Muraköz 1895 022-026sz június.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	41.58 MB
Keltezés:	2014-07-24 17:50:02

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1414
Megtekintések száma:	4217
Leírás:	Muraköz 1895. 22-26. szám június Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XII. évfolyam. C8áktoa,riiyl895. jun i as 2-án, 22, szám. BMrktaaMrtl irUkaanl l»ktl nla- 4mb»P 1» • 18 — A lap imIUuI ri»4r» voaatkosé vi»d«a k»aUMÍB7 Hargitai jénait mtkMiil MTÍN kV4mU. giaáókivatal t HnM ril4p k»ajrk«r»«k»dor M« k»U#nd«k as •lőfl«t4cl dijak ,riltUrk U klnUO. lirfctéuli jiUijmu uíiitUtuk. MAGYAR to HORVÁT HÍM MKGJRLKNŐ TÁRSADALMI, ISMKRmKRJESZTÖ 4 SZÍPIRODALMI IfTJUP. _W^l^Ienlk lieteiillnt eg^naer: vanái-nap. A .Muraközi tiszti Önsegélyző szövetkezet«, a .Csáktornyái takarékpénztár«, a .Muraközi takarékpénztár« »at. hivatalon közlönye. ........—.............i matu\\ árak 2 , TTS , 4 fM W ÍTW \' . . • I 1 ftt Negyed én . . . 1 flrt IfT* 10 kr. gflithik aUt slfetatetaak 1 B4p«aUa: 6oUb«t«r A. 4e KckaUlu B. klrd. IrW. B4«ab«ii SekaUk H., DakM M-, Oppalik A., Daabs G. L. U tWait 4a Hra4L BrOnbsn: »Ura M. Nvt\'tiir pttii—r 10 kr. PÜNKÖSD. Cen a bájos tavaszi ünnepen a harmadik isteni személy tüzes nyelvek alakjában leszállt az apostolokhoz ős azontúl Péter, András, Jakab (a Zebedeus íia) Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab Simon, Leb bacus Júdás, Mátyás föl voltak vértezve bátor szívvel, éles judiciummal, nagy tudományokkal és szent elszántsággal. A szen-lélek ereje volt velők ós oly csodás hatással áldotta meg; őket ez isteni hatalom, hogy az első napon a pogányok ezreit tudták megnyerni a hitnek, melynek apostolaiul szegődtek A mai századvégi ember számára alig lehel szenzibilisebb olvasmány, az első hittérítők pályafutásánál. — Ezek az egyszerű emberek meggyőződésük szilárdságával, lelkesedésük rendülellenségével a borzalmas Üldözések ellenére megtudták szerezni a világ legnagyobb institúcióját, abban a korban megrögzíteni a kereszténység human eszméit, mely bárdolatlan zsarnoksággal volt szalu: rálva. Nem, nem ! ez nem meni Isten segítsége nélkül I & lázép kikeletnek ragyogó ünnepén századok ragyógó fényes eseménye, bizonyos bágyadt reflex ókat vezet. Valyon a história fényes nagy eseményei ismétlődnek-e, lesz-e az emberiségnek még egy olyan pünkösdje. melyen tizenkét — ha egyszerű, ha akármilyen — ember az iBteni erőtől vesz parancsot, miként az emberiséget mentse meg hivatásának ? Lesz e még pünkösd, melynek ez isteni ereje uj tizenkét apostolt ad az emberiségnek, a kik a dekomponált társadalmat a nemes eszményes, a tiszta emberi feladatokhoz fogják visszavezetni. Lehetetlen ezen a szép ünnepen, mely első sorban az egyházé, nem látni, hogy az emberiséget oly eszme áramlatok vezetik, melyek mindenre inkább alkalmasak, mint a tiszta eszmények szdlgátatára Kicsiny országunkban, mely csak a vallásos hit ápolása mellett állhat meg az európai koncelben okvetlen a vallásos oktatás intenzivitását kell hogy a közel jövő feladatainak ismer,e. Magyarország csak nemzeti öntudatának folytonos ébrentartá-; sával lehet boldog Sóvárogva kell óhajtanunk, hogy jöjjön el az isteni erő, a pünkösdi halalom. Oh jövel isteni e-ő, adj okosságot, előrelátást, hogy mo«,tj^midőn nemaeittnk ezredéves ünnepéhe« készül, ne pusztithas son közöttünk a visszavonás, az elfogultság, Jövel isteni erő, győzzél meg mindenkit hogy a küszöbön lévő nemzeti ünnep Szt látván népeinek becsületébe, ha csorbát szenved a jövő évi ünnep, ezl a csorbát egyhamar nem lehet kiköszörülni. ■U\' !í l-f Pünkösd ünnepe serkentsen ezekre a gondolatokra és adjon hozzá az ég gond-nélküli napsugaras szép napokat, mikor a kenyérgond megszűnik, de a — gyűlölködés szelleme is. A cnáktornyai egyletek és. társaságok \' a múltban s jelenben. \' — Folytatás. — 19) A »Muraközi Takarékpénztár Részvénytársaság« keletkezett 1881 junius lén. Elnöke Horváth Lajos, igazgató Szakooyi Zsigmond, aligazgató Morandini Bálint és könyvelje üaumann Zsigmond. 13) A csáktornyai takarékpénztárral egyesült »ünsegé:yző Szövetkezet« megalakult 1862 ik évben. Ezen időben igazgatója volt Deák József, aligazgató Benedikt Ede, könyvelő Weisz Eduárd. Ezen szövetkezet 1888 junius hó 14 én egyesült a csáktornyai takarékpénztárral, igazgatója volt Deák József, aligazgató Neumann József, könyvelő Löbl Jakab. Jelenleg is igazgatója Deák József, aligazgatója HHrschmann Samu, könyvelője Weisz Miksa. 14) A »Szt. Ferencz III ad rendje«, alapíttatott 1883 évbep. — Első igazgatója volt Zabavnik Alajor; \\f,!erleg Horváth Lajos. 16) A »Rózsakhir« üóklársulat kelet-, kezelt 1884 évben, vezetője Guttermann Mari. \' í \' i Jhr»kh"Uniájj, Majális Üzbőkön. ÜzbokÖn uundon közügyet osak nagy eszmék indíthatnak. A majálist is megelőzték a Demokrata körben lartou vegye« értekezletek, a melyek azt latolgatják, bogy lehetne felemelni Üzbököt a haladás magaslatán«. — Mert vagyainkkal i« ugy vagyunk, ha tellesöl, seregestül támadnak az uj vágyak. Hogy Uzbők Állatorvosi székhelynek ge-ráltatott, uj jel ázó vau divatossá: »elyembeváltó hivatalt Üabökoek. fca argumentálták azzal, hogy h selyem mindenhol kiváló lárgya volt a oiivili-»ácziónak. Kgy más mozgalom e népszerű klvá-naiomban caúososodott ki: szlkvizgyárat Üzböknek. özikviMt utak a kuliura magasabb tokán álló emberek iank. Mi az ördögöt, sxikvizet ? kérdezte egj tlzbőki neolog nyelvész. — Szódát, biküoz, — világosította löl a másik Uzböki. — Az más. Mért nom beszéltek magyarul. A tárgyalások már addig tolytnk, hogy a BKlkvixgyar lelállitásáuak költségei! elhatározták «gy majális tiszta bevételéből tedesni. Majd a részletekre került a sor. Jförendezö lett Levendula Tóbiás, pénztárnok Komor Imre. « ki még u musaka kopek osztrák-magyar ériékét is tudja és állitóJag 20 korouásai is vannak már, »>•1» tudositó lett illat Laozi, a gróf virágkeriéaze, ■> lebát ért a virágnyelvhez, láuczreudezö as uj állatorvos Csutora Upi, a kiről teljesen auttnti-kos helyről oly birek cirkáltak, hogy franosia U tud ree4»ai. A tObbl resztetek közölt megallapittaloti, hogy a majális helye a kakuczi erdő lészen és kél irauspareut tog lólálliitaiai jelentős föliratokkal, a miknek véghezvitelére Minimum Péter segédtanítói bizták, meg, ki már eddig is az Uzböki uagykereskedök számára készített oxéglelirataival oly általános bámulatot aratolt. Minimum elárulta, hogy a feliratok (enténzeii ornameu(iká\|át páozolt dohány levélből essközlendi. As egyik teiirás ez lesz : vlla hoztok, esztek". A uiásia : nA ki hoz, annak ieaz". £s keble heve»eu hullámzott, mikor a nyár-ták susogásat halloiia, hat még mikor megialt« Usupor hsztikéi a kis padon harisnyát ttoppolni. bzep voil a leáuy mini Andalúzia telhötlen ege, zedyos mint a váltóleszámítolás, bájos, mint a hajuaihasadas. — Kflztike, újságot mondok, — dagadozott Péterből a lelkesedés eiesztóje. — Ugyan unt — rotyogott Jb^zlike Ustjebeu a kiváuo«isag lekvárja. (Az l.jreu u.elatorák Üz-bOkön uagyou divatosak.; — Majálist rendezUuk. — Ugyan menjen I Tudnak is maguk tran-ozia uegyesi táuozolui. Szóval eivtogealetett. Az Uzböki elméket a majális evsiuöje toglalU le. Női köröknek osak egy vagya voit: a irauozia uegyes. Mert »ségyeu iu«í, «zegy«u oda : a iegtObb beuszülött Uzböki a trauozta mgjwt osak üuboi isi«ert< — A pintér Ivieoege varosról keruit a»»»oU\|\| itveu. elöhámozta emléket mamdekát ás méitauyiaudó ambtosióval magyarázta a négyes üguiáfcat. kgy pár órat ok-Uia» utau lelkendezve jeieutatie, bogy a hatodik hgura eleje, a aajat hiteles s»av»kéul; az otáolóu knUuóeu megy. Küiöubeu u» a»at_vigaazlalla a hölgyeket, hogy a vezetée az udvariM tánosoeok köteessége. A nökuek bi/.vánt elég, ha egy kla dunszijuk van felőle. ■ 1 Kgyéhkéul a tértíak is sürtin jöttek Össze. Csutora emelkedett a helyzet magaslalá u, kit a teinöltek lantolyamával tiszteltek meg a Iranczia négyest illetőleg. De Ceutorát mintha a iöld nyelte volna el, nem leheteti megosipni sehol. Hja, az egyiptomi szemköd hárlyaiazór nagyon nagy mérvben lepett lói a haszonházi álLtok között. ▲ majális előtt valóságos hajtóvadászatot tartottuk Csutorára. — Mit akartok, otirkék ? Hiszen a lérfiak-uák jótormán konyilauiok sem kell a négyeshez. Olt a hölgyeké a szerep, ti osak staUsxiák vagytok melleitök. biz bahzuáltl Mindec .iagy várakozásokkal telt el a majális napja iránt. Keiviiradt végre a diosö nap hsjuala. Nénikék buzgó epedése sxeriui aa Usbőkieket szereti az isun. Oly aranyos uupsugár kaosiugatott le a kakuo^i erdő lombsatorai aia, hogy Miuámun mi-dou korszakosau bepakolt az ü/böki kívánatos eledelekből, azt jegyezte meg: — fckí\'se halu. mag. (HátteueUs kövelke-zetlenség. Már ket evtizad óta mindég azt emlegeti. hogy meg kell halnia.) Heszelö , szolgáltatta a muzsikát. Az Uzböki kedélyek < elhoru^uk. A pillanat közel volt. losia uégyeet fog laaezolni Uzbók. Ssilvaaiaghync steohert hámozott ki zsebeiből. Liptákné a iánoxos(áuyok télelmet egyengette. A tertlak abban a tudatban, hogy az egtss négyes bagatel dolog, bfrieseu itták az Qzböki kabinosét. Csutora Lipit kössöntölták töl, mint a legközelebbi negyes hivatásos lAucsrendezőját. A ozigány négyesre haranaozott. A tértiak foglalkoztak. iUat JÚaozl a báltudósiló, a tíz uj- 16) A »Csáktornyai Kisded óvó Egye sülett szervezkedett 1886 juniós 25 ón Első elnök volt Samu József, alelnök Sá-rossy Lászlóné, titkár Zrinyi Károly, gondnok Ángyán Kálmán, orvos dr. Bchwarz Albert, ügyész Grész Alajos Jelenleg elnök Ziegler Kálmán, alelnök Bernyák Károlyné titkár Zrinyi Károly, gondrak Polyák Mátyás, orvos dr Schwarz Albert. 17) A »Jézus Szent Szive Társulata« szervezkedett 1886. évben Elnöke Horválh Lajos 18) A »Muraközi Tiszti önsegélyző Szövetkezett« keletkezett l886 junius 16-án. Első elnök volt Dugovich Pál, alelnök An gyán Kálmán, titkár Zrinyi Károly, pénztárnok Polyák Mátyás, ügyvéd Zakál Henrik Jelenleg elnöke Alszeghy Alajos, alelnök Meucsey Károly, titkár, Zrinyi Károly, pénztárnok Polyák Mátyás. 19) Az »Itjufági Zrinyi Önképzőkör« megalakult 1885 február 21-én. Első elnöke Pálya Mihály, vezetője Miskolci Arnold volt. Jelenben is Pálya Mihály az elnök vezetője pedig Zrinyi Károly. • 20) A »Csáktornyai Kereskedelmi Ca-sinó« keletkezett 1886 április 11-én. EIhő elnök volt Benedikt Ede, alelnök Hirschmann Leó, pénztáros Heinrich Miksa, titkár Wollák Rezső. Jelenleg elnöke Hirschmann Leo. al elnök Rósenberg Rudolf, titkár Weisz Miksa, pénztáros Hirschmann Samu. 21) A »Csáktornyai Tekéző Egylet« keletkezett 1886 május 27 én. Első elnöke volt Pecsornik Ignácz, alelnök Grész Alajos titkár Nuzsy Mátyás, pénztáros Tódor József Jelenleg elnök T6dor József, alelnök Bernyák Károly, titkár dr. Hajós Ferenc, pénztáros Szlrahia Károly. 22) A »Muraközi Asztal Társaság« ke letkezett 1887 deczember 6-án Elnöke Frász Tamás, jegyzője Baumhack Frigyes. 23) Az \'Ipartanodai Bizottság« szervezkedett 1890 junius 6-án. Elnöke Ziegler Kálmán, pénztárosa Gráner Miksa, jegyzője Zrinyi Károly. 22) A »Segélyező Asztal-Társ« Hág« szervezkedett 1890 deczember 20-án. Elnöke Rozenberg Lajos, jegyzője Szeiverth Antal. 25) A »Csáktornyái Kereskedő Ifjak önképző Egylete« alakult 1892. január hó 17-én. Első elnöke volt Hirschmann Leó, alelnök Gráner Miksa, titkár Kohn Vilmos, pénztárnok Pollák Bernát, háznagy Reiszner Zsigmond. Jelenleg elnök Székely Vilmos, alelnök Zrínyi Viktor, titkár Hirschmann Henrik, pénztárnok Pollák Samu, háznagy Heinrich Uernát, könyvtárnok Pulai Henrik, helyettes könyvtárnok Kopjár Sándor. Je&oy Guozt&v (Folytatjuk) Jegyzőkönyv fölvétetett Csáktornyán, 1896. május hó 28 án a „Muraköri Tanitókőr" választmanyának üléséről. Elnök : Jeney Gusaiáv. Jegyző: Mencsey K. Jelen voltak : Poly&k Mátyás, Pálya Mihály, Margiiai József, Rhódey Kerenoz, Thorday János, Felmóry Albert, Alazegby Alájön választmányi tagok — Elnök a gyűlési megnyitja a a junius hó Ö~án MuraCsányban tartandó közgyűlés napirendjéül a kővetkező programmot terjeszti a vá-lasatmány elé elfogadás végett: 1) Ünnepélyes szent-mise;- 2) Az iskolaépület, taneszközök, tantervek, órarendek, anyakönyv mulasztási, (elvételi, osztály Hib. naplóknak paedagogiai szempontból való megtekintése. — A választmány ezek szaksaerü roeíJ-vizsgálására Jeney, Margiiai és Mencsey tagokat küldi ki, kik m vizHgál&t eredményéről a közgyűlésnek azonnal szóbeli jelentést lesznek. Az iskola fentartóval és a tanítókkal észrevételeiket Írásban közlik. 3) Elnöki megnyitó és jelenlés, 4) Az Eötvös alapról szóló jelonlés. 5) A pénztáros jelentése a pénztár állapotáról. 6) A pénztár megvlasgálására a választmány Polyák Mátyás és Rhódey Ferenoz választmányi tagokat küldi ki. , 7) Dr. Wlaasioé Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Csáktornyái járás országos képviselője táviratilag üdvözöltetik. 8) Lakios Vendel az országos tanítói bízott Ság volt elnökének, a tanítóság érdekeinek előmozdítása körül telt fáradozásaiért köszönet óh eljárásáért bizalom szavazlassék. 9) Brauner Alajos hodosáni tanító emlékbe-•lédet mond boldogult Özinkovios Ferenc« kartársunk (ölölt. 10) Molnár Antal muraoaáuyi lanitó gyakor-lati tanítást tart a .Szülőföld ismertetéséről. 11) üuday „A teal ápolásáról iskolai szem-pomból" értekezést tart. 12) Gál Imre elköltözött ésSziukovios Ferenoz elhunyt választmányi tagok helyébe Fi ttfjjör Endrénél és Dekkerl Józsefnél hozza javas-Imba. — Ezen pontokat a választmány elfogadja órf a közgyűlés napirendjére kitüai. 13) A járáskör elnökének megkeresésére a Csáktornyái ós a perlaki járás löazoigabirói hivatala kimutatja a járásban levő népiskolád számát, e kimutatásokból kitűnik, hogy a Csáktornyái járásban 22 iskola van, melyek közül zugiskola 4, a perlaki járásban van 18 i»kola, ezek közUl zugiakoia 2. A válaasimány ezen kimutatást tudomásul veszi, a, zugiskolákra nézvu pedig az elnök teendőjévé teszi, keresse meg a tanteiUgyelöi a választmány nevében, hogy hatáskörében hasson oda, miszerintwaB amúgy is számtalan akadályba ütköző tanügyi lejlödea ezen szégyeutollja s a magyarosítás akadálya lüujenek el. A jövő közgyűlés tárgysorozatába vételik a közigazgatási bizottságuak való megkeresése, ha ezen zugiskolák addig el nem tűnnének. Kmf. jának erélyes íoglalkoztatása közben olvasgatta, bány pár áll 101 a négyeshez. A párok (Olálloiiak. A szivek elborullak. Legalább ez az Illat lenne gyöngébb éa ne írná ki, mint megy össze az üxböki negyes. Uracziőz billegéssel állt a lánczraj éléro Csutora Lipi, az ailuiorvus. — Kezdd el tübioa I — iutett negédesen a o&igányoknak. K perezben a táncaköröndOu tul egy rekedi szolgalegény aton\'ori hangja reszket te tett meg mmUeukii. — Ne mórikáljon most Liplk ur, lölpuíTadt a tehenünk, gyujjön szaporán. hipi lelj oh Uegmávai inteti Minimumnak : — Te l\'eier, itbdezd o<>ak el heiytUem. Ne-ktm meuiitm keli, KUö a kötelesség. Futni akarl. Adaz Miklós állta uiját. — &gy tapoíliai se inuen, Cautora. A tehén arát megiuelem. Neked most okveilvu rendezned kell. — Az állatorvos háborgott: — Száz leheuérl weui. tilaO a kötelesség. A leláilitott páiok tajekozailanul nézlek tar-k ab szemel, liultak pirullak ós « lauyok vissza-ottücsüliek helyükre. Kesóbb süli ki, hogy Cautora oaak ezzel a ravasz loiiduriailal kerülte el, hogy meg ne tudjak róla, hogy bizony a Iranozia négyes előtte iá umeielten bntdalom. JÜe azeri lilát Laczi, a biliudóaitó, ennek eileatie megia uzi irta a lapoknak; hogy az U»-bÜU inielngeLozia egy jol eltöltött majaus emle-kével rntiii t> majali« »zinhulyeiói haza. A* biz m I špeu ma öiőüikazer égés« Üzbök ifckele tuhaban jubilaua meg • nagy blamáza ev* loidiulóját. lia önök luduának agy láuoz- 6« illemtanári, ugyan kerem^nlleraljak be Uzbökre. Veinw I-AhisIö. Kft iö u félék. <§oldog ÜBMjJtkit kivánunk lapunk tisa telt előfizetőinek, munkatáreainknak a minden olvasójának piros pllukösd napján 1 (\\6uti /óhirvig 0 ca. éa kir. Fensége junius 3 án este Keszthelyre érkezik, ahol másnap délelőtt csapatszemlét tart. — 4 én este Kanizsára megy, ahol másnap lesz a szemle 6 én délután ZalaEgerszegre érke-zik, ahol 6 án tart szemlót, innen Körmendre megy kocsin ö fensége. (glöliptetts Kurzbeok (most Kurucz) Ernőt, Csáktornyái születésü, Rimaszombat < ban működő polgári iskolai tanárt, a helybeli elemi-, polgári iskola és. tanitóképző-intézet volt nttvendékét, e napokban ax „Országos Nőképző Egyesüíet" fővárosi tanitónőképezdéjéhez rendes tanárnak választották meg. örülünk, hogy ezt a azép állá t, melyre nagyon sokan pályáztak, murakőzi fiu nyerte el. heljrbiU Iskolátték m. hó 29 én gyűlést tartott, melyen a folyó ügyek letárgyalása után a vizgálati sorrendet állapították meg ugy az elemi mint a polgári fiúiskolában, miről lapunk más helyén számolunk be. A Hzinkovica elhalálozása folytán üresedésbe jött tanitói álláara a pályázat kiiratik s a kir. tanfelügyelőség erről értesíttetvén, a közigazgatási bizottság fölkéretik, hogy a választás megtartását illetőleg intézkedjék. Az iskolaszék junius 28 ára szeretné kitűzni a válaszjást, a mikor a tanév ünnepélyes befejezé ével kapcsolatosan, a Te Ddum után, fél 11 órakor a választást megejtenék. $uiaiombat városa, az ott létesítendő polgári iskola részére 5000 forintot szavazott meg. A múltkor kimutatott összeggel együtt most már összesen 8300 forintjuk van a muraszombatiaknak a polgári iskola ozéljaira. fidiköxi tutrirtk helybeli zenekara megli vást kapott a napokban Regensburgba, Bajorországba. Tum Taxis herczeg, ki ott fejedelmi udvart tait, s ki népszerű kir. herczegünknek lányát, Margit kir. herczeg-nőt birja feleségül, fényes bált rendez e hó 4-én. Erre az a kalomra szerződtették Sár-közyéket, a mi nemcsak kitüntetés ö nekik, de a nimbuszból fényt sugároztat városunkra is. Sárközyek ma kelnek útra és visszajövet az útba eső külföldi városokban hangversenyezni fognak. ó <Sria7l vdr alatti alagutakban egy rókacsalád lelt magának tanyát. Az erdéssek mindent elkövetnek, hogy a rókacsaládot elejtsék, azonban fáradtságuk siker nélkül marad, mert a vár alatt levő s állítólag I Szent-Ilonáig, sőt messzebb elterjedő éa szétágazó alagútban a rókacsalád nagyon ké nyelmesen elrejtőzködik. — Jó volna ezt az alaguUt tudományos azompontból megvizsgáltatni. £(.dmadást vettünk a Csáktornya város szegény - éa szegényház alapjáról az 1894. éviől. A szegény alapnál a bevétel es évbeu 463 irt \'62 kr. voli, vele szemben a kiadás 3J4 írt 8ö kr. gyermektartásra ebből 170 trt t-sik. A pénztár maradvány 158 fri 47 kr. Vag} ona ez alnpuak 2013 M írt kötelezvényekben belőle 1847 írt 17 kr. — A szegényház-alap bevétele 684 írt 76 kr., kiadása 349 irt 16 kr; pénztári maradványa 136 Irt 61 kr. A vagyon ez alapnál 8961 irt 59 krt tett ki a mult óv végén; vau pedig az alapnak 62ö2[J öl azántóföldje lOOü írt értékben, követelése tőkékben 2632 irt ^4 kr. A sz&uiasásokat PrusáUs Alajos városbíró alhtolta össze, melyet rendes bizottság fölül is vizsgált. &ttlak hutáidban, e hó 22ón egy 20 — 30 év kői üli féi íi hulla találtatott a Dráva lolyóbau, mely több hónapon át lehetett a vízben. A hula Ferlakou eltemettetett, kiléte megállapítható nem volt. érts hir a M. K. 1790. óvfolya maboi. „JDebretzen 29. Martait. Ezen a mt részünkön, hogy az Annyokról reájok maradott mesterséggel kereskedőktől meg-külörnbüntethessenek, ebbe határoztak meg a\' tiszta olelü személlyek magokat, hogy a keringő A.zszonyoknak a\' Dieta rendeljen Hlyen öltözetet : ugy mint, magos főkötót, ^rg« „zoknyát, sárga tzipőt, veres strimfiit; izoknya pedig Bzár középig érjen, hogy veres strimfli jól ki láason, az hajók elől el vágva legyen, mint eddig. £ vizsgálatok. A helybeli népoktatási intézetekben a t évi viksgálutok orrendjét g következőleg állapították meg: 1. Az elemi iskolában : Junius 22-én bittan a rom kath. tanulóknál; 28-án „ »z izraelita „ 24-én d, e I - III. d u IV. fiu oszt. " 26 ón . I-IV. „ V-VI. le [ány osztály 2. A polgári iskolában: Jonius 19 ón ü rom. kath. ós izr. vallású tanulók hittani vizsgálata ; Junius 21-én délelőtt I. délután II osztály : , 22-én „ III. „ IV. osztály: I „ 24-ón „ V —VI. osztály. 3. Magánvizsgálatok: Junius 24 ón délelőtt V. osztály Írásbeli ; t „ délután „ , szóbeli ; f , , III— IV. oszt. Írásbeli; , 26-ón délelőtt „ „ . szóbeli ; ( f „ I —II. osztály Írásbeli; „ délután „ w „ szóbeli 4. Iparos tanonoz-iskolában; • Junius 23 án délután 2 - 6-ig, esetleg 6 ig , 28 án reggel 8 órakor Te Deum és ennek befejeztével zárótlnnepőly. gösiöatinytlvdnitás, Tek. Szakonyi Zsigmond mérnök ur szives volt a közs. elemi népiskolának 12 drb. régi ezüst ós 6 drb 48-as időbeli papírpénzt, nemkülönbeu közel 160 kötet könyvet adomáuyozni. — Fogadja a tisztelt mérnök ur e helyen is intézetünk irányában tanúsított szives figyel me és jóakaratáért leghálásb köszönetünk kiíejeiését. — Csáktornya, 1896. május 81. Jeney Gusztáv, népiek, igazgató. agyaromig tfdtmigyH et tfirosat" (Msgyarország monográfiája) ozim alatt a legjelesebb szakfórflak közreműködésével egy oly nagyszabású irodalmi vállalat indult meg, mely a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közmivelődési ós közgazdasági állapotának terjedelmes felölelésével Magyarország ösz-szes kulturális munkásságának és jelen ál lapolának hű ós pontos képét kívánja megörökíteni. — A mű havonkint legalább két egyszerű vagy egy kettős füzetben jelenik meg, számos képpel és tó< képpel s teljes megjelenése 6-6 évre van tervezve. — A gazdag anyag egyes részleteinek feldolgozna mind oly szakemberekre vsn bízva, » kik különösen az illető vidéknek vagy kulturális ágazatnak kitűnő ismerői h a mellett eleve is teljes biztosítékot nyújtanak arra, Iiogy a nagy mű nem száraz, lexikonszerll modorban, hanem könnyen érthető, világos Ó8 mindenkinek egyaránt kellemes olvasmányt nyújtó módon lesz megírva és kivált a tsnitással foglalkozó egyének fzeríölött használható segédeszköz birtokába jutnak általa, annál is inkább, mert a mű minden egyes kötetéhez tárgy- és névmutató lesz csatolva, mely lehetővé teszi annak enoik lopédiaképen való használatát Megrendeló »eket, ÍUzetenkint 60 fillérjével, elfogad Fischel Fülöp (Strausz Sándor) könyvkereskedése Csáktornyán. A trlenti általAno« biztosltö-táiaa-hi^K (Asslourazionl Generali) f. e. raftjus hó 11 én tartott 68-ik közgyűlésén terjesztettek be ax 1894. évi mérlegek, A sárs.ámadási jelentésből latjuk, hogj a iársHMg ólelbistosilási díjtartaléka 1894. évi deozember hó 31-én 43.200.401 írt 69 krra emelkedett, mig u kár- és nyeremény részesülési tartalékok cximén 1.083.97U Irt 46 kr. vezettetett "J »»ftmléra elö 1894. decxemher 31-én a« ér-vénjben volt életbisto»Hsi töke ösurfgek 169.029. 625 írt 03 krra emelkedtek ; ax életbiitoilláti ágban ax év folyamán bevett dijak 7.074.166 Irt 18 krt tettek. — A tüz- én Hxállitmátiyxbixtosiiási ágakban a dij óh illeték bevétel 9.819.270 Irt 01 kr. volt, a miből 2 778.822 Irt 48 kr. mint díjtartalék és 602.905 \'rt 69 kr. mint kftrtartalék lett minden tehertől menten a jövő óvre átviteleive. Ax 1894 decxamber hó 3l-én érvényben volt bix-tositásokért a jövő érékben esedékessé v&ló dij-kötelezvények összege 30.541.700 frt 64 krra emelkedett. Károkért ax 1894 i k évben 9.737.614 frt 48 krt fizetett ki. Ehhez hoxxáadva ax e\'öbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapitáss óta károk tejében 272 139.320 frt 99 krnji igen tekintélyes összeget fixelett ki: Ebből a kártérítési össxegböl hazánkra 51.009.119 irt 80 kr. esik, melyet a társaság 15Ő.254 káresetben fizetett. Aa értókpapirok árfolyam ingadoaAsa fedexetére alakitolt tartalék 1,190.544 frt 38 krról 1,091.467 írt 11 krral gyarapittatott, úgy, hogy ai 1894. deczember 31 ón 2 282.011 frt 44 krt tett ki da-oxára annak, hogy a kisorsolás alá esö és a nóv-értükön beváltható értókpapirok osakis nóvórté-ktlkön vétettek íel a mérlegbe, mig a nyereség tartalék alapaxabálysxerü mérvében, a részvény-töke fele össxegben, vagyis 2,625.000 frtban, a kétes követelések tartaléka 80 000 írttal változatlanul lentartatott. — A társaság biztosíték alapja az idei átutalások folytán 54,990.038 frt 84 krról 58,071.678 frt 84 krra emelkedtek ós következő, képen vannak elhelyezve : 1 ingatlanok és jelsá-log követelések 7,886.069 frt 48 kr. a. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 4,388.122 írt 25 kr. 3. Letéteményeseit állampapírokra adolt kölcsönök 102,314 frt 51 kr. — 4. Értékpapírok 39,020.240 frt 69 kr. — 5. Tftrcza váltók 284,735 írt 02 kr. — 6. Foljó-számlák (Adósok a hitelezők követeléseinek levonásával) 1,244,297 írt 40 kr. — 7. Készpénz az intézet pénztáraiban és bankoknál 1,620,894 frt 69 kr. - 8. A résxvé-nyesek biztosított adóslevelei 3,676,000 frt. — összesen o. é. 68,071,673 írt 48 kr. — gyekből több mint 15 millió magyar értékekre esik. — Ax elért 818,636 írt 92 krnyi tiszta nyereményből a társaság osztalékul részvényenként 120 forintot aranyban vagyis 300 (frankot fizet. A közgyOlós a s eszközölt uj választásoknál ax igazgatö-tanáos magyar tagjait Hegedtls Sándort és dr. Jókai Mórt egyhangúlag ismét megválasztotta. is e szemek poralakja »ok előnnyel jár. Mig a por mindenhová odatér, a levelek íöIhö óh alsó részére, a törzsre és a legfinomabb hajtásokra, a kékkőoldat a leveleknek csak felső oldalait tudja megnedvesíteni, mig az aleó oldalakat — bár csak. köny-nyenv.Vn\\ — érő cseppek természetszerűleg leesnek, acnélkül, hogy idejük lett volna a bennük lappangó rózgáliczot lerakni. Ez elönyhöz járUl még két fontos előny t. i. a tisztaság az alkalmazásban és az eszközök meg nem sérülése. Mig a kékkőoldat a kezelő ruháin mindig nyomokat hagy, vagy azokat teljesen is elrontja, addig á fostit, ha netalán a ruhákra le is rakódik, porként eltávolítható és amig a kékkőoldal a fecskendőknek még réztartóit \'is megtámadja és idővel keresztüleszi, addig a foslít mivel por, e káros hatással sohasem jár és még a pléh is egészen sártetlen marad H* még ehhez tekintetbe vesszük a teljesen kiérett és penészmentes szőlőt, mely kiváló ízléses külsőt mutat és a fostit árát, mely a Mühle Vilmos temesvári czég, udvari szállitó állal kiadott tüzet szerint egy harmaddal olcsóbb a kékkőoldatnál, akkor meg vagyunk győződve, hogy a szőlőkerttulajdonosok a foHtitot saját érdekükben, — ha egyelőre megnyugtatásuk végett caak próba-képen is — használni fogják. KÖZGAZDASÁG. Védelmezzétek a szőlőkerteket a peronospora ellen. « Azon időszakban, melyben a szőlőtulajdonosnak érdekében áll gondoskodni arról, hogy a peronospora fellépését megakadályozza, azt hiszszük, nagyon aktualis dolog lesz egy még kevéssé ismert és mégis kitűnő, Francziaországban már évek óta használatos védszert értekezés tárgyává tenni, mely szer a mult esztendőben Magyarországon tett kísérletek alkalmával a várakozást fényesen igazolta, sőt felül is haladta A rézgálicz-zsirkőlisztről beszélünk, a »Fostit« ről, egy kiváló finomságú porról, melyet külön e czélra alkotott eszközzel (fujóval) fuvunk, és mely a szőlővenyige összes részeire lerakódik és pedig ugy, hogy a venyigének mégcsak legkisebb része sem marad fedetlenül, A levelekhez való ragadást a zsirkő eszközli, mig a védő és támadó erőt a zsirkővel összekötött rézgálicz gyakorolja. — A tett kísérletek bizonyítják, hogy a fostit, melyet juniusban hozlunk a venyigére, még késő őszszel is látható volt a leveleken; e mellett megjegyezzük, hogy e por sohasem gyakorol oly kellemetlen hatást mint a kékkőoldat, hanem venyige és szőlő általa szép szint nyernek, mely legkevésbé sem degusztáló, mint a kékkő csúnya foltjai Azáltal, hogy a foetit mindennemű elő készítést nélkülözhetővé tesz ós vizet nem kiván, egyrészt a kezelés könnyebb, másrészt a szállítás kényelmesebb és még magas szőlőhegyeken is fáradság nélkül alkalmazható a fostit. De ezen könnyítéseken kivül A közönség \'köréböl.* &kUUitu fcukisitő / Kérem szíveskedjék becses lapjának 21-ik számában »A közönség köréből« czimű közleményre vonatkozólag a követ-kező nyilatkozatomat közölni: Strausz Béla aürásával és „A perlaki kir. jbiróság szennyese« czimmel ellátott nyomtatványnyal szemben nem volt szándékom a nyilvánosság elé lépni; mert csakis büntető uton kívántam személyem ós a ve zetésem alatt álló kir. járásbíróság ellen intézett durva rágalmazásokért, megtorlást szerezni. Csakis ez uton; mert más mód és eszköz a megtorlásra oly egyénekkel szemben, — mint a hivatkozott nyomtatvány szerzői és terjesztői; — nem áll rendelkezésemre. — Nyilatkozatra késztetett azonban a perlaki és Csáktornyái ügyvéd uraknak, a csáktornyai kir. közjegyző és közjegyzőhelyettes uraknak, a nagy kanizsai Ügyvéd uraknak mint a vezetésem alatt álló kir. járásbírósággal és csekély személyemmel folytonos érintkezésben álló szakköröknek, — nyomtatványnyal szemben, — nekem fényes elégtételről szolgáló megnyilatkozása. Kötelességemnek tartom tehát a nyilvánosság előtt a Csáktornyái és perlaki, mégis a nagy-kanizsai ügyvéd, valamint a Csáktornyái kir. közjegyző éa közjegyzőhelyettes uraknak iránydmban tanúsított jóindulatokért szívélyes „köszönetemet és változatlan nagyra becsülésemet kifejezni. —. Perlakon, 1896. évi május hó 31-én- Horváth Csongor, kir. járásbiró. * K rorat aMtt kfalótteké.t » ialeldwág » bakuldőt Illeti. SMrk. Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Laptulajdonc4! és kiadó ; FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) III. tečaj Vu jftakovou, 1895 2. jjuuiugu. Broj 2. ■ r w» j u\' muci 8 uradnih«) »o«l j* r»k» da (tvorili »a 11 i 18 turo«. — •T« poü^k« tiHóo M MdríU>M> vUsV ms) m poUMu u Im Kw\|iüU irUklkt r* óftkcrw. I\'r«<lp stila eeaa f« t Nh celo leto ... 4 fart Na pol leta . . . t frt Na čet vert leto . . t hi it fe Obw.an. m pol«« r(4to Itf rataaajs. hltkljrtni tutora ruui FlUjs. IM M pr4pt«U I »toaan« p«aij%ju. mm • I mnyjankoM Jenlka lxlaieél društveni iMunuiveiii I povnéljlvl IUI um puk. _____ipvJdOtlJeNlTi 3«<3.n3cra>,t 1 to: mi svaku n«cl<»lj-u. 3lubeni glasnik: „Me^jiimtfskeg podpomagajučega činovničkoga druttva\'C „Čakovečke Sparkasse", „Medjimurske Hparkasse". i t. d. www . WW J" iSi-M1 Nagluha déoa. Pesnata j« »tvar, da su čutari la pri kulturnom öoyöku znatno oslabila, tar da tu nađi predji bili vu tom pogledu vnogo jakni. Ta al a bolt prthadj* vu vnogo aluča-jevah od roditeljah na dčcu. Vu Skoli bi se morala posvetiti osobita pažnja razvoju čutila pri döci Mi budemo dede« govonli samo o jednomu organu koji w nalmenje njeguje. Prvlje se je pri Kkoltki izpltaval sluh, a igpitaVali lu ga doktori po naloga Vlado Posljedak bil )e taj, da IU dokt ri prenaSli, da ima 20 peroentumov nagluhe déoe, dočiut su üCitelji tvrdili, da ih jo do 2 postotka (peroeutuma), koji alabo Cuju. Is toga aljedi, d« ni\|e leliko ustanoviti, gda i gdč poč1untye pojam nagluhost , HloZili •u s« vu tom, da je zdrav sluh pri onom, koji umjerenim glasom izvučena röéi č«.jo na daljinu od metrov Ali cesmemo ain«t rati uagluhimi one, koji néma,u ae vsema oštroga sluha, ili koji nečuju onk izrečene iftči vu refenoj udaljenosti. Vu dkoli no malo gda tak govori, da bi se iaprobal sluh na 20 metrov. Déte, koje čuje umjereno izgovorjene rééi vu daljini od 10 metrov, nemre se smatrati nag uhim na Školskoga stanoviSU. Izpitavanje sluha pri Školskoj ddci mora ne anda prilagoditi prema potre boóam bkoler prema potrebi obuke, Jeden doktor ispital je .700 Školske déce, ter je doflel do rezultata, koji su vrlo u-r: znameniti za učitelje i roditelje. Taj isti doktor deli dfteu. vu koje nije zevsema razvijan sluh vu dva razreda Vu prvi upadaju deca, koja čuju umjereni razgovor na daljinu od 16 metrov, a vu drugi razred su vpeljani, koji to čuju na daljinu od 8 metrov. Onda se ispostavilo, da 12 4 postotka d ce ima Oii\'ab sluh, a 3 3 postotka vu istinu slabo čuju; ova nemreju nasljeduvati navuku vu vu ékoli. Gda je taj doktor dalje pre-iskaval, doiel je do isvanredna odkrića, — da polovioa dece, koja slabo ČU;u, ne-znaju za tu falingu. Gustokrat bi Ukva déoa rekla, da bo je pretiho govorilo, pak da nisu razmela Navućitelji poznavali su stop ram trećiuu, deco, koja au težkoga sluha Večina ee je ućteljem činilajkak da bili nemarni ili rantreSeni. Učitelji su govorili temu glasovitomu doktoru, da su mislili, da to] dt^oi uekaj tali, ali ni i« daleka nisu slutili, da su nagluha, ar su večkrat ćuli kak i ostali Dakak, kad bi se d.\'ca sabrala da kak paifyvefle sprevadjaju predavanje. Nagluhost se stiče izvan fikole, i to na dva načina, najmre, ako se vpha ne* čistiju, a dohadja q\|jk i od betega. Pri trećini njih, koji.au imali zdrav sluh, pak jim je kesneAe oslabil, nastalo ie to, kaj sije njegovano valjano vuho. Vu najviSe slučajevah srok je nahlada, onda priljepčivi betegi vu mladoj dobi, bobinjke, bleki, difterija itd. 1 déci, koja hu slaba akrophu-lozna ili malokrvna oslabi sluh. Žalostno je bilo to, da nijedno déte od vsih, kaj ih je pregledaval taj doktor, pak su bila slaboga sluha nise je vračilo. S toga razloga preporuka taj doktor* da bi trebaio^ da doktori večkrat bi pregledavali Školsku dčcu, kak bi utvrdili dijakom, koji su slabi betežljivi. Ne ima sumnje, da bi se na ovaj način odstranilo za rana vnogo slo, koje vu starosti stopram pokazuje vu velikoj méri Za vezda se moramo zadovol\|iti s onim, kaj nam podaje hiža i Škola. Učitelj bi moral zuatb da je vnogo dćte nagluho, a on drži morti da je nepazljivo. Takovu decu moral bi postavljati vu prve rede. Znaaienitefle su du nosti, koje mora zvrftavati hiža. ] Roditelji moraju paaUi da prepréi\'e dva glavne zroke tomu betegu : nečistoću i nahladu. Kaj se tiče Čistoče, gustokrat biva, da se tim, gda se vnho öiati, vi-se Škodi nego da se nebi niika) činilo. Normalno vuho Cisti se samo tim, da se Žvakanjem mast vun stiskava, ter se vuni oeuAi i onda is-pa\'lne. Dosta je vu normalnih okolnostih vuho čistiti toliko koliko prat vlésne vu Šupljinu vuha. Vlévanjem vode vu vuho razredjuje se mast, tor ide dalje vu lupljimi. Ako se vuho većkrat zapira, onda ga je tróba viSeput dobro očistiti, a najbolje je, da se to čini vu sporazumljenju sa doktorom, kak god je vu obće potrébuo iti k doktoru, ako te vuho zaboli. Vu ovom pogledu s« vuogo greSi. ai doktora stopram onda po ■ zivaju, kadije sluh nastradal, kad se j« ZABAVA. Stari vužigač- 0- To je ialibofte i odviSe istius: Covie-Osuska piavica čisto, polag najbolje voljfT neulori pravoga, a kad dojde do togsr zloćioca kaingovsti, ouda se negda dogadja kak pri pamöiai, koju si je pavuk kriftsr zetkal, ua kojoj ae tnale m ulice ulov« i ostanu viseče, doéta obtdi i srleui istu prevzetno proderu te dalje Škodu prave. Večiaom nije čovlec\'snaki zakon kriv a ni ti sudci, aego nedostatnost svega zemelja-koga, te (M nedogodi riedko, da sudac suzni ni i oči uiora odsudu izreći i često onoga kasuiti,1 koj bi to pred tiogora najtuauje bil zaslutil. Ili reoite mi, tko spada u zatvor freSt), jeli diete, koje se okolo povlači i krade, ili ujegovi roditelji, koji su je bes odhrsueoja kršćanskoga odrasti pustili, a sami tudje tepe za Bvoje di;.e te uajradje u tamnoj uo4i po tudjih vrtih krumpira izkapaju ? — Tko za zluluje vida u nevolju pasti i u Egerssećkih taiuuicah obitaviti, jeli sin, koj svoju mie\'sećuu plaću u nevaljanih drultvih profaćks, ili gos-podlu otac, koj ns buizl i u lotterlji igra, njemu povierene novce potrati, te si oads, ako ga pravica pohoditi hoće, kruglu is piStole kroz glave pošalje? Tko bi bil, polag n nutarnjega osviedoćenja ka«tige vriedan, jeli on, koj zavadja ili zave\'\'ini, jeli bezsramni i beobrazui spisatelj ili lahkoamui čitatelj, koj samoga otrova ćita ? Komu bi mi radje dali konopljeni ovratuik, jeli mužu, koj velike ćine Ijndomorcev hvali i njihova kipe la vnkivei\'nu uspomenu čuva i kule ili onomu u surovosti odrsBltBu dečku, koj za ovakovimi junaćtvi hlepi te samotnoga putuika u Sumi ubije? Tko bi se prile moral u teljezje zakovati, jeli bez srdea utoraS, koj svoju žrtvu kakti pavuk kriftsr zaplete i miruo izceka, ili njegova žrtva, koja u srditosti i zdvojeuju svojega krnika ttdarl? I to je razlog, zakaj plemenite du4e, koje u svojem srdeu neoborivu želju za pod punim izjednačenjem krivnje i kaStige nose, na veklvečni život pnslie smrti tiela, vieruju i st stalno drte, te tfu podpuuo osveidoćeni, da će oude svako pitanje svoj odgovor i svaka zagonetka svoju odgonetku najti te da one foze; koje ovde nitko sastaviti ne može, oude u vekivećuom veselju preaufto i konačno da one ilooince, koji se ovde lz pravicu izsmehavaju, onde ruka dosegne, kojo jo moćnija od avih jakostih ovoga svieta. Tko ljudem huće oduzeti drugi Bviet, taj iz njih éiui živinu, koja samo sadanje na-sladnosti uživa, te gde vide kakovog dobička tamo sve ruSeć, kros živo i mrtvo hrepe, da jdu do himbenog cilja, te lastovitoj braći srdea d » a piju ; onaj isti bide miesto ufanja zdvojnost, miesto ljubavi odurjtVAnj«, miwto pomiluvanja sebićuost, miesto krotkosti napra« sitost u eviet, on aela zmeáariju, on h će prevzetuom rukom goruče baklje u sela i varoie i države, pak ako onda pri tom 1 njegova vlastita kuća izgori — kaj mu se je tomu treba^ ćuditi ? Samo m sel; .Jedan Bog ftivi Za kaStigovati i napla-ć\'vati". Samo ova misel već podleluje stalnost, i samo onda, ako nad grobom ufanje zasadim«, bi bilo moguće da se ćoviečansko dražtvo nerazpadne. To nam . potvrdjuje svakdauje povieat, kak n. pr. ova od siromašnoga staroga Pavta, keja se je izbilja dogodila — ja bi dapače i mogel povedati gde, ako bi potrebno bilo, U niekom sela zaori u sredini noći na jedan krat vika »Ogenj I" — Zvon od mati zatim pričine žalostno u strau tući tak, da su njegovi pretrgnjeni glasi stanovnikom srdea razbijali. Na to je sre, ua pol oblvćono iz svojih kućah van, rukami »u nad glavoiu pu cali te očmi iskali miesto nesreće, a <M»I koji su bili osobito straUjivi, već sa as svojim imetkom, jodni sa bugjilariSom, drugi sdetami i taujiri ili blazinami i popluni, tretji kakovom karletkoui sa malim popevaćem u njoj prek ulice bie/.ali, a ipak nisu zuaii kam. betog rasvil, ter s« več nemre korenito jsvraćiti. Dčoa, koja su slaba, morala bi, kad je hladno i Vetrovito vréme zatikavatt vuha. Nato bi ímaü pasiti roditelji i nakon težkih betagov, osobito po bobinkah, ar ako je déta prividno rdravo, more mu vuho oho-lati, pokehdob nepodnoal zračnog upliva. Ako se pH dftoi pasi na vuho, dok su mlada, bude me i je gluhih, koji »u potlačeni vu društvu, kak god vu Engleskoj biva vu veftdaflnje vréme menje slépcov ar se tam posvečuje osobit* pažnja dečinj m oeima. Priredil: Glád Ferencz. KAJ JE NOVOGA ? Kral) vu Gradcu* Prema veada-njem dispozicijam do lo bude Njeg. Veličanstvo 4. luniuža vn jut\'o vu Štajerski Gradec bude ob 11 vnri natočen svezanom otvorenju novog sveučilišta ter bude otiđi ostal do 6. JuniuAa na večer. Pod predsjedanjem rsktora Uolletta sastavi! se je odbor profesorah i sveučiliJtn h gra djanah, koji budu priredili svetčanu proslavu toga dana Sprema se i svetőan prohod na konjih vu opravah 16. stoljeća. — Njegoto Veličanstvo primilo je 20 majufla vu oprostnu audienoiju grofa Kál-nokya i bivšeg načelnika grada Beča dr. Grilbla. Prije audiencijBh položil je vu ruke Nj Veličanstvo aamoiki grko katolički biökup Ivan Szabó zakletvu kakti tajni savjetnik. iZbetetala nadvojvodkinja. Nadvojvodkinja Marija Alioa najmlajfla kći naj vojvode Fridrika ibetežala je vu Po-žanu od 0/rleta ter ae je njezino stanje tak pogoršah, da je iz Beča posvan barun Wisderhofer k betežnioi. Rutkl novi poklisar vu Beču Grof Peter Kapnlst, do el je 18. ma- jufla vu Be na svoje mesto. Na banhofu dočekali su ga kotrigi poklisarstva a grofom Benkendorfom. Grof Kapniat predal je ovih dan ah svoju vjerodajuiou caru. Odlika grafa Kalnokya. Odstup vfli minister vanjskih poalov i oarsks hiže, grof Gustav Kalaoky, dobil je od Njegvoga Veličanstva insignije vele-krsta reda Sv. Štetama W briljautlh. Qvnkovo odlike posije kneza Metternich* jo4 nije n\'gdo vu nadoj monarkiji. Od inozeíüoah posjeduju ovu odliku »amo četiri, parzijanski •ah, knes Bismark, bivši prajzki poklisar tu Beču prino Eeuss i sultan Abdnl Hamid. Proslava prva križarske vojne Vu ClermontrFerranda proslavJjeuja je 20. majuda 800 godišnjica prvog k/barskog tabora. Maltežki rod zastupali su pri tom k nes Uohan-Gjbot vojvoda Gar i princ Polignao Znammiti umjetoiki priredili su svetčaue grupe vu kostumih (nodsjih) on-dalnj« dobe. Puićenika Petra Amienakog* predstavaljal je neki selski postolar, vu koga je prava svetačka glava. Kod sjajne proslave sudjelovala je vsa