Zala 1899 11 november k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	44.31 MB
Keltezés:	2011-02-17 09:41:24

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1029
Megtekintések száma:	5778
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (648.73 KB) Zala 1899 november Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonhatodik évfolyam 88. szám. l»IT>Wtllét Tlraakia-ipilat rtaafca) fti«p k4»y toaMWkn. Wl értalMaai 1W i.p.a kWil M ért kWi Mi llllwil » lap •MlUaf Ml vwtfhMé aladaa kMoatajr. ¥l»lé>ÍTUl: ""\'llltif i1\|-f " fUtM fWp ktajT- kartól* Zj aLA KuHwtaitm Hu. Ma rr» U kMM (« M - hr. Ntm I úrat (» t _ to. «P«Mm \| lenn (IMHÍ Bjiittér ~~ Politikai lap. Megjelenik KAttY-KAMIZSÁN hetenkint kétszer: minap t ciitírtókén. MiiiiMIw ImU . tb U3JT** Nagy-Kanizsa, lö99. riMk uarkoutl: lulif Siorkaaztlliri: Rlvém L^iI, Csütörtök, november 2. Széll KálmAn. §. Minő csodákat képes egyetlen ember államférfiúi akarata és államférfim bölcse-sége művelni, azt bámulva tspasztaljuk leg-ujabban Magyarországon Széll Kálmán kormányzása alatt. Hogy megnyerhessük a helyes mértéket ennek a valóban providen-dália iérfiunak működésére, csupán futólag kell összehasonlítanunk Magyarország, sót Ausztria és Magyarország helyzetét azzal, a-mely a folytt év kezdetével uralkodott. Akkor meglehetősen mindaz kétesnek látszott, a min ai ország alkotmányos politikai élete és a monarchia nagybatalmi állása ural* kodotL A magyar parlament teljesen felmondta a szolgálatot. Vad pártharcok megrontották nemcsak a törvényhozást, hanem az országnak minden viszonyát is és megbénítottak minden kormányakciót. Sót ami még ennél ia rosszabb: az alkotmányos kormányzás folytonossága látszott veszélyben lenni s ezzel, mint magától érthetó, a legegyszerűbb nyugalom és rend is Szent István koronájának birodal- mában. Ezalatt érzékenyen szenvedett a monarchia tekintélye is kifelé. Hiaz\' Magyarországot az o<iztrák zavarokra való tekintettel a habsbargi monarchia tulajdonképeni hatalmi tényezőjének tekintették s ha most Magyarországon is minden fenekestül felfordul, -hogyan álljon\| fenn Európában a hit az osztrák és magyar-monarchia erejében! E súlyos válság kO/epett, mely valóban nemcaak magyar, hanem a dualizmus feltételeire való hatásánál fogva osztrák é» ma gyar válság volt: Széll Kálmán személyében! megmentője támadt az országnak és a monarchiának Mindenekelőtt a magyar parlamentárizmust mentette meg a teljes Összeomlástól, midOn az elmérgesedett pártharcokat megszüntette s az ellenzék egy részét megnyerte a szabadelvű párthoz való csatlakozásnak. Megmentette a dualizmus alapjait, midőn ap osztrák állam bénultsága dacára megtalálta a lormulát a gazdasági közösség fentartására és az államjogi Osazerartozandóság eszméinek megőrzésére. Elriasztotta az árnyat, mely az alkotmányos király és as ország közt való vo- natkozások megzavarásával fenyegetett ás igy megmentette a hitet Ausztria és Magyarország hatalmában és tettekre való képe* ségében. És aki ma szemlét tart a magyar parlamentben és az országban, az csak a lef* hálásabb érzelmekkel és csodálatul tekinthet fel Széll Kálmánhoz, kinek rOvíd kW alatt sikerült a nemzet szellemeit üj irányba, nagy nemzeti és politikai célok elé vezetni. A kétségbeesés helyére az ígéretet, a pesszimizmus helyére a szilárd hitet, a harc hrlyére a bókét és a termékeny munkát varázsolta 0. Pedig még csak a kezdetén áll missait-jának Széll Kálmán, mint az ország sorsának intézője ;—és igy indokolt az az erős bizalom, hogy 6 a nemzetet ujabb nagysághoz, az országot ujabb virágzáshoz lógja segiteni. I A rOvid idő óta fennálló ptcsa i gazdakör szép sikert mutstott fel a Pacait rendezett állalkiállilásával; amely egfuWrf TARCA. Egy verskötetre. Swnt kBItt—t, liej\'l líoví Jiiottál? tff nnkflut a* Imit ■•(jtlut. Birka-hamn pandáid aótára Ba&fO nolgid »igtn fégra ■aat Ait kittaa, ko0 tlad u illat, i kOUd nina nf « róaaa ajit; Tii kSriBMl aokod aki Udoi, T4a a rtmhas l« caak koajrit ralaait 1 öaUrir kotalnak talajra Ttlifit M4f riakarttia Mm Dm! 41; SaaaUlt Jogaid, «aagnj kSlUawt, Blx Iiton, nem tndom, atl trai kii? Ók," ta caak félre Upoa Tlrtfod, Za oly untaitól bánok vatad I Olt4ro<lail •■kunöm ia é»r»: Sokaaaa adok ki TuakUoUill Körmendy PAI. A fehér kéz. Nem lehet állítani, hogy Amerika a demokrácia földje volna. Az alábbi történet legalább ezt a föltevést akarja velünk elhitetni. Mister Kate, a Whiton féle varrógépgyár irodavezetője a dologidő végén égyíehivalla a komor képQ, szurtos gyári munkáaokai, hogy rab mit közhírré tegyen.\' Alantaa embereivel igen népen beszé t, oly hangon, mintha vele egyenrangúak volnának éa röviden bevezető izavak utkn rátért a tárgyra. — Urak I mondta, — látogatónk érkezik, ö fensége, az aufhalti uralkodó hercegnő holnap délelőtt jön el hozzánk, hogy a gyár berendezését és a munkaerői megtekintse. Legyenek szívesek ess alkalommal tiszta öltözet bea megjelenni A munkások körében zagáa volt hallható, ami as el\'enkeaést jelezte. A zúgolódók nyomban el ia határoz* ák, hogy egyesület tik hangverseny termében gyűlést lógnak tartani, melyben tiltakoznak az irodavezető kívánsága ellen, a mi mélyen aérti az ő demokrata érze\'meíket. Határozatot is hoztak, hogy ők köanapi, piszkos ruhában fognak a hercegnőnek bemutatkozni. As éijel azonban valami változáson mehettek keresztül a tüntetők, méri másnap egytől* egyig— fekete sétaruhában álltak a munkapadok előtt éa ünnepélyes izgatottsággal várták a magas vendégei. Hir? járt ugyanis, hogy a hercegnő nem ám valami tisztes matrooa, se nem olyan megcsodálni való báb, a melyet az etikett gépiesen mozgat, hanem üde, viruló asszonyka a a mi figyelemreméltó: özvegy is egyszersmind. Talán a Bzép nők iránti udvariasság győzött bennSfc, ugy lehet. Ő teiuége és hat tagból álló kísérete pontban Uz órakor jelent meg a gyárban. A (drukkolt részvényesek nagy tömegben álltak as udvara a földolgozásra vart nyers anyag közepette, majd kivált köaOlök az igazgató éa rövid üdvözlő be-fzédet tartott. Fehér keztyüs kezével igen azépea gesztikulált.... Caak egy nyájas mosoly és agy fubiocenlés volt rá a felelet ö fensége részéről, — aki tud var levőleg esak töri aa angol nyelvel, — de ezzel boldoggá tette nemcsak a s/ónokot, hanem m öasaes jelenvoltakat is, kik elragadónak találták a koronás szép asaaonyt. Auguszta hercegnő azután fürgén járta végig a füstös, de óriási műhelyeket. Minden apróság iránt csudálatos figyelmet tanúsított és kötelesség, tudó kísérete is agy tett, mintha élénken érdeklődnék a varrógépek előállítása iránt. A kalauzoló frakkos urak nem győztek kellő mag aráaattal szolgálni és néha zavarba ia ejtette őket az a sok kérdés, miket ö tensége hozzájuk intézett. A szemle alatt szótlanul és mereven állt a sok munkás. Kiki a maga helyét foglalta el » Űz közül csak egynek jutott xe eszébe, hogy ráspolyt vagy mái egyéb szerszámot togjon kesébe ee dolgozzék. A hercegnő legalább igy szerette volna őket ifjúsági iratok-, képeskönyvek-, ós gyűjtemény- m ü n kában magyar-, német- és francia nyelven a legnagyobb raktár és választék. ^könyvkereskedésében Itimftfel FISCHE L F II LOP NAGY-K ANIZSAN. * N agy-Kinirsa caűlőrtöa Zala 88 Kim. (9 lap.) fényes tanúbizonyságot tett a vezetőség ügy-botf6 munkásságáról. A kiállításnak a legszebb őszi idö k«d-veaett Sokan jelentek meg, nemcak a gazdakör, hanem a megyei gazdasági egyesület tagjai közül ia. Jelen voltak a kiállításon dr. Jankóvich Lássk) gróf főispán, Csertán Károly aliapán, Hertakody Ferenc, a Zalamegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Balhauser Ottó ker. kir. állatfelügyelő, mint a löl imivelésügyí minisa-tenum kiküldötte a a vidékbelí birtokosok 4a papéig mintegy negyvenen. Ax illatokat a község végén levő nagy vásirtéren ÜliloUák ki. A korlátokkal el-kerített tér bejiratánál cainoa diadalkapu volt. A vásártéri mizsálóházban működött • asQri Ezenkívül volt két sitor, ahol hideg ételeket és italokat lehetett kapni. KiilKtoUak Összesen 176 drb. szarvas- A bíráló bízottéig nagy figyelemmel át alakszerűséggel teljesítette a feladatát és a bírálat eredményét délután 1 órakor hirdette ki; egyúttal kiosztotta a pénzbeli dijakat és díszokleveleket, A kiállítás befejeztével Hertetandy Ferenc, a megyei gazdasigi egyesület elnöke, lelkes beszédben emlékezett meg a rövid idO óta fennálló gazdakör eredményben gazdag müködéaéró! a buzdította a jelen-voltakat az állattenyésztés fokozatos fejlesztésére. A kiállítás befejeztével délután 2 órakor a pacsai vendéglő nagytermében 40 terítékű bankett volt, a melyen a keszthelyi cigányok zenéje és zámos, lelkes felköszön ló melleit délután 4 óráig maradt együtt a társaság. Ez ulin a tiraasig a csak pár nappal a kiüli elmondott borértékerité«eb kirftl még mi Gálja ia lehelne, nevezetesen : — a) á szőlőtermeléssel összefüggő mallékier-méayek érték eaité»é«ől sziatéa a aaö«etha«t gondoskodhatnék, ilyen a már említett törköly és seprtl kósös értékesítésén kivül a termelt ■Mwnoí, amerikai szölőoliványok közös ét tőkésítésé, esetleg ugyanezen dugóknak beesertáee a aaóreikezen tagok rúxér. b) A csemegeaxőlŐ közös értékesítése, * annak csomagolásához »iük»éges köiöa oeoaagoió kás létesil—e, ruganyos eaáJbié kocsik baaasnéeet a bel- és külföldi piacokon képviwlet tttraitéaa. e) A szőlőbirtokosoknak a termelésnél «U> •ág-a eukAaök, gépek, anyagok, ••Mayák bssaerzéee. U. m. : rézgalic, kée, raffía, szőlőkaró, mű rágyák, azéakéoey, permetezők, kéotufók, saéokéeegfeoekeodök Ob. d) Közöa védekezés szakértő vincellér «agy azőlőkezelő igénybevételére! a asölöbetegaégek éa a szőlő ellenségei ellen iperonoerpóra, Ikst-« barmát, saölöaoly >lb.) e Sgőlőfelnjitási Utal közös igénybevétele, esetleit a szövetkezeti tagoknak salkéges hitet köti aersskcdéeekben >i 4 értékesítése. (ia elölt Pacsin megalakult fogyasztási ssövet marhál, a mely/szám maga a legfényesebb kezet üzlet helyiségét és raktirait tekintette Imepsimásr. bizonyítéka a meleg érdeklődésnek. Ebből meg és elismeréssel nyilatkoztak az üslet! é« tavasai fenyők ellen veié : 21Í!t5 %% ^\'r8 fogyasztási szó-1 T^A VSST ^ ^ kosok állítottak ki, míg a tObbi 150-160 vetkezet elnöke Illés Istvin pacsai plébános ,) Véol megfelelő viszonyok mellett a ágdarabot kisgazdák. és a felügyelő bizottságban hat tekintélyes \| vetkeaeti boroknak kimérésekben, raktárakbm. A kiállított illatok közül 114 dr. tehén földbirtokos van. éa üszO, 27 drb. bika és 86—36 drb. nö-\| A pacsai gazdakör ezen első nyilvános vendék marha volt. 1 fellépése alkalmival a gazdakör elnöke dr. A nagyobb birtokoaok közül Koller H»odek Ágoston zalaapili jószágkormányzó István alsó rajki; Szenti ványi Dezső andor- gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg s házi éa Grnner L <jos felsö-rajki birtokosok így a rendezés körüli leendőket Koller felállítottak ki csoport-kiillílisban illatokat vin alelnök és Gruner Lajos köri titkAr, s csak is ezek a tenyésztők produkálták a\'végezték, akik ebbeli sikeres munkájukkal szilaj fajtát, míg» a többi kisgazda csupa kevert nyugati fajta állatot mutatott be, a melyek közölt sok szép és jól gon dosolt illatot lehetett litoi határozott faj-telleg nélkül ugyan, de sikerttU keresztezésekben és ped\'g leginkább a piros tarka szín árnyalataiban. A btráló btzoWság- két csoportban működött. Az első bizottság tagjai voltak Koller Intvén elnöklete alatt Szűcs Zsigmond, id. Nyiry Kilmio, Szentmihályi Dezső egyleti tagok éi Balhauser Oltó ker. kir. ittatteayé-ztfci felügyelő. A II-ik bizottságban voltak Hertelendy Ferenc elnöklete alatt Bubb Károly, Clement Lipót, Bosnyák Gza, Csorba GiiSztáv egyleti tagok és Horváth Károly állatorvos. a jelenvoltak Iák ki. osztatlan elismerését viv- A pinceszövetkezetekről (M^Más.) A törkölyt meg u seprőt legcélszerűbb ter-méesetben eladni, mert esek feldolgozása kfilőn berendezkedést, ase-ztgető ű«tuk, esetleg tör-köhrborok késiitéeénél nagymennyiségű erie«»tö kádak beszerzését leszi szükségemé. — Különben könnyen meg\'őrténbi tik, hogy na a asOvetkeset lörkötv-bor-készités^el is foglalkoznék, ez ■ vevőknek é» a fogyasztó közönségnek • terinéssetes ■sAvetkezeti borok iráni való biaalwát ó« e«ök-keniené; mér pedig * - szövelkezetaek mindenképen oda kell törekednie, hogy a közönség bizalmát megszerezze és meg ii tartsa. A ssölöga»dák szövetkezetének a most JSzeokivűI meg kell még említeni a szövetkezén bzoo módját ia, midőn a szövetkezet a mustot mindiárt a sajté alól, vagy a bort a zaios efjedéo után, lefejtés nélkül adja el, esek a szüretelő szövetkezetek. Ezen szövetkezetek lötörekvésé az, begy minél nagyobb mennyiségben egyenletes minőségű mm ot vagy bort állítsanak elő, hogy a vevő ne legyen kénytelen a szükséges nagyobb mennyiségű bort 40-— 0, gyakran még számosabb kisgazdáiéi összevásárolni, továbbá, koty teljes biztosíték nyaltassák az iránt, hogy a vevő teljesen u»zta, jó minöeégű bort vebeaaaa. A szüretelő szövetkezei akként alakalkat, boity több kisebb bortermelő őas-zel, pár hónap-pal a ssűret előtt ö-saeáil a lehetőleg bérWt helyiségben vagy ölesén épitetl deszka leleaarhsa, akár saját, akár bérelt sajtókkal és n&ntelő, eaakOtőkkol közösen sajtolják ki t«rméslket, a gzövei kezet tagjai által kikéloaöasött vagy má-soktól bénít hordókba. A mattot vagy azonnal a pré< alól adják el, vagy a zajos erjedés után. Hogy aaoaban az a szőlőtermelő, a kioek jobb lekvéiQ, jobban maimon káli, nagyobb eortávolUgra éa értékesebb fajtákkal beBHelett esőléje van, meg aa rövidíttessék, sslret előtt a szövetke/eti tagok, vagy aa [ igavgatóaág, vagy látni a közvetlenebb hatás kedvéért. AzutAn nem is ereszkedhetett ellik szóba, mert, — mint lön-nebb is emütés tétntelt róla, — nem tudott jól a yankéek nyelvén. Mindazonáltal sorba vixsgalta Őket és egymeaen asaicukba aéze\'t s ez a nyílt tekintet ^avarba is hosta rémei yiket. A hercegnőnek érdekes volt létai, hogy a meglelt férfiak, ssaká\'las mnnktsok mint stttik le előtte ssemO «i. Magába kelleti lojtani a kacajt. Egy hatalmas, mondhatni óriás lernrietQ munkás ele kertit mo-\' a ritka vendén. AmbAr nem lehetett már olyan nagyon flaial, de bajusztalan gőrőg arca volt, s ami első pillanatra azemet sznrt a szép hercegnőnek: gyönyörű aranyszőke Itrtók födték lejét. Auguszta hercegasszony kíváncsi volt a nevére. Az iiazyaló nyomban (elei!: .— Hans Bildevhelmér, fenség. — Ah, földi I — s/ólt kissé \'etikett-ellenes Mbuzdnl saal a bercevnö s lűstént kérdésekkel halmozta al az elpiruló szegény tiui, akinek ez a pír «s arcán oly jól állt a mesés haj-fertőkhöz. A hercegnőnek tudnia kellett^ hogy. Hans Bi detheimer hova való, hogyan került Amerikába, nem kivánkosik-e vissza szülőföldjére »tb., azu-, tán mjtgelegedelien távozott tőle Nem okéra befeiezödöti a körút a műhelyek-ben, de mMöiias illosiri- társasán kilépett volna a hátulsó ajtén, hogy a raktárba menj™ át, Aaxuszta heroégnó gyorsan hálralordulf s a szőke legényre teklniett. Egy pl lanat műve volt es evu-p n s talán észre sem vette senki. 1L Két nap muiva aa itt leirt láloga\'ás után Hans Hildesbeiwer nyugodtam sétált a gyár helyiségből hazalelé v««ető utón. Gondolatai a szép boni hercegasssony körűi jártak és ugy érezte, hogy oda van, valaháoyszor Auguaata h rcegnö angyali arca villanik meg képzeletébea. Azt a nyájas tekintetet ae mdla leledal, malyaV a lejedeími hölgy kegyea volt teléje bocsátani. £< íme bandukolása közben egy leányka tűnt löl előtte ki többször feléje nézett és caodálkosai látszott Hamunk (ö ötl, hógy uity jár az utcán, mintha alvajáró volna. A fiatal ember csakhamar ügye thes lett erre a leányra s ast a benyomást kenette benne,\' mintha valami azabadsáKO t állományú szobaleány volna, ki uraöje ruháit saedte jól-rosszul magara és kalandokra vágyik. Arcát sűrű látyol\' fedte, de eöt szalmakalapja asélee karimája la hozzájárult alihoa, hogy ne leheaeen felismerni. Talán rut volt? Vagy talán érdekességét akarta fokozni ?... Hol alűl, hol hátul, de a lány híven Hanaot követte útjában Itt-ott megállt egy-egy fényéé kirakat előtt, hogy oly túlságosan (eltűnő na legyen a csatgngolása, de valahányasor ismét a\'ébe törtetőn a herkulesi termetű, csinos munkásnak, a ki lassan lassan szemmel kísérte őt, mindannyiszor ngy tikot fal Hansnak, hogy U a látyolon kere.ititl erősen izembe néa vele, asinta érezte arcán a tekintet perzselő batá sát. Teringette I es a leány kesdeni akar, — mormogá nem éppen haragoean. — No, nem vagyok a jónak megrontója. Kajla tehát I RÖdiden jelezhetjük, a saöke legénynek dm került nagy fáradságába a győzelmei kivlvaL Minden teketória mellőzésével a leány oldatához szegőd ttt s mire a harmadik lámpavaahoa értek, már bizalmas barátokként csavsgtak egymással. ...Hans Hildesheimernek nem volt mit magbánnia. A leány igen okosan éa kedvesen csacsogott s a mi a lő, — éssak-német származásúnak vallotta magát, aki agy nagy uri nő aaolgálalá-ban áll. Most hát a sétát nyelvükön annál edeaébben parliroatak. Hans gavallér szeretett volna lenni, meghívta tehát a leányt, hogy jOjjöo el vele egjf kisebb vendéglőbe,hadd vaceoráljenak meg ott ketteoskénJt leány — Anna, igen erősen ellenaségfilt a inkább azt ejinlolta, hogy valami sétatér padján foglaljanak helyet « aat as ajánlatot Haas kénytelen-kelletlen sllogadta. Vagy félóráig illek már egy parkban, a lombok között, a mikor a May hirtelen fölugrott, hogy mennie kell. Hiába maraaatotta Hana, Anna határozottan kijelentette, hogy mára elég voltv majd bo nap megint leas félórai {ideje, amit együtt tölthetnek. Hans nem erőeaakoakoéoU, hiu hamar kiismerte aj barátnőjét, hogy u nem aaok Matt. (T Nagy-Kanizae csütörtök Zala 88. szftm (». lap) ÍM99. november hó t-áfi egy, kilón • oélra ráluxtolt bizottság bejárják a szőlőket, bárom vsgy aégy osztályba ontjik a sióiéért Hzeteadő árakat ■ mindsgjik táránk saölöjét a megfelelő osztályba sorozzák. Kasa bajária alkalmával aaoa ssölőbirtokost, \| aki nöMtyét a sxölőbelegségek ellen — peronos-1 póra, liaatkarmat slb, — nem védelmtsis, \'Vagy igen hanyagai keselte, irify ssőlötrméae igen I fejletlen, vagy rothadt; vagy fürtjei penésxeeek, I agy hogy annak a többivel való összeszürése az I agésx késsiet minőségére bátráoyossn hatna, a szövetkezetből kizárhatja. A sxövstkeaet a szüret idejét és sorrendiét megállapitjs, a termelők kö\'elesek termé»eiket xu<atlan állapotban > szüretelő helyre nállitani, a hol a lemén utáa aaouoal leidolgonstik. A mu«t, vagy • >\|oa erjedéean keresstül-eiett bor eladása és a költségek Jes<Amitásn atáa a termálok a beszállítóit szőlő súlya és oastálya saarlnt klzzmitott érték arányában osxtouodnsk a jövedelmet). Aa ilyen szüretelő axüvetkesstsknél a sjö-vetkezeti munkásság söme lehfct legalább as első években, szürettől december régéig tart, s a ssövetkexét Igy legkésőbb február eleö hetében letárbatja ai ü«leti esztendő\', és akkor a tagok közöli űalstrénsflk aráuyábsn szétoszthatja a nysrsségst. Aa ilyen azővstkesetnek «agy egyesületnek igen csekély tökére vsn szüksége, mart lebetMeg minden eszközt, présházat, pincét bérel, legfeljebb egy pár szölö-sajtót és borfejtő-gépet sze» rax be. Mivel ss egyesület osak igen korlátolt ideig aükódik, állandó tisztvliilökrs sínes saükség. A bevstatésbsn részletesen megismertettük jelenlegi bortsrmelésOnk bajait, ssután sask or-vosláSára sjáalotlub kis- és kőséptermelőinknek ast, hogy slskitsanak vidékenként ssövetkesete-ket. Tárgyalásaink során apréra elmondtuk a szövetkezetek alakításának s vesetéeének teendőit; ssutia pedig iparkodtunk kimatatni, mi hasion sxérmasik aa ilyen eyesületekböl as esyee tanokrs ? ügy gondolom, hogy a ligy elmés olvasót meggy őxlük arrél, hogy 1. a bors<övelkezelek a termelők minden nagyobb m( erőltetése nélkfil me, slskilhstök és veaéthetők: I. a sxövetkeset már ssttretkor tetemes előlegei adhat a siőlőagaidákssk termésükre s saek nem kényUÜenek ssoruliságból potom éion elvssstigstni aat; 3. a szövetkezel több és jobb minőségi bort tad a termésből slöállitaoi mint maguk a sső-lősgasdák tudnának; fcv 4. csakis a ssöveikevet tudja megallepitani egy-egy vidék borjallegéi, a mely nélkül bajos s leraéeoek állandó é« biato^ vevőkért s<ere<ni; 6, a szövetkezet tökéletesebb kezelése mellett oaak ritkán fordulnak elő, sőt majdnem ki van-ask sárva a bőrbetegségek, s így kevesebb veaateoég éri a tagokat; 6, a termelési éa értékesítési előnyök felhazz-náláaával a szövetkezet magasabb áron tudja a termést értékesíteni; 7. a termelőket sok mUnkától és utáojáráaté kim éli meg. £sen általánosan és mindenütt elérhető előnyökön kivOl pedig még nagyoa sokszor igen tfdvös hatással lehet a uővstksset magára a mivsléa módjára éa eredményére is. A szőlősgazdák érimkezéssi, a közelebbi ismeretség, aa idegen szakértők gyakoribb látogatásai és tanításai aok bsssaos tudnivalót tsrjeaatsnsk el a kisgszdék i űrében is. Aautás meg a »i9vetkezett gaadák már nem versenytársai, hsnem szövetségesei egymásnak és mindnyájaknak köaőe érdeke az, hogy közöttük mindenki a lehutő legjobban. boldoguljon. A egyesek vesztesége mindenkinek fái, aa egyesek sikere pedig aisden-klrs hasson. Kősőeen fáradosn k majd a legjobb termelési módok elterjeastésén a a roesi aivelési eljárásokat lassanként kiküszöböl k. A termelésben b sok haszna lehet a közös érdeklődéinek. A jég elleni biitoeiiás igy tömegesen olcsóbb, a védekezési eljáráeok pedig sikeresebbek leesnek. Még a tivassl fogyok ellen is találhat aa egyesült erő némi védelmet. A fagyos szentelj nsp\|aia, Orbán napkor s általában a májusi lagyok idején, a mikor a derült, csillagos estéken a falusi ember előre meg tndjs mondani, hogy as éjiel fagytól lehet tartani: a nemet és frsneis szőlősgazdák szemüket Hm hunyják be nspleijőttéig. Előre megbeszélt terv szerint sok apró kis tüzet raknak a szőlő különböző réaze a és nedve* rőzsét, meg szalmát égetnek nzoko j; a nehéz sürü Ifisí mint meleg takaró teiülelr tőkék köxőtt es nagy részben megvédi a teraist a lágytól. Égy-egy Ilyen álmatlan,áivirasxtof j«zaks nagyon meghozza a gondoskodás gyüölcrejt. Egysaóval nagyon sok jót, minden bajban küsdeletnben hatalsses erőt ád a gyengének az egyesülés. Erre as erőre és hatalomra pedig nagyon asgy soükaéue van a magyar kis bortermelőnek épea napjaiakbaa, s mikor s sok allenséf sokfelől szorítja. As e\'eaai eaapáaok, u ideg-n boroknak, a aörnek s a sokféle pá\'inkának a a versenye, a minden téren növekvő gyártási U kéleieeaég as amalkedő közterhek, u élet általános drágulása: bisony«biaosy m-gtöri s nebés munkában kifáradt vállakat Egy kei rossz ssstendő, valami szerenosétlenaég tőnkre jnitatja a nagyon kimerült erejű kisgszdék assisit. P-dig sa nemcsak nekik, hősem az egész nemzetnek érdeke, bogy s neszeli termelés nagy és ssövé-véayes munkájában nindenkt megmar«dj\'>s a maga helyén, »öt a mennyire lehet, uj területeket foflalion ki ki. Bortermelrattnk még massse van hajdani fejletténétől s még m>\'ss<ebb attót s terjedelemtől, s melyre kásánk éghajlati ét talajbeli vissonysi közöíi bizto«an Weeetkedlwtilu As esielkedes legbittoeanb atja sa \'tdő saeriat esik a ssö vei késés lehet; vajha mennél tét hsa indokának meg éa mihamarabb érkunénak el ez btoa az aayagi boldosnláa gaad«g »»ereihez. A ssővstkeietek alakítását és az slsp\'tahi lyok elkészítéséi a törvény hisonyoa Wt»ilehss köti, at sispnaMlyok kidolgozásánál tehát ügyelni kell arra, hogy aaok a tttrvénynsk aaia-daaben megteleljeuek ; e mellett as slapssahé lyokat agf kell megiuiapiiaai, bogy — a termelőknek adandó előlegek céljaira nlkdgw hite megszerzése végett — a pÍDceaiövetkeaet ss Orstágos Kötpouii Ilitelsnővetkesethe belép* beasen ée végül oda kell tőrekedai, begy as slspesabályok akként sserkeestswsask, hogy n pineeesövi tkezet minél több előnyt bixiomtaoa a tagoknak. Minthogy~~es nem könnyű feladat, m-gaa dolgoztattam ki egy megfelelő elap«aabély^ntát, a mely a piarenőretkesetek megalakulását lényegesen megkönnyíti. Ennek as a/apeaabél) • mintának némely intézkedéseit asoabsa, a helyi viszonyokhoz képest, mid omlani Isbet. Ez s pinceszövetkezetről szóló ismertette és as alapeaabélysüata valamennyi törvény-bstóségoál és ga<dasigi egyesületnél, a melyek tertletéa ssőlőmivslés van, terábbé a gazdasági bizottságoknál, kosgazdasági előadóknál áe állandó gaadaaági tndóenöknil ós végül ralamenn/i állami viaoellériekola igntga-tóeésáoál s a stőléaseti ée borésnti felügyelőknél ingyen kapható s az emiitett saakkőnagek minden ide vonatkozó kérdésben bárkinek kétséggel adnék Ialvilágomiá»l ▼tfa. való, a kiket egykettőre meg lehet nyerni Es a tsrtóskodás tetssett is neki. Elbúcsúzol t tehát Annától, v— Engedje meg, hogy sreát láthassam, — szólt szelíden. — Nem, Hsns. Msjd ha jobban megismerjük egymást. — Hát legalább a kesét, hogy megcsókolhassam I — Ima, tessék ! Odanynjtotta a férfi ajkáhos ssép tormás, de oérna kestyübe bqjtstott kesét. — Nem ugy. Vesse le a kestyfit. Anna egy pillanatig habosolt, aslén hirtelen lerántá keséről a kestyüt; — Legyen I — mondta moeolyogva. DL Hans Bildesbeimer egész éjjel nem aludotL Euében volt aa a leleplezett kés, melyet megcsókolt s a mely sokkal (éhérebb és ápoltsbb volt, semhogy egy — ssbbaleény magáénak vallhatta volna. Astán a kis ujján egy brilliáns gyfirfi rsgyogott, mely testvérek kósőtt megerhe-hetett ezer dollárt. Annát többé nem látts viszont... A lapok pedig megirták, hogy Auguszta, safhslti uralkodó hercegnő visszautasod Európába. Maróthl Jánoa. Aforizmák i nőről i & szerelemről. Ha a nőt angyalnsk mondjak, ez tulajdonképpen sértés. Mert aa ördög is angyal volt egykor. A nő olyan talány, melyet sok esetben nem érdemes meglejteni. e Ast mondják rólunk a nők, hogy mi ördögök vagyunk. De titokban mindegyik igy sóhaj-tos: Bárcsak elvinne engem egy ily ördög/ 7 Sok időnek hamis a foja, a haja, a szive ; de a nyelve mindenesetre vslódi. a A nő olyan mint a gyümölcs. Hs beleharapunk, ve-zit értékéből. Sőkan feszegetik manapság as u. n. nőkérdés). Pedig a pő kérdése csak ennyi: >Szeretss ?• A ssiv tolvajéra nincs parayrafus. As rendesen önmagát bünteti meg. HÍREK. — Ilaéeasssntek aap\|>a. A rém. kaik. hivők Mindenssentek napjanak délutánját é» sn» tejét ssentelik a halottak ealékének. Föld-ssitik ilyenkor a sírokat és sirkereket virágokkai, koszorúkkal és az alkonyi órákban ziviláginak aa egéss temetőt. Nagyon ssép kegyeletas dolog aa. Ti-steletUl meg kell hsjolni elölte, bér-nely lor-mábsn történjék is. As a kegy siet, mely ss elhunyt airjara egyszerű kossornt helyen, éppen olyan tiszieletre méltó, mint aa, mely a sírnak fényes kivilágításéban gazdag le dissitésábsn nyilvánul. A ki a megnyilatkosás formait béréig >tjn ss s kegyelelet eteti meg. A nagykanizsai rom. kath. temető is sseg* élénkült Miodensseulek napja délntánjén. f5gym»diMnk i/jutiga hagyományos kegyeletéhez híven u idén is lerótta haléját n Nagy.Kanizaáo eltemetett pisrats laoérok -irjA-néL Gyászlobogója alatt, vallasktlóobnég nélkül mind kivonultak a temetőbe, hol mar nagyatámn közönség várskosotl rájuk. Az ünnepség kereteU, elején ée vegén egy egy ssép gyaaaenek szolgált, melyet es itjusági énekkar adott elő. Aa ünnepi bestédet Eesato Jóssei 8 o. t mondotta, ki ssép suvakkal ecsetelte aa elhnnytsk kiváló érdemeit ée axon soha el nem enyeeaő diowaé gct, mely ekkor is megörsi em éküket, hs neaea lelkük poihüvelyének nyugvóhelyéi mer setpa) disz sem fogja jelölni Msjd TWssa Jónsef 7 0, t. ssavalta KüHeg János alkalmi ódájá1. Végül, mielóti még elbúcsúz ak szeretett halottak súrjé-tól, egy busó Miatyánkat mondottak leikék M-vösségéert, A ,Munk,ikiptS Etfv&l\' 4 óra után F\\ckd Lajos e nók vez>-iese meil tt vonu\'t ki azinien syas\'lobogxvsl bzala^ Mihály munkás »M)k sir-jáh»z. Az egyesület dalosként Ctolota J«nö kar-iiegy vnelé e mel eitgyönyörü gyá»zdah • uekelt; Rióitis Lajos sserkesstÖ-térsoiik az esyeeülei titkára, p-dig lg n >sp és tarUlnias beszédben mái tattá a munkások érdekeiert önse lenftt és sokat kü/dött munkást <rs érdemei). A kegyeHea megemlékezést s daloskörnek igazán agepeu előadott gyászdala zárta be. N agy-Kantaaa caütórtöá Mayatanubison y ságot tett I vezetőség ilgy bnagó munkáaeágáröl. A kiállításnak a legszebb össi Idö k«4-vásott. Sokan \|alantak mag, nemcsak a gaadakör, hanam a maijai gazdasági egyesület tagjai kösfll is. Jata voltak i kiállításon dr. Jankovich Láaaló gról főispán, tartán Károly aliapán, Hartaiendy Ferenc, a Zalamegyei Gasdasági Igyaeület elnöke, Balhauaer Ottó kar. kir. álla tklögy elő, mint a lói Imtvelésúgyí mluiss tartom kiküldötte a a vidékhell birtokosok 4a papság mintegy negyvenen. ia állatokat a község végén levő nagy vásártéren állították ki. A korlátokkal al« kart tett tér bejáratánál csinos diadalklpu volt. A vásártéri mássálóhásban működött • ssürt Ezenkívül volt két sátor, ahol hl-d«g ételeket és italokat lehetett kapni. KiálNtottak összesen 176 drb. ssarvsa- Zala 88 asám. (S lap;) A bíráld bizottaág nagy figyelemmel én aaaksserUséggel teljeaitette a faladatát éa a bírálat eredményét délután 1 órakor hir-daile ki; egyúttal kiosztotta a pénzbetí dijakat és disaoklevaleket. A kiállítás befejeztével Hertslandy Ff rW, s megyei gaidssági egyesület elnöke, lélkes bessédben emlékeiett meg a rövid idö óla fennálló gatdakör eredményben gazdag müködéaéröl s buxditoita a jelenvolta ka t aa álla)tenyésztés (okozatos fejlesztésére. A kiállítás befejeztével délután 2 órakor a pacsai vendéglő nagytermében 40 teritékil bankett volt, a melyen a keszthelyi cigányok zenéje éa aaámos, lelkes felkösaöntö mellett délután 4 óráig maradt együtt a társaság. Eg ulán a társaság a csalt pár nappal a kiálU tás előtt Pacaán megalakult fogyasztási siflvet 1899. november hó 2-án ág más <!)• msilékter- msrhát, a melyfasám maga a legfényesebb kcxel Ualet helyiségét és raktáralt tekintette bizonyítéka a meleg érdeklödéanek. Ebből meg és elismeréssel nyilatkoztak as Ualet a számból 20—25 darabot nagyobb birto- céluerü bereodeiéséról. A fogyasatási saö-koaok állítottak ki, mig a többi 150—160 vetkeset elnöke Illés látván pacsai plébános darabot kisgazdák éa .a felügyelő bizottságban hat tekintélyes A kiállított állatok közül 114 dr. tehén földbirtokos van. éa üaaő, 27 drb. bika és 86—36 drb. nö-l A pacsai gaadakör esen elaö nyilvános vendék marha volt. : fellépése alkalmával a gaadakör elnöke dr. A nagyobb birtokoeok köaQI Kollár H»udek Ágoston salaapáti jóiságkormányaó látván alsó rajki; Ssentiványi Dezső andor-, gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg a kési éa Oruner Lijos folső-rajki birtokosok így a rendezés körüli teendőket Koller Iat-állitottak ki csoport-kiállításban állalokatván alelnök és Gruner Lajos köri titkár, a csak is eaek a tenyéaatők produkálták a, végesték, akik ebbeli aikeres munkánkkal atílaj lajtát, m g a többi kiagaada > Jelenvoltak oastatlan elismerését viv-csupa kevert nyugati fajtu állatot mutatott , iák ki. be, a melyek kötött sok ssép és jól gon elmondott borértékesítésen kívül íj lehatna, nevezetesen: s) A uőlótermaléesei OaazeRIgtO menyek ériékwiiéoérfll niatén a anft—thoeel goeaotkodha\'nék, iljaa a már emliteit törköly éa eeprU kösfts értékesítésén jjtivOl a termált aaölöv»«tiA, amerikai »eeeaők, eiölöotiváayok kötőé éitákaaílése, eaetleg u/yaaesea dolgokaak beeaerzéee a aaövelkeseii tagok réoére. b) A oaamegeatólő köiöe értékeailéaa, s annak esomagoláaáboa aiük»égee köide eaomagoló háa Mtaailéeo, ruganyos aaálliié kocáik bnnritii, a kel- ás külföldi piacokon képvÍMlet léteeUÓM. e) A eaólóbirtokoeokaak a taraeMeaél aatk aég»e eotkAaók, gépek, anyagok, mátrágyák baaaeraése. U. m. : rézgalie, kés, raffia, eaőtókaré, mft rágyák, íztakíoef, permetezők, kéalu»Ak, aaénkfaegteoekendök slb. d) Kö<óe fédeketéa aaakértő viooellér fagV* tzőlőkezelö igénybevételéfel a saölöbetegeégek és a aaőlő ellenségei •líra tperonoerpóra, Usat-barmai, saólőaoly »tb.) e Ssólőfaiajitási bítel közős igénybevétele, esetleg a szövetkezeti tagolnak saBkaéges hitel dozott állatot lehetett látni hslároaott fa\|-jelleg nélkül ngyan, de sikerült keresilesé-aekbrn és pedig leginkább a pirog tarka aain árnyalataiban. A bíráló bizottság két csoportban működött. As első bisottság tagjai voltak Koller látván elnöklete alatt Ssűca Zsigmond, id. Nyáry Kálmán, Saentmihályi Dezső egyleti tagok és Balhauser Ottó ker. kir. állattenyé-ztési felügyelő. A 11-ík bisottság-han voltak Hertelendy Ferenc elnöklete alatt Bubb Károly, Clemant Lipót, Bosnyák Géxa, Csorba Óusstáv egyleti tagok és Horváth Károly állatorvos. látni a kOsr-tleaebb hatás kedvéért. Antftn nem ia ereazkedheielt \\ ölük szóba, mart, — mint lön-hjbb la emilléa titolett róla, — nem tudott jól a yankéek nyelvén. Mindasonáltal torba vixsgalta •ktt éa egyenesen aaatoukha aése\'t a es s nyílt tekintet zavarba ia kosta r Amelyiket. A hercegnőnek érdekea volt létsí, hogy a magiul lérflaz, aaaká\'lu munk»iok mint a&tik le előtte ssemfi ti. Magába kellett (ojtani a kacajt. Kgy hatalmas, moodbalnl ériáa termetű munka* aiá kertit mo»\' a ritka vendén. Ámbár nem lahetetl már olyan nagyon fla\'al, de bajuaatalan gérOff area volt, ■ ami elaö pillánál ra uemet asort a uép h> rcrgnönek : gydnyörik aranyaaóke (Oi lök lédték lejei. Aagoazta bércei)asszony kiránoai volt a ne* vére. Az i(atyaié nyomban (eleit: — Hant Uildatbeimer, fenség. — Ah, (Bldi I — t\'ól; kitaé etikett-ellenes \|A\|busdnl aaal a harceenO a iQalénl kérdésekkel halmoala el az elpiruló tzegény fim, akinek ea a pír aa arcán oly jól állt a mesés haj-llrtóklife. A h«rcB«nönek tudnia kallatl, hogy Hant Bt detheímer hova vsló, bogyan kerüli Amerikába, nem kivánkoaik-e Ti<aza azQlófAldjére stb« azután m«fla«edeiieo távozott löle Nem oktrs beieirtódéti a kórul a műhelyekben. de midién aa illusiri- táraaaán kilépett volaa a káialaé ajiAu, boay a raktárb* menjr.e át, Aaznuta beraagnó gyorsan bálralorduil s a aséke A pinceszövetkezetekről (Miatta.) A tArkOíyl meg u seprőt legeélaterübb ter-méaaelben eladni, mart eaek feldolgozása kilón berendeakedéet, iaea<geló Q«t6k, esetleg tflr-kAlvborok kétiitáaénél aagymennyitégtt erjésató kádak bestersáiít itetl szükségessé. — KQlAnben könnyen megiörtéulu tik, hogy na a azüvetkeaet lörkö\'y• bor-kóaxItés-eI is togialkotnák, e« a ve-vöknek és a fiigyaaati kőtOnaégaeka teriuieaetea »iWjitka«ii borok iráni való blsalmát ó» e<ók-kaniené; már pedig a stAvelkezetatik\' mindenképen oda kell tOrektdnle, hogy a kótOnség biaalmat atg«aerent ée meg i< tartaa. A aaólAtgaidák Szövetkezetének a mott legényre tekinteti. Egy pl lanat müve volt ea etu-p n t talán éazre tem vette aenki. 11. Két nap muiva az itt leirt látogs\'ás ulán Bana Bilduhei\'ner nyugodtam sétált a gyár heiyiaágbAI hazaleié va»etö uion. Gondoláiéi a nép honi heroegttuony körűi jártak éa ogy érezte, hogy oda van, valahányszor Auguaata h-rcagnó angyali arca villaoik meg képteletébea. Azt a nyájas tekintetet ae India teledet, melyei a lojedalini hölgy kegyes volt teléje bocsátani. ime bandukoltam közben egy leányka tttnt (öl elölte ki többször reléje nézett éa oaodálkosal látszott Ban«uok (öitltt, hogy uity jár az utota, mintha alvajáró voloa. A fiatal ember csakhamar (igyeuiea lett \' enre a leányra a azt a benyomást keltette benne, mintha valami szabadságot állományú szobaleány volna, ki uraöje ruháit asedte jól-rosszul magara éa kalandokra vágyik. Arcát sttrQ látyol ledte, de söt szalmakalapja szélet karimája ia hozzájárult aühoa, hogy ne lehesaen (elismerni. Talán rut volt? Vagy talán érdekességét akarta fokosai Hol elöl, hol hátul, de a lány híven Hantol követte uijában Itt-ott megállt egy-egy fényes kirakat előtt, hogy oly tulaágoaao feltttnö ne legyen a csstanMlása, de valahányaaor iámét s\'ébe törtetett \'a herlulesi termstü, csinos munkásnak, a ki laasan laaaan aaemmel kitérte él, mindaonyiuor ugy töot fel Bananak, hogy u a tatyoion kereutU eróten izembe néa 0 A jég éa tavasai fagyok ellen valé kötAe védekezés, eaeller a sxŐveíkexsli tagok teraéeé-oek jég ellen valé blatositása. \' l) Véli 111 megtelelő viszonyok mellett a szövetkezeti buroknak kimérésekben, raktárakban, kereskedésekben va 6 értékesítési lísenkivOl meg kell még említeni a ssövet-kesée ason módját is, midőn a ezflvelkaaet s mustot mindjárt a sajiA alAl, vagy a bort a zatoa erjedés után, lefejtés nélkül adja el, esek s ssOrettlé szüvetkézetek. Esen tzSvelkexeiek lólSrekvéae sa, hogy miséi nsgyobb mennyiségben egvenleles minő aégü mue\'ot vsgy bort áliiisaoak alA, hogy a vevő ne legyen kénytelen a szükséges nagyobb mennyiségű bort 40— 0, gyakran még számosabb kiagáadálói összevásárolni, továbbá, hogy teljes biztosíték nyujtassék az iráat, hogy a vevő tejesen tiaata, jé mioőeágQ bort veheaaM. A szüretelő atővetksset. akként alakulhat, kogy több kisebb bortermelő őas«sel, pár hónappal a sxtiret előtt ö\'Saeáll a lehetőleg bératt helyiaégben vagy ölesén rpiietl deaska telaaarben, akár saját, akár bérelt aajtékkal éa ss&retelö, aoskőtőkksl kősösen sajtolják ki lármásakét, a saövetkeset tagjai áltsl kikilueöasótt vagy Bitóktól béralt hordókba. A mattot vagy azonnal a pré* alél adják el, vagy a zajos trjedéa ptán, Bogy aaoaban as a szőlőtermelő, a kinek jobb lekvé«Q, jobban megmunkált, nagyobb sortávolaágra éa értékesebb fajtákkal bsttUetett asőlője van, meg ne rőfiditiee4k, asflret előtt a szii vet ke/ei i tagok, vagy as J igasgatóaág, vagy vele, azinta érezte arcán a tekintet \'persselő háta sál. — Teringelta I as a leány kesdeni akar, — mormogá nam éppen haragoaan. — No, nem vagyok a jónak megrontója. Rajta tehát I ROdiden jelezhetjük, a tzóke legénynek nem kerfllt nagy táradaágába a győzelmet kivivői. Minden teketória meílótésével a leány oldaláhoa szegőd vtt a mire a harmadik lámpavaahoa értet, már bizalmai barátokként csevegtek egymással. ...Hans Bildashtimeraek nem volt mit magbánnia. A leány igen okosan ás kedvesen osseso-gott a a mi a lő, — észak-német származásúnak vallotta magái, aki egy aagy uri nő aaolgálatá-bsn áll. Most hát a saját nyelvükön annál édesebben parllrostak. Bana gavallér szeretett volna lenai, meghívta tehát a leányi, hogy jöjjön el vele egy kisebb vendéglőbe,hadd vacaoráljanak meg ott ketteoakén.A leány —Anna, igen eróeen ellenszegült a inkább azt ajánlotta, hogy valami sétatér padján taglaljanak helyet a aat es ajánlatot Bana kénytelen kelletlen elfogadtat Vágy félóráig ültek már egy parkbea, a lombok kötött, a mikor a leány hirtelen lótogrott, bogy aaeaala kell. EUába maraaalotta Basa, Anna határozottan kijelentette, hogy mára elég volt* majdho nap magint lest ttlórai {idqje, amit agyált tolt botnak. Ha na nem eróaaakoakoáotl. hias hamar kka-merta aj barátnőjét, hogy aa aass ssok kóeat 1899. norerober M J-éfl «gT. kllöa • oélre válaailoti bliottaAg bejárják a aaölöket, három v«gy nAgy oeelályba oitiják • ttSIÖérl Hsetandö árukat i mindig yik táriuk aafllójéi • migislelfl nsstályba eorosták. Ktsn bejáráé alkalmával uod asölöbirtokoit, aki uökijAt a átölöbologsógek tllen — peronoes-■éra, itaatkarmti atb. — nem vódelmeate, v«nr igen hanyagul keaelte, avagy taőlőt-rméae Igsn fájlalta, vagy rothadt, vagy lürtjel penéiietek, ugy hogy annak a többivel vaió Oaesesaüréss aa igAss kásaltt minftaégére hAirAoyoaan halna, a aaövetkaaetböl kisArhatjt, A eaövstkeaet a átirat Idajói Ai sorrendiét megállapítja, a termelök kö\'ileeek terméseiket susatlan állapotban a aalratalO helyre esAllitanl, a bol a lemérea utá» •ionnal feldolgoztatik. A mu«t, vagy a aajoa erjedésen kereasfül-e«ett bor eladáea As a kölliAgak lee<ámitáaa atáa a termelök a . beniállltott ssrtlö aulya éa oaaiálTa aaarlni kiszámított érték arányában oaatouodnak a jövedelmen. As ilyen asAretelő uOvetktMlaknél a nö-vetketeli muakátaág törne tahát legalább ai első Arakban, eiürettAI december végáig tart, a a taOveUeiel igy legkésőbb február eleö batábao lezárhatja ai tílall etitendö\', Aa akkor a Ingok kötött üaletréaaük arAnyAban aiAtOialbatja a nyirssAgst. Aa ilyen aiővtlkeaalnek vagy egyesületnek ig»n eaekAiy tökére van asüksAge, mart lehetőleg minden eeaköat, présházat, pincét bérét, legfeljebb agy pár stőlö-eajtól Aa borfaj(d«gépat ese» m be. Mivel aa egyeelilel o<ak Igen korlátolt, Ideig működik, állandó tls«tvlialökre alaoa isükaég. e e e A bevesetéehen riaaleteaan megismertettük jelenlegi bortarmelAaOnk bajait, aautAn aaek or-roaláaára ajAnlolluk kia- éa kösAptermelőinknek aat, hogy alakitaaoak vidékenkAni iiöretkemleket. TArgyalAsaink aorán apróra elmondtuk u eiővetkraelek alakltáaának a veaetéaének teendőit; aautáa pedig iparkodtunk kimutatni, mi haszon aiármsaik ■■ ilyen egyesületekből aa etyes tagokra? Ugy gondolom, feogy a ügyeimet olvasót meggyőiiük arról, hogy 1. • bornüvelketelek a termelők mindrt nagyobb megerőltet éa« nélkül ma, alakíthatok Aa vetethetek; I. a tiövetketel már asüratkor tetemei előleget adhat a atölötgaadAksak termésűkre a eaek nWl kénytelenek siorultságból potom AiOu elveeeiagetnl aat; 8. a szövetkezet több Aa jobb minőségű bort tad a termésből előállítani mint maguk a eső-lösgaadák tadnának; 4. oaakia a szövstknet tudja megállapítani agy-agy vidék borjeliagé\', a mély nélkül bajos a lermésnek állandó Aa bist(w vevőkőrt serexni; & a szövetkezet tökéletesebb kezelés mellett raJó, a kiket egykettőre meg lehci nyerni. Ea a tartózkodás tetaaett ia neki. Elbncausott tehát Annálól. — Engedje meg, hogy areát tátbaaaam, — ásóit aaeliden. — Nem, Hana. llajd ba jobban megismerjük agy máit. — Hát legalább a.káét, hogy megcaOkolhas-aaa! — íme, tessék ! Odanyújtotta • férd ajkáhoi szíp formás, de cérna keztyübe bujts lon keiét — Nem ugy. Vesse le a keatyfl\'. Anna egy pillanatig habosotl, astán hirtelen lertnlá keséről a keztyQt; — Legyen / — mondta mosolyogva- m. Hani Bildeaheimer egész éjjel nem aludott Estében volt aa a leleplezett kés, melyet meg-esókolt a a mely aokkal fehérebb As Apoltsbb volt, semhogy egy —■ szobaleány magáénak vallhatta volna. Astán a kis ujján egy brílliAns gyfirü ragyogott, mely teelvérek kOsOit megerhe-heteit eser dollárt. Annát többé nem látta vieaont... A lapok pedig megírták, hogy Augutsta, aufhalli uralkodó hercegnő visauulasott Európád. Maróthl Jánot. ónak ritkán fordulnak elő, sót majdnem ki ven-aak aárva a borbetegaégek, a Igy keveeebb vuateUg éri a tagokat \| 6. a termeiéel Aa értékeaitési előnyük felhass-nálA«Aval a aaövetkeaet magaiabb áron tudja a terméit értékeelleni \| 7. a termelőket sok munkától és utánjárástó kíméli meg. Esen áltaiánoasn Aa mindenOtt elérhető alö-nyökön kívül pedig mAg nagyon sokaior Igea Udvöa hatással lehet a isóvetkeaet magára a mi«eléa mödjáru éa eredményére ia A esölöa-gaadák érimkeiAeei, a köaalebbi ismeretség, as idsgen ssakArtók gyakoribb lAtogitAaai éa tani-tAeai aok haaaaoa tudnivalót tarjeaienek el a kiegasdAk körében is. AautAn mag a ssOvetkesett gasdAk már n«m vensnytArssi, hanem ssö-veleOtieiel egymámak Aa mindnyájuknak krtsöa érdeke as, hogy köxötlQk mindenki a )eh«iÖ legjobban boldoguljon. As egyese^rsustssége mindenkinek fAj, as egyesek eiksre pedig miadaa-kire hasson. Kösősen (Arsdosn k majd a legjobb termelési módok sltsr jaaatéaén a a rossi miveléal eljárásokat lassanként kikQssöböl k. A termalésbeo ji sok haatna labst s kösös érdeklödéinek. A jég elleni biatoeliáa igy tömegeeen olcsóbb, a vedeketési eljAráaok pedig alksresehbek laasnek. MAg a ■távual fagyok eliea ia találhat as egyesüli erő nAmi védelmet, A fagyos asautek nápjaia, Orbán napkor a^általában a májimi lagyok idején, a mikor a dermk oelllagos eetéken a falusi ember előre meg tudja mondani, hogy as éjjel fagytól lehet tariáni: a német ée frsnois ssőlöega\'dák isemOket sem hunyják be napfei\|ÖUáig, Előre negbenélt terv atarlnt sok apró kia tüaet raknak a aiőiö kOlönbbső réiae n éa nedvei röieAt, mtg aaalmát égetnek aaokoi; a nehés sürü tflst mint meleg takard tejOlel r tőkék kötött esnsgy rAssben megvéd) a (arm)st s lágytól, Ejfy-égy llyeh Álmatlan, AivirastOt\'j«sska nagyon meghossa a gondoskodás gyümölof eil. , Egyasóvil nagyon sok jöt, mindsn bajban kllidelemben hatalmaa erőt ád a gysngének aa egyesülés. Erre at erőre ts hatalomra pedig nagyon nagy sittkséie van a magyar kis bortermelőnek Apsa napjainkban, a mikor a sok allcnaég sokfelől aioritja. Aa e\'oaii eaapások, at idag«n boroknak, • aöraak s a »okfél- páünkAnak ■ a vamaye, a mindsn tAren növekvő gyártási U\'kAleieeség. as smelkedő köstsrhek, as Alat általános urágulaaa: bisony«biaony m-gtöri a nebás munkában kifáradt vállakat Egy kél roast saitsadö, vslsmi sssrenosAtlsnség tönkre ju\'tatja a nagyon kimerült erejű kiagatdAk astuit. Padig •a nemoaak nekik, hunéin at egéai nemzetnek érdaka, bogy a nemseii termelés nagy éa tsövA-vényss munkájábsn mindenki megmar«dj»a a maga helyén, >flt a mennyire lehet, uj toraleteket foglalton ki-kW BortermeleaDnk möji massae vnn bojdeni frjlett-éiiétöl a még m<\'ea«bb aitöi Aforizmik a nőről 8 & szerelemről. Ha a nőt angyalnak mondjuk, es tulajdonképpen aértéa. Mert aa ördög ia angyal roll egykor. A nő olyan talány, melyet aok esetben nem érdemee meglejteni. a Ast mondják rólunk a nők, hogy mi ördögök jugyunk. De titokban mindegyik igy tóhaj-tos: BAroiak elvinne engem egy ily ördög/ __i « Sok nőnek hamis a foja, a héja, a szive; de a nyelve mindeneaetre valódi. a A nő olyan mint a gyümölcs. Ha beleharapunk, re<ait értékéből a Sokan fesiegellk msnapsAg as u. n. nökér- désl. Pedig a nő iérdésecnak ennyi: >Szeretea ?• A aziv tolvajára nincs paragrafus. As rende-een önmagát bünteti meg. e terjedelemtől, a melyre hasAak égáijlatl As tajsjbeli rissonyai kösöti bisto«an blemelkaáhatik. As emelkedés legbiitoeaob alja ai \'idő awriai ostk aaaöveikeaéa lehet; vajha maaaAi tAfcbea indu\'nának meg As mihamarabb árkataéeeá el ea titoa aa tayagi boldotuiái gtadig sikarathat. A uövelkeietek alakítását AA as alap«saba-lyok elkéaaitéaéi a törvény blsonyoa (eiMialekbet köti, ai aiapiaabAtyok kidolgotáaáaál uhát ügyelni kell arra, hogy aaok a törrAeynak adu-daabau megtefeljonek; e mellett aa aUptaabá lyokat agy kell megiuiapitaai, bogy — a termelöknek adandó előlegek eAijaira stfik4ges hite* mtg«senAse végett — a piocenövatketet as Oraiágoe Eöspouii llitelseővatkesetbe balAy» beasen ée végfll oda kall töreked ti, hogy aa alapetabáiyok akként saorkeaiieeeeaak, hojry a pinoeaxWc tkeiet minél több eiőajt bistoaitsoa a tagoknak. Minthogy es nem kőnayfl Mádat, myam dalgoatattam ki agy megfelelő etapaabáljmiatát, a mely a pinoet«flvetketeiek megalakulását lá-nyegeeen megkönnyíti. Kaaek aa a/apembály• mintának némely intéikedéieit azonban, a helyi vieaonyokbM kApeet, módoaitaai lehet. Es s pineeesövetkeaetekrői esólA itmertetAe Ae at alajpMabálymiata vaJameanyi törvény-batöeágnAI éa ga<áaaági egyesületnél, a melyek terlleléa eaőlőmireiéa ran, továbbá • gaadaaági bisotiaágokaál, köagaadaaági előadóknál Ae Állandó gaadaaági tudósítóknál ée végül raiamean/i Állami vlaMllériakola Igaaga-téaágánAl a a aiöMuetl ée borásaati fal ügyelőknél ingyen kapható a as eaiiuto ittkkötegek miadaa ide vonatkoaó kérdésben berkinek kés- Béggel adnak lalvilágoeitáaL % HÍREK. — Iladeaiesatsk map\|tm. A rOm kaik. hivők Mlndenssentek napjaoak délutánját A» ea tejét szentelik a halottak e»IAkAnek. Ffitdtaitik ilyenkor a airokal és itrkereket világokkal, kostorukkal Aa at alkonyi órákban siritáfájáá aa I agéea temetőt. Nagyon aaép kegyaletea dolog aa. Ti-aieleitel meg kell hajoiai előtte, bár »eiy formában történjék la. At a kegyelet, mely aa elhunyt tirjira egyszerű koasorut helyei, éppen olyan tisaialetre méltő, mint as, asely a tiraak fényes kirilágitáaában gasdag le\'disaiiáeébea nyilvánul. A ki a mtgnyilslkosáa formiit Mrálgitja aa a kegyeletet eOrti meg. A nagykaniatai rom. katk. temető ia taag> élénkült Mindenszentek napja délatánjáa. fSgymntíimmunk i/jmigm hagyoaieyoe ke-gyeletAhes hiven tt idén ia lerótta háláját a Nagy>Kaniasán eltemetett piarista taaárok fiijánál. Qyászlobogója alatt, valláaklIönbeAg nélkül mind kivonultak a temetőbe, hol mar aagyaaámu közönség várakozott rájuk. As Ünnepség keretéül elqjén éa vegén agy egy asép g/ats«\'nek szolgált, melyet as ifjúsági énekkar adott elő. As Aonepl besxédet EesaUt József 8. 0. 1 mondotta, ki ssép szavakkal ecaetelte tt elhunytak kiváló érdemeit ée t<on soha el nem eoytaaő dica< aé-g«t, mely akkor it megőrzi em éküket, ba nemet lelkük poi hüvelyének nyugvóhelyét már temm\| disz sem fogja jelölni Majd Tbrma József 7 o. l. szavalta KüHeg János alkalmi ódájá\'. Vegfll, mielőtt még elbúcsúz ak szeretett hatottak sírjától, egy>bus«ó Miaiyánkat mondottak lelkük üdvösségéért. A .UuHkMtpiS EfjHitiUtt" 4 ón után fUckd Lajoa e<nök vez<-teae metl It vonu\'t ki aatmea gjas>lobog»vil Stalflif Mihály munkaa uvuk air-jáh >t. At egyeiület daloaknrn Osoftm Jenő kar-imgy ratelé e mel et(.gyönyörű gyáitdalt - nvkelt; Rióén Lajos szerkestiö-táiaouk aa xgyeatlet titkára, p-dig ig n zep éa tartiimaa beatédben méltatta a munkásuk érdekeiért önse Irnitii re sokat küzdött munkást <rs éfdémeit, A keayeM** megemlékezést a daloskörnek igazan as< peu előadott gyáaadala sArta be. HigT-ljMW cafltörtők Zala 88. Rite 4 lap). 1899. awaaMr y I4t TnLakér János f. öek tisisMké\' SAmts Gu«ztáv (iikárri j aj váiao«Uaá«yiug»I ZerfavUz Lsjos u A magyar egy hiti irodalomnak ét a költészetnek egy fölkentje hall meg Nagy-Kant* aén, október íj-4d : \'FalaUr János nyug. esperes plébánosban. Amilyen szerény, esendő, zajtalan volt élele, olyan volt halála is, Haláláról csak az aoyakfayvi közlésből értesültünk s Így annak idején nem is méltathattuk az irodalomnak ezt a° kidőlt oszlopot munkását, Pedig igen sokan ismerhették városunkban is az ő apostoli alakját; mert a nyarat rendesen várotunkiyn tOi-tölte, hol egyik külvárosi utcában szép lakóháza volt, s onnan néha be besétált a belvárosba is. Akik látták c tiszteletes külsejű, halvány szelidarcu papot, nem igen smth ódőn, DmrvMs Lajos tiszthelyettesek, Lipét elnökké, üfr hadnagyokká neveztettek ki. ^Ü^Su \'SLm A 48 gyalogezredben ; StkönftU Osz-j^^ kár és RotUr Frigyes hadnagyok főhad na- _ A TMsprMf 1 gyokká, Novdfrotl Mildói és Keimen Ki- kehidai plénániat ifj. Vam Ftrtw buaaéki káp. j roly tiszthelyettesek hadnagyokká és Wd>el ián nyerte eL - Jankoock Ti»a<Ur uhidu \| ideiglenes udmjniaztrá\'ort előbbeni \| Ivére, Pacsira küldték segédlelkéwnek, János tartalékos hadnagy, tartalékos főhad- nagygyá neveztettek ki. [£«//* Károly JSS káplánt Buzsákra. \' Oitmíj; <vm •rv«l JablUaa. . \' _ \' \' , . . ndssiek • somofvvármesyeiI — A mMF, lefWSií, ISzőp ünnepélyt rendűtek • Komogyvármexjei •rvosuővsiség t» a ezigelvári járás öaaies községeinek slll járói missp Gyönpyősmsllék tőségben P.dos János körorvos a aomogymegyéi orvosi kar Nestoráovk tiszteletére. kit Tslliaa Gyula fől\'pán őtvenegyéves orvon működésével ssersett érdemei jataTasiásáal tinxleletbeli i»e-iryfi lőorvosíá asvezett ki. A kOozaretetben állá Ünnepeli a szabadságharcban, aiiat alorvoe, hadnagyi ranggal exolgált 1P49. októberig, a mikor Aradon Fogságba kerüli. Hatheti eWratisa etán "sabadsagát visszanyerve, Kőves-Kállán, ajd I8óő-bsn 8ient-üálon telepedett meg, az gondoltak rá, mert nem is tudták, hogy ő. abízolniizmii azonban oklevéléi wegsemmliilvén, egyik koszorúsa a aki már életében __ ___ 1830-ban Budapeaten német nyelven óiból kellett irodaiomtőrténati "alakká \| "\'f"1"1* nn> 8t8íM,a» ^agyős- 1 -allék kő/ságbe, hol szója, mint körorvos magyar irodalomnak, lett. Az a nagy szerénység, mely Őt életé ol0refaAUdo(t kma dacára mé# ma is kitlnüsn ben flfléjök emelte még a kiválasz- felel meg hivatásának. Aa ellene kiadott köröző tottaknak is, elkísérte sírjába, Meglátszott Mavélhen 1849 ben igy Írták le személyét: VHáid gyász- utolsó utján Is, hogy nem volt a hirhajhászat, a szereplés embere; csak kevesen kisérték ki őt még azok közöl is, kiknek érdekeiért pedig ugyancsak sokat és bátran küzdött. Sic tranelt glória mundi I Halála alkalmából a kővetkező jelentést adták ki: A végbetetiee latsai gondviselésnek \'etaaatl főtisztelendő Tslebér Jinos avug. esperes plébá-aoat 1899-ik évi oklóbsr bó 7-én délután léi fi órakor életkora 74-lk áldozárságának 6l<lk évében éa a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele ulán ss árnyékvilágból kiszólítani atb. Mafy-Kaniaaáa 1890. ok. hó 28-án. Aa őrük világosság fényeskedjék neki I A nagykapornak! ssperssoég. Életrajn adatait röviden adjak: ap, isnl«séki Jegyző, , dunaföldvári szü etéátt, 90 évee, kfiaép, de karoao termett), baja szőke, simulna egénsségea, sseaei kékek. — Ktnevexéa, A földmivelés&gyi alnisster TUekltr Gyela ősstöadijss gaadaaáfi segédet gazdasági intéző segéddé nevest* ki s ssolgálst-! tételre a keszthelyi sir. gmdaiági intézethez oez-totta be. VtM$ Ködre aljegyző a nagykaniiaai kir. törvényszéknél, a pécsi kir. járáabiróságbos elbíróvá aeveztetett ki. — HusaArttaalek álhalietéM, A m, kir. 7dk bonvédboasár ezred kótjékébea Kuiko-vfai Benő azázadoei, Mihálovict Géza lőhadaagyot Zala-Eaeraaegről Pánira, Stluka Pál hadnagyot pedig Pápáról Zala Egerszegre helyezték át. — Üeteiktésk Vftnatatáeak kái-C/ftlAac. A eagykaaizaaf KtrmktdSk TimUata kOveikesŐkken október bó t9-én délután El* Lipót kir. kereak, I Unáovoe, lártaleti elnök alaökléee alatt meglar Talabér János egyházi 1ró éa költő, született totu rendes évi kftsgyfllévét. A nspirand előtt Keseihelyee 18S6<bee. Kősépiekoláit részben Upót elnök keáyeletteljes a<avakkal meg-Keszthelyen, 1840>beo pedig a Szem Benedek- emlékesyóo Qrinimi FBlte,a láraalat válaéztmá- • , rendbe lépvén, réaabeo Győrben ée Bakony- nyl Ugjanak elEfinyláról, inditváayosu, hogy aa ÍV" . bélben végezte, hol tenári oklevelet nyert. A elhunyt emlékét jegyaőkönyvben megőrökitaek ée 1 teológia két iattlolyamál Pannonbalmán végeste. hogy agyáatoló csalidhoz részvétírat lieiáa«iea-tBéő-ben a rendből kilépeti s a veszprémi, sék. As Indítványt a közgyűlés elfogadta. Aitérve agyhésmegye kö\'aiákéba vetette féM magát a aapiraadra,- Sekteart Gasitáv társulati titkár te teologial tanulBánysit Veszprémben (ejeste\' jeléBtéel teit a támlát lefolyt évi n.ftködéaéről be. — 1848. jneíue 17>ikés nemeitek pappá Kápláa volt nigoeioe (Somogyin.) ée VeaspréOi \|A társalát nár körül-belHI kél év előtt ttradoso\'t tárbáisk létseiiéaéo és a v» aaimány egjren- veaapriou jpessevelA iatrsathes. lH6ü-ban assst péterari, lotí-ben salaasentbslaaai plébános volt I és később ssperee. 1871, oki. 6 én lemondott plébánlájiról ée Budapestrs ment. Irodalmi téren 1846-ben, 20 éves korában lépett föl a több fő\' városi lapban jelenlek meg költeményei, melyeket később (1860) kát öoalló kő etben ki le adod. KsenkivtU irt és adott ki próeában ia több egyházi munkái. 8aerke»atöje volt á Kaih. Lelkipáaitor cimő agykási lolyóiratuak ; Fósay T.imáaaal a Jelenkor CUsC egyhiatőrténelmi köalöoynak, mely 1876>ben poMtlkal napilappá lelt, de oaak kevés idsig élt. - 18M tól 1889 ig a -Papok Lapia cimü be-tilapot szerkesztette és ad>a ki. Ebben s ksth. egyház érdekeit képvleelte és a katb. paptág jo\|eil, igasait bátran védsioMats. \'— A asveBkerl eliléptrtéeek. A novemberi előléptetések mar évek óla nem voltak oly gyengék, mint az idén. A minket érdeklő honvéd éa kőzOs hadseregbeli ezredekben ,következők lettek kinevezve : Zalavári Zuma Károly, tábornok a székesfehérvári V. kerület parancsnoka altábor nagygyá neveztetett ki. A 20 honvéd gyalogezredben: Weidntr Diesel Ernő, volt közös hadseregbeli főhadnagy 110- szdoasá, bcinutd látván, Né- — A nagykanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet részéről felkértek bennünket a kővetkezők közlésére: „Elérkezett az idő, midőn a £a és téii ruha beszerzésére fordítjuk jövedelműnk egy részéi, hogy nyugodtan nézhessünk a küszöbön álló fél elébe, mely rövid napjai dacára oly hosszú és szomorú ellentéte az elmúlt szép évszakoknak. De ennél azomoruabb a tudat, hogy számtalan szegény a legnagyobb kflzdeiem mellett sem képes magának, esetleg családjának a legszükségesebbet ia megszerezni, hogy hideg és éhség ellen védekezhessen. Első sorban a szegény és árva gyermekek azánandó sorsáról kell megemtékeznOnk, s tehetségünk szerint őket támogatni hogy legalább az évben egyszer örömet szerezhessünk nekik. így a »Kereaztény Jótékony Nőegylet* legutóbbi választmányi ülésén el lett határozva, hogy bevett szokás szerint az egyesület ez évben is karácsonyi felruházást eszközöl és abban 13 iskolás gyermek részesülni fog; ezenkívül még több egyesület, az asztaltársaság is fáradozik ez ügyben, valamint egyesek is felruházzák ismert szegényeiket; azonban a szegények száma oly nagy — a kérelmezők már ia naponta jelentkeznek — hogy kényazerüe nek ama kérelem nyilvánítására, vajha nagylelkű adakozók kegyeskednének ez u&on is hozzájárulni, ugyanis e célra akár ruhanemű, vagy egyéb tárgyat, — esetleg a legcsekélyebb pénzadományt nyújtani, hogy minél számosabban élvezhessék jótétemé- be. 1826-ban kiás? est ék teologial tanárnak a\|(stls sa utakat, hogy ezen a gabonakereskedői műnkre nézve oly fontos intézmény létenülhetett és rendeltetésinek átadható volt. A Urhá\'Sk a hoiaá iüzöli várakozásoknak teljesen megtelelned Lépéseket tett s választmány, bogy városunk ax országos távbeszélő hálózatba osvonassék,. több s he\'ybs\'l gsbo a forgalmat érintő tsrifslis kérdést lelvetett és tisztázott, képviselte s haló ságokkai és a MÁV-tal szemben s tagok érdekéit. Elénk figyelemmel kísérte as általa ientartolti slióluku kereskedelmi iskolát, melynek látogatottsága aa 1898—99-lki tanévben, dacára a föaőkök kősömböfSágéBek, kielégítő wl\', a mennyiben az első osztályt 40, a másodikat 31 tanuló látogatta. As síért tsuBgyi eredmények is elég kedvezők voltak és ezért elismeréssel adózik s válaastmáay Bun Barna Igazgató és Kramer Lajos tanító araknak. A nagyméltósága vallás- ás kősokta-táelgyi miniszternek már 1897 sijaa bó 24-áa 26814 s/ám alatt kiadott resdslete esen Iskola lényeges átslakulását t azi szükségessé, á mennyiben megkívántatik a 8 ik osztály leláilitáss és s tanórák szaporítása. A jelentés azután felsorolja azon célokat, melyeket a társulat a jövö prograajáftl tekint. A közgyűlés a jelentést tetszéssel (adomáiul vstte. A felülvizsgált zijssáas-dást, valamint as előterjesztett jövő évi költség vetést a közgyűlés ióváhngyts. A támlát jelenlegi vagyona: GD0 frh kén?pénz, illetve takarékpénztári betét, 088 wt Elek Lipóiftle alapítvány, továbbá mintegy 28(0 forint értékű kamatozó >orsje§y. A megejtett választáa eredménye kővetkező: mcgvá\'ssitetlsk egyhangúlag Klek A kegyes adakozók tisztelettel felkéretnek, hogy adományaikat lehetőleg november hó végéig azivekedjenek beküldeni." N.-Kanizsán, 1899. okt hó 30-án. A „Ker. Ját. NőtgyUt tinö1u4g* — UJ Ipsrtsstllet váraegyéekbea Sümegen srói mozgalom indáit meg ipartestlte alakilésára aésve. Okot erre as s körülmény adott, hogy a sümegi iparosok önnálló beteg-segélyső pensiárt akaraak létasiisei, asű asoaban csak ugy valósítható meg, ha a váróé kebelében ipartestület vsa. Énnek az ügynek megbeszélése végett Sümeg kereskedői és iparosai népes értekedetet tartottak, amalyen a kerületi beteese-gélyező pénztárból való kiválást és önaálló liyső pénztár fsláUitáaát egyhangssg slhaiárosták a ebből a célból egyúttal aa értekesiet nagy esótöbbséfgél kimondotta, kegy m ipartestület megalkotását szükségesnek é« haaa-soasak tartja a a bemutatott aláirtai ivre Bég as értekezlet alatt mintegy ketvsasu tatokul iratkostsk alá ugy, hogy most már aei sem állja útját annak, hogy aa Ipartestületet, sinely után Sümeg iparosai oly régről fogva óhajtoalak, mielőbb tényleg msgslakitaák annyival Is inkább, mert folytatólag annyian Írták alá aa ivet, bogy as aláírok meghaladják u iparosok kétharmáu-réaaét. — llstlé. Méhes Kálmán kis kontárom plébános,\' hivei vallásos érzésének ápoláss és uregezilárdulása céljából missiót rendes a hét folyamán. As egyházi bessédekst es slkaloaaaal kél nagy tudományu je>suiU tartja Kia-Koaá-romban. — Taallék jaráskftrt kinyllése, A sslaegersatgl tanítói járéskör őssi közgyűlését Zsla-Kgsrsisgeo 1899 évi noTSubar bó 9 éa délelőtt 9 órakor tartja aa állaai elemi iskola Nágy-Kaniaaa o«utflrtök helyiségében ■ következő lárgyeoroiattal: Takáo* Jözsei ssls«gfnsgi á\'laei elemi iskolai laniió gyakorlati Inniláai tart a IV-ik lrányoezlAlybua a tárgyi mellékmondatról ; Tikk László járta-köri elnök jelentéit Un a járáskor utolsó három működé Ml; Csisiér Jóssef zals-sgerssegi állani alaaii iskolai tanító iuinerieti a járáskor 25 éves muhját; NovAk Mihály zala-egemeiti Állami elemi iskolai laniió előfc rjemlési tesz a „Tanítók hAzártl"; foljó Ügyek 4a it.ditványok tárgyalása; ti«at újítás. — KeOrfca lulelramérL Perlak képviaalő testülete kérvényileg megkereste a (Old* mívelésügyi mlnisslert, hogy Pariikon a közel fekvő községek bevonásával egy, hat hatig tartó kosáriosó lanlolynmot stivesjfcedjék rei desisini Kérelmének támogatására Ulhoua a képviaelő testület, hogy a lözeég lakoaaága földiái velőssel loglalkozván, mint ilyen, egéss télen át íoglalko-aAa 4a keresetuélkűl van, nilg eaen házi iparág meghoooeitásánl lega\'ább a lakóul( szegényebb résaéuek megélhetését bistoailani lehetne. A tanfolyam kerreilülvitelei biztosítja u a körülmény, hogy a község határában a dr&Vai uigeteken a szükséges fűzfavessző kellő mennyiségben megvan. A képviselő testü\'et nem riad viaeu ai anyagi áldossUÓI aam 4a kjjelentetto • kérvényében, hogy a tanfolyam rlrtndoléae cselén lelajénlja a szükséges helyiséget, annak (ütését, világítását, lisjsiogatáíát, valamint a eattkaégcs fűslál ingyen asállitjs be, HiaaaOk, hogy amininter a vlroe kérelmének helyt ad a a tanfolyamot legközelebb megnyi\'ja. — KIIAetatett MflMek A Irtldmire-lésügyi ■iolaatarinm a ttlrjel premontrei feadaek négy öreg (40 évig esolgáltt bű csclétjjál tUntette ki éremmel. Aa érmek Unneniea felttlzését okt. Ü7-ikén végealo a zttla-szent-grólhi járás föeiolgablrája A kilöntetftt hl) cselédek : SmU Isi vét), Haitim Jóalef, Nhnttk Jánoa és HortdlÁ jAnos. Az éremfeltttsé a tllrjei iakoia udvarán történi meg. Ott voltak .dr, Kunét Adolf, oeornai prépost, ki * k nüntetett cselédeket külön mag\' jutalmazta; UH* Itaffnel pr. r. kanonok, ki az ifjusAgnuk könyvtárára ea alkalomból 100 frto* adott; továbbá olt voliak as arodaluii iisstek áa M egész cselédtég is. — Clasdák Uitesllé mlvetktseie. A gazdák biztosító sxövetkezetn még as év folytán megalakul 4* a jövő évben megkezdi működését. A esAvetkezet körül oly töméi, esen eorskóznak a gaidák, bogy a remény leit összegnél már máig la több gyűlt Aseze. A« eddig baérkesstt aliirési iveken ŐOQ alapítványt áa 300 üzletrészt, összesen 606.800 korona ériéket Jpke<iek. A saAvstkeset működése bisooyára ndolkodóba ejti a karlellben lévő biilosltöiár-saaágokat, kik ea év folytan roppant ö-s/egeket ■yenek a drága biitoeítáai árak ilial a gazda-közönségen ; a ha nem karteleanek a t rmelők: nyakára, bizonyára fel nein merült volna a gaádák biitoaitó aaövetkesetánek etamája. A vármegyék akciót fejtenek ki a szövetkezet ér-dekában. Zalavárasegye közelebb tartott\' kA<« gyűlésében a törvényiül óság i bisotteág öeasea tagjai, a megye öaaaea ktu<>n«égéi, a megyei r. tan.párosok polgármestereit a fősao gabtrákat stb. felhívja e saövetkeaet javallatának partf-igá-aára. A vái megye a tulajdonához tartozó öss«es épületeket itt biztosítja s egy nagy bisotteágot küldött ki, hogy az ogésa m-gye területen a ezövetkesetaél bistoeiteanak. Ez azután nagy do og ; a ha lőbb megyében is Íny teeanek, a karteleaö biaiositó láraaasgok nagy kárát lógjak vallani. — lépmerl gasáwági tlleááa Qyu-ly Károly a Csák tornyai állami tanítóképző intézel gazdaaagi szaktanár, népszerű gaadaaági előadásait Lelenyén szép azáma közönség jelenlétében megkezdetie. Első előadnának tárgya a vérteta ellen való védekezés volt. — A lUjekAal férjgfilliesek bla-Pr« A nagykanizsai kir. iör»ény»zék november hó 30-íkán éa folytatólagosan november hó 81-én szenzáoiÓH bttnügyet tárgyalt. A< figy«t m»nái már régebben ismertettük, amennyiben annak idején egées lerjedelmében közöltük a kir. tAr-vénysaék védhfftározatát, nulylyel özv. 8i/ltr Qyörgyné 17 éves özvegy fityeliéi/i lakóit férje ellen elkövetett gyilkówág büntette miatt mim teties, nemkülönben B igatin Gyórgy élem ellen elkövetett gyilkosság bün elte miatt mini bűnsegéd, továbbá ösv. Bogatin Oyörayné 40 ve« özvegy lityehási lakó* lene el ea elkAvele t gyilkosság miatt vád alá keyealettek A asen aacióe btuügy rövid snberatunw a kövatkezö: Sí/fsr György 1897 évi október 19 áa a mérgei4s löneiei kö«t elhalt, de a bűnvádi eljárás meg saöntettetetl, mert a boncoló orvosok ha áloku1 aa elörs haladt fokú tüdő gftmökórból eredő tttdŐvérzéat vették fél, K«y év múlva éa padig 1899 január 18 án 3ofatin György két napi betegség után elhalálozott. A megindított nyomo-aáa lolyaaán megéllapitatott, bogy a Bogatin GyArnyAu eeilelt betegsé i tünetek as arsea-mérgsesnk kórképét matatják é as oraságos vegyész által megejtett vegyvingáUt alá vett hullaréatben oly adag arsenea aav talál\'atott is lénylsg, mely elégeégee volta halál előidézésére ée eaen körülmény msgdöntftits a boncoló orvosok állitaaá\', kik si s»«ibsn tüdőgyaladéat kooetatál tak a balál okául. A a mérget Bogatin Györgyné Siftsr Györgyéétől kapta, tehát «ti ól, a kinek férje egy év elölt ugyancsak ■fiérgMési tünetek köaöit elhalálözoti. Ebből kiindulva 1899. május 18-án sxhamáltatoit Stllsr György hullája ás s vegyi vizsgálat a«t derítette ki, bogy a vegyi vizagálat alá vett hullarész akkora arsenmennjfieéget tartalmazott mely msgáhau véve nem egy, hsnsm öt smber életének kloltáeára is a Istennő. Bifitr Györgyné eV renrifi vádlott konokll tagadja, bogy ö fárjét megmérgezte rolna éa ugy állítja oda a dolgot, mintha férje önmaga vett volna be hideglelés ellen ason pórból, taelyst a vádlott—Alii ólag patkányok irtáaára vett öt krajcárért; ellenben mindkét vádlott beismeri, hogy Sllterné adott a porbél Bogailanénak asért, boiy adja be férjének, „jó le»a tőle, ö la beadta aa öváask, u ie jé (eseadei) lett töle", — Bugatiané ason benyomást tol le, mintha tényleg nem ekarta volna férjét láb a\'ól eltenni, hanem a kapott tarásaaserral oaak jobbá, ecandaaehbé akarta tenni, hogy ne ver\|e, mert a verésből ugy Sliternénsk, mint Bogatiunénak gyakrabban kijutott asért, mert szerelőket tartottak. * • A tárgyalás folyamán kihallgatott tanuk által még aa tMökön. éeslelt betegeégi tünetek, a vrgyvizaeálat alapján nyugvó moat már te\|iea öatthaaghan \'evő orvoel vésmények minden kélaégdt kiaárólag aat biionvitjak, hogy agy Si/ttr György, mint Bogatin György araen aűrgezéanak eatek áldozatai, áa saig utóbbiaál as ösvesy bevallotta, hogy ö hintett a Sittemétől kapott varseaserből abba a viabe, msiyst férje megivott, Silterné mesmaradt ason állitáss mellett. hogy 6 sem adott férjének a porból éa ho«y abból nem kevert aonsk sem eleiébe aem italábai ennek eilsaebso biaonyosnak látszik kugy Silterné ssirna gámsába keverve adta be férjéask s halált okosó mérget A tanuk és orvos szakértők kihal gatáaa után dr. Brü Tivadar Silter Györgyné réezére hivatalból kirendelt védő ason elöterjeaz tést tett, hogy ss Bgy véleményezés végett ss igassávügyi orvosi tsnáeshos ielierjeaxtesaék. Urostváry Gyals, Bogs\'inaé védője eettlskoxott védötársa eiöterj-etté-éliez. Dr. Orotiy Ltjos kir. ügyész aa előterjeextés ellen esólsltfel, mert sz Bgy — indokolt v -leménye szerint — tejeeen tisztán áll as itélö bíróság elöU. A bíróság tanácskosásra viaazavounlt ée ason határozatot hozta hogy as irstokat véleményezés végett aa igazaágügyi orvoel taaáeshoz felterjeszti és e miatt a lárgralás el napol\'atott. — Reiéay m titvatalaa lapban. A hivataloa lap leau óbbi számában olva-suk, hogy a penzUgvmtnis<ter Kovács Lajos honvédhadna--gyöt a lúgost pénzfigyittazgatósAghoB á\'iámí vég* reha\|tóvá vé^leg^en kinevezte. — As olvasó joggal kérdheti: bot itt a regény ? s mi azt teleljük, h<>gy benne van a közleményben, de e-sk a sorok kösö\'L Ez a kinevezés tudniillik I egy érdekes e<erelmt~>frígy heiajeiö akkordia, amelynek bevezető ré<ae Sopronbin játszódott le. Egy aaép szőke naiva, aki a pécsi azio-1 lArauiatn<tt(\' volt távja Szalkay Laj is soproni színtársulathoz került Nos, s kis művésznő egy eaep napon eltűnt a színháztól, Sopronból, buosut mondva a nfavyar au saáak, flymen birodalmában kereste és találta meg boldogeágát, kesét nynjtvén a eaA anyakönyvveaetAi értelmében a most állami végrehajtóvá véglegesen kinevezeti Kovaes Laosnak, aki akkoron aktív honvéd-, badnavy volt, axelő\'t pedig a soproni pénaűiy-igaagsióssguál aüködAtt. ugyancsak mint állami végrehajtó. As n/v civilben, mim uniformisban jiU (estő/KoVafi Laios meghódította & kia Hegy esi Róaaika aaivét a a n >d>táisak kapituláció lett a v\'eg«.\' A katona otthagyta a szép, di<aes katonai éle et s lett belfth i m-t\' szürke, osendes prózai ember:, hivatalnok, végrehajtó. Aki a sorok, köat ind olvasni, e hirecekaből is kibőegéaahati a két aaersU aaiv boaeau küadaieailaijae regényét, — Ilike maiár A kemhelyi iégyma terméesetraiz^ asertára ntkaazép madárral gazdagodott, melynek neve AlaS a Cristata vagyia buboa pacsirta, oaakhogy fehér1 köaiötbea. A terasftBsttadéaok aat aánodják, hogy as fyaa fehér paoairta épen olyan ritka, saiat a teher holló. — Sátrát A baiaieapsrti Mária-Telepen a szüret telj«eea bevépOdAit Aa eiaaűrt muatok minőségre meglehető jók, —nnyieégre aaoaháa a terméé a tavalyi leléaél ie alább áll. A lmat-barmat ott is igm sok kárt tett, á kéoporosést nehaaeo asokja meg á aép, keveeen kéoporostak. 8aját kárukon de késöa tanultak ott is a termelők éa fogadták mag, bogy jövöra rendes időben fognak védekezni a liutharmat ellen Is. As ujbor ára 90—22 kr. — Bslsteal kelésest. ▲ baiaioai aj naiáeztaraulat lőbbaaör tárt ftléarket Siótokon,kogy rendelkezésit megtegye a ellenőrizze ss építkezéseket ée berukaüokal. A társulat — mint halljuk — minden erővel ason dolgosik, hogy s legszigorúbban lépjen tel as orvhalks<ok allén e a kaié* ságok tássogstáaát is kikérj. A Balaton halállományának azaporltéstra n»meeak pénzáldoaatok a okeserü tenyésztés által törekszik, hanem a kormány eagitaégát is kéri, sőt már meg ig nyerte. Saját kaléssaiaiaái is lehető ponl osngot ás saigora elleoönést fog kifejteni, bogy a aö- -vendék halakat a poastitáatól megkímélje. Aa első évek még igy ia kevés eredményi fognak lelesatatoi, mert a nagy tavat ngy kitoeaiották kiaeeelből, hogy neaaee halat oaak ntkán lehet látai\' Annii nagyobb alkart reeaél azonban a táraalai 3—4 év mnlva. — Távlralek Mzleslláas. A péesi poeU-és távirda igatgaióság a táviratok slvseatisgéa elferditésa elleni vádMeaée tárgyábaa a követ ketö közleményt taazi kössé: Miként lehet a tátintok Weessása és dftréüétt tUm tkUmrnf As állsmkiaostár a Tavirdaüaleti Szabályok 6.-ik \|.-a értelmében nem Tállal felelősséget 4a jétáll4«t azoa károkért, melyek a táviratok elve-aaéae, elkéséea. vagy elferdítése kővetkeitábea táassdhstaak. Gondoskodott azonban arról, bogy a táviratoaó köaön«ég táviratainak kézbeaitéaéről a cimsett hosssjáraiasa nélkül msnyösődhsssék, illatv táviratat aa elierdtléa ellen bisioeithaaaa. Min hogy a módozatokat a nagy kőzAeeág, amint a tapaas-talat muiatjs, nem igen ismén — azokat a közönség érdekeben alább kósötjűk. 1.) Ha a táviratot küld a egyéa arról akar megg>öaőd4at eserezoi, bogy távirata léaylag kezbe-otte\'ett.e, ezt kát fele módoa érheti aL Nevezeleeen kaphat erről érteeitést távirati atoa vagy postán. Előbbi esetben táviratának ei«8 elébe ,(P. C)a jelzőt ir éa a távirati értesítését 10 ssava távirat dijának megfelelő öeaaecet fizet i utóbbi esetben pedig s cím elébe: „(P. C. P,)„ jelzőt ir 4e a postai ért esi lééért 96 krt fizet. 8.) Ha táviratát as e fardi és ellen kiviaia biztosítani, a cím síébe ! „(T. C.)" jelzőt ir mely esetben távirata tartalmát aa óaeses kezelő hivatalok egymás köst összeolvadás által egyez\'eUk. As ö«sseegyestetéaer< as eredeti távirat dijának ^ részét kelt tizetni. — Hagyam kall lálesl ? Hogy télsa át msleg, de egéeaeege»4eveglUagyen s szobánkban, a kövei kezeképpen kelt" eljárnunk : Reggel, mikor befűtöltünk, kinyitlak aa ajtókat ée ablakokat A meleg torjedel kezd, atroaaa levegőt kiszorítja s a szoba friss hideg) levegővel telik meg. Elég 8 szellőztetésre 10-16 perc — aszerint, amint a kályhában a tűs ég. — As ajtók éa ablakok bezárása utáu 16 fokos höaséreégig fű ünk, tovább nem. Isy egész nap kellemea meleg. Magasabb, 20 -22 fokos höméreék megrontja a légzéahea szükséges ssvsayagokaL Aa étvágy el véss, e aa ember eaáltal mogorva leás ée nyugtalan. — lembe éatláMlat As olaaa Jaabo daltáraúlat aa „Otthoa* kávéházban ma csAtőr-lökön éa a kővetkező napokon hangversenyt tart. Ha a társulat a bemutatott aaép műsornak meg >od felelni, kellemea szórakozást tog benne a közönség találni. — Aliaiigkaséglgy. A ragadós állati betegeégek állapota Zaktvámegrékea^ lecatóbM kivata\'oa kimatatáa aaartal Lépfene i kaaTzsai ). Rlgyie 1 u., novai j. Karácsonyfa 1 u. Sertés-véss: alsó-lesdvai j. Belatiae i a., Uosaaafala t Nagy-Kintna c§ti törtök Zalt 88 ssám (• lap.) i, Karki Kliu 1 Pataahága 11 tt, oaáktor-■yti). rWtocAdra-MiMta II Hélhát 6 a., kaahmi j. Wftoa-Mafyartá 1 iM Kia-KoaairoBi M Naij-Récaa I i., PSOakaft-Dustsk 1 dami Jakab 1 kwithelyi Alst-ZsM 6 ibé-PIfcfc t Fala* Pák* a i, Klveakut t «• Kaaitkalj 4 ^ \|t—aa-BoHofg giwosyfi a, SármaJiék 10 Sitit- Aotaa 8saot •jflvgrvftr 9 a., Vtóorajralak 1 a, Zaiavár íu, Zala gaáaM \| letenyet i. Bwebelf Báook-Siaoi-Győrgy I u., \|m4«ta 1 adr Isratyt 1 a., Marié 1 u., Tó(-Sardahelf 16 1 pacaai j. Alaó-Kajk 1 B , FaU-Haból I a.f Karaaaaaj l a. Sraksr 1 attaegi OaaWaodak 1 a.t Gifáafa 5 a.. OjömM Magfar 1 a., Mibüyfa 3 «* Okid 1 a., Ri gáoa 6 a„ Sftmag 8 u.