* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 9.47 MB | |
| 2017-11-21 15:07:48 | |
 | |||||||
Védett  5 | 263 | Hévíz monográfiája | Írta: N. Szabó Gyula Nagykanizsa, 1931. Délzalai Nyomda és Lapkiadó Vállalat 43909 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: / EVIZ MONOGRÁFIÁJA I ^wm TARTALOHIs Országok, világok találkozása, pusztulása Héviz csudás forrásának vulkánikus keletkezáse A Balaton eredete Régészeti kincsek, történelmi emlékek, romok és madarak földje - Ganges virága a magyar vizben Mondák Héviz története Ó-, közép-, uj- és legújabb korszak Hlegkapá természeti képek Szinzuhatagok A viz gyégyitó ereje I RT A i N. SZABÓ GYULA ■ |É \' - « MO ÁHSS^f HE VIZ N 0 G RÁFIÁJ A IRTA: N. SZABÓ GYULA NAGYKANIZSA, 1931. DÉLZALAI NYOMDA ÉS LAPKIADÓ VÁLLALAT 43909 I. Héviz vidéke. Magyarország hires, melegvizű tava elé nagy és változatos szőnyeget teritett a természet. Ezt a földrajzi szőnyeget őskori, történeti, madár-, növény- és földtani emlékek, értékek és érdekességek csipkézik, tarkitják, diszitik. Olyan békés ez a táj és olyan szelid, mint az alvó kisgyermek arca. És mosolygós is. Néha olyan, mint a muskátlis ablakon kikandikáló, nevető, ártatlan leányarc. A tarka szőnyeg huszárnyárfákkal szegélyezett, olajozott műutján autó autó után szalad. Nyáron Magyarországnak ez a legforgalmasabb autóutja.1) Ez az ut köti össze Hévizet, a magyarok Bethesda-tavát, Keszthellyel, a Balaton metropolisával. A magyar ember, ha eddig elolvasta soraimat, ezt mondja: az iró igen szereti ezt a tájat. . . Engem ez nem lep meg. Sőt az sem, ha igy gondolkozik: az iró elfogult... Cseppet sem csudálkozom, mert a magyar ember any-nyira nem ismeri saját hazáját, annak szépségeit, értékeit, hogy mindig meglepi, ha valamely szép és érdekes tájról szinesen irnak. A fővárosi ember ismeri a fővárost, de Sopront, Keszthelyt, Debrecent, Hortobágyot, Göcsejt már nem. Göcsejt a legtöbb fővárosi ember valami nagy, bolond falunak képzeli el. Legtöbbször költött falunak, ahol mindenki furcsa, félkegyelmű és pipogya és csak a legjobb esetben Göcseji Vergánya Csicsa. Arról fogalma sincs sok magyarnak, hogy Göcsej a földkerekség egyik legérdekesebb néprajzi területe. A dunántuli nem ismeri az Alföldet, az alföldi a Dunán-tult. És azzal sem mondok nagyot, ha megmondom, hogy a megyei lakosság is csak felületesen ismeri vármegyéjét. Héviz és Keszthely között műutat építettek. Az utat olajozzák. Portalan. Ezen a 6 kilométeres műúton nyári napokon több száz autó szalad. Hogy szerencsétlenségekről még sem irnak a lapok, annak oka az, hogy nem szabad sebesen hajtani. Az uton állandóan csendőrök őrködnek. Ez a nagyforgalmu ut maga is különlegesség. 4 Ez igen nagy hiba. Gyöngiti az annyira szükséges lokálpatriotizmust és a Heimatskulturt. Sok Kazinczy Ferencre lenne és lett volna szükség. Kazinczy sokat és nyitott szemmel utazott. Sajnos, Kazinczynk csak egy volt. Ha minden kettő évtizedünknek akadt volna utazó Kazinczyja, akkor a magyar tájak, a magyar vidékek, nem lennének csukott háremek sem az ország nagy része, sem Európa előtt. Magyarország nem tudja, mije van. Ha tudná, felébredne kíváncsisága és itthon maradna sok-sok millió. A gyenesdiási, a vonyarcvashegyi, a szigligeti Balatonpartnak annyi böcklini szépsége van, hogy ha Böcklin feltámadna, odamenne festeni. De találna Böcklin anyagot Héviz körül is. Több domboldal van Héviz és a Balaton körül, ahol Szinnyei Merse Pál újból megfesthetné Majális-át. Hévizet Keszthellyel kedves, változatos gyalogút is összeköti. Ez a gyalogút négy-öt kilométer hosszú. Az ut egy része a Festetics hercegség fácánosán vezet keresztül. Feledhetetlen ut. A fácánok majdnem szelidek. Nyolc-tiz méterre is megvárják |