sristok\'anija zamljs i vnotina ljudstva. Budapaflt, 20. nuiu&a. Vu nedelju preglasili su službeni listi (novine) sljedeće drugo previónje ručuo pismo : Dragi grofe Goluohowslti t Imenujem Vas ministrom Mo;e h»2« i vanjskih poslov, povjeravam Vam preajed* uičtvo vu zajadniftkom miuisterkom vću ta Vam istodobno podeljujem dostojanstvo tajnog savjetnika uz oprost prlstojbah. Vu Beču, 16. majuda 1896. Ferenc Joftef, b. r. Káluoky, s. r. Vu Budimpešti, 21- maju\' Kotrigi magjarske delegacije izebrani lesu vu orsačkom spraviflću sljadeči: Ábrányi Kornél, grof Andrássy Ti Vadar grof Apponyi Albert, jBeraevioxy Albert, groí Bethlen Ödön. Buabaoh Péter, Oiarnatonvi l^ajoi, Darányi Ignáoa, Dókus Krnő, grof Esterházy Mihály, Falk Maks, Fanyvesay Ferenos, Flugef Kájoly, Francisoi líeon^ GjurkovWJ Gjura, Harkányi Frigyes. Hegedűs Saudor, Hieronymi Károlj, HorAnszky Nándor, Jókai Mór, Lán* Lajol, Lukáos Béla, Mohay Sándor, Műnnlch Aurél grof NAkó Kálmán, grof Nikolić Fedor barup Nyáry Béla, Pavič Ármin, Pul«zky Aguat, Raiov-ssky Géza, Rohonozy Gedeou. grof SzáRárv Gyula, Szerb Gyura, Szél Kálmán, öpóveo Ferenci, grof Teleki Pandor, TJisza Štefan, Tisaa Kálmán,, Tolnay I*jol, Urányi Imbra. Zamjeniki: Görgey Béla, Gajáry ödfln, Thorocskay MikM groí, Daniéi Gábor, Pspp Géza, grof T\' Uki Domokos, Mltzl Oszkár, Ktobusitsky JanoS, Roseuberg GyuU Ádámovios Béla - PrezeJ delegacije: grof Andrássy Aladár, vfoeprezefl pak Széli Kálmán bude. « Potres vu Italiji. N« večer 18 majufla ob 9 vari očutil su vu veklem délu Italije sródnje ■• potres Središče potresa bito je vu Firenci, g4s, Je najvito kvara, Kak se čini doseguul je potres m« severu loaabarJsku ravoiou, a oa jugu otok Ilia. Prvi valovit vudarec čutil sa j« vu Fi» renči ob 9 vuri ds večer tar je bil popračeu jakom podzemaom tatnjavom. Trajal viis sekundah. Ob 11 vuri sledil je dragi alabeái vudsree. Ljudstvo > silo preplaleno Sa alo ua vulice. Vsi teatri su se odmah izpraznili. Nemir je potaajal do jutra. Vaogl ljudi nisu »e pod ufali dimo iti. Kvar je vu vaogih h.tih dosta znamenit. Vuoge su atéue Jako popacala ter grozrt, da se badu poruiile. Od Ijadik mjs uigdo usmrčen, jedua osoba je tetko, a v>Ss ph lehko ranjauo. Spodobni glasi dobadjaju iz Biene, Pištola i Bologue. Daljaji telegram iz Firsoce javlja : Kvar od potresa vekfi je, nego It se je s prva ćulo i črnilo. Vu vi^e občinah vu ofcplici grada ima 9 mrtvih i do 50 ranjenih. Vlada je dozvolila podpora. Is Kima telegraflraju: Va subotu ua večer ob 8. vuri 35 uiiuut i ob 9 vari &6 Kad pak j« ognjena žarioa iz da ekog polja bo »vifttila, te se Je izpostavilo, da samo puu slame Skedenj bogatoga seljaka Audraáa u plamuu stoji, ouda su miraiji metnuli ruke u lepr pnspanci au se uatrag u postelje za« vlekli a ogojogaacem je bilo prepuflčono, da truiubentajuO i stoiimi iz dprioaraice dovle-čenimi tpricslkami sa elemeaton boj na se vzemu. I oni au izbilja bol aa se vseli, poáto su pričeli regularno obsadno stanje, neprijatelja obkulsč i gladom prisile^ i kad je «ke-deaj skup aa slamom bil poftderau i zemlji jeduak učinjen, onda se je gotoro predalr te cs aamo malo sičal, dok ga je voda iz Ipri-jalksh posve ubila. Dok se je psk to na polja dogsdj&lo, poletavajuč se koracal je jedan drbćući starac, M« ve<S dugo piija ognja izgiaduval, proti sela, te kad ga je stražar srel, koj je takodjer P^lag hotel biti, prime ga starac za kapat, giblje svoju bliede bez krvi ustnice bez da bi mogel risč progovoriti, [okaže drbčučem des-uicum miesto nesreće a zatim aa svoja prsa te se konačoo u omiljavicl na tlo srufl\'. Dakako da stratar sad nebi smol stražar biti, da nije starčeva suaiueuja razmel i odmah »si, da )a starac sam u svojoj osobi bil vu ^igac I da ga ja duSan odmah »udu predati. Aoda mu ii bliftujega potočića oekoliko i.akah vode u obraz pljoaue, odvleče ga kros selo a občinski zatvor, a drugi dan u bližnji raroA gde se je onda za cielu stvar sad.sauzel i svoju ^služba lahko ili tetko vrflil, kak se reč vzeme. Već srazloga, flto niie imal pred sobom lagajudega i taječega zločinca, koj bt se drSal, kak da niti kojega cvieteka nebi mogel krivo pogledati iz same dobrute srdca i kak da alti sni« na psbulica aebi mogel vkrasti, od 9amoga podteaja, več jeduoga potaljujućega prisuatelja svoje krivnje, koj js j<tče ktomu liepo prosil, da ga ss Boga nebi krivnja, rlsSiii, I ovak je bila ciela stvar pred sako* nom jasua, odsuda ja mogla isrefaua biti a starac je moral a vaze psUvati, Pak ipak — kak je bilo teiko Budcein onde ksltigovati, gde bi bih radja svoje dobro-tvorue ruke odprli i nesretnomu starcu adaje dane ujegovog života zasladili. Siromak je negda bolje dane videl, a u svojoj mladosti ja pod generalom Radetz-kyem hrabro polag bil i se boril, kad je kralj Albert pri Novart potučen biJ. Zatim si je a siromaltu i tetkiin dielom doma pribavil t jedno dietn odhranll t ienu u grob pospravil U Je svojemu distetn sa VoDu, iatomu malo dobra kaj je iaial, predal, a za leib« ja samo jednu sobica u kući zadržal, gde je na skvo za tUn, kak to žalibože prečesto biva a žMfauju coviecaoskom, vile za uepotrsbuoga šlaga asgo li u otca bil držan. Njegova rodjeo kči najme, kojo\| ja sve predal, je bila ona, koja Je u bezčut-noj nezahvalnosti starca bila jalna i za oa mah prostorec, ua kojsm js mislil Izdahnuti. Kada je kakti porudeni starao ljubaznu dvorbu teljel, bilo mu je dsnomice preko sto puta za razmsti dano, da je on menjs nego nulla u kući i da je svim oa putu, te ako ae na skoro vakivečui počiuek uelegoe ili le£i, uače, tak baraaa nek a kači svoj zauzeti proctoreo isprazni, ko) je »a povekflajudu ifi obitelj vrlo potrebea. I kad je a svojih suzab premiUaval ta nije nikak mogel prsrssmeti, da mu njegovo vlastito dtate ostanke Jatah a drvenoj ideliei samo onak pred ojega hltče i da ga muS njegvog diete ta danomice proklinje i a paksl pofliljaf onda je doAel do osviedoČeuja, da I diaoa mogu vragi biti, konaáuo su mu bik vrata pokazana te se Je zagrozilo IsnOenim psom i »eklruni, ako bi se podufal povranli. Sad )e siromak bludll, kak negda kral) Lear četiri dara b«c hrane po polju i iumi okolo, aad j« čučel, punim srdcem /ubkoC«, tri rnrsle, bsz saa n< či u canjke zamotan, kakovim grmom Hi u čijoj pauni, sad je ua< kanil nezahvalaoatjum svoga dietota podbodjeu, svomu životu konac učleiti, — nezabvalaost kćeri ga je do vivojadsti dopeljala, l zbilja sa andci pii ajsm fakt papira ualli, aa kojem js, kama j aa fttsti tnsmom, bilo napisano; sekandUi bilo je vu Tost a ni vile potresov, pak je glavni vuđarec va Firenci i okolicu donesel aaamenite kvare. Va selu Grasi\'ni zrufteno je 40 hlfl Vile so ) j udih ussar^eno i zasipano. Pravac potresa bil je od j«go-l«hoda proti severn zahoda, treinjaviaa trajala je pet sekundah ter je bila od stotinah Ijetah najjakla. Vu Firenci arallla se je jedna hita, a cirkva sv. Gervazije je skvarjena. Katedrala vu Fiesola na Bedem je mestah popacala. Potres se je OBjetil vu cóloj Toskani, vn Arezzu, Pisei, PiaoCencI, Parmi, Bologol, dapače i na observatoriju vu Rimu^vu Rocca di Papi i lfliju. — Iz loiuUkoga vu Dalmaciji bo tele« grafirali, da sn ondi 17. i 18. majuta čuli silno podzemna tutnjava kak grmljavinu i osjetili opetovanu tregoju. Isti potres osjetili su vu Temi»varu, Nikolsburgu i na otoku Zanteu. Požar. Varal Best-Liatevrk va Raskoj-PoljskoJ strahovito je 17. majuia stradal od poftara Izgorelo je viáe od 700 hiiab, 7 cirkrib, jedna linanoga, dva banhofi sa vsemi magazini, potta i ured telegrafiji i vile uredovuih sgradah. — 15.000 Ijndih ostalo je prez krova. Na žalost izgorelo je i do 30 Ijudih •— Silen požar vunidtil je 17. majuia vu londonskom predelu Derunondsey test velikih sladiJóab (magazinov) robe. Kvar se ceni na 229.000 fanti »terlingah. Poldruga mekoU zemljišča napisana je s ruševinami. — Va dioni koj fabiiki vu Budimpešti dogodila se je 18. majuSa eksplozija. — 80 meter centov benzina vutgalo se je s nepoznatog sroka, pak je ogenj zahvatit i sgrade. Kratke novosti. i • — Nj. Veličanstvo zaprlsegnulo je pred par dnevi zadaiskog nadbiskupa Grgura Rij-Cevića kakti tajnog savjetnika, ter je pri tom fungiral novi miuister vanjskih poslov grof Agenor Goluchovski. Ovo je vu obče bila prva ilntbena funkcija novog miu>itra — Nj. Veličanstvo kraljica primila je 20. majuSa va Lainza grofa Goluchovskoga vu audiencu. Ürof )e bU vu civilu, a predstavil ga ie kraljičin vrhovni naddvornik gro; Bellegarde. — Kraljevna vdovioa nadvojv:dkinja Štefanija bila 30. majuia sa svojom kćerkom Elisabetom pri kraljic vu Lainza na obedu. — Kraljica bude 1* juliufla igla va ku-paliiće Bartfeld pri Koiicab, gde bnde ostala tri "tjedna, a vu to vröme pohodila bude i galičku karpatsku kupelj Kryuicu. — Vjenčauje vojvode od Aosto s prin-cesom Helenom Orleauskom odredjeuo je sa 20. jnniufta, pokehdob se nadajut da bude i vojvoda Orleanski do toga vremena ozdrav\'l. Vojvoda bada ove dneve prenesli iz Seville vn London. — Saski princ Maks, ^-at, austrijske nadvojvodkinje Marije Jozeflne, prijel bude 2fii { 26. juliaša vu tiichsUdtu, gde se vuči teologiju, po bUikupu Leonrodu posvetu za podjakoaa i djakona. — Magjarski dijaki pripravljaju 8tam-balova, kad bode prek Bndimpegte putoval va Karlove-Vari, velike ovacije. — Franceski darniif „Gascogne", koji već pred dvemi meseci na patu iz Havra vu Nju-Jork, zakesnil za punih pet danah, ar mu se je pri vihrn prelomil vijak, i vezda )e po dragi put imal istu nepriliku. Na daméifu se je vozilo preko 500 putnikah, osobito vnogo Dalmatinsov. Ipak je srečno prispel predevćerom vn Nju-Jork. — Iz Manile telegrafirali su 22. majnia; Damíif „Gravina, vlastnićtve jedne englezko-španjolske hite, nasnkal se je vu jutro usljed jakoga ciklona, ter je malo za ^tim prepal. Vtonnlo je 167 ljadib, med njimi četiri sol-dački oficiri i dva dominikanci misionari. Samo tri osobe su se oslobodile. Potonula je ladja od 600 tonah, plovila je medjo Filipinskim otočjem. — Španjolski leregi pobili su se 21 majata s ustafli na otoka Kubi mestah Bejar. i Dos Rios. Vladinim \'eregom zapovédal je obertter Sandoval, dočim su pnntare (uutao) predvodili vodje Marti, Gomez, Masso i Bor-rero. Nakon borbe od poldrage vure ustaši sa preobladani i razpršeni, a Marti, tak zvani p rezeg »republike Kube«, opal je va borbi, španjolske čete (šeregi soldatov) imaju 6 mrtvih i ranjenih. — Hasen od potresa. Da je potres moguć gda-gda i hasou donesti, svedoči uajnoveša vőst iz Firence, koja javlja, da se je na ima uju kueza Demidova „La Fontaccia«, usljed potresa pojavil novi vrlo izdašni sumporni zviranjek. I) jak A: ,Vćira, sana^kad\'rau dvé ljetni dug platit, razplakal se je kak ditte. Nadobudni sin. Mu?, (kojega je sin na školi akademiji bil, rekel je žeai svojoj): „Znaš Bara, uaí Miknla stane se rauele vu jutro, nego^sem se ja igdar stal vu mladosti, on ti dojde već ob gesti vari vu jutro pijau dimo. Iz pričan je. Vnogo poátuvani gospon navučltelj 1, Naj oprostiju, kaj nisem vćera mogel poslati moju kćerku vu tkola, ar mi je moja tovaruáica rodila sina. Ja jim obečujera, da se to ovoga ljeta vide dogodilo nebude. 8 poštovanjem : Lukać Kozorepec. Ima va glavi. Su8eda A: „Nu suseda, kak ite zadovoljni b Vaéim muiem ?« Druga suseda ; „Hvala Bogu dobro, ja se ne/alujem. barem imam mula, koji je vuCeu ter ima nekaj va glavi.tt Suteda A: „Moj mat nije doduše vaöen, ali vsaki dan ima preveč vu glavi, kad dojde iz krčme." Dobra zamena. Fotograf: ,Ako želite dobru slika Imati1 morate prijazno gledati, — najbolje je, milite na nekaj vugodnoga u, pr. na Vatu gospu tovaruđicn.® Gospon : „Ja sam se tujom prav razpi -tati dal I« Fotograf; „Onda mislite na razpitanje !• Priredil» Q1 ad "Fer »noz. $ekaj za kratek 6as. Mehka narav. Dijak A: »Nafl kramar »Marko« osobita mehka uarav (naturu)." Dijak B : wTak ima »Zbogom život, ja hlem u smrt . . . ja siro mak zahitćeui." Ali fceljti za tivotom, je ipak STeobladala na zdvojnpstjum, Ili bolje 8vemo» guči nije dopustil, da siromadki Pavel kakti samoubojica dokonča. Aada hiti u tamnoj noći vnte daleko od sebe i ... da barem u tamnici stan i branu najde, utge bogatoga seljaka Andraša ujegov ékeden) i to jedan od najmanjih te kad je videl kak se plamen proti nebu dite, osnpnjen i prestrašen pred vlastitim činom, otide fikle-ca j ući uii se nogami, na cielom tielu drhčući u selo, aa da se sam pravici u ruke preda. „Ja sam" — tak reče pred sudom — „Za da nenoinim veliki kvar, samo najmanji ékeden j najbogatijega seljaka vutgal, a i taj je vani daleko u polju stal, ktomu pak one noći nije niti vietar puhal, te na taj način nije podnipoflto bilo bojati za selo, da bi mu se mogla kakova nesreća dogoditi." Tim, da je sUri Pavol svoj ćin prizna! i njegovom odbudein je pripovittii kraj .. čuti ovde na aemlji, ali pogtuvani čitatelj skup z-menom duboko a irdcu : Da siromaškomu staromu Pavlu mora pravica biti, pak makar ga a katajeničkoj opravi a raka m^tna, pak makar bu njegov drveni krit na grobja mieato imena samo nu mera nosil, njema ipak mora pravioa dojti, knk Biromaikomu Lazara, je koj a narućaju Abrahamovim na ave svoje make zaboravit. Pak — ako njegova kći, bezćutljiva tena, i uedojde ovde na zemlji pred sud, kak njeiin stari otac; ako joj makar i njezina dieca nebudu onak odvraćala, kak je ona svomo posudila, makar ja sliepa sreća ueostavi, dok joj trava na groba neporaste - • — ipak i\'njoj mora pravica biti! K toma nam je treba drugi • Tlet 1 Em. Kollay. Kakšna gega je na seli ? Vu vremena velikoga manevra dobil je Balažek, dober medjimurski gaada, jednoga stražmegtera od hulanerov na kvatér i na kofltU, koj je taktna Švaba bil, kakšne fine gospode mi pod ovom rećjom poznamo: .hauskneht«. Ov gospon hulaner je na jenkrat veliki gospon postal vu hiti nadoga gazda. Tuliko je hapil/zapovedati sim i tam, da su mu hitni ljudi komaj i komaj moguči bili vrlo spuniti. Nag gazda i njegvi hitni su već zado volj i li toga velikoga gospona služiti tak verno, kak je on fltel. ./enkrat, kak je z mugtre dimo dote), po svoji šegi hapil je ćudno kleti, zapovedati i groziti se. Gazda, dober Balažek 1 njegvi ljudi su mirni <>stali na to veliku poteraclju. Gospona nemoa je to jako rezsrdilo, s mergočejom sedoe ae k nakritom stolu, apukne svoju sablo i reće : Zalupani mnti> ve bum to požrl, kaj ste pred me deli, onda pak bum vas načel. Kak je Balafck videl golu sablu na stolu i divje Oi\'i hulanera, prez rfiči ide vu štalu, zgrabi najbole zmazane rasuhe i stupi vu hižu pred hulanera. »Kaj bu stoga?" ruči vojnik na muža. „0 nikaj — odgovori mu mui — nego prina« na seli je takšna áega, da k velikim notu velika vilioa pate " Srdit se soldat na to osrami, vtekne na zaj sablu, od ovoga hipa je hita mira imela od stranjskog gospona hulanerskoga straft* meitra. x Berlek Győző ODGOVORNI UBEDNIK MARGlTAI J O Z 8 JB F Glavni surednik GLAD FKHEN O Z. Nyilttér. E rovat alatt bözlöttekért sem alaki, Mm tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget a __8«erk. Hamneberg-selyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér és ssineseket 36 krtól 14 frt Irt 68 krig méterként — sima, CHikos, kocz-kázolt, mintásottakat, damasztot sat. (mintegy 240 különböxő minőség és 2U00 mirna-zatban) sat, póstabér és vámmentesen a báihos szállítva és mintákat póstafordulóval küld : Henneberg Q. (os. kir. udvari szállitó) selyemgyAra Zürichben. Svájciba czimzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 1 UMU Buda, 25-ga májufia 1896. 52 25 20 <!Jft 55 U a hona Arak Cl ena zéíka. w 1 m-.mázaa. — 1 m.-cent._ " " Pöenica * 7 00 — Zob 6.25 - Hrž 5 75 - Kurtiza stara „ , nova 7 10 — Ječmen, 6.50 -Grah beli ! 8.— » žuti 7.— » zméöan 6. — Len lO.— Grahorka 6 .60 - kr. üuza Zab Rozs Kukoricza 6 . ui Árp8 Fehér b»b uj Sárga * » Vegyes » „ Lenmag Bükköny VASÚTI MENETREND CSÁKTOMHYÁN. ■ ••diai jj Qjan- Napszaka i A, pöata és - T«gys»vonot KantzsA felé Reggel 4 11 3fi \|\| gyorsv i Délelöl ( 39 postav. » Délután 6 62 vegyeav. > Éjjel 10 07 postav. > Reggel 6 52 vegyesv Pragerhof felé Reggel 6 06 postav. » Délelőtt 11 30 vegyesv • Délután 4 16 postav. » Kjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Reggel 4 49 vegyesv. Novimarofig Reggel 6 16 • Zágráb felé Délután 4 20 n Varazsdig Este 10 17 > n Éjjel 1 30 fi ■ Délelőtt 11 44 » Bobára Reggel 6 Oö * Egerssegre Délután 4 28 n Krh#.\|u Kanizsa felöl Reggel 6 61 postav. N Délelőtt 11 30 regyesv. » Délután 4 01 postav. • Éjjel 1 14 gyorsv. _ n Este 9 82 vegyesv. prag:erhof felöl Reggel Délelőtt 4 86 gyorsv. > 11 29 postav. » Délután 37 vegyesv. » Éjjel 9 66 postav. Varazsdról Reggsl 4 22 vegyesv. n Reggel 6 43 • M \' Délután 8 60 ■ „ n jj«l 12 43 ■ Zágrábból Délelőtt 18 • Kgersaagröl Este 9 80 N Délelőtt 8\'62 • Hobáról Este 9 42 a Hirdetések. 1427. tk 1896. Árverési hirdetményi kivonat, A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az államkincstár végrehajtatónak, StfíVitB György és Sántek Józsefué szül. Dobsa Mária végrehajtást szeuvedó elleni 54 fit 89 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Agyéban a nagykanizsai kir. törvényszék (a osáktornyai kir. jbiróság) területén lévó felső pusztaíai 49 tk. 199 hrsz. a. ingatlanra az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan ax 189b■ éri jnnlas hö 24, napján d t. 10 órakor a felsö-puBztafai kö/.ségbiró házánál megtaitandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezői szándékozók tartoznak az ingatlan becsárnak 10 \|#át kószpón/ben vagyis az 1881 LX. t. ez; 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott ós az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságfigyministeri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a klkttldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170 §>a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatoi. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 746 1 —I Csáktornyán, 1895. áprilla 18-án. Csáktornyái gőz- kad- és zuhany fttrdő elektromos v il á g i t á a s a I. Fflrdrt Arak t Gőz-fürdő — — 60 kr. Kád-íürdő — — 35 » Zuhany-ltlrdő - 26 » llérlet 12 \|egyre : Gőz-fürdő - 6 frt Kád fürdő — 3 » 60 kr. \' Zuhany-fürdő 2 » 40 » Bérleti jegyek a fürdő szolgánál válthatók. 741 3-8 1Csáktornyai gőzfürdő vállalat. Ásvány fürdő ftlariltur Szalvoniaban a déli vasnt társ. állomása vastartalmú hévviz 42-500 / Poreze)An , márvány-, kő-, tükör- és ictap fürdők, Hire« gyógyhtitás minden nöi betegségeknél. Terméketlenség, lehér íolyá», sápkór, továbbá cxüx, caonltörés é» idegbajoknál stb. stb. Újonnan berendezett hidegvizgyógyintézet" valamint TBIRUIIUI % Miiiy-i V1ZGYÖGYINTEZET $ mely föl. Kneipp Seb. pleb. ur utasításai folytán tökéletesen a Worlshofenl \'.vizgyógy intézet" mintájára épült. A (Qrdö orvosa huzamosabb ideig tartózkodott Worishofenben tanulmányozás végett, az igazgatóság pedig egy — Kneipp Seb. plébános ur állal ajánlott s tanult — fürdőmestert alkalmazott Worishoíenböl. A türdöigazgatóság prospeotus- ós fölvilágositással^postafordultával ingyen szolgál. \' " • • í . >1 ■((.,- .. $ájas 1 tői jnnlas 15 tg valamint sieptembei 1 tói október löt g 30 sUialék engedmény stobdk• is fürdőkben- ,1. 721 7-10 (Keil $lajos-féle Padlózat-fény máz (tiLASUR) legkitűnőbb mázolá-sier puha padló számára, 1 nagy palaozk ára 1 írt 86 kr. — 1 kis palaoxk ára 68 kr. Viasz-kenócs Arany-fény máz legjobb és legegyszerűbb beeresstő-szer képkeretek slb. bearanyosására. — 1 kis kemény padló számár«, 1 köcsög ára 60 kr. palaoik.ára 20 kr. Mindenkor kapható: 708 Heinrich Miksánál Csáktornyán. 9—12 hkvAtbl. ASSICURAZIONI GENERALI 1894. ÉVI MÉRLEGE. Nyereség- és veszteség-számla az A mérleghez (1894)._""_ KIADÁS. A tétol n«va \'».Nitoaitáal ág t Dijiartalák * muh án6l KUgg6 károk lartaláka • l).J « tói Muk l.vonáaáral Koiványílktáktk . Iiáüu.nánybutoaitial ági Díjtartalék * múlt ivríl K gd károk tailaláka a mk (árvitával . v4nyilkl4k.k . . . \'•\|bu:o»itá»l igl DJiiitalák a muk 4vt«I rUgg6 károk lartaláka • M DUa tdrUi.k Uroniti ral KAiványilktákak . . <Ui<i«il:.t<»ilii ág I L\'ijtailaUk a mull 4vr6l 1» k írok tartaláka a m k I6tl4tak l.vonátival \'áayill.Mk.k . . L\'iJHI NlK HL ) Ak.aU.«ly«i4«ak Jóv.d.hna i NUiJogk6vet«lát«k . . . Kliákakr. adott elókgak ^Ikm U ni «r»ikpapkoí» . .mátok v4h4l«uáaitM4l. (< l.gaDan Mliok . folyó A iö<blito»iláal ágba brfagtalrák • t«k«e-,W.\| bUtotiláibaa aMrt «t«4»4«y«k._ 160001,67 iiO?«1«? m«i» «1 t0186M 1UI46ÓI UMNI« IM4IW6IJ TM 1081 11049 ÍÍS\'J •06974 6^ 1MM&ÍT utat OuitlIU Nycreség- Uil«t j Vagyon \| Oui«l ba y é I • I Hí Jif frt íkll moi «wi M 4 M jy maim 07 4089860, 7 IMIM 0711 Trt I A tétel neve 116861 1901 47191 mm 4816046 70 78 M 01 86 Tüibirtoailátl ág 1 Vluontbíitoiitiil dijak........ Kiiok a víuontbutotili« l.vonátával kifu.tv. . . írt MW7tA»T fuggflb... . . . 81997« 19 Dijtartalák a« 1894. da<uemb«r S 1-án ueg folyó buto»iti»okra ^ulaUkok ilUtáki gaig.titi köluág.k . Adók á> ilktákak . frt 1066871.08 • 1891960 frt RjáUilmijybirtixiliti ág! VUiootbiiioiitáai dijak . . . Károk a vitiontbiitoiltáa kvonátával kí/Lretv. ÍUggóban . ________ Dütartaták ai 189A daeaambar li án míg folyó biiioiitátokia lutaUkok........... Igaigaii»l koluágak......... Adók á IU«ták«k . ...... Jágbutoaitáií ig : VitionlbUtoailáil dijak........ Károk a vUiooibLrtotüái Uronátáral , kiAi.ua filgg6b«r lutaUkok.......~ i i . (giugaiiil köliiág.k....... . Adók ái illelák.k......... BakMibulotiiáii ig : VUionlbiitontáii dijak........ Kirok a rUiontbiitoaiti* kroniaáral..... kiAi.lv« . . frt 188044 19 fúggób«o . . . 63677.13 Dijiartalák ai 1891 iliuimbtt 31-én mág folyó biitotiláiokra Jutalákok, kolliág.k et ill.iák.K..... Aj .Ili14ti pennái kamatai ....... Lairái kát«a kóvctcletakra 7806 8« 1733,79 ■yr—éf- és veszteség-számla a B mérleghez. Ouilltn « — Életbiztosítási osztály (1894). S4IIM6 H SI18700 76 1614069 KS »93633 81 6:11818 8* 111047 »0 6908,63 1849801 M 16361 67 88184 M 188863 68 6013 37 —r- 6969 181 9689 li 396 89 K4 17 IIX 81 I 76949 M 191681 41 11.1848 M 8467:1 6« lilri [ V .ig, on I ()» 1«. kiadatok frt kit frt k.\| f.t 109936« 6» (887966; 17041 4\' 6390 8« 37li M [l 4039860 7« 18869 bi 60100-1 •01116 601 \|l 099766* sd »887164 17041 IN 81 a 466890 34 i 36» 61 — 4.VW6 Ofl »86196 0711486046 V. I. DiJlail.Uk a in.1I1 ávr6l. .... I. vluaaibutotltiiok..... i r.i.Uk ftlggAb.a I.v6 kárakra ... . {.) halil.i.tra u4k> bino«llá»ckra b) al.lá 1 ra uóló biilo»ilá»okr» 0) Járad«k/a móló hlnodlitakra 4. Kólt«»yillaUk«k ... . . 6. U\'.Jiaitalák itadotl yiuonbJ<tMÍ«á(«kn . 4 Klb.ly.i.it igkák jtxd.lm« i kt«94l«Mk ra d) Kolyá MámUk .) Váro.l Ugaikaok...... f) líUtbliiMltitl WM.4ny.kr« »dolt .Mkg.k Atatataa . miból U kron«a a UiUlák icndu JulaUkát 189767809 91 1880696 8846914\|66\| 488109 84j •Wh.ly.i.il iSkta j».«a.ima i al fctiilog k6v>tal.t.k . . b) Zrták.kra fti1 •W\'«fk- c) An.m .» mi ♦ríák^aptrak . d) Kolyá uámUk ktmaUl . I. My«t*á\| kulóattla ártákaakáMk i^X4: Oaaiataa 6896187 18 68444» 84 J19664 41 81918 2« •79 M liSaMt 6» 4067 14 194146 1» J0IW7 6« 1ÍŐ7560 44 1601687,80 lom«,64 6989464 4M 64681 1487996 1101687 80 t 18107 U 468108 6989464 64691 1487996 1601687 >0696 17116 »IUOMI8OI 48 l Viliontbuioiitiii dij^k • » Fu.tátek .t«d«k«t lnilo>il»»okárt a) haUloclic «ÓU bulotitátokárt b) elel«t ctetei, xóló biilotilitokárt c) Járadákokeit..... Lavoara riaioalbutotiUtok (tj4b«a • K»Uáayri«uaTÍliilátok 1>J- 4* kblttáguilalek ai 1896 ávi uámbra 1 »! "» } b) KI« 1 c) Jé. IUUIa»«tr« uóló bu leláM« > • adákbútotiU* Otlieien Lavoava * kicgátriláti i«ul«l.kat Nttto I irt.lák Oivotl ttait.l.ldijak \| JutaUkok K6lit«gek Adó á> bályeg l Kamatok a nycrcmtnyny.l bui^\'tiloiuk javára L«irit kát«i kovclcUtekr...... Nyf«»6f .4 áv (olyr.man ViAr.lv« •páiu 3/16 1 03716 669»«9 H 1.16.\'>K7 3 »7014* 67 61HH0 — »66*6 67 I Tarultk »6-63031 6l4 Ct\\4H699 41 136646 661 [4417376 4<( \\ VAOYON. Az ASSICURAZIONI GENERALI vagyonállása 1894. Omei.it deczember 31-én. Tarlalckb 49M7 \'ti I409IW 93 161* 4n 3916X9 17 8947, M 8KT741 ftj ö68ü* 67 Kolu -tart 66997 Ml 16094 M 641091 65 \|4437376 4í\| 44778468 OSl 1618066 H 670964 691 8041003 78 7066i\'>3 1» [4300401 69 64943 60 878414 «1 60011 04 66667 6« 38804 67] • I I8968694^W( 19076 66 0<f74 13 68694 6d »14680 90 »70984 69j 8041W1 7H 706663 11 3900401 M 64943 wi 378414 d 639966 6» 60667 6ti 10674 I« 68686 6» 666486 67) 38107 Í1J49491801 <s\| TKIIKR. Kolyó A tétel ni\'v« T 8 • 10 U 11 II 14 1» U 17 1« 19 IO »1 A ráuváay.Mk adóalav.lal a tóka b« Iivg.lUn birtok . . . • • Lavoava u ingatlan tart alá kot > » 61 .(«11 ráwáról • . frt 6464080 91 . . » 1889480 9 ÍTWmöo- : ir ági t.."£-ál ViiCili ingadai klcióg.idaiig i birtokok...... Qatd.tigl t.iV^áay«k elitét alatt illó int«i«ti háj PrigiUut...... a) KolctOnók a tirtatig áUtbliloMtial k&tráay«b« ■ b) J.lialog által butotitolt, a f.Uk Kalilakoe Mnandd t6kák Kamatoió Jthilogilag bUtoakott I t6k. kolc.Snok Iagatlanokra I a) folyó frt 1888764 86 a jelulog oattilyb i.noiók S b) hiu.Mkoa • «09 01 kiváuUvtl l - KólCoaók lc(4teraényei«tt állaai i» mit tráákfa^úokra Állam át más áitákpapirok....... Kolyó kamatok .......... Váltók a tárcában......... Iüól«g«k a JaUálogotililynak (tlipu. I" «a. a. ím) P4nt«k folyó Mimiin külónbóió bankoknil át biulint4i.l.kn4l K.Mpáu-káuUt-a tri.tti át v.l.oci.l Lgtrg«tá«ágok páutiriban i upi________ Kewpám-ketil.l a Aókok pánitárábao Maradvány a viuooibiilo«itólúuámUiból , Maradviay a. lnUi«t Aókjainak uimliiUi Maradvány ai A\' mérleg folyó uimlájából (L. a) Adótok kulOnboió ciin.W alatt b) Adótók UUilog kölctónOkr« hitraUko« C) L«t4l.k k«i«taáf át butotlták gyanáat . l^tát Ooldtchmiedi alapítvány . . , • B«mo lótMf alapítvány . , fj »\' Ctkbl R. alapítvány , . . . DviiartaUk átadott .UtvitioatbUloaitáwkl* Takar) iny ai 6.11.« raklirakb Bútor tat áa vaui.krényik a i maiig fttaiaa hivatalaiban, ciágtáb- . árakra átrányb.n maradó díj- lik, papir> á< nyomtatriny ai B.tm ZUlagit««! Jutalákok ál u.rraaá! koluágak Ai UH 4aci«»ba» ll-áa a ^aró A 1887600 1!7"7600 — 16664 76) aoooo.—^ 41840 Vi 6880076] 19063 864786 1614809 86.-.Í01 78786 •76608 8434i9\'8lj »74686 3 1000\|_j 198 8000\' B -RT" Ü 1887600H 497000, 488701 186661 4^ 1600 1811»73 37 10973:711 7CBH09006 14 01 •01101 I 94] 4889 •68871 61 4076 3« 1817 6Ul 17701 Ü-V 166470 8* 616897 4SÍ »18699 9.1 4666 IS 686188,611 1187916 össieseu frt tkrl wóooo\'H itroooH 1 »77 800 —■ 196664 76, 188701 4* 14686111 iMirs Mi 37 61814 61 81078076 07 181l»4:6»j 164786 0* 4839 94 1878180 90] 8698S .\'i 90 101914 661 394KW ii7 1011899 64 696897 41 793186 66 6666 18 186736,61 8000,— 6000,— 8000- 70 Kolyó llám A tétel novo 3 AUpl6k« .......... T6k«tilelt ny«r«tágurialák ...... TaiUl«kalap ai ártákpapirok árfolyam ingadoiitinak ícdcieieie ......... Tartalékalap kelet kttvl«kt«k fedciátero . . . Dijiartalák m«g árrenyben leró bUtotiuUokia «i A márl«g«n . . • t . aH márUgen , ji tal«k bejelentett, d« decieub.r 81-án m4g kl nam Aietelt károkra: aa A márl.g.n • II márl«g«n . . Outalekalap ai áletbU- I lotili.ban nyara. I halálatat bUt frt 348666.81 mćnvny«l bulotitot> í vojy.i blitOlltáa » 361669.90 Uk jarira . J A hivatalnokok «llitá«i páutárának vagyona . . • ••/•li iy«nUg a víiiontblitotitók uimlájin .... Kgyen\'cg ai inieiet HokJamak aiimlijin TTÜÜIirr322SDB UZÜIDE laiváayak árták« i frt 80641700.64 S Beaso József, B«mo J«liiloghil«lei6k K«y Eg«n _ a) Itil«l«i6k kulonb6i6 emneken b) Intelek Weieueg át biilotiták gyanánt A 18 mérleg folyó t<ámlljanak «gy«n1eg« Oidoni alapítvány..... Oirard alapítvány . • Goldtchmíadt alapítvány .... Be 11 o Jóu«f alapítván . . • • Calabi R aUpitvány .... Kelotiiható ayei.tág a . a a A )6v6 áv«kben lejárandó tOabut-•itáti dijak • . frt 80641700.M A "fit" W16000 —j 131600H 1017614 77] ""n •89067 74Í 666314 41, 661719 868611\'ád 4141— 86409 48É 1181140 H 686897 4* 6976 loi 1977 &Ö( 8000]-, 6000-J u B 166000—j 1811600 1164496 67] 40000— •40101 frt \|ki 6160000 - 1616000 — • »moll 44 «0000 — »891067 7i M(4610040 l 69 881741 M 70186 II 48660 ti 49»0« 118668 14 666188 61 81888 11 »6816 881741 « 10136 66179 60j 1009014 44Í 44140 «J 138991 9/1 1861318 lil tmn 4* 6976 llí 4971 M 8000 -i •000-J 8600 — 611684 9<j _ .. II II A o«, klr. »x«b. Aaalonraxlonl 0«nr«ll köapontl luazuntóBAKn Trl®«tb«n. M., Dr. Bozza Camilla, Br. Bruck Ottó, Romanln-Jacur Manó, Br. Morpurgo loztef, Segré V. A ra«ártitkár : Mlchettl Adön. Magyarországi vezérügynökaóg i HEOEDtt SÁNDOR, lgaz«al/>.tnnAc«oa. »OTT JÓZ0KF, főnök, A Intézat hivatalos hlyla«u«l Budapaaten, Dorottya-utoza IO. az., az Intézat anJAt haaAban. Bővebb lám^nadiai Jelentének as a\'an\'i fŐÜ^ynrtkn^iiél k«pli iitSk. Ugyanott fel • ilá^osifc tsoV a letftnzyobb adatnak és éltt-, tűz , •xillitflBiny- U Ü7t\|bíztoiitáiok aa Atii«urtzieai QtnsraU j^gbiatoaliA^-ok a Mifyar jég éi vUwatbiztoaiti rétzv -tártaiig én bal«ttt tlltai biatosit&sok as Xls6 o ált bali»«t tilsa biztosító táriaaág szánodra a legeiönyöiebb feltótelek é legolcsóbb dijak mellett fogadtatnak el. A csáktornyai főügynökség BENEDIKT E. és FIA. N^osmOoU Fiscbal Külöp (8lrauaa 8Au<k>r) könyvnyomd^ábau Uáktoruy4u. község elöljáróságánál a hivatal, s órák alatt megtekinthetők. 761 A kir. járásbíróság, tkvi hivatala. Perlakon, 1896, márczius hó 2!á éu. oxx\'xxxxxxxxxxxxx mxxx xaeocxxxxxo • \| Ajrtmlaktrtrjtynk nagy válHm:tókt>nn._ j # w POLLÁK BERNÁT órás és ékszerész ;jj\|j Csáktornyán, Féler, az uj tak+rékptaztfiié VptoéMbett. FENYLAKK Irk«i4\'i \'»••\'■ to»y * iiobik k mlaoU« »Uit I haainillatlaa »aoak mlv«l * k r 11 r ni r 11 ® 11 aiag 4« » laud, rafadAa aaáradia, inalr «• olaJÍMláknak Aa aa olajlakknak aajilja, rlkfrtlltrtlk. Kinalloil « baaaoálata olyan i>)r»«rU, hojr klkl mat* v4(oah«tl »\'iiiAioliat. A pallA nodv»a tár»v»yal f«U9r UlhMö, aráikul, bc^ij »Iveaataoé Mnylt M»« kell ktllfliibrtiteinl ; ■ zlnexett »obapaUÓ - fénymáxv, »araáabarnát mahaflonlbarnát, mely akár caak ai olaj futlak (Ml bn » pallót • »fjrullal tiinrl la ad. Mrt i>(varánt all ^liuaiható rójl vagr ul pallóra Telj eaen brtod inludru foltot, korábbi mitioláit atb\| van aiután lszta fénymáa (tzinezetlen; ul pallókra ót parketre, raaly ctupan Unyt ad. XülónStan parkaira • olajfaatdkkal mar bamiiolt ajáaann uj pallókra Taló. Caak íiojl ad, annllfaiva nem füdl al a famuatrit. Poataraomav, kSrfllbaltll M n<»y»««t mtr. (kétkSiípna-gytlfu aiobára »aló) 6 (VI. 90 kr., vaKjr »\'/, márka. A kOivetlen mef rendellaf k ralttdrn Táróiban, ahol raktárak Tannak, Ide küldendők. Mlnlarnáioláaok ét pro«u ekjuaók ln»v«u it bármeotve kttldatnok. A bn> áairlianál t«i ík Jt>l vlgyáanl a cifra • a tjrárl lo»rre, mivel eat a tflbt. mli.l lüiO é\\n léteid gyártmányt aokfaU utánonakéa hamlaltják, a tokkal reaaaabb, • gyakran a (álnak mt\| nam íaUtö minőié-bao boaiák forgalomba. Chrfstoph Ferenc, i ralódt isobapallö - fényulcK íeltalilója is HTedlli srirtója. i Prága, K. Berlin. ZOrlch. 689 Csáktornyán: GKAJJEB TESTVÉREOÉL. w ^ M « 11 Qí Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezQst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy v úi a h z I é k b a n olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan esaközlöm. > i TI 2 a K m ©• i 1 OIcmó árak melleik i O^kmxxxxxxkaixxxxxxxxxx xxxXXX .__- . - - - ------ • • .\'11 .vili. .11 ... .i. ... Magyar, nemet, franczia éa angol képekkel ékített MUNKÁK. —o Kö-, aczél- s réznyomatu 4itMÍv«ku Magyar, német, franczia éo angol remekírók művei. Az irodalom bármely ágában a bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszerzéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazasi kézikönyvek, at\'aszok, íöldabroszok, tervrajzok, föld és éggömbök. » Ima- és ájtatossagi 1 vek \' egyszerűen ós >8g^kesebben kötve 8 !eggazdagabbála«z-tékban. Mintakönyvek a rajsdk \' IVOlMUiVKÁKIlOZ « A .MURAKÖZ\' társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZENEMŰKBRHSKEDASE KÖN YVKI ADÓHIVATAL A, PAPÍR IRÓ él RAJZESZKÖZÖK RAKTÁRA, KÖNYVNYOMDÁJA ós KÖN YVKÖTBhZETJB Cfták tornyon. Alapíttatott 18Ő0. évben. Szótárak. IWDSAtSI IRATOK. KÉPKSKÖ.VYVKK minden kor éa nem axámára, minden nyelven, a legdhsabb vá< laH/.lókban. ISKOLAI K8 OHTtTiiSI könyvek minden nyelven Népies naptárak, AlllAN&CSteS znebköny vek. Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak s kivonatra, gondosabb meg vizegál 4« végett legnagyobb késfc- eéggel küldetnek mind helybe, mind videkre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szojgáltojnak ki a könyvkereskedés által. SZAKAOSKÖN VEK. Elöllzelés elíogadtatik : minden b^l 6s k U I f ö I d i i folyóiratok, nftpi és JLVÍ V A VJL APOKR A a szállítás mind helyben, mind vldéltró a leggyorsabban eszktolteíik. Megyénk lanlnl^zelelben ka»n rmténmk. f-i I \\ Csodálatos hatású! Ugy öl, mint semmi más szer mindennemű rovarokat és azért az egész világban mint a maga nemében egyetlen szer liirneves és kereselI« lemertetfA Jelel: I. A lepecsételt Üveg. 2. A név: »ZAC\'IIHRIj«. Jg Valódi kaható: Csáktornya: Alsó Lendva : Perlak: özv. Göncz L. gyógysz. j • \' Gráner Testvérek Fuss Nándor gyógysz. Kramarits Viktor Heinrich Miksa Freyer Fülöp. Sosterics Pál. Strahia Testvérek. PoUtrau: Habié Miksa- 1175. tk. 95. Árverési hirdetmény kivonat. A perlaki kir. járásbíróság, mint telek-könyvi hatóság által közhírré tétetik, hogy -Csesznák József perlaki lakóa végrehajtatónuk Bartalica Bálint és társai szt\'-máriai lakóaok elleni végrehajtást ügyébe«, 145frt töke, enni k 1893. évi szeptember 2 tói járó 8/, kamatai 8°lo késedelmi, 28 frt 28 kr. per. és végio. hajtás kérelmi 8 frt 65 kr. elsé árverés ké. relmi 13 frt 97 kr. árverés megkísérli, 6 frt második árrerég kérelmi 10 frt 16 kr. árverés megkisérléti, 7 frt 66 kr. jelenlegi költség behajtása ciéljából a szent-mátial 14 sz. t\\k v bon Al 1-85 az. a. felvett ingatlanak B-trtalIca Bálint,, Bartalics Margit fór . Pongrácz Tamá8né, Bartalics Zsuzaáona, Bir-talics Mária nevén álló fele ró-»ze 597 frt kikiáltási árban Szt.-Mária község bázáuál, 1895 éri junius hó 28. napján déltlótt 10 ólakor Oseaziiák Józset.felperesi ügyvéd vagy helyet* tiBO közbeujöttóvel megtartandó nyilvános ár. veióseu elfognak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsá\'. Árverezni kiváuók tartoznak a becsár 10 é-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenui. Vevő köteles a vételár t három egyenlő sésiletben még — pedig az elBÓt az árve\'és jogerőre emelkedőtől számítandó 30 nap alatt,« a másodikat ugyanattól 45 nap alatt a harmadikat ugyan• attól 60 nap alatt, minden egyes részlet után az árverés uapjától\'számitan ió 6% kamaUkkil együtt az árverési feltételekben meghatározott helyeu és módozatok szerint lefizetni Ezen hirdetmény kibocsájtásával egyidejűleg a meg« állapított árverési feltételek, a perlaki kir. Járásb róság tkvi. osztályánál és tíziut-Mára KOTZÓ PÁL GÉPÉSZMÉRNÖK Budup68t, Űllöi-ut 18. sz. alatt, Ajánl 2\'/., 3. 3\'\|, ós 4 lóerejü kiAgee, c»éplökói»»üle<eket továbbá 4, 5, 6. 8. 10 óa 12 lóerejü sínes gőzesé plőkészleteket, hosszú szalmarázókkal alsó szelelövel óh rendkívül nagy felületű rostákkal, árpahójazóval ós választohengerrel. , Fa- és azónfttttéaü ia eredeti szalmafűtS GÓZMOZCONYOKAT WtT Továbbá R. GARRET & 80N8 felülmúlhatatlan 40 °/e tüzelőanyag mogtakaritö. föompound gösmozgonyokat legjobbnak elismert brandtfordi önműködő amerikai kévekötő arató gépeket. Eredeti amerikai azónagyüjtöit 1 vagy 2 ló befogására alkalmazható kombinált rúddal. Horvető és í»scörvavetö gépeket ós mindennemű egyéb kisebb gazdasági gépeket. Jutányos krak t — Kedvező fe\'tételek I 762 tftdekl ügynökök ktrisdtnik 1 - 7 OOOOOOC OIOIOOOOOOOO Ki Möllöjót a PERONOSPORA ellen sikerrel -»karja védeni, ax használjon FOSTIT et Veiérügjnök Ausztrla-Magyarorsaágon óh Keloten : MÜHLE VILMOS udvari szállító mag-kereskedése TEMESVÁR. Nnatit • legjobb, Isgbiztoaabb óh legolcsóbb pe-rU8Hl ronospora védekezési szer. U fif a legolcsóbb óa évekig eltartó kószülé-Jb 08HI kekkel alkalmaztatik. vri .-i. nem rontja a készülékeket éa alkalma-108111 maiUa;a legkönnyebb. ia fjf soha ba nem piszkiija a ruhákat, hanem JPOSLIl a legtisztább sxer valamennyi között, -n nem igényel flaftt, tehát nagyon könnyen JP 08111 siállltható, mert visszállitás teljesen elesik íz magyarországi szöllöbirtokosokiól rOSlll tömeges elismerő nyilatkozatokat kapott. U^m : 6 k\'16 frt 50 kl16 frt JPOSttt 100 kiló frt 26.60, WX) kiló frt 125.- »4 ptronospota és tílrtisa• czimtl könyv bárkinek is ingyen és bérmontve megkUl- detik. Kće»aikek darabja: Hungária frt 4 50, Reform frt 7.60, 760 Torpedo frt 24,— 1-3 XII évfo\'yam. (^♦rkwiflTel irUktxnl lakat »la. ímmP 11 éa 1« Ara ktattt — A Up MnlVmt riwUra Yoaatkoaé „i,d...k»aiMiA>/ Karcital j4lllf a&atkatstf MTlrt klldMKU. KUdóklraUl t flaekr! ril«y kdD7Tk«rMkd«M. lit klU.ndík u al<U»Mtl dijak >rlltUrk U klrd.tW. ftrtM jiUijiuo számíttatnak. Csáktornya, 1895. junius 9-én, iJ-—aiiu1 ■ i* 23. mm. HI«?«tMi árak: \\ IMTAI és QORYAT HYKLYKN MKGJELKNŐ TÁRSADALMI, MUTIM « tíwm BKTIIAP. _Megjelenik lietenlilttí egjuaer: vuNArimp. A tMurakö/i tiszti Ön^gélyző szövetkezet«, a .Cfcktornyai takarékpénztár., a .Muraközi takarékpénztár, »at. hivatalos közlönye. - \\ « • 4 (H TiU évre . ...» frt Negyed érre ... 1 flrt Ifyas aaám 10 kr. Bipt«a OoldWg«- 1. T. éa ZokaUla B klrd lrW. BW»«i SakfcUk H., Dtkaa M , Op^llk Daab ö. L. 4a tániail io H.rall Hrflnban. Stara K. Ny H11 ér pilit torm 10 kr* Gyöngülünk! Az erőteljes magyar s!em szemlátomást degenerálódik. A helyzet az, hogy minél szélesebb körökben terjed el a műveltség,, az iskolai szellem, az emberiség testben annál jobban cseoevészedik. A hadsereg tömegét azért a nyers, a falunak edzett, szilaj legénye adja, kinek idegeit a modern ismusok senzibilissé nem tették. Oly szemet szuróan jelentkezik a sta-tisi lkai adatok kérlélhetetlenségével ez a lesújtó tapasztalat, jóllehet az államhatalmat raoat más tekintetek foglalják el, — nem szabad, hogy a tapasztalat fölött napirendre térjenek. Mint a társadalmi forrongás minden mezején, az életnek kifejlődőit igényei kész telni k a lélek és\'.test robotszerü munkájára sok embert, a degenerálódásnak ez egyik kiváló okozója. Van máa is, az az ideges sietség, a melylyel a századvégi ember leéli napjait. Mintha az 0 élete nagyon rövid volna. Siet Mhaaználni a nagy rómaiak egy naturalis elvét: a minden órának leszakaszd virágát Ennek a szörnyű degenerálódásnak azonban a korszerű nevelés áli legveszettebb szolgá-i latában, az a modern, de képtelen nevelés, mely a serdülő gyermeket élete negyedik évében az iskolai fojló levegő nyűgébe köti és aztán részint tervszerű, részben tervszerűtlen ismeretekkel csömöriti meg az éretlen, ezeket az exact tudományokat rendszerint félreértő gyermeki kedélyt. És a dőrV<6g^&ííluság ebben, mintha tervszerű testedzésnek nem volna czélja, az iskolák az értelmi képzés szolgálatában állanak és a modern hygleniának megadják az ő két órai tornáját — hetenként. És még mi besélünk airól, hogy volt a scholasticismusnak dühöngőbb kora, mint napjainkban ? Tessék osak megnézni a századvégi roinált flczkókat, hogy termi ezeket a modern scholasticzizmus. Naiv gyefmeklelkeket öldösnek methaflsikával és a iegexactabb tudományokkal A felvilágosodás, de legjobban az értelmi képzésből eredő idege\'tom-pulás leszereli a kedélyt, a kora érettséget neveli. Bámulatos, hova jutottunk e téren Ezeket az ismeretekkel rendelkező, de roskatag, satnya, zöld gyerekeket látva, szinte elszeretnők sirni a kor /gjfik rettenetes eltévelyedését- Mit ér a bölcsesség e roskatag lelkekben Lehet e azt kamatoztatni, az ilyen elcsenevészedett, halállal eljegyzett ifjak mit használhatnak a hazának. A katonai mérce alá nem is állítják, a maga fejletlen csont-szerkezetével, petyhüdt izomzatával egy futó pillanat elég neki, hogy uni sono kimondják rá az untauglichot. A modern társadalmi berendezkedésnek még egy horriblis félretévedése, hogy az élet túlságos igényei miatt a családalapitó rendesen tar fejjel, meghibbant idegzettel alapit családi fészket. Az uj szülöttek angolkórja és vérszegénysége ebből következik, már most ezt a satnya nemzedéket a modern nevelés pusztításának odadobni: kész az anyagi erőben indolens katonaköteles Mindezeket tudva, immár az államba« tatomnak kell erélyesen föllépnie, hogy a testi ós értelmi neve\'és az oly szükséges összhangot megszerezze, nem vidéki tornaversenyek kellenek erre, habár ez is valami, hanem a testi nevelés rendivanse ja. A csáktornyai egyletek és társaságok a múltban s jelenben. — Folytatás. — v,. 