( tapolcai j. Abbóíö II Hífyaad II a., Miadaiani-Kalla-Kia Falud II at ia)a-«t«rf»#gi i. Aadráabida I tt.f DObréta 9 NtatsApáti lé «., PuisU-Bdartas 1 RitBiaSsa«t-Láasló 1 a., Bárhfda II Zala-IgtiBtag 1 a. A aarlésféss as orsaágkaa a aull béien ör-méttas módon eaOkktai Ma már aaak 1170 a fatflaött köiaéfek száma, tehát as utóbbi katatbao több miat 400 kdaaéf latt vtauaaataa. — Wu BM évw »4Um fcifaafcgialwl nl< lifill Ml aiTte nuaüal é^Mh imv latiail a,n>> aaa<la» Ipalkl rtiliiilM TWuika-Ml kMN. - Cím m kMéhlvaaakM. Visszatérés a mezei munkához. így Utál, ft liauhet«dik érábaa thiliM kélj aég« oljaa, mist » tajlódai kesdl virág, amely oiyu étté kMJ, kegy » aaél legktaabb 4riat4a4re lekuli 4e caak « neleg aapaagár általi. Így > iatal leánynak, ikírftlaaaly i<iky ttntkastébM elgyöngült, véfiwgtoy lett li er^JéUl rmtutt, hagy aka ile^ea, hatalmú regenarátorra tu aa&keága, a aty aala a u\|M«mt helyettaeiti. Ks ta erMtl mr kell kogy tímm<\|i utHKki frita írótálat, aj kall ouüatüla aJMUéit, « aaly ueavtdéit okoa, dl kall eegltaai u ■Mi, lohaaatanía kall • km fljdelaakal ét elö kall aagÜMia ftftt, kagy aa 4jj«l«k ayagadtea ét ft aappftlak ■mulli allkftl teljenek al. Ások, akikaek ilyan Mm ■AkaágAk m. taJjee gyógyvláat fognak taJálai ft FUk-nilalák kaouálftiáTal, a tir lagjobb kalynálUt4)4fftl 4a ftft flkgak Hugr6aii6\|4Tal. (MAlataa aradalayakat értak al aaal a pl)alá»al ft Térigéftyaégftü, aárgaaág^ü idigiitg-aél is aa általásoe gyaegaeégftél, a»alr oly gyakori flaul laáiyokftil te iQakail, ft kikail ft fajlddte UUigoa gyoraaa aaréfti Margit kUaMoay OiaáfllMMI (UUaéa Dné^m) Uwayiéw kn éte faktt a» kft—^ kiraa éfai te a Püik-^laUkaak kWabaü. kogy igteaaágm. __________• Hftty M ^raa ka- raaatftl biwiwtéaa mn vall tiaadva. ftftiyira halyraütt, kagy bj» k—ilfcj-hatott ■agaeaUtt mai ■aak^ákaa, a attyat kéaylatea volt iffkaa 4t »b-baa kagymí . — ^rakaa At — Uja kfaUbat — ■iadaa (iillt«ia-imoayaui mm-MMAa, an-véa te aak aloéftft Mte batagaég aay < 1 ayfrft kftUOaába ka- Htett, hagy mm ftltdaif Mü aaai mm Oly grOaga ?olUa, kagy lAbaa —gtegUU a moi-gélfttet bámlt UaAralteai li ae\|, mi irMtea él cokii nak-fllalik alkftbaaeteánl láttea «gmbgaeet uQm riaMftUral Mait mkr rigtu MgkMiWttea ajra Maaai uohaat, aa)yt «ib4m aigarlltatte aélkll alfigMk. Wt •rémi gyanpodui éraaa ltyl bisonyitikft • Piak pilalák kfttáaáaak te kitöriUmI aaolgálkftt Mokaál, kik • pilalákkal a4g naa tattak prthAt. A Plak-pűila kapbató Magyar iraaágon ft lag több gyógyMirtáfbaa. Kgy dobot ára t irt 75 Bf, te kai doboa «írt MagyaroriaAgtfőraktár: TOBÖI /0I8lf gyógyaaartáriban, Budapait, KUÍIyatea II NYiLTTÉR. Köszönetnyilvánítás a n talok a ■ Miadason igen liaitalt közhivatalok azok főnökei, egyletek éi péoxiatésatak, valamint egeknek minden egyes tagjai, továbbá as öaaaea ismerősök és rokonok, kik boldogu\'t férje* : FixKtr József halála alkalmival síi vetek voltak siemélyesen megjelenni, vagy részvétüket kifejezni, fogadják es uton is őasinta hálás k&ezö-netem nyilvAnitlsát ön. FUehtr Jázminé. 1 4 mormbm kő ka iimttk. m. aa. mt [ Árverési hirdetmény. ▲ aagvkanisaai kir. törvényaaéfc üvi oaaUiya réaaérőt köthirré tétetik, bojgy Kaf(ar Sáaéar körjegyző, gaísei lakóa végrabaplaUísk Pi«ür Ferdinánd volt felaőrajki lakoa lafyaiaAa véfra-haj ást azaavedő elleni I írt 6) kr. laitárotaai 10 írt 70 kr. addigi t fa 10 Ér. végrehajtás kérelmi 7 irt 10 kr. jakttfegi aa oaég a ieiaaerl-lendő köUaéfok iriai v^ralatftáá Igyéöaa a iaoot navasau kir. trvaaáki tarAiatáta tartató lalsöraiki 464. as. tjkvbao + 889- kraa. alatt íelvett tele réaabao Fiatét Ferdinánd «áaík íela réaiben Fintár Zsigmood, Pintér Kilmán t-a\\jki éa Vörös Gyufa (oöa (laaatadiar Znuaaaávii) dit^akáli lakoaoV tulajdonát ktoaxó a 140 írtra becsült hegyaljai asáa\'ótdld u 1881. évi LX tc. 156. g a a) pontja értelmében, továbbá a íalsö oyki 44. az. Ijkbao + 63 hrm. alatt faivett ugyanazok tulajdonát képező a 176 foriatra becsült ház, udvar éa kart a kivatkaaott le. 166. f-a a) pontja értelmében eféasban I9M. évi aaveai hé • Ik aapjla él. e. MO érakar Faiaő Hajk kösaég kásánál dr. Krmhr Jéasaf iaiparaai ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó oyilvAnoa árreréaan eladatni fog. Kikiáltási ár f tantabb kitett btoaár. Árverezni kívánók tartósnak a becaár 10%* át kéaspénsben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez létenni. Kelt Nafy\'Kaatsaái, a kir. tvssék mint tkv hatóságnál 1890. évi augnsstna hó 11. napján. HUS2UR kir. tvHlki Wró. Ki akar 400 márkát bftvonkiat kfinsyaa, Ui rakat? Tadam címét aaoaaa) ralfa V. »l m alatt 81. W. iraáával, Laipalg-Lindanan. te rWbaaüMJ la»<MWtyaoai M Wafteyn, kink (>OOtA)OÜOO()OOOW)ÜOOOO(XKg Ha én m klvatkail inpakau Q az „OTTHON" kávéházban as ^éskBliflr** éa Vaaaél\| la nWtoatf\'kaa vall wwlltatvt valódi olasz Jambi csoport DE ROCHl 4a TÁRSAI Utal nagy zene- és éaleatély \| Urlalik u olasz csoport 7 tagbAl AU is ahu szerződtetett J^ magyar énekesnők és énekesek 3 tag, Összesen 3 hölgy és 7ur Altat. Jf Naponta rdltoxatos családi műsor. Ím, taúir, páia, ugü- ét Wfís jéaltUel, BAMMIi FSRZRCZ tneUte M Keidcte Ml a 4r«Uar - KUBÁD BEMENET t Mxigdru családi ■fiur. K N Pártfogásért esedezik M a TÍB8VLAT. } (KKKKXK^XKKWKKKKKKKKXXXKKK >oooooooocoooooooooooooouo Gyümölcsfa 0 legnemesebb fajokban: .A/ma, körte, csens»nyty harcuk szilva, ringló, dió dús választékban magas törzsű szép koronatrős fa 40—50 krtrt1 (szdza 30—40 frtiri) 39—3 törpe fa drbja 50—60 krért; azonkívül diszfdk) diszbokrok, tüleveí&ek a legkülöníéléob fajtikban kaphatók — Csokink minden vilfaja, sirkoszo-ruk a legújabb formákban gyorsan és pontosan elkészíttetnek. Bor; -0 va» homoki o-alÜar nff fthév aasteU W wlaaéf éa á» a—Mft tattamW<Á H-m-m frt, finom paesenya- Yagy fWbor 80-38 ftft. —lüjbof iUjtf) aűaoalf MNMU-ll-lf lH, piiiari- 4a Mar aa-H ftt Nagyabb vétalnAl alaU kOldatfK ▲ mfraaiali ay^ Mmí. Iw»acr lailaH ti aala ainaoifft barkai juttatom, arról jé ktraaraa ajm^ kiimipt riftoaaSt Szőlővessző. o 0 o 0 0 o 0 c 0 0 0 o Fajtíaata, hirorawor parmalaaatt, jél MnM, larial homokra vaté fajokban (KM d^ Kaiir, Olaaa U >Tii,___ kaBwnkfc Mftataa^ Fttnnint^ Bmjéi ftráa ia rak ♦IihiIm) altaftéa alá 6M0 om. knaania rim • frMél 1 M«.-karaa (l-l éraa) faj aaartol a (HUl M trUg. m (brwi véa)-\'•41 8 aaáaaMk, 18 Mail 10 aaáaallk, 100 frtttél II aaéaalék, 180 frtnál 80 a«aaal«k a\|»4»éay adntik. \|\| fla •« V KitftaA piroa, (»kér éa kék f^okboa,\' Nemes eperfa-o itvány. 1 * * aoéaalék. M f< 90 fHail SS aaiMlIk, 100 (Haál 10 aaéaal4k i&galmém. Aa eporfa aléf jél nino«i míndan érban Mm toraa, gyűmAleaét rxgj a két-, mint a többlábuak •gyaaéet kitűnő pálinka ta fSahatő baMla. Oaglédan igán iövadalmeaS fának iamaijük. Kár vak kartAak, aaéléak vagy egyéb birtokunkat a aélMl kagarai. __ Maii M aaáaakéa. árnyékai, IOmiM ■I wém aaaaaltk; __^___Jvalahá«q»k« hagyni, BadkivW nagy gjfimftlata fkokban (Kaatlaalinápalyi, Portagalli, v cím atk) maljrak aa aitaftéa é^éboa aaár ayft tjirS\'OITVaM VnK-mö,c\'^t koanak, aautáa paHig raa4ki»ftl U«aa tar hSB U UiaVUllV Wlla„k ffe Igéaytalaa, WU éa •iUaifWI nsumi mantaa. Vannak raadalflia, aik aaar aámra iltoHa, awrt raadkirftl hamar taramnek, gy&möloaa kadraa, aokáig aláll, atagaa árban •rWkwétkHé m tok-féUképpon fal ia^dol\|oahttkó. A 9^8—4—8 ér««, rondkivvii \' ------ arlaaég aaariat í ______MŰ aaéa 4a gaadaa gjrlkaM Mk éaralűa 80 kiig. Nagyobb vétamél olyan aagaáaéajr adatik. aáM aa ayacmél. f\\ a ia \| a [Pándi vagy kAriai aa«\|y.] Tan Spanyol meggy, fekete. 1 ***** fog >HIM1 faja t fog ta mölcaa raadkirftl karaaatt, mart baf&aéara lagalkalmaaakb. A f-A gaadag gyakava Mk darabja 18 krtél 88 kríg, Nagjobb vétalaél tagr mint aa ipwaél aadHaiié káf Kft a ip« ka aat " Mk; M«w ■aéfaa. gyö* ivftl anáf 4a m tagiáméajr adatik. Jagaa, randkirtl gaadag gySkarA, tala bála éa kdanyfi törot^ éraa diófák éra arlaaég aaaaiat 88 krtd 80 krig. Nagyobb vételnél iijjaaaljM angadmény, miat aa agara Iá Diófa.-\'SI" Minden másféle nemes itaaaa alaaa, raaaya, maggg, aaaüd rnaiMjt, ■MMga aayaa áaaakaéaMHM élléauakbaa, - arlaaég aaariat 98 krtél 80 krig aaltttén kapkaték. i I I I éraa élatarla példányokban, aaak kora éa arlriiga aaariat > S f— MM18 kr«0«ár árban. Kiselejtezett nemes ojtványok Mindenféle vadoncok mm ma S aa aa g KtMaé éa Wrtéa aayagbál raailkli Kerti eszközök. ssasSEs latt realalhatá mag. Ar- és néijegyiéket külét ünghváry Lászlé, és tauktia-bírMm CeglédföL arlaaég aaariat I forint S kiaáeéilél 18 Matti anafeká idkiHl aattéfdM ké-. aHM\| raaak, tavábké aaoaaaé aa agté kéaak. alaal árak mali Janda Károly j mű és ktrssksdnlml kertésietban Nagy- Kanizsán. I ; ~ Q Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve küldetik. 0000000000000000000OU0QOO( Hirdetések falTétatmak e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Huszonhatodik évfolyam 89. szam. Starkanlöaóc VámkáaéDáUt f lickal Pt k»af »• kmiMUbu. A tark«Mval ártokaaai lakat aapaa-kist i. a. 4—* ára ko«t . Ua Intáaaadt a lap nall»l ráaiára vaaatkni ariadat káa!»»é»r Kiadóhivatal: VánakáaápSlat: /MM fWif könyv-kmakadáta. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁK hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön. iLÖruorrasi jLuX: Z«án ám 11 kara* (• M — kr rum 8 koros* (I írt — kr ífcgyadívra S korosa (I fit 60 kr. n/ NjiMár potitnr* U knpár EMSaatétak, valaáíat • H tlHllhn Tdaatkoaik IWW MMp Mgikwa MnaWIia <I\|U ank tant* I - ..>. kfl fcfatatMk aL 1DNI in m Nagy-Kanizsa. 1699. Falai ia uorkMztf: Intor 1 ssr Si»rko«itltár»: SUvéaa MJw ásás Vasárnap, november 5. A városi tisztviselő* fizetés-rendezése. \'A millenniumi év lelkesedése sok tiszteletre méltó gondolatot érlelt meg a magyar nemzet közéletinek minden vonalán. Szép és üdvös indítványokat fogadtak élés mondtak ki határozatul itt is, ott is. A mi városunk képviselőtestülete többek között kimondta határozatul azt is, hogy a tisztviselők fizetését fölemeli. Ennek a határozatnak nagyon itt volt már az ideje ezredévi ünnepség nélkül is. Mindenki belátta már, hogy azok a városi tisztviselők, kik naponkint 7-6 órán át görnyednek az Íróasztalok melleit, 5—7 száz fórint vagy a magasabb kvalifikációt igényló fokokon nyolcszáz vagy ezer forint évi fizetésből tisztességesen nem élhetnek meg. Mindenki belátta azt is, hogy a város tisztviselői kőzöl azok, akiknek hivatalával reprezenlacionalia kötelességek is járnak, eddigi fizelésök mellett magánvagyon néi-köi rfom, vagy csak az eladósodás bizonyosságával felelhetnek meg feladatoknak. Ennek a belátásából folyólag a városi képviselőtestület a millenniumi díszközgyűlés alkalmát ragadta meg arra, hogy elhatározta a város tisztviselőinek fizetésrendezését a reájuk nehezedő reprezentácionafis feladat, felelősség és munkaminőség arányában. Ezt az arányt nem- mondták ugyan j ki és nem precizirózUk a határozatban, de érvényesült későbbén a konkrét megél-\' lapodás keretében. A városi képviselőtestület jó szándéka j a tervezett és elfogadott formában azonban nem nyert szentesítést a megyei törvény-1 halóságnál, mely kimondotta, hogy ez a fizetést -ndezéi csak a városi statalom ke-relébe illesztetten lehel jogérvényes. Jó! Be kell hát illeszteni a városiI ststutum keretébe 1 Hogy azonban a tisztviselők kétségbeesetten földhöz ne vágják az édes reménységnek aggodalmasan szorongatott tarisznyáját, — a képviselőtestület addig is a fizetésemelésre megállapított összegeket beletelte abba személyi pótlék címen. Nagy volt e fölött is a gaudium! Már misét is akartak érte szolgáltatni a jámbo- rabb lelkűek. Hanem hát ezt a személyi* pót lé kos határozatot roegappeüálták. Majdnem egy esztendőbe került, míg a reménység tarissnyájába jutott a oovány falat. Megismételni már ilyen formában nem lehetett, mert a törvényhatóság határozottan utasította a képviselőtestületet, hogy fogla^a a tisztviselők fizetési összegeit a város* szabályrendelet keretébe. Ugy halljuk, hogy érre vonatkozólag a tervezet már készen is van. Ugy haDjak, hogy ebben a tervezetben is a representá-cionális feladat, felelősség és munka-minó-ség aránya érvényesült Ugy halljak, hogy ez a kész tervezet a pénzügyi bizottságon át nemsokára a képviselőtestület plénuma elé kerüL Helyes. Mindennek nagyon örülünk a jóra-raénység fokán várakozó tisztviselők nevében is (habár erre az örvendezésre töt ük nem nyertünk \'megbízatást) de Örülünk különösen a közérdek nevében, melynek hűséges, becsületes kifejezője akarunk lenni. Hogy miért Örülünk különösen a közérdek nevében : megmondjak őszintén- TARCA. Tépelődöm .. TÉpelödöjn : boldogság rí\'wójjye, \' Hogy egykoron lal-a Bijd f.lá« } Vagy elíooyad tierelm.m virága, A Umondái fegyoi kebelén ?.... Sokaiam kérdeztem, hogy laaratu-a, Egyetlenem, taike kla Irány . At gondoltán: Baemou tekintetet, Zianoritánoai árud talán? Ha nólj ta aem ; mlirt li Instálnál V Iliért halmoandk nóra, a taát? Baád niiek áa náp eiMiaidUH Olvatoa ki aa ádu valót I Körmendi/ IMI. FUevö felebarátaink. (Hoao Mplaaa vagetarlaana.) Annyi rémületes históriát írlak már ember-húsevő (jaj 0 felebarátainkról, miért ne írnék hát egy xzetidei a lüevff emberekről ia ! Hogy jutottam én. — valamint boldogult Robinson Crasoe a ka ni bálok köz - a tegetáridnuioknak nevezett zöldséglogyasztók kliréhe. Hit volt mit tennfink- egy krdSs vasárnapi estén, -egy jókedvtt\'baratunk inditványárafehándul- tunk a .vegetáriánus vendégifibe.*) Már m^sziröl telénk világlioit az emeleti helyiség három széles ablakja, rajtuk nrgy belükkel .Hygienísche Speise-halle." A kapu mellett étvágycsabitó henteskirakat díszeleg, a egyikünk avtt tanácsoiá, szednénk elébb magunkba egynémely kompakt gyomor-erösilfii, mielőtt a növényvilág pusztításába lógnánk. De mi már zöldségre rendeztük be korogó szerveinket és elszántan fölmentünk abtia a Speíaehálléba. — Olvasztott vajs>ag caikUndá orrunkat a belépésnél. iA vaj, az hál nem tilos mert ilt állatbél nyerik.) Jó omen. Tehát mégse répalével, vagy kókuszdióolajjal csinálják itt sz ételt. Nem vo\'tak sokau a teremben. De ha még-annyían lettek volna ia, a levegő megmaradt volna tisztának, mert a dohányzás szigorú kiakol-bólilás terhe ala\'t tilos, éa — ugy gondolom — a növényevők lélégzele sem lehet oly terhes, mint aahusetfi emberfajoké. A lalak papirsző-nyeg-mintája is jámbor lajta virágokat matatott; a padmalyM^fptána—magyar .tu ipánloa láda motívumokat titelSUek. Elénk rikták\'az ét apót. No moat — i genük "klJ a „takarjpinyt." Jaj milyen élekfogárok voltak ott! Egy-egy műveltebb házinyal orgiát csaphatott volna belőlük. .Spenót rlzszsei" .Vajai burgonya mandulás krémben." „Vöröskáposzta pá> ♦) Ilyen katll van Béniben. Egyiket „Thalytlának* hí íját, a máiikat föntirt uáwal dtaaltlk. rólva." .Fekete gyökér karfiollal.* »Vegyes lőze-I lek pirítós auflagual." — Csiperkegomba — tó-! rántva* » mindezek tetejébe .Szelet (SehnitaaU I salátával." Nohát hozassunk ebből / Kérdésünkrt ja pincér fölvilágosított, hogy abban a snlettben rizs, karfiol meg csiperkegomba van,—amihez \| naityop jól ízlik a leje* saláta. Cauapájz salátával, —- olyasféle étel. aiat i mikor a debreceni atyafi fehér cipót esaik ke-\| nyérrel. De hál inai is kell I Sör, bor ki van ktaaö-bölve innen, csak a muborL mustot meg .heidel \|bergi-bort kaphatni. Ebből rendeltünk előszörre két pohárral Egyikünk mar jártas volt a sNé-aégkonyha titkaibi-n, s előre mosolygott, bogy \| fog ízleni nekünk szesztonyasztók nak aa a jámbor Ifire. JOtt a két pohárban valami vörösbor tele,— másoló léniának is nézhet\'* az mt>«r... az i<e mint a tö\'fiadit jálstó kis lányok apréaaö Ifiből kotyvasztott tokaji lorá. Megtudtuk, hogy nem egy»b ez n hejde.bergi híres ,Pr«i*»lhs<r-«a \| leszűrt le vénél. Koppant hygtenikus, moodhalNS. \| Ettől bizony nem leszek részeg, rózsám, mint a csap 1 Míg a sniclinket sü\'ik, nézzünk körül a vendégek között. — Itt-o t üldögélt egy európaiasao öltözött w, vagy család, — nyilván, époly dilettáns föevők mim mi. — De egy bo«u aaroka-stalnál csupa ! csöppenlett .waschecht vegetáriánus áldozott s Bútor áruház WEISS JAQUES Nagy Kanizsán. ^Teljes s\'aloií, ebédlő és hálószoba berendezések t fagyon uoltd ktualgália, nánékrll árak. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Képes árjegyzék, rajz és költségvetés kívánatra Ingyen Nagy-Kanízsa vasárnap Zala IS Mám (1 lap.] 1899. november hó 6<éo Eiek a "regény, rosszal fizetett tisztvi- testületünk erre a magasabb szempontra selOk közöttünk ölnek; ismerjük helyzetö- helyezkedve, olyan megállapodásra fog jutni, ket nagyon jöl. Egyszerűen valami indiá- melynek áldásos eredményei csakhamar nos bűvészeknek tartanák őket, hogy érezhetők lesznek msjd városi közigazgatá-eddigi fisetésökből meg tudtak élni tisztes- sunk minden rónaién. •égesen, családot birtak fenntartani és még - sem asztak össze legalább léiig múmiává ha nem tudnók, hogy van qekik is, mint minden megszorult atyánkfiának, egy b\'zo-nyoe mentő deszkaszáljuk. Nem is deszka-szál az, hanem csak egy kedvesen círádá-aotl, keskeny, hosszuké^ sárga cédula. 1 it A megvalósítás küszöbén áll egy régóta vajúdó, egy régóta árnyképpen lebegő intézmény: a „N kanizsai kör". Egy évtized ifjúságának hibáját akarja Dgy hivjék, hogy váltó. Ebbe kapaaakt^dnak, jS^rpoiáJ^Sr" meg^fT mikor u életszflkségek hullámai fejők íölé!rem,CTÍ társadalmi és emberbaráti okokból tornyosodnak. Csakhogy keserves és gonosz mentő-eszköz az nagyon. Heunél jobban belekapaszkodik valaki, annál jobban ftléje tolulnak, annál bizonyosabban elnyelik a hullámok. Ebben a kétségbeejtő vergődésben látják azokat a szegény városi tisztviselőket, •kik nyomorúságos fizetésükből képtelenek betölteni társadalmi, családi kötelességeiket Ennek a vergődésnek pedig lehetetlen, hogy károsa ne legyen a közérdek is; mert egysserüen képtelenség, hogy az ilyen vergődő hivatalnok a legjobb akarat mellett is oly mértékben szolgálhassa s közügyet, a mily mértékben egyébként tehetsége,- és képességeitől elvárható volna; amily mér lékben szolgálná is, ha teljesen nyugodt elmével és Bziwel dolgozhatnék Íróasztala melleit Egyszerűen képtelenség, hogy az Ilyen vergődő hivatalnok megmaradhasson U ügykezelés minden mozzanatában az erkölcsi szigor követelményének magasabb arinvonalán. Midőn tehát városunk képviselőtestülete tisztviselők fizetését legközelebb véglegesen rendezni fogja, — ne tekintse sz ügyet olyannak, melyhez csupán a hivatalnokok érdeke f&zödik, hanem olyannak, amelynek helyes és gyökeres megoldását első sorban maga a közérdek követeli. Hisszük is, hogy váiosi képviseli- vábbis figyelmen kivül a józan ész szavát, Min maradhatunk tovább is hidegek szivünk parancsaival szemben: — nekünk cselekednünk kellí Cselekedni, legyőzve minden akadályt, sutba dobva minden kétkedéet. De legyen bár meg bennünk a lelkesedésnek, a bizalomnak legmagasabb foka, legyünk bár erősek, mint a szikla-ial, érez-zük, h.gy lelkesedésünknek, birodalmunknak kútforrása, eröqknek, bátorságunknak élesztője: Nagy-Kanizsa város közönsége. E közönség jóakaratára, bizalmára nehéz munkánk közepette nagy szükségünk van. Ez a közönség nem vonhatja meg tőlünk páltfogását, mert a mi érdekünk a közönség érdeke is; az ifjúság érdeke egy magasabb társadalmi érdek, melynek gyá-molitása kell, bogy termékeny talajra találjon a közönség szivében is. Mi nem nézhetjük lelkifurdalás nélkül kollegáink tengödését, a közönség sem. Mi sem nézhetjük szomorú mellékgoodolatok nélkül ifjúságunk esetleges erkölcsi sülyedé-sét. —■ A közönségnek sem. — Szóval össze vagyunk forrva, egymásra vagyunk utalva. A mi fájdalmunk a közönségé is ; mi szomorú helyzetünknek visszhangra kell találni a közönség körében is. Ezt tudva, kéijttk Nagy-Kanizsa város közönségét: támogassa programmunkat, mély röviden csak ennyiből áll: tanulótársaink segétyézése, kedélyes otthon teremtése E kettő után vágyódunk, ez a mi kívánságunk netovábbja. Nemeslelkü közönség, ki mindig ki-ifjúságának mulasztásait j nyilatkoztatod közvélemény alakjában sajtó, egy évtized ifjúságának avagy vigasztaló Ítéletedet, állj mellénk, támogasd célunkat, melynek van lét-oka éa lét-joga, légy erős oszlopunk és ne vood meg tőlünk segélyedet akkor, ha e segedelemre szükség van a haza, a társadalom érdekében!! a \'Kanizsai körte Nem clubbot akarunk alakítani, mely takaróul szolgálhat féktelen szenvedélyek kielégítésére, hanem egy oly egyesületet, mely hivatva lesz tagjainak anyagi és szellemi jólétét emelni hivatva lesz otthont adni az otthonra szorulóknak társaságot az egyedüllevőknek és anyagi segitséget a szűkölködőknek. Nehéz munkára vállalkoztunk! Mert kell, hogy nehéz munka legyen az, melynek keresztülvitelét annyiszor, de annyiszor megkísérelték, de a melyet mindannyiszor befejezés nélkül, siker nélkül félredobtak. Erezzük a feladat nehézségét mi is, érezzük súlyát az alapitás gondjainak,de éppen ez a nehézség sarkalja ambitiónkat, éppen a kivihetőség akadályai fokozzák energiánkat és éppen ezek öntenek belénk erőt és kitartást. _ Egy évtized akarjuk pótolni, könnyelműségét akarjuk jóvátenni, mert nélkülözzük azt a kört, mely gyámolítja polgártársainkat, mely otthont ad mindnyájunknak. Hisz azt hihetnők, hogy lehetetlen megalapítani ezt á kört, mert ha lehetséges volna, megtették volna előzőink; hogy hiu képzelőd és vágyakozni az eddig elérhetetlennek tartott után; nogy körűnket megalapítani gyengék vagyunk. Nem és ezerszer nem! Nem nézhetjük mi téllenül éhező kollegáinknak szomorú vergődését, nem kapkodhatunk mi továbbra is a főváros élvezetéi után, nem hagyhatjuk to- A keMcLtménuiMÓk. minden füvek teremtőjének. As asstsllön .elöl- Mikor még egynehány ilyen psréj-pecsen/ét ®lt« egy vénaeske kisasszony, csíptetője mögül I bekebeleztünk, ast ■ ondja emiitelt humoros paj nagyon jámborai lgMi (növényé 0 lévén) nemeit s blvekee, »»sjai meg s spenótos talon. Kttülötle üllek: kél vsdszaksiln úriember, lecsüngő „lerméssetben idomított" hajlürt»kkel. daróc féle rnhében, varába bujtatott labakkal. Egy-Sfy tánysr vajas burgonyának járlak a végere. Aztán két pehetyssakállss ifjú hivő sffele növény fanatikus palánták; öliöset mint fönt. Egy európaibb kabátos uj hiv<\\ kit a többiek Itlssótag most avattok be a „tanokba". Egy fiatal ény is volt olt; nem kezeskedem, bogy hat csepp vér folyt éirtiben. Valódi „secessió* alak a mava holdkóros sápidtaágában. Szép kis nyája az Ornak 1 Jött s mi vscsoránk. — Ott piroslott s kirántott szelet a friss tejes aalála között, akárcsak a legegészségesebb borjú s<elet <ett volna. Lement a rara\'oo, csakhamar hegyibe ment egy pohár .Heidalbergerwetn" (H"gy a szent Bacchus pohiioMa volna meg a csinálójátl) Bizony nem volt elegendő a vérsznmjss gyomornak, mely akár az egész étlapot is befogadta yo na — előételnek. Hozat tank rá slmásrélesl — es pompás roll i , Egyikünk azt a fogós kérdé-t intézte a \'plf cérhez, hogy hátba firjss volt az alma amelyik-bA csinállak. — hát >kkor ? f .A-kor kérem nem hygienikut< —teleié komolyan a üanyuied. E hittük neki. Vj Irta A szociális kérdés éa a fs usl jólét emelése : Qróf Msjláth József. la-unk:\' >No link most álljunk neki - kérőd-seai. Leli erre olyan lalrengö kaoagás a szentelt csarnokban, hogy a veget snánui aaztal megingott bele ; ast hihették a bfvek, megszállóit bennünket a .delírium cerealis>(magy. zöldség.düh.) Még egynehány zor megugrattuk a jámbor pincért fogós kérdéseinkkel. Jó magam azzal fordultam hozzá, bogy g<oktak-e » vegetáriánusok krumplivadáazatra meuui ? (Miul magunkfele húsevők niulvadiaaatra). Egy másik meg azzal faggatta, hogy van-e bacillus-pecsenyéjük, mert hiszen azok is a gombaiéiul hea tartoznak. A harmadik meg „angolosan" sült fokhagymát akart... Fizettünk pediglen egy lelvéka zöldség elfogyasztásáért, >bor«-ostul mindenestül, lejenkent egy korons, nyolc fillért. No ennél már esak a mókus eszik olcsóbban négy tál ételt. Midőn a végeáriánus el nők nő éppen a har-\' madik.tál spenótot hoaatta, elhagytuk a bygieaia Ha bővebb megfigyelés s tanulmányozás tárgyává teszszük az egye< államok közgazdasági életéi és viszonyait, azon tspasxialatra jutnak, hogy az agrár-kérdések az egész világon tagadhatatlan előtérbe lépnek; sajnos azonban, hogy megoldások felett nincs egyértelműség; a nézeteit nagyon etérflk a talán azért, mert az agyas úgynevezett kereseti csoportok közli érdekellentét Igen nagy vagv talán tnkabb azért, hogy aa agrárkérdések alapos megbirálásához szitkáé ges ismeretek igen keres embernél találhatók lel. A városok lakóinak nsgyrésze ugyanis nem ismeri a mezőgazdasági ipar és foglalkozás sajátságos természetét, a falusi viszonyokat és állapotokat, de a legtöbb gasda is egyoldalú (felfogásból Indul ki s saon szoros éa benaő öesselüggést, mely a mezőgazdaság éa a nemzetgazdaság többi ágat közt létezik, nem látja, vagy nem akarja látni í hozzá kell tennünk még azt is, hogy köoyvekböl különösen közgazdasági téren, nehéz alapos a alkalmazható ismeretet szerezni, mert oak az elet maga adhatja meg as irányt, a buzdítást a Csak a közvetlen mesügyeléa éa a gyakorta\' által lehet a rejtélyesnek látasó talányokhoz a kellő (Még titokban megsúgom, hogy asasp sete jó egeazséggel elfogyasztottunk egjr-egy roasbeelet •és két krigli sört, mert téliünk bogy az a sok tgsrníhfn\|" sem less elég máanap reggelig amúgy önmagában a megélhetésre.) m Xiltf. UWJ1 iái apouvwi ÜWUI, oiuagjiui • u;Kivaia <nM««m»l0t MttttSlálm templomát éa megadtuk, hogy ssenlul.. csat A mint í #omány 1É» ÍÍMtótf >!. h - ■ száraz, jíári j t^r i^albi rtXl^ulmnfs következimébsfckhea k lye» lámpoatts aa iréíyt nyerhessünk, nem elég osupán az elvont lopj-nukkal megismerkedni, de elangedhetetlwl ssübáms — alakkor már nemcssá ieálklaásl-tívéfwkM«éfcá U fbg reánk déa»íü4lm— hogy • vUág hga«daaágl sorsára\'dy sagf íö Ktiry-iUniM* VMÍnu p 1899. novesaber hó 5 éa (FsIjrtaUs* kúrttkasik.) «abelatyámal birö -péMémákon a természet nyiltjfolyooos harcban és versengésben álltuk ia eb \'\'a4Mft(i>» nép\'Mátéból merített közvetlen tapas<ta-1 bea rejlik tulajdonképen az úgynevezett szociális uilaM^ileMín \'elmélkedjünk, de aajnoe, egy i kérdés., - \'itéewwm •■tállunk nagyobb közönyt és sehol\' áMft>aMHmfc fyflngébb átlagismeretei, mint Itt, j ^k«fs\'ttrelM<MndszerQnk hiányos, s gazdásági! ________ \'•elMéatfknek\' leljea elhanyagolása minden iskolán _ Mí iüÉsriHW népMMátúl kezdve (Öl az egyete- TOlltUttaDail. t4 iri(frt- eagyMirW eká annak, hogy a létezőt toddtnlMr gondolkwás ffllkűl elfogadjuk és mindig "egíel bét órakor indultunk el Bocbfünster-u nljjftMsőé \'jül eszftnkhe, hogy ez lehetne más \| münzböl. Az esö csendesen permetezni kezdeit. tkátoty 4eMee ^»bae is. \\ bércek tetejére sűrű, nehéz felbők ereszkedjek; Mondbsloi, hogy «időktől fogva egész a neheiebbek lejebb. gomolyogtak vagy ItalMé, mesőgazdtságl téren, dacára annak, , " / . .. 1 \' ^ - 1 úsztak csendesen a bércek Öbleiben_—^ Utunk egyre érdekesebb let\'. Gyönyört panorámák tárullak el\'ink meglepő egymásutánban. Mire a legelső végvárhoz ériünk, már csak a kocsi ablakán át gyönyörködhettünk a vidék lönsége* szépségében; meri s» o-ő egyre sűrűb-bea sziláit; lel kellelt vonatni a kocsi kellős fedelét. . Még akkor is szakadatlanul esett, mikor a „vieválaiatihoz" értünk, ahol egyfelől az /aa, másfelől az Eltek indul meg kedvesen csevegő csermely alakjában, mindegyik a maga folyam-rendszere teli. Azért az ablakon át ia volt módunkban gyönyörködni : hogyan futnak Ott a .mstálaati\' oldalain az apró kis csermelyek egy darabig fölfelé, azután egy gyors kanyarodással hogyan rohannak le a völgyi mederbe. Tíz óra leié, mikor SaiictcaUntlnbt megállot-lunk félórai pihenőre, megállott az eső is. A bércekre ~Tekűdt íel\'eg\'óriások lassan-lassan szétszakadoztak éa elénk tárultak tiszteletes ösz lejükkel, méltóságot alakjokkal az igazi havasok. Remek kép volt az nagyon ! Lenn a völgyben a hidegvizű hármas tó: a Itaehen-See, J/iWír»See és /fcwbr&ee; mind a hár inat örök testvéri köelékkel fűzi össze az Ettdn mély mindegyiknek átfut a szivén. Fönn a felbőkbe nyulott hatalmas havas-óriások, amint komoly nyugalommal nézik a hideg tó-szivek titkaival tovább futó .folyónak csíntalan hullám\' játékát. Remek kép ez, a természet nagyszerű alkotásiunk őrükké változat an, de a lelket soha el nem-fárasztó (ínséges hangulatával. Ahogy Sanctvalenlint elhagytuk, a napsugár áttörte a felhőket s megaranyozta a havasok a abaslromlehérségű homlokát. Ugy tetszett a nagy messzeségből, mintha hablehér ruhába öltözőit szüzek szenderegnének karjaikban, ahogy öbleikbe >-imult a hó egy-egy elnyúló vonalon. £* a napsugarak is, mig glóriát vonnak hejnatlan fehér hom okukra, — mintha kö/ben-kőzben édes enyelgéssel ébresztgetni akarnák szokat az angyali álmot alvó fehérarcú szüzeket Nézhettük volna ezi a lelket megragadó Képet fáradatlanul talán egy Örökkévalóságon át. Lasaamlnstsn a ónban elmaradt tö\'flnk és mi Spomlinikbe ériünk. Dél volt. Kou«isunk két órai pihenői jelzett. _jltt ebédeltünk. Nagyon érdekes gócpontja ez a tiroli kocsiközlekedésnek. , Egymásután roboglak ide a különböző kocsi- !\|%egyszabadé vűióx zászlóját fennen lobogtat "Hák m-tégaagyoéb konzervativizmust tanusiiot-la -j • éfortnket értn\'ő szesiél es lerhtk és «\|Mlák\' legttbbsiör elvmik a helyes szemmt\'rté-anke^ méltóét fogva nem látjuk, bogy mi elvá-• tarthatatlan részecskéi vagyunk a társadalom -ugyetsiatoek a hogy- annak, mint egésznek mü-<«4SMm beWyisaal van összes életviszonyainkra ; sreaak a \'ki est igyelembe veszi a életét e >-ze< vríat ; munkálhat hasznosan a köz ja- Iglfi\' " »\'>Mkit\'kéll ttMém még azt, hojy a tudomány, •naeljrtt\' sióHíra, Hja torát éli, mert jegfefjebb -^MO VVlViMbeiűek vissza, dacára annak, bogy IfJUn nagy :\'Hmii a gazdasági kérdésekkel <<vnlfM foglalkoztak, de a közállapotoknak égy \'ftto#yt>s kritikáján és egyes elméleti rendszerei "MMtttásán tul soha nem jatottunk. hávgCMftt midőfl a régi vflignézlet megváüo-" \'táat alán a gazdasági élet jelenségeivel ludo-^ményw«n kezdtek foglalkozni idő és hely szerint \'4a\'«ítÉM\' seáMtaerűen megállapították, vagyis tatáéit a \'statisztika Megszületett, akkor kezdték \'\' euflf» WlflíiMzö népeknek számaranyál, moz-áf, életmódját tevékenységéi, igényeit, fogya»z« — hs ipar és kereskedelem egyes mozzn-aatait — - a birfrtk eloszlását és egyébb fontos .ikf\'MniMritf megfigyelni s akkor «jAMlkwl^»hogf egyealő okok és viszonyok egyenlő okozatokat és követkeaményeket hoznak létre. Azt a bizonyos törvényszerűséget, bogy például az aratás mikéntje és az azt követő árak aMÍMMMMfí\': teklotetébeii, a születések és hüflbzáaok számával ösassfűggnek, de sőt, hogy aa oly jelenségek, mint bűntettek, gyilkosságok , .és öngyilkosságok is összefüggenek és idöről-jdére .agy, bizonyos ssabály szerint vissza ia lének: ma már nem lehet elta-jadni. Az okok <tfáa.Mlaaatg«k tanaimányozasa közben rájöttek az egerek arra, bony orvoslási módok után is kell •I nftŰlL.héU\'ezen.egeazségteleu viszonyokon,ezen •■ÖW Mgsstea aegilaenek. m ,i-«4s itt ivao azon halár, a hol . a newzelgazda-•ágla* «/ azociáipoliukaval érintkezik, mely tan mindazon állapotok szemléletével és megllgyelé ■íMmI. foglalkozik, melyeket a 19. acizad végén >mmlti§ hétdéa alatt t foglalnak össze most uiár «tseeeeaki4adósek,» hanem laikusok is a melynek i Tágnflja sí embert életei a társadalomban a ■.lastofeb is legigazságosabb módon berendezni ni 1.1, Kát irány van* , melyet a vilftg fönállaaa óla uHjmáaaai siwahin találunk, az egyik-a köznek (az emberek bármily formában való coporosu-uláaát éltre ez alatt) a legnagyobb jóléte - éa a másik sz egyesnek a legnagyobb boldogságot biztosító lOggetlenaége. Minderr lénybe, lerméitetlöl fogva, az önfen>T tartás ^taMne van beoltva, a mely éppen a "1akadi«ty>faggvleoiég én boldogság nt4ni vágy ben nyilvánul / ez útjában azonban magához frhas—lókkal talalkt.zik, kik öl ezen törekvéseiben \' bet \'saját táljaira igyekezik fölhasználni, az vagy eegHen vagy akadályozni lógják ; az első-utóbbiakat az óljából eltávólitani. így keletkezik « eaatsá) a tőraa az állam. Minél jobban haladt a világon a munkameg- erőseu vizagáljuk a várat: aagyoa gyaaakvé tekintettel kíséri bennünket A végvár melleit egy Sgydmeatető tábla van, bogy ott a vidéket rajzolni vagy léayképeaai tilos. Dr. RolKhttd Samu pedig éppen akkor kereste útitáskájában a Baedeeksrl. Ez annyira feltűnt a katonának, bogy megállott és szetimsi kisért bennünket, mig ciak ki aeai értűok a láthatárból. Taláa azt gondolta, begy (éeyképeaf szerszámot akar kivenni stáskából Kműt is aagyoa könnyen valami ciyilbe bn^l_ta!iáa gaMraHaaak-vélhetfe. Délután öt éra felé járt u idő, mikor a boaau és (árasztó meredek nt magasára árva, végre elénk tárult a gyönyört fekvésű 7r»/«, ahogy karjaik közé szoritják as O/Htr, u gTsgforáa és a Stíl/írjuk. A hatalmú épület óriás olyan volt oit a halváayzöldes g\'e sckerek aljában,mint valami játékház. Csak mikor l^ebb ereszkedtűak. s körülbelül egy szinvoaalra jutottunk az IfiOO méter magasan fekvő Trafói BotelM, — akkor kezdtek lassan-lassan kibontakozni aa & emeletes pslota a kounány hatalmas méretei. És ebben sz egy födél alá asotfetti kisebbsztrű városkában alig kaptank szállást, agy megtöltőt lék á különböző nemzetiségű üdü.\'ők. Nagy ne-hezzen azorilottalc csak márnánkra agy turista-szobát. Bslcűltellek bennünket a liftbe, azután meg« indították létéig Azt hi!tem meg aa állnak vel&ok a pokol lenekéig. Tekiotve, hogy két ItakáSs volt a lit: ben aggodalmam ta\'án nem volt egészen alaptalan. HÍREK. kuliura éa minél jobban igyekeztek az alkotmányok (az emeletes, iromba, de kényelmes a terméssel erőit és gyümölcaeii síját [angol-kocsiktól egész a kényelmetlen bricskáig) osztás, s •m berek maguknak btítósiráhl, dnnál jobban tűntek élő az összetartás előnyéi It és sz egyének iiiiüál jobban jőtWIr igytnáilfll a közös érdek következtében fűgésbe. Éa ha az egyes emberek a törznek, a közösségnek, az állam elé is vetik magukat, mindezen-./ csoportosulások élére ismét csak emberek állatink akUkJarmiaMluerauig a közösség egyed tagjaitj-a saját személyes érdekükben igyakiznek kihass- i — Meran lelőj, Trafói felől, Landock. (elöl, egy-má»t váltva, egymást kerülve. Két órakor mi is nekivágtunk a Tra/oi (elé véist^tu\'nak. Gomagoimll, \'ahol fé\'óráig pihentünk, megint egy végvár ált._____________—1——- Ahogy melet\'e elhaladtunk, vaUmi alliutléle nálni és éntark nyomán Inkád az u sok nyomor mely miatt az rmberek és országok egymással (gondolom ítídl (I r orinesier volt) éppen kocsink mellett a ia i u feltűnt neki, hogy. mi olyan — EakAvf. Stnia Diast nag,-kaaizssi töuégi népiskolai taniló, nov. é ikéa délelőtt esküdött m-g Juk EUUn kisaaaaony, szioién nsgy-kanitsai tanítónővel, a szentfereaeisk lemp-lomában. = Házasság. Milktffir Kálmáa a nknaiaaai dühány-nagytősad* kezelője ma vasárnap tartja s< kövöjét llochmaxn Lujzs kisasaaoaayat Kecskeméten. — A fel.ő teaspUaaért. A felső-templom újjáépítésére alakult biaottatg to. hó 29-én Afikot Géza, kir. táb. blrö elülü-lésével gyűlést tartott, mely elhatárolta, hogy Hornig Károly biárö, megyéspüspök ö Exciáját küldöttségileg fogja megkeresni a célból, hogy járuljon hozzá a felső templom újjáépítéséhez raéj a plébánia ügyénak rendezése előli, mivel ez ogyia még évekig elhuzódhatik, raig a felső templomra nagy szükségük van a kat. híveknek. A küldöttségben való részvevősre vármegyénk főispánját és kerületünk országos képviselőjét is meg fogják kérni. — Tlaaték éllealraésl lasaléje. Szombaton november hó é-én tartatott meg a szokásos tiszti azemle — ugy a honvédségnél, mint a közőshadseregnél. — a honvédségnél wmss József őrnagy kiegészítő parancsnok, a közős hadseregnél Putchmeuui Frigyes őrnagy tartotta • szemlét. A jelentkezések megtörténte alán lel olvasták az é folyamán érkeaatt a a tartalékos liazteket érdeklő rendeleteket, melylyel végei ért -a szemle éa a ténye* egyenruhák iámét pihenhetnek egyideig a runaszekrényekben. - - Tfl« Zsír -Szent-Mihály köaaég lakéeságát oki. 29-én kétszer zavarta meg a harangok félreverése. — Az egyik délután 1 órakor történt, sírikor htán Timit iöldmivesoék a boglyába rakott kukorica szára égett el a kár Itt jetMh tiktelen. — A másik este 8 Arakor volt a Sii(Wíca-árvák msjorjábia, hol egy 1000 kireu. tet magában foglaló rozskazsl lelt kaanvá. — A kár körülbelül 2800 (rtí Bizlositva volt; A Nagy-Kanizsa vasárnap ltt< keletkezesének okát eddig nem sikerüli kipuhatolni. — A szomszédos Somogy-Szent-Miklós kötegei folyó hó 3-áa a végelpuanulás vtetélyi fenyegette Délután 1 érakor a községen kivlll fckvö egyik pajta kigyniadt é* a tűz a nagy azél folytán oly rohamosan terjedt, hogy egy kél óra alatt uiy-siólván az egéez község lányban Alit. Mentésre nem igen lehetett gondolni, mert alig hogy e. yik; halyen elfojtották a tüzet, két háro\'iíT egymástól I aaty távolságban fekvő helyen i-mét k gfyuladt, j éspgy amentésí akciót nSBrIeMetto\'Szpontosiian!. I Este 9 órilfór régre mégis lokalizáltnak Idhetett j a tizet tartani. Elégett 26 lakóház, 77 mellék-; illetve gazdasági épület, aok takarmány és bá<i, állat. A kar legalább is 100.000 koronára teheti. — BMaaskálatl engedély. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Wiiit 0 <zkár mér-■ök szitágy-somlyóí lakósnnk, í koszi hely -balatoaizenigyörgyi h. é. vssrn Keszthely ftiití- ~át»lat mástól Bérit fürdőig rexetqndó kesleiiyyágáúyu, gőzmozdotyu helyi érdekű r istilvonnlra, vala» mint as előbbi rónaiból Kttaktly nfrot belleril-UtíH as Andrásai/ téren kiágazó ét a Balaton partjáig vezetendő lóvttulra az előmunkikli engedélyt egy érre megadta. — •slaáaaet. Mikiig Gyula a Halmay színtársulat titkára már rároaunkba érkeirtt és itt a színház elökétzűletelvel és a bérlet gyűjtéssel van elfoglalva. Szívesen halljuk, bogy a Jierlel gyűjtés igen szép sikerrel jár; a színház is uj fórnál log kapni az által, hogy a földszinten páholyok alkalmaztatnak, míglen az egész emelet karzatul log szolgálni. = A színtársulat folyó hé 16-én tartja megnyíló előadását, — Kuisrapétló adományok Ok\'óber 27-én elhunyt Oriitkut Fülöp iránti kegyelelök jeléül adakoztak: a gyászoló cfaTiQ 100 Irt, az elhunyt unokái 20 frt, Rosen/eld Adolf caládja 86 Irt, Dtbrin Benő caaládja 25 frt, Zerkoritt Lajos is neje 10 frt, geltei Outmann Vilmos 10 frt, Vidor Samuné urnfi 10 frt, Ooldhammer Károly és neje 10 fr\', a Kereskedelmi it Iparbank 10 frt, Lichtemtein családja 10 irt, Beinrích Miksa 10 frt, Kohn Jaqaea és neje 6 Irt, Maimii Mór és neje S frt, Utcktl Füli p utódai 6 frt, &mmtr Ignác és neje & frt, Sommer Sándor és neje 6 frt, Bo/fmaitn Gyula és neje 10 fi t. QrünktU FBlöp cég Irodai személyzete 4 frt 60kr. Markirtiler Lipót 8 frt, Vtutkerger Zsigmond és neje 2 frt. Összesen 284 Irt 60 kr. A nkani zsai Cbevra Kadi-a. — DIsasiagépkMelfl laulolynm A nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. mi-nister úr intézkedése folyttá a m. kir. technológiai iparmuztumban 1890. november 20«ím dinamogépkeielfli tanfolyam nyílik mer, mellnek célja a jelentkezőknek a elektrotechnikában oly fokú kiképzéie, hogy azok a tanfolyamon\' szerezhető elméleti és gyakorlati ismereteik alapját dinamogépeket, elektromó orokat, la® pákát, egyéb készülékeket okszerűen kezelni tudjanak. Ezen a tanfolyamon a díaamogpek szerkeze\'e éa kezelése, a transtiormá\'orok, az akku mulátorok, as éIektT0«i0<Tvilági!ás és utunknál-V\|i«i, valamint az elektromos vezetékek szerelése, régre as elektromos cseugetyttk és teleiónok íznitiatnak. "^-^^ Á tanfolyam 1899. november bó ÍQ-Iól 1900. január bó 10-ig tart. Az előadások bétkö/n.i\|.-ok< n esí\'e 7 órától 9 óláig, a gyakorlatok pedig eaoportonkist váltakozva, rasarnapokon és űn-nepnapdknn d. e. 9 órától 12 óráig iarlatnak. __A-laniolyamra felvétetnek: 1. elektrotechnikai gyárak és"\' vállalafu asskmankáai. valamint azok, kik dintmogepet mér kezeltek, vagy vezeték-szereléssel már loglalkoztak és ezi igazolják; 2. gyárak és műhelyek tulajdonosai, ezeknek hivatalnokai,művezetői éa főbb munkásai, további gépkezeifik, meebásikusok, bádogosok, lakatosok és rézművesek. A gépkezeifik közül a felvételnél azokat illeti az elsőbbség,- kik gépkezelői tanfolyamot végeztek, vagy gépkezelői víz-gát teltek. Általában msirkivántaiik, hogy a tanfolyamba jliázatiágkfJi és céljából jelentkezeti lépő Hallgatók magyarul írni és olvasni tudjanak, a számolás legegyszerűbb műveiméit is merjék és igazolványt mulassanak lel nrr i néz hogy jelenleg melyik szakban es hol dolgozn ik, A tandíj V Irt, mely összeg a beírat os alkalmával tisetendó. A gyakori,.tok alatt elhasznált szerelési anytgokérl sülön díj nem tizettelik. A beiratáaok 1899. november hó 6-én kés dódnek és november 16<ig a köznapokon este 6 órá\'ól 7-ig, vasárnapokon pedig d. e. 9—12-ig tartatnak. A kik,a tanfolyamot rendesen elvégezték és s gyakorla\'okon résztvettek, vizsgál tehetnek; ha a vizsgát sikerrel leieszik, dinzmogépkeze-.öi bizonyítványt kapnak. A vingilaii dij 6 Irt. Bhdapett, 1899. éri norember bó 1. At m. kir. technológiai iparmúzeum igatgatitifa. — Nraaxell ipar. Alig tudtunk iparága, a melynek termékeivel a küllő d a legújabb időkig annyira efösónlölle volna hazánkat, mint csokoládéval és cacaóval. Annál őrrendetesebb a nemzeti ipar igaz barátaira nizve, ba magyar »ly sikerrel száll szembe az idegen I veraenyuyel, mint a hiigy ezt a fiumei e icaó és csokoladégyárról mnndha\'juk. A fiumei csnkoládégvár valósággal uttőri szerepre vállalkozott. Voltak ugyan előbe is kisebb magyarországi cégek a melyek csokoládé készítésével foglalkoztak, ezek azonban sokkal szűkebb korlá\'ok közölt folytatták éa űzik az ipart ma it, s-tmhogy a külföldi ter"\'ékek kiszorítására szükséges eszközökkel rendelkeznének. A tiamei c> okoládégyár eleiétől fogra nagy apparátussal dolgozott. Rendelkezik a kellő tőkével; le\'epét t technika legújabb, legtökéleíe. tebb vívmányaival azcielle lel. Es hogy épen Fiumét, hazánk kikötőjét választották meg a telep helyéül, az a nyersanyagnak, a cacaónak közvetlenül a termelési helyekről való beszerez-heléte érdé- ében történt. A gyár három«záz munkást foglalkoztat, a telep 6000 négyzetméternyi terűletet foglal él és villamos világítással van ellátva. A napi gyártás íörOtbetűi 3000 kg., melyet Magyaron>aá> gon, Ausztriában, Olaszországban és n Lsran<e országaiban helyeznek el. Ha tekintetbe vesszük, hogy a fiumei csokoládégyár alig ket évvel ezelőtt kezdte meg ss üzemet, ugy eléggé jelentékeny forgalomról zámolnak be az Itt leisorolt adatok. Az eddigi siker a fejlődés reményével biztat, s mint hogy tény ia, hogy a telep kibővítése máris szükségesnek mutatkozik. A fiumei csokoládégyár magyar vállalat minden isében; magyar a vezetése, magyar a szervezete. A maga szkmájában igazi előharcosa a nemzeti ip :r térfoglalásának. Elsősorban lehat a hazai fogyasztó közönség VJn hivatva támogatni a vállalatot, a midőn á fiúméi cso-koládégyártiuányokal kéri mindenütt. A finmei csokoládénak, a fiumei caca\'ónnk, a fiumei bon« bonoknak ma már igen aok a bará\'ja hazánk határain tnl k Hogy a gyár termékei Asszíriában es a külföld egyéb fogyasztási lerűetein is el vannak terjedve es becnűleitel állják meg helyűket, leghatb iiósabban bizonyít a gyártmányok kiváló minősége mellett. A fiumei c-tokoládegyár . élénk érdeklődés tárgya az abbáziai lűrdűkőzöneég körében is. As ott üdülök közül igen <ahan rándu\'nsk át Fiumébs a ctOkolftdégyár telepének megtekint" sere. Ajánljuk t. olvasóink Ügyeimébe a vál.ilttot és agyár ké-zitmenyeit. — Ula/é elKáuyek. A pacssi o«endőrőrs két tagja oki. 2H-ikán eala 6 daran félig taiyotl aakot Msert h: [\'ácsára, kiknek nemea mesterségük a vélyogveiéa éi a lopás, de a művészetért is rajoniíanKk. De miután bemondták, hogy - -R iba-Hidvégröl utaznak a esküvel erfiaitetlék, bogy semmii aem^akarnak rosszat tenni, elbocsátották őket. — S nagy bálaikodás között el is párologtuk. / -xjfépesedéal iuozkiiIoi^7 Varosunkban a mait október hnbnii bejegyezte élt 88 szűieiéa és pedig: törvényes hazassigból 40 fiu, Bt leány bazaxságen kívül 6 fiu és 8 leány; ikrek egy esetben születtek tt pedig a< egyik fiu a máaik leány volt-.-Halálozások száma: 46 és pedig 20 finemü es 24 nőnemű és 1 leány gyermek halva szüleiéit. A természetes szaporodás 96 { voli. 88 par; 15 p<r pedig házasságot kötött. Vegyes házasság 1—1 esetben ég. ev. és ev. ref. terfi róm. kath. növelvw^jtre. -«- 1Ü egyel len nevelő anje. Dómján Júlia Baityliani-ulcai báztnlu)dono<nfi egy 7 évek árva leánykát ytUmagához nevelésbe, melylyel azonban oly krgyeilrnbl bánt, bogy t, evi október a lés 29-én at iikaia igaspti^ -kuél gyetlen ütések nyoma ét a leány miatt a tanítónő jelentést tett, sfveesMe leányt a rendőrségre, itt orrasüag látták és ss (írvoe a\'aaüáaáie kórháake itaétAb : a l ány már akkorra oly bágyadt vek, he«y agy rendőr ölbea vrt\'e a kórháafca. Aa ewwal vetemény neriat a Isáayka egéez taatet Mk, zöld és aárga útéatoliok boritját, ae arcát ás fejét tea kivéve, a gyógyulásét 26 napot aaeed a lelet. A readöcaég euaefe felytáa áttsNe aa figyet a bünrádi eljárás msgieditása végem s kir. űgyénsségbet. - JaMIAM (/ár. Ritka saá» iM^élfeeá volt ssinhelys a £fibee-Me ieaaert ptésiágt gépgyár Mosonybae as rimák vaaániap. He-szonő\'évés fordulóját őanepel\'ék a már 18öá-bu alapított gyár átkel ytsáséeak mesiaai saedssa. berendeiési gyári helyiségeibe. Ebből ae tlhaitat-ból ugy a eégtalajdoaoMtk: Kááaa Ige ét- Ma Kübue Károly, valamint a gyár éa beá^ami Iriraktárának iitttviaelö kara ée a gyári maa> kánok ovác<ókban ré«aeaiwtték a gyár jtienitgi igaigatóját: Weigmaea Adolfot, ki 16 éves jabil urnát Slte e n«pon, miét a gyár ■lvnti\|t Délelőtt beasédek kiaérstébea. asstyeh a gyár fejlőaéeét és jelenMeágét tárgyalták, érittei ajáadékokat nyújtottak ál aa flteeyallaak, kű\'öabtn a gyártalajd >aoeok alitsaaréaetl keitek meg aa ünnepély keretében arvél a hl lt öreg munkásról, a ki 16—tt érig ateesatki-táz nélkll a gyár ssoigálatábaa állott, U&-U0 forintról szóló takarékpénztári köeyveeefeéfeet nyújtván át mindegylokaek. a tzép gyári űnnepé yt)360 terilékee ditttbéd kő»eti t, a melyta a közélet notabiHtáaai, a hivatalnoki kar éa at összes munk >sok résztvettek. Lelkts felklasBUbst mondiak a rármagye alispánjára, a gyárMajda-noeokra, aa űnaeptlire ttb. EaU aa lateailt tiszteletére liaztriaelöláraai diatvsaeerát ratia-lek ét méltóan fejesték be a jóbirnevű magyar ipartelepnek ritkt szép QnntpaepjáL KraiaaéMaO Cakár r fiatal kuljak a kiad«klretalMa ké GöcsejUU - Sokácartzágig. MeftnlskódU: EAU fik B,söc aialaak toribh PaHa felé. ia klalinl Hfenb-fSaSk ar aa fcaktorkáaaál, MfámiaM a ffeat áatlénl, élt jött aa Toiyii. — ktrtnutk tárai, nár ka > art Hl te I sat, akkor knéiakra ukínktéit, mm) taansl i Hasa halta vét U HbaaaU ; ak a ■( KátotnaM la a J ttkat, nlat Satkla-hiérvárea. Oaiia kaá I Cilcit ksaa fajit niaatl a ata ajakiai^ at I •aytatt aOf aa KéMaa knná)fet: két Akar mt§ 1 kaalaittava aa niMriai(. Vingok a«f .Iboallk ritMak at T Uptat ktastUHak Pilti felé. Hlfta baasatáfé kai m áát-aak kttblowklot! aa kaévl, ia aak mtaigllk Mai afen valll kálit Qrikáaé, Pafák KaN keilaÉlmjen Mm aa csatári cnéahrráabal, ko«y a ktaalátH >ln\|iitttt at tárfTtktl, éa ata kawalti — Ckak aa Wdf IMM trttt vóaa rtllaka : akté IM taála klaaitajfj l»»tl i Mltsl Pillák árra SaatftiySaaa a aM vuparipát. inondt aa Walt Maar: Ittao koata Kala Pál ar. B(7 UllllklStol — Éktan. áa Cakaa koaUt atf maen—■ EuiyabaJI tU(,aataa\|lt»k n\|lak DaMárálll aa ntoa Kala Pál ar? — Valakáajnaar ari vanééilJt látok, nité% i aa naaUrtak balatoniraél pIMn, a aitHkfel áa ki ott TÓtaa tavat lat a 0tM TUtkoplaHak !t\|ihkia, — Noa árUm, . - Majd ktUpaaatal niidüat; kaüÉ atnttt iaaaaéoa áa: Vtllóllf. Riaaa káaaálláska Uayarallaa; Saaaava aiianc aa karita Itt ( ÖblBamak Bátyáé la atlmilnwl Hástaa áa kaasaá k(feaktL Praa Wattra! áltkfc rám, EsZtmtn bottasa 8iófci, — káaaaf „Pogaa" vindátHW adraráa tha] Naa rét: alt aaiaa, Ma réá nlt Szügio.v Mattrlak, aa Uaa UQá I BialaWka Óztak ksaa árráa; Nagy-Kanusa vasárnap Zala H9. wam (5 lap). 1899. november hó 5-én Láhn kiig tilt, aér görbaa IMI. Blaviat Ai randi gyQlle coldáa rtréa. Sllt kuat mtt I kaa atllé Klhon ; -Klooior réaakrtve ayilt kooaá) Félt, hogy TTilJmkirgTII U aiéhklaaio >i gyoarit Darblotaoaolliaoil áldja (• Altot kit Wolf teéear kárta uépdo: Síjoíuktól példát vtaal m tonik ! Jó koaykája kin le jé ken órtkkín-urtkH hogy éSoiéetoaeék ; lila Fii (MM álljoo roal kar i liai; Akkor u bénáik — bírt, ayetf, kui I U»y lQtt Borba aoodeMaak. Ckdkoooabbal tlrlto míg •a Calon kosa, aaalréta bolyou ia ktpoo Mit. Jóllakott •atml ónig lángoló pnoml íródott tál aa tértéaet kéayrlbo: A Idoli kii bolykaaet aa a Válla, ámbátor ua foga kl Xala Ml 11 Hl\| U ott boán keiaMOa aa régi maikat u Coltaa kona kilipott aa klothllhiL MDgtrdbélta, hngjr Uigvlital Fallalg aógtanalVo aár gyalogolal aa aaaaleyi. SögBjw-golto aa koaa. la boj mlklaltt t két réeét nyomott agyoo, aóg a tolajdoo tn aisdíti ka, alkar u blotkll a foldhdl tortalétto. A <a\|7 aopajkadkora ktmllil rtS két réeo-fiókát műg u Ckáoa koaát ia varlbo találtok a ülni kSnpéa. . A totaar ata aaááétotl léaualt ia aaériyaaokért; l(J imi dood tét ia Kata attriía. Aa (Mao énét aa\|d míg-roporá\'Ut\|ok u lódoktomil Zuinái... Mér aeet »a koma héplt aafcla, aaér IW Irkatak tovább. .... O) 0\|7. uüg 1 ftljo Törvényszék. Végtár gytláeok éa Háiathlrdetéaek. 1899. Hovtmbtr 6 dn (UtfSn) Lopta bűntettével vádolt Németh Jótaef s (is-elleni ügyben végtirgyalái. Csalán büntette és ségjráazali kihágással vá« dolt Uslvax Gésa elleni Ügyben vágttrgyaláa. Súlyos testi sértés bűntettével iirbe\'i Hegedűs Jöttei elleni Ügyben ítélethirdetés. Súlyos testi sértés bűntettére! terhelt Némeib Lá\'zló a tssi ellesi ügy bén Ítélethirdetés. Rablás bűntette éserőeaakoe nemi kO\'ftifiUa bümettéuek kísérletével terheli Tiráati (Dér) Lajoa elleni ügybea Itálelbirdeléa. 1899. ntpmbtr M 8-i» (uerdán) Lopás httololtével vádolt Horváth Bddi s t»si elleni ügyben végtárgyaláa. Vallás elleai vétség\' és becatletiértéarel vádolt Tóth Gábor s laai elleni ügyben végtér« gyí\'Aa. Lopás éa orgaidaaég hőstettével terhelt PSIus János s <aai elleai Ogybaa Ítélethirdetés. Lopás bűn tel lével terhel. Kia Ferenc elleni Ogybea itéletbirdeté. \\ 1899. somrnbtr 10 éa (phUktn) Halált okosé tnlyos leáll aértée bűntettével vádolt Hertaeayák Jótaef elleni ügyben folytatólagos végtSrgyalts. Csalt bűntei lévai vádolt Koneez Qizella elleui ügyben végtárgyaláa. QimdatTaaxagbél okosott oulyoa testi sértés véi«égé»el terhelt Zsák Lajos elleni ügyben itéleihirdeiés. Megáslak aértéi bűntettével lerbell K ven inger GyArgy a teái ellatii ttgybea itéietbirdetes. Kilátások a J»vő gakoaa ára-lakulúaáru A bOrzt agyán folylonotsn etUri-ciavtrjt a dolgot t a bsiise is baniee folytonosan izemben all egymástal, a papiros hutával mindig rette-neteaen dobálóznak, árért-kenyeret mégis abból a butából lebet eaak iBtoi, amelyik azon sx-isteaáldotta flJIdOü terem, s ha ebből egyaier kevés van, csinálhatnak papiros l.uzát, milliói métermázsa isámra raktéro hatnak s bslisisták i akárhogyan mégis aksailluijék ideig-óráig a j terméiaetes áralakulást s buzi árát mégis csak a termés , s kínálást a kereslet szabályozta. \| Megpróbállak az idén is mindeat, bogy az árakat lenyomják, elég alacsony aivón tartották is botatn ideig, de alvégre ia mikor az égés* világon 100— 110 millió hectóliterrel kevesebb lerm-ti. mint tavaly, lebetetlenség, bogy slscaooyabb árak\' legyenek, mint voltak sselfltt. Ezen óriási termésaeveibleteta yilág ez ideig j nem, vagy caak alig éreata, mert na\|iy mennyi-1 aégtt bbza dobalotta viisgpisers. de éreioi fogja1 a hiányt, hova-tovább logyosk a készlelek s klllünosen ha a korán arité Államokban rossz eredményt fog adat az aratás, jövő tavaszazai valóazinű\'sg nagyon i* msgas árakat fognak láloi annyival is iokábh mert, a isalt évról alig tigye-lembe veheltl készletek hozatlak át s bizonyos, hogy a jűvé évnek minden készlet nélkül megy ásk neki. Előre látható ebből, bogy sjovő arstáa ke ;detéa meglehetősen nany lesz a bota utáni kereslet s aa fog jól járni, ki majd korábban jelenik meg a piacou. KUlOnben a magyar ga<da a 9 frtos bnzs árskksl asgyon meg lebet elégedve, ilyeu árak ■ellett eaopán arra kell-törekednie, bogy minél több basát termelhessen, hogy két szemel termeljen ott, ahol eddig esik egyei termel\'. Ktt é-nöien most kell e tekintetben a kellő\' lepéseket megtennie, mert as idei bn/shiány buonyara egy két évre kihstólsg is magsa nivén fugja Isrtant s búzaárakat. Meg kell ra"adni tebái a kedveső alkalmat a elkövetni mindent, hogy a lerméa eredményeket megjavitiak. E tekintetben már eiik a tavaasssl avaikozhatnnk be búzáink szorgos gyomlálásával, ebiliialéiroinmrlt (elQltrágyá* záaaal, mely atóbbi eljárás aaak kiasé aoványabb talajon ia bámalaioi eredményeket maist fel. As idsi srstás bár nem volt onzágank minden I részére kedvező, mégie nsgy átlagban elmondhatják, bogy jó kö<epes termésűnk vsn a a külföldnek ia kOrölbelgl 18-14 millió méter-máziát adhatunk. Nem igy vau azonban a kttl- ] (ttldön, akol épeo azon oraságokbaa és világ- j részekben voll rvS< vsgy gyenge termés, á\| melyek ftlöslegeikk-1 a viiágpiacokai eláranxtsni szokiák. Ez a kflrülmény ad tahát arra reményt, bogy ss árak a jövfiben oaak javulni fognak, a mely körSIménjoye\' szemben a gasdárs kettős feladst vár bazskéssletét tsrtogstai smig elérkezik sz eledéire a kedvesó piilsoat, maireszt a Í\'Ovö araiáit oly módon elOkéssiienl, hogy mentél lorábban, minél USbb buzál araihasson, KÖZGAZDASÁG A gsbonaUzletrfil. Aa árak nsponkinl ciökken-nek i evvel pérhussmoean a gabona eladáxa mind nehezsb6é válik. Mai áraink : busa 8 1 n<za 6 f. árpa 6 I. Bab \'4f. 90 kr. bükköny . f. 76 kr. febér bab 7 f. tarka 6 I. CSARNOK. Dalok. irta; Vajdal Szabó látván. L VéfTtaa wnliin I nép aatiAiviajra, Molfnfia ta élet Boldog ligát tárja. KogliéUlt ulroabon A öórár lagallit, Moly o •aonloarll . Tladér aooét hallat... ta láam gjrolt aalvaa TlaatéSpíivoB norot ... ö.ík rakja UtUa a te két iioaadaok t 0t7 ímewlak, alat nynay a virágot, Saanlaoáért aéiet^a a vlMgaa, Hírt b iMm hét nf taoaoé ttaého, IWÉlfl». Mart ariéa tava —-rr\'~ -ifi tion bált, a» végy oatoat aa oks: BaonloaML noriliaboi tarod kW riktrtoaal, >K7 fcüolai aa tSrét- OL idd Tkan iliaart holráa; Mar, Mort Igy ta élit lété — aagyae mm~ Do aég m aái,eeak tani aog. taAé aJ aat, ügy na tolálaéa éa aaaak holyét > NYlLTTÉfL Selyem damaszt 75 krtól é Irt «4 krlg aátoroikéat — valaalat íok.u. Mér él Miau ■■■ nhiia ailjiai a hrtél 14 ért t k% aééo- roahlat, — a l.gdlntoaobb mloéa aali éo alaM PrivátTagraaaMkaaSt paetahér éo TtMialaa, r«la-alat háahoa iitUiltva, — i ------ HEHMEBEM Q aalyamfjáral (00 ée kir aávari aeélülé) llllikkit) (B1 Magyar I i Imii, fcgái bll aieia loaélkéim nmaakoaéé Köszönctnyilvánitas. Fogadják mindazok kik drága mreteU család tönk Orda hat Fülöp ur gylttoa el- \' bunyta alkaliaáhól a boldogult iráaii kegye- \| leiüket lerótták éa végtelen lájdalmmnkat enyhíteni igyakaalak, őszinte hálát köezö-netünk kifejezését. > A ffáMoli etaidd. Laptulajdonot és kiadó: FZtCXSL TTfléör. Kórja - •^tf/ i\'(itfittnwtkrl I i ífUüÖCilU vikigklni spanyol cs portugál/ 1 komit Sherry ,Pürtbor Malaga Madeira Tawgona J(aphttii,az össies finema£& fütur, t- «A«H#yr !rrmWs\'4 aaé-é/o, fmlamint p»KamtUm I«uilliMk kémiák is otnJ^lMm. Kaphatók NagyKanUaán ABOU fe FIA fái Ki akar 400 márkát hsveaklat ktoayoa, ttalailgiin éo rtadka láUitl karmi? TWaooo aánéi inni Irrálktlyaggol lelve V. Bl aa alatt IA. W. W\|taa, kirdoU Irodtvol, Ulpolg-UaAoaaa. feathan nem kltttuö dohány keverék mtlméemSU kaphat. Gyári raktár : Weber és Tsa Bpest VHL Erzsébst-körut 19. IA«1KágIglÁI« MARKBREITER L. urnái á ..■»atfca« rigtthoa iii\|kl«lllt aMaa SahAaytét, aart a StMaytáet loa taaaé teul, a aleetia Utáaát alvautt éa műiül eaetéhea ilMiiailiMiiii váHh. Nsy»Kanizá$ vafi ,rmp Zala 89. szám (0. lap) 1899 november hó 5 én HI56EB-VABBÓ6ÉPEK néJkflldcbetlenek a háztartásban és iparosoknak NINGEB-YABBétitlPEK mintaszerűek szerkezet és kivitet tekintetben, NI9ÍGEB VABBÓtiÉPEK minden gyári üzemben a legeheijedtebbek. MIHÍ6EB VABB66ÉPEK a divatos mühimxésreoi legalkalmasabbak. c mt MJUlti iktitü * 4irt«« büíbiMh. A Singer-térwiság varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok a Singer-társaság gyártmányait mindenkor kitüntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legigazabb és legteljesebb biztosíték ások jóságáért. Singer-eektromotorok kizárólag varrógépkajtásra nxiadsn na?yú?baa. SINGER C2 varrógép-ré§zvóöyíársaság Xutcj-KnnliM, Deák Ferenc-tér 4©. mám. éfM homoki ó-tilUr rogy Mtér McUji bor tróttég tt tv norJnt. 100 Maronként K ÍM«\|MiHfi- np tábor IMI írt > Uíbor (Mn) mfcUtóg ntrtotlé-10-ll Art, inimii 4$ ftjbor 90-« Art r Ktgynbb oétolaél minta küldttik. A ■ijiiiiéiH nyugodt lehet, hogy trodttí titoto ■taéiégt borhot jnttotom. ntÜ jó Unma nyújt kmu^fit UnaiMr ptrattttott, lét btérott, lotjtlt«tbb ~~ KmUhiíMBMH O "V XIA t f A homokra toIó íhjo kbon (K évi «U Kadar- Ólon fi Krdoi, Rion. •1 / 11111 V rSN/IL M«bm t, Furmint, Fttrjó, Plrot c« Fohée rho»t»lo« VfcVIVVVWfcVa thotit ^ 80^ em. hotttoro rágrt 11 írttól 7 - Oy.. korot (1—1 éoot) ntrint S íYttől 1H frtic. © forint tt»l atl B Mátolth. 80 írtnál 10 noooltk. 100 Ortoál 11 toáooltk, 100 írtnál Wttottlek tagtdm^ay tdotih. KlMaj piro», íehór ét Uk ftjnkbtn.; 8 Uh BtiMU ojtvt, V-S-4—S évw, i igtn trot eNBttt, tn°MÓg toorinv 30 krtol 60 krig,,,10 H-t vétóinál 90 lilék. 8 forintnál 2T» nőtől-, flft írtnál ■ mám Uh, NO frtoál 40 mámlék tngodatny. As oforfh olór jól árnyékol. oütntrtt mémt, Mimi— áitmi bóvoo Ima, crOmAlrsát ugy o hét-, mint i tóbbUbnoh muiit twntik; kitainó pólinktlt fSohttó boiilt. Cofflédco igtn jfrvoótlmttó íontk limtrjuk. Kár Tolnt hátunk, Nemes eperfa-ojtvány\| tátolék Mndafav. ám oporfe oür Jól árnyé orQmAIrtát ugy o két-, mint i tóbbUbnoh mi pma igon iíWodtlmttő ítuak inmoriük. kir kertünk, ttóldnk np ogyóh hirtokvnknt o nélMl hagyni. ■ma a o ■ \| iMdkiftliunp^aileiO(^tkku(KwuUnlínipol)l, UiHA AITtinntlAll FortofoOi,vritt tth.)mtlytknoOltoUaéébtnmár Dl N"(l\| IV/lll VI III mAletöt hoonnk. touton podig rondkWül Mren torom-W VJ W J Vn,Mk. IfíntélM, hoUgtfe éi eUontögtói eptráot ■»>»!. Vonnok rondtlóim. kik Mer námro ültetik, mert mttirU homár hnaiik, gflmlleH bodrot* tokáig eláll, magot ár boa értókooithttó át tok-ftltktpptn M U ddlgoohttó. ▲ 1 > I I éoot, wiiHl nép ét gaadac gyóhtrft fák dnrobjo tróttég nonnt B krtól 10 krlg. Ntgyobb vétőinél olytn tngtdmény odotik, mint u tporáéi. IPándi Vagy kltéii uim.J Tormt* loaytégét tlőmtoditond » három* nor lőtt ptnnutMvo, t igy, hl nat folytotóltg Mmiiinflkr bdv«t íoc iortmni. Fájt ogérattget, «j ú-i. A Ilii éM rondkivul nép ét \| ogyobb tééolaél ngyonas as engtdmcny adntik, Spanyol meggy, fekete. mit— rtttákirül ktroooM. mari kiWiiwi ltgolkalmotabh Sf* U m ^ Ntgyobb véi niAfft IWltt iim roadkivűl gaodog gyókorfl, tolt btlö ét k« lllnTH teot dióAik árt tr4tté« twint » krtol 80 krig. MlVlUt Vtgyohh vétolaél ngytaolymi oagtdmény, mint tt oporatL Minden másféle nemes ^fi^i . . _______latpoayt maga* d« tllituokhoa, — tritoég noriat V hrtól B0 krig náatán kophotóh. Ktseloftezett nemes oltványok Mmdenféle vadoncok Kerti eszközök. iunyü töretO, Igen tok küiföJd friufli, ABgol ém ■!■#! ucr vaa blrdeive ét ajánlva 266-40 FIATAL EMBEREK részére ém ftlyÍMk ellem. Mindazon esetekben, ahol Saníai»olaj hasznalata orvosilag javasolva van, a a legcélszerűbb és legjobb a Santal-Egger KMAai ét tartói tnytgból rtadkivQl ttUáróon ké-to«h IjiiIÉ •trtbolóhj. «télő Uftatl vMtk, továbbá koréi ifcáMtfc, eUik. gOrtM matl ét titó kink. inahUlMIk át ojtó k—lot Ml iwelelkill mtg >gen tinó árak mtl Ár-ét lévjegyieliet küld: HM) H, í lÉká-ürtakM Ceglédről. -■VI—i^flr, mtlj m lei\\mbb miaótógi k«lt l»4imi lulftMa\|MI kteiAll él oi tmi mk áltel rtUolUtfk. 1 üveg ára lfrt 50 kr; poa\'án bérmentve, a pénz előlege beküldése mellett 1 írt 70 kr.,? üvegS frt 20 kr., 3 üveg 4 írt 5© kr. Gyógyszertár a Nádorhoz BUDAPEST, VI. 11. ^ HIRDETMÉNY. í Vb. Fehér Pál nagykanizsai bej. szabó cég csődtömegé hez tartozó, a csödldtárban 1-196 tételszámok alatt felvett szövet és egyéb áru iból, valamint balti / berendezé-K sekből álló ingóságok 2(J.i7 frt nzuz kótezerkilenczszáz- ^ ^ kilenc/ven hét formt becsé lékből ajánlati uton eladatnak. X S \\ Az. írásbeli zárt ajánlatok legkésőbb folyó évi V X uovemHvr h«10 én ift^ll IS óráig Dr. Schwarcz X q Adolf nugykanizáái ügyv^.l, c^ödválaszt mányi elnöknél Q benyújtandók, hól a c ödldlAr é-i közelebbi feltételek is Q betekinthetök. w Kelt NagY-Kanizsán lHOV. évi októbor^T^-án. X . Dr. Bród Tivadar. 8 ^ otMválaiitwiiayt jegyző w v^X^XXX m XXXXXXX; i&XXXXXXXX K X X X 1 A bőrárak emelkednek I Ax osztrák caipógfárak a bórárak rohamos emelkedése folytán kénytelenek a cipő-árak árait emelni. A HSdli&gi ciipo\'gyir nz<>n helyzetben van, hogy ? eddigi olcsó árait JovábM iiiléakedéalg M£G MEGTARTJA éa a nagy érdemű közöuséget gyártmányai vásárlására kéri A HÖDLIN«I CUPAOTÁR Vt<JY.KAlE»4f HOKJl. 326-2 Nyomatott Finohel Fülöp Uptalaidonoauál Nagy-Kaniisán 1899. Huszonhatodik évfolyam 90. szám. » lurkmlMH flwMl l>ll«( FtaM Flltp ktafT-tmWWto á martmtM rl trtotani Mwl uf« tUt 1 t-t tnrMct Us iatfaadl • kp ■■flfl rtain rmmt—í mémim kMaafa;. TTIrlf----- Ttn Miifiiit rutu nuf uut- kntulta ZÁLÁ Politikai lap. Megjelenik HAGY-KAHIZSÁH betenkini kétszer: vasárnap- s csütörtöki)iu- ZLónznta JSam m a Im (C « - fa. (I w - fa (1 írt SG fa Kaptáim S únai rMalIrt. rmiiuft nKU ratf u«jikw BtnMMIa Imiit at Mhak-MI tplwiit d. SOM! in M fenjzte Nagy-Kanizsa, ltí99. Feleli* szerkeszti: auOay I4a<w SzfftMiUtárs: B^téai L^m. Csütörtök, november 9. Az eszményiség nemtoi. Azok kOzé tartozom, kik a nő legszentebb, " legmagasztosabb hivatását sz anya-tágba, az édes, boldogító otthon megteremtésében ismerik 151. De sohasem mondtam azért aoathemát egyetlen olyan törekvésre sem, mely a nöt a társadalmi hullámzás szélesebb gyűrűibe is belevonja, hogy jogot adjon, jogot biztosítson neki az önálló küzdelemre, de egyúttal a közérdekek tágabb körű Vonatkozásaiban a súlyosabb kötelességek terheit is reá rójja. A korszellem erősen formáló hatalma, az életküzdelmeknek minden legkisebb erő-tényezőt munkára sarkaló növekedése természetszerűleg mozdítja ki eddigi szűkebb körű aktivitásukból a gyöngébbiket is, kiknek finomabb szervezetét, törékenyebb fizikumát, érzékenyebb idegzetét hosszú időn it az vrCstbbntk kötelességszerű gyöngédségéül évalmaztuk, védtűk és megőriztük, annak a magasztos, szent hivatásunk, melynek felfogásunk szerint teremtve voltak és kétségtelenül legjobban meg is feleltek. A megváltozol t és folyton formáládó életviszonyok nem voltak és nincsenek tekintettel a finom szervezetre, a törékeny fizikumra, az érzékeny idegzetre; durva kíméletlenséggel ragadták ki, vonszolják \| elö az élet küzdőterére a gyöngébb nemet is, hogy verejtékezzék, égjen, lángoljon győzzön vagy bukjék az idegeket romboló, agyat szédítő rettenetes versenyben. Nem az irányításra, a vezető szerepre rendelt kormányzói kezek müve volt ez, hanem a megváltozott életviszonyok kéoy-szerűségéé. Az intéző kezek ebben csak eszközei voltak annak a magasabb, ellenállhatatlan hatalo mnak, mely helyes gondolatot termel az intéző főben, hogy a kenyérért kiáltónak tie kést, hanem kenyeret adjon a kezébe, i Szóval: a gyöngébb nem, a nők, itt vannak velünk az élet küzdöpórondján \| egy vonalban sz erósebb nemmel, a férfiakkal, kürülbelül ugyanazokkal a jogokkal, mert ugyanazon^ kötelességekkel is. Elfogulatlan lélekkel nem mondhatja senki, hogy nem állják meg helyöket. Söt működésük szellemével határozottan missiót töltenek be. Az elszomorító kényszer, mety őket a családi csendes tűzhelyek mellől ide utasította közénk, hogy az élet nagyobb, erósebb, verejtékölőbb barcsiban is osztályosaink legyenek,— hova-hamarahb áldásos eredményűvé lesz az emberiség magasabb rendeltetésének szempootjábóL A folytonos életküzdelmekben elfáradt férfi lélekről lassan-lassan lepattogzott az eszményiség zománca. A lázas verejtékezés kínos vergődésében észre sem vettük: hogy szokott el szemünk a magasabb szinvonalak mérésétől; hogy lazult meg tetteink rugója, mely régre csak UcveUttan érdekeink alaosony színvonaláig emelte ambíciónkat. Talán magunk sem tehettünk róla! Talán természetes elernyedése volt ez a létkfizdelmekben túlfeszített férfi-idegzetnek. És ebben a mi eianysgiaaodoü, eszményeket vesztett állapotunkban nem tekint-hetó-é ildásoa eredményt ígérőnek az a körülmény, hogy mellettünk vannak, ré»zt kérnek a társadalmi élet magasabb, nagyobb vonatkozású mozgalmaiból ts a nők; hogy zománcos leiköknek még éríntetlan TARCA. A mult A leltei fürdő közönség érdeklődését, vagy talán inkább kiváncsiaágát magas fokra csigázta egy fiatal házaspár. Különösen a nők szinte ég tk a kiváitcsisá tél, hogy megtudják ennek a liatal párnak a közelebbi viszonyait. Ennek az égö vágyakozásnak lehü\'ésére pedig — tannt s tapasz-talal igazolja-még a Balaton Is kevés. Valahányszor ott lubickolt a vidám asszony-sereg a Balaton ringó hulláméiban és megtáUs köze\'edni a fiatal párt, azonnal megindult a kérdések fonala: — Most aem tudni még fetOlQk semmit ? — Mért zárkóznak ugy el? — Miiéit) származású lehet az asszony? — Csakugyan olyan nagyon szerelmesek, egy másba? — Hogy bitrják a (Arjai.? — Mi a foglalkozása ? — Hova valók ? A temérdek kérdésre azután ho innen, hol ouhan csak jött egy-egy felelet, és annyi köztudomássá lett, hogy a férfi neve: Hartay László, — foglal sózására nézve ügyvéd, és hogy Kapós várról valók, Mindezt cs .k szorgos kutatás után tudták meg egyesek; mert a házaspár teljes zárkózottságban élt. Éppen ezzel keltenék fel és szították a fürdő közönség kíváncsiságát. Benn a falóban bereltek egy kényelmes szo bál. Ebédet, vacsorát a vendéglőből vitettek ; otthon étkeztek, nem i-merktdtek meg senkivel. Az lehetett szegényednek a naiv hitök, hogy egy ilyen kisebb lürdöhelyen teljesen ismeretlenül maradhatnak. Istenem I Az talán megtörténhetett már a földön, hogy valakinek sikerüli jót elzárkózni sz ördögök elöl; de hogy valaki az asszonyi kíváncsiság elől sikerrel elzárkózhatott volna, — alig hihető. Ket hét malva m\'á\'r a leilei asszonyok a Balaton hullámai között nem csak aat tudták meg hogy a férj neve: Hartay Lássló és fcaposvtri ügyvéd, banem azt is, hogy miofi vistonyok között kötőt ek házasságot. Megtudtál, bogy szerelmi házasság. Hartay Lisslé vagyonos ember As irodája it kilünöen jövedelmez E mellett élőkelö családból való. Akármelyik lizezerholdas somogyi gentry leányát is megkaphatta volna. De eszét vesztette szegény ; beleszeretett egy varróleányba és íele-séiiül vette. Valami korán earvult leány volt, sokfelé megkányla vetette a sors j csak pár éve került Kaposvárra. Múltját senkisem ismeri. Nem is éppen liatal. Ez a részletes iafanaacíó teljesen eéág vak a leilei fürdő-közöoaégoak. Most már könnyen érthető, hogy mért sárkta-nak el Az asaaonynak nincs kalló müveiMgt. Es ami a fő: nem ia rangbéli. Hartay biaoayo-san okos, tapintatos férfi lehet, aki jéi tudja, hogy nejéből a jó társaságban mégis caak kóay-nyen kiüthetne a varróleány. Nem akarja a aOt — ha már egyaaer neje — kittem annak, hogy kinevessék, vagy megvessék, Meg volt oldva a titok. A lettel asszonyok most már nem égtek a kíváncsiságtól, banem bizonyos előkelő, szánó mosolygásáéi néztek Harary-nérs. A szelíd cstodtt asszonyt, - -ki rsnáswa agj haladt férje oldalán, hogy télig lezárta gyönyört árnyas szempilláit, — nem bántotta aa a kihívó kíméletlenség, mert észre sem vette, De Hartay- ■ nak n em egyszer arcába szökkent a vér. Egyaaer azt mondta ntjéntk : — Margit lelkem, én be foglak vezetni a társaságba. Ezgk az üres lertatéátk még utóké azt hiszik, hogy nincs jogunk közéjük lépni. Mart ezek nem képetek ám megérteni a te angyali tstlid-ségedet és végtelen szerénységedet Hartayné férje vállára fektette hófehér btaét, aztán szelíden odahajlotta feketefürtöt asáp tejét és igy kérte: — Ne angyalom, ne ! Nekem itt Mm látszik nem él stnki, csak te; tgyadül nak te. Akkor ifjúsági iratok-, képeskönyvek-, ós gyűjtemény- munkában magyar-, német- és francia nyélven a legnagyobb raktár és választék. Ikönyvkereskedésében DiszmttvBk ISGHELi FÜIiOFf NAGY-K ANIZSAN. Nagy-Kanizsa eeütörtök 1899. november hó 94a tiszta, idealizmusával iőlakarják emelői a I bllTOk- ■i kifáradt, lent vergődő lelkünket; hogyj ^ . fogott érdeklődése osztozni akarnak velOnk sz emberi és[kiiéri mostanáh>nn a nevezetes angol-trans nemzeti missiök betöltésének magasztos vali bonyodalmakat. Az önzetlen szimpátia munkájában ? I Igen! a nőknek sms valóban szent és eszményi hivsláse, bogy anyák és az ottion angyalai legyenek, - kibővült azzal a szintén nagyfontosságú és magasztos feladattal, bogy a mi önző, anyagias szellemünket fölemeljék, újjáteremtsék sz eszményiséfnek friss áramával; hogy n< m-tíi legyenek az eszményis^gnek. Ugy látszik: ók msguk is érzik/nár ezt a hivatásokat. - a mennyiben erről szó lehet, — az egyszerű burok ré»zén van, a mi igen természetes éa érthető, mert a közvélemény mindenkor pártolja a gyöngét, hogy ha az erőssel, a hatalmassal méri össze erejét, Jelen igénytelen sorokban nem akarónk magával, a háború tényével foglalkozni, de még puszta találgatásokba sincs kedvünk bocsátkozni a harcok eredményét illetőleg, mivel egyrészt nem érint közelebbről bennünket, másrészt az ilyen jósolgatás egyedül a politikai vén asszonyok dolga, tehát ugy sem lehet annak érdemleges hitelt Eddig csak a jótékonyság terén tapasz- adni. Célunk most csak az, hogy egy vi taltuk: miként szárnyalják tul a iérfhkst; láglátoU hazánkfia adatai nyomán egy kis most már az irodalmi és művészeti léren alkalomszerű ismertetést hozzunk olvasóink ia kezdik jelloglalni az őket megillető he _ 1____ _l 1 A burok lelkes önbizalommal fogtak ború esetén minden 16—6o éves ember köteles hadi sorba állani. így eshetett meg a legutóbb vivott ütközetből, hogy egyszerre három generáció — nagyapa, apa, fiu — fogott fegyvert a veszélyeztetett haza érdekében. Egységes uniformisuk nincsen ; ebben a tekintetben minden harcos a szabad akaratára van bízva, miután a trans-valiak ugy gondolkoznak, bogy nem az >e!őirásos< ruha dönti el a sorsukat. Fegyveres készültségük b\'-ke idején nem egyéb, miiit csekély számú tüzérség s néhány tábori táviró-osztag. Önkéntes csapstaik azonban — angol mintára — nekik is vannak, a melyek időnként fegyvergyakorlatot teljesítenek. Eredményt főleg azért érnek el, mrrt kitűnő lövőszerszámok állnak rendelkezésükre; a lovasság a Mauser puskával, a tüzérség pedig Makszim-fele gyorstüzelő ágyukkal van fölszerelve. Transvaal államnak 1884 óta „Délafríkai boer (vagy kiejtés szerint: V)\| Köztársaság" a hivatalos neve. Területe 321.700 négyszög kilóméter, lakósságának Nem kell messzemennünk. A bizUló;^--^ ^^ükíen\' ^haz^í"^ \'Hj,\' SJí** kB"1 jelek feltűntek már vármegyénkben is. fiságukban. A hatalmas Angliával szemben! min"wr lálta"k> ^ , Csáktornyán-amint a „Muraköz11 nj- ennek a mardenyí népnek már több Ízben1 M,nt lálmv\'10- 1 bur Mg de évtized előtt leíólyt asszonyok és leányok hazáién és nemzetén___„■,.,/, M. \|asszonyok éa leányok is hősiesen lövöldöz- Km+í, bizonyára val, sminőt csak a » fé)e rajlaütéal. Négy évvel ezelőtt tör- sseretettel csüngő honleány .lelke MflHtént. ugyanis, hogy Krüger elnök hatásosan haL I és a mi fő: villámgyorsan elnyomta azt a Nagy-Kanizaán as „Irodalmi ét MM- politikai összeskűvést, melyet néhány johan-Mti Kir daloskaréhoz is több lelkes nö-Sn«,burgi an8o1 gyarmatos szőtt nagy me-tag c-allakoiott. Ugy halljuk, hogy^ Í^S^^ASftíi!!