* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 18.29 MB | |
| 2017-11-23 13:11:49 | |
 | |||||||
Nyilvános  132 | 609 | Zalamegyei Almanach 1911. évre | Szerkeszti: Czobor Mátyás, Zalavármegye aljegyzője. Második évfolyam. Ára fűzve 2 K., kötve 3 K. Szerkesztő tulajdona és kiadása. Zala nyomda rt. Nagykanizsa A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: /I ZALAMEGYEI ALMANACH :: 1911. ÉVRE. :: SZERKESZTI: CZOBOR MÁTYÁS ZALA VÁRMEGYE ALJEGYZŐJE. MÁSODIK ÉVFOLYAM. Ara fűzve 2 K., kötve 3 K. Szerkesztő tulajdona és kiadása. ELOSZO. „ZALAMEGYEI ALMANACH" immár másodízben mutatkozik be a vármegye közönségének. Az elmúlt évi kötetet még félve bocsájtottam szárnyára, mint az édes szülő, aki aggódó tekintettel kiséri gyermekének a nagy világ felé irányuló első lépéseit. Az 1911. évi kötetet azonban, amely a mult évihez képest megizmosodott formájában ugy, mint tartalmában, ma már biztos szárnyakkal eresztem útnak azzal a nyugodt öntudattal, hogy mindenütt, ahová csak beköszönt, mint ismert jóbarátot, szivesen fogják fogadni. Azt hiszem, derekasan meg is feleltem kedves olvasói részéről támasztott várakozásnak. Pontos adatai, gazdag tartalma, irodalmi részének fehér lelke méltóvá teszik e könyvet arra, hogy mindenki, akit csak a Gondviselés e vármegye ősi földjéhez kapcsolt, szerettei vegye kezébe. Nem kiméltem sem időt, sem fáradságot, sem pedig a költséget, hogy e kötet mennél Ízlésesebb és változatosabb legyen. A kitűzött célt: hogy szép vármegyénket alaposan megismertethessük, annak kulturális, társadalmi, történelmi és gazdasági viszonyairól kellő tájékozást nyujtsunk és lassan-lassan táborunkba gyüjtsük és megszólaltassuk azokat a nemesen gondolkodó és a fehér könyvek kultuszát szolgáló iró embereinket is, akiket 4 közönségünk alig ismer még, de ha egyszer lelkük szines világában gyönyörködni fognak, annál inkább meg fogják szeretni és becsülni, talán még e kötet sem fogja teljesen megközeliteni. De erős a reményem, hogy mindig biztosabb és öregebb lépésekkel haladunk feléje s a jövő kötetek már hűséges képét fogják visszatükrözni vármegyénk eleven kulturális és gazdasági életének. Fogadják hát olvasóink ezt a kötetet is bizalommal s forgassák lapjait igazságos lélekkel. Nem hiszem, hogy akadna egy is közöttük olyan, aki megbánná azt a csekély pénzáldozatot, melynek árán e könyv birtokába jutott, s bánná azt a néhány órácskát, melyet a könyv irodalmi részének átolvasására fordított! Végezetül kedves munkatársaimnak, akik oly készséggel állottak segítségemre e nehéz munkában, ezúton is őszinte férfias köszönetemet fejezem ki s midőn ezt teszem, meleg szeretettel kérem őket, nyújtsák nékem segitő jobbjukat továbbra is hogy a jövő kötetekben is közös erővel, eleven kedvvel és alapos tudással elébe adhassuk olvasóinknak mindazt, ami a legjobb, legszebb és leghasznosabb, hogy igy a Zala-megyei Almanach évenként megjelenő kötetét nemes munkával olyanná tegyük, aminőnek én álmodtam: igazi fehér könyvvé, a melynek minden egyes lapján, annak minden egyes során a tiszta és nemes örömök mélységes harmóniája ragyog, amely egyedül képes a romlatlan lelkeket arra a magaslatra felemelni, ahol mindig világosság van, amely a hivő és bizó lelkek számára ki nem alszik soha. Kelt Zalaegerszegen, november hóban. CZOBOR MÁTYÁS Zalavármeg-ye aljegyzője, a Zalamegyei Almanach szerkesztő-kiadója. 1911. JANUÁRIUS 31 nap - - - - KI ko- Nap Katholikus Protestáns Zsidó 7 Vasárn Újév Újév 1 2 Hétfő Makár ap. A sz. k. vt. 2 3 Kedd Genovéva sz. Gordius 3 4 Szerda Titus pk. Titus 4 5 Csütört Teleszfór vt. Simon 5 6 Péntek Vízkereszt Vízkereszt 6 7 Szombat Raimund hv. Raimund 7 Sabb V. 8 Vasárn A7 Szevr. ap. A 7 Szever 8 9 Hétfő Julián vt. Julián 9 10 Kedd Vilmos pk. Pál rem. 10 11 Szerda Higin p. vt. Fruktuóz 11 12 Csütört Taczián vt. Táczián Vi 13 Péntek 40 katona Vidor 13 14 Szombat Bódog áld. vt. Bódog 14 S.Vajkhi 75 Vasárn A2 Jézus neve A2 Laski János 15 16 Hétfő Marczel p. Marczel 16 17 Kedd Antal rem. Antal 17 18 Szerda Piroska sz. Piroska 18 19 Csütört Kanut kir. vt. Babilasz 19 20 Péntek Fáb. és Seb. Fáb. és Seb. 20 21 Szombat Ágnes sz. Agnes 21 S. Sem. 22 Vasárn A3 Sz-Csal.ü. A3 Vincze 22 23 Hétfő B. A. eljegyz. Izaiás 23 24 Kedd Timót pk. vt. Timót 24 25 Szerda Pál fordulása Pál fordulása 25 26 Csütört Polykárp p. Polykarp 26 27 Péntek Ar. sz. Ján. Krizoszt. 27 28 Szombat Apollonia sz. N. Károly 28 S. Vaj. 29 Vasárn A4 Sal. Fer. A4 Juven. 29 30 Hétfő Mártonka sz. Mártonka 1 i 31 Kedd Nolask. Péter Virgil 2 Első negyed : 8-án, 7 óra 20 perez délelőtt. Holdtölte : 14., 11 óra 26 perczkor éjjel. Utolsó negyed : 22. 7 óra 21 perczkor d. e. Újhold : 3 -án, 10 óra 45 » n Naphossza : 1-én, 8 óra 25 „ Januárban a nap 58 perczczel nő. B- 20-án a Nap a vizöntőbe 5 óra 11 perczkor délután. -K SS 6 B 1911. FEBRUÁRIUS 28 nap Nap Katholikus Protestáns -T~r—10 Zsidó 1 Szerda Ignácz pk. vt. Ignácz 3 2 Csiitört Gy. sz. B. A. Gy. sz. B. A. 4 3 Péntek Balázs p. Anszgár 5 4 Szombat Korz. András j erönika 6 S. Bo. 5 Vasárit 45 Ágota sz. A5 Ágota 7 6 Hétfő Dorottya Dorottya 8 7 Kedd Romuald Richárd 9 8 Szerda M. János Salamon 10 9 Csütört Al. Ciril Apollónia 11 10 Péntek Sko\'asztika Skolasztika 12 11 Szombat A 7 sz. renda Dezső 13 S. Besal. 7 2 Vasárrt A Hetvened A Eulália 14 13 Hétfő R. Katalin Beni^nusz 15 14 Kedd Bálint Bálint 16 75 Szerda Faust. Jovita Faust. Jovita 17 16 Csütört Julianna Julianna 18 17 Péntek Donát Donát 19 18 Szombat Simeon pk. Simeon 20 S. Jithro 19 Vasárrt A Hatvanad A Konrád 21 20 Hétfő Eleuther Aladár 22 21 Kedd Szeverián pk. Meinrád 23 22 Szerda Péter székf. Didim 24 23 Csütört Damián Pét. Damián 25 24 Péntek Mátyás ap. Mátyás 26 25 Szombat Géza Géza 27 Sb. Misp. 26 Vasárrt A Quinquag A Sándor 28 27 Hétfő Leander Leander 29 28 Kedd Húshagyó k. Román 30 Kállai Lajos hírneves motorainak győzelme !! Kállai Lajos motorgyáros, Budapest, VI. Gyár-utca 28. benzinmotorai és benzinlokomobil-cséplőkészletei az 1902-3-4-5-7. évben megtartott összes kiállításon első diszoklev., arany és ezüstérmekkel lettek kitüntetve. Örömünkre szolgál tehát a t. gazdaközönséget figyelmeztetni, hogy Kállai Lajos motortelepéről több száz motorcséplőkészlet van az országban kitűnő sikerrel működésben. Mindenki saját érdekében cselekszik, ha az egész országban ismert és bevált legegyszerűbb és legkitűnőbb ben-zinmotor-cséplőkészletekről és egyéb gazdasági gépekről árjegyzékért és fölvilágositásért Kállai Lajos motorgyárához (Budapest, VI. Gyár-utca 28) fordul, mivel valódi Kállai motorok csakis ott léteznek. -{5 1911. MARCZIUS 31 nap Nap Katholikus Protestáns S\'erda Csütört Péntek Szombat Hamvazó "J" Simplicius p. Kunigunda Efrem pk. hv. Albin Szimplic Kunigunda Adrián Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szombat A1 lnvocab Koléta Aq. Tamás Kántorbőjt f Római Franc 40 vértanú "j" Konstantin "j" AJ Özséb Fridolin Perpetua Ist. János Francziska 40 vértanú Konstantin Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szombat A 2 Reminis Niczefor Mathild Longin Herbert pk. Patrik pk. Jer. Cir 1 et. A2 Gergely Roderig Mathild Longin Heribert Patrik Sándor 79 I Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szombat A3 Oculi Joachim hv. Benedek Oktavian Frumenczius Gábor főan. Gy. o. B.-a. A3 József Hubert Benedek Oktavian Frumencz. Gábor Gy. o. B.-a. Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek A4 Laetare Damaszk. J. Kapist. Ján. Cyrillus Kvirin Amosz pr.__ A4 Manó Rupert Gedeon Eustaz Kvirin Amosz Újhold 1-én, 1 óra 31 perckor éjjel. Első negyed : 8-án, 12 óra 1 perez éjjel. Holdtölte : 15., 12 óra 58 perczkor éjjel. Utolsó negyed : 23. 1 óra 26 perczkor éjjel. Újhold : 3 -án, 1 óra 58 „ d. u. Naphossza : 1-én, 10 óra 57 „ Márciusban a nap 1 óra 44 perczczel nő. 21-én a Nap a kosjegybe 1 óra 3 perczkor délután. H= 1911. ÁPRILIS 30 nap Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Szombat Hugó Hugó 3 Sab. V. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 J22 23 24 25 26 27 28 29 30 Vasárn. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szombat AS Judica Richard Izidor Ferr. Vincze Cölesztin p. 7 fájd. sz. Dénes A5 Teodóz Rikárd Izidor Diodór Cölesztin Epifán Dénes Vasárn. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szombat Vasárn. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szombat A6 Virágvas. Ezechiel Nemzeti ünnep Gyula p. N. Csütörtök f N. Péntek t N. Szombat f A6 Dömötör Ezekiel Nemzeti ünnep Gyula N. Csütörtök Nagypéntek N. Szombat A Husvétvas. Húsvét hétfő Apollonius Timon vt. Tivadar hv. Anzelm pk. Szótér s Kaj. A Husvétvas. Húsvét hétfő Apollon Timon Tivadar Anzelm Szótér S. Zaw Sabbat S.S.l.P. Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szombat A 7 Quasim. György Márk ev. Kletus, Marc. Zita Kereszt. Pál Péter vt. A 1 Béla György Márk év. Kiüt Zita sz. Valéria Szibilla Ijár Vas. A2 Miseric. A2 Katalin Első negyed : 6-án, 6 óra 55 perez reggel. Holdtölte: 13., 3 óra 37 perczkor délután. Utolsó negyed: 21-én, 7 óra 36 perczkor este. Újhold : 28-án, 11 óra 25 perczkor éjjel. Naphossza 1-én: 12 óra 43 perez. Áprilisban a nap 1 óra 37 percczel nő. 20-án a Nap a bikába 6 óra 58 p-kor este. 0 = =3 b= =£3 1911. MÁJUS 31 nap Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Hétfő Fülöp és Jakab Fülöp és Jakab 3 2 Kedd Athanáz pk. Atanáz 4 3 Szerda Sz. t feltalál. Ker. feltal. 4 Csütört Flórián Flórián 6 5 Péntek V. Pius Gotthárd 7 6 Szombat Ol. főz. János Dam. János 8 S.A.M.K. 7 Vasárn A 3 Józs. olt. A3 Szan. 9 8 Hétfő Mihály megj. Arzéri 10 9 Kedd Naz. Gergely Naz. Gerg. 11 10 Szerda Antonin pk. Antonin 12 11 Csütört Mamertus Mamert 13 12 Péntek Germán pk. Pongrácz 14 13 Szombat Szervácz Szervácz 15 S. E. 4. P. 14 Vasárn A4 Cantate A4 Bonifácz 16 15 Hétfő Dela Salle J. Mózes 17 16 Kedd Nep. János Peregrin 18 17 Szerda Paskál hv. Paskál 19 18 Csütört Erik kir. vt. Erik 20 19 Péntek Ivo hv. Ivó |21 20 Szombat Szien. Bern. Bernardin ¡22 Sb. B. B.5 21 Vasárn .15 Rogate AS Konst. 123 22 Hétfő Juliasz. VJ* Júlia 24 23 Kedd Dezső vt. Dezső 25 24 Szerda Sz. M. kér.).* c Eszter 26 25 Csütört Áldozócsütör À Idozócsüt. 27 26 Péntek Nerei Fülöp Béda 128 27 Szombat Béda Luczián |29 S. B.6. P 28 Vasárn A 6 Exaudi A6 Emil 1 \'1 29 Hétfő Maxim pk. Maxim 2 30 Kedd A sz. Jobb fel. 1 Nándor 3| 31 Szerda Angéla Mer. | Petronella 1 4| Első negyed : 5-én. 2 óra 14 perckor d. u. Holdtölte : 13-án 7 óra 10 perckor reggel. Utolsó negyed : 21-én, 10 óra 23 perc délelőtt. Újhold : 28-án, 7 óra 24 perckor reggel. Naphossza 1-én : 14 óra 23 perc. Májusban a nap 1 óra 14 perccel nő. 21-én a Nap az ikrekbe 6 óra 55 perczkor délután. Gr H- 10 S3 1911. JUNIUS 30 nap re. Vi- Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Csütört Pamfil áld. vt. Jusztin 5 2 Péntek Anna Már. sz. Erazmus 6 3 Szombat Paula sz. vt. "¡" Klotild 7 S. 2 nap. 4 Vasárn A. Pünk. vas. A. Pünk. vas. 8 5 Hétfő Pünkösdh. Pünkösdh. 9 6 Kedd Norbert pk. Norbert 10 7 Szerda Kántorbőjt -p Róbert 11 8 Csütört Medárd pk. Medárd 12 9 Péntek Prim. és F. "f" Feliczián 13 10 Szombat Margit kir. Margit 14 S N. 77 Vasárn A 1 Sz. Hár. v. A. Sz. Hár. v. 15 12 Hétfő Anton na vt. Antonin 16 13 Kedd Páduai Antal Tóbiás 17 14 Szerda N. Vazul pk. Vazul 18 75 Csütört Űrnapja Vid 19 16 Péntek R. Ferencz Justina 20 17 Szombat Rainer hv. Rainer 21 Sab. B. 18 Vasárn A2 Márk és M. A 1 Marcz. 22 19 Hétfő Gyárf. és Prot. Gyárfás 23 20 Kedd Szi vér pk. Szílvér 24 21 Szerda G. Alajos hv. Albán 25 22 Csütört Paulin pk. Paulina 26 23 Péntek jézus sz. szive Ediltrud 27 24 Szombat Ker. János Iván 28 S. S. L. 25 Vasárn A3 Vilmos A 2 Vilmos 29 26 Hétfő János és Pál János és Pál 30 27 Kedd László kir. László 1 28 Szerda Irenaeus p. f Irenaeus 2 29 Csütört Péter és Pál Péter és Pál 3 30 Péntek Pál ap. eml. Pál emlék. 1 4 Holdtölte: 11-én, 10 óra 51 perczkor éjjel. Utolsó negyed : 19-én, 9 óra 51 perez este. Újhold : 26-án, 2 óra 20 perczkor délután. Első negyed : 3-án, 11 óra 4 perez éjjel. Naphossza 1-én : 15 óra 39 perez. Junius hóban a nap 18 perccel nő, aztán 3 p-cel fogy. 22-én a Nap a rákba 8 óra 48 perczkor délelőtt. 8 — - -............B B 11 ............ 1911. JULIUS 31 nap öf-- Nap Katholikus Protestáns - - -7 —- Zsidó 1 Szombat Teob. rem. Teobald 5 Sab. K. 2 Vasárn. A4 J. sz. v. A3 S B. A. 6 3 Hétfő Jáczint vt. Jáczint 7 4 Kedd Ulrik pk. vt. Ulrik 8 5 Szerda Zacc. Antal Ciril és Met. 9 6 Csüt. Dominika sz. Izaiás 10 7 Péntek Ciril és Met. Vilíibald 11 8 Szombat Kilián pk. Kilian 12 S. K. B. 9 Vasárn. A5 Ver. sz. A4 Ciril 13 10 Hétfő Rufina Amália 14 11 Kedd Pius p. vt Placzid 15 12 Szerda Gualb János Henrik 16 13 Csüt. Anaklet p. vt. Jenő 17 14 Péntek Bonaventura Bonaventura 18 15 Szombat Henrik Apóst. oszl. 19 S. B. P. 76 Vasárn. A 6 Legsz. M. AS Rut 20 17 Hétfő Elek hv. Elek 21 18 Kedd Arnold pk. Frigyes 22 19 Szerda Paul. Vincze Rufina 23 20 Csüt. Margit sz. vt. Illés 24 21 Péntek Dániel pr. Dániel 25 22 Szombat Mária Magd. Magdolna 26 S.M.M. 23 Vas. A 7 Apollin. A6 Apoll. 271 24 Hétfő Krisztina sz. Krisztina 28 25 Kedd Jakab ap. jakab ap. 29 26 Szerda Anna assz. Anna 1 27 Csüt. Pantaleon Pantaleon 2 28 Péntek Incte p. hv. Incze 3 29 Szombat Beatrix vt. Márta 4 S. D. 30 Vas. A8 Judit vt. A7 Judith 5 31 Hétfő Lojol. Ignácz. Germán 6 Első negyed: 3-án, 10 óra 20 perez délelőtt. Holdtölte: 11., 1 óra 53 perczkor délutár.. Utolsó negyed : 19-én, 6 óra 31 perczkor regg. Újhold : 25-én, 9 óra 12 perczkor este. Naphossza 1-én: 15 óra 54 perez. Juliusban a nap 54 percczel fogy. 23-án a Nap az oroszlánba 2 óra délután. ess ..................= 1911. AUGUSZTUS 31 nap Nap Katholikus Protestáns Zsidó Kedd Szerda Csütört Péntek Szombat Vasas Péter Liguori Alf. István vt. Domonkos Havi B. A. Vas. Péter Gusztáv Eleázár Domonkos Ozvald 7 8 9 10 II S. V. 3.P. 6 7 8 9 10 11 12 Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szombat A9 Ur sz. v. Donát pk. vt. Czirjék szp. Román vért. Lőrincz szp. Tibor vt. Klára vt. A9 Ur sz. v. Kajetán Czirjék Román Lőrincz Tibor Klára S. E. 4. P. 73 14 75 16 17 18 19 Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szombat A 70 Kassz. Athanázia -j-N.-B.-Asszony Rókus hv. Anasztáz Ilona Tul. Lajos p. A70 Ipoly Özséb N. B. A. Rókus Liberát Ilona Szebald S. R. 5. P. 20 21 22 23 24 25 26 Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csütört Péntek Szombat A 77 I- tv. kir. Sámuel pr. Timót vt. Ben. Fülöp Bertalap ap. Lajos kir. Zefirin p. vt. A 77 Istv. Sámuel Filibert Farkas Bertalan Lajos kir. Zefirin kir. Sb. S.6.P. 27 28 29 30 31 Vasárn Hétfő Kedd Szerda Csütört A 72 K. József Ágoston e. a. János lefej. L. Róza szül Raimund bib. A 72 Gebh. Ágoston János fej. Róza Rajmund Első negyed : 2-án, 0 óra 30 perckor éjjel. Holdtölte : 10-én, 3 óra 55 perckor reggel. Utolsó negyed : 17-én, 1 óra 11 perckor délután. Újhold : 24-én, 5 óra 14 perckor reggel. Első negyed : 31-én, 5 óra 21 perckor délután. Naphossza 1-én, 14 óra 58 perez. Augusztusban a nap 1 óra 31 perccel fogy. 23-án a nap a szűz jegyébe 8 óra 44 perckor d. u. Iá 1911. SZEPTEMBER 30 nap ££— Nap Katholikus Protestáns -S Zsidó 1 Péntek Farkas pk. Egyed 8 2 Szombat Elpid ap. Jusztusz 9 S. Ki T. 3 Vasárit A/3 őran. &. A 73 Hild 10 4 Hétfő Rozália sz. Rozália 11 5 Kedd Viktorin vt. Herkules 12 6 Szerda Zakariás pr. Zakariás 13 7 Csiitört Kassai vtk. Regina 14 8 Péntek Kisasz. nap Korbinián 15 9 Szombat Gorgon vt. Gorgon 16 S Ki T. 70 Vasárn A 74 Mária n. Ai4 Jodok 17 11 Hétfő Teodóra Teodóra 18 12 Kedd Guidó hv. Guidó 19 13 Szerda Amát pk. hv. Amát 20 14 Csütört •j" felmagaszt. Kereszt felm. 21 15 Péntek Eutropia özv. Nikodém 22 16 Szombat Editha sz. Euphemia 23 Sb. N. V 77 Vasárn At5 Lamb. Al5 Lamb. 24 18 Hétfő Kup. József Titus 25 19 Kedd Január vt. Január 26 20 Szerda Kántorbőjt "}" Euszták 27 21 Csütört Máté ap. ev. Máté 28 22 Péntek Móricz vt. "j" Móricz 29 23 Szombat Tekla sz. v. "j" Tekla 1 T. R. H. 24 Vasárn A 16 Gellért Ai6 Gellért 2 25 Hétfő Kleofás Kleofás 3 26 Kedd Jusztina sz. Jusztina 4 27 Szerda Adolf vt. Koz. és D. 5 28 Csütört Venczel kir. Adolf 6 29 Péntek Mihály főan. Mihály a. 7 30 Szombat Jeromos ea. Jeromos 8 Sab. H. Holdtölte: 8-án, 4 óra 57 perczkor délután. Utolsó negyed: 15-én, 6 óra 51 perez este. Újhold : 22-én, 3 óra 37 perczkor délután. Első negyed : 30-án, 12 óra 8 perez délután. Naphossza 1-én : 13 óra 24 perez. Szeptember hóban a nap 1 óra és 39 perccel fogy. 23-án a Nap a mérlegbe 11 óra 30 perczkor délután. s 1911. OKTÓBER 31 nap 0 Nap Katholikus Protestáns Zsidó - 7 Vasárn AI7 Rózsaf. ki6 Rem. 9 2 Hétfő Leodegar pk. Leodegár 10 3 Kedd Kandid vt. Kandid 11 4 Szerda Ass. Ferencz Ferencz 12 5 Csütört Piacid vt. Piacid 13 6 Péntek Bruno hv. Bruno 14 7 Szombat Márk p. hv. Amália 15 S.thor. 8 Vasárn A18M.N.A. A 77 Pelag 16 9 Hétfő Areop. Dénes Dénes 17 10 Kedd Borg. Ferencz Gedeon 18 11 Szerda Piacidia sz. Piacidia 19 12 Csütört Miksa pk. vt Miksa 20 13 Péntek Ede kir. vt. Kálmán 21 14 Szombat Kalliszt p. vt. Kalliszt 22 S. aser. 75 Vasárn AI9 Terézia A 18 Teréz 23 16 Hétfő Gállusz apát Gallusz 24 17 Kedd Hedvig assz. Hedvig 25 18 Szerda Lukács ev. Lukács ev. 26 19 Csütört Alk. Péter Lucius 27 20 Péntek Vendel Iréné 28 21 Szombat Hillárion Orsolya 29 S. Ber. 22 Vasárn A 20 Kordula A19 Kord. 30! 23 Hétfő Ignácz patr. Kapistrán 1 24 Kedd Ráfael főangyal Rafael 2 25 Szerda Krispin Krizánt 3 26 Csütört Dömötör vt. Dömötör 4 27 Péntek Sabina Sabina 5 28 Szombat Simon és Jud. Simon és Jud. 6 S. Noákh 29 Vasárn A21 Nárcisz A2O Nárcisz 7 ■ 30 Hétfő Rodr. Alfonz Kolozs 8 31 Kedd Lucilla sz. "f" Ref. emlék ü. 9 E Első negyed : 30-án. 7 óra 41 perckor reggel. Holdtölte : 8-án 5 óra 11 perckor reggel. Utolsó negyed : 15-én, 12 óra 46 perckor éjjel Újhold : 25-én, 5 óra 9 perckor reggel. Naphossza 1-én : 11 óra 42 perc. Októberben a nap 1 óra 39 perccel fogy. 24-én a Nap a bökölybe 2 óra 24 perczkor reggel. te 1911. NOVEMBER 30 nap tä— Nap Katholikus Protestáns — . a Zsidó I Szerda Mindsz. ünn. Mindszent 10 2 Csütört Halott, eml. Viktorin 11 3 Péntek Pirmin pk. Pirmin 12 4 Szombat Bjrr. Károly Károly 13 Sb. Lekh. 5 Vasárn A22 Imre h. A2I Imre 14 6 Hétfő Lénárd hv. Lénárd 15 7 Kedd Willibrord Engelbert 16 8 Szerda Gottfried pk Gottfried 17 9 Csütört Tivadar vt. Tivadar 18 10 Péntek Avel. András Lutt. Márt. 19 11 Szombat Márton pk. Márton 20 S. Vaj. x2 Vasárn A23 B. A. olt. A22 Jónás 21 13 Hétfő K. Szaniszló Árkád 22 14 Kedd Jozafát pk. Jukund 23 15 Szerda Lipót pk. Lipót 24 16 Csütört Othmár ap. Ödön 25 17 Péntek Cs. Gergely Alfeus 26 18 Szombat Odo ap. Ottó 27 Sb. K. 19 Vasárn A 24 Erzsébet A23 Erzsébet 28 20 Hétfő Val. Bódog Emilia 29 21 Kedd B. Assz. bem. B. Assz. bem. 30 22 Szerda Cacilia sz. vt. Cacilia 1 23 Csütört Kelemen p. Kelemen 2 24 Péntek K. János hv. Krizogón 3 25 Szombat Katalin sz. Katalin 4 S. Told. 26 Vasárn A25 Szil. ap. A24 Konr. 5 27 Hétfő Virgil pk. Virgil 6 28 Kedd Szosztén vt. Szosztén 7 29 Szerda Szaturnin pk. Szaturnin 8 ■30 Csütört András ap András ap. 9 Holdtölte 6-án, 4 óra 48 perckor d. u. Utolsó negyed : 13-án, 8 óra 19 perckor reggel. Újhold : 20-án, 9 óra 49 perckor éjjel. Első negyed: 29-én, 2 óra 42 perckor éjjel. Naphossza 1-én: 10 óra. Novemberben a nap 1 óra 14 perccel fogy. 22-én a nap a nyilasba 11 óra 20 perckor délután. P ---——_ --E 1911. DECZEMBER 31 nap Nap Katholikus Protestáns Zsidó 1 Péntek •fiiig pk. hv. Elig 10 2 Szombat Bibiana sz. Bibiana 11 Sab. Vaj. 3 Vasárn Al Advent AI Szofon i2 4 Hétfő Borbála sz. Borbá\'a 13 5 Kedd Sabbas apát Szabbas 14 6 Szerda Miklós püsp. Mikló? 15 7 Csütört Ambrus pk. Ambrus 16 8 Péntek 11. Asz. fog. B. A. fog. 17 9 Szombat Leokádia sz. Joakim 18 S. Vajis. IO Vasárn A2 Advent A 2 Judith 19 11 Hétfő Damaz p. hv. Damaz 20 12 Kedd Szynesz vt. Szpiridion 21 13 Szerda Ottilia sz. Lucza 22 14 Csütört Nikáz pk. Nikáz 23 15 Péntek Valérián pk. Valérián 24 16 Szombat Albina sz. Albina 25 S. Vajes. 17 Vasárn A3 Advent A3 Lázár 26 18 Hétfő Graczián pk. Graczián 27 19 Kedd Nemezius vt. Neméz 28 20 Szerda Kántorbőjt "j" Teofil 29 21 Csütört Tamás ap. Tamás 30 22 Péntek Zeno vt. Zeno 1 23 Szombat Viktória "f" Viktoria 2 S Mikk. 24 Va*árn A4Adv. Ad. E. A4 Ád. Éva 3 25 Hétfő N. Karácson N. Karácson 4 26 Kedd Istv. 1. vért. Istv. vértanú 5 27 Szerda János ev. János ev. 6 28 Csütört Aprószentek Aprószentek 7 29 Péntek Dávid kir. Dávid 8 30 Szombat Anizia vt. Anizia 9 S. Vajigas 31 Vasárn A Sylvester A Sylvester 10 Holdtölte : 6-án, 3 óra 52 perckor éjjel. Utolsó negyed : 12-én, 6 óra 46 perckor este. Újhold : 20-án, 4 óra 40 perckor délután. Első negyed: 28-án, 7 óra 47 perckor este. Tél kezdete 22-én éjfélkor. Naphossza 1-én: 8 óra 43 perez. December hóban a nap még 21 perccel fogy és 23-tól 4 perccel nő. a- ■ ■ - -a Látogató jegyeken való rövidítések használata. roviditesek T/J-Ml p. f. (pour féliciter) = szerencse kívánáskor, p. c. (pour condeler) = részvét nyilvánításkor, p. r. (pour remercier) = megkösTOnéskor. p. f. v. (pour faire visite) = látogatáskor, p. r. v. (pour rendre visite) = a látogatás viszonzásakor. p. p. c. (pour prendre congé) = bucsu vevéskor. MÉRTÉKEK ÉS SULYOK. Az uj mérték és súlyrendszer. 1876. január 1-től a nyilvános életben kizárólagosan csak az uj mértékek és súlyok használtatnak. Ez időtől fogva, akik a régi mértéket és súlyt használják, 10—200 K-ig terjedhető pénzbirsággal sújtatnak. Az uj mértékrendszer, ugy, mint számrendszerünk, tizedes, mi által az árkiszámitás sokkal köny-nyebb. Az alapmérték a következők: 1. a méter, 2. a liter, 3. a gramm, 4. az ár. Ez alapmértékek többleteit a következő görög számnevek előtétele által fejezzük ki és pedig : deka annyit tesz mint 10-szer, hektó annyit tesz mint 100-szor, kiló annyit tesz mint 1000-szer, miria annyit tesz mint 10,000-szer. A kisebb mennyiség meghatározására a következő számneveket használjuk és pedig : deci annyit tesz, mint tizedrész, centi annyit tesz, mint századrész, mili annyit tesz mint ezredrész. 1 kg. annyi mint 100 dkg. 1 kg. „ „ 1000 gr. 1 dlit annyi mint 10 elit. 1 mt. ,, ,, 100 cm. 1 htl. „ „ 1C0 lit. 1 dmt. „ „ 10 cm. 1 lit. ,, „ 10 dlit. ) 1 cm. ,, „ 10 mm. 2 id -«g-sé- < < < < < < A régi mérték és súly átszámítási táblázat nj mértékekre. I. Hosszmértékek. Átszámítási tábla: bécsi láb, hüvelyk és vonal méterre. - mtr. 31 cm. 6 mm. - mtr. 63 cm. 2 mm. láb láb láb = - mtr. 94 cm. 8 mm. láb = 1 mtr. 26 cm. 4 mm. láb = 1 mtr. 58 cm. 0 mm. 1 hüvely = 2 cm 6\'8 mm. 2 hüvely = 5 cm. 2\'7 mm. 3 hüvely = 7 cm. 9\'0 mm. 4 hüvely = 10 cm. 5\'4 mm. 5 hüvely = 13 cm. 1\'7 mm. vonal vonal vonal vonal vonal 2"2 mm. 4.4 mm. 6.6 mm. 8.8 mm. 11.0 mm. Átszámítási tábla : bécsi röfök méterre. 1 rőf = - mtr. 77 cm. 2 rőf = 1 mtr. 55 cm. 3 rőf = 2 mtr. 33 cm. 4 rőf . = 3 mtr. 11 cm. 5 rőf = 3 mtr. 89 cm. II. Súlyok. Átszámitási tábla : font kilóg rammokra. 1 font = - kgr. 56 dkg. — gr- 1 lat = 1 dkg. 7\'/. Ï font - 1 kgr. 12 dkj. — gr. 2 lat = 3 dkg- 5 gr 3 font = 1 kgr. 68 dkg. — gr- 3 lat = 5 dkg. 2\'/, gr 4 font - 2 kgr. 24 dkg. — gr- 4 lat = 7 dkg. - gr 5 font = 2 kgr. 80 dkg. — gr- 5 lat = 8 dkg. 7l/„ gr Átszámitási tábla: lat dekagrammokra. III. Űrmértékek, folyadékok. Átszámitási tábla: bécsi pint literre. 1 pint = 1 üt. 4 dlit. 1 elit. •J pint = 2 lit. 8 dlit. 2 elit. 3 pint = 4 lit. 2 dlit. 3 elit. 4 pint = 5 lit. 6 dlit. 4 elit. 5 pint = 7 lit. 0 dlit. 5 elit. Átszámítási tábla : bécsi akó literre és hektólit. 1/i messzely ■= - lit - dlit. 9 elit. 72 messzely = - lit. 1 dlit. 8 elit. 3/4 messzely = - lit. 2 dlit. 7 elit. I messzely = - lit. 3 dlit. 5 elit. 1 akó = — hlit. 56 liter 6 dliter. 2 akó = 1 hlit. 13 liter 2 dliter. 1 angol mf. (1760 Yardes) = 1.61 km. IV. Bel- és külföldi útmértékek. 1 norvég mf. = 11.30 km. 1 orosz verst (1500 arsin) 1 ausztriai mf = 7.58 km. = 1.07 km. I dán mf. = 7.54 km. 1 svájezi óra = 4.81 km. 1 földrajz mf. ~ 7.42 km. 1 svéd mf. = 10,79 km. 1 franczia lieue = 5.55 km. 1 tengeri mérték minden 1 német mf. = 7.50 km. nemzetnél — 1,75 km. 19 -f^r <■<< -^r^r^-^-^r V. Műszaki mértékek. Tengeri mérföld = 1814.965 méter, vagyis \'/bo egyenlitői fok. Kilogramm-méter = azaz erő, amely 1 kgr. terhet 1 m. magasra emel. Lőerő a gépek végezte 75 kgr. méter munka egy m-percz alatt. Villamos munkagépek mérték egysége a Watt, ami körülbelül 410 kilogramm méternek felel meg. A Watt többszöröse : Hektowatt és a Kilowatt. A világ minden államában levő pénznemek összehasonlító táblázata. Államok Pénzrendszer Kor. jj Márka)| Frank érték K| f ||M|Pf||Fr|Ct Anglia...... 1 font sterl. á 20 sh. á !2p. 24 20 42 25 22 Ausztria-Magyarorsz. 1 korona á 100 fillér . . 1 — — 85 1 05 Belgium...... 1 frank á 100 centimes . — 95 — 81 1 _ Brazilia, Portugália . 1 milreis á 1000 reis . . 5 34 4 54 5 67 Bulgária...... 1 lew á 100 stokinki . . 95 _ 81 1 — China....... 1 haikuan tael..... 3 60 3 — 3 78 Dánia....... 1 korona 100 öre . . . 1 32 1 12 1 40 Egyptom, Törökország 1 piast. á 40 para á 3 asper - 24 — 21 _ 25 Eszakamerikai egyes. államok..... 1 dollár á 100 centis . . 4 92 4 20 5 20 Finnország . . . . 1 markka á 100 penni — 95 — 81 1 — Franciaország . . . 1 frank á 100 centimes . 95 _ 81 1 — Görögország . . . 1 drachma á 100 lepta . — 95 81 1 — Japán ....... 1 yen á 100 sen á 10 rin. . 2 38 2 10 2 50 Mexikó...... 1 mexikói dollár .... 2 40 2 05 2 50 Németország .... 1 márka á 10J pfennig . 1 17 1 — 1 23 Németalföld .... 1 forint á 100 cents. . . 2 — 1 70 2 10 Norvégia..... I korona á 100 öre . . 1 32 1 12 1 10 Olaszország .... 1 lira á 100 centesimi — 95 — 81 1 — Oroszország .... 1 rubel á 100 kopek . . 2 53 2 16 1 70 Románia..... 1 lei á 100 bani .... — 95 — 81 1 — Spanyolország . . . 1 pesetas á 100 centimes - 95 — 81 1 — Svájcz...... 1 frank á 100 centimes . — 95 — 81 1 — Svédország .... 1 korona á 100 őre . ■ 1 32 1 12 1 40 Szerbia...... 1 dinár á 100 para . . . — 95 - 81 1 — Az aranyérmek az érme paritás szerint, az ezüstérmek a jelenlegi ezüst-árfolyam szerint vannak kiszámitva. 2 Bélyegilleték. I. fokozat. Váltókra Lombardelőlegekre II. fokozat. Okmányokra III. fokozat. Szerződésekre koronáig K f koronáig K f lcoronáig K f 150 — 10 40 — 24 20 — 14 300 20 •80 — 26 40 — 26 600 -— 40 120 — 38 60 —- 38 900 — 60 200 — 64 100 — 64 1.200 — 80 400 1 26 200 1 26 1.500 1 — 600 1 88 300 1 88 1.800 1 20 800 2 50 400 2 50 2.100 1 40 1.600 5 — 800 5 — 2.400 1 60 2.400 7 50 1.200 7 50 2.700 1 80 3.200 10 — 1.600 10 — 3.000 2 — 4.000 12 50 2.000 12 50 6.000 4 —- 4.800 15 — 2.400 15 — 9.000 6 — 6.400 20 — 3.200 20 — 12.000 8 — 8.000 25 — 4.000 25 15.000 10 — 9.600 30 — 4.800 30 18.000 12 — 11.200 35 5.600 35 —- 21.000 14 — 12.800 40 6.400 40 — 24.000 16 — 14.400 45 — 7.200 45 — 27.000 18 — 16.000 50 — 8.000 50 —- 30.000 20 — 16.800 52 50 8.400 52 — 33.000 22 — és igy tovább min- és igy tovább min- és igy tovább nin- den 3000 kor.-tói 2 den 800 kor. után den 400 kor. után koronával több : a 2 kor. 50 fillérnvi 2 korona 50 fillér- 3000 koronánál cse- illetéktöbblet fize- nvi illetéktöbblel fi- kélyebb maradvány tendő ; 800 koroná- zetendő ; 400kor.-nál összeg teljesnek lévén nál csekélyebb ma- csekélyebb marad- tekintendő. radványősszeg tel- ványösszeg teljesnek jesnek tekintendő. tekintendő. Kivonat a Posta-Tarifából. Érvényes 1908. év május hótól. Levél. Bérmentesítési dija: 20 g-ig helyben 6 fillér, máshová 10 fillér; 20—250 g-ig- helybe 12 fill., máshová 20 fillér; 250 500 g-ig helybe 18 fill., máshová 30 fillér. A bérmentetlenül feladott levélért a cimzett, ha a levél helybe szól, 6 fillérrel, ha máshová szól, 10 fillérrel többet fizet. A levél kiterjedése a három irányban a 10, 20, illetve 30 cm-t nem haladhatja meg. Hossza 30 cm is lehet, de akkor vastagságban az 5, szélességben a 15 cm-t meg nem haladhatja. Tekercsalaku levél legfeljebb 18 cm vastag és 30 cm hosszú lehet. Levélben pénzt vagy drágaságot küldeni nem szabad. Ajánlott levél. Dija a fenti dijon felül a helybe szólóknál 10, az egyébüvé szólóknál 25 fillérrel több és a feladáskor frankójegyben rovandó le. Express kézbesítendő levélért a feladáskor 30 fillér külön dijat kell fizetni. Térti vevény dija 25 fillér, a helyi forgalomban 10 fillér. Utánvétellel 1000 koronáig terhelhető a levél; dija ugyanaz, mint a hasonló rendeltetésű ajánlott levélnek. A beszedett összegből 10 fillér beszedési dij s az utalványozás dija vonatik le. Nyomtatvány. A feladásnál bérmentesítendő. Dija: 10 g súlyig = 2 fillér, 10—50 g súlyig 3 fill. 50 150 g súlyig = 5 fillér, 150 250 g súlyig = 10 fillér, 250—500 g súlyig 20 fillér, 500 1000 g súlyig = 30 fillér. Áruminta. Súlya legfeljebb 350 g. Dija, melyet a feladásnál kell fizetni, 50 g-ig 3 fillér, 50 250-ig 10 fillér, 250 250-ig 20 fillér. Postautalvány. Az utalvány-űrlapot (egy darab ára 2 fillér), vakarás és igazítás nélkül tintával kell 22 kitölteni. Egy utalványnyal legfeljebb 1000 K utalványozható. Az utalványozási dijnak megfelelő bélyegeket feladáskor kell az űrlapra felragasztani. Az utalványozás dija: 20 K-ig = 10 fillér, 20—100 K-ig = 20 fillér, 100- 300 K-ig 40 fillér, 300—600 K-ig — 60 fillér, 600 1000 K-ig = 1 korona. Express és kifizetési értesitvény (térti vevény) mellett is küldhető. Távirati utalványnyal legfeljebb 100 K-át lehet küldeni. A rendes utalványozási dijon felül fizetendő még a táviratozási dij és 30 fillér express-dij. Sürgős távirattal is utalványozható. Pénzes levél. Súlya legfeljebb 250 g-ig terjedhet, súlyosabb küldeményhez szállítólevél kell. Pénzes levélboriték 4 fillérért kapható. A pénzes leveleket 5 pecséttel kell lezárni. A kincstár által e célra kiadott pénzes levélboritékban (ára 3 fillér) zárva feladott pénzes levelek 2 pecséttel is lezárhatók. Szállítási dij fejében suly- és értékportót kell fizetni és pedig: Sulyportó á5 km távolságig 24 fillér, ezentúl 48 fillér, Értékportó 100 K-ig = 6 fillér, 600 K-íg = 6 fillér, 600 K-ig = 12 fillér, azonfelül az a) alatti értékportó-tarifa táblázat szerint. Oly pénzes leveleket, melyekben 1000 K-nál több küldetik, nyitva, azaz ugy is lehet feladni, hogy a behelyezendő pénzt a postahivatal olvassa meg és tegye a borítékba. A nyitva feladott pénzes levelekért az értékportó másfélszerese számíttatik. Csomag. Súlya 50 kg-ig terjedhet. A cimet magára a göngyöletre kell irni. Szállítási dij: a) sulyportó s ha érték van nyilvánítva, b) értékportó. Sulyportó 5 kg-ig terjedő csomagokért 75 km távolságig = 30 fillér, távolabb fekvő helyekre = 60 fillér. Bérmentetlen küldeményekért, ugy a pénzes leveleknél, mint a csomagoknál bezárólag 5 kg-ig 12 fillér pótdij jár. Terjedelmes csomagokért a rendes sulyportó másfélszerese jár. Utánvétel és csomagok. Egy-egy csomag 1000 K-ig terjedhető utánvétellel terhelhető. Az utánvételi összeget fel kell jegyezni a küldemény cimére, a szállítólevélre és az utánvételi lapra is. Dij: a rendes suly és értékportón kivül az utánvételi összeg után 24 K-ig = 12 fillér s azon felül minden további 4 K vagy részeért 2 fillérrel több. Az Ausztriába szóló küldeményeknél általában belföldi forgalomra érvényes dijak az irányadók. Különleges táviratok. = D = sürgős távirat. Ezért háromszoros dij jár. = RP10 = egyszerű válasz fizetve ) Szószám nincs RPD20= sürgős válasz fizetve ) korlátozva = TC — összeolvasás. Az egyszerű dij \'/4 része jár. = FS = utánküldendő. Az utánküldés diját cimzett fizeti. = XP = küldönc fizetve. Ezen jelzés belföldön használandó. A küldöncdij 1 K. „Exprés" külföldre használható jelzés, a küldöncdijat cimzett fizeti. = XPT = és \'= XPP = külföldre használható jelzés. Annyit jelent, mint küldönc fizetve, melynek diját feladó letéttel biztosítja s értesítést kér a küldöncdij összegéről. XPT jelzéssel távirati értesítést kér, melyért 5 szó dijat, XPP-vel postai értesítést kér, melyért 25 fillért kell fizetni. = XPfr...= külföldre használható jelzés. A feladó ismeri a küldöncdijat s azt megfizeti; ha a fizetett összeg nem elég, a különbözetet cimzett fizeti; értesítésre nincs szűkség, ha közönséges levélként kell cimzett lakóhelyére küldeni a táviratot. Külön dij ezért csak akkor jár, ha az utolsó távírda más országba küldi a táviratot; dija 25 fillér. „Postával" I „Poste" ¡ (külföldre) I = PR =TM... : PC PCD - PCP: : RO MP : = J = = TR = : GP : :GPR: postán ajánlva, dija 25, illetve 50 fillér, több cimü távirat, 1000 szavanként és példányonként (egyet nem számítva) 50 fillér. Sürgős táviratoknál 1 K. vételjelentés táviratilag; 5 szó egyszerű dija. sürgős vételjelentés távir.; 5 szó sürgős dijai vételjelentés postán ; külön díj 50 fillér, nyitva kézbesítendő saját kezéhez kézbesítendő nappal kézbesítendő távirdán átveendő postán átveendő postán átveendő, ajánlva; 25 fill. külön dij. Ezekért külön dij nem jár VASÚTI MENETREND. Érvényes 1910. október 1-töl 1911. május l-ig. Zalaegerszeg Zalaegerszegről ind. regg. 4.10 Csáktornyára érk. d. e. 7.33 Zalaegerszegről ind. d. e. 11.50 Csátornyára érk. d. u. 3.20 Zalaegerszegről indul d. u. 5.54 Csáktornyára érk. este 9.3J -Csáktornya. Csáktornyáról ind. d. e. 6,10 Zalaegerszegre érk. d. e. 9.26 Csáktornyáról indul d. u. 1.10 Zalaegerszegre érk d. u. 4.34 Csáktornyáról ind. d. u. 4.26 Zalaegerszegre érk. este 8.21 Zalaegerszeg—Ukk. Zalaegerszegről ind. reggel 5."i0 Ukkra érkezik délelőtt 7.39 Zalaegerszegről indul d. e. 9.36 Ukkra érkezik délelőtt 11.32 Zalaegerszegről ind. d. u. 4.53 Ukkra érkezik este 7.10 Zalaegerszeg- Zalaegerszegről ind. regg. 6.10 Zalaszentivánra érk. d. e. 6 34 Zalaegerszegről ind. d. u. 12.09 Zalaszentivánra érk. d.u. 12.38 Zalaegerszegről ind. d. u. 2.H3 Zalaszentivánra érk. d. u. 3.01 Zalaegerszegről ind. d. u. 6.33 ZalaszentivAnra érk. este 7.00 Zalaegerszegről ind. este 8 42 Ukkról indul reggel 6.21 Zalaegerszegre érk. d. e. 8.41 Ukkról indul délután 3.25 Zalaegerszegre érk. d. u. 5.44 Ukkról indul este 7.14 Zalaegerszegre érk. este 9.13 Zalas zentl ván Zalaszentivánra érk. este 9.13 Zalaszentivánról ind. regg. 7.39 Zalaegerszegre érk. d. e. 8.14 Zalaszentivánról ind. d. u. 1 45 Zalaegerszegre érk. d. u. 2.12 Zalaszentivánról ind. d. u. 4.11 Zalaegerszegre érk. d. u. 4.t2 Zalaszentivánról ind. este 9.50 Zalaegerszegre crk. este 10,25 Zalae gers zeg—Budapest. Zalaegerszegről ind. regg. 5.501 Zalaegerszegről ind. d. e. 9.36 Budapestre érk. délután 2.101 Budapestre érk. este 6.35 Tapolcza—B udapest. Tapolczáról ind. reggel gyv. 4.20 Budapestre érk. délelőtt 9.35 Budapestről ind. reggel szv. 5.50 „ „ délben gyv. 2.05 Csáktornya- Csáktornyáról indul éjjel 2.45 Nagykanizsára érk. éjjel 3.48 Csáktornyáról ind. regg. 4.48 Nagykanizsára érk. regg. 5.41 Csáktornyáról ind. d. e. 11.12 Nagykanizsára érk. d. u. 12.20 Csáktornyáról indul d. u. 4.22 Nagykanizsára érk. d. u. 5.15 Csáktornyáról indul este 10.26 Nagykanizsára érk. este 11.40 Nagykanizsáról ind. d. u. 2.45 Tapolezára érk. délben 12.45 Tapolczára érk. este gyv. 8.15 Tapolczáról indul délután 3.09 Budapestre érkezik este 10.45 Nagykanizsa. Csáktornyára Nagykanizsáról Csáktornyára Nagykanizsáról Csáktornyára Nagykanizsáról Csáktornyára Nagykanizsáról Csáktornyára Nagykanizsáról Csáktornyára érk. d. u. indul d. u. érk. d. u. indul d. u. érk. este indul este érk. este indul éjjel érk. éjjel indul regg. érk. regg. 3.54 12.03 12.54 6.00 8.13 9.55 10.51 12.21 1.11 4.50 6.00 Tapolcza—Ukk. Tapolczáról indul reggel 4.42 Ukkra érk. délelőtt 6.15 Tapolczáról indul délelőtt 9.28 Ukkra érk. d. e. 11.02 Tapolczáról indul d. u. 1.30 Ukkra érk. d. u. 2.51 Tapolcáról indul d. u 5.11 Ukkra érk. este 6.41 Ukkról indul reggel Tapolcára érk. d. e. Ukkról indul délelőtt Tapolcára érk. délután Ukkról indul délután Tapolcára érk. délután Ukkról indul este Tapolcára érk. este 7.46 9.18 11.41 1.07 3 30 4.53 7.27 8.54 Tűrje—Balatonszentgyörgy. Türjéről indul délelőtt 7.41 B-szentgyörgyre érk. d e. 10.10 Türjéről indul este 7.55 B.-szentgyörgyre érk. este 10.14 Tapolca—! Tapolcáról indul reggel 4.20 Keszthelyre érk reggel 5 25 Tapolcáról indul délelőtt 9.40 Keszthelyre érk. délelőtt 10.47 Tapolcáról indul délután 1.25 Keszthelyre érk. délután 2 22 Tapolcáról indul délután 5 30 Keszthelyre érk, d. u, 6,36 B-szentgyörgyről ind. regg. 4.34 Türjére érk. délelőtt 6.50 B-szentgyörgyről ind. d. u. 12.55 Türjére érk. délután 3.43 Keszthely. K-helyről ind. regg. 3.16 és 7.29 Tapolcára érk. „ 4.15 és 8.40 Keszthelyről indul délután 12.08 Tapolcára érk délután 1.10 Keszthelyről indul délután 3.58 Tapolcára érk. délután 4.58 Keszthelyről indul este 9.30 Tapolcára érk, este 10,28 26 Nagykanizsa—Budapest. Nagykanizsáról ind. reggel 4.00 Budapestre érkezik d. e. 9 10 Nagykanizsáról indul regg. 5.55 Budapestre érk. délelőtt 10.15 Nagykanizsáról indul d. e. 9.20 Budapestre érk. délután 4.45 Nagykanizsáról indul d. u. 2.12 Budapestre érk. este 9.05 Nagykanizsáról ind. d. u. 5.25 Budapestre érk. este 9.55 Nagykanizsáról ind. éjjel 12.45 Budapestre érk. d. e. 7.20 Keszthely Balatonszentgyörgy. Keszthelyről indul éjjel 12.59 B-szentgyörgyre érk. éjjel 1.25 Keszthelyről indul reggel 3.58 B-Szentgyörgyre érk. d. e. 4.24 Keszthelyről indul d. e. 9.50 B-szentgyörgyre érk.d. e. 10.16 Keszthelyről indul d. e. 11.57 B-szentgyörgyreérk.d.u. 12.21 Keszthelyről indul d. u. 2.29 B-szentgyörgyre érk. d. u. 2.55 Keszthelyről indul délután 5.04 B-szentgyörgyre érk. d. u. 5.30 Keszthelyről indul délután 6.54 B-szentgyörgyre érk. este 7.18 Keszthelyről indul este 10.49 B-szentgyörgyreérk. éjjel 11.15 B-szentgyörgyről ind. éjjel Keszthelyre érk. éjjel B-szentgyörgyről ind. regg. Keszthelyre érk. regg. B-szentgyörgyről ind. d. e. Keszthelyre érk. d. e. B-szentgyörgyről ind. d. u. Keszthelyre érk. d. u. B-szentgyörgyről ind. d. u Keszthelyre érk. d. u. B-szentgyörgyről ind. d. u. Keszthelyre érk. d. u. B-szentgyörgyről ind. este Keszthelyre érk. este B-szentgyörgyről ind. éjjel Keszthelyre érk. éjjel 2.47 3.11 . 6.43 7.09 11.24 11.50 1.10 1.34 . 3.20 3.46 0.13 6.39 9.00 9.24 11.55 12.21 BERKOCSI-DIJSZABALY Nagykanizsán. Egy egész napra reggel 7 órától kezdve esti 7 óráig azaz 12 órára..........14 K — f. Fél napra azaz 6 órai időtartamra ... 7 „ — „ Az első negyed órára.........1 „ — „ Egy fél órára............1 „ 20 „ Háromnegyed órára..........1 „ 60 „ Egy egész órára...........2 „ — „ Minden következő negyed órára .... „ 60 „ Egy kétfogatú bérkocsiba a kocsis négynél több személyt vinni nem tartozik. Minden megkezdett negyedóra 15 percnek vétetik. A bérkocsi igénybevételének időpontját a vendég és bérkocsis közösen állapítják meg. II. Útszakasz dijak : Bérkocsi a vaspálya udvaráig vagy onnan vissza 1.60 K. A kocsi belsejében el nem helyezhető podgyász-da-rabért egyenkint — — - — — — 20 fillér. A kocsi belsejében 25 kilogrammnál súlyosabb pod-gyászdarabot elhelyezni nem szabad. A VI. és VII. kerületben vagy a városon kivűl eső helyekre. A VI. és VII. kerületbe oda és vissza egy negyed órai várakozással — 2 K. Somogyszentmiklósra oda és vissza egy negyed órai várakozással — -— — — — — 2.60 K. Tárházakhoz, sörgyárhoz, Patria pótkávégyárhoz oda és vissza 1.20 K, negyedórai várakozással 2 K. Sánczba és Lazsnakba oda és vissza egy negyed órai várakozással — — — — — — 2 K. Palinba oda és vissza egy negyedóra várással 2.60 K. III. Alkalmi fuvarokért az I—VII. kerQletben : Színházba, táncmulatságba oda és vissza 2 K. Esketésre és keresztelésre a templomba, temetésre a temetőbe oda és vissza — — — — 2 K. Szabadhegyre, Szentgyörgyvárra és Kisbagolára oda és vissza egy negyedórai várakozással 2 K. Látóhegyre, Nagybagolára oda és vissza negyedórai várakozással — — — — — — 3 K. Förhénczre és Cserfőre oda és vissza egy negyedórai várakozással — — — —- — — 4 K. Ha a vendég az útszakaszra bérelt kocsival az útját megszakítja és a kocsist negyedórán tul várakoztatja, tartozik a kocsist az illető mulasztásért negyedóránkint 40 fillérrel kárpótolni. A bérkocsis a viteldijat előre is követelheti. Kivonat a zalaegerszegi bérkocsi-árszabályzatból. A városból a vasúti állomásra és vissza podgyász vitellel együtt — — — — — 1.60 K Társaskocsiknál 25 kg podgyászszal, személyenkint 40 fillér. Ezen meghatározott sulyu podgyászon felül való vitel esetén a többlet után kg-ként 2 fill. A fentieken kivül 1—5 kg-ig egy órai várakozással együtt oda és vissza kilométerenkint 80 fillér. 5—10 kilométerig 2 órai várakozással oda és vissza kilométerenkint — — — — — — 60 fill. 10- 15 kilométerig 3 órai várakozással oda és vissza kilométerenkint — — — — — — 60 fill. 15 kilométernél hosszabb útra 4 órai várakozással oda és vissza kilométerenkint — — — 40 fill. Ettől eltérő esetben a várakozási időre nézve külön egyezkedésnek van helye. Vadászati és halászati tilalmi időszakok. Vadászat. Az általános vadászati tilalom tart február 1-től augusztus 15-ig. Tilos a vadászat: a) szarvas-bikákra október 15-től, dámvad-bikára november 15-től julius l-ig; b) szarvasra, dámvadra és őztehénre febr. 1-től okt. 15-ig; c) őzbakra jan. 15-től ápr. l-ig; d) zergékre nov. 15-től jul. 1-éig ; e) a fajdkakasra jun. 1 tői márc. l-ig; jércékre pedig minden időben; f) minden más madárra február 1-től aug. végéig, azon megjegyzéssel, hogy a fönt kitett időszakok alatt sem a vadak fiait elfogni, sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni nem szabad, kivétetvén ez alól azon tulajdonosok vagy bérlők, kik a tojást ép a vad tenyésztése céljából szedetik. A madarak közül kivételt képeznek a vándor-és vízimadarak; de ahol utóbbiak keltenek, a pároso-dás és keltés időszaka alatt a tilalom reájuk is kiterjed, továbbá tiltott időszakban is szabad vadászni a seregekben vonuló \\ ndludakra és kacsákra, vad és szelid galambokra, seregélyre, keselyűre, sasra, sólyomra, kányára, vércsére, a héja és ölyv minden nemére, valamint a nagy suholyra s végül a hollóra, szarkára, varjakra és verebekre is. X — kimélési idő Világos = vadász-idő Altalán. vad. tilalom Dámvad-bika Szarvas-bika . . Szarvas,dámv.