26) A \'Csáktornyai községi Népiskola Tantestületének önsegélyző Egylete« kelet-kezetj 1H93 január 6-án. igazgató Jefiey Gusztáv, titkár Thorday János, pénztárnok Bencsák Stana, ellenőr Polyák Mátyás. 27; A »Csáktornyai Szépitő Egyesület« megalakult 1894. április 22 én. Elnök Mo* randini Bálmt, alelnök Alszeghy Alajos, jegyző Thorday János és pénztáros Czvet-kovics Antal. ■mi;.- i~ ■ i Jhrakh"tározíja. ALÓ. Egy hét 6rea ar leiiiiA. — Irla: G&rdonyi Géza. — Az emberek között legjobban szerelem a lovakat. A ló csodálatra állat: négy lábon jár. Miért jár négy lábon ? Senki sem tudja. Az embernek, a ludnak, a lölnak, a kakasnak c»ak keltő a lába. Mennyivel különb a ló. Ea milyen jó, milyen barátságos állal. A ki kocsikázni akar, azt búzza. — Ha reggeltől estig \'kar valaki kocaikázni, bál reggeltől estig buiza. A ki meg lovagolni akar, azt fölengedi a hátára végtat vele, repül vele\' akár egy esztendeig is. Megfigyeltem, hogy a jó emberek, meg a jó kutyák vidámak, különös, hogy a ló nem vidám., A minap megállotlam a lövölde téren és néztem, hol as egyik, hol a másik lovat, a mint szomo- j ruan állott a koosi előtt. —• Szép okos tekintete, gondolkozva tévelygett a messzeségben. Olykor-olykor nagyot bólintod a fejevei, mintha mon-1 aottn volna. ~ így igaz. A lovak valószínűleg azért busulnak, mert valami gonosz ember föltalálta az ostort, tíuony,; J>a 16 volnék, megrúgnám azt, a ki az ostort föltalálta. Szerencsére nem minden kocsis haragos. A lovQnatu kocsisok például nemes gondolkozású jó emberek : axok ökör szarvaival muzsikálnak az embereknek és a lovaiknak. A lovak ezt szeretik hallani. Vidáman lengetik ulána a sórényeiket és a patkójuk lánoaosan csat\'og a kövexen. Bezzeg az omnibuai kocsisokat más anyagból gyúrta az Isten. Ezek haragos emberek. Szán embert is beengednek abba a kerekeken járó kis hásba, a melynek omnibusz a neve. A szegény ló könnyezve osóválgatj« a fejét, mintha mondaná : — Emberek, emberek, mi lovak ezt nem cselekednök meg veletek. Persae az omnibuszokhoz osak olyan emberek állanak be kocsisoknak, a kik a természet külöuös játékából sziv nélkül kerüllek a gólya elé Hiszem, hogy minden ostorvágásaik felhallatszik a jó isteuhez és hogy as őket majdan omnibuszos lovakká változtatja. Mennyivel jobb a sorsa a rangos^urak lovai. uhk. Ezek köpönyeget és kamásli! viselnok, kedvesen henozegő méltóságon teremtések; hallom, hogy ősökkel is diosekesznek és hogy pályatársakért \\ersenyeznek a lóakademiáu. Czitra szerszámaikat gyakran megcsodálom az Andrássy uton. Micsoda remek alkotásai ezek a jó Istennek. Micsoda alantasabb rangot foglal el a teremtés osztályában a kövér, kukorioiaszakálu adótiszl, aki a harmadik emeleten lakik ós apámmal nyomtatott levelekkel levelez. Ilyen lovakkal álmodom éjjelenként, a föntemlitetteket értem — ilyen fürge, büuzke. csintalan, prüsszögö szép lovakkal. Eh hallom a beszélgetésüket: — Én grófi paripa vagyok, — En herosegi. — En tükrös latálloban lakom. — Engem maga a berezeg keléi. — Az én patkóm ezüst. — A* én szablyám arany. — Én repülök mint a szól. — Én meg mini a villám. — Nohát lusaunk versenyt. — Kussunk I Apára egyszer a költőkről beszélt. — Axt mondta, hogy erre a pályára születni kell. Gondolkozóba eatem. Már hét éves vagyok és sohasem jutott eszembe, hogy verset csináljak. Lovakkal, paripákkal foglalkozott folytai elmém. Ez a hajlandóságom korán jelentkezett. Emlékszem, hogy alig egy éves koromban repeső örömmel néztem a lovat éa első szavam is ez volt: — Gyi I Mindég aranyszőrű lovakrót álmodtam. A ló mondotta : — Ülj fel kis pajtás, légy huszár. Az apám vett egy kis falovat A fa-Jó kereken járl, ha az ember bálul belefuji, hát szinte megrendítő hangon fütyült as égés« ló. Müveit is volt és gyönyörű. Egáaa nap huaogattara föl alá a szobában ; enni adtam neki a kávémból s mikor aludtam, magám mellé leklettem a puha meleg vánkosomra. Azt gondoltam .Így alusznak a lovaikkal a huszárok is. Egyszer megakartam lanifani arra, hogy tánozoljon. A busaárok lova is lánoaol. De aa én lovam nem akart. Akkor megharagudtam rá éa oda vágtam a tálhoz. A feje letörött. Megijedtem. Reszketve szedtem össze. Jaj nekem, folyik e a vere ? Nem folyt. De már raoat mit osináljak én egy fejetlen lóval? Aa udvarunkon lakott egy doktor báoai, abhoa vitiera be, hogy gyógyítsa meg lovamat. Azóta sok lovam volt. Hol az apám vásárolt egyel, hol a Jézuska, 38) Az »Általános Ipartestület« jelenleg alakuló fólben\'van. 29) Az iskolai 1 lügyelő-hatóság, vagyis a »Csáktornyai Községi Iskolaszék« megalakult 1869 október 6-án. Első elnök volt Molnár Elek, alelnök Pecaornik János, jegyző Müty Gusztáv, gondnok Sáfrán János. Je« lenleg elnök Ziegler Kálmán, alelnök dr Krasovetz Ignácz, első jegyző Zrinyi Károly, másodjegyző Wollák Rezső, gondnok Deák József. 80) A «Muraközi Tanitókör« megalakult 1870. január 13 án. Első elnöke volt Molnár Elek, másodelnök Jeney Gusztáv, jegyzők Alszeghy Alajos ós Göröncsór György, pénztárnok Polyák Mátyás, könyvtárnok Schmidt Márton Jelenleg elnök Jeney Gusztáv, alelnök Májhen Ferenc«, jegyző Men-csey Károly, pénzláros Thorday János. 31) A »Tanítóképezde Igazgatótanácsa« kineveztetett 1879 ben. Első elnöke volt Krób Pál kir. tanfelügyelő, helyettes elnöke Konyáry Mihály. Jelenlegi elnöke dr. Ru-zsioska Kálmán kir. tanfelügyelő, helyettes elnök Szakonyi Zsigmond. 82) »Tanitóképezdei Önképzőköre. Elnökök voltak a megalakuláskor Margilai József igazgató, Felméri Albert ós Beér Ferenoz tanárok, jelenleg a két utóbbi 88) »Akadémia« »A özobránye«, »Népfelkelők Társasága« asztaltársaságok, amelyek már évekkel ezelőtt megszűntek. 34) A »Vaaasztaltársaság«, a melylyel — tekintve, hogy a közönség a czélját nem ismeri — bővebben fogunk foglalkozni. A mi a társaság eredetét illeti, az az 1862-ik évre tehető, a midőn hazafias érzelmeiről s igaz magyar vendégszeretetéről, ismert derék városi polgárunk Pecsornik Ignácz saját helyiségében nyitott Üzletet. , Abban az időben Csáktornyán semmi-, nemű társaskör nem lóvén, az emberek, akik egymást megértették éa egymással rokonszenveztek, mintegy ösztönszerűleg csopor\' tosultak a egymáshoz közeledtek, hogy érzelmeik ós kedélyeik világát egymás előtt feltárva,- kellemesen szórakozzanak s a fárasztó napimunka ezer ós.ezer bajait legalább egy rövid időre felejtsék. Az akkori nyomott kor szelleme szerint a társalgási nyelv természetesen a német1 volt, mely 18?21g tartott. 1872 —1878-ig német és magyar, de túlsúlyban német, mivel a társaság magyar tagjai is a németek kedveért, németül beszéltek. — Ugy volt az régen a magyar embernél s igy van ez ma Is I A társaságnak irott vagy nyomatott alapszabályai soha sem voltak s jelenleg sincsenek, Az összes rend- és fegyelmi szabályaik e két sorban,, vannak foglalva: Távoliak éltél siókkal ki sérteni szokta, Tudja meg: e körben nincs pihenője neki." E distichont egy távol levő tagtársa ne mesi diplomájának kihirdetése emlékére, (1896. május 6-iki zalamegyei közgyűlésen) vette föl A kit a társaság kebelébe akar bevenni, annak a Jótékonyság istennőjének kell tetszés szerinti összeggel áldoznia. Jeney Guiztáv. (Vége következik) FölhivAs. • Valamely nemzetnek az összes művészetekben való e őhaladotlságát, tehát mű veltségi fokát, nyilvános műalkotásain s mű-gyűjteményein kivűl, főleg abból ítélhetni meg, hogy a művészetek s műipar iránti érzék és hajlandóság azokkal foglalkozni, miként van annak minden rétegében elterjedve. Valamint a zene, ugy a kisebb képzőművészetek lélekeme\'ő s nemesítő hatása ismeretes. A tűzhelynél, a család kebelében, gyakran egymás kedveért kölcsönösen fog lalkozva vele, a családi élet bensőségét s apró műtermékeivel a ház belseiét díszíti, a műízlést neveli és kifejleszti. Innen van, hogy valamint a család belső életében, ugy a műkedvelők sorában is a nőknek jelentékeny és kiváló szerep jut Mindezen szempontokból az 1896 iki ezredéves országos kiállítás XX. csoportjának kebelében, mint önálló alcsoportban a hazai műkedvelők műveinek kiállítása vetetett tervbe E csoportban ki fognak állíttatni a mű-kedvelósképen űzött képzőművészetek termékei, tehát festmények, szobrok, a menynyiben ainateurök állal készíttettek ós a kiállítás képzőművészeti csarnokában való elhelyezésre igényt nem tarthalnak ugyan, de mind a mellett a művészet bizonyos A miket Jézuska ajándékozott, azok mindég szebb lovak voltak, mint azok, miket az apám hozott. Egyszer olyat is kaptam, a melyiknék igazi szőre volt é« ■ mire rá ie lehetett ülni. Milyen angyali érzés az, ha lovon ül az epvberl — Egész nap vágtattam rajta, mignem annak is letörölt a teje s meggyógyítani többé nem lehetett. Akkor aa apám azt mondta; — Fiam, az iskola holnap megnyílik. A lo-vazásnak vége. Vett könyveket. Iskolának nevezett kény-szerintézeibe járatott, s minden áron ki akarta terelni a lovakat az elsőmből. De hiába I éreztem, hogy nem költőnek születtem, hanem koosisnak. Mennyivel aaebb íb kocsisnak lenni, mint költőnek. Láttam egy költöt. Gyalog ment; saUrke czilinder volt a lején és parapli a kezében. — A kocsis kocsin jár, pörge kalap van a tején és ostorral durogtat. A költő a löldre néz. A kocsis a mindenségbe. A költő alázatos, meg szomorú, a kocsis villogó szemű, önérzetes és vidám, A koonis halalom. Paranosol a lovaknak : erre menjetek I állapodjatok meg I Vigyetek két embert vigyetek husz embert. Minden ló örömmel engedelmeskedik neki. Miadég repül; az emberek tisztelettel éa csodálkozással néznek rá és azt mondjak ( — Íme, ez paraucsol a lovaknak 11a a kocsis nem paranosolna a lovaknak, mi is lenne az emberiségből? Gyalog kellene járnia még a királynak is. A minap azt mondja az apám, — Kiam, ma nsgy nap van, ma léptél a bcudik esztti\\d(be. Ma egész nap szabad rossznak lenned, mert tudom, hogy ez neked ÖrÖiu. Ezen leiül kívánj a mit aknrss, megveszem neked. A czipömre pillantottam, hogyan léptem én a 7-ik esztendőbe a nókül, hogy észrevettem volna No, ez szerencsés lépés volt. Máskor is jó lesz meglépni. — Apám, mondottam megrebbenő szívvel, — végy nekem egy lovat. — Szívesen, felelte lenézőn; menjünk a boltba. De nekem nem olyan iából faragott, osepü-vel kitömött ló kell ám, — szóltam határozottan, — nekem igazi ló kell. — Jaj, barátom, — mondotta 6 nyugtalanul — az igazi ló nem neked való ám. — Magad mondottad apára, hogy már nem vagyok kis gyerek. — Az igaz, csakhogy az eleven ló rug. — Jól bánok vele. — Harap is. — Czukorral etetem. — Annak szalma kell. — Alája terítem az oroszlános süvegemet. — Azonfelül az igazi ló drága is — Van pénzed I — Níqos I — De van, — Mondom, hogy nincs. Elálmélkodva néztem rá. Hát lehetséges az, hogy egy apa ilyen konokul tagadjon. A saját szemeimmel láttam reggel, hogy tele van az er-saénye hatosokkal. fokán állanak, továbbá az immár oly jelentékeny kulturális tényező gyanánt jelentkező műkedvelői fényképészet termékei. Ugyancsak e csoport keretében fognak bemutattatni a műkedvelőknek az iparművészet keretébe vágó mindennemű művek, tehát a legyező és selyemfestés, fára festés, a majolika- és üvegfestés, fametszés, faragás ós égetés, továbbá mindennemű női kézimunka s főleg a hímzés magasabb műízlést és ügyességet tanusitó termékei & általában az iparművészeinek bármely ágába tartozó tárgyak, a mennyiben amateurök által készíttettek. A női kézimunkának e csoportba való fölvételével egy igen jelentékeny ós intelligens elemnek kívántunk alkalmat nyújtani műügyessége bemutatására. A különböző női tanintézetek, továbbá az ipari és házi ipari csoportok kiállításaiban ugyanis a női kézimunka mindenütt nagyobb arányokban fog szerepelni. De mig a tanintézetek kiállitása a kezdők munkáinak ós a tanmódszernek bemutatására vonatkozik s a különféle ipari csoportok a hivatásszerüleg, kenyérkeresetből és gyárilag űzött ipari női kézimunkák és a nép hagyományos és egyszerűbb technikájú házi iparát fogja feltüntetni; a műkedvelők kiállításának egyik szép feladatát a művelt középosztály ós a főrangú hölgyek magasan képzelt ízlésének, alkotásainak egybegyűjtése ós bemutalása fogja képezni. A melyeknek pedig meg van az az értékök, hogy a magyar stylü ornamentika legújabb felkarolásával ezek is egy nemzeti elemet tartanak ébren, mint egy művészi képet, melyet a mult virágaiból és emlékeinek aranyos szálaiból hímeznek meg Van szerencsénk mindezek folytán, tisz* teletteljesen fölkérni mindazdkat, a kik a fentebb vázolt keretbe álló műalkotásokkal foglalkoznak, hogy azokkal kiállításunkon részt venni szíveskedjenek. Kérjük egyszersmind, hogy eziránti szíves készségüket az ezredéves országos kiállítás igazgatóságának (Budapest, Városliget) mielőbb, legkésőbb pedig a folyó óvi junius hó 30-áig bejelenteni szíveskedjenek. Maguk a kiállítandó műtárgyak a jövő óvi február hó 28-ig küldendők be. A szükséges közelebbi felvilágosításokat a kiállítás igazgatósága készséggel adja meg. Budapesten, 1896. április hó Dr Schmidt József a. k., min. taaác«oi, kiá litási igazgató. Eőry Farkas Kálmán • k., • XX. alcioport biiuttság elnöko. Dr. Szeadrti János a k , az »Ibiiottság előadója. Külön tél ék. Előléptetés. Megyercsy Géza perlaki kir. járásbirósági irn »kot az igazságllgyminister ur a XI fizetési osztály második fokozatába léptettette elő. &rtnyt emlékoszlop veszélyben van. Zrinyifalván a Dráva nagymérvű áradása folytán a Zrinyi emlékoszloptól alig pár méternyire azedi a partot. A zrinyifalvi biró jelentést tett az uradalomnál. A tiazttartó valamint a főszolgabíró urak azonnal a helyszínére mentek, hogy a szüksége« intézkedéseket megtegyék. Leghelyesebb volna az emlékoszlopot Csáktornyára hozni a a Ziinyi téren elhelyezni, itt legalább megbecsülnék s a város egyik terét is diazitené. A grót ur a város kérésére — hihetőleg — ebbe bele is egyeznék. farkarén, A hasított körmű állatoknak Horvát és Szlavonor»zágból Magyarországba való be ós átvitelét a földmiveléa-ügyi miniater e hó 6-én kelt, stlrgönyileg kiadott reudeletével beszüntette. 4 siomnedságbbl, Dr. Réthy muieumŐr Budapestről e hét folyamán Varazsdon időzött, ahol Árpádkorabeli pénzeket kutatott l)r, Pecsornik M pénzgyüjtemónye között több figyelemreméltót talált. A városházánál fóleg Nádasdynak 1464-ből való arozkópe vonta magára figyelmét. Varazdról Zágrábba utazott hirnevea tudósunk. — A va-razsdi polgármeater mult hó 80-án tartott képviselőtestületi gyűlésen bejelentette, hogy g városi archívumban talált, Varazad városára vonatkozó két azabadalmi levelet, (egyik II Endre királyé 1209 bői, a másik Korvin Mátyásé 1464 bői) lefényképeztette, rámába tetette a a tanácsteremben kifüggesztette. A képviselőtestület éljenzéaael fogadta a polgármester jelentését. — Filip B, a varazsdi bicikli-club tagja, m. hó 29-én Varazsdról Toplicaára 38 perez alatt érkezett biciklin. A verseny iránt nagy volt az érdeklődés Várazsdon éa vidékén. — A varazsdmegyei hatóság a biciklisták részére szabályrendeletet bocsájtott ki, szerencsétlenségek elke rülése ozéljából. Ugyanez a szabályrendelet a kocsisokra ia vonatkozik. A hosszabb szabályrendeletből főleg az emlitendŐ meg, hogy a kocsis a kezével inteni tartozik a kerékpározónak, ha lova ijedős, mire a bi« cikliző leszáll s közlekedési eszközét az árokba dönteni* lefödni, vagy fa mellé állítani tar tozik. iskolai rlugálatok sorrendje a csáktornyai áll. tanitóképezdében. Hittani vizsgálatok juniui 8-án. Német nyelv, horvát nyelv és tornavizsga a a kéz>munkák s a tajzok kiállítása 11 én. Az első évesek évzáró vizsgálata 12 én. A másodévesek évzáró vizsgálata 14 én. A harmadéveaek évzáró vizsgálata 15 én. A szóbeli tanképesitő vizsgá latok \|on. 17 éa következő napjain tartatnak. Az évzáró vizsgálatokat megelőzőleg junius 8 án tartatik a Te Deuua. — 4 Csáktornyái szépítő egyesület 1896. junius 16 án a városligetben változatos és érdekes programmal fényes népünnepélyt rendez, melyre a n. ó. közönség figyelmét ezennel fölhívjuk. Bővebbet a falragaszok. ^ nagy-kanUsai keresztény jótékony nőegylet, az árva leánykák munka-alapja javára, ma, juniua bó 9 én a Polgári Egylet kertjében és termeiben tavaszi mul-tságot rendez. A rendezőség a nagykanizsai „Ca sino, „Polgári Egylet" ós .Társas Kör" vigalmi bizottságainak összes tagjaiból alakult. Belépti dijak : Személyjegy 1 korona ; családjegy (négy Bzemélyig) 2 korona. — Az Ünnepi szinielőadáara szóló jegyek Somogyi Károly színigazgató ur színházi pénz áránál lesznek kaphatók. Szivea felülfiaeté-«ek köszönettel fogadtatnak. érts hir (a .Magyar Kurir\' 1790» évfolyamából.) Brüszszel. Simák a\' Belgium nevezetesebb városainak kőfalai. Azok között a legnagyobb egyenetlenség uralkodik. Senkinek sintaen aemmije, melly iráut tsak ho\'napig ia bizonyos lehetne. Tsak Brüsz Sülben többen maradtauak 600-nál tlressen H* házak, s többen 80 nagy Palotáknál sirattyák máa orazágra költözött Uraikat. Az anglu8 ezt neveti ós halász. Vaudermersch Anverpial Fellegvárbau fogva airattya a\' maga és Hazája azeiencsétlen meghasonláaát. Az Ausztriai tábar Luxenburgba naponként szaporodik. Sohönfeldnek a\' Patrióták moB-l»ni fő Generáljának, éa Vandernothnak számtalan minden nap világ elejébe jövő Írások súgják füleikben: hodie mihi. craa lil>i, ilyenek többi között: Fel fedezett Ka-Ma, iimét Pokoli levelezés a több >ok más \'•yenek. A Pruszazus Király aern láttatik Német országra nézve el értnek lenni a\' »»ga tzélját. — (SlJ\'ÍTés- Irinyi Viktor helybeli fiatal kereskedő jegyet váltott e hó 2-án Sosterics Pál kereskedő leányával, Betty kisasszonynyal, Perlakon. &]gyiit. Eisler Zsigmond mura vidi kereskedő eljegyezte Kohn Czeczilia k. a Mura-Szent-Máriáról. — QydsiMr Bencsák Ferencz városi gyám fia, Jenő, 22 éves korában hunyt el hosszas szenvedés után, e hó 8-An. Bóké porain ! A Muraközi Tanítókor folyó óvi tavaszi közgyűlését a lefolyt héten, osülörtökön, tartották meg Mura-Csánybsn. Félszázon felül volt a tanítók száma, kik ott összegyűltek, hogy a választmány által már megállapított a lapunkban közölt tárgysorozatot letfirgyaljftk. — Az egyházi hatóságot Peozek György tüske szent-györgyi plébános képviselte. — A gyűlést a szokásos Veni-Sankte előzte meg, a misét a m.-cá»yl plébános olvasta; jól esett a horvát gyermekek magyar éneke, melylyel a tanítóságot valósággal meglepték. A gyűlést Jeney Gusztáv csáktornyai igazgató-tanító, a kör elnöke, vezette, kinek inditváuyára Wiassits Gyula dr. kultuszminiszterhez kineveztetése alkalmából üdvözlő táviratot küldtek. Lnkics Vendel lövárosi igazgatónak, az orszégos tanltóegylet elnökének, bizalmat szavazott a közgyűlés s öt errő\| levélben értesítette. Az Eötvös-alapról beterjesztett jelentést tudomásul vették. Thorday János pénztárosnak ls megadták a íölmentvényt. — A hátralékos tagságdijakat be fogják szedni s megengedik, hogy a türlesstós koronányi részletekben is teljesillessek. A programm pedagógiai részének első pontja volt Brauner Alajos hodosáni állami isk. tanit nak értekezése, kl meleg hangon tartott íölolvasásábsn hálásan emlékezett meg Szinkovios Ferencz elhunyt Csáktornyái elemi isk. tanítóról, a kör tevékeny tagjáról. Molnár Antal m.-osányi tanító a iöldrajz köréből merített gyakorlati élő-előadást tartott. Buday Sándor az egésaségtan köréből „A test ápolása Iskolai szempontból" oz. felolvasásával aratott sikert. Mindhárom előadónak jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Peozek György indítványára megkerestetnek a muraközi föszolgabiróságok, hogy az iskolába hanyagul járó tanulók szülőit szigorúan büntessék meg. A jövő óvi gyűlést Mura-Szent-Mártonban tartják. -— A gyűlést vig lakoma rekesztette be, melyen több tószt mondatott. Ebéd alán tánoz következett, melyet a kitört zivatar jó sokáig nyújtott el. Az alsó-lendva én vidéke fllloxera és peronospora ellen védekező egyesület részéről közhírré tétetik, miszerint f. évi junius hó 14 és 16-ik napjain Alsö-Lendván a tapolozai Tinozellór-iskola igazgatójának vezetése alatt zöldojtási tanfolyam fog rendeltetni. — Felhivatnak mindazok, a kik ezen tanfolyamon rósztvenni óhajtanának, hogy f. hó 14-én reggel 6 órakör, a töszolgablrói iroda hivatalos helyiségében jelentkezzenek, a honnét a helyszintre ki fognak vezettetni. — A résztvevők megtelelő ojlókést ós az ojtáahoz szükséges pauiutót tartoznak magukkal hozni. A tanlolyam befejeztével a legjobb ojtók közt jutalomdíj osztás log tartatni.— Alsó Lendván, 1895. junius 4-én. Szmodits Viktor, e. elnök. CSARNOK. A kézfogóról. Mi ia tulajdonképen az, mikor valakivel kezet fogunk? A közhit szerint kölcsönös baráti érzetek kifejezése. Tehát udvariassági tény, mint a tengeren találkozó lobogó jel. zése. Azaz, megállnánk csak A dolog talán mégsem igy áll. Az a hadihajó tisztán osak udvariaskodik, mig a mi kézfogásunk érzelmek kifejezője, a melyeknek pedig a ieg többször nyoma Binca bennünk. Igen ia. A kézfogás ia a ozivilizált emberek egyik ha zugsága. t . , . , Szörnyűségesen elter\|edt ez a azokáa, a mi tulajdonképen a naiv, primitív embereknél divó érintkezés módja. — A müveit nyugaton már kevésbe dívik ; a messze ke leten vagy délen a azomáliknál, ha két kaszinói tag találkozik, egymáshoz értetik az orrukat. Mi már caak a kezeinkkel teazszük. Mert mi már alkotmányoa nép vagyunk. A müveit nyugati udvariasan megbiezczeuti fejét, mosolyog hajlong plasztikai kecso<e1. de kezet csak akkor nyújt, ha messze földre távozik, avagy kiváló alkalmak adtán mint pl. mély gyász, vagy öröm kifejezésének szükségét érzi. Egy nap megolvastam Nyolezvanhá-rom emberrel fogtam kezet. Ezek között kilenoz olyan, a kiket soae láttam, nyolez olyan, a kiket megvetek, harminoznégy, a kik rám nézve egészen közönyösek, caupán harmincakét egyén volt olyan, a kiket őszintén óhajtottam üdvözölni. A legtöbb kézfogás tehát hazudozás. A nsgyurak ezt azokták mellékelni semmitmondó ígéreteikhez nyomatékul; miután szavaik — olykor egész erkölcsi lényük — egy nagy „nesze semmi, fogd meg jól\'. Barátságos mosolylyal nyújtják kezöket mint a mészáros az ökörcaontot, nyomaték gya náut. Az ökörcsontnak azonban tartalma van. A nagyurak kézszoritásában legtöbbször az sincs A földmivea, a kisiparos szörnyű buzgalommal nyújtja kezét Hja, kiakarja aknázni teljes mérvben az epockalia 48-at. S uraink ia azörnyfl mód Bőrűn nyújtogatják a kezüket. Utoljára ia semmibe aem kerül. Az iparoa szívesebben vár a számlával, ha kezet fogunk vele ós azt mondjuk, hogy egy pár nap múlva jöjjön el. — A doktor silány diját ia ez a kézfogás van hivatva, hogy tiszteletdíjjá tegye A királyi ügyész, a pap a hóhér mind mind kezet fognak az elitélttel. Gróf Lamezánról beszélik, hogy aaikor Franceakonit a hóhérnak átadta kezet fogott vele h igy azólt: Leben sie wohl I Ez a szörnyű mánia azt hiszem a parlamenti élet postulatuma A honatyák népszerűségének ez a főeszköze. Mert gondoljuk csak el, mennyi mindent ösazekellene be-jzólniők( holott egy kézszorítás mi mindent kifejezni képes. S aztán a kezét egyszerűen megmossa az ember. Itt volna valóban az ideje, hogy ennek a pantomimikpJ huzudozásnak a társadalom művelt része vessen, vagy azt legalább korlátőzza. Ez a szokás igy. mint nálunk is túlzott mérvben azonkívül, hogy nevetséges, még — antihigiénikus is. Esztétikai érzéssel biró emberre nézve kell hogy kellemetlen legyen idegen emberek kezét tapogatni. Lehet, hogy az a kéz, mely most az övét szorongatja, néhány perez elölt unesztetikus funkeziót végzett; lehet, hogy pénzt olvasott, mely valamely ragályos egyéntől eredt, vagy éppen egy perez előtt egy ragályos ember kezét szorongatta. Teljesen jogosult, indokolt az az ellenszenv, a mely legtöbbazör a kéznyujtások alkalmával bennünk keletkezik 8 ha alakulhatott oly egylet, mely egészségi szempontból a kalap levételével járó köszönést perhoresz-kálja, sokkal indokoltabb lenne a kézfogáé kiküszöbölése íegalább annak korlátozása. A kéz nyújtása csak abban az esetben kellemes, ha valamely silfid gyöngéd, sima kezét érinthetjük. Ilyenkor eltűnnek a bakteriológiai aggályok is. Alköttessék tehát egy tizenegyedik parancsolat -fc : felebarátodnak ne nyújts kezet, kivéve, ha vizbe esett. Felebarátnődnek, ha az szép és persze ha fiatal s feléd nyújtja, megcaokólh^ od en bien akár az ajakát ia. Ha. J. Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. Laptalajdono« és kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) III, teiaj Vn čakovou, 1895 9. jjuniuSu. Broj« 2%. S uradnikom Mfttl ja arakl dan govorit j ««d 11 1 li TnroM. — 8v« pollljka tiSnć« M aadriajaa. rlmak, n»J M potiljka u ^ ■MfiUl JkfH v« Óakevao. Ks4«WlJatT«i gj^l«ur» Fisskal Fibpara kam m praiptaU I akutna potiljka. \\ Prfd\|>\'»tn« Maa \|e i Na celo leto . . . 4 frt Na pol leta . , . t fct Na četveri leto . . 1 (H A _ \'o>4iai brajl koMaf« 1« 1», _____ < Obntt» m polag rftU 1 M nUmaaJa. mm h«rvatak«r i I atatcjankoM Jer.iku lxlaicél đrnitvenl siamtvenl 1 povuci)ivi Mart u pnk. 31užbeni glasnik : ,,Međimurskoga podpomagajučega Činovničkoga druitva"C „Čakovečke iparkasse", „Međimurske sparkasae". i t. d. mm Piljevina proti fllokser. Poznato je.kakov je neprijatelj filoksera vinogradom-goricam, kak i to, kakova su Vae već sredstva, vrfčtva izprobana vu borbi proti filokseri.. Poznato je i to, da se avun aamporo ugljika nijedno sredstvo nije pokazalo dobro, ter da se gorice do vezda samo pomoójum amerikanske loze moreju obnoviti. Vnogi orsagi, kak Prajika, Svajcarsk«, Francezka i drugi orsagi trofiju vnogo pe. nes na sumporo ugljik osobito, kad se mora po viie put upotrebljavati. Ali kak god obrana se aumporo ugljikom, tak i podizanje amerikanskih nasadab skopčano je s vrlo velikim stroškom, 8 kojim se poleg najboljfle volje i itdaflne pripomoći visoke vlade nemre muž - gos podar gorioah si nikai pomoći — A šakaj ? Fali mu znanja, izprobanja a i pene« Nego poleg vsega toga ima siedstvo (pomoć), kaj je glavno —da je fal, s kojim more i mali i veliki gorični gospodar bilo joi zadriane stare gorioe obćuvati i proti filokseri (pak makar su ve< gorice s filokserom zaražene) obraniti * bilo nove nasade — domaćom losom i vu zaraftenom od filoksere kraju podići i tospomoó\|om pilje-vine (žagovine). Nut tomu dokasa. Dobro je znano, da i na amerikanskom trsu ima filoksere, ali njo; ipak nemre naškoditi, t. j. kak kojoj feli (vrsti), pri ćem opet znamenito odlučuje kakvoća fundu a, na kojem je loza ili jasnele, koja ima bolflt pogodbe bujnom rastenju vu prostoru, na kojem je. — Pak kaj is toga sledi ? Evo ovo, Amerikanska loza odoljeva filokseri sbog bujno razvijenih žiljioah (korenčekov), koje njoj dovadjaju tuliko soka, da njoj filoksera nemre na koditi_ a naproti njoj nada domaća loza podlegne* Da se to preprćći, treba je gorićnom gospodaru da namekne i domaćoj losi iste pogodb«, a to more piljevinom (žagovinom). Piljevinom vupija jako vodu i trajno ju dr£i, ter tim zderžava isdaánu vlagu okolo iiljioah tria, pomoćjum koje se lehkeSe rastvaraju vu zemljijhranive čestice (dé\'ci), kojih je trsu potröbno; stlm se razvija bujno Zilje, koje trau vi-e branu pr.vlaći, zaradi česa ne samo da odo\'jeva filokseri, nego bujno raste, ter losa 3 do 4 krat tuliko rodi, kak bi drugać rodila. Ovo nije nikakvo brbljanje, nego čin od kojega se moro vsaki, komu je do istino stalo —- osvedoćiti. Tim načinom né samo, dajeobčuval, nego je do isvanredno radovitosti dopeijal svoje gorioe velečastni gospodin Antun Bo-getič plebanol vu Cereviću, a istim načinom podigel je dva mlade nasade vse domaće traje (losa). Piseo ovih redov sprevadja već ćet ri ljeta toga gospona plebanoáa njegvo delo, ter ae sa istinu vsaki mora čuditi - gdo vu gorice spomenutog dojde — bujnosti i velikoj redovitosti loze, pak makar je vsa ondednja okolica zevsema zaražena i na nikaj spravljena filokserom. Za póldw evo nekoliko podatkov. Drugoga m a j uda ovoga ljeta bil sam vu vinogradih (vu gorioah) velećastnoga gospodina plebanuAa, ter sam pregledal i na — srednje bujnosti — trsu brojil grosde, pak evo rezultata : Rizling (bélo grozdje) srédnje bujnosti 85 grozdov • • n • • 39 B n » n n n ^ 86 , n ■ • bolje „ 48 grozdóv. Portugisao srédnjo bujnosti 46 grosdov , dobre „ 64 „ Cardaklije srednje „ 80 „ „ dobre „ 130 grozdov. Á do vesda ima za sigurno viđe. Tom prilikom pregledal sam i trsa, kojega je komidija tri put izkopala a sadnji put lani 13. septembra 1894, (vu komMji su bili g. dr. Gejza Horvat i g Kuralt Fereno), pak sam na istom trsu nabrojil 18 grozdov. Nije mi nakana i nevelim, da piljevina afonda sevsema filokseru, ar je sa istinu ima i na trsu piljevinom obloženu, (nu k»j je nema »na amerikanski lozi ?) — Ali to je fakt, da tra piljevinom dobro obložen — ne samo, da odoljeva filokseri, nego vnogo bujnefle raste i vio roda donosi, nego li je to bilo i prije filoksere. S toga je kud i kam bolfle sredstvo piljevina, nego sumporo ugljik, ar je mpjeli stalen — neoboriv, a stroöki za istu neiz- ZABAVA. Jedna dobro du«a. Poznato je, da gospodin Bog ima razno-7i8tne kofltaőe, te je uslied toga bilo dopuáéeoo i Mari Sirotić do blizu sedamdeset godiuah zajedno jesti, i ako bal nije najfinije i najbolje zalogaje dobivala, ipak zato nije mrmljala, jer je imala dobar želudac, a da bi zbirna bila, to ju je siromaštvo joA a povojcu odučilo. Ona je već pri prvoj ćafti vode sa siromaštvom bratinatvo pila, i tako joj je ostalo a prija teljstvu vlerno, te joj je joá za njssiuog dietinstva vzelo roditelje, koji sa a putu svog lica za nj«, skrbeli, a nije joj boteio dati Ijubečfč tovar uáa, koj bi opet a znoja avoga lica bil za uju skrbel. Uslied !<ga je ona morala jpé od.pive svoje mlad« ati, »voj vlastiti odbranitelj biti. Ona je pričela kufcriti (baorirati), t. j. od ktće fo ktće tigovati 8a iglann i koncem, ea pintltki i inoumi, sa gi.mbi J koj čami, te je tum robom pttovala a ivako doba, po svakem viiemenu, kroz gore i dolire a pri tom je jtla po seljtćkib ktćab muoHu zafri-gauu jOiicu ili cieloga kuhanoga krumpira, m »bit negda 1 tai jir mlU-ka sa ,Bog plati". To je tako trajalo, dok joj noge nisu obustavile svoje dielo, kak je to sad pri metrskih dietićlb moderno, te se je Mara prvi krat sa svog života vozila ... u pital. Iz ipitala je doSla u siroUSČe i kad je ta nekoliko godinah posiedavala i poležavala, ć.nllo joj se je, da je suha smrt, koju je na mrtvićkoj zastavi vide krat namalauu videla, svojim kosteuim prstom dosta zrezuo na vrata njezine sobice pokucala, na kaj je ona svim, koji sa joj za njezinog života kaj dobra učiuili, veliko iznenadjenje iliti osupnenje priredila. Ooa je najme zabtievala, da dojde kujoj notar, za da ujeziou zadnju volju popifle, i kad j e isti sa svojim pisarom se pred airotićće dopeijal i svedano uutar otišel, onda je već svaki vrabec na krovu, da je Mara cielo svoje življeoje bila potajna skupijad ca te se je na svojih putovanjib posvud za tBog plati« branila a svoje rrebern)ake u stare átumfe ili kapljasto drvlje spravljala^ pak ju sad sa viest tidće i «ato da ie mufta zakona i pravice k-iebl pozvala. A kad je totar se k potttlji bet<žnice sel a pisar pero obl\'zal, onda tu ibodva d< ali do sigui Dosti, da su lifći, koje se okolo govore,, istinite te uisu vite niti jeduu minutu dvoilij da je Mara, ta stara coprnica, morala potajno glavni zgoditak nadniti ili dapaće nekoliko vražjih lotterijab u srak dignuti.1 Btara Mara je najmre rekla, da bi se ipak jedan krat moralo novo sirotice zidati, sa 8vietlemi i visokimi oblokl, sa prostranimi i zračnimi sobami, te bi se imale nutar za dvorbu uemoćuih sestre mllosrduioe namestiti, te poŠto oua sada pri zd avoj pameti i poslle zrelog prosudjeuja hode barem svojo dobrovoljnu zadnju volju izrasiti, tak je toga muieuja, da bi ovomu poduzetja 40.000 kru-trab dobro do.^le. Bad sa se notara za dobru trećina usta dalje odprla kak navadno 1 skoro bi mu se bile lalovke ouak odprte okameuiie,, od sa-dudjenja, ali jer je bil a službi, spobral se je skupa, a pisar je za občiuaku kassu napisal 40.000 krunah. Ali Mara je dalje iflla: «kola je takaj već stara ruáeviua i sa rnuog premala za toliko diece; a učitelji pri svojom težkem zvanju i mučnem poslu do zlat Boga nevolja terpe, te ako bi svemu tomu hotela u pomoć priteći, tak joj nebi bilo žal za drugib 40.000 krunah. Takodjer je velika nevolja kak slo ae občina za svoje ccste i pute skrbi, tak, da poslie jednog samo deždja se mora nekoliko tjednih po tlatu do koliena gaaiti, kak je njoj uviek išlo, dok ie jož od svoj« mala trgovine morala živiti. Ona aoda misli, da ako bi občini i kakoviini četiri hiljadom!\' fo- n<e niti dvadeseti dél kak aa somporo- ugljik. Vu teöaju 6 ljet delal nam vse moguće próbe h amerikanskom lozom — rezultati »U dobri - »amo vrlo skupi (dragi) ; pak jaond vnogih naCinah próbál sam i sa cepljenjem i z ruke (vu suho), ter metanjem VU kista (feraloge) vu mahovinu (mebenj), kak to vnogi njemai ki gorični gospodari delaju, a Uj način oiobito zagovarja jeden od prib vinogradarah — gospon profesor Pavel Vetter, dirtktor lozne flkole vu Sop-ronu — » B uspjehom zadovoljen, ali sam vu tom idei koračaj dalje, ter sam mesto mehnja metal ključeoe vu piljevinu, pak je rezultat jod bolSi. Kak je i zakaj piljevina uztuk filokseri ; da li ona Ima izdaflnu zalihu hranivlh ćeiticah, koje pospjefluju bujnost žilju i célog trsa., da li uzdržavanjem neprestane vlage i jednake temperature ili ae pak gn)ilonjem piljevine - t m kemi< kim pro ceaom — razvija kakva morti siatojina, koja je né povoljna filokoeri, — to je stvar HtiuOnjakah, da tp izpitaju. Moja je pako želja i nakanenje, da pazljive činim goapodare gorioah (a osobito cne,koji jod starih nasadah imaju), nek Bvoje nasade — bilo atare bilo mlade — piljevi-noin (žagovinom) obloža, pak se za sigurno nabodu žaluvali. Pri tom je znamenito ovo baratanje velečastnoga goap. Bogetiča, kak je najmre on upotrebljuje. 1. Ili vu jesen ili vu rano protuljetje (vu jesen je bolje, ar piljevina prčk zime vifle vlage vupija) gorice ae okolc trsa do iilja (do žilicah) odgrne zemlja (žilioe se nesmeju raniti), pak ae okolo trsa 6 du 8 litrov piljevine nasiplje — malo prigazi i zemljom zagrne. 2 rIVa\|e ae nesrae odkapat\', da ae piljevina nebi vkrej odgrnula, da nebi ko-renje-žilice gole ostale i ranile se, a tak ) pri vsakom kopanju treba navadno kiesati, a da se vu piljevinu ned ra. 3. Trsje ae mora na red rezati, a naj b lje je vsako ljeto, po dvé leznice (očle loze) ostavljati, koje vsakoga ljeta mčnjaju (nove ostavljaju) a onda bude loza zdrava 1 plod (sad) obilen, kaj je levaema naravaki. ar kad ga dobro hranit, treba da dober i obilen plod dono<i. Gdo bi o gori napomenjenom dvojil, nek nežaluje truda dojti vu gorice spomenutog veleč. gosp. plebanofla, pak se bude o istini podpunoma oavedoOll.\' — Ako gdo od gorićnih gospodarev nebi ovo dobro razmel, kaj je tu napisano, neka meni pide ili k meni dojde, da mu tu atvar dobro raztolmaćim. Glád Ferencz. kralj po svoj priliki zaputil k vojnim vježbam vu Galioiju i vu Erdély, gde se bude 7. i. 12.vojni sbor vježbal. Žaklućek ovogodišnje campagne obavilo se bude vu okolioi Stolnog Biograda, gde se budu vjei-bale dvA konjaničke divizije. Netreóe na Dunavu. KAJ JE NOVOGA ? Milenejska Izložba vu Budimpešti. Milenejska izloiba vu Bu lirapeflti imala bu\'le površinu od 610.000 kvadrat metrov, anda za 210 000 kvadrat metrov vifte od izložbe ljeta 1885. Na tom ter.toriju budu podignjeni 123 paviljona, i to 68 n račun izložbenog fonda, a 65 na račun privatni* kah i izložiteljah. Glavna izložbeua avenua bude 1430 metrov duga a kosta 86.988 for, * \' > * Audienclja pri Nj. Veličanstvu. Njegovo Veličanstvo primilo je vu ne« delju vu beökom carskom dvoru vu audien oiju austro-magjarakog poklisara vu BerJinu 8zögyónv-Marioha. Pred audijendom položili su vu ruke Njeg. Veličanstva zakletvu novi tajni savjetnci, poslanik gof Iiudolf Khevenhüller. bivAi poslanik barun Heiller i sborni komandant vu Lembergu grof 8chulenburg. Kraljeve putovanje.. Njegovo Veličanstvo krali zaputil ae je 3. juniuda na večer ob t/i fertalje na 8 vur vu Gradec, gde je bil nazoćen polaganju zaključnog kamena i otvorenju sveučilišta ter otvorenju novog muzeja. Vu óetrtekob 6 vuri povrnul se je kralj vu Beć. — Prvih sedem danah meseca aemptembra sprovesti će kralj vu Prajzkoj (Njemačkoj), naroć to vu Stetinu, gdé bude nazočen velikim voj dm vježbam (manevrom) dvajuh sborovah proti dva abora. Odonud bude se Parobrod (damöifi »Haladás vlaatniHvo dunavskog parobradskog družtva bil je kod Novogaada zahvaćen žestokom burom. Prelazeći izpod željezničkog moita, gde e vlekel fletiri nakladjene i četiri prazne ladje, vudril ie o kamenite itupe ter ae tovarna ladja br. 29. razlupala a^ ladja »Erös«, vlaatniőtvo osóökog trgovca Essesa probušila i potonula* Na potonjoj ladji vozilo se 4600 meter ce \'tov vugljena. Kvar au cöni na 28.000 for Obedve su ladje bile\'oaegu rane. — Spodobna ae je neareća pripetila 24. majuáa pri Zemunu, gde tovarna ladja br. 30 vlaetničtvo istog društva potonula sa 3000 meter centov vugljena Ljudi su se komaj mogli osloboditi. Viher vu Zemunu uništil je i joá jednu drugu ladju. ... I Zločin jedne kuharice. Is Miflkólca pi^eju, da je delo iedne kuharice znemirilo ljudstvo bližnje obćine Bercik. Ona je otrovala zarad male malen k sti cö\'u familiju 8Vog gospodara, a kad au ju žandari vlovili, priznala je čin najveksim oinizmom, ter je odgovorila, da niti malo joj nije žal. Sam ćin je ov s Pri poajedniku Benóiku služila je kuharica Jula Körös pak je bila po gospodaru zaradi nekakve falinge zežpotana. To zešpotanje ju je tak razardilo, da je odlučila oavetiti ae. Kad je drugi dan pripravljala obeda, zasipala je vu juhu g i fit a i tak ogiftala célú familiju, koja je jéla juhu Vsi kotrigi familije za éas su zbetežali od strahovitih krčov i ako prem je bila hitra pomoć doktora, vumrlo je dvoje döce, dočim ae roditelji i ostale petero di\'oe joS boriju sa smrtjum. Neana se jeli bodu ozdravili. Ljudstvo je hotelo kuhariou na mestu za tući; ter su ju žandari komaj oslobodili* rinti u pomoć priteći mogla, bi ceste i puti odmah mogli drugo lice dobiti. Sad je notar svojum debelom botum, u koje sreberno leskajuće sa držalo je svoj za-čudjeni obraz premiáijaval, o pod lupil dader Je zagrmelo, jer mu se ie pred oćmi razsvietilo, da bi on mogel sad svoju vreću podeti, dok jod raelin mele i dragociena melja ua debelom van curi. Zapita anda Maru na vrlo Ijubezui način, jeli oua nebi hotela nekoliko zlatih ili sreber-Dih rlbiu i u njegov ribnjak spustiti. Na to se Mara grohotom nasmije i reče : »t) ne, to bi znamenuvalo vodu u Drave noiiti, jer vi fiškali i onak imate vi boje o< svakog mlieka, te vam anda stepkov ni\|< treba joS ktomu ; Ako bi medjutim vaiemi gladnomu pisaru sa 10.000 k runah bilo slušno, tak neimam nikaj proti tomu. Pisaru pik je bilo tak slušeio, da j< D» sredinu sobice duknul i pri Um liepi ft»fku iz jeia Da tifciineit Cvipnu). Notar iak je ladaia Intel d< kazivati d» m Lotari 1 fi/Wli ua { te shari, Sl»ricr Je eik.0 gliv(m LidiIs i rekla, da oiakovi »hui n nali »ulricuje tije potrebno, ,f »e je Ikdićdo Mtu ptvdal i tiudU si »ajin, ti nekoja debrotrorna drnštvu mm potegnuti. I u u 11 To je idlo lahko, dobra duda je postala za svako takovo družtvo o luőevljeua I Njezine ruke su samo sipale sreću nad varoti i seli. Mara je bila pripravna svim pomori, ona je ieljela da ae za videSe izobrtžeoje diece fltipendiumi utemelje, ona je previdla potrebu pućke kuhinja, u kojoj bi siromaki mogli dobivati dobru, zdravu i hranu, ona je dršala za hasnovito, da nebi aamo činov oiki nego i svaki poUeu delaveć pod atarost mogel podporu Da laglji život dobivati, da vatrogasci laglje mogli gospodari ognju biti, ako bi dobili oove constractije Špricaljku; oua oiti najmanje nije dvojila, da bi piavaćki sbor mnogo laglje rat proti filokseri vodil sa velikom hrpom kufernoga vitriola. I ovak je ona bila prava dobroi ioiteljlca ne samo ouog miesta nego i ciele okolice, Dakako da je ootarov obraz svaki krat dugli postal, kad je pisar jedan arku* papira (ic(k(m poselil i za drugim Čistim pcsegnul, a ktrau du ie ;e ov, Uk dogo nskrovnoti lil(ći i a d i k Mure S\'r( tć-ćiiil bafl strahovit Uftlied tega ju zapita, jeli je mozbit n Ameriki po ktkovrm brgitem »tricu ili teci, oa milijoDe brbiju načinila i u kojoj banki joj hže dotcÍ spravljeni Na to si Mara doboko zdehne I to je bil na pisanje ojezin prvi odgovor, a zatim pričme : NAh gde bi ja sirota kakov berbiju načinila, kad sve ua okolo nigde neimam nikakovog rodjaka, a priiparati si s mojom trgovinom takaj nikaj nisam mogla, jer i onak nije nikaj nosila, a stranom sam dobi« ček; ako je i gde kakov bil, razprUazala jofl siromadnijim od sebe. Na to akoći notar iz svog stolca u vis te pričme po sobi srdit slm tam dukati, kak biesni tiger po svojoj željezom ogradjeno) karletki i zavikne : „Je, kaj se onda iz mene noroi dielate vi stara dekla, te pušćate mog pisara spisu« vati dok mu nokti pomodre, ako ste siromašnija od cirkvenog mida ... to je malo preveć I« A dobra duda Mara, ona je presenćena i prestrašena iz svoje siromašne postelje samo škilila na srditoga gospona, te j« sklopila svoje grbave suhe ruke i zatezajuć rekla : „To je istina gospon teštamentar, da neimam Difcaj, te ti Debi mogla oi li jednog čavla ta lira avoj kupiti, ali . .. em sem ja odmth oa pećetku rekla, kak se je pisanje zapr čelo, da ba.o zato ... jer su ljudi zrne-von o tolikoj mieri d« bri bih, rato i jaradi toga . , . fem botela takag ... moju dobra volju pokazati!" — Umorstva dece. Vu mestu Avernes vu Belgiji zaprta je vu reátu nekakvo Virginija Valderer, ar je okrivljena, da je svoje devetero déce po redu vmorila. — Na čudni način odkrilo se je nekoj dan čedomorstvo vu Ormuu. Mačka je do> nesla vu hita svog gospodara, vincellira, ruku novorodjenoga deteta. Kad sa ljudi zatim počeli preizkavati vu dvora, natli su mrtvo tölo deteta, a kesneáe sa odkrili I mater kćer jednoga vincelira. Zvértka mati. Pied par dani se je vu Budimpešti da. godi) sljedeći dogodjaj. Tiáljar Krlstian Ungar posvadi] se jo sa svojom konkubinom (svojom nezakonitom tenom) Marijom Szeraner pak ju je poöel tuči. Ona je sbog toga tak se razsrdila, da je pograbila svoje 4 Ijet staro döto i obelila ga za rubec na kvaku vratih ter ga pustila tak viseti. Na viku devejćice dobetali bu susepi ter su döte, koje je bilo već čisto modro, oslobodili. Mati se je na to sama hotela vubitl, ali su odpeljali vu reflt, gdo ba imala vremena, da se ohladi. Gbsudjen na galge. Pred tjeden dni je vu Korneuburgu ob~ sudjen na smrt na galge sluga VondraSek Franc, koji je na božič vmoril vu Kalladorfu maluu kćerku posjednika Pamperla i služki-uju, koja je tujom bila domaj, dok au ostali domaći bili pri polnoćki. Vondralek je orobil iniu, a pri prvoj razpravi okrivil je s umorstva svoga brata Karla i najboldeg prijatelja Mat-tisa. Vezda je Voudraáek priznal čin Dvoboji vu Engleskoj. Englezke novine zmiSljavaja ae, da je 20. majuSa minulo 50 ljet, kaj je vu Engleskoj opal zadnji aldov vu dvoboju (daelu). Onda je lajtnant Havkey strelll lajtnanta Betona, ar je preveć udvarai njegovoj tova-rodici Havkey je taki za tim pobégei vu Francezka, ar su vee ljeta 1844 vu Engleskoj vojui zakoni prepovedali dvoboj, Onda jo najmre lajtnant Munro vu dvoboju mbil svojega Šogora oberátera Favcetta, a to je tak uzrujalo javno mnenje, da je jeukrat za navök dokinulo dvoboje, Va drugih zemljah nemisle dakak ovak nizko o poštenju. Potonula ladja. Kak smo već javili, nasukala se je fran cezka ladja „Dom Pelro" 27. majuša putem iz Havra vu Braziliju, kod rta Oorrubedo nedaleko Viga na Španjolskoj obali, Usljed vudarca razpočil se je kojel ter je ladja na to potonula. Na broda vozili sa se vekSim delom emigranti iz Svajcarske, Francezke, Italije i Prajzke. Vsega skupa je bilo na rijem 100 putnikov, od kojih so sh oslobodili Harno kapetan i mornarov, dočim su se ostali v topili. $ekaj za kratek čas. Dober odgovor. Stara gospa: „Vi ste mi rekli, da se bude vu ovoj mitolovki vsaki miS v tov ily a do vezda niše je prav nijeden vlovil." Őtacunar: „£ draga gospa, ouda neva-ljaju Vaái miái,a Ona ju posna.. Dekla : „Milostiva gospa, jeli bi mogla pustiti k njim gospona kapitana —?" Gospa: „Im vidiS, da se nisem jod oblekla.