^ 1 . , -..u aága ellen. Azóta nagy a becsülete Krügernek,; ?l,am 0 gazgatötanácsában már legközelebb lölvet.ki^ ^^, ha né^nek j, Európa ,ölt harctérre ek a férfiak oldalán. Ez az smazoni vonás most sem veszett ki belőlük, de — egyelőre nem szabad nekik a küzdelemben részt venni. Am azért Krüger „apó\' körül megalkották a testőrséget, mert az öreg államfő magas kora miatt nem mehet a azt a kérdési, hogy nem lenne-é üdvös dolog sz igszgslótsnács tagjai közé nőket is választani; mivel a „Kit megerősödését cssk a nők önsetlen lelkesedésétől, nemes idealizmusától lehet igszán remélni. íme : így lessnek az élet, a társadalom küzdőterére kihívott nők sz uj munkáké-retekben is angyalokká: örizőivé, nemtőivé a férfi ssivekben már-már kiulvó eszi nyiségnek — itjít- A buroknak eddigi sikeres hadi működésűk dacára nincs állandó seregük s ha van is, nem olyan az, mint például az európai államoké. Énnek a szabadságszerető nomád népnek alkotmánya (s erősen patriarkális jellegű; a régi szokások s a vénektől örökölt hagyományok megdönthetlen alapján nyugszik ott minden s ez a szülője az általános jólétnek éi megeledésnek. A nép nagyobb része ma is szétszórtan, tanyákon él. A fiúgyermeket már kiskorában igen kiképezik a lovaglásban és lövészetben Egyáltalán minden bur kitűnő lövő Há A harc tehát; mint tudjuk, nagyban folyik. A közel jövőben majd megtudjuk, hogy melyik félre mosolygott Mars hadisten ? , («/•) Országgyűlés. ■•V. & As indemniti-jsvsslat tárgyalása kssAMött. Seményi Ambrus lépett as előadói dobogóra és cövid beszédben sjaalotta a javaslatot. Kouutk Ferenc, as első felázó l aló, asár eaak azért se bujtandó eleget lenni as eltedé kiráa- Tuloék igazén nyugodt, ha inkább Itt hagynék est s lűrdöhelyei, bog) n« látná, ne irigyelné meg senki boldogságunkul. Hartay megcirógat 1 a gyöngéden a vállára hs\|\|é halvány löt. A Hát iga<án teljesen el akarsa zárkózni a világtól ? Igazén osak nekem akarss élni ? — Neked, egyedül ossk neked, örökké cssk veled — sutiogts sserelmesen ss asssony. Olyan édes szeretetül, olyan boldogan simultak egymáshoz / Ilyen mennyei boldogság küszöbén gondol-kodva állana- meg még a paradicsomroniö ördög is, bogy belépjen-e (eldűlni est sz üdvösséget. Esyik, klisé borongós délutánon Hartay — mint rendesen—karonfogva haladt nejével a Hala-Ion Isié Amint a psrtmellékl vasul töltésűn átmentek, egy magas, szikár ur jött vslők szem be. Érésen fliirosla a lefátyolozott arca Hartay-nét. Mikor egészen közolbe ért, ssinie megdöbbenve állott meg sgy pillanatra; m <jd gyorsan mésfeié loydlto\'ta arcát és elsietett. • - • Hartayné éppn a megdöbbenés pillaaalában nézett as uri emberre s egéss testében meg rendült ; minden csepp vére a szivébe lódalt. Aroa haloUhalváayoyá lelt. Huris; jól látta az Ismeretlen lérfl megdöbbenését és savsrát 1 nyomban rá érezte, hogy uéjinek egész teste megrázkódott. - Ml hík>d J - kérdette hnbnzvn, — Semmi, semuii! — suttogta rsked e- han- gon az srstony, mintha valami fejté kés S\'ori-lotla volna torkát. Azlán sainle roskadozva lépkedett férje melleit. — Ne tagaitd, kérlek! Halotthalvány vagy. — Mondta a lerj. — Igaz evy kicsit meiissédQlt«m.Oy bor/nsató arca volt. — Kinek ? Ennek a férfin k ? — Igen. — En nem tapaistaltam. De ö is nagyon megdöbbent, mikor rikd nézett. Talán ismeritek egy« mást? - kérdezte H irtay és Jolyton m je lefalyo-losoti arcát vizsgálta kémlelő tekintettel és erősen ráncolia homlokát. — Nem, nem, nem ismerem I — mondta az asszony remegő hangom"1\'" . . Aztén nem beszéltek többel sz ismeretlen térdről. Fürdés utAn hazamentek. D< utkixhen nagyon k%Véi>el be-zóltek. Mintha mindkettőjük lelkét vnlami nehéz gond leküdt* vo\'mt meg. Otthon Hariayne ugy viselte mgát mint mái-kor 1 enyelegni akart lerjével; de nem sikerűit. A lérfl lelkébe a szeretet mellé uj lakó költözött. A sötét gysnn. Nem iütölü Nem kérdezte, nem vaMla nejét; de álandóan az a gondolat tépte sgyái, hogy miért döbbeni meg sz ss ismeretlen térd, mikor nejét meglátta és miért rendült meg a« ö neje is, mikor ast a lérliut fölismerte. Mert ismerniük kell egymást okvetlenül De honnan ? Nm tudott nyugodni, Ereate, hogy bizonytalanságban nem maradhat. Est a gyanút fs sze ruline> együtt nem hórdozhtuju szivében. Még egyszer megkérdeste nejét: — Margit, lelkem, igaaán nem ismered Is aat a férfit, akivel imént talalkostunk ? As asstony ijedten kapta lel fajét és bizonyon elszántsággal mondta: — Nem, nem ismerem I De nem sssrstnék vele még egysaer találkoanL — Jo 1 Akkor, mini térj, tartozom töle magya-ráaatot kérni kalönös viselkedéséért. — Szólt erélyes hangon Hartay és kalapja után nyúlt. As ass\'ony halálsápadt lett ée felugrott, tárt karokkal ált lérje elé. — - Ne Laci, édes, no menj, ne tedd ast I — Engedj meg, kérlek I Ez nekem férji kötelességem. Végre is ő téged télre is ismerhetett, talán épen olyanul, hogy egy órág sem asabad öt hitében meghasynom a te lisata, becsületes hírneved érdekében. Ok ve\'lenül teltogoss keresni, j hogy tisztáztam vele a dolgot. Az asszony átkarolta lérje nyakát éa ugy kérte \'reszketve : — Laci, édes, drlgám, ha saaretaa, ne tedd meg. Inkább menjünk el indea. Félek, reszketek; valami bajod lesz. ~ — Mi lenne, kérlek ? Ered, komoly férfiak között as ilyen magyarázat-kérés nem mérgesed? hetik el ugy, hogy talán iegyvqres elégtételre kerüljön a dulog. Éppen vem!... Hartay, gyöngéden, de kifejezeti határozottsággal bonlakozott ki neje karjaiból és elsietett. Az ssssony őrületes arccal kapott hajába S vonagló lájdalommal dili a pam\'agra. Nagy-Kanisan csütörtök ligának, mert aa ü pártja blaalmi kérdéansk tekinti as indemniiáat, hatvanhétén kormány ellen pedig minden körülmények ktisOlt blial-matlanaággal vlselteiik. Nem Isbet boldog a« orsság, a mig függetlensége nsm teljes. Bisal-matlsnságái as általános politikai okokon kivttl a Hsntsi ügygyel ás a >Hisr< dolgával indokol js. — Miulán látom, hogy a tiaitslt Háiat nem érdekli ss indemnitáa, röviden előadott indokaim kapcsán belarjeastam pártom nevében halárosatll javaslatomat Ez a batároiati javaslat snnak kimondását kéri a Háatól, bogv a kormány iránt politikai blaalommal sem viseltetik éa naki iudsmnilást nem ád. A néppárt nsvébsn Mácty Antal bunkóit, Kijelentette, bogy a mostani miillsrterelnftk [ egyénisége semmiféle bizalmatlanságra okift nemi aa és megérdemlik a biaalmat a kormány többi tagjai is. A kereskedelmi mlnlsater mindjárt\' bivatnlbelépése uián bebotta minissteriumábsn a vasárnapi munksasűnstel. Ez külön dicséretet Is érdemel. De künn a kliséiéiben ínég uralkodik a basa-szellem, és ha elismeréssel kell is kons. találni ast, hosy Sséll Kálmán lissislslben tartja a gyüleksaíiai és szólásssahadaágot, de a namset keresztény jellegének megAvá a dolgábsn s kormány semmit se less és esértnem viseltetvén iráata essn a téren blsalommal, nem fogadja al a javaslstot. Komjáthy Béla, a ki azután kövstkesett, nagy tűssel támsdt s kormány ellen, a melyet a nemaetrs károaaak és veasedelmeanek, tart. A kvóta dolgát ls»s»getts Komjáthy és s semstU szellem hanyatlásáról panaszkodott. Hatvanhét óta minden alkotásunk egy-egy jogunk feladását jelenti és ma már ott tartunk, hogy pártok di-csflitik ast, a sslt tegnap megtámadtak és a mit tegnap (eladásnak mondottak, ast ms vivnrány nak magasztalják. A bsrminekétéves mu t kor* mánysstt eredményeit hozsa fel argumentumai a mostani kormány ellen. Pénsben milliárdokét aaedtek sl tőlünk,\' jogokban megfogyatkozunk és ■a már nyelvünk uralma i« egyre sxükül, mert még a nsmzttiségi inváslóval ae bírunk. Panassolja, bogy a magyar faj asanorodáaa esMkenóben van, a családalapítás ritkul, a a kivándorlás nsgyobb arányokst Olt, pedig odakünn védelemre óvalomrs nsm tslál a ma> gyár. Aa udvartartae költsége nsgyobb mint a kösoktatásé. Nemzett bőseinkről megfeledkeznek ds nyngdijst adnak asoknsk, a kik izabad«á(-barcunkbau ellenünk törtek. Csatlakosik Kossuth Pereac batátozati javaslátáhos, de a maga ré-síéről la nyújt be egyet, a melyn,k petitums ugysnss, csak aa indokoláaa — hoeszsSn, Öt pero szünet után Ujrtn Gábor ált szólásra. A magyar politikai életben beállt váltósául as ügyes vsndéglös fogásához hssonlllotta, a ki a kappsnypeosenyéhcs — fácánfajet rak, a Zala 90 ssám (8. lap.) ssárnya alá fáoán zúzát helyes : a hiszékeny lépre megy, fáoánnak hiszi a kappant, de a kinek van islése. tudja, hogy a fácán esek — kappan. A kormányzásban csak annyi a változás, hogy a brutálist simaság váltolts Isi, de nem s modort, hanem a leltet kell mérlegelni. De bass-tslsn Is kísérli meg s minissterelnök a jog, törvény és ig .zság ssariat való kormányaáat, es a nemzet már megromlott, az igaz szótól elssokoK, nagy oé\'okérl lelkesedni képtelen, Ideálizmusának saárnysit hsrmino év alatt meglépd e<ték, reptt\'ni már nem tud vele, esspkodása csak a port éa szennyét veri isi magn körül. Hűtlenek leltünk a sídtsdságbos és ssérl elveszhettük a nemzetek rokonszenvét. Au<slria a politikai éa érselmi sl-lentélek gyűrűjével szorít körül bennünket és nlnos irántunk szereiét olt se, ahol azelőtt volt. Sa nsm sstrstnek bsnnű kel, se nem imponálunk nekik, Ga as utolsó harminc év politikájának eredménye. Knrmáuvsalunk szelleme idegen, nem nemzeti karakterünkből kiaarjsdaó, hanem a nemiemek koros másolata, tudományunk idegen termelés elorzásából leng, szellemi életűnk szinte igyeilen forrása a pillanat számára seb-liben készült. újság. T&rsudalmunk nem gondolkozik, nem Wrve* j kártyázik és pletykákon rágódik. A tanulás értékéi resstet\'e; mert nem s tndáa tört Isi az eldinenstel ajtéll, hinam a pro-tskeló. Igy sorvad az agyének gyengűléaében s nemaet közereje. A belysst tsls van kétértelműséggel és bizony-islsnsággal. A minlssterelaők knrinányralápéséval friss hó esett a régi sáros utrs, de csillogó fehérsége alait ott a régi sár éa hs elolvad a friss hó, mi lesz ? Több sár. Nem lép erre bizalommal, nsm fogadja el a jsvaalatot. Nagy mosgás es erős „halljuk" között emelkedett ss^lásra Sséll Kálmán mlniszterslnök. — Oly snl/os vádak hangzót lak fal a vitában, — kezdatte — hpgy as előrehaladt idö dacára már ma kérnem kell a tisztelt Ház sstves türelmét. — Még van egy éta idő! — kiáltja valaki balról. — Bistoaiihatom, — válaszol a miniszterelnök, — bogy én türelmesebb leszek, mint s mennyivel néha ason az oldalon találkozunk. Ugrón Gábor bsssédének taglalásával kezdette a polémiát a minissterelnök. Megköszönte a „böjti prédikációi" (maga Ugrón nevezte igy a beszédet) mindenekelőtt: — Köszönöm, — mondotts, — mart mindenkinek bálávsl tartozom, aki nagy feladatunkban, as Önmegismerés munkájában támogat. De ki kell mondanom, bogy a tükör, mely etá köaéleiünket a képvisslö nr állította — torzító tükör, a mely az igazaágnak haaznot nem hajt. Nagy erővel hárította el a miniszterelnök a kiegyezés ellen indított támadást. A megillető elismerés hangján aaólt Deák Ferenc nagy al kotásáról, azntán igy asólt: 1899. november bó 9 éa Hartay pedig izgatót tar aietatt as ismeretlen férii Útkeresésére. Osakmamar megtudta, hogy Maray Dénesnek hívják és Budapestről való. A vendéglőben volt ssállva. Hartay sgyenesen hossá-ment és beküldte névjegyét. Maray Dénesazonnal ss ajtóhoz lépett és udva« rias nyájasaiggsl fogadta látogató át. — Bocsásson meg ursm, hogy jilyen szokatlan időben jöttem Önhöz. De egy kis magyarásatot akarok kérni, — mondta rosszul palástolt lelin. dulásssl Hartay. Maray meghajts magát. — Parancsoljon vslem, ügyvéd url Hartay ssvsrtan kezdte t - Ms már zpi találkoztunk, As imént. Tetszik emlékezni ? — Ah igen T — Nőmmel voltam, jfcs ksgyed olyan szokatlan — hogy is mondjsm ? — zavart, meglepett arccal állott meg, mikor nőmet mégpillantotta.., — Nem tagadhatom. — És miért ? — A csalódásig hasonlit egy...egy... ismerős nőhős......azaz, akit én évek előtt is- mertem. —■ Honnan? — Bocsánat, ügyvéd ur, as önt nem érdekelheti; mert mman társaságbeli ember nem szokott nősülni... Mindjárt belátlsm, kogy kedves neje csak a csalódásig hasonlíthat ahhoz a uőhöz, de ugyaosz nem lehet. Hsrlay látszólag nyugalommal állott lal, de srcára ült a belső vihar nyoma. Kesét nyújtotta Maraynak, — Köszönöm! — mondta tompa, sirí hangon, és ssints tántorogva msnt ki a szobából. Iszonyú örvény, tátongott előtte. Egy mindent eltemető örvény: nejének múltja. Tisztán állott elötle, hogy neje nem lehet más, mint as a nő, kinek Maray la leiismerte: máskép nem rendűit volna meg egész valója, mikor msg-látts. Asért kérte, hogy ne kérjen msgyaráiatot. Nem hitte, hogy Msray disskrét férfi marad s magyarázatban. Ugy ment hasalelé Hartay, mint agy alvajáró. Lelke duloll volt. Érezte, hogy teljesen elvesztette erkölcsi egyensúlyát Arra gondolt, hogy elpnsz-titja mindkettőjükéi. Mire,hazaért, már sötét este volt. Measziröl látta, hogy szobájukban lámpt\'a ég. Mit tegyen most, hogysn lépjen be? As ajtót nyitva taiálta. Belépett Neje ott fsküdt a pamlagon. A lámpás az asztalon égett. Nejére csak egy pillantgat vetett s oda lépett az asztalhoz. Egy papiraselelkéra kusza vonásokkal volt irva : —■ lptenNiled, édes, drága, jó Lacim, örOkrel A pamlaghoi rohant. Neje állötl halántékkal, holtan tekűdt ott.\' — Es ss én véleményem, ezmeggyőződésem ; de na-\' kivánom a képviselő arra ráerőszakolni. Hiszen bs egy volna a nézetünk, asm állanánk a politikában sgymásagl szemben De ssemben állunk egymással és nem kívánhatja télami a képviselő ur, bogy én az ö programssjánsk legyek a képviselője. Tiltakosott a minissteralaök olyaa áliitás ellen, minthe a nemzeti érzület hanyatlása dolgában öt bármiféle vá\'l érhetné. — Ha törVénytiszUlstsm és szsbadságssere-\'etem más volna, mint a milyen, as események alkalmasint más fejlődést vettek volas. — Est nem is vontam kétségbei — saól közbe Ugrón Gábor. — KöszönOm, — válaszol a miniszterelnök, — de akkor e sötéten színezett konzekvenciák felelősségével ss méltöstassék terhelni. Részletee fejtegetések kapcsán eáfolta ssutáa Ugrón vádjait és tények kapcsán hivatkosott arra, hogy programmjától, a melyet állasa elioglaláss alkalmával kifejteit, el nem tért. Igazság és pártatlanság veaeti munkásságában, igasságot és pártatlanságot követel miadea köae-géiől, — a mig egy közege akar maradni. Ugrón Gábor nag)stilsa, saa politikái követel, — máarésal azonban tagadja, hogy bármi nagy mnnkára. s nemzetnek ereje volna. Hol itt a logika ? A kösépen vaa as igazság. Nem áll, bogy a nemzet nagy dolgokra képtelen, de aa ee vólnt helyes, hogy sgy ideális politika táviati képei irányitaék ■aasáeetgaakat. Seámot keit vetni az érőinkkel, se többet, se kevesebbet, mint a mire képesek vágynák, nem vállalunk; aa a nemzeti fqjlödés egyetlen biztos atja. Kossuth Ferenc éa Komjáthy Béla beszédeivel polemizált ezntán a miniszterelnök. Energikusan tfltaHsott a miniszterelnök Komjáthy Béla ason áliiiása ellen, mintha itt bármiiéle ráparancsolásrél szó lehetne. — Én rám nem parancsolt senki; a mii teazek, teszem, mert es a meggyósOdé—m és érette helyt ia állok. A kvótáról pedig nyilatkozni fogok skkor, mikor es msjd kötelességem less, balyss lesz és as orsság érdekében való len. liv. T. A képviselőház ma beisjests aa iedessaky-ja-vaslat tárgyalását Ma még a függetlenségi áa4&-as párt két azóaoka szállt síkra a javaslat allén, mire a vita betejeaéae után még egyszer a mi\' niastsrelnök szólalt fel. Marjay Péter volt a mai nap alsó szónoka. Fölhozta a Hentzl-ügyet, továbbá ast, hogy a kormány nem képviseltette magát október 6-áa Aradon éa hogy a gaadaságl kérdésekben negligálta as orsság öaállóaágáU Utána Banka Ödön intésstt támadási Sséll ellen. Hibáztatta, hogy Sséll királyi késiratul napoltatta el a Házat a nyá\' folyamán, miáltal a kormány a korona mögé bi\\jt. Helyteleníti, bogy a miniszterelnök a kvóta kérdéaében oly makacsai hallgat. Ezután Széli Kálmán szÓllott még, ki szavára mondotta, hogy h valaki előtte aggályát féjeete volna ki a Háznak királyi kénirattal történt einaoolása tölött, S aalveeee hozzájárult volna aahos, hogy a Uáa éaját határozatával napolja el magát Nem volt ennek semmiféle titkos motívuma. Hogy pedig a kvótára nésve nem nyilatkoaett asag, aaaaa egyetlen indoka aa, hogy még asm saabad neki nyilatkoani mindaddig, mig a kvóla-bisottságok nem mondották ki atoiaó szavukat s törvényesen elrendelt alkaban. A Hásnsk elég alkalma less a kvótakérdéssel foglalkozni éa bizonyára ssját bölcssségével döntési is log e kérdésben. Preokkupálás volna, ha a kormány ebben a kérdésben idö előtt állást foglalna. Eaért hallgat egyelőre, ée majd nyilatkozik, mihelyt erre szükség less. A Háa többsége a minissterelnök ezen nyilatkozata után elfogadta as indeaeaity-javaalatot és elveteti* ss Összes határosa ti javaslatokat. -I [ A vármegye házából. Zalaoámegys főispánja a ■következő meg* hívót bocsátotta kt: Kan szerencséin a vármegye m. t. biaott-sági tagjait a f. évi november hó 14-én d. e. 9 is fél árakor Zala-JSgerszegen a nírmegye-ház gyűlésiemében tartandó rendkwilU törvényhatósági közgyűlésre tiszteletid meghmi. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 90 szám (4 lap.) 1809. bűvember hó Mn A közgyűlés egyedüli tárgyát az esküdt-bírságokról szóló 1897. 88. t.-e,. 18. §-a (elmében megválasztott bizalmi férfiak válasz-, fása tárgyában leiadott- 107626\\V, b. 1S99 sz magot belügyminiszteri rendelet r ennek kapcsán a bizalmi férfiak megválasztása fugja képezni. Zala-Egerszegen) 1899. évi október hó 27-én Dr Jankovioh Liazló gr ak. Zilivinufjr* Htspiija HIRE K. A szociális kérdés ás slsiiisl Jólét amaláte irta: Qróf Msiláth József «» f (ftífftit.) fis ezen uralmi vágy, mely az egyesekel épp agy, miat a közösségeket, a világ fönnállása ól* vezérli, tulajdonképpen egy gazdgndáai vágy aemc<ak aa anyagia.ban, hanem szellemi tekln-latban in; s ha végtglspozgsijuk a történe\'met, aat látják, hogy aa ó-kor népei, igy a régi kul, turaépek: as egyiptomiak, ababyloniak,a«tzirok-továbbá t görögök ét rónaiak mind tSnkremen\'ek, mert uralmak ingatag alapon állott; a vesz\'Qk agyaois mindezeknek csak as volt, hogy ni anyagilag és szellemileg vagyonoesbbak kisebbségben voltak mindig tzoknzk a tömegével szemben, a kik áarsgi 4s szellem! javak Itlá iyábán nem érdeklődtek azokért az ál<amllinntartó létesít, ményekerl, melyeknek hasznában r4«aflk el-enyéaső voll,.\'^. Ha egy nagy Város óriási forgalmát, közlekedési eszközeinek sokaságál, ltgkülönbö<őbb log-Itlkoz su népességét, \'\' az anyagcserét, as ipar es kereskedelem kiterjedését szemügyre veszszük s tapasztalni fogjuk azt a nagy érdekellentétet, mely a különbözö foglalkozásúak közt kétségtelenül fönnáll, — akkor önkéntelenül is azon gondolatra jövünk, bogy az egész nem egyéb, mint a gyöngéb aek aa erötebbel való folytonos küzdelme. Vagy nem jövünk-s tudatára annak, bogy tulajdonképpen minden világrész versenyez egymással és ezen vtr»eoybeu legalsó sorban azon országok vannak érdekelve, a melyek földmiveléssel, őstermeléssel loglalkoznak; midőn látjuk, bogy a sok életnemfl, melyet szorgalmas kezek iz egész világon learatnak, a legkülönbözőbb közlekedési ott közök segiségével (vizén és szárazon) a viág majdnem minden zugába eljut? S végre nem-e szomorúan s mintegy lehetet lenül tapasztaljuk és Iá juk azt at igazságit an> ségot, hogy aa élei árak nem a kereslet és kiná\' lat tőrvényei szerint alakulnak, hanem\'mesterséges hangulattal lesznek csinálva szok áliaf, kiknek a terhelésben semmi részük sem volt s mindez történik azoknak megkérdezése és hozzájárulása nélkül, kik akár közvetlenül, skár közvetve a termelést bizonyára elősegítettek? S mindehhez még h\'o tzájárul az ho<y haa bő ara» tát idején a rengj kalászokat látjuk és szivünk örül bogy milyen Isten áldása van, nem is képzeljük magunknak, hogy azoknak nagy része, a kik ar- __jcuk verejtékével aratják a maguk<t, munkájuk gyümölcseit nem élveztk ; mert ha táradssgot vennénk magunknak és a telekkönyvi állapotokat megnéxnök, azt találnók, bogy az a föld, melyen at ilwlők aratnak, nem sokáig to\|ija tulajdonukat í képezni. A gazdának állapota valóban uem irigy eadö: a világpiac versenyének támasz nélkül ki van téve, az előhaladott pénzgazdaság hálójában tartja fogva, a terhek, melyeket a község, s megye, az egyház, a társadalom, ns állam rá róvnak, mindig jobban nyomják, az internacionális börzének játéklabdája lett, a különliöütT uzsorák nemet fojtogatják, az örökösödési jog szintén hátrányára van s az adós-ágokkal szt-m-lien a törvény is védtelenül hag\\j 11 Ily körülmények köst csak bérlőjévé lesz birtokának, söt a legtöbb ese\'ben elveszti azt, mert a sokat dicsért szabadság heljett a legnagyobb gazdasági függésbe és rabságba esett. De ez nemcsak Magyarországon van igy, hanem sz egész világon; mindenütt fog\'alkozuat agrár-reformok kérdésével, matt mindenült érzik - azoknak szüléénél. (fol;Uliu kívalkaaik.j — Klaevesé. Hautftk Ágoston drt, a zala vári apáttág kormányzóját » rend főapátja zala-apáti székhá<bsn slperjc.lé nevezte ki. Ez a kineveztetés méltO jutalma az igazi érdemnek. — Kljegyaéaek. Sírik Léon tojá«-nagy kereskedő eÍ)»iy«tie\\Kondor József taoi\'ó leányát Klün kisasszonyt Nagy<Kaniisán. Sehmyer Arnold kunfélegyházi Leri-skedf eljegyezte Rotk Laura kisasszonyt, az előnyösen ismert divalárusnót Nagy •Kanizsán.\' — Taall4u«vAlamtá. llunkóczi/ Irén okleveles polgári leányiskolái tanítónőt a meg üresedett sümegi leUnleényiskolai tsnitóaöi ál lásra az ottani i\'ko\'aszék egyliat\'gultg meg-Válasstotta. — Templomaim leié. A Itpotciisk derék plébánot\'i: Lej) József, njaiib btbérl fűzött az érdemnek abb< a koszorújába, amelyet le\'ki« tmsstori működ\' nével vívott ki. Hornig Károly báró, dr. megyés pű-jpőknek á dozalkewségévet híveinek adományaival a tapocti pleb.inla-lomplombun uj főoltárt és oratóriumot létesített fillszeniclé* folyó hó t-én naiiy lénynyel és ünnepséggel ment végbe. A a/ortarthst Bédeu Gyula kationok, Sfl-nug aztllötle, a"T«po cai és a környékbeli papság segédletevd, fnfulii alatt végezte. A ezertarUs u Au nagy misét mondott, wnjd pedig gyönyörű szép alkalmi predikteiót tartott. At egybá/i szerUrM* után Ley József plébános vcndég«z"rtő házíinál fényes lakoma vol\', rmelyre a p ipáikon kívül n város elókelő-sé\|(i is litvcaloisk voltak. Ebed alail a há\'U gn/da legmélyebb lulávitl emlékezett megazokr-1 a nemealejkü adományokról, umelyekban Hornit Károly br. püspök Tapolca városát részesítette, forró kS\'Si\'inetet nyilvnnitva híveinek aevéb«o i«. Majd köszönete! fejezte U Rédey Oyota kanonoknak, akt n tapo\'oaiak üuiiepét kü r«mü kódétével oly ísuye\'ié • a bensővé tette. Ridty ksnoook lelelve, őröméi lej-z e kl azon az öittze-tsrtósáion, meiy L-y Jó/s-l p ébánott és a tapolcai infal.igeneiül igybefűzi, mely össteiarlozas közelebb hozta őket a papaágho* es az egyházhoz. líajd elismerését leje/te ki L>y Józe-f plébánosnak iiuzgóiágáérl, aminek oly szép gyümölcsét vannak. — ,lt\|isr I.áiijok Kire." Örömmel értesfl\'tünk >Mnraköz< laptársunkból, hogy C<ák-lornyán a „Magyar Lányok K-re" megtartotta alakuló és lisztválas/ló gyűlését. Elnök : Kay/er Miczi, alelnök: Wollák Erzsi, pénztárnok: Szci-rerth Stelanie, jegyző : Alttegky Hona kisast-tzonynk. A kör nzombatonkiot tartja gyűlései\'. — J<ii«k«u)»A\|c Az nk\'óber bó 87-én Nagy-Kanizsán elhunyt Tnlabir Janót nyűg: esperes plébános hátrah igymt vagyonának jelentékeny részét egyházi kuli urális és humánus célokra testálta. A fenkölt szellemű fórfia végrendele é-ben intézkedett,\' hogy Imlálu napjan 40 lorint osstassék ki a városi szegények klízt, ugyaucaak a tároei ntgényalaj) javara 800 \'oriiitos alapítványt te-t, melynek évi kamttai karácsonykor osztandok ki a szegények közt. igen jellemző, hogy városunk számos humánus egyesületei kö-öj egyedül a Népkonyha az, melyről az elhunyt végrendeletiben megemlékezik, a\'apitáai összegül kéludiforintot hagyományozván ezen humánus intézménynek. — Htegfletl laurnk Az Izr. Jótékony NtegyUt lolyó h"> 6-én tartott válaattmányi ülé nőben elhatáro/iá, hogy »\'társaséletünkre oly jótékonyan haló viHarinipi uzsonnáit ismét rendszeresíti. (U filüü ozsmna folyó 19-én; vasárnap lesz. - « -• — TustliakJáráal gyliléa«. A következő meghívót kap uk : A „/.alamegyei ált. tanitóte-íület" n >gykaniZHai járasköre ez évi rendet őszi közgyűlését 1899. november 16 án (csütörtök) d. e. 9 órakor Nagy-Knnízb-íin, a községi polg. fiuia-kola rajtiermebeti lógja megtartani, melyre a járáskör t. tagjai éa mindazjk, kik a tanügy Iránt érdeklödnek egész tisztelettel meghivatnak. Tárgyai; 1. Mull gyűlés (egyzökönyvénekJelolvasasa és hite esttése. 2. „A vallásoktatás egyik fontos feladatáról (elolvasás főtiszt, dr. Neumann Ede törabbl, ítJykanizsai rendes tagtól. 3. A járásklri gyakorlati tapitások.—Megvitatásra előterjeszti at eluikiig. 4. .Az illemről, paedagogiai szempontból" — felolvassa: ErdBml Nóták Lujza traá, «gf-kanizsai rendet tag. — 5. Vegytani kísértetek; — gyakorlati aWaéás — tar ja : Walignrtsky Amál, oaiykaaiaM imáén tag. 6. Folyó ügyek a nettói indítványok. Nagy Kaftittán, iSM, no>ember hé 1 BajfU ttár jáiMM alatt — RatatálysuptittÉia rwllwlgill. Arad vároe közgyűlése as aj bűnvádi aQéráara mIó tekintettel tárgyalta áa eltagadta az ettaai főkapitánynak elöterjetztáaét, bogy a rtjéHrtágnél egy nj bűnügyi oazláJyt szerveznek t az éU»-mányt egy alkapitányi, egy irodai itali áa agy tzolgai állással sztporilják. A polgármester indítványára pedig elhatározta a tőzgySlét, bogy t bűnügyi otzttly szerveaáaévtl járó köitaágzk Mt-zete tárgyában főlirnak a kormányhoz. — Vtyoa nem volna-é jó nálank it BMgtaam t kalle lépé«ekef, bogy az aj bűnvádi efyárá kétzá. születlenül ne taláfja a vározt éa a rendőrséget? — A kin- eleaal lakaiák áU»-Btositáaa. Dr. Rnuuskm Kálmán kir. tanácsot, tanfelügyelő e hó 7-én délután Nagy-Kanizsára, érkezett s a polgármester, főjegyző s városi ügyészszel együtt ai állami elemi iskolák céljaira átadott isjtolai ingatlanok telekkönyvi adatait azembeaitat-ték és állapították meg végUfeeen. A szerződést 8-áti délelőtt irta slá dr. Rwuütk* Kálmán kir. tanfelügyelő az államkincstár, Vécsey Zsigmond polgármester Nagy-Ka* nizsa város nevében. A szerződés megyei törvényhatósági jóváhagyás céljából azonnal rendelkezési helyére küldetett. December hóban a végleges átvétel, kinevezések s 9 jövő költségvetés megállapítása lesz napirenden, hogy az uj iskola január hó eiqjéa működését megkezdhesse, A kir. Unietfigyaié a zalaegerszegi tanítói járáakflr őszi üiéaáre még 8-án Zala-Egerszegre visszautazott — Katalla-eatáiy A nagykaaizaai Tir-tankör vig»lomrendezö bizottsága november hó 86-én szombaton a Társaskör heiytaegtibao a könyviáratap javára ctaiádiaa itUegt Katalin estélyi rendet. — Zár4vtaaga A néptaniiók «aíló át bor gazdasági tantolyana befejetöéö t Tsp-ilcán, aa elssjátitoit elméleti és gyakorlati M«ra<k tett aáróviztgival, mtlyea Tiue Aaul vitczliér-iskoai igazgató éa a mtgizleaétbú akadályotvz veit kir. tnofelügyelöt helyeUetitö Ltf Jóaaaf gondnoksági elnök t tapolcai plébáMt aleMIU lak és a melyen a városi és vidéki érdaklődők is mgjternk. A uafolytmot vtattA Attf Antal intézeti tenár kérdesaira taabatea tetalslaktsa igazulták be a tanítók, hogj »« időt jól faUata-nátták a agytól-gyiz ttép sltpárntwisk hirt>kába jutottak. A viaaga b\'tjtiAvál Tutt Antal Igazgató «aáp betzédbtn advttK* kötötte a távozó taniiókaak, hogy at itt inert — caak alapul szolgáló — ismereteket böviMal miodankor buzgón törekedjenek éa a aép körében -takisnv re leiket ttedrgilmaaao terjesszék, mi á il ntgyjiltntőtagü kö-tgazdasági agyai szol-gálnak. Ezen beszédre tanítók atvébaa Béhfi Elek válitaolt, megkötzönvt a tanárok táradeaéaal é* éltelve a minisztert e tanulságos tanfolyam alret deléseér\'. — A leaivér liniajt. Bér U Mi bor termén mind mennyiség, mind minötégre nátvtf rosszabb az előző éveknél, annyi arája mégis van, hogy a bntzunak démonát felkeltse a romlott szívben. Ezt bizonyítja KátUn István alsópáhoki lakós esete, aki catladi összeütközések miatt m«r régóta forralja botzuját teatvára éa «aom-szédja Klímán\' József ellen. Aa eagtisUJkataOta buszú kielégítésére kedviző alkalom kiaaltnsnH Kámán József u. i, délutáu a telkén legeltette pár darab marháját, t az enyhe őszi napsugár e Iközben egy fa tövében édes álomba, ringatta. Ezt 4 -zre vette bátyja s mintán a murolböl eréá \| merített magának, kaaztl vett kaséba éa avval a vó öcacaét ugy Otuekttzaholla, hogy as atoai tulyot sebeiben ntháa batagea faktaik. - Latkéaack 4 aéptflták ágyai* I utébe Az esküdtbiróaágt tolét«4ay, miat oVva Nagy-tanítsa csütörtök Zala 90. Btám (5 lap). 189.9. november hó 9-én •óink elöli ismeretes, 1900. jtnuár 1 én éleibe lép. Hitel u esküdtbiróságokról szóló 1897. XX1ÍH. te. H-* ártalmában a lelkipásztorkodás tarén működő papok (telkének), ugy szintén a néptanítók atb. aa eakfldtsséki szolgálattól menta-i Wk, figyelmeztetjük a lelkészeket és tanítókat, hogy u eekfldtbirói stolgálit alól való leimen léi iram a királvi törvénynek elnökéhez kérvényt adjanak be, mert elenkeaii esetbon, amennyiben esküdtbirói képességűket megél lapít-ék, esetleg kenylelenek lesznek mér a jövő érben napokig taré tárgyalásokon (örvényt dini polgártársaik feleit, ami elvonja Okét birataluk, tél A kérvényeket f. év végéig kell benyújtani éa köuao\'gálati ügyben bélyegmentesek. — féaetaaielyaml téré kauo-reiska. Hét heti- taniiéaa u\'án mull itombi-Ion, nov. 4-én Nu/dd Béla lénctinir bemutató táaceetályt rendeieti, m«tyr« a tanulókon kivfll nagyatámu ée fényes kötöntég jelent meg. az eatély 8 órakor kesudölt. A megérkező leánykákat mér valóeégoe viiégéradat véna, mel)böl S -4 oeokor u jutott egyrt-rgyre. Sárköty Janói bindáji agy aaép nyitényayal kezate, melyei nagy élvezi tel hallgattak a jelenlevők, jóllehet izgatottan várták a téne megkezdését. Majd sorban a szokásosabb táncokban bemutattak a taniivényok tanulásuk eredményét, mely miséén tekintetben kielégiiő volt, kőiben Bartka Jolánka éa JMsrfst Jancsika kedves, elragadó magyar szóló táncában gyönyörködtek a kipirult arou táncosok. Gyönyörűen Irsteti rajtuk a magyar jelmez. A kicsikéknek igazi magyar tem< pereweotumoe multtváoyi utén Bltmtiutkrin Klárika éa Ntuftldni táncolt nagy elrganoiával egy láiwtranalonnitiót Végül vég a lánctanér-pér eiyflttea láncait tsemlélték teljes elragadta-léaeal. Erre kSvetkeaett a szünóra, melyuek ke déyti lefolyása után ujnlt etővel indult meg a tánc, míg kát óra leié szél ne oszlott aa elegéna cMaaéf. — A kapeavérl esaláélrtá. A aargedi Ctilagbörlön esabómflhelyében egy görnyedt hátú, öreg rab dogozik. Ka a rab űbtrctUtr Antal. Egykor a Irgtekfn téiyesebb embere volt Kaposvár váróiénak. Gazdag birtokos volt, éa tlsatelaibeli állás* is voltai arvaaaéknél. Lattantint a vesztette mindenét. Különléle as apások érték, ugy, hogy rftvtd idd alatt a legnagyobb nyomorba jutott feleeégével éa két Batal letttnö aaép Isányával. így napon magjelent nila a város rendörör-mtelere éa lelaaólitotta, hogy másnap okvetlenül knrcólkodjék ki a házból, a melyet már régen elárverezlek a leje föMJi. A 70 éves öreg ember erre könyörgésre fogta a dolgot. Elment a pol-fármeeterhei éa őaeaeetett kezekkel,leírva könyörgött, hogy engedjék még egy kis ideig a hazában kani; csak addig, a mig eegit valahogy magán. A polgármester elulasitá az öreg embert Aa öreg nacyon szomorúan tért haza. Eate volt Bér, hét leteküdt De nem tudott nyugodni. Felkelt as fcg/álfól éa elővette a revolverét éa azt megtöltötte. A aikor ezzel készen volt, oda-maat ágyban lekvö lányaihoz éa azokat agyon lőtla. Közve\'len közelről egy golyót a lejötbe lett, éa egyet a sjivflkbe. Ugyan így ölte meg a Ieleségét k Aztán magát akarta elpusztítani, de mér akkor annyira izgatott volt, hogy revolverét Dsa ladta eUütni. A törvényasék jslfitt azt mondotta a szerencsel leo ember, hogy teliét axért köve\'te el, mirel a legeenyarubb körülmények között éli és ss éhséggel kttzdve, lakótársai kegyeméből tartatta fenn magéi és családját. A törvényszék tis évi legybátrt ítélte a lebérhaju 70 évea öregembert. Ötödik évet tölti mér a Csillagbörtönben az örag rab. Nagyoo megtörie riboskoda-. Egyre air éa gyakran emlegeti, hogy övéivel élmodott. A napokban meglátogatták az öreget éa a látogatók közöl valaki megszólította az intelligens kinézésű embert. — Miért gyilkolta meg a lányait ? As öreg airva lakadl — Annát és Klárikát ? — Igen. — Az n\'oleó percben, amikor már a legnagyobb nyomorban voltam, határoztam el maga-rnat arra, hogy megötto, őket. Éppen árért, ^vet oly n .gyen szereltem mlrd a keltöt. — fis ezért meg kellett ölni őket 1 — Meg akartam mrateni őket a reájuk vára- kozó nagy-nyomortól, meg a gyalázaitól. Várhatott volna-e máa valami reájuk 7 Szegények voltak éa vt\'dtBlcntilr A szegény embeiMagyon megvisehe a raboa kodáa. Többet van a kórházban, mint a munkateremben. Nehezen várja, hogy kis abaduljoa. Kijeen tette, hocy a börtönből egyenesen Kapo«várra megy és (elesége éa kéi lánya sírjánál agyonlövi magát. — Egységei rajstaaárképeiltés. As orsiágoa raj<lanárvii-gáló bizott-ág javaslatot dolgotoll ki n raj>tanárképesi\'és uj rendiéről, A javaslat, mely mar a kullu»aminiwter előtt van, rcegexünteti a i-oUéle képesít at é« e-ak tettéle oklevelM akar kiálli\'ani, t. i. köap- 6a polgári iskolai oklevele\',Mindenikhez 4 évfolyam hallgatása ulán juthatuak a jelű tek, az elaőhOt azonban a középiskolai érei\'aégí, a másodikhoz kereskedelmi iiko\'ai érettségi vagy tanítói oklevél síükségeH. A po\'gári iskolai oklevelet nökn»k ín hozzáférhetővé testi, aionbao csak a művészi rajz részét, amit a bisnltaág a női kézimunkára való képouiléasel kiván öeiek»pceolnl. A javsslal t/eriut kél -.lapviaa a éa egy szakvizsga alán ndnák li «s oklevele\'. A U., III. i* s IV. rtrlo-\'yamok végén tartanának egy vizsgálatot. As alsófokn inasitknlára való képesítést a bisoit-ág meg akarja szüntetni. — Ujékéajeal eaendólet. A gyékényééi áliotnáHon kérésziül utazó szálliimányok — ugy lehet — régóta megfogyva érkettek meg rendeltetési helyükre. A vámosok, az állomáai raktáros ea 7 vaauti munkáé volt. Eyy névtelen Ieljelentő levél lolytán ma mar mind a nyolean a börtönben idézgetik lel sz elmúlt jó idők emlékeit. A vizsgálat ez ügyben erősen lolyik, hony klki bűnössége arányábao vegye ki réazél a megérdemelt büntetésből. — Taallék llalnnk lllvétele a Ta-mllák HAiába. Az „Eőtvöa-alíp Or/ag<« Tanítói Egyesület\' f. hó 19-én megnyitja a T» nitók ilása lnternátu»á\', a me\'y iuternátu-b-in esyelőit 60 lanuló ifin nyerhet Itttéasel e* világi-tascal egybekötött lakást. As iulernáta-i dijifk havinkint 8 forintosak, 4 forintosak és ingyene aek. Folyamodhutnak a budapesti tudomány- és műegyetemen vagy egyéb \'ö- és a. akiskolákon jelesen tanuló, magyarországi tanítók* gyertutkei, A folyamodványok nov. 10 ig naponkint délnián 3—6 óra között lözsa Mibáiy kir. s -tanfelügyelőnél, a „Tanítók Háza" gondnokánál (Szentki-rá\'yi-utea 47. sr. alatt) beuyuj\'halók. — MeK\|ulalssat>U tsiitáaiveaéé-keb. A közoktatásügyi u ini-aur a löídmivelés-ügyi miniszterrel egyetértöleg minden évben nagyobb összeget osztat ki ama lanitóképzö-íntézeti növendékek közön, a kik a gazdaságtanból, de különösen a gyümSIostenyéaztés ó< oltsa körül kiváló szorgalmat tanúsítanak. E< idén ismét 90 növendék kapott 20— 20 koronányi arany (Uialmat aa e tfren küejlett buzgalomért Ea pedig: falaki Sándor, Huitiel be a, Deák Viktor Vágó Gyürgy, Pataki Antal, Darabua fái,Jordán Péter, Csima Jenő, Klementina ÖAsa, Hrnnnar Jóseei, Pehje Rizaö, QeberLNjosl Szegbő Andor, Törők Gyula, Kendecey fái, Kovaoe László, Mwte Janox, Kovács Gergely é-Simkovice Gábor. — A l«rj«l kerealetl. (irünpold Ignácné azületett Kupteraleiu Mária boclöidi lakóa jó egyet-értei-ben elt a tétjével, kivel caak pai hónapja kell egybe. Házaseletüket aemnil aem asvaria meg és mégis kspta magát a liatal férj és 86 Irt készpénzt mugához véve ason kijelenti esel, hogy Budspestre megy mesteraégéht-s (a bádogot Ötlethez) szükséges bevásárlás végeit, onnan pedig Le\'enyére megy, hogy o\'t letelepedik : eltávoioti ez év szeptember 25-en es uioiu nyoma veasett. A fiatal ns-zouy most keresteti at urál. — <JjlHi««Niig Sa y János csesztregi bír lokos nov. Sán esti 7 órakor vacsorája után ágyba leküdt éa szokása azerint újságot olvasott mikor hirtelen az, utca telöl két lövéa dördült el a haláloaan megsebesült; kínos szenvedés után másnsp délben meghalt. Elhunytnak a községben sok elensége volt s ezért a gyanú köz»égbeli ellenségeinek valamelyikére irányul. A legyver vasdarabokkal volt megtöltve, me yek közül kettő hatolt tettébe. — j aniié oauiltváslclet. A c-áktornysi járásban fe^vősll. Hegykerület köasi^ben egy hát pailláátu két u^zsiiött ikergyermek csontvázát találtak. Természeteden bűntényt gyanítottak t a leletet atasarmaztatták a tóiigaaaaiáai hatóságink, a mely a vissgálstot ttonntl folyt- í \'•\'■- maiba lette. A vizsgálat arra a m\'glepő f»ed-ménvre vezetett, hogy a csontváz atg 1871. évliől tsármatik\' Egy maraközi Töldmivesnek ugyanis at említett év szeptember hsvaban két leány gyetmeke született, a kik a sianri ikrek módjara ösáze voltak nőve. AaNifcrek élve jSitek a világra, meg is keressteiték őket Mán és &a4Aa névre, aronbaa oatkhamar elhaltak. 3r»fm Jö<sef atridói orvos a lorss<ttlötteket spirituszba téve, megőritlo. A apiritusz praeparatom as orvot halála iiiári Maiattonit Istvá.i lu ajdonáha került aki a pad ásra ^tétette, bol aat a bár mostani tnlajdonoaa meg\'alálta. — ömg/likassá Megdöbbentő hír terjedt el október hó 81-én Sümegben. Mark hót Leona, aki sógoránál, Stidnay Antal kir, járáabiró«ági végrehajtónál vendégképpen időzött, reggel tálnyolckor kicsi revolverrel főbe lőtte magái. A váralan borzasztó eset valósággal megrenditette a boldogtalan leány nővéré\' és sógorát. A kiváló műveltségű leá y esete, aki anyanyelvén kivfll több idegen nyelvel ia bestéit, mély részvétet -keltett mindazok szivében, akik ismerték. Borzasztó eihalároiaaának oka életuntaág lehetett. Aa öngyilkosságát msgelötő éjszakán lévaiakét irt, melyekben végső rendel késéseit telte meg s elbúcsúzott rokonaitól. Azután felöltözött fekete sejyemrukpjabn, virágot tűzött bajába s jobb halántékon meglőtte magái. Mikor hozzátartozói berohantak hozzá, meg hörgött, de aztán csakhamar kinszenvedett. Temetése november 1 én d.a. nagy részvét mellett ment végbe. Realssaisusál fehér vagjr Ibkete Ueala fa\|a fiatal hűljek Miaut etoMs. Mi\|Ssaait a kiadóhivatalba káeetaak. EK7 tösér esete. Ríj fiatat husoaagjrivas tasir suto slta aaksa «at a gondotstot, hogy mafkiram innak aa njiágnak s asarkass-tajSt a ktntksat tank kMMra. A Ifitár Oashat iitla s>, kinek atjja Slaalhen. Ribaaeaat auUstt (üua) Oldfctr-tokoa, kéajrtatan veit szolgálatát hetes raeoájs alitt tbbahagjrni. Altalánoa állapota toaax veit, s táe euytn a hatalmába kerítette, hogy a beteg kiaytíta* volt m ágyat Msai. A raiaa vatában kemotj te Ifaa üjdalsuu kéj. A gyengeség rnnlilwal válik, a alajtk okeeila padig a vár nagy elgyengülése. A várben a vtrts ráeeeeekák nogy ■ártákben fogynak áe es Idkd alH e ilieeigÉsjaása Attól (telist tartani, kegy a sstv is aag Im tiaadvi, ka •riljaa bánasaédkea mm fordnlnnk. A beteg ápMtstk auB IBtailau al legyen, kegy kulatt a váfaeageayaágál le a lehető laggyoriabb mádon kaiynálllisák • várt a PtakpUnlák Ily seetokbea asdái kalásstal trut «l GWka iiün ar Mlgyégyiláee arra i\| binayiUkot oolgálUtott -•ksílria Ooeket styji, a raeaa aiau, aaly Iákét ás hatját káeytalea teH aselgÉlelál ftlke-eeiktteei Ber-aeaetéas aaseve-áatt, «ÍT—liHa H álmái ás áte- gját Kegyei tyeeg Mt ál állapota koaúlyia aggaeetott A rfikpOaiálnil kaUotua te beadtam neki halt-lik. Otadátatee detg. de máran slst skitilyn ugy ma.-, kOnyabbaltat ekosott nekt, rtvld tát aatva á^dalmi alma lt are\|e te itvágya vinsatirt Mait tdtlái miatt van nálam áe blltetei vu. Reimáeál, oldalMnráiiát, rámegáiyságitl áe álteláeee gyengatégnál, melyet i vár hgyán tata olt i Piak-ptliták aloeelaÜák a bajt. A Plik-pllaftk kaphatók Hagyeremágea i lagtflhb gyágyaiartárhai. Igy dobot ára 1 trt 76 kr. ta kat dekei 9 frt, tUgynranmágl Araktár i TÖRŐK J0ZSBF gyigyasertarábu, Budapest, Ktráty-ltói 11 Anyakönyvi hirek.] Hatá kélia ka\|njnU siililtiik. Egyed Ittháty, miiem mukáa: Syligy, Frander Katalin, aeikáo—á -. Márti, Vnjtla Farene, tUdmlvee. Juliánná. Unmhárt Láaslé, (Dldmlvei: Jiüáani. Saávlti Kornál, honvéd axásadoa: Énsábet Sági Uárls, csalód i Károly, Oenieeár Jiaoe, vamU mukál: Jáaee. (tábor Jénef, ttldmtves i la re Hilvax Udos, állomái felvlgyisó: gánllii. Sehtumter Benedak, kádár sagád i Pál Beblte Jéoat, \'p. ás t ittlsst) Imre. Horváth Jénát, káli aaolgi: Sándor. , Dolmányos János; napszámos; Jáanal. Nimath Ti\|\|os, erdááe; SyBigy, Hlkáleei Lánló, téglái: JiUáini. Sgetiw Fereio, pilyameater gynk. i Ktatka. Vajda Sytegy, vaantt mnakál: Mária Kiríttál Lajos, elpin: Lajut. HAzaaeáget klIMIek, Csontos Iitiá«. etp4es (kpeetl— Kálmán MárUvat, Oyartes Imre, nipnáaos — Haláén Bo«átlávml ) A mait •stámMl klmaridt. Nagy-Kanizsa eaütörtflk Zala 9a sám (6. lap) Lath Ztlgntad tinWlwlí (Gjftrntpt) — Z«iUr alMvaL BarHU IW, MUn - Mihiltti JtlUnlrtl. Honrith Haeafi mmtmm—WO Tw4Ut»1,__ Smlq Dím, tuité - Jlk Kulkinl. Htarik Lijoi, upnimoi — Eeriea Erwtbitul. Matt hét hatottjai. Hftaet Kiruttaa fit). SMxr DiaMai lar. U int, ki StM ith ! TMílob. Dakfo Iní, • ira tsr. UstM: lobirtytltb. Mir iw Mij, UU Jiaoini, MhlWMjt, rom. katk ti éaae: u—iiküksul. Honrith Tmu ftij. KU ixtiini, gaaiaaaaonr, r. k W Hl t aikrtk Hartitk Asm, rk. II Mwpa kiaira Ma\|>; kélkuat \' Sekaarta likát lm tar. M hm : HUkirst. GriadíU Aiwa fid T4tk fimisl, rk clpin stja. U ina: reemtadalela dtguaL 81(1 liwly, Mirta kit, MlU 111, raaal kai kart I allMali Mi Zitalia Dr). Ntaílk Ojfürpní, rk. 10 ira,,a«p«. aqja: tadiftaéfcér flaiiiaS jíaea IQa, fii farm, rk. aaiatl aiakii fia I km mustárig TiiMtr Mária, rk. IS ím kim taiaja: tipkn. <Mmr Jiliiaii, ttrj. Fii J tanai, ifc. lUdalm, 17 leáss 0±±l±0** Hinti lilrii. w Um, 1 irm, rk.: (jreaorkiral. Kriaatlaa, rk. I ítm, UkatM Majra: dlph- ________Ig+n aok knwaidi_____ (rssrla, ■■(•! #« aéawt aaer na hirdetve 4a ajánlva 866-40" FIATAL EMBEREK részére caikiatalaak éa fal;iaak rllía Mindazon esetekben, ahol Sanlal-oiaj baszoilsta orvoaila javasolva van, a - a legcélszerűbb és legjobb a 1899. november M 9 én oooooo Santal-Egger Ukfe IaKAa, rk. M ina, iiftaa: rwakb. NY1LTTÉR. Klay II atkeitatea, hegy kia-ken flaa i KMESBEKG RÁ BOLY helyett asMnaágol - le gi/m (ix bármily trtdelü —meaa flaetek \| figyel ■aeatete-k léhát ■laáeakll, kegy aekl temmi nemű kitelt ae nyújtson. 8zv. Boseaberg Izráelné. OUOOOOlOOuOOOOO IFrissJjvadi ItlFÜLlT mészár izék ében Fátér, Beaeiberi Mlé hám te-, dám- és 8 szarvas-vad S q ^ az egész téli idényen ál kapható. q OOOOOOOOIOOOOOOOOO Kéne> - j (fU^r (ófltinrrttal a ^XXiega Gnyaru^ oiUghlrii spanyol és portugál borait Sherry Portbor Maiaga Madeira Tarrag o na stb Kaphatók as Bsstts finomabb fÜssir és essmtgt ktresktdé-teibt\\ oalamirU poharanként \\ aslóksiőM iséJJotUk kánéhtizaiés nendégtílA» Kaphatók NigyKinizsán: Uftlll alfcalfaSaa, ■a^ ah«\|aM sSaliM kaiat-Mlai fcala\|.ala\|MI kMmSII éa aa anaa arak által raaéallatlk. 1 üveg ára lfrt 50 kr; postán bérmentve, a pénz elólegea beküldése melleit 1 Irt 70 kr.,2 Oveg 8 frt 20 kr., 8 üveg 4 frt 50 kr. Gyógyszertár a Nádorhoz BUDAPEST, IX VAeMatnsf i». S CS <0 ü I > II ► >o (0 c 9 2 i & a Z CD oo CD aS OOOOOO OföMítnpppppp^ Q 81 , Wpp I ^ ^ kfvé. K Évek éta kitilnö pótléknak bizonyalt a babkávéhoz. — Ideg-, V^ VA iziv és gyomorbajoknál, vérszegénységnél orvosilag ajánlva. K QJ mmm Legkedveltebb kávéital a családok százezreinél, mm Ij NyiHiatoti Kietliel Fülöp laptulaidonosnál Nagv<vaitia^> i Mil9 Huszonhatodik évfolyam 91. szám. Ttuáti >n>» mn- iitmimthni A oiifl H">imi MM >■>«»• kxiii. 4-4 ért Un Ml ialtssadt a kp wnllrai rtmtn IHMMnlri: n 1 > 1 lÉpiit: HMM nur >W>lllll ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KAMIZSAN heleskint kétuer; vasárnap t csitérllkls. HAailMl áJUZ I km I! Na (« W - ka rtUm á kan** (I M — & tagján l ...... (I M M gr. K Tilost (ftt^Hi M I BMaaMpt, —\'rali* a UrMaki nulla* nnM Http MajiitfÉ l\|miil» WnM amk M Sn Mima J. Ipn nu Én M knOeáe N«gy-Kani«a. 1899. FsisMs aaerftseitt: Mar aáaá«r Szarksaztétársi Bévéaa l.«J»* Vasárnap, november 18. Az utazó miniszter. kéazsége a város sorsára, jövőjére lénye- föl: minő szép eredményekkel járna aa a gesen kihaló, lehál erőteljesebb módon bizalom, melyet magasabb érdekHMIs éb-Csak imént irták meg egy vezércikk nyilatkozzék meg: egyetlenegy rugó elég resatene a lelkekben ? I ben, hogy Nagy Kanizsát nagygyá rgyedülL séges. A bualan / Vatton nem lehetne é xsatr egyszer j» fiainak szent akaratja teheti. Föl kell ige™ ébreszteni a lakhelyhez körflnkbe vonni ezt , bisalom-ébreeaV^ Ehhez a véleményünkhöz ragaszkodunk\' ragaszkodó és áldozatokra kész polgárság- ér(jejl ^gj ■> is erősen. Hsladásl, lendületet mi nem ban a bizalmat arta nézve, hogy azok az; .■...,,.. , • ■ • - - k várhalunk cask külső ttayrzók hatásától; ma- ezerek, a miket a város fellendítése érde1 McmUdí kereskedelemügyi mint-aterünk, gunkoak kell megragadni a dolog, a. vállal- kében valamely ipari vagy kereskedelmi \| hegedűs Sándor egymáaulán »»» i kozás végét azzal a köteles áldozatkészség-1 vállalatba fektetni hajlandók, — nem lesz- \|vidéki v4rosokaL Aj>/gt ^TT gel, melyet jogosan elvárhat e város sorsa, nek kitéve az elveszésnek, mert a becsű- hoW mé8 e Wnap folyamán meglátok jövője a lakosoknak hozzálüzödő szerátelé- letes törekvés mélláoyolásnr, támogatásra1 Pécsel ,8» hovt L 7ssfi a pécati k» tői. \' számithat magasabb helyen is, ott is, ,horre8ke<Wn,i * ka®ara ... ... ..1 _ ... __, meg már akkor.mikor miniszterré kinevez- A város sorsán lendíteni kész lakhely. \|« » mél-ányolás és tátbogalás az orszá- T8 \' kzerelet és vállalkozási készség is azonban 808 "érdekek tápláló forrásából lakad. u a olyan tényezők, amelyeknek valami halai-j Nagy-hanizaa polgárai - amint már, Nem lehetned Jltgtdis Sándor minaa- masabb rugó is kell. A lakhHyszerelet í megírtuk — bebizonyították néhány vállal- J lefti ki ugy Utazik a halhatatlan Baroaa magában véve érzelmi dolog. Megnyilatkozással, hogy készek áldozatot hozni a szellemét követve, — közvetetlen tapasztalat kozhalik olc>ón m, drágábban i& De soha-1 lakhely szeretet ollárára. Nem támogatta j «l«PÍo meggyőződni a vidéki rtl eemhr valami nagy kockázattal. N-m I őket,sem kis, sem nagy halalomrA bizalom viszonyairól, hogy a l.jleszléafe a)* szükséges hozzá valami nagy számvetés, i rugója is magától alakult ki leikökben a kalmasak haladását támogassa, - valami Az áldozatkészség azonban már olyan megszokott, megszeretett, szent tűzhelyekhez j udvarias formában megnyerni arta, hoff való síéUéphetetlei) ragaszkodás srányá- Nagy-Kanizsát i> saerencaeltesae látogat*- ixjl. val, nemes érdeklődésével ? Nos, ha már ez az önmagnk termelte Hisz vannak nálunk » nagysxabáaa bizalom is ilyen eredményeket mutatott vállalatok, a „Sörgyár a „Kirraktdrak,* dolog, amely szintén érzelmi mozzanaton alapszik ugyan, de aaértaz egyszeregygyei is foglalkozik. Ahhoz pedig, hogy valamely város lakóinak lakhelyszeretele és áldozat- TARCA. Magdolna. — Raji. — Szegő Jul« árvaságra lu\'oit. Elete dsrekán halt meg a* apja hirtelen. 0<l dolgozott a lisxieletea ar löStljén egy augnztn<i napon, káaikolti bönégbsn. Gyorsan bulloll a rend kaszája elölt a még b nem tej-zte, már öt ia elsöpörte agy hatalmstahb kasza: a halál. Napszúrást kapott. Mikor megvitték ba<a a haláltiirl, Júlia megdöbbent. Nem mintha meghsimtt volna atyja, a beesűletes, dolgos földmivelö halála,, hanem mert érezte, hogy e< loidnló pontot képez aa ö életében, Eddig edes apja, h.t ke-er<e* verej\'ékkel is, de ladolt asertsai a mindeanspi kenyéren kívül valamit leánya csinonitá-ára ia. Moa\'pedig: bogy jelenhetne meg vasárnap as öregi»i>éa, ha nincs nj keszkenője, hí nem (űzhet a haj&bi ■ a ruhájába réissszin p ntliká\' ? Ezen gondolatok lepték mea Júliai apja halálhírére, mig anyiának a hirtelen lájdaiomtól nem jött kflny a szemeibe, csak némán, megtérten bámult maga e é. Azután ráborult aa időközben hazahozott urának kihűlt tetemére a ott megeredlek könyei. könyei törült ki aze< Majd mintegy ■egkönnyebbűlve leányához fordalt: — Leányom... Julis vállat voat. — Mit akar? A« aa«zony egy méböl. — Leányom! .. JuliskámI Nem tudsz te airni ? Nem índit meg téped slyád halála ? Nézd ezt a holttestet.. .szegény (ipádat...munka köaben halt raei— akkor is ériünk dolgosolt., hogy Ingyen miből élnünk. De mi lanz most ? tlisaen nem hagyott ránk semmit; semmit I l)i ránk hagyta a tiszta, ssennytelen nevet, a becsületet.. Dolgozni fognak, dolgoznnnk ke I, Jolin, ki mindezt kiwinböann hallgatta, moai közbeváiiott; — Szélházi bari ur már sokszor mondta, hogy menjek hozzá. Jé d ilgom lesz nála, ma\|d ad valami kényelme* logla/kosás\', saep ruhaban járat, mindenem\'meglesz. — Leányom, as ég szerelmére! .. — A báré ur ezt mind m»giuerle, hát méri ne áitnnék hozzá? Aztán a báró i.r jó ember a én szeretem öt - Az aaazony kiegyenesedett s nyugodtan bár, de batároiotlan igy szólt: — Oda nem megy az én leányom. Az kellene még! A leány szintúgy válaasnli. felkeli és — De én él légek menni a báré úrhoz. — A béré urboa I A baró urboz, — iaa az aaazony a keaeitten telkacagott, Bál e k menj, pusitulj innen, nyomod sé meradjoa Itten. Átkom kiséijen, hálátlan leány. Na 1a Ua> salak többel...ügy-ugy I ..legalább ket halottul ess egy nap. Ne aiq, uii dolog ea ? Még aiM-olelsx, meg w csókolsz ?...Nam kéli; «r«dj. Fai is nt, le ia w. Menj a baró urhOs. A baró úrhoz I... Szólni akarna ?.. Hallgass I ügy-agy, Menj I £s a leapy ment. A báró urboz. Néhány hónap mull el. A báró ur már megunta Juhai, mint a többit, a a legközelebbi alkalommal finoman aaakitott véle. — Kedve* Juliannám 1 — mondá — kivettem önnek feskn egy lakáat. Miudsu hónapban meg fógom latogatni, asoakívűl minden hónapban küldök Önnek e.y kia pénzt, Julin tehát Hsaira ment éa e foglalta km lakását. Csinos, kenyelmes szobája volt, hasonló ahoz a rzobához, a hol a báró urrat annyi édea órát töltölt. Azoaban később ugy találta, bogy kevés a pénae a hiába irt a báró urnák egyremaara; aa uéhány kóaap múlva megfeledkeaett róla. Jalis egy pillaatáat véteti a tüaörbe a miután RntfíP WEISS J AQUES Nagy-Kanizsán _ DUWl ^Teljes sálon, ebédlő és hálószoba berendezések 1 \'_ . ssetté hlsulsálás, núnékeH srak, jf P\|JffjF 4 1Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. WBf IBHVvSHb kii.oc i.lunnlv 4. .. Ll-1 Képe? árjegyzék, rajz és költségvetés kívánatra Ingyen NafY-KaniiM vasárnap Zala 91. staiíi it lap). jntgán tulajdont képező t\'piydr, kcnyakgydr, mümalom és Ugla£ydrJe\\ Talán ha valamelyik részréoytársaeág követné Litikt Jőutf iparkamarai elnök* példáját ée meghívná a \' minisztert: mi ie részesülhetnénk abban a szerencsében, hogy ellátogatna hozzánk és közvetellenül meggyőződhetnék városunknak fejlesztésre alkalmas voltáról. Meggyőződhetnék közvetetlenü\', hogy az Önerejéből fejlődőt! ipari éa kereekedelmi város s annak vállalatai valóban érdemesek t támogatásra; és ez a meggy őzÓflés talán biztosítaná Nagy-Kanizsa részére az ipari •nkiskolát ie, melynek (Slállilása érdekében eaak imént indnlt meg a dicséretes mozgalom. ........................-------a— Egy ily miniezteri látogatás nagy mértékben ébreszthetné és megszilárdíthatná * polgárságban a lakhelyszeretet és áldozatkészség hatalmas ragóját: a bizalmat; mert látná a magasabb érdeklődőét, melytől esetleg támogatást, méltánylást\' remélhet. Jó lesz e fölött kissé gondolkozni az illetékes köröknek ée magregadni az alkalmas pillanatot, mely esetleg bizony döntö hatással lehet Nagy-Kanizsa jövőjére. Gondol iák-meg, hogy Magyarországon nem valami bőven és sörttn teremnek a mostani kereskedelemügyi miniszter intenciójával utazgató miniszterek 1 Országgyűlés. Hev. 8. Az indtmnilyí harmadik o\'vasása után a Ház \| hozzáfogott a kinikotoMl U ctiplSgipekrBl szóló törvényjavaslatok tárgyalásához. A két jarazlat együttesen kertit megvitatta alá és a Hit minden oldalán helyesléssel fogVdta. — A néppárt szónoka: Jífefjr \\Antal és a függetlenségi párt szószólója : Henbultr Lajos, épp nly elismeréttel adótttk t javaslatban rejlő szociálp dilikai előnyök iránt, mint filakfcjalvay Géza, ki ezúttal már a kormánypárti padokról kelt a javaalat támogatására. _ hMuy Antal csupán aat hibáztatta, hogy a javat\'it nincs egétzen keresztény alapra fektetve. Darányi Ignáo földmirelésBgyi mininler aa tféai Házoutatlin lefizess mellett bangralyosta, hogy Msgytrorstágon t gizdmági kérdéseket nem lehet ét nem tztbsd soha le ekezeti ssemp mtból elinlétni, legkevésbé pedig t munkáikérdé»t, melyben bitonyárt nincs helye t konfeeszlosálizmut nak. A miniszter további fejtegelét\'ben vázolta a részben már meg\'örtént, részben pedig tervezett intézkedéteket, melyek t munkátkérdétntk, en» nek at égető kérdéaoek, rendesétére ét előmozdítására foganatosíttatnak. Az a fölhívta, melyben btatédt végén aa egéat magyar társadalmat föl-szólitoifa annak közremüködétért, bogy Magyar oraztgon egyetlen egy muokát te érezte magát védtelennek: lelket visszhangra fog találni az or«ságbsn is. A mai nspirend során letárgyaltatott még a jövő évi néptzámlálttról szóló törvényjavaslat ie, melynél Thaly Ká\'mán arra kértt a minisztert, hogy a súlyt töteg annak kiderítésére tetted* i kik a magyarok ebben sz országban. Erre Htgi düt Sáodor kijelentette, bogy t népszámlálás szigorúan tudom nyoa objektív alapon log végrehajtatni, de neta fog flgyelaen klvttl hagyatni as a szempont, hogy érvényetitaék a kőltő szavát : .Nyelvében él t nemtel.* Az illés végén Motnir János a vágbalparti ármenleei\'ö társaság ügyében interpellált, a mire Z>ardfty«lgnáo rögtön felelt ugy az inlerpellálól, mint a Házat kielégítő módon. Hav.l. Egy csomó mentelmi ügy volt nepirenden. Érdeklődéit csak Rakovszky István Qgye kellett, mely még a BánfTy»tonzakból maradt vissza ét annakidején nagy bu\'lámokai vert. Ma már ctendetebb volt tz a hangulat. Igaa, hogy idő köaben a menteln-i bizottság véleménye it olytnná alakult, mely a kedélyek lecaillapitáárt alkalmas. Csupán a legbizalmasabb BánfTyifák nem Indlak beletörődni abba, bogy Rakovszky ügyében ne Rakovszky képviselő, hanem Kreosányi rendőrkapitány Ítéltessék el. Es Molntr Béla vállalkozott arra a föladatra, hogy védelmébe vegye ebben az Ügyben a rendörseget. Indokolását, mtlylyel külön véleményéi kiérle, mindem-oldalról folytonos közbekiáltásokkal Makitolták léibe. A milyen — helyenként nagyon erőteljei — ellentéttel találkozott Molnár Béla föllépése, olyan általános telszeuei logadták Chorin Ferencnek, a mentelmi bizottság elnökének beatedét, a ki már ebben tt ügyben egyner tz elnökségről való lemondással dokumentálta magatartását, ö igenis a men- lt>99. november bó 13-én talmi jog megtértétét látta Bakovaky- ágyéban ée nagyoa batárotoltan tiltikoaott as ailea, bogy a reedőrtég oiyta jotokkal ruháztatnák töt, om. Ijek bizonyos időkben nagyon it alkahnaaak volnának arra, bogy a képviselőket kőtelimtggk teljaii létében megakadályozták. Chorin taép beasédét at egéea Ház teteaéaeel fogadta. Otupán Molnár Bála iiliakoaotl az ellen, hogy öt valaki a ház méltóságáról kioktaaaa. Erre astán Szabó István odakiáltott Molnárnak : — Ugyan kérem, ne vigyen mindent aaemélyea térre. Chorin beszédének az a hatása roll, hogy aa &gy megvilágoaiiásáboz senki teta kívánt többé beeaélni át igy u elnök elrendelte a ttavazáai. Minden oldalról a bizottsági vélemény elfogadása mellett keltek fel a képviselők, csapén a szélsőjobbon mar ad tik 0 re — ragy tizennyolcan. —----\'-j ■— As ellenzék érődre ellenpróbál kért Erre töb-ben tz ülrtmtradlák kisiettek a folyosóra, az elnök pedig malíciával igy szólt: — A hol ily kategorikusan lehet a löbbeéget konstatálni, olt nem kell ellenpróbt. Rakortakynak pedig a ki a folyoedn tárta ügye elintézését, üdrőalö iratot küldöttek barátai ezzel a felírással: — Pista gyere haza, minden meg van bo« caátval A szociális kérdés éa a fa utl jólét emelése. Irta : Ordf Majláth Józaef. [f\'tlfUldt.) Miránk nézve igen érdekes, bogy Anglia, mely oratágot mi még rövid idő előtt mezőgazdaságilag boldognak tartottuk a azon rálságtól, mely a kontinens államait érintette, mentnek hittük, ugyanezen válsággal küzd tt ott igen komolyan foglalkoznak az állapotok gyógyítására), a mint azt at R. C.«on A. működéséből láthatjuk; Lieb-knecht evvel izemben mát nézeten van, ugyanit ő azt á\|litja, hogy: „Die eng t-chen flerren rom Lande habén tich schliesslich in daa unvermeid liohe gefügt. Sie bebtn ibren Kopt tngealreogt und tleia>ig gearbeilel, uud die Belohnung ist su\'b nlcht ausgeblieben: die englische Laudwirt-achafl isi heule der Landwirtaeball in den flbri-gen Liindern ebenso entacbieden roran a Is Sie ea ror Abschaffung der Kornaőlle war. Aber Sie hat tich den^rerűnderten Eziatenz-Bedingunien anbequemt und ihre Sache auf aich aeibet gesteltt, atat auf den Bettelaack.\' De aat hiszem, ezzel csak tájat hazáját, Németországot akarja ülni; Liebknecht köztudott áaulag szintén Marx meggyőtödntt, kngy\'nem izakiéget fát vágnia, elégedetten dörttAlte kezeit ét megindult — t bün lejtőjén lefelé. Nemaokári vg, könnyelmű életet élt. Ledér környezetében egész elmosódott édes anvja képe ét t lelkiismeret, mely azelőtt gyakun furdalta, motl hallgat. Valami haialmsa dolognak kellene történaie bogy az alvó lelkiismeret feltámadjon, hogy lelke a bün szennyétől megtisztulva vittsasdtt-sék ti éltlnek. Ugy történt, hogy a mint egy ithet kitekintett tt ablakán, észrevette Eotórmáftyi Gyurit a talnjabeli biró fiat, a bibez ifjú vonzalom fűzté. A mini Gyuri meglátta ól, ránézett s osak ennyit, mondóit: — Ha moat édes anyád látnál...\' Aztán elfordult és torább sietett. Szíréig httoti Juliinak ez a szó. Egyszerre meglátta a szédítő Örvényt, melybe jutóit, ettébe jutott édes anyja, Gyuri ttártl...és keserves Sírásra I akadt Az utóbbi időben gytkrtn leletetett látai Fett trcái egy mtgtórt taamü, beeeett arca, öreg, tö\|löröd8tt uszonyt, a mint végig hindukolt az utián, folyton morzsolva as olvadót. Megható látvány az, midőn olykor-olykor száraz, csontot kezeivel egy könyet törül ki féméből. Mo«t is egy iei<0ltl előtt térdepel és imádkO\'ik. F.gv-aerre egy ké< érinti meg vállát. — Kend a/, S\'egfoé asszony ? — £» vagyuk, fiam, de nini, h-dd nézzelek meg... nem Kotormányi Gyuri vagy te ? — a találta néném. Hanem motl mtnjűnk Júliához. ~ Saegöiié bámul, majd kacagni kezd, fénytelen szemei kigyúlnak, ugy isméiali a ttót. — Julithoz? Menifink fiam, menjttnk. ■* Reményteli tzivvel követte Gyurii » midőt megpillantotta leányát a látta, hogy mivé leit, csak stivébei kapott t t másik pillanatban holtan terűit el a földön. A ttenvedések nem tudták megtörni, de a négyen leverte lábáról. Gyuri lölimetle s bevitte t ltány lakására. Jolit oteohaat, letérdelt aoyjt elé, kesét tjkáha* vomi éa mókjtival balmotta el, mig szeméből a bűnbánat könnyei pertgtak. — Moat már ttnki tinesen, a ki turtt, — entlogá. ^ Gyurinak köny szökött a taemébt, megfogta Julit kesét. — Emiékeze -«, mikor utoljára fogtam igy a kezedet ? Azt mondmm akkor, hogy szeretlek. Ma ia aat mondom a anyád hol* teatfeTótéit kérdezem: hozzám jötz>t ? Julit ctillogó szemekkel hallgatta, aaatán aat mondá: — Holnap, holnap gyere el... majd megmondom holnap. Égést lényt izokatlan tűzben égett. Má-map ismét eljött Gyuri t Julit aaobájábaa találta a válásit, agy cédulát: »Élet Gyurim A Duna hullámai közé temetem kas ertemet. Tied az élatben nem lehetek, ezt nem érdemlem meg. ......................................................... A nyitóit ablakon beiiQremlelt a balztamoa reggeli lég, darllt ée életet traaztva mindenfelé. A reggeli misére hivő harang ■ageaendülk, Gyuri letérdelt t forró imát klldótt lel aa Eg urához, tt eltéred, de megtért — Mag dolutért. Btreny Frigy*. Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 91 satui. (• lap.) 1899. november bó ll-fa tanítványa, tokáit áll utóbbival Angliában; Marx rendis srét a ludominyot aaooUliaavvái, melyet a rtiáál dwaoknttk ttéta tlfogtditk « «fn\|i-liomtkká latiak, Liebkntcht is lovább fejlantetts, Itgujabb időben asoobta assa taa 1898. Statt-gsitkas a szociáldemokr»lák pártgyüléeén Bernt -laia által oMg latt táaidra s mindig jobban kiritáfiik, hogy ug Mara is, mini tanítványa •gén okoskodásokat aa a<oa időbeli angol viszonyokból, midőn olt áttsk, msrteiiék. Asért ha as R. C.-oa A. ialeatéséi olfasaak, épp aa slisaks-adjál találjuk ss«g annak, a Mit Utbkntehl állitolt. Angliában vas v.\'ilság <a ennek okait aa élttárak és állati ttraánysk áresésében és a kftiorsságok nagy vefaenyébto találják; a válság különflsM ólomsulylyal nshsasdik a lü dbirtoklu-lajdoooeokra, a bérlők olt ns« astnrednsk any-nyira s lagkevésbé saaavedtak a njesögszdassgi munkáaok ; s ssig Németországban ugyancsak a nagybirtokosok axsnvedtek többet, mint s kisbirtokosok, de rissonl a mezégazdasággal foglalkozó elemek rosszabb helyzetben vannak ott, mint Angliában. A mi a válság megszüntetésének okait itleii, sz elébb említett bisotiság Angliában a lősulyt as ötmegélyrt tekteti, l. L a aatlvelkeze-lekre és ar üzemeknek leknikailtg éa gaadssá-gilsg jobb kitarjesatésére ; s letezö sngol sgrár-jognak megváltozatása csak szük keretében mozog ; köstodumásu, bogy Néssetoreságbea a meiőgazdaiág javára törvéoyhatóaági ag aokkat ast moadjs, bogy már nem lehet rajta septeni, többet tellek, miat érin eoi akarom a törvényt, a mezőgazdasági k marik intézményét, s kOzponli szövetkezeti péna\'árt, a börzerefor-mot atb. \':,> Franeiaorszasbsn igen aok történt, különösen szövetkezed téren, csak a szindikátusokra akarok rámutatni, a .regnico arís bankokra, a szövetkezeti bizioeitás különféle nemeire. Hogy Belgiumban mennyire haladt a szövetkezeti eszme, úgyis ismeretes. Olaszországban as agrárkrízis régótsvs ó iappangását bizoayitja azon körülmény, hogy már 1877. tm bizottságot, mely módokat kereste. Jellemző az ottani állapotokra, — a méeik, hogy a beteg maga oka bajának. ktHyft kitálalás mert kftnnyelmü volt, — a hsrmsdik könnyiiőF.. w/J, ~ szereket ad, hogy sság agy pár ériig életben tartsa; ast padig, s ki azt moodja, hogy kigyógyítja a beteget a radikális kuraval, bolondnak aéaik, vagy kiasvstik. Ma már, hála laleanek, Magyarorsságoa a mesö-ga>d <sági erdekeknek IBIülről ia Asiiule ée leikas támogatói vannak; sz aj rendszer sagise alatt kÜAtás vsa arra néave, bogy s bajok ha nem is agy ezerre éa rögtön, de tokosalosan gyógyítva leásnak ; erre nemcsak megdöathelet en s minden áilsmférflunak vezérfonalul szolgáló elvi, ds személyi garanciák ia vannak azon jeleatöeégtsijes ezavakban, melyeket s miniszterelnök programm-jában hangsulyoaott a melyekel más alkalom mai én már citáltam a most isméi ellen idések L L .Hazánk etsö sorban^földmiveló ország a az orssát gssdaaági erejének emelése és fejlesztésa nélkül egészséges politika nem képs-lhetö; egyenesen s közjóiét kérdésé aa, bogy Magyarország földmive-lés ügye hogyan álL" De ha meuögaadssági állapotaiak rosszak is még tüihelök asos s nagybirtokoso-ra nézve, tűrhetetlenek aaonban már a kis emberre,--mert a régi középosztályról sajnos, már alig lehet beszélni, annak nagy része tönkre ment, szt tönkre hagyták menni. És éppea azért, mer egy, a nagy bir okos és legkisebb birtokos köati összekötő ka- pea miért kellett aekfiok ea a uUsasa fólMapss Angliában ; csak röviden I pocs nem található, kell minden jobb módú bir-járadékbirtokra vonatkozó \| tokosnak, amint ezt a főrendiházban tartott be-Kédembtn ia kifejlettem, a kisbirtok érdekeit fölkarolni, istápolni, mert igen helyesen mondta s miniszterelnök, újólag éa újólag fogom ismételni: „a nép első tanácsadóját abban a birtokoaban talaljs, aki körében él." Abban rz időben, midőn üdvrivalgáaok hang* zotlak a. fölött, hogy a jobbágyokat tölezabaditol-tak a béklyók alól és szabaddá lüggetlenné telték — uját lábára állították ugyan, de elfeledték azt lOgy a túlságos szabadság snnak. a ki eat idáig HUH . csak szük szobájában élvezte — s a szabadban évben iörvényhoaásilag küldtek ki teli tüdővel fogja esivni — megárt: — a szaba- jegyzéseket illetőleg. Elkezdtünk a krízis okait s az orvoslási ditással csak fé munkát végeztek, az üdvös agrár-1 reformok egész sorozatának kellett volna jönni, a mii ezen bizottságnak elnöke Jacini szenátor mert csak ezek által tettük volna öt valóban mondott, t. I. bogy 1860. év óta hussönöt éven ezabaddá éa boldoggá igy aaonban csak szeren-kereaalül a töldmivelö Olaszország s politikai csétlenné tettük. Olaszország által magát kifoestani és kisaakma- A kamaluzaora tönkretette már a hetvenes nyoltatni hagyta. I évek lolysmáa a középbirtokosok \'jó résiéi; en- Itt s szövetkezeti mozgalom tulajdonképpen nek jogilag, de nem tényleg történt beszüntetése 1883-ban indul meg Wollemburg Leon dr. kez- Után p-dig kifejlődött a termény! és kereekedelmi deményeséaére; később nagyobb lendületet akkor! uzsora, mely a kisbirtokosoknak még ép bőrrel veti, midőn a papeág állt a mozgalom élére; maradt részét juílatts tönk szélére s mind ez sajnos szonbsn, bogy ezen szép fejlődést ugy megtörtént a nélkül, bogy as illetékes körök sl-megakasztotta a milanói lendülés, — illetve az i kalmszátba vették volnsidejekorínszon eszközöket, államhatalomnak ebből kifolyólag telt azon intéz* me yek a tulajdonképeni nemzelföntartő elem kedése, hogy sok szövetkezetet ée olvasókört talpra állását s megmentéeét elősegítették volna. feloszlatott, miután ezeknek tu\'ajdonilotta a senddlési; most azonban már olt is belátják, bogy egyea rossz irányban indult szövetkezelek miait ss egész mozgalmat nem szabad és nem ia lehat elnyomni. Oroszország és Amerikában is mozognak, de térssüke, illetőleg a rendelkezésemre bocsájtotl ■idd röv daége nem engedi, bogy ennek (ejtegetését tovább folytassam. Az elmondottak után azonban világos, bogy ma már az agrár-törekvések azerénytelensége vagy jogtudstlanságáróf beszélni: vagy a helyzet nem ismerétéről, vagy hatarozott ros-z akaratról tesz tanúságot. De tény az, bogy ma már ném hagyhatjuk magunkat ámitlatni sem azokkal a liberális teóriákkal, melyek a földjövedék vagy hozam emelkedésében és a löldbirtok szabad torgalmábsn látják aa általáuos és egyedüli üdvöt, sem — Az életlöntartás ösztöne p dig annálnagyobb minél jobban magára van hagyatva valaki a igy lörtént, hogy as elszegényedett kisbirtokos a ki-vándor ás kétes útjára lé>edt egyrészt s más oldalról — s ez már erkölcseinek rovására lör« téat — politikai jogait vinden gondolkodás nélkül a szerint gyakorolta, mindjobban rálicitáltak lelkére. (roljtatáia Uvaikaalk.) Tollfuttában. le ma-jégmeső ■Trafóiban csak a port tiaatogattuk gunkról, azután siettünk aa ,Eiglocki< tövébe, hogy , megnézzük ast a hármuiforrátt, melyet ugy haaznált löl a magyar izléat erősen bántó tiroli leleményesség, bogy mindegyik for a szociál-demokrácia lanaTvaí, mely szerint a mez7-1ráhhrz, »«nt szobrát álliloita; annak a gazdaságnál épp ugy mint sz iparnál, a nagy gyomrába vaskövet vert, t most ugy tűnik töl, üzemek technikai tuUulya a kis üzzemmel szem-1 mintha a pompás üditö víz csakugyan csodás módon as oda állított szent szobrok gyomrából ben okozta a válságot és a bajokat. Felesleges hangsúlyoznom továbbá, hogy a túltermelés kísérteties rémében sem hisz ma már seoki komolyén, — sőt az, akt látja éa tudja, hogy az egész világon, — dacára annak, hogy az újonnan bevetett területek mindig aránytalanul szaporodnak — a legtöbb helyen mégis kenyérszüke van : az ily tetszetősnek látszó jelszavakkal nem fog többet dobálódzni, hanem inkább a gaidasági és szoeiális szervezetek beteg szimpláméival fog foglalkozni. - Mert a mezőgazdaság az egész világon beteg; a beteget orvosok serege állja körűi; az egyik ömienék ki. Már ut közbsn néhány helyen megbotránykoa-tam azon a kificamodott ialésen, bogy a sáeotek szobrait, a feazüleieket ilyen módon ártják, ott ki áhiiat-ke lésre; ez a tratoii hármas-szent pedig, a gyomrukba veri, vwokádó, iromba vas-csövek kelj határozottan megborzongatta a há tamil. " ., - Ezt a rövid órai utat sajnáltam. Visszatérőben egyre azt hajtogattuk Emillel, hogy tulájdonkép- ss volt s kadéadájs, hogy »• fiaiw\'tg, a minimf.\' Jé I jó I Dekái traimng okáért asm szSkaágae elronts a i az ember gyoarilafála úroii isiésMlsa téggel Boasaatott a dolog bennünk* külöoötta asért is, mert attól tartol tank, hogy nem vek Utak rétat a hétórai tánattbédin, a mi uiyw Me* keinek igérstattt. Mi már SfondinMtm elkötióttük ugyan a normálix életű magyar gyomornak megástál! deű 18 órai ebédet; de hát a magyar embsr ra-•aértH nem va\'ami aagy áidosattétel tgy kis érdekeetég kedvéért napjában akár bárootsor is ebédelni. A hazai szokásnak már eleget leittak, egylet hát még egy nemaetkösi ebédel is este hét Örskor / Mire a szállóhoz értünk, már hét éra vok { de megtudtok, hogy csak téieyotckof kezdődik a társa ae bed. Akkorra ha ia vonultunk afnagy sbédi0ta> rsmbe, hol s »}Spinek> leülieiett bennünket a sorban álló boataa asztalok egyikének tarkára. Szomszédságunkban még flnask valtak aa 0létek. álig őt perc múlva azonban jött egy oraae* ssooy ké: leányával, és slloglslták aa; trea helyeket. I Az egyik csinos, karcra leányka mellém telepedett Ja. Samu nem állhstis meg szó ntlküL — Lásd, milyen szép szomszédot kaptál I Emil és én nagyon rezervállak voltunk a meg* inkább bestéi* getni a másnapi hegymászásról. >\'ms(ii mS—ái egy Trafóiból elutazott német már kioktatott bet* nünket, hogy merre menjünk, hogyan caiaaijak a a hegyi kirándulást. — különösen ka havasi gyopárt is akarunk taedni. Erre tereltük a E közben egyszer csak átszólt a ülő leányka vele szemben ülö teatvérjabéa 0MB-dee majdnem suttogó hangon, ds amgysral. — Milyen külöoöten hangzik itt a magyar beszéd! Összenéztünk. Talán mindhármunknak agy* ezerre rebbeni meg a szive, mikor ott váratlanul megcsendülni hallottak as édtttn zengő ma* gyar s/ól. Bizony MUnőssm, szinte varázalalotan rezeg* lek ott a kedves hasai hangok abban aa angliaiul, franciául, olaszul, ueinelÜl, csehül, beszélő emberáradatban. Saiate lOlvillanyoaódtunZ tőle. Most már teljes jókedvvel kesdlttuk humori-aálni, hogy miképpen lógunk mi majd máltai a meredek nirtek kötött s havasi gyopár után. Egyszerre csak kflsbetsólt s maaik leányka! — lu nincssn, kérem, havaai gyopár. Mar BŰ ia voltunk kiránouláaun, de nem laláitank. Ezzel a közbeszölássat a kedves aranyoz t#* remtés, aki iganán elragadóan tudott cttvigai a mi nyelvünkön, —- teljesen megtörte a jeget, Emil egyszerre elemében volt. As esamék ilyenkor nagyon gyorsan tár* vulnak. Omlik a szó-ionáL Csakhamar megtudtuk, hogy bdapntuk. A két fttkálii versenyzeit most a beusölordu latok és kereutkérdéitk diszkrét alkalmazásában, bogy valamiképpen megtudják: milyen láreadabki körből valók a kedvee patrióták Ügyea módon áttértek Outmann Vilmosékra ia; talan majd igy —1• ha esetleg itmerík őket — könnyebb Iws nyomra julni. De bizony nem sikerült I A vendégkönyvből ie csík annyit tudtunk meg, hogy Budapestről I Tahksné úrasszony. van ott két leányával Tejja- ± Raty-Ianizss va«árnsp Zala 91. szám (4. lap) 199 november hó 12 ón Ma ismeretien név. Nem bírtak k leölni: miceoda MrMl ralik. Ai különben mindegy. Bif ix, hogy ott aa idegseben Üt-tu meg II aearamék a nemzetközi ebédünket... KiW óra útin megfogsdtnk a kalauii, aki mit nap fölveset bennünket a StilfmiocAra. Jeleltük neki, hogy pontban raggal 6 órakor indulunk. Hig egy kicsit gyönyörködtöak n körülöttünk áőtétlő, havas, jégmezős bérceknek aa ijnati sötétségén ia ittörö, erős körvonalaiban ;hailgal • Mok a gletscberekböl letnhogó Ira/M-patak haragos sseijét, — asntin leaaállottúak mélyen fekvő tanyánkba, fldllö, mélységes álomra. —7 A város háziból, \' Nagy-Kanizsa rendezett tandem váron HpnsslőtestUlttr )S99. évi november kő 13-in délután 3 árakor a városidé nagytermében kfágylllésl tatt, ban uokatlan nagy érdeklődé mutatkozik Csak ennyit mondóit éa meafaau a tieui As ósaaes elsőrendű helyekel, valamint a Iwnbert. VÜ\'td \' páholyokat kibérelték. Byen hOrUliaftiy* gíjL^T^ulécrfre I közt ssjnáljuk, hogy a szinlársulat idejőve-, ak,rU ip . tutvl e»W ia, a télével késik. ! kinek kalováay ajtel»e s«» volt arról, mivel — Kagj ftlée. A Kiruktd! ifjak Hxkipti érdemelte ki ast as alapos BtM. A rendőrségnél tqynAlttt november bó ?6-én szoiabatoa es\'e 8! » (iaialeaber ártaiUnaága a vasárnapi kalandban és fél órakor saját helyiségében tartja mag S>l.: laijeseii kiderüli. Egáaa deistán a kávéházban évi rendes közgyűlését a következő tirgyaoro- ui> éa kibicelt. Egyébkéet soka asm ssototi M\'tzl: ..........1 - 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkár évi jelentése. 8. A számvizsgáló és könyvtári jslenlése. 4. Az 1809. évi kő tségvetés megállapítása. _____ " 6. Dj válsszlmány, számvizsgáló bizottság és dúlni a csávából. Es egyleti ügyész választása. három ropogóa lisest bizottságok Tárgytoroetat; 1. Ai 1898-ii évi városi zárszámadás, a eedmviztqáló bizottság jelentésével. 2, Küldöttség! jelentés az 1900. évi legtöbb adót fizető v. képviselők névjegyzéke kiigazítása tárgyában & -jSalavánm/)/\'1 lek, tilroénifhotóságának 14961- 99 335 ss. a. határozata a városi bordélullgyi szabályrendelet móbsitám „„ _ ., ,„ , _ . , 9 Vilmos 7 frt, Vidor Ssmuné 18 Bveg paradicsom ,. n „ ... ifl tasék szilva befőtt és 12 Hrb, konyha ruha, 4. A nagyin, m. far. Belügyminiszter Klti„ j\|\|éill4 { tgl4k „iri Elek jy^ 40O kiló urnák 99900— VII. 99, ss, a. leirata a burgonya. A ssives adományokért ea uton ia városi bor, kim illeti* siess fogyasztási adó- • köasönelét nyilvánltjs a népkonyha elnöksége. — pótlék sudési jog engedélyezése^ és <u erről * népkonyha ms vasárnap délután 2 ea fél óra mulalaégbél kirándulni, mert 0 eaak agy asegény hisinailási akvisi\'őr. A éibOagő veed^löaSgy-aaerflen odább akart állam, még oaak bocsánatai •xin kért a tévediaéri. De ekkor ült eaek efo as ártatUnnl mogaériell akviaitőr, begy nem oda Bada. ilyen könnyű saerrel nem lehet kissaba-a vendéglős er ie-zarkoit ____ ____a po/onvert fia\'al ember 7. Nel ági indítványok. kesébe és asoal tatán még nagyobb dühvel kereai — Torna-Egylet kftagjAUee. A asgy- , h4ro n g,v„\|iérl, ka agy«n még -sutaa sem ksnizssi lorna-EgyUt folyó bó 6-án £<r"y«- meni el a kedve a kereaeatől. Ullmann Elek eluftk •Jnökléae slatt iarto\'t\| _ A..,«,U4r-Wl. őrttaaizami Upesslaljnk, közgyűlése a tagok élénk érdeklődése m.Uet. TlrMank lónleáinak gyalogjárójáról min-folyrle. A-Mtkéit jelSntés jadomásul vétele ésai^g^ ^ k „ ^j™ belyeUűk , pénztári fslmeatvény ...egadá a után a közgyűlés jáfi \|<\|Un( kf) emesohbé levő aazfal\'-burkoU megválasztotta az J válsazfányi, mely. a\|f A riro.báa-aic«ben a városház Elek felöli oldalon a gyalogjáró már mindenütt következőleg alakult: Unger Ullmann !inöíl 5T:W W ,lel05 8th£ Od0° I aszfaltburkolatos, csak a Löwinger örökösök háza tt - nr^ \'m . T:a.NL U" »«»• Ismervén a ulajdonosnak a haladén Ojrnla inüfe!