Muraköz 1894 013-017sz április.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	37.62 MB
Keltezés:	2014-07-18 11:13:57

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1472
Megtekintések száma:	3759
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (330.24 KB) Muraköz 1894 13-17. szám április Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XI. évfolyam. SmkentfiTtl irUkeinl lahit min-Imntp U a IS óra kOsött — A lap »Mlleml rAraér« Ton«tko»4 •ind«n ktalamin/ Hargitai JélHf iHikuitü ■•vir« kfcldwdt. \' Kiadóhivatal i yjackt! Fülöp kODyrkeieakodiM. Id« kttld«ndSk aa •icflulfct dijak qrlltUrak éa blrdaUuk. lirdflftfk julánjosan számittatnak. rttfw fsűktomyn, Í&94 Április 1-An J 3. Rzilm ■sma MAGYAR ü ÜORYXT KYELYEN MEGJELKNÖ TÁRSADALMI, ISMEREnERJESZl\'O 4 SZÉPIRODALMI HETILAP.\' _WoRlolcuik hoíonkint i^ynxcr: VawArimp. A .Murnküzi tiszti Önsegélyző szöVoíkefcet«, h »Csáktornyái takarékpénztár«, u .MurukOzi , takarékpénztár« sut. hivatalos kö/jönyn. BMutM árak: Egés* évre . . . . 4 frt Fél évre . . . . 2 tri Negyed étre ... 1 frt Egyes Mám 10 kr.. w • Hlrd«U«k «4 alfoftdtotoak t ) Bnd»p»at«n: Golübargar A. V. U ■ Kckatcln B. hlrd! Írod. Bicstnf . Schilek\'U., DokaaM., Opp.Uk A," D»uU Q. L. 4a tárainál i« Horndl. RrOnbea: Storn M. - > " f NyilHér ptil>rm 10 kr. ..u , t KOSSUTH TEMETESE NAPJAN. í l < • ■ ^ - « Ma teszik a haza méltóságteljes én osztatlan részvétele mellett a magyar nemzet nagy fiának tholUelemét örök nyugalomra. • , A végtiszteletadás pompája s a nemzet gyásza mélló Kossuth nagy nevéhez s nagy érdemeihez-A magyar nemzet nem volt nem is lehet háladallan ahhoz, a k nek oly sokat, nagyon sokat köszönhet 1 A magyar nemzet mindig hálás volt nagyjai irátit. ^ S a midőn Kossulh temetése »napján külsőleg is megnyilatkozik az egész\'nemzet szive, e megnyilatkozásba semmi más ne vegyüljön, de nem is vegyülhet, mint a mély gyász és igazi háta/érzete. Csáktornya városa s vele együtt Muraköz, mint a nemzet összeségével érző, nem tiszta magyar ajkú, de , hazafias vidék közönsége is> teljesítette kötelességét a nemzet gyászában. Nem zavarta e kötelesség teljesítését egy hangja sem azoknak az alapnélküli kifakadásoknak és zavargásoknak, a melyek — lájddlom — hazánk több helyén Majdnem diszharmóniát idézlek e\'öa kegyelet nyilatkozásában. ~ Ismét és újra hazafias örümin\'cl hangoztatjuk, hogy városunk és vidékük magyar, horvát és német ajkú közönsége egygyé olvadt a gyászban, s a kegyelel ^"Vjazafiság oltárára tiszta szívvel, konko\'ytól ment érzéssel\' áldozott. • - * • f Zárjuk nagy^haloltunk emlékét sziveinkbe, nevét Kegyelettel említsük unokáink előtti Adjuk • át, nagy hazánkfiát a történelemnek s nevét a halhalatlanságnak I Porhüvelyei pedig nyugodjanak békével 1 \' p S ezzel hazafias kötelességünket végezvén, gyászlobogónkat váltsa fel s\'.ivünkban jövendőbeli hazafias munkálkodásunknál az a fehér zászló, melyről nemzetünk" élő dicsősége : Jókay, Kossuth-halálakor oly szépen emlék szik meg következő szavaiban: »Valamennyi gyász\',ofcogön elöl, mslyat a na§7 halait ravatala előtt f:g túrni a gyászol&ls tibora ^ cg7 fehér zisz\'ćt lobogtasson: - az ocg^sztelőd&s fehér záazlaut, — az alkotmány oszlopai iránti hádolat szeplőtlen :chá>: zátzléját. - Zn k:c sign: vir.ee: < Muraköz mindig lángoló szeretettel csüngött hazája sórsán, Muraköz mindig a magyar haza érdekében munkálkodott, s Muraköz meg fogja érteni s követni is fogja koszorús irónk szavait ! i „Muraklf tárnája Isten mindenütt. (Hugó Viktor.) A tenger parton állok. o»illgcs c«ündes éjen, Nlrci fjlliö az égen a a tenger alszik mélyen ... E\'lfttok messze, messze, hol az örök-fény árad Kjiysierre ime erdfl, hegy vülgy. mindent fölórez, Tengertől, osillsgoktól, lial\'om vuhmit kérdez, Mire halk zsongás támad. S az égö oáillagoknak megszámithatlan ezre, Suttogva majd zajongva felel a méla neszre, Fénykoronás fejükkel leborulva, meghitten — S bz imént nyugvó tenger — hullámait emelvén — Kikezd csattogni lágyan, rimekbe csengő nyelvéD : Igen ö az f az — Isten. Fordította: R&cz Mihály. Az ibolyáról. ^ Valami csodálatos varázst gyakorol a sze-rényen meghúzódó kis ibolya, midőn az fide tavaszi pástion először megjebn. örülünk ugyan ai üvegházi ibolyának is, roelylyel a mai mükertésxet tél közepén ia meg- lep, mialatt n fagy jégvirágokat ri\'jzol ablakainkra ; de meHierfégeHen nevelt virágnál hiányzik az (első ibolya) varázsa és poézise, mely a tavasz megérkezésének liirnrike. A növény megvál\'oztatja egy-egy idék jellegét. De bizonyos, hogy a környezet és elrendezés is jelentékenyen omeli a növényvi\'ág esz-iheiikai hatáaát. Ugv viszonylik ahhoz, mint a foglalvány a drága kőhöz. Hol órvénye«!l!heine szebben pl. a busavirág sötét kék nine, mint a megérett kalászok hu lámái között, vagy a csipkerózsa, mely zöld indáival beszövi a kopár szirteket, életet és kellemet kölosönöz azoknak s a rideg, köves ta\'ajnak köszönheti szépség* magasabb jelentőségét. A megifjult iöld újjászületésének jelvényéül tekintették az ibolyát már a görög poéták is, de ennek tel) s ellentétoül egyu\'tal a halál jelképének is sötét színéért ós szomorúan földre h»j\'ó alakjáért. Fogadjuk el napjainkig is fennmndt b válságosabb jelentőségét, mely a vidárh görögöknél kokkal elterjedtebb\' lehetett, mert az athéneiek legkedvenozebb virága az ibolya volt. s ők azt oly nagy mennyiségben tenyésztették a kertjeikben, hogy ez által az istenek város: (ibo\'ya illata), (itio yátől koszorúzott) azép mellóknuvet nyert. (Már ilomer emliti aa ibolyát Kalypso m igeiének paradicsomi leírásában : (A zö\'d rét ibolyával ós zellerrel volt tele.) Dedjoszoa 6) Az ákiopolis hegyén még ma is dúsan terem az ibolya vadon — mellékesen megjegyezve. dó eu sokkal pompásabban illatozik, mint rft\'unk — 8 mig a Hzellő éjjelenként ax örök szép már* ványroinok és e/Ust.eveid olajfák koronái felutt halhatatlan multíól regél ;-?»* ibolyák mosolyogva és o<evegve tekintenek n csillagokhoz fel. A szép görögnök praktikus utód,i a< (ibolya szemű) istennőnek. Athénének szentelt löldun az ibolya virágait egy sajátságos illatú csemege készítésébe* használják íel. / A középkor elején is a tAvas. hírnökének lukinteiték az ibolyát. A ki ilt\'c környékén az el»ö ibolyát megpillantotta, azonnal jelentést tolt róla a berezegnek, ki egész udvarától és a lakosság tarka tömegétől kísérve, aira a helyro lovagolt, hol aztán a legszebb szűznek kelleti ax első ibolyát leszakítani. K kedvelt virággal még (gy sajátságos rege is öspze van kötve. Egy lovag hajdau —- be-sréli-a rege — a ios* szellemet kigunyol\'a g^rbe lába miatt, miért ez őt aztán egész - várával és minden benne\'evövel egy mély sziklahasadékba hülyeszletto. L)e a várnak szelíd és angyal tiszta kisasszonya felett nem volt hatalma a sátánnak; ez megmenekült, de siegénynek egyedül ellu-gyottan kellett élnie. De ekkor egy jó szellem megkÖnyrtrtVt a magánosan búslakodó leányon s kedyes JbolyáV* változtatta, azonban s»á* évben e\'«k etysef volt szabod neki nyílnia • midőn fl ssVRdlk év leteltével egy ilju lovag Ót, mliitniž év .első ibolyáját\' föltalálta és megcsókolta : meg\'ört n Kossuth teteme Csáktornyán. A magyar nemzet történetében örökké emlékezetes lesz 1894. márczius S0-iJ<a. E napon hoiták haza a nemzet nagy fiának, Kossuth Lajosnak holltetemét. S a magyarok történelmében a Zrínyiek Osi fészkének ismét egy fényes lap j u toll: Muraközben érkezttt a nagy bujdosó holttestét szállító vonat az imádott haza földére s Csáktornyán Tette át a drága hamvakat a nemzet. » Már napok óla lázas tevékenységet fejtett ki a város elöljárósága s a rendező-bizottság. A sürgönyözés, az intézkedés szakadatlanul folyt. A városban csak a legszegényebb emberek nem tűzték ki háza* ikra a gyászlobogót. Az egyesületek, társulatok gyűlése permánens rolt. Plakátok adlák tudlára a közönségnek az intézkedéseket. A város képviselőtestülete a kővetkező felhívási (ette közzé: »A haza gyászba borult — elvesztette legnagyobb fiát, meghalt Kossuth Lajos, a magyar nép apja, — ara gyar szabadság megteremtője. Holttéstét 1894. évi márczius hó 80-án pénteken reggel 6 óra kor veszi át Budapest fő- és szók város küldöttsége — a Csáktornyái állomáson. Polgártársak I jelenjünk meg mindnyájan gyászt öltve, — rójuk le hazánk legnagyobb fia iránt kegyeletünk adóját. Áldás legyen porain\' Örökké éljen emlékei — Csáktornya város képviselő-testülete.« Már csütörtökön gyülekezni kezdettek a küldöttségek. Minden vonat hozott vendégeket. A távolabb eső községek lakossága előző nap, a közel fekvők kora reggel megérkeztek. Meghaló volt együtt látni az értelmiség közölt a göcsei magyar, a muraközi horvát s a Murántuli vend néa tarkaságát, a kik Kossulh apjuk visszahozatalának gyászünnepélyét látni óhajtották. Csütörtökön reggel megérkezett a buda pesti egyesült asztaltársaságok küldöttsége diszmagyarban, délután megérkezett Budapest fő- és székváros és Zala,mngye küldöttsége, hírlapírók 8 a távolabb eső muraközi községek közönsége. Az esteli ukki, valamint a kanizsai vegyesvonattal, nemkülönben magán fogatokon számos vendég érkezett. Perlak? Boltornya slb. vidékünkbeli községek gyászlobogók alatt kocsin pénle\' en hajnalban érkezte^. Csütörtökön este a Turinból jölt két különvonat JS0-180, orsz. képviselőkből, egyetemi ifjakból slb. álló utauai megállapodtak Csáktornyán, hogy másnap részt vegyenek az átvétel ünnepélyénél. A vendé gek elözönlötték a vendéglőket- A »Hattyú« vendéglő ebédlőjében a tetőfokra hágott a hazafias hangulat. Az egyetemi ifjúság vezetője Bottlik József joghallgató, majd Pó\'ya László átérzett felköszöntőkben fejezték ki hálájukat Csáktornya közönségének a gyász ünnepély alkalmával való hazafias maga tartásáért ős a vendégszeretetért. Éltették a Csáktornyái tamitókat, kik hazafias működésük által oly nagy érdemeket szereztek. Barabás Béla és Vöröss orsz. képviselők s mások lendülelteljes, hazafias íelköszöntő-ket mondottak A »Hattyú« vendéglő ebéd lőjében a közönség Kossuth tetemeinek ál-vétele előestéjén olyan hazafias ünnepélynek volt szemtanuja, a milyent ritkán van alkalma látnia. A vasúti állomás pompás díszítése, melyet Csáktornya saját költségén eszközöli mindenkinek megnyerte tetszését. A nagy kiterjedésű állomás falai részben zöld galyakkal, részben fekete posztóval voltak bevonva. A fedélzeten számos gyászlobogó lengett. Az indóház emeletének közepén Kosaulh arcsképe látszott s óriási, nemzeti szi nü, gyásszal bevont zászlói lobogtatott a szellő. Pénteken kora reggel fél négy órakor megszólaltak a mozsarak, ébredőre szólli; lottók városunk lakosságát. Négy órakor gyülekezni kezdett a városházánál a nép és polgári iskola tanuló-serege, a helybeli és vidéki kUldöttaégek, (estületek s közön ség. A csáktornyai és boltornyai tűzoltók. 3 a képezde ifjúságából az önként vállalkozók rendfentartói karazallagjaíkkal a tüz* ol\'ói laktanyában gyülekeztek. Pont öt órakor megindult az impozáns menet minden részről a vasúti állomáshoz. Ili felállíttattak a küldöttségek. Két kordon húzatott. A kordonok -között foglallak; helyei a küldöttségek, a tanuló ifjúság legeiül a/, orsz képvise\'ők, a turini vendégek, híva-talos személyek 3 rendezők, a kordonok hála mögött a kü\'dötlség küzd nem tartozó közönség, nép. » Reggel 6 órakor megszólaltak a slayer magyar határszélen DrÁva-Mogyoródnál felállított mozsarak, jelezvén, hogy a vonat a szent haza határaihoz ért. Itt a nyill pályán megállott a vonat. Márkus Budapest alpolgármeHtere jelezle a gyászoló család hoz intézett beszédében, hoKy a nagy halottat vivő vonat haza é\'t. Mire a nagy vará«, előtűnt újra aa e\'süly\'edt tér, a lovagokkal éa coatlóBokkal, s as igy megáldott szép kisaHKiony kezével k(iszőnie meg a asép lovagnak a vnréxfl megtörését. Ax ibolya Európában mindenült honos éa mér a legrégibb idő óla lenyéaxiik is. A legaxebh mythona a virágok közölt kélaégkivQl as ibolyának van. A görög hitregében mér nterepelt. Atlaai-riflk egyik leánya Appo\'dtól üldöztetve ibolyává változott. Aláa hilrege Bzerint a Jupiter elöl menekülő Yd nyomában ibolya fakadott. H e r d e r igen szép r< gét mond róU. A viiág teremtésekor a kopár sziklákat csupán iü boritolta, akkor as Alásatosság elültette ss ibolyái 8 az soMf. mint neki szenteli virág volt ismeretes. Frenoziaországban kiváll a trónba-dorok idejében szerepelt az ibolya. Az 1324-iki Toulenos-i hét Troubador versenyen egy arany-ibolya volt a nagy julalom. I. és Ul-ik Napoleon életének aa ibolya jelentékeny hatást gyakorolt Borsuk változására. Mindkettőnek neje ssenvedélyes virágkedvelő volt. 1. Napoleon nejének Beauharnais Jozeflnenak ibolyával kedveskedett. Neje örömmel fogadta és szagolván ijedten mondotta : — Eseknek az ibolyáknak halotti Bza guk van. Nem eokára meg is halt. lil. Napoleon ugy szeretelt feleségébe, M o n t i j ó Augeniábn, hogy ibolyákkal telókesilve látta meg először. Valamint a dalköltészetben az ibolya min. den virág közt elvítázhatatlanul az első helyei loglalja el a rózsa melleit, ép ugy illata is az atheneiek óta napjainkig legkedveltebb a rózsa mellett. Józan gondolkozású és találmányokban gazdag korunk jól érti, mikénl kell az illékony virágillatot számtalan\' szűz- és illatüvegCMébe lekötni. Vannak gyárak, a hol óvenként 10,000 kilo ibolyavirág használtatik föl illatszer készítésére. „, De nem csak az ember kedveli illatát, hanem maga természet is gyönyörködni látszod müvében, midőn az ibolyába belelehelte az elbü-vö\'ö illatot, mert sokszorosítani igyekezett azt egy kardliliomféle — iris florentina — gyökerébe is bele oltotta, mely mint ibolyagyökór árultatik) honnan iris, vpgy ibolyapor név alatt as előkelő hölgyvilág illatszeres dobozaiba vándorol. Ibolya illatot terjeszt még egy penészféle fc, , az úgynevezett ibolyamohi, biasus jolintu-«. Ez a nedves helyeken fekvő, köveken található a az ezen köveket a nép egyszerűen ibolyaköveknek nevezi, feltűnő álható ibolyaillaluk miatt. Ince Jenő halott í!a Kóssulh Ferencz letérdelt s a halárkőnél letllzölt nemzeti zászlót, melyet Ungár Adolf körjegyző vezetése alatt álló muraközi földmivelők sokasága vett körül, apja szellemének nevében megcsókolta. Meghaló jelenet, minőt csak a nagy magyar szelleme idézhet elő I Újra mozsárlövések hallatszanak a határról s 15 perez múlva megérkezik a vonat a szózat megható hangjai közölt Csáktornyára. Kossuth fiai, nővére leszálla-nak a vonatról, orsz képviselők, magyar, olasz, amerikai hírlapírók, Basso, a nagy magyar orvosa, Georgio hü inasa sat. mindössze 55 ember alakja tűnik az impozáns, 4 5 ezerre menő gyászoló közönség elé. Szilvágyi Gyula légrádi ev. lelkész meghaló imái mondott, Cserfán Károly alispán a megye nevében Üdvözli a nagy magyar holltelemét, Polónyi Géza orsz. képviselő a fő- és székváros nevében veszi át Kossuth drága holttestét. Kossuth Fe-r«.ncz, mélyen megindulva, remegő hangon) válaszol. — S szem nem marad szárazot); sziv nem marad érintetlen a szavak elhangzása után. A holttest beérkezésétől kezdve a városban szóllanak a harangok. A gyászünnepély ulán a mélyen meghatott család a könnyező közönség közé vegyül; a gyászba borult hölgyek Rutlkayné kezét csókolják 8 elkezdődik a , koszorúk átadása. Küldöttségileg jelenlek meg koszorúkkal : Zalavárraegye közönsége, Csáktornya közönsége, Csáktornyai hölgyek 2 koszorú-, val, (Kossuthnak és nőjének s leányának) Csáktornyai izr nőegylet, Csáktornyai fiatalság, Csáktornyai keresk. fialalság ön" kép őköre, Csáktornyai izr- hitközség-Csáktornyái keresk. kaszinó, Csáktornya\' csizmadia ipartársulat, Perlak közönsége* A. Domború olv- kör, Légrád közönsége, A.-Lendva éa vidéke közönsége, Lenti közönsége, Sümeg közönsége. MuraSzorabiti kaszinó, Budapest küldöttsége, Zágrábi küldöttség. Kotor, Hodosán, Letenye községek képvise\'öi. — Számosan jöttek át Horvátországból. Zágráb, Varazsd, JLudbreg, Novi Ma-rofsat. községekből mintegy200-an vetlek részt a magyarok fájdalmában. A gyászlobogókkal feldíszített vonat gőzmozdonya háromszor ád jelet 8 a vonat a haza haláráról tovább viszi a nagy halott hamvait be az ország szivébe. S a hátramaradottak kalaplevéve éneklik milliók imáját: az Isten áld meg a magyart 1 Csáktornyán lul nem volt őrház, amelyen temérdek ember ne csoportosult volna Mura-K rály s Kotlor állomásokon fekete zászlókkal várla a nép a hallotthozó vonatot. Hálásan mond köszönetet az Egek urának Csáktornya városa s Muraköz vidéke, hogy eme történelmi j lenlőségü esemény színhelyéül vidékünket választotta, 8 a raag)ar nemzet hálás elismerést érez Csáktornya városa és Muraköz közönsége irányában, mely Kossuth hamvai átvételének ünnepélye alkalmával is ujabb jeléi adta hazafias érzületének. Örömmel fejezzük be tudósításunkat azzal, hogy a város éa a rendezők fáradalmai teljes sikert arattak, mert semminemű baj - daczára a nagy néptömegnek, nem fordult elő, a minek lő\'eg maga a közönség az oka, mely maga is közreműködött a rendfentarlók munkájának megkönnyítésében. z^ír\' ■ ■ ....... —. ....... —-■ 1 Különfélék. . Kérelem. Kórjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek a második negyed alkalmával előfizetéseiket megújítani s a hátralékokat beküldeni \\ — ftzomély! hírek. Dr. Wlassita Gyula orsz. képviselőnk Kossuth hamvainak átvétele alkalmával Abbasiábó! hozzánk sieted, hogy részt vehessen vároaunk ünnepélyén. ura«, képviselőnk Csáktornyáról még aa nap Budapestre utazol\'. — A Csáktornya vasu\'i álloménál végbement Kossuth gyAsíUnnepóly alkalmával a déli vasút igazgatója ürám luVag in jelen volt, hogy P* állomásnál a forgalmi Ügyekben szemé lyesen intézkedjék. — tyáklornya lestréti Városunk a kövelkező szövegű részvétnyilatkozalot küldötte Turinba : „Csáktornya város mai napon tartott közgyűlése mély, hazafias, >&»zvétét iejezi kš a magyar haza legnagyobb fia: Kossuth Lajosnak elhunyta fö Itítt.* — A koporsóján elhelyezett koszorújára pedig a következő oorokat irta: „A haza határán gyászol ?a borul le előtted Csáktornya város közöl gége." — ^tghitds. Vasárnapon április hó 1 én Kossuth La;os tiszteletére a helybeli jZr. imaházban gyász-iBíeni tisztelet fog tartatni, mire az igen lisztéit közönség vallás kü\'ömbség nélkQl tisztelettel meghi-válik* A csáktornyai izr. hitközség elől-járósága. — $xép és haia/las jolelenség számba vehető Csáktornyán, hogy muraközi hor vát ajkú fö\'draivelő polgártársaink nagy érdeklődéssel, egé"Z csoportosu\'ást képezve Ht\'mlélték Fipcbel F. könyvkereskedő kirakatait az Ünnepek ah.lt, melyekben Kossuthnak s hozzátartozóinak arczképei voltak kitéve. — &giádió\\ értesitenek bennünket hogy a mint Kossulh ha\'áláról é\'tesitést vettek, az olvasóegyletre és az ev. templomra kitűzték a gyAszlobogót s az ev templomban meghúzták a harangokat. A város képviselőtestülete « az olva«ó egylet gyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy a teme\'és napján tartandó isteni tisztelő ten gyászlobogók alatt testületileg jelennek meg ax ev. templomban- t — Alfó-Domboruról irják, hogy az olvasókör a r.emzeti gyászban osztozni óhajtván, a következő határozatokat hozta : Kossuth arcz-képót hBláloaása napján gyászfátyollal behorilotta, a helyiségre gyáazlobogót tűzetett ki. Részvétét táviratilag fejezte ki Kossuth fiainak. Diszes koszorút rendelt, mire a kör tagjaitól hamarosan 60 frtgyUil be. A hatalmas koszorú gyászszalngján : Az ahó-domborui olvasókör — Kps«uth Lajosnak felirat volt. A koszorút depuláció, melynek tagjai : Ilín-chler Ödön, Utasi József, Piohler Imre, Kohn Károly, tiadó Ltjos, Miezer Rafael, Vámosi Tivadar éa dr. Szabó Zzigmond vitte Csáktornyára, hol Utaai József volt 48 as honvéd néhány kegyeletes szó kíséretében a nagy elhunyt koporsójára helyezte. Az e\'hunyt müvei az olvasókör részére beszereltetnek. Ugyanezen közgyűlés dr. Wekerle Sándor miniz\'erelnököt disztsgul választotta ós erről a következő táviratban órtesité: Ndgyraóltóságu Wekerle SAndor urnák, Mapyar-urxzág miniszterelnökének Budapesten. Az alsó domborui olvasókor mai közgyűlésén Nagymóltóságodat, hazánk iránt szerzett annyi érdemei elismeréséül dísztagjává választolta. Fogadja kérem szivesen egy ha\'árazéli községnek részben horváj ajkú tagokból álló olvasóköre nevében mindazon jókért, melylyel édes hazánkat boldogította. Az olvasókör megbízásából: Czimermán Ferenc?, elnök- Dr. 8zabó Zsigmond, h. jegyző. — Qytrmikkait alakított Czompó Andor ró n. kath, kántor. A gyermekkar a 11 órai magy. r miséken szokott énekelni sző pen a meghatóan A hivők figyelmét fel kivjuk e re, az ájtatosságot nagyon előmozdító dologra, mert Az árlatlan gyermekek éneke va\'óban meghaló A húsvéti ünnepek alatt is néhány, ügyesen betani tott é8 előadott éneket ha\'lottuuk, melye kért a kántor urat s a karban résztvevő gyermekeket a közönség elismerése méltán megilleti. — gaWoios, Tóth Kálmán hodosáni áll elemi nép skolai igazgató tanítónak másfél éves Lá»zló fia f év máiczius hó 22-én meghalt. Enyhítse a szülők fájdalmát számosak őszinte ré zvéte. — Qrszágos vásár Gtdktowyán Az ©\'-mult virágvasárnapi vásárunk egyike szokott lenni legélénkebb országos vásárainknak Most esős északi széllel kellemetlen nyir kos, havazásra hajló Ilidig idő volt, mely ha nem is rontotta meg, észrevehető visszahatással yolt annak élénkségére, Tekintve tehát ezen körülményt, elmondhat juk, hogy a vásár várakozáson felül jól sikerült, mire okvetlenül befolyással volt az idei husvétünnep. Igen élénk volt a ruhanemüek, vászon és rőfös áruk üzlete; kereskedők és iparosok kielégítő vásárt csináltak ügyemennyiség, mi ,t ár tekinte tében. A muraközi parasztasszonyok á\'tal házilag előállított vászon ia keresett eiikk volt Ugy a lóvásár, mini a szarvasmarhavásár jóval felül állott a közepesen ugy a felhajtás, mint az eladásban. A helybeli tanítóképző kertészeléből árubn bocsálott gyümölcsfa csemetéket rendes jó árakon hamarosan megvásárolták. Aprójó\'zág tul* magas árakon kelt el — $azat hírek Zalamegye köz* egés ségügye február hónapban különösen a gyermekek között a gyakori difleritisz, roncsoló toroklob, vörheny és hnsi hagy-máz miatt kedveiőtlen volt. — N -K a n i-z s á n a városi képviselőleslület megvá lasztolta adóliaztnek ifj. Aes Józsefet, kül tanácsomak Thomka Emkét, Írnokoknak Handy gyulát és Anhofer Gyulát. — G u t m a n n Vilmosnó édes atyja, néhai megyeri Krausz May:r emlékére 1000 trt alapítványt tett a nagy kanizsai izr. hit községnél. — Keszthelyen a lava-azi madár-átvonulások tanulmá-iyozásai czé\'jából a kis Balaton területére dr. Lo-vassi Sándor, gazd. int, tanár küldetett ki. — Dr, M a n d 1 Pál, orsz. képviselő 200 frtot adományozott az alsó-lendva választókerület azon tanítói részére, kik a magyar nyelv tanítása körül érdemeket szrreznek. — Csigaházi Gábor, szepetneki uradalomi kasznár 16 éves leánya, Anna, öngyilkos lett. óriási konternácaió. Kint az előszobában az udvari czipész ci »zog : Lábazij. A filharmóniai egylet ambicziózus tag gyüjlője elszontyolodva szól feléje: — Nincs szükségem most. Majd máskor hivatni fogom. Lábszij poséba veti tenger lábait. — Nem is abba a sorba jöttem én most Másért. Hallottam, hogy Nagyiád gyűjti a füharmónikasokat. — És ? . . . — Szeretnők beállani, — Tud maga ahhoz? — Már hogy ne, megkövetem, minek után fü\'em is meg hartaónikám is van, csak én is lehelek tán fűlharmónikÓM. Telszik tudni a „Három retek\'-nél is én harmónikázom, ha kifogy a munka. Lássa lábszij, magát még se liaBz nálhatjuk, noha van harmómkája, de tal« ságosan nagy a füle. Hanem inkább be-P\'otezsálom egyleti suszternek. — Azt is megköszönöm A keiét Csókolom I Flrtí Icwsa. r . r-.r-r rrrr — — m ^ íix r - CSARNOK. A raQvósz-vilógból. Ennek a történetnek elejét rózsaszínű tintával kellene irnom. Egy harmatos ró zsabimbó szerepel benne ; az olvasóra bízom, találja ki, hogy ki Magam pedig imigyen vezetem nyomra. Frissen szűrt lejfehérség az arezon, a mit lágyan önt el ez üdeség halvány pir,a, észbo -tó bu zavirág szemek szőke selymek burka között, a minek fesléaekor egy mennyország mozgSsittalik, apró cseresznyesaáj \' melynek rábeszélő nagy hatalmával menten meg kell ismerkedned, ha abba a gyanúba e-tél, h"gy — muzsikális vagy. Csak nyomon vagyunk tán ? Hogy azok közül egy, a ki tagokat gyűjt a philharmoniku-soknak. A k\'csike a lehető legnagyobb ambi-czióval dolgozik, képzelhetni, mennyire megörvend, mikor a szobaleány azzal törtet be, hogy idekünn egy ember a muzsikálás dolgában jelentkezett. A kis bimbó egészen felfortyan, mint a pezsgő, ha biciereg szőke hunozutkája is megmosolyog bele, mint szomorú fűzfa hajló ága szellő táfl-czoláskor. — Te eszeveszett 1 az nem emberi Az egy nagy hivatás. Vezesd be. 6 maga ped g gyermekes örömmel íot sarkig kitárni a szalon ajtaját- A kéménybe szorult kéményseprő, M u k i a kéményseprő szeret\'e J u« o z i t a Pzob »leányt s a takaros fehér cseléd sem idegenkedett a fekete legénytől. Hej sok kormot le is csókolt a nyalka íüstfaragóról t Dd szerelmük nem maradt titokban. Zsuzsa a szakácsné ez a pár nélküli búbos galamb, görbe ezemmel nézte a két szerelmest és feltámadt lekében az irigység. — Megállj fekete varjú; lesz még neked meleged I Tegnapelőtt este, kapuzárás után be-o.ont az <pedő Muki az ő ideáljához a egy alkalmas pillanatban a konyhába surrant; de észrevette azt az irigy Zsi-zsánna; észrevette azt is, hogy a füstön hizott Rómeó a kéménybe bujt. Nosza nem kellett egyéb • gonoszlelkü szakácsnénak, elővette a csutakot és a\'á-gyujtott a kéményseprőnek. Szegény Muki egy darabig köhögött, trüszkölt: de végre is fuladozni kezdett. Lenn füst. fen fűst, a kuüna ajtó pedig fsukva . . . Kétségbeejtő helyzetében ordítani kezdett. mint egy pávián. Juczi nem mert szólani, csak az ujjait tördelte : Zsuzsánna pedig ugy tett, mint ha most szabadult volna ki a siketnémák intézetéből. Végre a nagy zajra felébredt a háziúr én egy görbe vassal felfegyverkezte kiszaladt a konyhába. — Mi žaj riad? — Dram irgalmazz l Ki az 1 — ÍÜn vagyok Muki a kéményseprő. Ene a felvilágosításra kinyillott a kulina ajtaja éa mint «gy füstölt sonka kibukott rajta elalélva, megszédülve az ördögök unokatestvére, a fekete Muki. Midőn a háziúr megértette a gonoszságot, a szive meglágyult és rögtön elcsapta a kegyetlen szakácmét, ki iűsttel akarta kikergetni két epedő szivből a szerelmet I \' FELELŐS SZERKESZTŐ MARGITAIJÓZSEF XI. tečaj ViTCakovcu, 1894. 1-ga apriliía. Broj. 13. 8 a radnik"« moil ja »raki dan govoriti M»a lt I lt Turo«. — Sva potiljka tlCaé« M aadriaja »o-visak, u »j M pollljajn na i a Hargitai iatofa nrednlka »a Ćakorao. XxdaUIJ i tro i CajiUra Flaohal Filipova kan M pradpt. \'a 1 obanana potiljci. I\'redplatua ceu« \|et Na celo leto ... 4 (rt Na pol leta ... 2 írt Na četvert leta . , 1 írt fojadlul broji kottája 10 kr. Obiaana M pol«« pdfodb« 1 fiű raiunaja. tan horvaUkor i \| mađarskom Jeslku ixlae«l đruitvcnl znanfttvenl I \|»ovuél)lvl !U< aa p"k. ^ J«đ.®rOacxat i to: vu evalnedeljvi ___ _______L JI—^Maia—ni iiim i\' , jammmmm^mmmmmammmmmmmmmmm^mmmmmmmmmmmmmmtmmmrnmmmmmmmgm^^mm^\'\'\'!\'\'\'\'\'\'\'\'\'\'\'\'^—■^mmmmmmmmmmmmmmatKmmmmmmammmm^m^^mmmK*Tmmmmmmmmmm»^mmam^mimmmmmmmm^mm^ammi 1MQMMl\|a Službeni glasnik: Međimurskoga \|K>dpomagojućega Činovničkoga druživa\'C„Čakovečke flpnrkasse". „Međimurske apnrk;uwe". i t. d ^ Od velikoga nam pokojnika, blage uspomene Kossuth Lajoéa, koj je 20. marciuáa 1894. ljeta vu Turinu vumrl, priobćujemo dragim čitateljem Medj murja sljedeće : Kossuth LajoS bil je rodjen ljeta 1802. rzeptembra 19. vu Monoku, sem-plinske varmeg ije. Njego>a familija ishadja iz turooke varmegjije, gde su njegvi pra-dedi već vu XIV. stoletju pod imenom „kossulhfalvi i udvardi Kosautbi glasoviti plemenilaši bili. Jeden praded dobil je plemićku listinu već od kralja Béla IV-ga Poklamkam se je familija povnožala, ra riila »e je skorom v?a vu gornju Mag-jarsku, kak takaj i Poljsku. LajoSov oteo, udvardi Kossuth Lásiló sa svojom tovaru šicom: Tyrling Weber Karolinom nastanil se vu Monoko, gde je bil fi\'kaliu> grofovske tamilije Andrássy. Pokehdob je Kos«uth László bil pro teslanske v re, a vu rodnom méstu néga bilo cirkve, bil je prvo«rod,eni sin Lajos kr^en vu lutednom mjestu Tállya; gde je pollji vuéil prve navuke od protestans-koga mladoga svećenika (pastora) a zatim je navuke nastavil pii piaristah vu Šator-alja-Ujhelyu. Kad je onda vu Pe.:ti zvrfil škole, poćel se već za rana bav ti fiškali juflijom va svom rodnom kraju vu sem-plinskoj vármegjiji. Dojdući vu Peélu proućaval je ovd« položaj Jdagjarske 1 podel ljeta 1832 na požunski sabor, koji je odisal oposioijom proti austrijskoj vladi. Kossuth je namjeraval da vu Pofuno izdaje saborske novine, ili drugim ié,Aima saborske isvjeičaje. Kormanj mu nije toga dozvoli), ar je migjarski sabor yeö 800 ljet mogel biti bres toga, pak more i dalje biti No Kossuth je ipak izpeljal svoje naktnenja, ter je poćel pod naslovom „Országgyűlési tudósítások" (Saborski izvještaji) izdavati pisane novine koje su se éirile pod kuvertom. Kad je vjada doznala, da Kosauth oštro kritizira njezine odredbe vu avpm listu, ona je prepovédala pošti, da ove liste odprema Od vezda su ih rasuašali varmegj nski panduri na kopjih. \' Sabor je bil raspuićen, a Kosautb «e povrnul vu PeStu. gde ,je nastavil izdavanje „jurisdikcionalnih izvje»tajah u V ada je i to prepo édala, — ali je Kossuth potajno nastavljal svoje dulo. Zaradi toga fyil je 4. majuSa 1837 ljeta vlovljen i zatvo ren vu veliku nepriliku, — a barun Wesselényi sabral je vu nekoliko dnevi 17.648 forinti, za Kossutha i njegovu familiju. Obsudili fú ga na triljetpu tem-nicn. -- Dok je jdš\' vu školu hodil i vu saki »koli prvi eminenl bil, navćil se svojom velikom marljivostjum nemSki i francezki jezik i izobrazil se je vu mužiki. a vezds vu reátu navućil se je engleski i Cital Shakespeara. 23 apiüia 1840. bil je pomi\'uvani. Malo za tim vumrl mu je otec vu AIpó Dabosu vu peitanskoj varmegjiji - i on se oženil s Te ezom Meszlényi. Peitanski nakladnik Landerer ponu dil je Kossuthu koncem ljeta 1840. ured-nićtvo političkog lista, poklamkam se je o^igural vu Beču, da bu dobil dozvolu za to- Vlada je volila, da Kossuthovi arlikulufli izidu pod censurum, nego bi praz n e; pak je tu dosvolu podelila. Tak je 2. januara 1841. isi\'el prvi broj „Pesi Iürlapa", lo,i je vu magjarskom novin tvu atvoril epoku. Tak se jod nije vu Magjarskoj pisalo. Broj abonentah (predplatnikah) vnožal se je vu kratko vrénoe od 60 na 2500. Kossuth nije napadal vlade, pisal je mirno, hlepel je za reformami- Vu tom se je slagal s grofom Széche-nyi em, no ov je vse oćekival od aristokracije doćim je Kossuth reforme oćekival od de mokrncije. Zaradi foga je nastala med njimi oštra polemika. Pokehdob orsa< ko spravižće ljeta 1844 - 44. nije nikaj hasnilo zemlji, Kossuth je napal vladu, a taj je napada) odjeknul zemljom. Ustrojilo se diužtv.i , Védegylet" (družtvo za zaőlitu magjafske industrije). Cim više je raala agitacija, tim više se je vlada protivila, — i obratno. Vezda je ustal Štefan 8zéchenyi, ter je proti Kofsuihu napisal znamenitu knjigu „Kelet népe" (Narod izhoda), vu kojoj je osudil delovanje Kossuthovo i njega preg. lapil fanstastom i ta tim političarom. Vu veliku borbu zm\'flal se je organ koncer- vativkov .A világ." kojega je ure.d\|ival grof Aurél D-ssáewffy. Nu duhoviti grof vumrl je malo za tim, a Kossuth je ostal prez premca. Vezda je vlada pozvala Landerera, da odstrani Kossutha, a ov je to včinil. Kosauth je nel^o vröme živel n\| svom malom imanju vu Tspyeu, ail ga proda\', napokon i doS^t opet vu" Peštu, gle je vu oktoberu \\1847 bil izebran za ablegata vu orsa ko sWavi öe. Kratko vröme za tim buknula je revoluoija vu Beću,., koja je urodila 15. imrciufla\\848. revolu cijam vu Pešti. Zahtevi bili stk da ustroji mngjarski ministerium sbobodu šJampa itd Mag arski sabor poslal je \\vu Beč deputaciju od osemdeset kotrigovAa m d njimi Kosutha. Deputacija nosila n^ila je caru i kralju adresu. I zbilja car Fárdinad primil je deputtciju i već 17. marci iša bii je imenovan grof Bjtth&uyy min strom prezeflom, Kossuth financijah, Deák pia vosudja, Eötvös nastav^ Szemere u lutraá-njih poslov. Nadvojvoda Štefan po tal je palatinom. KosHUih je začel razvijati s luur djelatnost, kovati peneze, a i izdavati Papirnati, penez, zidati festunge, obskrbUvati narodnu vojsku itd, ar fu y6 na vse strani zdiga\'e nezadovoljni narodnosti naročito Horvati, Srb:, Iiumunji i* Šlo-vak\'. Magjarski sabor sastal se je 5. Juni uša. Odprl ga je palatin Štefan. — a već II. juniuša Kossuth je preglasil vu or sadkom spravi ću, da je »domovina« vu pogibelji, ztirikal vojsku od 200000 mon* kov i vjeresiju od 42 milijuna for. Or. saćko spraviSče je to odobiil->, — a revo. lucija je bila tim pretvorena vu o.\'iti tabor. Grof Batthyányi Deák poli su vu Beč, da ondi vm riju duhova, a Kossuth je sam ostal gospodarom situacije vu Pe li Stvar je bila vse bolje zep\'etena, na kaj se Batthyányi zahvalil, a Kos uth i Szrmere pridržali su svoja mčsta vre Ao 12 septembra. (Konec s\'jedl). A Gospodarstvo. Kada zelenim marhu hraniš, pasi: 1. Nedaj marhi odmah, čim ju nahraniš, piti« 2. Neprehadjaj odmah od suhe krme na zelena, niti obratno, sa zelene ,,a suhu, veó po malo sa suhe na zelenu, mčSajuć jednu a drugom ild 3. Zelene krme podavaj po malo vu menjSih. 