özteh. Zerge..... Őzbak .... Nyul..... Fajdkakas . . . Fajdtyuk (jércék) Fácán és túzok . Császármadár . Fogoly .... Fürj ...... Vadréce . . . Erdei szalonka . Sár-szalonka . . Éneklő madár . X X X X X X X X X X X X X X X •X X X X X X XX X X X X X XX XX X X X X X X X X X X X X X X X XX XIX X X X X X X XX XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XIXXXXXXXXXXX X X X X X X X X s <U u u Q X X X X X X X Halászat. Április 1-től junius 15-ig tilalom alá esik! Fajtok (Tok, Acipenser schypa), Fogas-Süllő (Lucioperca sandra), Kecsege (Acipenser ruthenus), Kősüllő (Tótsüllő, Lucioperca volgensis), Márna (Barbus fluvitalis), Söreg (Acipenser stellatus), Szintok (Acipenser gla-ber), Tetemestok (Szükhal, Acipenser Güldeestádtii), Viza (Acipenser huso). Április 1-től julius 18-ig-: Ponty (Potyka, Po-zsár, Cyprinus carpió). Szeptember 15-től január 31-ig: Lazac (Salmo salar), Pisztráng (Salar Áusonii). Március 1-től április 30-ig ! Lepényhal (Pérhal, Thymallus vexillifer). Márc. 1-től május 31-ig: Galóca (Salmo hucho). X = tiltott idő X|X I X X\\X Világos = halászati idő S 1) D. V N or¡ -a E « o u Q Fajtok . . Fogas süllő Kecsege Kősüllő . . Márna . . Sőreg . . Szintok . . Tetemes tok Viza . . . Ponty . . Lazac . . . Pisztráng . Lepényhal . Galóca . . X X X X X X X X X X x: X X X X X A rákot április 1-től május 15-ig tilos fogni. Oly rákokat, melyek a szemtől a kiegyenesedett fark végéig mérve nyolc centiméternél kisebbek, vissza kell bocsátani a vizbe. ■ja-^s-^ ^ ^ 31 Zalavármegyeí országos vásárok. Alsódomboru márc. 19., máj. 16., jul. 13., dec. 9. Alsólendva jan. 25., böjt közép hetében csütörtök, húsvét előtt nagycsütört., Szt.-Háromság vasárnap utáni hétfőn, jul. 28, aug. 28. okt. 28, Katalin napján és karácsony előtti csüt. Bagonya máj. 19, szept. 4. Baksa máj. 4, szept. 14. Balatonfüred jan. 14, ápr. 15, jul. 11, szept. 11. Bánokszentgyörgy ápr. 24, jun. 24, aug. 3, nov. 29. Bántornya = Turnischa Húsvét utáni 2-ik hétfő, Pünkösd el. csütört., Antal, N.-B.-Asszony el. csütört., Kisasszony ut. nap, fekete hét csütört., okt. 4, szt. György és szt. Mihály. Becsehely márc. 19, máj. 11, szept. 11, okt. 13. Bellatinc jan. 20, febr. 21, ápr. 25, jun. 27, jul. 15, nov. 5. Bottornya jun. 9, szept 19. utáni hétfőn. Csabrendek pünkösd előtti csüt., csonka csüt., Lőrinc napja előtti csüt. Csáktornya febr. 3, virágvasárn. utáni hétfő, jun. 30, aug. 5, okt. 15. előtti hétfőn, nov. 25. Cserföld = Cserencsócz szent kereszt nap. Csesztreg jan. 19, máj. 19, aug. 25, okt. 31. Deklezsin jun. 18, aug. 21. Drávaegyház Szt. Lőrinc nap. Drávavásárhely márc. 10, jun. 15, őrangyal nap után hétfőn és dec. 13. Galambok febr. 16 és aug. 2. előtti hétfőn. Gyulakeszi ápr. 24, jun. 4, szept. 8 és 29, nov, 11. Hetés húsvét utáni kedden, áld. csüt. előtti szerdán, jul. 27. Kapolcs máj. 10. okt. 28. Káptalantóti márc. 19. Kapornak (Nagy-) Jézus nevenapja, Fehér vasárnap, Szt. Háromságvasárnap, Boldogasszony és Mindsz. után hétfőn. i 32 Karmacs máj. 3 és nov. 1. utáni kedden. Kerkaszentmiklós febr. 15, ápr. 23, jun. 10, aug. 6. utáni keddi napon. Keszthely jan. 6, húsvét után csütörtök, Űrnap után csüt, aug. 6. ut. és szept. 21. s Szentmárton után csütörtökön. Kotor márc. 9, jun. 27, szept. 30, nov. 30, továbbá május 3. és szeptember 14-ét követő vasárnap, bucsu-vásárok. Köveskál húsvét után kedden, áld. csütört. ut. nap, Lajos nap után hétfőn. Kővágóörs aug. 17, nov. 5. Légrád márc. 12, Szentháromság napját követő hétfőn, aug. 24, nov. 2, dec. 13. Lendvavásárhely = Dobronak Űrnap után hétfőn, jul. 25. Lenti febr. 22, ápr. 10, dec. 6. Lesenczetomaj minden év május 1-ét követő hétfőn és juniusban a Medárd napot követő szerdán orsz. állatvásár Letenye febr. 24, jun. 2, jul. 29, aug. 25, okt. 6 és dec. 25-ét megelőző keddi napon. Monoszló ápr. 11—15, szept. 4—9. Murahely = Deklezsin junius 18, aug. 21. Muraszerdahely máj. 1, jun. 26, aug. 19, okt. 26. Muravid ápr. 25 után hétfőn és október 18. Nagykanizsa febr. 2, húsvét, pünköst, aug. 15, okt. 15, dec. 8. előtt hétfőn. Nemeshetés húsvét u. kedd, áld. csüt. előtt szerdán július 27. Nemessándorháza jan. 25, március 9. Németszentmiklós ápr. 15, jul. 5, okt. 25. NoVa, Gergely, György, Sarl. Boldogassz. el. hétf. N.-Boldogassz., Mihály el. és Karácsony el. hétf. Pacsa aug. 18-án és Mátyás el. csütörtök, ápr. jun. okt. és dec. első csüt. állatvásár. Perlak hush. kedd. pünk. után és Jakab nap ut. kedd. Pölöske jul. 25, szept. 1. 33 Söjtör márc. első csüt., május első hétfőn, aug. első csüt. és okt. első hétfőn csak állatvásár, ha ünnep a legközelebbi hétköznap. Stridóvár márc. 19, jun. 22, szept. 30, dec. 11. Sümeg böjt közepe utáni kedden, Áldozó csüt. előtti kedden, Sarl. Boldogasszony napján, Bertalan, Dömötör és Erzsébet napja. Szántó Pünkösd és Illés utáni kedden. Szentantalfa február első hetének, Antalnap hetének és nov. ut. hetének szerdáján. Szentbékkála Gy.-B.-A. után hétfőn. Szentgrót febr. 3, márc. 12, Húsvét el. szerda, jun. 24, jul. 13, szept. 1, nov. 12, karács, el. szerda. Szentgyörgyvölgy febr. 19, ápr. 12, jun. 8, aug. 10. Szentilona, máj. 22, szept. 29. Szentkereszt máj. 3, szept. 14. Szentlászló április 22, május 29, junius 27. Szepetk márc. első hétfőjén, decemb. hó Luca napja előtti hétfőn. Tapolca országos állatvásár: március és május első keddi napjain, országos kirakódó és állatvásár aug. első keddjén és október 3-dik keddjén. Tihany márc. 21, október 21. Tótszentmárton jun. 13, nov. 11. Tűrje február 24, ápr. 24, jul. 25, szept. 29. Zalaapáti márc. 24, pünkösd el. szerda, őrangy. után napon, október 31, Zalabér Szt.-Gergely el., N.-B.-Assz. utáni és advent második vasárnapja utáni kedden. Zalaegerszeg febr. 14, Virágvas., Szt.-György utáni hétfőn, Pünkösd ut. kedd, jul. 22. előtt, szept. 8, okt. 28. utáni hétfőn, továbbá nov. 30, dec. 28. Zalalövő ápr. 1, máj. 13, aug. 29, nov. 5. Zalavár febr. 24, jul. 26. 3 II. RÉSZ. C Z I M TÁR. Róm. kath. Egyház. A) A szombathelyi egyházmegyének Zalavármegye területére eső része. Püspökség székhelye : Szombathely. Megyés püspök: István Vilmos dr. hittudor v.b.t.t. Székesegyházi káptalan : Nagyprépost: Illés Ferenc, B. Sz. Mária hegyéről cz. apát, püspöki szentszék h. elnöke, székesegyházi főesperes. — Olvasó kanonok: Horváth István, püspöki helynök, egyházmegyei főtanfelügyelő, Tisza melletti keői cz. prépost. — éneklő kanonok : Vidos Lajos, őszentsége tb. káplánja, almádii cz. pát. Orkanonok: Bertalanffy Gyula, okrai cz. prépost. — Pápóci perjel: Tulok József, zalaegerszegi főesperes, szentszéki ülnök. Alsólendvai főesperes: Tóth József dr. szentszéki ülnök. A plébániák névsora : Zalaegerszegi föesperesség: Főesperes: Tulok József, cz. apátkanonok. — Kerületi esperes : Legáth Kálmán, cz. apátplébános. Plébániák : 1. Alsó-Bagód : Plb. : Fábián Gábor. 2. Bonczófölde: Borsody János. 3. Zala-Háshágy : Farkas Sándor. 4. Salomvár : Huszár Mihály, segédlelkész : Mezgár József. 5. Söjtör : Pajthy Elek. 6. Zalaegerszeg: Legáth Kálmán. Segédlelkészek : Geiszlinger Béla és Virág Ferencz. Hitoktató : Zimits József. Hittanár: Kun Vilmos. 7. Zalaszent-györgy : Tiborcz Lajos. Novai kerület: Esperes : Tornyos Gábor. Segédesperes: Gráczer János. Plébániák: 1. Lenti: Tóth Sándor, segédlelkész : Kiss Jenő. 2. Miilei: Gráczer János. 3. Nagy-Lengyel: Keresztury József. 4. Nova: Tornyos Gábor. 5. Páka: Major Gyula plb. Szabó Imre segédlelkész. 6. Puszta-Magyaród : Schmidt István. 7. Zalatárnok : Szilner József. 2. Alsólendvai föesperesség: Főesperes : Tóth József kanonok. Ker. esp : Strausz Flórián. Plébániák: Alsólendva: plb. Strausz Flórián. Segédlelkészek: Gosztolya László és Szele Alajos. 2. Bagonya : Plb. Bassa Iván. 3. Bellatincz : pl. Zrinyi Károly. Segédlelkészek : Csácsics József és Kiss Kálmán. 4. Cserföld (Cse-rencsócz) pl. Vugrincsics Boldizsár. S. lelkész : Horváth József. 5. Csesztreg: plb. Sztojanovics Jenő, s. lelkész: Sütő Ferencz. 6. Lendvavásárhely (Dobronak) plb. Volper Pál, s. lelkész : Bódiss István. 7. Rédics : Sárger Ferencz. 8. Szentgyörgyvölgy pl. Berger Ig-nácz, s. lelkész: Szép Ferencz. 9. Bántornya (Tur-nischa) pl. Szalay László, s. lelkész : Horváth Lőrincz. Letenyei kerület: Ker. esperes: Tóth János. Plébániák : 1. Bánokszentgyörgy : plb. Desits Géza, s. lelkész Baráth Ferencz. 2. Felsőszemenye: Erkinger István. 3. Kerkaszentmiklós: Plb. Gaál István. 4. Letenye : plb. Tóth János. Segédlelkészek: Meláncsek Ferencz és Virágh Miklós. 5. Szécsisziget: Plb. Iker István. 6. Szepetnek: Berkovics József. Segédlelkész: Nóvák Dezső. 7. Tótszentmárton: Plb. Kadija Imre. B) A veszprémi egyházmegye zalamegyei része : Püspökség székhelye: Veszprém. Püspök : Dr. hornburgi Hornig Károly báró, valóságos belső titkos tanácsos, a magyar királyné O felségének udvari kancellárja, hittudor, a Vaskoronarend I. oszt. s a Lipót-rend nagykeresztjének tulajdonosa. Székesegyházi káptalan : Nagyprépost: Jánosi Ágost, dulmi vál. püspök, püspöki helynök. — Olvasó kanonok: Dr. Fej érvári József, pápai praelatus, vásárhelyi apát. — Örkanonok: Néger Ágoston, apostoli főjegyző és pápai praelatus, kerci apát. 36 — Székesegyházi föesperes és hantai prépost: Krá-nitz Kálmán, felszentelt püspök, egyházmegyei főtan-felügyelő.— Zalai föesperes : Dr. Rada István csöpőfői prépost, pápai praelatus. Somogyi föesperes : Kauzli Dezső, bulcsi apát. — Pápai föesperes: Peller Pál, bélakuti apát. — Segesdi föesperes: Dr. Molnár Dénes körtvélyesi apát. — Mesterkanonokok: Ádám János, hévvizi apát. Dr. Simon György, pápai kamarás, borchi apát, oldalkanonok, Reiner Gyula ercsi apát. — Tiszteletbeli kanonokok Zalamegyében : Aczél József nyug. gyulakeszii plébános, Szehénfai Király Eiek felsőhahóti esperes plébános. A plébániák névsora. I. Székesegyházi föesperesség: Fő esperes: Krá-nitz Kálmán. — 1. Füredi esperesi kerület. Esperes: Vurglich Ágost. — Aszófő: Plbh.: Schádl Árnulf. Szt. Benedekrendi. Balatonfüred (Fürdőtelep). Ellátja a tihanyi szt. Benedekrendi konvent. Felsőőrs : Plb, Vurglich /\\gost prépost, s. lelkész Kánovich László. Paloznak: Plb. Czigány Pál. Tihany: Plb. Bozmanszky Gyárfás. Szt. Benedekrendi. Vászoly: Pl. Fábián János. 2 Monostorapáti esp. kerület: Esperes : Paulics János. Alesperes Kéry Gyula. — Plébániák: 1. Ba-latoncsicsó : Pl. Kasza Vilmos, s. lelkész: Unger Fe-rencz. 2. Kővágóőrs: Pl. Tóth Ráfael. 3. Monostorapáti : Pl. Horváth János. 4. Szentbékálla: Pl. Kéry Gyula. 5. Taliándörögd: Pl. Tapolczai Pál. 6. Zala-petend : Pl. Paulics János, slelk. Stefel Alajos. 3. Tapolczai esp. kerület. Esperes: Bognár Károly. — Plébániák : 1. Badacsonytomaj. Pl. Horváth József. 2. Gyulakeszi. Pl. Rimanóczy Endre, slelk. Serák József. 3. Káptalantóti. Pl. Bognár Károly, sl. Simon Gyula. 4. Lesenczetomaj. Pl. Magyari István sí. Debreczenyi Gyula. 5. Nemestördemicz. Pl. Papp Imre. 6. Nemesvita Pl. Kelemen Géza 7. Tapolcza. Pl, Ley József prépost, sl. Domnanich Sándor oki. -js-is > 37 sg-JÉr-) hittanár és Felkl Győző. 8. Zalahaláp. Pl. hely. To-tola Lajos. II. Zalai föesperesség. Föesperes: Dr. Rada István. Keszthelyi esperesi kerület. Esperes: Fekete Gergely. Plébániák: 1. Alsópáhok. Pl. Vida József. 2. Karmacs. Pl. Joó Miklós. 3. Keszthely. Pl. Dunst Ferencz apát, sl. Dombay Sándor és Blasutigh Sándor. 4. Nemesbük. Pl. Szukits Vandel. 5. Rezi. Pl. Havassy József. 6. Sármellék. Pl. Vida János oki. hittanár. 7. Szentgyörgyvár. Pl. Szijj Alajos. 8. Zalaszántó. Pl. Hajba Mihály, sl. Tánczos Kálmán. 9. Alsózsid. Pl. Fekete Gergely. Zalaszentgróti kerület Esperes : Osadinszky György. Plébániák: 1. Kisgörbő. Pl. Tamási István, sí. Tüske József. 2.Pakod. Pl. Séllyei Imre. 3. Tekenye. Pl. Veledits Lajos. 4. Tűrje. Pl. Peér Leó prem. r., sl. Cicer Aincet. 5. Zalabér. Pl. Osadinszky György. 6. Zalakoppány. Pl. Nóvák Domokos. 7. Zalaszentgrót. Pl. Schneller Jenő, sl. Kreutzer Ferencz. 8. Zalaszentlászló. Pl. Kintli György. Kiskomáromi esperesi kerület. Esperes: Juk József. Plébániák: 1. Galambok. Pl. Juk József. 2. Kiskomárom. Pl. Méhes Kálmán, szentszéki ülnök, sl. Rieffling Alajos. 3. Nagyrada. Plh. Gyürkis Anaklet, Szent Benedekrendi. 4. Orosztony. Pl. Mühlstein Lajos. 5. Zala-merenye. Pl. Strausz Antal oki. hittanár, sl. Bándy Ferencz. 6. Zalaszabar. Pl. Humor János. 7. Zalavár. Plh. Ross Mór, szent Benedekrendi. Kanizsai esperesi kerület. Esperes : Szehénfai Király Elek c. kanonok. 1. Gelse. Pl. Kreuzer Dezső, sl. Bősze Jenő. 2. Hahót. Pl. Szehénfai Király Elek c. kanonok. 3. Homokkomárom. Plh. Suppauer Gáspár sz. fer. r. 4. Murakeresztur. Pl. Rosos István apát, sl. Gutheil Jenő. 5. Nagybakónak. Pl. Müller Károly. 6. Nagykanizsa. Plh. Börzsey Tódor sz. fer. r. 7. Nagy-récse. Pl. Knezevich József. 8. Zalaszentbalázs. Pl. Kiss István oki. hittanár,\' sl. Krisch Emil. Pacsai esperesi kerület. Esperes: Illés István apát, 38 <<<■<<<<<< H. esperes Vass Ferencz. Plb. 1. Dióskál. Pl. Koller Imre. 2. Kehida. Pl. Vass Ferencz. 3. Nemesrádó. Pl. Her-zog Mihály. 4. Pacsa. Pl. Illés István apát, sl. Vincze Pál. 5. Szentpéterur. Pl. Naup Márton. 6. Zalaapáti. Plh. Zanathy Félix, szent Benedekrendi, sl. Horváth Károly, szent Benedekrendi. 7. Zalacsány Pl. Gosz-tonyi László. 8. Zalaszentmihály Pl. Szarka Antal. Kapornaki esperesi kerület. Esperes : Szüts Móricz, alesperes Vajda János Plb. 1. Bezeréd Pl. Janko-vich Ferencz 2. Bucsuszentlászló. Pl. Czónár Cze-lesztin sz. Frr.3. Csatár. Pl. Mészáros Flóris, sl Koronczay István. 4. Csácsbozsok. Pl. Mesterházy Imre, szent Benedekrendi. 5. Nagykapornak Pl. Szüts Móricz 6. Nemesapáti. Pl. Vajda János. 7. Szepetk. Pl. Szabó József ifj. 8. Zalaszentiván. Pl. Györe János Pápai föesperesség. Föesperes : Péller Pál Sümegi esperesi kerület Esperes: Andalíts Lajos, tb. esperes Szanyi Ferencz. Plb. 1. Csabrendek, pl. Plachner László, sl. Perényi Lajos. 2. Gógánfa, pl. Huszár Gyula. 3. Káptalanfa, pl. Sándli Ferencz 4. Zala-mihályfa, pl. Gergyesi Ferencz. 5 Nyirád, pl Andalíts Lajos. 6. Sümeg, pl. Németh János, szentszéki ülnök, oki. hittanár; sl. Horváth Mihály és Kiss György oki. hittanár. 7. Sümegcsehi. pl. Szanyi Ferencz, sl Czigány Gyula. Ukk. Pl. Dr. Ott Mihály. 9. Zalagyömörő, pl. Hankó András. 10. Zalaszegvár, pl. Holub ]ános, sl Jüngling Zoltán. C) A zágrábi főegyházmegyének Zalamegye területére eső része : Az érsekség székhelye : Zágráb. Érsek: Posilovic György dr. I. Archidiaconatus Bexim. — Föesperes : Hangi János, kanonok, pápai kamarás. Disetrietus insulanus campestris. a) Esperes: Peczek György cz. kanonok. Plébániák : 1. Belicza: Pl. Berk Feiix, Plh. Baranasits György. 2. Ligetvár : Pl. Mestrics Gábor. 3. Alsó- 39 domború: Pl. Czimermann Ferencz. 4. Muracsány : Pl. Kengyelics János. 5. Dékánfalva : Pl. Ehrenreich Ferdinánd. 6. Kotor : Plh. Lajtmann György. 7. Légrád : Pl. Fábián Gyula. 8. Bottornya : Pl. Mork István. 9. 10. Tüskeszentgyörgy : Pl. Peczek György, cz. kanonok. 11. Muraszentmária: Pl. Czirkvencsics Ede. 12. Kisszabadka : Pl. lmrey Ferencz. 13. Muravid: Pl. Golub János. b) Districtus insulanus montanus. Esperes: Kecskés Ferencz, Plébániák : 1. Csáktornya : Pl. Rozman Róbert szt.-fer.-rendi. 2. Viziszentgyörgy: Pl. Jurák Zvojni-mir. 3. Miksavár: Pl. Schadl István. 4. Felsőmihály-falva: Pl. Gáspárlin Mihály. 5. Drávavásárhely: Pl. Filipits Lajos. 6. Drávaszentmárton: Pl. Kecskés Ferencz. 7, Szelencze: Pl. Kraljics Valentin. 8, Stridó-vár : Pl. Ivko János. 9. Murasiklós : Pl. Kotter Márton. Zalamegye területén levő szerzet házak. /. Szent Benedek rend. A) Szent Adorján vértanúról nevezett zalavári szentbenedek rendű Apátság. Székhelye : Zalaapáti. Kroller Miksa apát, pannonhalmi szentszéki tanácsos. Fleischmann Jenő perjel, a zalavári országos levéltár őre és olvasója. Bemják Ottó alperjel, a zalaapáti rendház házgondnoka, a zalavári országos levéltár hites tagja. Horváth Róbert nyugalmazott oki. főgimn. tanár, a zalavári országos levéltár hites tagja. Récsei Farkas zalaapátii lelkész, könyvtáros, a zalavári országos levéltár hites tagja és levéltárosa. Dr. Kardos Czelesztin, az apátsági javak kormányzója, esztergályi hitelemző, a zalavári országos levéltár hites tagja. Mesterházi Imre lelkész, lakik Csácsban. Gyürkis Anaklét lelkész, lakik Nagyradán. Ross Mór lelkész, lakik Zalaváron. 40 -s^ni^-^-sH^^-Sr-se-* B) Szent Ányos püspökről nevezett tihanyi szentbenedek rendű apatság. Székhelye: Tihany. Halbik Cziprián apát, pannonhalmi és veszprémi szentszéki tanácsos. Németh Vilmos perjel, nyug. gímn. igazgató. Dr. Vurdics Ignácz alperjel, pannonhalmi szentszéki tanácsos. Lingl Valérián fürdőigazgató, lakik Balatonfüreden. László Boldizsár, nyugalmazott lelkész, Bozmánszky Gyárfás lelkész, lakik Aszófőn. II. A fehér és kiváltságolt csorna-premontrei kanonokrend A) Keszthely: Házfőnök és gimn. igazgató: Berkes Ottó. — Tanárok: Gergye Ipoly, Gótzy Mihály dr., Gönczi Ede, Láng Emil, Lakatos Vincze dr., Matics Döme, Molnár Szaniszló, Papp László dr., Tibolt Akos, Vargha István. B) Tűrje: Házfőnök : Hajdú János oki. gimn. tanár. Plébános h. Peér Leó oki. gimn. híttanár. III. A kegyestanitórend. Nagykanizsa : Házfőnök és gimn. igazgató : Horváth György. — Tanárok: Balogh Sándor, Divényi Gyula, Eberhardt Béla, Hársing István, Incze István, Kováts Antal, Lukács József, Mátyás József, Mészáros József, Sáfrány Károly, Tőkés Lajos. IV. Jézustársaságiak nagykapornaki társháza. Házfőnök és jószágkormányzó: Jóst Péter atya. — Tagjai: Groeger Vilmos és Fellhoffer József atyák. -ja-^g ^ ^ ^ ^ 41 V. Szent-Ferencz rendiek. Nagykanizsa: Quardián : Zsijka Gentilis, pléb. helyettes: Börzsey Tódor, Tormássy Bonaventura, Kiss Arisztid, Benedek Paschal, Kraxner Capistrán, Jámbor András és Dolezsál Bartholomaeus atyák. Bucsuszentlászló: Házfőnök plb. h.: Brucker Coelestin, Déri Egyed. Tallay Ferdinánd házi káplán Dénesfán és Suppauer Gáspár plébános h. Homokkomáromban. Sümeg: Házfőnök Pulyai Lambert és Horváth Domonkos atya. VI. A Paulai szent Vinczéröl nevezett irgalmas nővérek. Tapolcza : Főnöknő Sági Florentina. Szakolczay Klotild, Laznovszky Katalin, Boncz Gizella, Stampf Amália és Szikora Candida nővérek (leányneveléssel foglalkoznak). Keszthely : Főnöknő : Pareco Eugenia. Fincke Leopoldina, Girst Alba, Görög Erzsébet, Jahrman Luitgard, Kyeck Corona, Kőszeghy Antónia, Krem-mer Maura, Kulcs Coleta, Marton Viktória, Nagy Emma, Nagy Stella, Poppel Cherubina, Sárdi Liberata, Stein Olga, Taschner Virginia, Tenke Narcissa, Wagner Felicia, Wicha Jozefa, Wiszolajszky Fides nővérek (leányneveléssel foglalkoznak). Nagykanizsa : Főnöknő: Bentel Mária. Nővérek: Varga Margit, Factor Emerika, Rizner Klára, Briska Crescencia, Matyasics Anna, Morvái Gizella, Wagner Zsuzsánna, Trskán Albina, Kosér Dorottya, Kéklekner Cytha, Gottek Ágnes, Donschek Teréz, (betegápolással foglalkoznak). Zalaapáti: Főnöknő: Berkessy Victoria. Nővérek: Tonhauser Ida, Parraghi Víncentia, Pinviczki Mária (leányneveléssel foglalkoznak). i VII. A Megváltóról nevezett nővérek. Nagykapornak : Főnöknő Bauer Agatha. Nővérek Kastner Szerafin, Kurczy Margit, Kocsis Palladia. (leányneveléssel foglalkoznak). VIII. A szent Keresztről nevezett irgalmas nővérek. Belatincz: Főnöknő Dietmayer Alojsia. Nővérek Mayer Laeticia, Reiter Szidónia, Linhardt Teréz (leányneveléssel foglalkoznak). IX. Az isteni szeretetről nevezett nővérek. Légrád: Főnöknő Prokesch Aurelia és 6 nővér. Ágostai ev. egyház. Püspök : Gyurátz Ferencz főrendiházi tag. Székhelye : Pápa. — Felügyelő: vései Véssey Sándor nagybirtokos Szőcsényben. A dunántuli ág. hitv. egyházkerület körébe tartozó zalamegyei egyházközségek : I. A kemenesaljai egyházmegyéből. Alsólendva: Lelkész: Teke Dénes. — Felügyelő : Petrik Gyula ügyvéd. Pusztaszentlászló: Lelkész: Szabó Lajos. — Felügyelő : Grunner Károly földbirtokos Pötrétén. Zalaegerszeg : Lelkész : Király Mátyás. — Felügyelő : Odor Géza kir. pénzügyigazgató. Kántor: Szalay Sámuel áll. tanitó. Zalaistvánd : Lelkész : Vértesi Sándor. Felügyelő : Ferenczy Győző urad. intéző Pakodon. II. A veszprémi egyházmegyéből. Zalagalsa : Lelkész : Mód Aladár. Felügyelő : László Dezső Rigácson. III. A somogyi egyházmegyéből. Légrád: Lelkész : Boros György. — Felügyelő : Kobilitz Elek dr. kir. táblai tanácsjegyző Pécsett. Nagykanizsa: Lelkész : Hütter Lajos. — Felügyelő : Nagykanizsán. Szepetnek : Lelkész : — Felügyelő : Győrffy János ügyvéd Nagykanizsán. IV. A zalai egyházmegyéből. Alsó-Felsödörgicse : Lelkész : Nyirő Károly. — Felügyelő : Kapolcs : Lelkész : Magyary Miklós esperes. — Felügyelő : Kővágóörs : Lelkész : Nóvák Elek h. lelkész. Felügyelő : Berzsenyi Gyula Keszthelyen. Szentantalfa : Lelkész: Nagy Lajos. — Felügyelő : Református egyház. Egyházkerületi tisztviselők : Főgondnok : Tisza István gróf v. b. t. t. főrendiházi tag, lakik Geszt és Budapest (VIII. ker. Városligeti-fasor 3. sz.) Püspök : Antal Gábor dr. főrendiházi tag, Ferencz-József-rend nagy keresztese. Lakása Kc marom. Főjegyzők : Németh István theol. akad. tanár, Pápa (egyházi) és Molnár Béla (világi), a Ferencz-József-rend lovagja, Székesfehérvár. Aljegyzők : Thury Etele theol. tanár, Pápa és Segesdy Ferencz járásbiró Balatonfüred. Kerületi ügyész: Szabó György, Komárom. Kerületi számvevők: Bakó Imre (egyházi) V. Hidvég és Galamb József dr. (világi), Pápa. Ker. és főiskolai pénztári ügyész : Barthalos István, Pápa. Ker. és főiskolai pénztáros : Kemenczky Lajos Pápa. Ellenőr: Dalmady Géza, Pápa. Levéltáros : Németh István. Püsk. titkár. Fazekas Mihály. Az egyházmegye lelkészei zalavármegye területén. Alsóőrs : Szűcs József. Balatonarács : Olé Sándor. Balatonfüred: Segesdy Miklós esperes. Hely. : Balogh Imre. Balatonhenye: Raksányi Károly H. 44 g K^K g-s^s; K ¡g " Szombathy István. Balatonszőllős : Barthalos Móricz. Balatonkövesd : Szűcs Károly. Balatonudvari : Tán-czos Gyula. Barabásszeg-: h. lelkész Fejes Gábor. Felsőörs : Cseh Sándor. Köveskál: Váczy Dezső. Kerkanémetfalu : Horváth Endre. Monoszló: Szentmihályi József. Nemespécsei: Nagy Benő. Szent-antalfa: Ráczkevy Béla. Szentgyörgyvölgye: Antal Dénes. Tihany : Bende Gyula. Zánka Hetessy Zsigmond. IX. izraelita községkerület. Ide tartoznak Zala és Somogyvármegyéknek, az 1868. évi egyetemes gyűlésen alkotott szabályzatok szerint szervezett izraelita hitközségei. A községkerület székhelye Nagykanizsa. Elnök : gelsei és beliscsei báró Gutmann Vilmos. Elnökhelyettes: Kunfy Adolf (Kaposvár). Pénztáros : Rothschild Samu. Birósági elnök : Rapoch Gyula. Birósági elnökhelyettes: Grünhut Henrik. Jegyző: Dr. Neumann Ede. Titkár : Barta Lajos. Községkerületi képviselők: Dr. Wollák Adolf, Alsólendva. Weisz Béla, Bellatinc. Lőb Ignác, Csab-rendek. Schwarz Jakab, Wollák Rezső, Csáktornya. Simon Adolf, Kapolcs. Dr. Büchler Sándor, Dr. Neu-mark Béla, Keszthely. Idb. Marton Samu, Kővágóőrs. Gelsei és beliscsei Gutmann Vilmos, Grünhut Henrik, Dr. Neumann Ede, Rapoch Gyula, Rothschild Samu, Nagykanizsa. Koréin Lipót, Pacsa. Dr. Fischer Ignác, Sümeg. Dr. Fischer Gyula, Frisch László, Tapolca. Boschán Gyula, Dr. Graner Adolf, Rosenberg Zsigmond, Zalaegerszeg. Justus Izidor, Zalalövő. Dr. Mis-ner Antal, Zalaszentgrót. Zalavármegye területén működő rabbik és rab&helyettesek. Rudolfer Antal rabbi, Alsólendva. — Pollák Dávid r. Balatonfüred. — Neumann Miksa r. Belatinc. Winkler Sándor dr. rabbi, Csabrendek. — Schwarz Jakab r., Csáktornya. — Deutsch József r., Hahót. Weisz Mór r.. Kapolcs. — Büchler Sándor dr. főrabbi, Keszthely. — Kővágóőrs, üresedésben. Schönfeld Mózes r., Zalamihályfa. — Neumann Ede dr. főrabbi, Nagykanizsa. Duneitz Alfréd^rabbihelyettes, Pacsa. Sümeg, üresedésben. — Schönwald Károly dr. r., Tapolca. — Engelsmann Izrael főrabbi, Zalaegerszeg. Bender Adolf r., Zalalövő. — Hirtenstein Adolf rabbihelyettes, Zalaszentgrót. A nagykanizsai izraelita hitközség. A hitközség elnöke: gelsei és beliscsei báró Gutmann Vilmos. Szakosztályi elnökök: Grünhut Henrik, Dr. Rothschild Jakab, Dr. Rothschild Samu, Lőwy Adolf, Sommer Sándor és Dr. Schwarz Adolf. Elöljárósági tagok : Berger Adolf, Bettlheim Győző, Blau Lajos, Dénes Lajos, Ebenspanger Leó, Ujnépi Elek Lipót, Fischer Ignácz, Halphen Mór, Hel-tai József, Lustig Győző, Dr. Ollop Mór, Ötvös Emil, Pollák Ede, Pollák József, Rapoch Gyula, Reichenfeld Ede, Rosenberg Richárd, Rosenfeld József, Rothschild Zsigmond, Scherz Richárd, Schwarz Gusztáv, Stern Sándor, Strém Vilmos, Szommer Náthán, Dr. Weisz Lajos, Weiser József és Zerkowitz Lajos. Lelkészi hivatal: Dr. Neumann Ede főrabbi. Templomi énekkar : Kartschmaroff Leó főkántor, Gold-mann Samu kántor, Eckstein Mór karnagy, Pásztor Miksa orgonista és 12 tagból álló vegyes kar. -Elöimádkozók: Pollák Imre és Weisz Salamon. Titkári hivatal: Barta Lajos hitközségi titkár, Gold-mann Samu jótékony egyletek titkára, Berger Lipót pénztáros, Ollop Lajos irnok. A zalaegerszegi izraelita hitközség. Elnök : Boschán Gyula ügyvéd. Alelnök: Büchler Jakab. Titkár: Adler Lázár. Tagok : Dr. Berger Béla, Balassa Benő, Berger Miksa, Breisach Sámuel, Deutsch Ferenc, Eisner József, Fischer László, Fischer Pál, Fuchs Samu, Dr. Fürst Béla, Fürst Sándor, Fürst Samu, Garai Lipót, Grosz Győző, Dr. Gráner Adolf, Gráner Géza, Heinrich Vilmos, Dr. Halász Miksa, ifj. Horvát Jenő, Dr. Jámbor Márton ügyész, László Ferenc, Löwenstein Jakab, Mondschein Samu pénztárnok, Pfeiffer Henrik ellenőr, Dr. Rosenthal Jenő, Reisinger Rudolf, Rosen-berg Zsigmond, Schütz Sándor, Sommer Sándor, Weisz Armin. Zalavármegye országgyűlési képviselői. 1. Alsólendvai kerületben : Fuss Nándor (n. munkapárti). 2. Csáktornyai kerületben: Dr. Hajós Ferencz (n. munkapárti). 3. Keszthelyi kerületben : Rakovszky Béla (néppárti). 4. Letenyei kerületben : alsódomboni Dr. Zalán Gyula (n. munkapárti). 5. Nagykanizsai kerületben : Bosnyák Géza (48-as független). 6. Tapolczai kerületben: Dr. Darányi Ignác (67-es pártonkívüli).^» 7. Zalabaksai kerületben : Dr. Hajós Kálmán (n. munkapárti). 8. Zalaegerszegi kerületben : Gróf Battyány Pál (48-as független). 9. Zalaszentgróti kerületben : Eitner Zsigmond (48-as független). x > > > x 47 < < k ¿r K < < < a: Gróf BATTHYÁNY PÁL ország-gyűlési képviselő. EITNER ZSIGMOND országgy. képviselő BOSNYÁK GÉZA országgy. képviselő M. kir. csendőrség. VI. sz. csendőrkerületi parancsnokság- székhelye: Székesfehérvár. Zalamegye területén a csendőrőrsök száma 40, 207 gyalogcsendőrrel. A kerületben átlag egy csendőrre 27.67Q km. és 1779 lakós esik. Az egész VI. csendőrkerületben van : 3 törzstiszt, 31 főtiszt, 71 gyalog j. őrmester, 219 gyalog őrsvezető, 1127 gyalog csendőr, 1 pótszárny, 8 szárny, 18 szakasz, 69 járás és 278 őrs. A kerület területe: 40.510.43 Q km. Körlete kiterjed : Fejér, Sopron, Moson, Baranya, Vas, Somogy, Zala, Győr, Veszprém és Tolna megyékre. Kerületi parancsnok: Várady Ede alezredes. (Parancsnoki minőségben tartósan vezényelve a nagyváradi csendőrtovábbképző és altiszti iskolához). Ideigl. par. : csikszentimrei Csató Ferenc alezredes. Par. helyettes : Rónay Béla őrnagy. Másod törzstiszti teendőkkel megbízva : Szányi Árpád őrnagy. Segédtiszt: Nádpataky Ágoston főhadnagy. Számvivö: Balogh Ernő. Hadbíró: dr. Dalmai Géza honvédszázados hadbiró. 6-ik szárny Zalaegerszegen: Szárnyparancsnok Szij Géza százados, szárnyszámvivő Ometsz Gyula törzsőrmester, szárnysegédmunkás Németh József őrmester. I. Szakasz Zalaegerszegen: Szakaszparancsnok Safáry László főhadnagy. Csendőrőrsök : 1. *Zala-egerszeg (8) Varga István I. járőrmester. 2. Söjtör (5) Könye Gábor c. őrmester. 3. Kemendollár (5) Feny-vesy Mihály c. őrm. 4. Zalalövő (5) Farkas Ferencz I. őrsv. 5. *Alsólendva (5) Németh Albert j. őrm. 6. Csesztreg (5) Sári Mihály őrsv. 7. Belatincz (5) Fábián Péter c. őrm. 8. Lendvavásárhely (5) Németh István c. őrm. 9. *Nova (5) Fábos Mihály j. őrmester. 10. Páka (5) Gollner Lajos c. őrm. 11. Nagylengyel Zárójelben levő számok az egyes őrsöknél levő legénység számát jelzi. *Járőrmesteri állomás. >< > > ^ > ^ 49 (5): Kovács János örsv. 12. *Pacsa (5): Horváth Sámuel jőrm. 13. Bucsuszentlászló (5) : Bolevácz János c. őrm. 14. Orosztony (4) : Hertelendy Lajos c. örm II-dik szakasz Nagykanizsán. Szakaszparancsnok : Fonyó László hadnagy. — Csendőrőrsök. 1. *Nagy-kanizsa (6): Bernschütz József jőrm. 2. Kiskomárom (5): Lukácsi András c. őrm. 3. Gelte (5): Vinczen N. c. őrm. 4. *Csáktornya (6) : Harsányi Gergely jőrm. 5. Stridóvár (5): Máté Sándor c. őrm. 6. Muraszerdahely (5) : Galló István c. őrm. 7. Miksavár (4) : Böcs János 1. őrm. 8. *Perlak (5): Sámson László jőrm. 9. Alsódomboru (5) : Orbán András c. őrm. 10. Dékánfalva (4): Horváth Lajos I. c. őrm. 11. *Letenye (6). 12. Dobri (5) Kiss János c. őrm. 13. Bánokszent-györgy (5): Szabó Imre őrsv. III-dik szakasz Keszthelyen. Szakaszparancsnok Földvárszky Pál hadnagy. —Csendőrőrsök. 1. \'"Keszthely (8): Takács Antal jőrm. 2. Zalaszántó (5): Gelencsér Pál c. őrm. 3. Sármellék (5): Braton József őrm. 4. *Zalaszentgrót (5) : Kovács Sándor jőrm. 5. Zalacsány (5): Kiss Lukács őrm. 6. *Sümeg (6): Vla-sits János jőrm. 7. Nyirád (5): Cseh János c. őrm. 8. *Tapolcza (5): Kiss József jőrm. 9. Kővágóőrs (5) : Filák Ferencz őrm. 10. Badacsonytomaj (5) : Németh István jőrm. 13. Akaii (5): Vass Ferencz c. őrmester. Fürdőkülönitmények vannak Hévizén és Balatonfüred fürdőn. KATONASÁG. 1. Zalaegerszeg: A pápai m. kir. 7. honvédhuszárezred 2. osztálya. Osztály parancsnokság: Spaits Sándor őrnagy. Századparancsnokok : Batthyány Béla gróf, Batthyány Tamás gróf és Kemény Elemér br. századosok. Az osztályhoz beosztott százados : Bárczay András. Főhadnagyok: Mező Kálmán és Buttykay Béla .Hadnagyok: 4 Fodor Jenő, Csenkey Géza, Horváth Jonő. Orvos Halmi Jenő dr. Állatorvos: Adamik István. 2. Nagykanizsa : A) Cs. és kir. Ferdinánd nevét viselő 48. gyalogezred. (Ezred székhelye Sopron: ezredtörzs, 3. és 4. zászlóalj. Ezredparancsnok : Podhoránszky Jenő ezredes. Sarajevo : 1. zászlóalj. Zászlóaljparancsnok : Per-ner Ferenc őrnagy.) Nagykanizsa : 2. zászlóalj. Zászlóaljparancsnok : Ebner Manó őrnagy. 48. gyalogezred zászlóalj keret parancsnoksága, parancsnok : Ullmann Károly őrnagy. 48. hadkiegészítő kerület parancsnokság, parancsnok : Mikula Antal őrnagy. Tisztek: Őrnagyok\'. Ullmann Károly, Ebner Manó, Nikula Antal. Századosok: Hammerschmidt József, Ve-rebélyi Marzsó Tibor, Gottmann Emil, Adamicka Jaros-lav, Lenz Rezső, Schöfl Rezső. Főhadnagyok : Steiner Ottó, Jasny Ármin, Jacquemot Miksa, Bellosics Lipót, Kari Nándor, Tontsch Róbert, Sokai Gyula, Leonhardt János, Kahlen Erich, Schwarz Károly. Hadnagyok: Kapenberger Norbert, Simenszky Elemér. Zászlósok: Major Rezső, Dubsky Adolf, Luksic Lukács. Katonaorvos : Dr. Zúzák Hugó, ezredorvos. Kezelő tiszt: Brandmayr János, hadnagy-kezelőtiszt. B) A nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred parancsnokság. Ezredparancsnok , ezredsegéd- tiszt Darvas Lajos főhadnagy, törzstiszt Wozáry László alezredes, lőtörzstiszt Erőssy Oszkár őrnagy, ezred élelmezőtiszt Schwarcz Jenő hadnagy, ezredorvos főnök dr. Karcsay Sándor ezredorvos, ezred gazdászati tiszt Székely Zoltán százados gazdászati tiszt. I. Tábori zászlóalj: Parancsnok Hazslinszky Krull Emil őrnagy, segédtiszt Hertelendy Béla főhadnagy, 51 gazdászati tiszt Palaskáry Péter hadnagy, 64. npfk. j. nyilv. tiszt Hoffelder Sándor százados. II. Tábori zászlóaljtörzs: Parancsnok Biffl Fe-rencz őrnagy, segédtiszt Komlósi Gyula hadnagy, gazdászati tiszt Soós András főhadnagy, 65. npfk. j. nyilv. tiszt Schubert Ferencz százados. 1-ső század. Parancsnok Szőts János százados, Csorba István főhadnagy, Schranz János hadnagy, Banovits Elek zászlós. 2-ik század. Parancsnok Grőbér László főhad-nagy, Világhi László hadnagy, Kankovszky Lajos zászlós. 3-ik század. Parancsnok Bobest Mátyás százados, Farkas Sándor főhadnagy, Angyal Nándor hadnagy, Lipter Jenő hadnagy. 4-ik század. Parancsnok Léderer Miksa százados, Ebenspanger Andor főhadnagy, Schneider István hadnagy, Imrey Ferencz zászlós. 5-ik század. Parancsnok Dingha Sándor százados, Miklósi Aladár főhadnagy, Brunner Mihály hadnagy, Kenedy Pál zászlós. 6-ik század. Parancsnok Lauschmann Jenő százados, Endrődy Leó főhadnagy, Iliás Jenő hadnagy, Matolcsy Elek hadnagy, Kintis Andor zászlós. 7-ik század. Parancsnok Treiber Kálmán százados, Kogutovicz Lajos hadnagy, Sonegger Ottó hadnagy, Zsilinszky Sándor zászlós. 8-ik század. Parancsnok Gabsovits Kornél főhadnagy, Egert Adorján hadnagy, Szikora Oszkár hadnagy, Vadászy István zászlós. Pótzászlóalj keret : Kieg. parancsnok Princz Ferencz alezredes. 1-ső kieg. tiszt Pály János százados, 2-ik kieg. tiszt Weinhard Tibor főhadnagy. 3. Keszthely: A m. kir. pécsi 8-ik huszárezred. 1. Alsómalatinai ,Malatinszky István alezredes, osztályparancsnok. 2. Éder Rezső százados (különle- 52 ges alk. beosztva). 3. Vásony Béla, százados 4. századparancsnok. 4. Latkóczy Rezső százados, 5. .századparancsnok. 5. Péch-ujfalusi Péchy Sándor százados, 6. századparancsnok. 6. Jeszenszky József főhadnagy, 4-ik század. 7. Grössinger Sándor főhadnagy, 6-ik század. 8. Deesy-H. Géza főhadnagy 5-ik század. 9. Róth Károly hadnagy, 4-ik század. 10. Bertóti Ber-thóly István hadnagy, 4-ik század. 11. Lukáts Károly hadnagy, 6-ik század. 12. Farkas Gyula hadnagy, 5-ik század. 13. Dr. Illés Ignácz törzsorvos 14 Zilahi Károly állatorvos. 15 Kis Arnold főhadnagy, gazdasági tiszt. 16. Kemény Károly gazdászati tiszthelyettes. 4. Csáktornya : A „II. Miklós, oroszok czárja" nevét viselő cs. és kir. 5-dik dzsidás ezred. Osztályparancsnok : Krajnai Karapancsa Miklós alezredes. II. század. Goliat Viktor százados, Kovacevic Imre hadnagy, Balassa Imre zászlós. III. század. Lovag Arlov Rudolf százados, Müller Károly főhadnagy, Tase Ferenc, Hobjác Viktor és Marsano Vilmos hadnagyok. Közigazgatási bizottság. Elnök: _ főispán. Megyei tisztviselők : Arvay Lajos alispán, Kol-benschlag Béla főjegyző, Thassy Kristóf t. főügyész, Trstyánszky Ödön árvaszéki elnök, Thassy Gábor dr. t. főorvos. Állami közegek : Odor Géza kir. pénzügyigazgató, dr. Ruzicska Kálmán tanfelügyelő, Goszleth Béla kir. főmérnök, Szász Gerő dr. kir. ügyész, Sár-közy Viktor közgazd. előadó, Mayer Ottó törv. fő-állatorvos. Választott tagok. Barcza László, Batthyány Pál gróf, Batthyányi József gróf, Bogyay Máté, Bosnyák Géza, Csertán Károly, Eitner Zsigmond, Koller István, Tripammer Gyula, Vizlendvay Sándor. Zalavármegye tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzete. Főispán : Főispáni titkár: I. Központ: Alispán : Arvay Lajos. Főjegyző : Kolbenschlag Béla. Vármegyei I. oszt. aljegyző: Bődy Zoltán. Vár-megyei II. oszt. aljegyzők : Czobor Mátyás és Bubics Tivadar. III. oszt. aljegyző: Polgár Ferencz. Közigazg. gyakornokok: Cséry Bálint, Balogh András, Gózony István és Gyömörey István. Tiszti Főügyész : Thassy Kristóf. Tiszti főorvos: Thassy Gábor dr. Levéltárnok : Fitos Márton. Törvh. m. kir. főállatorvos: Mayer Ottó. M. kir. állatorvos gyakorn.: Kiss Aladár. Megyei árvaszéknél: Elnök : Trstyánszky Ödön. Helyettes elnök : Zarka Zsigmond dr. Árvaszéki ülnökök: Málits József, Csák Károly dr., Csesznyák Ödön, Kadák Pál dr., Ellmann Ödön, Ábrahám Ernő dr., Hann János és Fangler Béla. Vm. II. oszt. aljegyző: Briglevics Károly dr. III. oszt. aljegyzők: Szeliánszky Nándor és Kádár Sándor, Ideigl. aljegyző : Hódy Lehel Pál. Segéd- és kezelőszemélyzet: Közig, kiadó Ko-záry Lajos, iktató Nagy Antal, irattárnok Horváth István, árvaszéki kiadó Hutter Ferencz, iktató Pucher Károly, irattárnok Paizs Kázmér. írnokok : Bakonyi Vilmos, Viosz Miklós, Pitz Ferencz, Fűzik Ernő, Kriz-manich József, Schleninger Manó, Jeney Mihály, Erdős Gyula, Farkas József, Ángyán János, Grubits Antal, Rajky György, Hartmann Károly és Gondy István. — Rendszeresített dijnokok : Rédey László, Grünfeld Izidor és Péntek Lajos. — Kőnyomdász : Szabó György, segédkőnyomdász Kajtár Ferencz. II. Külső tisztviselők : Alsólendvai járás (székhely Alsólendva). Főszolgabíró Székely Emil, szolgabíró Szilágyi Dezső, 54 járásorvos Józsa Fábián, tb. megyei főorvos. írnok Csohohei Gergely, utbiztos Fülöp József, számvevő Schmidt Ignácz, állatorvos Horváth Károly. Balatonfüredi járás. Főszolgabíró Langer István, szolgabiró Kiss Dezső dr., orvos Holczer József dr., irnok Fazekas Vilmos, utbiztos Vargha János, állatorvos Sefer Vilmos. Csáktornyai járás. Főszolgabiró Szalmay József, szolgabiró Huszár Pál dr., irnok Szirk Frigyes, orvos Kovácsics Ferencz, utbiztos Ács János, számvevő Lippich István, állatorvos Viasz Nándor. Keszthelyi járás. Főszolgabiró Takách Imre, szolgabiró Farkas Kálmán, orvos Hanny Ödön tb. megyei főorvos, irnok Kovács I. Bálint, utbiztos Szombath József, számvevő Tóth János, állatorvos Lázár Izidor. Letenyei járás. , Főszolgabiró Bogyay György, szolgabiró Vizkeleti Árpád dr., orvos Marton Imre, irnok Lesnyák János, utbiztos Hofer Mihály, számvevő Valde Dezső, állatorvos Fodor Vilmos. Nagykanizsai járás. Főszolgabiró Viosz Ferenc, szolgabiró Dienes Sándor, irnok ......................., orvos Mayer Ferencz dr., utbiztos Bodiczky Lajos, számvevő Svastics Elemér, állatorvos Fürst Sándor. Novai járás. Főszolgabiró Mayer István, szolgabiró Paál Viktor, orvos Székely József dr., irnok Tury Pál, utbiztos Molnár László, számvevő Kovács Ferencz, állatorvos Strém Ödön. Pacsai járás. Főszolgabiró Pálffy László, szolgabiró Koller r István dr., orvos Fodor Gyula dr., irnok Bukovich Árpád, utbiztos Brand János, számvevő Záborszky Géza, állatorvos Lacher József. Perlaki járás. Főszolgabiró Sághváry Jenő dr., szolgabiró Skublics Gábor dr., orvos Bőhm Sidney tb. m. főorvos, irnok Rehák Miklós, utbiztos Korpics János, számvevő Karczag Béla, állatorvos Lange Kelemen. Sümegi járás. Főszolgabiró: ................................. szolgabiró: Farkas István, tb. szolgabiró: lovag Ahs-bahs Sándor, orvos Lukonich Gábor tb. m. főorvos, irnok Gaál István, utbiztos Betlehem Vendel, számvevő Hartl István, állatorvos Kazár Manó. Tapolczai járás. Főszolgabíró Karácson Kálmán, szolgabiró Botka András, orvos Deák Jenő dr., irnok Pollák Emil, utbiztos Acs György, számvevő Vörös György, állatorvos Székely János. Zalaegerszegi járás. Főszolgabiró Thassy Lajos, szolgabiró Skublics Ödön dr., orvos Halász Miksa dr., irnok Kullmann Gyula, utbiztos Sebestyén Antal, számvevő Csupor Lajos, állatorvos Polgár Arnold. Zalaszentgróti járás. Főszolgabiró Malatinszky Lajos, szolgabiró Gájássy Lajos, orvos Misner Antal dr., irnok Vérth József, utbiztos Németh János, számvevő Okolicsányi Rezső, állatorvos Viasz József. Zalavármegye tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzetének nyugdíjintézete. Elnök: Arvay Lajos alispán. Tagjai: Kolben-schlag Béla főjegyző. Thassy Kristóf t. főügyész. Farkas József, Königmayer János, Nagy László, Szi-gethy Elemér dr., Udvardy Ignácz, Bődy Zoltán, Thassy Lajos, Trsztyánszky Ödön, Zarka Zsigmond dr. Zalamegyei községi és körjegyzők. Alsólendvai fárás: Alsólendva: Községi jegyző : Grassanovich Ottó. Alsólendvavidéki körj.: Alsólendva, körjegyző: Hadrovics Elek. (Bánuta, Csentevölgy, Lendvahidvég, Lendvahosszufalu, Petesháza, Völgyifalu.) A dőlt betűkkel nyomott helynevek a körjegyzői\'székhelyek. A zárójel között levő községek nevei a körjegyzőségekhez tartozó községek nevei. Bagonya: kj. Vlasits Géza. (Bakónak, Filócz, Örszentvid, Zalaivánd.) Bántornya\'- körj. Vlasits József. (Lendvaerdő, Lendvaszentjózsef, Kislippa.) Belatincz: kj. Besnyák Lajos. (Adorjánfalva, Murasziget, Muramelencze.) Cserföld: kj. Grásánovits Antal. (Alsóbeszterce, Felsőbeszterce, Kőzépbeszterce, Tüskeszer, Zsizsekszer) Csesztreg: kj. Rácz István, (Alsószenterzsébet, Kerkakutas, Kerkanémetfalu, Kerkapéntekfalu, Kerka-ujfalu, Pusztaszentpéter, Ramocsa.) Lendvavásárhely : kj. Varga Ferencz. (Bödeháza, Gáborjaháza, Göntérháza, Szentistvánlak, Kámaháza, Kebeleszentmárton, Radamos, Zsitkócz.) Murabaráti: kj. Kovács János. (Murahely, Hársliget, Lendvarózsavölgy.) Rédics : kj, Pallér Jenő. (Belsősárd, Lendvade-des, Külsősárd, Szijártóháza, Zalaszombatfa.) Resznek: kj. Kulcsár Miklós. (Baglad, Lendva-jakabfa.) Szentgyörgyvölgy : kj. ............. (Magyarföld, Felsőszenterzsébet, Márokföld, Nemesnép, Szécsiszent-lászló. Zalabaksa : kj. Koller Nándor. (Kerkabarabás, Czup, Kálóczfa, Pórszombat, Kozmadombja.) Zalagyertyános: kj. Polczer Imre. (Alsólakos, Felsőlakos, Murarév, Kapcza, Kót.) Zorkóháza: kj. Feisz László. (Lendvanyires, Kispalina, Nagypalina.) Balatonfüredi járás: Alsódörgicse: kj. Papp Aladár. (Akaii, Felső-dörgicse, Kisdörgicse.) Aszófö: kj. Cséry Zoltán. (Orvényes, Balatonudvari, Tihany.) Balatonfüred nk. közs. jző : Lohner Ferencz. Csopak: kj. Somogyi Dezső. (Balatonarács, Balatonkövesd, Palóznak.) 