iskola gondnokságával Wlassics Gyula O cxcellenclája rövid tanácskozást tartotL A tornacsarnokban egybegyűlt ünneplő közönség s tanuló ifjúság lelkes, szűnni nem akaró é\|jenzéso közben jelent meg 0 Excellendája, kísérve főispán 0 méltósága, alispán, kir. tanfelügyelő s az SU. polg. iskolai gondnokság által. A Zalavármegye szineivel dissitett, tágas tornacsarnokban elsőnek Zigltr Kálmán kir. körjegyző, mint a polg. iskola gondnoksági elnöke, a felavatási ünnepélynek e második helyen újból váló megnyitását kijelentve, felhangzott a magyar nemzet imája az ifjúság örömtől repeső szivében a Hymnus hangjaival. A -Hymnus lágyan elhaló hangjai után a közönség kíváncsi várakozása, feszült figyelme közt emelkedett fel dr. Wlauiet Gyula 0 Excellsnciája s< minden nemesen érző szivet mag ragadó, ideális, fenkölt szónoklatában a magyar nemzeti kuitura megszilárdításának s tovább fejlesztésének az ő nemesen érző szive, lelke bensőjében épitett s megvalósított és ezután kiépítendő útját ecsetelte élénk színekkel, kijelentve, hogy nemsetl művelődésünk csak ugy fogja elérhetni legnemesebb célját, ha a tanitás és nevelés, az iskola és társadalom a magyar kultúra kiépítésében kölcsönösen fáradoznak a megszilárdítás nagy müvén. A többször lelkes éljenzéssel kisért szónoklat után az ifjúság- éneke hangzott fel ismét \' Dr. Rutticiku Kálmán az ő ismert ékes szólásával ünnepi beszédet tartott, méltatva a mai nagy nap jelentőségét s azon reményének adott kifefezést, hogy mint a dicső Zrínyiek az első ezredévben várat építettek itt a magyar haza határán, megvédve azt az ellenségektől: ép oly erős vár legyen e második ezredévben s palota, melyet a bölcs kormány a kuitura céljaira emelt Pálya Mihály polgári iskolai igazgató ezután a polgári iskola történetét az első mozgalom meapenditésétől a létesítésig élénk érdeklődés mellett ismertette, kiemelve azok érdemeit, fáradtságos tevékenységét, kiknek hathatós közbenjárása, hazafias érzése s gondolkodása hozta létre a kuitura e mai nap felszentel díszes palotáját s végül az iskolai évet befejezettnek nyilvánította. Lelkes éljenzéssel kiéért beszéde után az ifjúság a • Szózatot* énekelte s ez ünnepélyes aktus a tornacsarnokban is véget ért Esután ó Excellendája s kísérete, nemkülönben a vidékről egybegyűlt vendégek az intézet helyiségeit tekintették meg Majd lakására hajtatott ó Excellendája, mely dr. Kmowct Ignác, a közegészségügyi tanács tagjánál volt s először Csáktornya város küldöttségét azután pedig dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő vezetése mellett a helybeli összes tanintézetekből s a vidékről is tekintélyes számban egybegyűlt tanférfiakat s iskolai hatóságok képviselőit fogadta. A kihallgatások után ö ExoeUenUája meglátó* gatta Festetich Jenő gráfot Zala-Ujvárott, míg az ünneplő közönség a Zrínyi szállodában rendezett társasebédhez várta ünnepélyes hangulattal ö Excelloncíáját, egyúttal sseretett országgyűlési képviselőjét A 95 terítékű társas ebéden az első szónoklatot Ó ExeUentiája mondotta, hazánk apostoli királyára Iső Ferencz József 0 Felségére. Zígltr Kálmán Ő Excellentiáját köszönté fel. Majd újból Wlauiet Gyula remek beszédjében gyönyörködött a társaság, ki mint a kerület országgyűlési képviselője, a szabadelvű politika helyes irányáról emlékezett meg és a szabadelvű párt látszólagos elhajlásáról, mely a volt nemzeti. pártnak politikai egybeoldását teremtette meg. Végül hálaérzetét fejezte ki Csáktornya választó közönségének s nagyérdemű polgárainak, kik bizalmukkal őt küldték az országházba. Zakál Henrik ügyvéd a főispánra; Főispán 0 méltósága Zalavármegyére; V ötlik Hesső ügyvád a megye szeretett alispánjára; Ceertán Károly alispán Pálya Mihály igaigatóra s kartársaira; PályajM. a tanfelügyelőre; Ruzsicska Kálmán dr. Ziegler - Kálmánra és a gondnokságra; Caertán Károly alispán az egyházak a a katonaság itt. levő képviselőire emeltek poharat Seregély, Szilvágyi s Schwartz tósztjai után Wlassics Gyula 0 Excellentiája rövid búcsúszót mondott s ajlelkes társaság élénk éjtjene^sétől kisérve, elhagyta a termet, és a legszebb emlékek hátra-gyásaval. a gyorsvonaton elutazott Csáktornyáról. ás nem megy el a Holbrtuba, ép agy nevetség! tárgya lesz, mintha Rimából táros vissza, anél-j kQI, hogy a pápát látta. As udvaron az a vidéki smher szemét kápráztató néptömeg ejt bámulatbt amely részint állva részint ülve, élvezi s világ legjobb és talán a legolcsóbb sörét, a Holbráut. Kis ajtón továbbmenve, s óriási kiterjedésű oszlopos osarnokba lépve, oly kép táraiszsaeink elé, amely űrökké emlékezetünkben mtrad. Egyszerű i faasztslok mellett, minden terítek nélkül Ql Itt egymás mellett s leggazdagabb a legesegényebb, I a művész, a napszámom, a közlegény, —a tiszt. E helyen a müncheni nem ismer: különbséget 1 És hozzá ez a romlatlan, ösztönszerű kedélyesség. Ennyi ember kiszolgálására elegendő 6—8 pincérnő és ezek is csali az étke-1 kst hordják fe1, mert a sörért maga a közönség i megy. A faloa egymás mellett állnak a literes, kancsók, mindenki maga emeli el a kancsójál, a kúthoz megy, kimossa és egyik csaplár legénynek adja át, ki azt rögtön vissza szolgáltalja a legjobb, legfrisebb sörrel, amelyet csak valaha iilom. Et mi az ára egy liternek? 2í lillér, 16 kr. o. é. A ki nem szokta még meg ezt az édes, mézes, illatos sört, azt egy kancsó máris jól elkészíti, ds s müncheni Kisderek kik 18—lé kancsót isznak ki egy ülésben, kinevetik ezeket, mert ök még ezen reccord után is sgyenesen állva hagyják el a sörgyárat. Csaknem egy álló órát töltöttem el ismét ezen a münchenieknek szent helyin, bámulva ezt a peaíjj\'i jó kedvel, e<t s vslódi nép életet, melynil az ember egy szazaddsl viczaképzeli magát a kedélyesség korsaakába,. leledve mindazt, a mi \| bennünket a mi ko«ol>, idsges XX. századunkhoz köt. Ei a bajor vsros lőnevssetessége. A Hofbrftuhsuson kívül van azonban Münchenben még vsgy 16—80 nsgy sörgyár, mslyek* nek gyártmányait nsponkint égisz külön vonatok viszik szét a szélró»»s minden irányéban. Műn* chenben minden eaber sört iszik, hoüy milyent, az miadéiy, mert lény az, hogy bármilyent is iszik, az kitűnő. Ami az idegen figyelmét még lebilincseli, ss abból áll, hogy a vendéglökben és kávéházakban, t mely előbbiekben nincsen hiány, mindenütt pincérnők szogálnak. Égy nsgyobb vendéglőben\' 20—26 ilyen egyenruhás (fekete ruha, fehér kft-\' tény) igen csinos, csaknem kizárólag szőke pin« cérnői sereg üdvözli ss embert mely üdvöset Őszintén megvallva sokkal kellemesebb benyomást gyakorol, mint nálunk a pincérek mogorva tekintete, A kávéházak királya: a »Loitpold«, melyben ejgymás mellett 16 tekeasztal áll. A kávéház egyébb részei és annak nngyság* ezen egyetlen adathoz mérten nagyon könnyen elképzelhetők. K bajor főváros egy másik kiváló látványos-1 sága a királyi museum mslysl még Miksa királyi alapított. A sok muzeum között, melyeket eddig j bejártam, sphsem akadtam Qlvérdekfeszítő, remek \| dolgokra, mint a bajor muzeuiBban. Hogy mennyi, kincs, régiség és drágaság van itt összehalmosvr, azt leírni lehetetlen ; azt látni kell és az érnberj megközelítő iogalmat szerezhet akkor mindama nagybecsű műrö\', melyet ez az impozáns épület rejt magában.- Egyik teremben látható az oly szerencsétlen véget ért 1L L»jos bajor király volt diszágys, mely egymaga millió márkába került. Hogy München elsőrangú müvén- és sene-váro->, azt mondanom sem kell. A festőművészeinek itt van második basája, míg a Wagner-zene — ha ujy mondhatom itt született; Ut lett azzá, a mi ma. Posaart, as udvari ssinhásak jelenlegi geniália intendánsa, egészen jól cselekedett, a mikor elhatározta pár évvel eselött, hogy évenkint elösdatja Wagner operáit egy hosszabb, 2 hónapra terjedő cic\'usban. Ezen minta-előadások, — mint a hogy őket nevezik — egy lő vonzóerejét képezik a nyári és őszi idenynek, mert roppant nagy azon idegenek utáma, kik nem kimé\'ve fáradságot és költséget, a leg\'ávo\'abb vidékekről jönnek ide, hogy esen előadásokat meghallgassák. * München mostan grandé attractiója, »a német sport-kiállítás, a melyről jővöre akarok — ha iaöm megengedi, — röviden beszámolni, UüHthtn, 1899. junius Sí. Hölgyek ós a kerékpár. tárcát, a mely fölé »Kerékpárt a höl- Nemrég olvastass agy ez s cím roll írva i gyeknek.* Hát bizony, ez a dm, mint a tárca irőja maga is elismeri, nagyon kihívó. A „Zala* hasábjain olvastam már több cikket és tárcát, s me\'yek N«gy-Kanizsa vasárnap Zala 5J. szám (S lap.) 1899 ialior^-éa Olcsó kBIcsBn. A ki éber szemmel kitéri a nagy bankok és más egyébb pénzintézetek működését, a ki további az egész Európában uralkodó pénzviszonyokat figyelmére méltatja, az egy sajátságot! eredményt vehet észre. Olcsóbb lett a kamat mindenütt. A mig ezelőtt 6 vagy 8 százalék kamathasznot (Igyekeztek elérni a különböző pénz intézetek, most már négygyei ét öttel is nagyon meg vannak slégedve. A takarékpénztárban hemzseg a btlét, pedig már 4 forint interest sem adnak 100 forint után, csak 3 fit. 50 krt egy évre. S ha kérdjOk: kinek van ebből haszna, azt látjuk, hogy mindenkinek inkább, mint a népnek. A nép, mely nem takaríthat meg azáz ét száz forintokat csekély keresményéből; a nép, melynek nincs módjában, hogy jó időkben félrerakhasson és gondólhaaton a hét továny esztendőre: szükség esetén alig hogy kölctönt tud tzerezni. Igen, ha gazdag embernek van azQktégj pénzre, az,könnyedén kaphat akármilyen nagy intézeteinél kölctönt, négyes kamatra is. De mit csináljon a szegény nép, ha megazorul? Ha el-, verte búzáját a jég, ha elpusztította házát a tQz, ha betegség folytán pénzzavarba jut, hova forduljon ? Mennyi nehézségen kell keresztül vergődnie, mig egy vidékebeli hitelintézetnél, takarékpénztárnál kölcsönbe felvehet ötven vagy száz forintnyi összeget Levonnak ebből mindenféle költségre egynehány frtot előre, ugy, hogy 85—90 forintnál többet nem igen kaphat kézhez; pedig százat kell viaszafizetnie. És ha nézzük, hogy milyen kamatra?... Nem mint a jómódú urak 4—5 százalék kamatra« hanem névleg 8-as kamatot fizetnek, de a -költségek és egyéb levonások hozzászámitásával 10—12 percentet is fizethet a szegény ember. Biz\' ez nem jól van így; ezen segíteni kell. Könnyiteni kell a módon, hugy a szegény tanitó, lelkéiz, iparos, vagy fóld-mives, a ki talán nem is a maga hibájából szorult meg egy kitté, ha pénzt kell köl-ctönbe (elvennie, könnyebben jutson segélyhez. Hitz ha nem tegitDnk emez állapotokon, úgy vérszopó uzsorások körmei közé kerOl a szükségben szenvedő; s ha egyszer odakerült, nem mászik ki a karmai közül, mig csak egy csöpp vér is van testében. Főleg olcsó kölcsönöket kell adni a népnek. Intézkedni kell, hogy 4—5 százalékos kamatra vehessen fel pénzt, ha szüksége van reá s jó kezese vagy ingatlana van, mire a kölcsönt betáblázni lehet. A vidéki hitelintézetek s takarékpénztárak szállítsák le a kamatot, mit az adósnak fizetni kell. Akkor majd jobban fog boldogulni a n p a akkor majd megérzi ő it azt az áldáat, a mit a pénzpiac bősége létesil Ugy halljuk: a kormánykörök már keresik a módot, melylye! ez állapotokon segithetnek. Törvényjavaslat van előkészü-lőben a hitelintésetekről, hogy azokban nagyobb mid legyen s hogy könnyen felülvizsgálhassák a számadást. Erre szQkség is van. Koppintson is a kormány azoknak körmére, a kik a népet segítség helyett kiszipolyozzák s gondoskodjék arról, hogy ez intézetek olcaóbb kíMcsönöket adjanak a népnek. KsreskedetemOgyl m. kr. mlnlster Paita M távirta vi»rifi\|ttéu\| \\ 38833/jy uám. Pályázat. A m. kir. posta- távirda és távbei/élőoél b^töhendö i 86 gyakornokjalölti álltara utal pályá«atot nyitok. E»«n alláaokra a 1888 éi 1-ső tflrvéayoikk léik (• alapján ■ indasok pálysshatnak, a kik koaépiakotát, vagy «/xel agyaar«ngs mts tanin-tésaisi, érettségi via<sával sikerrel végestek, 18-ik életévüket betSItólték 4a. magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kivűl a pályázók köuégi erköloai biaonyiiványnyal fedhetatlen előéletűket, köshatóaági orvosi bizoeyitványnyal padif ép éa íjj«H«ige-, a po«ta és távirda aaolgálatra testi-lett ia alkalmas voltokat tartosaak Igaaolni. A pályását alá boeaátoit állásokat s kerületi po«ta- és távírda- igaigatósáeok fovjik betoltad ssámiserint minden igazgatóság tizenö őt. (16). — A Sájátkmtleg irt és aiüleiést, orvosi, erkölcsi éa takolat bnoD)ltváuyokkal ftHaaoreit kérvények, a siar kózasol.slatban állék sftal elöljáróságuk, - « kőzaaolgátathee aem térik áital padif a< illett) fúe<otiabiré, vazy polgárin e« tar atján folyt M ju/int ki 31-ig, a»seriat, a bol a pá yázó« alkalma <ast óba; aaak ayerai, a budapaeti, ksaaai, koleesvári, nagy-varsái, péeat, pozaoayi, aoproni, tsmesvári vagy aáerábí posta és távirda tpssatóaásbaa nynjtandók bt a amennyiben as említett batáridőig páJyaaók kellő saássmal n»m jelentkesnéaek, később érkssé folyamodványok is elfogadtattak. A pálya Jók kósll kiválaaatottak aa i laté posta aa lávirda igaigatósái vezetőiénél steaaé-Iye«en jeleaikeini tartosaak, a ki asstéa felto-gadá-nk irtat vegisf batároa. A lalfoyadott poata és távírda gyakernok-lelóltek eskü helyett, aat pétié fogadalmit Ims. ooi, agy (1) loriat napidíjba rea»aitteta»k a kóvetkexo teltételek mellett lépnek asotgslatba. 1.) Állásokat aa illstékas po«ta aa tavirda igasgateaág tslbiváaánt totyó évi aasp\'etnbar bé 1-én, vsgy ba aa isaaeatéaág máaképea reoéet-kaanék, tbbas képest aUbflalai tartósuk. 5.) Kötelesek a posta é« távirda igazgatóág által kijelOleadő hivatalnál, — melynek legyűrni hatosait alatt állasak, — a posta és távírda kssalést gyakorlatilag aleajátilani a ott renéee asolgslstot tsljtaitaai. 8.) 1900 évi szeptember hó l-re saját kéltségükön Badapaatrs. illetőleg Zágrábba logaak á\'ltílyeaiami, a po«ta éa távírda tuztképafi tanfolyam saabáiysasrO hallgatására. 4.) A poata éa távirda tisatképaé Un folyam tartama alatt, mint aaaak randaa ballgaioí a tanfolyami szabályzatnak minden tekiaatbes alávetik magukat, tskát a beira\'ásí éa isndiiakat is, bs esek alól a sxabálytat alapján föl naaa ■antstoek, Aastni kótelssek. 5) Napidíjaik élvezetiben a tanfolyamnak lix bora terjedd ideje alatt ia megmaradnak. de ennsk fejében a tanfolyam aaékbeTyu lavő p ata aa lá\'irdalna aga tóág rsodalkasésa aasriot, aa-badidaiükben ssoigaiatot tanai tartósuk. 6.) Akik asso laliétafekssk eleget asm testnek s« a kiknek magatartása, vagy mai>iab«ió-aága kifogás alá aaik, valamiét a«ok ia. akik a poata távtrdai azolgálatra más okok miatt alkai* inatlanoknak tatáltataak, a azolgálat ilistve a<sa prébaképpsni alkalssaxtatáa alól agyaasrtse fölmenteinek. 7.) Ások viasoat, akik gyakorlati alkalmas* taláaak alatt tat jenen beváaak, a posta éa távirda tisatképaA tanfolyam sssbályssert alvágaéss s aa alapviasga sikersa latátsla más, poata éa távírda mind belyteleoitOleg szóltak a bölgyak kerákpá-rosáaáról; On, liaztelt uram I talán as elaft, ki a kerékpározó hölgyekéi dicsőíti, Nincs szerencséin Ont személyesen ismerhetni, de merem állítani, hogy ön vagy nem nöa ember, vagy ba már házas emfcer, akkor az ön ueje semmi esetre sem biciklizik. Hugy miből köveikast etem est? Hát egyszerűen abból, mert megirta a lennt említett tárcáját. Mit szólna ön ahbos, tisztelt tusm, ba délben hivatalból, vagy egyébb foglalkozásából ébes gyomorrai hasatérve, najs sasai fogadna hogy: .kedvea féijecském, ns haragudjál, ha as ebéd ma egy órával kéaöbb kéasOl al, mert tudod egy kis kirándulást csináltunk X. Y.-nével kerékpáron és bár gyorsan hajtódunk, ds hát mégis hiányaik as a kis id0.< Mit ssólna ebhez as ön éhes gyomra ? Nsm ismerem as ön tennéasatét, de .en — a milyen haragos terméasstl vagyok — tudom, bogy elOssör is agy nagyot káromkodnám éa azt kívánnám annak a kerékpárnak, hogv a kezeim közé na kerfi\|jön, mert ugy " darabokra zúzom, hogy eincs sa a raQlakaios, aki össze tudja ssedni. Végül aztán elmennék a vendeglöbe ebédelni és az árát leszámítanám a feleségem konyhspénsé-, böl. As ebből még utólag támadható savarokat sem is emlitem... Egy más alkalommal mag bogy tetaseaék önnek, ha este hivatalból, vagy egyéb foglalko-sáaából fáradtan hasat érre, otthon aaaal fogadnák, hogy a gyerekek ma cudarul viselték magukét; játszás közben összevesztek, s Pistike ki> tépte as Ilonks babájának a haját, u Iloaka mag ezért összekarmolta a Pistike arcát és mindketten olyan rettenetes siráat vittek véghez, bogy még mo»t is vöröt a ssemQk tőle. No, meg hogy as Bvegssskrényt betörték, as éléskamrában őss-saetörtek néhány befőttes flvsget és egyéb károkat is \'ettek. Mit ssolns ön mindehhas tiaitelt uram ? £0 nem tudom, mert mint mondám, nem ismerem a terméesetét, de én első sorban is ast kérdez ném hogy: ,hát a mama hol volt ?• É< ha azt a feleletei kapnám, hogy ,a mama biciklisni volt,* hát akkor — már s milyen bir< le en haratu ember vagyok — isméi egy nagyot káromkodnám, csakbocy moat már aszal a különbségiéi, bogy csakugyan darabokra suznám a felaaégem kerékpárját. Es csak néhány hirtelenében haaanált példa, de lehetne százat is mondani, a melyek miad ast bisonyitják, bogy nem hölgyeknek való a biciklizés. fis ha esek önnel megtörténtek volna, nem mondaná ön sem, hogy »ketákpárt a hölgyeknek.* Igaz, hogy lehet a főséat a ssakácsnéra bizni, a gyermekezre valé felügyeletet a asobaleánvra, de nát vannak-e olyan megbiaható cselédek, a kfk a hásiaawtny telllgyelsto nélkül rendesen -végzik dolgukat. Még felügyelet mellett is elég baj van velük. Nsm való a kerékpározás leányoknak sem, tiert leányból Isss as uszony. En legalább akárhányszor nősülnék életemben, sohssem vennék nőül olyan leányt, aki bieikliaik. A bicikliző leánynál hiányzik ss a vonzó valami, á mi a leányt leánynyá teszi. Annak s leánynak a ki kerwpározázra adja magát, egészen különös, mondbaini különc lehet a lelki állapota ; htámsik belőle a naivság, a szendeség, a mely tulajdon-sagok képezik lőlag egy leánynak aaép jeliemét, A mai társadal mhan a leányok semükie való tekintettel, kell bogy egyes eselekedeteikbei asüleik által korlálostssssaak, mar pedig kerékpározó mamát, mint .garde-dame\'-ot mily nevet-aéges csak elképzelni ia. Szabadjára ereaztani őket kerékpáron padig kissé vessedeimes volna. (Bocsánat bölgyaim1 Mindenesetre tintelem a kivételt képesóket.) A fiatal madár i«, ha saját aaárayeire kél, csnk nagy ügygyei-bajjal taá visszarepülni iéaakéhs cs ha vissaajol, nagyon gyakran mag van asbesve... A kerékparúaó hölgyekben némi ingpaég is Iskozik; irigy ik a férfllöl s férfiasságot és ügya* keanek őt utánoeal, psdi^ a nő oaak akkor ba női bivatáaAaak tass eleget. Miadeaki tegye uat, a mit neménét aa blvatáaánáf fogva t«uüe köteléaaége, mert (a begy ugy sem megy Moll a medhes* I A kerékpárosás tea\'.edső toglalatos»ág u igaz, de találbalaak a bólsysk s haatsrtáaUn átég testedaő (oglaikosáat, nem okvetlen, de teltétele* seo sem ssükséges ehhez a kerékpárosán. ön tiaatelt uram, asm látott még >lőaó kanállal Imi, irótollal rántást ksveni* én meg nem tudom elképse\'ni s női hivstás teljaaitését kerékpáron I.. Ezpk után tiastslt uram, tapdje réméin ess, hogy s hölgyek ksrékpáiosAsit heiytaleoitö !• bor még magában a hölgyek körébea ia csak gyarapodni log. Fihtr Ignác. Nagy-Kanizsa v«»inmp ......% ...... \'i ................ "1 gyakornokká M<rt\|i\|\|iik ki »■ 1HUU évi IV t I ll-ik \|-ákau nogállaplloli aagélvdlIJal, UU ha felsőbb taalaiáeetst vágattak évi 600 Irt; különben évi 400 Irl \|árandóeággal, a poisti éa távírda Uaaikepaé tanfolyam aiabályiaia Altul előirt ssakvísaga aikerea lei éleiével pedig igényt »(< raiaak a X>ik A\|n\|4ak oaslályba aorosott H aj lüMévl IV. l.e.-ban arghaUro<olt lllelmények\' kel iáró poeu t» távlruit tliail állásokra, i bn Uy álleaokra hely ttraMdén hiánya tnlnll egyelőre klnembetÖk nem tűnnének, addig mlg klaetiíjMéaUk bakovstke.beilk, púin én lávlrda •efédil>sti ailaöaé\|baii ayeraek alkaluasást, Hudapeeten 180. Janlui iió ll-éu. HÍREK. — (II wsrmllalaH***\' Háiiesredllnk, »<•».«• klr. 43 ik gyalogezred, mely Ernő /öbarooK nsvat viselte, ty earedtulajdonoet nyárt Ftrdiinnui fÖhnro«\|r sssné yében. Aa uj ezred\' tulajdonos Ftrtnu Ferdimtul 4a Olló löheroegsk toauerbátyja, 81 éyw és a tiroli urtAHtüir-viiclA-«ok 3-lk saradénak parancsnok* Héoeben. A* u) earadtu ajdonoa, táviratilag érteslMle Gwsddy •artd-paraooaaokoi, huny fl jfölsége őt n< veate ki air«d tul\|don<n«4 és m alkalomból melegen tdiösölte sarudét. A bal- Sgytniniaslerium yiwoMatlvol megbízót minlesler-elnúk /.alavármegyében a muraközi anyakönyvi kerületbe anyakönyvveaetövé Nsuiledler Jenő helyella kftrjegyaöt a puszla-msgyaródl anya\' könyvi kerületije fiiyakőnyvvesetö-helyettesaé Novacaek Imre h. körj»gysöt, a tapoleal anya-1 könyvi kerületbe auyakOnyvvezalö-helyettessé 1 Csillag ■ Ernő másodjegysől nevette kl a* valamennyit a hásasságl anyakönyv veaet4ével é« a básaaaiigkótéanél való közreműködéssel U megblzla. I — Kg; ii]u kniu Hah lléza, a helybalt Hooll Fülöp kovácsmester fla, ki Budapeiten! Ltng L. gépgyárben volt alkalmasva, néhány! hónap 0 ölt súlyos betegen tért vlaua a ssülöi hátba A gondo époléi tán meghosszabbította < néhány nappal a Italai éielcl, de a aorvaailó betegségei rom\' oló munkájában megakudálvoini netn tudta; — HochJfüiöp junius hó 28>&n eletének 91. évében íínunyi. A aieratö eiü\'ök! éa testvérek gyáaiában sok jó barát és ismerősi oai\'oaik ; rvasi veu ebben as elhunyt volt lönöke is, ki magát a temetésén képviseltette, koszorúi küldőit a koporsóra, melyei a Láng.gyár biva> tnlnokai is aegkoazoruziak. — 4a avédák táré llaaeptéie. AI nagykanizsai Kisdednevelö Egyesület közaéglleg segélyezett ovódáinak jun. 20-ikón (Péter Pl\| napján) délután volt a sáró ünnepségök a nádor-1 aical ovoda kartjéoen. Ai ünneptégen az egyésülpli választmány réaséröl magjelentek : Vidor Samuné, elnök; ItWILajoané, NsnAlbertné, Farkai Vilma választmányi tagok; RMu Lajos, titkár és Ntu Albert pénatáros. As érdeklődő uülök é« rokonok köiöl is többen eljöttek meghallgatni a kisdedek itavalalaii éa énekeit Ai Ünnepély meg-nyiiáta után a klakaniaaai ovóda növendékei vonallak fel SaoWné Koió Anna, óvónő veaelése melleit; majd egymásután köveUeitek a Petőd-atoal ovóda növendékei Hajfali Janka óvónő,— as Arany-Jánoa-utoai ovód« növendékei Lnkti Malvin, ovónö, és végre a nádorutoai ovóda növendékei Bnttkyni Bditulay Matild, ovónö, veze-fése mellet\', A kisdedek bátor, értelmes sasvala-tai és vidim. kedves,éneklése mindvégig gyönyör* ködletlék a jelenvoltokat. Kár, hoay az intéző körök nagyobb és melegebb érdeklődést nem tfc-ousilanak a kisdednevelő ügye iráni. Volt pedig idő, mikor Nagy-Kauiuin egy-egy Uyen ovódai Zala 69, szám. (4 lap.) sáróünnapség valóságos Ünnepe volt as Irányadó köröknek és aa intelligens kösönségnek is. — Ad6tár\|gyalá«»k. A III. oszt. kereaetadó kivető \' bizottság junius hó 28-án megkezdté működését A kincstár képviselője — mint moggyŐEAdtünk — nem ragus&kodik mereven javaslatához, BŐb 40—60 százalék engedményt is tesz, de mind önnek dauára az adófeiemelés általános, mert a háromszorosan, négy-szoroson omolt összegből a kínon tár érdokei szem előtt tartásával is nagyon könnyű 40—(JO százalék engedményt tenni. — Niabadságolt tnnár. A nagykanizsai polgári leányiskola rajztanárja: Papp Miklós, ki jelenleg Gleichtnbergben van kúrán, kérvénynyel fordult a községi iskolaszékhez, hogy egy évre szabadságolják, Kérvényéhez két orvosi bizonyítványt 1 is csatolt, melyekből kitűnik, hogy legalább is egy évi teljes pihenésre van feltétlen szüksége. A községi iskolaazék junius 30-ikán d. u. 5 órnkor, Eptrjtsy Sándor elnöklete mellett tartott Ülésében tárgyalta a kérvényt a Papp Miklós tanárnak az egy évi szabadságot megadta. A helyettesitél iránt azonbun — mivel a szabadságolt tanár az ipariskola szolgálati kötelékében is áll •— az iskolaszék teljesen a muga hatáskörében nem intézkedhetett, hanem elhatározta hogy e tárgyban megkeresi a városi tanácsot is, mint iparhatóságot — .Ve I»<«uni." Nitgy-Kanizsa tanintése- ]«IZ a színház 1899. joliua hó 2-án azivesen lát vendéget Időközben itt járt a társulat titkára ia, ki meggyőződhetett kijelentéaűnk alaposságáról, mert a vendégek, a ezinószok, úgy látszik nem jönnek. Jtiliua 1-ére volt az elaő előadás jelezve, de midőn e sorokat irjuk, még nincsen sem színpad, sem színlap és így biztosra vehetjük, hogy nem lesz színészet sem. Részünkről csak helyeselhetjük Jeszenszky abbeli elhatározását, hogy a kanizsai vendégszereplésről lemondott, mert az adottkö-rűlmények közt tényleg ez volt a legokosabb, amit tehetett. — Lapunk zártakor Jeszenszky színigazgatótól Körmendről azon távirati értesítést vettük, hogy „a szándékolt dőaddsok egyelőre elhal\'asstatnak.\'\' - TlltolM-aiNiaiaáK. A nagykanizsai önkénles lüaoltó-egyeaúlei f. évi joliua 9-én a sánoi vendéglő mulató kertjében érdek aa mutatványokkal összekötőit, jótekonyczélu lánovigalmat rendea, A tiszta jövedelmei a zenekar éa ruhaalap gyarapiláaira fordilják. A betépő di\| szemé-iyenk\'nt 20 kr. A kivonulás d. u. 8 órakor as Erzsébet-térről történik. — A k«reg Jla Sopronmegye egyik hercegi uradalmán vendégszerepelt a minap a Nemzed Hzinház egy szépségéről híren művésznője, Jeszenszky társulatánál. Négy estére ment el, de ml tagadás, kösönég már az elaő két estén se volt i nem használt se a szépség, se * művészet s as igazgató borús képpel járkált Ilii a alá. — Ne féljen, nagyságot aaszojyom, lordull egyszrrra a művésznőhöz, holnap zsúfolásig tele Isiben junius 29-én volt a „Te Deum.* Hálaadó Alig hiszem, hogy csodál tud tenni, leleite Istentisztelet után a tanulók mén egyszer éz utoljára « bossus művésznő gyülekeztek az egyez osztályokban bol megkapták pö\|Tlrridl „ mUo.p, a kis város lakéi cao-az Értesítőt é< bizony tványl í,s azóta a város dálkom )Uukk. hogy a főúton a aiinbáz .zolgái agyea helyeire lesimult a vakációi hangulat As Iskola-épületek környéke és játszóterek csendesek, néptelenek. — Miebarlalspltséi Klgyáeea. A rl-gyáci uradalmi kastély parkjaba özv. palliui Inkiy Kálmáané születőit Szemző Luiza ,Lonr-deai Mária-ezobrot* aliiltatolt lel, melynek lelep-leplezés! ünnepsége junius 91-ikén voll. Ez alkalomra Tuboly Viktor a következő emlékírókat irta: OifSabt ái áldás iaált\|«a A MJm nrnOra, Kl nem ttank jé kaaliay, é« a Villának la (rt. !■, kirljtbia nlv* tiariil Kit ia4p oltárt imUI E ni»m«»to« tlij Ulknit Mlaéta ign kibalt Ulkmétak u UraUrt K< • katáa alatt 1 Salviabia ti i\|jr i4ka\|Ua Tlrif gyanánt fokad. Kívánóin lioijr „talaa" aapját Ni\| aokiaor milljlk, 8 a kápolna uint laiUkit Vala luaipoyik. Eb ■ grill wiliddll Igjr Koaauraba foata 1 BIJ«i 1 ksa i\|i ratláiirt tllgjráo iaép unoajra I két balalmaa, koronás karoaazéket cipelnek végig. A benlentesek megkérdették aa igazgatót, hogy mit jelent ez. A direktor eleintén mosolygott, hajlongott jobbra-balra, mintha nem akarná megmondani, de végre halkan fülébe augta a benlen-I esnek: — Ne adja lovább ..Titok... Este itt lesz a herceg. Félóra múlva titokban az egén vároa tudta már, hogy ilt leez a herceg a egy óra molva aa esti előadásra nem lehetett már jegyet váltani: ember einber hálán tolougott a kidagadó szemmel bámulta a kél koronás karoaazéket, mely közvetlenül a azittpnd előtt várta az uradalom bir- I tokosát. Az előadással senki sem törődött min-I danki csak a széket nézte, de hiába, a herceg \| csak nem jött, holott vágat ért már az a aö ialvo-nás is. — Hja I... A herceg nagy ur, as kéeőn ia jöhet Sőt későn ia jön ! vigasztalá magát a közönség s a második (elvonásban kettőzött buzgósággal nézte a karosaaékeket. Soha karosszéket Imég nem bámultak ugy meg, de hiába^ minden ügyekezet, a nagy urnák birt-nyoma sem volt a lamAsodik(elvonás végével a közönség haragosan ment haaa a nem egy ajakról rebbent el a röpke sóhsj: — Csalás 1 De a director boldog volt a előadás után ra- gyogó arrcoal szólt a művésznőnek: , T ■ — Ugy-e, hogy csodát lettem. — filmiimdl vendégek. Lapunk g nmjVt ölelte át a.két ürea, de jövedelmező . megelőző számában Jisunstky Dezső karosszéket szín társulata négy napi vendégazerop-1 — Paranlregalák Jnilua havára, lését jeleztük és teljes őszinteséggel Uli :^hll88\'k»1 M«rinl ** kinyilatkoztattuk, hogy a vendégszmé.,-^^^: szék olyan körülmények közt éa olyan esik, elrontja a dió éa gesztenye termést, időben jönnek, mikor az ember nem Mérges Margit (13-fka) ritkán viazi el vihar WEISZ JAQUE % butorraktárábau Nagy-Kanizsán Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől * \' a legdíszesebb, finom énéaati, barokk, roccoco satylll. gjingjrháual berakott stb. háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle tnás bútorzatok, melyek a legelőnyösebben ós tegmérsékeltebb árak mellett kaphatók fflt" Képes árjegyzék kívánatra Ingyen küldetik. --I á\'fi®. Nagy-Kanizsa, vasárnap 1899. július hó S Aa néltol Margit oapi »sfl roa\'Ja a s«énát, diót é* mogyorót, Jakab aap előtti világoa éjszaks (Sb-ike) ka vidám hajnalpír a paraazt boldogsága. Ami-<ysn u Időjárás Jakab aap dé\'elöttjéa, olyan len karácsony alölt, amilyen padig déluián, olían Isis ksrée»ony után, Derűs napvilág hideget, mó aisisirst hui. Jakab n»p körlill ssó kárt okoz a iBIgygubao-bna. Dörögvén, ba a nap aa oroaalán jpgyébun vnn, bujt okot a vetésben. Ha Anna napján (36-ika) a hansyák bolyokai alkotnak, esős tslűnk laai. ÍRnAfl* napi (8l-ike) aaó langyos" talat bot. Bz«p kánikula termékeny eaatendöt hoz. Saáp idd laaa : 1. Ha nyugati >»a lőjáráa vsa, 9. Ha a sármányok •sorgslmasnn ánakaioak. 8. Ha raggal, aata, n kéményltlst sgysna«es aa aa ágnak asáll 4. Ha aa raö köddé válik \| ha porzik. Roeaa időjárás laaa t 1. Ha napkeleten aséljáráe van. 9. Ha a holdnak aárgaasistt udvara van. 3. Ha a nap kora hsjnabsn klsiökkso, kiugrik. 4. Ha dóriin idd után a magaa bagyak ormát felhők takarták. 6. Ha a kakaaok imple-nyugta után kukorákolaak, avagy valamaly megaelaton hallatják hangjukat. 0. Ha a liu/.a magja kávákban feküdvén, pattog. 7. Ha a falak uaavaaadnak. 8. Ha távolba ballataalk a harang-, aaó, 9. Ha a ha\'sk a vlxblll kiugráadosnak. — KIMptaaplarhlaraadbfl. /Vi\'adrg Géia tanár a nagykanissai gymnailumnál a pia* ríala rendből kllápati áa a patroaaaayl vároai gym-náaiumnál logadott al álláa\'. — Tanári Jubllrum Ptrpr JózBrff, a nagykanizsai íögymnáisum tanára junltu hó 29-én töltötte be tanárkodásának negyedszázados évfordulóját, mely alkalomból ugy egy kori, mint jelenlegi tanítványai, nemkülönben egykori iskolatársai részéről többrendbeli kel lemes meglepetésben részesült a jubiláns, ki a helybeli gymnáxiumi kollegái közül hetet mond hat egykori növendékének. Az üdvözlésre a kővetkező tanulótársak jelentek meg: Sttif res József dr., ftutlhoftr József és Gitony Sándor. — A (sasai ás ai Iváa. A toasstosáa, vagy magyaroaani felköszöni és régi Hutaiéira* méltó szökés, melynek eredete egész a pogány korig vezethető vlessa. Az ókori népek aa isteneket köszöntötték tel Ünnepségeiken. Később a hatalmasokat, fejedelmeket éa vezéreket tisztelték meg a felköszöntésaei, míg végre a felköszöntés a megtiszteltetés általános formájává vált, amelyet lakomák alkalmával barátokkal szemben alkalmast k. A XI. asásadig minden izeazes Italt melegen ittak; a Szegétiyek issó szenet vagy vaaat dobtak áa italba, a gazdagok pedig izzó aranyat. Angliában pirított kenyérszeletet dobtak azon melegen a sörbe vagy borba, a maradék pedig éi a pirított kenyér, vagyia a .toasst* a meg. tiszteltnek jutott, a .kit lélkö-zöntöttet. Nevesetea (OUlt TOit" a, a mvlyet az angol főurak egy ízben a hatalmas és kegyetlen VIII. Henrik király asive váiaaztotijára: Boleyu Annára, • Anglia legszebb aaazonyára< Ittak. A gáláns urak ugyania a asép uralkodóné IQrdövizéböl merneiték meg poharukat éa „az édea italt egy hajtátra kUtlák a királyné egészaégére. Csak Vili. Henrik adott előnyt a bornak, mond. ván, hogy a loaast agyis neki marad. — Egy kU atalUsllka. Franciaország-ban a harmadik köztársaság megalakulása óta vagyla 1870 aaepi. 4-161 mostanáig, az alábbi kimutatásból látható, hogy az egyea tárcák hányszor változtatták gaadáikati * A külügyi tárcán.tk 39 gazdája volt; Duoa zes he reeg 6 kabinetben viaelé azt; Freyeiauat ♦\'ben . Hoaatauz. Tlourens és Ribot 3-ban. A flldmiveléri minisztérium 1881-ben. lett Jfrancsiaorarághan szerváivá éa azóta 24 en Wselték a tárcát: Viger ft-uör Bourgeois 3>asor v rtlté laz be. A Mügyi lároáaak 41 tulajdososa volt. As ifttudpáfyinrlcM), s tsngeréasatioek 41 Jaurégní berry sainlráll. 4-saer; Kruuiz, Barbey és Luk roy 8 ízben voltak tangerésseti miaiaatarék. A kőtmunkák tárcája 49 gazdát cserélt. A gyarmalUgyi minlsstarium 1898-ban lett aiarvtzva én 7 minisztere voli azóta. A potta U tavirda minisztérium 1879-ben szerveteleit és mrgazQoéséig vagyis 1897-ig három alnjsstsre volt. i A kMmmMitttrium 1871 május 18-áa iservastatatt, da már 8 nap múlva meg lett szítaiéivá s igy oiak agy misissiere volt. A uipmüféuttilc \| minisztériuma 1881-ben szervez teteti; da mar i883-b«n ezt Is megszüntették h onni\'k is egy mlnisstera volt. s\'sesen tebá\'488 kabinet II miniszterrel volt rsen idd alatt Franeiaoreiágban. — N#p«a«lásl aiMgilea. Városunkban a folyó év elad felében titíMiU 896 gyermek éa I pedig! törvénye hza««ágból 176 Aa és 168 j leány; házasságon kivül 86 Ba éa 82 leány ; I klrok 8 esetben szUlel\'ok éa pedig 8 esetben leányok ék 1 esetben fiuk; haldlotdiok száma 866, (mull év baaon idd azakábaa 807,] éa padig : 186 nnamU és 172 nönemQi halva azdletett 8 Hu és 1 leány. HAtmág kötések száma: 118; vegyes hátaaság 8 esőiben köttetett éa pedig ág. hit, ev. férfi és rótn. kath. nö között 4 asstben t fém. kath, férfi éa iar. nö közölt 8 esetben; ev, raf. férfi é< rém, kalb. nö kOiOH I asetban ; gttr. kel. férfl éa róm. kath. ad kösött agy saetben, —• Baaláa basánk legszéaaavduaabb vas formaival dicsekedő, asásado* tölgyek éa fenyvesek köafttl fekvő mintaszertten berendezett gyönyörű fürdőhelye, mely baiáaában a marienbadi, fran. aanabadi, pyrmonti sin. forrásokat jóval ielűU múlja. Hirnavaavk a hideg éa meleg acélfürdök, vaaláp-fürddk valódi irauzsasbadi rnoóriöldböl, hidegvíz-gyógyintézet, uszoda stb. A kellemes baaiaai fürdők kivá ó sikerrel használtatnak: ndi éa lérll nemiszervek gyengeaégeinél a betegségeinél, nagymérvű vérszegénységnél éa minden abból eredd bdntulmnknál, gyomor és bélburutnál, Idegrendszer megbetegedéseinél, kössvénynél atb, atb. E legelsőrangu IQrdd tulajdonosa éa igasgató-WorvoHa Dr, Szerény! Gyula ; rendelő fürdöorvos Dr. Simo Károly. Három Irányból vuaii állomás a kién tttrdöbeiy. Elegáas asállodák, kiitad konyha, mérsékelt árak, különféle szórakozás járulnak hossá, hogy a n. é. közönség minden tekintetben jól érezze magái. Bővebb felvilágosítást készséggel sd a fBrdÖígasgatóság. Anyakönyvi hírek. Házssaáfst káUttsk Kook OjSrgjr poata is láf. isolga — Vtrts Annával. BuM Jóu( »pu — RmmIi Jtliáuáfii. Tóth Jift, dpMi - ZitMk TwWánt Hweng tnvia fötdulvn — takűs Máriával Mult hét halottal: Bia Jóm—l Imi. kj ia(7«dMe, ffipiaoir flt. >«M«bir\|<r Igái* lir. St ítm, nukó. (T.-HUétrél.) FltUr Ttrt»l» férj. VlnMk ftnacui rk. 4« ive, kM-■ítm. PtkMIir oufttát rk. h ítm. tmU ptaaUnek. Cstaanuat JW rk. SS ivte, Mm. (SuptUakrtl). Vagriaso KlkMe u. St ivei, v. aegtay. Fim Twiiia fk. SS ítm, csalid. OaatU Ilona rk. Al ítm, ruati timpakenlé laiaya. DivIdoTica Tsiisia férj. Balt GjOrgynS rk. 15 ítm tSUslVM. Horváth Ignio rk. 69 ítm, Manpaa. TiUm Auaa rk. t ítm, ktaSTM Uiajt. Pacaici Vilma rk. 1 ÍTaa, kalaaa laáora. Isuai JiiMf rk. 74 ím IUiIbItm. Hock Oísa iar. 11 ítm BafiakiraUlaok. Filagjbáal Sarotia rk. IS kéaapM, kovíeiaMtar laíaja. Tóth Ensébat rk. 18 hóaapoa, upasámoi leánya. Dani Mária rk. 11 napos, napíxáuóa leánya. Bancse István IQn rk. 8 ítm, koala fla. SsaalM fmii rk. 14 sapaa, upMÍBM fla. Kiállítási értesítő. Qazdaaági egyletek ■ azogsdl kiáNHáSOS. A gazdasági egyletek a azagedi kiállítás aU kalmáMi is bebizonyítják, hogy hivatott vssatfi ssOkaégea életmfiaaerai aiaraadaimi mosgalosuask. Az egyletek állal megindítóit mozgalmak asép eredményre vsiettek, amennyiben s Báca, Csosf rád, Békés, Já»z-A\'agy-Kua, Csanád, árad. Tame< éa Torootál vármegyék gazdasági egyesületeinek sikerüli nagyobbezabáau gyajteményea kiátliiásókat aaervaaai \'a ezen kivftl valamennyi egyesület azámoa marha, juh, svtéa éa Inból álló kollekciókat is állit agyba a népies tenyéezetekból a kiállításon való bamatstáa oél-jából. A kiállításon tebái s gazdstáraadtlm1\' tevékenység eredményei is méltó arányokban képviselve leszaek. Gazdák bálja A azegadi országos mezőgazdasági kiállításnak ▼en egy vigalmi biaottsága is, amely a látogatók szórakoztatásáról gondoskodik, ünnepségeket, Tilalmakat rndez. Eí a bizottság is megkeadetw már működését a elhatározta, hogy a kíáliitáa Ideje alatt bált a alkalmi Bzinielöadáeokat rendez. A bál előreláthatólag Józael királyi baroeg víd-nökaége alatt larta< ik meg és pedig azeptember 8 áo este 10 órakor, s disz szinielőadás után á Tisza-szálló dísztermében. A meghívók nagyon megszabott számban bocsáttatnak ki, mivel s bálon, melven királyi keroegsk lesznek jelen, azonkívül budapesti és nagyszámú meghívott vendégek ia, akik részére 800 drb. meghívót küldenek szét. A diaseiöadást prológgal nyitják meg, melynek a megírására a kiváló magyár költőt Péaa Lajost kéri fal a bizottság. Tervbe van véve ugyanis agy érdekee éa helyi termék alőadáaa is, melyet Tereetyénl Gyula irt éa mely Szeged történeti múltját matatja be baiáao-képekben. Friasgy ümöloe -kiállítás, Folyó évi szeptember bó l—11-ig tartó időközben, Szegeden as országos mezögazdaaágt kiállítás keretében friss gyümölcakiálliwást is rendeznek. A oál eleöeorbsn a kereakadelmi jelentőségű gyümölcs fajták bemutatása. E célra diszésen berendezett fedett csarnok áll reodal-kesésre, melynek előterét agy virágos kvtté átslskitott 300 Q méternyi púk részlet képsri. Eseu a területen külön kis oasrsokokat emelnek a szeszes itsloknak, a gyümölcs és züldaég kooasarveknek; less külön borkóatoló a ,írág-kötéuetl paviilon, ahol a köxönaép slött a virágköiéasat módjait iziéaea kivitelben lógják bemutatni. Hogy frin gyttmöles leghelyeaabb csomagolási módjait gyakorlatbsa bemutassák, gyümölcsceomagolási versenyt ia tartanak, péazdiiakkal;egybekötve. A kiállítók arany, ezüst és bronz érmeket nyerhetnek. Bejelentések moat már csak korlátolt vámban fogadtatnak el, oéU szerű tehát, ha aa érdeklődik mielőbb Boday Bar a eaoportbiatoaboa fordulnak, (Budapeat IX. Ollői-at köztelek] ahonnan a kiállítás djjazáai tervesetét s pontos tervrajzát ia beazereabaii. Iparosok s azegedl kiállításon. A azegedl kiállítás rendezőségének a szegedi ipartestülettel tBrtént megállapodása assrínt s kiállításon réaztvehet a bognár, kovács koosi-gyártó, nyerges és szíjgyártó, köteles, kádár, kéeea, ács, bádogos, lakatoa esztergályos, oator éa nyilkéazilő, gubás, azllrazsbó, szűcs, kalspos-gyertyaöstö, szappanos, hentes, réaaflvea, rézöntő éa rostakéazitö iparos; megjegyzendő azonban, hogy eask . oly eikkeket állithatnak ^ melyek apeoialiun mezőgazdasági célokra szolgálnak. A siegedi ipartestület- felhívta as iparosokat, bogy amennyiben a MAIlitásban részt akarnak venni abbeli asáodékskat június hó végéig jelenthetik be a aaagedi kereskedelmi éa iparkamaránál. Nemcsak Msgyar-ors tágon legelterjedtebb Ferenc Józset keserűvíz Kapható: Rosenteld A. bsnem a világkereskedelemben is virágzó kiviteli ei kk helyét Irglaljs c Bevásérlásnál nsgyo ajánlatos eaakia rere a Jásset keierűvizet kér ni, nehogy más csöké, lyebb értékű viiot kap-) Jönk. . (5 éslla és Marton és Hubercégeknél GRAPHIC trogep a legjobb, legegyezerflbb, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. Ant 66 frt egy tényesett dobozban. — Kizárólagos képviselet éa iőrskiár Fisohel Fülöp kÖQyTkerssksdéséban N, IS" Prasgestasaal ulveeaa s<el\|álek N»gyK»ui»M vaaárnap Irtlllll MWr. y(ru kiállítása gaabadka tároa tórváayhatóeága íflldml»e«-iakolájának törse»ulyájáb«S\| állit ki Uj kolek. oiót, moly logárdeke-ebb Ittnl valója Imi i. állatkiilhiáeoak. Eienkirtll > aeahidkei birtokolok k álUla«k ki lovakti tstrvtiaarhákti Törvényszék. - Vigtárgytlátok ét Itélathlrdotétok IBM. M jMw M 3-in (Mi/tln), Lopta bttnl ötté vei vádoK Bar. Bokronyi J/i-uefaá ««0l, Topler iToplh \| Hotilia olloiil bűnül yhen vigiirgyaláe. Uatóeti elleni erfltuk bünteti miau vádolt OUh (Ripacs) JtaiM «U«nt ügybtt vegtir-gyalta. SxindékOH emberölta bantett4n»k kiefelete 4* tult]don elírni kibágia miatt terhelt Kit Antal Jíom elleni Onybau ítélethirdetés. Lopta blatette minit tarhaii Németh Vilma a ta* elltnl Ügyben ítélethirdetés " 1898. ki jtdlm ki B-h (utrda.) Lopta 4a orfüdíti* bthtatte mlttt vádolt Pölaa Jánot t U»l ellátni agyban régtiriyaláe. Halöttág ellem eróeaak beleteltével terhelt id, T4tk György tilaol ágyben It4ielhlrdei4«. Maaáalakaértás büaieMének kísérlete, beoeO-Ieta4ri4e 4a kösotend atlani kihágta alatt itrhalt Kin Tóth Saárt Márton a taai ailaai Ügyben ítélethirdetés A közönség köréből — Janó. latanyai borbély, Imi. — Aa ■ lebaeinyi Morgenatarn Mikluská nem uuksaig magit \| tatait kiU« tty levelet lapot látatni íavu hortó ntfiba; pótig aat nem lavllbortó, hanem (agy I magát, (agy falami ciogo pajdii naki. Dt nkarki meg alna, kliiteioiv vágyom u tgauaák ádelmire kigelní; est írja a lévalaa lábon, hogy tat kmavagaró vágyom; bit ai pltoo nem ikaa; a ragalmaióoek oaag aannyibao vatyom aigaitsák, boty la a&tet Itt Letiayiban megperet-laltem^-dv-Mule ia toba eem nem peretfallam kosát, itt ainoe vaa agyat aam, ha oaag Q oam tyioek ide. Aatot ia zirja leveles lab, boty Itbitioyl Mik* luak&tul varnak aaegin iemb»rek polduguleeoka.t aaab aaagin lelki aaagio atmberek I rákkal jobb lenne makaaontva, hogy tilt varnak polonduliau* kat; mert ki utat biaai, utyie meg (aty polon-dulvt) mer boty tudja aakitani akárkié pajoak ha, ki nam aaapad mani ola hun törv\'n boaoak, Igiiraák uolgilittják. Miuta matyar aorasig tan* alja magá, soha olyan- -Migyenolyat tyaltaat Mm tömte mek kipviaalóvelI ht bt! nam te-reastik soraaaghasbat ha, ha. Mágia heaoegl magit aat a Morgaoatarn Mikluaka; aat meri airni, hoiy pandita kipviaelók közi nem meni magit. Vrag-tedól I A migia werayiaigl ilyet airni matyartor-ang dicaü kipviaelökrul! Elkildek ut a levelet lab aortaagbaz Elnekoeg, had tudjanak ki, ki irta aat lab; bad binieeaenek mek aat a gatember. cankoj aaamo Yragteatavril I JANO. Szerkesztői ftienetek Zala 53 Uátn. (6 lap.) 1899. Juliiig hó 2 in ,Aa lIMi" BIm i ratul mMU tarcsa otóotfORDÖ\' 2205/tk. 1899. a<im. 107-1 Árverési hirdetmény. Tnamegyébcn. Qlauberaó tartalmú azénaavdui vaaforrások. A legújabb módaxerek esarint berendaaett A oagykantuat kir. törvényszék tkvi lOaatálya réexérfll kóahtrrá tétetik, bogv Dr. Dick JOtaef Igy -rád mint aiba Gtapir Katalin köveleiiteinafc bebajtinira kirendelt ügygoodnok okaniaaai lakó* vágrabajtatónak Mink Jánoa rágrabejtiac aaravadő langviai lakta ellen 100 forint töke, ennek I 96 4ri májúi hó 1-4(61 járó 81 camataí 10 fit 06 _. , . . . ...... 1 ■- i kr. jelenlegi t t még ielmerfliaadó költségek iránti T,t?ÍDl1 ,a"Wk.\' régrab^jtiH agyeben a fennt nevmtt kir Ütitíl é kínyalem mlDden igá- urtlitihea tartoaó • langviai 98. aa. nyalaak 0>«>ó Itkáaoi i villamvilá^taa, lL 1W m/cM 7ö)b Ü VW\'Jlfr*\'\' WSVZ? • M <«n >»"«\'< orBért birtok, - továbbá a WÉp kiránduláeok A ; \| Wti gg m gkrM\| m t]kjU gMta ÍÍ5\' , 03«r ta neje Kúlicb Katalin tai.jdooául á\'jéty. ^ ."Jf" ^ úim WrálóorvoaiteklnMlyek ^ L ^ 146jC ig4\|cTbm. aTs Írtra beoaOlt úrbéri birtok, — valamint u. aaoa tjkvból a 179 aa. tjkvbe itjegyagyaett .1 1 aorta, ajánlják 174—10 Évad «A\|u. Itt töl tarplrmbrr IOl\|. Ai ivad keidetétfll junlua 16 lg ta auguaatua 16-161 aaeptember 90>lg tttemeean olcaóbn árak, Falviligoaittaaal aaolgil ta kivinatra proapektnat kttld a I6rd6igaagatóig. Állandó fördöorvoe dr. Rohrtr Aladár, I. m. lóorvot. Tarcul Károlyfor-rta kQlönötén mint óvtaar járvány eaatin, ivóvi-attl ajánlható. Megrendeláaek olyan váratokból, hol kOlön raktAr oam láteaik, a IQrdöigaagatóaig-boa Tarcsira iatáaeadók. Poéta- 4a távlrda-állo< mit helyben. Vaauti illomta Felö-Eör, a Szombathely — Pinkafői vonalon, honnan a 80 percnyire (6-6 kim.) Iakv6 fürdőbe a közlekedést kényei-metán bar- ta táraaakocaik (omnibuszok) tartják lenn: agy n4gyfll4eée bérkocsi ára 2 frt 25 kr., táraaakooain agy hely 40 kr. jelenleg ÜBmaraaan Jóaaef lulajdonát képeid 100 írtra beoifllt 4/186 tréaa legelő iHatótag 1898 éri Juliig hó 4. napján 10 órakor 4. «. Laagvia köaaég hátánál dr. Diók J<aef lalpereei ügyvád vagy balfttltat kótbajútievtl megtartandó nytlváaoa árvtrátan tladatm fog. Kikiáltási ár a fentebb ki ett b»caár. Arvereant kiváoók tartoznak a becaár 10/,-át kéatpáasban vagy óvadékképes papírban a kiküldött kertbe* letenni. Kait Nagy-Kaniaaáo, a kir. ivaaéfc mint tkvi hatóságnál, 1899. 4vi április bó 8. napján. gOzomy, \' kir taxik! albiró ÍSt ZBáL33űi-u.la-to© szépséget labet eléuni a ér. Opátaer Wte IÁIIA hemSeeeeel, amely mir egy tégely baaaoilaláoál elhalványítja a aaapló- ta mijloltokat, állandó haaanálata padig teljeaen ellivolitja. a »laaa r«íe»« ta »Mkte t«p»Mi"\'nal használva pedig magóvja u arc báraenyoa külsőét a kéaó öregaégig. 89—18 Kapható: Govorkovich János Mária otonertiriiai Ml felííTíríi- eredeti caomagokban. Raktár Tlrgk jémmmt gyóiyettréunéi Budapeaten ta minden nagyobb gyógyaaerUrban. Kgy tégely 86 kr. Poétán legkeveaebb három tegelylyel köldök uiinvittel. Bővebb lelriligoailiaaal^ ingyen ta bérmentve. ben aár > lt(joM> akt «Mlk Ufkönlibb Jí. Inilír éa mumi"\' Kicyae ■wtoriáéuk ktt-leeúarek. HiMr> kelytuk W ktettjtk. SeirM beeetutát ktojlk. i „\'iUTÍti- • >M • keMke" He tehet, ti(M-telehb- léái\| Mjiat kieeerelt „át aoteeéajr" taatUi lo(\|>k. MkINtrt \'épé)* túl ktuiaettaket. NY1LTTÉR. Nyersselyem-básztruha I ht M krtál áa frt TI krlf tet\|ee Utttfkte relá kelw — Tan le 8bMUt\|-Pea<* rtUalnt hkelt, JaMr k nltM ■—oaerf ttlyei 45 krtát U irt 64 krig ■etereekáat — a leMlealtebk eatráe, nin k ■latáeatkea. rrlmt fmwltkn> yietekte le ráaaealeeen, reit-■tat hiekee raáUttn, - wltlákel »MUc M"tafer-ItUtiel kltáeeek. HESNKBE&a ö aelyemjyAral (« te kir. eárul reálUtá) IkrttkbM. (I) M«trr lerelette. Htájcbi kllwm Urátbátyef rt\|tHteaiá f Cs. kir. szab. déli vaspálya-társasag. t f ad 9477\|R. Í09-1 f __ 1 1 1 M i 1 1! A kézbesithetlen éa fölös asállitm&nyok a vaauti üzletszabályzat 70 §-a értelmében nyilvános árve-rezóa utján f. é, julluH hó lO-éa 4.9.9 órakor Kanizsa állomás teheráru raktárában kerülnek eladásra, melyhez a t. ca. közönség ezennel meghivatik. Budapest, 1899. julius hó. Aa AaUticaafatóaáf • Sw KauY\'Kcniua vaiárnap 1899. julius bó 14a KERÉKPÁR RAKTÁR - DNGER-ULLMAM ELEK viikiirNkfilMkM NAtiY<KAIIIZMN a világhírű jj, Primiir helloal" kerékpárok rikéavMiti él raktárt. Kltünfl járáiu ét aolid BXorkezattt UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 frttól felfelé. Hindtmiifmtl krrékpár nlkfttrértsrk , Ui rtliultkkii írJriT^krh la\|T> éa IrraratV , Még nrindan réaztvett arat6gépv«raenyan, ép «itI§M. ialiai W ll-én HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN Is a két első díjjal mmf-érmekkai lett kitüntetve. Ho GORMIGK a Világ lagréglbb arató- ét fűkawálógépgyára Chicagóban. Magyaromét l kliárélacaa T«aéfképii—I6aéyi: •uoAfum MŰLLER és WEISZ M. Ajánlják: aleymegbfahalóbbMCC0111CI „lTOMflABIA" kirakM aratéyépat,UatftkálettmbbICCOBMICK „DAISY\' marokraké aratógépat •»« a leguiHhb » legjobb MC 00BM1CK ,,HBW 4" fBkaaiáldfépat. Illat* kHMtWt M tliiatrl Itvtl 118-17 Ml CtrattK lyirtaátyt (éptk Maiiitti HMttinl\|ét épriak tt\|j talakaa, t \|uUk tl)u nillHtiki u ttuá\| ateáw ■ikUkhi nuU. Kapható: Nigr-Hlnltitu I —Featelholer Júzse I Armuth Nálháu Balaton Testvérek Doutsoh liijoa ifj. Fischer Ferenci Fleitchhaoker Jóisel Marion és Huber Neu ét Klein Roienleld Adoll éi fia Sohleainger liidor Schwtr éi Taaber Strém éi Kleia W«ti éi Scbmidt ■arca: Dorner 8. Fiiebar á. Fried Lajos Hereiig Jútse^- Burralrlrp Breuer Ferenci Fischer A. Klein József Mautner M. Béla Neumann M. Szabó Sándor Weiu Sándor Zachérlin uei Itrttattti Baoer L Knufmann 1. & rmitt Kreissler Qéu Sehwara R. Fischer Súaoa rtitl innál Weiler V. és Samu lila ItMáraw Bergtr Mikia RaailM I Nádaai Alajos Zaboraky Károly Zabuaek Károly Roller Barnát ■•(rBéat Dedinszky J. g jógjm Pataai SchleilTer M. ü. Partok Kramarita Viclor Soalerics Pá). aCaaaat Bodis Mátyás Darnay Kálmán Márkul Salamon la ,110-10 EZ liapiriambébaa ! Egyedül csupán üvegben valódi! 4 HZEB IGAZÍR CS4LH4T4TL1N, «YÖKEBBS R1CI1TIÉO MINDEN NEMttFÉBEC-PUagTlTilMOl._ Nagy-Kaniasa, TasArnap Zala 63. aam (ü lap) 1899. július bA 24a Köszönetnyilvánítás. 0 FensAfe SALVATOR UPÓT ttharaaf udvarmester! hivatala. Álaltaaa iiMinijkt, Ö r1—W k a irályi Ih%i Selvator Upót fUvtui mikltll ml mi iI<\|i<ti u MkwtuiMtl Ultit (álpmkal 0 Jeaaága hwibt mla HHriiltn kaaaaálta • calpáket 4a ánata, ktgj lákai Ma fáradtok ttjy aj, adat míi Ihliilf olpíknil. KflliWk így fit twUm-mI p«, hogy aaaak » alakjára káaúiMaek aáaikat MkitulpMláeaeí, ogyenaaaál » fllpée. 1 A bor ti k< borvíz a aavanyuviiak királya kii ■ ulti kttdlik Mi ■linlk, kW • «MlAMMl\|»lk Aj Ak, knr r (MitMMlptk ém aly JéU Inutk, 4m 4p aly >r\|hlrl«k, a mtml ■•iftírllk valtak • »»a-toMdMk. Zágráb. IIN. JiIIm M Mt. K * A N l, linuárkapllány Magyaronaág vl< minin tarainíke, • k4aiga«atáal Mtoeág aMka, • Mvetka •lkat lr)»: TWnh Mw url i, MbwlUUiö ealpSk kllfln6«kn«k blaonyultak, wlltrdan k puhán Járok Mgeakat iMn IíMJÍm, itgy lio«y — Mt klMMi — lább^jom MHl lovább ímelt mm Igkyek Salrai iiMintl Mwtil Dáaeaaa. INT. évi eeeptaaket lik. Tll»U!J M»« Uft—M WEMBIE SÁNDOR óvjuk lábainkat hitleatöl. nedveségtfil 6 mea viegtot. MJMÍ Hlnoi tSbbé lábfijáil >am tyukaiam, aam laiadéa lAb, aam bflrkamAwyacléa, aam lAbdaqanat, aam lAbéfléa. Bóvld Idol vtoelk itta m ikhajikktl a JArAaa uaak, ki ulatiá <r BljjaalMa. ai aAaa tí&cmi eaakaialeaaett aabeattelpM-lAaaai lAga al. bttfcrulmiin i frt 20 kr, rgjszera 60 kr, homoktalp 40 kr, lyerHfkcknrk tele. Aa aekeattalphálk kittaMgát legjobban binonyltja, hogy IN.il klr-kMi kaáMwpatk Aa • aa. klr kaatMAnk tAAia Ifjaa aAr uállKtalatt. Saóttlldk oikls atáaváttel. vagy a páaa nlölegaa bakiidén mellett. Felvilágoaitáeok, proepectneok k kSaiOnotnylívánltáeok ingyea. ■C VtaMaMaAAkaak aw\|Mtl( ir«\|«Aa^ar. "Mt ÁlUIAnai AabeNláru-Kjftr kektl táreaeái BUDAPEST, VI., Sílv-utoxa 18. KITÜNTETVE rN. Millnalaai ktáilitáaoa mi; írdeakemat k alllm altal lágy kmml 1897, Kbbki nnuattM vetfigépveraenyeo «bt díj : állami araaayéraaaaaiel. Lóval initkW t»t4f4p»«rm«rm >17 Ihwi , eiaó dij araayáraaaei. 1898. HódmeaíviaArhalyi vol5\|épverenyen elaS dll; aranyéremmel. Marojvkárhelyl ktiUltko* elat dii aranyéremmel. Weiser C N gazdasági gépgyára Maiy-KuliaAn Ajánlja; ■ABVABMaiÁtl legujubli is LEGJOBB VETÓCtÉPÉT, Bzabad. kiváltható kapeenk-lyókkel al látott alk tu keifM talajkaa egyaránt alkalma* Kala-Drlli tomUgépét, Papfo/iia" alcsi k igen jó, ktuyl votfigépét j legjobb mar továbbá aiab. >j« Cl IDVilii kaMtk, több kiállltáaii elad dlfjal klttatatattS«0k rwtuirl aoielekeli, karaaáit jár»á«y«lt, uéaaiyljtltt, raitált, irtoarttt, daráiét, imikl ii répaváfolt. kakorloia-asrzeelélt k aladaallla \|aadaat\|i gápelt. tf m—ao Clrillal malom «a TlinuUk beruklkeket. lf.M m MIÉ répakapa ti töltöcető. í Árjt\|;aik laiyn ra kimeatae. 10 írt 1 BORSZÉK. IjifrfbAI nskLim, OaUnaacrAbra a faayTaaak karijáka Fürdőidény UrUma jun. 15-töl szept 15-lg. UtazAa: IUet-RA\|«al( vasúton, onnan a iürdÖ-iga\'galósAg állal izubvanczionált gyorabocain. E gyorskocsikra el^jegfaáai te-hrlnl Miklós Qflröfl vállalkozóknál Stdn-Régeit. Déli utirAny: Brtuti, Ctiktztreda vasulon, onnan kocáin. A borszéki borvíz a savanyúvizek királya. Magrandalhatő m I(ki(alAit(aál, Barnák. Kapkalé minden (itt FdalAruaKónk Oxom"bt2l«l3r«a: FEJLEKI éi PlIIKIEWIlZarak FBrddre. karvlililetre aéiao aladaa faiviiáfadtAaaal, proifaotaaaal árjafy-lékkal ualfál a flrdl dilat l\|ai\|atéiá\|a Baraiak 181-8 Posta, távírda helyben. Magranöallwta: IQAZQATÖSÁQ BORSZÉK Bécsi Nők koaaönhauk Szépségüket •lat aarkaa a lefkalleaieackk, Irfkalkakaakk M lagkinu kk Originál Pasta Pompadour kaaaatlattaak, aaly atk. »p. A. Kis onroa találaaaya. — laaa aatpitkaw baaaaálata éiéaak, a araaalml, vaklté nép, rtanailklll írekM aA, stf • Bacaaafcb koraakaak la; — Ját állta mellett (allainaatkn a ptaa tfaeaaadatlk) altkatati a aaaplSt, BiÚfoltakat, blató-> kalyHittat, atrtafoltokat, kMikakat k a Ur aiadaa aaáa ttaauulaaaátát — Már 40 ár Ma a l«\|»uw» aiaiia >-kát. alilaaikall alkalmaaáaban van, amiről blaonyltvinyok k kikayilaAt.aatak taaaakirfaak. laaa aaar JMgiaak k trulaatlaaaájáaak aláf blaoayiUka a «• Hfa haa-állAa, mily idd alatt aaarftla aaar találtatott fal k ttai limit el. — Egy Ujaly ára, mely • k&aapra alig, 1.80 frt - POMPADOUR-TEJ aaaaaai tejaalnl kkkra Tiltoiiat a aa anxbdrt, — még moeáa a tán aaa tinik al. — Eredeti tng 1,80 frt, Pompadanr aaappaa 10 kr., PompadonNPadar rósauxint, aréa k fehér miakaa 1J8 frt. « fordoljaaak blMloamal Wllkelmlaa Rli Dr. H( likai Aaáaa Kis aad Bradw) »A«a, Praterate^aaar 18. ciiare, kik m atyWtli kkaiUi a valódi Bix taarakoak. Vételnél aeak ólommal aár t caomagokai fogadjanak • RaklAr Nagy-KanizsAn: KREINER QYULAnAL KyógyfQrdfi a Balaton metropolhta Mt- Zala Tárma^yéban. Poata éa távírda helyben. Fürdőidény május 21-töl szeptember hó végéig. Aaoa gyönge ádllSk k aallketagak, kik Balatonfüred kádread kjiaáját alBbb éh.aai akarják, már ■Ajka iH-tdl itt aladaa káayalaat — aalef fkrOk keMaUval — találhatnak. — Ttaata taaadaiy eayka, igyealatoa túparti levegfi f tgftayaa, nda, a-inaavM, tmm forráaok ; jakaavA-, kj-t mdlt-, uaMági-gydgymdd savaaarM meleg pMUgt- k aaáaeana hidag ilrddjs gtafkriiök, aakaayok, balatöatarí hideg ftritk ia aaaódák. Orroat taklalélyek Igen ajáalják: Ttreegtayatg,garrtlyT"giürfkdr, wna, k»a«-?tay, Itgkflaairtak, hnrutoa bántalmal, rekedtatg, yérkípía, gyomorba bélhi-nt. máj- k UpTárUatg, níl bajok a Idegbántalmakban. Klalraaga flrdtlatkat. HagyakISI védotl gyínyírtt fakík, diues cálaaart beraadaak, gyógytore aáucurnok. árnyékos atláayak, lomboa park, faayeaa ligát, táraaM, uinlalSadáwk, Inti Uecanlataág, élveaetea kitindalkok, eéUceónakáais. Elagám lakkok a Balaton part\|áa épült Ipoly-adrar. ai Iraaákat- ,k Kiotild-ldranikbaa k a Grand Hotelban, cainoa nyaralók, Jó k méraékelt étkeaéa, takla d\'kata eoarart I frt 88 kr. S\'aobák 40 krtól 5 frtig kaphatók. Janika 15-lg k aagamtaa 81-Ui a aaaaaa Tágéig a lakkok 80 aaáaaiókkal, aa átkaak Qrand\'Hotel tttaraatkaa 80 aataaUkkai akabkal TuiH állomáiok Siófok ól Taakpróa Siótoktól Füred gSahíjóa 1 óra Veae-prómlól kooaln 1 k Mi óra. Tanti aaasáa jegyek 13 egyharmad eaáaalékos kidrw-minynyei, menettérti jegyek — bárom napik — fttfrók kapkatók, A flfrdóiatÓMt raadeaó Aorroaa dr. Haray IktvAa, klr. tan. UkáMagrudalkak kltog kaktiAóaa mellett - Llngl Valórláa flróálgaagati koa Utóaaadók Balatonfíredn. A bálatonfflredi kTáayrkaak, mely miit ótnadi-rfl la igen kedvelt, Anktáraaa. Édeikuty L. kvinyvi«-a»állitó Bndapeaton; aaaa kivti kapbatu Sieaerey láaia-uál Veeaaráabaa k liakiaaekar AatalaAI SaókaafakóWiwtt. Proapaktankkal ingyen aaaigál 184—k a flrtll^ai\|lHli\| Nyomatott iaohFel Fülöp ja plulajdonoanál NaKyKaniaaá8n 199 Huszonhatodik évfolyam, 54. szám. •MrkMitéMf 1 ViMtkU tpllal Flaakat fllíp ktlfr tmakídMWi utrkvuUnl irUktaal labnt >»p«a klai 4. 1. i—l irt kön Ma laMaradt t íap StillMi r«..»ri tMtikaaé Mlndita IMMInttl 1 VkroaklttpSlatt tl—M fMlh kír». ZALA Politikai lap. Magjslanik NAGY-KANIZSÁN helenkint kétszer: vaiárnap i ciűtörtőkfin. tLómiTM iUI : Illa ém 11 kunt (Ikt-ki Mént • k»r»»» (t Irt — k» Nagjtdivr • lmu (1 trt W kr Hjrtltttr p«UtMrm 10 kl^aéf UllMliMk, ilialal i klllilluk i naatktaék FImM rUf khr kr* kriMka liMmMk, MtomMIm lantot tmk Inert k.ut Ml hgÉM* «L tr— mám én M knjaér Nagy-Kanizsa, 1890. Fataiía narkititl: (Hltr liaéct Siarkaailitiri: I.i^m. Csütörtök, julius 6. Az Ülésszak végén A képviselőház nyngodtah folytatta j a kiegyezési, s az ozzol összofltggő ja-1 vasiatok tárgyalását. A parlamont mai normális működése mollott bizonyos volt, hogy az országra és a monarchiára nézve oly fontos javaslatok igen rövid\' időn belül letárgyaltatnak és törvény orejéro emeltetnek. G tudatban ngy tekinthettük a kiegyezési javaslatokat, mintha azok már le volnának tárgyalva. A parlamentbon már olyan volt a hangulat, mintha a jól teljesített munka utáni pihenés vágya lepte volna meg a lelkeket. A hosszú és küzdelmekkel teljes parlamonti munka után ezt a vágyódást senki sem találhatta időszerűtlennek. Immár nyugodtan tekinthetünk végig Széli Kálmánnak és a kormánynak eddigi működésén. Az a rövid idő, melyet ez az igazi nagy kvalitásokkal biró államférfiú a kormány élén eltöltött, elég volt arra, hogy hosszú éveknek vajúdó munkdját hozza tető alá. Óriási akadályok és nehézségek tornyosultak-Széli Kálmán útjába, A közelmúlt története tosz róla tanubizonysá got, hogy maga a parlament az izzó szenvedélyok tüzében mindonféle munkásságra képtolen volt. Széli Kálmánnak olső és legnagyobb érdotue, hogy a parlamentnok háborgását, mely már magának a parlamen-tárizmusnak kozdto az alapjait döngetni, egyéniségénok rokonszenves varázsával, államférfiúi képességének erejével s békülékony, az összeütközést s a szenvedélyek felkeltését nom kereső politi-Icájával teljesen megszüntette. Bátor és egyenes föllépése, az ország jogainak védelmében tunusitott férfiassága meghódított mindenkit s még az ollenzéket is lefegyvorezte. A magyar parlamentben nem volt még tiszteltebb és nagy-rabecsültebb mininiszterelnök, mint Széli. Az ollonzék — egy-két szélbali ber-zenkédőtól eltekintve — vele szemben a lehető leglovagiasabb álláspontot foglalja el. Ma nem személyek állanak személyekkel szemben, hanem elvek elvekkel küzdenok. Óriási változás az, ha a közelmúlt szomorú eseményeire gondolunk. Egy szerteszétiüllő parlament látványán sajnálkodott és aggódott az ország. Eljutottunk a törvénytelenség legszélső perifériájáig. Csak egy lépés s vége a parlamentáris-muanak és aárba van tapodva az alkotmány. E lehető legkritikusabb helyzetben lépett sorompóba Széli Kálmán. 0 Felsége bizalmául reáháralt a nehéz feladat: az ország alkotmányos jogait megmenteni a hínárból, felszabadítani a parlamentet pusztitó betegségéből t visszaadni a törvényhozás gépezetét a hasznos tevékenységnek s visszaadni a nemzetnek bizalmát jövőre, törvényeinek és jogainak ereje iránt I Soha el nem muló érdeme marad I Széli Kálmánnak, hogy az ország nyugalmát visszaadta. Ha Széli tTAlm^n egyebet sem tett volna, mint azt, hogy a parlamentbon s az egéaz országban duló visszavonást megszüntette, már ez TARCA. Az ifjúság. ( lrtn ti t „Timtktr\'- folyó éri maróim M tl4a tar tett aatcljrea Molraita: HaJta fiftU. A társadalmi ölet Iájának legzöldebb rúgyei legéleteröaebb hajtásai az iljuság, de mig a fa — a szó tenmészetrajzi érteimében — gyökerein ál a lödből találkozik, addig a társadalom életiáját a legzöldebb rügyek, a ieglUtalabb hajtások — az lljoaág — táplálják, éltetik, hiss az ifjoság csupa szív, eaupa lélek, a valódi élet. Ha az Ujuaágol emiitjak, lehetetlen azon varázserőt leküzdeni, mely párhuzamba törekszik allilani a tavaszi, a természet ébredéséi, rflgyek Jakadását, virágok nyílását, lehetetlen, hogy gondolatainkat észrevétlenül Átröpítsük a márciuson, a melyei egészen az ifjúságénak vallhatunk, mióta a márciusi ifjak március idusát megalkották. Miként tavaasszal a rügyfakadással, vir£g-nyiláasal iy életre ébred a természet, agy a gyermeki álmok elvonulása után az iljukor elér* keztével kizöldül a aiiv virága: a remény, szerelem, erősbödik bennünk a lélek éltetője: a hit lelkesedés. Olyan sz , ifjú élete, mint a virágé, a nyitó ) Bnni „Elüt faakék" olnfl mtvébSl. virág mohón fogadja kelyhébe a augárt, a harmat éltető nedvet ad, majd titokzatos sejtéssel Ode szirmai között m<gfo,iamzik a gyümölcs, ai Ujaknál pedig\'tiz eszmék sugara hat lelkük mélyébe, a fenséges harmat — a tapasztalat — megérleli a as esz<nék átalakulása, belaő forrongásuk alán kész érett gyümölcsként előáll a tett Tavaai — virág — ifjúság oly nszetartoio fogalmak, hogy azokal egymástól el sem választhatjuk, a mi élteti az egyiket, élteti a másikai is; a virágaik is, ai ifjúságnak is léls elaö teltétele a azab idaág; aa emberi életben az ifjuaág, as ifjúkor az. a mi u terméssatben a kikelet, a virágok nyiláaa; a mily kedveaek, becsesek a terméssel virágai, épp oly értéketek a társadalmi élet fájának virágai, aa ifjuaág, de különöaen becaessé, értékessé leaii a« ifjúságot a társadalmi éleiben kijelölt helyzete, miként a fán a legújabb hajtások agy a társadalmi élet faján a legifjabb ágak — az Ifjúság — legmesz-aaebb esnek a fának torzsétól, igy legelsőben vannak kitéve a vésznek, összeütközésnek, de épp azért a legjobban is megedaődnek. Boldog a virág, ha ssabadban van, boldog as ifjúság, ha s\'abadsága va i és as életnek minden esetre boldog szaka as ifjúság, Illa történelmi kor első sötétebb azakaibrn vagy még előbb, a történelem elölt volt időkben a társadalmi élei tényeziöt keressük, azon meg< gyöiödésre jutunk, bogy minél távolabb álloU aa emberiség a polgárosodásról, a civíllsallótól, annál homályosabb logalmával birt a boldogságnak; hiányiollak még az eszmék, erkölcsi öntudat; a bodogaág fogalmat pedig ezek slkofják, a melyek a nemzetek leghatalmasabb erkölcsi tökélyébe a a* ifjúságban fejlödnek, azért volt mindig oly megbecsülhetetlen értéke as ifjúságnak. Mert ml is képeti a bodogaágnak alapját?... a megelégedés... a váljon az emberi éleinek nemde aa ifjúság azon szaka, mely a legkönnyebben kielégíthető? eszményi oél lebegett elóttttk, lelteiknek mindig erkölcsi értékük volt; távol állt tőlük az anyagi javak hajhásiása, leginkább ment az anyagi lerhektől, léhát szabadabb, függetlenebb is, mert az anyagi gondok u eszme, az akarat lettekben való szabad nyilvánításának legsúlyosabb békéi. Mert nem abban áll a boldogság, hogy minden vágyuk teljesedjék, boldoggá csak a sorssal való _ megelégedés tehet, ez pedig csak ott lehelő, hol kevés a gond, a kinek van váljon egy ifjúnál is keveaebb gondja; házi gondjaik egyáltalán nincsenek s a túlnyomó rési legtöbbször egén szekrényét magával hordja, tebát bátran klmoad» haljuk, hogy as ifjúkor as életnek legboldogabb szaka. Mennyi halaimat, lényt, eröl, dicsőséget sár magában a fogalom — boldogság, — halalom, erö van a boldogságban, mert lelki életünket Szöilöbirtokosok figyelméből OjtógnccaacLaaoi "r«-lstaaa.iqat ojtópa-iaa/urt állandó nagy raktára ALT és BÖHM Nagy-Kanizsa. POSTAI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN ESZKÖZÖLTÉTNEK. r Nagy-Kniz»a csütörtök Zala 64. imám. 8 lap.) 1819. jntioa bő 6 án •lég rolna arra, hogy neve kitörölhetetlen betűkkel Írassék a történelem éralapjaira. De Siéll Kálmán a parlament nyugodt munkájának biztosításával csak eszközt éa módot koresett nagy felada-toknak, óriási nagy fontosságú munkálatoknak á végrehajtására. B10t-ttlnk állt a kiegyesés, a mely körül érek óta folyt a harc. A bizonytalanság állapota óriási vsgyoni károsodás* sal járt asorsságra nézve. De nemcsak knyagi, hanem politikai hitelünk is meg-ingott A külvilág ugy tekintett reánk, mint olyan népre, mely nem képes a á maga lábán megállani. Es as orköl-esi devalválódás még pusstitóbb volt hatásában, mint as anyagiakban való TMsteségQnk. Sséll Kálmán egysserre mindont rendbe hozott. As orsságoi megáUitotta as erkölcsi és anyagi romlás lejtőjén. Biatositotta a kiegyesés müvét. Nem-csak megvédte a kiegyesés . korábbi össses előnyeit, hanoin hatékonyabbá, gyakorlati ssempontból precisebbé tette a miniszterelnök a 67-iki törvény* ben biztosított jogait, a melyeket sem félremagyarázni, sem kijátszani, sem elalkudni nem engedett. S ime, ma ott állunk, hogy az a ihü, melyet évek óta nem tudott as él6bbi kormány törvényben bistositani, ma már csaknem teljesen tető alatt áll. Néhány hónapnak, jobban mondva néhány hétnek rövid ideje alatt ily óriási fontosságú feladatokat Andrássy óta egyetlen kormány sem mutathat fel. Országgyűlés. fallal »• Két nekróloggal kezdődött* mai filé. Percsel Dezső meleg isavakksl bucsoitatia el ftadó Kálmánt és Ziámbokréti Józsefet, s most elhunyt két képviselőt. A isombaton letáriyalt lörvésyjavaaiatok har-msdssori olraaáaa utáa a rénvénytárssságok é bizto-itái tárgyalásokra vonatkozólag létrejött egyezmény tárgysltalott, melynél Lévay Ljo«, a kormánypártnak egyik fiatal tagja jiaiott a idegeit bistoaitési társaságok cégjegyzékére és tartaléktőkéjének elhelyezésére nézve néhány mó-do-itáit, melyeket Hegedő Hánd >r később, a btstotllásl ügy rendezésre nézve alkotandó törvényjavaslatnál ígért figyelembe veoni. Ezután kardit torra a bankazabadalom és a vslularendesire vonatkozó javaidat feletti általános vita. Est Pa\'asky Ágost nyiloita meg as tlOadól székből, Magától értetődik, hogy Pnlssky a közős bank fenntartását melegen ajánlotta, a mi a tzélsőbaloldalon hevee ellentmondásokkal találkosott. Komjáthy Béla s iAggetlaaaégi éa 49-as párt résséről igen behetóan polemizált Pnlaskyvsl, kivel etemben kimutatta, hogy mig as őnáflő bank alapjára nem l\'pünk, Magyarország pénsügyi érdekei nem találnak kellő védelmei. Utána Konuth Ferenc szólalt föl, aki hon-szabb lOlnálalásában sBás nagy figyelme közölt kijelentette a maga álláspontját, melylyel a közös bank (entartáaát határozottan hibáztatja és kimutalts azon előnyöket, melyek Magyarorazágra nézve beállnának, ha as ország emancipálhatná magái a közös banktól éa lölállíthatnA a magyar aemseli bankot. Jallaw 4. A kiegyezési javaslatok tárgyalását a mai Qléasel befejtzie a képviselőhás. Essél négy eu-tendőnek ho«szu, keserve és helyenkint nsgyon válságos küzdelme véget ért. A főrendiház, mely a legközelebbi nepokban veszi lárgyaláa alá a kiegyezésről szóid javallatokat, minden jel szerint nsgyon bsmar iog velük végesni es ezzel a mag ar orasággyülé* megérdemeli nyugalomra térhet. A házban a lárgyaláa befejezése nyugodt volt Polcsner Jenő éa Madarász Jóaael tartolt egy egy beszédei s közőoank ei\'ea. Ugy a ma MhoaoU ellenvetésekre, mist Kossuth Ferencnek ée Komjáthy Bélának tegnapi fejtegeHwiru Lakács László péasügyminiazter felelt boambbsn. Beszédében ismerete álltsponlját védelaezte, hogy s tsaáló körülmények kőzött, s mikor a viuta»báljo«á nsgy müvét kell tető alá hosai, s bankügyet nem szabad rászkódtalásaak kilesni és ezért, bármennyin eliameri is a kflJőn bank előnyeit, egyelőre fenn kell tsrtani a baakkőzőaségel. A mi-oisster hangsúlyozta, hogy a lefolyt tárgyalások sialt veitsk pillanatok, a mikor nagyon közel álltunk az önnálló bank ieiáliitáaáhos, der sikerült Magysrország érdekeit kellően megvédelmezni és miután ss 0zirák-Msgyar-Baak az össze eléje szabott k4vete\'ményeksek megfelel1, a bsnkzza-badaiom meghonzabbitán csak eiósjrnyei Ea as áiláapoolot Koeeath Ferenc éa Komjáthy Bél* esemélyes lelszólaláeaikban ujoiag megtlm»dik. A vita a javaslatok váitosatlaa elfogadásával ért véget As ülés további folyamán Széli Kálmán Po-lónyi Gézának agy még a Bánffy korszakból elintézetlenül maradt interpellációjára adta meg a választ. A Tlpofcrsfia munkás-lapnál annak idején történt pénseikobosást védte Sséll Kálmán „elvi szempontból, bár hozzátette, hogy szút* az elkobzott pénzt viinakpta a lep. As ütés végén Rátkay Lász\'ó szép, igazán költői sxavakkkal felhívta S kormányt kötelessé gére, hogy a Petőfi halálának 60 esztendős évfordulójára rendesendő ünnepségen vegyen részt\' Wlassic* Gyula közoktatásügyi miniszter ssoonal felelt z interpellációjára és kijeUntetle, hogy agy a kormány mint as országgyűlés képvi«elve len ss ünnepen, melynek rendezését a Petői társaság, mint leghivatottabb faktor, magárs vállalta, de s kormány késsséggei rendelkezésre bocsátja közreműködését is, A választ az ágén Hás helyesléssel kisérte. Legvégül Molnár jáoos egy Jássberénybea történt vsllássértési esetben interpellált. . Netaáoj ni i szociális tórilfcto Iris : Or. Zollner Béla budapesti ügyvéd. Többnyire ázt találjuk, begy azok, kik ko runk essn kétaégkivül leg»itálmbb kérdéséhea hoziáasólaask, rendesen aem képesek biaonyue megnyuittaijs; a boldogság le tétele a megtlégedéa, Wzikó remény benne az a lény. melylyel a jövőbe vetett erőé bisslom s honfi keblet lelvidilja, meg-szenteli, dcsőséfgei övezi az i\|ji egész valóját ss Önuralom, az önmegtagadás a ha a kösjó iivánjs, a lemondás egész az önfeláldozásig, de viszont esek biztosítják az iljqiág részére a győzelmet is Mint fsntsbb vázoltam, olyan az iljn élele mint s virágé, a növényé; a magol elültetik, olt szendereg s természet mély litks mig sgyrésst a földbe gyökerekel bocsát, bogy Így s\'spjábsn as anyalödhöz erősödve, s természet romboló elemeivel daoolni képe* legyen, eddig Aásrészt létéről jelt adandó kihajt a földből, az ég leié emelkedik; az éltető nap kicsalj* leveleit, virágait, mohón ezivja a hatható* ugárt, ágakat terjeszt, lombdiasl ölt, követeli magának a helyet a levegő-égben, terebélyes Iává növekazik, megérik rajta a gyümölcs; a természet eme caodájánál kell-e nagyobb ? a mind ez ama kis elvetett magban rejtőzködött, szendergett. nyen cíodtk tl ífjtwag várófk II. Szerény hajlékban ring a kik böleaö, lakójáról senki aem tud, pedig a legnagyobb kincset tojjjj egy anya minden reményét; a kisded nő, kagfogoi, járni kead; majd lüsfa-piripán lovagol, Dvi * egéss világ, a gyermeké; de a* Öntudat \'ébredése .korlátlan rOptü kedvét asükebb kalitba tárja, Ifjúvá len a minél éleaebben kifejlődik el taéje, annál inkább kOli egy fOldhőz, a melynek szeretete az anyatejjel oltóolk fqgékoby keblébe, b mig e beaaaseretst uivóe gyökérként melyen lüii s anjafftldhöz, a melytói sliuzaastva elher- vad mint a növény, a virág, addig a szabadság, remény akaraterejét emelve a küidéa, a cselekvés, a tettek terére tzóülja. As ifjuiág elölt hasáért, királyért ninoa nagy áldoaat ►Ilyen iljutág emelte pajzsára a honszerző Árpádot, Ily ifjúságnak bullolt hőai vére piroe virágként Alpár mezejére, a nemzet eme virága gyüll öseze Pusztaszeren, hogy rendezle a bon dolgait * a hét halmon megvetették a törvényt, a jog az igaaaág alapját s ezen ifjúság küzdői: egy ezredéven at leiketü ve mindig mindenéri, mi nép jó, nagy, dicső, szent; bünké volt, de ouk az önérzet halárai köaött, mint a kócsag, u a madár is kilépi legdrágább tollait , ha gyilkoe óntól se< besve öiuevérnödik; s mindig megadta az az\' iljuság u Istennek azt, a mi az Istené, a királynak azt, a mi királyé a tudatában annak, hogy az erő könnyebben érvényesül mint a jog-, síkra szállt egén erejével az igazságért nerszer állván azombe száz vesaélylyel, mert sst tartotta hogy csak az veuiti el mindenét, aki bátorságát elvoniti, és ha Ulán olykor lul ia ragadta a lelkesedés bévé 1 tárgyilagosság határán, de idealizmusa, hona tereimé volt mindig az a biztos cdllsg, mely a napkeleti bölexeket as igaz oélhoz elvezetne; humánus volt. hí sdotl valamit a saivét is hozzá sdla, szive pedig nyilt, Úszta vo\'t mint s szivárvány, nem mini ama duzgasdagé, aki szolgáinák kiáltott, amikor a koldus hozzá ma-missnáért könyörgött: .dobjátok ki nt a i-zegénjt, mért meghaeád aszivem.