| 3.16 MB | |
| 2022-04-25 14:43:45 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  370 | 824 | Kanizsa 2022. április 22. 8. szám 10. oldal | "A szülő felelőssége, hogy a gyerek megszeresse az olvasást" - interjú Varró Dániellel Különleges irodalomórán vehettek részt múlt héten a tótszerdahelyi, becsehelyi, zalaszentbalázsi és murakeresztúri diákok a kistelepülési könyvtári ellátás szervezésében. A tanár ezeken az órákon Varró Dániel volt, aki a nagykanizsai könyvtárban író-olvasó találkozón is részt vett, s ahol interjút adott a Kanizsa Újságnak. Az elismert költő szerint létfontosságú, hogy a gyerekekkel minél hamarabb megszerettessék az olvasást. - Jövőre lesz 20 éve, hogy megjelent az első gyermekkönyve, a Túl a moszathegyen. Mennyiben volt masabb megszólítani az akkori korosztályt? - Amikor az első gyerekkönyvemet írtam, akkor még huszonéves fiatalember voltam. Nem voltak gyerekek se a családban, sem a környezetemben. Igazából a saját szórakoztatásomra írtam, én voltam ilyen gyermeklelkű felnőtt. Azt, hogy mennyire szólította meg az akkori gyerekeket azt abból tudom, hogy nagyon népszerű lett és nagyon sokan szerették, de azt inkább véletlen szerencsének éreztem. Amikor jópár évvel később lettek gyerekeim, akkor elkézdtem nekik írni. Azóta jobban tudok célzottan alkotni, azt tudom, hogy a saját gyerekeimnek és az ő korosztályuknak milyen ízlésük van, mi az, ami érdekli őket, mi az, ami esetleg humoros nekik. Azt gondolom, hogy az újabb gyerekverseim már a gyerekközönség igényeinek is próbálnak megfelelni. Nem gondolom, hogy feltétlenül máshogy kellene írni a mai gyerekeknek. Apukaként azt tapasztalom, hogy nagyon sok olyan mesét és gyermekverset olvasunk, amit én is szerettem gyerekkoromban és nagyon szeretik ők is. Talán az indiános könyvek kivételek. - Mik lehetnek azok az eszközök, amikkel alkotóként meg lehet szólítani a legfiatalabb korosztályt? - Ez nem tudatos, vagy kiszámított dolog. Nyilván a saját gyerekeim inspirálnak, érdekel, hogy milyen személyiségek, mi érdekli őket. Ha gyerekverset írok, azt elsősorban nekik írom ők inspirálnak. Szeretem a humoros, játékos dolgokat és az életben is nehézen olvasok olyat, amiből hiányzik az önirónia. A humor korosztályonként változik, így igyekszem, hogy minden korosztályt megszólítsam vele. Azokat gondolom igazán jó gyerekkönyveknek, amit a felolvasó szülő is élvez. Ha a szülőnek tetszik, akkor általában a gyereknek is tetszik. - Mennyire ért egyet azzal, hogy a mai gyerekek olvasás helyett a technikával foglalkoznak és nehéz őket rávenni arra, hogy olvassanak? - Azt látom, hogy a 9-10 éves korosztályig zsigeri-leg szeretik a gyerekek a meséket. Nem hiszem, hogy a kisgyerekekre ne hatnának a mesék. Nálunk is van mindenféle kütyü, de bármit játszanak vagy csinálnak, ha leülök a mesekönyvvel, amit olvasunk, azonnal jönnek. Volt, hogy a nagyobb testvér olvasta fel a kisebbnek a mesét. Én azt látom, hogy a kisebb gyerekeknek fontos a mese és a vers. Nyilván inkább az a kérdés, hogy ez később is megmarad-e. Ez egy szülői felelősség is, hogy legyen mese, legyen vers, megismerjék a dolgokat. Nagyobb korban több mindennel kell versengeni a mai világban, egy kamasznak sok más érdekes dolog is van, de ha ez gyerekkorban meg van alapozva, akkor ez visszatérhet és megmaradhat. Ha a gyerekek látnak a szüleik kezében könyvet és azt látják, hogy mi azt megbecsüljük és nekünk érdekes, akkor őket is érde-kelni fogja, hogy az ott micsoda. - Sokszor mondják azt, hogy azok a gyerekek, akik olvasnak a pörgősebb, eseménydúsabb történeteket kedvelik. Ön szerint ez mennyiben állja meg a helyét? - Én azt vettem észre, hogy nagyon jó „antennájuk" van a gyerekeknek, nem kell félni attól, hogy valamit ne értenének meg. Nagyon sokféle stílusú, tempójú dolgot szeretnek. Például gyerekkoromban nagyon szerettem a Gyűrűk urát, és attól féltem, hogy a gyerekeimnek már unalmas, nagyon lassú és borzasztó hosszú lesz, mert kevés dolog történik benne egy Harry Potter-hez képest, de nagyon szerették és kérték, hogy olvassuk fel minden nap. De olvastunk olyanokat is, aminek nagyon abszurd humora van és azokat is nagyon szerették. |