57 •< < < K ■< Felsöörs : kj. Molnár Ferencz. (Alsóörs, Lovas.) Nemespécsely: kj. Cséry Mór. (Balatonszőllős, Nagypécsely, Vázsoly.) Szentantalja: kj. Németh Ignácz, (Óbudavár, Tagyon, Zánka, Balatoncsicsó, Szentjakabfa.) Csáktornyai járás : Belicza : kj. Matkovics Lajos. (Muragárdony.) Bottornya : kj. Larnszak István. (Alsóferencfalva, Muraszilvágy.) Csáktornya: Közs. jegyző: Dénes Béla, adóügyi jegyző : Kummert Sándor. Csáktornyavidéki körj.: Csáktornya: kj. Plichta Béla. (Drávaszentiván, Drávaszentmihály, Felsőpusztafa, Felsővidafalva, Jánosfalva, Nyirvölgy, Százkő, Szentilona, Zalaujvár.) Drávacsány : kj. Szabolics Rezső. (Cseresnyés, Drávamogyoród, Miksavár.) Drávanagyfalu : kj. Simon István. (Drávaóhid, Edeskut, Tótfalu, Zrinyifalva.) Drávavásár hely : közs. jegyző Marinovics Fer. Felsömihályfa : kj. Friedl Gyula. (Delejes, Felső-domboru, Farkashegy, Hétvezér, Károlyszeg, Királylak, Mártonhalom, Zalabárdos.) Murasiklós : kj. Kollarícs Imre. (Bányavár, Felsőkirály falva, Kristóf falva, Muraszentkereszt, Zsidény.) Muraszentmárton : kj. Dobsa Kálmán. (Békásd, Tündérlak, Szentmargithegy, Hétház, Lapány, Majorlak, Muranyirád, Ormós.) Muraszerdahely: kj. Lukmann Nándor. (Szelencehegy, Bocskaihegy, Muraréthát. Stridóvár: kj. Belletz Ede. (Erzsébetlak, Gáborvölgy, Határőrs, Robádihegy, Szentorbánhegy, Bánfi-hegy, Vashegy, Ligetfalva, Kismagyaród, Murafüred, Ráckanizsa, Végfalva.) Viziszentgyörgy: kj. Martonossy Imre. (Gyümölcsfalva, Gyümölcshegy, Kismihályfalva, Nyiresfalva). Keszthelyi járás: Alsópáhok: kj. Németh János, (Nemesboldog-asszonyfa, Szentgyörgyvár.) Alsózsid: kj. Milkovich Andor. (Felsőzsid, Vállus.) Hévizszentandrás: kj. Vajda Ákos. (Egregy, Felsőpáhok, Zalaköszvényes.) Karmacs: kj. Pallér János. (Zalaköveskut, Ne-mesbükk, Vindornyafok.) Keszthely : közs. j. Szekeres Ödön, adóügyi jző : Bognár Imre. Kiskeszthely: kj. Vass Miklós. (Cserszegtomaj.) Sármellék: kj. Deli Béla. (Egenföld.) Vonyarczvashegy: kj. György Ferenc. (Gyenes-diás, Balatongyörök.) Rezi: közs. j. Bárdió Antal. Zalaszántó : kj. Sarkady Károly. (Vindornyalak.) Zalavár: helyett, közs. j. Glázer Zsigmond, Letenyei járás \'. Bánokszentgyörgy : kj. Galambos István. (Bucsuta, Oltárcz, Várfölde.) Becsehely : kj. Horváth László. (Pola.) Borsfa: kj. Zsiga Gyula. (Báza, Kerettye, Kistolmács, Valkonya.) Felsőszemenye: kj. Breyer József. (Alsószemenye, Csörnyeföld, Csernecz, Murarátka, Szentmargitfalva.) Kányavár : kj. Baka Ferencz. (Kiscsehi, Erdőhát, Lasztonya, Lispe, Szentadorján, Marócz.) Kerkaszentmiklós : kj. Vendl Ede. (Dobri, Kerka-szentkirály, Kútfej, Lendvaujfalu, Lovászi, Pincze.) Letenye: kör. j. Plichta Lajos. (Bécz, Egyed-uta, Zajk.) Pusztamagyaród: kj. Lencz Béla. (Szentliszló.) Szécsisziget: kj. Kovács Elek. (Kerkateskánd, Kerkatótfalu, Kislakos, Tormaföld és a novai járásból Kerkaiklód és Bördöcze.) Tótszentmárton: kj. Kámán Lajos. (Semjénháza, Molnári, Petrivente, Tótszerdahely.) Nagykanizsai járás: Galambok : kj. Starzsinszky György. (Garabonc, Zalakaros.) Gelse: kj. Kugler Sándor. (Gelsesziget, Kilimán, Újudvar és a pacsai járásból Alsórajk.) Hosszúvölgy: kj. Nagy Ferencz. (Fűzvölgy, Homokkomárom, Korpavár, Magyarszentmiklós, Obornok.) Kiskomárom : kj. Szilvay Gyula. (Balatonmagya-ród, Komárváros.) Légrád: közs. j. Seregélyes Károly. Murakeresztur . kj. Szemző Gyula. (Fityeház.) Nagybakónak: kj. Szentmihályi László. (Zala-merenye, Zalaujlak.) Sormás: kj. Amtmann Sándor. (Eszteregnye, Rigyácz.) Szepetnek: kör. j. Lévay Endre. (Bajcsa.) Zalasárszeg: kj. Szemző Zsigmond. (Csapi, Kis-récse, Nagyrécse, Zalaszentjakab.) Zalaszentbalázs: kj. Szondy László. (Bocska, Börzöncze, Kaczorlak, Magyarszerdahely, Pölöskefő. Novai járás : Csonkahegyhát: kj. Horváth Gyula. (Barabásszeg, Gombosszeg, Győrfiszeg, Kislengyel, Kustánszeg, Milej, Németfalu, Pálfiszeg, Pajzsszeg.) Gutorfölde: kj. Veszprémi Gyula. (Csertalakos, Náprádfa, Szentpéterfölde.) Lenti: kj. Höhn Béla. (Bárhely, Gosztola, Ker-kaszentmihályfa, Lentikápolna, Lentiszombathely, Má-homfa, Mumor1. Nagylengyel: kj. Kelemen József. (Iborfia, Lickó-vadamos, Ormándlak, Petrikeresztur, Rózsásszeg, továbbá a zalaegerszegi járásból: Bazita, Dobronhegy, Babosdöbréte, Gellénháza.) -¿sHs60 < < Nova : kj. Csizmazia György. (Barlahida, Karácsonyfa, Mikefa, Szilvágy.) Páka : kj. Kukorelli Ferencz. (Csömödér, Dömefölde, Hernyék, Kissziget, Ortaháza, Pördefölde, Ze-beczke. Zalatárnok: kj. Beznicza Péter. (Baktüttős, Szentkozmadombja, Tófej.) Területileg ide tartoznak még: Bördöcze és Kerkaiklód kisközségek, melyek közigazgatásilag a lete-nyei j. szécsiszigeti körjegyzőségéhez vannak beosztva. Pacsai járás. Bucsuszentlászló : kj. Toppler György. (Kis-bucsa, Nemeshetés, Nemessándorháza, Nemesszentandrás). Dióskál: kj. Galadalics Lajos. (Egeraracsa, Nagyhorváti, Zalaszentmárton). Hahót \'. községi jegyző Kovács Béla. Felsörajk: kj. Vuk János. (Pötréte). Nagykapornak : kj. Szekeres István. (Misefa, Orbányosfa, Padár). Orosztony : kj. Vegele József. (Kerecseny, Kis-rada, Nagyrada). Pacsa: kj. Székely Ernő. (Pacsatüttös). Szentpéterur: kj. Török Gyula. (Gétye, Zala-igricze, Nemesszer, Nemesrádó, Vörrü). Zalaapáti\', kj. Takács Imre. (Esztergály, Zala-hosszufalu). Zalaszabar nk közs. jző: Gyuk István. Zalaszentmihály: kj. Anders Károly. (Pölöskel. Területileg ide tartozik meg Alsórajk kisközség, mely a nagykanizsai járás gelsei körjegyzőségéhez van beosztva. Perlaki járás. Alsódomboru nk. közs. jző : Mihácz János. Dékánfalva : kj. Brenner Mihály. (Damása, Mura-ujfalu). Drávadiós : kj, Cira Sándor. (Drávaszilas, Dráva- ollár). Kotor nk. közs. jző Hajdú Lajos. Kisszabadka : kj. Puhr Mihály. (Zalabenkő, De-zsérlaka, Györgylaka, Drávaszentistván, Felsőpálfa, Muralövő). Ligetvár: kj. Harmath Nándor. (Drávasiklós, Henisfalva, Drávafüred). Muracsány nk. közs. jző Haris Károly. Murakirály : kj. Babics Gábor. \' Drávaegyház). Muraszentmária: kj. Füzessy Gusztáv. (Alsó-mihályfalva). Muravid nk. közs. jző Brunner Gusztáv. Perlak : községi jegyző Zala József. Tüskeszentgyörgy: kj. Kisfaludy Gyula. (Haras-tyán, Alsópusztafa, Csehlaka, Hodosány, Alsópálfa, Törökudvar). Sümegi járás. Bazsi:kj. Zábó^erencz. (Sümegcsehi, Sümegprága). Csabrendek : közs. j. Schreiner Dénes. Gógánfa : kj. Zábó Gyula. (Dabroncz, Hetyefő, Zalaerdőd). Káptalanfa: kj. nincs jogerősen betöltve. (Bodorfa, Gyepükaján, Nemeshany). Kisgörbö: kj. Mikolajtsik László. (Nagygörbő, Döbröce, Vindornyaszőllős). Mihályfa : kj. Lohonyay Elek. (Kisvásárhely, Ohid, Szalapa). Nyirád: kj. Döme Lajos. (Szőcz.) Sümeg : közs. j Málomsoky János, adóügyi jző : György Elek Ükk: kj. Linter Gyula. (Zalagyömrő, Zalamegy-gyes, Megyer, Rigács). Zalagalsa: kj. Rohrer János. (Hosztót, Szent-imrefalva, Zalaszegvár). Tapolczai járás: Balatonederics : kj. Pátzay György, (Nemesvita). Diszel: kj. Fekete Gáspár. (Zalahaláp, Sáska.) Kékkút-, kj. KunaDénes. (Mindszentkálla, Salföld.) Kővágóőrs: kj. Papp Lajos. (Rendes, Szepezd.) köueskál: kj. Fehér Sándor. (Balatonhenye, Mo-noszló, Szentbékkálla.) Lesenczetomaj: kj. Vöczköndy László. (Lesence-istvánd, Lesencenémetfalu.) Monostorapáti: kj. Rohonczy Károly. (Hegyesd, Kapolcs.) Nemesgulács: kj. Orosz Ernő. (Badacsonytomaj, Gyulakeszi, Káptalantóti, Kisapáti.) Nemestördemicz : kj. Csillag Ernő. (Hegymagas, Raposka, Szigliget.) Taliándörögd: kj. Nussal József. (Zalapetend, Vigánt, Pula.) Tapolcza: közs, j. Horváth Jenő, adóügyi jző : Németh Jenő. Zalaegerszegi járás: Andráshida : kj. Ujlaky Béla. (Apátfa, Zalabol-dogfa, Ebergény, Szenterzsébethegy, Vorhota.) Bóczfölde\'. kj. Kisfaludi Márton. (Bak, Sárhida.) Alsóbogod-, kj. Paulin József. (Felsőbagod, Bőrönd, Ozmánbük, Hagyáros, Vitenyédszentpál, Zalaszentgyörgy.) Nemesapáti: kj. Árvay Gábor. (Vöczkönd.) Ságod -, kj. Somogyi József. (Kaszaháza, Kiskutas, Kispáli, Nagykutas, Nagypáli.) Salomvár: kj. Farkas István. (Budafa, Zalacséb, Zalaháshágy, Keményfa, Vaspör.) Söjtör: kj. Tóth Gyula. (Pusztaederics, Pusztaszentlászló.) Szepetk: kj. Molnár István. (Gyürüs, Kemen-dollár, Pókafa, Zalaistvánd.) Teskánd: kj. Kesseldorfer Lajos. (Bonczodfölde, Böde, Hottó, Kávás, Zalaszentmihályfa.) Zalabesenyö: kj. Borky Antal. (Botfa, Csács-bozsok, Csatár.) Zalalövö: kj. Korbai Dezső. (Csöde, Zalamindszent, Zalapataka.) Zalaszentiván: kj. Lenk János. (Alibánfa, Ör-döghenye, Petőhenye, Pózva, Zalaszentlőrincz.) Területileg ide tartoznak még : Bazita, Dobron-hegy, Döbréte, Gellénháza kisközségek, melyek közigazgatásilag a novai járás nagylengyeli körjegyzőségéhez vannak beosztva. Zalaszentgróti járás: Aranyod: kj. Nagy Kálmán. (Csáford, Tüskeszentpéter. Kisszentgrót: kj. Kóber János. (Zalaudvarnok.) Tűrje: kj. Rózsa Ferencz. (Tekenye.) Zalabér: kj. Martincsevics István. (Batyk, Dötk, Pakod, Zalavég.) Zalacsány: kj. Halmos József. (Zalanémetfalu, Tilaj, Bókaháza.) Zalakoppány: Almásháza, Barátsziget, Bezeréd, Kalósd, Kehida. Zalaszentlászló: kj. Rimmer Lajos. (Kustány, Gyülevész, Sénye. Zaleszentgrót: közs. j. Sztrókay György. Zalavármegyei községi és körjegyzők egylete. Elnök: Molnár István (Szepetk). Alelnökök: Vass Miklós (Kiskeszthely), Somogyi József (Ságod). Főjegyző: Takách Imre (Zalapáti). Aljegyzők : Ujlaky Béla (Andráshida), Kovács Béla (Hahót). Községi és körjegyzők nyugdíjintézete. Elnök: Arvay Lajos alispán, tagjai: Kolbenschlag Béla főjegyző, Thassy Kristóf t. főügyész, Czinder István dr., Farkas József, Hajik István, Kőnigmayer János, Krosetz Gyula, Legáth Kálmán, Molnár István, Nagy László, Somogyi József, Szigethy Elemér dr., Takách Imre, Udvardi Ignácz. 64 -Sí-*- ^-^r-^r-^r^-^r^- Nagykanizsa r. t. város tisztikara. Vécsey Zsigmond polgármester, Dr Sabján Gyula főjegyző, /\\ts József közigazgatási előadó tanácsos, Halis István árvaszéki előadó tanácsos, Csányi István katonaügyi előadó tanácsos, Perger Károly városi aljegyző, Benedek József tisztb. aljegyző, Dr. Bentzik Ferencz v. ügyész, Halvax Gyula városi pénztárnok, Neu Albert adóellenőr, Anhoffer Gyula v. számvevő, Hardi Gyula közgyám, Kárlovits Lajos könyvelő, Horváth István adótiszt, Király Sándor városi mérnök, Székely Nándor városi s. mérnök, Csigaházy Antal v. erdőmester, v. kültanácsosok: Halvax Frigyes, Varga János, Kárlovits József, Faics József, Plánder György, Hegedűs György, v. orvosok : Dr. Rácz Kálmán, Dr. Goda Lipót, Deák Péter rendőrkapitány, Farkas Ferencz r. alkapitány, Bay György r. alkapitány, Hajós Ferencz rendőrbiztos, Tánsits Béla kataszteri nyilvántartó, Írnokok: Nóvák Nándor, Jutassy István, Füredi János, Erdélyi János, Orbán József levéltáros. Zalaegerszeg r. t. város tisztikara. Polgármester : Korbai Károly dr. Főjegyző, h. polgármester : Fülöp József, anyakönyvvezető és levéltárnok. Tanácsos, egyszersmind községbiró : Mezriczky Jenő. 1. aljegyző, anyakönyvv. h. : Brenn Zoltán. II. aljegyző, anyakönyvv. h. : Kutsera István. T. aljegyző, városi közgyám : Kardos Sámuel. Pénztáros : Magyar Lajos Ellenőr : Simonffy István. Adótiszt: Tanár lg-nácz. Számvevő : Fendrik József. Írnokok : Korchmá-ros Jenő, Simonffy Lajos, Juhász Gyula. Kataszteri nyilvántartó : Megyessy László. Végrehajtó : Jámbor Henrik. Tiszti ügyész: Dr. Jámbor Márton. Városi orvos : Dr. Gráner Adolf. Tiszteletbeli orvos: Dr. Fürst Béla. Kültanácsosok: Horváth Károly, Fürst Samu, Kováts László, Zsuppán Gergely. Dijnokok, c. Írnokok : Simon József, Tánczos Lajos, Tóth Gyula. Napidíjas végrehajtó : Kuli László. Városgazda (az állás most üres). Helyhatósági állatorvos : Szekeres Márk. Városi mérnök : Klosovszky Ernő. Rendőrség: 65 Rendőralkapitány (az állás most üres.^ I. osz. irnok, h. rendőrkapitány : Salamon Ferencz. Dijnok, c. irnok : Csiszár Lajos, Vizsy János marhalevél kezelő. Rendőrbiztos : Paál Pál. Zalamegye területén működő orvosok. Zalavármegye tiszti főorvosa : Thassy Gábor dr. Járás orvosok : Alsólendván Józsa Fábián dr., Balatonfüreden Stolczer József dr., Csáktornyán Ko-vacsics Ferencz dr., Keszthelyen Hanny Ödön dr. tb. m. főorvos, Letenyén Marton Imre dr., Nagykanizsán Mayer Ferencz dr., Nován Székely József dr., Pacsán Fodor Gyula dr., Perlakon Böhm Szidney dr. tb. m. főorvos, Sümegen Lukonich Gábor dr. tb. főorvos, Tapolczán Deák Jenő dr., Zalaegerszegen Halász Miksa dr., Zalaszentgróton Misner Antal dr. Városi orvosok: Zalaegerszegen Gráner Adolf dr., Nagykanizsán Rácz Kálmán dr. és Goda Lipót dr. Községi orvosok: Alsólendván Brünner József dr., Csáktornyán Schwartz Albert dr., Keszthelyen Neumark Béla dr., Légrádon Neumann Henrik dr. Körorvosok: Alsódomborun Braun Nándor dr., Alsólendván Preisz Mór dr., Badacsonytomajon.................. , Balatonfüreden Halász István dr., Bánokszentgyörgyön Gross Vilmos dr., Belatincon ................. .........., Csabrendeken Lengyel Ármin dr., Csesztregen Stanovszky Nándor dr., Drávavásárhelyen Wolf Béla dr., Gelsén Viola Ignácz dr., Kapolcson Schwarz Ottó dr., Karmacson Simon Sándor dr., Kiskeszthelyen Rozenberg Samu dr., Kiskomáromban Hausner József dr., Köveskálon Kustos Károly dr., Lendvavásárhelyen Kollin Ignácz dr., Letenyén Hajós Sándor dr., Mura-csányon Mestrics Mátyás dr., Nován Nagy Lajos dr., Pacsán Plosz Sándor dr., Pákán Augustinovics Nándor dr., Perlakon Szabó Zsigmond dr., Stridóváron Csillag Dezső dr., Sümegen Fischer Ignácz dr., Szepet-kén Tompa Adolf dr. lakik Zalaegerszegen, Szepet-neken Ország Lajos dr., Tapolczán Lőke Mór dr., Zalaegerszegen XVIII. kör. Fürst Béla dr. és a XIX. kör. Rosenthal Jenő dr., Zalalövőn Gerő Károly dr., Zalaszentgróton a jobbparti kör Hamburger Jenő dr., a balpárti kör. Erdős Adolf dr. Magánorvosok: Balatonfüreden Hurray István dr. tb. megyei főorvos, fürdőorvos. Belatinezon Pi-litzer Endre dr. (áll. trachoma orvos is.) Keszthelyen Balázs Endre, Illés Ignácz dr. (honvédezredorvos), Mojzer György dr. Lőwig Mór dr., Schulhof Vilmos dr. Kővágóörsön, Hauszbrunner Mór dr. Nagykanizsán, Balla János dr., Darányi Árpád dr., Fodor Aladár dr., Hajós Soma dr., Kőnig József dr., Vajda Márk dr. és Bartha Lajos fogorvosok, Pilitz Sámuel dr. (vasúti orvos), Pollák Ernő dr., Szekeres József dr. kórházi főorvos, Schwarcz Károly dr. (törvényszéki orvos) és Szigethy Károly dr. (vasúti és törvényszéki orvos.) Sümegen, Biró József (kórházi orvos). Tapolcza, Fischer Gyula dr., Klein Gyula dr., Varjas Gábor dr. Tihanyon, Gemal László dr. Zalaegerszegen, Halász Vilmos dr. Kórházak: 1. Nagykanizsa városi közkórházban, igazgató főorvos, Szekeres József dr., Másodorvos, dr. Szabó Zsigmond. Kórházi gondnok, Hitzelberger Lajos. 2. Zalaegerszeg városi közkórházban, igazgató főorvos, Graner Adolf dr., alorvos, Fürst Béla dr., elmegyógyintézetnél vezető orvos, Halász Miksa dr. Kórházi gondnok Galambos Géza. 3. I<Ceszthely községi kórházban igazgató orvos. Hanny Ödön dr. tb. megyei főorvos. 4. Sümeg nyilv. jelleggel felruházott kórházban igazgató orvos Lukonich Gábor dr., alorvos Biró József dr. 5. Perlaki áll. trachoma kórházi igazgató orvos Böhm Szidney dr. tb. m. főorvos. 6. Zalaszentgróti alapit, kórház ; Misner Antal dr. Gyógyszertárak. Alsódomborun Segesváry Dezső Pál, Alsólend-ván, Fuss F. Nándor, Balatonfüreden özv. Orbán lgnáczné, Belatinczon Szepesy Gusztáv, Csáktornyán özv. Göncz Lajosné, illetőleg kiskorú fia Göncz Dénes, Keszthelyen Cséby Lajos és neje Luiszner Erzsébet, dr. Simon Ernő, Kiskomáromban Szűcs Sándor, Kö-veskállán Reinhardt József, Letenye Kovács Tivadar, Légrád Draskovich Lajos, Nagykanizsán Belus Lajos, Neumann Aladár, Reik Gyula, Szabó Albert, Pacsán Bichler Gyula, Perlakon Sipos Károly, Sümegen ifjú Magyari Kossá Gusztáv és neje Smetanka Jenny, Tapolczán Glázer Sándor, Nován Persay Gyula, Zalalövőn Erdélyi József, Zalaszentgróton Botfy Péter, Zalaegerszegen Kaszter Sándor, Kocsuba Emil, Hra-bovszky Rezső, Csabrendeken Pozsgay Andor. Kézi gyógyszertárak helyei és tulajdonosai. Badacsonytomajon dr. Miskolczy Leó, Bánokszentgyörgyön dr. Gross Vilmos, Csesztregen, dr. Stanovszky Nándor, Gelsén dr. Viola lgnácz, Ka-polcson dr. Schwarcz Ottó, Lendvavásárhelyen dr. Kolin lgnácz, Pákán dr. Augusztinovics Nándor, Stridóváron dr. Csillag Dezső. Fiók gyógyszertár: Hévizfürdőn Cséby Lajos. " Kir. törvényszékek, ügyészségek és a területükön levő járásbíróságok. Zalaegerszegi kir. torvényszék. Elnök Degré Miklós. Birák: Fritz József kir. ítélőtáblai birói cim- és jelleggel, Rutich Sándor, Szalay László vizsg. biró, Skoday Aurél, Sperlágh Géza, Tüskés Dezső dr. Albiró Keresztessy József. Jegyzők: Horváth Ferencz dr., Németh Bálint dr., Onody Zoltán, Fülöp Jenő. Joggyakornok Sült József dr. Irodaigazgató Polgár János. Irodatisztek: Király Gyula, Berkes János, Fábián Károly, Schneider István. írnokok: Németh Károly, Pap Sándor, Sovonyák Oszkár, Horváth Jenő. 68 Zalaegerszegi kir. ügyészség. Vezető kir. ügyész Szász Gerő dr., Rézler Kornél dr. ügyész. Ügyészi megbízott Jakabffy János dr. írnok Léránt Gábor. Fogházfelügyelő Sprinczer József. 1. Alsólendvai kir. Járásbíróság. Vezető járásbiró. Vidra István, Csiszár Sándor, Biró Lajos, Fehér Dezső dr. jbirák. Albiró: Szűcs Zoltán. Jegyző Koch Ödön. Telekkönyvvezetők-. Rózsás János, Ujlaky László. Irodatiszt Rosenberg Mór. írnokok: Vrancsics Sándor, Beck Hugó, Téglás József, Németh Sándor. Végrehajtó Havel Ede. 2. Sümegi kir. járásbíróság. Vezető járásbiró Süvegh János. Saághy János, Berczelly Kálmán dr. járásbirák. Jegyző Nagy István dr. Telekkönyvvezető Szente Sándor. Irodatiszt Havasy József. írnokok: Bachinger Imre, Bódis Tivadar, Gosz-tony Sándor. Végrehajtó Vértessy Béla. 3. Tapolczai kir. járásbíróság. Vezető járásbiró Pap Lajos, Grün Gyula, Müller Ferencz, Ruff Jenő dr. jbirák. Telekkönyvvezető Ján István. Irodatiszt Gróf Márkus. írnokok: Gayer Pál, Szántó József, Léránth József, Krammer Károly, Szoltsányi Károly. Végrehajló Kerkápoly István. 4. Zalaegerszegi kir. járásbíróság. Vezető járásbiró Szupits Antal Sipos József, Bruck Alajos, Főglein Miklós járásbirók. Albiró Moizer Imre. írnokok: Szedenik Benő,, Vajda Emil, Zoltán Ödön. Végrehajtók : Nagy Sándor és Lukács József. Nagykanizsai kir. törvényszék. Elnök Závody Albin curiai biró. Bírák: Véber Károly kir. it. t. birói c. és j., Csesznák Miklós, Eöry ■»X X ;•< >: >• > x > 69 Szabó Jenő dr., Kenedi Imre dr., Gózony Sándor, Fischer József dr., Gyenes Székács Pál, Mutschenbacher Edvindr., albiró Kayser Elek. Jegyzők: Stolzer László dr., WitzI Győző, Szugfil János, Gyarmathy Miklós, Lovass Gyula, Podolai Jusztin, Sartory Zsigmond. Joggyak. Kiss Lajos. Irodaigazgató Horváth Gyula. Telekkönyvvezető Krátky József. írnokok: Horváth Ferencz, Nagy Károly, Varga József, Gerencsér József, Gumilár Mihály, Gruber László, Németh János, Szabó Lajos. Nagykanizsai kir. ügyészség. Vezető kir. ügyész Jureczky Iván dr. Ügyészi megb.: Győrffy Pongrácz, Schwartz Lajos dr. Irodatiszt Ludvig János. Fogházfelügyelő Hudi János. 1. Csáktornyai kir. járásbíróság. Vezető jbiró Simon Lajos. Baboss Géza, Berlin Ágoston jbirák. Albiró Sámuly Ottó. Jegyző Vogth Albin. Telekkönyvvezető Ruesz József. Irodatisztek: Kovácsics József, Horváth Zoltán. írnokok: Bernát Mihály, Ambrus József, Habus József. Végrehajtó Glabina János. 2. Keszthelyi kir. járásbíróság. Vezető jbiró Remsey Lajos. Pál János, Fehér József jbirák., jegyző Kovács László dr., tlvtő írnokok : Kaufmann Márk, Bedenek Ferencz, Szabó Jenő, vhtö Kalandra Jenő. 3. Letenyei kir. járásbíróság. Vezető jbiró Orosz Béla, albiró Farkas László, jegyző Emődy Géza, tvtő Vadlya István, irodatiszt Zdelár József, írnokok: Révay Márton, Nagy Jenő, Mikó György, vhtó Schmidt János. 4. Nagykanizsai kir. járásbíróság. Vezető jbiró Oszterhuber László it. t. biró. Katzenbach József, Dreven Lajos, Bereczky Viktor dr., Lajpczig Antal jbirák, jegyző Bubics Károly, joggyak. Horváth Tivadar dr., Írnokok Huchstedt Gothárd, Kercsmár Dénes, Nováczky József, Szalay József, vhtó Maximovits György. 5. Perlaki kir. járásbíróság. Vezető jbiró Stiglbauer József. Szabó Győző dr. jbiró, albiró Heves Dezső, Szűcs Jenő, tvtők : Horváth Pál, Plichta Kázmér, Jabreczky Flóris, irodatisztek: Megyery Géza, Pintarics Tamás, Liszák Jenő, irnok Indrák Antal, vhtó Németh Andor. A veszprémi kir. tszék alá tartozó balatonfüredi jbiróság. Jbiró Segesdy Ferencz dr., jegyző Flóris Endre dr., irnok Kerepeczky Pál. Kir. közjegyzői kar. Közjegyzői kamara székhelye Pécs. Kamarai elnök Madarász István dr. Választmányi tagok: Plihál Viktor dr., Ursziny Pál, Toldy Béla dr. Póttagok: Tolvaj Géza dr. és Kasza Sándor dr. Zalamegyei közjegyzők. Alsölendván Laubhaimer Oszkár dr. Csáktornyán ........................... Keszthelyen Lénárd Ernő. Nagykanizsán Plihál Viktor dr. Per lakon Noszlopy Gáspár dr. Sümegen Szily Ferencz dr. Tapolczán Takács Jenő. Zalaegerszegen Skublics Imre. Zalamegyei ügyvédi kamara. Kiterjed a kaposvári, nagykanizsai és zalaegerszegi törvényszékek területeire. Elnök Czinder István dr. Zalaegerszegen. Elnökhelyettes Hertelendy Béla Nagykanizsán. Titkár Boschán -S^-sHs-^s-^B-^s-^-es-»- 71 Gyula Zalaegerszegen. Ügyész Hajós Ignácz dr. Pénztáros Szigethy Elemér. Választmányi rendes tagok : Grünwald Samu dr Zalaegerszegen, Haidekker Sándor dr. Kaposváron, Isoo Ferencz Alsólendván, Jámbor Márton dr. Zalaegerszegen, Keresztury József dr. Zalaegerszegen, Thassy Kristóf Zalaegerszegen. Választmányi póttagok: Berger Béla dr. Zalaegerszegen, Hajós Mihály Alsólendván, Jakabffy János dr. Zalaegerszegen, Surgóth Miksa Sümegen. Kamarai tagok Zalamegyében : Alsólendván Chilkó Sándor dr., Fiikor Márton dr., Hajós Mihály, Isoo Ferencz, Karabélyos Elek, Petrik Gyula, Politzer Izidor dr., Wollák Adolf dr. Csáktornyán Hajós Ferencz dr., Hidvégi Miksa dr., Kovács Lipót dr., László Béla dr., Schwarcz Lajos dr., Wollák Rezső, Zakál Henrik. Keszthelyen Bozzay József dr., Győrffy Pongrácz, Hochstádter Sándor dr., Lénárd János dr., Menczer Imre dr , Stieder Lajos, Szabó Pál, Schwarz Zsigmond dr., Simon Géza dr. Letenyén Csempesz Kálmán dr., Havas József dr., Lakó Imre dr., Zakál Gyula. Nagykanizsán AczélPál, Bartha József dr., Bentzik Ferencz dr., Bród Tivadar dr., Bun Jenő dr., Balázs Zsigmond dr., Dőri József dr., Etlényi Géza dr., Faics Lajos, Freiler Adolf dr., Fried Ödön dr.., Fábián Zsigmond dr., Ferenczy György dr., Győrffy János, Gross Dezső dr., Hajdú Gyula dr., Havas Hugó dr., Halphen Jenő dr., Her-telendy Béla, Kreisler József dr., Lőke Emil dr., Málék László dr, Miklós Dezső dr., Ollop Mór dr., Oroszváry Gyula, Plosszer István dr., Rapoch Gyula, Remete Géza, Rosenberg Mór dr., Rothschild Jakab dr., Rothschild Samu dr., Schwarcz Adolf dr., Tripammer Rezső dr., Vajda Béla dr., Weisz Lajos dr. Perlakon Kemény Fülöp dr., Pichler Gyula dr., Reményi Zoltán dr., Tamás János dr., Szakái Lajos dr. Pusztamagyaródon Csesznák József. Sümegen Borkóczy Károly, Fürst János dr., Havas Béla dr., Kassay Győző dr., Surgóth Miksa, Takács Zsigmond. Tapolczán Berger Sándor dr., Búzás Dezső dr., Győrffy Zoltán dr., Hoffmann László dr., Kaszás Károly dr., Kovács Vilmos dr., Szüts Arnold dr. Zalaegerszegen Arvay László dr., Berger Béla dr., Boschán Gyula, Czinder István dr., Gombás Aladár dr., Grünwald Samu dr., Hajik István, Hajós Ignácz dr., Jakabffy János dr., Jámbor Márton dr., Kele Antal dr., Keresztury József dr., László Pál dr., Lőke Imre dr., Mihalovich Károly, Szalmay József, Szígethy Elemér dr., Thassy Kristóf, Udvardy Jenő dr., Weiss Endre dr. Zalaszentgróthon Biró Károly dr. A zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság. A) Fogalmazói kar: Jánosházi Ódor Géza kir. tanácsos, pü. igazgató; Balassy Miklós pü. tanácsos, pü. igazgatóhelyettes ; pü. titkárok: Gyenge Sándor, Nagy Ferencz dr, Pataky Lajos, Baitnner Arnold, dr. Kál-dor Tivadar, Martinecz Rihárd, Rauschenberger János, Enyedy Albert, Kosztrabszky Ferencz; pü. segédtitkárok : Mérő Géza, Hantke Emil, Pásztor Károly; pü. fogalmazók: dr. Szikszay Jenő, dr. Tóth László; Fatér Endre pü. fogalmazó gyakornok. B) Állami végrehajtók: Nyikia György, Richter Vincze, Gavallér Kálmán. C) Földadónyilvántartás: Feldl Sándor pü. tanácsos, földadónyilvántartó-biztos; Litványi György segédtitkár; kataszteri irodatisztek: Nagy György, Gaspa-rics János. D) Iroda személyzet: Stockinger Ferencz pü. irodavezető; irodatisztek: Borhy Ferencz, Nyéky Mihály; Vörös Sándor kezelési gyakornok. E) Mellérendelt számvevőség; Arany Izor pü. számtanácsos, számvevőségi főnök; Hertelendy Béla pü. számtanácsos, számvevőségi főnökhelyettes; pü. számvizsgálók : Simicska János, Salamon Károly, Bertalan Pál, Vidóczy Pál; számellenőrök: Hrabovszky Jenő, Zarubay Andor; pü. számtisztek: Somossy Gyula, Mayer István, Holly Béla, Szűcs Kálmán, Varga Kálmán, X >: X ^ > 73 Csomóss Benedek, Balogh István, Mohácsy Lajos, Fangler Ferencz; számgyakornokok: Slemmer Sándor, Staub János, Czinder Lajos. Kir. adóhivatalok. Alsólendva: Floch Antal m. kir. adótárnok; Óriás János m. kir. adóellenőr; m. kir. adótisztek: Körtvélyesy István, Farkas Lajos. Csáktornya: Czövek István m. kir. adótárnok; Heiszig Ferencz m. kir. adóellenőr; m. kir. adótisztek: Horváth Antal, Dómján József. Keszthely: Dráveczky Kálmán m. kir. adótárnok; Marton Lajos m. kir. adóellenőr; Kétszery Géza m. kir. adófőtiszt; egy tiszti állás üresedésben. Letenye: Pápay Károly m. kir. adótárnok; ellenőri állás betöltetlen; Hajós Ottó m. kir. adófőtiszt; m. kir. adótisztek: Csányi Károly, Rehorovszky Sándor. Nagykanizsa: Ötvös Emil m. kir. adótárnok; Kottler Gusztáv m. kir. adóellenőr; m. kir. adófőtisztek: Zalaváry József, Rácz Ödön, Dénes Jenő, Kovács János, Sugár Béla; adógyakornokok: Vellák Sándor, Móger Károly. Perlak: Márkus Péter m. kir. adótárnok; Prekova Vilmos m. kir. adóellenőr; Várallyi L. Dezső m. kir. adótiszt. Sümeg: Szedlák Nándor m. kir. adótárnok; Tamássy János m. kir. adóellenőr; adótisztek: Talabér Lajos, Maurus János. Zalaegerszeg: Vajda Áron m. kir. adótárnok; Práger Samu m. kir. adóellenőr; adófőtisztek: Vörös Károly, Lovász Bódog, Farkas János, Hajgató József, Kovács József, Vajda Adolf, Grünvald Samu; Bogyay János m. kir. adógyakornok. Pénzügyőrség. Zalaegerszeg: Főbiztos: Lukács Ferencz; Boros Béla biztos, Nagykanizsa: Bagáry Zsigmond főbiztos. ÍSÍ-X X > X X Ss 74 ¡sC sC sg a: < K < s:-g£r Keszthely: Szabó Géza biztos. Csáktornya: Meissner Emil biztos. Zalaegerszegi államépitészeti hivatal. Hivatalfőnök: Goszleth Lajos kir. főmérnök. Beosztottak: Horváth /\\rpád kir. müsz. tanácsos, Oravecz Győző, Sándor Zsigmond k. mérnök, Vértes Manó, Tantó Pál kir. s. mérnökök, Wassermann Sámuel oki. mérnök, műszaki napidíjas. Kezelő személyzet: Garai Benő irodavezető, Czebe István irnok, Molnár Ilona gépírónő. Posta-, távírda- és távbeszélő-hivatalok. Igazgatóság székhelye: Pécs. Igazgató: Opris Pétére, főigazgató, helyettese: Sebők Géza tanácsos, c. igazgató. Kincstári hivatalok. Csáktornya: Irodavezető: Horváth Antal főtiszt; Hutter Géza főtiszt; Stern Dániel, Wrana Győző, Heinrich Oszkár tisztek; Szilágyi György s.ellenőr; Horváth Antal s.-tiszt; Bencsák Emma, Aigner József, Markó János, Filipovits Nándor, Mészarits János és Doba József kezelők. Keszthely: Hivatalvezető: Búzás Alajos főtiszt; Molnár János és Tallér Géza főtisztek; Ring József tiszt; Wáginger Gyula, Cziklin Zsiga, Fülöp Viktor és Kunfi Sándor,s.-ellenőrök; Iwsits Imre s.-tiszt; Fülöp Viktorné szül. Arzenovits Katalin, tilaji Balogh János, Bem Márton, Goór György, Kenyeres Gyula, Kollmann József, Kármán György és Németh József kezelők. Nagykanizsa: (1. posta-, távirda- és távb.-hiv.) Hivatalvezető: Szommer Náthán főfelügyelő; Pickel Ferencz és Márk Géza r felügyelők; Miklóssy Antal, Antal József, Áts Ede Árpád, Gálos Béla, Maschler István, Riedelmayer László, Tóth Béla, Burkovich Gyula, Janda Károly, Mattos Jenő, Farkas Sándor, Németh György, Vuczkics János, Thury Ernő, Horváth József, Fehér Lajos, Egri Gyula és Csillag Károly; 75 Kaffka József, Vincze Kálmán, Nemes Jenő és Mesteri Ferencz; Böhm Ignácz, Nagy Tivadar, Varga István, Pusovszky Péter, Egri Gyula s.-ellenőrök; Hoffmann András s.-tiszt; Molnár István és Ferenczy Gyuláné szül. Oszlányi Klementin gyakornokok; Barabásné Wagner Mária, Csákány István, Hajdú József, Jaksch Károly, Pál Gyula és Pásztor János kezelők. Nagykanizsa : (posta- és távirda-hiv. és mozgós p.-hiv.) Hivatalvezető: Kaffka József főfelügyelő; Geiszl Miksa főfelügyelő; Hajek József, Arvay Lajos, Boncz Andor, Geiszl Miksa, Harsay György, Kattauer Ede, Palkó Zsiga, Palkovics Ignácz, Schott Adolf, Schuch Lajos, Leposa Ferencz, Mair József, Ferenczy Gyula és Kostyák Lajos felügyelők; Csontos László, Hirschler Miksa, Horváth János, Krizsán Miklós, Vellak János és Barabás Kálmán főtisztek; Kengyel István és Seres Dénes tisztek; Supka Béla, Háncz Kálmán, Bayer László, Czinder János, Raitmann Alajos, Sonnenberg Frigyes, Tassaly Tamás, Vitális Árpád, Ütő László, Pintér Sándor, Raspotnik László és Szántó Gyula ellenőrök; Rözge Lajos, Müller Béla, Prucsér József és Vadász Ignácz s.-ellenőrök; Kossá Aladár, Kovács Géza s.-tisztek. Tapolcza: Hivatalvezető: Muzikár Ferencz főtiszt; Földes Dezső főtiszt; Posmuk Vincze és Barka Imre tisztek; Bakos János s.-tiszt. Zalaegerszeg : Hivatalvezető: Remm József felügyelő; Gresz Viktor, Jáross Imre, Kovács Dezső, László József, Riedlmayer János, Sanits Sándor, Fang-ler Lajos és Weiler Gyula főtisztek; Papp Aladár tiszt; Császár Gábor, Nagy Ferencz s.-ellenőrök; Kürschner Jenő s.-tiszt. Alsólendva: pm. Várady Rezső. Nem kincstári postahivatalok. Alióbagod postahivatal (ph.) postamester (pm.): Vejszig Júlia. Alsódomboru posta- és távirdahivatal (pt.): Korber János. Alsólendva (pt.): Matuss Lajos, < > j»-ja- > > > > 76 ^ Alsópáhokon ph. Nóvák Károly. Aszófön ph. Kauff-mann Czeczilie. Badacsonytomajon pt. Torma Ferenczné. Bakon ph. Németh Józsefné. Baksán (Zala) ph. özv. Kopácsy Györgyné. Balatonedericsen ph. Kocsis Jánosné. Balatonfüred fürdő pttb. özv. Hermann Edéné. Balatonfüred pt. özv. Sváb Lajosné. Bánokszentgyörgyön ph. Stampf Malvin férj. Lampert Józsefné. Bántornyán ph. Némethy János. Becsehelyen ph. Hobor Lajosné. Bela-tinczen pt. Kelecsényi Ferenczné. Bottornyán ph. Stangl Lujza. Bucsuszentlászlón ph. Novánits Ferencz. Csab-rendeken pt. Wlassich Jenő. Cseiföldön ph. özv. Orlai Imréné. Csesztreg ph. Szmodis Krisztina. Csopakon ph.: Kraft Flóra. Dékánfalván ph. Ehrenreich Aranka. Dioskálon ph. Mayer Mihály. Diszelen ph. Hetényi Irén. Drávavásárhelyen ph. Horváth Etelka. Felsöörsön ph. KroII Francziska. Felsőrajkon ph. Rindermojzer Gézáné. Felsöszemenyén ph. Hajgató Lajosné. Felsősziden ph. Fűzik Lenke. Galambokon ph. Starzsinszky Györg-yné. Galsán (Zala) ph. Sass Berta. Garabonczon ph. Györkös Mihályné. Gelséil ph. Gál Józsefné. Gógánfán ph. Török Ilona. Gutorföldén ph. Plevniczky Zsuzsi. Gyenes-diáson ptb. Kárpáthy János. Hahóton ph. özv. Györké Józsefné szül. Biró Katalin. Hodosányon ph. Varga Gizella. Kapolcson ph. Kántor József. Káptalanfán ph. Boresiczky Emerika. Karmacson ph. özvegy Bohner Istvánné. Kehidán ph. Domokos Györgyné. Kerka-szentmiklóson ph. Alasits Györgyné. Kisgörbön ph. Újvárosi Ilonka. Kiskomáromba pt. Szmodis István. Kisszabadkán rph. özv. Mészáros Ferenczné. Komár-városba ph. Ágh Jánosné. Kotoron pt. özv. Antal Károlyné. Kővágóörsön pt. Ullmann Adolf. Köveskálon pt. Illés Ferencz. Lendvavásárhelyen ph. Szijjártó Géza. Lentiben pt. Schlíck Ilka. Lesenczetomajon pt. Nádray Antalné. Letenyén pt. özv. Horváth Istvánné. Légrádon pt. özv. Haller Istvánné. Mihályfán ph. Wlasits Nán- Röviditések: ph. = postahivatal; pt. = posta- és távirda-hivatal; pttb. = posta-, távirda- és távbeszélő-hivatal. dorné Frászt Mária. Miksaváron ph. Czeglédy Erzsébet. Muracsányon ph. Terbócz Ilonka. Murakeresztur ph. Náray Giza. Murakirályon pt. Ráth Ida. Muraszent-márián ph. Peczelmann Irma. Muraszentmártonban ph. Csurgay Hermin. Muraszerdahelyen ph. özv. Csury Jánosné. Muravidon ph. Herboly Lajos. Nagykanizsán 3. ptb. Orbán Károly. Nagykapornakon ph. Bayer Gyula. Nagylengyelen ph. Farkas Kornélia. Nagyrécsén ph. Kavetz józsefné. Nemesapátiban ph. Horváth Istvánné Kovács Róza. Nemesgulácson ph. Wlasits Karolin. Nován pt. Brüll Dezsőné. Nyirád ph. Jósa Matild. Olláron pályau. ph. Erdős Pál. Orosztonyban ph. Máté Nándorné szül. Mészáros. Pacsán pt. Székely Szabó Ilona. Pakod ph. Somogyi Vilma. Palin ph. Mészáros Irma. Pákán ph. Augusztinovics Nándorné. Perlakon pt. Németh Gyuláné. Pölöskén ph. Radosits Istvánné. PusztamagyarOdon ph. Deutsch Ede. Reszneken ph. Gálos Pál. Rédicsen pu. ph. Sperlák Gusztáv. Révfülöpön pt. özv. Nagy Gézáné. Salomváron ph. Kiss Márton. Sármelléken ph. Fischl Róza. Sormáson ph. Anders Károly. Söjtörön ph. Karancsy István. Strido-váron ph. Forintos Lajos. Sümegen pt. Krisztinkovich József. Szentadorjánon ph. Wizmathy Ferencz. Szentantalfán ph. Tükör Istvánné szül. Nikola Helén. Szent-györgyvölgyén ph. Buchberger Irma. Szentpéteruron ph. Cziklin Gizella. Szepetken ph. Huszák Erzse. Szepet-neken ph. Lévay Endréné szül. Dénes Lujza. Szécsi-szigeten ph. özv. Némethy Agostné. Tihanyon ph. Emhecht Károlyné. Tótszentmártunban ph. üresedésben. Tótszerdahelyen ph. Nemes Istvánné. Türjén ph. Pracser Jánosné. Ukkon ph. Linter Gyuláné. Vonyarczvas-hegyen pu. ph. Tompos Jenő. Zalaopátin ph. Linter Pál. Zólabaksán ph. özv. Kopácsy Györgyné. Zalabéren ph. Fülöp Lajos. Zalacsányon ph. özv. Cziklin Vilma. Zalngalsán ph. Sass Berta. Zalakoppányon ph. özv. Horváth Gyuláné. ZalalÖVÖn ph. Dobruczky Cyrill. Zalaszabaron ph. Tyúk István. Zalaszántón ph. Sarkady Károly. Zalaszenlbalázson ph. Scheller Gizella. Zala- ■ÍS ^ -^Br^-^r^r-^r X > 78 szentgróton pt. Brenner Ernő. Zalaszentivánon pt. Fejes Géza. Zalaszentlászlón ph. Rimmer Lajos. Zalaszent-mihályon ph. Scháffer Andorné. Zalatárnokon ph. Puly Gáborné Kusch Mária. Zalaváron ph. Kasch-mitter Endréné. Postaügynökségek. Alsódörgicsén Borcsiczky Eleonóra. Bagomán Koczuván Ferencz. Balatonhenyén Németh Gerő. Balatonmagyaródon Bőhm Samu. Boczföldén Kisfaludy Márton. Csonkahegyháton Horváth Gyuláné. Drávadióson Karner \'Ágoston. Ligetváron Harmat Nándor. Nagybakonakon Tóth Antal. Nemeslördemiczen Rauch Teréz. Pórszombaton Kámán Margit. Szepezden Mészáros Gyula. Szigligeten Horváth Emma. Tófejen Fehér János. Viziszentgyörgyön Major János. A zalaegerszegi m. kir. iparfelügyelőség. M. kir. iparfelügyelő Braun István. Erdészeti hatóságok. Erdöfeliigyelőség székhelye Szombathely. Erdőfelügyelő Kögl Árpád. Alerdőfelügyelő Földváry Miksa. M. kir. állami erdőhivatal székhelye: Zalaegerszeg. Hivatalfőnök : Apáti László m. kir. erdőtanácsos. Alárendelt erdőgondnokságok : 1. Alsólendva: Ihrig Vilmos m. kir. s.-erdőmérnök; 2. Nagykanizsa: Halasi József m. kir. főerdőmérnök; 3. Tapolcza : Vigh József m. kir. erdőmérnök; 4. Zalaegerszeg : Monspart István m. kir. s.-erdőmérnök. Zalamegyei gazdasági egyesület. Elnök: Hertelendy Ferencz. Alelnök: Koller István. Titkár: Sárközy Viktor, 79 A zalaegerszegi magyar királyi gazdasági felügyelőség. M. kii-, gazdasági felügyelő : Flandorfer Ignácz. M. kir. állatorvosi szolgálat. Állategészségi felügyelőség székhelye : Szombathely. Állategészségügyi felügyelő: Trombitás Ignácz. M. kir. törvényhatósági főállatorvos Zalamegyében: Mayer Ottó m. kir. főállatorvos. Törvényhatósági m. kir. állatr orvoshoz beosztva Kiss Aladár m. kir. állatorvosgyakornok. Járási és városi m. kir. állatorvosok : Járási m. kir. állatorvosok: Alsólendván Horvát Károly m. kir állatorvos; Balatonfüreden Sefer Vilmos m. kir. állatorvosgyakornok; Csáktornyán Viasz Nándor, Keszthelyen Lázár Izsó, Letenyén Fodor Vilmos, Nován Reisinger Pál, Nagykanizsán Fürst Sándor, Pacsán Lacher József, Perlakon Lange Kelemen, Sümegen Kazár Manó, Tapolczán Székely János, Zalaszent-gróton Viasz József m. kir. állatorvosok; járási és városi m. kir. állatorvos Zalaegerszegen Polgár Arnold m. kir. állatorvos; városi m. kir. állatorvos Nagykanizsán Szenthe Ferencz m. kir. állatorvos. Helyhatósági állatorvosok : Városi közvágóhidi állatorvos Nagykanizsán Kertész Lipót; városi kisegítő husvizsgáló állatorvos Nagykanizsán Günsberger Lipót; városi állatorvos Zalaegerszegen Szekeres Márk; községi állatorvos Csáktornyán Laux János. Magánállatorvosok: Alsólendván Brüll Lipót; Kálóczfán Hoffmann Aladár; Zalaegerszegen Szakái Emil. Katonai állatorvosok: Zalaegerszegen Adamik István, Keszthelyen Zilahy Károly honvéd huszár állatorvosok. i -M > > is ^¡--»-^HS- > 80 -Sg-a: Királyi tanfelügyelőség. Kir. tanfelügyelő: Ruzicska Kálmán dr. kir. tanácsos. Kir. segédtanfelügyelők: Kőrössy Sándor, Rucsek Imre és Madarász Lajos. Tollnok: Pavlicsek Kálmán oki. tanitó. Csáktornyai állami tanitóképző-intézet. Igazgató: ZrinyiKároly. Tanárok-.Dienes Károly, Grész Ernő, Purcsi János, Rónai Sándor, Sárosi István, Szenteh Dezső, Tömör Boldizsár, Varga Wolfgang, Grau Géza (gyak. isk. tan.). Állami polgári iskolák. Alsólendvai állami polgári fiúiskola. Igazgató: Kiss Dénes. Tar,árok: Bittera Béla, Laschober Ödön, Plauder János és Somogyi Imre. Balatonfüredi állami polgári fiuisko\'.a (internátussal). Igazgató: Nánay Sándor. Tanárok: Horváth Sándor, Szabados Gábor, Szathmáry Károly, Szuhács János. Csáktornyai állami polgári fin- és leányiskola. Igazgató: Pataky Kálmán. Tanárok.-Bencsak Stana, Grész Ernőné, Kissné Schwarczleitner Kornélia, Hajas Eszti, Tódor Margit, Anhalt Lajos, Bencsak Richárd, Deák Jenő, Fischer Endre. Keszthelyi állami polgári leányiskola. Igazgató : Biró József. Tanárok: Csathó Alajos, Egri Fanny, Nagy Margit, Posch Zsigmond, Ekhardt Antal (óraadó), Nagy Gizella (megbizott), özv. Radó Gézáné (megbizott). Nagykanizsai áll. polgári fiúiskola. Igazgató : Waligurszky Antal. Tanárok : Földes Miklós, Jellinek Márk, Németh Mihály, Sauermann Mihály. Nagykanizsai áll. polgári leányiskola. Tanárnők : Földesné Valkovszky Olga, Dr. Hor-váthné Kenedy Erzsébet, Kovács Mária, Svastitsné Svastits Janka, Szigethy Lidia, óraadó: Bérezi János, megbízott: Bontz Renée, Farkas Vilma, Pranger Kar. Tapolczai áll. polgári fiúiskola. Igazgató : Rédl Gusztáv. Tanárok : Alpár Mór, Buday Lajos, Szűcs Mihály, Fáy Géza, óraadó : Ste-phanek János. Zalaegerszegi áll. polgári leányiskola. Igazgató: Kászonyi Mihály. Tanárok: Bajóné Krób Matild, Grész Irma, Grosz Vilma, Schmidtné Réfy Laura, özv. Szeléné Zóbel Aranka, Tattay Margit, óraadók : Faller József, Pankovich György. Sümegi községi polgári leányiskola. Igazgató: Cserny Mariska. Tanárok: Eitler Vilma, Felicián Viktória, Horváth Ilona, óraadó : Pap József. Állami elemi iskolák. Baglad: Németh Ferencz. Balatonfüred (Erzsébet szeretetház): Molnár Antal igazgató, Nándor Ferencz, Kéri János, Gaál Izidor. Bucsuszentlászló: Martin Béla. Csabrendek: Farkas Sándor igazgató, Bartos Sándor, Csepreghy Gábor, Pataky Teréz, Péter Margit Ida, Posgay Jolán, Sümeghy József, Szántó 6 82\' Aranka. Csáktornya : Polyák Mátyás igazgató, Brau-ner Alajos, Dobossy Elek, Fischerné Dugovics Borbála, Mencsey Károly igazgató, Polesinszky Emil, P. Zrinyi Ilona, Thorday János. Damása: Avar Gyula igazgató, Koller Teréz, Szécsi Lajos. Dekánfalva: Tiszay Kálmán igazgató, Pál Lajos, Stadler Ida. — Drávadiós: Krámer Ágoston, Varga János. Drávaegyház : Németh György, özv. Csizmadia Károlyné szül. Hencz Apollonia. Drávanagyfalu: Bezenhofer Mihály, Kürti Margit. Drávaszentmihály : Mendel Zsigmond. Drávaszilas : Hajnal János. Drávavásárhely : Sráy József igazg., Németh Jolán, Rhosóczy Elek, Srayné Grész Valéria, Vreszk Vincze. Egyeduta: Sperg Lajos, Spergné Bross Mária. Hodosány: Major Károly ig., Dergovics György, M. Kiss Jolán, Toma Valéria. Királylak: Rantes Menyhért. Kisszabadka : Fábián Ilona, Koósz János, Macsuga János. Lendva-hosszufalu : Csizsek Károly, Tóthné Halápy Juliska. Lendvarózsavölgy: Fekete Géza, Feketéné Némethy Ilona. Mihályfa : Lugmayer Ferencz, Lugmayerné Tóth Erzsébet. Molnári: Hevesi Jenő, Mágot Vilma. Mura-csány : Schramm Béla ig., Kuhár Ernő, Kulcsár Ilona, Steinauer József, S.-né Gérics Mária. Muramelencze: Holtzer Béla, H.-né Popovics Olga. Muraszentkereszt: Ferenta János ig., Vranáné Bődy Fanny. Muraszerdahely: Kaczun Ignácz ig., Czinzek István, Gerstner Margit. Nagykanizsa, I. körz.: Szalay Sándor igazgató, B.-né Nyakas Viktória, Bartos Irén, E.-né Nóvák Lujza, Erdősi Bálint, Farkas Vilma, Kovács Miklós, K.-né Pataky Vilma, Orbán István, S.-né Szakonyi Irma, Tibolt Boldizsár, Vlasits József. II. körzet: Poredus Antal igazgató, A.-né Mantuano Janka, Almásy János, Acs József, Banekovics János, Gergye Sándor, Har-sayné Mantuano Gizella, Jutasyné Reiner Mária, Kaán Irma, K. Csillag Ilona, Nagy Lajos, R.-né Mágot Józsa, id. Szabó István, Sz.-né Juk Etelka, Szalay Dénes, V.-né Szakonyi Józsa, Váry József ig., Nagy Lajos. is X X > 83 III. körzet: ifj. Szabó István igazgató, Ábrahám Katalin, Kesselbauer Olga, Mantuano Mária, Nagy La-josné sz. Stettner Borbála, Pathy Nagy Júlia, Litvay Endre, Váry Jolán, Németh Sándor, Davidovics György, Szalay Ida. Nyirvölgy: Gombás István. Perlak: Tóth Sándor igazgató, Benedek Mária, Babuczay Margit, Harsó Jenő, Náday Ferencz, Pollák István, T.-né Miilei Erzsébet, Wogrintsits Nándor, Winkler Anna, Pórszombat: Kászli András. Ráczkanizsa: Tihanyi Lajos, T.-né Szebold Sarolta. Stridóvár: Danitz Sándor ig., Csere Sárna, D.-né Mészey Blanka, Kozma Imre, Krampatits József, Kr.-né Kosich Ilona. Sümeg: Bánfi Alajos igazg., Bánfi Mariska, Éles Károly, Gellért Mór, Hajós István, Nagyné Tulok Aliz, Németh Anna, Németh József, Papp József, Rózsa Károly, Vértessyné Nagy Mária, Zob Erzsébet. Szentadorján: Sárvári József igazgató, Doroghy Kornélia, Volfurd Béla. — Szentilona: Sray Ferencz. Szentliszló: Trebiczky József. Szentorbánhegy: Balogh Ferenc. Törökudvar: Máthéné Opasits Mária, Nagy Ferencz. Vashegy: Fa-ludi Géza, F.