ügyelő; dr. Hnjis Soma titkár L^,, ^^ hMosra fresssfil hegy miham. rabh megfogjak ezflateini a j yalogjáró ezen inszi-metrikus voltál válssztminyi tagok t Milcou Qézs, dr. Huszár Sándor, dr. Ktndi Elemér, Heltai József, Knorr Kálmán, dr. Msiedltr Anni, Etsk Ernő és Lénk Adolf. - A népkan) bn klrébll. A nép-konihs cé\'jslrá s köfblkeaő adományok folytak be: Sttrn Sánaorné 10 Ir 6. Tanácsi előterjesztés a közőshadsereg-béli laktanyánál raktárépítés tárgyában. HÍREK. — Klmevesé.eh. A löldmivelésűtyi miniszter a kesohetvi gnzdasAgi taniméseibes beoastoii Stttnkorick János Kazdaaasi tanintézeti segéd-tanért rendes gszdssigi tanintéaeti tanárrá ne vaaia ki, " A pézűgyninisaMr Hajós Octö Istanyai díjtalan gyakornokot ad&hlvatnli tisztté ne-vssls kl. — Esküv^, Wiustl Lajos magánzó lek nvát Harieka kisasszonyt vasárnap vezette ofiárhoz a nagr-ksniss^i városi felső tsmiiomhsn Sehula Ernn mstói~Tögvmi<ásiua>t tanár. As eskeéei ssertarts.i fő. Katcok Leo fögymnas aiumi lanár végez\' e. Aa aske ésen nagyaaámu diszea köz^néí vnll iel\'n. — HAsevaiiK Havai Imre oki. mérnök, IBtöháii lőnök a D» iva«ut harc-i állomásán, nov. lé-tkén d. e. 10 óraknr köt házasságot Hoffmann Irma kiaaaszonnnyái Keszthelyen. — Izlaésirt Halmay Imr« gazgató sz előadások megkezdését — Tlloa — Iladkllalsaak Imailrása, Min-KhuIzsi város lerületén tar ózkodo és a legao- ______zelebbi ujoncilliiasra megjelenni tertosó hadkö galssi Outwíann telesek felhivatoak, miszerint fotyé évi november havában összeírás végett a városi tanács katonai Ügyosztályában jelentkezzenek. A jelentkezési kötelezettségnek, valituiat általában a védtör-vényböl eredő kőtélezéilségeknek elmulass ása a felhívásnak vagy a véd tőrvényben megsuihott kőteleaettaégekaek n mtndása alul kl nem menthető, és a védiörvény 16. az akaszt értelmében öl forinttól száz forintig terjeén pénzbüntetéssel büntetendő. Traesvaalba maemml I A a trenSváall bar angol részvétel e-liábél szándékolt toborzások megakadályozása tárgyában a kővetkező ktiirendeletet ad\'a ki vaameneyi \'vármegyei és városi törvényhatóság köeöneagéhaa; A közös kOlBgyainisster untak 1899. évi\' október bó 13-áo 2631. ■aati alatt kait alir»U saerint: neme y napilapból arról éztesttlt, hogy Ausztriábaii es Magyarországban, a trjtnsvaalí bur és angol háborúban való részvétéi céljából önkéntesek toborzása sstndékoltalik. Minthogy Ausstria és Magyarországnak, a Dst-A(rikában mostanában keletkezeit bonyodalmakkal, illetve a délafrikai TranSvaal köaUraaság éa a brill birodslom közö\'t duló háborúval szentben a leg-ugysnis látták, boiy s<ép sserével nem boldo-1 asisoruhb aemlegességei kell megönsaie * aa ily tulnsk, a jobbik eg hatáaosabbnak véli Inlsjlo-, toborzások meglOrése agy aasgyik mini a másik nsiksi kerestek e ő es még saamielenebbttl viael habornt viselő tél iavára, a aamtatsöii jógiiig kedtfk. A mulatságul eléggé Kikerültnek találta megokolt semlegsaaég niegasegésa vo\'na. Fölhívom s három tiatal ur, mert hiss megrikatlak egy einélfogva a Irirvényhetóaágoi, hegy aa ily határozni, Az ülés egyébb tárgyai a kővetkezők lesznek: 1898 - 99-iki félűlviaagál\' zárszámadás ____ e ölerjesslése. Vuss I Alajos béc-i lakós és néhai [ bilQgyminisater Talabér János nyug. eapores plé\' ános alapit va-1 háborúban való nyának bejelentése és a folyó ügyek einléaéae. — fmreaa kl* batnaSL Három liátal ember a vásárnap déjnlán\'t ss<al Ötölte agyon bogy kirándultak hs egyik közeli állnmáara és mulatsá ot sa-rezt^k maguknak aszal, hogy az ál omáai vendéglős fiatal feleségének kezdtek tűz^el-hévvel udtarolni, Természetesen mikor már n eg\'ud á\'< sz a-issonykáió1, hogy a férje ura nincs otthon, szerelmi ralloinásaikltsl — ngylá<-szik — áthágták a megengedett batárt, kissé erösubb kifejezésekkel éltek, asint a minő a zsetonokban uralkodik és as eredmény as lett, bogy a vendéglősnA elkezdett sirui. A mikor védieen naiv asszony kát. A megbántó I saaznny ketségbeeselten virta haaa urát, a ki kéaöbb érkozeitc-ak meg. Al-tgelaöaa volt, hogy elssond\'a neki, mi tórtéut véle vaaárttap délután. A férj du i-t\'ult harasjában é« ht a három nr ugy színi-1 hirtelsa elöt-i teroalt volna, sight maradt volna váró- sgyatlsa ép o<<iutjuk is. Mxsnip reggel beaudult sunkban folyó hó 15-ére jelezte. Érte-ülé- » \'á^hz. A felesige leirta, bogy uésett kl a .„.l.. . .._„,, , ... i hiron gavallér. Kereste ökst mindenlelé, ds . / I \' hiibI. El a vndstlős még dOhVzebb lati. Eg,- később jön hoazánk. A békéscsabai közön- ;(<erra u.a), ejy vszna, álm.s képű fiatal embsr Bég Oly nagyszerű pártfogásban részi siti a termett előtte, a kire nagyon la ráille\'t a tairáa. a színtársulatot. Iiogy sz igazgató engedve Nem igen sokai teketóriázol a verjdéglöe uram a közóhainak, az »llsni szereplést nyolc ** otl f szemben Ulalia, ugy teremtette nappal Megtoldotta ós vsrosunkbsn csak \' lia,Bl ur,t\' elftD,0,«lrö41 november hó 23-án kezdi meg az elöadá- Hat ma^a volt az egyik, a ki a feleaége-iránt városunk\' sorozatát. Aszinészet mel v [állunk; sárnap megbániotta. toboraasokri csábító fölhívásokat, illetve a tobnrs««nkat magukat, uiinden törvényes ses-közznl akadályoztassa meg; s gondt>\|kod[ék arról ia, hogv a szigorúan megőrzendő semlegesség msgaértöi példásan aegbüaiettsssen-k. A szigora samlegesseg megóvása oé jából, kiváló gond és figyelem fordítandó arra is, hogy fegyverek és löS\'.erek, a háború tarU ma alatt aem aa egyik, Som a másik hadakori fél résaére Magyarországból, vagy az oraság területén keresetűi ne szállít assaiak s hogy a háborúskodó felekhez való Qsstlakozhatás, az utlevélBgy körültekintő keselésével is, a lehetőségig mégakadályoztassék, Budapest, 1899. Ari október hó 81>én. A minisatar helyett : Jakabffy s. k. áUaartftkát. képes levelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékban k\\ Icapliatólc FISCHEL FÜLÖP MwMik N.-Kanizsán. Legszebb ajándéktárgy. I ütfyKitiltM vasárnap Zala 91 anám (8. lap.) 1899. november kóJtéa — HnlmJmmk Mikéit éreeliüek, á ímmeI N c-olntádégyár réfisvéaytarsaaágoak annyi a mevrende\'ése, hovy munkásainak a lüaát kénytelen voi» mefké\'sseresni. — Agy s»ay«mat* m a«iki Fövényi Jánosa^ nyéki lskó, pólyái ki< csecsemőiét a bölcsőben •Ultatvr, kilátni as udvarra. Három-mot is benézett as ablakon, hogy nrm ébredt e fal ti ő kicsi "yertreke, da mindanrniasor meg minden!\'I kapható, de cáakas sarokban a „kalbreiner1 aév-lehet és szabad nyitottan" valódi Kathreiaer ismert eredeti cso vei, tehát soh»eea kimérte eladni. \' — KI skáregrérvilakéilei leaal? Bisonyára van olv\|»óink között akárhány fiatal ember, ki annak ideién tanulmányait féJhenhscyta s Így a 8 éves terhe katonai saolgálatnak oés •lébe. Debrecenben már évek óta sikeresen mü- nyugodva folytatta teendöjé\', mert esöndael ködik as oisgágsterte kitiné hírnévnek örvendö egyebet,nem tapaastalt. Végre munkáját elvé-1 Llcbtblau Albert-féle mlniazlerileg engedélyeseit gesve, bement hozzá. A A>öhös közeledve, katonai elflké»sitő iskola ftsnbnott-ág: eddei egy macaká\' talált ott, mely a gyermek mellet .Draniems Jánox, m. kir. hnnvédexredeá ésMayer szundikált. Rögtön elhajtotta, i ekkor a gyér\'Adolf. ea. éa kir. őrnagy) melyben inon ifjak, meket akar a feUen i, de rémülve tspaaslalla/klk még aor alatt nem állottak, foglalkozásukra bogy ea már meghalt. A cica agyonnyomta. [és alökéaallteégre való tekintet nélkül rövidesen — 4 brreikeéelemil\|)l malmlsalrr megsae\'eshetik ss egyévte önkéntesi jogot FeJ-Flmsmókam. A magyar kereskedelemügyi minisz-1 világosítást éa proapektaat késsaéggel küld aa térnek fiumei látogatásáról a következőkről érte-gftenek bennünket: A kifcQtŐ építkezés megtekintése után Hegedűs minissler, Sxapáry gróf kormányzó, Csörgeő Gyula államtitkár, Ludvigh Gyula, a n agyar államvasutak elnöke, Kilényi, igaagat^ág. — Egy kiváló helyét a teakereakedéMk kist kétségtelenül ss ismert „The Merned cég követeiket. Ai~T híres keverékeivel a legelőkelőbb hátaknál kedveltté lejt és családról családra Mándy, Szterényi miniasteri tanácsosok, Marx tovább sjánlják, — Mintactomagocskák kaphatók János igazgató, tutikat Rátb Péter or\'sággyülégf 80 krtól—1 írtig nngykaniz«án Strém és Klein képviselő, (iedu\'y, Vértessy. Honda osatálytsná- cégnél, caosok dr. Nollán minisiterl fogalmozó kiséreté-ben a Písu-féle udvari desstUleriába ment, a hol •két főnök logadta as eőkelő társaságot Pfaui J. űdvftxő beazéde ntán a minissUrt a gyári helyiségekbe kisérték. Ezu\'án a desxtilláló éa tisx I litó helyiségeket, majd a gyári sinekrn keresxtül iiianva a hitelesítő helyiségét ég at érésre ssánt cognsc raktárhelyiségét tekintette meg a miniszter. Sorra jöttei axtán a töltő, adjusstáó és csomsgo\'ó h»lyiégek. Feltűnést keltettek a lel-áilitoit töltökéssülékek, a melyekkel 15 pc a\'att 600 öveget megtölteni, dugstsolui, adju^x\'á\'m és eloaomagolni lehet A társaság esutAn villásreg-gelihea tilt s akkor alkalma volt a cogn«c jó minőségéről meggyőződés\' szereznie, a mi a tényleg általános dicséretben részesült. A miniszter a tulajdonosokkal a cogracipar lölvírágiá-sára kocintott. Aatán azt kérdezte Jaoovic Jósáét syárigazgatótól, hogy mekkora a cognacrak-tár - Körülbelül ötsaáxezer liter kegyelmes uram — volt a felelet. A minisster a kovetkeső saavakknl bucauso\'t el: „urvendek, bogy Magyarország esen a téren is olyan haladást lelt, hogy nemcsak a cognacbebosatalt redukálja, hanem a kflfödi piacon is elismerést viv kL» ,JÓ sxerencaéi" szavakkal búcsúzott el a miniszter as irodai személyzettől, zugó éljeosés által ki sérve. - Óié4\\k m kir. esslátyKsrs\|áiék. As elöltünk fekvő sorsolási tervezet sseriot as ötödik osztálysorsjáték első osztályának húzása nov. 16. és 17-én leaz és tisztelt olvasóinkat különösen Bgyelmesteljük a Török A. és Társa i b pesti cég hirdetésére. Ezen általunk ismert céget •sért ajánljuk, mert ez szigorúan pontos és ve* vöif legjobban szolgálja ki. Ugy látásik, hogy Fortuna istenasszony tfllön^sen kegyével éress tolta el e céget, mert értesüléaünk sseriot eten U8 bankház eddigj&bb mint két és fél millió koiona1 nyereséget fizetett ki vevőinek. A nyereményei száma nagy ée a aorsjegyek árai a 1. osztályhoz — • következők: egy egész 6 frt, egy fél 3 fr», egy negyed 1 frt 60, gy nyocad 76 kr. — A kt tehát a szerencsének kezetakar »\'yuj\'ani,forduljon Török A. éa Tftrsa főelárusitóhos Bpest, Vád-körut 4. — A családra aésvs a légleaUsabb kérdés a használt tip- és élve/eti xzerek egéaseéfcügyi batftea. A testi jóérzés, a gyermekek erős fejlődése, sőt gyakran ss élet tartama ások helyre m\'gválaaztásáiól Ifigg. Minő komo\'y feladat es tehát ar anyának, háziasszonynak éa a nevelőnőnek ! Dacára ezen tudataik, mégis még •agyon aokat engedünk meg a asokasnsk, és akárhány anya, aki tudja boiry nem jól eseleked- Anyakönyvi hirek. ■■II MMa iMlHja^l aaais4ásaM liaiáaa ujo#, vnati fékaaé: Mária Ealaegjre Oyörsy, eapeaámoa; Jásn Peenro letváa foldmlvee: Kaulla Gleaamaaa Lipót, lályeaNetor. Márta Hervátti Ujua, dékii Mi Pleaár Jéaeef, katona: Jalléaaa KriMikT lároliaa. nyomdai amakáa: Oiaalla Bcblllar Ftrarc, kataaa : Iloaa Hálasiágat kéléliek. lehalta fraA, f&gyaa. Uaár Mákét — Waaatl Máriával Boraoa LafM, aaataloa — Horrith áaaával. •aj Ojőrgj, földmltf — Hamodíci Borbálával. Dan»Uti ÍM. fOldairm — Hagy Roaáliával, Mult hót halottjai. Vajéica Klára tar. Jákói OjOrgjaé, magáaxó rk, SS ávaa, sigkér. Ladta Mária ftav. Aradi álajoaaé aj«g kir. atMáaraá rk, 44 évaa, aéhrák. Baiáaa iiu rk. 19. kóMpoa, bagaáraagéd laáaga féllak Tamkwt Asaa tav. O/Srfl /áaaeaé, gaaéaaaswy, rk. 74 ér«a, aggkée. Horváth látván, caiaoadia, S4 ávaa, aggkér. Máté Katalin rk. 1 héaapoa napa. laáaji bilkrnt. Dávidovica Láasté, rk. I kóaspisiSŰHlTra fta, ráoggftrta. AadriaU Jáaoa, rk. ablakoa tói, SS itta, yimwHk, Palkó Halállá, rk. 1 kénapoa aapaa. leáajra bilkarat Baabó Mária, rk. 9%évat, aapaa ltánja véaalob. Major Jóamf, fötdaittvaa rk. IS évas, gérHlfkér. Törvényszék- Végtárgyalások és Ítélethirdetések 1899. nottmbtr 13-dn {hit/ön) Erőezaktis nemi kö<ö«lléa bűntettének kísérlete beeslleuérés lét^ége miatt vádolt Kiss Ferenc s tea elleni Ügyben végtárgyaláa. Lopás büntette miatt vádolt Tóth 9ándor elleni ügyben végiargyalis. Erőszakos nemi kö/ősülés büntette miatt terbe\'t Sztankó Andrrts elleti ügyben Ítélethirdetés. Zsin lás vétségével terhelt Máté Flórián s tsai elleni ügybea itéletbirdetée. 1899. nocembrr 15-én (t$rd4n)\' 8aiyns >eeii sértés bűntettével vádolt Ssain kovies ?al elleni ügyben végiárgyalás. Felmenő ágbeli rokqpon elkőve\'ett súlyos testi sértéii vétsége miatt vádolt Kobra Istvo elleni ügyjieg vég\'árgvalés. Lonás bűntettével terhelt Bakaa András a tsai elleni ügyben itéletbirdetée. Lopás büme tevel terhelt Birsebaobn Miksa nék, ba a gyermekeknek alkaholtartalmú ilaJo- elleai üivben Ítélethirdetés. L.i . L.LL1.Í1 LA_». kat nyújtana, azoknak babkávét késsittet, amely baton\'ó módon ártalmas hatásu l-Nem lehet tehát eléggé rámutatnunk, bogy Kaihreiser Kaeipp-maláta-kávéja mint egyedül hasznos kávéítal a családok százezreiben kipróbáltatott és a legörveadetesebb módon bevált. Pótkávé gyaaáet alkalmazva, a babkávét as egészségre majdnem ártalmatlanul teszi és fokosia i egyúttal finomítja annak jó izét. Oe szorosan meg figyelendő, bogy csupán Katbreiner Kneipp-uMuáta-kávéja wr as i miitett rendkivüti elő yök-kel, ezért • mindig ismételve mcgkisértot csekély értékű ittasatoktól óvakodnánk kell. A Orgazdaság vót«ége mia t terhelt Sütő István elleni ügyben Ítélethirdetés. Lopás bűntettével terhelt Vugriaee Flórián elleni ügyben ítélethirdetés, 1899 november 17-én (pinteken) Csalás ^vétségével vádolt Sálamon Andárs elleni ügyben végtárgyalás. Lopás bűntettével vádolt Gaimmejrleit Katalin ellent ügyben végfárgvalás. Lopás vétségével vádolt Gsihuly Gisella elleni ügyben vlgtárgyláa. Nyilvános rágalmazás és becsül etaértéaael terheli Aidroesk [Pohtek, Fmkü] ftémie ügyben Ítélethirdetés. Erfc-ekoa sémi kA«5«ü éa b&aUHéeak kkér-lete miatt terheit Ssalai Jómf elM Ifyhm ítélethirdetés. Lopás bűntettével terhelt Drissetics elleni ügyben ítélet hirdetés. IRODALOM. — ftéaaA áa ambari tarUealee laan^jmarikk aatataak ttiahalyártl. ««Wketaak lagdiaaMt tárkáaárél ■aat mag agy aaép köut Hagy ml MAaaa, aat ■nérlaUl m, aat aaak énnt tahat. A ki vtlala magátktt a farmi ápSlatomladékal, oaaloptSraéÜcai atStt, a ki MUáHa a Paatk«oaaak ■árraa/dMMI kttoCaHaa la 11lla III, katahau tömegét, a kí balépatt as §4 kiásnák kapáiéi alL ayári eatre, mldöo a boU baaliSft a mayaa kait kanak ■jiláaán i kitárttá koaáijoa féarpaláa^át a MHakákaa. ■atyakaa valaka aaraa lábak tapodtak, tnaKldawta* fivki a aiáp taatfl Utanakaék — a ki Mú at» «Mf4aveaIlt a ■oit: aat oaak aa éraakati ifaaáa Béaaa oagjaégit A ki látta a Cotoaaaaa rattaatt terét, aatdttSaa mapa pftifcá-ajait a látta aat agy aaadálaiaa OriéMii Ütatts Slartln aMgiápaaSlai vadak áa gladiatorak karcától, látta as qjeafé éeéakllél, Ugatott anokgta ■iga^«UIKatailsa Maaíakei a algoadolta, hogy Itt a fold aélyéa agy alUmataM la fOU alaaaaaa törtáaattataa őrök álmát a a nmek már agy máatt la világ marad ványai a aa wliym miginiaalé a n tam»* rálUtó pápa Bevét a a távolbél odáig kaUá a maéma Róma arivaját, Iáié Szaat Pétar kapoláját, maly am ie 400 aaatasdöt látott már: u csak «g inikitt Jgaaáa láma aaoságát.— Nápoly aaabb, Ftraaum karátaáfmahb, Tslaaéa caodálatoaabb, da Réma a lagaambbmmril váraa aamamfc Itáliábaa, kaaam a föld karAaégéa fHájáhia egy M barbár-faj alaaasa örök sári álmát, SUSttlk a klai Róma romhalmaza pompástk, M Sa Imtlüll kada k a pápaaág caáasárkoreaásé Umptaaaal a sag eb élet ár\|a, tolong a királyi AÜam aépe. fes a vámé a Ilid taramtáaétöl kaadva máig mata^a aa makatiaág tar-ténatát, attól a kortál mldla a Maata Maria aasasla még oaatrígák tanyéaatak, máig, mikor a Pétar Ismptam kmpalá-jában már ctak a rosaiaoaaaa lagmagyobb éséltal ne lkát caodálja u\| ataaó angliaa. — Itt érani lafi\'klw, kogy aa ambariaág élatéban titkoa köadaoég vaa, kegy mi agy iaj fiainak árazalk magukat, a állak Ádámtól aa atotaé aaaki-atalg, kl méff mohán taagathatl életét. Erről a népről, acakrft as amlékakrtl kaad kiaailal a Hagy Képes Világtörténet 4S. fiaeta, matybsa már a HL kötet aaóvagét vaasl aa olvaaó. A karmadlk kSSatal ár. Oarék Jénai irta. As agám mnakát ■irkiwH KaraaM. Havik, agyatami tanár, a görögökröl aaélé kHat aaanHadr. Gyomtay Oyala akadémikas. Mgy-agy kötat ára ékmm lálböriuötáaban 8 írt: fiaataaklat la kapkmé SO krfAaál Magjalan miadao bétán agjr ttsat. Tiplimé a kiaéákaál (Révai Taatvérak, Ind. lat Bt Madapaai Vüt, OlW aft-IS) a mindjm kasai kflnj ikmaakailéa atjás. A ^wámstl Upak — afcmsp%ármm ISOQl ém lairkimll, dr. Draaksr Jasi. a „Boráaaatl Lapekf* ftkm anarkaaatőja. I. Évfolyam. A magyar aaölötarmalé-kanöaaés miadaa ida% sélkHI« sitt egy SMgyar boráaasű naabsaatart. KÜIftlH (sámat vmrr fraacia) íaaabsaptárt volt kénytaiaa baaaarasni ba a sm-mivaléa éa piacakaaaláa miadaa maakájáaál tasáaasáéeal akart birni. Caakkogy a kftlfWdl saahaaptank s kasai viasonyokat nem ráasaaiUk ftgyalamban, as akksn ayajtott atmatatáaok sálnak — igaa gyakras — ksasasssl asm értékaeitketik. Asért a „Bnráasstl Lapok,, laskurtliigi midöa i agy magyar boráasatl aaabnaptár klailtasa váÜaMm aetfe, a magyar asölöagasdák agy régi kívánságának akart aiagat tassi. A modern asöiömtvalaa áa berkémdtta kasai visaa-ayaiaak asigora flgyelembavétaléfal, a aaabaaptár magábas foglalja misdasas törvények éa nsáatatak tamartatáeli maiyak a asöléanetre vonatkouak, agyasftntes asaa Latén-ményaket éa aaar vasatokéi ia,malyak a anSMaset éa kirésaat terén folálUttattak. A aaólö^vad éa ptnoákeseléa misén mnnkájánál haaauoa taaáomkkal asalgál a maksaptár, maly a mailen jagyaékaapléval ellátva, sgyáttal asaa gaanaaftgf aaaméayak faiiagyséaéra la kaUA rovatokkal kir. melyek agy év folyamáa a asöllkaa éa ninoában előadják magokat. A aaabaaptár ára - alagána váasosköé^okn, táskával és trónnal falasaralve — 1 frt 80 kr, dümntoa kftldéaaal 1 frt S0 kr. Kapható a „Baráauti Lapok* kiadóhivatalában (Bedapeat, Űllöl-at 25. axám.) A „BUDAPEST" képea pol. napilap aldfisatési ftd klvéaából átvaanlk a kövatkaaökat: A „Badapsrt* njévkar immár XXIY. évfolyamába lép, tokát ss araséf legrégibb napilapja. Kaiatkaséaftöl tosva folyvást a mnmasMM Kaaaath Lajos 4S-aa aánlóiát lobogtatja, a rasdMMtatles kitártáénál hssáak állani foggatkaaégeért a lailliaágáirt klsdr-faaéraikkait többnyire orax. képvtoaifk iiják, kislak Koaaatk Peraao s flggotlonaégi éa 48-ee párt aialke áa vesére Tárasrovstábns pedig as iradnlam jelenőivel talál-tosik aa olvaaó. ÁUaadéaa két föektaasitft regényt kSsH amelyek kösöl as egyik lnnanámosvn könyvalakban lilná meg. Vnaáruaponként ,Uj«BndnpoatM eimft kamortantiknn melléklet van kossácastolva. B vtoetap talány msgi^tlt köaött aa érdekao klayvokan kivtü, hatonként egy-ety Jóaaiveorajegy, eoraohsUk kl. A vBsdapaalm alkalemmml képekkel naponként 14— IS oldalon, aöt tanepsapskss S4—SU oldalon jelenik meg, tokát tariedalarire sánva asme-köaalltí a eokkal drágább lapakai Mapaskést 4S-4Ö00I kagyja el a sajtót i tgy aa onaáa Ucaltorfedettakb lapja. A .Badapeat" miadaa randea elötaotöja ajávknr egy dtaan kiállitáen éa tartalams naptári kap. A ki tokát kivn n negyvenayoion éveknek ; n kl enaretf a jé laeésyeSel; a kl mindenről kivan akar ártani!v« leaai; a ki klpekkns In asamlélal akarja n nipianemányeket; a U egy etaaé én kitlsöen snerkamtaftt ajaégal akar aNasa): ea ásaaan dl a .BWapaat- képéé aattttksl nnpitapm. BIMtaillit árak j 1 kása I tt aagyedévre I frt Itndéklvntal BaAapant, I? kar., Baraaatyna-ntca A Nvéreel Ismsk Magyai simág atonéfikk né pár e^ dabal lapja, maly bataakánt páratlan gaadag lartalimsml Nagy-Kamzsa raaárnap Zala 91 Hám (• lap.) 1199. Mveabar bó ll-ée I* MBféa klglkl 1 WMik BH. • UtH UC lüllhllin MI kanaattl A Uf ■arka^li.ll n7 Zdiáa, a klrálá M te no MM látott «mii nai aa, aiaaa aara-a»hm« tapake. A lu Unit-— Malter faaaaa a fUulakk InM \|áréa • áfcratea UM MmM ratu ál, kitek aavé- laa huhUM I oaiBlp mmm faMk* aaf ilMifci hiirti kMl a ■■klllmt átaaaa a «aali>a fátgára -slras Mt A H ■aaaét, aiai fali Majrt ttaáar aMkaM kaMafat a mmkaatiltla ■ragt Mi ilawmaalal aita a rá«i .Ftráfaei Upk* alj A ,RfM lupák"-al iilna a)áal\|ak itmáhk eagakaáte ZtHhaláat ára: aatjaéévra i kÍMévn I H ankaaaMaá* áa HaétMealal: jaéspial V- hau Hn It MH, ta ........Hat ptlnii\|ah. IpHO karate, agr 100 knmli, u 100 karate ta a% M karate lakai kát,........ atalaate karaa ártáks pál/v ttat ttattt ki a IwáraH Laaaá" ■iiknallil\|i, alaptea kríllir aJkalaaa aaakaikkaá éa tárták aMflfáaára Oaállá, ákrákkal lUamMUt dkakkal jáljáahalal , t kimallatg. a aaUt 4a kar trátksrtáae teplai kárákál, na akár aiteákaa, akár iwalikkaa ka láraákkal a iaakaáia raalkaaá aralraéaM llrttealt lárgroal A páiráaal ilulilii WlIteM a „SwáaaaU Laaak" faMaalsui má«alkaa IMataik Uaaá. A pál/a-aukák lioo-lk ári jáaaár ká l l» káláiaálk ka, aárt jaH\|áa IffáUal a lap a—tmallaáslkaa. Satepart (KáaMak), KÖZGAZDASÁG A gabonafejet éa a déli vasút A badapeeti ktrttktdtlai tt Iparkamara me«ker»éet intézett a Déli easpálysiáraaaág igazgatóságához azoknak a bajoknak magtaüntttéee végeit, t melyeknek a Dell vatutnál ta téean lipiiztalt kocsihfány ét a vaanii Qzletazabtlysat némely intézkedésének ezzel éaeaeiággö alkalmazása folyián a kereskedők, kűlönöeen a gabonakereskedők kl vannak téve. Aa igatgalóság elismerésre méltó gyor«a-aággal válaszolt a értetl\'l a kamarát, hogy a ktrtekedőkeek állnia tolmáoaoli kívánságát a legnagyobb kéuaéfgel teljtaiieiie. A ml at eltO tőrben paaatao\'t kooaihitnyt illeti, trrt nézve ■tgjegytl at igtsgsiósáf, hogy aat az oettrik éllámvianakon a vlakárok lolytán eloal oti p«-lyamegiaakitáaok te vittoei ennek követkeitébea déli vatutnn támadt keoaitorlédiaok okotlak; részletesen tlöadia aa igiigatóság azokat a kőj£\'nagyon tökéletlen azertzam volt rálméryeket, a melyek a koo-ik befutáséi eddig; két gömbalakn üvege ényból, mint lilét agytzélvéa taljeaea ultetal. verők oia-eaeaek, t at árak inkább névlete«ek. Bata 7 írt 50, raet 6 M árpa 6 fn, btb 7 írt, blkköay 6 frt 75 kr, atb 4 frt 80 kr. CSARNOK. A csillagászati időmeghatározás Irta: Dr Kontúr Béla. Ari alolántaa „Nőnralom* eimfi mérébOi ki\'ft-nik, hogy a görögök a« fi ideiében at otxlop v. obeiitik árnyékának boaezával tartották azámoa a Nap baladé járatát t a taeriat iga< todtak el a nappali órákon A khiaaiak még régebben, állítólag Yto caáazár idejében, tehát 8800 érvel Krientna tzBtetőse elő\'t batzuá iák et egyaierd teakőit a Ntp legmagu\'bb állá* aának, a délnek meghatározátára, melyei tm* pillanat jtliett, mikor at árnyék a legrövidebb rala. A napéra, mint időmérő, reiaiire tökéletes esiköt éa csillagászati alapon nyíigazik, dt mint alább kimalaitadjak, távol van attól, bogy pon-toanak lehetne neve/nt. A napóra leket rítirá-nyoe vagy tetőiranyoe, az árayékot felfogé lemea rtgy lap helyzete szerint a ez utóbbinak elöálliiáaa ifibb nehétteggel jár. A napóra a célnak már azért aam felelhetett meg, mert csak nappal a felhőtelen Időben jelezte aa időt; ét tnaak okáért a flrké<tö emberi elme mát készüléket gondolt ki t föltalálta a vizi órát. Az egyptomi \'Ktezibioszt, egj alexandriai mdóat, tartiák a vizi óra feltalálójának, de ő vaióni-ntll\'g itt tőkélo«bltette oaak. At óra haioalitoll a mi hőmérőnkhöz, dt t mira\'ón a kötik egyen ötlenek voltak, teMale\'lel a letolyé ria-mennyiaég kitkbbtdö nyomá>ára. Rómába aa első riai órát Jnliat Cieaar bota magárai. Aa Időeiéréert a víznél tokkal alkalmaioeabb anjtgaak látatott t Mnom és ttáraz bom >k i igy találtak ki kéaöbb t homok órát. Pertze, ez AUt pedig a ri\'i óra, hátráltatták, a melyek taonbtn et idő sieriutime\|Jtk && által közlekedtek t tt Urea edény a már megszűntek ét így a forgalom lebonyolitáea homokkal telt alatt álloti s a külső falu >, mint a vizi óránál, vonalkák jelezték a homok I felhalmozódáséi, melynek magassága bizonyos ídöltriamnák feleli mag. Ht a íelső edényből , minden homok alápergttl, aa órát egyszerűen megfordították. Atn\'án snlyok (pondért) állal mérték az idői t ily érát készített egy Herbert nevű saer-I telet 996-bta ki kéaőbb II. Szilreaster név moat már rtadaa kerékvágásba log jntni. A fararlerél-másodpéldánynak aa áru átvétele n\'áa való kiszolgáltatása iránt nyilvánítóit kiránalom tekintetében ntal at igugatóstg arra, bogr aa Szletazabályzat trrt roattkozó 65. §. 3. pontjának alkalmazhatósága a filDgytleli hatótág engedőiméhez van kötre ét megjegyzi, bog ámbár batoaló imézkedétrk tekintetében a Déli vaaat_____________ valamennyi vonalára, tabtt aa oeairák vonalakra 1 ptiar apostol utóda tett aésre is egyöntetű eljárási tzokoit követni, a Azt a felfedezést, bogy a tuly tléaaálláaát jelen teetben t magyar kerrakedelmi világ érde ingával lehet azabályozni, Galileinek kő«önhet-kében aa elri állásponttól az igazgatóság eltért \| jg^, ki a pizai egyháznan lengeni latta a csillárt ée a kereskedelemügyi tálniszlerhez folyamodott)a ezáltal figyelme.sé teteten at iugalenrét tör-már ta iránt, hogy as űzlelazabálrzalra biraiko- Tényeire. Htyggent volt aa első, ki 1667-ben zoll pontjában foglalt halározmáoyokai aagy1 ingáa órát a nemeokára uiána Hille Péter to-koeaissűkséglet esetén s koosirakománya teher- j jktdtd uebórákat késailett a m i már minden árakra aétvt a magyar forga omb n ét i int- 1,1,01a gyermek tudja, bogy az idő méréeére gyar-osztrák lorgtlomhan igénybe vehetae. c«ak motgás ét pedig tgyenittei moagás aaol-Asoakivll a kamars egyik további kívánalomnak galbat. teljcitbeiés vegeit kérte at igirgitóiag t ke-; Azonban, midöe az atazironómia előbbre ht-retkadelamügyijminíazternél, hogy as ü\'lelazabály- u^l, nyilvánvalóvá lett, hogy a nap sem eléggé áat 66. §. 4. pontjától tllérőltg a vámküllöldre alkalmai aa idöinéréare, aém pedig asért, mert rendill gaboaaazállitmáayok ét örltméaytk ez a fod körűi való iátazólagoi mozgása nem erőttbb kivilel idejében toron kívül továbbitlat- j egyenletei. Azért t caillagdtk, műegyetemek, Kyaaanak. A lehelő elnállitátig bertkiározát grogrtfiai intezetek óráját otm a nap, de aa végett átvett árakén fSlizámitoii fekbér tekintetében nyilvánított ókejtáara nézve megjegyzi at igizgltósál, hogy t fekbér tzedeae az üzletaza-bélyzal (6. jj.-ának 1 »s 2. pontja, ét 1 dij\'tabáa I, reazének £. azakaaza H. fejezettben a XI. pont alatt foglalt balározmányok érttlmében fog-etrényeten línnsll; mii.ditálttl jogi álláspontjának fönnlartáaa mellett hajlandó ti igazgató aág a je\'en forgalmi zavarok idején a hosszabb álló oeillagok\' szerint igazítják Tehát meg kall különböztetnünk napi napot éa etillagi napot. A napi nap amia idő, m«ly nap-korong köaéppootjáaak egyik feleö dalele-sétöl a következő felsó deleléséig foly le. Ctillagi nap pedig aa az idö, mely raUmelyik álló caülag ket egymásuUui ttliö dttltee kötött telik el. A napi aap a a csillagi nap terméazeteeen raktározásért, melynek a föladó nem volt az oka, egymástól eltérők ét pedig a üdllag idó a nap at ezért folytmodó ügyfeleknek f fuvarlevelek: jja^ víszonyitja majdnem négy percei homibb, alapján a föladásnál fizetett fekbéreket viaszaié- a miaek oka földünknek a nap körűi való \'rileni. A mi végül a azéktalthérvári állomás mozgásában fekszik a tz nem egyenletet. Atonban raktárainak már reggeli 7 órakor való kinyitáiát \| egyenletesen mozogna is, akkor aem rehetnök minden tekintetben pontos időmérőül a napot, éa tz ottani rakódó helyeken való kezelasnek ugytnakkor vtló megengedését illeti, az igazgatóiig erre nézve it megtette már a megfelelő intézkedéseket, habar a téli hónapokban, azazokU t-töt kezdve a raktárak egyébként mindenütt oaak reggeli 8 órakor nyittatnak ki- — A labemaAatetril. Teljes dafoute állott he; aa árak oaponkiat tetemesen hsnyet-anak s ma már a baza 8 Irt alá sülyedt Az mert látszólagos utjának a vetületei as aequatorra nem volnának egyenlők a ekkéni a valódi napi kapok, melyek 24 óránál majd kurtábbak, majd hosszabbak, a közéletben használt óraművek jtráaa^merint mag nem határozhatók. Asért a oslllagftwat aaerint egy olyan napot kell képiilni magunknakp mely egyenletesen futja meg löld-körűli Iktaaólagos pályáját a az igui nappal egyidejűleg leledzik a földközelben t a föl l«e-raíban. Aaeekaa még egy ay Tail atkéeaa alat, mely az elaő nappal tgyiotjűleg ka.tdtoa ke-raeztál a két napéjagyaeuaégi pootoa. é m iltl megtiünik tt a zavaró egyenlőilaeeég, mely mint amliiettik, as equátor e a lAUzóUgot aap-pálya Itrde belyaetékól atármmk. Azt tz idői, mii t vatóaágoa nap jelet, leké\' á valóaigoe napi időt matatják a nap-Arák, míg éráink a máaodik kőaáp-eap aaérmi raeaak tt.bályotvt s jetiik azt az itft, mely aa eayae-liiöbta mozgó képzeli napnak kát acyaáiaattn következő delelése kösöt elmnlik. Óráinknak hátramaradtei a csillag-idő tterint mindig állandó, a mennyibén három ptroet 66-909 másodperoei laasea kL Azt a küldebeéget, m«y t vaódi t a középnapidő kőzött van, időegyenlemek levenűk Aa már moat a kérdáe: mikép <■ •aabályee-hafjuk a középnapi idö •aeriat iáró óránkat a iltagjárta szerint ? Xiképen érhetjük al azt. hogy óránk, midőn a középnap delel, poa\'utaa 19 órát muiasaon ? A feleleltet Ölben, úilfagáazatboz értő brémai orrot tteriai a következőkben foglalom össze. Egy kia távcsővel möaftlak délre eaolgálé ablaknak fájára, azt egy kie-4 met»zebb fekrö tűzfal v. kémény keleti izélt fele irányozzuk egfigyeljűk, mikor egy csillag a tűzfal r. kémény mögött eltűnt. Másnap iimét aat ceele-kedjük. Ka at idö bárra perccel ét 66.909 másodperccel keretebb, ragyie U óra M perc 4.091 mpercet tesz ki a ennyit kell óránknak is mnÜlni, a ba kereaebbet mutat, akber Óránk kéeik. \|A mi a délnek pontoe megbatározáaát illeti, Aránkat egyszer szükséget a földrajzi intézet vagy a műegyetem órájához igazítani. Már most reg/lk fel azt, higy a Wegt nevű elsőrangú csillag a Lyrában ma csebőrank szériát ll óra 89 perc 16 mperckor a kémény mUől eltűnik aa óra ekkor hibáz 46 raáe idpercei. Akzor másnap ette a We a csillag el f f tűnni 11 óra 89 perc 16 mperc -j- 0 46 inp-src -f- óra 56 perc, 4,1 mp irckor, mely öiauegböl 24 órát leronrán, 11 Ara 16 pwe ét6,1 mpf«ti kapunk, ez a csillag eltűnésének pontot ilaje. A köret* kaaő nap haaonló azámi\'áwa 11 óra 99 perc éa 9.2 mpercet kapnak a eaekkai aztén iaaae ktll batontitaunik aat aa idő\', mit órkayoa é-a-leltűnk. Haao lóképen végezik a budipari leehaikáa aa idő meghatározást, természetesen tiaom, egészen pontos etzközael, a pókhál.Vszikakkal fölfegyverezett átnevezett passage-mBszerrel, melyet Römer OWaa dáa csillagwz talált fel, ■elybez a falat as illető hdy"délkörében állilják fel. Az észlelő több etil ag átmeneté1 <igyeli mag t abból középszámot vesz t az időt oly pontosan határozza meg, hogy e mátodpercnak századrészét sem hibázza el. Sgyébiránt a nap felső dsleleti pou\'ja délvonal segélyével oaaretőleg könnyen meg-hataroaható. A déivonal a mi Ittkörtnk ée d llöok ezéti pontját köti össze. Énnek meghatárjánUára vitirányoe síkra kört rajtol a nk a annak /közép-pontiéra a kör átmérőiénél kurtább falókat belyezűik, mely a síkra\' merőtsgeaen pálcika árayéka reggel túlhaladja a röyidűlvén, att agy pontban kéaőbb é arnyek kéeöbb átég rövidebb teez, d hosezabbodván, a kórt lámát erin<s^J[logia. E két pontot egy egyeneetel őtaaekBtoljak a felezzük. A Itieaéai ponton t a kör kUbpoaÜáa átmenő egyenes vonal a kiránt délvonar, midőn tehát aa arnyak eme vonallal öeszeesik, akkor a valódi uapi aap 12-ik órája vau, mely négyszer egy evben u. m. ápril 14., jaeiaa 16., augoaztua 31 és dsoember 24 én agyea a közdivatu órával. Török meo tetekben a dél meghatározása a a azarint aa imádság idejé tök megállapítása* ma la akként történik. Mindenesetre fontos éa a va«iak életébet koruakoe tt egyseget aoaa-idő, mely 1891. ér okiéber elsején Európa öe«aeé vonalain életbe lépett _ Mit értünk az egységes zónaidő alatt f , A föld tel van oeatra 24 idő-övre azat zónára, melyek at abo szerint aeveatetnek, kivé vén az elaŐ zónát, mely aval ietöltetik e melynek közepét a greenvicht délkör alkotta.\' A második xóna keletre esik öreenvichtől 7 30" és 22\' 30\' között t ebbe tartoaik a Németbirodalom, Dália, Svéd-Norvégia, Svajo, Magyarország-Ausztria; Szerbia ét Monteneg^o. A harmadik öret a 30. délkör fogja meghatározni t iát tar- Itgjobb MmUflpik, iiMklTáftt, répa v Acók, kukorloia-mon totók, darálók, örlö-malmok. piayton V mtxógaidasági & Shuttleworth q mezőgazdasági gépgyárosok "e) ffiíűapest Váoil-körút 08. il által a kgjutányosabb árak mellett ajánftataak: Locomobil és gőzcséplficíp-kMetek \'Í^JJ,^ larábbá Járgány-Méplflaóp&k, léima o»« ui-\'.t. lUüliórostak. konkolyoxók, kanálé-( aratáftépok, »<«nfu:yQ)iSk. koronák. mmátm ímgrm ét tér min ti hli Úrim tL I li S-vaat akék 4» minctn tgytb tfa>d&áft tépek. Lincoln! töraagy árunk • világ legnagyobb locomobil" él cséplőgép-gyára. A borárak emelkednek I Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. ■ - f p m \| eleklrt-lfflialkal Molnár es \\ arsa— Ütplatllánakflfe NAfiTKlIIIMA Takarékpénztár u, • nagykanizsai Takarékpénztár palotájában Yaa atartattéak a a agy érdemli ktaáatáf tadomáaára koaai. ■l—riat Elaktro ttohnlkal ét meohánlkal gépjavító műhelyünket és raktárunkat A BAirkMliM Takar^kpéaalár palal^áka hHjtalftk k Elvállaltak vl lanyvlláa ttáti béraadtm tket a Mett agyagiét. ttrráay áa •latrát aaerint a le\|aértéktTttbb árak mellett, továbbá kétaiktak (Tilfki) táv-battáH, báli aftrtttay, téaatárévé kéeaOlékaket, latetl ajtó át ablak biateaittkakat, villámkáritétat ét miadea t aaakmáka váaé dolgokat Elvállalták ktrákpár, vtrráfápik áa styákk asskaslkal gégék javMaát, Raktártt tartsak ino lámpákat ét egvibb vUágháal cikkakti, valamiat a tol bitorolt kellékeket ét tatktl a Itftktább árak atUttt árarftML Mlaéta általiak kéaatati tárgyári bemetátakért kát ávt )átállátt vél* láltak, m-l A a. é. klaSaeig iáivá pártfogitái ét biaaiaát kérjtk, aély titttaiatt MOLNÁR ét TÁRSA )Az osztrák csipőgyárak a bőrárak rohamot emelkedése folytán kénytelenek a cipö-árnk árait emelni. Modlingi ciipBgyir ason helyzetben van, hogy eddigi olcsó árait további Intéakatíéilg MÉG MEGTARTJA éa a nagy érdemű közönséget gyártmányai vásárlására kéri. A NADLIN«I C1IPÓ«YÁH w-i NA«v-iU]viiaAi néftJA, Zála 91 ttám. (7. lap.) 1899. november Jé 181* T veiéit azóbeii sérté<ei«a (ölöt össinte aájnálao- Díóakái községházánál Hoffmana 8oma kautháyi mai fejezem kl a a nevezett úrtól ezennel fértia- lakóé leipereai ügyvéd vagy beiyaUaaa k6tbtttilé» aan bocaánttot kérek Kohn Adolf tel megtartandó nyilvános ártaréaen aiaáat* lof. Kikiáltási ár a ttfttfbb kitatt baeaür.N Árverezni kívánók tartoznak a beeaér M>V Ktbi «• Ucktttktla tét beltagja ^ készpénzben vagy óvtdékképat papírtat a ——I kikQlcKHt keséhez letenni. Keit Nagy-Kanissán, a kir. tvaaéá miét w. halóságnál 1890. évi szeptember bé 11 napján. ÖOZONY. ktf. tvaaüd a&átt Hirdetések! .Nagy-Kanit^a vaaAvntp to nik: Oro«eoraaág agy rétit, ftoaánls, Bolgárt a, T riíkurt\'ág a agy rátét. A negyedik rónába rtnrk : 0ros<- ét T^rokortgárf löboi réaze et tie porro • Aa rgyee sóoi\'erüleiaken csak la egy ora fcQlÓnliaérf van é a peroek, másod peroek mind ugyanazok. Ugytnia tudniillik a fold 84 óra altit fordulván maa tengelye körül, 24 Ara altit 860 leknyi u«a» hagy bátra a a astriat Ő00:24 • 15 luk eaik egy <rir«. Aa egyaégea idó tt imája Amerikából, Dowd, aira\'ogia tanártól aaármaaik ét KOaép-Európában Oppolor bécnl eeillagáea, illetöleu Bohrán) Kóbort hoztuk aat j»va«lstba. Sandítod Fiam-nnng, a kanadai Paoiltcvasut főmérnöke, vitte as eesaét a ayakorlst taréra. Aa tgys^ge«* Idő haladáat jelen\'.föle mozog a nagy léptekkel balad a kor. NY1LTTÉR. Henneberg-selyem 45 krtól Iá fin a» krlf •aéttraakatt — otak akkor tatáéi, ba köt tallta gyáralaibál rtaétllatatk, — fakata, Itbár éa aalaaa, — a laféivtitaabb nlvét, wto ét alatáttlbaa. Prlváá^fb* gjtaaléttk pttabér ét váamtttNt, valamint báabta átáll Iva, — mltlákktl n4í\| p«ur«r4al\|Aval kllltatk, HBNNBBERQ 0. selyemgyárai (et. ét ktr. íévtrl itállttó) Itrlakbea. (1 Mtgy ar lavtlttét. Svájcba kétattraa lavélbélyag raiuattaá Nyilatkozat. £n aluliról! Kohn Adolf ezennel kijelentem, hojty a Welliaeh k\'árkuaz uion Kohn Odüo ka-lapktretkedó aegédjén as 1899..évi aeptem-ber hó \'20 An d. u. 8 órakor a nyilt utcán eikO-l 6778/Ik. 899. aa. 887—1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi. osztálya részérGl közhírré tétetik, hogy a ketilhelyi takarékpénztár részvény társaság-vegrchajta t ónak (lombos látván végrehajtást szenvedő, dióskaii lakót elleni — 148 írt IŐket enuek 1899. évi máre. bó 19. nsplától járó 8%-oe kamatai 3 írt 76 kr, óvási éa kóz\'eai \|i vAUódij, 12 írt per, 10 trt 85 kr., végrehajtás kérelmi 11 Irl 56 kr., jtlto-legi, s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási Qjyében-a Itnn\'nevezett sir. Ivaaék terü-letéhea tar oaó a dióskáli 256 az. tjkvben + 669. — hras. alatt (elvett a 18 írtra becsült ssegfalusi hegyi berek,—uason tjkvben 4- 671 hras alatt felvette 86 írtra becsült sstg\'tlusi hegyiberek továbbá as ungjakabíai 19 s. tjkvben + 91. hras alatt lel veit, a 12 írtra becsalt alaó uagi hegyi ta6H6, — uason íjkvben + 28 hrss. alSu felvett t 270 írtra beetOlt slsó ungi hegyi ssöllö éa uason tjkv ben -f 26. hrasám alatt fel vett a 10 írtra becsült alaó ungi hegyi asflllö IH99 évi deea. hé 9 lk aapjáa 4. f. lO értker Kérj 6 t/^D^y (onh\'itrfttgtl a ^ fflCiyi&vmi tfUéghlfü spanypt és piufií j Shcrry 1 IS Wpor i Malaga I Madeira Tarragonastb- lili MS! Küp>hiitók ÚI tűn ficamaié M aiÉiÉr fSéttfr m atmuft k<rskdi+ itkb/a, púJamvU poharanként i u eiőkélcN) uAJMié ^n^bkhh I Kaphatók NagyKanizaán: RÖSENFELÖ ADOLF és flA oénéL Itagy-Ksniaae vaaámap Zala 91. szám (9 lap.) 1899, oovemjter HA \|\| •IR€EI VAKHÓtiÉPEK nétkülftzhetlenek a háztartásban ét ipirowjkiuk llNOER VAIlltAUfcPEK mintaszerűek azerkezet és, kivitel tekintetben, liaiCIDK VÁKKÓUÉPEK minden gyári Özemben a legeljedtebbek. IINOER VAKKÓUÉPEK a divatoe mOhimzésre k legalkalmasabbak. PT Kjtilu «kttUi t ItntM BiUaiéibM. \'tl A Siuger»tártiaN»g varrógépei világhírűket kitűnő minőségüknek <t nagy munkaképességüknek kOszönik, mely kiváló tulajdonságok a Singer-lársatág gyártmányait mindénkor kitüntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az összei kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legigazabb .és legteljesebb biztosíték azok jóságáért. Sláger-egktromotorok kiziróUg virró jéphijtisrx mladtn nijjiijbia. SINGER CQ varrógép-részvénytársaság NattyKaaiita, Urák Errsaeflár 4IO asáar Z Ili J h UJ I N o J ¥ j M) étptltM idrtri taaittet, Maltilw, Ittmntrr taeirak it »«•»» álul SO it itt tjinlra, thrllialutlannl aa ANATHERIN ér rpp J. tl. a. U kir. ed». fogorroatdl BÉCSBEN. Ongtkbta i I. IS. II - f. - »0 S-l.pO ktiit mladtn aail és fafbaj. foa-fajaa htntstatlaa lakallat. laaa térik tllta, aroabiU a fogbuit a fogtkat Itgaageaasa borié ipaigktn lartji, t rigd kitalliktt oirgdrjt rotbidti tllta atk. Fogpor M kr ; iaatktrin fogpiHta Irtgiat I Itataikta 10 kr., ctomagban aa kr., fogplomn M — Illatot atriayaappaa bdiHtttiilaniigj tllta a# kr. Főraktár Nagy Kanizsán: ■•III Cíjuln gyógyszertárában a „ZUfTiltthot Caak akkor Talddt, ka drtgban mint a atlltUli kik dakivel Iraacia ayolrta it araajayfla A LEGJOBB SZÁJVÍZ petInovitm METROPOLE Szállodáia Ki akar 400 márkát] Budapaat, VII., Kerepesi ut 58. szám A ktltt! it a/agall pályatdvtr Maelibea, t tti* ktt-förin* Itgforgtlauabb I tlrit. Vlllaaioa ratat minden iriaylian US eltfiaaaa butádnál! aaaka tillaaaa TlllfUiml ia kdtpoatl fltiaMl. Üeteilj-fOlrotó (lift), fürdők Suba-árak 1 Irt Wkrtól btltirtn »l liaot tIIA-gllatt, Ultot it kloolgUiet. A millodibsa ditttt ittana it káeibia vu, atlytk UIVIII. A. ur aa Onzigoe-Kaa Ind Ttudiglftjiatk volt UrtttUjAa-tott. taidloaariat a balatoallredl grdf Keattrkiay-filt tailli birldjt raatiiaa altit állatik. — Zlttai koa/ka, legjobb italok it a kiret PILSENI SÖR (Urqaell) kapható Itt peatoeaa kltaalgilea. Eaténkint kitűnő oxigányrene I baronklnt ktuajrea, lltalMtigina ia rítlko atlkll ka-I raaal? Tadaata darft aaonaal ltrilMly«g»tl Maa> I ralrt V. ai ta alatt It t. 1«\|uaa. kMatW I irodiral, LtlpeifUadtaaa. KLTTHU szépítésére ós finomítására a bőr ápolására Pud így Julim <irn : I /ormi 20 krajctilr tánvétttfl vagy az \| öászég előleget bekül-dess uttn ittldeiik. W Irgtliktlibb SIMaSkt. hal t. UkraalgA ftKIH « — Ftkir, rdataaala. it targa — ncjlltg aitljiilt tt ajialva Dr. Jolii 3. J. Ut. Kir. taair Utal IMaatava. KIN mer a levelek a legjobb kftrAkbítl minden tiohoshus % ■ellékel ve vannuk. tt A TAUSSIG QOTTLIEBSI il Eitőrrndü hazai 9jidtf«(f»jf. Migit csak legjobb a mindsnMII Hf\' ható piumei kir udvari tallaiia-aaappau it lll»uiaer>gyir Bicebta Fbrtktir: ttÉt a, X. Wolluilt S. Hapbaló a legtébb lllatazcr- KjOgjazerkereake- déabeu éa gyógjazertArbau. X.-Ktaliata : Ali éa BObaa Keleti H Jlor éa lirelner Oynla eégekuél. s Hirdetések íi^bijkws ii kusa^ attvcb {átvétetnek a lap kiadóhivatalában Ng\|y<Suliiii. Mörathon ff ezen kitHaO rioliAnykeverék ailadenlltt kaplialá. Gyári raktár: Weber és Tsa BpestVIII. Erzsébet körut 19. NAélT.ltAIIIBaAlli MARKBREITER L. urnái. A „mürMhon" röptébon meghódított ■letet dnhányiót, aert i dohányzást Igen aftatai-Ittti ttul, a nloolln hatását elveszti it meguoMt esetében aUklHiktlallnae válik. >1 Nyomat >it Kiwbel Fülöp Uatulaidonoetiál Nagy-Kauiatáti 1899 ~ \' - T ^ " l V Huszonhatodik évfolyam 92. szám. ■sttktasMiét tiimMi ipiin n«iiiii rn«r k»»»»- kansfcaééaikaa. iruknai MM npii kiit i t 4-t in Mai Ma latiandé a lap wlkmt riwén i jtlsdaa klalaaiajr. tol: fWf klajrr. XUMkI(\|t ii«i»iiiiiii!%iír kanskattaa. ZÁLÁ Politikai lap. Megjelenik MAQY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökén. KLÓraaria iaic: K\|Íb in* I* kanta (< ftl — W. ruém $ kantt (Z ftt - fer. Oegyadim Z korona (1 M 60 kr Nyiürfr pátítaon 10 tollár. ElMsaléaak, ralaaüat a kin faaatkaaék Vtaakai PtHt kf J ikafc Siraaatatlat laaalak eaak taaart taak bfil kpAiktk é. ZRN Min M >I^IÉ» Nagy-Kanizsa. Ití99. Fslslit iiarkaaiti. laaltr látitr Siarkantttira: Bévéaa L^\|aa. Csütörtök, november 16. EgyesUlt erűvel. * A borsodi Gazdasági Egyesület alapszabályaiban kimondotta, hogy a főlmivelés ügyi kormányzatnak a megyében működő közegei hivataluk szerint tagjai ai egyesület választmányának. Örömmel tapasztalható hogy az az irányzat, mely a borsodi egyesület elhatározásában nyilvánult, hova-tovább erősbödik s t gazdatársadalom és a gazdasági igazgatás hivatalos szervei együttes \|összhangzó működésre törekszenek mindenütt. Ne kutassuk most: mi volt oka annak, hogy sok ideig nem igy volt s hogy az igazgatás külső közegéi, a társadalmi egyesületek -nem keresték az együttműködés módjait; - azt se keressük: kinek, mdy tényezőknek érdeme az, hogy ez a helyes irányzat egyre erősbödik: ezúttal csupán arra akarunk rámutatni, hogy az együttes, összhangzó működés nemcsak a hivatalos közegeknek ad módot arra, hogy feladataikat jobban elláthassák, nemcsak az egyesület vezéreinek s tevékeny tagjainak ad módot arra, hogy közérdekű terveiket kivitelre juttassák, hanem általában előnyt biztosit az egész mezőgazdaságnak, mert becsülése, a közérdek őszinte szolgálata az. természetes, hogy ott, a hol a társadalmi a mi eredményt biztosithat az együttmükö-és igazgatási tényezők teljes- összhangban dés egész vonalán. Erre pedig nagy szük-működnek a működés eredményesebb, ség van, mert külön-külön nem sokra megy maradandóbb, sikerekkel teljesebb lehet. se az egyik, se a másik. A társadalmi rafl* Ezert kell örömmel üdvözölnünk ezt az ködés a hivatásos, szakértő közegek támo-irányzatot, mert elfogja a magyar mező- gatása nélkül a panaszkodásnál, az eszmegazdaság érdekeit megfelelően kielégiteni termelésnél tovább nem viszi, a hivatalos Természetes, hogy a társadalmi és igaz \|m0kfldé8 m<* tóraadalmi né,k® gatási szervek\' együttes működését rendele- akta marad- Pcd« nem onMn * tekkel, meghagyásokkal biztositani nem le- ak,ára> hanem ,cttekre * a,kotásokra W het. A kormányzat irányi adhat, de a ki- "ükségflnk vitel, a njegvalósitás az egyesek dolga, azl Ugy látszik, hogy a fejlődés folyamár egyesek feladata. : eljutottunk odáig, hogy ennek az együtt A gazdatársadalom egyesületeiben min. működésnek a szükségét, a melyet n kormány denütt meg kell érlelődnie annak a s a tinu.dalmi tevékuiyséfc üényta* meggyőződésnek, hogy ai igazgatási szer-1 ^®Ponlja\' eddig tis hangsúlyoztak, tm vek velők egy célra törekszenek, - egy cél ro az utolsó falusi kisgazdáig s a legalsó I érdekében dolgoznak,—viszont minden igaz- megérezte mindenki, gatási közegnek mindig szem előtt kell tar- ,döbe ker0lt. a mi8 «» irányzat dia-tania, hogyha a világ minden rendelkező dalmaskodni tudott, de megizmosodása aa-1 hatalma kezében volna is, a társadalmi te-}"41 teljesebb, mert nem mesterkélt vékenység támogatása nélkül, kivált gazda- Igazán az öröm érzete tölti el az em-sági téren, semmit sem lenne képes meg- ber lelkét, ha látja például, hogy sz állat-valósítani. tenyésztési felügyelők s a gazdák között milyen A felek kölcsönös bizalma, egymás meg- kifogástalan együttműködés van minder. TARCA. Sirva kelek ... ~ Sirva kelek, sirva hajtom Hyataloaira (ojtom .. Xiaayak kOzitt •■lagataai. A ta Uaa aavadat Vaastatt Sávit gjkiaol nivtn, SaldopifoB ilrmtoa... Mikor tataaa Bár hlia la, Ta caaaitaa kis atrlialoa ! ? Sírra katak, lirrt ka\|tom Njagalomra fej«aat.. Haj, aaak atjaatr oaikolkstaim A ta ktoai kaaadatl alapadna aaemem i öajja, BáaatblM aaataaa ; árva lalkaa nkkor raád ülik ildiat Boa\'laaa! 8Irra katak, ilrva bájtom Nyugalomra fejőmet.. Taktata rtám kis aagjraloa Ka iSad la a maiadat 8aip aaamald lagaritdl Ibfdsbbaalk keMam; Elaltatja Maatomat, Majd aa idea auraiam I A kanári. Kőrmeiuly Pál. 1. Csapé Faliné a hónap elsején jó vacsorával akarta meglepni a térjél; a legkedvesebb ételét válaaaioita ki. Az ablakhos ült és sűrűn ki-kinézegetett, hogy nem jón-e as fl rossz Palija. A hivatalos idő után elmu t iélóra, egy óra, de csak nem jött. Pedig milyen bizonyosan megígérte, hogy otthon fog vaeeortlni! k égtem jön. Bizonyosan megint kompániába keveredett. Egy ideig caak türelmetlenkedett, nyugtalanul járt kelt szomorú magányában a szegény assaonyka, végre sirva lakadl. Elgondo\'ta, hogy ö milyen szeretettel, hűséggel ragasikodik férjéhez, otthonához; milyen oda* adó gonddal iparkodik éd«hé,boldoggá varázsolni azt a kis fészket és férje mégis csak kerüli; nem találja meg a valódi örömet, boldogságot otthonában ; hi ba van hát minden szeretet, minden hűségi Csendeden kopogatott valaki az ajtón. A szegény, kisirts<emü asszonyka zavartan kapkodott ide-oda; sietett fölszántani könyeii, csak azután mondta: — Szabad. — Biró Pista lérjének egyik hivatalnoktársa lépett be. Csapóné mosolyogva ment eléje, mintha ctup., derű, csupa boldogtág volnt élete. a -- Megint ctak egyedül ?—kér drste Biró. * — Éppen férjemet várom hsza - Mot dia Ctt, póné.—-Bizonyosan sürgőt dolga sksdt u\'közbei máiként már itthon vont. — Hjah, kedvei nagysád, a férjeknek Igeii sokszor sktdnak sürgős dolguk t hason kitűL Cttpóaé ugy len, mintha nem értette volni meg a metsző gúnyt, mosolygósxemmel néselt .. remekművű kalitkára, amit Biró Pista tartott ke sében. — Mi ez? Talán csak valami madara> vett ön? Biró fölemelte a kalitkát, liyönyört harc, kanári volt benne, télénkan meghúzódva. — A múltkor nagyaid tat mondta, h< gy éde-otthoaával, ezzel a boldog tészekkel egészen mtt elégedeti, cenpán egy htrci kanári hiányaik belölt Ha meg nem sértem, hoztam egyet. As asszonyka boldogságtól ragyogó kék szemei a kanárin laledle s alig bírta elrebegni kő«6-netét. — Igazán szép. igasán gyönyört. Da Isleneni mivel vissonozztm én önnek ezt a szép Ugye met. Egéezen zavarba ejtett. Biró Pista megragad\'aa piruló asszonyka be. lehér, bársonyos, meleg kezét, torró csókot lehc l rá, ét meghatottan mondta : — Boldoggá tesz, ha elfogadja. 4Ilim! képes levelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékban ^o. ^ .icapliatóJc FISCHEL FÜLÖP llMiái N.-Kanizsán » V Legszebb ajándéktárgy. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 92 szám. (S lap.) 1899. november M 16-án kérőéiben, vagy ha p[ a TBT~ felolvasások, aáHátááá ét lilulpo\'yo^ita reá nézve meg volna kábá szorulnak védtleart a^ok,» ki*, mt ■anfolvamnlr mtmmM éM „ ^k., , & » ■»<»« ««»T sltektatve • említem, íö-z.bad,loi.«k * .agukra tantoiyamok szervezetét nézi az ember, a \' .. . btgy uok ; mert a gazda, ha aé* oy értelme., hol az igazgatási \'szervek a közigazgatási tk,d4lf°41\' * «• Lm_, * * ... , , - féleg arra valő, bogy az amúgy is zsibbasztó j k<pe, ,tóri,j. M öaszetartátbaa r-jlik a ltgoa- kozegek s a gazdasági egyletek együttes p^ogyj kt\|yM( megJ,bban megnébeziiteaték.,gyobb eilentailáM éa alkotó eró tőrömmel működése valóban páratlan sikert ért el. Most, s mikor oly kedvezőtlen a pénzügyi hely-1 kon tstállialjak, bogy as egén világ gaadai ke«-A főlmivelésügyi miniszter minden in- «.., .zárnak órfui aranykéuleleket a rXkZfTJt^lV^ táikedésébói kitetszik, hogy a gazdaközönség «"k hozy mén ezzel is megoeheziiték , DghélM(\|sk dac4ri fa,u;ko«ák s mivel >..ost egyesületein! komolyan súlyt helyei. Viszont » P1,c »>®JlL\'«- Ogron \'kérdésébert lelhivta a Lar a b.te uóvetkewtről taóló törvényila »i ,, . , , , .. .. , u ..... kormány figyelmét, hogy tekintettel- arra, hogy; tiVvéuybotár utikts megalkotta, a bilel-isöreUttti látjuk, hogy a legtevékenyebb, legkiválóbb u wi\|r4k iJll\|intdteigJ bixoluág határozata! tltkiliea .ég ez olyanokat! ia sz.lonképet let., egyesületek mindenütt jó példával járnak ful;láo jiagy.rórzág is megakadá yozlatik ab- ■JJj ■»« vele loglaikozai, mert azt elül az együttműködés terén. , ban, hogy 1901. jw-uár bó l-é„ az Osztrák Ma- jÍS,a rtl>" "tm,\'e . „ . ........ „ .. , . ,.,,,..„, ... A ami a „UnaJalni programonnau" i«, a Mindezekből joggal kővetkeztethetjülf, gyar Bankkal szemben elvállalt kötelességének g jíémetomígban 3 év ota áldá»»»it hogy az együttműködés íltalános és maradan- •\'•>!«\' "bessen, a péozügyntiniszíer sürgősen Bnk5dő . IsIum \|ólét emelési bwuitssg\' lörakve-. . • „„íiL^ini, intézkedjék as önálló magyar bank felállítására.iseiből is kiindulva a a mi bazai viszonyainkra dó lesz.—De még azt is remélhetjük, hogy \' itl(erMllációii JL MV . ^j,,,.,,,- alkalma.,., fölállított..: tart jtl.....lé-éra az igazgatási közegek segítő működése folytán a gazdasági egyesületek is tevékenyebbek lesznek. Ugrón interpellációja alatt ugy a minisz\'erel-. . -. . , , - nők, mint a pénzügyminiszter sűrűn jegyestek L^jjj? J?™U,ok,t ko« de egyelőre nem felellek az interpellációra. \| j. x köz-égek mint erkőle-i testületek érd«-Msjor Ferenc arra nézve intézett kérdést \| kében hasson odi az 0. M. ö. fi. és a Gazda-Ht ott örvendetes jelét Iájuk már ennek kormányhoz, nem volna-e htjlandó befolyását szöveUég. bigy as itala rési áa fo;y**Utiadók oda érvényesíteni, hpgy a Magyar Vörös-Kereszt- I »«««• községeknek ada-ezaak bérbe, o i . i l»u:«. üi L H . j„ . sí; .1 í" A szövetkezeti eszme « lehető legnagyobb IgylinrSIHjJi égy .egélykollonet a délafrikai \\mkmm lorjeHllendő minden irányán, de harctérre. i navy kürültokiti éssel, bogy a kívánt eredmény Az ülés elején Hcgidús Sándor keréskedelmi \| valóban eléressék, m?rt aem az a cél, hogj sok, is, — bizonyságul annak, hogy az állami igazgatás közegeinek tevékenysége és a tát sedalmi tevékenység nem zárják ki egymást, ellenkezőleg egymást kiegészítik, erősitik s igy viazik előbbre a magyar mezőgazdaság ügyét egyesűit erővel 1 Országgyűlés. Mav. 14. Rövid ülése volt ma a képviselőháznak. Az Stés napirendjét — a póstatakarekpénz\'ári palota építését és egy helyiérdekű vasút engedélyezését minden vi\'a nélkül tárgyalta le a Ház. Érdekessé tette azonban a mai ülést Ugrón Gábor ialerpellác-ója az osztrák államadósságot ellenőrző bizottság „(rátájáról": Ebben sz interpellációban Ugrón az egész ,Ház ostiatlsn figyelme kőzött utalt arra a folyton tapi«z>alható osstrák eljárásra, melylyel odaát mindent megakasztanak, a miből Magyarországra, ha cs<k képtelt előny is, származhatna. Hét éve, hojy a magyar országgyűlés megszavazta a valutalörvényt, de at osztrákok magatarláss következtében még agy lépéssel sein haladtunk előre, hogy nekünk is olyan értékünk legyen, mint Európa legtöbb államának. ezt miniszter a hazai-lpsrnsk adandó állami kedvíZ- Lde bogy jó ,,föv\'U."el;k )-«k; tttaé-; , .1, t llyasaa azarze^t ttp<t<U>atatm nyomáa a téran ményröl ét Lakács László pénzünymiuiszler t magyar-horvát proviZ\'irium meghosszabbításáról nyújtottak be törvényjavaslatokat. \\ szociális kérdés éa a ta\'usl jólét emelése. Irta: Qróf Majláth József. in/yMJt.) kővetkező eljárást vagyok bátor ajánlani : A szövetkeze i e-tmét elébb meg kall ö«-m.artetni a a- ppet a Oda hatni, bogy azt szívvel, lélekkel megkedvelje t azt n-t kényszerrel tegye magáé>á ; ezt leginkább azáltal lehet keresztül vinni, ha a pap. tanítók, földbirtokotok olvaa£-, zene- et dalköröket alakítanak t azokban gyakran ntégjtleauek t a szövetkesésre — s kaimat ulvas iiáiiyok é* lelket uiawyaráiatokkal — a falu legérlelmeselib gazdáit mintegy fStbuzdi\'jik, egy stóvtl a. talajt jól tlökéaaitik ; ezután elíő so ban hitelezövetkezet alakítandó: ennek kezi-léte a szövetkezetek számos alakja kOzölt a legkftnyebb; ide csak lelkiisaerjtas e n?k, paa tárnokét kőnyrtlő kell s az tredaéuy aem vért Egy-tórtl vallják meg őszintén, nem töröd-\| tünk velük ét most, midőn „iam poziaut ardel Uoaltgon\' tkarnank segítem rajta, de bizony at ryytterre n«ia megy, aert igen bo-azu időn át mérvet e< ölt. banyaifollnk el, j A hitelszövetkezetek előnyei 1. boty a tat- S et r ízben a/ért is töri n\', mert a jobbágyokj séayebb kit gazdákat at nttortaok kürmeiiiől személyi ét gtzdssági vi-zonyaík tekintetében épp. kimentik, olotó ka nat mellett .a szükségé* lorgó oly lűízetlenek lel ek, -mint ellibbeni uraik ; h lökét adj ik, a vis-za\'izeié.t, illetőleg a tOrlsaa-;zen időponttól logvt — miután az ur a iob-1 lést msgkónnyitik, takarékotaágra óa<M«4saek báyynak nem paranctolh-iiótt, de gondját sem és ssnk atoak, a mennyiben a legkisebb betétet volt kénytelen viselni —a földműves jóléte. is elfogadjak ; egyidejűleg tehát kólcsflnző éa közvetlenül nem it érd-kelt-\'. takarékpénatársk h midőn ezért a saSvelktitttk Ho/y a fentebb elősorolt bajokon aegltsünk, legkedveltebb formáját képesik, egyúttal a többi nekünk is követnünk kell azokn .k a példaját, a másfaitájuakiuk alapjául is ssolgálaak. A hitelkik belátták, hogy a gazdasági élit ben csakis az szövetkezetből fejlődik ki minden utas ssövtlkt-főleg Auttlria akadályozza meg, mert temmil öasz\'etariás képes a lolylou jobban tornyosuló zet, melyeknek nagy rétze mégjao-t ő r«ja tem enged meg, a mivel Magyarortzág kihass- véizfi-lhőkkel í-zumbcn védelmet ny uj\'ani ; légin- támaszkodik, innen van tr, hogy miodenü l- Elhelyezték a madtrtt tt egyik szoba ablak-1 közébe. "\' íísapóné elhtlmozta a gyönyörű kit teremtést kedve-k"déssel. Az htmtr helátta, hozy édes: otthonba jutót\' ;"atfve megtelt gyönyörűséggel ét\' csicsergő dallal köszöntötte azt. Bíró Pisti elbucsu/ott a szép astzonytól s megígérte, hogy majd többször meg-megnézi t kit madárkát Künn az utcáu Ilarauly Gabival \| találkozott. — Honnan ? honnan ? te kópé 1 — kerdezte tőle Harattly. — Csspóéktól. — P»lit látogattad meg ? — Nem. Nejének vittem ajándékul egy harci kanárit — Otthon van Pali? — Nincs otlhon. Elseje van. Valószínűleg a ,Mfi uárddba" ment.1 Haraszty Gabi ravaszkás mosolylysl nézelt Bíró Pistára- megfogta gyöngéden ^annak füleim-páját s kissé megrázogatta. — Ejnye, ejnye,, te gonosz képé, bát te ka> aári szárnyak alalt akarsz bejutni az idegen féi sítekbe? Te már tulteazesz raj am, vén mestereden is. Bíró Pista maga is nagyot kaóagotl kópé-tágán. Megrázták egymás kezét ét elváltak. — Még ma éjjel elnézek t Petőfi-csárdába, Sajnálnám kissé azt a jó llut, — mormogá Ha ratity ét fejetóválvt .ment tovább. II. I — ltfen tudja, ma nea vagyok mulatókcd- Ciaué Paií\'liylirésive bal-dt hazafelé bivata ,T,m 1 ... . . , . u^i — Ugyan, ne játszd, térlek, a szoiid férjit I Eitejeyvoll. Még a havi gázáé azon melegen \\tVT 4- ^ " "Tnl ott lapu t meg a beltö zsebében. kedvében is járm néha, de hál agész rabnak Az egyik nagyobb vendéglőből a délutáni zene M[l uenl kfl!\'•?,nihu* m«!tk> akkordjai v-rodlek ki az utűtn. Megállott egy e«J-k4.1 k\'alwkArV\'r,k ^ p Hantira a kapu elöli. Hallgatta kéjei a (ttlbi ^í ctmbtlmot néhány notj^at htllgatom mtuó muztikát t elkezdte t muatók zajából iU m,f"nTÍ\'\' re"Lél\'m\' 1 \'^lidabb férj ia meg-hullámió dallamot Ifl yí.rétzm. MegáUzott riyta, maganak. hogy erősen töpreng. Oda értek a Petöfi-csardthoz. — Végre egyet csapolt maga előtt sétrpálci- Mar zenge(tliongott a cimbalom. Valamelyik kájával a levegőben és határozott hangon \| cimbora gyönyörűen cteogő dalát kitért, montla: i Megállónak t kapóban. A cimbora Ügyelő arc- — Eh^tgyerünk haza I cal hallgatta. üyoraitott leplekkel ment tovább. - Hallod Cser Feri nótáját? Még ctak a te — Szervusz, Pali, le I — hangzott tl at utca pompás btritonod ktll melléjt éa kéutn less a átelleni old iláról egy mentori han1 bórtzü. irgalmatlanul Csapó mejismerte már a hangjáról a cimbo-rá j.mmakü\'ni a\'tari előle; esik á inteti neki üdvöz eiül a még gyorsabb m ment. De a cimborának is jó lába volt ; u\' önérte. — Már a lelkemet adom ki, ugy törtelek utá nad. Futsz \'iája, mih\'hi hónap utolja volna. — Hát-tawd, mevlgtrlem a feleségemnek, hogy haza megyek idejében, — Jó, jó, de bát az még nem zárja ki, hogy be ne térjünk, egy kvaterkára a Petöü--csárdába. A cimborák már mind ott vannak. Nagytzerü - badacsonyi murclt mérnek. -C«apó\|kedvetlenül morogta: hangverseny. Gyere no I Biztosítlak róla, hogy egy óra írulva otlhon leszünk. — Nó bát nem bánom. Da csak agy óráról — mondta, C-apó Pali. Betértek. A benn mulaló legény kompánia vidám tájjal fogadta őket. Aztán egymást ériek a Illírek. Egyik nóta utáa a másikra gytytollak. A cimbalom sírt, zokogott hozzá édesen rezgő hangokon. Cs pó_£tli arca kigyúlt, ragyogott. Nagyokat kacagott j szórta i bormelíéki sziporkákat. Egyszer mégis as órára tekintett. — Tyüb, már tia óra. Kikapok a feleségemtől I t Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 92 szám (S lap.) 1899. november ló lft-Aa külOoiisen pedig Nánntnraztghsa, a etővetkeze-} tok löféaikében nagy elterjedésnek örvendenek. Második előnye n bite\'szövi Ikszelnek, hogy általa a szükségleti cikkek és meaögszdisági Iemelvények \'forgalma reálisabb ée eiolidabb lesz. Harmadik jé oldata, hogv a gazdálkodók bánás ősszei anozandósíg és érdekközösség érzetét fejleezti; hisz parasztságunkban elsiigetelt helyzetiknél, egyszerűbb erkölcsük és gondolkozás módjuknál fogva az öiizetartozandóiág érzete nincs agy kifejlődve mint a városiaknál — s esérl ie van a mi falusi népünk a városi lakossággal szemben ha\'Sru\'Otl hátrányban s botit egy oly konztkhan, melyben a sajtó, a törvény boaó testületek e a nyilvánoa élet egyéb tényezői éa nertsi oly nagy szerepet jáiszaíialf. Negyedik előny, hogy a szövetkezetek neveinek,*— hogy a tagokat Önmegtagadásra és önmérsékletre Unitját, — takarékosaágra és a gazdáit odásban egy bűonyot rendre öá/löntik, az érdeklődét! minden iránt elősegítik, — és et által, h»gy jobli gazdasági eszközökhöz jntittják, jobb gazdálkodásra ia serkentik. De nem haiigsttiyothalom eléggé azt, hogy a! hitelszövetkezeteknél fődolog a >zabatság\' (a szabad mozgás j a be • és l lépésnél I ss illeiók akarata a ne a ke-ys«ir ját»zssa a szerepel; t hitels..ovetkezet meg szórt is oly értékes, különösen mi rnnk né/ve, mert tz s-in poíiksi, sem leekeseti, sem egyéb kényszert! nem ismer; a sért nem vsgyok én baráija azon ssöfttlirtein\'k, melyeket hi vauim személyek! tlakitenik „per ordre du mafti".\' Hiszen legym aa első az állatiha\'alnm, et. bölelettége du gyítmkodás&i ne leriei zs kl oy mértékben e alakba ,hegy a magántevékeny-égei\' megbénites, azokat a tényezőké\', m-lyeknek elfajulása tat\'e éppen s<U eé;cs-é a lölmeiüll bajok radikális orvoslását, vasién ki ke I küszöbölül oly j intézmények kötőből, melyek ett meg nem ittrU. I Nem hagyhatom még ealitél nélkül tt\', hogy \| t taíve<krtHrknk éltető eeate a bittó ttg; illetve a me^bi/haiiaag s ezt csuk u> ellenőrzés adhttji meg; s e célból rendkívül fontos t/on — Németországban eredőién;nyel é< sikerrel működi—] intézmény, hogy as egyeaszövetk zetek videkel.-kint kötelékbe lépjenek, j> Tévedés lenne ss-ji l>sn, ha mi a s/övelkeae i eszmének barátai azt álliianók, hogy a a/övelke-zet oly orvoslóm mód, melyet miodia ót»aö baj elhárítására általánosan lehet és kell alkalmazni ; eatk ott löladata t szövetkezetnek belenyúlni as i otviizunyukba azok megjavi ása céljából, a hol erre tt egyeteknek ereje elégtelen ét p díg nlár t<éri, hogy bizonyos eddigeé hiányzó l\'trendesétek iétesitPse vsgy uj eszközök bettertéte elösegitte-eék, tl ár tton okbíl, hngy más irányú erdek kflrolt tuliágo és t in«zögni-dt-ágot veszélftste ö befolyáat\'ól való megmenekülés lehetővé t le-ték. Sokkul nehezebbs bizonytalanabb kimenete ti a szövetkezét agy furtntlltg, nlat léflyágfleg á fogyasztás, értékesítés, termeiét terén, mert itt nemcsak lelkiismeretesség, de t legnagyobb buzgalommal párosult ta«kértelem a a közgazda* ság egyet ágai, miat ipar, kereskedelem s más egyéb ezzel Összefüggő viszonyok helyes meg-itélé-ébea nyilvánuló oly jártasság kívántatik as e fajta szövetkezések vezetőitől, mely aélkfil szók nem virágozhatnak j kell ide ezen kívül tőke ia, de ha aa előbbi föltétel meg van, a tőke a hiitlszöv. tkezet utján, mely tehát első sorban a épen ezért is szilárd alapra fektetendő, minden nehézség nélkül mepaere/beió. (folytatása Uveikieik.) hogy azépiiétt tton körülmény héeleáteti, Wn az építkezési idő tartanára egyelőre mecMeM helyiség niacaen. Mivel azonban at aj laktanya felépítésével a jelenlegi labtseye üresedik, et a taninléti céljaira bastná hsto A közgyűlés a polgármester vtlsstál ta vette. Dr. Ditk József v. képviseli három kérte a polgármester illetve a v. tanács t 1. Hogy egy már régehhta MilggauM v. írnok fegyelmi ügye, miért hatódik oly eokáí 2. Hogy a Franz féle iparvállalat mgltlM I a ] vásottal kötőU szerződés szón poatjáesh, saety szerint s váilalkosó ttUti sgwietf s A város házából Hsgy-Ktnizta rendezeti tanáctn város kép-vitelóteitülele november hó 18-án déln án Véetty Zsigmond polgármester e nöklése slatt közgyűlést tsrtott. A tárgysorozat 1. pontja az 1898. évi tdroti tdritdmadái, a tz&mdztgáli bizalUdg jtUnlMni igen gyorsao elintéztele\'t. A zárszvnadáaok ugytnis minden egyes városi képviselőnek meg-küldeivén, felolvatoilak tk tekintettek éa j iváha-jtyó ag tudomásul vétettek. Olvas\'iatalott aa 1900. éri legtöbb adót fizető v. képviselők névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottság -jelentése, A jslenUe lényeget képe\'ö névjegyzéket (j. szamunkban) közöljük. A jelentés tulomásnl vétele mellett Htrttltndy Béla v. képviselő azon indítványt te\'ie, hogy eze i névj-gyzék, annak jogerőre emelked\',ee nián, kinyomatiasaék, éa a v. képviselőknek megkü-dessék; Plikdl Feresc v. képviselő helyeslő fel izólilátii nian a közgyűléa a j leoté-t tudoinásal vet le éa Herttleudy Béla indítván) át e fogadia. Ezután rövid zárt Ölés következett, melyben Zalavármrgye tör\\éuy haió-ágának határozata alapján, a bordélyügyi ttabályretidéletm némely, főleg stiláris módusiaii tett a kepv se Őtestű et. Olvastatott a belUgyteinis/lórinmnak Íe>rat», me ylyel a város engedélyi nyer, hogy bor, hna, il elve azeezfngyssz ási adópöt.ekot 1901. dee. 181-ig a szabályrendeletbe foglalt dijssaüái szerint szedhessen. A közős hadseregbeli laktanyának aleg\'nység létszámának felemelese folytán a jelenlegi muníció raktar elégtelen. A közgyü és elvileg kimondta egy uj raktár ipiléaét éa a szükséges élőmunka-, latok megtételére egy vegyes bizottságot kü d itt ki, mely a pénzügyi és st építésügyi bitoMtágok elnökeiből, a polgármesterből és a v. szakközegekből áll Ezzel a közgyüléslárgysoroza\'tkimeritve ia volt de A/íMpiGfta v.kepvi-elö kíváncsi volt megtudni milyen sltdiumban van a /Sgymuatium epilesének ügye. Véetty Z-igmond polgármester kilrjteiie I Hl tartottá komálni, itltti WijrewY u ma/ind fartőnk sesstat, Mttmwitttil ét ssaaMssW Ue-tSUj magyarokat ét ptdif hmtmi Itlnmkmt alkal-masni. 8. Miért nem vételik as qj vágóhíd hastná-Ittbe a régi n<btlyrenéelet alapjáé 7 Feltzóltlö kérdéseit ke lőleg megindokolta. A fegyelmi ügyre vonatkozólag potgánassier váJaesa az volt, hogy íészhen etyéb sürgős teendői, nea-ben at Agy termeize le maga kéaMteii annak belejetétét. A Franz-féle ügyben kijelentette a polgármester, hogy ö egy bizottsággal megtekintette a vállalat ü-letköayveil ée a munkásokkal kötőn szerző léseket Meggvőződdti, hogy aa áaletkóayvek pliratai (De nrtyeimyelvfl a szöveg? A szerit) magytr ét német nyelvűek ée hogy a munkások hét harmad része magyar, de különben is aa ellenőrzésnek megvan st arra hivatott loruma: • villám el enörtő bizottság. Miután dr. Dtck József még leleahtetla, hogy a Franz ceg nemet ssáatáfcal küld ki. •sieti leveleit németül írja, telíti űtleli nyelvi nem • magyar nyelvet h nználja, a közgyűléa a polgár-mester vata-sát tudomásai va te, At qj vágóbid üzembe vételét az qj ssabtty-rendeietek érvenybe lep.se előtt s polgármester nem itrja celazrfinrk, de minden tehetőt eitO vet, hogy a szab ily rendeletek mielőbb megnyerjék a felsőbb hatóét.ok jóvábasyasei, A kösgyű-és s polgarmesier vá ássál tudomásai vette — A kötegéstMg és köt ísstseég ttemposíjsbéi igen klvájetoe, hogy az qj vagobid tepytag mielőbb aiadaoaek a for.alomnak. Ifj. Hegedüa László a VI—VII. ter. rom. k. kantor ftzetese ügyeben atoitlt fel. A polgármester kijelentett-!, hogy at elemi is-oak tiUmoai-lásaval, t tanítók halyeitesiteeeárl kontemp al 100 frl medékfiieieanek most már helye aiooa, mit at állásra palyá óa is Iqdomaaal vettek, qgy a-ezl lette a közgyűlés ia. — Abcug papucs I— döngte kőrútban a legény kompania. — A cimbora, a ki becaalta, <pp n a\'kor jött be. Csapó Pali mosolygó képpel néseit ra u ktvtrgó ttivirlüsl t űrkeségéböl — Milyi ii at idö, komám f — Bolondosán luj a szél. Még t baglyok is éress slá butódnsk, — Ergo: még maradun-? — kérdezte Csupó. — Nagyon termeaz- tea I Islelle a ogények kars. £jM felé járt már a< idö, mikor a kedv, a dal szilnjsága cstllspodolt. Akkor mar kezdte a mulatok arcát befatyolozni ta a különös azürke-aég, a mi tt idegek ellenktdáaál szokta jelezni. Beállolt a csendes filozofálás órája. Ilyenkor a mámor izgalmától bizsergő agyban ntgy gondolniuk érnek ; a fé mámort ember ilyenkor na gyokit tzokoit mondani. / Uj vendég érketett közéjük: Háranty Gabi. Vén rfte, a kl már meglapozott minden talpa-Itllnyi tért ta élvezetek vl ágában. A cimborák at. éjjeli váratlan találkozások szokásos tüntető znjávttl fogadtak. Hid\' g, fagyos arccal fogadta tt üdvözlést, amely hideglég - ugy latazoit erősen imponált a kom pániának. — Miről vllnlkozlok ? — kérdette kemény, minden meleg>égnelküli hangon, mialatt felöltő jél t pincér lesegitetle. — At ttstonyol ról I — mondta Cttpó> — Éppen jókor jöttél; te az ttszonyi dolgokban tekintély vtgy. A vérlelen-arcu agglegény aavanykas nioaoiy lyal ült n kompania köté — Nagyon drágu ét mégis kevesei érő le kintely az, pajtikám. Hmem ha ha már neg-van, aiivesen reoilelkezi-alekre bocaáiom C »k egyet kölök ki: hecsüle ee tiuzunyokról ne be-izeljetek ; mert azokhoz nem ertvk. v — Furcsa kívánság ! — mondta kissé tndu laioaao Csapó. — litert ne beszélhetnénk hec»ü-tele• asszonyOiiról, ha már ilyunek ta vannak t fis uiién ne i-merb Ined to azokat is t Heme« lem, hogy kalandos életeden ál csuk akadni ilyenekre la I Hara>tly G-ibi nagyot ttippintolt oigare iájá< l\'di, f.ujl\'a kl orrán, stáján a füstöl; csak azuttn mondit: — Persze, hogy akadtam, mindeneaelre akadtam. f^Ot többet mondok, pajtikám. Alapjában vévn léglöbb asszony becsületes. A legttagy bb ré-zl maguk a férj k kergetik bukAslin, -- llogy-liogy ?—kérd ziék egyszerre többen it a táriaiágból, Hirtizty Gabi elővette zaeb ükrét éa igazgatni kezdte simára kefélt, ritka hajat és gondosan ápolt biijumty e közben kissé vontatottan raotidja^sj — Hog ? Erre, barátim, egész dis-zerlációval kellene lelvlhein De ón csupán égy sióba foglalom, Elhanyagolással. At asszony elhanyagolása izü\'t a léliektnytégél, at elkeseredést; a többi atulán magától jő, caak alkalom kell bottá. —1 De t btcsttleiet tsssony mindig ki log lérni az alt elem elöli — morn\'tu httározoltan Csapó. — Mar e irkinietben eu ia sp<eltetet dl beszelik. Mavyon jo ludjaiok. hogy eo ia caak el eliiiouitgaio , d- a-eri leleaegem -ohaecm lel. tékenyki dik éi sohasem k-wne<. — É-. i« ? — lerdeatM II íressljr, hideg tioro lekinteiet <etve Csápora — Mar h y eu lóUekeny vágtok e? Nagyon, de nugyoti neveueges dolog volna lelem, mikor hüieg őrzi le-zkemet — Igen st-\'p, fö ö le szép I — mondta gúnyosan Hartiaziy.— D« ne f»t« dd, pajtikám, hogy a hűség c-tk akkor biztos őre a lést tkunk, ha mindakH. madár öit áll. A m >sfelé röpködő ma dir helye) könnyen idegen m-vlár oglalhatja et a léazekben Megengedj kedves pijii ám, e takin-teiben meg ne-em vann k mind n kétségét kitáró tapasatalalai a, Csapó Pali arca még fakóbb lett. Etkeadte vonogatni vallat. — Meglehet Neked ia igtttd lehel K né lélbehtgyták a témát és megint egy csendesebb lájti nótára gyújtottak. Csapó Pali nem nótázott többet; ctak szívta erőien szivarjai; egészen beletemetkezett t ktvtrgó, szeszélyes áramlattal hallamad lüsitel-logb-. E\|lél után, hajnal leié slbucsutott a cimboráktól ét lehorgiulott tövei bandakolt a kertaljai uton, haza felé - Szép holdvilágos éjsuka vo\'t. A síel tímára söpörte tt eget; nem volt i egy parányi felleg tem. Mag f-Kauisa cafllflrtöí HÍREK. Zala 92 szám (4. lap.) 1899. nowab* hé lft-áa A világ vége. irta: Hát lehet a világnak, ennek a végeden gömbnek vége ia? Hiszen aa paradoxon I ■Aztán különösen ugy, mint a hogyan mi váljak, hogy — részleges világbomlásról beszé-Iflnk Igazán furcsa. Hónon alá csaptam Flammarion ,Uránit.já\', meg az esernyőmet, a tárcámba tiszta papirost tettem, melléje ceruzát z azzal megindultam. Hamleti tépelődés vett rajtam erót Miért leaz vége éppen 18-áu a vüágnak? Vagy ha már ez ■ sorsunk, miért nem kiváltságos ebben Légrád ia? (Vert biazeo Légrádnak talán több a privilégiuma, mint as — adóssága. 0, mi igen sseten.-cséeek vágyónk!) egymást vigasztal.. Ó, ezek ül mind szeretik Talán engem ial? Most már mehetünk a kárhozat istfrnaljtna. Dr. Grosz nyájasan fogad éa bevezet cillag< vizsgáló termébe. (Neki ilyesmije is van.) Az asztalon irgalmatlan teletopok. Ki lehér, ki meg vöröses üveggel. Kurc-a, bogy mind domború. Kérdezősködöm is iránta. Valaki bálba lök gyöngédén és azt mondja: — Ejnye, de értelmeileni Hál azért, mert Dombomban vették, a gyógyszerésznél. Erre már kezdett velem forogni a világ. « Eppur ai mouve... • A doktor beigazítja a műszereket éa caakha-mar néhány caillag ragyogása kápiÁztatja memel. Nflivul kérdezem a tiszteletei úrtól, ki mellettem áll: — Hát már hullanak a esillagok ? Talán csak nem kerültem ki a pitvarba, aks Aztán egéaaen önkéntelenül sóhajtottam lel és ritomon fs tudomásomon kívül. mintegy öotuda\'lannl tévedt tekintetem a m eney-beilosatra.. Meivallom egéaz őszintén, aggodalom veti rajtam erőt. (Hogy még á világlelforduláa ellen nein lehet birtoeitódni!!) Az ég sötét volt éa komor. Söt mondhatnám, komorabb, miat valaha t Sehol egy csillag 1 De még a nyoma sem I Megborzadtam. Merengésemből éa rémületemből egy csepp, egy valóaágoe ee/icsepp zavart föl, a mely éppen aa orromra pottyant. Felhúztam az esernyőmet é« — tova iramod-Um. Ziháló mellel loholtam fel a patika garádi> estin. Néma csend... A egész miadenségre a melan-ebélia bus nemaaága borult... A doktor lakáaáu kocogok. Egy mélán rezgő baritoo zengi: szabad t Belépek és — elnömyüködöm. Együtt a község creme-je. Hogyan ?...Ez mind tgyütt akar menni a ha Iáiba ?