4 ltačunaj i vuredi zeleno krmu tak/ da ju navfik imaš i da tnjom prekinuti ne mo-rafl, ar bi li tim vse gospodarstvo po-médal. P riti mravljam. Da mravlje na drövo dohad,ati nem-reju, omofa se dr^vo tenkim pamukom pamukom (vatom. Vata prčfti, ka nemogu gori Gnjezda jim se fondaju, ako jim na večer mravljinjak razkopnft i vu n\|ega istom vgaSeno vapno nasiplješ. Guskeiriaoe. Guske i race vnogo budemo brže \' bolje odebelili, ako im vsaki dan na drobno izrézane mrkve ili repe med hranu mö-áamu. Vu vodu, koju piju, denimo ko;i faličec vugljena. Od toga ne samo da hram^ lehkeSe probavljaju, već su i zdra-vefie. Na taj nafiin nebudu se nigdar pre silile. Tim postaje i meso soöneSe, meli k<Se i leže probavljivo. Dobro je takaj pralia od vuglena med hranu mčSati. i Upliv kumina na hranu Navaden kumin znamenita je biljka vu gospodarstvu. Zrelo zrnje dobro je davati marhi, ako nema valjane probave. Ako na senokoiah i med deteljicom ima kumi««, onda je söno vnogo zdravefle, a kumin vun toga podražuje apetit osobito pri ovcah. Blažće se nebude napuhnulo (nadulo), makar bi jelo i zelenu hranu, ako vu njoj ima kumina. Iz naprvo stavljenih zrokov vrlo je dobro posejati med deteljikom četiri do pet kilogramov kumina poldrugu mekotu zemlje. Kuliko gnjezdah dohadja na jeden keke-sinjak ? Za deset kokofli treba napraviti naj menjedva gnjezda, a ako dopu ča prestor, nek se naprave tri Cim je vi3e gnjesdah, im menje iićeju kokosi druga mésta, <la neiu jajca. Vodeni u m p i r. Za lj-.iđsko hranu vodeni krumpir postane suhi i meljnati, kad se nekoje wéme pred kuhanjem dene pri peći, ili na toplo ognji3će, da se resuSi. Na ov se bude naćin isparila suvišna voda, i krumpir bude, kad -e siuha, slajfli i meljna-tefli. Vu deždjevenih Ijetah, gda krumpir "vod ni biva, i tu predelih, gde \|o krom pir navadno voden potrebo j-i da gospodarice pri gotovljenju Wumpira naprvo naveden način baračeju. Farbanjekave. ^ Vnogi den denes trgovice farbaju kavu s giftnimi farbami, navadno s modrom galicom, — dapače denea dóla se od tésta i žute zemlje ter se zrnje primőJa pravoj kavi. Da se osvedočimo, da je kava po-farbana, treba ju samo oprati vodom. Ako denemo no2 ili koju drugu željeznu »tvar vu vodu, postane ćerlenknsla, kaj je sna-menje, da je farbana kava s giftnom farbom Kak se pozna firbano vino .Fuksin je giflen, vu njem ima ar* ženika. Najjedn »stavneSi način, kojim se fuksin va vinu pronajti more, je on kaj ga je preporučit Carpene. Najmre, vzeme se talat krajde, pak se na nju nakaplje nekoliko kapljih onoga v^pa, koje se feli isprobati Ako se ćerlena farba kapljice premeni n« krajdi vu fiolićnu, onda je farba naluralska: ako pak ostane ćerlena, ondfl je vu vini fuksin. v Mehenj posenokošab. Vsaki te ak dobio zna, da se po li-[vadi ili senokodi radja mehenj samo onda, ako »e ne gnoji. Ako mehnja na senokoál iskopamo i ovak fondamo, nebumo vnogo postigli, ali ako pognojimo senokoSu, nestalo bude mehnja, a mento njega, rasla bude trava. P;r o t i krtom. Da se krti s kojeg mesta odt raju. iskopaj malo aeml e, i deui vu jamu (vu krtovinjak) falačeoe od ribe, kaj im jako smrdi, pak onda odbe iju. ^ KAJ JE NOVOGA ? Vu Fiuml 22. marcltra Zi lelj u cara Vilima bila le izključen t vsaka bučna ovscija. Pijsc EHsabetin i raolo Adamičev bili su zaprti. Damlif .Rákóczy\' oa rl?i b\|l je puo ljadib, kak i dam ifi ,Zagreb" i „Fiume". Vu parku (na fteta-liftću) stajali so gledsvci na steblih. Celi deu lilo je tröuö pcemeuljivo, vrémc zdeldjom. Na pozdrav gouveraera grof« Bathány rtkel je oestr Vilim : „O l srca s« radujem; kaj sem na funduSu magjarskom- Ja se Vas zevsema dobro smilljavam; pred 18 Ijet bili ste pri nas vu Ber\'inu dodeljeni auitro* magjarskom pőilanUtvu. Kik je gouveruer potvrdit, pri lódat je cesar i „Ako se dobro imišljavam, oteulli ste kćer velikog patriote i dobrog prijatelja mojemu djeda, Jolija Andrásy-a,« kaj jo gouveruer taks) pot vrdil. • Knez S kneglnja bugarek. i \\ Knez Ferdinand bugarski i njegova tovuruftica Marija Louisa stigli \|U is Soflj \\ prék Beča vu Ebenthal. Knez bade ce nakon nekolikih dauab povrnul vu Sofiju, a njegova iovarulica ostala bade vu Eben-tkala. t Nad odvojvoda Ferenc FMiaa^d- » , Nadvojvoda Ferenc Ferdiuaqd povrnul ae je a Korzike va Genovu i Nevri. Kol ZABAVA Muzika« i vuk. Pi ed ne ba^ dugo godinarai bilo je po m»g;ar8kih lumab puno vnkov i mnogi sol\|ak joA soa dobro pripoveit o mužikaSu u vučjoj jaiui, kak da se je včera zgodilo, akoprem ju je još od svojega deda Oul pripoviedati. Jednofi je nieki mulikaš iftel iz proSče-Dji gde je do kesne noči igral, domov. On nije rad iSol po cest\', jer je toboi dalje, nego je običaval prečnim putem hoditi. A tak je i sad botcl na prečki iti, te je "Sel u gostu šumu i tak daleko, da je opal o jamu, koju je jagar za vuke loviti dal izkopati. Nag mužikaš se je već dosta presti a$il, kad je samo onak bes svakog razloga iz visine u dnbljinu letel, a juš bolje "0 je prestrašil, kad je dole na nekaj meh k°ga opal, koje je zarnčalo i gore skočilo, te k>d je spazll, da ono, na kaj je opal n\'j® nikaj menje niti vile, nego jedan ogromni vuk, koj ga je svojimi svetlimi <čmi strahovito gledal, Mužikai nije ništ pri sebi ima! do Jedioo sv« je gus\'e, te je od straha u svojoj nevolji pričel na nje igrati, misleći, mozbit bu étim vnka a strahu drla!. On je sve svoje vesele komade, komad za komadom igral, koji sa mu se inedjutim a ovom položaju čisto neveseli ćindi. Vuka se je morala ta mutika osob;to d »pasti, jer je pr čel na ves glas tuliti. Ostali vuki a šumi, kad sdjsvojega pajdada u jami čuli popovati, zdigli su svoje glase, pak su i oni prićeli tuliti, ta je njihovo tulenjs Bvnki iss tak bl;xu jame doilo, da se je neS mulikaš, na kojem bi se komaj jelen vuk mogel ouak zt sila najesti, a kan pak vile, svaki ćas moral bojati, sad i sad bu jod jedan ili dva ili tri k tomu mess u jami. NaS mutikafl a pušćini je medjatim jedan put sa dragim a visina zalakaval, jeli već jedan krat neba dan, jer ovo gas Isnje mu je već se tak dago činilo, kak JoS nijedno eieloga njegovoga tivljenja, i pričinila ma se je, da jofl nigdsr nije tak krivo po licah potezal i zlo igral, kak evo sad ovde pred vukom, te bi bil radje dvie godine dago drva cepalr nego sad ovde kazal kaj sna. Prije pako, nego se je prićsla sorja pokazivati, sa mu vcó biie dvie £iee na guslah pnknale, a kad je dau metal, pukla je i tretja, te je j«S »ago na ćetrtvrtu i zadnju igral, a da je joJ i ova pakla, b i bi ga vuk, koj je kros cielo nofino tulenje samo još gladneSi postai, raztrgal i po jel, jer ma nebi bii dal vriemena, da nove t<ee na gaslr nspue. ( N\'ču, s e kad je dan nastal dojde jagar Kovács, koj je već zdaleka ćul vuka popevati, a goslača is bliza guulati. Ov b«S još u p avo viieme potegne neflega kappelmeistera is jame, jer je vuk pričel već dobro gladen postajati, a vuku napravi a jami konec. Ksppelmájster sad Cisto pokoojeno otide ie li naprvo vzeme, u buduće rajSi po bistom dano i po j >duak<>j cesti hoditi. Gaslapje pak ma se je od tog dana na toliko ssmerilo, da je svojem pMjdalom rake), oa si ba rajši \'glicom, (bil je Ineider) kruha služil nego na guslati ljudi i vake raiveseljival, a po nedeljah miesto u krćtni igrati, si je naprvo vsel radje u clrkvo iti, jer je od cirkve pak do doma maogo jednaćedt i bez vučjih J«mah pat, nego od krčme. Povrnite mi. Nekoj mesar imenom Mojsin (čudnovato im«, koje je giabilo kak da bi čoviek rekel moj lio) se je sa domaćim pisarom, ko\| se je opit Blesk sva), nekaj posvadii i jer je njihova mrtoja jed iog» na dragoga dobro zakorenjent bila 1 dago trajati, aabsvi si mesar Mojsin pia, kojega, t% da ba p\'iar* Bleska j\' S brije srdil, nizove imenom »Blesk. ▲ko sa se tada mesar i p\'satf sloćajno k C a laitili, o I m ih Jo sail aseear svojega sadnjeg cvjetuog koraca vu Nerviu, tu kojem je i nadvojvod« bil aasučen izgubil je dva dragocöae prstene, koji su kakti ipomeuki familije imali jod vekiu vröduost. Jednoga prstaua na&el je neki mornar, a drugoga neki deCak Karpauetd. Mornar je sa pratau dobil Bvotu peuez, a dečak slatuu vuru s laucom. Na vuri vresan je monogram i grb (cimer) nadvojvodin. Snég. Zadnjih je dnevov jiko sahládilo, a vu voogib predelih opal je sneg. Tak su pied cugom Nj. Vel fiinstva na povračku iz Italje morali na arlbetžkoj teljesoici upotrebiti aučine pluge za odgiijanje suega. Silen snég opal je istoga ^neva vu Ćeskoj, Slezkoj i SiBkoj, željeznice bu obustavila vse vožnje Okolo Liberca bi ég jd ua jeden klafter visoko zapal vse ceste. Grad Rumburg zevsema je seBipan. I druga ročsta su zaspsu. Pokehdob je i veliki viher bil, to je odgrijanju snega nemoguće, ar ga veter od vsih stran nosi. Iz Vratislave javljaju, da vu fllez-kih gorah veó 60 vur pada stég i da jo vise cugov zapuhano. p Vu balonu ia Berlina vu Češku. Major Nieber, komandant prajzko zrakoplovnog soldačkog odela, oberlajtnaut Gdbs i dr. Đeison, kotrig meteoroložkog zavoda vu Berlinu, digli bu sa 16. marciufld ob- 7 vuii 45 minut vu Berlinu balouopa vu ziak ter su stigli ob 2 vure 40 minut po poldan vu Kuršin kod Plana vu fleékol. Zrakop ovci dosegnuli su visinu od 4500 metrov, vu kojoj je toplomjer ápal na 20 gradufov izpod nule, a srak bil je uapunjeu ledenimi- krissali. * Faraonovo blago. Is Kaira jvljaja, da su n\'xlavnja utšli pri odpirajo daftunske piram ide, gde su Uka\'i kraljevske grobe, blago Faraona Useitesmi II. Ili III. Blago se sastoji od slata, dragog kamen a i giungja. Nadjaju se, da bude vu BamoJI kraljevskoj grobnici (gruftu) se uošlo joj dragoceneiib stvarili. Bomba vá Jednoj kavani. Ja Budimpešte fsvlaljaju: Vu kavaui Wertbeimerovoj na ÜUövskoj cesti naflol je vu "jutro sluga med vrati bombu vu formi sardioske Skatulje. Sluga nije se vnoge briuul sa to, nego je del vu telefonsku konaoriou Po poldan stopram začul je za to kavanar, koj ja taki prijavil policiji. Bomba je pregle dana vu kanonirskom depotu od kapetana Gablera, a ou je dokazal, da je sastavijeufl od sol ka, sumpora i drvenog vuglenja i napunjena sa 66 komadah Željeza. Vsa je m>sa bila petroljem namočena i bila bi mogla zrokuvati strašnu eksploziju I sténj b i je piemočen petrolejem. Otec je tženil kćer. Novino „Nemzet" pripovélaju iz Mij. kóleza sledeći dogodjaj : Pred 22 ljeti ižonil so jo trgovec Feliks Stelner vu Buodu s mladom dtv<jkom. Žiuitbom nijo bila srećua ; tovaru?! su se sudbeno razpitali. Sui-ier se je odselil vu Ameriku,« a fena je ot šli k svojim loditeljem, D^te iz žeuitbe, devojčicu, dali su vu hranu k rodbini. Devojka je od-ras\'a vu vel koj nevolji i mislila, da bu joj roditelji pomrli. Na zadnje je pobögla vu Ameriku, gde je vu Nje Jorku nala službu. Slu\'ajuo je zalazili vu átacun, komu je bi vlastnikom őteiuer, komu se je medtiratogi areća nasmejala pak je postal bogat č>v£k. On je z»ljubil vu Ijepu zemljakinju, ter ju ožeui. Hižai zakou je bil Sr^óon. I iz te ženiti e potekla jo k erka Pred nekoliko vrenKUi povruuli su se tovaruši vu domoviuu vu pohode ter su , d. Sli vu Miákólcz. Óteiner je tu ostavi) ženu i kćer i išel je vu svoje roduo meato Bued, da so opita za lodbinu. Tu je seznal, da je oženil svoju lastovitu kčer. Zaradi toga p sal je njoj, nek se povrne nazad vu Ameriku s detetom, ar bi drugač njegov ž\'vot bil un itén. Őtelneia je nastalo, a žena se je povmula vu Ameriku, da otide dozna i odkrije tajnu, koju njoj vu star«j domovini nije n;gdo hotel\' odkiili. Potonul damá f. Iz T;vst& javljaju : Njemački (piajaki,) pirubol (damšif) „Ilellas" potonul Je, kuk psa zvati; „Blesk na I\' — Svi su se na to prisutni posmebee a piaara ogledavali, a ov se je tim više i dublje u svojoj duii uvriedjenog čutil. „Tomu mora kraj bitilM ralsii si pisar, te podnese proti mesaru pri sudu tuibu, u kojoj razloži, da je to za njegovo poáteuje uvrieda i to težka, kad mesar svojega psa njegovim imenom nazivle. * - . v_ , Dan sudbene razprave dujde i. oni se obodva punktum ob devetoj uri pred jpoldao postave pred sud, gde p\'sai- jod .jedan k<ftt ustmeno svoju tužbu p duese i zahtieya ;.da mesar svojemu psa na svalfi n »čin drugo ime nadeue, a njegovim imenom, najme B cak, da ga vile nazivati nesme. \\ V- Mesar mu na to odgovoii, .da on niti na pisara bije mislil, kad je svojemu psu to ime daval, nego ga je samo slučajno Blesk nssval, jer mu se je ta rieć sa ime psa prikiadua vidla, pošto je kratka U ostalom, ve\'i mesar proti pisara nada\'je ; »Povrnite mi, pak al i \\1 nabtvite jednoga psa, kojemu dajte moje im«, najme Mojsin (moj sio) p»k ste oudtf vćinili milo » drago\'. Kefa. Talijanski putu\'k po Afiiki, grof Savor gran di Brazza pripjvieda iz svojega puto vanja po Afiiki sliedećn liepu pripovrst: Jednog dana Ijl je odlikovan tim, da ga je tamošnji kralj, k<J je na tielu tak irn», kak I svi afrikauci, pohodil. Zujim u druilvu je bila njegova Ćrua s stra i još nekoliko a ft i kansk h Ornih dosti.janstveuikali. Svi su pre-gledavali razne btvari europejanca sa najvećom znati Željaostjum i zaćudjenjent to su iz jednoga OBupnenja u drugo podal;. Sk- ro okamenjeni od ćuda su stali pred jedeom kefom, kojom se oprava ćisti, -le se t. ga čudnovitoga drva uisu mogli zadosta nagledati. Kada su se dosta nag\'eiali i načudili, ostavili sa stau grofof te je ov svoje stvari pomalo pospravljal, te pri tom spazi, da prije rečena kefa, nad kojum sa se svf najbilja čudili je zglnula ; on ju Uče te i će, ali kefe ncima — ona je zuikBula. Grof ovu tatbinu dojavi kralju, ali mu ov smiešečl se odgovoii: „Meni je jako ža1, da seje to dogodilo,« ali ti moram r<ć\', da si sam tomu kriv, jer k^k \'.moro pametau človek takova stvar čistom na prosto okolo ležati pustiti ? Thkovu :stvari\' Kouiad dreva iz kojega lasi vun rastu j\' ) i Em. Kollay so is Öaulosa telegramra, na putu iz Draži lije vu Trit. Voz 1 je kavu vröinosti cd jeden i jedeu fortalj milijuna foriotih. Ljudi na damšifu su oslobodjeni. Veüki požar. Nojvekia predionica pamuka vu Belgiji, predionica Đison izgoréla je 12. marciu^a. Ogenj so pripetil dok se je delalo. Vu fabriki je bilo 150 delavcov, koji su zać<li bežati i ćrez obloke skakati. Izgorelo je preko 100.000 bala pamuka i 8 fabričkih »tanjah. Kvar se cčni blizu 4 milijuna forinti. 2000 delavcov ostalo prez kruha. [ Smrtna osuda vu Afganistanu. Da odkii,«L- kakvoga kradljivca, imaju Afgdoistanci posebni sud. Sumnjivca spustiju ua drćžcu vu zdenec. Vu onom hipu, kad je ov uotekue vode, sprož ju strelicu, za koju tu se žuri mlad čovčk kaj biž) more. Itide so obtulenik prvlje iz zdenca, nego on, koj m odbeAal po strelicu, preglasiju ga uedužuili — Prosimo naje p#otuvane predplnt nike, naj nam vu novim fertalju ljeta pred-platne zaoBtatke čim predi pošleju i predplht-j ponovi j u 1 Dobre žepne 1 stöne vure za fal cöne moći dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Čakovcu (Pijac, Öpürkassa) Pii nem so uzimljeju vure takaj za popravek za Ll- cč iu. / $ekaj za kratek cas. Buba Kata vu peklq. Na mladi petek prebudila se Kata, i kad je zgledala da sunce već visoko poskočilo, skočila je iz postelje, i stala je nehot eo npjprejdi s Ijevom nogom na zemlju. — Uh B že 1 denes sam se stala ra Ijevu nog^ bude kaj ćes«, rekla Je Kata — Pri Tebi je vsaki dan kaj česa, makar bi se ti stala i ua desnu nogu, — rekel je pri obloku sedeói Bloi. — Ne brundaj, ti bukve, odgovorila je serdito Kata. S tvojo n bodastoöom popil si mi već mozga. — A li moju gan:cu, odgovoril je Blaž, nakašljajuč se poiogljivo. — Ktkvu žgancu, budalo stara, gdo bi Blópcu dal oči, ter i tebi žgauicu. Nisi ji nigdar ni imal. , — Nisam je p\'taj samo Tvoj požirak ! — Imel si kak £aba dlaku, odgovorila jo s podsméhom Kata. Réö po rčć, čri a Kata i BUž svađe se, da je došlo i do bi tiuab. St ida Kata, pograbila je preslicu, oá • nula je Blata po .glavi, pak je pobégla iz liiže dovikujuč mu : — Vrag te odueselr ti stari konj 1 — Ti bo nek vrag nosi, ako hi ćo joi denes, ali i za nj«gi si preveč zločesta, pak te niti on oeće, odgovoril jo Blaž. * * * Kata je drkala Iz jedne vulioe vu drugu neprestauco kuncé i áimfajuő Blaža. Kad je doéla na ákolski dvor, rekla jo srdito : — Da ti vrag j«)ukrut odnesel toga bedastoga Blaža jli mene, ar se već neda s budalom .živeti. Samo kaj je Kata te réöi izvustila, akočil je vrag pred nju, ter joj je rekel : — Ero me, Katica, po Tebe, bajd rörda imenom. — Idi do bósa od m.)ne, gad jeden, tam ti ie moj Blat, pak ga nosi kod ti drago, rekla je Kat« srdito, i mabnnls je laktom proti vragu. — Ali Ti si rekla, nek nosim Tebe ili Blaža, pak kad sam se prav podel ta, i Ti si mi bliže\|a, onda rajSi Tebe vzemem odgovoril je vrag. Kati se zvrućila glava, ter se je vsako* jako branila i izgovarjala, a knd je videla, da se nemre vraga réiitl, a on joj obećavaj vso i vsa, rekla je Kata • — Pak bajd, nek Ti bude, ako mi sc baá zbožjim imenom zaknneá, i svojom glavom i vraijom jakostjnm zavfriö, da badrg vsa obećanja izpunil i držal, i da se nebudeš nigdar vu moja peslcu i moje povesmo, niti s prstom doteknul. Vrsg je stresel nepovoljvo glavom zamislil se je za čas, onda je rekel: — D bro 1 Zakel 86 i obećal vse. Kata je zajahala na vraga i ov je od* letel Injom vu pekel. Pred peklom omotala se Kata brže bolje spovesmom, a pres\'icu vzeia je vu ruke. Kad su doflli vu pekel, ponudil je vrag Kati, da joj pokaže ogromne, od velikoga ognja razsvetljene prostorije. Kata, je išla s vragom povsud, a kad su dođi i do velikoga kotla, vu kojem se giéöne duše kuhaju i pećeju, r-imsiljaval je vrag, kak bi črnu Katu, vu taj kotel porinul, ali je né mogel nikak, a da se nebi povesma doteknul. Videl je vrag — da se je Kata dobro osigurala i vkanila ga ponu\'iil joj zelene i motre opravo, kak bi Kata povesmo vkrej dela i preslicu na stran položila, ali Kata prefrigana, puk nije prijela nikaj, niti je hotela, da odloii povesmo ni preslicu. Vrag je klimat samo glavom, a,ostali vrageki gledi-juč Kata, kesili sa zobe i buljili izpr/ene oći va nju, i nisu mogli nikak pregruntati, kaj je to, da ja vrag vn kotel hititi neće. Kad se Kata vsega nagledala i vidla. kakve su to peklenske muke, doviknala je vragekom: \\ — Bedaki jedni, kaj se^ date mućiti, pograbite ovog vražjeg gada, koj Vas mercvar«, pak ga sagu javite i spečite, budete odmah oslobodjeni. Vrag je zaflkripal zubrai na Katu i hotel ju je pograbiti ali ga ona osinuU s preslicom po raki, da je odmah skočit vkrej. — Vezda su se razkuražili i zburkali vsi vražičbi, počeli su se smejati i vriskati, a vrag odbežal k Bogu i zamolil ga, da naj mu pomore i őrne Kate ga réSi, sr da bi oaa vse vražićke mogla spuntati. Za ovaj put budem ti pomogel, rekel je Bog, ali drugi put da se nisi mojim imenom klel i prisigal, a ipak vratki nepošteno milil! Tak se Kata povrnula dimo, sli né k mužu, —. ali od onoga vremena neprijemlje vrag ni jedne babe, ar da mu je vsaka i za pekel prezloćeuta. Zato se i veli, da se baba ni vraga neboji. Sloiil: G Iául Ferencz. Kossuthovo mrtvo télo sa pred včera 8 velikom svečanostjom pelali prek ćakovca va Budappit. Ovo Žah stnu svečanost budemo va dojdućlm broja naiih novin opisali. LOTIIA Grao 24-ga marciufla 1894 00 73 53 2 ft Cena žitka. — Gabona árak 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. 1 frt kr. Buza Páenica 6 60 Zab Zob 6 60 Bozs Hrž 1 6 50 v Kukoricza ó Kuruza stri 6 — . . uj novi Árpa Ječmen 6 — Febór bab Grah beli 6. - Sárga » » žuti 4.- Vegyes » » zmödan 4. - NYILTTÉR Nyersselyem Baatruhákraalkalmas kelméket öliönyönkéot 9 írt 60 krért és jobb fajtájúakat is — valamint fekete, íebór éa asines nelyemkelméket méterenként 46 kriól 11 frt 66 krig - tima, kooikáiolt, csikosolt, mlutázolt és damassolt stb minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 kü< lőnböiö azin a árnyalatban) szállít; pésta-bér és vámmentesen a privát megrendelők la kására Henneberg G. (<w. kir, udvarj siálliló) selyomgyAraZOriohben. Min-Iák póstafordultávalkül delnek.Svájciba esim-xelt levelekre 10 kros s levelező lapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. ♦) E rovat alatt kOsltfttekért nem vállal (e-elŐBséget a Swrk. ODQOVOBIfI UBEDNIK MARQlTAI JOZ8BF Glavni surednik GLAD FEBENCZ JjátuWklárgi/ak nagy választékban. II111 ULI órás és ékszerész Csáktornyán, fótér, az uj takarékpénztári épületbon. \\ 1 Ajánlja dúsan felszerelt svájcxl zsebóra-, arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó arakért \\ Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen éa gyorsan eszközlöm. a a » a. * Olcsó árak tneiieii 637/1894. m. Zalavármegye kir. tanfelögy. Árlejtési hirdetmény. A nagyméltósága vállá«* és közoktatásügyi m. kir. minisztérium 1894-ik évi február 17-én 35.847(1893. sz. a. kelt magas rendeletével a gánicsai állami elemi Iskolai épületnél emelendő melléképület költségeit 1 86 fit 16. kr. összegben állapította meg s eren monkálatokra sz épitésre felhasználaudó 198 fit 59 kr. iskolai tőke és a közság által természetben kiszolgáltatandó 215 frt 43 kr. féüzértékü igás és kézi napszám levonásával még sztükségeB 1172 frt 14 krt eoge délyezte. Ezen munkálat foganatosításának bizto sitása ezé íjából az 1894-ik óvi április hó lLrik n. d. e. 10 órájára a zalavármegyci m. kir. államépitészeli bi vatal helyiségében tartandó zárt ajánlati ver* senytárgyatás h rdettetik. A vereenyezüi óbajtók felbivatDak, hogy a fentebbi munkálat vég ebaftásának elválla lására vonatkozó, az engedélyezett költség után számítandó és a részit tej feltételekben clćirt öVnyi bánatpénzzel elátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap délelőtt 10 óiá-jálg a nevezett hivatalhoz annyival igyekez. zenek beadni; n ivei a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó mflszaki müvelet és részletes feltételek a ZaUvárnrgyei m. kir. államépitészeti hivatalnál a rendes b\'vstalos órákban naponké ii megtekinthet Zalaegerszegen, 1894. máicz\'us 24 én- Dt\\ ttiizstcufsa Kálmán. 997 kir. tanácsos, taofeíügyelő. 3f Kösjvény és csúzban szonvodóknek ozonuel logtágivbb körökbon Horgony-Paln-Expeller elnovozés alatt dicsóröíog ismorotossé vált Tind. Captid oomp. ajánlólag legyon omlókozotbo hozva Ezen népszerű háziszor 25 óta, mint legmegbízhatóbb fájdalomcsillapító bodörwölós ismeretes os mindnyájak által, a kik használták igen kedveltotik, úgy hogy további különös ajánlásra nem szorul. Üvegje 40 kr., valódiak. Ha a valódi Pain-Expoller helyben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógy- „ szortáráhosj; fiichter ^ oroaxlánhoi" 8Z6 PrágáBan\'\\agy Törtük* "* gyógyawrésxhw Budapesten., József A mélyen tusiéit közönség szivos tudomására hozom ezennel, hogy, az általam építtetett , METROPOLE SZÁLLODÁT Budapesty Kerepesi-ut 18. sz. saját kezelésembe vettem át. Eien I-ső rangu szálloda, a legújabb kor igényeinek megfelelő kényelemmel be van rendezve, é« gyönyörű fekvése által Budape»t legélénkebb helyén lünik ki, azonkívül központi fűtéssel, folvccó-gcp (Lift), villamos világítás és fűr-dőkkel el van\' látva és kitűnő étttrem él kávéházzal cir. hinzohjulü* v* rUágitá* nem niámUlatilt fel. \\ Támaszkodva hosszú éveken át izerzett tapnsztalataimra, fŐtörekvé em lesz minden tekintetben az utazó közönség megelégedénét kiérdemelni és kérem az eddig irántam tanúsított biza\'ommal ezen uj vállalatomra átruházni kitűnő tisztelettel PETANOVITS JÓZSEF 998 3-3 Hzálloda-tulajdonos. /i Élete és Működése. Irta : Gracza György; Cserépy, Homícsko, Kis Markt, Nemes és Szem lér rajzaival gazdagon illusztrálva Ára a 232 oldalra terjedő kötetnek 1 frt 20 kr. Diszkiadásban velin -papíron fűzve 2 frt, díszes vászonkötésben 3 frt. hú Lajos arczkíjis kőnyomulu kivitelben 70 cm. magas 55 cm széles Ára a rendkívüli képnek 1 f t 20 kr. fflfil SZOÖra mintázta Róna József hírneves szobrász Turinban 1890-ben. Ára Terrakottában 3 frt. Díszítve 4 frt Csomagolásért 50 kr., külön számíttatik. tal 1 Q&Q! erem csengő sárgaszínű férrfböl, mely a nagy hazafi igen s\'.ke-MvsnUVéé vttuvu viv m rUll arczképéve\| van ellátva. Egy drb ára 20 kr. wr ,i 2 szinben nyomatott legsikerültebb arczképe 38 cm. magas KOSSUlU 38 cm. széles. Ara 15 kr. Kossuth gyászjelvények ZrTJ:^ arcik\'pével) " Kossuth Lajos élele\' raűködé3e é3 ha,ála- Irla: Boro3 Vi\|,n°3 — füzete. Ára 30 kr. Ára 20 kr. A »Képes folyóirat« Néhány nap múlva jelenik meg a csáktornyai pályaudvaron lefolyt 1 Kossuth gyászünnepélyt ábrázoló fényképészeti fölvételek. r . / Kapható: Viseltei Fa könyvkereskedésében Csáktornyán. Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán. XI. évfolyam. Csftktornya, 1894. április 8-án — ■ i 11 fr- ....... mi —— \\ BatrkwsMvtl irtektinl lakat mim-imvp U te irt kötött. — A Up ra«U«ul rikx4r« vonatkosé Miud«n kfoUminy Kart Itat Jóntf BMikwnUI ■•vir ktldwdl. szám Kiadóhivatal i riMk«l FBlftp könyvkeiMkediM. Ida klldradftk astlOflutfel dijak nylltUrtk 4a klrdtUatk. uámittatoik. MAfiYAR és HORVÁT NYRLVKN MEGJELKK6 TÁRSADALMI, ISMKRrTTERJKSZTÖ 4 SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik lietenklut vaSárn^. ) • Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraköxi takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. ----"- ———* I \' \' -t _ , I I .l-jt-X^-O. I ; III" -U-11------...IÜ t \' . • • á fH M ém . . . \' -» t frt Negyed ém ... 1 frt Egyes artm XO fcr. J- m.-liU«ik »i« «Ukp4laiMki B«dp«rUa: Cbltbsrg« Á. T. c K«kUi> B. kW. ini. Bioabmi 8ck»l«k H., Duk* M., Opp»i!k A., DtnU O. L i« táraiail U H»m4L Brflntxn: SUnt M. < I A muraszombati zalamegyei ^^ járás- Kulturális, gazdasági é9 a muraszom bali járásnak ezekből folyó fontos anyagi kérdései a muraszombati járás egyik gon dolkozó fórfiát igen érdekes fejtegetésre sarkalta abból az alkalomból, hogy a hosszabb idő óla vajúdó muraszombat gyanafalvai vasul, valamint a regede mura szombat-alsó-lendvai összeköttetés létesité sének ügye ujabban ismét hosszú időre kiható, nagy horderejű visszaeséssel fenyegeti a muraszombati járás lakosságának közgazdasági érdekeit. A tartalmas, gondos körültekintésre valló és igen érdekes fejtegetés bennünket, zalamegyeieket is érdekel azért nem hagyhatjuk a/t szó nélkül; a fejtegetés^ conclusiója ugyanis az, b°8Y a vármegyéinek várható- állaraosilásával, a megyéknek szükségszerű rendezésével kap csolatban a muraszombati járábt Zalame-fcyéhez kell csatotni. A* értekezésből a M. és v után kiemeljük a következőket. A muraszombati járás fekvésénél fogva is mintegy utalva van arra, hogy természetszerűleg Zalamegyétől és ennek köz pontjától Zala Egerszegtől várja föllendülését, mi sem természetesebb tehát, mint a járást természetes fejlődésének útjára te relni. \' Kulturális szempontok, és Zalame- NyilCtír tO kr» —ui.jiaiiiujxiuiii. j i_4Jnn gyének a nemzetiségek beolvasztására irányuló nemzetiségi politikája, ezen kérdé-seknél tanúsított törekvései nem csak kívánatossá! sőt szükségessé teszik az átcsatolást. A muraszombati járásban levő, 9000 re menő vendség ügye a zalamegyei nemzetiségek ügyével együtt kezelve, egységes. terv és intenzív törekvés által mutat* hat csak fel tökéletes eredményt. - Az átcsatolás tervének minél előbbi, sürgős megvalósítása mellett szól vasmegyének ezen járásával szemben tanúsított, szinte érthetetlen mos\'oha bánásmódja is, melylyel más érdekelteket határozottan a járás rovására tüntet ki. A muraszombati járás izolált helyzeténél fogva gazdasági és kere kedelmi téren elmarad, mert közlekedési utai ósdiak, ujakat létesiteni a megye pénzhiány miatt nem bir; nem akar, mert a járás jövedelmeit mások élvezik ; pl az útadónak kizárólag a terheit érzik a járás lakói, mert piaczuk a szomszédos stájerben van s a megye még ezen kényszerű helyzetet w kiakaázaa, de n&n a járás előnyére, a mennyiben a« vámsorompók által 3000 frtnyi összeggel rövidíti meg évenként mellőzött járását. Vagy olt van a kutya-adó. A muraszombati járás 114 községre kivetett kulyaadóból csak elenyésző csekély számban vetik ki a zárt községet nem képező, szétszórt házakban lakók illetményeit, mely e szerint jogtalanul magasabb tarifa szerint van számitva s az igaz, Ö0\|#-kal több t jövedelmet hoa a megyének, de a lakosok szenvednek annak terhe alatt ; ebből a jövedelemből látszólagos\'jóindulattal 10000 frtot juttat a megye kórházi és á\'lator vosi dotatió czimén a járásnak, melytől ugyanakkor és ugyanazon Összegből 5000 frt jut ismét a megyének. Végül érdekes az érvelésnek meggyőző erejénél fogva ae a bizonyítás is, hogy Vasmegye népessége, a megye területi szerkezeténél fogva túlságosan nagy, admi nislraczionális . teendői az átkapcsolással apadnak s Így a még mindig kerek egé szet képező és nagy népességű britlet igazgatása megkönnyittetik ; as igy kifejthető intenzivebb tevékenység előnyei ae egész megyére csak hasznosak lehelnek, de ugyanakkor Zalamegye még legkevésbbé sem lesz túlterhelve. Az igazságszolgáltatás szempontjából is csak előnyös lehet az uj alakulás mind b megyére, mint annak ,l«ko aaica, miat közvetlenül érdekiitt. egyénekre nézve, mig Zalamegyónek ugy is felényi terhei a szapöritás állal is még mindig kisebb aránynak, könnyebben lebonyolíthatók maradnak. A muraszombati járásnak ezen álcsato« lásból várhaló gazdasági és kereskedelmi fellendülése szinte biztosra vehető, mert még saját erejéből is könnyebben kiépit- A „Murakfii" iá rozája Az orvvadász. Olt születik a világtól messze-messze, buja rengeteg szélén, egy kin laluoxka rongyos fedelű viskójában. Aoyjn, mikor kivizi a délebédet a rengetegbe apja után, lefekteti az erdő leveles • illájára. Apja nem veszi ölébe, nem simlija, nem szőli(ja a szölök szeretetének becézgető nyelvén, csak mogorva arczát látja, mig ebédjét tö fogyasztja, azt as arexot, melyen mozdulatlan minden barázda, akár a redves tölgy kérgének hasadéka. Aztán ledől éa alszik, anyja pedig eljár ax erdőben száraz ág után. A konda ott hever a rengeteg keserüfüvea lápjában, a kis gidók beállnak a sülét árnyékba mint valami htífehér márványszobrok, csak a seregélyek repkednek czivakodva disznóról disznóra, vagy egy . U uputa madár száll alá ím-bolyogva a delelő szemétjére. A pajkos, játékos ■eregélyesre meresgil kis bogár szemeit, vagy a buputára, hogyan mereszli fekteti lolibóbitáját, s mikor egyre többször gyönyörködölt rajtuk, kapkodott utánuk apró kezeivel, mig kevéBbbé érdeklik anyja, apja kik nem mulattatják, nem játszanak vele. Mikor lábra lud állani, indul feléjök, csetlik botlik, a nem foghatja meg őket, de mikor atija játékhzerül kezébe ad egy madárfiókát, ugY tesz vele mint a kis macska a megsebzett, báYnykelódó egérkével, mit anyja elébe adott. El-eresatl, s ha csenevésa szárnyával odább von- szója magát, utána ered, elfogja s játékát ismétli. — Egyszer aztán anyja kezébe adja az ebédel, s elereszti magánosan. E\'megy örömmel. A félelmet nem ismeri, blazen nem bántotta az erdőben senki, semmi és annyi madár röpköd zöld sátorában össie-vinaza I Vizsgáló saemmel néz be az ösvény mellett minden bokorba ; ba madár rebben ki belőle, elkószál utána: melyik ágra szállt, milyen. Nem mer messze elmenni a vezénylő ösvénytöl, de bolyongása közben lelik az idő, s atyja megveri érte. Még sajog a háta, min végigütöti, próbál egyenea uion haladni basa felé, de mikor újra ellebben előtte egy larka madár, mint valami nagy tarka pille, bokor lövéböl nyul ugrik el; flaial vére csintalan futkos ereiben s csalja, csalja félre as igaz útról. — Azután tapasztal, sokat tapaastal. Tapasztalja, bogy szülői durván bánnak vele — elidegenedik tőlük ; de lapasslalásból megismeri aprójára ax egésx termésxeiei, a ex a tapasstalás formálja meg élelnézletét; a sas a tanítómestere, mely lecsap • elrabolja a bárányt. Ninci bokrosnak, erdőnek zuga, melyet nem ismerne. Sokan vannak, kik szívesen sétálnak aa erdőben, bokrosban, Nagy urak, hogy összehasonlítják finnyás képpel a mogyoró-, galagonya-, kökény- éa pyerlyánbokrot a banánliget bokraival, a prairek bokrával, s aszal, melyet szibériai vadászataik alkalmával látlak ax ob, jenissei, Indigirka mentén; száras üzletemberek, bogy kibecsQljék a bokorból a nagy fa értékét; sápadt nagyvárosi hölgyek, hogy ax izzóan lottlsö napsugarak elöl árnyékukba heverve slábrán-dozzauak a forróságtól vibráló levegőrétegek játékán, vagy háttérül használják levélcdpkólt a mágnás-amatőr felvételénél. . De axt aa életet, melyet ■ lombsátor elzár a kíváncsi szemek .elöl, axt osak a puszták páss-torgyereke isireri. 0 elölte as egész bokros terület egy nagy falu. a bokrok kftxölt kusxán fonddó pázsitos tisztások a falu 0Uái, ■ minden fa, minden bokor egy-egy háx. Amint ismer a faluban mindenkit ugy ismeri a bokros lakóit Is. Tudja, mily bokorban költ a fümagos pintyőke, melyikben lakik a fekete rigó, hol 4art lakást a gébics, a szarka, a vadgalamb, a sármány és a többi madár; melyik alatt rejtőzik nynlvaosok, a buja tUskés stlrü melyik résséu nyílik a róka palotájának egyik kapuja. Ismeri mind é« szereli. Rablósiándékra betör a lakásokra, elvtezi belőlük a bo dogságot ; a nyulvaozokhoz tört vet, a rókakölyket lánczra füxi. — mikor felébred benne ax ősember ösxtöne. S mikor már ennyit tud, aj tanítómester elé visxik, hol « fán padalakban ül, • mogyorófa a mester kesében, nincs ssabad levegő, szabad mozgás, s tanulnia kell olvasni, mikor ö már nagydbb könyvből, a nyílott természetből folyékonyan tud olvasni. Ehhez a könyvhöz vágyik visaza, elszökik hozsá s társalog vele. A homályos. sürtl erdőben elszokik ax emberektől, az állatok eldugott rejtekhelye a titok Ingerével szomjuhoztatja lelkét, a ha mulasztásiért bünte-j tik, mint a sebzeit vad beszalad aa erdő legsűrűbb részébe, hol nem látja senki, semmi. Évek múlnak, ax iskolakerttlő rengelek sokat tanul, as erdő olyan szívóssá neveli testét nnlnl a vadakét, lelkét vakmerővé. Eddig osak a neve volt ax Iskolában, axt is kiiörülik asután s kikerül • konda mellé. Most már azaba a tiltott; szabad fészek után kutatni, nyulvscskot keresni, a rőka odvát kiásnj i a sasok tésakéhes felmáasnf a rengeteg emelt heti a közel fekvő Zala-Egerszeghez vese teudő vasulját, melyet ma, de csak ma-létesíthetne az érdekeltek által felajánlott 170 000 frtnyi jelentékeny biztosítékkal, ,mig ezen időhöz kötött feltétellel nyújtandó biztosíték elvesztése beláthatlan időkre visszavetné a járás jelzett fontos érdekeinek megvalósulását. Q. Különfélék. Kérelem.\' Kérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek a második negyed alkalmával előfizetéseiket megújítani s a hátralékokat beküldeni! — §t. §Mikska JCdlmáa kir. tanácsos tanfelügyelőé hó 4-én Csáktornyára érkezett, a hol az összes tanintéseteket meglátogatta s a tanításokon jelen volt. — fiiamul. Wagner János csák tornyai Ali. tanitóképezdei helyettes tanárt ugyanahhoi a képezdéhez segéd tanárrá neveste ki a vallás- és közoktatásügyi mi* niister ur. — fiouath-ialik itotnyin. Nem ke vesebbről van sió, mint arról, hogy lát ható jellel megörökítsék azt a helyet, a hol és a mikor Kossuth és övéinek megdicsőült tetemei 46 év után ismét n&gyar teiületre visszatértek. S est a \' históriai tényt kontaktusban akarják hozni as Orsovánál történtekkel, a mikor Kossuth as orsság határától buciul: vett. 8 valamint kő hirdeti a nagy jelenetet ott, emlékoszlopot akarnak állítani as orsság másik hátárán is. A város elöljáróinak kesébe akarják terelni a do\'got, hogy imposáns módon, társadalmi uton as eszme meg* valósuljon. — fiié ligyta a tástlé? Kossuth holt tetemeinek hazahozatala alkalmával a holttestet és kíséretét hozó vonat —- tudva levŐltg — a határon, Dráva-Mogyoródnál megállott s itt a határra kUözött nemzeti lobogót Llossuth fia: Ferenc^ megcsókolta. Ezt a nevezetes zászlót-erre as alkalomra Csáktornya város küldött« . ki a halárra, illetőleg adu kölosön Dráva-Mogyoród sat dráva csányi körjegyzőséghez tartozó köz gégék közönségének, a kik a határra men tek ki jegysőjökkel — mossárlövésekk elüd-vösölni a nagy halottat. Most a dráva-osányi kösségek semmi szin alatt sem akarják visszaadni a zászlót; meg akarják örök emlékül tartani, holott Csáktornya vá rosa ugyanebből a osélból követel vissza. Kérdés : melyik községet iTleti a nevezetes zászló ? — Qydstrnhában jelentek meg Kossuth temetés6 napján a osáktornyai hölgyek a 11 órai magyar misén, ezzel akarván külsőleg is kifejezést adni hazafias gyászuk-nak. — Ugyanezen a napon az izr. ima* házban gyász-istenitisztelet tartatott, mo lyen Schwarz Jakab rabbi gyönyörű be«-szédet mondott, as énekkar pedig Spitz kántor vezetése mellett hazafias énekeket énekelt. A hölgyek ezen az isteni tiszteleten is gyászban voltak. — fianltdrálasitóí. A turcaíscsei ürese-sedésben volt tanítói állásra Ragyil Lajos olaszfaluéi (vasmegye) oki. tanító választatott meg f évi márczius hó 22-én — hllybill Ur. imaházban Kossuth Lajos lelki üdvéért, vasárnap, ápr. 1-én, a temetés napján délután 4 órakor tartott istentisztelet programmja a következő volt : 1 Héber gyászének. Énekelte a chorus 2 Héber ima. Eőadta Spitz Izidor fŐkán tor. 8. Ének Kossuth Lajos lelki üdvéért Énekelte a chorus és a főkántor. 4. Gyász beszéd. Tartotta Schwartz Jakab főrabbi. 6. Oh nagy Isten . . . Glucktól. Énekelte Spitz főkántor. 6 Szózat. Énekelte a cho-ros Az énekeket Czompó Andor kántor kisérte harmóniumon. A Csáktornyái fiatalság által Kossuth La;os nagy hazánkfia ravatalának megkoszorúzása és testületileg való kivonulása czéljából alakított "ftiüottság ezen czélra a kibocsájtott gyüjlő iv szerint 81 frt 40 k-i. gyűjtött — a kiadások 104 frt 10 krt. teltek ki — igy mutatkozott hiány % frt 70 kr„ mely különbözeti összeg a? ontéző bizottság által lett kiegyenlítve. — Az okmányokkal ellátott számadások e hó 6-én a fiatalság elő terjesztettvén. azok helyesek* nek találtattak. A számadások tiz napig Pe csornik Ottó pénztárosnál betekinthetök A rendező bizottság a Csáktornyái fiatalságnak honfiúi részvétükért ez uton fejezi ki m£Iy köszönetét. A rendezőség nevében ifj. Szirk Frigyes. Nóvák László. <4 csiktornyat nők által Kossuth Lajos és neje Meszlényi Teréz ravatalainak megkoszorúzása czéljából alakított bizottság -ezen czélra a kibocsátolt iveken 91 frt 55 krt gyűjtött — a kiadások 92 (rt 74 krt tettek ki, mely csekély különbözet a rendezőség által lett kiegyenlítve. Az okmányokkal. ellátott számadások e hó 4-ére meghívott, résztvevő nők elé terjesztettek — és helyeseknok találtattak, — miután az iveket aláirt nők nagy részft^sa^gia-dások felülvizsgálatához nem felein \'tűeg, — azért a számadások Ziegler Kálmánné bizottsági tagnál 14 napig betekinthetök A rendező bizottság, a csáktornyai nőknek — buzgalmukkért — és honleányi részvétükért ez uton fejezi ki k&reönetét. Csáktornyán 1894. évi ápril hó 5 én. A rendezőbizottság. — £ fthix vasárnapi első áldozók szokásos ünnepélye ez évben is lélek emelő volt. Ugyanis körülbelül 30 hófehérben öitözOtt leányka, s ugyanannyi fiu részesült az első áldozás kegyelmeiben, magukhoz vévén az élet konyerét. * Az áldozást köz vetlen rövid sz nt beszéd előzte meg, mely után a szallaggal feldíszített gyertyák gyújtattak meg az áldozók kezeiben, és a jelenvolt szülök lelki örömére megáldoztak, s e nap ötökre emlékükben marad. — $ drira-snt mlhilyt vasúti átjáró ügyében kiküldött megyei bizottság e hó 5 én megejtett helyszíni szemle alkalmával elhatározta, hogy az átjárónál egy őrbódé felállítását fogja illetékes helyea javaslatba hozni. -- (ttaluloxás. Matteszdorfer Jakab, per* laki kereskedő e hó l én szélhüdésben meghalt. Temetése e hó 2-án nagy részvét mellett ment végbe. A helybeli tűzoltóság, mint egyik legrégibb a\'upitó tagja temetésén, testületileg jelent meg. — Matters-dorfer Béla ur 10 frtot küldött a perlaki önk. tűzoltó egylet részére, a m:ért a tűzoltó egylet e helyen is köszönetét nyilvánítja. tes épfileteinek legtetejébe. Figyelhet, leshet, rabolhat nappal ós éjjel, nem büntetik érte, Minden hangot kihallgat én megárt, nincs olyan gyenge, elhaló nem ax erdőben/ mit éles hallás* tudomásul ne venne, s minek okát ne tudná. Ds csak hallgat, nem szól; a pásztor ember némaságának betegévé lesz. — — A konda elOl őxcsalád oson •I: a koronás bal?, ax aggódó össő és a gyámoltalan gidó. Elsiet a helyre, honnan elindultak, egy kis ksrek tisstáara, melyre ráhajol a lomb, mely tele van lehullott szőrrel ós meleg, lxga-tottaa lesi a másnapot, s már homályos hajnalban ott rejtOxik « hely közelében, harmattól csatakosan. Nem rosszul saámit. A mint az első sugár teltebben a fák ormára, nesx támsd, mekkenés hangáik ; legelőről jő hasa a esalád, s leieksxik. A mint elszunyókál, loppal hoxxá má-•sik. a rádobj« testét a gidóra. A ssQlők felriad nak, menekülnek, de a fájdalmas jaj visszahajtja őket. A rsb\'ó fél, a hang árulója lehet, s kemény marka irgalmatlan szorítással vájkál a gidó torkán; megfojtja. A bak sem marad rest, ökleli aggancsos fejével a támadót, ruháját leszabdalja róla, de osak addig mig utolsót mekkent a gidó. akkor vale vi bajt a rabló. Aoxélos karja földre roppantja, de hiába fojtogatja. Ekkor bafygyan ki az első vér, as a vér, mely mámorít mint a legtthesebb sxesx: a vad vére. Jaj annak ki attól leaa mámoros, as mámoros marad örökké, s mámorában uj mámorra vágyik. A fiatal kondásnak egy év múlva aaár fegyvere van. Darabokra ssedve hordja magAval, odvakbau rejtegeti a hozzátartozókkal egy tilt, s ritkán, csak biztos alkalmakkor 10, mert pora kevé« és Dsheaan jut hoasá. — Egyassr szarvasra sQli fegyverét, a legszebb szarvasra áx egész erdőben, mire a nagyúr hiába lesett, s mire egész csomó Or vigyázott éjjel, nappal. A nyalka A\'lat összeroskad, haláljajja mint éles harsona zug végig a visxhangos erdőn és öt helyről is őr siet oda. Már láija őket egy fa mellé húzódva a mint körOlksrikálják a gyilkosság helyéi. A szükülö körből bokrokon át kiosonnH, de uj alak moxdul a homályban. Beleáll a csobogó patakba, mely fölé fttzek borítanak bolthajtásos folyosót. Uvig gáxol a visben, de kigázol a körből, elrejti Iegy vérét, s a konda után indul. Hiába keresi, aa orvvadászra Indult örök a vágás fiatal fái köxt találták, melynek földjét összevissza lurlftk. Másnap már más kanásx őrizte a kondát, 0 pedig uj sxarvasra lesett. Lesett és lött, keresték sokáig, mig egysxer asián szembe kerUlt. A fegy* ver eldördült, ax őr holtan rogyott össze. De a nyomorult fegyver ciak egy halált okoshatott, töltésre nem maradt idő. s a többiek lefogtak, kivitlék as erdőből, a szabadságból - börtönbe került. Sokáig volt ott, milor kiszabadult, roskad tan támolyogva indult haza, ax erdőbe. Belement •AtorAba, hallotta ismerős zenéiét, érezte illalát, azivta üde levegőjét, s a vér felpezsdült benne, arosa megsxinesült, termete kinyúlt, s ö ismét a régi volt. Fegyver hijján hurokkal, gödörrel segített magán, majd társa akadt fegyvere kerüli, gyilkolt, ölt folyton. Sxakála megnőtt, megdere-sedelt, ruháia lekopott, de axért a legfogasabb télen mórlföídekre szimatolt el, tix halár renget- S élt bújta