* Éten Ifjúság képe lebegett gróf Széchenvl l»t-váe a nemzet aegy látnoka lelki a»em«i elölt, * midőn kimerte mondani a már teljeeedéebe menő igéket .Magyarország nem volt hanem len,\' s előlépett es u ifjúság már a márciusi itjak személyében; megértették Kölcseyt .Himnusz-\'ában, a melyben egy nemzet esd Istenéhez s megértették, hogy a (Uazádnak rendületlenül légy híve* lelkesítő szózatában millióknak sorsa int a boa reménye, as ifjúság leié. É« esen ezredéve* küzdelemben őrző angyalként állt az ttja oldala mellett a hölgy. Bistató ssaya ugy,hatóit aaivökre mint a fáradtjöldmivesre s pácsirtaszú, aj erőt nyert a munkára\' ez, a (tv-delemre amaz; a forradalmi bonleányok ki nőseiket felajánlották, ápolták s sebesül eket a éjnek éjszakáján koszorúzták m«g a martvrok sírjait a mldőif^már az ellent .tek kisimultak, az utolsó cssták is leujlottsk, együtt \'fáradoznak a béke nagy müvén, asóa még a Uliukó ia stebhen szól a pásztortűz mellett, a dalos költők kedvének ia rfykébb aaárnva támadt; pedig JJk adják a dal hatalmát,, a dal pedig agy Ml a magyarnak, miat a betegnek a balzsam. Te -pedig turul-madár szállj még egyszer -visna ss emlékesét távol kfldtből, mond] sseé regéket neküok mai ifjaknak a mult dicsőségeirőL és le szfnn pillangó lengj as ifjak álmainál, hol as ibolya, nefelgjoa illatárban nyitja keblét, hol a hajtó füz alatt kicsiny bokorban a csalogány bánatosan zokog, hol a eir öléa még a kika á virág is álmaikról beszél, hol as eeti szellő remagvi áll meg, s még az álrOppenő madár la pillanalií magpihen azon ifjak álmai felett, kik éltek, baltat királyért, hasáért. I Nagj-Ktnissa, csütörtök iii egyoldalúságtól kallnleg őrizkedni. Némelyek azt hiszik, hogy eleget teainek ltö\'el?netiHnük-nek, ba as alsóbb népottziályok, je\'estll pedig a munkásosztály súlyos snysgí helysete fölött ke. servea könnyeket hullainak; misok elleniirn feleslegesnek és nevetségesnek találjak a kér désnek komoly megvitatását. De mint Splnósa bölcsen és találósa megjegyil t n kuUtó saeilem nek sem sirnls, sem nevelnie nem ««abad a dolgok felett, hanem meg kell okot figyelnie. Eaen vézéreazmébŐI Mindülva viugálAdásunk kóréba fqgiok vonni, mennyilian áll a ásooialla kérdésael MssefQggtaben a tal»jd n kérdé sal, mart misdenektőlöti a tulajdon hs (inoudsputik sem kell, bogy inlíjdon alatt itt és a kővetkezőkben mindig magáutulajdont értünk), a mit a ssocia-listák aa öearee társadalmi bajok egydUli kut-forrátának tekintenek s ssl hl-slk, nogy annak sHörléaével fBIdünl rögtön édenkartié fogus át váltósai. A talajdon mtot lulézméiiv sokkal régibb, ___ _________ semmint közönségesen hinnők. Mlitduit kétaégen I Vagyonos oíziáiy kifejlődésével lnhét ásó a to-WÜI áll, bogy ss< as emberek bizonyos dolgokra \|do„ány éa Mépmüvé«zet virágzásáról s a tör-nézve már oly időkben eU-merték. s midin \| im\|tll, tatil\'ja* bogy ai»k a/, államok Ifinek államról és állsmi törvényhosásról még »tf> cetti \| leghatalmaaabbak, melyeknek kebelében a maróit. így a terméssel áltál önként nyújtott ja- gm,tulajdon elismerésével hatalmat, gazdag és vakra aésve, ha asokat a* egyes eg^én 0sss<- üileliittetm oiatályok keletkeztek Ily érlelőmben pytyiBlte éa további időkre késale\'ben tsrtá. 8 Zala 64. seátn (S lap) ast lehet válaeaolnl, hogy ha tulajdon nagy tömegek ben, mint köztulajdon ossládok vagy uam-aolíségak között osztatik fal, mint ezt a tulajdon fejlődéinek történetében látjuk, akkor ia bekövetkezik, s nemaetnég elizaporodása folytán as tU idő, a melyben snnsk tagjai kőzött az ö«sge-tartossndóság érze\'e olyannyira elenyészik, hogy megczQitik náluk az s munkaiíaaiös, melyet kiaáró-lag a maxántulajdon\'tsoknál látuni\', S így s magánt\'i\'ájdoD beliosatának ntükségeasége csak Idő kérdése volna, ami a tulajdon történelmi fajlfldésébttn vaié>b»n igaiolssát i« találja. Ami pedig az egyetemes, illetőleit állami köalalajdont a az úgynevezett kollecktiv gszdálkodagt flletf, ez s munkának olynémlí organizációját tenné szükségessé, melyben az egyéni z<thad<Ag teljesen megnsQunék, mely tehá< egyenlő volna & szervezed rabszolgasággal. Csak a magáululajdun uralma alatt emelked betett az emberisén a kuliurának o\'y magss fokára, melyen jelenleg áll; c<ak egy gasdag é» ba valakinek eat as egyáol tulajdont él nem ismimi s sst megtámadni ee/ébe fulntt, blto nyárs éleiét tette koekára. Ilyen e«rtak aaon-ban a kezdetlegsa embernél n> m ritkán lordul- lelligeiia oistályok keletkeztek Ily tőrt lándzsát tulajdon Intézménye mellett Deák Kereső, mikor e azavakat mondotta; A szorgalomnak kél haialmas rugója van : tsabadság és ilulnjdon. Két hiitnlmiia ílaiiőn ád a polgárnak aröl és lelkesedést a bon védelmében s e két hatlak elő és csak a vlitszttverl támadók vörí- ö»«tftn szabadság és tulajdon. Cs«k két ető köti nek árén jutott as emberUég a birtok és aa \|,htosao « népet honboa és \'örvényhez és e kél abból foltó Jog elismerésébe. varázserő: asabadság és túladna.\' A földbirtok tulajdona sokkal későbbi ered* , VtWlWgw ewk „,„ , „oroJibb értelemben L JSWftuSP. \' kr"ld",v,l<"1 Í vett tőke vagyia péasbirtok jogosu tságát külön í,í?b" bi,0D)tr^igazolni: ennek is ugyanok érveftépezvén akkor kezdett határvonalai húzni as wyérn és P j4, \' ; kel, ^An(at}d<l„ me\|\|,ti általá-itdőn saját ereiével foso l a löld i. % \' i. ;ied kötött, midőn saját ereiével fogo o 0 eléaéhes és nem \' akarta, hogy nehéi munkájának gyümölcsét más élvezhesse. £/ kulexa a ftlld-lnlajdon történelmi fejlődésének s ezen egéssséges ás az ember termésietébeu öröktől lógva rejlO a Örökig tartó egoizmuaban talá ja a magánbirtok (mint általában minden tulajdon) létét, okát éa magyarázatát. Hogy aaonban e mellett a magántulajdon jogosult-e, az az öapses éaajogi te őrlik dacára, melyek annak fgaaolá-aára felállitiatlak, kétséges volna, • valóban be kell vallanunk, hogy a msgániuajdon jogosultságának igaiolásánál nem ansyirs ée«\|Ot(l, mint inkább nestsetgaidsaági és szociális tekiateiek irányadók. Nem lesz nehéz ezt bebizonyitsnank. ■■-Kt"\'l /---* ban felhoztunk. Hogy a tulajdon mint organikus intézmény termeszeiéből folyó következményeket von msga után, melyek súlyos sebeket ütnek a társadalom teatén, est eltagadni egy pillanatra sem ja\' estünkbe. Mindenki >udjs, bogy a tuUjdon az, a mi a társadalmieayenlötlenaéget aifl.l a mióta tulajdon letetik, mindig tudatában volt a támad >lom annak as ellentemek melv a vagyonoa és vagyontalan osztály kőzött mindig fennállott a ölökké fenn fog állani. S a történelem bizonyítja, hogy a hol a magántulajdon gazdag éa vagyonos oastályokat teremtett, ott ezek as osztályok a vagyontalan és kevé-bé vagyonos osztály felett nemosak Aouaseau magasitalja a kori, melyben a javak tényleg, hmem a mennyiben a lórvényhotáaban forrásai mé; asnklé, msgnk a javak ellenben a1 v»ló részvét régibb időkben kizártlag a föld-termésset által önként nyujivn, kötöaek voíták. I birtokhoa volt kötve, jogilag is feltétlen uralmai De ml wm terméaaeteaebb, mint bogy e< a kor\' gyakoroltak ; a az ellentét, mely igy az uralkodó nam tarthatott sokáig. Ha például korunkban\'és slárendrlt néposztályok között kifejlődött, aa mindenki tetszése szerint vadászhatna éa halász- emberiségnek Igen sok küzde mébe éa véráldo. halna, bizonyára rövid idő múlva aem vad, aem sstába került. E küidelmekkel a világtörténelem bal nem léteznék, mert még a jósanabb elemek-! majdnem minden korszakában találkoaunk. 8őt aem iaaaarnének határt a puszutá«b;it), hs tud- az elmúlt idők története nemcsak ast tanitis, nák, bogy többi embertársaik kíméletlen eljárása bogy e jelenségek mtndea korban és népnél lé-fogytán a v.d- és halállomány" fennmaradása tezlek, hanem sí ujabb \\isgálódáaok megcálol- Uletffleg auporodása illuzóriuuá válnék Még kevéabé lehelne arra asámilsiionk, hogy valaki nagy eröfeaiitéaeket fejtene k^j végből, hogy a talajt lermékenyuyé tegye és^elvesse, gyüsiölcslákat ülteaaen, némeaebb állal- és nö> vénytajokat tenyésssaen, sióval ily kulturMada-lokat telieeitaen, ba >< tőid s általában a javak lorráaai isnkié, gyün>ölcaei ellenben közösek volnának. Mert bár van idő, mikor az egyes, egyén a lelkesedés pilanatában ké<s vagy»nát, »öt é\'etét áldozni egy nemes essméer\', de kös-sapi hangulat behatása altit1 és fólytonoian mintegy aa egész világéri fáradozni: erre mint a tapaaalaláa Lizonyitja, az ember kevéssé, vagy épen nem hallandó. Egészen másként áll a dolog, ha af tldbfr\'ok magáBlulajdonban van. Mindenki tudja mennyire ösaaeforr a löldbirtok\'tulajdonosának egéss lényével éf lelki életével. Mily odasdá-<sal műveli tu ember saját birtokát, mennyire törelaaik aa őasies lelki és tas\'f erejének megfeszilésével termékennyé team- Sióval a gaadaság sokkal intenzivebb, mint a közös birtoknál ét ea végtére is a köznek válik javára. Igaz ugyan, hogy a földnek intensiv müvelése csük annak tulajdonbevélelét általában teszi Kstkségensé és ez még nem bizonyltja, bogy annak magántulajdonnak kell lenni; de erre hálátlanul bizonyítják, hogy eaen ellentéleknek mindig egy-és ugyanaz a dolog szolgált alapjául. • Akár a kelet történelmének majdnem inne reilen mélyébe hatoljunk, akár tokit taük a görög népet, mely először szólott a világtörténelemben aa aiiistokraták és demokratákról s elős/Ör élte át a dühöngő oxztályharcot, mígnem harminc éves háborújábsn, — mely mini a pelopon\'susi ismeretes, a mely ssooiália háború volt — elvérzett éa leszállott a világtörténelem nagy néphalottjai\' hos; akár bvs»eljünk Rómának pameiu-ok éa plebejusok közti x/ociália küzdelmeiről, a hol élöstör Isijük mint a szociális törvéuybtuáa o\'sff alkotását lelá\'litui a kia és nsgy birtokos osz-. tályjogát egészen Maiiusig, middn a torradalom Rótuánan Sulis véres keaei által leveretett, kit annak idején a békezavaró boargeois diktátotságra emelt, mig nem tt militári/mus a szabadsággal együtt az onziélyellentéieket ia megszüntette; akár tvkin\'nük a parasztháborúk idejét, a midőn egész Európubun ugylnason okból ugyanazokat aa eredményeket akarták fegyverei kivívni{ akár a jelenkort a tnnga smaália leikeléseivel: mindig egy és ugyanaz a kép áll előttü k, ugyana* zok a komoly é» sötét vonások, u^ysna* a fájdalom, ugyanaz a güg, ugyan az a küzdelem.* IM99. július hé S4n H ! R I K. — Frigyes flhereeg Magy-Kanis^áa. Frigyes főherceg táborsjter-nagy az V. hadtest parancsnoka folyó hó 5-én délután 4 órakor Sopronból városunkba érkezett az itt állomásozó cs és kir. 48-ék gyalogezred 2-ik zászlóaljának megszemlélésére. — A főherceget, amikor kocsmából kilépett, városunk nevében Véctty Zsigmond polgármester üdvözölte és szolgálatait felajánlotta Miután a főherceg köszönetet mondott ugy a fogadtatásért, valamint a felajánlott szolgálatokért, a pol-g\'rmester bemutatta Lengyel Lajos v. főjegyzőt és Deák Péter rendőrfőkapitányt Utóbbira megjegyezte a főherceg, hogy ismeri a főkapitányt, hisz tisztje volt, A főherceg kíséretébe voltak: billabrucki Ma-t/tes Károly altábornagy a XlV-ik galog hadosztály parancsnoka, Schikorosity Károly vezérkari ezredes az V-ik hadtest vezérkari főnöke, Fatk Károly vezérkari alezredes a XIV, gyaloghadosztály vezérkari főnöke. — Az itteni zászlóalj részéről Ptt-rovits Miklós főhadnagy parancsőrtiszt volt kirendelve. — A főherceg az Arany Szarvas szállodába szilit. Tiszteletére az (gész várost fellobogózták. Amerre kocsija haladt, csoportokban várták sokan, az éppen akkor megeredt záporesődacára is. Mindmfltt tisztelettel üdvözölték, amit a lőherceg katonásan szalutálva, nyájas arccal viszonzott f- KlmeveaAseb. lAz igazságflgynelniazUr Lövik Ede nyugalmazott kir. elbíró nagykanizsai lakost a budapesti I—III kerü éti járásbírósághoz végrehajtóvá; Horváth Gyula nagykanimi törvény* széki irodatisztet a nagykanizsai törvenysaékhez irodaigaagatóvá nevezte ki — Dr. fieri Jéisef városi és vasúti orvos a délvidéki kúráról visszaérkezvén, orvosi működését ismét raegke.-dte. - HáiaMágek. ÜKftdir Gyu a aa. kir. csendőrbadaagy, e nagykanizsai e^endOrasakaas paranosnuka tolyó hó l én tartót\'a esküvőjét Fuszia-Ma^ysródon marosi Nagy Stefánia kia-asszonynyal; marosi N»fj József földbirtokos ás neje Doak Borbála leányával. Násznagyok válsz t Szőss Miklós caadőriaáaad ia as Dtik Péter nagykanizaai rendőrfőkapitány. SUitur József a Hiraehlsr és Steiasr eég beltagja folyó hó 8-án vezette 0 tárhoz Kokn ( ardos) Laura kisasszonyt Nagy-Kanizsán. Az esküvő után kedélyes lakom i volt a menyasszony sógOrs, Kardos József, vendégazerelő házánál Dr. íFass Lajos nagykaaioai ágyvéd vasárnap délutáu tsriotts esküvőiét muokahugával Weiu Janka klaasesonnyal, Wm* Jakab l>etsr-gyáron éa üvegkereskedő leányával. — Dlipeittla. A ae-sthelyi katk. főgym-náslum tauári karában aa 189V/19Q0. iskolaévre a követkeső Bzemé yi váltosásoá leesnek : Györffy ín re fögymn. tanár a szombathelyi tőgymaa-síumboz megy, helyét Barka* Ottó aaombatbelyi tögymnáaiumi tanár foglalja el. Saráayi Leó tanulmányai befejezésére a budapesti ludomáay-egyetemre megy s helyébe Papp Má é premontrei tanár jön. „ — Uslát.aaa Néhai Lttik Károly győgy-azeréaz özvegye szül. Wuadar Mária várost toknak egy lisztéit máirona-slskjs, ki aggkorábas a közeledői teljesen visszavonulva élt, folyó hó 4-én elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést adták ki; Lovák Károly és Lovák Kde mint gyermekek, a maguk, ugy aa összes rokonság nevében fáj-d<lmas ssivvel jeléntik szereteti jó sagjuk\' illetve rokonuknak néhai Lovák Károly ITÓgyase-réaz özvegye szál. Wuoder Máriának 1899. év-ju ius hó 4-ik napján reggeli i érakor, álsténak 85-ik évében hossza s kínos saaavedée után történt gyászos elhunytát A boldogalt földi maradványai I. év jullus hó 5-én d. u. 6 érakor (•utcai lakáaán a r. ksth. vallás saertartáaai aaerint heszentelietnek s a helybeli r. kaik. sir-sírkertben örök nyugaloaara helyestcinek. As engesztelő gyau isteni tiastslet pedig I. é. jel. t áa 1 Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 64. szám. (4 lap.) á k I órakor a helybeli szenllerencrendi plébánia tessplomban fog s Mindtohatónak bemulalta\'ni. Nagy-Kanissa, 1899. julius 4-én. Aidái és béke lengjen a sokat ssenvedett legjobb anya éi nö drága hamvai lölött I — OaatAlj mérnök vAllvA. A Déli-vasút nagykanizsai mérnökossiályánál változás állt be. Hoeh Ede főmérnök, a mérnOkosztaly sdd\'gi iőnöku Budspestre as igazgatósághoz hl\' vatott be. Helyébejö fíauchini>irg«r Atiolt főmérnök a barcsi mérnökosziá y lőnöke, kl néhány év előtt a kanizsai méraökoszUlynál mint segéd mérnök működött — A távozó lömérnök közügyeink iránt mindenkor igen melegen érdeklődőit és alkalomadtán annak mindig hasznára vált. Társadalmunknak kedveli, rokonszenves tagja vo\'t. Utóda Bausohtnitrgo\' Aduit főmérnök rokonszenves egyéniségé/el és szerény íellép\|»ével bizonyára csakhamar meg fogja szerezni azon köstisdsletet, melyben elődje sűlfc. — Ilauárek Al vonul<Ua. A v .razsdi m. kir. 10-ik lionvédhnüzftrezred törxso n 8 ik századdal o hó l-én vároaunkba érketett, 2-án pihenői isr-\'ott és 8-ik»n ioytatu utjál Székes-Fehérvárra. — Kézimunka klAIIIMaB. I\'ilrrdea A „BaUtou.Fnr.-d és Vidéki) tárnád >lmi érdekeit szolgáló Kgyrsűlet" ex év bon\' u< „Anni" balt kővető szerdán, catt örtOkön ét pénteken H<la-ton-Füreden, a lürdoUsttgaóság engedelmével a gyógyépüet helyiségeiben, n balatonfiiredl állandó óvoda javara késiinunka-kiállítást\' és eszel\' kupcsol itlmu tombolát raudes. A neveseit egyexAlet lolltlvjii n hölgyköiönségat, hogy részint Haját innukéjókkal, részint psdlg személyes megje:euéeQxket járuljanak hozzá a nemes célú kiailitas sikeréhez. Kiállítható minden néven nevezendő kézimunka, amelyek a kiállitái zártakor részben nyilvános árvetésen el fognak adatni, részben pedig a megejtendő tombola nyeremény-lárgyului fngnsk kijelöltetni. A biréló bizottság kétrendbeli kitüntet ént is fog sdni, dis«ok levelnl és elismerő oUevelel. A kiállítandó tárgyak jul. hó 1 lg az egyesület elnökségénél bojelentendök és julius 15-ig B.ilaton-Füredre Mangold Guszl.lv egyesületi titkár címére beküldendők. Szerdán d. e. 10 órakor lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitása .csütörtökön d. u 5 órakor a lombo s tartaiik saeg, pénteken d. u. 8 érakor pedig a ki Üntetések kihirdetése, s kiállitái bezárása és a kiállított tárgyak elárverezése. — Vtrlsmsrty Mihály easléka. Saé-kealejr tárról Írják, hogy as ottani Vörfismnrty* kör elhat rvzta, hogy a legnagyobb magyar költő sattletbének századik évlordulóját, a mely a jövö év december l-én lesz, országos ünneppé teszi. A kör v ilaszi niánya az ünnep rendezését as egész örezág tudományos é« irodalmi köreivel s a törvényhatóságokkal átiratban tudatja s felhívja a részvételre. A« finnep-n aköltö káp-lalan-ayéki e.Olőháaát díszes emléktáblával jelölik meg, dissgyülést tartanak, a rzínliAxhan díszelőadás le-s. melyre a prológoi valamelyik jelesebb köliö iogja irni. A közgyűlésén elmondandó emlékbeszéd szónokát szeptemberben válása Iják meg. — Kttzma. egyea. kösgy Alé«. A somogy-v4r»egyei kö/.nmelödts.-i egyesület kÖ<elsbb tartotta TÍilUáo Gyula iöispán elnöklete a stt köz* gyüté«ét Kaposvárott. Ategylet vagyona a számi-dá-ok szeriül 10806 korona. Eiiböl a Dunántuli Köimivelödé-i Egye ületnek küldenek 411 koronát; a mngyar nyelv laniiásAban u legtöbb sikert elért 16 néptanító jutáim uástra 900 koronát fordítónak. A Somssíeh féle alapítvány kamatait haionló célra folyósítják. — Jestensikf »zlu igar^i ló levele. Lapjuk megelőzd számában közzé, tettflk Jeszenszky színigazgató táviratát, meiylyel értésünkre adta, hogy a szándékolt előadások elhalasztatnak. Az igazgató úrtól Kőszegről levelet is kaptunk, melyben azt mondja: < •Bár bélelt adtsm volná óvó szavuknak, egy keserves csalódással kevesebb jutott volna osztályrészemül, A legszebb remény rím lüstbe ménlek. Titkárom odaadó munlíé-sága dacára is, mindSuu négy aláírást leheteti összehozni? Tekintve uil a rendkívüli kiadást, mibe az előadások jöttek volna, le kelleti mondanom ásókról, de másrészt sem a vendégmüvéstekel, sem a kanizsai közönséget blaniroanom szabad nem voll. Talán ez ö»s elején, vagy suguastus vénén sikerül összehoznom s dolgot. < Az igaigató ur leveléhez felesleges kommentárt fumünk. — 41*1 napsugár. E napokban Znls-I Koppánybsn, n 04 eves özv. Belováry Ferenoz I oltárhoz vozHilen 61 éves, ö?v. Bossókl Ferenczné született Szeres Rozáliái, kik mind a ketten hoiszas és tiastes özvegység után jöttek ismét saon gnndolalrá, hogy mégis csak a páros élet a legtsebb o világon. — l(or«at náverlssiág. Hogy szom-asédoe horvát testvéreink mily mértékben kedvelnek bennünket, köztndomásu dolog. Napról napra olvasunk a tóvárosi lapokban eae ményekel, melyek kivétel nélkül a horvát udvariasságot tárgyalják. A mngyar ellene nemzet IntelíigenliAjs lépten-nyomon szidja, átkozza, gyalázza a magyart, repegeti zászlaját. Hogy otthon hasájábsn mit lesz, aüboi semmi közünk, otthon védi a közvélemény, melynek velünk azemben áltsános nyilvánulása ismeretes. D< »* már bstartslan Impertinencis, amit Somogg-Berzencén követtek el. tehát teljesen magysr földön. A berzenoel déli vamli indóház teke-pályáját — tthiiul a •Csurgó és Vidéke* Írja — a* ottani ál\'omáii fönók a m. hét folyamán nyitotta meg. A megnyitásra meghívóit néhány horvátországi áll< máii főnüliöt a néhány berzencei url embert. A borvftiok közül 8—4-rn meg is jelentek s Itt a imigiar földön valóságos botrányt követtek el.1 A velük szülőiéit vad gyűlölet ilt is kitört belőlük, elég vnkmeHMrvoltak nemsetünket alázni óotmroln\', akadt köztük egy, aki nyil\'an sijelen-tnite, hogy ő hazájában a magyar lobogót letépte a mindig le fogja axt a .rongyol" tépni, valahányszor kitűzik. A jelen volt sgyar emberek, \'átva vetdégeik oirombaságá, a megvadult horvátok társaságát sió nélkül elhagyták., Ugy halljuk,- hogy a berzencei körjegyző az esetet a Déli Vasul igazgatóságánál följe\'entetie — Válleiásek a »«l.-Benedek rrud bem A szokott évi áthaiyexesek a Ht.-Buued«k-rendnél már megtörténtek. A valto/.íuok a kövelkwők; Pannonhalmára Áthelyeztetett: VojníU Döme esztergomi igazgató, a főiskola igazgatójának, esperes- és aiperjelnek; föap. titkáraik dr. Kardos Ce esitin; tanároknak dr Várkonyi Odilö, Helyei Sfodeszt, Högyészi Amind, szónok ás levéltáros less Danka Piacin. Gyórö\'t as igazgatóságot ismét átvessi Árny Ferenc; uj lanárok: Kemény Fülöp, Strommer Viktorin. Esztergomban igazgató len Hollósy Supert soproni lanár, nj tanárok: Kováos Vidor, Meazlénvi Lambert, Weber Jáczint. Kőszegre igasgstónak: dr, Mázy Engelberl, uj tanárok : Dómba y Narcis, Kiss Szerafln. Komáromba uj tanár: Boross Alán. Sopronba uj tanárok: Horváth Flóris é« Rezner Theobald. Deákiha plébánosnak dr. Varga Samu, volt pannonhalmi főisk. igazg. Szt.-Ivánba plébánosnak Németh Vilmos volt tárkányi pleb, Tárkányba plebánoaaak Horváth. Mstyáa volt kö\'segiSigasgrftó. Kis<Cell<e nyugalo >ba Gulyás Elek. Tihanyba ideig!, nyugalomba; Vértesi Leander Zala-Apátiba ideigí, nyng. dr. Mérei Ká\'m\'in voll győri tanár. — As araUa év a fegj verg/akorla lak. A IBldmivelésűgyi ir.lnisster értesítése as^-rint s ci. és kir. közOa hndügymínlsster a honvédelmi m. kir. miniszter megkeresése folytán akként intézkedett, h»gy u Magyarországon állo-másozo csapat testekuel, a tartalékosok és pót irta ékoaok idei öszí fégyvergynknrlatai c^ak augusztus hó közepén fognak kezdődni s egyúttal íz összes magyarországi hadtestpsrauenoksá goknak megliagya, hogy hs aratás ideje alat\' a fegyvergynltorl\'itra köteles póttartalékosok é< tartalékosok exentul s mesei munkások sorából be ne hivass inak; ba pedig a me<ei ráun\' ával foglalkozó nem tényleges állományú legénya igttek behívása elkerülhetetlenül ssükségenaé válnék, eveknek a íVgyvergy ik iria\'ok alóli felmentése iránt benyújtandó indokolt kérvényei in ndany nyíazor ke\'lőleg flgyulembe vétessenek. — MémeeleJ lenén. A m. kir. állami ménte\'ep ménanyagátihk osztályozása, illetve selejtese Palinbun juliu< 17-ótf log megtartatni. Eze i alkalommal as érdeklődő tenyésztők és ünybsráiok mint egyébkor, aigy most is szívesen la tatnak. A méntelepnél a jelzett r.apókon kiielejteze\'t, ienyév<tésre még hiatnálhaló máoek mindjárt a h\'lyszinéu foguak eladatni. 1899. julius bd 6-án — Tilos a kerékpáreaáa Ns ijedje nek meg s sportnak kedvelői, mert nem nálunk tilos es, hanem a marokkói szultán birodslmábsn, ski hallgatva legbefolyáaosabb ás legbölcsebb tsnácsossirs, a kerékpár használatát egész birodalmának területén betiltotta. Ezen tilalom dacára a kerékpár erősen hódit Afrika földjén. Igaz, hogy még Tímbuktuban nincs kerékpár ískols, sem >TouringClub< az álakat méf nem szabályosistls a kerékpározók részére és ha a kerékpár még nem Is helyettesíti mindenhol a sivatag hajóját, de már is emeli • pénzforgalmat. A kereskedők ezen viszik portékájukat a vásárra. Európábsn elhasznált régi kerékpárokat pedig élelmes vállalkozók oda szállítják, hol jé pénzen túladnak rajtuk s ezen kerékpárok még mindig kielégítik ss ott még nem oly magasan ssárnysló igényeket Ason benszülöltek pedig, kik már elsajátították s kerékpározás művészetét valósággal, bámn— lat és irigység tárgyai, midőn as ördög paripáján nyargalásznak föl és slá. Az Onnepelyekre és s kivégzésekre is kerékpáron száguldanak sokan a benssülöttek közül s Így természeteden e őbb érnek oda és könnyebben szerezhetnek muguknak jó helyet minden ily látványosság élvezetéhez. — Allalegéaxaégiigy. Zalatármtffébtn a ragadós ál\'aii beteg égek állása a legutóbb kiadott hivatalos kimutatás szerint a köveikeső volt t Lépfene : Lelenye 4 udvar. Vessettség: Káptalantóti 1 udvar. Tsayéssbénaság én hólyagos kiütés: Esztergál 8 udvar, Sormái t u., Tótej 6 u., Tormaföld 2 u., összesen 4 község és 16 udvsr. Rühkór : Csáktornya 1 ndvar. Sertésvésa : Akaii 1 u., Andráshida 1 u., B.-Magyaród 1 u., B.-Sat. György 1 u., Döbréle 6 u, F.-Páhok 8 u., Gelse 1 u., Gyepű Kaján 7 n., Kuliéi 7 u., Murakeresztnr 1 udvar, N.-Boldogasstonyfialva 1 u., P.-Ederice 1 u, Széc«i-Szigei 1 l, Sseni-Györgyvár 9 u., Szenl-Li-izló 6., Szepetnek 2 a., Talján-Dörögd I u., össaeseu 18 község. Törvényszék. - Vágtárgyslások ét itá\'ethlrdetáa^c. 1899. juliui hó 7-én \\phHtk). Erőszakos nemi köiöaülés büntetie miatt vádolt Sztsnkó Audrái elleni ügyben végtárgyalás. Lopás büntaitével vádolt Sslánai (máskép ilju Zsámár] István S társa elleni ügybra vég-tárgvalás. Haióság elleni erösuk bűntette miatt terheli Furdi József elleni ügyben ítélethirdetés. IRODALOM. - Uplnékk ááyléMk. Naa a táf-Uialrtt v«gr a XtlhraiaM utéta-kivértl m wattal mb, ii na ta pouonrl kátaaaraálteM na s kaaai aevkáiél, Moat as HTaaar UvMataaen aaaUaat tipliWkat >iáahuk L tlraaétakaak. A aat korbaa aár aa« saai aéltSHebaU aaakl a kl oaak kiaaá t«ajt talt arra, Ufj Mvllá\|a«i< aabaraak. taktataarik. Tadala kait, al MrUaik \|a kaaábaa ti a aaur vUáabaa; U\|tkoaMala kall s gaadaaáf, Ipar ti karuktaal al ttrin al«á> rdató dotfokról; aaaktj* ataa padig jót Mik agy kta aairakoaUtó olvaaaiajr la. Iliad—akkw aacyoa olaaéa ta nag/oa k&aujaa Jatkat aa aabar, ka aag-aaarmt aagiatk * ktakadvaltatgaak IrvaaéS .Saáapaat* ktpia palilikai aapilapat Kgv frt aldlagaa kakáiéba aalbu aiadaa aap a káako. nillltva kapja; ka padig taavi pinát iaa akar agjraawra kiadat, 4 krtt ■agvtiáralka agf ptldiajrt báraaljrik a\|aágaláraaMail. MtUlviajral K7 kt< Dáidáajrt lagy.a ia küld a „Badapaat* kladéhlvatala Sa-dapaatau, IV., Sarkaat)ru-ataa I aa. — A .lagfaramig\' politikai aapliap aaanlHUa aMfiatrdakuak aaa áll aaalgálatáhaa. Kgjránaa, aoka aag aaa Untorodó, bátor irinvaank a laguagjabk irdaaa va« abbaa, liogjr a kdaiullaa kaaiukbaa aagtiltaaatt áa a koraiaraati iráajr Jobbra furdalt, A bukott randaaar alkat harcot a „Mugyaroraaig" kaadatta vaaatta ia laakadatlaaal uoritolta agiaa diadalig, Baaak ayoaáa kSvatkaaatt ke u a aaaoaak JoaraatiaatikaUag, da politikailag la fontos aaa-aiaj, hogy Koaauft faraac is, a lap aaa atáraű aorába lépett. Vala agyltt a lap fdvsaóroi.kkirtlja tartka Mikiét, a aagyar aaéaok ta a magyar gonilolkodtsaak aa a aagyaai-tara^ a kinél aaabbao ia lgaiabbaa magyar pabüairta aig aaa Irt. k „MagyaroraUf" kiraaoigilala páratlanul iU a magyar JoaraalinUktbaa, aa áataaa többi lapokít aagaMaé kltlat hrráiokbdl aaaraalt irtaaátiaalvaL 4 lapot Hulld Lajoa, ta a aagy tavUteayaigt b ataéaa kdaiatkaig iránt iliak tnUkkal bird Upvisalt azarkaastl, dr. Leviaai Jlárlou h. anrkaiatü kSaraaákádiaival. A „Magyaroraaig" alUtialáai ira li frt, MUvta 7 fn, 1899 joliua 8 in aagyadárra IMMkr, ogj Un l.frl 10 kr. Ltgaélaatrlbb m elDfluUal néaaakit pattkatalrAayaa küldeni » ,Magyar-oraa4g* kladáhlraulába — PbM Blrat Mid I fflvároi, altd a T<d«k htlpklataatga Málta mir rOU Idl alatt, kotr a dint dolgalbaa a Arial Dint • l««Jabb taaáoaadó. Ka > lap >■ aalyttk a lagtSbb aaakSa na arra, kep tlvteéll Igaaán raáaagtUa • pártat alafaacláral nló ílWaktdáera, alral kápal mim ar4tl fraaala aiatarththal ábráaolaak 8 aég honi Jnttnyoi aédoa tahatik aat a hOlgyak, Mit a lap mtréialatál. ■tfjariaaUI ayoaáa a lageaobl) rahák otlboa la elkáettkheWk. A lap tikkal bnaáawlaak mludarnll, aal a tlaiaaaka. kakaraal, kaeaeilka, UaUrláa taráa a lagjabb lagpraküktaabb aklanatg. — A nerkaaallatt aladaa boaaá lalaatM kárdám kéaaaággal rálaaaol ta aaglulgára raa aa alvnékaak a IbtvéaérlAiakkaa la. Illád a aaáa ogáaa \|« dtralkápat, kéeiaaaka Int a regáuaelléklalal ad, Wrábbá •mlaaa.lt UflM t< aaabáa-alatákat. A Párlel Divat" •IWIaaláal ára w ttlátra 4 IH, agy aagyajáire I frt. á .raau Hírlap \'.Jagyaii fáárra I Irt, aegiadárrl 4 frt 60 kr MeUtTáayaaáaal bírásaira ktld t klaláklntal. — la állaaálBalk ragéa/a. Iwtrlaj (uikall UMdhlk leaáaytaleall niratta t gaadag rogála-kárlá leáajtL Jal lakát. A May ipláaak Uaaatráoay allaa aa Ttlt a (ItUtgáaa, kap htkagn. la aa állaaáiltalk aaaak la liklll Kráeaa aoghpott. aabáa kBklgéa klaoala • uu-klrtl folytoa lehangolln aaoaiora rgll, lalátl taaak, bop ■aa laleaalgee Már alr Ouiyllkoaaáira batároaU ti aafál a mthwtt aablba tatu. Ikkor Urtéak, kep álloaáaáa karanttl raba(á lyvraroaal agylk kapá\|a ablikábái a .Mátrái Diák\' ap aaáaa hl, a leealráeay lábal alá aaatt. Aa ihaaáalMk kaykkatalaall aa éMap atáa bajait, fentit 4t alittal kaadka, talaak aa vall t kOntkaaaiáaya, kap aa edálg kaa aakar atntal kaadatt a aa álakat ■aálbdiiha A helyeit, kap tapilkoe lati nlaa, t .Mátyáa IHák\'ra eltilaetott, aal tat JalanU, kan etltl ktadn aiadlg vlg vall. * (4 k.dr oeodáa kaUaatl rali rá MaaeMatdttl, blaal kaad.lt, aaaltaaaa latt a olyaa tudnak tálteaáaoa aaut 41, kap ragála bérit negyed »» aalra aairtaaa kaaaáadU Jaltaka leáayát Aa aaklrt amiatti ■tat itgbo t agjr boldog párral aa\|lat ttbk raa. Beoatráeay aaat aladaa leamteáoek aat tféialja, kap a „Mátyáa Uták\'-ra altllaaaaaa, boaaá tán kap alUUatáal áia tp ■apad ém I IH 80 kr., a kap klaUhlnkala Badapeataa, SaraaatyiUMitaa I atáa alatt. — Aa AkraaallarAl, aa tplláailráaaat legnagyobb raatkalaek aalebalyártH káaatlt lenjabb hl rátalak birtokába látott aaat a aapar ktatnaéf. Bárom leaploaot építtetett Itt Perlkteaa, a Paithaaoat, aladaa kptlaiek klltt t legtt-kélitmlibat, atlr nlaha a Md bátáa állolt, a Krtalitkalaat ét a rárba natű Prasrlalákat. A Partkaaaa fttatpa oaar-atka aa raaa, da raajtlkaa la layaapaaartbb alkotáaa aa •akart tarákaajaácuak Baattk dór aatUaal ttbt darabból raaaak taaarára. da alj alaá«. kap kamra aaa lakakait vtaal a tridkaakal. Ha, alélt a ttrtktk Itpomktáraak In—Allák. Mrabbaat a caaraok, aaalaytl ap réttt darabok kaa karca a«art»-aaát, da t aaáf állá oaalopok lawaa ráta oly poatoa, kap M41kaa4aak roaalába a iifflaraakk aatat ti kat/a aaa batolliat ba. AlUUlag M iéiiillik itgr alakra éaaaa. — Aa áflM BtráaHt diadaléi aratta t atbaa, da t laca«robb a^altáaak áráa \|aUtt baoá Otr atptadtltta, t ■Irlawll ktléa aaa/l hfáaánl éplkották alat addif ap áotlatat na. Lka aki baaaatanpljtk Irt-ajrákaa daakaraak, aaajrlra kap na valaki a koaaH lápaat tpik rájáa atfáll, a aáalk ráfáttl eaak tétdlg látóik aaf. Mlárt r — Mart a kaaaaa tik vaui haaaraaak tataik asárt a \|Mf4k daakaratak faragták a lépaotkot, ktp ápoa apaaaaik láaaaaak. Aaáptbt poapáa kápal t ,lap Urna Tlláfttrtáiiat" - ban Jaiaatak aaf, aalyaak tl-lk ftaoto t bátaa látott aaprlláfot. « II ksutra torroaatt Mp aaa kát Mtnaall Hawik apat Uaár aakaaall, t t lajklrálább aapar aaakaaakarak Írták. A II. ktkat, aaijr t \|trt(tk Ititlailllll Mi, Ojroalay Qyala aarát riaall koalokáa. Ip kálat ára • ftt. Mp Itaatá K0 kr. Kapbatá a kladákaál [kárai Taatrárak Budapaat, T1U„ OlUUat 18.) éa kérarljr aal köajrkaraakadátota. — réaualakrtl aapti éráakat olklaa kéaiétét katdta a( aaaat a FJrároal Ltftk, aalj aa aé( lakább t Mail ktrtk kidnaa lapja, alat aaaak altUa. Aa Eatorkáar Mikiét Mórica gtti aaákrárl ka -aajkl kulélytiiil ktaSIt II képtt étdakat lörláaalml taaalaáajak kitérték, maink apa(U napon alktlaaaak arra. kap a Hatat lalkakbaa a liaaaaaaitalai át t ktpaiatat ábraa Urtaák. Kár, kap a aaáp urrat aararják t klraUtlaaok, t kik kttffalat aaa-kaa tftm Irta aálokra haaaaálják ki t tóraa fSaralakat A fí.ároal Lapok, aaljr l. Vlráj Bála mkaaatáaibrt aaat laaét oly aa<tt altéra aaalkadatt, aapadánakltt I forintért ratdtlktll mag, Kltgtadl da -. fltáital Ltptk Badapaataa- Aa • raialkta ai\|aalllatl aat ttgrtaJal-haté éi ktpkalt RmImI nMp kta;«karaaka-<éaákaa Maf/-Kaaalaaáa CSARNOK. Szerelmes a nap a holdba." Irta: Huchatedt Janő Taranl aap péaytrt nntláa ■olyaaftaa rtráajroa tálakat, Midba a aap aiaajtéar aagára Mladaat oly faatápa Aayha raa, la I... t NayUl araok rálnak 8 aagaigtaa a aapatféraak . ,8taraiaaa t ttp t ktldbt, i 1 kaid aaf t calllagokba, Cailltiak t fallafokbo, Sa aq a ta ragyogd nép naatdka." 1 lép nailt pajaáaol ualadgál Maala át, kakiáa 41, tallopa, Caákkal klltl aa alté rtrégtl, Ma\|d mtf attét ragálra hl tora; MM ntUg oly lépta folyráat 7 Kllaaatl ap aaáp nllaaáit l\' Jltartlan a aap a ktldbt, A ktld atg t nilltftkbt...,» Kla paoalru kadraaaa aleaarag, lltréaoa kaagalk aa áaaakaa I Raaoaka aatraaly tnkbaa, aajd alballgat 8 béatlvt báaal aa éaakaa ; Raa aajtad ta éoak tárgyát r Hallgaad maatk oaalogáayát I.,, „Maaralaaaa a nap t holdba, A ktld atg a MlUagakka..." Mit la báj«a aoaolylyal aroodoa, Holdogaa alhaata ét tapalta, álaauol ttk aaápat, gytnytrtt, oaak t kadraa dall ballgatoa. ■laayaa parag... rád goadaltk, Malid tp fljé taltr alat aakog: ,,8aarataaa a aaa a kaidba, A hald aag a aalllagokba . Sattgl ki oaak I gaanléd\| ét Ml) t Kaoagjad t .Mily baké I ally gytratk Még apaatr aaak, aág agraaar hallgaad aag, AttlAa la anaaa alaagjw ,. Mladaaaa lá\| . ,. baUg ragyok... Náaa aaak ,,< llgyalj... égi kaagak.. . HaM l ... alt laagatk aa tagytltk: „Satuimat a aap a baldba, A ktld atg t aalllagokba, Calllagak a tallagakb., Bt aag t ta Itptgé nép matdkt." Irta: MarótM Jénoa Agotifiai Bartalao ur laánykárflbt ment. Megérkéutt a Uoll6«u<c4oak 107 uáma bér-kaiíárnyáiáoa i a kaikany lépoaflhisbaa azembeo találta magát egy feliratos tábláoakátal, mely az ajtéaiárayra tzegezve, aniayue betűkkel hirdette, hogy dr. Baatbioói Henrik fogorroa miadeo órában — töt kedmótlea idJ eaatén ia — a logftjót pácienatk readelkezáalre áll. . Itt atagállapodoit agy pillaaatra ée lélekzetet veti. A lálekzetvátel boaasa volt, de elvégra elég-aégea ahot, hogy vaia tgyItt báioraág ia aaálüoe Agoatráoi ar kabalába, a mire (Ollétiea aatkaága volt így atláu egr ktrtk káti MkrOt vall elő ■ellénye óraasebéMI — ujnot: áriról ott nó aem labalatt - éa egén areáral belehámull. Mieaoda are nézett oaaaa viaaza! Bajwznak vagy mát egyéb férflni nőrietnek árnvéka te matatkozott raj\'a, ellenbea anaál lőbb volt a ráoe ama vőröa. foaayadt haaa are I homlokán, további tzarkaláb a aavötzlntt, ritka niUáa nemek alatt. A mit ktodiruiaB vagv lakább itinUlea hajáról elnondannak illik, hál fénylett a pomádé navü vaéytléktAl, de lehelné. gea, bogy egyizara dimoaair volt as, mert csöpögött is éa fényei barákdákat vont a halánték körQL A\|oatyiny Bertalan ur koadottn magtJrtlte aroát éi önelégült mosolylyal állapitolta meg, bogy a tükrön malatkozó képmásán e pillanatban semmi kivetni valót tata ta\'ál a hogy abban feliemeri az X-i járátbíróiig iktató hivatalának egyik asorgalmai oszlopát i önmagát, k ki egy forint ée hun krajoár napidijat auz és most, azon a ponton áll, hogy fe eaégOl kérje dr. Bambinói Henrik fogorvos ta.. Formátlan töröl köze ibmár ráhelyezkedett a fényei rézkilincsre, bogy benyisson a lakásba dl e kőiben valami porizebet vett észre cilinderkalapját!, melyet jóeleve levett fejéről él a keiében tartolt, nthogy at illendőség ellen aa-rarábaa véteni találjon, ba oda benn a doktor ar nine elé kerül. Miután a kérdéses pornemet aagy ügyességgel lefricskázta illetéktelen helyéről, még a szárnyas fikete kabátját éa kockás pantslón nadrág ját ia jól megvizsgálta, hogy aiaea-e hiba railak, ■ ekkor — ok uereaoie I — éureveite, hogv vörös osikos harisnyája lecsúszol! és indiukrétfll kikandikál a nük végű nadrág alól. 5oeza, gyorsan megtette azt as ntolsó toa-leilbali igazítást, titán — azután még mindig nem volt kellő bátoitága ai elhatároló lépéet megtenni. Hogy félénkségét önmaga előtt palás tolja, rálehelt s létabotjáaak sárgaréz gombjára és Jól m^dörzsölte kabátja béléeén, mert... ami igas, as igai— annak fénylenie kell. Moit? Lecaukta nemeit, mint as elszánt katona, a Id vakmerően néki rost aa ellentétnek ée ima, aioo vatta magit észre, bofy az eltaokékaa áll. EgvtdBl volt; néhány fogas, séháay aádsaék él egy natalmas rakaasakréay körfllötte. Ssáakaayt litván grét éi Deák Ferenc, a kik s falos flf-\|öttek, izánakosólag tsklatéoak ilá iái Igye-rogyoti höelnkra, da agy teltzeit mégis, mintha Mm, .Semmi aen, kl\'éva agy óriaak a ketyeg étét, mely a balaő szobából ballatnik ki. Afoalyáni Bertalan ar végre bátoraágkos ka« pott és agyét... no még egyet i mivel magyarnak vallotta magát, baraadíkat is kőbinittt. Bs ssősrégi jeladás — istennek kila — aem vtasett kirba; a ezoba ajtaja kinyik, de caak annyira, hogy a hasadékon ktrendl egyboiontja föltzea-ttvegesett fej jelsnheesék meg. A fej mérgesen kiszólt: — Ki aa? Hmt Agostváni ar hamarjában aem tadta megmondani, hogy ö kieaoda. HAInltó imbéből zsebkendőt bnzott elő s óvatosan megtörülte homlokát. A fejhez arra dSakhamar egy kattlmia testalkat csatlakozott, piukos zsirot foltos szalon ka-bátbin mely, ninti faasdit a kövér miOea. — Kit ktraa 7 — hangzott mátodizor aa elöesoba ctőndjében, de imntr rtlamirtl aaybébb I árnyalata hangon, mert a megjelent doktor aaat tudta, vájjon nem pácienuel vaa a dolga ? Átokkal csak a műtét alatt nibad gorombáskodni. LtgalAzaiottbb aaoigája, nagyságos doktor ar, — hajlongott az Iktató, • oly kesert aroot vágott ( egyszersmind, hogy a fogorvos nyomban azt vette ki belőle, bogy a foga ftj. Nagy are-olvasó ő, hiába. — Nagyon fkj, mi,? Kérdé él hamli részvéttel kacsintott a aawÉ* ■veféa keresztU a titokzatos alakra s betankolta a terembe. — Uhl — felelt Agoetyáal éa a azivéra Ma knét, Akitattal vegyet borzoagáasal áilt mm % Iá-páni ásott uék előtt, tziváa a karboioa levagOt, mig a doktor léi ráfordult és mlsaaiel kőai kereagélt, — Uljín Is I — kiáltott rá kirtstaa és t\|r pillanaiig nm . várva belenyomta e kar Kékbe. Agoatyáni moat agy éreate, hogy verejtékcseppek ülnek ki homlokára, aaaatal pedig homályos volt előtte minden. Egy kéliáabíiiiU kiiérlettel még ftl akirt ajraai a n«M, ia valami ármáayoa mnlaa fugva tartotta beaaa. A rugkapálódaó betegek námára volt u a kéazillk feltalálva. A doktor közeledett feléje a csillogó aoil-fogóval, — Melyik ? — kérdé rövidea, niate darváa. A fémlltt tgy percre megakantotta Agoatyáni arat a lélekaéaban. Ha még csak tréfa volall... Szemei kimeredtek és őrtltea kapott aaájtket, mintha fogait akaraá védelmezni, miyd esdőfeg tekintett a doktorra, a ki pedig ttirélmitkatt W-métlé a kérdést: — Mutassa, iaalyik ? Ettől a pillanattól fogva aztán önkiviltea tilt u akaratlan pátiene. Mintha hipnotizálva foUa, betette maiatót\\jjál egyik lápfogáboi,oaaly flayaa feketetégbea ragyogott, — Aall... t a fog ott találtatott luft a mosolygó orra két qjja kőzi a levegőben. Tehát megtörtént. Bambiadi Henrik köaöayöaaa moita kezeit, Agostyánl ar pedig hallgatagon, kábullau öblögette a kimúlt fog helyéi, miközben ttás különféle gondolái keráetödkött lAzkIBa aa anráktn Ugy tataiéit, mintha oaak moM félne iganb. A venélyen általeavén, Möbaör h arra gondolt, hogy a doktor ur tán birtdan maiJrttU hétéit, Kiss moit ü elv kü önös tekialétfH néz (t a szóba sarkából; 1 hol mOkaahU a tokba berakja. 8 n a foltevéa aem oly leketetlaaség. Fejcsóválva gondolkosolt a mikorra kasait a törülközőbe bele törülte, jatatt enébe, kegy m tévedte eaeta ia (öaaterágbat. 1899. juliua hó 6 én » Biaonynyal ngy Imi. Btmbinói Henrik kétdflruölvt Jött elébe — Uram t — axúlt boni Agostjául, d i bát raa, mert a ra\|(a estit méltatlamág jogot adott bottá, — ntgyaágoi ur, én... én fmégii elfogta a félénkéig) nem fogat jöttem ám húzatni. Bimbinói Uenrik elképedt. — Mii beatél ?... Talán ninoa pénxe, hogy honoráljon ... Oh WmeriQk I Ez nyilván fugát akar lenni. D< uem addig van barátom I — Kérem, kórom I —• t olvOrMdütl a gyanúba hozott Iktató.^ — Kit a tériéit nem vagyok kóielei eltllrni, Ha\' kell, ámbátor nem kell, flietoi fogok, mert véglegeien alkalmazott liattviaelfi vagyok, kérem. Elnején poniotaa megkapom flutéeeme\', mert a munkában le pontot va-«rok. Bambinói Henrikoek egyezerre világot, de kellemetlen sejielmei lámid\'ik. — Hát betzéljet) kérem, — mondotta elfojtott hangon. — Kloeodt On ? — Agottyáoi Bertaltn, járáiblróiágl iktató, szolgálatára, — a odanyújtotta kezét a doktornak ami tzlule annyit jelentett, hogy lelejtve vtn minden, ottk t továbbiakai meghalgatead ám I — Et? — Ét idejöttem kérem, mert a szivem hozott ide. A szivem, nem a fogam. — A szive ? — Ugv van. Vaa aterenotém ezennel meg kérui a kintatony keiét. A fogo. yjwnsk ai álla volt leétóbeu. Bámult, mlkéntba orozva íreultltotték volná. — A leényomat?... Un,., kioiodi On... honnan vus i ezt a báloreágot ?... limerik egy-má«t ?... Ei a aok kérdés a güny, a boizaukodái e a bámulat hangján volt tlmondvi. Az eliöt boaazan elnynjtotta, de a továbbiakat szikrázó izemmel badarti. Kedve támadt az órjflngU kérőre rárohanni, hogy az ablakon kereiztOl ta utóért dobbana. Oe moat az utóbbin volt e bánéwkodái iort. Ismét kereaz\'ttl cikk ázott agyán a ciuava gondolat, bogy itz orvoi e»zét vesztette, bát Önkéntelenül hátrált néhány lépéiiil i alázitoun meg-gOrbttlt. — A tlizteletreméltó leányáéi, nrtm ? — Ab I nem merem ezt a ntgy szerencsét remélni! • — Moi akkor? — Marinka kieaiironyra gondoltam, a ki nyolo év óta szolgál doktor ur házában, mint azobaleány. — Ah I — Igen kérem, aztáa te apja, ae anyja, hát aat hittem uagyeágodtól illenék a kezét megkérnem. XXXXXIXXXXXIXXXXXXX I A uuépuíg anléeére, tókéletaeitéeére éi flntartáaára legkitűnőbb, tol\|eett ártalffikttM, regytieata áe nirmentee kéntllmény a 2<farglt-Cxéme. Hetén ei\|M r Litplulojdonos éa kiadó: FI3CHEL F "Ó" L ö F. OOOOOOOOIOOOOOOOOO Kötőgép-™ 000000000000100000 Pár Dtp altit Műutat izipllt. aájfeltet. 4 0 pírieeíit, petteeáet, kárttkát (■Httter) le & J minden mái börbajt l«iaitja e réaeiakat le J S kMlhetyeket, ®l\| keree agyéaakaak le Ut, r S kljét arezszlat k5ica6nD. tr 3 Dr. Moeetgeil le Hetager Untéra tatárok aa 3 arcton tart ráaesokat euaeage áltat tlatati el. \| 8 Krro kiválóan alkalmas t Margit Cria.. Ha aa f arcaot naponként Marglt-Crémmel masairontik, g> § uaacaak a atapitk, májfoltok le acyéb arcztisi- g S tétianságok tűnnek el, katea a riaetek, hímlö- -O helyek le egyéb rendellenességek, melyeket üreg- • 2 lég. gondok, batagilg itb. okoatak. 2 Ónatr t nap le etil bafolréaa allét. 3 2 Nappal li hameálhsté. Nagy tégely I frt, 9 £ kletl 50 kr. r f Margit hölgypor 60 kr. Mtrattaiappaa 35 kr. f ~ Margit fogpép (íahepaate) 50 kr. ® Retettar üilregeaerator ti 5n hajnak ere- ■ U dall ailelt adja rtataa 1 frt, 4 S Htlizikltft bármily k^jat artiyaaékéra fut £ 50 kr. éa I frt. 9 5 Tattekltlt poniltl legjobb hajápoló le oS-H X TtatU 86 él 50 kr. « Vllágoevárl Bohus btjuazpedrfi délesag, ioép I .q bejut nrraléaéra 15 ét 15 kr. j. FÖLDEI kklehek \| Arit, Deák Fertaiz-attza 12 Bal- la külhoni gyógyüaréaal éa kyginikaa ká" Iftnlegitelfek, klteaerek, tollette olkkak raktára. Teíefoa \\lt. tzáa. i9j—10 Bak tár minden gyógyaaertitban. p 3 frttt fetgll retéetaéayek káraeatve kltéetaek. C layton & Shuttleworth q mezőgazdasági gépgyárosok Q) BudapOSt ^í.\'""" által a Wgjutinyoeabb árak eiallett ajánltatnak: Looomobll és gőzoséplőgép-kószletek j^HJSg- tertttl \|tr\|lar-aatISet»ak. líhara eilplík. tltiMO roiiik, konkolyoiók. kanálö- le aratttlHk. mnaeyQJttk, boronák. „Colambía-DriH" legjobb aarratliepak, uwklrtltt. rtpavAcOk. kukorloaa-morxMlOk, tartltk. Mt-aataek, eeyataiaa aaetl akik. I- la t-raal akik la atlalaa aeylk saalaalst slpak. *********** T 11831199. 210—1. f I Pályázati hirdetmény. í Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú városnál elhalálozás i folytán a városi számvevői állás megüresedett; ezen állásra, f — melylyel évi 1000 forint fizetés és ez évben 200 irt. 4 pótlék javadalmazás van összekötve— pályázatot nyitunk, 1 azon megjegyzéssel, hogy az állás választás utján lesz « betöltve. A kérvények f. évi julius hó 20-áig fogadtatnak el és azok Nagy-Kanizsa város tanácsi iktatójába adandók be. A városi tanács Nagy-Kanizsán 1899 julius 3-án. Yéea«y Zlgaamd polgármet ter. IMNl irjtgmiklk kimé mmlrm imgymi M llwfci MUllaft. Lincolnt tBrztgyárunk a világ legnagyobb locomobll- éa caéplflgép-gyára. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. iszlevéipapirok kártyapapirok. atlaa- fa- éa papiroaaat-tában, Fényképalbumok, Emlókköuy vak du» válaastékbaa kaphatók Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nyomatott innhFel F^lBn h>^non-.ál Nbc 199. Huszonhatodik évfolyam, 55. szám. l(WtNttÍH(: Wwi>li4flltl Hsakat rilp klayt-ÉntMtn ■rtartnl SrWkaaat lakat aapaa-kiat i 1 4-4 In kM. U« iumIí a lap aaallaail raratn naaikaaé kSaletaSaj. IlUMIvaUl 1 TtrnakUtpIlMNotrl tVh klayt- ZALA Politikai lap. Megjel«nik NAGY-KANIZSÁN hetankint kétszer: mároap t csütörtökön. iLdraarau mi Ma m l« tanai (S t - ás rtMm • karaa* (» »i - ar Jlacraéévr* I IWm> (1 In 40 k« jtyinmr 10 ki^ir BIIWM, .alantét a UiSlInl a TMiUntt flaaM fUp >■\' liWta lulantik SianlUlM Imkl mt taaaar< hnl Ml ItaWail 4 Ur- án is ki»» Nagy-Kanizsa. Ití90. Falalla aiarkaaitl: Sutty SiaaSar Siarkaartitára: tUtém Vasárnap, julius 9. Iparos ifjak. • Most, a nyári évadban sok dolguk akad iparos Ujainknak. Egyesületük, melyet nagy Ügybuzgósággal és határtalan lelkesedéssel alapítottak meg, ilyenkor ad csak voltaképpen életjelt m gáról, mert irno, most bő alkalom nyílik nyári táncmulatságok, kirándulások éa azini-előadások rendezésére és mondjuk ki mindjárt az eredményt is: az ofnjtn vállalkozások rendszerint kiváló sikerrel szoktak járni. Mindenesetre szép és dicsérendő dolog az egymás közt való érintkezés ápolása s a társasélet fbntartása, különösen a gyorsan] serdülő ifjúságnál. Őszintén tanácsoljuk is, hogy az\' egyesületi szellemet továbbra is az ügyhöz méltó szorgalommal fejloazszék, mert ezzel is közelebb jutunk mindnyájunk régi óhajtásához, hogy tudniillik az iparos osztály díszesen töltse be az Őt megillető helyet a magyar társadalomban. Az iparoaok számottevő kasztját képezik a nemzetnek, a mit a gyön- gébbek kedvéért mindenkor kötelességünk hangoztatni. A ki nemzete sorsát nyéből kiállításokat állitsanak őssas helyiségökben, a mely által a nagy figyelemmel kíséri, ha maga nemis éppen közönség figyelmét magukra voifyák áa iparos, bizonyára az iparosok összes pártolását megnyerjék, a mely által mozgalmait is, érdeklődéssel kiséri. Ezt mindenki büszkeségtől dagadó kebellel teszszük mi is éa mivel csak a jóakarat nézné fejlődésüket és haladásukat; to-▼ezérel bennünket, iparos ifjaink meg- vábbá, hogy az egyesületben humoresa-bocsátják majd nekünk, hogy őket, azaz kok helyett minél sűrűbben szakmájukat szereplésüket a jelen sorokban kritika érdeklő felolvasásokat tartsanak, • azo- kat két füllel meg ia hallgassák; egyes nagyobbazabásu gyárak megtekintéséra tanulmáoykirándulást rendezzenek: — minderről, sajnos, keveset vagy éppen séggel semmit sem hallunk. Pedig ez volna tulajdonképeni célja az iparos ifjak tömörülésének, ez vezetné őket a későbbi években arra az útra, nem annyit, mit és a mennyit j™®1\' anyagilag és erkölcsileg boldogn-kellene, hogy céljának teljesen lást eredményez. Ne mondja itt senki ellenvetésül, hogy igenis, mi rendeztünk már kiálli-tást tartottunk már szakfelolvasáststb., mert nem elég ám évente egyszer felbuzdulni, hanem as iparágak tokéteta- tárgyává teszszük. Mint fentebb is kifejeztük, az iparos ifjak egylete a nyári évad alatt azapo-rán rendezgeti a mulatságokat. Eltekintve attól, hogy ezt nagyon helyesen teszi, azabadjbn kérdezni: mit tesz egyebet ezen kivül ? Sajnálatunkra kell kijelenteni: nem azt és tennie megfeleljen. Mulatságok rendezéséről minduntalan látunk és kapunk meghívókat, azok ritogtariftsáról minduntalan értesülünk a lapokból; de hogy az iparos ifjak maguk között és egymás buzdítására kisebbszerü szakversenyeket sitése iránt állandóan ftan kell tartani rendezzenek, saját iparkodásuk eredmé-1 tudni az ifjak figyelmét, állandóan é TARCA. Utazási naplómból. Irta: Bemll. t llraktf\|. Htom Össze, de igyekezni akarok mindenekelőtt az ezen kasonlat elleu szóló argumentumokat megdónteni a állitáaom helyességét igssolni. Hsaonlatomnak (Olámsssát abban találom, hogy { ngy Velence, mint Nürnberg a mai napig mrg-tartotta — főleg szépítkezés szempontjából ítélve — ősi, középkori jellegét. Nem beszélek itt csu-. pán a magánházakról, egyeaek házairól, hanem { nürnbergiek senkit nem akasztanak lel \| azem előtt tartom fő eg a nagy nyilvános épü addig, míg el nem osiptk." — Kinek ne jntna mindjárt eszébe ezen nem tudom kl\'ől eredő, de ezen városhoz (Qződő mondás, ha Nürnbergről van szó; vagy mi kanizaaiak ne gondolnánk-e mindjárt az örókőa vig kedélyű dr. Lökére, kinek kedvene-daia a Nebántabiragból igy kezdődik: .A gránátot uip tmUr volt Él Nürnbergből jött lovon.\' Noa hát ezen Nürnbergről, melynek régi falai között évekkel ezelőtt én ia éltem, akarok moai röviden szólni és annak nevezetességeit falsorolni. Elismert tény, hogy Nürnberg nemcsak egyike Németország legrégibb, de legérdekesebb <várossi« nsk is és ha Nürnberget más várossal kellene összehasonlítani, ngy en azt csakis Velencével tenném és találnám jogosultnak. Lá\'szólsg ezen összehasonlítás egy kissé merésznek ttinik fel és tslán soksir csodálkozni iognsk azon, hogy én a lagúnák városát egy szárazföldi várossal hason- leteket, templomokat, mss, a középkorból eredő érdekességeket, mint szobrokat éa egyéb műremeke- et. Nem tagadható, hogy Nürnbergben aa épitéai kedv folyton nő, mi& Velencében hanyatlik éa a ki pl. pár évvel ezelőtt ment végig a nürnbergi Kaieerstrassen, az ma többé nem ismerne rl. De mindazonáltal még ezen ui építkezéseknél ie szem előtt tartják azt as úgynevezett .nürnbergi építkezési stylust," a mely megadja mindentorra ezen városnak érdekességét, kösepkori romantikája\'. Nürnberg templomai ép olyanok, mint a velenceiek; változatlanul állanak évaaáaadok óta, dacolva időkkel és emberekkel és a városnak époly nevezetességei i képezik, mint Velencében. Nürnbergnek legrégibb része egy kis folyócska — a Peg-nitz — partján épült és itt ép ugy megtaláljuk szokst a obaracteristikus, a középkorra vissza ve. zelő hídépítéseket, mint Velencében, ami a különbséggel, hogy mig olt azok a iagunákon át, itt esek a régi várost kettő választó Pegnitz folyócs- kán át épflitak. £z utóbbinak színe ép oiy zöldes p szkos, mint a velencei lagunáké. Ennyi hasonlat után az badjon most a két várna közölt agy nagy elleniéi et — talán as agyetleel — is felállttá* nőin. Régi dolog as, hogy Nürnberg nemcsak Németország, de a világ egyik legnagyobb ipari éa kereskedelmi városa, és mig itt sora reggel öl kesö estig zakatolnak a gyárakban a gépek, folyik a munka éa ennek végeredményeként aa utcákon kocái kooai után viszi az árakat mindenfelé, addig lenn Velenoeben még hétköznapé* kon ía halotti csend honol, mely csendet csak a gondolások ének lése svagy kiabálása szakit meg pár perore. Friss életerő lüktet Nürnberg egész városában; mindenki s mindenüti érzi a nagy iparvállalatok jótevő hatását, a nép szorgalmas; reggeltől estig dolgozik, pénst keres s e me lett megelégedett, boldog, mert büszkeséggel tölti el keblét ~a ludat, hogy ipartermékei keresettek ss egész vi« ágon. /X óriási iparvállalatainak, világkereskedelmének dacára Nürnberg nem aa többé, ami volt ssá-zadokkal ezelőtt; a bajor kormány nem igen térődik a várossal éa így saját eraj»re hagyatva küzd kilartáaaal éa bizalommal, hogy kivívja magénak azt a helyt, a mely őt már nagyszerű, földrajzi fekvésénél fogva ia megilleti. Ezelőtt a német csássár.ik előszeretettel laklak hosszabb ideig érenkint a fekvéséről világhírű nürnbergi vár» WEISZ JAQUES butorraktárában Nagy-Kanizsán Részletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, .finom óiiémet, barokk, roecoco stylll, gyOiigyhAasal berakott stb. háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok! továbbá mindenféle mis bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatók. Képet Árjegyzék kívánatra iugjcu küldetik. \'tM Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 56. szám. (9 lap) 1899. július hó 9-én aaakadatlanul szítani kell a tüzet, hogy as ki ne aludjék, sőt mind nagyobb lobbot vessen. Ez as egyesületek feladata. Mint minden hiba föltárásánál, agy most is, akarva — nem akarva, a külföldre kell hivatkoznunk, a hol minden tekintetben helyesebbel)., és magukra néive célszerűbben gondolkoznak az iflu iparosok. Elég, ha Kémetországra utalunk és kezünkbe veszünk egy bármikori ilynemű szaklapot, hát csodálattal fogjuk olvasni, hogy mennyi sok apró egyesület rendez kis időközökben kiállításokat, mennyi pályadíj tűzetik ki egyes tárgyak művészi elkészítésére, sióval: mennyire gyakorlatilag fogják fel esek á németek az életet. Pedig a német ifjúságban korántsem találjuk föl azt az ifjai tüzet, a minden nemesért való lobbanékony lelkesedést, mint a mienkben.\' Ha ez ugy volna, a világ csodái készülnének ocKkinn minden téren. S a mi iQaink„ hiába! nem tudják kellőképpen fölhasználni az istenadta temperamentumukat és nem venni észre rajtuk a külföldi virágzó állapotok után való.törekvést, hanem csak cammognak a magok utján, mintha csak a „muszáj" vezérelné őket Ez kérem maradiság! Mi magyarok mindenkor szeretünk előhozakodni a mi óriási haladásunkkal, ami európai nívónkkal hát legyünk akkor azon, hogy ne osak szavunk, de tettünk is hirdesse ezt Szívleljék., meg e sorokat az iparos ifjak egyesületei és ne pusztán a mulatozásban szeressék meg az összefűző egyleti szellemet, hanem folytonos önképzéssel emeljék magukat az iparosok díszes magaslatára Ne a szavalásban és a tánorendezésben versenyezzenek, de iparkodjanak egymáson túltenni a munka terén. Felhívás. A második ezredév kezdetén igen nehéz küzdelem vár a rragyar nemzetre. Újra kell meghódítania az ország egyes részeit, hol idegenajku testvéreink laknak, nem ugyan fegyverrel, melyet őseink minden tekintetben oly ügyesen használtak, hanem a béke jegyében párosulva testvéri szerelettel a magyar nyelv r általában a magyar nemzeti kultura elterjesztésével. A kinek édjs, jó a magyar fegyverrel szerzett és fentariott haza földjén termő kenyér, annak fülében kellemesen kell hangúm a magyar nyelvnek is. Ne legyen hát q szép haza földjén, melynek minden hantja honfivérrel van áztatva, olyan ember, ki ne tudjon zengzetes nyelvűnkön beszélni, mert csak igy lesz valóban erös nemzetünk, mert csak igy lesz valóban hatalmas magyar hazánk. A mig ezt keresztül nem vihetjük, addig veszély fenyegeti folyton hazánkat, s félő, hogy darabokra foszlik, s prédája lesz előbb-utóbb a reánk mindig agyarkodó szomszédainknak. A nemzet, látva a közelgő veszedelmet, országszerte megindította a harcot ellene; az exponált helyeken Közművelődési Egyesületek alakultak, melyek már is éreztetik áldásdus működésűket Zalavármegye, a Kisfaludyak és Deák Ferenc vármegyéje sem maradhat hátra. Neki is — a haza érdekében — ki kell vennie részét a nemes küzdelemből. Igy érez, igy gondolkozik Alsó-Lendva hazafias intelligentiaja, s megalakította az »Alsó-Lend-va és Vidéki Közművelődési Egyletet, melynek védnökéül főmáltóságu ktrceg Eu terkdzy Miklós doktort sikerült megnyerne Alsó-Lendva a Muraköz és a vendek közti területen fekszik, s ennélfogva egyesülete hivatva van tevékenységét mind a két vidékre egyaránt kiierjeszteni. A cél elérését legelső sorban óvódák felállításával reményli, hol a gyermekek 3 éves koruktól kezdve, játék közben tanulnák meg a magyar nyelvet, melyre aztán az elemi iskola, mint biztos talajra, építene tovább; azután meg a buzgó tanítók és a magyar nyelvben kiváló eló-haladást tanúsító iskolásgyermekek megju-talmazásával De hogy, mindezeket megvalósíthassuk, a haza szent nevében Zalavármegye nemes honleányai és honfiaihoz intézzük rövid azózatunkat abban a biztató, édes reményben, hogy az — tekintve a hazafias célt — nem fog a pusztában elhangzani, hanem inkább eljut a szivekhez, az erény forrásához, honnan a hazaszeretet azép virága fakad. Miért is esedezünk, hozzák meg csekély áldozataikat a haza oltárára, hogy majd hálatelt sziwel emlékezzenek meg az utódok, sorakozzanak a kibontott zászló alá; lépjenek be az »Alsó-Lendva és Vidéki Közművelődési Egylete tagjai sorába! Alsó-Lendva, 1899. évi julius havában. Az „Alsó-Le va és Vidéki Közművelődési Egylet igazgatósága; Fuss Nándor, Hajós Ixsi, Karabélyos Elek, Kitt hánts, Magéty Géza, dr Mandel Pál, Mafyeuovstky Vince, K. Rnffy Pál. PeUaky Kálmán, titkár. Hajós Mihály, tinik. Országgyűlés. Jaliaa 5. Mindenekelőtt Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter terjeszt be néhány helyi érdekű vaauli jelentést, azután Lehotsky Antal ad szamot a képviselőházi könyvtárról. Majd legssebb alkotmányos jogukat gyakorol ák a képviselő arak. Választanak a választottak. A asavaaáa a következő jelöltekre folyik: A rognikoláris bizottságba a kandidátusok: Albert gróf, Csiky Albin gróf, Folh Miksa, rdnssky Nándor, Kossuth Ferenc, Lukács Béla, Tista Kálmán éa Zichy Jánoa gröt. A kérvényi bizottságba: Lútvwvics Géza. A közigazgatási bizottságba: Purgiy Sándor. A naplóbiráló-bizo\' tságba: Busáik Ferenc. A harmadszori olvasásokon meglehetős hamar túlestek éa következtek a miniszterelnök válaszai. As első vála-s azólt Molnár Jánosnak a kő- bán most asonban az teljesen el van hagyatva és as ezer meg eser ide aereglö idegen caskely belépti-djj lefizetése melleit tekintheti meg a valóban égdakas belső berendezést Vilmos német császár tiszteletére, ki a tavalyi nagrgyakorlatokalkalmával két napig itt tartózkodott, a vár e,iy trao-tusai teljesen átalakították, modernizálták, mely vátlosáa aionban nem válikelőnyére az egéeznek. A várnak lüseles megszemlélése egy délutánt veaz igénybe, itt van .a mély kut" (Tieler Brnn-nen.) melyet rabik építettek a XV-ik azázadban a •Folterkamra," amelyet nézetem azérint méz a leghidegebb vérű ember aem hagyott el b rza-dály nélkül. A várleguebb réazeaz erkély, honnan esak a legszebb kilátáa nyílik, mit valaha caak láttam. Lenn előliünk Nürnberg körülbelül 400, magsa nagy lüatölgő gyárkíojéuyt-ve\',balról szintén a bajor ipar és kereskedelem terén nagy sserepet játszó Firlh városa, emellett a magaslaton a kis történelmi nevezetességű Zirndorf. Itt táborozott ugyanis hosszabb ideig Wallenstein, hadával. Jobbról a frank-jura hegyláncolatai zárják be est s fenséges ssép panorámai, melyet aki látod, többé eohasem felejti el. A ki egysser megfordult Németor»ság ezen legérdekeeebb és legrégibb vároeában, bizonyára nem sauláütóllu ely megtekinteni az öreg hatal-atas városházát (Rathhaus,) mely imponál épiiésaeli szempontból egyrészt; ódon, felépi ése óla meg nem vállostaloU volta miatt másrészt. Az eső emelet nyugati felében fekszik a nagyterem, mely jóval hoeszabb a velencei dogé palota nagyterménél és a mely éve kint egyszer márci usban együtt látja Nürnberg régi pálriciua családjait, as egész város intelligenciáját; -zine javát a a környék nagy gyárosainak és iparosainak. Esea teremben (máa ilyen terein hiányában) tartja j meg t. t a nürnbergi classikns dalegylet éveukinl egyaser nagy oratórium-hangveraenyél, a mely hangversenyei valóaágoa esemény számba mennek a gourmand zenei közönség elölt, Berlin, Lipcse, Stuttgart, München zené-zeioek színe iává lerándul ilyenkor Nürnbergbe ée e sorok Írója W két isben volt tanuja egy-egy ilyen oratorium-1 előadásnak, mely mindig délutáu (él 4 órakor kes dődik. A férfi éa oöi kar 360 tagol esámlál, ehhez jön most 120 lagq zenek ir és a terembe direct e hangversenyekhez épiieti nagy orgooa. A hallgatóság azámára 2000 ülőhely és 500 állóhely van leatartva és ebből azt hiszem: fogalmat alkothat magának az olvasó a terem nagyszerűségéről, meiyoek akustikáju, mellesleg megjegyezve, páratlan a maga nemében. Hogy milyen nemzetközi közönség gyűl össze itt Nürnbergben ily előadások alkalmával, azt leírni leheleden. Ebben a tekintetben ia igen praktikusak a nürnbergiek.«A lipcsei hires hasvéti vásár alkslmávai oda a világ minden réezéből— Amerika és Angolországból — érkeznek idegenek. Esek nagyobbrészt mind eljönnek Nürnbergbe ia feleségeikkel és ilyenkor a véletlen ugy akarja, hogy az egylet oratoriumáaak előadása is ez időre esik. Minden nyelven hallani itt beeaélni mini\'a bábeli sürzavarná\', csakhogy itt az a különbség* hogy mindenik a maga nyelvén a legnagyobb j f_. \' " ••■ ■- elragadtaláaaal és ihleltaéggel bea<él a hallottakról. Nürnberg temp omai között az első helyet a Lorenz temploma fog alja el, a mely körülbelül a város közepén lekesik éa pompás főbejáratával a aaemlélöt lebilincselve tartja. Ez a templom még a 12-ik azázadban épült és eltekintve egyes apróbb, szükségessé váll javításoktól, még ép ugy áll lann mint építésének idejében. A templomnak kél tornya van, as éssakit azonban 1865 ben egy villámcsapás lette tónkra, de művészi kosok ismét nagysserüen helyre. Állították ugy, hogy a különbséget a kél torony közölt esak nebesea lehat észrevenni. A templom belsejében feltűnnek a maguk Bemében páratlan üveg festmények; eleve tanusitják esen művészet nagy előre haladottaágát már a 12-ik században. Második híres temploma Narngbergnek a Sebalom templom, melynél már szép hsrmooiába látjuk összeolvadva a román éa gót atylust. Ugy mint a Lorenz templomát, az- üvsgfeslméoyak teszik nevezetessé, ép ugy híreseit és világhírűek a Sebalons templomban lévő ssobormunnákés önt-, vények, melyek valóságos műkineaek és roppant a\'ags pénzösszeget képviselnek. A Sebalons templommal átellenben fekszik az öreg vároehása, melyről már szólottam; a városháza mögött pedij van Nürnberg egyik, legkiválóbb nevezetessége a tBratwurstglSckiiiH • Mennyi rea-lisűks foglaltatik e szóban egyrészt, és mily idaalis eszmék és fogainak megteremtője volt ea a kis házacska, mélyszintén változatlanul Nagy-Kamut, vaaérnap Zala 65, antm (8 lap) -márommagyil elmaradt menyei bltolliácl vAlasi- j Interpellációjára vonatkozott a mlnlizterelnők ba lAaok tárgyában. A mlnlizierelnők, mint belügy- loillk vélem. Igon meleg hangon xzólt a humánus minlizler, megejtvén a i vlzigélatot, konilaielta, raadalleléiű Intésetek leladatalrAI a mlnisetereloök hogy mulaulAi oiak egy miben Ai III la csak tg kér a, hogy a munkáiéig megllAlésénél első annyiban történt, hogy a löeaolgabiré, aki heleg ! aorban aa alapoe meggyösődéet tartaék isemelftil, lett, : nem lAvIratban, hanem levAlben Jelentene! He történik vtuiaéléa, bliioi lehet benne min> ba eil, a ml lehetetlenné latta eat, hogy ideje- éenkl, hogy e megtorlAa nem marad a1, de kerülni korán helylleoitenl leheeieo. A mlnleatirelnök kell a felületei vAdat. P\'nyee elégtételt wolgál-vá\'auál mege MolnAr JAuoe le köuOnettel é» t»lölt a mlnlizterelnök Nlvdennaen Gyula igaz ellinvréiiel vette tudóméiul \| gálának, akit Rakovaaky aaintén megtámadott. A máeodlk vAlaee Uakovaiky litvAnaak al - Miután lOrtAntek az Intézetben ezabtMa-aopron-kecöli blróválaiilái ügyében tölt Inlarpel-1 UD,t«ok< » íeMöieég elvénél lógva A* igazgató láelójén (eleit meg Az ügy - mondotta a ml- \'évoantl, dí kl kell )«lenlenem, bog/J a jelei Aa nieaieretnOk - a kötlguzgalAal blréiág elélt van \'«éomínyoi érdemei révén ii kiváló lérflul eem-ée ba ai illetékei fórutu niakugyag umlautéit jmlííle »«mélyu véd nem érheti, vagy rendetleneket konetalAl, a belügyminliiter A n««T t«l aéaael logadott vAiaaz utAn még a maga hatéikörében alkalmazni fogja a érvény!Lakil1 Oyulo Interpe lAciójAra felelt meg a ml-bűntett erejét. Egyhangú helyeslései \'ogadiAk j nleatn-elnflk a SzlatinAn letartóztatott két magyar ezt vélaazt la. j dolgában ei ezzel az Idei ulo lé érJemlegei fllée A harmadik vAlaiz hnonlé taUaéaael talál- P^""}8 klmera\'1-kou.lt. Ebben a valaazban A.bóth JAnoat nyaglatla\' Klhlrd«\'lék « bl,0,u41 Ttl",,4,°k mag a miniszterelnök a nógrédmegjei közbizton-1 aAgi Állapotok megjavitáia dotgAban. Aabóth maga le konstatálta az Állapotok Javulóul é« niveien vatte tudóméiul n válaill. A kongrua végrehajtAiAra kiadó\'t- miniszteri rendeletre vunatkoaott a negyedik vAlaiz. Ez PAder Resiönek azóll. A miniszterelnök alapoeau Ai körülményééin megmagyaréela a rendelet helyei én üdvön intencióit. A HiU zajoa halyealénel fogiuiin a lejiegetésekei, mig PAder Reziö való-aégoa kougrui-lejiegeiéiekbe bocié fl oaott ét nem volt hajlandó a vélazil ludomá»ut venni. A nagy többiég nem voll n PAder nézetén éi helyeeiöleg jÁrult a mlniaztorelnök valaeaAlioa. Ugrón Gábornak ctólt éi a hágni kongreiz-ezuira vonatkoaolt a miniiaterelnök ötödik válaeza. Kijelentette a minleata;elnök, hogy egyei Államoknak egy inAa Állam rezidenee eltal való kép-viaelteiéae megiiükott éa akoeptAlt dolog a dipo« mAoiAbau, Hogy Montenegró az oroaa kll\'döll Altal kApviialletta magAt, ebben uinoi aemmi azokatlan vagy aérelmea, e»yuerüen azt jolonli, hogy azt a nemre éa magnaztoe Intenciót, a mely a oar huménu akoiójában megnyilvánult, oszja éa heiyeeli Montenegró ia. Egyhangú helyeelóeiel veték tudóméiul a vAlaaat. Kakovaaky litvánnak a lipUmezet tébolydéban Állítólag elölordu t viiixaéléatk dolgába t lett nyél (változatlanul kereaztttl menta Huta termé* izeleien) biteleeitetlAk a Jegyzökönyvet, megadták az elnöinek ui idökMi intézkrdfiekre a meghatalmazó!\', tudóméiul veték a mloiaaierelnök propozioióját, a mely aaerint a jövö hét izerdá-JAn, vagy csütörtökjén még egy lormAlie öléit tart a HAi. Iskolai Értesítők. Az 1898/9. lakolni év végén szerkesztősé-gün höz beküldőit Erteiitőket az érkézéi lorja aaeiint a kővetkezőkben iimertetjük : _A nagykanizsai vAroii alti fokú iparot tanonc-\| ükola erteeitöje az 1898/9. tanévről. XIlUik év-I folyam. Közli: Vincid Kezaö igazgató. Az WkolAnAI működött 10 tanerő. A betralkoaoit tanulók azama: 494. Eaek közöl 449 rk. tanuló hitoktatAibaii n«m réizeiűlt. .A nagykanizui Államilag legé\'yezett kiitégi polfdri fia-ét Itdnyiikula liuuonhetrdik érleeitöje hz 1898 9. i\'iiié.röl, Szerkeaa\'et\'e: dr. Barlka Gyu a, igazgató. A flu-lnkolinál mOködött 7 tanerő ; n leányiskolánál: 9 A liu-tanulók létiaAmi: 919 : a leányoké : 200 A flu-lskola kiválóbb \| tanulói vollak : az I aö ontAlyban: JVooy Imre ; a III. oizlályban: Drtiuigtr Miksa; a VI otztAly-ban: Ltnk Gyula. — A Iráoy-iikolánAl kilüntek az I.a) onUlyban : Farkat Margit, lurtingtr 1899. jtilius hó 9-én Vilma, Hajik Mari, Mautnir Zára, ffialay QU zella; a 11. OlztAivbao: P/lanctr Jolán, Mtrgm-thd/tr Marfii, Fiálwa Mari, Tripammer /eaUla, Tomaiiei Mari; a III. oaaiáiybaa: AtítmHaítr Ttrü, Fitcktr Mari, Sckumra OitdU, Wéaamr Ilona, OUbtr Maliid, a IV, oeztályban: Pél/tjf Mttí, Hothtchild (Bariba) Ritti, FrmkfuHtr Jolin, Krdtky Margit, Tripammtr JtUm. , A nagykanlaaei Ali. aag. k&ztigi ntpuioMk növendékeinek név-éa érdeaworocali az 18B8\|9. tanévrflL\' — Közli; R4ef Oyirgy, néplakataá igaagató. Aa Brtaaitő élén olvaatiató Kátém Mikiit tanítónak .A lakarikondf iránti kmflam lilArettíétt h ftjlüatítt a qytrmtkbtn\' cimö ér tekezAe. A tanitóiealUlelnek van 84 oaatAlyvaaaté éi 6 makveze ő tagja a blioktaiótoa kivol A tanulólí\'lftezáma voll: 1981. Tahiéi a 81 oeztAly-lyal izemben Ailagoaan minden tanteremre: M tanuló esett. Általános kiiüuő-osziályzituak: a belvAroei IV. fld-oaz Aljban: Ánkiftr Oftrff, Bénctík Mihály, Kowctkt Antal, Katéct Léttíi, Lumnitur Béla, Wiinkauu Mihály} a park IV. fiu- osztályban: Aetü Qita, Freiwgel Ftrtnc; a 111. flu-osalélyban i Hnim Jánot, Jtumtakm OyM, SMnbtrgtr Károly, Vtigtr VUmam Vtí tor; a pérb, Ili. Ha-oaatélybaa : \'Jmdéi Jóm/, TUpak BoUittdr, Velldk Sándor ; az I. Iu-om. tAlyban: Oatora Pál; ez Arwyiánoa-atoai L Hu-osaiAlyban: Barauyay hitéit, Dim fíU; a Teleky-uloal I ftu osztályban: Markó Gjula, TbomAa Győző; a Hunrady-ntoai I. Su-oszlAtj-ben: Odmici Reaaő, Vidaáitt Boldiziár. A be ad vároei leányiikolánil kitűnő osztAlyzatuak vollak a IV. leAnyoazlályban: OMea Röaa, Okldih Mt randa, hottkot Rózaa, Varga Róaaa, Vtadt Vilma; e pérb. IV. leAnyoealAlyban: bakot llo» na, IMriek Jolán, Ftngráe* Kornélia, SmM Mariska: a III. lAnyoaaiAlyban: Mikatt Anna, Ttektik Ilona, Vt^dt Margit: a pérh. IIL ieAny-oiztélyban: Laky Anna, Molnár Moriaka; a IL leAnyoazlályban: Fiyldr Verona, HUtar ami, Jóua Ilonka, Ktrbtr Gizella, A\'ím Teréz, Ktiétm Erzee, Maulntr Ellrida, MtrytnlkaUtr Vieaa, Némtlk Katalin, hU/fy Etelka, FHet Ibolyka. 