- Félsxinre vergődik bennem a túrtat Msjr, de eaaeaabe jut a hírrovatok törlalmea méltatlan-kodáss, hogy miért kívánkozik minden szerelmes tffUl rohanni a halál karjaiba. De a szerelmesekről való gondolkodás meg is A segédjegyző világosit fel — Oh, hát nem látod az üstökösök sái ? ., — Hát hol van i>t valami csillag? A hölgyek leié mutat.. Sségyenkesve autogom: — Igen; a Sára — üstökös, Irma,—Böske,—Lenke—meteorok..... Hál nem Biela-iéle!? Persze, persze . Csak a név válozotl... Közeleg az éjiéi... A kísérteteknek rémületes órája! .. No, moat ütközünk össz».. Vslsmi halk duruzsolás Üti meg n lülemel. Hátra tekintek. — Hát a segédjegyzö szavalja magában a Trója pasztn\'ásártl szóló énekel.. Mint annyi aaázaddsl előbb Nero, a vértzom jaa császár... A leietiópba idegesen nézünk bele egyenkint és egyetemlegesen, de még eddig cssk annyi sz • redmény, hogy egyik—másiknak szédü\' a feje.... Persze a Jocus...A Jíeua... .— —^ Lenézünk az ablakon a siket éjszakába és nem látjuk még a mérges Rázok lángját, nem bálijuk a rémes pukkanásl, s mini ketté sixkad ez a vén kiazolgáli Föld... Egy névtelen verslsrsgó kedélyesen kádenciát : Akkor Imi t rilig tlft, Ba ■«■ Imi m Ser, ee giga... tfioci aa tfMk oljaaik. Mint a bakim saoae-fiayo... Akkor laee a rilig ftfa. Ha asa kés láay, kar, atf A szeretetreméltó háziasszony ijadlaa tekint a (étjére, a mit, afoabadoar észrevéve, aaai hagy esó nélkül. — Bocsánst nagysád I Aaért magva ám u sssem, akármennyit: uzom, eszem .. Hogy a roaaa a vers, vsgy inkább rygaras-okozta lehangoliságol lokoeaasa, a renéay ét kétaég szomorú tremolóján azt ioditváayo>o«, hogy csókos táraagjátékol játssaak. Netti néni t<igoni arccal, .hadkóiöaő* Ukitt< tettel néz végig. De azért nem ralirálok. — Hál mit, hogyan játszónk * Csekélységem szólalt fel. — Kérem, ugy lógjuk játszani, bogy fiatalabb 1 \| embert közből van két-két leány. A kire a llatalemberszeme-sagsra 46 ••ayi szög alatt téved, azt csak egyszer csókolhatja meg, a kin 180 * j alatt, azt háromszor g így tovább, az egyenlet ] ben geometriai haladváay szerint. (A „haladvány szóra a szellemes szójáték- és kinrimgyácfó (elveti a tejét és kérdeai: — ki tudja mi a haladvány ?. Vagyis mi a különbség tllódzá- . tovább bandukoli. Csapó Pa\'i kissé mámoros fővel ébredi (öl Útközben vslsmi nyugtalan bagoly suhant eH fölötte. kanárit ? — kérdezte nyájaaan, magához ölalve Megállott éa nezelt a snhanó szárnyas után, a ki* asszonykái, amint tova iramlott a holdat éjszakában. _ Biró Pbta ajándékozta tegnap, mikor te Keiébe jn\'ott egysze:re a fészek, meg t > „em Tünal itihonn. madár. »A hü-ég csak akkor bislos őre a fé- a lérj arca egytaerre ugy bef\'lhö»ödöl», bogy aaefcnea, ha mind a két madár őrt álU. I BI ártatlan asszonyka megijedi. -Eh, bolond beszéd. Nem igaz I Egyik is Haragszol talán, hogy ellogadiam ? Talán megörtaheli, ba beeagletea. - Mormogta, ttulán nem mbl(1 ^.dnom? _ kMtM naiv arccal ét férjéhez simult. HL — Na hát, ahogy vesszük I Kissé minden* I e-etre "kü önös. másnap; valami szokatlan caicaergó, csattogóI. - Visszaküldöm Jelzem, szonnsl visazakol madárdal ébreazlette (öl. döm- ha 10 D?m J1** Mi ez? Micsoda madár? Csapó Pali ráncolt homlokkal, goodjlkodva Akkor megint eszébe jutott a féasek, meg a\'nézett a madárra, madár ~ * I Lassankint aaonbaa arca kiderült, még sso Miiéle idegen madárhang es itt az ö csendes r0MbbB° m,«4h°,,JöWt6 neÍét- , téaakükben ? ~ "em> ne " " vissza, angyalom. Majd ezu Fölkelt, magára kapta hálóköntösét ét álment \'én mindenntp rendesen haza jövflk éa együil a mellékszobába, ahonnan a madárdalt hallotta. I h»Tlg«tjuk a. madár dalé\', ügy-e jó len így? Ott volt a kit harci kanári as] ablakközben ferléh« »\'»»\'« ** boldogan re- éa kitárté laukadatlan dallal Odvöaölte a verőié begléT nyes reggeli. — Csak igy, egyedül csak igy lesz jól/ Felesége ott állt igésö reggeli pongyolában a kalitka előtt éa elmereagve hallgatta a kis madár csicsergő dalát , az ígérvény és haladvány közt ? Csupa??? ——{A haladvány olyan mint az adósság mindig nagyobbodik-. As Ígérvény olyan, mini u adós, becsülete mindig lejebb száll.) Kezdell tűrhetetlen leoni a helyzei. Kétségbeesetten szorongtam helyemen. — Se« hol egy caillag, annál kevésbé üstökös. No még egy óra. Akkor úgyis pazderjává zuzódunk. A házigazda, a ki rendelő-szoba iából vizsgálta az eget, a hol sötétebb volt, mim s terrarai Citta dolenle«ben, tél egykor eiktálijamagát: — FöldUT Föld L.. Akarom moadani: üstökös, üstökös. A trójai háborúban nemvoll olyan óvatoaaág, mint itt. Csak az örökké Uváneti Naneite, »» m ennivaló baba, ualad< menten oda. A. csillagvizsgáló át lelte és — bornbila diolnl — met csókol la- £n ki muzulmaai ájlsloaaággal lödörógtem a teleskópok körül, — engedve a jó pédának — anbtáltam. Aztán mikor végeztüak itt, betértünk aa ebédlőbe. Szólázra nyiltak ajkaim. Tiaalelt holgygyülakezall Lówy Móric, Fnlb Rudolf ét mátok kélaég-bevonu hatlanul azt á lilják, hogy 8 pere múlva vége len a világnak. Mielőtt vége lenne, azt proponálom, bogy csókolózzunk össze. A mennyire opponált a rohamra kén ifjuaág eljáráta ellen a gyönge-nem s éppen annyira ragaszkodott a fent mondottakhoz a férfi népség. Aatán lön: mosoly, nevelét, kacagás, hómért, habolásás, tü\'iy, üvöltés, tipoláa, csók, pu\'taaái, csattogás, öröm ét fájdalom Caakugy sziporkáztak aa üatökéaök... -i ! Másnap a segédjegyzö világfájdalmas arccal mondja: — Nincs a termtésben vesztet caak ér.... — - Miért ? — Ti a vtltg végén eaékol kaptatok — pofonnal.. Én — osupán pofont!.. — (JJ ktatrát. 0 felsége jrof üartyáf Tamáí i»lHvgpr-/egi honvéd bus/ár főhadnagynak a kamaréti méltóságot adományoz1a - HaUUaa«k.(i/v. SkMia Lászlóiké tsll Darát Jozelin urnö november hó 11-én magét 16 éves korában rövid .>ze»fedéa után Zala Egereset ea elhall. Ai elhunytban Darát Zsigmond, nagy-kanizsai ügyvéd éa Derét Ágost, laktrékp. tisztviselő, leatiérjökét gyá«sólják. Nagj-Kamasa csütörtök Zala 92. szaru (5 lap). 18S»9. november bó 16-én Zalsm egyének egykori isucfiplő frrlia h^nyi \| ■»r»áj«nak hsj\'ék uéktth^Az t lirit>. hosy a el Budapesten: Bvtktdtuiky Gyufa, Haláláról a kö>\'eikező gya-«\|eleoéal kapink: Eiiki éa oalan onfai özt. U trlhodrlazky Gyuládé »/ttl. bslávfalvl 0v»» Emília ugy a romín, valamint fia: Bartb<d<iaaky Emil kir. Ítélőtáblai liiii, ennek ne.je «Dl. kewényegrr>zet i Kemény Ilona éa ezek gyermekei: Mariaune, G>ula éa Qiua, továbbá veje: Takáca Zsigmond takarék1 péaatáii ág éez é< gyerkeket: Ede, Gyula és Zsiga, testvére: lisrtbi d Issky István nyag. kuatárbadnagr, névere: Oav. Sebentyén Kovícs Elélné izQl. Barthodel-eky Roaália és sa összes rokonság nevében la megtört svivvel J\'lmll, bogy forrón ssereloii lérje, a legjobb t(yn, epés. nagy-atya, testvér és rokon méltótégea rátki ée sala\' moatsi Bsrthedeissky Gyn\'a ny. kir.-cnriai biró, a Lipótrend vitese, Kitlavár.niegye volt tÖrvény-aséki Ülnöke, elnöke és bely. alispáijs, volt >848 49\'éa homédhsdnagy lolyó é>i november hó lO-\'k napján délután fé1 8 óiakor, tevékeny ée áldésos éleiének 7l-\|k, boldog házaarágának 47-ik év éber, hoúuna szenvedés és a haolti >zentsé»ek ájtatos Mvéi le után sz Úrban e-eide-sea elhuny1; a a t. JSahaulein Samu a knlori. Takarékpénztár igazgatója több heti súlyos betegség után lolyö bó 12-cn elhunyt Beessen. Aa elhniiyt&t* Muraközben általánosan ismerték és becsülték. fiSU 68 évet, Bécsben belyeaték örök nyugalomra. — ttr. Heaaaaa Eéa AMVesáta A aagykaniz-al Ur. hitközség tudóé főrabbija, AVmmunn Ede dr. as Ttr. Magyar Jfödolini Tar tatáy első felolvssó estélyén Budapesten felniva-aá«t tariott, A felolvasástól sa EgytnlMg a kővetkezőiét hja: „A -második felolvasó dr. .V«nmom Ede ssgy kani<aai főrabbi volt. Vrsardemta iáryat válás, lo\'t é< téliünk is lóe, h»gy bsleté.ed ss ugyueveseit magasabb tudományba, mitól tudta Isvörg irtésik x k3sönsg. Csakb"gy dr. Neu-ma m ezemcséaen megkerülte a veszedelmes sümegi abarbá/at mag/i-árolják, épp agy, mint ma. vették annak idején a nagykőrösi Felőli-báaa és orgooáláss egjobban taiaaik, aaokkal tartat! meg as elméleti próbát is. — Káraty Zswoei polgármester kijelentene, hogy iu mo<t a bírált bizottság működik; annak akaratát koelátaM (ci\|pk jaéa. Kut Zsigmond eljegyezte vsgy irányozni neta lehel; majd az alvégsi dot- Alirkus Frigyes rölövés divatárus üzlet tulajdonos leányát Utsella kiaasszonyl Nagy-Kanizsán. — A Zmiama egyet HamvMagreaéHel ■ Iraalmlsalkaa. A Zslsv»ratgyei Honvéd-atiyl^t már megatnlu\'t IBÍ7. évi juniua hóban Butrtíy L-tjoe 1848j49-iki honvéd alezredes tl-nöklete alatt, jegyzője volt Bttttnyty György 18A8/49-lki honvéd fiihadnagy. Elnöknek korsi elhunyta után a< egyesület ügyeit éveken ke-ess- gát -ajat belátása szerint, máködésékss itt nincs senkinek tevmi köze. Erre a bizo tsát meg Is kesdte működését. Egyenkint fölhívtak a pálya-sóka1, bogy jtltnlkezzeoek : a ávetik-é msgatat s vizsgálatnak vagy sem. A tizenhaton pályásé közöl m«. jelest kilenc. Ebből » vis-saleptt; 4 ped g alávetette magái a próbának. — íz a négy Bogyóén Ignác, Ctompi Andor, Fomcty volt: Kálmán és Molnár Vince. A eeaaor dr- Aráai tül Ktrkápoly Mór j8ál=49-ikl boavéd ömacv József bir. kis. tag volt t- As eheéieb próba vez-ne, akinek halála után elnök leit VtaUndr után átmentek s templomtól, melyet a nép zsafo-Lá-zjó 1848 49-iM h >s>éd slbídmgy jegyzője lésig meguUtött. A templomi próba hatása az lati, pedig VSröi Pál 1848 -49 iki honvéd őrmester hogy mikor a nép onnan kivonult, elkezdte éljsr vo t. Az egyesület a folyó évben szentesített a\'apsza Irályuk alapján laguohb újból sakált, mivel a régibb iilnp"ziibál\\\'okrs az iratok kőaött nem találtak rá. A Zila E^era/e/en tartnti alakuló ülésen inegvalasztsttsk elnöknek: Hittky KAI nán, ni-sni Horlnyi Pált a mostani kántort —A biriiój bizottság vélsmáayaa jeiaotnél majd a városi tanács elé terjeszti éti ennek, valamint a nép óhajának figyelembevételével ejtik meg a káalorvalaaatáat — Brssékelaspt taaspvégsk A igazgató yáliii\'tmányi \'aguknak: KOuigmayer János , Konkoly Lajos, H\'Mity István, Artay Sáu- (laknak a Csáktornyái jártifll an Dugéiki Pá\',a perlaki járásban : Siabó Imre, as alsó<ltndvai járásban t Sagy Jóss-f, a JánO\', a keszthelyi jr»sbsm- Tmttyánukf Károly, a tspolcai járásban : VSritm irty József, a sümegi jarásban: Bogyay Kálmán, a nagy kaaí-/ssl járá ban; Eptrjt$y Sóndor, Nagy-Kanizsa vér>s lirOleiéra ftihól Ferenci. A letinyai és novai járásokra nézve, a köz-gjölés a< igazgaiiWálassiinányt bízta meg a járá i bi/.a\'mi fértisk kijelölésével és megválaas-táaával, — KAutar-prélia. N ivember li-én volt utvea\'lőt, m«\'y as unalmasság örvényébe vezet, uKia-Kaniuin ) urr0 a me\'ynek ül jelzője legyőzhetetlen ásítás. A nagy hirü MrizscÁs-nék mrgk pó tanait állította szembe a zaidé tanokkal. A, miket a nagy német lilozofus a,rzaídóaá;nak ée a brit,le fakadt kereszténység\' nek s/emére lobbant: a részvé>ct és szere\'e\'e), mik Ztrathu Ua szarint világrontlásra vezeti eí, épp asnk képeaik a mi örök büszkeségünkét. fogásával, mely szerint cssk egy kíméletlen, tekintetei nem ösmferö, mindent éllipró, magái minden lölé helyező arisztokrácia válthatja meg h nyomorúságtól a világot. Részvét, alelnöknek Baunigarlntr József, j-gyzőnek Bajomy SA(rabi é sek elbnnyt királjaeesosyunk nevennp- István. pénztárosoknak ilayer János, kőxpontiI.. _ .. . . . •___ ...... - \' £ . . ~ íján a muri közt iskolákban megtaratMő ünne- pélyekre nézve rendeletet intézett a muraközi dor, Jíngy Fal, fiuttr J izaef; járási bizalmi tér \'lelkéaai karboa, amelyben felhívja őket, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. mialsster ur Ttmre, as Hisoiienavai Q Hagyméltóságáuak még a mail évbea kör-psesa^Járásbas:.flotta,. ^ kjadoU ^^ éritlm4beni lellenkirilyasszonyaat emlékét msglssepslend^B • ezntin minden év november 19-és, vagy ha ez a nsp vasárnapra esnék, a reá következő tápok gyászünnepély rendezi essék ss iskolákban annak a megdiosőült királyasszonynak as tmlákért, aki Magyarországot szeretetének oly sok jelévet halmozta el. Az ünnepélynek isteniliaalejettfl (•zent misével/ ktll kadődait, t melyen t ta-aulóifjutág költi-t isaitóiaak vezetése alatt megjelenni. Mise után sa iskola helyiségébta ta igaagsió, vagy a UniiA-ieatBlat valamalyik tagja Ünnepi beszédet mond tlbsayt királyattsaayaak-ról s végül az ünutpélyt Kólctty kynstutsa zárja be. Aa éraek felkivja a marakóai két aleapereiaégbea tartozó plébáaoaokat, hagy ss ünnepély minél ezebb sikere érdekében hathatosán közreműködjenek és a miniszteri rendelet intetiióinak pontosan érvényt Szeressenek. Aa érseknek Zágrábból érkeaö amt rendelete ét felhívhat Muraköz htssiias köreiben általáaoa tetszéssel találkozott. Még nagyobb Isii volna aa öröm, — írja .Maraköz laptársunk /- ha aa érttk ur atiiitotta volna titkárját, aki jól beszél msgysrul, hogy magyar nyelven adj i ki a kánlorp róbu Váró unk VI és VII. kerülőében, be varosból is aokan kirándultak. Mire a Városi tanács részéről tőikért bíráló bizottság tagjai d. u. 8 órára kiérkeztek, t templom környékén csa\'-ugy hulamzott as ér-dtalödő nép. A biráló bizotti\'ág megjelent tagjai, voltak : Webtr Vince, plébános-helyeites, Stalay L jos ügyvéd az Irödalmi éa Müvétseli Kör művészeti szskosz\'ályáóSk elnökt; — dr. Nagy éideklödéásel hallgatták aa eredeti hölot j Ptrlnyi József, lögymnásiumi ttnár, BSkm Emil, Mattka zsidóságré\'i melyei iüsiziohe a vilég ta Irodalmi és Müvétseli Kör dtlosktráiiak kar egvik legnagyobb c-odsjánsk mond, ba jan"! \| nagya ; Karttckmnroft Lton,izr. lökAntor ; Sautr-mindjárt ta>m\'okegypnest ellenkeznek is as f fel- ma»n Mihály, polgnríiskolai ének-, éa gym. zene-< , »- — L Li-ii-.t— .. lanfyfa Vince, mint bíráló bizottság elnöke l üdvözölvén a megjelsnt pályézókat, jelentette, . hogy a biráló bizottság megfogja őket vizsgálni a \| . szeretet, zeneelméleti részhfll; Ekkor egyik pályázó: jóság, elnézés: min\' rabszolga-ág, zsidók szülte CssA Pál, lelszólalt. Felszólalásának elaö részében rabszolgaság, melyei a zsidó-ág örököse a ke«: kifogásolta u\', hogy őket itt elméleti vúsgals\' resztény-ég adoplalt, Felolvssó megla^óan és ftlá lógják, mikor erről nekik a pályázati kér-igen azép magyarsággal iejtiaet e a<utáa a/aídó \' aseietei-\'anokat, a mivel izép és isnul-ágos fel ^Ivésárát t köiönsHg élénk lapssi közt be ia (Vjesta". — NCegjlatl uar. Az Ur jótékony SS- egylet tekintettel dietöült királynénk, Eresébe\', _._.„.>. ... . ... ... ,, ,„ ,„ ; okéi mas vattasu egyenek vizsgálják itt leiui. ] kór helyiségeit, e Srsseoei aeTenspjárs, elsö ^urját t,em lolyó bó 19-éa,m4-odik részében pedig felvilágo- képének, - melyet ő adot. egy hé\'re folyó kó 26-kn tartja a, \|iltot kérl ,.rra d«iv6\| hogy biztosítva lesz-e a \| megválaaztandó a pályázatban kiirt 800 frtnak vényhez csatolt oklevelök van. Ennek csak ugy keeyeletee rendelkezését s magyarországi Maravethetnék a s magukat, ha u biráló bizottság kös lelkészi ksráhos. magasabb képzettségű zeneiauárokból állana, akik \| — Dlaaalmékl tátegstás, BaUkfiny-nekik erről t vizsgáiéiról hi/onyitványt á lilaná-1 Straitmann OdSn herceg mint a körmendi ktaainó nak ki. Hangozlstts, h"gy ők r. m. kaih. kántorok diualnőkt, t bó 10-ét este meglátogatta a ka-s mí\'.t llyei.ek kttlönösen kilogásolják azt, hogy sainót. A herceg érdeklődéssel tekintette meg t őket más vsllásu egyének vizsgálják itt.ielűl.l kör btiyiségeit, e Ersaébtt klráiyttstony are- a kaasinóaak, — aasmlélé-e közben azt kézdtstt: vájjon a király arcképe miért nioi-s mellette. Miután pedig htnem ahhoz Cssinó dbzttrmében, J — Eiltmteré. A ttnkerülei vezetésének \|,elnyerésérö\', mivel 100 frt az • iskolában való! értesült, hogy ktráy-ké\| t a kaszinónak még megvi/sgálé.ára kiküldölt KSrSiy Henrik miniiz. helyeiletitésérl járns. de miután az iekolák álla-:ninc>/-mrgigérie, bogy szt 6 fogja lefsatttsi ét téri bi/tos a zalaegerszegi állami elemi fíu- és mosltatlak, nem lát garanci. t, bogy aa állam —L 1 leány iakolák szellemi eredménye, rendtsrtá-a és fizetni fogja a helye \'esi. A nyugdíjra nézve ia vezeUse felett legnagyobb eti-merését fejez e ki j megnyu)>tutást kért. Föl esz-é véve a városi s ezi a kir. lantelügyelőség utján ugy az állami I tiszvisblök arugdijkötetékébe és milyen töltételek elemiiskolai gondnoksággal, mint az állami elemi mellett ? — Stalay Lijos bir. biz. tag, a leiszó-1 ünnepélyesség nélkül fog megtörténni, de taért megktmttai. - A aépktajha k»r«b«l A Népkonyha 12\'ik idényét két/Un folyó ki 30 én tyiijt megr A megnyitás mint mindenkor mo-t ie mludet iskela tanieslüleiével ludstts. — Klatalady káuáar bir érkezik arról a kie-ínyke háaa. süiiie, i udvarház* lalás első részere lijelenteiie, hogy a biiolUág a Saomoru próba elméleti részéhez ragaszkodik. A kérdéses \| lesa nagy öröm sz i-koláa gyermekek ée aaoa űkőlködők körében, kik néhány hónapSa át t meleg, jóizü táplálékot A népkonyha céliaira 100 ír ot és a uyugdijvisaonyt illetőleg pedig .törzsvendégei lesznek rél, melynek kertjében Himfv keserveit és bot-1 ajánlotta, bogy váriak be a polgármester urat, nyújtó népkonyhának dogaágsi loglalta csengő ri ekbc Kisfaludy Sándor, jaki szintén ki fog jönni; ö talán tehet valami \| ujabbat adakoztak; Lintor Béla 5 sttk bargo-A kia tuasknlánumot a Zalamegyei Takarékpénztár aoveatber 16-án dobrafitieti pár azáa adósság miatt. A szabadaágharc uián ez a ház nynjioU menedékét a legvakmerőbb hustarlitztek egyikének, Ki-faluludy Móric daudárparsuesaok-nak, ki 1849. májaaáhan a Nemzeti Kaszinóban kéaansk nyilatkozott aéhány azaz huszárral be-törai Adtainába a Uráéból hasa hozni az o\'t fogva tartott gróf Batlkyány Lajost. A badapeati uiaágiró-égyeaüleiek elnökei, Ráköti Jtníit Visti Jótuf megtessnek mindent, bogy a költő rokonai {Kiifaludy Móric özvegye és gyermekei) ne megnyug\'alö kijelen éet; a bir. bizottság azonban nyit, Somogyi Gyn\'áné (Pallis) 8 zt. burgonyát forint \| ezt a kérdést hatáskörén kivül esőnek tartja.\'— ee 1 zs. babot. A szivtt adományokért bálát Vktty Zaigmofid po\'g rme<ter nemeokára ki is köuoneiál nyilyáni^a a népkonyha tlaőktége. érkezett. Most a pályázók közül Buodty László1 — Hogjebl\'seilaágl lagak váltMUu szólojt ÍOkQt próba elméleti része ellen, mivel — A f. bó 6.-ikán megtartott választás alkalmával amint mondta — neki és Ftrtncty Kálmánnak megyebisntisági tagok leilek: Btkn Béta leatii külön kántorU oklevelök le van. Itt csak azt le-) jegyző s leatii, Horváth JmI tapolcai vároei het bírálgatni, hogy es-illeg kinek a hangja ésíjegyző a tapohtai, Kollot Sándor baksai jegyző orgonáláaa tstssik jobb n. Ifj. HtgtdUt László as érdeklődök sorából szólalt iö\| és arra kérte a a bakaai, dr. Wol/ Béla. Csáktornyái orvat a bo Hornyai, Sándor Jápot eaesslregi plébános ét a polgármestert éa a bir. bizottaágit, hogy előbb Etalogk Emil kerkt-kátocfai birtokos s otesatregi a tem^lombsn tartsanak próbát a akiknek hangja ] v(lasztó kerületbea. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 98. szám (•. lap) 1899. november hó Kán — A ■á\|áa«ta«fc aeegvlaag áláaa. Zalavírmegye alispánja a magán<mének megvizsgálására a következő k<iaraspokst tUzle ki: Sff-Kmi»i* ao< ember tflás, KaztMgsa tar. 174a, Z»Im Smí-Onf/oMnoremher 18-án, Simtyt* november 19 ás, 1 apoltain november 90->n JRwadH sovembor 21-én; ZoU Fgtrsstgm oov. 22\'fn, Latomén november 28-ás, Noéi* november 94-4«, Alsá-Ltndcdn november 25-én, CMbniyin november 26<án, Perlakon november 27-én Ingnak a magánméaek lelblviiagállatni. • - Blflirtaneai fcinaleUt áelySell \|<»» malemáa — Beiekk IMvlli\|aillái • lap MaééMvalalátaa k6igaioímíci. — A gabonaüzletről, A beállón hidegebb időjárás ss árak szertelen csőkkenéséi némileg megakasztotta; sőt tegnap nébsny krajcárnyt emelkedés is volt s remélhető, bogy tartás idő esetén az árviazonyok újból javulnak. Mai áraink :i buza 8 I., rozs 8 t, árpa 6 f., zab 4 f. 80, bükköny 6 f. 76, bab 7 forint. ■ \'1 ■ Szerkesztői üzenetek. afcar\'. Msgyoa kímoojtlk, A vsdtrasi!) néakis hsa. Vágy > korríktnrét, vágy k nvistót ekvst-haál •UaldjSk .■■sqaflii* MMtUi kM\|sk ,Zéa;swr hely Ml" Ugvsau asgilt dolog, ds Ujjon plkáni. Hi u r kívánja, visuaküMJIIk a kéziratot, NY1LTTÉR. Nyilatkozat. Vstjré ké IZ-éa é)\|il fétsgv Órakor nagyobb litlgy és art lánsaá( érksavéa kslylaéfüskbs, asnét klráatak; i fAplact-na npi alulírottal kiaöu I1017 Horrét\| Laciit ks-nssM aef. Éa bnéalsa a — alal íly.aknr aaokii — a ,Kmmm WrAdtfci* e aijd ia ,OMá»n mnInMn\' > kel Horniból ■« le találua. iaaabaa, alighogy b»lé\|>toa rsáa láaaél s kirés Ss két (U — aa sgyik Imim* tjjtl IjtmlMm* pincér — kaf7 -én CaatrálMI ipion vagyok db stb. 1 aafj álbákkn Antiit ui/mlmntoi 4t leut-ftUmk. Éa m urakon tgyébb slégtétsH aaa rebetréi lugasnak, essa aigasgysráakatlaa dUuafllta oljiráat a a. 4 ktsta % éi ksrUrutm elblnáliaá alá bariátoa. — MsKjagysim asea-kaa, ksgy ss én IffaSUn aa sagaa s ladtoaa I sohs ssakil kéa.aolgilstr* líl aaa nólllott, a ml lormiisalsa ia, ba a két laMask ipUtlil eltilt Imn/aelét taklstilk, asrt kinn Uataéaaáaa, hogy sálnak a íxuzirnők a IcautiUaH Ha-t holgtas „OWÍmiioa" tgyéb\'ctflétskksl a rtmUpk lv;öll az luatahknitt pqjk—hiiitk. Flíssár lfüdct 1 __kuspoilti kdtfhási pLur4r. 934/1899 sz. 340-1 Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldöli bírósági végrebsjtó sz 1881. évi LX. t. c. 102. S-s értelmében ezennel közhírré leszi, bogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1899 évi Sp. I. Koö 6 száinu végzésé követ kaztében Rperjeesy Sándor bkanizaai ügyvéd ál-I tal képviselt Delsalai takarékpénztárral egyes, segély egylet javára Bsrsnysy Ödön és társa ellen 1000 frtrs jar. erejéig t8»9.evi jutat* hó 29-én foganatosított kulégite-i végrab •jtás utján lefoglalt és 1668 fiira becsllt Baranyay udönnél Pacsán 220 keresstárpi, 490 kereszt rozs, és 119 kereszt busából siló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek s n kanizsai kir. jbir> ság 1899. évi V. Sp. I. 2ÖÖ7. számú végzése folytán 9000 frt tőkekövetelés, ennek 1897. évi november hó 2 napjától járó 711 os kamatai, J f vá tó d\|j és eddig ős-seaen 192 Irt 60 krbaa bíróilag msr megállapított költségek erejéig Pacién a helyszínen leendő eszközlésére 180 aaveaaber hó 18 maf(]áasnk dal Arája határidőm ki Űzetik és ahhoz s venni ssándéko-sók oly megjegyzéssel -hivatnak meg, bogy as érinteti ingóságok az 1881. évi LX. t.u. 107. éa X)8. §-a értelmében készpénzfizetés mellet\', nj legtöbbet ígérőnek breáron alul is elfognsk adatni Kelt Nagy-Kanizsán, 1899. évi novem. bó 8. napján. MAXiMovrrs uyóruy kir. bMaágl régnbafté. 49461ki99 : 841—I Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényasék minttkvi hatóság közhírré teszi, hogy néhai. Uross Lsjos volt diósksli Iskós örökösei: tiross Liura gelsei, tiross Károly Jsksb, (í osz Ferenc * Groaa D Lv jos egerarscssi lakósoknak Agg (íyőrgy a int kk. Agg Rozi gyámju diós\'iáli I végrehajtást szenvedő\' elleni, S2 Irt 70 kr. töke, ebből 32 Irt 20 krnsk (896. november II. járó 7{, 26 frinsk 1896. iiov. 11 jaró 8\| és 26 frtnsk 1896. jan. 1 járó \| 7} kamatai 26 Irt 90 kr perbei, 12 In 96 kr. vegrebaj\'ás kére mi, 9 frt 65 kr jelsulsgi, —ugy Vörös Anna I Czigány Istvánné dióskeli lakée csatlakozott vbajtatóonk — u. azon vhajtáat szenvedő elleni 66 frt tőke, ensek 1897. uov. 17-.\'ől járó 6\| kamatai 26 frt 60 kr per, 19 irt 8* kr végrehajtás kérelmi s s ég felmerülendő költse gsk irán\'i vhajiá i ügyében a lennlnevaseti kir. törvényasék (őrületéhez tartozó a dióskáli 939 sstjkvbeo + 3486) b. brszám alatt fel/ett a 191 frtra becsült szőlő s káli begyen, lovábba a dióikáh 684 utjkvben -f- 2114/b brsa. a. felveit a 33 frlra becsalt szántóföld a kelárok közötti dQlőben; mégis a dióská i 383 szijkvben 8630 hrsz. a. leivott s 161 frtrs becsült szőlő a káli hegyen, — u azon tkjk>ben -f- 3687 hrsz. alatt felvett a 168 frtra becsli t szőlő a káli hegyen, — \|u.azon tkvben -j- 3686 hrsz sla\'t felvett a 77 I írtra becsü\'t ssölű s szántólöld a káli hegyen, — \| n.sson tkvben 3688 hrsz. a. felvett s 161 trra becsült szántóföld s káli kegyen s u.sson Itkvben -f 8flS7 hrsz. s. felveti s 10 frra bscsOlt azánlófó\'d és legelő a kálf begyen, — végje a dióekáli 746. a tjkvbeu 1. 1-2 sorsa. a. felvett közös legelőnek kk. Agg Kosit B lap 242 sorsa, a. itietf s^frtra-iNestft^ffff rér>«, még pedig a dióekáli 939 szijkvben 348öjb. hrsz. a. (elveti ingatlanra C 10 sor, — a dioekati 684 ssljkvben -f- 2114/b. hruz. a. felvett ingatlanra C 7 aor, a a dióskáli 745 aztkvi iagat anökra C 66 sorszám a. Magyar József javára, — vagy a dióskéli 383 ssljkv. -f 3616, 3686, 3637/3683, és 3687 hrsz. iagallaookra C 7 sorsz. a. Szán ti Já os jsvsra bekeblezve tevő ho tigtar é haszon "elvezeti szolgalmijog épségben hagyása tal 1899. évi december hó napján d e. ÍO Arakor Dióskál közaég házán d dr. Scbvartz Adolf faiparai ügyvéd vagy helyettese aőzbejóiievel meg» tarmndó nyilvános árvereseo eladatni fog. Kikiáltási ár a fennlebb kitett beesár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10/(-át készpénzben vsgy óvadakképes papírban a kiküldött kesehea letenni. Kelt Nagy-Kanissan, a kir. tvasék mint tkvi halóaágnal, 1899. évi azepi. bó 25. napj tn. GÖZONY Úr. tvnákl alkM Kérj 6 - .(ónHnmlnl 1 -^Aóega úmptnq oildghlrii spanyci ét portugál borait Shcrry Portbor Malaga Madeira TarragonatA Kaphatót ai összes faoméH fűszer »s cwnttjf ktnskéd* -stkben. Ntlamsn/ poharanként ti előkelőbb siAllndisk, káoéházakés r í i^ \'jfrtáai Kaphatók NagyKanizsán: IHi ADOLF fc FIA ml Ki akar 400 márkát I kavoakiat k(Sunyin, llnlailzun éa rUka aélkál ka-rsaal? Tséaaaa claét aaoaaat larélMIvigpit M» ralva V. SS sa alatt Sá r. Wa\|laas. klntstai \| Iraéáfal, Lalpflg-Uaésaaa. Igen sok külföldi Irnmeln, angol és nésmet eser vaa hirdetve éa ajánlve 266-40\' FIATAL EMBEREK részére Mindazon esetekben, ahol Santal-olaj hasznalata orvosilag javssolvs van, a a legcélszerűbb és legjobb a Santal-Eggor alV-lTr"", atl; a leg\|ebb aslaSaigS kilel lsélsl SaaUl-ola\|k«l bésattll éa aa arsaa arak USal rsaésllellk. 1 üveg ára llrt 5(1 kr; postán bérmentve, a pénz előleges beküldése mellett 1 Irt 70 kr.,2 üveg 8 frt 20 htyj^ / üJfcg 4 Irt 80 kr. \' Gyógyszertar a Nádorhoz BUDAPEST. ^ VI. Váel-klrut Ifi Molnár és Társa rlsklra-lMkalkal óe ■eehaaikal (lé\|)\|a«lláaákil;t MACtT-KAHISSA Takarékpénztár u , a nagykanizsai Takarékpénztár pslotájábsn. Van sasrsacaéak a asgy énlaaá kSaSaaég taéaaására kasai, alaasrial Elektro technikai ás meohánlksl gépjavító nflihelyünket és raktárunkat a aagykanlsss Taharékféaslár palettába k»l;estlk ál. Etváltaleak vl laayvttáaltáslkérsaéazáaakst a legjskk aayaikSI iSrsay éa altlrás naflal a legmirsékeltebb érak malhtt, továbbá kénltSak (Telspkon) táv-bsaséU, házi aSrgSay, péaztáráTÓ kénStékskat, taMt ajté éa ablak btalnsllékokát, Tilliakárttékat éa aladaa a nakaába vágá lolpkat ElváHakwk ksrskgsr. vsrro\|tpek ia tgyikk asakaatkal gspak \|a«itaaát, Raktárea tartank Izzó Ikapákat éa agyébb TÜágltáal etkkakat, alaalat a fsat felsorolt kallákakst éa saakst a Isjolcsóbb árak aaUsIt irasttfak, Misén áltatnak kéultatt tárgyért bevetstésekért két tvi (átállást vil-labnk. _ KM-1 A a. é, ktaéaaég ntvsa pártfcgiaál ée bizalmát kérjék. Mély tiaatelattel MOLNÁR éa TÁRSA Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán^ Nyomatolj. Fiatthel Fülöp laptulaidonoanál Nagy-Kanizsán 1899. Huszonhatodik évfolyam 93. szám. Iwfkwlll>\|\' Vtraakta-t\|iaiat Klttktl Hllr k»iM-keraekeééetkea. á laarkaeatS.al irtakaaal lakd ai\|>ia klet tt. 1. M In klet 14* luliaaaéé a lap wallanl tinin taaalkaaé nlmlct klalanlay Uaáéktvatal Yinakiaipllei i ITaeM «Wj» klnjrv. karaakeéiaa. Z Á L/A. Politikai lap. Mofsjölenlk NAGY-KANIZSÁN heteekiet kdtszer: vasárnap i ciiitértíkón. MiArtaitm áaáit 1 éne 11 karaaa (6 M - kr, rUm i koreaa (I frt - kr. Keiyaéivra I karaM (I M 60 kr. KjWtttr pajtádra 10 kiesét. ElMsatélik, ralaiaizt a ktiáaltaike taaalkaaák ílaakal rilta kUj ikwai kadtotka liHaialék Mraeatstlaa levelek aaak laawrt Ml k\|ikiki> at. \|RM I kra H klljlÉi Nagy-Kanizsa, 1899. Falalta uarkaaiti: laalay liato liarkaaitllára: M«laa U\|\|aa. Vasárnap, november 19. Hit és hon. • Miért állit\|ák egymással szembe e két ment fogaimul ? Miért akarják egymáa ellenségeid tenni e magasztos éraelmekel ? Hát olyannyira ellentétben áll a hazasze-retet a vallásossággal, hogy karöltve nem iárhat e keltő, hogy együttesen nem férhetnek meg ai emberi eaiv beneejében ?... Oh ueml Nincs oly magasztos értelem, mely egy máaik hasonlóképen sieni érlelem ellen lehetne, ha mind a ketté a maga aaeplötelen tisztaságában tette ihletté ti emberi keblet Oly magasan táró mindkét lógalom, oly aunylra nemes, tökéletes egyik ugy, mint a másik ia, hogy salak nem érhet hossájttk, földi ssennynem mocskod hatja be, mert ha csak parányi ie a szeny-nyes salak, a mi hozzá tapad, márelveeiti lőnséges, msgasslos voltál, le van husva as égből a földre, mi több, meghurcolván bárban irgalmatlanul. Oh nem! csak aaok állit\|ák egymással egembe a vallást a a honszerelmet, a kik önző, piszkos oélokra, saját hasznukra fitogtatják e szent érzelmeket, a kik caak ajkukon hordozzák mézes-mázoa beszédek- ben e dicső logalmakat, de a ezivük-lelkük üres, vagy pedig másaal, galádságokkal van tele. Nem lehet az igaa magyar sohasem, a ki háborút akar a haza éa vallás között, \| ki a vészes fergelegeket ámelorayMitja a magyar hon egén, a ki segtti-lfelkmrni a vészes hullámokat, melyek a magyarság e a vallásos meggyőződés hajóját veszélybe sodorják. Békeeég és szeretet, meleg felebaráti éa honfiúi szeretet lakói ék keblünkben ádáz harag helyeit. Csak ax, a ki igyekezik lecsendesíteni a felvert habokat, a melyek olykor rombold dühvel rontanak, a mi drága, annyi megpróbáltatáson szép hazánk ellen; csak a ki szivében is hordja a békét s nem csak ajkain, csak az ilyen magyar érdemli meg I ax igaz honfi nevet. Es ei nem lógja keresni eohaaem a csekélyee ellentéteket, melyek a hazáért való lángoló sierelet közt egyrészről, a vallásos igaz meggyőződéa költ másrésiröl esetlegesen felmerülhetnek. Hanem igenis fel fogja kutatni, lázas buzgalommal rendre ki fogja keresni azokat az összeköti kapcsokat, mik e két magasztos érzelmet egybe olvasztják, mik e keltőt együtfmaradáara, együtljáráara kényszeritik. Miként Magyarország egykori feledba-tétlen emlékű biboroa főpapja, Pázmány Péter megtalálta ai utal, meiyet a legválságosabb időkben honszerelme (árt fBI előtte, aionképen máz ia járhat a példa után. Szabadságharcunk d\'cső emlékei között nem utolsó helyen állanak Istennek aion felkeni szolgái, kik pap lélftki^ott hagyva a szószéket, fegyverrel kelőkben küzdöltek a magyarságjszent nevében; a kiket minden vallásosságuk mellett vagy talán éppea azért lelkesített a hon szere lem lobogó lángja. Nem volt akkor különbség Krisztus, Luther, Kálvin vagy Mózes kövelöt kőxl Egyik ugy, mint a másik, őrömmel áldozta fel ifja életét, örömmel adta oda tndását, Térét a honnak. Hány mély sirgödórben tekaxik egymáa mellett keresztény katholikos, reformátor meg zsidó, a mint egy véres fltkőaetbea együtt küldve, egyszerre hulllak el a ma» gyar haláért. TARCA. Furcsa ember. Agglegénynek a holmiját érverezték. Tegnap temették\' el a különös embert. Senki aem szerette, de ö sem ssereletl senkit. Még a pap ia eaalr amúgy hebe-hurgyán, hányd el vesd el mádon mondotta el koporsója teleit a halotti imédkágot. Koszorú nem vult a koporsón. Ki vette volna?... A pomp >a dea funebret lekele keatyila legényei rásrótoltak a koporsót a halottas kocsira, a pap meg a kánior beleöllek a hintóba. Aatáu megkondult a harang (a kisebbiket rángatták 70 krérl) és a aaegéoy „bogara-" embert kivitték u örók pihenőbe.\' A koporsó után egy-két jámbír néni kocogott. A Mária táraulalból való aa>aonyok voltak, kik-has a boldogultnak Inkari\'ónuje is tarlozott. Nyilván ez uólilotta föl őket, hogy kiaérjék ki gaadájál, ha már senkije nincs, a ki megairassa, koporsóját könyeivel áztassa — mint a nála mondja. Mert hát nem volt senkije. Másnap megjelentek a városi urak holmijának óaazeirására éa elárverezésére, .ló kedvben volt valamennyi. Napidíjra volt kilátásuk. — Volt-e lajték-plpája ? Arra én licitálok — szólt az egyik. — Azt mondják: nem volt pipás a vén bolond — felelte a végrehajtó. Minek ie él as ilyen ember s világon ? Nem járt senkihea, nem tartott senkivel, még nem la pipált I Legaltbb a trafik-Inak csinált volna hasanot. — Akkor ml a ménkövel töltötte idejét ? — kérdé aa aljegyző. — Bajos megmondani — telelt komolykodva a végrehajtó, meg megrángatva szemöldökét minden nyomósabb szónál, — Azt mondják lisstiárssi, hallgatag, oaöndes, de hivatalában pontoa ember volt. Háziasszonya szintén igen tisztességes, szolid \'embernek ismerie, k még a korsóra sem járt, s házbért takarítónőjével köldölle. Kőaaónt, de Isaóba nem állott senkivel. As utcán senki aem érdekelte, aőt terhére -volt a mindkél nembeli blvalgás, asszony i pip re, érzelem nélkül való kaoér-kodás es az éroakhea kötött udvariaakodás. Asért rendesen néptelen utcákon végeste sétáit. Ebédjét hasahordatta, es\'e meg valami szerény étkezőhelyiségben vacsorált, rendesen valamelyik félreeső saataloál. 11a valaki az asztalához telepedett, azonnal Azetett és tavosott. Azután átment a kávéházba. Olt is volt valami magános iQlkéje. kia kerok márvány asztallal, melynél csak egy ember férhetett el. A közeli székekot telerakta Ujságlapokkal, hogy valaki véletlen asztalához ne Őlhesseo. — No, ez már fura! Talán szerelmes volt? kérdésié hunyorgatva az aljegyző. — A szerelem bolondja, ugy«er — Sző sincs róla — icgtegette tovább a végrehajtó. A csinos kaesirnöt észre sem vette As etcán pedig senki sem veteti rá Qgyet. Ugyan melyik aaaaonyesivet érdekelne egy esttrke hivatalnok Y A lánysereg meg a katonatisztek nlan bomlik. — Aa igas, volt aa aljegyző vátaaaa, kivált ha annak a társadalmi szürkeségben élő hivatalnoknak szerény a fizetése és válogatós az ízlése, Mindamellett furcsa ember volt es a Kallóé (lábor uram. Aaalatt eljutottak a boldogult lakáaára. Egy-Wrüon bútorozott, kfllön bejáratú asoba roll. Áa ulóbhi körülmény tudvalevőleg aa agglegényeknek saokott kívánalma. A tarosa ember sem seerelelt más ember szobáján kereestOl járni, de ceak a kényelmetlenség okából, nem más 1 Ilditekből. Azonnal hoaaáláltak a holmik óaaaetráaáhoa, melyek aa agglegéuyi tanyák gusztusa szerint rendeilen ösaae-viaauaághan voltak elhelyeeva, In egy pár cipő, amott a könyvtár kötetlen én talzágatlan könyvekkel, képes folyóiratokkal, aW bumokkal. A (alakon egynehány kacér női fej, 7Vioalró Vénusza kilflitö kflma\'siitkin IfaUiI „Évaaakaiuak* csábító alakjai remek photosra* phiákbatk A szekrény felett aa Ölelkező Mara ée Aphrodiié gyönyörű csoportja csinos gypaa uláa- Bútor áruház WEISS JAQUES Nagy Kanizsán Teljes sálon, ebédlő és hálószoba berendezések *ayeia »<<>ll,l kl.tuliala., narrarkrll arak. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Képes árjegyzék, raji és költségvetés kívánatra ingyen Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 93 száin. (S lap.) 1899. november hó 19-én Zala-Egerszegen 1899. nov. hó 15-éu. ki vagy, mi vagy?.. „Magyar vagyok" — j történhetik..._____ _________1 Dr. Awdn»k% m mnt, aét, ex az egy vittomás elég volt s keblére \| Ez a valóba megtörtént eset csak egyik Ki l^érdezte akkor, hogy mi a vallásod, j s a mi ma azokkal, holnap ve-ük is meg* zárt szó űélkül a másik; elég volt tudni, j péfcLtja az ótkoi felekezeti- gyülölségnek, a te szived is azért dobog, utóiért ide a kit érdekel, az egy egész halommal Lajoí, Dr. B»rg»r Ignác, Dr. Bnmlk Fmic, Bogyay Málé, Bogyay Jatváu, Bosckán Gyula, Dr. Bqráay tíerjjely, Botfai János, t\'aiader litván, Canppáa Sándor, Deák Mikáiy. Dr, a másiké . barátodnak fogadtad, tiednek j találhat ilyeneket a Mzelmult irfölc króni-1STÍ^J^ nevezted őt, mert ő a testvéred, hisz ő is\'kéiáUn. • ödan. oáia« wi, oin»« sánéor.oysa^wy vtw», eya^roj r \' \' J Jáao . Tr. Hajót Ferenc, Hajós NikáJy, Hajik latváa, — magyar. \| Bizony, szomorú kötelesség nekünk uj- Hertelendy jóM«f. Hertelendy Ferenc, Hertaie»«iy Mit, i x \' ai i r i i ijc x i i i t.ij • Hirackel Ede, Hiraeldar lliksa. lukay Láealo. laoó Ferenc, Mikor megjött a parancsszó a láma- s"£<r0Rnak* ugY^inezleio szozaipl küldeni juifsrJShto, Koiiar Nándpr,sanigmaj** Jáaos, unuuűm dásm, a harcra, akkor te el voltál kiülve1 «"rte e dologban, ho.y eddg «<3 ne tovább ! I SS^ftíft. Sfe a dicsO báláira, de előbb megölelted psjtá- C«k egy lépés még s tátongd örvény nyi-1 tTwi^, sódat, reá bíztad minden titkodat, utoljára * J* g\'«nk, fe^^iíft M elsusogtátok egymásnak ollhon hagyott Vissza erről az utró1, g\\orsan, haladék-! woiiák Rente.-zakái Henrik,foglár Kálmán. kedves tjeitek drága nevét, egy utolsó iUi- tálaim/! Sohase feszegessük a vallási ésJ-- ; - >« - ——" x •■ vözletet nődnek, gyermekeidnek s azulán ne legyen rnús kérdésünk embertársainkkal Nagy-KanÍZSa VáfOS VÍrÍlÍS képelindultál hazádért adni s venni életet szemben, csuk nZ: »magyar vagy-e?« S yisfljffi 1900 évböfl hőöileg. , lm igen, ugy akkor legyen testvérünk, le- Ki kérdezte akkor, hogy mi is a vabá- 8Yen l>aráturík. JA legtöbb adót Adóösszeg 1809 ben sod? Bajtársad volt, magyar volt, a ki el- A magyarig veszélyeztetett, szint ügye I fr? __ hagvta a nyugalmas otthont, el a szülőt, mindnkor szemünk, előtt, hazánk) ] H.BaitliyauyStr^manoÖdönig.19 kedves nőt; kockára tett mindent, a mint tt «ivben\| te tettél a habért ; a kiben szintoly de iestvérré vál k a hit lánggal égett a honszerelem, mint te benned. De axóta megváltozott a világ I Meg leli érnünk, hogy ismft kiujul a régi felekezeti harc, a gyűlölség, iniot ezt u napi események lépten nyomon beigazolják. (Lak 8 akkor nem ellenséggé, 2. N. kanizsai Takarékpénztár I 3. D\'lzalai Takarékpénztár \| 4. Xaiamegvei tazd. Takarékp. ö. Hirsuht: Ede H. D«li Vasút Társaság j 7-Hiutmenn Aladár i 8. iir. Hitközség 0. Weiver Józaet bon. Megyei szabadelvüpárt FelhiuUI 10. Kertek. és Iparbink A jelen/jen és- a legközelebbi jiivőben, a M^ykui.izsai Bankegyesüiet , i . . , nérnk kőzött testvér vétkül álló nemzetünkre, 12. tíabochay Uvirgy nemre/ történt példünl>gy egy kö»,gben £ fe„Munha ^ - dUnte Le/nh/ássalhi. xL " befohjá félreverték áüarangot, mely jelzi, hogylüz iirő \' filadalokmegoldása vár : hazánkral14 (iuim\'lRn La,zö van, segit«ég emberek I OJ zudul a nép, a hol lobog 16. üutmann ödín láng s y I J # \'I 1 , . ___ . \|U. UUIIUBIMI V nezre kedrezo siker csak egy erős. a nemzet jg E ek lipót hazafiasak érző részére támaszkodó Mtnűtté* ~ " 17. Verő Henrik . . . s r.— ,, rium Jennádása és működésétől remélhető. 18 Boaenrieder József terjed a puszttló elem egy.k gerendáról a itatva tehát az nj kormány Elnökének119. K,ortzer Frigyei másikra. Ott állnak a Ulz kö ül a polgár- kijsjtett azon irányától, hogy egyedül a jog,\\f. S^iwarU tiasziáv tár>ak, d« nem mozd lják kezüket, sőt rno- töroénu és igazság megvalósítását tűzte kt ,^\' D^Tubdy (iyu\'a solyogva né$ik a borzasztó látványt. pMi, céljául, szükséges és hazafias kötelesünknek 23. Epmesy Sáidor kőzünk hozzá — iy szóltak hisz a W/1 a/efew/eyi kormányt támogató - az\\2-L Lówinger Ignác k/.lom.sták égnek, ugy kell nekik, hadd ft 1JJ- ves\'/szenek tt ^ leluü pártot megyékben ts surmzin. 127 Dr Sc\'hwartz Adolf \| Ecélból felkérjük Zalacármegyt mndazon j 28; Grünl.ut Altréd ^ Ez iLéH azonban nem elég, Ifenllják- t képe+selő választó polgámtt, kik a szabadelvű} ^ Ortlnbut Hénrik" barangozás\', hogy a szomszéd k«»7.áégekből ^<ÍW0Í megyénkben ^alakítani és szemeznim. Pl.hal Ferenc . m „ .., . , ,időszerűnek tartiák — szíveskedjenek Zala- 31. Pozsonyi Aladár se ,öjjdn ^nk»sem ^gtent;leve,z,k>Ut., ffioi(Jdcmber J 10.én á.6.8i Strem V.lrnoa iáikról a vedreket fl el tudják nézni a ká- ^ órakor az Arany Bárány fogadó nagyig ^Tílnrá rü>ultak vergő énéi. Atn nem jut eszünbe, \| termében tartandó szervezkedő gyűlésre 35] NHgykuiii^ai Caainó hogy azok i<* emberek azok is magyarok j jelenni . 36. Kosenberg Izrlelné 7345.34 MIM 5293.73 293122 (k. *) 2«ö7 U iMMlt. sz.) 1-97 fc\'4 1655.01 I;;H9.16 1370 HO 1353 7- (k. as.> I1H9 79 1199.79 \\m 79 1187 66 (k. sz.) 103S.96 973.34 959 72 955 86 905.44 (k. sz ) 892.22 • 809.32 • . 703.88 749.70 (k. aa.y 659.il 652.84 k. ss.) 646.27 6IO.Í7 643.58 (k. sa.) 64198 616.07 61V07 600.91 681.60 671.41 zsIj\'O. Az asynemQ fiiom, de iyUzerüi e»i.\' Azon folv! Ileu s lapuiban, a melyben a boldöx* I talani a birWn lianl erte Az agy elölt ki>ded\| iövii( ee;e I Kyer\'y ívni. e«y fellordu\'l1 pobsrral e* i.\'iliiu\'eit >ntipyrin porokaul. Szsaény rem«-ie, int n a bi t«l n «Hin.id v^rtolulastnkarta ve ü lecnillapr\'aiii, me>v Öróinielen éltét kioltotta. Egy Or«sa kniiiks, m lyn-k lak ja kipUaztut, tzy b dő l Ulkerin\'HS I körülvelt ayöpságlÖl, barj »i»«ól tervért réei várk«r(, melynek ivlajdo-nota r»rfHii a vár k ipijnában pihen, — letlieinek oly lehango uaaot, i ö az ör>kre kiköltözött ajn(letff»iiy m/.oI),.j timu borongolt. A cinixmu* a/onl<an ra n^m ér most érza-le ni. Amint h bivatitoa önszeiraü kezdeiét vette, a n»-v. ö ő\'ÖMHok nzatirája kezdte nubogtaüii kiuiele l »» e c od» an^k o rái. — Na, mi van ebbeu a nzekrényben ? — wondá a j Hy/.ö. (labi lácnuiaw uttyláiom elegáns gardw> •]>( vo i : n ly.-rn c-lind r, vidrabőrrel préin»\'zen kabát, 2 <mzi, 2 nyíri. 2«iéli $ tő-ralin. i>e/tyük,. ir akmv \'AK ev^ z varmadávül.. Vr/reliHii lia.aiom e>z i i.yereseg 1 Mi? Lns.nk: mi vun n kouyva bi-i? Adomatárak. Nem nM«z utadnak Hm! W^rtlier: KnnerVfi. Kanhau i Ei* nardt vila^lajda maa dolgok ; nini ScHop • h mer ert«kex«He » uökröl. N» iszen •gyí rn»m« .mi..lo odi to mindketten az u n. nr<)> f i - • rt l^tynm. H4n. Mn-set, Beraii aer «ntt i ; né; (1 iHih; Faunjai, Madich: Emb r iraaHiaját is rs.nerte az emborgyQlöÖ t... Hát u könyvár polcon mi lthet? kutit\'u tovább\' h jegyző. — Oc^ku luvola, Bellin! kompoziciöi, Zenetiez . ia érteti vona o mogorva fó^a? De hiszen nlihoz sziv kfl ! Gabi bátyánk aieg halvérfl és kőszívű vol». E^y francia dal! ki öreg irta a szélére: Kedvelt dalom!" .Si vous n\'avez vreo a ma dire .. Mint ni lönyea nyoma \'átszanék ezen a fakó papi oron. — Vagy náthája volt az öregnek — asVt közbe a v» greliaj ó. — Meglehet mondi a jegyző N^zz&k Csak iróaaztilaL Volt e pénze, sorsjegy a ? Es bozzátoat\'ik a fiókok nyitogstásához,nzám« .Iák, levelek,-rajzok átkutatásához.^^, - Krreixéléa közben caomaxra akad uk. Arckép hulott ki belőle. GyönyörQ lányka képe kandikált .ki bájosan a phoio.raphisról. Mintha tavaazi impsugár lopta volna be m<«gát I e zorda \'sle^ényi ssnbaba, egyszerre derüli, rrtzaás i lett mindnn e rendetlen elbasyatottaágbnn Meg a gunyolódók snMTSfl megsze idült. Az arckép körül araniszrtfa hajszá akknl ki« levélke volt odafrőeitve. iínaza, gyermekes, kedvesen aza-bályislan norok, kislányos uaiv gondatlansággal ! meiirvsi Kedoet Apuikáml Ma van tizedik azUletéxnapom. 10-ik ! Anyácika kora reggel rózsákkal IQzte körül vánkoaomat. Ab, mily aép rAzsAkvo/taK, mikor fölebrediem; mennyire örültem, tapsikoltam. Mama ia ugy örült. Aatán azepen felöltöztetett abba a szép fehér ruhába, amit nekem küldöttéi. Aztán elment fink a templomba. A rózsákból bokrétát kötöU- m. Ezt az oltárra tette anyuska Azután ast mondta nekem, imddio-»am éretted, éretted kedvea i-puskám, fin csak egv Miatyánkot imádkoztam, mart többet nem tudok imádkozni De mnmáoaka sokáig imád* kozoit t relied é* alrt.. akkor én U sinam »ze retet f, édes, arányos spuakám. osókol a ts kie4 Anicéd, A csomagban takarékpénstári köuyveoske volt évek óta felgya t betétekkel. Maröei Aoua nevére volt aá kiállítva. D^ a kutatók boazuiágára ez a sársdék volt bejegvezve: ,Az összeg csupftn Marosi Anna édes anyjiaak, llaro4 AmA iának beleegysntével adható ki.* Az »okivtll kö/jegysóilag hiteleaMett végrendelet volt melléd kelve. Ezén aa araaylgia babáért, a Meni Anicáéri takarekoskaért a „lumaa- aasber. A lakadó biA-> bónak titkát azonban magával vitte a airba. Dr Cs. G. 1 Nagy-Kanizsa va«árnap A legWbb adót fizető neve Adóöaazeg 1899-ben frt kr. 687.05 603.20 (k. as.) 664.50 664.60 621/12 621.íi2 (k. sz.) 1: 87. Gróf Hngonuay Béla 38, Sebestyén Lajos 89. Slern J. Már 40. Slern Sándor 41. Práger Béla 42 Dr. Szekeres J6zmI 48. Nagykanizsái Ons. Szövetkezet 619.28 44. Herlelendy Béla 610.04 (k. sí.) \| " 616.30 494.97 49868 481.89 402.44 472.44 467.30 —469.64 448.82 448.68 440.94 481.48 420.48 418.98 410.10 403,19 883.70 (k. a.) 376.01 • 876 01 376.01 874.01 876.26 304.8* , 804.K6 860.80 36008 349.14 347.00 (k. ss.) 38994 897.01 820.07 320.07 327.08 828.99 322.09 (k. ss.) 821.37 804.72 808.18 802.90 (Lm.) 401.08 997.86 290.99 (k.ss) 280.89 276.10 46. Aciél Pál 46. Blau Lázár 47. Vidor Samu 48\' Blau Lajos 49. Elek Ernő 60. Elek Géza 61. Blau Páltiú »» ... . ; o i ] _ os. Miiieuyi satraor 63. Szűkíts Nándorné 64. Ilj FesselhofTer József 66. Györlíy Jsnoa 60. Szeidmann Samu g. Lőwy Adolf Unyer Ullmann Elek 69. Keim Lajos 00. Polgári-Egylet 61. Simon (tábor 02. Zerkowitx Albert 08. Zerkowitz Lajos 64. Zerkowitz Oszkár 06. (\'.sima Jánosoé 00. Schönleld Miksa 67. Rőten leld Ado\'f 68. Rosenleld Jó/sef 69. Eisioger Henrik 70. Morandlnl Komán 71. S immsr. Sándor 79. Oroszvéry CJyulu 78. Linzer Bele 74. Dobrin Benő 76. Weiss Adolf 76. Danneherg Ja^ab 77. öesterreicher Bernát 78. Btrick Leo 79. Pioaser Ignác? 80. Reichenfald Gyula 81. Dobrovios Dömőtöraé 82. Ebenspanger Leo 88. Dr. Dick József 84. Sartory Oszkár 86. Tina cl Lajos 86. Tnboly Viktor 87. Betllheim Qyflzö 88. Bei din Kálmán 89. Keller Tgnács 268.66 90. LOwingar Lajos 960.14 91. Berger Mór 269.09 99. Bettlheim Samn 262.90 Póttagok: 1. Weismayer Lipót 269.— 2. Fiálovics Lsjosné * 848 29 8. Török Ambrus 24tf.Ui 4. Keömives Izidor 246.66 6. Abfabám Károly 246.66 6. Keichenleld Márkus 986 86 7. Kosenberg Bernát 984.16 8. Bard Albert 999 80 9. Takács Péter 999.69 10. Hlstkó János 990.01 ll. Armnlh Náthán 993.81 19. Rosenberg Pál 921.86 18. tíross József 219.39 Jyywt: k a —Utaer siialtvi. A szociális kérdés éa • falusi jólét emelése Irta : Qróf Majláth József (AfytaMi.) tizen föltételek bistositása utáu tehát hasonló buzgalommal alakitandók a tObbi fajtájú asöveU kezetek éa pedig a fogyasztási cikkeknek beezer-zéaéjfe, hogy a mlusi aép valamivel olcsóbb, de a m a tt, minőségileg jó oikkekhes juthasson; — a fogyaa/tási szövetkezetek lebái megkőnnyi-tik és elöaegitik a legssükségesebb élelmi és szükségleti cikkek beszerzését egyrészt, másréas-rfll padig a kiikereskedőket tamntstosabb, szolidabb as aasberségaaebb Qsem folytatására kéay-eseriiik és aaoktatják; téres nézet as, t. Uraim, Zala 98. saam (8 lap). hogy a fogyaitláai szövetkezetek állal a lözvetiiö kereskedelmet HlOsIsgsesé tenm vagy elnyomni lehetne; a kőavetitő kereskedelem ssűkséges mindenkinek, a kereskedőnek ia, de a raját jól (01 fogott érdekében a mezőgazdának is; — a aa a kereskedelemmel foglalkozók mindenféle esi-kósökkal éa módon a némelykor nem igen atép eszközökkel a ssövatkezatéket, különösen pedig a fogyasztási szövst kezeteket lámadják, elfelejtik, szem elől tévesztik azt, hogy itt tulajdonképpen a fogyasztási szOvetkeznsk lólallitáaa altal csakis ss irreális rs nzaoraszsrü közvetíts keres-ledeemnvk bizonyos kinővéseitakarjnk megnyír bálul ;\' hissen mér a kereskedők maguk is szövetkeznek egymás közt s mennyiben a fogyass lási szövetkeze1! iormá tönényhosásilsg megvan engedve, nem lehet aenkinek ast a jogai elvenni, I bogy aajál boldogulását megengedhető eszközök kel s mas cgyénokltol nló társulás altal etó aa setitse — h ezért a kereskedő Imi éa iparkamaráknak a legutóbbi időben tett kifakadása nem caak igazságtalan és jogtalan, de nem ia fog jcélhoa vezetni, sót a szövetkezeti eszmének fog haatnélui f Mindennemű gazdasági javaknak előállítását a terme és ea , fogyasztását irányítja; és a ki a tsrmelőket a fogyasztókkal szemben elleniéibe he)yezi\| as a kettő kBsiltt létező szoros kapocs én viszonosság télreismeréaéről tesz tanúságot; hiszen kölcsönös egyetértés, a kUlönbözO érdekeknek jósksraia Összeegyeztetése mellett tulaj-donképen nem ie léteznének azon ellentétek, melyek az egyes érdekcsoportok, h varos, \'afalu as élei árak felemelése aa keny^r-ua\'ora log ilma s as élethivatás külOnbOzö nemei kOzt áilitólsg fönállaaak; — légsaembuttnőbb bizony-ág erre ssnn érdekközösség, melyben a városi fogyasztók és yárosi ipsroaok s a talusi termelők egyma>sal vannak) ha jó az sra\'ás » a falusi\' nép köny nyebben élhet, aa sailitett városiak o cóbban a aa ipuroaok is jobban megélhetnek s viszon1 Egyes ember azonban nem képes az emliielt ellentéteket elenyésztelni; csak a szövetkezés, a hol már aa egyesek egoiimusának meg kall szűnnie, vau hivatva arra, hogy — határaik k0!o"0nöa megvonásárai — a különböző érdekele1 őa\'zeegyeaieaaa a kiegyenlítse. S hogy ez mennyire li-hetséges, legszebb példa rá Anglia, a fogyasztási szövet kezetek Jilaaaaikns hazája, a honnan előssór indult ki a szövetkezei eszme i, a hol a városokban lerO aagy fogyssztáni szövetkezeti kötelékek a falusi gazdákat keresik 101 a fog vasit lei azAvetkazat alakítására, hogy velük érintkezésben s lolytonos ttzleti összeköttetésben legyenek; helyre fölfogta! éa érteimesés smIIsII tehát nincs éredekeilentet. Magyarországon azonban a fogyasztási szövegesetek nem fognak gyorsan terjedni; a gyora terjedéa talán még ártalmára és i észtére is volna aa eszméusk, mert egyes roaea szövetkezetek — ml a gyors , terjedésnél alig volna kikerülhető — diszkreditálnák aat beláthatatlan idöte a a ssövetkezés ellenségeinek malmára hsitaíiák a vizet éi a kevésbé bátor lelkeket pedig, kik amúgy is ingadoanak, még jobban eltántorítanák a rz&vetkereii eaamétöl. Éa az ögy kaieléae és sseretete beszél b-lö-\' lem, n.idön hangsúlyozom, hogyha valahol agy e téren rendkívül veszedelme* az ess nenek akár hangtatoa jelszavakkal, akár felekezeti jelleg szempontjából való terjeaaiése, mert his<en a szövetkezésnek oélja az egyenlő érzéatt egyéneket az életszükségletek könnyebb kielégitnetéae végett össashozni s a kik az e célú társulásnak ellenségei, vagy azt is csupán önző érdekek kihasználására próbáljak fgenybe venni, azok ugy is Önmagukat vonják ki clObb>utóhb abból a társaságból, mely as egoisioust kebelében meg nem tilrfj-» sskbad akarat korlitlrn nyilváuu« lását kell itt tehát a legnagyobb mertékben érvényre juttatai, mert minden kivétel bsogoz tatása homlokegyenest ellenkezik a szövetkezeti eszme égési lényegével. De ne féljenek a szövetkezeti eszme ellensé* gei, hiszen a magyar ember sokkal indolensebb, sokkal lölűletesebo, semhogy egy, a legnag obb konzekvenciát kívánó komoly munkára adná magát, kOlönösen mikor látja, hogy van könnyebb módja is a meggazdagodásnak, minden megerőltetés nélktlly-aíj mert sajnosén tapaszaljuk a-régi közmondás igazság >t: „qui publioum sar-vit, ingratum servit." Megnyugtatásai még azt is fólenHitbetem, hogy a gasdasági életben nagy a asáma azon mozzanatoknak, melyek a szövetkezeti eszme í 1899. november hó 19-én tevéken) aégi körébe* nem vonkalék, éppen agy, mint a hogyan bársasnayirefogsak ia aaápefsdal a vaantak és a kerékpárok, leszaek alkalmak, a mikor mégis lovakkal fogank kocsizni (Valjrtatéaa Umkmit\'.) A vallásoktatásról. Irta : Dr. N a u m a n n Ed. Az iskolai nevelésnek falán legfontosabb feladata és legmagasabb hivatéaa, hogy az agy ént kiemeljük egyéni érdekeinek és céljainak szűk kOréból ea felébresszük benne ast a tudatot, hogy egy nagy egéaznak tagja, a melynek javaiban részesedik, de a mely kötelességeket ia ró reá, erejére, tehetségére a» munkájára—saámil He -a Mrd SIÓ nemzedék neveléséhéi csak azon oél lebegne szemünk előtt, hogy az egyént azon képességgel ruházzuk lei, hogy u életben mennél könnyebben boldoguljon, hogy mennél gyorsabban legyen szert azon módra éa ason eszközökre, a melyeknek segítségével könnyen elégítheti ki az önfsntartás telftftlete\'i ösztöné1, diadalmaan vívhatja még a létért valö küzdelmet, mely az egész életet fegyrerzditjjel tölti be éa csatatérként tünteti fal, a melyen azünea szüntelenül dul a véres hare; de alma-laaztanók az ifjúság a ismét azon kö\'ös felada-tokra és egyetemes célokra irányozni, a melyek elölt minden egyesnek mag kell hajolnia, a melyekkel szemben minden egyéni érdeknek el kell némulnia, a melyeknek szolgálata alél senkit felmenteni nem lehet: az iskola minden magasabb hivatás," egész nevelésünk minden erkölcsi alap nélkül szűkölködnék. Az ismeretek, melyeknek közlésével as iskolában foglalkozunk, mindmegannyian agye> temea jellegűek. Midőn na maeti nyelvünk törvényeire tanítjuk az ifjuaágo\'., nemcsak azt célozzuk, hogy az egyén azükaégleteinek kl I elégitóao végett más egyénekkel megértethesse magát, hanem azt ia, bogy erkéresileg egynek éa aaa-nosnak érezze magát mindazokkal, k ik a n- elvben kifejezésre jutott nemzeti szellem osztályosai Mi» dön az irodalom remekeivel ismertetjük meg, mi> dOn ason eszmékről szólunk hozzá, a melyek a nemzeti élet ezen legnemaaebb éa lagtiaatább forráaából fakadtak vagy a midőn a történeti ok» tatásban a nemzet múltját^ tárjuk fel előtte, fényét és dicsőséget, válságait éa viazootagságaii szenvedéseit és küzdelmeit, nemcsak ismereteit akaijak gyarapítani, hanem — éa mindenek eMtt ée mindenek felelt nemzeti önértetet ébreazatai benne, a nagynak éa dicsőnek szemléltetése által lelkesedést gyújtani szivében, ügyet* met kelteni bsnne a nemzet feladatai iránt s arra késztetni, hogy a történet tanulságait a nemzet jövöjének megalapitáaábaa és javainak minden időkre való biatoeitáaában értékaaitae. Midőn a természet tüneményeit magyarázzak neld éa azon bámulatos rendre <s öaazbangzatra figyelmeztetjük, mely háztartásában uralkodik, midöa a művészet alkotásait mutatják be Oeki és aaoa vagyuuk, hogy a szép iránt való érzéket faléb-resazük és tápláljak, midOn asaa történeti moa-\| káról azólank, melyet a" kaltornépek végeznek vagy a görög éa rémai klaaaika-I sok révén az ókor szellemi vilagába vezetjük be az itjnaágot, tudatoaan vagy öntudatlanul szellemi köteleket szövünk, mely az egyént a nagy egéuhta lűzi és arra (unitjuk, I bogy parányi énjét összefüggésbe hozza azzal a ml nálánál összehasonlíthatatlanul nagyobb, egyei emeeebb. Még akkor ia, midén testi épségé nek megóvására buzditjuk 4e testi ertjének lej-leaatésén iparkodunk, nem tisztán egyéni érdekét szolgáfy\'ukj hanem azon faltevéaböl induunk ki hogy as egesssóg sem aa egyénnek kiaárólages tulajdona, n melylyel szabadon rendelkezhetik, a melyet, ha ugy tetszik, el ia dobhat magától, hanem a nemzet közvagyonának agy része, a melyért lelelőaséggei\'Urtozik, a mely (OlOtt őrködnie kOtelea-sége. Az iskola a nemzet, a társadalom számár* neveli\'az embert és csak akkor tölti ba bivatáaát, ha a gondjaira bízott ifjúságot alkalmaaaá iparkodik tenni a nemzet, az emberiség egyetem* eé jaiaak előmozdítására, és törekvését arra igyekszik irányítani, hogy munkája által akár anyagi akár azé leroi, vagy erkölcsi javakban visszaadja a nagy egésznek azt, a mit tőle nyert Mindenig egy\|végtelen láncegy-egy szemének kell bogytekia magái, a melynek értéke csakisftánsseaaeakel valé Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 98. szám (4. lap) 199. november hó 19 éo ktpciolttábio\' érvényesül, de a mely viaeoiit migt rétséröl ie hozzájárul ahhox, hogy tzon retfti, "eily i láncaxemek végtelen sokisagat OmeUrtjt, ÍM ne bomoljsk hogy mindegyik külön-külön te valamennyien egydllaaen céjuknik és randeltetéiűknek megteleljenek. Lten szempintbói bátorkodom becses llgyel-mttket agy nagytonlosaigu tárgyra irányozni,a mely iakolai ntvr.létünkben előkelő helyet foglal el, a melyet a törvény eliamertere méltó bölcaeaéggel azon tárgyak élére éliitott, a melyekkel ea ifjú • aégot u iakoltban tüzetesen megiamertetnOnk paadagogiai kötelességünk éa ennél lógva is igényt De nem ssabad ssem elöl tévesztenünk—éa es mindatokaak szent kötelességük, n kiket a üond-vizeléa arra rendelt, hogy legtinláhbnak ée a legszentebbnek gondozói és tpolói, örsői ós müvslöi legyenek,—hogy minden. vallasiTált "és annálfogva minden vallásos nevelesnek is végső célja egy éa azonos. Az oltárok, tt melyek m-ltett Istent tiszteljük, különbözők, de az, kinek Imádatunk ásói, agy te ugyanaz. Mulakiáj próféta 9, 10) ezt igy fejezi ki. Vájjon nem egy atyánk van e mindnyájunknak, nem egy Isten leremielt-e bennünket, miért legyünk hűtlenek kiki lestvérével szemben, hogy atyáink frigyét meg- tarthat mindazok érdeklődésére, a kik tanítással i Hientiégteieniuük? A vallás ne (okozza te ne »zi- logls\'koznsk. Ertem a hltoktatast porilia az ellentéteket, n melyekben as élet kü. Mi a hitoktatás célja ? as ifjutágbin vallásos \| iönben is elég gazdag. Az iskolában ily ellentéteket idézni elő, ott hinteni el n visszavonás vetését, a hol egyetem* clo\'sat kell szolgálnunk, a liireada\'om közöa fafudatannk végzésére ne- érzületet ábressteni vagy a mennyiben már! a szülői hátnak sikérült azt lelke:lenie, mogeröal* \| tani ■egssilárditanl, Illeszteni, nemesbiieoi. Azj emberi szívvel veleszOletett vallásos hullámai, az Is- ynlnünlt az iljuságol, megbee álliulailan bfet « lenhez való vou-ódást,Gondviselésnek ezen legbecsesebb sjándékát iuda usan, komolyan, á rende kezteünkre álló öatzei paedtgoglti eaz-közók te tapaaztalatok lelkiismeretes lelhatznftlá-sávsl akarjuk bitté nevelni. Valláaos táplálékot akarunk nyújtani a gyermeki léleknek, arról gondoskodni, hogy hile gyökeret verjen szivében, ösazeoöijön és egy^yé váljék annak minden I rostjával te idegszálával, ugy hogy semmile\'e, hatalom, semmiféle megpróbaitatás vagy caábitáa ne legyen képea ezt klssakasztant lelkéből. iskola falni között etmmiléle él\'entétnek nem lehet helye. Velnmint végzetes hiba volna bármely oldalon is vallá-t és tudományt elentétek\' ké>it feltüntetni, az egyiknek- bacsót\' és értékél a másiknak rovására felemelni, cp oly, de az* hiszem, még sokkal kárbozatosubb bibi, az ifjúság lelkét előszeretettel azon ellentétekre irt-nyozni. a mélyeket n igyon gyakran nem tárgyi-ugoj ítélet, hanem elfogulta g útfiipi\'oil meg az egyes vallások között. A vallás ne legyen válaszfal\' mely az- ein- Arra törekszünk, hogy vallásos hite , lelkének I ^erőket elkülöníti egymástól. Iftbetn kapocs, a Istenh z való kspcaolódáaa, egész életéinél tegye. mely egymáshoz köti őket. Hogy nz \'egyes vállá-■eg boldogító hatását, legyen a vigass ktfllorrása; sokban kögöt alapigazságokhoz milyen különböző a szenvedések te válságok idején, óvja meg az j képzetek IQ<Adiek, hogy egyes eszmeit folfo^á- elcsüggedéslól, midöu nagy bán<l ás lájdalom éri, L-uáhaii és értelinezeiébsri hogyan ■időn Istsn suj\'6 kese nehezedik reá, hegéazsze j nézetek és miként különböznek beative sajgósebuil te szolgá jon neki szüvétiiekttl \| fel as élet minden u\'ján, óvja meg\' a botlástól, az ágaznak el a i egyea bit- keze>ek, ez azon egyetemes, áltnlánoa szempontból, it mely az iskolában egyedül jogosult, eltévedéstől, ahüniöl kormányozza és vezéreijs ^ t-ljeaen mellékes te slárendelt jelentő <égü. Szé-ébressse tel lelkében sz erényhez való ssersletel, as smberl tökéletességre val-t törekvést, a szépért, igazért te jóért való buzgólkodnál, az eszményt-éri, a tisztáért, sz emberiéri, az isteniért való lelkesed r, késstesse arra, bogy Isten kegyét es magának és azt soha el no pen. te nagyon\' helyesen mondj* Eutvö«, hoty nz istenség eszméje olyan, mint u . nap. melynek rcllektat vil-tgái mindenüti inhaláljuk, de a melybe gyönge szemünkkel egyenesen néznünk nem leint. Na legyünk tahit bírálói, - legalább nem a: iskolában birálói azoknak, u kiknek szeme az isteni lénytől hozzánk rezgő egy-egy sugári más szinbon lát ragyogni ét ue tekintsük a más nézettel szemben tanúsított türelmetlenségét a a jáf nézetünk helyess\'géne\'i bizonyítékául. jNagy igazsás rejlik a mír idéztem nagy és nemes gondolkodó szavában : többnyire • annál türelmetlenebbek vagyunk mások veleményei iránt, mennél inkább kétkedünk saját állitá u ik tetszését kivívja veszítse. Ha az embernek Istenhez való viszonya, a melyet vallásnak nevezünk nzegéaz emb-riségben egylor-máii esegysegese ■> alaka\'tvolas,avsllá-oklalásaaen (ilialanos cél ssolgáláaaval,ezen egyetemes feladat végzésevei beérhetne. De minthogy ezen viszony számos egymástól nagyon különböző alakot öltött. min hogy nem valami ném létező egyetemes, általános vai\|á-b<o akarjak nevelni as Iljuaágo1, helye, légeben. hanem minden egyest a\'on pozitív,történeti ral i Midőn azia.vallás tökéletességere mulatunk láaok egyikében, melynek kehéében született, rá, melynek tanait hirdejüv, ne szállítsuk alá melynek kőtelekében meg skar maradni, a mely máaok beesét, hanem inkább abban kerossük ós ben üdvösségéi te tamaszl akar találni, minthogy találjuk a saját vallásunktól hird-itelt tanok igaz-valUsoktataauuk egyik föcé\'ja, hogy minden aágának cáfolhatatlan bizonyítékát, hogy kiinutat-gyerm\'kben a tajá- vallásához, a snj.it íntfele> jak it\'Ok azonosaigát más vállá\'okéivnl. Vaj;on aezelrhea való szereletet éa hüség\'t te ragasz- kinek jutna eszébe a hazához való azeretcét ugy kodáat felébresszük, minthogyg"nd iskodni akarnnk ápolni, uaaját\|noinzeli eszméikkért éaeszméuyeink-arró, hogy a kötelék, mely a sajat válásához ért való lelkesedést ugy táplálni, hogy ason tűzi, M ue bomo\'jek, de még meg se lazuljon, ellenlé.ekre figyelmez elünk, melyek saját n-tm-nuo\'bogy torekveiünk oda irányú, hogy saját te ünk és más nemzetek közölt vannak, nem egyes vallások közös vonásait az ifjúság lelkébe vésni és mindig újból meg újból tudatra emelni Jienne azt, a-mi-valtmennyibcnrazonoi, tfft azon fontos körü\'mény és kell hogy késztessen bennünket, bogy a törvény hazánkban a hitoktatóra bízta az erköcstan tanítását is. Miudtn tanítás, bármely ismeretnek közlésekkel!, bogy at erkölcsiség szolgalulában\'álljon. Kódtár az, a ki ha bármely tudomáuyba vezeti is bs as ifjúságot, lelkéhez, szivéhez, erkölcséh-z férkőzni nem tud Minden ismeret ke I hogy nemesitilleg hasson az eiuber egész válójára. Ha a természet remekmü-veiu •etemlélte\'jük kedÖ_ avato\'teággal az ifjúsággal, ez ép oly lelkesítőig fo< hatni reá, ininlha a a művészet- nagy, alkotásait,\' vagy a történet nagyszerű je\'enségeif mutatjuk be neki, D<s mégis stüksége.\', hogy az erkölcsi élet törveoyei zárt rmd-iurben valjanak -nz iljutig sajatjáva & ezért még ott is, ahol a vallásoktatást kirekesztették az iskolai- . lani\'asbúl, iuiinltfii foim lakDUban az erkölcstant iauiljiik. Niluntbii- éserkőtcsmo karöltve járnak egymássá!. A ml <or a vallás tanait hirdetjük, egyszersmind iu latosan te rendszeresen erkölcsöt is limitünk. ^ Dd erkölcstan alapjában te lényegében csak egy van. Az erkő\'cs törvényei éppen ugy mint a természetéi mindenült te mindenkor kell, hogy ugyunazok legyenek. Nincs ierésztény éa zsidó morál. A kik mindkét vallá-ntk ahpikini-nyai:\'ismerik te elfogul,\'iilanu olvass tk mindkettőim« s\'ént könyved, ett kétségbe vonni nem fogják. De ba ngyanazo i erkölcsi tanokat hirdet -jük, a szó szűkebb értelmében vall vallások tatáiban se ndjunk előiyt annak, a mi a vallásukat mugkü\'önböttati e,\'yin i« ól, a felölt, ;a ni bennük egy te ugyanat. Abban látom t. h. a vallásoktatás egyik leg-loniosuhb feladatát, hogy az iljuságot teteme jük a nemzet, az emberiség közős ideáljainak magaslataira, hogy kiki mások tökélyeinek felradlatása állat a saját vallásáua\'t hiveil hasonló tökélyekre serkentse, boty a szeretet te Igazság eszmeinek diadalán munkálkodjunk, hogy ezen eszmék országát alapítsuk meg a földön, mert ez aa or-zág az Isten országi. A vármegye házából. 33330 ~ i ni 899. val ása"ak atent »z\'kásal és szer<ariáaai, az latenliszlalelnlk azon rajálos módja, mely aa ö valtaiban keletkezett vagy lejtödűti, mindig ki-eleaiise te. táplálj■ leikéi, termékenyítő és tiastitó hatással legyen égést valójára, aton képess ngul i.írjon, hogy mindenkor kinyithassa Hívének kapuit te betöltse sít egtez mtitstl jávai, ma.a ól áribeiö, hogy aton eszközökkel Is fogunk élni, a melvek alkalmasak arra, hoty a gyermekben t tt t vtllst iboi te snnak híveihez vsló szereimet te rigaaikodaat (elkeltsek te hogv megtyöz\'flk arról, hogy éppen tt ö vallásinak iatetmeny-i nlyanok, — hogy vtllásot logunk-e Inkább rámutttni trra és abban látni nemzeti önérzetünk ét bütakeségünk lorrását, hogy a többi kulinrn-mzetekkel egy sorban ál-Inuk és ugyanszon ideálokért hevülünk te küzdünk, a melyekért amazok buzgólkodnak és lei-kehednek? A hitokWtáe ne legyen semmiféle aepa ratismusnak e-zkőze, hanem inkább stogájon tton tudat ebreszle«ere, hogy minden különbtég mellett egyek vtgyunk, midőn at élet legszentebb problémaival álunk szemben, hoge a nézetok te felfogások, t vágyik te haj smok kü\'önféleiége mellett ugytnaton értelmek dobogtatják valamennyiünk szivét, ugytnaton gondolniuk inoigit Müsiegteteit minden irányban kielégíthetik. Minden ják elménkei, ugyanaion forráib I meriiünk lelki hito-tató em éilosvi lton vtlláautk tökélyeit, melynek tanait ö hirdeti, logji a képtaibelö legkedve»flbb vilásitásbah4yezni te bevezetve la-aitvanyail vallaaa történetének dl zcs imoktba, feltárva elólle Biolíjlaik diceöseg.-t, mindi qj-ból meg qjból tetid-sve benne legszebb, leg-tten ebh begyomt yiinik emlékezetét, t neme* bűnkén gnek bizonyos érze>ét fonja ébreüte-i benne ■ mely tt taéu életen áttogji kiaerni te megóvni attól, hogy harmely áron il elhagyja azt a zánlót, ■ melynek dlciöiégebtn tálja a ttját dieaöaégét i. A bitokia\'áanak tehát < egvan egyetemei ét álul nos lelidita mai ett minden teleketelnel mtge sajnos, küönle es cljt te rendeltei été is. eptéget, egtetaéget, erőt vigaszt, reményt, biztl-mal, b-ilórságot, ugyanáron napnak sugarai viiá-giijak be mindnyájunk útját. Ne irányotiuk at ifjúság figyelmét mindig arra, bogy aton edények kfl.tö alakja, amelyek a vallás lisita lényegél tartalmazzak, miben különbözik egymáalói, hanem szemlellestiük vele azt a Ur almat, m-dy annál bös^gteebbeu te duMbbsa fog kiáradni az emberiségbe, »z elmékbe te aivekbe egyarán, minél Vékonyabbak lennek ezen edények falai, mennél jnbbtu lomik idomulni at azonos taria\'ombot es mennél keitebé lógnak rtembeötleni az ipró lényegtel ea külMib-éiek. É« hogy ne mulaitstuk el a valláaos nevelésben, különösen al Ukolii hitoktatásban, at Meghívó. Ven szerencsém a vármegye m. I. bizottsági latjait f. évi nov. hó 27-én délelőtt 9 \'/, órakor ZaM-Egerszegen a vármegyehas gyfiléstermdben tartandó rendkivűi törvényhatósági közgyűlésre .tiszt\'hlétiel meghívni. A közgyűlés egyedüli tárgyát Nigy-Ktnitaa rend. lau. város elemi iskolainak államotiiáta árgyábtn hozott képviselőteetüleU te at állammal kötött szerződésnek törvényhatóstgi jóváhagyása fogja kepeani. Ztla-Egert\'egen, 1899. november bó 15 éa 9r. Iuk«rt«k Liulé gróf sk. ZeleváratfTS lUepáeja. A város házából. Ntgy-Kanizsa rendeseit Unácro város képviselő teiűlete, 1899. évi oovember hó 20-án délután 8 órikor a varosház nagytermében kötgyű léit tart. Tdryftoro—t i 1. Polgármester évi jelenléti tt 1898. évről,\' 2. A várót 1900. évi kSltségvettei tervezete,, a v. péntügyi bizottság indokolt elő erjesztése éa a kipotoltlöl ügyekkel. HÍREK. — Uyáaihir. Nagy és tulyot csapás érte Actél Pál nagykanizsai ügyvédet, mély fájdalom a köztiszteletben álló BU* családot és érzékeny veszteség társadalmunkat és humánus intézményeinket Pálné szül. Blatt Eugénia szombaton reggel hosz-szas szenvedés után elhunyt. Egész város közönsége méiy meghatottsággal értesült haláláról A ritkaszép müveit- .Sagy-Kanitea Tuinup jégü és minden izében nemes, költői lelkülete nőt minden kflrben tisztelték és szerették. Ó maga is megtestesfllése volt a tiszta szeretetnek Ez ragyogta be egész lényét kQnn a társadalmi életben, a hot a jótékonyságnak volt munkás angyala ; ez varázsolta őt szinte nimbuszoa alakká a családi életben a hol a megteremtett békének, a boldogító harmóniának volt őriző szelleme. Szerető, odaadó gondossággál csüngött férjén és szép, kedves gyermekeit akiknek igazán azivőkbe, leikőkbe lehelte azt a magas színvonalú, nemes rzellemét, mely az ő lényét is magasan az átlagemberek fölé emelte. Szép lelke sokáig vívódott a por hflv»!yjt őrlő ■■enyészettel, mert—eW akart bogy befejezhesse itt a tőiden anyai hivatását. Az Orfiktitku rendelkezés másként akarta. Most már csak jó szelleme lebeg a gyászoló család-kis világa fölött, mely neki mind-msége volt.__ A boldogult választmányi tagja volt az kr. jótékony Nőegyletnek, a Kisdednevelő Egyesületnek, a Vörös-Kereszt Egyesület fiókjának, a Szegények Tápintézetének. Míg egészségi állapota engedtr, nagy tevékenységet fejtett ki humánus intézményei k érdekében, melyeknél őrök emléket biztosított maginak. Az Izr. jótékony Nőegylet választmánya szombaton délután választmányi ülést tartott, melyen kizárólagosan Aczél Pálné elhunytával foglalkozol\'. A család által kiadott gyászjelentés ez: Aczél Pál mint férj, saját, valamint kiskorú gyermekei Blanka, Géza éa az összes rokonság nevében fájdalomtól meglőrt szívvel tudatja szeretett, felejthetetlen neje, illetve anyjuk Acél Pálné azltletett Blau Eugénia 1899. évi november hó 17-én reggeli t órakor életének 51-ik évében hosszú szenvtdés után történt gyáazos el-hunytát. A boldogultnak halt tetemei folyó hó 19-én, vasárnap délután 3 órakor fognak a helybeli izr. temetőben őrök nyugalomra tétetni Nagy-Kanizsán, 1899, november 18-án. Áldás emlékére) Caendes részvét és a boldogult kifejezett akaratához képest koszorúk mellőzése kéretik. " — HatAlMA«k.Ozv. Wafdilt J6s>fné leánya Irma folyi hé 17-én éleiének 3-ik é»ében tihanyi Nagy Kai inát. A uép »tvrl»é\|l l--ásy kaláb áliala> 0 régivé tl keléit Temen se mi vasárnap délután 4 órakor te-t. FrUd/tU Vilmos keretkedö fo\'yó kó 18-áu éltteaek 68-ik evében elhunyt Létrádon. — Hllk»aKl bftagyftld. A nkanittai izr. hitközaég lolyó évi november hó lV-én va-tárnap delelőitlél 11 óra\'or a hitközaég itnáct tsrmtben rendkívüli köztyűléil lart. Ttrgytoro-tat: 1. Az 19(10 évi költségvetés megállapítása. 2 As alapeaabályok módotitáta. 8. Indítványok. (Jegyzet A kölltégvelétre, valamiat ss alap stabtlyok módoeiláttra voaalkotó iavaslsl a hitközségi tagok áltsl a hiikősségi irodában inerte-kbibetö. — A kőtgyűléaen caak azon Inditvá. nyok lárgytlbalók, m> lyek hí rom nappal elébb iráabto beadatnak.) — A Polgári l£g) let viga om rendetA biaottaága december hó 8-án eate 0 érakor t Z«u 93 Mám. (». lap.) 1899. noveaaber bd 19-éa Polgan-Eiylet he\'ji-étében ctaiadiaa jeled\| A kózgyáiéa a tUtrá ieió adásért jagysötöay táieeatétyt rended. BtTép6-di} 50 kr., cnládjegy \| vilegfejezle ki elismertét 1 frt 2o. — Jtparleaiaietl kétc;il4e, Az Ipar \'eatulet cáklornyáti Wy<» bó 12-én readkiváti közgyűlés tarolt, me\'ynek egyediti tárgya; az ipari munkátok belcgi/g elleni biztorílátának ügy-kezeibe tolt. A biz esitoi\'ak ugyanis s a-gykí A Tapolein tartott megyei ianieslfl\'eti kde-gy o és az a só-lendvai a ibmi polgári iskola tantestületének tarjait a tata tgtristgi járáskőrbe oas\'otla be; mivel troahaa az qjounan megnyílt zalaszentgrölhi állami iakota Unies\'ülete is, mely a kűzgjüiésen megjelent, a z tgtmaii járáttórbe laizsai Kerületi Belegsegélyző Pénztár kötelékébe \| óhajt belépni, a közgyűlés megkeresi a magyal tartoznak éa ugyancsak a pénztár által megbi-j tantaatlln központi válaaat Bányái, hogy a leg» zott bizalmi férfin ügette a leendőket. Az Ipar-1 közelebbi megyei lantsai álad köegyiUée elé jÁy •eaiület azon meggyőződéire jutó t, hogy a\'iránya előterjesztést szíveskedjek tenni, amtty [i örvény által körtürt követ elmenve* nek a mnn\'j szerint a zalaszentgrótÜi állami bkola taauatiit-\| kasdót akkor telelhetnek meg legjobban, ba a \| tét — a tapolcai közgyűlési határozattól ettéri-péeatári űsiyet az Ipartesttel eg)ik U«ztvbeló-\'leg — a ztla egenzegi járáskörbe o-z-za be. jének h-i\'áskCrébe oaztják ha,-* ét hivatalos] Ctiair. Jósét lala-egwszegí állami aiemi helyiségül az Ipartesitlat asolgalaa. A kOzgyllél,! i«kofai tanító, a járiskőr negyedszázadot lőrténe-jmelyen a atgyhtniitel Ktr. Belepi. Pénztáritól qW»«i« fel I közgyűlés df Rmeimka lát-\' lípi.ieleié&éa TMvax Krmyee elo ik éa Dobronc mán kir. tanácsos ét laofelűgyelö ioditváayára Milán igazgató i< részt vetlek, méltányolta a munkaadók álláspontját és ennek met,fe!elHeg határozott. >4 — Tani tök Jftriktl höigy ülései. A nks-uiztai járás tani\'ól köre aov. 16 án larlolla félévi rendea közgyűlését Nagy- Kanizsán, a polgári fiúiskola rajztermében, melyen a rendt- tagok jegyzőkönyvileg fejezte ki a felolvasónak köszönetét éa elismerését s elhatározta, hogy a munkál a járáskor kéltségén kinyomatja éa a tagoknak megküldi; egyúttal a történet megitójának tárad-ságál némileg mtgjnlalmataeért, részér* 8 drb. aranyai szavazott meg. Nooik Mlhá y zala-eterszegi állami elemi bk. közöl mintegy kilenevenen vetlek részt.—Hajgtíó\' taailó, a .Tanítók Házának* vármegyénkben Sándor elnök az Olétt O órs u án nyitotta meg {buzgó harcosa, a Tanitók Házáról tartott lelki lendületes beszéddel. Napirend előli bemutatta dr. Wlassícs Gyula vullá—és közoktatásügyi miniszter levelét, melyben a járási kör lavitzi közgyűlése alkalmával bozza küldött távirati üdvözletei kóssóni meg. Lelket éljenzés>el logad-lák. Jelentene továbbá az enók, bogy Rktoy lelt felolvasást. Lelkesítő felolvasásának mag it az óhajtott sikere; mari a tagok közül ba írlak alá 26 koronás réaseqagyet; egyúttal a közgyűlés halirozalilag kimondolla, hogy a járiakör két 26 koronát részesjegyel Ír alá. f « —n-r—i—=—i-í-in-^-Sí\' A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jsleo- (lyörgT, voh »H)[kaab>m aépi-kotai tgazpió, 1 ^ Q^Bae Miksa Wétáör MMMriak* ínyugalomba voault Indt vanyozta, bogy « a ^ ^T-aoívéiiyt magadta a hőmmel vette Háraai kör ü.zielnibel.Ugui lari\|. meg mtl áUt- (odom4lul , „smn^aló bizoUtég jaUléÜMk lánoa helyetiettel f^tditk et.