* Dekla: ,Ah, kaj zato gospoda oficiri neuzimaju to tak geuau (oi,tro). Starost, bedastoga. Gospa fiednomu staromu napastniku): vAli molim Vas, gospone, Vi neprestance idete poleg mene, ja neznam, kaj to zuame* nuje ?« Stari gospon: „Oprostite, milostiva gospa, ali Vi imate, tak silnu moć, da me privlačite k sebi. Vi sto pravi magnet I" Gospa : „Ob, Vi — staro željezo I« Dobra preporuka Gospa (kuharici): „Pri kom ste ovdi ilutili ?" Kuhar\'ca : »Pri veib, samo , nisam jot pri Vas.« Kaj je bolje. Gospa: „Kaj Vi niste, gospodin sudec, kad kada nezadovoljni sa Vaáom samoćom?« Sudec: „0 dakak, ali onda pohadjam moje oženjene prijatelje, i osvedočim se, da ovim joA gojje nego meni.* Slaba pomoć. Jedrn mali dijak zaprosil je svoga otoa, mu pomore irdelati dvmaću zadaću. Otec je rad vćiuil, a kad se je dijak iz ikole povruul dimov zapi tal ga otec : „Nu Stefioa, kaj ti je rekel navnćitelj, \' ad je ćital zadaću ?« „Rekel mi je: „Ja iidim ti si vsaki dan aedasteSi." Priredil t Qlad Ferencst. švabska vernost. — Za kaj se tak žuhko plače.1, ti Kati? — pita plebanot jednu Ivabsku pucu, — Kak se nej plakala gospodin plébánost ako su mi mojega Sepla sa sol lata zeli, — Odgovori puca z velikim plaćom. — No, zato uikaj to vüái se, ćerka moju ; im to zna da bu svoje vröme obslutil, onda bu i tak doSel. — Istinu veliju, nego moj Boie I Do onoga vremena bum već drugoga imala. IMIA Grac, 1-ga juniuSa 1895. 10 13 H 18 U Uabona Arak — Cfena žitka. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. fl frt kr. Buza PSenica 7 00 - Zab Zob 6.50 - Rozs Hrt «... - Kukoricza ó Kuruza stara u.) B nova 7.-- Árpa Ječmen 6.-- Fehér bab uj Grah beli 7.— Sárga * » » žuti 6.— Vegyes » „ » zméSan 6.- Lenmag Len 10.- Bükköny Grahorka 6 .-- • -v- Peter i Kokot. s Jednoć je nekoj direktor theatra imenom Peter pogodil niekog pievaéa, kejemu je bilo ime Kokot, za nekoliko predstavah na svom theatru. Kokot je dotel te je dal prvu pred* stavu, ali j« a rjo) tak z>o popéval, da se nikomu nije dopal. Drogi dan bila je diug* predstava, te je predstavljać opet joi gore popéval, nego li prvi krat tak, da bu ga slušatelji izfuckali. Tretji dan je predstavljać Kokot pod predstavom opet popéval, ali opet tak slo. da so se većina aluSateljah iz svojih sedalab dignuli i srditi theater ostavili. Direktor Peter bi) je nad tum nezgodom izvan sebe. — Drugi dan je a domaćih novinah stala od rieći do rieći pisana ociena tih predstavah na sliedeći naćin i sliedićtni rieóemi: „I kad je Kokot tretji krat zapopeval, otttel je Peter van te se je tuhko plaka).* — Kralj Lud vi g I-i. Baravski kralj Ladvig I i znal je vile krat bez ikakve pratnje na tetnju hoditi i to u t»koj opravi, po kojoj bi ga prije svaki, koj ga lično nije pozna), za sve drugo diia), samo ue za kralja. Ovak po vulicah Mona* kovskih bodečemu, znalo Be je više krat s valta smieSnoga dogoditi. — Jednog dana stal je u ni\'ekoj monakovskoj ulićki jedan seljak sa svojom foringum, lmal je puna kola vuglenJa, koje po varoSih miesto drv kupuju za peći kuriti. Baš je napami s tim vuglenjem i sad pri kol h ćekal na jednog« purgara, koj je bal proti dohadjal i koj nitko drugi nije bil nego kralj opet u svojoj n&vaduoj opravi. Kad je ov blizu kol dotel i mimo prejti kanil, zaustavi ga seljak te mu veli: „Čuju dragi gospoue, uek budu tak dobri pak mi nek ovde jedno malo na konje pripaze, dok ja ovu koSaru vuglenja ljudem u tu kuću odnesem." „Zakaj?" zapita kralj smejući se. »Je znaju" — odgovori seljak — „ako bi me ovi prokleti policajmani zatekli, da som konje same na ul ci ostavit, odmah bi bil sa deset forinti globljen I Ja baá sad neimara nikoga ovde , koj bi mi na konje pr i pazil, pak zato nek budu oni tak dobri, te mi iza toga uek pripaze, ja odmah, ćim uglenje u kući ovde naproti predam, natrag dojdem, nebnde niti trpelo, dok bi ćoviek pet otec naiov zmolil.« — vNo ite ouda, pak se žurite natrag" odgovori kralj i stm ostane pied konji sto* jeć. Iza toga vrlemena su mnogi mimo pro- lazili, koji su kral.a poznali te dócira su Bvo e akrljake strahopoči tanjem iz glav snimali, nisu se mogli zadosta u sebi načuditi, kak kralj pred seljaćkimi koli stoji i na konje pazi. Kralj najedan krat zapazi seljaka, gde izpod velikih vrat dohadja iz kuće a koju \|e svoje vuglenje odnesel, naraegne mu srni-einći te se naglo odstrani, pozdrave, mimo njega prolažcćih prijazno od zdravljajući. Seljak zaćudjeno za njim gleii, za svojim kon;opazite!;em te ga zove „Cuju I Nek idu na polić pive ov4e polag 1 — Kaj nećeju?* — „A kaj toliko kričiš za tim gosponom ?" op\'meue ga sad jedan mimoidući — „Em je to naá kralj." — Seljak sad ostane zabezeknut jedno vri -eme, kak Lotova žeua kad so je na stup soli preobruula, po času malo dojde ksebi, potrebče Bvoje kouje i pun strahopoč tana mrmla proti njimi „No, ova ćast I No čakajte dok doj-demo domov, kad ja to mojoj staroj povem. Niti vas ueprodam nigdar, dok bam iv na ovom 8vietu.a — Em. Kollay. VASÚTI MENETREND csAktounyAiv. Napszaka £ 8 Gyora- Ictriaal 3 pöita- éa ▼egje»Ton»t Kanizsa felé > Reggel 4 39 gyorsv Délelölt 11 39 postav. • Délután 6 52 vegyesv. > fejjel 10 07 postav. t Reggel 6 52 vegyesv. Fragerhof felé » Reggel Délelőtt 6 11 06 30 postav, vegyesv • Délután 4 16 postav. > Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb (elé Reggel 4 49 vegye»v. Novlmarofig Reggel 6 15 ■ Zágráb felé Délután 4 20 » Varazsdig Este 10 17 > M Éjjel 1 30 n . Délelőtt 11 44 • Bobára Reggel 6 Oő i Egerszegre Délután 4 28 • Rrkaalk I Kanizsa felöl Reggel 5 U 51 postav. ! M Délelőtt 30 ▼egyesv. w Délután 4 01 postav, i * . ■ Éjjel 1 14 gyorsv. 1} Este 9 82 vegyesv. i Pragerhof felöl Reggel Délelőtt 4 -a . 86 gyorsv. > ll 99 postav. » Délután 5 37 Yegyesv. > Éjjel 9 65 postav. Varazsdrél Reggel 4 22 vegyesv. „ Reggel 6 43 • „ Délután 8 50 • n Éjjel 12 43 • Zágrábból Délelőtt ll 18 ■ n Este 9 30 n KgersaegrÖl Délelőtt 8 52 • Uobáról Eete 9 42 • ODQOVOHNI UBEDNIK M A U QIT AI JOZ8KF Glavni surednik ÖLÁ D FEREN 0 Z. Nyilttér. ooooooooooooooooooooooooooooooooooo O 1062 — 1896 közig. O Pályázati hirdetmény. Csáktornya város tánácsának folyó évi junius 7-én \'5. szám alatti határozata folytán köztudomásul adatik, q miszerint a városnál egy § írnoki ó I I ó s n üresedésbe jörén, arra pályázatot hirdet. A városi irnok évi fizetése 400 írtban van megállapítva. A pályázni óhajtók felhívatnak, miszerint kérvényeiket folyó évi julius 7-ig ezen elöljáróságnál beadják. Megérintetik: hogy a pályázni kivánóklól az előirt jegyzői vizsga letétele, esetleg abbani teljes jártassága igazolandó. A hivatalos magyar nyelven kivül a horvát nyelv beszélését igazolók előnyben részesitletnek. x Csáktornyán, 1895. junius 7-én. 8 767 $ városi elöljáróság, o o o OOOOOOOOOOOOOOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOO E rovat alatt közlőitekért sem alaki, nem tartalmi tekintetben nem v&llal felelősséget a Serk. NyersBelyem Ba«truhákra valé kelmét 8 frt 66 krtél 49 Irt 75 krig egy teljes öltönyre — Tuasors- és Shantung« Pongees valamint fekete, íebér és saines Hen-neberg selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenként sima, csikós, koczkázott, mintázott damasztot slb. — (mintegy 240 kölöm-böző minőség- is 2000 szin és mintázatban atb.) póetabér és vámmentesen a házhoz szállítva ós mintákat küld postafordultával: Henneberg G. (o». kir, udvari szállító) selyomgyétra ZQriohben. Svájozba Cíim/.ett levelekre 10 kros, leveleaőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 8 Zt&t Oglas. Vu Bottornyu (Podturnu) pojjeg orsaOke cesle se jedna kovdtnicd » meátrijom skupa na rendű daje. ViSe od toga more se zeznati pri udovi Pintarits Miklósa 766 vu Bottornyl. 1429 tk. 1895. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbiróság, mint telekkóayvi hatóság közhírré teszi, hogj »z államkincstár vógrebajtatónak, Saltics Jakfeb fulsó-puszUfai lakós végrehajtást szenvedett elleni 29 frt 52 kr. tőkekövetelés ós járulékai iráuti végrehajtáit ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék — a csáktornyai kir- járásbíróság területéu levO felső pusztafai 114 tkv 20/b hrsz. a. 297 frt; 55/a brez. a. 108 fit; 86/2 hrss. a. 284 frt; 144/a hrsz. a. 86 frt ós 278/b hrsz. a. 117 frtra becsült ingatlanra az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. éri jtmltu hó 25, napján d #. 10 őiakor a felső-pusztafi köziiégbiró házánál megtartandó uyilváuos árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznsk ss in gatlan becsárának 10 ja-át kóaspénzbea vagyis az 1881 LX. t. cs; 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott ós az 1881. évi november hó 1-én 3833 ss. a. kelt \'Kazságflgyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez leteuui, avagy az 1881. LX. t. u 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszeiü t liamervónyt átszolgáltatni. A kir. járásbiróság, mint telekkOayvi hatóság. 765 1—1 Csáktornyán, 1896. április 18-án. szék a csáktornyai kir* járásbiróság területen levő bottoruyai 177 tk. 251 hrsz. a. ingat-latira 563 frt kikiáltási árban, 1496 hrsz. a. 224 frt; 1627 hrsz. a. 100 frt kikiáltási árban j a bottornyai 799 tk. 988 hrsz. a. 88 frt; 1195 hrsz. a 108 frt kikiáltási árban, a bottornyai 800 tk. 124 hrsz. a. 38 frt; 1586 hrsz. a. 35 frt; a bottornyai 801 tk. 1806 hrsz. a- 51 frt; 1892 hrsz. á. 141 frt; 1906 hrsz a 63 frt; a bottörnyal 544 tk. 387 hrsz. a. 40 frt és bottOrnyai 1000 tk. 1609 hrsz. s. ingatlanra 102 frt as árvetést ezeunel megállapított kikiáltási árban elrendelte ós hogy a fentebb megjelelt ingatlan az 1895 ért Jnlias hó l io d a. S órakor Bottornyán a községbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási árou alól Is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10\\át készpénzben vagy az 1881 : LX. t. cz. 42. §-ábau jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi november hó l én 8888. sz. a kelt igazság-\' ügymiaiszteri rendelet 8. g.ábau kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszólgáitatni. 768 1—1 Kir. j bíróság, mint tlkvi. hatóság. Csáktornyán, 1896. április hó 22-éa. Árverési hirdetményi kivonat. A Csáktornyái kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy üzv. Molnár Jánosué bagládi és Molnár Jó-zief csáktornyai lakos vógrehajtatóknak Gunoz Mátyás végrehajtást szenvedő elleni 82 frt 75 kr. tőkekövetelés ós járulékai iráuti végrehajtási ügyében a usgy-ksnizsai kir. törvty. 1511. tk. 1896. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Heinrich Miksa csáktornyai lakos végrehajtatónak, Btimecz József mara-azilvágyl lakos végrehajtást szenvedett elleni 860 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a Csáktornyái kir. jbiróság) területén lévő pod-tnreni 966 tk. 245 és 247 hrsz. a. belsőség- .1 hói, udvar Ć8 legelóból álló ingatlanból házból, végrehajtást szenvedettet 8 t i m e c Jó\'Sefet illetó fele a 247 hrsz. a. ingatlanra vonatkozó és a 86 népsorszámu a. bázzali közösségnek épségbeni fentartáséval 622 frt kikiáltási árban, továbbá a podtureni 960 tjkvben felvett logeló illetményből Btimecz Józaefet illető \'/t résae 80 frt kikiáltási árban az árverést elrendelte és bogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1896. irt jtüius hó i. »apján A. #. 10 órakor a bottornyai köziégbiró házánál megtartandó nyilvánoa árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartónak az ingatlan becöárnwk 10 \|,át kéazpénzbeu vagyis az 1881 LX. t c»; 42. §-ában Jelzett árfolyammal számított éa .az 1881. évi november hó 1-én 5833 sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezóséról kiállított szabályszeiQ elismervényt átszolgáltatni. A kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 764 1 -1 Csáktornyán, 1895. ápr.Üa 21 én. Ásványfürdő Dttrllllir Szlavóniában a déli vas ti t társ. Állom Asa vastartalmú hévviz 42-50° (§ _ Porczelán-, márvány-, kö-, tökör- óa iszap fürdők, Hire« gyógyhatáa minden nöi beteg- B aégeknél. Termékellenség, fehér folyás, sápkór, lovábbá omz, csonttörés én idegbajoknál stb. stb. * Újonnan berendezett „hidegvizgyögyintézet" valamint f Ujj Mq-ft V1ZGYÖGYINTEZET mely föl. Kneipp 8eb. pleb. ur ntasitáaai folytán tökéletesen a Worishofenl .vúgyógy-inlóxet" mintájára épült. A (Qrdö orvosa huxamoaabb ideig tartózkodott Worish< lenben tanulmányozás végett, ax igazgatóság pedig e«y — Kneipp Seb. plébános ur által ajánlott s tanait — fürdőmestert alkalmazott Worishofenböl. A lürdöigaxgatóság prospeoius- éa fölvilágositásaal postafordultával ingyen axolgál. g[ájns i tói jnntu 15-ig valamint ssspttmbit 1 tói októbtr 15-ig 30 százalék tngtiménj stobdk- U fürdókbtn. 72t 8-10 (Keil Alajos-féle Padlózat-fény máz (ttliASOR) legkitűnőbb mázoló-szer puha padló asámAra, 1 nagy palaczk Ara 1 frt 85 kr. — 1 kis palaczk Ara 68 kr. Viasz-kenöcs legjobb és legegyszerűbb beeresztő szer kemény padló aiAreAra, 1 köcsög Ara 60 kr. Arany-fény máz képkeretek stb. bearanyoxására. — 1 kis palaosk Ara 20 kr. 708 Mindenkor kapható: Heinrich Miksánál Csáktornyán. 10 12 Ki sxöllöjét a PERONOSPORA ellen sikerrel akarja védeni, az basanáljon FOSTIT et VeiérQgynök Ausztria-Magyarországon és Kelettn MÜHLE VILMOS ndvari aaAllltó magkereskedése TEMESVÁR; \' \' . I f V 4 * tfnatif ft \'®8Í°bb, iegbixtoaabb és legoloeóbb pe-i uain ronospora védekezési szer. p^ofif a legolcsóbb és évekig eltartó késaüló-JPOSLH kekke\| »Ikalmaatatik. ETiafif nem r0Q,ía * készülékeket és alkalma-rUSlll maxása a legkönnyebb. Wiafit 80,18 1,8 oem Pioskitjaa ruhákat, hanem rUSllb a legtisztább szer valamennyi között. EViflfif nem fényei vizet, tehát nagyon könnyen r Uöll l asállltható, mert visazállitás telj»en eleik p fii.ii. magyarországi sxöllöbirtokosoktól ruölit tömeges elismerő nyilatkozatokat kapott. Fnofii éra \' 6 kil0 írt i-50/ 50 kiló frt 13.— rU^lll loo kiló frt 26 50, 500 kiló frt 126.- r s , pttonospora és kiirtását czimtl könyv bárkinek is ingyen és bérmentve megktll- detik. kć»s<mkek darab\|A: ( Hungária frt 4 60, Reform frt 7.60, 760 Torpedo frt 24.— 2 - 3 KOTZO PAL GÉPÉ8ZMÉRNÖK < Budapest, Üilöi-ut 18. sz. alatt lAjánl 2\'/„ 3. 3\'\|, és 4 lóerejü fciöge* cséplókésaűleteket továbbá 4, 5, 6, 8, 10 ós 12 lóerejü 8 i n e 8 gózcsóplőkéazletekat, hosaxu »xalmaráxókkal alsó szelelövei és rendkívül nagy feltlletü rostákkal, árpahéjaxóval éa válssxtobengerrel. 7a- éi izénfüttéiü ét eredeti azalaafütő UOZYIOZVONYOKAT ir Továbbá R. GARRET & SON8 felülmúlhatatlan 40 °/0 tüzelőanyag moglakaritó. (gompoand gőxmozgonyokat legjobbnak elismert brandtíordi flnműUodö amerikai kévekötő arató gépeket. Eredeti amerikai t<zénHg) űjtőit 1 vagy 2 ló befogá-aára alkalmaxható kombinált rúddal. Horvető é» Hzói vavotO gépeket éa mindennemű egyéb kisebb gaxdasági gépeket. Jután/08 árakI Kedvező feltételek 1 762 tfldeki ügynökök ktmntuk 2-7 Nyomatott Fiachcl Fülöp (Strausz SAndor) könyvnyomdájában Osá^myan. XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. junius 16-ác, gMrkewtéTel irtekexnl Uh«t ml»-j»»a»p 11 » óra kö»ött ^ \|tp »mIIuoí rAxséro vonatkové „jnd.n kö»Uwujr Martfltai ,) é%uof »»ik»»tö atvir* kftldwd«. Klwdóhlvatul i rfaektl Fülöp köiiy vkfli«nko<J»<> Mo k«Uod«k u dij»k B/ilttr«k 4« hirdoUik«. lirfctéttfc joUnjwa számittatnak. 24» szteu MAGYAR és NORVXT NYELVEN MEGJELENŐ TÁRSADALMI, IWíERJKSZTÍ) k SZÉPIRODALMI HKT1LAK. Moguléul k hoten k i »It ^yHttr: vanAranp. A • Muraközi tiszti önsegélyzö szövetkezet«, a .Csáktornyái takarékpénztár., a .Muraközi takarékpénztár. sat. hivatalos közlönye. ntas«4«á 4rk: Kfé« évre . . . 4 Art Fél évre .... 1 M Nafyfrd evre . . . t M K#ye« wám 10 kr. zwaw »4« .ift.rUteUíV, 6oldb«rgr A. T. ta Kck«t«l» B. klr4. irW BUÜwM HoiaUk H, Dukw M , Oppllk JL, D.uU O L. i, UMill U Mra41. lirflnbtn: »Uru M. NyiUtir pitittor 10 kr. óv végén. Az iskolákban folyó belső munkára terelődik — ha néhány napra is — a figye^ lem Fájdalom a magyar társadalomnak ma már nincs meg az az érdeklődébe a kultur kérdések iránt, mint a modern és magyar iskolaHzervezés idején. A hetvenes években az újdonság láza és vegyesen a magyar lelkesedés szalmalángja nagy érdeklődével tisztelte meg az iskolákat; ma, egy-két ember érdeklődik csak iránta. Most azou ban, mikor az iskolák egy évi termésüket aratják, az iakolai záróvizsgáitokon, ha mások nem, a szülők lelkes csapatja jut an nak tudatára, hogy aligha igaza nem volt annak az antik bölcsnek, a ki ilyoténképpen tört ki egyszer : u kit az istenek gyűlölnek, tanítóvá teszik. Mert a kenyérszerző pályák között rendszerint a legszárazabb és legkisebb karéjt, a tanító szeli. Pályája nehéz ós áldatlan. KosaUth fejezte ezt ki szépen, a ki a tanítói pályáját mezőhöz hasonlította, melyet marha és embersereg gázol, de nyomában virág kél. A többnyire nyomasztó anyagi hely zstében, a magyar tanítói karban föllelhető az idealismus. A tisztelt iskolaföntartók — tisztelet a kivételeknek — mindenütt a minimum álláspontjára helyezkednek De az iskolaföntartóknak utmutatist az állam ad, mely 400 frtos tanítói állomásokat létesít még falun is, hol pedig a tanítótól a társadalmi tevékenységet joggal megkívánhatjuk. Most, mikor az iskolák évi zárvizsgá-lataikat tartják, e kérdéstől nem zárkózhatunk el. Mert tényleg ugy van : a milyen a tanító, olyan az iskola. - Egy gyöngén fizetett, anyagi bajok miatt elkedvetlenedett tanítót még a leghatalmasabb ellenőrzés sem fogja lelkes tanítóvá tenni. A lelkesedés emeltyttje csak az hogy a tanítónak ttlr-hető exÍBt$ncziája legyen. A ki áz iskolai kérdések iránt érdeklődik és most kritikai szemmel figyeli az iskolai vizsgálatokat, annak kétségtelen annak tudatára kell jönnie, hogy hz iskola szellemi fajsulyát a tanító lelkesedése, intel ligencziája és szakbeli jártassága fejlesztik ki. De föllehet-e tenni/ hogy a permanens küzdelmek között a szakmabeli lelkesedés megmarad éa a derekabb, inJelligensebb erőket el nem vonják biztosabb, jobb kenyérekeresti pályák? — Ugyan vonjuk le mindezekből a konklúziói I Most mikor, az iskolák megelőzve a természet áldásainak aratását, egy évi munkásságuk aratását megtartják, elismeréssel fordulunk azon tanítók felé, a kik nyomasztó helyzetükben ír megtudták őrizni pálya-szeretetüket. A sajtó fájdalom, csak szellemi téren fejezheti ki elismerését, kifejezzük tehát tartalék nélkül, köszöntve Őket. kiket a folyamatban levő kultnrharcz ha katonáiul láttunk küzdeni, kikre frázis nélkül a haza legdrágább kinose van hizva: Magyarország szellemi arozulatját megformálni a második ezredév első éveihez. ♦ • S most még valamit az évvégi iskoWi vizsgálatokról I Az iskolák jobban sietnek, mint a kar lászt érlelő természet. Ök már rendre-sorra megtartják aratásaikat, az évet záró iskolai vizsgálatot. A mi iskolai berendezésünk német sziszthemára épülvén, átvettük az iakolai zárvizsgálatok rendszerét, mely nagyon sok hely-ea a növendékek értelmi képzettségének fokmérője, hanem a közönségnek Ítélete a tanitó iránt. Nálunk a nagy társadalom sok helyen érzéktelenül áll a népoktatás, belső ügyei iránt, másként lehetetlen, hogy a tanítók egyetemes törekvése az iskolai záróvizagálatok eltörlése ellen, teljesen hatástalanul hangzottak vo\'na el. A dolog valóban érdemes a közelebb való figyelemre. teasí ===== AJurakSflárcsája, Mose egy térképkészítőről. Irta I lerntr LiUzló. Van a mi megyénkben egy rangos kis község. Ukói a Mátra tövéböl szakadlak ide 180 bon ló fésűvel, a miből következik, hogy 180 megleli, tiszteletreméltó férfiú jött az uj hazába, hozván a nyakát verő hajában egy-egy darab boDtófésüt. Ez ia etnográfia. Idők járiával ezt a kiu községet a haladás európai .szellője, akarom mondani, az európai haladás \'szellője fújta töl én kérésziül. — Nyolcz darab utozai petróleumlámpát állilotiak föl össze-tincioláH alapján ; a* iskolát illetőleg holmi Teuvel \'éle Yaspadokrói is szólt a terefere ; söt — hor-rendűm I — megrendelték a községháza számára a vármegyének Lichlocker Muki állal rajzolt iskolai térképet is. Az öreg Pumipidli Jánosnak, mint » köiség közismert honoraoziorjának mindjárt "eget ütött a fejébe egy dolog : hogy hiszen ez h térkép iskolai használatra osinálódott. É* szőrt nyű oppozioziót csinált a térkép ügyében. Akkordra nőtt az ellenzék,\' hogy szinte lapról kelletett gondoskodni, a mi visszaveri. „Mappa-ellenes el\'enzék" hangzatos neve alatt lépett akosióba az uj párt. Utoljára is Pumi Pidli vezetése alatt olyun hatalommá nőtt, hogy a bírónak megkeUett adnia magát. Visazaküldötiék a térképet azzal, hogy oéináljon a tórképesináló Ur egy másikat ós pedig községházába va\|ó használatra, mert ez, mint iakolai haszálatra osináló-aott térkép nem kell. Szerző azonban vissaaküldötte a térképeV azzal, hogy az egy kutya. Ha az is van ráirva, iskolai használatra, azért használhatják a tnnáos-liázban is. Még egy kicsit morajgott a mappaellenes ellenzék, de azián megadta a kérlelhetetlennek és nagy Ünnepélyek között határozták el föl\' akasztani I^örinoz napon. A bősz ellenzéki vezér Pumipidli határozta el, hogy végig utaztatja a ku kaklanácsot a megyén képzeletben. Szakórlőnek meghívták Eheu Gáspárt, a sok orsaág-világ járta lóosiszárl. — Elsőben is az entaluiokat óhajtották láini a térképen. Ugy okoskodtak, hogy a« sem nehéz lesz, hisz a falu elején ott van Laozyók előtt a nagy nyárfa. És mégis nehéz volt, egy félóráig n legapróbb osüoskéig végigturkálták a térképet. Mind hiába. Az ő falujok hiányzott a térképen. A fölfedezés lesújtó volt. — Hogy az ö talujok hiányoznék ? Nem hiányozhat. Hiszen hogy tud róluk a megye, az meglátszik a poroziőn, meg az államadón. Nem is hitték az öreg Pmipidlinek. Pumipidli pedig kitágította pupilláit. A bizonyság okáért. Pedig ugy is tudta, hogy hiába. A mit egyser ö megnéz, meg van az nézve. — Elvtársak, mondotta Pumipidli. ezen felül is sérelem esett mi rajtunk. — Mlosoda? viharzottak át a -sok kérdő uieg felkiáltó jelek a közönségen. -- Atyafiak, a szomszéd Kopogós-Kóspalla-gon van-e olyan stép templom mint nálunk ? — Nincs I — Van-e oly lisaleletreiuéltó váltó \'orgalma? — Nincs I — zúgott a tömeg. — Van-e annyi ozimeres ökre, —■ az öreg gyanúsan nézett szét. — Nincs, ninosl •— zúgott a tömeg. • — Terem-e olyan jó krumpli. ■— Dehogy is terem I — Van-e ott annyi fejbeverés f — Már hogy volna, labbanczok azok. J — No ugy-e, hogy híresebbek vagyunk Kopogós Kóspallagnáí ? — Hiszen az kétségen kivüli I •— rikkantott a tömeg. — Nohát. És az a Uohtooker Muki a mi falunkat kihagyta, ellenben Kopogós-Kóspallagot kipingálta, (óriási zúgás). Ezt a tárképet vissza kell küldeni. (Óriási éljenzés). Nékie a mi falunkat is belekéit pingálnia. (Viharos tetszés). A falat leverte a térképcsináló leklsebbitése, a ki még arra sem méltatta as európai álláspontra helyezkedett falut, hogy a térképére kirajzolja, hanem Kopogós-Kóspallagot, az igen. Végre is a kovácsmühelybsn kelt meg a kovász. (Denikve mindég a kaszinók őrlik m«\| a közkérdéseket). — Kbben a populária, inezitlábos kaszinóban ugyanis azt határozták, hogy küldöttségileg mennek a térképosinálló urho óm fölkérik osináljon egy másik térképet, melyen Kopogós-KÓHpallag arany belükkel legyen a képra pingálva, természetesen a Laozay nyárfája is. A küldöttség el is ment Liohtooker úrhoz, de nem volt szerencsé«, mert Liohtooker Ullramarinba utazott ás igy osak Lioh\'ockerné őnagysága fogadu a küldöttséget. De az a kóspallagiakat nem infensz-lálta, elhatározták, hogy kivárják kenyéren és viien a térképCsinálöt. Mégis a viz zavarta haza, egy haialmss jégzápor. Aat már főbenjáróbb dolognak tartották megtudui. nem tett-e jég a vetésben kárt ? — De rotelölt hazamentek volua, valának annyira flffikusak, hogy a térképcstnáló ifj\'asszonytól a tórképesináló arczképét elkérték prezentbe. Nem folytatom tovább, mart mep az találna belőle kisülui, hogy hazamenvén., térképet levették a tnnácaterembiQl és Liohiooker Muklt felkasztotlak a helyére, mint lbéö-ben Andrássy Gyula grófot. ___^ Feltótlenül bizonyos az, hogy a hol szülök és hátóságok jelenléte meltett iskolai záróvizsgálalok tartatnak, azt az ünnepélyes aktust elő kell készíteni. Az iskola, hogy sem a maga renoméját ne rontsa, sem az apró nebulókat az ünnepélyes perczben keserves ;könyzáporra ne ösztönözze, gyakorolni kénytelen a vizsgálat anyagát. Erre azt lehetne mondani: az az idö nem veszett kárba, mert az ismétlés a memória szempontja. \\ A tanító eredményes működése korántsem Ítélhető meg abból, milyen ügyességgel tudja árulni portékáját hanem a folytonos szakfelügyelet döntheti el értékét az iskolában De azért korántsem vonjuk le azt a túlzott konzekvencziát: hogy az iskolai ne-velés-tanítás fontos ügyét ellenőrizetlenül kell hagyni. 11a az iskolaszék a maga dolgát ko molyan veszi és tagjaival minél sűrűbben vizsgáltatja az iskolát és a benne folyó mun kát, annak áldásai kétségtelenek lesznek. Az iskolai záróviszgálatokat pedig törüljük el, és hogy a szülök is részeltessenek iskolai ünnepélyben: rendezzünk iskolai záró ünnepélyeket. Ennek jelentősége ne le gyen sem a tanuló kalkulusára, sem a tanítónak. mint ilyennek minősítésére. Az ilyet nem kell hosszú ideig előkészíteni Ajánljuk, hogy a mostani, mint sok helyen divatozó vizsgálatokat váltsa föl az iskolák helyi és szakszerű ellenőrzése mert csakugyan igaz, hogy nem a vizsgának, — hanem az életnek tanulunk. A csáktornyai egyletek éa társaságok a múltban e jelenben. 4 — Folytatta. — Mint a múltban, ugy a jelenben is a tagok czélja: kellemes szórakozás, mely közben a lélek terhes gondok bilincseitől megszabadul, magasban röpköd, eszmékért lelkesedik s azon eszmék diadalra való juttatásának törekvésében s a wemes czélok elérésében leli éltető elemét. Ily körülmények között már számtalan Bzép és magasztos eszme nemcsak hogy megpendittetett, hanem meg is valósittatótt. Igy pl. török küldöttség fogadása, a Gáspários-szobor létrehozása. A régi társaság czim és tisztikar nélkül Ólt, mig ellenben a jelenlegi mind a kettővel\' bír. Van elnöke Dugovich Pál kir albiró; diszszónoka Probszt Ferencz urod. pénztáros ; titkára Jeney Gusztáv népiskolai ig. tanitó; ügyvéde Molnár Elek urodalmi ügyvéd; orvosa dr Wolf Béta körorvos személyében. Ugy a czim fölvevósre, mint a tisztikar szervezésre a társaság kebelében történt egy-egy nevezetesebb esemény szolgáltatott okot. A mi a czimet »Heti, ezt 1880-ik évi január hó lő-én vette föl annak emlékére, hogy a társaság egyik kedves és szeretetre méltó tagját, állami szolgálata 26 ik évfordu lója alkalmával - 1880. január 14-én -á fejedelmi kegy »Vaskorona«rend adományozásával másodszori kitüntetésben részesítette. Ezen alkalommal a társaság azon időbeli tagjainak megbízásából a következők : Pecsornik Ignácz, Jeney Gusztáv, Bartha Antal, Molnár Elek, Ziegler Kálmán, Deák József, Tódor József, Strah\'a Ferencz Bernyák Ferencz, Nuzsy Mátyás és Pecsornik János a kitüntetett tagtársat őszinte baráti szeretet s honfiúi tisztelettel — 1880 jan. 19-én - üdvözölték s az örvendetes esemény kedves emlékére kimondották, hogy jövőben a társaság »Vasaszlal« czég alatt log működni. - üdvözölték még a következő alkalmakkor is: 1872. évi február hó 10 én, midőn a Ferencz Józaef rendet kapta meg Ugyancsak azon óvi nov. hó 80-án midőn kir lunácsoai czimmel ruháztatott fel. 1884. évi július hó 20 án, midőn nemesi czimet »Muravölgyi előnóvtíl kapta meg. Az Utödik szerencsés nap vala az 1895. január 14-ike, midőn állam szolgálata 40. évfordulóját ünnepelte A társaság 1894. óv nov. hó 17-én tartott ülésén szervezkedett és megválasz totta a fent megnevezett tisztikarát, hogy a ritka szerencsében részesült tagtársat érdemeihez méltóan üdvözölhesse ; emlékére pedig alapítványt lótesilett, me ynek kamst jaiból magyar imakönyvek vétetnek ós a nem magyar ajkú, de jó magaviseletű, szorgalmas ós a magyar nyelvben jeles eredményt tanúsított leány gyermekek között jutalomképen osztatnak ki. A szükségelt összeg beszerzése czéljá ból a társaság a fent emiitett napon az asztalra perselyt állitott fol s a tagok között gyü tő-ivet köröztetett; a gyüjtő-iven, mint tagok adakoztak a következők : Huszár Adolf kir. tanácsos és Szilágyi Gyula urak 10-10 koronát. Vrancsics Károly, Dugovich Pál, Kollarics Mihály és Ziegler Kálmán urak 6-5 koronát. Bernyák Károly, Pecsornik Ignácz, Pethő Jénő, Pillitz Gyula ós Szabó Bálint urak 4—4 koronát. Dr. Wolf Béla ur 8 koronát. Stefaics Miksa, Kovács Emil, Rupp Lajos, Vrancsics Jenő, Margitai József, Probszt Ferencz Nuzsy Mátyás, dr. Farnek László, Kollbenschlag Béla, Molnár Elek, Nagy Elemér, Tódor József, Tóth Lajos, Hollán Móricz, Dékány Mihály ós Jeney Gusztáv urak 2 2 koronát. Mint az eszme pártolói pedig a következők : Filipics Lajos ur 6 koronát. Rupp Gy. ur 4 koronát. Pecsornik Ottó, Tamás Gyulp, Krcsmár Dénes,\'Fischer Endre, Nuzsi Má tyá8né és Pecsornik Frigyes urak 2 —i ko rónát. A kitüntetésben részesült szeretetre méltó tagtársunk Huszár Adolf kir. tanácsos, ki kürülményeihez képest évenként több ízben becses megjelenésével megtiszteli a társaságot s midőn köztünk van, a társaság valódi örömünnepet ül; boldognak érzi magát minden tag, ki ilyenkor társaságában a kedves vendégnek közelében lehet. Isten tartsa meg családjával egyült so káig I Jenov Gusztáv. Vége Különfélék. §r ffllassics fyula miniszter galaton-&&Jtdia. Dr, Wlassics Gyula vállá« óm közoktatásügyi miniszter pünkösd napján a déli hajóval ment Balaton Füredre. A kikötőnél Kováos Abel fürdőigazgató, Kohl Medárd, a herozegprimás titkára és Bzép számú közönség várakozott a ritka vendégre. A miniszter megérkezése után a herczegprimá«hoz hajtatott s ott maradt « tisztelőiére rendezett ebéden. Délután Kovács Ábel fürdőigazgató, Franosics Norbert országgyűlési képviselő és Komlósy Ferencz esztergomi kanonok társaságában meglátogatta a balaton-füredi Hzeretetházat, tüzetesen tanulmányozta az <ntézet viszonyait s a látottak a tapasztaltak frlett teljes megelégedésének adott kifejezést s Hz árvagyermekek között jutalmat ia osztott ki. Ugyanazzal a társulattal (lé után kirándult még Tihanyba, ahol llalbig Oip rián tihanyi apát fogadta Ezek kalauzolása mellett megszemlélte a szépen restaurált templomot, majd via«zahajtatott Balaton Füredre, ahol az estét Kovács Ábel iürdő igazgatónál nagyobb társaságban töltötte s másnap a reggeli hajóval Siófokra ment át. alsó Isndval áll. polgári iskolához a vhIIAs- és közoktatásügyi m. kir. minister gondnoksági elnökké Hajós Mihály ügyvédet, rendes tagokká pedig Isoó Ferenoz ügyvédet, Fuss Nándor gyógyszerészt, Lend • vay Mátyás ügyvédet, dr. Király Mór orvost, Megetti Géza urodalmi felügyelőt. Matyasovszky Vinoze takarékpénztári pénz-tárnokot Nagy József ügyvédet, Pollák Lá zár kereskedőt, Szmodics Viktor főszolgabírót ós Brenner György birtokost nevezte ki £lsö lendra letenye kanhsai rasat. Dr. Mandel Pál országgyűlési képviselő és Hajós Mihály al ó lendvai ügyvéd előmunkálati engedélyt nyertek a nagykanizsa —letenye— alsó lendvai h é vasút létesítése tárgyában Ezen vasutügyben volt Letenyén értekezlet, amelyen Hajós Mihály ügyvéd előadta, hogy -az alsó lendva — muraszombat—regedei vas-útvonal engedményeseivel folytatott tárgyalás szerint a kellő anyagi támogatása mellett a két vasutat közös erővel fogják kiépíteni. Az érdekeltségi hozzájárulási összeg körülbelül 714 ezer frt. A járási érdekeltségi értekezleten a vármegye főispánjához, alispánjához, ugy Letenye kegyuraiógához, gr. Andrásfy Aladárhoz felirat intézését határozták el, hogy a vállalat sikerét jóakaratú támogatásukkal biztosítani szíveskedjenek. Mivel Nagykanizsa városának is jelentékeny érdeke ennek a h é. vasútnak a kiépítése Nagykanizsa vAros polgármesteréhez s a tekintélyesebb kötökhöz küldöttség menesz-tését határozták el. Az értekezleten jelen volt községek képviselői megbízattak, hogy községükben tegyék meg a kellő lépéseket az iránt, hogy az esetleg birtokukban levő egálo kötvényeket eladhassák a azok árán törzsrészvényeket írhassanak alá. — Végül megalakították a végrehajtó bizottságot, megválasztván elnökóvó Thassy Lajos járási főszolgabírót, alelnökké Schmidt Emil é< Blum József földbirtokosokat és Jegyzővé dr. Csempész Kálmán ügyvédet. £ csiktoinyai csizmadia ipartársalat, majálisának tiszta jövedelméből hat (6) frtot adott át a szépítő egyesületnek; a mely adományáért a aaépitő egyesület nevében, legforróbb köszönetét nyilvánítja Morandini B. elnök. $eghlró. A csáktornyai szépítő egyesüet ma, vasárnap h ,Városligetben" nagy népünnepélyt rendez, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség Program : I) Vasárnap délután 1 órakor kivonulás zenekar kísérete mellett a gőzmalomtól a Városligetbe. 2) A népünnepély helyén különféle alakok bocsáttatnak a levegőbe. 3) Két szerecsen megó kelése után megnyittatik az állatsereglet, oroszlán, tigris, elefánt, szamár, óriási bóka, két óriási (X00 kigr. sulyu) récze s egyéb állatok. 4) Kankavető csarnok 6) 8zerelem hőmérő ós mérleg, ti) A faragószók vagy a szép Adél rémes tör tóuete. 1) Külöuféle léggömbök ernyővel, gólya apró gyermekekkel 8) Versenyfutás. 9) Két néger küzdelme óletre-halálra. lOj Japáni labdajáték, légl<igyÓk óa virágeső. II) Táncz nemzeti és katonailag szervezett zenekar mellett. 12) Nagy tűzijáték. 13) Halászat. 14) Órdögmotola Olcaó és ízletes ételekről, italokról ós a nzüksóges evőesz közökről a rendezőség gondoskodik Belépti di\| 20 kr. A népünnepély tiszta jövedelme a város szépítésére fog fordíttatni, mely czélra való tekintetből a felülíUetések köszönettel fogadtatnak. Kedveiötlen idŐ esetén a népünnepély a következő vasárnapon fog megtartatni. Eltüntetés érte Sárközy csáktornyai zenekarát. Amint már említettük, meghívást kaptak Regeaeburgba Thurn-Taxis herceeg-)iei kinek termeiben rendezett estélyen, uagyazámu vendégkoszoru jelenlétében látszottak fényes sikerrel. Sárküzyók e napokba érkeztek haza s magukkal hozva a »Regensburger Anzeiger« egyik számát, abból olvassuk Sárközy zenekarának örven detes sikereit. — E hó 4 -ón Sárköziék a lóversenytérre rendeltettek, ahol a Rákóczy indulóval íogadták a megérkező magas vendégeket. Ugyanaznap este a dineren, majd as ezt követő bálon játszottak. 6 és 7-ikén ismét a herczegnól játszottak szűkebb körű társaság előtt, mely alkalommal főleg magyar népdalokat mutattak be nagy tetszés mellett Sárközi és zenekara a következő elismerő okmányt kapta a herczeg udvarmesteri hi vatalálól: »Fürstlich Thurn und Taxis\'sches Hofmarechallamt. Zeugniss. Herr Sárközy Sándor aus Csakathurn in Ungarn hatte die Khre am 4. und 5 Juni, er mit\' seiner Zigeuner-Kapelle die Taíelmusik und am 4. Jani die Ballmusik gelegentlich eines Hof balles auszuführen, wobei es der Kapelle und ihren tüchtigen Primas gelang, sich die vollste Zufriedenheit der höchsten Herr-achaíten zuerwerben Regensburg, den 6 Juni. 1896. Der fürstliche Hofmarschall: tíeckert. (Sárközy Sándor Csáktornyáról, Magyarországból abban a megtiszteltetésben részesült, hogy junius 4. és 6-én czigány-zenekarával az udvari ebéd és az udvari tánczestélyen játszott, mely alkalommal a zenekar és jeles karmesterének sikerült a magas véndegek teljes megelégedését kiér demelni. Regensburg, 1896. juniua 6-án A herczegi udvari marschall: Beckert.) — Sárköziék 8 éa 9 én Regensburgban nyilvános helyeken is játszottak, még pedig a Guldengartenben és a Prinzgartenben nagy közönség előtt. A herczeg, valamint neje Margit íöherczegasszony (József föherczeg leánya) szemólyesen is kifejezték Sárközyók előtt elismerésüket. — A íöherczegasszony két gyönyörű czicubalomját a zenekar czim halmosával hangoltatták /el. örvendünk Sárközy zenekarának fényes sikerein I Qnuiác élajos Csáktornya város bírája aki 13 évig a legnagyobb buzgósággal és odaadással vezette a város ügyeit h annak előrehaladása ügyében mindent megtett, leköszönt állásáról. — A város lakossága őszinte elismeréssel adónk a volt vároBbiró érdemeinek. ffl\'Mfiiatok tontndjt a caáktornyai pol gári iskolábn: Juniua 19-én a rom. kath. éa izr. vállán tanálók hittani vizsgálata ; Junius 21-én délelőtt I- délután II osztály ; . 