8ekaprin<jtr Etalka, Ttektik Janka, Ttektik Kara-lia; a purh. 11. I. osztályban: Bcféém Angola. Dttriok Ilona, az Arany JAa\'« atoaiL L oaatáiy-ban: Bodietki Irma, fítpai Kitalin ; a Teieky-oteai I. L oaalályban . Caifál Martaki, HartéOt Joli, MM Eriae. A VI és VII. karftlai ta^oiákaál kitQnőek: a Hl. fin o»ztály1>an: Qtráu Perm,. Horváth Jánoa, közb. Varya GvOrgv; az L gk-osztályban: Pbku Fereoc, Shuíin József; a 1U. L osztályban : Mikálte* Katalin, Némtlk Anna; a II. I. oizt&\'vban: i(j DoMktfot Júlia, Varaa Katalin; az 1.1. oeztályban: Dani Róza, id. Honétk Méria, Loboda Etelka, Martiniét Apollonia. Ali len 400 év óta. A Br<twurtaglökle<u egy kia a\'ao ony, két ezobabQ! Alló kis torcema, melyben aaAaadokkat eaelött jöttek mAr ö-eze NOrnbrrg legnagyobb mQvéazei, hogy egy póbar aör mellett voseréijek ki nezeleikel es aikoaaák azon műremekek aiapjtit, melyeket moat a* utókor magcao dal. A falakop képek ée rajzok löggnek, közöltük a román királyné lAnyképe, egy Carmen Sylva aláiráaaal eilálott versrcakével, melynek tartalmr igen poitikuian ecietoli a Bralwuratglőcklain eiásadok előtti hivaté-át. Ham Saoha, a híres eaizmadia költő, vörös pohara Is egy külön polcon áll, melyet a jelenlegi bérlő büaakén mutogat a aaamoa ide Jövő idegennek. A jelenlegi bérlő 80,000 mérka évi bért fizat ezen kis helyieégért, amelybe egy ua< gyobb lerinetü urumber c->akia ugy fér be, ha] meghajol, de mindazonáltal brit lana üzleteket óéinál a már nagy vagyont szerzett. Egyik külőule-, griaégi az egész Németorazágban legjobbnak el* iimert savanyu káposztája, melyből uaponta óri» Ali mennyiléget adnak itt el. Moet pár szót még a nürnbergi népűnntpélyrSI, mely azintéu éveaxad\'ik ói evenkint egyszer ezen időben lesz megtartva éa aki oaak teheti, kiveszi részét éten mulatságnál. NépüHMipély a mi fellogAsuak aaerint egy vzép derüli vaiárnap dalulán, 8 vagy még több aene-kar, léggömb leleresilée, ököraü>ée, zsákban hitéi, póinamázzéi éa tudja az Ég, még miből nem áll. Ea Nürbergben 10 napig tartó ünnepaég ei, mely mint már emlitém, minden évben juniui hó M-én kezdődik éi jul. 8<ig tnrt. A váróétól télórányiN nagy meiö leiül e\\ melyet ,Lajoi\| 3 mezőnek* (Ludwigi«leld) mv«znek; Itt já\'zzódik le e 10 nap alatt amaz e^ést Netn tlorizAgban hirei nürnbergi .Volkitril,* m»lylyel talán csak ai .ocloberi ünnipely> vetekedhelik Münchenben. Me leeleg megjegyezve, ez a Lajoe meaö akkora mint a mi léi Kanizaánk. Lóvaiul, elektromos vonat, omnibutz minden o\'dalról rgéit. a főbejáratig köaiekedik, éa köie* Irblt érve miri boriauló lárma, aene-bona, kikiáltók hangja üti meg fülünket, mely zaj az elió percben mintegy megsommUltőleg hat egéez valónkra. Melépti\'dij nincs, a kö\'lségek busásan megtérülnek azon bérből, melyet n eok vendéglő éi korcima Űzet. Beérve, a<t lem imljt ia ember, hova nézzen, mit bámu\'jon, mit csodáljon elöezör Mintha caak a világ Összes pamor^méi, ringlBpieljei, törpék, menigeriák, óriások, kigyóörnb-rek, búvárok, cAl-iövéiiek ei ai a lajta méliar-vel foglalkozók itt aere\|(lettek volna egybé éi nem mondok iokat, ha caak hi e nemtl bódék számát vagy 800-ra beoaülöm. HAI a sok vendéglő, lőr, bor éi cognac-pavillon. Itt van mindjárt a aCrocodil,«ez a legnagyobb tedett asiirnak, i melyet valaha latiam. 6000 embernél több lör el benne egyszerre asztalok mellett, - A közepén egy magai dobogón ül a zenekar feltűnő •Wastergigerl\' uniformisban, mely coe< tűmmel különben a számos izebnél szebb pin-l cérnö ii el vin látva. A sört ciak literes kan* csókban szolgálják ki, kevesebbet senki sémi kap. .Minden belpÖ ajándékba kap egy 32 oldalai I könyvet, a Urooodil dalos könyvet. Ai ujdomu- gok e/éat aoroaata mellett még benn vaaa könyvben a „Fischerin du kleiae,\' vagy i\|.Ni duzaoxj atb. Minden dalszöveg a-Ammal van ellátva, tnely arra szolgál, bogy a közönség éa a zenekar ne legyen diebarmoniában. Mielőtt a zenekar re-zendit valami darabra, mladan Ida\'ról kilűggeaz-tik aa illető darab azámát, a köaönaég lelflti da-losköny vét és legnagyobb rémületemre a közönség éa unieono rázendít a nótára. Ha 0000 ember — kinek fele igy estefelé (pláne vasárnap) már az\' Mm tudja, hogy ember-e vagy aaaaony — egyazerre dalra gyújt — ezután a zenditéa. Siettem is, hogy tovább érjek. Minijén oldalról a legis iieró\'eiib melódiák hallateaaoak, játszik it egyszerre 0 katooabanda, 18 magán zenekar éa vagy 9é00werkli. Ei e,y jámbor kinizsit nak ie eok egy kissé. Két éa léi órai künn időzés után a kihaltnak látaió városba siettem vissza egy pohár sör re, ott legalább nem savari a Bienebháua vajy Gigerl-königin csábos de egy kiasé már elcsépelt dallama. A Volkaleaien Átlag naponkint 4 -600 hectoiikr sört mArnek ki,. vaiárnap (ilyenkor I09.0«0 ezer emberiiéi több ia van künn) e szám lOüü hectuli-itsrro la emelkedik. A Volksleat utolsó napja őat hagyomAny aaerint négy ünnep, ilyenkor aa összes iskoláz, gyárak zzünetelurk éa mindenki liet elbúcsúzni egy évre aa oly kedven helytől. Máinap aztán minden a régi kerékvágáebaa vau éa caak izámoa nürnbergi elrontott gyomra, vagy sörtől kábult leje fogja e n»p jelentőségét e mié-kezeiébe visszahívni. Nürnberg 1899. június 80 Nagy-Kaniaaa vaaárnap Zala 56. szám (4 lap.) 1899 jolina No •Erleailő a kegyes lanltórendiek veselése alatt álló Húffkmmim haih. /tyyMHdtiumról, az 1898 — 99 tanevben.\' Köaséteui: dr. Packinjtr Majoi igazgató — Al Értesítőben fan ,//jutásunk it iolai U hiti mnMii>, ciaü értékűé dr Paehingtr ÁLajottil, lovábbá: ,1 mtttlytk Urméttttrajta* citafl nagy tanulmány—dolgozat uinlén dr. Patkingtr AUyottH.\\ — A rendet tantárgyakat •anitotta: 16, a rendkívüli tantárgyakat:4tanerO. Beiratkozott: 871 tanuló. Kiváló tanulók vol\'ak : as 1 A.) osztályban: Hótony Aladár, Krátlcy htot; az I, B) osztályban: Ctorbn Ferenc, ErdStv Ferenc, Krttnir János; a II osztályban : Fábián János, Gizofty Ferenc. Spitur Lajos, Vtnttdy Sándor; a UI. ou áyban: fíarthn István, BtnetU Józsel, Kan Artbur, Blnmntchtin Henrik, Kovát János, Pkktl Ferenc, Spur Endre; a IV. osztályban : OrliUty János, 3»tbó Lajos, Táth István, Vtgtlt Károly; as V. osztályban: Bartha Józsel, Simon. Kálmán, Sült Antal; a VI. osztályban: Oirttur Antal; a VII. osztályban: Schvart Gyula/ a VIII. osatályban: Molnár Ernő. ,A nlatfiruegi m. kir. állami /Itgymná-tium ér; esi lője sz 189fl\|]99 tanévről". Közi: Mtit/ftn Lijoa, h igazvaló. Az Értesítőbe tUtp Imre tanár >A ként/tilelí** elmen neveléstani értekezést irt. A fokozatosan fejlesztett Intézeti nek ebben as iskolai évben még csak öt osztálya1 ▼olt MQködBtt benne : 8 rendes tanár, 1 óraadó toraataniló és I énektanitó Az 6 o-ttályba fölvetlek Összesen 208 tanulói. Az infaet kiváló tanulói voltak: a II. osztályban: Rittehír Józsel, Tttk Lajos; a III. osztálybanSimonf/tj Endre; a IV. oastályban : Latu János; az V. ou ály-ban: üngtr Jenő. » A kiKthdyi katholibu ISgymnátium értesítője az I898fü9. évről.\' Közzéteszi: Burán* Gergely, igazgató Az érteaiiő első lapján bold, ErzMétMÍrflrálynénk gyászkerele* arcképe van.— Dr. Mtgathitg Antal tauár •Tauilsut az itjuiá-got hinni es munkálkodói* ciinen irt nagyobb sstubásu értekezést. Az intézetnél működött 11 premontrei rendQ ksnonok es 4 világi, öaszosen t 16 rendez tynár. A .tanulók száma: 288 Kiváló tsnulók voltak: a Vili. osslályban ffo/fuiann Miklós, LUct Andor ; a VII. osztályban: QQnet Dénes, Kokn Manó: a VI osztályban : OtrtU Józset, Uirteh Károly, Sehalltr Mert, SipM* Pál, Takáei Jeir">; sz V. osztályban: Simon Gyula ; a IV. osztályban: Cs\'ultr Gezu, Firtuciy János, Mizaer János; a III. osztályban: Hoffmann Imre, Kárody Gvu a u II. oaziályban; Anion Gáspár, Balog István, Kelemen Ferenc; az 1-ső osztályban : Itrtncsy Géza, Hochnttdter Aladár, Afisner Rezső, Mutomji Dezső, Németh Sándor Birtáng Rezső HÍREK. Egy jókaists tüstént közbevágott kimutatva ss ablakon: — Nini I ..bissponuMzonyt kísér .. Es vslóbss Lyubits akkor gömbOlygött lova hatalmas •tekintélyével* — s egy váasoncs-léddel. A hul\'ámzó emberárzdatoa átgázolva, izzsdvs bár, de — leider! — fogyva nem, — bekászo-lódlsk a tanácsterembe. A bizalmi férfiak öansnéztek... Az uras mogorvs egykedvűséggel bámvlt Is az asztalról, de kiváncsisn leste mégis, bog y mi less... - A »nihai\' odahajolt a segédjegyzőhőz és súgott neki valamit... Arcán kidagad ak az erek; ajkai reszketve pusmogtak és szemeiből szelíd láng lövell. A segédjegyső szó nélkül felkel és indulni késsdl. A kíváncsiság tetőpontra hágott. Erezni lehetett, hogy vslami komoly pillansl veszi kezdetét. Vioii kiveszi fogai közöl a szivart éa nyájas iskintete szigorúra változik... .. Most...Most... Az örökké interpellációs kedvében levő 8til-vággi tiszteletes ur erre már felemelkedik. A nótárius jelölt mintegy önkéntelenül állt meg. — Tekintetes főbíró ur! — protestál a tiszteletei ur, — es nem tiszta dolog. lgazaágta\'an>>á- Forrong a nép. A főbíró leiemeli fejét a választék lusta gar madájából éa mosolyogva szól, kedélyes! azip-panlgat va : — Állok elejbe, akármi less is. Lassan fekábelödnek és kilódul as istentelenül sok tanáceoe, meg k pvíssió az ámbitusra. Vioaz megnyitja a bíróvá! asstást. — Tisstelt atyámfiai I Maguk ladják, hogy a bíró milysn nsgy ur s faluban. As parancsol mindönkinek és annak kall, hogy engedelmeskedjék mindönki. Kandidálom a következőket: Lyubits Györgyöt, (lerenetikus éljen-vihar) Sznopek Jósaetet ás Korontoa Dánielt óriási bsngzsvsr támsdt erre. Élyen Lyubits, éljen Ssnopek! hangzott mindenünnen. A fökorles, Vidákovics Gábor, kegyetlenül erőlködik, (pedig asztlimás szegény feje). A Lyu-bits-párt folyton növekszik; a másik kél név elhal és nemsokára mindnyájuk egyet akar csu pán, Lyubiisot, a vo t bírót. Egy pillanat múlva egyhangúlag az ö neve diadalmaakodot\'. A pénalároe álláa betöltése gyoittn belejezéat nyert. Egyhangúlag »//. Lubilt litvánt válaaatottak meg. A helyettes-bírói legkevesebben tudták meg-válaestnni, Koronlos állt — kontra Pötsét. Két vastag- got és eüogult judiciumot nem pártolhatunk. Itt nyakú. valami eomplott készíti. Kérjük sz ügynek szigorú Az előbbi mellett az alvég (sánciak).faz utób-mesvizMgáUsat. (A complotlra már s ssundikáló bi mellett a felvég (zaidóvtrosiak) korteskedett. Kovács jegyző is felpislant. Látszik a képén, Koronlot pártján az urak áll ak. Pötaétén a b\'igy compotot értett. Reggeltől koplal már. Pe- j majoritás parasztokból állt. Persze, kogy tttk digdél emuit.) nyertek. magá Légrádl blróv álaxIám. ^tppen déli tizenkettőt üt itt a toro >yban. A nappali kisértelek órája . De mikor mind olyan fgeazaéglöl duzzadó, nkpbarnitoit, pezsgős legény. A szellemek árnyainak a tanácstermen való átsuhanását csak az olyan élénk fautá\'iájuak vitatták,/fnint dr. Oro«, a ki (szeliemestége melled) hitz a spiritizmusbsn rendületlenül. Aggódószivvel húzta székéi közelebb Viosz Ferenc főbíróhoz, mikor az égdőrdülésre megcsörrentek az ablakok. Koronlos, a biiójelölt, ijedten liánylá\'magira a keresztet, (bár evangélikus) — és az ál alános megdöbbenést követő hulk zsongásból az hallatnod ki: — Gyerekek! ..Lyubits (a néhai LubiU) biró szelleme kisért.. A föbiró helyes jiangon szólítja meg a ren ketö bírót: — Mic od i titkos kösleni valója vsn nnk azzal a fehérnéppel, meg a Mi ?... — B iosánal tekintetes uram 1 semmi sviOdli nincs a dologban. — Hát az micsoda bordéré, a mit. odacsem* pénelt uz ússzon y kezébe ? Mindenki feszülten lesie a történendőket. — Semmi kérem, — hebegett Lyubits — csuk... Mikltr Győző, diadalmas ábrázattal vette el a fatális papírdarabot. A jelenlevők — ? é vei óznak át hirlel-mébeu. Végre at asszony bátor azivvel nyitja nólusra ajkait, világosságot derítve a kétes sötetségben. — Kerem, tekiutetea uraim, nem veszedelmes ez a cídu\'a, ctupin — átirjndó passzus. E nyilatkozatra szelíd derültséii ömlőit el1 mindenki hangulatán és Szilvágyi eláll az interpellációtól — legalább egy időre. . öl óa^ré ballagott már a nagymutató, midőn a képviselőválasztást befejeztek. Dr. Gross magából kisülve rohant a terembe. — Mi az ? mi löriénl ? — repültek féléje az aggodalmaskodók kérdései. — Uruim! bnj van. Elkeseredett küadelem lesz. Itt ptotealált a tiszteletes ur, erősen kardos-kodvs s névszerint szavazás mellett. Vlott el ia rendelte, de hiába; — mégis Pötsét lett s helyettes-bíró. Az esküdtek közé Ahlitál akarta lelvetetni a legdöhöaebb korles, Vidákovics. A lobiról kspcilálni ia igyekezett éktelen kiabálásával, de Vioaa moaolyogva mondta neki: — Hja t.arátom, már liáromssor bslgsttunk magára, negyedszer nem lehet. — De kérem — rep\'ikáztak a há a mögött — nem is lehel Matita esküdt, hiszen csősz volt. Ez az érv hatolt. Kegyetlenül uzadva várU Lyubits l>iró aa eredményi, c<akugy ömlött a verejték szürkülő szakállára Mikor megtudta eredményt, nevelve jegyeste meg : — Még egy ilyen győzelem és — nekem ae>a kell aoványiló kurn. (VO — Frigyes fdhereeg Mtatgy-Khiiil«áit. Frigyes főherceg csütörtökön reggel tartotta meg a szemlét a cs. és Jyr. 48 ik gyalogezred 2-ik zászlóalja felett a katonai kisgyakorlótéren. 0 fensége kíséretével 6 óra 40 perckor érkezett a gyakorlótérre. A zászlóaljat Gyurits őrnagy zászlóaljparancsnok vezényelte A szokásos tisztelgés ésjelentés után a zászlóalj megkezdte századonkint a zárt századgyakorlatokat,-* majd később az egész zászlóalj legénysége Szöilöbirtokosok figyelmébe! OjiógTxrciaacii "7"a,la-aacLÍan.t 03tcpa.rn.-uct Állandó nagy raktára ALT és BÖHM Nagy-Kanizsa. . POSTAI MEGRENDELÉSEK PONTOSAN ESZKÖZÖLTETNEK. T Nagy-Kanizsa vasárnap Zla 65. seám. 5 lap.) 1899. julius bó 9-én egy hadi századdá alakulva, taktikai gyakor" latokat végzett, utóbb visszavonulva egész a közkórházig a gyakorlótér keleti részén képzelt bllenség ellen harcászati tel-vonulást intézett. V^>ül Gyurik őrnagy zászlóaljparancsnok vezetése alatt taktikai zászlóalj-gyakorlatok voltak. 0 fenaége láthatólag meg volt elégedve a csapatok preciz mozdulataival és §, legénység kiképzésével, és a szemle befejeztével legmagasabb megelégedését nyilvánitotta a tisztikarnak. — Disxmenetelés után a csapatok \'4to órakor bevonultak n laktanyába. Ugyancsak ide hajtatott a főherceg is, onnét pedig a katonai lőszerraktárhoz. 11 órakor szűkebb körű katonai déjeumer volt. 0 fensége déli 12 óra 20 perckor utnzott el városunkból. A1 elutazásnál a városi hatóság képviseletében Vécsey Zsigmond polgármester, Ltngytl Lajos v. főjegyző és Deák Péter rendőrfő-kapitány ismét megjelentek a pályaudvarolj és 0 fensége barátságos beszélgetésbe bocsátkozott velők melegen megköszönte a szives fogad tatáit és a hatóság képviselőinek fáradozását. A pályaudvaron ugy a közös mint a honvédség tisztikara ia jelefi volt. Végül megegemlitjük, hogy 0 fenaége kíséretében nem Mátka Károly, hanem lovag Crauss altábornagy volt. — llSssssátf. r\'itcher Jánoa Nsgy-Kenusa váras tisztviselői karának egyik ssovgalmss és rokonszenves \'egjs, Jkl s pulgármeülei! mellett titkári leendőket -is vég»i, folyó hó 6-én \'ártotta tsküvöjét Babnigg Irma klsasszonynyal néhai Babnigg Emil . kir. nyug. sólári ellenőr nyáva. jelzett területet 600 lépé kőrületben ezen a napon annál inkább ia kikerülje, mert tz ott tartózkodás életveszélyes. — A llplkl i;srmsk<iyé\|ji\|sU>et-ben még néhány féldiiss hely görvéiykóroa-btctikus, angolkóron vagy vérszegény gyer, mekek által tőlteodő be. Felkérelnek ennélfogva azok a szülők, gyámok, intézeti, alapítványi vagy egyesületi igaigatóeáguk, a kik gyermekeik, illetve gyámoltjaik réazére a iipiki gyógyhaesná-latot butoailani óhajtják, bog) ajánlataikkal vagy kSzvatlenül a saoatorium .Lipik iga>ga. tóaágshoz, vagy pedig Budspesln dr. Radn Lipót úrhoz torduini szíveskedjenek, a ki nspou. kint 9-4 óra kózt ásóval is ad bővebb lelvi-lágo iiást. A féldijas helyeken elhelyezett gyermekek Ingyenes orvosi keselésben, ápoláshsn és felügyeletben részesülnek. Csak a tűrdő éa farráhasználst, as etkeséa és s aao\'gsazemélyzet dijazsaávsl egybekötött kisdá< és a lakbér terítendő iheg az inté«e\'nek, a mely ostik abból á célból lé esü I, hogy a s<egeoysor-u gyermekek gyámolitásával foglalkozó hatósági é< társadalmi tényezőknek gyámoltjaik gyógyítását lehetővé tegye. Amennyibea jótékony alapítványok, adományok vagy járulékok ezt tabetövé teázik, legkf\'uelebb teljesen ingyenes helyek is fognak betöltés alá kerülői. — A k) Ari harsak. akadeaalámak 1 lapunk mai sxámábau megjelent hirdetésére, ezúton ia leihív\|uk olvasóink fhyelmé\'. Ez as iskola, melyet as állam segélyezésével Győr saab. j kir. vároa tart lenn, egyike azoknak »a injéze-teknek, melyek tisztán a kereskedelmi szsk\'rtéet tüfték ki feladatul. Győr igsn szerencsé-en m-g-választott helye egy iljsn iskolán ik, mert alig van h tiánkban város, melyben a kereskedelemnek »y jövöja volná, mint QyorStt. Ennek leljsaj áurtéaére vall as as áldosstkézség i«, melyei jUiiy a tarsadt om mint maga u város az iuté/.et leá-1 erdekében tanúsítana . A< i-koli n jövő evet teljeses i\\j és modern bereadrzésU palotájában \| 9ífviiiaryiiro«ilAN. MaschanzA*\'"éti- A keresk asakokUias kipMbált erőiig BóddXjapiíiik jeles dolgozótársa (ma- UnA1ri ^arral oldja meg abbaa Martatát. • .. . v,, , \' n ,„ j . Győrt uen ajánia még a is, hogy azokhoz a gán tisztviselő Bécsben) nevét belügymmisz \| városokhoz tartozik, melyek olcsó megélhetést téri engedélylyel „/fefer«-"ra változtatta. biztosítanak a tanulóságnak. Kü Önben ia me«- — TávasSa. Lukác1 Glyula a »Pböniz« jegy. zzflk, hogy közgazdasági életűnknek bistOHÍtó lárssssg nsgyksnlzssí ve/érögynök-é- viszonyok által eietteleti fejlődése a keresketlelmi gének titkára ugyanezen minőségben Temesvárra életpályát a legajánlatosabb és rövid idő alatt helyestelett át. Lultdct Gyuls 19 éten át volt Ikenyérkeresetbe* miiató hivatalok közi sorozta.\' városnnk lakója ? szerénységével, barátságos iuo- Es a körülmény ped\'g kü Önösen fiigyeimet érde-dorával kSzktdveltxégré téti"" sser\',. melyben mel nspjainkban, midőn ál\'alannaaii hangauatott egé-a családja osztozott, \'Hivatali ut< dja pimasz, liogyja szigoruarijvetttudommyos kép/ett-ftktlt József a társaság itteni vn/órügyuökségá .éget kivánó pályákra sokkul ifibben törekednek, uek péiízlárnoka le.t, ki már 18 év óta van mini ft mennyinek csak kenyeret tudnának adni. esen állá-bsn. - Nzllé (gyflmllesjklállltás Niegs- — HalálasAaok. Horváti György m. kir. dea. A szegedi országos gxzdaiági kiállítás pisia és táviids altiszt s mosgóposUhivatalnál keretében szeptember 3—10. szőlőkiáilitás is less Nagy-Kanizsftn, elhunyt 49 éves korában. Folyói rendezve. Felkérelnek mindazok, akik a kiál ita-hó 6-án végbement temetésen részi vetlek : Frípís, son ré«ztvenni óhajtanak, hogy bejelentéseiket Károly posta és/ttvirda tanácsul, a tuotgóp sta, legkésőbb sugusstas l-ig tegyék meg, mert hivatal lőnöke,/hs ö<«zes sso\'aálatbsn nem levöjkéhöbbi jelentkezés nein lesz Űgye embe vehető. tisze\'< és aliis/tek, kik szép foszorut is \'ettek 1 Kívánatos, hogy minden vidékről főleg ason bor. a ravatalra. fajok válogatott példányai küldessenek be, melyek Weia Bernát fflsserkqresk-dö és sssbómesier as illető vidék borjelleget hívatvAk képviselni, neje . llof/mann Mária f. hó H án h"sszss azonkívül pedig a legjobb csemegefajok. A sxenvedés u\'án eletének 4t-ik érében elhunyt kiállítás ideje egy kissé kors lévén, egyes ssölö Nsgy.Kánissán. — A hsavldség; káréltál. Honvédeink, kir. 20-i í houvédgyalo le/.red, folyó hó 6-á\' a m. fajokbó1 ilyenkor még telj aen erett példányok nem találhatók. Ez esetben persse félig érett fürtöket ii lehet beküldeni, ha azok máskülönben reggé dandár gy a korín\'ra Kaposvárra indul ak, la forma, nagyság és fsjiisztaság kellékeinek meg-hová — minthogy a. utat gyaog teszik meg — felelnek. A leglonfo-ubb, hogy minden fsj s csak szombaton érkesnek. Honvédeink augusztus helyes ampelografiai elnevezéssel jelöltessék meg. 1-én térnek vissza. — Augusztus 13-án a m, A asőlökiáilitáson a részvételi díj 50 krajcár, kir. 20-ik honvédgyalogezrediöi 90 főtiszt, lö azonkívül minden külön faj után még 90 — 90 kr. tiszthelyettes és 680 legény vonul be váró Minden fajtából legalább í — 5 fürtöt k-ll békül- snntba őszi fegyvergyskorialra. — Orsságes halaplpar-egyeiűtet. A • Magyar féiflialap-divet-eyylet« n leguióbbi B udepcstin tsr\'ott közgyűlésében alapszabályai több pontját és cimét is megváltoztitta és eken-tul,,Országoi kalapipar egyeaü et" cim aluli fogja a magyar kalapipar érdekeit szolgálni. A tisztikar \'láliozatlan maradt, mig a válásit mány némileg módosult. A szakbizottságok evyikébe: a beküldő bizottságba Halvu.v Frigyes nagykanisaai, előnyösen ismert kalapgyárosij is bsvalsuststoM, — II«rc»»erft eéllévttiel. A helyben állomásozó cs. és kir. 48. gyalogezred tényleges állományú legénysége folyó évi julius bó 11 és 12-én reggeli 6 órától kesdvea Kis-Ksnissa, Baj. ess, szepelaeki major és a~P?ineipális kanális állal határait lőtéren harcszerffcéllöveszeiet tart. deni, melyek a fűrtnvélre kötött cédulival jelö-lendök meg. Azonkívül minden fijtához tanácsos egy nsgyobb — keménypapíron — cédulát készíteni, mely s szőlőfajt és * kiálli\'ó nevét és a szőlő helyéi jelöli meg. Bővebb felvilágosítást és bejelentő iveket Drucker Jenő csoportbiztosnál lehel szerezni (Budapest, Köztelek). — Tsaltásl retoriN Fraaelasraaáf• bon. Mire Siuset kepviselö törvényjavaslatot nyújtott be az iránt, ho/y c«ak azon taimók lépheasenek fel a magasabb iskolákba, kik állami oktatárban részegülnek. E óéiból a főbb városokban állami iako\'ák lennének felállitaadók a a tanulók aegyedévenként vizsgának alávetve. Cssk ss léphetne fel a magasabb iskolákbs (Polilecbnioum síb.) ki mind a 4 negyedbea sikereden vizsgázott. Ezen lőrvényjavasiat a -asbad A rendőrfőkapitány felhivjt a közönséget, hogy a I oktatás ellen van irányítva. — Alkalaaaálaa vsslte loapisgsr jósaef felső-lend«si kocsis bsaaislé tartott ko-osijával. Nem állhatta aaoaban meg, bogy u utbs eső urdombi korcsmában stációt se tartson Sietős dolga aea igen lehetett, ssert egéss ssiig oit űt a korcsmában, tsrsséaasteaen asisdig többst vett ba a \|óizQ nedűből. Utoljára uAu maga Groaa Jakab, a korcsmáros, ia Mppakta a láraás vendéget ás fia: Groaa Hermán eagü* ségétel igyekeseit őt ailávosásra bírni, ars Kompinger annyira dühbe jStt, bogy előrántotta késé\', a biraeves bicska\', s 5ss-iie«a srar-kálta a korotmáros\', meg a lat. — Mslahallkue pályaválasstii, A tanév végén tudvalevőleg s szülőknek nem csekély gondot okot ss a kérdés, hogy gyermekeket milyen pályára adják E lölött töprengett a napokban egy fi* jrtvendőjeért aggódó jámbor nyárapolgar is, mire egy fányaa eszme jutott eszébe. Be tea\' a fiu azobájába áa bárom dolgot lett a< asatalrs : egy imádaágoa könyvet, e«y üveg édea pálinkát és egy aranytallért. Arán elbujt és várta kOvaUfzeodökst, mialatt a kövstkezökepen okoskodott: — Ila a fiu as aranyat válasz\'), akkor kerrskadő lesz; ha s bibliát veszi kézébe, pap lesz; ba pedig a pálinkásak ad etaObboégr, akkor kétségkívül hajlama van aa tazákoaaágra. Far pillanat múlva Lelépett fütyörészve a fiu. Röglön zsebrevágta aa aranyat, hóna alá vette as imádeágos könyvet éa nagyokat kortyaatolt aa édes pálinkából, a azután ajkaival oaetiestsa,-iemét kimeat a szobából. — Boldog isten! — kiáltott aa apa ijedten - Aa kétségkívül politikára adfe fejet 1 — ledraai mátkáit tatsfom. A s >dronv nélküli távira\'oxáa után most a sodrony nélküli telefonnal lépi me< a világot egy amanksi felfedező, Hayea ne. A New-Yorkban \'megejtett kísérletek kitűnően sikerültek. A sodronyt agy fénysugár helyet tesiti. > -Ltfil ügj védek. A francia képviseiObás elfogást a Viviani képviselőnek szon törvény-I javaslatát, a me ynek értelmében ezentúl a nök j ia ügyvédi pályára léphetnek. Franeíaorazág ss I első állam Európában, a mely ezen as amerikai [ állmokban már meglevő újítást bshozaa. A j tSrvényj ivinlat 319 szóval 144 elles etl -l!o« gsdva. Mindenesetre erdeke leas msjrt«a aa ügyvédei pódiumán a csinos Hölgyeket látni áa védő-beszédeiket hallgatni a milyek, ha nem is mindig bő érvekké\', de mindaoaa-tra smvból I fakadó savakkal fognak bővelkedni. — Illyea a leagerésa-sapka T Ka s kérdés nagy gondot ad ott az éjjel két -civilnek, Addig-addig vitatkoatak a fölött, mig végre megia aikerült nekik — egymásra törni. A \| bőgfihordónak és a bőgősnek kevés goadia lehet, mert néhs hadügy i kérdéseket tárgyalnak,hoMzan, Uy ás éjjel a tengerészeire kerü l a sor. Hogy sort tartsanak, légiéiül kesdték s fejen. A fej tudvalevőleg csak arra való a katonánál, hogy legyen hova tenni a sapkát. Est nem a tri\'a\'ko-jzók állították. Eityik ugy moadta, hogy a ten-geré.a-aapkaa elül van a gomb, a másik a mellen Urdo<kodot\'. hogy hátul, fiat a fontos kérdést nem bírtak békés ulon elintézni, a vége Iss lett, hogy alaposan elverték egymá«t úgyannyira, hogy s rendőrségnek kellett közbelépni. Az ügyeletet a büatetéa kirovása alán megma-gyarásia a vitatkozó éa verekedő feleknek, h>gy a tengeré\'Z.sapkán egyáltalán nines is gomb. — MasasMaá taahlyam laéapstlea. A Magyar Mezőgazdasági Szeaztermefök Országos Egyesülele által folyó h> 93-ától auguszlut &ig a köztelken [tartandó szeszfőző tanfolyam /-«e mint az eddigi jelentkezésekből kitűnik — iges látogatottnak ígérkezik. A tanfolyam a szeszgyár tás éa ezoezsdozás technikáját éa általában a sseszfőzéssel összefüggő minden kérdé-t fel fog ölelni. A« egyesületet a tanfolyam rendetés^re aa i ditot s, hogy ily tanfolyam már több mint egy évtised óta nem tartato\'t a azóta a szeszgyártás terén oly újítások merüllek tel, melyeknek az érdekelt körökkei való közlésére és tudó násul botata\'árr as ily tanfolyam kiválóaa alkalmsa eszközül kintlkozik. A szeszfőző tanfolyam ss elméi ti\'ét gyakori <ti előadásokra egyaránt ki fog terjeszkedni, délelőtt tartatnak aa elméleti előadások, a dálu áni órákban pedig gyakorlati előadások tartatnak a műegyetemi laboratóriumban éa a tővároshoi kösel eső szeszgyárakban. A tanfolyam hallgatói közé felvétetnek szesifOxde-tu ajdónoiok, s«eszfó«dekeze ök s oly birtokosok, akik a ssesalözdéhes szükséges szakismereteket Nagy-Kanizas vaaárnap seegstemei óh»] jái. A taaHyaara jelentkezni lehat jnlias hó 16-% a Magyar Maségazdssásí Sseaa-tertnelők Országos ígyaat\'ste litkíri kíiatalsnál (Budapest kötelek) a rteavét-li díj SO Irt, mely • jelenikasésasl egyidejűleg . küldendő he az egyesület pénztiráhí > (BudapeM Kő/telek.; — Hl akar »ij<tm Iah4alee laassl ? Bizonyéra van olvadóink kőzött akárhány fiatal ember, kl annak ideién tanulmányai! fAlbrnbngyta a igy a 8 évet larnee katonai aMgálatnak néi elébe. D:brecenbaa már évek őta aikereaaa mü« kftdik aa ora<ágaurta kilflnö hírnévnek Örvendő JUcbtblou Albert-féle ■inie,eríleg engedélyezett: katonai előkészítő iekola (felügyelők j eddei Draugentz Jáaoa, m. kir. honvédezredes h Mayer Adolf. ca. kir. őrnagy) aelyben azon ifjak, kik aég «or alatt nem állottak, foglalkozá-akra és eiolraazIllUégre való tekintet nélkül rövidesen megaxé; eshetik ss egyéves óakémesí jogot. Felvilágosítási é< prespektált készséggel kO d a< igazgatóság. 183-4 _ Mer \|é Uua\|llrtar«hh>l naéilkaaé mipémm aaépléata áiUai kataa - Olaa W\|taS kaU Páliak l siaaeaaél lap-Hasim, Cila !■) tea, IMkSar«Hfc4» ■liaiahailn loo -iao frt S^miMkkal 4U4M >,h. ■Ita»al a klaUklialalkaa, Anyakönyvi hirek. Háiaiaágal hétének NámttH látván, áca — Fanaat aaatval. Sstkal/ Jésaaf, bádofo« - Ba«nar Mártával. SMaar Jtsaaf, kemkedt — Kaka Laarával. Dr. Talaa UJo», Itjrvtd — Wales Bartával Virp IatUa. SHdalvae — kHM /.utvaL Ptaahar JUm, városi hivatalnok — iVmlj Máriával. Mult hét halottjai: Mi UJm rk. II ufH, aaolM h. Seteratt Aaaa rk. IS htaapoa, ulanudta laáya. MiM Bosália rk. Z hátasai btdaina káa/a. Wudar Mária Sav. Jidtiib. Lévák Káraira* rk 84 tvae Ijrégjraaartaa tomi. Mvafái Tartat* Hrj. Xaaki Fmaaat rk. ZS tvae tla-oltó aaolts aaj. Oadtta Jáaoa rk. M ivás Mdatvae. HarvU\'i Qjttft rk, át tvae p. te t altlett. Mtatea latVU rk. 17 tvae anM (hólyagot kialSkaa). Pluáar Varaaa rk. Sé ávaa, Jüdalvae. Baffaata Mária ftrj. Welia Seraálat lar. U int karaakadt aqj. • Zala 56 ssám. (• lap.) Bikkaaatáa vétaége aiati vádolt Tóth Győr y elleni Ogybea végtárgfalá". Msgáeokirai-hamisitá< bűntettével terheit Horváth Lakács elleni ügyben ítélet hirdetés éa ósszbQuteiá. Mgánokirat-hamfsilá« ■ bűntettével lerbelt Horváth Lukács elleni figyben ílé ethirdetés éa ö«esbfinletés, 1899 julitu ká 12-én (szerdán.) Halált okozott súlyos testi sértés bűntettével vádol\' Herzsonyák József elleni Bgybea vég-tárgyslás. Sikkasztásnak tekintendő büntettél terheli Nagv József Jmkrfi ellesi ügyben Ítélethirdetés. Hatósái elleni eröezsk bűntette és sikkasztásnak tekiaiendö vétséggé terhelt Novinics Remns j elleni ügyben Ítélethirdetés. Lnpsa bün\'ettn és vétsége miatt terheli Keszthelyi Károly elleni Ügyben Ítélethirdetés- Személyes szabadság megsértése hatóság elleni erös<ak büntette, súlyos lesli sértés vétsége minit lerheit Ghbor Prinesies György elleni ügyben Ítélethirdetés, Lopás büntette miatt terhelt Áigner Lipót elleni ügyben Ítélethirdetés 1899. július hd 9 én HŐI DIVAT-TIBIM. Sőléfermos Üféza slsubé Ksgy-Kaalaaáa, a«l divat leraaét a Zsombor-féle házból a Horváth Káfasáai-féle> házba [Tóth Lsjos-féle biz melleit] helyezte ál. GAZDÁK 7IGTILMÍ Bl Szerkesztői öKenetek Mtatf/StllSIklés Kt«ta\|tk. ■ SsoarM. Mtfktpitk Da.la, k. dalfaaálára, alap-saa tévedett, alkar agaaga Mautriptaaával fjínjtirksdteutt ra»j liomiUnktt, Hlaa ml, kt jól mltkaatak, nem táatlak kl pályadíjat aatairtel adatalapokra. -aalz." Jyajre, ajajra/ Aatáa kl kitta volna 7 Hát la la aaak Vaaal aoraán jalott t Kívánjak, bogjr aa Ma-tlasto, kanén la kacagjon atoljára, Miakar Is aatvaaan látják. á baklldíttat jttví náaankbu kSalljlk. Törvényszék. - Végtárgyaiáaok és Hé sthlrde tések. I 1899. julitu ki 10 én [hlt/Dn). Több rendbeli lopás büntette miatt vádolt, Nóvák Vida elleni ügyben végtárgylás. NY1LTTÉR. Foulard selyem 65 krtól I frt IS krlz müarankiat — japáni, akinl atk l«guj»bb i mintásatok ta asiaekbaa, valaalal bkata, hktr ta aiaaa Saaeikiri —lyaaa tt kitti it frt Sí krtf attoraakta — a lafdlvaiaakk alvta, >ai> ta alattaatbaa, Prtvai-fifyawHk»»k ptaUktr a vtaaialme —\'"i)i1 káa-1 kna BállKra — alaltkal patii ftiafirsinsval ktldaaak, ! IIENNEBERG 0. ielyemgyáral (aa. ta kir. advari aaáUUé), Urlakkaa. (t \| M»fT»r l«voi«ata. Svt\|eab* kkaaareelevtlbtlyeg ra«aaBtaadt Laptulajdonos éa kiadó: FISCHEL F-Ó"3L.ÖF Lej(\|abb aiiMiiéil Gépszijak minden szélességben 2 firfc 70 ktéri kaphatók a Bör- és Gépszijgyárban, ! PÉCSETT. Győr szab. kir. várót önálló felső kereskedelmi Isktlája - Icereelceaelxnl — sz I8\|»jV iskolai évben nyitja meg felső iiiarzxiadilc) osztáJ^ráit i éa ekkor foglalja el a modern oktatá-ügy követelményei szerint készüli nj épületéi. As Intézet, — mely egyenlő rangú és haaoniA képeaitőt ad, mint bármely hasai vagy kültöldi kereskedelmi akadémia, — bi toaitja végzet) növendékeinek az egyévi önkéntesség kedvezményét és qoalifikál a keresk. életpálya minden igaza* zatara, nemkülönben az 18?* évi, a tisztviselők minősítéséről szóló I. t.-c. állal a keresk. akadémiái végzett tanulóknak bidnaitott életpályákra. Bővsbb lelvilágoeilásl készséggel ad az intézet igazgatósága. wl OOPOOOOO OOOIOOOOOOOOOOOOOO H76999. 211 — t Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város VI—VII kerületében egy ujonan szervezeti róm. kath kántori állásra pályázat nyittatik. Az állással 700 frt évi készpén. fizetés ós a szokásos stóla dij van egybekötve Az állással járó teendőkön kivül köteles lesz a megválasztott kántor szükség osetén a VI—VII. kerületben levő községi népiskoláknál mint holyqttes tanitó működni esetről-esetre; ozon munkájáért az iskolaszék által évi 100 Írttal dijaztatik A pályázók tartoznak róm. kath vallásukat, a kántori teendőkre való képesítést, valamint tanítói minősitésüket okmányokkal igazolni. A kántori működésből nyilvános próba tartatik, melynek határnapjáról a pályázók külön órtosittetni fognak. A megválasztott kántor köteles lesz állandóan a VI—VII. kerületben: lakni. A kérvények f évi nugtiizlus 31 élig bezárólag Nagy-Kanizsa város iktatójába lesznek be-adandók. A vámul tanáén. . Nagy-Kanizsán, 1899. julius 3-án. Y t C S I Y, * polgármester. fl\'3 Aj A 3 A g Á; j XI IK Ls X ii n 1 x A borszéki borvíz a ssvsnyuvizek királya BORSZÉK. ffyéffyfltrdé aantl.ramir, Oittaanákai a faayraaak kaaájákaa Fürdőidény tartama jun. 15-töl szept. 15-lg. Utazás: MAaa-K6g«Nlf vasúton, onnan a lürdó-iga\'galóaág I állal szubvenczionált gyorskocsin. E gyorskocsikra előjegyzési le-hi\'tnl Miklós Qöröfl vállalkozóknál 8z4S&Régm. Déli utlriny: tírossd, Ciiktttrtda vasúton, onnan kocsin. A borszéki borviz a savanyuvizek királya. Megrendelhető aa Igaigatéaánaiti, Baroatk. KaphnlA miudeuKtt. Főelárusltónk Szombathelyen: FKLÜHI és\'FllJKIGWICZ arak. FanMra, ksrvlzgzlstrs sizvs aladan falvllá\|aaltással, praapaetassal, áajsfy-zékkíl^Mlsáls^Urdö-llilet Igazgatósága Borszék. 1SS-S Posta, távirda helyben. Megrendelhetd: IQAZQATÖSÁQ BORSZÉK OOOOOQOOOOO ooooosoooc00000 Nagy-Kat>i»a vaksArimp Zala 65 ssám (7. lap ) 1899. julius hó 9 én,. KITÜNTETVE \|M. Nllkealeai ktillttieea imjr irdaakaraaat ia aMIlaeelaal nagy Iriaatl. 1817 Ktakirl uaaeatkbel vettgápvenenyoa alat díj i állami araayéi i m—rl, Livai aeaaatkltai vetSgipvaraanyan nagy likamra \| ala< díj! aranyiremmel, 1898. HMmaaBváaárbelyl feUgiprereeayea alaS dll: araeyireMn1. Maieaviairlialyl klilltlieoe alat dll: aratiylreinnial, Weteff I. C gazdasági gépgyára Ka^\'Kaniiián. Ajánlja i H.lVlilKORM.ÍU legújabb Ad LKGJOBK VETÓGÉPÉT, ■aabatl. klváltkalá kapaeeek-lyOkkal ellitatt alk éa kefraa lal^hai «\|) arkal alkelaaaa %.ila-Drill oervat«t«pit. Par#a<iin>i olo..i le ipa \|ó, koaayl vattgipit; legjobb .•« további asab. \|jClllIl.ölí l« kaaiU, tlbb ktillltáeea alél áljjal kutatatott Sack reeéeierl eeielekáil, kereeált. JárfAayalt. eiieaaytjtltt, reetált. trleerelt, éarálát, uaeaka ia ripevágeH, kakerloia aoriaololt ia altdeaNIe gaadaaágt gépeit. Bvállal atlota- éa TtSTeaeték beraaáeaéeakat. „Plaoet ír." rsz téii-toló répakapa íi töltik, á 10 frt- 177—ao árjegyaék leegyen éa kéneamelva. 9F Köszönetnyilvánítás. I A Fennétre SALVATOR LIPÓT flSharaxaar udvarmaatapi I ö Fenségé SALVATOR LIPÜT főherczeg udvarmeatart hivatala. Altaláaee Aabeetira-gyir. Ó coiaaári áe airilyi hutp Maivator Upát rikorcM reaéklrll na eKieiw aa aabeattalppal bálalt ctipSkkal. ö Vaeeiga hoaaeabb gyalog kiriailatiaoa kaaaailte e ealpMet ia ireete, kegy libái aeei (áradtak agy .1, alat aáa htaloalgaa aJpékaii. Sildek agy pár vadiaa-oaipSt. hogy aaaak a alnU\|ir« klaailaaaak atialkat aabaallalpbiUaeeí, agyaiiaaaál a cipiaa-ail a aatáa klldjik Ma. ■ieaelk, k«aT • reéiaatilpik éa aly Jék lauaaaek, éeáaaly nrgfrirlik, a ailal aitgMellh teltek • .»a-leaialeák. Zagrib, 1»»S. jallaa U S-l a. k R A M L. haaairkapitiay Uagyarovaalg Tolt mtnlkitoivlntike, a kbatgaagaliat bíróiig olaSke, a kOvetke aSkat trjai TbataH Doktor ari Aa aak«tketl«t aatpik kllta&akuak bUiaytÜtak, (alliitaa la pabia járok algatat aMaa llka^áw. agy kegy — ut blaaaa — lábbajoa aaouai tovább ntvaeMbel nem IgáayeL \\ taivaa taaaaait k&a.Oai Maim, IMI. Ivt •uptomtxr 174a. Tbatalt Mra 1 Itt—50 WEKERll SÁNDOR óvjuk lábninkut hidegtől, nedvenséytöl é* meg hü! éti öl. Klnoi többé Ubf4jáil Sam tyukazam, am lazadót láb, aam bflrkaményadéa, aam q _ lábdaqanat, aam lábéfréa. BStM Mai riaalia etia aa gWaayebktl a járása aaaak, kleeieélá «r. Wagraa fiit, aa tgéat rllágam nabaáalauitt aabetttalpbá-láeael Ut]a el. ItttinuUnip l frt »o kr,, egnwrú «o ir, tatUJf 40 ir., gyermekeknek fel. Aa aabaattalpbáláe kltteMfit legjobban UeeayitK hogy a tm éa kir. kiili kaéeerepek éa a aa. kir. keeijáeigaik téélg li lét pár wáDlWaleH. gaiUUdia eeakie atiavItUI, vagy a piai nlttagaa baktldlaa i Falvilágeeitáeok, proapoctaaok ia ktaaiaaUyllviaiUaak lagyaa. IV Vlaaeatrleéákaak aie\|fclel( área\|eéaiáar. Általános Aabraláru-gyár keUtl társasát BUDAPEST, VI., Sziv-utoza 18. kellett Mén mindan réaztvatt artlógépvareanyen, ép agy 1890. iuliae bó 1 l\'én HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN ia a két ea« díjjal arany érmakkal lett ki\'bntmve. Mo GORMICK a világ legrégibb arató- éa íükaazáldgépgyára Chicagóban. Magyarorazágl klzárólagoa vezér kép vlaalóeége: BUDAPE8TEN MÜLLER ÖS WEISZ WAR-rtea M. Ajánlják: alecinegbi<haiól.bMCCOBI1CK „HUMQAHA" kinkM aratógépat,lemnkéletmehhMCCOBM1CK „DA1ST\' marokrakó aratógápat fa a legitim.!. » legjobb IC COMICC „WW 4." fUkaazálógépet Siaaoa kltlateNe ia Maaert levél ifaraija 119-17 «o CaraioK lyirtaáaya (épek kártatll W>lletieei\|lt ipelek nagy leiabea, a gaeáák M\|ee magaligediain m eraeág ataéaa aekeéiabaa vannak. j KERÉKPÁR RAKTÁR mÉQER-ULLBUNN ELEK a vil&ghirfl vaikenelteéieélea STAUY.KiNIMAX „Pramlír helical" (IkipvMete áe raktára. kerékpárok KitQnö járású éa solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 frttól félfalé. Hlndcmn«Mll kerékpár alkalrésirk éáe valeutékkee. Árjrgyaékrk lágyra éa kiraeatvi, Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. Nnüy-KanissM, taaárnap m Zala 55: szám (8. lop) wsi- 1H99. juliuH hó 9 én Zá Vj üzletmegnyitás Nagy-Kanizsán. A n. érd. közönség tudomására hozzuk, hogy az i Uao Szombathelyi sertéshizlalda éa husfüstflSgyir Nagy-Kanizsán a főtéren (urodaimi épület.) ÍQl fi fióHzlctét f. hó 8-én megnyitotta, hol mindenkor a legfrissebb áru kicsinyben is kapható, — s pedig: Szalonna, Sonka, Császárhus, Marhanyelv, Sabária kolbász bécsújhelyi módra, bécsi-, kraini- ós debreczeni\' kolbász, húsos-, szalonnás , cervelat-, oderbergi-, Augsburgi-, véres-, pozsonyi-kolbász, disznósajt, braunschweigi, párisi, továbbá májas- ós sardellás-kolbász, pistacz- és sonkás-kolbász, mortadella, trüííelkolbász-krakkói stb., disznózsír, Háj, Karaj, disznófej-, láb , nyakszirt-, disznónyelv. stb, KUlttnféle felvágott, saját gyártmányú bel- és külföldi kolbászokból. ^ Uyárlmányiilnk mlndrufclé n \|«g\|tibb lilriifivnek örvcndriirk éii kedveltek. Ézen fiók üzletet a n. érd. közönség kényelmére rendeztük be, s kérjük vállalatunk szives pártolását. Vevőinket minden tekintetban a legjobb kiszolgálásban fogjuk részesíteni jutányos árak mettett. Árjegyzékkel kívánatra szolgálunk. Kiváló tisztelettel IÍJlC w é w Mit Ehő Szimhtlisljí ktssliislilii ís Hasf&stölogyár. sa w M* IW3 Nyomatolt Uchí el Fütflp laptutatfonoanál NayKnnisaá8n 1! Huszonhatodik évfolyam. 56. szám. TtmUi tpllil fiMktl rilop kíay»- karaakadMkaa A taarkaaaltval irtakaaal lakai mpaa ktil d. 1. 44-6 Ara kon — W — -4a iata»aa<i6 a lap aaaliaaai r««M HadOhl aaial Varnak4a4palat i TOnflíH\'flMl Haj?. i«raakail«H. Politikai lap. Megjelenik NA3Y-KANJZSÁN hetenkint kétuer; vasárnap t csütörtökön. (Lóramn iui. S«faw tara II karma (4 frt — ir rtUn • karaaa (■ Irt — W ÜWrftm I karaaa (I (r< 40 kr Nyllttlr patltaora 10 k raja** HSáaatáaak, •aiaaiat a ktr4>UMia >aaatkaa4k Naakat VSlip k4a. lm* kaétaáto iattaa4ak. Mr»atellM lanM aaak laaiari kaaat Ml lotaiaat al IO> ama» ám le krajcár Nagy-Kanizsa. löHO. r«iaiö« uarkiiztf: faaiaj láalai 8mkaailölára! latfaa. Csütörtök, julius 13. Csendes aratás Peng a kassá; tlülnok a rendek. Megkozdődött az arattU. Móg csak a kezdetén vagyunk ugyan s az időjárás szeszélye még sokat ronthat a termés várható eredményén; normális időjárás mellett azonban, ha derűs, inolog időben arathatunk és takaríthatunk be, meg lehetünk elégedve az Isten áldásáv 1 Annyi sok rossz esztendő után egy meglehetősen jóközepes termés bizony \| áldásszámba megy. A föld a mi legnagyobb javunk. Ebből ólUnk valamony-nyien. Ha rossz a termés, pang az ipar, pang a kereskedelem. Azért tekintünk már mindnyájan aggódó arccal a felhős égre, nzért érdeklődünk mindnyájan az iránt, hogy minő nz időjárás, minő a vetések állása. Érdekesebb hírlapi közlemény alig jelent meg mostanában, mint azahiva-talos jelentés, melyet rövid időközökben a földmivelésügyi miniszter bocsát ki. E jelentésekből egy év gazdasági történetének körvonalait látjuk. Hajó a termés- kilátás, a gazdasági élet föllendülését várhatjuk ; ha nem : annak pangását Hát elég jó termésre van kilátásunk. Reméljük, hogy a vetésok állásáról szóló ezutáni jelentések meg fogják erő siteni reményünket. Az időjárás szeszélyes ugyan s a sok nedvosség és hideg miatt nehezebben érik a buza s ennek következtében — itt-ott — az aratással is késünk egy kicsit, de azért nincs ok\' az aggodalomra. A mi termésünk van, astnyugodtan arathatjuk le s nyugodtan helyezhetjük el búzánkat a magtárakba- Ez pedig szintén nagy előny, a mit a mi gondos, ambiciózus földmivelésügyi miniszterünk bölcsesógének köszönhetünk. A munkásokról és munkaadókról szóló törvény áldásait érzi az egész gazdaközönség. Az aratás megkezdődött s ime, az orftság egyetlen egy pontjáról sem jött hir, mely a munkálok zavargásáról, jogtalan erőszakoskodásáról vagy köve-telödzéséről szólana. Ez á törvény nagy veszodelmet hárított el bölcs szigoru-ságával és méltányosságával. Amint ez a törvény életbe lépett, egyszerre megszűnt az arató-, földmivelő-munkások közt a mesterségesen szított szociális mozgalom. Ez az igazságos, szigorú, de humánus törvény egyszerűen lehetetlenné tette a szociálista izgatásokat E törvényben a mezei munkások épp oly szigorú védelemben részesülnek, minta munkaadók • ha bármelyik félnek kedve volna megszegni a törvényéé formák közt létrejött megállapodásokat, vagy egérutat akarna keresni a törvény szakaszai közt, gondoskodva van a tör* vényben, hogy az igazság mentül gyorsabban s mentül szigoruabban érvénye, süljön. Ilyen tőrvényre volt szükségünk ama sajnos események után, melyek közvetlenül a törvény létrejövetele előtt [is veszélyeztették egész közgazdasági életünket Még csak az kellett volna, hogy a mi fő jövedelmi forrásunk: a föld terménye, mely az utolsó percig ki van téve az időjárás gyakran kegyetlen szeszélyeinek, még a mezei mun- TARCA. Másként nem lehetett. Irta: Sslgó Sándor Egyre rnpszodikusabbá lokozddolt a kie doktor heve. Tisztán, e rezesen csengdl a liargjs, n közvetlenül megnyilatkozó szenvedélyesség szinte másával ragadta a hallgatókat. Csupa iQz voll besséde, melegbég és meggyőződés. Egéazen lázba jön, minlht csak egy láthatatlan elleni. I akart voína Oaszezuzni érveivel. Szelíd, kék szemei lángban égtek, aápadt arc<i kigyulladt, lesz-reszkettek is ajkai. Nagyolt lélekzeit utána, azlán bezárta szempilláit Kimerülten, elernyedve dült hátra a párnás xzékben. Halk morajába fulladt a visszafojtott tetszésnyilvánítás, mikor elhallgatott. Volt ebben valami áhitalszerO ünnepélyes megadás, elismerés. Csak a bozontos fejd, csul, ragyavert ügyész ült komolyan, érzéketlenül. Apró pa\'aszürke szemeiben, vékony ajakának szögletén kissé élénk árnyalattal terjeszkedett a kicsinylő, gúnyos mosoly. Kacagott, halkan, sértőn. — ónnak recipék helyeit regényeket kellene irni dokiorks. Lám, mennyi szeretettel tud ön glóriát vonni a gyávák homlokára, azokban megjárja az Ily romantikus, tetszetős Iz, a szsvak szép zenéjében elveszno n tévedés. De a józan közfelfogás netn akceptá\'ja ezeket a feltevéseket. Az elet durva, kemény legény, azt mondják sokan, nincs azive, igazuk lehet, sőt a koponyájában is zavarosan kovályognak, keringeuek a leje-lent-moadóbb gondolátok és lervek. alig vsn ezekben egy maroknyi müvé\'zet. Amiről maga beszélt, nem egyéb, miut a p>éta-1é\'sk szabadjára eresz-lett vadon, vágtató merész képzelődése a fantázia sejtelmes, Isvegös birodalmában, Feazler Tamás kissé elszigetelten ült a társa-bávlól, egeszen egyedü\'. Lilszólag nem ügyelt eddig semmire. Hőiét hsngulatu lehetett, szomorúnak látszott, tzóllan volt ia inagébamélyedl. Az ügyész kíméletlen, cinikus szavai után azonban hirtelen, haragosau megmozdult. Kissé dacos mozdulattal dobla el cigaretljót, előbb idegesen ketté morzso\'va ujjat kőzött. Felkelt. Hosszú szeles nagy alakja, lérfias magaiartáaának könnyed előkelőségével egyeneseden ki. Rágyújtott ujbó s almgy tölcséralaku finom, hosszú sugárban belefúlta az elsfi kékes lüilőt az iialos levegőbe, közelebb lepett. A halk zsihongiUból egy egy élénlebb elte t-mondás váll ki, a melyre az ügyész csak tagadólag rázlaa fejét. — A doktorka poéta, akribler hajlam, hangulatok rabja. Feszler Tamás keserűnek érezte a száját Pa ter Denes olt unalkosott az asszonyok hála mögött, megszólította: — Mi bsy< d Tamás ? — Utálom ezt a csúf, ragyás pofát örökös \| aiTeklá ásával. Folyton hatásra vadászik gyűlöletes közönyőaségével. A kis szőke doktor szonbsn nem hagyta \| mngal Egy azellemes, csípős megjegyzéssel \| lehetetlenné telts az ügyészt As asszonyok kacaglak és tapsoltak, csak a szép Eazter a felesége meredi maga elé hallgatagon, komolyan. Mikor \| tekintete találkozott Feazler sötét szemeivel, i akaratlsnul is össserezzent s hogy hirtelen ziva-I rát palástolhassa, mosol ylyal fordult szomszéddá-I hoz Hideg vol, nagyon hid-f, tettetett Fe-zler I észrevette, tudta. Stemkösi vele ült le, s (élje Imellett. Azonnal leiéje fordul: — Maga is a doktorral tart? — Természetes. Bizonyítékaim vannak. Vas rá esel, vannak kivételekéikor ss öngyilkosságot nem lehet egész egyszerűen gyávasággá I degradálni, midőn annak indító okai sokkal I mélyebben rejlenek a lelek títoksatos komáivá* bnn, mint ast s felületes és szenzációra éhss •.ö\'űnség elképzeli. A sikkasztók, a csalók - gazemberek; van azonban ezek közt is sok o\'yaa, \| kit megaíralnánk, ha tekintetünk belemélyedhetne azokba a rejtett utakba, melyek a hidat itépasték a becsülettől nem as öngyilkosságig: csak a gazságig, itt keressék a drámaírók as igazi nagy Orvosi valamennyi hasonlóvlaet « n i r»TTTr> tTIA/^ t^n körök- •Jf__ _4 Urtoz hashajtó hatá»aés f^KA"ÍÍlL/ I KUutr ben már f 6l6DC JOZS01 ím,i,é!re raélW k.ollemM ===«= A - rég is- izénél^ogva tjiás kis adag« g ieg\|obb\| \|Bgegyiierui,b, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. Ara merl b awAhI S".TB3StSJ5t 55 ,rt egy lénye,9U dobo,bn- ~ K,,4ról",0, "P""1 " C/; Mwnmi zssr rm* ********** Kapható: Rosenleld A. és fia és Marton és Huby oáqeknál PrM,M"mi Mtmw ^ Na«y-Kani«aa, vuárnap m mm W^A Ml Zala 55. szám (8. lap) 1899. juliu* hé 9 éo ® Tel? üzletmegnyitás Nagy-Kanizsán. A n. érd. közönség tudomására hozzak, hogy az Iltcf Szombathelyi iirUihiilalda él hufflatfilffgyár Nagy-Kanizsán a lőtéren (uradalmi épület.) isjét íjirtil^M fiók üzletét f. hó 8-én megnyitotta, hol mindenkor a legfrissebb áru kicsinyben is kapható, — s pedig: Szalonna, Sonka, Császárhus, Marhanyelv, Sabária kolbász bécsújhelyi módra, bécsi-, kraini- és debreczeni\' kolbász, húsos-, szalonnás , cervelat-, oderbergi-, Augsburgi-, véres-, pozsonyi-kolbász, disznósajt, braunscliweigi, - párisi, továbbá májas- éa uardeliáa-kolbász, pistacz- és sonkás-kolbász, mortadella, trüííelkolbász\' krakkói stb., disznóznr, Háj, Karaj, disznófej-, láb-, nyakszirt-, diszuónyelv. stb. f Különféle felvágott, saját gyártmányú bel- és külföldi kolbászokból. OfártMéuyalak mindenfelé n legjobb hírnévnek Örvendenek éa kedveltek Ezen fiók üzletet a n, érd. közönség kényelmére rendeztük be, s kérjük vállalatunk szíves pártolását. Vevőinket minden tekintetban a legjobb kiszolgálásban Fogjak részesíteni jutányos árak tnellett. Árjegyzékkel kívánatra szolgálunk. Tfcl Kiváló tisztelettel m Első lm\\M]\\ hMMi bs IiiftJlllífjír, P$ m-t YuKwv Nyomatott Uohíel Fülöp laptulaidoaoimél Náry\'KaiiiH8it 199. Huszonhatodik évfolyam. 56. szám. témui-tylul pimími mttp ko»rt■ InnMMIM klal i t. 4-4 m h« .4* ismamdk i l»tl imiküi ,«»«»• fM>4M mtntlffS kft«i#«»al IUdólilttH ^ Vro«tit«4)iá\|ei i H—M Hl/H Iffnlntm ZALA Politikai lap. Megjelenik NAOY-KAHtZSÁN hetenkint kétezer 1 vaaáraap a csütörtökön. iLöramn UÍI &tém t>n II kMu IS frt — ir NUm I karaae (1 irt — u i koroa* (1 hl 50 k, X/ttttár ptümn 10 krajaát KISlMtáMk, <liulll • birt.lMMK ••■•tkMék fUakcl rMlf kW. lei* kaátaáfc* latáaaalak. BiraHMlH\' ImM Mk 1—III\' k.i«4 Ml lo\|ua>> >i IffM Ma tn M kraj4r. Nagy-Kanizsa. löHö. Mh inrkMitl: Ma4w Sitrkdillt árt: Ií^m. Csütörtök, julius 13. Csendes aratás Peng a kasza; <Jülnök a rendek. Megkesdőüött as aratás. Még csak a kezdetén vagyunk ugyan s as időjárás szeszélye még sokat ronthat a taraié várható eredményén; normális időjárás mellett azonban, ha derűs, meleg időben arathatunk és takaríthatunk be, inog loliotünk elégedve ns Isten áldásáv 1. Annyi sok rossz ositendő után agy! meglehetősen jóközepes termés bizony áldásszáinba megy. A föld a mi legnagyobb javunk Ebből élünk valauieny-nyion. Ha rosss a termés, pang as ipar,! pang a keroskedelem. Azért tekintünk I már míndnytijnn aggódó arccal a felhős égre, azért érdeklődünk mindnyájan az iránt, hogy minő az időjárás, minő aj vetések állása. Érdekesebb hírlapi közlemény alig jelent meg mostanában, mlqt as a hivatalos jelentés, melyet rövid időközökben i a földuiivelésügyi miniszter bocsát ki. E jelentésekből egy év gazdasági történe-téliek körvonalait látjuk. Hajó a termés-1 kilátás, a gazdasági élet föllendülését várhatjuk; ha nem: annak pangását Hát elég jó termésre van kilátásunk. Reméljük, hogy a vetések állásáról szóló ozutáni jelentések meg fogják erő siteni reményünket. Az időjárás szeszélyes ugyan s a sok nedvosség és hideg miatt nehezebben érik a buza s ennek következtében — itt-ott — az aratással is késünk egy kiosit, de azért nincs ok nz aggodalomra. A ml termésünk van, ast nyugodtan arathatjuk le\'« nyugodtan helyezhetjük el búzánkat a magtárakba. Ez pedig szintén nagy előny, a mit atai gondos, ambiciózus földmivelésügyi miniszterünk bölrseségének köszönhetünk. A munkásokról és munkaadókról szóló törvény áldásait érzi az egész gazdaközönség. Az aratás megkezdődött s ime, az ország egyetlen egy pontjáról sem jött hir, mely a munkátok zavargásáról, jogtalan erőszakoskodásáról vagy köve-telödzéséről szólana, Ez a törvény nagy veszedelmet hárított el bölcs szigorúságával és méltányosságával. Amint ez a törvény életbe lépett, egyszerre megszűnt az arató-, földmivelő-munkások közt a mesterségesen szitott szociális mozgalom. Ez az igazságos, szigora, de humánus törvény egyszerűen lehetetlenné tette a szociálista izgatásokat E törvényben a mezei munkások épp oly szigora védelemben részesülnek, minta munkaadók s ha bármelyik félnek kedve volna megszegni a törvényes formák közt létrejött megállapodásokat, vagy egérutat akarna keresni a törvény szakaszai közt, gondoskodva van a tör» vényben, hogy az igazság mentül gyorsabban s mentül szigoraabban érvénye süljön. Ilyen tőrvényre volt szükségünk ama sajnos események után, melyek közvetlenül a törvény létrejövetele előtt is veszélyeztették egész közgazdasági életünket Még csak az kellett volna, hogy a mi fő jövedelmi forrásunk: a föld terménye, mely az utolsó percig ki van téve az időjárás gyakran kegyetlen szeszélyeinek, még a mezei inun- TARCA. Másként nem lehetett. Irt: Salgó Sándor. Euyre rapuodikutsbbá fokozódott a ki doktor heve Tiutáa, e rezesen csenget i hargj. a közvetlenül megnyilatkozó szenvedélyesség szinte miigávnt ragadta a hallgatókat. Cupa lü* volt beszede, melegaég éa meggyösödés. Egészen Uba jO\'t, minthi cak agy Iái hatatlan ellent t akart volna ftaazexuzni erveivel. Szelíd, kék »«e-mai lángban égtek, tapadt aro kifulladt, ieiz-reszketlek i* ajkai. Nagyolt lélekjett utána, ailán bezárta szempilláit. Kimerülten, elernyedve dűlt hátra a párna* székben. Halk morajába fulladt a viswíojtnit letiaéaoyiivénilá, mikor elhallgatott. Volt ebben vaUmi ahitaluertl ünnepélyes megadás, eiistneré. Csak a bozontos fejit, cauf, ragyavert ügyész tilt komolyan, érzéketle-nOl. Apró pa\'aszürke szemeiben, vékony ajakának szegletén kissé élénk árnyalattal terjeszkedett a kicsinylő, gúnyos mosoly. Kacagott, halkan, áértön. — önnek recipék helyalt regényeket kellene Írni doktor ka. Lám, mennyi szeretettel lud Un glóriát vonni a gyávák homlokára, azokban neg-járja az ily rumanúkas, tetszetős is, a wavakszep zenéjében elvnzne n tévedés. De a jósán közfelfogás netn akceptálja ezeket a feltevéseket. A elet durva, kemény legény, azt mondják sokan, nincs szive, igazak lehet, sfll a koponyájában is zavarosan kováíyognak, keringenek a le^e\'lent-! moadóbb gondolatok és tervek, alig van ezekben legy maroknyi mOvé\'zel. Amiről maga beszélt, nem anyéb, mint a piéta-lé\'ak szabadjura eresz-len vadon, vágtató mereaz kpselődeae a fanazia sejtelmei, levegős birodalmában. Feszler Turnus kissé elszigetelten Olt s társs-j sávtól, egészen egyedll,\'. L\'itszólsg nem ügyéit eddig semmire. 8ölét liangulatu lehetett, szomorún «k látszott, > sótlan volt is magábamélyedt. ! Az ügyész kíméletlen, einiku szavai után nzon-I ban hirtelen, haragosan megmozdult. Kissé dacos I mozdulattal dobta el cigaretljá\', előbb idegesen ketté morzso va tyjni között. Felkelt. Hosszú I széles nagy alakja, férfias magatartáaának könnyed előkelőségével egyeneseded ki. Rágyújtott ujbó I s aliugy tölosérnlnku finom, hosszú sugárban be-jlefutta az első kékes I ültőt as lialos levegőbe, I közelebb lepett. A halk zsihongihból egy egy élánlebb elle t-mondái váll ki, n melyre ai ügyész csak tagadólag rázta a fejét. — A doktorka poéta, skribler hajlam, hangú-I latok rabja. Feszler Tamás keserűnek éresle a száját. Pa ler Denei ott unatkozott as amonyok háta mögöt\', megszólította: — Mi baji-d Tamás ? ~t_ Utálom est a csúf, rsgyái pofát őrflköi affektá ásával. Folyton hatásra vadászik gyűlöletes közönyöslégével. J A kis azőke doktor azonbsn nem hagyta magat Egy azellemea, caipös megjegyzéssel lehetetlenné tette az Ügyészt, As aaesonyok kacaglak és tapsoltak, csak a asép JDszler a felesége meredt maga élé hallgatagon, komolyan. Mikor tekintete találkozott Feszler aStét szemeivel, akaratlanul i* összerezzent • bogy hirtelen stva-rát palástolhassa, mosolylyal fordult szomszédjához Hideg vot, nagyon hid->g, tettetett. Fs-sler észrevette, tudta. Szemközt vele Ült le, a féije mellett. Azonnal leiéje fordu t: — Maga ia a doktorral tart? — Természetes. Bizonyítékaim vannak. Yaa rá eset, vannak kivételek, mi^eeju öngyilkosságot nem lehet egész egyszerűen gyávusággá degradálni, midőn annak ■ indító okai sokkal mélyebben rajlenek a lélek titokzatos homályá* ban, mint azt a felü\'etes éa szenzációra éhes kö\'űnaég eiképseli. A sikkaaslók, s csalók \\ gazemberek; van azonban esek köst ia aok o\'yaa, kit megsiratnánk, ha tekintetűnk belemélyedhetne azokba a rejtett utakba, melyek a hidat képesiák a becsülettől nem as öngyilkosságig: csak • gazságig. Itt keressék a drámaírók as igasi nagy Orvosi valamennyi hasonló vizel körök- U-atA—j. ffjLiaMjhé Url°* hashajló hatá-ués ben már 1 fllODG J0ZS0I elitéire méltó kollemes fka t. wvawva izénéi;iogvam4rki»dag. 8 ban ia teteáesenNfelül-ro81,1 múlja. Kérjünk halárosol- lény\' KfiSflíUVlZ reve... Jéaeef hogy a m w "mmt keserüviset [8] Kapható; Rosenfeld A. és de éi\'Marton.éi Huher o^gsknál ORAPHIC TROGEP a legjobb, legegyizerübb, legtartósabb é* legkönyebben kezelhető. Ara 65 frt egy fény esett dobozban. — Kizárólagos képviselet éa lőmklar Fisohel Fülöp könyvkereskedésében N Kanlzsin. \|f PmpMtassat iitveaea szálfáiét "M Zala 66. uim (• lap.) 1899 joliu 13-án káaok, a bujtogatok éa a felbujtott •aociáliaták kénye-kod vérű in hagyatnak. Hogy ki legyünk téve annak, hogy aat, • mi termésünkből ait időjárás váltó* aandóaága mellett megmarad, még be • tuljuk takarítani, vagy oak olyan árban, mely tulteac egy jégveréaen. A gaadának ugyia elég baja van a az utóbbi években ai árbanyatláa, a roaaz termée, aa egyre növekvő terhek éa igények nrollott- oaakugyan a tönk •Bélére kellett volna jutnia meaőgafda-•Agunknak, ha aa a aaooiália moagalom, mely két év előtt oly vakmerően fel* ellenketőjét akarják érvényre juttatni, a legeza-rényehb népek egyiké; de mely a bélien müvelödáa éa a történelem legnagyobb erkOloai éa eaéllétni hatalmasságai mellett, tőt — tat bátran mooabaijak — aiok fölölt foglalja a balyál. Aa emberi nralom lejlödéee, kUlönbOző vállá\' aalnak elonyót éa ak emberiséget megtisztító ötiiet váttoaáaai, művelődésének, lelki tartalmának kidomborodáaa a jadaiatnaa nélkül al nem képielkelő, me\| nem magyarálható, nem bíbeld. illene t a nemaeti leien, a aionotbaiaták, aa emberiség istenévé lett. Ea a nemeeségében stivóe laj annyira óhajtott, akart fennmaradni, a nagy emberiség hennára\' lenni, hogy eem a kinid esereaoaétlanaégek, aam aa öt árt kaaartt balsors, de még aa évearedek kábító oiapáui sem voltak ütötte fejét, egy kardoaapáaaal le nem reményé\', a íelaöbb hatalombi vetett üttetik. \| bilét, Ideálle ábrándjait meguvaral, megaemmi- Aa a törvény, mely a •aooiáli«ta tneaei munkások mozgalmának nemoaak aa elfajuláaát, de a prosperálását tette egyaaerQen lehetetlenné, olyan törvény-hozói alkotás, melyért aa egész ország hálás • a mely megalkotójának i Darányinak nevét örökre halhatatlanná tette. Enűek a törvénynek jóságát, gyakorlati haunát élveaaük mindnyájan. 8 csak hálás elismerésükről teaa tanúbizonyságot, midőn moit, aa aratás kozdotón, megemlékeatink nemoaak a törvényről, hanem annak aa államférfidnak érdemeiről ia, aki eat az áldásos törvényt megalkotta. Cionizmus«emberszeretet (Az alábbi cikket a „Magyar-Zsidó Hetilap" oimQ újságból vesszük át A cikk kiváló érdekessége abban van, hogy ogy főváron r. kai A. pap irta.) Tekintetei 8ierkaattAaég I Szivei feleaólitáaára, nlnt vélekedem én, a kalbolikas ptp, t cionizmustól, a kOvetkeaóképen felalak: A uidó nép sok Igazságtalan ás elfogult bizonyitgttái dacára la, amelyak ezen állliáeom illeni. Izrael 0000 évee történetében minden vallásos ée nent, kegyelétes ée áhítatos még profán iilneteltt voaatkosáaaiban ia. Mikor et n nemzet elenyáiwt>, oeak mint nemiét semmlsttlt meg; de a (aj eiaporodott, eokaaodoll ée a világ min-dea ráeiába szétszóród!, mintegy a esél által eaertaaaát hordott magvak, a melyek a elvár talajba veaslk be magukat, mlndantttt o<tk a jót ée aa áldáeoat terjeiitetie. „Nehét volaa — mondja Strabo — ai egéas világoa olyan helyet találni, amelyen, a legnemesebb értelemben véve, a seidók nagyhatalmat nem képemének. Abol a zsidók letelepedtek, onnan többé nem mentek el, hanem mintegy gyökeret verve, tokai zaklatott lelkük egées hevével, rajoogáaaal verették ée iieretik azt a (Ilidét, amely basájuk lett, amely megnyogváat adóit nekik. Az- idegenek közé letelepedett saidók nem olvadtak be ugyan aa llletó népekbe, hanem aemzeti valláaak meg- A ni dók egyes irigyei bizoayoa mallékissai azt vétik ezemére ezen felakaaatnak, hogy aálak jobban leaki eem iimerte még a meggazdagodás mesterségét. Et igaz. Mart még senki aem taaa-liiott finomabb gyakoriali érzéket, etigorabb egyeaerflaéget, minden térea fáradhatatlanabb munkánágot és azivdaabb akaratot, no meg kitartóbb bnzgalmat a jelaa caelekedetek elk3ve» téiébeo, mint dk. A birvágy és nyerétzkedéti tzellem, amely mát nemzetek- éa felaktsalakaél a magasabb easmékel elnyomja, az iatauiek forráaát kiaaáritja, abban a fajbm nem képaa a vailáaoa aralkodai, nemeeebb erkölctöstéget elfojtani. A ztidok, ha izent kegyelettel, lelkük minden rajoagáaávtl tekintenek ia a fenséget Ckra éa Jerunáiem felé, mindnyájanknak eme megdictő-Olt fbldjére, ahol az emberazeretatet hirdető keraeztéoyaég Megváltójának böloaóje állott, ahol a adtát t&datlanaágbaa ia fényesen tündöklő nagy patriarobák,\'u erkOlotbérotaok, Abribám, Itták ét Jákob (Montjai porladoznak; abol ea a felekesetté lett nemiat díotöaégei napjait álta: mégis eaak ab boa a fttldböt ragaszkodnak, amelyen élnék, amelyet vérükkel, vagyonukkal éa éleinkkel mindig késsek megvédeni, Cion azonban mindig az a ingártözöniő osil\'sg marad nekik, amely falé imáikban, hd fohászaikban átszellemülten fordulnak. Mindnyájan egy alkotó Atyának gyermekei vagyunk. Testvéri izeie tettel kell egy máihoz ragaszkodnánk; Hiszen egy uton halad a keretz-tény, a stidó, t mohamedán imája az ő kagyelmea Istenéhez. A vallás elválaazt minket ugyan ; de a test véri asereiet igybefiii, Összetart, Fájdalom éa keeerttaég fogja al a jó éa emberaégeaen érző nivekat, amidőn arról aa elvetemttlt Idegenségről, durva barbárságról, tartása, lagmaguabb foka erkOloieik buzgó gya- [ P°I4°T kell igen gyakran hirt venni, korláaa mellett, eiivttk minden dobbanásával Mtf még a felvilágosodotfaég>ai korában, a imádkosuk aton nemzet jóléteéri, boldognláiáért, j Wkimüvelddéa, t tudáa, az előrehaladás, a huma-amelynek tOrvényaildl várták a jogoa oltalmat, Inl«mu napjaiban u Skótnak «T*kkal, a mely azonban — fájdalom, éá ez ts Oenem-beriiég szégyene I — töltik ntgyon gyakran meg leit vonva. Ennek a (ajnak gyakorlati értelmeslége;\' áll-hatatoiSága, ttgyeaaége és jdsaasági, iitenfélelme ée bölot önkorlátozást, nagyaaerO tükre lehet ts népek- és nemieteknek. népekkel, nemzetekkel, államokkal é tgéta tár-eadalmakkal, a kik a zsidóban a aidót bántalmazzák, benne nem a magához hasonló vagy talán még a magaaabban álló te«tvért látják, hanem Ot erdei vadként állaüaa kedvteléssel üldözik. Mint a keresztény emberszeretet egyik lt§. motívumok, a megrátó, halátot helyzetek titkának kulcaát. De esekkel az On ieldioaért kegvet« len, durva ikőalellogáu* aohttem lOródik. Vak as itéikeaéMiben, vagy Inkább romakaratu, mindig egyoldalú. Kimérten, nyugalommal beisélt Fetiler; moit Ot hallgatta mindenki. — Bizonyíték a 10. Vannak kivételek, vannak olyan itmeretlen finomabb rugók a lélek mélyén, me\'yeket mások felületes, hideg okoikodáia, a rideg, könyörtelen józanaág kegyei len fagyot-aága nem sejthet, nem iimerhet és megérteni, magyarásni nem tudna eoha. Olyan homályba burkolt, kicsiszolt vonátok ezek, melyek csak kivételei nagy tzivek, kivételei nagy karakterek tulajdonai. Ezeknek a cizellált hajasálvékony •tálaknak diuzonans rezgéséből indul ki a megrendítő tragikum. Váratlan nagy megrázkódtatások megbontják az összhangot, Osszebogozzák a leheletszerű, nagyon ia érzékeny vonásokat, rohamosan, szinté brutalia erővel lép fel ilyenkor a lelki egyenauly megbomlása. Talán Őrültséggé fajul ea, de nem gyávaaág. Én nem ia a közönségéé pénssovár (tikkasztókról, csalókról ásótok. Drai vagyunk az éleinek; minden ember, kiben égéaaaégee akarat van, maga intézi sorsát. Mege-ilk aionban, hogy a legnagyobb elOvigyásattal, • legkorrektebb pontosaággal egymáa alá veteti Mámitálba hiba eauaaik. Egy elOre nem látott hiba, melyet a végiét dobott elénk. Ea ea aztán alapoean felforgatja a isépen lerakott tervezgetések ttoroun öuielüggO láncolnál Új irányt taab elénk, a mely ellen ielláaad minpen porai-kánk. Lemondani nehéz, legiObbnör lehetetlen, ba csak alkuba nem állunk beciQletünkkel Kibúvás, rejlek-ut Itt ninoi. Vagy-vtgyl Elértünk az utol tó állomáihoi, hol a párhuaamoián lerakott vasvonal véget ér. Ha tovább akarna menni a aíháló, hatalmú vaaizörnyeteg, ctak saját vesz-lébe rohanna, ha megáll, máinak nam árt vele. A legrettenetesebb gondolat, mely,eddig eohsntn fordult meg agyunkban, most égetőn, kinosar. kesd gyötörni. A .lót", az hogy ,vagyunk" nem tO lünk függOlt, nem mi akartuk, de ha már kellett, hogy itt legyünk, szerencsére van annyi előnyünk, hogv rendelkezhetünk önmagunk fölö I. lustán, zord meztelenségben áll előttünk a kép. Tudjuk, hogy az okoskodásul, az üree bölcselkedéssel cialnánk. Vsgy-Vagy! Félelem, rettegéa, komédi-ázáa nélkül nyulunk a halál után. Vége I As elad rémiégea hír- utolsó saavát azonban hirtelen nyomon követi az ón feldicsért • közielfogásának< gyalázatos kéláégetkedéte, förtelmes, aljat ordi-loiáii. Sértőn, csúfosan üvölt, mint a gazdátlan, kivert kutya a komor éjuakában. — Mondjuk, hogy maga megértetne, leifogta egy ily vajúdó lélek kinos vergődését, melynek ctak a pisztoly-csőből kiröppenő parányi ólomgolyóban volt még hite. Eit inkább képzeli, hajlandó hinqi le, dj ön biaonyilékra hivatkozott. Ez csak magyarásat volt Tud példát reá, van biionyitéka, ismert onk egyet ilyent?..\'. Fesi\'er hidegen, leplezett megvetéssel fordult ai üuyésshes, majd elnézett a leje fölött. MerOen egy ponton, a semmiségben lüggótt lekimete ; valamit látott ott Valamit, agy fehér szomorú árnyat, tsinte követte szemeivel, ahogy taállt, lihegett a nagy szalonban, Aa ügyéazné halovány aroan pihentek mag tótét nemei, küidótt Önmagával. Ciupa lágyság reggelt dallamos hangjában, mély volt, és szomorú, mint a gordonka lassú, halk tiava. — Ismertem. Van nekem ia egv ilyen agyon-gyalázott, szerencsétlen halottam. Barátom volt, gavallér, igazi uri ember. Két nappal az eskü* vdje előtt balt meg. Maga akarta, mert becaüle-les volt. Szerette menyaeettrtryát, de meghalt, Igy kellett történni, máaként nem lehetett. Zimankós, szomorú szeptemberi reggel volt, hat éve már ! Légiéiül kigombolta kabátját, borítékot, kopott fakult borítékot húzott elő zaebéból. > — Nézzék, egy órával halála előtt írta eat egy férfi, kinek aiivében akkor ctak egy szép, egy gazdag leánynak a képe volt. Vigyázva bontotta azét Feezler a tár-gult lapokqü, AUg pillantott a torokra, ugy olvasta. — £o sem, te sem, senkiaem hitte volna Ha pgy hét elölt valaki elómbe áll éa ut mondja, hogy így történik, kacagtam volna Őrültségén. Kacagni iierelnék most ia. Alig egy óra elótt távoaetf-tOlem menyasszonyom apja. Tónkra ment, nincs 3emmije adósságain kivttl. Moa még nem tudja senki, holnap ea lesz a legnagyobb szenzáció. Egy örült vállalattal kockára tette egéu vagyonát. Nem sikerült, belebukott. Esalé- Nagy-Kanizsa oaütörlö aieréuyebb mivelője, örömmel a lelkemben, lelkesültséggel a ttivemben, lilom aii a magaaztoa mozgalmai, a melyet a derek szidó férfiak megindítottak, akik üldöiöit embertaslvéreimoek, ai fi bitrokonaiknak megsegítésére megváltó munkihoi fogtak, nekik olyan keljet biztosítani abol keserves nyomortól elcsigázott lentiket megpihentethessék. A mi dó aegbánttlmasott tntét eméaatfl, égető aebek, an hiszem, inkább fognak hehe-gedni aaon a eieat töldőn, a melynek egyaaerQ megemlíién la mar elegendő a Irlkigyötrelmek leoalllapltáaára, mint valamely, Haltán oroszlánjairól, tigriseiről vagy más vadállatairól n#veietea de máskülönben elhagyóit é» még oiak művelésre váré földterület. A mléyei tiutelt uerke«»tö»ég aaon kérdésire pedig, vájjon a cionismus, ei a legemherbarátlbh, évezredünk emez epyik nemen moigalmának, a magyar rlidóikg által való támogatását édes Zala 66 osám (S. lap.) 1899. július hé 18-án a láraadalom minden rélegének, éljen bármilyen kedveaö körülmények kösöit, snatséges köte-lessége \| éa főképen as s asidó, aki est a kötelességteljesítés! elmulasstjs, bfist köret el Istene, embertársai éa saját vérei ellen. Vagy talán bűnt követ el magyar hasája ellen as a kalholikua ember, aki ábitalos kegyelettel nyitft segítséget azö fillérével valamely távolesö országban élő, bántalnasoit hittestvéreinek ? Nem I Nem követ el bttnt, de igenis Istennek télasö erényes cselekedetet. Ami bisaem: as Ossses müveit emberiségnek jóakarata ke\'l, hogy kisérje ast a nagyszerű — tisztán a lelkieken nyugvó — vállalkosáa\', amely a aenyargatott ártatlanok, a megieitesfi\'l ártat-lauaág megmentését irta zászlajára. a ludatlaiiaág leggyalázatosabbszörnyei, amelyek a haladáa éa művelődés ragyogó fényét elhomá Cabet és a jeleskor kommunistái megvalósítani kívánják. Századunkban a 80-as éa 40ea évek-ben általában nagy aaámmal jelentek meg kfilft-nősen Frsnciaoraságbanasocialiaslikusiratok melyek nem poaitiv javaslataik által, hanem asért hatot tsk üdvösen, hogy korunk figyelmet s szegény-Ügyre s különösen amunkás-osstály életviujnyaira i rányitották. S valóban es as a tér, a melyen a aaociália kérdésről beesélni nemcsak helyénvaló, de aa minden józan politikánál egyenesen követelmeaye. Már oly időiben, amikor még asocális kérdés és rsegényfigy teljesen asoooe logslmsk voltak, felfogtak az áUsmférfiak a -zegényügy kiváló fontosságát és nem malasatották el as* sal szemben állást foglslai. Ismeretes hogy mily mélyrehatit intéskedéseket foglal m iga-ban e részben Mózes törvényhozása, mely a szegények ajgélyezéfét aemcask vallási, hanem egysseramind polgári kötelességgé teszi (mely lel-fogást a JCórán, mint as lslám polgári és egyhási A páriszenvedély, a felekezeti türelmetlenség,.^orvényltöiTyve teljesen viaualOkréz.) Még Görög hazánk nem zaidóvallásu hü Aai miként lógják flyosltják, azttnjék meg éa a hit lel: itt dr. Singer Barnát, tapoloai rabbi ur lasttja tesz minket egyenlővé ezavaival elve, azokat írnnttelve, esak esi i Inqulsitió ezpiálása fog lenni, boldogító ma-ami a spanyol mondhatom: ,A zsidóság yéum egénbea, som egyes! töredékeiben nem asorult rá, hogy a huali-ntlatiság rágalmai elen védekeznie kellene. E kijelentésre leljogosiija a z-íd^ságot az ö1 vállán, világos törvényei és tObn ezr éves történe me, amely eláll egyetlen eyy eset sem fordult cld, hogy n zsidók a legcsekélyebb ( mértékben ih vétettek volna ama kötelességek I ellen, amelyeknek leljeailéaét a hnza tőlük i megkívánta." Uudapei\', 1809. jua. hó 80-án. Csőrt Endre. r. kaik. álioaipap, aa.