át axérl, hogy ölhessen. Rablása miatt ereslék, börtönbe került újra, s újra, de mikor kikerQlt és szabad válasaiása volt a jó éa rossz ul között, mint valami óriási delej magához ragadta ax erdő Az évek szálltak felette, az öregség viaskodni kezdett vele, de ö ellenáll, leteperte mirit a medvét, s a többi vadat és olyan agg korhaD, midőn más ember már óhsjija, kéri a nyugasztaló siri ágyat és imbolyogva jár mint a nád • ö biztos léptekkel járt aa erdő egyenetlen földón, égszakadáaban, fagyasztó hózivatarban, erdei tavakban övig gáxolva ; nem kérte a halált, osztogatta. Nem ártott neki a hideg, mert a mámor, a vadasxmámor heve melegítette öreg véréi. A vadászszenvedély,,az a haladó századokkal alkonyuló emberi sxenvedóly edxetie meg öregségét. Ezen kívül csak egy szenvedély rabja volt : a gyűlölet rabja, ax irgalmatlan gyűlöleté mindazok iránt, kik szabadságában gátul álllak elébe. Mikor azokat látta, velük találkozott egyre a kakason mozgott ax ujja. Megöli őket, kiirtja birodalmából a gyáva tolakodókat. Hosszul számított > a párviadal előbb folyt le, mintsem gondolta volna. CHt Alit előtte, uiját állta. — ez aa egy vakmerő volt. Rásütö\'te fegyverét, de —- talán vén szeme moudotta fel a szolgálatot, vagy keze reszkeiett, — a golyó nem talált; először hiháxott éleiében. El akart ugrani, de a második lövés is eldördült, s a vén róka a iübe harapott. Felkeresték a temetőben sokan, gondozták sirját a fa\'usiak, kiket nem ismert; szürke nyu1, e\'járt hoxsá, dalos madár rászállt fejtájára, — axokat jól ismerte. — Baombatfay. — &Jtrbik. Wagner János áll tanitáképesdei tanár Verseczen eljegyezte Zoffman Lipót kedves leányát Nina k. a. — Rózsai Mór kotort körorvos kedves le-Anyát Irén k. a eljegyezte Pollák Hermán kotor i kereskedő. — A cp&ktorayai keresk. ifjalc önképző egylete f. hó 4-én boosájtotta uj helyiségeit a lagok rendelkezésére. — A megnyilAa azon körülmény daozftra. hogy a nemzetet ért mély gyász követkeltében mindennemű zajos mulatság kerülteteti, mégis ünnepélyessé vált, a mennyiben a tagok mednem teljos számbsn jelenlek meg ée társaságot képezve, lelkes (elköszöntökben sem volt hiány: Többek között Benedikt Béla elnök valamint Baohrach Győző alelnök tőbbszö röaen szólalUk (el és as egylet tagjait Összetar-tásra buzdították és a mint a hangulatból észlelhető volt. as intS stavak nem is hangzottak e1 pusztán, hanem gyökeret verlek és remélhető\' hogy as egylet, mely már közel feloszlásához« isméi nem osak hogy működni fog. hanem hasznos tényezője lesz a Csáktornyái társadalomnak, mely remény annál ia inkább jogosítottnak mondható, mert hiszen a keresk. Ifju«ág városunk iu-(elligenliájának képezi nagy részét ós lagjai, a mint Kossuth nagy hazánkfia hamvainak hazaszállítása alka\'mábóli Qnuepéyen bebizonyították) honfiúi órselmektöl vannak áthatva és a hol kel1 ■emmi áldozatot nem sajnálnak. — A gyészDnne\' pélyen a« egylet teljes számban és mély gyászban\' gyészlályotlal bevont zászlóval testületileg vett részt, koszorút helyezett a nagy halolt ravatalára, melynek szallagjaln a követke/ö felír Ah volt olvasható: A Csáktornyái keresk. ifjak önképző egylete „Kossuth Lajosnak". Kossuth Lajosnak az egász nemzelel lesújtó halála első hirére « keretk. iljak önképző egylete a kővetkező résjvéttáviratot intézte a legnagyobb magyar családjához: „Kossuth család Turin. Valamint Kossuih Lajos lángoló hazaszeretete a szabadságharcban egy eszményben, egy gondolatban, a szabadság érdekében egyesítette, ogy egyesíti é" egy családdá alakítja ha\'Ala a nemzetet mély gyászában. — Szomorú kötelescéget teljesítőnk, midőn a nagy veszteség felett legmélyebb részvétünket nyilvánítjuk, enyhítse fajdalmukat ágon tpdat. hogy gyászukban egy nagy szabad nemzet osztozik. »Csáktornyái kereskedő ifjak önképző egylete". A osáktornyai élet fejlesztése érdekében igazán kivánatop, hogy ezen egylet viruljon és hogy set.ki, a kinek bármily módon áll lehetsé gében, a támogatást tőle meg ne vonja. — Kiesett a vonatból. Csáktornya és Krislóflalu közölt leesett a robogó vonatról egy \\\\ hónapos leánygyermek. Az anya, Stöger Maliid, férjezett Spillerné, — állítólag túlságos izgatottságában nem tett jelentést a szerencsétlenségről, osak a városba érkeitekor beszélte el ismerőseinek a szerenosétlen esetet. Erre visszatérve az állomásra, a főnököt értesítenék, ki Oih&zlól őrházig kereilelle a vasúti örökkel a gyermeket, de eredménytelenül. Kedden reggel azonban a vam\'i töltés me\'lett levő árdkban élve s csudaképen egészséges állapotban találták meg a kioait s rögtön behozták Csáktornyára, Kérdé tárgyát képezi, hogy miként eshetett ki egy 14 hónapos gyermek a vonat ablakából s mi lehet az oka annak, hogy az anya azonnal nem je\'en-telte a szerencsétlenségei. £ & a dunántúli fürdő és nyaralóhelyek felvirágoztatása érdekében a mult évben nagy aikerü agitácziót indított Egy füzetben »Fürdő és nyaralóhelyek a Dunántúlon" czimen leirta a Dunántúlnak nyaralásra és fUrdéere szép alkalmas vidékeit éa közülte a kiadó nyári lakások jegyzékét. E füietet azután tizezer példányba ingyen osztotta azét Ennek következtében már a mult évben rendkivtll felszaporodott a Dunántul nyaraló osaládok szí ma, a miből különösen a fllloxeia sújtotta vidékek lakossága igen sok hasznot búzott. A derék egylet a Balatoni kulturegylettel karöltve ez évben is folytatja ez akeziót, a a íüzet még e hó folyamán meg fog jelenni Por zBoll Kámán, a D. K. E titkára sze kesz tésébsn, kik • szerkesztést díjtalanul vál\'al-lák magukta. A két egy^t a hírlapok utján hivja fel a dunántúli ÍUrdők ós nya« ralók tulajdonosait, hogy saját érdekükben, valamint a két egylet minden barátját, hogy közérdekből szíveskedjenek közölni a nyaralóhelyek leírását. A be\'elentések április hó 15-ig a D. K. E. Irodájába (Budapest Józsefkörut 5. az) kü\'dendŐk. Minden bejelentést díjtalanul közöl az egylet, csupán a nagyobb fürdővállala\'ok kérettek fel, hogy a füzet terjesztéséhez anyagi segély\'yel is kozzájáruljanak, a kereskedő világ pedig hirdetések feladására kére tik fel. - é § (S aj órodaja. A D. K. E bár anyagi eszközei még mindig rendkívül korlátoltak, — a segélyezések akozió \|át erélyesen folytatja.Csak nem rég nyilt meg első óvodája a Muraközön, s non már építik második óvóiutézelének éptl\'etét Tárnokon, Fehérmegyónek ez faegenajku községében. Az uj óvoda megnyitása u>ég ez év nyarán lesz; e az igazgató választmány Festetich Benus gróf fehérmegyei tanfelügyelöt és Po zso\'t Kálmán egyleti titkárt b;z a meg az óvoda szervezésével. — Megyei hirek K o s s u t h-u t o s á-n a k nevetik el Zala-Egerszegen a (ehérkép-utczát. — Zalamegye közgyűlése a xa-lavölgyi vasútra névszerinti szavazAnsal 17B.OOO írt segélyt s ennek (edezésére l"/o os pótadót szavasolt meg. — Czukelter József zalaimegyei főszámvevő 68, Pirlty János, megyei orvos pedig 66 éves korában meghalt Zala-Égerszögen. —• Balaton József, zala egenzegi alexperes a 8zt.-Andrásról nevezett Visegrád melletti czimreles apátságot nyerte. — A tihanyi és bakonybéli apátsági méltóságra legtöbb szavazatot nyerlek : Aalbik Cyprián és Villányi Staniszló, kiket a főapái nemsokára kf fog nevezni. mtadiat Ithtt ai tmberbdl csiná\'m, ha azt szétbontják, azt a washingtoni teimé-szelludományi muzeum szelenczékben és pulaczkokban tárja a látogatók szeme elé. Egy 154 font sulyu egyén holttestéből a következőket állították elö és őrzik a mu z\'-umban: Egy nagy üvegpalaczkban először is 9? font viz, me\'y nagy mennyiség (alán némelyeket visszariaszt, egy másik üveg-szelenczében 3 iont vegytiszta, a testből nyert tojás fehérnyét, mig az enyvtartalmál egy 10 font sulyu tábla reprezentálja; egy másik üveg az Összes 4\'/, font sulyu tisztított zsiradékot tartalmazza, mig a csontokból font foszforsavas meszet és 1 font szénsavas meszet nyerlek; czu-kor, keményítő, fluorcalcium, konyhasó mindegy k összekölésből mintegy l font kerüli ki a (etemből- Egy más k ugyanott lévő kiá\'lilás az emberi testben lévő legfontosabb elveket tartalmazza t észben szá mokban, részben pedig valóságos anyagok ban. E szerint az ember mintegy 97 font élenyt, 16 font könenyt, 8\'/a font légenyt s egy köbláb szenet tartalmaz. Továbbá nyertek belőle 120 gr. chlórt, 99 gr fluórt, 500 gr. foszfo; t, 90 gr. ként, 60 -60 gr. nátrium es kaliumfémet valamint 3 font calciumfémet. Törött őatötivastáigyak kijavítása. Eddigelé azt hitlék. hogy ha egy öntöttvas tárgy eltörött, hogy azt többé nem lehet kijavi lani és azt mint hasznavehetetlent el kell dobni, van azonban egy ragasztó, melylyel az eltört részeket ismét össze lehet ragasz tani és e ragasztó kövelke/őkóp lesz összeállítva : Vegyünk 2 rész szalmiakot, 1 rész liszlált ként és 16 rész öntöttvasforgácsot, ezen alkatrészeket egy mozsárban összeke verjük és a port tartsuk tökéletes szárazon Ha aztán használni akarjuk, akkor sulyá nak húszszoros mennyiségű tiszta vasfor-gácícsal keverjük, az egészet megtör\|ük mozsárban, vizzel felönljüfy mig tésztává nem lesz, melylyel a tört részeket bekenjük és a tárgyat összesig toljuk. Bizonyos idő múlva a megragasztott helyek oly erősek és kemények lesznek, mint a többi féínré szek. (BergI mérnök.) «- (&omth &ajos f.) Most, midőn a magyar szabadságharc« halhatatlan apostola : Kossuth Lajos sirba szállott, a különféle vállalatok nemes versenym keltnek egymással, hogy a nemzet nagy halottjának vonásait az utókor számára megörökítsék Ezen képek közül különösen kiválik egy »Kossuth Lajos és a i- aradi vértanuk megdicsői-t é a e* ceimü allegoriai kép, mo\'y Kozica Ferencz hazánkfia, hirneves müncheni akadémiai festő eredeti festménye után husx szinti remek olajnyomatu kivitelbe sokszorosítva lett. Ez • kép, melynek láttára imádatszerll ihlet szállja meg a honfi keblet, oly díszesen és oly fenségesen örökíti meg allegorikus csoportozatban Kossnth Lajos és a 18 aradi vértanú halhatatlan alakjait hogy méltó reá, miszerint azt minden magyar ember megszerezze és oltárkép gyanánt lakásának diazéfll meg-Őr.zza A kép háromféle nagyságban megrendelhető minden könyv- és mükereske-désbeu, vagyis közvetlenül Sebők Lipót műkereskedőiében Budapesten, VI., Aradi utcza 8. sz. következő árakon : az I. nagyságú, melynek hossza 96, szélessége 63 czentiméter darabonként 4 frtba, — a II. nagyságú, melynek h>ssza 63, szélessége 43 czentiméter, darabonként 2 frtba, — a III. nagyságú, melynek hossza 48, széle, aége 32 czentiméter, darabonként 1 frtba kerül- — „A Magyar Mese- és Monda-vil&K* ozima irodalmi vállalatból (Irjn Benedek Elek, kiadja a* Athenaeum) megjelent az 6 ik főzet as eddigiekhez hasonló gazdag tartalommal éa szép képekkel. E (CUelben a gyönyörű mesék sorozatát egy monda váltja tel és „Az latén kardja" ozira alatt, msly a Hun-mondakör egyik legszebb részét képezi. Benedek Elek mesemondó tehetsége a mondákban ép o<y magas fokon tündök\'ik, mim a mesék, s regék előadásában. A (özet ára 25 kr., s kapható minden könyvkereskedésben A hazafias vállalatot nemzetünk minden olvasni tudó fiának Őszintén ajánljuk. — éa újságom* Pó a bácsinak a gyermeklap a is szép meglepetéssel kedveskedett as Ő olvasóinak. — Egy aranyos színes ktfpet küldött nekik. — Egy igen nagy fehé\' tojás úszik a tóban. A tojáson Lilike meg Bandika ül, utaznak szép tün-dérországba. — Tutsek Anna meséli el az újságba ezt az utazást. Csupa kedves mese, vers, kép váltja fel egymást ebben a húsvéti számban, s a gyermekek ugy ezekben, mint padig a szines képben nagy gyönyörűséget fognak találni. — „Az én Újságom", mely el van ismerve, mint h legtartalmasabb magyar gyermekújság, valósággal nevelője a gyermeknek — De nemcsak neveli Őket, hanem egyúttal Igazában hazafiaB missiót teljesít, mert meg* tanítja a kicsinyeket tőrülmetszett igaz magyarságra nyelvben, gondolkodásban egyaránt. Pósa Lajos hivatással, lelkesedés-sel s a g-jrernwkvilAg minden áruyaW.át besugárzó veretettél szerkeszti ezt az újságot. Csupa keJély, csupa verőfény mindenütt Csak azt viszi a gyermek ártatlan világában a mi a kedélyéhes illik a annak helyes irányában való fejlesztésére alkalmas — Az nj negyed április hó 1 én ke^r<5dött s ebből az alkalomból a logjobb meggyőződéssel ajánljak „Az én Ujsá« gomu-at a msgyar szülők, nevelők, tartók f#b figyelmébe. E öflzetési ár : negyed* évre í frt. — Előfizethetni ,Az én Újságom" kiadóhivatalában, Budapest, An-drássy-ut 10. — Uj előfizetők kedves k(4 könyvecskét kapnak az első számmal be-küldve FELELŐS SZEHKK8ZTÖ MARöITAI JÓZSEF XI. teöaj- Va Čakovcu, 1894. 1-ga apriliša. Broj. 13. 8 nridnikom moíl }• »»aki d»n govoriti mod II 1 IS vuro. — 8v« poilljk« tISaé« m »»drUJ »O-viuk, m) N potiljka na Ibm JtrglUl Jeter* w»4ilk» n (Vkorii I»dUlJ«tTO! «»lUr riMhl Filipov« k um m pndplata 1 obmano potiljka -J-1_JJ--J----11L-J ,. I.IJJJWMf m. 1\'redplatn« eeu« \|e s Na celo leto ... 4 írt Na pol leta . . 2 írt Na četvert leta \'. . i írt foJ«dini brojl koiUjn 10 kr. Obrtan« m poli« I &J nUhuuJa. ain horvátikor i \| mađarskom jeziku Izlazeél đražtveni znaimtveiil i povučljlvl Hat ca puk. > »vaJclVtljeaan. JadLanlcrat 1 to: vu evcOc-u. xiod.elj-q. MJ\| ...............\|\| _..........K III ~ •• l»l----———UMI ■ ■ ——i——— 31užbeni glasnik : ..Medjimurakogn \|>odpomagojnčega Činovničkoga druživa\'C „Čakovečke 3piirkase", „Moljimurhke spitik.isse". i t. d. Dan prije predla je horvatska vojska Dravu, a is Beča dohadjaü su carski Se regi vu gornju Magiarsku. Na to je Kossuth imenovan prezedom odbora za lemsljsku obranu, ter je putovai po célom orssgu, da digne ustanak. Medjutim bil je barun Vay imenovan ministrom prezedpopj a grof Lamberg vrhovnim zapovednikom vsih áeregov. Kossuth je tomu proteitiral, ali je to malo hasnilo. Nadvojvoda palatin povlekel se je vu mir, Batthyány odstupil, a med magjarskimi vodjami dodlo je do razmiricah. Kad je jod i grof Lamberg vmorjen, imenuval je kralj Ferdinand knesa Windiscbgraetza gouvernerom cčloga orsaga s neograničenom jakostjum. Kaj je na dalje sledilo, bile su kobne posljedice ovih dogodjajah Cesarska vojska s jedne strani, a Horvati s druge strani približavali su se Peáti, d očim je iz Galicije dolazila vu pomoć i ruska vojska pod Padkieviőem. Kad je car i kralj Ferdinand odslupil na haseu svog sinovca, Kossuthov je sabor proteitiral iz Debreoina, kam je iz Peáte odiáel. Vnoge Ijepe bitke magjarskih honvédov »klonule se Koasutha na predlog, da 14. aprila 1849. preglasi vu debrećins-kom saboru habsburžko-lotrinžku dinastiju svrgnutom. Sad su Rusi predli granicu. Vu Majnáu zavzeli au Magjari opet Budim, ali kratko vrčme za tim zavzeta je opet Pedta a Budimom po oe arskoj vojski a Kosauth je bežal \\u Segedin, Temiflvsr i Arad, gde je 11. augusta predal diktaturu Gflrgeyu, a sam s magjai lkom korunom pri Oro\'ovi predel 17. augulta 1849. v tursku granicu. Is Vidina bil Je odpeljan vu Sumlu, a potlji vu Malu Asiju, gde je vu Kiutahii bil interniran Na 10 sep tembra 1850. odplovil je na damfifu Misgi. sipi vu Englesku* gde su ga dočekali simpatično (g burnim veseljem) Is Engleske je podel vu Ameriku, gde je držal predavanja i próbál predobiti sjedinjene države ca oslobodjenje Magjarake. Već 10. fulinSa 1862. povrnul se je Kossuth vu Europu, gde je sapodjel svete s Maszinijem, Garibaldi jem i raznimi revo-juoionari. Iskat je pomeč kod Oavoura i Napoleona III., kpji ga je 6 maj uda 1859. prijel vu Tuillerijah, ali ni ja hotel, d» podpuno prihvati njegove osnove. Kossuth je na to ustrojil 1869. ljeta legiju pod Klapkom i Ihászom proti Austriji vu Italiji. Pokehdob je vu Londonu začel opet izdavati „Kössúth^Ve banke/ austrijanska vlada je podignula proti njemu pravdu vu Engleskoj, i sud je 12 junioia 1861. ljeta izrekel, da ima obustaviti izdavanje tih notah. Nato je Kossuth ostavil London i Englezku, ter se je naselil vu Genovi Tu lu ga postigli teki familijarski vudarci. Najprvlje mu je vumrla kői Vilma 22. aprila 1862.^ vu Nerviu, — al. septembra ljeta 1865. i tovarudioa vu Genovi. Iza njihove smrti preselil se vu Turin, gde je OBtal do smr.i. Gospodarstvo; mu je vodila sestra vdovica Ruttkay, dofiim su mu obedva sini, Ferenc i Lajoš inliniri vu talijanskoj službi. S povratkom ustavna života vu Magjar-ikoj Kossulh je rfapodjeo novo delovanje, a kad je ljeta 1867. vpeljan dualizam, bil \|e i on pomilovan, ali se nije hotel povrnuti vu domovinu. Njegova zadnja »zjava bila je jo> pred mjeseo danah oglaáena vu novinah, a tioala se je civilne žeuitbe, ko,u je Kossuth zagovarjal. Kossulh se je vse do najnovefceg vremena dudevno i telesno dobro održal. Pod zimu shrvala ga influenca, ali se je i od nje oporavil. Stopram početkom me-seoa marciuda naglo je počel slabiti i propadati, dobil je vu>ganje plučah, koje je i bilo zrok smrti, i Od kak se je opazilo, da su mu dani odbrojeni, zidli su se okolo njega sioi i rodbina, ter vnogt ablegati ia Magjarake. Pri zadnjem času bili su nazočni grof Gábriel Károlyi, koji ga je drial za ruku i oberster Figyelmeaay. ♦ < • Na vést o smrti Kossuthovoj, koja je joi vu noći stigla vu Budimpeštu, varaš se je vu rano jutro zaodel vu černiuu. Nejma skorom hiže vu célom o sagu, koja nije izvösila ćrnu zastavu. Vse novine izadle su vu črnom okviru i donose duge nekrológé Od vsih stran stižu sažalnioe, - vsi su telegrafirali familiji vu Turin, gde je čekalo da se t^Io prenese vu domovmu I prenesaio se je njegvo lélo li kosti njegove tovaru ice i kferi 30. marciuda 1894 ljeta vu Budimpeštu, vu nazočnosti jezere i jezere ljudstva. Prevoz i pogreb Kossuthov. Kossuthovo télo su 30 -ga marciula do* peljali iz Ita\'ije vu M&gjarsko Pii grsojci Magjarskoj (Dráva-Mogyoród Trnovec) je jeden iereg medj-murcov stalo sa magjankom zastavom. Tu je vlak postal i najstaredi siu Kossuthov, se je poklekual us graalci i kuSnul zastavu. Vu čikovcu je do 4-5 jezer ljudi stalo, koji su na velikoga mrtveca öekali. Kolodvor bil je lépő oklnčeui. Vu jutro 6 vur i 15 miuut doSel je vlak vu člakovec. Szilágyi ev. pop iz Legrada je molitvu rekel, Polonyi ors. ablegat, Osertin nad vicekomuS i Kossuth Ferenc sa löpe govore držali. Svi ljudi su se plakali, koji aa čuli te govore. Nazočno komisijo su svoje véuce prekdale, a j a vlak odiiel dalje. Po célim putu (Mura-Király, Kotor i t. d.) su ua kolodvora vnogi i vuogi B\'all i pozdravili Kossuthov sprevod vu domovinu njegova. Vu petek po poldan ob 8 vuri 25 minut sligel je posebni oug a mrtvim té-lom Kossutliovim vu Budimpeilu, goja se je, vsa na noge digla, da bude nazožna pri sprevodu. Bilo je ovaoijah, gororah i počastili preko vsake mere, a izuzev vide menjéih nesgodah, koje se dogadjaju kod tolikog gomilanja naroda, nije se dogodi \'o nikakvo zlo, nesreća. Vu sprevodu s ban-hofa do muzeuma sudjelovalo fe do 30 000 ljudih, doklam je na vulicah sta-jaloh pr k 200 000 ljudib. Raka je bila ob peti vuri postavljena na odar vu na-rodnom museumu, ter je célú noć narod defiliral pred rákom, tko prem je ulaz do odarnice bil ieljeznimi gatrami odoljeti. Vu subota pred poldan prevežena su obedva lésa (rake) s mrtvimi" ostanki Kossutbove tovaruflioé 1 k Čer i iz farne oirkve vu tere?ijskom kotaru na Kerepeflko grobje, gde su sahranjena vu istoj grob Ilici, vu kojli je víera položen i Kossuth. Ova se grobnica hahadja izmedju Deako. vog i Bathányevog mauzoleja. Potlji bude se nad njom podig 1 mauzolej Za Kos-suthá. O Kossüfhovo sprevodu piSe se iz Budimpešte 1. april«; Denes je spuićona vu domorodnu zemlju raka, is koje se je zdi^él oblak, koji bi morti podigel buru, kakva već dugo vremena nije bila. Denes su vu oči veli anstva smrti divje strasti jod drémalé, a sprevod se je obavil prez posredovanja konsignirane postaje, mirneSe anda, - no Ka) bi se po antećedencijah moglo očekivati, Nenavadnom svečanosti, moremo reM« ovdi jod nevidjenim tuinim sjaem i sudelovanjem gotovo cčle zemlje, krejnul je pred poldsn. sprevod Kossuthov od sgrade narodnoga muzeja, kojoj ju vöera céli dán od ranoga jutro do keflue noći grnula sün* svjetina (ljudstvo), da vidi raku pokojnikovu Kossuth je napokon repatriiian: mrtvi ostanki pozivaju vu otačbeničkoj zem\'ji. raku mu pokrivaju po cMoj Magjarskoj skupljen je grude zemlje, a [veličanstvene po asti, kojimi je eto spuSten vu krilo vjernoga pokoja, mo^> rale su, se vsakoga budi gledalaca, budi nazočnoga silno dojmiti Put od narodnoga muzeja preko céloga ringa Andr&ssijevom (vulicom. Kerpeökom vulicom da centralnoga grobja, od obedve strani po-, d Ožini <xgr«djen í.ivim zidom ljudstva, stlSnjenje vu vide redov; vse tribine, vsi izlozi (auslogi), vsi ba\'korti i obloki do krova ljudstvom prepuai, póleg togA\' rogredni Sereg, dug kak polovica prezkrajnog\'puta, igli su usred böloga daria, obasjani sunčahim svetlom, poleg gorućih \' velom ovitih vulićnih lampa ov i zaprtih dtacanov, érez érninom zavite revode hi lah, a poleg gluboke tihoče, da se nemuti večni sen velikega (presmožnog) mrtveca: eto vu malo réö h vanlka spodoba de neinje svečanosti, kojocn\'je zakljööen besprimjerno sprevodjeni Pre\'jepi protuljetni \\ dan dovabil je već vu rahli zorju stanovničtvu vu >ne vtilice, kojimi je epMvod imal kreniti NajtiVanije bilo je kretanje b\'.izu narod noga muzeja, kam su već okolu 8« Vure poéele dohadjati deputacije. Ako rečem, da je okota devete vare pred poldan bu-dimpedtonskimi vulicami vrvilo do pol milijuna ljudstva, ondif je tai priblltni broj prvlje premali, nego prevjte. Žalostni obred sam započel je ob 10. vuri s popövanjem Köiooejeve genutljiVe „himne," na kaj je evatigelički bidkup Sárkány ua sjajnu asistenciju obavil pé-vanje. Njegov govor kak i sljedeći govori držani po Jókai-u vu ime va «^ Budim, peHe, tolnaćili su zanosnim! rččmi osjeća e (čutenje) naroda, naglasujući veličinu déla i muke Kosaathove, njegov sjajni govornički dar i silni zgubiéék. Pokehdob seje odpeval .Szózat,u zdignjenaje bila srebrom okovana hrastova raka na osmeroprežna sjanja mertveéká kola, ter je — bilo već pfre^O 11 vur — Sereg, gotovo morje ljudstva, krenula ovim redom: i Napré redarstveniki ter od purgarah i dijakov sastojećl redatelji na konja; za ov nv vu čarhini zavita deputacija goa podjah (po prOiki 2000); sa zastavami bezbroja deputacijah, korporaoijah, d-užt-Vah, klubovah itd ; konjanik, na vsakoj strani mu po jeden plenrunitad; £est no jsllcov lampagov na konji; osetanajstkolah, \' prenapun emini vénoi, ,«ajljep»emi proizvodi 1 talijanska i domare flóré (ovötja), honvédi j od ljeta 1048.; vu črninU zavita^ zastaVa glavnoga grada; nosilci križ?, flsokirani 1 poćsstnom »tražom ; svećenstvo ; osmerof« \' re2na mertve\'ka kola ; neposredno za njimi kolrigi familije; kotrfgi zastupničke i mag-1 netske hi e ; zistupniki glavnoga grada ; ZABAVA. Mudro je zpelal. Nieki marljiv melter si je svojom roarljirostjom nekaj penes \'os stran metuul sli kak mnogi drugi neznaja, tak i od nije znal, na koj način bi si svoj pričuvom novac u kamati! i danomice povekfaval, k tomu pak se je bojal, da ako je bu domaj u ladici čuval, bi mogli kojum prilikom dojti tati te mu je odnesti Kaj je anda čineći ? Najbolje bude — mislil si jo — ako je zakopam, onda mi )e nitko nebuće mogel vkrasti. Zmilljeno, vć njeuo \| Jedne noći vzeme on svoju priskrbu te ju stiha odneso u svoj vrt, tam pod kroékom zkopa jamu, te novce, pet sto foiioti na broju spusti nutra, zatim jamu zagrne, o\'zgor znogami splete i tr-vom posiplje te mirne dule otide spat osviedočen, da su novci najbolje spravljeni. Ali neba tak, moj dragi majster 1 Njegov sused je b.d one noči bil na svojem ▼rtu te čeka] tate, koji su gostokrat nje-gove jabuke i kruške pohadjali, pak kad je u s&sedovom vrtu zpazfl malu svetlost od lampaáa 1 čul nekakvo akrobanje, dovleče se pe tiho do plots, za da vidi, tko je to a vrtu, jeli mozbit nisu tati i susedov vrt pohodili. Ali se zaóudi, kad vidi samoga suseda ob pol noći, gde a svojem vrtu j«ma kopa. Znatiželjan, kaj bu sosed atom jamom, nepomično je za plotom stal i videl, kak sused- u to jamu novce zakapa svaki trag jamet znogarai i travum isbrisava, a konačno otide. Sused sad, kad je bil siguran, da ov drugi već spava, vzeme motiku i lopata, skoči prek plota te bajd pod krudka ; tam izkopa zakopvne suaedove novce te kak le d- del, tak i čez plot znikne, poklam kam b piije zemlju, gde ao bili novci zakopani, bil i onak ostavil, da nije bilo mogoče razpoznati, da je to tko nepozvani svoje dielo tieral, Veó tr<ći dao zatim je onoga prvoga >elja vlekla, da svoje dknde i evafto\'ge vidi, jeli ao jcl kaj živi i zdravi. Vzeme opet po noći lopata pak bajd pod krotko, gde je novce zakopal i pričme. Ved je dosta daboko kopal, dapače i jol dobije nego onda, kad ib je ukopat, ali oovac neiroa. Ves osopjeoi tu sad stoji i gledi n jamo kak tele o nova vrata isd P Novce ma netko nadel i vkral. Tko bi to mogel bit. I on hiti odmah lomnju na saieds^ za kojega je sosl, da vile krti po noći sna na svoj vrt hoditi pregladavat. Mozbit je on bal onda bil na vrtu te je videl, gde je ov svoje novce zakopal. — Otide anda k njem te ma pričme slledetf* pripoviedati: „Znate dragi sosed, ja sam si ćei vide godinah p* iskrpel jeiero forinti, psk jer sam se bojal, da mi je doffaj iz ladice nebi tko, deputaoije peHanske varmegjije, zatim ostalih varmegji/ah i raunicipijah, fiékaHu\|kih, i trgovećkih komorah. Poleg mertvečkih kolah nosili sa pantlek« izmetioe a desne strani narodni ablegati s ljeva pak zastupnik! glavnog grada. Céloga spreVodá su zaključili opet redatelji na konjih. Cčlim nepreglednim ieregom delali su ognjogasci gibljivi kordon, tak da je cčlim vnogo kilometrov dugim putem gledalački svét bil oddeljen od nazočnoga. Bilo je već tri vure po poldan preélo, kad je zadnji dél sprevoda stigel na oent« ralno grobje. Nakon opetovanog oirkvenog (ceremonije) po btkupu Sárkányú držani au jod nekoji govori, poimence od strani atarih hoovédovod ljeta 1848., neodvisne i narodne stranke zastupničke hiže sveučilišne mladeži i onačke neodvisne stranke. Jo* je zaorila žalobna pe«ma ,budimskog pevafkog sbora* na vekvečni oprodUl, na kaj je raka n uz genjenu. u«inu, koja je prekidal samo tihi plač zaostale familije t stotine drugih, spuštena vn privremeni grob. KAti JE NOVOGA? — Prosimo naie pfotuvane predplat-nike. naj nam vu novim fertalju ljeta pred-platne zaostatke čina predi poflleju i predplate ponoviju I v -i Zagrebački bükupl i nadbiskupi. Prema najnfivedem iziskavanju povjest-ničara Ivaua Tkalčića, novi zagrabeéki nadbilkup, dr. Juraj Posilo^ié, je vu redu sagrebečkth Tiiflkupah 70., odnosno 3. nadbiskup. Pokehdob ie zagrebećka biskupija vte-meljena lieta41093-, to oja obstoji vezda ponih 800 íjét ter popričao na vsako stoljetje od pa la po 11 biákopah, akop.\'em se vo zadnj h stoljećib ov broj obrača izmedja 7 Í Vésti o prvih zagrsbećkih biftkupih nisu zeviema zaufane i jasne i bivajo komsj s vkral, odločil sem je mojem vrta zakopati gde jj nitko nebode mogel najti. Moje na* kaneoje sem već i na pol zvrdil, jer sam pet sto forinti već zakopal, a sad sem dolel vas, kakti spametnoga 1 poltenoga človeka za navok pitat, jeli semi tak dobro nap-avil, a onda bi hotel jol zotra onih petsto foriotih koje jod domaj imam, k onim na vrt odnesti i zakopati. / Sused ma odmah návuk\' da, da je ovak ptav i da je orak u svoje novce najftiguroiji. Zatim on otide. Medjutim si je sutfed ribal roka od veselja, kak ba sad oajme imal jezero forinti miesto pet sto. f ■ Jod isti večer otide sa\'ooimi vkradjenimi pet sto forinti a vrt onoga, koj ih je b!l zakopal, te je natrag na ono miesto zakopal, ođbad ih je vkral. za da kad on s drogimi pet sto forinti dojde neba opazil, da prvi pet sto fale. A onda si je mislil za koj dao svib jezero forinti izkopati i vkrssti, samo nek jol dragih pet sto k toma zakopa. Toga Bvega se je i on prveši nadjal, te kad je drogi dan dodel pod krodko i pričel kopati, eto ti njegovih pet sto srebra-Smiedeći se vzeme je iz jame te drogi dan ide aaaedo povedat, da si ja premislil i da nebo novce nikam zakopal, več da Je jol i one zakopsoe nssad i zemlje vsel. 48. atol {elein podpuneSe. Med muževi, koji su sedeli nt biskupskoj stolici mgrebećkoj do konc* 15. stoljetja spominju bo Cesi, Magjari i Horvati. Medja njimi su osobito 8 po ine tu vrédsi Trogiranin Augustin Kažo-tič (1802 do 1822), koji je pregla&eo blažeoim i Pavel Horvat (1879 do 1887), jjOji je sa svojim bratom bsnom Ivanom vodil znameniti pokret ua slavenskom jugu. Va prvoj polovici 16. stoletja prono-tovana i najdugfla sedisvakaocija oa sagra-bečkoj bilkupskoj stolici, kad potlji smrti Ivaoa Albeoa (f 1489) nije bilo otem Ijet bikupa dagla sedisvakaacija sljedila je po smrti blkupa Lake (f 1510 ) kad je četiri Ijet« zagrebačkom biskupijom ladal dićoi Toma: BakaC-E\'dódy, kardinal i nadbiákup ostrogonski. Njegovi sa assljedaiki bili Ivan i Simuo grofi Erdödy. Med biskupi 16. stoljetja zuamenili su Pavel Gregoriaoec, Juraj Draflković, koji je obnačal i banska čast ter kesnefle postal nadbiskupom egerskim i kardinalom i GsSpar Stankovečkl. Od smrti biikapa Staukovečkoda (f 1596) anda od tri stoljetja sedeli sa ua stolici »agrabećkoj t Nikola Zelnicaj-Stepanič. Šimun Bartalić, Peter Domltrović, Ferenc Erdeijaki, Benedikt Vinkovi. Marila Bogdan, Peter Petretić. Martin Borković, Alekssoder Mika-lić, štefaa Seli evlć, Martin Brajko vi d Imbra grof Erdódy, Jurtfcj Bran jug, Ferenć baruu K\'obuáicky, Ferenc Tausy, Ivan Pazyo Jožef Galjuf, Maksimilijan Vrbovec, Aleksander Alagović, Juraj Haulik i Jolef Mihalović, — anda vu vnem 21 b Skup. Isnsemii Esterbázijs, Klobaličkoga, Alagiv vića, Haulik t i Mihaiovića vsi sa ostal; bili Horvati. blíkap, koji je premeščen na zagrebačku stolica. Zsgrabfćki kanonik Msrtin Brajković imenovan je ljeta 1698. biákupom senjskim ter jeodaud Ijet« 1108. premedčen va Zagreb, gde Je 1708. vumrl. A i njegov neposredo\' predlastuik Seliievlć preáei je istom karijerom. Ka k ti kanonik zagrebečki imeaovaa jo 1691. biJkapom krbavskim, a 1694 bitka pom zagrebečkim. Auda upravo pred d tő sto Ijet dva si biskupi is Senja premeščeni va Zsgreb. I prvlje i po tli bilo je vnogo slačajevah, gde sa vu Zagreb premeščeni stfanjski bi* kapi, a sagrabečki opet oa druge bldkupije Vu sadnja tri itoljptja premeSčeoi sa j()S va Zagreb: Fr. E\'delyski is Vesprima, Eszterházy is Vaca Klobuücki iz Erdólja, Thauzy i Paxy, biskupi bosanski i oiömski. Is Zagreba sa v u tom razdobja premeščeni: Eszterházy va Esztergom, a KiobuSicky vu Kaloču Zadnje sedisvakancije trajale su: izs smrti biikupa Galjufa (f 8. februara 1786 ) 1 ljeto i skorSm 8 mesecov, — iza Vrbovca (f 16. decembra 1827 ) 1 ljeto i deset mesecov, iza Alagovića (f 18. marciuia 1887). né puna dva meseoa, iza Haulika (f 11. majufla 1869.) 1 ljeto, iza Mihalović« (f 19 februara 1891.) 8 ljeta i 1 mesec Najduža od vsih zagrebečkih biákapab, četerdeset punih Ijetah upravljal je svojom biskupijom slavni Maksimilijan Vrhovec, Larlovčauec i osnivač Maksimira. I /V Novi zagrebački biskup . Vekflina sagrabečkih biikupah bila je prije toga va kaptola, vu kom sa kakti veliki predstavnici služili. Tak Staokovečki, Domftruviő, Vlukovié, Bogdan, Petretifi, Galjuf, Aligovič 1 Haulik ; neki dragi bili bo samo kanoaiki zagrebački, kak Zeluicaj, Želiiević, Branjug i Vrhovec,. doklam aa opet tretji pripadali redu Paalisah kao Bartolié i Burko vid, va kom sa bili generálói viksrjaii. Nadbiskup Posilović oije prvi senjski tim OV jo» pameti. Stari gospodiu plebaouS N. se jednog liepog daoa po svojem sela leće. Đleoa i mlade snetke zbeže iz dvorltóa, kad gospodin mimo ide, oa vulicu, da ma moga raka kuiuuti, jer stari gospodin su jako dobri-gospodin, koji znaju kak pravi pastir svojih ovac svojim faraikom liepe navake davati, nje od zla odvračati, na dobro nagovarati i to sve sliepa i svojim vrlim aadiiavanjem naprvo iduč. Zato ima staroga, gospodina sve, mlado i staro u fari rado. Ovak se Aetajać dojde do jedne hže, pred kojam na klupi si je jedan faroik od težkoga diela jedno malo počival. Gospodin stari, kakvi sa več bili, da sa se svakimi rado spomioali, približe se na fároikov pozdrav k njemu te se polag njega na klup sedou. . »No moj dragi Petar- — pričane go»-podin plebaoai —. ,Vt ste već sigurno prek sedemdeset let stari.* , Jesern" ~ . odgovori Peter — Kad su tili mama vmrli, ooda sem bil trideset i dve liete star, a tomu bu sad na samu Velku meSu, kad Je pri av. Mariji prolčeoje, ftetrdeset i jedno leto, aoda sem sada sedem* <W I ui lista star." . Službene uovlne .Budapesti Közlönyu donesle su sljedeća ručao pismo kraljevo: Đr. Posilović Gjiiru, senjsko-modruéko i krbavskoga b\'dkiy)^ ovim imenujem zigre-bečkim nadbiskupom. Dano vu Beča, ljeta 1894. marciaia 17. — Fereoc Jožef s. r. Josipovió Imbra s. r. GrofKliuen Ilóderváry Károly s. r. j Sestra nadvojvodkinje Štefanije opatica Novine „Köl. Vztg.M javljaju iz B.u seljaj zevsema pozitivnu vést, da bude pviocesa Klementina, najmlajša k ći bulgijan skoga • kralja i sestra kraljevne vdovice uadvojvodkinje Štefanije i la vu kloflter. .Pak jeli morete joife bez očalov sveto pismo Cteti pita dalje gospodio. „Ja oesnam eteti 1" odgovori Peter. »Pak onda morti niti oeznate, kak je Bog svieta stvarjal jedoo za drugem". »Prav vele gospodio, — niti neznam" --y»A Bog zvami človek 1 Vi morti niti nezoate, tko je vas stvoril ? zapita začudjeno gospodiu. s VI to prav vele, da oeznamu odgovori Peter. - U Uj hip bal su dieca iz Škole iSla 1 jedan je imal svojega puta mimo ojib sedećib. »Čuješ dećec 1" — sazove ga gospodio plebanofl — »povedj mi: tko te je stvoril ?tt Gospodio Bog l« — odgovori dečec. »Jeli vas oije sram" — veli sada gospodio plebaouS, obraavCi se k-Petru — „Ovo malo diete ina, tko ga je stvoril, a vi stari človek oeznate." „Je- — odgovori Peter — „pak kakvo je to čudo ? Em tomu oeima niti deset liet, kaj je ov dečec stvor jen i, oo lahko pameti, tko ga je stvoril, ali odkad sem ja stvoreni, tomu je malo dule, pak se lahko dado posabit«.* Em. Kollay Poznato jej da je princesa Klementina bila zaručnica princa Baldaioa, svoga bratića, koji je medtim toga vumrl, — i prav ova okolnost sklouula je mladu princesa frodjeoa 80. juliula ljeta 1872.) da ide svoje volje vu klolter. Na koliko ja zadoj\'h trih Ijetah odgovarjali, ooa je ostala verna svom a nakanenju, pokehdob pozna dobro življeoje kloštra „Dames da sacré oear* va braselj skom predgradju Jette, gde od svog dötiostva nsvadna je sprovesti po jedea po poldan va tjednu i ondi razgovarjati se 9 uieo\'caml. Vu ovoj oámjeii joi je većma princesa utvrdila okoloost, kaj je ojesioa najboljša prijateljica, fra j lica de Barlet, kći vezdašnjeg belgijskog ministra prez áa, oezdavnja definitivno stopila vu klo ter Napokon je kralj Leopold vuslifiil molbe svoje kieri, ako i oó još ofic\'elno. * Nedóljni jagari vu Ćeakoj. Jako su zaoimivi statistički podatoi o .Sonntags Jegerih", ili jattrih, koji sacno koji simo vu nedelja i(n»ju?^rromoaa, da mogu ili na vadasiju. To su zvekiinom »tacunari i Smovniki, oo ima ovakvih M8oon-tagS\'jegerah* i med zeineljskoj gospodi i sve ćeoici. Pr(Sestnoga ljuta imali su ovi Nimrodi va Češkoj iz areude vadaiiju vu 12<348 občinah, ter so vu vsskoj občini izpacalo tečajem ljeta naj>nenjo po 1000 šusov. Vu ovom nedeljnom lovu (vadasiji) vubijeno je (streljeno je(: 13 starih ftenab, 27 mužkarcov. 7 dcČKOv, 3 dővojke. Banjeoo je bilo 8014 ljudih, po naj vide pogoniČov. Zvao toga vu-bili su oedeloi jagari : 3 vola,. 12 \'^krav, 192 teličov, 275 kozah, 72 ovce, 59 jaroov, 1 janje, 3670 lovo\'h i 11419 potepajuć h 9e psov, 8762 mačke, 18 srnjakov, 455 srnah, 1149 ztjćov, 3222 trčke fazanov, 847 vrabeov i 2 — kobile. Za včinjeoe kvare bili uu ovi iledelJQ^ jagari obsudjeui na izplaćaaje kvara od 633 093\' f.<rintaj i kaitigab (šcrof\'iv) od 418 590 for , a dokto rom i filkaKuaom platili su\' 172.000 forinti. Povrh toga dosudjeno im je skapa 74.088 var re«ta ze prekršaj proti Biguruosti divota i vlaatničtva. Dolazek cara Villma vu Beč. Iz Beča javljaju : Vezda je zevsema stalno, da bude car Vilim va petek 13. aprila ob 11 vari pred poldan dotel iz Opatije Bitno i nastanil se bude vu SchÖn-brunnu. Oir bude ostal jeden\\ dao kakti gost oaieg ladavcs, a zatim vu subotu 14. aprila pred poldan fiúi bude prök KarUrahe vn Hesseuska, gde bude nssoćen vjenčanju zdavanju) velevojvode Erusta Ljudevita s princesom Viktorijom Melitom Sachsen-Ko-bur/kom. • Vojni izdatki. Tićijein zalujih pet Ijet dozvolile su delegacije za austromagjarsku vojska 664.4 milijuna forinti i to ; ljeta 1890. : 122 7 - 1891.: 126, — 1892: 130 7 — 1898.: 186 5, — 1894.: 189 6 milijaoov foriotov, — a za buduće ljeto iznosila ba potreboća 144 do 146 milijonah forinti. Soldatkl stro\'ki povnožali sa se aods va pet Ijetah za 22 milijuna. fai cöue Dobre žepne I sténe vure za moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru Čakovcu (Pijac, Sparkassa). Pii njem uslmljeju vure takaj za popravek za ta). céuu. c va se 1 • $ekaj ia kratek cos. Opravdanje. Gospodar (k svojemo sjlogl:) tDo bésa, Milki, Ti već četiri dni pijanöajeN Tog« vile nek nebode." Sluga : „Naj se gospon, nikaj nebojiju, deo(8 je peti dao I" Ćovek, koji 1 j obi red. Gospon: „Hvala Bogu, to ovoj hlži lada ipak Ijepi red. Deoea vjotro nije bilo olgdi čefllja, a ve sam ga ipak naáel vu colpajxo." TcđUment. Betežnik ; »Prosim jih gospon notarju, da bi mi napisali te ta menta. Ves imetek ostavljam Ženi i deci na jednake déle (rése), samo vino, to naj dobro zapeCatiju i ostaviju za me I" Nije njegova krivnja. 8od«c: „Vi morate veliki galienjak biti. Ovo je dvadeseti put, od kad sam j* kotarski sudec, da imam s Vami poslat* i Obloženi: „A kaj ja morem zato, gospodin sodeč, da oni nemrejo avaudžirati«. Od prilike. Gospa: „Na reći ml, Trezika, kuliko je moglo vor biti, kad je moj muž doáel dimo. Kobaiic: „To ba"; prav nemrem po vedati, sli* kad sem se vjutro stala, jod se je kapat milostivog gospona nihal.\' Sloiil: GJ&d Forencz. Cena ziika. — Gabona árak 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. \| frt kr. Buza Pflenica 6 60 Zab Zob 7 Rozs Hrl 6 — Kukoricza ó Kuruza stari 6.