| 1.25 MB | |
| 2010-11-12 12:30:30 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  257 | 424 | Zalai Hírlap 2010. november 10. 261. szám 7. oldal - Könyvajánló | A cikk szövege: A KEDVENC KÖNYVEIM M. Shelly: Frankenstein A világirodalom népszerű alkotásai a Pannon Lapok Társasága kiadásában Iskola nélkül Zalaegerszeg (mh) - Ezen a héten Mary Shelly (1797-1851) Frankenstein című regényét kínáljuk. Az angol írónőt apja, aki maga is író és filozófus volt, egy házvezetőnő segítségével nevelte fel, miután az édesanya gyermekágyi lázban meghalt. Mary soha nem járt iskolába, műveltségét apja könyvtárából és a házukba bejáratos értelmiségi elittől szerezte. E körben ismerkedett meg P. B. Shelley romantikus költővel, akivel egymásba szerettek. Beutazták Európát, Svájcban meglátogatták Byront is. Az ő házában vetette papírra Mary a történet magvát, ami aztán világhírűvé tette. Eredeti rémtörténet A torz, ám érző teremtmény bosszút esküszik Zalaegerszeg (mh) - A regény főhőse Victor Frankenstein tehetséges és becsvágyó orvosdiák, akinek leghőbb vágya, hogy örökre beírja nevét a tudomány történetébe. Hátborzongató ötlete támad: hullákból fércei össze eleven, érző lényt. Az eredmény irtóztató, maga is elszörnyed művén. Sorsára hagyja torz teremtményét, s a kitaszított, megalázott lény bosszút esküszik... Minden idők egyik legeredetibb rémtörténete a filmesek fantáziáját is izgatta. 1931-ben Boris Karloff főszereplésével készült el az a változat, amely megalkotta a lény máig érvényes karakterét. Később a Drakulát szintén játszó Lugosi Béla alakította, az utóbbi idők nagy sikere pedig az 1994-es feldolgozás, Robert de Niro, Helen Boham Carter és Kenneth Branagh főszereplésével. A 10. kötet, a Frankenstein mindössze 990 Ft-os áron megvásárolható november 16-ig a hírlapárusoknál. A sorozat egyes kötetei vagy akár a teljes sorozat megrendelhető a napilapban megjelentetett megrendelőszelvényen vagy weboldalunkon. Ajánló Nagykanizsa (mh)-E heti kötetünket Ábrahám Éva, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár munkatársa ajánlja. - Annak idején senki nem gondolta volna, hogy női kéz alkotta a Frankensteint, sokáig Mary férjének, a költő Shelleynek tulajdonították. Érdemes megemlíteni, hogy a filmeknek, képregényeknek, s egyéb más újraköltéseknek jóformán semmi közük nincs az eredeti regényhez, többnyire tipikus horrort kapunk vissza. A történet érzelmi vonulata, miszerint ez a torz teremtmény sem vágyik másra, mint az emberek szeretetére, arra, hogy elfogadják végre, egyedül az eredeti könyvben található meg sértetlenül. |
