* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 9.6 MB | |
| 2016-09-27 11:46:50 | |
 | |||||||
Védett  1 | 437 | Cím: A drágakövek az ó-, közép- és ujkorban | Szerző: Bertalan Alajos Szerz. közl: ... írta Bertalan Alajos Kiadás: Wajdits, 1879 Eto: 549.091 ; 553.8 ; 908.439Nagykanizsa Szakjel: 549 Cutter: B 57 Oldal: 84 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A DRÁGAKÖVEK • ■ r r AZ 0-, KOZEP- ES ÚJKORBAN. ^ÜVELT ^KÖZÖNSÉG, DB FŐLEG T A N I T V Á N Y A I SZÁM Á Ií A TÖBB KÚTFŐ NYOMiN .IRTA BERTALAN ALAJOS, főgymnasiumi tanár. (2 K Ő N V 0 M A T U T Á B L Á V A L.) AGY-KANIZSA, WAJDITS JÓZSEF (tYORSSAJTŐNYOMÁSA. 1879. A drágakövek és azok használata az ó-, közép- és újkorban, i. A czél, melyet szerző ezen szűkebb körű ismertetés keretében szem előtt tartott, azon egyszerű körülmény volt, hogy tanítványaival valamivel bővebben — mintegy rendszeresen összefoglalva — ismertesse meg az ásványországnak egyik legnevezetesebb és legdrágább kincseit, az úgynevezett ék- vagy drágaköveket. E czél elérése tekintetéből, mindenek előtt megismerteti a szerző a drágaköveket a legrégibb időktől napjainkig, vagyis művelődés történeti szempontbői; azután felsorolván azok alaki, természettani, és vagytani tulajdonait, előfordulási helyeiket, előjöveteli körülményeiket sat. tárgyalja a drágaköveket a tudomány jelen állása szerint. A drágakövek valódiságának és értékének meghatározásánál főleg azok természettani tulajdonai lévén az irányadók, tudniilik: a szín, fény, átlátszóság, sugártörés, keménység, fajsúly sat., ezek is rendesen felsoroltatnak s vegyi összetételeik is megismertetnek. Röviden érintetnek a drágakövek közönségesebb féleségei is, melyek ékkövekül ugyan nem alkalmaztatnak, de melyek főleg a drágakövek köszörülésénél játszanak nagy szerepet, s melyek nélkül a smirgel viszonyát a korundhoz, és a carbonatét a gyémánthoz, nem igen értenők. A gyémánt tárgyaltatik a legterjedelmesebben, miután ezen ásvány önmaga az összes drágakövek értékének O\'9-ét képviseli. A legtöbb nehézséggel jár a drágakövek értékének meghatározása; hiszen aligha van más oly nevezetes tárgy az életben és kereskedésben, melynél az ár a divatnak, a szépség- és keresettségnek, sőt gyakran a politikai viszonyoknak és egyéb körülményeknek annyira alá volna rendelve, mint a drágakövek. Hogy mindazon által ezeknek értékéről is, és a kereskedésben előforduló árakról — legalább megközelítőleg — tudomással bírjunk, számos egyéb adat mellett, főleg Kluge adatait vettem fel, melyeket ő, több uj franczia munka, több tapasztalt ék- szerész és drágakő-kereskedő után közöl munkájában. De nem mellőzöm Tavernier és Jeffries régi szabályait sem, melyek főleg a nagyobb ékkövek árának meghatározására szolgálnak; jóllehet e mód most már nagyrészt elavult, s csakis igen ritka esetekben alkal-maztatik. Nem csekély nehézséggel jár a drágakövek rendszeres beosztása — főleg ásványtani szempontból véve azokat; — mert majdnem teljesen lehetetlen a szoros értelemben vett tudomány követelésének és a bevett szokásnak meg divatnak egyidejűleg eleget tenni. A drágakövek elég nagy száma felett rendszeres áttekintést szerezni, azokat egyes összefüggő csoportokba osztályozni s ezzel az áttekintést elősegiteni: igen kevés szaktudósnál találunk helyes irányt és egyöntetűséget. Mi e tekintetben teljesen Kluge beosztását követjük, ki főleg a keménységet vevé alapúi. —- Az ide mellékelt két tábla természetes nagyságban és alakban tünteti fel azon gyémántokat, melyekről az értekezés folyamában megemlékezünk. A I. táblán egyes, oly példányok is előfordulnak, (1 —14, 16—20. ábra.) melyekről tüzetes emlités ugyan nem tétetik, de a melyek főleg azért foglalnak hires társaik között helyet, hogy bemutassák azon különböző és változatos alakot, melyben a gyémánt a különböző helyeken előfordul. E pontnál nem mulaszthatjuk el, miszerint főtisztelendő Kottek Nándor urnák, a |