— » novi Árpa Jećmen 6 - Febér bab Grah beli 5. - Sárga * » žuti v 4.— Vegyes * » zméöan 4. - * »The Gresham« Pr »The Gresham* zvanom londonskom društvo (vo Čakovcu je upravoićtvo pri Granero slaconaro), je moći tivot osigurati. Tojest plati, gdo ai hoće >ivat oai • garati, po leta vekiu ili menjéo svota i to-poleg toga, kak je gdo star i kak svota hoće pa dobi, pak ako bi vamrl, herbom imenuto dražtvo zplati ono svota, na koja je bil isti osigoren, ili ako d olivi na1 p. 15—20 Ietah, njemu daju lata svota va roke. Tak je moći iivot ženskah i decah osigurati. Ovo družtvo ima svoje glavno apravnićtvo vu Budspeflto. LOTERIJA Buda 81-ga maroiuda 1894 , 00 07 2 88 94 NYILTTÉE* Egétztelyem, mintázott Foulárdokat (mintegy 460 külftnböxö fajban) méterenként 76 krtól 3 Irt 65 krig, valamint fekete, fehér és asines Helyemével eke 45 krtól 11 Irt 66 krig Bxallit — sima, kooikás, csikós, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle diapbaitió áa 2000 külön-bOxOasin a árnyalatban) szállít péslabér ós vám mentesen a privátmegrendelők lakáfára Hexineberg G. (es. kir. udvar{ asállité) selyemgyára Zörioh-ben. Minták péstafordnlóval küldetnek. S vájó iba osimxett levelekre 10 kros és levelező lapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. ♦) E rovat alatt költöttekért nem vállal felelősséget a \' Saerk. ODaOVOBlfl n BEDNI K MAEGITAI JÓZSEF Glavni »urednik GLAD FERENCZ Élete és Működése. VASÚTI MENETREND CSÁKTOKNYÁN. Irla : Gracz. György; Caerépy, Homicsko, Kis Markt, Nemért és Szem lér rajzaival gazdagon illusztrálva » , Ára a 232 oldalra terjedő kötetnek 1 frt 20 kr. Diszkiadásban velin- papiron fűzve 2 frt, diszes vászonkötésben 3 frt. ♦ \' S * » <e t» kőnyomata kivitelben 70 cm. magas 55 cm széles Ára a rendkivUli képnek 1 fit 20 kr. ! Gyors- Indul Napszaka 1 posta és t« yegjeatonat Kanizsa felé Heggel 4 44 gyorav. » Délben 11 39 n > Éjjel 10 07 posiav. » Reggel 5 10 vegyeav. Pragerhof felé Reggel 6 22 » Délután 4 16 » • Éjjel 1 17 gyorav. Zágráb (elé Reggel 6 60 vegyeav. > Délután 4 20 * Varaisdig Este 10 17 > • Délben 11 44 n Egeraxeg felé : Reggel 6 05 » m Délután 4 80 » Érit.Ilt Kanissa felOl Reggel 6 14 postav. ü Délután 4 01 n u Éjjel 1 14 gyorav. » Eh te 9 41 ▼egyeav. Pragerhof felöl » Reggel Délben 4 11 82 29 ■ poatav. . » Éjjel 9 66 • Zágráb (elO Reggol 4 31 vegyesv. » DélelOtt 11 17 ■ ff Délután 8 69 • £} Este 9 80 ■ Egersseg felöl Délelőtt 9 30 H • Este 9 40 9 ■ hú Lajos illára mintázta Róna József hírneves szobrász Turinban 1890-ben. Ára Terrakottában 3. frt. Diszitve 4 frt Csomagolásért 50 kr. külön számíttatik. KöSSnth Mulo ü erem csengő sárgaszínű fémből, mely a nagy hazafi igen s\'ke-áávmuuvéá shéévas sésésé rU,( arczképévei van ellátva- Egy drb ára 20 kr. , \| 2 színben nyomatott legsikerültebb arczképe 88 cm. magas ftiOSSUlll 30 cm. széles. Ara 15 kr. Kossuth gyászjelvények " Kossuth Lajos ha\'4\'a\' \'r\'a: B°r°8 Vam03 ~ A .Képes folyóirat. KOSSUTH filzete. Ara ao ,kr. Néhány nap múlva jelenik meg a Csáktornyái pályaudvaron lefolyt Kossuth gyászünnepélyt ábrázoló fényképészeti fölvétele^. Kapható: Flsdiel F* könyvkereskedésében Csáktornyán. 103. és 111 szám r. 1894. Árverési hirdetmény. Alolirt bírósági végrehajtó" az 1881. évi L.X. t.-c. 102, § a értelmében ezennel közhír é teszi} bogy a perlaki kir. járásbíróság lg94t évi 47 és 191\|p94 száma tégzóse következtében dr. Kemény Fölöp periski ügyvéd és ifj. Neumann Miksa Csáktornyái lwkoa javára Fránkl Simon és társsi perlaki lakosok ellen 100 frt és 1000 frt s Jár. erejéig foganatosított biatositási végrehajtás utján felQl foglalt és 1824 frt 45 krra becstilt bolti árncxikk, liszt, bolti álványok és egyéb felszerelések, bor, llres hordók, szobabútor, lovak, szarvasmarhs, takarmány, 2 pajta, 2 szekér, 1 varrógép, 2 szeleié rosta, 1 kukoricza kas, zsákok kríkoricza ós egyóbb apró tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a perlaki kir. jbiróság 543 és 702/1894. sz. végzése folytán 100 frt és 1000 frt tőkekövetelés, enrek 103 tóke után 1893. novembar 30-tól ós 1000 frt tóke után p»dig 1894. évi január hó 12. napjától járó 6/0 kamatai 1000 frt után 6 frt 26 kr, óvási, \'I,0/. váltódij és pedig összesen 76 frt 50 krban bíróilag már negál lapított költségek erejéig Fariakon Fránkl 8imoi I. r, /alperes lakásán leendó eszközlésére \' 1894. évi április hó 18. napjának délelőtt 9 órája batáridóQl kitöretik és ahhoz a venni szán dékozók oly megjegyzéssel bivttaak meg, hogy az érintett ingóságok sz 1881. évi LX. t.»cz. 107. és 108. §-a értelmében készjéiz fizetés mellett a legtöbbet igérónek becsáron alul is elfognak adatni. Kelt Perlakoo, 1894. évi április hó 4\' — Strahia testvérek íüszerkereskedesében j Csáktornyán egy jó házhói való ifjú TANONCZUL azonnal felvétetik. 500 1-2 Objava. Nudi se na prodaju zidana hiža s dvorom i vrtom vu Dráva-Vásárhelyu (Nede- lišcu). Upitati se more pri Glllid Fereneu skolniku vu Nedelišcu. 999 1-1 998 Stern Frigyes, kir. jbirósági végrehajtó 9£-M Köszvény és osúzban szonvodóknok oronnol a " legtágabb körökben Horflony-Pain-Expeller oliiovozófl alatt dicsérő Gavtici eomv. aiánlólair ismorotessó vált Tinct. on omlékozotbo hozva. ....... \| M nifciiiiiun««. i^vu avuiuuvviaj c) J K/ további különös qánlásra nom szorul. Üvogje 40 kr., 70 kr. vagv 1 f. 20 kinyi áron a legtöbb gyógyszertárban kapható. Azonban a „Horgony" vódjogyro ügyelendő, mert osak a Yörös horgonynyal ollátott üvogok valódiak. Ha a valódi Pain-Expoílor holyben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Biohter gyógy szórtára „aa arany oroszlánhoi" Prágában vagy Török Józaof .gyógyszerészhez Budapeston. _____ m \\ I A fii fi déUlúrgyak nagy válatzlékban. rí órás és ékszerész Csáktornyán, ffitér, az uj takarékpénztári épületben. ■II MII lili I Ajánlja dúsan felszerelt svájcil zsebóra-, arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó á raké rt. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszkőzlöm. í a OIchó árak melle t i ixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nyomatott Fischel Fülöp UptulajdonosnAl Csáktornyán. XI. évfolyam, \' CsAktornya, 1894 Április i5-én 15. szám i B»«rkw«lőtsl 4rUk«ml l«k«t Jtntup 114«!» ór» kö»ött — A Up (Mllemi ré«ére Tonatkoaé windcn kömUmíny Xargltal JÓIttlf iKtikeutO m v4r« UHsail. Kiadóhivatal i FUcket Folöp könyvkerckediM. Id« kttUUndök u előfl»et4»l dijak njrlltUrek 4a klrd«U»ik. Hirdetések jbUojöwji íiíiailUtail MAGYAR és HORYAT NYELVEI! MSGJBUKG TÁRSADALMI, ISMERKTTKRJESZIŐ SZÉPIRODALMI HETILAP. _fflTcK)elci»tk lietenklnt afcy^ert Tisrániwp. • Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Caáktornyni takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« «at. hivatalos közlönye. XléftsaMtd árak i Kgé«* évr* , ... 4 M Fél éne .... S frt Negyed érre . . i 1 frt Kgyea ssám 10 kr. HlrliUnk «4« «lfrf»«Ut»»k« B«d»pMt«i! U«ldb«rc»r A. V. 4a XekaUia B. hlrvl. i rod B4m)»ki 8ok»Uk H, DokM M , Opj>ltk A, 0»uW 0. L. 4« tir4ttit 4« Hm»#L Hrtlnban: BUrn M. NyUtlér pili t tor a 1.0 kr. /WJ® nyai szépitö-egylet. Két hete annak, hogy jeleztük, mistfe-rint városunk több polgára értekezletet tartott abból a czélból, hogy Csáktornyán szépitő-egyletel alakítson. \'xJ^Bipttő«egylet czélja: városunk szépítésed HZomsaéd Stayerország legkisebb városkájának van szépilőegyesülete. A vendéglőkben elhelyezett perselyek, tagsági dijak, mulatságok jövedelmei ntb. szolgáltatják a szépítő egyesület czéljaihoz az anyagi erőt. Apró kis stayer városkákban, mint p o. WÖIIan, Fridau, Gonubicz sat., sőt falvakban is láttuk a szépítő egyesület tevékenységének erőteljes nyomait. Itt egy tér&ég befásitva, olt a templom környéke virágokkal beülletve, amolt az ulczá mindennap lesöpörve, a házak külseje tiszlán tartva ; az utak s ulczák szélein iák, a közeli erdőbe vezető ösvények,, utak táyo labbi helyeken ulmutató jelek, padok sat. mind a szépít ő-egyle t tanúbizonyságai. Tanulni, senkitől sem szégyen I Tanuljunk SLomszédainktól 1 Városunk kicsi, de bir mindazon kellékekkel, melyek egy szépilő-egyesület müködéBének tág teret biztosítanak. Olt van a vasúira, a temetőbe, Szt.-llooára vezető ut, itl vannak utczáink, tereink, a hol a fasorok, itt-olt egy-egy fenyő-, vagy Ihuja-csoport városunkat az idegen, meg magunk előtt is szerfölött emelné. A sokat emlegetett pirk kérdését is ez az egyesület van hivatva megoldani Aztán van nekünk Muraköz felső vidé künk, mely a maga nemében ritkítja párját. Tegyük ezt a vidéket a turistáknak hozzáférhetővé I Eljárunk messze földr£ hogy gyönyörködjünk a termésietben, s nem vesszük észre itthon azt a szép muraközi hegycsoportot, a melyről szebb a kilátás a Stayerbat Muraköz alsó vidékére, a Dráva s a Mura mentére, mint p. o. a cillii Annen Sitzröl a hirés Saan-völgyébel Egy Szent-ÍJ^rgy, Szent-Margit, Bocskai, Báníi, Sztanetiqecz, Robadi sat. megérdemlik, hogy a\' lurista felkeresse. Hajdan mikor még a vasutak nem há\'ózták be az országot, világot, Murakőz hegyvidéke országos nagyjaink mulató s nyá.aló helye volt. Tanúbizonyságai ennek a hegyvidéken nagy számban levő h már pusziulásnak induló nemesi kúriák szőlőhegyek, a hegycsúcsok nevei. S nem tanúbizonyságai egyuttal mindezek a dolgok ar.nak, hegy Csáktornyán létesítendő szépilő egyesület nek szép ós nemes lelada\'a jut a város határain lul is V ! önérdeknélküli jóakarat vezérli az eszme élén állókat, azért nem hisszük, hogy városunk polgársága kttzött akadna egy is, a ki szívesen ne állana be az alakulandó egyesületbe. Már is, az első hélen a kibocéájtott iveken száznál többen iratkoztak alá tagokul s így remélhető, hogy városunk szépilő egyesülete már néhány nap mutva elkezdheti áldásos munkálkodását. * : Tájékozásul az egyesületalapszabályai-nak tervezetéből közöljük a köve\'kezflkct: 1. §. Az egylet czime: »Csáktornya Szépilő Egylet.« ; 2. §. Az egylet pecsétje: »Csáktornyái Szépítő Egylet« körirattal, közepén Csák* tornya város czimeróvel. "t 3 §. Az egylet czélja:\'a városban éa környékén ulc/.ák, uiak, gyalogjárók rende. zése, befáéítása, csatornázása, séta\'erek éj kiránduló-helyek létesítése éi fenntartása ; végre a város lakóinak és a vidékieknek kényeimé e és ü lülésere szolgáló egyéb in tézkedések. . \' \' 4. § Az egylet czélját elérni törekszik : a) az által hogy állatában a jó izlés fejlesztésére közremüktíd k, de egyszersmind • setrői esetre testületeket és magánosokat A tervek és tanácsadás által aa uteák és terek csinosítására és tisztítására buzdítja b) az állal, hogy a városi képviselő" testület tudla ós beleegyezése mellett saját anyagi erejével viszi keresztül terveit. B §. A kii űzött czél elérésének e&z^ közei: a) A városi hatóság erkölcsi ós auyagi támogatása b) Rendes tagsági dijak. Á„llmkií"ürozája Kéziratok. Voltaképpen a meg nem jelent kéziratok mit sem jelentenek, mert elvégre minden kézirat nem jelent meg, c»ak róla mustrálják — Jókai siava szerint — a „közkatonák a kultura pariagán," vagyis a nyomdászok az ólombetűket a igy nyájas olvasóm te reggel nem i> kéziratot betűzöl, de a garmondok sxoriiolt vagy megritkított sorait, itt-ott helecsördltve a a kompaktok ideget kavard lázával, ha teszen - Milánról van szó. Pedig hatalmasabb volna, ha a kéziratokat kapnád meg. Erről atopos és bájos fogalmat szereznél arról- hogy milyen őrületes házban sxű-lelik meg a lap; osak ilt ott kapnál valameunyire is nem hyeroglilokat, de a legtöbb esetben eliga-xodhailan szarkalábakat. Bzerenosére a nyomda mindont dűlőre visz a hogy mégis fogalmakat szerezz e kéziratokról, eme néhány sor tájékoztató volt. Gyünyörü kézirata két Írónknak van, J ó- 8 i n a k és Murainak. A kéziratok gyönyö-»IMgét Usiik gyöngyszemekhez haionló betoik, »neJyek között lapok és lapok után nincs egy fikarca korreketió se. Biztosra veszem, hogy Jókai a „Tengerszemű hölgyet," Murai a »Hu- szárszerelmet" korrekozió nélkül Írták, oly fegyelmezett tollúk van, s ha ezen végtelenül o;o dálkoaom, Murait bámu\'om még jobbin, a ki máig is hirlapirói aszalnál dolgozván, szinte hihetetlenségig meg tudja őrizni — fl\'gmáját. A korrekció túlzott aggódalmai késleltetik ,Rom-hányit." Legalább mint Gyulai Pálról ellenségei kürtölik, a skrupulozilások elképse\'heietlen nemeivel togalmaz egy lakás-kiadásról való, kapura szegezendő o<édu\'át; fogalmazványa ugy nés ki, mind a gyökvonás alá került numerusok, szó hálán szó ; majdnem akkéot, mint a S x t e r é n y i József tanár és természettudományi író kéziratán. Egy mu\'atságo* esetet, mely az ö kéziratát oly eredetien jellemzi, ezen alkalomból el nem hallgathatok. Amaz időben szerénységem volt megbízva * nyomdai korrektúrával. A Ssierényi-féle táróiénál különösen lelkemre kötötték, hogy alaposan táfitsak a pupillámon s nézzek meg mindent betűre. Emberfeletti (eladat Néztem is, s mégis „Ilus" helyett másnap igy jött a lapban ,h u s," a miért a szerző ur halálra kereselt, mert e szóval valamelyes „Dúskál" óhajtott figyelmessé tenni, a „huska" psdig a ksezagásig e ferdítette ezt a gyöngéd passzunát a — tudományos apró Ságoknak. De ha már benne vagyok a különös etetek regisztrálásában, egy még mulatságosabb esetet nem hagyhatok emlités nélkül. A komolya-egyletnek bálja volt a »Keresztiben. A bálon mulatóit a hiressé letl kit si» nésznő — Frank Boriska, a ki most ah/ mily messze hallgatja a tenger mormogását. A lapkorrskezióit egy bálban mulató jó ozimborám helyett magam teljesltém, barátom egyékbéot szerelmi rügyeket osiráxtaiott riporteri lobbanékony kebelében a Boriska iránt, hűen emlékszem, hogy (oh 1 mily madoanaszerQ felmagasztosult arosoial jelentette,) a szerkesztő különös kegyéből a színházi reíerádával is 0 bízatott meg. B >rlskának amaz esiéu igen ap-rócika szerep jutott, de as semmiben seír gátolta a fellengző hosszú ismertetést. A többi között ,b a b »"-képének je\'eue a űók-divát, d« sajna .... a nyomda ördöge fátyolt vont szemeim elé s másnap a városban széltiben arról beszéltek, mennyire találó a kritika, hogy „balmképü Boris. Ez a riferáda elsrtUI az ö kezébe került, ott a pitymallatnak húzódé dárídón, képzelhetni a — tablót a ásókat a tragikus verse\'ce\', a mik ebből keletkeztenek s a mik idáig szintén — meg nem jelent kéziratok. Aránylag legszebb kéziratuk a költőknek van. Talán ebben is Petőfit utánozzák, vagy a kö\'ött forma, kényelmesebb. gondoaabb mánkat igényel, döntse al aa olvasó. Költőink kőit egy kaligrafusunk is van: K 1 s a József. As A versének autógramm ja egy késs illuzatráezió. Gyönyörű g\'Mh belük pompás (ormában. Már Bar-t h ó k n a k a verse az 0 izgatott temperatuinát bizonyltja. A szavakat elkapkodja, tollbao lelejti, sőt ninoten — maloo/ok nélkül M. Boh s azonban kö\'önösebb ké\'ira\'ot, mlat c) Adományok és ajándékok. d) A* egylet javára rendezett mulatságok jövedelmei 6. §, Az egylet tagja lehet minden tisztességes és fedhetlen életű férfi és nő. a) Tiszteletbeli-tag az, kit a közgyűlés az egylet körül szerzett érdemeinek elis méréséül megválását, ki azonban a kötelezett dijak fizetése alól tel van mentve. b) Alapitó-tag az, ki az egylet czél-jaira egyssersmlndenkorra legaláb 20 irtot fizetett az egylet pénztárába, mely 4 részletben is fizethető. c) Rendes tag az, ki legalább havi J0 krajczár, esetleg nagyobb összeg fizetésére kötelezi magát, s azt havonkint előre az egylet pénztárába befizeti. 7. §. A tagok kötelezetlsége megszűnik : a) ha as illető tag elhal, b) ha t városból elköltözik s ki nem jelenti, hogy az egyletnek továbbra is tagja akar maradni, c) ha az illető tag kilépését a választmánynak azon év május 1 ig bejelenti, melyben a kilépés történik. 8. §. Az egylet hatóságai: a közgyűlés, a választmány és egyes teendők vég rehajtására kiküldött bizottságok. 9. §• A közgyűlés. a) Közgyűlés minden évben legalább egyszer január hóban tartandó, do az elnöknek jogában áll azt bármikor összehívni; 10 tagnak Írásban benyitott kérésére pedig köteles összehívni b) A közgyűlés határozatképes, ha a tagoknak legalább \')« része jelen van. Ha a* első izben egybehívott közgyűlés nem volna határozatképes, akkor a másodízben egybegyűlt tagok tekintet nélkül számukra, határozatképesek. c) A közgyűlésen minden egyes tag egyenlő szavasai i joggal bir. d) A közgyűlés a tagok közül 3 évi tartamra választja az elnököt, jegyzőt, pénztárost s 10 választmányi tagot. A választás titkos szavazás ulján történik. még: e) A közgyűlés hatáskörébe tartozik uÁoildi lgnáozé, a ki legalább I« kétezer vexérosikket vall a magáénak. Egy pillantás belé a esküdni mernél, hogy t 0 r ö k Q 1 van Írva. Egy vidéki napilap, hova évikkel elölt stlnlén oiikkezett, egy szedőt ősapán ai 0 kéziratal-nak tartott, mert a többi neaa tudott azon el-aaenni. A minő ssép gondolatok vezettek as Iráfi y i tollát, olyan tormát is adott neki. Valóságos mézeakaláoaul oaxtogatla ki Okét as ujságkötös faktor ax 0 késiratát legénysége kftsötl. Világos ▼égig; belök megoson k iiása, eltorsitása nélkül, éa hozsá sokasor „spekkea," a mi a nyomdát sok napi imádsága, vagyis, hogy minél több k i k • s-d és s • 1 irott legyen. Kétségtelenül azonban legvessedelmeaebb fajtája a kéziratoknak azonban a k Ü I n ö világból érkezett Ismeretlen kezek gondos kali-grafiája. Hosszú tapasstalat tesal bizonyossá, bogy a gondos kéziratok többnyire végtelen ürességet takarnak s.igy a legtöbb eseben .blindre a szerkesztői köztemetők hilotljaiul múlnak.ki, annyi meg annyi rémballadák társaságában, szerkesztői — papírkosárban. Asért sserelmet tápláló ifjú lélek, ha .Hozsá," „Neki* czimmel terset akarsz elkövetni, valahogy ne túlságos illatoa legyen a kéziratod a ne valami kaligraflkus betűit rajsold a kéziratodra. Kert as késs veszedelem. Vérteesy Láusaló. I, a költségvetés helybenhagyása. 2., az évi számadások felübizsgálá sára kiküldött 8 tagu bizottság raegvá lasztása. r 8., a számvizsgáló-bizottság és az évi jelentés meghallgatása ulán a felmentvény megadása. 4., Az alapszabályok módosítása és az egylet feloszlása iránti intézkedés. 10. §. A választmányt az elnök, alelnök., pénztáros, jegyző és a 10 választmányi tag képezi. Hatáskörében tartozik a közgyűlésnek fenntartott ügyeken kivül minden más ügyben intézkedni; jogában áll egyes munkálatok végrehajtására a maga kebeléből esetleg más szakértők meghívásával bízott Ságokat kiküldeni. Üléseit a szükséghez képest tartja, Inelyeket az elnök hív össze, de a választmány 8 tagjának kívánságára köteles az elnök bármikor összehívni. Határozatképes as ülés, ha az elnökön kivül 6 választmányi tag (beleértve a tisztviselőket is) jelen van. II. § Az egylet tisztviselői és a választmányi tagok fizetésre, vagy tiszteletdíjra nem számíthatnak. i9 §. Az elnöfc, vagy annak akadályozása esetén az alelnök képviseli az egyletet; ő őrzi annak ptcsétjét a köz- és választmányi üléseken elnököl és a kiadásokat utalványozza. A gyűléseken rendszerint nem, csakis kétes esetekben szavaz. Gondoskodik, hogy az általa és a jegyző által aláirt jegyzökönyvek hitelesíttessenek. 18. § A pénztáros anyagi felelőséggel kezeli az egylei vagyonát; beszedi havonkint a tagsági dijakat s kifizeti az elnök által utalványozott összegeket. Hagyomá nyok, valamint 100 irtot meghaladó pénzkészletek hasznos elhelyezéséről a választmány gondoskodik ; jogában áll a vá\'aszl-mánynak a pénztár állapotáról bármikor meggyőződést szerezni. 14. § A jogyző vezeti a gyűlések jegyzőkönyveit, teljesíti az egylet összes levelezéseit és az egylet levéltárát őrzi. 15 §. Az egylet közgyűlése védnököt is választhat, kinek tisztje mindaddig tart, mig az egylet fenn áll, vagy mig az illető azt megtartani hailandó. Jogában áll, minden köz- és választmányi ülésen résztvenni, olt szavazni, az egylet iratait, kezelését megtekinteni; miért is minden gyü\'ésre meghívandó Különfélék. Kérelem Kérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek a második nogyed alkalmával előfizetéseiket megújítani s a hátralékokat beküldeni! — &antortanltó fi\'uttás. A dekanoveczi, üresedében volt kántortanitói állásra mult hó 28 án Tiszai Kálmán ugyanottani segédtanító választatott meg. . — (glöktlő ttkürő ment végbe f. hó 2 án Sltmegen. Ezen napon vezette oltárhoz — városunk által is előnyösen iumert éa közszeretetben álló — dr Bárdió György sümegi kir közjegyző a bájos éa kedves Eitner Annoskát, Eitner Sándor sümegi földbirtokos, Zala«Szt.-Gróth volt országgyűlési képviselőjének és neje Rotter Júliának leányát. Nagy és díszes násznép éa a templomot zsúfolásig megtöltő közönség vett részt az egyházi szertartáson, melyet Mild Mihály stlmegi prépost-plébános végzett a adta áldását az uj párra. Koszorús leányok voltak a menyasszony unoka nővérei : llubinszky Nellioza, E hardt Mariska Zaraegerszegről, Fehér Neliike Ki. Mártonból és ölasz Ilonka Zalefáról. Pompás lakoma ős reggelig tartó mulatság, táncz az örömszü\'ők uri hAsánál fejezte be az ünnepélyt. »Tartós boldogságot és szerencsét kivánnnk az uj párnak. — nlió-domboint olvasókör f hó 8 án a légrádi evangelikus templomban tartott isteni tisztelete^ rótta lj^gyeletél a nemzet nagy halottja irárfí. ^ gyászistentisztelet a „Haza szeretetéiör czimll \' bánatos énekkel kezdődött, utána Szilvágyi Gyula evangélikus lelkész megindító hazafias beszédben emlékezett meg a nagy elhunytról. Végül mindnyájan a hymnuszt énekelték el állva. — <§itöris is lop íj. Kontreca Lénárd alsó pusstákoveczi lakos kamráját e hó 6-án éjjel ismeretlen egyének feltörték s belőle nagy mennyiségű gabonát vittek el. \' % — MtteM- Hráneoz Iván mura Csányi lakos hi t éves Zofa lánya e hó 4-én a szántóföldön többekkel füvet szedett. A gyeremkek tüzet raktak és melegedtek körüle. A kis Zofa szerencsétlenül oly közel állt a tűzhöz, hogy ruhácskája meggyu> ladt s testének súlyos égési sebei következtében e hó 8 án ki is szenvedett. — Qsáktornya-nkkl vonalon május elsejétől kezdve gyorsítóit személyvonat fog közlekedni. Ez a gyorsított személy vonat csatlakozásba hosntik Kis-Czellen a Budapest-grácii gyorsvonattal. — Csáktornya őrház- Mozgalom indult meg Csáktornya közönsége között, hogy a Perlaki utcza végén lévő őrháznál Csák-tornya-őrház elnovezésével vasúti megállóhely létesitess&k. A felhívás. az aláiráeok gyűjtésére e napokban megindittatik, mire a város képvise\'őteslűlete less hivatva ezen, a várts fejlődésére és az uUzó közönség kényelmére nézve tagadhatatlanul font s ügyben 1 közigazgatási bizottsághoz peticionálni. — Csáktornya tarosnak a képviselőtes lülete elé terjesztendő 1893. éH számadásai szerint Tagyoni kimutatása a követ kező: Bevétel 26,769 frt 75 \'/2 kr-» kiadá8 85,314 frt 62\'/, kr., pénztári maradvány 465 frt 18 kr; cselekvő vagyon 80 663 (rt 25 kr, tiszta vagyon 437,826 írt {) 13 i/a kr. — A községi , iskolai-, szegényházi vagyon és a szegénypénstár számadásainak megvizsgálására Granioz Miksa, Hirsohmann Leó, Nusy Mátyás, Szilágyi Gyula és Ziegler Kálmán képviselőtestületi tagokból álló bizottság küldetett ki. — A városi gyalogjárók és koosiutak tatarozására szükséges anyag beszerzésébe 6ü0 frt lett megszavazva ; Ziegler Kálmán indítványára a közgazdasági viszonyok javítása és a marhatenyé3ztéa emelése szem pontjából kiváló, nemesebb fajú tenyészállatok beszerzését határozta el a képviselőtestület. — fárköty $ándor jeles magyar zenekara 1891 évi április hó 16-én - vasárnap — este 8 órakor a »Hatlyu«-szálloda helyiségében hangversenyt tart. A zenekar tagjai e helyen is kérik a t közönség pártfogását. v • — Mw hlrtk. Keszthelyen « főutczát KoBsuth-utczának nevezték el. — A N a g y-K a n 1 z « á n levÖ dél-zalai Ikptárnak mult évi nyereménye 36 í drb. lo írcoa arany, 286 drb cs. éa kir. arany a 14 213 írt vol. _ Balaton-Füreden uj ipartestület alakult B -Füred és vidéke ipartestülete czimmel, a tagok száma 211 iparos. A Keszthely bal. szt-györgyi vasút márczi-ubí bevétele 2724 írt 53 kr volt. — A tapolozai ipartestület elnö kévé Mojzer Ferenoz, jegyzővé pedig Sebestyén Mihály választatott meg. — fiatal hlrtk. A polgári házán-a á g r ó 1 szóló tjavaslatot csütörtökön fogadta ei általánosságban a képviselőház ; a javaslat mellett 281 képviselő szavazott, ellene 106, az összes többség 176 szavazat. — A királyi könyveket (libri regii) Bécsből a napokban haza hozták s az orsz. levéltárban helyezték el. — Az E m ke népiskolai ozélokra Kossuth nevét viselő 10 000 írtos alapítványt tett s a Kossuth szoborra 200 irtot adott. — Szabó József egyetemi tanár f hó 10-én meghalt Bpesten. — Zágráb uj érseke, Posilovica csütörtökön tette le az esküt O felsége kezébe. —A zágrábi pálya udvaron egy podgyász, melyben 3 kilo lőpor és fegyvortöltvénvek voltak, felrob bant: két alkalmazott halálosan megsérült. — Zubovics Fedor kapitány afrikai útjából 10-én visszaérkezett. — (fiossath fiajos f.) Most, midőn n magyar szabadságharcz halhatatlan apos tola : Kossuth Lajos sirba szállott, a kUlönféle vállalatok nemes versenyre kellnek egymással, hogy a nemzet nagy halottjának vonásait az utókor számára megörökítsék Ezen képek közül különösen kiválik egy »Kossuth Lajos ós az aradi vértanuk megdicsŐi-t é a e" czimÜ allegoriai kép, mo\'y Kozica Ferencz hazánkfia, hírneves müncheni akadémiai festő eredeti festménye után husz színű remek olajnyomatu kivitelbe sokszorosítva lett. Ez a kép, melynek láttára imádatszerü ihlet szállja meg a honfi keblet, oly díszesen és oly fenségesen örökíti meg allegorikus csoportozatban Kossuth Lajos és a 18 aradi vértanú halhatatlan alakjait, hogy méltó reá, miszerint azt minden magyar ember megszerezze és oltárkép gyanánt lakásának díszéül meg őrizze A kép háromféle mgyságban megrendelhető minden könyv- és mükereske-désben, vagyis közvetlenül Sebők Lipót mükereskedésében Budapesten, VI., Aradi utcza 8. Hz. következő árakon : az I. nagy ságu, melynek hossza 96, szélessége 63 czentiméter darabonként 4 frtba, — a II. nagyságú, melynek hossza 63, szélessége 43 czentiméter, darabonként 2 frtba, — a III. nagyságú, melynek hossza 48, szé-leaeége 32 czentiméter, darabonkér.i 1 frtba kerül- — fiossath &a)os hamvaínak a Csák-tornyai pályaudvaron történt ünnepélyes átvételét ábrozoló, sikerült fényképé szeti felvételek nagy 4-cd rétü alakban - daiabja l frt 50 kr. - Kapható : Fischel Fülöp helybeli könyvkereskedésében. — gömtps Öles rilla mos s i igái Nagyobb városokban oly nagy tömegekben szállítják a gazdátlan kutyákat a rendőrséghez, hogy London és Pári«ban, a tu\'ajdono^k által rörid időn belül el nem vitt állatokat gyors eltávolításuk végett, eddig egy légmentesen e\'zárható kalitkába tették és abba szénsavat vezettek be, ugy hogy a kutyák gyorsan megfúltak. E költséges eljárás Londonban immár villamos kivég zéssel lett helyettesítve ; a szegény hazátlanok e czélból egy ketreczbe vitetnek, melynek talapzata sodronyszövetből van, mely egy dynamógép Baroksodronyaíval áll összeköttetésben. Ha a fémpadlózatba az áram bevesettetik, akkor az állatok oly erős villamos ütést szenvednek hogy a halál fájdalom nélkül azonnal beáll. &alacskok tlatrtlésiMl, melyek élvezeti, vagy gyógyszerek helyett mérges folyadéko* kat tartalmaztak, már sok baj származott; sainálatos példa volt erre nézve legközelebb Angolországban Tyndal tanár halálai Igen figyelemre méltó tehát az ango Jeffries javaslata, a ki oly méreg-palaczko-kat szabadalmaztatott, melyek olyan belső beosztással birhak, hogy a mérges folyadékoknak való helyén kívül, még egy máso* dik rekeszük van a megtelelő ellenméreg felvételére, ugy hogy baleseteknél a segély rögtön kéznél van, míg különben az ellenméreg beszersére sok időt igényel, sőt gyakran alig lehetséges. , Közgazdaság. ** <£z tUŐ magyar általános blstoslti társaság f hó 7-én tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonios Endre elnöklete alatt az előter e-ztett igazgatósági jelentés konslatália, hogy a lefolyt üzleti ér a legkedvezőbbek egyike, melyet a társaság fennállása óta e\'ért. As üzlet folytonos haladásról és terjedéséről tanúskodik a tavalyi tüzosztályi díjbevétel, mely az 1892-ik évi 4,998.1340 frt 76 krral szemben 6,165.901 13 krt, vagyis 167.660 frt 37 krnyi többletet lüntet fól; az ebben az üzletágban elért nyereség pedig az 1892. 277-800 frt 50 krajczárral szemben 828 614 frt 76 krra rug. A mérleg szerint a nyeremény 1,234 287 frt 89 krt tett ki. A nyereményt a követ kezŐkép osztották el: 60 százalék 239.280 frt 20 kr. után az életbiztositottak nyere ményrészeül 119 640 frt 10 kr, 10 száza-lék 1.233Í169 frt 81 kr. után a külön tartalék részére 123 316 forint 98 krajozár 1 233.159 forint 81 kr. után igazgatósági nyeremény osztalékra 78.989 frt 58 kr. 3 százalék 1,233.159 frt 81 kr. után a tisztviselő nyereményosztalékára 36.994 frt 79 kr., 2 százalék 1,283.169 frt 81 kr Után tisztviselő nyugdijalapra 24 668 frt 19 kr Az ezután íenmaradó 855638 frt 76 krból minden ré z^ény után 230 frtot, vagyis 690 000 fórintot fizetnek ki, mig a fenmaradt 166.633 frt 76 krból ped g 9849 frt 73 krt az id^i rendkívüli közhasznú czélu adakozások fedezésére tartalékba helyeznek és a végre fenmaradt 156.684 frt 2 krt a külön tartalék további gyarapítására utalják át, mely ezzel 280.000 forintra rug A Magyar franczia b ztositó részvénytársa-Rág részvényeire vonatkozólag az igazgató--ági lelentés felemlíti, hogy a részvényeket az Í393. január 13-iki rendkívüli köz^yü« léstől nyert felhatalmazás alapján vásárolták. Az ekként a társaság érdekkörébe vont magyar-franczia biztosító részvénytársaság élére állított uj igazgatóság már eddig is sikeres tevékenységet fejtett ki abban az irányban, hogy e társaság ügyvitelében is ugyanazok a takarékossági és üsleti elvek gyökerededjenek meg, a melyek az általános biztosító tárbaságnál annyira beváltak. A társaság ez évben jótékonyczélra 10.676 frtot szavazott meg, mely összegből fiOOO frt a honvédtisztek leány-árvaházának, 2600—2600 frt,pedig Kossuth szobrára és a milleneumi kiállítás költségeire jut. A közgyűlés a jelentéseket tudomásul vette \'J im és Ugy az igazgatóságnak mint a felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta* mire a közgyűlés véget ért, C SAR N O K. »A magyar nemzet gyAszdala" (Szövegét és zenéjét irta : Dankó Pista.) Megjelent Valentin Károly fia könyv-és zenemű kereskedésében Pécsett. Ara 50 kr. A Budapesti egyetem polgárainak ki* váló tisztelettel ajánlva. Oh nagy Isten mutass nekünk, -O yan magas hegyet, A melyről mi közelebbről, Láthatjuk az eget, A melyről mi elérhetjük, Azt a nagy csillagot, A mely minden magyar szívre, Búbánatot hagyott. Régea régen sajogott már \' Szivünkben a bánat, De még ilyen fá\|dalommal Soha fel nem támadt, Meghalva jön a „legnagyobb," Borulj le hát arczra, \' De tán még se, ne borulj le. Emeld fel a fejed, Nézd meg negyvenöt év után, A csillagos eget, Nézd, hogy ragyog, hogy tündököl, Le a magasságból, Most is hozsannákat hirdet, A szent szabadságról. Dalok. Zöld erdőben bolyongtam A nap leszálla rég, Felcsillant a lombokban, A csillaghimes ég ... . Sötét volt lent körülöttem, Éh im a lomb megott Felgyúl a sürü zöldben Egyszerre kék szemed. Álmomban most is látok Bűbájos lángirásl, Fejemben őrült álmok Hajszolják egy a mást. A régi álmok üdve, Az álmatlan jelen, Ott játszanak fel 8 letűnve Tündöklő neveden.. Pekry Karoly. Kis könyvemhez. • Eredj kis könyvem a világba I Ti szerelmes, bohó dalok 1 Hirdessétek, hogy boldogságom Elértem és ozéinál vagyok. Miket ezután fogok irni, Azok más kötetbe valók. Ott már a rythmus pontosabb lesa S a hangulat vigasztalóbb. Kritikusok jobbnak találják, De nem lesz beunök már soha t Az ifjúságnak üdesége, A szüzesség him pora. Br&4y Albert. XI. tečaj Vu Čakovcu, 1804. 15-ga aprilisa Broj. 15. 8 uradnikom mofl j« »v«kl dan fOToriti »wl 11 i 18 Tnrom. — Hva pollljko tieuóa M udrftaj« novink, n»J m poilljaja nt in« Margttel Jttefii nndnlka t« ÓtkOYM. IzđatoIJatro: f»lfer« VUehtl »lhpoT« kut m pcwdpUU i obmane polllj»Ju Prcdplatn« ceu« \|et Na celo leto ... i tri Na pol leta . . . 2 frt Na četvert leta .. i trt foJ«dlnl brojl kolUjo 10 kr. j t Obnunt m pol ^gođb« 1 fiü rinn»Ju. ■ \' í na horraUkor i I maK)arskom Jemlku Ulaseéi dru žt v eni znanNtvenl 1 povnéljivl !Ut w» pnk.^ ^ Izlazi g-vaJcmtl3ađ.»3Q JeAenJcrat 1 to: vm CTreOg-u. nedl^iyu.. Službeni glasnik?„Međimurskoga podpomagojuCega činovničkoga druživa1 C „ČukoveCke flpnrkflsae", „Mndjitnnrske apitrknine". i t. d. Zdravoslovje. Zdravje je najljepši dar bolji. Nikoje blago na avétu ga nadomestiti nem:e; prez njega neima sreče, pre« njega život nevrédi nikaj. Najljepši dari uma betež niku su £lago prez ikakve vrednosti, ar betežnik ne samo da nije moguć makar čim hasniti, on je i rodbini, a i sebi na terh. Pak koliko je dragocöoo blago zdravje, to se ipak malo očni i uvaluje, lakoumno ae kvari i rufli. Kad je Covék betežen ili kad mu je jako zlo, onda veli ; „neima nikaj prez zdravja/ ali malo gdo zdrav misli na pogibelji, koje ovomu dragocö-nomu blagu naškoditi ili ga sfondati mogu Ćovek dok je zdrav, navadno najmenje céni zdravje, kaj vifle, ponajviše ga menje Čuva, nego svoju opravu. Komaj kad ga je »zgubil, pak abetežal, vredi mu zdravje viíe, nego vse drugo, no navadno samo dotičas, dok trpi beteg; kak ozdravi, opet je stari lakoumnik. Kreden i prirođen način života naj bolje i naj trajneje bude nam zdržal i oja Oil zdravje, ovo najljepše zemeljsko dobro. Ima doduše Ijudih, koji misle, da je suviflno davati im regule (pravila), po kojih da živiju; nu ako je i koje tölo moguće, da podnafla pogreáen život duže, nego s\'abo tölo, to se ipak prestupak proti zakonom prirode kad taj osvećuje ; posljedice nevrednoga života nikada ne izostaju. Regule, po kojib tréba živeti, nisu zakoni po miloj volji, nego ih izkustvo (izprobanje) i razum prepisuju, a priroda ib zapovóda- Vsakomu je anda potrebno znati, c čem njegovo zdravje ovisi, kak lehko ga more izgubiti i kak da ga čuva. Nezna li to, more ga jako lehko izgubiti ili mu bar jako naškoditi A ovak znatno svoj život prikratiti. Nu rekel nam bu gdogod morti, da nemore avaki iiveti po zdravstvenih re-gulah, ar mu to njegvo zvanje nedopuflda. Istina doduše, ali vsaki mora i more toliko za svoje zdravje vóiniti, da bar najvekde povrede njegove odstrani. MoreS se doduše navikom na povrede zdravja n\'avöiti, tak da se čini, kak da ti ne kode; ali zevsema je opravdano pitanje, nebi li vnogo zdra-vedi bil, da uvék po zdravstvenih regulah živiS. Ovi redki pokazali budu, kk da upotrebi i ono, kaj ti je potröbno za tvo telovni i duflevriiživot, da ga tim zdravoj vugodno sprevodifl. I i • 1. Zdravi čist zrak. Zrak je prva 1 prftka polreboća za život, prez kojega fov£k nemre Živiti. Dihanjem čistimo krv ovak: udisanjem primamo vu pluća zraka, koji svojom najvažnijom ssstojinom, kisikom, petvara Crnu, izkvarjenu krv, koja je vu plućima, vu zdravu i ćerlenu, koju srce vu vse strani i déle töla potilja i tim ga o2ivljuje pokreće i hrani. Izdisanjem pako izhičejii se iz tćla pokvarjene i nepotrébne sasto-jine, naročitu uglji nu kiselinu. Ako dišemo vu čistom zraku, bivamo krepčefli, iivci nam se jačiju, sladje je demo, a sen nam je m\'rneéi i čvrateši ; zato je od znatne važnosti, da li je zrak čist ili nečist, prost ili zatvoren, frižki ili pokvarjen. Zrak se lehko kvari: N, / a) Vu sqbah i spavalnicah, gde ima vnogo ljudi, dö\'otu izparivanjem kože, délom opet izdisanjem. b) Vu nizkih, vuzkih slabo preluftanih pr. storijah. ar zaprti zrak izkvaii se, ter nikak negodi ćoveku. Treba anda sve sobe vsaki dan vu vsakoj dobi ljeta dobro pre-luftati. c) Vu stanovih, gde se peči kade !ampic<M«v(o!enjke) gore i gde ima jako smerdećih stvarih, naravno je, d* vu plufla dohadja vnogo nevugodnih i »kodijivih zmesih, ako se te prostorije gustograt nepreluftaju. d) Vu hižah, gde se odvije kuri. Na-Semu zdravju najvifle godi umjerena toplina. pokehdob ona nadu kolu steže i tim ju jakfia, kalanje (cirkuliranje) sokovah poupjefluje, a probavu olekflava. Jaka vrućina naproti razteže naflu kožu i mo nas slabi, pokehdob se jakom vrufintim ZABAVA. Zabrinuti birov. Jeli se je Uj dogođjsj dogodil negda, ili sada, ili se stoprv bode dogodil, to Je meni sve jedno; ja na to ni»t nepazim, nego samo svoje tiram i pripovest piiem,. a vredni čtevci ja neka čteju, te te, na koliko bo moguće, zabavljajo. Po Medjimurju sa pati zločesti, blata dosta, jer je tlo nizko a pruda malo, — Izvan u mieitih bliza Drave i Mare ležečih—, te se je stoga Zaladska varmegjija pobrinula, da ljadem olakša občeoje med sobom, za nekoliko novih pntev. U Egerszegu je odredjeno, da ima Oomlssia sa mieruikom na lice miesta iziti te načiniti put iz Hod«ína mimo Vente do trnavskoga melina a od onad k Mari. Iz Goriöan opet mora dojti pat, koj se s ovimi prije rečeulmi puti, mslo pred melinom ima spojiti te zajedno s onim prvim, — ksk je već rečeno — k Mari voditi. Oomissia anda izide na lice miesta i miern\'k započme svoje dieto« — On meri. te kud mer\|, tud popikati dade svoje mierničke količa, te je svojim mierenjem i količov popikavanjem b.g u subotu popol* dan gotov. Ali on iz vlastitog izkustva zna, da kroz nedelju, kad kwj kakovi mladi prokflenjaki idu iz krčme, znaju takovi po miernikih popikani količi zginuti te je onda njihov cieloga tjedna pobel zabadava. Zaradi toga veli, po dovršenom poslu, miernik birovu : .Glavna stvar je anda gotova 1 Sad samo pazite, da popikani količi nebudu ćrez nedelju pokradjeui, a u ponedeljak bum došel i dalje delal." Birov odgovori: »Nikaj se uek neboje gospon iDžiujr, sve bu u redu I" Nedelja projde i u ponedeljak točno se miernik postavi na svoje miesto, hoteći dalje posluvati Ali se čudim začudi, kad nenajde niti jednoga — ali baá niti jrdnoga jedin catoga zapiknjenoga koliša, na cieloj liniji, kud je prošli tjeden meril. Da dozvati bfrova te se srdito otrese na njega i „Joli Vam nisam u subotu rekel, da pazite, da mi tko kroz nedelju neodnese popikane količ«, jer je drugać ves bivfli posel zabadav, a eto sad — gledite I — Svi su pokradJeni — niti jednoga neima* 1 Potajno se posmebavajućki mu birov odgovori : .Samo ne tak naglo, gospon iDžiner; niti jeden količ nije vkradjeni. — Ja sam sem dal sve vun skupati, pak sem je dal u staju za ipricalka spraviti te sa svi a podpunem broju u staji.