-fflv UtskUté. Náhány szó a szociális kérdéshez. Irta: Dr. Zollner Béla. budapesti ügyvéd. — Batyaaé Has. — ország és Róma Is, a bol s/egéuyek segélyezése jó ideig kizárólag a legközelebbi családtagokra szorítkozott, a csak mint családi kOta esség ismerte tett el: szükségesnek tartották a szegénység tő meges azaporodtával az állsm beavatkozását és az egéaz középkorban — bár a szegények támogatását jórészt ez egyház közvetíti,— el van ismerve r szegényügygyei nemben az állami, illető eg községi inléskedéaek szüksége. Korunkban szociá is kérdés es a munkásosztály, jelesül ugy a mezei, mint > gyáripari mun-káaok kérdése azoooaak. Azelőtt, mig a munkás testületileg azervezkedett iparosok kezében volt, a céhrendszer hozta magával, hogy az iparosok tulazapurodáaárél nó sem lehetett s szoknak gazdasági lete és lenálláu biztosítva volt. A mester és legénye, munkaadó éa munksa közölt tenallott I As emberiségnek véree küzdelmei aobazem ke- patriarchália viszony folytán — komoly és tartós rü lék el a nagy éa gondolkozó lök (Crelméi. Már ellentét ki nem fejlődhetett a igy a kérdés akut aa ó korban Plató teljnen tisztában van us iránt, jelleget nem öltött. AXVIII. század vegén a kép A zsidó ember, vigye sorsa bárhová — mint j)0gy M9\|t a magántulajdonban és annak egészen megváltozik, a najy tőke uralkodóvá lesz ezt már itt megemlítettem éa mint a francia organikus és lőle elváiaazthatállan következményé, s az emberi munka helyébe mechanikai erök Domoakoarend egyik nagynevű tagja ezt az ölben i a társadalmi egyenlőtlenségben lelik magyal lepnek. A gép melletti működéshez előkészítő ia-ielea müvében mondja - eazméayl módon rA"\'"kat 4 « államról éa törvénvekről irt \| nulmany, illetőleg " , ,, . , , . , .... ... politikai munkáiban az átlamenmény alapjává a szükséges szereti a hasát, ahol letelepedett; és ezt számla- »vugy()n_ é„ nö.kölöll4ge, 4ffllji fo)> de Lga hozzá- teszi, bogy es sa emberek között el nem érhelő éa legfeljebb istenek kősölt állhatna fenn. A XVI. uáad elején Morus Tsmás utópiájában, nemkülönben egyszázadai később Üampanella, .Civitás Solia cimQ . munkájában a az ogynevnett és lansaor hatványoaott mértékben ál iihfitjuk mn-gyar-zaidéjiuütéreinkröl, akik a polgári erények hü ér lankadatlan gyakorlásában mindig féu/e-aen kitűnnek. Nem képezhet botránykövei, ha a zsidó nép Éllamregények egész seregében le egéuen Cabet sági oldalát azemflgyre tanulási idö nem , volt es a körülmény óriási mérvben uaporiiá a munkáskezeket és nyomta le ennélfogva s munkabért Hogy a termelésnek ilyetén, meglehetősen rohamos átalakulása sok szenvedéssel és szociális bajokkal volt és vsa még jelenleg ia egy bekötve, ki ne tudná ? Vegyük a dolognak mindenek eöu a gazda- üldözöttjei számára nyilvános éa jogos otlhon esz a szentföldön megteremtve. A cionismus nem más, mint emberszeretet nemes törekvések megvalósítása, amelyeknek egész szívvel és lélekkel való támogatása minden felekezetnek, hitvallásnak, pártányalatnak, kommunistáig, — nem említve Proudhont, a kii Tudvalevő, hogy n munkabér lökeképsö ereje ódái* ragadtatja magái, hogy a tulajdont egyenez nagyon csekély. Ha tehát a munkabér lopáanak nevezi: mindenütt feltalálhatjuk a va- a munkás rendes aapf szükségletét fedezné gyonkőzőnég eszméjét, leglöbhnyire a nököaös- j is: (a ez egészben véve józan gazdálkodás mel-séggel kapcsolatban, azzal a különbséggel, hogy lett teltehetö) bizonyára nem képes s munkás s mit Piáló, Morus, Czmpaoella éa a többiek keresményéből annvit megtakarítani, a mennyi mint elérheleile i államauméeyt lelállilolták, azt esetleg közbejött bajok (bsleaet, betegség) lolytaa kezel a lávocnel medvevadásaatra, arra a rettenetes éjuakára lönn a Beukiden V Ennek a féktelen viharnak őrületn, vad lármája; Iszonyatos nc<egése, súgása tombolt. u agyamban. Azt biltem, hogy azélpalian a koponyáin, hogy egy I nekivadult tűzhányó lorré lávája szaggatva kering ereimben. Nem aokáig tartott, kelleti, hogy vianatérjen hidegvérem. Nyugodt vagyok. Egy pillanatra leteuem a sercegő tollat, nézem az óra laaun ugrándozó percmutatójái. Ujjaim as Ötért tapogatják. Rendes, egészen normális a verése. Ili fekszik előliem a revolver, osillogój csöve a följebb följebb toll levélpapír szélét csókolgatja Kéazen v.gyok a számadással. Gáncsolní7 gyalázni lógnak ludom, hitvány embernek fog eng»m tartani n legutolsó Várró-leány ii, közönséges hozomány-vadásznak, ki gyáván megszökött. Ezt tennék, hs életben maraduék is. Nem is etlől lélek. Mindenki elítélhet, a látszat ellenein vall, bár nincs igázok. Mindenki marhat rajiam, ha kedvük tartja, ha van azivük hozzá, rugdalják meg lehetetlen holttestemet,0 de azt akarom, hogy ő máznak tartson Neki nem szabad szintén ezt hinni éa te meg fogod mulatni neki levelemet. Szerettem, szeretem I Egyebet nem tudok utána lenni, fölösleges itt minden azé. Miért tettem ezt mégis, kérdezed ? Világoe es, ssörnyűségeaen világos. Mi várt volna reánk ? Szegénység. Egyikünk aem szokotf ehu. Multunk, nevelésünk rendszere mindkettőnkbe belegyömöuölle a gazdagságnak, a jólélnek, a kényelemnek, a kiválóságnak szük- ségéi kiirthatlanul. Hun év nyomait nem lehet egy nap alatt kiirtani. A nélkülözés, s hiány érzete kivánkozáa már, a uükaég kielégíthetetlen vágya — fájdalom. Caak a versek, a romantikus regények nyomorában lak ad bőidi g nerelem, a valóságban máa a kép. Kenyér kell a szerelemnek, uép ruha, elegáns lakáa és még aok egyéb. A rélkülózés, a kielégíthetetlen vágy fájdalma az elaö penéufoli a nerelem uép virágán. Csak egy szír ant kezdjen ki ez a rozsda, hamarosan elpusztul, elhervad az egéu virág. J Szerelem, boldogság után epekedtem a házasságban, elpuntultak a hozzá való eszközök, Mi vár reám, ha elvelem magam elől itl ezt a revolvert, ugy, ahogy most még itt fekszik? Egy elhibázott élei meg nem szűnő keserűsége. Fizetésem és néhány ner forint vsgyonom csak egy csepp lángocska azon az, oltáion, melyről azt hittük, hogy oulopokban fog fölcsapni mindig a láng. Fáalúnk volna mellette, különösen G. Ki tegnap uarvasgombát evett a hozzája pengőt töltöttek, ez holnnp csak könyezve gyömöszöli be saáján a vízben főtt burgonyái. Nehezen csuuik, attól tart az ember uiinden falatnál, hogy megakad valahogy a torkán. Kellemetlen látvány Világoe, tixzta képek ezek* lerméuetesaégüktöl szinte elrémjA, megborzad az ember. Pedig u várt vofna níánk. Nem neveltek bennünket a szegénységre. Az érzi igazán csak ennek a terhét, ki nem benne szüleied, Ott megszokták már. A mi korunkban hátunk mögött egy ily mult tal, ez lehetetlenség. A szerelem csirája ilyen posványos talajban fejlődése előtt rothadásnak indul. Tslán egy ideig a tettetés álarca mögé rejtőzve kibiriuk volna olyankor is, mikor\' belől végtelen gyötörte volna a fájdalom, de i lövsi i kisüli volna mégia a csalás. Nem a kénysserüuég elrejtett nehéz küzdelmére vágytam én, és ez aa. A ragyogáa emlékei rémes árnyakként költöaiek volna be otthonomba, abba a nagyon megváltó-\| zolt, hideg otthonba, hol caak léi ve, kényelmetlenül járunk, mert idegennek éranfik magunkat I benne. Nagyleküaégünk, büszke lemondásunk hazugság csupán, egymást oaaltuk volna vele. A nagylelkű hazugságok örökös vergődésében megöltük volna teljesen lelkűnk őszinteségéi, mely \' mögött a kétség Isseikedik, as örökös tepelődéa, a kínos viaskodás, hogy tettette n ia, u la, minden. A végtelen küzdelemben nem értünk volna rá ezeretai egymást. Elhibázott, erőszakot ■ együttélés ez, nem boldog hásaates. Borzadok, ha e képnek csak egy részielét igy látom. A rejlett köoyek zápora egyre szaggat\'a volna az 0 szivét, szomorú, .kimerült, elfáradt aenony lett volna belőle ottkhamar, meghasonlott, keserű lélek. Engem as gyötört volna loly ton, hogy mindennek én vagyok oka. \| Én nem komédiáaáanak képzeltem a házasságot. Minden, minden azt bizonyítja eaak, hogy romba dőlt a mi világunk, mielőtt fölépítettük volna. Ma még váltoatathalok rajta, holnapután már késő...... Ha nem szeretném, egyszerűen iélraállbatafc az útból te a lavina aem temet el tagam. Gyalázatos dolog ez, de már meguokot. Ha közön- ^"agy-Kanizsa otülörlök Zala 66, ssám. 4 lap.) f 1899. jaligs hó M én •Ifiállott rendkívüli raUksét\|le<einek fednésére e\'égtéget volna. Korán belátták tehát a munkátok, hogy ily ethe\'.őtégek ellen caak egyetü t erővel képetek megküldeni. Ezen meggyőződélűknek köitömk a kelalkezéiüket • kölcsönöittg elvén alapuló munkáa betegitgélyző- éa elOleg-egyletek, melyek a maguk köriben tagadhatatlanul Mvöt működést lejtenek ki. Nem kevéfbé bizonyos aionban, hogy eiek m egyeaületek a munkáiot«tály anyagi fennállátára nézve elegtéget garanciát nem nyújtanak, a menynyiben komolyabb baleeet, vagy örtg-ég által munkaképtelenné lett egyéneket vagy meghalt munkátok özvegyét ét árváit anyagi etakOieik elégtelensége fo\'ytán kellőét tartós támogatásban rtaiesiteni nem képetek. Ily bajok ét ethelötégek ellenében, csak a biilositási intézmény (biztotitá baletel, betegság vagy halálesetre; aa úgynevezett járadékbizioiitás öregség, ÍHe\'ölej? munk»képtelej)íég esetére) te- Még egy dolog van, ami, ba a szociális kérdésről van izó, a legnagyobb mértékben megérdemli államférliaink figyelmét éaei: a munkás* otalály taellemi nlveaujának emelése. Ennek stükiégeiaége Ielöl agy az államok, mint a tár-ladalom egyaránt megvannak győződve és nem léteielt még idő, meiyben az állnlán a tanköteleset Iteg elvének tzlgoru keresztülvitele ét az ingyenes népoktatás oly következeleien — és leljes „ ,. _ . _ . ... joggal - követeiméi! volna, mini épen napjaink- lneve«e . H £ kuürttető pozícióhoz mi is bau. Kiváló iiond (ordítandó különösen hz ipar- j szivünk egész melegével gratulálunk. HÍREK. — Kléléptetéa. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Nyári Sándor dr. műegyetemi m. tanárt, megyénk kiváló szUlOttjét, lapunk kitűnő dolgozótársát, az Országos Képtár eddigi segédőrét, őrré iako\'ákra, melyek a szükséges ismeretek oktatáia mellett, a müizlés fejlés/léiét larljik szem elolt; meri csak érlelmitegenek éa müfzléséiiek lökele-sedésével azámilhal a munkás magasabb munkabérre, a mennyiben képvitel, ha rsjla hatók, — Kinevetlek A király Hint* ferritc zirci jiá«bíró«ági tljezyzői a tapolcai járátbi-ró«ft,íbo< ulbiróvá nerate ki. — Zaliivármegye főispánja Aei János, honvédségi gyógykovács-őr n gyártmány ii több értékel \| mesteri nevezte ki a novai járás uibii o-áTt. a mllizlét nyomai Iái-\' — UJ péiizÜKyictu^nló A király j Odor Géza, miniszteri segédtitkárt pénzügy-A mezőgazdasági munkások helyzetéről ezut-\' tanácsosi minőségben zalaegerszegi pénzügy •ithat. A biztosítási intézmény áldásai sokkal is- Mai külön nem szólván, az eddigiekben kívántuk igazgatóvá nevezte ki. mtreteatbbek, temhogy azzal bővebben loglalkoz-l röviden jelezni azokat a módokat, melyek . .. .. biltMhA Autillilftt ll rtl l««/ll a. . I \'11,11.1 rt I IaKaIiii nunk kellene. Kívánatos volna, hogy az a mun-kátkörökben minél nagyobb tért bódilton. Ennek \| azonban tagadhatatlanul megvannak a maaj nehé«»égei. Sokan ugyanit azt kivánják, hogy a munkáa tajál keresményéből takarítson men uny« \| nyit, a mennyi az ö, illetőleg, családja bizmtiiá-sára elégséget,- de ez természetesen a munkabér alac«onyságántl lógva nem mindig ét mindenütt ▼agy Ián • mondhatnók, általában hetsege; mások kizárólag a gyárotl tkarják a bistosilási díjjal terhelői; ez pedig vég-eredmé-ayében a munkabérre halna viss/a osökkenlöleg, vagy ha a gyáros állal kényizerüleg viseltetnék, eteileg a gyár Iáiét étlenállástl kockáztathatni; a gyáripar pangása folytán pedig megint csak a munkások helyzete válhatnék súlyosabbá. A hírneves Stein eat a terhet a társadalom, illetőleg község által akarja viseltetni, mivel munkás.biz-totjiás nem létében — mondja ő — tokkal nagyobb azon adótöbblet, mely szegény adó formájában (oly be a polgárok részéről a községi pénztárba faini tehát mint alamizsna jut a szerencsétlenné lelt munkátok kezehe«,i mint a mekkora Összeg kívántatnék s elégséges volna ahhoz, hogy a község a területin foglalkozó összes munkásokai munkaképtelenség esetére biztosi\'sa. S ez az eszme különösen figyelemre méltó, mert ha valahol, bizonyára ez a tér az, a melyen a vagyonotok a munkát — mini vagyontalan osztály iránti, minden kor és nép által elitmert támogatási kötelezettségüket a legméltóbban ler-bntnnk. A szociális kérdés egy másik oldalának meg fejtétél az állami törvényhozások vették kezükbe, így a gyáripar terén kifejlődött viszas ét elvisel-heteilen egészségügyi viszonyok megszüntetésére Anglia már a 80 ás 40>es években, töt mar e század elején törvényhozási intézkedéseket tesz és pé!dá\|át csakhamar követik a kontinens Összes knllurállamai. állal a munkás-osztály helyzetén javítani lehelne s a mennyiben a munkások kívánságai a fennálló gazdasági fend keretén belül ezen kérdések kö rfil forognak, addig azoknak jovotullságát elitmernünk nemcsak a józan ész parancsolja. hunom azoknak teljeiitésél ngy az állam mint a humanizmus egyaránt megkövetelik. Nem szüksége,-\', hogy e kérdések megoldáu vege I rz egész jogi véve alifr le- gazdasági rend leuekrstúl lellori(nl> tasték; s e felfogás mir oly körükben Is kezd érvényre jutni, hol azelőtt ennek ellenkezőjét hirdették. így SchlllTie, ki a mulinan a kap talizinus leghuláiozoltubb ellensége volt és következet\' sen hirdet\'e, hogy n jövő a kollektív gazdaságé : most már maga veri vissza a tudomány és tapasztalat legélesebb fegyvereivel\' azokat a Unokái, melyeket ö képviseli eddig legerelyesebben es mutatja j .négy ki atofc megt« ósulásának lehetetlenségül. Elismeri, \|d«inii hogy sok leendő van még ezen ii terén de szilárd meggyőződése, hogv poriiiv szociális politikával többet ehet elerui, mint a szociáldemokrácia tanaival. S ha kérdezzük, vajon megteszi.e korunk, a mit e téren tennie leladala : v a óban nem lehel kicsinyelnünk, ami napjainkban történik. Nemcsak az államban, hanem a társadalomban is uralkodóvá lelt az a meggyőződés, hogy a le\'sCbb osztályoknak az alsóval szembe\' fujilOs k itelességei ét feladatai vaun<ik, és e feladatok a társadalmi béke és kiizjó é> é Klekében a gaz dssági igazság követelményei szerint le-znek megoldandók l\'edígiha van valami, a mi u szen-zacióskerdesmegoldásárnv-zelhet, az — ismétlem — nem lehol eg szociális politika. \'mint józan és célirá* léget hozomány-vadász vagyok, így tehettem volna én ia Semmivel sem bizonyíthatom jobban, hogy v szeretem Öl, mint azzal, a mit lesz- k — Nem. Másnap reggel eltotntoil 0 s csak egy léi év múlva tért vissza de ekkor már menyasszony volt Ismét es igy nem volt jogom NélkOlfe nem ludnék élni,, vele lehelellenség es j hozzá. Egy alkalommal azonban, ha nem is négy igy a kettő közül a harmadikat kell választanom, szem közöl\', de megtudta, hogy mi állt abban a Meglesz. levélben... Gáncsolni, gyalázni fognak, reém zúdítják a í Feszler merően szemközé nézetl a ragyavert a leghihetetlenebb rágalmak szennyet özönét, jctui ügyész szép feleségének, aztán oda lordult hitvány embernek úri majd a iegutolsó varró- leányjjs, közönséges hozomány vadásznak, ki gyáván megszökött. Nem it e\'töl félek. Mindenki elitélhet, mert a látszat ellenem vall. Mindenki marhal rajtam, cafrangokba léphetik sértetlen férfias becsületemet, ha kedvük ugy kívánja, rugdalják meg lehetetlen holttestemet. Mindez nem log fájni, ctak u tartson meg emlékében, másnak, annak, a mi vollam. Neki nem szabad azt hinni, mit a többi emberek hisznek, mert a mii leszek, erette teszem. Ha marad seb, idővel beheged és igy még boldog is lehel. Fetzler abbahagyta az olvssáat. Csönd. Kajla függött minden azem. Szomorúság, mély mtgmdulái ült a tekintetekben. Fetzler látta, hogy az ügyétzné, ■ szép Etzler pilláit befátyo-lozlák a könyek. — Még az éjjel agyonlőtte magát — szólalt meg újból Fetzler. Szíven találta a golyói nyomban megölte. Azalstt történi, mig az inaiát hozzam kUdlt éjitl ezzel a levéllel. A szentimentális lőbiróoé stóltli meg eiiőnik: — 8 mit tiU a leánynyal, megmutatta neki a levelet ? ügyész ur, gyávánnk lailjie1 az az urához — Nos, embert ia? Felesége, a szép Eszter, \'idegesen vetette föl lejét és mohén leste a választ, de az Ügyész nem felelt. Éjfél u\'án volt már A vendégek hazafelé készülődtek. A tzép Eszter szó< lanul kapaszkodott csUf urába, ki szintén elmélyedve halad1. A legközelebbi utca-saroknál elérte őket Fetzler, hau-goaan áiköazönl a túlsó oldalról. As ügyétz szinte fölijedt erre, ctak ugy au\'o-malikusan vissonozla az Üdvözlési. A szép Eszter hosi/an ulána nézett Fenlernek, egy kissé reszketeti is; hogy valtául moudjon, beszélni keadetl. — Szegény fiu .. Az ura gépiesen morogta ulána : — Szegény.... — Néz4 cstk l)énes, nem tudom, hogy honnan van aa, de én előttem olyan ellenueavetnek, majdnem kiállhatatlannak lünik fel es a Feszler.\' Az ügyész ránézett teleiégére, aa ttszony érezte kécdö, kíváncsi tekintetét. Elpirult, égett aa arca. Szerencsére sötét volt, nagyon aOMt.,..,. C\'titMdl érleal<««. Vettük a kövei-ezó osa inti erteii éit: .,llru$ka Berta fBudapasi] és dr. ZMl La o Ügyvéd (Ctáktornya) ürömmé tudatják Budapesten a ferencvárosi rom. kaih pláb inia-templomhaa f. éti juliu. hó 15-én d-t! 12 órakor tör énenlö esvbekelésflket,." — Kljén) tiirtehltt Józi\'f a Hirtcbler és 8lei i«r nagykanizsai cég beliagj i, eljegyezte Lunl\'jarleu K >zt>ka kittutnnyl Csaktnrnytn. — l.riiioiiiloll plébáiitt. Üii lluljf * e, prép-mt, sii n-gi pleliúnos f. éti lutiusz u-i hS 1--re plébánoti ál átíró lemondoti ét nyugalomba ronu. A plebftnoti állásra a püspöki hivalal a pályázatot már ki it irta — Egyházi felügye\'A A duu.iutuh ágon. évaiineliku. egyházkerület {felügyelői álliUtra R.id i Kálmán ulódjául Illát: Lujm v^jsprém- i iiagynirlokutt, Heg-\'düt Sándor ktr-.ike-minisa\'er sodorai emlegetik. Ihász tevékeny s<tre\|íe.t visz egyházában, felügyelője a ztlai egyházmegyének, a d inantu i gyaminté-ze\'nek, tagja az egyetemes gyáinintezet kii\'ponti bizottmányának, a zalai «-» \\ eszpfémi egyházmegyei lörvényszéknek, — I\'ii ti epe II tHlta. CterUin Károly alispán dr. Rnz»it»lnt Kálmán kir tanácsos tanfelügyelővel, Szalmaij József szolgabíró >al t Afanjilai József képezdei igazgatóval juüus hó 2-nn Mura Szent-Mártonba érkezeit, hogy 3tu)h«n Ferenc knlorlanltón»k 40 évi szolgálatáért kapod „S\'gnum laboris üdeliter p-racli XXXX. annorum diszérmet átadja. Lnnepélyes mise ultin Majhin Ferenc családja, gyermekei és unokái ullal kisérve,—a helybeli ét vidéki értelmisége töl, kik közt dr. Csűr;/ Jenő mini^st-rí titkár is megjeleni, s a nép óriási sokaságától körülvett tzép tempómhoz érlek. A megye alispánja megemlékezett a Miniszter részéről neki adott megbízásról. S bogy ennek személyesen letz eleget, azzal a nagyrabecsüléssel indokolta, melyet Mujhen Ferenc tanítói, egyéni és társadalmi erényéivel kivivőd. Mindenki! melyen megindító szivukkal ecsetelte a jó taniló nagy hivatását a azon le edheileu érdemekel, melyeket az ünnepelt községének jó irányú nevelésében ötven éven át azerzell, A diszérem feltűzése után Kecskéi Ferenc mura-szent-mártoni lelkész tolmácsolta Cserián I Károly alítpáunak n egész közönségre, mély benyomást te l üdvözletét át bucsut moudolt \| községe nevében a távozó káulorluuitónak. Erre I kiiöri u falu lakóinak zokogása i percek multak el, mig dr. Ruzsictka Ktlmán az emelvényre i lépve, átadta Mujhen Ferencnek a vallás-köz* éa oktatásügyi miniszter elismerését, ötvenével meghaladó buzgó tzo gálatáért. Megkószónte Ctartan Károly alispánnak személyes megjelenését i Miniszter ur elismeréséhez fűzte a kir. lanfeiü-lötég ét a lanitók búcsúját; végül pedig ecsetelte ölvanév jelentőségét egy buzgó lani\'ó éle-lében. tA miniszteri a\'itmeréit ti Kecskés Ftreno lelkész magyarázta meg a népnek. Az ünnepelt vendégszerető házában az alispán, tanfelügyelő szolgabíró, a c-alád éa köze-lebbálló jóbtrálok lakomára gyűllek. A nép felköszöntök szívből lakadó jókívánságai itt fit sok meginduláit keltettik. Idők ötben a vidéki lelkészek ia kifejezték Majhen Ferencnek üdvki-vánalunkat. — Iévtii\|ftrttllái. Ummím Mór dr. tapolcai körorvot btl&gymiaitztth engedélyijei „Löke"-remagyarotiiotta átvét. PtUfl-laatp [l«it KgtriM\|w Orö mel halljuk, hogy a Zalt> EgertItgtn éa Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 56. szám. (5 lap.) 1899. jnlios hó 18-án " környékén vakációsó jogász- éa tanárja\'Olt-ifjuság aa or»ságoa mozgalommal együtt aaáifdék* atik megünnepelni jnliua 31-én Petőfi eleitének 50 ik évtordnlv ját A lelke\' ifiaság alig értékesíthetné jobban nyári szünidejét, mint h i e nemzeti ünnep bűsfckceágéböl réazt kér éa veszen magának. Aa iljuaág élen Siposs Géza, a peati kör elnöke, Fsngter Béla, Halviix joghallgatók éa (ierencaér Lnjo-t tanárjelölt állanak, — p«re«el Mér 4rei. hagyatéka. Perczel Morcnak, a nemrég elhunyt 48-as ta bornoknak íratni) uoovaöcscse, Perczel Józael cs éa kir altábornagy, a Debrecenben allomáaozó honveddandár parancsnoka, Hajtó alá rendezi, mert öl bízta meg ezzel a boldogul1. Az 1818— 49-es szsbndságharcra vonatkozó emlékiraton kívül Percei Móric több Qlózófikus müvet is hagyott hátra. Az egyiknek a cime: »Szerelem és házasság\', a másiké: >A vallásmíg egy harmadik : >Az ember rendeltetése* fölült értekezik. Perczel József alt&bornugynak még életében átadta a nagybátyja mindezeket az iratokat, melyek egymásulán lógnak megjelenni. — Tftanltók Mulatsága. A nagykanizsai Ori ií. Tűzoltó Textillel vasárnapi mulatságát azln* tén azon veszély fenyegette, hogy elázik, de u délutáni órákban aa idö annyim javult, hogy a közönség nagy tömegekben rándult ki a mulatság színhelyére, a sái ci mulatókeribe. Tréiás játc — firlenltts. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi Oollsginmsnak jogakadémia ján az 1899 -1900. tanévre a be iratások f. évi szeptember I élői B-áig es<közlendök; aa elő dánok pedig szeptember 9-ikén >Ves/ik" kezdetüket. Utólagos fel\'éleinek szeptember 9—U-ik napjain dékáni-, a.ttán pedig tanári-kari engedéiylyel lehet helye. Azok as egyéves önkéntesek, a kik tényleg s katonai szolgáalukat f. évi szeptember bó vé\'én fejezik be, október 1—8 napjain iratkozhatnak be. A vjzsgá atnk batáridőé szeptember 1-éöl 15-éig terjed. Jogaksdeiaisi hallgatók va láaleiekezeti különbség nélkül részesülhetnek a C>llegium kebelében lenálló tapintáséi kedvezményeibén (az erre nézve megállapított télévi dijak a köveiké-zök : ebéd éa vacsoráért 81 ír\', ebédért 19 Irt.) Az erre érdemesek igényi tan Itatunk aCplleglniri által évenkint kiosata\'ni azokolt ösztöndíj ikra ; va amint it s<egénysorau«k tandíjmentességre, tápintó\'.eU dij elengedésre s a jeleniekeny alaptőkével rendelkezi >Jigáas segélyegylet* (ámo-gata^ára szúmilhalnak. A jogakadémiai ifjúsági-, valamiül acoi egiu\'nl nagy köayvlár a hallgatóság rendelkezésére fog állani. Mindenni mü fel világosi dokkal sivesén szolgál, a jogakadémia igazgatóága. — VJ aagyar egkettal rendtartás Esztergomban) együtt 111 a különböző egyház- kik, confettl és szerpentin esa a eég kedélyesén „lotiyék tagjaiból alakított oraágos bizottság s aaórako.iaitálc a közönséget. A bevételből Ítélve, j „0„ fArado/íik-, hogy a mavyar katolikus egyház körülbelül 1000 en voltak a mulatságon, melynek fámára nj eskciéii rondterts dolgozzon ki. A mindegy 150 frt tiszta jövedelme azt eredmé- h izawigi rituálé átd ogozáaáuak megvan a maga nyeste, hogy tűzoltóink könnyű, nyári ruhát \| mrtéueti elöznénye. A most érvényes rendurtás kapbtlnak. Mimkossetra olyaa oél, mely megér-jM ab^olu korszak alkotáa s inkább osztrák deottlte a tömegei látogatást. i mint római mintára készüli, magyar katolikus. A rendezőség a kiivotkezí folülflzetési kimu-1 papsia régi óhaja ennek a rituálénak átalakítása Az esztergomi bizottság A magyar irányban, Pázmány Péer régi magyar házassági rendje alsptán javítja át n szertartási könyvet s ezentúl a katolikus templomokban njra az csketcs magyar tatást és elszámolást küldte be hozzánk: Bogenrieder Józsetnó 2 Irt. Kécaei Pál 1 frt, Schulhel Adolf 1 frt. Dr. lisuser János 80 kr. N. N. 80 kr. N. N. 00 kr., IChsziI Fivérek 50 kr. I_____________ __________ Boroesi Henrik, N N., Dr. Diók Józsel, F.>cht rendjét fögjVk a kaloiazni. J.ikab 40—40 kr. ltatbmanu Gyula, Kemény Jakab, Nétnetli József, Frans Lajos, Malhea Károly, Fénusz János, Darvas János 80 -30 kr. N. N„ Imrei Ferenoné, Nagy Sándor 20—20 kr. Ungár N„ K. Y.. N. N., Polczer N., N. N,, Horváth Ferenc 10-10 kr. Osszeseu 11 frt 60 kr. Belépti jegyekből befolyt 169 frt 40 kr. Confrtti és szerpentinből befolyt 17 irt 11 kr. Fc ülfizelésekböl befolyt tl frt 60 kr. Összes bevétel 193 irt II kr. Osazes kiadás 66 frt 71 frt Maradi tiazta jövedelem: 142 frt 40 kr. — Dalárda. A nagykanizsai Általános MunkásképzT Egyesület dalárdája, mely Hoek János zenetanár kitűnő vezetc-e alatt áll, nagyon szépen halad. A dslárda gyakorló óráit na izra-elitnk iskolájában tartja, tuely alkalommal megélénkül as Iskola^ulca és a sétáló közönség nagy élvezettel hallgatja a dalárda gyakorló és próba énekliaét A dalárda 38 tagból ál és dicsereiére legyen mondva, as ifjúságnak nagy szorgalommal éa ambícióval halad ama -ói leié, hogy városunkban olyan dalárda léteeüljön, mely nemcsak a Mnnkásképsö Egyesületnek, hanem a vár\' snatvis diszere váljék. A dalárdaban pompás hanganyag van együtt, mely egyreazt a vezet fl tanár szakavatottsága ta ügyszeretete, másrészt a dalárdiaták szorgalma folytán már a köseljövö-oen annyira kiművelve esz, hogy a nyilvánosság elé léphet — lárévlstgálstek Xaraklz hegyvidékén. Julim bó elejen volt a muraközi begyvídéz iskolázásában gócpontot képező stridói állami ilu és leányUkoiák sár>í<sgálata. Jelen voltak Dr. Jankovich László gróf főispán, dr. Ruuicúa Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, Szalmay József szolgabíró, Marqitai József képezdei igazgató, sok tanító éa nagyszámú közönség Stridóról és vidékérői. A növendékek értelmes,szabatos feleletei, hazafias szavalatai és dalai után ugy a főispán, valamint a tanfelügyelő lelkes beszédet intézett a tanítósághoz és a tanulókhoz. Aa ünnepélyt á magyar nyelvben jeleskedő tanítók és tanulok asegiutalmasáaa fejezte be. — A gelael aa. hli tagválassUU Agya. A megyei állandó bíráló válasstaaány i bó 8-án tartotta üléséi, amelyen tárgyalás alá vslte a g/sei törvényhatósági bizottsági tagválaazt.a megsemmiaitése tárgyában beadott kérvényt As öeasaa ügyiratok felolvasása ólán a választmány rendelte el, a választás ügyében a amelyek eredményéhez végleg határosul. vizsgálatot képest fog a bizottság — Idegen é« magyar fürdők Lapunkban is több alkalommal felszólaltunk már az ellen, hogy a magyar fürdőző közönség a hazai fürdők mellőzésével az idegen fürdőket látogatja. Most a „ Pesti Napló? hir-rovatában egy levél jelent meg, mely jellemző volta mellett részben azt is megmagyarázza, hogy miért kénytelenek honfitársaink! a leghazafiasabb szándék dacára is idegen fürdőkbe menni. A levél igy szól: .Elhatároztam, hogy ez idén it\'hon nyaralok s a aok hely közül utoljára R. fürdőben állapod lam meg. Kértem prospekluat, de minlh >gy bélyeg nélkül adták poatára, büntetéapénzzel kelleti kiváltanom. No ez a pár fillér semmi, de az eljárás mód mégis különös I írok erre íz igazgatóságnak a kérem, értesítsen, hogva fürdőben, hol harmadmagammal negy hetet azándékozom tölteni ksphstok-e ezen meg ezen nsptól kezdve ilyen meg ilyen ám szobákst s ha igen: küldjek efoglalót.^ E^y hét elteli, s a válasznak se hire, se hamva. Tilán eltévedt, gondoltam, valame\'ylk levél. Írtam másodikat s ezt már lérli vevénynyel. Ma már kilencedik napja a nálam levő veveny bizonysága szerint, hogy a levelem útra kelt s válaszul rá még mai napig sem érkesett egy betű seml Eléé kísérletezésre több időm nem lévén, irtam egy ausztriai fürdőbe, hol tavaly is nyaraltam, A válasz a kiszámított időnél 86 órával előbb megérkezett: ssivesen várnsk s a vendéglős .megtiszteltetésnek tekinti, hogy ismét öl kerestem föl." A válasz természetesen bsrmenlva érkezett. Levélre válaszolni ilendöség és ilyen esetben üzleti érdek is. A fürdő a magyar kincstáré. Kérdem, vájjon az odavaló fttrdöigazgatóslg illendően és híven szolgálja-e a magyar állam és a magyar kincstár érdekeit ? No hát ez az egyetlen eset nem elég ugysn as indukcióhoz s nem bisonyilhstja, hogy miért szalad a magyar ember a raigyar (ürdőktől; de oémileg mégis rámutat a dolog bibijére s egyáltalában nagyon tanaiságot. Ezért voltsm bátor megírni s közzétételét kérni. Egy nysralni készülő (óvárosi tanár." Ka ^aStáá aa aswaayl Szenzációs eset történi Pécs városában; — lovagias ügyet intéseit el egy ari asssooy a város egyik Igen ^smert^űatai. gavallérjával. Most az egéas város erről beszél és sokféleképpen kommentálják as esetet, de aindenképpin a gavallér rováséra. Levelezőnk aa ügyet a következőképen adja elő: A fiatal nr egy igen vagyonos ember fla és a legelegánsabb ficsnrak közé tarozik, kibe a fél. város bálozo kisaaszonyai tényleg azerelmesek is szoklaJt lenni, iőképen a báli aaeson idejében, As urű azonban jobbao szereti as assonyokat, s idejét rendesen ssok társaságában töl\'i. — Lerjobban szereti asonban azt, ha a világ elhiszi, hogy neki as aesaonyok.körül mennykő nagy-szerencséje saokoit lenni. 8 hogy e higyjék, ezt külőnbözö ügyeskedésekkel azokta elősegíteni,— szóval kitűnően ért ahhoz, hogy miképen kompromittálhatja a legliaztességesebb asszonyt ia. Néhány aiker e téren egészen vakmerővé tette, s a napokban nyilvános helyen egy kőztiaz\'alet-ben ál ó özvegy úriasszony nevét ejtette ki olyan megjegyzések közt, melyek után erről a nőről is mindenki azt hihette, amit akart Az asszony, kinek valaki megvitte a hírt, másnap Leáli\'otta gavallér lakására,—„Azegész vároebaa azt Vazélik, hogy a kedvese vagyok önnek"— kezdte a aa-szony,,—Kérem\'sagyaád\' hebegte asarü — „Gn\'nek ön aa oka, a Jfci tegnap rólsm\'gyanna dolgokat beszélt."—„Ném Iga\'!"—.Hátmég tagadjt is?Hiuaa akkor ön hazug és gyáva." $ ez<el előhűtött egy korbácsot, a a meglepet gavallért kegyetlenül elverte vele. Egy ütés arcát érte és hossza csikót hasított rajta, malybol kiserkent a vér. Mikor a hölgy ezt látta, sarkon furdal\' és nyugodt, méltóságleli\'a lépésekkel elhagy a házat, A gavallér még aznap-\|<árt\' kocsiban hajtatott a vasúthoz és fürdőre ntasott — Hiivelt uSlt otthona Vidéki müveit nők rövid tartózkodásra is kapnák mérsékelt árért szállást éa teljes ellát i-t a „Müveit Nők Otthoná"-ban. Bővebb felvilágosítás nyerhe\'ő 5 krajcáros levél bélyeg bskQldé<e mellett az igazgatóságtól Bpest, Tisztviselő telep, SLksr. Orozy-at 37. sz. alatt. — Váltesás a francia hadparancs-aakaétfhaa, A franciák már a ig várják azon idői, midőn végre megszabadulhatnak a nyomás a ól, a mely alatt a Dreyím ügy miatt már évek óla szenvedne. Ha nem is lehet valami rendkívüli fontosságot tulajdonítani a bidiertg vezetésében beállott változásnak, de nem is szabad azt kicslnyleni. Brugére tábornok, ki eddig mint a hadsereg inspektora szerepelt, Zuriinden i tábornok helyére lelt mint Paris katonai parancs-\| noka kinevezve, Zuriinden pedig Brujére helyére. [Ez sok combinatlóra ád okot. — üaaaUltatt levelesé lapek. A mai hamis világban mkr ilyanek ia vannak. A hamisítás jeles mesterségével foglalkozó arik most :olt hagyják a letaposott ulit és teret ker-wnek \| lelietssgeik érvényesítésére. Ismeretlen tetleeek \| ugyanis ujabban levelezd lapokat hamisítanak. iL\'ginkább az öt krajcáros zári levelező lapot I Utánozzák, mert hát ez a legértékeaebb. A hamis \| svelezö lapok n<y a papir, mintszinre és alakra, I valamint kiállitáara teljesen hasonlítanak a valódi ikhoa és a Masy. Ktr. Posta és Zárt Leveleaö Lap löliráson kívül rajta van az & krajcáros értékjegy rgéuen hü pirosssinű lenyomata. As u\'ánzolt levelező lap esak éppen nagyságban különbözik a valódiló\', a mennyiben ki-eob, 7 esntime\'sr hoss<a és 4 és fal centiméter széles. I Uogy s hamisítók miképpen bozaák eaeket a levelezőlapokat forgalomba, azt még ne n indják, de tény, hogy forgalomban vannak a egynéhányat le is foglsliak a postahivatalokban. A posta és távíró vezérigasgatósága most ntaaitotla a postahivatalokat, hogy a levelezőlapokat kísérjék figyelemmel s ha ilyen utánaaira találnak foglalják le éa terjesszék föl a pósiaigaigatösághos. — Gaaaha>BBérg«aéa. BedS Verona, Ki-oizsy-tttcai lakos, vasárnap a piacon goabát vásárolt, melyet 4 éves kis leáaykMával ebédre ióisásn el is költött Rövid idő muva asonban háayási ingere volt mindkattőeek, éa abból valamint as egyéb tünetekből a beteghez hívott orvos Hajót Soma ár. gomba-mérgsaáat konatani ált Aa idejekorái alkalmasait ellen<zerk jó hálással voltak a betecekre, kik ma Skár ■inésa vssaélyan tal vannak. Vároennkban már több ízben furdalt elő gombamérgezée ás igy táa ideje laua, hagy a gombák árosltása szigora hatóeúági fel így elet Nagy-Kanizsa, otütörtök Zala 56. szám (6. lap) 1899^- juliuH hó 13 án alá vitassák. Budapesten épen aoet lépett érvén ybe\'egy olyan azabályrendelet, mely izerinl piaere hozott gombákét előzőleg mindig halósági ítöiegnél be kell mutatni éa ■ tanács állspitia meg a gombafajokat, melyeket árasliaai szabad.. — A uáiéree kerítik* Egy angol orvot Birminghamben felöl vssAst tartott arról: hogyan kell élnie annak, a ki százesztendős kort akar árai. Ait ugyan már más doktorok ia mondogatták, hogy aa embernek randa* életmód mellett aaáa érig kall élnie, — de csalhatatlan receptet még egyik seri\'ajánlott Or. Sawyar nem volt ilyen elővigyázatos. Ast sjáalja például, hogy a ki ssái évig akar élni, ajtaja elé azal-mazsákot fekleaaen, íe agyát na állítsa lal mellé. Nyolc árai alvást ajánl (továbbá. Tanácsai kilenc fejeietre ostlanak és meglepően egysserilek. A <81 nőttek táplálkozásánál külöaöe súlyt befcyez arra, hogy magiiltja a tejivást ea ajánlja * islr. nak meni ál nagyobb mennyiségben való fogyass* tását, mért as pttszliija el sserinte a betegség1 csiráit.. — Dunántub bankóhsmiaitó-banda. A székes. a érvári csendőrség letartóztatott a leiérmegyei moly köaségban eny erseébetfalvi kereskedőt, a kiről kiderült, hogy as egész országra, de különösen s Danántulra kiterjedő bankóhamisitó saővenég fsja. A airoi és győri randöraég már régóta keresi a forgalomban levő hamis bankók készitöjét, néhány embert el is lógtak, de az igazi bQnös nem kertit késre. A fővárossal uonh-szédosJErzselietfal»án a múlt hónapban letar\'ói-tattak Rigó-Csizmadia János és Nemee»Nagy János zámolyi lakoaokat, mert hamis pénzt akartak beváltani. Ez a két ember látván, hogy kelepcébe került, magával akarta rántani a banda fejét ia. A csendőrség rábeszélésére Isoaalták az aa erzaébetfalvi kereskedőt Ztmolyra. Minap érkezeit meg a kereskedő Ztmolyra s magával hozta a bankóprést, a melylyel ötlorintoat lehetett gyártani. Csizmadia János sie\'ett slmondsni a községházán, hogy azerzsébetfalvi vendeg Nagy János borpincéjében van. A csákvári rendőrség erre megleple öt s letartózta\'ia. A hamisító megvallotta, hogy már ti« év óta gyártja as öt«, tiz« és százforintos bankjegyet, a melyet ország* \| szerte elterjesztettek. — Talált én elveaiett tárgyak Nagy-, Kanizsa r. t. város rendórkapi\'ányi vhivatalai közli, hogy junina hó 87-án a város belterületén egy csomó vászrn-rahanemBt találtak. Felhívjál a károsfelet, hogy ennek átvétele végett, mint igazolt tulajdonos, a hiva\'aios órák a\'att jalent-kezrék a rendőrkapitányi hivatalnál. Fo\'yó hó 4-én a 6-iengeri-atoában egy sárga börböl készült ers/.ény, melyben egy arany gyürü volt,- elveazett. Felkérik a megtalálót, hogy azt a károelélnek leendő kézbesithe.áa véged a rendőrkapitányi hivatalnál adja ál, hol a tulajdonos illő jutalomban részeeiti. — AllaleféanéRAfy. A rágadós állati betegségek állapota Zalavármegyében a legutóbbi hivatalos kimntatáa szerint a kivetkező : Léptene; Letenye 4 udvar. Veszettség: Káptalantóti 1 udv. Tenyéezbénaság é< hólyagos kiütés : Eszter gál 8 udr Sormás 1 ndv. Tóiej 6 u., összesen 4 község 16 udv. Rühkór: Csáktornya 1 udv, Sertésvész: Akaii 1 n„ AUó-Ztid 6 u., Andráshida 1 n., B.-Magvatód 1 u., B.-Sí. György 1 u. Badacsony-Tomaj 1 u., Csapi 8 u.; Döbréie 6 n„ F.-Páhok 8 n., Gelse 1 u., GyepttKaján 7 u., Kmlej 7 u., Monostor-Apáii 1 u., Murake-raszturl u, N.-Boldogass<enylalva 2 u., P.-Ederi<w 1 u., Sármellék 10 u., Sn.-Jskab 1 u., Szt -Kozmadombja 1 a., Széosi-Öziget 1 u., Sil.-Györgyvár 9 u., Szl.-Liszló 6 u, Szepe\'.nek 2 u., Talján Dörögd ö udvar. Zala-Szánté 1 udvar, összesen 26 község. Sertésvész es idö szerint az ország 1012 községében van konstsiálva: a mult heti állapothoz Jcépeat a fertőzött köiaégek száma 136-tal szaporodott. Törvényszék. - Végtárgyaláaok éa Ítélethirdetések. 1899 M juliui M U-i (ptntehen) Több rendbeli lopás büntette miatt vádolt Vnossnik Regisi elleni ügyben \'égtárgyaláa, Lopás bünite miatt terhelt Csurin Antalaé szül, Hren Julls elleni ügyben Ítélethirdetés. Lopás büat ttlével terhelt Kollár Pálné szül. Jámbor Mari slleni ügyben Ítélethirdetés. Családi állás elIsní bűntett éa vétséggel terhelt Pandúr Ferenc elleni ügyben ítélethirdetés. az Ausi-Irta dr. A kttlke-Ármin, a IRODALOM. — „Allalaman péaiágyl anaaela". K szakirodalom- terén valóságos eseményszámba megy az >Áitalános Pénzűtyi Süemle» iménti megjelent első ssáms, Ds beszéljen erről msg* a válioaatos, 16 o\'dalra terjedő s magas szakirodalmi nívói álló tartalom. Találhatók benne aj kóvetkeaő cikkek: Fogyasztási adóink Iriával való kspcsolst szempontjából. £zner Kornél egyetemi m. tanár. — retkedelml hírszolgálat. Irta Sasvári m. kir. kereskedelmi muzeum tudakozó irodájának főnöke. — A hitelszövetkezetek. Irta Tautzig Aladár, az „Országos Kö/ponti f. szövetkezet* elnök igazgatója. —• Keskenyvágáuyu ét harmadrendű h. é. vasutak lináncirozAaa. Irta Frütikl Lajoa oki. mérnök. — A m. kir. állam-vaau\'ák munkástelepei. Irta Szigeti Barihoe Andor dr. miniszteri titkár. — A magyar post:i-, távíró-, és távbeszélő története. Irta hennyei Uenney Vilmos dr. m. kir. posta és távírda igazgató. — A munkásmozgalmak törtenete.Lta dr. Hercegh Mihály, a m. kir. tudomány egyetem prorektora. Ezenkívül: A kiegyezés ; Pénzpiac és töztde ; Barkók és takarékpénztárak ; Hitel* uövetkezetek ; Kereskedelem és ipar; Nők a kereskedelem szolgálatában; Állami kedvezmények az ipar támogatására j Közlekedés; Magyar kir. államvasutak; Helyiérdekű vasutak; Hajózás ; Piiata, távíró, távbeszé\'ö; Találmányok és szabadalmak; Szaktudomány és irodalom éa Biztosítási Szemle cimü rovatai valóságos tárházai az általános pénzügyi világot ird-tklő fontos eaeményeknek é« pontos ada>oknak. A lap kiadóhivatalának egy külön osztálya pedig olvasó közönségének\' minden pénzügyi dologban díjmentesen ád felvilágosítást és útbaigazítást, sőt miután a táraszerkesztőx ügyvédek, jogi tanácsokat is. A már létesített rendkívül kedvező összeköttetések a bel- és külföldi bankokkal és pénzcHoportokkal, lehetővé teezi a lapvállalatoknál iparvállalatok és vasutak flnincirozását, nagyobb amortisaiiog kölcsönök é< egyéb pénzügyi müveletek gyors és aikerea lebonyolítását. A lapnak telelőn szerkesztője Török Niván, társ-ezerkesziők és ■ kiadótulajdonosok dr. Pátkay Dáuiei éa dr. Pátkay Bála. A lapunk cheque számlái vannak a m. kir. pos\'alakarékpénztárnál 7298. Sí. a. a a „Magyar Ipar és Kereskedelmi Bankinál 16301. ta. a. Előfizetési díj: egész évre 5 Irt, lálev e 2 Irt 50. Az .Általános Pénzügyi Szemle" ezerkeiztösége és kiadthiva\'ala: Bpesi, VI. ker., Tersz-körnt 30. sz. földszint 9. Klaff a Magyar Ulia\|a;al(ril, Apróbb dolga-aatok Jalaaaik már aag a ai\|fir tolvajnyelvről, aaak aaoa-ban mellesleg foglalkoatak csak eaaat a eaerAlttt trdekee tárgyijai a a köaölt aatkiscs la megjehattsen kláayoe volt. Padig taljaa figyelmére méltó aa a ayalv nemcsak\'a tadóa-aak, a kl rajta tannlmányoshatja leginkább, mennyin ma-hat uöntedetoeeág ta as takány mókásaiét alakháaábaa nemcsak annak, a kínok hivatásával Jár, hogy a tolvajok speoiflkaa syelvét aegisaerje; da a aagyktaSaalgaek la, annak a rteataek tadailllik, a mely kedveli a kniidxama-hat ás kedve ItUlk annak a sajátságos logikai ta pesikoló-glai működéinek uegflgyeléeébee, a malyaak folyama alatt aa ilyen osstáíynyalveklétra Jtnnek. Ilyen stbaigaeltó mt vet ktaatlnak kladai Jent Sándor ta Vett Imre A magyar tolvajnyelv ta szótára eimtn, kik ritka nagy esorgalomaal olyaa gyűjteményét hordták agyba a magyar, (Iktat padig a IDvároa tartlletta haaasálatoa tolvajayalv asavalsak, 1 miatt, akár teljaaatgtra, akár vtUgosságárs és áltakiathatt-atfira atsva még aaaki altttásk. Vlláfea, hogy gyakorlati teUatetkea igen aagy katáaa laaa aaaak a ktayvaaaktiak . A btatgyi syoaoaá* a(yik lagfontanbb milllt adjik vtle a awrstk a seaadfr, a jogiaa kVimlaátútt kaatáa. A kivált maakártl allamertla( ayilatkoaUk ttkbak ktsSU ayalvtaaati aaampeatMI Slmsayi Ziigaoad dr. agy Mami ta-aár, Tóth Béla, — jogi tekialstbtl Leak Gyula. kir. Htlt-ttbtal bírd, raadtrt taklalatbil padig Saombat/alry Alkart raadtrtanáane. A ml kanasMlgártl agytbirást iafalmat ayajt tartalmáaak ktvatkaat alveaata : A ulvajayair Ismer-t.tiea 1- fa.aaat A totv»\|ar.iv ta Iflaaatlaa. a) A atma tol rajt nl r (Jaikaaitd.) b)ta tlt tolrajayalv (ki^kmtl) Iréqaaet A magyar tolva\|ay«lv, a) A bátyánk nyalva, h) a tol rajok ayalva, rtfpltk a lalvajayalv irodalma. Q. A sritár. Ast klssaatk, kegy a—itr, nadtr al aaa labM a kallrae mlveetke atlkSI, a malyaak ára aaa aagy, mladtaaaa esak tO kr. A ki a ktaym etttisetni ■aáadtkoaik, káMje aa alttaattai dijat minik eimtn (VII, Kirily-a. A L 11. Aa • nvalkaa aegaalluu al magméal kala án kapkalt riiektl riltp kleyTkaraehe-étiékea Sa(r«Kssliiáa CSARNOK. Mucikának. Mivé tattél engem, tdas boldogságom í Valéaág-e. vagy oaak astpatgaa kstp álom, A ml velem Urttat, mióta iamarlak, Ta blbáJea ttndár, te tdas kis gyermek I Nem vagyak a régi, aia-Uakl ast mondja, Ssivam olyan ktaayl, semmi, semmi goadja. 8aagtay vagyok s migla enyém agiks világ,. Padig egyebem ítnes, mint as a aaál virág, A mit tttad kaptam, ta legdrágább fciuaam. Veled gaadag vagyak habár ataaia sínese* t Dal osattog ajkamról, gendtalaaal járok ; Bólintva kOaaOataak aaarte a virágok. Kiábráadaégttek arsayoe na\'veden, A eaaoaka vi«a shsngot vele tbrantgatsm; S nem ftr mag aaivambea a sok, aagy aaeralaa, As egéss világot keblsmre tlelaa. — Kom vagyak a régi. — Ki vagyak caertlve, llintka a lalkaaban máa valaki liae, Talajdon aagaare magsa aa\' lemarok, Bink ta kaeagek, mlat valsai gyarak; Parányi ürömöt aaásasonsask érzek, 3 magtadok airatai aisdaa aeamietgat I Minden aj, miadaa aatp, miadia kis apróiág: Biaavtllal kiatna kis bogárka sorait,, Mint repül ossposgvs a mist esik a vtabe, Nem hagyom vargtdai. kimentem isibe, Taláa as ia szent, tán boldeg ssegtnyka, Ha boldog, ka asant, hát mitrt na tlaa ? ! -r\'-Nem vagyok s rtgi Unott, fisait voltam, Bnsan, asdtlan jártam, szinte titheltau, Mig mag sem láttalak ta héfahir illek. Klkagytak ekkor a vtuaa eMavadtlyai, Csordultig megtelelt a ssivem jtaággal, A eaaaea ktsytval, lelkem laálaággal, UJJáatlt ssenlaad, gytagtd kedrassíged, Áldjon is mag érte a jó Isten tiged I Ml Toltam, ml voltsa, tán nem ia volt lelkem? Miadaa Idvteatgaa oaak gyfaytrbe leltem ; Annyira ianytgsttt a por, a aár, a rtg, Hogy még mag ae láttam, a mt sslp, nagy < DrSk ; Saárayassagett lelkem a Rtldet Tordaate, A aaaay végtelenjét oaak aaa la aejtetta I Ke aoat fel as tgb« viasi martea röpte 8 ott a tieata légbe\' kljjal magflrtdva, Édaa önfeledten mily mámorba aatdtl) Mosdkatlaa boldogaág astsi gytsytrttll t Hej de s nagy tilvtt nem bírja sokáig, Hoasád le a tőidre ajra viaaaaTágyik I Hossád, Is arisdeaea, aaép világom hoasád, A ki ntlkllt nekem pokol a masuyorsság I Mig tágadat blrve, aa álat taáa klsja Ajkam aaa jajasóra, moaolygáara nyitja! Ha te neretia, ba, bal oly aeaal, oly kövén, Legnagyobb gyttrelmem idea kineseavedte ! Gtrgyt Sándor Kiöntött a szőke Tisza... Kitatttt a astke Tlaaa aadrébtl Alig iáteaik ki a vetáa vistktl. Kiöntötte ssivemet Is s báaat, Máa tlell más eatkalja babámat. Zug a vihar, ktmsyet hallejt a faiht. B világos nincs egy igaa asantt. ZegJ eaak vihar, ragadd al a bánatom, Meg aa tndje hogy ta moat tt ilratam, Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok minden külön dij felszámítása nélkül wia— előfizethet dk ^í s megrendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy "Kanizsán. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 56. szám. (5 lap.) 1899. jnlios hó 18-án " TlwtUf ntki Tlaaa suértto, Stm Ma >t\| kltUo kii tiajr alMba, Da akkorra tátikád. t faiadta Kiborítja, alít u irria a valtat Figldr -Gin. Kerékpárt a hölgyeknek! n. Julim havában a Büaton tarán korcsolyázni, karáosonkor a cseresznyefáról cseresznyét atadol; ■a Négy.Kanizsán villamosan aa lndóháahos kijutni atb. olyan lehetetlenségek olyan absaurd valamik, mint a milyen képtelenségnek tartom egyáltalán /Sí nem telt kérdésre felelhetni; — de ugy látom bogy mégis, (nem szószerinti értelemben véve) — nem éppen olyan lehetetlen valami, mert a hasonló címmel ellátott előző kis cikkemre megkaptam a fdUaut 1 As érdeklődőktől csak ast as egyet kérem — ba egyáltalán megengedik bogy kérjek I — hogy • két kösleményt ssiveskedjenek elolvasni, ha ugyan érdemeaitik aa eioivatásr* éa azokból következtessenek Baját meggyösödésük sserint, a mire é» kíváncsi nem vagyok, Aat nem képzeltem és most se képűiéin, bogy a kerékpSrsportot lehet kerékpár nélkül folytatni és igy sst sem képselem, hogy egy ndi hivatás betöltésére hivaio\'t (engedelmet hogy igy lejeaem ki) — asszony, ha osak egy kia kép« aettsége van Is — a nffl teendőket léire téve —■ kerékpározzon! Hunéin azt Igenis tudom — még pedig tapasztalásból, hogy s hízásra hajlammal biró hölgy a kerékpározás állal a normális állapotot érte el, mig ellenben a vézna, betege a gyönge nö a kerékpározásnak kössönhsti, hogy teste erősödvén, lelkileg is erőeebb lett. (As érdeklődőknek névleg is msgneveshetem as illetőket,) Megjegyzem, hogy ez elöti egypár évvel történt, amikor még pláne frivol dolognak tartották a kerékpározást a hölgyek réazéröl. De a mult években már az orvoaok közit 1 többen ajánlották oson sport folyta táaát bizonyos nemtt betegeknek, mi által a remélt aiker várakozáson felül be is következett1 és ma már grólnők —-hercegnők is kerékpárosnak I .Részemről a kerékpározást is mint minden egyéb sport űzését, osak onnuk idejében és bi-sonyos mértékig képselem és isrtom — a bölgyakst illetőleg — kellemes, testedző, szivet lelket erősítő; felfrissítő és mégis illemes szórakozásnak 1 Ihászi Horváth István. A szerencsétlen Irland. As igen elterjedt „Le Journal" című párisi lap néhány nap előtt egyik szerkesztőjét Georges d\' Esparbis urat Irlandba kliidé, hogy az ottani Tiexonyokról a lapot ludóeitss. Most érkesett az első tudó-itás. As irlandisk nemzeti óhsjsit sz esész világ Anglia kivételével, figyelemmel kiséri faz irlandok ismét mozognak ugy, hogy csak as ^lvasók érdekébsn vélünk cselekedni, midőn e nagyérdekü levélből alábbi kivonatot közzéteas\'ük. Dublinba érkezve leírja nevezeti ludóaitó a vidéket a melyea á\'utazott és azt Bretaguc-nyal lakosait pedig a bretonokkal baaonlitja ösaze. ,Az egé«x ayngati partvidéke ezen országnak sötét gyásamezbe van öltözve a egy temetőhöz baaonlósk a falvak, hol egykoron hirea csatáikat vívták as irrek és franciák és sbol a szabadságért harcolva lehelték ki hősi lelküket. És még ma ia ugyanazon fekete azénlöld, amely megszárítva tüzelőül használtatik, aa égig csapkodó lángjaival melegili Irlandot, mig as Óceán táplálékot nynjt nékie. Három ötöde a derék irlan-doknak ezzel tüzel és „goámoo-\'ból, a melyet s háborgó Óceán vet ki partjaira, táplálkozik. Est hallva as olvasó, Irlandot igen szegény oraságnsk képzelhetné, de Irland gazdag. Igen aok tenyészállattal biz, különösen juhokkal, a melyek a szakadékok közül és a legelökön mess-ssiről mint frissen esett hé veszik ki msgukat, mig sz őrökké ébes London gyomra el nem nysli őket, mert még saját junsik sem as ö tulajdonok ép ugy mint as iskoláik sem, valamint házaik, tűzhelyeik éa gyermekeik, sem a kik örökösen betegségektől gyötörve ée balálra éhesvs bolyonganak. Ezen derék jóravaló nép nem bir más kincaosel, mint arany ssivévsl rongyos öltönye alalt és es a szív ia faléban Franciaországé, fin Irlandban eddig tényleg nem láttam egyebet mint asegényaéget éa fájdalmat Jobbra, balra, előre, vagy bálra tekiotiaa szem cnak romokai látunk. Minden harmadik, negyedik háznak hiányaik a tetőzete Ee ez igy van as egéas nyugati réasben. áa elüzöu, kutyák által hajasalt bérlők agyagból és sárhói összetákolt kuoybóikbsn várják, mig a halál sseave-déaeiktől megvilija öké\'. Majdnem valamennyi elhagyott épülethez oda lészkeli magát egy ilyen aárgunybó. Ha már nem lakhat benn, aaoa háaban ahol anyja régi irlandi danája áliatá el egykor, legalább annak köaelében akarja elszea-vedni keserveit. Nincs ss a költői Isatásia a mely e szegény nép szenvedéseit, a mely már 700 éve nyög sz sngol járom alatt, kellőkép ecsetelni tudná Anglia plött Irland nem egyéb, mint egy gyarmat a mely míg ninoa meghódítva. A katonai önkényuralom, az elnyomatáa a hivatalokban éa mindenhol, as egéazségea éa e\'lentáiló képes Irlandból egv phantomot csinált, a melyet a költő balladájában „Shan van Vocht\'- (a sseren-csétlen anyó) névvel illet. Az örökösüldözt elések lolylán s még le nem igázott lrlsnflfbdsett lett a fájdalmakkal szemben lolyton szenved és lájdalmas kérő pilsntássit Franciaország leié irányítja, könyesik meg nem érdemelt sorsa felett. Irland sorsa nehesebb mint Lombsrdiáé volt aa osztrák lánook alatt nshezebb mint s lengyeleké ss orosz medve ro\' koni ölelésében és nehesebb mint ss elssássoké, a németek bstslmse és harcias ökls alatt. Mart \| Irland egyazerűeu aa angolok által leaa kormányosra. Nem minden keserve és panasaa as irlsndoknak bal el boasáuk, mert sok elvéaz abból a feledésben és a vad kurjongásaiban a asoldatesskának. Kötetekre terjedne, ba cask egy részét akarnók leírni azon boraalmaknak a melyekei az angolok naponta Irlandban elkövetnek. Nem akarok tuloani a igy csupán egy episódot adok itt elő, amely igen rövid idő elölt történt. Több mint huaz egyéntől elmondattam est magamnak ea az egyik ugy mint a máaik, sem hozzá téve, sem el nem véve belőle mit sem, ismétlé sst előttem s megvagyok gyöaődve, hogy eaek az emberek igaast mondtak. Mintán as elmúlt igen szigorú télen a „Lsnds-lord"-ok a bérlöknek a bérösszegből mit sem engedtek le, esek pedig a bén nem bírták előteremteni, s •Lsndslordok< vnlósásos emberva-dásaalokat rendezlek ezen sssrenosétleaekre. Egy ily ssegény bér ő család ia igy járt Ballin környékén, akiknek birtokát egy iamert londoni milliomos bíróilag eladatta. As egésa 7 tagból álló oaalád azonban nem hagyta el idejekorán házát, mert aa apa betegen feküd, a községi örök azonban egy éjjel áttörték a háztetőt, a lakószobákat szétrombolták és igy kát órai „munks" után cssk a ház négy lala állott még. A szerencsétlen család ezalatt egy kia azobában melegedett, a malyet a rendőrök elöl eltorlaaaolt. végre ide ia behatoltak éa a családtagokat kidobálták. Az anya kéieégbsesve kapaszkodott a Tűzhelyt körülfogó vasrudba éa nem ereszté tzt el. A rendörök erre köteléket kötöttek a derekára és s házban levő egyetlen igavonó állatot, egy erős szamarat fogtak a kötélhez és igy akarták a szegény nöt elvonszolni, de nem birlsk a kétségbeesett nővel. Ekkor a beteg férj a tűzhelyhez vánszorgott és elvágts s kötelei As ..Emergen cymenek • ss ily gyslásatos végrehajtásokra felfogadott emberek erre a szegény uőt egy doronggal addig verték mig vértől ooritva eszméletlenül rogyott össze, mire az összes ágyakst és ruházatot aaötet éjszakába kidobálták. Ilyen éa ebes hasonló esetek teljea borsal-masságukbsn minden héten ismétlődnek néhány ssor. fin a aok kőzűi csupán ezt ax egyet válaas* tám ki és friam meg. de ast hissem es is elég srra, hogy a asegény irlsndiak szomorú helysetét kellőleg megvilágitss és arra, hogy az angoloktól , mindenki undorral és megvetéssel forduljon el. A. SAISSY. s kiállásét ■ igtfviMlilri s Wasaváim a tMSvMUk irts • MM asm Ui tartani. Már sasa aaért asm, msrt mi a Tárai UaatvMlS arakat %ej laMqtk, kogjr aaek-ha UUtk Hasai salissas smitstk Ml aafiktoa, a s^át kankto a dljauk arakat la. ókat taláa UfkiiwakH iSklulisw a fiittkaajrkadla o»ri tráSf. ^ - isffsr eiala, Ssff-Zsalsiéa, lm a ritka kafTststst, smtylfsi ta fiaskja aspaakamMha Mm Ttutlillk. — aaayira Uaslilitismthiaak tartjak, top versM M sgtae Urjadalmibaa kSsl\|\|Sk: Jé Hattaéaa halálára tjnúin karait á uap is blattSak: Mattolt jé BoSkaiak, Akit 0(7 sasulllak. Hoaasa aaanvadiaaak Halál lett a itp, Maly aak fájdalomtól Váltatta m( vágra. Voaták a falakat Saivtorité zriuua ; Bánat ia airaMs KálttsSM a káaba. áaitái angastiált 8ao«on ariae Égik , Mikor átaMk a Sir Mk ijjintk, Álmodjál, jé assasir, Casaása o ta kstfea, ■alikadat áldva, Mondjak i „Iitia vilid P r. J. ZsgTiSsslMés m. toklldétt kis raraat — mihelyt tartna Ma — kéaSIJák. réss. Óhaja sssrlnt ssalskaétáak. Sokszoros SdvtsM ,á máktté.\' KSaatajSk Uatl\|ák. V, <L S Saaluáa Jta. NY1LTTÉR. (As a rovatban kSslttaktat aam válik fitiHMtglt a mark.) Búcsúszó! Mindazon tisztelt ismerőseim • és jóbará-lain.nak, kiktől Temesvárra való elutazásom alkalmából az idő rövidsége miatt személyesen bucsut nem vehettem, ez utón mondok Isten-hozzádot, azon kéréssel, bogy tartsanak meg szives emiékezetőkben. Nagy-Kanizsa, 1899. julius 9-én. Lokáes Gyula. Szerkesztői Üzenetek. - VleU Jáaaf áraak Sair-KaaluSa KI nsm látnak abbaa oly lilvMvigé dolgot, hojy Mamii valaa nyakra-Wrs raktlflkilal, Ha Fintor Jáaoaról ast Irta a rovatvanatt, kugy a vtrss tiatvMUi karáaak tagja, padig ■ s ta tadomám aasrlat ank díjnok" : kát latot dm fog. kiásni a vilii Itoaka, msrt sa a kia Űrséta nem apolgálhat I tehát ezen javaalatr a - Nyilatkozat Olyan egyének, a kik a polgári kötelesség fogalmával nincaenek tisztában, ,4mtM«M»\'-eak — tartanak abbel i beadványomért, melyet Fnms Lajos és fiai nagykanízssi gőzmalom\' éa vil-lamtelep-tulajdonosok adó -ügyében a zalaegerszegi pénzügy igazgatósághoz intéztem. Ha „deauncians" volnék, nem írtam volna alá beadványomat, hiaa a számok ás tények amúgy ia elfogadhatóvá éa teljesen megbízhatóvá telték snnak tartalmát; ha „denuneisns\' vo\'nék nem lépnék moat aam a nyilvánosság elé és kezdettől fogva kerültem volna s nyilvánosságot Cselekedetem és eljárásom mindig nyilt és össinte, meri nsm szoktam zsákban macskát árulni, és a hol s közérdekért valamit tehetek, koteleeeégemnek tartom megtenni. Midőn a városi (aaács abbeli hivsialos felhívását olvastam, hogy a III-ad osztálya karesetadó-javaslatok kitéve vannak azon óéiból, bogy mindenki akár a saját, akár mátok adójára észrevételeit mtgtehesse: kíváncsi voltam megtudki, mennyivel járul a közterhek viseléséhez azon oég, maly vároaunkbaa százezrekkel gazdagodik évenkint, mely earekre menő kövezeti vámot helyezett a konceasió elnyerése előtt kilátásba a váróénak, és aaután megcsináltatta as iparvágányt;-mely éraékeoy módon kiasoritotta városunkból a fővárosi malmok kövsastvámtsrbaa őrleményét; mely ugy világit, a hogyan 6 akar, és ast fizetteti magának, s mi aeki tetszik. . Nos, megtudtam, bogy ezen kiaoaaa bányáéit 2844 frt 40 kr. adó volt javuolva. Megtettem észrevételemet 1 kimutatni Nagy-Kanizsa, osütürtflk Zala 56. szám (6. lap) 1899. juliu hő IS An alá vétessék. Budapesten épen moet lépeit ér-véiTybe\'rgy olyan szabályrendelet, mely iserini piacra liozott gombákat előzőleg mindig hatósági közegnél be kall mntatni éa a lanáoa állapitia meg a gombafajokat, melyeke! árvaiiaoi szabad.. — A uáiéTM kor Ilik* Egy angol orvoa Birminghamben felolvasást tartott arról: hogyan kall élnie annak, a ki százesztendős kort akar árai. Aat ugyan már máa doktorok ii mondogattak, hogy aa embernek rendea életmód melleit zzáa érig kall élnie, — de csalhatatlan receptet még egyik sem ajánlott Dr. Sawyer nem volt ilyen elövipyízatoi, Azt ajánlja például, hogy a ki esés évig akar élni, ajtaja elé zal-■aseákot tekleeaen, éa ágyát neállitaa lal mellé. Nyolo órai alváat ajánl (továbbá. Tanáoaai kilenc fejezetre oailanak és meglepően egyeserüek. A fölnőttek táplálkozásánál külösös súlyt belyes arra, kogy megtiltja a lejivéat ee ajáalja fc ráírnák mentül nagyobb mennyiségben való fogyass táaát, mert ez puaziiija el saerinle a betegség cairáit. — Dunántuli bankóhamiaitó-banda. A székes-leiérvári csendőrség letartóztatott a lejérmegyei Zámoly községben egy eraeébetfalvi kereskedői, triával való kapoaolat "szempontjából, a kiről kiderült, hogy az egész országra, de Exner Kornél egyetemi m. tanár. — különösen a Dunántulra kiterjedő bankóhamiaitó reekedelml hírszolgálat. Irta Sssvári szövetség leje. A zirci éa győri rendőrség már m. kir. kereskedelmi mossam ludskotó irodájának régóta keresi a forgalomban levő hamis bankók főnöke. — A hitelszövetkezetek. Irta Taui«ig készítőjét, néhány embert el is lógtak, de az Aladár, az „Ora«ágoi Központi I. aaövetkezet\' igazi büaös nem kerüli kézre. A fővárosáéi azom- elnök igazgatója. — Keskeuyvágányu és bnr-szédosJErzsébctfalván a mull hónapban letartó- madrendü b. é. vasutak llnáncirosAsa. Irta tatták Rigó-Csizmadia Jánoa éa Nemee«Nagy FtEnkl Lijoi őkl, mérnók. — A m. kir. állam-János aámolyi lakosokat, mert hamis pénzt vaiu\'ak munkástelepei. Irts Szigeti Barthoa akartak beváltani. £z a kél ember látván, hogy Andor dr. miniszteri titkár. — A magyar poalt-, kelepcébe kerüli, magéval akarta rántaui a banda távíró-, éa távbeazelő története. Irta hennyei fejét ia. A oaeodőraég rábeszélésére leosalták az Henney Vilinoa dr. m. kir. poata éa távírda aa eraeébetfalvi kereskedőt Ztmolyra. Minap jgazgitó. — A munkáimozgalmak törtenete. I>ta érkezeit meg a kereskedő Zluiolyra a magával dr. Hercegh Mihály, a m. kir. tudomány egyetem boz\'a a bankóprést, a melylyei ötlorintost lehetett prorektor. Ezenkívül: A kiegyezés; Pénzpiac gyártani. Csizmadia Jánoa aie\'ett elmondani a és töiade; Barkók takarékpénztárak; Hitel\' községházán, hogy ezerrsébetfalvi vendég Nagy asövetkezetek; Kereskedelem és ipar; Nők a Törvényszék. - Véytárgyaláaok éa Itélathlrdetéeek. 1899 éri juljui M 14-én (p/ntektn) Több rendbeli lopás büntette miatt vádolt Vnosealk Regias elleni ügyben végtárgyalás, .Lopás bünlte miatt terhelt Csurin Antalaé szili. Hren Julla elleni ügyben Ítélethirdetés. Lopás büntittével terhelt Pallér Pálné szül. Jámbor Mari elleni ügyben Ítélet hirdetés. Czalédi állás elleni büulett és vétséggel terhelt Pandúr Ferenc elleni ügyben ítélethirdetés. IRODALOM. — „állalaaes péazAgyl szemle", K szakirodalom terén vfftósAgos eseményszámba megy az •Altalános Psnzfiiyi Szemle imént megjelent első száma. De beszéljen erről maga a változatos, 16 o\'dalra terjedő z magas szakirodalmi nitrói álló tartalom. Találhatók benne a követkeaő cikkek : Fogyasztási adóink aa Aus>- ...... Irta dr. A külke-Ármin, János horpincéjében van. A csákvári rendőrség erre meglepte öt a letartózta\'ta. A hamisító megvallottá, bogy már tiz év óta gyártja az öt«, tiz» és azaaforintos bankjegyet, a melyet országszerte elterjesztettek. — Talált 4* elvessett tárgyak. Nagy-Kanizsa r. t. várna rendőrkapiiányi hivatala közli, hogy junius hó 27-én a egy csomó vászr n-ruhanemüt a károsfelet, hogy ennek átvétele végett, mint \| igazolt tulsjdonos, a hiva\'aloa órák a-att jelent-\' keziék a rendőrkapilányi hivatalnál. Fo\'yó bó á-én a C■tengeri-utcában egy sárga bórböl készüli erszény, melyben egy arany gyürü volt, elveazett. Felkérik a megtalálót, hogy azt a kAroeiélnek leendő kézbeeithe.ée végett a rendőrkapilányi hivataluál adja át, hol a tulajdonos illő jutalomban részesíti. — Allatrgkaéltiigy A rágadós állati betegségek állapota Za&ivármegyében a legntóbbi hivatalos kimutatás aaerint a következő : Lépiene; Letenye 4 udvar. Veazettzég: Káptalanióii 1 udv. Tenyéezbénaaág és hólyagos kiütés : Eszter gkl 8 udv. Sormás 1 ndv. Tófej 6 u., összesen 4 község 16 udv. Rühkór: Csáktornya 1 udv, Sertésvetz: Akaii 1 u„ Alaó-Zsid 6 u., Andráehida 1 u., B.-Magyatód 1 u, B.-Szt. Gjftrgy 1 u.. Badscaony-Tomaj 1 u., Caapi 8 u.; Döbréte 6 u., F.-Pánok 8 u., tíelse 1 u., ttyepü-Ksján 7 u., Kútfej 7 u., Monostor-Apáti 1 u., Murake-reszturl u, N.-Boldogasszenylaiva 8 u., P.-Ederío* 1 u., Sármellék 10 u., Sxt.-Jakab 1 u„ Szt -Kozmadombja 1 u., Széosi-á liget 1 u., Sst.-György vár 9 u., Szi.-Liizló 6 u, Szepetnek 2 u., Talján Dörögd 5 udvar. Zala-Szántó 1 udvar, összesen 86 község. Sertésvész ea idö aaerint az orsaág 1012 községében ven konstatálva; a mult heti állapothoa képest a fertőzött községek száma 136-tal szaporodott. kereskedelem szolgálatéban; Állami kedvezmények az ipar támogatására ; Közlekedés; Magyar kir. államvasutak; Helyiérdekű vasutak; Hajózás ; Posta, távíró, távbesze\'ö; Találmányok és szabadalmak; Szaktudomány éa irodalom és Biztoailási Szemle cimtt rovatai valóságoa tárházai az általános pénzügyi világol érdsklő város belterületén I fontos eseményeknek ée pontos adatoknak. A tálaltak. Felhívja lap kiadóhivatalának egy külön osztálya pedig olvasó közönségének minden pénzügyi dologban díjmentesen ád felvilágosítást és utbaigazitáat, sőt mintán a társszsrkesztŐK ügyvédek, jogi tanácsokat is. A már létesített rendkívül kedvező összeköttetések a bel- és külföldi bankokkal és pénaosoporiokkal, lehetővé teezi a lapvállalatoknál iparvállalatok éa vasutak flnincirozását, nagyobb amorlisaiioz kölosöaök é< egyéb pénzügyi műveletek gyors és sikeres lebonyolítását. A lapnak Uieiós aaerkeaziője Török István, társ-azerksaziők és kiadótulajdonoaok dr. Páikay Dániel éa dr. Pátkay Béla. A lapnak cheqae számlái vannak a m. kir. postatakarékpénztárnál 7298. sí. a. » a „Magyar Ipar és Kereskedelmi Bankinál 16301. ea. a. előfizetési díj: egéaz évre 6 Irt, lélev e 2 Irt 50. Az „Általános Pénzügyi Szemle" aaerkesatösége és kiadóbiva\'ala: Bpesi, VI. ker., Tersz-kőrut 80. sz. földszint 9. alap a magyar talva\|ayelvról, Apróbb dolgo-aatok jelennek nk aaf a nagyér tolvajnyelvről, eaak aaoa-bau mellaalaf foglelkoatak eaak easel a aaerfBtttt érdekea lárgygyal s a köaölt asóklsos la meglohstSsen hiányos volt Pedig taljee figyelmére méltó ea a sjelv nemceak a tndóe-nak. a kl rajta taualnáuyoakatja leginkább, mennyire mehet aa Sntadatoaaif k aa taUnjr a nókéeaíet alakításában nemcsak annak, a kinek hivatásával jár, kogy a tolvajok apeelflksa nyelvét meglamorjo ; ée a nagyköaöneégnek is, annak a rkaóaek tidaiillik, a moly kedvöli a knriósnmo-kat k ksdvo tolilk annak a »ajatiigo« logikai k pssikoló-glal mlködéenek megfigyelésében, a melynek folyama alatt as ilyen osatálynyalvek léire jSnnek. Ilyen itbaigaaitó mS vet kéntlnek kiadni Jent Sándor k VeU) Imre á magyar tolvajnyelv te asótára elmén, kik ritka nagy asorgalommal olyan gyűjteményét kordiák agyba a magyar, flkóat pedig a (óváros területén kasanálatoa tolvajnyelv aaavaiaak, á minőt, akár kljaeetgóre, akk vUáguoágára k áttekinthető-eégére nósve még seaki előttünk Világoa, hogy gyakorlati teklatatbaa igen aagy kattaa laaa aaaak a kaj isaklaik . A kletgyi ayoeeoaáe egyik legkatonbh aaaklsk adják véle a asersók a eeeadör, a jogiea krtmieálieta kaaóka. A kiváU naakáról ellemerileg ayllatkoauk többe klaSM ayelvéeaaü aaampoatból 8lmoeyi Zalgmoad dr- egyetemi tank, Tótk Bók, — jogi kkiaktbSI Lénk Oynla. klr. itálS-táblai kiró, rendírl kkialetWt padig Seorabal/alvy Albert reedOrtanáeeos. A al kaeaaseaggáról agyéblréat fogalmat ayajt tartalméaak klvetketf aivaaata: 1 talvajayalv iemer-totóM. 1- h.aaet. A tolva\|ayatv k fftloeattaa. a) á aóaa tolvajnyelv (jilkaitód,) b)aa éli tolvajnyelv (baagkiiaéd) t, fejeaet A magyar tolvajayelv, a) á betytrok nyalva, kj a tolvajok ayelve, flggelék a tolvajayelv Iradalau. II. A eaótár. ást klaaasSk, kogy eeaaék, raadk al sem lakat a kaUvaa alvai«ka etikai, a melyaek óra aam aagy; nlalleasa eaak S0 kr A ki a kiayvre alóli aat ni aaiadtkoeik, káiéja aa elMutki dijat assaraSk linón (TU, Klrily-n.. 28. L U. As • revalkaa megemlített nl megreadel kké éa kipkik Flaakal nMp kta/vkereaha-dleékea üacy-Baalaaáa CSARNOK. Mucikénak. Mivé lattól eagea, édee boldogaigom ? Való«ág-e vagy oaak eaópkgaa aaép álom, A nl vetem tórtóat, mióta lemérlek, Ti babáin tündér, k ódaa kk gyermek t Nem vagyok a régi, miaíenki aat nasdja, Saivon olyan kSaayg, aanni, aemml goadja. Szegény vagyok i nógia ínyem egóas világ, Padig egyebem eiaae, mint as a asál rlrág, A mit tólad kaptam, óa legdrágább klaeaan. Veled gaadag vagyok habár semmim ainciia I Dal oaatlog ajkamról, gondtalaaal járok ; Bólintva kóasóataak laerk a virágok. KUbráatloagalok araayoa aavedaa. A eeaeaka viaa akaagot vele ébreestgalan . 8 nen fór neg satvemben a aok, nagy asaraiem, Ai egéaa világot keblemre ölelem. — Nem vigyok a régi. — Ki vagyak ewróive, Mintha a lelkemben máa valaki éiae, Tataidon magamra magam aa* iamerek. Sírok k kacagok, niat vakni gyerek; Parányi Matt eaáaeaoroeaak ónak, 8 negtsdok siratni niadea aeanieógat I Ulndeu aj, minden eaáp, niadia kk apróiág: Rkavóttal kieórem kk bogárka aareát,, Hint raptl oaapoagva a niat ealk a viebe, Nen hagyom vergódai, kimentem laiba. Taiáa aa ia eaerat, tán boldag asegónyka, Ha boldog, ha eaeret, bót miért aa álaa ?! . — Nem vagyak a régi Oaott, fásult voltam, Bnaaa, asótlaa jártam, azinte óitholkn, Mig neg nem láttalak ta hófehér lélek. Elkagykk akkor a vóaaea eaaavedélye <, Ceordnltig megtelelt a asiven jóeaggal. A eaeaea kÓaySvel, lelkem imálaággal, Ujjáestlt asirolmid, gytngéd kedvességed. Áldjon la neg ártó a Jé lataa téged I Ml voltán, ni voltán, tán nen ia. volt lelken? Minden Üdvösségem oaak gyónytrbe leltem ; Annyira lenylgaóU a por, a sir, a rög, Rogy mig neg se láttán, a ni nép, nagy a Őrük ; Sxárnyaaaogett lelken a földet verdéét., A menny végtelenjét eaak aen ia aejtetta I Ki noet fal aa égbi vleal rneróea rtpte S ott a tiaak légbe\' kéjjel megftrtdve, Edll önfeledten ntly nánorba aaédtlj MoadkaUaa boldogság eatai gytaytrkal ! Hej de a aagy tdvtt aan bírja lokátg, Hoaaád la a Midre ajra rlaaaavágyik 1 Hossád, ti niadea en, eaip világon kassád, A ki aólktt nekem pokol a nianyorsaág I Hlg Ugadet birve, as állt laAi kínja Ajkam nem jajnóra, neaolygáera nyitja! Ha k aaarataa, ba, baj oly Mami, aly kevk, Legnagyobb gyttrelnen édes klannvedk ! Gergyt Sándor Kiöntött a szőke Tisza... Kitatftt a astko Tiaaa medréből Alig látealk ki a vetk viaóktl. Elöntötte aaivonat la a báaat, Mk öleli mái osókojja babámat. Zcg a vihar; klaayat kaUajt a felhő. E világon aisoe agy igaa eaeretó. ZsgJ eaak vihar, ragadd al a bánatom, Meg se tudja kogy áa most W siratom, Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok m^mmtm minden külön dij felszámítása nélkül wtmmmm— előfizethetök és megrendelhetők Fischol Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 56. szám. (5 lap.) 1899. jnlios hó 18-án " VMaalár aéf aalki Tlaaa madrábt, Strva Jta il\| hltUn kii láay aláaba, 0* akkorra tálaid, i faladii Elborítja, alít ia arvta * vatáit. Figldr Géna. Kerékpárt a hölgyeknek! ii. Jaliai havában a BUaton taván koroaolyássl, karáosonkor a ciereesnyiláról caeraunyét izednl; na NagyKanizaán villamosan aa indóháshoi kijutni stb. olyan lehetetlenségek olyan abisurd valamik, mint a milyen képtelenségnek tarlón agyáltalán /M nm UK kérdéere telethetni; — de ugy látón bogy mégis, (nem sióqperinti értelemben véve) — nem éppen olyan lehetetlen valami, mert a hasonló cimmel ellátott előző kis cikkemre megkaptam a táiaut! As érdeklődőktől csak ait as egyet kérem — ha egyáltalán megengedik hogy kérjek I — hogy a két kőaleuényt szíveskedjenek elolvasni, ba agysn érdemesilik as elolvasásra éa ásókból követ keateaannek saját meggyöaödésük szerint, a ■ire tn kíváncsi nen vagyok. Aat nen képselten éa most se képzelem, hogy a kerékpársportot lehet kerékpár nélkül folytatni és igy azt sem képzelem) hogy egy női hiva\'ás betöltésére hivatott (engedelmet hogy igy tejesem ki) — asszony, ha oeak egy kii zép< astlaége van m — a női teendőket létre léve — kerékpározzon! Hanem azt igenis tudón — nég pedig ispaistaláeból, hogy a hizáira hajlammal biró hölgy a kerékpározás állal a normális állapotot érte el, míg ellenben a vézna, beteges gyönge nő a kerékpározásnak köszönheti, hogy teste erősödvén, lelkileg is erösebb lett. (As érdeklődőknek névleg is megnevelhetem as ille-töket,> Megjegyzem, hogy ez előtt egypár évvel történi, anikor még pláne frivol dolognak tartották a kerékpározást a hölgyek részéről. De a mull években már az orvosok közül többen ajánlották ezen sport folyta táaát bizonyos nemű betegeknek, mi által a remélt siker várakozáson felül be la következett éa ma már grófnők — hercegnők ia kerékpároznak I Készemről a kerékpározást is mint minden egyéb sport űzését, csak annak idtjibtn és bizonyos mértékig képzelem és tartom — a hölgyeket illetőleg — kellemes, testedző, szivet lelket erőiitö; felfrissítő és mégis illemes szórakozásnak I Ihászi Horváth István. A szerencsétlen Irland. Az igen elterjedt „Le Journal" cimü párili lap néhány nap előtt egyik azerkeaatőjét (ieorges d\' Esparbis urat Irlandh\'a kütdé, hogy az ottani viszonyokról a lapot ladóiitsi. Most érkezett az első tudó\'itás. Az irlandiak nemzeti Óhajait az evési világ Anglia kivételével, flgyeletnmei kiiéri raz irlandok isméi mozognak ugy, hogy cak az olvasok érdekében vélünk oaelekedni, midőn "e nagy érdekű levélből alábbi kivonatot közzétesszük. Onblinba érkezve leírja nevezett tudósító a vidéket a nelyea átutazott és azt Bratague-nyal lakosait pedig a bretonokkal hasonlítja ösaze. „Az egész nyugati partvidéke ezen országnak sötét gyászmezbe van öltözve s egy temetőhöz hasonlóak a falvak, hol egykoron híres csatáikat vívták as irrek éa franciák éa ahol a szabadságért harcolva lehelték ki hősi lelküket. £s még na ia ugyanazon fekete izénlöld, amely megszárítva tüzelőül használtatik, as égig caapkodó lángjaival nelegiti Irlandot, mig az Óceán\'táplálékot nyújt nekie. Három ötöde a derék irlan-doknak ezzel tüzel éa „gofimon-\'ból, a melyet a háborító Óceán vet ki partjaira, táplálkozik. Ezt hallva az olvasó, Irlandot igen szegény országnak képzelhetné, de Irland gasdag. Igen tok tenyészállattal biz, különösen juhokkal, a melyek a szakadékok közfii éa a legelőkön mesa-amiről miat frisseu eiett hé veszik ki magokat, mig aa őrökké éhei London gyomra el nem nyeli őket, mert még aa)át junaik aem as 0 tnlajdonnk ép ugy mint az iskolaik aen, valamint háaaik, tűzhelyeik éa gyermekeik, sem a kik őrököten betegségektől gyötörve és halálra éheive bolyonganak. Eaen derék Jóravaló nép nem bír aás kincsesei, mint arany nivével rongyos öltönye alatt éi ez a uiv is (elében Franciaországé, fin Irlsndban eddig tényleg aem láttán egyebet mint asegényiáget és fájdalmat Jobbra, balra, előre, vagy hátra tekint Is a sasa csak romokat látunk. Minden harmadik, negyedik básnak hiányaik s tetöute. £e aa így van aa egéas nyugati részben. As elűzött, bátyák által bajisolt bérlök agyagból és lárhél öe«se-tákolt kunybóikbsn várják, nig a halál itiave-déeeiktől megvallja Okát. Majdnin valamennyi •Ihggyoit épülethez oda féazkeli magái egy ilyen ■árgunyhó. Ha már nem lakhat benn, aaoo házban ahol anyja régi irlandi danája altatá el egykor, legalább annak köaelében akarja elszenvedni keserveit. Ninos as a költői fantázia a mely e szegény nép szenvedéseit, s mely már 700 áve nyög as angol járom alatt, kellőkép ecsetelni tadná Anglia előtt Irland nem egyéb, mnt egy gyarmat a mely m4g ninoa meghódítva. A katonai önkényuralom, az elnyomaUi a hivatalokban éa miodenhol, as egészségei éi e\'lentátló képei Irlandból egv phantomot csinált, a milyet aj költő balladájában „Shan van Vouht1* (a szeren- i csétlen anyó) névvel illet. As Orököi üldözt etések folytán a még le nen \| igázott Irland edaett lett a fájdalmakkal izemben lolyton szenved éa lájdalnas kérő pilantáaaítj Franciaország leié irányítja, könyesik meg nem I érdemelt sorsa felett. Irland sorsa nehezebb mint Lombardiáé volt as oiztrák láncok alatti nehezebb mint a lengyeleké az orom medve rokoni ölsláiébéD és nehezebb mint az elizáuoké a nénetek hatalmas éa haroiaa ökle alatt. Mert Irland egyszerűen aa angolok által less kormányozva. Nen nioden keserve éa panasaa az irlandoknak hat el hozzánk, mert sok elvész abból a feledésben és a vad kurjongásaiban a aaoldatesskának. Kötatekre terjedne, ba esik egy részét akarnók leírni aaon borzalmaknak i melyekei as angolok nsponts iriandban elkövetnek. Nem akarok túlozni s igy csupán egy episódot adok itt elő, amely igen rövid idő etóttr történt. Több mint huiz egyéntől elmondattam ezt magamnak ei az egyik ugy miat a náaik, sen hozzá téve, sem el nem véve belőle nit sem, ismétlé ast előttem e megvagyok győződve, hogy esek az emberek igazat mondtak Mintán az elnult igen asigoru télen a „Lands-lord"-ok a bérlöknek a bérösszegből nii sem engedtek Te. ezek pedig a bért nem bírták előteremteni, a »Landslordok« valóaágos ember vadászatukat rendez\'ek ezen szerencsétlenekre. Egy ily saegény bérö család ii igy járt Ballin környékén, akiknek birtokát egy ianert londoni nillionoi bíróilag eladatta. Az egésa 7 tagból álló család azonban nen hagyta el idejekorán házát, mert aa apa betegen feküdt, a községi örök azonban egy éjjel áttörték a háztetőt, a lakószobákat szétrombolták éi igy két órai „munka" utáa csak a ház négy fala állolt még. A szerencsétlen család ezalatt egy kii itobában melegedett, a melyet a rendörök elöl eltorlaaaolt. Végre ide ii behatoltak éa a családtagokat kidobálták. Az anya kétiégbeesve kapaszkodott a tűzhelyt körüllogó vasrudba és nem ereszté ízt el. A rendőrök erre köteleket kötőitek a derekára éa a bázban levő egyetlen igavonó állatot, egy erős szamarat fogtak a kötélhez és igy akarták a szegény nöt elvonszolni, de nem birtak a kétségbeesett növel. Ekkor a beteg férj a tűzhelyhez vánszorgott éa elvágta a kötelet. Aa ,.Emergen« cymenek< as ily gyalázatoa végrehajtásokra felfogadott enberek erre a szegény nőt egy do» ronggal addig verték míg vértől borítva eszméletlenül rogyott össze, mire az összes ágyakat és ruházatot a sötét éjizakába kidobálták. Ilyen éa ebes hasonló etetek teljes borzai-maaa&gukban minden héten ismétlődnek néhány szor. a kl MM virai tkatvMU irakit agy imarfák, Ufr aaak-ha MMk fttggaa—aminőn Mjtalk Ül i^Hii, a •áfát karakla • luknikkl Mklialiaas Haéisáj ■igtlviatáiáfi s kiiMján a tkaliMIII Ina-á aa fofji aártaai. Kár enk aaárt ssn, aart at a _____ ..fy_ dljauk arakat ia. ókat taláa a féltikaa/kaááa apró Srdftga. - Ziflbr Siela, Saer-Smlnái, ás a ritka kapdatat.ilylyJla Haltyn^liikinllki Mm viaaitotik, - aaijrira lliilililnnálláaak tartjak, hagy vénát M fém tarjadalaábai kMQfk: Jé WelhMi halálán. ftjasakára karalt iiipb almiak: Maghalt já Aaákaáak, Akit 10 ■■illlak. Hmm naavsdáaaak Halál lett a véaa, Maly sok fájdalomtól Váltatta mg vágta. Voiták a falakat Saivkaaitá gjiasua; Báaat ál Uraloa EMttaMt a káaka. áaatáa npiiltll Zaiira gyán-áaak , Mikor átaMk a Sir trák á\|)áaak, álmodjál, jó ami, Cnaán a ti Mya/, Zalák iá at áldva, Moadjak: „Iitan viM I* r. J. Stp-Sialiiáa * bakáldMt kii nrai — mlholyV MakM - kWtják. Pées. Óhaja Miat aaalakadtáak Sótoxoroa ádrialat ,á MkUá.