-né Mészárits Anna. Zalabaksa: Kiss Károly igazgató, Murányi Irén, Szabó Karolin. Zalaegerszeg, I. körz. : Paukovich György igazg., Baján Ferencz, B.-né Tikk Mária, Csiszár József, Faller József ig., Fridrik István, Horváth János igazg., Kocsis Janka, Rechnitz Mária, Szalay Samu, Tikk László, Zarubayné Gergye Vilma. II. körz: Nóvák Mihály ig., Berzsényi Sándor, Berkovits Ignácz, Fazekas Lajos, Horváthné Horváth Erzsi, Makara Mária, Mayer Marianna, Takátsné Hrisovszky Erzsébet. Zalalövő: Vizy István igazgató, Gyömörey Miksa ig., Haller István, May Margit, V.-né Könyves Matild. Zalaszentgrót: Szűcs Imre h. igazg., Auerbach István, Bartha Albert, Bollinger Irén, Rozs Matild, R.-né Nédei Margit. Zánka: Pelyvássy Mihály. Zrinyifalva : Honfi Lőrinc. Községi elemi iskolák. Alsódomboru : Alszeghy Ilona, Bagyary János, Biró Mária, Gyarmaty József, Simon Dezső. Álsórajk: Simon Károly. Bajcsa : Holler Andor. Bak: Németh József, Szabó Erzsi. Bánokszentgyörgy: Kutor János, Héjjá Lajos, Pataky István. Becsehely: Hobor Lajos, Keller József. Botfa : Farkas Béla. Bucsuta : Nagy József. Csapi\'. Németh János. Cserszeg: Csákós János. Cserszegtomaj: Polgár Jenő. Csömödér: Küronya István. Csörnyefölde : Szekula Aurél. Dobri : Standtné Hessky Ilona. Ebergény : Vimláti Lőrincz. Egeraracsa : Máté János. Eszteregnye : Lencz István, Györki Jenő. Fityeháza : Varga Ferencz. Fűzvölgy : Horváth Pál. Gellénháza: Kerner Károly. Gelse: Kovács József, Vindhoffer Ernő, Tarr Piroska. Gelsesziget: Dudás Sándor. Gyűrűs : Szabó Gusztáv. Göntérháza : Schlégl Géza. Gutorfölde : Tanitó Mária. Gyenesdiás : Kár-páthy János, Pruska Ferencz. Hernyék: Kámán István. Hosszúvölgy: Vellák Katalin. Kaczorlak : Eplényi Ferencz. Kálóczfa : Bogyay Imre. Karácsonyfa : Németh Gergely. Karmacs: Fenyves József, Horváth Lajos. Kemendollár: Koronczy Nándor. Kerkabarabás: Daday János. Keszthely : Murai Lajos igazgató, Bory Imre, B.-né llly Emma, Emecz Gizella, Ivsits Gyula, Károlyi Ferencz, Juhász Antal, Pethő Elza, Szerdahelyi Károly, Szinger Szerén, Szollay István, Sz.-né Schal-ler Irén, Újlaki Ferencz, Vaszary Kálmán. Kilimán: Saffarics Júlia. Kislakos: Kölcsey Elemér. Kispalina : Kontler Gyula. Kotor: Pataky Viktor igazg., Horváth Jenő, Horváth József, H.-né Pécsy Margit, Kovács Illés, Tomor Szeréna. Kútfej: Mausz Miklós. Szigetvár : Nóvák Ferencz, Lisziák Janka. Lovászi: Selesz-tay Emil. Magyarszentmiklós : Pausch János. Magyarszerdahely: Gáspár Ödön, Hepper József. Muravid: Herboly Alajos, Varga Pál. Nagybakónak: Papp Mihály, Páris Lajos. Nagykutas: Kapiller Mihály. Nagypáli: Orth János. Nagyrécse : Lendvay Béla, Márkus ^ j* > -ge-SB-ja- 85 Margit, Pesti Alajos. Nemesapáti (alsó): Török Károly, Mráz Péter, (felső) : Szalay József. Pakod: Egyed Ferencz, Czémán István. Palin : Borbély Gyula. Petri-vente: Korentey István. Pola: Fehér Jenő, Vértes Vilmos. Pölöske: . Radosits István, Kovács Ida. Pö-löskefö: Kovács Zsigmond. Sormás: Vastag György. Szepetk: Kulcsár Dezső, Pethő Marianna. Szilvágy : Fukász Teréz. Újudvar: Magyar Károly. Viziszent-györgy: Major János. Völgyifalu : Hartmann Ferencz. Zalabesenyö: Réti Tivadar. Zalacsány: Stángl Gyula, Struglics Ilona. Zalakoppány: Békefi László, Berko-vics István, Pap Karolin. Zalaszentbalázs: König Ferencz, Lázár Elvira. Zalaszentmihály : Németh Jenő, Janda Elek. Zalatárnok : Gedeon Andor. Róm. kath. elemi iskolák. Adorjánfalva: Bencsics Károly, Kréjci Antal. Akaii: Dausz Sándor. Almásháza: Antal Imre. Alsóbogod : Kovács Győző, Hammer Albert. AIsóbeszter-cze : Filó Balázs. Alsódörgicse : Kiss Ernő. Alsólakos: Veér Lajos, Bobay Erzse. Alsólendva: KoIIer Ferenc, Országh Kálmán, Pozsgár Ilona, Tóth Pál. Alsópáhok: Jakabos Dénes, .Konkolyi Kornélia. Alsóvid: Füzesi János, Jakits Aranka. Andráshida: Bálint Mihály. Aszó fő: Kiszling Pál. Babosdöbréte : Horváth Hermin. Badacsonytomaj: Gombay Jolán, Szahula Emilia, Tormássy József. BagonyaDesics Kálmán, D.-né Véber Mária, Koczuván János. Baktüttős : Mohi József. Balatoncsicsó : Újvári Imre. Balederics : Molnári Gyula, Gábriel Pál. B.-füred: Szőke Dániel. B.-gyö-rök : Üsth Gyula. B.-henye : Varga Károly, Balaton-magyaród: Fehér Gyula, Kávé János. B.-szőllős: Horváth Mária. B.-udvari: Thury Géza. Bántornya : Gasparics Endre, Gasparicsné T. Etel, Némethy János, Némethy Jánosné, Szedule János. Batyk : Ta-maskó János, Radnai Lajos. Bazita: Laky Mária óvónő. Bazsi: Tóth Rudolf, Szatmári Ilona, Belatincz; 86 Csepreghy Károly, Hajduné Szenteh Margit, Habach János. Belica: Steinauer Vilma, Tersztenyák József. Bezeréd: Makray József. Boczfölde: Sümeghy József. Bodorfa: Babics Vilmos. Bókaháza: Pallos János. Boncodfölde: Egyed József. Borsfa: Nehoda Károly. Bottornya: Koósz Antal, Wirth László. Böde: Kováts Ilona. Bőrönd: Földes József. Budafa: Stojanovics Kálmán. Csácsbozsok : Wachtl Józsel. Csáford: Gosz-tonyi József, Gosztonyi Janka. Csatár: Gubits József. Cserföld: Kovács Mihály, Monda Ferencz. Csesztreg: Mahrsch Erzse, Szita János. Csonkahegyhát: Dabronc : Sárváry József, Szentirmay Erzse. Dióskál: Bucsy Mária, Pécsy Béla. Diszel: Németh György, Nika Ferenc., Dötk : Kass Ilona. Drávaszentiván : Gáspár József. Egenföld: Bucsy Aladár. Egregy: Csere Ignácz. Esztergály: Sárváry István. Felsömi-hályfa: Alszeghy Paula, Koósz Károly. Felsöörs ; Csendes Gyula. Felsöpáhok: Bacza Ferencz. Felsörajk: Csonka József, Oszoly Irma. Gáborjánháza: Bagecsics Borbála. Galambok: Buzássy László, Györkös János. Garabonc: Györkös Mihály. Gétye : Molnár Ferencz. Gógánfa: Helbecklrén. Gyepükaján: Pölteljózsef, P.-né Gyarmati Anna. Gyulakeszi: Csupor Gizella, Czim-mermann Gusztáv. Gyülevész. Csecsinovits József. Hahót: Krompaker János, Lakner Vidor, Varga Julianna. Hársliget: Vida István. Hegyesd: Horváth Gyula. Hegymagas : Diószegi Károly. Hévizszentand-rás: Borteleki Elek. Homokkomárom : Ferk Mihály. Hosztót: Lehóczky Béla. Hottó: Kapcza: Csider Kálmán. Kányavár: Schiffer Miklós Béla. Kapolcs : Varga János. Káptalanfa : Gaál Péter, G.-né Szalaváry Karolin. Káptalantóti: Döbröczönyi Dezső, Gyarmathy Kálmán. Kávás : Kebeleszentmárton : Horváth Ferencz, Spányik Rezső. Kékkút: Kauzli Kálmán. Kerecseny: Szabady Gyula. Kerkaiklód: Fatér Anna. Kerkakutas: Antauer Lajos. Kerkaszentkirály : Gaáli Sándor. Kerkaszentmihályfa: Nagy Emma. Kerkaszentmiklós : Peintler Géza, Nagy Ferencz. Kerkateskánd: Boár Janka. Keszthely (zárda): Girst Julia Alba, Sáárdi Mária Liberata, Stein Gizella Olga, Kőszeghy Aranka Antónia, Nagy Stella Krisztina nővérek, Illés Ilma. Keszthely-Fenékpuszta: Takács Imre. Kisapáti: Rácz Imre. Kisbucsa: Antal Gusztáv. Kisgörbö: Rosta Kálmán. Kiskomárom: Wache Adolf, Wache János. Kislippa : Rácz Alajos. Kisrada: Horváth Dezső. Kisszentgrót: Virágh Sándor, Kissziget: Márkus Károly. Kisvásárhely : Druszbaczky Ferencz. Komárváros: Draskovics Márton, Széidl János. Köveskál: Bucsy Kálmán. Kövágóörs : Lakatos Károlin, Középbeszterce: Fekete Etelka, Vinkovics Lajos. Kus-tány : Mundy Jolán. Légrád: Oszten Lajos, (zárda): Cicó M. Natalia, Vertin M. Veneranda, Vesszősi M. Erna nővérek. Lendvajakabfa: Udvarnoky Katalin. Lendvaszentjózsef: Rákóczy János. Lendvavásárhely: Bognár Kálmán, B.-né Krecsi Anna, Turza János. Lenti: Berényi Miklós, Völgyi Mária. Lentikápolna : Für Antónia. Lentiszombathely: Boár Szidónia. Le-senceistvánd: Kemény Ignácz, Nemess Imre. Lesence-németfalu: Jani Károly, Darnay Lajos. Lesencetornaj: Klein Ferencz, Koloszár József. Letenye: Berényi Frida, Gebauer Paula, Szedlmayer Ferencz, Tóth Béla. Liczkó : Kováts Margit. Máhomfa : Völgyi Anna. Megyer: Mikefa: Muralövö: Miksavár: Szép János, Sz.-né Richter Adél. Milej: Kocsy Kálmán. Mindszentkálla : Müller Kálmán, Müller János. Monostorapáti: Kovács József, Laczkó Margit. Muragárdony : Bóna József. Murahely: Benkovics János. Murakeresztur : Szőke Kálmán. Muraker.-kollátszeg: Mattos Béla. Murakirály : Koronczy Gizella, Lang Tivadar. Murarév : Stuigly János. Murasiklós : Nagy Aladár. Muraszentmária: Fehér Fülöp Sándor, Laub-heimer Rózsa, Muzsics Lukács. Muraszentmárton: Fiiszár Miklós, Tóth Jolán. Murasziget: Preininger János. Muraszilvágy: Balogh Ágnes. Nagygörbő: Ponauer Emil. Nagykapornak; Erdősi András, Szita Boldizsár, (zárda) ; Bauer Ágota, Karstner Szerafin. Nagylengyel: Csiszár Károly. Nagypalina : Pallér Kálmán. Nagypécsely: Édes János. Nagyrada: Krujsíczer Margit, Pers Ödön. Naprádfa: Prasch József. Nemes-bükk: Sulyok István. Nemesgulács; Lakatos József. Nemeshány : Kiss István. Nemeshetés: Fuchs Pál, Schmeller Anna. Nemesrádó: Harasztovich Károly. Nemessándorháza: Pados József, P.-né Nagy Mária. Nemesszentandrás : Nemestördemicz: Dió- szegi Károly, Müller Gyula. Nemesvita : Csákós Mária, Szabó János, Nova: Martincsevits Ferencz, Martin-csevits Jenő, Nyirád: Deák Matild, Horváth Lajos. Ny, Deáki puszta: Szarka Etel. Óbudavár: Molnár Márton. Ohid: Döbrössy Endre, Mészáros Anna. Oltárcz : Rezsnyák József, Svatkó Géza. Orosz-tony: Hammer Petronella, Markovics János. Ormán-bükk : Ekker Károly. Örvényes: Hakk Sándor. Pacsa: Landi Ferencz, Lehoczky Béla. Pacsatiittős : Etelváry Mária. Padár-. Púizsszeg: Palatni Márton. Páka : Pritz Ferencz, Török Bertalan. Pálfiszeg : Bar-tos József. Paloznak: Németh Béla. Petesháza: Horváth Jenő. Petőhenye: Csötörtök Lajos, Stampf Ilona. Petrikeresztur: Tili János. Pördefölde: Farkas Gizella. Pötréte: Sárváry István. Pilla: Göndös Kálmán. Pusztamagyaród: Lencz Mihály, Schmidt Mariska. Radamos: Varga János. Roposka : Szabó József. Ré-dics: Kratancsik István, K.-né Korpics Margit, Rokk József. Rendes : Resznek : Tóth Ignácz. Rezi: Paál Elek, Pintér Lujza. Rigács: Boda Béla. Rioyácz: Cseh Joakim. Ságod: Czéder Gyula. Sal-föld: Horváth Kálmán László. Salomvár: Horváth Magda, Kiss Márton. Sárhida: Tóth István. Sármellék: Kuncz Károly, Proszt Ignácz. Sáska: Inzsöl Géza. Semjénháza: Heckenast Károly. Sénye: Szőke Imre. Söjtör: Ferenczi István, Horváth János, Kilár Károly, Lázár József. Sümegcsehi: Cserny Béla, Kreizer Erzsébet. Sümegprága : Szathmáry Zsigmond. Szalapa: Párti Erzsébet. Szelenczehegy : Szlavkovszky Gusztáv, > ^ ^ ^ ^ 89 <<<SC<<<<< Szentbékálla: Bajomi Jenő, Rácz Károly. Szentgyörgyvár: Varga Ferencz. Szentgyörgyvölgy: Keller József. Szentimrefalva: Mohos Ferencz. Szentjakabfa: Marton Dénes. Szentpéterur: Boda Gyula, Boda Hermin. Szepetnek: Berkovics Karolin, Plander János, Tóth Albert. Szepezd: Pápa György. Szécsisziget: Szőnyi Imre. Szigliget: Jánka István, Lakits József. Szőcz: Heinrick Károly. Tagyon : Weinacht Lukács, Taliándörögd : Horváth Pál. Tapolcza: Stephanek János, Sebestyén Gyula, Szigethy Ödön, Keszler Zoltán, (zárda): Sági Florentin, Bontz Gizella, Stumpf Amália, Wroblewsky Gizella. Tekenye: Mészáros Sándor, Rónai Béla. Teskánd: Török László. Tihany: Téczely János, Varga Jolán. Tilaj: Málly Géza. Tófej: Roz-gonyi Árpád. Tormafölde: Szentkirályi Károly. Tótszentmárton : Haász Péter, Szlamek József. Tótszerdahely : Albeck Gyula, Henlein János. Tűrje: Császár Lajos, Horváth János, Kendli Vilma, Szabó Lenke. Tüskeszentgyörgy: Pintér László, Szahó István. Tiiske-szentpéter: Varga Miklós. Tűs ke szer: Takáts Irma. Ukk: Roch Győző. Valkonya: Schultz Etelka. Vállas: Szüts László. Várfölde: László Sándor. Vaspör: Gilits Miklós. Vászoly: Bogáti János. Vindornyalalc: Vindornyafok: Dura József. Vindornyaszőllös: Belkényi Imre. Zalaapáti : Vörös István, zárda : Pinviczky Mária. Zalabér: Boldizsár Sándor, Nagy József. Zalaboldog fa : Nagy Károly. Zalacséb : Marovits Gyula. Zalaerdöd: Mittler Etelka, Zsoldos Elek. Z.-galsa: Szentgyörgyi József. Z.-gyömörő : Kalmár József, Mohos Irma. Z.-haláp: Csupor Béla. Z.-liá /lágy: Stevanecz Antal.Z.-igricze: Kreiner Sándor. Z.-ivánd: Krepsz Arnold. Z.-karos: Janikovics Gyula. Z.-merenye; Vastag Vincze, V.-né Pál Viktória. petend: Vidosa Ernő. —szabar: Bacza Béla, Tóth-márton Imre. —szántó: Kemendy Sándor, Nyers Imre, Pflanczer Jolán. —szegvár: Hajdú István. —szent-györgy: Lener Ferencz. —szentiván; Groszinger Géza, Szigethy János. —szentjakab: Bors Lajos. —szent- 90 lászló; Gombár Vincze, Várhalmy Antal. —szent-lörirtcz; Hegedűs Elek. —szentmárton: Rády Sándor. —szombotfa; Gerencsér József. —lidvarnok: Nagy Teréz, Wendler Viktor, —újlak: Matisa József. —újvár: Kollarics Richárd. Zalavár: Brichta József, Gulyás János. Zalavég: Mészáros László, Pozsogár Gyula. Zsizsekszer: Krajcsiné Milecz Róza. Ref. elemi iskolák. Alsóörs : Laszip György. Bülatonarács ■ Tóth Sándor. Bfiired Szabó Károly, Szőts József. Bhenye: Németh Gerö. Bkövesd- Köntös Dezső. Bszöllös: Csefkó Zsigmond. B.-udvari-. Kiss Árpád. Barabásszeg ■ Ábrahám János. Csonkahegyhát: Katona Piroska. Felsőörs Rásky Imre. Galambok■ Pap K. Emil. Kerkanémet-falu: Kánya Lajos. Köveskál: Kun Lajos. Kustánszeg: Szijj Albertina. Lovas: Karsay Béla. Monoszló■ Cser-kuthy Sándor. Nemespécsely: Fejes Aladár. Szécsi-szentlászló: Alföldy Ernő. Szentantalfa-. Jors Lajos. Szentgyörgyvölgy-. Gózon Lajos, (1 hely üres). Tihany: Bende Gyula. Vászoly (egyesült prot.): Kenyér István. Ág. h. ev. el. iskolák. Akaii: Bognár József. Alsólendva■ Gecsényi Lajos. Barlahida: Németh Vilmos. Felsödörgicse-. Kovács Sándor. Kapolcs■ Bázler Béla. Kisdörgicse: Fülöp József. Kővágóörs ■ Bándy Géza, Garab Lujza Légrád: Mikler Győző. Nemeshany: Varga János. Puszlaszent-lászló: Nándor János. Rigács- Németh Kálmán. Szentantalfa-. Fazekas János. Szepetnek■ Wölfel Gyula. Szepezd■ Mészáros Gyula. Taliándörögd-. Kovács János. Zalagalsa■ Sass Lajos T. Zalaistvánd- Németh György. Izr. el. iskolák. Alsólendva■ B.-né Lőwenstein Hermin. Balatonfüred ■■ Boros Ármin. Diszel ■ Gartenzaum Gyula. 91 <<<<<<< -sg-sg- Hahót\'■ Deutsch Endre. Kővágóőrs: Schwarcz Ármin. Nagykanizsa•■ Bun Samu igazg., Halász Jenő, Hirsch-feld Rezső, Kemény Jenőné szül. Klein Júlia, Kertész József, Kertész Józsefné szül. Grünbaum Sarolta, Krámer Lajos, Lőwenstein Jozefa. Tapolca-. Kálmán Ármin, Pollák Ilka, Stern Irma, Vázsonyi Izidor. Áll. kisdedovodák. CsabrendekPozsgay Hedvig. Csáktornya-. Hüll Cecilia, Martincsevics Júlia. Ligetvár: Hiadlovszky Ilona. Drávaegyház-. Baán Margit. Perlak\'■ Gróff Gizella, Dénesiné Petz Gizella, Littván Irma. Sümeg\'-Németh Hermin, B.-né Mohos Ilona. Lendvarózsa-völgy (gyermekmenhely)özv. Ivánkovits Ferenczné. Hodosány- Kovácsics Júlia. Községi kisdedovodák. Alsódomboru-. Egy állás. Keszthely -. Egy állás. Kotor: Két állás. Muracsóny\'- Két állás. Nagykanizsa-, Négy állás. Zalaegerszeg: Két állás. Zalaszentgrót; Két állás. Rk. kisdedovodák (apáczák vezetése.) Keszthelyen, Lesencetomajon, Légrádon, Nagyka-pornakon, Tapolcán és Zalaapátiban két-két apáca. A keszthelyi kir. gazd. akadémia. Igazgató; Diósgyőri Czakó Béla. Tanárok : Dr. Lovassy Sándor. Ferenczy Ferencz, Dr. Windisch Rikárd, Toldi Szabó László, Faber Sándor, Groffits Gábor, Farkas Sebestyén, Dr. Palotay Dénes, Pesthy Béla, Dr. Kozák László, Oroszy István, Dr. Keller Oszkár, Prack László, Dr. Hajnóczi Sándor, Lehrmann Ferencz (akad. titkár), Dr, Hanny udön (ak. orvosa). 92 Zalavármegye területén lévő középiskolák és felső kereskedelmi iskolák. A zalaegerszegi áll. főgimnázium. Igazgató; Medgyessy Lajos. Tanárok: Bencsik János, Borbély György, Csiky György, Fehér Miklós, Haerter Adám, Kulcsár Gyula, Laux Rezső, Lintia Izsák, Pásztor Imre, Suszter Oszkár, Takács József (torna és énektanár), Tuczy János, Udvardy Vincze, Vogel Richárd, Zsuppán József (gyak. tanár). Iskolaorvos : Halász Miksa dr. Hitoktatók: Kun Vilmos oki. r. kath. hittanár. Fazekas Lajos ref., Király Mátyás ág. h. ev., Engelsmann Izrael és Adler Lázár izr. hitoktatók. A. keszthelyi premontrei főgimnázium. Igazgató: Berkes Ottó. Tanárok ; Eckhardt Antal (világi), Gaál József (világi), Gergye Ipoly, Gószy Mihály dr., Gönczi Ede, Heinrich János, Láng Emil, Lakatos Vincze dr., Lukács István, Matics Döme, Molnár Szaniszló, Pap László dr., Tibolt Akos, Vargha István, Vutskits György dr. (világi), Zimmermann Gusztáv (világi). A nagykanizsai kegyesrendi főgimnázium. Igazgató: Horváth György, Tanárok: Balogh Sándor, Bérezi János (világi k. tanár), Divényi Gyula, Dzubay István (világi h. tanár), Eberhardt Béla, Hársing István, Incze István, Kováts Antal, László József (világi r. tornatanár), Lukács József, Mátyás József, Mészáros József, Orbán Lajos (világi h. tanár), Pfei-fer P. Elek (világi r. rajztanár), Sáfrány Károly, Sel-meci Adolf (világi h. tanár), Tőkés Lajos, Vegele Károly (világi h. tanár), Dr. Fodor Aladár, rendes iskolaoivos. Hitoktatók: Halász Jenő, Dr. Neumann Ede izr., Hütter Lajos ág. h. ev., Jankovits Velimir gör. kel., Kádár Lajos ref. hitoktatók. A sümegi áll. alreáliskola. Igzgató: Kelemen Károly dr. Tanárok: Dani-elisz Sándor, Dehény József, Fischer Ferencz József, Gaidenecker György, Havas József, Jámbor Miklós, Konda László, Németh József, énektanár. Biró Lajos dr, iskolaorvos. Hitoktatók: Gellért Mór, Horváth Mihály, Mód Aladár. A zalaegerszegi áll. felső kereskedelmi iskola. Igazgató; Schmidt József. Tanárok: Balassa Benő, Bálás Márton, Elek Márton, Kiss Lajos, Lázár Gyula, Takács József (tornatanár). Geiszlinger Béla és Virágh Ferencz r. kath., Király Mátyás ág. ev., Fazekas Lajos ev. ref., Adler Lázár izr. hitoktatók. A nagykanizsai izr. hitközség áital fenntartott felső kereskedelmi iskola. Igazgató: Bún Samu. Tanárok: Balogh Dávid, Domány Ármin, Elek Mór, Rosenberg Mór dr., Villányi Henrik dr., Vermes Aladár és Benedek Paskál r. kath., Jankovits Velimir gör. kath., Kádár Lajos ev. ref., Domány Ármin izr. hitoktatók. Zalavármegyében megjelenő hírlapok és folyóiratok. 1. Zalaegerszegen: ZALAMEGYE. Politikai hetilap, megjelenik minden vasárnap. Felelős szerk. és tulajdonosok\'. Csák Károly dr. és Udvardy Ignácz. XXIX. évfolyam. 2. MAGYAR PAIZS. Társadalmi hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Felelős szerkesztő: Z. Horváth Lajos. Főmunkatárs : Borbély György főgimn. tanár. Laptulajdonos : Borbély György. II. Nagykanizsán: ZALA. Politikai napilap. Főszerkesztő : Szalay Sándor. Felelős szerkesztő : Nagy 94 Samu. Laptulajdonos : A Zala hírlapkiadó és nyomda r.-t. XXXVII. évfolyam. 2. ZALAI KÖZLÖNY. Politikai lap. Megjelenik Nagykanizsán hétfőn és csütörtökön. Felelős szerk.: Kertész József. XXXX1X. évfolyam. III. Keszthelyen : BALATON VIDÉK. Politikai hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő : Bozzay József dr. Felelős szerkesztő : Orbán Dezső. Laptulajdonos: Boncz József. 2. KESZTHELYI HÍRLAP. Politikai hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő : Csák Árpád dr. Laptulajdonos: Méreí Ignácz. XXXIII. évfolyam. IV. Tapolczán: TAPOLCZA1 LAPOK. Társadalmi hetilap. Fel. szerk. : Szigeti Ödön. Lap tulaj d. : Lőwy B. V. Sümegen: SÜMEG ÉS VIDÉKE. Társadalmi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő: Polgár József. Felelős szerkesztő : Éles Károly. Laptulajdonos : Horváth Gábor. XVIII. évfolyam. VI. Csáktornyán : MURAKÖZ. Társadalmi hetilap. Magyar és horvát nyelven jelenik meg. Felelős szerkesztő : Zrínyi Károly. Laptulajdonos : Strausz Sándor. XXVII. évfolyam. VII. A Isólendván: ALSÓLENDVAI HÍRADÓ. Társadalmi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Fel. szerkesztő : Oszeszly M. Viktor. Laptulajdonos: Bal-kányi Ernő. XV. évfolyam. VIII. Balatonfüreden■ BALATON. A Balatoni Szövetség hivatalos értesítője. Szerkesztő : Cséplő Ernő, a Balaton Szövetség titkára. Megjelenik márc., junius, julius, augusztus, szeptember és deczember hó 1-én és a szükséghez képest máskor is. Előfizetési ára nem tagok részére 5 K. Tagok ingyen kapják. Gyönyörű kiállitásban a Stephaneum-nyomda állítja elő Budapesten. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Balatonfüred (Fürdőtelep.) 95 -ag-^-B^^-Bg-gg-^-sg-gf - Zalavármegyei pénzintézetek. A) Zalaegerszegen : Zalaegerszegi takarékpénztár. Elnök: Hajik István. Vezérigazgató: Fischer Pál. Igazgatósági tagok: Fischer László," dr. Graner Adolf, Graner Géza, Hein-rik Vilmos, Heinrich Miksa, dr. Isoó Viktor, dr. Kai-ser Emil, Rechnitzer Miksa, dr. Rosenthal Jenő, Sza-lay Ferencz, Stern Farkas, Weinberger Jakab, Udvardy lgnácz. Felügyelő-bizottság: Bogyay Elemér. Thassy Kristóf, Schütz Sándor. — Főkönyvelő; Mondschein Samu. Könyvelő: Nagy Sándor. Pénztárnok: Boschán Ödön. Gyakornokok: Halász Mihály, Graner Imre. Zalamegyei központi takarékpénztár részvénytársaság Zalaegerszegen. Elnök-igazgató: Krosetz Gyula. Igazgatósági tagok: dr. Berger Béla, Bődy József, Büchler Jakab, Dervarics Lajos, Deutsch Ferencz, dr. Fürst Béla, dr. Grünwald Samu, dr. Halász Miksa, Königmayer János, Löwenstein Jakab, Marton László, Schütz Frigyes, Varga Vilmos, Weisz Tivadar. Felügyelő-bizottság : Cutor János, Balassa Benő, Udvardy Vincze. — Jogtanácsos: dr. Czinder István. Főkönyvelő : Pataky Gusztáv. Pénztárnok: Duzár István. Segédkönyvelő: Deutsch Nándor. Gyakornokok: Kertész Ödön, Holzer Ernő. Zalavármegyei takarékpénztár részvénytársaság Zalaegerszegen. Helyettes elnök és vezérigazgató: Krosetz István. Igazgatósági tagok: dr. Szigethy Elemér, Kováts László, Kummer Gyula, Morandini Tamás, Berger József, Tivolt János. Felügyelő-bizottság : dr. Csák Károly, Schmidt József és Vogel Richárd. Főkönyvelő és czégvezető: Balogh Gyula. Pénztáros: Tivolt János. Könyvelők: Maróthy István és Polgár Lajos. Országos gazdasági bank részvénytársaság zalaegerszegi fiókja. Főnök: Dénes Miksa. Áruosztály főnöke: Pénztáros: Könyvelő : Zalalövőn : Zalalövői Népbank Részvénytársaság. Igazgatósági tagok- Sztachó István, Justus Vladimír, Blau Mór, Erdélyi József, Scheier Dávid, Haasz Adolf, Laky Imre. Zalaszentgrót: Zalaszentgrót és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság. Igazgatósági tagok: Botfy Péter, Be-rényi Jenő, dr. Misner Antal, Neumann Lajos, Pali-tyer Mór, Steiner Dávid, Varga Károly, Misner Dávid. Felügyelő-bizottság : Neumann Mór, Kóber János, Mayer Mór, Bichler Dénes. Czégvezető könyvelő; Weisz Lajos. Pénztáros: Brenner Ernő. Nagykanizsán: Oszlrák-Magyar Bank nagykanizsai fiókintézete. Főnök : Hiemesch Frigyes. Biráló tanács: Bettlheim Győző, Blau Lajos, Bogenrieder József, ujnépi Elek Lipót, Grünhut Alfréd, gelsei és beiscsei Guttmann Vilmos báró, hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Béla, Knortzer György, Kőhler Antal, Lőwy Adolf, Sulkovszky Viktor herczeg, Unger-Ullmann Elek, Vizlendvay Sándor, Weiser József. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókja. Főnök: FuchsArthur. Főnökhelyettes Bokor Gyula. Pénztáros: Kálmán Leó. Tisztviselők; Gáspár Béla, Spitzer Berta, Haffner János, Benczik Lajos. Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság. Elnök : ujnépi Elek Lipót. Alelnök: Dr. Fábián Zsigmond. Igazgató : Tripammer Gyula. Igazgatósági tagok ; Aczél Pál, Blau Lajos, ujnépi Elek Géza, Ebenspan-ger Leó, Fesselhoferjózsef, Grünhut Henrik, Kürsch-ner Ignácz, Lőwi Adolf, Rosenfeld József, Sommer Sándor, Sommer Ignácz, Sartory lg- nácz, dr. Szekeres József, Unger-Ullmann Elek, Weiser József. Felügyelő-bizottság : Goldhammer Károly, Heimler József, dr. Schwarcz Adolf, dr. Rothschild Jakab. Jogtanácsos : Aczél Pál. Könyvelők: Kaufmann Adolf, Gürtler Ferencz. Főpénztáros : Eisinger Henrik. Délzalai Takarékpénztár részvénytársaság. Elnök: Dr. Bentzik Ferencz. Alelnök : Bettlheim Győző. Igazgatósági tagok: Belus Lajos, Bogenrieder József, Dants Kálmán, Fischer Ignácz, Gáspár Ferencz, Grün-hut Alfréd, Kőhler Antal, Ledofszky Ernő, Miltényi Sándor, Reichenfeld Sándor, Rothschild Samu, Simon Gábor, Strém Vilmos, dr. Szabó Zsigmond, Szukits Zsigmond. Felügyelő-bizottság : Halphen Mór, Rapoch Gyula, Récsey György, Unger-Ullmann Elek. Vezértitkár és főkönyvelő: Reinitz József. Főpénztárnok: Eperjessy Gábor. Könyvelő: Knausz László. Pénztárnok : Sió József. Segédkönyvelő : Mártinek Gyula. Tisztviselők : Riedlmajer Károly, Thassy Ilona. Nagykanizsai bankegyesiitet részvénytársaság. Elnök: ujnépi Elek Lipót. Igazgatósági tagok: Eben-spanger Leó, Lőwy Adolf, Schmidt Frigyes. Igazgató: Hirschler Sándor. Titkár : Szigeti Soma. Könyvvezetők : Rosenberg Benedek, Wohl Arnold. Pénztáros: Miklós Gyula. Segédkönyvelő : Vermes Géza. Tisztviselő: Nyitrai Olga. Zalamegyei gazdasági takarékpénztár részvénytársaság Nagykanizsán. Elnök: Koller István. Igazg. elnök: Hertelendy Béla. Igazgató : Knortzer György. Igazg. tagok ; Birck Oszkár, dr. Lőke Emil, Ösztrei-cher Bernát, Schmidt Frigyes, Schwarcz Gusztáv, dr. Tripammer Rezső, Vécsey Zsigmond, Vizlendvay Sándor, Weisz Tivadar. Felügyelő-bizottság: dr. Plihál Viktor, Brandlhofer Antal, Fischer Sándor, Loewy Arnold. Főkönyvelő: Kleinfeld Ignácz. Pénztárnok : Lányi László. Segédkönyvelő : Krauth Margit, Müller Béláné, May Gizella, Ats Ferencz. Gyakornok: Öster-reicher József. Néptakarékpénztár részvénytársaság Nagykani- 7 zsán. Elnök: Remete Géza. Hely. elnökök: Rosenberg Richárd, Dénes Lajos. Igazgatósági tagok : dr. Goda Lipót, dr. Havas Hugó, Heltai József, Hlatkó János, dr. Hódossy Sándor, Irmler József, Joszifovits Milivoj, Kalliwoda Ferencz, dr. Kreisler József, Leitner József, Rothschild Zsigmond, Riedl Jenő. Felügyelő-bizottság: dr. Rosenberg Mór, Barta Lajos, Ötvös Emil, Plachy Jenő, Steiner Zsigmond. Ugyv. igazgató; Gellért Henrik. Könyvelő : Graff Károly. Pénztáros: Kürschner Jakab. Gyakornokok : Spitzer Irma, Herczog Ilona. Alsólendván: Alsólendvai takarékpénztár. Vezérigazgató: Fuss Nándor. Hely. vezérigazgató : Hajós Mihály. Igazg. tagok : Bálás Béla, Belletz Ede, dr. Laubheimer Oszkár, Pollák József, Poppel Lajos, Strausz Flórián, Tomka Mihály. Felügyelő-bizottság : Eörsi Gyula, Bel-losics János, Lázár Győző. Jogtanácsos : Isoo Ferenc. Főkönyvelő: Pollák Emil. Könyvelők: Engel Lajos, Neubauer József. Pénztáros: Csukics Adolf. S.-köny-velő : Szabó Pál. Gyakornokok: Bichler Sándor, Stausz József. Aisólendvavidéki takarékpénztár. Elnök: Karabé-lyos Elek. Igazg. tagok; Arnstein Benő, Bobay Géza, dr. Brünner József, Büchler Adolf, Grosz Mór, dr. Hajós Kálmán, dr. Józsa Fábián, Wortmann Benő. Felügyelő-bizottság : Kiss Dénes, Freyer Lipót, Varga Sándor. Főkönyvelő: Vidóczy Ferencz. Pénztáros: Kotschy József. Könyvelő: Baranyay Béla. Gyakornok ! Kundler József. Balatonfüreden: Balatonfüred és vidéke takaiékpén:tár r-t. Elnök: Horváth Mihály. Vezérigazgató: Hirschfeld Samu. Igazg. tagok: Varga János, dr. Holczer József, Oblatt Rudolf, Herczeg Imre. Felügyb. tagok\' Nánay Sándor, Grüner Simon, Mangold G. Gusztáv-Jogtanácsos: 09 ^^^^^^-tër-E^-gér dr. Köves Jenő. Könyvelő: Marton Mór. Pénztáros; Szlávi Mór. Csabrendeken : Csabrendeki takarékpénztár. Elnök és vezérigazgató: Barcza László. Alelnök: dr. Tarányi Ferencz. Aligazgató: Kohn Ignácz. Igazg. tagok; Reich Ignácz, Schreiner Dénes, Bőhm Vilmos, Steiner Dénes, Lob Ernő, Grünbaum Mór, Weisz Arnold. Felügy. bizottság: dr. Szily Ferencz, dr. Winkler Sándor, Weisz Salamon, Schreiner Dénes. Jogtanácsos: Barkóczy Károly. Ugyv. titkár : Lob Ignácz. Pénztáros: Rabinek Samu. Csáktornyán : Csáktornyai takarékpénztár r.-t. Vezérigazgató ; Pálya Mihály. Igazg. tagok: Bernyák Károly. Csaka-thurner Hermann, Graner Miksa, Heinrich Miksa, Hochsinger Sándor, Hirschmann Leó, Murai Róbert, Nuzsy Mátyás, Pecsornik Ottó, Pethő Jenő, Strausz Sándor, Strahia Ferencz, dr. Schwarcz Albert, Wol-lák Rezső. Felügyelő-bizottság : Alszeghy Alajos, Dénes Béla, Hirschmann Adolf, Herzel Izidor, Ver-bancsics Ferencz. Jogtanácsos". Wollák Rezső.Főkönyvelő: Weisz Miksa. Könyvelő: Bolgár Benő. Pénztáros: Lukovnyák Bernát. S. könyvelő: Stőger Béla. Gyakornok: Dénes Mariska. Muraközi takarékpénztár r.-t. Csáktornyán. Elnök: Horváth Lajos. Igazgató: Morandini Bálint. Aligazgató: Mózes B. Jgazg. tagok: Fischer Endre, Graner Mór, Kohn Ármin, Morandini Román, ifj. Neumann Miksa, Neumann Róbert, Neumann Samu, Prusatz Alajos, Rosenberg LajoS, Rosenberg Rezső, Zakál Henrik. Felügyelő-bizottság: dr. Balla Emil, dr. Viola Vilmos, Neumann Simon, Zoór Dénes, ifj. Morandini Bálint. Jogtan.: Zakál Henrik. Főkönyvelő; Baumann Zsigmond. Könyvelő: Rosenberg Kálmán. S. könyvelő- Tárnái Mihály. Csáktomyavidéki takarékpénztár r -t. Igazgató: Zvetkovics Antal. Aligazgató: Tóth István. Igazg. tagok: Deutsch Salamon, Hajas József, Hajós Ferenc, Horváth Pál, Kántor Bernát, Kelemen Imre, Kollárits Imre, Lőbl Mór, Lőbl Rezső, Petrics Ignácz, Plichta Béla, Strahia Károly, dr. Wolf Béla. Felügyelő-bizottság: Polyák Mátyás, László Béla, dr. Zrinyi Károly, Thorday János. Jogtanácsos: dr. Hajós Ferencz. Főkönyvelő: Fejér Jenő. S. könyvelő: Nóvák Károly. Irodatiszt: Lippich László. Gyakornok: Tomka Miklós. Keszthelyen : Keszthelyi takarékpénztár r.-t. Elnök és vezérigazgató : Beck Sándor. Ig. tagok-\' dr.. Burány Gergely, Barna György, Bozzay Pál, Buchberger Gusztáv, Bőhm Mihály, dr. Csanády Gusztáv, dr Dunszt Ferencz, Horváth Károly, Hoffmann Jakab, Hoffmann Arnold, Lénárd Ernő, Marton Mór, Nagy István, Ol-tay Guido, Oppel Károly, Oszmann Pál, Párkányi József, Riedl Ferencz, Sándor Elek, Sparszam Pál, dr. Simon Sándor, dr. Schwarcz Zsigmond. Főpénz-tárnok; Puly János. Könyvelő; Kálmán Henrik. Tisztviselők: Joós Ferencz, Nagy Imre. Keszthelyvidéki takarékpénztár r.-t Elr.ök: Ull-mann Venczel. Alelnök: Reischl Venczel. Ig. tagok: Berényi Béla, Berzsenyi Gyula, Fülöp Antal, Giber József, Gyarmati Lajos, Herczeg Hermán, Lázár József, Mérei Ignácz, dr. Neumark Béla, Neumark Ignácz, Kummer Mihály, Regensperger Ferencz, Reischl Imre, Schlaffer Aladár, Mieder Kálmán, Stieder Lajos, Stegmüller Ferencz, Takách Imre, Vehák Ferenc, lmrik János. Felügyelő-bizottság: Csathó Lajos. Prager Tivadar, dr. Rosenberg Samu. Jogtan.1 Stieder Lajos. Könyvelő: Pető Vilmos. Pénztáros: Puly István. S. könyvelő; Rechnitzer Ernő. Belatinczon : Belatinczvidéki takarékpénztár. Elnök: Isoó Ferencz. Alelnökök: Vugrincsics Boldizsár, Weiss Béla. Js^g-Ja ^ > ^ > 101 -S< K ^ lg. tagok; Csepreghy Károly, Deutsch Ede, Friedrich Ferencz, Grasanovits Antal, dr. Messer Samu, Most Rudolf, Zrinyi Károly. Felügyelő-bizottság: Schwe\'ni-hammer János, Kleinrath József, Besnyók Lajos. Jogtanácsos: Isoó Ferencz. Könyvelő: Kelecsényi Ferenc. Pénztárnok: Tury József. S. könyvelő: Dömötör Dénes. Légrádon: Légrádi takarékpénztár r.-t. Igazgató: Friedfeld Henrik. Ig. tagok: Friedfeld Miksa, Lausch Lipót, Salamon István, Qoricsanecz György, Goldschmid Fülöp. Felügyelő-bizottság: Blühweiss Rudolf, Steiner Samu, Laufer Mór. Könyvelő: Pick Ede. Pénztáros: Goldschmied József. Letenyén ; Letenyei takarékpénztár r.-t. Elnök\' Stern Zsigmond. Alelnök: Leitner József. Ig. tagok: dr. Hajós Sándor, dr. Csempesz Kálmán, dr. Marton Imre, Choma Ödön, Stern Bernát. Felügyelő-bizottság; Szigeti Soma. Österreicher József, Leitner Lipót. Jogtanácsos: dr. Csempesz Kálmán. Könyvelő: Tisler József. Pénztáros: Vajda Manó. Nován: Nova és vidéke takarékpénztár. Elnök-igazgató: Tornyos Gábor. H. igazgató Goricsanecz József. Igazg. tagok: Eppinger Izsó, Eppinger Sándor, Csiz-mazia Mihály, Kuntsnig Antal, Mayer István, Németh Vendel, Szerdahelyi Antal, Vizsy Boldizsár, Zarka Károly, Tóth Sándor. Felügyelő-bizottság: dr. Székely József, Kovács Ferencz, Killner József. Jogtan.: dr. Udvardy Jenő. Könyvelő: Brüll Imre. Pénztáros: Per-say Gyula. Perlakon : Alsómura közi takarékpénztár részvénytársaság Perlakon. Elnök: dr. Bőhm Sidney. Alelnök: dr. Kemény 102 Fülöp. Igazg. tag-ok: Hajdinyák István, Hajdinyák János, Jellachich Mihály, Lange Kelemen, Pavcsec János, Sipos Elek. Felügyelő-bizottság : Sipos Károly, Reinitz József, Eperjesy Gábor. Ügyész: Dr. Kemény Fülöp. Könyvelő : Dénesi István. Pénztáros: Verly Ernő. Segédkönyvelő: Polednák Anna. Gyakornok; Grész Gizella. Perlaki takarékpénztár r.-t. Perlakon. Igazgató: Tóth Sándor. Aligazgató: Ebenspanger Miksa. Igazg. tagok: Hermann János, Hirschsohn Viktor, Kvosz József, Petrics Mihály, dr. Reményi Zoltán, dr. Szabó Zsigmond, dr. Tamás János, dr. Zakál Lajos, Zala József. Felügyelő-bizottság\'. Knortzer György, Mózes Bernát, dr. Schwarcz Adolf. Jogtanácsos: dr. Zakál Lajos. Könyvelő: Piatsek István. Segédkönyvelő: dr. Skublics Gáborné. Gyakornok: Pintarics Pálné. Stridóváron : Stridói takarékpénztár r.-t. Elnök igazg: Jokó János. Alelnök: Varga Sándor. Ügyvezető: Kraut-hacker József. Igazg. tagok: Adelmann Ferencz, Bel-lovics Antal, Danitz Sándor, Kristofics György, Ne-neecz Ferencz, Stern Miksa, Dobsa Kálmán, dr. Kovács Lipót, Strausz Sándor, Grósz Mór. Felügyelőbizottság: Pátkai Jakab, dr. Viola Vilmos, Krampatics József. Jogtanácsos\'- dr. Kovács Lipót. Főkönyvelő : Korpitsch Rezső. Sümegen: Sümegi népbank. Igazg. tagok; Scholcz Károly, dr. Fischer Ignácz, dr. Bárdió Ferencz, Kovács Izidor, Papp József, Tóth József, Vid Lajos. Felügyelőbizottság: Mojzer József, Talabér Károly, Ereky István, Scheiber Sándor. Jogtanácsos: Surgóth Miksa. Könyvelő\'- Scheiber József. Pénztárnok\'- Márkus Ignácz. Sümegi takarékpénztár. Elnök-vezérigazgató; Eit- ■jg-^s > ^ > ^ ^ Ja 103 ner Zsigmond. Alelnök: Eitner Jenő. Igazg. tagok: Darnay Kálmán, dr. Fürst János, Krisztinkovich József, Luiszer Lajos, Németh János, Banczer Gusztáv, Pintér Lajos. Felügyelő-bizottság: Bánfi Alajos, Illandy János, Semetke József. Pénztáros: Németh Lajos. Könyvelő: Braun M. Róbert. Gyakornokok: Pataky Sándor, Füzessy János. Tapoiczán: Topolczai takarékpénztár r-i Igazgató dr. Fischer Gyula. Igazg. tagok: Berger Vilmos, dr. Deák Jenő, Frisch László, Handlery Gusztáv, Lessner József, Lessner Sándor, Lessner Samu, dr. Lőke Mór, Marton Gyula, Steiner Lipót. Felügy.-bizottság: Acs Fe-rencz, Csigó Ferencz, Takács Jenő, Nagy Aladár. Jogtanácsos: dr. Berger Sándor. Főkönyvelő: Szűcs Jenő. Pénztárnok: Pollák József. Könyvelő: Grosz Dezső. S. könyvelő: Rechnitzer Aladár. Gyakornok : Nagy Aladár. BatntonmeVéki takarékpénztár r.-t. Tapoiczán. Elnök: Takách Jenő. Igazgató: Frisch Lipót. Hely. igazg: Glazer Sándor. Igazg. tagok: Biró Ignácz, Csöndes József, Hirsch Lipót, ifj. Lessner Mór, Lustig József, Pollák Adolf, Szűcs Zsigmond, dr. Varjas Gábor, Weiler Kálmán. Felügyelő-biz.: báró Puttheáni Géza, Ley József, Szentmiklóssy Gyula, Viriusz Vincze. Jogtanácsos: Kovács Vilmos dr. Titkár: Téts Károly. Főkönyvelő : Faragó Leó. Könyvelő: Grosz Miksa. S. könyvelő". Kardos Ödön. Tapolczavidéki gazd. takarékpénztár r-t. Elnök ; Szezemszky Gyula. Igazgató- Merkly Antal. Hely. igazgató: Marton Rezső. Igazg. tagok: Bozzay Pál, Felisch Antal, Hiller Pál, Pruska Ferencz, Moizer Endre, Pauk Vilmos, Páczay György, Rédl Gusztáv, Scheller Zsigmond. Felügy.-biz: Knortzer György, Fekete Gáspár, Gschwentner Géza, Kéry Gyula, Lőke Árpád. Jogtanácsos\' dr. Szűcs Arnold. Főkönyvelő; S- 104* ******** Elbert Lajos. Pénztáros\'- Halász Samu. Gyakornok : Farkas Margit. Zalavármegye területén működő Hitelszövetkezetek székhelyei. Alsóbagod 15 Nagylengyel Alsódomboru Nemesapáti Alsórajk Pacsa Bazsi Pölöske 5 Galambok Rózsásszeg Garaboncz 20 Tapoleza Gelse Teskánd Gellénháza Tűrje Keszthely Zalaegerszeg 10 Kiskanizsa Zalalövő Légrád 25 Zalaszántó Lesencze Zalaszentandrás Murakeresztur Zalaszentgyörgy Nagybakónak Zalaszentmihály II. IRODALMI RÉSZ. A szociális készültség aranykönyvei. Irta : Mailáth József gróf. magyar ember az olyan könyveket, melyek szivébe kapnak, nemzedékekre hatnak, apáról fiúra szállanak: aranyos könyveknek nevezi. A szociális érzékre való nevelésnek is vannak ilyen valóban aranyos könyvei. Mert hisz mindaz, ami az igaz, mondjuk ki nyil-tan, keresztény elveken nyugvó szociális irányelveket alkotják valójában nem ujak. Miként vannak csillagok, melyeket csak a haladó kor szerint való eszközökkel, számitásokkal fedeztek fel és még ki tudja meddig fognak felfedezgetni : ugy vannak igazságok, társadalmi elméletek, melyeket a haladó idő, a viszonyok fejlődése egyszerre mint uj igazságokat üdvözöl. Pedig azok az igazságok már ott szenderegtek apáink lelkében, a nagy idők aranyos könyveiben. De mi elég merészen — azt hittük, fájdalom, még ma is ugy hirdetjük, hogy csak az lehet jó, nekünk szóló, ami modern. A modern, igaz, ujat jelent. De nem egyszersmint okvetlen jót és helyest. Apáink aranyos könyveiben már ott vannak a szociális érzékek, a legnemesebb altruisztikus elvek. így ők szerették a bibliát. Isten szent könyvét. 106 A világ- legbölcsebb, legdicsőbb könyvét, mely ma is forrása mindennek, amit tudunk, látunk, érzünk. Mely nélkül ma is sötétben kószálhatnánk. A biblia a szociális készültség ősi aranykönyve. Ott találjuk meg az első és leghatalmasabb szociális elveket a felebaráti szeretetről. Az irgalmas szamaritanusról. A munkás és gazda közti viszonyt senki még mélyebben, rövidebben, de bölcsebben nem mondotta ki, mint e szavakban van kimondva: „A munkás méltó az ő bérére." És mint megszámlálhatatlan csillag ragyog az égen: ugy megszámlálhatlan, gyönyörűen fenséges szociális elvek, igazságok vannak Isten szent könyveiben is. Csak meg kell találni. Meg kell látni. És különösen jól meg kell érteni. Fájdalom, hogy annyian, hol szándékosan, hol tudatlanságból félreértik. * * * Aranykönyve minden nemzetnek az ő történelmét magában foglaló könyv: a történet. Olvasd nemzeted történetét, mert abban találod meg családod, nemzeted nagy családjának életforrását, viszontagságos életét, örömeit és rengeteg sok fájdalmait. Olvasd, mert az nemzeted életének tanuja. Az tanit meg téged arra, hogy mig a nemzet Istenben egyesült, — erős volt az együvétartozandóságnak, a közös érzetnek ereje is. Mig szerették egymást őseink, mig megértették azt, hogy mint kell egymáson segíteni: nagyok, acélosok, legyőzhetetlenek valának. Mihelyt ezek a valóban szociális érzések gyengültek, pusztultak, oldott kéveként hullott szét nemzetünk. * * * De ha a szociális elveket nem széles, nagy általánosságban vesszük, hanem szorosabb határok között tekintjük, talán mondhatnám konkrétabb formában, úgyszólván a mai nemzeti értelmében: akkor igazán a Széchényi István gróf, a legnagyobb magyarnak könyveit kell tekintenünk az uj szociális Magyarország 107 K K K < K K * leghatalmasabb, legelsöbb, legmélyebb és leggazdagabb aranyos könyvének. A szociális fejlődésben, mely nemzetünket is bár későbben, mint a többi nagy nemzeteket megérinté, hogy ugy mondjam: hullámvonalba hozta, a Széchényi István neve egy óriási fogalom. Programm, mely már az ő nagy koncepcióiban kezdi a valóságra való vállásnak első hullámgyürüit megmozgatni, kiváltani. Széchényi István a nemzet első szociális apostola, müvei első tisztultabb, kristályosodottabb forrásai mindazon elveknek, melyeket ma már millióan vallunk, vallanak, melyekért küzdünk, melyek jogos reményeinknek célpontja. Az ö elveinek, alap, kiinduló elveinek ismerete, követése nélkül szociális készültségről szó sincs. Az ő életét, példáját, érces, hatalmas, szikla akaratát, kitartását kell ismernie a nemzetnek, hogy követhesse őt. Hogy megszerezze a nemzet nagy tömege az ő hatalmas szociális érzésének részét. Mert enélkül a szociális készültség is csak olyan lesz, mint a malom viz nélkül. Az örökzöld fenyőnek egy ága gyökér nélkül. Fájdalom, hosszú időnek kellett eltelnie, mig a nemzet értelmi és politikai vezérei is elővették s újra elővették az ő aranyos Írásait és könyveit. Még hosszabbnak, mig a nemzet értelmiségének csak egy része lapozgatni kezdette. Aztán megint egy darab időnek, mig azon aranyos Írásoknak és könyveknek eszméi megtalálták a maguk termő talaját. Mondjuk ki, hogy szégyenkeznünk kell azon a körülményen, mely szerint az uj Magyarország megteremtőjének, Mózesének könyveit oly kevesen ismerik, olvassák és főleg értik ! Hol vannak e tekintetben a többi nemzetek? Hisz nálunk meg kell dicsérni azokat a nagyobb városokat is, melyeknek könyvtáraiban Széchényinek müveit megtalálhatjuk. Arról meg éppen mély szomorúsággal hallgassunk, hogy hányan olvassák? Mióta nálunk a szociális mozgalom hullámain egy kis pirkadó szociális készültséget tapasztalunk — hála Istennek gyakrabban találkozunk az ő aranyos Írásainak, könyveinek egyes részleteivel. De még ma is távol vagyunk attól, hogy belemélyedtünk volna. Csekély szántást végeztünk. Pedig tudjuk, hogy aranysárgán ringó acélos búzát, jó termést csak a mélyebb szántás hozhat. Magyarország egész szellemi táplálékát lefoglalta a hirlaptermelés. A hirlaptermelés bősége meg bele-fulasztja a nemzetet a szenvedélyeket felkorbácsoló napi és meddő, üres politizálásba. Széchényi István aranyos Írásai, könyvei várják az időt, mikor minden magyar embernek nemcsak kezében, de lelkében, agyában, szivében, akaratában is benne lesz. Ez lenne az igazi szociális készültség. * Almok-e\'ezek én nemzetem ? vagy komoly, jogos remények, melyek még most csak mint messze hegyeken gyuladó tüzek lobognak? Istenem ! Hisz a sajtó csak ugy osztja termékeit. Kiknek és miknek Írásai kerülnek ma napvilágra ? Aranyos kötésekben. Diszes kiadásokban. Vájjon arany-e tartalmuk? A termékük? No, de erről most ne beszéljünk. Beszéljünk inkább arról, hogy nem lehetne-e kiválasztani egyelőre azokat a részeket, a nagy Széchényi lelkének azon részeit, melyek legalkalmasabb alapok a nép, a nemzet szociális készültsége megteremtésének? Ezeket a részeket aztán olcsó, népies kiadásban, milliók kezébe kellene juttatni. De arról is gondoskodni kellene aztán, hogy az aranyakat felolvaszszuk és a nép lelkébe csöpögtessük. Ugy legyen ! Deák Ferenc mint diák. Irta: Halis István. eák Ferencet, (vagy ahogyan a rokonok hívták : a Penczi gyereket), az ősrégi Tárnok faluból 1813. év őszén Kanizsára hozták iskolába, minthogy akkoriban csak e helyütt volt gymnasium Szala vármegyében. (Mert vármegyénknek neve nem Zala, hanem Szala volt kilencszáz esztendeig. Csupán a 19-ik században kezdték csufolgatni Zala néven. Bizonyára valami slovák kezdte ezen a néven emlegetni. Ugyanis a Zala ó-szláv szó, mig ellenben a Szala egyike azoknak az ősi-magyar szavaknak, melyet a régi hazából hoztak elődeink. Es ezt a szláv nevet lassan-lassan elfogadtuk mi magyarok! Csupán a paraszt jagaszkodik az ük-apáktól maradott régi névhez. O még Szalabérbe jár, Szalapátiban hallgatja a mesét és a Szala vizében halászgat. Ha a mai nemzedék olyan nevetségesnek nem tartaná az ilyen dolgot, hát kérvényezné a vármegye igazi nevének visszaállítását!) — — Deák Ferkót a gondos rokonság a piaristákhoz adta „kosztba". Tanuló korában csöppet sem volt olyan komoly, milyennek a magyar irók és művészek föltüntetni szokták. Éppen olyan volt, mint a többi vidám diák- gyerek, kik között a tanuláson kivül abban tűnt ki, hogy mindig neki sikerült leghamarabb elszaggatni a ruháját. Nadrágja például csupán egy napig szokott megmaradni jó állapotban. Örökösen barangolt, s különös előszeretettel mászott olyan fákra, melyekre fölmenni „kunszt". Az ilyen kedvtöltések pedig folytonossághiányt szoktak okozni a ruhában. Ha pedig a sors ugy hozta magával, hogy a kicsapott kertek környékén verekedni kellett, (ami abban az időben a deák-sport egyik fajtáját képezte), hát ettől se futott el a Ferkó gyerek. Verekedett becsületesen. Magától értetődik, hogy a többi diákok igen szerették a használható fiút, annál is inkább, mert véghetetlen jó pajtásnak bizonyodott minden alkalommal. Jóban, roszban egyaránt kitartott. Azt szerették azonban a tanuló társak legjobban Ferkóban, hogy sohasem tanult. Legalább sohase látták tanulni. Eme jó tulajdonságai mellett Ferkóban az is megvolt, hogy az iskolai órák alatt soha se volt nyugton: keze-lába folytonosan mozgott. És mégis minden alkalommal jól felelt. Csak a Ferkó gyerek nagy feje és a jó Isten tudhatja, mikép volt ez lehetséges! Négy esztendői kanizsai diákos-kodása alatt mindig első eminens volt. Iskola társai néha napján „kipróbálták" Ferkót. Fölolvastak előtte egy-egy lapot a (latin-nyelvü) leckéből s rászóltak : „No Ferkó, mondd el!" Ferkó pedig szórul-szóra elmondotta hiba nélkül ugyanazt. Akadt azonban a Ferkó gyereknek másféle „esete" is. Kedves pajtásával, Babochay Jancsival, (ki utóbb Kanizsán városbíró lett, de apja is városbíró volt), egykor bemászott Ferkó a Bécsiné gyümölcsös kertjébe alma elsajátitás élvezete céljából. (Bécsiné kertje helyén most lakóházak állanak a Berdin-saroktól a Keőmives házig.) 