* Nezadovoljan seljak, Nieki seljak je u £umi drva cepal, te jer je to dosta težki posel a najmre pako po lietu u vrućini mučili i tropiti, dok drogi liepo u hladu na svilom preoblečenimi stolci ili kaoap ji počivaju te se zlatom igraju vide, uego ja siromak s-kufrom. Ah siromaku samo na vek zlo ide 1 Zakaj nisem bogat?" - Dok si on ovak baja, zasvieti se na daloko okolo njega nekakovom nebeskom svetlo8ljum, te se neizmerno vugodna duba razproslre- Seljak se siromak prestali te plaho gledi okolo sebe. — U tom sđ na jedan krat pred njim stvori jedan dočarec sa plavemi rudauirai vlasi, a srebernoj oprari oblečen, a držeći u ruki zlatau psličku, te mu reče : »Ilog stobom! Ti siromaški ne9rećni čoviće i Cul sem tvoje zdihauje te sem doftel, Bokovi raaredjuju, odvhe naglo kolaiu, mi m znojimo i tim mlitavimo i slabimo. c) Vu hitah, gde le kuha, pere, sudi, kak takaj i vu novo napravljenih hižah i vu sobab, koje bu na novo pofarbane ili ribane. To vr^di za arak vu sobah. * (Drugi put dalje) Mlinar i vrag. i. Posred sela D>brovca tekel je potok i gubil se tam negdi dal-ko vu lami. Izmedja šume i sela ua zgodnom mestu stal je stari derveni melin deda Mihalji, zvali su ga Mibsljov melin. Nigdo vn selu zmiáljava se, jeli je stareli melin ili mlinar, vsaki ih je jol malih nog onakve zapametilt mlinar bél, nizek, navék zdrav i dobre volje, mebkoga srca i dobre dole: a tak I melin, od negda isti : ns ljevi strani malo nagnut, sa svojimi öetr\'-imi na pol sljepimi obloki, s cifrastimi t<2kimi vrati i sa onom debelo n ..hrastovom klupom, pod kojom je ležal veliki bunda^, javljajoči se od čas* do Časa piskutljivim lajanjem, — takov je eto on stal ovdi, kak da nigdar nebi mislil prepasti. A okolo meliua žaburile su Ijepe pisane race i plavale kakti snég béle gnske céli dan se kopajući i gačući. • . • Tak je bilo pred desetimi ljetini, tak je bilo lani, tak je i den denes. • »«\' •• • .i> • i \\ .... v 4 Za mlinara Mihalja znalo se je na da leko, da je podtenjak, kakovi se rédko rodijo ; vsaki dan je mlel, céli dan je delal, a ipak nije imel skorom nikaj, do ono krnba i slanine, kaj pojel, i ono postelje, na kojoj je kakti zajec noć proboravi). B\'lo ih je dodue, koji sr govorili, da ded Miha\'j ima negdi pod kamenom vu vodi skiitu keso zlata, ali to sa govorili samo onakvi ljudi, koji su o sebi misli i, da bi oni tak nap-avili, da na mMnarovom mesto ; vekéi dél naroda znal je dobro, da ded Mihalj nejma nikaj, ar meru jemlje komaj ouoliko, koliko mu je dosta, da se prehrani i popravi melina, a vse ostalo daruval je on sirqaakom joi vékáim, nego li je i aam bil. No vo dno svoje doge on je skrorom vžival, kaj nikaj nejma, a ipak je éotil, da jo bogat, — a to bogatstvo bila je njegvoga milosrdjeuu i Jjubavjum na-dehnota duda, Nikoga on nije simel svoga, a opet mu je bilo vo dudi«, kak da je ves avét njegov, kak da )e vsaki čovjek rodje^ mu brat, kak da je vse kud okom pogleda, vse njegovo. Takovo Cavstvo more samo iz zadovoljna i areéna srca Iznikouti. Za toga našega mlinaru Mihalj znal je i sam črni vrag; za njega i razbijal si zdav« nja već glavo, na koji bi način zapeljal mlinara a pravoga puta i premamil ga na svoju atian Spreviiice je ku<al, da mu otme ono zadovo\'jitvo iz arca, — ali vse mu ie bilo zahmao; ar ded Mihail ostal je jedn»ko zadovoljen kada, je imel puno i kada je imel malo za mleti; pak kak je god vr .g nagadjal, mlinar je ostal navék jeden ter isti, niti se je srđil, niti fiimfnl, nego je samo rekel; Hvala Bogu : kak hoće on i njegova aveta volj«, onak budo I ... A ćrni ouaj vrag, koji je nagpinöil kosmata svoja vuha, da uzmogne čuti i isto kucanje mlinarovoga sreo, vrisnul je na ove mlinarove, rCći od jada i muke, vsakiput mu se prav protivno dogodilo od onoga, kaj je oi miilil i slutil, a to ga jo peklo. . . • Pohadjajué po svétu, znal se je vrag vsako ljeto bar jenk at na vrnati k Milialjovomu melinu, da pokuda denes ovak, žutu onak, ej da bi mu podlo za rukom mlinarovu d.du vu ftruu svoju knlgu zapisati. Kniga ta črna i debela, od jake volovake kože, bila je puna prepuna imena; samo jeden kraj bil je već prék stotinu Ijet prazen, a to je bilo ono meato, koje je vrag fuval za mlinara M\'halja. Kadgod je vrag otprl tu knigu, pak jo videl ponu puneno ímens, a to so vse izgubljene dude, kojim je on već namenil posel i m trio vu svojem temnom cesarstvo, vsaki put se je od miline nakesil; ali kak je opazil,ono prazne mesto, okiselilo mo se lice, pak ga vsa radost predla, kaj se već tak dogo mući a jod ipak nemore, da zapláe ime deda Mibalja. Nije ga vo taj čas Diti to veselilo, kaj vu njegvoj knjigi blistaju sjajna imena, kojimi se na zemlji pol svéta klanja; imena, koja se tobote diče sa avojem poboiuoatjum, a potajice i pod ;plaléem te pobo2uosti čine najvekto rugobe; niti ona imena, koja na zemlji slove aa svoje pravilnosti, a vu iatiau počiojaju nsjvekća bezzakouja; niti oua imena, koja svét dići saradi neizmernih dobroéinatvab, a vu nutrini duše nisu ti ljadi kadri niti oćatiti, kaj je pravo dobročinstvo i kaj je - sirotinja. ... I jod pano 1 pano takvih imenah bilo je vu toj knigi, a prav takovi ljudi su se vragu najbolje dopadali, ar on najrajie lovil ljudske naistareAe misli i namjere, on je za svakom dobrom SaUl makar uajeden trenutek zla; za vsakom l:ubavlju gledal je on nenavidnoat i mrfnju j za v8»kim pofrtvotanjem licemjeratvo. . . On je vsaki dao študiral listinu gréha, ali ni e.inoga nije mogfl podmetnuti mhnru Miha j\'i; u j« veo stotinu Ijet listal po so iim k njifturinami, is ■ • • J i h se vućil, kak treba l\|ude loviti 1 rivati ih vu giéb, ali niti vu pdno od tih svojih mrdah nije mogel vlovUi deda Mihalja. x Kada je tak već vse mogoče naćine izprobal, a ooo mesto vo knigi mo jod navék ostalo prazuo, zmislll se nap kon, da odstrani deda Mihalj^a sa aveta, da već toliko nemanjgoje zaradi njega, ar je posla imel i preveč. A nakaml je, da ovak odstrani mlinara Mihalja: vo sredini ljeta, kada t onak povaud piitiane iBuáa, a koma) ovdi ondi kapne k«pl\|ica dežljeka, počel ae vrag spiujatj po oblakib i odtiikavati ih, samo da so nepreliju nad, selom Dobrove««, I veé je tak dalko d«.tiral, da vu célom sela nije bilo kaplje vode, mti melin melje/ niti marha marha ima, da se do sita napije, ar ono malo vode, kaj piék noći va zienca doteće, razgrabi se jod vu rano zorja^ kak da ja tekuće ziato. Pudpikl su se osmodili, sadje od silne vrućiae popadalo, a oranice izgorele, kak da bi je a pepelom posipal. Vsaki dan se je oblačilo, oblaki su se kakti Ćrne strahote vsaki dao naganjali, kapnala je i po pat gdé koja kapljica, ali dežij nije hotel padati, — ar kad god spravilo oa deždj, vrag je razdvojil oblake ter se je opet razvedrilo, i . • ,. (Drogiput dalje.) IKHi po vekioj moći poslan, da U o nevolji pomorem. Zahtievaj sada kaj goder samo tvoje srdee teli, i želja ti bude izpunjena." Seljaka se pred otima meglilo, drhtal je od straha na cielom tielu a raznovrstne mtali su mu hotele moždjane preobrnuti. — On svojo kosmata kapa potegoe iz glavo nakloni be ponizno i odgovori : „Oh ti nebeski de.Vec, koj si poslan, da mene siromaka sretnoga včinii, i jer imad moć, da moju svaku leljo izpunil, učini, da sve kaj svójimi rukami primem, postane zlato — čisto, suho zlato", Dcöarec se na to čudnovatim posmehom nasmije te ma reče : tJa sam hotel, da si nekaj boljáega izabereS, ali kad je to tvoja volja, nek li bode izpnnjenol\' — Zatim se ga svojum zlatnom paličkom dotekne, — u tom se hipu zablisikne, stradno zagrmi, te dećec aa nebeskum svetlostjum i ogodoom duhom znikne, te se povrne prvaínji oblik dume i u njoj ves zapanjeni, zaćodjenl, prestrašeni jol svoja kosmatu kapica a raki derači aeljak, kojemu sad stoprv prav nije »soo, kaj se znjim i okolo njega dogadja. Za kratko vrleme dojde k aebi, te peićme na svoja lelju i dečaioevo obečanjo misliti: , Ja sam si deljel, da bo sve zlato, kaj z rukami primem, a dećareo ml je odgovoril, da oeka mi bode želja izpunjena Ako je dećarecovo obećanje istina, te moja želja izpunjena, ouda sam ja najbogateM č\'ovek ovoga s\\ieta i meni se vide oije potrebno mučiti, kiniti i trapiti. — Hajd da probam obećanjem dećarcovem podeljenu mi moć" — Ovak o sebi govoreći, prigoe se i prime zrukom jedno, malo prije odsečena hrastovu svrt, i nut Čudo 1 — U ruki drži zlatu srvt puna zlatoga listja. ,0h dudo — oh veselje 1 Anda je Istina, kaj mi ie dtčarec obe alt dakle je istina, da sara ja najsrećnedl i najbogatfda človek ovoga svieta ?" — ovak sam 8obora govori. — ,8ada idem odmah domov, i moj započeti ovde posel nek netko drugi dovrl, meni toga vile nije treba. Ja bom od sada samo najfineiu pećenku jel i najakuplcde vino pll: Samo jod sad za zadnji krat se hoću kruha zajesti, kojega sem sobom sim u I u mu doneseJ i hladne vode napiti, a onda zbogom za naveke vi proate jestvine " Stim posegne sa zemlienim vrtom. — Oh kak je žm. hki 1 — Pogleda ga, ćlsto zlato I — Pritekne ga k vustam, hoće piti, ali i voda se je o éisto zlato preobruala. Vaeme krah a rake, zagrizne ga, ali oh oe sreća, vtrgne si prvi zob a njem, jer )e a gradu čistoga zlata sagrisnul. K«J bu sad? —. 8ve, ćesa se samo dotekoe, postane tvrdo i čisto. — .Oh ja bedaki" — savikne sada — .Kaj sem napravil ? — U svojoj bedaatoći i pohlepnosti za zlatom, kaj sem napravil ? — Ako bum gladen, kaj ml bu hasnela zlata (ftćenka, — ako bom žedjeu, kak bom zlato vioo i zlata voda pil ? — Ah da bi mogel nazad k mojemu ćrooma kraha i čistoj vodi dojti, jer zlato ba moja siguroa smrt — i to od gladja i žedje.« U ovoj najvekiog stiski i straha od glada, med samim zlatom umi leti morati, uekaj ga stisne o prsih, te se onak ves zmaćeoi prene i probudi jer oro ive je samo senjal. ,Hvala Boga I* — si sdehaal vesel* da ga je taj straden són i senja ostavila »Hvala Bogu- — veli — da miesto ovoga prokletoga zlata imam svoj svakdanji krah, kojega a mira božjem zadovoljniji od oaih zlatom obilujućih, uživam. — Hvala Boga I Em. Killay KAJ JE NOVOGA ? — Prosimc naše pfotuvane predplat nike, naj nam vu novim fertalju ljeta pred platne saoatatke čim predi poSleju i predpJate ponoviju! Vu Rimu, 6. aprila. Ovdi ae.čaja, da bode austro magjarski poklisar pri Vatikana, grof Bevertera, donesel ceiaru Ferenc Jošefu od\' pape vlastorućuo pismo glede clrkvono-politlčkih piUnjsh vo Magjarkoj. — Obzirom na to, da bode okolo 16. aprila doftlo va Rim do 16000 Španjolskih hodočastnikov, zaključil je paps, da se proslava preglaienja Ivana Davila Diega Cadixkoga blaženim, obavi vu clrkvi iv. Petra, česa nije bilo od ljeta 1870. — Papa bude va cirkvi sr. Petra prijel španjolske hodoćastnike 18. aprila. — Tajni padloski koosistorij za praeco-nizacijn biSkupah i kardiaalah odredjen je sa 18. janist, a javai koozistorij za 21. Janlaša* — .Pol. Oorr." novine javljaju i1 Rim«, da je skorom izvéatao, da bude va prvom koslittgija, koji se bade jod ovoga meseca obdrtml, bade premembah va vatikanskoj upravi. Papa Je vrlo ozlovolenj deficitom ođ 187.000 lirab, koji sa odkrili vo blagajni (kasi) Petrova krajcara. Zaradi toga ozorman je polotaj kardinala Mocenoir preseš« komisije za Petrov novčftj i vatikanskog prefekta. Papa je takaj izjavil komišiji lelj u, da se va Vatikana vpeljsja još vekše priŠtedaje (aparaoje). Car Villm vu Beč. Kak Je ved javljeno, prispel bade car Vilim va petak 18. aprila ob 11 vari pred poldan iz Opatile va Beč, gde ga bade na }ataom bauhofa dočekal car i kralj Firenc Jotef, vsi va Btča boraveći horcegi i sluti bene ličnosti. Car Vilim neće, kak se - je zperviuce javljalo, odsesti va ScbOab^runa, nego va cesarekom dvoji, Ob 1 vuii po poldan pohoditi hoće car svoja hasanka rt »taentu br. 7 va Josefstadskoj kasarni ter bade i oficiri lajtrekaval. Po poldan pohodd bar vse oadhercege I dvorska jaflionlcu, gde boda kotrigi plemstva izpeljali glavna proba za veliki karasel. Ob 6 vati bade dvorski obed, za obedom bade Car pohodil opera, gde bade popévalo .Pagliaccl. Va Rabota ob 11 vari pred poldan odpatgje car\' aahodnom fteljeznicom vu južnu Njemačku va lov. • i Konferencija blškupah vu Beču. Ovih doevov ob 9 vari pred poldan 6I0ÜI je va cirkvi iv. Štefana kardinal-nad-biskup dr. Graša velika meSu, kojoj sa nazočni bili vsl bfekapf, koji ta doAli, va Beč na kooferencljo. Posije slolbe božje bila Je lednioa va oadbiftkapskoj palači, kojoj je predačdal kardinal grof Schöuborn. 8nč0 vu Italiji. Iz Aquileje javljaju: Već 48 var pada neprestance soég va varala i okolici. Vile željezničkih cagov zagrezlo je va snég«. Top lina pala oa 12 graduiov izpod milit. Dve tene našli su imržnjeoe na cesti; Varaš Pariz. Po najnovoši meri iznosi promjer varaša Pariza severa k Jaga 8330 metrov, a od jugozshoda k severoiabola 11.800 metrov. PovrAiaa iznosi 7802 hektara. Stsnovnikab imel je 12. aprila 1891. ljeta 2,424.706 dušah, od kojih je bilo 180.000 stranjskib. Doiioa vsih tramvajskih, omnlbuiklh i leljez nlćkib linijah va vsražo iznosila je 660 kilometrah. Vn samoj gradskoj prefekturi bilo je 1. januara 1894. ljeta uamjeSćeno 1447 osobsb, a pri policiji 8000 pollc-jov i prčko 2000 dt-ugih osobsh. Proračun za ljeto 1894. iskazuje potreboću i pokriće od 886,265.660 frankov. Ljeta 1898. rodilo 6d je 9iega skopa 61.001 döte, vu\'urlo je 62.789 oaobab, venćalo (zdavalo) se 22.917 parih. Ljeta 1802. popilo se je 4,498 611 litrov vina, tojest na vsakog stanovnika po« prečno došlo je oa ljeto 188 i pol litra. Vo istom je razdobja potrošno 868,880.906 kilograma kruha, ter popričao potrosit vsaki stanovnik na ljeto 146 kilogramov Ili na dan 600 gramov, c Vu Rimu, 3. aprila. i vámost seatre. Narod, koj raime ivoju déou tak poštuvati- poStuje i njihovog otoa; koj raame mrtve tak slaviti, dićiti, razme i hvaliti žive. Na istom meča bilo je urezano na jednoj strani ,pro libertate" — a na drugoj »moriamur pro patria et rege nostro. Nazdnjić je zavrSil a usklikom : .Vodi nas, ti velikane i vu smrti, narodnoj veličini vu susreti" Načelnik Gerlooy nazval je vu avojem govoru: .Ovaj grob hoće biti Magjarska Meka". - Na grobu govorili su ablegati vsih itrankah. Zadnji jo govoril stari Pechy, koji je vzel ataru sastavu iz ljeta 1848/9 ter ju nad grobom razvil i pognul. Vu včeraSnjoj sodnici orsaókoga spra-vifića )é prezed Đianheti spomenul smrt Kossathovu i njegov dugotrajni boravek vu Italiji, Za tim je rekel: .Mi smo njegovoj uspomeni dužni najvekše štovanje. Njegovo boda ime vsi narodi s poštovanjem doti čas spominjali dok bude va njih tivel kult slobode, domótine i samosvjesti. Mi dugújemo krőposti velikog magjarskog patriote veki* većvo poštovanje, a glas žalosti, koji denes dosiže od Dunava .do nas, dokazuje, da se Italija žalosti i bili plemenitog mtgjarkog naroda sa simpatijom i prijateljstvom pridružuje, — a ml telimo, da ova simpatija i ovo prijateljstvo zi oavök spaja u obedva naroda. (Odobravanje). — Zatim je Bianoheri predlotil, da ae familiji Kossuthovoj izjavi sataljeoje. (Obćo odobrovanje.) / Govori pri Kosiuthovom pogrebu. Budimpeštanske novine donese izvan vredno dugo izvefiće o sprevodu (pogrebu) Kossuthovu, iz kojih je vrédno napomenuti nekoje momente iz vsake fele govorah, iarečenih nad njegovom .rakom. — Prvi je nad rakom govoril luteranski biskup Sárkány i, koji Kossutha slavil, dičil kak „inioijatora i vtemeljitela ustavnog života danaSnje Magjarske. Za njim je govoril Jókai va pjesničkom Stilu. Galja s kor-majoSom povrnula se je dimo i puta oko oemlje, I naSla je novi svftt na mesto sta -rog, na mesto starih hrastov mlad vrt pun palmah. Stari slomljeni likovi pozdravljaju pajdaša ii prošlosti, a pozdravlja ga i novo pleme, puno ljubavi. S Kossuthovim prahom povrnula se je i njegova duša vu domovinu ar ona neostavlja onih, koje ljube, — a on je ljubil domovinu i ima vnogo vu njoj da ljubi. . . . Vezda pozdravlja Jókai Kossutha kakti dušu, koja gleda vse, kaj 8« je vu domovini pripetilo i preobrazilo njegovom pomoću. Njegov povrače je slavlja mira i izmirenja. . . . Ova dula vodi veada razgovore sa Deákom i Batthy* ánijem, kojih prašina leti uz grobniou Koaauthovu, Kossuth ju na Deákov lés (raku) poslal falaćec ciprese, a tu se je on nael a lovor-vAncem najsvöteSak med živučimi ženami Magjarske Susret obed veh ovih aimbolah bil je vrst okajanja idejah is težkih vremenah. . . • Oavrčuč le na taloat naroda, veli Jókai da eu zahvalnost Električna razsvjeta v u Temllvaru. Iz TemiSvara javljaju ; NaSa gradska električna razsvjeta jedina je vu Evropi koja se vu gradskoj retiji, ter lani donesla 22000 forinti dohodka. Zaradi toga dozvoli! je varaS vekflim konsumentom od oéne, koju su plačali ia razsvetju po vurl sa 1-8 krajoaroVi popust do 16 "j. Orgulje iz bambusove tratine. Vu jezuitskoj oirkvi vu Shangaon posvečene su nezdavnja orgulje, káj ih je jeden kinezki kotrig toga reda (jezuit) izdelal. Orgulje ove nisu isdelane od kovin«, nego od bambusa, ter je glas njihov neprispodobivo Ijep.. Izveztitelj nekih engleskih novinah tvrdi, da vu Europi kaj miloglas-UeSega nije čulo. Ti zvuoi i glaaovi mogli bi se samo angelskim nazvati. Bambusove orgulje imaju pak zvun toga i tu veliku prednost, da im je céna za dvő tretine ničeSs od cőne metalnih orguljah, a poleg toga tak su lehke, da ih vsako déte more iz mesta odnesti. H Graz 7-ga apriliSa 1894 12 68 22 33 40 Cena ziika. — Gabona árak. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. \| frt kr. Buza Pšenica 6 60 Zab Zob 6 60 Rozs Hrl 6 — Kukoricza ó Kuruza stari. 6.— • ú) M novi Árpa Ječmen 6 — Fehér bab Grah beli 6. - Sárga » > žuti 4 — Vegyes » » zméöan »The Gresham« skom Pr »The druitvu Gresham* zvanom london-(vo Čakovca je upravničtvo pri Graneru stacunaru), je moći iivot osigurati. Tojest plati, gdo si hoče >ivot osigurati, po letu vekšu ili meojéu svotu i to-poleg toga, kak je gdo star i kak svotu hoće pa dobi, psk ako bi vumrl, berbom imenuto društvo zplati onu svotu, na koju je bil isti osiguren, ili ako d olivi na p. 16—20 letab, njemu daju istu svotu vu rake. Tak je moči šivot ženskah i decah osigurati. Ovo družtvo ima svoje glavno upravnićtvo vu Bada-peStu. NYILTTÍ)R* Hennebet g Q.(cs. kir. udvarissállitó) se-lyenciKyAfft Ztiriohben, a privAtmegren delök InkAx&ra közvetlenül szállít fekete,lehér éa azinea selyemszöveteket, méterenkint 45 krtól II <rt 65 krig postubér és vámmentesen, sima, csikós, kooikásott és miniázot-takat, damasztot stb. (mintegy 240 kű önbözö minőség 4« 2000 különbözö azin éa árnyalatban.) MinlAk postafordullAval küldetnek. 8vijozba o/imzelt levelekre 10 kros éa levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasstandó. ) E rovat alatt költöttekért nem vAllal le lel ősséget a Bserk. láz is fiit ol&ias. V. Felsö-Puszlákoveczen egy cserépfedelii LAKHÁZ istálló és pajléval — továbbá IV, hold szánlöfttld — szabad kézből azonnal eladó. Bővebbet e tulajdonosnál £üg (Károlynál fiilsÖ gasetdkortcs 501 1-2 Strahia testvérek íüszerkereskedésében Csáktornyán egy jó házból való ifjú TANONCZUL azonnal felvétetik. 600 2-2 r:\\ Kiváló találmány a za- ehet Un tiuktura, melylyel mindazon helyeken, a hol a por nem jól tapad avagy nem hatolhat be meglepő gyors és biztos módon elemészti a férgeket. A .Za-terlin tinktura" ennél-fogva kiválóan alkalmasV!"^^^;1 poloska elölések, balha 6 ;etvek kiirtására, melyek íasadékok-, rések- éi padókba vagy Allatok szőrébe \'észkelték be magukat Zaoherlin porral együtt Ka^análva ezen találmány nemcsak a leggyoruabb, lanem a legtartósabb ered • ményt is nyújtja m i n* d e n n o m ü rovaroknál bárhol is tartózkodjanak ezek. A tactytrlin tinktura f / Üvegekben k 25 kr., vagy 1 írtért kapható, mindon amúgy is ismert Zaoherlin elira pitó helyiken. A ezélszerü használathoz a külön ezen czélra készített azétporzó-kéazü-\'ék (A. 1 forint) szükségeltetik. 090 l-l / XH)00öööö<»HX>öö<>üöWK><HXKX4XXXX>öWKW Á miskolci íjaim- és lovaslaktanya összes cement s csatornázási munkáinak tíllaltowia. Sartory Oszkár •"<41 épitő-anyagok raktára és cementaru gyára Nagy-Kanizsán. Van szerencsém azon tiszteletteljes jelentei Unni, miszerint raktáromban a legkitűnőbb mlnöségll mező- és vakolat-gipsz, épitészeti mész, hydr. mész, román cement, 1» román cement és valódi perlmoosi portlan.d cement kéazletet tartok eredeti gyári árak melUtt; továbbá: a Nagy-Kanizsán berend\'MlU »motitáru gyáramban kitUnő (a valódi portlanü-cometböl készült cementlemewkot, természetes vörös K ><ete aalnb«n, különféle nagyságban közönséges és m»ator»íg«» márványban gyártok mindennemű épület dtaaitményeket, szállítok elvállalok cement építési munkálatokat u. m. venecial-terraai gr .nl>, moaaik padosat talapaat, viaveaetó cement-csatorna, falak tilruii tétele, vlavaretékek he.yre-áliltáaát, aaarvasmarha abrak-sorompók, ábrák leható kádak és vízgyűjtők elkészítését, Hteyer homokköt, karati éa kar-raral márványt, kelhelml lemest, elsaigotelö kátrányoa temeteket — különösen elönyóaek falak száras állapotban! megtartására, — kereszt-ágakat, falkapcsokat, a legjobb minőségű vaaból gaxdaságl gépeket, úgyszintén szerszámokat, valódi chamotte kályhákat a legolcsóbb árak mellett átállítok általában minden aa épitésaoti és gépssakmába vágó megrendelések a leggyorsabban éa legjutányoaabban teljesíttetnek. HUáaatra elólegei ánsaMM-kat, mintalapokat, rajzokat, féa/képeket «a mintadarabokat mtaitakw kéu vagyok bckűldeai. Kiváló tlsatelettel Sartory Oszkár. \' BC Fiók-flalet MIRUOI.CON. "WM XXXXXXXXKHXXHXXXXHXXXHXXXXWXXMXXXHH \' Köszvény éa ósdiban szenvedőknek ezonnol legtágabb körökbon Horqony-Pain-Expeller elnovozós alatt dioséröío* ismorotossó vált TincL Captici eomp. lyánlótag Fogyon einlókozotbo hozva. Ezon nópszoril háziszor 2ö óta, mint logmegbizbatóbb fájdaloiuceillapitó bodörxsölófl ismorotos os mindnvájak által, a kik használták igen kedvoltotik, úgyhogy további különös ^áutáara nem szorul. Uvogjo 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 krnyi áron a logtöbb gyógyszertárban kapható. Azonban a „Horgony* vódjegyro ugye-londő, mort csak a vörös horgonynyal oltátott üvogok valódiak. 11a a valódi Pain-ExpeUor hotybon nem volna kapható, akkor fordulunk a gyártók gyógyszertárához: Riohter gyógyszertára „az arany oroszlánhoz" IVágában vagy Török József ._gyógyszoroszbes Budapesten. első magyar általános biztosító társaság budapesten. l TŰZ-, szállítmány és jégbűttositásl üzlet. KIADÁSOK. Harminrhaiodür M xárAmln JM93 jnnuór 1-tfi> d+cmher .?/-««. > BEVÉTKI.EK._VAGYON._Wrl»gxAin><i. JH93 d\'r+mhr 31-n._TEHER. H ton Bt kr.; forint \|kr. _forint k r. forint_^kr. forint ikr.J i forint kr. X. YMMstMMAa. " I I 1 Al 189s- ÍTl °i"rni«ov\'itini>: atndriB« j j l,0T7S8 Elhelvezett tőkepénzek takarékpénztárak és ban- Készvénvalaptőke: teljesen befize- xifit«t«it károk m TUxontbino.ito« r. 1.- 1 T4xbito«iU« koknál...............2.+9S,96G\|3í) tett 2ŰX) eKész részvény á 1000 . „T^TTT.- ... J 1.640,888 66 A, 18«. 4rr41 átboxott k«.,,«« đ.jumia, Kor.2.477.000 - M. kir. 4* .-os foriut............ 2.000,000-- J llM"h n;:Je:oTr.x! q 1.800,000 - £9^=1.169.1^-^., 1 : t^en b^ Úuü\' £ZiutouZu™ 396 381 ír iM.iio.5« frt 80 km/1 kötóubi»- . 505.000— M. kir. italmérési jog kártalanítás • tett 2000 fél részvénv á 600 <ri 1.000.00Q-— \' 3.000.000 — ~ ~ £ ~ ^ kötvények i 100 -= «0ó.000frt-kr.; ! Társasági tartaléktők«,........... 3.000,000- K^kköxht^H . M«*.? ......• S.i65,90i is\| 3W.20^-M.k,r.4Vos.^nr- \| Tűzbiztosítás díjtartalék - a tQxbixu»«itá.i axietet terhelő if»c»t»< ! levonv«: töri«xt«t j jarad.-k . .a 11.6/0= 42o.02i frt i > kr. . kézpénzben a viszontbiz- köiuf.k ............ ... ... ... 447,17»; M . — ------ Drb 11.774 Magv.-Tranrzia bu- } ! tositott rész levonásával &rh»jthiti»n követelésekleiHU......... ! 4.88» o vU.oatb.xto.ltA.1 dl- _ ^ % \| #o<itó r-t r\'é s>- á lUU — 1 177 Í00frt — kr wmiou resz le^nasavai a kóretkexA Avek kr»xpénx-dijtxrtirk» x Jfk ... ... ... ... 655,<U3.6 , i \' >« «\'• a iw — l.i //, mu irt kr. c8 m,n<jen megterhelem rl.xontblxto.ito« «.X Wonax után 4.j iej.riTl..«blxt<>.ltáxi \| . , 1^48 drb Beci biztosító tnrs. ......1 900.i<30 frt — kr. ! mind« aeperbeii. nélkai......... / 1.900.000 -I 4.589,U5 - dijrrrtWek ... i 0U3.S38..8 ».ls-v^vž-s 1.985.53. sa\| } részvények . . á210.—= 30Í.080 frt — kr. Szállítmány biztositisi dij- n. sAllltmM»ybltotítá. I ISS^Z TTt". \' ^ M,«, W "IS? \' SŰÍ8ÍSK£ "zszz?:. -.rrr\'r.^..!", .j^jgiga^gag"- I v.iltó,885frtrakr «»».« rü«.-.beo ™«r«dt károk txrtxUkm......... u.7»8S ! si.ois.ii8 frt 5» krnri kötöu bix- 18.000 Pesti I.lovd tars. kot- _ terhelés nélkül..... 18,415 frt 93 kr. : 1.918,415 93 8xerx«l k»1ucek ................... 4,133;« \| to«itá.ok után, dljxk......... 173.Í47.71! vények . . . á 100.— = 18.000 frt oO kr. \| r-__r ____ 1.1.- 1IOO<MÍ0, A.xiUltminv blxto.iti.1 BxletetterheldlKax- t ! j !er00v»: törle.xtett 4 fenti értéknanirok után az 1 Tuzbutositasi fag-0 karok tarUlokit..... 112.222 9t r»>i.i köiuéeek....................J 14,683:** Jij»k............ rt.i56.xs \'> ! • ienu »TOipapiroK uun az lft,n(:,ev SzáUitmány biztosítási függő károk Urtaléka . U.74283 a Vöv-tkexí T»ek díjt«rtik» X vi.xont- ! TUxt.mbUu>xiUxi di}»k 97.TU.-to íCH.iTi M 69.57«» ev seggig esed, kamatok . 1 <.232 frt oo kr. 4.061,163^ KülÖDféJ<> hitelezők 443 54 49 bixto.itott ré.x UTon«»iT»i ......... .18A1593 93 ^ ^ nj^ mir..t uirok tir.- M Leszámított; visszleszámitolt és egyéb váltok . I 801.37487 Előbbi évekről eddig\'fel nem \'rett osztalékok\' 1,W — m. Jicwxtoaiu«. t!ik.......................41 10.U73 8 98,201 75 A Ursas.tg hazai Budapesten........I 1.210,000— ej^ magvar ált biztositó-társaság Léra^\'-alap . 79110 63 vi.xontbixto.ltások.« t6rié»ek ........\\ 176,99s\' 31 K-wJk t^u&IZfíSS^^UilÁ M \' KulOafele átfogok: ^^ ! Tisztviselők nyugdíjalapja.......... 500 84 23 Kiflxrtctt károk X TUx.ntMxto.itoa réxx le. .SS »i«to,i.uok, ^ 9M a) P^nzkoszlet c» mnrudvanyok a kepvuselosegekncl .//2,060 80 Életbiztosítási osztálv folvó számlán..... 642.085 42 hZŽŠS\'-wiui k\'M. ^^J 777,0155 IV. Egyéb b.véfl.k. ...... .=- * \' b. M.r«<{r,„yok idegen bütositőintezeteknel . 970,07359 1892. évi nyeremény\'............ 93135107 ^UtWtlJk"unl bl Q1xni »6,007 « tiltott .xelv^ck aún. ,.Uml„t eRy.b JegbutOS.Us, 0«Ul.V foho SZamlan......j 2/ 1,/33 2o Brhxjtbxtxilxn köretelé.ek lelráxA.......^ 5.409 56 1.165,801 93 befolyt kxtnMok it iríoly»mnyerr.ie el- (»On l ponzkeszlet . . . . . . OÖ,blöyá ^ xdott értckpxpimk é. idegen pénxnrmrk i A következő években lejáró dijváltók és dijkö- ; v Í993. évi nyeremény - - _ t»i.ai Q7 tZZ** hA»k ti.xta^^.10,. -.. -...j \'S™ S »1,477 „ telezvények összege . . 14.671.562 frt 82 kr. \|_ _ g.788.687 93] jj , ti.iw.^ xt 10,643,99154 [10.643.99154* il életbiztosítási osztály. K14BÁHOK. Harmincegyedik M xArzámla 1893 Januór l-t&l d <9-nhr 31-ig. HEVfiTKLK"_VAGYON. \'_MMegnnmla 193 december 81-én. TEETER. forint ikr. forint . kr. _ Íj forint kr\';__forint ikr.j \| forint \|kr.\| j forint ,\'kr. Törie«it«tt kötvények dija . . . 294,799 7H A mult évből áthozott díjtartalék . L 117985 648 55 ÉrtKkp«,l\',,k............si.oa.i5» frt 10 kr. ntyxai.: , Díjtartalék 24720 937 — I Visszaváltott kötvényekért . . ^.^>83 A Ma^ar-Fran^a biztositó-résív - j mTÍTÍ^w » t\' ^o ^^ \'S.n « levonva a viszontbiztosítási dij- Halálesetek után kifizetett kárösszeg 7^,05712 társasag üzlete után átvett dij- \| I Vág&^mJÜ2SZ£B& % 2uJS.\'" tartalékot........ . 633,753-99 jkl87,18301 Lejirt kihazasitasi tőkekert. . j . /53,292 8« tartalék........... \| 4.114,172 59 J5t,80o fnáyi m^rxr raidhit.iinUxeti f/^o* t»ujJ»Ti- niltn../ri .l.n J <uQ9t-/ie Xiházasitási biztosításoknál haláleset l Befolyt diiak : ez évben kiállított í wi .xxbiiyoxiui xálocler.iek 9« ft-iárxl ... .„ 4.186,408 - öixwaaagi at»p . . .........n a«,_o/u»> dnvisazAtérités 141968 4« vat^llv«^ Q99 aJ s 7».ooo frt«yi ». fBMbiteiintixeti ♦•/,•/. aio,i. íoofrtjárni 7«,ooe- Kihazasitasi tőkék nyeremenr®........g 498^879 87 kovetkexteben - - j 141,^46 kötvények utan 933.506 83 «.-oo frtnyi m. f5idbiteiintixeu M/.^ xiioci. íoo 55,ooo - Függőben lévő károk tartaléka........ 319,20261 Foggőben levo \\arok tartaléka . .S 319,202 6U az előbbi evekben kial- íiJ.oo«frtnyip«.tin.kere.k.bank4V»Vo«»iioii.ioofrt-Ti isí.íxx) - n;;u»«i]lit»«oVT» rorvxtirtxő bvm-«™.;..™* tnr. I Éyjáradékokért.........i C6383 41\| litott kötvények után . 3 550 S33 041 W.wfrtk.r,.k.b.vttu-o.kÜ».k -köt.ioomítaI <3, w _ DijlesxaUita»okra vonaUozo nyeremenyek tar- \| Ví.^nfKí^.it.úti h fiOftŠžf« \' " O.OOU.OOO ^r ^600 frtnyl pe.tl m. kerr.k. bxnk5^,^,.xilocl. lOOfrtjirxl 178 600 - taleka.................. 644 41 Viszontbiztosítási dijak.....80,0o^86 a biztosított toke eme-• j iii^ fn kUM^or,«. föidb.-int.^^.xi.oti.ioo ftt-r^ iii.co^ - Előre fizetett dijak 1894-1897. évekre ... . 7,91117 Belyejrekert...........r /U^io.+oj; lesere fordított nvere- 7."»frtnyi kubirt.or.i. fBidb.-int. y/.-o.xáioti. íoofr^irai 7,»oo — v , .oqi n-?a Irodai bér. postadíjak, nvomUtviuyok I- G ménvek . . 1783\' 2<4 4502 17« 15 ,<;-<«>fr«kUbi«.or.x.f8ldh..int. v///.«. xiiofi. íoo f«.T»i inoo»- Ml nem vett nyeremenyet L evröl .... 11/8 n-,i é. eevéb kölüéeek ? 1^1^4810 ^r \' • X- -v 1 , - ." \' - 4-OU2\'1/-,1J 14\'»,ooo frtn.or»x.kaxy.t.-p4nxt.i4iot).íoofrtjáTxi i4»«io - K.i»or).t biztosítások Urtaléka....... 21,009) — \' nu es egyeo roiweges .... i.i^ö.jlw Mult evi függőben volt karok tar- ! it.^00fn.yi,.bp.fSr.t.-rin,tir4%»/..o.x4ioH.i00frt.-Txi i«n.n»» - Viszontbiztosító intézetek és mások követelései 6,084 41 Tiszti tueteset ........... /O.J// taléka . H fiTííO. >,000 frinyi m»cy. jelii o»-blt,lb»nk 4%-o. nyeremény- I iaoo i«W-m Jövedelmi adóért......... 7,945^ TUetélek............ ^"a^__»k^irai... ... ... ^Tjj _ 1892. evi nyeremeny............ 302,88632 diiakért 38 746l,47\' AlieveKOK .......... — 70.000 frtnyi hitel ünk 4»/,\'»U-o* xAlocL 100 fr^Jiral . 70.(K« — Urroai d^atert ....... . kamatjövedelem.......> 1.023,13s<72 » »».""o fnnyi Bpe««». 4V,«/. o.Vöic^nkatr.inofrtjéT.i n H- f»reri«ai es oijoenajiasi , . \'■709,500frtnylm.k\'.álUm». exfi«tk61.4\'/\|\'e\'Ok0t. tOOfrVnl J 1.7 9 500 —j n Kisorsolt butositások tartaluka . . 21,000l—B u».t00frtnyl m.k. kel.».ilUmk.V/. o.«r«nTkatT. l»frt T»1 >?1.0í4 — Beh,jlha^ tartozások loirá^ . . 10-3^1 i?! 3.461,56072 - ^JSXZÜ&g^ ^ - l)l:tv.talék év végén . . . .1 v j E4.187,183l01 B««xtwexeb.-.brexoT»l it pUkl-T.-honv»dl Tx.utl ^U. k»C 1.00, 47 7: 513,000 frtnyi e(y«.itett illimxdiúf 4»;,. , o. paplrjármdék ("éj".—noreaber lejár) 97 frt 95 krjiral ...... ... 5C7,664»-- e« .......k n 3"»,88632 y ^ MJ««-e«b —a»«.10»7frt86k^i>alH 4,«S4 * t I "Moo Kor. extr. 4»\'. o. koronxjánulík 96 fit 70 krjá»l \| 114.067 tA 14.000 frtiyi oxxtr. 4%-o. xranyjandík 118 frt 45 kijárkl 16>\'» — I 190,000 exer frtnyi csliexUl 4SV« éll»n>köle^n.k»t- > 3 I -ények (1883. 4rl) 100 fr^ámr...................................ltO.n/6 — Q I /. 100,000frtnyi (kliex. lt«ln>. joKkártalxn. k8 V. 97 frt 30kr.-v«l »74 • - I 114^36 Ur« $0 c. olaxx 5/,-oe Jár«dk e. k»cjtil............44,49 S9 \|, 2893-ban «ed. kxmxl. ú eUxám. pínxküldcm^ny .............<45.741 47 Je,«"of-kaic^;n6k..................... .„ 153 191 90 -r. K6t-éay.köle»6n6k ... ........ _ ........ _ „ 3.3».637 - V l.xontblxt. kötTiny k«c«6aök...... ... 11.3M 67 !n A köxpont Lirjűxáxx tolyd .xáaláa......... _ „. 6 3.04 4« , _ Texér- é. ÍMgynök^cek é. má-oi unoxáxai „ „ (j 647.SJ3 0* \' B g7951-6^1Q» 127.961,62010«. j 55A»sW Jj \|B5.59S,0b0 64 n.idan^t ím <\\<- wnber hú 31-én. AZ I G A Z G A T ó 8 4 Cxt ZŽSZSŽr. I^jo. I^my H.htDl, Omody VUaaoa, báré oho.b«rrr X^^mond, gróf Zlohy Vándor. Studi Kiroly, a közp. könyv, főnöke. A fenU zárszAmlákaí e* mérlegeket megYizigálrán, azokat a törvényben s az alapszabályokban meghatározott elvek szennt készülteknek és azok egyes tételeit a fő- £ segédkönyvekkel teljesen megegyezőnek találtuk. Budapest, 1364. aárcu. hó ÍWn. -A. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG: ^ Kaosvhuiky Jáa<», élethiztositási könywivü . gémjl, (Mos«7 Samo, Jtktókhuwy X}os, Lásxló Z sirmond, Sxltányi Isldor. jNyomatott Fischel Fülöp laptoltjdopo&DA] Ceáktoroyán XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. április 22-én 16. szám SsM-kMstŐTtl 4rt«k«xol )«h«t min-dnn»p 11 4a IS óra kOsftti — A lap (MlUml riwUra ronatkoad »Ud« kOsUtninjr Hargitai Jóiaef uwrkeaxtO tirira kUdsod. , • i Kiadóhivatal t riK.kel FOlíp könyvkete»ko<JM. Id« kttldandök u elöfiiet4»l dijak Ja hlrd.ti.ik. MAGYAR éí nORVAT KYELVEN UEGJELKKÖ TÁRSADALMI, IMRMJÜISZIÖ 4 SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik lietenklnt egyitzer: vaaáriinp. száoilialoik. A .Muraközi tiszti Ön&egélyzŐ szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. ElftiUattrt árak j Egésx évre . ... 4 frt Fél óvre .... 2 frt Negyet? évre . . . 1 frt Egyes szám 10 kr. . f Hlrd«OMk m4f •ltbgadUtaakf BndapwiUn: Goldbamw 1, V. fa KckaUln B. kird. Írod. BfaaWi Rchalík H., Dok.. M, O^llk JL, Daub« O. L. ia timánál 4* HarndL HrDnben: HUrn U. \' . . \' \' \' Kyilttir pitit ora 10 kr. Hogyan alkossuk meg a községi tűzoltóságot ? m E részben a nagyméltóságú m kir. beliigyminiszleiiumnak lüzrendészeti kor mány rendelete, ugy a zalamegyei törvényhalóságnak alkotolt szabályrendelete ugyan eléggé v lágosan rendelkeznek ; mindazon által szükségesnek látom, hogy e tárgyal ezen uton is némileg ismertessem. A most hivatkozott rendeletek sze. rinl minden egyes községben köteles tűzoltóság szerveztetett, s a hol már létezett, vagy időközileg létesült önkéntes tűzoltóság, ugy a köteles lüzollók, ezek felügyelete és hatásköre alá tartoznak — Az összeirások évenkint a kitűzött határidőben elkészülnek és nyilvántartatnak, de mint tapaszla lalunk mutatja, ez mind csak papiron van, tényleg azonban még — legalább vidékün kön — köteles tűzoltókat nem ismerünk- Mi a feladata ezen köteles tűzoltóság ntkf s- röviden válaszolva, miád az, a m1 az önkénteseké. A kitűzött határidőben gyakorlatokat tartani, hogy tűzvész esetén ne fej nélkül lássák el teendőiket; a tűzöl íószerek egyes részeinek ismertetése, szoknak jó karban való tartása és végül kirendelt vagy megválasztott elöljárók iránti fegyelem betartása, mert ha mind • ezek pontosan és szabatosan be nem tar-talnak, azon sajnos tapasztalatra jutunk, hogy tűzvész esetén a fecskendők nem működnek feladatukhoz képest, egyes lüz- Vilma zongorázik. Hidalgai Hidaasy Pál pompás vigjáléki apa Még csak egy szikra sincs benne abból a oommunista elvekből, melyek a papucs kormányhatalma alól (noha csak egy csöndes kávéházi estére) sxahadulr.i kivánjnnak. És hogy teljesen késsen legyünk vele, mondjuk el még róla, hogy egy oaöppet ae íesxélye»i helyzete Olyan derül, ten séiáltaija még ma is feleségéi, nint akkor, mikor Hymen berkei közé húzódott. A bálokat (a legtöbb lányos apával elleniéiben) modern és kivánatoa élvezetnek tekint, söi soha nem is vágyódott pompásabb élvezetre, mint a szüneteket (már t. i. a mennyi az első tourlól a haza-menőig van) krajc/áros pagAtlal ülni el. Nem ezt az időt sajnálja, de az osztási. Olyankor mindég leláll, » az ajtóban vegyül el nézése a tánozolók forgatásába, látja, hogy a kis azüazke Vilmáoskát egyik kéz a másik u\'án kapja. Lenge haja ill-ott bukik ki a lánczolók vála közül, a boldogan töllölt órák fénye kisül »zép kis orozájára. Vilmáoska jól mulat — beszél az apa. — Hm, hm. Vilmácska mu\'aióa, hm. Nem U csoda, hiss az én lányom. He, he I ollószerek épen nincsenek megj vagy pedig hasznavehe\'ellenek. Ha tehál mindezeknek elejét akarjuk v»nni s a vonalkozatos rendeletet a köte les tűzoltósággal megismertetni, ugy a legfőbb feladata mindazoknak, kik a parancsnoki lisztlel felruház ák, hogy mindenek elölt az ezen szakmába vágó utasításokat és szaklapokat tanulmányozzák, a köleles lüzollóság Hzeraélyzetéből a kiváló egyéneket kiválasszák é9 azokat a lehelőségig kiképezzék. De vannak még más hiányok is, melyeket szükségesnek tarlók itl felsorolni.. A legtöbb községben, ha találunk egy ujabb szerkezetű fecskendőt, ez képezi az összes tűzoltó szereket; miért ? mert a község elöljárói azon nézetben vannak hogy ez már elégséges arra, hogy a tüzel elolthassák, de nem gondolnak egyébről, mint hogy csak a vizetNáz égő tárgyakra locsolhassák, holott legelső kötelességük volna az illető parancsnok véleménye alapján az összes szereket községi költségen beszereztetni, s ha neúi is egyszerre, ugy évenkint ezen költségekhez hozájárulni, a mi amúgy is rendeleten alapszik. Csakhogy sajnos I Ha már egyik vagy mási\'í községben az előljárfoságot e részben sike-rü\'t is felvilágosítani, nincs alkalmunk meggyőződlelni ártól, hogy ugyanily mődon cselekednek a szomszédos községek. ;Ujra megszülemlik azon megmásíthatatlan nézetük: 4»miérl legyen ez épen minálunk, ha máshol nincs, s ha van reá rendelet, akkor azt egyaránt tartsa be minden község.