-A n.pirend •WttnMt , ^^ tlnjy IMrint. jsráakSr Mgétyagye-ibe,.lenlé..ket az risök a Baltion elhunyt App ^ 6.Í g.6tt (TéO U ■ Mikiét, volt polgártlányiakolai rajztanárunk meg\' le,( ^ haló elparentála-ával térit be, indítványozva,! , \' ... . \' _______,_ ihogy az elbu< yt szeretelt izgtara halála fölött L 4 "Hl«fa utolaó Urnát I traaca érzeti fájdalmat a járási kör jegyzőkönyvben kor»oök •ln8kl«* \'^,n)"é« kepasle, örökítse meg. - Ezután kövrlkezett a lapire.d ~ "uut4n J^É \'"í^!, M el ő po lia: dr. N.umann Ede nagykanizsai lő- nem voU htjlaa. tUofadai - rabl.i és hltatár lelol vasasa a nllátoktatdirit. A ®^rtlta^oita«tlnökoak<>«ahr Jwanoet, alal-\| magasan szárnysió felolvasást (melyet t punk mai nöknrtBa^Peran«t éa JMjt Mihályt, jagytö-t<ámabta közlünk)oly lelket tapssal és éljenzés-! nek PM}„ * ifarW<* Jtowrt\' P04* aei logadiák, aminőben cttk a« Igizi elragadta- nokDak yu"í M,mt-tiltás rés/etilt a felolvasókat. A jelenvolt bárom A közgyűlés befejeztével a tagok a .Korona• rom. kalh.hitoktató «disiete\|i a pódiumról le\'epő vendéglőben bankettre gyűltek egybe. Bankett leiolvisóboz é- lelkesen gruinláliak neki. A köz- alatt (etkrts öniöt mondott dr. Aweeaka KMmim gyűlés jegyzőkönyvi köszönetei szavazott a remek kir. tanácsos tanfelügyelő dr, Wlasaics Cynla \'azép lelolvsátért.— Allman Mór, alelnök, mint vsl át-ét közoktatáaűgvi miniszterre, Ciitaér Jó-előadó, a gyakorlati tamtá-ok kérdését fejtegette stei uj elnök dr. Raamoaka Kálmán kir. tanfottt* \' t n igyobb bevezetés után (elvetelte a kérdett, \| nyelőre. Szóltak még lUntik János, Abr/p I hogy — mi-el gyakorlati tani un a kritika Józael, Piukoneh György, Mm Lajos, OUmr miatt aem sksdnsk vsllalkozSk — nem kellene-é Gyula, B\'ktfi E ek, Uitardy Ignác. \|e mensyihen vá toztnlní tz eddig követen krili-1 — Eporjeajr <íta a utasak kitt Aa jkai renda eren. Némi vi\'a utun szt határozták,\|»Alkotmány" írja: .A nagyszebeni stinhásban a iboity M avsknrla\'i laaitáa sorszerlnl történjék, — \' minap megrovandó módon inzultálták a magyar-! Kráhiní Novak Lujz i i asy lelszéstel fogadott ságot a oyill színpadon t míg t szász köeönaái lelulvaeast lariolt az Illemről, melyet a kötgyOléa hangotm muliloll az 01 romba eertegeftea, F.ptr ! jegyzőkönyvileg is megkoszöat. — A to yó Ogyek Gésa közothtdaeregbeU boazirkapitány t»> \| M>rán Mríaper Károly, mtsyartzerdthelyl itg, pitsze<etie az Ulelö aaináaat ét a bitaliatbo kö-egy lanköayvet birált; ErdStl Ballal, nksnissai \| zöntágei. Mátnsp egy a»gy«aebeni taáta lap meg. Itg jelentési tett s járási kör pénztári álltpotá-\' \'ámadta tz elölte it meretlen pitssegói, mira Eperről s végűt a azámvi\'tgtló uizolleág nev-ben iy kapiláay jolenlkezttt Itltóbb baiótágáoál, de Karfa Irma pénalárotnö ré zére a fölment vény! elment a taerkeistöaégbe b s olt kijelenlelték, megadatal indítványozta. — A , Janiiéi Háta hoz a járási kltr évenkint 12 lorinttal log járulni, ami !100 furinl lőnének felel mag. — A tsvtazi közgyűiét helyéül QtliH jelöllek ki. — A köt-xyűles záradékául Wtlifitruky Antal polgtrbko\' hogy egyénileg ői megsérteni nem akarták. A szsbenl városi képvlse\'el ülésében a polgármestert is meginterpellálták a színházi affér dolgában s a szászok ropp >nt fel vanaak háborodva, hogy a magyar állammal ét • magyar nemzettel lai lantr ta iii\'ezeil lui.or .lonumbun pompatan Ptekázó maguklartáaáa éppen egy kOoóohadasrtg ikergli, igen érdekes vtgyisni ki»érlelsksi muia- b1\' \'bat botráakoaotl mag. Eperjery kapitány eljárásai a szebsm hadi tel part aeaookrágnai megrónák a Sgya a teljét felvilávoiltát eiljábót a hadbíróság elé került, amely alöre álkeioltg (el-logjt menteni, dbsoiplintrb Stm való magbSnla* léte aaoiiban kéttéglelen, mert pisszegésével nyilvános „botrányra" adott okot.* [Hál jól vaal Derék töldinkoek %r;V«yGér* A gyűlét Takács Jóuel zala-egenzegl állami huszárkapitánynak, diaseiplmárb uton valé »ac-tkolal lanlló gyakor ali előadásával kezdődőit, b&aleléae ám legyen MtJ/Ulm; de as ia kétaég- io\'t be, melyekért a hallgatók lelkttan mtgtap so iák, intgey-neslak, — a k zgyűlét pedig jegyzőkönyvi kőazönelel s/tvatoM. a A ziU-egertzegi Isnllói járáskör őszi közgyfl-létét Tíkk László járátköri elnök elnöklett alatt \'artolla Zalaegerszegen. el. banem a vilagkeretkede-Ismcsak . f .i lemben It vlr>gsókiviteli gyar. r0r6DCJOZ86Idkk ^ foglalja országon , BevátárlásmM^nsgyon legelter- aján ato-rcsakis F»reue jedlebb keserűvíz, Kapható: Roaairfakl A éa (la és Marton éa Huber[cégeknél. lékttf Tcesenüvizet krrnl, nehogy má- csekélyebb értékű vizel ksp junk. (6) naptárak mi tiinitmii inm risciiiFiiflf tjiftwÉÉáiiHi-uiiisii EKJ\'gyiéil Hiktárlilő- Nxitk. Képes Frtll- Dlaz Nagy-Ktnizsa vuánup Ztla 93 szám (• lap.) t 1899. november hó 19-én teleti, hogy ö, mint magyar hazafi, teljesen kífo-\' géstalanul, ső\| dicséretesen viselkedett; amiért at caak büszkén valljuk fit a mienknek ] — flseiériavlláalrl- Zalavttmegye tisztikarának segéd- és kezelnszemélyietB folyó évi október hó 28-én tarfolt értekezletén elhatározta, hogy a belügyi költségvetésben fölvett 276,000 tóráiból (hetesük javítására kér valami\'. A kérvényt okmányokkal fölszerelve Záborszky József \\ negyei közig, kiadó Vezetése mellett Farkas László és CsukelUr Bűa megyei írnokokból álló küldöttség személyesen nyújtotta át a belügyminiszteriek. — Bériyllkasságl gyaaa. Lapunkban is említettük, bogy L hó S-ikán este Saly János csesztregi földbirtokost az ablakon ál orvul agyon-Ifitték. A csesztregi cseadfirók alapos gyanú n/o-mán elfoglak egy Éntir I iklét nev\| egyént kinek — amint vallomásából kiderült — társa ii volt. Esi is letartóztatták. A tovább; vallatás al< kalaával ezek miadkeUen beismerték a gyilkos ságot, de azt állították, bogy Őket Bossnstceig Hermann, elébb csesztregi jelenleg pksi lakó* bérelte fel négy-négy foriatér1, mivel Saly Jánosnak régi btrtgoat volt. E vallomás alspján a csesztregi csendörök elmentek Pécsre, ott a hatvan éves Bosemweíj Hermán fizlettuijdonost-nov. 14-ikén — amint a ,Picti Napli\' írja — letartóztatták, vasra vertékés igy szállították Csesziregre Laptársunk szerint Rosenzweig és családja nyugodtan várja a vizsgálatot, meiy kifogja derileai a gyanú alaptalanagát. — rcu\|l •gjreaAlell élei. Vtjmi kevés vidéki város van a Dunántulou, ho/ oly sok társa és egyéb egyesület volns, m nt vtroennkban. As egyesületek »okssága okosra, hogy a legtöbb egyesület csendes; * tagok áltl csak gyéren látogatott. Örvendetes kivételi tesz a mozgékony Általános MunkásUpst Efjmilel, melynek fnly-tonosan szaporodnak tagjai, kik azután síivexen keresik lel az egyesületi helyiséget, hol uellemi és egyéb szórakozást találnak. A« iparos ifjo>ág ezeu dicséretes magatartást folytán az egyeaület eddigi helyisége kicsinek bizonyult Más tágasabb otthon vált szükségessé ée est sikerült az egye sületnek s Polgári-Egylettől megszerezni, a menynyiben bérbe vette tfile a nagyterem alatti löld-szinti termel, az ügynevezett katakombákat. As iparos ifjúság most már ezen uj otthonát élénkíti i esténként. Et ás élénkség bizonyára még fokozódni fog, mert az egyesOle\'be való belépésre tömegesen jelentkeznek,. A választmány tolyó hó 16-én tartott ülésében nem kevesebbét, mint 401 uj tagot vett fel. — Sslmktsl Jelealéa. A aár elöxetesta fog a tanulósággal elsajátítialní. A tanfolyam teljeeen ingyenes; a vidéki tanulok teljee el Iá lásban fognak rénesittetni Egy-egy tanfolyamra 20 tnuló véleiik tel, melyre bármelv, némileg magyaral Ind* fiatalabb gazda, ki idejében jelentkezik, felvehető. A miniszter Perlak község által kérelaezett kosárköiö tanfolyam szervezését is engedélyezte. Perlakon tartatik ezenkívül a perlaki é* kőtelvidékbeli gazdakőzőnség számara több népies gazdssági előadás is. E őadók leesnek: (iyulay Károly gazdasági szaktanár és Tóth Sándor áll. isk, igazgató. A miniszter á csáktornyai gazdasági tanlolyamra és a perlaki kosárkülő- tanfolyamra, a gazd isági előadások költségeire együttvéve 1138 forintot e fedelye »et. — Pályázat kérerveal állánkra A lemondás folytán üresedésbe jött bánok-szent gyftrgyi törorvosi állásra _látensei járáz tö- kíbocsájtott jelealéa kapóiban Balmay Imre \| írmtsty izínigasgtír tiaatelettel értesíti varosunk közön-ségét, ho0 elötdászinak torozatát a Poltári Egylet aagytermében tsombalon f. hó 25-én „Mosgó fényképek" legújabb, bohózata viglá-tékkaí fogja megkezdim. — Tarlt-laallya. A kereskedelmi esti tanfolyam vezetősége azon célszerűnek Ígérkező válto/tztáet léptette életbe, mitzerint, t tarifa taalolyamra a kereskedelmi tzak-mákban már jártusbb — egy telsőbb keresk. ssolgabirája pályázatot hirdetett. A választás 1899. évi december bó 1-én délelőtt 12 órakor log Bánok-Szent Györgyön megtartatni; a lete-nyei üresedésben levő körorvoei álláara ia pályázat lett hirdetve, ez utóbbira nézve a v\'é» laszlás Letenyén folyó évi december bó 16 éa lett. — Allatai keévesaétyek a kaaal Ipara alt. Már ealltetlük, hogy a kereikede. lemügyi miniszter legközelebb törvényjavaslatot Uriezst a képviselőház elé a hazai iparnak adandó állani kedvezményekről. Az 1890. évi erre tonatkosó törvény érvénye ugyanis es év végén lejár, s most a Isjlssstéa ujabb kortstkt elölt állnak, az uj törvény számolni fog nem. csak a tíz évi lapatzultt eredményeivel, de a jövőbeli iptrfej leszi és téoytzöivtlit. Nevezetesen kiterjed trra, hogy a fővároson kivül erőt vidéki góepontjai is legyenek egye iparágakor k. A* uj törvényjtvai\'ktba felvetetett a kémQipar ia. valamint a háziipar is, ezkn«k egye ágii a tömegtermelésben, részesülni lógnak a gyáripar kedvezményeiben. — A aaaakaérték aakléleafge Egy elmét angol hírlapíró a következőképpen alította össme a különféle emberi munkák péozér-tékét: Tetuyson, a nagy \'költő egy üres ptpir-lapra verset ir t ezáltal a papír 86.000 dollárt ér. Et a lángész. Vanderbilt csak egy-két sz&t is ir rá és a ppir értéke Ot aillió dollár. Es a tSks. As amerikai koraány néhány orl nyomat rá s kimondja, bogy husz dollárt ér. Ez a pint. Egy mecbanikue egy fit dollár értékű acélból ezer dollárt érő órarugót készít, Es as ügyesség A keretkedő öt cent értékű árut egy \'dollárért ad el. Es as islet Egy umö 30dollárt fizet oly kalapért, mely 76 eeniet ér. Es as — Tud bánni a lovakkal ? — Tud in, — — Fél a fehérnépektói ? — Fél ám. — No, akkor mondd mag neki, hogy tizennégy nap mu\'va idejöhet bozzám — a la helyedre. — Flaaiel Caakelá4á(jrr eigybta hozzájárult a hazai ipar fejletetekéhez. E kir. vet gyár által készitétt csokoládé éa eseté aiprál napra jobban teried az egí«z ortugbaa és kitfinő iaánéi, feltétieu tisztaságánál fogra felülmúlja a Összes más gyártmányokat. A tg érthető, hogy Imánkban még annyian akadnak kik e kiváló magy-tr termék helyett mát, küllőid földi gyártmányt haa<nálnak. Iratai piksiMk fihMatUi r»i ill»i \| ItsMU latéul kalftsH BSoaltokUtl. A veszedelmes kor. A t Hallban kit iáinak van, melyben ktHl.a ugy gondol kall Mltaal a* atiiilpi. áa alít Mlaak a mikor a datál leányból aaaaeav Uaa á alulit. * úaal veoedelmes kor, a mikor lngdsi kaid és y*f«kaiia bstsgsig gyakraa ritü i* MagaH gyaafili. Jéna éia( lakát, hogy minden veasdaianat sínjét vagy. Krra t legjobb esskBs oly saaraak alfcalmuáu, taalv aa Unika> is Vinuk \| erót 44. A Pink-pllola ilyenkor csodálatos arad mlnyt matat Alkat aaaal kall tatát a legoaekilyebb raadalla-aiasiplt Is. iMát SISSM ar creaae-i (át Brsolnx, Daaz-Siv-na] midbirtokoa UraUaaá la-vala jó hátinkat bizonyltja nektok: — Harmincayolc évei koriig Bóm sgitnige, Jóllehet afr klssi irxikaay, mégis UsIigifS vglt Ha m laklii* éves ia nihlny iv éta egiszsige komolyan mag na támadva. Siéda-Ua, gyakori Itkáotalaa, hlsatarikt* asatok caipífíjd alommal kiaérve, Hevei oldalaaaris i) folytonos (áfáján lalfeae* ki-marltotta arajit. Hindu gondolám, kovásak kSretkeamtay. Aggodalommal valtam eltelve, (illata agy még aagyobb kid. tél, a midin jó csillaguk a Hk-pilótával íamertatett mag- Hkalsnurtalc i aly ml mi* aj »l ksp a* Btaailást p«it«sa bt> vetva, rtvtd (dt malva ■la taljawn kslyntbl i pompás egéasalgil vka-saaayarta Xé(t asss kU k0> gatai a gyógyítást It ■-glm»iis * Pink-plla-likaak, mlai * vér haly-rsállitójáaak valódi ir-tikit, kaaaaM aaoSakk** ia adadan oly Mo^ia-kit; arij * vér altysn gtüaiMI aiad. rtztSa alkalmasai kall a Hk-pitnlál, mtly kaasaál ■Ud« gjtsf%" ■ vissaaadja a ad aram lat, [ gyógyítja * vii sawtinysigak, sárgaságot, névralgtál ia lo I kitisaaí Tas ngy a tnlságos szállási, mint * toati magara Mi* elten. A Pink-pllnla kapható Magyaroraságo* a latUbb gyógyszertárban. Bjy dobos ára l frt 75 kr. I* kai £s végül a munkát lit ért hosszat nehéz köveket hord ét egy dollárt kap érle. Et a becsületes munka. Nem lehel tagidai, hogy ebben áz érdekes össseálli>ásbtn nagy tinnliág rejlik. — öa)llko«Agf klaérlal. Molnár István Magyar államvaiuti állomás kezelő Doro- __ gem folyó \'hó 17-én Nagy Kanizsára érkejeit.)^JJt MapararsrtgTéWkiár TöiőK A>zszr gyégyanr- Mintan a< éjjelt ttaalatta, szálláaáo torgópitz-lolylyal agyonlőni akarta magái, de daeára, hogy I I négy lüvémöl kettő talált, c<t gyengén aérült Batyu tárák, Badapasl, Zirály aira It iilloaáson történt vonatoiezeUt-> benne kereeik ét e miatt sok \| iskolát vtgy akadémiát végzett egyéneket, vsgy \| meg. Tettének okául azt tdjt elő, hogy a nrm-már önálló kereskedőket vett csak tel. Ezea r gibe Dorog inlézkedét folytán ttoknak, akik a fenti kép- közé* okozoját zeit.éggel már bírtak ét t kereskedelmi szak- kelleme\'lensege van; hogy etektől migitabsdal mában aár önállóan dolgoanak, alkalmuk Ism \|jyn akart < élettől megválni. Nagy-Kanizsára Letenye mellett lakik egyik ott tartózkodik jelenleg atyja ii, kiket téliéről éitesiuai kért. — A« ön yl kot jéiöltet t közkórházba azallitoiták. — Hareaaertt eilltvisMl. A helyben állomáiozó ct. ét kir. 48 gyalogezred póttartalékos legényiége folyó évi november bó 23-án reggeli 8 órától ketdve Kit-Kanltta, fejest uepet. neki majbr es a Principális kanália által batárolt lőtéren harcssetU céllövészetet tart. A rendőrfőkapitány felhivja a közönségét, hogy a jelaatt területei 6000 lépés körületben ezen napon tn« nál inkább ii kikerülje, mert aa ott tartóakodáa életveszélyes. — 4\'aelM logadA. Egy gaadával történi. Kérdi a kocsisától. — Te, Jóska, tudnál e;y jó kocsist ? — Tudok biz én, ténsuram. Kérész Miika a di)ittbások tlapot eliajálitáitra és at üzlti- aaért jőit, mert aiabtlyzat atgisaeréaére. Egyebekben t mar bátyja, ugyancsak kiadoti programaaak a tarifákra vonatkozó része érvényben aarad. A tarifa tanfolyam, mely iránt tzép érdeklődés muttlkozik — I. hó 26-én veszi kezdetét, és heti kél esti órábso 4-6 hónapig fog tartani. A tanfolyamra ezen iddpon. tig jelentkezni lehet lapnak kiadóhivatalában — hol bövébb értetilé* ia nyerhető. — flatéHágl MII laalolyaa. A föld- miveléaügyi m. kir. miniuttr Csáktornyán Murakőt gazdaközőntége részére két, egyenkint hathat hétig ttnó tanfolyam szervezését elrendelte; \| a szervezéssel s a tanfolyam vezetésével Gyulay Máróly áll. tanitóképezM gatdaaági tanért bízta \| meg. A tanlolyamon tanítani lógnak még; Dé-kény Mihály tiaitóképzö-iwézeti tanár ét Brau-ner Alajos közt. iakolai tanitó. A tanlolyamon a gazdaság minden ága, — így iz állattenyésztés, \| kamtrádom, takarmányozás, tálajmüvelét, növénytermelés, sző. _ Megbízható ? lémivelét, kertészet, baromfitenyésztés, méhátzetj ^Aaám. — lehetőleg röviden éa népiét nytlven lett \| — Nem réutget ? llőadva. & mellen a kotárlonát ét a leprükötésl — Nem ám. Anyakönyvi hírek. ■alt MM k\|ajsSS srtletisok Bal áss Mária, uos&iS Mária MiUat LásaM, ItUdsUvs : Utaló Kis* Mártsa , : Zatalla. Mátyás Jiaaa, ios: Méri. Baj VaraM, QUdalTaa: Zalallu Major JtaM. . : áana Sarára öyörgy, aapaaámot: LásaM. Ssmodlca Jiaaa, Mdmlvas : Mária. Sll hnaa, , t Varaac 8U Károly, ktmlraa: Znaibat. Sseidskelyl Jóssef, fóldmlvss: Jósset. Somogyi Jóaaaf. vaaatl mankia i V.r.ac tayarl tanár, kaataa\' Oyal. ItlleUo György, giptakatoa i Vilma, ^ Alkstla Irma, nakWi i Kmll ■áliwág! kaiét lek Nagy Oispár, aaataloa a. — Hamlaalaoca Máltával. FstMoh Daasi, giplakatos — Marton RaaátM! Mutt hét halottjai Bátaáa Boaális, rk. I Uoapos, isakiosal leánya: Isf Etbner UJo, rom. kaik. 7 fivss tannló, amkásMá flai vtrkaay, Stal(er János, rk. II ivat, cslsm. taaou. kaadagasal. Zala Jáaoa IQa, rk. 1 hónapot, flldmivas (la; itdtharat Kilovlcs Anna Hsj. Pekete Jóssafni rk. St ivss, *■. aeje : tiphaa. ■aa BagM* «g\|. aosit Fibá, tgyvtl neje, kr. 11 és*. V Naxy-KmiMNn vasárnap Magár Jóaeef, maakaveseté halva aslltetitt leány tw-meke CaofiT Katalin oif Farkai Ferescsé, rk. aaptg. 16 évei: ■ililk. Ptreaalagi Katilla báaveaetö. kalva itttletet fin gyamoké, ilonhimnnr Károly Hja rk. 4 I únspoa mosdosy vassiö lia valacslletott gy«na«rg. Wajdlts Irma tk. ám Baaedow-kór. áaordekelyi Jóssef Itju rk. 14 aapoa loldmivaa fla, vala-astlaUtt gyesgaaég. JoacMmatsdt Kiírnia rk 5 évaa, géplakatol /ta. ve.elob. Törvényszék. Vágtárgyaláaok ós ítélethirdetések. 1899. norem. ü0< (Hétfőn.) Su ,o* leili netié* bü«»(eil^vel vádol Tompon bor nllenl ttavbey V«\'aláMTala«._ tios.dutlnnsagiml okozó\'I yulyó* testi Höítűi vétaóg* mi itt vadolt Noll József elleni ügyben vóginr.yaláF. Si kas/ián vélafce in toll vádolt Jambroviis Aliiul elleni ügyben ítélethirdetés. Eiubertik\'8 vflség^Vül terhelt i\'»zv. H<* Ihsz Jauosih! .taúl. U!ahovxa-J£rá8ebei el\'.eni ü.ylen itulelhlrdeté. 1890. immt (Sierd\'fi) Halait okozol\' iu^oa te^tl aérláa bűntettével vádolt Bella Sui dor b tani ej hu ü.yben végtár gyalá. Lopáp blínUilUi\\Hi loih ll Uedn (Maiyük) János elleni ügyben tégtnrgyulá. IWJ. hoioh J4. (Véneken.) . Ma,.W»űk i lleni Hrőtufak büntet lével vadult I Imrét (FJüU) Ferenc^ k tfcui »; leni Ügyi en végtárgy Alaa. Uondalrnaá lói okozón hu yos testi serien vélaéguvtl terhelt D. r aiis László elleni ügyben végl»rgy4i. Su:yoH loaii sértés bÜineMe « h vétségé minit terhtlt Luczi MíkIó< eleni ügyben itelethiidnée. KÖZGAZDASÁG — A gabonaüzletről A hehnhy napon át tartott árjV"!ua temet monnp.idt s us aruk teg Dop 611 vitfüznieé mennek. A üz\'et lanyha, u togvnaztiifl c»ekeiy t* i y wMelUdv aircsen. Mai áraink: bua 8 Irt, tóa ti Irt, arp. 0 ír bab 7 lr, bttkkOuy 5 irt 76 »>r. Zala 93 asaín (7. lap.) Tlf hw ki\'lvtá wffili a«« afa)>U» eleaé kötetelot, pek vlg órát ée örömet laaraa aa mmdn aoagerásó éa éaekeisek. Szerkésztői üzenetek. Snnntimlklésl Bam a prósa, aam a vara atm vált ba Moae«»ffy-llMnlSllklé<i. Wegyoa - küasösjlk. Mikalyt lahal köaJjflk. • Bécs. KiOiOiijUk Mialöbb jön NY1LTTÉR. IRODALOM. A térvén/. Olyau bolti, a raelv parancsol. Már Arii-totalaa uiegüiüodjtl, li««ny ax cuilmr tái San lény. A táraaaái ktí o\'< y.5 wlve : a t »rvé»y. Miadaa tiúp>i- k vannik torvényei mihelyt néppa rgy-ull. A löriényok el»0, oiryésea egéréi mindtmro kiiuijutlÖ rgy l»m»-«ncg« t %yi\|>tom alkotta uii-fc. Qorógoraaunak t«ivényei neui volt ik ttrftki)cÜ«k. Róninak Jalona dicafinég kogy a rno ittrn joitaak alapjit itiii u Knu aa ilawRtft, kigKatlI, iu ggo dol ö-wa urló népnél la\| hdAl> ki alfaaor aa&a-a«k nagvolHuné vil H Ma. - * ma-1 kupaaolato* tan a törvényi k ti atai U. Iméakc lé o k«t ttii> Jtilini C>aa«\' öí«»e aka^U g> íijii-m, do c«ak Ju\| iniiu >a hajthatta végra ¥ nagtta^rü t-rv^i. TörvéuyayQjt-méaya oly hata atna, «»ly ba catf, bogy N.póUüM aat éla»alatia M aildön tfl téaykOnyv 1 taarkaaat tt a tranolakaak A l#g«l ö l oti rónai lOrvaiiynkrÖl bövea éa érdaka»ét* nól a K«gy Kép i Viligi6rt«u«t m-\'gt m-gialaai 44 fuaair A tla-ak«t kO>«t«a u»gy nn nka aiarkoNtiOjo Marc.il i\|«ark agyat taaar. a görtiOkrftl »> ó kö «i a«aaraOja dr Oynnla Oyala akdémikaa E ry-a<y kniai ira dia>i«4 fél bőré öiél 8 Irt; lAaatvBkant <a kapható 8 krjaval. M gj I u uiml-1 hét-a agv Kapható • k>adók.il [Rov.l T^ivér-k írod lat Rt ttad«paat VIII. Oiiöi at 18; a miud n kiK* kóayrkrrrikedéa aljia. Mogjar varl^lé Album4* a cimp annak aa ialéa-eiailappal — alvjrana kiAlliiaaban. nynyi Va UgnAfa i»rM la»b.a n lent acaamlavk — rn-ly a Jntinyoa aaii»ati v»ket plaera hnaó K Ak»«>r Kü- b..-ap«»-t\| i»i»»»lhi.dó a litoU aapviligut Tartalnaa aa albaw 2" lrKd.» i0..ii.i kupié- tréli- dal- akai«ia ujdo »i<uk ta % fnriat>» Ariér . aaaayit, én oly érd-knaat a mi- öt éa airin yii » m< mu k»r««k»di\'ban aan .k ti-aara»«rri * u k pa* * \\ Tarlalma I. AUiím, i kiaŐ/.vagy. 8. Al«tl«r, Iri aaiaoaykt. g Botiui, N k«ragoíj — I. 0 Aawal, Ma» talaluehiraMndó kupiét — 6. D\'tikvr 8il-tu, mlék-ani^ V I. F«»dor 8 Boaa aa»kia 7. För»ter A Maad.\'lin aa»-ranád — 8 Frana K, As alla aihatailai. - » OrMaga Ivéa, A kivébAabia - 10 OMaiap r Ivén, M la «t «. °k ? U. Uaka FAI. >aók ui..ndó «n»a»ny ík - tü. Link FAI, Ok aa airf .l — 18 U -ka e 8a. ü lornboa kvfln Aayai> - 14. Llako p Oaokodtri l»« vfci aaiv«» agy dll. — Llnka p. Hol a aaé mit aaa éraa 18 K«»ay ah,olt ia ala\'t történt valami. — 1? \' r»rl»t, Aa éa iéaaio> . (Moiö Kia d-Varióraaaa 01 ki 1H. 8a-n >rm»y Klaa. B\'ja da forda! a kwka, —. Ifi. Stttotlrm y I\'#««r, Noi>»t ia kálim BMg. — xO W«p\|.aa K K-mw Kar M \| ▼alamauiiyl éaakka gra é» Inalló a a- ag- r»a .a ji«n»k» módoa ii írva, magyar é» a«-act tantiigal A könn>iM- <Aa a tovaibio kDalOttakértnam laltlöa a mark) Foulard selyem 65 krtól 8 frt 85* krlg mélnruiikéut — japáni, cblaai itb. lapjabb mlbtiaatok aa a4Ínakbaa, valamint f. k»-u, lahér éa aaiaaa i ; 48 k»U>l II Irt 05 Irtg Bléfaraakéat 1 - a lagdlvato abb oaövéa, viia «\'■< mlatixaibaa, PrivAt-j fogjunaioUtiub póatabér éa vammanteana valamint kit\' hos •aáilitva — minták! peaig péitafardallAval \| kttldvnak, IIENNEBERG G. selyenígyárai j I (ea. él kir. udvari laiUltó), ZUriohbeu. (f Magyar hvelnéi. Hvéirtba kéhaarü lavélbélyag ragaaatandó — i 1899. novemberi 19 én I airnra — ftén kijött t k—HiOt. Sfeó lévéa aa Aaiatl I noméról, kijalantba^m, miaaaHat aa vOUkn kávihii" ma aaoa a magaa ilvéa\' ill, hogy ba a „ Kaapoat píaofcrai jé kivét akarnak\' lami, caakia kimaéak jöanak. Paaaaa amatte-tett aa allaa la, kogy at illaté pincér arak nam latxaak nálnak gyoraan kiraolgilva. Ámde kJ gndilja, hogy ók tójául vaeaariaai jöanak koaaAnk! Kéljen a iwmiiyaet olyan élttlmet a föuök úrtól, kogy na legyaaak kénytalaaek lt órakor mia kivékiaban vaeaorésni manai I Még agy anót aa igasiAgért! NAtai páneér ülUáaa aaa-jriiit a kémk\'déaael nem lett magbiiva. Kat in kitiwaitaa agi^étaaaak tartóin, a manayiban mag vagyak róla gyöaóáve, kogy a mi Qslatmanetelttak aa 6 becrna taamAlyaeakéjét nam érdekli a igy, mikor koaaiak jött, ast caakia UgMafikk paraacara — éa mia célból, mint 8 ilUtjn — tette, mart ki«aaa a magyar könmondia ia wt. tartja, bogy „fejti! ki* tll a kall" Kgyébbkéat as 8gyet réazemröl bafojaaattnak nyüviaitea. Weíaz Mihály mi ,Ottkon kávékin* főpiacért, Laplulajdonoa éa kiadó : FZSCHSL VT9TXlÓJP. Nyilatkozat. 1 A ,,J5«ln"\' HÜ. iiémiban Fllisir fgaiea plaeár alilrimal fgy aylltiérl nvilatknsat látott napvilágot, m«ly ÍSaököm rapotalkja ellen Irányul. Raaal laamb n mint ai „Otthea kavékia" főpincére — hivatva értjei mag«m aékia/ aaóban aa Igatiágoa táayiliift a könvéleméay «lé, mint alagklvntot* tabb fórum lé koaol. Nüvti/.rU pincér a j.«laitt éijalaa téeylag lilánk voll kélva a kifő aa«nl, kogy Horváth Lacit keraal. uogy aannbna ea drilcy ayilviavaló abuól, kogy bir UorvAtli ép n Ujirat-nil alt A«lgy F\|iuir. mikor b-Űtt, kénytalea veit öt Intnl. ni liulvl.úvil "lint niHI« IiIum Alk* I nm* b.n.m UJ J h tu X N 1 O a Kivahia halyi«vgét ~\'lio\|panig iilaee fklkr, hogy kervanl kellaao — m«rgi« 4 5 aaor körttljirla. aöt aiy flfyelmaaaa viaagilódott, miaaariat ilUtaal maram, kogy vaadigvink O létaaimál ia tudta. Uabla>iayi va látván takit- a api nkoláat, klvatiaomail /bfva It rundra — lUatve a kAv>;hAaból — aüat Ida aem 1110 egyént-^ kiataaitottam; da a kimkodéerOl való bálim-antt iu-Rgyi\'ia idéat b«annm aa n-durva kaag k»\'tat\', nieíyat Nit-ii pincér nyilatkozatában iiaaamti Kótataaaág^maak tar tom anoi.btn ktjalaiilaal, h ogy a kiatnalláat agydttl anjit akaratomból éa balitiOmból toltam a abban \'aam foniikom-Bak, aem fiainak — kik mindenewtra aétkoUrtiva fölényben vannak N»cl pincér fölött — réae nrm volt Cikkíró dnrva^paraaitilllB a ralbnn áttér ftnletink rann> malira" ia éa fajtegail a két 8alet köaöiti kklAmiaétft Brra t lalatem ae, hogy nkél. flalat kiUött (gon ia van kfiiómbaég, da oaak 8t óra- K-« p-du ugy, hogy a (fKözponti kávéház-banM 11 óra elltt Siakott a kaaalrnö a Jtaanaibói a vandé-gak köxé kimenni éa i dobogó alött láncolni, niig nálunk [ agyanar — kivétr-lna aa^tban történt%meg aa a aWj^lM (é»ro na • mélió dolo/, bog« a knahiraö 2 óra — tokát \| A LEGJOBB SZÁJVÍZ m ■ ■ pi \' Ompolzrr ad vari taaieaoa, Rehnltalrr, Rmlttclimiirr Ujiirok éa máeok ittál 60 évi óta ajánlva, alvitiahatlnnal ss ANaTHERIN dr. Pmpp J, €l« aa. éa kir. aáv. fogorvoatól BÉCSBEN. 0végokban i t f.t — t \| Maglopó katia minden aiéi- éa fofbál fnf-fájáa knllnmatlnaa lnkaUet laaa j ellaa, arAebitl n logknat a fogakat l^gaaagsanke \| korig, épaégbait tartja, a rigó kéanalókat megóvjaj jrotbadia ellen elb. Fogpor M kr; Anatkarin fagpaaata Bvagmn (mesében tO kr, caomagbaa SJk kr, fagyiam! la frt - illntoe növényamppnn böitiaatAtlnnaé^ \| allén kr. Főraktár Nagy Kanizsán: {Beik G^iila gyógyszertárában á InTiltékoa" Caak akkor való 11, ka övagban mint a maUattt Jk«k címkével francia nyelven ée snutynyoniáa ícógammel A LEGJOBB SZÁJVÍZ Z o !f Z o 0) > n > a JO rr> co N nv \\n m c layton & Shuttleworth aaSgudMiigi gipgjimok q) Budapest Tát5uS^1 által a legjutányoanhb árak mellett ajánttatnak: Locomobll és gtfzoséplő^ép-készletek továbbá JérgAny-oaéplöfépek, lőhere-oiáplfik, tla/tltó-roitik, keakolyosók. knaitáií- ás aaiÉBKnÍHBlÍH aratógápek, isenao\'öltök. boronák. „Colombit-Drlll" logjokk eervatgjipek» naoakavásik, répnvéfik, k ukoHoan-maensaMÉ, taráink ffrlf mslmek. ocrotomoe ana«Mk !• fa 8-vaaú ekék lé minden tgyáb gazdasági gépik. ArfaalaéM é&gyUk* khé-ityn ál N MMaéMé. •a éra témmim Ijncoliü tflraagyánnk a világ ltgnagyobb locomobll- <a caóplflgép-pára. P« á co w esT S \|g\|\| k — S mi paasi ^R ^ m S bd S m -C aL ; i s \|G I A z QD qS -ö j .Nagy-Kan tasa vasárnap Zala 93. szám (S lap.) 1899. november hó 19-án HI]!IO£B T A K BÓGÉPE K nélkülözhet lenek a háztartásban-\' és iparosok na SUfOEB-YARRÓCiÉPEK mintaszerűek szerkezet és kivitel tekintetben, •INGER-YÁBRÓCIÉPEK minden gyári üzemben a legelterjedtebbek. NINCiER VABBÓGÉPEK a divatos mühimzésre k legalkalmasabbak. "H-r- BijUUi «kt«tás « 4ir«t«fl BÜiunhi. A Singer-társaság varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek nagy munka képességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok a Singer-társaság gyártmányán . mindenkor kitüntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legigazabb és legteljesebb biztosíték azok jóságáért Singer-elektromotorok kúárólag varrégéphajtiira, nindtn n»gyi4gbtn. SINGER C2 varrógép-részvénytársaság HÍSKyKailna, Deák Fereaea-tér 4«0 axáns U9MtMUMUnUUU**UUHUXHMUUUUMnUHnnKnKMKUUUKnU* ■ M........"\' X 5 ad 35i8pII 1899. 304—1 H 1 HIRDETMÉNY. 5 2 Nagy Kanizsa város rendezett tanácsa részéről ezennel közhirré tétetik, bogy Nagy-Kanizsa város közönségét ff JT illető bdső piaci és heti marha vásári helypénzszedési jog 1411a frt évi bér kikiáltási ár mellett és az országos marha vásári S 2 Wypénmedési jog pedig 1105 firt évi bér kikiáltási ár mellett a f. évi nevevbeF hé 98. napján dl. e. IO eg érakor a városház kis tanácstermében nyilvános szóbeli és zárt Írásbeli ajánlatok mellett megtartandó árverés utján külön- X H külön a legtöbbet Ígérőnek az 1900. évi )annár 1 étéi kezdődő három egymás után következő évre bérbe adatik. X JP Mdyjárverésre bérbevenni szándékozók ezennel meghívatnak azzal, hogy a szóbeli árverésen résztvevők tartoznak X X a kikiáltási ár 10 százalékát bánatpénzül készpénzben vagy óvadékképes papírban, esetleg helybeli takarékpénztári betét- X X könyvben az árverés megkezdése előtt a kiküldöttek kezeihez letenni, a zárt Írásbeli ajánlatok pedig a fent körülírt óvadék- II IC kai ellátva a f. é. ■•veasker hé 28. napjának d. e. 10 érájáig, vagyis az árverés megkezdésiig a v. iktatóba J ff ftMBmtml lm ánlr^kk r— mm* • LÁe/tKk aAl> HMaJkaak. «. ■■ annyival is inkább beádandók, mert a később érkezők figyelembe nem vétetnek. A feltételek a hivatalos órák alatt a v. kiadóhivatalban betekinthetők. NAGY-KANIZSÁN, 1899. évi november 10-én. i 8 5 __ x A YAROSI TANACS, x 11 ___ 11 IIKKICIIIIIIIIIIXIIIIIIXXKIIIIIIlIXKICXXICIKKIIIIXlIXKKXKIIIIXIIIIKXXIIItlIIIIIIIIIII x * n x x PETÍHOTITR Budapest, VII., Kerepesi ut 58. szám Á kaM h ayigou pUpaiw Ualttii, a iu >■ bllw li\|lnr[it—titi balyáa. Vlllaaw tuiI sÉaáw iráaybaa 1IS •Ugáaaaa bmadoatt seaba TÜliew TUtfMaaal a káapaatl KUanl SmmUj-»l»ew> (Hft), fknük Baeka árak 1 árt » krtN balsártrs ri\'iáaoi tüí- pu«t, mát a at—letni A ■álIWábas dissM cttmi a kárábáa raa, melyek IX>VSt t. Al ur aa OnzÉfea-Eas\'aé ra&dtglojáaak nlt tmtalajáa-aoaa ariátsaatat i balatoalkrtdi gril Eaatarkaay-Ut miUi káritje tmUm alatt állaaak. — Kiteai koayka lagfebb italok a a kiret PILSENI SÖR (Urqnell) kapkató itt faateaaa kianlfálra. Esténkint kitűnő czigányzene klythia a bőr ápolására : Aff doboz ára : I forint 30 krajetdr. tánvéttel vagv az összeg eióleges békül- szépítésére ős "p J ^ finomítására -L U. U. " 1 • BB l.r(alikiUM tllSsMI, MU a ISnalfS rt\'BSüa. "W M — Foka, ilaaseals a sárga — tagyiiag aaslyaált a ajinJra »r. Fekl J. 3. Cs. Kir. tanár Utal náaeáia Kliaauerö levetek a legjobb körökböl minden doboahoa A ■ellékel ve vanaak. 6 A tadssi6 gottlieb: kir. aárarl áellette Hfpai ée Illat—er pu Báeabea. J Főraktár: HÉ<», I. Wollaailo S. X Kapkatá a legtöbb Illatszer- gjégisierksreske- f déaben ée gjrágrwrtárbaa. N.-KaatsUa : Ali ée # Békás Keleti X ler éa Krelmer 6)ala réfekmél. § mm Kl Mörathon rxt-n kitűnő dohány keverék mindenütt kapható. Gyá\|i raxtar : Weber és Tsa Bpfist VIII. Erzsébet-körut 19. MARKBKeíTER L. urnái Al.nlSrathaa" rsplekes acjhodKott aiaSea Sakasyiot aert a dskasyiast kgas sfáuss-fssse tS^I, a eleetla halasát elveszil és aaguskai asatábea aélkalaikststlssae válik IS Huszonhatodik évfolyam 94. szám. \|PI>Wllll\|I~ téímHI i>iiii nirrTi r"r ( IraMMkH A Hkaasllval értokaaai lehet aapea-Uilll 4-4 én klal Ua liMirtl t lap aaalieni révért niitiil aiadea koaleaéay ■UMktatel: -1\' \'iT •: fUM mtf köny?-karaahidln Z A LA. Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN tjetenkint kétszer; vasárnap t csütörtökön. Ki/rmriK ÁiáCt ém 11 (6 frt - kr. Félém 6 kmw \|l trt - kr. Negyedévi* I korona (1 trt 50 kr ByiltMr petltaars 10 klisét. BMaetésak, ralaniat a hliéillnksi vssslksséfc riseksl fUBp klsj Bémeatstlae ImU aak kei kpiiihik A Igya* én W ki»it Nagy-Kanizsa, Feleiéi iierkearté: l»l»j Sándar Siarkeaitétára: Hmmi L^Jaa. Csütörtök, november 23. _ Ftlhhrit « magyar nemzethez! Nemcsak a magyar Helikon, de a világirodalom sem matat fel oly magasra kiemelkedő költői alakot, a minő báró SUtií ytuf. A kiben a lángész egyesült as aes\'heticussal, a ki született főnemes volt éa Istentől hivatott népbarit, a kinél az idealizmus éltető elemét képezte a gyakorlati reformtörekvésnek. Mi, a kik fiatal sziwei olvastuk nagy régin Eölvös költői müveit, akkor a gyönyörű ábrándokat bámultuk azokban; most midőn újra elolvassuk e müveket, megdöbbenünk rajta, bogy ezek az ábrándok megannyi proféeták voltak, a mik csoda-módon beteljesültek. Akkor sírtunk rajtuk, most triumfálva tapsolunk nekik. Báró Eötvös Józsefnek minden regénye korszakot jelző phenoménalia alko\'ás volt; a Karthausi, a Falu jegyzője, a Magyaromig 1614-ben. Az eszmék gazdagsága, a 6ziv mély érzelmei elfeledtetik az olva-sóval, bogy ezek irányregények; de maga az irány, (a kitűzött cél is oly isteni eredetű : a rokonszenv az elnyomott néposs tály, a kitaszított vallásfelekezet iránt; hivatkozás az emberiségre a szabadság az egyenlőség igazai végett. És mindez eszméknek a győzelmét megérts, sőt kivívni segített az illamférfi, a mikfti mini kfllífi nd»r»j»nit_az égre, baa ESlvös József munkái feltalálhatók odavarázsolt a délibábra. A Fala Morgana ilömpalotái kővé váltak: a költő megérte saját apotheozisát a nemzeti átalakulás korszakában. Azért fokozott érdek öek báró Eötvös József müvei most, a midőn azokat mint kivitott győzelmek történeteit o!vas»uk: költői szépségeik a mai kor teljes világi--Iftsában még jobban kitűnnek. De versenyeznek költői müveivel politikai munkálatai, a mikben a költő mint ember, mint philosoph, mint hazafi emelkedik ki messze magasra a mindennapiság gözkőréből. Ezeket ugy olvassuk most, mint az evangéliumot. Báró Eötvös József munkáinak nem szabad hiányozni egy mivell, egy előkelő magyar csalid nsztaláról sem. De el kell iaznknak foglalni a maguk helyét annak a néposziálynak a házában is, mely felszabadulisit, emberi fs hazafiúi jogainak megadását ezen müvek hatásának köszönheti. Ha egy gazdinak sok az az ár, álljanak össze hárman, négyen; cseréljék ki a müveket. A mely háznak a mestergerendáján olt fog állni, arra a házra áldás száll az égből. I Óhajtandó, hogy ne legyen Magyarországon egyetlen társaskör, egyetlen iskola, egyetlen család sem, melynek könyvtáré- legyenek; kívánatosnak tartanék, ba többen .júból a célból is megrendelnék Eötvös József munkáit, bogy azokat szegényebb iskolák könyvtárainak adominyoszik. A nagy költö, mint államférfi, mint a magyar kormány tagja, a lelkületének megfelelő munkit végezte: a vallia, a közművelődés miniaztere volt Fő gondja volt a néptanítók ügyének emelése. Ez v osztálya a magyar társadalomnak az, melynek hivatása Magyarországot másodszor isiheg hódítani, s melynek jutalma ezért — az életfogytig tartó szegénység — fogadalom nélkül. A néptanítók sorsit enyhíteni még boka útin sem szűnt meg a magyar közművelődés vezére. Resurrexit. A holt betűk feltámadnak, jótékony meleget adni a magyar haza mostohiinak. És ez igy történ\'. Alyjinak szelleme megihlette méltó örökösét bárt Eötvös Urindot, aki e halhatatlan nagyság mindenmunkájának tulajdonjogát ai Eitvös alapra ruházta átázzál a jólelkű gondoskodással, hogy a teljes kiadás jövedelméből a Budapesten és Kolozsvárott felállítandó Tanítók Házában a magyar tanítók és professzorok gyermekei felekezeti és nemzeti különbség nélkül — lehetőleg ingyen élvezzék sz internátus minden előnyét. TARCA. Operette-izíl történet Irta: Haller Jenő. —EXPOMITIO - <• a ineébjaa Piiiimu darált ip IMI tfcttat • Tt(, ptkui hlatória, Maa Wak fintl riééMs, a kol A kéjük náaaráhs (kta dalia, Vívass a rekkaat roaé — Somogynak egy piciny falnja: a ndahaly, 8 a flsaanély : anjimki; bfajai l H7 terét.. Coodáal . Hnt . ki hlaaéf! 1 klaaainlaii: esée nadans, i— kikapée I 8 as—aan kfka L.Sxép olvasó ta ia taak igy tanáéi. Ha boae; alkaton!--- A TÁRGYALÁS ...Sa\|rta a aalr aaant a vágya tittatatlaa. I flrj-nran mag fid, i tarokkos nntalan: Ma-s, ka as aaaaoay máira vsU aorit, B saslkssváa,—náaea Jártatja as aaaát ?_,. néa ha aa a ,a^a, aaaanvalé áa, S tadja, hogy Ufvstaaa, ha a nép hiigy kta? — Oakágy Ma aa, kéran, [bár eréay aaai éppea I) Oaak a .veöodelSm ntjára aa lépjen !- itttttaá kk Hittak, levelesta-légyott, — Iflaé, — nind, olyas dolog, ni nam árt neg legott I Pa talajáé kall binal ily „fogiaaal0 folyaást. Hogy érsésSikaak aa i djank szabid fstyáal,.. .\' " \| Kiesi & nagysága sxerulmaa 18a nagyon, — ^ Máéba,— (a am taléa aa kia oka vagyon),— 8 mert as s „más" ntaaaa, Budapesten—hadnagy, Levelesal keadtek; a »tt jé térj aan hagy. . Ilikor negjótt 10 ily, iitaloa kia levél, ájkáhos emelte a, — niljr boldoggá taréi, Drága álttn, üdvöm I — kiáltott fal a ai.., — 8 Arja aan ia aajté. hogy fején agaace aé... Saállt a aakéa aóbaj, Nta. .ragfal... — mindig I Boldog volt aa aaasosy, a ast hitte a airig.... Nem pattal kl a néljr, bonáljba ölt titok) 8 aan fakad ajonába: gúny, btaaairéS, ásítok -.Jött a réssaasiai, parfkna-ia iavélka. .. (álaér alatt paraaa, nl\'alkagy agy kért ) .Horrátk Jaltaaaa, volt as átraas rajta ; A lavélhordótiak? a poatiaaé adta. Moaolyngra dagta aa a taraolyiba. 8 látúott btazirt képén, —nem nuotyg: hiába I.... Poatáasé téuaaaasaay oda aa\' tekinfett, Midőn alkéasllt, caak kesével iagyistatt.. Zpadé Utakkal laai a aaép aaaaoay, Mikor jé a ,trágár", kogy agy jót nolaaaoa. Idegeién jár-kél, iáabaa ég aa arca. 8 illegeti magát ■ hm pongyola rajta.... Hullámaik a keblű, ráikrdsik a aseraa,... 8 acy forr, poaag a véro, nistka tta, láng lenna ...„Hoat l-Mostí-Xllutg, aattog j pnanogja magába.. Várja a kia.^lettrs^t; várja, da-hiábaI.. — Viaaaatért a hasgé levélhordó, a mondja: .Taaaaaaaony I instálom, legyen am gondja I Taaaék I kérem, ttt mnl Horváth J. aiaea otthoa... .i.KlISnbaa.\'— ha tataslk — aa aráaak adom"..., — Jól van Jotsl — agynoad — adja a féijéaak! Háld itt néf (éa őraóa I . Hogya^ I Caak a> kéaa I- íi Lériue ahritta Valaki — (goodolta) via s iavét Mogorván gabbustott Joli ars otthoa, Aaos neaterkadatt, hogy kjaarat toajoa Rtcaagatt a veaaat, éa angliajolt asépaa, Mire Jánoa jöti, már plpásgatott éppaa. - „Adjon Utas, faldl I hoatan agy tavalst t - „Fogadj tatén I — Hagy lánT\'-vott rá Malal I ^Tás prókátor ktldto ? 1" — vélekedett saaa, — „Akárki lal Da, hogy asép, tson-as igas I* Hasadon a valma-papir kaaarvaasu, Baaskat koae, lába. - Valaékajt: Driataa I Mi leket mán ebb-n? kl lagyaa irója ? Kl a kaoakariagés bálákat igy réjja K~ Siiablsál, d&rmlg: „ladna nagyaád Misát Iniádom, mint bálványt a tadom al as\' htaai, Hogy lalkaanak minden édaa gondolata Kegyeden oataf, at, ú volaariat tata",_ ..,Éa igy toráhb...felkés egymásra a katW, 8 nom tn<ják, hogy nladas hál hagy\' is értaaáé L.. Basdas-vosa rét aaag még továbbad as éask.. „II taat pasaar par U".„aat„ki értené nag?... Taaáeatslsa bárnál a két asonaxéd .Ml aa í Hadd baaaéljaa JTali, tia I érti: ni lasa f— — Basatér a némber., Kéa a patáHa.-Krrffl pletykás, traaaeaol minden aaber Ba. aa aaplaada-on sirva ti a asép Haboa ampire-kttttja mart késy. Faragva hull a gyéagyasl aáppaét aicáa-8 axivét alSati fenaégaa — hlalajr A htaska dso inam rasag alkata.. U. egy aóhaj rapfll\' a tágas által In1... Badőa pilláin megfagy a karmai S aa arc helyet anlld d-rtsak ad: Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 94. szám (1. lap) Megjelennek léhát egyöntetű teljen kiadásban báró Eölvöfi Jó sel őaszes kollc i ményei, regényei,\' politikai ée bölcseimi j munkái, gondolatai és levelei, amik edd1 g kinyomatva nem is voltak, a mi magában véve is nagy, emlékezetes irodalmi esemény. De a mi tartalmilag gazdagabbá, kultúránkra nézve pedig szinte korszakossá teszi e teljes kiadás megjelenéséi.; az e vállaja* jövedelmének bovafordilása. Mert ez már teljes diadalát jelenli az Eötvös műveiben elhintett eszméknek. Gyakorlati megvalósulását at ö álomképei-nek. Megértését szédítően mély és larlalmas állatnfilozófiai gondolatainak. Ebben feltámad a\' költő és az államiért!, az egyik, hogy újra és újra gyönyörködtessen, a\' másik, hogy tqra cselekedjék^ Kettős célt szolgál így ^Hjenki, aki e nagyszerű munkára előfizet & aláírókat! gyűjt. Magának örökké visszatérő lelki gyönyörűséget szerez, másoknak pedig, tehetetleneknek, az élettel\' küzdőknek istápolójává lesz. >—x Frako^i Vilmos Gelléri Mór . (loldzlher limác dr. György Aladár Gyolai Pál Hadzics Antul Hempel Józ-eíné Hegedős István Hegedős Séndorné Hock János Károlyi tsván gr. gr. Károlyi Sándomé Keleti Gusztáv Kenedi Géza Kobner Zsigmond Kozma Andor Kozma Ferenc Lakils Vendel , Lázárné K szlner J Luk/ictf B la-r~ Pélerfy Sándor Póea Lajos Prúiiay Dezső br.— Pulizky Ágost Ráköti Jenő Ralovszky István Rétby Lsjoa Samnssa József Sándor József Hchlaucb Lőrinc ■Sebestén Stettina Ilona Scmsey Aodor Szalsy Imre Szana Tamás .Szilágyi Dezső Szlivjf József Szőls Farkas Szootágh Pál Teleki Sándor gr. Márki Sándor Mirkus Jó a-f Moldován Gergely Molnár Antal dr Molnár Viktor Móra István Nikoics Fedor br. Peres Sándor Z>lieizk Tisza Kilmánné TAb József Ujvíry Béla Vészi Józse\' Waltner Gyn\'s dr. Wafh\'i Vireéné Wekerle Sándor Zichy Jenő gr. > Mihály 1899 november bő >8 Aa Azóta történi ugyan valamelyes foldó-dozás a segélynyújtásban; de hogy ez menynyire nem unelte tri a Kisdednevelő Egyesület anyagi zavarából, azt eléggé mutatják a mostani állapotok, melyek minden tekintetben a mi akkori álláspontunkat igazolják A Kisdednevelő Egyesület a lényageaen megváltozott viszonyok súlya alatt iámét csak abba a helyzetbe jutott, bogy sem az óvónők, sem a dadák járandóságát nem bkja fedezni. Az gyosületi vezetőség a legnagyobb erőfeszítéssel, a leglelkesebb odaadással sem képes immár évről évre pótolni az ovodák javára rendezett mulatságokkal éa néptom-bolával azt az ürt, melyet részint az egfe- ■ifilrti lagnlr rÁcrint a ta-tetij»> fíftrt A nagykanizsai ovódák ügye. Már ezelőtt körűi-beiül két évvel dékek létszámának megcsappanása okozott A legnagyobb erőfeszítés, a leglelkesebb •fbuzgalom is csak eredménytelen vsrgflfléaal törpül az egykori bevételi forrásoknak óh i ász mértékű megapadásával a az ekéat mutatkozó folytonos deficittel szemben. Hiába való minden próbálgatás, keserves kísérletezés! Újból csak azt hangoztatjuk, éa pedig i határozottan az ügy érdekében, hogy itt gyökeres orvoslásra van szükség. Minden egyébtől eltekintve, már magá> ban azt a körülményt, hogy az óvónők éa Eötvös József eszméit terjeszteni anny.l I jrtu™\'kj«iedovdák ügy\' \| dadák (kiknekaz a tyaJ&ia végre* b. teáz, mint a lelvilágosultság világát hinteni gyökeresen kell segíteni. Már akkor megír-1 nyérkereseti forrásuk)fizetéaöketnem kaphat-síét a népek millióira. Felvilágosodott nem-1 iuk, hogy az ovodai intézmény azóta, mióta Ij1* meg» mert az egyesületi pénztár hóna-zet pedig megelégedeti, virágzó és boldog! törvényes intézkedéssel kellően szabályozvaIP°k<>n át <>re»: o\'y«» állapotnak tartjuk, « megerősítve lett, kivétetett abból a amely immár az ügy érdekében ia teljesen keretből, melyben addig volt: a társadalmi\|tarthatatlan. Mert elképzelhetetlennek tartjuk ! gyámkodás keretéből. Megírtuk akkor, hogy I h°gy az egyiknél vagy a másiknál beálló 4a I egyesületi uton lehetetlen fenntartani, bizto- j nagyon is indokolt d kedvet lenedén érintet-__ Isitani és a törvényes igényeknek, kívánal- \'énül hagyná az ügy ek magasabb érdekét. Wlassus Gyula. Jókai Mór. Beöthy Zíolt.\\ makn:ik megfe\|e\|óen fejleszteni ezt az intéz- Az ügy vezelőségét pedig e miatt vádolni Diszelnökök • I m&iyt. Azt hangóztáttuk már akkor is, hogy éppenséggel nem lehet, mert az «gyia eleget «r / \' . n,., ha Nagy-Kanizsa városa a fenntartás és ftrad. buzgólkodik bizonyára áldozatot ts VszryKolos. SMKdlm. g. Károlyi Ttbbr.\|^^ do)gajt mm akarja Elvenni, az intézmény oltárára; de azt már okvetlenül olyan segélyben kell részesítenie még «m követelheti senki, hogy talán \|a Kisdednev-ílő Egyesületet, melyiyel az\'Privt kaszszájokból fadezzék a deficitet Budapest, 1899. november 15-én. Az „Országos Eötvös-Bizottság elnökei: Elnökség: Adrássy Tivadar gr. Apponyi Albert gr. Alexander Bernát dr. Axaméthy Lajos dr. Bencssr Gyula Bsrxeviczy Alber Bródy Zsigmond Bubics Zaigmond Caáky Albin gróf Csengery Lóránd Ceiky Kálmánná Damjanich Jánosné Da Gerando Antónia Dóczr Lajos Endrődy Sándor Eötvös Karoly Falk Miksa . Fehér Ipoly Ismételten csak azt mondjak tehát, hogy megszüntetésére csak lovoda fenntartás, -illetőleg a fenntartással járó évi kiadások teljesen fedezve legyenek,.a tarthatatlan állapot Ezenkívül szükségesnek tartottuk első sor-;két mód van. ban azt, hogy a Kisdednevelő Egyesületnek deficitzavart kőltségve\'éséböPiaz egyensúly helyreállittassék bizonyos összegű rend-1 a oégj öVödál tagsági díjra, tandíjra 4a kívüli segély megszavazásával. mulatságok jövedelmére való támaszkodás i. Vagy olyan évi segélyt kell biztoss-ta i a Kisdednevelő Egyesületnek, hogy az JTmtj hMléSTítfettli rilá* I Saantai mm Ha; sssnCSk Miit lakták fii Jót a fájdiloa, Miat lik* - saalaal* FINÁLÉ- ia Tépaáott «s iftnu. GeafJaUk tekét telette! (A tibW hupt, — sitt, ino dar. EWajtj» uatjia a traakadser.) MORÁL- 6, Híj-arak I rigjriaiatak ! Btoto jáUk ia a tarokk I Ha a iíljytk sastkasaak, Miadaa talajra TiUstkasaak ZW la(7es tahit s a I Ha tff kall, — aaarr Uetkfc ia a. — Hattyu-dal. Irta: Közsa. Midőn először megláttam, azt a sápadt beesett arca Istsl emberi, .önkénleien01 összerázkódtam. Ő éezrevetie megdöbbenésemet, éa tán sejtette s kérditek özőné\', melyek lelkemben felm-rtliek : esendea mosotylyal közeledett felém éa-bemül Ita ■agát — Halász Imre vagyok. — A MMí4? tií\'i\'m tájolva ? — Ign n köl\'ó. lelet C, si<metl imrówi tfaiit szegezve. Isme\' telin 1 hal olt le \| m? — Igen iameT-tn hallottam is önt mr gyak-j ra- emlegetni, és olesstam, m ndh-iom, hogy \| gyönyörrel \'dvsetam köliemé yeil, — On gyönyörködő\'t bei nflk, mondá ke-erüeo e* a>i ek szánva voilsk, ssánslommal felre rakta töket olvas•tlanul.An»yiréazve\'iel sem volt Icán* \| tdoi, bogy lextlabb kúázzínetet mondott volna, pedig tudhatt bogy egy elismerő it> mily boldoggá \' leheteti • olna. Ránéznem a b lei költőre, kinek sápadt arcára la hidalom kőnyQi huíoi a». j Mí.y borzasztóan hatottak reám e k\'myek, azi le nem írhatom. Meg\'sobaa<in láttam térit Isir l to a nőket í< ehiéiem, tu sírnak, mások J élőit, meri azt gyöngeségnek tanom, bál még egy jsiró férfi! Hisz az ep gyávaságI gondolám sok-saor magamban. £s m<-gis, midőn az előttem ülő j beesett areon yégigperdnli a köny, kiROi dbatal-lan érzés szorította össze szivemet I Bálieremben voltunk, ée a körülöltem setiee\' kedó gavallérok szánva oéslek, bogy e beteg hu \'ójába kerültem. De éa nem bántam ée szívesen feláldoztam, csakhogy e szerencsétlen emberrel kilő) a sors megtagadta az elvezetek élvezhe* téaét, és kinek lenkőli szelleméhez, beteg roncsolt hüvelyi ado l -rt isrsalóghassak. Költeményeit olvaatam, negyek egy be\'eg lélek kifakadását, melyek sna\|irirUnyúr9gnek, esdnek, egészséges Ifldi blvelyéri. A meisboa dalok, a kesergő panaszok, az irgalmat könyörgő aoro , életei esdő, sóba jak szánalmat lelteitek lennem. ff uti y>n gyötitóiüén ta>coK — »u-so<s faradl. t^ egy lózv szta U tuba* «z p leíi.ji követve tekiotetável. Oh, ha éa m% sgyasar fáncolha\'nék? Nem mertem vigasztalni. De aM Is mondhattam volna neki ? A halál hírnöke ott honolt arcán éa tőlem csakis dőreség lett volna, vigaszt nytijtanL lamé\' költeményeiről kezdettem beszélni. — Elhiszi nékem, bogy nagyon kevesen olvasták ? Ne mondjon ellent, tudom éa ast aaayon jól, dacára,bogy kis kötetem H>k helyen talá-haió. De oaér< ? mm egy ismert kritikus kedvezően ayt-laikosoit felőlük és engem buzdított. Ssálövárosomban majd mindenki vett egy-egy kötetet, sőf némely helyen d\'szkőtésbe logiajtalták, és a szalon asztalon dlszleg, természetesen — olvasatlanul —tévé hozzá keserűen. — Ne bigyjel — Na pártoja őket, jobban ismersan én as embereket. Isfsolatársaim, ha találkoznak velem, agy szánó mosolylyal üdvözölnek és vesssáseia rossz élceket faragnak. Nagy na beteg vagyok, és homokórám lejár nemsokára talán holnap, talán holnapután, búcsúzom a IWdt léttől és... . Köhögni kezdett olyan borsasetóaa a yaa Üyj-dalmaaan. Majd kimerülve rogyott visess a pamlagra, malyről pár psreeei előbb felkelt Oakén-teenűl lelsóhajtmtam — ő észrevette és sa fájl nekem. — Sajnál? szán? ne tegye. Nem táj ám nekem a betegség, hanem a válás. Ki vahataé sokon egy huszonkét éves fiatal szívnek, ha rsaaea kndik s Hnheat fa «s ogy ssaratsb Mai? Ke faj az, bugy auéri kel nekem fáksoaa az áisálá ; >gT-Karnisa ostHőrtö nélkül képes legyen fenntartani nyekhez képest fejleszteni. 2, Vagy it kell vennie az egész ovoda Ügyet a városnak, és az iskolaszéket -hölgy tagokkal kiegészítve, magának kell intéznie a vezetést. Az utóbbi esetben kilá\'ása lehet a városnak arra, hogy Mf intézményt az állam vagy számottevő évi szubvencióban részesiti, vagy saját kezdésébe átveszi Egyébként hogy a további fejlemények minők lesznek: az egyelőre másodrendű kér dés; az első az, hogy városi hatóságunk az Qgynek ezt a kinos, szinte szégyenletes vergődését tovább már egy pillanatig se Ugy halljuk, hogy az óvónők — ha tarthatatlan helyzetökön segítve nem lesz -a m nisztert akarják megkeresni küldöttségileg. őket ilyen kényszerhelyzetbe juttatni semmiesetre sem szabad; mert ez árnyat vetne városunkra is, mely pedig eddig a népnevelés érdekeinek szentelt áldó-zatait illetőleg magasabb helyen is elég tisz< telet es hírnévnek örvend. _—. Zala 94. uátn (8 lap.) lását i több ezekhez hasonló, mii egyes lalnsi gazda Meg nem eaeJekedhetik, de ha vállvetve összeállenak aa illeti egyes lakósok — ea által a falusi jólét emeléséi jelentékenyen előeegii-hetík. 3. Eminens kérdés s a falusi jóléttel nagyon szorosan össsefügg a tüz-. jég- s állatbiztosítás, -tasak melleit a mezőgazdasági munkásoknak is bal aet- éa aggkori biz osrá-anak s es utóbbinak a\' törvényhoaáshozzajáruláaávsl U as \| egész országra kiterjedőiig szövetkezeti alapon való szervezése; mert a gazda szorgalmasak nincs nagyobb ellensége, mint a jég, midőn gasdagnak ígérkező termesét időnek előtt kicsépeli ; mint a ttts, midőn a lakóházat ingó- 1899. november bó 23 án" és fejlesztése, melyek állal a bomlani keséi faln i nép jobblétre a a torsával való megelégedés állapotába helyeztetnék. 5. Ahol ett a körülmények követelik, nagyobb, összefüggő területet képező uradalmakból ki* hasítandó bérietek ál al a mesőgazdatággal foglalkozónál. lehetőiéi természetbeli vfs<oal-sol<H-laláa ineK\'ti, le kell kötbi a földhöz. £< által inegálhe eaük biztosítva Jeese, s tmiakéahiány is — olt, a bol van — megszűnnék. Tagadba atl in előnynyel járna aa, ka a me~ zőgatdatá i munkát vétel utján juthatna fW-birtokhoz, a miről ugy láttáik, a kormány Is gondoskodni fog. Éten intézkedésnek, mint orvoslási módnak A szociális kérdés 4t a (atuai jólét mmMm. űróf Majláth József. (FolyUUit.) b) Szövetkezetek alakítandók továbbá a Irta tögazdtsági s ipari termékek előnyöt értékesítésére, bogy a falusi gatda as legyen kányizeritve termés a a kéasttméoyein bármily és tudjuk, tekttor mettentgesso Istaoiitott árakoa túladni; végre e) termelésre, t Li ttőlő ée gyflmölos vagy egyébb, már s téren a talaj* és égalji vi-taosyokiói ia függő, lessem 101 ipari célokra is fHihassoAlható növények aagyban való kösös termelésére. Ezen főbb ilakalatokoo beiül számos tél, illetve esskftt létasik, melyek által egy-sgy ■ö retkesei, egr-ety fala s általa as egyes gazdák eióayt elvezheinének; a sok közül -melyeknek teámét és minöeágét ugyancsak a beirt vissooyok határozták meg — magemliiim példtal a hitsiszövetkezet által egy gőtoaéplö-a beszerzését, birtokok slkalmi vástr- bingójával együtt mennie vlenül megem \'-zti; s alkalmazásba vétele readkirül nagy fontossággá) miat a sors véletlen játéka, midőn jól gondozott bír e.ész szociális éa állami életünkre, mert a jósaága elhull; kezdheti elülröl t-m Ltaii Laajái .lalakltol bwé főldnftves tntlll ssmiimMun apásoknak minden kátjjiHlfct néHttti rtttr l-t- van összetorva avval a röggel, a melyet meg-métlödhetése t as e mittt való folytonot remegés munkál, mint a ft uu élő, alatta és tölMte levő a falusi jólét egyik legveszedelmesebb ellensége, többi osztály; minden gondoláit, tevékenysége S gazdáink közül sokan vannak ilyea helyae\' ben. j földiének művelésében éa használatában 5et tpoa-Btjoror-iágbin virágzik a atövetkezeii bizto-itái, tusul s bs ho/stvetttük, bogy földjét könnyebben mát országokban is van mar nyoma, mi ne * kevesebb költséggel i< md\'el heti, mert abban egész családja részt vess, oly jóléthez juthat, mely nemcsak mint egyént teszi boldoggá és iterenciées\', de oly hasznos tagjává avatja At ez a körülmény községének ét haaájáaak, mely lötgazdatágl viszonyaink egészséges átalakalá-tára a legnagyobb hatással birna. (folytatása Mvatkestk.) várjunk több példát s ne legyünk utolsók tten téren it, de hassunk oda, b>gy a tzövttkezei alapon szervezendő mindennemű biiioeitáa a törvényhozás segélyével it lehetővé tétessék. 4 Terjitziiűk ét fejlcszszűk a háziipari; adjunk a néapek nemcsak tolylonoi munkát, mely őt nemesili, de ezáltel keresetei it tton Időszakokban, midőn a itlusiakjó réatt téti énül bever; a lelkes egyének érvény Hitté* e téren miaden belolyásuaat; mint egyet példák mu\'atjik, nőegyietek u\'ján ia igen tzép eredményeket lehet elérni a háziipar meghonoaitáiára, mint ea például a Bodrogközön it történik; hol egyébként a jótékony nöegyexület esooUlpolitikai misasiót is teljesít, midőn a háziipar meghoaosi-tatáa kívül az iakoltk latogatását, ezeknek tm« sterekkel t a s/egény gyermekeknek itnköny-vekktl való ellátátát, jur.alu-.ak kiottiátát, népkönyvtárak fólállitáiát, betegek ápoláséi,ttegények istápoláeat tűzie ki feltdatául a ezen alig egy évre terjedő működésnek áldást boté eredményéi már it étsrsvebatöleg mutatkoznak. Ahol a társadslom erre nem képet bármi körülménynél fogva, s háziipar fejlesztésére fonlosább helyeken szaporitta a kormány at eddig ttép sikerrel működő tanműhelyeket; at erre fordított költség nem vé»s kárba; s ha a kormáay oly nagy súlyt fektet a raboknak és fegyencekuek haii-iparral való nagymérvű foglakoztatására a ezáltal sokakból bassnsvehető s a becsületes életre visssatérő egyéneket tgrag, mennyivel lonlotabb politikai sasmponibol it o y inlézméuyek léte-itese miért nem tudok ugy élői mint többi tártaim I Lelkem sir, sokog, alig birom vonagló szivemet. Nésza östsel a sárguló falevelei I Van anaak lelke ? Nincsen! £* látss, mikor elvált koronájától, a fájdalomba mégis belesápad! Én is «orooám>ól válok. Egyetlen drágs anyámat hagyom itt. öl nem említem, mert ö nem lógja éresni hiányomat. Hanem az as édst anya. ki éjjeleket tö t beteg fia ágyánál reményekkel sltslve, hogy még tiimVtn jóra lordulhat... — Bek szép u a költemény, mslyet anyjából irt — ssakitám félbe a lázasan pihegőt, kit ismét a köhögés zaklatott. — De kérem önnek árt a beaséd, nyugodja ki magát — (olytatám aggódva. — Min árt már nékem semmi, tőt ép e perc bee határoztam sl magam, hogy e keringő lágy ütemeire lánoolni fogok. — Uram l kiáltám megrettenve. Sasi idea meglógta kessmst, tsárss ajkaira mosolyt erőltetett, mely ugy fejt, és azutáo szóli: — Ne féijeo I annyi bátorságom niooten, hogy öntői kértem a turt I Oh nem, őoiöl es aldoaatot el tea iogtdnám, hanem vele — vele akarok láaooiai még eeak sgyst — utolsót. — Kímélje srqét — könyörögtem tovább — gondoljon anyján, kiről oly kimondhatatlan gyengéden emlékeseit meg pár pillanattal ezelőtt. — Pár órával előbb, vagy nfébb az most asm játszik tzerepet. t» eltávosott. Remegni kezdtem, öh ha bevallja, imlt ígért; hitt ts borzasztó lenne. Egy reményem maradt, \'éa pedig as, hogy ö nem megy el vele láncolni. MK a leány előtt. óh Istenem 1 u a pár pillanat egész örökkévalóiig vöt\' nekem. * Meghajtja most ismét magát I Könnyebben lélegzettem — tehát kotarat ka........ Nem I átkarolta a leány karotu derekát. — őrült - mormogám. » Most elém értek. Szemrehányó ekintetet vetettem a leányra. Hasztalan, Ok fo;ylatták as őrületes táncot I Midőn vianaatért hozzám, leroskadt a pamlagra, ssemeit lehunyta, arcán szsdeijea foltok mutat-koztak, egén tette remegett. Többen odaaiettek hozzá, de ö tseliden e utasitoli mindenkit. — öh mi boldog vtgyok 1 Felnyitotta szemeit, etdőleg reám tekintett ét könyörgött halkan: — Ne engedje őt elitélni. Nem aksrt jönni, de én könyörögtem, hogy teljetitie u\'oltó kérésem. Gyógyítson meg. Adja ajkaimra a hattyúdalt, Mert még csak egyei fogok dalolni. Nétze, a délszáki forró nap nem,volt képet fakó aroom atinél megváltoztatni. Sápadtan tértem vissza onnsn hova reménynyel eltelten mentem. Méa betegebben tértem vissza Midőn egyízera lussíngrandet utón sétáltam, laradtan dűltem egy padra pihenni, nemeim lectukódtak és én megálmodtam ^st a boldog azép e-tét. - Nagy nehezen sikerűit hazavezetni. Három nap múlva én haza jöttem. Midőn as állomáson kedveseim vártak, egy sürgönyt nyújtottak át, melyben tudtomra adták, hogy el-utsiásom órájában BaUkz Imre jobb léire szenderült. ^ Másnap levél jött, benne egy vékony papir-nelet, melyre ss 8 utolsó verte volt Írva, ,ö hozsá* címezve. Kívánsága szerint nékem küldtek és én továbbítottam. t A vármegye házából. 1.) Megyei közgyűlés Zalavánnegye törvényhatósági bitetiaágs í. bó 14-én dr. Jaukovíoh László gróf főispán elnöklete al itt rendkívüli közgyűlés tartott, amelynek egyedüli tárgyát az eakűdtbiróaágról szóló 1897. évi\'33. t. c. 18. §-a értelmében megválasztod bitalmi fertiak tárgyában leérkezett bel-figyminia«teri rendelet felolvasása t ennek ér* telisében a Kspteaberi közgyűlésén megválást tölt, dé köztisztviselői .állást elfoglaló bizalmi fe> fiak helyeit uj bizalmi fertiak választása képezte, ami megtörténvén, bisalmi férfiákjlettek: t] a veszprémi törvényszéknél Köves Ed, Vurgliet-Jótsef, Pálfy G bor, Bédegi Gábor, Bika Lajos, Sólyomi Károly ; b) a zala-egersasti törvényszéknél, Kroseta Gyula, Udvtrdy Ignác, Rigó Ferono, Fángler Mihály, Hajik Istyán, Katatar Sándor, dr. Mangin Károly, Ctutor János, VIy Gyúlt, dr. Kele Ant\'i\',dr. Czinder István, Bosohán Gyula; o.] a nigykaoizsai törvényszéknél Elek Ernő, dr. Rothschild Samu, Saller L^jos, Faiét JLüjOk Triuammar Gyula, dr. Tripammer Resaö, dr. Fried Ödön, dr. Löke Emii, dr. Fábián Zsigmond, Remete Géza, Thstty Miklós, Kuorezsr György törvényhatósági bizottsági tagok. 2.) Közig bizottsági gyűlés A megyei közigazgatási bizottság november gyűlését dr. Jaskorich László grót főispán elnöklétével f. hé 14 ea tartotta a vérmegyehAa gyülésiermében. At aliipáni havi jelentén a kotigsagaiás egyet ágiibau a vármegye terűlstéo október hónapban előfordult eseményekről fölolvastatván, a közigazgatási bizotiaág áti helyeslőleg ludoe máiul vette, valamint a felolvasott főorvosi jelentési ia a köte.éiseégOgy terén okjober hóban előfordult etemen) ekröl. Ezután a közigazgatási bizotiaág több faláb • beint ü^yet intézett el másodfokúiig, e fogatta mindegyikre nésve ss előadó résséröl eiőterjset-te\'tt határozni javaslatot. A közigazgatási bizottság tudomásul vette ée mi-nlalban kö li usy a várineg>ei árvattékksl, valamint Z sIn Egerszeg ét Naiy>Kanisia városok árvaszékével, a bilűgyminiialernek aat a rendeletét, nme y iteriat ai árvaasékek ügyvédi ellenjegyzésseleluttva hozzájuk beadott ügyekben hoiott végzéseiket nem az illető félnek, hanem ügyvédjének tartoznak kiadni. Nagy-Kanizsán a kövezetvám siedbetées tárgyában beérkeiett kérvényt mellékleteivel együtt a közigazgatási bizottság átvizsgálás végett kiadja at államépiiéezeti hivatalink e a javaaiatkof képeit test e őferjeiztétt s minisztériumhoz. A paeati ét alaélendvai járások kőtaégei as állami -végrehajtók működésének felfüggesztését kérték a pénzügyminisztertől, hooita kérelmükre at a válást értesíti, bog; at nem teljesíthető .Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 94 szám. (4. lap.) 1899. november M >14* illaiában, aionbtn egyen, Bállány Iául érdemlő , wtitbeii a végrehajtásnak harmadfokban való foganaioaitáiánat filfDggctitéaét kilátáaba he-lyeile. A ege mélyére áa aislídjár* vonaikoió anyakönyvi béjegya4aek< 41 halyetteaekOl a közigiz-gitáai blzoi taág kijelelte a nagykanizsai anya-könyweze\'önél a eormáall, a tala-egerueginél at aadráihidiit, a Csáktornyáinál a dráv»-váár-halyi\', a keazthtlyfnél a vonyaro vaibegyit, a ztlt-rzeni-mihályinál a pioaait. a iflmeghinél a cubrendekit, a al«-tzent grótbinál a lalactáuyi at altiltndvainál a lendvlakoait» Szemtő Zsigmond, Bognár Imre ét Hegedűs Károly a, jegyiflkn-k helycttei anyaköayrvezetőkké vali kinevetlelétUk tárgyábm, továbbá Hoaián György tói-ssenlznártonl 4s űrunner Ooistáv siabotioai helyattei anyakttnyvvtxeiök. tiaaieletdijának 120 írtra valő felemtléis tárgyt- lanok telekkönyvi adataH i a kiocitár nevében aláirta Ntgy-Kamtta várostal a községi elemj iskolák államosítása ügyében kötött szerződéi\'; a megajánlott 82 tantermet pedig a központból kiküldött miniiiteri biitoual megtekintett. — Ugyanoaak ő vele vizsgáltatta meg * * -egerszegi állami elemi Iskolát in, — Meglátogatta a caáktornyai taoitóképző intézetet a at igazgatótanács fiiétéi ia megtartotta, A zala-egiraiegi járási lőmolgabiróval meglátógnta a bőrönd i, egyhátatbükkl, vupőri, háthágyí, csábi, it\|a« j tteot-győrgyi r- k. iskolákat;, nyomozva mindé-j nO\'t az Iskolamulasitátok lorráaait, enyhe meg \| torlók ellen azonnal Intézkedve; ** iskolázás dologi vitroayai körül feaforgó bajok orvoaláaára; Jegyzőkönyvekben kötelezték az elüljárótágoi. j — Az időközbe történt lemondát folyté i a lég j Jiözélebb államosítandó zala-lövői el. Iskolánál] iftráttl fősznlgiibirévdl is;néi«\|tan tanító váliaz irtken keresztül rezsitek 7.718 esetet a (ff október hó végén kereaztÖlvezelaÜM maradi 764 birtokváltozási eset. Stőlödéttoitváliatg tartozásából a k évben 168.068 frt krt törüllek. \'\' HÍREK. Eraséket gyáaiflasrp. Nagy-Kanizsán kegyeletes gyászazal ünnepelték meg Erzsébet-napot. A főgimnázium tan a ló ifjnsága a „Szent-János" templomban, a községi polgári és elemi iskoKk nővendéka pedig a szenfíerenciek templomában hall-gatlak gyászmisét. Az izr. felső kereskedelmi, polgári és elemi iskolák tanulói is—teop- a tmíjlllgaim imoHsáz etőterieszlést lesz a belügyminiszterbe* A tala-tteni-lvéni anyakönvvvezetőség do\'ogi kiadásai megállapittatván, a/ok kivetése Iránt közigazgatá«t bizottaág intézkedett. A fenyőfáit pnaatitáaántk megakadályozása végett, a íöldmivelésügyi mioiatter rendeletéhez képeat a köaigatgaitál bizottság \|avtilaiba hozza hogy karáoaonyfftkat etakla köziégi Igtzolvány alőmatatáaa mellalt lthataaa árulni." A kötigttg. táti bizottság a péoai pont- és távirda igaagatéság átiratát, mely aserintEBl vöt alaavatéuel a mioiiiierium aj poatahivitall állított fel, továbbá hogy Beseréd köaségst a nagy-kaporaakl poatablvaial \' kéabeaitési köré-böl a tz pötkibt helyette át, indoméinl vet\'e t erről érdekeli községeket érteti ti, Haionlőan ladomáinl vtUa a biaottiág a keretkedelemügyl mlniaateraek att a rendeletét, amely tndaUa. hogy t Badapaat-prágerholl vasai vonalon Mtkiavár kötelében levő 84 ik tzámu őrháznál egy (altételei vaaati megállóhely léte-liiéiét elrendelte, \' Zilabér kötség birájántk kérvényéi, amelyben kérelmeai, hogy a Caáktornya-akki b. é. »atut vonal mén én Zslabér álomát közelében Tilaj felé vezető községi közutnik a vaiutvonillál párhuzamosan vettő részét nélsaitNék ki, érdemleges baiárOMlhosatil előtt a kötigaaga\'áii bizottaág kisdjs ayllatkoutra a azóban forgó vitat ttombtlbelyi üilelvetetűaégnek. A Csáktornya ukkl b. é, vasul mentén gróf Featatiot Jenő által léteiiteni kért aljáról a kőtigazgtiáii bizottaág a htlyszini szemléről felvett jegyzőkönyvben foglalt követelmények mellett engédélyeata. , Tüske Szt. György, Alió-Pui-ztakovec, Pálovec, Csehovec és Turosiaeaa köziégek kérvényéi, hogy ajhodoeinl postt hivat alt Tülke Sít. Györgyre helyezzék át, a köaigazgatáti bizotiiág a pécsi poéta éa távírda igizgitútágnak tuil adjt tt, bogy at áthelyezéa tárgyában a nzüktégei intézkedéseket szíveskedjék megtenni. A ctáktornya-varaadi h. é. vasat vonal mentén a 80-ik stámn őrháznál levő útátjárónál egy aorompó léteaitéaét a belytsini szemle megtariá-aáiél fel -ett jegyaőkönyv alapján a közixtigaiáti bizottság a Csáktornya-zágrábi b. é. vasul részvénytársaság költségére elrendelte. Erenyéd pusztának as eötvösi postahivatal kézbesítési köréből a zala-mihályfalba való átcsatolása tárgyában beérkezett kérvényt véleményes jelentéstétel véget) a közigazgatási bizottság kladji. a •ümeghi járás főazolgabírájának. Yidwilt I-tván tala-egerszegi lakót épitendő házára a szabványilatkozatot kiállítván, a közigazgatási bizottság neki ennek alapján a lüztáv laton belül való építkezést megengedte. A közigazgatási bizotttág vármegyénkben a telefon hálózat felállítását, még pedig olykép," hogy a járások ssékhelyei a központtal, a járások ifélJi»lyei»e\| pedig a járások (őrületén levő községek köttessenek össze, a helyes kö/igaz-gatti szempontjából ttükaégeane k tartja és ily irá-ayn előtér jeniéit teáz adeoemberi törvény halóiégi közgyűlés elé. A közigazgatási líítolItág le\'iratilag megkeresi t kereskedelemügyi mimaztert Paosán ét Novin -\'mint Bcolgabirőaági székhelyen, lávirdahlvital felállítására, továbbá Csonkahegyháton, mint körjegyzői lékhelyen, positbivatal létesítése lárjyábtn. Kir. tanfelügyein — havi jelentése iieriot -a mlnitaier rendeletére — várót polgármestere et ügyéttéval s/cml>eiitt,e t i ugy kani\'tai áll, rlend >akol»k céljaira felijánlott kóz>é,i in bas a tüilyitgailil bhoilsíg elotcriczié»ríeij iái tartottak. - Hésztvett a zala-BgsMie 1 lomba vonultak—istenitiaztdeüe. IstenitisF _ <--«—•-— Unitéi Járáskór őszi közgyűlésén. — A otáktor-1 lelet után minden iskola növendéksége az nyal köziégi elemi iikoák államosítása ügyébea intézet valamelyik n tgyobb helyiségében melyet tragi- "I" ÖP^l fefÍDM0n; "s M0."^! gyűI kezelt gyászünnepségre, \'az 1898/99. tanével felölelő statisztikai <8 az r etztl kapcsolatos egyéb munkálatokat - Ztla-l kosan e\'hunYl királynénk kegyeletes ei Egerszeg város iskola elhelyezésére még tzük-téget épilkezét ügyében a polgálmeitarnél meg- tartott értekezletek javaslataihoz képeit már a tavaszon atgilva leend. A znla-lövŐi éilsmotiláinak at Iskola épület (eotirtáián vonatkozó decem bari tÖrvéayhatéiági jóváhagyás után már mi sem Alija,Htját. — A zala-mihályfal államosítást c<ak a máltakbia téve* telekkönyveléa késlelteti. Hankócy Irén sflmegi felső leány iaknlti tanítónőnek, Viy István és Horváth László zulu-lövői tanítóknak megválasztását a közig it-gatáal bizottaág megeröiitette. A kötfgazgatái! bizotlsüg hiteles máioUtbtn kiadja Zala-Egert/.eg városának a miaiazternek 88603 az. a kelt rendeleté\', amely alapján a bizoltiág felszólítja a váro<t, hogy az állami elemi iskolával kapcsolatot önálló gazdasági ismétlő iskola részére szükséges gyakorlati telepről f. évi december Ité 16-ig gondoskod ek ; mert ellenkés1 esetben ezen iskolánál a\'kalms-zott stakianiiöt a jövő év elején el fogja helyezni. —— A vallás* ét Itözoktatásttgyí miniazter az lékezelének szentellek teljeen. A városi halóság szintén mondatott gyá<zmisét a szenlíerenciek templomában, melyén a meghívott polgári és\' katonai hatóságok ia képviselve voltak. — Aeaél Pál né teaetésc A részvétnek és kegyelminek igaián mélyen megható megnyilatkozását láttak novem. 19-én Actél Páiué zzül Blou Eugénia temetésén. Ezrekre ment at az óriást temetési kiséret, mely a nagykanizsai társadalom minden rétegéből egybesereglett, hogy a korán elköltözött nemeslelkü nőnek, a jóságos szivü, példás hitvesnek és anyának megadja a végső tisztelelet. Ott volt a városi tanacs Vicuy Zsigmond polgármester vem-fcése mellett; ott voltak a törvényszéki bírói kar és az ügyvédi kar tagjai, a külöiibözöegyesületek küldöttségei és azután alkalil, egragyi, hányi, le«ence-néme\'-ujf«íaai, \| száza azoknak, akiket saép lelkével, lótazerdahelyi, tóttzentmártoni, tzobotieai r. k., izen\'-gróthi, galaai ág. ev. tanítók ötödéves korpóilékaít kiatulvAiiyozia, továbbá balaton benyeí ev. ref. iskolának 2Q frt, a balaton-kia-tzöllősi, r. kaih. iikolauak 100 frt, a bollabidal ági ev iskolának 64 Irt, a hányi r. ka h. iskolának 67 frt, a kaoorlaki közi; iakolának 100 Irt évi aegélyt engedélyezett, amiről nevetett községeket a miniszteri rendelet; másolatának megküldésével értesitik. A draskoveci állandó gyermekmenedékbáe államsegély ügyét a legmelegebb pártolással ter* jeszti fel a miniszterhez a bizottság. Az árvaszéki ehtölr ]eteBtété szeri iii a fogal-mizói karnál azepiember végén hátralékban volt 8 609, október héhao beérkezett 4.949 t igy elintézésre várt 19 768 üiydarab, amelyből október hóban elintéztek 4.408 dhot t igy október végén hátralékb in maradt 8.260 ügydtrab. — Az irodánál szeptember végén hátralékban volt 1.104, október végén leírásra kiadtak 4.601 a igy elintézésre kerü t 6.667 db it t igy október végén hátralékban maradt 1.088 ügy db. A kir- péntügyigttgaió jelentése szerint okióber hóban bniolyi a mrmagye LrQletén adó* hat 244 206 Irt 83 kr., míg n folyó évben januártól október végéig 1,311.604 frt 81i kr. Hátralékban maradi okióber vegén 1,628.690 frt 87 kr e<yenes adóban, 111.727 frt 78J kr, tttdi anletségi dijb n, 1)37.096 \'rt 291 kr. stö-lödézsmafáltaágbtD, 488.078 Irt 26 kr. bélyeg éa jogilletékbeu, I4.83Ü frt 02^ kr. egyenértékű illetékben, 60.266 fri ^ kr. fogyasztási, és Haladókban, 10.286 frt 03 kr. ittthnérési illetékben, vagyis összesén 3,135969 (rt 64 kr. — Leírtak a I. évi január elsejéi öl október végéig; az egyenes adóban 41.666 frt 86 kit. h)- hadmen-testégi dtjbin 696 frt 43 kr>. Fi etéaí bal isztátt Októberben nem engedélyeztek, míg ideiglenes \|(áiadóinenie<iéget 47 esetben. — A községi n^vántartóktól heérkezett jelentések iterint október hón ipban magáu felek 653 birtnkválio-záal jelentettek be, telekkönyvi végzésekkel pedig 692, vagyis ö-szesen t,3Í4, amelyhez at áldott szivére]! magához fQzött. Mikor a koporsót (melyet as elhunyt végsfl akaratihoz képest koszorú nemékesitett) lehozták az udvarra, egyetlen szem sem maradt szárazon Dr. Nenmssta Edt, főrabbi, (szintén az elhunyt végső akarata saerínt) a szokásos beszéd helyett csak egy imát mondottéi a koporsó fölött; de ez ai ima, l maga fenséges tartalmával, könyekig meghatotta a gyásajló gyülekezetet. Azután a temetési énekkar szomorúan elhaló éaeka melleit föltették a koporsót a gyászkocsira és megindult a gyászmenet. A koporsót kővető gyászoló családtagok után haladtak egymásután a Vöröskereszt-Egylet aa In. Jót. Nőegylet, a Szegények tápintézete küldöttségei. A közönség egész a sírig kísérte a feledhetetlen áldottlelkü jó nő koporáóját s cs«k it szertartás teljes bele-jezt» után oszolt szél — Keaaermlméllé téemáuek. A L hó 17-én elhunyt ámM Pálné szül. fiiaa Eugénia úrnő iránti kegyelet jeláttl adakoztak: GW-ainger J. 60 Irt, Elek Lipót >aaládja 10 forint,\' B\'.ao Pálné, Blaa Lajos éa Mje, Aeaél Pal, Kbenapmger Leo, Nkanizsai „Munkapáholy, gel» aei Qutmana Vilmos 10—10 forintot, RothaeaUd Samu éa nejé 8 frt, Strak»ich Lipót és neje, Wessel An\'al,. Blau Bála, Sokért Richárd éa neje, Bartha Oaakár, dr. Rothschild Jakab éa aaje, öav. Fichal Bernálaé, Stern Sándor és neje, Weiaer J, C. és neje, Blau Ottó 6-5 forintot összesen 188 Irt A nkanisaai Cevra Kadiaa. Aa Izr. jót. Nőegylet koszorutpótló adomány fejében 26 frtot oaztott ki a temetés aapjtn házi azegé« uyek közt. Éten kívül 200 Irtoa alapítványt tett, meynek kamitait as elhunyt halála napján ni lelki üdvéért imádkosi azegéqyek között osztja ki. -- Alapi tó tagaAg. A közelmúltban elhányt Qrünkut Fülöp gyermekei 100 korooét küldMk t elnzö 7.143 btrokváltozAii eie et hozzá vé e, ez a Itr. Jót, Nőegylet elnökéhe* édta atyjuk nevét ki eaz 84«7 esetet, amelyből at egyéni birtok-1 megorőkilcndö alapító tag>-iái díj jogául Zala 94 siám (5. lap.) 1899. november bó 23 in — Kljegyaés. SmM Alfréd n kőbsnyai POlgán 8erfőzde Részv. Tártaság főtisztviselője, \' sljgyezt« Úuttrrncktr Leoaie kisasszonyt helyben. — Péailiyl klaeveaés. A m. királyi pénzügyminiszter Faradó Manó adóhivaln i \'iszie a letenyei adóhivatalbot adóhivatali ellenőrré véglegea minőségben nevette ki — IselgaMrtk ilkel/sséss Zalamegye főispánja a vármegye alispánjának előterjesztése alapján Só yomi Tivadar letenjei szolgabírót Perlakra, Uagr Kálmán perlaki szolgabírói Alsó-Leodvára, Mearicky Jenő n,-Iondvaf szolgabírói Letenyére helyezte át. — A Mhililviptrt sHgalsklIása. A -sabedelvü pártnak vármegyénkben magslakl-táaa és szervezése céljából klhooaátott Mbisás itKtrOT az ossosntvandQ Bfgfel nsgy gyűlés mez- -ÜMéláál H Üflléetiláee vé ttí f. bó 16 én d. e. 10 órakor Zala-Égerszögen az Arany Bárány vendéglő nagytermében előleges énekesletet tartottak, melyben ráesi vetlek: Baka Boldizsár, Barcaa László, Barkócsy Kár ily, Ballyány Ernő gról, Btllybkny József gróf, dr. Berger Ignác, 1 Bessrádj Láaslo, Bogyay Maié, dr. Cindsr István, Klek Lipót, Kperjeiy Sándor, dr. Fábián Zsigmond, Fuss Nándor, Gaál Ódön, Űlazer üyuln, "Oyösaörey János, dr. GVmörey Vince, Hajós Mihály, dr. Háry lstváa, Herielendy Béla, Herte-ieody Ferenc, Herteleady József, lokey László, I-oó Ferenc, dr, Jankovieh László gróf, Koller lstváa, Koller Nándor, Lanbhsimer Oszkár, Ms-latiaasky Ferenc, id. Ossierhuber László, Puthrány Gézi báró, Skublics Jsaó, Szanvebee József, dr., Szekeres Jftzsef, Tsráeyl Eerenc, dr. Toboly Gyula, Virins Vince, Ziagler Kálmáo.