111 A kertet a gymnasium keleti oldalán levő házi kápolnától csupán egy kis utca választotta el, melyben akkora sár uralkodott ember emlékezet óta, hogy feneketlensége miatt még Kanizsán is nevezetesség volt. Bécsinének, mint élemedett korban levő asszonyságnak, a hagyomány szerint egy hosszú foga volt, mely eltagadhatatlan bizonyítéka levén boszorkány mivoltának, nem csoda, ha tőle mindenki rettegett. Az a pokolbeli hatalom, melylyel Bécsiné a köztudomás szerint rendelkezett, lángpallos gyanánt őrködött a gyümölcsös felett. Ferkó és Jancsi javában szedegették a szépen megtermett őszi almákat azzal az édes izgalommal, hogy az ördög atyafiát károsítják. Egyszerre éles hang süvített végig a kerten : „Ki van a fán ?" ,A Bécsiné! Juj, hátraköti a sarkunkat!" kiáltotta Ferkó megrémülve. A cimborák egy szempillantás alatt lecsúsztak a fáról és — — uzsgye kifelé! Először Ferkó érte el a keritést. Megragadta a palánkot, és egy fölséges lendítéssel keresztül vetette magát az utcára — a megmérhetetlen sárba. Utánna Jancsi röpült át ugyanolyan szerencsésen. Ar.ól ne beszéljünk, hogy a gyerekek ruhájában minő lényeges változások történtek a fáróli lecsúszás és a menekülés közben. Elég az ahhoz, hogy az eredménynyel mindakét gyerek meg volt elégedve, annál is inkább, mert nem éreztek semmiféle boszorkány-rontást, sőt sikerült Csabi direktor előtt is eltitkolni valami ravasz fondorlattal az öltözetben történt károsodást. Ezt az eseményt nem felejtette el Ferkó gyerek akkor sem, mikor már régen a „haza bölcse" volt. Ahányszor összetalálkozott Babochay Jánossal, mindig megemlékezett róla, s borzadozva mondogatta „Mi lett volna, ha Bécsiné hátraköti sarkunkat ?" Legutoljára egy ünnepélyes fogadtatás alkalmával emiitette, mikor Deákhoz Kanizsáról egy depu-tációt vezetett 1870-ben Babochay János. A küldöttség szónoka Babochay volt, ki Deák előtt magát meghajtván, imigy kezdette beszédét: „Szeretve tisztelt nagy hazánkfia ! Méltóságos Uram!" Csakhogy tovább nem beszélhetett. Deák sohase szerette a cimezgetést, (hála Isten, azóta Magyarország nagyot haladt ezen az egy téren) s azért összevonta bozontos szemöldökét és közbevágott: „Megbolondultál Jancsi? Hátra kötöm ám a sarkadat!" Dr. RUZSICSKA KÁLMÁN Zalavárm egye kir. tanfelügyelője. ID. TARANYI FERENCZ zalamegyei nemesi választmány elnöke. 114 A zalavármegyei nemesi választmány Irta: Czobor Mátyás. izonyára sokan vannak közöttünk, akik csak akkor hallunk valamit a zalavármegyei nemesi pénztárról, amikor egy-egy törekvő szegény ifjúnak adományozott ösztöndijról olvasunk pár rövid sort az újságok hirei között. Nem lesz érdektelen — ugy gondolom ha a Zalamegyei Almanach idei kötetében rövid vonásokban ismertetem a fenkölt lelkű zalai nemesek e valóban áldásos intézményét, amely csendben, minden mesterséges hangulat keltés nélkül már annyi könnyet szárított fel, annyi szegény ifjút segített előre czéljai elérésében, annyi kulturális czélra áldozott ezreket és ezreket. Jöjjetek hát csak elő ti fakult, sárga levelek a napfényre, hisz oly jól esik sápadt Írásaitokat a mai felületesen ítélő kor fiainak bemutatni. Nem árt, ha írásaitokban ragyogó szellem hatalmas „Mementó" gyanánt szólal meg azok számára, akiknek legkedvesebb témája a mult nemeseinek lekicsinylése, azoknak a szó igazi értelmében vett nemesekének, kiket nemcsak a nemesi czimer dísze tett nemesekké, hanem a lélek maradandó nemessége. Ki ne hallott volna a nemesi felkelésről! ? — Mint annyi történelmi tényt, ugy e felkelést is felüle- >: > > > X X 115 tesen itélő u. n. történelmi hazugságokat gyártó s magukat történet íróknak nevezni szerető egyének hamisított és czélzatos irányban óhajtották megöröki-teni az utókor számára. Az igazság azonban nem rejthető el, kitör az a sirok világából és eget kér. — A nemesi felkelés százéves évfordulója alkalmából végre hiteles kútfők nyomán sikerült a mult évben (Lásd Insurrectio.......kiadta Győrvármegye közönsége.) az elferdített témákat a maguk valóságában feltárni s láthatjuk, hogy a rosszakarat, mely hazai történelmi eseményeinket oly gyakran elferdítve igyekezett becsempészni a való történelmi események közé, ezúttal csúfos vereséget szenvedett. Az Ur 1809. esztendejében márczius 6-án Zalavármegye közgyűlésében felolvasott királyi felhívásra mint egy sziv-lélek állott fel Zalavármegye nemessége is, hogy a köteles hadiszolgáltatásokon kivül saját jószántából önkéntes adakozás utján előteremtett költségen egy felszerelt lovasezredet állítson elő s segítségére siessen a betörő franczia hadak ellenében a szorongatott magyar királynak. — E lovasezred kiállításához szükséges katonát, lovat készpénzt és ruhanemüeket a nemesek csakhamar összeadták. A felkelés sorsa ismeretes. Itt csak azt emlitem meg, hogy vármegyénk nemesei, mint már ezeréven át annyiszor, újra csak vért és életet áldoztak mindnyájunkért. A hadjárat befejezése után a hadi kincstár által felajánlott kárpótlást a vármegye nem fogadta el, hanem 1810. évi január hó 8-án tartott közgyűlésében kimondotta, hogy visszakerült hadi felszerelést pénzzé teszik. A szót tett követte és az igy elárverezett ingóságokból 22944 frt 40 kr. folyt be, amely Festetich György gróf indítványa folytán nem osztatott fel, hanem kimondották, hogy ezen összeg alapként kezeltessék, amelynek évi jövedelméből a megyei nemesség szabad rendelkezése mellett ezen nemesség közszükséglete fedeztessék. Ezen összeg volt a mai nemesi pénztár alapja, amely 1816. évben már 23456 frt. 13 krra (váltó pénzben,) 1845. év végén pedig részint a kamatokból, részint a megyei nemességtől kivetés utján beszedett pénzek maradványaiból 107351 frt. 02 kr, (ezüstpénzben) kitevő összegre szaporodott. 1845. évi nov. hó 10-én tartott megyei közgyűlésen ezen alapnak független és minden hatósági beavatkozástól ment kezelését a megyei nemesség egy külön bizottságra bizta, amelynek elnöke Oszterhu-ber (később :) Tarányi József lett, tagjai pedig Szente Lajos és Farkas András táblabírák, jegyzője Herte-lendy László vármegyei tiszteletbeli aljegyző, gondnoka és pénztárosa : Koppány Ferencz. Ez a bizottság az 1846. évi nov. 9-én megalkotott alapszabályok szerint zavartalanul működhetett egészen 1848—49-diki szabadságharcz bekövetkeztéig. A szabadságharcz gyászoskimenetele után azonban az osztrák hatalom elől valósággal el kellett rejtenie a bizottságnak a pénztár vagyonát. Es különösen Koppány Ferencznek, e megalkuvást nem ismerő férfiúnak, aki saját személyi biztonságának veszélyeztetésével mentette meg e vagyont az absolut hatalom kapzsisága elől, köszönhető, hogy az utódok ma élvezhetik a régi zalai nemesség áldozatkészségéből létesült ezen alap áldásait. Hogy az alapos kezelését még bisztosabbá tegyék és a kezeléssel járó felelősséget még inkább megoszthassák, Oszterhuber József elnök indítványára a bizottság önmagát kiegészítette és választmánynyá alakult 1850. évi augusztus 5-én, melynek tagjai lettek: Csillagh Lajos, Horváth Ede, Inkey Gáspár, Barcza Sándor és Sümeghy Ferenc. A választmány jegyzője Sümeghy Ferenc lett, ügyésszé pedig Nagy Károly ügyvéd választatott meg, aki a Gondviselés kegyelméből egyedüli élő tanuja ma is a választmány első megalakulásának. Ezúttal újra kimondotta a választmány ünnepélyesen, hogy a gondjaikra bizott alapokat és alapítványokat önállóan minden befolyástól menten, keletkezésüknek és céljaiknak megfel előleg kezelik és megőrzik azt az utókor részére sértetlenül. A választmány, mely időközben ujabb és ujabb tagokkal kibővült, becsülettel meg is felelt e kötelességének, hiába volt a központi kormányzatnak a vagyon megszerzésére irányuló minden kísérlete. 1861. évi febr. 6-án tartott megyei közgyűlésen a nemesség választmány tagjai a tisztükben utólag megerősítette, minden intézkedésüket jóváhagyta, a vagyon további kezelésére felkérte és a választmány tagjait az elnökön kivül 32-re felemelte, akik közé minden járásból, még a kisebb birtokos nemesek közül is egy-egy tagot beválasztandónak mondott ki. Ekkor alakult meg véglegesen a tulajdon-képeni első nemesi választmány „Zalamegyei nemesi pénztári és alapítványi választmány" elnevezés alatt, amelynek tagjai most már a következők lettek: Elnök: Oszterhuber József. A választmány tagjai: Koppány Ferenc, Sümeghy Ferenc, Hertelendy Kálmán, Bottka Mihály, szalabéri Horváth Mór, Barcza Sándor, Skublics Gábor, Szabó Samu, szalabéri Horvát Ferenc, Sellyei László, Csillagh László, Inkey László, Oroszy Ferenc, gróf Széchényi János, gróf Széchényi Béla, Csertán Sándor, Glavina Lajos, Horváth Péter, Inkey Adám, Szabó Imre, Gabelics Imre, Thassy Mihály, Csutor Imre, Babos Pál, Bogyay Antal, Mórocza Dániel, Svastics Károly, Somodi Dániel, továbbá 118 kisebb birtokos nemesek közül : Bán Ferenc a zalaegerszegi, Kámán Antal a kapornaki járásból. A többi négy járás főbírói pedig felkérettek, hogy járásaikból ajánljanak egy-egy nemes kisebb birtokost a megválasztásra. Választmányi gondnok lett: Thassy Lajos, ügyész Nagy károly, a választmány jegyzője pedig Árvay István ügyvéd. Kimondatott ugyanakkor, Hogy a jövőben az üresedésben levő választmányi helyeket a választmány fogja maga választás utján betöltetni és felkéretett a választmány az alapok további kezelésére. Az egybegyűlt nemesség nem mulasztotta el egyúttal kifejezni elismerését és köszönetét nyilvánítani Oszterhuber Józsefnek és azoknak a tagoknak, akik mindent elkövettek, hogy az alapok megmentessenek, különösen Hertelendy Kálmánnak, Barcza Sándornak és Csillagh Lászlónak, kik a választmány érdekében a soproni ker. helytartó tanácsnál közbenjártak, kiválóan pedig Koppány Ferencnek, aki saját személye bisztonságának veszélyeztetésével is megőrizte az alapokat. Ezen időtől kezdve azután mi sem zavarta a nemesi választmányt áldásos működésében. Tett ugyan még kísérletet Zalavármegye főispáni helytartója, de ezen kísérlet csak arra irányult, hogy a főispáni helytartó a választmány kezelése alatt levő alapokra és alapítványokra a felügyeleti jogot igényelte. — Azonban e kisérletre is az eddigi hagyományos tiltakozással felelt 1862. évi julius 21-én tartott üléséből kifolyólag a választmány, sőt még jobban körvonalazta álláspontját, amennyiben kimondotta, hogy azon alapok és alapítványokról, melyeknek minden idegen befolyás, hatósági beavatkozás és felügyelet kizárásával való kezelését az alapítók kifejezetten a nemesi választmányt bizták meg, számadást másnak, mint önmagának, adni nem köteles. Ilyenek voltak akkor : a zalavármegyei összes nemesség magántulajdon pénztára 119 (a nemesi felkelés felszerelésének értékesítéséből keletkezett) ; a „Deák Ferenc nevelési-alap", melyet Zalavármegyének Karai és Rendei, a vármegye nagy szülöttjének : Deák Ferencnek az alkotmányos jogok érvényesítése körül szerzett halhatatlan érdemeinek elismeréséül 1840. évi julius 27-én tartott vármegyei közgyűlés alkalmával maguk között gyűjtöttek abból a célból, hogy ezen alapból, amely kezdetben 7766 ezüst forint volt, illetőleg annak jövedelméből egy nemes és egy nem nemes származású jó tanuló ifjú évenkint 200—200 ezüst forint ösztöndíjban részesit-tessék. Ezen ösztöndijak adományozási joga Deák Ferencet illette, aki ezt gyakorolta is mindaddig, amig ezen jogát 1871. évi április hó 17-én kelt nyilatkozatával a nemesi választmányra át nem ruházta. 1886. évi április 9-én tartott ülésében a választmány ezen alapot kiegészítette oly összegre, hogy egy harmadik évi 210 o. é. ezüst forintos ösztöndíj is volt adható ezen alapból; továbbá Inkey Karolina nevelési alap és a zalaegerszegi szinész-alap. Amazt zalabéri Horváth Edéné, szül. pallini Inkey Karolin alapította és az 1851. évi november 17-én kelt alapító levél értelmében kamataiból két zalamegyei szegénysorsu ifjú — akik között alapitónak szegényebb rokonai elsőbb-séggel birnak — évenkint és fejenkint 420 korona segélyt élvez. A zalaegerszegi szinészeti alapot pedig zalamegye Karai és Rendei az 1830. évi augusztus hó 11-én tartott vármegyei közgyűlés alkalmával gyűjtötték össze, mintegy 400 ezüst forintot a „Nemzeti színjátszó társaság" segélyezésére azon elhatározással, hogy annak kamatjövödelme a Zalaegerszegen játszó magyar színtársulat igazgatójának segélyezésére fordíttassák. Ma már ezen alap a zalamegyei összes nemesség magántulajdon pénztárának tőkéjéhez van csatolva és kamatai évenkint azon színtársulat igazgatójának fizettetik ki, akinek színtársulata Zalaegerszegen játszik. 120 A másik csoportba tartozó azon alapítványokra vonatkozólag- pedig, melyeknek felügyeletét és kezelését az alapítók Zalavármegyére bízták, de amelyeknek tényleges kezelését Zalavármegyc a nemesi választmányra ruházta, kimondotta a választmány, hogy az ezekre vonatkozó évi számadásokat a megbizó Zalavármegyének évenkint mindenkor bemutatta és a jövőben is bemutatja. Ily alapítványok voltak akkor: „Inkey Ferenc szegények alapitványa", a „Tüttösy László kórház-alapit-ványa", „Horváth József alapitványa", „Kelemen Imre családi alapitványa" és a „Balatonfüredi szinház alap", amely azonban az időközben épitett balatonfüredi szinház építésére fordíttatott. Ezen alapokra vonatkozólag a nemesi választmány 1867. évi május hó 13-án tartott gyűlésében kimondotta, hogy azokat a vonatkozó okiratok és számadások kapcsán a megbizó nemesi Zalavármegye a vármegye törvényes jogutódának: az uj alapokra fektetett Zalavármegyének átadja, azonban a vármegye közönsége 1867. évi augusztus 5-én tartott közgyűlésében a nemesi választmány iránt viseltetett határtalan bizalomnál fogva felkérte a választmányt, hogy azokat továbbra is céljaiknak megfelelőleg kezelje, amely kérelem folytán a választmány ezen alapok tovább kezelését újólag magára vállalta. Fontos határozatot hozott a választmány 1863. évi aug. 5-én tartott ülésében, amidőn kimondotta, hogy jövőre — a nemesi pénztárt kivéve a többi alapítványi pénzekből a nem nemesek ingatlanaira is adhatók kölcsönök. Ezen határozatával is jelét adta a választmány, hogy a kor változó demokratikus szellemének jogos követelései elől elzárkózni nem akart. Nagy veszteség érte a nemesi választmányt volt gondnokának : Koppány Ferencnek 1866-ban történt elhunytával. Kikezdte az idő vasfoga lassankint ezeket a szívós, gerinces és nagyszivü embereket is. Ugyanis Koppány Ferencz után nagyérdemű első Sa-ís-í»- X- 121 < K < -¡g- < g; gr elnökétől, újlaki Tarányi (Oszterhueber) Józseftől is meg kellett válnia a választmánynak, akinek 1869. évi január hó 9-én bekövetkezett haláláról mély megdöbbenéssel vettek tudomást a tagok. Erezték, hogy e nagy embernek az elnöki székről történt távozása nagy űrt hagy maga után. De nem is csoda! Az ut-törés nehéz munkáját végezte nehányadmagával nehéz időkben. 1845. év óta volt a régi nemesi vármegye által megválasztott első elnöke a választmánynak. Elnöki működéséhez az irányítást hazafias érzületéből, az igazság és a jog iránt való tántoríthatatlan ragaszkodásából meritette. Kötelességeinek tiszta és világos ismerete jelölte meg az utat, amelyről még a hatalommal szemben sem tért le, mindenkor megvédte, megmentette a reá bizott jogokat. Utóda az elnöki székben lett Glavina Lajos, Zalamegye akkori főispánja, aki 1869-től 1885. év vegén bekövetkezett haláláig viselte elnöki tisztét. Ot követte a köztiszteletben és szeretetben állott Pallini Inkey László, akinek 1901. év elején bekövetkezett halála után nyirlaki Tarányi Ferenczet — ültette a közbizalom az elnöki székbe, aki — hála Isten — nagynevű elődjének szellemében ritka kötelességszeretettel teljesiti elnöki tisztét s magas kora dacára, rajongó szeretettel csüng ezen az intézményen, amely ma is ép oly áldozatkészséggel folytatja csendben, zajtalanul áldásos működését, miként a múltban tette. A már előbb felsorolt alapok és alapítványokon kivül 1862. év óta ujabbak is keletkeztek, amelyek a szerint, amint azoknak kezelését az alapítók a nemesi választmányra bizták, vagy pedig a kezelésre vonatkozó megbízást Zalamegye közönségétől nyerte : szintén két csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak a „Zalavármegyei összes nemesség nevelési alap"-ja, a „Nyirlaki Tarányi Józsefnek Deák Ferencz nevét viselő nevelési alapja\' \', a „Sümeghy Ferencz nevelési ösztöndíj alap" és a „Skublics Jenő ösztöndíj alapítvány". A második csoportba tartoznak: „dr. Gáspár Vilmos nevelési alapitványa", „Böröczky Antal és neje Csaplovits Karolina nevelési alapitványa" és a „Kecskés Imre által tett ösztöndij alapitvány". A „Zalavármegyei összes nemesség nevelési alapjá"-ból hét tanuló élvez fejenkint 400 K ösztöndijat. A „nyirlaki Tarányi Józsefnek Deák Ferencz nevét viselő alapjá"-ból egy, zalamegyei születésü, jó magaviseletű, gimnáziumi, egyetemi, akadémiai avagy műegyetemi szorgalmas tanuló élvez ösztöndijat. A „Sümeghy Ferencz-féle nevelési ösztöndij alap" kamatait a nagykanizsai főgimnáziumba járó, elsősorban zalamegyei, ha ilyen nem volna, az esetben a magyarországi más néptanítók gyermekei kapják. A „Skublics Jenő ösztöndij alapitvány" kamatait kapja a szoros értelemben vett Magyarország valamelyik magyar nyelvű gimnáziumában s folytatólag egyetemén vagy jogakadémiájaii- jó sikerrel tanuló, jó magaviseletű, magyar származású és magyar érzelmű, sze-génysorsu ifju. A „dr. Gáspár Vilmos-féle nevelési alap" ösztöndijára az alapitvány tétele idejében (1862) törvényesen bevett vallású, nemes vagy nem nemes származású, zalamegyei illetőségű azon ifjak pályázhatnak, akik a középtanodai vizsgákat jó sikerrel letették és az egyetemi vagy műegyetemi előadások hallgatásával tanulói kötelességüknek jól megfelelnek s magukat erkölcsösen viselik. A „Böröczffy Antal és neje alapitványának kamataiból a család leszármazottjai, ha ilyenek nem lennének, egy árva fiu kap ösztöndijat. A „Kecskés Imre által tett ösztöndijat" a család leszármazottjai élvezik. íme a Zalamegyei nemesi választmány rövid története. Ha már most figyelembe vesszük, hogy a Zalavármegyei összes nemesség magántulajdona pénztárából annak megalakulásától kezdve minden néven nevezendő közhasznú, kulturális és jótékony célokra, 123 < g intézmények támogatására, szegények, tanulók neveltetésére, özvegyek és árvák felsegélyezésére 1901. év végéig 340654 K 86 fillér adatott ki, azóta pedig ezen szám még inkább csak növekedett, akkor igazán ajkaimra tolul ezen kérdés: „Hol vannak a példás követök azok között, akik gyakran oly kicsinylőleg emiitik a nemzet fenntartó nemességet, melyet ma már a történelmi mult emlékei közé szeretnének eltemetni. Le a kalappal ezen áldozatra kész igazi nemesi gárda előtt, akik a hazáért, annak intézményeiért és egyesekért legtöbbet áldoztak föl! Zalavármegye nemessége valóban szebb és ércnél maradandóbb emléket nem állithatott volna fel magának, mint ez intézménnyel, amely nagyon is jól beleillik élő határkőnek a régi és a modern Magyarország mesgyéjére; és amely időtlen időkig hirdeti, hogy azokban a régi nemes elődökben a legnemesebb sziv dobogott, a lélek igazi nemessége munkálkodott s példájuk fénye eleven utmutató gyanánt ragyog az utódoknak, hogyan kell a hazáért nemcsak vért áldozni, hanem annak intézményeiért, szegény törekvő ifjaiért pénzáldozatot is hozni. Végezetül itt közlöm a nemesi választmány ez idő szerint tagjainak névsorait megválasztatásuk sorrendjében, hogy a Zalamegyei Almanach olvasói is lássák, kik ma letéteményesei, kezelői, a fenkölt lelkű nagy zalai nemesek által megalkotott nemesi pénztárnak, melynek áldásait miként a múltban, ugy ma is kézzel foghatólag annyian érezik. Elnök: Nyirlaki Tarányi Ferencz, Csabrendék. Választmányi tagok : Gróf Széchenyi Béla Nagyczenk, Skublics Zsigmond Zalaegerszeg, Nedeczky Jenő Fekete Kastély, Bogyay Máté Keszthely, Gróf Festetics Jenő Zalaujvár, Dr. Gyömörey Vincze Ukk, Farkas József Söjtör, Csertán Károly Alsóbagod, Bogyay János Csabrendek, Nagy Károly Andráshída, Árvay Lajos Zalaegerszeg, Hertelendy Ferencz Lesenczeto-maj, Gróf Batthyány József Zalacsány, Barcza László Csabrendek, Vizlendvay Sándor Duzsnak, Babos Ármin Salomvár, Bogyay Elemér Zalaegerszeg, Nun-kovics Vilmos Gétye, Thassy Kristóf Zalaegerszeg, Malatinszky Ferenez Zalacsány, Pálffy László Pacsa, Marton László Söjtör, Skublics Károly Bessenyő, Sélley Pál Gelse, Gróf Batthyány Pál Zalacsány, Dr. Tarányi Ferenez Nyirlak, id. Thassy Imre Zalalövő, Csutor János Salomvár, Szabó Elek elk. Veszprém. Alapítványi gondnok: Farkas József Söjtör. Alapítványi ügyész : Hajik István Zalaegerszeg. Alapítványi ideigl. jegyző : Horváth István Zalaegerszeg. A szeretet asszonyai. Irta : Briglevics Károly dr. em a mezőn, nem a réten, nem a kertben nyilnak a legszebb, a legnemesebb virágok. Nem az aknák mélyén, nem a rideg arany és gyémántmezőkön, nem a csábos ingerléssel ragyogó, káprázatos, de üres, hideg fényű ékszeres kirakatokban teremnek, nem ott pompáznak a legékesebb, legbecsesebb drágaságok. A mi asszonyainknak a szive az a csodásan megáldott kert, ahol az erény legszebb, legnemesebb virágai nyilnak ; a mi asszonyaink lelke az a bámulatosan gazdag kincsesbánya, amely az erények királynőjének, a szeretetnek drágaságait mindennél ragyogóbban, pazarabban, melegebben tárja elénk. Amennyire természetes, hogy az élet komoly problémáinak megoldásán a férfi agya töprengjen, ép oly mértékben szükséges, hogy a szeretet erejével megoldható kérdésekben a társadalom a nő szivével érezzen, a nő lelkének nemes finomságával cselekedjen. Könyet fakaszthat a szenvedő szeméből a bánat, a nyomor, könyet varázsolhat a lelkesedő pilláira a szónok, a költő, de könyet letörölni csak nő tud. Nem volna teljes az Almanach, ha megfeledkeznénk szeretett vármegyéjének azon hölgyeiről, akik a szó legnemesebb értelmében nevezhetők a sziv, a lélek, a szeretet asszonyainak. Hősnők ezek az asszonyok. Kettős harcot vivnak a félelmes erejű élettel: egyet a családjuk boldogságáért, a másikat a szenvedők, a nyomorgók megmentéseért. A kötelező, legszentebb önzés csatája az első, a legönfeláldozóbb, legönzetlenebb altruismus küzdelme a második. A sziv és lélek hatalmas hadseregének győzelmes, de örökké folyó csatái ezek. Ezeknek a csatáknak vezéreit és harcosait fogja évről-évre bemutatni olvasóinak az Almanach. Gr. Batthyány - Pálné, szül. Inkey Valéria a Zalaegerszegi Karácsonyfa Egylet fővédő-nője, számos jótékony egylet munkás és áldozatkész tagja. Neve úgyszólván egyértelmű a jótékonysággal. Az ország egyik legelőkelőbb és leggazdagabb családjának a sarja, mégis kevesen tudják annyira észrevenni, meglátni a szegénységet, a GRÓF BATTHYÁNY PÁLNÉ nyomort, mint szül. INKEY VALÉRIA Ő. — Ahol a a Zalaegerszegi Karácsonyfa Egyesület fővédője. bánat, a SZen- védés vagy a nélkülözés ütötte fel szomorú tanyáját, a betegeknél, a kórházakban, a szerencsétlenségtől sújtottaknál, az éhezőknél, a ruhátlanoknál mindenütt ott volt résztvevő szivével, ápoló, segitő, áldó kezével. Még a szórakozása is jótékonyság: elhasznált bélyegeket gyűjt össze százezerszám az afrikai missiók céljaira. Alig van a vármegyében olyan templom, ahol valami emléke nem volna mély vallásosságának. Ezeket az érdemeket méltányolta ő szentsége a római pápa, amikor a „Pro eclesia et pontífice" nagy kitüntetéssel kereste fel. De minden kitüntetésnél becsesebb és ékesszólóbb az a sok köny, amit távozásának fájdalma a zalaegerszegi szegények szemeiből fakasztott, akiknek ma is ünnepnapjuk van, ha „az áldott jó főispán né" bejön. Özv. Ruzsics Károlyné a Zalaegersze gi Özv. RUZSICS KÁROLYNÉ Karácsonyfa a Zal»egcrsz"ji Kaiá^ony\'a Egylet elnöknője. Egylet elnök- ■jg-ágHg-^g-^*-is ;g X > 128 nője, már puszta megjelenésével, jóságosan mosolygó arcával elárulja ritka szivjóságát és nemeslelküségét. Kevés ember törölt le annyi könnyet a mások arcáról és talán senki más nem mentett meg annyi gyermeket a didergéstől, mint ő. Ha van hála a világon, ugy őneki tartozik azzal nemcsak Zalaegerszeg városának minden lakója, hanem a magyar társadalom a maga egész teljességében. Huszonöt éves elnöknői jubileuma alkalmával érte apostoli királyunk magas kitüntetése, aki a koronás arany érdemkereszttel jutalmazta eredményes jótékonyságáért. Ozv. Vidor Samuné szül. gelsei Gutt-mann Hedvig vármegyénk más részén, Nagykanizsán követi érző emberbaráti szivének sugallatát, ott gyakorolja szinte csodálatos sokoldalúsággal a jótékony- Özv.\'VIDOR SAMUNÉ fjj* szül. gelsei GUTTMANN HEDVIG I, a nagykanizsai izr. Jótckony Nőegylet örökös elnöknőj e, KOIiy INOcgy* let örökös elnöknője, a nagykanizsai népkonyhának megalapítója, a város és a vármegye határajn messze túlterjedő áldásos tevékenységet fejt ki. O igazán nem magának él, hanem a közjóért. Ennek a legnemesebb és legmagasabb szempontnak megértése vezérli, irányítja az ő rátermettségét és lankadást nem ismerő energiáját. Mintha felsőbb küldetése volna, oly hivatott müvelője a szeretet munkájának. (Folytatása következik a jövő évfolyamban.) VÉCSEY ZSIGMOND Nagykanizsa város polgármestere 9 Assumpta. Irta : Törzsök Vilmor. yár van. Meleg-, tikkasztó, nehéz nyár. Minden virág- meghozta szirmát, minden madár kiköltötte S felnevelte fiát. Az élet — mozgás. A rétek élete, a vizek világa több. Ez már forrongás. Ezer hang tör elő a mélységek felől. Egyik sivit, a másik sápog, a harmadik csicsereg, a negyedik búg. Pompás sirályok szállnak a légben, mint egy boldogabb világ fehér szellemei. S ligeti odvas tölgyre épitett fészkén anyagólya kelepel. Szárcsa sivit a nád között. Falánk rucafiak tanulnak anyjuktól halfogást a kerek tavak szélein. A legelrejtettebb mélységek fölött roppanttestü pelikán oltogatja örökös szomját, mig hozzá közel, a mélység szélein a réti madarak fejedelme, a királyi kócsag tetszeleg magának a vizek tiszta tükrében. Helylyel — közzel, ha a nap sugarai túlontúl hevesek s a vizek tájéka csendes, pompás felvonulást rendez e királyi szárnyas. Frissen esett hónál fehérebb szárnyait kiterjesztve, 131 lassú, méltóságos repüléssel kel át a tavon, s éles hangot adva, leszáll a sziget buja füve közé. Fiai, társai követik. Ha távolról szemlélnéd őket, vélhetnéd, hogy a vidék menyasszonyai esküvői diszben adtak itt egymásnak végső találkozót, hogy — mint Jephta leánya és társai a régi napokban — végbucsut vegyenek ifjuságuk éveitől. Itt minden életet lehel. Gyönyör és dal száll ki a rétek öléből. Ezer szin pompázik, ezer hang dalija az élet öremeit. Ha azután elkövetkezik a nyári nap orkánja, s végig rohan a náderdőn, feltárva a rejtekeket, össze-vegyitve minden szint, összekeverve minden hangot, akkor olyan jeleneteket láthatnának szemeid, melyeket én hiába kisérlenék meg lefesteni azoknak, akik a teljes örömök és örök vidámság e bájos menedékét még sohasem látták. Mit mond a virág, mit zeng a dal ? „Elértük célunkat — mondják —; örülünk. Meghoztuk szirmainkat, megszültük s felneveltük fiainkat. Örvendezünk. Mi átéltük a tél fagyát. Mi pedig a vándorlás veszélyeit. A jeget, havat, vihart kiállottuk; ellenségeink szeleit elkerültük; dérrel, záporral, sötéttel, a sorvasztó hőséggel megküzdöttünk. Neked nyilunk, neked illatozunk Szűz Mária! — mondják a virágok; — neked dalolunk, neked hangicsálunk oh Szűz Anya ! — mondják a madarak. Te is, hogy születtél, sokat szenvedtél. Szegénységben voltál — mondják mindnyájan. Elzarándokoltál Sionba, hazád szent helyére s szenvedtél sokat. Ott álltál Fiadnak, a mi teremtőnknek szent keresztje alatt. Bánkódtál. könyeztél, a megváltás szörnyű kínjaiból részt kértél. De eljött a szent nyár. Hiems transüt, imber abiit et recessit. Isteni erőtől újra kinyíltál, mint mi. Ezen szent napon felvétettél, trónra helyeztettél — elérted dicsőségedet, célodat, mint mi. Illatunkkal tehát neked áldozunk, hangjainkkal neked zengünk. E miatt a mi örömünknek nincs határa. Te is tehát, kedves Istenanya, gaude. Laetare Virgo Mária ! Egy virág tűnik ki a többi közül. Nem visszavonással, hanem hangosabb, feltűnőbb glóriával. Egy csendes vízirózsa kiül a viz szinén. Hosszú, erős szára a réteket tápláló, rohanó kanális medrén gyökeredzik, gyönyörű virága a habok felett lengedezik. Pompás madárka érkezik a délszigetek felül. Égszínkék a ruhája, bíbor a bóbitája. Leül a parti szomorufüzre, s dalt zeng a rózsának. Hajnalpiros szitakötő repül az illatos réti virágok körül s rászáll a rózsára. Reáhajol, megcsókolja egyik hófehér szirmát, mintha kérdené: fehér vízirózsa, érted ez éneket? Nyomban vizroham érkezik. A rózsa meghajol a hullám alatt, mintha válaszolna, hogy: értem ez éneket. Abban a pillanatban ismét kiemelkedik a vizek fölé. Gyöngyöket emelt ki a habok kÖ2Ül, melyek félkörben ragyognak mennyei szépségű szirmain, mint a corona stellarum duodecim! Es illatozza : ki az, ki ugy száll fel, mint a hajnal ? Te vagy oh Szűz, kinek sátora árnyékában az nyugodott meg, aki teremtett. Te vagy az Jessze gyökerének legszebb hajtása, Mária, coronata. Egy madár tűnik ki a többi közül. Nem visszavonással, hanem nagyobb, kitűnőbb hozsannával. Vagy nem hallottátok-e, drága feleim, nem hallottátok-e tikkadt augusztus idején azt a siri, titokzatos hangot, mely késő szürkület, vagy az éj óráiban száll ki a vizek rejtekei közül ? Sejtelmes, bánatos hang ez, barátim. Es én ugy vélem, nem lehet ez más, mint a vizek bubánatának megnyilatkozása. Nem lehet ez más, mint a vizek sóhaja. Mintha sírboltból, régi, elfeledett koporsók közül eredne ki e hang, annyira rejtelmes; mintha élve eltemetett ember könyörgése lenne, annyira esengő, keservvel teljes. S ha hallgatod, légy bár erős férfi, vagy ősz-fürtü öreg, hűlni érzed a véredet. Tudjátok-e, mit jelent ez a rejtelmes hang? Tudjátok-e, miért sóhajtanak ez idő tájban a vizek ? Vén halászoktól, kiknek sikerült ellesni a vizek és mélységek titkait, hallottam erről egyszer, nem többször, valamit. Azért keseregnek ezidőtájt a vizek, azért hallatszik alvó vizirózsák alatt a mélységek sóhaja már századok óta, mert ilyen tájban vétetett fel a földről Isten anyja. Ilyen tájban tértek haza isteni szózatra a szent apostolok, Dydimus hijján. Ilyen tájban nyitotta fel a Szűz tündöklő, galambszemeit koporsójában, melyet a szenvedés hegye rejtett magában. Ilyen időtájban nyilt meg előtte a mennyek kárpitja, s megtérvén egész emberiségével, lelkével, testével az örök hajlékokba, csillagokból (erényekből) készült koronával fején ült fel királynői trónjára, melyet ametisztből, smaragdból és krüzófrázuszból készített számára isteni gyermeke az idők teljében . . . Elvétetett tehát a siralomvölgyből. S ezért sóhajtanak a mélységek . . . Sokszor, nagyon sokszor hallottam e hangot Boldogasszony napján. Es ugy vettem észre, hogy —- bár igen nagyon szomorú, meginditó vala, mégis-mégis valami felségesen zengő, dicsőitő himnusz rejlett benne. Olyan volt e hang, mint egy nagy, dicső művész igen sikerült szobormüve, melyet azonban fátyollal boritott be siró családja ; mert épen mire elkészült a szobor, kiesett a véső a szobrász kezéből . . . Olyan volt e hang-, mint a dicsőitő ének, vagy mint egy ditiramb —gyászhangszereken előadva. Aztán szünet nélkül csak azokat a mély, komoly hangokat hallotta. Csupa nehéz „a", meg „u" volt a megindító variációja. És mondotta : — „assumpta, assumpta". ® A 80 éves Goldmark Károly, hires zeneszerző, szül. Keszthelyen. Zalavármegye népességi viszonyai. Irta: Kovács Alajos. alavármegye hazánk nagyobb vármegyéi közé tartozik, mert az anyaország 63 vármegyéje közül területre csak 11, népességre pedig csak 5 vármegye múlja felül. 5974 négyszögkilométer területet az 1900. évi népszámlálás szerint 437116 lélek lakta, a vármegye átlagos népsűrűsége tehát 73.2 volt négyszögkilométeren-kint. Ez az átlagos népsűrűség azonban meglehetős nagy szélsőségeket takar, mert mig a perlaki járásban 1194 lélek esett egy négyszögkilométerre, a novai járásban az átlagos népsűrűség csak 49\'5. A Muraköz másik járásában, a csáktornyaiban is 100-nál több ember lakik egy négyszögkilométeren, ellenben a balatonmenti tapolcai járásban már csak 50 lélek jut ugyanolyan területre. Ami a népesség szaporodását illeti, az utolsó népszámlálást megelőző évtizedben a vármegye népessége 31.359 lélekkel növekedett. A természetes szaporodás, vagyis a születések többlete a halálozások fölött, ugyanazon idő alatt 49.421 lélek volt, tiz év alatt tehát a vármegye területéről 18.062 emberrel több vándorolt el, mint ahány ember odavándorolt. A népveszteség tehát elég jelentékeny 4\'5 %-ra rug tiz év alatt. Vigasztalásul szolgálhat azonban, hogy a 137 tekintélyes néptömeg- legnagyobb része az országban maradt, csak kevés folyt el belőle külföldre. Magában Budapesten 11.940 zaiamegyei születésü embert talált a népszámlálás, a társországokban pedig 12.223-at; a zalamegyei kivándorlásnak ez a két főiránya. Ausztriában már csak 3655 zalamegyei egyén van kimutatva, Amerikába pedig a 90-es években tudvalevőleg még ritka volt Zalamegyéből a kivándorlás. Viszont külföldről is kevés bevándorlót kap Zalavármegye határszéli fekvése ellenére. 1900-ban mindössze 1688 külföldi honos lakott a vármegyében, kiknek épen fele a szomszédos Stájerországból való volt. Zalavármegye népességéből férfi volt 219.385, nő pedig 217.731, a férfiak száma tehát meghaladja a nőkét. Mig az országos átlag 1000 férfira 1011 nő, Zalavármegyében 1000 férfira csak 993 nő jut. Az a statisztikai észlelet, hogy hazánkban északról délre fokozatosan csökken a nők száma a férfiakéhoz képest, Zalában, mint déli fekvésű vármegyében, már erősen kifejezésre jut. A népesség kor szerint való megoszlása az országos átlagtól alig mutat eltérést: 15 éven alul van a népesség 35"7u ,-a, 15—19 éves KM",.-a, 20—39 éves 27-3 "/,, 40 59 éves 18\'8 °/„ és 60 évnél idősebb 7\'8 %. Az előző népszámlálás eredményeihez képest csökkent a legfiatalabb korosztály aránya, ellenben igen nagy mértékben szaporodtak a 60 éven felüliek, ami egyrészt arra vall, hogy apad a születési arány, másrészt azt bizonyítja, hogy növekszik az élettartam. Összefüggésben van a népesség kor szerint való megoszlásával, illetőleg ennek változásával az, hogy a házasok aránya Zalavármegyében némileg emelkedett, s majdnem ugyanannyival csőként az özvegyek száma. Száz 15 éven felüli férfi közül nőtlen volt 34\'7, nős 60"6, özvegy 4\'6 és elvált családi állapotú 0\'1 ; mig a nőknél az arányszámok: 25"1, 61\'0, 13"8 és O\'l. A nők között eszerint épen háromszor annyi az özvegy, mint a férfiak között. Az országos átlag- 138 hoz képest Zalában még- mindig\' kevés a házas és sok a nőtlen, illetőleg- hajadon, ami a késői házaso-dás folyamánya. Vallási tekintetben Zalavármegye népessége igen egységes, 92\'2 "/„-a római katholikus, a többi felekezetek együttvéve csak 7*8 " 0-ra rúgnak. Az anyaországban nincs is vármegye, melynek népessége fele-kezetileg annyira egyöntetű volna, mint Zaláé, a városok közül is csak Fiúméban haladja meg a római katholikusok aránya Zalavármegye arányszámát. A római katholikusokon kivül még három felekezet szerepel Zalában jelentékenyebb számmal: az izraelita 3*2, a református 2\'7 és az ágostai hitvallású evangelikus 1\'9 /„-kai. A zsidóknak több mint harmadrésze a két városban tömörül, nagyobb számmal vannak még a járási székhelyeken, különösen Keszthelyen, Tapolcán és Csáktornyán. Reformátusok különösen a balatonfüredi és tapolcai járásban, a Balaton mentén találhatók, kisebb számmal az alsólendvai és novai járásokban. /\\z ágostaiak már jobban szét vannak szórva, leginkább mégis a tapolcai, zalaegerszegi, sümegi és kanizsai járásokban tömörülnek kisebb-nagyobb egyházközségekbe, ezek között legnépesebb a kanizsai járásbeli Szepetnek 732 lélekkel. Érdekes, hogy a római katholikusok kizárólagossága idővel még növekszik is, és valamennyi többi felekezet arányszáma csökken: 20 év alatt az ágostaiaké 2\'00/0-ról l*9-re, a reformátusoké 3\'1-ről 2"7-re és a zsidóké 3\'8-ről 3 2-re. Az a folyamat tehát, amely más vármegyékben sürün észlelhető, t. i. hogy a felekezeti kisebbségek növekednek, Zalában nem mutatkozik. Nemzetiségi tekintetben Zalavármegye— sajnos — már nem olyan egységes, mint vallási tekintetben. A magyarságnak ugyan erős többsége van a vármegyében (74\'2 %), de jelentékeny mellette a horvátság aránya (19\'4 %)• A vendek aránya is 5\'2 °/0-ot tesz, mig a németség, mely 1880-ba még 2\'1 %"ra rug-ott, 139 immár l\'l °/o"ra olvadt le. Igaz, hogy a nyelvterületek élesen határolódnak el egymástól, de épen ez bizonyos tekintetben hátráltatja a magyarosodást. Részben a nemzetiségek tömör elhelyezkedése, részben pedig — mint látni fogjuk nagyobb, természetes szaporasága okozza, hogy Zalavármegyében a magyarság nem foglal olyan gyorsan tért, mint azt a legtöbb törvényhatóságnál látjuk. Husz év alatt a magyarság aránya 72*7 °/0-ról csak 74\'2 %"ra növekedett s ez az emelkedés is tulnyomólag a magyarság közt elszórtan lakó németség rovására történt; a horvátok aránya ellenben husz év alatt 19\'6 °/o"r°l csak 19"4-re esett, a vendeké pedig 5\'5 °/0-ró 1 5\'2-re. Szintúgy a magyarul tudás terjedése sem mutat nagy haladást, ami ismét első sorban a nemzetiségi nyelvterületek elzárkózottságának tulaj donitható. A nem magyar ajkúak közül 1900-ban is még csak 19\'2 % tudott magyarul, tehát nem sokkal több, mint az országos átlag (16\'8), holott Zalában a magyarság háromnegyed részét teszi a népességnek, az idegen ajkúak magyar nyelvtudásának tehát már ez okból is jóval meg kellene haladnia az országos átlagot. Nagyon sok kivánni való van még Zalavár-megyében az általános népműveltség tekintetében. Be kell vallanunk, hogy e téren Zalavármegye nyugati fekvését tekintve még nagyon hátul áll s az összes dunántuli vármegyék között a legkedvezőtlenebb arányszámokat mutatja. Viszont az is elvitat tlan, hogy alig van vármegye, mely az irni-olvasní tudás tekintetében a régebbi állapotokhoz képest olyan rohamos haladással dicsekedhetnék, mint Zala. 1880-ban a 6 éven felüli népességnek még csak 39.9 °/o"a tudott irni-olvasni, 1900-ban már 65\'7 %"a- Az országos arány 1880-ban volt 43\\5, 1900-ban pedig 61 "2 % ; husz évvel előbb tehát Zalavármegye műveltségi arányszáma jóval az országos átlag alatt volt, most pedig jelentékenyen meghaladja azt. Az egyes felekezetek közül legműveltebb a zsidó s legkisebb az arányszám a római katholikusoknál, de a javulás viszont épen a római katholikusoknál mutatkozik a legnagyobb mértékben. A vármegye átlagát a magyarság arányszáma is meghaladja, legtöbb irni-olvasni tudó azonban a kis számú németek között található, mig a vendeknek és a horvátoknak — az összes népességet véve a fele sem tud irni-olvasni. Az eddig ismertetett adatok az 1900. évi népszámlálás adatai. 