\' Ktaaduják Záaátják. V. «. I. SMlMáa Jáa. NY1LTTÉR. (áa i rovatban kMHOárt na vállla filillntgit a Búcsúszó! M Mindazon tisztelt ismerőseim • és jóbará-tai:..nak, kiktől Temesvárra való elutazásom alkalmából az idö rövidsége miatt személyesen bucsut nem vehettem, ez utón mondok Isten-hozzádot, azon kéréssel, hogy tartsanak meg síives emiékezetökben. Nagy-Kanizsa, 1899. julius 9-én. Lakáé Gyula Nyilatkozat. Olyan egyének, a kik a poifdri kötelesség fogalmával nincsenek tintában, ,&itM»oaiu\'-oak — tartanak abbel i beadványonért, aslyet tram Lajos és fiai nagykanizsai gőzmalom\' és vil-lamtelep-tulajdonosok adó -ügyében a zalaegerszegi péaaügyigazgatósághoz intéztem. Ha „danancians" volnék, nem irtán volna alá beadványomat, hisz a számok és tények amngy ia elfogadhatóvá é* teljesen megbízhatóvá tették annak tartalmát j ha „donunnana\' vo\'nék nem lépnék moit sem a nyilvánosság elé és kezdettől fogva kerültem volna a nyilvánosságot Cselekedeten és eljárásom mindig nyilt és öesinte, meri nem noklam agákban macskát árulni, és a hol a köaérdek< rt valamit tehetek, kötelességemnek tartom megtsaai. Midőn a városi tanács abbeli hivatalos fsl-hiváiát olvastam, hogy a Ill ád osztálya kireaet-adó-javulatok kitéve vannak azoo óéiból, hogy mindenki akár a saját, akár mitok adójára támÉÍiaést,akmt^T S megtud..", arra, hogy a azegény irlandiak azomoru helyzetét kellőleg megvilágítsa és arra, hogy az angoloktól nindenki undorral és megvetéssel forduljon el. A. SAIS8Y. Szerkesztői üzenetek. - riiu JáMf áraik Iw-KaaMta. Ml nm látlak abkan ol>JálaklMvá(i lolfotTboijr irdamu votaa nyakra-fdra rvkUnkUal. Ha riaokar Jánosról ait irta a rofatTUalA, hogy a várai Untfiwlil karáaak tagja, padi . a la tndonáaa nariat vak dljaok": kát aaárt m tog kínai a világ fai akt, surt m 1 kia táv«táa%aaa szolgálhat mennyivel járul a közterhek viseléséhez aaon oég, mely városunkbaa százezrekkel gazdagodik évenkint, mely earekrs menő kövezeti váaot helyezett a k.onceaaió elnyerésé előtt kilátáaba a váróinak, éi azután megceináltatta az iparvágányt; mely érzékeny módon kiazoritotta városunkból a fővárosi aslaok kövezetvámterbw őrleményét; mely ngy világit, a hogyan fl akar, és ait fizetteti magának, a ai neki tataik. Nos, megtndtaa, bogy ezen kiaoses bányáért 2841 frt 40 kr. adó volt javasolva. Megtettea "" tehát ezen javsslstra éurevételenet; kiaatatai Nagy-Kamasa, caUiöriok Zala 5«. ssám t» lap) _j*1\'"" M 18-án ipiakodtam sUmsurüleg, milyun \|övedelme van A _ .... ..„L I . ... OOOOOOOOIOOOOOOOOO mmIMt, liUWMn.ii riiluUaán lag 9 •Mn oégnek é> hi-mlat hlaiem-eten indokolt WWÜWWMWyiUMWWWWWWW kitutű; teljem imt..u.a, .agyti.aui. í ésirevóiaieim, - melyeket mindenkor é« minden V 1 á 2 « 1 ■ W606H3DD i- 8 saírmeaáae káaaitaáey e lórum eldkt ismételni fogok — aa adókivető IA V • V ft 0 U" Kyár BÉCS ILÉarg\'It-Créme. \| bi.oiuag által figyelembe vétetlek, jói eaik aa yggggQBKHbláHUMIIijf vinariekiiíereir M 5 Hatáu anHM a tudat, bogy ba oaak eg\\ parányival ia. de _ ____ ti Hreap »u«t ntutet eieplát, aijfeitet. i aiolgáitam a ha.a éa a vároa anyagi érdekel) OOOOOOOOOOOOIOOOOO \| plm^aj^^jjtkál aaok rovuára, kik aam aa egyikN, aam a mi- ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ S Uaitketyeket, aig karai agyiaakaak ii Me, » sikra tekintettel nl.oa.nek. \| ■ "■"■"■j"^^ \| ^S^ éffek^mjé^ « í Férfiú nyíltsággal "vittem u Ügyet aa lile- fl Jj J HH\|\| jj\|\|\|\| UÍ1\|\|UU j , % ki^iLí^^.^^Tí\'fitort^\'na..I tékea fórum e\'é, bogy adóllanak ank önkiny Hl ___ -aresot aapeakáat Margit í\'réam.l naaaíruiaak, 5> . , . ■■■■■■^■■■■■■■■■■■■■■i 4«eei«eek a aaapl/lk, aájfoltak ia egyib .itatta- 8 (tluM, a kik megadóaiatják a kő.önaíget íaW- unn jnA . , , £ iáiiaaaágok tieeek .1, rámák. kiau- \' mmss. A Frani cég appellalhil, lm még oly. ■■ .WVOJIT* •IW 4UU márkát k0-( 9 íi.ly.kia egyib rsnéellaieaeigsk, a.lyak.1 őrag-• mngnK.de joyo, m.,.dóattái ellen; erre ■■ reahetnek bármely foglalkozása f \'^S^JfSlStí van fórum, da hiaba kereti a varon lOeónaége személyek költség éa kockáztatás J Nm> h««»4ihau>. Nagy tégely i frt, \| olyan forumot, mely neki Franaék által jngtaian II nélkül. Ajánlatok „T. D. 90." « M«\'Irjít hölgypor 60 kr. Martit eieppaaWkr I megadóatstáM. uek önkény.. eljáráeénál iga- 11 ftlatt Leipzig-Lindenau. - ara 2 Ut aaolgáltalna. ---—---M a,n nj„it adja viana 1 frt < ,,, II* I i t I a HajMÍkltJ bármily baját aranysukéra feat £ Ilyen körülmények köti rn»»ul oaeleksaenek IJ ia«lalikl/ =(0kr. lelfri ? minduok, kik alalo.. adtán nem té»eik meg nirüEíuSBK I rJÍTuísoT-* ^ k""oM 5 észrevételeket, £o megteliem anokat i\'e aaon ■ ■ ■ ■ W a világoevárl Sekei kajasipeéri délcaeg, nép \| tudatban vagyok - é biaonyán egyetért , . . . B6T"Mrt u * K Sr\' velem a vároa kOsóaaége ia. bogy jól lel tea. felvétetnek FÖLDKI KKLENE^Í J I n r O rt TT n T nfi y A n I Aráé, Deák Fareaer eteie H. { Nagy-Ksplaaán 1890 jullui 10 én F I S U H fi L i U LUí gy4gy«rí..i fa bygi,Biki» ka r V \' , 1- 1. U V ii xj ■»■ ^ " u * Itnlegaeeétek, kateaarak, teitatta eikkak raktára. í M/McáJtf.a.k. könyvkénskedésébm r-rte. nijaá^ tsi-ioj - m Raktár atneaa gyagyaeartárbaa J - NAWV-K AIMI/iWAX. SfrtwfeHllreaéeimlayekkármeatvekIMetaek r^® \| ELTTHlA ^^P^a: fibchblpílőp llm^m J szépítésére ós "D n /J r\\ ri l fin0mÍtáSára Ue U Ö I • uiDnnfcri/ • j\|li\\ " ^rvu,K ~® rí I r% I 1 r I I \\l" K 1 4 j\| Tscyüeg aaalyaáit le ajáalva Dr. Pohl J J Oa. Kir. laaar álul Héaekaa. ® I I I 11 (\\ . * !! KlUaaarŐ levelek a legiobli kórőkből minden duboaboa A IIIIIL/L. I LULI » ■ 0 f®* j\| mellékelve vannak. 6 Z ^üii^^li^ TÜUSSIO 60TTLIEBJ ^Jv W --! hlr. »«l»«rl talleUa-aaapMa ia HlaUarr-ryái Siaabm. 9 f 0 I Mraktár: »€», I. Wellaaila a. H Kaphaté » l«Kl»bb lllatazer- KyKyaterkernke- £ rP A ¥ 1 \| I Q Jk ^ 5-axeg eldleyea lieklll- \| d#ab«n a gyágjMertárban. H.-K«mlsan i Ali X AXIvI ÜA #ieae utan kUMe\'i<. 1 Bika, Keleti M Mar éa Kr«lw«tr flyala eégekaéL ^ GYÓGYFÜRDŐ IS piayton &Thuttleworth ^ M VMMfWjében. W ^ meiégazdasági gépgyirosok Q) BlldapeSt V4^""rtt pí fBflSj által a legjvtányniabb árak melhtt ajánltatnak: í \',2 Olaubaraó tartalmú azénaavdua vasforrások. ^^ • . \' .. ^ A legújabb módszerek szerint berendezett HÉk ; . .A ■ ■h .\'■ .. Jé^BÜ StaSl pezsgő és ásványvíz, Vklamiut vaslép fürdők; p^K ^^Bktó\' ^ - BW Kel eáies, ItOvós égaj; n kényelem minden igé- feojg ^^HBMjh. \'ÉT ■ \' \' Él ^Sd^®1^^\' nyeineV megfelelő olcsó lakások ; villamvilágitás, \|\| ISMMAj^j-\'.Tp,^ ? \'\'Jei^^^^\'-^W^^BIBB mB 2 jó vendéglő, gyógyuerlár, naponta 2-szer zene; Kg \' \' VW^-ff] "Cg ssép kirándulások. A női azervek bántalmai,sáp- HH ^-■■-k.. >. /a^l\'íi\'^ aAiM. Jj kór, vénzegénység, továbbá a légzési éa emész- JpSg ylv téM szervek bajai ellen kiváló orvosi tekintélyek ^^^^^^^^ \|\|\|j » 2-°"ÍB\' ^ ffi Looomobll és gőzcséplőgép-készletek S AZ évad kezdetétől junius 15 lg és augusztus iglijS torábU JirgAny^aaipISelpak, lóhorn oifpl(tl:, llittlló-nuUk. konkelyeaik, kaunáli- ia bjKZg IB-tőt szeptember 90-ig tetemesen olcsóbb árak, «§\|E _emiMaak. ..jn^oiun., naronik. , Felvilágosítással szolgál és kivánalra prospektust WSfSKKBEGÉli "\' í^B^g /i«lnmKí« n.llllt XX küld a fürdőigazgató^ág. Állandó fürdőorvoa dr. <§$£ ^^Sma&^MvAS^ ••lii^\'.\'s\'Si »WlülBDH-ünll gyS Robrer Aladar, t. m. főorvos. Tárcsái Károly\'or- uWEt -arta^^^^a^\'-í 3 wM ráa különösen mint óvszer járvány esetén, ivóvi- BóS sül ajánlható. Megrendelések olyan városokból, SE ^a^^^fiBB^^^E^BSS^ggf?^ »a.uavg«k.rtpa.vá«4k. r^jg bol külön raktár nem létezik, a IQrdöiguzgsióeág- 19 W^-^SB^^^K^^f tutlort"\'~rw44\' hoz Tarcaára inlésendök. Posta- és lávirda -álló* Stjg gBydfii^taraiek. ens-aateak. KÖtf más helyben. Vaiuti állomáa Felő-Eör, a Ssombst- gpg BfflH^^R^l^l^S-^ .erataawa aasat-aaik. Jgg hely — Pinkafői vonalon, honnan a 80 percnyire moSj v h53\| (6é kim.) lekvö fürdőbe á közlekedést kényei- \|\| i- h s-vaan .tik «> aiiuin hia. J^gS meaeo ber- éa táruakocaik (omoibuazok) tartják Bxfi --M t—ilíl ^ lenn: egy négyüléaea bérkocsi ára 2 frt 25 kr., HB , ^ vMjflflL ^^w »m Jh áffl s\'lf. társaskocsin egy hely 40 kr. gfig m^wF^ ---- WTMf0L ^ J^^^ \|\| \| I^^ locomobÜ- és cséplőgép,gyára. HBI^^BÍ^B ^— Huszonhatodik évfolyam. 57. szám. lurkMtMf Vái«kia-ipill FImM Váláp ktajrf- KraknlWlai A MrtwaNral Írtaknál Mm »r» klat 4. « i-t in kát. Ma lataaaaM a Up wllaal rtaaié* malkaai BlmUn kiataatny. KU4Üvatol: YtaaktaápkUI H-M fíUtp kánj». kwMk«M« ZALA, 0 Politikai lap. M«n\|lMÍk NAQY-KANIZSÁN hetenkint kéUzer: vtláriip l ciütórtíkón. luJrnirtn ím Iftaa ávta 11 karass (I M — kr. Mim t kor— (1 tn — kr. ><rj4i\'n \| kmu (\| bt 90 kr HjrlltUr m"">hh 10 kite KIMaatiaak, nUalat • MiliMaikil TOHlknU rinU ruif Ua^tM. BéraaaMlaa lawlak emk Immi M Ml fcfitauak at. IfJTM Út M kiflii Nagy-Kanizsa. 1 ö90. Faltlía iiartisitt: laaltj Mater tzerkeeiMlára: L^m. Vasárnap, julius 16. A munkás-kérdés Budapesten az asztalom munkások rem-rég kimondták t meg is kezdték a részleges sztrájkot, egyúttal világgá bocsátották fe-nyegetődzétüket, hogy sztrájk mozgalmukhoz nemsokára a többi iparágak művelői it csatlakozni fognak, valamint kifejezték abbeli reményüket, hogy jogos Dérharcuk az egész ország munkásait tevékenytégre f veritékes fáradságom eredményezte azt, károsodjék vele. Tudniillik a munkaadó és jobban megfizetve nem volt, mint éppen a munkás. moet; — mig a munkás kénytelen feleségét, Az egész kérdét az „enyém, tied" fogai- sőt tok esetben gyermekét it magával mán fordul meg. Mindenütt csak ez ural- vinni, hogy megélhetését lehetővé tegye, a kodik, mióta világ a világ. A munkaadó azt minek természetet következménye, hogy a mondja: enyém a vállalkozát, a felelősség, az \| családi tűzhely, az otthon ezzel megszűnik esetleges kár; tied a munka s az érte járó számára vagy legalább is tivár lesz ét a bér. A munkát vitzont utt tartja: engem "»unkát a gyári levegőtől etténkint megillet a haazon nagyobbik fele, mert az én szabadulván, kévét pihenő idejében unja ösztönözni. Vagyit azerintük általános mun kabeszüntetés készül Magyarorazágon az egéaz ipari vonalon. V. A ki iameri az egétz munkásnép elszántságát és a ki tudja, hogy a lelketlen izgatók mennyire megzavarják a békés állapotokat ezen a téren, az nem fogja vaklármának vélni ezt a fenyegetést, hanem inkább aggódva tekint a kőzet jövőbe, hogy életét. ugyan mi lesz akkor, ha az elégedetlenek \| mun\|(4t csakugyan megvalósítják sötét tervüket ?,. tied a kisebbik rész, mert nem dolgozol Nj csodálkozzunk tehát azon, hogy ily érte. sajátságon viszonyok közepette a munkás- Idáig rendjén volna. Csakhogy ai ám. \| nép nehéz helyzetének javításán fáradozik, a bökkenő, hogy a munkaadó ujabban 1 Eltekintve attól: vájjon az eszközök, a mi-megszorítja a bért, hivatkozván arra, hogy ket e célra használ, helyeslendők-e vagy te, vállalata n«m jövedelmei t a nagy verseny jöhető izimpátiával kell néznünk ez irány, a szabad iptr és tzabad kereskedelem ke- ban való törekvésüket, resztülhuzza számításait; vitzont a munkás A munkás keserves fáradtággal dolgo-azzal áll elő, hogy kevetli a bért ét tókalja Izik napestig, ke l tehát az osztó igazság I szer pontjából, hogy a munka arányában \| Igy aztán mindkét részről megszületik \| megfelelő bére is legyen, t ilyenformán u az elégedetlenség, a rövidet azonban \'ebben jélrt örömeiből csak ugy kijusson része, mint az esetben minden bizonynyal a munkás •c\'Jut munkaadójának, kérdés, a munkás-kérdét, melyet ideje húzza. A munkaadó ugyanit fedezve van És mégis be kell va lanunk, hogy ne volna már egytzer valamiképen megoldani, tőkéjével, hitelével és árukészletével; e mellett h& igazságot adni a két félnek. Valóságot de természetese ugy, hogy egyik tél te \| még azt is hangoztatja, hogy soha munka salamoni leleményesség kell ide. Az állapo- Felelni rá nem tudunk, csak azt látjuk, hogy ezzel ismét előtérbe lép egy fontos TARCA. — • — Dal. iH .. Mariskához) A atasp •(; koMtlUfaa Mta, MUfta aiataa bal* rlnla tsemib.; Brai* láttaa a hjiUloa oslllacát, M\|irtattoa aalviaak n««7 biaatát Mrili Tlrif, j»j alirt la laaariak íj KlBotdui na ama, ko§j aaaraUak; BtláUaUaa tátaa\|i Ir ktatutak, E» u alirt ((jaáat m telMttak. Ha ImMh tiaaa, (oadul\| aika ia rtial KI mntatt láagaltaa igaaia j Jíjjín aűatk Jönnla kall. Ural as: IU • Mltea aaáaeara Bár íines vifaaa. Pintér János. Asszony és asszony. Irta: Habár a jourokst mi térliak a elvi isáll társadalom egyik átkának tartjuk, mágia eljárunk azokra, részint mert nem tudjuk a> időt máaaal agyonütni, részint érdekből, egyszóval azért, meri muuáj, A Timárék jourjairs azo-ban kivételesen igen azivesen jártam, mért a kedvaa, szép te szellemes háziasszony mindig\' tudott valami érdekes ihémát fülvelnl, a mién azután elvitatkoztunk éa igy nem maradt idő a jourok rendes, megszokott tárgyára: a plelykázáara. Es egy olyan társaságba, mely egy-két azép asszonyból, meg leányból, asuán egy csomó boltéin térdből áll, letezhetnék-é hálá-abb théma, mint a nő, az ő bájáró\', kedvességéről, jellemének tqjlődéséről, hiúságáról, a mely határtalan; és vonzó egyéniségéről, mely egyazerflen bámulatos te csodalatos. Ezu lal arról volt szó, melyik nőből lees a jó asszony, akinek már van valami múltja, vagy a ki a legszigorúbb családi kOr neveléséből adatott át a legitim lérj karjaiba. A kit doktor, aki folyton lünlet az 0 nőtlen-aégt-fogadalmával és amellett állaadóan házasság kőzvelilőkkel levele, nagy hévvel éa lbzz-1 bizo-nyitgatia, hogy mégia csak abban az asszonyban van a legtöbb garancia, hogy nem fogja >>oha megcsalni az urát semmi körű ménye\'t kőzőtt, a ki pédás cwládi éleiben nevelkedett, aki nem ia mer arra gondo\'ni, bogy mis lérfiak ia v innak a világon az ő számara lérj én kivBl. Erre azután megindult a vita pro éa contra, melyben a kis doktor állításai ellen legfőbb érvül szolgált az a rég bebizooyi>ott tény, hogy azokból a lialal emberekből lesznek a legjobb férjek, a kik már nőtlen korukban kitombolták magákat, a habár agy kú gyomor-catarrhu -sal vonulnak be a házasság kikötőjébe, mégis csak ások (adják legjobbsn megbecsülni a nyugodt családi éiet melegét. S ha es igy van a lérftakná1, miért ne érvényesülhetne ez az elv a nőknél it, kik már a \' természettől is arra vannak teremtve, hogy a I férfiakat a család- ilapitásra csábítsák te abban meg is tartsák. Ennek az utóbbi állitásnak as igazságát külo nősen s házi ur vitatta, már osak azért ia, hogy \|t feleségével ne legyen egy véleményeo. Fői is pattant ám a kis Tímára. — Pedig, én azt mondom, hogy as urak közül egyiknek aincs igasa, mert a női jellemet nem lehet igy általánosságban egy kalap alá huzal, miat a férfiakét, kik abban tökéletesen egyformák, hogy meg a legszerelmesebb férfiak hűségében sem lehet bisni. A leánynak ninoa határozott jelleme te egyénisége, inert az osak aseaoay korában domborodik ki teljesen, s arra asaláa tummi belolyáaaal nincs, hogy térjbez menetele \| előtt mit oainalt éa mit nem csinált. Az urak csak \| philosophátnak, de éa tényeket logok e\'ő .dni, a I melyek mag\'örténtek j nem mostanában ugyaa, meri régi históriák már. de azért ráfllenek a mai I férfiakra te nőkre is. Közelebb huzluk székeinket, mert tudtuk, hogy Timárné sok érdekes dolgot tud elmondani, ha WEISZ JAQUES butorraktárában Nagy-Kanizsán Készletben tartjtnaihqtindenneino a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk, roccoco slylll, gySngjházial berakott slb. háló- ebédlő és sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle más bútorzatok, melyek a legelőnyösebben éa legmérsékeltebb árak mellett kaphatok Képei árjegjzéll khánulra lii\|g,veu küldetik Nagy-Kaniss vasírnap tok azonban jelen állásukban tarthatatlanok éa méltán kérdezhetjük : honnan jő majd segítség a vájjon célhoz vezet-e a sztrájk, melyet egy jelesünk az sönvédeleti kétségbe-esett fegyverének* nevez ? I A mai kort a liberalizmus arany napjainak szeretik sokan nevezni. Tényleg: az ipar szabad, a kereskedelem nincsen korlátok közé azoritva, a bankok és takarékpénztárak felszaporodtak,a gyárak a nagy ipar-telepek gombamódra nőnek, a felfedezések bámulatba ejtenek... ámde ezzel a haladással szemben a munkásosztálynak nem javult anyagi hílyzete, sőt megdöbbentően súlyosbodott. Persze ezen segíteni kell. De miként ? Véleményünk szerint a sztrájk nem vezet a megkivánt eredményhez, mert a sztrájk káros nemcsak a munkaadóra és munkásra, de a közjóiéira, az egész társadalomra nézve is és legtöbbször a közbékét ia veszélyezteti. A sztrájkot a vele járó drágasággal a n\'ag y közönség fizeti meg, A bajon a munkaadók a bér méltányoa megállapításán kivflt némileg akként segíthetnek, hogy ne tekintsék mukáaaikat rab-szolgáknak, hanem tiszteljék bennQk az emberi személy méltóságát. Ismerjék el, hogy ember embertársával áll szemben s akkor tüstént elmarad a zúgolódás, csökken az dégQletlenség. Sok bajnak főleg a bánásmód az oka. És elvégre a munkásnak is van becsülete, meg önérzete, továbbá biztos tudatában van annak, hogy nélküle megakad a nagy gépezet kereke; <szóv«l nem olysn individuum, a melylyel packázni lehet, S ha mégis megalázás éri, hát olyan elégtételt vesz magának, a milyen éppen módjában ált: megkárosítja gazdáját; tulcsigázott követelésekkel áll elő. A munkabért fixirozni kellene. Ok maguk, is ezt akaiják, hogy ne legyenek a bizonytalanságnak kitéve. -<—- Zala 67 szám (9. lap.) A zzociologusoknak most erről az aktuális témáról kell elmélkedni. Országgyűlés. Ja Ilus It Királyi kézirattal elnapolták ma az orazággytt-léal a nyári szünetre, sseptimber 28-ig. Hogy sst tudomásul vehesse, ssért voli ülése ma délelőtt .10 őrakor a képviselőháznak, tizenegykor a főrendiháznak. A főrendiházban, alig harminc főrend jelenlétében egy-két percig tarlóit az Oiéa. A képviselőháznak már bosassbb ülése volt, mert aa elnapolta elölt eaéba kerüli a komárommegyei emberkinzáa. Pichler Győző tette szóvá az esetet ás példasdó megtorlást kérő interpelláltával fordult Sséll Kálmánhoz, mint belügyminiszterhez. A bel-ügyminisslsr pedig azonnal megadoü válaszában kijelentene, hogy nem fog kéani a hibások egész vonalon való megtorlása, mihelyt a megej\'endő vizsgálat est az ügyel teljeaen megvilágosítja. A Ház — mely élénk tetszéssel s helyesléssel kisérte és sgyhsngulag tudomásul vstte n választ — e részben megnyugodva oszlott szét a nyári pihenőre. A bor hygienája. Nálunk Magyaroraságou, hol a kouyhát zsi-rosság és erösísek jellemzik sa ssirt ugyssólván zsirral easik, a lüszareket ket kézzel szórják sz ételbe, síig van hás. hol as étkezés slkalmával bor ne kerülne az asztalra, ami a fentebbiek után természetes dolog. A bor a bortermő azőlö (Vitis vínilera L.) számos félesége nek bogyóiból kisajtolt nedű, mely forráson ment keresslül, miközben a asőlöcukor (deztroae) alkohollá (selhylalkohollá) éa azénsavvá bomlott. A szőlő hazája Azaia, hol vadon nő, (nálunk ia nő vadoa, mint Vitis silvss-tris Om.) a Fekete tenger és Ksspi tótól délre eeő tájékok, melyeket ssemita népek laklak s mindenült tenyészthető, hol a barack éa r mandulafa megél. Azaiábó Graecia éa Szicíliába vándorolt éa Homéroaz mag lleaiod korában már általánosan ismert volt a bor éa n azóllő nedvéi az ország terméssetés adományának tekintették mint Dionyzoe ajándékát, ki a mythoiogia szerint egy indiai ssigeten szü eteti. Tény az, hogy 680-ban Kr. Ssületése előtt a karthsgógiak ismerték már as ssssubor készítési módját. Dél Francía-orsságbsn a pboenieiaiak honosították meg, a Rajna és a ssöks Duna msntén a rómaiak akar, a mi nem nélkülöai a pikantériát aem. Most Is ilyes vslami volt készülőben, mert célsserünek találta valami ürügy alatt a leányokat eltávolítani a szobából. — Perese önök nem ismsrik a fiatal Láhner háaaaságának a történetét As öreg Láhnerhes agy reggel beállított as ő Pista fia éa aok himelée-hámolás után előadta, hogy 6 nősülni szeretne — Nagyon helyeaen leszed fiam-, magam ia gondoltam mér erre, mert mióta azegény anyátok meghal\', érezzük az aaazony hiányát; van ngyan ügyes gazdaasszonyunk, de ez hiába, még ae pótolja a háziasszonyt; talán válaaztottái is már ? — Igen, papa. — Es ki legyen az? l< A fiatal ember azinte félve ejtette ki a Sajó Esater névé\', a ki nem volt más, mini az akkori santársulat primadonnája, egy hires szőke szépség, s kinek kalandjairól sokst beszéltek akkori-beo, s a grófok, bárók kösötl, a kiknek segített jőveídelmét elkölteni, egy uralkodóbásbeli herceget ia említettek. De már erre félugrott a kia öreg ember, — Már pedig fiam ebből nem lesz semmi I Mert hs ast mondod, hogy megszerettél egy leányt, akinek nincs egyebe, mint a rajta valója, de tiaitességea, nincs kifogásom ellene, mert bál\' Istennek, van elég vagvonunk; de egy ilyen azemélyt soha aem fogadok el menyemnek, érted, aoha, soha! — De s iáikor én öt szeretem I — Ejnye fiam, hál azt hiszed, hogy egy ilyen leányt, hs megszeret ss ember, mindjárt el ksll venni ? En is voltsm fiatal, nekem ia voltak bolood gondolataim, de ilyenek aoha; esek előtt üsm nem szerelmet kell említeni, hanem pénzt, ékaze-reket, ajándékokat; az egyik megelégazik százak kai, a másiknak ezrek kellenek, caakez a különb aég köatük. — Próbáltam már ezt ia, de nem értem vele aemmi célt, mert mindent viaazautaaitolt. Ezoaak azt mutatja, bogy vagy többre becaüli magát, vagy több esze van, mint eaeknek azokott lesni. _ A dolog pedig valójában ugy állt, hogy a szőke azépaég, látva a fiatal Láhner tüaes udvarlását, gondolta magábsn: miért ne lehetne Ő ennek a felesége és nem a szerelője? Botrányosan tiaz-lességes életei lolylatolt, hogy a kia város valahogyan a nyelvére ne vehesse. Egyre azonban nem gondolt. Hogy ezzel a tisztességes életmóddal nem lehet az ö drága ruháit és egyéb költséges passzióit kielégiteii, nem is beszélve arról, hogy egy caomó hitelező már türelmetlenkedik éa követeli pénzét Ez s haditerv volt u oka, miért nsm tudla Láhner a kis primadonnát meghódítani. Mit tehetett volna, hát napról-napra igyekesett kapacitálni az öreget, aki asonbsn hajthatatlan maradt, már aaérfls, mert az ö kedvenc eaaméje az volt, hogy Pista a szomszéd gyárosélt Jolán leányát vegye ej, aki) határozottan szép leány volt, nem egilitáej azt t csekély 60.000 forintot ami hozományát képezte.\' De persse Pista —- mint a (éle szerelmes ember — hallani sem akart róla, mig u öreg legy délutáu sarokba azorilotta ezzel a mondással: 1899. julius bó 16 án A bor mint ital, mint orvosság, mint élvezeti cikk nagy lonlossággal bir egészségtani azempont-bő\'. A magyar nő ritkábban iszik bort a én meg vagyok róla győ-ődve, bogy keveeebb hisztérikus és vérszegény volna nőiok között, ha az idegrooid tea és kávé helyett egy-egy pohár hamisitslisn bort innánsk. á bor ártalmas sz egészségre, 1-) ha nem kellőképen sserviroststik, 2,) ha a bor tulaágos mennyiségben élveztetett, 3,1 hs s Dor bamisilotti i,) hs s bor romlott As első ponttal, mely s gasztronómiába vág, csak per tangsntem kívánunk loglalkoaoi. A pezsgőt jégbe s ha keresztülvihető: hóba kall hittem. A mtileg pezsgő élvezhetetlen méi ha eredeti champagnei is. A vörös bor pedig csak melegítve isiik; a magyar vörös borokat ne a szabad annyira láe.egiieni, mint a bordeaux-it. A fehér aastali bor legyen mérsékelten hideg, de jégbe nem szs> bsd hűteni. Általános szabály sz, hogy neutrális sabb, kevésbe nehéz borok után elvezendók a finomabbak ea alkoholban dussbbak, tehát pL könnyű saslali bor után a zamatosabb rajnai borok s ezután a pezsgő Tiszta hamisítatlan, jól szervírozott boroknak nloce kellemetlen u\'óbs-tásuk. A bor túlságos mennyiségben élvezve, heveny alkoho\'-raérgezoif .vagyie részegséget fokoz. Agy-vértoluláaban szenvedő egyének vagy agybán lat-makra hajlsndók, nehéskórosok s borszesz mérgező Jutása ellen csekély ellenálló képességgel bírnak. Huzam- sabb időn át történt nagy mennyiségű bornak bekebelezése, ba az mindannyiszor részegségei nem is okozott, idült vérbőséget hoz létre az agyban éa az agyat fedő hártyákban ; egyea szervekben [a maj, a szív, az edények izomzata) etzairoaodáat okoz, s az emésztési utak nyálkahártyájában — különösen a gyomorban — idült hurutot tart fenn. »A részeg ember hasonló a vizbefulóhoz, á bo oiidhoz és az őrülthöz* — mondja Schaksspeare. „Ebnetss nihil aliud, quam insania voluntaria* — mondja Seueca. A részeges embar rí\'kán szokott érni magas kort; Emlékeső s ítélő tehetsege gyorsan gysngűl, szemei elromolnak, minden jóra rest, étvág a nincsen, rege-lenkint mindiárt fölkeléskor, sok krákogás után égvényes hatású hig fn\'yadékot hány, erkölcsi érseke ellajul, mély a teljes elbarinosodásra vezethet, minden jó ok nélkül ingerlékeny, az aa* beri méltóságot lealacsonyító tettek elkövetésére hajlandó. Végre súlyosabb esetekben az iasákos reszkető őrjöngéabe esik vagy elme bántalmakat kap, minő as üldöstetési őrültség, búskomorság, és a hüdéssel kapcsolatos butaság. Demos statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a rendes életmódot fo ytató családok ggyerraekeiből 91 ®f vábk a táraadalom hasznos tagjává, az iasákos családok gyermekei közül csak 17.5•/,. Az iszákos,ember, ha heveny fertösö betegségben (kolera, tifaas, tüdőloh) betegszik meg, könnyebben bel aha, mint a mértékletes ember, aki edzeti teetének ellenálló képeaaégével lebírja a betegséget. — Tudod mit, fiam, ba bebizonyítom neked-hogy ez nem tisztességes leány, akkor ugy-e, fe-s fogú mondani éa elvessed Jolánt. — Es ha nem tudja papa bebizonyítani ? — Akkor beleegyezésemet adom, hogy elvebeled. Apa éa fiu megegyestek. Az öreg Láhner pedig, a vén ktjjon, mikor a fla elment, elővett egy levélpapírt és a következőket irta rá: „ TmttU Nogytidl Tegnap sste láttam Ont a színházban és önt látni és megszeretni egy pillanat müve volt. Mivel teljesen idegen vagyok éa caak pár napig tartóakodom a váróéban, bocsássa meg vakmerőségemet, midőu felkérem, hogy kőw> lebbi ismeretség céljából kegyeskedjék ssálioda-beli lakásomon meglátogatni este 6 órakor. Aláirt egy nevet, ami éppen essébe jutott éa hoszátéve egy szép ropogós serest, egy borítékba tetie és ss előhívott hordárnak egy frtot nyomva a markába, azzal a meghagyással, hogy a levelet egy előtte teljeaen ismeretlen ur küldi, aki válaut is kér. Mikor ff nagysága a levelet felbontotta és as ezrea bankjegyet meglátta, nagyot dobban) a ssive, mart már igen nagy ssükségben volt; mikor azután a levelet elolvasta, bogy az illető idegen, a ki pár napig jnöaik a városban, nem miaden habozás nélkül/ de végre mégis ráesAma magát és megírta a válását, bogy ott lesa i még utólag jL Nagy-Kanizsa vasárnap Zla 67. Mám. (M. lap.) 18H. jnlius hó IMa Müborról »okat beszélnek éi írnak, asosban kevs ember ivott Magyarországon mübort, de mióta a szőlővel beülteted nagy területek a phyl-loxeta-véaz, neron«sp\'>ra (sxöló ragya) a mái uólóbetegaégek altal tönkre silányiltallak, aj aseei éa logyaaatéai adót hoatak be, azóta a borok bamiaitiaa elképa»lhetetlen arányokat öltött. A bor hamisított, ha benne oly alkatréasek vánnak, minőket a terméasates bor nsm tartalmashal (ilysn pl. a ealyoiUsav, a burgonyaoukor, luohsin éa máa festő anyagok.) A bor hamisított, ba a termésseies slkslrésssket nsm oly arányban tartalmazza, mint a lerméezelea (Igy pl. ha a boraaaeai iöltö isk hossá.vsgy vlsssl eresslik lel) A bor végre hamis, ha vísssl bigil\'atoll a a higilist meglalalőleg a bor alkalréasei mesterséges nlon s\'sporiltst\'ak. Minekelőtte a borhamisításokról tüzetesebben saólauáak, néhány asóvsl a bor természetes alkatrészeit kivtnjuk iainerletni. A bor igen aok visel tarlalmaa s a többi mennyisége nem less ki olyan nagy mennyiséget, A vízben, a melyei a természetes bor tsrtslmas, nincsenek snléiro-mos és salétromsavas sók, melyek s kulvlsbeu ás lolyévisben is előfordulnak s könnyen kimutathatók. K célból a bort esonlazSnen elazintele-nilj&k és ha diphanilam nra a jellemső kék sxih előállt: a bor visesell. A borban bizonyos perceni alkohol van as pedig ss asztali borban 8—10§, a pecsenys borban 10—13\|, as sssuborok ssest tartalmi 18 — I6f, s llquoar borokban egéas 26\|-lg de esak mind mssterségeeek, minthogy termé-esetben a maximum 18\| iiorsssaa. ás slkobót msghalárosásának több módja látásik s a tekintetben a aaakvsgylani könyvekre utalunk s megelegssüuk a nálunk legelterjedtebb két módszer ísmertetésévsl. Vessünk egy lombikot jj abba 200 köbcentiméter bori öntünk a annak alkoholját bütö Készüléken keresztül egy mérő edénybe elpárologtatjuk. As alkoholhoa, melyei \| próbánkból nyertünk, visel önlünk, ugy. hogy uz alkoholos vis térfogata egyenlő legyen a bőrpróba I térfogatéval uas 200 köbcentiméterrel. S nxtán veaazúk a sOrüség-méröt (alkobolim ilur,) inely egy alul kellőleg megterheli flvcgosö a annak asá-ráról leolvassak a bornak alkohol tártaiméi. A másik saeszmérö, mely Franciaorsságbsn igen eltetjsdt, az ugynaveasll Malligand-lsle ebnl , lioakop, a következő elven alapasik: minél löbb alkohol vsn * borban, annál a acsooyabb hőmér< aéknél forr éa viee verse. A vizsgálandó bori sgy töző edénybe lesssük, mely györö alakú üveg csövei köslsksdik s sbbao hsviljük, mig lorrni kesd As slssállóalkoholos gőzök egy hQÖ készületben kondenzáltainak, a hol egy hőmérőről kényelme-aen leölvaxsuk a fokot. A hőmérő mellett 0-S6\'-ig terjedő aká a van, mely as alkohol-lana\'iaai tér fogat ssásilékban mulatja. A borban vsn még 1} -2$ f vonsdék-snyag, me\'y alatt érijük a bor nem illékony részeinek összegéi (tehát a borkövet és a glycerinl ia,) melyek s bornak elpárolása ulán visszamaradnak. A bor, mely cukorban dúsabb mustból erjedi, nagy vonadék-anyag tartalommal log bírni, s igy nsm lekinthstjttk u bori hamisítatlannak, ba abban 18—18) alkohol van s csak l-e—\|-8f vonadék-anyag. A vonadék-anyag mennyiségél direkl vagy indirekt módsser szerint határozzak meg, ds egyik móduer sem pontos, mindazonáltal kieUgitö, azért nsgyon helyes, ha az elemző sdatainak közlésekor kiieszi, hogy melyik módasart kóveite As indirekt eljárásnál lemérünk 100 köbcentiméter bort s azt piroellán edényben lelényirs főzzük s sstán a maradékot 100 köbcsntiméterrs vizául feltöltjük. Ez a (olysdék magában foglalja a vonadek anyagot, melyet fa réazre oaslott ssochari-méierrsl í cukormérő) visagálhaljuk. Ha a saoohari-méler a lolyadékban 18 nél állapodik meg, akkor 100 köbcentiméter borban 1-8 gramm vonadék-anyag van. A glycerin a cukor erjedése által kerül a borba s állag 0,8% glycerin lartatmaztalik A glycerin mennyiségének meghatározása foo\'oa a borhamisiiáa kimutatására, minthogy ba a korcs-mároe visel töltött a borba, a vonadék-anyag termésaeteaen csökken, de s glyoerin-és as alko-, hoWmennyiaég kösli aránylal nsm. Hs spirituszt (Intőit bele, akkor kevés glycerin esik annyi j borszeszre és s hsmisilás nyilvánvaló. A glycerin-1 larta\'oa megbalárosáaára szolgáló módszerek közül legjobb a Past-ur-féle. A bor (saslalil 0.1-1 százalék borkóaavat \| tartalmaz; finomabb borokban kevésbé s mondhatjuk, hogy általában a mi belföldi boraink I savban szegényebbek. A savak félig kötvék a i borban, kivévén a cseraa al. A sivsk közül ne-1 vesetes s phosphorsav, melyből ritkán vsn 0.08 ssáza éknél kevesebb a borban. A sav isrtalmát \\ (fehér boroknál) as n. n. szabályos savmérő folyadékkal haiárossuk meg, meyben minden köbcentiméterben 40 miligram nátronlúg van éa ez 150 mgrm borkősavnak isiel meg. A savtaria-lotn meghatározásának finomabb-módszerei szakismeretet igényelnek és legyen szabad e lekinletben borászati vegytanokra utalnunk, A hamu-rész, vagyis a vonadék anyag elégetése után viasaamaradt rész meghatározási is lonlos. A hamu, a vonadék-anyag egynyolcad— egytizedréaz >1 szokta kitenni. Ha iamsrjük a bor alkohol-tartalmát, abból hamisításra csak akkor kövsiksz\'stünk, ba tudjak, hogy mely vidékről való a bor éa rendes körülmények köeóll hány percentel tartalmas. Ha pl könnyű gyoroki bőrnél, mely rendaserint 10 százalék alkoholt tartalmaz, 14 százalek alkoholt huzunk ki, hamisításra gondolunk. Ha a vonadék! anyag 1.6 gramnél (100 köbcentimé er borra) kevesebb, akkor a bor visezetl és hs löbb, mint 8, 6 grara, akkor a bor vagy terméssettől fogva édes, vagy cukrozott. A bornak illata propyl, k iproi, kapryl, pelar gon- éa kiprinsavas scethyi-légenytöl slb. felté-lelezleik. A borszagtól megkülönbóalelendö a samat (bouquet,) mely Irancia, rajnavidéki s némely magysr bor sajaUága és a moleg égalji borokból hiányzik. ia mentegetve magát önmaga elötl, hogy ugy is idegen, aki nem ismer senkii és aki egy ezrest küld, az nem lehel közönséges ember. Aznsp sete azalán az öreg Lühner karon fogta a fiát éa elvezette a szállodába, az ulon szépen elbeszélve a történteket Pislának, ki nsm akarta elhinni, hogy 0 ott legyen a találkán. Minden illem ellenére rögtön be akart rohanni és dühében talán megfojtja, ha aa örej szép szóval le nem csillapítja. — Csak hidegvér, iiam, nem szabad semmit elhamarkodni. Te itten szépen, ilazteaaégtudóan kopogtatni logsa éa ha b lépsz a szobába, ott fogod laláloí a kicsikét, aki varja az ö gavallér* ját, akiről nem ludja, szép-e, c. uuya e, liatal-e, öreg-e, de akinek ezért az előhívására megjelent, meri az tudott vele beszélni. Látod fiam, most ssépen menj be, de ne felqjtsd el, hogy hidegver a fődolog. Pisla még as utolsó percben is reménykedett, hogy nem lógja őt olt találui; de mikor benyitott és csakugyan ott volt, b zony elfelejtkezett az apai lanáosról ésmegskarta fojtani a sikoltozó leányt, de s besiető öreg szépen kitelte a keséből és lelelte a divánrs, ahol ügyesen elájult Elég praxisa volt benne. Két hónap múlva asután Pista ollárhos vesalls Jolánt, a 6Q.000 fnlal együtt, a ssftke szépééi pedig másnsp hirtelen ejlünl s városból, mint a ssinlsp hirdette: váratlanul kösbejölt családi körülmények készlellek, hogy megváljon a társulattól. A kis doktor lürelmeUenül szólt közbe, hogy ez az egéez hialória nem tarlosik a szőnyegen levő ügyhöz. — Várj n esak — szólt s kis Timimé — még nsm végeztem. Néhány hó* ap. múlva olvaalam a lapokban, hogy Sajó Eszter, a vidék elönyössu ismert primsdonnája, végleg visszsvonult s ssin-padlól, meri nőül vette egy ösvegy fiskális; nem éppen fials\', de azért java-korbeli ember még. Reudkivül érdekelt engem ez a dolog akkor, hogy ezen két házasság közül, melyik less a boldogabb és tartósabb. Nos ? mii gondolnsk, mi lett belőlük? Az a Sajó Eszter, aki férjhezmenetele elölt oly kalandos életet élt, aki nem is tudls, hogy melyik városbsn fog egy egy régi sseretöjére akadni: az a házassága ulán egy évvel egy gyönyörű szép kis liuoskával ajándékozta meg férjét éa moudhalom: keaőbben is igen boldogan éllek. As a másik asszony, aki leány koraban még az utcára sem ment kisérő nélkül, skinek még as olvasmányai is szigora censura alatt állottak, aki léiihesmapaásie előtt egy fialal embernek még a szemébe sen» mert nésni; as ss ssssony tiz hónapos hásas korában - megszökött sgy hussár-hadnsgygyal. Ea most áttértek sz idegen snyagokra, melyeket lelkiismeretlen borkereskedők a borba belepancsolnak; ttysoek : a iángoiaj (amylalkohoii vagy nem raktiftkált axeaz. melynek kimuUiására nincs bistoa azerénk, ds tanyertakta aaétdörasöU vs, bosssasan maradó penetráns ssagot terjeast. — Salycilaavat azért tesznek borba, hogy ne romolják mag oly könnyes a kevesebb cakor vass-azen sl. Est asootwn, minthogy a an\'ycil-env a sssrvsss re nem köxftnbös éa ugyanest • bornak felmelegítése által Is elérhetjük, kárhoztatjuk á saycil-savnak csak minö\'eges kimutatását ismeri a vegytan. — A burgonyacukor kevsréss s bor. bos agésaaégtani szempooibói asért Uitaadá et, mert annak bomláai termékei a* egássságrs kártékonyak. Kimutatása a poUisáló készQ ékkel törtéaik s ss s bor, mely s polsrizáció-sikot jobbra tordlljs, legalább ia gysons. — A kénss sav a bor kéneséae állal karftl a borba a ss s piocakesettsnél úgyszólván nélkülözhetetlen, ssert s kéndiozd az erjedést, a rothadást, a pentaxe dést nagy mértékben akadályozza. A kénss sav. mint idegen alkatrésa, nem kösftsabös s borélvezőre, mert a gyomorból a vérbe jatváa. annak élsayét magához ragadja és mindig — egalabb is — nagytokú íejlájáat okos- ás sgásisigiaa csskis oly csekély ktaeesav mennyiséget nés el, mely skkor sem hátrányos ss sgéasségrs, ba a borból nagy mennyiség iogyasststott ei. Ha a bor nagyobb mennyiségi kéeea>aavat tartalmasolt, akkor néhány esőp jódsavoldal éa cbioroluras hosaáadáaa után az utóbbinak aröa ibolyás veres színt fog kölcsAoösai. Csekély ssinesést aa egészséglsn megenged. A seeenyilegas elemeket, melyet célszerű Wartha tanár saédmre szerint ; megejteni, csak akkor alkalm>ssok, ba a I minőleges kénes-sav reakció nagyon élénk Ivolt. Legfontosabb a bor féleségeinek festő anyag vizsgálata. A bor föeiéeéra növényi éa kátrány-festő anyagok használtatnak. A növényi lestö-anyagok, minők a fekete vagy tóldi bodza, áfeaya, fagyaiké, álkarmea bogyóinak nedve, kUöoMsA máíyvafélék virágtevetai atb. as agsiaégra nem ártalmsaak s uincaen is reakció melylyel s vényi Isstö anyagot a aaólóé mellett telje* bizonyossággal kimutathalnók. ás anilin festékek ártalmas késaitasétysk a még Inkább károsokká válnak, ha a mtrmj nyo-mail tartalmazzák s a bornak sok időa át történt éveze\'e után komoly betegségeket okosbalnak, á A legelterjedtebb anilin-festék, mely n borbon ke-vertetik, a fuchsio. A tuchsin kieselaláse céljából 101 köbcentiméter bort ammooiak segélyével aljas vegybaláauvá teszünk s ástén selherrel jól SasM> rázzuk. Az aetber kiválik és ast agy tégelybe* párologtatjuk el, melyben néhány lehér aelyees-szál van. Fschsin vagy más afféle festő anyag jeleálétéhen a sselyemssélak vörös, réesa, viola-azinl atb. nyernek és a folyadék szélén is verss gyűrű képződik. A hamis festő anyagok a borbél köaayto kiválnak. A bor élveshetatleo, ba asegeoetaasdstl, ha megsavanyodott, — téjsevaa ertedéi — ka aaag-i keseredett, ba megrothadt Mind eme bőrbetegségei apró baktériumok okosaák, melyek a borba okszerű és gondos kass\'és hiánya folvtéa kerülnék. A nyúlé bor Ize is később kellemetlen és nyá kés. És most befejessűk sorainkat assal, hogy annyi jól mégis mondhittutk a borról, miszerint a három szeszes ia) között, — bor, sör, pálinka. — legkevésbé bélrányo s nép Isi kai éa érkőlesi talajdon-égaira. Cabaria sserint a bortermő vidéken Iskó emberek vidorabbak, elevenebb éaaiéré-susk barátságosabbak, viselkedésűkben több a nyíltság és derültség. »A bor kesdeitöl vidémitásra leremietell, neos részegeskedésre" — mondja Jézus Slrák la (XXXI.86). Doktor. HÍREK. — Kljegyaé. N44or Soma magénthntvkelő Budapestről eljegyezte Hmimam Anna ktaweaooyt Budafokról. — VJ\'Malae. PitUk János Pncttoos, minórila-rendi uj misés áldozár és tanárjelölt, lolyé hó 9-éá á a 10 órakor nagy közönség jelenlétében mutatta be as Urnák, Nagy-Kaniasa város VI—VU-ik kerületi templomában első assnl Naff-Kanisaa vasárnap mise áldozatát. A msnuduklorl llaztet Plandtr Károly Ödön aegédlelkéazleljeeitstte, ki ettmékben gazdttg egyházi (Műt beezédet tartott. A azeriir-táibtn segédkeztek : Janktr József csanádegy-házmegyei ujmisétt áldosár, Vejeit Lajot éa Gttte Zala 57. ssám (4. lap) kesö Tonalaál ai EMKE. központi válssstmányá-uak ünnepélyes fogsdtsláta Gyulafehérvár várót közönsége réttéről. Ünnepélyei bevonulás a váróiba, hol ii a Hungária előtt a vendégeket a fiókkör üdvözli Délelőtt 10 órakor gyűlekesée a János hittudományi hallgatók. Hint keresztapa Hungária szálló kávéhás helységében. II órs-SUitlin Ferenc, mint keresztanya 8miwi kor az EMKE lobogója slsll felvonulás a várba Qyőrgyné ssül. Kim Peula szerepeltek — tiernysa«Algyl\|aagaté bursuja. tlemys Láulö pénzügyi tanácsot, salsegtrssegi Gasügylgasgaté, nyugaombn vonulása alkslmá- I ssivelyes sorokban v < tt bitesül a magyal kOsigas\|atáai bitotisátlól. A bizottság, a pénzllgy igazgató távozását sajnálatial tudomásul válts, s egyúttal tekintve Zala vármegyében töltött 10 évi működé-e alatt n magyar állam\| és vármegye érdekében teljaaiieti slkeree munkáitágál, érdemeit \|egyőkönyvbe igtatta éa esen ellamerést jegyzőkönyvi kivonattal Gernya tudomására bosta, Gernya László levelel intézett aa öaskes megyebeli pénzügyi hstóságokhoz, melyben meleg hangon mosd k6»zönetet a tia tviaalók buzgalmáért, mely működését s nehés viszonyok kötött is meg köuuyitelts. A zalaegerszegi péns-ögyi tisztviselők julius 38-án sltavosolt lőaökük liístteiére bankéit sí rendeznek ; a hivatali köteléken kívül álló barátai éslisstslői pedig jnllus 88-áa búcsúznak s1 Gernya Lászlótól — Caarpiégsk liaat Ulváaker Voll már eset rá, hogy ssent-lstván napján teminlnemü Ünnepség nem volt városunkban. As Idén két mslataágra Is vsa kilátás; ss egyiket a felet templom ujjiUpití^/t alakult bitolltdg rendezi, s másikát a Afn»kd$ktf>»l Egymlkt, Ha as Időjárás kedvező less, mindkét Onnrpélynek megless s sikere — A kaleaatlssll lisléirk eaielMe. Katonai körökbea mint egy bécsi lap jelenti, a fizetésemelés életbelépésének idejéről egymásnak ellentmondó hirek keringenek. Annyi bizonyos, hogy a fizetét leemelésért szóló jsvas\'st, melyet a delegációknak kell tárgyalni, 1900 qjnévnapja előtt éleibe nem léphet; oa bizonyos ss ia, hogy a fizetéseuiolés régebbi akadályai mind megszűntek, s a javaslatból minden valószínűség sserint törvény lesz. Ggyidllben fogják emelni az osztrák éa magyar honvedaég lisztjeinek ás katonai tisztviselőinek fizetését. As osztrák honvédlisztek (Ütésének emelését már kél esztandö előtt elhatározták, ds nem valéeitották meg, merf a lisali fizetések egyoldalú emelése nagy vissssbatást gyako roll volna az egész hadseregre. — 4 Butulom áldoMtu. F. hó to-én Szombathelyről egy nagyobb társaság időzött Révfülöpön, köztük Éhen Gyula a szombathelyi polgármester 7. oszt gym-názista fia, ki ladikon ment be a Balatonba és ott levetkőzve, többször beleugrott a vizbe. Egy fiatal fiu voll még vele, ez a ladikban maradt. Egyszer csak azon veszi magit észre a ladikban fllö fiu, hogy nem jön föl többé társa a viz szinére. Rémülve evezett a partra és jelentelte az esetet. Nyomban halászok indultak a holttest keresésére, de nem tudtak ráakadni. A lesújtó hírt táviratilag közölték az apával, kinek ez egyetlen fia volt. — A heavééhsnársk Jaltllaaata. Október l-én lass huszonöt ssztendeje, hogy s magyar or-aángyüléa képviselőháza megszavazta tiz magyar bonvádhuazáresred lalállitását. Ebből as a\'üalomból valamennyi honvédbuszárezred megíratja az szrrd történetét, azonkívül a jubileumi forduló napon ünnepségst rendes. , — Aa E.M.K.K. ktagyttléne. As er-délyréssi magyar közművelődési egyesület igazgató választmánya Gyulslshérvár szab. kir. város közönségének meghív áeárs sz egyesület XV. kö<-gyűlését folyó évi szeptember 17-én Gyulafehérvárt határozta meg tartani. Szeptember 16-án ismerkedési estély a Hungária azalló éttermében. Szeptember 17-én a reggeli 0 óra ló perckor ér- a lőgyimnásium dísztermébe, a hol a közgyűlés larlsúk mag. - I\'éaalatéaell kéigylléa A nagy-kanlssal Keretkedelmi t Iparwtnk r. I. lolyé hó 16-én gelsei Gutmmn Vilmos kir. tanácsos el nők elnöklése alatt tartott kösgyüláaéban elhatározta, hogy as 1898. évi nyereményből fennmaradt 10619 frt 80 krból az igssgatóság és felügyelő bizottságnak jutalék fejében 1871 frt 60 kr., a részvényeseknek pedig 1898, éri ossts\'ék lejében 8000 Irt Azetlesték ki, oly módon, bogvs bevállstlsnul msradt 1897. évi ont. tzelv. as 18Ő8. évi sselvénynyel együtt réssvénysnkinlé lorinfjávala mai naptól kezdvs beváltandó; aJ9é© frt 74 kr. felesleg pedig 1 99. évi nj számlán elóirva maradjon. — A Hatatna iMÜaeka. As ssgtendö uazóveraenyelnek legszebbike sz, mslyen s Balaton bajnoka elmért küzdansk Msgvttország legjobb ussói, a kiknak ezullal a Balatont kell át» ussnktk. Ez s verseny sz idén julius 81-én, dél* elöli 10 órákor Ittz. A verseny távolsága légvonalban 16 k. m. Indulás Bslston-Fűredröl, Stefik-nis jski-tgyasülst csónakhásától. Cél s tlóloki móló. Dijttái ss elsőnek nsgy tranyérem bajnoki asalsgon ét a Balaton átussó bajnoka 1899, évre clm. Mindazoknak, kik a távolságot weguaaaák, nagy esüat érem ét oklevél. Védő Balatoni Uráli Karoly, iM. U. K.) a kl tavaly B óra 8 p. éa 10 mp. alati lelte mag as mat. — lekarapelt arr. Battler Samu alkuaz lolyé hé 18-én e»le ScAleeiiif/er Sándor cipéaz-mesterrel kedélyesen mulalostsk a Zöldla-gerti helyiségben; a kedélyét matat tágnak azonban turcn vége lett. Sattler gúnyos megjegyzésekkel illette Sebledngert, es sem hagyta magát és Sa\'tler orrára sértő megjegyzéseket te I, mit S <ltler annyira sokon veti, hogy Sclileeinger orrát leharapta. Saerenoaére azonban dr. Szeketu József kórházi főorvosnak sikerült a leharapott orrt ismét használható állapotba helyezni. - A Matoafllrtél I«r4«a<es». BaJa-lonlüredről Írjak, hogy a lurdősseson sz idő jobbra-fordul\'ával ismét te\|jes lényre kspoll. Ms már as eserbáromszázst meghaladja a lűrdövendéfek száma. Balatonlűreden fürödnek többek közi: Fehér Ipoly pannonhalmi főapa!, Halbík Csiprián 1899. julius hó ll-áa első napján, saerdán dől sl ss KgyestletMlj ■elvnek eredménye, miat aeküak Balaton-Füredről Írják, a következő voll: Egye«Bleti-dij. Tísslelet-díi, Handtkap. 86 k ilométer Indult: Nádasdv Ferenc grof jakija: Lehetetlen, Éiterhásy Mihály sróf jakijaöarda, Inkey István báró jiktja : Jolánka éi Káro\'yi Mihály gróf jakija: Arám. ValasMoayl jaktot tulajdonosa kornányoaln, csak Arás volt Mihalkoviot Tivadar kaséra biavs. A jakiok as utat Isláayire röviditetUk át elaő le.t Nádaady Ferenc gról Lebeletlen-je. 8 óra 80 pere és 8 másodperc alatt. A többi föladta a versenyt — A kleaalll Uksrékpéaslár. A c«fldbejutolt kiscelli takarékpénziár réssvéaysaei augusztus 6-án rendkivüli közgyűléet tartanak. A napirend egyedüli tárgya : a csőd aegss&Bfeiéee céljából e\'ökéazített egyezségi ajánlat megvitaláaa. — Aa fganl haanAr A Károly főhereeg vezérlete slá tartozó osztrák aereg Kekl melleit tábort ülvén, a kegyes főheroeg minden emberének nsponkinl egy félfoni husi és egy ilca bort osslalolt ki. A Karacaayhutzárezred minden századból egy legényt kOtdOtt a főherceghez, kik megköszönlek ezt a szívességet s egyszersmind kérték, hogy mivel ők be vannak szállásolva s jól megy dolguk, továbbá hstenkinl tissia ruhát is vebelnek magukra: tehát u 0 részüket Inkább oszlassa ki a gyalogság között, mslya szabad ág alatt táboroz s • mellett s sáneotás ás más egyéb nehés munkával annyira meg van terhelve, hogy ideje sincs alaóruhál váltani. — Károly főherceget as as önzetlenség nagyon meghatotta a így kiáltott fel: — Ilyea as igazi magyar huszár I — Legejabh eaaanAaM. Szinte hihetetlen mire képes a manapeág a kereskedők élelmessége. A hírneves Páriái Nagy Áruház Budapest, Kere-peei-ut 88, oly páratlan kedvezményben részesíti vevőit, mely általános feltűnést kelt E fenoete-ná\'isan berendezett áruház ugyania iényképéase\'i műtermet létesített, a hol bármely arckép „alán egy művészies kiállítású 60 cm. magasságú fényképet készíttet s sst vevőinek minden 10 frtayi bevásárlásnál ingyen adja, csakis a díszes papír-keretért fpeaee partout) számit fel 1 frt 60 krt.\|Vaió-ben csodálatos, hogyan lehelaéget ez, mert a kép oly szép kivitelű, bogy 10 Irtot teeivárek kösött is megér, az árak pedig, legyenek ások: diaamű és jálékárak, porcelián-, üveg ás bőrárak, vaaba torok, {érl>, női divatárak, teljee kooyhabereo-deséeek, nászajándékok stb. mind szolid, jó minő aégüek es amellett olcaét. As árak zaabottak, miáll-l tulkövetelés is ki van sárva. Kívánatra tihanyi apát, báró Boeseluger nejével (Boornemoath) kéP** D««V árjegyzéket ingyen ée bérmentve k«M Revicky Ambrus cs. éa kir. ksmarás, kösigssg. s cég. bíró. Pór Antal kanónok, Tagáayi Alajos sseoi-\| - A hőn aárbalaiék. így dnnánluli széki ülnök, dr Herczegh Mihály egyet tanár, városban tünéni, hogy kát fiaUl ur ösaaevatzolt Fraknói Vilmos e. püspök, báró Splényi ódön í egymással Természetes, bogy ss öeeseveaaáa nejével, Blahs Lujzával, dr. Haudek Aaoaton folytán oly folytonossági hiányok knielkeaiek a hmcés rendi jószágkorm. dr. Hortoványi Józael, fiatal urak becsületén, amelyeke! oaak a vér tad lemosni. Ámde Összeveszni aekkal könnyebb, miat sikra s/állni a a két fittel urnák aa hogysem tetszett aa a leendő párbej, a melyet a várra szomjas „lelkiisaMratee11 segédek nagy igyekeset után el határosuk. As ördógbe néha s kapaayél ia elsü1, sőt tokasor a vak tyúk ia gyöngyöt talál, hátba még a pisatol yok Is eltalálaáaak sülni, eől as oaioba golyó... nem, — erre meg gondolni is hátborzongató dolog, As sgyik ar tehát elhaiárosla, hogy bejeleali a dolgot á rendörségnek. A rendőrién közbelép, mielőtt a párbaj végbemeaaei drukkolni sem keli ás a bátorság nimbusza is megmarad. Beállit léhát nagy titokban a rendőrkapitányhoz t előadja neki réssletesea a dolgot. A rendőrkapitány aézi, nésí és hMIgsija, aantán oaak ennyit awad a bátor fiitalask: — Nagyon helyes... de igasán kár volt (áradni... Mert itt volt a másik ar, ápea egy félórával eaelőtt... — llgé Jamonl Baramyabam. Nehogy aat higyiék valahogy, hogy a szép, de hírhedi Ward Klára szerelője jár erre felá, előre W a Magyar Állam löszerketslője, Dr. Némelhy Géaa egyel, tanár, dr. Dibrántzky Péter műegyelemi-tanár, Szabó Imre orsz. képviselő, Márkon Sándor miniszteri tanácsos ab. tlb. - Mératriid -rédleal vasal A kör-mend-rédittí vasul régen vajúdó terve sz utóbbi időben lemét nsplrendre kerüli, mert sz érdekeltség nagyon szeretné e tervet megvalósítva látni. As engedélyei Zibomky Gyula budipeatí ügyvéd rajta van, hogy a vasul létesül ön éa a műszaki, előmunkálatokat már el Is készítette. A szóban lorgó varat Körmendről kiindulva Nádaa, Zala-Putaj" községeken át Zala Lövőig, innét Nagy-Rákot, Ramocaa, Cteastreg községek érintésével Rádióiig log vezetni. — Sertétvét. Nagy-Kanita város területén a sertésvész jdrvdnyseerü fellépés megáUapittatvdn, a város területét a hatóság zdr alá helyezte és az óvintézkedések szigorú betartdsdra rendeletet bocsátott ki, — Vltarlaversemjr Bnlalaa-FArnéem. A Stefánia jakt-egyeiü\'ei által rendezeti versenyek kijelentjük, hogy nemgrolnk van aaó. Csak a Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok a^mHi minden külön jlij felszámítása nélkül imiBai ; előfizethetők é3 megrendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kaxiixs&tl. N agy-Kan ixaa vasárnap kormot képű Bi(ó példáját kilvstta tgy faluti Faraó-ivadék. Rigóról ugyan kii ült, bogy tulaj-donképen n«m it Ö izöktettli, hanem ót asök-teMe meg a nép aaiarikai amnny. Ez <p«o fordítva lóriéul. A talu egyik leggazdagabb «m-beréi\'iek azép leányit izökleite meg egy bét etftt Kolompár Antal muzsikus, aki egyébként te aem itép, ee nim aüvéta. A aitrelmettk fazonban nem tiokálg élvezhették a nagy szabadságot, mert a -leány már levelet irt ,haza Szüleinek Eszékről, aogy Jőjitntk érte, mert elfogyott ti péaae éa nem Ind haza utaioi. Milyen bi, ha a oiiáay szeretője nem egy amerikai milliomos leánya, akinek nagy vagyona van. Anyakünyvi hirek. Háunág«t ktlttUek t-én (illa lirely nUalVM — HorvtU Tiréital. U4a tiunr JiW »ld«lv« — Bolf ltin RoUIUrtl Műit hát- halottjai (•ytratktk ktiáltiáai ktti) Odk Jétetl rk, 4 htatpei wiwSatt la. Vékáit Iraéktt rk, U Uupm ktilm lieya-rnasana JW kahra «aélt«ti láara. Oákte KatiUa rk. I Irat Méalvei IUjpi. KiUk r«M rk. 1 atsM iWm It. Kitárna Fw—y Ifja rk I aapaa iuhím^ Ii, Ml fertta ÍIJu rk. K bi)n»\|w« IWbIvm ét. Inna leírta Itta rk. I késig fcWalrae Üt Ojtifj Unt rk. I ktaspee varrtat Maja. Törvényszék. Laplulajdonoe éa kiadó: FISCHEL 1jŐP». Zala 57. szám (II. lap) NY1LTTÉR, Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt é» krlf ■tUmkiil — oaak ikkor relééi, ka Ut vattea (jrártiakél r.«dtlutntk, — fektta, \|kéréi asleee, — a Ít\|d\|vattsibb isMi, islli Mliláutkta. Prlvt-f®-gimltiik poubtr él vinneatMW, valamint béahoa Nillltvi, — ■liUkhH Ml\| fMMfiréiliatil kllteaak, HEHNEBERG 0. selyemgyárai («. él kir. ad tar! Mállité) ZlrllkbM <1 Magyar Itrtlesée. Hréjcba kétueree levélkétyef rtfuaUadii Hl 1899. )ultn* bó 1* éa - Végtárgyaiátok éa Itéethlrdstéstk 1899. juliiu M 17\'í» (UtfŐH.\\ Lopás büntette miatt vádolt Molnár látván elleni ügyben végtárgyalá. Lopáa büntette miatt vádolt Fehér Péter elleni ügybea véglárgyaláe. Rablás büntette éa erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlett miatt vádolt -Tiráazi (Dér) Lajoa elleni Agyban iulatbirdetéa. Magánokirat haaleitás blmet>e mialt terheit Slreuea Béla alteni ügyben Ítélethirdetés és Caaabüntetéf. Közokirat hamiiitái büntette miatt terheit! Paaics lnván i tárni elleni ügyben ítélethirdet é« éa üaazbfintelée. Magánosok ellem erőszak büntette, tnlyet testi aértés éa saaroláa vétsége elleni ügyben Ítélet hirdetés. 1899. jutiui hó 194* (mrdán.) Halált okozott tuyoe testi aértéa büntette miau vadolt Bella Sáador a na állani ügyben vég tárgyaiéi. Lopás büntette miatt terhelt Roseofeld Mózes (Manó) elleni ügyben Ítélethirdetés. Hatóiig elleni erőszak büntette, aikkaealáa vétaégi és jogtalan e\'aajá\'ilás vélaége miatl terhelt Márcseíz Pál i taa elleni ügyben Ítélethirdetés. Lopáa büntet le miatt terhelt Domonkos Kálmán elleni ügyben Ítélethirdetés. Magánokirat hamisítás büntette miatt terheli Kontreca Lénárd elleni ügyben ítélethirdetés. Lopás büntette miatt terhelt Jambrovics Fe- j, reoe elleni ügyben iiélethirdelés. 1899. juliut U 31 én (pénitk.) • a. Lopáa büntette miatt vádolt Vagrinec Flórián illeni ügyben végtárgyalás. Szándékos emberölés büntette miatt vádoll Adóiján Mihály elleai ügyben végiárgyalát. Közokirat hamisítás büntette miatl vádolt Takies József elleni ügyben iiéleihirdetéi. Lopás büntette miali terhelt Kováéi József elleni ügyben ítélethirdetés. Lopáa büntette miatt terhelt Tóth János elleni ügyben Ítélethirdetés. Győr szab. kir. várót önálló felső kereskedelmi I»k«l4Ja - icwrwBlcedLelml alcmrtémla — az K>M Iskolai ávben nyitja meg íélflö ibjütmxlllr) o«zt4ly4t és ekkor foglalja el a modern oklalá»ügy követelményei szerint készüli uj épületéi. Az Intézet, — mely egyenlő rangtf és hasonló képesítőt ad, mint bérmely hasai vagy küjlöldi kereskedelmi akadémia, — biztosítja végzett nö-vendékeiaek az egyévi önkéaleeaég\' kedvezményét és qualitkál a keresk. életpálya minden ágasa salára, nemkülönben az 1838 évi, a tisztviselők mlnösiléséről szóló I. t.-o. által a keresk. sksdé* miát végzett tanulóknak biztosított életpályákra. Bővebb lelvilágositást kéázséggel ad as Intézet Igazgatósága. TABCSA GYÓGYFÜRDŐ Vasaegyékea. Olsubaraó tartalmú szénssvéis vaetorrtaok A legújabb módszerek szerint beraodasatt pezsgő és ásványvís, valamint vasláp fürdők. Kellemes, hűvös égaj; a kényelem minden igényeinek megfelelő olesó lakások ; rilbuaviléfitta, 2 jó vendéglő, gyógyszertár, naponts S-szer zene; ssép kirándulások. A nöi szervek hántahaai, stp-kór, vérszegénység, továbbá a légzési ée imaesté* i sservek bajai ellen kiváló orvosi tekintéiyak ajánlják 174—10 trmé aá\|u 15 (61 aiep(eanber SO-lg. Az évad kezdetétől jaaios 16 tg éa augtassloa 15-tól szeptember 80lg (elemesen olcsóbb árak, Felvilágosítással szolgál és kívánatra prospektust 1 küld a fürdóigazgató\'ág. Állandó fürdőorvos dr. Rohrer Aladár, t. m. főorvos. Tárcsái Károly\'oc-rás különösen mini Óvszer járvány esetén, ivóri-IsAI ajánlható. Megrendelések olyan városokból, jhol külön raktár nem létesik, a lürdőlgazgatóság-\| hoz Tarosára inléseadók. PoeU- és távírda -átló i más helyben. Vasúti állomás Pelá-Eóra Szombat-; hely — Pinkafői vonalon, honnan a 90 penmyira [(6-6 kim.) fekvő fürdőbe a közlekedést kényel-1 mesen bér- ée társaskocsik (omnibuszok) tartják fenn: egy négyüléses bérkocsi ára 2 frt 16 kr., \| társsakocsin egy hely 40 kr. P u d e ri -i Agy dobot ára: 11 forint M Icrajedr. (áavéttel vagy az s \|összeg előleges békül- I > déss utan küldetik. j KLYTHIA a ápolására szépítésére ós finomítására W LaraKbalttk Mtliéki, kél én láiiilgl rtaza. — Fakír, réaeiiii te aárgm — rtfjllef aaalysált m tjáalrt Dr. r«kl J 1 Ca. Kir. taaár által M Ellamerl levelek a legjobb kftrókből minden dobochoa mellékelve vannak. 6 TAÜSSIG 60TTLIEB 0él kit. létari Ullatts asipst ét III__ r Irak tár: aátS, I.. VsUaalto S. Mapkalé • ltglébh Illatszer- (ylgyiitrktrttkf éétktn éa gyégyuertárkaa. M. kaaltilB i Ali éa I BAkat, Iteletl ■ Mar 4m Krelaer Ciyala eégekaél. Még mlndan résztvett aritógépvaraanyen, ép agy 1896. lulias bó 11-én HÓDMEZO-VASÁRHB.YEN is a két esd díjjal arany érmekkel lett kitüntetve. Ho GORMICK a világ legrégibb arató- éa fdkaazAlógépgylura Chicagóban. Magyarországi kizárólagos vezérképvlsslflségs: BUOAKITCN MÜLLER és WEISZ niMK Ajánlják: slegmegbi.hsióbbMCOOIICK „HPWQAI1A" kérakM afitógépat,tltatökéleteaebbMCCOBMICK „DA1ST" marokrahó aratógépet ét a legnjabb i legjobb IC 001M1CI a o \| a > M É A O fükUzAlógépst Száatt kMaMét él éllaaeri levél Igutg* 111- éptlak atg; i CtrtritX lyártaátye Htik láatlittt MkéMeeeé\|ét ■lakta, a nádik uljtt ■mléjtiltaéea aa wwé\| attáaa r alkfidkbta vuaak. fylf Kanlaaa faMmip nitüntrtvi J5ala 57 fc/irn (• lap.) litf. iuIiu U 16-á/j Mh A boraiékl borvta i imfiytMitfc királya "Al rn ÜIÍ\|#i\|í«P< klAHMAaia ataaf Ar4«k«tMi A allltailaaf aafy Araaaaf Hl/ nmmikm tsUaApftmiiraa Ú\\\\ M«I •rAafir«M«\| Ufd f#aéffr—ifim iift Aaaair j iM 411 m»rlraaaul tMi MAtawaAfAéárkalrl yff§6gi»«raaay#i \' «M<MAftA<l.ftlyl blá\|IIMta •Isi fllh erityéraaatal •!•# Ili l •#iiiférMi««l Weiser f, C. gazdasági gépgyára AJAüíJi j ii a <M t A ü • hm ■ A u IcfVjahli ái LKMJOHII YKTŐÍJÉPÉV, •aakat klfAltkt<4 kipiaitk\' lyékkil •lláloll alk üli kfffN lal^\|Mi rayaráat alkalaiaa Kala-llrill wnniy^, Pnrfarta" ^ lA< ^sayl fiMaApAt, U\|j«bh •••r tatákká aak, ifiOl IvUin kaaatl, MM) klállltáaaa ilitt díjjal kIMiMitl laafc riiéiml itiélititi, kartiáit, iMmka «i bihirliii jir\|ányll, iiéfliiyüJtlM ríoik aariialólt If Minő r#»UH, lr\|f»uruU, taráiét, lat«aféla f4«U»ifll gépáll. ■1 vállal mIib ét vlivtuUk biru«uéNk«t „PIiiíI \|r" m ttMM répakapa ix 16p:0, á 10 irt- 177 90 ArJ+ar4k layjrM ím hírm+ntv. Köszönetnyilvánítás. 0 rennéiri IAIVAT01 LIPÓT Mharoitf udvarmaatari fclvttitau általAaai AiMáfWyáft 0 o««a4r( éa ilráljl FiaiAte Melvetar MpM FftkareMi rrntklattl mf\| m >U\|aátt aa mMUImnU kAlelt ealptkkal, 0 Pa»«A\|« kaaaaabk gjilaf klriatalAioa kacaaélta a eilpAkat ét értaW, k\'ff lábal »•» (Aratlak n$y 2, ailai aiu MtaitAfM «l\|p#kMl. KAIdAk i\|y j»ír vadáaa-aalliac/ aaaak a wlnUUra kAialteeaak aAalkal i«)NiHtlpt>AÍéeM(\| igyimuAI a ilpéat. tél • Atlia fc«W]Ak Hk. \' m . ilaaalli, k«ay a laláaiiilplli éa alf Jék iMiaak, ^a Aa ah Mairfrlallk, a mint m»§fVI»A#li vallak a ma laatalaik. •filp Utvák, !»»• ká léi K R A N L bluáfkiplUiy í wtara% 1 ? ÜM\|nr»w>i\| v«\|l mittUtWr«lunkc a kA«l\|atftAl Uir4«4f tlaOkt, a kö»«lk« •Akai tv)a\' TkMitli Dakutr ari akfalUaUta MlpAk ktitatakntk Miftyallak, uUArdaa < pukAa Járok m\|Mam mMaa )4knj4nm, kagv — Ad IiUmw — UhW«J«m nmml lavakk ir^iHa hm IgAaval. arivá laaaaiM katiűal iuh.^h, int, 41 »•» imn TlfUtlA klvt 119%—M WIKIUll IÁN DOH óvjuk ldb"inhiU IU<irgtóL ne<lv6HHéi)töl é$ méghülMot. Klnoi tgbbé UbfijáBl ttm tyuki»tmt itw íiiadót Kbt itm bőrktményd\' t, Mm ^ lábdninat( ttm lébéjét B Ravl<l vMAi tiAit a akönnyabböl a Járá-a auaik, kUaiaAlA k\' 4r lAnM-dli, n vliáfta inkAáalaiidM aabasltalpbA- léaatl U^a alt MtMYMUíiljd i !H JMi kr.. fim <Mi ir, horaoktalp 40 kr., lyfrmrkfkiirk M. ái i»kNi(ial\|ikAiAi k((laM>\|Ai Iw^obUii htaoiyltla, koay m t. én klr teUftift liatfiarfiaali én a m. klr kaaiMi^iiiik Hrili it Ali pár nállMlataM. HaAlklIAéi aia%ti lUavAtltt, vify i \|iAia hlAli\|a biklIdAtt mllitl. NlvtlAiaiKAiak, \|»ra«\|ii«tai»k éa kbaftailiylluilUiMk iaajfai, ÜT YliiiNlalaiéliNak mrcIVIalA t^f Állnláiion Akb^alárihK^f 4 kit»\'tl táriaiii Budapest, VI , tilv utoaa 16. mmíVAi^u^^mh 1 BORSZÉK. nréfyflrll BUrfD.íHV, MtaMffékia a fwyvmfc úié)ékaa PUrd01d4A7 UrUnu Jun. IA t8l fztpt IM(. UUlát! AaAai K4g«alg vaauU^n, onnan a (flrd4-iga/gAtéiág által atubvaaciiooélt gforaliocain. K fjrorafcocaikrA al^jaffiM IhHní Mlklóa Qőrőg irillalkosóknAl Hdnn fl^m. OéM tfUrény tír<$»iót Ctikitirido vaiuion, onnan kocáin. A borszéki borvíz a savanyuvizek királya. MagrtndalhttŐ aa f\|a<\|atiiA\|aA\|, H#raaék. Kap hu lé mlndriiHlt. FdftérysMdnk •xombatlialyMi: FKLKK I é« PAI HIRWK ZarakJ FMIra, kirvliöil«ír« aéxva alatta fatvIIAfaiHáaiaJ, praafHtaaaal. Arjaty \| fékkit naéfál a fMl ltkt Ifatfafétéfa 8arik UNÜ-i 1 Posta, távirda helyben. Magrandilhttő; lOAZOATÓtAO BORSZÉK f § a ■w I I l 9 w KERÉKPÁR RAKTÁR UNQER-ULLMANJV ELEK v aak artahaá^iélia KAOY.KANIINAM a világhírű Premier helical" kerékpárok fSképvIaelati Al raktára. KitQoő járáau éa aolid uerkeieiü UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 írttól felfelé. Hlndettuemll Uirék\|»ár alkalréaek iái választékkal Arjaaryaékrk laiyaa éa kéraianlv • Nyomaton KUl^p y»<)»Kaniimm \\H99 Hírdetesek felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsáa. iissiiiaxiiB Huszonhatodik évfolyam. 58. szám. lurkMtM\| Vírwkái íptl.l riMktl Pllop kim-krttk«Játákm A ■••rkMiA.ti árukssal l«k.i sí^m-klat 4 a. <-> árt ktat 14 lattttaM » Up tulkai ráuárt vtattktaá altit* koiUninv IlkiéklTtUl ViwAátápMtt >WM faliii kán/v. ktrttktilá«i. 7 AT A Politikai lap. Migjtlinik NAÖY-KAHIZSÁN liotonkint kétszer vasár nap 1 cjüiörtókín. ELŐFIZETÉSI ÁSáK: Egé« éwt U karaaa (* M — kr. IWm 8 korán* jl frt — kr Nfjrt4im I krat (\| frt 60 kr. NjrUttár pttiltora 10 ki^afc BKÜnOmk, nM>t a Miáttátikrt vtatlkaték riadM riltp Ua/rto ktdMb. T\'iaCl- SárawtMlta Itvtltk aak Itawi knk> M (tciáistaak tL if^h hm 4n le kwjiti Nagy-Kanizsa. IrtWO. Mit aisrkesité: ftaalaj SáWae Sftrkttilltári: Bévéaw h^am. Csütörtök, julius 20. Tulprodukcíó. Alig néhány osztondojo, hogy a nők j nek kenyérkoresé ii\'O alkalmáé kiképsé-1 sére intéseteket állítottak, különösön j kereskedelmi tanfolyamokat, a melyek irodai munkálatokra alkalmassá tossik a középosztálynak aina szogényobb leányait, a kik helyzetüknél fogva arra vann k tí,Utlvtt, hogy maguk kövessék meg kenyorttket Egy óriási jolontőségü lépés ez a nők helyzotének javitása felé, melyhez vérmos reményoket fűinek azok is, a kik nem hivői aa emancipációnak, sőt egósa konsorvative azt a felfogást vallják hogy a nőt természetes hivatásától olvópni nom szabad. Annál kölönösebb és nagyon is szo-moru, hogy az igen fiatal intésetek már is oly nagy számát bocsátották világgá a kiképzett kisasszonyoknak, hogy azoknak legnagyobb része alkalmazást nem kaphat többé. Elannyira, hogy az orszá gos iparoktatás főigazgatója már utasítást is adott ki az összes ipari és kereskedelmi iskoláknak, melyben arra hivja fel őket, hogy a női tanfolyamot a jövő iskolai évben ne is szervezzék. Megvan tehát már is a tulprodukcíó, moly igazolni látszik azoknak a felfogást, akik a nőknek kvalifikálá-sában nom látják az exisztencianyqjtás alapját, liánom csak keletkezéeét egy női proletáriátusnak, mely melléje szegődik a féri] proletáridsok változatos tö-mogénok. — Tényleg a kereskedelmi irodákba tóduló leányok reményeit szegi az a tény, hogy t* férfiaspiránsoknak is jelentékeny hányada hiába kopogtat az irodák ajtain. A kereekedelmi akadémia is tnlprodukoióban leledzik, sőt úgyszólván minden iskola, mely életpályára bocsátja tanítványait. A baj tehát megvan s amikor konstatáljuk, egyszeriben a benne rejlő kétértelmüségot akarjuk tisztázni, legalább a mi a nőket illdti. Első sorban arra kell rámutatnánk, bogy tuiprodukció osetén a legkisebb veszedelmet éppen a női aspiránsok tnlprodukciója jelenti. Mert a leány, ha kiképzését befejezte éf álláshoz nem jut, legfeljebb nem nyert, de semmiképpen sem veszített. Mi lesz a leányból, ha nem kap állást? Hát egyszerűen az, ami\' lett volna belőle, ha képesitéee nincs. Marad a szüleinél s legfeljebb egy ábránddal szegényebb, de a jövőre nézve mégis egy retnénynyal gazdagabb. Megvan neki legalább a lehetősége arra, hogy a maga munkájából tarthatja fönn magát s egy fegyverrel erősebben mehet neki az élet bizonytalanságának. A másik pedig, a mi szmtán igén fontos, nem valamennyi növendéke • kereskedelmi tanfolyamoknak pályázik mindjárt állásra. Valamint a tanítónői intézetbe is sok leány jár szintén csak kimflvelhetóse végett, azonképpen a kereskedelmi tanfolyam leánynövendékei között is sok olyan van, a ki sohasem aspirál állásra, hanem megszerzi a kereskedelmi ismereteket az ismeretek kedvéért, azzal a célzattal szülei részé ről, hogy ha iparoshoz, vagy kereskedőhöz megy férjhez, a férjének lehessen az üzletben is segítő-társa. Ezért tartjuk mi kissé túlságosan TARCA. Válasz. Irta: Vajdai Szabó István. Caunya, komor idő van, mely az ember kedélyén nyomasztólag hsl, legalább sz enyémre ugy. As égen bodroe lelhök ütöttek tábort, mint a kitörni készülő vihar előjelei. Ettyedül vagyok... Lasaankint erőt vesz rajtam a semmittevést vágy s megüli lelkemet valsmi végtelen bánatot, bo-rongoa hsngulst. Képzeletem viaazaazáll a múltba. Felmerül lelkemben egy mozolygóa, bájos arc, egy asőke fürtös fejecske; egy eleven, játszi gyermek a kivel — a mig üde bimbó volt — vágyakozó hévval, bodorodó hajjal kergettük a tova reppenő pillangót s a kinek -irántam való szeretete ára-nyossa be az én gyermek- ifjúságomat. Ah I ti éde«, gondtalan percei e rövid életnek, de hamar tova tüntetek... • As ám... de nem asövöm tovább as álmot, ugy ia olt végződnék a város végén, aa .akáook alatt, a hol olyan caendeasé lesz minden ember... Merengésemből közeledő lépek zajára riadok (el... A levélhordó jött. Unalmasan bontom fel egyik levelet a másik után. De nl«ni I Itt egy kis levet, akkora, mini egy kolibri madár. Felszelem kíméletesen, hát benne vsn az ss óhajtás, bogy gyskrabban irjak a .Zalába"... (Ez a körülmény arra a sötét gyanúra ad okot, hogy a szerkesztő nr konspirál ellenem!) Mikor u >ismerellen" keresztnevet olvasám, elkezdtem dúdolni •HoccácoiébéU i ,kie levélke, drága kis levélke!" Hanem aztán elszégyeltsm magam, mert as öreg kályha agy tstl, mintha mosolyogni akarna. ...Ssives örömest válsssolok a Nsgyeád levelére, mert abból a magyar Irodalomhoz valé ragaszkodás o\'y kedveeen árad, mint s rózsából az illat. Nem caak abból következtetem est, mert a név slá tüntetőleg ods vsn Írva, hogy «msgysr leány", hanem abból is, bogy a ki Arany, Petőfi, Jókai szellemével társalog, — aa ,par ezcellenos" magyar leány. De az isten szerelmére I az én nevemet na mondja ki Nagysád as emlitsU nevekkel, mart ugy vagy a restelkedésnek superlativusát kell elszenvednem, vsgy sz ámbitió dagad beocetn mint az Aesópus békájában...Már pedig a lu\'cal-gázolt ambíció a lélekben a pöfTesskedéa gázává (ájul. Én olykor-olykor papirrs teszem gondolataimat. Teazem ezt a magam mulalaágára. Da ha ha lom azt, hogy egy .magyar leány gyönyörűséget talált beanők: akkor ez a tudat megsaépíti gon dolatimat, érzésemet a boldoggá tesz, mert egy azép rondoial, azép érzelem alatt ép agy meglehet pihenni, miat meleg nyárban a nagy tölgyfa árnyában. Kellemesen lepett mag levele azért ia, mart az, leányi kezekből, tartalom éa loraábea egységes, magyaros; gondolatai ssaheloaaa sorakoznak, mint a szépen vágott rend; kifejezései üdék, mint a frissen kaszált fü, Nincs benne az a kétségbeejtő (etóleteaeég, mely snnyi leány és ssasoay beasédén, iráaáa dominál. Higyje mag nekem, hogy némelyik — Isány annyira ,saép<, hon két okos saót nem lahet vele besaélni a as ember szánakozik „Bl-hsrschsU i >Kár egy iiyan csinos főért, bogy a velő hibáz belőle.