« így ment ez az állapot annyiszor, mennyit a költségvetés keretébe a mama felvesz éa a papa megszavazod, valamint mennyit a lulkia-(iftsok rovatára egye« nélkülözhető beruházások megengedlek. És folynak sxíp rendben ax állapotok to vábbra is, ha valami meg nem akasztja: a papa bogara. Azok ai ármÁnyos belük I Mennyi galjibát csináltak már eddig is. de soha annjit, mennyit a Hidaasy o-ialádhan. Éppen a bablevesnél ütölt le a menykö. (A bableves s7Ón nem szabad felakadni. Tudut kell, hogy a tulkiadások a takarékosságot is involtálják. Ez évben pedig szépen lermett bab. Literje 8 krajoxár.) Mindezeket azérl beszélem oly részletesen, mert epoéhális eseménnyé lőnek a családi történétben. Az apa kimondolla a keserű szól. — Nem megyünk. Punktum. Elvi indokaim vannak. A mama kerekre nyitotta szemeit. Hisa iit nem ciak pillanatnyi axesxély legyőzése a háború vége. hanem elvi indokok I — Egy csöppet se tájékoztatta magái. Nehogy tehát a sötét mindég nagyot mulató réme ijessze meg, puhatolni akart ax elvi indokok köxött. Akadoava rezgett hangja. Keze ugy kalimpál), miut a (őrt liba szárny. — Szeretném ismerni elvi indokaidat. — Az éjjel nem aludtam. Összegyűrtem Egyike a legnagyobb bajoknak a tüz-oltás terén az általános vízhiány, ho\'ott majd minden udvarban találunk kutakat. Igaz, hogy itt iemét csak a gyakorlatból kell kiindulnom, melynek egyik föleiadata a községben levő összes kutak vtzképességé-nek kipróbálása, hogy vesfcély esetén a lüzollóság kellőleg informálva lehessen, hol és melytk kulból lehet legtöbb vízmennyiségei nyerni, nem pedig a mint a tapasztalat mulalja, addig keresik a vizet, míglen a megmenthető tárgyak is a tÜz martalékává lettek. A gyakorlatból kifolyólag juthatunk arra, hogy vész esetén a (űzet lokalizálni tudjuk, mert ha nincs kellő tájékozásunk és ismeretünk a községben levő utczák és házak mikénti fekvéséről, vajmi nehéz azt a vész esetén oly hamar konstatálni, hogy meg elenő tűzoltóságokat a kellő helyre irányozhassuk. Végül: miért ne lehelne cda halnunk, hogy a köteles lüzollók közül minden, köz-ségben ezen czélra külön kiválasztott egyé niségeket kellőleg betanítsuk. Csak ís egy kis akarat kell hozzá és megragadva a rendeletben alkalmazható büntetési szabályokat, alig hiszem, hogy ha nem is egyszerre, de idővel elérjük azt á czélt, & mit a tüzollás terén már sok helyen el is értek. Csak együttes erővel, közös jóakarattal és az ügy iránti szereleltei érhetjük el, hogy fáradozásaink ne maradjanak siker • telenek l / i > Kollay Lajo. ) mapam alatt elöre-visixa a párnákat. Forogtam \| Ide-oda. A gondolatok cirkáltak agyamban, j mint a katonai őrjáratok. Végre i« világot kellett gyújtanom. A , magam gondolata megkínzott j annyira, hogy kedvem kerekedett a más gondolatára. Könyvet vettem a kezemba. Olvastam. Tudjálok-e mit? Beniozky Irma „A nök hivatása" c/.imü könyvéi. Okos könyv az. Arany minden ■zava. Azián, hogy ivmer minket, feleség. Úgyszólván bennünket photografiroz le. Aat a íze-szerencséllen uevelést mutatja be, mely léha élvezetekbe meríti a fiatal leányt s kép\'elennó tenni feladata elérésére. Lesz divatos szalonhölgy, de nem válik belőle anya. É» akarnád-e Vilmáoskát. mindennek, osak annak nem, a minek lenni kell. anyának? ,r Az apus egéxz neki tüzesedett az Indokolás alatt. Vilmácska szemérmesen vonta le pilláit, arczán derengett a fejlődő öntudat pirja, mint a fiatal nap, mfdőrt kibukik a kéklő hegyek orma mögül. A mamác<ka megbűvölten pillantott szét a családi idyllben és tájékozatlanul nézett a férjére. Szépen tellek a napok. Vilmáoíka ia — a hogy a papa látta — hozzá törődött az uj rendhes. Olvasókönyv lett a szakácskönyv. Abból ax npai censura nem kurtított semmit. Még egy élvezel maradt: a aongora. Ennek elefáot-billentyűit teabad volt addig oaapkodnia, mlg meg nem zsibbadlak azok a azép hosszúkás ujjacakák. Aa öregnek ideája vólt: egy ota\'ád* anya, a ki zongorázni tud. A közigazgatási bizottság ülése. A megyei közigazgatási bizottság április havi ülését Svastlos Benó főispán Ö méltóságának elnöklete alatt í. hó 10-én tar toita. Ai alispáni háti jelentés helyeslőleg másul rótetett ludo. Klr. tanfelügyelő előterjesztése a tanköteles korban levő gyermekeknek a íonóházBkat, körön-mákat síb. látogatását eltiltó szabályrendelet ügyében, vouatkozással a magy. kir. vallás éa közoktatásügyi minisztériumnak ugyanéi érdemben érkezeit rendeletére, valamint a megyei ál lalánoa tanitó- testületnek e részben tett kezdeményezésére. A közigazgatási bizottság ily sxa bályrendelet hozáaa érdemében pártoló meglere sést intéz a Megyei törvényhatósághoz. A osáktornyai közraktárak létesítésénél az iparvágány bejárása alkalmával kihagyott egy gyalog- éa szekérút tárgyában a helyszíni szemle Eper j ess y Sáudor bizottsági tag elnöklete alatt elrendeltetett. Előterjesztetett a megyei utkaparók kérvénye, melyben a megyei nyugdíj fizetése alól (el mentésüket kérik, illetve hogy a rájuk rótt illeték ai útalapból leölessék. A közigazgatási bisoltság a kérelemnek ily irányban helyet nem ■dott, azonban az utkaparók helyzetének javilása cséljából a megyei közgyűlésnél indítványozni fogja, hogy az utkaparók jelen flzetésQk mellett évenként egy pár csizmát és kétévenként egy rövid bundát és osaklyát kapjanak. A osáklornya-ukki h. é. vasút mentén a mibovláni temetönéi egy sorompó létesítése tárgyában Skubllos István közigasgatási bizottsági tag elnökiele alatt a helyszíni szemle megtartatván, az arról felvett jegyzőkönyv tanúsága •min t a sorompó felállítása szükségesnek mondatott ki, mely esetben a Zala-Ujvárnál levő sorompó beszüntethető; a jegyzőkönyv értelmében • megfelelő intézkedés elrendeltetett. Kir. tanfelügyelő jelentése szerint a tavaszi iskolázás igazolatlan mulasztásainak megtorlása érdekében hozott végzésből kifolyólag az érdekelt hatóságokat és as összes járások főszolgabíróit megkereste. Csáktornyán előkészítette egy, nyári menedékházak vezetésére alkalmas dajká. kat képző tanfolyam megtartását. — Sándor-házán Simon Károly r. kalb. tanitónak az országos erkölcenemesitö egyesület által neki itélt\| száz \'korona jutalmat éa oklevelet kézbesítette az összes vidékbeli községek elöljárósága, tanítói éa ssámos tanügybarát meleg érdeklődése mellett. — Ezen időszakban elrendelte a miniszter a gyermek menedékházakhoz szükséges dajkák, nem különben a vármegy« területén még megkívántató tanitók számának megállapítását. A kir. tanfelügyelő legmelegebb elismeréssel és helyesléssel \' fogadolt előterjesztése után főispán 0 méltóságának indítványára elhatározta a közigazgatási bizottság, hogy a minisztérium által már engedélyezett állami iskolákon kivül még az ezredéves ünnep alkalmából felállilani tervezett négyszáz állami iskola közül Zala* Tármegyének, fontos halárszéli és nemzetiségi viszonyaira való tekintetből engedélyezendő ujabb állami iskolák ügyében a minisztériumhoz felterjesztést tesz s az erre vonatkozó tervezet elkéaziléiére a kir. tanfelügyelőt felhívta. K Q1 o n f ó 1A k. i (gljigrv. Zechmeister Malvin k. a., Zechmeister Viktor nóprádíai bérlő kedves leányát e hó 7-én jegyezte el Gászr.er József söpléri (Győrmegye) bérlő. • gacktl Qarolf vasiti vendéglős e hó 13 án telte le a Csáktornyái szolgabírói hivatalban Cserián Károly alispán ur kezébe a magyar állampolgári esküt. g) mímtnad a Csáktornya ukki vona Ion. A m. kir. államvasutak Csáktornya ukki vonalán május elsejétől fogva a kö vetkező menetrend lép életbe: I. Csáktornyától jelenleg reggel 4 óra 66 perczkor Kis Czellre induló vegyesvonat helyett egy meggyorsított személyvonat fog közlekedni, mely vonat Csáktornyáról, a déli vasút Budapest felől jövő személyvonatának megérkezése után reggel 6 óra 6 perczkor indul ós Kis Czellre d. u. 12 óra 57 perczkor érkezik. — 2. Zala-Egerszegről reggel 6 óra 26 perczkor uj vonat indul Kis-Czellbe, a hová d. e. 8 óra 46 peiczkor érkezik. Kis Czellből este 6 óra 60 perczkor indul ős Zala Egerszegre éjjel 10 óra 12 perczkor érkezik. Ezek a vonatok közvetlen csatlakozással fognak birni a Grácz, Győr, illetve Budapest között forgalomba helyezendő uj gyorsvonatokhoz. — 3. A Zala-Egerszeg és Kiő-Czell közölt forgalomba helyezendő u) személyvonatokhoz Ukkon, Tapolcza felé és felöl, Türjén pedig Zala-Szt- Gróth felől és felé is csatlakozás léte 8ittelik. Szé[ en haladni.\'« uz állapotok, — mcnolo-gizált az öreg. Vilmácska leszokott azokról m bálokról. Olyan háziasszony válik belőle, mint a pinty. De távol le van tőle a méreg. Mennénk csak a színházba, hol a házasságtörés drámái zajlanak le és reparáltatnak: mennénk osak bálba, hol a táncz czimén mindenféle válogatott bolondságokkal tömetik tele egy üde fiatal lélek, mi másként lenne minden! .Rcl he I . . . — Milyen diplomata is vagyok én, — szállott el a gondolat — milyen hóditás eal micsoda győzelem t Milyen alkalmatos perezbeh, az erők ■sely ügyesség felhasználásával, hehe < Okosan beszél valaki, midőa mondja : „A hol dal zeng, bátran teleped) meg ; gonosz emberek nem énekelnek." És a zongora is dal, összetett dal. Egész nap eltelik evvel az ármányos zong rával Vilmácskának «z a mindene. És azt is meg kell vallanom, hogy a tanftrja is ember a talpán. Csapa ügybuzgóság. Megjavítom a fizetését. Rászolgált. így az öreg. De másnap egészen mks hitelt tartolt. Szidta mint a bokrot. Pedig egyéb se történt, mint a kis Vilmácska iámét letért az uton s megszökött a zoogoraprotessiorral. Most a hogyan tudón — éppen leoikél vesz a Traviatától. Verner L&eflsló. — $oroxus. Csáktornyán az áp?il 13 - 18-ra kitűzött sorozást már 16 án bevégezték. A sorozób iottság katonai tagjai Reisenauer János cs&sz és kir őrnagy elnök és Rafl Dezső a. és kir. főhadnagy voltak, polgári elnök Ciertán Károly megyei alispán, polg. orvos dr. Krasovetz Igoáoz tiszt, megyei főorvos. Besoroztak az I. korosztályba 304-et, a II ikba 250-et és • Ill ikba 206 hadkötelest, ö szesen tehát 769 egyént; ezekből bevált az elsőben 76, a másodikban 26 éa a harmadik korosz\'ály ban 61, összesen 161 katona, felülvizsgálatra bocsátottak hármat. — ÁftgAlró Az alulirott bizottság teljes tisztelettel kéri a „SzépitŐ egylet" tagjait, hogy a f. hó 92 én délután 6 órakor az elemi iskola I-ső osztályában tartan ló alakuló ülésen megjelenni szíveskedjenek. Tárgysorozat: I. Alakulás. 2. Alspsza bályok felolvasása. 3. Tisztviselők választása. 4 Indítványok. Csáktornya, 1894 ápril 18. A szépitŐ-egylet ideig, választmánya, — góUilrds A kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t -cz., végrehajtása tárgyá ban kiadott miniszteri részletes utasítás értelmében, hogy a Muraközben, a különböző helyeken, még az idén felállítandó nyári menedékházak alkalmas képesített dajkákkal elláthatók legyenek, a kir. tanfelügyelő ur ő nagyságának inicziálására a Csáktornyái Kisdedóvó Egyesület ily daj. kák képzésére tanfolyamot nyit. Ennek következtében, az időnek előrehaladott vol- tánál fogva sürgőben felhivatnak az ezen tanfolyamban résztvenni óhajtók, hogy kérvényüket ez érdemben mihamarább benyújtsák Ezen tanfolyamra ai u\'asitások 20. §-a értelmében egósaaéges éa ép testalkattal bitó, 18 —40 év között levő, ma-gyárul tudónők bocsáttatnak, kik irni és olvasni tudnak s kifogástalan erkölcsi viseletüket bizonyitványnyal igazolják. A tanitók özvegyei, nejei ós lányai előnyben részesülnek. A kérvényhez osa« to\'andó tehát: a) keresztlevél ; b) az eddigi tanulmányokról bizonyítvány; o) erkölcsi bizonyítvány. Az esetleg szükslgtiMet\' mu-átkozó fölvételi vizsgálat Utoyai: a) irás-olvasás; b) számolás; o) éneklés.," d) egé z-ségi állapot, orvosi \\izsgitat alapján. A felvételhez határidő április 26-ike A szabályszerűen félsz relt kórvények ez időn belül hozzám terjesztendők be. A fölvételre vonatkozó határozatról folyamodók írásbeli értesítést kapnak s csak annyit bocsátok egyelőre elóre, hogy a fölvételi vizsgálatok április 29-én tartatnak meg, a tanfolyam pedig május 1 én nyilik meg, melyre a folyamodók személyesen megjelenni tartoznak. A tanfolyam hat, esetleg négy hétig tsrt, \'melynek tartama alatt ellátásukról a fölvettek maguk gondoskodnak. Csáktornya 1894 április 16 án. Zieg- ler Kálmán, az egyesület e\'nöke. > » — (Halálozás. K o 1 1 a y Emánuel lud bregi körorvos, lapnnk jeles tollú munkatársát súlyos csapás érte. E hó 10-én neje szivszélhüdésben hirtelen elhunyt. A meg boldogultat bánatos férjén kívül a muraközi rokonság és számos ixmerős és jó barát gyászolja. Áldás as elhunyt emlékén I 4 hely bt 11 glsdtdóró <ggytsülit e hó 15-én alakult meg Molnár Elek korelnökletg .ftfclt — negyedízben. Miután elnök a határozatképességei konstatálta s jelenlelte, hogy az egyesületnek jelenleg 106 rendes s 4 alapító tagja van, a jelenlévők helyeslése melleit az egyesületet ujabbi 8 évre, újból megalakultnak jelentette ki. Elnöknek az egyesülel ismételve Ziegler Kálmán kir. közjegyzőt kiáltó la ki, ki a tisztséget rövid hazafias programmszerü nyilatkozattal elfogadta. Másodelnöknek Bernyák Károly-nét választották meg. Gondnok Polyák Mátyás, titkár Zrnyi Károly, jegyző Dekkert Józsefné óvónő, orvos Schwarlz Albert dr, ügyész Wollák Rezső ügyvéd lett. A vá lasztmány tagjai: Hirschmann Leóné, Hirscli-mann Samuné, Pálya Mihályné, Rhédey Ferenczné, Wollak Rez6Őné, Ziegler Ká\\-mánné; Alszeghy Alajos, Gráner Mikss, Margiiai József, Molnár Elek, Probszt Fe-rencz, Prusálz Alajos. Számvizsgálók egy évre Hirschmann Adolf, Jeney Gusztáv, Thorday János. — A tandíjra nézve egy korábbi határozat értelmében kimondja a közgyűlés, hogy az 1 frtos és 60 kros fokozatokon kivül egy 20 krros fokozatot is létesít, továbbá, hogy azon szülők, kik egynél több gyermeket járatnak az óvodába, ha ebbeli kívánságukat kijelentik, csak az első után fizetik a kötelező tandija\', a többiek után az ulána következő fokozatát E tandíj möjus 1-én lép éleibe. — Az elnök bejelentette, hogy Ruzsicska Kálmán dr- kir. tanfelügyelőnek az volna óhajtása, hogy az egyesület nyári menedékházak ve zelésére alkalmas dajkák képzésére tanfolyamot nyisson. Az egyesületnek, a mennyiben költséggel nem jár, nincs kifogása a tanfolyam nyitása ellen s ezt hatá-rozatilag kimondja, a jog megszerzésére a kellő lépéseket megleszi. Egyúttal a plébánosokhoz intézett körlevélben s a Muraköz utján fölhívja az alkalmas nőket, hogy e tanfolyamra jelentkezzenek. A tanfolyam május 1-én nyílik níeg \' — Az egyesület vagyona ez idő szerint 2987 frt 57 kr. — A PZomszédB&Kban. diád József muraközi születésü eszéki helyettes pénzügyigaz-gátinak ö Felsége a pénzügyi tanácsosi ozimet és jelleget adományozta. — Trampua Károly volt Csáktornyái legutóbb varazsdi kereskedő, az arany érdemkereszt tulajdonosa m. héten Va-razsdon elhunyt. — .A Kossuth Lajos emlékének megörökítésére alakult országos bizottság elnöksége tisztelettel (elkéri as összes vidéki gyűjtői* tartókat, hogy a mennyiben a gyűjtött összegek«t a pésti hazai e\'ső takarékpénztár egyesülethez még be nem szolgáltatták volna, az iveikben jegyzett és még jegyzendő öaszes adományokat a nyilvános nyugtázás meg-könyitése érdekében valamely ottani helybeli esetleg vidékbeli lapban díjtalanul közxététetni törekedjenek) ennek megtörténte után pedig h gyUjtött összegeket a vonatkozó gyűjtő ivek és lappéldányok knpcán a pesti baxai első takarékpénztár egyesülethez beküldeni szíveskedjenek. — Csáktornya metiváios számadásának összeges k mutatása 1893. évről czim alatt küldetett be szerkesztőségünkhöz Csáktornya város számadásairól szóló nyomtatolt jelenté«. A jelentést Deák József városi pénztárnok állította önsze Pruszatz Alajos városbíró ellenjegyzése mellett. Felülvizsgálták Szilágyi Gyula b. elnök, Murai Róbert a megye részéről kiküldött, b. tag. Nuzsy Mátyás és Qraner Miksa számvizs gáló bizottsági tagok. A számadás belételi és kiadást rovata 35769 frt 75\'/» kr. egyenleget mutat ki. A bevétel főbb rovatéi között szerepelnek: a „Hattyu\'-ven déglő bére 1616 frttal, a város többi ingatlanainak bére 1612 frttal, a piaczi helypénz bére 6580 frttal, marhavágatási dijak 1445 frttal, regalia kötvények kamatai 11002 frttal, átmeneti bevételekből 8000 írttal, a községi pótlékból 5928 f ttal. rendkívüli bevételekből 1480 írttal — A kiadások rovatai között szerepelnek : Ma gyar banknak törlesztésre 2896 frt, isko Iák fentartásóra 8853 f-t, különféle kiadásokra 3672 frt rendkívüli kiadásokra 1154 frt — A vagyon és teher rovata : 518 488 frt, 38Ms kr egyenleget tüntet ki: regá\'ia kötvények 244 500 frt, ingatlanok és épü letek 263.150 frt. — Teher: Pesti magyaj banknál adósság 47,662 frt, a képezde felépítéséhez járulék 21,000 frt. a Csáktornyai Takarékpénztárnak adósság 8400 frt sat kisebb összegek. — Mwi hírek. Zalamegye területén egyenes adóban, illetékekben, stb, 96 270 frt. fizetődött bö márczius hó folyamán. — A r a d a i uj r kath. templomot e hó 22-én szenteli fel Rozmanith Rikhárd, zalavári apát — Chernelházi Chernél Ignácz, nyug. fŐtörvényszóki biró, Somogy Zala, Vas és Sopron megyék volt tábla birája 87 éves korában elhunyt Kaposvárott. — A tapolezai vin c z e 1 1 é r iskolánál rendezett 3 napos szőlőoltási tanfolyamon 497-en vettek részi Zalából. — A zalamegyei gazd.-egyesület f hó 17-én Keszthelyen közgyűlést tartott, melyen az ezredéven kiállítást rendező bizottságot alakították meg. — gazát hírek T i t e 1 e n a bíróság által tagosításra kiküldött R^hák Ferenc« törvényszéki birót megtámadták ; a biró elmenekült a a c őcseléket csendőrök za-várták szét. A képviselőház a kötelező po lgári házasságról szóló törvény-javaslat részletes tárgyalását három napi vita után kedden befejezte. — Dr. P o s i-1 o v i c a Gy. érsek fogadására nagy előkészületeket tesznek Zágrábban; az uj érsek junius közepén a pallium átvétele Után fzándékozik bevonulni Zágrábba. — K oss u thnak eddig Pozsony, Pécs, Szeged, Debreozen, Nagyvárad és Miskolc« szándékoznak szobrot emelni. — Temes* váron a székesegyház oltári kincseit Burján templomszolga darabonként ellopkodta ós zálogba tette. — Hoc h János orsz. képviselőt Békés Csabán plébánosnak vála««tották meg. - Bán fi Zs gmond budapesti főreáliskolai tanár a vasúton ön gyilkossá lett -- Budapesten Német Sándor asztalos 6 lövéssel meglőtte a feleségét ; tettét előre megfontolta i kijelentette, hogy még tizenkéUzer is kész lett volna rá lőni; — O z o r á n egy saprb paraszt az egy hét előtt megnyilt pancsova nagybecs-kereki vonalon a vonat elé dobta magát, ^[dui lefejezte. — Qftpróbált glptUitogatósgei pépszerű alkotással a gép ésaek tisztán és fényesen tartására, 15 rész terpentinobj, 25 récz stearinolal, 20 rész finom fényező vörös, 45 rész legfinomabb á\'lati szén A keverékhez spiritu8t adunk mig hig folyóvá lesz és nzlán ecsettel a megtisztogatandó tárgyra és géprészekre visszük. A szesz elpárolgása után e másolatot 45 rész állati szén és 25 rész fényező vörös hozzáadása mellett utána dörzsöljük A tisztogatott részek aztán tisztákká és fényesekké lesznek, — &iaiator-gép. Egy párisi ember szokatlan kisterjedelmű gőzgépet készíteti el. ÜnBulya a gőzgépnek 5 gr., magassága Piacméter, kerülete 4q cméter. A du-gHttyu 1 \'/a mm. nagyságú és néhány csepp víz elégsége« a kazán megtöltésére és fel hevités után a gépnek megindítására. E játéksztr alumíniumból van és 180 egyes 52 csavairal összekapcsolt darabból van szeikesztve. — Káviskannák, melyek egyidejűleg tejet tanalmamak. Daruhom M- nürnbergi U kos készítési módja szerint, a közönséges alakú kávéskannából állnak, melynek belsejében egy a tej számára való osstály van. A kávétér közvetlen összeköttetésben van a kiöntési csuoscsal, mig a tejürből egy cső megy a kiöntő alsó részébe és ebből ol dalt kiáll ; e kiugrás egy szellentyüvel lesz elzárva, mely egy gombra gyakorolt nyomás következtében megnyílik és a tejet kibocsátja — <§ygieaihus thea (azék. Egy uj találmány ez, melyet egy fejedelmi hölgy, Teck herczegnő m a chicagói kiállításba küldött. E találmánynál egyszerűen a kávéfazék elve van alkalmazva. A vizet a theanövényre öntik, mely egy külön, a tulajdonképpeni theafazék fölött e\'helyezett edényben van, mely a viz keresztül futásit után bevétetik. Ily módon meg van akadályozva, hogy a tbeauövény a theával jusson a csészékbe, ugy szintén az összes káros hatású theatermések távol tartatnak az italtól. — @yois nappaakipsést hideg atoa akként ér el Katt Károly Hamburgban, hogy a zsiradék egy centrifugális keverék segítségével a lúggal vegyittetik és igy a folya dákoknak oly finom elosztása ét részecskéinek oly benső érintkezése következik be, hogy azonnal szappan képződik, C S A R N OK. — Mondja el kend, hogy történt a dolog ? — szól az egyik subáshos. Az atyafi lök egyet a szürkankón a végig dörzsöli a kiviaizkolt bajuszt. — MöntQnk a tć\'en komával a disznótorba, mikó mögláttunk a osapáson egy nyulat. Én nyomban elhasaltam, hogy ráborítom a didergő jószágra a subát, mikó . . • . — No mondja kend tovább 1 — biz* tatja a biró. — Hát a nyul a képömbe rúgta a havat, hogy egy szömöt se láttam, osak, oda szóltam a. komának: ,üts a fejre koma lM — Hát aztán ? — A koma meg üiött, o zt . . . . Az előadásban odáig jutva, fejét oda tartotta a biró elé s igy folytatta: — Ide tanált ütni a kampóssal ni I Biz ott még akkor is látszott jót a kampósnak a nyoma. — Hát a nyul ? — kérdezte a biró. — A nyul ? fújja ki a bajusszá alól a felperes, — a mög elszaladt I — Mit akar hát most kend ? — Ilát csak azt jelentjük be a tekintetes úrnak, hogy vissza vállalom a pört, kvittek vagyank má a komával, tegnap é t is bevertem a fejét, ahun látszik a helyei .... Biró előtt. A kvitt. > Nehéz szürkankóval bandukoltak fel a bírósághoz a benyitottak a tárgyalási terembe. A biró nyomban hozzá kezd a kihallgatáshoz, A suba 6s az anyjuk. A büntetési Ogyek birája indulatosan fordul az előtte álló tanyaihoz. — Mi járatban van, mondja már egyezer ! — Mögtisztelem az urat, a subám ügyében gyűltem vóna. — El lopták ? Ki lopta el ? — Dehogy is Eltévelyedett as anyjukkal, a kit egy kicsit möglegyintettem. — Aztán most mit akar? — Hát kurrentálják kérőm. — Kit? a feleségét? — Jó is volna! Hát a s u b á t, hiszen az a n j j u k ugy is visszakerüli.... A pacsirta imája. Elhagyá a földet A pioai pacairta ; Felrepül a légbe, Mig csak szárnya birja, S fent a magasságban Tul a rózsa felhőn Megcsendül éneke Gyönyörűen, zengőn. Könyörög Istennek, Az ég-föld ITrátták: Nyújtson boldogságot A magyar hazának. Éa hogy hathatósabb Legyen imádsága : Azért megy dalolni Fel a magasságba. Várossy Mihály. FELELŐS 3ZEHKE8ZTÖ HARGITAI JOZ8EF XI. tečaj- Vu Čakovcu, 1894- 22-ga aprilisa. Broj. 16. e nradnikom moil j« «v»kl dan govoriti mid II i IS vurow, — Sr* poftiljk« tl«n<« m »kdriUj* »o-vfawk, «»J M polHJ»J« n» Im M«rc<t«l Jvfafa urdnlk» m Čakoroo. XxdaUlJn.ro: Ritera Flaohtl Filipov kan m prvdplaU 1 obsnaca poliljttja. Pred platna vena Je t Na celo leto ... 4 írt Na pol leta ... 9 fn Na četvert leta . . 1 frt foJdlnl broji koltaja 10 kv. , Obroaa« m polg pogodba 1 fij r»«ob»jn. ua horvntakor i i naagjarskom jeziku Ixlaieél drnitrenl znanstveni i povući)!vi lUt sa puk. h mrilcl»tlJad.ax3l JeAulcrat 1 to; ttu. bvsOcu nodLaljn. _ Službeni glaxnik : „Međimurskoga \|>odpomagajučega činovničkoga druživa C „Čakovečke íparkasae", „Medjimurske MparkmweV i f d Zdrávoslovje u. Nu najzdravei i najčistefii srak vaikak je vu prostoj naravi, moglo bi se reći pravi flaster cčlomu čov0ian»komu organizmu. Dojdući vu prostu narav, prsa nam se flire, slobodneáe diflemo, vsaki organ življe déla, duh nam je biatrefli, rééjum Covék je kak preporodjen. To nam najbolje pokasuju ljudi, koji su nav k vu satvorenih poa torija h i vu varaflih ; ovi au navadno slabi, blédi i kržljavi, seljaki (muži) pak krepki 1 zdravi su Zrak vu prosto) naravi razlidto deluje, suhi naj mre i hladni srak jači i steže pluća, ali ih takajče ponekaj i po dražuje, zato ga se ljudi slabih prsih čuvati moraju. Vu obče najbolje nam godi suhi i umjereni topli zrak, menje pako hladni vlažni zrak. Zato se moramo čuvati, da neizlazimo vu jeseni jutrom i ve Cerom. Kaj se tiče velrov — severini veter jako oftivljuje, nu pokehdob takaj jako podražuje, moraju ga se ljudi, koji 89 lehko prelahde, jako čuvati; a jo! više izhodnoga, koji jo3 vide izsuöi i podražuje dihanje. Južni vetri télo jako slabiju, ar ae onda vnogo snojimo, aato se treba onda nalehke.\'e opravljati; najškodliveii su topli, vlažni zahodni vetri, koji préöe izparivanje kože i tim se lehko prehladimo, zato se tréba pri zahodnih vetrih dobro oblačiti. Vu obde moremo reći, da nagla prememba vremena vsakomu lehko naškoditi more, ter se treba navč.ti. da se po vsakom vremenu vsaki dan pre&ećemo, da télo otvrdne i tim nepogode vsakoga vremena podnositi more. Bura (viher) jakomu, zdravomu t lu godi ; ca vihrom čovdk sladko jede i dobro spava- Gdo proti buri ide, nek ide poleliko i zaprtemi vustmi; dobro je takaj večkrat si počivati, a obrnuti hrbta proti vihru. Propuha (cuglufla) se treba čuvati, ar ákodi ne samo beteJnomu, nego i zdravomu. Vu protuljetju je zrak najkrepčiji\' i® jutra vu ljetu na veöer, v jeseni po pol dan, a vu zimi ob poldan, Dobro bi bilo vu to doba vsaki dan őetali se, i to kaj duie Dugo letanje probitačno je osobito za one, koji beteguju na betegu trbuha, žulje, hipokondrom i onim, koji su svoje tčlo razmazili, ti vsaki ćaa boluju od ka-tarha (hunjavice), trganja i kostobolje. 2. S v Ő t 1 0. Stopram onda očutimo oživljujuči upliv zraka, kad ujedno sa traki au ca na na\'e tčlo deluje, ar prez aunčenoga svčtla nemoremo biti podpuno zdravi. To nam je zevsema jasno, ako se zmisljimo, kak se povoljno čutimo za Ije-pih svćtlih, sunčanih danah, a kak nujno i turobno za temnih, deždjevnih danah. Kak vetéli i živahni se čutimo, kak au nadi živci napeti, naš ae duh lehko su-protatavlja žalostim i brigami ter energičnije poslu prianja I Kolik telek nam je pako vsaki posel, kak n«m srce briga i Žalost obuzimlje, tak lehko nam vsaki posel dosadjuje, ako za vile dana, kadkada i za vifle tjeduov, gu.ti temni oblaki nebo zakrivaju, tak, da nijedna zraka (trak) miloga sunca nemore do nas do-préti, a zrak je pun 4tla£nih parah. Ve-krat za takovih dnevi ćulimo, da nam sile popu\'čaju, neče nam se nikak delati, jer krv polaganije c\'rkulira (te\'e), tlvci omli\'ave (oslabe), ter • vsi organi slabefie delaju. Živi dokaz tomu su nam bléde lice i kržljavi stas onih ljudih. koji vu velikih, jako napnčen\'h varađih stanuju, ter rédko kad iz vuzkih temnih vu\'icah izlaze. Takvi su i rudari i težnki, koji po noči delaju, a po dnevu spavaju Jako greőiju oni, koji sebi neprivo:će ni jedne vu\'Sfcpa dan, da se vu Buntenom bvčtlu preSečeju, nego mile, da, je dosta iziti istom na večer, kada jo več sunce za.ilo. Treba svoje télo kaj viđe sunSanom svctlu izložiti, kak vu prijaznih, svetlih stanovih, tak vu prostoj naravi. Nu za vrućih, ljetnih dana valja Sd žarkih sunčanih trakov čuvati, osobito gologlav, ar krv odviáe naglo cirkulira (teče), osobito ZABAVA. Dobro mu je odrezal Piipoveda se kakti Istinski dogodjaj, da kad se je sadadoji ruski cesar Alexander III i sa danskom princezom, sadainjom ruskom cesaricom, ženil, zapovedal je otec mladož;-njov, za onda bivfli ruski cesar Alekssnder IM, svojemu osoboomu kućiiu Eadovolskia, da kad te danska princeza, zaračoioa prestolonasljednika u Petrograd dopelja, on onda njesinog kučiia na cesarov strelek n nekojoj gostioni pristojao podvori i dragi dsn račun samomu cessru preda. Btdovolski na to, kad to se veó gosti u Petrogradu sakupili bili. pozove ive Stranj« ske kočile i domaće Stalne sluge o prva petrogradskaf gostiona te je tam ia oajskopliera jelom i najfioijimi felami vina onak bal po gospodski podvori. Kad je dragi dao silni račun dooetel cesaru, ov Tes osupnjen plavne o srditosti nad tim bezobrazno velikim ruéuoom, te ng sadnje med ostalim savikne proti Radovolakia: »Jeli ti tepec znai, da te ja moga protlerati te iz tvoje plače ov bezobrasol raćan na« platiti ?« j »Kaj ?* — odgovori razlotjeni kućiš — »Važe Veličanstvo mozbit misli, da je kučifl danske piioceze takov siromak, kak sem ja? On bogmo pije flampaniera kak ja pivo. — Pak kaj bi ja dal do toga dojti, da bi od tam doma u Kopenhagenu povedal, da ,\'e bil pri kočilu roskoga cesara gladen i žedjen I Ako Vade Veličanstvo neće ovu bagatelu plati.i, tak ja ja platim, ali u Danskoj se radi jodne večerje nedam na jezike raz-nesti." Cessr ga posluša, — nasmeje se i — plati račun. Koliko more fiakerski kučiš podnesti, U Budapeštu si vzeme jedan strsnjski gospon fiakera, se se u njem skupa sa svojom gospom vozi po vraga sve znameni tosti pregledavat. Ob devetoj uii se vozi a muzeum, tam ostaje do jeiena>te, fijaker ga dole č«ka. Ob jedeoajstoj so vozi u Accademiu, gde ga dole opet fijaker do jedne ore Čeka, Od ovud se vozi u gostionu k obedu. Na jedan krat zavikue gospon u kolih: „Kuttl I koči! 1 — Koga vraga pelate ? -Em oas izraven u Dunav pelate." KujS: (prene se iz sna) »Dunav? — Voda ? — Gde je ? — Oh glej pak izbilja I — Prav imaju ; pak sem njih zaistinu skoro u vodu odpeljal I Gospon i gospa: (srditi) »Vi ste valjda sad na boku spali ?" Kučifi: „Spal ? — Ah to nis»m; — to bi bilo proti fi\'kerskim propisom. Kaj bi ja spal, em bi me odmah polic ja kaštigala." Gospon: »Em ste i pijan, da komaJ govorite. Kak se ovak pijan podstapite samo konje o ruke prijeti ? Ntjvđća bi se nesreči mogla pripetiti 1 — ^Sve serditele) Ovakova pijana niátarija se ufa po varoia kočijati! Mogel bi tepec koga povoziti ili kak mene skoro, u Dunav zapeljati. (Jofl serditeSo) Takovoga lopova bi ja dal odmah zapreti te nekoliko dni pii eamem kruhu i vodi u refltu drla t i (Joá serditeíe) Ovakóv msgarac nezas\'u-žuje". , . , Kućiš: — (Q govora ga pretrgnavfli) »Nek si dragi gospone nedaja truda I — Zabadava njim je 1 — Tak grubjsnski, kak ja to podne8ti morem, oui nisu mogući biti, makar se budu kak napiojali,„ »ko m poleg toga gibljemo: krv navali proti glavi, ter moremo od glavobolje, dapače i od sunftanice sbetežati I oči tröba čuvati, da izravno nedo piru vu nje sunčani t<aki, (Drogi pat dalje.) Hlinar i vrag. ii. Vu Dobrovca stali se ljudi več hudo pogledati; ako jod za pet, Jest dana nepadne detdj, prepal bude i litek i marha 1 vse. Kada su se jeden avetek ljudi sestali pod lipom i počeli zaradi silne vrućine javkati, postavil ae najenkrit med Dje nepoznat ćovj<k, ves praéeo, kak da bi iz dalekoga pata doflel. — Znam ja već o íem govorite, zmćšal se on vu razgovor, akoprem nije uiti 1 j adi pozdravil, — nemate deždja, a nebu dete ga na ikorom niti imali, a ja znam zakaj. — A zakaj? zapitali su ga zaćudjeai ljudi. \' — Zato, ar imate vu sela čovčka prčk sto Ijet staroga ; dok god taj čovfk nevűmre, nečete dobiti deždja ; nije to samo pil vas tak, nego povsod po svöto. I veleč to, obrnul se neznani putnik i za čaa ga ne9talo/ kak da bi ga veter odpubool. Ljudi vo prvi čas Dira prav znali, jeli to bila prikaza, jeli so senjali ili so b 11 zicoprani; no k»da vsi, kaj god ih je bilo, sa potvrdili, da so za istiuo videli pred sobom, i da au vsi čuli; kaj je govoril, onda vu isti Gas so i poverovali, kaj im je rekel. A čo\\čk je već od naravi takov, da bode va tíékaj \' taJloBtvetia t čodnovita navék prvljo veroval, nego li vu golo istino. Je, ali gdo bi vo Dobrovca mogel biti pičk stot:no Ijet star ? Takvoga čovčka nejma vo selo 1 Izbrojili su od kraja do kraja sela vse babe i starce, ali se nigdo nije mogel imisljiti, da bi igdo mogel biti i devetdeset a kam li sto Ijet star. — A mlnar Mihalj I rekel je jeden jzuenala. i — Trefll sil Ako on nije, drugi nemre biti. — Ali taj nebude vumrl na skotom I — A bogme nije ni treba I Oa je naleg sela ctec i majka, dodal je j^den od n ih I tak su se oni još koji č«s doapomen kuvali; ali kaj dalje, to im je nekak vse tesuele okolo srca bivalo, dok su se na zadnje , ne raziili, a vu duM j g zmeéaneái nego li prvo, dok još niu znali, ^vkojega zroka nejmaju deždja, Predlo je i opet nekoliko duevov, a s neba ptčo sonce kak i do vezda. Vu tom počelo po selu žeptati, da nebude deždja, doklam god nevmerje mlinar Mihalj; zpre vince se samo deptalo, no kesnele so govorilo vso to glasneje, Jedno jutro pripovédal je jeden čovčk svojoj ženi, da ma se je vnoći vu srna prikazal on isti nepoznanec patnik, pak mu je rekel da naj nećekaju na smrt mljoara Mihalja, ar nebudu tak skorom dočekali, nego naj ga sfondaju is toga avéta, kak biloi tak bilo. Žioa je to pripovedala drogoj žen, i glej! Onda, i muž te druge lene seujal )je ista ova senju, i dó samo ovi dva, nego vsi oni, koji sa videli onoga nepoznanog potnika, imali bu isto to noćto zkazuje. , . A kada bu opet prčili ti i dni, a de£dj uijo nikak iiel, ter marba več je počela ovd\'-ondi poginjavati od ledje, počeli aa se Dobrovčaoi potajno dogovarjati, kak b spravili deda Mihalja iz ovoga sveta- Bilo im je žal staroga mlinara, ali kaj ćeš, nemora cčlo selo zaradi jeduoga starca prepasti. I dok so se oni tak razgovarali, kak bi najleže skončali starca mlinara, izvadil je vrag svojo veliko knigu i zapi^uval vu nju dude njihove, ar bu svojemu bližnjemu i dobročinitelja o skončanjo se dospominali. Vse se je ceril i plazil čerleni jez k, rajdo juči se svojoj modrosti, kaj jo opet nekoliko dudah na zlo napeljal i va svoja knigu pronotoval. Glasi, da sa I^obrovžaui nakanili se réiiti .deda Mihalja, do$li sat i do mlinara samoga. Dobri i poSteni starec premisljava-juć dan i noč, kaj bi i kak bi počel, da odkloni nevolju sa svog sela, odloči ua sadnje, da bu ostavit svoj melin i D.tbrovce, pak se bu krenol vo svőt, kod ga budu noge nosile. „Ako je z& istinu tak, kak so govori — mislil je ded M<balj vo sebi — Onda bude brž čas dtždj ifei, kak mene nestane iz dobrovačkoga kotara; vae jedno je, al< bil p)d zemljom ili na zemlji, tajno na) sam né vu Dobrovci." 