1900 óta a népesség számáról nincsen ujabb adatunk, csupán természetes népmozgalom és részben a külföldi kivándorlás alakulását ismerjük. A természetes népmozgalom alakulása vármegyénkben elég kedvező. Az 1901—1908. évek átlagában 35\'77 élveszületés esett évenkint ezer lélekre, ami ugyan némileg alacsonyabb az országos átlagnál (36\'37), de viszont a halálozás aránya jóval kisebb, mint az országos átlag, mert csak 23\'08, az országos átlag 25"52-ra rugó arányával szemben. Zalavármegye természetes szaporodása tehát az utolsó 8 év alatt évi átlagban 12\'69, mig az egész Magyarország népessége évenkint átlag csak 10"85-al Szaporodott minden ezer lélekre. A természetes szaporodás még kedvezőbbnek tűnik föl, ha összehasonlítjuk az előző évtized szaporodásával, melynek évi átlaga csak 11\'85 volt, az országos átlag pedig u gyanakkor 10.84. Mig tehát a szaporodás országos aránya majdnem változatlan maradt, Zalavármegyéé elég jelentékenyen növekedett. Zalavármegye természetes szaporodása azonban — sajnos — a magyarságra nézve nem alakul kedvezően, mert a vendek és még inkább a muraközi horvátok természetes szaporasága jóval nagyobb, mint a magyarságé. Az 1900. évi népszámlálás óta a magyarság lélekszámának csak 9"79 %-aval szaporodott, a nem magyar ajkúak ellenben 12 79 %"kal. Zalavármegye állandóan azok közé a kevés vármegyéink közé tartozik, ahol a magyarság propagativ ereje kisebb, mint a nemzetiségeké. Itt tehát csak a magyar kultura -ié < g sí g; < k g í4i :< e^ g; g; g g < g; st felsőbbséges erejében bizhatunk s azért fokozott tevékenységre van szükség, ha a vármegyében a magyarság jelenlegi pozícióját nemcsak megakarjuk tartani, de azt lehetőleg terjeszteni és erősíteni. GOLDMARK KÁROLY emléktáblája, melyet a f. évben fényes ünnepségek között lepleztek le Keszthelyen. A zalaegerszegi Csány szoborpályázat 1910. jul. 16. Irta : Borbély György. vármegyeház nagytermében julius 1-től 18 szoborminta vala kiállítva, melyeket 16-án a bizottság akként birált meg, hogy most kivitelre egyiket sem fogadta el, hanem közülök hatot jobbnak tartva, e hat számára ujabb zárt pályázatot hirdetett hat hónap múlva, vagyis 1911. január 16-ra. E hat jobb minta : a Győri Pfefferé, Istók Jánosé, Kara Mihályé, Kolozsvári Szeszüké, Lu.ka.csy Lajosé és a Nemessányi Andoré, kiknek mintáit képben is bemutatjuk itt. Tizenhét szobrász-művész pályázott a Csány-szoborra 18 tervezettel, mert egyik két mintát készített. Ez a szép szám a tárgynak a jelentősége mellett bizonyít. Ez a verseny azonban nemcsak numerái, hanem ponderál is. Tehetségeknek nemes buzgalma kelt itt versenyre. S hogy mégis sok versenyzőnél vannak hiányok, ennek okát abban látom, hogy Csány László nem közszájon forgó ismert alak. Nem olyan népszerű históriai alak, mint pl. Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi,Sándor, avagy Széchény István. Élettörténete belső tartalmának nincsenek köny- 143 nyen felismerhető külső jelei, kivéve a halálát, melyet meg is ragadott egyik pályázó, de ezt nem tartják alkalmasnak az emberek a megörökítésre. Ellettörté-nete, hogy ugy mondjam, hangosan nem kiabál felénk. Holott belül nagy a pszichológia. A művésznek tehát itt inkább lelki állapotot, még pedig első sorban az egyéni lelki állapotot, történetéből alkotott lelki állapotot kell kidolgoznia. Ez pedig nehezebb, mint a faji vagy nemzeti lélek megrajzolása, s még nehezebb, mint egy általános, tetszész szerinti, ideális állapotnak a megfestése. A külső formára nézve is meg kell lenni a művön ennek a háromrendbeli hasonlatosságnak: az individuális, a specifikus (ezalatt itt a nemzetit értem) és az universalis formának. E három rendbeli hasonlóságot szintén a biráló közönségnek is keresnie kell. A néha semmibe sem vett individuális hasonlóság is csak akkor maradhat el, ha nincs módjában a művésznek, ha közülünk senki sem ismerte az egyént, akkor megcsinálja ideálisan a történet pszichológiájából s kipótolja a nemzeti és általános emberi hasonlósággal. Ez mind a három szempontból ideális kép lesz, a milyen a Munkácsy Jézusa s Krisch Aladár Dávid Ference és a legtöbb. De minden ok nélkül mellőzni nem kell a reális egyéni alapot. A debreceniek meghívtak egy olasz szobrászművészt, hogy mondjon véleményt a Csokonai szoborról. Megnézte s azt mondta, hogyha hasonlít Csokonaihoz, akkor jó. A debreceniek pedig kikacagták, hogy ilyen semmiségekkel foglalkozik ez a művész. Ok bizonyosan csak valami földöntúli szempontból vártak véleményt. Ám abban a tekintetben is remek alkotás ez a debreceni Csokonai. Az Izsó Miklósé. De az olasznak igaza van, hogy hasonlítania is kell. A Zalaegerszegre megérkezett Csány-szobormin-tákat is nézte a közönség s a 95 éves Nagy Károly bácsi, aki személyesen is jól ismerte Csány Lászlót, azt mondta a szobrocskákra, hogy nem egészen jók, mert igen erős hatalmas külsejűek, Csány pedig inkább vékony, szikár ember volt, hektikás.. Egy ember közbe szól : „Hát azt akarja, hogy 35 ezer koronáért köhögjön is a szobor." A derültség kedvéért kár volt ez a rosz vic. Mert köhögnie nem kell, sem olyan vékonylábunak nem szükséges csinálni, de hasonlítani kell, legalább a főbb vonalakban. Csudálni lehet, hogy a pályázók erre túlságosan keveset adtak. Pedig a több kép közül a vármegye tanácstermében levő Barabás-féle Csány álló-festmény igen jó. A specifikus és universalis eszményitéssel aztán minden nem tetsző egyedi hiányt ki lehet, sőt ki kell egészíteni. Mert ezek aztán még fontosabb dolgok : mindnyájan vallhatjuk. Legelmaradhatatlanabb ezek közül a közbölső a nemzeti vonás. Nem tudok ezekről a szobrokról ugy irni, hogy egy kis visszatekintést és vonatkoztatást ne tegyek, még ha polemikus izü is ez a vonatkoztatás. Mikor ezeket a szobrokat nézegettük és bírálgattuk, voltak olyanok, akik azt mondták, hogy ők sok országot bejártak és sok szobrot láttak már. Ez azt teszi, hogy az ők itéletök nyomatékos. Ezt az elvet nem szabad uralkodóvá tenni. En ilyenre nem hivatkoztam és nem hivatkozom. Pedig mondhattam volna, mondhatnám, hogy háromszor bejártam én is Európát, még pedig a saját lábamon s nem vasútról nézve a képeket. A kisázsiai temetők emlékeitől s a konstantinápolyi obe-liszktől kezdve a londoni Nelson szoborig megnéztem ezt és azt a szobrot, képet. De nem mondtam és nem mondom. Mert nekem sem a Nelson szobor, sem a müncheni Maximilián szobor nem kell, és nem kell a Fekete tenger partján Tomiban (Küstendzse, Kostanza) a kislelkü Ovidiusnak remek nagy szobra sem, sőt még az olasz Cavour sem kell. Mert ezek nem az enyimek. Nekünk a magyar szabadsághősöknek a szobraik kellenek. 145 De Hogy a magyar hősben a 48-as történelemmel összefüggöleg miféle személyi történetet is kell még megfesteniük a művészeknek; ime hősünk élettörténetéből egypár főbb vonás. Néhány évig katona volt Csány László. Főhadnagy korában hazajött s Zalában a megyei életben vezérszerepet vitt, az embereket készítette elő az uj eszmék befogadására az egyenlőség szellemében. Kormánybiztos lett itt a horvátoktól védelmezendő részen; azután a legveszedelmesebb helyen, Erdélyben, s később országos fő-kormánybiztos. Tenger sok levelezése, rendelete, kiáltványa van hívataloskodási idejéből. Képes levelezőlapról is ismeretes egy 1848-ban irt pozsonyi szózata, melyben áldozatra hívja fel a magyar hölgyeket a magyar katonák segélyezésére. 49-ben pár hónapig, közlekedési miniszter. Az alföldön már építik a vasutas. Erősen dolgozik azon a terven, hogy a nagyfontosságú középponti városok: Debrecen, Nagyvárad és Kolozsvár, s a fűben, fában, ásványokban, hegyi folyamokban gazdag föld vasúttal összeköttessenek s a föld kincse kiaknáztassék. Október 10-én bitófán halt meg. Egy hajszálnyi lépést nem tesz élete megmentésére. Sőt öntudatosan példát akar adni a későbbi nemzedéknek is. Ettől a földtől nem szakad el. — Édesebb neki itt a vad halál is, mint hazájától elszakadva az édes élet. S ha itt a szemétdombon hal is meg; „Az is hazám földje." Mondá utoljára. Ez a Csány László élettörténe és lélekrajza röviden. Az emiitett három rendbéli hasonlósági alapon díszítésül helyeztetnek el ezek az élettörténeti és lélek-rajzi jelzők, hogy előttünk álljon az egész ember, vagyis annak másolata. S hogy ezek a diszitő jelzők milyen rendben, stilusban és milyen eszmékkel kapcsolatban rajzoltatnak oda, az a művésznek egyik magasabbrendü költeménye. E kis bevezetésben levő elveknek az alapján állva följegyzem véleményemet a 18 szobortervről mestereiknek a, b, c rendben való fölsorolásával. 11 Andréjka József (Újpest, Tavasz-utca 18.) lelkiismeretes munkát csinált. Két tervet adott be. Egyik mellszobor, a másik álló alak. Mindakettőn azt a mozzanatot adja elő, hogy a felhivó szózatra áldoz a magyar nő. Itt ketten viszik ékszeröket s fölajánlják közszükségletre; egy pompásan talált anyóka tépést csinál a sebesültek, számára. Az állószobor hátulján egy munkásembert is tervézett, jelezve a közmunka és közlekedési miniszterséget. Mindakét fő-alakján nemes, egyszerű vonások vannak, — nyugodt, tiszta arccal, mélyebb lelkiindulatok nélkül. Bödy Kálmán (Budapest, Bálint-utca 9.) müvét hármas halomra épiti. Allegóriájából nem lehet könnyen olvasni. A főalak lába alatt egy sas karmolja a kardot és a láncot. A küzdelemnek tehát nincs vége. De tul a honvéd tépett zászlót tart: a harcnak vége is lehet, folyhat is; elszakított bilincs is van a karán: a küzdelemnek jó végét jelenti. De lehajtott fővel gyászol a honvéd. A főalak nyugodtan áll, kezét kardjára téve, mintha jobb jövőt várna. Ennek a főalaknak méltóságosabbnak kellene lenni. Cser Károly (Budapest, Bajza-utca 23.) tartalmas müvet csinált, hangulatos történettel s eszmével is. Szerintem a bizottság bátran a hat jobb közé sorozhatta volna. Talán azért nem tette ezt, mert a kép igen komor hangulatot kelt. Elesett honvéd, vérző seb, tört kardok, s láncok és törött oszlopok, s a hóhér, vagyis az abszolutizmus. De mindezek hü kifejezői a leveretésnek, s az a jó, hogy a hős szellemnek lába alá kerültek, különösen a félve, bújva kuporgó hóhért mintha taposná a feltámadt Csány. E zord képeknek ellensúlyozásául ott van a derült kép is: jobb felől egy gyönyörű hölgy rózsát nyújt fel a hősnek. A főalak egy várszerű emelvényen áll. A jobb Csány alakokhoz tartozik. Nem tudom, miért öltözteti katona ruhába. Müvén a részeknek elrendezettségéből egy tekintetben olyan irányú szép eszmét is ki lehet olvasni, mint az Istók Jánoséból. Győrifeffer P József pályaműve. 148 Gárdos Aladár (Budapest, Kelenhegyi-ut 12.) csak egy mozzanatot dolgozott fel, de ezt jól megszerkesztette. A vértanúságot. Áll az erős ember félelmetlenül a közeledő vész előtt is. A talapzatból emelkedik fölfelé a hóhér, pallossal a kezében. Tul az öreg honvéd meghajtja a zászlót tisztelet jeléül, a magyar géniusz egyik kezét a honvéd vállára teszi helyeslőleg, másik kezében koszorút tart a nagy halott számára. Lz a kis szerkezet jó, tartalmi szerkezetnek, de a részek, az alakok önmagukra nem tetszetősek. A főalak igen düleszkedik, aránytalan hosszú lába van; az asszony igen kurta derekú; s azt a nagy-szakálu és nagy kucsmás öreget alig tarthatja az ember magyar honvédnak. 1. Győri Pfeffer József (Páris Rue de la Ro-quette 43.) eszményi képet csinált. Legnépszerűbb a tervek között. Szeretik, mert valóban szép is. O is csak egy mozzanatot vett fel s azt lelkesen, szépen előadja. Csány László kormánybiztosi minőségben lelkesen szónokol, a baljában levő szózat s a lázas állás mutatja, hogy felszólítást intéz a néphez, jobb kezében a kihúzott kard jelzi, hogy harczra hív, a megtámadott haza védelmére, s eredményesen, mert a földműves otthagyva ekéjét, a rácsimpajkodó ifjú feleségét és gyermekét s kiegyenesitett kaszával indul. A főalak könyed, mondhatni légies ; él, mozog, beszél, csatára hiv. Ilyen könyedek és érthetőek a mellékalakok is. Mint a tiszta ablakon át látszik az utca képe, ugy látszik ezeken keresztül a történet. A gyenge művek — akár képek, szobrok vagy költemények azok — olyanok, hogy minél többször nézzük, annál rosszabbak; a remek művek pedig — képek, szobrok vagy költemények — minél többet foglalkozunk velük, annál fönségesebbek s annál drágább kincseket tárnak elénk, mint a mély tenger feneke, ha belé mélyedünk : a Pfeffer műve egyszerre áttekinthető s mindig egyenlő értékű; sem nem nyer, sem nem vészit értékéből, ha egyszer nézzük is, ha többször nézzük is. Hasonlít egy 149 kissé Petőfi költészetéhez. S Pfeffer bizonyosan tárgy-szerintibb müvet is alkothatna Petőfiről, Kossuthról s más ifjú vérű fiatalokról. Ez a képe is inkább a 25 éves Petőfi s lehet még- a 48 éves Kossuth Lajos is, de már a 60 éves Csány kormánybiztosnak igen mozgalmas. Költőnek, művésznek azonban szabad megváltoztatni azt az időt, de nem szabad megváltoztatni az egyénben levő karakterisztikus véralkatot. Csány is szenvedélyes, de nem olyan szlávos szangvinikus. Eltekintve ettől a megokolt kritikától, általában is igen tüntetőnek tartják sokan. A szobormű hátsó részén Zalaegerszeg cimere helyett inkább Zalavármegye címerének volna helye. Az oszlop, melyen a főalak áll, keskeny, ugy, hogy a ballába már nem is fér rá; fele kiér, s nyugtalanítja az embert, hogy nem biztos az állása. Ennek a művésznek sok sikert kiván az ember s remél is. Á hat jobb közé sorozta a bizottság. A hat kiválasztottat különben 1, 2 számokkal is megjelölöm. Horváth Adorján (Győr) művén Csány komoly méltóságban áll. Jobb felől a szárnyas kerék a közlekedést fejezi ki, vagyis Csány miniszterségét. Bal felől egy férfi géniusz ül busán, pálmaágat, a martiromság jelvényét tartva. A főalak feje nem arányos. A géniusznak kellemetlen ülő helyzete van. A kép két dolgot fejez ki: a politikai munkásságot és a martiromságot. Horváth Géza (Bpest Aréna-ut 72.) szintén az államférfit mutatja be Csányban, aki szintén nyugodt méltóságban áll, kardot és könyvet fog; talapzatán női géniusz ül s jelzi a nemzet hódolatát. Ez a nő azonban nem magyar. A főalaknak aránytalan hosszú nyaka van s fejteteje kissé széles. 2. Istók ) ános (Bpest Várbazár) művére ha rátekintek, látom a diadalt, a hősöknek a halál felett való diadalmát s a diadallal járó gőgnélküli megbocsátást, egy nemzetnek szerető szivét s a békés nyugalmat. Mielőtt művéhez fogott volna, ugy látszik, sokat 150 \'anrave, tanulmányozta Csány életét, történetét, különösen jellemét. Inkább az utóbbival szeret foglalkozni. Istók szobrász általában nagy embere a pszichológiának s müvein a frenologiának. Látszik ez a tehetsége a debreceni Kossuth szoborpályázaton, hol a legjobb arc az övé; a sümegi Ramasetter szoborban is egy lelki világ jóságát és derültségét mutatja ki az arcon ; hi-res e tekintetbon az „Energia" c. műve, a magyar labdarugók szövetségének „Korinthián vándordija" s még több. Inkább fest, mint elbeszél s épen azért vésőjére alkalmas is Csány László, kinek kevesebb és rövidebb a története, mint a milyen erős a karakterisztikonja. Az ő Csány Lászlója derék, komoly, méltóságos alak; arcán sem az örömnek, sem a szomorúságnak nincs helye; férfiúnak ábrázatja ez; a kissé megszegett nyak a száraz puritánságban is nagy elszántságot, erőt és tántoríthatatlan akaratot hirdet. A hős sem nem áll, sem nem megy, hanem jobb lábát erősen a földhöz nyomja. Ez az ő földje, az ő hazája Ettől elszakíthatatlan. Csudálkozom, hogy voltak, akik azt mondták; a talapzat s az oszlop igen nagy tömeg, De hát baj az, ha lábunk alatt ez a föld nem liliputi ország ? Különben is az emlékműnek hármas főrészei: a talapzat, az oszlop\' s a főalak arányosak egymással; s a mellékalakok ezekhez viszonyulnak. A lábnak a földhöz szegzése ugyanaz a lélekrajz, a mi a kissé megszegett nyak. Ha cimet kellene adnom az emlékműnek, azt irnám rá, hogy ; Rendületlenül! S Istók itt Csánynak a hazaszeretetét mondja el két vonással. Minthogy pedig hazaszeretetének ez a két bizonyítéka halálra szánt idejéből való s élettörténetének e legkiválóbb mozzanatával, halálával függ össze legerősebben : elmondja a művész a halálát is. Elmondja azt a szörnyű történetet is, de gyorsan, egy czeruza-vonással, az oszlop tetejét átfogó töviskoszorúval, melyen túlemelkedik a hős alakja s lába alatt a martiromság tövise. Alig észrevehetőleg, olyan gyorsan elmondja azt a szörnyű történetet, hogy nem érünk 158 rá jajgatni, mert mintegy a sirból kikelve ott áll diadalmában Csány alakja a töviskoszoru fölött s lábbal tiporja a halált. Kara Miklós pályaműve. Hazaszeretetét két vonással festette meg, élete történetét: a halált egy vonással mondja el — s ami azután van: az örök szépet, a halhatatlanságot az egész emlékmű jelenti, mely a nemzet életének nyugodt fejlődését s boldog tartósságát hirdeti. Az oszlop alján, elől egy gyönyörű plasztikus magyar asszony, a magyar géniusz, tartja derült arccal fölfelé a zászlót. Párhuzamban a hátulsó részen a 153 < >C >C :< >; :< < szárnyaskerék s kis gyermekcsoport az iparnak, kereskedelemnek, közlekedésnek fejletlen gyermekkorát, s egyúttal a töviskoszoru históriájával szemben a kiengesztelődést s a végtelen szeretetet jelenti. Ezt a müvet ha minél többet nézzük, annál többet olvasunk ki belőle. Sehol egy bontó szinzavar. Mindenütt egység a részekben is, vagyis összefüggés és arányosság. Mindössze két mellékalak. Zsúfoltság és érthetetlenség nincs. Az élet és jellemrajznak főbb részei olvashatók. Az emlékmű nemcsak elöl van kidolgozva; bármelyik oldalról tekintve, megkapja a szemlélő figyelmét. S mindenik oldaláról tekintve, ugyanazt a fájdalomnélküli optimista derült képet s benne az eszmének örök diadalát látjuk. A hat jobb közé sorozta a bizottság. Kapás Sándor (Budapest, Jászberényi-ut 4.) Csányját töviskoszorúval koszorúzza a géniusz. Sok mellékképe van, s nem is tartoznak mind ide. 3.) Kara Mihály (Budapest, Akácfa-utca 25.) tehetséges szobrász. Mellékalakjai igen jók. A felhívásra ékszereit adja át a honleány, a másik még nagyobb kincsét, fiát áldozza a hazáért, karján haldokló fiát. Ezek a képek megkapok és meghatók. Történetet is mondanak, festőiek is. A főalak, Csány, egy köröndön áll, kezét kardjára és szivére teszi, fejét igen lehajtja, bús és haragos felhívást intéz a nemzethez, amin a mellékalakok mutatják, különben nem lehetne azt gondolni. Ezt az egy mozzanatot vette fel s a mellékalakokkal szépen megcsinálta, jobban mint a főalakkal. A hat jobb közé sorozta a bizottság. Kisfaludy Stróbl Zsigmond (Budapest, Akácfautca 59.) vértanuja egy hosszúkás bástyán áll. Egy sas töviskoszorut fog karmai közé. Ez jelzi vértanu-ságát. A bástya egyik végén honvéd, másik végén egy meztelen munkás földet hord, jelezve a közlekedési miniszterséget. Csány derekán katonaöv. Inkább csak történeteket mondanak el. A főalak állása nem sikerült. 4. Kolozsvári Szeszák Ferenc (Budapest Hun-garia-ut 38.) legszebben, legsimábban kidolgozta a tervezetet. Főalakja a legszebb. Hűségre is a leg-hűebbek közé tartozik. Lelki erélyt is fejez ki az arcán. írást tart kezében, mely felhívó szózatára vonat- Kolozsvári Szeszák Ferenc pályaműve. kőzik. Evvel függne össze a talapzaton ülő szép hölgy, baljában zászlót, jobbjában koszorút tartva. Kár, hogy a mellékalak olyan kényelmetlenül ül ott. A hátulsó oldalon egy búslakodó férfiú s kardján töviskoszoru, mely a martyromságot jelezné. Nem lehet könnyen leolvasni rólok a történeteket. Az alakoknak külső finom kisimításával hódit. A hat jobb közé sorozta a bizottság. Körmendi Frimm Jenő (Bpest Erzsébetkirálynéutca 15.) merész mondhatni vakmerő realizmust festett. Minden eszmeisités, keresés nélkül egyenesen lerajzolta az akasztást. S mért ne lehetne ez tiszteletreméltó V Hiszen ez a valóság. Amint megtörtént, ugy csinálta Frimm Jenő. Csány Lászlót már fölhúzták ! Egyik ember a nemzet nevében csókolja a kezét. Ez egy kis eszményítés. Az akasztófa túlsó oldaláról odakukucsál a hóhér és vigyorog, (Ez is egy kis idealismus.) Odább a félénkebb Báró Jeszenákot vigasztalja a pap. Mert most Jeszenákon a sor. Együtt vitték ki őket. Aztán népség, katonaság. A szobrász az élettörténetnek ezt a legkiáltóbb és legszörnyűbb részét vette vésője alá, s nem allegorizál és nem köntöl-faral, hanem feltálalja. Persze ezt mi gyönge idegzetüek nem engedjük meg. De nem azért, mintha elájulnánk ettől az egytől, nem, hanem azért, mert akkor a többiek is merészkednének felállítani s mi lenne akkor ? A jövő században és ezredben a külföldi jámbor utas mit találna itt ? s mit következtetne ? Azt, hogy hajdanta itt az akasztófák országa volt s a hóhérok uralkodtak. Ezért nem lehet kivitelre engedni a Frimm Jenő szobortervezetét. 5. Lukácsy Lajos (Bpest kir. várbazár) sokat haladott a keszthelyi Festetics-féle kisméretű szobor megcsinálása után. Derék főalakja a jobbak közé tartozik, mint a Szeszáké és Istóké. Szintén elég jól megsimította a tervezetet s tetszik a nézőnek. Kár, hogy egy kicsit széles feje van a különben nyugodt arcú főaíakjának. Ez nyomja az embert. Ilyen a két Horváth főalakja is. Jobb kezét összeszorítja, mely-lyel a szobrász az erélyt akarja kifejezni és az akaratot. Kifejezi inkább a haragot. A talapzaton egyik felől egy sas, mellette a magyar korona és törvénykönyv, melyeket védelmez. Ott van a pozsonyi szózat 156 is. Túlsó oldalon egy katona lehajol szomorúan, a zászlóra borulva gyászolja a vértanút. A szobor hátsó részén a kegyelet számára mécses van, melyben mintegy lángot gyújt az ember az emlékezés napján. A tartalom nem nagyon gazdag s a szerkezet laza. A hat jobb közé sorozta a bizottság. Lukácsy Lajos pályaműve. 6. Nemessányi Andor (Budapest, Tüzoltó-u. 21.) csak a mellékalakokkal dolgozik, mint Stróbl, meg Kara. Csak ezekből lehet kiolvasni a történetet s a hangulatot. Ezek szerint Csány hős és vértanuként áll ott. Lent egyik oldalon a zászlóra mélyen ráborulva sir egy alak, férfi vagy nő, nem lehet tudni; tul köpenyben egy álló honvéd lehajtott fővel busul s erre hajol egy szép nő, mely a mélységes fájdalmat meghatóan ábrázolja. Ezek a mellékalakok együttvéve mind igen jók s erősen mutatják a forradalom le-veretését. Csudálkozni lehet, hogy a főalakban még a fizikai Csányt sem lehet föltalálni, amiben különben Nemessányi Andor pályaműve. igen sokan vétettek. Csányt nem a forradalom jellemzi legjobban. Feltűnő általában, hogy sokan nemcsak a főalaknak lelki világát nem tanulmányozzák eléggé, de világos történelmi alakját sem tekintik figyelemmel. Mellékalakjaiért a hat jobb közé sorozta a bizottság. (Itt a kép csak azért homályos, mert a fényképelés szobában történt.) Somló Sárika (Budapest, Kossuth Lajos-utca 17.) főalakja nyugodtan áll az emelvényen, a talapzaton megláncolt oroszlán szimbolizálja a nemzetet. A talapzat gyönyörűen elterülő, lépcsőzetes kör, mely terjedelmével és szokatlanságával is a fenségesnek némi érzetét kelti bennünk. Kass Viktor (Budapest, Damjanics-utca 51.) szintén a megszokott sablonban dolgozott. A főalakot nem tette magasra, hanem egy emlékkőnek elejébe, hogy kezelebbről látva jobban érvényesüljön a lélektani kidolgozás. Es csakugyan ugy látszik, hogy a pályázók közül ketten: Istók és VasS Viktor, foglalkoztak legtöbbet a pszichológiával. Vass Viktor Csányjának is tükröződik arcán az erős akaratú ember ; ugyancsak az elszántságot jelzi a kard markolatjára tett jobb kéz. — Járulna bár hozzá a január 16-iki döntés a magyar művészet fejlesztéséhez és vármegyénk szellemének emelkedéséhez. A kérők. Irta: Kincs István. aga az Úristen sem akarta, hogy házasság legyen belőle. Eleget mondtuk Csicsáki Andornak: — Ne izélj, Andor, vén lány, csúnya lány. Hanem a bolond nem engedett. -— Hát már azt a szívességet sem teszitek meg velem, hogy megkéritek ? — Dehogy nem kérjük. Még az ördög ángyát is megkérjük számodra, ha éppen ugy tetszik, hanem ez a Bodrogi Liza ... Eredj te gimpli, anyád lehetne már... — De jó lélek. — A lelkekhez nem értek, — vetette oda Horgas Lenci — én csak azt mondom, amit látok, az orra akkorát hajlik, mint a szánkóm csuszkafája. Ha párját lehetne találni . . . hanem ostobaság! nincs annak párja a Kárpátoktól az Adriáig. — Aztán pénze sincs — toldottam meg fontos érvvel kérő társam filippikáját. — Az még nem bizonyos — ellenkezett Csicsáki Andor. — Tehát ismered viszonyait közelebbről ? — Csak nem húzhattam elő a takarékpénztári könyveit 1 Furcsa 1 — £n pedig kihúztam volna, ha mindjárt száz szoknya alatt tartja is a szekrényben — vélekedik Horgos Lenci. Ostobaság ! — Ostobaság, amit te művelsz. Vigyázz, Andor, ország-világ megtalál majd nevetni érte — figyelmeztettem még én utoljára. — A boldogság szerencse dolga. Ha Isten ugy akarja . . . — Hát vájjon honnan tudod, hogy ezt a házasságot éppen az Úristen akarja, te bolond — gorombáskodott Andorral Lenci. — Hát nem mentek? Igazán nem mentek — keseredett el Csicsáki Andor a végén. — Megyünk no — vigasztaltuk közös jóbará-tunkat s fogtuk a kalapunkat. — Hanem minket ne okolj — szólt vissza az ajtóból még Horgos Lenci. Azután behúzta maga után a kilincset. Kinn voltunk az utcán. Az ég arca pityergőre állott. Még tettünk néhány lépést. Tényleg szemetelni is kezdett már az eső. — És én még az ilyen ostobaság kedvéért megázassam a fekete frakkomat! — tört ki Horgas Lenci — te — fordult felém azután — azon kezdem, föl sem húzom. — Ne csökönyösködjél, Lenci — utasítottam rendre — azért meg kell adnunk a módját. Meg, meg szontyorodott el Horgos Lenci — rajtam hiszen nem fog múlni. Hanem azért én mégis azt mondom, abból a házasságból nem lesz semmi. — Nekem is olyan furcsa sejtelmeim vannak — nevettem én. -— De én meg tudom. Én a nyakamat teszem rá. — És honnan tudod annyi biztossággal ? — Nézd amott azt la. — Azt az öreg asszonyt, ki szemközt jön velünk ? — Azt a vén zsidóasszonyt igenis. Valahány- 161 szor szemközt jön velem, mindig tudom hányat ütött az óra. Nem tudom, kicsoda, de ha azt akarom, hogy valamiben benn törjék a bicskám, csak vele kell találkoznom. — Eredj, te bolond. — Nem vagyok én babonás, lelkem, eszemágába sincs, hanem arra rávigyáztam, valahányszor a szél azt a vénasszonyt utamba hozza, jobb volna akár mindjárt megfordulnom. Minap is háromszáz koronámat kóstálta. — A zsidóasszony! — nevettem én. — Nem is az ángya — boszankodott Lenci — mikor kaszinóba mentem, találkoztam vele s akárcsak a lidérc ült volna itt a nyakamon, folyvást pechei dolgoztam. Mondtam, no háromszáz koronámat kóstálta. — Eszerint tehát ma kosarat kapunk ? — Mit kapunk, mit nem kapunk, azt én nem tudom, de hogy abból a házasságból nem lesz semmi, arra dupla pénzt adok. Nem akarja a zsidóasszony. — No arra is kíváncsi volnék. Most pedig eredj a frakkodért. Pont négykor várlak. — Ott leszek. Elváltunk és Lenci betartotta szavát. Alig hogy a négyet ütötte, beállított. — Készen vagy ? — volt minden köszöntése. — Rendelkezésedre állok — feleltem én — de előbb pohár bort megiszunk. Attól sokkal jobban sül el a dikció. Remélem, te fogsz beszélni. — Az egyszer inkább rád biznám. — Jól van no, tehát beszélünk mindaketten. Gyere kocints! Hamarosan végére jártunk a palacknak, azután fölkerekedtünk. Az eső még mindig szemetelt. Horgos Lencinek azonban volt annyi esze, hogy mindjárt kocsit hozott magával. Belevágtuk magunkat s megindultunk egyenesen Bodrogi Lizi őnagyságához. A város végén lakott egy kalítkaszerü kis villá- 11 162 ban, melynek falait a Krimson Rambles majdnem egészen beborította. Piros virágai dús fürtökben csüngtek alá. A kerités ajtaja zárva volt. Becsöngettünk. Kis vártatra egy csoszogó öreg asszony beeresztett. A kis szalon ajtajánál pedig ő várt bennünket. — Nézd az arcát! — bökött oldalba Lenci, még mielőtt kalapját megemelte volna. És elég különös! az a figyelmeztetés, mintha csak mágikus erővel hatott volna rám. Alig láttam a háziasszony elég impozáns alakját, dús fekete hajzatát, sötéten árnyalt pilláit, negyven év felé hajló vonásait, az én megfigyelésem tisztára merész hajlású orrán koncentrálódott. Ha el is akartam vonni onnan, megint csak azon vettem észre magamat, hogy újból azt csudálom. Tényleg olyan formája volt, mintha nem egészen egy emberre szabták volna. — Isten hozta önöket, uraim — fogadott őszinte szivélyességgel — méltóztassanak besétálni és letelepedni. Bemutatkoztunk persze, de ő mintha csak ismert volna már minket, szinte könnyedén dobálózott nevünkkel s állásunkkal. Csicsáki Andor barátunk valószínűleg bejelentett minket előre. — Én a magam részéről legszívesebben átestem volna mindjárt küldetésünk legfontosabb szerepén, azért miközben Horgos Lenci helyet foglalt, meghajtottam magamat s elkezdtem: — Mélyen tisztelt nagysága ! — Nem parancsolnak előbb egy szivart ? — szólt közbe Bodrogi Liza kimondhatlan kedvességgel. — Nem én, köszönöm — toltam el az elém tartott szivarskatulyát s megismételtem rögtön : — Mélyen tisztelt nagysága ! — De ebből csak parancsolnak ? — zavart meg másodszor is őnagysága s nyomban fölkapott egy bumát szelencét, fölnyitotta s elém tartotta -— tegyenek próbát vele, kitűnő németalföldi van benne» Megtettem a kedvét. Lenci is fölpakkolt s most már azon meggyőződésben, hogy zavartalanul csinálhatom, harmadszor is rágyújtottam : — Mélyen tisztelt nagysága! Mi ketten közös barátunk Csicsáki Andor ur megbízásából voltunk oly szeren . . . szerencsé . . . nem tudtam folytatni — orromat csiklandozta a burnót. Tüsszentenem kellett volna, de mégsem sikerült; tovább folytattam — tehát Csicsáki Andor közös bará . . . bará . . . Orromat fölfelé tartottam. Pilláimat összehúzta valami; szemem könnyezni kezdett . , . most . . . most mindjárt fogok tüsszenti — gondoltam magamban azután folytathatom. De nem ment, az ablak felé fordulva, a napsugárba néztem, arcom rángatózott, de hasztalan, a tüsszentés nem jelentkezett. — Folytasd Lenci, — vetettem oda társamnak és zsebkendőmbe takartam arcomat. hs Lenci tényleg elkezdte. — Mi ketten lehetünk oly szeren... szerencsések — apci! apci — érte el őt is a tüsszögés. S most olyas valami következett, mire nem szá-mitottam. Lenci ötször, tizszer prüsszentett egy folytában s hogy egy pillanatra elhagyta, újból kellett kezdenie. A sok tüsszentés pedig kivette a sodrából. Könnyen gyulladó természet volt amúgy is, most meg ez a sok tüsszögés-prüsszögés épen benzines hordóvá alakította át, melynek csak egy szikra kell, hogy fölrobbanjon. S a huszadik vagy hányadik tüsszentésnél tényleg föl is robbant. A dáridóját is ennek a rongyos bagónak — tört ki belőle a harag — apci, apci! üsse meg a kő! Kisasszony pardon, apci. .. apci... No most már én is közbe durrantottam. Attól a jó fiu még jobban megvadult. — Eresszetek! apci! doktort, patikát! apci! apci! üsse a kő az egész házasságot! Belőlem senki se csináljon bolondot. 164 Kifutott az ajtón. Nekem is egy óriási tüsszentés fúrta éppen a felső emeletemet. Beláttam, itt már nevetség tárgya leszek egymagam. Utána csináltam tehát Lencinek. A tüsszentést már az előszobában durrantottam el, különben pedig nyomában voltam mindenütt Lencinek. Két perc múlva már lóhalálában hajtattunk hazafelé, jobban mondva Csicsáki Andor barátunkhoz. Horgos Lenci prüsszögve esett be az ajtón. — Süsd meg a házasságodat! Most csak látod, hogy maga az Úristen sem akarja ? Az elképedt fiu ugyan semmit sem látott, de én nagyot durrantottam rá s az a prüsszentés annyit jelentett : — Horgas Lenci igazat mondott. ■^--St- X > is > is > ia 165 A szépérzék és a zalai nép. Irta; Lakatos Vince dr. alavármegyének van kies határa, — mondja egy régi iskolakönyvnek nem épen nagy költői tehetségre valló, de annál nagyobb igazságot tartalmazó kis verse. Ezerszer elmondott igazságot ismételnénk mi is, ha azt mondanók, hogy megyénket pazarul megáldotta szépségekkel a magyarok Istene! Akinek szeme van és látni akar, az lépten-nyomon meggyőződhetik erről az igazságról. De fájdalom, másról is ! A jó Teremtő csak a keretet adta meg, de ebben a bájos keretben bántó foltok mutatkoznak. Aki ebben a mi szépséges megyénkben utazik, s látja változatos, szelid halmait, mosolygó tavát, beszédes várromjait, viruló szőlőhegyeit, kedves fekvésű falvait, könnyen tündérországba képzelheti magát — mig útjában falun nem kell áthaladnia! De haj! minő keserves leszen csalódása, mikor szeme elé tárul egy-egy igazi magyar falu rendezetlen házsoraival, kémény nélkül szűkölködő, füstös, vakolatlan falu, borzas tetejű viskóival, girbe-görbe kőkeritéseivel, hepehupás sikátoraival, piszkos udvaraival, elhagyatott keresztjeivel és zordon temetőivel! Mert nagyítás nélkül el lehet mondani, hogy a zalai faluk speciális rútságaival tele lehetne tömni egy egész muzeumot! 166 Ezek a zalai faluk, ugy látszik, a legékesebben szóló tanúi annak a történelmi igazságnak, hogy őseink valamikor nomád életet éltek. Pedig a nomád Ízléstelenségnek már egyszer ideje volna útját állni! Gyönyörű feladat várna ebben a tekintetben a lelkész, tanitó és jegyző urakra, hogy másokat ne említsek! Az eszthetikai érzék fejlesztésének már a szülői házban meg kellene vetni az alapját. Csakhogy itt a bökkenő! Ahol nincs, ott ne keress. Nosza, elő az iskolával! Igaz, hogy a nép szegénységén sokszor a legszebb törekvések is kudarcot vallanak és csütörtököt mondanak. A szegénység miatt fogy el a nép fiai között kevés szappan; a szegénység miatt járnak a gyerekek fényezetlen, lyukas, rongyos csizmában; a szegénység miatt lóg róluk a kalmük rékli cafatokban! A szegénység miatt kell kerülniök a zsebkendő használatát s az orrfuvásnak (bocsánati bizony nagyon is fura módját gyakorolják. A gyerek utánozza szülőit, apját, anyját, öreganyját, mert hát máskor is jó volt ez igy ; miért kellene rajta változtatni. Először hát a testi piszoknak kellene hadat üzenni. Valahogy rá kellene a gyerekeket kapatni a tisztaságra. (Az öregekkel úgysem boldogulhat az ember.) Tehát mosdótálat, szappant, vizet a falusi iskolákba! Ha egyszer a gyermek a tisztaságra kapott, otthon is módját ejti a tisztálkodásnak. Milyen avernusi büz árad most ki a legtöbb falusi iskola ajtaján. Minő egészséggyilkoló foglalkozás lehet az ily fajta iskolákban naponkint három, négy, öt órát tölteni. Ne játszunk mi muzeumosdit, hanem iskolákat • építsünk; iskolákat, de tágasokat, világosakat, jól sZellőztethetőket! Az iskolákban a nemzetnek sokkal drágább kincsei vannak, mint a muzeumokban. Itt a 167 mult, amott a jövő. Inkább előre nézzünk, mint hátrafelé! Ez volt a nagy Széchényi nemzetföntartó munkájának is sarkalatos elve. Tehát iskolát, meg újra iskolát! Rejtőzzék a falusi iskola susogó lombú fák közé; az ablakokon édes virágillat tóduljon a terembe s a madárének versenyezzen a vidám gyermekhanggal. Az iskolából keljen útra a szépérzék s hódítson a házakban, az udvaron, a kertekben, az utcákon. Mert haj, van szépíteni való elég! Először is eltűnnek majd a füstös konyhák, amelyek annyi szembetegségnek okozói. (Milyen hires a zalai trachoma és a tüdővész.) Megszűnnek a düledező, vakolatlan keritések, az ízléstelen kapuk, a hórihorgas, ösztövér kutgémek. A temetőkben sem kell majd azt látnunk, hogy éppen a főkereszt szomszédságában díszeleg a mogorva halottasház, hanem ezt is sürü lombok fogják a szem elől elrejteni. Ha egyszer a parasztsuhanc befogja látni, hogy a rétmenti fák nemcsak hasznosak, hanem a vidék szépségét is hathatósan emelik, nem fogja rajtuk kusztorája élét kipróbálni s nem vágja le őket ostornyélnek, pálcának. Lám, a német gyerek megbecsüli a fát, a madarat, pedig bizony Tacitus a svábok őseiről sem nyilatkozik sokkal hízelgőbben, mint teszem a mi eleinkről a német krónikások! A német köznép azonban civilizálódott, mig a mi jó magyar népünk egy része alkalmatos vezetés hiányában bizony ma is jócskán a honfoglaláskori magyart juttatja eszünkbe, sajnos, annak jó tulajdonságai nélkül. Az őskorszak kóbor magyarjának nem volt érdekében a fa védelme. Hiszen ha felszedte sátorfáját, mit bánta ő, ha egész erdők pusztultak is el az öröm-tüzek mián. Apponyi Albert gróf, volt közoktatásügyi miniszterünk, nemzetünk büszkesége, elrendelte a fák és 168 madarak napját. Gyönyörű eszme lebegett előtte, de bizony, sajnos, nem igen venni észre javulást. Nemcsak azt a tanitót kellene ugyanis megjutalmazni, akinek a leggondozottabb faiskolája van, hanem azokat a községi birókat is, akiknek községeiben a nép legjobban megbecsüli a fát. Mert gyümölcsöt lopni nagyon szeretnek a falusi suhancok, de a faápolásra csak nem akarnak rákapni. Hát a virágokkal hogy áll a mi jó zalai népünk ? Sehogy ! Pedig a legények, lányok ugyancsak szeretik ám a bokrétát. Hanem, sajnos, a ház előtti kertben alig találunk mást, mint egy kis levendulát, fuksziát, szimpla szekfüt, hajnalkát, no meg egy-két cserép muskátlit. Nincs ezen a téren sem semmi haladás. Pedig a fákkal, virágokkal való bánás mennyire nemesiti a szivet, azt vájjon ki ne tudná? A virágról a dal jut eszembe! Édes Istenem, hogyan énekelnek a mi legényeink! Nem szeretném, ha vizitációkor valami finnyás francia vagy komoly német kiállna egy kapusarokba s végighallgatná azt az éktelen ordítozást, melyet parasztlegényeink elkövetnek s amely nem sokban külömbözhetik az emberhúst sütő vadak örömeitől. Még a vad dülön-gés is megvan hozzá! Bizony vadak vagyunk nagyon! Azt az őserőt pedig, amely most vad kitörésekben nyilvánul a mi népünknél, milyen pompásan belehetne fogni a magyar nemzeti művelődés lassan döcögő szekerébe! Neveljük hát a népet! Ne hagyjuk magára, hisz a színtelen internacionalizmus szele egyre erősebben fújdogál. E vihar ellen legbiztosabb védőfal a müveit, szépérzékü magyar nép lesz. Ha a nép kimüvelődik, nem lesz a lelkiismeretlen elemek játéklabdája és kimeríthetetlen kincses bányája, hanem öntudatosan fogja megvetni saját boldogulása alapját s a jó és szép élvezete között százszorosan kedves lesz neki „Ez a föld, melyen annyiszor ..." 169 A szép és jó eszméi iránt valódi érzékkel biró népnek a jövő iskolájából kell kikerülnie. Az lesz az én kedves szülőmegyémnek legmagasztosabb ünnepe, ha majd az utolsó rozoga iskolát beteheti egyik muzeumának sarkába és ráírhatja ezt a mélységes jelentésű szót: Fűit! De akkor már a füst nem a háztetőkön szűrődik ám keresztül! Óváry Ferenc a Balaton szövetség elnöke. Balatoni halászvirtusok. Irta: Vutskits György dr. tanult balatoni halászok babonában nem hisznek, vallásos, minden munkájukat Jézus nevében megkezdő, talpig- becsületes, rendszerető, megbízható, szorgalmas emberek, kik büszkék ősapáiktól tanult mesterségükre és szeretik azt. Megkülönböztetik magukat a halászatot üző, de nem halászfamiliából származó halászoknak felcsapott kontáraktól. A tanult balatoni halászok nemcsak csigás 200 öles öreg hálóval halásztak, hanem megfigyelték, tanulmányozták, ismerték a halak életének minden mozzanatát és megfigyeléseiket igyekeztek a különböző fogási módoknál értékesíteni. Egy ilyen balatoni halászfurfangnak nevezhető halfogási mód a „gyükerezés" vagy gyökérkötés volt, melyet tanult halászok szegényebb, de élelmes része azért űzött, mert nem kellett hozzá sok szerszám, egy ember is elvégezhette és eléggé jövedelmező volt. Ezen érdekes halászati módot ugyan a magyar halászat ragyogó tollú nagymestere, Hermán Ottó, nagyszabású munkájában hiven leírta, de mivel megfigyeléseihez egy-két adattal hozzájárulhatok, mely ezt a halászfurfangot még eredetibbé teszi — mégis leirom. 