* As ilysneknak utas nen osoda, ha as as egyedüli élvsaetük van, hogy .asépek\' légyenek Körülveszi őket agy sereg »dandy,, a kik beszélnek neki kedves taalalenaéfgel tetszetős badarságokat, a mire ezen leányok még estis elhiszik, bogy Jól mulatnak, Oh ti könnyű, könnyű szivek, a kik oly vígan úsztok tova a aima folyón; kik egy oaét-loglok, pillongtok," — gyümölcsnek hamva, virág-\| nak zománca, nyári tündöklés, repkedő kérése ■ élet, — mely a nappal elvész, mily — gyorsan merültök ti el a zavarosban... De ba kivánatoe, bogy a női tudományos dolgokban is biijoo annyi jártassággal, a mennyit [ a mai magas igényekkel dolgozó kor megkíván; Albumok képes levelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékban i icapliatólc FISCHEL FÜLÖP Mtúéki N.-Kanizsán. Legszebb ajándéktárgy. j Zala 68. szám (». lap) 1899. jolíva hó 20 áe reszt ülvínní, E veszedelmes mozgalomra rámutatva, peeeaimiaatikiiaaak ux iparoktatáaügyi\' tolását • világosan kimondotta, hogy ezt a\' lóságán klvtl as agyMveseit muraközi kérdésre fdigaagatónak felfogását, mely a OÓi\| muraköz\' magyar szellem elnyomásával és aéive U kedveso tordolatoi jelent kereskedelmi tanfolyamoknak a u^\'á horvát szeTlem terjesztésével akarja ke-1 Miet ia-retes, Merakös ttfbá^máantó » • MAHaéHluiüMi ewtenddre való korlátozásában nyilatkozik, E tanfolyamok, mint inflvalÓ, i ., —t—., .. I . .. . , , ,, , . , .lmunkéra hívtuk fel akkor varmegyénk min- bUaatek, mindenképpen hassnosak,mint (jen „„ hiv^toU té»V«a^>«, hogy a mura- kvalifikáló fórumok pedig ígnaán a \| kOxí vész ellen fegyverkezzenek, illetőleg talprodnkcióval nettf okosnak akkora anyagi és erkölcsi támogatásukösszes erejé- kárt, hogy miatta le kellano mondani j jóval tömörüljenek ama kultur-tényezők köré, kul tarái ia haaznukróL Végrn ia tulpro-)me\|yek Muraköz magyarosítás* terén már aukció van orvosokban, ügyvédekben,& MÍJmulattak Jel. Arra lel-. , .... .... u i , , { keeilettűk a hivatott tényezőket, hogy az tolprodukció van a főbb kereskedőéi j(kofát h ujtó( _Be\|yek7 eddig oJy dicsé- éa Ipari iskolákban; azért csőket aa intéseteket mégsem korlátoszák. Pedig \| férfi, lia kenyérkeresetre nem test Mart, aokkal nagyobb bajban van, mint á nő, a kinél a ssorsés mégis csak egy nagy eshetőség, még ükkor ia, lm rá van aaomlva Minden iskola, amely van, hivatást tOlt be- A többi as élet dolga. Mikor Wlaaalcs Üyula a nflképsés hathatós előkéaaitéeére érvényesítette aa ő párat retes buzgalmat tanusitotlak a msgys-rosilásban — támogassák legalább oly mértékben, hogy az eddig kivívott eredmény veszélyeztetve ne legyen. Ismerjük jól azt a küzdelmet, melyet e két tényezőnek egy harmadik hatalmas tényezővel : az egyházzal kell vívnia, • tudjuk, hogy az utóbbi tényezőnek eszközeivel szemben — ha hevesebb küzdelemre kerül a sor — as ellő kettőnek eszközei gyengéknek fognak bizonyulni a magyarság érdekelnek megvédésére. Ezért kiáltottunk Ián tehetségét, allghanoin gondolt arra\'MKil^ fí hazaazeretetílnk megokolt, ért ál esetre la, a melytől a kösoktatáaih,,rt »MotUlm,\'v»l- ÍSlgasgató most annyira megriad He-i megnyuBvásaal fogadjuk most méljük, hogy ennek ss intéskadésnnk t Cf^V* Val!á""í ,,. . . éj, ,, közoktatásügyi mimiztcrűnk, ki ugy is mint ál élét fogja vonni és vUznadjn a női M\|,mr\|{yei) \'ugy U minl ., ^tornyai ko- kereskedelmi tanlolyamokat nemcsak rület országgyűlési képviselője nagyon be-a nflí mnnkássilgnak, hanem a női hatóan ismeri a muraközi viszonyokat. — művelődésnek is. egyenesen a muraközi horvát törek- véseknek achillessarkát — az egyházi kér-á lm t x ii dést — ragadta meg, s ennek rendezésével A muraközi VétZ 011011. kívánja gyökeresen megoldani a horvát tul- Annak idején behatóan foglalkoztunkI"•í"d-"«nu\' mur"k<Jli kér" ami a véss-kiáltásMil, mely Zágrábból hang. dlat\' „ sott el s moly figyelmeztette a magyar Brríl ért«,alQnk ■ >Magyarortdg jul, nemzetei, hogy minő veazedelem fenyegeti ,8\'&n megjelent számának egyik cikkéből, a horvát túlsók részéről különösen Mura \| mely a muraközi kérdéssel részletesen fog-közt illetőleg \' ilalkozik a mélyít — mivel bennünket oly Arról volt abban a vész-kiáltásban szó, kömt]ű!2 \'<;rjed"lmében hogy a Potnilotiia zágrábi érsek által kö* "P\'odukálunk. A cikk igy szól : lesaégszerüleg nem ellensúlyozott horvát talzók mozgalma egyenes és nyilt célul tűzte ki Muraköznek Horvátországhoz való ess- Wliwlos Uyula vsllae- él kUsokialá»Ugyi einlszler minapi látogatása Cl ikluruyán, Marakös köséppon/Ján, általAi os politikai aktuális jelen- lekiaietbea a zágrábi érsekség joghatósága alá tartesik, ami magában sem volsa baj; ée as már tűrhetetlen állapot, hogy ezen a réves Zágrábbél folyt00 Magy>rortzág elles iagatják a népet a Dráva * Mura közén. Jsnkoviek Léseié gráf, Zalawegy j főispánja, kioek közigazgatási kormányzata alá a esáktornyai kertlet uruzik, utolsó kOratjs alkslasával elég bs\'árosott-aággal adu értéslkre s horvát talzók ask, kogy a magyar kormány rzekst sz áskálódé—kai tlral nem l»gja, kijeleolvén egyszersmind, hogy nem fog sddig nyagodoi, a mig MarskOst tg) házi tekintet bee is aem caalo\'ják Msgyar-orsiárkoi, Pusiiovics zágrábi érsek asosbaa akár gyOngeiégbő\', akár pedig bogy a horvát tahók kegyeit elnyerje, nem lett egy lépést eea ama* aknamunka megszűntetése céljából, sói nemcsak elnésl a további izgatásokat h magyar aea>s-?t ellen Muraközben, hanem Zágrábban is elősegíti azokat a terveket, saelyeket olt a magyar terület épsége ellen kovácsolnak. A hurrát 8tarte«iee-párt minap tartod kOzgylléeéa ugyanis ss érsek egyik papja, Drugács káplán koeesabb bessedben, mely osak agy tajtékzott a magyar nemzet elleni gyűlölettől, a marakOsi magyarság kiszorítását és az oltsai vend ajkú lakóeeég horvátoslláiát végUl egées Muraköznek politikai a kormányzati tekintetben Horvátországba bekebe esését hangoztatta. Érte a horvát túlsók gyűlése est hetárusafílag kimondotta éa a párt veiet őségét as enoek keresitülvnelére szákaéges lépísck aflrgös megtételére utaetotla. Es a merénylet s magyar ntmsei és s magyar állam épeége ellen osindm áig megtorlat lanal maradt Hera a hurrát kormány a határosat dolga baa, aem a ságrábl érsek aassk értalaai azer/íje, a föntnevezett pap elles bivatsloeaa nem tatlék meg azokal as intézkedéseket, melyeket Mient-István koronájának épsége és s koronásai! eikt izentsege iránt valé köteles tisztelet parancsol vala. Annál nagyobb a mélyebb viasaabatáat kelleti a merénylet Mnrakös haiaiaa lakdeaága kOrében. Nemesek a magyarság, mely as állass-vH.ntak éa más jótékony kstása vállalkozások révén erősbödik s bevándorlás által Somogyból, Baranyából a Zalából egyre essporodlk, hanem (aeh >gT udvarlóiknak azl la elblgyjék, hogy nz angol Holla kikötött Nagy-Kanlsaánál) másrészt évakodai kell alléi, nehogy a nő szívót megegye a lelke, ms^i a no aziv nélkül — isörny I Belső, igasáa aziv éa éssképsO művelliégri lérakedal olvaaáinál, tanulásnál, önkápaáanél, hogy a níl lélek Unom sslrmall a tudományuk lom le ne törje, mint a róasa ágát a zúzmara. As olvssásbOl nemcsak asúrskosásl, gyönyört kell merilenl, de tanulni is. * Meg kell tanulni neveselesen, bogy as álmok holdits tájai az álmadozóknak Jók; az életnek a aranka verejtékes mezején — érik a kalász Meg k\'ll tanulni, hogy a hivalkodás, a kacérkodás, a színpadi öltöző Mohákba való, nm aa életbe; hogy a komoly munka ubOviis, mely a boldogságot táplálja, s azenvedéai emészti, Ea hogy végre a vallás mlndinak lölölt való: mig aaive ée Irlkliwnerile leaa ai imbernek, addig vallásos érzelem nélkül ép ugy nem képaalhelO, mint aem képzelhető a világegyetem gravltalié aékttl. Aa ember Végtelen vágyai ée a valóiét között — bármi név slsll — a köavelilö és glMkilO mindig aa — itiw. 8 ezeket nem la nelnia bepréselni, mart a női Mlek olyan logékonv. Mzerelete vége láthatatlan, fftélO megmér hete len, gondolkozása oly.fluom ÍBlnl a napsugár, melyet aenklaem Iái, oeak midőn lányével megvllágogjlje ast, a mit megérint. A nő lemeasége ulolérhelellen, gyöngédsége megfoghatatlan, a aaelleml tulajdoniágalnak miszllkun fin- agei saépaégének bája takarja, mini illatot a virág. üaépeéiia állal válik a nő nekölik — éribe-tör, ennak hatása alalt hódolunk a nőknek, a kiknek szivéből merttjOk as — Ideál\', Minden msgasatos idstlizmu* és valláaoa erkölos kiveeznéneka földön, ha a társadalomban nem volna halalum adva IQIÖllOnk. De Ime hoaasura nyull levelim, pedig nem akarok unalmas lenni. Uevégaem — nzert. En Nsgysádal, mini írja — soha iem lállaw a lehet, hogy ml esen a plá étán már nem Is találkozunk, mégis levele vétele — utáa oly valami Unom benyomás uralkodo\'t a meg-gyözOdéaemen, oly édea melegs-g — aradi asét sslvemben. melynek kifejezésére n szó igin durva közlöny... Moit, hogy est s „nyílt levelet" elkövettem, ugy reszket a szivem, mint a vls naplemente után. Aggódom, nem sértetlent e eszel ? (Nagysád persze est Igy irta divatosan j nem-e sértettem P De hlgyje el ez nincs jól magyarul I) Ha sértenem volna, legyen uaért nekem meg-boeeátva.,. A szent beszéd alatt. Irta: MaTóthl János A asombaleall záaslóaj-paraaoeban az élll, liojty a kaiholikua valláau legényiég holnap Vig Aladár főhadnagy ur veaénylele eleit tog az is-lentlszleletre kivonulni. Vig Aladár perese káromkodott, mikor est ludomáaul vette, de nem aaért, mintha vasárnap délelőtt egyéb tennivalói lettek volna, hanem pusstán abból az okból, mivai — terfagetle I legyünk rssiniék — ném sssrelstl templomba jársi. Ilyenkor mindig azl hangoatslta, hogy 0 aem vén asszony, annál kevésbé apáeafvjedslemaó. .. Különben másnap reggel peckesen vezette végig a poros uloán ux egy asásadba összeállított legénységet. Menetközben keményen megfogadta, hogr egy árva szócskát aem fog a fűién kertestül bebocsátani tejébe, már t L olyan asét, mely a liaslelandő képén ur ajkáréi hangstk, A flaale-lendö kép\'áa urat nagyon jól ismerte a legény-egyeiülelböl, a hol nwha elborozolt vele, ámde a szószékről nem sksrja ét iamsrnl és nem ke fogja ismerni eohs. A lemlomban egyébként mással ia lehet log-lalkosni, nemcsak ájlat jakodáaaal, a mii a főhadnagy ur örömmel konstatált. Hogy tovább ne menjünk, az a sok jász-hajadon éa manyeceke, a kik vaeáraaposkint tömegesen gyűlnek Oeeze a Lehelkürtös címerrel ékesi-lell plábánis-ttmplomban ée busgóa éneklik az Urnák kedvea énekeit. Ok igen-igen elmerülnek as leien imádásába, de a mikor a nagy kőkockán fölhangzik a sok patkós sarkú bakancs ko-pogésa, mindnyájan hátralordulnak éa kíváncsian nézdegelík, mint oromul as ünnepi tömegeo keresztül az a sok kéa zubbonyos vitéz... Megindul ilyenkor a suttogás a »kendős« leányok közölt; — Nini, a Meaei János is köstűk van. J fUgy-Ksntasa oeflWrtös Zala 68 Min (S. lap.) 1899. joHaa hó 90 in •aga * áoeeaaestő • magyar értelad vend li< késség ia állást foglslt a borvátosltás ellen, sőt gyermekeit aaaál nagyobb basgalomml fofta a migysr szórs, kaié re járván a hssnfíss tanítóknak, kik iiuoiretes buzgalommal 4a azép alkarral oktatják u ifjúságot aa Állani nyelvére, Ea üdvös visssahstás egyik eredménye aa A\'só-Leadván Imént megalakult magyar kősmüvvlódéi egyesülői Iar maly Kaalerkiay Kikléa herceg védnöksége alatt bivatva van • korvit áakUódMokaak aljét végai. Méafelöl aa lekolák fa leeitéae éa sssporiláM, valamint általában a népaeveléa emeéee bliteaitéknl ssol-gálnak arra, bogy a Ssr.isevlcsék fanekadéaa kakább aalataágoe, lemmint veaiedelmee követ-ketméayekkal log járói. Asonfelül a mlniaater aaemélyee érkitketéee, kiváltképpen aa a beaaé^je, melylyel ai aj read«aer hivaláaál a oaétjall fejtegette, a muraköal népre oly oagy befolyás-aal volt, hogy attól a legjobb eredményeket leket várai. Mindéi aaoaban lényegei kiegészítésre asornl Muraköz emiitelt egyházi álltpoláaak rendeaéae állal, melyre uéave rnoitt isiatén folyamatban vaunak a tárgya áaok. Muraköz, imiot már emlHallllk, egyházkor minyuti tekintetbea a zágrábi értté Mg alá tartozik. A zágrábi érzek káptalaa magyar kaao aokjalaak egyike tuiut ballat fóeaperea igazgatta aa ottani kit eepereai kerületet, a maraküz-metoil éa a asaraköz-hegyit. E magyar kanonokok alkaláloaáaával a megüraeadelt st alt uniókra már mm nevettek ki magy rokst a mnraköii bssa-fiat magyar lelkéazkedö papaág köréből, mint aaaakelötla, hauem horvátokat; azóta a bullái föeaprresség ia betöltetlen maradt éa ennek ügyelt oly kanonok végil, a kl aoba aainét ae IáUa Muraköaaek éa igy nem iamerl almuk lelkipiestori e egyéb viszonyait. Caak igy lOr-lén betett aaatán, bogy aa ottani buaaonkét plébániába oly papokat ia küldtek — külónöeen aa alábbi időben, Mibátoviea éraak h ilála óta — a kik iakalb Stroaamayer és Stiresesiea ügynökeinek bizonyultak, ssmmiut as ottani aip éa a magyar bssa szolgainak. Egyúttal pedig a rási, hazafiai érzelmű plébánosokat egyre zaklatták Zágrábbál; aőt valóságos rendőri felügyelet alá balyesiék, s midőn oly itaroaevl-eeiata sagédleikéMeket küldtek a nyskakra, a kik agltáeiójukkal a népet ls ügyekestek elidegeníteni tőlük. Mindennek moat vége log s^ksdpi as által hogy Maraküa állapotét egyhási tekintetben Is rsadssnl fogják. Min1 ugyanié blstos forrásból értssflllnk, Wlssslca Oyila miniaiter kezdésére s katb. autonomlal kosgresizas 27-es bisotlsága azonnal a nyári SSflaet végeztével egybegyűl és bstárosali Javulatot fog kidolgozni a ságrábl érsekség Dráván innen elő résseinek egyhási kor-mánysata tárgyában, melyet asatán ss össssel egybehívandó aatonomiaikongrssssu fog tárgyslni és a hozandó katirozatot a valláaügyi miniszter utján ss apostoli királyhos, mint legfőbb kegyúrhoz legfelsőbb szentesítés céljából fog Mtorjessteai. Addig is ssoabsn s magyar püspöki kar augasstaa 20-ika körül tartandó értekezletén eleve állást fog as ügyben foglalni s erről talán 0 falaigét is irtsellenl fogja. A kérdés megoldásának közelebbi módosstai iránt /Moabsn már most is lolypsk a tárgyalások. A vármegye házából. A megyei közigaagsiánl blsottság laliw hsvi gyűlését OMrláa Károly aliepáu elnöklete alatt tartóiig. As alispáni hsvi jelentés a köaigasaatáa egyes ágaiban a vármegye terűlstéa jauias hóban előfordult sseméntelvöl, lelolvasiaiván, a kösi-gasgatási bizottság aat helyeslőleg tadomasul vatta. A mlalssteri leirat sssrint Gernya Láaaló pénsűgyigssgatól negyven évi asolgálat után arái ti tanácsosi oimmel nyugalomba haiyesték. Essei kapeaolatban felolvasták Gernya Láaalónsk a köslgaagatáel biaoitaághos intéseti nuosu iratát a kösigaagatáai blsottság lávosáaát sajnálattal vetts tudomá<sl, egyúttal neki a blsottság tis évea keresztül kifejtett ttgyhozgó müködiae-ért jeryzökönyvileg lejeste ki kftazönetit és elismerését, amiről jagyaőkönyvl kivonat fogja értesíteni. Odor Géss pénaügyminisateri segédtitkirnsk pénzügyi tanéoeoeeá és sals-egersaagi pénaügy-Igaagatóvá törtééi kineveateléaét a bizottság ludomásul vette. Dr. Háry István megyei I. főorvosnak havi jelentéül, a köigaágatáai blsottság helyeslőleg tudomásai vette. N A köaigazgatási biaottaág GyörfUBorsli kösaégben a tslepitéai engedélyt Györify János nagykaniaaai kős- éa válté ügyvédnek és nejéaek Thomka Ilonának megadta. A köaigazgatási hi>ouság határozatából a szakelősdók féléves jelestéseikel aa surasstssi gyüléara adják be, amikor azokat tárgyaim t» a tárgyalás eredméayéhes képset ebből s (/Ölésből a fslterjesatést megtenni fogják. Horváth Jenő tapolcai kerületi snysbíeyvve-zeiönek 960 frl segélyért beadott kérvényét a blsottság as anyakűayvi felügyelő válssaéaysa jflsatése alapján pártolói ag terjsasti fel s minissterbes. A nagykumzssi kő kórhásnál s kórbási pie-sek, valamint a betegek péssánek ketslést szempontjából külön külön letéti kösyv viselésén nézve teti főorvosi javas latol a bizottság számviteli szempontból javaslattétel végett kiadja a vármegyei azámvevőaégsek. A járási főezolgabiráknak jstsslése ess iat a tárások tertlsté i levő községi hidsk iltslábaa véve jó karbaa vannak. A kőaigazgatáat bizottaág tudomásul vette a péc.i posta- te tsvirda igazgatóság ért Mlését, amsly szerint Felsö<Máas pasztát ss alsó-pákoki póstahivstal késbisitéai köréből S ssla-caásyi pos\'ahivatal kézbe«i éai körébe osatották be. Hasonlóan tudomásai vste s k>aigaagatá«i biaottaág a déli vasat igazgatóságának átiratát, amely aaeriat a bizottság aaoa óhajának, kogy a ZaU-Hsint-Ivánlól NagyKanisss laté dékán 5 órakor induló tebervonatkoi a azeméiyaaállliáa végeU személykocsit is bsssaáljaask és as a tehervonat Felső-Rajkón is ssegálljos, sem tehet elegei Mivel a Keaztbe\'y -bslaloa sseat-győrgyi h. i. vasul mentés a i"0—ét km. szetvények kö-aött kérelmezett mátjári létesítése ellen a Hertelendy Ferenc bizottsági elnök eiaöklste slstt megtar ott helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv tanúsága ezeriat forgalmi bistoaaági szempontból akadály nem forog less; a bizottság as útátjáró léteaiiésére aa engedélyt megadta. Lagler ttottlieb zala egerassgi lakés házáaál tüztáv at biztosítása tárgyában s bekebelezés hélyslt a ssás irt bistositákot késspiasbea akarja letenni A közigazgatási bizottság a miniszterhez lelterjesztést test a száz Irt kéespéaivadák át-vehelées tárgyában, Kir. tanfelügyelő havi jelaniias aaérint meglátogatta a keszthelyi áll. polgári Isisyiskolá\', községi elemi flu- és Isiny, r. k. polgári leány, r. kath. elemi leányiskolát és a aárdai ovódát, iparos i« kereskedő taaoosUkolát, ez slsó-lendvai áll. polgári fin, rk eleai lsko\'át, ia állaaái gyermekmenedékbázat. — Elnöklete alatt tartó tik a Csáktornyái tanítóképző intisetaél a képesítő vizsgálatokat és a képezde igazgató taaissának as ülését — Résztveit a nagykaaisasi köss. polgári fia iakola vizsgálatáé éa meglátogatta a károm nagykaniaaai kiadedovódát. Z«la-A pátiban tijékoxást nyert a r. katb. fluiakoia épáWssafc a megnagyobbitáaáról és átelakitásiril. — Mag. látogatta as slsó-doaborai köss. elemi la- is — Meg a szomszédék ás, as énekes Ltokéi — Amott meg fialták Balázs, sz őrmester, akin qj zubbony vanl... A tiszt urat bizony ők észre ssm vessik, mert ss ssár a .kalapos kisasszonyoké. Lassankint azlán két sorjában elhelyezkedtek a bakák as oltár közelében a imhol ők Is kesd lék szemügyre venni a jövendő anyákat, niként agy helybeli busaárkapllány a leányokat nevesni saokla. Vig löhadnagy kiaaé elhúzódott embere tői. Mlaiha ast akarta vo\'ns löltüntetni, hogy nemjve-lük jött, osak ugy s msgs jó saánlából csöppent iá. Kis idő múlva éesrevétlenál e jutott a bal aMÜekollár agy homályos ssöglslébe s ott mag-husta magát. Kevéa ideig vesatsg állt helyén, s unalmában asagforgslta sapkáját a kezel kű/öll. Eulatt a pap már NHbáaolt a szószékre éa bevárta, mig teat-vérei as Úrban odalenn kiköhimik magukat. , Vig löhadnagy moat körálviaagálta a terepet.1 Egyre másra BMgismérte moat a városbeli esép1 leányokat s s kik ezek kűsül éppen feléje lóidul-1 lak, aaoknak biccentett udvariaaan a fejével. Tfls-kőék Juliskáját is meglátta s a nyelvével esettin-1 lett. A leány ma rendkívül slegáns volt, ssinte kirítt a többi toalettek közül. HirtelMében ruha\| subogás hallatszott mögötte. Vig löhadnagy ások! közé tartozott, kik a nöi ruha dtazkrét suh< gását tartják a legszebb s legizgatóbb mussikánsk itt s földön. Természetes tehát, hogy mohón hátrafordult, de nem láthatta meg a most irkesatt nőt, — valljuk kl mindjárt — leánykát mert aa im letérdelt és mélyen a tőidnek hajtotta dua hajzatu fejéi. A prédikáció kezdetéi vette. ,A bűnre caábitok a pokol tüzére ju nak Ezt a bekezdést még hallotta a főhadnagy ur, de tovább már nen ügyelt, mert érdek lődni kezdett ismeretlen azomazédnöje iránt. Azaz dehogy ia vot ismeretlen. Másodszor is hátrafordult — akár hatssor hátrafordult volna ét te — a ekkor már szembe nézhetett a leány* kával, a ki éppen emelkedett lel a löldről. — Üdvözlöm, Adél kisaassony! — súgta a helyhez illft hangon Vig Aladár. Adél ossk a fejét bajtolta meg. Ugy litssott, nsm sksr a templomban jó isas\'rösévsl, kedves f lakjával társalogni, s mi az öreg néuék felfogása sssrint nem is illik. Amdr. a löhadnagy máskép gondolkozott. Fö« lütte megörült e aem is várt szomszédságnak a immár nem féli aliól, hogy as anslom megtalálja őt enni a szent beszéd alall. Majd elsugdos ö itt a ffisseresék szép Adéljával, a kitől a szivarjait szokta vásárolni. >« S a leányt belehozta a beazélgetéabe. Hiába fogta a szép gyöngyháztáblás imakönyvet őssse-kulcsolt keseiben, ám s sűrű kérdezéstől nsm volt idéje lölnyilnl. Astán meg nem éppen kösnapi bókokai mondogatott neki a fohadnagt, a mikért már érdemea a sokszor hallott predikmiót elmellőzni. (>Jaj annak, a kl a bűnre csábif.t) — Adél kisasszonyt a jó Isten vesérelte közelembe. — Ugyan meajsn. — Éa magát láloaa, szívesen idősöm a templomban is. — Maga pogány. (,A poklok poklára kárál.\') — Moat nem szokott a Bathó-kertben sétálgatni kiasaasony. Miért ? — Psstl Már flgyslaek ránk... A tisstélendő káplán ur ma kivitelesen bots* szurs nyújtotta mondanivalóját. Csakis igy eaba* Isit meg, hogy s löhadnagy pompásan tovább beszélgetett a leánynyal, eöt ostromolni kasdte. Ne kiváltja aa olvaai, bogy a lefolyt párbs-aaédet részletezzük a helyen. A beaaélgstéa magja azonban itt követkeaik: A főhadnagy ott a sarokban addig saeaterke-dett és addig kedvaakedett a leánynak, hogy végre ia képréaelt tőle egy — randevút. Erre a találkozásra nésvt ssép megállapodás jött létre kettajtk jük kötőit. Asss a kisasszony csak hallgatott; hol elpirult, bol pedig aségyenksaö moaolylyal hajtotta féüra a fajét Azt azonban egy szóval egy lömoadu\'altal sem jelezte, hogy nem megy el a találkára s es a hallgatás annyi volt, mint beleagyesés. A néptelen lehértói temető Isit volna a színhelye a randevúnak, a hol Vig Aladar szavat szerint — aa ördög se látja mag őket. — Este hét órakor várom a polgármester aiija előtt. — Hova gondol. Oly kéaőnl »Hál Istennek 1* — gondolta a főhadnagy — •tehát jönne mágia, osak nem oly későn." Na\|y-Kanizta csütörtök Zala 58. s«Am. (é. lap.) 1899. jaliaa hő S04n leáayiekolát. — Kiea időetakbtn roll sCsáktornyái 411. polgári (ia- leányiskola épOleiéaak lel* Taláaa a miniszternek, főiapáaaek, allipánnek, Csáktornya város ás vidéke nagy kÖ<3n«$gének jelenlétébea. — Jelen volt a stridói á 1, Tskola vitagáletán, a melyet a lőinpán é<> számos tanügy barátnak részvéele melléit tartottak mag. — Mnre-Szent-Mártonban Uajben Ferenc 60 év óta működő kántortanítónak a vármegye alispánja Itlxie mellére a szúlgálatl disi-érmet, a miniszter, eliinerétét pedig külün okmánybss (ejeite ki- neki. — Jelenvolt a perlaki áll. elemi itko a aáró viugálatát és asagá\'ogtta as áU iml kitdedovódát és a Da-aántuli tösmüvalödéei Egyesület ovódájél. A vallás és közoktatáiügyi m. kir. miniszteri ai ageraracsii köss, tihanyi r. kath, kostán-szegi ev. ref, (eö éa alsó nemei-apá\'íi kjzaégi iskolák tssitéi rééséru állsmtegélyképm u< ötödéves kárpóilékot, a diaseli r. k , iskolánál a Ibik lanitói állas saervezhetéaa végett évi 900] frt, a ssest-péterari r. katb. iskolánál a taniió fizetésének 400 fr\'ra való kiegéni\'éie oéliából évi 900\'frt, ugyanezen óéiból a magyar iterdanelyi községi issolánál évi 90 ért, a kustáussegi ev. rai. iskolánál évi 69 frt államsegélyt engadélyeaett amiről aa illető községek tt a bisotWág a miniszteri rendel ftn«k másolatban való megküldésével értteti. A ksecrlaki és ge\'aai kösségi iskolák állam aegélye ügyében beérksaett kérvényeket a bizottaág pártolóién terjeszti fel s otlninterliez. Nagyfalsé, Drávs-Caány, ZsIS\'Erdvi. tdeakut és C\'trsneeóc kOoégsk 1897/8 tanévi iskolai számadásait a vármegyei ssámvevőeég jelentése slapján s közigasgetáai bizottság belybeubagyta és arról nevezett kötiégekei a számadás vieazaküdése mellett értesíti. A söjtörl és baki kiededvédelem tárgyában tett intézkedésekél a biaotiság f adomáiul vette; egy Szepetken, aa iakolailag csatlakozó községek belevonásával itarvesendo gyernekmenedékhaz felöl a járási főszolgabírót véleményei jelentéire felhívják; Zala-Lövő kiadedvédelmét a jövő tanévben érvenyesülö államosítás kapcsá t old-j ják meg. A csáktornyai közaégi népiskolai laniióválaiv tásra s bizottaág Ziegler Ká\'mtn kfliig.izgaláai; bizottsági lagot küldötte ki elaőkü. Az alsó-dom borai, nagy-récsei, (wetstregi, I egyedutai, kis-komárotai, bataton-magyarud1,1 — Ltgysn halkor. — Nsm; ölkor. — Helyes- Várom... Még ast a csöndes beszélgetést is sbbs kellett hagyni. Többen a hivők közül haragos pilaotá-tokkal sújtották ökst, mert van-é nagyobb bün kis vároahan, mint a templomban való társalgáa ? Mire valók akkor az uzaonnás délutánok?!...] Aztán a főhadnagy ia közelebb akart már ju\'ni\| embereihez, mert azok ott magukra hagyatva immár elkezdtek garázdálkodni: szorgalmasan csipkedvén ss előli Ok álló leányokat. 8 a pap most befejezni kénült a szent beszédet. Gyönyörű példakép fölemlítette a paradicsomi kígyóiXa mely körülionts hiselgéseivel ss első emberpárt s azután s bűnre eaábitotta őket. „Ne hagyjátok magatokat elesábilani — kiáltott föl szenvedélyesen — emberei, asszonyok, ifjak, vé nek, gazdagok, szegények, legények, leányok. Fő« kép ti leányok őrizzétek msgstokst s csábitóktól, s hamis izsvu fiatat emberektől..." Adél nem jeleni meg s fehértói temetőben. A főhadnagy öt negyed óráig dühösen járta körül s a polgármester nfját. f Aztán besislett a városba és az uri kaúinó- san lefülelte a tisztelendő káplán urat.._ — Ts páter, ha még egyszer olyasmit prédikálsz, s mivel elriasztod tőlem a leányokat, hát jaj neked. komarvároii, nagy-bakóntki, mnrakereasturi, tormán, saépetneki, karosi, galamboki, letenyei, parsai, saabari, iseni-péteruri, sala-ist.-mlhályi, zale-apátii, nagy kapor iski kiededvédelem tárgyában beérkezeti jelentéseket a kösigazgatási bizottság tudomásul vette; s oserencsécsi és felsö-bisslrióei kisdedvédelem lárgyábsn beérkezett kösségi elöljáróság jelentést véleményes jelentés\'étel vér e.i kiadja a járási föstolgabirónsk; a bellstinci kisdedvédelem ügyében államsegély elayerése tárgyában a bizottság a miniszterhez elterjesztést less. Kir. tsnlsIQgyelő bemuistta a tuliömött Iskoláknak az iskoláilaa községeknek s jegyzékét. A közigasgatási bizottság ti illetékes iskolafen-tartó községeket felhívja, hogy smessylben tasköteleaek aaámának törvéayeasn megtelelő második, hsrmadlk és negyedik tanerő beállítása iránt az iatéakadéseket mkr megindítónak, azokat s nébao forgó állásoknak már a tanév elején belöltheiéaa iránt sürgősen befejezzék: a szervezée iránt még intésksdéwk >i nem lett iazolalentartó községeket padig filüivjn, hogy haladék nélkül gondoskodjanak ily tantermekről s s szervezendő uj állásoknak esetleg államsegély utján való berendezéséről; aa iskolátlan közié <eknek, alkalmas oaatlskosáaa a megfelalö földrajzi viszonyok,vagy á m&r folyamatba lett iskolaszervezések által lesz < tzköalendö. Aa árvastéki slnök jelentése szerint s fogalmazói karaál májat végén hátralékba\'! volt\' 9.079, junius hóban beérkezeti 4 667 ét igy elintézés alá került 14239 űgydarab, amelyből junlus hészpban elintéztek 4.977 darabot a ígyj június végéu hátralékban maradt 9,292 figydarab. As irodánál máiut végén hátralékban volt 1.984, janiul h\' btn leírás végett kiadtak 4.971 ftgyda-rabot, amelyből juoioi hónapbtn leirtak és \| ezpsdiáltak 4.959 ügydarabot ét igy jaaíui végén hátralékban maradt 1.959 ügydarab. A pénzttgyigazgatói jelentét szarint junius bóban beloTyt s vármegye területén sdóbsn 96701 frt 8S1 kr. A folyó év első leiében díszesen befolyt 830701 frt 99 kr amelyet az 189S-ik ev hason szakában belolyt 975.973 frt 77; krral egybeháwnliiván, a folyó év első ieleben a vármegye területén 145.871 frt 85; krral folyt be kavessbb. Juaias végén aa adóhátralék: 1,994.174 frt 09} kr. egyenes adóban, 76.808 Irt 71 kr. hadmaat"Kiégi díjban, 901.794 frt 871 kr szőlődé urna vái tiágban, 466.605 frt 88 kr. bélyeg éi jogilleiékben, 18.667 frt 96; kr. illeUk egyenértékben, 46.609 frt 07 kr. fogyaaatáei és italadókban, 8.264 Irt 41 kr. iialméréaiilletékben, vagyis östziien 2,786.686 frt 781 kr. Lairáaba hoitak a folyó év elaö felében t a) egyenee adó-ban 11.796 Irt 64} krt, b) haduentességi dijban 149 Irtot Fizetéai halasztást jsniua hónapban nem engsdélyestek; háaadómentssiéget junius héban nem adtak. A földadó ayilváalartáa terén a felek jaaiue hóban bejelentettek 690 birtok-váltóséit, telekkönyvi:\' végiéiek lolytáa volt 414, ösazetea 1.081, amelyhez aa elöaö havi változásokat hozzáadván, juniui végéig az eredmény 8.811 változási eset. Ezekből aa egyéni birtok-iveken kereutül vezettek 8621-et, mig 266 változás kere<ztfti vezetet len maradt Bejelentettek árvízkárt 88 községből, jégkárt 8 községből, phyllozera kárt 8 kösségbő1. ISzőlődéismaváTtság tartóiéiból a folyó év első felében leirtak 160.182 frt 731 krt, amelyhez az 1896 -1898-ik években leirt 1,908.081 frt 651 krt hozzáadván, őiiaeien 1,868.164 frt 29 krt írtak le. - HÍREK. — ÜJ királyi lauleiet A király Geroys László pénzügyi tanácioa, zalaegerszegi kir. pénz-ügyigazgalénak, állandó nyugalomba történt helyezése alkalmával, sok évi hű szolgálata elismerésiül a kir. tgnácsosi cimet adományozta. — ElJegjaéa\' Várads János tsrt. honvéd-hadnagy, vasúti hivatalnok Bükkön, eljegyezte Stybold Irénke kisasszonyt, sehvelhofl Saybold Józsel déli vasúti főellenőr, állomás-főnők leányát Zala-Szent-lvánon. — Házssság Frivárj Géza lőgymnisiumi tanár, a ki csak a közelmúltban lépett ki a piarista-rendből, folyó hó 16-án a nagykanizsai ev. ref. imaházban tartotta esküvőjét &orta Mária kisaaszonynyü, néhai Csórta János volt komáromi kir. törvényszéki elnök leányára). — Asyaklsyvl kleeveséa. A belügyminiszter Zalamegyében a <Htrji aayakőayi kerületbe anyakönywezetővé Bda István körjegy-sőt nevsste ki. — HalAUaAsek Városunk kél kőztiaale-etben álló ipaross: Harsog György caizmadia és Bidit János cipészmaster folyó hó 16-ás elhánytak, flarsay 70 évet és Bódis 61 érst élt — Erzsébet trftk-lsaMks templem Ismeretes az a kegyeletes mosgslom, msly a főváros kath. köreiből indult ki, kogy felejthetetlen emlékű, örökre siratott fslséges astzosyuak Erzsébet királyné emlékére kösadokozáa otján templom emeltsaaék aa oraság fö- éa atékváro-sában, melynek fslsi között aspnsp után imádkozni fognak a nagy emlék! királyné Islkíüd-vőeségeéri. E kegyeletes terv kiviteléhes legnagyobb kész< séggel adta meg beleegyezését Felséges Apostoli királynak, és aa ö legmagasabb elhatározása folytán Mária Valéria Főhercegnő ö ei. éa kir. feniége, mint fövédnöknö állott s gyüjtí-bizo\'Uág élére, a mely már eddig, körülbelül 90000 forintot gyűjtött a kegyeletei eél megvalósít sára _ - E« a központi gjüjiö-btaot tág asflhiégstsek látja moat már ast a mozgalmat as egész orsiágra kiterjeszteni éa tervbe vette, hogy az ország nagyobb városaiban, a megyék székhelyei n gyUjtő\'bizottstgokat alakit, melyek s lártada\'o m minden rétegét be fogják vonni s szép és kegyeletei mozgalomba. — Táislté-malstság Ualumbekaa A galamboki önk. tűzoltó-egyesület saját slapja javára jolins hó 28-án a galamboki kőszegi erdőben nyári mulatiágot rendez. Belépli-dy kr. Felültizetéeek köszönettel fogadlatnak és hirlspi-Isg nyugtáztatnak. Kezdete délután 8 órakor. — Aa ml «sred-ttsl<^Jdm«a nemtéje. Ferdinánd Károly főherceg, mint a e«. éa kir. 48. gya\'ogezred újonnan kinevezett tulajdonosa, ssombaton tartotta Sopronban earede feleit ss első izemlét, mely tábori miséből és dissfelvosu. Iáiban állott. A szemle után s tisstsk uj ezredtulajdonosuk tiszteletére Danket<et rendezlek. — Beexpeél cleeálla keévetméay. A • Nagy-Kanizsai tárházak-részvénytárssság.-nak Nagy-Kanizsa állomáassl ősssekOttetésben éllé tárházaiba vasúton továbbítandó gaboaa, hüvelyen,-olajmag,- veteménymag,- olajpogácsa,- őrlemény,-aszalt,- uilva,- bor, - éa gubact\'küldményekre nézve, teljes kocalrakományokbaa való ssálliláa esetén, az Osstrák és Magyar monarkiá tárházaiban betárolt éa onnan reexpédlálandó küldemények kezeléiére ét elszámolására 1899. január l\'töl a reexpedioió kedvezménye, vagyia aa eredeti feladási állomástól a végleges rendeltetési álloméiig a lovábbitái idején lenálló közvetlea díjtétel alkalmazása as alábbi feltételek éa módosatok mellett a délnyugotosztrák-magyar vasúti kötelékben, a nyugotmagyarosstrák vasúti kötelék, a nyugot-magyaralaó-auazlria vaauti kötelékben éa a magyar-adriai vaauti kötelékben engedélyeslelik. A reezpedicló kedvezménye általánosságban caak oly viasonylalokban elaaáliiiendó küldemények után nyer alkalmazást, a mely viaaooy\'atok lor-galma a fenálió irányítási szabályok értelmében Nagy-Kanizsán ál veséttetlk. A raezpedició kedvezménye csak akkor nyer alkalmazást, ha as illető küldemények ,Nagy-Kanizsai Urháaak részvénytársaság"-nak nagykanizaai tárházaira cimesvék éa as áltsl s betárolAa napjától azáml-taadó 12 hónapsn belül továbbítás oéljából ujból feladatnak. Mag van azonban engedve s ~ htrar-levelekben azon céget is megnevasni, mely talsj-Idonos, illetve zösvetltő gyanánt aaerepel. A Ireéxpedipió kedvezményéből kizár vak oly kOIdto* K ereskedelmi könyvek, kereskedelmi nyomatványok, bélyegzők, papír irodaszerek lcgasebb kivitelbe^ és leg\|utányo<Mbban iterrzkellk bt* filifiél Síif^Misiista, i .lagy-Kftniss* csil töriok Zala 68. sxám (5. lap) 1899. julioa bó 204a mények, melyek útirány előírással ellátóit luvsr-levetekkel adatnak lel, A ie»zpedicló kedvezménye rendetenni a küldeményeknek a tárházakból való lovébbitasa alkalmával rovalolá* ólján al kaimaalaiik éa pedig a Nsgy-Ksmzaa állomás állal a küldemények beérkasáse alkalmával kiállított rovalhpkifűnaiok alapján, melyeknek a lárháal gondnokság azon Írásbeli megkereeéséve. kell ellátva lewtiök, Iwigy a k fiz vet len díjtételek alkalmazási rnllell lovábbiltaaaaaak. Egyebekben a küldemények betárolására, valamint a reezpedloioná-lls kedveimány alkalmatáaára áe a ssálllláai dl Jak kiagyenlieeére nésve a tárházakban betárolt áeolt reezpediéi küldemények keselésért és elszámolására vonalközé 1800. svl janoár hó l-tól érvényéé IcnUdézé\'t halátosmányok mérvadók, — Vá\'ár »«ieéiiy A keresksdelml ml-niezler herceg Eszierházy Miklós ksreimére megengedte, hogy a Zalavármegye lerOlttéhts tartozó alaó-lendval hercegi nradsloeiban s Mura bidja mellen a nevezett folyó balpsrtján svenklnt május bónep 1-án emberemlékezetet meghslsdé IdÓ óla tartott országos kirakó éa állatvásár, egyelőre helypénsas\'déei jog gyskorléss nélkül, Isméi meg-larlhalé lesyen. — PkjllazsrasSilal Zalavérmegye Máé Véghegy, Bükkősd, Pap hegy. Szelencés, Alsó-Uideghi\'gy, Feleő-Hideghegy, Morzsahegy és Kopaszhegy Kézségek szőlőiben a phyllozsrs jelenléte megállspiltslván, nevezett kösaégak halára a lOldmlvetésilgyi miaialer folyó évi 4l7Hl.ssámu rendeletével sár sla helyeztetett. — Neseéti éa s •éilsllislképaf láss-lal/aae lityidül Sándor kereskedelmi mJniasler Islhslslmssls s posia-, távlrds- és távbeszélő s\'nAklgssgslóját, liogy s posls-lávlrds tisztképző tanfolyam hsltga\'óll, kik es év lunlus havában az alapvizsgán minden tárgyból jelesen vizsgás Isk, vslsmlnt sson gyskornokoksi, kik ss 1900, évi február hóban megar\'andrt >zak vizsgát szintén minden tárgyból jsies srsdménynysl fut ják Islenni, voita tMrdwlhehkkó és ptdly as utóbbiakat toron kitti, kinetme. A miniszternek a posta* és lévirdsssemélyzsl iránt tsnusllolt ezen ujabbi jóaksraln gondoskodása a volt lanlolynmhsllga\'ók körében őszinte Orőmet keltett s hstbstós befő* lyésssl lesz ugy s Isnlolyam, mini általában a posltt távlidaazemé yzet ssinvona\'ának smslésérs, — A Iarlal4kesekjelentke\'se aaaa- ![éaliáa •aeléia A honvédelmi miniszter legu-sbb rendelels értslmében a nerti tényleges állományit legénység mosgóeilás esetén s tartózkodási bsly községi elöljáróságánál elvileg nsm tar-tosik li\'totkésnl, mini as eddig fennállott r< nds letek köieletőv lelték. Csak azok, akik honvéd igazolványt okmány, vagy behívó-jegy birtokában ninossnek s a kiknek bevonuláss alkalmával a vasutat vsgy gőshajót ksll liiénybe venni, kölelések bevoi\'ulásuk elölt ss igasoló-jsgyért s községi elöljárónál jsleaikesni, továbbá kötalsssk mindazon bevonulók, kiknek göshsjót ksll hsssnálniok, a fölvétel! hajéá\'lopiá* községi slüljáréjánál jelentkezni, akitől a gőzhajóval való utazáshoz a szükséges utslványl kapják, — fígj ssj aaeraaa. Lersboullsl orvos bejelsoletle a párisi academiás, hogy egy uj ssernmot ledssstt fél, amelyat a tehéntejből nyer. As első kísérleteket Qlmber orvos esakösölis Cánnssban s ennek elsőbbségét Lereboollet orvos Is elismeri, ds 0 azt tökéleie-síié, E szarum, s mely s lenénle\|böl vegyin Ion lees kivé\'seslvs, n Pasién r-féle mód-ser rserlm esüretlk meg, azután pedig egy szintén osnnesl orvos Tsjstque nsutraiistlja és sterilizálja, Lereboollst esen sserummsJ löbbléle betegségek-nél lett kísérletét, idegbajoknál, valamiét általános gyengeségnél, sorvadásnál, a lüdövéaz kssdstlegee rukánál stb. kitttnösn ti.it, a legtöbb esetben nem is remélt eredményi idés elő és gyógybsiáes igen gvorsan nyilvánul, as kétség-lélen, Arsén olajjal vegyítve mint Injektió less aibsimssvs. As s jé tulaidoaséga vau, hogy a gyomrot nsm rontjs sl s igen gyorsan gyógyít, Ast biaslk, hogy leginkább a tttdövéss és as tdsgrendaaer bajai ellen slksrrsl slkalmasbaló, — Bsraál flasil-fMe kalssst. Usrnát Öasal, a fóváronak sgykor hírneves bohemje, mikor sgy slkalommal iogsdásból valami nagyol Itélléfl mondani, sst mondta baráljatnak, hogy a Duna parton sélállában látta, mikor sgy ssunyog megcsípett agy vál ogot és mire vissss-lorduli, sgy kétemelelee ház dagadt ki belőle. Ilyen formán fujódnak Isi Nsgy-Ksnlssán aa ugorka-ssesonbsn s jelentéktelen balessisk velőtrázó szerencsétlenségekké. A napokban történt, hogy őzv. AtetuloO Jáixxnénak a Sugár-ölön ■oet épülő uj házánál a körülbelül másfél méter magas emelvény egy deszkája leszsksdt és arról a munkavezető meg két kőmives inas leásott, de \|s könnyű Olődéaen kívül semmi bajok nem történt és már másnsp folytatták munkájokat. Mire ennek birs a Sügér-utrél a város kösepérs ért, olyan borsaasló szerencsétlenséggé nőtt, hogy az ónáai magsseágban levő állvány leszakadása következtében néhány ember meghalt, többen pedig életveszélyesen megsebesültek, Szerencsére azonban az agáss lény oly esekélység volt, hogy mi is csak ma, mikor a szúnyogot elefánttá fújlak fél, laazOnk róla emlilést. \' — A gaaeba A misdaürüben elölordoló gombamérgezés szOkségsssé leszi, hogy a közóeség erdekében foglalkozzunk s gomba elkészítésének módjával. A gombaételből miadlg esak ksvsset tanáeeoe enni, jóllakni vals nem esabad, mert még a odpsraegomba lsy mely legkönnyebben sméezlbelő, emésztési zavart, hányást,sőt gOiosöt is okos, hs sokst eszünk belőle. A löbbi gomba-félénél még asgyobb óvatosság szükségss, mert ezek legtöbb esetben ttilzsirossn elkészítve még kissbb sdsgbsn Is megártansk. A nem egy fajhoz tartozó keveréket soha se készítsük egy-bekevertan. Az egyenlő gomba meleg vlsbe tsandö és löbb léből lói kimosandó, kimosás után s gombákst megtisztítjuk, melv munkánál s rossz gomba sok eseibeo már fek lés színével feltűnik. A tlssiitás alkslmávsl ügyeljünk, bogv s börsserü, kemény részeket eltávolítsák és ossk sz üds, lágy kinézésű részeket tegyük más, viszel telt edénybe, A langyos meleg visből a gombákat kiszedte, forró sós vizásl (intsük le, mlslőlt s szokásos elkészítéshez hozzáfognánk. Sok háziasszony a forró vízzel Való Isöntésntán esüsikanalat mért a gombával telt edénybe ast tsrlváa, hogy as szűatkaoál a mérges gomba Is vétől megfsketedla. Ezt a módot asonban nem alkalmazhatja mindenki, \'tsrt ninos minden bás tart ásnál esttstkaná\'. Asoál inkább Isgyűsk lehat flgyslemmsl a kövsikezőkre: A gombéból ksvesst együnk; ossk friss állspoibsn elvessük, szárított gombát többször ksll forró visbsn ki-ástslai és ssak egyfajtát ksll vésároln\'. A mérges gomba élveaets után bskövsikezO roeszallét sl-kitisával as óvóinlézkedésskkel késel nem szabad, mert a mérges gomba nem árt, ha ideiébea a gyomorból eltávolítjuk, de ba már as emésztés atádluasábe kerültek, ritka orvos, s ki segítsnl tudna, mert Ilyenkor már meg van mérgezve. A háziasszony efsü kötelessége mindenesetre, hogy a gombát jól ismerje és addig gombét ne használjon, mig sz árusítsál megengedett gomba nemeket kellőleg nem tanulmányozta. — 90 Úrért egy laajal gssdaaág. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége es idén reodesi olsö mezögssdsságl kiállítását Szsgsdsn. E kiállítással kapcsolatban sgy tárgy sorsjáték Is rendeztetik, mslynsk busása a kiállítás utolaó nspján — szeptember 10-én — leriallk meg. As elaő lönyeremény 60,000 korona érték, meivet a sorsjáték rendesésére szövetkezelt intésetek ítészek készpénzben, vsgy egy ssegsdi mintaszerűen berendeaett tanyai gazdasággal la msgváltani. A löbbi nyereményt lölsg kiállítóit gazdasági gépek és eszközök képezik, melyek szintén hsválinatók készpénzre. Kötelességünknek tartjuk olvasóink szíves figyelmét e sorsjátékra felhívni, tekintettel arra a haosAas és közhasznú célra, a melyet ss előmozdítani igyskssik annál ia Inkább, mert egy-egy sorsjegyet a legszegényebb ember Is smvsbéi, lévén ára csak 80 kr. Min! értesülünk s sorsjáték iránt szokatlan élénk ss érdeklődés a sorsjegyek nagy kslsndőségnek Örvendenek. AJéalkaiét htvdn Ilona kisasssosy, ki s aagyksaiissi polgári leénviskola 4. osztályát végeste, ajánlkozik valamely családhoz kis gyermekek mellé. Lskiss: Nsgy Ksnisaán, Te-mstő-utőáhsn, a városi köakórhás köss ében vsn. Kilflnö ált osztályzata tualóV a fiúiskola 0. a) osztályában: Hamfi József, Nagy Desaű, fíntk József, Blieier Lajos, Tokiéi Jáaoa; a IV. oaa-lálybsn: Gulyái János, Bollek Jenó; a VL osa-tályban. Orünwold Mór; a leény-iakota L (Hatályában : Hraun Jolán, Hoffoúnn Katica, Kim Melánia, Kováéi Erzsike, Romnberj Elvira, Boeo-ImA Mari. WtUikiloos; a II. osztályban Bfkm (ízella, Ho/fmonn Margit, PtÜer Etelka, Seolof Hosi, Mm Károlia; a III. oestályben: Anion liSonlin, Keikn Hósa. lAebmmann Sarolta; a IV. oastályban: Beteridy Mariska. A „nayyhaníztai ior. hUkUxüg állal lestartott ihmi, polgári k frhi krmktddmi iskola érteti-lője ss 18W—W tanévről.* Szerkesztette: Bm Samu Igazgalé. Az elemi iskolánál mOködött 9 tanerő. A beiratkozott tanulók asáma: 179. Az év végén volt: 178 tanaié. Kiváló tanalók volt az eieni-laáoyiskola 1. osztályéban: Otltllner Lili, Neumann Hermin, Stommer 14a, Bleiner Adél, Wtiea Ella í a II. osztályban s Beobi Erzsi, Mtrten Julcsa, Viola Margit, Maptrkofir Msrgit, K$hm Ida j a I1L osztályban : Borika Jolán, Borim Anna, GtleUntr Paula, Imkáei Margit, Neuomm Vera Lujza, Róeiel Llna ; a IV osztályban l Bm Ella, Üeutih (Jizella, Friedmann Szidi, Orom irma, MUkol/or Kata, Pátkoi irma, Msswsssi\' Elss ; as elemi-Buiskoia L osztályában : Barim Ferenc, Beék Károly, Betllkleim Pál, BJme* sekein Rezső, Fiiékor Ernő, Fleúekkaeker Béta, Kánili Elemér, Kokn Ernő, Kokn Hugó. Lom tig Józaef, Niumann Lajos, 8ekn Jóssal, Banki Imre; a 11. osztályban: Jíiujlílnder György, Ktrliu Imre, lAog Béla, Bitóu János, flossaésrp János, Bleiner Ernő; a III osztályban: id. Bergír Sándor, Lengyel József, Marton Vilmos, Beken Andor, Beigeli Sándor, Vaftiei Leo, fVambergar Pál i a IV. osztályban : fieekl Béla, FUeek József, Krauea Vilmos, Ledofteky Rszsö, Neumann Frigyei, Bapoek Pál, Botenberger Sándor, Siuger Sándor. A nyégy-oaztályu polgári iskolánál működött: 6 tanerő. Az év elején beiratkozott: 181 taaaló, az év végén vóll: 119. Kiváló tanulók voltak as 1. osaiéiybao < Deuleek Albert, Dokim Aladár, Uirtckl Leo, Weltner Samu ; a IL outálybu: Knuet Ödön, Koinláei Sándor; a III. oostalybaa: Adler Lipót, Brüek Henrik. 8teiner Henrik, WeO-ler Lajos; a (V osztályban: Adler Ede, Almiéi Uéss, Braun Uyttla, Fein Vilmos, FtJdmar Béta, Lmein Samu, MUkoffer Dezső, PUeer Bernét. A felső kereskedelmi isko>ánál mOködött: 9 tanerő. Beiratkozott 96, az év végén volt: 96 tanuló. Kiváló tanulók voltak az alsó osztályban: Boikovile Ernő, DuUie Miks«, Kraom Albert, Ptillák Manó, Roller Sándor Wümekbaek Dezső; a középső osstályb tó * Almáit Gáza, Boeheoito Ödön, Huller Cléztt, Kreuu Alsdár, Slooik Béta\' WeiUer Vilmos. A felső oeslélyból az érettségi vlsagélaton jeleeen megfelelt: Taober Viktor. Tanitás-iigy. — Iskolai. Értesítők. - A hemthetj/i áll, tea. elemi fiu- éi leányiikola érlesilőjs aa 1898-1090 iskoisi évről. Kösli; Bárw Imre, igszgsié-iaaitó A tanitó-teslülelosk a hiloalatókkal együtt van 18 tagja. A beiralkoaott tanulók számai 4t)j). Év végén volt: 460 tanaié 4f, IRODALOM. — seMleasaa SScarík SaÚhaaa Baarlk aaoea wféar aaaláébél nlMef. MUSm klaaae áalalaága, «s-kaliaa ikmk kltarláaa <a tmriejt vall. tiiaaíaélaak állott, kaur nent ■ariava, takaaaaa valaall aa aakaet-•égtri (laéalaét Msrsnsaa klaérla te alkar : aukiaoros alllaaaaá lati, Ktabea pllianD óráiban, a gSrSg la-ker taéaaánjával fliglalkoaott, albsa n«\|. ta wgltalt. Mikor Jaagetdagae alhagyta a karaaSiéll paljAi, arláa ngftnit a tadoawajr ksssaarz, aa Kakor IsnsraMask elébwre vitaiéra akarta liaaaaálaL áaatai kwdatt sasa a haljrae, a kot kalalássi atáa aa ésrtgl Krkaat romjait ssjtstta. Taéeat-ajoa Ukakvéaalkaa la taiiaawéa volt, Igy tgéss váras romjtlt elkarStl kltaatala i aa atat váróit, aulyst la—eáek a lagtlat tlvlllsáUá nyomát találta nt( éa lárta hl ia S révéa tadjak, kegy a (Srég alketásokoa Mkéal a kakvlaaé éa pkaaalelal lialás értik; etitaaáaak aluáaa aUntél klltala vatta a atrtg, éa a kSlaaOaaéikéail nagyobb kévilkteelaa iéggtl fijlHatatte, a t«IJ«i iillaaai ladla Oaaaeotvaastaat, A tertéeettadnaiuyeak a aa Sietnek lagaagjretib igaaaága. a h\|Uééa alva (jréaadalaaakaéaM aa S katatáaal révéa. ■Illlékat ktltOU aa éaalia^ra, éa a alUlékaál érácákb kínosat váaárvlt rajta l(taaé«<l, Urttaalttl blsosyoasagot, Kataláaalt un Irta aag kéajrv tlakku. a ae a aaliaa-ériát, aa trkélea éa altralaaaa a aaejr ■wl példája aaaal aatalkaeoU be Tétk Séléatk w \|ért« ba\|éa ! ,la eeaai aagyot aaa tsttan, Maa vagya* aaasti nat, waráa nodara ajapU agyvalé.* Kntatásáaak kltlcad uoat letoltak al kl rafeadaetfékaa a atrytr kéelaaégkaa Hagkaate a .Mag; Kipaa iVOágUr-léati\'Sa láaeta, naiv a aaévsgbaa htvaa nél a ajksasi kaltarárál. A Uaaakét Utatn aagr anaka laarkwaWJt Marosait Hurik, tgjrat. taaár. á gertgekrél saMá kééal tatraH\|a dr. UjroaUy Qyala, aka^ShtkiU, IB kSM in állasa Mlbtrkotéaksa I fttl fttsttiakéal la kapkaéé M Nagy-Kanizsa csütörtök k^tni. MecJelea aiRdii bétei H7 ftet. Kapktté ■ kltééktál (Bértl Tettrérek, Írod. lat. Rt Bedtpeil, Ollói ni IS.) • alsdea kiul ktayvkereekedée at\|áa Aa • malmai ■•(imIIUU sjmí aiilrtidtl-M< és klfktM rurhol » ai»p kMr>k«rcik«- Mékll Naii-Huluka KÖZGAZDASÁG. A gabonaüzletről Ellenlétben a mull évek tipaaztalilaival, eiidén u uj gabona mielőbbi szál itáaa iráni nagyon csekely az érdeklődéi, a mi az árak napontinli csökkenésében is kifejezésre jul Oka ezen jelen ségnek bizonyára abban keresendő, hojy a mait termééből sránylsg még msglehelős készletek van nak a hogy kereskedői körökben az uj termfit jóval magssabbra becsülik, mint ast a hiva.aloa indóailások jelentik. Botiból már meglehetős sok van csépelve, minősége szép, világos, tellszemQ, de ára kereslet hiányában már g I. 30\|40 krra szállt alá. Uj buu még kevéa lá\'hiló, minőaégre nézve kilfinó, ára 8 írt 60 kr. Aa uj árpa is is szépnek igérkssik, minek következtében élénk kivitelre számi ihatunk. Zab jól áll, a terméskilá* tások nagyon kedvezők. Gazdák biztosító szövetkezete. A biztositó intézetek kartellj Inek rz idei díjemelése teljesen tarthatatlanná telte a magyar gazdák helysetét a jégbiztosítás terén. A\' Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének közpootju már múlt évi nsgygyüiéséa e határozta, hogy egy, az egész orsságra kiterjedő tttz- ée jégkárbizloeitó szövetkezel lltesítleeeék. Az idei eredmények is Igazolván ezen intézmény éleire ksltésének szükségességéi, az alokésiitö munkálatok minden vonalon megindnllak a ma már a mozgalom vezetői teljesen kidolgozott tervezetlel lépnek nyilvánosságra. — A megalakítandó intézmény a „Gazdák Biztosító SzMkeztte" nevet viseli. Üzletköre a tttz- éa jégbistosi\'ásra terjed ki. Prospektusából megtudjuk, hogy tűsnél as intézetek mostani dijainál kezdetben aem indul meg magaaabb dijakkal, a jégnél pedig a karlel 1898. évi, tehát a díjemelés előtti dijait nem fogja túllépni. A nflvetkezet egy millió korona tartalékalap biztosítása után keadi meg mttkö« dését. A tartalékalap alapítványi és ttslelréssek jegyzéseiből származik, az alapítványt nem jegyzők pedig beléptidijet fizetnek a tartalékalap javára, ezenkívül az é7Í tiszta jövedelemnek 60 százaléka is a tartalékalapot gyarapítja. Ez slspoa a asövetkeset mindenkor fizető képességének reális leltételei a legkedvezőtlenebb esetre is biztosítva lesznek. As alsplöke gyarapításira egyes nagybirtokosok eddig is jegyezlek 20— 40 000 kor. értékű alapítványokat, a e mellett a kormány erköleai és anyagi támogatását ia kii\' táska helyezte. Hogy azonban a iiővetkeset megalakuláaáhos szükségéé egy millió korona bizloailva legyen, a Gazdasági Egyesületek Országos Szöveisége egyesülten a (indák Biztosító Szövetkezetének alapitéival, felhívást intéztek a magyar gasdskörfnséghts. A most szétküldött fslhivó levelek a mozgalom vezetői közül a Dessewfty Aurél aróf, Zaelénasky fioberi (a Széchenyi In re grófok, Uiklis Ödön és Knbfnek ttyula aláírásait viselik, skik alapítói üs\'elrészek jegyzésére kérik fel az érdekelt birlokoeaágot. A döntő lépés eeserint a gazdák biztoailó szövetkt-zeiének létrehozása érdekében megtörtént. A gaz-dakösönaég a jelenlegi állap\'olokkal bíronyára nem elégedet\'. Aa uj intézmény lámogtláaa révén moet alkalma nyílik, hogy egy igen loalo< érdeke fOlölI az intézkedéat kezébe vegye s a kartel támadáaát as uj szövatkezellel már a jövő évben teljesen hatálytalanná legye. Zala 68. szám (6 lap.) 607,99. 1899. julius hó 20 ia ~~ 219-1 Nyilatkozat. tLsplulajdonos és kiadó: FISCHEL PTÍTLÖP, Mindazon egyletek és testületek, valamint jó burátok éa ismerősök, lik lelejt-hetetlen léijem Bódla János-nsk elhunyta alkalmával részvétüket kifejezni s ezzel meleg fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ez ulon egyenkint és összesen jól eső rész vét Okért hálás köszönetemet. N. Kanizsán, 1899. évi julius havában. A gyászoló család nevében itt. fíódii Jánosni. P A uaépmtg emelésére, tökéletesítésére és fiutartáeára legki tlaóbb, teljeses ártalmatlan, vagyliezta és \| aalraeiilee kéetilaéty s 2y£arglt-Czézxi«. Hatáss asglegl. Pár ssp alatt isáiitel aiapllt, ■ijfaltel, pöraestst, psttssiat, Mrstkát lallener) ta minden wáa klrkajt Kiiiaitja a ráaezskat éa hlmiVIielyekat, még keres egyéneknek- la Üde, bájos arozszlnt ktloainfta. Dr. Voaas\|ell éa Hotsger ktrneves tanárok as areseu levl lánoaokal nmaaage által tüntettél, írré kiváltat altaliaaa a Sarj tt-Orí ITa aa aratót naponként IlMglt-Créaatl masatrosssk, nemiünk a nsopllk, májfoltok éaetyébirestiei-látlaseáfok tllnnok el, kanea a ráacsok, hlmlS-helyek éa egyéb rendéiloneseégek, melyeket ör«g-téf. foadok, tetag.ég alb. okoltak, Ovaser a nap éa asél befolyása ellen Nappal ia kiassá balé. Nagy tégely I frt, kletl 50 kr. Mtrflt holgypor 10 kr. Nirilttzippilltkr Margit fotpep (Zaliapttla) 60 kr. Rgiltter hajregenerátor aa Sas liknak eredeti eslaét adja vlaesa 1 frt. Hajszlkltl bármily linjat artayastkére fest 50 kr. éa I frt. Taatthlili psmadt legjobb bajápold éa uft-veastd SS éa fit) kr. VIUtMvárl Bobét ktjaazpedrj déloteg, talp btjisa aeveléeére SS ée IS kr. F0LDK8 KELEHEM Arié, Deák Feriin-steii 12. Bel- ét kllketl fydfywéeai éa kyfieaiksi kft llnleieeeégek, ktuatiek, toilatte elkkek raktára. Telefea III. uáa. 1IJ-10 Baktár aindee gyégyaaertárbam. 3 frttt fellll rttétlatiytii lérurtvo klHetaek a I Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajló az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a alapján ezennel, közhírré leszi, bogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1899. évi S. p. I. 497/5. ssámu végzése kóveikezteben dr. Roltitebild Jakab nagykaniseai ügyvéd által képviseli Sarlori Oscar nagykanizsai lakos javára, (iüniberger Mór pécsi lakot ellen 67 frt 60 kr • jir. erejéig 1899. évi juniut bó 23«án fogana-losiloll kielégítési végrehajtás ntján lefoglalt ét 316 frt 46 krra becsült 1 villany-motor, 3 vas-tzerkezelü gép, 1 fűrészgép s különféle asztalos-aierszámokból álló ingóságok nyilvános árveresan eladatnak. Mely árveréanek a nagykaninai kir. járáa-bíróság V. 525(2 1899. száma végzése folytan 87 I frt 60 kr. tőkekövetelés, ennek 1899. évi május hó 1. napjától járó 6/« kamatai éi eddig összesen 16 frl- 40 krhan bírói ag már megállapilolt kóll-ségek erejéig Nagy\'Kanizsán, a helyszínen leendő eszközlesére 1899. évi julius hó 27. napjinftk d. • 8 órája haláridőül kilüzetik ée ahhoz a venni azándéko zó oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy as érintett ingóságok sz 1881. évi LX te. 107. és 108. § a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbel ígérőnek becsáron alul is el fognak adatai. Kell Nagy Kanizaán, 1899. évi jaliut hó 14. napján. ____ MAXIMOVITS GYÖRGY, kir. blréeági végrehajtó. Hmm soo __400 márkát kereshetnék bármoly foglalkozása személyek költség és kockáztatás nélkül. Ajánlatok „T. D. 99" alatt Leipzig-Lindenau. 00 DOOOOOJOOOOOOOOO Wed^raaa M. gyár BÉCS Kötőgép VI Barlakllferttr S4 I OOOOOOOOOOOOftOOOOO Szerkesztői üzenetek. üéasa. Matyót kSeaSajík, A ktaláat illetőleg egy kl\| türelmet kérünk P J. Kta láualaaa Ktaósjlk. Jöaai fo\|uak. Orftaaatl Idvlziljtlk lapnak aalvee pártolói torában. Főnyeremény: 50000 korona. értékben ét löbb, kisebb nagyobb nyeremény, összesen 1006 nyerem. 100.000 kor. értékben. Egy sorsjegy ára 20 krajcár. Az összes nyereméiyeket kívánatra 20\'/, levonással azonnal ktpéafeN beváltja Bmelap«l«a a »H«raaa< Magyar Általános Váltóüzlet Részvénytársaság, V., Dorottya utca i., vagy Mtsgeden.: a Szegedi Kereskedelmi és Iparbaok. Ezen pénzintézetek a uyertf klvéaitglrt késsek as Iflf- 50.000 korona értlkH fónyerrményt egy hasonértékű szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is becserélni. - Huxds SZEGEDEN, a kiállítás utoltó napján 1899. sxept. 10 én este 6 órakor. v Sorsjegyek kaphatók bank- es váltóüsletekben, as összes dohány-tizrdékben és egyéb elárusító hélyekeu. M Viszontelárusltók forduljanak a kiállítást rendezd aao-t asagi i\|6\|iii urszagos BUDAPEST, IX, OUéi-at Sí . Kistelek Nyomatott Kitchel Fülö^laptulaidonosnál Nagy-Kanizsán 1899. Huzsonhatodik évfolyam. 59. szám. •swkeesiéeég: TlraUi tillil Plaekel Falap UmtMMlKi A airlwUwl értakeaal lábat aapee-Kat I. «. 4—4 ér klil Ida InUaendB a lap aaallaail rtaaére miltiaé alnden ktaleariejr. Kiadóhivatal: Vánakiaépllat: ftwW níff könjT-itr^akadóM. ■\|\|Hlf_, ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. ILÖrtXZrtH ÁBiZ Igáai ém 18 koraaa (fi frt — kr Fátérre S korosa (» frt — kr Sefjadám S korona (l Irt 50 kr. NytltUr patttaori 10 krajcár BH1W, valaafet a Milulaikn Toaatkoaik Fiaebal FlIBp kínjrrkstes- BirmaaUtlaa Imiit caak laaart fcwak-Wl íogadtataak al. S7" i ára W krajaár X agy-Kanizsa. iciyo. Felalöa aisrksszté: Saalajr láwUr Sierfcssztltárs: üétéai Vasárnap, julius 23. A közéleti szellem. * Az emberi társa Mom közös érdekei körül hullámzó életből kidomborodó irányban és elvekben nyilatkozik meg a közélet szelleme. Közéletünk áldásos vagy áldástalan volta mindig ettől a szellemtől függ. Ha a működő, szereplő erőket átható szellem igazán a közös érdekek szempontjára helyezkedik, akkor megszűnnek az úgynevezett személyi vonat^o-1 sások, melyek legtöbbször szokták ekl mérgesíteni a közös ügyek körül kibontakozó hangulatokat. Már évek óta ós még ma is azt tapasztaljuk, bogy a közéleti működés keretébe igen nagy erővel nyomult be a megsértett vagy véletlenül mellőzött becsvágy avagy hiúság nyomában a boszuvágy. Általánosan tudott dolog a, hogy a közéleti szereplésre mindig több- a hivatott vagy hem hivatott vállalkozó, mint a mennyi a tulajdonképpen betöltendő szerep. Azaz szóljunk világosabban ! A közéletben kijut ugyan minden- kinek a maga kisebb vagy nagyobb l egyének, akikben talán igen nagy a szerepe; de a vállalkozóknak igen nagy vállalkozási szellem vagy éppen a szerésze olyan, mint a nagy becsvágyu replési viszketeg. fiatal szinész: nem éri be a neki jutó _ . „ .. „ „ , ,. ,, __, , . . Helyes közéleti szellem mellett mi kisebb szereppel, mindjárt sekszpin\' i_ 0 . -j álkül hősöket akarna személyesíteni, vezető jv0 "V. \' ™ szerepet akarna játszani. Ez pedig —!mara , . Ofjrswrlw amint mindenki nagyon jól tudhatja! ós ast mondám hogy a — a közéletnek egyetlen terén sem özólf ^ ^atonák » te^- , . . , __,, , hetnek ki becsületökre váló tevékeny- lehetséges; mert vezető szerepek al ... , ; hivatottak közöl is csak a kiválasztat-1 V ***** ktakatonai mű- taknak jutnak, s a hivatottak nagy ködéasel megmutatni, hogy nem volt részének he kell érnie azzal, ha a ki-választottak vezetése mellett becsülettel közkatonáskodhatik. helyes dolog őket a vezető qaerepek kiosztása alkalmával Agyelmen kívül hagyni; vagy pedig felkeresni a szereposztás irányító egyéniségét és megmon-A közéleti működés szerepeinek ez dani Deki nyiltan, szemtől szembe, hogy a beosztása rendszerint ugy történik, a mellőzés rosszul esett s felvilágosítást hogy egy, állásánál bgva is irányításra kérni tőle, hogy minő szempontok ve-hivatott és jogosított vezető egyéniség zették őt és bizalmasait, mikor a saerep-. as ő saját bizalmasaival érintkezve, osztások alkalmával másokat eléjök megállapítja, hogy <gyik vagy másik sserepre kit tart alkalmasnak, kinek működésétől vár Intőbb eredményt* Nagyon természetes, hogy a szereposztás közben akár véletlenül, akár akarva, mindig maradnak szerep nélkül olyan TARCA. Ez az élet.... B* aa élet agysa alt ér áaaeksa, Ha Na Isket aiár ae/áa a kedreeea j Htaa 8 vett oaak Metánnak virága, K eealédáat aatveai toribk aaa állja. Sa, aaeaveááa a/oaja sajgó lelkeaet, Kit nerettea elfelad aaa aaa lehat; Naa tadom üt elletedai ktika, Nia leltet, aaa. — egy aalsaek kát rlrága. helyeztek. Ha a véletlenül vagy akarva, tódra mellősöttek igy járnának el, akkor a közéletnek egyetlen terén sem okoznának bomlasztó hatást as időnkint, ren- E. Kir. Oda rágyon hal már alnetea ■ Hal IrSk lene a rág vágyott pikaoáe; JA1 tudón, I egy pihennem caak agy lehel, Ha kaat fedi aajd porladó ealreaeL Pintér Jdnot. Kerékpárbeszéd. Irts: XILEF Kerekaty (sporisman, ed/ett férO, világlátott, müveit ember, »a nők bsráíjsa, sportöltözékben megjelen a nyaraiéban, ahol) Emmj/ k. a (kézimunkársl foglalkozik egy derűs nyári délutánon). Emmj/. Újra ill van Kerekessy ur Visszshosls már a vaslova ? S án azt hiltem, begyen völgyön in\' Sságuld kerek evei meg tova. Ktnkuij. Visazsjö\'iem, nem is vol\'am messze,! Friss levegőt ssivni mák\' csupán; S hogy rngsnyosságál el na vessze Tes\'etn: e derék vasparípán. Persze ön, ki latta majd a lélvüágol, Nem vágyik nagy útra oly igen. Bárnak én ia...... ...E^nye no! Mit lálok! Emmy nagyaád, as ön ssemiben I Dtra vágyást; igen, azt olvaatam Én oll, mikor as> s .bárcsakot* mondá. Minő változás ss* Hts< csak „háztartásban* Szerelelt öa eddig — s most szárayit bontá ? Ugyan né mékázzék I Igazán hiszi, Más kívánságom ne a volt soha? Aki .szakácsáénál* többre nem vissi, Azon lánybos a sors igen mostoha... Persze >nagymamáéba idylll világa Az kéne maguknak, araim... Higyje meg, as otthon énnskem is drága, Amdsiudni vágyom: mii müveinek kinn, Kinn a nagy világban, nemcsak e falak közt £s s virágoskert utjain belül, De hát a lányoknak nem nyújtanak eszközt A megismeréshez I Kir, Mélyen elmenti A .nőkérdésbe" kedvea Emmy nagyaád. Mondhatom, meglep bátor saava. Finom késsel rasogatj\' a aagy tál: .Ősi szokás* Iáját I ön«e vagy a la Less* majd erőaebb, kiváaesi vagyok ! E. Semmi »tq problémát,a semmi ilyes .kérdést I* Vágysim koráatsem oly ángyok. Kicsiny vagyok biz\' azokhoz mérvééi. Kir. Tehát a „világba* akaródzik, nemde I Volna arra egy mód... náase s kerék, Ezen olyan könnyen a .világba* menne, Hiss a .kijutáshoz\' ma es is elég. E. Hova gondol I Ejnye, szén Is volna btaoa Nő a kerékpáron 1 Minő nj csoda... Kir. Lám! pedig csak nálunk vaa meg es az iszony Régi mód rögzölt állapota. Nálunk még a lánynak ezernyi a vágya, Séhiytosva szövi álmait. Mi a vége mégis ? önmagán Is látja t .Ki, oaak ki* szeretne s magányban II 11 As a öregek* persze egyre hajtogatják: .így volt ss jé addig s igy maradjoa is Mamák leányoknak örökségül hagyják: •Vigyázz jól, laányom, a világ hsmUN E. Ugy bessél ma, mintha prókátorom lenn 8 elkárhozó lelkem vágyná mentsai! Nem tudom mi igaz, s mi a tréls benne Kir. Elképzelhet ugy-e ussó vagy lovagló, IWEISZ JAQUES bútor raktárában Nagy-Kanizsán Ké»talbehJ tartatnak mlndemtemll a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk, roeeoeo atylfl, gyöngy háziul lerakóit atb. háló- ebédlő és sálon szoba bútorok! ovábbA mindenféle más bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérséksltebb árak mellett kaphatók. Képei árjegyzék kívánatra iuiyeo küldetik. Nagy-Kanizsa vasárnap desen választások utján történő szereposztások. Napjainkban azonban nem igy történik a dolog; hanem ugy történik, hogy a kimaradtak egyszerre szolidáris csoportúi tömörülnek\' és fújják közös erővel a harag és gyűlölet kövét. Arra legtávolabbról sem gondol közőlük egyik sem, hogy föl kellene keresni testületileg vagy küldöttségileg azt egyént, aki a közös ügy élén áll ós meg kellene tárgyalni vele a sérelmes\' dolgot férfias nyíltsággal Dehogy gondolnak erre! Az első dolguk az, hogyí valami boszutervet főznek ki és hatal-: masan kovácsolják az izzó haragot. a boszu fegyverét, hogy miképpen, milyen, alkalommal, minő ürügy alatt lehetne, nekitámadni a közbizalmi állást betöltőj egyéniségnek, akire az ő kimaradásuk egész ódiuma hárul. Nem is igen váló-1 jfctnak, hogy ez ilyen fegyver, ez megl olyan fegyver; akár nemes, akár nem-telen, csak lesújtsa azt, aki ellen irá nyitva lesz. Még talán attól sem igen! riadnak vissza, hogy az illetőt erkölcsileg lehetetlenné tegyék. Röviden szólva: a mai közélet szelleme a boszu szelleme. Legalább eddig \' ez volt. Lehet, hogy ezután — ha kis dimenziókban is — hadadni lógunk a becsületes, férfias nyíltság, őszinteség régen elhagyott talaja felé; de ez időtt attól még nagyon messze vagyunk. És éppen ez a nagy messzeség okozza, hogy közéleti szereplésre valóban hivatott egyéneink még nem igen biznak egy egységesebb, áldásosabb szellem kibontakozásában, s azért — közéletünk nagy kárára — visszahúzódnak és nem Zala 69. szám (S. lap) \'hajlandók szerepet vállalni azon a téren, hol igen sokszor a legbecsületesebb szándékú törekvést és intézkedést tao-szuval jutalmazzák az egyéni hiúságukban megsértettek. Ennek következményéül lehet tekinteni, hogy közéletünkből folyton nagyobb arányokban veszett i ki az erkölcsi tartalom s egyre szaporodott azok száma, kik hivatatlanul is \| kezükbe ragagták az olyan vezető szerepeket, a mikhez tulajdonképpen a hivatottak közöl is csak a kiválasztottaknak lehet joguk. A hanyatló közéleti szellemmel 1«99. julius hó 23 áir deszta audienciája alkalmával többet beszéltek a fiumei helyzetről, mint az7 időjárás Veszélyeiről, de hogy valamelyes gyakorlati eredményt értek volna el, vagy lehetett elérni, azt hajós feltenni. A magyar kormányok politikája Fiúméval szemben, ha kormányzási rendszerük egyebekben még oly kQlönbözŐ volt is, mindig egyenlő, mindig a legvégsőbb határig jóakaró volt; és ha ennek dacára differenciák merültek fel, a hibás bizonynyal nem Magyarország volt, hanem azok, akik a fiumei törvényhatóságnak biztosított.autonóm iát lehetetlen értelemben magyarázták s az autonom szót a souverain-nel tévesztették össze, Hajlandók vagyunk megengedni, hogy közéletünk is romlott, pusztult, elseké- sok fiumei jóhiszemflleg foglalt tüntető állást lyesődett, olposványosodott; mert hiány- M,f,ronil« & 1\\ i .Ti i b i .. , pillanatra sem vagyunk kétségben arra nézve, zott az erkölcsi erő, mely biztosíthatta u _____-1,1 V • t. 1 A.11 1 hogy semmiképpen sem volt igazuk. Tör- volna az egészséges föllendülést. vényeket, melyeket a magyar országgyűlés Legújabban minden téren bizonyos alkot s melyeknek nincs lokális jellegük legyőzhetetlen vágy viszi az embereket, Fiúméban épj ugy végre kell hajtani és hogy egészségesebb áramlatokat vezes-1 respektálni, mint Budapesten éa a fiúméi senek a közös érdekek munka-talajára. Ij^p^\'"Uncanak mnci "okat rem10 Ennek, a mostani állapotok undorából! . .... . .... r- . , .. . \' . , , ,, , i A lelenleci kabinet politikáid Fiúméval támadott vágynak talán meglesz a maga, szemben az előbbi kormányétól eltérhet ta-tisztító, nemesitő, fölemelő hatása. Talán I4n a methodmban.de a lényegben semmi a közéleti szellem is visszakapja azt esetre sem. Az állami tekintélyt ép oly ha-az erkölcsi tartalmat, melyet erőszakkal j tárazottan meg kell óvni és érvényre emelni szakítottak ki belőle azok, a^ik-\'mint elődeinek és "az őt eltöltő békeszere nek csupán ez tartalom nélküli szereplési tért. a minden szellem nemesebb biztosított Fiume. tetnek nem hozhat áldozatot. Ennek tudata kell, hogy utat törjön magának Fiume vezető köreiben a e szerint kell a fiumeieknek igazodniok. Autonómiájukat senki sem érintette, senki sem akarja bá tani; de a köteléket, mely Fiumét Magyarországgal összeköti, lazitani nem ssa- A teljes szélczend, mely a belpolitikában \| »«nt politikai, sem gazdasági okból, beállt, érthetővé leszi, hogy a fiumei podesz- Ez a helyzet ma, ez lesz holnap és min- tának Széli Kálmán miniszterelnöknél való tisztelgéséhez mindenféle kombinációkat füz nek és az úgynevezett »fiumei kérdés* ismét napirenden van. Hisz több mint valószínű, hogy a po- dig. Itt nem létezik alku, sem kompromisz-szum, hanem csak alkalmazkodás a magyar felfogáshoz, mely változatlan. A mi a magyar állásponthoz való alkalmazkodás előmozdítása és siettetése vé- sőt vadaszni járó hölgyeket ? S miért ép kerékpáros nőket nem? Nem valö Nőknek a kerékpár! Ez/el eleget Mondtam már, é- más okál ne kérdje. Unők férfiak Méretnek ócsárolni minket... \' [No . no .. ne asabsdkozzék 1 jde erőn vértje Minden nőnek a ... tisztesség. Kir. Ha megérintett Ilyen kényes kérdé\'t, én is hozzászólok Tuzltuég I kerékpár népen ÖUUférnek. Sok kerekező nőt ismerek, — de rólok Csak jót mondhatok Higyje el, megernek Legalább is aunyil, mint sok uri dáma Abból a fajtából, melyről sunyi Fórcaa dolgot >ud a szerteszáll" fáms, 8 kiket s .világ" nsm átall béfogsdni. S- Hja, a > regény hősnők !• Nem szokst értemi De Ily insgumfsjts polgári leányt-.-. Ezehiele illik-e? s hasonlóknak — kérdem. Kir. Dtazásim közben láttam akárhányt 1 I. Már megint rám sózna ily „uti kalandot?