* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 27.77 MB | |
| 2013-07-25 10:55:06 | |
 | |||||||
Védett  1 | 941 | Göcseji helynevek | tanulmányok Zalamegye település történetéhez Írta: dr. Makoviczky Gyula Budapest, 1938. A "Történetírás" kiadása fénymásolat Megjelent: Történetírás 1938/3. 268-310. oldal A Magyar Művészet a legelterjedtebb és legnívósabb magyar képzőművészeti folyóirata Kiadó: Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Kiadása A kiadás helye: Budapest A kiadás éve: 1938 Sorozatcím: Történetírás A következő szöveg a fénymásolatból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: GÖCSEJI HELYNEVEK. TANULMÁNYOK ZALAMEGYE TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ IRTA: DR. MAKOVICZKY GYULA BUDAPEST, 1938. A „TÖRTÉNETÍRÁS" KIADÁSA. .KÁBAKÖZI NYOMDA ÉS LAPKIADÓ VÁLLALAT, SOPRON. A világháború után a történetírók külföldi példák nyomán nálunk is egy érdekes, eddig ismeretlen kutatási területen kezdtek munkálkodni. A népiség történetét, a paraszti nép településtörténetét tanulmányozták. Lassan-lassan észrevették, hogy nemzetünknek mennyi jellemvonása rögződött meg e földhöz gyökerezett elemben. A parasztság kialakulása és megtelepedése tulaj donképen a nemzet legnagyobb osztályának a gyökérverése. Megyei monográfiák, településtörténetek s apróbb tanulmányok mind települési témakörből veszik anyagukat. Azt hitték eleinte, hogy a népiségnek a történetét csak írott forrásból lehet előbogozni. Megfeledkeztek a magyar népnek Íratlan történeti forrásairól, amelyeket az irott forrásanyaggal egybevetve, jelentősebb eredményeket érhetünk el a településtörténet terén. Voltak már előttünk is sokan, akik ezt az Íratlan forrásanyagot kutatás közben felhasználták. — A nép nyelvének a dűlőnevekben fennmaradt hagyományi forráskincseire gondolok itt. — Kevesen voltak azonban azok, akik a dűlőnév-vizsgálódást rendszeresen beállították kutatásuk tengelyébe. A dűlőnevekben rejlő bizonyító anyagot mindeddig kimerítően csak csekély számú kutató használta fel. Látva az eddigi hiányokat, szükségesnek tartottuk jelen tanulmányunkban a dülőnévanyagot tenni a legfontosabb 1 FONTOSABB FORRÁSMUNKÁK ÉS RÖVIDÍTÉSEK: Anjoukori okmánytár. I—VII. Bpest, 1878—1920. = A. O. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bpest, 1897. III. k. Zalamegyei községek címszavai alatt 8—200 1. = Csánki. Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungáriáé eclesiasticus ac civilis. I—IX. vol. Budae, 1829—44. = Fej. Cod. D. Hazai oklevéltár; Bpest, 1879. = H. oki. Hazai Okmánytár; I—VIII. Győr, majd Bpest, 1865—1891. = H. O. Wenzell Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Bpest, I—XII. 1860—74. = W: A. U. 0. A Gr. Zichy család idősb ágának okmánytára; I—XI. Bpest, 1871—1915. = Zichy o. 3 vizsgálat anyagául. Hozzáfogtunk a földrajzi táj apróbb egységeinek, a helyneveknek összegyűjtéséhez. Vájjon a helynevek ismerete és eredetének kutatása mennyire viszi előbbre a helytörténeti kutatásainkat? Helynéven minden oly elnevezést értenek, amely helyet jelöl. Eszerint: helység, telep, település, major, puszta, hegység, folyó, dülő, tanya, ház, szer, szeg, szék, lak és föld. Kutatásunkban meglepő eredményre jutottunk. A dűlök többszáz éves helyneveket őriztek meg és elpusztult családneveket is, amelyek ma már csak a község nevében maradtak fenn. A dűlök oly községneveket is tartalmaznak, amelyek már régen elpusztultak. Ezekről az oklevelekből szerzünk tudomást. A telephelyeket az oklevelekben: possessio, sessio, praedium, terra, villa, curia, laka de és családnév, s végül domura formában lelhetjük meg. A németeknél a dűlőnév-kutatás inkább gazdasági célú volt. Ők a telep mai gazdasági formájának kialakulására következtettek a Flur, a dűlők egyes földdarabjainak, elhelyezésének és birtoklásának történetéből. Mi kihagyjuk célkitűzéseink közül, minket a falu településtörténete, a magyar telepek helytörténete s bennünket m |