171 Tanult keszthelyi halászok gyökerestül kitéptek füvet (hinárt) vagy „csuhut", gondosan megmosták és kis szénapetrence nagyságú nyalábot erős, hosszú madzaggal a vizbe bevert karóhoz ugy kötötték meg, hogy a gyökércsomó a viz felszínén úszva a „folyás" irányában foroghasson, de a karóra ne tekerődzék fel. Körülbelül 50 ölnyi távolságban egymástól 10—16 ilyen gyökérnyalábot helyeztek el egyenes vonalban a vizbe. Eredeti fogási módjukat arra a megfigyelésükre alapították, hogy a Szt. György napja után „fürdő\'1 (ivő) küsz a gyökércsomókat — mint kiválóan alkalmas helyeket — okvetlenül felkeresi és „megfürdi" — azaz ikráját a gyökércsomó felső részére lerakja. De ez alkalommal nem az utódaikról gondoskodó balatoni szardiniát (küszt) szándékoztak összefogdosni halászaink, hanem azokat a nagyobb halakat igyekeztek kézrekeriteni, melyeket a „suhitó" vagyis nyüzsgő-forgó, locskoló-pocskoló, ezüstös küszgomoly idecsalt, hogy a frissen lerakott halikrát és a fürdés közben önmagukról teljesen megfeledkező ujjnyi nagyságú küszeket felfalják. A gyökérkötés első napján nem kereste fel a halász a szénacsutakos cégérrel megjelölt helyeket, mert a „gyökérnek" sajátságos szaga miatt a küsz meg nem fürdette, de másnap este 8—9 óra között, „mert akkor eszik a hal legjobban" és a sötétség is segitségére volt, megpróbálta szerencséjét. Jobb kezével bödönhajóját „siolva", azaz félkézzel evezve, bal kezében a viz alá merített 3 öl átmérőjű és másfél öl mélységű nehéz „szákjával" (merítő háló) a legnagyobb csendben közelitett az első gyökércsomóhoz. Nem volt szabad sem óriási szákja „hajtóványá"-nak (fűzfa abroncsának) a viz fenekét érintenie, sem evezőjének a hajójához kocodnia, mert a legkisebb nesz elriasztotta volna a gyökérnyaláb alatt lakmározó nagyobb halakat, H Hajójában mereven állva, a balatoni viharoktól edzett acélizmait nekifeszitve, sikerült is a nesztelen odajutás és alámerítés. A kar-, csipő- és lábizmokat egyaránt próbára tevő nagy gyökércsomóval félakónyi ezüstös küszt, nagyobb „fogasokat" (5—10 fontos), „harcsa-süllöket" (3—4 fontos), „süllőket" (1—2 fontos), tigris mustrázatu és természetű sügéreket, iszap szint hazudó lusta harcsákat, vörhenyes szinbe játszó „csere-önöket", széles testű „dévér" és „dobokakesze-geket" (ezüstös bálin) emelt ki az öregszemü feneketlen szák. A gyökérnyaláb felső részén úszkáló apró kű-szek könnyen kiugrálhattak a szákból, de a gyökércsomó alsó részén lakmározó nagyobb halak könyörtelenül a halak poklába — a bödönhajó fenekére — kerültek. A balatoni halkirály a fogassüllő — és a többi közönséges vizirabló most már itt szánta-bánta bűneit, hogy az „fürdő" (ivó) küszeket miért falták fel, a küszikrafaló dévér és doboka-keszegek pedig azon sopánkodtak, miért nem elégedtek meg továbbra is a nád és sás iszapjának szopogatásával és miért éheztek rá a romlásukat okozó sótlan káviárra. Az első gyökércsomó kiemelését követte a második és a többi, de mindez oly zajtalanul történt, hogy a szomszédos gyökérnyaláb alatt lakmározó halak nem sejthették a közeledő veszélyt. Szemes halászaink azonban észrevették azt is, hogy a gyökércsomókat nemcsak ők, hanem hosszúlábú, hosszucsörü szárnyas orvhalászok, azaz gémek és „kotyagok" (kocsagok), falánk „sörgyék" (sirályok) és sápogó vadrucák is látogatják és a kis uszósziget-ről válogatnak a szebbnél-szebb halban. Amely gyökérnyalábon nappal gémet láttak, azt meg sem próbálták este kiemelni, mert a hosszucsörü halpusztitók elijesztették onnan a halakat. De a szárnyas orvhalászok eszén is túljárt a balatoni halászfurfang. A gyökércsomó tetejére „vasat", azaz jókora nagyságú varjucsapdát állítottak fel, mely néha ízletes pecsenyének való vadrucát, jó pénzen értékesíthető, díszes tollazatú „fehérgémet" (kócsag) leggyakrabban azonban árendát nem fizető, de annál szorgalmasabban halászó kártékony szürke és vörös gémeket fogott meg, mert „aki bírja, marja", tartja a magyar közmondás! A gyökerezés tehát szákolásnak egyik neme volt. Másik módja a szákolásnak a „küszmerités", már nem járt annyi furfanggal, de mégis elég ügyességet, éles szemet tételezett fel és a Balaton mellékén a szegényebb sorsú halászok és partlakók egyaránt folytatták. E halászati módot arra a megfigyelésükre alapították, hogy a viz lehűléseken nagyobb csoportokba verődő, szerintük „mórba álló" vagy „csokrosodó" halak közül a nádasokba lassan továbbhömpölygő, küszet kocsi számára kifogják. A téli állásba helyezkedő elerőtlenedett apróbb halakból összetömörülő halcsoportnak jelenlétét a viz felszínének alig észrevehető fodrozó mozgásából vették észre éles szemeikkel halászaink és nagy távolságból megmutatták „hol forr a küsz". A forró, vagy „csurgó" küsznek merítésére kisebb szemüregü, hosszunyelü szákot használtak és ennek halászata is eléggé jövedelmező volt. ugy kocsi küszért egy kocsi csere-buzát hozott haza a balatoni halász a környéken fekvő falvakból, mig a halászati törvény a küszmeritésnek és ezzel együtt ennek az ősi cserekereskedésnek véget nem vetett. Egy másik virtusszámba menő halászati mód a „melegedőponty"-nak halászata volt. Julius és augusztus meleg, verőfényes napjainak déli óráiban szokott melegedni édes vizeink legravaszabb hala. Tudják halászaink e rókaravaszságu halunkról, hogy még a hálóból is kiugrik, de még a viz szinén is „fut", illetőleg ugrik is 2—3 ölet, hogy egy esetlegesen felállított második hálóba ne kerüljön. Ha erősen tűzött a nap és az ég derült volt, a viz iszapos fenekén disznó módjára turkáló pontyunk kivételesen a viz felszínére emelkedett, sőt néha valóságos álomba merült. Vízszintes helyzetben szundikálva, annyira kiemelkedett a vizből, hogy háti részének két vagy három pénzsora a rátűző nap sugaraitól meg is száradt. Alma azonban nem volt mély, mert a napot egy pillanatra elborító felhő, vagy a legkisebb nesz elegendő volt arra, hogy felébredjen, megforduljon és ólomdarab módjára alámerüljön. Hogy már messziről megláthassa halászunk a nádas szélén déli sziesztáját tartó pontyunkat, bödön hajójának szélére állott, szigonyának nyelével evezett s fürkésző tekintettel kereste e halnak nyugvó helyét. Ha meglátta és körülbelül egy ölnyire megközelíthette, két kézre fogta szigonyát, célzott és teljes erővel utána dobta gyilkos szerszámát. Ha jobboldalára célzott és talált, többnyire áldozatának baloldalába fúródott a szigony, mert mig gyilkos szerszáma odaért, az ^ébredező ponty már megfordult és alá akart merülni. Macskához hasonló furfanggal és nesztelenség-gel közelíthette meg halászunk áldozatát és bármily érzékenyen is megcsípte mesztelen lábait a „bagoncs" (egy légyfajta), nem törődhetett vele, mig szigonyát ki nem röpítette. De nemcsak a melegedő pontyot és a forró küszt látják, nemcsak a fürdő küsz suhintását hallják meg a keszthelyi halászok, hanem megmutatják, hol „turt" a gondos, ikráit őrző harcsa a nádasba fészket, hogy ikráit „kikotyolja." Mig a törvény a szigonyozást el nem tiltotta, addig nagyon sok kotyoló, azaz iró harcsát ejtettek el Szent Péter egyenes leszármazottjai, habár a harcsa szigonyozása még acélizmaikat is kipróbálta. A szigonyozó halász ugyanis a harcsát nem látta, jelenlétére csakis a friss túrásból következtetett és találomra szúrt le e helyen háromágú szigonyával a vizbe. Nagy volt az öröme a harcsavadásznak, ha gyilkos eszközének nyele remegett, mert tudta, hogy a szigony nem a harcsa húsába, hanem csontjába fúródott és nincsen mitől tartania, prédája többé nem szakithatja ki magát. Büszke is volt rá, ha a mázsás édesvizi cápát egymaga ejthette el és társainak segélyét nem kellett igénybe vennie, annyival is inkább, mert balatoni halászregula szerint a segitőt az elejtett zsákmány árának fele illette meg és ez ellen nem volt semminemű apelláta. Ha zivataros éjjelen ezen időjós halból sokat fogtak halászaink és egyszerre nem tudták őket értékesíteni, forgós karikával két ölnyi hosszú kötéllel cölöpökre erősítették — „kikötötték" a nagyobb harcsákat és igy bocsájtották a vizbe, hogy sok ideig életben tarthassák. A kikötött harcsa életben maradt heteken át, mert a halnak „á/lperecét" késsel anélkül, hogy a seb vérzett volna, átlyukasztották, e lyukon az áthúzott madzagot hurokra „telekere" kötötték és arra fél-ölnyire egy forgós vaskarikát erősítettek, erre a hosz-szabb kötelet. A forgós vaskarikának az volt a célja, hogy a tekeredő mozgásaival menekülni akaró harcsa a kötelet meg ne „égesse" (el ne koptassa), a hosszú kötélnek meg az, hogy a fogoly kényelmesen a viz alá merülve táplálékát megszerezhesse. Ha csak pár napra akartak fiatalabb, kisebb harcsákat, hasonló nagyságú más fajtájú halakkal életben megtartani, hogy friss halból készíthessenek vendégeiknek halászlevet — viz alá merített „rejtőbe" helyezték el. A rejtőbe rakott „borostyás"-íogu (gere-benes fogú) ragadozó harcsáknak alsó ajkát egy kissé megmetszették és ezen egyszerű, kis vérveszteséggel járó operációval egyídőre elvették hatalmas étvágyukat, mert mig a nyílt seb be nem gyógyult, békét 176 hagytak egymásnak és másfajbeli fogolytársaiknak. íme néhány értékesíthető adat a harcsa természetrajzához, mely a keszthelyi halászok megfigyelő képességét és élelmességét bizonyítja. De ki is tudhatna a Balatonról és életéről többet, mint azok, kik e szép, nagy víz tövében születtek és töltötték el fogékony gyermekkorukat, kiket főleg a magyar tenger levegője táplált és növelt nagyra, kiknek balatoni hullámok acélozták meg izmaikat és kiket a Balatonon átélt nem egy vihar és nagyon sok tapasztalat avatott igazi halászmesterekké. Kik ismerhetik jobban e rejtelmes vizet és életet, mint azok, kiknek évszázadokon halászat volt a mindennapi kenyerük, kik dédapáik tapasztalatait naprólnapra értékesithették és a régiek megfigyelésének helyességét folyton-folyvást ellenőrizhették és gyara-pithatták. Tapasztalatból mondhatom, hogy tanult balatoni halász csak olyas dolgokról beszél, miről határozott tudomása van; amit tőlük hallottam, mindig igaznak bizonyult be. Jegyezzük le tehát mindazt, mit az öreg — halászati lexikonoknak nevezhető — tapasztalt halászainktól hallunk, nehogy évszázadokon át szerzett tapasztalataikat és kellő ellenőrzés mellett a halászat és haltenyésztés körébe vágó és nagyon is jól értékesíthető tudásukat, a balatoni halászat nagy kárára, ma vagy holnap sírjukba vigyék ! Héviz gyógyfürdő. Irta: Thassy Gábor dr., Zala vármegye t. főorvosa. éviz fürdő Magyarország- legnagyobb, természetes meleg, kénes lápfürdője, Zalamegyében Keszthely város és a Balaton tő- ___szomszédságában, egy délfelé nyitott, kies völgyben fekszik. — Vasúti állomása Keszthely, mely által a fürdő a dunántuli vasutak minden fő- és mellékvonalával egyenes összeköttetésben van. — Maga a fürdő a tó nyugati oldalán, igen csinos parkban fekszik, melynek árnyas utai és szép környéke a vendégeknekkellemes sétahelyül szolgálnak. — Héviz fürdő páratlan gyógyhatású forrása, mint erről régi okmányok tanúskodnak, már évszázadok óta szolgálja a szenvedő emberiséget, melynek gyógyfürdő jellegű hivatalos megállapi- 12 Dr. THASSY GÁBOR Zalavármegye t. főorvosa. Hévíz. — Tó részlet. tására vonatkozó intézkedések most állanak a m. kir. belügyminiszter ur döntése alatt. Éghajlati viszonyai kedvező, levegője tiszta, enyhe és pormentes, a hivatalos fürdőidény május 15-től szeptember 15-ig tart. A fürdő a nagynevű Festetich grófi család birtokában van, melynek jelenlegi tulajdonosa gróf Festetich Tassiló, m. kir. főudvarmester bérbe adta Reischl Vencel ur, keszthelyi sörgyáros és nagybirtokosnak, Hévíz: Tórészlet délről. ki lankadatlan szorgalommal iparkodik a fürdőt, az azt méltón megillető magas színvonalra emelni. Héviz fürdő az indifferens hévvizek közé tartozik. Páratla-nult hatásos gyógytényezői: a rendkívül gazdag 36—37° C. meleg forrás, melynek vize a forrás körül egy nagy tavat képez. 1907. végéig még a tudós világ sem volt tisztában azzal, hogy a Hévizet tápláló forrásviz mily 180 irányból tör elő, mignem 1908. év elején Lóczy Lajos dr., a gyönyörűséges Balatonunk fáradhatlan kutatója, Fiuméből búvárokat hozatott, akik a forrás tölcsér mélyét átkutatták. A forrás fölött tutajt kötöttek ki, innen szállott le mintegy nyolcszor a mélybe a búvár, aki egy-egy leszálláskor 8—15 percig tartózkodott alant. Így tudtuk meg, hogy a Héviz forrástölcsére assimetrikus mélyedés, melynek déli fala mintegy 30 Balatoni búvárok. m. mélységű meredek agyagfal, amely rétegezve homokkal s homokkővel és hogy ezen meredek fal egész felületének vizet vezető rétegeiből meglehetős erővel tör elő a viz s a meleg lápréteg, mely a tó fenekét egész kiterjedésben mintegy 2 méter mélyen fedi. A láp puha korpaszerü anyag, mely a testhez nem tapad, azt be nem piszkitja, legtöbbnyire korhadt növényi részekből áll, de vannak abban ásványi részek is, főleg kén s épen ezen kéntartalom teszi az egyenletes, meleg korpát elsőrendű gyógytényezővé. A 181 fürdő gyógyforrása leginkább csak fürdésre használtatik s annak egyenletes hőfoka, a meleg lápréteg, a viznek és láprétegnek chemiai összetétele s tudományosan megállapított radioactivitása különösen jó hatással van az izületi és izomcsuzra, nemkülönben a köszvényes bántalmakra és lobos kórfolyamatok után visszamaradt izzadmányokra. Ugyanilyen jó a hatása az idegfájdalmakkal szemben is: különösen az ichias, Héviz: Rákóczy ház. karideg és borda közötti idegek fájdalmainál tapasztalnak szép eredményeket. Ezenkivül a csontbántal-mak szép eredményeket, csontszu, a bőrnek ecze-más bántalmai s görvélykóros esetek is szépen javulnak a Héviz fürdő használatánál. A forrás vizét langyos állapotban ivó gyógymódrá is használják, különösen a gyomor hurutus ideges bántalmai és bélrenyheség eseteiben, a lápot pedig felmelegítve helyi fürdők és helyi borogatások alakjában. Héviz: Tükörfürdő (női). Berendezései még a magasabb és kényesebb igényeknek is teljesen megfelelnek. A nagy tó közepén van a szép, középen kupolával ellátott, czölöpökre épitett fürdőház, benne számos zárt és nyitott fülke — külön női és külön férfi I., II. és III. osztálylyal — göngyölő és massage helyiségekkel, pihenő teremmel s a fürdőházhoz vezető fedett hiddal. A fürdővendégek befogadására 9 lakóház van Hévizfürdőn, száraz, földszintes, emeletes és kétemeletes épületek, mintegy 250 kényelmesen berendezett szobával. A fősétányra néző homlokzattal az 50-nél Héviz: Csányi ház. több szobás Rákóczi-ház, a szecessiós stylusu Györgyház 34 szobával, a két emeletes Deák Ferenc villa (25 szobával), Csányi László-ház (22 szobával stb.,) mind az utóbbi pár év alkotásai, melyek első sorban is a helyes érzékkel megáldott Reischl Vencel jelenlegi fürdőbérlőnek köszönhetik létrejöttüket. — Ezen kivül emlitésre méltó a hatalmas Szorgy-féle szálloda 70 szobájával, amely magas, remek fekvésé- vei a fürdő egyik diszét képezi. Vannak ezenkívül a levezető csatorna mentén, kevésbbé vagyonos betegek részére célszerűen berendezett lakások. Van két kitűnő vendéglő, nagyon csinos tejcsarnok és kávéház s a szép uj gyógyterem, olvasószoba, társalgó- és zongorateremmel, villanyos világítással. A berendezések közül megemlítendő még a szegényház, melyben 10 férfi és 10 nőbeteg helyezhető el ingyenes szállás és fürdőzéssel, mely kizárólag a tulajdonos, Héviz". Deák Ferencz villa. gróf Festetich Tasziló, költségén lesz fenntartva s az ő felügyelete alatt áll. Héviz nevezetességei közé tartozik a hévizi rózsák (Lótusz virágok), melyek bőséges számban piros, fehér és kék szinben pompáznak a viz tükrén. A fürdőn a közönség kényelmére kápolna, imaház, posta, távirda és telefon-állomás is van, továbbá a sétatér közepén zenepavillon, s ennek közelében Lawn-tennis játszótér. Ez évben nyilott meg a „Ferenc Héviz! Lótusz virágok. 186 József" épületben a nyilvános gyógyszertár is. A hivatalos fürdőorvos: Dr. Hanny Ödön tb. megyei főorvos, a keszthelyi Festetich uradalom orvosa. Rajta kivül a betegek gyógykezelését a hivatalos fürdőorvos helyettese és dr. Schulhof Vilmos budapesti gyakorló orvos végzik. Hévíz fürdőről igen szép kirándulásokat lehet tenni kocsin, a közelfekvő Badacsony, Balatonfüred, Tapolca és Sümegre, vagy a Balaton déli partján fekvő somogymegyei fürdőhelyekre. Az utazás kényelmét nagyban elősegíti a jelenleg rendszeresített automobil járat, mely Keszthely és Héviz között 3 kocsival fél óránkénti közlekedést tart fenn s legújabban — részvénytársasági alapon — villamos vasúti összeköttetést óhajt Keszthely város létesíteni, mely nagy valószínűség szerint már a jövő évben meg fog épülni. Héviz: Sorg szálloda. A csobánci asszonyok. — Történeti epizód a kuruc hadjáratból. Irta: Nóvák Mihály. nno 1707., ugy tél vége felé történt az egész história. A németek ugyan szeretnék eltusolni a dolgot, mivel magyar asszonyi vitézség vette le fejükről nemcsak a" babért, hanem ezzel együtt soknak a fejét is a nyakáról, ami asszonyi kéztől egy kissé furcsa manipuláció. Egyébiránt az a mai világban is sok férfiún megesik, hogy egy szál asszonnyal szemben is elveszti a fejét. Az pedig különösen följegyzésre méltó, hogy ezt a kellemetlenséget zalai asszonyok okozták a németnek. De hiszen irva vagyon : Zala vize, Zala rákja, Zala menyecskéje — hires az irás kezdete óta. A magyar mindig kiváltságos nemzet volt. Neki sohasem kellett a „közös". Még a közös egy Isten eszméjét is kénytelenségből fogadta el, titkon ma is a „magyarok Istené"-hez imádkozik. Mert ami lehetetlen, hát lehetetlen, punktum. Lehetetlen is például azt a sok ügyes-bajos dolgot a mennyei közigazgatás és igazságszolgáltatás terén az egyetlen közös Istennek elintézni, amennyi akadt nekünk és akad folyton tatárral, törökkel, muszkával, némettel. Kellett tehát és kell nekünk egy külön Isten. 188 Néha aztán, mikor már temérdek a bajunk, a „magyarok Istene" le-leszáll mennyei trónusáról és emberi testet ölt mag-ára. Az én krónikám idejében II. Rákóczi Ferenc képében járt Magyarország- földjén, s a nemzet javarésze a magyar alkotmány és vallásszabadság hős védője gyanánt imádta. A magyar a némettel örökös háborúságban él, amióta csak megismerkedtek. Hogy a szomszédos békesség mégis meglegyen, sógorságba keveredtünk vele. De hát ez csak amolyan ,,eb-sógor, kutya-koma"-féle rokonság, bizonyítják ezt a magyarok Istenének neves és névtelen jegyzői a történetírók. A sógorék ekkor szintén reánk törtek. Hogy miért ? . . . ezt leirni most igen sok betűbe kerülne. Egyébiránt mindig irják, folyton fejtegetik az okát, de mégsem tudjuk a dolgot tisztán a mai napig sem. Annyi azonban a sok Írásból kitűnik mégis, hogy a nyakunkat akarták szegni. Ezt már azelőtt is, azóta is próbálgatták, de teljesen sohasem sikerült nekik. Ámde a folytonos szekatúrát végre is megsokalta a mi Istenünk. Megharagudott a németre, amiért az ő egyetlen nemzete s ezzel együtt az ő élete ellen is tört. Rögtön leszállt az égből Szabadság nevü adjutánsával s beléköltözködtek Rákóczi és Bercsényi testébe. Az arkangyalai pedig ki Vak Bottyánba, ki Bezerédybe, ki meg Eszterházy Antalba, Forgách Simonba, Károlyi Sándorba, Andrássy Istvánba, Béri Balog ódámba. A kisebb rangú égiek pedig szét-szálltak a kuruc férfiakba, asszonyokba, ki hol alkalmas szállást talált. Na sógor, hát tessék most beljebb kerülni! Hát jöttek azok hívatlanul is. Az pedig régi közmondás : „Hívatlan vendégnek ajtó mögött a helye, ott sincs becsülete." Természetes, mi is kidobáltuk őket kit élve, kit halva, amint a kezünkbe akadtak. Egyszer Kenesénél különösen mi is megfésültük a sógort. Akit a fűbe nem haraptattunk, nosza ! igyekeztek nyakra-főre vissza Rabutin vezetése alatt Zala- 189 vármegyén keresztül Bécs felé. De a patyolatos ku-ruczok útközben is csipkedték, kapdosták őket. Futottak tehát, mint a megriasztott csibék. Így értek Zalába Csobáncz alá. Csobáncz erőssége a Balaton felé egy magán álló, meredek hegyen épült kis lovagvár volt akkor, a hova a vidékbeli kurucz nemesség a féltettebb kincseit hordta össze. A magyar [embernek mi más Csobáncz vára 1686-ban. volna a féltettebb kincse, mint a felesége. Kopik ettől a sógor foga, nem német falat az egy sem. Ilyen kincs, gyöngy, ragyogó karbunkulus, igazi drágaság : szép kurucz asszony, leány volt a várban vagy kétszáz. Rajtok kivül két kis ágyú egy irányzó tüzérrel, egy szóró löveg, két mázSa puskapor, egy alhadnagy harmincz puskással és vagy husz puskás nemes ember. Ezek voltak a „garde des dames"-ok. Amint Rabutin seregével elhaladt a vár alatt, egy taraczkot eresztett rájuk az őrség : Adj\' Isten jó napot! Hozott Isten sógor, vagy talán kergettek ? Rabutin ahogy fölszisszent a barátságos üdvözlésre, nyomban föltekintett a kis sasfészekre, rögtön elhatározá megtudni: mit árulnak benne ? Hallotta, hogy ott vannak a kuruczok kincsei. — Kincs ? ... Na, hiszen nekünk éppen az kell. A katonáim már úgyis régen kaptak zsoldot. Herr von generál Kreuz ! Nézze csak meg ott a hegytetőn azt a hangyafészket ! Hozzák le nekem mindenestül! Hozzák el Tapolcára, ott várom önöket! Erre Kreuz tábornok kiválogatott a hadsereg szine-javából ezer embert. Különösen sok tiszt ajánlkozott a kalandra, s megindultak föl a vár felé. Az ostromot megelőzőleg néhány embert parolára kihívtak a „fészek\'\'-bői, kiktől fölkérték az erősséget. Ha pedig szép szerével át nem adják I tüzzel-vassal fogjuk azt bevenni. Ámbár rémitően sajnálnék, ha keresztény vért kellene ontanunk. Jó, jó, — felelt az egyik kuruc, — hanem előbb megbeszéljük a dolgot a feleségemmel, meg a többi százkilencvenkilenc asszonnyal ottbenn. Mert hát tudják kigyelmetek: okos ember nem tesz semmit a felesége tudta nélkül. Annyit azonban előre is mondhatunk, hogy az asszonyok az ajánlatot aligha fogadják el. Pedig aztán bizony-bizony nem lesz tanácsos kegyelmeteknek asszonyokkal veszekedni. Tudhatná ezt már különösen Kreuz tábornok uram. — Was ? Mi az ? Asszonyok vannak a várban ? — csillant meg a tábornok szeme. No ja-ja! Hát csak menjenek, jelentsenek be bennünket! A hirvivők fölmentek a várba. Tiszturamék pedig elkezdték dörzsölgetni elégülten a kezeiket; feszengtek, igazították magukon az egyenruhát, simítottak egyet-kettőt a hajukon is, ha kinek volt. Még a zseb-tükröcskék is vándoroltak kézről-kézre. S mindjárt sorsot is húztak : kié legyen a legszebb kuruc menyecske. Csobánc várromjai. 192 — Szapperlót! Hiszen ez pompás ! Ez nagyszerű ! De hát a várbeli asszonyokat nem szédítette el a csillagos, érdemrendes, fényes egyenruha. Kétszáz női hang tiltakozott a feladás ellen. — Nem adjuk át a várat. Védelmezni fogjuk utolsó csepp vérünkig. Ha feladnók, női erényünk, hitvesi hűségünk is veszélyben forogna. Pedig inkább száz halál, mint egy német ölelése. „Inkább száz halál, mint egy német ölelése!" A haditanács e határozatát aztán megküldték a németeknek egy ágyúgolyó képében, — amire meg is kezdődött az ezer német támadása három hadoszlopban. Amig csak hegytetőre nem értek, addig nem igen árthattak a németeknek ; de amint a fensikra léptek : a várbeliek egyszerre tüzeltek a tömött sorokra. Es hullott a német, mint őszszel a légy. Az asszonyok egy része aztán rakta a tüzet, forralta a vizet és szurkot; másrésze a férjek és katonák fegyvereit töltötte. Csakhogy a német sem hagyta zavartatni magát az udvarias fogadtatás által. A sürü lövések ellenére is törtettek a vár bástyái felé és ostromlétráikat a falaknak vetették. Hanem mikor ellepték a németek a létrákat, mindjárt termett ott néhány foghatós kuruc menyecske, leborították őket létrástól és ki kövekkel zúzta, ki meg forró vizzel fürösztgette őket. — Jó éjszakát sógor ! Hogy izlik a szép asszony csókja ? Kreuz tábornok e közben belövette a vár kapuját s kivont karddal űzte katonáit a kapunak és létráknak. A bentlevő hajdúság a kapu boltozata alatt rettenthetetlenül verte vissza a benyomulókat, a falakon pedig szakadatlanul, férfias bátorsággal dolgoztak az asszonyok. — Inkább száz halál, mint egy német ölelése ! Ezzel verték föl a csüggedőket. Kreuz tombolt dühében, hogy nem mehettek > ; • X 193 semmire; fenyegetőzött, hogyha bemehet, a várbelieket mind elevenen sütteti meg és karóba vonatja. Az asszonyok erre még elkeseredettebben láttak a védelemhez. Sirva, sikoltozva, lobogó hajjal futottak egymás segítségére. — Hol vagy magyarok Istene ? ! Jézus ! Jézus! Segíts, segits ! Már-már sikerül a várbajutás a németnek. A várban elfogyott a lőpor is. A döntő pillanatban azonban a dühösen ordítozó, toporzékoló Kreuz tábornokot egy golyó éppen homlokon találta. Asszonyi kéztől esett, aki bizonyosan a szivét kereste a jó urnák, nem a fejét. De hát így is jó. Rögtön ott rogyott össze. Egyetlen egy szál német hatolhatott föl a vár falára, de ő se beszélhetett többé az elevenekkel, az asszonyok a mélységbe taszították. Vezérök eleste hírére a németeket rémület szállta meg. Rendetlen futással menekültek le a hegyről. Erre a védők nekibátorodva utánok, s asszonyok által a hegyről lehengeritett kövek, kövekkel megrakott s nekilóditott szekerek, a gerendákkal összefűzött malomkőpárok iszonyatos törést, zúzást, pusztítást okoztak a fejeveszett futók soraiban. Volt egy asszony, aki egymaga hét németet vágott le, így mondja ezt a hagyomány. Ugy nézzünk Csobánc tetejére, hogy ez alkalommal négyszáz német hagyta ott a fogát, köztük egy tábornok, továbbá az ifjú Rabutin és ötven tiszt. Ez történelmi valóság ! A diadal hirét a csobánci amazonokból alakult küldöttség vitte meg Nagyszombat város tájára Rákóczinak. A hagyomány szerint, midőn Rákóczi fogadta őket, megkérdezte: micsoda kitüntetést kívánnak vitézségükért? Ha csak hatalmában áll — ugy mond — teljesiti kívánságukat. Előállt erre a hős asszonyok vezére és legszebbje. — Nagyságos fejedelem! Mindegyik vitézem 13 194 < < K K számára két csókot kérek: egyet vállaikra, a másikat oda, ahova — Nagyságodnak tetszik . . . Ej asszonyok, asszonyok! Csak asszonyok vagytok ti mindig. Kápolna. Muraköz. Irta: Zrinyi Károly. alavármegye egyik igen érdekes része a Mura és Dráva által körülfolyt Muraköz. Mint ék illeszkedik a félsziget a vármegye többi részéhez s kerekíti annak amúgy is meglehetős szabályos alakját, hogy ezzel még tetszetősebb formája legyen. Maga a terület háromszögalaku. Míg északnyugati harmadát erdőkkel sürün benőtt, szőlővel gazdagon beültetett és eke alá is fogott regényes hegyvidék képezi — szebbnél szebb tájrészletekkel, itt-ott vadregényes alakulatokkal: addig másik kétharmada felől barátságos rónaság köszöntget felénk mosolyogva, mely termékeny mezőktől, rétek- s legelőktől és változatos erdőktől tarkítva, népes falvaktól sürün meg-rakódtan a két folyó felé hosszan elnyúlik. De ha már természeti szépségeinél fogva is érdekes földterülettel van dolgunk, amikor Muraközről beszélünk, mennyire érdekesebbé lesz Muraköz néprajzi s még inkább történeti fontosságánál fogva. Nemzetiségi vidék ez s noha egyházilag horvát kormányzat alatt áll is, horvátajku népe mégis a magyar állameszmének rendithetetlen hive mindhalálig. Bebizonyította ezt mindenkor. Magyar érzés hatja át szivét most is, dacára a sok megpróbáltatásnak, melynek különösen a múltban oly gyakran kitéve volt. Mert Muraköz a horvátok részéről mindenkor vitás kérdés tárgya volt. A horvát ábrándozok most is a magukénak tartják. Nemzeti programmjuknak egyik sarkalatos pontját Muraköz visszacsatolása jelenleg is képezi. Pedig a horvát okvetetlenkedések ugyancsak minden alap nélkül valók. A Horvátországhoz való tartozást illetőleg semmiféle bizonyítékaik nincsenek. Sem történeti, sem érzelmi bizonyítékokkal nem rendelkeznek. Semmi oly törvényre nem hivatkozhatnak, mellyel Muraközt illetőleg az igazság mérlegét a maguk részére billenthetnék. Azzal meg, hogy a mohácsi ütközet utáni zűrzavaros időkből egyes fejedelmi levelekkel, jószágadományokkal állanak elő s maguknak ezekből, argamentumaik támogatására fegyvert kovácsolnak : éppenséggel nem gyöngítenek meg igazainkban. Mert amikor őseink ezt a földet a Kulpáig elfoglalták, birtokba vették természetesen Muraközt is s azóta mindenkor Zalavármegye oldalán találjuk a félszigetet akkor is, amikor a vármegye főispánjai, pl. a Zrínyiek idejében, Horvátország bánjai voltak. S hogy Muraköz 1848-tól 1861-ig Varasdhoz tartozott, nem bizonyíték. Ez minden népjog, minden törvény ellen való merénylet volt s az átcsatolás csak a szappanbuborék sorsára jutott nevetséges erőlködésnek bizonyult, amikor Muraköz az anyaországhoz ismét visszacsatoltatok. Mindezek alapján a magyarság gyűrűje, melynek a Mura sem szabhatott határt, átlépte már a folyót s feltartóztathatatlanul halad előre. Lépésről-lépésre foglalt teret a magyar nyelv a félszigeten. Községről községre tör magának utat, hogy a magyarság bástyája itt felépüljön. S nem mesterséges erőlködés ez, de természetes kifolyása a politikai helyzetnek, a muraközi népraj józan felfogásának s hamisítatlan hazafias érzelmeinek, hogy ez így van! Hogy a horvátok Muraköz után annyira vágyódnak, nem kis része van ebben Muraköz természeti 197 szépségeinek, termékeny voltának is. A Nóri-Alpok végső elágazásai remek panorámát tárnak szemeink elé. Hazánk kevés vidéke vetekedhetik vele szépség dolgában. Hozzá földjén jó gabonát, főleg sok kukoricát termelnek, hegyein kitűnő tüzes bort szüretelnek. Legelőin pedig nevelik a kitűnő muraközi lovakat, melyek mellett a sertéshizlalás is jó hirnévnek örvend. Muraköz egyebekben hazánk népesebb vidékei közé tartozik. A községek sűrűn érik egymást a félsziget területén. A sugár tornyok már elárulják a népes községeket. A stridóvári gróf Dunay kastély. A Mura mellett mindjárt Kotor vonja magára figyelmünket. Ez nemcsak vasúti állomás, de virágzó ipartelep is. A Hirschler-cégnek van itt európai hirü fatelepe. Közel hozzá fekszik Muravid, fejlődőben lévő kosárfonó teleppel. Határában találjuk Alsó-domborut, majd ettől keletre az egykor hatalmas Zrinyivár romjait. Várát Zrinyi Miklós gróf építtette 198 1661-ben, de a török 1664-ben heves ostrom után földig- lerombolta. Közel a Mura torkolatához találjuk Légrád nagyközséget. A Dráva jobb partján fekszik, ahová kompon juthatni. Hajdani erős várának még a romjai is eltűntek. A török világban kapitányság lévén, kapitányai a Zrínyiek voltak. Légrádon készítették egykor a csillagos légrádi késeket, melyeket az egész országban ismertek. Kotor után a legelső állomás Murakirály. Közben föltételes megállóhely Alsómihályfalva. A két állomás közt van Muraköz legnéptelenebb területe. A Murakirály és Kisszabadka közti terület azonban annál népesebb. Kövér legelők közt száguld itt a Déli-vasut robogó vonata. Perlak, a kéttornyú Ligetvár, Csehlaka és Muracsány lakói tenyésztik erre a kitűnő nóri lovakat. A sok község közt legnevezetesebb ezen a vi- A perlaki áll. népiskola. déken Perlak. A perlaki járás székhelye. Tiszta nagyközség, különféle hivatalokkal, népes, jó hirü állami iskoláival és óvodákkal, mindannyian a magyarosítás 199 erős tényezői. Nevezetessége Gasparich Márk emlékoszlopa, aki, mint hazafias barát, 48-iki viselt dolgaiért vértanúhalált szenvedett. Perlak közelében Ótoknál kompon lehet átkelni Horvátországba. Kisszabadkáról csakhamar Csáktornyára ér a vonat. Csáktornya a járás székhelye. Mosolygó rónaságon terül el a Ternava mindkét partján. Csak 5000 lakosa van, de szemefénye Muraköznek, melynek, fejlődésével, első községévé küzdötte fel magát. Magyar- Gasparics Mtrk vértanú emlékszobra Perlakon. sága által egyik bástyája édes hazánknak. Szive együtt érez az ország hazafias lakosságával. Utcáin magyar szó hangzik. Pedig még nem is olyan régen más szó járta Csáktornyán! Az ország határán, horvátajku néptől körülvéve, horvátul beszélt itt majd mindenki — még negyven évvel ezelőtt. De szivében azért Csáktornya magyar volt már akkor is. Még a dicső Zrinyiek idejé- 200 ben vert gyökeret a hazafias érzés a város lakosságában. A vasutak még közelebb hozták Csáktornyát az ország magyar lakosságához. A magyarosítás koronáját iskolái fonták. Azóta már négy nemzedék tanult itt meg magyarul. S nemcsak beszélni, de érezni is. A gyermekek a magyar szót beleviszik a családba. Innen ki az utcára. A horvát szót lassan-lassan teljesen kiszorítja a magyar ! Csáktornya egyebekben is nagy haladást mutat fel. Csomópontja három vasútnak. Tulajdonképen két részből áll. Külső községei: Búzás, Battyán és Zrinyi- Stridóvár: Knezevich-tér. külváros még el vannak maradva -— az összeolvadás és átalakulás nagy nehézségekkel jár. Nem is történik meg egyhamar. Annál örvendetesebb azonban magának Csáktornyának, az u. n. belvárosnak, a fejlődése, hz városias jellegével, már az első pillanatra megnyeri a szemlélő tetszését, Hosszú házsorait egyfelől 201 a Zrinyi-vár és a grófi tisztilak, másfelől az állami tanitóképző-intézet és a lovassági laktanya szegik be. Közepéből pedig a Ferenciek temploma emelkedik ki magasra. Ez még kedvesebbé teszi a szentmihályi dombok aljában elterülő barátságos városka képét. A város utcái rendesek és tiszták. Épületei csinosak. Sok köztük az emeletes. Zsuppos háza nincs is. Az utcákat járdák szegélyezik. Ézek széleit fasorok ékesítik, tujjel villamos lámpások világítanak. A csáktornyai vár. A városnak összesen 3 tere és 17 utcája van. Középületei számosak. Legjelentékenyebb épitménye a Zrinyi-vár, mely a Zrínyiek dicsőségéről regél. Az egyik teret a Zrínyi-emlékoszlop disziti, melyet 1904-ben a nagy költő és hadvezér, Zrínyi Miklós gróf emlékének állítottak fel. Csáktornya székhelye sok hivatalnak. Iskolái népesek. Van 2 áll. kisdedovodája, áll. elemi népiskolája, áll. polg. fiu- és leányiskolája, iparos-tanonc-iskolája, áll. tanítóképző-intézete, A város lakosai a belvárosban iparosok és kereskedők, a külső részekben főldmivesek. Az elsők közt legtöbb a csizmadia. A kereskedelemből kiválik a gabona, baromfi és tojáskereskedés. Csáktornya vásárai hiresek. Országos vásárait lovai miatt keresik fel a lókereskedők messze vidékekről. Hetivásáraira sok disznót hajtanak fel. Csáktornyának nagy jövője van. Máris Muraköz szellemi és gazdasági központja. A jövőben még nagyobb hatást fog gyakorolni Muraköz fejlődésére és magasságára. Csáktornyához közel Zalaujvár fekszik, aFestetits-család szép kastélyával. Szomszédságában Belicza községet találjuk. Csáktornya után legközelebbi vasúti állomás Miksavár. Ennek közelében lép át a déli vasút Stájerországba. Csáktornya végpontja a Csáktornya-zágrábi és a Csáktornya-ukki vasútnak. Az első dél felé halad Varasd irányában, a másik északra Alsólendva felé. Varasdra utazva a vonat Drávavásárhely határát érinti. A reformáció idejében itt könyvnyomda volt. A Dráva vasúti hidja előtt a Kurovneci (Zrinyi-falvai) erdőt hasitja át a vasút. Ennek egyik tisztásán áll egy emlékoszlop. Ezen a helyen lelte szomorú halálát Zrinyi a költő. Misztikus homály fedi halála körülményeit. Egy vadkanra akarják ráfogni, hogy az oltotta volna ki a hatalmas hadvezér drága életét ! A Csáktornya-ukki vasút egyik állomása Kristóffalva, azután Murasiklós. Ennek környékén Szelencén, petroleumot fúrnak, mindeddig azonban kevés kilátásokkal. Bányaváron kőszenet is ásnak, bár nem nagy sikerrel. A Mura mellett találjuk Muraszerdahely községet két vashidjával, melyek közül az egyik az Alsólendva felé való közlekedést bonyolítja le. Csáktornya határában kezdődik a muraközi hegyvidék. Ennek tövében a várossal szomszédos Szent- ilona fekszik. Kápolnájában temetkeztek a Zrínyiek. A kegyelet a kápolnát megőrizte, de a Zrínyiek csontjait hiába keressük itt. Nem az idő vasfoga pusztitotta el azokat, de a politikai érdekek hullámai sodorták el őket az enyészet romboló örvényébe! Szentilonáról Viziszentgyörgyre érünk. Erről a A zrinyifalvai Zrinyi emlék. helyről gyönyörű kilátás nyilik az egész Muraközre, de még a szomszéd országokra is, Észak felé a murántuli hegyek kéklenek. Dél felől a láncalaku horvátországi hegyek szegik be a látóhatárt a hatal- mas Iváncsicával. Nyugati irányban a stájerországi hegyek látszanak imponáló tömegekben. J-\\ Muraközi hegyvidék legnevezetesebb községe Sridóvár. Szomszédságában a Mura mellett van Ráckanizsa. Ez egykor görök telep és nevezetes kereskedelmi hely vo!t. Most meg pincéjéről emlegetik. Ebben csepköveket is találnak. Stridóvárról már az ókorban történik emlités. Egy római át is vezetett erre. Nyomai most is látsza- r Ráckanizsai rév. nak. A Krisztus utáni 4-ik században püspöke is volt, akit azonban s magát a községet is 383-ban a góthok elpusztítottak. A magyarok uralma alatt Stridóvár tulajdonosai rendesen a csáktornyai vár urai voltak. Ezek közül Ciliéi Ulrik gróf Strigovcsák hegyén várat is emelt. Szemben vele az u. n. Bánffy-hegyen az alsólendvai Bánffyak építettek egyet. Ellenséges szándékból tették. Ezeket azonban egy földrengés romba -s^-g^ s: K < K C < s: 205 döntötte. Az elsőnek romjai még a 18-ik század derekán láthatók voltak. Most semmi nyomuk, de azért még most is Romvárnak mondják. Stridóvárnak egyik nevezetessége a Szent Jeromosról cimzett kéttornyú^\' templom, melyet a község nagyszerű szülöttje, Szent fjeromos^jszületése helyére Stridóvár : Szent Jeromos templom. épittetett. Ennek helyén valamikor egy hatalmas bazilika emelkedett, melyet állítólag a tatárok pusztítottak el. Stridóvárt és környékét szokszor fejedelmi személyek is meglátogatták. Így III. Endre és IV. Béla is. Ezek emlékére Strigovcsák ormán /\\rpád-kápolnát ■áé-ge- x x -ss-^s- ^ ^ 206 ^ < ^-sf-gé-g- készül emelni a község hazafias közönsége. Stridóvár egyébként kitűnő boráról is hires. Tovahaladva a Mura mentén, Muraszentmártonba érünk. Itt a Murán kompon lehet átkelni. A község templomában nyugszik Malekóczy Miklós. Róla regél Gradiscsék és Tündérlak. Ormaikon most is láthatók a romok. Ezek régen elmúlt daliás időket juttatnak eszünkbe. A Mura mentén, Muraszerdahelyt elhagyva, még Bottornya községet találjuk. Stridóvár. Muraszerdahelynél Alsólendva irányában kelhetünk át a Murán. Ahogy átlépünk a folyón, magyar ajkú területet érintenek ugyan lábaink, de érzés tekintetében nem magyarabb ez a föld, mint amelyet elhagytunk. Horvátajku lakosság lakja még eddig túlnyomó részben a szép Muraközt, de szivében magyar érzés hatja át ennek minden atomját. 2Ó7 Ha iskoláiban működő hazafias tanitók mint eddig, ezután is megteszik kötelességüket, s lelkes papjainak szivét közös édesanyánk: a Magyar Haza iránti lángoló szeretetet dobogtatja, amint hogy ez máskép nem lehetséges ; mert akit e földre rendelt az Isteni Gondviselés, annak csak egyszivet szabad hordoznia keblében, mely egyedül a Szózat hangjára hallgat: akkor ,nyelvében is magyarrá lesz. Éber őre lesz ez áldott félsziget a magyar állam-eszmének. Ort fog állani a Dráva mentén Zrinyi büszke jelszavával: „Ne bántsd a magyart!" Csáktornyai Fő-tér. A középbirtokososztály pusztulásának okai. Irta: Id. Stádel János. izony ennek a nemzet gerincét képező középbirtokososztálynak — mely hazafiasságával, tudásával legtöbb érdemeket szerzett, a hazának, legtöbbet áldozott, a népnek vezére volt, — napjai megvannak számlálva. Pedig egyetlen osztály sem hozott annyi áldozatot a hazáért, mint a középbirtokos. Első mindenkor, ha véradóra, anyagi áldozatra, fizikai időre, tudásra stb. volt szüksége a hazának, a közügynek, a közjónak. Ma a társadalmi adója is akkora, hogy fölözi az egyenes adókat s mire észrevette magát, elgyengült úgy, hogy többé erőre nem kaphat. A kegyelemdöfést, mely a középbirtokososztály tönkrejutását van hivatva befejezni, mégis a legutóbbi törvények adták mag. A mai divatos jelszóval indultak a kisgazda felsegitésére: osztani kell nekik, osztani, „mert azt kell segiteni, osztani neki a — másét!" Ki volna az a más? A középbirtokos! A szociális nyomást úgy lehetett expiálni ideig-óráig, hogy a középbirtokost kellett áldozatul odadobni, s megróni olyan terhekkel, amelyeknek súlya alatt a már agyonterhelt és a hazafias szolgálatokban legyengült középbirtokos, akinek hála helyett elpusztulással kell fizetnie, teljesen összeroskadt, mert úgy kivánta a közvélemény! 209 Parcellázni, csak parcellázni a földet a kisgazdáknak, hogy a kivándorlást megakadályozzuk. Ezer és ezer birtok, a legrégibb, a legnemesebb családok birtokai lettek áldozatul dobva! A folyamat tovább tart, kiszámíthatatlan kárára a nemzetnek, örök szégyenére a törvényhozásnak, mely téves jelszavakon elindulva felmorzsolja a nemzet gerincét. És azt kérdem, ezzel az áldozattal meg-fogyott-e a kivándorlás ? Dehogy, sőt evvel moz-ditottuk elő hatványozott mértékben. Az a középbirtokos egy 600 holdas birtokon legalább 20—25 családos cselédembernek adott kenyeret és megélhetést. Egész éven át örökös napszám, munka, aratás, cséplés, stb. /\\ltalános munkákkal száz és száz ember talált jövedelmet, megélhetést. Ez megszűnt, és nőtt a proletárok száma, akiknek HERTELENDY FERENC ezrivel kellett és kell ki- a zalavármegyei gazdasági egyesület .i » . . i . elnöke. vándorolni, mert a kisgazda nem tart családot, nem napszámost — elvégez egymás segítségével minden munkát egész éven át. — Elnéptelenedik a falu — tömérdek üres árendás szoba van a kisgazdáknál, amit eddig igen jól értékesített ■— mig a munkásosztályra szüksége volt a középbirtokosnak, Ennek ellenértékében talán a föld jobban van müveive, többet terem mint a középbirtokosnál ? tppen ellenkezője áll! — Az a középbirtokos, akinek az anyagi gondok ónsulylyal nehezedtek a vállaira, a szükség kényszeritő hatalma alatt modernebb alapra kellett, hogy fektesse a gazdálkodását, megterhelte birtokát, 14 210 < K K < K ^ < K^r és felszerelte. Kísérletezett, hogy a kisgazda is elleshesse és átültethesse mindazt, ami jó, — áldozatokat hozott, hogy existentiáját biztosítsa. A kisgazda földéhségét csillapítja első sorban, erején felül vásárol földet, felszerelésre azonban nem kefül már, de hiányzik ehhez tudása is, — gondolkodik úgy, mint 100 évvel ezelőtt — a jövedelmet a kiadások és befektetések elvonásával akarja elérni, nem gondolván azt meg, hogy a földet megcsalni nem lehet. Lejtőre került ez a politika, mely az ország pusztulására vezet. A középbirtokososztály elvesztette a talajt, hivatalokba szorul, növeli számát azon tömérdek szellemi proletárnak, akik ádáz harcot vivnak egymással a kenyérért, hogy végig hurcolják életüket az elégedetlenség és boldogtalanság kálváriáján. A középbirtokos pusztulásának igazi okát meg találjuk, ha belenézünk annak belső életébe. Egy 600 holdas birtokos — ha van ilyen szerencsés ember, aki szüleitől annyit örökölt és főleg ha tehermentesen örökölte, beleül a birtokába, megnősül és családot alapit. Nézzük az évi terheit. Adó 28 címleten, — biztosítás tüz, jég ellen, baleset és életre, — cselédfizetés, — arató, cséplő munkások — egész éven át napszámos és átalány munkások, építkezések, épületfentartás, orvos, lelkész, -— állatorvos, — befektetések ujabb gépekbe — a felszerelések pótlása, kiegészitése, — az állatállomány kiegészítése, az esetleges epidemikus elhullások kárai, műtrágya, erőtakarmány vásárlás stb. azután a társadalmi adó, — családfenntartás és gyermek nevelés stb. — olyan óriási tömege a kiadásoknak, mely a bruttó jövedelem 85—90 \'/„ emészti fel — közepes esztendőben középárak mellett. — így van ez olyan birtokon, melyen adósság nincsen. De ha még adósság is van, melyről kamatozni és törleszteni kell, akkor ez évi számadás deficittel végződik. 