22-én . III. . IV. osztály ; „ 24-én , V-VI osztály. Magánvizagálatok : Juniua 24-én délelőtt V. osztály Írásbeli; • „ délután , „ szóbeli J „ „ . III-IV. oszt. írásbeli ; 26-én délelőtt szóbeli; Keresztel együtt A\' terap\'omnak közípía készült Gyásztorony (Oastfum Doloris) vala egy négy szegü hamu szinre feslett szinte a templomnak bállyát érő fa épület, melyre mind a 4 oldala felöli 8 gráditsok menvén, egy 4 oldala nélkül való templomot ábrázolt és ennek 8 lábai a\' legszebb ugy nevezeit Korinthusi oszlopokat mutáltak; ezek előtt állott egy egy aranyos és ezüst leveles veder. Alatt ültenek négy ábrázolatok, fejér köntösbe öltözve: ezek a\' boldogult TsAszár főbb természeti tulajdonságait a\' következendő jelek által mutatták. Az wlső mint Törvény adó fején egy sisakot hordozott és egy aranyos könyvre támaszkodván, kezeiben egy borostyán koszorút éa egy olaj ágat tartott. — A\' bal felől való. a\' karjai közé szorított oszloppal, a bátor szivet ábrázolta. Azt a\' szabadságot, melylyel a boldogult Fejedelem a\' mezei munkát és a kereskedést ajándékozta vala meg, jelentette egy kalapot viselő Asszony ember képe, jobb kezében egy sarlót, a balban pedig egy ágatskát tartván : mely kép jobb íelöl vala helyheztetve. Az ő gondossága a\' negyedik oldalon volt ugyantsak egy Aszszonyi forma által kifejezve egy páltza és égő lámpás által melyet az Asszony kezében tart vala ós egy Bagoly állal, mely az Aszszonynak térdgyén állott. (> Magyar Kurir« 1790 évfolyamából.) A Hsculay-Barótl íóla „Magyar Nemzet Törléntóu-bö\' most kaptuk a 14. füxetet, mely V. István és IV. László korát öleli fel. Ezt a füzetet is két értékes műmelléklet dlsxiti: az egyik egy Háisek Ignáoztól rajzolt térkép, melyen a mongolok betörésének utja van feltüntetve, a másik Cheoa bires festményének, a „Hunok Har-ozáu-nak reprodukcxiója. — A szövegbe nyomolt illusztráoziók a következők: — Habsburg vára, Habsburgi Rudolf. Kun László. Stillfrled. A Weiden patak Dürnkrut mellett Kun Láazló peoaétjének előlapja. Kun László peosétjének hátlapja. Anjou Károly. Albert herczeg pecsétje. Iván ban pe-oselje. Isméte ten felhívják a közönség figyelmét e kiváló beosü munkára, mely hetenkint 30 krjávai kapható a kiadóknál: Wodianer F. és fiai nál Bpesten, (Andrássy-ut 21.) Az egész munka osak\' 60—62 Ibseire fog terjedni ós a jövő évben teljes lesz. Nyilvános köezönet. Mindazoknak, kik forrón szeretett fiam halála alkalmából igaz és mély részvétet tanúsítottak irántam s ez által anyai szivem fájdalmait enyhíteni iparkodtak. fogadják meleg részvétükért legbensőbb köszönetemet. Csáktornya, 1896. junius 18. özv. Nóvák Antalné. CSARNOK. w 1 — II osztály írásbeli; h „ délután „ „ „ szóbeli. <§iMt némoia Qybi. (1790. május 4.) A\' közelebb el mult hónapnak 28 ik, 29-ik és 80-ik napjaiban tótetók meg ezen Fejedelmi Városnak költségén, a\' Szent István Templomában, boldogul kimúlt II. Józsefnek utolsó halotti tisztelete. Az első napokon, a\' fő Püspöki Káplán, a\' a 8-ik napon pedig maga a\' tő Püspök Ur, temetési muzsika közölt szolgáltatván ki a\' halotti Misét, mind az 8 napokon halotti tanítást tartott ezen templom béli fő Prédikátor Schneller ur. A templomnak belső része bó vonva, »neg rakolva vala Tsászári tzimerekkel. Az oltárokat béboritó fekete posztókon hasonló fcéppen a\' TtAwári Uitttrtk láüottanak egy A csókról. Dóozynak a esókról költői definioiója van, de nem szabatos. A csók lényegét és válfajait még eddigelé szabatosan nem defineálták. A oeók ax ajk adománya ; ax ajkat a tettre az érxelmek tul-áradása viszi. Nemcsak jobb éneinek indítják osökra aa embert. — Judést Krisztust caókkal árulta el. A história nem állapította meg, hogy Adám és Sva osókolóxtak-e, de valószínű. Hogy azonban Cleopatra, Lais, Venua, Diana csókolóztak, az több mint valóaalnU, mert még ma ia mondják : Apolló csókja adott ihletet nekik. Világos tehát hogy a osók régóta szerepel. Nevetségesnek találja mindenki, hogy a osók leg-hvánstosabb nyalánkság legyen mindenki előtt. Ha gyönyör nem leune a caókban, okvellen kiment volna a divatból. - Véleményem sserlnt a o-óknuk gyönyöre abból takad, hogy a ki azt adja. annak ia — jól esik. l)e ize is vau a csókoknak, igy vau savanyu, keserű, csattanó, hideg és több étele csók. — £z iránt aem lehet senkinek sem kételye, kéltégkivül a tiltott osóknak. „Minden a ml tiltott, a legédnabb, a legjobh sioVott lenni, ezt irhuu Éva auyáik a« ö httratngyott memoárjaiban. A vő\'egóayi és menyamoayi ősök. is igen értékesek ós vigin otuppannak, kivált h* függelékül dus hosoiuány ígérkezik. A osókról eddig legtöbbet az angolok irt »k, holott az ember azt hihetné, hogy e számító, rideg ueinset többre beotlli a bilazteket, mint a szellemi nyalánkságot. Sztdney, W\'rther, Burna, Byron, Termysoo igen szépen ábrándozlak a csókról. Sidney aat mondja : A oeók a lelket a lélekkel köti össze, természetes uton a szerelem kötelékével. Burns a szelíd szerelem nedves pecsétjének; az ifjú érzelmek legkedvesebb kötelékének nevezi a osókot. A dus kópzeimü Byron elragadó varáig helyea a szerelem első csókjába. Hogy honol benne varázs, az tagadhatatlan, mert különben nem méláznánk picxi piros ajkakról. A keresztény vallásban is nagy szerepet játszik a csók, söt dtploinaosiai közvetítő is volt már, mert tudjuk, hogy Buokingham herozeg két csókkal szerezte meg magának Maria királynét. Mátyás király osckja történelmi hírt vívott ki A , norma ia e osók emléke. Hát a franoxia császárok I. Ferenoatöl XVI. Lajosig hány millió frankot pazaroltak el oaökok-ért, ki tudná megmondani. Mig a képzelem iáradhatatlau szárnyakon csapkod a míg aa erő, iijuság érzelem szikrákat gjrttjt a kebelben, a osók igen értékes és beoees. A szülői osók sohasem veszt értékéből, a baráti csök ingadozik mint a börzei ártolyam. Ax emberi csókhoz hasonló a galambok éa gerlék esókja. Hihetőleg mi is tőlük tanultuk. Hiszen a szentiráa szerint ezeket a kedvea Allatokat ugy ia hamarább alkotta meg a Teremtő, mint a mindent majmoló embert. Ha ez igaz, akkor jó dolgot tanultak el, egy kellő idejében adott csók vitágmozgató eseményeket létesített, vagy osslatott el. Ax ember hihetőleg nem is tudna ellenni osók nélkül. Csók Istv&n. Nyílttér E rovat alatt köztöltékért sem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget a □ Sxerk, NYILATKOZAT. < Válaazolva\'e lap 1896. óvi május 26-iki számában, Grész Alajoa ügyvéd és mások aláírásával ellátva megielent közleményre, tiszteletteljes megjegyzésem az, hogy aa aláíró urak ez egyszer alighauem hálátlan szerepre vállalkoztak, még pedig akár hiva, akár hívatlanul; mert én Horváth Csongor János járásbiró ellen bizonyítani kívánok. Ily körülmények között azt hiszem, hogy a T. urak többet ártottak védoncztik-nek éa ez ügynek, mint hozzájárultak; mert sikerülvén állításaimat bebizonyítani, előzetes Ítéletükkel pálozát törtek véde^ozük feje felett. Amennyiben pedig asemélvem ellen keltek ki a T. urak, ne$\'iban illetéktelennek tekintem őkei egyrészről, másrészről pedig minden további pviemiának elejét veendő kijelentem, hogy a közleményben foglalt aértésórt, illetékes helyen már megtettem a törvényes lépést, a hogy én semmiféle demagógokkal tollharczot folytatni nem sgáudékrftom, azt pedig a leghatározottabban tagadom, hogy a jelen válasz alapjául szolgált közleményt aláirt urak, a közvélemény képvi^letére akár illetékesek, akár jogosítottak leiéinek. Kelt Perlakon, 1896. juniua hó 10. 768 Straaa Béla : .--.-- Felelős szerkesztő: MAR6ITAI JÓZSEF. Laptalajdonoa és kiadó ; FISCHEl FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) XUL tefcaj Vu Čakoveu, 1895 16. juiiiuga. iiijíj \' r * . S ordnlko» tn^Si > <U» goTMiti U L 11 nmt — Bve prtilo Ufe4# m aadrt^j«- m poUy^l« im» ■wfital J+JUfm urWmlk n Otktm XsAatolJrtrai K^kn Vi«eb«l Fi II por« ba M yMlyUU 1 iknui poÜl\|«J. "Broj fyi in. ,i w Na célo leto . , . 4 fct Na pol leta . . ". f f Na čet vert leta . . 1 m Obsna, m poí«f rNT^W ! Aű ff mm harvatakor » \| Magjarskeai Jfslku Itlaaeél <trnitv«iil znnuiitveiil t povuél\|lvl l.Iat ka prik. \|Iflslajti 3»d.«aa3crat i to: tu »vaJcu. aa«»đ.eaj-u 31uibeni glasnik : „Medjimurakoga podpomagojučega činovničkoga družtva\'1: „Čakovečke íparkasse", „Međimurske sparkaMe".\'! H. d. Hf i urj\' —~ ms ( Iz delegacijah. t Juniuša áestoga ob pol 4 turi po p »l-dan zeatala se je v u Beftu austrijaka, a ob 5 vuri magjarska delegacija Főhetek sjednice vu austrijskoj delegaciji, otegnul Beje us\'jed dugotrajne sjednioe vu zaatupniékoj bi2i. Medu prvimi, koji su dodli vu dvoranu, bil je njovi minister vanjskih poslov, grof Oo lucbovski, kojemu su predstavljeni vnogi delegati. Pofito su se skupili delegati, tamolil j« grof Golucbovsk tihim i težko razum ljivim glasom opata Hauavirtha, zauzme mesto prežela po dobi. Ovaj je opet pozval baruna Walterskirchena i grofa Piuinskogal da fnngiraju kakti notarjuöi. Nato je zapoje, i«bor bureau-a. Princ Ferdinand Lobkovitz izebran je a 57 od 69 predanih votumov prezeflom te izjavljuje, da prima izbor. Nastojal bade da nepristrano upravljal bude delegacijom ter moli podporu vsih kotrigov. Medju pat-riotiöne tradioije ovog töla navćk je spadala broga za uzderžavanje i ojafianje obranbene snage. Pa ako, kak je tO us deneflnje stanje vu vslb evi opakih drla vab slučaj, i nad ratni proračun Izkazuje žalibofe raztuču tend\'noiju, to ipak nata vojna uprava navék Uzima obzir ua to, da nepreterii »uvis« snagu države- Zatim ise je prezefl zahvalno rtnislil pokojnoga nadvojvode Albrechta i • najvekdim priznanjem odstopiv&ega ministra grofa Kalnokya, koji je razmel, da monarkiji vu težkih vremenih obćuv« h a-goslov mira. Nadajući se, da bude to poilo za rokom i njegvomu nasljedniku grofu Golnchovskomu, pozdravlja ovoga s p>dpu ttim zaufanjem. Klicanjem caru zaključuje prežel svoj govor. 1 Zatim su izebrani ipodprezeéom delegat Zaleaki, a notarjuii delegati knea OJary, dr. Lorber, Ebenohooh i barun Oppenheim. Poflto je na to minister vanjskih poslov grof GMuckovskl podueael predloge zajedničkog ministaratva, predlo st je na ijbor proračunskog i peticij al nog odbora, na kaj je sjednica zaključena. Proračunski odbor se ije namah po sjedn\'ci konstituiral i iaebral pra«eom g. dr. llussa Kakti referenti budu iungirali: Dumba za vanjske poslove, grof Badeni za redoviti vojni proraftun, Popovaki za izvanredni vojni proračun, dr. Ruasau uaoroat icu Suess aa Bosnu, Obrlanevski »a zajedničko ministarstvo tlnandjah i vrhovni rao.ujuaraki dvor, barun Czedik za sakljućoe raćune \' Od konservativcov su izebrani vu pro računski odbor grof Hohenvart, groflXym, barun Đipauli i Lupul, ve petioinni odbor dr. Fuchs i Pabatman. Magiarska delegacija zestals ae je ob 5 vuri poldan ter je izebrala preže om grofa Aladara Andr&ssya, a VÍC» preacflom Széli Kalmana ter "poauata .Četiri odbora Valaki proračun uzeti če a. vu odboru VU pretres 11. junidia, vojni pforafun 13.. juniufta, a okupacioni kredit 16. juniufta. Potreba: Zajednički proračun za ljeto 1896.. Izdatki: redoviti Ministarstvo izvanjskih poslov 1. a) Centralna upi ava 606 000 b) Disposicioni fond i izdatki [za političke informaoije, kojl se nezaračunavaju 600 000 2. Diplomatski izdatki 1,475 700 8. Konsulatski izdatki _U76.6U0 Skupa 3 868.300 izvanredni 20 600 22 800 "68 400 122,215 042 10,464 060 Ministarstvo rata A. Vojska- B. Batna mornarica Skupa 182,679-102 Zajedničko ministarstvo finan oijah t 1. Centralna uprava 2- Centralna kasa 8. Računarski odjel 14 389.659 8,117,200 (kupa 606.000 600.000 1,806.800 JU99400 3 J> IÖ.7Ó0 ,136,604 701 18,681.260 liüllll fii IH \' 113.620 22.760 43.870 176 506 869 83.000 150 185.061 146 620 25.760 43-870 iOf» 183.150 u 88.000 Penzije: 4. Penzije ministarstva za izvanj • ske posle 5 Penzije i milostinja vojne i ratne 384 000 mornanoe 6. Penzije { obskrbnine vojnih službenikah slugah i si. 7. Penzije i obskrbnine ministarstva fininancijah 8. Penzije i obskrbnine vrh-računarskog ureda 1,320 000 35.000 58000 56.000 1,852 000 216,250 384.000 1,830.000 86-000 68,000 65.000 dvor Skupa 2,852-000 Računarska kontrola : Vrhovni zajednički računarski _ 126 662 Céla potreba 138,699 204 Pokriće: Ministarstov izvanjskih p slov Ministarstvo rata: a) vojska b) mornarica Zajedničko ministarstvo finanojab Penzije Vsake fele prihodi Vrhovni računarski dvor 83 000 17,592 259 1,862.000 2 068.260 126.662 166Č&1.468 Prihoo vu for : 116.500 2 409.878 100 000 8 kup a 2\'56f9[873 m 860 5.510 292 Skupa 2,672.176 Sravnajuć pokriće sa for. 2,692.175 sa potrebom, gori izkazanom, pokazaju se čista potreba, i to redovita sa 136,007 029 for., izvanredna sa Í7,692 269, a JakupnB sa 163,689.288 for. Prihodi carinski zemaljah vu carev nekom vfiću zastupanih proračunati su sa 48,806.040 for., a iati prihodi vu zemljah magjarske krune sa 7,983.100 for^/napokon iati prihodi vu okupiranom području sa 208 000 for.. anda skupa sa 61,497.140 fbr. ObraČunajuć pauflal upravnih strodkov vu vs h zemljah sa 1.860.000 for., pokazuje se vtosk od 49 647.140 for.^ a kad se odbije zakonom ustanovljeni oariaski patite! od 600.000 for., koji se ima platiti zazemaljaku upravu Bosne i Heroegovme, praoataje čist s .viftek ca* ina sa for. 49,047.140. Odbivfti taj suviflak, pokazuje se ukupna potreba i to: redovita m 86,969.889 for., izvanredna aa 17,692.259 forintih skupa sa for. 104,662.148 " > \' Od toga se ima odbiti na terh magjarske orsačke kasa 2°/t t- )• jor. 2,091.042 a ostatek sa for. 102,561.105 pokrivaju zemlje zastupane vu carevinskom včtfu sa 70% t. j. for. 71,722.778 u zemlje magjarske kau »e sa 80% t j. for, 30,738.31. KAJ NOVOGA ? »Svinjska kuga vu Magjarskol. I Telegraflrano je bilo iz Bnđimpeflte, da je izaslanik prajzke vlade, berlinski bakteriolog profeaor dr. Sohtltz po vaeatranom fiaitoranju konfltatoval, ci a vu Kőbánya (Steinbrucku) pri Budimpeáti vlada svinjska kuga- Vu ondetojih aviujBklh koiolh od 17. je majura do 4. juniuSa od kuge parnulo 6724 svinjah, 2709 zaklano ih je iz sile\' a poklano zdravih 28.028 glavah..Preostaje jol vu kotcih 55.000 do 60.000. Kvar, kojim time trpi svinjska trgovina vu Magjar-ikoj iznoai na milijune. Minister poljodelatva jzposloval je pri auitrijski vladi, da je dopustila vaaki tjeden uzvoz od 3000 svinjah na bečko tržilče, dakak uz najofltreáu pazku. Nova pogibelj 2a blago. Vu jutno) Magjarskoj, imeuito vu var-megjijab krasó-szörónjikoj, temeákoj i-aradskoj, kak takaj i vu nekojih erdeljskih varmegjijah, pojavila ao je vu straönoj vnotiui nekakva tak zvana golubafika muha, pak je p<<ćela med kouji, rogatim blagom, soinjami i ovcami tak haračiti, da se boje katastrofe, pojave II se roji muhah tečajem dalnjih osem dauov vu ouoj silnoj vuožinl, vu kojoj su se vu ovo nekoliko dauab pojavili. Kvar, kaj su glftue te muhe na marhi do vezda počinile, iznosi prek sto Jezer fo rintih. Niti divjo stvari vu áumab ueimaju mira, ar i tu su giftue te muhe počele tfémi losrduo haračiti. Vu Nagy-IIalmagy pojavile su se te muhe vu tulikoj vuoiimi, da jim aa je 1 ljudstvo na vulici moralo vugibati. Iz vsrmegjijah, vu kojimi ova nesnaga harači, javljaju, da gittue te muhe marhu napadaju sa gubcu, nosnicami i očima, pak da marba zbog zadobljenih rar.ab poleg vaih vračtrab i pomcći več za koji dan pogiueju. Najjakii biki pocrkaju za koj dan od tib giftoih muhah, prav tak, kak uajslabeáa ovca. Vu vnogih se krajih brauiju od toga nepri- jatelja st.im naéínörn, da po noći na polju delaju, a marha po dnevu vu fltalu počivaju, ui\'go niti to nikaj uepomate, ar ai muhe im vse moguče načine inadu najti put vu Stale i tam koieju marhu, koja se od te nednage uemreju obraniti. í Pttresi i povodnje Iz vnogih méstah Gornje Štajerske, taH iz Kisonerza, Vordernberga, Trofaicha, See sjrabana, St. Kathreina dohadjaju vóati 0 potresu. Prvi kratki ali žestoki aadarec do ?odil ae je ob 2. vuri do poldan dragi ob 8 vuri 50 minut. Kipi na sténah su se nihali. Cul se je i áum. Iz Fironce javljaju : Jutro« ob 1 vuri 86 minut oćutili smo ovdl jaki polres, ta kojim su sljedili dva slabeli vudarci« Ljudstvo i je preplašeno beialo iz hitah na vulioe. Vu Pećuhu, 7. juniu»a. Izmedju Pince-helyu i Simontornye jaka je oluja (viher a deždjom podrovala ieljezniöki nasip. Teretni1 vlak (last $ug) je ziáel b tračnicah 5 vagonov je zdrobljeno, Od Ijudih je nigdo dé tanjen. Vu Lembergu. 7. iunlú»». 8bog silne oluje, koja je bJanila vu cólom kolcmejskom ko-taru, zruáile su se vu mestu Korsovu 82 gospodarska stanja, doklam je do 200 hitah skvarjeno. Zruflenje stanjah zatuklo je vnogo marhe, Tuča je sfondala vso sđtVe. Oluja je počinila vnogo kvara i vu Samboru i Sadovi-Wisznloj. , Vu Stuttgartu, 7. juniaáa. Minule noči bilo je strafluih pr zorah vu dolini róke Kyach kotara Balingen. Ljudstvo je spavalo več, kad je uBljcd oluje i preloma obiakah nadoila velika voda, koje je sa krtrtko vréme vae poplavila. Vu Baliugenu rse vtopilo 10 Ijudib, vnogo je hitah razorjeuo. Na grobju su ,grobi razoreni. Spodobne nesreče dogodile su se vu Tronamernu, gde ima 7 mrtvih i vu Lauffenu, gde ima 5 mrtvih. Vu obedveh meatlh poručeno je 16 hiiab. Vuogn ae je vtupile. Kvar je veliki. Magjarlzacija Imenih. Ljeta1893. pomagjariio ja »vu Magjar-koj 888, a ljeta 1894 8S8 o»obak svoje ime. Od \'Ovih bilo je $72 katolika i protestanta i 496 fidovoT. Od židovov zvali au ae 58 Kohn, 28 Weisa, 26 Klein, 13 ttckletlngar, 6 Schvarz, 9 Deutsch. 9 Hosenfeld 5 Spitzer, 9 Stern, 2 Berger, U Lőwy, 6 Pollak, 5 Fischer, 8 ttosenberg, 6 Braun, 1 Gros, 2 ttosentweig, 3 BIau, 6 Friedmau, 7 Üoldsteiu, 6 Krauss, 8 Lichtenatein. 4 KoueutUl. 8 Singer, 8 Steiner, 8 Weiaberger. 1 Papirnate tftriittače. Koncem meseca/ majriša preostal je jtó xa prometu samo 8,497 872 komad« papirnatih forintarah. Te ajem meseca inajuia uniilo je nazad vu centralnu orsačku kaau 921.435 loti. Dvortgl gospodje ! Njezino Veličanstvo carica imeuuvala je Ana groficu Gt>luhowakur rodjenu priucesu M urat i PauHuu groficu Esterházy rodjeuu groficu Stoekau, svojimi dvorskimi gospodjami. Milijonar Loither. M Leitherr jeden od vnogih müijunaraq londounkih, koga deues céuiju na 50 milijuuah, doSel je kakti mladić vu fc\'kago, da ondi poiSče sreču. Imel je vsega skup po uaiem penezu 5 krajcarov i preporučeno pismo na Mr. Johna Farvella. Kada je pradal pismo i rekel: „Žal mi je, ar su vsi; mesta popunjena, nezuam kij bi napravil s vami". No mladi Leither nije bil pUl\|ivec, /pak jaihitro odgovoril; »Tak vi nezuate uikai ? No, onda bom ja vam rekel. Evo.i vaAi su obloki taV zamazani da je sramota. Ciui se anda da nejmate nikoga, gda bi jih očistil.- Ako mi platite, to bum ja vč nil." l zbilja on je to i včinil. Zatim je ifle! opet k Mr. Farvellu, i rekel mu je: „Prosim za moju zastažbo:" ZABAVA. Savojski dečec i nadbiskup. U Savoji je puk vrlo siromašan. Savojci svoju dieou poáiljaju u sviet, dok jod u Školu hode ili ae po pijaca loptom igraju\' JEtoditelji im daju kakoVoga izvietbauoga ieia ili morskog pajceka, kojega ouda dečec uek po svietu za novce kate i onda : „Zbogom, kad buá bogat, dojdi natrag domo? 1 — Takov onda dečec otide u sviet, ka2e okolo svojega morskoga pajceka ili jela, pusti ga plesati i popeva ktoauu kakovu piesmicu za takt; pobira od g edalcab krajcare te ,si na taj način siuti svoj žalostni svakdanji kruh. Jednoč je takov siromaőec dolel u Trier. On ie imal dva pitoma morska pajceka, od kojih je jednoga herbai po smrti svojega maloga brata, ko) je tudjini umri. On je kazal ftivincu i pustil ju plesati, * Trierci bu nra se smialovali te su mu drage ▼olje deli gde koj groé. Jednoč je taj dečec sedel pred palaéom trierakog nadbiskupa te se je na suucu grel, j« tiijo nit koštalo Sedel je tu zamiđljeui, \'»ial\'l je ua svoju daleku domovinu, na otca i dragu mater, ua bratiu i na pokojnoga ai brijeka. I kak auuce razvija fiolicu, tak je dopHo i d« njegovog maloga ardca te mu je izmamljivalo suzu za suzom ii očih. Dečec je aklopil ruke i molil za svoje domare. Takovoga kaj nevidi nitko radje nego Bog. Njegova ruka onda dirne takaj čoviečansko srdca, koje se na to otvori i on onda nutar podalje jednog angela, angela uajaae milo srdnoati. Ov angel je sad do5el bal a dobro srdce, koje je u grudib nadbiskupa Clemensa Vence Blave tuklo. Nadbiskup je najme stal pri ob-loku i dugo premiAlaval dečeca te u sebi mislil, da je ovde bafe liepi odsiek u čovie-čauskom srdcu čital. A tak je 1 bilo. — On da pozvati deCeca k-sebi u palača i pasti obodva morska pajceka pred sobom plesati. »Ti nepopevaš njim kplesu* veli Ijubezro nadbiskup. ,Ja nemrem. Odgovori dečec i dve suze mu so iz oka pokala te kapuu dole na pod. Na to ga nadkUkup ljubezuo nagovara, da mu svoju žalost odprto odkrije, i dedec to učini od A do Z. tAh" — veli na to nadbiskup — ,Ako s tobom tak stoji, tak bi mi ti mogel jednoga od ovih morskih pajcekov prodat, jer ja sam ljubitelj takov tivinice i hoću ti ga dobro platiti." Dečec si na to malo premiflljava, onda odgovori: »Dvie flkatulo mi budu ipak pre-teftke čim nastanu velika vručina, zato Njim ovoga mojega odpudćtro, ali ovoga drugoga, koj je bil bratekov zadrtim za se. jer ga je bratek jako rad imal i kuflualga je prije nego je nmrl.« Dečec se na to pričme tuhko plakati, a biskup je rukom prek svojih očih potegnul, bilo je kak da si suie bride. Na to je trgovina bila sklopljena i nad-biaktp nije iivinica onak piat?l, kak ie 0 Savoji plača, nego biskupski, a angel milosrd-uoati je pumugol novce brojiti. — — Dećec je sad otiáel zahvalnostju i veae\'j a nadbiskup je kupljenoga morskoga pajcek« predal jednoma Blugu da ga hrani i njega pazi — te dalje sad nije mislil uiti na avoj pajcek niti na deéeea. Listo je dodlo i proilo. Nastala je (esen, proáio je i branje a dotla je k(hiaČno \'i zima. fttekog dana srleda nadbiskup kros.prozor svoje palaöe vau na ankgom pokrite ulioe, te premilljivi, kako je ad onem, koji naimaju kruha ni drv. I kako tu stoji, opalne mu pogled na niekeg ^ečsoa, koj is pri siđu vani ćučel. On otvori prozor, i aut — bil ja već nam pozuati Satojski dečec, koj je tu čepel i od zime kak liha na vodi drhtal, ali ipa svojemi okrepensmi prsti sa ékrljakem poaeg-nul, i nadbiskupa uljudno pozdravil. Nadbiskup je dečaca, kakti svojega nag-daflnjega trgovca, skojim je sa morakoga pajceka trguval, na prvi \'pogled prepoznal, te mu migne prstom, da gora dojde. Kad je dećac gore u sobu doflel, pelja ga nadbiskup kpeći, da ae sagrije ta ga ljubazno zapita, kak ma ide i gde mu je njegov morski pajcek. „Ah dragi gos^din« — odgovori dečec — „Več mi doata dugo ide zlo, a tnyja ti-viuira je poginala. Jeli njihova )«i zivi ?" — „Dakako da šivi, a ktomu je zdrava i vesela« — odgovori nadbiskup — iJPA kak je to tiolo, da je tvoja poginula ?« „Ah" — odgovori dečec — »Ja mislim, da te je ialoatila sa mojim bratom* kojega uitl uekaj ja aemrem pozabiti." ! lim "■•>>\'••\' 0 n. I 1.. „Vašu zaslulbu ? Znate li kaj, sednite ai Um k-stolu. Ja vau primam vu sroj ured, za takvoga öovéka kakov ate vi, ue urno da ima svdt već i inoj ured uvjek mesta.* Seat ijet kesueše bii je negdašnji iiatilac obtokov drug firme Far voli. Sila i jakost potresa. Floreutinski iužiniri sračunati su, da je sila, koja \|e bila potióbna, da 600 kilogramov tefku ieljeznu SUojgu izhUi ia ogromuoga stupa ntolne cirkv.) vu Firenci pak ja jod i pretrgue, iznosila 60.000 kilogramov. Toj je anda sili odgovarala jakost potresa od 18. majuši, koji je vu Firenci poćinil onaj kvar. Iihićena i pretrgujena itanjga stala ja na avojem mestu 660 Íjét. \' \' - ■ ■;!< o f> Vu Budimpedtl, 6 junluša. Pred zaruki. 1 Ou : „Povečte mi po du^i, draga Marta, blii Vi hoteli meue vzeti?\' Ona : „ Vas vzeti ? Htn, — povećte ml, jeli bi Vi meue uavrtk pustili, da bi Ula tam, kam bi Jtela ?» Ou: „ Navók i kam godi« Oua : „I moja \'majkn vzeti, da znami 41 vi ?• On : , Jako rad I« Ona .* „I nigdar nebi potrebovali hilu, ključ ?* On : „To Vam rad obećajem, dapače ja bi ga h til va zdenec.u Oua: „I Vale uajdragše tarokiranje bi vi ostavili l« On: „Za navék I« Ona t „Onda mi je fal, ar takvoga bedaka nije ml tréba za mula". Priredil: Glad Ferenoz. Glasoviti prajzki bakteriolog dr Schatz, koga je poslala ia Berlina vlada, da proući pošast svinjah va ^Steinbrubu, iziskal je voogobrojne slučajeve i konitatuval, da medja svinjami lada koga (üorsteuviehseuche). Kuga se je pojavila i vu Bzabadki gde je parnulo 160 svinjah, i na dragih Ukuj mdstjh, naročito va R<chonou, Bucsi i L\'partu Daa dobri kolendari. Seljak (u knjižari): »Prosim jednoga kolendara«. Knjižar: „Evo vam medjimurskoga — sad je bai ziiel.« — Seljak: „Tak kesno ? Nečem ga, jer fnjim već prikraćen za četiri svetke/ najme : bovo lieto i tri nedelje, nek mi daju drugoga.* Knjižar: „Nikaj, nikaj, dragi moj, samo vi vzemite domačega medjimurskoga, makar je i malo zakeanil, je i u onem dragem vife svetkov, ali ovde n medjimurs-kam je zato vide Hepoga vriemena". Dobra lena ,Ah dragi brati I" — falil je prijatelju netko svoju pokojnu fena — »Ona je bila osobito dobra gazdarioa na polju, na dvoru i u kući — a srdoa pak je bila, kak ovčioa mehkoga. — Ta dobra dufta, makar je bi?a najbolje srdita, mene nikada nija s drugom stranum^metle bila« nego samo o^rhkom, - Nek počiva u miru 1* — Em. Kollay ■ l $eka) ia kratek tas. \'di Bedastoća. A i „Ja Vam istinu velim, ja se neraz-mem va poljodestvo niti najmenje. Neznam niti prav razlikuvati ječmena od zobi". >B: „N\'je mogući To barem zna vsaki osel I« • Izdal. MUkec : »Dragi vujćek, a gde su ostavili vraga ?" Vujec: „Bog s tcbom, déte, kakvoga traga?, Mlflkec: „lm onoga, koji je njih lim donesel Moja mamika navék vpil, gda k nam dojdeju: „Opet ga je vrag do/iesel !• <it* 7 íiíy t ; ti Mislim, đa đeždj ouri..,. Mialim, da deldj Jako curi, Pak mi auze curiju ; Mila moja mrtva Ie2i, Zutra nju zakopaju. Bar da nej ju zakopali, Doklam ja ta nedojdemf Cist pun sam sada falosti Za milu moju plačem. Ldpo moje sve ufanje Kak je brco odišlo. Tužno moje sve fivlenje Postalo tiho, mrtvo. ) s - \' Smrt le mi je zagrozila, Kaltiguvala meue, Do.Ua je k njoj bes pitanja Zaklala srdce moje. Nemam volju več na oikaj; Ar sam izgubil dragu, Neće dojti vid« nazaj, — Skrila ee je vu zi-mlju. O ta böla smrt nemila, Miluvala me nije, Moju milu je odnesla, Razdrufila od mene. • J ^ * ■• , i Ostal sam prež moje drage, Nemam ja več nikoga, Hodi smrt zakopaj i me Nemarim, ako fivoga. fitromar umu Buda, 8-ga juniuša 1896. 62 9§ 21 IO 51 f • o ODGOVOBNI UREDNIK MARQITAI J O Z 8 FB V (ilavni aurednik GLAD FERENOZ. Ali je bilo videti, da dečecu jol nekaj lefi na sidoa, jer jo svoja kapu škrlja.eca podjedaiu med prsti vrtel i duboko sdihaval. »A odkod buá sad drugu takva fiviaicu . dobil ?« — zapita ga nadbiákap. „Jer je" — veli dećec „To i© baš odo, aakaj sam i sim došel, jer bi Njih rad pitati, nebili mi gospodin svoj i hoteli prodati ? Ja Njim dam ojihove peneze natrag i jol dva forinta prek." Htimi riečal stupi k-stolu, metne na njegi nadbiškupove novce, koje je u ivoje vrieme aa morskog pajceka dobil, i prida jol 2 forinta. Ali mu odgovori biskup laljivo: »A moj dragi, ti pametan, ja iz iiviniee uiaam imal nikakove hasai, a ioak je doeta brane pojela do danas, ali zato ipak hoću jedan predlog načiniti, zz kojega se ufam, da ti te bu do« pal. Mi dva papravimo ugovor ovak : Ja ti dam mojega morskoga pajceka badava, ftli kaj god zaslufi svojim plesanjem, to moral sim donesti i taj se budemo svaki krat dielili — svakomu pol. Na sti\'0 lieto imád uviek sa zaslutbom dojt« za da se razdielimo. Ako ti je ovak prav tak vudri I" Nadbiskup mu je odprtu raku dršal, za da poleg navade pri trgovint a nju vadri. Dedec dugo gleda ua biakupa, jer nežna jeli je to njegova lata ili iatina, te kad vidi, da te na nadbiskup neáali veselo udari u »» prufenu mu ruku te je sad bil ugofor skop Men. 8ad zaprosi dečec svoju živinicu te hode veselim srdcem oditi, aH nadbiskup^ komu ae je dedec osobito bil dopil je opazil, da mu rubača na podrapauom luktn i jod negde vau lude, pak ga aato zaustavi nekoliko doi jod u palači, drk mu je krojač novu zimsku opravu zgotovil, a on se dobroui koltom jedno malo okriepil. Poslie toga zahvalnim srdcem i svojim morskim pijcekom otiSel u sviet, a kad jo doslo staro lieto, de ec je zgtuul i nije ga bilo. — Proále su dvie tri i <ezt godinah, da o dečecu nije bilo vi tvora ni glasa, a nadbiskup jo na delu stvar več tak zaboravil, kak da be niti nikada nije dogodila. Kad se na jedan krat, na jedno staro lieto nieki mladi ćoviek a gradu prijavi, koj je hotel sa nadb ikupim govoriti. Kad ga je nadbiskup pred se pustil, stupi liep i čedan mladić pristojno oblečeni i u ponašanju naobraien te veli potlamkam bi ae duboko naklonil: Njihova Gxcellencia se sieća jod svoje uegdaiuje trgovine aa jednim savo.skim deče oom, sa morskog pajceka na polovicu ?* „Je je, aiećam se* — odgovori nadbii-kup — „Ali on nije svoju rieč držal — znate It mozbit vi kaj o njein ?* „Ah prosim Njih exoellenciju, da nesude zlo o njem. Oo je onda, kad je od Njih otidel, odpotoval preko Kheine, proputoval je cielu Nemflku a zatim i Fraucuzku. On je uviek mislil na ugovor s Njimi i svoj dug, ali svake godine na staro lieto, je bil preda* leko od Njib, a k-toni u zima. On ni je već krat mislil, da bu svoj dog platili prvom pri* kum. Kal Jo dogel u Par.z, ^poginul mu jo onda morski pajcek te je sad bil dobar taviét potreben. Ali Bog je dobar. Namieril se je najme na jedDog zemljaka, koj si je takaj nekaj priáparal. Znjim u društvu je pridel je-inu malu trgovina i ova je dobro illa. Niegov zemljak je poslie otidel a ivoja domovinu te je sad on sam trgoviucu tieral i božji blagoslov ga nije oetaviL — Lietos, kad je račun nipravil vzel je polovica dobička i evo ga kakti pofttea čov\'ek noti Njihovoj excelleuciji sa najvećom zahvaloostjum. — Pri tom metne 2000 forinti u dvih rolahna nadbiskupov stol. Biskupa na odi navriju suze i on reć« : Zar ste mozbit fi sami on dećec, koj je negda sa moo« trguvai ? Pak jeli ate si vi sa onim pajcekom toliko priakrbeil ? „To baš nisam — odgovori mladić — „Ali morski pajcek je mo;emu dobička temelj postavil, pak zato pripada Njih polovica sa intereiom«. Sad Nadbiskupa poliju suze i ou rede : „oh Ti poštenjaki Zar ti nisi opaail, đa jt naši trgovina samo áala bila? — Ne, ti vaemi tvoje podteno priskrbljeue novce i Bog te neka nadalje blagoslovi I • Evo poéteoje jednog priproatog Savojca I Dragi čitatelji, pripoviedajte ovu pripoveat va<oj dieci te je učite, da budu ooi takovi. Em. Kollay. Nyi]ttór. E rovat alatt közlőitekért sem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal felelOseóget a __S«erk. * ■■■"■■\'^T\'V®\' í % Foulard-selyemet 60 krtól 8 frt 85 krig mélarenkint — japáni chiuai sat. a legujabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és ssines Henneberg selymet 35 krtól 14 (rt 65 krig méterenkint sima, csikós, koozkázoit, mfntáaotlakat damaaztolt sat. (mintegy 240 kőlönbözö minőségben és 2000 szin mintá lattal sat. postabér és vámmentesen a házhoz száilitva és mintákat klild postafordultával: Hennebei\'g G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyáx\'a Zürichben. 8vAjoba ozimzett levelekre 10 kros éa levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nye\|ven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 2 Hirdetcsck. KOTZO PAL _ QÉPÉSZMÉBNÖK « Budapest, Üllői-ut 18. sz. alatt. Ajánl 2\'/., 3. 3\'\|, és 4 lóerejQ fciAge« eséplAkészAleteket továbbá 4, 5, 6, 8. 10 ós 12 lóerejü • i n e 8 uözc8éplőké8zleteket, bosriiu Hzalmarázókkal alsó szelelOvel és rendkívül nagy felületü roatákkal, árpahéjazóval éa válssztohengerrel. Fa- é« azénfüttésü éa eredeti izalmafütő GÖIIIOZVOIVYOKAT •C* Továbbá R. Q A ÜKÉT & SONS felülmulba-talián 40 °/0 tüzelőanyag moglakaritó. (Qompound gőzmozgonyokat legjobbnak elismert brandtfordi önműködő amoiikai kévekötő arutó gépeket Eredeti amerikai azénagyüjtöit 1 vagy 2 ló befoná-•ára alkalmaiható kombinált rúddal. Horvetö é« essórvavotö gépeket ós mindennemű egyób kisebb gazdasági gépeket. Jutányos árakI — Kedvező feltótelek 1 7&2 tfldckl ügynökök kerestetnek 3-7 i Asványfürdő Dttrilfár Szlavóniában a déli vasnt társ. állomása vastartalmú hévviz 42-50° <§. Porozelán-, márvány-, kő-, tükör- ós iszap fürdők, Hires gyógyhatás minden nöi betegségeknél. Terméketlenség, íehér folyás, sápkór, továbbá osiiz, csonttöréa óh idegbajoknál stb. stb. Újonnan berendezett „hidegvizgyógy intézet" valamint y Uji Siktíljl-l V1Z6YÖGYINTEZET mely föt. Kneipp Seb. pleb. ur utasításai folytán tökéletesen a Worlahofenl \'.vizgyógy-intézetu mintájára épült. A fürdő orvosa huzamoaabb ideig tartózkodott Worishofenben tanulmányozás végett, az igazgatóság pedig egy — Kneipp Seb. plébános ur által ajánlott f> tanult — fürdőmestert alkalmazott Worishofenből. A (ürdöigazgatőság prospeotus- és fölvilágositása«rpostafordultávaI ingyen szolgál. $ájus ltől Jnnks 15-ig, valamint szeptember 1-tól október 15-ig 80 ssáialék engedmény szobák• és fürdőkben. 721 »—10 GOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO D r Értesítés. Van szerencsém a n. érd. közönség becses tudomására hozni, hogy q Csáktornyára megérkeztem és a mai naptól kezdve bármily nemíl és a leg-0 csinosabb kivitelű " FÉNYKÉPÉSZETI FÖLVÉTELEKET eszközlök jutányos árak mellett. A n. érd. közönség szives látogatását kérve, maradtam Kiváló tisztelettel fixner Károly fényképész, Gráczból; U O Lakás: Uj-utcza 117. sz (Becsey féle vendéglő átellenében. OBOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi 722 sz. — 1895. Perlak nagyközaég elöljárósága. H i r d e t m é n y. Perlakon a kir. járásbirósági helyiségeit részére egy emeletes ház építése és a már meglevőnek átalakítása s kibővítése határoztátott el. Kerestetik oly vállalkozó, a ki hajlandó volna az elfogadott építési tervek mellett ezen munkálatot saját költségén teljesíttetni, melyért a közben megállapítandó idő alatt húzná a 6—700 frt évibért Az összes költségek 12.000 frtra tehetők Egyezségre nézve az elöljáróságai bármikor értekezhetni. Perlakon, 1895. junius hó 10-én. $rampats József, 760 ,_2 jegyző. Mdlek István, biró. E* - - < • r\' Ki Möllöjél a PERONOSPORA ellen sikerrel akar,* védeni, as hasanáljon FOSTITet Vesérügynök Ausztria-MagyarorssAgon és Keleten : MÜHLE VILMOS udvari szállító magkereskedése TEMESVÁR; pAfiíif a legbiztosabb és legolosóbb pe- rU8l<t ronofinnrn YédekAjtáíd szer. ronospora védekezési ster. r^ofif a legolcsóbb és évekig eltartó késztllé-JbOSbll kekkel alkalmaztaiik. TÍAofif nem ron,ÍR 8 készülékeket és alkalma-I108111 mazksa a legkönnyebb. ™ i^aoha bs nem piszkítja a rubAkat, hanem ÜOSLl a legtisztább szer valamennyi között. -n nem igényel fviset, tbát nagyon könnyen J?08ti L ssáilitbató, mért vizszállitás teljei-en elesik n i.i magyarországi saöllöbirtokoaokiól r 08111 tömeges elismerő nyilatkoaatokat kapott. BVotí éra : 6 kiló frt 1.60. 50 kiló frt 13.— T 08111 lü0 kiló frt 26.60, 600 kiló frt 126.- >4) ptroaotpoia és kürtit«« czimű könyv bárkinek is ingyen és bérmentve megktll- detik. Készülékek darabja: Hungária frt 4 60, Reform frt 7.60, 760 Torpedo frt 24.— 3-3 (Keil $lajos-féle Padlózat-fény máz (GLASUR) legkitűnőbb mázoló-azer puha padló számára, 1 nagy palaozk ára l\'frt 86 kr. — 1 kis palaozk ára 68 kr. Viasz-kenöcs legjobb és legegyszerűbb beeresztő szer kemény padló száméra, 1 köcsög 6ra 60 kr. \\ Arany-fény máz képkeretek stb. bearanyozására. palaozk ára 20 kr. 1 kis Uindenkor kapható: 708 Heinrich Miksánál Csáktornyán. tl 12 626 - tk. 1896. r Árverési hirdetmény^ Közhirré tpszem, bogy körjegyzői körömhöz tartozó V, begy kerület, Gytlmölos-hegy, Mihályfalva, Gyümölcsfáivá és Nyiresfalva községek vadászati joga \' • 18Ü5, évi julius hó 22-ik napján délelőtti 9 órakor Vizi-szent-györgyön körjegyzői irodámban 6 évi időtartamra vagyis 1895, évi augusztus iió i—tol, \|901. évi julius hó 3l-éig terjedő időszakra, nyilvános árverés utján legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Részletesebb föltételek Irodámban megtekinthetők. -Vizi-Szent-Györgyön, 1896. évi junius hó 8 769 Plichta Béla, körjegyző Csodálatos hatású!Ugy öl, mint semmi más szer mindennemű rovarokat és azért az egész világban mint a maga / nemében egyetlen szer liirneves és kereset 1» K ■•w«rt«ld Jeltalí 1. A lepecsételt öveg. 5í. \\ név: »ZAC\'IIHHL«. 5J Valódi kaható: Csáktornya: Alsó Lendva: Perlak: Polstrau : özv. Göncz L. gyógysz. Gréner Tealvéiek Fuss Nándor gyógysz. Kramarits" Viktor Heinrich Miksa Freyer Fülöp. Sosterics Pál. Slrahia Testvérek. Rabić Miksa- ■MMBPBOMI I Nyomatott icbeJ íülöp (Slrautz Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XII- évfo jam. geerkweKT! 4rt»k«»al lakat mim- \|»»up H * »* ~ a iap »mIUmI rita" vonatkosé mlmá» kft»u»W Karcital j^litf iwikMill htín ktldwM. EladókWaUl t i • H«k«t Ftlöp k5ny»k»r»«k«d4M. IÍ4 k»U«nđ»k as «löfl»«t4»l dijak alltunk U kirdaUa.t. lirfcUwk jiUíjMU siámittatnak. Csáktornya, 1895. junius 23-án, 25. 8Zám.^ Um és BORYÁT KYKLYEN MEGJEUNÖ TiRSADALKI, ISMERmKKJKSZTŐ 4 SZtTfMiAUII HETILAP. __Megjelenik heteiiklnt cgywy^r: vaAmap. A »Mu rak rt/, i tiszti önsegélyző következet., a »Csáktornya; takarékpénztár., a »Muraközi takarékpénztár, sat. Hvatalo« közlönye. S£l«tt\' iitá i év»* . . i M Fél évre .... 8 frt Negyed 4vnb , . 