* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
274.77 KB | |
2007-05-30 15:32:34 | |
Védett 7 | 709 | Vörös István: Aki nevetve született (2. rész) | Tanító 2004 április 4. szám 029-031 oldal A következő szöveg a cikkből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Gyermekszínpadra Aki nevetve született (2. rész) VÖRÖS ISTVÁN 22. jelenet Mutatványos: Vége mindennek, tönkretettek, kifosztottak, felkötöm magam az első fára. Bíró: Mi a panaszod? Mutatványos: A medvém, a medvém, az a szerencsétlen. Bíró: Megölték? Mutatványos: Hogy lehetne megölni, erős, mint a bivaly. Bíró: Ő ölt meg valakit? Mutatványos: Hová gondol, bíró úr. Szelíd, mint a galamb. Bíró: Hát akkor? Bántották? Mutatványos: Megvédi magát még egy oroszlánnal szemben is. Bíró: Akkor mi történt? Mutatványos: Ellopták. Bíró: Ki bírt vele? Mutatványos: Egy kislány. Bíró: A kis Vera? Mutatványos: Nem kis Vera az, hanem gonosz tolvaj, tönkre akar tenni. Bíró: Vera nem ilyen. Ne ülj föl minden szóbeszédnek. Mutatványos: Nem szóbeszéd. A saját szememmel láttam. A saját kezemmel se tudtam visszatartani a saját medvémet. Bíró: Vannak papírjaid arról a medvéről? Mutatványos: Hogy lennének? Az erdőben találtam. Bíró: És a mezőn elvesztetted. 23. jelenet Lány (a medve hátán lovagolva jön): Most a csillagok közé emelkedünk, repülj, Göncöl! Apa: Mit csinál már megint ez a lány? Anya: Fantáziái. Apa: Inkább főzni kéne tanítanod! Anya: Főz az, de olyan ételeket, amilyeneket mi nem is ismerünk. Apa: Szörnyűségesek, nehogy még egyszer megpróbáljátok belém diktálni. Anya: Mégis el kellett volna engednünk, amikor vinni akarták? Kórus: Repülünk, alattunk a hold, mint egy jóllakott teve háta, a Marson bambusznádat ringat a szél. Koalamackók lakmároznak benne. Apa: Miről karattyol? Anya: Arról a világról, ahová való. Apa: És ahová én nem engedtem el! Anya: Mégis téged zavar a legjobban, hogy itt maradt. Apa: Nem tudtam, hogy nem elég itt tartani. Anya: Mert nem a kényszer mozgatja a világot. Apa: A lovat is kényszerítem, hogy húzza az ekét. Lány: Ne legyetek olyan szomorúak, fölültök mögém, és már itt se vagyunk! 24. jelenet Fiú: Mindenki térdre, itt jön a király! Harcos: Ez nem is királyság. Fiú: Mit tudhatsz te erről, idegen? Harcos: Honnan tudod, hogy idegen vagyok? Fiú: Ez nem a vakok országa. Harcos: Néha pedig úgy érzem. Fiú: Eljöttem, hogy elvigyem a kis Verát. Harcos: Aztán hová akarod vinni? Fiú: Hová máshová? Táncolni! Mulatság lesz az este. Harcos: Te lennél, akiről annyit beszél? Koldus: Hol a lány? Harcos: A csillagok között lovagol. Fiú: Az engedélyem nélkül? Harcos: Nem is érdekel, mit mond rólad? Fiú: Ne akarj verekedni! Harcos: Sajnál, amiért azt hiszed, hogy beleszerethetsz. Fiú: Én sosem voltam még senkibe se szerelmes. Harcos: Azért is sajnál. 25. jelenet Cigányasszony: Megveszem ezt a medvét. Lány: Nem az enyém. Cigányasszony: De én igazából nem is a medvét akarom megvenni. Medve sértődöttem morog. Lány: A maga ura. Nem igaz? Cigányasszony: Tudod, mióta ismerlek téged? Ott voltam, amikor születtél. Medve morog. Lány: Nem, te nem voltál ott. Cigányasszony: Szolgáltalak, kényeztettelek, hirdettem a dicsőséged. Lány: Hiba volt. Cigányasszony: Segítened kell rajtam. Lány: Hiszen azt teszem. Cigányasszony: Engedd, hogy megtanítsalak jósolni. Lány: Engem nem a jövő érdekel. 26. jelenet Bíró: Panasz érkezett a lányotokra. Apa: Ki mer rá egy rossz szót is szólni? Anya: Mi történt? Bíró: Lopáson érték. Apa: Jöjjön ide, aki ezt állítja, mondja a szemembe. Anya: Kizárt dolog, hogy lopott volna, nincs szüksége semmire. Bíró: Egy medvéről van szó. Anya: Ja, ott van az istállóban. Apa: Hogy árulhattad el? Bíró: Csak nem cinkosok vagyunk a lopásban? Apa: Nem venne be semmilyen ügyébe, észre se vesz. |