1 rekavdi to, zdigel se pol noči, vzet ie svoju staru torbicu. poi;inul je vn nju falal suhoga, tvrdoga Bira i dvč tri osoljeoe ribice, blagoaiovil je svojega melin«, prek* žil se i podopirajuč se vu grbava pilita, kreaal je va svét, Koma) da je on otiiel, doili su Dobrovčaoi, da ga vmoriju, ali su se osupnuli od ćadt),\\kad sa nagli melina praznoga, — a do vezda, ako bi gdo dolel vo pol noči ili va pol dana, navčk bi nalel deda Mihalja vo melinu, Ledeni znoj obtejal je Dobrov-, čane, ar jim je va dufli potajo! glas fteptal, sa oekaj strasnoga nakanili, i da lb je već dostigla kadi iga Božja. . . . (Konec sijedi). KAJ JE NOVOGA? Carska habsburško lorenika tilea. Denes broji naia vladalaćka h;ža 81 moikog i 43 teaska živuća kotriga, a pribroji li im se jod i 10 ženakih kotrigov, koji su po ženitbi svojoj stupili vu druga hiže, to sačinjava céli habibaržko-lotrenski dom 84 kotriga, Seuior mužkih koti igali je nadvojvoda Albrecht 77 Ijet star, a s& njim sijede nadvojvode; Leopold 71 ljeto star, Ernat 70 Ijet star, Rtiuer 67 i Vilim 67, o»r i kralj Ferencz JožsfN 64, nadvojvode: Jožef 61, Karlo Ljudevit 62, Lltyavit balvator 47, Frledrich 88, Karlo 8&efan 84, Eugen 31, E\'igen Slvator 31, Ferencz Ferdlnmd - 81, Otto 29, Ferencz Salvator 28, Leopo\'d Ferdinand 26, Ferdinand Karlo 26, Albrecht Salvator 28, Jožef Ferdinand 22, Joef August 22; Peter Ferdinand 20, Ladislav 19 Heinrich Ferdinand 16, R.bert 9,.Karlo 7, Karlo 6/ Franc Karlo 1 i Leo 1 ljeto star. Senioresa ženskih kotrigov Jesa :vvdovica velevojvodkinja loskansk« Marija Antonija 80 Ijet stara, a sa njom sijede nadvojvod-kinje: Adelgunda 71 ljeto stara, Marija Karoliua 69. Elisabetha 62, M\'hla Isabella 60, carica i kraljica EHsabetlu 57, catica vdovica Oharlotta 54 nadvojvo kinje: Marija Imaculata 50, Klotilda 41, Alica 45, Marija Teretila 89, Isabella 88, Mariji Terezija On samo prepisuje. Ako a koje povekde n iesto mladi, ledi-Čen liećnik dojde te se onde nastani, to je uviek o takovo viieme moći vide menje opaziti, da frajlice rado zbetelaju te si onda o svojem betego, onoga novoga, mladoga i ledičnoga Icflnika k postelji pozovo. — Vide krat je mediutim beteg, koj se neda sobom ialiti; ali gusto krat se i pripeti, da fraj lici nikaj nefall, i ona se samo prenjavlja, od nekakove strasne glavobolje pripovieda te si po mladoga doktora polalje. Nekoja blisa tiideset let stara gospodična a J. dnom takovom mieBta na b! ćui način obetežs, te si polslje po novoga, mladoga i ledičnoga licćoika. — Ov kad k njoj dojde te ja sva previzitira, nenajde nikakovu bolest na njeiinem tielo, jer sve ono, kaj ma je kakti srok bolesti pilpovedala, previdel je, da to nije nikakov beteg, nego samo ne kakovo nezadovoljstvo šaran sobom. On joj anda i to odpre veleč: „Oni frajlica niso toliko na tielu bolestni, koliko mozbit sami sobom nezadovoljni. Zrok ne zadovoljnosti njihove Bog nek sna. Mozbit njim je to tri), koj njih u dudi tiiče, da sa ledična ? — Neka idu zamuž i ja njim dober stojim« da ujih odmah sve d< sadadnje bolesti i nezadovoljnost mino, m nu". ,Moguće je da prav govore gospon doktor" — odgovori smieSeči se frajlica — „ali ktk morem iti zamu2, kad nitko po me nedojde ? — Znaju kaj ? Nek me oni za ženu vzemu 1" Je draga moja frajlica I« — odgovori hitro doktor: — „Mi doktori samo prepidu jemo, ali snmi onda ono, kaj smo prepisali, nuter neberemo." Poslie operacije. Nekoj doktor je jednoč u Temesvara jednoma krojaču, koj je bil oslepel, obodva oka operival takovom sreíum, da je krojač svoj zgubljeni vid podpuno nazad dobil. On je poslije operacije sve svoje posle mogel obavljati kak i prije, on je svako Ivelo mogel divati te je i najfiniji konec a najtl-niju iglo bil n stanja napeljati. Z jednum rlečiom, a on je tak dobro videl, kak da niti uikada nebi bil na očih bolestan. Ali )e rečeni doktor to opazil, da ov kroiač akoprem sve i uajfineáe stvari vidi i najfinij posel obavlja, ipak ako ma je knjigu pred oči držal, tak slove nije mogel raslo -ćivati. Ou to čudnu stvar priobči i ostalim ondadujim doktorom, koji su svi toga krojača došli gledat, za da se o istinitosti tjga csvedoće. I zbilja I Najfiniju igla \|e na& krojač videl navoditi, a kad su knjigu pred njega metnali, slove nije bil moguči razlučivati- Doktori nad tim čudnovatim slučajem glave skopa metou, ali zagonetku nemogu odgonetati. Več sa hoteli taj čudnovati slučaj na javnost izadati i po svih novinah oglasiti, kad na jedan krat slučajno od krojačeve sluškinje saznaju, da se krojač nikada nije uiti čteti vučil. Em. Koltay I - 82, kraljevu« vdovica Štefanija 80 Marija Joiefa 27, Marij Doroteja 27\' Matija Valerija 26, Blsuca 26, Karolina 26, A uguata 19, Marija Anuunčiata 18, Elisabeta Marija Imaculata 16, Ana Marija 16, Marij* Kristina 16, Margareta 13, Marija Ana 12. Henrietta 11, Edsabeta Natalija 10, Klotilda 10, Germana 10, Elenora 8, Gabriela 7, lienata 6, Isabella 6, Agues 8, Marija Dolores 8, Mecbtildis 2, ElisabeU 2, Marija Imaculata 2, i Marija Alica 1 ljeto stara. K ovim ieuskim kotrigom pridolaze joS rodjene austrijske nadvojvodkinje: G sela, princesa bar rska; Margareta 8ofija, vojvod, kioja vurttemberika ; Luoisa, princcsa siska ; Marija Louiss, koeginja Isenburg-Birstein; Mat\'a Terezija, vojvodkinja vOrttemberika ; Marija Kristina« kraljica ápsojolaka; Margareta Klementina, knegioja Thurn-Taxij; Marija Henrietta, kralj\'ca belgijska ; Marija Terezija, princesa bavarska i Marija Beatr x, princesa bourbonska. Prema dobi ima anda i i kotriga pr«k 70 Ijet starih, — 8 kotrigov prék 60, — 6 kotrigov prék 60, — fr kottigl prök 40, — 0 kotrigov prčk 80, -18 kot\'igov prék 20, — 16 kotrigov pré\'< 10, — 16 kotrigov ispod 10 Ijet starih. pako suprotstavili, muti (acljaki). dok ri, vojska obsola zvlraujke i tak prepréóila daloje svadje pri delanju. Žalosten glas. Nalili nov ín najiuarljivt oOga aupisca, ko, /ušjmu puku Idpe i izvrstne Članke, osobito navnčljive pripovesti piée, gospodna Emanuela Kollaya ludbfožkoga doktora,fodjenog Medji murca je velika nesreća dostigla. Tekućeg meseca aprila 10 ga doeva je njegova, dobrs visoko prštuv sna supruga vumrla. Naj služi našemu visoko vtédnomu supiscu za ulöhu uaie obdito sažilenjel Vumrloj mu supruRi oaj bade lehka. grudica i naj proiva vu miru ! Ćudna strast. Grofica Melanlja Zichy. Gre fi i Melsuije Zichy, rodjeua grofica Karátsouyi tovarile« intendanta budapcfltan-skeoperei narodnoga teatra vu Budimpešti, grofa (ftjze Ziohys, vumrla je onde 10, aprilk ns večer od difteritisa vu 89 ljetu Grofica je jod vu subota oazočna bila pri predstavi vu operi, vnedeljo je zbetežala, a već vu toik podlegla je ovoma strasnomu betega. Szabó Jožef. Preotimani magjarski geolog, Szabó Jož f, vumrl jo vu Budimpešti 10. aprila Pokojnik rodil se je 14. marciula 1822. vu Kaleči, vuCil vu radarsko) akademiji vu šemnici ter poatal profesorom vu Budimu. Ljeta 1868. bil . je Imenovan\' sveučilištnlm profesorom, 1867. kotrigom akademije, a 1870. tajnikom IIL rarreda. V& svojoj struci ospissl je i izdal velika vnoiinu radnjah. Kossuth Feroncz. \\ StareM sin Kossuth LsjoSi, ksul se stalno nastaniti tu Magjarskoj. Za nekoliko dnevov povrnul se bude Kossuth tu Turiu, da ondi tu redi ostavčinu svojega ote«, a sa tim bude doiel tu Msgjsrsku, gdé mu ksne osegurati mesto gradjevnog direktora pri varahu Budimpešti\' s plaćom od 12-000 Kossuth Ferenc« je vezda 62Hjeti star, — ter je vqć i včinii prve korake, da postigne magjarsko državljanstvo Kupil je oajmre «« 600 for. h licu vu Oxeglóiu. Z« dvé ljeti postigel bu i Izborno pravo, ter bi već pri bududih izborah mogel biti izebran narodnim saitopnikom (ablegatom). Cudul pojavi vu vremenu. Dok ptl nas lada najljepše Treme, kaj si ga moremo pomisliti, javljtju is vseh stranab uprav nsjprolivne:e pojave vu Tremenu. Vu auseduoj Kranjskoj presehli su vsi «TÍranjski, ter se mora Toda na milje daleko vositi. Clrkulčko jezero malo da nije presudilo. Voda sa želieznićke fltaclono mora se iz Ljubljane voziti. Isti se pojavi pokazuju i tu okol ci Turius, gde tcć više tjednor nije bilo dtt\'ijs, ter su vu vara»ki vodovod morali navrnati zviranjke rčfce Trano, Tomu sn te Jeden Englez, po imenu Mr. John Wilson ima strast (flegr.), da je nazoóen na sprevodih vsih velikih i znamenitih ljudi. Taj zanimljivi Englianec, koji je do vezda bil na eprevedu Tbiersa, Gambette, Deáka, oesara Vilima I., kronprinca Rudolfa itd. prevalil je put 300 miljah i doőel je na sprevod Kossuthov vu Budimpeštu. Bud m-pefltanske novine javljajući doflestka tog „ljubitelja pogrebnih paradah" pisale su to, da je taj čudak, kak je videl pripravlja nje Kossuthovoga sprevoda rekel : da je Kossuthov sprevod jeden od impozantefli, najvekSi i veliCanstveneii od vsih sprevodov, koje je $Io vezda videl. I za is inu je trefil Ženska vlada vu Novoj Selandiji. Žene vu Novoj Selandiji, po dugoj i mutnoj boi bi (hareuvanju), izvojevale eUj sebi pravo glasa (votuma). Kmdidatkinje su izebrane vu ogromnoj većini, i ve bu ondi nastala jaka politička borba zevsem osobite fele ; borka izmed mulo v i ženab. Žene su stvorile posebnu stranku, ter su i mužkaroi „vu nevolji* morali to isto včiniti. Pri mufikaroih je nestalo političkih stran kah. Vsi su vezda jedna stranka s kratkim programom : Održanje pravic mužkoga svéta I Napram tomu vu Novoj Selandiji budu dvö stranke t mužka i ženska. Nu kak povsud, tak su i ovde žene vu vekflem broju od mulkih, i zato su ovi jadniki odsupjeni, da budu vu manjini i da budu nemoćno gledali, kak ženski kormanj žari i pali. Ženska vlada (kormanj) vu Novoj Selandiji bude prije vsega — nastražnjaOka Novi ženski kabinet već je izdal naredbu, da se zatvore (zapreju) vse krčme i kafane Po tom se more očekivati, da budu muž karee primorale, da punktom ob 8 vuri na večer bude vsaki domaj. vmrlo. Nesreću je skrivil hudi materijal i prevzetno delo. — Damšif „Széchenyi41 dunavskog parobrodarskog družtva ovih je danah izmedju Staoionah Dreukova i Go\'ubovao na Dunifu potouul, pokehdob je na pećini sadobil veliku luknju. Putniki komaj sa se oslobodili. <gekaj za kratek cas. Sudec: Ksk be samo morete podufati, meni vu šaku peneze stisnuti ? Muž: »No, znaju, njihova milost gos« )odin sudec, im sam i ja rad tringelta vzel, esd sam bil hanskoebt 1" , Srdit sadeč : Kaj vi neraste, ksk morate mene titulirsti, — tak vezda bum vas vničil: — Vi osel t Dvojki: Gospa i Ah I Ksk su to Ijepa dečlca. To su bržčas dvojki ? Mužoča : Je 1 > Gospa : A čiji su ti mali ? Muíaóa : Jedno je Skolnikovo, a ovo drugo je notsrjušovo. MM v Dvö dade i jedna misel. Mul: Ja već 20 Ijet gospodarim i livim s mojom ženom; nu mi se nigdar nismo prav slagali. Samo jeden jedini put, gda nam je bila gorela, onda smo obedva hoteli prvi iz h<že van siti. GlAd ITerenca: lili Buda 14 ga aprilifls 1894 74 5 AO 32 53 Cena ziika. — Gabona árak. s Kratke novosti. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. \| frt kr. Buza PSenica 6 60 Zab Zob 6 26 Rozs Hrí 6 — Kukoricza ó Kuruza stari 5. — „ noVi Árpa Ječmen 5 75 Febér bab Grah beli 6. - Sárga • » žuti Vegyes » > zméSan 1 4.- NYILTTÉR* — Njegovo cesarsko i kraljevsko npo$ tolsko Veličanstvo blagoizvoljelo vu Cap Martinu dne 6. marciufla ovoga ljetu datiranim previ\'njim rö\'enjem kr. flnanoi-alnomu tajniku ter zamjeniku osječkog flnanoijalnog direktora Glád Jožefu najmi-loBtivnefie podeliti prosto od takse naslov i značaj kr. finanoialnog savjetnika. — Rimski oteo papa bude vu budućem konzistoriju 18. majuSa imenoval sedem novih kardinalov. Iz Rima javljaju, da hoće imenovani biti: prisjednik kongregacije za inkviziciju Segna, nadbiskupi vu Milanu, Bologni, Ferrari i Valenciji, jeiuita Steinhuber i biskup Antunu, Perraud. — Vu Beszterc hányi zrušila se je ovih dnevov vida orsačka devojačka Škola, koju su prav gradili (zidali). 20 težakov ostalo je zaručeno; pet težakov je već Sslyem hamisítvány Égessflnk el egy minl&t a venni szándékolt féket« aelyemböl s a hamisítás rftgtön kiderül,: Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban ömepödörödik éa csakhamar kialszik, maga után osekély világosbarna hamut hagyván, addig a hamisított aelyem (mely zsíros szinQ saallonás less s könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostazállai a festékanyagtól telitlelten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga utáu, de valódi selyesa módjára soha óssse nem pödö-rödik, csak meggörbül. Ha valódi aelyem hamuját össsenyomjuk, elporalk, a hamisítványé nem. Ilenneberg G. (os. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, postabér éa vámmentesen szívesen kOld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való akár egész végekben levő valódi aelyem ssöveteiböl, Svájcba oaimselt levelekre 10 kros és levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragssztandó. ) E rovat alatt költöttekért hsm vállal felelősséget a Baerk. 2177. u. P. 1894. Hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék részé ról közzé tétetik, hogy Csvetoics latrán 8 társai mint Légrád község volt úrbéresei, a légrádi 1. sz tjkvben felvett 528 - 8174 « 8283,- 8278,- 8275,- 3274 - 8296,. 3369,-3446, 4112,- 4113,- 4246/ 4437, 2185 hraz- közös legelő egyéni föloszlása iránt kérelmet terjesztettek elő, és ezen körvéuy folytán a megrngcdhetőség kérdése eldöntse végett szükséges segédadatok beszerzésire tárgyalási határnapot 1694. trt ipitlU hó 30-ia rtggtli 9 órakor. Légrád községe házához ki Űzetett, mely határnapra köíös legelőre nézve a t Öj\'zes jogosultak azzal idéztetnek meg, hogy az eljárás további folyamán személyeakinti idézés vagy éitefitéa elvárása nélkül érdekeik képviseletéi öl gondoskodjanak. A kir törvényszék. 606 l-l Nsgy-Kanizsan, 1894. évi márjz. 29-óa. IOOOOO OOOOOOOOOOOIOOOOOOOO BOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOOOO Gyapjúszövetek I Gallia Tóin elnök. Hocsi-eladtis. Egy elegáns 4 üléses éa félfe\'de-les hintó, egy nyitott 4 üléses KOCSI, egy kényelmes szán és egy pár ló szerszám ezüstözött pakfonszerelvény-nyel átköltözködés miatt szabadkézből eladó. Felvilágosítást ád Deák Józtef 508 1 — 1 Csáktomyáu. v: _y Bel- és Külföldi Divatáruk Kamgarn, Chevfot, Tricot Ö Egyenruházati- Lovagló- Vadász- Erdész és Libéria-Szövetek, ^ l\'eruvien é& Dosking a magas papság részére Kocái- Bútor és Tekeasztal-Posztók legjobb minőségben ós legolcsóbb árak mellett szállít videkre, raegren- delósok utján ANTON SUESS gyári-raktára imravi (ilyria) Alapíttatott 1744-ben. Minták kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Elárusítóknak külön engedmény! \'wsi- ÍOOOOOOOOOOOOOOO 0 OOOOOOOOOOOO OOOOOÍ 8 o o o Kossuth Lajos 1 Házeladás. I Ilodosánban — közaég kellő kő-I zepén — a »óm. hath. temp\'om mel-I lett egy üzlethelyiségnek alkalmaa Lak h az elönyöa réazletfizetéai feltételek mellett azonnal eladó. Ezen ház a következő helyiségekből áll : 3 Bzoba, konyha, pinoze éa \| kert továbbá legeltetési joggal bir. Bővebbet a tulajdonosnál féeitner Ferencinél I 507 1 — 1 obottaáa. " Köszvény 6a osfaban szonvodőknok ezonnol a ™ legtágabb körökben Horgony-Pain-Expeller olnovozós alatt diosérölog ismorotossó vált Tinct. Capici oomp. ajánlólag logyon omlókozotbo hozva. Kon népszerű házlszor 25 óta, mint logmegbizhatóbb fájdalomcsillapító bodönsölóa iamorotos ós mindnyájak által, a kik használták igon kedvoltotik, úgy hogy további különös ajánlásra nom szorul. Üvogjo 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 krnyi áron a logtöbb gyógyszor-tárban kapható. Azonban a „Horgony vódjogyro ügyelendő, mert osak a vörös horgonynyal ellátott üvogok valódiak. Ha a valódi Pain-Kzpollor hol vbon nom _ volna kapható, akkor forduljunk a p ártok gyógy- FFÍ szertárihoz: fiiohter gyógyszortira „az arany u, oroszlánhoz" Prágában va«y Török József 3S_grÓKyBzoixmzho TI „ hez Bű iten.. Élete és Működése. Irla : Gracza G örgy; Cserépy, Homicsko, Kis Markt, Nemes és Szem lér rajzaival gazdagon illusztrálva Ara a 232 oldalra terjedő kötetnek 1 frt 20 kr. Diszkiadásban velin-papiron fűzve 2 frt, diszes vászonköt^sben 3 írt. ftlOS ílCZICtlS ^önyomalu kivitelben 70 cm/ magas 66 cm széles J " Ara a rendkívüli képnek 1 í t 20 kr. JfQ mintázta Róna József hírneves szobrász Turinban 1890-ben. Ara Terrakottában 3. írt. Diszitve 4 frt Csomagolásért 50 kr- külön számíttatik. \|if flfflffl csengő sárgaszínű fémből, mely a nagy hazafi -igen s ke-1,1 11 rült arczképével van ellátva- Egy drb ára 20 kr. wt 2 színben nyomatott \'egsikerültebb arczképe 88 cm. magas KOSSUlIl 30 cm. széles. Ara 15 kr. Kossuth gyászjelvények KV\'8 iCIképével) ~ Kossuth Lajos f^Jfig" é3 hal41a\' Ir,a: Vllm03 ~ A .Képes folyóirat. KOSSWTI1 fiizele- Ara 80 kr. A \'Csáktornyai pályaudvaron lefolyt N Kossuth gyászünnepélyt ábrázoló fényképészeti fölvételek daruja i frt. 50 kr. f Kaphaló: FiSCliel F. könyvkereskedésében Csáktornyán. / 1119. tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir, járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Hadellán J\'iob és Hadellán Róza férj, Vojkovics Ádámné őrségi lakós végrehajtatóknak, Horváth Lukács belicsai lakóa végrehajtást szenvedett elleni 26 frt 84 kr. tőkekövetelés éa járulékai iránti végrehajtási figyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a osáktornyai kir. jbiróság) területén lévó belicsai 86. tk. 67-hraz : a ingatlannak és sz ezen tkjkvbrn felvett lege ló és erdő illetménynek Horváth La-káosot illető \'/a réaz 2°3 írt 686- br"- ingatlannak \'/, része 78 frt; továbbá ugyan-ezen tkikvben 245. hrsz. a. egész 74 frt; 287. brsz. a. ingatlan 54 frt. 597. hrsz. egész 122 frt; 781. hraz. s. egész 82 f>t; 812. hrsz. a. egész 86 frt; 890. brsz a. egész 120 frt; ÍW15. brsz. a. egész 181 írt ; 952. brsz. a. egész 59 frt; 975 hisz. a. egész. 94 frt; és a belicsai 468. tk. 345 hrsz. s. egész ingatlan 120 frt. becsárban ; a belicziai 516. tk. 995. hrsz. a. Ingntlanoak V, része 78 frt. 83\'/, kr. becsárbin az árverést elrendelte és hogy a fennebb megje lölt ingatlannak az 1894. éri májai hó Ő án d a.3 órakor a beliczai község biró házánál Zakál Henrik felperesi ügyvéd, vagy helyettese közben-jöttével megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak as in-gatlan becsárának 10\|»>át készpénzben vagy az 1881: LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal saámitott és as 1881. évi november faó 1 én 8883. sz. a. kelt igazság« agyminiszteri rendelet 8 §,ában kijelölt óvadékképe8 értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság, mint tlkvihatóság. Csáktornyán, 1894. évi márczins hó 27-éu. 504 1 — 1 Ház is Üli sladas. Felső-Puszlákoveczen egy cserépfedelü LAKHÁZ istálló és pajtával — továbbá l1/. hold szántófOlü — szabad kézből azonnal eladó. Bővebbet a tulajdonosnál $ug (Károlynál toi 2-2 gautáktfics. A miskolci maion- ö loraslaktanya összes cement s csatornázási munkáinak Tállaltója. ^ Sartory Oszkár ^ épitő-anyagok raktára és cement-áru \' gyára Nagy-Kanizsán. Van sierencsini »ton tisateUtteljea jelentést tenni, miarerint raktáromban a lfgkitttnöbb mlnfaéfí mező- és vakolat-gipsz, építészeti mész, hydr. mész, román cement; 1» román cement és valódi perlmoosi portland cement késalofet tartok eredeti gyári árak mellett; további: a Nagy-Kauiasán berendezett cementáru gyáramban kitűnő bt valódi portland-cemetWI kiaailt <»mentlemooket, terméaeetca vörös és Ikete aslnben, különféle nagyaigban köaönaégea éa mesterséges márványban gyártok mindennemű épülőt dtsaitminyeket, »»állítok lok cement épitéai munkálatokat u. m. veneclai-terraai gr ni\', mM^k padosat Ulapaat, vlaveaeUS cement-csatorna, falak aaárataá tételo, visveetik4t he yre-állításit, siarvasmsrlia abrak-sorompók, ábrák lebtltí kádak és vlxgyttjtök elkésaitéaét, Stoyer homokkőt, karati éa kar-rarai mirvinyt, kelheimi lemest, olsiigetelő kátrányoi lemezeket — különösen előnyösek falak aaáraa álUpotbani megtartására, — kereszt-Agnkat, falkapcsokat, a legjobb minő-aégtl vasból gazdasági gépeket, ugysaintén azeraaámokat, valódi chamotte kályhákat a legolcsóbb árak mellett aaálli-tok általiban minden aa építészeti éa gépszakmába vágó megrendelések a leggyorsabban éa legjutányoiabban leljesittetnek. Hlvánatra elólegea áranKUo-kat, mlntalapokiit, Vajukat, fés;bépekrt éu ulnUdarabvkat mlndeqker kéam va> B?ok beküldeni. Kiváló tisatelettel Sartory Oaxkár. y MT Fiók-flilet MISKOLCON. i \' §W<)QOOOOOOOCM9QOOQOOOOOQOOOOOOO<>00<)< Ajándéktárgyak nagu viilatzlékban. •Ivilltlok iey j k v W f S s í M m Öi órás és ékszerész j^j Csáktornyán, főtér, az uj takarékpénztári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt svájezi zsebóra-. arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru rnktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. a OIchó árak mellett S 0 X o. a. * % X % % r •jisađvana \'syioyevazvo : m\|ro\|^ae\| iwipjaqh Nyomatott FiacheJ Fülöp laptalajdonosnál Csáktornyán. 1 XI. évfolyam. i 8Brk«Mt0Tcl irt«keinl l«k»t min. ivanap U ia 18 Art kOaftti — A Up m1I«u1 rioira vonatkosi «ind«n kOaUniny Hargitai Jóssaf aaarkaaatft »utr« ktkldwd. Csáktornya, 1894. április 29-én i i i náátatawemnm mm ww 17. szám Kiadóhivatal t flatkel KBlöp k8nyvk«r<»kodÍM. Id« kttldtndík as alfiflaoti! dijak ay 11 tUrak ia klrdatiatk. Hirdetések jitíijoui uínilUtoik. - . \\ MAGYAR és HORVÁT HY8LVKN MEGJ£UHÖ TÁRSADALMI, ISMERJRSZTS 4 SZÉPIRODALMI HETILAP. _Megjelenik heten k int eyy»geri vanárunp. A »Muraközi tiszti önbegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. XMtMtfat árak i )r Egén* érre . . . . é frt Fái érre . . » . 8 frt Negyed évre . . : 1 frt Egyes Mám 10 kr. w HlrdtÜMk Mig •lfoadt»U«k t BndapaaUa: Goldb«fr A. T, ia Kckrtelu B. klrd. írod. BímAmi Sokalak H., Dukaa M., Oppallk Daub. O. L ia táraiail i« HaradL Brflnben: SUrn M. Ny il t lir pUl»or0 10 kr. J^snjtó kötelessége. A pénz-sóvárgás soha sem volt nagyobb, mint manapflág. Az igaz, hogy V^P/rttífmált élvezeteket se adogatlak ma A fényűzés bámulatos márft középosztálynál is, söt a földmivelö osztályt is rabságába ejtette Hogy az emberek tündöklópben, fényben és jólélésben mutatkozzanak, képesek a legkétségbeejtöbb spekulációkra. Az élet megdrágult az igények tulcsi-gázésa következtében, nagyon sok embernek becsületes munkája már nem bizlo silja a kiadásokat, s igy áll elő a lutrizás, a börzespekuláczió és a tippelés- A kornak ez a fényűző drágasága a legnagyobb ka-lamitások közé a hivatalnoki osztályt sodorta, hisz ennek az oszlálynak fizetése nagy részben még ma is ugyanaz, mint volt két évtized előtt, mikor még a ruha , szoba és étkező-asztal luxusa^nem volt igy kifejlődve. De erőt vesz minden emberen a könnyű pénzszerzésnek vágya, mert a becsületes munka a dőzsölés és fényűzés kényeiét alig biztosítja. A sorsjegy láz európa-szerle dühöng, a szerencsejátékok ma is virágzanak, de a legtitkosabb szerencsejáték maga a börze-spekuláczió. ,• Mennyi embert lépre csal a börziá-nerek csillogásának ingoványa. Itt is, ott is szó kerül X ről Y-ról, mint ki más vagyonát szerencsés börzespekulácziónak köszönheti : egyik-másik hintóban terpeszkedő börziáner határtalan hírnévre tett szert, hogy milyen szerencsés keze van. Csak őt kell tőzsde-ügyleti lebonyolításokkal megbízni és kész a siker. Hej pedig mennyi-szer megszólalt a dob, melynek szomorúi hangja azt jelentette, hogy a tisztelt úrtól azért úszik el a ház, mert börzén játszott. Mennyi rejtett és nyilvános könycsepp be-1 szélhetne arról a lelketlenségéről a vak sorsnak, mely úgyszólván pillanat alatt koldussá teszi áldozatát. Valóságos böjti prédikáczió 1 Nem okul belőle segki, mert hát az a legnagyobb szerencsétlenség, hogy voltaképpen ezeket az ügyleteket teljesen titokban tartjuk. Csak itt ott szivárog ki valami 1 Az illető azonban tagadja a dolgot, mert szé-gyenli a vagyonszerzésnek ezt a módját és \'abban a szerencsés helyzetbsn, ha mégis 1 meggazdagodnék, vállig azt akarja elhitetni, hogy vagyonát becsületes munkával szerezte- És a kiket hajléktalanná tett a börze, oh, azoknak van okuk szerencsétlenségüket még jobban takarni Hisz a sajnálkozást mélységesen devalválja az, a ludat, hogy valaki a bő ze áldozata, a börze bukottjai elvesz tikpolgártársaik bizalmát és becsülését is. ¥ Igy kerülnek hát lépre az ujabb: és legújabb áldozatok. A börziánerek pedig továbbra is hintóban terpeszkednek, mert nekik ki jár a jutalék, ha az illető ezreket bukott is; kecsegtetik is fellegvárakkal a vidéki balekeket, a kik, mi sem természetesebb ennél, szépen beugranak. Elmondható egész teljességében, hogy ezek a börziánerek a hollók, a kik a halottak testén híznak, a kik most már nem-osak a kereskedő osztályra Vadásznak, de »üzemükbet veszik a társadalom minden osztályát. t Börze különbözet és provizió ezen a czimen épitik az Andrássy és Hat-vani-utezai palotákat. Minél Dagyobb méreteket ölt a börze-spekuláczió szédelgése, a , sajtónak annál inkább kötelessége fölszólalni, hiszen egyik* másik pémügyi szaklapban, a csalétekben, égész szemérmetlen czikkek jelennek meg a börzespekuláczió csodálatos hegyeiről, irány-zatos számvetésekkel. Ezek viszik tőrbe a jó vidékieket, a kik még jó, ha csak vagyonuk egy részének elvesztésével ábrán-dúlnak ki szédítő aranyálmukból. Vigyázzunk as Uzletf lapok emez alan-i03 ügynökösködésére Ne menjünk vakon a veszedelemnek. Kivonat ? az 1894. évi mAjua 1-én a megyei közgyűlés elé terjeaztendö alitpáni jelentésből. A törvény által tisztemül e/abott kötelesség, mihez képest a törvényhatóság állapotáról éa á közigazgatási hivatalos Ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló jelentésemet. mely a mult évi szeptember hó 1-töl ezen évi márczius hó végéig ter- A „Muraköz iá r o 2 áj a Blaha Lujza kérője. Irta: Verner I-Aazló. A Bárány utciában kanyarodtunk el. Az öreg Lyceumból már csak Minerva lálszoll, a mint áldólag terjeszti ki kezét kiiünö és szekun-dába pónált csemetéin, mikor as áprilisi szellő oly Bzörnyen megijesztett. Egy ismerős hangot hozott a fülemhez. — Álljon meg Náoii úrfi. ösezeborzadtam. Ijedtemben elejtettem a metafizikát. Iiiss ez Lipták ur hangja, kinek már két esztendők öta vagyok adósa. Küd elöltem, köd mögöttem. Megkétszereztem a lépéseket. A hang azonban ismétlődött. A diák ozimborákon tekin-ték végig s miután láttam, hogy Lipták úrral szemben as immunitás véd : megálltam. Alaptalan félelem I Hia« ez nem Lipták ur, hanem Ferke, a mi koosisunk, hazulról. Bekecse panyókára vetve, széles, borjuszáju Ingujával sze« szólyesen játazik a ssellő, még a bajusza i8 oly takarosan van kipödöritve. — Mi baj Ferke ? — Köszönöm a kérdését, semmi. Egészségesek vagyunk. Továbbá: megszaporodtunk, a Bimbó megellett. A hízókat levágtuk. Ebből a nagyasszony elküldte az urfl örökségét. — Jól van I Levelet nem hozott ? A lajbli alsó gombját fogta meg Ferke, akkor egyet rántott azot). A fényes gombok felpattanlak s elővette a levelet .... Jaj be tedves anyára is volt nókem t — Ferke, estére elmegyünk a színházba. Ferke akorra rendbe Igazította a medgyesi piacion veit virágos lajbliját ön ezt szólta vissza : Jó lesz urfl, jó lesz. Az nap pedig nagy ünnep volt nálunk, nagy ünnep. „A bájdua magyar zenór" (mint a helybeli ujságutik mondta) már mint Blaha Lujza nálunk szerepelt. Elmosott es az esemény mindent. Még azt a világra szólő újságot is. hogy & követünk, (ki kell mondanom: ellenzéki követ volt) kilencz óv után ma tartotta szűz beszédét a Házban. Nem járt el annak hire ide. Pedig ha Ide nem, hát hova ? Igy történt aztán, hogy a mult válanalás-nál utilaput kötöttek az eivhü kukának. (Nevet nem említek). Váltig bizonyoxolt a »veterán kuka„ (igy nevezték el) hogy pedig éppen a mult napokban szónokolt a mesterséges borok tárgyalása alkalmából, bizalmatlanságot fejezve ki a kormánynak, a mire nálunk az volt a válasz ; „Hiszi a piozi." De mindez nem tartozik ide. Felvittem Ferkét a kakaaüllöre. A karzat nekem régi ismerősöm. Több Ízben pénzügyi difTerenoziák ide szorítanak föl, de ma nem bírtam a régi ismerősöket kihalászni. ~ Nem voltak ott a kóristák szállás ós koszt-adói, moBÓnék, csizma- éa ruhatisztítók, de egytől egyig urak, résaint a magam fajtájából is. Csengetlek. Szinte bizsereg a vér ai erekben a kínos várakozás miatt- De végre I „Zug a tenyér- vihar* (a helyi lapunk szava) a mint Blaháné, mint Rózsi a gereblyével válán a színpadon lerem s rágyújt egy oly nótára, mely szivet szőrit, könnyet fakaszt .... — Hogy fest Ferke P — Teszi I Hogy aztán az apósra kerül a sor, fölemeli Ferke a jobb kesét, egyet osetlent és önfeledten kiált fel: —■ Icza tei . . . . .... Még a sarkantyúját is összeveri, a kakasüllöu, ha ninoa ugy beékelve, mint a kévébe kötött bogáncs. A karzat veszettül tapsolt. Ne bódulj Ferke, nem a „Gostánnál" mulatsz most. De ha nem birok a szivemmel. Bírj vele. HUz az o«ak I . . . Vége volt az előadásnak.\' Igyekeztünk lejutni. — Hogy mulattál Ferke, mond t jedŐ idŐs«akot foglalja magában, következőkben van saerencíém tisztelettel elő-terjes* ten i: A felnőttek közegószségi állapota szép tember éa október hónapok folyamán általában kielégítő, sót nagyobb részben tel lesen kedvezó volt, novemberben a rossz időjárás következtében több vidéken eaaeN kedett ugyan a megbetegülések száma, azonban a közegészségügyi állapot a csáktornyai járás kivételével — egyebütt még mindig kielégítőnek volt mondható. A gyermekek közegészségügyi állapota a köztük felmerült járványok miatt egyáltalán kevésbbé volt kielégitŐ, mint a felnőtteké. Az észlelt és gyógykezelés \' tárgyát képezett betegségek közt a légzési sservek bántalmai adtak legnagyobb ssáialékot, ezeken kivül pedig a osuzok, bél-hurutok, hasi • hagy máz, valamint gyermekeknél szórványosan a hökhurut, dyphteritfs, to-rokgyik fordulUk elő említést érdemlő számban. A traohomában szenvedők gyógykezel-tété«« a szokott módon teljesíttetik, a betegek száma lassan ugyan, de mégis apad, az esetek legtöbbje a kórnak enyhébb alakjához tartozik. Van szerencsém e helyen örömmel jelenteni,\' hogy a nagymélt belügyminisztérium Dr, Böhm Sidney perlaki járási és Dr. Vizteleki Fülöp körorvosnak a trachomások gyógykezelése körül kifej tett rendkívüli buzgalmukért elismerését fejezte ki. A hasznos háziállatok egészségi állapota kielégítő volt ^fordultak ugyan elő egyes helyeken dagályos betegségek, igy szórványosan lépfene és a sertéseknél or-bánoz, de a kellő szigor és szakértelemmel alkalmazott óvrendszabályok folytán azok megszűntek, A fennálló mogyei szabályrendelet értelmében az apaállatok megvizsgáltattak. A hasznos háziállatok járlatai és kereskedelmi forgalmát illetőleg tisztelettel jelentem, hogy a mult évi szeptember hó 1-től folyó évi márczius hó végéig a központból kiadatott 106.849 drb 6 kros, 86.896 drb 8 kros marhajárlati űrlap, melyekért összesen 6494 frt 80 kr. bélyeg-illeték szolgáltatott át a m. kir. adóhiva taloknak. A mult évi szeptember hó 1 tői folyó — Ne ámítson el as urfl. Megszolgálom boltig. Igaz á színészek ezek ? — Mi volna más? — A többirül osak valahogy elhinnéro, de az a Rózsi csak ugy elegyedett közéjük bizonyosan. Nem lehet, hogy az valami ifjaiszony legyen ! Igazán Finom Rózsi as 1 osak azt nem értem, hova tette aa a Sándor is a szemété No. nézd I... Mig azt a másik hitvány leányt vette el olyan az, akár Vér Klára. — Nagy ténaasazony ám az — szóltam Ferkéhez. Báró as ura. Ugy bizony Ferke I — Nem hiszem, sehogy sem hihetem. Ne osuioljon már az urfl, de valami motoszkál a tejemben. Mindenkinek kijutott a párja ott a színházban, csak ennek a Róssinak nem, már ebből is látszik, hogy olyan paraszt\' ö, mint jómagam. Már régen öl az anyám, házasodnék meg. Én el-veeaem est a Rózsit. Elnézem neki, hogy olyaa kikapó« volt, osak asláa beosQlje meg maíát Azután Kamaráson ugy sem ismerik. Az urfiban meg van lélek, hogy ki nem bénél!... És Ferke még most is legény, a miért ez a >Rózsi" nem lehetett a« övé. évi márczius hó vegéig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma összesen 88 volt, melyeknél az össze« elbamvasz tott érték a hivataloB kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 142 760 frt 90 krt tett ki, biztosítás által megtérült 60 501 fit, p igy a biztosítatlanul szenvedett kár 82 249 frtra rug. A tüz keletkezésének oka a teljesített vizsgálatok szerint 12 esetben gondatlanság, 14 esetben gyújtogatás és 67 esetnél kiderithetlen volt. Van szerencsém Zalavármegye né£-oktatksügyének állapotáról a kővetkezőket előterjeszteni: A legutolsó s\'atísztikai munkálatokhoz begyűjtetett 83.220 tanköteles A tényleg iskolázók száma 61 072 Az iskolázók anyanyelvük szerint: Magyar.....\' . 49369 Német . •..... 459 Horvát...... 9425 Vend....... 2326 Az igazolatlan iskolamulasztásokból begyült 364 forint A vármegye tankötelesei 414 elemi iskolában, n^gy felsőnépiskolában, i.yolcz polgári iskolában, két középkereflkedelmi iskolában, három alsóbbfoku kereskedelmi iskolában, hót iparos tanoncz-iskolában nyernek oktatást. Perlakon az iparos tanonczok uj iskolája nyittatott meg. Légrád róm. kath. közönsége leányiskoláját külön szervezvén, vezetését szerzetesnőkre bízta Állami iskolák felállítása hozatott javaslatba Mura Szt Kereszten, Dráva-Szt -Mihályon, Rétháton, Bükösdön A községek és felekezetek által fen-tartott iskolák közül ezen időszakban is nyolc« helyeztetett el u j épületben. Némelyek, igy Kotor is, mindjárt gyermek-menedékháza részére is jelölt helyiséget. Zalavármegye közigazgatási bizottsága ápril havi végzéséből kifolyólag felterjesz tés tétetik a vallás- és közoktatásügyi miniszter urho«, hogy a már engedélyezett vagy javaslatba hozott állami iskolákon kivül, az ezeréves ünnep alkalmából fel állítandó négyszáz iskolából földrajzi és nemzetiségi viszonyaiban oly fontos vár-megyénknek még egyéb uj állami iskolák is engedélyeztessenek- A jelen tanév közepéig Zalnvárm^gye tahitóinak száma 658 ig emelkedett Ugyanezen miniszteri rendeletnek a magyarul nem tudó tanitókra vonatkozó intézkedéseihez képest megáHapittatott \' hogy Zalnvármegye nemzetiségi vidékein, hol 1884. óta a jelen tanév kezdetéig negyvennyolc« uj tanitói állás szerveztetett s a\' horvát és vendajku iskolázó gyerme kékszáma tizenegyezeret meghalad, — a [magyarnyelvet oktató képességgel nem biró tanitók száma ötre olvadott. Ezek is jó részben előrehaladott koru tanitók, kik a magyar nyelvet pótlanfolyamokon pem bírták elsajátítani, vagy pedig a kántoiko-dás helyi viszonyainál fogva tQ:ettek meg állásukban; különöien azon oknál fogva, mert csáktornyai tanitóképezdénk végzett növendékei a« ország más vidékein is nyer-Vén alkalmasát a régiek eltávolítása csak a \\ iszonyok és az oktatás ügy érdekeinek együttes tapintatos elbírálásával, esetrőlesetre történhetett A vármegye k sdedvédelem nagy fon tosságu ügye a tavalyi tervezel alaján in-du\'t lendületnek s már 1893.; év Üyarán, az intézmény uj volta daczára, tizenöt nyári gyermekmenedékbáz nyittatott meg. Az őazkor pedig Perlakon a .Dunán- túli Közművelődési Egyesület0 állított kisdedóvodát, melynek uj épületére a perlaki képviselőtestület 9450 forintot szavazott meg. Légrádon a róm. kath. hitközség nyi. tolt kisdedóvodát, Kotor község legközelebb töltötte b) az ál\'andó menedékházi állást. Dráva-Vásárhely megszerezte óvodájának a szükséges épületet. Káptalanfalva szervezte az óvónői állást. Nagy Kanizsán két kisdedóvodában hat havi és hal heti dajkatanfolyam tartatott. Zala-Egerszegen és Csáktornyán még a nyár előtt hal-hat heti tanfolyam jzerveztetik. A törvényhatósági közutak állapota fokozatos fejlődésben van. Az 1898. évre élőirányzott fedanysg szállítási, hídépítési ős fentartájj, munkálatok bef jeztettek. A p»ata* és távírda ügyek terén em-Ütésre méltó mozzanat nein fordult elő. (gőzkazán 263 drb van üzemben, melyek közül a lefolyt évben szil^rdgágv próba alá vétetett 39 drb, n^ttgeatfSS: tett 224 drb \' Közgazdasági viszonyainkat illetőleg a következőket van szerencsém jelenteni : Az 1893-ik év általában a száraz időjárású évek közé sorolható, sem a tavaszi, sem a nyári időszak csapadékban nem bővelkedett; a termés aránylag jó volt ét minőségre nézve kifogástalan lett. A vármegye lakossága nagyobb részt . földművelőkből állván, a mult évJ alig közepes gabona- és rossz bortermés, valamint ezen czikkok állandó alacsony! árai következtében nem kedvező helyzetben van. A vármegye tö zsvagyona áll részint fö\'dtehermentési- és takarékpénztári-, réssint pedig mngán kötvényeken elhelyezett 9926 frt 77 kr. tőke és ezután esedékessé vált 56 frt kamat követelésből, mely utóbbinak behajtása iránt az intézkedés megtétetett, s igy ezen befolyandó kamat összeggel együtt a vármegyei törzsvagyon töke állaga folyó évi márczius hó végével 9982 frt 77 krt tett ki. Kelt Z/.ia Egerszígen, 1894. évi ápril hó 15 én (\'sertán Károly sk., Zalavármegye alispánja. Különfélék. y* Qsaktornya város képviselőtestületének f. hó 23 án larlott közgyűlésén : a kiküldölt számvizsgáló bizottság Szilágyi Gyula elnöklete melleit Nuzsy Mátyás és Graner Miksa városi , és Murai Róbert kiküldölt megyei bizottsági tag a városnak mult évi számadásait, az iskolai és szegényházi ala pok vagyoni kimutatását megvizsgálván, erről szóló jelentésüket beterjesztették. A számadásokat és a jelentést egész terjedel mében felolvasván, a képviselőtestület azo kat helyeslőleg tudomásul velte s a fel-menlvényeket megadla. — Ezután a Csáktornyán lefolyt Kossulh-ünnepélyekre vonatkozó számadási terjesztette be a kép virelőtestület kebeléből kiküldött rendező bizottság; a számadás szerint az összes kiadás 742 frt. 60 krt tett ki melyből árverés ulján — a gyászdiszités anyagából - megtérült 180 frt 87 kr s az igy fedezetlenül maradó 664 írt. 18 krt a városi pénztár terhére jegyezlék ; a rendezés közül tanúsítóit buzgó tevékenységükért Pru-szátz Alajos, Ziegler Kálmán ós Morandini Bálint r. b. tagoknak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. — Pruszálz Alajos városbíró jelenti, hogy két gyűjtő iv is érkeze U a Kossuth-szobor orsz. bizottságától az elöljárósághoz; indítványozza, hogy Csák tornya halárszéli város nevében a képviselőtestület Kossuth hazaérkezésének era lékét maga külön örökítse meg egy emlék felállításával. A közgyűlésen egyhangúlag elhatározták, hogy a képv.-teslület az eszmét magáévá teszi, gyűjtést indit egy felállítandó emlék költségeire. A gyűjtés előkészítésére saját kebeléből Pruszátz Alajos városb. elnöklete mellett Ziegler Kálmán, Zakál Henrik, Szakonyi Zsigmond, Szilágyi Gyula, Morandini Báliut, Szeiverth Antal és Hirschmann Leó tagokból álló bizottságot küldi ki. Végül az eddigi Va razsdi-uiczát a mult ülésen hozott indítvány alapján Kossuth utczának nevezték ei. §ymtn Kramaric8 Viktor perlaki ke reskedő e 21-én vezette oltárhoz Vogler József széchénkuti nagybirtokos kedves leányát Olga k. a. ($l)i£jiés Rillmüller Ármin csáktornyai urad. fővadász eljegyezte Fehér József urad. mérnök kedves leányát Ella k a. Sok boldogságot I gályfaatot hirdetett as igazságügymi-niszterium a csáktornyai, perlaki és letenyei kir járásbíróságnál betöltendő 1 --1 írnoki állásra. * i bagoiiyal, áldozó csütörtök után meg , tartatni szokott orsz. vásár az\'idén s ezen tul állandóan május 19 én fog megtartatni;, az esetben pedig, ha május 19-ike vasárnap ( vagy ünnepnápra esnék, a következő napon. — Zalavármexye törvényhatósági bizottságának 1894-. évi.május hó 1 én s folytatya tartandó közgyűlésén felveendő, vidékünket közelebbről érdeklő tárgyak sorozata: A vármegyei vasúti bitollság javaslata as Alsó-Lendváról Regedéig tervezett h. 6. vasút segélyezése tárgyában, A vármegyei közigazgatási bizottság véleménye a Zala-Egerszegen engedélyeztetni kért harmadik gyégyssertárra vonatkozólag. A Csáktornyái és ezzel szomszédos gyógyszertárak íor-galmára vonatkozó jelentések. Csáktornya község képviselőtestületének a villamos világítás tárgyában boaolt határozata as elrendeli hiány pótlás után felterjesztetik. Szoboticza község bi-rájának folyamodványa, községi ingatlan szabadkézből történt bérbeadásának jóváhagyása iránt. Jurcseveoi község birájának folyamodványa községi ingatlan szabad kóiböl v»ló bérbeadásának jóváhagyása iránt. Mura Füred község képviselőtestületének tikvi kiigazítást tárgyazó határozata. Mura-Csány község képviselőtestületének a hitel-telekköny másolata megszerzése tárgyában hozoit határozata. Gerencsér (työrgj dráva-vösárhelyl tanitó özvegyének nyugdíj Ugye. Tistni András dekanoveozi volt tanitó nyugdíj Ugye. A nagy. kanizsai serfözöde részvénytár.anág f lyamod-vönya a hitelesítési dijak mérséklése iránt. — 4 Csáktornyái súpUöigfltt ma egy hete tartotta alakuló közgyűlését Megjelent több mint 100 tag, a mi az uj egyesület életrevalóságára inged következtetni. Jeney Gusztáv, az előkészítő-bizottság elnöke meg-nyitván a gyűlést, konstatá\'ja, hogy az egyesületnek 316 tag;a van; még pedig: 82 alapító, 275 rendes s 9 vidéki. Az alapszabályok felolvastatván, azok elfogadtattak, mire az egyesület megalakulása kimondatott. Megválasztattak: elnöknek Morandini Bálint, ablnöknek Alszeghy Alajos, pénztárnoknak Czvetkovíts Antal, Jegyzőnek Thorday János. Választmányi tagokul megvá-Úsztattak : BencsákFerencz, Bernyák Károly, Hirsohmann Leó, Masztnák József, Margitai Jóssef Megla István, Neumann Albert, Neumann Bernát, Neumann Simon, Nuzsy Mátyás, Pálya Mihály, Petrios Ignácz, Prusáta Alajos Rosenberg L«jos, Salon Péter, Stefaics Miksa; Strahia Károly, bzei- verth Antal, \'Tódor József, dr, Sohwaroz Albeit, Vrantsits Károly, Wollák Rezső Ziegler Kálmán, Zrinyi Károly. Az egyesület alakulását előkészítő bizottságnak a közgyűlés jugysőkönvvileg mondott köszönetet. — Az egyesület választmánya e hó 24 én tartotta első gyűlését, melyen gróf Fes teti o-i György as egyesület védnökévé választatott meg Ugyanezen a gyűlésen a város pontos térképének elkészítése, s ezen az alapon a város utczáinak a jövőben leendő rendezéae, fasorral való beültetése és szépítése elhatároztatott. Szóba jött egy városi park létesítése is, mely ügyben a város térképének elkészítése uMui hozatik érdemleges határozat.\' Végül egy szűkebb körű bizotieíig választatott abból a czélból, hogy az utozák és terek állapotáról szépé, tueti és tisztasági szempontból meggyőződést szerezzen éj tervet készítsen. Saieciea munkásság ssip példája. Vaskorpád Vendvidék község hegy- és földválságtartozás miatt már az anyagi tönk szélén állolt, a hanyag kezelés folytán rendkívüli zavarok uralkodtak; birtok birtok után került dobra s mert a gazdák egyetemlegesen vállallak felelősséget a tartozásokért, kivétel nélkül m nkenkit sújtott u mindig jobban elharapódzó veszedelem, mikor Sinkovioh Dénes állami iskolai tanitó önzetlen jóakarata és kitartó munkásága megmentette az egész községet, rendezvén az évtizedek óla összebonyolull számadásokat. Munkájáért fižetćsl nem logadott el, csak azt kérte a községtől, hogy az iskola kertjét rendezzék, mit a megmentett lakosok öröm-mel vállaltak el. CSARN OK-Ilus- Rajz. (Irta : Bibó Ijnjon.) A kávéház füstös, nehéz légkörében i»-merkedtem meg vele, a mint ott ült a tükrökkel köritett kia asztalka mögött. Az utozán valami nyilvánoB ünnepélyen találkoztunk, a tánozterom sirat parkettjén. K lünően ttnczolt. A keringő dallamos ütemeinél odaborult mélyen a szivemre, m\'ntha a vér lázas keringését, sebes dobogását akarta volna hallgatni. Halovány, gyermekies ro ná ait gyönge pir lengte át s nézte mereven a keblemre tűzött rózsát, melynek szirmait leperzselte a báli éj forrósága. És ón is néztem - őt .