— Beserédy Lajos táviratilag mentette ki aa értekézetröl vaió elmaradását. — Barcsa Lásaló nyitja meg sz ártekesleie\', üdvözölvén s ssep számban megje-\| lenieket leikéri éket, bogy ss érekezlet v«ze» második réis ss ügymenetet ismertei! A polgár mester ieleot\'te kiegé-zii; rés/él képszi a már ii egs\'A<0 kiizgyiilésen ludointsu vett 1809., zárszámadásoknak, Olt a . számok, iit a betűk bsszéinek, A k\'tsgyülés a jelentést íelolvssottnak tekintette é» minden hozzá-aólás néiktt tudomásai retta. Ai 1900. évi kvlti/gvetés szintén gy m tempóban nyert elmlétésl Ugy lál-sik, bogy városi atyák meg voltak győződve, kóltsegvt\'és reális al<p n nyumik* A veiés szerint haztarlásouk uüluégldt: 610374 lasztásra minél több araoy órát. Farkas óráévá-ogatott néhány órát mint egy 900 írt énékhw — ss fő vigyázó bőrbe öltősW kalandor sitAat • must - dük. s nyomát ^ . — nA drága geeslea/e. Ilj. Bsngé István csányi lakos sült gesztenyét akart enni as ttj murci mellé, be is (Biótte pwc-je kemencéjét, bogy gesztenyéjét megsülhesse, de nem vette hojtf a 1 észre: s búbos ieleje lyttkss s rajia agy koeár költséy- j van. A kosár tüzel fogott, moly aztán a közelben levő szénába is bele kapott és Fedalmes Fábián kor 86 hl., ebhől ttduu v<hí : 427687 kor. 04\| pincéje is leégett. Szegény Bangó Isi van drágán lil., a feimÜtn hiány 188107 kor. 89 Al., melyre I ftzetle meg azt a kis csemegét, melyből a nagy a kOzségi póladó-alap 290334 kor. 30 ti. alaai ijedseg miatt nem is érett. dó luindm egyes lor«> ájt • után 63.8 fillér \| teljes l\'detetei nyni\'. A kőgyüte* csak lé iitegtrlsiiBI rálmziatt i—-k—az—előirtiyiti\'ii.," Uil? jWKV g pótad i p-r»»enliijlil«f n ,,n ........ gásalib mi»t" Ha I 63.8 a tolyd évi pótadó 71 X de a póladi\'iálap eask 134489 Irt 68, a fedezet en hiány pedig 95767 frt 01 kr volt. — A népkonyha körébél A népkonyha héllőn ismét megnyílt a szegény iskolás gyermekek és a sors egyébb mostohái nsgy örömére.— Adományok ujabban a kővetkezók folytak be: Lohlenstsin Jenő 8 zsák burgonya, Deutsch Lajos (Boc«ka) 4 zsák burgonya, 8irem Vilmoané 1 zsák liszt és Puliak Arnuoué 2 Irt. — A jótékony adományokért hálás köszönetéi r.yílvénltj í a népkonyha elnőkaége. — Htlaésget Kagy-Kitulzsán Halroay színtársulatának holt inslruktusa már megérkezett. Az óriási ládák, tömérdek disslet és egyébb kellékek már ilt vannak Á Polgári Egylet tájéka kezd már élénkülni, maholnap az élénk-ég még fokozódni fog, mert akkor már itt lesz a személyzet is. mely szombaton este — lévén a megnyitó lesére elnököt és jegyzőt rakassanak, ajánlva a előadás,— már teljes akcióban lesz. maga részéről elnöknek Bogysy Mátéi, jegyzőnek — Aréna Msgy-Ksalisáa Ttaoy Dtzm. Ziegler Kálmánt, a mi az értekezlet áltak osjsp csi színház igazgatója, e napokban vtro-unk-helyeslósével találkozott; asonban Bogyay, Mátéiban időzött, hogy abbéi ttrvei, mely szerint kijelentve, bogy mivel a mai értekezett ek tulaj-1 itten egy arénát óhajt epitie ni, közel-bb donképen esek az a tárgya, hogy aa alakuló vigye a megvaüaolashoz. Tiazay most elkészíti sz nagy gyűlés tárgysorozatát megállapítsa, részérői leghelyesebbnek tartja, hs a mai értekezlet vese lésére korelnököt Választanak s ilyenül sjánlja Knojesy Sándort As értekezlet sz Inditváuyt elfogadta s korelnököl Eperjesy Sándort s jegy sMU Ziegler Kálmánt választotta meg. Eperjesy Sándor a bizalom előtt msghajolvs s azért kő anBeetét kifejezve, az elnökségei; Ziegt-r Kálmáo pedig a jegyzözéget elfogadja,— Ezután szói kér Barcsa Lásaló, k 1 jelen\'i, hogy társai nevében és megbízásából hivta össze s lejhivás aláíróit a aréna tervrajz<ii, melyeket még e napokban be mu al a váron tanácsnak és ha — a miben nem kételkedőnk — engedélyi kap ar aréna felépite sére, agy ez 190.». év nyarára már el is készGI-Az aréna ugy tervezte ik, bogy sz más prodnkci óra, mint p-Wiyl cirkusz előadásokra is használható legyen., — Cáfolat. Lapunk mai számának »Nyilt-ter^bon\' Tuboly Viktor ügyvéd cáfolatot A gsbsaslstetrll. Az irányzat némileg ,szilárdabb, árak nékáey knlcárrsl java lak. Baza 8. 20, rozs 6. 10, árpa 6, bab 6. 80, zab 6, bükköny 5. 76 A lidércnyomás ellen. Minden rsaga a nladsa kara saktrask aa tenaség a legdrágább kiásat. Ssnnlt sa naiasaasa al laka ea sohse, a nfral legytshstl atadast, a al aa utégn kásw, n0 a sotvél Tifssanjrsrksii a régi srít aa tgaáság_ kilSalWe okból fordalkai is—bbrs ; Ovsa ak : É uelyst aa lakat ntadtg elkerítet, ds ményslt sl tekét tánlltul; tnalesslii gyíagaság, talssél tata, gyakori klttraam aaaka vagy aáa Uba taQsesa kimeríti as takar w^Ét KMbbsa is ast kaU aMgTÚagátaá, rajjut a ar átág irrft-a h aaa twatts i sl s sértasassht kot, ■aljskifl srsjít kapta, aa ilaagilkeiejtiaSl sstksiesa, mert á Vár gjiafaMtfa ajat aiat ihasiglsui^a. aárgaaác, ÚaiáeM gytBgaals, a alaak iaaát aak kMWktet baj, «t halál Ma a klult—leja. MUaaa Pál ar Cka» sacashae (M(sa waét-Kaeae) a séf meiiyiÉei bSssa-kiaslkia kttiÉgki ■ sseakkaa ja \'laralábaa, taAtSB a ssaéáka-, aalpaa Flak-pllala \' --\' lau tan ra Aaéáa \| alatba ojra BUaitaa rolaa Hoaaaa M Ma nSai hé-ftjto klMott, aaa taátaa air aiaáai a llasakál aáalae I pillaaaibao Hdtreayeata Ikiwilitt Ml Vsa rak ttláe/aaa ss aaa todtaa ■ i\| »a Intat ast a knast aa, a srtl iattea. Egyaasrsalaé a káka fájt a otyea sUakaaaéMB ratt, katj elállást a lllikartsa, aairal raliságoa iklaas I rottaa. Ctak xiataa a Piak-paklál haaaaállaB lárt eéasse ai igéaság\'a a aa wlakk ngyok. aiat saiaka. laaa — Beéltléa. Takáes Zsigmond ügyvéd, sümegi tskarékpéesiár ü/yéaze Budapestre nta- kúriai menni hirtelen eszméletlenül öasze-segedölemben a vele volt Epstem Vilmos reszesitate, majd orvosokat, kőztük ro.onát V as PA egyetemi tanárt hivta a bet<vbez Az orvosok asélüléat konata-1 taliak. Takács Zsigmoudoik kedves rokonszenves egyénisege közlisz\'e etnek és szerrlelnek örvend. Mint érle ülünk a beteg jobban van. közöl f. november hó 5 iki közleményünkre ro-1 kitándia őálkU áalgoaaa a niaait ItOéti na kosólag, mély Dómján Júliának a logadott \| sorok koaláéra. __. mai napon értekasletre, a melynek lul \'jdonképeoi lejnyi Sureci üau ellm- iwUege- fullépésével i , \' H*? eMja megállapítani annak a nagy gyüléanek logUlkozn t. ~ í^íXt" TtL^T^TX^Z^ tárgysorozatát, a mely nagy gyűlés lenne hivatva Az ügynek ajabbi adatait nem ismertük ugyan, a Ugtsbb gyógysrartárb a. Igj dobos ára t fii 78 jaTéa vármegyénkbeo a szabadelvű párt megalakitásat de mi u csakörümenk ha a mai • Nyilatkozatban\' kat dobos ára • fct Myawsrigi flknktári TtMŐK kimondani a a mely nagy gyü ésre minden vá-\|sM«dolfeáJÍcrfai leldn.\' meg a vs ósága ik. iőtSKr 11 lasztó meghívandó volna, aki a szabadelvű párt megslakitásái vármegyénkben célirányosnak tartja; egyúttal részletesen előadja, mint véli ö a nagy I sott apósának, Barihodeszky Gyula nyu gyűlés progrsmmját megállapítani. Az értekezlet bírónak temetésere. Éppen a temetésre tudomásai vetle s a nsgy gyűlés progrsmmjárs kéazált, midőn MÍM vonatkozó javaslatot általánosságban elfogadta; esett, As első majd ast pontonként tárgyalta, a kővetkező vég-, megállapodásra jutott : A asgy gyfiléHf. 1899 évi december hó 10-én délelőtt 10 órára hívják őssse Z.-Egersxegre az Arany Bárány nagytermében éa pedig részint nyomatott lelhi-vasban, mely az eredetilrg kibocaájtolt felhívást tartalmazná, részint pedig a megyebeli lspok Oöcsejbtl-Sokáeorsságig. MsftesUkMa: Kftla Pál. Palialnt Sagy-Kaaiasa aáa eaak agy karfa adUa. AatatSst aaaSak-aáaálséttak se Matkltrai, US a Osiaaa Irata kSaarfikea alkead kárMaal, akt a Sasgft Skita. BSgrat goadataa, kagy alapos kCbesaUJa Maa, aSM rágódott r»ju Naa Urkáltaa aág; aa taÓM, kagy sekka mftonbb a klraSlléi, ka a aaaka asai jár ailMra, mint. a wija. — Kitaaat-rifábs ssstklaStt a aialtyaitla, Kak Hl koma. — Látón idfis kkllalksaáa aa kStsa orrárat. — Versissat akartam algsalskitsi te ia, aat balt tort a sima. , \\ — Ma ttl kaad aiadtaba a sasgláté-InsUsstit í — Hál airal tatratSa kaadet, Kala Pál; I aagrwaoUaL Pegáiasra akartaa kagai, tagy ai a V ... - Myllksaágl klaérlel. Gelséről iijs ntjén. A nagy gyűlés teeodője less első sorban1 levelezőnk: Bal ig János gelsei jómódú gazdána\'< a gyűlés tartamára elnököt és jegyzőt válaáttani, cselédje aj^pokban o thagyla gazdáját, minek asaod sorban a szabadelvű pártnak megalakliá- következtében Balo; maga volt kényielen a jő- flötTWI9BB. wgáaMmutwtaa kapai ai a aauai sát vármegyénkben kimondani, az igy megalaknlt szán k írül elláini a te^ndőkei aikm ea\'e az ia Uijják a rí*** tagh, akta lyaitaUsauk, alkot tUrl Párt szerTézéee végett egy elnököl, ké a elnököl, iáiéban leakart feküdni, két lövés d >rdllt el, \| "égi jegyzőt választani, vakmint megalakítani a mely mindkettő Balog Jánosi sebesít tte meg. A " kő^oali bizottságot 18 taggal, amelyben minden holtra ijedt ember torkaszakadtábó\' kiabálva hl képviselőválasztó kertlet legalább egy-egy taggal tott ki az iaiáléb I és egyenesen a csendőrőrshőz ti ipari pa as attgUsal i saé lenne képviselve, akik megbízást nyernének a nagy gyűléstől kerű etűkben s part szervezésére a kert eli bizottságok megalakítására ; a meg-akkall kerületi bizottságok saját kebelükből 2-2 tagot »álaastsDáask a központi bizottságba ugy, hogy a tisztviselőkön kívül a központi bizottság 89 tagból állana. szaladt, hol Viola doktor vette ápolás alt. A lettest még ne i\' sikerült kiayomozni, de a merényletnek alighanem asszonynép z oka. — Veszedelmes kalandor. Egy fiivigyázó finánmihába íjjt^zőil fiatal ember nagy léekset vétellel mént b(N a napokban Farsas Ferenc ».-egemegi óráshoz, min1 ha a pénzügyUargató kűl- — Váreei klsgylMs. A váwei képtisalö dötte volna . bért egy néhány aranyórát láncos-lestület folyó hó 20-án közgyűlési tartott. Napi-1 lói, hogy megváaárásra va asszon azok közül egyet renden voJi a polgimater évi jdtntéte <u l§98. Odor pénzügy igazgató. Az órás nem ismats s éerA é es 1900. éti iiUtégvtfét, As éri jelentés nem adolb Kis idő múlva Odor aláírásával s két részből áll. As első rées a kózs^gí ágyék, s bélyeggel ellatoti cédulát hozott, bogy adjon vá- rasasa ayaTalya, — ás a káaaál. Erre Utaa ; sa gaaitilna ta oaatU tat - — Ballglay koma, kát éliilsltSI akart liaya rtl? — axér timaukodott aa omvkl a IDMII — Biaaay Iatta a kslasd vlrtaaoja réaák. MalegSa ksbtanrs kafSaa aa kossát, tsak Tágig ayaltaa a kápas Islla; I awg aa aayáast Uaatílts aag. — Inunk ara MSt kostán; Ksakaáa lattik I — Igia ssép kaaétU ; tokát raa mágia tlisawnráay ss ríiágta — Van. Akár Hz Wtnal 11 Naaa boldog Tétasa, kka HiSaai ksma, essSf as bicikli a ás kasát jkarnL a raapwipát oUjTtl 1 aág, alkar Kaaiaaára, a ■spsr-slstka attak. Hág kárát la Waattaa, kán ari fonáijji llpák as kákmk. A KtUsea ksaa eaak sási ast a tajba^jtott káil sskl, ss ajjátral kas a bt jut* aSá a kabjábmt Olt ntk savat. Xlgést ayal aa kahaa tgyet, est tkktil pék, abrt aa se-uiasai Oárélséay-aka. Nagy-Kaiiiiaa eaülörlök Z .la 94 stám (• lap.) — Hil Mappul-bibbal ttal kai iagua f Hinta mártván tel* u ia MH-rlii« I guet viglg íntólta u páélaaatiaot, tuigltn éa tkkit karaaiérlaT.I békltsiua U\| • kadiljlt Amiolííl uojwfkljek « takítwWW, kát «aak baeealal ia • konyha ■Jtón w botié gytaytrteig Oaakelial kanéi iái ka aaeUaaá baalás váljék kalllea, ka atg Ha kaatall kenaaa v.ilaml, Aa kkiatéll ngr telim kapa tknitoll, kagy saiats rogytalg Uiooli isatvta.KI liiaíltam uteiaa ataaki — Tlaatalt naééglia ar, kl légyta aa a aaogyal I — Aa taiaaa. — Baip asasotyl állati nMgtaa éa. Mtglittalak, ok, Kata, Ti rag/ iilna lakait I A OUtta keaa itrMgéll nkatt t bajra tltll. — la stgtt baalik Und? I — Hot/og kaattti aa mUf ieaalla Mlgkiaiislaa aaaiaka, hagy itat tmbar Mtart ■IkialjHtiil MWk MMat i KUval> aM aa nagy awk Mikor a tUltatt aieetk pMagal keaélek aa Igls, mag ■a Mtov-tMa, mén ihmIhh vlltjbt liwMUa u gylag^avel. Ollta oUirakcIót oaeiekMWa SMg, aailleat órifisi hólyitggá (elfujtlí I egy 0 yen hátba hurcolt kit leány orvotilag megvittgállal-rán, a kirenité\': orrot rn^g a rtodOrtág írappána intézkedésnél ia nagyobb elha<i arkodotitággal éa —minden éaMttin\'l\'iég »terini-ei elaö benyomta hattaa alatt állva- tulyot teaii aériéat" kooatatáit éa eaen alapon állilolta ki a IáiUUtM. Padig ime; r.tk Jtoisra ét etael ellenkezőleg moti már teljeaen indillertna, egybebtngtrt wnkrtrlöl orvoai vélemények bizonyítják: j hogy aa incrimlnált tértét nem egyéb, mint egy ttertt — kék tolt I A (élig agyonvertnek biretilelt gyermek pedig beteg aem volt, töt te jet kedélyei éa norm: lia állapot mellett jól evett, ivott a kórházban október hó 81 tűi egész máig t Tehát ugyan kérdem:\' kl az a merész inqni-sátor, ski a legsötétebb tztmllvegen it it a jelen \| esetben it tulyot testi sértést képes lenne megállt nltimm- Valóban kár volt otupa személyes elfogultságból eti a magábaa véve csekély dolgot ilyen i lift. november Nyilatkozat. hó INt a Ifibál? fiséért mm ttwMia aag ami, kagj kgW-koaaaa veit, >H ,A ki a korpa Uti.ktttndik, iwlr Laplulajdonot éa kiadó: FI8CHZIL r"Ö"LÖP ■ég a MtvéMgvárta gyÜUkeMt ital pipilt HM aa Lajlia nemet szivü t MIMJgJI laata, mm a Lajtán tal (Ma vágtaai aa Xaláaik aleatriat. Tt taá\|aágM váNtatMléé Tuti Ms \|ta Máéit; Igy nppiaUM awliktila iá, UaaAa ja Naáéall léts anyád n vét kUtak Ttlaailkar rlgta: Csőiket aáatt, őseiket kapall. Itat a klivégta I nővel azemben mini Dómján Julin; ki kfajitékonysá-gáról ét a fdrati azeglnyik iránti Hámot adoko• fásáról itmtreltt I éa a kinek nemet tzivüaégéról már e boosea lap f. é, január 1-én magjelent aaámában it s cím alatt:„ Karácsonyéit a tztgény hátban" maradandó emlékd szép ét mtgtattos torok Írattak. Tetsxolt yolna at ezen dologban o y szigorú Ertoltitáml eljárl rendőrségnek t „ZtU" fenni ivatkoaoti etso cikkére viaeiaemltkezní, és az; Ityan oesltdl dolgokba vtló kíméletlen inlerveatío htlye t Inkább a városi letsaaporodoit lolvttok\' ét bitang éjjtll etavargók Qilöktl annak idgjéb«n megragadni, tagy esetleg e helyett a közrendörr\| és közegétttégi ügynek egyip\'omi tőlélségben; tengődő ét tttiti m don > Ihtaysgolt labirintusait \| ]u erélyes készei és kellő tzigorutággal — a varoai - áa knlágrt Mtgaia AUt olkMMk Mg u elet oeolkot. kát ugy gtlstttt! ttitkeJlk t ktssássla Má u kir—árm tr negyeé ■»\' aávaL _ BnJJik kcal kélt u tOrié tvegtk hnligjike, air Mltaksa att aatátUák tolvaj jár ltt\| — at MSg m W-MtláUSHt le MHb. BelikCIWate két rét d kltallbe, aa Kata etstg rám mtgaala aa aéelet - Ml utaiat I közönség érdekoten elltnörisni ós megviltgilant, ig^KMrtti* ingtk ragyaakl ^ ^^ „ lMtkn bQn(«\|d bir,ll4g — Ltlkia, utalta, éa eket tsnaiéa vigyt — van már bivalvt arra, hogy a Domjan Júliát Mamgtaa kaMI áa. I mélyen sértő kiméletlen hírlapi hireaataléaekre a -J"\' iog, törvény és igazaág nevében éa annak elvei at káitsák, tat kaamik heljrétk másik ntalággel. Igy aa I\' " . .\'„__. * ." . , . . , tliw)n\| ^ I azerlot leleljen é« azzal tz én jelen cálolatomat TIijIi ktiiaiik kéat gtrbeétk. de már a (mlágba «a- is kellő magaslatra emelve, megadja ügyi-lemnek «k aárrti, kit tovább ám Irhatok.. maj4 ka itlnsbt-[ gg öt m\'gilletö ilégléielt! Nsgy-Kanizsán, 1899. november K) án. Tuboly Viktor, miét Dómján Jalta a tfrv. msghlsott vidéttgyvádje Kéri 6 \'(Jf3 Gmpmg.^ oildghlrü spanyol és partugií bonét Sherry Portbor Malaga Madeira TarragoncLs£ Kaphatók az issstt finomabb fűszer it csemtgt kertsktcU-ttkben, valamint .poharanként előkelőbb uáUodAk. kéoéhdzakes erndéftMo. Kaphatók NagyKanizaán: MF fe Fii eéé fiL" Ki akar 400 márkát NYILTTÉR, As eftvatkta k MIM irt asm vttlat Will^lgit a taerk Nyilatkozat. A .Zala" f. évi november hó 5-iki számában „Kegyetlen onva" dm aUli^itgjelenlkötletoényre az ignisig érdekében kijelentem, hogy a varot-aeerli nagy port faltai és Somján Júlia úrnő neme közé szórt, tata jobbára légből kapott híresztelések nem lelelnek meg n valóságnak. Már maga att a körülmény, hogy egy gondos anya a gyermekét — ha as msgát ssóiogadttla nul, dacosan viseli, — jogosilva Van kellő ni-íorril megleoyiteni — teljeten kimenti Dómján Júliát a jelen esetben a leleiőség terhe alól, kivált ba valaki tekintetbe veasi még ezt is, bogy a neveseit nrnó a kis Sterecz Rozi 7 évet parastl leányt örökbe iogadtt, t mint egyetlen saját gyermekét jóságával, Mereleiivel mull évi már-ciu- bó óla elkényeztetésig elhalmoata, itkoltg. tatta, t egy grófkisasszony áltsl ia megirigyelhető ruháúiialét még ékszerekkel is fényesen ellá\'la Nem igaz lehat, hogy ő csupán nevelő anyja lett volna a gyermeknek; hanem igenia az neki örökbe fogadott — adoptált leánya volt. ti az ia téay, hogy a gyermekmk az anya állal megveretése iának jelenlétében I. é. október hó 80-an történt, mely napon, aőt másnap reggel ia gyermek jói evett, ivott, mely napon t. i. október 31-én — tehát mát nap még vidáman meni el at iakoltba, hol azután vaTó»zinüleg gyomorron-tásból, vsgy az anyja előtt még eddig Haeretea okból a gyermeknek hányás ingerei éa illetve rosaaailéle tz illető tanítónőt sajnálatos és semmivel sem menthető oly tévedésbe ejtette, mely szerint jónak látti a gyermeken észlelt, de legkevésbé sem veszélyes tüneteket felettes hatósága utján még a rendőrtégnek it bejelenteni, a helyett, bogy a gyermeket a iennitor-gptt körülményeknek megfelelőien a aziilfii háthoz vis8ZJ&álliltuUa volna, vagy legaább az anyi t magái,—mi elől a hatóaághoz lordul,- a gyermek hea lehivaMa volna! w A városi rendőrség bölcs belátass folytán kér- karakiat ktaayaa, tkstaaaágassa ia itaka aáftti ha-rwal? Taáaaaa olati aaaaaal lavélhHrwi ralvi V. at m alatt K. W. Veflaa, ki irodával, Ulpalg-Uadaaaa Igen tok külföld\' frauela, ts\|tl éa aémet aaer vm hirdetve éa ajánlva FIATAL EMBEREK részére etjbáalalatk éa hljéaek eUea Mindazon esetekben, ahol Santal-olai használata orvotilag javasolva vao, a i a legcólszei Ubb ós legjobb a Saűtal-Egger ■IkalnaiÉaa mrl; • leg\|tkk mlaéelgé ktM MSI aaai«l-la\|bi kéaaaii éa aa ernaarak által eaa<aWaHfc, 1 üveg ára llrt 50 kr; poa\'án bérmentve, a pénz előleget beküldéae mellett 1 Irt 70 kr., J üveg 8 frt M kr., 8 üveg 4 irt 00 kr. . Gyógyszertár a Nádorhoz BUDAPEST, Váal-kintt ,t. Hirdetések H IWIvétstmttt e lap kiadóhivatalában Ktgy-Kialiaáa Nyomaton Kiwi.ei Vüiop Uptuiaidonotual Xagv^aniamin 1899 Huszonhatodik évfolyam 95. szám. ka 1 1 M m\\ Ma. Hí Méaaadl « fcy waBa* aSatae ÜtMUrtW IWW\|ki MU ZA1M 9/ Politikai lap. ■qjg>mi lAITMIIZlil MÉI fcétusr: máraap i ctifírtíkie. B/MBIW ty SSm™* S kM "Tlft ft iMttailMila* UUpiMÉi • lOMMa\'MHtoDrii Nifj-Kuuna. I»v9. Vasárnap, november 26. _ Úszás az ánunfoital* Ifiadraki twrtáhaa na uaL bogi i tirssda lomban ttralkoió \'ffW\'k, as ngy-nereaett erkölcsi kArfetfóráa, vagy társadalmi. moril milyen óriási, asnlt feltétlen hefalmst Mpwid az egyés életében. Kf«i szükséges t-gyébre rá—tata, aial • párbajozásn. Egy-egy tragikus végű párbaj otáo milyen n4i tám>dáeofcai intés a Utó, "a a «u ldk>l akciója es eüeo a rémépeses bolondos lovsakon szokás dUs és sswdi^ ewdsiásytelesff. Iliért ? Mert a iirsidabm felfogása a roap ítél-M illid 0 stég arra S m?jfa«abb erkölcsK snnrooalra, bogy tléle-téoek (H)W ««i\'aoá éa le ia b raá sofU.ni así, a ki párkaira alkalmat adó módon sért. Söt s köctedogá\' mg suotfig eéy eröa mártáábes akeryta$a a p-rbajo-sist, bogy s tiwéite saorál káqtsfli: a dráma és regény rók, maguk is ahg l>dnak ■eprai egy diáméi vagy regényt a néákű, begy legalább egy pirfaíj ae sserspefceo határozatukban ehlékk a söt. M-leolik, bogy Ök semmiféle beoületbeh ügyöket aexa fogják elintézni ezen ss aton, j és mégis, ha a vél Ura körülmény vslsssi! afféle kínos helyzetbe aodolrjs őket, nem bírnak homlokot szegeasi a társadalai lel-fogásnak. Ilyen késysseritd hatalma s» a társa-J dsltni felfogásnak. Beleviszi ss csebereket olyan dolgokba is, asnk ellen egyéni itéle-i tök etaaaitó szigorral lép MM. A társadalmi j kényszer hatása alatt akárhányan belerohannak s bictoe aayagi veszedelembe. ba fck Bbtm vannak s társadalmi éetbea ■tupifl egyének körött, akik etrdeg aVg- Néxtünk caak Inasé kö.ftl! A ársadalmi Idlogás például megköveteli azt, bogy a társadalomban M ember részt vegyes, ott legyen mindenütt, lM biaoayos köaBs eéi megköveteli as egyea e ber sug elesését, részvételét. Ée • ^-ffknle ben nesa osztályos, nem tesz kü1.öni^pMSS~^«ö\'közfitt; akár kft-zfiaséfss wrörsknrfs, akár valamely edtfi-cí törekvés Wfyes a cél: a társa Ságban szereplő embertől mindegyikre nézve egy a-I ránt megkívánja a tösaörtMésr. Nem osstá-liyoz arra nézve sas, bogy kinek eogedi a jelszava: mi igy éiönk, mi ezt U tehát tegyen éfen így mindenki, aki közénk akar tarozail Ebből szánsasfe azután as áramlattal való nssás és aa oezáara elég anyagi erővel nesa rendelkező egyéneknél a vergődés. Ha a társadalmi felfogís az, bogy led nyodal bizonjos korban tánciskolába járasd, akkor ne áfl) elő morális elvek-kei, bogy est oem tartod helyes niwlás nak; mert azt lógják rá mondani, bogy korlátolt gondolkozása ember vagy; nm részesíted leanyodat modern sm lésben. Ha a táradalmi Idlogas az, bogy a leányokat bizonyos korban Oi kell Kpeöá a bálokban éppen agy mint a színész ■ koiát végzett növendékeket a színpadon: akkor eszedbe ne jusson hivatkozni egyes nagyon derék, hivatások magaslatán áLd nőkre, akik bátorán nélkül is igtn kedves modora, nag yen ktlkmes táriaigSsu nökkd fejlődlek :en a csak ast fogják mondani, bsgf fiksztergondolkozása ember vagy, nem respektálod a társadalmi érintkezés ktbn> ssesebb oMaláL TARCA. SZERELEM. irta thgÉBgiakrt Utvár 1U—aaial keretei a Ta árlfá —ca\'éat wi-a. taaeat* Lap ia éaaam d, hegy inlStai ae>miá magsa kSaaaá, wu kiiii Kana aaobtiaba. a •K abhaa as éáaa ■yafecaa can ftn táxd a li ka aSain — alt a« el, ha«f aa tssa- pöy« Máai psrset aa uw)i mmm aaaa... Saaaa afTCTl rrka—at nf\| a aaieáea, astéa haaaaaaa aáaaaca aaakala )M iiawi pta fft4 vaaaaaÉat l\|)ia>l aaSaaSm liaiat. a jcmáok a aci-»e»w aty kMaaadkaáaSn éáaa éraéa lopóá-a-. ÜET éraaet, üeeűse aripaai tSrfi rélaj jÉraék. psewía áaM falewt .vágkaátek Uetu, kai jálaaa aaa 4 eofBieg a kacér néréeaárat, méj áeÉatáé fcépal n qaaaii aaét sánfiai!, M aáaéai «"P> ás, nlajit craps íUat, meg sspsa-•»r. A MU istaa kiiaaai Mm árad ie-H. méf heten ai, aáea aaaai rtt k»M mmt a Te lakrfisaé „ Vágy seB mo^ bery iqra—oagatob axiTbas-u> - kadrwra éie\'aáó afce aMt; kagy npa la baaaaa ítörlő st\'-meii. aat a yakké so-j garzú Gteoapárt, a ne yak laéáa "aa aatbajsal eaü-l iagsftl lepMk ramg6 fésjftket; éa fagkaanai aaaáai a ba kaa«ka>. aalyak oly ■elifaa iaaééaak arakaaa kart— Ka a íéoj, aa a meleg, a te laajaá, a la aaa lagaé —Ta aiadaakaw eda utréltm! Te itkrlaMB naaa aaskbéi a aaokaöi. aae-jek aaegajagtaaaak aaalyak aat aaóák aakaa;j .kiéraaaé mi« I" lgw ! Ta Hlcráaééll naaaa aa ég aaanaMi, >t a r üiset MereMi ia Ta esykal adó, édaa aaerdaai.. fi Új éa érik a hatataad I ] v Sgn léá, «esi utoteg toeg acm smésöi a Ta aégtaHaargnéH- Dtiámfmfá liié aa Jjak ka^akái, rrtaaélil haataaa areskra, boiáairtfat étalikra... Léfy Miéiüw ■aaáasksté aaanéaail Ik jiff T« aa awkawtoafc ? „ Boldogsága, aftaiáara taikaMé reménye, sok faaer gfílkosa, tUSkU tagjait... Aa éádaefc Ta ngj as Mas, Ta vagy a fcaa-pan, Ta érted léiéi<7 Ta érted aaaenátak .. ZBU saeaHMa ptro n ag .. a rtmíaf üSldjén [a pánH" nraga TaL. it ás i saaMadéssá áaaaara, a ti ed a Wdayléjmmk magvait - raeg)e- Aksd áHaaőaksésM és ia, kagy aiaa laaa maradi meddő, mn* a lak néne yile, mei> H lenéaask, áa eirSoa siesrs oka... Ta eagy a gyöoyöiők s ailaitaaa. Ta vagy ts aaaaaaay; Te veay aa - Siet! Nélküled aiocs rflgjrat lak—la Urasa, oises í illatos virág, aéae< csallogó madárdal. Caök«d édas^asaia roéibe aaartaái lésn; mosolyod meJrg aaaa a napsugár; mag a Mn> j ayad ia lágy, gyiagySa mint- a bamatoa eső... Szivemből kfinta alak, le mii Srakaié, édes Vágyat aáaa a tivaaÉ , magas aaarayataat a lélaáaak ; artt a íáradtnak : kitártán a — eaigga álaak Foglald el trónodat, ara kopjál a löki, mt% a essUagak tiüs . Uralkodjál Má éieafla^kaa.\' A bécsi „Rathhauskellsr" A aéascaág tar aéaii mokémt Ual aam ■sgvasaadf M)s vaa a gaarsaaanaé, a basdá-msiletti boro assaeat. Nagyon regi aaaáaa aa, a Uatyásn iaiesi élet cgyu pMtiéii aasiiaaga. Nagyobb varotok atyái a kat-iaé faatür laga> iát fawimi as aatéi bordókba a tl\'tygg^i ttntíht WEISS J A QUES Nagy Kanizsán QUlUi Teljes sálon, ebédlő és hálószoba berendezések W SS f r tacrsa mmUé klualsalaa. aaaéraráuFlS sraá JÉJfNKjHVidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. %mmí WmMMwméU Upa* ár>st7iaa, rajzás kAtaagvaUa kiVaaalra ta«yaa •» Hifj-KuiiM vasárnap Zala 95 Mim (1. I«P ) 1898. november bo 26 in Szóval: ha ut akarod, hogy modern embernek lartaanak, akkor uamil as áram lattal, bár kínos vergődéssel Jár. Jele aj M\| mindenütt, végy részt miadtoben, ba ■indjárt rettenetesen ásító ürességgel tiltakozik ía ellene erszényed és akárhogy igaskodik ia benned az istenadta moralts érzíi. Vigasztaljon az, hogy nem vagy a< első ia nen te leszesz az utolsó azok soriban, akik afársadalmi kényszer folytál áldozatai dobták anyagi nyugalmakat és la erkölcsi függetlenségüket. Es ha ez egyáltalán V\'gaszlalist nyújthat neked, ne sajnáld a fáradságot, menj el valamelyik nagyobb forgalma pénzintézetbe, ott Alj le szép csendesen és netégy egyet!, csak flgyelj I A naponkint beözönlő váltókból menthetsz magadnak >gen hatal mag vigasztalást, mert megryőződhelel, hogy azoknak a legtöbbjén elfogadóul olyan egyének szerepelnek, akik az uralkodó társadalmi felfogás hatása alatt úsznak az áramlattal, és kínos vergődéssel öriztjt azt a drága pozíciót, mehet a nagylelkű tár-saság egy-egy szereplő egyénének kegyeéen adni szokott. ból, akik vakon beadják derekakat a társadalmi kényszernek. Valóeágos versenygés ez a vízbe fúlni készülők vergődésében. Szomorú kü«kő-déee azoknak, kik azínte aáppadó rettegéssel lesik, bogy miként ítél fölött&k, visel-kedésők, társadalmi szer p\'ésök és magok-tartása felett a mindenható társadalomi felfogás. Szánalmassá teszi pedig e küz- által veszélyeztetik talán —eréay, detxztoa erkölcsi alapon nyugvó társadalmi poziao-jokat. Hajoljunk meg ígeoia tisztelettel az előtt, a társadalmi kényszer előtt, mely erkölcsi életünk a berendezését nemeaedia. tökéletese déa színvonala felé szabályozza; de lehetőleg értéktelenitsük mindenütt azt a társadalmi kényszart, mely mioden erkölcsi érték nil> ködést kiválóan a«, hogy ebben nem ajkflli külsőségektől várja a iáradatomban élő egyén érvényesülését. Országgyűlés. magasabb erkölcsi színvonal felé törekvő ember versenye nyilatkozik, hanem a - külsőséghez, a látszathoz ragazkudó ember belső értéket éppen nem mérlegelő kapaaz-\' kodúsa. Mert hisz kinek jutna eazébe szót Ww. aa emelni az ellen a társadalmi kényszer! a delegációnakOjunhlvisáravonatkozó királyi ellen, mely eredményei ben az egyének kéiiral bemutatásánál a függetlenségi pártból erkölcsi szinvonHlát, erkölcsi értékét emelt? Madarán Józseféi PolónyiGéza követelték, bogy De annál inkább eshetik szó az ellen m »Ybehivó ^^ Szeli a társadalmi kénvszer ellen melv külsősé- K4,mán mininl,l"flk ■•«««*» a tarsaaaimi aenyszer ellen, mely külsősé- u\|in g Hií Havazással döntött, elfogadván Ma- gekhez kötött mozzanatokkal hajazol bele daTáM inditráoyát. Ka veit a bevezeti astte- annyi családot a veszedelembe, az anyagi nek, melynek fötafoke a kvótajavailat beoyajteaa pusztulásba. körül csoportosait. Síétl fUlmáa mliuazurvoök Es essék is azójBinden arra alkalmas; mo"t,a ■ kTÓU\'WlolUá« intéf* sgyau , ,_ .. , ._. . . i . a javas alot, kérvsn ássak bisoitaagi tárt raiásit. helyen a társadalmi kényszerre, mely „\' .. t_ ._.. ._M.yr \' , . 1 . \' \' Koanata r areoc bo«sbb bestéddel aa osztályok az anyagi körülményekhez mért<n meg- ugynevexett társadalmi kincs ám as z pozíciói Milyen gyönyörűen, hizelgő-n . hangzik az, mikor valakire kimondták, hogy szép társadalmi pozteója van De hány embernél lehelne mindjárt utánna tenni, hogy ára: fülig csapó ndódság. szerint való largyalia ma lett ssákrtt, tiltakozván .. . , j-r —j . . —j . voniillan élni akarókat a mellőzés, a« maga és a pirtja nevében a kösMgyes r«ad-Ah, m«rt belátnatatianul nairy erkölcsi kicgjnT,é!, kQtönböző módjaival ügyekezik szer ellen. Síé i Kálmán miniszterelnök j«4<pnt- beleugratni a2 őket biztosan elsodró áram kezeU azután szól-ira, miközben a függetlenségi párt egy réazs törelmetlen lei kiált «sok bea tört kt, Essík szó pedig ésmentül több azért, mert , ^ \' .üt"?^ , , tiszteletben tartását volt kénytelen kml A m- igaz,hogy akadnak atársadalombanerösegy\'- „uueret-ök igen higgadt beszédben maiaUa ki. niségek, kik homlokot tudnak szegezni aj hogy a kvóta-bizottság atimiusai S3H4 waaaük társadalmi kényazernek, de az áldozat I kvótát eredményeznek Magyarország terhére s A társadalomnak az a rétege, mely nagy mégi< mindig lőbb. Elismeréssel kell búz* WT csekAy az a százalék, ameljlyet a kfóta.bk részben az ilyen keservesen u«ó atyafiak- dilani, bátorítani azokat, akik ellenállának ®lt8á« \'«•" ífu>" okb61 XuiaMa\'- A ..„ . ..... . . . . L. ,. ._., .. _ , , elnök beszédé alatt a vihar illandó volt sköabatf ból áll, maga is igen jó érzi, hogy milyen az áramlatnak s .gy biztasitiák ""g°knak I kölbeB . ^^ ^ Wt.. hangzottak aa ingó alapokon van; de azért egy cseppnyi és cusládjoknak erkö\'c^i függetlenségét. Lbcug kiáltások. háll-ridó^gSf sem mutat már egyszer így azután mafaTolylon szaporodni ^ Km]( lhy u6\|\| , KoffiaU) ^^ maU elfoga lőtt felfogása megváltoztatására, fog azok száma, akik belátják, hogy mikor m{re , HAl A i^ie^i é, H1 néppArti Egyesek elhullanak;, áldozatul esnek, de a táraadaliuí kényszer halasa alatt külső uavas«tkivéieUvel elfogadta a javaslatot, hogy u helyet ök ujak verbuválódmk.a pozíció- tényezőkkel akarnak maguknak nagyobb előterjesztés á pénzügyi bizottsághoz atatiawéá keresőknek soha ki nem vrszö ánn nliájá- tám<liilmi pozicót teremteni, éppen ez A horvát provizoriara von»ikosé j«v*latot lék a java „.I ihrwu" o^ai varn-hazuk pnicibf, shol 1 0 s-agrá ekézvén, ho<v.u teli ecéie bö\'cit beél({-téiei rn» leit to^yaazloflak a dernö aedv«te. Ír dalműnkban ii oe^örökilei ek néme\'f jel\' lemceles e-aményt a pi cé/in köréb i\|. (íi)the< Jt\'Vi\' ji ak »l«ő rtHiziéheii elvitt ben>iQn>a\' Aoerbacb po\'nár jóbirO piftcíj-be, hol M linzló eterm» ler c»j>n ülj a li) Kyfinx<tall, ö««zave-az.jii a nMirökönföd >U iuo<ai/kst • <•<» termetei hordón kinyamal ■ pi\'ic^g.i\'lnroii, HiulT Ví\'mo\', a rom«niíkti< U>w\\ i, «»önvörü in«n-bja „Punlamen ím Bremer Rilb<keller* onnu áiomk\'piierO hii\'AriAj iban: mikénl Ült 6 c;»h/. r maiáMyoaan az Mon pincében, a^áz idoi bordók köti. melyek mindegyik* valami ren»M nevet kepotl a nép z<ján n kónlnlitaia közben miként léptek eléje az 6 borok nzeliemeí. A vidám deákok pedig máig in tujjik ezt a borízű nótát: „lm thfen K»IIsr ulti i«k húr mí eln»a (ilu roll Iktat* «tb Hál én ii ühern a malikor egv ilyen .B\'itbr basakeil«E\'\'^bed * bec«i temek gótb km városháza vadonatúj, fényes pincéjében. N\'tne* (?) Bécs rtroe dictő (T?) <anacM tava y pólóit* ki "fzázadok biiitjil, mid >n vagy azaz tor pengő köllaérget roeüesinállaHa ezt a^pazarul, • művé-azleéen kis^ferozolt píucét vagy jobban mondva földalatti borív&\'cnaritokol Nk\| helység nyi ík Kymásbn.n miiktgyikel maalél* öiletaMégn\' dl sziták löl aa építőmesterek é» a fettök A föciar nok halaim\'i bolii en köierem, egészen modern hogy u t mondjuk: „aieee^aziói" kidolgozóban.\| At ivek köibenaö oldallalain a várói gatriag lörténi\'leböl marilett traakók diizleoak, ugymia\' az .iboiyaOnnap\', a ,peusingi lovagjátek" éa i egyéb kedve tOrtOneti epizódok, mel/ekei arany alapra igen eleven, dartU isíiiekket V<tt löl LetT er mealiir. Ezekkel Itellenban még caucsiv- n! \|abl:ikokon üvevfiMimeiiyek tarkáinak. — A ,Hön m" (Schwemme) ó-német nii\'us* iép"ii ve;yü el a in >éeru villanyoa kuriamp ik eredeti i alakniatval. Ez a eöntéa koránt em olyan ma-eíaioa csapnak im, inint bolmi korcamabeli ivó! Itt is ki-pek diniiiik a lalköiöket, e^y— egy! Iré ai történ ti anekdotát örökítvén meg (,Der liebe A\'QuüBlm Der Weinkoater" aib.i Van aztán egy lauacáogi beuyil >azo6a das H ithiherrnaiOberl ahol a nagyérdemű (P tb) városatyak ai...ise.. \| polgarmeaierrel lajit kfllönködnek némely per-paiviro* gyttiéa után. — V-M<fll ejty tágas, egy-szerűen tartott nép pioc< caalla«oiik • háromhoz\' Már most azt hitfzed, já magyarom, hogy ez a pince n^yanci-tk banvos, hatele van boroz-, gató ) svábokkal! — Pb bizony nem hallani ki semmi emeltebb hangot a sokaság okozta zQm< -mflgésból. Bezzeg csengene ott pajk<>a beszéd, jóked ü1 lalán nóta is, — ha véletlenül magyar közönaúg Qlná kórdl a boros (laskókat I De aiak a iiéc<i nargerek, meg esek as (enem< adta) „weaner" tajérnépek módjával hajtják a ) Kört »»• raknak, n.rl kit .berbu vu u l\|sasá\|.* \| il\|a ts ég, lio0 as\| is Ulil\|ák (nú s béeil plf\|trk1i Rájuk Ur. I beszédet, trécsel^at.. hol van aa n híres bécsi vigasság, hol van ? I Mintha rajuk nsbezedaék a hatalmai köpdota fojtó politikai légköre, ugy elfelejtették igvkort tésztáién jókedvük-1. Zsúfolva vannak az asztalok, mindegyik társaság meghúzódik önmagában, humorizál is talán, de csak ugy eiiaján. A bor mag szokta oldani a poli\'ika c-omóit a neki ereszti a kanosóközi viták fonnlát. Bizony ebből nem találni itt semmit. Beteg ennek a kisebb módú polgárközönségnek, meg innak a kiaebb módii purgetnek a politikai lelkülete, még a bor se ludjf kirántani petyhttdse-gáböl. Nem szeretném, bogy azt higyjékx politikát akarok bajízólni a pityisálái luellstl. Csak jellemző adu ként hosom löl, mert Magyarországban még a jámbor feketekávé melleit h nagyobb vit\'ilkozás toly, mint ott a hagyievaaét. Megtörtént ugyan, bogy két >8tud«nt tsraa* Hág e csarnokban botokkal akarta egymást kapa* eitálnl," dá bizony kíakoibólitotttk őket, azt tartván, bpgy a „Kathhaa-bsn« csak tanáwleraatbeli öklözOdés van megengedve, a pincében Ruhe iat dle < ráta B&rgerspfiloht.s Muzsika se hangzik, nóta vagy hegedűszó. — Pedig a bécsi bire zonefaló. A harmonikától az operazsnéíg mindent itélVez a éppen az étke* zés mellett szerel muzsikát hallgatni. Hja, — de a „Rathhautkeller* az más — olt oíacs helye a vidám sesebónának. — Van elég badd-el hadd amott följebb a hivatalos .csapesikbee, ahol nem bort mirnek, hanem szellemi icpröi. Mit szólna hozzá a régi jó lieber Aagaastia, Nmy-Kanizaa vaaármp Zala 95. agám (t. iup) 199 no»«nber M U ia harmadik olvasátban elfogadtatván, Pap Eltk intése-1 interpellációt a fMdmiviléii mfriíu-tarbaa a köbtnyii tertésiáriai ügyiben, amiről Daraayi Ignác aaonoal megadta a minden tekin-taibea kielégítő válásit. Kiterjeszkedett minitiitr az tllitegániáiügyl eiolgálit további kérdMre ie és a kdtben küönőeen sít kijelentését fogadták nagy magnyugvtml, hogy aa álleitorgslmi megtllap «dások változatlan fen-tirláta tekintetében télre nem magyarálható wlárd ággal log eljárni, a mi a gaadakösöniég nek négy érdekf. tociális kérdés Irta éeafaual\|6Mt«iMMM. OrófMaJláth Józaal. De nem ssabad elteleduünk ast sem, hogy a külön böaö föitorgató enaét a nyugati orizá-gnkb.il előbb utóbb hoiiaak la el lógnak ju\'ni i ne ii mosd a izueiáldemosrioitnik tzl a t«i« vei-éget megtennünk, hogy hódító " ujában Hagy -rontáson ia -ok födntrok nélküli falusi néppel tslalkoa«ék; igyekailuk lahát ason, bouy mmden tanul uko — legyen Iparos vagy meiőn«dasigi munkál — ha pea la »ok, de megii tnldbirtoskii littatsés el; ea a darab föld m g egyreett biztosítja megélhetését i lokosia megelegedeiét. mi-rént les<ke, otthonji ■ ■ baaa iraail -leratetei o<(ja b lé a ha tok ilyen luati néppel rendelkeiüuk, Jöhel bármi yen ■<ociali fergeteg, ■ magyar illem, mint readi leden isikla lógja ut kiállni. Ennek kivitel* nem ütküdk leküidhetetlen akadályokba, i a mint ast már bátor voltain javasolni, oly módon voaa enkÖsöiheiö; hogy aaon liirt-koknai egy rém mely nélkül egyéb* kent ei egésznek át<igt oi.inku áii sem ixen-vsdne, (A apróive eliaiseék. ís itt röviden éHiteni akarom, hogy bár réesemról a éppen a töatebh amlttait aiempontból a fbhúik isabad forgalmat hilyeslsm és OdvOsne* tartom, aőt nem tudok megbaráikoini a kötött birtokok merev állapotával sem, — m-lyea s lörvényhotásnik kellene li váltostatá-aokat, könnyítéseket tenni — isladszontltil szü«iégeaek tartom, hogy lefelé egy miaiioum httarotUmték meg. nehogy a mot dívó és s msiógeidiiéii\'i, hülftnöesaa k>e sai\'tenoiikrs vessteljes; helyielen idóknelés ói behajlás mel- lett a legtöbb isetbea aa ilyen Kireiosétleat ai jtolió fa síjáiót ii msglosatj* s a városokba öiőnléars kenyaaeriti. De engedjek mag. t araim, hogy esen pontnál még kiterjeszkedjem irra la. bogy • falan való tartóikodás és a falusi minkábos miféle előnyük fűtődnek^ léteső eHkély hátrányok osak annyiban biraak némi jelentőséggel. a mennyiben a jelenlegi geairáeió, értve es alatt agy s magiaabb, mint as alao«ooyabb iéposiá< lyokat, a hátrányokat jobban igyskstik tidom-boritaai s as előnyöket kavéibi méltányolja. Falun ss latsa ssabad ege alatt vigyusk ss nyilt tsrinéeist oagvíierü tels segeit tolytonoe figyelemmel kitérhetjük s mig es egyrészt a kedélyre megnyugtató • aa egészségre a lesjótéko-ayabb hatásúi van, miiré^t oly megeUg-déet kelt a lalael emberben aton iwit. hogy a nisv- lőtebb ha megelevenedne ? Vajjoo ellttjná-e itt is sst as 0 bordáiét, (melyet a (reskójt alatti verseset ntan ide igtstok;) .Ein Trinker und mn Muticitl OikSrtn voi tummmm Zum toraut, wo man frthlieh itt \\ Und trinkt is Goilm Numen , """ v Oku\' Neid und Ham, Ein tiemlick \'i Gitt Dat nneát du TSnt grtifm — Denn, wU maa Ipriekt, Wo Wtin ftórieJU, Lau/t vlten du 8atkpfti/tn\' (A ji ivó < e siiw\'Mi A keltű öttttillik, FSUp, hol vig at áldomdt 8 a» ar diáin válik, — Hol nmei harag, A poharak Ctingitt tM, mtf a adta, Mert a bor kiján Nem hangtik dm \'—> A duda at ivóba.) Egyébként uthiuem, a jó Auguutinoak kö-1 il\'®ti Tg ""y4"\'1 ö «M\'leDeiAi1. vetője támsdt, mert B?os ma ugy tánool, a bogy Rathhauiban (nem épen a pincéjében) dudálnak. világnak van egy kis rassscskéje^ melyet magáénak mondhat s melyről ac líi el nem kergetheti, mit a városi smberael hiába kere-lns : — ninoa ss s foglalkosás, maoka, mely oly io- o\'dilu, oly változató\', — a müvurtieure néive épp ugy miat s müvsltre oly héliditoian ki léjtó a mint már emliiéa, a lélek át ieat egésmégérs jótékony hatású leaoe, miat a meiőgasdaság. ta ast hiiaem e feleit ugy ai ó, mint as ajabh kor legnigyobb térfiei mmd egyetértenek. 9 ba előnyök külünőesa a leginkább a magunkénak mondnalú darabks földben ösaspoatosuTsak s ahhoi s tultjdonhos lüsödnik, mely a lagtel-jeaebb kárpótlást nyújtja a váróiban kinálkoaó, de teetet, lelket ne» üditő élveseiekért; de ei a dsrsb föld okvetlen ssükségei a falas) népségnek, hogy a lalusl élet ée mnnka reá teljes hitáeaal lagyes; men s hol s latnai Iskóssag nagy réiaénsk ntnos földje, i< v«gy kivándorol vagy a éte«ö viai >ayok, as élet etlan feUudm; ■ a mi faluai népességünk konzervatív jellegéből lolyik isereaosére aa, hogy inkább aa ellő módhoz nyal, a ml asonbas rinknésve mindeneseire nagy veii\'eaég. De hogy iimét fél munkát ne teljesitilnk, hi a megélhetés könayitasére módokról gnadne-kodunk, nem ksll ügyeimen kivül hagyni ast sím, hogy al ember nemcsak keayérret él s igv fiiö kell loozditani a talua léleknek vallaaerkólesi irányban való nevel- lét. i A népiakolei oktatásnál nagyobb au\'y fektetendő a váHáearkölosi ■ bsaafisi^rányra a mindennapi, különösen a lilusi élet körsbe vásó gyakorlati íimarelekre, h gy aa iskolából kikerült Kjermek becsülettndás s a megélhet eshet külöaösén síükséges néllsmi tsskötök birtokában a költégnek ■ a hi-áask haizoot tagjává fejlődheaték. — Hogy példát is bouik fe a mai rendsierböl, eseretaám tudni, mi nükeéss vsn a magyar falusi gyeimeknek aa idegen világrésznek réu letes tsnnláaára vagy mát e fajta dolgokra, midőn — eltekintve attól, hogy j ait, at iikolábói kikerülve, egy év alatt ugy is elfelé! — e«ek helyett sok oiy gyakorlati i«« j meretet lehetne velük eleaiátittatni, melyeknek at életben tényleg bnznát vebemek. — Többi ikött köteletővé kellene tenni leányoknál a keti-i munkát, fiuknál a koaárlonást éi kertéstetet; ea \' utóbbi tekinietben van ugyan intézkedés, de a I vegrehajlái illenörzéaére nagyobb tuly fektetendő. 2. Gondoskodni kellene as egyse birtokosok* Inak, lelké-tekaek, hogy a nép lelolvatáiok — i érdekeiket asivén viselő ■ a mindennapi élv bajaiban lanáeeokat nyújtó — néplapok tartása által ismereteibis folyton gyarapodjék; e végből népies viador könyvtárak létesítése is nagyon céisierü lenne, bogy a nép folyton aj meg aj olvasmányokksl legyen elláthitó. Miután a, i\'ildmivelétügyi miniszter ur ő ex-cellenciáj >hoz vin izerenosém, megfogja engedui la t. kongresszus és ő excellenoián,hogy a nép-\| könyvtárak kérdétéhea még egynéhány tárgyidé öatinte szót fűzzek. Nagy elösmeréa hogy okos tt agrár-népköuyv A keselét jelnlfgl módiát tel ítétoek i cé\'i«erütib volna, miat mit emlitém, a Néme\'oreságbea jól bevált ka«l m«ih<>noei\'iai, beey a népköarvtárek váader-kóayvtarak legyenek, begy ai eiolviemt mütskeí eeetíeg mindig mit it »as könéiskbe Isbawa átküldeni; akkor aaonbea fellétlesül ssükségn, hoey terjedelemre netve ki-ebb, áe sokkel Mkb kaiegóríabi oeitutt iép«öoyvtárak legyeaek gondosan és IsIkiitmirKi na Aesttálli\'va 8. Nftgy ea y lenit tek<e<eodő arra is, begf a aép a korce náatöl viat\'itirtewék a mig erre egyrlsit jé Kolyáieel ennének st ellaAlag mit emlitalt körök, Másrészt kö<igi<gUsi utoe la lelaiiimereeeen oda kall hatat, begy a tárvényben előirt zárórák eneoruai bstsitssasask. Ne n bigybsiom említés nélkül, hogy s köa-itiigttátoik reionaá áaátál a telaa iálátaall emslhsdeee tekintetében laintée lehet jogsak bltoavus előnyöket re nélei. Mi dezen alia\'am fóteorolt s a f-Juii \'népe* aég jólétének emelését oélaó javasls\'ok meftis-mitetert s teljsaadé bs Vivéeéksa saoahaa egr elen/edketetlen lőliélel Stüleéaee, L i ai lg IBIK sssrelita, me ylyel a i ormán y rsdiát taiw ái-lamférflainknak ro ip-o a. n künk kAsóo-éges bilaudótsak he írsdataayt akarnak prudskáW okvetlen birsünk kell, hogy abbói lelkesedést — s bt nehézségeire, akadályokra bukkannak, ki-tartáat ■ végre ba eilaave<ée»kksl vesy sytaa-sitáwikkal t ilálkoxunk, türemet merilbeeeOnk Ezen inlajdonsagok nélkül a telek nénjére nem lehet kitépni, de velük csodákat lehet művelni ; egy példát — mii igy tUa\'O\'om d egy fütetimb-n már émlitettem —(61 is hosok ennek doku ueotalátara. Egy jiltékonyaágarót ismert Mstásii pap : Obertin, egvster összahiva a falubelieket a így s/olt hozzájuk: , .Gyermekei n, s-Qkaéges, bogy mi a vfttgyfa keresztül Cbauiiéeig esy atatenaa jaak Strass-bargbz et hidat késaiteüaa a B-eu<ch 11 aL A per tatok er.e aat felelték, begy : ,eft-t\'ör es iehe\'etlea, mé»-d s <r van nekünk aaaél lostosabb dolgask Ja* 0<e>lis «rre mit «em szólt, de hazament, átöllösiktt a kap ivat 6vlszerei ve magihoz vette -t Igájel a ne«i fogéit a mankmat. A parasztok ett látvts, siságyeitlk migukai s sgymasa áa izedték saeresSaaitat, a pap atan mestoi t aa al és kid. a m t sMbb l-h-ictlennek jelea ettes ki, mihamar késssa volt. A bidst a neretat hidjáaas oe-ea-k el. I yen eieretet hidakra van lalkeég tolytoa, kk-lönö-en n tslu-i népeknél. £ gedjék meg végül, hogy egy tröebh hi-iinnaifai el \|ék, t. i azt bi-aem báTrau leket a vasdakö zőnaeget a társadslom löhhi oeatalysi, »ő a< álla a tetős teiieoé tek is tekinteai; ám ha azt akarják, hoay jól t-jeljlak, gnudo kodjasak jó isrtá-ról is, m«t p«a tidt ia, a ii csa» Indjaisk fő tipiáMkedOjit; fejőt tehenét slb^ nyagolja I előrelátással azon vidékekre, ahol I laociáliemui fölütötte a fejéi, ingyen A sért ne terhel lessenek, tiuielt borissza oí- "r,k,t 4,,,i ,ö1! de n«wíl9 m8B nWem ~ vitók, egy-két pohárra lefártdni ebbe a pincébe, ba Béctoek vis. atuijuk. Ha már benn vagyok a német citáláibin^ még egy hirei Göthe — mondást módosított; formában idétek ez alkalomra: „ein echterUngsr tag keinen Wiener leiden, aber arine Weiiie frinkt er gern." Xlty .után eten 8. kategóriábi oistoti aépkönyviá. ak minden könyvét átolvastam — bogy ezen meg győződésemnak\'H adjak kifeietést, mikáp eten I köeyvek lözüNok idővel kl less sorolandó ét máltai pótlandó, mert ösazeállittiunnái nmn, kövei tel ért szigorúan tton szempont, hogy a \| könyvek a nép értelmi küréhea legyenek mérve; hogy esik egyet emlitiek föl, pl. Jókai regényei nem valób a népnek. ftb a Tollfuttában. A trafoli\' megérkezés uláu kürfl belül akkorit kellett volna pihennünk, miat a mekkora pautát igénytelen kis tol aoskám tarloli most a karcolgatáa* ban De mi ason fáradtan, ahogy meg érkeztünk* nekimentünk-a hagymáesásoak. Pont hal órakor reggel megindultunk. Vese* tónk i\'örtler J ozsel János (vagy amiat bemuaá-koaott: Josel Johann őrller) a rengeteg jégvági esakáayaval, hálán a mi köpenyeinkét twlatmast batyuval, utánunk bandukolt abbaa as utáaoaba-ta\'lan hagy vidéki menet-ütemben, amibö! ott k nem lehet sökkeoteni sem a lovat, tem aa tm bért. Eleinte\'— bogy utunkat kissé rövidítsük, — sféle lüdöfogysnió, meredek turíiinöivenysa hiladlunk. Én, aaonban mindig stiveeel.ben megyek s „hamarabb, mint a mUttUkh" utou; hereiemre lelint a további tyalovoláit » „Stilf-turjoch" gyönyörű sterpentin>uiján loiytatiuk. A ttebli pontokon néhány percnyi p benőt tartottunk, hogy lelkünket toknaaiosan vezessük be a gazdagon jutalmazó kilátás gyönyörűségébe. Msgállotfvnk annál az ut-potimái is, ahol a Nagy-Kanina vaeárnap Z\'la 16 szám (4 lap.) 1899. november bó 11-án ayolcvanas években valami TtmmlU aevü íran-e(a amint ai tata álliUNt snileliáliHii nli»\' halá - sejti előbb megölte, aztán a mélységbe WMi. Agysiedilö meredek hely az. ha feloéiflnk ia, ha letekintünk ia. Különösen 1H—10 ér előtt ördőgjelölle, alkalmat hely lehetett a-twille féle gazemberei asamára, akik — ha a gaadag, vén feleséggel megíratták mér a maguk jartra a végrendeletet — minden j tu\' egy kilométernyire kellett volna mennem, ta áron ötvegyaégre akartak jutái. — Aa alat aoesr Aa Ur. (étékmf nít/fUt első raarját ma vasárnap tartja a Cáeiaé áma-termében. — Salmfecet Tehát itt ranoak szí-nészeink. Ma azonban ezekkel még nem azt láthatod énrajUm, hogy lóra termett a magyar ée nem kavioafaposásra. Hát biaoay szívesen tel is ültem volna akkor nemcsak valami becsületes lóra, hanem akármilyen elkényszeredelt. gnrhés szamárra ia Meit akkor már kesd em árasai, Iwvy milyen lehet I foglalkozhatunk érdemlegesen A társalat a végkimerütti. Még esak egy kilométernyire volt legtöbb tagja ismeretes közönségünk előtt; s .Dm Sprachtn-Spiue\' mellett álló kaliba. Ide mennyire változtak meg régebbi ismerőseink még csak ^tipegtem valahogy; de ha még ssoa- előnyükre vagy hátrányokra ta: a későbbi előadások fogják megmutatni. A láfrulatuj lsn összeestem volná. I ,a0ai közül a bemutalóelőadásalkalmával csak ______________________________Vagy száz lépésnyire lehettünk -a kalibától, j Gaidnyi László szerepelt, de róla ma méf „ va, tarajoe isjiékokat hányva, ívben a jégme- mikor egy hatalmasan gomolygó felleg ránk borult nem mondunk véleményt. Ma nem any-sőkböl lakadó Traloi patak. Pokoli sene annak, éa nedvee karjaival bolondoaan ölelgetni kezdett nyira a szinésxekkel, mint inkább akinek ördögi gondolatok táncolnak\'\'agyában. bennünket -- a színházzal akarunk foglalkozni, mely- _fla annak a gazembernek sikerült volna az Hamar előrángattuk a köpenyegeket ée be- (elmondhatjuk, hogy egész uj formát kapott. Vszonyt egyszerűen letaazitani, - eltemették J menekfl tünk a kalibába, mely már akkor tömve IA Polgári Egylet nagyterme a mostani mint a hegymássás áldozatát. De as s volt turistákkal. Déli egy óra volt. I formájában majdnem elhiteti velünk, hogy I Egy kik marcwlai aszóval erősítettük meg tényleg színházban vagyunk. A kamatról magunkat, az ottani étlapot (bableves,.aülttqjáa) leszálltak a páholyok a földszintre. Itt aaon-az élei ösztön adta nagy végigéltük, azután teogernyelő tzomjuságuokal; ban a színpad nagysága miatl különben is a legundokabb Jgyávaaággal olto-tak olasz vörös borral, melyet bőatgeatn kevía levén » hel j,Ba/may igazgstó ugy A borzalmas, sziklás meredek aljában tomtiolva volna mint a esegény aó — valöszinőleg — nem járt s meredek azé én s igy oda -vonszolva dobhatta csak Is. Mivel szóiban erővel nem birt, _ _______.„,____----------. —. .. me-fojtntla s ugy vetett* le az örvénybe. A/után higitonunk hamiettalisn, elzavart hőiével. segített a bajon, hogy a földszinten erkélyt Pihenee után átléptflnk fmert csak pár lépés- emeltetett, a hol néhány sor ülő közönség nyit* voltj az olasz, tőidre a ott tapostuk meg-\| ®"ér. Aa emelvény alatt pedig as áHó kő- padig viaszament a szállóba és asomoruan jelen • lette, hogy neje örvénybe zuhant. — A viaagálst kiderítene a bűntényt, s ezt a fenevadat elitelték. Ta\'abol s bört\'nben halt meg. -k. A bűnténynek színhelye körülbelül éppen negyedrésze a StiKserjoch tetejére veíe\'ő útnak. Innen m alél óra mu\'va, kilenc órakor érkéz* ttnk a FranzenMhire. Kényelmes szálló van itt, pósta-ée távtróhivatallal. A programra szerint nekem itt pihenőt kellett tartauom; LSkt Emil te Rothschild S<mu azonban vitézebb legények voltak : kirándul\'ak az oldalt eső Midatach-jégmezöre is. SmH p\'áns a vakmerőségig vitte; egyszerű sárga porcipöhen, egy komiku%n vékonyka aéta-—pálcával nekiment aa útnak, a honnan a -múlt évben agy turista őrök pihenőre zuhant le a faótakart örvényb. A les\'véije, akihez hegymáaaó Jiő\'éllel vot csatova, ugy menekült csak m-g s bizonyos haláltól, volt valami bflsi legfölebb mo»t ketten várnák s boldog fetáma-dáat s bósirban. Ezm az la\'enkisérm, Bevénytelen u\'on kísértette Emil s prókátorokra is vigyázó jó Istent esak szért, bogv s maga keiével szedjen néhány sa >1 havai gyoplrt, amit átnyújtson majd a kedvea ismeretlen angyaloknak az esti társ taebéd alkalmával. De hál Isten, akt olyan sokszor megalázta a kevélyizi ■ fl-kei. a szertelen vakmerőséget sem -hagyja büntetlenül, öt ia megbüntette. Hogy miképpen : majd kiaöl a végén. Mikor a Franzenahöhétől jő vil ásregge\'i ntán tovább folvtstiuk utunkat, Emil kitünö kondícióban tolt Ró\'unit a <\\ azoros értelmében csurgott a verejték. Mikor már a FtriinandtköJu közéleti- értü k, teljesen e tikkadt, elernyedt állapotban voltam; a szám keserű volt, mint az epe. Emil élénkíteni xkarta lankadó enerzaiámat; érhetetlen tariata Kyöoyörüs\'ggel a rengeteg vas-\| Ug hórétege\', -amely csak annyira sem respsk-1 látta a magyar lulanlyt, hogy legalább frstesse-gesen beroppant volna sls\'tunk. — Délután két órakor vágtunk neki a Uttil-látnak. E< már gyorsabb lempőbnu ment. Hanem Emil, aki löllelé vigan fütyörészve, I z\'inség helyezkedhető el. "A színpad új függönyt, és oldal-dekorációt kapott fizok kizárólagosan az itteni színház céljaira készülvén, a szokott fogyatékosság helyett jó benyomást tevő összhangot látunk, mely remélhetőleg meg lesz akkor is. ha a íüggöny felKÖrddl. JT . , . - A iAa«\|i4«4kic kdríUOt Néhai OritktU egy-egy magyar nőtárs gyújtva könny, deu baladt. \| Fa\|öp „,,riIwliej ^ frol „loaláoyo<ial. a a ka- olyan magyaroa kedvvel, bogy az istenadta sok 0ia«ai önk. Tú/olt.> Testületnek a boldogult aa- \| vet megöriikitŐ nlapltd tagsági díj tejében. Aa j ado-nányért köszönetet nytlvtaiija a Tö\'Olló Testttle^választniáuya. — JólékouyrélU vadászat. BaUhydny-Straltmann Ödön, herceg, a nagy- I kanizsai uradalom tulajdonosa, minden éy- \| ben nagyobb vadászatot rendeztet nagyka- nizsai vadászterületén azzal a nemes ánglius gukkerekkel barnulta meg: — ieesállts \'közben a léluloa tul kezdett kimerüni. Egy kia pihenő után azonban megerősödött; de cssk any-nyirs, hogy ínikor délután 5 órakor [tehát II órai ialponlétulán]a azállóha leérkeztünk, velem együtt ágyba feküdt. Azt hiszem mindkettőokön a ki merflltség láza atöit ki. N-m keltünk föl az esti láraasebédhez sem s 1.7 el?,\'a "J??!!!:2? hm««™trll»kmerő.égénekbizonyítékát]jSórtáz^tMóíéko^y iStekífiHfflm tett, de ha ezt nem teszi, Mm „ujthalta át a kedves ismeretleneknek. vadakból segélyezésben részesüljenek. A Ez volt s bünhőles. mult héten tartottak ilyen vadászatot a \' tomu azonban "keményen tanoda mánál, ki- \\ztigirdi határban, - hol különösen a fá-húzott legéiyesen ós fölment ebédelni. cán-szaporulatba mutatkozott igen szép Mi ketten édes á\'otnba merültünk; a talán még I eredmény. A vadászatban résztvettek Nagy-mo«t iá aludnánk, ha Samu be nem ront hozzénk \| Kanizsa előkelő Nimródjai s igy nagyon természetesen gtzdag volt a vadászati zsákmány, melyből a herceg nemes lelkének akarata szerint a szegények is részesültek. Egy kisebb, véghajtáson résztvett dr. Jankó* vich László gróf, vármegyénk főispánja is, a. városi hatóság tagjaival. A sikerült vadászat a lehető legvidámabb hangulattal a megdöbbentő hírrel, hogy Laboril meglőiték, - \' ■ -jr. HÍREK. — Maasmétyl hírek. OtanAdy Arthur ez- redes a ct. éi kir. 48-ik syalog err»d parancsnoka záródott elkezdett dicsérni, hogy milyen silartó hegymászó távcsőit. to yó hó 22-n várotuukbau időiött é< azemlét iar ott a 48-ik gyalogezred itt állninasuz\'i csapatai felet\'. " Spitlei Laioi kir. tanácsos asék-slehérvári kerül, ii füis.izgat^ ké\' napol löilött varoaunkban és a iögymnáaiun minden egyas osiiályát megvizsgálta. A löigazga ó legnagyobb iiiegslégeiléiisel vagyok. — Sanyi, te nagyszerűen méasz, — mondo-1 gati a. hem feleltem rá ; mert roppantul takarékos-1 kodni ke lett a szuflával; -cssk ugy mag<mb<u gondoMam: Haa«aa. Sádor S > na uiS\'áiibivaial -- IrlsjlsHker Nstgetvárelt Nemré-giboo as előkelő lővároei képes hetilapok szép reprodukcióban bemutatták a magyar közönségnek Róna Jóasefnek asohormü ét, s <is aaobor-elsejei, amely a mester műtermében immár kásáén áll ö iteere, A szobnr tltalámx leiiQnéal kelteti nemcsak Dudapis en, ha em mindenütt, a hol a művészet irtnt ásdektődnek. Ssigetvárotl ia, amelynek polgárai büszkén és hat <fias tn ma- nók \'Biinapeateii december hó 8-án tartja esküi- lenge ik a maguk körében a szigetvári hőt emle- öjét llarltnann Ama kisa-siouyoyal a budapesti dohany-u eai teniplnmban, — Sévamaig^aruallá Dobrin Alfréd a — Besztth-tsz, komám, azért te mégis csskItt&rt változ atta nevét két. Szigetvar liaztfiat polgársága a ttobor képeinek iinpre«tziój.i alatt olhatároala, bogy Bóna He müvének broua inasát megtaerai és a város Magyar Franca biztosító társaaág tisstvUalője dicsőségére éa a halhatatlan hőt emlékének hü Nasy-Kanizstn belügyminitateri engedelytyel D* melengelésére töl\'illlttatja azt Szigetvárolt Zrínyi emlékét hirdeti ugyan már egy emlékmű, agy ElÓjegyzé!-HnlArltlő- Mzak- Képes- Fnli- Dia NAfTAlAE Yálasákn bjWíFischol Fülöp Nagy-Kanizsán. Ngy-Kania vasárnap Zala 96 «Ara. (9. lap.) 1899. november bó 26 án közőnéya hooMkklbOl faragóit oroolia, da «x< U idn már nagyon kikezdte. Zrínyi emlék éhet •ionban nam méltó ei a puttlulóféiben levő mű, ■ átért elhatárolt a«, bogy a ti uobor \'tejét bróuzba Öntve él Híjak Szigetvár falami ntvete-te* he yere. A derék polgárok nemaokáia mag-in ditják ■ gyüjieat. hogy be«ereah«»Mk Hón József budade-ti szobrának bronx máaal. — J«tk«a)eiu Ma«Nl\'l\|. A n»gy-kaaiusi Bit Magyar ÁutaUimuif, mely a tél elején — már év> k él* — anyagi erjfhe mér-len lObh, ki-vgnl.b érvét rnhai lel. eien célra tervbe veti tigalinái,. tekintettel a Polgáil-Evylei mulaUágárs. n»<n mini (eleava volt, dee. bó 2áu, htnem december M 9 én, szombaton, tartja tnrp. — A >árm«fjr kéiéMl A lenflallóna- bályrond Ift ér\'ciaiebeo a lohó évi december ho lt-én tartandó tórveojhatóiági biiot\'sági krtinytT\'ésbVn felveendő ügyek küz.yűlesi lar-Ijaláasnak ilőkéit\'fse vegei! aa iilaidó vé-laetlmány december bó ü-au déllöt< 9 ea fél órakur a i<\' gyeb»z gyüléaifraében Bléct un. — lyllvi a kalMalfútl A köxlegenyi sóiból iteoerhlixaa avaauéh bő é-esten katona imuiér legendává let< hismriáját megint vhI\'Th váltja ah ladóidők imbadabblo.yáss. Rendeletet kftvől a hnritereg hivatalo* koalönya, a mely igei énei VéiBléeie hívj* a nagy Nepo-kou \|nfe« tnoDdfgát; .minden közlegény taiao-lyában hordia a marsallbotot.* Nyitva a ksU>na-lisili pttlya, nyj va minden nemes ambcióntk, a melyei a ngy haditettek, a király é» ba a lény veres /ul. álatanak szép vágya bevit e* * katonai eréiyek krs\'-ége támogat. A k«ton»i lalcnn\'i-nlunwidk, a hösihecsi ágynak éa a vezető zseninek, In érvenye>-Blésre aerkenti nemes iö-rekvé-e. mesterség* a gé< vagy szűlete\'t akadály ntját többé nem írja. Elenyészett egy korlat, a mely cibigeszlő haléri i\'abnU a stárilyalo ambíciónak en igai jogainak biitokaba jut e«y csomó talentum. A h <dereg reade • i kfialo-nyének egyik szama nagy kihatású lelormot lep e eti éelbe, megnyitót a a ka\'onaliatii pályát mindazoknak, a kiket eddig a kvalifikáció biénya baronéveibakatorára kényi-entelt ikik nek akárnek ora volt ie a talentamuk, meg a kaiomi pnlyéra való hajlandó-águk, eddig at Őrmesteri rang voll émelkedésllk netovábbja. A mai napiól lógva minden á hadseregben szol galó nőtlen ember, aliiaxi vagy közlegény éa minden polgárember, ba ránló, »t\'<ndékát be-iel»ni], a k»deii«kola elvégréte nélkül i- tehet kadétvixivát. Ha e»t sikereién megtllolia, kme; vetik tig/ihelyeitegBó,vagyis olyan rangloloiatha, melyből nyitva a üt ja, hogy a tiszt ikarbt léplie< aen e<0. Eddiv kadétviiajai osak a<ok tehetek, kik valamely liazikép/,őintitei évfolyamait sikerrel végigjárlak, tiszti raugha csak azok jntba\'tak, a kin mint ónkén ew>k etuliél\'ak. £tpniul mindenki meii<tereiheti a tidi rangot, ba inteli-gens eszű\', kilogéntalan előéletű eroliér. Elérheti at is a ki wrolgél, ax i<, a ki csak fou s/ol-galui. Éh ex utóbbiaknak a* a nagy előny lik van, hogf\\nem \'a kell eiöbli «r.0ftálnÍ0k. Meg a ao-rot>uk eloti bej-len ik, hogy » k<t»nai pályára akarnak lenti, a hogy kadátviuját akarnak tenni. M« I 1 IA iskolai elöképzrtt-óií ese én viugara bocsaj\'ék Okét a ha atién sikerrel felellek n egj és léttileit alkalniasak, aionnal kadétokká neve/ik kiOkei a mini ilyenek keid hetik meg krbmai siolgála ukat Et a rendelke iés negyrésxt a* érettségit le t ifjaknak eiól, kik éten ~ a módon tokkal könnyebben elérik a u egle elo katonai rangot, min ha eUibb egy éve* OnkénteiségOket ssolgélníik le. A Ion os ■j\'tás stonhan ie entős a régebben ssoIkíIó ó-init\'lligensebb aiiiaztekre is, kik- a jOvőhen el érbelik a ii-itfaelyelttai rangot i-, sőt tov&bb is emelkedhetnek, a mi eddig ki volt tárvs. Lehet, hogy a kóióa ImdUgy minisztert a list lekben való hiány inditoita ennekni rendeletnek a kiadására, de bármi volt a motívuma, a legnagyobb ürömmel kell üd\'ő/öli Qnk ezt az okos, hamánns és liberális relormoi. At a földöntúli erő, a mely a talentumot adományozza éa a zseni szik»é\|át oltja ax agyba, nem követel díp\'omxt. Helye dolog lehái, lm a dics&éifben és ai érvényesülésben se tlaluáinak lánkOrliae-get vagy nnmeru* klauznsi. — Ad»iéayh • S>pk«n)báaak. S/raíímarttiŐdőnhrg.Süt tűzifái, Sommer Ignácné 4 zs. burgonyát, tílumontchéin Viltnoané zOld-éget, Romhtrg Richírdné 10 lorintót, Batthyány Strattmann Ödön herceg erdétieli - hi- vatala Hagj-Kauiisán, 10 drb nyalat. A nivea adomioyokéri et utón la hálás kötzőne\'ét nyfl-víoitja a Nepkonyh-\' elnöksége. — Aa lar. hitkliség k««y«l4M Ai ir. hiik. f. hó 19-én gelsei Outmann Vilmos elnöklete ■la t tartott kötgyQléaében at 1900. költaégvetéet árgyalta. Ai elOjéróaég je\'enléae alapján a foga dolt költségvetés sierint 70670 koron»bevétellel 104400 korona kiadat áh ue nben. A hiány 27890 korona,- meiy hiikötségi ado által nyár fed-ietet. — A inuliAk litaltt (yeraaekal. Ama laoitók érdekében, kiknek felnőltgyermakaik vannak, a minist er eüsioerésre méltó rendeletet adott IkL A rendelet igy szól: .Varosokban, általában as elemi népiskolánál magasabb loku iskolákkal bíró kétségekben tétető állami elemi népiakoiák tanítói állásainak betöltésénél első sorban fi<ye-j lemmel kívánok lenni olyan érdemei é* cwlados iállumi nVplaniiókra, a kik kisebb helyeken kőt-elismeré.re mdkOduek s a kikneii p. a gyermekeik neveltetésé" celj iból nagy érdekűk, hogy a (nnteb\'j emliteit állásokra álhelyez.tesaenek. E végből bizalmasan lehívom* tanfelOgyelO urat, hogpa I mennyiben tankerQleicben IIven állami néptanítók j vannak, azokról még ez évben hozzam Indokolt jelentéit tegyen, kiemelvén nz illető állami tanító {érdemeit, családi viszonyait »tb. A mennyiben megtelelő ál áa rendelkezésemre jut, szívesén fogom élőmozditani az érdemes állami lanilók e i részbeni erdekeit." — Vraiél/M etaUnaajilláaek. Ken-dőraégQnk ligyelmet • felhívjuk a Varo-diát-uloa o-aiornáinak rnsaiul fedett nyiláaatra. O t ah«l a gynlngiírót aatfa ital burkollak, a caitornanyi\' j liMOkrá nem tették még 101 a roatélyzatot, hanem -csak a régi fa-fodélietet rakták rá minden, megerősítés nélkül. Nem kell más, csak hegy egyik vagy másik fadarab kissé elcsuattték helyéről a valamelyik vondtsknul arra báladóval a legnagyobb atereno-étUn\'eg"eshe:ik meg. Jó \| leni e lárgyban haladéktalanul iniétkedai. —Au rtelmemég itlv«bl>Ja. Kinek ni ne-1 kedven \'hoV.zninrlozója: anyja, apja, férje, neje vngy gyermeke, kik ne örülnének ha élet-\' migyaágu lényi< epük kel olthonukal diizitheinék I é- ki ne fogadna el egy ily 60 cm. magas, stép kivhelü fényképet, pláne ba eti ingyen kapja. M«ri valóban teliesen ingyen ad i Párisi Nagy Ár ubáx (Budapest, Kerepesi-ut 88.) minden j égte vevőjének, ki 10 írtért bevásárol egy bármely léáykép u án elkésiiiett luQvéniiesí kivitelű életnagyságú kipet. Mivel asonban min-, d-uki nem vásáiol egyaserre 10 írtért, at Ingyen lényképet pedig mindenki szere né, ai áruház j e<en akkép segiielt, kogy a 10 frt. részletekben is levasárolba\'ó. Ugyanis minden kisebb bevá- j ■•árlnaFol - egy hoont k/>p a vevő és ha etek a I ^ 10 friot. meghaladjak; ax ingyen tényképet,) a mely testvérek l Szüli is m-\'gér 10 Irtot, kisxol-gálla ják. Figyelmexteijük t. olvasó kSi^nsegQn* I ke\', boiV szüis\'égletakei iit szereztek be ét u áruhnz újonnan megjelent éa eddigieket íjIüí-muló képes nagy árjeiyxékél hozaásÁK meg. — nK«6lMU uéaaa. Tapolcára csodára jár* nak mess e vidékről most ai emberek eg) ottun lakoshoz. Farkas János lapnlcai foldmivelő ugyan* is nemrég su-yos h-\' egen feküd\' éa betegsége alatt mégnémult. Egy hónapig volt igy, axián egyszerre visszanyerte besiélö képessegét A (apulcui ember Mári.i.U llbt akart menni, a\' bjrea bue.ujáió helyre, hogy ott imádkoazék, de j mikor vonatra ült, ngyaxerre megeredt a ny-\'lv* ea stóla lolyekonym lisxtán, bestéi,mini annak > előtte. A csodalatos es i hire messze elterjedi étti most sokan (5 keresik a megaiólalt némát. - — Köiiwüil eigáii)»i>on). Két évj óa körOtik Koompér Kva éigíuya-stoayt, mert. Zalában -e^jy nagyobb bűnténynél ő ia Kerepelt, i Végre a pécsi rendőrségnek sikerült őt elfogni., A veletli n azolgnltalia Öt ki. Kolompár Éva \| nddig ivott egy lacikonyhában, mig nlázott és bnlranfiis. viselkedésével keltett foliQnést. A berúgott aígányasszonyl a rendőrségre kisérték és ott kisült, hogy 0 at, kii már kél év óla keres-, nek, mert Pákán egy nagy beiögéanél Ö ia részt\' vet\'. — Jaj a uag> dut>! A sümegi járás Sá I rosd község,ben ouosu volt. A mézes kalácsoa sátorok atOHanedságaban .megjelent a körhintái ia.\' A faltTtljusága ott mulatott egéaz uap az ördögj hintaja körül, eate fele azonban Furmann uramat a körhinta lu ajdonoat nagy szerencsétlenvég érte Eltörölt a körhinta tenlelye, a a süldő legénykék\' és leányit, kik éppen a katasilróla mhit nem \| repülhetek Koppenhágába, Bombayba, TranaválbaJ Buenos Ayreafce, de 16 krajcárjukat leftiMték, ernten kOvetaiték pénaOket, ó( meg ia leeyagatUk Furman uramat. Sétány teje,— ateagalyiaallöMtt, apéntt i* vi*zaadia!?ö aaenvedjen duplakán. Már # nem teaii, nem a4ja viana a péatt, még ha aa öregbiró parancsol ia rá. Mi\| ott gyötködóU • legényekkel, exyik kamaat elővette bieakajét • végig ha«itotta a verkli •totuaédiMkbao a aagf dobot. Amint est évre vette jó rurman uram, nem taörtölödötl többe aeeintalan liciókkal, kebléből f«Mel«aák a keeert aóbaj: jaj a a agy dob, jaj a nagy dob. Aa eltörött tengely mellé enk 40 frt. kárt okoaott neki a bouaiilo pajaáa ceintalanaág. — The Mwaaawr még ótól nem ért kütaő lea-vegySlél. — A tea ismerősök ée lö kell közönség kedvelt tea (ajtaja. — Minden kmerWt megnyer állandóan. — 100 gramos minta csórna" gocskák 60, 60, 76 ée 1 fr ért kaphatók Nigy-Kaoixsán Stren és Klaia cegné\'. AnyakOnyvi hirek. ■■U kéUa á\|«B\|«tl llllHtl» Taaetuur Jóia( lakain: Öibristl. Rafíull Áíajo, ui—mrári maká: Aat. Orotingír ManC, kádár ; Buátl* 8chr»lbar 8a), uxUIm: Jáarf Krinttáa Urnlé, IMatv** : Botáll* JuU Kru4b«t, néil : Kánt/. Khnt ■itttaár, tttdaíváíT ■^inlm Flnmtwrt János IMatv** : iáa«. Hánnég! kMMIik. Láixló floldlxxár, Uatva — SUptw ZeanáaaáveL Dagár Lwpold, piuoir — Ststatei Máriával. Takács Qsspár, tbldmttvw - Miiek KaultaaaL Nyári Mihály, cipész — Wsiaa Ssálivat. Sitlay Sániiar tig.ls — HalbiÜM I«lall«al. Both Jóim/, aipaáM — Kiírnák Joaafával. Iikici Jáasa, mtóoi — Sobuch Fnatdtkával Miaatk Károly, clpán legiay — Tékw Máriárat. Mult hót halottjai Horváth Jttlláana, rk, tl kéwpg. OUain laá^a j tadSkarat I Brill Ibaá, taaalá. iar. 14 án, aiaaáros O : typbaa ] Oarty KaUll* ftrj. Kstesi Fétaná rk . IS irm MMfm. ! idlit vusloh. I Mádler Ftnno, rk. upaa. 47 ín : airseálhadá. \' Mátyás Mária rk. 10 »pt, ács Mava: v. Ll mnl\| Ható István rk. 3t éves, kMs kád. Uhu : tttiUvM Kakor Roaátla rk. aaaa. 74 ávo: anksri rfkiwrtts. Palkó lasbatitTk. 8 káatfo, p. it üntteiaya:bUir<t i Kovás* OySfy rk. II áv, ttldadv tlllftaSkár. --1 Törvényszék. Végtárgyal iaok éa Itélethirdatéaek 1899. novtmber 37. (Hétlön.) I Lopás büntette és vétségével vádolt Horváth Jóisef és tsa elleni ügyben végtárgyalá. I Lopás büntette éa vétségével vádolt Tóth ; Lajos s ti \'i elleni ügyben veglárgyalis. \| Többrendbeli lopat bűntettével terhelt Nóvák Vida elleni Ogybeó Ítélethirdetés. Lopás bűntettével terhelt Deagyek Janoe elleni ügyben ítélethirdetés. Nyilvános rkgalmaaát vé1 vegével terhelt Filipáa ! István elleni ügyben ítélethirdetés. 1899. novmber hó 29 én (szerda.) Magánokirat hamiaitáa bűntettével vádolt Mrtga Rókus elleni ügyben végtárffaláa. Lopás bűntettének kitérleia miatt vádolt Herctag Mihály elleni ügyben végtárgyálás. Lopás bűntettével vádolt Böhm Jóuel eilaoi ügyben vég tárgyaláj. Lopás bümetlével terhelt Kím litván elUni ügyben Hélethirdetéi. j Lopái büa eltévil terhelt Molnár Ferenc elleni ügybed Ítélethirdetés. t 1899. dtembtr 1-én péntek). \| , Csalárd <bukái büntette miatt vádolt Nagy Jóisef és társai elleni ügyben véglárgyaláa. Hatótág elleni eröaiak bűntette miatt vádolt Székács István s Isai elleni ügyben végtárgyalás. Súlyos testi sértés bűntettével terhelt Ekkar Katalin ét tiai elleai ügyben ítélethirdetés. Nagy-Kanitaa vasárnap Zala 96. saám (• lap). IRODALOM. A Twm ■■tnihuk gytJtapéayM HilMtii. aatya • faaklla-ftawlii aa nU fraieta JUanM-ék kai <WIT« Ml ktoa, aa«)s artsk a 148-% tai>d« amat. m kadk —k agy Um r^ayi. a Hala Mátyéa-aik, aaty alak aár uMUIMillM» kai. MTt 1101 aagyar MM vaM. raataatikaa. aial ■Ma Tw ragály, éráik aial Ma aa I kittal atliliik gaadag laiisléka Fordítása Haaár lará-ltl vali, a kJ Tatai aty dwataWt taiaáaslii lyaJvtaklo I«7-H7 Maa én 10 kr. Ai fj» Makik HjMtlsl It - - tliitiil (IV., kgjstaa-Hoa 1) vagy aiaáa ktaj iksiss>idtaka lama. A M gyar Hirtap kár kánai a kiráasayi rmi ■glisték a tea Alku a. aalt alad-a iHflllll ta\'jasa diftalaail kap ssag, ka caak agy kéiapra ftaai ia alé a liiru Hírlapra Aa ua alku aég aabb, Bég Iréikwkb Imi, aial ta iáéi-(lak valtak Tartalaa brtM, a aaoa kivll iga* SMglapa-Ml. aa Mt aiaa-jara, as UtaaMunk hfkMMMM váltatva Mfaaak a aasádés allH áaoakivll, kan a InMstastt olvas aéay laa, Bég akltáUtáaal isdiekid-Itt a»lMt Bajd t ktayvtárak Illataik. A H>(jar Biiiaf aak ab kadvaatayajil ia killitati riMacML Mkt kér rsadklvtl Mtla aj ragéavéisk iHtnaáaik IMWi) eddig BSgjiliit folytatásait diiBoataai kapják a ij ilUtailll. Aa Ottkoa siat kitlaé teljéim a la* gyv Hírlappal agytu gy Maiért kapiák ap MfjKilrr. as iHBullk. ftautés raadklvtl oi<ói \|atkstaak a gyésyírl hiú Divatlap-kom, él padig aagysdévrt 79 krért, egy sautta a Kéaa nyaaaeáiap-kaa, aagyadévakáol 10 kiért A M«■ Hírlap alaAa elMlMlljéntk nini klal\|gil Ual a ■aráaaalél laaaatak rovatábaa káraial koawly klrililri A Masyar Hírlap a lefsitsrHtabb napilap, aaaly Béida taékri kaaflaa. aMa HrskiMbau sugyar. MIU-kája a MB.I Mtliiul a véáalaáks aasaaáli. Kgyébkéat flggailsn aiadai pártkahly tatai, etikait* a aki7ilvkl\| t a daaaokntiuna. abba táataritkatadia. * Magyar Hírlap kltatlaatl tigyalaét atadara, aai i kftalgygyel kárai lm <a\|\|lll ka. kaié. Blané ai hlvaláaát a hatalomI ■lakia ta yvá* ul(«aiü Ti igywtk jogos pansiéiik MáMMja aladig, mIIw art a kéaérdak valaaalj mm-fmfr Hváija. A latjobb Mi ak állaak a Magyar Hírlap állaadé a klrálsga aalgáiatébaa A lap aápiraMal rá-na aisAnagi. Hltmial váitosatoak, asgtdsksték A Kagrar Biriap alMlnléd ára talirri 7 frt, aapadávn I frt 80 kr, HJ ké a 1 frt 0 kr. A kiaáttivakl Mapaaai, T. ka, Boaréd-i, i a i vas. A gaataiáal laiaafltaayinMai vaaattaaé llallia aáamlék. UtaaUiáa a bmafiaajáMlik-aak arra, kap mlkijwa lakat a biroBfliUonáajt Maaai-taai, értékaakhé taaal ■ a banadtaraékak itáa raaéli jOndlIaat is irtékadtt iiSTstkaxatak aesalkotiaávkl aa-0obUlail. Irta : HrabUy Emil álUtUsjéntéii a kir k-Iptl, a ,Bart>Bfin « bamtmjéatW aaklap narkaa-U]l Mtlléa. Ára 1 korosa, Baljuk bakiidén alkaákia y Matt béraantva klldstik \' [ A ki a ka aiakii olvaaaa. uaanal tloláWa vaa kaakl baraafikAalaajéaatatak aai állapolénl ■ VtaaMl Utj> a jtvtt, aaijbaa kani baraaflklarujéaatéilak Mrifápén Ualoi Tárkató; t L ha i bafoaifitaayéaitö klilulg a f\|-aatbaa adolt praktikia laaáa-kal a^kallgaija él vécbaa W vkai áat padig aMankiaak ac kai ktUgatai, aat i aálktl 1(7 laiyéaaté aaa boldonl. AJáal ak i llaaa aial kiad aaaaindalaaakhaa aa ttyallM alul, aalj i kérté tárpajj. k alipoaaa aaf ta T0é(llja. Aa • ravtlk aa ■<!■ ■Ilt#lf aluk aaapaa Hllilftl H haykaléh Dakélflllp ktajvka rakiétaékai Üap-Baiiuáa KÖZGAZDASÁG. — A gabonaOzlatröl. At Oile\'menel állandóan iaayha, árak alig tállotltk.Mti jagytátQnk: bnxa 8 frt, rou 6 frt, árpa 6 frt, bükköny 6 Irt 70 bab 0 frt 76 kr. A liurl a lalajaltrléa aialfá-tatában. ^ TsUjmirelérOnk éviin deken kereatiQl aaa ráasavfilt mid a gatdatAgi rlaflei ménjén but« gólkodó laaklirlitk, hu a gytkurlali gttdtk réuéröl oly fiyyelemlun, mint metSgaidaiiguak egyéb ágttalaL Idököiónként akidt ugyan >gy-ety lelkei metógatda, ki a ttltjaHveléa fontm-tágtt aea uOat met hangottatui a ki a talaj* ■Oreléei meiógiidirági bt adá«unk eltöfellé\'e-lének n mini olyan lényezónek lehintette, mely a jövedcle^ emelésének legbit\'otabb teiiédeatköae, de et egyet ealterekaek tevékenyébe, oly i\'Bk térre saorilkerott, boyy az általánosabb érvényű eredményeket előidézni nem voli képet. Mióta azonban aeiögttdatági üzletvitelünk intenaivebb ét okszerűbb jellegű átalakulást ültön, a Iníaj-mive\'ét terén it ntgyobb haladást észlelhetünk, sőt miTffibb: ez tlelaka\'ás ma már helyet adott a mezőgazdaságban egy oh mozgató erőnek ia, melynek igénybárételeJkihászDilisa hossza ideig kétségesen tartatott, nevezetesen a gőzerőnek. Mnnkáevistunyaink kedvezőtlen alakulása egyréczt,az igaserő tartási költségének emelkedése s migának az igaerőnek drágasága miireeat, mindinkább iwmbetQnőré teizi a ké/\| és togilot aOvtlé«nek árnyoldalait a előtérbe helyezi lton kérdéi lajtegeltaéaek aztkaégw tétét- vijjoo aaa volna kívánt oi a jegeit mozgató erók»i — legslább réeti.en — a gőatrévef belyettetiteoi, ilatvt talajmiveléxftoknél a gőzerőre ber-ndezett gépek alkalmaiéitnak nagyobb tarat juttatói. A gőzerőre berendezett gépeknek — mint \'adjak — általános ismérvei abbta öttipoalotalnak, hogy 1.) átok a legnagyobb erő kifejtéiért kepeiek, t.i a ftradutg miadeo jelt, korttkeim** nye nélkül httaálhilék, 8,) egynemű ét ataba-toa munkát végeznek 14) alkslatzasuknál ugyanaz\'m erővel többet lehet elnállilaai, vagyis ngytaiz-iD mouka kevesebb maakaerő felbata-otlását vts\'i ig-tnybe. Kérdtt, vtjjon ez általi aoe iamérvek eleg ndőeu jutnak-e érvényre a metőgazdsság, jeltaüi a talaj ivaléa s<olgiia-tában * vajion a gőzerőre berendeze\'i talajmtvelő eazközök előnye eclatánaan nyilvánul-e a fogitm aaakötőkkel nemben. A jelied i talánoe ismérvek első két pontja részletesebb taglalást nem kiván, mert hiaz minden ké\'ségea fe ül ili, hogy gőtekével sokkal n-gyobb erőt va yunk képetek kifejteni, lókkal kevesebb farad aággal, mint fogatot eszköiőkkel. Ami t h raadis ea ne gyadtk pontot illeti, srra néz>e áHjaaak itt a kővetkezők. A munka egynemOsége ét azabitoa-tiga t különösen tökéletetsege legtöbbjén érvé* nyetül a gőzeke javárt olt, hol köttp kötöttségű vigy kö/ép mely vagy mély i\'intát fogtoao-\| siitalik, t e tekmtelbea igazi objektív bírálatot cak áa képes moadaai, kinek ilialaa volt aar a gőzeke mntk ját a fogatot eke maaksjával öaaaehatonli\'tai. A külonbtég a kel eka mua-l kája kötött annál nagyobb, minél kötöttebb at talaj a minél mélyeb en izáatjak ; gözekével aokkal tokéletetebb a porhanyilia, inert a gőz-eke gyoraabtian haladhat, egynemübb ét suba-1 totabb a munka, mert a gyorsabb baiadaal következtében a már mega-intőit lőlduek ösize* liporiaa teljesen ki van terülve, t riztll ugy n! azon erő>el több inunkat it lehet vég-tni, mert míg zz igá erő más»dperoenkint 06 m. sebes. \| -éggel halad, addig a gö.ese 16 m.aeliesBeggol.! A gfiaekéi ez-n l-lzor-lt rlőnyri •srinészeteaen i ígyéb eszközöket is maguk ut in vonnak, a tualy előnyök a t»rmes\'öbletbrn nyilváaalnik. A tarmesiöliblet á\'onban csak a kor ál sndósitht\'ó, ha efynttal a ápsuyaz aviatsapót ásíó it kallö aeriékbeu gondotk dunk, t e gondoskodás nel- kölőihetetlen Mvételn a gö\'ene alkala.aáataak,,™/^/ífü _ J. mert a gőzekevei a melyebb rendazerint nyer* sebb ttlajré eget vt<njat bele a ter.oeiéahe, a melynek nzelidttéVe feli-tlenul iiü tézet. A közekék a k»lm»/áts nem izoritjC le az á lalUrtá-t, sőt elteokezőagánnak emda-ét teazi tz0k-»«et-(, tnkbogy a költ-ég-sebb igát tl.alok helye\'t a jövedelmezőbb lia-zu.náliatok tarti-aval. Aa ezak által produkált trágya, kapcaotath n aa azok hatásának kiegé-zi etere feltetleoül salkkse.es mütragytk a\'kalnaiásaval, * talaj ereiét a tápanyag kivonatai! euyeaaulybau tartja a igy a taruiéaiöbblet állandositata bit u«Uva vau. A szorencsétlen flótás. CSARNOK. Csak légy kegyetlen! Úgy, igy I Osak légy koaaáa kacyattaa, Caak aay Jé u41 m adj soka ; Ha satsaaor kibb lan is snralskta, Ta aak légy kioag, asastaka I Hl látod, bogy ntjd atapséak Igyattaisty aeaalygéár\', M(. ók aa saáuj u akkor a aag, Maradj klaka, tagyos kacaér* Hi aijd aacvalloa snavaéálylysl Ea(oagé. lil ssartlaai t, • N.vas ki akkor, lépd aak uéjj.l Minden édes reményemst I Tsts aeg I Tipord a porba, sárba Legtisztább, taaal ársslmlmst. 