211 Vannak azonban rossz esztendők, elemi csapások, — alacsony terményárak, — ilyenkor csak kölcsönnel lehet az egyensúlyt fenntartani, melylyel pillanatra lehet segíteni, de melyet visszafizetni legtöbbször lehetetlen. Legnagyobb teher a középbirtokosnál a gyermekek neveltetése és a magyar örökösödési törvény. A birtokos ember legfeljebb 10 éves koráig tarthatja gyermekét otthon, ahol falusi iskola van, ott azonban nem tanul 4 év alatt (lévén 6 osztályú) annyit, amennyivel a felsőbb osztályokban megélhetne, — kénytelen a szülő privátában is tanítani. — Tiz éves korában a fiu a középiskolába kerül 8 évig, — utánna akadémia vagy egyetem 3—4 évig, az önkénytes katonai év — mire egy fiu kitanul — idegenek között lévén, annak élelmezése, ruházata, iskolai költségek, utazások stb. minden luxus nélkül belekerül átlag 16—20 ezer koronába. — A leányok 4 polgárit végeznek, utánna valamely tanfolyamot a tovább képzésre, belekerülnek 12—14 ezer koronába. — Lévén egy 600 holdas birtokos család apának 3 fia 1 leánya, mire ezeket felnevelte, birtoka le van terhelve, mert évi jövedelméből ezeket a költségeket bármely erőfeszítés, vagy szorgalom mellett is, fedezni képtelen. Ha még azután a szülőkben megvan az urhat-námság, a könyü élés modern betegsége is, — bizony a terhek hatványozott lépésben szaporodnak és a helyzet lehetetlenné válik. A négy felnevelt, kitanittatott gyermekre vár egy agyonterhelt 600 holdas birtok, mely a magyar örökösödési törvény szerint egyenlő részletekben osztandó el, — kerül egyre 150 hold és az adósság 1,4 része. Azt kérdem most már, van-e lehetőség arra, hogy 150 hold adóssággal terhelt birtokból egy utód a saját családjával megélhessen, gyermekeit neveltethesse, azt a pozíciót, amit apja betöltött, elfoglalhassa, — ugye ez tisztán lehetetlen ? !! 212 Itt van — ebben van a magyar középbirtokososztály pusztulásának igazi és legfőbb oka; pusztulás ez, melyből megállás nincsen; pusztulás ez, melyet a sociális törvényekkel ezen osztálynak nyakába varrt áldozatokkal rapid — hogy úgymondjam gyorsvonat sebességével idéztek elő. A középbirtokososztály vezetett, ez vérzett mindig legtöbbet — a jobbágyság felszabadítása óta is tőle várta a nemzet az áldozatot minden téren ő volt a nemzet intelligentiája, vezetője, alkotmányának hű őre, bástyája, hazafiassága a hazaszeretet mintaképe ! Ezt az osztályt kellett áldozatul dobni a modern hamis jelszavaknak ; ezt kellett elpusztitani pillanatnyi, de palliativ lecsillapításául azon áramlatnak, azon hullámzásnak, melynek gyökere másutt van ugyan, — de áldozatul kellett dobni a politikának és a plutokraciának, annak a plutokráciának, amely rajtunk nőtt meg félelmetes nagyságura, mely mindig kitudott bújni az adózás és teherviselés alól és felállította a hazafiasság jelképéül az arany borjut ? ! Az elgyengült középbirtokososztály kezéből kiesett a nép vezetése és átment a sociálista demagógok kezére. Hogy hova vezet ez, ehhez nem kell kommentár. Ugylátszik azok a vezető körök, akik ezt a szerencsétlenséget mesterségesen idézték elő, megijedtek a következményektől, mely iszonyú gyorsan beállott és halljuk, olvassuk a szirén hangokat, hogy a középbirtokososztályt megkellene menteni, talpra állítani, ha nem volna, ujakat felállítani! — Ugyanazok mondják ezt most, mikor elpusztult, — akik azt elpusztitották ! Bizony ez szomorúan nevetséges. — Nincs az országban egyetlen olyan középbirtokos, aki ma egy birtokot kisbirtokokból tudna összeállítani, — hanem van számtalan ezer középbirtok, mely kisbirtokká vált. A baj, amit ezzel előidéztek, iszonyú baj és veszteség a hazára, melynek hatása napról-napra 213 s: < szembetűnőbb. — Most kellene, most jó volna a középbirtokos, aki hazafiasságával áldoz, aki a vezetést a szocialista demagógok kezéből kivenné, most — post festa! Egyetlen módozatot ismernék, melylyel ezen hazafias osztály roncsaiból lehetne egy hasznos életre való középosztályt felállítani. — Ez volna a nagy papi birtokoknak az állam által leendő kibérlése és kisebb 5—600 holdas bérletek felállítása 25—30 éves bérletidőre. Kinyilatkoztatom, hogy a legnagyobb nemzeti bűnnek tekintem azt az-áramlatot, mely a papi birtokok elvételét célozza. — Pedig már ezek után is ordítanak azok, akik még nem eleget zsebeltek ! Ez volna a legnagyobb nemzeti szerencsétlenség ! — Ezeket a birtokokat eladni nem volna szabad soha! Nézzünk szét egy ilyen birtokon, például egy püspöki birtokon. Instruktio — tisztelet a kivételnek, legtöbb helyen nincs, befektetés nincs — termésjövedelem nincs — az aequivalens adó is igen nagy teher. Ritkaság számba megy, hogy egy fiatal embert nevezzenek ki püspökké, — legtöbször öreg embert. A birtokot átveszi, de instruktio nem jár vele, pénze nincsen, befektet csak annyit, amennyit pillanatra a kölcsönből beszerezhet. A birtokot nem lehet leterhelni csak a jövedelmet! — Ki fogja jövedelmét előre évekkel leterhelni? Ki ölné bele pénzét olyan birtokba, mely nem az övé? Hiszen neki élni, reprezentálni kell, tőle mindenki sokat vár, jótékonyságot és alapítványokat. Szenved a gazdaság! Instruktio hiányában a földek kihasználatlanul parlagon hevernek — óriási kárára a nemzetnek. — És igy folyik ez évtizedek óta! Mindenütt csak spórolni a kiadásokkal, — a befektetésekkel. Pedig a föld megboszulja azt! Nincs jövedelem, óriási területek haszna veszendőbe megy. Ha az állam azt mondaná: — én bérbe veszem, te bérbe adod az uradalmadat, mely eddig 40 ezer koronát hozott, 60 ezer koronáért, ez biztos jövedelem volna. — Most azután majoronként felosztva 5-6-700 holdas bérletekre, kiadná azt az állam 25—30 éves bérletidőre olyan családoknak akik tanult gazdák, gazdatisztek, megvan a szellemi tőkéjük és valamelyes pénzük is, kapna az állam 80 ezer koronát érte. — A püspök nyerne 50% az állam 25°/0, melyből minden kezelési költség bőven kikerül. Ahol most 20 cseléd kellett, kell majd 200, — ahol a föld nem termett, majd hozza az aranykalászokat, — lesz a munkáskéznek keresete s nem kell kivándorolnia. — Óriásit növekednék a nemzeti termelés és származnának erőteljes uri családok, egy uj középosztály. Ez volna az egyedüli helyes módja a probléma megoldásának. Nem találok benne lehetetlenséget, csak akarni kell, — mert ennél fontosabb és nagyobb horderejű dolgot nem vet fel az élet mostanában. — Mert aki megtudja azt csinálni, hogy azon a területen, amelyen 1 szem buza sem termett, 2 vagy 3 szemet termel, bizony mondom jobban szolgálja a hazát, mint 2 3 órás szép szónoklattal. Az ingyenes kocsis. Irta: Haller Jenő. incsen széles Magyarországnak még egy olyan boldog községe, mint Légrád. No, nem az a keserves körülmény tette elégedetté lakóit, hogy a földemésztö, kavicsgörgető Dráva letarolja évente öregszénáját, sarjuját; az se mondható mérhetetlen boldogságnak, hogy a kukoricatermést a falánk hullámok előbb fogyasztják el, mint az bolyhos, göndör cimerét kihányná; de két dologban párját ritkitja mégis, amiért joggal irigyli meg más falu népe: először azért, mert nincs pótadója s másodszor mert van — pázsitja. Hogy mit jelent az a szó „pázsit" a légrádi polgárnak, menyecskéknek, surbankónak? arra talán nincs is fogalom. Ami szikkadt föveny tengődő fűszálának a harmat; ami fulladozónak a levegő; ami szerelmes szivnek a vágynövelő ábrándozás: az mind össze van tömöritve s egygyé olvasztva ebben az egyetlen szóban pázsit. A pázsit, vagy pást nem pedig egyéb, mint egy hatalmas terjedelmű, kövér eledelt szolgáltató közlegelő, amelyet a községtől a Dráva vág el S amely mint tömpe orrú földnyelv ékelődik lomha Szigetként a Dráva és Mura közé, hogy a két egymás ölébe omló folyamnak egyesülését készakarva megnehezítse és elodázza. A Iégrádi erre a legelőre kiveri tavasszal marháját, gulyáját, ménesét (csak sertéskondáját nem) s tart ott csárdást, csikóst, épit cserényt, karámot, istállót s a fehérnép oda jár át rév-készségen fejni hajnalpirkadáskor és napleszáltakor. Ilyenkor aztán csak ugy ontja a sok zig-zug utca a sietve loholó embert, fehérnépet s ez a raj összeszüremlik a hídfőnél s csapatosan hajókázik által a pázsitra. A férfiak füles, kengyeles edényt cipelnek; az az asszonynép meg fafej őkét, csuprot, csobolyót és csetret viszen a felén. Aki aztán ellátta a dolgát, az ballag a szürkületben hazafelé. Bocskorék udvaráról épp most vezet ki a Vica, egy gesztenyeszinhaju, teltformáju s hajnalló arcú leány két nóriai fajtájú, tohonya járású anyakancát. Vica ugyan izmos hajadon, akit megedzett az élet és apja kegyetlen fösvénysége, de mégis alig győz meg a két bozontos üstökü, nyergeshátu jószággal egymaga. Végre is nem az ő mestersége. O fejni indult a pázsitra, a lovakat pedig megnyügözni a legelőn, mert a dolog fogytán van, a betakarulást még nem kezdték meg s különben is szombat este van, akkor meg már füvelhet egy álló napig a két széles-patáju állat. A lovak ugyan fiatalok voltak, mert az öreg Bocskor Márton nem is sziveit öreg vonóst a háznál, de olyan lagymatag, restvérüek, hogy sem a zab, sem fiatal koruk nem tudta bizsergésbe hozni életnedvüket. Mentek, ha terelték őket és elbámészkodtak álltó-helyükben naphosszant, ha senki se böstör-ködött velük. A mokány szilajságot meg még hirből sem ismerték. Meg talán a gazdájukat is fájlalták, aki hónapok óta oda van Amerikába és még csak hir se ver felőle . . . Szégyenkezik nyilván, mert nincsen munkája. Aztán meg őkigyelmét nem az unszoló szűk- ség, hanem az aranyéhség űzte ki az üres Ígéretek földjére. > Nem átallott bitangjára hagyni mindent idehaza. Ember nincs a háznál, az asszony az aprósággal bíbelődik, Vicának meg ugyancsak megtorlódik a dolga. Övé a munka sepreje ... Pirul is a képe, mikor a gyeplőszárat gyöngéd, lányos ujjai közé fogja, meg amikor végig döcögteti a lovak homályos szőrén a vakarót. Bizony nem fehércselédnek való munkakör. De az öreg azzal hagyta módban őket, hogy férficselédre egy fityinget se dobjanak ki, mert a tavasz úgyis hazaveti, ősszel meg csak kínlódjanak a maguk kenyerén, ahogy tudnak. A férfiszolga — szerinte — csak gúzs a házbeliekre. És ez a durva, kérgeslelkü, makacs akaratú ember még onnan messzünnen is igazgatja megtörhetetlen akaratával a kis fészekalja gazdálkodását. A hamvasképü, mosolygós tekintetű leány marokra fogta a két fékszárat, balkarjára akasztott egy mázos edényt s megeredt tüskés utján, ahol is állandóan pajkos kötődés céltáblája volt a pázsitig. Most is, alig hogy becsapott a közön, a Drávautcába, ott terem mellette a nyalka termetű, karvaly-köröm-bajuszu Farkas Istók és csipkedő szavával, mint vashoroggal, csimpaszkodik bele a szegény szótlanul ballagcsáló Vicusba. Ejnye Vica, eszem a lölködet, — kezdi a gúnyolódást — hát te bámész a két paripád mellett? Telepödj rájuk! Vicát megsuhintja a csúfolódás ostorsudara ; elpirul, de visszakondit ő is a szava korbácsával: — Mit törődöl vele! Menek az orrom után. . . A fiu jólelkű. Hamar megbánja ostoba tréfáló- zását, azért engesztelő hurokba csap bele. — Nem neköd való. Add ide a kötőféköt, osz-tán csak aprózz el mellettem, én mög főkapok a Linda hátára. Azér beszélgethessünk igy is ... az a harmatozó két szeme, igy hát egy-kettőre megal- kudott a viszonyokkal, sőt még- föl is akarta segiteni a ló hátára az Istók gyereket, aki ló mellett ritkán foglalatoskodott, mivel az apjának, amig élt, örökké csak tehenei voltak. Most aztán már lóhátról beszélgettek. Már mint a vendégkocsis. A legény átvetette hanyagul a jobb térdét ugy, hogy mind a két lába balról lóbálózott, hevenyében cigarettát sodort, aztán nagyokat fújva — folytatta a megrekedt társalgást. — Hát tudod Vica, má én csak aszondom, hogy nincs röndben a ti szénátok. Itt a betakarulás a nyakatokon, itt az őszi szántás: nem. lőhettek ti mög embör nélkül. Mikor hányódik haza az apád ? A tavaszra igérte. — Jegyezte meg elkomorodva a leány. — Az igön messzi van. — Bizon messzi van. — Én tűnnék egy jóravaló gyerököt, aki ippeg jó lönne kocsisnak hozzátok. Ló mellett ámbár, igaz nem igen vót, de markos gyerök, katona is vót, de most nincs ,is szógálatban. Estére elküldöm hozzátok. Akarod ? Erdömös legény . . . Innen-onnan embersorba is számit már. A leány gyanakodva emelte rá csodálkozó szép szemeit sürün barázdált, árnyékadó pillái alól . . . Lángot fogott barackvirágszinü orcája s jóidéig nem adott hangot . . . A legény tépte meg ismét a szótalanságot. — Mert, tudod, galambom, ez igy tovább nem möhet. Tönkre möntök . ... Amit ott, pokolországában megtérül a révön, az itt bővön veszik el a vámon. Ezön változtatni kőne . . . — Bizon kőne . . . De édösapám nem akar füzetést adni, se kommenciót. — Az se baj, Vica! Az a legény övésért is beszegődik hozzátok, Az se sok kő neki . . . Jóllakik - ^ ^ ^ -ja-^ia- is ia 219 az akkor is, ha tégöd — láthat . . . Pirkadó orcádat, rengő csipeidet, nevető szömödet . . . A leánynak kiszáradt a torka. Eltikkadt az akarata, elzsibbadt a gondolata . . . Csak szedte-vette puha lépésű, apró lábait a süppedő szürke porban és hallgatott. Beletemetkezett mély gondolataiba. Még senki fia se beszélt ilyen szivből és szivhez, mint ez a huncfutszemü gyerek. De azért nincs a világnak olyan muzsikája, amely jobban megrendítené s jobban megríkatná, mint ez a vallomás. Sirni tudott volna túláradt boldogságában. De női büszkesége lebírta női gyöngeségét. Régóta rá-ráfeledkeztek ők egymásra előbb is uton-utfélen ; de kenyértörésre még nem került a sor. Most is elég burkoltan csak. De a leány megérezte, hevesen lüktető vére sugalmazta neki, hogy ez a titokzatos kocsis maga az ajánlkozó lehet csak. S ez tette elfogódottá s együgyüen zavarttá a tiszta multu hajadont. Mikor válófélben voltak, Istók megguzsalta a lovak lábát s azzal búcsúzott el: „Hát akkor majd elmék hónap estére . . . Haza is vezetőm a kancákat. . . Isten veled!" Vica elhaló hangon suttogta: Isten áldjon mög . . . S elfutottt. Másnap a lovak csakugyan otthon teremtek. Farkas Istók eltanulta a lótisztitás, jószághizlalás minden Csinját-binját s az elhanyagolt állatok, amik úgyis hizodalmas fajuak voltak, egyaránt nekiváltak, nekigömbölyödtek, akár a vánkos. Bocskorné egyideig csak aggodalmaskodva csóválta a fejét: de ha szólni akart átölelte menten legkedvesebb magzata, a Vicuska s addig becézte, csókolgatta s űzte szerte megtorló gondjainak fellegeit, hogy végre maga is helyénvalónak találta a dolgot. Mindszentek táján, hogy már a munka is leolvadt teljesen, — egyik napon beszóllitotta mégis ingyenkocsisát az asszony s igy fogta esztrengára: — Tudod, édes fiam, hogy az uram nem engedte mög, hogy férfigselédöt fogadjak. De te magad köl- leted magadat és hívatlanul, kéretlenül vállaltál munkát nálam. Te aszondod, hogy ingyen. De ingyen, fiam, a kódis sem imádkozik. Számítsd föl, mennyi a napszámod, aztán eredj isten hirével, mert télön magunk is csak ellegyünk valahogyan, szögényesen . . . A legény nem válaszolt semmit. Se jót, se rosszat. Csak rá vetette akaratbénitó szemeit a sarokban pityergő Vicára és megindult lassan, vontatottan az — istálló felé. Há mégy ? — riadt rá meglepetten az asszony. — Kukoricát morzsolni a kancáknak. Még mái nap nem öttek. — Hát mennyi a béröd ? Ne bolondozz, Istók. Istók messziről vágott vissza: — kérdözze mög a — mátkámat. Ott bent itati szögény az egereket... ... A leány aztán megirta apjának is a gyürü-cserét, de az két évig se felelt rá. Jól elballagott közben az idő, amikor egy borostás képű, béna ember csetlett be Bocskorék portájára egy ködpárás őszi napon. Roskatag aggnak tetszett, de a nyomorúság nem őrölte meg gőgjét most sem egészen. Az egyik zugolyban apró csimota gőgicsélt a „földes-pallón." Eszelősen kapta föl s himbálta meg a csecsemőt a levegőben . . . Aztán hörögve mordult föl: ki fia-fattya vagy, te kakuk-fiók ? Bocskorné ijedten rohant feléje s szeliden nyugtatta meg: — A kis unokáját . . . . — No, azért mondom! aki árgyélussa van ! . . . És lehanyatlott az ép karja . . . Aztán ki az apja? — A Farkas Istók . . . — Az a mihaszna lókötő? Az avnap!opó? — Nem, — avatkozott bele most Vica is — nem az a mihaszna Istók . . . — Halom ki ? — Halom a Farkas Istók, a kee — jobb keze... — Bocskorunk szivébe nyilallott ez a szó. Hiszen éppen a jobb kezét tépte le a gép. Aztán leroskadt egy zsölyébe és életében először — könyüt morzsolt ki a szeméből. v Azt is tehetetlenségének tudata csikarta ki, nem a töredelem. Utazás a férjhezmenés felé. — Egy kis leány levele. — Valójában pedig felolvasás. Irta : Hantke Emil. Drága Ilonka nénikém ! Egy hangversenyről fogok most neked irni. De azért ne ijedj meg. Nem lesz egy cseppet sem unalmas, sőt a vége még jó is lesz. A mult héten a mamával együtt látogatóban voltunk Piroska néniéknél. Alag vagyunk ott egy pár napig, képzeld csak el, hogy kivel találkoztunk! No úgyse tudod! Hát a Hidvéghy Bandival! Emlékezel még rá ? Hát már hogyne! Hisz egy időben nagyon sokat járt hozzánk és nem minden célzat nélkül. De hogy megismerkedtünk Török főhadnagygyal és az is hozzánk kapott, hát Bandi elmaradt. En mindjárt gondoltam, hogy Hidvéghy miért maradt el. De ha valaki annyira gyáva, hogy egy szál főhadnagy elől mindjárt megretirál, hát viselje a következményeit. De meg aztán én leány létemre csak nem mondhattam neki, hogy ne féljen a főhadnagytól! Elég az hozzá, hogy mi ott elmentünk egy hangversenyre, amelynek tiszta jövedelmiét a Veres Kereszt egylet javára szánták. Na, de ez nem olyan lényeges, mint inkább az, hogy ott a concerten Hidvéghy éppen mellém került. Láttad volna csak, hogy megvoltunk mind a ketten lepődve! Hidvéghy különösen, ugy, hogy zava- ■jg-ia > ja 223 rában szinte hebegett. A műsort is már rég megkezdték, de mi még mindig csak a véletlen találkozásnak örültünk. Végre is erőteljes hang szinte parancsolta, hogy oda figyeljünk. Megjelent a pódiumon egy cingár barna kis legény és a kezeivel hadonászva, ahogy csak a száján kifért szavalta, hogy: „Ha* fáradt fejemet Le hajtom terhivel Te reád gondolva Képeddel alszom el." Erre Hidvéghy rám néz és azt mondja: — Hallotta Clarisse? Ez az ember helyettem beszél! De én is kész voltam a felelettel: — Na maga is külömbb embereket fogadhatna fel tolmácsnak. Ugye, hogy jól megmondtam neki? De most abba hagytuk a beszélgetést, mert egy igazi énekmüvésznőben kellett gyönyörködnünk. Jaj, de szépen énekelt! Tudod édes Ilonkám, ha nekem olyan hangom volna . . . hát . . . hát nem tudom, hogy volna. Kellett volna még egy idevaló urnák is énekelni, de az elmaradt, mert az az ur berekedt. Akkor hallottam, hogy mikor nem kellene neki énekelni, akkor meg soha sincs berekedve. Hát csak furcsa természete van neki. Végre aztán megjelent a concertek hagyományos frakkos alakja, kéziratot lengetve a kezében. Hoszzu, fakó szinű alak és mikor meghajtotta magát a közönség előtt, majd felbukott. Nagy nehezen aztán helyet foglalt. De még én olyan motyogást nem hallottam. Hál\' Istennek elég hátul ültünk, ugy, hogy mikor elkezdett beszélni, az egészből csak ennyit értettem : „Uzás fémenés flé." 224 Kérdem Hidvéghytől hogy érti? Azt mondja rá, hogy nem: Gondoltam tehát, hogy akkor nem is érdemes oda figyelni. De annak a hosszú felolvasónak egy szép fehér szegfű volt a gomblukában. Ezt mindjárt megirigyeltem tőle és ugy következtettem, hogy jó állása lehet, ha igy késő őszkor is telik neki ilyen drága virágra. De Hidvéghy azt mondta erre, hogy ebből ne következtessek semmit, mert az ilyesmit ilyenkor a rendezőség fizeti a szereplőknek. — Na maga ma belekötne megint mindenkibe — mondom Bandinak. — Ne csodálkozzék rajta, válaszolt. Tudja saját magamra vagyok dühös, hogy én olyan nagylelkűen, olyan önérzetesen adtam a gyávát. Magamon nem bi-rom ezt megbosszulni, hát epéskedem mindenkire. — Hallja ez érdekes történet lehet 1 — adom az ártatlant, mintha nem is sejteném, hogy rólam van szó. — Nem mesélné el nekem, mig az a bácsi ott motyog ? _ — Éppen magának-4 tört ki belőle a keserűség. Tán hogy esetleg másodmagával mulassanak rajtam! — Hogy érti azt, hogy másodmagával? — Hát a főhadnagygyal! Hisz amint hallom, már jegybe is vannak! Kedves Ilonka nénikém! Mielőtt válaszoltam volna, igy gondolkoztam magamba: Ejha! Most légy okos Klári, mert ha ez a fiu megvakul, akkor csakugyan vége mindennek ! Ugye, hogy jól gondolkoztam ? Erre aztán igy válaszoltam : -— Ugy látszik, nem egészen jól van informálva, mert még, nem vagyunk jegybe. -— És mi az oka a késésnek, ha nem leszek indiscrét ? — Egy talánynak a megfejtése! Erre a kijelentésemre Bandi eleinte olyan hülyén hézett rám, de aztán a kíváncsiság is, meg a megnyugvás is, szinte egyszerre foglalt helyet az arcán. 225 g? ^ g? g; < g? g? — Hát mag-uk találós mesétől teszik füg-g-ővé a jeg-yváltást ? Hallja ez érdekes történet lehet. Nem mesélné el nekem, mig- az a bácsi ott motyog ? — Lássa én előzékenyebb leszek mint maga és elmondom. De miért mondtam ezt neki ? Mert a szerencsétlen fiu egészen a kezembe játszotta magát. Szinte páthosszal kezdtem aztán mesélni. — Hát tudja egyszer, mikor nálunk volt Török, egészen véletlenül, együtt maradtunk a szobában. Kint a hó esett szépen, csendesen és mi oda álltunk az ablakhoz és onnan néztük egész közelről a szállingózó hó-pihéket. Annyira közel voltunk az ablakhoz, hogy az ablaküveg egészen megizzadt. Egyszerre csak a főhadnagy rám néz és ujjaival ezt a két betűt irta a megizzadt ablakra: V. C. és utána egy kérdőjelet. Azt hiszem maga is ugy tett volna az én helyemben, mint én. Megkérdeztem tőle, hogy mit jelent az a két betű a kérdőjellel ? O azonban nem vallotta be, hanem azt mondta, hogy ez olyan valami, amit nekem kell kitalálni. Képzelheti, hogy menrtyit törtem rajta a fejemet, de nem tudtam kitalálni. —- Pedig igen egyszerű — szólalt meg Bandi. V. C. annyi, mint fa maga kezdőbetűi: Várkonyi Clarisse. A kérdőjel pedig annyi mint: akar-e a feleségem lenni ? — Ah persze! Ezt mondta Margit néni is, de nem azt teszi! Es hiába kérdeztem, hiába faggattam Törököt, nem mondta meg. Egyszer aztán az öcsémnek beteg lett a nevelője és miután a fiút nem lehet még magára hagyni, hát végső kényszerből én kérdeztem fel tőle a leckéket. No hát lehet szegény fiukat sajnálni, hogy micsoda borzasztó szavakat kell nekik betanulni. Amint igy kérdem tőle a latin szavakat, hát csak érzem, hogy az arcom csupa láng. Azután elkezdtem pihenni, mint akit nagyon megijesztettek. Bálint az öcsém, csak néz rám, hogy mi bajom ? c.n meg lecsapom az asztalra a füzetet és akaratlanul felkiáltok; 226 — Te Bálint! . . . ez a szó, hogy cautio, jól van-e c-vel irva ? — Persze, hogy jól van ! -— Akkor meg van. Persze ! Világos ! V. C. és kérdőjel annyi mint, kérdi a főhadnagy : Van cautió ? Elhallgattam és ránéztem Bandira. Azt hittem, hogy valamit fog majd deklamálni, de nem, egész egykedvűen csak ennyit mondott: — t,s megmondta neki, hogy van ? Ugye, hogyha fiatal ember ilyenek után ilyet kérdez, az már ostobaság ? 1 így gondoltam én is, de azért nem mondtam meg neki. Hanem tovább -folytattam. — Hát nem mondtam meg neki hogy van . . . Hanem a napokban megint nálunk volt Török. Véletlenül megint egyedül maradtunk a szobában. De már erre szinte dühös lett Bandi. — Nem lenne szives ezeket a véletlen hangsúlyozásokat kerülni ? Ahá! — gongoltam magamban. — Most megint vigyázz te leány! — Miután nem oly lényeges, hát ezután kerülöm. •— Milyen kegyes ! ? Ezután kerüli! Hisz akkor már többször is voltak ugy véletlenül egyedül, hogy ha már ez, nem is lényeges ! Na hiszen . . . — Mit na hiszen 1 ? — kezdtem volna adni a neheztelőt. — Hja igaz — szontyorodott el Bandi — hisz nekem utóvégre semmi közöm ho^zá. De akkor minek keserit vele ? — Hisz maga volt kíváncsi a válaszra és most már azért is elmodom . . . Tehát, amint igy egyedül voltunk, egész egykedvűen beizzasztottam az ablakot én is. — Es beleirt egy V. betűt. Vagyis, hogy van, tudniillik cautió. — Úgyse! mert nem azt irtam, hanem ezt: T. L. ■— Vagyis a főhadnagy kezdő betűit: Terek Lajos. 227 — Ah persze! Ezt mondta ő is. Én pedig azt mondtam, hogy ne képzelődjön olyan nagyon, mert nem azt teszi. Könyörgött azután Török, hogy mondjam meg, mit tesz ? En meg hidegen csak annyit mondtam: Ez a válasz a maga V. C.-jére meg a kérdőjelére. — Es mit szólt erre a főhadnagy ? Semmit. Csak olyanformán tett, mint akinek nem tetszik valaAii. Hát Clarisse nagysám — kérdezte — megfejtette mit tesz az a V. C. ? — Meg bizony ! Van cautió ? . . . Itt a válasz — és rámutattam az ablakon levő T. L.-re. Es hogy fejtette meg mégis Török? — Még eddig sehogy! Pedig már azóta kitalálhatta volna. Hiszen nem is olyan nehéz. Fogadni mernék, hogy maga már azóta kitalálta mit tesz ? — Nem én ! Meg aztán minek találgassam, mikor nem nekem volt feladva ! Jaj Bandi, ne legyen már olyan utálatos. Hát nem tud rájönni, hogy a T. L. nem annyit tesz, mint Török Lajos ; hanem annyit, hogy Talán Lesz — Van cautió ? — Talán Lesz ! — Vagyis ebből a prózai kezdőbetűs kérdésből meg feleletből, hogy V. C. meg T. K. legközelebb az fog kisülni, hogy Várkonyi Clariss meg Török Lajos jegyesek. Engedje meg, hogy az első legyek, aki gratulálok. De már erre dühös lettem arra a mulya Bandira. Hát tényleg olyan rémes csacsi, vagy csak teteti magát ? Már nem is akartam többet szólni hozzá . . . de aztán . . . végső kisérletkép csak ugy oda löktem neki: — Ha igaz szivből és valóban ugy, a hogy érzi tud gratulálni, ugy akkor elfogadom. Erre aztán észretért Bandi. Szinte magánkívül lett és olyanforma mozdulatot tett, hogy szinte bizonyos, ha nem concerten vagyunk, hogy rögtön megcsókolt volna. Kitelik tőle. Ehelyett hálatelten nézett 228 rám. Szeméből olyan különös fény sugárzott, hogy én kiolvastam abból minden gondolatát. — Ebben a nagy csendben hallom, hogy a felolvasó bácsi ilyesformát motyogott: — A szerelem eksza veksza mek . . . De ugy látszik, hogy a sok motyogásban már kiszáradhatott a torka, mert a vizespohár után nyúlt (itt a felolvasó iszik) ... és kiitta a vizét. — Szegény 1 — mondom Bandinak — egy kis bort is megérdemelne azért a sok motyogásért. — Igen ! de csak olyan göcséji vinkót — mondotta Bandi. A motyogó bácsi, ugy látszik észrevehette, hogy mi egy cseppet sem figyelünk ő rá, hanem inkább beszélgetünk, mert többször egészen dühösen tekintett rajtunk végig. De Bandi fel sem vette. Odaszólt azért is hozzám: — Aztán mondja, ha Török kitalálja a választ, hozzá menne feleségül? Képzelheted milyen dühös lettem ! Ez a kérdés már nem is mulyaság, hanem butaság. Szerettem volna fellökni ott mellettem! Hát nem akkor veszem észre, hogy a haszontalan csak kötekedik, mert egész halkan, mielőtt haragom a tetőpontra hágott volna, mosolyogva mondotta : — Mert ha nem lesz ellene kifogása, hát én, mire Török a választ meghozná, beszélek a mamával. vasását és a kéziratát mint val zsebébe. (Itt a felolvasó szintén ugy tesz.) Micsoda óriási lárma lett. Akik akkor ébredtek fel álmukból, köztük a mama is, azok tapsoltak legjobban és a nagy tolongásban zajban nem is vette észre senki, mikor Bandi hálatelten szorította a kezeimet. Ezért irtam neked ugy a levelem elején, hogy egy hangversenyről fogok irni, aminek azonban elég jó vége lesz. Éppen akkor fejezte be (A felolvasó a közönséghez). Ha pedig önök nem hiszik el, hogy ez a levél szórói-szóra igy lett megirva, hát olvassák el majd holnap azt a levelet, amelyet az a szép kékruhás kisasszony (nagy kört irt le a kezével a közönség feje körül) amott, -— holnap fog irni a nénikéjének. Dr. SABJÁN GYULA [Nagykanizsa város^fő jegyzője. Bucsuzzunk el a nyártól , . Irta : Erdőss Renée. Bucsuzzunk el a nyártól gyermekem S az almafától ott a kert középen, S a diófáktól és a szilvafáktól, S a kis lugastól, mely hallgatva, mélyen Rejtette titkos szavaink neszét — S a pillangóktól, amik szerteszét Hordozták röpke életük pompáját . . . Temessük el az alkonyatok báját S hulló harmatot a dus gyepen — Bucsuzzunk el a nyártól gyermekem. En s a nyár elmegyünk — s te itt maradsz Te és a kert — az ősz és a tavasz. Te szép Tavasz! S én elviszem magammal Fiatal vágyad — fáradt diadallal / Viszem magammal a csókod, az álmod — Sw engem szolgáló édes ifjúságod Áldom, áldom böjttartó két kezemmel — S amit nem adtál s amit el nem értél -Mindent, mi várt téged száz gyötrelemmel Mindent, amitől égtél — O áldom, áldom a szemed, az ajkad, A szép fejed és ifjú deliséged S mindent, — a mit a nyár oltárára hoztál S a mit bús úrnőd lásd, el nem fogadhat *) Az illusztris Írónőnek már kiadott költemény köteteiből 1910. évi nov-hó 27-én Rómában keltezett szíves engedélye folytán mutatványképen közlöm. Mind, mind az én nekem szánt üdvösséged S az éjszakákat, amiken zokogtál . . . Ne maradjon teherként lelkeden Az én nevem, az én nevem — Ne maradjon ostorként válladon A bánatom — a bánatom En nagy vezeklés elébe megyek Miről te nem tudsz — s nemsokára, lásd Köröttünk lesznek tengerek, hegyek S köröttünk lesz egy fájó vallomás Mellyel én felviharzott lelkemet Bűnbánón Isten kezébe teszem — Bucsuzzunk el a nyártól gyermekem . . ® Tartalom. I. rész. Előszó ......................................3 Naptár......................................5 Látogató jegyeken való röviditések............17 Mértékek és sulyok........t . . . . Péznemek táblázata..........................19 Bélyegilleték................................20 Posta, távírda ..............................21 Vasúti menetrend............................24 Bérkocsi díjszabás............................26 Vadászati és halászati tilalmi idények . . . .-). 28 Zalavármegyei országos vásárok................31 Címtár. Róm. kath. egyház..........................34 Zalam. orsz. képviselők......................46 M. kir. csendőrség.......__............48 Katonaság..................................49 Közigazg. bizottság...............52 Zalavárni. törvh. stb.......-............53 Zalavárm. községi és körjegyzői................55 Nagykanizsai r.-t. város tisztikara..............64 Zalaegerszeg „ „ „ ..............64 Zalam. területén működő orvosok..............65 Kórházak..................................66 Gyógyszertárak..............................67 Kir. törvényszékek, ügyészségek és a területükön levő járásbíróságok . ...................67 Kir. közjegyzői kar..................70 Zalamegyei ügyvédi-kamara ...............70 Zalaeg. m. kir. pénzügyigazgatóság............72 Kir. adóhivatalok............................73 Pénzügyőrség................................73 Zalaeg. államépit. hivatal......................74 Posta, távirda és távbeszélő hivatal............74 Zalaeg. m. kir. iparfelügyelősé g................78 Zalam. gazdasági egyesület -..................78 Zalaeg. m. kir. gazdasági felügyelőség..........79 M. kir. állatorvos szolgálás....................79 Kir. "tanfelügyelőség és tanintézetek............80 Zalavármegyében megjelenő hirlapok és folyóiratok 93 Zalavármegyei pénzintézetek..................95 Zalamegye területén működő hitelszövetkezetek . 104 Irodalmi rész. Gróf Majláth József: A szociális készültség arany- Jcönyvei................105 Halis István: Deák Ferenc mint diák.....109 Czobor Mátyás: A zalavárm. nemesi választmány 114 dr. Brigisvics Károly: A szeretet asszonyai . . 125 Törzsök Vilmos: Assumpta..........130 Kovács Alajos: Zalavármegye népességi viszonyai 136 Borbély György I A zalaegerszegi Csányszobor pályázata 1910. juL 16..........142 Kincs István: A kérők............159 d*. Lakat is Vince: A szépérzék és a zalai nép 165 dr. Vutskits György: Balaoni halászvirtusok . . 170 dr. Thassy Gábor : Héviz gyógyfürdő.....177 Nóvák Mihályi A csobánci asszonyok.....187 Zrinyi Károly: Muraköz...........195 id. Stádel János : A középbirtokososztály pusztulásának okai..............208 Haller Jenő : Az ingyenes kocsis.......215 Hantke Emil: Utazás a férjhezmenés felé . . . 222 Erdőss Renée: Bucsuzzunk..........230 Hirdetések. SZÁLLODA ZALAEGERSZEG. Zalavármegye legelsőrendü és legszebb szállodája, teljesen újonnan rézbutor-ral berendezve, elegáns étterem, fényes kávéház, telefon, villamos világítás minden helyiségben. Omnibusz------ kocsi minden vonathoz. == Kitűnő konyha. Legjobb italok. Mérsékelt árak! Figyelmes kiszolgálás! Tosch Károly szállodás ZALAEGERSZEG. tiocsigyárosofc nXçxgykanîzsa ^ekky^ut ó. íKészit és raktáron tart uj és divatos kocsikat. Sikota Ferencz fűszer és csemegekülönlegességi üzlete ZALAEGERSZEG Telefon 51. Kossuth Lajos-utca 22. Telefon 51. rts £3 A FEKETE KUTYÁHOZ, K R Ajánlja dúsan felszerelt áruraktárát, úgymint: cukor, — kávé, — rizs, —, ásványvíz, — cognac, — rum, — tea, — likőr, — bel- és külföldi borok és pezsgők, — teasütemények, csemegecukorkák és húsvéti tojások stb. Árjegyzék kívánatra ingyen! Vidéki megrendelések pontosan Kasaeszközöltetnek. ess Pesti à-If magyar kereskedelmi bank Alapíttatott 1841-ben. Részvénytőke és tartalékok 1910. december 31-én 123 millió korona. Nagykanizsai fiók: (Csengeri-ut 4. szám) Leszámítol kül- és belföldi váltókat és kisorsolt értékpapírokat. Vesz és elad értékpapírokat, arany és ezüst pénzjegyeket, idegen bankjegyeket. Takarékbetéteket elfogad betétkönyvekre, folyó számlára a pénztárjegyek ellenében. Hitelleveleket kiállít a bel- és külföld minden jelentékenyebb pénzpiacára. ZALA HÍRLAPKIADÓ ÉS NYOMDA RÉSZV.-TÁRS. NAGYKANIZSA. nyomdai üzleti könyvek műintézet gyára könyvkötészet papirraktár vonalozó papíráru intézet készítés ZALA politikai napilap kiadóhivatala KAZINCZY-U. 3. jyjindenféle kereskedelmi, pénzintézeti, ügyvédi, közigazgatási, gazdasági, egyházi, iskolai nyomtatványok. = y^rjegyzékek, művek, meghivók, eljegyzési és esketési értesitések, gyászjelentések, névjegyek, falragaszok, körlevelek és mindenféle Ízléses kiállítású reklámnyomtatványok. ===== magyar sokszorosító műipar r.-t. Budapest, Kisfaludy-utca 9. készít mindennemű kliséket, I .-----é Weiser J. C. utódai FISCHER & BÄDER Nagykanizsa. Vaskereskedés — nagyban és kicsinyben. . TELEFON: 185. Gazdaságok kiszolgálására különösen ajánlható. ÉLET = KÉPES HETI FOLYÓIRAT. = MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára: Egész évre 20 K. Félévre 10 K. Negyedévre 5 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII. Damjanich-utca 50. sz. Ajánljuk a gyönyörűen illusztrált és kitűnően szerkesztett lapot olvasóinknak. Ha örömet akarunk szerezni kis gyermekeinknek, rendeljük meg a KIS PAJTÁS cz. gyermeklapot. Megjelenik hetenkint vasárnap. Ára 6 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vll. Thököly-ut. 16. szám. A legjobb ifjúsági folyóirat a ZÁSZLÓNK Megjelenik hetenkint, julius és aug. hónapok kivételével. — Ára egész évre 2 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vll. Damjanich-u. 50. szám. E kitűnő ifjúsági lapot csodálatos elevenséggel szerkeszti : Istók Alajos. « Alapíttatod 1865-ben. Alapíttatott 1865-ben. Motorerőre berendezett épület- és lakatos műhely! Schável Lajos épület- és mülakatos NAGYKANIZSA, Rozgonyi-utca 9. sz. Van szerencsém a n. é. közönség b. tudomására hozni, hogy Kazincy-u. 2. sz. alatt volt műhelyemet Rozgonyi-utca 9. sz. saját házamba helyeztem át. Műhelyemet a legújabb gépekkel felszerelve, motorikus erőre rendeztem be és ezáltal azon kellemes helyzetben vagyok, hogy megrendelőim legmagasabb igényeinek is képes vagyok megfelelni. Elvállalok mindennemű épület munkákat, u. m.: rácsok, kovácsolt vaskapuk, kutak, szivattyúk és vízvezetéki munkák, valamint takaréktüzhelyek készítését. Mindennemű gazdasági gépek és egyéb javításokat a legjutányosabb árak mellett eszközlöm. Kívánatra rajzokkal és költségvetésekkel szolgálok. Motorerőre berendezett épület és.,mülakatos műhely: Rozgonyi-utca 9. sz. Az ország legelső Reproductiv intézete a MAGYAR SOKSZOROSÍTw MuIPAR R. T., ezelőtt Divald K. Budapest, Budapesti (ÍM^^^ÍÍ^^^^^^S, kitűnő sör- és milleniumi kiállítás malátag-yártmá nyáért. V ^^^^^^ \' N/ A nagykanizsai Malátagyár és Serfőződe Részvénytársaság Nagykanizsán. : 1 mii korona. Befizetett alaptőke Telefonszám 36. A legjobb minőségű, erős foktartalmu jóizü söröket gyártja és pedig : Aszok sört, Márcziusi sört, Szent István sört pilseni módszer szerint, Bajor sört müncheni módszer szerint, Bak sört és a t. fogyasztó közönség szives figyelmébe ajánlja elsőrendű hazai gyártmányát. Készit továbbá a jó hirnevü balaton-melléki árpából legjobb minőségű malátát pilseni, müncheni és bécsi módszer szerint. Gyártmányait a belföldön és a külföldi piacokon helyezi el. A budapesti milleniumi kiállításon kitűnő sör- és maláta gyártmányáért kitüntetést nyert. Legújabb kitüntetések: 190?., 1903., 1904., 1905. és 1907. években 18 első dijjal, arany, ezüstéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. kállai LAJOS motorgyára Budapest VI., Gyár-utca 28. szám. Teljes jótállás kitűnő cséplésért! A gazdaközönségnek legjobban ajánltatnak a Kállai Lajos-féle benzinmotor és villamos benzinlokomobil cséplőkészletek- kettős tisztító szerkezettel. Egyedüli létező újdonság! Benzin!ocomobilok szabadalmazott kenős tisztító cséplőkkel Gyár-utca 28. sz. a. mindenkor ü/emben láthatók. B világ legegyszerűbb és legtökéletesebb motorcséplö\'-készlete. Ezen motorok bárki által gépész nélkül rendkívül könnyen kezelhetők szalmafedeles házak között is. Ezen legjobb motorok terjesztése érdekében használt gőzgépek cserébe vétetnek. Külön gazdasági gíposzlály: Gőzgépek, malmok, jár-gáynoscseplők, vetőgépek, szecska^ágók, répavágók. Olcsó árak rés/letre! Árjegyzék bérmentve! Legolcsóbb üzem! !/■\'11 f _ • _ _-féle motorcséplőkészle-rVctllctl LidJUa tek, mely. k mindenütt a legki ünőbben beváltak, a magyar gazdaközönségnek legmelegebben ajánltatnak. *--———---* Főelv: Szolid és pontos ess ssj kiszolgálás! ® ss Reisinoer és Eisner FŐ-lér 3. divatáruiláza fő-tér 3-ZALAEGERSZEGEN. Uri- és női ruhakelmék, diszes kivitelű menyasszonyi kelengyék, szepességi- és rumburgi vásznak, függönyök, szőnyegek, terítők, női felöltők és szőrmeáruk teljes raktára. MAGYAR SOKSZOROSÍTÓ MŰIPAR R. T. késziti Magyarország legfinomabb Reproduktiv mun. kákát. MAGYAR SOKSZOROSÍTÓ MŰIPAR R. T. készit levelezőlapokat kicsinyben és nagyban. MAGYAR SOKSZOROSÍTÓ MŰIPAR R. T. késziti a legnemesebb Reproductiókat, Magyarországon „PHOTOGRAVÜREKET". tKözponii VTagy fflruház CDeatscB Jferman flfapittatoH 1905. CSdídegerszeg. flíavif tátott 1903. CDunántuí egyik íegszebb áruháza. UcT ^cT UcT JcT ^(cT JcT UcT C&jáníja a n. é. vidéki közönség* nek üzíete megtekintéséi, 60f bőven feítaíáíható mindenféíe uri divat* cikk, a. m. ingek, zsebkendők, # nyakkendők, cipők stb., nöi ruha= diszek, gyermekcipők, diszmütár= gyak, játékok, aíkafmi ajándékok, üveg- és porceííán=áruk, gyermek= kocsik, lámpák stb. stb. Qyors, JGT pontos kiszoígáíás. Uc^ Oícsó szolid árak! Xösponii Hagy áruház CÖeufsch íJferman Zalaegerszeg. PS < Ou PS < u < S _ALAPÍTTATOTT 1845-BEN._ STÁDEL KÁROLY 1862. óta országosan szabadalmazott gépgyára vas és ércöntődéje <•> G Y Ő R. <•> II Rákóczy Ferenc-utca 32—34. sz. Tulajdonos STÁDEL JÁNOS földbirtokos Zalatárnok. Sürgönyeim : „Stadel" gépgyár Győr. Telefon: 182. Míndenrendü gazdasági és ipari gépek a legjobb konstrukcióban a legszolidabb kivitelben és jutányos árakban készíttetnek ; a legnagyobb szabású mindenféle javítások gyorsan, pontosan teljesíttetnek. — A gyár öntődéje óriási mintakészlettel rendelkezik, ezáltal minden gépalkatrész kapható. — A gyár modern alapon áll, több szabadalommal rendelkezik, számos elsőrendű kitüntetése van. — Bármiféle gazdasági és ipari gépek berendezését saját terve és költségvetés szerint. — Szolid munka, jutányos árak. — Árjegyzék ingyen. ALAPÍTTATOTT 1845-BEN. • \'- —■—-- stefán jakab keztyűs, sérvkötész és kötsze-: : : rész áruk raktára : : : Zalaegerszegen, Eötvös-utca 2. sz. a Zalamegyei Takarékpénztár épületében. 8) ■s TI t — V tt n fi) » S o 91 B* B W » ff. s. (R ff ff fi) pr pr e: o PT rh .— S) o: a. s. a), it (« W SL 8 — V) m S\' W e A ? pr ■ Keztyük és derékfüzők (mieder) javitása és tisztitása elfogadtatik. KEMÉNY JÓZSEF különleges férfi fehérnemU • • és uri divat üzlete • • A „JOCKEY CLUBHOZ." Telefon 65 szám. SZOMBATHELY. Sürgönyeim Kemény. Idényenként változó újdonságok. Fehérnemüekben. Napi használatra, valamint tourista és vadászati célra, vászon, zefir, Oxford és gyapjú flanelból. Hálóingek, alsónadrágok kizárólag elsőrendű anyagokból saját készítmény. Divatárukban. Honi, angol és olasz gyártmányú kalapok, utazó, sport és vadász sapkák, angol és francia zsebkendők, divat harisnyák, honi és angol bőrkeztyűk. Nyakkendő újdonságok folytonos változatokban. Sport és vadász cikkekben. Vadász kabátok teveszőrből, valamint eredeti dániai „Lavala" bőrkabátok, angol raglánok divatfaconban. Kötött és divatmellények, bőr-gamasnik, amerikai és vízhatlan vadászcipők és köppenyek, vadász táskák. • Utazó cikkekben. Uti ládák, nádlapból, eredeti angol bőröndök, Neccosairek, bot- és ernyőtartók, angol plaidek és takarók. Férfi kelengyék összeállításához meghívásra alkalmazottamat készséggel küldöm. / ; Fölvételeket mindennemű objectumokról, rajzok, festményekről stb. Fénynyomatokat, autó- és fototyplákat, kromotypiákat i képes levelezőlapokat stb. (EZELŐTT DlUfUD KÁROLY) VIII. Kisfaludy-u. 9. sz. Budapesten JAGYAR SOKSZOROSITO MŰIPAR RT Ha szüksége van illusztrációkra, klisékre, fénynyomatu vagy héliogravür munkára, forduljon a Magyar Sokszorosító Műipar Részvénytársasághoz, ezelőtt Díváid K. Budapest, |