-Szép mese is volna jámbor hallgatók rak I Kir. Bisony nagyra tartja a polgári rangot Es, a „kékvérfl\'-ket alantabb valóknak. En ae igen ado\'< ugyan ,születésre," — De smit Sk lesznek, ml is meglehetjük; Ami uri nőnek uri kidvhUii: A kerékpársport — azt bátran átvehetjük Jó szórakozásul, nők vagy férfiak Csak otthon csCcshlni ily csecsebecsével. (s késlaiakárs altat) ölni az időt — mi régi rossz divat I Avsgy talán Bres nö-tere-ferével. Ea talán a polgárnőnek dfaze? Es s lelsdnts t Ssép-e, jó e es ? Mondja Emmyn^gyrád, vájjon Mmn hisz>e. £ Kir. K. Kir. tiuoyos szavs, uram, nálam kárba veaz, Eogem meg. nem lérit a biciklizésnek Nem — uem — soha!\' De... ha mégia rá-törödnék, Képzelje szőlőim mekkorát nézuéuek, Ha ily kérelemmel színük ele mennek! Ön valóban különc mán iának véli Hogyha nö biciklin megy—uram bocsa I Pedig — odakinn, de mua világát eli a nő rangtsian, ea rangos— ah 1 Mikor Angliába vezetett az uiam, Hol a trónon ia nő as uralkodó, Hol a női legjobban tiazielik, —lám ottan Mindennapi látvány „uö a kereken," Királyi szülőit a munkúaiiö — egyaránt. — Olt, a eiabad utcán, parkbán, lerekeu Szazával lat nőt biciklisül, meg leányt 8 vájjon nem jó as-zony sz aa angol .lady ?* Máa emberi leny a „inistress" meg a „miss ? Okét nem ugyanat a •li-aiess\'g" védi, Amelyikben ön oly lámoritlan hisz ? 1 Szigorúbb erkölcsű anyák vannak ottan Mint akár minálunk, s mégse oly >botrány-Ha kű ckerbockerben) sportra »kihuzottsn< Kereken ül kékvér — vagy polgárleány. Jaj de belehevült a vitába Dicseri ss sngoit egyre csak I Hát minálunk minden, minden kába S ott vsnnak csupán ss okosuk ? Nem, no dejtcfKjiálunk is elég Meglett eszű férfl s nö vsgyon, Ámde, elvűk bármilyen derék, Holmi •qjitaatól.\'.. rettegnek nsgyon. Sopánkodnak egyre „ez jó vón\' meg az" Beléfogni egyikük ae mer. Ujitas jó volta — ugymoudják — igss" (•Urdaadráf \\ De asért ujitó kart ki aem emel. Pláne a nők I Tftfcos gondolatuk saás, Vágyuk — ugy-e nagy-ád ? — esernyi ezer Jaj!.. de vigyáz .. Az óadi morál, — e régi óvazer. K. Hogyha jól togom lel sssvsit, Melyek oly csípősre lorduláunk .Száz beszédnek vége: sz n hit, Hogy illik kerékpár a leánynak. Kir. Háj\' az égnek végre, itt a szentencia. Ou mondá ki, aem en, aa íteletet... Less talán kegyednek néufje, bácsija Ki moal már megaserzi a .. kereket I E. Néni, bácai ? Jaj csak azok hallják, Hogy caak ilyesmiről btuilui m^rek ; A<ok, mint afféle öregek azt vallja : •Tepsi mellé veié e-ak a lánygyerek!* Kir. Dioaérele* azavak, áinds már manapság Villamoaaág dolgoz, a nem .laaau parázs" Csupán tepai mellé ?—0 mily almaradtaág Több elemből áll ma a női varáza I" £ Például .bicikli"..." Ker. igen, ss h egyik, Fölemelő szere modern, itatod nőnek; Segiti letörni óadi morál hegyit, Melynek helyén ma már ujabb elvek nőnek, Ujabo, szabad elvek álszemérem nélkül, Tiuta gondolkodó velük hamar békül, De aki nyíltan ,Mi," suttyomban meg .ledér* Aa a nők lelett hamia bitóként ítél, , 8 maga a nS, akár láng vagy amony Ügyes, Legjobban migJrti: u kot rája itággml. Átért Emmy nagytád, ka magival E „kérdinben" már udmot ntltt, Ni törődjék a világ utjáial a utrttten mMM... kereket, Nagy-Kanizsa vasárnap teludatuk magaslatáé. — A miniszier rendelete a többek között igy tz&l: Sajnown tapasztaltam, hogy a már létező ipartestületek az ipartörvény 126 szakaszában körülirt leladatoknak, melyek őket aa iparoktatás a szakképrés, Bzövelkezelek alakitása és általában a képesítéshez kötött kézműipar iejle»zté> Bének terére utalják, vajmi csekély mértékben, mondhatni csupán e»órványosan lesznek eleget és részben talán e körülmény oka annak, hogy zz érdekelt iparosoknak még mindig jelentékeny azássléks idegenkedik ily testületek alaki, tatától, melyek körén belül szakmabeli érdekeit eléggé érvényre jutni nem látja. Zala 59. szám (4 lap.) 1899. joHiia hó S8-4n dulót, a legtökéletesebb Ediionféle fonográfon megszólaltatja Petőfinek még élő minden irókor-társát, kik őt személyesen ismerték s a kik e célból írott Petőfi-emlékezéseiket bemondták s fonográfba. Kellőt célt ért el ezzel. Élőemlékekel gyűjtött Petőfiről, s megörökítette azok hangját is, kik maguk ia a nagy időknek nagy taeui, irodalmunk legjelesebbjei. Ez élőszó-gyűjtemény aztán a Petőfi-ház ereklyéi közé terül, hogy kéaö unokáink ia hallhassuk e nagyjaink szarát, a mint Petőfit magaaztalják. E gyűjtemény már moat ia a közönség rendelkezésére áll, s a kör- Mintán azonban a helyenkint e téren ia fel- láiogatóiMnindennap díjtalanul hallhatják az .uatott eredmények wt látszanak igazolni, hogy L^^ 4t s hogy a kaw keiet u me a testű etek kellő vezetés mellett a kézműipari , ,, , ... . . • Illesztésének ia alkalmas szervei lehelnek, tnTl- keljen » \'^kre való visszaemlékezéaeknek, kűl pedig közigazgatáai feladataikat sem képesek gr. Kreith Béla nagyérlékü 48-as ereklyemuz-u-me^lelelöen ellátni, súlyt fektetek arra, hogy a mának szinét-javát a körkép-épületében helyezte teatűletek egy réazéi.él tapasz1 alt meddőség okai e) B eze),et , körkép létogstói szintén dijtslsnul felderittessenek és olt, ahol lehelő és "Okséges, „ pedig mindenki, a köznép a mutátkozó hiá ívok pótollztisnak. -----i-". \' , f fl r it. u i . ix. • ,.,,.•„ • i i i is áldozhasson e helyütt Petőfi a a nagy idők Utalással tebát az ipartestületi összeírásnakt ,„, , , „ , , __. „„ , on . a kamara előtt már ismert eredményeire, felhi- [ emléljének, a körképtáraaság 60 krról 30 krra vom a kamarát, hogy kerülete összes ipnrleatü- szállította le a belépődíj it » ennek is egy részét letelre kiterjeszkedve, tegye bebstó tanulmány a Petőfi-ház javára ajánlotta löl. Végezetül Petőfi tárgyávt azl a kérdést, hogy e testületeknél általában — egyes szórványos eseteket kivéve — ss ipartejlerslés tekintetében észlelhető med-, döségnek mik sz okai a mutatkozó hiányok ■ennyiben orvosolhatók. Jelentésében ne tartózkodjék egyes testületek konkrét hajéinak a e bajok konkrét orvosszeret-nek felemlitésétöl aem, hanem világítsa meg as egész kérdési s maga valótágábaa, lerjeaskediék ki irindm oly részletre, mely a viazonyok jelzett kedvezőtlen alakulásának az oka s azok kedvezőbbé fejlődhetéaére alkalmas. Ehes a panaasboa alig kell még valamit hozzá füzei, ha ősak azt nem említjük föl, bogy az ipartestületek (igy a nagykanizsai i) nyakra-főre azon vannak, hogy betegaegélyzö pénztárakat áli.Iwasanak föl, pédig es nem inrtosik szorosan ügykörükhöz, joguk van bozzá iga, de eseknek a rendes vezetéee teljesen elvoaja a testületeket az ipar-ügyek pontos kezeléaétöl. Egyre jé a betegaegélysö péaatárak eszméje, ha aa volna a azempont, amit mi gondolunk : saját bajukat akarják ezzel kúrálni, a mire ugylátasik mindenül nagy szükség vsn, de sajnos, ez az estme c<ak kiegészítő adat less ujabb paniaaok-kal, mert á betegsegélyző péaatáraktól még betegebbek lesznek w iparteatű\'etek. — Pelffl emléke. Országszerte megindnll t hazafias mozgalom, hogy hőai halállal balt nagy lírikusunk emlékét moat &0 év multán azzal a kegyelettel, olyan imponáló ünneppel üljük meg, a milyet csak megérdemel szabadságkor cnnk Tyrteusa, ki Romuluskéni félisten módjára hirtelen eltűnt s/emeink elöl, hogy annál csodásabb legyen as alakja, legendává nöjjön ki torsa; s bár halála bizonyon, mind végiglen várjuk, folyton emlegessük, egyre szeressük, lát ni—hallani óhajtsak. A mini dalait mindannyian énekefjük, költeményeit áhítattal, tűzzel olvasták mindenek, ninos csak\'egy is közöltünk, ki névéi ne iamerné: ép ugy aenki sem akidhat, ki Petőfi ünnpén ne venne réazt éa ne ragaszkodnék mindahhoz, mi most ss ünneplő hsngulst közben, Petőfire emlékezteti, s mi Petőfi dicsőségéi hirdeti. Ünnepelni fog julins 80-án u egéss nem set és ünnep lesz mindama\' helyeken, melyek Petőfivel valami vonatkozásban vannak. Ilyén ünnep készül a fővárosban Ptlöfinek ama nagy művészi emléke elölt is, melyen, mint a szabad-sigharcz eszméjének legideálisabb megtestesitöjs, áll az első helyen ; körülölte a győzelemre ro hanó honvédsereg, melynek diadalmámora Petőfi arcán verődik vissza. Petőfi emléke e kép: a nagy szebeni csatakörkép (>Pelöfi Bem táborában\'). A művészek ecset lel hirdetik rajta Petőfi dicsőségét, a kép elölt pedig Petőfi irókortártal emelnek azól: Jókai Mór, 8du Károly, Gyulai Pál, Vadnay Károly stb., hogy elmondják emlékezéseiket Petőfjröl. A körképtáraaaág ugyanis emlékezetessé akarva tenni e leiszázados lőr- és Bem képmását feltűntető emlékérmekel veretett a körképiársaság, melyek árának egy réase szintén a Petőfi-ház jsvára esik, hogy a közönség ez indirekt adományozásival ia minél előbb fölépíthesse az áldozatkész magyar nép azt a Hánt, melybe azért fogunk zarándokolni, hogy olt Petőfi ereklyéinek láttára lelkesedéit, haza-és szabadságszeretőt tanuljunk Petőfitől. — Nemaetkttsl nsaáveraeny Mié fokon. A Magyar uszó-egyeiütal, hazunknak ez a legagilisabb spor -egylete, e hó 30-án ét 31>én Siófok mellett a Balatonban nagyszabású nemzet közi úszóversenyt rende, mely minden tekintetben fényesnek ígérkezik. A versenyprogramra ö\'szeállitása rendkívül változatos: csup< kla-szi kus szám szerepel rajta, köztük Magyarország rövid éi hoaszutáv bajnokáága, továbbá 100 yar-dos verseny a 300 frt énékü Ifanny-dijért éa az 1 km. Annadij\'veraeny a siófoki lürdöigazgatóság 000 (rt értékű tiszteletdíjáért. A versenyek dijt-zása o y bőkezű, hogy nem lehel ciodálni, hogy már ezideig i< ti összes magyar egyleteken ki-vül nagy számmal érkeztek nevezéaek Becsből, Prágából, Boroszlóból, Berlinből, Hamburg- éa Londonból. A verseny tehát igázán nemzetközi jellegűnek ígérkezik. A magyar uuái történetében nagyfonloetágu nap lesz julius 31-ike. Ekkor kerül ugyania eldöntésre a Balaton Ituszáa bajnoksága. E verseny lávja légvonalban 15 km., tehát olyan, hogy eaak a legkipróbéltabb erők indu halnak a siker reményében. Mind ímellett az érdeklődés igen nagy s már ezideig ia beneveztek a kontinens legjobb hosstulávu úszói. A máfcya roknak tehát nem lesz könnyű dolguk, hogy a bajnoki cimet, az ériékes li-sleletdijakat a német éa angol konkurrenaek elől megvédjék. A közönség körében ia óriási az érdek lódéa a ezért rendező egyeaűlet egy külön hajót éi egy gőz-jaktot béreli, melyről e verseny egész lefolyását a közönség figyelemmel kiiérheti. A versenyeket Siófokon vrtlerpolo játék, bicikli verseny ét virág korzó fejezi be. A siófoki fürdöigazgalóaág pedig a lerándult budapesti vendégek tiszteletére nagy szabású bált rendez. a- Elévásárláel llleUst. Hol kélik at éji homályban az elöváaárláti lilaloji ? Mikor halljuk már, hogy a varos tanácsa a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti az elövAsárolás tilalmáról ssóló szabályrendeletet? Vagy talán ehhes is Isnnulmányut kell Párisbs? Kérjük a szabály rendeletet; mert a helyűt tarthatatlan. A termelőktől, mielőtt a piaczra érnek i az árak felö. tájékozási szerezhetuek, elkapkodják az árukat, melyeket az iiméi eladóknak kiszolgáltatott közönség kétszeres áron kénytelen megvásárolni. Az ismételadóké a hatalom éa a piac. összeszedik a javát mindennek, ök csinálják as elővásárt és kora reggel rácsapnak a falusi áru itórs. Mikor megnyílik a lu ajdonképeni forgalom, a kofaaaz-izonyiágok beszerezlek kosaraikat, igy várják a t. c. nagy publikumot, a mely az áruczikkek javát, szebbjét vagf sz előbbi hozzáférhetetlen, vagy as utóbbi méregdrága kézben találja. Megpróbálják a megmaradt áruk fölött a vásárt. Ha e közben aj eladó érkezik, vagy olyanra talál a közönség, a mi u iiméltladók élet uemét kikerülte, neki etnek, kikapják az eladó koaarábél, a vevő kezéből, egy-kél krajcárt ráígérnek, atomban kifizetik, mire az aikodoté felek magákhoz térnek, már két sorral odább, ugyanannyi vagy több hatossal drágábban kínálják ugyanazt a portékát. Ha asután a jámbor publikum szerény észrevételt talái kockáztatni erre az eljáriara, no van akkor mit hallgatni. Az egéaa kotakar kontrája mellett nyelvel vele az érdemet aestony aág, legyen as, akivtl izembe áll, sri hölgy, vtgy itikáctnö. á piacra köztudomás szerint aúigsk a háziasszonyok és a házikisasszonyok ssoktak eljárni, aaoknak kell eltűrni a nyilvános szidalmazást. — Hiszen nagyon mulatságos Aagot asszony ét társasága, de ctak operettben ée nem a piacon. A rendőr miatt ugyan miodea megtörténhetik. Utasítása sincs a közbelépésre, meg talán gyöny5rflsége ia telik a poatlolát egyhangúságában. Saáz azónak ia egy a vége. Kértak szabályrendeletei. Ne csak a közönség tolyIonos rendszabályozáiát forszírozzák, hanem kOsben-közben annak érdekeit ia védelmeszék. (Ezeket uja helyeitünk is a .Pécsi Napló\'.) — Klsktreteekmlkes lagy-KasIsiáa Molnár Sándor jelesen képzeli elektrotechnikus, ki ez idö szerint Csáktornyán működik — mini értesülünk —• N igv-Kanlzsán fog latalepedsi, mi által közönségünk azon küllemet helyzetbe jut, hogy t villámot vezetékei gyorsan ét oletéa elkéaziiteilieti. — A fttatnétkftll Mper. Egy ametikai ezredes: Suarl, egy oly látcaövat talált lel, a melyen át nézve, meg lehet lá\'ni aaon helyékel, ahonnan lüitaélkOlí lőporral töltött ágyakkal lőnek, akár csak a rende* lőport hasaatlaák. Ezen taloné üvegei kékesek. E aiariat a lűstsét-kűli lőpor ériéke baroássati uempootból nagyon le<tzálloit. — A pécsi knssáreya lllka Pécseit most bonlják le sz úgynevezett Krajcár-kaszár-nyát. A romok kötöU naponkint tgy-kél embert csontvázat találnak, a mi azt a gyanút keltette, hogy valami régi bünteti nyomát lödótik löl. A visa-gáat kiderítette, hogy I Napoleon betöress alkalmával, 1818-ben mintegy ezer frsneia hadifoglyot őriztek a kastárnyánan. A rabok kézOU pesiisjirvány támadt t ötszáz franeia logoly tlpuaatalt. Köztük többet a kaszárnya udvarán temetlek el, nehogy a jár/ány a váróéba le kiierjedjen. Ezeknek a franeia foglyoknak ctoslvátéi találták meg moe\'. — tnlkmi Igsa Jé kirkis KiakM • lap klsUklvalsIááaa. A gabonaüzletről. A gabonaárak napookiol csökkenőek t Budapesten az őszi ássa ára már köael jött a 8 frt-hoz. Ná unk kevés lett eddig csépelte, gazdáink a behordáatal vannak elfoglalva. Az edidig piacra hozott csekély mennyiségű ásta 8 Ih. 80—80 krral rott 6 I. 30- 40 krral kelt M. NYILTTÉR. Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt is krlf ilinukut — seak skkae nlMI, ka Ha mtiea páralaMI raiéeltataak, — fekete, tatár is leásat, -a hfélfalaaskk m6tH isis áa ■tilta»»«». rrttét á psssHssk patakér te limmmtmm, nluúi léataa isállitra, — alslákkal m<% niOfnlaHáial klMaaak, HENNEBERG G. aelyemgyárti (aa. és klr. aéfsrt aáUMá) Hriátis (I MazTar Uralmát. Srl\|ek* kllisirii UritMljtc i^asalisH 614199, 811 -1 Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó at 1881. évi LX. t.-cz. 108, g-a értelmében ezennel közhírré laaai, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1899. éri V. 490-49 l/l számú végzése következtében dr. Bród Tivtdar nkanissai ügyvéd állal képvitelt Hetz Ksrolin nkanissai Hesz Dávid eoproai lakos javára Hirschler Jakab akaoiaaai lakét ellen 100 Irt. 176 frt t jár. erejéig 1899 évi janim hó 17-én foganatosítod kielégítési végrehajtás etjén lefoglalt éi 814 frt. 80 krra becsült különféle szobabútorok, bolti felszerelések, árucikkek ée 4 N^y-Kanizsa vasárnap gett a kormány résséfti! megtörténhetik, történjék meg és csak örvendenénk, ha eb ben sikereket tudna elérni. De ha a sikerek elmaradnak és a szükséges processzus csak lassan megy végbe, akkor türelemmel bevárjuk, mig a raison kerekedik felüt" Fiúméban; az aztán mindegy, váljon még aj mostani, vagy csak majd-egy jövendő j nemzedéket yilágosit-e fel a józai emberi; értelem. . Arról mindenesetre meglehetnek győződve a fiumei hazafiak, hogy az az államférfi, a ki a jog, törvény és igazság ismert jeligé jével vette át Magyarország kormányozását s a kinek az ország Qgyeinek kezelésében tanúsított igazságérzetére, geniálitására sj államférfiúi bölcseszére egész Magyarország már ma bQszke lehet,— a fiumei ügy iránt is a legszélsőbb határig terjedő jóakarattal és előzékenységgel fog viseltetni, hogy Fiume fejlődését előmozdítsa; de az igazság embere semmiesetre sem fogja megengedni azt, hogy a tiumei álmadozók az állam érdekeit veszélyeztessék, hogy Magyarország szuverenitása a Fiúménak lett jogosulatlan engedmények által ellentmondásba jusson finnönmagival. Tolltuttában Régi dolog, hogy ha az ember ki akar békülni az élettel, sokat kell foglalkoznia a halállal. Magam aem tudom megmondani: eaért é vrgy mivel ta\'án már olyan cok, feledhetetlen halottam pihen a temetőben : nagyon eokazor szoktam sétálgatni a-sirok közölt. Hovs-hamsrabb bizony több lesz olt az ia meröaöm,jóbarálom, mint künn a sajgó, I ullámzó életben. Nem vagyok apiriiualiazta; legcsekélyebb vágyam sincs arra, hogy szellomeket idézzek és magkérdezsem tfllük, hogy mit szólnak ők oda-ál ahhoz a tömérdek lélekbántó hajszához, ahboz a ►ok, éktelenül bolondos cigánykerekezéshez, a mit mi ftt az élet IBktetetéaének, a Jiü ötfé\'e \'"ambíció jogos küzdelmének nevezünk. Isten őrizzen attól, hogy azellemeket filozolállnssak. Ugy gondolom: nem asért hagyták itt est a félig meddig veló-sszotl plánetái, bogy még emott i» folytassák a löldi ostobaságokat. Nem idézek szlle-aiul\| de állandóan szövöm, fonom az emlékeset eNoyszálsiból ut a ii z\'a köteléket, mely lelkemet a temetőben porló kedves halottakhoz lüzi. Meg-megállok egy-egy régi iameröí airjánál és elgondolkozom, Milyen jói slazol ta itten j Miattad ugyan hányhatja öiltlele* bukfenceit a kifáradhalatlannl versenyező emberi ambició. Ha kiemelhemélek a a nirwana karjaiból, ka magamhoz ölelhetnélek még agysur éa megkérdezhetném tőled: mit s.,0-lasz ehhez a szívtelen hajszához, az egymáaon átcsapó érdek hullámok szakadatlan örök znjgá-sáhóz i as agymás hátán gomolygó ember tömegek kspsukodáaához az után az oaloba, érték-len semmi uláo, aminek dicsőség, hala om, rang, pénz vagy mii ludom én: microdn nevet adott a lidércfény! Ozfl, meghibbant\' ember-lélek. Ha megkérdezhetnélek, hogy nos, mond meg hát: kiknek van igázok ? — azoknak-é, Zala 69. ssám (8. lap) lakik egymást legyűrve, a saját erejökből, vagy egymás mellett ügyrs ravaszsággal elsurranva, másokba kapaukodva tolongnak egy-egy vakand-I túrás telejóra, amit a tőrpe-méretekbez idomult ! elme mag u polcttalt nevez; — vagy azok halad nak\'é helyes uton, akik csendesen megvonulva nézik ezt a szívtelen tolongást, dolgozva panautalan verejtékezéssel a mindennapi kenyérért a akiknek összes ambiciójok. az, hogy mindenkit szerelni tudjanak. Mit azólnál vájjon ? Nem azt monda-nád-é: .Sajnálkozzál a lidércfényulánrohanókon,! kik lelrngdoasák az emberi élet boldogságának előlük fekvő aranyát: a szeretetet; akik fantomokat kergetve, letapossák az emberi lét legma-1 gasztosubb célját: a kölcsönös boldJgiUat, Ostobaság az egész jVaoitatum vanitul Ha Aeaopus\' békája még egyszer eleven béka lehelne, sohasem \| akarna többé ökörré fuvódni.* — Talán eat, mondanád, talán mást! Mert hál ki lűdnfl meg-1 mondani, hogy nelyik rész talál a meg az igazi, a helyes utat ? I 1899. julius hó 28-án És mi? — Ugyan kérem 2 Hisz az Irodalmi éa Müvéazeti Kör az idén évi közgyűlését aem tarthatta meg. A városház nagytermében a III ad out. kereset adót tárgyalták. \\ \' —7 HÍREK. Megá\'lok egy másik sírnál. E/y madonna alszik benne, krdfoy Eugénia. A női becsület halottja! Milyen gloriáa alak volt & ebben az iszapos ember-kavargásban I Mennyi konnrut lelt lábaihoz egykor (csak tegnap!) a művészetétől megittasult közönség 1 És ma ? Csak a szeretet aranyszálai ionódnak haló poraihoz. Egyszer, mikor mty n nagykanizsai „Irodalom-ős Művészetpártoló Egyesület\' élt, — halottak tápján elzarándokoltunk sírjához; dr. Ctemprul Kálmán barátunk kényeket fakasztott, remek beszédben fonta meg számira n madonnái szeplő!* \| lenség nimbuszát. Azután meghalt az Egyesület ia és a lent nyugvó művésznő gl\'-rás porait a közönség ott feledte teljesen a rokoni szeretet egészen csendes kegyeleiének. A meghall egyesület. fel ia támadott azóta .Irodalmi éa Művészeti K0r« - néven. De n a 9 i Kör — ugy lálszikj-— kizárólag csak a néma kegyelelet lulliválja. Nem bolygatja a csendesen nyugvók álmái. < As a princípiuma, hogy hadd aludjanak az írók éa művészek a nagykanizsai temetőben; ugy is elég zaklatott volt az éle\'ök; hátba a Kör daloskarának gyástdálálól fölébrednének és megindulnának airjokban. Tagadhatatlanul páratlan kegyelet ez! Egéazen a mi világunkba való. Ml Nagy-Kanizsán nem szándékozunk kibékülni az élőkkel, azért hát nem ia foglalkozunk a halottakkal. Az .Irodalmi és Müvéazeti Kór\' tehát az ő bámulaloun néma kegyeielével nem teaa egyebet, mint tiutelelreméltó alkalmazkodás sal beille-zkedik a mi kózaaellemünk keretébe. Hóbortos írók, ujság\'rók mostanában sokai beszélnek, irkáliiak-ürkálnak valami PdS/i Sándor nevü poétáról, akinek ezelőtt 50 festendővel nem volt jobb dolga, mint hogy a dalaibao lángoló hazaszeretetet megpecsételte halálával. Es a lanttal gyújtó éa karddal küzdő meleorlélek oll azórta ssét utolsó asent s/ikráit a szabadsághnro vérharmatos mezején. De lelkének minden Iszik rajából egy-egy gyújtó napja lelt a hua- éa szabadság szeretetnek. — így mesélik est a inni kor hóbortos írói és újságírói. Julius 30 ikán meg is ünneplik szerte a hazában ennek a meteor-leieknek áUzellemüIéaét aa örök halbatata lunságba. — Nzeaaélyl kir. F»)trpataky Láuló dr. I egyetemi tanár, aa országos könyvtár k és muzeumok felügyeld bizottsága megbízásából körutat (esz aa országban/hogy a létező nagyobb I könyvtárak és vidéki muzeumokat tanulmányozza éa ezek Állapotáról a bizottságnak beszámolhasson. Fejérpataki/ László dr. ezen küldetésben folyó bó 21-én Nagy-Kanizsán időzött. Megiekintette a főgymnásium házi- és tanári könyvtárát éa Kist Ernő dr. főgymnáxiUmi tanár, at irodalom éa Művészeti kór alelnöke kíséretében s szeniferet e-rendi zárda könyviárát is megtekinteni óhajtotta, mi azonban a könyvtárnok távollétében nem állt módjában, ftjérpalakf Láuló dr. szívesen hallotta, bogy a város elbalároata agy városi könyvtár és mnzeum telálli\'áaát éa célszerűnek tartja, ha ezen tervel as Irodalmi éa Művészeti Kör közvetítésével valósítaná m-g a város, mely esetben 160—200 forint évi Hámi s/ubvencfel helyezett ezen célokra Kiaa Ernő dr. as Irodalmi és Mű7é«seti kör alelnökének kilátásba. — A hereegprtmas ayaralaaa. Vaaaary Kolos he\'ce/primás, ki jelenleg Balaton-Fúredea nyaralj niinl onnan iiják, igen jól érni magát Naponkint nagyobb sétát tus vagy egyedül, vagy titkárja Kohl Medárd kíséretében. A főpap igen korán kel a ri\'giteli előtt aétát tu>, a nap legnagyobb réxsét teljes viss\'.avoaulmágban olvasással tölti, ami egyedüli szórakozása. Ralalonlüre-den semmiféle hivatalos dolgot nem véges, a sürgős ügyeket teljesen titkára végzi. A ber-cepprimás körülbelül augn-ztua hó közepéig marad Balaton Füreden, azután Esztergomba megy, bogy a felhalmozód->U ügyeket elin\'ésre, 19-én- pedig Budapestre érkeai\|r, hogy a Szent István1 napi körmeneten éa uent misén poa» tifikáljoa. iréekM bAaAgjrl ilriyaláe volt a hó 20-án csütörtökön a helybeli kir. lórvényaaéknél. A (ing) tikos Adorján Mihály ügyében volt vég árgyaláa, mely azonban ctak hétfőn 24 én ér véget, minthogy n védelem egy uj tanú behívását kívánta. — Aa eddigiek lolyamán kitűnt, hogy a vádlott, Ferenc fiát közvetlen ok nélkül, régi agyarkodáaul pusztította el két lövéul. A Jne-\'on — ezen a régi rosu viszály-szülőn — kaptak voll össze, s az spa kihasználta as estebéd előtti parázs feleaelést arra, hogy Lancasterét fia ellen fordítsa. — A vádlott menye éa veje föltétlenül terhelő 4 lanu vallomást lettek apóauk ellen, mint aki megfontolt szándékkal, tiszta öntudattal — igaz hogy lölindo áaban — követte el a Bngyil kostágot. A vádlott tehetős bérlő földmivu. semmi rokonszenvet aem tud kelteni maga iránt, sunyi szemű, idegesen kapkodó qlacsony sovány alak, kihes alig tudjuk a Lancaslert boasáképselni, — ámbátor as ilyen kis embert a lölgyüll gonosz indulat mindenre képessé teszi. A védbeszédre, melyet dr. fíród Tivadar fog érdekében megtar* tani — a az ítéletre méltán kíváncsiak lehetünk. Ezeket kővetkező uámuakra kell fönntartanunk. — Pasasa aa Iparteilálelekrll. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minisaier ujabb bizonyítékát adta, hogy ta jesen tudatában van annak, hogy számos intézmény sikertelenül működik. Az ipartaaifilrtek működése ellen ezól a miniszter panasza a hogy ezek nem váltak agy he mint a linzul kWpír érdekében kívánatos le-l volna, az általánosan ismereti a. — Most a miniszter kutatja ennek okait és hogy teljegea tiszta képet nyerjen, a kereskedelmi éa iparkamarákat hivt i fel tapu«ialataik közlésére. £ rendele\'bea minden szépítés nélkül kereken kijelenti, hogy a feuátl ipartestületek nincsenek Kevés gyógyvíz küldetik oly távol vidékre éa örvend oly kö/kedveliségnek, mint a már több mint huz év ó a bassnála\'bin levő Ferflnsi Jóxsef mirOl a 4 világrészben nyert 10 aranyérem ta-nuakodtk. A „Ferencz József ke erűt izből mint rendszeres adagi boroa pohárral regiurl^ éhgyomorravéve elég ségea. 7 Kapható-: Roaeéfeld A és . és flaMarton éa Huber oégeknél QRAPHIC TROGEP a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. Ars i 55 frt egy fényezett dobosba n. — Kizárólagos képviaelet éa főraktár Flaohal Fü öp könyvkereakedéaében N -Kanizaán- IC Praspaetaeaat utvaaaa uelfáiek "31 Nagy-Katiim Ti térnap I •tyabakbU iU6 ingóságok nyilvános árveréssn 0 eladat sak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir iUr&NtoiZ V 490. 491 2 1899 számú végzéae folytán 100 ▼ frt. 175 trt lökekóveielés, annak 1899 évi május, 9 hó 1 s 26 napjától járt 6J kamatai éa eddig 10 öaazeaea 50 In 65 krbaa bíróilag már magállapt- £ lott költségek erejéig N.-Kanizsán a helyszuen ^ leendő eszközlésére 1899. évi julius hó 28. napjának d. e Á 8 órája határidőül kiiüzetik és ahhoz a venni szándéko- 0 aó oly megjegyéaael kiv altiak meg. hogy az a érintett ingóságok az 1881. évi LX t. c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzflzetés mellett, a leg-többet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagy Kanizsán, 1899. evi julius hó 17. napján. MAXIM0VITS GYÖRGY. \| kir. Uréségi végrehajtó. Zala 59 szám-{ifc lap.; 1899. julius hó 23 in I így doboz ára : II forint ÍO krajcár. "8 78 a 3 m x 3 6 ! i jj < A borazékl borviz • aavanyuvizak királya. BORSZÉK. ] nragy fdrdo EKDKZ.TBEM, Oalkmegyaben a fanyTeeek basájában Fürdőidény tart&ma jun. 15-töl szept. 15-ig. Utazás: MxA»x-Kégeal\|; vasúton, onnan a lürdő-ifia/galóság által szubvenczionált gyorskocsin. E gyorskocsikra előjegyzési lehetni Miklós Qörög vállalkozóknál Stáu-Rfgni. Déli útirány : Brami, Ctikutrtda vasulon, onnan kocáin. A borszéki borviz a savanyuvizek királya. Magrandalhatő as I\|s<\|aláai\|\|atl, Bsraatk. > Kaphat) ■IMenüti. Főalárualtónk 3zom"bat2i«lyan: FELEKI é- Pil\'KIEH\'Il\'Z urak. TtrMrt, barvtzMatre aézva ailaiaa feívlitioaHsseal. praapaetaiaal. Árjegyzékkel uai\|ál a (Mi-htet lgsi\|stsis\|i taraiak. 186-8 Posta, távírda helyben. Magrandalható: IQAZQATÓSAQ BORSZÉK a o a > nikaa zálógépet Irtass kHMatés és éUsasrl tavát l\|ual\|a i M f M g A % * ! \\ ■a CsraleK gyártaásyi (éfsk háaslstsa ttktlsUsa igét gépaimk aagjr taaabaa, a gaadák ul\|ee sagslégidtatra as ansáf aladaa réeaéa alktdéabae taaaak. Még mindan réastvatt aratógépvaraanyan, ép uyl898. iiilias hó 11.en HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN ia a kél eső dijjal aranyérmakkal lett kiiüütmve. fflo GORMIGE a világ lagrégtbb arató- aa fűkaazAlógépgyára Chicagóban. Magyarországi kizárólagos vezérképvlselöséga: MOAPESTEN MÜLLER és WHISZ «YÁItatea N. Ajánlják: alegmegbízhatóbbMCCOHMICK „UPMQABIA" kévekötő aratóyépat.»lsft\'>kélat<»<shtiMCC0B11CK ..DA1SY\' marokrakó aratófépat és a lagaiwt.h legjobb IC CX)BMICIC „NEW 4." I i 118-17 KLYTHIA a bör ápolására szépítésére ós p .. J finomítására JL LL U. { eri i i taüssig gottlieb: >bb tlUaékl. Ml 4a társáig* rCWB. Fehér, róxaaaxin. és sárga — ragyilag analyaált ás ajánlva Dr. PoM J J. Ok Kir. taaár Utal éCliaaaeré levelek a legjobb körökbOl minden doboahoa mellékelve vannak. 6 £ ránvéttel vagy az Aösazeg előleges bekQI-9 cése után kfil\'fetit. klr. aévarl lalltlls wa^ss és lllalaaar-0ti IIakis. Főraktár: Kf.CM, 1.. Wollsalle a. i Kapkslé a leglttbb Illatszer- iyé\|yaierkcreake- 0 étiben éa gjróg) uertárkaa. IV.-láaaimaáa i Alt éa I HShaa, Keleti H Mar n Kreiaiar Uyala eégtkaáL s Köszönetnyilvánítás. 0 Fensége SALVAT0R LIPÚT fóherczeg udvarmaatari hivatala. Általánál AabestArs-ayár. Ő caáasárl éa strilyi Fenség Salrator Llpit Fibercseg máktflt aaarg van elégedve as aabeattatppst bélelt csípik kai. Ó Faaeéga hoasssbk gyalog kiránduláson ba.aaaita a csiptkat éa éraste, hogy lábal eaa fáradtak ngy al, aist máa kisiinaége* eiplksél. Küldik agy pár radáaa esipit, bog; annak s mintájára kéasllaasak aáaikat aabeattatpbéléaaal, ngyan aninál s dpésa-nél a aatáa ktMJék Ida. Híaasük, Ka«y e isdsaaratpsk ám aly Jék Isasask, éa ip aly asegfelelak, a aalat aargTelelak taHah a ama-taasslpik. Zágráb, 1898. jsllss ki 8-sn. K R A M L. buasárkapltány Magyaronaág tolt mlniaitaraliiika, a kS\'iIgaagitáa] Mriaég alaika, a kSratks alkat Írja : Tl.nl.lt Doktor nrt Aa aabcatbaiéta ciipSk UlOnialuak blaooynltak, aaOMaa és pnhin járok magaaQnt mtwlan UbBjáMm, ngy bogjr — aat biaaam — táté^jia aaaaü lóriké orroaláat nam Igényel. Sxlraa tanácait kSa.ial Dáooaoa. 1897. évi neptambar 17-én. TlaaaM Ura 118—M WCURLE SAN0M Óvjuk láb\'tinkat hidegtől, nedveaségtöl ét meghüléstw. Nincs t5bbé Ubfájáil Sam tyukaiaw, aam izzad6a léb, aam bórkaményadea, aaw lábdaganat, aam lábégéa. Mvld idei vtsatia ntén Bt lUssyibUl a Járása annak, ki sslsété dr. Ugyss-féls, as afféaa világon lubalalauatt aaksatlalaké-léaaal tttja sl. ^^ Keltatinlgo 1 frt 20 tr, cgjwerfl 60 tr., kmkltlp 40 kr, eyrrmfkekark fele. ás wbsattslpkélés kittniaigét legjobban blsosytt\|s, bogy a aa. éa klr-klals ksdarrrgnrk éa a as. klr. kaavMaash eáétg •« aaa a ér ■aálllllalatl. SsAliaMéa osskia utánvéttel, vagy s péns alllign baktldéaa asltett. Felvllágoaltáaok, praapactnaok és késsassésytlvásttássk isgyaa K> Vlaasstrlsdékssk atgMsII ársa\|ateéay, H ÁltnlAiiwH AakealArafjár betéti társaság BUDAPEST, VI., Szhr-utoza 18. Hirdetések S) felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. 1899. julius hó 23 in KITÜNTETVE PM. MUJaaaieai kiállitiioa araav énlaakarseat 4* allUaalaal aagy áraaaal. 1897 Kiahérl maaetkM eetigápfanaayeí elet díj: állaaal araajViTinl Utal aaaualktai faUSgipvarnaByen aacy laaaira , alat díj: aranyárammal 1898. HMnat(TÍaárkelyi veHgíprereeeyea eleS dy: aranyáram aiitl. Maiuaitaárhety) kiállltáaoa - ■ tlai dii: aranyáreaael. WeisRP gazdasági gépgyára í « Ce ]RÍS(y-Ktniiián. Ajánlja: . ■ASVAlSMIÁO legújabb é> LEGJOKK VETÓGÉPÉT, 5) isabad kieálUalá kapacank-lyukkal allálott ■Ik éa hegye* tai^kei egjaráat alkalaaa Kala-Drill aervetéfépet. Porfopto" i6\' ""Pl"11 legjobb euj- lorábba nab. „1011 öt Id k.aatd, l»bb kiállitáeoa elat dlijal kilttaUUtt Sack-faadnarl aeiélekétt, kereaált. ]ár«úyaü uaaagyí\|t»il. reatált. trlearelt. taráiét, aiellka éa rápeváfétt kakerleia-aeriaeláit ia aimdeattle gaadaaági gépelt. BTállal aaaloaa 4a rlSTeieták bereaáeséeekat. Piaiét jr." m Mé répatapa es ttttitfi, á 10 írt- 177—SO iijtgyaék lacyra éa béraacaatve. "\'-* KERÉKPÁR RAKTÁR UfiWER ULLMAMV ELEK taalitraaáaééartin Hí AG Y- KAJVIZMA.M. a világhírű ,, Premier helicaT1 kerékpárok flkápvMets ia raktára. Kitűnő járású és solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 frttil felfelé. Mlnde iiii«\'mii kerékpár nlkatréaiek éas valeaitekkaa Aijegyiékek lagyea tm kéraeau . Meghívás. A „Nagykanizsai Tárházak Részvénytársaság" * t. cz. részvényesei az 1899. évi aug. 5-én délelőtt n órakor % • Nagy kan is»al Takarékpéuatár BénTényUnift«á\|{ Helyiségében tartandó rendes évi közgyűlésre azon értesítéssel hivatnak meg, hogy a felügyelő-bizottság által megvizsgált mérleget és minek ugy az igazgatóságnak jelentését a Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság helyiségében az üzleti órák alatt (. hó 29-tól kezdve megtekinthetik. 1 A részvények az alapszabályok 17. §-a értelmében nevezett takarékpénztárnál elismervény ellenében három nappal a közgyűlés előtt leteendők. A kisgyűlés tárgyal < 1. Az igazgatóság évi jelentése. 2. A lefolyt űzletév zárszámadásának előterjesztése és az igazgatóság, valamint a felügyelő-bizottság felmentése és a zármérleg feletti~határozathozatal. 3. A hivatalos lap kijelölése. 4. Az alapszabályok 20.~§. illetőleg 28. §-a értelmeben «) a kisorsolt Eptrjesy Sándor és Eltk Lipót igazgatósági tagok helyett ujak, esetleg azoknak három évre leendő isméti megválasztása, t) három felügyeld bizottsági tagnak megválasztása egy évre. Nagy-Kanizsa, 1899, julius 15-én Nagykanizsai Tárházak Részvénytársaság igugiittp Nyomatott Fiaobel Fülöp laptulaidonoanál Nagy-Kanisean 1899, _fc Huzsonhatodik évfolyam. 60. szám. lnrkMlMf VbMkia-éptísl riMktl Falap ktayv-kartakodMkos A •uikmitnl irtoknál l.h.t »»p»i klet 1. —» ór» kft.i Idt iiUmdS . lap mll.al rtoiiri vtaalkoaé aladan kQsUaiay. Kiadóhivatal: TkraakiaiplUt fHtdul Ftlőp kOuyv- klTMktdiWi ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. ELŐFIZETÉSI iSáf : Egta lm 11 korosa (6 frt — kr Ftlérro 6 korosa (8 fet - ki S»tydévr» I korona (I frt £0 kr. HylltUr pauuon 10 ki^str IlMattéaak, vilaalat a hlrésMartr vaaatkosék Fi»ck»l FtlSjp kíojnrk«r«s kaáMkt iatoawatk. Urasaiéiba UvtUk csak bátort tasakkal fogadtatsak W. \|0M nta ál M kn}»t> Nagy-Kanizsa. lMO. Fsteils sisrkautl: Isalar IkaSar SzarktszMIárs: I.bJm. Csütörtök, július 27. Egyesülés. * Egyletek, kaszinók, társaskörök, testületek és hasonló szellemű vállalkozások létesítése érdekében emelünk imö szót. Mert az a meggyőződés ól bennünk, hogy a polgárság ilynemű csoportos* tömörülése nemcsak egyesek javát szolgálja, hanem egyszersmind nagyban előeegiti a közös nemzeti óhajok meg-valósulását is. Valamint a hadsereg is csak asonképen állja meg helyét a harc terén, ha közös zászló alá gyülekezik, nem pediglen akkor, ha minden szál katona külön-külön akarja megvédeni édes anyaföldjét, épugy a polgári társadalomban is kivánatos az egyesülés, a mi manapság leginkább körök, társulatok stb. alapításában teljesedik. Mindenképen üdvös törekvésnek tekinthetjük, ha városaink, vagy falvaink lakossága bisonyos erkölcsi vagy anyagi oél érdekében csoportosul. Egy bárminő testületnek sokkal bizonyosában módjában áll az egyesek — ti. tagok érdekeit előbbre vinni ; mintha azok külön-külön iparkodnának terveiket, vágyaikat megvalósítani.\' Az egyesületek a mai korban nemes programmot vannak hivatva kitűzni. Hazafias, társadalmi és egyéni cél érdekében. Mindenekelőtt >zok kötelessége a magyarság fejlesztése, az elemi tudományok j és ismeretek népszerüsitése, a közmüve-lődésnok minden tekintetben való ápolása és emelése, továbbá az ipar, keres-1 kedelem, fóldmivelés előmozdítása stb. Az egyleti élet bizonyos baráti, test- i véri viszonyt állit fel a tagok között s j összetartásra buzdítja őket, mely utóbbira van különösen szüksége nemzetünk- j nek, miként azt a történelem lapjai tanúsítják. Ha a folytonos ö iszetartás szükségét nem érezték volna eleink, ki tudja: hol ! s mere lennénk ma s országunk nem \| képezné-e valamelyik szomszédos hatal-Imásságnak csupán kiegészítő részét?! i Elnyomott nép volnánk és nem hiyatkoz-i hatnánk többé hazafiúi büszkeségünkre mi több, elnyomatásunk anyagi viszonyainkra is sajnálatosan kiteijedne. Mint látható tehát, sz egyesülés nagy és fontos szerepet játszik a népek életében. A nemzet józanul belátja a tömörülés szükségességét Legalább arra mutat hogy basánkban — kevés kivétellel —■ mindenütt, még a legkisebb helyiségekben is vannak egyletek, körök,— bár a mi óhajtásunk szerint kivánatos volna, ha e tekintetben még ezék a kivételek is mihamarabb megszűnnének. Mert ugyanis az egylet-alakítás kérdése az idők folyamán nevezetes kérdése nőtte ki magát Hiszen immár egyedül ezen as uton mozdíthatjuk elő anyagi és szellemi jóllétünket. Az olvasó körök hivatva vannak a nép lelki világát művelni, nagy költőink dicső eszméit közkinescsé tenni, as olvasást szükségletté emelni, és pedig any-nyira. hogy as emberek későbben már épen ugy kívánkozzanak as oktatö és mulattató könyvek, hírlapok stb után, mint megkívánják mindennap a táplálókot. Ha ezt elérjük, akkor örömmdl TARCA. . •-,] Burkó Béni szerelme Irts: Stsmpsy Miklós Ast már rég ludtsm, hogy Burkó Béni szeleburdi gyerek, de azt csak most tudtam meg, hogy aserelmes bolond is. Egy verólényes délutáni sétám ulán betértem Rákfalva legelőkelőbb kávéházába: a .Fekete ördög-be [hogy a fehér prücsök rúgná meg), át böngészni a friss lapokat. Félóra múlva csak betoppan Burkó Béni ia, fényesre vasalt köcsögkalapban. Leülve, idegesen forgatni ét dobálni kezdé a lapokat. _ Figyelni kezdtem reá. Ugyan mit kereihet azokban? Nem izokott ez fekete betűkkel élni. Egyszerre látom: arca kipirul, szája mosolyra rándul ; majd egy halomra dobva a lapokat, távozni készült. — Szervusz Béni I — kiélték feléje. - Ahl... te itl vagy?.. Szervuas baráton, szervusz! - mondá, napórán ismételve a szavakat, — valamit néztem, kerestem, azért jöttem be ; megtaláltam, meg; jól van minden; de szer- vusz, sie\'ek... szervusz — képzeld: sok a dolgom... sok... s mar rohanni készült. — Te, Béni. megbolondultál ? — Ej. dehogy... nem érek rá most megbe londulni; nem 1... még c-ak az kellene! hogy is ne! hogyis... de siete<; majd máskor többel beszélek ; többet.. Eszel ugyan a római pápa sem bírna moat okosan beszélni — gondoltam, a hagytam rohanni. A kerékasztalhoz menve, elővettem a >Buda« \| Pesti Hírlap.-oi, melynek o vasá-ánál o y keeaeaen mosolygott az én hóbortos Bénim. Hosszas buga* rászáa után az apró hirdetésekben a kővetkező Iszerelmi leletre bukkantam: .Imádolt szeleburdi Bénikém ! Mint múltkor is üzentem, e héten — szerdán délután — >ö< I vele együtt H...ra érkezem. Ah I alig várom a {percet, hogy láthassalak, s karjaim közzé zár-I hasaalak ; léged, rajongó szerelmem fényes csillagát. — Ismertető jelem : lehér és piros rózsa less; és a tied?...,bordó szegfű le«z. A viszontlátásig csókol milliószor: .Kis hóbortosod". Hs... ha... ha I... Ez aztán klasszikuz állapot! A szeleburdi Béni, a kis hóbortos! Na, esek hát egymásra leltek: két bolond egy pár. Mégis csak iga: a rokon-lelkek találkoznak. E naptól figyelemmel kitértem Burkó Béni I minden lépéséiben kíváncsi voltam; akár csak egy újdonsült menyasszony. De ki volt hát ez a Burkó Béni? kérdezhetik önök. Ezt ia megmoodom. Burkó Béni, ki agytormán hadarta a szavakat magyarul, németül, tótul es horvátul, kisebb rangé írnok volt. Mint garason ember özvegy anyjával egy háztartást vezetve élt. A mi feltűnést kelthetett iránta, aa csupán lángvörös, bodros haja, ideges szeleburdisága és hatalmasan előre tolakodó horgas orra lehetett. Ezt hál mindenki megbámulta. Azt hittem, ha ilyesfélékben is lenne verasey, bizony nyal aa ó horgas orra nyerne mag a babért No, de ez nem ia tartozik a dolog keretébe: elvégre miodetaki olyan „fajtaté-szelepet (raktam műnyelven mondvaj visel, amilyent a sors szája fölé ragaestotl, Ez ellen mar nem lehel protestálni. Íme: ez Burkó Beni leggyorsabb fényképe. Megfigyelés alapján mondhatom, hogy Hurté Béni mindent megteli vendégei méltó fogadására. Két napon kérésziül lótott-lu\'ott; egyik boltbél ki, a másikba be. összevásárolt mindent, mitől gondolta, bogy ismeretlen kit hóbortosának örömei szerezhet. El it togyott emberül a havi gázsi. Ezalatt anyja sütött, főzött; mert hál ö ia várta a vendégeket. Hogyne; ö szeretné legjobban, ha Béni it rátalalna mar oldalbordájára. ifjúsági iratok-; képeskönyvek-, ós ~ gyűjtemény-munkában magyar-, német- és fráncia nyelven a legnagyobb raktár és választék I könyv kereskedésében ÍJisimívek * FISGH EE FULOP NAGY-KANIZSAN. * T 1899. julius bó W-én mondhatjuk: a kedélyek nemesültek, a m egyletek különféleségeiből. Pedig jellem szilárdult. ezeken kivtll számtalan, egészen más A segélyző egyesületek is méltányo-,000 társulatok is vannak, melyek mind landók. Már a vallás parancsaiból is oda törekesznek, bogy ebben vagy abban kihámozhatjuk, hogy felebarátunkon az irányban az emberiség segítségét segíteni kell Azonkívül mindig igaznak eszközöljék. Az amerikai leleményesség bizonyul az a stójárás, hogy t. i. ma már M e^let alakításra is kiteijedt neked, holnap nekem. Vagyis ma téged A Bzám08 sorakoztató egyleteken kivül segítünk, holnap te segítesz. Ez a segitő politikai, élelmezési, ruházati, hitelt-egyesületek alapelve. Az ilyen egyletek ! egyletek is keletkeztek éemind nagy és szép emberbaráti feladatokat megannyi virág2ásnak örvend, végeznek. * I egyesületek alakítása nagy óva- Az egyesületek során különös pártfo-1 tosságot követel. Főképen a vezetőséget gásban réezesitendők az ipartestületek. keU gondosan megválasztani. A kezelés melyek az egy iparszakmához tartozó legyen megbízható kezekben, azután munkásokat vonjuk egy egy kalap alá. Jó1 j?dul a dol°g-Mert végre is az embernek mindig a j Összetartás és egyesülés !. megélhetési módok könnyítésén kell j. _ fáradoznia, ami pedig az ipartestüle-1 ■ • __ tekben bírja leghathatósabb támaszát.! A bóKQkonfereiicia eredményei. Nagy hasznára van különben is az ipa- IIK", julius 26. roroknak, ha a maga fajtájából Való A békekonferencia tanácskozásai befejezeilek-szakemberekkel bürü összeköttetésben j nek tekinthetőid Ások eredményéről -tájékozást áll, s ez természetes folyománya az - nyújt a zárójegyző könyv, a mely kiemeli, hogy \| ipartestületi életnek Egyik a másikától!" megbízottakat állandóan az az óbaj vezeile, tanul, a tárgyismeretek ilyenkor bővül-1 ho\'l 8 konferencia íelsé«M kezdeményezőjének , , ■ , .,., , , , , nagylelkű eszméit a lehetőségig kimerítő módou nek és tér nyílik sokoknak arra, hogy ,. . , , . . ,. . . \' , \' °J I megvalósítsa. A konferencia elha\'ározta, hogy a képességét bebizonyítsa. \| megbízottak elé aláírás végett és illetőleg a kor- A közművelődési egyesületek óriási mány elé jóváhagyás végett a következőkei térhatással működnek. Ez intézmények —; ieszli: hála érte egynéhány ügybuzgó térfiunak j A nemzetközi viazályuk békés kiegyen- • 1, i , a , ütésére vonatkozó egvezményl. - ujaDD»n szép szammai Keletkeztet j 2 A 8l4raziöldi háború Vendel ezéseire és\' és ma már általánosan ismeretesek, sőt j szokásaira vonatkozó egyezményt, népszerűek is az Erdélyi-, Dunántuli-, a Felvidéki stb. magyar közreműködési egyesületek, a melyek az ő vidékükön; valóban áldásos missziót teljesítenek, a \| hol pL a nem magyar elem tulságban I van, mint az oláhok, szászok, tótok cipszerek stb. A kis tót gyerekek évente özönével kerülnek az Altöldre, a magyar szó megtanulása végett. Hamarosan felsoroltunk egy-kettőt i 3. Az 1844 évi genfi egyezmény elveinek a tengeri háborúra való alkalmazására vonatkozó egyezményt. 4. Három nyilatkozatot, melyek szerint tilos lövedékeket és robbanó ányagokat léghajókból ledobni, vagy ehhez haaonló módon használni, j továbbá litos oly lövedékekel hasznalni, melyek-, nek egyedüli célja fojtó vagy mérges gázak terjesztése, végül oly golyókat haazuálni, melyek az emberi tejben explodálnak. A jegyzőkönyv továbbbá őt kívánságot lar-lalmaz; 1. A konlerenciának az a nézete, hogy a korlátozása azoknak a katonai terheknek, melyek j\'lenleg a világra nehezednek, kiválóképpen kívánatos az emberiség anyagi ee erkölcsi jólétének előmozdításán. 2. A konferencia kifejezi azt a kívánságát, hogy a semlegesek jogainak és kötelességeinek kérdése egy legközelebbi konferencia programm jára tűzessek ki 9. A konferencia kifejezi aat a kívánságát, hogy a legy verek és a tengerészeti lövegek fajaira es kaliberjere vonatkozó kérdéssk, a mennyiben a konferencia állal már megvizsgáltattak, a kormányok részéről tanulmányozás tárgyává (étessenek abból a célból, hogy esetleg egy későbbi konferencia állal egységes megnldashot jussanak. 4. Midőn a konferencia figyelembe veszi, bogy a svájci szövetségi kormány résséról már történlek előkészítő lépesek a genfi konvenció revíziójára, ast a kívánságát fqezi ki, bogy rövid időn belül külön konferenciai hívjanak egybe, mely e konvenció revíziójával logtal-kőzzék. 6. Azonkívül a konferencia, néhány meg bízottat kivéve, kik a szavazástól tartózkodtak, azt a kívánságot lejezte ki, hogy azok a javaslatok, a melyeknek oé\'jok, hogy a tengeri bábomban a magántulajdon kérdéaét és kikA\'Ok, eidők, városok es falvak ellenséges hajóhadak által való bombásásának kérdését szabályozzák, ujabb konferenciák elé utasíttassanak megvizs-gá as végei l A sarójegyzőkönyvel az összee megbízottak alá fogják irni, as egyesméayeket ellenben nem, mert több ország a csatlakozást későbbi időpontra lartolta lenn. Anglia a zárójegyzőkönyv aláírásánál bizonyos fen tartásokkal fog élni éa ki fogja jelenleni, hogy a második és harmadik nyilatkozatot es a kifejezett kívánságok közül a h irmadikal es aa ötödiket el nem logadbalja. Nemcsak a három egyezményt, hanem a három nyila>kozalot ia külön-külön fogják aláírni. Az egyezmények és a nyilatkozatok bevezetései holnap togjsk megállapítani. Valószínű, hogy a konferencia csak szombaton vagy hétfőn ér vegei. Az elaő megbízottak, kik ma délután egybegyűllek, mégegyszer megfontolták a „ záró jegyzőkönyv szővegezéeét. Az amerikaiak követelik, hogy a választól! bírósági javaslat XXVII. cikkében a mely e szavakkal kezdődik: „Az aláíró hatalmak kötelességüknek tartják...", a kötelesség szó deliniáhassék, hogy ez a szó semmi esetben se kényszerítse az Egyesült-Alla-mokat, hogy az enrópai ügyekbe avatkozzanak és megfordítva. Igyekeznek a cikket akepen esö- Pedig most rátáié\'. De még mennyire! óh I... azok az áldott apró hirdetések! Keddi napon isméi találkoztam Bénivé\'. Valóságos gendemsnn volt. Monpklit is bigyesztett Béni... no, de semmil majd >lesz másik; lesz, lesz .. De mondd, honnan tudod mindezt ? — Az apró hirde ésekből. — 0...o.. ol...vas...lsd? — Hogyne! Nagyszerű! Gratulállak előre is. — igazán? Oh! gratulálsz előre is? előre.. -,- Persze 1 De mond: kicsoda hát a< menyau- szemére. Ez mégis cáak hallatlan luzus egy Borkó , szony jelölted; mert azt hiszem : az, nemde \' Bénitől. — Igen... igen... de... de lásd. meg inasam Avagy már két szem is kevés neki, snnyiraisem tudom... magam aem. Tudud inkogniló az érzi, hogy „vak vagy ób ! szerelem?...\' egesz dolog — az evést; csupán annyit mondhatok — Hopp!... az én tyúkszemem volt az —Tfóla, annyit, hogy ize .. bogy .. na... hogy bájos, sziassentem fel. gyönyörű... szőke ah..! és gazdag és hogy holnap - — Ah! pardon... bocsánat édes barát m.{jön ide az anyjával. Valóban sajnálom tyúkszemedet, - valóban... de látod nagyon siettem... nagyon: nem vettelek észre... de szervusz... síelek., tudod: holnap... ah!... sietek... — Béni mindent tudok! Holnap vendégeket vársz, nemde? — Igen... igen... igen de honnan ludszj mindent ? kérdé Béni meghökkenve. — Honnan?... Az újságból. — Igazán?.. hát le ia tudod, már? te is... azaz mit tudsz? — szólt Béni zavarral, — Holnap érkezik meg a kis hóbortosod,! nemde ? — Hm! lebát Csak szellemileg ismeritek egymást ? — Ez is elég, ez is, hogy őrülten végtelenül szeressem .. ah ., de sietek... szervusz... még sok a dolgom >ok — szólt és elrohant. Másnap, azaz szerdán délután, kikocsikáztam az áliomáars. A mint hatra pillautok, látom az én Bénimet hosszú spondani léptekkel rohanni. Ahá 1 a találkára siet. — Béni, jer, ülj-feli igy hamarább olt leszel. — Isten ments! dehogy ülök fel, dehogy. — — A... ku„s... az e...én.., hóbortosom ?... Nagyon keii siraiem . nagyon ., talán már el is bebegé meglepetve, s az ijedtségtől, hogy titka\'késem..Tel is, vendégeket várok, szervusz... ah! tel van fedezve, monoklija végig karikázva halai-1 — hadarta éa robanl tovább. aaa horgas* orrán, odköveike«ett a korsóra, hol I Perss jóvál később ért miDdsmellett. igen Irappansul mutatta be törékeny voltát. I Soha oly izgatottan még nem láttam Bénit, — Ah 1 mennykő és égiháború I — ijedi fel mint akkor. A reá pillantás is egy volt az idegességbe eséssel Valóságos babyloni zűrzavar volt lényeere vasalt köcsög-kalapjában. Izgatottan várta-leste a vonalot. Végre megérkezett A perrtin megleli kiszálló utasokkal. De hol vaunak ők ? Bénit néztem. Ah I mi lelte ezt ? s Ugy állt a perronon, egy kupé felé námulva bambán, kidülledt szemekkel, mintha szOlió-karót nyeli volna. Halvány, kétségbeesett arca szinte elijesztett. Oda siettem hozzá. — Béni. mi bajod? — Hah! vége... végeI összedűlt a boldog légvár, össze... Homokban hever Sierelmem. Oh ! t- De hát mi bajod ? Talan nem jöttek meg a vendegeid ? — Eb! -hát nem látod ? nem ? nézd, most száll ki a kupéból... Nézd... brrrr. Odatekintettem. " A kupéból caakugyan akkor szállt ki a mellén piros és fehér rózsát viselő kis hóbortos......egy elhízott, csúnya vén leány képében, kinek erősen kilested arcánál csak merész iantazitju tollas kalapja volt még vísszataszitóbb. Valóságos hárpia yolt I — Hát még ,ő: a leendő anyós...brr... az meg kérem echt sárkány volt. — Nos, Béni? hát nem sietsz vendégeid fogadására ? ast hissem, elég poétikésak. Nftgy-Kanizsu csütörtök yegazni, hogy Amerika kívánságai figyelembe jűjjsnek ás egyúttal a XXVII. oikk hordereje ne ITMgitteaaék. _ (M. V.) A város házábóh Hirdetmény I 18861, 890. Nagy -Kanizsa város lantosa résséröl köshirr lételik, hogy Nagy Kaniaaa város 1899. évi I tökekamat adú kiy,ölési lajstroma as 1888. evi 44 t. o. 18. éa 18. §§. értelmében a mai naplói fogva 8 napon át a városi adóhivatal helyiségében kósssemiére kitétetett oly óéiból, hogy u hivatalos órán belül bárki által betekinthető, hogy ss ellen észrevételét megtehesse és pedig: A ion adózók, kik ss ilietó lajstromban megállapított adónemmel már a mull óvbén ia megvoltak róva, a lajstrom közszemlére kiléte ének \| napját — azon adózók, leik n kivetési lajstromban megállspitott adóval (olyó évben először rovattak meg, adólartosáauknak az adókönyvecskében történt bejegysését követő 16 nsp alatt [ írásban a zalaegerszegi m. kir. Pénsügyigssgató sághoz benyithassák. 19680 899 Hirslolaény I NagV\'KaniZsB város tanácaa részéről közhírré tétetik, hogy Nsgy-Ksnizs város 1899. vi álla lános jövedelmi p Usdó kivetési lajstroma az 1888, évi "44. i, o. 16. ea 18. §§. értelmében j» mai naptól Ingva _8_ napo t át a városi adóhivatal helyiségében közazemlére kitétetett oly célból7 hogy a hivataloa órán belül b.trki által betekinthető, bogy az ellen éazrevélelét megtehesse éa pedig: Azon adóaók, kik az illető lajs\'rombsn megállapított sdónemmel már a mull évben is megvoltak róva, a lajstrom közszemlére kitételenek nspjst — szop adózók, kik u kivetési lajstrom, ban megállapított adóval (olyó evben elöasör rovattak még, adótartozásuknak az adókönyvecs kében történt bejegyzését követő 16 nap alatt iráaban Nagy-Kanizsa város Tsnácsábos benyújthassak. Nagy-Kanissáu, 1899. julius hó 94-én. Bortdth k. tűmét-. Vkteg polgirnutter, — E...e..é. n? Huhl ha tudtam volna, hogy ........többet nem ssólt; mint puskából kilőtt golyó, rohant a kijárat felé, letépve melléről a piros szegfűt Ha...ha...ha ..ha... ez azután koloassálisl — Nos, hál nem szeleburdi egy bolond ez a Burkó Béni ? Vendégeket vár már napok óta, a mikor megérkeznek, megijedve elrohan előlök...... Es azután as excentrikus szerelem 1 A kis hóbortos pedig végighsladt a perronon, jobbra balra tekintgetve, nagy aserelmesen; s mikor nem talál »ő« reá, csupán as ott beverő bordó szegfűre: egy gondolst villan meg agyában, mely ulán két könycsepp ksrikásik végig a belelteit arcán, erős barázdákat hagyva maga után. Két nap múlva találkoatsm ismét Burkó Bénivel Hslvány, beesett srou volt. Meglátszott rajta, hogy szerelme is, havi gázsija is füstbe ment. Nos, hogy mulsttak vendégeid ? — kérdem ironikusan. — Eh, hagyd el. Brrrrf még moat Is beteg vagyok...\' Az a sárkány, az a hárpia, minden aserelmi illúziót kirabolt szivemből. Ki, örökre kl De utolsó volt ez... utolsó. Ah 1 azok sz apró hirdetések 1 ab I de aietek, azervusz .. hideg kúrát kell vennem, mert óh. az a sárkány,! az a hárpia I Elrohant. Szegény Béni, szegéoy szeleburdi 1 Zala 60. szám (t lap.) H LREK. — Hírnevesé. A vallás- és kösoktslásügyi miniuter Behull? Ernő lőgymn. helyettes tanárt, randes tanárrá nevezte ki. — A váci pUupök elhunyt. SthunUr Konstantin, az áldozatkészségéről híres váci püspök hosszas betegség után julius hó 23-án, váci rezidenciájában, áldásos életének 82-ik évében elhunyt. A katholikus klérus nagy gyászában osztozik az egész ország, mely egy nagy, kiváló/fiát vesztette el az elhunytban, ki a íöldi gyönyöröket egyedül és kizárólagosan a jótékonyságban kereste és találta. Életé ek összes fáradalmait, — munkásságának összes eredményét oly célokra fordította, melyeket a főpapi jótékonyság és áldozatkészség fényes emléke gyanánt fog hirdetni a közélet történelme. — Negyvenéves julilleum. Palontk Ferenc, a déíivasut főfelügyelője a napokban töllölie be szolgálatának negyvenedik évét. Ez évfotduló alkalmából az igazgatóság, valamint a magyar vonalak hivatalnoki kara jubileumi ünnepélyt rendezett u közbecsülésben álló löfelűgyelö tiszteletére. A jubilánst Fratischus Adolf főfelügyelő, 11 forgalmi osztály helyettes vezetője, g önyörü beszédben ünnepelte és 11 nap einlekeül az összes hivatalnokok arcképét éa siáirosát tartalmazó al* bumot nyújtott át neki. Az album díszes kötésű és tedölapján a. jubiláns raonogrammja melleit vasúti allegorikus díszítések vannak. Palanek meghatva köazöate meg a lelkes ovációt. Az ünnepélyen, mely a vasút diszlermében folyt le, je-len voltak az igazgatóság tagjai és sz Összes állomások képviselői. — áuas-bál Bslstss-Fíreása A füredi Anna-balt értesülésünk szerint augusztus 12én fogják megtartani. A rendező bizottsági elnökséget dr Jankovieh László grót varmegyénk fóispanja fogadta. Sdghvárg Jenő dr. tapolcai azolgabiró, balaton-füredi lürdöbiztoa, tUO—160 I tagu repdeső bizottság összeállításán Isrsdosik; — Uaady traaka Mdvészi pályája kezdetén -ok-sok diadalt, lényes sikereket jósoltnak \| e kedves művésznőnek, kire még most is ssivs-TSen gondol visszs közönségünk, mely bizonyára örömmel hallja, hogy jóslatunk beteljesül, mert bármerre vezeti Oatdg Arankát pályája, művészetével mindenütt egy csapásra meghódítja a közönségül. Hódolst, elismerés, isps és taps állandó kísérői útjában, tinzdy Aranka most Kézdi-Vaaárhelyen játszik ea sz oltsn megjelenő „Székelytüld" következőkép ir s művésznőről: „Bánk-bán ban Melinda szerepében líszdy Aranka a közönség kedvence, a drámai szerepre kitűnően képesített voltát fényesen igssolla be, jó erő, büszke lehet a társulat reá«. Majd pedig: Kedden, e hó 4-én Sardou Viktor jeles drámája »Fedora" került azinre. tiazdy Aranka jutalomiátéka volt. Szép számú és intslligens közönség jött össse. A közöny helvét s lelkekben ss érdeklődés tűze váltja fel. A vidék s helybeli közönségünk köst ott látjuk szokst, kik s színmű vészeiben élvezetet keresnek és e napon busásan találtak ia. Fedora előadása lényeaea sikerűit. Esemény számba menő hatás és nsgysserü siker. A nézőtér össssolvad a színpaddal, minden szem feszült figyelemmel szívszorongva lesi az esélyeket, a drámai kifejlődését. A dsrab hőse egy percre se veeziti el s fonalat, a he yzet magaslatán marad, a cselszövésben, a dindalban, a bukásban egyaránt, tiazdy Aranka, hogy igazi drámai erő, ma fényesen iga-solta be; idősebb kollegiáf ia büszkén kalapot emelhetnek neki s bátran elmondhatja magáról: jöttem, láttam, győztem. Ennyit a dráma hőséről kit a közönség számos tetszés nyilatkozatban részesített, szebbnél-szebb virágcsokrokkal tüntetett ki." 1899. jolioa hó 17-áa — Petéfl Issspély. A %mmí aI Magyar Antal-Tirtatig Petőfi Sándor knasonss költőnk halálának 60-ik évfordulóját megünnepelendő, folyó évi juliua bó 30-án vasárnap sete 7 órskor s Bayer lé\'e vendéglő helyiségben, diss-gyülé-t tart. A tagok caalédjai éa a tagak által bevezetett vendégek satvesen lálatsak. As lansp-aég műsora : 1. megnyitó beszéd tartja : Umétk István társulat elnök. 2) Petőfi Sándorra vonatkozó alkalmi venek; llucluttdi Jeoó tar esi ab tag által. 3.) Egyes moszanatok Petői Sándor életéből — felolvasás ; tartja : WtUlfmk Aladár táraulati jegyző. — Halálsaa. NémUk Jenő ae. kir posts-éa távírda segédtiszt, néhai Németh Igsáea a usgyksuissai községi elemi iskolák volt igsagalrt-jának fia, folyó bó 23-án életének 21-ik évében elhunyt. Temetése folyó bó íft-én délután nagy résrvét mellett ment végbe. — Érdek m Mmftg/I Urg/aMa Mult ezámunkbsu referáltunk as Aiorjiu Mihály bérit löldmivss fiugyilkossági ügyének tárgyalásról, mely f. bó 34-éo. héttön fejeződött be. Egy további tanú kihallgatáaa után a vád — a védbe-szédekre került a sor, melyeket a szépzzámu közönség feszüli érdeklődéssel kisért. Dr. Oreerfsr Lajos kir. ügyén szoros büntetőjogi lejtsgetéaai vei oda akart hatni, hogy a btkv. 279. aaakaaas alkalmaztassák, minek indokolására s megfontolt szándék éa a hirtelen fölindulás közti okossti összefüggésre utalt. A védő dr. BrU TWssUr jogászi és szónoki tekintetben egyaránt derekas plaldoyert tartott, a főképen az aps a lu közti termeszel - s erkölcselianes viszonyt fejtegette, nemkű\|gn!>eu az ölést sandák btkv. 91 és 91 sas-kassai alá eső eiiynitö körülményeit (lelki bántalom, öregség) A 883. azak. 8. pontját kérte al-alkalmaini, A kir. tvazek a védelem többrendbeli isáokát magae/a lévén a 979 §. alapján, de a 281. §. I. p. figyelembe vételével JWf iri (egyházra ítélte s \| vádlottat. Az összes felek megfülebbazték aa ítéletet; a kir. űgyéaz különösen a 281. §. 8, p. alkalnaaaaa miatt. — Isgyel táullé ssávslaég ktagyl léaa. A zatavarasegyeí táxot é eaövet«áf auguas tus 6-áa d. e. 11 teakor Zsla-Kgtreaages tarja közgyűlését a következő tárgysorozatul: Etaök. ség jelenlése a lefolyt kel év memSay-irO\'; sér-aaáisadáaok beterjesztess kapc-oliihan a szám* vizsgál t bizottssg 1 elöntésével, a jőve. évi kbllségelöiránysat megál.\'apitása ; a megyei asék-hely éa a legközelebbi közgyűlés helyének kije-\' lólése; az országos szövetség legutóbbi köagy t lésébeo a rsngjelsés éa lalsaerslée megvaltostatá-síró1 hozott határozat beterieastéee és esnek alapján halárosát houtal; Zsls vármegye Iflx rendészeti felügyelőségekre való falosalásárói a sz ezsel kapcsolatos tűzrendészet! eljár Aaról szóló s« ibályrendelet beterjesztése, elfogadása esetén annak felsőbb jóváhagyás alá leendő felterjesztésének kimondása ■ s tisztikar, választmány és számvizsgáló bizottság megválasztása ; indítványok tárgyaláea. — lullsds kedvNmésy ksrtkpá-rasekaak A Magyar ktrikpdrot iséesfsig kötelékébe tartozó tagok, 1 helybe i ./trawy-AVsM\' és ilrony\'SzonsM«-száIlodákban, I. Horváth István, mint a »M. K, 8a. • helybeli képviselőjének közbejöttével ugy BogmrimUr József aa .Arany-Korona" — mint fim?/Lsjos ss ,,Arany Szarvas" aaálloda bérlői iráabeli nyilatkozata szerint a szobaáraknál 90 szásalék árkedves-ményben részesülnek. Mint értesülünk a „M. K. Sz."«nek ilyen kedvezményes gépjavító műhelye is lesz helybea. As es tráaybasi munkálatok szinte folyamatban yaimáit. Ezen kedvezményeket csakis a »M. K. Ss,< kötelékébe tarlósé tagok — kik e oélbd igaaolváayayal vannak sllátva — vehetik igénybe. — Tlsallé sAaslé sssmtsMs Aa Ösk. Tűzoltó EggttUti Légradon a jövő hónapban tartandó zászlóterentelési Ünnepélyére nagy előkészületeket teaz. -Aa ünnepély programajs Bel- és külföldi képes folyóiratok hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok minden külön dij felszámítása nélkül előfizethetek és megrendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizmán. i Nagy-Kamraa csütörtök — Aiat leveleiOnk oMgállepitea; irja — a következőleg lati Auf. 96-4. 1] A vasúton jóvö vendégek fogadna. I] Éne 8 órakor társai ömejflvetel a •Zrtnyi-aiállói-ban. Áuj W4. I.) Reggel ébrsaitO, utána a vaadégek fogadáaa. 8] 8 órakor as öiagee tUs< olló-egyeaOletek aontkosáaa. Íj Gróf Ontich Ró* bartné, sáaaló-anya alOtt való tiiatelgéi. 4.) 10 áfakor gyűlés a „Zrínyi téren". Tárgy a.\| Qadi Mátyás, elnök megnyitó--baeséde. b.) Al agylat Ifi á«te aulija. o.) Zásslósaenlslásre I Irta ás ■savaUa: Halltr Janó. d,\| A fOparaDosoló Ünnepi baaaáda. a.) Sitgvaráa. l.j KinOki aáróiió. Utána baakett i diaagy skorist, láncmnUtság. — laáalTaa (laiástaa A csurgói ev. rtt. lögimnánua aa év iiaptambar 14 ín 011 meg tsnnállaiának agliados évfordulóját. l£a alkalommal avatják fal u iakola m ápOlstát la. A főgimnázium igaigatósága meghívja ag ünnepre as iatássl mindaa volt tanítványát, i kárt aiokat, a kik réaat akarnak vanni ae ünnepeu, tudassák vele mielObb, hány etallfiiaggal mennek, mikor éa boa na n indulnak, bogy a kadvaimányai vaaull jagyakrs vonalkoió igazolványokat pontosan ki-tfinbtaae. — A slgáayak stlaa. fáraó nápáre roaaa idők járnak. Annyi galibái oainálnak már, bogy a hatóságok lasssc.kán magunják a folyton limát-lödó «cigány aliklikat,* melyek tényleg már nem illeaak bele a modern uáud karatéba. Mint i betagymioisaienumiól leérkeiett rendatetbsn kólóit ■áatustikli kimutatás igacol ja, 1 Vidéki kOZSégSk ée lalvakban alkóvilatt lopások, betOrésak, lókö táaek betvaa náialékát cigányok követték el, ennélfogva után elrendeli a mlnimar, hivatko-Hm\' 1-81 évben as Ogyben iaár boiott rendeletre, bogy a cigányokat a balóaágok na engedjés a községek ée falvak határában hunmoaabb ideig letelepedni. Kivételt képestiek esen tilalom alól ások a cigányok, kik ssabályiserü hatósági engedélyi yal vásárokra árulni járnsk, vsgy pedig azuk a cigánykaravánok, mslysk váiárrs msnstelOk kóaban köiaégról községre biiooyo< mégha tározoli idáre tartóskod áll engedélyt nyernek. — AllaUgéaaaágNgv. A ragadós állati betafeágek álTáss Zalavarrntgyiben a legutóbb kiadóit hivsialos ki au tatái aasrint: Léplene: Lsteays 4 advár. Taayéai bénaság ás hólyagos klMáa: Bsstergál 8 adv. Sormás 1 udvar, Tólej fi a, Tormaföld 2 u., óssseaan 4 kOsság 16 udv. Rfibkér i Csáktornya 1 udvar. 3artáavé«: Akaii 1 u., Aieó-Bagod 1 a., Alsó-Zsid 6 u., Aodráshida 1 u., B. Mogyoród 1 u., B.-Szt.-Györgv 1 u.. Badaoaony-Tomaj 1 a, Csapi 8 udvar,Döbréte 6 udvar, P-Páhok 3u., Galie 1 u., Gyepű -Kaján 1 a, Gutorlöld 1 a- Koltaj 1 u., Leteaye 1 n., Moaoator-Apáii 1 udvar, Nagy-Kaaiaa 1 ad var N.-Boldogasasosylalva 8 advar, P.\'Ederica 1 u., Sármellék 10 u, Sümeg 1 u., Szt.-Andráa I u., Szt,-Jakab IS a, Szent-Kozmadombja 1 n.J Síéesi-Szigei 1 a., Ssent-Györgyvár 9 udv. Sssat-Liszló 6 adv., Ssepetueki 2 u., Talján\' DOrfigd fi a., Zala-Kgaraaeg 1 u, Zala-Ssántó 1 u„ öeasesen 31 község. StriMu díszesen 1847 kŐsségben vsa hivatalosan msgállapitva. A mult keti állapothoz képeet 180 aal ifibb a tarlfisOit késségek iiáma. Anyakönyvi hírek ■limáget klUttek Mváry Uáas, ISgyaa. tsaár - Caorba Máriával. BsM Jiaeef, eapee. - Horváti Boailiival. Mult hét halottjai: ■skvsleasr Inaikat ik. U évsa, flldaivae, Sádis Jáaes rk. 11 ávaa, clptas Seb vatta Baiália tav. Zoldosski Ferencet rk 44 áves v. tr tevegye. Harsa y Oytrgy rk. 71 ávaa. aaiaaaéia atator. Tskáes Jáaaa rk. 1 biaafaa, ttpaéatu Aa. falaka Jeeefs tav. Saller Pátoraá rk 86 ávss, aagiaaó Hsrválk Iatváa rk, 65 ávaa, sssiss (F -Hskot.) Hertáta Aaaa tlr). Hsrráth Jtassht rk. 11 ivte, fold alsaa aejt Saraaa Faraae rk. 17 aapee, otpéss i fia. Kasmi Adolf tar. M ávaa. nlaanur árait idolt TaaaU raktárnak kaira Itattatott leáaya, Vldákovlca Árpid rk, II irta, p. éa táv. gyekének. Hal kar Mária rk. 11 sapsa, estlid Isiaya. Zala 60. szám (4. lap) „ KÖZGAZDASÁG. A termés. A löldmlveléaügyi minisitar moit kftali a gasdaiági tudósítók beérkezett jefemése alapján a julius 80 lkáról isóló hivatalos termésbecslést. A jelentés sserint aa uiolaó tis nap alatt újra romlottak a remények. Kilátásrs csak a aab igár jó kösspes termést, mig a buaa túlnyomóiig oaak kOsapaa, a mennyiben annak átlagos eolya as eddigi próbeceépláeekbfil 18—78 kllogram Isas. A mennyivel romlottak aa allóldi állagok, anoyivil Javultak az erdélyiek és ráuben a felvidéki terméiremányek. A tarméa eredmények as Ósszei szám bevehető tényezőket figyelembe véve, orazágQB ál-lagbau egyáltalában nem mondhatók kedvezőtleneknek, mindazáltal a közepes átlagot sem haladják meg, bárhi nebol a gabona várakozáson tolul azaa meglebetfla jól Illetett ugy mennyiségileg, tuinl alnOségileg. As a sok kár u veszteség, mely a mezőgazdaságot érts, a helyeoklot látszólag mutatkozó jó termést ordsen befolyásolja, illetve ellensúlyozza ! as orsság legnagyobb részében ugyanis kfizép áa kis kfisápterméat mutató 6—6 q. állagok kerültek kl a próbamérésekből. As fisai buaa aratál csaknem mindenfelé folyamaiban van, lOt néhol már be li fejezték, moHi a bordást es itt ott a cséplést eszközük. ötiiafoglalva a (Obb eredméuyekefc, kitűnik, hogy as országotsn várható átlagoa -bnsaterméi hozams megkfiselití a 7 métermáziát, vagyis veg eredményében remélhető mintegy 86.85 mtllió mélermázaa. Szomben a múltkori állapottal, a búzatermés kilátások mennyiségileg nemi emelkedett mulatnak, a mit Isginksbb a hegyi vidékek jó termésének tulajdonithatni. A mult évben termett kfiiel 85 milli) métermázsa ős igy as idei termét valamivel kedvezObb. A rost ét kétszeres antásával, kivéve a magasabb hegyi vidékeket, általában elkészültek. A roti kvalitás tekintetében sok helyen kifogás alá esik. Altaláb.in azonban a rozs nagy átlagban kfitepesen lUet ugy mennyiségileg, mint mind* aégileg. Az idei r ,za ee kétszerez termés hozama teljesen egyénié less a mult évivel. Aa árpa aratáaát ia nagyon akadálynsta aa eeAa időjárás s sanek kapcsán Ifiképp minőségileg jelentékeny romlott a tavasai árpa, melynek termeléaét különösen a (alvidéki részeken rendkívül kiterjedtei lkaik. Sörárpa csak elvetve lesz elaOrendtt; többnyire sárgás és réasbeu barnás síinü árpa termelt as oriiág mgy réiiábeo. Igy tehát aa idai árpa nagyobbára csak takarmánynak leaa haasaálhato. Mennyiségre nézve aa árpUerinéa bosamában szintén nincsen lényeges változás, éa igy a közepei átlagol a mint a próbaosáplések mulatják, — megadja. Az árpalerméa hnaami e szerint — szembún a mult évvel — mennyiségileg osak< nem egysnlO. A zab aratása az Alföldön már megindult; a hegyi részeken azonban most zsendül ; sót IU ott még egészen zöld. A terméskilátások nagyobbára váltosatlinok. A sab kvalitáa tekintetében jó kösápmiaOaé* gei igér, itt-ott azonban jóval gyengébb lesz a rendei közepe* átlsgnál. A kataastrália boldansint országosan remeit lerméaátlag 6.6 métermáuára tehető, vagyit a várható Oitiea terméshozam megközelíti, a 11 millió mélermáuát. A mult évben termett 11.48 millió máiermáx-a és igy az idei tarméa valamivel gyengébb az 1898-iki eredménynél. A termés becslés iiámokban a kiivetkező: A gabona ne ne As idei terméa A tavalyi termés mátermázsákbau Buza 87,600.606 34,897,706 Ross 11,798.691 11,799.664 Árpa 18,361.417 18.488.081 Zab 10,942.190 11,484.483 A gabonaüzletről. Juliul 26. A mai hetivásárra caak néhány kocsi uj gabonái hoztak. Xjbuza éa árpa mlnOsége nem volt kieiégiifi; likait btua 8 Irt 30 -60, árpa fi irt \|jO«iől 6 Irinyi árban Az addig piacra hozott árpák nsgyon sárgák s szemre aéive ia ailányak, mi 1899. julius hő 27-éo által az nj árpaOzlet nehezen fog mgindnlnfr&sv ára 6 frt 80—40 kr. Kész busa iránt, daeára a naponkint lanyhuló irányzatnak, élénk kereslet éazlellhetfi ■ azonnal szállítható urasági árat 8 frt 60—70 krért lehet eladni CSARNOK. Éjjelek a promenádon. Malikor ssle - hallják kim Olt láma a iMatátea HeUelláfea aate rolt. Kltjira alig érek Vara kaagokra Isaérak Kurjongató saae azótt „llihlj, kákkáj, csinnadratta\' I M^ktkkaalea — ajajra adta____ MUy Ildire liralkadia. Ktaslebb mák, — bit alt látok Klaártetek I Kaer átok; Hl as tfyik, férfi aás. Táa a kdatl taaeUMI Mind a Mellem IdsestdOt 8 holdvilág! táuerm kelt! I Tapogatom lábam, fejem álomba járok e helyen —t gBeaakáptáaal, vagy al laHV Etrsjttlatm egy bokorban Hogy Üssük kl hanem oaaan Ritka látvány aailymt Makkul n igaa aertoa Mig kaagoeaa se leheltem Hegy ae tudják meg, ki lee. 8 alt gondolnak kik ralaaak Akik ettea táaaotáaak PSrgd-forgó liánonrit? Se aselleaek ae lidércek Nam vettek e Jeleaásek — — Már ki hallott ily farát ? Holdvilágnak aá\|adt tttyt Nem heralt ott sgyáb liayrt, Mint a korwi kádra Akik onnan a melegbét Idejöttek aiad hölgyaetíl ProsMiádaak httaire. Ssép ts1», a csendes ifiel Kiisol-távol, aaartessijjtl, Kabar nem volt UeálOk Noaaa rajul régtOnzttt bál I Flttysrt aallttt, holdvllagaái Hajúra tiaera keltek ik. Megaeediaa-e kik voltak ott feji táncoló alakekT Áralójak legyek-e I I Magaoadanáa kis—, ée hlaCn E kir aaa aágy f^aág laaaes Isaarik a aavakat I Tál Idáján bilUrambee \' Ott llaek tk art readben. Ifjak, lányok ta nlllk Teaaik illeaaei a aaápet, ... .8 feledik a aátáay - rétet Hol ,foaaea* mutattak tk. Jé haltadé ke«yha aate Arra jürss, hUvöst ksestve, 8 kallaaa aétát, aataatot, Ma hidd ia, kocy ott kieártai Nyári f)taakáa Uaárget.... á — koult tU» — aulai ott I Xi-Xi. A három TátrafOred. Irta: Vártesl Károly. Láttam basámat aséltében-hoaasábaa. Le-reaz-kedtam völgyeibe a falmentem magaslataira. Mignéztem gyönyörű lóvidékeit ■ bebarangoltam kiválóbb szépségű hegyvidékeit, Eletem szebb réssét Hiúságomat, az aranykalászos rónaaágon ifiliOttem. GyOnyfirkOdtem itt, gyönyörködtem amott, de lelke legjobban örült mégis akkor, mikor a magas Tltra ezüit láuytt erei s fenyő kosaoruzta bércei kOst jártam. Mondják • a tapasztalásból la kitolyó igaz marad, hogy ,ods, hol jól éreaidk magunkat, ismételve ii visszavágyunk. Aa ókori görö<, kit aebeasiárny i vonal nem rOpitelt országok halárain tul, messze azáp vidékekre, hol a természet pompájában ünnepet fii, csak Piudu", Parn assus hegyeit bámulta lolytoa, egyedül Helikon forráaaia ik vizénél keresett üdülési s állandóan esik Tbesaália vjrányain legeltette saemeit. Otthonában ereste magái jól a otthonából uem vágyóit sshiVva. S ha mi, kiket\|gfiaerfi vim könnyű módou bekalandozhatjuk ezt a saép földet, melyet Isten megteremtett, ha mégis visesavágyuuk egy helyre, jele ■ bizouvi-téka ez annak, hogy ott kiválóan jól áreal&k magunkat. Nagy-Kanitea otütörtók fin It viasatvégytam a uép Tátrához. E> a magyar Rigi. Akkor laitam először, mikor a aaiv még jobban tudott örülni, a attm ittbbntk tátott mitdtal a ruganyosabbak voltak a lépttk. Igas, hogy ti tltö Iáiét a a vlaiontlktái köté aaatt a glarni, arai, berni Alpok hiinilaranyoata légoaucsainak: a Hooh\|larniob, Ohtralpstook, Uri-Roihstoek, Fmattratrhorn, Sohreakhörner, Möuob, Eigtr, Junglran, UlQmllaalp atb. megle-kiatéar. mégis aa aM látá« érdikéből kevetei vont la a vtaaontlkiAa, Aa aitsó, ki a Haat-parkbéi vagy Poprád-Felkáról aéil a hatalma hagylánooTatol, mely aaeme elüti elterül, habár tovább m nyugtatja I tekintetét a aaélea it domború Krivánon, j Szolylttkó, Bástya, Tupa, Konoaitla csipkézett havatok ormain, a 3660 m. gerlaohlalvi ueucion, Langy el nyergen. Bibire, Szekrényes, azalóki, csúcsokon, Királyorron, Ha, yen és Vöröstornynn, tégvólgyi, tölti tavi béroeu a 2628 itt. magas í lomnioi, késmárki, hunfalvi grámt-eiuesokou, Nagymorgáaon vagy Homukhogyen, as osak, tgy, nagyaaertt panorámái lát maga elölt, mely kevés átmenete a hirtelen előbukkanásával rllklija ugyan párját, de a maga* Tátrát inig nem ismeri A lürdövendák, ba a három Tátralüredet \| öe<ze-via«sa It járja, tlmtgy reggtúzni a \| Ró\'aamtnháthoi. otsonnátnl t Stép-\'kilátáshoz, a Tátravidék aaép«égtiröi még ne beszéljen. A kQlsö mest látta as utak, a nem ismert azokat -a halán aaépaégtket, melyeket as alőaiámltlt niklafogak féltékenyen IáUsauak őrizni, A tökfejű sárkányt táti* ez cttk, dt nem a kineseket, me yeket őrit. Tátrafűrad a Tátra gyöngye a elaörangn gyógyhelye. Benne aa élet oly vig s örömteli, hogy a ki a betegek ée egészségesek eme íllr-dóhehelyén kényelmet nyujtö házaiban már egy-azsr letelepedett, a Rigi, Vadászkürt, Tengerszem, Tündériali vagy Gondűzőben elhelyezkedett, az egy ideig nem vágyik iámét el. A magas sétányon a hölgyvilág szépségein csünghet tekinteted és születeti zenészeink vonója mellett elábrándozhatni tetszésed aaerint kultur-életttnk kullorráatról, a természetről vagy a haza ifiéaág éa szerelemről, ■ Aa uj gyógyhás, Adna, Petö\'1-baa, a stílszerű svájci házak az utóbbi években épültek féf. Eltűnnek a régiek, hogy htlyet adjanak a kor követelményeinek. Saerényen huzaa meg magát a régi gyógyhaz it, ujabb a ékesebb láraai mellett Hej, pedig aa a régi gyógyhás — be sok szivei gyógyított, de (alán betegiteit ia meg. A Csáky-forrás most is vigan oso bogtatja üde aavanyuvi-zét az öreg restauráció épület alatt. Nem apasztotta ki az idő. A régi gazdának már csak e torrá* tartja tenn emlékezetéi. A víz jóizü, de minthogy egyebet róla ugy sem lehet mondani, ráfogták mé< az orvos arak, hogy „éivtvy gtrieaatö" i«. A a>epe«i ssegéuy tóink, kiknek élni gyakran nagyobb feladat, mint meghalni, nlighanem jobban azeretnék, ha étvágy kergető .volna s vi< hatáaa. Nekem a begy magaalatán. gránitból bugyogó Vámbéri a Leulsob-források gyöngyöző Iriat viae jobban esett. A kit Rainer-ház is meg van tépi kopott minőaegében, ez iz a v.illalkozó haaaonbérlő emlékezetét tartja mar caaklenn, ki okat tet\' Tátrafttredért akkor, mikor meg nem volt divaloa fürdő h az ember k inkább gyógyulni, mint mulatni jártak idé; de hogy miért keresztelték el e Rainer-savanyuvis-lorrárt Kasstornak, azt már nem tuela megmondani senki. Hja I változik minden, az idő i-, az emberek is a habár Rainer érdemeiről még mindig besz loek itt, de ba Tátraiüreden meg-íftriént, kogy a Szerelemforrás bedugult, a Türelem-forrás pedig\' kiapadt, akkor annál is inkább megtörténhetett aa, hogy a Rainer-forrá* Kasstur nevet kapott, merthisa ugy is közvetlen közelében van a Polluxnak. A kis kápolna most még a serényebben áll egymagában olt a köaepén, mint ezelőtt, mert körülölte azóta még díszesebb s nagyobb épületek emelkedtek- De a mikor a templom maga itt a terméssel, a kápolna osak oltár benue. Tekintsünk cttk asét Tátraiüreden. Utolsó ittlétem ólt az egy gyöngyből három gyöngy lett Míg jól emlekuem, mini ha tegnap történt volna, ott állt a Gondűző t Túndérlak közölt dr. Szonfágh Miklós fürdöorvoa s kezét távol-mntatésra emelve, mint valamely alkotó, azt mondá: ott majd hideggyógyintéaetet Aliitok esztendőre. Ma már áll Dj-Tátrafüred, a kor igényeinek megfelelő két aanatorium, Terebet, jfálá 60 tzám (H. lap.) 1899. jalioa hó 27 én 8irant, Nslelejis, Edelweitt, Eriea atb. gyógy- volaa reám, hanem ellenkezőleg aem aitea hátaival, meg a téli ktrtttl. tgy kétértelmű mtgjtgysétt sem mosdani aeki. A hidropaták t klimatikus gyógyhelyei kert- Csndtlkoiltm magamon. Kezdtem ératai tők télen-nyáron találhatnak itt enybűlétt Ki hogy aem t léha élvhajhteséa ntáni végy at, Uj-Tátrafflreden nem talal elég eaórakoaáat, három a mi engem e Itáayhoz köt, haaam as igazi pero alatt O-Tátrafúredan lehet, mert a két tinta aaerelem érzéke, fürdő helyet egy foíyton élénk gytlogötvény köti Egy Ízben bizalmas beszélgetés közben elpa-öseae. A ki in it megunja magát, elaebel I aaazolta, bogy anyjának reumái béoialaaai »an-pittlrángot horgászni vagy gyortlábn tergenyá-1 nak t» mennyire szeretné tgv kenés flrdéöt jat űzni, küldeni, ha móimkbas állna; de hál nem lehat, Ó-Tátrafürediől lejebb fekatik Aisé-Tátrafű- mert kereaetak épen csakhogy elég a miadtaaapi rtd. Gyönyörű lajtót a* vetet odt, türk sötét titztesaégw megélhetéshez, lenyve- erdőn kere««tül. A fürdőtelep, habár ,vzpra kaptam ts alkalmon, ha a legcsekélyebb csak 1881-ik évben alapíttatott, mária látogatott ssiveaaéget ia tehettem nekik. Késséggtl talaján- Diazes épületei iövendö nagyságát birdeiik. Hi valva lesz majd bazánkbaa Krauiembad női fürdőt pótolni. Lkpfttrdőjének berendezése európai szinvonalon áll, A loarístát maga a fürdő kt.