1 firt ssAm 10 kr. MítA^Ml alf»«Utat*k I BwUpwUa eoUtUrgar A. t. 4a ««k»UU B Mrd ir4. IímUsi Sskalak H , )>«k«w M., Opj^Hk JL, Unatw (i. L. i« \\inkU fa Hr»ét. Brt)»b.: »Ura t . lil . i < NViItlér ptliltorm 19 kr — t. . A nyár. A nyárnak két nagy éa állandó vesze-Jpjifi« Az egyik az a szüntelen való HggMíí^ mely ez agrikultur országban egész nyáron íogva tartja a sziveket, ha esik, ha napsugár ragyog. Mondhatni a tavasz első cuirázlató melegével a magyar gazda reménye és aggodalma kezdődik. — Országunk földmivelésből él, a melylyel az abnormis időjárás szeszélye játszik. Nálunk nemcsak a nép, de az államjólét is abból következik : milyen rendet vágnak a pengő kaszák Ha búzatermésünk nincs : balsikeres évünk van, ha nincs jó aratásunk : éhezik a nép A nyárnak ez az egyik kalamitása. A másik az, hogy a verejtéket termő kanikula mindég pusztító járványt zudit az emberek nyakába, a melylyel a közhatóságok alig képesek megbirkózni, a mi a temetők birodalmát szaporítják, a kiknek nem fáj semmi. Foglalkozzunk a nyárnak mindkét ka-lamitásával. Kétségtelen : va bankot játszunk a sors-Bal. A mi egyoldalú mezőgazdálkodásunknak mindć« az a kesz veszedelme van, hogy vagy sikerül a gazdasági év, vagy egy év minden fáradsága oda Éppen mint -a kártyás, a ki vagyonát egy kártyalapra teszi. A magyar földmivelő kártyája a sze-* azélyes időjárás. Nincs a szerencse szeszélyeinek ugy odadobva a kártyás sem, mint a i Jhrikh" tárnája, DALOK. Nem tudok én szépen szólni, N«m ludok én szépen nézni. Nem tudok 6d mesebeli boldogságról Uübájoaau beszélni. magyar gBzda. Éghajlatunk évek múlva mind szertelenebb. Nincs nagyitÁs benne, hogy meddig zsákba nem kerül a szem, addig állandó rettegésben él a gazda, mert a pörkölő meleg, egy kis vehemensebb zivatara vetést nemcsak devalválja, de semmivé teszi. Meri-e tagadni valaki, hogy va bankot játszunk a sorssal. , Tehetünk-e ellene és mit, ezt veti föl kétségtelenül minden olvasónk, kétségtelenül tehetünk. A gazdálkodást belterjessé kell tenni és a kalászos termés mellett a kereskedelmi növényeket is termeszteni kell. Az logikai egyszerű következtetés, hogy egy egy növényre káros hatással lévén a sok eső, vagy tartós szárazság; a másik növény, mely természete szerint éppen azt az időjárást szereti, — jó hozamot nyújt és a gazda számadásait megtalálja a példaszó szerint, hogy a mit elvesztett a réven, visszakapia vámon. Az indusztriának tehát változatosnak kell lennie és nem szabad kimerülnie csupán a kalászos termelésben. De ezzel a kérdés megoldva nincs. A nyers termelő országok a közlekedési eszközök gyorsasága idején ós a világ túltermelése következtében mindenütt vesztettek. Magyarország is ennek a sorsnak néz elébe, ha tisztán és továbbra is^ nyerstermelésrö vállalkoz k. Az árak a hetvenes évek buza áraihoz felére estek : a búzatermelés már már nem fizeti ki magát. Mire kényszerit ez? Nyersterményeinket készítsük ki magunk és a prodtfkczió tétét is használják ki. Ks e kívánsággal sok más egyéb kér-oés is Összefügg. E követelések felé haladunk, de csak lassú szerrel, mig Oda nem jutunk, addig a nyárnak meglesz a kalamitása. A börze- A börze még akkor is borzasztó, ha nem beszeltet magáról I Hanem, ha beszéltet, akkor fölszakadnak társadalmunk nyomorú fekélyei. — Megindító, megremegtető drámák, kriminális szörnyűségek fagyasztják meg ajakttukon a szót, a Mamuton bálványának temploma a börze ea a kik a hirtelen meggazdagodás oovar vágyától űzetve keresik tel e helyet, bizonyoaan erkölcsi halottként jönnek ki. Mert miképen a mo-n<tkói játékbarlangból évenként az ablakon dobnak ki egy pár a revolver golyójától elcsöndesült \' atéköst: akként a börzespe-kuláczióknak is megvannak a maguk halottai. Ne higyje azt senki, hogy a börzének csak az izgalmaa fővárosban vannak látogatói. Ez nem áll. Hanem a dolog ugy áll, hogy a vidékről is többen ismeretesek és játszanak a börzén. £)a voltaképen ezen Nagymisére húzták mag a harangot, Gyönyörűen szól, de te rózsám nem hallod ; Hirihoxó szél körülfogja termeted, 8 üzenetem eleusogja : " — Eszem azt az imádságos szemedet 1 HrubovHícky JLajow. Névnapi ajándék. — Irta: Jtirabov«zky J^ujoh. — Mert aa igx boldogságnak Nnoaen szava, ninoaen zája, Ua ax ember üdvösségét, mennyoraxágát, A axivéban hordja« II. Rózsát kötözgetek a virágon kertben, Piros lubaróxsa, te megértesz engem ; \'A\'udod, hogy a »živem nem gondol, caak róla, tudod, te tudod piros tubarózsa. Kö^njssemü lányka, édas mindenségem, Ölelj meg, karolj át, adj egy osókot nekem ; Ne hallgass, n« ügyelj rosszakaró axóra, WaradJ mindig ilyen nyiló lubaróaan. III. Köunjben u»zlk a babam két oroxaja, Uxenó axóm lajó lelkű d« várjál \'dd e\| n„ki kóaaa azellö sxivemet, ö Oze0»iül mond azt neki : — •Bissem azt aa imádaágo azsmedet I Kat. A zálogházból erös naffallniliat áradt aa utexara. Benu zaibougo tömeg ágaskodott a laoAUzul öiü\'i, meiyuok naia megült ele»tu kial luzoti egy veresorru ii.stvlaeió. — Öeuki többel t Másodszor. A barminoz toriutot mindenki sokaila, ptdig lalan ötször annyit la megsrt volua aa a meiy lUzU gyémántgyűrű, melyei az uzleiiulajdonos magsai a emelve (ártott kezében. A »árokban egy Oreg aujóka állott. Ssaraz aiCsAl nem az eltuiott bosszú iüo azautona tol, u« a hamar ateu idő uyomoru»aga. — Ki«»zoii Mezei gót oaOueu szorongattak papírpénzt » beeaeii ajkai alig ertnutóeu mutyogtaa : — llarmmoz foriut \'< 00». tesz, nagyon sok leai. A vevők között kézről késre járt a gyUrü. Miuilenki logui akarta, nug>ii* nem ia leUot ove a Uraga kiuos, .egaiabD aunaa pillaustujr l UirUaiaaa azaiezze meg az el nem srüelO bu.Uugsag mulO gjfOujöréi. A vöiöa orrú liaztviselő mar háromszor axjppautoU ieuyea buruéi-sxMiencxejeboi, el is tuzsieuteua magát egy pár#or » a gylkü még minüeg késben volt. — Magueziek már r Aleddig várjak ? Kiáltott ki»»é lugeruiieu, a teremben lorrongáa, zúgás támadt s egy asgj glokuiz zsidó alázatosan nyújtotta neki at az ea»zerl. — Tesaék, nagyságos url — ttartumos iormt I — senki többet ? Pillanatnyi oaöud. — Harmadszor. A dobot letyiOlték, a gyllrüt megvette egy fiatal leAuy. . Az orsg anyóka még mindég a »árokban ailt a »ok iűóu aereaztui kuporgatott rongyon azélU papirlonutokai nagy gondUnl köioste pa-rtuzioa, sarga aeudójebe. ket köuyökevel uugy uebeasn uiat csinált az ajtóig s kitorduit az uto«ara. Olt s«m hagyta nyugodni s gondolat, meiy agyát meg aa eloou éleiiksu \|ogl«laozt»itta. Kgyr« lomeisigoiiti mint a telhusotl oramü. — iiarmmez toriul sok leit volna, nagyon sok len volna. ,, Odabeuu még vagy ül tárgyat árvereztek al kOzlua sgy meuyooske ueüez loiiúr selyem ruháját, a meu)eo«a« par hü uiOil meni terjli««. bari ueui psUig neüezam«, ia»»u leplekkel koozogou végig az Urea U.otnkor. Méri a tOpisuzra. Magy, megszelt Üvegtáblák mOgttl messze vetette vorOs »ugarán a tuigyujtott gaziang. Ezer miuUsnleie fagyogoti a lUuderi kuskaiOau. Keskeny ajrau)g)iuUa Muiiett saeies, lanczba csavart kar-osaioa, bársonytokokbau lui^m uiüvu mtdalionoa. bokáig nesegetie. i . • . • i Még óo»ka, leaete keretes papaszemét is laltasziiona az orrára, hogy jobban lassou. Aztau r játék nem azokra veszedelmes, a kik a tőzsde éghajlatának minden zetirje iránt inklinálva vaunak, hanem a vidéki balekek, a kiket a tőzsdei inegbizók szipolyoznak és juttatnak tönkre. A dolgot nagyon könnyű érteni. — A börzén való üzérkedés rendesen titokban történik. Ugy van vele minta íerbiisták. Egyetemlegesen titkolják, hogy ők e szenvedélynek rabjai, mert jól tudják, hogy nagyon sok embernek meg van a maga szigorú elve e játékról és annak üzőirőL — Ezen üzlettől tartózkodnak a bipotékát adni tudó kereskedő üzérek, annál nagyobb előszeretettel vállalkozik rá a ielkiismeretlen, gyanús elOéletÜ üzér azzal a szándékkal, hogy megbízóját ki íogja koppasztani. A vidéki spe-kulánsok ilyen kezekbe kerülnek és mint a* éjieli lepnék biztos veszedelmükbe, bizzák vagyonukat ezekre a lelkiismeretlen kezekre, Belátta maga a tőzsdebiróság a bajt ós azért nemrég ujabb szigorú szabályzato kat dolgozott ki, melyeknek czéljuk a hivatlan elemeknek a tőzsdéről való eltávolítása. ■ Nem lehet feladatunk azt firtatni, váljon az e végből alkotott szabályzat a kivánt eredményt eléri-e. mi csak annyit konstatálunk, hogy a míg lehetséges a budapesti gabonatőzsdén százszor annyi huzára határidő üzletet kötni mint a mennyi egész Ma gyarországon a legjobb gazdasági évben terem, mint napjainkban; míg egyes tőzs dén jegyzett papírokat lehet befolyásolni ós annyira fölhajtani, hogy azok 2 és fél százalék kamatot sem hoznak, mig az úgynevezett ál-ügyletek dominálnak a tőzsdén: addig a szigorú és még szigorúbb rendszabály a bajokat szanálni nem fogja. A zálogházakkal való szédelgésnek egyszerre véget vetett, midőn az állam nagy kaucziót kívánt az illetőktől; ha a tőzsdén megbízásokat vé^ző bankárodtól is biztosítékot követelne minél nagyobbakat, akkor « lelkiismeretlen bankárok nem fogják a könnyelmű embereket a romlás karjaiba vinni. _ Közigazgatási bizottság ülése- A megyei közigazgatási bizottság juuius havi Ülését Svastita Benő főispán elnöklete alatt folyó hó 11-ón tartotta. Az alispáni havi jelentét« felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. Tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter rendelete, ameiylyel a Zalaegerszegen létesítendő állami lŐgymnásium éptl-lete számára szükséges telekre nézve a kisajátítási eljárás megindítását engedélyezte. A közigazgatási bizottság a kórházi bizottnág megalakítására julius 1 ét tűzte ki. Olvastatott éa tudomásul vétetett a belügyminiszter leirata, amelyikei a nagykanizsai közkórháznál a kut csináltatását enge dólyeate. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a pécsi posta- és távírda igazgatóság megkeresését, amelyben tudatja, hogy a kereskedelemügyi miniszter Vizi Szt. Györgyön a kért postahivatal felállítását nem engedélyezte A kereskedelemügyi miniszter leirata, amelyben tudatja a közigazgatási bizottsággal, hogy megkeresésére az államépité.-meti hivatalnál a személyzetet egy műszaki erő nek beosztásával szaporítani fogja, tudomá sul vétetett Tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miuiszter leirata, amely szerint az 1894 évben a ssálan takarmány neműek után engedélyezett mérsékelt viteldijakat hatályon kivftl helyezte. Előterjesztetett s tudomásul vétetett a kereskedelemügyi miniszter le.rata, amelyben tudatja a közigazgatási bizottsággal, hogy Zalaegerszeg viros azon kérelme, mely szerint Zalaegersiegen vasúti forgalmi főnökség állíttassák fel, figyelembe vehető uem volt. A vármegye törvényhatósága a május hóban tartott rendes közgyűlésén a Nagy-ós Kiskanizsa közt levő állami ut uttestének áthelyezései s ily értelemben a miniszteri* umhoz felterjesztés intézőiét elhatározta. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint a miniszter megengedte, hogy a zalaegerszegi kisdedóvodánál a folyó tanévben nyári menedékházak vezetésére képesítő bizonyítvány adassék ki. A miniszter az alaó-lendvai áll polgári iskola uj gondnokságát kinevezte \\ a községi iskolai tantestületet a állami iskolához átvette. Kir. tanfelügyelő bemutatta Szt -Gróth Polgárvárosnak jelentését, továbbá az udv<tr 0 kibetUal«, a mil a tudó* .urak szépen kiozifrazoti papirosra írtak. — Ea azaz iorint, ornoi mAr szsrbe jár, a utókba huzodú kia iüiőn iüggöt padig Ötven forintért ia meglehetne venni. Tovább ment. Aa 6 kedves keresztleánya, Sárika, ugyanis plyan regen vágyódik mar egy setyemrubara, a ha mar nem vehet neki drágaköves györüt — mit« óhajtana szerint — megpróbál azt vásárolni, iiaiba Liiutja a rongyos, ócska papirforintokból. A nagy üzletben, a hova bement, még oaak rá se nézte. Mit keressz te ottan, kinek még tán betevője ainosen. — Hát asian, hogy adná lelkem ast a fehér selymet. búzavirágokkal. A pomftdeabaju kereskedölegéuy csak ugy foghegyről vetette oda. Rőtjw aét iorint. JNem is vaiassolt ra semmil, csak kiment a fényes utoxara a ltjoeóválva mondogatta; — tok lett volna, nagyou nők lett volna, tizegóny embernek nagyon meg kell néznie, hova to! a garast. Asian ugy elgondolkoxott magában, mennyire szereti öt Sankaj. — Mikor kei evea koráben noszákeruli nem i» hitte volna, hogy olyau szép, uijun itt re k l«auy las* belöls. Ea mégis I Most mar pénat is keies. igaz ugyan, hogy annak nagyobb résséi elnyalt m napi azUkaég, mógla »iá»soro»sn vissza-Ukuiie szt, a wu neveiéstre, tanítására köbölt. Aziau mag holnap névnapja is lea» neki, mag bankfcnuk u, aa O drug« kvreszlleányanak. Meg •fUauisin, hogy valaki Orowst serezen neki. Ha már selyemrnhával nem, valami egyébbel. Akármily egyszerű lesz az, Sárika nagyon tog örOlni neki. Nehéz könnyoseppelt törő t ki szeméből, mialatt tovább csikkástak gondolatai. Vájjon hogy érzi most magát? Az orvos tegnap azt mondotta, hogy két nap múlva már »emmi baja aem lesz. A láz is elmúlik n arozára az eliQut piroa rózaák iamdt visszatérnek. Ml igaa belőle V Mikor hazaért, nagy komolysággal bontogatott tel az egyszerű asztalon egy piros papirba göugyölgeieit csomagot. — Látod, édes leányom, rád is goudoltam, hoztam neked tehér batlisztot, egy ruhára valót, ünneplőnek. Az ágyban fekvő lány beteges mo«olylyal igent intett. Mutatni akarta, hogy örül, pedig sírt, mikor a fal felé fordu l. Sari ueui meggyújtotta a lámpát a lábujhegyen tipegett az ágybos. Óvatosan hajolt a leány fölé a miuiha magát akarta volna megnyugtatni, súgta: — Alszik. Az asatalon heverő csomagból tőidig lógott a vakitó lehór balliszt. Meglógta a szelet. Újra ós újra nézegette. Szép nagyon szép. A ruha mellett még tán egy másik rokolyára is ki tog telni belőle. Szép, nagyon szép, csakhogy egy kiosit drága. Majd idegeseu terítette ki nagy sárga kendőjét. — Vájjon menuyt maradt még meg a pénzből ? Huszonhárom torint vóit benne. — Ezt eltesszük a többi mellé az ócska almáriumba, hadd maradjon ottan. Nagy idő súlya nyomja vállamat. Nem tudom, mikur halok msg noki róm. kath. iskolaszéknek jelentését — róm kath. iskolájuk építkezésének ügyében. A caáktornyai közeégi népiskolánál megejtendő tanitóválasztásra elnökül a köz igazgatási bizottság Ziegler Kálmán iskolaszéki elnököt küldi ki Ezek után kir tanfelügyelő előterjesi. tette a járási ssolgabiróktól, valamint a községi elöljáróságoktól beérkezett jelentéseket az állandó, Vagy nyári menedókhásak felállítására kötelezett községeknek ez ügy-ben eddig kOvetett eljárásáról. KGlóufélék. gr. fiucsicska fiáimon kir. tanácsos, tanfelügyelő e hó 16-án este Csáktornyára érkezett Elnökölt a tanképesitő vizsgálaton, meghallgatta a gyakorló iskola vizsgáját. Jelen volt az igazgatótanács ülésében Járási főszolgabíró úrral alkalmas telkeket kerestek a külön felállitandó állami iskolák részére Nyirvölgyön ós Szent-Ilonán mert elejtetett a régi terv. hogy Nyirvölgy, Szent-Ilona s Jánosfalu közösen látogassanak egy iskolát« Meglátogatták a dráva vásárhelyi állandó gyermekmenedékházat. Királyi tanfelügyelő ur külön is értekezett iskolaszéki elnök úrral a helyi tanügyi viszonyok felől. Innen Nagykanizsa felé utazott, hogy a közép -kereskedelmi érettségi vizsgálaton elnököljön. %Uitajltai. A városbírónak és pénztárosnak, valamint a helyettes bírónak lomon-dása folytán szükségessé Vált tisztújítás, a járási főszolgabírónak rendelete értelmében juliuB hó 4 én délelőtt 9 órakor fog meg-e) tetu i a városháza tanácstermében. — <4 kavájnjra. A helybeli laktanyának Ugye végső stadiumába jutott. Az árlejtést tegnapelőtt pénteken tartották meg, délelőtt 10 órakor. Az előállítási költség 401,696 frt 31 krban állapíttatott meg, ekkora volt a kikiáltási ár. Hatan nyújtottak be ajánlatot A legkedvezőbb ajánlatot tette a Hirschel $ae - Bachrach-fále czég Nagy-Kanizaáról, mely 868,500 frtos ajánlatával az építést el is nyerte Morandiui Román és Tamás ugyancsak nagykanizsai vállalkozók hozzájuk legközelebb álló ajánlatokkal szemben, mely 369,960 irtot tett ki. Most a városi kép- s nem akarom, hogy a szomszédok költségén vigyenek a temetőbe. Ezt a pénzt is oda teszem ahhoz, a mit összegyűjtöttem sok (éven át temetésre. Kihúzta az almárium csikorgó fiókját s bole ■ ette a uagy rézkapcsos bibliába a bankóba. * • Az orvos az asztalnál ült s trla a halotti bizonyítványt. A szobában r temetési szolgák húzogatták oda a bútorokat. — Sári néni nem is hitte volna, hogy mire az uj teher batlisatruha elkészül, a laz is elmúlt a az eltűnt piros rózsák ismét visszatérnek keresztleánya arczára. Csakugyan visszatértek. —r llat aztán mennyibe tog kertilni a temetés ? — össze vissza ötven torintba. — De tegyenek ueki koszorút la a koporsójára, fehér linómból, rózsa-szinü szalaggal. — Akkor ötvenölbe. Mikor a ravatal fel volt áililva, Sári néni egyedül sírdogált az egyik sarokbau. — Szegény leányom, szegény kis Sárikám. Látod, le Sárikám, a te öreg keresztanyád nem leledkezett el rólad most sem. En Istenem, be szép is az a patyolat-szemtedö, az a nehéz koszorú... oaak egy kiosit drága. Szegény embernek meg kell uezni, hova teszi h garast. yjaelőtealülettöl függ ennek sankcionálása, me\|y az intézkedést e tekintetben magának föntartolfa s veto-jogával eBetleg élhet is. — tfdjosi köigyülis. Üléfct tartott a város képviselőtestülete e hó 15-én, melyen a laktanya Ügyében tanácskoztak A városbíró jelentette, hogy az árlejtés ulán beállandó építkezés megkezdésének gyorsítására való (ekintetéből 800.000 db. téglát szállíttatott ópitkezés színhelyére. Ezt némelyek a tea-tület tagjaiból nem helyeselték, mert a tégla minőségét kifogásolják. A közgyűlés hoszabb eszmecsere ulán kimondotta, hogy az átvétel alkalmával a vállalkozóval egyetemben szigorúan vizsgáltatja meg az építészeti bizottsággal a szállított anyagot s ha nem megjelelő, vem veszi által. A képviselőtestülettől nyert megbízatás folytán jelenti Ziegler Kálmán, hogy a Pesti magyar kereskedelmi bankkal folytatott tárgyalásai eredményre vezettek, amennyiben a 420 000 Irtos kölcsön tárgyában a pontozatokat megállapították. E szerint 96 irtos árfolyammal, 4-85%, os kamat mellett 60 évi törlesztésre kapja meg a város a kérdéses összeget. A képviselőtestület a föltételeket elfogadja s a kötelezvény aláírásával Hirschmann Leó és Szei-verih Antal városi atyákat bizza meg. gankíputtő ritsgilat. A csáktornyai áll. tanitóképezdében a május hóban megtartott képesítői írásbeli vizsgák folytatásaként, e hó 17. és 18-án tartattak a szóbeli és gyakorlati tanképesitő-vizsgálatok. Vizsgálatra bocsájtatott 15 jelölt, kik közül egy az írásbeli vizsgálat után visszalépett. Képesittetett 14 jelölt; még pedig 7 jeles, 5 jó, 2 elég •égés eredménynyel Kántori képesítőt 5 jelölt nyert. — ^roda láidnatpely Légrádon folyó hó 18 án az iskolaszéki s óvodafelügyelő bizottsági tagok, több községi elöljáró és szép számban megjelent tanügybarát meleg érdeklődése mellett tartatott meg az óvodakötelesek vizsgája, melyről csak a lelkesedés hangján lehet megemlékezni különösen itt a horvát határon. A babérkoszorú Prokesch M. Aurélia főuöknö nővért illeti, ki fizikumát felülmúló fáradsággal, kitűnő képzettséggel s törhetetlen lelkesedéssel csepegteti a szép, jó ós nemes érzelmek iránti hazafias szellemet, növendékei zsenge keblébe. Főtisztelendő Gadó Mátyás p\'ebános, lendületes szavakkal fejezte ki tönöknönek az iskola s szülök köszönő elismerését A mindennapi tankötelesek évzáró vizsgái e hó 26 ós 27 ón lesznek. 4 bicxtkltsták is as a) at. A városi tanács határozata alapján a helybeli szolgabiróság rendeletet adott ki, mely szerint a vasút lelő vezető u. n. uj utón a kerékpározást beszünteti. Ez intézkedés helyeselhető, s csak kérnök, terjeszszék ki az iránt is, hogy a lóhalálban való biciklizés a városban is til tassék el, nehogy a múltkorihoz hasonló elgázolás ismétlődjék, a mi utczáinknak mostani feltöltése mellett nagyon könnyen megeshetik. <£jtiSitlj. A csáktornyai szópítő-egye-"lilét értesíti a nagyérdemű közönséget, hogy a népünnepély a jelzett gazdag prog rammal ma, vasárnap (23-áu) fog a városligetben megtartatni. Belépti díj 20 kr A rendeiőség. — gáláit hulla Folyó hó 16-én a Mura fövényén, Légrád határában egy 36 éves, vándornak lalbzó íéili holtitstre bukkanlak, ki - orvoBi vizsgálat szerint — már 10 — nap elölt kerülhetett oda. A légrádi rk. temetőben helyezték örök nyugalomra. volt e hó ltt-án regg«l 3 órakor ^eákiornya—Búzás külvárosban. Elégett 1 ház, 6 gazdasági épület, 2 tehén, 1 borju, Uagymenuyiségü gazdasági szerelvények és \'sgy 600 írtra becsült takarmány. A itta- i yjgs oltók daczára a kora reggelnek, kivonultak a Vész helyére. Szerencse, hogy teljes szélcsend vraíkodott, mert másként az égő épületek közvetlen szomszédságában levő zsuppos háza* menthetlenül meggyuladnak. A leégett három gazda közül csak az egyik van 100 írt erejéig biztosítva (jfaihábon E hó 21-én virradóra erős égiháború vonult át Csáktornyán. A villám beütött a Zrinyi vár tornyába, melynek fedeléről egy csomó cserépzsindelyt horzsolt le, s a toronyfeljáró egyik lópcsőfáját szilánkokra hasította szét Ugyancsak nem messze a vártól a szent-ilonai uton egy nyárfába is beütött ugyanekkor a villám. Qyásihlt. Mint részvéttel értesülünk, Puhán Gyula szent ferenezrendü zárdafőnök, ki városunkban is évekké^ ezelőtt mint hitoktató volt alkalmazva, e hó 17 én rövid szenvedés után Mária Gyüdön meghalt. — Sserdán temették el. Nyugodjék békében I tftsbifalt Folyó hó 15-én Alsó-Domboru község déli oldalán elfolyó úgynevezett holt Drávába Grebert Vilmos nevű, möndlingi Hzülelésü 19 éves vándorló sütŐsegéd, fürdés közben belefúlt Holt testét ez ideig szorgos kutatás dac ára Bem tudták kifogni. Fiechel Fülöp (Strausz Sándor) nyomda-üzletében egy tanuló felvétetik. Csakis 3-4 polgári- vagy középiskolát végzett ifyak jelentkezhetnek. LEfiUJABB. A kaszárnya építése ügyében tegnap szombaton, megtartott rendkívüli gyűlésében a város képviselőtestülete az építészeti bi zottságnak jelentése alapján egyhangúlag kimondotta, hogy a Morandini czéggel szemben a legelőnyösebb ajánlattevőt a .Hirschel — Bachrach czéget bizza meg a kaszárnya fölépítésével. CSARNOK. Jelentitek a rendőrkapitány előtt. Színhely : kapitányság Idő : jelenkor. Rcndörkap. (rendőrhöz). Vezesse elő Czérna Sárát. (A rendőr igen alacsony, mintegy 40 éves asszonyt tuszkolt be Arciáról ravaszság olvasható. Haja rendetlenül, ösz-szekuszálva lóg le Ruhája czafatos- Lábán felemás, kétszinü harisuya és bárkaszerü férficzipő. Belépéskor olyan szűzi tekintettel közéledik, a mely egy drámai szendének is derék alakítás lenne.) Ezer bocsánatot kérek tekintetes kapitány ur, hogy ily pongyolában jelenek meg. Fájdalom tükör nélkül öltözködtem, midőn András ur elszólított Rendőrkap.: Jól van 1 Czérna Sára. mondja, mórt csavargott maga az éjjel a városban. Sára : (csodálkozva) Én ? csavarog tam ? Isten látja lelkemet. Rk: És ez nem az első eset. Hisz ismerjük egymást Maga az éjjel is a vasútnál ődöngött Kólikás Nepomuk favágóval. Bizonyára nem a csillagok járását nézegették. Sára : Tessék I igy jön az ember hírbe I Ha én azt elmondom, miként jöttem össze Kólikással, a tei\'tes kapitány ur is azt fogja mondani: Sára, maga ártatlan. Rk: Ne beszéljen olyan sokat. Marad- ion a tárgynál. Sára: Legyen 1 Megfogja látni a kapitány ur, hogy igazam van. — Az én uram rettenetes ember, mindég részeg. Magamnak kell hazacipelnem. Ugy történt, hogy teg- tegnap este azt gondoltam: Sára szaladj és hozd az Öregedet a pálinkás butikból, mert különben újra az utczán fekszik és jó hírnevemnek blamázst csinál. A mint elgon -doltam. ugy tettem, Felhúztam a parádés harisnyákat és mentem Rk: Hány órakor? Sára: Ugy kilencz felé. Rk: Fejtse meg, hogy találta magát kint az őrjárat tizenkét órakor ? Sára! Több is lehetett. Az órámat feledtem el fölhúzni Rk: Ugy? Csak tovább. Sára: A kerepesi uton akadtam össze Kólikással. Rk: Ki az? Sára: Ismernie kellene, hajléktalan, Czinkotáról jött be Nincs semmije, ö az uram »snapszbrudere«. ő tette nekem azt a lekötelező ajánlatot, hogy az öregemet segit haza vinni. Mentünk! De a pályaudvarnál elfáradtam. — Leültünk egy árnyas helyre egy kicsinyt Ekkor jött a rendőr ós fölirt. Lelkemre, bresületemre mondom, hogy ártatlan vagyok. Rk; Most az egyszer elhiszem. De ha még egyszer éjnek idején kmt csatangol, akkor nálunk fog hűsölni Vezesse ki! Sára: (menőben) Móg a fehér liliomon is eshetik tolt. Efféle ártatlansagot gyanúsítani ? ♦ * s Elővezetik Tököly Pistát Erős, magas ember Szeme vadul pislog. A pálinka gő-r zölög belőle Olyan gubát visel, melynek színét egyetlen archeologus Be tudná megállapítani. Bizalmaskodik a kapitánynyal. — Jó reggelt kapitány ur, örvendek hogy... — (Zordonan) Mi a neve? — Pista. — A másik nevét is mondja. \' -- Melyiket? Van nekem sok. A barátaim Tökölynek csúfolnak. Apám Pistának nevezett. De az igazi nevemet soha se mondta. Bizonyosan neki se volt* — Hányszor volt büntetve? — Egyszer se. — Felfrissítem az emlékező tehetségét Büntetve volt koldulás miatt — (Fitymálva) Hát az is valami? — Háromszor verekedés miatt. — Mindannyiszor ártatlan voltam. — Magának most nincs lakába? — Persze, mert most költözőben vagyok. Éppen a bútoraimmal költözködtem, a midőn elfogtak. — Hol hagyta bútorait? — Velem szállíttattak az áristomba. Rendőr nevetve: Egy csomó piszkos zsebkendő, egy ócska czigaretta doboz éa egy pálinkás üveg fólig itallal tele, vannak vele. — Ezen nincs mit nevetni. — Inkább sajnálkozzanak. Keserű a szegény ember élete. — Szégyelje magát 1 Ilyen erős ember Most pedig vissza a kóterba. Holnap eltolonczoltatjuk. Már ton ü Imre. Felelős szerkesztő: M A R G i T AI JÓZSEF. Lapiútajdonos és kiadó; FISCHEf. FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) XIL teéaj Va Čakovcu,. Í89& 16. juniuáa. Broj 24. 8 aradalkoa n««l J* iraki du go TOrlt i B»d 11 1 18 TU/o«. — St« potiljk« tiíaó. m udriUJ* »• Tiuk, n»J M potiljci U faM ■Mfltal Jftf» trWUk» v« (Wrro. ft^ftfeM FÍMWI yiHprr* kAM M I itaiaiii l\'r«(lp!Hln« rtu« \|«\| Na celo leto . , . 4* frt Na pol leta ... 8 frt Na četvort lete . . 1 trt >>it broji kMaf« i« fe» Obia&a« m\' pol«« r»c4k« \| fcj rsfaaaja. u hervatiberi f Ma^jaitkoM Jeiik« UUueéi dfuitvenl znauntvenl 1 povuci j Ivi Unt ta pak. I Tt.i m.rrA mrrrmtt otijasAn 3«đ.agHcra>t 1 to: vu s^raHro. nodlalj-u.._ Slutbeni glasnik: „Ms4jimurako«a podpo: iagajučega činovničkoga družtva\'^C„Čakovečke iparkaaae", „Međimurske spafkaaae\'4. x t. d. - ■■ ■______. . mi* ■ --mw ll.il JIL.\'JUi-i-l-1 ÍU.VJM__t_Jl-LJ»-M ----\' \'■ \'-\'J\'^ ---\'■•"■■ .....AL. I.J ".-!_. --L.1—<-----,m Iz Amerike, Paul Bourget, jeden od najgenijalnih fraticeakih piacov, koga jw francoska akademija lanjskoga ljeta izebrala svojim kotrigom, iidal je vezda dvö debele knjige notacijah pod naslovom „Outre— Mier.u Bourgetova radnje (delo) apada medju najvredne e i nsjzauimivije Studije ove vrati ve<5 po tom, kaj ju je piaai piaeo Biurgetove veličine, koji se odlikuje rédkim psiholožkim motrenjem, pravom franoezkcto duhovitoiću i plastičnim prikaaivsnjem. Tak je podpunil sliku o amerikanskom Civolu, pak nema jedne stranice, koja nebi budila najvekši interes. Več prvo poglavje Bourgetove knjige majatorska slika, kak \|n more ua literarne gourmande staviti samo pravi umjetnik. To je flöo i živo izradjena orta o prevozu iz Evrope vu Ameriku. Na velikom parobrodu (dsmžifu) od 10.000 tonah, koji vsaki dan prevali 600 miljah, prikssuju ae život i ljudi, koji ižčeju va Ameriki novu domovinu, sreću, zabavu i zaslugu. Prvi dan avog boravka vu Nju Jorku opiauje Bourget klasično. Tu je Život dru gačeži nego vu Evropi, ovdi tak rekuć vulica beži. Jezere kolah, željeznice nad zemljom i pod zemljom, električni tramvaji, daméifl itd. vse to hrli munjevnom hitrinom. Nigdo nema vremena da stane, vsaki ide za avojim poslom. Ako si zakesnil jedna kola, eto ti već drugih, a vaa puna- Med ta kola akaCeju i rivaju se blöla déca i ponudjaju novine od denes, n< oo ove vure, dapače od ove mi nute. Na jezere licah iuii ae i prejde ovak poleg putnika za navčk ; nigdar ih vide noče spaziti. Cuduovito je, piáé Bourget da ae vsi ti ljudi niti negedaju. Kontrast je velik, kad ć<>vćk prispodobi „kompletni" omnibus vu Parizo, gde vse gl<;di i razgo-varja, ter guatokrat najvugodneío zabavlja. Zanimivo je kak opisuje Bourget nedelju vu oentralnom parku, gde se na jpzere te takov i meátrov flpanoira, a po vul cah prehadjaju nebrojena kola, vu kojih se voze cele familije. Nigdi se nevidi zdrapano ili nečisto odelo (oprava). Opis toi ettah sadr-lavala pravu maflkaradu. Komfort, koji pružaju amerikanske željesnioe i amerikanski hoteli« prelazi vse, kaj Evropejoi seujaju. Vu vagonu se čovfik vosi kakti vu palači- Tu néga droncanja. Covök aedi vu velikom salonu, gde moie vsaki fos vsaku želju ispuniti. Cugi su putujući hoteli, ali am< rikanski hoteli. Ti hoteli prava au čudesa. Dizala funkcioniraju divno Vu 14-ti kondignsciji stanuje se baš tak komod i sjajno kak i vu prvoj kondignaciji Vu vaih ganjkih nameščene su plehnate flkatulje, koje au vu savezu a centralnom pofitom vu vulioi, pak tak je vsakoj žulji Tu ae more dobiti vu tom razdoblju naj* sjajniji obed, vsake fele novine, kola, doktor, barbér, vozne karte za žel oznics, uluznioa vu teatre i koncerte itd. — Poleg vsake za spati sobe, nahadja ae aoba sa opravljanje i soba za kupanje, v u kojoj ae more vaaki ćaa po dnevu i po noči dobiti mrsi« i top!« vode. Sobe su sjajno uredjene, svila, barSun dragocöno drövo, »pioe, tepihi, kipi itd. Vaa au aobe električkim svetlom električkim avetlom providjene, a sa silu valjan je i plin, Bourget nam dalje opisuje vse ekonomske, trgovečke, industrijalne i narodostne prilike, ter vu tom duhovito nadkriljuje avoje, koji su prvlje kaj pisali. Imajući preporukah i sreclstvah, on je i mogel vile videti od drugih, a prsputoval je vae sa vezne orsage. Medju najsanimivije partije Bourgetova djela spadaju Studije o amerikanskih ženah, koje on majstorski analizuje* — On amerikanske žeue ovak karakteri« zuje: Žena ai je vu Ameriki doista isvojevala podpuno ravnapravnoat a muževi. Ova ravnopravnost tam je nekaj zevaema naravna i nigdo ae tomu nečudi. Ona dosiže od najsitnijih silnicah do vrhunca vsega uažega života. Vu Školah vućiju dečaki i devojčic« skupa, podučavaju nje vezda mužki, vesda ženske, bilo to vu matematiki, bilo vu ručnom delu. Ako stupimo vu aveučiližtni laboratorij: mlade djevojke prignjeue au ZABAVA, Dobro domaće vra&tvo. Bil je jednoč negde jedan par zakonikih ljudih, koji su ae gosto krat I oltro svadjall. Ako ae je mul vrhu ćeaa gde ka) potuiil, piiöeis je žena ápotati i larmsti vrhu krivice, koju joj čini, mai opet je sebe zagovaral i krivnju od aebe hotel odriuuti te ju na fenu zvaliti, ali sad je tréfli I Sad se je par počela ons prava avadja, s koje je par na daleko i »Iroko bil posnat. Nieki vrsöitelj, koj je bil stim parom 0 poznanstvu, suzi je s* njihovu slu navadu, kaj as avadje tiče, te jedan krat dojduói je pohadjat, slučajno najde aamo ženu doma, moi j« SSkam po poslu odiflel. Ona odmah upotriebl tu zgodu, te kad se je ba* tak do godilo, da je s doktorom na aamom bila, za ufano mu se nad tom zakonskum nearećum pritoži te ga zaprosi, da hl joj nekakovo vračtvo za njezinoga muža dal, da ae uebude tak rad šoj m avadil, kak je to do sada čini!. „Ja bum jod abetflala od te svad je« — veli ona — „]er svaki krat kad se počme svsditi 1 svakojakim me potvsrati, dojde mi vročina o glavu te sem usvek blizu omiljavice. Prosim njih goapou doktor, nek mi nekakovo vračtvo da)o, da ae nebu toliko z-meoom uviak avadil. Tak sakljući urota svoju prosju,J tobo«, da je svadji samo mož kriv a ona uiti najmanje. Doktor, koj je zual, da je je jedan za groi a drogi za pet ktajcarov, veli : »Draga moja gospa, ja imam proti tomu betegu sigurno vračtvo, i ja njim ga budem dal, ali naredbu i baratanje s Um vračtvom moraju ua jedan las posluhnuU i bi4 onak delati, kak njim ja re&sa, jer drugaö nikaj uehasui te bi svu skupa bilo badava. •— 8ad neka paze 1 Ci m ae bu njihov muž prćel svaditi, oni od mah od ove medicine neka deset kaplic u jednu <Mu vode nakaplu te onda onu vudu pune zube primu, ali pogutnuti ili vanzpl;n-nuti istu nesmu, negu ju moraja naimanje pet minutah u zubib, držati. Ako u to vrieme jol nebi prestal so svaditi, zadr/e istu vodu joá drugih pet minutah u ustih. Ako budu dva— tri tjedna tak delali, dobar njim stojim,, da bode i njim i ujihomu mužu besnelo." Žena je sve učinila po naputku doktora noti Na skoro je u kući postalo sve mirnije Poéto ae aa mediciuom u ubtih nije mogla svaditi i svomu i ouak razjarenomu mulu odgovarati, primiril se je isti ua skoro i svadja nikad nije mogla dugo trpeti, već uviek krajle te kraj e, dok je posve smknula i dotični su za nieko vneme postali nejmirneái par u čislom miestu — dakako pomodjuin dobrog do maćeg vračtva. Em. Kollax. Težek kril (Istinita pripovest). Vu selu V. .. . vu Medjimurjo živeli su dva sused, jeden je bil zidar, s drugi člž-mar, prvi se zval Curilla Janko, a drugi JLleržku David. Bpoćetka su lepo složno živeli i vide put ua večer osobito ^ ak vu zimi jedau k drugomu do el so malo porazgovoriti, jer su obedvs pod jeduiin krovom stauuvali, 1878. leta, kad je vu Bosuu muog) i vuogi medji-murac idol vojevat, moral je iti i Herlko David. Kad je sve preatalo, dojde i David dime, ali ijednom drvenom nogom, jer drogu je osUvil kod Bihaća, gde mu je> kugla ju oduesia. H poče t k a je bil žalostan, misleči kak bude vezda samo sjeduom uogoiu; mu ali za njegovu hrabrost i junačtvo ui se je spozabil kralj, i dobil je David penziju prilično, jer je bil 48 r< gimenta straftmeđter. Meštriju svoju je opet počel j lepo je živel svojom tovaruáicom M<gdora. Videl to vso njegov sused Ćurilla, bil mu je savidau, i ovako obićaval svojoj tova* ruiicl Kosi govoriti: wvid»4 David je sre«eu da ima drvenu nogu, jer ma lepo penzijo nosi.« Neuavidnost ga je na toliko dotjerala, da se je poćsl i s-diti ns Davida. Dojde vreme plaćanja rende gospodaru ugd mikroskopom i gledaju anatomičke preparate vu družtvu mladih ljudih. Dojde jI kot reporter, da zapodene interviev, pak pokaže »amo svoj list, a né Bvoje ime, — taj reporter je ena. Ako je nam potrében doktor, « uputna listina uvjerava nas, da ima toliko ženskih koliko i mužkih doktorov. Idemo k sudu. Zapisnik vodi žena. 2.ne je „u flflkaijnfli i prodekatori vu cirkvah Vu kratko, žena je malo nó vu vaih službah i funkoijah ravnopravna a mužem, a poleg toga ona gospoduje sooialnim životom, ter je naravski, da vu vnogom i nadkriljuje muže» Devojke nerazlikuju se niflim od mladih gospah« One nó samo da dohadjaju same kud ih js volja, nego noaiju i jednaku slobodu govora i amőba. Čitaju isto, délaju isto i pohadjaju vu družtvu kojega „chapo-rona« kavalira teatra, drufltva i zabave. One se slobodno zabav i jaj n i znadu vrlo dobro, kakve im dužnosti namčće ženitba, zato se i hoóeju pred Ženitbom dobro zabavljati. Devojko se za malo n« vse Lesno zamužne Pak gdo bu zameril Bougetu, kad veli, da mu se ćini, da ima najvekfie šance sreće on mladić, koji je iz dobre englezke fam lije i koj se je fikolal vu Oxfordu, i ona amerikanska devojka, kojoj je oteo priskrbel vnogo blaga vu rudah, željeznioah i Špekulacijah 1 Mlade devojke proučavaju i svoje buduće zvanje kakti 2ene, ter baračeju s muti (tvoruli) metodički, kak vu Evropi muškarci se ženami« Kad je Bcurget razgovarjal s jednom mladom Amerikankom o razpitanju ženitbe nekoje poznate Španjolke, rekla mu je oná: .Ona nije razmela baratati sa to-vatuSom." — Darežljivi »krtec. Gaápar\' ^Tajerić, jeden ođ najvekőib užoraflbv i najbugatefiih ákrtecov (akupijaflov), opal je jedeukrat vu nepriliku. Jedten mu, koji mu je svojom bedastoćom i nesiećom opal vu njegove ökramplje, mislil si js, da ba xa nekoje vrémö odklonil licitacija stisa, kaj \|e jedne nedelj o donesel tustoga kopuna Mujeriću. Oa bi bil morti donesel (kugo kaj za mito, da je znal, da je zual, dt j,e Gaépar neoženjen, ter da hodi oa kofltu va najpros-teflu krčmu, vu kojoj ae najfalefle dobiva hrana. Kad je Majerić videl taštoga kopuna,, nije zual, kak ibi ov dar na vekiU basen obrnut NajrajSi bi, kad bi ga dobro prodal, pak dobljena* peneze da bi priklopil k ostalomu svojemu kapitalu, koj nosi obilne interese. Nego kak je znal, da bi ga pri prodaji vka-nili, odlaćil je, da bude va najgorSem sluóaju puatil, da kopun pogiue rajši, nego da bi gdo drugi od njega haaeu imel. On je sakleosl kopuna vu jednu ftkrinju 8a ćetirimi lokoti, ufajuć se, da mu bude veó na pamet došlo, kak bi ga oa haseu obrnul. Ali te miseli nije dugo bilo, a prepadauje toga kopuna nije mu dalo mirno spati po noći. Najenkrat je iz postelje skoóil, postavil prsta ua ćelo i zavik-ual ves blažeu: »Tak je, tak mi bude dobro 1« • • » Čkolnik Pravdió, hotel si je prav kaputa öblééi, kad je najenkrat začul glasa podtara : „Gospou Pravdić ^kolnik 1" Dekla mu je onda •douesla jednu kartu dopisnicu i frachtbrif. Kad je školnik prečtel podpis na frahtbrifu jko m je zaćudil On ulje mogel veruvatl svojim oćima, ter je iiel bliže k obloku, da bolje vidi, jeli je prav prećtel. Je, on je prav prečtel: Nije se moglo poreći, to jp njegov pravi podpis i nićiji drugi. Mahajuć glavom, zval ie svoju tovai uSicu, da jpj dojavi do-ćudo. Komaj kaj je opazita podpis, xamahnula je ona rukami, ter nije mogla uiti pogovoriti od zasupujouosti. Tak je zgledala kak Lotova ieua, kad je vidla, kak pod dežjom od žvepla i ognja prepuda Sodoma. Ali ono je bila strahota, a ovo js izuenadjeno. — Jeli moguće? rekla je oua, kad Je doila k sebi. Jeli počimlje voda goreti, ili potok di tiče na brég. Nagadja li morti on, da bude mskorom dodel Htrafinl sud? Kaj se je ou tak Lujtukrat premeuil ? Kaj vse ĆOvek nedoživi pod svoje atare dneve I Skrtec, skupjai koji za nas, za svoju jediuu rodbinu uija pital ved petnajst ljet. . , . — koji nas odarjava, ar ma budeju herbi naSa aeca kad zaklopi oći. . . . — ... ter se je većkrat zaklel, da bude raji! kraail joi jednu ženu, nego da; bi se izpuoila nada želja., . . — . . . pak se srdi od gifta i tući, kad > uaflu deca vidi iz daleka . . . • ^ — i njemu je opalo nt pamet, da ti gra-tulira na tvoje godovno, i pošilja tustoga kopuua, želeć, da ti bude sladek. — Ov ákrti^, kojega pozna celi varai zaradi njegove ákrtostl (skaposti). — Ja se vse bojim, rekla je žena, (ali se sa tim naskriva kakva zloba. Morti je ko-prin otrovani (o^iftani). —p Ili barem nikaj je nó vréden, pak nam ga je zato poslal, da se znal norca, napravi. Ja bi jož najrajfte, da nebi niti po njega poslali. v Ali kad je za jednu varu prispela potiljka (pakleo), izpostavilo po tomu, moralo se je držati, da se je najenkrat preminila navada njihovoga rodjaka. On?) koji bi njim zlo želel, nebi njim paivožćil takvoga zalogaja. P i Tak j,e i bilo* stric Gal par pofaluval se je, ter mu se je povruola ljubav naproti rodbini. Kak ijepa budućnost odpira ss vezda ujihovoj deci, na koju pripadne veliki imetek po stricovi smrti. Mogli budu prez brige živeti i Ijepo se zvuđUk. A morti bude stric i za živ jenja priskočil vu pomoć, a dnug&ć, kak bi jim i poslal tak tustoga kopuua. Kazwóva se, da j« nastal pravi poleg vu kuhuji gospe tkolnifcovic«, a goipou ikolmk slag.l \|e pismo, vu fcojem je gledal, da se kaj bolje 1 ljepio zahvali i pozove na obed rodjaka, kak hl skupa kaj IjppSe obs uiavali godovuo. Bilo bi suviflro opisavati poteukosti obeda, ter pripovédati, kak je stol bil pun zabranib jóutbinah i finoga viua, kak je vladal« prava svečanost. Tretji ua red doSel je pečeni kopah, a kad je b.l položeu ua atol, svöUIo se je lice Gaipara Majenća od radosti« - I ^kolnika razveselilo vino i njegov ro-djak,. koji mu se po dugom vrsmeua ipak uavrnul vu hiža. — Priznaj, Gapar, rekel Je skoluik, da od hiže, uekak težko je i Curilla platd, dojde drug fertal, David kak naveke i vezda je platil, ali Curilla je pak ne mogel platiti, zato ollde k gospodaru i prosi ga da ga neka počeka, dok bude mogel zmrti. — Gospodar Ourillu opomene radi leuosti, jer ako nebi bil len za stalno bi platil vu redu kak David. Curilla veli na vse ovo, ima ljudi, koji se bogato rodiju i steóui su, zato se niti najmen^ neóudim Davidu, da on plača vu vremenu, jar ima Ačesa, ima peuziju. Istina vali goapodar, da ima David peu-ziju, ali ujagovo stanju doata žalostno, dosta veliki kri/, da vi Curilla imate takovu nesreću za stalno da bi se bole tužili. O nebi, odgovori Cuiilla, da sam Izgubil nogu svoju i dobil penziju, ja bi bil uajsrećne\'i človek ua svetu. Ja bi deues dal obedve noge, da mi tko daje takovu lepu penziju, kak vu-živa David za njegovu drveuu nogu. Pak Vi gospodar Davidovu uogU držite z* tetek kriz ? ja mislim, da penzija, koju dobiva, da mu olahkotf. — Najteži križ je, ako člofck mora neprestauo delati, uiuóiti se, Pfc ipak nemre praski beti da reudu plati. Gospodar je bU Veliki fialivdjija, dugo je VSČ opazil\' Curillu, ne uaviduo gledi svojega aaaeda Davida, zato je odlućil, da ga bude osvedoćil, da i najlehkeSi kriz, brzo postane nsjLSi. Vidim, veli gospodar Curili\', da imate ▼•lika nagiblivost na aesreču, nu ja hudem Vam jpoinogeJr da uobudote morali »e m u ti ti, i jeli hoCéte ua sebe vzeti vnogo le/.i križ uego je Davidov, i ja Vam obećam, da nebude trebal vide plačati meni reudu. Curilla sav zveseljem pita, kakov bude to križ, kojeg hočete meni dati, misleči da bu kaj takovog dobil, da nebude mogel podneati. Gospodar vzeme krajdu i Curilli ua hrbtu ua kaputu uapravil veliki krit. — Curilla misleči; hm — — to budem leži nosil im me nikaj ne tesći, nego da ne-prestalno delam, samo da rendu plaćam, lm me te križ uebude nikakvog truda atajal. Curilla zveseljem ide vezda dimo, da ženi svojoj navesti, da nebude vide plačal reudu. Cim dojde na vulicu, spazi ga ujegov prijatelj Marko, i sav zacudjeu misli gda au gde be daka napravili iz Curille, da su mu krit na hrbet napravili, zato mu je hotel Marko iz brisati, ali Curilla srdito odrine od sebe Mar. kovu ruku 1 veli: kaj tebe briga za moj križ, nu ja ga nosim a ue ti. Dojde dimo, spazi to žena njegova, odmah vzorne kefu i hoče skefati, ah Curilla pocrne Špotati, kaj je tebe briga za moj križ. Ali niti tovaruSica ne bila ieua, pak zmetlom po Curilli. i Špota da joj nek ne dela \'pota ljudmi Cuiilla da se reái vsega lepo otide. Dojde mu ua pamet, da ima posla na drugi kraj sela, spravi se pak ide malo. Ali óim dojde na vulicu ovo ti Busedice njegove, koja je bila na glasu zato jer ima dobar jezik. Cim spazi križ ua CurÜlom hrbtu, knjemu stupi i pocrne govoriti ua larglas, kakjeleua i žena mu da niti opravu si ne s«iGti Curili bilo v«6 svega doata pak ja dobro potegne po hrbtu, a oua poóme kričati i na Jedaput bude puna vuiica bab a vse se smejeja Curilli; a on srdito dale se žuri, i da se redi bab po-bflgue vu krčmu. Cim dojde uutri, opet jedau i drugi hočeju mu sbrisati krit a ou ue dopusti, kouec vsemu je bU, da su ga lepo vuu hitili. Ide dale ravuo kad je dožal pred školu idu deca dimo, spazi jedan na hrbtu Curilliuim kri/, dozove drugoga i tak se za kratko vreme svi sakupija za Ourilloin i idu za njim i kri-čiji mu da ima kriz na hrbtu kakti osel. Vezda je več bil do kraja srdit, i hotel uvu decu decu potući, ali daca fietueSa i poleguaju. Vidi vezda Curilla da ou je oeloga sela nore ide jednako k gospodara svojemo, koj je to vse gledal ii oaleka i rede gospodaru : .dragi gospodar, ja sam mislil, da bode> taj križ na mojim hrbta ičhak1, a veada\' vidim, da je tak težek, da gb nemrem već nositi, zato vzemite ga doli, a ^budem rajži plačal reudu uego njega uosiK Gospodar ga spomeua dobro, da ueka ne misli da je HerSko Davidu lehko da ima drvenu nogu i dobi peuziju, uego zato lepo živi jer je marljiv. Zapamti si Curilla dakle da marlivoat vse teikoóe oblada a da uajleži križ more postati uajtelji. Kerlaž Ignác, li bil prvlje pravi zlobni lopov. Ali \'vezda, dragi prijatelj, sad te moram za Istinu kuJnoti. fltric se je smejal, da mu se je terbub tresel, ter je včekuul za lice svoga maloga strlčlćs lveka, koji je poleg ujega sedel. Na kratkom, obed se je dovržii, kad se je počelo već mračiti. Na razatanku su ser« Ceno stiskali jeden drugomu ruke i prav po rodbinski pozdravljali. Kad se je Ikolnik sa svojom tovaruiicom povrnul vu hižu, b.li su čisto blateni. Kad je izilei na cestu GaApar Majerič pogladll se je po terbubu 1 mislil si: „Dobro sam pospravil kopuna. Dapać«, napravil aam dober posel. Ovak goapodski nisam već zdav* uja obeduval. Vezda mi nije treba barem četiri tjedna nikaj poltenoga jesti.