8 a bSsako biv, hogy\' megalázva : Dtaaksdd al alsdiaklaak I Kacagva döntad romba áltoast, Boldogságom bár aátbialad, Ma Iddd, hogy Iái i bá elt-aat, Bak él, alg ta boldog ngy I -8»bo,t /hlksitaji niaat ajikatai, Hsgfldlak, bkr vsad klipain..^ Ok d* ka láuáa, kogy ta SMavadaa, A ssivsm is sugsukidia. * i. \' • G&rgye Sándor. Jó gytrakatk nmertt ■iaáeeki, ás ial)aa vt> lágéletéban kerülu őt a szer-aos- Vtiwtk-aare PitUcbe, karaeztneve padig Chryte volt. — Miért épen Crbyso ? — kérdi msjd a •tivat olvaaé. Miért ? Oh, aat ér lamea el maglói. Kgy atpoa — béatak még akkor egy pár ária volt eaak — atyja At két taau kitint ihaa a polgármesteri hivatalba vitte, bogy -.aikia^-veltet-e. Ea alkaloosmal aa ioipakeidt hivatalook rárivall: — Mit akar M — Ezj ujitliöitet kivtnqék bejegyaziatui, ka az öooek epen aem okoz fáradságot. — Oijöe la I — Ha taabtd kérdtni, toktig kall még vá-rakozaoa ? — öa eőtt hatan vaaaak aorreadaa, kőitlk két balotL Ha öart kerül a sor, majd Mhivoa. Hogy hívjak önt ? — Piatache. — Mi-awaoda ? — Pitlacbe. — Furcsa név I No mindegy, ját vaa igy ia. Majd főltzéiitom. Piatache aram dörmögve foglalt helyet a padoo, a«ly eaaritzayemaggal volt talestérva. Hata bosaaa porc elmultával a haragot hivatalnok kurdit; — Piatache I Étté ff a két Itaavil tgylR be\'ép, tirjii cipelve gondotaa begöngyö l utódját. — Mi jelenteni valója vaa? — kérdi a hivatalnok. — SzŰ elén vagy haliloziai nsat ? — fla...li ..lo...zaa?l — rémüldöt Pisticha. — Oh dehogy kársa. Isten laenta attól. — Tehát születeaL Fm vagy Uáay V — La...áay 11 Itten meatt! Fia az kérea. — Hány éra? Pistacba kiveszi satbérájit it aaói: — Nálam háromnegyed biraat mu\'zt...egészen jól Jár. — Ali, nea azt kérdezem öaiől, hogy háay éra vaa aoi, hanem háay órakor aaálauu a tiu? — Azt jé lati volna mindjárt megmondani, ragétl keiiő ée bár-ioa > köaólt latu meg ez aa áa drága mtataioa a napvilágot, aztán gyoraaa orvosért iatotua, másküi\'int>«n atffbh ia tljöhatua volna ide.. — Semmi közffa kosza. A azttők navaÜ kéram.----—----i-1... .,. — Ide való illetőségű Pataehe Am\'dor éa Piataohe szüléiéit Berlinget Eulália, huaa aöa. — Foglálk\'«ás T — Még nincs neki foglalkozása. Ásat bogy engam tetszett ér aai? Eaóra yöi ok -gyároa. — Tehát aaokás. — Henai munkát I Mondom önnek : aaar-nyOtok-gyáraa. — Jol van, jőll Milyen nevet vilaaztoit fiiaak ? — Legyei Japltar. — Maa nevet kall öonak kereeai, ttaiea aat, valamely aaeutnek vagy történelmi nagy-tagnak a navét Igy kivaaja aat a törvény. \' No szépen köszönöm az uraknak, bá még ebben ia a törvény parancaol nekem. — Nevezze öl Napóleonnak. — Lehet öt aaaak neveznem ? — Miadenee-tre. A Jhivatalnok már azon van. hogy beírja a nevet a jegyzékbe, midőn aipol magawiat Piataohe. — Szép, taép. ts aiatia öa ajialotla aa-kea a Napolaon elaevezéat, nem fogom annak nevetni. — Ahogyan akarja; de tiataen, mert nincs időm. — Adja kérem ide a kalendáriumot, majd utána nézel;, hogy ki a aai aep patrónusa ?... Ahá, szent Lhriao... nam ismerem .. No nem bánom, legyen hái Chryao a neve.\' — Visszavonulhat! mondotta most üa-nepiésen a hivatalnok a lekönnőlé a válaaztott nevet. Nagy Piataohe éa kia Piatache ezután bókén hasament t otthon az apa. nyomban elaaatlta Eúlátiáuak a történteket. — Képzeld, aem engedték meg nekem, hogy Nagy-ILanina waárntp 1899. november hő Jupiternek ifiiu* W. Alt •ouéiitAk, bogy f valami taeo\' n\|y történelmi átvet válateaak • Napolaont a\|ánlo<ták. — Ottobák I No fa U ■ilyen nevet adtál oeki ? -r Jaj\| lelken, aoat már magam aem tudom. Mfad otek meg a kalendáriumban a mai upoll Ealália utána nézett a fölkiáltott: — Tehát Cbryaoatomus a neve? — Micsoda? Chrysostomus? — Lám, itt van. Pwtacbe megyyóiődött felöle, majd kaagoe kacagásba tört ki. — Oh most már értem Chryaoatomua... Cbryao. A hivatalnok kalendáriuma kieei volt:a rö\'id torok miatt megkartüotlák a nevet Ez nagyszerűi iity lelt a listai PiaUebe kereeaineve Chriao. Ka a né\'rövidités nagy befolyással volt későbbi sorsán, mert egész életén át hihetetlen balszerencse üldöite őt.! A gimnáziumban mindig utolsó tanulónak volt eUemerve a a neve miaduntaltn bűnbakká, avatta öt sa iskolába . Mikor at í»kolt porát msgáröl lerásnia ai kerfllt, állas mán nézett, de ugyantaon balsze. rencse érte öt lépten-nyomon. Röiid idö alatt mindenütt kidobták. Végre azonban pártfogói akadlak, ezek se«it»égével egy bankba bejutott Ámde a bank hat hét {múlva megbekott, ifjú Pistscbe tehát két szék kfttöU s pad alt esett. Torkig volt már őnszávai. Kit tahatstl máat, rimáiért i x6!öi hátba a hozzálátott a papiralakok gyártáiáboa, eten-- kőiben pedig fo\'ytoo\'folyváai bizoli, étvágya pedig napról napra nőtt. ulá\'la mama odanyilaikozott, hogyha fin „kissé ostoba ia", ennek egyedibe férj az oka, mivel oly átkozottul csúnya nevel akasztott a nyakába. Ellenb n Pistscbe ur asi áliitja, hogy aa anyakónyvea hivatalnok a hibás, mert nem adott neki gondolkodási időt. — Chryso pedig egyre bitolt. Szerkesztői üzenetek. r-Ba\|k. - Mikié. — B. MagjarM. Nagyon ktaaSallk. Mihelyt torták less, kéaéljtk. slapaal A ktlIaBtayokat köaülnl fogjuk, — batáridötU kiitzetik ée ahhoz a venni azáodéko-xóK oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok u 1881. évi IX t^c. 107. fa 208. \|-i értelmében kéazpéazfizelfa mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsárún alól ia elfognak adalni. Kelt Nagy-Kanizaán, 1809. évi novem. hó 16. napján. MAX1M0VITS UYÖRÜY Ur. kiréaági Tigrehejté. A LEGJOBB SZÁJVÍZ -J. U Oapalaer edrari taaáaMa, Nekaltaler, ittalaabaaer taairok la aiaak t tál 60 ér áu ajánlva, ajviláshitlssal aa Haatktlr. Salntéo Jlrran ttoóejtk. Talán t Jtvt kétes rákertl t sor. A látéalatakel Tisaaaeaaak. NYILTTÉR, I Báli selyem 45 krtól 14 írt 6 > krig méterenként valamint fekete, fakár éa salaea Heaneberg-aalyeaa45krtól 14frt 85 krig mitarenként aj lagéivatotabb saővis, aaia éa alaláaatban. Prlrkt-f^^aH-tékaak postabér é> riamaates-a, valamint hiah.it ni]-ttva, — aalatAkat pedig nil»f«N»tlirsl káldaaak I HENNEBESÖ 0. aelyemgyáral (ea. ia kir. tdéari szállító) Zürichben. (4 Xagytr lanlasia Seileba lítium loviljbilyeg r»i»itandi NATHERN dr. repg J, •». ea It kir. edv. fogorvostól BÉCSBEN. Ovsgakbra á f. 1.49, f.t - f. -Haglepll hatás minden ssáj éa fog bal lep fájáa kallamatlaa lakaUat, laaa fogak allén, arttsbiti a loghust. a fogakat legmagasabb korig ipsigben tartja, a rigó készüléket aegivjai rothadás ellen etk F.igpor 81 kr; Aaatkerla fngpeiata Uvegasej lenezébon TO kr, eeoaagbaa Itt kr., fogplomU \|r frt - Illatos aSriayasappaa UiUaatátlaaaágl •llaa kr. Főraktár Nagy Kanlzaán: Bellt Wy ula gyógyszertárában a „■egváltékea." Csak akkor valóli, ha fingban mint a m.llatw kik\' dakivol Iragele tytlvet ia araayayoaá<j oágaaa.1. A LEGJOBB SZÁJVÍZ petAsovitu llol Hangszerek ? ■aaueUuibaaegy aagy kéeéáa htm, ktaataiiajáiátat, ■tktakitk kaa.ljiiBinn Oitkast igkaa giggjlal Ük ervét. kegy ott a legtebkaa vehet Haáaaa kiállítássá IStb-salrisaa UttaWn lektitbegettk ártja írt t, MU. fr< t, 4, á, 1 Irnltikrklgstlk ji kaaggal érMa irt I, 10, la tele enitlt kitaat kaaggti, a legnagyobb mflváaaakaek ajánlható, drbja frt 30, 30, 40, 10, 80, 100. GtttOl Jávorfából, drbja frt «,\' 7 N, t tO 10. Ctttrt pallaidbót, drbja frt 10, 19, U, W. Citera laijeeea pilláéiból, gé-peaatM drbja M 10, 8,10. 40, M M 100 írtig. Tevaktt aiaSatíele katgtie-rek. burok ét ktlIiktkjétáUát m.llrtt a legaljpébb árbas tál> liltaiatk — (Meg ata Mait viaaaváMik.l Képet irisgyaik iugy.a is bérmentve, légi ata Urbegedtk ajakra bscaeiiltot. aak-vagy- aagiitalaek Uá tui/im tz. 361-1 Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldőit bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t. c 102. S-a értelmében ezennel közhírré \'eszi, bogy s nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1809 évi Sp; I. 618,3 számú végzése következtében Rapoch tiyula nagykanizsai ügyvéd által képviseli a nagykanizsai Segélyegylet Szőve\', kezet javára Horváth György és Isai ellen 2i>0 frt jár. erejéig 1899. évi Október bó 8-án logana-toailott kielégítési végrebsj\'ás utján lefoglalt és 826 frirn beesőit Horvát htírörgy csizmadia és nejéről két lő, Horváth László Judánál 2 ló, Dávi-dovits Károly ét nejénél 1 [seriét], 4 szekér szént fa J vatlengelyB szekérből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek s nagykanizssi kir. jbirótág 1899. évi V. 797\|l tz. végzé-e tó\'ytán 200 irt. tőkekövetelés ennek 1899. evi január bó 1 napjától járó 7) kamatai, ,/\' "k vál\'ó d-j éa eddig öaazesen. 36 frt 30 krbm biróilag már megálla-pitott költségek erejéig Kú-Kanizaán a helyszínen leendő etzközlétére METROPOLE-Szállodája Budapest, VII., Kerepaal ut 68. azám. A kal.tl éa ayagoll ^átyaadvar kéa-lihta, a aai kaa-ISvtma legforgalmasabb l.elygn. Villamos visst minden irányban I I .lagiuaaa berendezett saoba villamos vliigiiiaral ia Usponli ftttisssl. Saeméty-(Blvonó (lift), ftrdök Suiba-árak 1 írt 10 krtól baleértve vl Iámon világítást, fűtést á< kiszolgálást A aaáilodábsa dlasaa étterem és káváliás Van, melyek f, A aa Oraiiani-Kas iaó veiidéglSjiaak volt tiratulsjdo-nosa aaidSiaarlat a tw)aionltr.dt gróf Eealerkiay-file szálló bérlője veztláwi alatt állanak. — Klttat konyka, l.g)<ibb italok i< a klras PILSENI SÖR (Urquell) kapkaió itt poaloaan kiaaotcálva. Eiténklnt kitűnő ozigáa yzene 7} üt (0 \' \' \' n\|—i----- nv \'__ \' I \'lilill 11 ~ ~ 1 I 1/ E/$őrrndü j j hazai fyáilmáKf / Miyi> csak legjobb I / a mindinütt kap■ I y • m I 11 / i j /Fiumei I Csokoládé /I i—il Cacaó / l--M KLYTHIA a r ápolására szépítésére ós T^ n rl finomítására JL U UL er i 18M. deetmbtr ké 1 i du3 órája M tgpidobot ára: 9 I forint 20 krQjfrír* a tánvéttel-VHgy as A összeg előleget l/ékfil-0 dete után kbldfiik. ■ttr I.rgelékrltbb Ollttaéki, bál éa Ulraalga rilill.!. WU — Fubár, rózsaszín, ia sárga — vegyileg aaalyaált és ajialvt Dr. Vekl 1 1 0s< Kir. taair által Mttaliaa, Kllamterd levelek a legjobb körökből minden doboahoi mellékel ve vannak. 6 TAÜSSIG 60TTLIEB kir. udvari ioilelte-aaappáa ia Ijlalaaer-gyár Bécsbea. Főraktár: tt£«l, 1. Veüaeile S. kapható * legiébb lllatazer* gyégyutrktretkf déaliea éa gyég) a^ertárbam. g.-ktaliaáa i Alt de Ilöhui. Keleti JI Mer de lárelmer Uyula eégtkaél * I fUgy-Kiniua vasárnap RIMfiEfrVIRRéGÉPEK nélkülőzhetlenek a háztartásban éa iparosoknak SIIOEB-TAKKéfiÉPEK mintaszerűek arerkezet és kivital tekintetben, RIXGEBTARRédÉPEK minden gyári Özemben a legelterjedtebbek. HINGEB VARRÓGÉPEK a divatos mdhimzésre b legalkalmasabbak. BtjUUi «kUti* « 4!rtt«c aikiasétt*. ^m A §lnKer>lársaiii[ varrógépei világhírűket kitűnő minőségűknek nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok a Singer-társaság gyártmányait mindenkor kitűntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felali fennállása a legigazabb és legteljesebb biztosíték azok jósigáért Singer-elektromotorok kizárólag varrógéphajtisra minden nagyságban. SINGER C2 varrógép-részvénytársaság JVagyKaaliM, Deák Fcreaes-tér 4fO aaAns. PESTI IIIIILAP Kit ivtiatdta Mit ill immár a Pesti Hírlap algfttt. Kát ivtlstd bisonyitjt, liogy hasiak a ItgelUrjedttbb ■ In Itqobbotk elismert lapja méltO utódja lett a dicső emlékű Kosauth Lajos történelmi neve-1 zeteeeegU Peetl Hírlapjának. KI Taikatmá tat kitaifbe? I Hlaa a Peetl Hírlap — ailat a katsos-egy ár alatt a.\|jeienl aiadea aora blaoDjitja — lukadelil mlrden Iriny-baa, >ZJ politikai, aiat társadalmi tárta j fMggetlea fii- 4e lefeló, a hatalommal áa a tegykSscneiggel taembtn tgyaráat; dtaMkrallktt aiadaa laib-a a otlggedetlao hlrdet\'Jt, terjasatdjs át rajoafó klvt a lánaáalal H;ttlll>\| ■ftfrxeni.lt elrtiatk. gaabadelvttég, flggstleatóg, dtaokratikaa egytDlUtif — veit át marad a Pesti Hírlap programija. I progrtmmra ttkltsik, t programakot hl maradt miodtakor aaatlkai aaakátok aaa üayM gá/d^js, melytl a Patti Hiritp (agy a aalthaa, aiat a jtltabta) aaga kSrlt eooportsaiL Vezércikkírói ta W tatriat: dr. Beaeél Oita (ftlaldt tstrkttsW), dr. Véaaeayl Vllaua, IQ. Abráayi Kornál, Babér Tamáa. Tárcaírói pedig HlkssAtb Kihaáa, Téth Bála (tgyaatnalad a kiakad vtlt.igl Esti levelek lr<M Marat Károly, fiáréeajrl Sáu, Qalataa [Ktsrdy Oáaa], Sákar Ttait, Stáe Jób, Tlairkta; lstváa, Málaay Látalé, Haatk (Otanjr Mihály, üjtrj Ilona (taiai kritika.), Meiál-Saii« Utaló (alkritiku), Stkti (Soaaa Andor, a kóikedv.lt-tágl vtrett ktti kritikák eatraójt, varinál Arnold, Abaayi árpád, Krádf Ojala, geetfléal Árpád, ■alÁaaaa uttó itb. ab. A Peetl Hírlap klaktdvslttágt karoolatalt, nevtgtoeK, kit elkkelt ■Ikasaik Kálmán (A tiszteit Házból), II). abrAayt Koraál a [Lloyd-klubból], Bede Jób [Vlay Gábor levelelj. Maral Kiroly sth. írják. Bpecielitiaal ia vaaaak a Patti Blrlapntk t etekre aáera egyetlen aát lap tea velálktdhsUk rali. Ilyaatk sa laáat talitttt oratággylláai. kóaál, il, politikai, láratdalal a a. kareelalek (etavtgáatk) aell tt tltó torbta aa Esti terelek, aalyakbts a toll tialraaga elvitat Téth Bála — ta idl ta.net Itgjeltetbh láreairáak — lepi tteaáaytkhts, aktnál ia kirdáttkhti taol bsaaá, ritka tlat állal a oraaágaaarta eliaaart tatlltatuóggtl; kol tadoaányoe alapottággal, kol kSaaytd gaayayal, taaltva áa kritiaálea. Hátik tptelálltáaa a lapnak a BaarkasaUI aseaelek napoaklnU I gaadar rovata, aalytt a taallaaita Qalataa állit óttst kangytaaorgaloaaal t tsálsthOrl tadoaáayot kintlétül, mulattatva, trátálkosva vagy Ibaotálvt \' További tpedálliáaek: a hateaklall sakk rsraS, aalya haaáak «M eakk-atettn Cbsrsaask Baaal taarkaot. aaakártS aaukatárash tagátytvtl; továbbá aa iddakiat adott bályegkeévelék ro.ata, eHlala klrrt. (aasal Kosa Bsaal. tatst Klea Dtstl i,Ilije taaaa.) A lap ruta belei dalgasátéiad — a aér hlttieHthas klvtl - aaia-á t etapa kli-iábált hírlapírók: báró Jéelka Kiírnia (kllpolnik.I. Laby tfiator (atpihirtk), dr. Keaaer Oyala (eaiai kritikáé s B. Marass Lás-lá kife. mövátaetí kritikáéi, dr. MáMI Issr (atotkHtlknt), Mae> I LásaM \|eya áa klIIUdi táraik), batal Bála (vagyat itlir ratsk) Waras AsoiflkisgaaLaig , Ballá Vilata (a eeiutin eptelaJitáat kápteS gahaailtelil karaa,auk ljal, Sathl lan (tdnáaynákl tadóeitd), Heeléea Utaló (helyi tsddatd), kehaüt-Seb Jóaaef, etgliltatrkflll A tartalea gliáagMgl ás tariadaiaa UkiaUtékea tsia\'is iM helyet áll ma saptl pjai»k kist s Patti Hírlap, mely saprál-ssgra tt-ll alkalma jelenít mer, raeársapoektai padig 8S éa alkata a. MeiSa keHveaaaéayeke* ia ayajt alllaeiálstk, ate ptéig; á) bavonkini egy Itgpékaaplil, a hó aiaéta ae,.jir». Ml- jtgyaástkra taáat lapokkal; á) áraskiat karáoaonyl ajándékul a FaaSI Blrlap tag; képtt aaplárál, a legkltlaSkh irék váb^ataU áuleoxataiv.i, kfokaassa tadalvaMkkal a a lagkdektsthb kápak agáaa lía-giral; c) a Párisi Divat oimtt, fányta kiállítást kipat heti dini-lapot (Qyőry Ilona taarkaasUtákts) a Patti Hlri.p aláéattal lélkrea kapja. Beeéey-kaUeaaéeyrk dolgiáhan k tbS-ág lll.U i lapal, eredeti regényeit Mlkaaétk Kálaáa, Abearl Árpad la Weraar Oytlt Itjáá ; fordított regényelt ptd\'Z a klUSIdl Iradalea Itg.ltSrttdS Uraikéiba! válogatja Vtta A Peetl Hírlap ragáay-taaraskát naponkint agy-agy kOItölél (Araaola, angol, orotaj tárca, tlbotaáláa, raja vagy tréfát dialóg tgáaalil kl; aay hogy aaayi álvaaalaa taáplrodalaű olratmáayt, aiat a Ptttl Hírlap, vatáMa egytUta aát lap sa ad ma alvatálaah. Háltáa mondkatjnk lakát aa liaaáak ItgtlMrjadlekh lapját a tag \'loaóbb-nak k: ailtaa a\|áalaaljak a aagy aagyw olva^keaáasig párMáaáka; at t a Pesti Hírlap \'elSflaetést sra egy hóra 1 frt 2j kr atued évre a frt é# kr. t a Páriái DlratMI egylil « frt a« kr Hatstvisy-eaimokat ImltaSlapaa klfejea-tt áhajra a kiadáklvatal aladaahara klld, ak d a lapot raimoaklat aaa áraljik ) Itt—I Blaéaa a\| elaflaoM, aki áeetaktr hé felyaeaAa legalább acgyaéérre alélaat, aalaléa BtghaDja lagyaea te bér-BMatvs a PesM Hírlap aagy kiptt aaplárál aa IttC, írre, valamint a lapbaa fal/é ragéay addig sasgjslsal réssé! kBlta leayeaaatbaa. - A Pesti Blrlap Haptárs karáosony előtti kátea feg asátktldstal — A klsdihlratal olais, hova as elélsetéet dijakat legeéleserttbb poatantalváayos kiUéeal 1 Maéapeat, W.. vast kérat TS. BBBM^^MtaMaakBBBHBI MörathoB wn kitűnő tloliánykeverék issiadniiiltt kapimió Gyári raktar: Weber és Tsa Bp^st VIII. Erzsébet-körut 19. \' IAHT.IIASIIIÁJIi MARKBREí I ER L, urnái A „nSralhea" riptékea aejkodltett minden dokttyiti. mért a dohányzást Igen egáusá-gesss teszi, s atoetla hatásat slvssitt ts asgsrokás ssstekss aslklldihststiaaae válik. 13 Nyomatott V .,, I -- ischel rülöpNayiUBHitmosnai N agV-kai>saan 1899 Huszonhatodik évfolyam 96. szám. Thwiti IpStil nalil rt»r u«;i SnJ érbktcai tatat lipn kWll M ér* kbi Iát • Up o»n»l rtuén nMÉaé BÉBán kWaafay. X!a«éMatel: Tlm>l«i\|Mit: KtoM ktnjrr-karMbditt. ZALA ZLÓF IZITtSl iiu Stta fm IS km (• M - kr. fftgn • tori (í irt — kr, ■<t>»n t kinA (1 trt «) kr. .V . láttát fMÜtwn 10 kssMs. rM»ltáMt. TtÜ • kllillÉlÉW routkaxdk IUU Majib— Politikai lap. Megjelenik NAGY-KAHIZSÁN heténjcint kétszer: v«s«r:ap ctSíiríJkít. Mn—Wl» Imkk art kM M M >»ih 1 ik afc rjx»i itta éra J» krajoá Nagy-Kanizsa. Wh wHwift taalsr IMmHIki: Bérén L^H. Csütörtök, november 30. A kis-hivatalnokok fizetése * no^m őket éa is azoknak, kik az ily ... v áprő embereket csak a munka asztalánál Sokat «tak már elhémártl de bármenK^^ kiváUÍléppea észrevenni, és a be-oyit beszéljenek, vagy Írjanak n róla, a mQU\|áa ü(áfl odakiáI(sam oekik. tTl mél. szónak megismétlése éppen nem feles U(lansigot CSfcJekmle\| ezekjiel az emhe, leges, mert az ügy már ormnozussá és a ^ ^^n, mér(éke tánsdalom tengeri kigtójásá nőtte kt ma- < egyenl6 „ i)tA,ak mnnkáva\|. gát és igy nem alkalmas srrs, hogy egy-^ meg^ontálok ezektel ngy az erkölcsi, szaftén napirendre térjenek felette. mint ss anyagi elismerést és támogatást; Nem is lehet, kivált a kisebb hivatalim-^ gz ^ nem jól so!« koknak, kiket a mai fizetési rendszer szárny-{ szegetté s csaknem teljesen nyomorult, te- Igen, mert aki szándékosan nem>karja ig-heteüene berekké lesz. \' noritoí - aíi jő tíWDél dacára te i vsk A kinek s hol fáj, ott szokott babrálni; szerepére nem vállalkozik-é akiben őszinte igazságérzet és emberbaráti szeretet lakozik: nem csoda hát, ha mi, kiket ez az ügy legközelebbről érdekel, bizonyos kedvteléssel foglalkozunk a dologgal és megra-gsdank minden alkalmat, hogy s fájó testrészre a gyógyító balzsamot megszerezhessük. sz nem fogja tagadni, söt önhangon hirdeti, hogy Magyarország kisebb hivatalnokai oly válságos helyzetbe játot lak és a a megélbe\'és súlyos gondjai annyira vállaikra nehezedtek, hogy roskadozva és csak Nem foglalkozom most azokkal, a kik l^lorogva képesek járni. Bizony ezek na- apró tyakazemfájáaban szenvednek, mert a «0D bíleek; keoyérmaláriában szenved- mi bsjonk nagyobb ; nekünk egy testrészünk ^k és a láz foka már-már meghaladja a sincs helyén; itt kell tehát gyögyitani, mig r,f«TencL tökéletesen meg oem bénulunk. Nem moodom: volt idő és oem is Djat nem fogóit mondani, fovom a régi nó- olyan régen, — hogy a kishivatalnokok tát, mely a mi nyomorúságunkat visszhan- fizetése, melyet a jelenben is élveznek, elég foss* a haza négy tájékán Szólok azokrót volt arrs, bogy a nagyobb nélkülözéstől akik érettségi vagy ehhez hasonló okle- mentve legyenek. De sz alatt a 6—8 év véllel mentek ki az élet piacára; hogy be- alatt az idő kereke nagyol fordalt, a vi- szonyok és vele as igények ia megváltoztak ; s ennek nem mi vagyunk az okai Hajdan az apostolok mezítláb jártak; nekünk ma sarkantyús csizma kell és est sem a kishivatalnokok találták föl; de nincs, nagyon forcsán néznek ránk azok. akiket Fortana asszony ő nagysága édes mosolyával szerencséltetett. És ki\'meri állítani, bogy egy qualtfikáh, intelligens ember, todáss és intelligenciájának megfelelő tletet folytathasson abból az nlamivnnfinak sok, de fizetésnek kftéS néhány forintból, melynek élvesetére a sors agy látszik, miolegy predesztinálta é« a melytől megszabaditani öt sem kedve, sem akarata senkinek nincs. Dí hát mondhatnák sokan: hány ember él 600 Írtnál kevesebből ? Eu meg erre ast moodom : ká ny koldus nem cserélne — kivált Pártsban ->10 magyarországi kish vatalnokkal ?1 Igen mert esek as emberek akár meg saokták kezeiket az irgalom iliiéréért kinyit* tani; de Magyarország kisbiv slainokai kezei as ily műveletnél megbénulnának; ők akt-mixsnát nem kérnek, hanem önérzetes hivatkozással a lelkiismeretesen végzett ée minden lelki és fizikai erőt igénybevevő hossza maakáp, ezt ki\\ánják kellő érté kében megjutalmaztalni. TARCA. ILEANA. A Irta: Vajdai Szabó István. L lleáaa révéaz leány volt, meg árva leány volt. Nem volt a földön senkije, caak egy teatvér-bátyja. Anaál tAbban voltak a tóid alatt... Ou lakuk bátyoa>ol a Temes parton, egy ke»keny vtHgyeeakábeo, a hol két oldalt asőrnyen komo y ábraiattal hatalmai begyek meredeznek S magaaba. Azokban az emberek számára kéazfllt fecske-fészekben, melyek olyan szerénykedve tapadnak egy-egy khtgrő szikla (övéhez, mintha áltól tartanának, hogy a járókelők észreveszik hitvány voltakat:— nem jó ktdvl magyar fqj, baaem mélabús oáhság öli az időt szakmányba való pipi- Jámbor nép ex as istenadta oláh! A munkával nem igen öli magái. Van egy lepedőnyi szántóföldje, a mit évről-évre bevet tengerivel, amiből süt keresztyénnek nem va\'ó .málét* és Ma nyomorúságra oktató-.pohárkát." De ezen a málén és puliszkán nevel leányokat és asszonyokat, olyan siépeket, $y8ayörüsé-geaaket, kogy egy magyar, menyecske is irigy lesetne reájuk. Tud basazatfló lenni, mint egy Bánk-Bán, éa tad szerelni, mint egy—Petrarca... Cák s büszzeaéget nem ismeri. £gy egész oláh faluban együttvéve sincs annyi büszkeség, mint egy zalamegyei magyar emberbea. Ezért van aztán, bogy az oláh legény ezer örömmel venné leleségfil a magyar leányt, da ám nem megy hozzá ; az oláh leáay meg tárt karokkal menne a magyar legenyhez, de aa nem veszi el. Száz legéay közöl egygyen ha megesik ea a gyengeoég, da kilencvenkilenc hizonyosaa lelógja győzni a s<ivét — battlmijfml. E kftze a kilencvenkilenc köeé nem illett be Bódy Jóska, ö elkövefle neu\'zet-égén azt a gya-Uza\'ot, bogy be<zeretett egy oláb leányba. Pedig tudhatta volna jól, bogy ast neki az apja elvenai nem engedi... De hat ki parancsolhat a felhőnek, hogy az nyncat télé röpüljön, ba a szel egyszer kelet falé viszi?... Ki tud pyaocso\'ni a szívnek, bogy ne szeres sen, ba egyeset lángra lobbant ?... Egyik legszebb leány volt a vidéken, a másik a legdelibb legény a faluban. lleána bájos mint egy verőfényes nyári nap, szűzies mint egy Madoaoa, nedves inint egy idyll. Bódy Jóaks délceg, mint egy ős cédrus, méltóságos, mint egy fejedelem, bátor, mint egy római. Hát bizony caak meglátták Ok egymásLs ez a látás azonnal nyomot bagyott a szíven mtnakeitő-nek; a kellő közepébe belerajzolták a képüket axemaugárrsl és est a rajzot le sem ia törött ék többé... yN. ii. A Temes partján állott három ezüst nyárfa. A (három eaftst nyárfa a att gubbaszkodott egy kicsiny, •kalyiba\'1 megfonva vesszőből, kitapasztva sárral éa beiödve tengeri kóróvat— Nem volt azon ae f ablaka se kémény, sem más afféle \\ kényelmi eszköz. A lüst, ha megnnta magát odabenn a vágyott a szabadba, hát kiment ott, a hol neki tetszett. E kicsiny hajlék volt lakébáaa Uaáoáaak éa az 0 bátyjának. A part alatt két kóaayt csónakot himbált a \| csendesen játszó Temes. Magvoltak akasztva gaas-zaal egy a parttól kiálló lagyőkérh%>. Hajtűk s<l-liigalta át a két teatvér aa erdőre rneuő fala-[bélieket. Egy dtiatáa lleána egyed01 üldögélt a révben, bátyja künn volt aa erdőn. Onnan tért vissza Bódy Jóaka ia Kezében fényes fejsze volt, szemeiben fényes perzselő láng lobogott. A mint a révbe ért, meglátta ott a leányt egyedfii üldögélni, baltáját a lába Mtoté a óvatosan kezdett feléje lépegetni, nehogy észrevétesse magát. Aztán két karját kinyújtotta a lezárta Ve» Ifik Ileánának szemét. Annak meg erre végigfutott testén agv villa-\| mos rezdülés, da nem a félelem miatt, fidea jót eső rezdülés vok as, a miből egyszerre tudhatta! ki áll s háza megett. Tetette, mégis mintha aem tudná s lefejtvén lantiak kezeit szeméről, olyan ártatlan tekintettet nézett reá, mint agy őzike. — Hát te vagy ? nevetett drága csengő hangon, azzal lekapta róla szemeit és tóbbé rá saas is emelte volna egy világért. Befutott a csónakba éa elkezdte abból a vizet kilapátoiai naty buzgó* eággal. A legényTtünn maradt a partos, onnan kas-dett évődni vele. Még pedig sohasem szóltak arról, hogy Zala 96 szám. (9 lap.) En a méltányosság éa igazság elvét hangoztatva, ^karjm^^^lt u elvégzett monkánál azt a javailajmi kriteriumdt hasz oálják, mely az egyensul^ minden körfii aények köst megtartja. Más szóval: legye nek tekintettel a qualificatióra, a végzett arankára és a helyi viszonyokra. Mert faluhelyen lehet, hogy 600 forint biztosítja egy kisebbcsa\'ád existenciáját, de városban, a bo-azantásigfoevétségé* még gondolni is, hogy 9y csekély összegböl\'egy intelligens ember tisztességesen éljen és ruházkodjék. * Már pedig »a pénz emberség, a rafia tisztesség" — mondja a magyar példabeszéd. Ezt a tisztesség* megköveteli az a — riad tel harsányat, de egymagába i Picki« Gyöiő, as osztályok barátja. — Következik a delegálások válasaiáia; — jileali aa elnók. — Egy elvi kijelentéit kívánok tenni — kél szóláara Kossuth Ferenc. — Kijelentem, bogy én éa páriom a delegációk közös intézményét el nem ismerjük, annak se működésében, se választanában részt nem vasifiuk. Helyes! — súgták rá a pán felei. Azstán megkezdődött a izavazáa, a melyben a Koasuthis-ták nem vettek részt, de az Ugroaiiták igen. A szavazás befejeztével az összeolvasásra tíz perc szünetet adott aa elnök. — Személyes kérdésben kérek azót I — jelentkezik állalákos meglepetésre az öreg Madarász József. — Majd azoiánf — szól le bozzá aa el- Az eredmény kihirdetése etás aztán fel is keit Madarász József és elmondta a maga aie-mélyes kérdéséi. Ea pedig annak a kijelentéae volt, bogy ö jelen veit ugyta a siavatá inál, ás — nem szavazóU. Konstatálni kívánja ezt, nehogy alibin a véleményben legyen az erseág, bogy Ö és a szavazástól tartózkodott társat nem teljesítenék pontosan törvényhozási fleadalukat. Adófizetés bélyeggel. A pénzügyminiszter bndget-beszédjéhen meg-emlitette, hogy as adófizetések módját meg akaija könnyíteni es mex akarja a «0zőnéget kissélni attól, bogy as adóhivatalokba keiljse elfáradnia s ott árakat vesztegelnie, caakboay a kirótt adót lefizethesse. A pénzügyminiszter mint beszédeben jelezte, a postatakarék pénztár szándékozik adóbefizetéii helyül felhasználni. \| A napokban azonban egy tervezetei nyojtottak be a pénzügyminiszterhez, mely terv ke rentülvitele aa adóbefiaaté«aek egy egjszeni aj faágtól, a kincstárnak az adók befolyását bízto-jsitaná még akkor is, bas közönség aa adók bs« — r , vagy árába bocsátani nincs szándékunkban. Egy állami hivatalnok. Országgyűlés. Jlov. 37. . nők, mialatt kíváncsian sereglettek az öreg ar tiszteletre méltó hiyatal, melyben íorgoló- , hnD<,ftk. ni( „érelnic eahe[ell . m. dank ; megköveteli áz a társaság, melyben raz£g alatt, a mi miau személyes kérdésben kéri módját honosítaná meg. Es as adobelizetesí mód —habár ritkán is—de néha megfordnlunk ; siót ? -* Ja közönséget megkímélné minden alkalm.tlan- de megkívánja saját önérzetünk is, mely* Természetesen változatlanul ment keroazlQl nekünk drágább minden látszatnál, mert a "\'- fizeiéaévef késlekedik és az adóhivatalok sze- egyebünks\'ncs ennél, ezt pedig kisebbíteni " 1\'t^t* "nd" jelentékeny csökké,tését vonhat** gokk/t;_gr. Andriaay Tivadar. (152), gj. Apponyi (mag* qtin. Albert (161), Berzeviesy Albert (162), Bilgár Leftőbb előnye ez nj adéfiaeési módnak, Ferenc (160), br. Dániel Ernő (160), Dániel \| közönség nem keayietea as ndóhivatv „,, í1ai. n.. r - ,n„. > - , ., \'lo\'iba, e postahivatalokba menni, ha adót akar wanor (loy, üoiua r,rno tiozj, gr- Mg&feebÁ A befizetés módja a lebetö legevy^erübb Mihály (160), Fulk Miksa (160), Plnger Károly yo\|ni A t(rTe/rt A következőképp írjs le: (162), Francieci Henrik (161), Gajári Ödön (166), I A kisostár kiadna agynevezeit adóbélyeg-Gryurkovita György (162), Hieronymi Károly llapoknt, melyeket a d >bá«ytfl<«Uk, banküzletek (161), Horánszky Nándor (162;, Holló Lijoi(169t, VMf M erre • <Im !««># elartiaitohelyek A Ház asztalán olt a ladiké, a mi urnát Jxipovieb Imre (162j, Kl»bnsitzky Jino< (168), Jeleni és e/zel együtt mH, bogy — választanak KríslóiTy József (166), Láoz Lajos [162), Lukáos és válantottak. Mielőtt azonban hozzálátnának Béla (162), Miklós Ödön (162), Mobay Sándor a delegátusok választásához, az irományokat \| (162), MOonich Anrél [161 j, gr. Nákó Kálmán jelenti be Dániel Gábor alelnök. £ közben egy-i[ 162], Pap Géza [161], Fulnky Ago<-t [153] szerre nagy éljenre riad a kegy. Egy caomó. Rakovaaky Géza [162], Honon fierg; Gyula (154), térvénynek szól az a ssivee üdvöz\'éa, a melye-1 Spever Ferenc (161), Szabó István (169), Szerb bst a kvóta emelése ellen nyajtotiak be Kossuth \| György (162); Szilágyi Dezső (162), ir. Teleky Ferenc etián. Belieaka Béni jelenti, hogy a \| Sándor (161), gr. Tisza látván (164). Tisza ■árastaroKszigeli nj képviselő, Lator. Sándor Kálmán (166), gr. Thoroozkay Miklós (161), ■andáiurnát rendben tmita az állandó igazoló- Tolaay Lajós (162), Ugrónr Gábor (ltff), gróf bizottság, Münnich Auw előadó pedig a bon-j Zichy Jánne (töt).----"•1 ■ védelmi bizottság jelentéseit nyújtja be sz Póttagokká: Zeyk Gábor(186), Utinovics Pál ujonc-javasiatokról és jelaatésekről, kérve, bogy (131), gr. ZiyMklói(lO)], Adamovios Bála [102], asekal, mint rendesen, ás osztá\'yok mellőzésével I SzaíTlteseLftöl], S/őta Pál [98]. Nopeaa Elek tfaze ki Urgyalasre a fiái. [95], Hereeg Ferenc [911, Szemere Attila \|89] éa — Nem envedjük mellőzni az osztályokat\'. Lánczy l^ó [88] szavazattal. árnsi\'an nak el, agy, hogy a közönség bármikor éa bármély kia faluhelyen ts hozzáférhetne aa adóbélyeglapokhoz. Kibocüátaaa pedig a kincstár adóbélyeiilapo-kat, melyek 1—10 fillérig, I korona tél 10 koronáig, 10—20—30 atb. koronától 100 koronáig a esetleg nagyobb ösuegekrót Hóinak. Az adóbélyeglapok egymaatél elválasztható két részből állanának. As egyik rémre iija aa ad-\'fisetó a nevét, foglalkbzáaát, lakásai, a i isik részre a/íutén ráírni köteles a nevét, vagy r#s< egy számmal volna ellátva, a »ely esáa ai sdóbélyetlap másik részére h rá volaa nyomtatva Ha most már valaki adót akar lizetni, például 26 Irt 15 krt: vesz egy iőzs-Iébsa 86 Irt 16 kr ára adóbélyeglapot, kitölti éa azt a re tét aa adóbélyeglapnak, a melyre a nevét irta, beküldi ea adóhivatalnak, vagy pedig átadja ea adóhivatal* ban. Aa adóhivatalban aa ily kép bsfiaetett adó egyszerűén elkönyvelhető; ki amennyi áru adóbélyeglapot külaóit be, vagy adott át, annyi egymást szeretik, baáem átért tudták mind a ketten. Hát kell is azt mondani !?... Hiszen a uí* olyan hamar atárnlja magát annak, a kit—szeret.. , Mikor beszél vele, hangja suttogását lágyul, minlbt alv) gyermek bólcaője mellett állana. És e suttogás azt mondja neki: /* tfqtd turelUk I... V Mikor tekintetét reá emeli, félelem, sóvárgás üdv, reméoy, aggodalom ülnek e tekintetben t* ezek mind azt beszelik: éa Hytd uerdltlc!... Mikor szemeit előtte lesüli, ez a lesütött szem is azt mondja neki: ím téged izeretldc !- És minden, de mtnden azt beszéli: Én téged szerellek! Éjjel álmom vagy, nappal gondolatom vagy. Szemeimmel merőn nézek a semmibe a Te előttem állsz; aztán bezárom azokat, bogy ne lássalak, s akkor még .inkább előttem állsz... óh mint szerellek... óh légy az enyim I... — Bejöhetsz már! — szólt Ileáns a parton várakozó legénynek, a letévén a vízhányó lapátol kezéből, felveti a lábai alól egy darab deszkái s azt keresztül helyezte ülőkének. Arrc a darab deszkára ü\'.tek rá mind a ketten. Öltek egymás mellett szótlannl, némán. A hullám as erező csapások alatt meg-megctobbant s a kóanyü csónak azíp csendesen aszott előre. A leány area égett, mint az alkonyi ég. Elömlött fajta Sz a babájos pirosság, s milyen! a lehunyó ■ap szokott támaaitanl maga alán. Hogy remegett a keze, reszketett a asive annak a leánvóak... Egyszer aaak meglógja Jóska a kezét lleáaak S azt awndja neki: — Te Ueána I Hallom I — Mit mondanál te ahhoz, ha én e?y rate ugy ide vaiódnem ti hozzátok, pedig nem volna itt aemmi(dolgom, át se ke lene vinni a Temesen... hanem . csakúgy ide jönnék?... --Azt mondanám, bogy az latén btsottl — Hát aztán ha a másik e«te megint eljönnék, meg a harmadik, meg a negyedik este is... meg igen sok este... nem haragudnál le meg azért? — Nem én, még örülnék rajta! — Aztán megengednéd nekem, hogy a te — válladra hajtsam le ezt az én Iázna, égő lejemet?... — fcs mesélnél nekem szépeket ? — Nagyon azépeke\'! Éa eljött, Ea mesélt i eki népeket, véghetetlen boldog-ságról, mikor eiak ők fognak lakni kettea \'és azt a sok, végnélkül boldogságot mind Ok fogják bírni kettea.. Csapa gyönyörűség volt azt ballgstai, s olyan \| népen u ána lehetett álmodni a lolytatáaáf. ^ I,L Bódy Márton gndi nem az az ember vlnt, ki előtt sokáix ti<ok maradhatott volaa valami. Hamar be<e tudott látni a dologba a észre vette egyeden Iának zsendülő szerelmét is. Csak azt nem tudta, vájjon kire vetette see-mét a ftu. te bogy az a leány, ki minden éjma-kájának etWpji a felét: .neki való" lesa-i? Értvén alatta azt, bogy vájjon málló len e a dúsgazdag Bódy tamiliára ? éi elhatározta, bogy Iának utána tea. IV. ti volt. Szép holdvilágos, csillagoktól bevilágító)\', köt-jiésu.ioi beragyogott éjszaka. A nellö halkan járf—kelt; a Tenne lágyan morajlott, zsongott, ; bongott, andalított. Aa ezQat nyárfák nomoruan \| rezgették leveleiket. As ehutört csónakok locsogtak, fecsegtek, szenderbajtó mormolást támaaz* tottak...A lég tele volt ábráedStt, költéanettei, szerelemmel.. A nagy titkos rengetegből esek olykor hangson átegy-egy álmából felriadt madár kiáltása^ A révész kunyhó előtt ott epedt lleáaa a Bódy Jóska ölében. Aa ö keblők is tele roll édes, titkos vágygyal, (szó ssenvedéiylvel. Tartották egymást áUHetve hévvel, mintha félnének, hogy elszakítja -egymástól őket valaki. - A legény ket keze közé lógta a leány epedő ábrásatját, oda vonta ajkát a maga ajkához, megcsókolta hosszan, fonón, itat napsugár a fűszálon ingó hármától, tatán bele nésett azokba a villogó szemekbe, azokba a feneketlen tenger nemekbe és megszólalt a izellöVittttogó hangján; — Milyen nép lelked van neked én mennyor-aságom... . A leány v»aanézte és VMaaleieK askl t — MSyea jé adved van sekad áa üdvöse, gem... Nagy-Kanus» csütörtök befiaetett adót iraak as adóhivatalban a javára\' Vttaoni annak, a ki a befizetést ily módos tel-jesi\'ette, a beliseiéa igatolásául kezében marad as idöbélyafl\'P másik ieie. Ha például sz adóbélyeg-lap megfelelő része nem érkezett. be a postán aa adóhivatalba vagy ott eltévedt s igy a be-tisétet\' adói nsm könyvelték s befizető javára: a befue\'ő akár a végrehajló előtt, akár aáa adóköreg előtt ss adóbélyeglap nála maradt felével igssolhatja a befizetést. Esetleg nagyobb ellenőrzés okából kötelezni lehetne as ily módon befizetést telje itőket, hogy az adóbélyegispot, még mielő\'t két részre választatnék, mindkét rásaen a befiaetö nevével láaák e>\' s a postahivatalokban vagy sz sdóhivslslokbsn lebélyegeztessék, E utódnál azután nem lehet kétséges, hogy ki és mennyi adót fizetett be és a. befizetők mindig biztosan igazolhatják a befizetést E tervezett odóbi.\'fizetési módnak előnyei szembetűnök. Főelőnye, hogy a közönség bármi\' kor s a nap bármely órájában, fize ti"! adót, az adóhivatalba nem kell e fáradnia, vagy ha be is kell mennie az adóhivatalba, vagy a poétára, ott hamar lebélyegzik és átveszik at adöbélyeg* i lap egyik szelvényét s a közönség tüstént elhagyhatja az adóhivatalt vagy a postát. A be érkezeti adóbélyeglapok nyomán az adóhivatalok nyugodtan éa kényelmesen elkönyvelhetik it ad\' kat, esetleg levelezőlapon érie.-itik a befizetőket, hogy mely adónemre irták befizetési. As adóhivatalok mrg-aknrit mák azt a szemely-setéi, mely ielenleg a közönséggel érintkezik, vaty lente-eny előny, hogy as adóhivatal >k ily módon tulajdonképen nem is íezeluenek pénzt, mert s már kitölteti adól-élyeglapuk pénzértekkel nem birnak; ter oészetesen most a Öen ismeretlen adóhivatali sikkasztások eltü nénea- a napirendről, viszont az adóhivatalukban n \'.n kehene a mostani nagy és bonyodalmas el enőrzée, szervezetet féntarlani. A kincatámak óriási előnye at uj belizelési rendszerből as voua, h ny az eJáruattók, kik az elárnsitásér\' fel vagy egy százalékot kapnának, ! egyszerre mindig nagyobb összegű adóbélyeg1 lapukat vásárolnak s ilyképp a kincstár söre megkapja az-adót, Milliókra menő énéfctt adó bélyegíspokat vásáronámk előre az elárusitóa és igy a most csak as év lolyamán lassan és nekézkesen befolyó adók egyszeire es élőre befolynának, ugy, ho^y a kincstár k matayere- Zala 96. szano (8 lap). 1899. november hó 904a séféből dúsan ki\'elnékaz elárusítók százaléka, jatdtsaaá, aki Rátótról Szent Qottbárdrü ért\' és a kihestár még eseofelül is tekintélyes ka-jzett, bogy az ifjú pár egybekelésé^ miat taas mainyere-égre. tenne uert, eltekintve attól, hogy szerepeljen. Miután as sayaköayvi hivatal-aa adóhivatali személyzetnél is tekintélyes péns-! baa Papp Aurél fössoigsbiró összeadta a jegye-öss-egeket takaríthatna meg sz állam. seket, az egész násznép elbujtatott a félórányira Ezt az i\'t csak kőrvosalaiban vázolt adóbe-\' fekvő Kőrtvélyesre és az ottani evangélikus teasp fizetési módot egy D«ut»ch Ede nevü ember ómban történt meg az egyházi esket és. Tanuk eszelte ki. Foglalkozására pipametszö. Az érde-, vol ak S«éll Kálmán minisztsrataök és dr. Lakf kes terveietet a mnt héten n ujiotta be a i Kristóf kúriai bíró. pénzügyminiszternek, bol Papp miniszteri tané- — Dr Hnaaleaks Kálmán kir. lanM-esos osziájyáuak adták ki. Ugy halljuk, hogy a j ügyelő, Kovács Rezső perlaki tőaaolgabiróval vé-lervezet-megva; si\'ásaról s pénzügy minisztérium- gezte Szoboticán az ottani államosítás tovabbvi-ban somolyan gnndo\'koia»k s kilátás van rá, tele ügyében szükséges intézkedéseket. Dekánove* hogy sz adófizetésnek es sz uj módja a közön- I cen is tárgyaltak az ottani éa a domásinéd i»ko-séget meg fogja kimé\'ni a« adóbefizetés msi kel i lék ügyeben. Kir. tanfelügyelő meglátogatta a domásineci, dekánoveci, sferleci, őrségi, betieei, zalaujvári rk. iskolákat Megtekintette a hodosáni \| i iami iskola iq épülete tSzére kiszemelt hatyi> seget.-Nov 25-én N. Rácsén tár yall az iskola államosítása iránt. — IlatislofAe»k Czengtr Nándor cs esi Eperjftay Gétt m sziszek kir. njug. őrnsgy, varo-unk egyik álialái osan I koíit. A nagyszebeni ismeretes színházi ieert és h-zt iasteMwir atfersla«i», november h szerepWÍK,"a nemzeti érzésében meg-26-én eletének 61\'ik éyben elhuoyt. rem-.jéscn j fc f J k •, kifejezést adó mey f. ho 28-an katonai disz«el io tent, ott _ . _. ,. • . . \' ,. . volt véroeunk-zme-java. kperjesy Géza közös hadseregbeli ht»- ygrikly Karoly or«z tggyülcsi képviselő neje szárkapitányt a nagyszebeni hadtest parancs-maiomS\'egi Légrády Maria eletének öö-ik évében nokság^tőbb napi szobafogsággal büntette elhunyt Budapesten. A gyászoló lénh-s nz egész met, A hadt íróság, a mely tudvalevóleg re/ágból tö ..egesen ékezne vizsgálatot indított L üavben- ni aso , iitelyesh \'Z a mtenk-t ta csatoljuk. lemet\'etiségeitöi. HÍREK. - Hagy idők lainiju. Nagy részvétlel amint örömmel értesülünk — a mi derék rték rrrök nyattlo tm to yó hó 2ő-án Paffján tOldinket teljesen felmentette, ftftóá Imre eipéazaiesler\', ki végigküzdötte aj — Aakfmleejciftllafc laafolyazaa.Egy-szebadsá.-h irco , még p\'dig olyan hó-ieaen, Bnkéntesjelölteket elök szítö tanfolyamot ayi-hogy a nép elnevezte Őt /fungady-mk. Pawán ^ Nagy.K8DÍM4n. ea környéken nagy népszerű eg ek örve»de\'t . ,__, ... . , . Hunyidy-hao-i, k?csak s szabadságharc tart.-; A tanfolyam cel,a, hogy oly iljakat, kiknek mára hagyta el szülőhelyét. Azu\'an csak még.u egyévi önkémesi szolgálatra jogoeoKságak egyszer meat e Paesáról; sk kor, mikor Kossuih nincs, fölvételi vizsgára előkészítse, me yn»k kiál Lstos ielénél b-sták baza. Gyalog le\'te meg a tága ulán a jogosultságot u egyévi Önké0«a« 38 kilóaéteruyi u.nt Paesáról Nagy-Kanizsára,: , , meggzenlk. csakhogy, meghuthtssa ra igát t pályaudvar aty "» " ® earkábia és hogy könnyeivel oit közv.tlenlli ^z I8H9. VL tc. ölü -c pontja, agyams aa jira\'hassi-n a nemzet nagy gyászához. egyévi önkéntest szolgálatra azokat ia jogom (ja, — Széli KA-\'aeAn, aalmt aassaag\|r. Szt- kik, tóh\'nM tUUcül a vépttí atftaaafsafca/eira, Golthárdon lényes esküvő volt. Dr. Varga Gábor. vaiame\|y katonai vizsgáló bnoltság ejŐU általános ügyvéd vezette oltárhoz Dekns Gyula kir. köz : ,. „ \' . . . jegyzíi lesnyát Valéna kisasszonyt. A menyasz i n,arel.,se«ök\' «»,f\',Í4k\' szony alyja, aki a vasmegyei s/abaldelvü pán Ily flSHuiU lanfőlym nyilik mg 1900. egyik vezérférfia, régi benső barátja Siéll Kál-\' január 2~án Nagy-Kanizsán. A kurzus KtUér &• . — Te ugy ragyogsz a leányok kösölt, mint a hajnalcsillag..■ — S te magad vagy a hajnal, a kiért én élek, tündöklők, te pedig befedezel engem a te szép, lényes rózsaszárnyaiddal. Láttad már a hajnalcsillagot ? Mint eped a hajnalnak egyetlen csókjáért s hamegnyeite, mint halyányul mindig jpliban, jobban, rnigeuünik, elvész, megsemmisül a csóknak gyönyörétől.. öh,1in" én is meghalhatnék le éretted, a te boldogságodért, Hiszed, bogy én megtudnám azt Isnhi . Hiazed . ?! 1 legény nem felelbeteil, mert e pilla atban s hold egy emberi alak át nyát vetette eléje. — Ki as ? — szólt háirsvaivs tekintetét S íme megtudta, bogy ki az ? Edes spja állt háta megett, hidegen, mint egy szikladarab. Melle belső (elindulástól zihált, szeme mereven szegeződöd fiára, hsngjs túláradt haragtól ressketeti, m dón megszólalt gúnyos, fenyegető hangon, mintegy a lány utol ó szavára adván feleletet: — Mordjad bét, hogy hiszed . no, mond neki, te nemzetséged meggya\'ásója, apád megölője te... hát igas? . hát — csakugyan igaz. ? No, mond neki, bogy hiszed, hogy (egye meg még mo t ■ itt tan a Temes előtte, ugorjon Iwle______te meg átána, öregségem megkeseritöje.....ta meg utána. Mert az én házamhoz nem hozod, az én aszta lomboz ugyan le nem ülteted, mert én kitagadlak, megátkozlak, elütlek, ha lel nem hagysz vele... .. A nagy titkos rengetegből iimét telbangsik az álmából (elriadt madár jaioogása Ugyan 81 bánthatja ? Ugyan mi üthetett reá a csendes éjsaakán ?... a havasok közöl szivároghatott a tére.s Valami romáac-téie volt a ■ ról. •Temes bojár leaay* Már kezdett s-.rgu ni a mező, a nyár egy-i másután kezdette leveikőzoi ékes ruhái\'. A viri-\' gok betegen bólintgatlak a réteken, a Iák ejte gették halvány leveeiket, a verölény elvesztette i melegét, — a halvány arcú ősz megérkezett. borongós őszi est volt A révész kunyhóban egymsga búslakodott s szop lleána s evy fatön-i kön ülve kendert lonogalott. Eltiltott szerelme I majdnem beteges haivánvssggal vonta be egykor üde, eleven arcáját Dalolt is sssgény, de olyan halkkal, hogy az orsó pergése is kihaHstssot) mellette. Dalolt azon as elnyuj olt, végtelenül jssomoru dallamon, a mi minden oláh népdalnak \'sajátja s s melynek baüa\'ára olyan formát érez az ember, mintha fájna valami a keblében. Éppen ráitlett a nótája: Én U tollam liliom igykor, De most veu/yok aiiu köri. —\' Kii kertünkbe u4l MII áe, Liliomot úttelörle~. I OtuelSríe, dktrtauli. Virágágyból kittakauld . Én it tollam liljom egykor...! Aztán próbált valami vígabba\', de újra csak visszatért a szomorújához, ahhoz, mely az ö sorsát játszóit megénekelni, s mely valahonnan Dtlt lány a bojár lánya, Megtzertfíi tth Grigorii. Qnjárit at ifjú pieotort Ét at it uerette Siet.. Ét meghalt s Mi leány it... Ett megülte nitt buja, Azt megölte apja kirája S ifyicé temették Sket .. Alig végeste ba, midőn s kunyhó ajlajában egy kísértet jelent meg, az ö kísértete — aa öreg Bódy. A leánynak zsibbsdás lógta el aünésc idegéi, megrémü t attól as embertől. — Ne lélj leányom I — kezdi a kísértet csaknem nyájas haogün — na félj I Egy kis bánódéin van veled. Mi lehet az a beaséd, a melyért a faluból ide ö hossá jött es az ember, * ki neki halálos ellenségs ? Mit akarhat őMöle ? — Nem tűrt etem tovább — szólalt meg ujra a kisértet — nsm 1 Hogy éa rajiam rágósak as egész tata, as én nevemmai haraugoőaaak ba minden reggel, a rajtam való kárörvaodaséaaal feküdjenek le mindén esis... nem.,, nem mehet igy tovább! » Most már sejtedé a leiny, mik akar aa aa Sínbe. — Beszéltem a fiammal, mindent megpróbál. ^Sj & legszebb á£ legjobb levélpapír díszes dobozban it\|i\|idettléie alakban MT a legszebb éa legjobb Carte de Correapondenoe dlazea dobosban. kapható r~ ft/t//tfmmmm FISCHEL FÜLÖ>P könyv- és papírkereskedésében Nagy-Kanizsán. Ideál Nftfy-K&nisss csütörtök Zala 96. síim (4. lap) rtttea nyög. honvéd huszár-százados felügyelete alatt áll. — A tanfolyam tanárai; Ptrgor József lőgymnáziumi, dr. Villányi Henrik, te tő keresk. iskolai ét Kertiét Jőzs«f polgáriskolai tanárok.— Bővebb ftlviltgotitátl a nevetett tanárok bármelyike ad. — Jelentke>éseket elfogad 1900 jsn. l-ig : dr. Villányi Henrik Nagy-Knnittán [Sugár- ut.] — KAsaydlée. A nagy-kanizsai KeretkoM ifjak önk. Efylete november hó 26 én Ztrkotilt Lajos elnök elnöklete a ad és a tagok élénk érdeklődése mellett tartotta meg 28. évi rendes közgyűlését. A< elnöki megnyitó után Hirechler Ödön egyleti titkár leolvasta a választmány jelentését. RMu Lajos hozzászólása után ét annak indítványába a közgyűlés elismerést és ktmöuet ssavazott Zerkovi z Lajos elnöknek, ki válságos hslytetben ve le át sx egylet vezetesét, mely az uj atra slstt ismét virágzáanak indult. Miután még Lichtseheiu Pál, volt egyleti igazgató sok évi baxgó működéséről tétetett eliamsrőayilaiiozal, a küuyö-lés s litkári jelente»t, nemkülönb- na számvizsgáló bí-sotts g jelentésé\' tudomásul vette. ZtrkotUo Lajos indítványára Hirechler Odún agybuzgó titkárnak jsgyzőköayvi köszönetet szavazóit a köz.\'ytilé\'.-> Az egyletnek jelenleg 93 rendes és 89 pártoló tagja van; vagyona pedig 1879 trt 48 kr.; a. könyvtárt 900 uj köpettel gyarapították a legutóbbi időben. Tag-ági dijakból 827. Irt 60 kr. folyt be n mait évben. As egylet évi szükséglete mintegy lt<00 lr«. A megejtett választás eredményé a kővetkező : Zorkoriti Lajos e nők. Elek Ernő. a)«ln0k, 3Skm Emil igazgató, llirtchltr Ödön titkár, dr Bottnberg Mór ügyész, Stnner \'József pénztáros, Wtits Bódog hiznagy, teker Ignác könyvtaros. Választmányi tagok: f itchel Lajos, Revétz Lajot, Hirschler Józset, Linzer Béta, Jtriedlánder Miksa, Hoffmann Bernát, Zerkovitz Oszkár, Pollak Ernő, dr. (ioda Lipót, Fiecher Antal, Neuleid Jalab, Ma<án Ödön, Radnai Ernő, Scliwarz József és Sehwarz Dezső. — Aa elad aaar. Az Izr. Jótékony NStgylet vaeárnsp tartotta az eleö zsurját. Nagyszámú diszes közönség jött össze ez alkalommal tt Ca«ino dísztermében é< a kik eljöttek, mindnyájan oly jól mulattak, — hogy bizonyára asives-in fognak ott máékor is megjelenői. Aa. o/sonán uralkodott pompás hangul itból kifolyólag az ifjúság alhivatta Horváth Lant és táncoal zárta be az alsó zsurt. — MalédCk ti ás a As isr. bitköuég kebelében fennálló Szent-Egylet egy olyan eexme magvalósításával toglalkusifc,- bi<tmyár* élénk viuhsngra log találni a hitközségi t igok körében. A Szent-Egyiet einlSdők Mzál akar létesíteni, a hol elaggott,szegény biUoraosok ott- hont találnának, míg cssk életük napja le nem TTdozilt.- — Kg; ityersaek baleaete. Katona J. kocsis hét évet., fiacskája ke deo regg-1 aa Kraséhet-téren álló koc«n közt (bútorkai t, e kőz-ben egy ló oly ssereocsélienűl rúgta meg a nyertnek lejéi, bogy as vértől boriivá, óeaesesset\'. Nagy csődület keletkezett a sterenoséileaség aaiiiltelyén- a fiucjka haláláról besséUek, a mi iizonbau nem lelet meg a valónak, mert a fiúcska a köskórházban áll ápolás alatt és felgyógyulásához alapot reniénv vau. — A vidéki AaletpaagAa. Ha manapság vidéki kereekedö körökben megfordulunk, lépten-nyomon ast a pimaszt h Iljuk - irja » .Mezőföldi Hírlap* — hogy az üzlet pang. — Ennek az általános panasznak végre hinnünk ie kell. Az üzlet pangásunk egyik főoka igen közel lek* szik előttünk. Az a ferde nézet van ugyanis elterjedve, .hogy jót, szép t és divaiQs.tt csak Budapesten lehet kapni és mindezt sokkal olesób ban, mint vidéken. KQIünöseu- a vasúti zonu urita bevezetése óta lódul a vásárló közönség Budapestre. Sokan tényleg csak azért ut\'znak lel a fővárosba, hogy -zükseges butoi okat, ruhák-tt, uri* és női divat cikkeiket, gyakran\' élelmiszereiket ta onnan szere/zék be. Mátok ismét, akiknek bosxubb ideig ninct a kalmük utazni, inkább né külösik s l-g* szükségesebb cikkeket i-einhogy a vidéki városok ü\'Aleteibon vásároljanak. Sok esetben pedig t^j-ág-hirdetés utái rendelik meg az áruka\|, iámét csak llud.ipes.rtil. Mig igy a vidéki kereskedelem csak stagnál, addig a fiivároti piac rendkívül élénk. A főváros folyton gazdagodik, bámulatot gyorsaságiul halad és fejlődik. A bajon segíteni kell. A sajtó is már felemelte ez iránt szavát. Segi\'eni vélnek a dolgon vidéki -központok ál\' al. De inig ezt a tervel a kormány bármi u\'oitmödón meg fogja valósítani, addig is ma-guk n kereskedők végezhetnék az előmunkálatokat. A lövárosi kereskedők és gyárosok élelmes* sége szolgáljon követendő például a vidéknek. Ez élelmesség a bir api hirdetésben nyilvánul. A komoly kereskedő nem a véletlen szerencsébe, nem a sorsjegyek főnyereményeibe helyezi\' minden reményét é< bizalmát, hanem arra törekszik, hogy űzlelót, kitünó árucikkeit minél Kéjesebb körben ismertesse. Hirdetés utján gyö\'.ődtethetö meg a közöt ség arról, hogy épp oly jol és olcsón vásárolhat a vidéki városokban, mint s fővárosban. Sőt sny-nyibm meg előnyösebhen, mert személyes isme retteg folytán nagyobb bisalommnl és a mi a lő: utazási\' faradság és útiköltség nélkül váaárolhat — Villáséra nsiiideufcié László Zsigmond magy. kir. szőlészeti és borászati felügyelő J#M. november bő 80 án Zals-Szent-Mihályon volt a esőlök msgvisg4iáas vegett." A vixayálat Wdlezte u án, led tár a adta s birtokosoknak, bogy esőlőik telve rseosk ftlois rával, melyet be ia ma\'atott nekik, figyel mez taut őket a veszedelemre és serkentette aa ajratts-\| lésre őkei. Ugyancsak konsatáita a hllozarát Somi-Márton, Zala Apáti, Eger-Ara,cm, fWUb községekben is. - Talált vaiást kstya. Nagy Kanizsa r. I. város rendőrkapitány! hivatala közhírre tsoi. I bogy Pa tnban, TOlh Sándor urodalmi gazdatiaztiffl jegy vörös szőrű, cseh vizsla vadtaz-kutya zárra \| van; Felfetvjrnr káros tulajdonosi, bogy a kutyái lem említett gazdatisztnél, mini igazolt takúdonát átveheti. - Pegaágks kerAII fagl/ok Siklóson egy Nimród s napokban vsdássatrs inda\'t A vár körűi egy bokorból 9 tagból álló fogoly-csapat rebbent fel elölte. Nimródunk kőzéjők durrantott I de — nem tn\'áit , A fogoly csspst irányát egyenesen s városnak vette és itt egy udvsrban leestek, ahol szabadkezel ö-stelovdoslák rí két. Aef"~W«íf, bojy a foglyok valami ragadozó madár elöl menekülve, rémül tőkben estek u tődre. Ez nincs kisárvs, de nagyon valinzinü, hogy a rilka esetnek természetesebb magyarázata van és pedig az, bogy a fogoly nehézkes ége és aránylag gyönge caapótotlassta köveikézlében a főidről nem tud egyenesen a magasba emelkedni éa a azttk udvarban bizonyára nem volt elégendő tór, hogy neki futva haránt fölrepülhessenek. A fogságba került foglyokat a tik ősi vadáaztársaaág egy tagja gondosan ápolni lógja egész télen át ét tsvaizszal kifognak bocsáltatni a szabadba, a mik<ir szép sorban puskavégre kerfllnsk. - Asgyllket liaáae. A murakeretziurt /atuli ál ornáa külterüle\'én 8ortneiies Imre pénzügyőr, 20 éves nőtlen, fiatalember, szolgalat! fegyverével tőbe lőtte magát. A golyó rögtöni halálát okozta. A szerencsé len öngyilkost mostanában helyezték Csáktornyáról ái Latsa yére. Talán a le elli banala v. szerelmi csalódása kergatle Őnn gyí kosságba I Ámbár a teljesitétt orvosrendőri boncolás elmezavart ál apitott meg. - Hlaak 1 vaa aaareteai? A resti erdő letarolt lombjai bánatosan anaognak egy ifja leányka szomorú haláláról, ki szsrelméaeit s s szülök haj hstailsnságánsk lett áldozata. Piek latrán Viki leánya nagyoo szerette a fala egyik legényét, de a szflők hallani asm akartak az Ifjak szerelméről, házasságáról. A remény etso sr relem a kétségbeesés zselére juttatta a leányt, egyik napon kiakaaatotta magát a rezi erd í egyik fájára. - Uteaéri lelvid Még l8V7-ben subadalt ki a katoaaaágtól Wimot István beeaérpnsa-iái lakós éa most sült ki rá, hogy mikor a 48. gyalogezreddel Boszniában volt, uem egáwa tg ás- tam, nem használ, semmit sem használ. Megron lo tad, megigézted, msgadhoa I(Ívelted, hallani sem akar más leányról ... De hallga-a ide leányom! ha te-itt-eem volnál, ha le elmenttel innen Vala-hova^ messze, ugy bogy tenki ae ludná. merfS, hova mentél el... Ha ta ezt megtennéd, akkor a fiam meggyógyulna, elfelejtene téged^ s én ismét az lennék, aki voltam. De mig te,iit vagy, mig téged lát, nea> lebet, semmikepeu nem lehet A leányon még jobban erőt vett a zsibbadás, s szemébe kezdeti a köny latsau szivárogni. — Hozzád jöttem lletna, te még boldoggá tehetsz bennünket, hát légy azzá. Mulasd meg, hogy igazán szereled az én fiamat, muasd meg azzal, hogy elköltözöl innen, s nem álsz uijába egyetlen gyermekem \\ boldogságának,-meg az én ősz fejem nyugodalmának... Mu assa meg, hogy szereti ? Azzal mutassa meg, hogy hagyja itt örökre, ha szereti.— töp rengett kínosan a leány — mikor éppeu azért nem bir elbújdosni, mert öt szenti. — Lásd, neked az ugy ia mindegy. Ili sincs semmid, otl sincs.. déh»gy7ott Uz. En mondom, én igerem neked, hogy oit lesz. Pénz"tadok, annyi pénzt adok, hogy abból akarho földecskel vehe\'sz magadnak, házacskát építhetsz reá, min* dened lesz, boldog lehelsz, csak innen eredjl el, de messze.... messze-Csak itt ng maradj tovább egy pillanatig se . Kérlek, rimánkodom, menj, hagyj itt bennünket I ~ A leány nem bírt szólani. A fájdalom lekötötte nyelvét\'s Vasmarokkal szorita össz1 szivét, lelkét. — Mi köt léged ehhez a la\'uhoz, ehhez a tengeri-kóró viskóhoz ? Semmi, ugy-e semmi?.. Semmi.. ? Mintha csak a napsugártól kérdeznék, bogy mi köti öt az égő, izzó naphoz? Minthe csak a csillagoktól kérdeznék: mi kőli őt a sötét éjtta-kához ? Sommi ?.. Mi is kötne valakit ahoz a szent helyhez, hol eiöször látta meg a lényét napot, először- ballá as altató dall, előszőr szivta a mezők balzssmoe illatát ? Mi kötne valakit aboz a helyhez, hol előatör tanulta e szM \'kimondani: .anyám", elö-zör tanulta elságni e drágs, e lángoló szót: sz rétiek. Aztán mi kötne valakit ahhoz a helyhez, hol egyedül I liet boldog, s minden más helyen neki a menny tiaala kékie jrökké borús; a lég, mit beszív, fojtó; a a tn idárdal, mit az ébredő hajnal fakaszt lemjtéei ének\'? semmi, semmi. As öreg Bódy hosszan hallgatott, yarta a leány leleletét, de aa csak nézett maga elé réve* dező, öntudatlan tekintettel és nem bírt saóani. — Ha te nem ni égy, akkor öl űzöm ell — folytaié moat már haraggal — elkergetem, mint egy ebei 1 Hadd menjeit világgá, há az én boldog-aágom seu mi előtte. Isten a bizonyságom, hogy metile-zeml —< Ah, ez legjobban öli. A tőr behatolt a lélek elevenéig, liHízik tt ö miatti.. koldus leás; éa ő megnrenthgiiíNj — Nem ? \\em birok élni nála nélkül I... — tört ki végre a megkinzolt leányból a fájdalom. Térdre rogyott az ember előtt. Portól fedett lábait megöntözte omló könyoivel, aztán lecsókolta onnan. Az ikkal ax \'édes eperajkaival, azokról a poros lábiikról. Ugy vergődött, ugy nyögött, ugy i .okogoit... Halváuy arcán földfeletti fájdalom ült nemeiből a kétségbeesés kiáltott fel: — Kegyelem I Kegyelem I — Soha! Mégy, vagy őt űzőm élt A leány meg v It törve teljeses. Odalett lelkének ereje. Kimerülve o-ügfetzle le fejét a hideg löki re. Gondolata megállt, esak a szive vert erőaen, mia>ha figyel mailétoi akarta volna, hogy: „én vagyok, a kivel számolnod kellI" .... Jól Hát sxámotjank I. Jól. Hát ssakadj megl... Nem érdemelnéd, hogy a világbqjdosöja legyen ő érted, ha meg nem tudnál szakadni I... És s reszkető ajkakon msgjslsnt a nagy elhatározta : r- Elmegyek I...... — Esküdjél megl ^ — A boldogságos Szűzre esküszöm I VI. ..........Es elment á — Tomesbe. A hullámok csókolgatták, ölelgették, szép regével, nyájas cdes suttogással elaltatták a aztán nem dobogott többé a >aivs. _ Szegény leány I Csak jobb lett volna neked a Bódy Jóska szemébe btle nem nézni; akkor nem csókdosná moet a Temes a te gyönyörű fürtös (tíjecakédetl. Akkor uem ölte volna meg ast a legényt a bűbánai — te utánad és nem törte vo(aa össze lelkiismerete azt a gőgös öreg emb> rl.. Jobb lett volna ueked soha nem szeretni... .Nxgy-Kamzaa oülörtük ságog uion jutott több katonanadrág, tubbooT. téltii.g bírtokaba. Tímár Vendel rakiár-kezelövel összejátszott a így lett egy egy egész ruhatár urává. A ruha egy részét haza ia hozta magául. A csendőrség valahogy nyomára jött a dolognak s a házkutatás alkalmával csakugyan több katonai ruha darabol, töltényt, kilőtt töltény-hüvelyt\' találtak nála. Ez utőbblnkat az őszi fegyvergyakorlat alkalmával Sopronban szerezte. A katonai tárgya* kai «lkot>oz\'ák tőle. őt magát meg a Sopronban állomásozó 8. századparanctnoksághoz küldölték. — Klrgkerttll csaló. Mult számunkban említettük, hogy. Farkas Ferenc tala-egerszegi órástól milyen futfangos módon cmII ki barom darab órát és egy láncot egy fináncnak öltözött egyén. A pénzügyigazgaló részéről egy baiái-iiott megbízási mutatott lel s a „mutatásra* átvett ékszerekkel megszökött. A]z.- egerszeg i rendőrségiéber-aégének köszönhető, hogy a csalót Budapesten letartóztatták: Kinyomoz\'a ugyanis a rendőrség, bogy a szélhámos a Nagy-Kanizsa fe\'é induló déli vonattal íitaaott el és sflrgönyzőtt a buda-pásti főkapitányságnak, bogy az ál-lináncot kellő fogadtatásban részesítse. Ij;y aztán a pályaudvaron e csíplek a lövígyázó urát, a kit Gerlei (lazának hívnak. M r hosszabb idő ó a osaíéshél élt 8 bejárta az oraiág nagyobb városait. Szerencsére a Zala-Egerszegen kicsal ékszerek mind nála voltak 8 azok nemsokára vlssznkei ülnek jogos Kövy Koráéi (Vilma), Nagy Gyula (Kaján díjbirkózó), Gabdnyi (Menazky Boris), Mm (kiw. ms\'ografaa). Palotay (Gombos), KSty Juliska (Júlia azobaleány). — Hétfőn: A dolotai nábob leánya, Herezegh Ferenc ismert ezinaüva, került színre zónsalö-adáaban. Az előadást nem sorozhatják a jobbak közé, caik Natmay (Martin báró) ősné* firut Sárkösy (Szeutirmay) elégítettek bajba kerültem mer ezt már régóta kerestem magamnak egy öreg kéregető megmoodta a nyáron hogy öngyilkos leszek ebbe a század\' ban agy csekélyaég miau butultam it irta hogy lenne ez velem mikof becsületes gyerek voltam míodég nem bántottam senkit most csekélység miatt szégyenbe kerültem lemosom magamról a a atyát véremmel pénteken születtem pénteken hslok meg. 1899. novem. Kl«án este 6 értkor I (Tarján Gida) dördül el a\'fegyver. Turi István irta utoljára ki bennünket, ezeket. — Kedden: a nagy port falvert Sufamith dalmű £s csakugyan u óljára irta Turi István eze-1 került bemutatásra. A színház sege-zuga zaufo* ket. Mert meghalt Turi látván két üres tták I \'»>« megtelt A címszerepet Balmóynt játszit miall. I igazi művészettel. Sdrkti/ (Abaoloa) méltó part — TheeMessmer ma it osztrák-magyar nere volt; gyöayörjj baritonját élvezettel hall* monarehiában at első helyen ál1. — A kiváló [ vatta a közönség. Abigtiit Torday Béléné a jó éa utolérbellen keverék felett e akis elismerő lásulalnak újonnan szerződőit énekesnője adta. nyilatkozatuk hallhatók. Mintacsomagok 50 krtó! I £« a szerep nem alkalmat agyas arra, hogy 1 Irtid kaphatók Nagy-Kanizsán Síréin éz Klein [Tordayua énekesnői kvalitását a tg bíráljak, de cégnél. , apnyíl láttunk, hogy a tártain igen haszail- ^ , , \' ■ \' halé tagot nyert benne. Aa^v (Jyula (Monaoeb) iparkodott tzerepének megtelelni. Jó volt Ttstimi i mint Zingitzng; eltekint ve a szere csen-azolga I mókáitól, a darab egyedüli humoros részét Sata* milb kérőinek veraraygéet képezi. A kozönéég -, n résznél pompásan mnlatott, A kérők >ort- ■J_______\|_______bél hangzott fel előszűr Torday Béla, a társulat sabtrask "aiáea"meg"aTzüksigés\'tápüiíéka,! uj lenorírlájánnk hangja; igen kellemesen caeag. A jó emésztés. A gyomor valóban egészen kilőni* orgánum, a mily igokat ii aabar-kst, i kik nmélvnséglt eltűrni k syta hask, mindenféle bajjal finysgetl. A ligvwieJsIansbt \' •a, hogy _ __________t—-—- . aai aa Utlt asm tiéji asgsaéaitsil, t al at afta\'A kérők (Oabányi, Szabó is Torday) a közön- tulajdonotnkhoa íEzt a -csalót a kaasal törvény- orgsalaaubi rendetlenséget kos. A íájd.laia gyoaorgtrati; sokkal nagyobb tetszést arattak, alat «»»if ú n.yr « « kAu.ilr.-\'«y»krii káiyás kíséri, lét gyskm Ulgyalladás téaad, \| lr8lA„A«a.i fSalAlUii i * ciJanaMil A tőkei írja róla Egy m. kir. pénzügyőri egyenruhában szefep\'ö 8 fövigytzó jelleggel bíró (gallérján 2 rózsa) 24—26 év körüli fíata) ember, ki önmag! Gerlei Géza mezőcoáthi fovgyázónaknevettet bizoi.yilványnyal it rendelkezik,\' (kalonakönyve szerint Komáromban a !9. vadászzaszlnaljnal szolgált tiszti vizsgát telt b taraiékot ktdetőrmetlernek lett kinevezve) e hó U-n Kassán a pénzügyőrség helyiségében bemutzikozvt, előadta, bogy a célból jött Kaszára, miszerint itt\' a. csendörkerületi parancsnokságnál cxetidőrhadaprpddá leendő kiuevezleié-tét kérelmezze. Néhány órai otttar ózkodáu után távozott lávotátakor elidegenített Kerekes Gyula m. kir pénzügyőri lővigyá\'ó kárár t egy pénzügyőri egyenruházati köpeuyt, aköpenynyel együtt egy borot-tyán-pootokkal díszített tajték cigarettanropókát t a köpeny uebében lóbb rendbeli --hivatalos okmányokat. — Farlias leayhért a hvélábaa Farkat 6 enyhért (a temesvári lotlóhőa, aki több j ■ mlnt~ negyed mllltiSig. megkárosította hamisítót ti búzásával az osztrák állnmkincstart, amiéri attán tudvalevőleg több évi rabságot azenvedeil) szerepel tz osztrák kvótaszámitátokban, még pedig elég szép summával. Az eljárás tudniillik az, hogy mikor Ausztriának ea Magyarországnak jövedelmeit egy évtizedről külön-küiön kimu alják a főös-zegből levonja mindegyik fél azokat a pénzéit et, melyek neki nen render jövedelmei, lffiiéln melyek csak kivételesén szerepcinek nála. Osztrák leitvéreink e tabellában kimutatják éa levonják a .Farkat Menyhért féle térilményt. Kitett pedig ez a t\'ritmeny aa 1892-ik évben 22942 forintot, 1896-ben 16694 forintot, 1896-ban 1260 lorintot. 1897-ben 784 lorintot, mind össze 241.100 lorintot. Et után az ősszeg után az osztrákok kvótát űzetni nem akarnak ét \'a magyar bizotlaig nem it szállt vele a-mía t pörbe. Igy került bele a Farkas Menyhért különben it históriai nevezetességű neve az otzirtk ét a magyar kvóta-irományokba. — Hetzeakét Ires aaák. Egy lovat be rényi derék legény, Tort István nevezetű, busz zttk búzát vitt be a varosba eladni. Nem valami szerencsétlen szegény legény, mert tz apja kocái jáo az apja buziját vitte a piacra. Amikor pedig lemérte az árul, viaazarakta a kocsira az Orea zaákokat, de busz helyett hutzonkellől. Hogy miért, azt az Isten tudja. Talán caak tévedeaből, taláa azért, mert illik- becaapnl valahogyan meg rövidíteni a boltost A kereakedő azonbsn éazre* vette, bogy két Orea zaákkal többet akar elvinni, mint a hány taliaaákot hozott. Szóltott is az apjának a a becsületes vén ember olyan méregbe jött, hogy olt mindenki előtt nagyon megpofozta a fiái í A űu pedig basa ae ment többet, haoem kiment a atölőbe a présházukba t agyonlőtte magát. Egy levtlet ia hagyott -az aaatalon A többek közt ez állott benne t Kedvedé ttüleim nesirjtlok irtem álgyoa meg az Isten beneteke\', nem tehetek réla,nogy kűlöoőaen Gabányi (Avidonotbj. A ni szüzek auaa mkk mm mri iaínikm. .u^ati, „ balig tlgySngál, naa tad alidil, smii gondolatok réaligatlk lőptpol 11 alma/ adta. ,A leruzaaltt és nagyobbá tasztk a betegséget. Minél elébb bstáios szórt Küey Juliska volt, ki teraétaataa bájaival erősen kell hassaátnitnki mart IdOkjtbea kimerül i vér ereje éa aam " \' " I \' "■\'-\' " — ■ tud s b.tagaúgnsk "WIvAjM slluálai. Erre ia esetre nagyon kitűnő szer van; a Pliik-pllnla Ignián csodálatos katéai ért el igy, kogy lisax-■ilatával nem szabad késlokedni, Inasa kivatai kall Ca li Len vaai-1 (Ropnu, Vsdi-Ziatoa. Svájc) molnár példáját. — OrülSk, Írja Uvtlébsa. mert kiaa-tathatom káli aat aaaal, hogy arról a csodálataa eredmény-J rt! t adósltom, milyet i Plnk.pllala haas-aálatával irtem el. Bégdia veszedelmes gyoaotbaj Unott. Naa, saéutittaa semmit is i syoa-ara bírta al i legetekéiyskb était ssa, asrt valahány asor ettem, káayaoa kellett t mi rattsislmi beteggé titt Undorodtam aladsa átsttffl. Nsm tadtia alidil. Att\|ái gyOtört és t lel\|es algyüsglláeig jatoltam. Csak akkor éraaUa megkönnyebbülést, i álkor t fiik-pililál hiuzaál-taa, aaiy végro tükiloteaen helyreállitotL A Piik-pllila mivel a Tért Wlfriultl, hatásos mladenfilt gyomorbajnál, rouzemésztésnél, Ul\'gyullidásaál, oldalnnrás-aal ét általános gySngesigail. A Piak-pilalák kipkilék Magyaromágou a iagtobb gyógyuartárbaa Igy dobol árt ljít 76 kr., ii kit dobos t frt Magyarországi férik tár: TÖKÖK JÖÜRT gyégyawrtáráhia, Bidapui, Klrély-a. It. kivált a azűzek kicsi gárdájából. N. Vjtdry Bó»si hallét-láncéval érdemelte ki a közoazág tapsát, mely fóleg Salamitbot kísérte lépten, uyömun. A zenekar jél működött. Palotay AJem karmestert feltétlen elismerés illeti, hogy a dalműt szép összbangbtn élvezhettük. —Szerdán: Sudermann színmüvét, „A be-oűlet"ei adták. Az elöadáara viaazatérűak. HIlDEtKlBKl Színészet — Szombaton és vasárntp: Blumenthá1 ét Ka-dalburg bohót ltot vigjáiékát „A mozgó finykipek"-et adták jól látogatott hia alőit,, A darab, mtly* atk moralja nz: „Óvakodjunk a kinematograftói ét az erőművészek leleségétöl",—igen jAl mulattatta a közönséget. Két uj alakot láttunk a szinpadoa: Szepesi Paulát, ki ugyta mtr a tavaaai évadban is tagja volt a társulatnak, de kii \'tuztaos betegsége gátolt a fellépésben ét Qábányi liáaalét. Szepesi Paula rutinirozoit\'a/í nesznő, kinek jé oldtlt a természetes egyszerűség bestédben és mozgásban. Játéka miaden afftk l&oiótól ét hatásvadáizaltél ment. Oabángi László fiatal kezdő színész, nagy intelligenciával ét ambícióval. Igazi színész-vér, ki mint bonvivant rövid idő múlva szép sikereket fog elérni. Apja Gabáoyi Árpád, a Nemzeti Sziohát művétae, büszkén vallhatja őt fiának. A fitttl Gtbáoyt, Meaatky Borit nagy és aehéz szerepének teljesen megfelelt. A közönaég rokon* szenvezett a fiatal lengyel birtokoaaal aasal a derék jé-\'üuvfl, éa esen rokonszenvet teljes aértákben átvitte annak aaamélyesitöjéra ia« A többi szereplök régi iaaarOaainkből kerültek ki ós lObbé kevéabbé hozzájárullak az előadáa tikt-réhez. A szerepek a követkeaőleg voltak kiosztva: Ssabó Ftreao (Kapor) TUoly Klaaentía (Kapómé), Hjwtoi (Göpot) Ssspssi Paula (Gönctné) Kérje, Cőfihnmtal a ^pxide^a Ün^r Qüdghlrü spanyol éz portuféí bo/ait Sherry Portbor Malaga Madeira Tarragonatn. Kaphatók az összes rmoméit fűszer és csemege ktnssktdi* stkbfn, oalamirtt poharanként piz elökottbb szállodák, kávéházak és oendéglokém. Kaphatók NagyKanizaén H WS fe fii a^á pC-: isiSi Pli 0220\|tk.899. azám. Árverési hödetmény. A okanizsai kir. tötvényazék tkvi osttálja részéről közhírré tétetik, bogy Fodor Jáaaa légrádi lakóa vhkjtatónak Tóth Zsuzsanna féri. Kovács laráné vhajlást szenvedő légrádi lakéa. elleni 100 frt töke, ennek 1890 évi jaaaár hó 26. napjától járó 8 ( kamatai 19 Irt 26 kr per. 8 frt 96 kr. vhajtia kérelmi, 8 frt 76 kr árveréa kérelmi,\' 17 frt 86 kr árverés foganatosítás! ja-Italeai áa a aég lelaerflleadö költaégek iránti vhaitáai Ügyében a leootnevetett kir lórvésyta4k területéhez tartóté a légrádi 1246 aztkvben 4-2200 hrat. a. lelvett a 163 frtra becsült doluja lamai rét, továbbá a légrádi 2244 aatkvbea + 4168 hrat. a. (elvett a 99 trtra becsült talcai szántótöld, mégis a légrádi 8309 tztkvfcee + 388 hrtz. a. felvett a 811 trtra beeaUt hát, advar éa kert Sebeetéay Peieoo atóajaalata követktitébtn Na^y-Kanizsa ostHőrtÖí Zala 98 szám (6 lap.) 1899. november uo ao-ao 18H éri december hí i napján d. e 10 órakor Létrád község básánál hivatalból megtartandó nyilváno árverésen iiidiml fog. Kikiáltiii ár a 2900 hm. ingatlannál <66 frt, a 4i68 hm. ingatlannál 173 Iri 80 kr, a 888 hm. iagaUinaál 998 frt 60 kr. . Arvemni kívánók tartóinak a becár lOJ-át kéaspénsben vagy óvadékképei papírban a ki-kflldótt ketéhet latenni. Kelt N.-Ktniuán, a kir. törvénytlék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi október hó 24 aapjár. OÓZONY kir. tvniki alblnj. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át -kdsrj dötl kezéhez lelenni. Keit Latenyén, a kir. járásbíróság mint tkvi halóságnál, 1899. évi ang. hó 30. napján. előadó-helyeti. FILIPICH kir. tOrv. albiró. Ki akar 400 márkát] I havoaklat ktoajw, ÜmIii Is h 4a rialka aáütáJ k> ! naal? Tadaata dak aaoaaal Uiltetyufol Ma» rtln V X ia alatt Iá W. W\|tea ..... Irodával, LaifaifUaínaa. 2677lk,99 866-1 Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság, mint tkyi balóság közhírré teszi, bogy a nagykaninai kir. törvény széknek 8286\|p. 899. az. jogérvényei itéle e alapján a nagykanizsai kir. törvényuék (a letenyei I kir járáibiróiág) területén fekvő Letenye község 672. sz. tjkvben A -f 16i)/n II 2. hm. alatti Beisöeég 16 Mb. hm. 80\',a nép-orstámu háa, \| melynek lulijaoojoga felerészben Gyergyák Mari férj. Baia Ferenoné, máiik lele réizo pedig \| részben pedig Gyergyák\'Mári lérj Busa Ferenoné1 \| ré-zben Gyergyák Eme özv. Lantos Iitvánné, \| rétiben Gyergyák József, j réazben (iyergyák Pál ét \| részben egymás közi egftalö arányom Gyergyák Erase, Méri, György és Katalin tulajdonán I van bejegyezve, a közösség megszüntetést) céljából együttesen és egészben 462 frt kikiáltási arban a letenyei kir. járásbíróság tkvlárában 1899. évi december hó S. napján d. e. 10 órakor Ztkál Gyula letenyei lakói felperesi ügyvéd vagy! helyettese Közbejöttével megtartandó nyilvános I árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lenntebb kitett becsár. Igen aok külföldi francia, angol éa aéaaet aaer vsa hirdetve és ajinlva 256-40" FIATAL EMBEREK részére esikáatalaiak éa IMyástk dtoa. Mindazon esetekben, ahol Santal-olaj használata,, orvosilag javasolva van, a a legcólszei libb és legjobb a Santal-Egger BUDAPEST, VI. l\'árl-klral I. Aqppwii^qpvqppf: v { Meghívó. A Nágy-Kanizsai Malátagyár és Serfóződe Részvénytársaság t. c. részvényesei ezennel tisztelettel meghivatnak a f. évi december hó 17-én d.-e. i 0 örakor • nagykanlual Kercskeéelai a Iparbank helyliégébea larlandó Hetedik évi rendes közgyűlésre. R A FI KEND: i. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentései. 1. A zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása és a tiszta jövedelem hovaforditása, valamint as igazgatósig és felügyelő bizottság részére adandó folmentvény iránti határozathozatal. 3. Hivatalos közlöny kijelölése. 4. Az alapszabályok 20. §-a értelmében kilépett BtUlkt/im GyM, ttlm Gutmwn J/nos, Goldkmmaw Károly, Rotmberg Richárd igazgatósági tagok helyett három évre ujabbak megválasztása, vagy ezek újbóli megválasztása. " \' 5. Öt felQgyelö bizottsági tagnak egy évre való megválasztása. ■Ihalaaasáaa, mrlj a lg\|«bb alaliM hotel Isdlal NaBUl-«l*\|k«l heaaMlte aa •rrMarak éltei laadaltellfc. 1 üveg ára lfrt OO kr ; pos\'án bérmentve, a pénz előleges beküldése mellett 3Urt"70 kr., 2 üveg 8 frt 90 kr., 8 üveg 4 Irt M kr. Gyógyszertár a Nádorhoz Aton t. c. részvényesek, kik stivazaljogukat gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek réstvényeiket szelvényeikkel együtt as alapszabályok 13. g. értelmében legalább három nappal a közgyűlés elölt a nkanizsai Kereskedelmi s Iparbank pénztáránál térit vény mellett letenni, hol a felügyelő bizottság állal megvizsgált és helybenhagyott mérleg, valamint az igatgiióság és felügyelő bizottság jelentései nyolc nsppal a közgyűlés előtt a t, részvényesek rendelkesésére állanak. NAGY-KANIZSA, 1899. novembere i 29-én. AZ IGAZGATÓSÁG. Nyomatott FiscbeT Fülöp laptulajttonoiffiü Kw.&miíiim& 1899