étbbé, de s vidék annál inkább érdeke vén, tekintsünk kiasé körűi azokban a szép völgyekben, melyek söld bársonyát á források eaütt színű erei bimezik még szebbre h emelik még nagyobb változatra. Vegyük a vaavégü hegyi vándorbotot kezünkbe, melyet llaial lenyőknől klclirázoitan faragnak a áruinak ntón-utfélen a művétzet abo-jéi tanuló atyánkfiai. — Hágjunk lel azokra a grániitnakókra, melytk itt tz ég ftlé tgatkodnak, hogy bennünket It közelebb hozzanak aboz. Keressük lel aznkat a imaragdiziaü lengerazemekei a szirtek ölén, me\'yekről a nép azt taraja, bogy a tenger lottam, hogy örömmel kölcsönsök annyi péazt, a mennyi anyjának ssűkaéges. Eleinte bsllani se akartak erről. Csak miután bizto\'itoitam őket, bogy ugy fizethetik vissza, a mikor éa a hogyan nekik tetszik, mkerűft őket rábírnom, hogy elfogadták a kölcsönt. Ede* anyja akkor elutaaoti tgy köttli kénes fürdőbe. Anyja távollétében it meglátogattam. Amint beléptam hozzá, aem jött zavarba. Ugy laiazolt, hogy éppentéggel semmi különbséget Mm talál abban, hogyha négyszemközt, tanuk nélkül vagyok vele együtt,, vagy anyja jelenlétébon. Eo azonban nagyoa feszülten éreztem magamat A kecsegtető alkalom teljesen rabjává rel vannak összeköttetésben s tnnar tlvt tarától nem birttm uralkodni magámon." Vérem háborognak olykor. lázatan lüktetett, egésa tea\'tmben rettentő for- róságot éreztem. Képzeiődésem aj bél erőt veit __\'rs\|iam. a y bogy csak kus/ált, értelem nélküli azavtkban társalogtam. AZ aaaleaénv. \' Margitnak ftitüm szokatlan viatlkedésem, mert 88 8 lkérd-zit: Irta: Fehér Ignáo. — Mi lelte öei ma, hogy kérdéseimre iaeaak öniflíf",Ct,,m é" aWleg<Dy? Elm0Ud0m! "\'^Ektor\'megfeledkesve mindenről, zzenvedélytő A tukér ur „ivarra gyújtott és igy kezdteSrLríSL\' \| aggleicénységéaek történetet; Fiatal koromban én nagy Don Jouan voltam. Ha egy leány megtetasett, nyomban udvarolni kezdltm neki éa addig oatromoltam. mig oélo* mat el nem értem. Azután lova-szálltam mint a pillangó, ha megelégelte egyik virágnak a mézét éa a másikra száll. Belátom, bogy rosez, csúnya, . , ,. termeszei volt ez tőlem, de én a leányoket 0"\'®in! latewazony. okoztam: mért nem fejtettek ki több elleatalló 1 Miat4n Mhevülésembai eetraterl képeseéget velem szemben I Végre akadtam egy leánvra, a kinek ellent* állasán meghiusult minden Don Jouan-i képes- de ö ki- — Margit, édes Margitom, szeretem, imádon önt, enyemnek kell lennie! En önleledten át akartam ölelni, szakította magát karjaim közli. — Caak egy csókot egyetlen csókot az éa I ajkairól I Kél lépést hátrált tőlem. Szép arca komoly [ lett éa szigorú tekintettel nézett reám, Ugy á\'t ségem. Az ostromlásnak ezerféle neme, a melyekkel azelőtt oly könnyen bevettem bármilyen erös női aiv várát is, ezáltal megtört a szép Takács Margit erényén. Egy nyári táneuulats&g alkalmával ismerkedtem meg vele. igétö szépsége mindjárt az elaö látásra tibüvűll. Kisse telt, de mégis ssabalyos Miután lelhevülésemből ézzretértem. legyős-heieilen vágyat érettem, hogy lábai elé bontják, csókokkal halmozzam el ruhájit szegélyét éa bünbánólag esdekeljek bocsánatáért. Homlokáról eltünl a szigoraság és egyszerre kedves kacagással folytatta; — Ugyan, keljén lel kéram, mire való ez s gyereket dolog. Egyszerűen megígéri, bogy nem tetzi többé, aasal punktum. Olyan lett, mint ezelőtt volt és ugy váltunk el, mintha semmi Mm lórtéal volna köziünk. I Ei a kudare otak még jobban iniertllt vá- i testét könnyű világoskék szinü ruha takarta, I gyaimat. Láttam, hogy nem aaabadulhaiok ea pihegő keblét diaakréten, átlátszó LtQll-azövet angyali teremtés bűvköréből \| füdio, a mely siabadoo engedé. látni ^labastromj Rokonaim minden aileütése dacára elhatároz jlehéiaégü szép nyakal. Sötét barta hajában tam; hogy nőül ve<zem. , csillogó — bár nem vtlódl — csillaga aku Egy napon boldogtátiél tugártó arccal álli-\| ékszer ragyogott. Rózsát arca, mely elleniéi ben I lotiam bt Takáoaékhoz ét kijelenietttm, bogy ivolt világos öltözékével, olyannak tüntette fel, miután egy peroig aem élhetek Margit nélkül, mint caupa fehér liliom közt nyíló pünkösdi boldoggá tkarom tenni, nőül fogom venni, rózsát. Leköiö, nyájat modora caak igézőbbé \| Oili. álltam Margit elé, megfogUm két kesét, \| telték egész lényét. számilva arra, hogy most már végn meg fogom Leírhatatlan érzés járta át egész valómit, kapni Ki le aa elaő édes meayasasosyi csókol, mikor láncoltam vele; a kebléből áradó linóin Aionban Margit visszahúzódott tőlem. Meg-jylang-ylang illattól egészen megittam Ham. döbbentem. Abrándo .ni kezdtem. \| Szelid komolyaág ült arcán, midőn határozott Elképzeltem magumbati annak az órának baugon ezeket monda; I mámorító boldogságé, a mikor m íjd ez a leány — Nem lehetek az Ön nejt, mtrt nem ize-I ia kariaimban lesz és én élvezni lógom ajkának retem ; mindig tiszteltem és beosűjtem m>nt \| édes mézet. I bizalmas, jó barátot, de nem azertitm asaii az Másnap megiudtam, hogy Margit egyazerü, j igazi szerelemmel, a mely tgy básaaptr boldog szorgalmas varróleány, sztgeny, de tisztességei iparos stülök leánya. Ez azonban nem gálolt meg abban, hogy a legszenvadélyesebben udvarolni ne kezdjek neki. Kizárólag nsak vele foglalkoztam, nem törődve a „haui-voléa" lányok fitymáló tekinietével; nem törődtem gunyoa megiegyMeikkel sem. MarglP elragadó kedves modorával ugy feltalálta magát mindenütt, mintha osak grófkis-asszonynak aaüleiett volna Mindinkább nyájasabb, bizalmasabb lett hoasam, ugy hogy ogeazen elbűvölt Ez a bizalmasság azonban nem hogy bátorítólag hatott sagáhoa szükaégea. Hogy n szeretem-e Ont igy, azt aem kérdezte tőlem soha. Ou mindenesetre derék, beesületes ember, hogy előkelő társadalmi állása daeára nőül akar venni egy tisztességes szegény leányt, a kit szeret j de as ön beosüle-ttuégével szemben én is tartozom ezzel aa őszinteséggel. A bámulat oaudálkoaáa és boldoglalanaág vegyes éraéaével néztem magam elé, mig beuélt -Ugy tetezett hogy ss egész világ forog körülöttem. Én, a „Don Joaia", mindenre u voltam kéuülve osak erre nem. Alig tudtam azéhoz jutni. ifctf-K%D>m csütörtök Csak arra ealéksaem. hogy esküre emeltem! kezemét 4a beeső áhítattal ennyiig mondtam:\' — Rsköaxöm oanek Margit Üdvösségemre, \| U vagy öa lm a nőm, vagy soha s-nkt, 0 oem leU nőm éa én megtartottam eskümet. I gWgéay maradtam. ^ f — Bogy mi lett Margittal: kérdik önök ? Kéeöbb égy eipéaaaecéd beleszeretett, 0 U igasertUt es csakhamar egybekeltek. Férjének I ost ejty asép cipéssftslete vájj. a Józsel-téren, t — ugy kallóm nagyon boldogok. Szerkesztői üzenetek. J.ihallia aa Saat kávét"...... Whallott a\| aprkaaárta A. t. lm Kaaisss Patótihw Jót wjj mamit ttftné»\| Hiába u agglagáayak csak tttrelnetlenek mif a oyeada-featékkal neabaa la. Ma éa ktaa régi hogy a tárel astlias tg száll U agglagáayeket. Lapiulajdonos és kiadó: PISCHEL PÚLÖP Zala 60. stám. (. lap.) 1899. iulius hő 27 én 00000000)000000000 US Kötőgép gyár BÉCS fiVtMartaMfantr. 54 OOOOOOOOOOOOlOOüOO B, IIG! UlUUlUUT!\|i Köszönetnyilvánítás. Ö Fensége SALVATOR UFÓT fóhercieg udvarmeatan hivatala. Alulásoe Aakaetin-fjv. 0, csástiri éa airiiyi Fensége Salvater Lipót Pksrea Nmékllll meg taa elégedve aa aibttttalppal bélelt esipékkal. Ó Faaaéfs knseittk gyalog ktráaéaláaoa kaaaaálta a caipéket ét irasta, hogy libái asm fáradtak agy al, aiat máa klalaségaa cipőknél. Káléék agy pár ndáts ctipót, bogy WRak a aiitájára kéaaitseaek aásikat aabaattalpliélÉaaal, agjrwaaaál a eipéaa-aél a astia küldjék ida. Hisaattk. hegy * taéáaaralpík ép aly Jak iNiark, éa ép aly mrgfrlrlali, • malmi mrgfrMk taliak a >ia-lamealpék. Zágráb, 1898, jaliaa hé S-áa. ( R A N L kaaaárkapitáay Magyaromig volt alaki kwlaeka, a kAdgatgatial UrM* aWka, a klvatke aSkat ltja: Tintáit Doktor art Aa »«b«mbtUta ciipík kttéáéakaak bli anyaitok. ndtántaa la puhán járok meg.iünt miudan Ubl»ji»om, ngy bogy — a«t htoitm — Itbbajota aaaial tovább orvoatáat n«m Igényat. Siívm laawaát kloaSai Diauaoa. 1897. évi aaptamber 17-én. Tw.UH Un 118—50 WEKIRlf SÁNDOR óvjuk lábainkat hidegtől, nedrwségtfil és meffhüf éltföl. HAVONTA 300 400 márkát ke-1 ©Ö rcalictnok bármely foglalkozású i személyek költség és kockáztatásig nélkül. Ajánlatok „T. D. »9U\| alatt Leipsig-Lindenau. Hinci tSbbé lábfájáil Sem tyukawn, aem Insdós láb, aem börfceményed^a, sem lábdaosnst, aem lábéfléa. Riivid idői viaölía után m rkönnyebbfil a Jiráaa annak, ki aataéW dr. Högyee-féle, aa eféss rlttgw asabsáalsiasett iikMttaliM-léssel látja al. lettMTuUnági 1 frt «© tr, egjurrt 60 Ír-, kmtiilp 40 fr., gyermekeknek \|ele. áa a.baattalpbélta klttaiaégét lagjobhaa biaeayltfa. hoy tn n kir klila kaéarrrgark éa a aa. kir. áaaijéaiigark réélg tttee pár ■aállKSalall. Saitkálééa caakia atáavéttal. va«y a ptaa atátofN bakáidéit uallatt Ftilvilago»itiok, preapeetaaok éa késaéaotavilvaaitáaok tagyaa. IC VbasaMaéékaak magfrlalf ánagréméa;. "Jl Á1U lánot .labraláru-^tár kat\'tl társaság BUDAPEST, VI., Sziv-titoaa 18. llbngukági Mitisi kj^i főnyeremény: 50000 korona-\| értékké tőbb, kisebb nagyobb nyeremény, ősesesen 1006 nyerem. 100.000 kor. értékben.\| Egy sorsjegy ára 20 krajcár. As őaasaa nyereményeket ktvánstrs 90°, evoalsaal azonnali lk»»pa«b»« beváltja Badsptdra a > Hvraara. Magyar Alta-1 lánoe\| Váltóüzlet Részvénytársaság, V , Dorottya-utca 8., vagy\| \| Nocgedeu a Szegedi Kereskedelmi ée Iparbank Ezen pénzintézetek a nyerd klvlaiSglra késiek sa 50.000 korona értékű Nsyerrményt \|egy hasonértékíl szegedi mintaszerűen\| {berendezett tanyai gazdasággal is be«\| cserélni. i Huxán SZEGEDEN, a MdllUá* utolió napján ISOU.Hzept 10-én ea\'e 6 árakor. Sorajegyek kaphatók bank- éa váltóOzletekben, sz öaazea dohány-\| töudékben éa egyéb elárusító héKeken. Viazontelárusltók forduljanak a kiállítást rendező . ^eÉetá kim Szövetségéhez,! BUDAPEST. IX, ÖUál-at SS . Kéxtolok. "«\'-• KERÉKPÁR RAKTÁR DN6ER DLUONir ELEK isirt i s isk táimíktm MAGY\'KAVIiaU s világhírt y\| Premier helical" kerékpárok ttképvlaalete ée raktára. KitQnö járású és solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 írttól felfelé. Mlndeanraail kerékpár alkalréaMk dia vétaattéákaa trlrsiirkrk luin éa kéwl > . Nyomatott Fiachei Fülöp laplulaVioDoeuál Nagy-liíaniaaan 1899. Huzsonhatodik évfolyam. 61. szám. hHkwtM\| Viraekla Iplhl TimM Ptltp ktar. ItralrfMbn 4 Maefcaaaiánl artekeaei lakai napsaidat 4. a. 4-4 én Hu 14a kiinti a lap axallaail rear» roaatkosd mlndan kAelaatar KiadStüraUl VároeMiipllet: fífU tWSp ktnyr-ketsaked&M. ZALA aiónmta AMI Iftaa tara It ksreaa \|4 IK — ka Ntm 6 tawtf <1 frt - Kk Noeéim • kotW. (I M 60 te. Nriltaér M R)Mnaivak, vstsaiat a MsórttaAr Toaatkoaik Fiat ka) FtU tMMaHtplN Politikai lap. Megjatenlk NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csiitörtökön. zare Btraartstlpa tsvstsk eaak im 1 bt) hgatotuk al. ánMkn(aii Nagy-Kanizsa. Iö99. Falalti xerkeeitt laala; Zéaóae Siorkeaitttlrs: firai I^H, Vasárnap, julius 30. képzelhetünk hazánkban egy parányi! falut, egy oeöpp községet, mely nem kivan részt venni belőle. Mindenütt fel] fog hangtani a költő dicsérete, de frázist éa üres szóvirágot sehol sejfogunk hallani mondva csinált erőszakolt ünneplést sehol se láthatunk majd, mert csak a sziv, ,a rajongás fog ó róla beszélni, s i tisztelet és szeretet less ezen ünnepnek a főrendezője. A hatalom képviselője meghajlik majd a még hatalmasabb szellem nagy* sága előtt, a büszke főúr leteszi az elismerés pálmáját a népköltőnek, az értelmiség megköszöni a sok élvezetet, a mit versei nyújtottak; s a nép? as ünneplők zöme ? ... oh ! az tapsol, vigad 8 örül a nagy diadalnak, melyet a köréből származott egyazerü poéta vivott ki ország és világ fölött — a tollal. És a karddal ... nepelnénk; olyanformán, mint nem ia oly régen, Jókai jubileuma napján, Da különben fönségesebb így Petői élete, hogy abban a kardnak is. eaertp jutott A gond viselés Akarta* igy ■ ő maga ia. >jfl\| ___A kinek dics teljes nevét fél szé zad óta nap nap után hódolattal, osocfálko* zással és büszkeséggel emlegetjük, a kinek örökkévaló müveit ugyanannyi idő óta nemcsak a könyves polcon tartogatjuk, de egyúttal lelki örömünkre és igaz épülésünkre imádságos könyv gyanánt olvassuk is, s a kinek fényes emlékét március idusán soha meg nem szűnő kegyelettel évente iőlelevenitjj&k, — a magyarságnak ezt a páratlanul álló tüneményes alakját, julius hó SÍ-én egy szépen tejlődő ország, egy nagy multu nemzet, ogy lelkes nép fogja I oh, miért hogy ez az öldöklő eszköz határt nem ismerő hévvel ünnepelni. L belejátszott ebbe az üstökösi pálya-Ritka nagy ünnepünk lesz. Nem i futásba ?! Talán most, másképpen ün« nOU estem el éto, a Acr wapirir* Tulajdonképpen gyászünnepet kellene moat ülnünk, mert hiszen tudjuk, hogy a vég.etas icgesván Qt kőzetben\' — a fejéregyházi aikon — vérzett el ifjan a nagy férfiú, ott dobbant utolsót i hazájáért * nemea aztv éa akkor némult el mindörökre a dalos ajk Mi azonban rnégia örömünnepre \| készülünk: virágot hozunk, dicaénaket zengünk. 8 ez jól van igy. Petőfi 1849, julius 81-én naiu halt meg, caak halha-j tatlanná lett Nom a vad kozák dárdája {döfte kereiztül, csak A Géniusz bori-I totta rá láthatatlan fátyolát Porait I hiába kereaaük a földben, mint akár I Mózesét éa Mohamedét hiába keraaték. Van-é tehát okunk szomorkodni f Kivált moat miután megérnünk adatott hogy \'N TARCA. A Petőfi ünnepen. iiaaa jmnmi jo KüllO ti lita agy sacmtlyben I Ka aa al nagy, a falaael t S a rejialy kegy kl* halálai tlksaály takarja al. HtU léaa anjriaa.tbaa Hol • a-rrt van ktH pora ? tiltat Mayeo SMtesrkint Igy líraija M a hess! Legaaélkal (laaak koaaá, UlkwSlaak aatp <laléa — Mintha aaayha aaállott volna I Ah ! nom la hall mag lataa 11 Naa la kall mag! aaa engedi A magyarok Istene; Ast akarja, hogy Inainkat Ébrss tartaa aaalleaa I A aaaliadsAg aictatsltl Orekrfgll hagyta rásk : Tíilo Is4\|sk, ksgy a i«ktl Buldog nam laliít kaitsk I Otvsn étsa eaest aaUlUt Ma ttnnaplt a aeassl! tnnapal 41 s itabotlmlff /ypniHHfr, tmriUl Délibábok. Tiiboly Vtctor. A csendes tálul mindenleliíl bércek kos sorút. Iák. O.yitn voll sí, mint «\'gv világtól elvonuli I remeit, itki\'n lényből. ragyogásból, at emberi I vagynk urksi-igától már nam akart magának semmit. Caak magának ált, éa nem akart látni egyebet, caupin a fölötti raoeo)gó agat. Ilyen csendes.-k, megvonniuk voliak a lakói \| ia. Ugy érésiek magukat olt a magas bércek I között, mintha a )ó«»g\'>e Istan Olt ta volna Okét I köríl saeratö, meleg karjaival. Megvolt a mindennapi kenteiül es int eilogyaaatollak békés ativVei \|éa hálát adtak érte annak a halalmaa Szellemnek, aki órkódCit leletlllk. Ai ő vasárnapjuk vo I caak igasáa a Jé Itlaa I napja, Oa.tegyöliek iépn a leltéire "•aaaalt I templomban, ahnl lliiriuath Kndre, aa aklétala érdemes tanítója, olyan aatp Igéket tudott mondani \' a mtlnkéról, a megelegedéeről. a békéről, szeretetről, mihihacask bibliából olvaata volna. Att\'lán lelSIt at orgonára, »<\'pégee \'Itenhai tves leánya I pedig niel\'éjo állott; ugy kenitek al a gyönyörű laollárok\'. •Sokszor a nép netn ia énekelt (sí padig I ugyancaak nagy önmegtagadás egy kálvinista \| eklezsia hivaliöl!iraklioga raktor ur leányának i a gyünyörti Harmatli Oisallanak, angyalt éna ét! Hután hdlhsaaák. Aa vult még oaak at igáit gyönyörűség t Asl hallgatni valóságos, imádság vek. Yerllak, asstonyok háiralordaliak és kAyka-lábadt Htatnahkel néaték sst as éneklő angyalt, akinek lágyan csengő hangja steid, aknaira \| keltő rezgéssel bullimtoti át a templom ostlnpáu ! éa belopódzott atépen a hallgatók saxtbe. Mar scrdttlö leányka korabaa ksadts eal as áhítatna szereplést a egyszer csal aat vették fsara a b4nae gyönyörködő litvek. hogy a kis l«Anysat>ol nagy leány lati. At ssstunyok vették >tre legalsóbb. Aztán mindjárt ut ia kezdtek gumli>l kötni a lÖ\'ÖH. hogy mi less at eklesatából, ba esi aa éneklő mis vult valami Idegen lérli al fofja vinni >a laluból. Mert hogy elviszik, aat fciawiyeara veiték: miután a liluban nem volt koaaá valé urilsji.i senki. Hanem aa aaeaoayok nem azért sasaqpjrok, hogy tarvat aa tndjanak csinálni. A kiabataal aaaaoayok aat gondolták II, liogy mlnekutánna a raktor ur már úgyse mai gyerek, at Iskolába mf ugy ia sok a gyerek ; keli ide boani villa mi derék segédtanítói A többi azután már agéaaan magatél megy. At megszereti a gyé-nyőrá tiiasllál. lUtella a rrctvr írnak egyaiiaa leánya i annak a kedvéért insjd caak lemond AllitaAról, vagy le inkább a lengem ai etaóagel % Halni párnak, atatáu eUfldegélnék egytttt, egy ledéi alatt. WEISZJAQUES butorraktárában N agy-Kanizsán KéUlttb^l) tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk. ro«««ro ilylH. }í,yöiigyházzal brrakalt slb. háló- ebédlő és sálon szoba bútorok, ovábbá mindenféle más bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékellebb árak mellett kapkatak Mf Kraet ár)«>Kyzék klrátiNlrn iiiKy«>tt küldetik Nafv-Kanizsa vasárnap azóta — ötven év alatt — n a mi halhatatlanunk meghódította nekünk — irodalmunknak — az egész művelt világot? Van-e okunk gyászra, mikor angol, bross, francia, avéd, finn, török ismeri immár ás méltányolja elméjének tüzes termékeit? Keuu. Mi csak örülhetünk, hogy a kiskőrösi 8 egény mészáros Ba följutott a világirodalom nagyjainak sorába és ott is az elaők közé a Mi csak örülhetünk, hogy akadt 4ántos, ki a magyar alföldi nép zamatos, erőteljes nyeltét szalonképessé tette az affektált, cikornyás nyelvezet ellenében. Örülhetünk, hogy a nehéz időkben úgyszólván lelket öntött szegény küzdő honvédeinkbe az ő bűbájos dalaival. Örülhetünk, hogy egy hőst ünneplünk, a ki a csatatérre vonult hazaja szabadságát lrilriisriftRi s a ki a véres mezőről szállott föl az Olympusra. Lfsz és legyen is örvendezés országszerte s a kik lelkük mélyéből vesznek részt az ünnepségeken, azokat szent és magasztos érzés fogja áthatni, azok érezni fogják az ünnepelt szellem közelségét és reményteljesen térnek majd haza Hisz nem hagy el minket a magyarok Istene! Mert a mig méltóan tudjuk meg&lni nagyjaink emlékét, a míg hálásak tudunk lenni koszorúsaink iránt, mindaddig meg ia érdemeljük a nap éltető melegét s az anyaföld áldáaoa termékenységét -A munkaprogramm. A nyári #ünet Széli Kálmán miniszterelnökre nézve nem a pihenés nspjai. A lorró hénapokat nagyrészt ratóu birtokán tölti ugyan, de azért olt is elloglelják öt a két tárcájához tartozö Zala 61. szám (9. lap) ügyek és onnan is gondosan vezeti az őrsiét \'egész politikai eletét Figyelmét semmi mossanat sem kerüli el, legyen az bar tonlo, vagy jelentéktelen. Észrevesz mindent s e szerint alkotja meg Ítéletéi a lelett, minek a külömböző irányokban történnie kell. Mindenekéiöli az ország közigazgatására irá> 1M99 iuIih hó SOén A fityeházi férjgyilkosok eMaUkelyene V , Megírtuk annak idején, bosy Btjfcfín Györgyét ée Sifter György né ftlyeházi lak* totál azon gyanú alapján, bogy lérjeiket megmérgezlek letartóztattak. A nagykanizsai kir. iflvvéaysséfc, mini bümetó Inyozla tekintetet. A >állottilttnk, melyeket bíróság folyó bó S3-Sa (áttolt sért uMssbsn tar-utólsó időben a főispánok körében leti, elég gyalta ezen bűnügyei és a befejezett búsvsdt I világosan mutálják, minő nettemben akarja a. viM«ai»t aiapjtni a kir. Ogifévaek .adu.asya .. . . . . .. , / . fo\'ytáu . évi május bó lMöl letartóztatva levfi miniszterelnök az adminisztrációi vezettetni. Az ^ ^ , Sl(ter l{f4rgT ^ln)ér« \| egyoldalú pánmozzanalni Széli nem akaija a; elköveted a btkv. 278 0-ában meghatározott gyil-s közigazgaláaban érvényre jutattni A közi-1 kosság bflmelie mlat. valamim Bogaim líyórgy gazgtláa feladata az, bogy minden népréteg i eére mers elkövetett a btkv. S78 f-sbsn megkala I minden szükségletének szolgáljon, már pdig1 f"0" >"»» bántéltének a nem teljaailhéíi esi • kény befolyásolja. Előreláthatólag további /alto-aasok is lesaaek a lóiapéni statusban, de semmi-esetre sem o y terjedelemben, mint néhány tlen-zeki lap követeli éa nem is abban az erielemben, btkv V. f, É. . .... bekezdése szerinti részessége miatt,\' mint bünse* feladatot, ha párlón- ugyanossk I89Ö. évi május hó lfHÓl letartóztatva lévő ösv. Bogatin Györgynél a btkv. 278 §-ába ütköző gyilkosság büntette aaiati vád alá helyezte és mindkét vádlottat továbbra ia vizsgálati fogságban tartja. hogy minden uján kinevezett löispán mindeneke-1 u EHenben mtguűn.ede a kir W ,, . . „ . József lityeházi lakos slso gyilkosság bűntetté- öll az ellenzéknek kell. hogy tessék. jnek resMM9ga miaU folyamatba lett bűnvádi Ezekhez a rendszabályokboa legközelebb a eljárást, közigazgatás reformja csatlakozik. A vonatkozó \| A kir. törvényszék határozaténak indokai a törvényjavaslatokat elkészítik s valószínűleg s \| kővetkezők : Sifltr György Atyeház< lakos lt>7.. jövő év tavaszáé a képviselő ház elé letjesztik.4i,i0M,b« * **** elhunyt őszre a kTóTabTÍottség, a delegációk és a hor. Ha,ál? ^T^X\'SMiÍL* Wvé»yséfci , . . . ... orvosi boncoltál lelit-UÖ szaktriók a balel okául vál orsságos bizottság öaszehiváaa van kilátásba j iuberkulozist állapito\'tak meg. Egy év múlva a delegációi I es pedig I. évi lebruár elt^éli feljelents tétetett, bogy ugysncssk Fityebázán január 18-án flefsvia György t\'ljssen hasonló jslenségsk közt hall él, mint unnak idején Siller Gyórgy. a nyomott. folyamán megállnpitoiták, hogy Bogalin Györgyön észleli betegségi tünetek aa veve A mi a kvótabiaollaágot és illeti, ezeknek összejövetele az osslrak parlamenti I viszonyoktól iügg. A legelső leltelel természete, i s»n sz, hogy ss osztrák birodalmi gyűlést is nét összehívják, A második feltétel meg az hogy az osztrák ellenzéki pártok ne caináljanak obalruk- arzén mérgezés kórképéi mutatja, de aa rtákmóit ciól A detonációk megválasztását persze nem le- vegyvissgálat megállapította aal ta hogy Hogatin György testében <elemes arzén méreg vull, és bogy a csekély hullarSaabsn lalált arasnasv mar magában véve elégaéges volt a halálnak elö hel megakadályozni, A delegáluiokal országon* kint választják s e választásoknak nem kell ok- vetlen a képviaelöhás plenumaban lörlenniÖk. A \| ídeaéaére. kvplabisoiltág megválasstáaál obalrakoió allal \| minden ess re meg lehelne gátolni, csakhogy eb-\|« méraét Sifter György né Öl kapta, Unsk ben az esetben, ha ugyaaia e közt a két bizolt aag sóst megegyezéa nem jöhet létre, iamet a A nyomozás kiderítette, hogy Hogatin György né térje tgy é\'yvel azelőtt mergeséeí tűsetek közi hslt msg. As exhumálás utján megszerzed tmllsré-•zekben, a megejtett vegyi visageUiok tikalmával Ikoiona döntene ée est aligha óhajtja az ossirék Uyan mennyiségül arsénasv talaltauxt, msly nsm ellenzék. Valószínű tehát, bogy a delegáció es a egy, de öt ember éleienek kiohtsáhoé <t tle^segts kvóiabízoiltág vá aaztáiái nem fogják megobslru- D»c;tra annak, hogy a boncoló orvosuk i»s» ! élni. I A mi t horvát ortzágot bizottságot illeti ugy l láltzik, a lárgyaláaok uimi eg el fognak butódni, \'de nem lehet kétkedni, hogy vegre is M\'eaűl s \| kielégítő megegyeses. Siller György, sem pedig Hogatin György halálét inérgeaéMs Östtefüggtabe hoani nsm tudták, a \| mennyiben a halál okai mindkét esetben máthan találták, még sem lehe> kétséges, bogy mindkét esetben aa arzén okozta a halált. A kihalgntolt tanuk vallomáséval igazolva van, hogy ugy Sillsr György, mint Bogtltln György sa Hat cz a kisbaktalparadicsomi viszonyokhoz; Egyik déulanon kiment megint a bércek köté. — Meg vagyok bebooátvs tpim. fin tsinétsnö képerfyagyon zseniálisán volt kigondolva. \'LeüU é< tzep uö-e lejét lenyerébs hajtva, álma* Ie-zek. Hanem hál azok a it apró gono«t szellemek, j dozva nézett a mettietégbe. Aa apa eltápad\'. akik cak szert röpk\'dns. szerte a löldön, bogy\' Valami ctodálaioe bűvölet logla el. A varallan kijelentéire minden gondolsl msg. a l-grejtettebb kit paradictomol ia lelkereeiék; Mintha lailniailtn szellemek szálllak volna állt agyában. Csak nagy tokéra mondta r«aketö éa va\'smí módon a magu< részére meghódítsak: melléje, suttoriik neki varázsiaiba ejtő Igéket, ajakkal : Kls-Baksfí községét it megtalállak. Karjaikba vették es ragadták magukkal lamsrsilen — Ha S\'lvtdotk ss a vágya, én nsm éllek E mentek oda ím egy műkedvelő ottpaUaL I vidékén ál egy nagy nagy városba a ott leteltét elleni Pedig egészen egyedül mtredok. . A nazy-bakselas, amk már künn Isklak a egy tüadöklő terembe, bői a ragyogó ts-ptégtk Aztán as Ő könnyei Is megeredlek ée sírtak aagyvi\'áfba<h ml » bercektn, — egy műkedvelői I tündér világában s«rek vártak ö reá. ÉnekeinI mindakelian. csapatji szerve/let «< bs\'anuliak egy énekei ktzdell, mire a ráálüggeszletl ssemekbe könnyek , nép ziaművet. As elnadá rt meghiviak a kit- sthárogt«k„ és zuiió itptokkal logsdlák tnsktl. baksaitkai is. ö elkábult a boldogság éi, a gyönyörtől. Sírni kez- Az álom, mely leikért szállott ott a bércek le- KI is mentek. Végig hallgatták: Ideit örömében. tején, valóvá lett. Megnyílt elölte a bllvfla világ, Hanem ebedé után odi seregleltek Hnrmath! A leáldozó nap aranyaugarai osókolták a bér< mely babérokai terem, káhulrlha éji, gyönyörökbe Gizella köré ét asl mondták: cehei. Egv meleg tugár ott reszketett az álmedozó ringtt, — Hej kítittzonykám, akkor leli volna gyö- leányka homlokán, mini egy ágból eaalloli glória- Hamar leliameriék benne«a ntgy kincset, nyörttség iHtlga\'ni est a színdarabot, ka maga \| fény. A uinészigaagaték veri^nyellek Ígéretekben, énekelt volna benne. I A falun már az eti homálya Üli. hogy megnyerjék. Ha tudlak volna, hogyan megfeküdle ez a; Megkondult tzet\'eli harangszó. Csengő hangja! Amerre meni, mindenütt diadalt araio\'L Neve mondát a kisa«azonyka ábrándos szivét. I többszóröa vittzhanggtl hullámaotl lova a bércek csakhamar ismertté lelt u agán országban. Átlói lógva igen eokssor ki-kiment a l«lut között, Minden Isllépéss lelt házat bistosiiott. körűi ölelő béreek t\'tejsre s onnan nézed álma* Harntalh Gizella felemelt^ fejét, megsimogatta\' Szép váll, ki Onóen aagy temperamentummal dozva a -ködbe menő síkságon ét a messzeségbe.1 homlokát. Azlán réveteg széniekkel néaeit körűi; IjttssoU, elragadóan énekelt. A lapok mindenét l Valami érthetetlen titkot vtgy keletkezeit i minlbs tz eltűnt bűvös vízió képeit kereste [azt Írták róla, bogy a múzsa igazán hotelokon lelkében eUsállani onnan mensire. valahová ki volna. \| ctókolla, egéss szivét, égést Wkei beletudjt tdat s nany vilagba, ahol uásan e eren hailgalntki Htta^rjurfíiNj j játékába, dalaiba. aaokai a dalokat, aaik az ő szivén kereezlültzü- Nem Tudott vsctorál aem enni. Elárant itták mindennel, amivel ctak agy lataa rödnek ét tjfcáról leetengaek. Vers-nyt kezdett 1 Mikor az aggódó apa szinte reszketve simo* I ktgyslméböl való hivatott mű véts tói botdogilaai dalolni, csattogni az érdéi madarakkal. A máikor gatia meg lorró homlokéi éa gyöngéden kérdezte lehet vidáman mosolygó, beszédes leánykából merengő nincs-e valami bsjs, — a leány zokogva borul-1 £t Harmath (iizells a dicsőség mámorabsn. a hallgatag, ábrár.dotó hajadon leit, aki ssüknek I apjs me lére es csak annyit tudott kimon \| diadalok legmagaaabb (okán, a folytonos ttauepUs érezte csendes faluját. Idaei: f italában, mégtem volt boldog. Nagy-Kanosa vasárnap Zala 61. szám (S lap.) arxéo mérgeiét tünetei köxt haltak el; de iga-tolva van aa ia, hogy mindketten olyan anyagot vettek be éa attól lebet\'ek hirtelen rosszal, melyet Siller Gyórgyné patkányméreg gyanánt szerzett be, a mélyet utóbb B igatin Öyörgynének . azért adott ál, ho,jy adja be azt tétjének ; Jó lesz lóle, ó is beadta aa övének, az ia jó lett tőle* vagyis meghal) a méreg bevétele mán. Hogy a halált az arzea méreg o ózta, aat Igazolja nemcsak az orsz. müv egy eszeli vélemény, hanem maguk a vegyvizsgáidból sikert nem várt orvosok ia elismerik, hogy boncielelük a mllvegyest állal kimutatóit nagymennyiaégü méreg folytán fellépő kórbonctani elváltozásukat ré«<.ben tartalmazta, de nem oly kilejezetlen, hogy már dőre ia mérgezésre gondolhatlak volna, hanem ók a halál okát Siller György esetében csakis a beállott todóvérzésben keresték, mig Bogalin UyOrgyaél azért voli a halál oka tűdölobban keresendő,mert az ezt jellegző kórtünelek könnyen ősszetévi asthetók az\' arzén méreg tüneteivel. bogalin Gyórgyné azt adja elő, bogy azt a lehér port, melytói (érje roe zul lett, Sifier Uyőrvyneiől kapta akkor, mikor tóbb napon át távol volt hazulról éa Sitteménél tartózkodott, kinek panaszkodott, hogy férje bánt ilmazza, mert Lovrtk Jóiaetre feltekenyked k; de határozottan tagadja, hogy a kapott »zer mérges hatását is SMrte volna, hanem azt hitte, hozy caak varázs* azer, mely leijének léltekenységét meg lógja ea&ntetnL Sifitr tiyörgyné a vizsgálat során azt adta elő, bogy a patkany irtó szert 1897.\'őszén alégrádi gyógyaaartárbtn 5 lor.ntért vásárolta és ennek legnagyobb részét térje az ö távollétében, dec. 16-án megette; a maradékot pedig Boga In György halála alán két béllel Bogalin Györgyné, az ő engedélyével elvitte. Ezzel szemben azonban Si/tr Györgyué a csendőrök éa Pokecz Kovács látván bíró etött beismerte, bogy Bogaiionénak azért adta a szeri, hogy azt térjenek beadja. A kir. törvényazék vádló laak ebbrli védekezését ügyelembe nem veheti, mert egyrészt tehetetlen az, hogy valaki patkány irtó azért, tehát mérgei adjon máénak VMrázaaaer gyanán1, más-részt kélaágteieu ar, hogy filter Györgyué a mérget azért a/erezte be, hogy ast a Szobolics Józseffel való ssarelmi viszonyt miatt ót folyton bántalmazó férjével megetet-; az pedig el nem képaelhe ö, bogy valaki teljeaen ismeretlen azért vegyen be orvoaaág gyanánt; tehát lehetetlen feltételezői azt, hogy Siller György löidm&veló ember letére a mérget önkéut vette volna be. De megcáfolja ezt a védekezett Bogalin Gyórgyné vallomása és azon körülmény, hogy a Siller Györgynénái 1897. deeember 2l»en foganatosított bírói házkulaláa alkalmával, az állítólag a polcra heyezett éa ott felejteti p Ikány-méreg nem laláltaiott m g. 1899. jolias hó 3(Ma hívásnak nem volt eredménye, mert a meghívottak legtöbbje azon véleményben, s— hogy ezen ünnepély rendezésére megvaít^-áz arra hivatott erkölctn testület : az „Irodalmi és Muvészfh Kdr, melytől ast várta, bogy még as utolsó órában akcióba fog lépni, — az érte kezléten nem jelent meg., Hogy TuMy Victor ügyvéd ur magára maradt a mindenesetre dicséretes tervével, a fen- de hiába éa Művé- lottat pedig abtkv. liffi utközö . „ja! j8Mti Kör paritásának. Tudjuk, hogy Mindezen adatokból kétségtelen az, bogy Sifter Gyórgyné lérjének szándékos megmérgezéae, után mérget adott Bogalin Györgyidnek avégből, hogy az ia megmérgezhesse lérjet: de kétségtelen az ia, hogy Bogalin Györgyné a kapott merget térje italába keverte és ezzel életétől megfosztotta. Tekintve, hogy a két vádló t cselekményt, tervszerűen, a beállhaló következményeknek latba vetésévei párosult higgadt megfontolássá! hajtotta végre, őket és pedig Si/ler Györgynél a saját lérje ellen elkövetelt, a büntelölörvénykönyv 278. valamint Bogalin György sérelmére elkövetett szinten a b\'.kv. 278. §-ába üiközó j tebbiek által indokolva látjuk ; i gyilkosság httnteltének a btkvjö. j. 2-ifc pontja keresní;k okát az Irodalmi é azertnit reszes ég miatt; Boyutm Györgyué vad\' lottat pedig a btkv. 278. § ba ütköző a sajá., f _ . . , — lérje ellen elkövetett gyilkosság büntette miattU kör elnöke: Iémy Zsigmond polgárvád a\'á kellelt helyezni ét vizsgalati fogságukat, [mesternek hivatalos el foglaltsága nem a bűncselekmény súlyosságára v.ilő tekintette \| igen engedi, hogy ünuepélyek tervezó-mindkét vádlottra nézve továbbra is fenn kellett j sévol foglalkozzék. De hisz ott van a József ellen az eljárt, beszüntetendő kör ftlelnie; » ki véletlenségből a vo\'t, meri vele szemben it vizsgálat I dyaman \| magyar irodalom tanára ia, Neki nem semminemű terhelő adat nem merült lel. Igaz került volna nagy fáradaágába egy ugyan,. hogy ö Bogalin Györgynének előbb sze• olyan ünnepi műsort öftsaeáUitani, mely retóje, utóbb pedig jegyese volt, de ebból kilo-1 a halhatatlan költő (licsŐitósóre szolgált lyólag ,emmi kórülmény te mulat arra, hogy, , ( kör jövodel. ellene a bünreszesség esete forogna lenn , , , .. . , J Megjegyezzük még, hogy Siller Györgyné 37 [met felomtwzUi dalárda melytől ugyan éves és 1 gyermek anyia, Bn^atin évea és 6 gyermez anyja. Györgyné 40 sokat nem várhattunk; de annyit mégis, hogy néhány hazafias dallal réaitvett {-volttá—aa ünnepségem „A> egéaa nemzet a költő halála ötvenéves évfor dulója alkalmából emlékének oltártüset - Vároal kü/.KMÍI<V Városunk! ^l™? miniMf.tor képviselőtestülete augusztus hó 3-án! HE ""^klapban ea mi, mintha nem délelőtt 10 órakor Csertón Károly al ispán elnöklete alatt közgyűlést tart, mely mérnököt ós a v. számvivőt. Az utóbbi roknak adta a világirodalom egyik legbámulutosabb tüneményét." is tartóznók az ünneplő nemzethez, usak egy derék asztaltársaság által gyújtott mely alkalommal megválasztják a városi gyengo m^,nél lógunk hálát adni ,a mérnököt ós a v. számvivőt Az utóbbi\| Mmdonhatonak, hogy nekünk, magya-választás által netán üresedésbe jövő egyéb állások ugyancsak ez alkalommal lesznek betöltve. — Kijegyiés. Bellik József dé i-vaau\'i allo-máakezelő Mura-Kereszluron ejeg/ezte Oertlatr Mariska kisn-zonyt Na^y-Kanitsnn. — Petfifl emlékezete. Tuboiy Vietor ügyvéd, megyénk ismert poétája, — tekintettel azon sajnos körülményre, , , . . , . i___ . i-i * lm r éa U/erbach Jenő tan rok helye. hogy városunkban egyedül «„/í» Eui\\ \' \' Magyar AsztaltársaságH ünnepli meg Petőfi halálának évfordulóját, — folyó hó 26-ikára szűkebb körű értekezletet »,lör éuele,nL Hőadasaval Domtbty Annin váguj- i • x„ , .. ,.. ., , _ helyt lantr bízatott meg. A trancia- német — hívott össze, megbeszelendo, miképpen ^rajai 1:l„.zék80t u ilUMt régibb lehetne ezen emlékezetes napot váró- mt,áraival: Dr. Villányi Henrikét Sowum Vllmoe sulikban is ünnepélyessé tenni. Á meg- tanárokkal töltötték be — Tamárvkllaakaak. A piarista rendkor mány Dr. Pőrw Cynll tanán Kama«árol Kecskemétre, IWhIh Tibor tanári Lévár.t, Dr. Ctirkmm Géza tanárt Nagy-Károlyról Nagy-(utni/s-ira, Sí Unk\'y István tanárt Trencaénről N .gv-Kamaurn Fiuntr Gyula h. \'anárt Kolozsvárról Nagv-Kani-zaára hely«ste át. lletíillei lett még Srkullt Eraó A leltő keresk. iskolában n malhem. elöadá-sával Miller Vilmos sombort tanár éa a magyar A dicaöaég fényea világán át meglátta azokat a aápadt arcokat, amint pálya\'ártai ránéztek. Aztán, mikor ugy eaténkint fáradtan, kimerü len haza tért szűzi Otthonába ia ledobta magáról a fényea kotornusát és halomra rakta a fényea koszorúk it, ott már nem látott a lényből, a ragyogáabOl temmit, hanem eaak ások s aápndl irigyaégtől torsait arcok lebegtek előtte; azok a hideg, tar lóskodó, biaalmstlan alakok, akik olyan édet gyónyórűaéggel széttépték volna azokat a koszc rakat minden alka ómmal. így a magádybao mindig valami kinoa fásu t> Ság lepte meg. Eszébe jutottak azok a jóság a, szelíd, ábilatos kepD, egyszerű lelkű emberek, akiknek ő ott abban a aia b-rci faluban vasárnaponként énekelt. Azok nem tapsoltak neki, az igaz, nem árasztották el koszorúkkal; de az a könycsepp, mely az ö szemükben ragyogóit fel egy-egy csendes, laaau, vontatott zaottár— nekre, egy egész világa volt n szeretetnek, ragaszkodásnak, Aa voll az igaai dicsőség, melynek nem csapén fénye volt nagy, de melege ia. Aa voll az igazi boldogító diadal; ez Itt caak delibáb mind, üres délibábjai a lelkei boldogító dicsőségnek. Hej, ba akkor, mi-or a bérctetőrói lázas víziók ragadták ezek leié, o yan jíTladTa\' volna, iaint muat, hogy nem a nagy azerepléaben, nem I diadalok mámoraban van a lélek boldogsága. Itt c-«i addig van, addig él mindenki, mig szerepel ; azután meghall; elfeledik, rádobják a tele dea rideg hantjain Itt nem jár a szereltnek síron tol ia éltető emlékezete. Aki itt a mullté lesz, assal többé nen&bibehidik a jelen. Az már ugy tekintheti, mintha airba asállott volna. Hideg, szin\'e tagyaazió ez a világ annak, aki Iái és gondolkozik. Itt ctak élni lanáoaos, mélyebben gondolkodni nem. S ik>zor igy virradt meg Harinalh Giaella ko-szomi között, gondolatokba merülve, mély keserű-seggel. Ha ö még egyszer visosamehetna abba a csendes kis laluba: a szerelőt, a béke, az egyszerűség mámortu an, de boldogító világa hit I A ki\'-haksai k azután is cink egybegyűllek m\'nden vasárnapon az ű szerény kis templomukba ét elhallgattak a rek nr ur szép predíkncióját. Moai éppen oly meghatóan tudót be-zelni n iuuii-k\'iról, msgelegadésról. bókeröltszeretelrő .c-akhogy valamivrl tzomoruhb volt a be-zedje t-, nteg httiigju is Minden vasárnapot körülállták a hívek Istentisztelet után as megkurdez\'ék: mit ir uz ő jó ki\'atttonykajuk. — Nagyon boldog lehel. Igen nagy dicso egh -n van mindenütt! — mondta Harmatli Endre es nagyot aóhajtott. — Mikor jón haza ? kérdezték a jó nénikék. — Itten ludiifktflán soha. Nem eresztik azt már egy könnyen 1 mondta még ssomorubtiun a rektor és akkor mar köny i« szivárgott a szemébe. J Egyik vasárnapon különóaen nagyon szomorú hangulatban völt a rektor ur. Igen szomorúan \' beszélt arról, hogv hatiy ember keresi a bo dog \|ságo> csalfa utakon. Fut a üiosöaég, a pénz, a bata\'om u\'áu; egyszer csnk bele botlik a sírba jannélkül, hogy életében ctak e^y pillanatig ia i boldog teli volna. A boldogságnak nagyon kii \| hajlék, a leg-aUkel>b kunyhó ia elég. Aki a \| tényben, tündöklésben, pompában keresi, aa deli-\| babokat kerget. Mikor ut hiszi, hogy most elérte a bo dogságot: akkor latja csak, bogy lidérc uiánfu ott. Prédikáció után telűt at orgonára és elkezdte ja zsoltárt re zketö, (áradt bangón. A nép ahilato-an folytatta. Egyszer caak valami gyönyörű, angyali hang csendül a nép énekébe. Kem-ik któl jö? Nem találják. Mikor n z-oitar veget^er, kilép aa orgona mögÜi egy gyönyörű, »tep királynői alak ét zokogva borul llarmnih Endre karjaiba. A biveK mind lelugraliuik éa rohannak tói a kóru-ba. \'Karból karba tdjtk az 0 hazaiért kW-attsonykajukal. Aa aa él-ő kerdé-llk: meddig marad itthon? — f indig I — su-ogju as. \\ — Hál r.anr hagy-/, itt (öbbf bennünket ? — kiállja örömmel as apa. —• Nem, soha 1 Akkor meg jobban ö.eltk, még jobban Mrtiak örömükben. Es ó érzi, hogy u m >r nem c-npán délibábja I a boldogaágna>. -r Nagy-Kaniasa vasárnap Zala 61. szám (4. lap) 1W9. juitos hé 104a — B«<As«lé Terjedelmet füzetben szá-\' mol be Mandel Pal dr. ornággyüléd képviselő aiaélendvsi választóinak aa országgyűlés lefolyt ültesse karói. á bettámoló elején kiterjeszkedett a lezajlott rendőrfőkapitányát, hogy a váróénak van erre vonatkozó ssabélyrendslee, melynek SO^ik §-a szerint a kóláknak kilenc óra elölt tiltva van az elóv.ásár ás. A rendőrség egtessi a maga dolgát és a kofák közül e\' is oelpeti már ma pártharcokra ét elitélve aa ellenzék obstrukcióját, néhányét, dacára az ő furfangonágnknak. Tilt elyteieniiette azok e\'járástt ia,akik a szabadelvű aenöt ily kihágáai ügy vau már lolyamatbm pártot legválságosabb helysetében elhagyták. Amint A rendőrség megjegyzi még, hogy a közönség azonban as alkalom a libékülé-re kínálkozott, az i jelentsen f01 minden egyse esetet áe ne bocoát-volt a nézete, hogy a s/abade vü pártnak meg kőzzék a kofákkal tárgyalásokbi. — Valóban kell ragadnia az alkalmat az ellenzéki pártok ki dicséretre oélló a rendőrség eme buzgó eljáráas, engesztelésére és s béke he yreálliláaára. Ez sz csak egy biba van a dologba, hogy mindez — alkalom pedig bekövetkezett akkor, amidőn a BéntTy-kormány önként visszalépett. Ezek után elismeréssel szól Sall Kálmánról, ski az általa lé rehoaott békével n« >y éa üdvös eredményeket ért el: helyreállította a parlament munkaképességéi, négy évi vajúdás után ledéi alá hozta a közgazdasági kiegyezést es nemcsak megmentette a szabadéi vüpárt egységéi, hanem a pártot erőben é-t tekintélyben gyarapodva vezolle ki a küz- Nagyhecskereken történik, as otlaai lapból njraatuk est. , — Semtelkéil asséreraesy • Bel Ionba. A Migyar Ussó-Egyesület julus 30-iki siófoki nemzetközi uszó-versenyenek nevezései ijenszépensikerültek. Száznál több versenyző körül belül 180 nevezést adolt be. A versenyzők soraiban .találjuk a kontinens legkiválóbb úszóit. Heves küzdelmekben, érdekes idegizgstó finisbekben delemből. Loyalia nyíltsággal fejezi ki megeiég<^_ alig lest hiány. Ha még figyelembe vestsük, hogy deeet a nemzelipárl csatlakoz isa felelt, ami afa magyar táraasélet kiváló-ágai juliu-i 90-án Sió szabadelvű pártol 319 tagra szaporította éa aztán lókon adnak egymásnak rendes»vouet, bosy a kilejti a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat rendező egyesület mindent elkövet a közönség lonlosasjgat és várba ó üdvös ha ását. Maid kényelme érdekében, a verseny e öreláthatöiag hangsúlyozza a közig zgaláa álla »ositásának es fényes sikerű lesz. Különösen érdekesnek igerkesik sz adóreformok sürgősségé\', ez utóbbit az adó- a Magyarország rövid lávu bajnoki versenye, kulcs oly megváltoztatásával, h igy a köznép! — H»»la , tavlré- ét telel** l«r terein könnyítve legyen. Behalóan lejtegelte a I) ansok inrgiiy llé«» A kereak. miniszter a népnevelés Qg ét es szükségesnek lasja, hogy posta-, távíró- és !ávbes«élő-szolgálatnál alkalmiadén községben legyen iskola és \'anitó\' a kellő mazandó segédtisslek kiképzésére szeptember else-aaámban. Vagy ha már egyes kis kőzetekben jen kezdődő, hát hónapra terjedő gyakorlati -sn iakoiát lennlarlani nem leltet, egaiább legyen folyamot nyit ■ következő posta- és téviróhivata\' iskolabáz s ne a gyermek járjon faluról falura \| \'okn&T: Esztergom, Kecskemét, Rozsnyó, Ungvár, iskolábs, hanem a tanító naponkint felváltva Hrassó, Marosvásárhely, Arad, Debrecen, Mobáca, lanilson a körébe e<ő községekben. Végül a fele -, Nagy Kaxizta, Eraekujvár, Liptó-Szent Miklós, kezeli beke uükségét hangoztatta, amelynek Székesfehérvár, Szombathely, Versec, Zombor, érdekében emberileg ki nem számilha\'ó időre ki- Kezék ég Zimony. A taufolyamokra felvétetnek: i ókorban léi fiak a rtnak kell lenni minden oly kérdéa lőlvelése- igazolványos altisztek, postamesteri vsgy kiadói csak a hölgyek nek sikerült védett belyseibe jutnia, mk aebezen, hátulról megkerülve lebeteii megköatli-teni a lelőni. A rabiéban Zsohér aevi babon illetőségű feltéten saabedsárw haeséistl fcfyaseis ismerlajt s es rabolta fci nyAfrt is, ▲ ■igÉttt csendőrt a gálosi pusztán ápoljak, hol s eeesaMr bad-biró, azé nypsrancsnok, Ssafsy László zalaegerszegi tőrvényszéki visagalébiré és f orvotok is megjelentek. — UJ >AIgkáa. Berger Jakab u\| lairaga-szok utján tudomáséra bocsa a .nagyérdeasá sö> zönségnsk,* hogy Nagy-Kanizsán hatóságilag aa gedélyezelt zálogkölcsön intéwiet nyit, A iairags ssoo felvannak sorolva aaoo ingók, melyekre kölcsönt lehat kapni; de nincs megemlít ve az, Uny százalékot kamatot log Berger ur szedni Ez "ig igen lényeget dolog, melyet a .nagyérdemű közönségnek* tisztában kell lenni. A kV vény intézkedése szerint a zá\'ogüz\'etné; szedhető összes illetékeket a kamattal egyOt\', egy ön-szegbe foglalva ée százalékban kifejezve, a törvényhatóság m ghallgatásával a kereskedelemügyi miniszter állapítja mag. As ekként megállapított százalék a zálogüzlat helyiségeiben könnyen hon férbetö helyen állandóan kifüggesztendő ée olvasható állapotban tar andé — Ilrsasttt belml. Ezy tényle^ee szolgálatban álló Ideiglenesen Naty-Kai Isaán ál-lumáeoaó tisztiszolga jn\'ins hé 81-röl 88 re átmenő éjjel a vaanti állomásról s váróéba jövet egy a kincstár italajdonét képező kenyérzsákot (broduck) a beat volt azinte kinc-tári vászonnadrág, lörttlkö-ö kendő es tisatögaíS eeeké<SZkel el.e-aHfe. Feihivatik a becsületes magtatáié, hogy na emiilett tárgyakat a rendörlőkapitány-ságnél adja á\'. — Ntbevalé és egé— a ég. Régi babona, hogy lulb-»aót hordani egésaég«s, Ezért as ia hordtak Iftíbevatét, ma már a notgyea hordják ezeket a haeaootalan k , amely kérdés ismét nyugtalaníthatná a minőségben ssolgáló oly férfiak, kik a gymnázium fi\|yegók»>, melyek nem is szépek és eokaeor aa hillefekeseteket. E téren minden ujabb kisérlel bűn reál- vagy polgári iakola negyedik osztályát elvé- egésségnek ia kárára vannaa. A legtöbb anya lenne. E léren nem a haladás, nem is a lassú hala- gezlék és végül, ha ilyen polgárok kelő számban siet, hogy kis leánykája fülét ilare tűvel ki-dás, hanem a leijea ée végleges megalláa aa egyedüli! nem jelentkeznének, btrme\'y tizennyolcadik és i lurja vagy kiluroasa, de es a 18 sokszor nem helyes poli\'iks. Elég és nehés feladata nyílik a j kivételesen tissnhalodik életétévét betöltött térfiui tinta ás egyébként ia aegtOrtenhe-, hogy por jelenkornak, a nép minden rélegébe bevinni egyfelől! aki a közép skoia negyedik ontályát elvegnte. A j és pistok hatol a sebbe, a ml nebasen gyógyuló a tudatot, hogy az egyházpolitikai törvényék meg-1 lelvélelnél továbbá igazolni kell, hogy folyamodó gyaladá-t ókor. Ha a gyermek füle folyik, ea alko á-a a szabadelvűsig, az állami rend és az egy- harmincö\'ödik eleiévéi még nem töltötte be, ma-; anya, ha lole nem vulne kifurra, gyc-rta > házak egymásközti békéje, valamint a társadalmi gyar állampolgár, a magyar, illetve hs horvát- Ifllbevalót huzat beléj, hogy lueggyósyoljo . béke szempontjából kikerülhetetlenül szükséges -szlavonorssági il\'etfségü — a horvát nyelvot szó- Pedig a jézau ész aai parancsolná, bogy as volt és bogy smstörvények sz említett szempontban és írásban tökéletesen birja, feddhetetlen elő« esetleg mar meglevő fülbevalót i« asoaual lóknak meg is feleitek, másfelől a megnyugvás1, éle 0, ép ée egéataéges testalkatú A tanfolyamok távolítsa el. Mert a fülbevaló sohasem gyéjyil^ bogy senki val\'ásos érzülete ama törvénye kel hallgatói beiralát\'éa tnnilán díj fejében lia forin- hanem oly eae ékben, a hol a fülbevaló bojdo-bániva nem leit. tol tartozt ak fizetni, mely dij alól csak igazolté- ((sja valami fülbajban szenved, azt még seek — Kullurpalota jHiontballirl j m. nyos kslonai altisitekel mentenek lel. A tanfo- jobban elmérgesiti, Szombathely r. t. város közgyűlése legutóbb el- lyam szabályszerű elvégzése ulán a hallgatókat határozta, hogy régészeti muzeum, népkönyvtár poéta es táviróazolgálatra képesilik és ss ürese-és képlár belogsdásárs alkalkalmas palotát epitjdéshez képest lehetőleg azonnal posts* és távíróét e célból Vssvármegye törvényhatóságának, a segédtisztekké nevezik ki, mely állás évi 600 lo-b-lügyi és kösoktatási kormányoknak, ugy a rint ól /00 forintig terjedő fizetéssel és megfelelő muzeumok és könyviárak országos felügyelőségé- lakbér élvezetével jár. A tanlolyamra jelentkezőknek erkölcsi éa anyagi támogatá«át kéri ki. A nek a folyamodványukat születési, orvosi, erkölcsi kulturpslota helyéi ki is jelölték a Széli Kálmán- j és iskolai bizonyítványukkal felszerelve legkésőbb uluai átszelő Gyöngyös patak partján elterülő suguulus 81-lg az illetékes posta- és táviróigas-pompás területen, mely városi psrk céljaira van galóaágboz kell küldeni, lentartva. As ingyenes telkei a város felajánlotta — Rab lé világ Nyáry Kálmán pölöakei, éa u építési már a jövő övben megkezdik. zalamegyei gazdaiiazthes beállított a miuap egy ^Halélaaáa, Popavícs György felső sáncima- nstvtrgó éa pénzt követet. Aa agg gasdatiszl ior gazda 51 é/M koraban f. hó 24>én azivszelhüdés Megijed\'a marcona alaktól, zsebébe nyúlt és BMkalS Masaaité lliiaitg batr>»U iMp athstgteél agy gyaáawafc — mrémy Itmméém ■aalMtt felvétetik. - Cása a klaSSklvaéatkaa következtében hirtelen elhunyt. Nevetell még ha lálozán napján is s cselédség körül forgott és miután s kővetkező nspra nükséges inléake* deteket megtette, mint kinek rendben van a né: uája a vactorál is jóizüen elköltötte. Midőn leiekadni készült, ngy odavetve eelítélté, .min\'hs valami baja volna* Egy negyed óra múlva pedig már halott volt. Temetése lolyó hó 2tf-án nagy réasvétlel meni végbe. Alt Jó»sef v. jegyző sógo-tát gyánolja az eihunylban, — Vége va* a kafAk m almának I Örüljenek gazdaasszonyaink, vége, vége van piacunkon a kofa-uraiomi.ak, n melyről olyan sokai irtunk mar. Kértük, követeltük és nem eredmény nélkül, mert n piaci elővásárlási tilalomra vonatkozólag végre odanyilalkozott a ö-nes pénzét, mely 0 lo<iotból állott, átadta. A gasda\'isst fia nyakon akarta ragadni a rablót, de ea reyolveri rántott elő s a Unnak szegezte. Es ss ablskbos rohan1; ason kingrott éa eliu\'otl. A rabló utána lott, de nem találta. A lövés zajára a há* anionya a szobába jött. Ettől aa ieme-retlen színién p\'nzt követelt. Az urisaszony félve a kö elkezményektiil, Összes pénské«tletél, 90 forintot, átadta és ezzel\'a rabló tovább állt. Nyáry följelenlésére s c-endőrsig erélyes nyomozást indított s igv történt, bogy két csendőr bó 86-án a gálosi majorba érkezett. Itt egy fa-mőgül elkiáltotta magát valaki: .Tudom kutyák engem kerestek" s nyomban rájuk lőtl, A lövés Gresáu csendőrt mellben találta. A többi csendőrök viszonozták n lövéseket, de mert a lettes. Anyakönyvi hírek Hálssságtl kátéltek Wolf Alté tarkaraakaéé (Btegaeéré) - HSae AaUeéval Mult hét HatottM: Sjillka Jakab lar. 78 tvae, káaaM. Néaatk Jent, rk. Sl iváa, p * t. II.K, Viták Katalin rk. S bénapoa, aaatU laáajw. Horváth Ujérgj Iflt Hl 1 aapaa, UMatvw Sa. Klaa Oytlrgy rk, 75 évaa Aldalvst, Béli Taréala tav. Kalaár Ladéeé rk. té évaa, íiag*"" (Kollártaaag.) Barlaaoa Marké rk. SS tvss, aapea. (Saardakaty) Barátai Vartaa rk. I kéaapaa, aaaléé Sa. Popovioa Oyéegjr rk. M ávw, a^«r«gtaéa.( Vélté Séta ) Bapké VUmt rk. I béatpat, twIM laáajrt Farkú Ferano rk, S évaa, aUmlvee flal Kován Margit rk. I évaa, oaalM leánya) Wlaaar Porano, rk. lé évaa, Máaúvst Ha, KÖZGAZDASÁG. — A gabiaaáalatrél. A hosatslok pia cunkra már kissé élénkebbekés tapasstalhaiö,bogy Albumok képes levelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékban Icapliatólc fíSCHEL FÜLÖP ÉWAh N.-Kanizsán. Legszebb ajándéktárgy. 1 1899. julius bó 804a vy gabonák nünÜnége ia; jobb, mini a milyenre U eteö hoiaialok ulán számíthattunk. Al irány-sót kedvezőbbé, mert sokak véleménye szerint a termés korántsem olyan bőséges mint kezdetben hitték. Araink: biaa 8 Irt 60, rosi 6 Irt 96, érpa 6 (rt 26-től 6 frt 76-ig. — Aa «!*« bmr. A legújabb kimutatás szerint Olataorazkg hordó bor-kivilelo l«mél csökken. A tnly\' év alefr iii hónapjában 99».98l hektolitert (96,361.622 líra énék) vittek ki, 243.486 hr -rel (6.347,638 líra árukkal) kevesebbet, mint as elöső.évea Időszakában. As idpi eleo öt hó slsit ssnnarcbiánkh 601.245 hektoliter ola»z bort hozlak be, 166 813 hektó iierr-1 kevesebbet, mini 1898 jsnuár—május bavábsn. CSARNOK. Tom by Boock. — Amerikai kistér!. — Irta : Vlrter Ferenc. (New-York.) , .1. - ... Felfordult a világ — vagy mi? Ezer bomba meg kartáca! Hogyan, Mr. Tom by Boock\', ki mind ss öt világrészt már vés\'g átkozta, volt óratok-gyáro. vatta termelő, Edison féle feltaláló a megcsalti a yaukéet, ngy mint a blazékeny európai\', — ez a nemaakeblü nagyszert! mr. Tom by Boork most sav srbaa vao. Curpo di dio hoala ! .. Pedig ugy van. — Ora/ágot egy eezméért I A beosllletee ember felizgatva jkit-kelt a „Nagytorku Bivaly" f. gsdó fttöd emel ti kis szobájában. A „Nagytorkú Bivaly" tndnillik Cincinattibsn fényes rangú asalló. Ciuoinatti azonban mr. Tom by Boocknak unalmas; képzelete Philadelphiába vonaaa, a menne is, e-akhogy es a cudar vendéglős, a íelóralánoozott nagyorku bivalv nem bizik a beosfiletazóban, még kevésbbé mr. Tom by Boock becsületében. — Delta Madonna! b\'ozen ő megküldené tartótását neki, mihelyt Philadelphiában rgy jó „vágsst" esinál. — Corpo dl dío bosts dellu Madonna..- erivi Domine, — egéezité ki as izgstott vendég előbb már megkezdett, folytatott: de befejezetlenül hagyott káromkodását, , (Ne csodálkozzanak azon, bogy mr. Tom by Boock, a irielefc.v\'értl yankeo, o aazal ad nézeteinek azabad kifo\'yást. 0 tnlajdonképjftn volt már olasz is es ss egykori neve „nelli"-re végsődött — volt Ö mar Trsneis, görög és német, sót... magyaM* etv helyütt, amint ast az amerikai viszonyok kívánták.) Amint igy a démonok éa a való álul fel-boaaanlvs, egy székbe caapta magát, hirtelen egy estme villant az sgyában. Csendesen leikél Öltéből, halkan morog valamit, aztán néhány percnyi gondolkodáa után odamegy a tükörhöz, öeazeknazá ja haját, msjd islveszi legkopo\'tshb ruháját a eipó\'t éa elindul a szállóból a népes ateák fá é. A „Nsgytoriu Bivaly" tnlsjdonosa gyanakodva nézte, de attó) nem tartott, hogy nir. Tom by ^ Boock örökre bncanzna tőle, hiszen ruhája éa minden hnlmija lenn van szobájában. > U- Az Obió pariján, az arany kikötő körül óriáai néptömeg tarkáilik. Van itt előkelő éa kopott ia van ar és katona, seriéskereskedö és ki Indná még elsorolni ki? Cmoinatti érdemes polgársás gánsk ezerféle rétege képviselve van. Egy komor ur, a kinek cssk pofaasakálláról és leborotvált hajasáról lehet as urat sejteai, félelmetesen, titokzatos nézéssel jár s sok ember között. Néha körülnéz, nem látja-e vájjon aenkl s előránt egy darab papír, nekitámaszkodik egy ház falanak és sokszori vissssUkintés közben iszoro.ogva jegyezget. Egy előkelően öltözött yankeenek föltűnt esi s szokatlan viselkedés és —gyanakodni kezdeti — Ez a szs\'x I ez a nézés I... szemmel kisé. rem, susogta magában és leült egy kö<eli padra] a falhoz Umaszkodó egyén vizsgálatába merülve! A gyanús ur, ununl ezt észrevette, összerezzent A vizsgálódó elhalványult, egy gondolat azülcm-lett meg agyában: Wolser, Fsuhourg & Cie cég1 hallatlan esete foglalko<Uá az egeaz környékét; a aseltiban hosszában \' kereaik a nsgy ékszer-tolvsjt... báiha ez az? A kopott ember elsietett, A kövér ysukee utána. Az nagyim sietett, de mi\'gsem oly nagyon, bogy mr. B ay kövér baaával utol ne érte voloa. Bea eg buzdította öt a tolvaj fejére kitűzött lO.O.iü dollár édeaen csengő hangzáas ia. Egy fordulónál utol érte. — llé mister! öu nagyon gyanús nekem, — mondá mr. Btay — nevezze meg magát, külöu-nen elfogatom. A knpoit ember sord tekintettel mérte végig.\| de nem l\'oel1. Mr. Blsynsk nlysl dobbsot a szive, I hogy majd széirepeszié, hatalmai mellkasát: es at, ex az I .nttogia msgshsu. Gyorsan körülné-\' \| \'/.cl t, egy közeit policemtnt megfogott és a kopott I embert hosszas küzködé után bsklséi lette óriás i csődület kösött. III. Egész Amerikái fallármázta sz eset: s Welser Fitubourg & Cin cég hírhedett tolvsjst megfog.\' tak; mr. lilayé volt a dicsőség. Mr. Blay h.ital-1 mas hasát, még jobban kidttteszteite és ugy \| fogadta »> utcán r kö zö\'ilge\'eeeket. Volt benne sö: egy sváb uyárspotgárbói, ami nem ia e«oda, mert ö is sváb volt egyszer, amint Amerika fél; pogárssga nem ia amerikii, hanem mindenféle országitól odaösUnlótl nép-ég. Ceak egy von a bökkenő : az elfogott tolvaj nem vallon semmit. Konokul megmar <dt á\'litásai mellett, bogy ö nem az, akit kereslek ék Ő sokkal bee ület-ebb, semhogy nevét ily-alkalmakhoz beváltaná, nrm skarvan.azt családja piruiáaara szégyenszemre hozai. De mikor tnár óriási lelt a botrány, a rsport-I verseny minden nap százával inierviewoiu meg : i végre vallott. IV — llj, corpo di Dio boata I Mister Blay, ön meghurcolta a nevemet, ön becsületembe gázolt s ezt minden önéraetes yankee aszal torolta volna meg, hogy revolvert fordít két akós hasára I elpu-aiiija éa megsemmisíti s rágalmazót..,. Igen, en ia megtehetném ezt önnel, szemébe mondva, bogy g\\áva, hazug, rágalmazó éa hogy az én nevem nem az, hanem Tom by Boock nyug.lmazolt óratokgyáros, wa\'taier nelő, a ki a „Nagytor. u Bivalyban" lakik e ismeri millió ember, és ime szégyenbe, gyalázatba taszitott. — De miért nem mondta azt azonnal ? — Miért\' .. Miért? .. By Qcnd f Kötelességem nekem sst Unni amit ön parancsol ? Nem. Corpo \| di Dio! — Hanem a dolog nem maradt abban. Követe em, hogy négy napi elfogatásom ideje alatt elmulasztóit fontos üsyleteim elhanyagolása miatt 2000 dollár kártérítést a „Nagytorku Bivaly" becsületes vendéglősének négy nspi távol etem alatti azon tettéért, bogy minden ruhámat éa tulíjdonomat elkobozta számlám kis-\' gyeolitése fejében, — 600 dollárt; és végül sz smerikai és minden szép világrészben ssenvedetl óriási meghurcoltatás fejében, a becsületemben ejtett karokért 10.000 dollárt fisessen nekem busaonnégy éra alatt, ön, mr. Blay, a kit különben le fogom lőni, mini egy vörőa sakált! Hailoltá ?! Mr. Tom by BootslETjcIeveli magát a kupéba, z\'sebében duzzadt tárca 12.000 dollárt tartalmaz és utazik Philadelphiába, — gentlemsnszerü gondolatókba merülve. Halkan mormog magában, de osak néhány szót lehel belőle érteni.1 — Becsület.. blamáss ., De Philadelphiában valóban utána néz agy remek vágásnak, még ha a Welser, Fsnbonrg A Cie oégnek üzletéből kincseket ia kellene elazállitaai. Szerkesztői üzenetek. — Bihari. Osak a jüvt asámsnkbas nyilstkoibitsnk. — H\'Légrát. Bocskait, á* áisst tshnatlaa veit, tia lsgkSsslsbb — ti kissé nefiiavs is — hslyst szsrit-bi»iik."\'7 — Vallómé- Kiai da alatt két vanat kaptak it mivel kit vallomást agyaaarra nsm tskstaik kízzí miaé-ksttSt BMtürtsslk és rSvid tdSkSafikbaa kStótni fogjak. — Saaa(}\'Sit Mikié á priaal mákéért kiflim — XI-JU Nagy tatsséa is hclysalis miaéaa otdilon UdvBsiet. — Egy emléklap. Jliai fog. Őrvandink, hogy, reánk gondolt. — Pozaoay. Á „Kadvas karitaw* jó aagaidUtás kalyaeabb lati volaa afyaa hffktitettU barátom, ÜdvAalat, NY1LTTÉR. Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt >\', krig mitiraakaat — csak okkor nlódl, ka Ha vatlsa gyáraimból rssdsltataak, — fsksts, lakit la axlaas, — a legdivatosabb asüvis, sala is wlatintbsB Prlvét-f. iraaalink potabir is váusaatsssa, vtltmiat kiakit átállítva, — nalalékkat ail% f aaUfaréalttvil kaiésbifc. HENNEBERG 6. selyemgyárai (ts. ia kir. ad vari atálllM) gataksa (1 Magyar leválásit. Svájcba kitaassss laviibityag ragasstaadó Laptulajdonoa és kiadó: FISCHEXa PÚLÖP. HIRDETÉSEK: P 7 A sségsés aaatMra, tiíkilatssitésére ie fentuiáián lag-1 klMaöbb, - teljesen ártalmatlan, vagytlsata U j islrmsatss kiaiitmiay a Iv^arglt-Créme. — Hatáss msglsgl. 5 Pár aap alait aaüntat tréflit, mijfeltet. O psrseaitt, psttssást. Mritkát Cttsssir) «a t y minden mái hdrbajt Klalmltja s ráaesakat te & n hlmifihslyeket, mig ksros agyiaakosk U Ma, r S bájos arezsitat kSleaSats. v 3 Or. Uosangeil éa Mstagar klsaavaa tatárak as * 3 areaati lavS riicnkat nmp által Uatati al. 9 Brre klváléai alkalmai i Marglt-Croms. Ha aa uraol naponkint Hargit-Orimmat maaairottak, •O oiBoaak a aaapitk, májfoltok ia Ctyák arsttiat-^ látlataágok tiitak al, ktttm a rátetok, kimlt-0 haiyak ia agjrib raitdallaaiaaigtk, SMiyakat Irtg- • Í aig. gondok, batagaig atb. tktttak. 3 \' Óvatar a aap áa aaii befolyást ailta. ■ M Nappal Is kaaaaálkaté. Nagy tégely I frt, 9 E kiesi 50 kr. f « Margit hölgypor 60 kr. Morált azappaa SS kr. I Margit fogpép (Zalmpaata) 60 kr. * Rosettsr htjregsaerater tt ta hajnak ara- ■ Jí dali salait adja viaaaa 1 ftt í S Hajszlkitl bármily hajat araaysstkirs hat ~ S0 kr. áa 1 frt 9 X Taaoohlnta pomads Ugjobb hajápoló ia u«- j ^ vasstS 86 it 10 kr. « Vllágaavári Bohus bsjusipedrí) dilessg, uip I .q bajaaa tavaiiaira S6 ia SS kr. kFOlsDEM KELKHKN \\ áráé, Deák Fertaaz staza 12 g Bsl- is külhoni gyógyaxariiil ia kyglaalkaa ká- h litilagiaaigak. kOtaaarak, loílatts ctkkak raktárt. S Telefon III. szám. 185—10 a Kik tár ■iádat gyigyastrtárhti. 3 3 frton felüli readelmiayek kéraaatve küldstask. T^iszleveipapirok kártyapapirok, atlas- fa- és paplroaaat-tában, Fényképalbamok Emlékkóajvak dos válaattékban kaphatók Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Navy-K.animna vasárnap Zala M (•• \'P) 1W0 jottOs M 80 4 MM W\|jj Klfi 1Ü JLJ» A borszéki borvli a aavanyuvizek királya. BORSZÉK. gfégjiMé EIDtLTIXI, OaUoaagrébaa a fiayftNk kukába Fürdőidény t&rUunt jun. 15-től szept 15-ig. Utasét: Ssása-Kéfoeeflg vasúton, onnan a fflrdö-igaxgatóság Által ssubvencsionált gyorskocsin. E gyorskocsikra tlfijegysést lehetni Miklós Görög vállalkozóknál Ssdii-Mgen. Déli utlrény: Brassó, Csíkszereda vasú ion, onnan kocsin. A borszéki borvíz a savanyuvizek királya. Magrendalhatö »» IgasgatteAiceeAI, Bom/.k. Kapható mindenütt _ Fóalárualtónk özom"batli®lyen: FELEK I éa PÁVKIEWIIZ urak. FBnWre, itrvliMileirt mivi Minden felvilágosítással, prospeotueeal, árjegyzékkel szolgál a ftirdöüzlet Igazgatósága Borszék. 186-8 Posta, távírda helyben. Megrendelhető. IQAZQATÖSAQ BORSZÉK. KITÜNTETVE Köszönetnyilvánítás. I ö Fenségre SALTATOK JJPÓT fttwraaf udvarmestert ™ hivatala. Általános Aabettára-jryár. Ö etátsári ée airályi Feneége Salvator lipál FSkarcaef wélilfil Hlf fM elégedve u aebeetUlppaJ bélelt taipdkktl. 6 Fenaágt bawaabb gy-log kiráadnláeon henanálta t caipöktt éa értale, Wtj lábai aa faraduk i\|jr él, Biat mk» kőaöntége* ciplknéi. Köldök egy pár vnááie eripH. bogj uuk a mintájára kéeaitoentk sitiket tebtattaipbéléetei, egyanaaaál a cipéaa-nél e aatáa kttldjékc id. Míatafik. haif r va4áastil\|^a ém alyjék Itcaatk, ée ép aly attifrltlak, • eeeleet Mtgfrltlak laHak m iaa-leaeaipefc. Zágráb, 1898. jaliee bó 8-éa. K R A N L. baaaárkapitiny IUffVomi\| voirminfatereloOke, a kűtigaagmláei bírótág ihHn, i k^mkt 6ket irja: Tfef«h Doktor ar: ám aabeetbetéfS ciiptk MiQaöeknek bUnnyoluk. wilkéii ée pahán ján megeetet minden UMijitom. ngy hogy — tat lii»am — fábbajoai wi torabb enroeláet nem Igényel. Sxívea unnfát kö«»öní D&nueoit. 1007. évi xepiember J7éo. TinliH hírt 118—50 WEKERU SAoe óvjuk lábainkat hi\'IrgWf nedvenséf/tfil és meffhüiéHiol. Nincs t5bbé lábfájái I Sam tyukaiam, aam Izxadót léh» sam bórfcaroéwysd >a, aam - libdaganat, aaaa lá bégé a Bttvlfl ídei vinelée után m rkönnyabb&l a JÉráae aaaak, ki talpé\|é ár HAfjaa-féla, u egén fllágea lubad&teaiett eebeettalpbé- léaaal Látja el. lettitTaftlmáp 1 frt 20 kr,, egiurrt «© kr., taikUlf 4© kr^, g;yermfkcku«k leír. Aa MbetUlphé<é« kitünnaégét legjobban biinayitfa. botry • ra. éa kit* klslt kadetrtgntk éa • ne. kir. ktaWáerfjaik Hl4lg tt iaa pár eiállltialatl. Ssétkflldés cukié nunréttel. vagy e péna nlftleges beklláwa aealblt Félti lágosi látok, proepectaeofc ée kő#önetoyíl?Auitáeok iagyte. - Vleitntrladebnek mfgffUla armgtémrej Ál Inláuad Aübfgiára\'Kyar betéti társaság BUDAPEST, VI., SaW-irtcza 196. Millennium kiállításon arany érdtmktreut ét ■illnaaiaai nagy éremmel. 1897. Kitbéri nemaetküai vetógépvemayta első dij : Állami araiiyérrntBiiel. Lévai nemaet kfoi vetágépveratayea nagy nnemre . elaö dij: aranyeremmel. 1898. Hódmeedrasárhelyi veiugépveretayea eleö dij: aranyéremmel. Marottáaárlitlyi kiállitáeoa elaö dii: aranyéremmel. Weiser J. C, gazdasági gépgyára Xagy-Kaiiizaáii. Ajánlja: HIAIilAKaRKlÁU legujabb éa LEGJOBB VETÖGÉPÉT eaabad. kiváltható kapattak-Ivókkal ellátott Zala-Drill sorvetogépét, Porf pptQ(t **en i4, vetögépót; ltgjobh továbbá nab. I vulU keaetü. tftbb kiállitáaoa cIbö díjjal kiittotdett Sack rendszerű aezelekéit, boronált. Járgányait, ezéaagyijtölt. rostáit, trleureit. darálót szecska ée répavágóit, kukorlcza-morzsolólt éa mindenféle gaadaaági gépeit ElváUsl malom [iharftai „PlaiiEí ir." m kézi-toló répakapa és It&ielő. a Áijtgyiék lagyee éa hérinrnt%f. "Sí KERÉKPÁR RAKTÁR UN6ER ULLMANN ELEK l aekertekedrerbta XAGY-KANIIHAÜ a világhírű Premier helical" kerékpárok föképvlaelete ét raktára. Kitűnő járású és solid szerkezeid UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 írttól felfelé. MItideiftiiemit kerékpár alkalréaiek Éli választékban Aijtgy eéliek lagyea éa k^raeal v , Nyomatott Fiachel Pü\|öp laptulaidonosnál Kagy-Kanisaan 1899.