* Ali ui\|e bilo ouak, kuk je mialil flkrtec. Preobilni obed mora da je kriv, kaj se je GsJpar Majerič razbolil (zbetežal) iste noći, ter je aa kratko vréme oti&el ua drugi evőt. Pokebdob ga né bilo teitamenta, bil je užoraiev imetek predan audbeuo flkolniko-voj deci. Priredil t Glad Ferenoz. KAJ JE NOVOGA ? Kralj vu taboru vu Bruku. Njegovo Veličanstvo bilo je nazočno voj-ni m vježbam (manevrom) vu Brucku ter je pregledalo Serege. Vu pratnji kraljevoj bili su nadvojvoda Raider, obedva glavni adjutauti grof Paar 1 Bolfras, ratni minister Kriegham-mer 1 vojni attacbei strauib vliatlh. Nakon obavljenih vježbah kralj je osobito pohvalil 3. batalljun 4. pjoiačke regimente Hoch- u Deutschmelster, nazvevii gu „najboláim hatatlanom bečke posade.« Kraljica vu Monakovu. , \\ Iz MonakoM javljaju: Njezino Veličan stvo kraljica Jal;.abeta doflla je vu pohod vflvovoj kćeri, princesi QiseU. Kraljica je dofila vu najsfcroiem inkognitu 1 odsela je vu „Hotel Ooutineutal.* Vu istom hotelu nastauili sa se novi holandezki poalamk vu Baravskoj dr. Teta, ruski poslanik v u Bavarsko) grof Krep-tović Butenjev i ruski poslanik pri papi grof Iivolskij. Kraljica je ostala vu Mouakovu pet danali, zatim se povraća vu Laiuz pri Biću odkud bude jod ovog meseca ila va toplice Bartia vu gorujoj Magjarkoj. Iz Bartfe bode za četiri tjedna iala vu Isi, gde bude sa kraljem aprevadjala ljeto do semptsmbra. ■ ; • -) ■ \' > 1 « Novi željeznički projekti. Austrijanska vlada podelila je grofu Rudolfu Kinakumu, inžiniru Derju, i direktoru flumanake kreditne banke Steinaokeru koncesiju za predradnje vuakotraćne željez-nioe. koja ae bude tirala ili dampfom ili munjinom i to od Matulja do Opatij« i odvud vu Lovran ter prugo krilo od Lovrana bilo od Matulja na Učku. Vu Rimu, II. junluaa. Austro-magjaraki poklisar grof Rever-tjra, koji ide vu Gaslem na vraćenie predal ja rimskomu otou papi znamenitu avotu penei, kaj je naž kralj Ferencz Jožef atavil svetomu otcu papi na raspolaganje m vte meljene rusiuskog ko egija. Papinski nuncij Agllardl. Papinaki nunoij AgUardi odputoval js Is Beča vu toplice Karlove Vari, g<le bude kak I lani oatal jeden mesec, a zatim bu iáel vu Oastein Wepotvrdjuju se vésti o ujegovom opozivu Za vezda nije ni glede budućeg konzistori a, nije ni glede prelatsh, koji budu imenovani kardinali nikaj odlućeno. Spominja se različiti kandidati i to nuncij vu Parisu Ferrasa, nuncij vu Madridu Ja-oobini, nunoij Lisabonu Cretoni, nunoij vu Beéu Agliardi, delegat vu Vsflingtonu Satolli, biškup vu Autunu Perraud i nadbiőkup solnogradski Haller, pak je vjerojatoo, da bude koji od njih i imenovan; Budimpešta, 10 funlufta. Magjsrsks vlada je zaključila, da za koni o državnih matioah, o civilnoj ženitbi i o vjeroiapovedanju deoe budu pregladeni miniatarskimi naredbami, ter budu vu isto vréme dneva 1. oktobra stupile vu krépost Imenovanje vsih voditeijah matičnih knjigah, anda i onih, ko i hoćeju biti ovlaflteni da obavljaju avetćano državnu funkciju sklapa nja ženitbe, usledeti óe aa vremena, da budu isti providjeni nužcinimi tiskanicami, pak da budu mogli 1. oktobra započeti svoju Službu. Vu smislu ustanovah mogel ae bude prvi građanski brak(purgaraka ženitba) atropram onda sklopiti, kad se bude zado* voljilo vu zakonu odredjenim formalnostima Viher i oluja vu Békeő-Cabl. Nad BékeS Ćabom vu Magjarskoj bésnila je vu arédu strahovita oluja- Stréla je vudrila vu vide parmah i Stalah. Vu jednom fltaglju, kam su se zbog vihra i deždja skrije vnogobrojne osobe, stréla je vubila dvé devojke, a deset ih ranjeno. Vu italah povubijano 185 glavah rogatog blaga Ploha je afondsla veliki dél sótvah. --L- Sluga: „O, moraju gospon strpljivi biti, to uejde tak hitro. Mi smo imali ovdi jednu gospu, koja je stopram sa pol ljeta — vrnrla." Fina razlika. »Ćujete, vi ate meul rekli, da hranite, s ja sam zesnal, da vas vbő stric.* .Moj stric daje mi hranim sam. se sami zdsruva se Bamo peusze, a ja Glád Ferencz. $eka) za kratek čas. Nepravičen prigovor. Gospa: ,Gdo to spi pri tebi vu kuh* nji; ja sam prepovédala, da vidiš tudje ljudi vu kuhnjn« Dekla: »Ali, draga goapa, im JoSka nije za me tudji ćovek." Nije moguće- Doktor: »Prije vsega morate popiti vaaki dan koju kupiou vina. ^ Betetnik : „Nemrem-* Doktor i »Próba, te- 8 poćetka bu vam vudiUo ponekaj vu glavu, ali morate ae privćiti, pak budete 7ec mogli:* Betežnik : „Gospon doktor, velim njim da nije moguée-* Doktor: „Čudno \|e, da se vada natura toliko protivi toj pitvini. „Ja to nerasmem, a ipak jo to jedino sredstvo, koje vam more pomoći Kad nije drugaö, budem vam prepisal nekaj, da vam že\'udec preoblada tu odurnoat « Betežnik: „ Vse to nebude pomoglo, ar ja nemogu da pijem vino, ar — nejmam penes". Žalost. A: »Nu, Miška, kaj si dcnes tak ta* loatan ?* B; „Kak nebi, kad sam se ljeto dau veselil, kak bum Jožeka izharil nm prošenju, a bedak se je včera legel i vuiorl. Iz toplic. Gospon (pri zdencu, gde pije toplu vodu) : B Penes p jem evo osmu Kupicu vode pak mi uikaj uije bolie.* Ti niti jednoga ne vldifl a ja pak dva I (Sala;. Lanjsko leto su vredni ć......i purgari fest pili v B.....im vrta. Tekla je piva, niti po stolu niti podstob nego vu gute zdrave. To bi vam nej bil več mogući reći, jeli je ova glasovita pijača od velika vra iue postala, jeli pak aa si ljudi birova átéli po-Btavlatl. Doata tomu, razno pitje )e tak teklo v gute. kak voda v laslčiau lukuju. 1 moji dva susedi sut am bili i pili. Koji mene pozuaju; oni zuaju, da ja nessm gizdav ćlovek, mene ni je sram reći kaj su moji sosedi, — pak da sem žnjimi skupa na uaJh Tratah stanuval. Okolo poluoći su moji susedi već toliko ai ialodca ualejali, da su več komaj mogući bili svoju glavu nositi, ar i oua je preveč žmehka ojim postala. „Zna, kaj pajdifl" — kaže prvi — ja sem ti svega pun, idemo dimo. „Zuai kaj pajda»" — kaže drugi - ja sem ti voega pun, idemć dimo.« „Eh to ti ua pre velim, jednako pemo dimo,* veli prvi. „Ja te posluhuem, dragi sused" kaie drugi prvomu. Kak je bilo odlučeno, tak je bilo apu-njeno; oul su jeduako dimo koraćili, zato illi su oni sprevKi proti veliki ofltariji, onda proti G.. . .a podti, Sz. . . .th, varaöki hi-iah, otud pred klo\'ter koraćili, oni su jednako dimo iéli. Pred velkim lampafiom poleg cirkve sa ti dva putuiki se nastar.di. Prvi zdigne glaru proti turnu, étel ja ruru videti, nego o^ú au žmehke bile, nije dva rćfe dalko videl pred sobom« Prvi meflter: „Óujefl ti pajdad, ja to, ja to dobro znam, da smo ua večer poleg cirkve lftli, turen ti ua mesti atal, a vezda pak ga uigdi ne vidim. Kam su uažega turna spravili ?* Drugi se fletno ogledne, bapi se Čuditi i govori: „Ah, «h kak je to?« Diugi mester: „Kaj mi povedal, brate, \|a se pak uatom čudim, moje oc\' dva turue vldiju poleg cirkve. Moj Bože, odkud su zmogli toga drugoga turua? Prvi mtdter: „Naj me dober sused u uorca držati, ja nevidim niti jednoga turua.* Drugi močter * »Ti uesrećeu slepec, ti uiti jednoga, a ja vidim jasuo dva turue." dtncauje je ti)am do doma trpelo. Vidite moji, dragi domorodci, dio vam čuda p)e, on se uek prepravi nato, da njega ue aaiuo noge pak glava bude vkauila, nego i oči, od koj:b se veii, d a su uajverueM vu službi, ako ćlovek istinu ižće. Berlek Gyfi:fi. Dobre žepne I aténe vure sa fal oćnu moći dobiti pri Pollak Bsrnatu vuraru vu Čakovcu (Pijao, dparkassa). Pri njem s uzimlieju vure takaj za popravek za i«1 én u- LOTERIJA Gr®«, 15-ffa júniusa 1895. 55 83 21 40 40 Qmbona Arak — Ciena žitka. 1 m-.mázsa. — 1 m.-cent. D frT" kr" Buza PSenica fTöo^:* Zab Zob 6.60 - Rozs Hrš ti, — — Kukoricza ó Kuruza stara . uj a nova 7.-- Árpa Ječmen 6.-- Fehér báb uj Grah beli 1 7.— Sárga a » > žuti 6.— Vegyes » „ » zméflan 6.- Lenmag Len 10.- Bükköny Grahorka il ö..- — VASÚTI MENETREND chAktoknyíy. Indul Napszaka £ 1 Qyors-pósta- és vegysivonit Kanizsa felé Heggel i 39 gyorsv > * Délelőtt u 39 postav. » Délután 6 62 vegyesv. > Éjjel Reggel 10 07 postav. > 6 52 vegyesv. Pragerhof felé Heggel 6 06 postav. » Délelőtt 11 80 vegyesv » Délután 4 16 postav. » Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Heggel 4 49 vegye»v. Novimsrofig Reggel 6 16 ■ Zágráb felé Délután 4 20 n Varazsdig Este 10 17 > s Éjjel 1 30 * ■ Délelőtt 11 44 » Bobára Reggel 6 06 s Egerszegre Délután 4 28 s Krkealk Kanizsa felöl Reggel 6 61 postav. m Délelőtt 11 30 ▼egyesv. w jp Délután 4 01 postav. 0 Éjjel 1 14 gyorsv. n Este 9 32 vegyes. Pragerhof felöl Reggel 4 86 gyorsv. » DélelOtt 11 29 postav. » Délután 6 87 vegyesv. > Éjjel 9 66 postav. Varazsdról Reggel 4 22 vegyesv. M Reggel & 43 • Délután 8 60 • n djjel 12 43 s Zágrábból Délelőtt 11 i8 • g Este 9 80 ff Kgersaegröl Délelőtt 8 _ 62 ■ Bobéról Este 9 42 s ODQOVOHirl UREDNIK MARQITAI JÓZSEF Glavni surednlk GLAD FERENOZ. Nyilttér I Asványfürdő IlUIIlllir Szlavóniában a déli vasút tár«. Állomás vastartalmú hévviz 42-50° Porozelán-, márvány-, kö-, tükör- ón iszap-fürdők, Hires gyógyhatáa minden nöl betegségeknél. Terméketlenség, lehér folyás, sápkór, továbbá osiiz, osonttörós ós idegbajoknál Htb. slb. Újonnan berendezett hidegvizgyógyíntézet" valamint Er.FI VIZGYÖ6YINTÉZET mely föt. Kneipp Seb. pleb. ur utasításai folytán ^ökóleteeen a Worlflhofenl\'.vlzgyógy-intózel- mintájára épült. A (ürdő orvosa huzamosabb ideig tartózkodott Worishofenben tanulmányozás végett, az igazgatóság podig egy — • Kneipp Seb. plébános ur által ajánlott s tanult — fürdőmestert alkalmazott Woriahofenből. A lürdöigazgatóság prospectus- és fölvilágositássar postafordultával ingyen szolgál &áju» 1 tčl Janku 15-tg, valamint utpttmbu i-tói októbu 15-ig 30 »malik tngtiminj uobdk- is ftuUkbin. i * 721 10 10 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÍ □ u VJ o o o o u o PITAN« MMMUm SZÉCHENYIforrás szénsavas natron-Uthion idrtalmu BOIIVIZ hazánk legtisztább savanyuvize, mint gyógyvíz a m. kir magas ministerium Q O áltál a gyógyvizek sorába felvétetett, — a nagy arany érem s számos más Q O o u o o o o o o u o u éremmel kitüntetve. Járványos betegségeknél mint óvszer használandó. Kapható: minden füszerkereskedésben és vendéglőben. q Főraktár: 766 1-8 Q RBflBAltm VII MIK I fűszer- és csemegekereskedönél PEH L A hO M, O OÜOOOOOOOOOOOCooooooooooooooooooooo 722 SZ. — 1895. Perlak nagykttzaég elöljárósága. E rovat alatt közlőitekért sem alaki, sem tartalmi tskinlstbsa nem vállal fslalöaaéget a Szerk. Henneberg-«elyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — leket«, fehér és színeseket 36 krlól 14 frt (rt 66 krig méterként — sima, csíkos, kooa-kázoit, mlntáaouakat, damasztot sat. (mintegy 240 különbözö minőség és 2000 mintáéiban) aat. póetabér 6« vámmentesen a bsihoz szállítva és mintákat póstafordulóval küld : Henneberg O. (oa. kir. udvari ■zállitó) aelyemgy&ru Zörlohben. Svájozba oslmzett levelekre 10 kros é« leve-\'»»ö lapokra 6 kioa bélyeg ragasxtaudó. ^•gyar nyelven irt megrendelések ponloasn slintéztslnek. Hirdetmény. Perlakon a kir. járásbiróság! helyiségek részére egy emeletes háu építése és a már meglevőnek átalakítása s kibővítése határozatott el. Kerestetik oly vállalkozó, a ki hajlandó volna az elfogadott építési tervek mellett ezen munkálatot saját költségén teljesíttetni, melyért a közösen megállapítandó idő alatt húzná a H—7(H) frt évibért Az összes költségek 12.000 frtra tehetők Egyezségre nézve az elöljárósággal bármikor értekezhetni. Perlakon, 1895. junius hó 10-én. $rampats £özsef, 76o jegyző. u M<Uk István, biró. Lukovnák János pébüzletében 766 egy tanoncz a/oiiieul felvétetik« 1Ö36 tk7l896. Árverési hirdetményi kivonat A CHáktoruya1 kir. járásbiróeAg mint telökköuy vi hatóság közhírré teBzi, h >gy bcsdouicaár György erzsébetlaki lakos végre-hajtatónak Tratnik Jáu<>» Rlspaiiuai lakos végrehajtást szeuvedelt elleni 196 frt tőkekövetelés éa járulékai iráuti végrehajtási Ügyében a uagy-kanizaai kir. törvényszék a Csáktornyái kir- járásbíróság területen levő erzaé-betlaki 380 tkv. 170 hisz. a. ingatlan 312 frtban megállapított kikiáltási árban az árvetést elrendelte ós hogy a fentebb megjelelt iugatlau az 1885. ért Ja lina hó 3 in d. i. tO druker az erzsébetlaki közaégbiró házánál megtartandó nyilvánoB árverésen a megállapított kikiáliási áron alól is eladatni fognak. Árverezni Bz&uuókozók tartoznak aa in-gbtlau becsáiáuak lUl.-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t. cz. 42. § ábau jelzett ailoiyammal számított éa az 1881. évi november hó 1 én 5333. sz. a keit igazságügy miniszteri rendelet 8. §.ában kijelölt óvadékképea értékpapírban a kiktlidÖtt kezéhez letenni, avagy az 1881 ; LX. t. cz. 170. §-a értelmében a báuatpéuiuek a bíróságnál eiólegeB elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt atazolgáltatui. 767 1—1 Kir. jbiróság, mint tlkvi. hatóság. Csáktornyán, 1896. április hó 80-án. COOOOOQOOOOOOOOOOtlOOOOOOOOOOOOOOOO* 2918. tk. 1896. Hirdetmény A m. kir. igazságügy miniszter 1896. évi márczius 17-én 8433. az. a. elrendelte, hogy a perlaki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz tartozó Kotor község telekjegyzökönyveibe fölvett hoindazon ingatlanokra nézve, amelyere az 1886 ; XXIX. uá 1889: XXXVIII és a« 1891: XVI t. czikkak a ténylegea^birtokoa tulajdonjogá-nak bejegyzését rendelik, az 1892 : XXIX. t. czikkben szabályozott eljárás és eszel kapcsolatban a telekjegyzőkönyvi bejegyaések helyesbítése foganatosíttassák. E ozélból a helyszíni eljárás a nevezett községben 1895, uiigasstua hó §-án fog kezdődni. Ennélfogva felhivatnak : 1) mindazok, akik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánni tenni, hogy s telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okiratokat mutassák fel ; 2) mindazok, akik valamely ingatlauhoz tulajdonjogot tartanak, de telokkönyvi bekeblezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az aláuásra az 1886: XXIX. toz. 16-18 ós az 1889. XXXVIII t cz. 6 , 6., 7. és 9. § ai értelmében szüksége« ada tokát mégbierezui iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt sióval ismerjé el éá a tulajdonjog bekeblezésére engedélyét nyilvánítja, mert különben jogaikat ezen az uton nem érvényesíthetik és a bélyeg éa illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek ; és 3) azok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszüut egyéb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. A kir. járásbíróság, mint tellekkönyvi hatóság Perlakon, 1896. óvi junius hó 18 án, 768 1-3 Horváth Csongor, kir. jarAabiró. Az Utazóbőröndök, kézitáskák, .fabóröndök, úgyszintén utazó-kosarak és egyéb kosáráruk, továbbá <f G Y E EME K - K O C SI K g nagy választékban, jwtónyos árak mellett kaphatók: gráner;testvéreknél CSÁKTORNYÁN. utazási idényre! N\|OfipfU>U kwlel tVHy t&lrsius £U4it>i) Ulj^jiu dájábsij Csáktornyáit Egy fiatal fűszerkereskedö segéd én két jó házból való, legalább is 14 éves fiuk " t tanonczul azonnal íelvéletnek ^^^^ %ramariU hidvr 764 1—3 fűszerkereskedésében rf PKHIiAüOW. ^ KOTZO PA L QÓPÉ8ZMKHNÖK Budapest, Ullői-ut 18/sz. „alatt ,kAjául 2\'/t, 8. 3és 4 lóerejü. feiOges cséplóken Qlete ke( továbbá 4, 6, 6, 8, 10 ós 12 lósreJU linet yőzcaoplőkeazleteket, boshsu Bzalmarázókkal alsó sselelOvel és rendkívül nagy felületű rostákkal, arpahéjazóval es válasilobengerrel. Fa- és azénfüttésü és a:adati sxalmafütő GOKIlOliiO^YOKAl1 ■C Továbbá tt. CiAllHET A bOMtí leiülmulba-lallan 40 °/c iuelOauyag megtakarító. (Qompound göimozgonyokat legjobbnak elismert brunűtlorcu önműködő uukui\'ikuí kevekoló uialó gépeket. Eledeli amerikai sxenag) UjlOit 1 vagy Z 10 belógására aikaloiasható kombinál! rúddal. ft>oi veiÖ öh HzOi vavetO gépéket es miudeunemtt egyéb kisebb gazdasági gépeket. Jutao/os arakI — Kedvező fő tetelek i 762 tfldekl dgyaókők ktJtt tlMtk 4-7 (Kell 4la]os-féle Padlózat-fény máz ^ V (CULASCR) legkitűnőbb másoló-cser puha padló^ számára, 1 nagy pblaozk ára 1 frt 86 kr. — 1 kis palaozk ára 68 kr. Viasz-kenócs Arany-fénymáz legjobb és legegysserflbb beeresatö szer \' képkeretek stb. bearanyozáaáia. — 1 kis kemény padló ssáraára, 1 köcsög ára 60 kr. \\ palaosk ára 2ö kr. Mindenkor kapható: -706 Heinrich Miksánál Csáktornyán. 12 12 1065 — 1896. Hirdetmény. Ezennnel közhírré tétetik, hogy a zakujvári-utczában gazdátlanul talall egy drb. 5—(> éves sárga szorü herélt ió * » a mezőrendöteégröl szóló 1894. évi XII. tcz. 107- $ alapján á i y f. évi juliüs hó 10-én d. e. 9 órakor « \|>\' \'S .\'ír;\'" f i ; v ; .\\V > ■ nyilvános árverésen a legtöbbet Ígértnek aionnali készpénzfizetés mellett eladatni fog. Miről venni szándékozók értesíttetnek« Csáktornyán, 1895. évi junius hó 19. G rész László, jegyző. 770 Pruszácz Alajos, városbíró. 1721. tk 1896. Árverési hirdetményi kivonat* A Csáktornyái kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Heurik ügyvéd által kópnielt a mu-rukzi takarókpóuztár vógiehajtatónsk llorávth Lukács ós Pollák Mátyás belicsai lakosok végrehajtást szenvedett elleni 82 írt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében« nagy-kanizsai kir. törvényszék a Csáktornyái kir. járásbuóság területen levó beliczai Öb tk. 67 hrsz. a. 1698, 246 hrsz. a. 74 irt, 287 hisz. a. 64 irt, 781 hrsz. a. 82 fit 812 hisz. a. 36 itt, 890 hru* a. 128 irt, 962 hisz. a. 68 írt, 976 hrss. a. 94 írt, a legeiO illetőség 160 írt, a bólícai 468 tk. 046 hisz * 123 íit, az 612 tk. 697 hrsz. a. 126 írt, a 200 tkv. 771/« hr.s. a. 10» frt, a 440 tkvbsu felvett iegeió illetóaóg 40 irt kikiáltási árban as 1881. évi l6f §-a érteimében egóazau a bóliczai 86 tk. 686 hrsz. a. ingatlanból Horváth Lakácsot liielO \'/, réize 78 frt ós ugyanitt a bcliczai 516 tk. 995 hrasa. ingatlanból V« részben illetó jutalékára 71 frt. 6ó\|, kr. kikiáltási árban ss árvetést elreu-delte éa hogy a fentebb megjelelt ingatlaa as Í805. éri Juliat ti 15 ín d. «. 10 órakot • bélicsal kftsaégbiró kásánál nsgtartaad ajil-váuoi árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezői ssáudékoxók tartoznak aa lu-gatlau becsárának \' lüVát készpónsben vagy az 1881 : LX. t. cr. 42. § ában jejaett ai folyammal számított és as 1881. évi novembei hó 1 éu 3388. sz. a kelt igazság-ftgymmiszten rendelet 8. g.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhes letenni, avagy as 1881 : LX. t. cz, 170. §-a érteimében a bánatpénznek a bíróságnál eióitges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átaaolgáltatui. 769 1—1 Kir. jbiróság, mint tlkvi. hatóság. Csáktornyán, 1895. májú« hó ü \| AUn^iiLlórrrvulr nonrv vdlauvi^iLrKan I A X Ajándéktárgyak nagy választékban. i o JQ » QO M H U UD 0) M V Im d) H oo ja O bi ►J POLLÁK BERNÁT órás és ékszerésí Csáktornyán, Főtér, az uj takarékpénztári épületiben. Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai e; üst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árak éri. Minden e szakmába vágó javitásokat jótállás mellett a leg-* i 1 \' olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. J9 09\' OIcmó árak melleit, T 3 0x?00xxxxxxixixxxxxxxxx,:xxx)0(xxxxx01 2018 tk. 1895. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, h"gy Wollák Rezső végrehajts tónak, Ssei ciár Iioua féri. B») Mátyásnó dráva-vásárbelyi lakó végrehajtást szenvedett elleni 46 frt 86 kr. tőkekövetelés ós járu\'ékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék — « Csáktornyái kir. járásbíróság területén le\\ ö V. ht\'gykerületi 368 tkv. 761 hrsz. a. ingatlan 826 frt kikiá\'tásf árban a végrehajtási t. 166 j-a értelmében egészben az árreróit ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan ai 1895. éri jaltai hő 0. aupján i t. 10 ttokat V. hegykei dleti körcégbiró házánál megtartandó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Arveresui szándékozók tartoznak as in* gátion becsárának 10 )#>át kéaspénzben vagyis az 1881 LX. t- cz; 42. §-ábaQ jelzett árfolyammal számitott és az 1881. óvi november hó l én 3333 ss. a. kelt igazságflgyministeri rendelet 8 §-ában kijelölt óradékképes értékpapírban a kiküldött kezé hez letenni, avugy az 1881. LX. t. cz. 170. §s értelmében a bánatpénznek a b róságuál előleges elhelyezéséről kiállított szabálysseiü elismervényt átszolgáltatui. A k>r» járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 768 l-l Csáktornyán, 1896 mnjus 26 án. Maoyar, v, német, franczia éa angol képekkel ékített MUNKÁK. Kö-, aczél- s réznyomatu 4iixaif«i Magyar, német, franozia és angol remekírók művei. Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekJegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irott, bárhol megjelent és Iiirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélkü\'i megszer- » zéséröl gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazáai kézikönyvek, at\'aszok, földabroszok, tervrajzok, fttld és ggOmböb. Ima- és ájtatossagi I Snjf«k egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek a rajzok K öl Hl UNKÁK HOZ a „muraköz* társadalmi hetilap kiadóhivatala.____ FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-/ ZBNBMŰKBBBSKBDÉSB KÖN YVKK ADÓHIVATALA, PAPIK-, IHÓ ée RAJZESZKÖZÖK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA és KÖNYVKÖTBr-ZBTM • CftéŰE tornyon. -f^- Alapíttatott 1850. évben. Szótárak. irjU8ACI IRATOK KÓPK8KÖWRK minden kor és nem számára, minden nyelten, a legdüasbb választékban. ISKOÜI is OKTATÁSI könyvek minden nyelven. Népies naptárak, KHebkOny vek. Az öbpzea irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. SZAKÁCSKÖNYVEK. Előfizetés elfogadtatik • minden bel és külföldi folyóiratok, nnpi és divatlapokra a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyorsabban eszközöltetik. Wt" Megyénk tanintézeteiben haninátandő tankönyvek folyton raktáron vannak. XILfévfolyam. Csáktornya,"1895. \'junius 30-án, 26. szám. gktrkiMtt"1 i r teke a nl leket ml* ÍM„P 11 ée 18 óra kötött. — A Up nelleai rinért Yoiutkoa* Hiid«> köaleainjr Hargitai jllltf »meikeastS »érire klideadS. Kiadóhivatal I f\\rnkl FUöp köayvkereekediee. [44 klUendök u elöflaeUel dijak ismerek U kMetW. BirM jiUdjiíid izánitUtoiL. MURÁK ♦ • • • Fél ém Negyed évre Egyes ssám 10 kr. 4 fH t Art 1 frt MAGYAR és HORVAT NYELYEN HÍGJKIKNÖ TÁRSADALMI, ISMiRinTKRJKSZTŐ k SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik beton k hit egycizer: vnárnap. A »Muraközi tiazli önaegélyzö azövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalon közlönye. HlrSeOee* uif i Badapeatea: öoWber®e<r A. T. fa lakatta B. Urd. íred. BAeekeat Sekalek H., Dukea M , Oppellk A., Daabe 0. L. «a tárabOl ia HeratfL Br«nben: SUra M. rv111\' NyUtttr f»UUor» 19 kr* Pályaválasztás, Elcsendesedtek az iskolák. A tiz hónapos wjt mély csönd váltja löl. A nemzet jövö v^Mírtó elemének egy nagy része lett most lérett«, vagy nem tudott »érett« lenni. És gondba merülnek a szülők ugy végzett, mint iskoláikat félbe hagyott gyermekeik jövöjél illetőleg Mit kezdjenek vele ? akár a tanult* aágot igénylő életpályákon, akár a ké/mivesi pályákon a proletariátus elzüllésének példáit kénytelen látni. Amahhoz vonja ferde nevelésének előszeretete, ettől elidegeníti ellenszenve. És mert még mindég divatos Magyar országban a jogászpálya, az arany-ií.uság tömegesen iratkozik be a római jogra A tiszteit apák pedig véleményünk szerint beláthatnák, hogy a prókátorság megszűnt minden körülmények közölt uri kenyeret biztosító pályának mutatkozni. bizony mondjuk néktek gyermekeitekért szorongó apák, gyermekeitek hajlama szerint válasszátok meg, ne beteges hiuságtok szerint És töleg gondoljátok meg, hogy nem lehet mindenki jogász, mert igaz ugyan, hogy a legtöbb miniszter jogász, de hány végzett jogász ha\|lilgatja a derekát egy kis hivatalért. Az orvosi pálya is annyira el van özönölve, hogy egy egy nagyobb városban valóságos felháborító könyököléssel túr- ják ki a házi orvost a kollegák. — Az élet harcsát bizonyítja ez s azt, hogy ma már ezt a pályát sem szabad túlságosan uzur-pálni. Még a mérnöki pálya Magyarországban az existentiának bizlos alapja, de hovatovább itt is »túltermelés« lesz. A műegyetem évenként többeket bocsájt ki, semhogy néhány év múlva be ne állhasson az eset, hogy a mérnök urak is beszorulnak másoló gépekül a bürókba. Ez a perspektívája azon szülőknek, kiknek gyermeke mint lateiner néz uri exis-tenczia után, de mit szóljanak azok a szintén nagyobb számban található szülök, a kiknek gyermeke gyönge értelmi tehetsége vagy akarathiány miatt végezni nem tud Mennyi hiába való bánatot fakaszt e körülmény. A bánatos apa kénytelen mesterségre adni a gyerekel és ebben családja megalázását látja. Mit szól a korszellem, jobban mondva a kórszellem e családi — visszafejlődéshez. Mikor mi ezt látjuk, mindég bizonyos ironikus mosolygásaal gondolunk a mi — demokratikus iniézmónyeinkre Dicső de mokráczia, a hjl a szerelő mamák záport sírnak, meri az iskolában át nem erőszakolható kedves gyermekeik kénytelenek kézművesek lenni. Hogy Anglia és Franczia országban a legtiszteltebb népelem a szor galmából módos népelem — ezt nálunk K U i li\' Yfli mi \'■"■\' ""i*83 megtanulni nem akarják. Sőt nevetséges kaszt-szellemünk odáig terjed, hogy a járás-biróságl irnok felesége kázust csinál, ha az az asztalosnó »asszonyságot« esetleg kalappal látja sétálni. Ebben a helyzetben nem arrogáljuk magunknak, hogy egy-két hírlapi czikkel az állapotokat megorvosoljuk, nincs más hátra, mint ezeket a gondba merült ^szülőket szivünk mélyéből továbbra is sajnálni. A po8tttkézbe8ité8 egy fontos akadálya. A postai tarifában intézkedés van ugyan téve az iránt, hogy különösen a nagyobb városokba szóló postaküldeményeken a czim-zett lakása, a kerület, utcza, házszám stb. kiírásával pontosan megjelöltessék. Ezen gyakorlati utasítást azonban a közönség oly kevéssé veszi figyelembe, hogy naponként ezer ós ezer levél érkezik Budapestre és más nagyobb városokba, melyeken a czimzett lakása hiányaik. Ennek azután az a következménye, hogy a levelek tékintélyes része vagy hosszas kérdezősködés ulár elkésve és sokszor illetéktelen egyénnek iv^fiúesittetlk, vagy egy-átalában nem is kézbesíthető Különösen előfordul ez rendes körülmények közt is i Jurikif tárnája. iiii mi^i t.l 11 \'.JLJM TO! \'vrii\'iurgr.a A sziiiészuoveudók. Aszódon történt, egy alkalommal előadás Wán — „llét huszár e« egy bakaucaoa" darabot adiak — beállít aa öreg bxegedihez egy vékony »ovany ticxkö 6» előadja alázató« hangon hogy : — Miután ellenállhatlau vagyat érex a színmüvedet irAut éa erzi magában a lehotBéget 6» horn-lokáu a mnxaanhk csókját, alázatosan eaedexik, bogy a direktor ur ne sajualja őtet Tbalia papjai kótt egyelőre elencusuak telveuni. A pénztár üres volt, a sxiuházbau alig lé-«Dgeu egy pár tizeiő egyéniség — ingjenes von eleg — mi terméaxeteaebb tehát, minthogy a» öreg bzegedynek éktelen rósz kedve volt. — Menjen a konzervatóriumba I — rivall a •»egény hura, — ha sxinész akar leuni 1 A Uatai ember rimaukodoil; de ax öreg kórlelheiian maradi. — Bizony majd cxögllngekkel Irakiálom a publikumot, a többinek aem tudok enni adni, meg » kéne, hogy »zaporiUaui a bandát l —■ De kérem alássan I — Nem kell, érti, nem keh, hordja ei magát 1 __ riVHll ra ört)J{ „ tt k, uem ha)-\'»udö tovább lárgyalni, rágjujtoti nagy tajiek apájára, toave a jegjvanario publikumot, a kik nem jövéuek. A szegen) jelölt ijedien vonult lé re, »óváron pislogva b« a állán kapuján a kipiroaló korli- ü»a, a m«>y azt a meu)oraxágot takarja el, hova 0 úus bs nem juihat »obal Odabent megszóllak a cseugelyü, kezdődik a máHodik telvouaa, azaz csak kezdődött volna, de a helyett kirohan ax állásból a sugó, ezinbaz szolga 6rt titkár egy személyben. — Haj van direktor ur I Üvölti steutori hangon nem tudjuk kexdeni a ielvonáat. Varkövl ur, a kinek a káplárt kellene játszania, rtaxeg mint a ouap, »preiuzoxai sem bírjuk ieláilitani, ott alaxik a színpad alatt. — TyhÜ, az áldóját 1 pattan (H ax öreg. — Mondja meg neki, üogy el vau osapva. — Épen hatoduxor caapom el a gazembert. — Jo, jó, de moat mit osináíjuuk ? — Maaaal kell játaxatni a kaptárt I — Lehetetlen, mindenki el Tan foglalva, Rétháti két axerepet játuik, Miketl hármat, Lengetné egy paraaxt leányt aa elaö éa egy muzaikua cziguuyt a harmadik le,vuua»buu ; magam a xalUOt a hugóiyukboi mondom ei, miutua a boltból be-uzeinek. — Hát hagyják ki a darabból axt a káplárt 1 — Lehetetleu 1 — replikázik a »ok hiyatalu egyén, — azon lordul meg a darab. A gyer kóxonaég xugolódni kezdett odabenn, a helyzet vaiaagoesA lett. — ilopp I megvan 1 — kiállja a direktor, itt a jelölt. Jb\'ogja meg azt a but, vigye be, e» togja játaxani a aaplart I A tötumiak gondölkoiáa nélkül, mint a héja csapott rá a búeau baméaxkodó noveudekre, nya-kud chipie éa kérlelhetetlenül huroxo.ta beleié a axenapajtAba, holott i« a műveezek öiióaöje vala. — Meg van mentve a haza ! — fohaaxkodek Szegedi Mihály e» axiUa tovább öblOa pipáját aa aaidta magábau a publikumot, mely nem pártolja kellően az igazi mUvaaxeiet. A jelölt pedig odabent hrtóxtató tortúráknak vala kitéve. ijjeaztö alakok leráuozigálták a gúnyáját, lelöltOxtették azép píron huaxar ruhába, éztelen bajusxt pingáltak az orra alá, a nétkUl, bogy axó hox juthatott volua ; tejébe oaapták a uehóz csákót, oaak ugy könyexeU bele mind a kél »seme. Kéaxen volt a káplár. — Mehetünk I itt a káplár 1 — ordított a rendező ur. C»ak ebben a peroxben vetta észre a boldogtalan helyzetének borxaaxlö voltát, »akueiu sírva (akadt. — De hát az Ménért, mii fogok én mondani — rimáukodotl kAuegbef.Hen — hiaxen axt sem ludm hu vagyol vag, leányi Csengettek a loivou^ara. — Ne léljeu semmit bará.c^ú, oeak Ügyeljen reám, lelsugom én magauak axt is a mit mondani kell ; az\', is amit tenni kell. Csak jól vigyázzon ream I — biztatja a sugó éa aaxal eltűnt a »ötét aziupad alá j a remegő jelöltet pedig huroxoltak irgalmatlanul fel a sxiupadra ; a melyet a axegáuy Hu eddig oaak alu.."\' au latolt ilyen nagyon kOseiröl. börtönt ábraxol e jelenetben a saiupad, a hol a bakancsosból lett busaár van elxArva, a padlón egy kurd hever. A káplárnak 1-. kell lépni éa katouáaan rá-rivaJni a huszárra. — Vegye tel n kardot I bxegéuy növeudéknek saédült a teje amint a markoa diaxilö kilökdösle a nyílt sxiupadra, a lámpák elé; csaknem hasra esett ijedtébeu ugy megboilolt vagy kétaxtr, de nagyobb baja nem törtéül. Na ide ügyeljen, — hangzik (el a »ugó lyukból slrl hangon. olyaa esetekben, midőn betegség-, fegyver-gyakorlatokra való behívás és más efféle okok következtében a kézbesítésre hivatott egyént mással kell helyettesíteni. A napokban lefolyt sztrájk közben különösen nagy fennakadást okozott ez a körülmény, a budapesti posta és távirdaigazgalÓHág költséget és fáradságot nem kiméivé hasztalan igyekezett azon, hogy a poslaíorgalommal kap-caol?.lu8 és a közönségre annyira fontos kereskedelmi és magánérdekek a forgalom szünetelése által kárt ne szenvedjenek, hasztalan pótolta a sztrájkoló egyéneket más munkaerőkkel, minden jóakarata fUstbe ment a közönség azon mulasztásán, hogy a Hu-dapeslre szóló levelek nagyobb részének czimeiből az utcza és házszám hiAnyzott, holott, ha ezen akadály fenn nem forgott volna, a küldemények nagy része a szlrájk tartama alatt is akadálytalanul kézbesíthető lett volna. Reméljük, hogy a« elmúlt forgalmi zavarokból a közönség ia* saját fól felfogott érdekében le fogja vonni azt a tanulságot, hogy postaküldeményeinek gyors kézhez jutását a megfelelő teljes czim rágásával biztosítani igyekszik, mert külömben a nagyobb városok postahivatalai — különösen Budapest — a legjobb akarat és igyekezet mellel! sem képesek az érkezett kUldemé nyeket gyorsan kézbesíteni, a késedelem pedig sokszor magántermészetű ügyekben is nagy hátránynyal járhat egyesekre, üzlet emberekre pedig valóságos kalamitás, a melyen csakis az érdekelt közönség maga segíthet az által, ha a pontos ós gyors poatakézbesitósnek ezen itt emiitett akadályát elhárítja és postaküldeményeinek czim zésére gondot fordit. A népünnepély. A siker, melyet a helybeli Szépilő-egyesület » tavaly rendezett népünnepélylyel elért, az idén is hasonló ünnepély rendezésére buzditotla az egyesület vezetőségét. S dicséretes kitartással el is érte czélját, jóllehet az időjárás makacs abnormitása mellett valóban kételkedtünk, hogy az egyesület szép tervei megvalósuljanak, annál is inkább, mert a mult vasárnapról, ft mikorra az ünnepély elsősorban volt kitűzve, kedvezőtlen idő miatt 8 napra el kellett a mulatságot halasztani. De hát egéoz heti barátságtalan időjárás után a nap vasárnap mégis csak kisülöll. s habár folyton bújósdit játszott s noha folyton kavaroglak, majd lógtak a felhők a város fölött, mégis győzőit a város közönségének vállalkozási szelleme s h szépen \'díszített Városliget csakhamar meglellett a mulatni kívánók kiözönlötl százaival S a kik megjelentek, jutalmat nyerlek a mulatság változatos programmjában. A fülről gondoskodott a mi Sárközynk s a lendvai trombita-banda. A gyomor is megtalált mindent, mit csak óhajtott, mert a laczikonyhák s a különböző egyéb sátrak bőven gondoskodlak arról, hogy az enni és inni vágyók mindent megkapjanak, mit szemök-szájuk csak megkívánt. S hogy a szem sem panaszkodhatott, csak végig kellett a kép változatosságán tekintenünk hogy ezt konstatálhassuk Panorama, karikavetö, szerelem-mérő; a zsákbafutás, póznamászás, birkózás versenyfutás mulattató változatai; ördögmotola, planetahuzó papagáj, csíz, tengeri-malacz; halászat, a fölszálló léggömbök egész soka sága slb. — szerecsenek, liliputik, az Af rika sivatagjaiból egyenesen ez ünnepélyre idejölt Hagenbeck-féle állatsereglet exotikus példányai stb. stb. mind egyenként és ösz-szesen hozzájárultak ahhoz, hogy k>k az idő fenyegető volta daczára a fiatal egyesület iránt való szimpátiából, hogy azt a hínárból kirántsák, ott mégis megjelentek, minden tekintetben teljes kárpótlást szerezzenek. S hogy hfl legyen refferádánk, meg kell még emlékeznünk a város szépeiről is, kik kimeríthetetlen buzgósággal, bájos mosolylya! a hódító kedvességgel fáradoztak abban, hogy a rájuk bízott legyezőkön, virágokon, lapdákon s egyéb apróságokon stb- minél busásabban túladjanak. S az egyesület bizonyára hálával lesz eltelve iránluk, mert el kell ismerni, hogy a mulatságot előre is fenyegető deficzit, hogy szerencsésen elvonult az egyesület feje fölölt az ők tündéri ujjainak s csábító szemeinek a müve. — Ne féljen semmit I — Ez a biztat« félig-meddig talpra állította a fiút, meglátta a sugó tüskés ábrázatát és erősen rámeresztett« mind a kél szemét. Eddig jól mént minden. A súgó tölosérl csinálva kezeivel a nzája elé, értelmesen sugla tel: A növendéksainésa azt blvén, bogy ez instrukció, szépen oda lépett és felvette a kardot. — Togye le, tegye le, — sietett kiabálni a sUgć. A hu megijedi s hirtelen letette. — Na, ide vigyázzon — kezdte újra a súgó — vegye (el a kardot I A szegény fiu mit tehetett egyebet, ismét felvette a fegyvert. — Jaj tegye le, tegye le szamar! — topor zókolt a sugó A oxőgllng ijedten letette, de már akkor forgott vele a világ és kápoaala fejeknek néxte az elölte vigyorgó nagyérdemű publikum fejeit. A huszárt játszó szinész kaozagó görcsökben kénytelen volt hátat fordítani; káplár uram tipegett-Ispogott és bizonyára kiszaladt volna a dioiöség desxkáiról, ha látta volna merre van az ajtó. — Ismét oaak a sugó hangja téritette egy kisaé magához. — Vigyázzon szerencsétlen, mert hozzá vágom est a sugó házat I Nem hallja ? vegye fel a kardot. A szegény fiún kitöri az izzadság. Esdeklő szemekkel bámult kinzOja felé mintha mondaná : hiszen már felvettem vagy kétszer ! A suttó dühösen rárivall — vegye fel a kardot I A ssegény ozögling végre is rásxánla magkt és \'elvett« hermádkor is. Lelt erre óriási kaazagás; « színfalakhoz fjfült ssinészek valamennyien rákszdték « pisx- B BMI szegéét a súgóval együtt: tegye le, tegye le, tegye le I llát szegény megint csak letette. Alig volt ax ominoxus kard a földön, újra halotta a vészt jósló hangokat — vegye fel a kardot, legye le a kardot. Szegény fiu hol felvette, hol letelte, már amint sugiák neki. A közönség kaozagott minlba csiklandozták volna Végre is eszébe jutott valakinek ós bekiáltotta a kétségbeesett növendéknek hogy : — Mondani kell azt, hogy vegye fel a kardot I — Igen ám, ha beszólni bírt volna 1 — Kinyitotta szegény kétszer is a száját ; de bizony abból fogvaozogásnál egyéb hang nem hallatszott I — Beszéljen szerenoHétlen vagy megeszem, — rivalt rá a sugó. Ex hatott. A szegény növendék ugy megijedt, hogy ijedtében kivágta magát I Ember feletti erővel oda lépett a röhögő huszár elé és rárivall : — Nem látja, mióta teszem-vessem ezt a kardot 1 — Miórt nem veszi fel hát kend ezt a kardot ? óriási taps általános konsternaczió I A becsület meg volt mentve. Szegedi azonnal kineveafe valóságos nővén, déknek, persze fizetés nélkül. — Jd színész lett belőle. — Megmondhatnám a nevét is, de hátha önök is ismerik, talán neheztelné a dolgot. kónuhzéki tiunsKt&v. Hogy az általánosan uralkodó jókedvből kifolyólag lánczra is perdültek, egesz termé szeles valami. — Hogyne, amikor az ég in kedveskedett, czigányaink meg oly kitűnően húzták 1 Ki állhatott volna ellen a hegedű rythmusainuk, ki állhatta volna meg hogy a tánczolók közé ne vegyüljön 1 Mire a határozottan kellemesre fordult idő mellett az ég milliárdjai\'kigyultak, megkezdődött a tűzijáték ig. Maszlnak, Cvetko-vics stb. urak annyiszor mutatták már be magukat e tekintetben, hogy fölöslegesnek találjuk, miként őket a kitűnően sikerült mutatványukért külön e helyen megint megdicsérjük. A Gönczölszekere jó magasan járl már, mikor a mulatók tömege a hazamenetre gondolni kezdett, s határozottan mondhatjuk, ha az ünnepélynek a várt anyagi sikere nem volt is meg, de van erkölcsi sikere s ez is csak buzdíthatja az egyesületet, hogy eddigi csapásán tovább haladva, a várost szépítő törekvéseiben lankadni a jövőben se lankadjon. Csak egyre kívánjuk .figyelmeztetni az elnökséget: ne adjanak a mulatságnak internacionális jeli geL Mert a kettős feliratok, melyek fölösleges helyen hirdették a dualizmus igéit, kerüljenek le a jövőben a sátrakról ; mert itt a halárszélen, ebben a sarokban, mutassuk meg a nálunk nagyszám mai megforduló más országbeli idegeneknek; hogy magyarok vagyunk nemcsak bensőnkben. de kifejezést adunk ennek kölsőleg is, nemcsak félig-meddig talán a quóta arányai szerint, de határozottan és félremagyarázhatatlanul ! Különfélék. fifatrnés. A helybeli járásbírósághoz, kir. telekkönyvvezetőnek az igasságügyi m. kir. miniszter, Zdelár Miklós idevaló aegód-telekkönyvvezetőt neveste ki. Lisziák Jenő perlaki kir. járásbirósági dijuok ugyanoda Írnokká lett kinevezve. gt aa A helybeli polgári ós elemi iskolában a Te Deumot és sa iskolaévet hivatalosan bezáró ünnepélyt pénteken, e hó 28 án taitották meg. Mindkét helyen nagyszámú közönség jelent meg, melynek nagyobbré-sze termószetesan szülőkből állott, kik jelen akartak lenni b részt óhajtottak venni abban az örömben, melyben a bizonyítványok, értesítők, jutalomdijak kiosztás« jár. A Te Dournot Matyi Márk hittanár mondotta az elemi iskolában Jeney Gusztáv a polgári iskolában Pálya Mihály igazgató szólott a tanulókhoz röviden, mire az értesítőket s jutalmakat kiosztották. A polgári iskolában a hivatalos részen kivül iierlinger EruŐ s Reohnitzer Alfréd VI osztályú tanulok szavaltak is. Tiz órára vége volt az ünnepélynek h ezzel as iskolák kapui két bór« be zárultak. helybeit alsó fokú ipatos tanouci-tskolibau e hó 23 án tartatott meg « vizsgál«t Ugy az előkészítő valamint a többi osztályok feleleteit meghallgatta dr. Rutsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő ur is, ki miután maga is több kérdést intézett a növendékekhez, legnagyobb megelégedésének adott kifejezést Ziegler Kálmán iskoluszóki elnök höz intézett beszédében. Ráutalt a nemes és szép misaiora, melyet ezen iskola itt a határszélen nemcsak az iparos.képzés, de hazafias érzések fejlesztésében is oly nagy buzgalommal tölt be. Megköszönte a tantestület odaadó szorgalmát. Végül kijelenté, hogy kötelességének tartja, miszerint az itt tapasztaltakról miniizter úrhoz jelentólét megtegye. Ziegler Kálmán elnök ur meleg szavakban köszönte meg k>r. tanfelügyelő ur elverését " kijelentette, hogy az iskola fejlesztésében a hazafias érzületének megszilárdításában az összes erre hivatott tényezők ezentúl is telje« odaadással fognak közreműködni. Megtekintette kir tanfelügyelő ur a növendékek munkakiállitását is, nagy elis méréssel nyilatkozott a tanonczok munkáiról g ízléséről. — A tanulók száma ez évben 124 volt, kik közöl 10 gazdáját elhagyta, 11 as óv folyamán fölazabbadult; felsőbb osztályba léphet összesen 64, a többi késő beiratkozás miatt részint nem osztályozta-lott, részint megbukott. Nemzetiségi tekin. tétben magyar Volt köztQk 24, német 6, horvát 94. Vallásra nézve 110 rom. kathv 1 evangélikus, 13 izraelita. Foglalkozásra nézve ozipósz 7, sütő 10, csizmadia 18 laiatos 8, fazekaB 7, kékfestő 2, szabó 7, asztalos 6, nyerges 4. kovács 8, fodrász 3, knlapoB 2, bádogo s 5, köteles 8, mészáros 4/ molnár 1, mázoló 6, kerékgyártó 1, kőműves 1 ; kereskedő 23. Az iskola 4 osztályú egy igazgatóval a 4 tanítóval. Az állam ez ez évben 800 írttal segélyezi a vármegyei iparalapból, a város 120 írttal s a fűtőanyaggal. gpaikidllltds volt a helybeli alsófoku iparofl-tanonoziskolában folyó hó 23-án, az akkor megtartott záró-vizsgálatok alkalmával összeseu 30 tárgy volt kiállítva minden egyes iparágból képviselve. — A kiállított tárgyak s a szorgalmasabb tannlók törekvésének jutalmazására összesen 26 forintot osztottak ki 1, 2, 3, 4 koronás összegekben. A kiosztást Pálya Mihály igazgató eszközölte, melynek megtörténtével Ziegler Kálmán kir. közjegyző intézett a tanonczykhoz buzdító beszédet mint az ipartanoda bizottság elnöke. (jvxd/6 ringa tartatott folyó ljó 17-ón Felső Mihályfalván. A tanulók ügyes és okos feleletei teljesen kielégítették az ott jelen Voltakat. A jő magaviseletű és szorgalmas tanulók között több jutalomkönyvet osztott ki főt. Gasparlin Mihály plébános ur, meg Rittmüller Ármin fŐerdész ur pénzbeli jutalmakat adott. A magyar nyelvben legtöbb eredményt felmutató növendékeket Jelinek László jegyző ur részesítette jutalomban. fcépltö(ggytsültt válabztmánya gyűlést tartott e hó 27-ón, melyen Morandini Bálint előterjesztette a népünnepélyre vonat kozó számadásokat. E szerint 840 frt bevétellel szemben 690 frt kiadás állván, a mulatság tiszta jövedelme 150 frt; a leltár 97 írtra rug. — A számadásokat két tétel kivételével a választmány helybenhagyta, ez utóbbiakat illetőleg egy későbbi gyűlés fog határozni. Mindazon hölgyeknek, kik az ünnepély sikerének előmozdítása tekintetében fáradoztak, jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak, miről az illetők egyenként értesíttetni lógnak. ganltdrálasitis. A Özinkovics Ferencz elhalálozása folytán, a helybeli közs. elemi népiskolánál üresedésbe jött rendes tanítói állásra 19 pályázó közül, szótöbbséggel, l\'olesinszky Emil légrádi elemi iskolai tanítót választotta meg, a csáktornyai közs. iskolaszék f. hó 28 án tartott rendkívüli gyűlésén. A megválasztott tanitó állását szeptember i-én foglalja el. fr alsó leadva! áll. polgári iskola tantestülete az ifj. sególyző egyesület javára t. bó 12-én a »Csipkés" ben juniálist tartott. A közönség, — nem tekintve az idő kellemetlen voltát — elég szép Bzámmal gyűlt össze s járult hozzá az ifj s. egyesület vagyonának növeléséhez. Kóbi letenyei ozi-gánybandája húzta a talp alá valót ós húzta kivilágos kivirradtig. Figyelembe véve a kedvezőtlen időjárást, nagyon a® »u/agi siker is Ugyanis az összes bevétel 116 frt 12 kr;, as összes kiadás 69 frt 78 kr. és Így a tiszta jövödelem 46 frt 84 kr. P&lyázat,. A vezetésem alatt álló kereskedelemügyi minlsterium személyzetének kere\'.