<. . P.czike, pihegő ajkait, melyeken meg látszott az epedő mámor, sóvárgó vágy s melyek annyi üdvöt, annyi gyönyört kínáltak szomjas lelkemnek. — Ilus I szóltam hozzá suaogó ajakkal« — Jöijön. hagyjuk itt ezt a lármát 1 .... minékünk jobb lesz a magány, valami elhagyatott, madárdallos berek!,.. Nagy könytelt szemeit boldogan emelte reám s igyekezett kivonni a terem mámoros légköréből. - Menjünk ! S kifordul unk az ajtón, vissza ne tekintve többé. Ott lakott egé« nap nálam. Egyszer nagyon elszomorodott, mikor hírét vette, hogy valamelyik padlásszobában egy szegény, nyomorult öreg asszony haldoklik. Meglátogattuk. . Ilus odaszaladt a vonagló koldusnő-höz s összecsókolta a szed rjes vonásokat. — Szegény anyám 1 . ,v. A haldokló szigorú tekintetét reám emelte a kimondotta a nehéz fájó kér-déat: — A szeretőd ? — Nem, nem, a férjem, válaszolta I.ua a Icciókolta a szegény asszony fáradt szempilláit. Azután ismét reám borult s rimánkodott, hogy ne haragudjak azért az ártatlan hazugságért. A halottas szobából kitámolyogtunk. Megunta, csendet ő is, ón is. Vágytunk a zajba, az idegenek közé, a valami uj, szokatlan inger után néztünk E^y napsugara* alkonyaton lent voltunk a kertben s hallgattuk a czigányt. Csak ugy repkedtek a szilaj haugok a barna fiuk kezei alól, hogy Ilus le sem tudta emelni a tekintetét a halvány má ról. J pri- A könyei is hulltak. Mikor aztán késő éjfélen, csillagok fé> nye mellett hazamentünk, ugy tetszett előttem, hogy Ilus elhidegült. És reggel ? Üres volt a midárdalos fészek, Ilus elröpü\'t, hogy ne is lássam soha Multak az évek. Kezdettem vallásos ember lenni s szorgalmasan látogattam a templomokat. A szerelem helyét elfoglalta a hit. Egy izben, mikor a templom lépcső-zetén térdeplő koldusnőkosk h azokásoa alamizsnát osztogattam, könycsepp hullott a kezemre. Megérezte a lelkem, a szivem is azt a könnyet s fölpillantottam . . . Előttem térdelt Ilus, egy rom a rétri jó időkből. \' \' ^ NYILTTÉR* Nyersselyem Bastruhákraalkalmas kelméket öltönyönként 9 frt 50 krért éa jobb fajtájúakat is — valamint fekete, fehér és ssines selyemkelmóket méterenként 46 krtól 11 frt 66 krig — alma, kooikázott, csíkozott, mintázott és damaszolt stb. minőségben (mintegy 240 fajtában és 2000 kft-lönbösö sain a árnyalatban) szállit; pósta-bér és vámmentesen a priváime ^<>«jd?J »k la kására Henneberg GK (o. iűr, udvari szállító) selvemgyáraZüriohber tóin. ták póstafordultávalkül detnek.Svájoaba oaim-/ett levelekre 10 kros s levelesö lapokra 6 kros bélyeg ragasstandó. •) E rovat alatt kö^ akért nem vállal fe-lel ősséget a g^k. v FRLKLŐS SZKH ÍSZTO ^ARQIXAI J O Z 8 jfcüF XI. tečaj- « % Yn Čakovcu, 1S04- 29-ga aprilima. Broj. 17. B a radnikom moti j« »vakl daa jovoriti md 11 i 18 vnrom. — Hr« polivka tlíuéa M »adriaja no-▼iaak, aaj aa policaja na J«a lariltal Jtlafa uradaika va Óakovac. bdateljstros Cajltara Flaohal Filipova kua sa pr»4plata 1 obsoana pošiljaj Predplatn« ceu« \|« j Na celo leto ... 4 (rt Na pol leta ... 2 írt Na četvert leta . . 1 bt fojađinl broji kol taj a 10 kr. Obmana aa poln htodba 1 ftj raConaju. ua horvatakon I naagjarakoaa Jeslku la&lazeél društveni snanstveni I povuéljlvl Umi sa puk.^ f Xzlazl B\\railclOtlJad.a3Q JadLaHlcrit 1 to: -srva. m^raJxxx. nedlolj-u..__ 31užbeni glasnik: ..Mediimurskoga podpomagnjučega činovničkoga družtva\'C „Ćakovečke flparkasse", „Medjimurske sparknsse". t t. d. --------j._jLji_iaji------— \' » . _ . --- Zdrávoslovje. 3. Hrana. Jesti je potrébno samo onda, kad ju 2eludec prašen i kad ćutimo glada. Nevalja neposredno pred jelom svoje télo ili duh odvide napinjati. Jeatvine netreba odvide prebirati; ali se takaj nesmemo samo jedna jelo privčiti, ar onda probavne mišice oslabe. Pri tom je trčba misliti na to, da jedno jelo bolje godi, nego li drugo, da nisu vse jestvine sa vsakega i vsaki put zdrave. To ovisi vnogo o telovnom ustroja i o drugih prilikah Jednomu godi jelo, koje drugomu more naákoditi; jeden more vide, drugi menje jeali; jednomu godi više sladko, drugomo kiselo itd. Vsaki vu tom pogledu, treba da bude svoj lastoviti doktor, da pasi, kaj mu godi, kaj li mu škodi, ter da se po tom ravna. Zdravemu fteludou potrebno je davati lehko i težko probavljiva jela, ar se tim vježba i jaöi, a dobiva li samo lehko probavljiva hranu, nevr i dovoljno delatnost, a tim i. télo slabi. Naáa hrana treba da je sastavljeno kuliko moguće od istih atvarih, od kojih je nale télo sastavljeno i treba da je kaj vile rastopiva, da se najmre zevsema vu tekućinu pretvarati more. Dok našemu zdravju po ljeti više godi hladna, kapljevna, nakisela, biljevna hrana, osobito voće (sad), — to je bolje po zimi Čvrstu hranu, osobito meso jesti, da želudec kaj vi\'e döla i kaj vekflu nutradnju vruöiuu proizvadja. Novaija odvile mdšati sladkih i kiselih, hladnih i toplih jelah, pak je i nezdravo jesti odviše slanih paprenih Jelah, vnogo ribah, frižkoga kruha, žganicov, rezanoov, testenine, sira, tvrda jajca, tvrdu govedinu, vnogo aoéiva; ar se tim probava kvari. Covéku bude najprobitaćnija tak zvana „mefovita hrana", t. j. jela od živinah i od bilja. Jesti nevalja odvifle frilko (hitro), nego treba čvrsta jela dobro prežkavati (zkosati) i alinom premédati, gdo to nevćini, probavu sebi zevsema pokvari, a tim i zdravje. Ljudi, koji neimaju zubb, nesmeju čvrste hrane jesti ili pak bar jako malo ; za takve ljudi najzdravefle je govedska juhu, žučan ek od jajca, pečeno meso, dobro vino i čokolada. Jod vide nego pri odraslih, treba paziti na to, da dčca jela dobro žvafcu (zkosaju), ar je ona ekorom i nemreju pro bavljati. ako jela cfobro slinom nepremöAaju Ako ai dobre volje, dok jedefi i posije toga, najviše budeš tvojemu zdravju vgodil, jela budu ti se najbolje probavljala ; nikaj Sako tuliko neákodi, kak kad čteješ, ili rugaö duh svoj napinjed, dok jedeđ. Vu jelu valja biti mertučljiven, ter navök se nekakvoga reda držati. Gdo vide jede. nego kaj probavljati more, sbeteftal bude. Nekoji ljudi brže probavljaju, ter moreju vide jesti, drugi koji sporije pro bavljaju, moraju i menje jesti. Osobito ljudi, koji vnogo sede, moraju se čuvati, da se odviše jelom nenatrpaju. I za vrućih ljetnih danah moramo jako nuertućljivi biti pokehdob velika vrućina jako slabi pro\' bavne sile. Gdékoji misle, da ako kaj više jedu, to se i vide hrane i jakiaju; nu to nipošto nije istina Zdravje ovisi o tom, kaj i koliko probavljamo, — a ne o tom, kaj i koliko jedemo. Gdo anda odviđe jede, odvue napinje svoje probavne sile, slabi ih, ter nemože dobro da pronavlja, a ono kaj neprobavljamo, ostaje vu £eludcu, ukiseli se, prihadja vu gnjiloću, kvari sokove, koje krv vu sebe prijimlje, tim vide t lo nagi-nje na betege, \'>• Ako gdo pita, koliko tovgk hrane trdba, da zdrži svoje télo. moremo mu ovo regulu reči: čovčk nek tul ko jede, dok se prilično, ali né zovsema nasiti. Primjereno nasičen je éovék onda, ako mu viče nejdu vtek navadna jela; onda mora prestati jesti, a né svoj iedulec jako natrpati; to pokazuje i staro prirećje : »Kad najbolje vu tek - prestani". Savidenija umjetnost kuhanja tak pikantno i tečno zna prirediti jela, da nam se Čini, da želudec ono potrebuje (zahtéva), kaj okus zaželi. Ovako őov.\'k nezna, kada je dosta jel, ali takaj i gubi najvekdu ob ranu svoga zdravja. Gdopobedu nemre ni-kajviše jesti, već je taj odvile jel. Želudcu treba takaj odmora, najmre ZABAVA. C u đ o. Svaki od nas Je već videl, kak se nekoja vrst komedijadev sna producirati i svoju nmietncst kazati stim, da stvar, koju sad metne pod dkraljak na stol ili novac, kojega stisne u iako, na komaodu : ,jedan. dva, tri — bez trsga znikne ispod Ikrljaka ili is ruke, na veliko zaćudjenje gledalesh. Potlam se ouda ona stvar, koja je bila ped dkrlja-kom, ili on novac, budi prsten, kojega je komédiád držal u ruci čisto negde drugda najdu; komedjafl najmo vseme limonu te ja u sredini prereže i uut iz njezine sredine vsn luče prsten, kojega je malo prije na jedan, dva, tri dal zniknuti. Jedni, takovih komedjadev tu svoju umietnoat znadu dobro, drugi malo ilabeie, te onda samo lahke komade katu, ali ih ima, koji su u toj umietnoeti nedoseiivi, te im se je ajihovoj okrefcooeti (zbilja morati ćuditi. Takov jedan od najboljih bil je i Bosco. On je bil zajedno i mehaniku. Jednoć je detel u niekom varošincu na pUao te si je, poito ga onde nitko nije poznal, sliedeću dalu napravih On stupi k jednomu seljaku, koj je bil na prodsju donesel pun kol jajec, te se prlčme za ista pogadjati, kad bi se već bili skoro pogodili, vzeme Bosco jodno jajce, kak je rekel, za da vidi. jeli su (riika, potere je i nnt van opadne oekin, kojega si Borfko spravi; vzeme drogo jajce, potere ga f opet van opadne cekin; vzeme tretje Četvrto i peto, iz svakoga opadne cekin. Seljak osupnjen to videéi, zaveže svojega koia i bez trgoviae ode iz pijaca s kolom na plečih, jer da jajca neksni prodati. Seljak se iz pijaoa odputi ieraven u jednu poznatu krčmu, gde je odzad zakonskoj dtali, jedno jajce za drudim potrl, ali veö iz nijednoga nije hotel cekin ispasti. Bošco, koj ga je neoptžen potajno sliedil, nadel ga je u toj štali vsega zdvo jeuoga nad zgabićkom, kojega si sam pron-srokoval. — Đa pak siromak nebu posve idvojil, prizavši se Bosco u dudi sa pravoga krivca tog smieinog, ali sa s romaka dosta ćutljivog zgub\'ćka, nsplatil mu je jajca, te ga opomenuli da ono nek nikuda vile neilče, kaj bu videli da je Bosco naiel. I Prevara nad prevarom. U oitariju k Pajtašu u Ludbregu dojde jednoć jedan liepo oblečeni, po vanjskem izgleda trgovac, okolo pojasa bil mu je JJomer pun novac zakapćen. Isti si zapovedi litra vias i porcijo pečenke, a oltarjalu Pajtaflu naložš da jednu drvenku kuruze sa lobjom pomieiauc, dro:išče zasiplje jer ov hip budu njegovi ljudi ovde, koji iz sv. Helene, i i aajraa sto glav svinj tieraju. Jeden fertal ure prejde za drugim, trgovac postaje sve nemirniji, jer gde ti njegovi ljudi sa svinjami tako dugo ostaju, — nemoguće da im se je nesreći, mozbit nty0brodu, dogodila. Konačno zamoli Pajtads, da mu posudi svoga konja za da pred te svoje ljudi more odjahati I videti, kaj je na stvari, i zakaj ih tak dugo neima vu dtaciju hranenja i odmora. Pajtaš, koj je u tom trgovcu nazrieval gosta, od kojega bi mogel gde kakov dobi-öek ostati, poslugi mu drage volje svojim konjem. — Trgovac ga zaja\'e a ridjan se zritne i za čas ga je nestalo proti Seluiku na putu k-Dravi. Ovak ja uć dojde do broda, na kojem se prek prepelja i dalje u Prolog odjade te u krčmi poznatoga nam Milko Orsdkovléa odsedue, ter je ono o sto glavah svinj kaj pri Pajtašu bil piipovedal, bila mora kadkada i prazen biti. Med jednim i drugim obrokom nek bude stanka od 6 vur. Ako je ćovćku želudeo pokvaren ili ako mu nejde v tek, najbolje je pol dana postiti, vnogo bolje, aego odmah kojekakve kaplice ili bljuval uzimati. Odmah po obedu potrčbno je mirovati. Gdo more, najbolje fiini, ako posije obeda malo spava, a onda da se preflpancira. (Drugi put dalje.) Mlinar i vrag. ih. Kada je sutradan sunce osvanulo, bil je ded Mihalj već daleko od Dobrovca; I taj dsn su se obiski naspravili po nebesih, a za obiski peklo je sunce vse to strašnede, da je čovfika zuoj obiéval..\' Ded Mihalj klipsal je po malo, polehko dugim putem ogledavajući se od dasa do čsbs naproti svojem Dobrovco, da vidi, jeli se hoóejn tam razbiti obiski i ublažiti nevolju Ijndsko. Dok je on tak vse lagano napred igel, iflel je za njim iz daljine vrag, vse misleč, kak bi jod jeukrat pokušal, da zapelja mlinara .Mihalja. \' Okolo pol dana, kada je sunce počelo najjak^e prepekati, obrnul se ded Mihalj b ceste vu blad, da se malo pučino i zaloii. Komaj kaj se je sel na tratinu, eto ti s druge strani još jednoga öovckn, koj se je poleg njega sci- — BaS je vročina; pak kak nebi klel, nigdar de\|dja, ba«5 pravo prokletstvo životi na tom svétu. Tak je na jen duáak rekel ov stranjski čovok — a to nije n;gdo drugi bil, nego sam vrag. Nego ded Mihalj je samo ramenom sleguul i odgovoril: Kaj temo, valjda je takova volja Božja t Nato je izvadil svoj suhi sir, prekriž\'l se i poCel ga grizti. — A kaj će ti taj tvrdi sir 1 Imam ja malo boldi obed, rekel je on stranjski i izvadil je iz svoje torbe pečeno, rumeno prase takova laž, kakova samo more biti/ zato se niti za svojimi ljudi, koji tobeft te svinje tieraju, nije opitaval, nego se je & niekim nepoznatim Židovom, kojega pri MiSki nagel, odmah zapustil n trgovinu i za kratkim po gadjanjem mu svojega — ili bolje rekué Pajtadovog konja prodal. Na razhodku, kad je od Židova Ani, da isti kani iz Preloga radi svojih trgovačkih oduoSajah sada u Selnik putovati, a od onud kroz poljski pat na varaždinsku cestu do Šte-fanca, .gde hoče pri Marinkovlću nočiti, dade mu on navuka, da iz Selniba neka neide poljskim putem na varaždinsku cestu, već neka samo ide izraven u Ludbreg te neka pri oltárjadu Pajtáin odsede, koja odtariju mu je kakti jednn od najboljih a k tomu naj-jeftiuijih opisal, a k toma mu jod dal nfaoje, da bi s Pajtádéra samem mogel kakvu trgovinu sklopiti i gdo kaj profitirati, jer je čul, da Pa j tal bad sad želi jednoga dobroga konja kupiti. 2-dov posluhne, a tim viis jer se je nadjal, da će 8 Pajtadem trgovati po svoj prilici vile profitirati, nego kad bi kroz poljski put na varaždiosku cestu obrnnl. — Is Šolnika on odmah jednako u Ludbreg okrene i kod Pajtala odiedne. jod vruće, da je vse dialo, ter ga porínul pred starca Mihalja. - — Hvala 1 odgovoril je mlinar, denes je petek, a ja va petek né jem mest. Kada je to čul onaj drugi, zgrabil je iznenada izpred mlinara i sira i ribu, ter je ov čas pogutnul, tak da je mlinaru n6 preostalo nikaj, do suhe korice krnha. Mislil si je vrag, da bu mlinar vezjla, kada ma neBtilo i sira i ribe, morati prijeti 80 mrsne prasetine, makar da je i petak; — ali ded Mihalj niti da bi ju pogledaj, neg je Ivakal i na dalje svoj kruhek, i od onoga maloga ponudil je po\'ovicu neznanomu stranjskomu. Kada je ded Mihalj žaložil, pogledal je na nebo, i kad je videl, da jod nekane biti deidja, stal se le i podel je dalje. I onai drugi hotel je iti na pnt, ali suha slana riba, pak masna prasetina zegréla mu želodca, da se je znojil kak da bi bil polejani, a za malo da nije omeglel od Žedje. Počel je psuvati, ručati, bežati od iivice do livice izkajuć zviranjka i vode, — ali vsi zviranjki su presudili, nigdi ni kaplje vode. —• Voda, 70du 1 počel je vrag vikati i iimfati; nu ka) je on većma kričal i vikal, to mo se krv vse bolje ngrijala, a sunčani traki lomeći se vu oblake vužigali sa jod bolje. — Vode, vode I vikal je vrag preklinjajoč i riba j prasetinu, a najviše deda Mihalja. Ali vode od nikud. Kad ae je vrag tak navikai i nahodal, opal je na zadnie ves truden i žeden pod senati hrast i Vusnul kak dtuk, — već pol ljeta nije spal. Komaj kaj je zaspal, a oblaki sa se počeli skup spravljati, najprvlje temnorfcodri, a onda vse érneái, a zadnjj temni kak daleka duma, si li su se skupa k\'ak veiika vojska i nije terpelo ni pol vure, a nad cölom dobro-veőkom okolicom izlejala se kda — deždj kak iz čobra i padal od jpol dana pak do pol noći. •< • • » A kada deždj prestal, onda se je ded Mihalj okrenul i išel je nazad vu Dobrovce 1 vu svoj melin Eio ga još i den denes vu melinu, ter melje i popravlja kotače, a Do-brovčanom nepada vide ni na kraj pameti, da pomisle i najmenjle zlo o svojem mlinaru i • m , \' —i Pintarićev Milka, kad vidi straüjskoga Židova gde u dvoriđče obrata te da ima pod koli i Pajtalovog konja pod pregujenog, odbeii s onom svojom navadnom fletuoćum po dtengah u gostionu te ves zasopljen dade Pajtatu na znanje, da njegov konj, kojega već od jutra svi oplakuju, eto sad ide n dvorilče. t f ■* ~ i Pajtad zbieži iz soba\' n dvorile i kad vidi svoga konja, gde ga (baS Židov odpre-zaje zavikne na njega: „Ct!e ste vzeli toga konja ?• i t Židov si u sebi mišji; »Aha ov ide oštso na mog ridjana", — zatim ma veli: ,Kaj ne? Liepo marše l — Tri sto forinti med braćum vrieden I" »Jeli vrieden ili nije vrieden, moj je svikak" — veli mu PajtaJ i dade odpeljati, nasuprot svemn ž dovomu protestiranja, svoga konja u Italn, gdie stoprv Židovu ciela stvar potanko razjasni, koj je sad stoprv videl, kak ga le nepoznati trgovac a Preloga namassl i konja čisto liepo natrag Pajtáin poslal. Em. Kollay — Nije drogać, već mora, da oa« je\' uprav vrag napeljal, da smo proti deda\' Mihalju bili, nigdo drogi kak vrag, — da bi ga nej biio/ daj Bole. Ali je vrag ostal kak i prvlje na svétu; ter zapiluje vu svoju velka knjiga kak i do vezda grödne dude; samo od mlinara Mihalja beži kak od temnjana i vsaki put, kad só je sraialil, kak Je hotel vkaniti s prasetinom deda Mihalja — pak sam sebe vkanil, hotel se od srditosti raapoćiti. I den denes ma 6aml vu vabi, iiak je vikal: vode, vode I — A voda je dotla, ár je negdo dragi, jakfli od njega, koji ravna i zemljo) i vodom. Priredil: QIád B\'ereno«. KAJ JE NOVOGA. ? S puta nase kraljica. \' O za d a jih časi boravka kraljice Jalža-bete na rtu Sv. Martina piflu iz Nizze : D.ie 14. aprila rano vu jutro kraljica je izle\'sla na za hodnu obalu poluotoka, da se oprost s caricom Eugonijom. Za tim je pohodila ma-rofa, gde je izpila kupica mljeka i daruvala deou mljekarova, koja su joj na povratek pružila stručak (kiticu cvetaóeg ružmarina.) Tovaruéica hotelierova, gospa Ulricb, dobila je od kralice Ijepu kopču va formi korUUe s diamanti. Družina je nagradjena s penezi. -Ob 10. vuri pošla je kraljica b jednom dvorskom gospodjom kak navadno na banhOf, odkud se je odpelala vu San Remu k svojoj sestri grofici Trani, odvud je ob ft vuri po poldan krenula posebnim cagom va Lugano. M ed 11 m toga su jslro razočarmii ostali flrostl na rtu Sv. Martina, kad sa stigli po poldan na banhof vu Mentone, da sprevodija kraljica na odlazku, — i kad nje nije bilo. Vnogi su dižili grofica Mikei za kraljicu, pak joj i klicali, Vun San Remu kraljica se Je pridružila svojoj .pratnji. ( * Iz Luzerna javljajo, da je kraljica va subotu pred poldan ostavila Lagano, tar izravno pišla k nadvojvodklnji Mariji Valeriji vu Lichtenegg. / Njemačka (prajzka) cesarica aa putu. v Carica Augusta Viktorija hotela je 18. aprila ob 6 vuri na večer odpotovati iz Mletakab. Vse ie bilo pripravljeno i carica je totno došla na jahta jChristabel". Načelnik mletački, koji je carici na jahti predal. Ijepu kitu cvétja I nemaćki glavni konaal upravo su se bili udaljili, kad je podan znak na odlazek. Kad dizanje sidra na ratnoj ladje „Moltke\' pnknul je lanec ter je Jidro ostalo na dnu. Poklamkam je to dojavljeno carici, dala je ona zapoved, da se ćeka, dok se sidro dok se sidro digne. Zaradi toga otegnul se Je odlazak do 9 vur na večer- Kad sa obedve ladje krenule iz lake, deždj je padal kak iz ćebra, a puhal je jaki viher (airooco). Zaradi toga morje je bilo zevsema nemirno. Carica je ipak dobro odnesla prevor, samo ju je boljela glava, — dok je njezina prat« nja težko trpela, osobito vo blizini Lošinja, gde sa silni morski slapi kitali »Christabelu* sad na jedno, sad na draga stran. Carica je spavala do blizine Opatije. Po najvekfioj kili (deždjo) i vetra stigla je ladja iza 10 var va jutro pred Opatija. Kapitan! Lang-meid i Preden ipak nisa dozvolili izkrcanja; ar sa slapi bili preveliki. Mali princi čekali sa ua obali skorom cölu vara, dok sa mogli . zagrliti svoja majka, Carici se je napokon <11 najvakiu pogi belj iskrcala ter na obali bila dočekana burnim klicanjem. „Moltke" je izravno pošel vu Fi* umu. da onde krca vogljen- Medtimtoga je morje bita tak nemirno, da nije mogel obćiti sa kopnom. I nadvojvoda Karlo Štefan sa tovaruli-com moral je pristati vn flamanskoj luci zaradi zla vremena. Caričin brat Günlber povrnul se je iz Mletakah željeznicom va gornju štajersku na vadasiju. S caricom sa se dopeljali barnn Mirbach, gospojica Gcrsdorff, grofica Keller, naddtopski doktor s „Moltkea\', pomorski kapitan Bcbeibel t obedva kapitana Proden i Laugmiid. Slapi síi cölu noć tak oblörali „Christabolu", da au mornari morali neprekidno vodu sisaljkamij odstranjivati. Osobito je nemirno bilo jutro vu blizlui istarske obale. Novi kardinali, bude papa 18. kojem bude vu \'Iz Rima javljaju, da mijufta đr/al konzistorijum, imenoval ććli niz nadbiSkupah i biflkupah, med njimi nadbiskupa PosiloviOa aa Zagreb, Jožefa MarceTća za Dubrovnik i Andrafla Storka za Krk. Vu istom konsiatorijumu poponil bude papa osem izprainjenih kardinalskih mestab. Kardinali budu imenovani Francesco Segna, tajuik kongregacije aa index, Egidio Mauri, nadbilkup vu Ferrari, Andrea Ferreri, nadbUkup vu Milano, Dominik Svampa. nadbilkup vu Bolognl, Dominik Jaoobiui papinski nuncij va Lisabona, Adolphe Perrauo, biskup va Antunu, Tomaso Sancha, nadbilkup vu Valenciji i ježuvita Andriji Bteinhuber vu Rimu. Ferrari i Svampa bodu po dobi najmlajši kardinali, ar je prvi komaj 44, a drugi 63 Ijet atar. Ferrari je komaj pred tremi meseci imenovan nadbid kupom va Milano, gde već od ljeta 1846 nije bilo kardinala, Nazarenul vu vojski. V Vu noveSe vröme se povnožavaju Na-zarenci v o vojski. Redovito ih se nahadja lest do osem vu reštu, ar se krati noBiti orožje. Vnogi vremenom popucaju, no ima i takvih, koje ncmre nikakva kaHiga sklonnti na to, da popuste. Jeden od takvih odprsćen je ovih danah is Budimpelte vu Komoran vu reát. Ime mu je Pavel Princ. Vu oktobru vzet je „ med soldate, a mesta je nzkratil poslužuost i odbil soldaćko oružje- Zaradi toga bil je obsudjen na 5 mesecih tetkog re»ta. Puflćen početkom aprila na sloboda, dolel je k svojoj kompaniji, ali Je opet izjavil, da neć« nositi orožja. ko je Jezud mogel za ,ednu veliku ideja vmrftti, nije ni meni stalft do mojega življenja", — izjavil je pred vojnim sudom. Sud ga je obsudil na dvö ljeti va reflt va festungi Komoru. , Veliki požari. Od par dnevov stižu s raznih stradah tuzemstva i inozemstva vfsti o velikih požarih. Najvekda \\j katastrofa aadesila Magjarako Hradidte i Novi Sandec. Vu Magjarskom Ilradidtu izgorelo je 31 hiža, med niimi klodter francidkanski h oir-kvom, őkola, podla i telegrav, flpital i sirotište. Pokehdob ie toga dneva (17 aprila) puhal jaki viher, ogenj poprijel na raznih stranab varada hite ter je tim i otegotila obranu-. Pri gađenju pripetilo se je upravo potresnih dogodjajov* Nekoje su ljude komaj oslobodili, a dvč su žene izgorele. Kvar je uredarcan na 250.000 forinti. Vu Novo Sandeou porod >1 »e je istog dana Ogenj uri jednom peku, a pokehdob je i oudi puhal straćen veter, rainesel je ognja na vi do stran, ter jer tak do večeri ,do Ö00 vsako felo stanja, tojeet dvö-tretine varafa, 6000 Ijudih ostalo je prez krova Vara^ki ognjogasci nisu mogli nikaj pomoći pak kad su stigli ognjogasci s rasnih médtah nadli su već pol varaša vu plamenu Izgorela je gradska v Ćina s arkivom, 600 Ijet starim., pošta i telegraf, gimnazij, vide oirkvah, klodter ježitov itd. Kvar se očni na prék pol mUjuna forintih, ali bude vide Vekda stran stanjah bilo je osiga ano. Selo Obritz pri OberhoUabrunu postra dalo \|e 18. aprila od požara. Izgoic\'o je 30 hižab, a va ognju je zaglavila jedna lena 8 dvojom deconr Vu trgoviđću Pöttschingu kod bećfcog Novomésta izgorelo je * istoga dneva 13 stanja s jednom hižom, Vu Ilavl pri Trenćinu porodil se je ogenj vu noći na 18. aprila zagorelo je 40 hižah i varaški turen. Na dalje je izgorela vu mestu Király-Helmeoz vuzemplinskoj varmegjiji 20 hižah, a vu Velikoj Kinindi honvédska kasarna. Napokon javljaju, da je vu selu Czis-sovu vu Prajakoj ólezkoj izgorelo istoga dneva 28 hižah. Straden beteg döce. Vu selu Nagy-Lili, vu Bihar varmegjiji, pojavil se pri déci nekakov novi straien beteg, koji jako fonda dčcu. Bogatede sta novniki bežijo vu Debrecen i Veliki Varadin. Ov beteg zvekfinom snadje décu po noći, nego većkrat i po dnevu. Prvič počne boljeli glava, za tm bluvanje, betešnik zgubi svčat, padne vu delirijum i spopada {a kroi vu hrbtenjači i vratu. Smrt navadno nastupa već za 12 vur. Posljednih danah zbetetalo je vu toj občini 19\'dfce, od kojih vumrlo — osemnajst. Založeni cirkveni predmeti. Iz Temidvara Javljaju: Veliku je senzaciju cvdi pobudilo odkriće, da je sakris-tan ovdešnje stolne oirkve dragcéne cirkvetie predmete založil Delo je izišlo na videlo, kad Je bifikup Dessewffy hotel mešu služiti, a stanovitih predmetah nije bilo. Nova metoda za vračenje tuberkoloze. Vu jednoj od zadnjih sjedn\'cah medi cinskog kongresa va Rimu veliku jo senzacija pobudil mladi parižki doktor dr. Backer, koji je priobčil, da se pridodanjem živućih ferme-m\'enatah vu ljudsko krv mogu vračili bacil-lami betegi, kao Sto je n, pr, tnberkoloza. Fermentom nazivlju se va kemiji takovo tvari, koji sa kadre drugi tvaii, ako jim se i vu maloj möri priraelaju vu najvekkoj mori promjeniti i kemički raztvoriti, a da same pri tom neizčezna ter se nepotrole. Takov je n. p. ferment kvas (Hefe), koj si priméa va maloj količini tekućini, vu kojoj ima cu-kora ter ju potokue na vrenje, t. j, njezi« cukor raztvara va agljićno — kiseli alkohol itd., kaj vidimo vsaki dan kod kuhanje piva a i kod vina, Dr Backar veli t , Pokehdob sam pre-metal vsn medicinsko literaturu do danas, mislim, da sam ja prvi, koji pazljive čini na naročito bacfllo tuberkoloze. Ja mislim da sam dokazal, da ferment, kad se primčđaju tćlu koga bitja, jol i va njegovoj krvi negube svojih svojstvah t obavljaju fenkcije. Oni živu i na da\'je vu krvi, kolaju télom ter uplivaju Zemički na telovne sokove i celice. Izravno próbe s dovoljno dugim sudjelovanjem kvasa s bacilli, kojuzorkujo gnojenje, dokazali, da su ti bacilli kesnede bili nedkodljivi ter njihove kulture, uštrcane drugim životiujam, nisu zrokuvale nikakvog vužgauje. Mi smo vezda evu metodu, podto se osvedoćili o podpunoj neškodljivosti uš vanja iermenta vu krv ftivotiujab, upo i kod Ijudih ter smo kudali ovak vračiti tuberkolozue. Po\'nadih dovezdađnjih rezultat ih usud-jajem se ustvrdi«, da smo uštrcavanjem antibakterialnih fermenatah mogući Izvračiti 90 poatotkov tuberkoloznih vu prvom Stadija betega, 60 postotkov vu dragom dtsdiju, a vu tretjem broj već prema jol ssćuvanom dől plučah. Mi smo vu ljeta izveli okolo 6000 takvih injekcijah,a izuzev posve neanata zimicu, koja je potrajala 4 do 5 vur iza uštrcanja, nirmo nikad opazili kakovih Štetnih posljedicah." Na to je dr. Backer pozval doktore, da ztražuju ovo njegovo sredstvo. um Graz 21-ga aprilida 1894 1 44 55 47 Cena žitka. — Gabona árak 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. 1 frt kr. Buza Pdenica 6 60 Zab Zob 6 - Rozs Hri 6 — Kukoricza <5 Kuruza stri 6 - . • uj » novi ) Árpa Ječmen 6,— Febér bab Grah beli Ö - Sárga > žuti 4- Vegyes » > zmčdan MJ Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbifóság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Topler Tamás alsó-domborui lakos kérelmére ifl. Berlyák József alsó domborui lakos ellen 23 frt 46 kr. költség tőke és a 3588 [93 P. sz. végzéssel megállapított 11 frt 65 kr. ingó végrehajtás megkisórtési és ezúttal 6 frt 60 krban kérelmi költség kielégítése végett a nagy-kanizsai kir. trvszók és a perlaki kir. jbiróságtet Ületén fekvő alsó-domborui 20 sztjkvben A I 87 hrsz. a. felvett ingatlannak ifj. Berlyák József nevón álló egy negyed rósz, illetve az 1881. évi LX. t. cs. 166 §-a alap án az egész ingatlan 400 frt becsertćkben 1894. május 12. napján délelőtt 10 órakor Alaó-Domboru község házánál Grész Alajos perlaki lakos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilváuos árverésen ol fognak adatni. Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10\|é«át készpénzben vagy óvadékképea értékpapírban a kiküldött kezéhoz letenni, A perlaki kir. jbiróság miut tkvi ható ság. 514 138/244. ss. \' Árverési hirdetmény. Alnlirott kir bir. végrehajtó as 1881. évi LX. t.-cz. 103. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a csáktornyai kir. járásbíróság 1227. 94. száma végzés által Pruszátz Alajos végrehajtó jav&ra Egyed Antal ellen 2260 frt, tóke s ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 691 frt 83 krra becsült szobabútorok, ágyi neműek, korcsmai eszközök, hordók, konyhai edények, sertvósok, tehén éo gazdasági tárgyakból álló ingóságok nyilvános \'árverésen leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Nedeliczen leendő eszközlésére 1894. éri május hó Z án d. t. 9 diája határidőül kitüsetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett Ingóságok exen ár ve- ósen, 1881. évi LX. t -cz. 107. §-a értei-mében a legtöbbet igéiének becsáron alól is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket 92 árverés megkezdéseig Alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Ab elárverezendő ingóságok vételár az 1881. évi LX. t.cz. 109. §-ában megállt-pitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1894. április 23-án. 611 l-t Molnár, kiküldött bir. végrehajtó. 789. tk 1894. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Za-kál Henrik Qgyvéd végrehajtatnak, Horváth Imre végrehajtást szenvedett elleni 2 frt 86 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a csáktornyai kir. jbiróság) területén lévő csaktornyai 161. tk. 184. hrsz. a. ingatlanból és tartozékaiból Horváth Imrét illető fele része 1601 frt 60 krban az árve-rést ezennol megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894. éri mijüi hő 16 án d e. 10 órakor a csáktornyai telekkönyvi irattárában megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10\'\|.-át készpénzben vagy az 1881: LX. t. cz. 42. §-ában jelzett áifolyammal Biámitott és az 1881. évi november hó 1 -én 3383. sz. a kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 §.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t. cz. 170. g>a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatui. Kir. jbiróság, mint tlkvihatóság. Csáktornyán, 1894. évi márczius hó 7-én. 513 l-l Szagtalan és nyomban szaradó Valódi ctókis egy fél éa i Kilói Üreg palaotkokbiu kapható. Utámásoktól óvakodjunk é> h.tározotlftn Cbriatoph\'féle lakk kéiendő. Christoph Ferencz szobapalló-fénylakk Ubatitvé iMtl, hogy • « •anak, inlvela keflrmeL.._---„------- —,----------- maly ai ol^faatékhak ó» >■ drukknak »ajélja, rlkírílltetlk Kmallatt k baunllaU olyan egy.«»rU, hogy kikl maga rinih.ll a mUoli. A palló nadvaatirgvgyal faltórttlhaW, anílkUl, bvry alva»»tanó fónyét Meg kall krfl8nb0U.ini: s&lnaxatt aiobapalló - fénymáit, aáraáabarnit éa niahagoalbarnAt, moly »kkr c»ak " olaj fe.ufk IMI bo • paliét « agyúiul fényt U ad. Káért agvarénl .IL.I___V..I ___-.T _ . .11 •¥•_ 11... H K.IA.I mlnd.r a MObék a miiolia alalt I buanéltaltaa-ictlan liaa it » laaaii, ragadó« »»érádét, ajtakí - "" ------------ _ —____. ________.jorl I« ad. Bart agv» alkalmaiba tó rígl ya«y uj paliéra Teljnen brtod minden foltot, korábbi máioU.t »lb; van aiutin Masta fénymis (ninezetleu; «U pallókra é» parkatre, maly e»upao fényt ad. Küliatttan parkatr« a olflfaaUkkal mar btmiioll agí.ien uj pallókra való. Oaak féart ad, annálfogva nam födi .1 a famu.trót. Poatacaoma«, kOrBlbalOl »5 nógy.ibg mlr. (kit k8»épna-gyaégu »»obira Taló) 6 frt. M kr., vagy »\'(, márka. A köivetlen »»»Mud»Ua{k minden vAroaban, ahal raktárak vannak. Id« kOldnndolí. MlnlamiiolA.«k éaproip-aktuaok Ingyen 4» bérmentve kHIdaloak. A bevi.árlUnál la».ók i«l vlgyéant a rógre • a gyért Jagyre. mivel .<1 a tabb mint IttiO óva léteiá gyártmány t .okf«i.< utánoiiak «<» haml.lyák, a »okkal roM»abb, • gyakian a cólnak meg nem falat« mlaóaág-ban honik forgalomba Chrlatoph Ferenc, i Tilfcl sxobaMtló - féavlakk UlUlilóia b egyedaii iyiité\|i, Prásra, K. Berlin. ZOrlch. Oiáktoroyán : GRAÜEF, TESTVÉRESÜL Pályázat Mura-Vid község (Z»lam.) r. kafcb. kántortanitói állására pályázat hirdettetik. Jövedelme 426 frtnyi készpénz fizetés havi előleges részletekben, két szobából ós konyhából álló lakáa, kert, istálló és sertéséi, 7 bold 800 □ öl szántóföld és aeokásos stóla. Választási batáridőül 1894. június 2 ika délelőtti 10 óra tűzetik ki, - melyre az okle veles pályázók személyesen megjelenni tartoznak. Pályázati kérvények megelőző nap délntáu 4 óráig alulírotthoz Mora-Vidre (Zalamegye) küldendők. Tannyelv magyar és horvát. Kelt Mora.Vidcn 1894. ápril 23-án. 610 l-l Golub János ______r# plébános Isk. sz. elnök. OOOOOOOOÖOOÖOOOOOIOOOOOOOOOOOOOOOOO( s 8 Gyapjúszövetek e Bel- és Külföldi Divatáruk 8 Kamgarn, Cheviot. Tricot Egyenruházati- Lovagló- Vadász- Erdész és Libéria-Szövetek Peruvien és Dosking a magas papság részére Kocsi- Bútor és Tekeasztal-Posztók legjobb minőségben ós legolcsóbb árak mellett szállit vidékre, megrendelések utján ANTON SU ESS gyári-raktára x Oráci (Styrla) Alapíttatott 1744-ben. • ............- - "* ^ » v- ■, • - ■»* • « - - Minták kívánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Elárusítóknak külön engedmény ! B06 2_4 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOI Hiadó lakások. A szük utczai 248/189. számú házban Egy nagyobb lakás Egy kissebb lakás- és Egy bútorozott szoba kiadó. Bővebbet a házmesternél. 617 i_* gr-ap 1» Köaivény 6a oaútban azenvodőlraek eMnnel a IS logtAgabb körökben Horgony-Pain-Expeller i————atmmt^Jfm olnovozÓH alatt Captici comp. Kzon nópstorü fiíjdaloinc8Ílla)>itó bodőrxaölós úmerotos t dicsérölog iaroj ^.-\'.^ vált l\\ncL ^jáiilólag logyea c. <iókorotbo hozva, hiziszor 25 óta, mint logmogbizhatóbb tó bodörzsölós imnorotos oa mindnvijak által, a kik használták igon kodvoltotik, úgy hogy további külÖQÖR fgánlásra nom szorul. Üvegjo 40 kr., 70 kr. vagy 1 f. 20 krnyi áron a legtöbb gyógyszertárban kapható. Azonban a „Dorgony} vódjogyre ügyeiondó, mórt osak a vörös horgonynyal ollátott ilvogok valódiak. 11a a valódi Pain-KxpoÚor helvben nom volna kapható, akkor ford«4junlc a gyártok gyógy-: Biohter gyógyszortára „aa arany íoz". Prágában vagy Töröí Józsoí gyógyszeroeihe« Budapesten. _____ % v V % co I •V \\LB8dTaaa \'nyiDd^o ioyerazvo : OÍ\|XO\|9A9\| ÍWIPI^OH 862 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhíré teszi, hogy Simonics Márk bottornyai lakós végrebajtatónak, Guncz Istváu bottornyai lakós vég rehajtást szenvedett elieni 109 frt 23 kr. tókekövetelés és járnlókai iránti végrehajtási ügyében; — továbbá az államkincstárnak ngyan a fenti végrehajtást szenvedett ellőni 37 frt 7 kr. tóke követoMs ós járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék — a csáktornyai kir. jbiró ság területén lévő bottornyai 161. tk. 197. hsz. a. 329 frt, 668. hrsz. a. 171 frt, 696. hrsz. a. 138 frt, 688. hsz. a. 69 frt, 1012. hrsz. a. 119 frt, 1435. hsz. a. 95 frt. 1470 hrsz. a. 190 frt, 1876. hrsz. s. 129 frt, 198. hrsz. a. 28 frtra, az ezen tjkvben felvett legeló ós erdó illetmény 160 frtra, a bottornyai 738. tk. 905\|b hrsz. a.-114 frt, a bottornyai 800. sz. tjköuyvben 1214 hrsz. s. 102 frt, 1535. hrsz a. 53 frt, 1609. hrsz. s. 97 frt, a bottornyai 801. tk. 1806 . hrsz. a. 22 frt, 1892. hrsz. a. 171 frt, ós 1900. hrss. a. 18 frtra beosül^t Ingatlauok és az elóirt összea ingatlanokra- az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1894 ért május hb 16 ik napián délutáni 3 órakor a bottornyai község házánál Zakál Henrik felperéai ügyvéd vagy helyettesének közben- jöttével megtartandó nyilvános árveiósen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°\|0-át készpénzben, vagy az 1881: LX, f.-cz. 42 §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881« évi november hó 1-ón 3333 sz. a. kolt igaziágügymioiazteri rendelet 8 § ában kijelölt óvadékkópes órtókpapirban a kiküldött kezéhez letonni, vagy az 1881. LX; t-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elólegos ellielyozéaéról kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság.\' Csáktornyán, 1894. évi márosius 11-én. 516 l-l gKHXHHWHXHKHHHjtfHKKWOOOOOOC w A miskolci íjaloi- fa lovaslaktanya összes cement s csatornázási munkáinak Sartory Oszkár épitő-anyagok raktára ós cement-áru gyára Nagy-Kanizsán. Van szorencsém azon < iszti IoHoIJck jelentéit tenni, miszerint rak táromban a legkitűnőbb minőségű mező- és vakolat-gipsz, építészeti mész, hydr. mész, román cement, 1* román cement és valódi perlmoosi portland cement kézlotet tartok orcdeti gyári Arak mellott; további: a Nagy-Kanizsán beroodozett cemontáru gyáramban kitűnő ós valódi portland-cometből készült cementlemozeket, természeten vörös és tkote színben, különélő nagyságban közönséges és »nostcrs.ges márványban gyártok roindounemtt épülőt dU»itményeket, »»állítok elvállalok cement építési munkálatokat u. 111. voneciai-terrazi gr ni\', mozaik padozat talapzat, viavezetJ yy t cement-csatorna, ralak szárazzá télele, vizva/etékek he.yra- I A-állításit, szarvasmarha abrak sorompók, ábrák loliütő káílak és vízgyűjtők elkészítését, Hteyer homokköt, karsti és kar-raraí márványt, kelbeiml lemezt, elszigetelő kitrinyos lomo-zeket — különösön előnyösek falak száraz illupotbanl megtartására, — kereszt-ágakat, falkapcsokat, a legjobb minőségű vasból gazdasági gépeket, ugyszintéu szerszámokat, , — — — — ■ valódi chamotto kályhákat a legolcsóbb árak mellett szálli- , XiJ T\' (ok általában minden az építészeti és gépszakmába vágó j__ mogrendolésok a leggyorsabban és legjutányosabban loljcsjttatnek. HIvAiiutra eKlegci Ariiabáio-kat, uilutwInpokHt, fa]iokat, fényképeket éu mintadarabokat mindenkor kén vu-uyok bekűldeai. Kiváló tisztelettel Nartory 0»zkár. f; Flók-űslet MINKw.\'tOJÍ. XK«WK«««««««K«K»000<«»K«KKWXKAX«X«W ker jen csak „ZACHEKL1NT4 mert e* a leggyorsabban éa legbiztatóbban mAködő «zer mindennemű férgek kipnas^tAflára. Semmi nem bizonyíthatja jobban elérhetetlen erejét és jóságát, mint óriási elterjedésének sikere mely szerint nem létezik egy második szer, melynek forgalmát, a ZACIIERIJN legalább néhány tuczat-szor felül nem múlná. Kérjen azonban mindenkor lepecsételt üveget és csakis »Zaeherlln" - j névvel ellátottat mert minden más értéktelen hamisítvány 11 Az üvegek ára ! 15 kr, 30 kr., 50 kr., 1 és Ü frt; a Zaclierhn-pWró-kéezüÜk darabja 30 krajezár. ü96 2_7 Nyomatott Fiechel Fülöp laptulajdonosnál Csáktornyán.