éban a posta és távirdánál alkalmazandó 108 .posta és távírda gyakornok-jelölt" állásra pályázatot nyitok. Pályázhatnak az 1883. I. t. 0«. 14. § a alapján, kik középiskolát vagy evvel egyenrangú tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen befejezték, 18. élctóvökel betöltötték s & magyar állampolgársággal bírnak. Ezen feltételeken kivül a pályázók községi erkölosi bizonyitványuyal fedhetleu előéletüket közhatósági, orvosi bizonyilváuyuyal pedig ép és egészséges, a poata- éB tárirda szolgálatra testileg is alkalmas voltukat tartoznak igazolni. — A sajátkezüleg irt ós születéai, orvosi, erkölosi s iskolai bizonyítványokkal kellően felszerelt pályázati kérvények ennélfogva és pedig a mar közszolgálatban állok által elöljáróságuk, a közszolgálatban nem állók ellenben az illető szolgabíró a polgármester utján 1896. julius 8l-ig a szerint a hol a pályázó alkalmazást óhajt a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta-és távirda iga gatósághoz nyújtandók be. A fölfogadott posta- és távirda gyakoruokjalöltek eskü helyett ennek megfelelő fogadalmai tesznek, egy (1) frt napidíjban részesülnek. Allánukat az igazgatóság felhíváséra f. év szeptember 1-én vagy azonnal is elfoglalni tartoznak. 1896. szeptember 1-evel saját költségükön Budapestre illetve Zágrábba foRnak áthelyeztetni, a posta- és távirda tanfolyam szabályszerű hallgatására. Napidijaik élvezetében a tanfolyamnak 10 hóra terjedó tartama alatt megmaradnak. — Azok kik gyakorlati alkalmazásuk alatt leiadatuknak kellőleg megfelelnek, a posta- és táv. tanfolyam szabályszerű befejezése után posta- és távirda gyakornokokká neveztetnek ki, ha felsőbb tanintézetet végeztek, évi 500 Irt, különben évi 400 frt BogólydUjal, a poBta- ós távirda tanfolyam hallgatói részére iskolai képzettségükhöz mérten fentartott állmokra nyernek képesítést és amennyiben a gyakorlati követelményeknek megfelelnek, addig mig posta-és távírda tiszti állások üresedésbe jönnek, mint posta és távírda segédtisztek nyernek alkalmazást. — Budapest, 1896 junius h 2-áh. Kereskedelmi Miniuter. Utaz&w a nagyvilág köríll otthon. Sok ember van a világon a kinek sem elég ideje, sem elég pénze nlnos ahhoz, hogy utazásokat tegyen, de olyanok is nagyon sokan vannak, a kiknek ez módjukban volna, de a távoli országokba való utazás fáradalmaitól és nehézségeitől visszarettennek. Az Egyetértés kiadóhivatala az általa közrebocsátott „Röptében a nagyvilág körül\' czlmü amerikai diszműbetí oly eszközt adott a közönnég kezébe, melynek segítségével oitbon, a legnsgyobb kényelemben élvezhetjük a világ szépségeit, sőt többet ennél, meri minden egye« fényképhez rövid, életteljes leírás van csatolva. Az egész fényképHorosat lő füzetből fog állani. Minden tüzet 16 művészi kivitelű lényképet tartalmaz. A máHolatak egészen uj, amerikai módon készUlvék s hasonlo kivitelű fénykép-másolatokat eddig hazánkban még nem láttunk, — Aa sgyesz képek nagysága 28: 34 orn. — Az egés mü 266 nagyon változatosan összeállított féayképel tartalmazva, nagybeosd gyűjteményi fog alkotni, melyben gazdag és szegény, öreg és fiatal egyaránt élvezetet fog taialni. — Egy 16 képat tartalmazó iüzet ára postai küldéssel 86 kr. Előfizethetni 4 füzetre 1 frt 30 krral, 8 füzetre 2 Irt 60 krral, 16 füzetre 6 frt 20 krral. Az előfizetési dijak az Egyetértés kiadóhivatalába Budapestre küldendők, mely kívánatra szívesen küld egy próbanyomatot mutatványul CSARNOK. Fischel Fülöp (Strausz Sándor) nyomda-üzletében egy tanuló felvétetik. Csakis 3 —4 polgári- vagy középiskolát végzett líjak jelentkezhetnek. NEUMANN PAULA NEUMANN ÖDÖN P.-Kélnek. Belioza. jegyesek. A SZEKUND A. v Mi a Bzekunda ? Ar. a mi jó, ha nincs; ha pedig már megvan, akkor jó rá egyet aludni. A szekunda természetrajza. Filloxera az érdemrendek közt, bt^jáu tenyészik mint a konkoly, vagy a szerb tövis, s bár vetése nincs időhöz kötve, rend-aiGiint háromszor aratják évente : karácsony, húsvét és junius táján. Nem kedveli a magányt, szívesen él egyenrangúak társaságában. Kémiai összetétele oly bonyolult, hogy az általa okozott foltokat a papirosról sem benzinnel, sem afanizonokkal nem sikerült még eltüntetni Vannak időszaki, vagyis ártatlan és év-végi vagyis fatális szekundá^. Utóbbiak tenyészideje: jumus vége Hatásra nézve tikkasztó mint a szirokkó, pusztító mint a bóra és dermesztő minf a nemere. A jelöltje fázik tőle, rettenetesen fázik, de hála istenftk ritkán hal bele. A siekunda logikája, ethikája és metafizikája Könnyebb tiz szekundál kapni, mint egyet eltüntetni. Az első szekunda, melyet csípünk, örökké emlékezetes marad előttünk, s hasonló gyönyört okoz, mint a — foghúzás : tragikum fenékig Innen van az, hogy azt a tanár bácsit, a ki szekund&ba pónált, nem tudjuk elfeledni. Pedig a tanár urak részéről a szekunda adás nem passzió, ha-nem kényszerűség A lusta nebulók kényszerítik a tanár-emberre. Mégia ritka szülő ós tanuló, aki a szekunda jogosultságát elismeri A szülő iegfölebb igy elmélkedik: pikje van a gyerekemre! A Bzekunda világtörténelmi jelentősége A szekunda a nemzetek művelődés történelmében játszik szerepet Meglehet hogy őreink bukás, csúszás, haaalás. trofli kife,ezések alatt ismerték, de minden ku -turnyelv és nyelvjárásban a szekundának populáris elnevezései vannak — A közélet jeles férfid! — sohase szégyeljük — részesei néha. Egy egy gymnasiumi professzorért, de magáért a miniszterért se merném tűzbe tenni a kezemet Mert Clió titokban nem sgy szekundát ró fel, melyet a Nemezis torol meg. Kilátások a jövőre Nincs olyan rossz, a minek jó oldala ne lenne. — A szekundának az az előnye, hogy birtokosa nem unatkozik a vakáczió ban. A nevelőt, szülőket nagyobb lelkiismeretre serkenti, hogy a jövő katasztrófának elejét vegyék. De egy azekanda nem a világ, mert vigasztalósképen legyen mondva a megfigyelés arra tanított, hogy azokat a tulou-tul jó tanulókat as életben ne áokra tartsam : nem tudnak boldogalui. A jó közepes termés jobban helyt áll. Azután vEgy szekunda nem a világ, kinek ninos as nam is deák, mondja a közmondás ast&n előfordul a legjobb családokban Osak aztán & pótvissga reparáljon. A szekunda, hogy paradoxonnal éljek, tért foglal arisztokrata körökben i* polgárjogot Kefe. Felelős szerkesztő: MAR6ITAI JÓZSEF. Laptolajdonoa és kiadó; FISCHEL FÚLŰP (STRAUSZ SÁNDOR) XII. tečaj Va Čakovcu, 1805« 30. janiuša. Broj 26« aens B Brodnikom noü j« »Taki <1m govoriti »id 11 I 18 turo«. — Sv« poti\|Jk« »iflui* m aadriUJ« via«k, n«J m p*ilj«ja ua Imm ■argital J«4«fii uUlk» n (kkrm. rredplaius 001** }«1 Na celo leto . , , 4 frt Na pol leta . . . 1 frt Na fietvsrt leta . . 1 tri ^MUl krofi kaMaf« 1« te, Obaaaa« m polH \| radaa^Ja. ISistsUsMai (Katera VlaoM FüljWTa pacata I okaaan« poiU^a M hsirvAiakor t 1 maK)arak«»n Jeziku lllaxeél drttitvenl ERiinatvenl I povuéljlvt llftt ta pak. fclasKwcl ssvsüri%tij«<l«:a 3®d®n3cxat I to: vu svaku nadUHJ-vi. _____-__- ™ _________- ■ I ------■--————------- 31užbeni glasnik: „Ms^jimurskoga podpomagajućega őinovniflk<«a druttva\'C„Čakovečke flparkaase"", „Međimurske sparkasae". 1 t. d. mmmemasmm 1 Zdravstvo i gospodarstvo 1. Zdravstvo Ću t a j ae ž g a n i o e i fl p i r i t n « a ! Žganioa, a osobUo áplritns \|e goreča vođa pogubna zdrav,u i iivljenju onoga, koi ju pije- Gdo pije vnogo žganica, vai betegi ae njega priraeju- Kad je zadnji krat kolor« harala, opazilo ae je, da su najviše vum<rali oni, koji au nekredno živeli i iga-niču pili. Žganic« «« raside vu éovéku po vsih tilah kakti ogenj, afonda mu jakost života, akrći mu želudca, ter neaio e vživati ono, kaj treba sa život i gine tak od dana do dana. Dokazano je, da je od deset obuorelih njih gest obnorelo vuživanjem žganioa i vu obóe jakih pitvinah, ar ae diše ia želudca jakoat žganice. omami pi\|anoa tak, da malo po uaalo i obnori. Takov pijanec, sa čas je čerleni kakti kuhani rak, a za faa opet blédi kak krpa, I nemiruje do ti čas, dok neproda za žganiou sadnju stvar, koju iirna pri hiti. Žena mu neima kaj bi kuhala, dćca au mu gladna i podrapaua. Hižni krov takvoga pijano« pokazuje gola rebra, staja mu je prašna, a polje nebdelano Žganioi podaui roditelji nemreju radjati zdrave déce. Takova döca ostanu kri Ij^ya i tupe, bedaste glave Zna se zh jedou kia\|x gde \|e prvlje, dok ae nije poznalo pijanstvo od tganioe,, vsaki mladić bil ]e sposoben za soldata, a vezda komaj kaj sekojinafde Kuliko ima nesrečnih lenitbah zaradi pijace žganice I Dčca plačeju, žena zdihava, a pijaneo vu krčmi, gde ae čuje samo svadja, kletva i tučnja, dok nedo de i do uboiatva. Od 60 zlooinoov računa se, da ima 40 pi-janoov. Eto tak je žganioa, gift na emu životu, grob vaakoj sreći, zvlranjek vsih z\'očinoov, kuga za rod Ijudaki. Gdo želi dobri Hebi i svojoj döoi, nek ae kani, nek ne čuva žganioe 1 Pavučinenemedina rane. Vmtgi hu navadni, kad ae porežeju, na rauu pavučinu metati. To je jako pogibeljno ! — Na pavnčini ima navfik koje kakvoga prah«; vu tom p/ahu ima truaa od vsake jele drobnih gljivicah, od kojih ae vsako-jački betegi ležaj u Kada anda rane a pavučinom oblažemo, sijamo vu rane trus od giftnih gljivicah Od tud ae radjaju vsakojački betegi i giftana ranah, ~ Ako se poreseš ili posććeš, obloži ranu posev čistim platnom i kaj čvrateše aveti. Pogibeljno je nihati malu d 60 u Gustokrat ae dogodi, da doktora po-soveju detetu od pol dvö ljeti staromu, ar da déte apopanu muke/ kojim mati ne^-na sroka. Doktoru napokon pojde aa rukom, da uatanovi, da t"ga betega srokuju osobe, koje čuvaju dflte ar ga guatokrat »uobračaju i nifleju i tim mu betega naneau Stoga se valja toga čuvati, Kad ti padne vu oko truha i 1 i na u fl i c a. Onda ribaj zdravo čieto oko, • né oso, vu kojem je truha ili mušica, ter ti bude muilca ili truha iaidla iz oka vu o nji kut odkud bu3 ju lehko is vadil. 2. Gospodarstvo. Deset zapovedi č m »1 a ra. 1. Netrpi alabe koflnice vu vulnjaka. 2. Odstrani maticu prék 8 ljeta ataru. 3. Podavaj čmelou navčk friflki i dober zrak. 4. Donaflaj ömelca za prvim izletom vu zimovnik. 5 Brani čmelca od Ueprijatelja. 6. Daj ćmelcu najvekdu tišinu i mir. 7. Staraj ae, da ima dosta prestor«. 8. Naatoj da čmeiec vu simi negladuje 9 Skrbi sa dobro ploddče vu ulištu. 10. Sfond«j vaake neti prek tri 1 eta etare K o k 0 d, koja nosi jajca. Računa se, da jedua kokod na godinu znese 100 do 160 jajec, a ako ona to čini črez četiri ljeta (godine), onda je pohvalno obavila evoju dužnost. O i ond počme slabiti ter nemre neati vMe, makar ako i ids vu gnjezdu Takvu kokoá onda valja zaklati i poslati vu loneo, da ai njezinim meaom omastimo vusta ter da ua njesino mesto more dojti mlajša, bolda sila. Otečeno vime. Naravaka je atvar da vime oteče kravi, koja ae prvi put teli, a to dohadja odtud, kaj mljeko na jenkrat nevali. Otekline nestane naravakim načinom i prez kvara ZABAVA. Svetoga Roka pes. Na kipa, koj predstavlja sv. Roka, videti je pri nogah svete« i nimalanoga paa tak, da hí mnogi sv. Roks bes psa niti predstaviti nemogu. Puk ipak taj boftji čoviek nije nikada imal psa On niti je bil jagar niti ovčar, on nije imal koču niti dvoj, kojega bi p-s moral atražiti, a nije si niti za zabava drltl psa. U ono vrieme, kad se je on sa pom zidel, bi! je on okuteni čoviek, siromaški čoviek, ko) je od svih zapuáéen a šumskoj tiáiui sa boljum žtvel. Radi neizmerne boli moral je često nehotice na vea glas kričati i plakati se tak, tit se je bojal, da bu svojim ljadem ö-kojimi je živel, doaadanr te je zato iz varoia pobegel pak ai je u zabltom kraja dume mlestu u-ižel gde ae je uastanil i svoja boleafc Bogu oddan trpel. U blizini iste iame imal )e jedan goa-podin Iz Piacence avoj gradič, u kojem se je ba* onda zadrtaval, kad je Rok u dumi stauoval i trpel; ali gospodin za bokatnika nije znat Njegov lovni pes bil je za stanovito kod svog gospodara u velikoj uiiloiči, jer gospodin nikaj nije rukel, ako ie pes tvojim gubcem iz stol« komad krutu aiei Oki je ta vile krat učiuil, ga onda niie po jel, nego je zujitn od-belal, Bog zua kam. Jerbo pak se jo to éeato dogadjaló, postal je gospodin znatifšeljan kam taj njegov pes toga kruha svaki dan nođi. Niekog dana, kad je pes opat iz stola kruh vzel, te žujim pri vratih vau odbe/al, stane se gospodin od stola 1 ide za njim, da vidi kam će aad stim kruhom. Pes je betal proti dumi i gospodin se moral z« njim poiuriti, ako nije hotel, da ga iz očih izgubi i tak ie doel na miesto, gde je taj sveti bolestnik prebival. Tu je videl, kak pes kruha pred bolestnik prebival. Tu je videl, kak pes kruha pred bolesinika položi i onpa no doinuv povrne. Gospodin gledi bolestnika. te ga zapita, tko je i kaj ovde del« ? Rok pak mu sve doslovce 0 svojoj bolesti pove i zakaj je na kaj je na ovo mieBto doSel. — „Ovde ne8mete ostati" — vali mu ple-menitag, čije pomiluvanje je Rok svojim pri-povedanjem gliboko zbudil — »Vi morate zmenom iti, vam potrebua dvorba u vaáej bo.esti.« Ali svetao ova poaudu nije hotel primiti. PlemenitaS medjutim od svoje opet ponude nije hotel odustuti i tak bode konačno bolestnik u njegova kuča odpremljen/ gde \|e tak dogo moral ostati, dok uije posve ozdravel. Občeu;e a« Rokom, z« odličnoga gospo dina, koj se je Gothard zval, nije bilo bes poaliedicah. Kak se to od tak izvanreduog čoveka, kakov je svetac bil, lahko misi ti mote, predobil je lahkoóum za svoje nazore Gottharda. Ov ostavi svoj posied i otide ua miesto, gde je prije Roka nadel, koj je opet svojega sliedel i znjim uieko vrieme zajedno ostal, za da ga jod vido za tom račina /ivotu učvrsti, ar koj je malo ljudih stvoreno. Mnogi bi mislil, da kakti pa&čenik živeti, prost na čistom sraku u božjoj naravi nije protežko, ali ako bi sam pokudal, sigurno bi ma se to iivljeuje sa kratke vrieme zimierilo. Pri tom samo valja osbiljuoit tivljenja te k takovomu tivotn spadajo as Bumo idravi živci, čvrsta nsrav, i jako ts zdravo itielo, veó i osobita čvrstoća daha a najviše pomoć od zgora. Gottharć je zdrtal. On je svog učitelja sv. Roka podpuuo naale laval te mu je sigurne i a uebo sliedel. Ako hočemo pitati, kaj je bil njegov prvi katiput onamo? Moramo odgovoriti : Tko drugi nego pes, koj je avetomu Roku kruha uoail te ga od smrti glada oalobodü, a svojega gospodara k>bol)eiua življenju prip«ljal nego je do onda vodil. — 1 maršeta, nkö 80 8 vimenom po redu baraée j Hko ae brani od vlage, propuha (cuglufta), itd. Potrebno )e : 1. Gusto i čisto podoje ije. Traba namaaati a maflčum ruke prvlj© nego dojdeé dojit, ter aamo malo stiskati caoke, da občuvafl živinče od boli 2. Kad je krava podojena treba vime oau»iti vunenom krpom. _ Ovak ae mora baratati, »ko neóemo da oteklina postane pogibeljna. Kada tröba senokoflu kositi? Benokoda ae kosi, kada je najvekfli dói trave i bilja na aenokofli vu cvčtu, kaj biva redovito od početka do sredine meseoa ju-niu». Va hladneáih krajevih, pak i onda, gde ae aenokofte aamo jedankrat koaiju, obavlja ae koflnja do polovice juliufla. Vu vnogih krajih držiju ae regule, da treba onda kositi kadje kumin zrel. Preranom kod* njom gubi ae na vnožini krm-i, a prekasnom na dobroti i hrauivosti. Pri nas ae najvifle gredi, koj se kosi prekesno, zaradi ("esa krma }_ malo vide vrödna od slame. Koetč za podpune cvetnje, kosi se uajbolfta krma i najviše, ar od trave, koja j o za ovetnje pokoflena biva izvrstna, mehka i tečna krma. Poleg ttga je vu to doba najpovoljne^e vréme, \'ar ok«lo Ivanja nastaje navadno dugotrajni de>dj. — Ko nj a otave neame se zavlačiti dalje od konca augustu t ili početka septembra. Gdo po Mali Meli (tojest 8. septembra) kosi, taj na peči auái. Dozrévanje dinja h. Kad ti dinje nemreju vide dozreliti na polju ili vu vrtu, a ti ih donesi vu sobu (hišu), omotaj a pamukom i postavi vu ormar. Za 8 do 10 dni dozrelele budn levsema dinje i ti buded se zaöudil, kak budi tečne i sladke. 0 a t a v ljenje grozdja za s i mu. Vu Smimi (vu Maloj Aziji) izkopaju jamu doli prestraneđu, gori vužeflu vu formi velike hruike. Prvlje nego li grozdje zevsema dozréli, obési se vu jamu tak, da ae jeden grozd nedotiče drugoga. Da ae is jame iatira navadni srak itda aeona napuni ugljične kiseline, hiti ae na dno jame goruča slama, pak se onda jama tak zapre da nemre srak nuter. Ovak ae oatavi g»ozdje koj meaeo vu miru: Stopram vu februaru, maroiuu ili dapače vu aprilu odpre ae jama i grozdje ae noai na prodala vse do Carigrada, gde ae jako drago plaća, a da ae.očiati od dima I da bude frilko, namaće ae nekoliko vur vu hladnoj vodi. KAJ JE NOVOGA ? Iz dvora. Njezine Veličastvo kraljica odputovala je 28 juliuia iz Lainsa vu knpališće Bartfa vu gornjoj Magjarskoj, gde bude ostola tri tjedne. — Nadvojvoda Fferecz Sslvator kupil je dvor Wallsee na Dunavu vu goru\|oj Austriji za 400 000 for., ter se bude tam preselil iz Lichteneg\'ga. Kral) bude is privatnih svojih aredstvah dal dvor s troftkom od 600,000 for. predelati. Hiter cug Iz Beča vu Budimpeštu. Kak se doznava, vpeljal ae bude na magjarskoj Crnačkoj željezuicl za kratko vréme novi hitri cug fiuelcug) Is Bođimpedte vu Beć, ko\|i bude UJ pot prevalil za tri i pol vare, pak bude prema tomu jeden od nujhitredih cugov srednjoeuropskih teljezni-cab. Dvorska riznica vu Beću. Pred tjedeu dni odprta je opet občinstva dvorska riznica vu Beču, jedna od najza-nimivijih evropskih sbirkah dragocéuostih (kiučov). Negda je ova sblrka bila puno vekia, ali je pregled bil ueobičuo oteičau. Vezda bu vuogi predmeti prenefleni vn dvorski rauzejum, a vu riznici su ostale aamO dragoečnoati, koje bu pregledno poredaue. Tu so nahadjaju dragocenosti i relikv je sv. ninskog carstva, za tiin austrijske kruuitbene iusigu{je, redovi, carski predmeti za kršćenja privatni nakit caiske hite, talijanski kruuit-beni predmeti Napoleona I i zibka vojvode od Ktichatadta. Pod posebni staklenim poklopcem smjeflčene su sveto moći, med kojim! t-e nahadiaju ; sulica sv. Mavre sa čavam b Jezudevoga krila, komad Jezuflevoga krila, jeden dél (komad) atolnjaka, koji je bil na stolu pri Jozuflevi sadnji večerji, jeden komad ručnika (obrisačaj, kaj ga je Jezol haanoval/ pri pranju nogah, jeden döl zibke Jezušsve Jedna kost od roke svete Ane, tri kotrigi lanca, skojiml su bili okovani apoštoli Ptter, Pavel i Ivao, komad opravi sv. Ivana evau-gellflte I jofl ostalih predmetah. Glavni predmet sbirke je korana kraljice, akojom je okorunjena bila ljeta 1867- i koja ae eeui ua poldrug milijum for. Briljautl potiču iz svojine cesarice Marije Terezije. Danska policija i pijanstvo. Vu tom orsago, neodlučnosti postala je ipak policija radikalna, izdavfli naredbu, da bode vsaki, gdo bode nadjem na volići pijau, bode spravljen vo kola i odpeljan na polioijo, ter sakljeo)eo, dok se god neotrézni, a onda pod sigornom pratnjon odpravljeni bo dimu. Zvun toga on krčmar, koji je pijancu dal zadnju kupicu, nosi stroSke prevaftanja, oba-krbu vu retu i sprevadjanje dimo. Ako bi se to ponovilo, krčmaru se sapre krčma. — Ako se ta uaredba bude zvriavala, to budu Danci na glasu kakti uajtrezuesi ljudi oa. sv tu. Mrtev brat, koji je vreden 200.000 franaka, Na 8korom bude razprava pri sudu va Parizu — kakti pravda, do vezda uerldjeus i nečujena. Stvar je ova. Nekakvom jSoglianco vomrl je brat na pata čres Fraucezkiu Živi brat zefgal je mrtvoga brata, pobral je pepela vu jednu posudu i predal j« na Željez-nicu kakti paklec. Kad Je dospel vu meatn vu koje je idel, Englez našel je, da je poauda razbita i pokojnikov pepel čUto reztepljen, ter vezda potrebuje od ieljezuićkog poglavarstva 200000 franakah, ar bratski papel med braćom, ima zanjega tu céuu, ter vezda budu morah vućeojaki preceuiti, kuliko je bil vreden brat pokojni. Kaj je ljepota? Vu Europi ćržiju, da Ijepi zubi moraju biti beU, v JVpaoo žuti, a vu lodiji ćerleul. Žene \\u GiOuiandi^ farbaju svoje lice modro ili zeleno, a žene n i Islandiji zevsema bilo. Zaklonjeno- U niekom družtvu bil je glavni sporne-nek o lenitvi 1 o šivotu oženjenih. Za soseda Ocgača se je prlpovedalo, da ako je med n;lm I njegovom lenu m svadja tak baá onda, da »e najbolje obodva zabavljaju, jer pr; takovoj ivadji leti po aobi sim tam sve, kaj samo kojemu od njih pod ruke dojde. Skarje lete Proti glavi moža a tintarnica proti glavi žene. Jerbo pak se nemre pri Škarjah 1 tiotaruici prestati, poflto bi premalo bilo« zato pričme Stenje i to s Gladilo (Pi glajzl) leti proti nje« \'oj glavi a svečojak proti njezinoj, sebezni loDtc proti njegovoj a drveni s nga za ćlžme \'Muvati proti njezlooj. Ali gde je ta sad ta P* ubava, zapita jedns prisutoa gospa, jor u tom, d« stvari po sobi sim Um lete još uevidi nikakove zabave, jer zabava mora ve-wliti srdee. ,Eto na" — odgovori jo) ona, koja je pflpoviedati pričela — »Ako ona svojimi bombami zgodi njega u glava, tak se njezino »rdce uaduje , zgodi li njegova kugla, veaeli * njegovo ardee i ovak nut zabave 1* »Ah« — teli na to druga — ,Ja sam predlaui jedan krat s-mojim muiem posvadi ta je srditost kod obadvieh trajala dva \'ua, a kad smo ae pomirili, posadili smo u uspomenu pomirenja krofkino drvce, koje bu već kletu ploda nosilo." „Jeli čujefl?" — veli tretja svojemu mužu — ,Da smo mi tak unaéem dvadeset godidnjem braku svaki krat kod pomirenja poslie svadje učinili ?u ,Mi bi sad več imali flurau, kak je ,Mur4ćak< veliku" — odgovori mut — »Ali iád je već prekasno." — Putovanje du»ah. Stari Egipćani su vierovali, da duša poslie smrti čovieks otide u koju drugu Cl votinju, a poslie smrti ove opet putuje dalje u drugu, dok nazadnje opet evoj tronufl podigne u kojem novorodjenom diete\'u, a po smrti istoga se opet dalje preaeli i to traje od vieka do vieka. U niekom družtvu je glede toga oaaUia prepirka, jer jedni bo se slagali sa Egipćani, te bu tvrd\'li, da ta vitra nije baš nalgorja, odobito kad se sna, da duša nemore s téloaa umrieti, a uvlek se radjaju teleaa, kojim je duia aa život potrebna, bes kojs ttalo aamo živiti nebi moglo. ,Dakle« — zaključi ledai mudrijaš izmed njih - .Mora ovak biti, da duša is umrlog tiela prejd« u tielo, koja aa saCtoje.« Jedan dobro stojeći gradjao zapita oa to svoga suaeda pri stolu aedećega, koj ja, budi mimogred rečeno, bil od glave dp> pst zadošen : WA jeli vi vjerujete o putovanje dušah ?• „Ja ne" — odgovori ov* VA ja sam pak posve oaviedoćen, daje tak, kak su Egipčani negda još vierovali" —• veli on prvi. »Tak ?* — začudi se zauožeoi - »Pak kaj ste vi onda bili prije?" ,Ja sam bil osel" odgovori ov. „A kada ?y apii£ opet sadoleoi. „Onda, kau aam v%m dvadeset forinti poaudil« uključi gradjan, Zlobno. Sodac (Pred kojega žandar« dopeljaja poz natog zločinca): „Zar ste opet ovde ? Kaj ste opet po&nil ? Vi inorate strašen lopov biti. Već dvadeseti krat ovde i t liko krat ja već sva u« posla imam oćkad sem sudac. Lopov : ,No gospodin sudsc, psk se sa to morsju na me srditi ? Em ojim ja oissm kriv, da nemreju tak dogo dalj« avanzirati. lm. Kiliay. Va Perziji drže da je grbavi nos naljepli. oa otoku Hajti uatuóenl, pak zato matere novo-rodjeuoj deci odmah natučeju nosa. Pri nas visoko čelo driiju za ljepo, a va Grčkoj uizko. Kinezom su l\|epe male oči, a uam Europejcem velike oci, Perzijanoi odurjavaju ćerlone lasi, a Turki je oboiavaju. Ali mala voata ljubiju vsi narodi. 8taroit vticah. Najduže živi med vticami labud. Do-kazano je, da on šive do 800 Ijet. Zna se sa sokola, koj je iivel 162 ljeta. 1 jastrebi i orlini živiju jako dug\'». Ljeta 1819. pogi nul je jeden orlin, koji je vlovljen 1716. ljeta, anda prvlje 104 Ijet neg) je poginul, a razumeva se, da je bil vide Ijet star kad Je vlovljen. Jeden beloglavi jastreb, koji je doSel ljeta, 1706. va robstvo, ^poginul je vu carskom dvorou 8ohö"brunU p;i Beču ljeta 1824., ova vtiča živela je anda samo vu zatvoru (vu gajbi) 118 Ijet. Papige mo rej u od onoga časa kad su vlovljene ti veti 100 l;et, kak to svedoći više alučajov. Vuoge močvarice živiju preko Ijet. Quska i kuku vača dostignu visoku starost. I krampafi doživiju preko 100 Ijet. Srake vu kerletki živiju 15 do 20 Ijet, a na slobodi jod duže. Kokofl doživi takaj 15 do 20 Ijet, golub do 10 Ijet, ma\'e popevaJhoe 8 do 18 Ijet, slaviček vu kerletki živi 10 Ijet, a ko« naj vide 17 Ijet, kanaleo pri nas 12 do 15 Ijet, a na kanarinskib otooib vnogo vide. „Micika« varaiki službenik- VaiaSko poglavarstvo vu Mesini kupilo je mafku, kojoj je dužnost, da vu gradskom arkivu preganja i fonda mide. Za njezino zdržavanje odredjene je prav gospodska plaća, 24 lire na mesec. Rasuméva ho, da bude »Micika", kad dosluži svoje ljeta, dobila i penzija, Vugoden poziv. Glasoviti englezki ^doktor dr. Thynne pohodil je jeukrat hamiltonskoga hercega i nadel ga je pri obedu. Za nekoje vréme rekel je doktor heroegu, kad je videl, da ga on nezovo k obedu : „Gospodin heroeg, da sam ja na valem mestu, rekel bi i Mo. lim gospona doktóra, naj dólaju kak i ja", — »O, naj oprosiiju, da sam to zaboravil,« odgovoril je hercog; »ania, gospon doktor, naj délaju kak i ja, naj idu dimo i domaj naj obóduju kak i ja". Trideset Ijet vu muzkej opravi. Gradski strožaa vu Beču je uaiol aa vulioi pijauoga óoveka, ter ga odpeljal na varadke hi/e. Ovdi je ov pijauec očitu val, da mu ime Pavel Eifiuger. Kad ga je doktor prrgledaval i previziteruvsl, spoznal je, <ia tuj hartenista 50 Ijet star nije Pavel neo Paulai koja velika pijanka potepada, već 80 Ijet nosi oiaftko oprava. Umorstvo željezničkog glavara, Na željeznički \'injah pri Đnbičanju bi za Miflkolou vu Magiarskoj nadli bu pred pur dnevi osakaćeno tölo dUcion-šefa Kalala 2ige iz Ő»jó Sxt.-Petra. lztragom dokazano je, da je Kslad vmoijeu, a vabojica sumnjiv je jedea od ajegvih slnftbenikab. Kratke novosti. — Povodom boravka kraljice Jaliabete v u Algiiu, podelil je kralj Kerecz Joftef vrbov nom ouvernern va Algiru, Cambmu velekritr reda Ferencz Jožefa\', »isti red nifioé.-ga gra-dufla, ostalim őetirim vidih funkoionarah va Vichiju, Nizzi i La Turbie. — Engiezki afrikanski putnik Mr. E. Glavea vumrl je 12. majufla vu Matadiu ua Kongu. Glave« bil je jeden od Staolejevih ofloirah, ter upravo preputoral Afriku od Zauzibara do zapadue obale. — Parlžkl mesari, koju kolju samo goveda i roguto blago, zdigli su pravu banu, ar se je sad vu vekdoj méri počelo klati konje, osle i male ter triiti ljudem hranu. — Dopisnice (Levelezó-Lapok). Nema vise nego 45 Ijet kak su vpeljane dopiiulce, pak ih ima več preko 1000 feli na ovom Bvéta vu prometu. -• Blu/avke vu Svajcarskoj. One služavke (dekle), koje imaju Ijubklji i vugodneéi glas, dobivaju vu Övajcarekoj vekiu pUču, ar se dokazalo, da krave daju za V, (jednu petinu) vUo mljeka, ako ih dojiju služavke, koje pri dojenja ljepo popóvsju. Kakov je Turčin. (Dogodjaj 1878-0 Booni), Kad smo Bihaé mi predobili, bil sam postavljeo kod jedue hiže, gde smo imali magazin na stra/a. Kak tam več pred jedne vare, stojim jako sam žedjal. Kak , neizkuseu regrat ostavil sam mesto i iđel iskat vodu. Na to sam niti nebi smel va turska hižo. Kad sam stupil va gaag, rajom da je netko jako srisaul a kahaji i vidim, da beži jedna žeoa, s obedvema rakama sakrije svoj obraz. Ravao je dete svoje kapala kad sam dodei ja. A to je nekaj nečaveuoga, da bi jedan krščenik tursku žeuu videl va lice. Ostavila je tam va koriti dete i pobegla, samo da ju ja nevidim vu lioe* Nu neje imala kaj akrivati, jer je grda bila. Vided sve ovo, na pamet mi dojde jedna kapitauova zapoved, koja ovako glasi : ,vsaki, koj prestupi prek tarske hue, jedea tjeden redta bude dobil, zato sam se i palOil nazaj. Tak 50 koračov sam bil od hiže, kal čujem, da neičijako beži za meuom. Pogleduem uazaj i vidim jednoga turčina s sabkm vu ruki. Videč sve ovo, kaj draga Giueči, uego banga neta oa puku i k jednoj ateni se preslouim i tak se branim ; a druga misei mi je bila, da pajdada zovnem na pomoć. Kad je turčin videl, da nesam sam o-miril se malo i stražmedtru predal svoju tužbu i on me pozval na odgovornost. Njemu sam rekel, kak se pripetilo to vse i kad je cul turčin, da nika drugo nesam étel nego vodu pri hifti njegovi, odmah Be je vmiril. Jer tur-čiu ovo ima pred oóuai : atko je gladau, on nije atraujski pred menom, a tko je žedjaur on nemore biti neprijatelj". Vezda me je ou poćel razgovarati pred atražmestrom i vzeme moju soldaéku íiadu i be/.i dimo, da mi napuni, i sretuim se je m s-Hl, da me je napojil. Na jedanput mi dojde napamet dete, koje je vn kuriti ostavila žena, i pitam jeli je vzel vau déte iz korita, da se ne topi. On mi Odgovori: Ne, jer sam samo mislil, kak da se esvetim onomu, koj prestupi moj prag. Žuri se dimo, opet mu velim, da se ti ne vutopi dete. On čisto miruo mi odgovori: Oh zakaj bi ae Žuril, jer ako Alah (to je njihsv Bog) hoče, onda bude iivo dete, ako pak ne, onda se vu jednu kapli vutopi. • Kerleža Ignác $eka) za kratek t as. Tak je. A: „Koja je to frajlica, koja te je vezda ljepo pozdravila ?u B: ,Poznata mi Je, ali nikak s« nem-rem zmisljiti čija je, i kam bi ju del." A (smejuć se): „Deni ju pod kapu to njoj bu najdragde." Istinitost. <■ Žena (mužu, koji je pijan doiel dimo): yJa sam ti penese dala, da platig dug pri gosponu BorSu, a ti si to opet morti žabo« ravilw. Muž: „Nisam zaboravi], ali sam je zapil 1« Kvari igru. Mati1: „Imbrek, a zakaj se plaćeft ?* Mali M\'dkeo : „Kad Imbrek kvari odlu igru. On bi navćk rad lokomotiv biti, a neće lapora jeati.M Iz suda. Sudec.: „S kojim jačom ste Vi zbili ovoga öoveka ?■ Obtuženi : „8 nikakvim jutom, nego sbatinom t« Sudeo : „A kak ste Vi doáli do toga?" Obtuteni: »Imal sam već vu ruk..- Dvojvrstiia nos ed. Tat (svojemu pajdaéu; kud nisu ^ mogli orobiti ormara): „T»k, ve moremo gladui itj spat . . , da bi si barem zadržali onu kloba-sicu, koju smo psu hitili!« Glád Ferencz. Navući telj vu Školi tumači kaj kaj> med ostalimi i to, kaj je nepravica ; onda : »6tef daj mi reči, ako bi ti od susedovoga Gjure vzel falat kruha, kaj bi uapravil ?M Odgovori Ótef; „Zaam. „Na" — pita navaćitelj — ,kaj bi uapravil ?■ Odgovori fitef: „Pojel bi.« Jeden mladi vadai, dicer^ se je hvalil pred drugimi, da je vu jednoj vari 200 zaj- " cov strehi, „Ohol* — odgovori ma jedan — »Im jedna vura niti nije moči nabiti polka 200 put, a kak pak streUti.* — Odgovori iicar — fIm zaad, kad ima človek volja i srečo a k tomu vu usru\' jauosti, netreba nabijati, uego samo strélati." Jedanput su bili pred sud pozvani za svedoke dva ćloveka. Jedea je samo doiel i kad je presigal obedve ruke je gori zdigel. Sudec ga pita, zakaj to vudini. — Ou mu odgovori: „Znaju gospon sudec, pajdad uije mogel liojti, pak ju prosil, da neka i mesto njega presegnem.M ; Jedan komédiád ie pokasival oroslaue i ovako je rekel: »Dragi, koji vidite ov« iivinfle, to vam vsakojake volove pojede, zato molim, da malo dale stojite". Jedau gospon vu krčmi pojede juha,ali dugo nije mogel dobiti pečenke. Zovne kelnen nek mu donese tintu i papira. — Keluer: „Zakaj vezda za juhom odmah, ima vremena jo^ posle obeda* Ojgovoii gospon: moram teđtament napi \\ sati, jer se uebudem dučokal pečenke, Priredil: Kerleta Ignác, j uma Buda, 22 ga juniufla 1895. 45 22 25 21 U a bona árak — C fena zlika. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pfienica 7-00 - i Zab Zob 6.50 - Bozs Hr* 6.--- 1 Kukoricza ó Kuruza stara i uj „ nova 7.__ Árpa Ječmen 6.-- Fehér bb uj Grah beli I 7.— Sárga é » » žuti 6.— Vegyes » , » zmédan 6,— i Lenmag Len 10.- , Bükköny Grahorka 6..- - VASÚTI MENETREND csAktokmyAv. ODQOVOBNI UREDNIK MARQITAI J O Z 9 Ifi I«\' Glavni surednik glá d FERENCZ. Nyilttér. IndMl Napuaka (S öyor«-pósta- ós YOgjftiYODftt Kanlxsa ielé Heggel 4 39 gyorsv > Délelölt 11 39 postav. > Délután 6 62 vegyesv. j 1 fcjj el 10 07 postav. » Reggel 5 52 Vegyesv. Pragerhof (elé Reggel 6 06 postav. » Délelőtt U 30 \\ vogjresv • Délután 4 16 postav. > Éjjel 1 17 gyorsv. Zágráb felé Reggel 4 49 vegyesv. Novlmarpfíg Reggel 6 15 ■ Zágráb (elé Délután 4 20 n Varassdig Ete 10 17 » a Éjjel 1 30 n ■ Délelőtt U 44 > Bobára Reggel 6 05 * Egerssegre Délután 4 28 a Krk.alW Kanizsa felöl\' Reggel 5 51 s postav. . Délelőtt 11 30 vegyesv. m Délután 4 01 postav. ■ Éjjel 1 14 gyorsv. n Este 9 82 vegyesv. í\'ífgerhof felöl Reggel 4 36 gyorsv. > Délelőtt 11 29 postav. » Déiután 5 37 vegyesv. » Éjjel 9 66 postav. Varazsdról Reggel 4 22 vegyesv. 9 Reggel 5 43 • g Délután 8 60 • n Éjjel 12 43 * Zágrábból Délelőtt 11 18 • g Este 9 30 m Egersaegröl Délelőtt tt 62 * Bo bárói Esté 9 42 • E rovat alatt költöttekért sem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal felelősséget a Sserk. Henneberg-pelyem enaki« akkor ▼alódi, ha köxvetlen gyáramból rendelik — Wete, fehér éa hine«eket 35 krtól 14 irt Irt 66 krig méterként — sima, c#iko», koo-káioit, mlntáaoltakai, damasitot sat. (mintegy 240 különböxö minőség és 2000 mintásaiban) »at. póstabér éa vámmentesen s b»ho» szállitva és mintákat póstafordnlóval küld: üenneberg (os. kir. udvari HSálliló) selyemgyára Zflriohben. Svájciba oxlmxett levelekre 10 kros és levegő lapokra 5 kros bílyeg ragasitandó. ««gyar nyelven irt megrendelések pontosan •lintéatetnek. _1 Lukovnák János póközletében 766 egy tanoncz 2 8 aionnal felvételik. Egy fiatal fűszerkereskedö segéd és két jó házból valö, legalább is 14 éves fiuk ----- 4 tanonczul azonnal felvételnek Kramar itt hidor 764 2-3 ÍQsxeikereskedésében pkhlakoik, COOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOO o vmmm uumum SZÉCHÉNYI-forrás »zénnava nairon-llihton tartalmú BORVÍZ hazánk legtisztább savanyuvize, mint gyógyvíz a m. kir magas ministerium áltál a gyógyvizek sorába felvétetett, — a nagy arany érem s. számos más V éremmel kitüntetve. Járványos betegségeknél mint óvszer használandó. Kapható: < minden füszerkereskedésben és vendéglőben. Főraktár: 766 2 - 8 ■ mwmmm v 11 vont ■ fűszer- és csemegekereskedönól ^ PEHLAkON, ÉRTESITES. Van szerencsém a t. közönséget és vendéglősöket értesíteni, miszerint nálam a legjobb muraközi és magyar BOROK a legjutányosabb árakon kaphatók (j( Csáktornya, 1895. junius 28. Tisztelettel OGLAS. Imam sreću post občinstvu i oá-teriaáom\'na znanje dati, .da je pri meni moći dobiti najbolda medjimurska t magjarska VINA zn najÍBle\'u cénu. S poUuvaqjem Vu Čakovcu, 1896 28. juniuiu Löbl Mór 1—3 771 fsksreikedO éa as I -sö fráesl serlőxde (7 réssvénjr tára. képviselöjs éa raktár.(V Löbl Mór trgovec s drvsmi, pivom i vinom KOTZÓ PÁL rooooooooooooooooaioooooooooooooooo« ttBPÉSZMKHNÖK Budapest, (Jiiöi-utJlB. sz. jilatt 2918.Vtk. 1896. Hirdetmény. Ajánl 2\'/», 8. 3\'\|, és 4 lóerejQ feiOge« oiéplókétiüleUket továbbá 4, 6, 6, 8, 10 ós 12 ló«rejü s i n e 8 üőzc86plők68z!etek6t, hosszú szalmarázókkal alsó szelelövel éa rendkívül uagy felület U rostákkal, árpahéjazóval és válaszlohengerrel. Fa- és áiénfűttéiú ét ér«déti »zalmafütŐ (.iOZMOZUOWYOkAT MT Továbbá K. GARRET & S0N8 felülmulha-latlan 40 °/» lüzoiöanyag nioglakariló. föompoand gőimozgonyokat legjobbnak elismeri braudtfordi önműködő amerikai kévekötő arató gépeket. Eredeti amerikai szénagy lljtöit 1 vagy 2 ló belógására alkalmaiható kombinált rúddal, tíorvetö óh ezórvavotö gépeket ós mindennemű egjób kisebb gazdasági gépeket. Jutányos arakl — Kedvező feltételek 1 762 tftdckl ügynökök kiiititüuk. 6—7 A m. kir. igazságügyminiszter 1896. évi márczius 17-én 8433. ss. a. elrendelte, hogy a perlaki kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatósághoz tartozó Kotor község telekjegyzököuyveibe fölvett mindazon ingatlanokra nézve, amelyere as 1886 ; XXIX. as 1889: XXXVTH és as 189.1: XVI t. czikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892 : XXIX. t. czikkben szabályozott eljárás és eszel kapcsolatban a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítése foganatosittassók. £ ozólból a^helyszini eljárás a nevezett községben 1896, uugaeitu« hó 9-án tog keadŐduiT Ennélfogva felhívatnak: 1) mindazok, akik a telekjegyzőkönyvekben előforduló bejegysóaekre nézve okadatoit előterjesztést kívánnak tenni, hogy a telekkönyvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama j alatt ^jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igazoló okiratokat mutassák tel ; 2) mindazok, akik valamely ingatlauhoz tulajdonjogot tartanak, de telekkönyvi bekeblezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az alátiásra az 1886 : XXIX. toz. 16-18 ós az 1889. XXXVIII t. cz. 6, 6., 7. és 9. § ai értelmében szükséges ada tokát megszerezni iparkodjanak ó azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átrubásó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekeblezósére engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az uion nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek ; és S) azok, kiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megsaüut egyéb jog van nyilváukönyvileg bejegyezve, úgyszintén as ily bejegyzésekkel teihelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzek, illetve, hogy törlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert elleneseiben a bélyegmentesség kedvezmóuyélől elesnek. A kir. járásbiróság, mint tellekkönyvi halóság Perlakon, 1896. évi junius hó 18 án, 768 2-8 Horváth Csongor, kir. járásbiró. kaphatók: GRANER TESTVÉREKNÉL ■ o.3 CSÁKTORNYÁN. MfOttsUiU fittbe) Hit* l&iim* ktućoi) ktoiyiEjcudájában Csáktornyán.