* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 7.31 MB | |
| 2017-11-23 13:53:35 | |
 | |||||||
Védett  0 | 115 | Múzeumok és könyvtárak | A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének Temesváron, Budapesten, Pécsett, Szombathelyen, Nagyenyeden, Szegeden és Nagyváradon tartott közgyűlésén Wlassics Gyula elnöki beszédei Budapest Franklin-társulat Magyar irod, intézet és könyvnyomda 1913 A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Egy-egy szám ára 20 fiII. MÚZEUMOK ÉS KÖNYVTÁRAK A MÚZEUMOK ÉS KÖNYVTARAK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK TEMESVÁRON, N, BUDAPESTEN, PÉCSJS^T, IVEDEN, SZEGEDEN ÉS NAGYVÁRADON HELYEN, NAG^SNY«I?(E^, ö^vitiye,« jaa :»AÜIVAKAUUN^ V|\\" WLASSICS ELNÖKI BESZÉDEI. 1672-1675. sz. 80 fi ft 0 Çjo IP-\' MŰZEUMOKÉS KÖNYVTÁRAK A MUZEUMOK ES KONYVTABAK ORSZÁGOS SZOVETSEGE-NEK TEMESVÁRON, BUDAPESTEN, PÉCSETT, SZOMBATHELYEN, NAGYENYEDEN, SZEGEDEN ÉS NAGYVÁRADON TARTOTT KÖZGYŰLÉSÉN WÉÁSSIOS GYULA yiWÁrf :n-társülat MAÖYAB IBOD. INTÉZET ES KÖNYVNYOMDA 1913 FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA. ELŐSZÓ. Ebben a kötetben Wlassics Gyulának, a muzeumok és könyvtárak országos szövetsége elnökének, a szerző beleegyezésével hét elnöki megnyitó beszédét gyűjtöttem össze, melyeket a szövetség évi közgyűlésein tartott Temesvárt, Budapesten, Pécsett, Szombathelyen, Nagy-enyeden, Szegeden ós Nagyváradon. E beszédek összegyűjtésének és együtt való kiadásának oka az, hogy egy részök csak a muzeumok és könyvtárak országos szövetségének illető évi Jegyzőkönyvei-ben, más részök csak a Muzeumi és Könyvtári Értesítő-ben jelent meg, már pedig az alábbiakban elmondandó okokból a hozzájok jutást meg akarjuk könnyíteni; egyszersmind azt akarjuk, hogy együtt jussanak az olvasó közönség kezébe, annál inkább, mert az említett helyeken nemcsak szét vannak szórva, de a nevezett kiadványok természeténél fogva is nehezebben hozzáférhetők. A hozzájok férhetést s a nagyobb körben való érdekkeltést pedig különösen indokolja e beszédeknek úgy tartalma, mint szónoki jeles-sége. 1* 4 Tartalmuknál fogva különösen kiemelendő, hogy bennök egy oly magyar államférfi mondja el nemzeti művelődésünkről alapvető és iránytadó nézeteit, a ki 1895—1903-ig állott mint vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar kultúrpolitika élén; tehát oly tapasztalati és elméleti magas álláspontról tekintheti át a nemzeti művelődés nagy kérdéseit, mint ma ekkora tapasztalatra hivatkozva hazánkban senki más. Bennök tehát irányelveket, magas szempontokat, mély kultúrpolitikai gondolatokat, nemes és fenkölt elveket, mélyen érzett és átgondolt igazságokat fog találni az olvasó. Ezek egyszersmind előadva egy gazdag tapasztalat szemlélődései alapján szerzett mély meggyőződéssel, nem csupán a kedves elméletek, nemes érzelmek, fenkölt gondolatok ideális érdeklődés-keltésével, hanem azzal a komoly elhatározottságra intő, ezt felizgató, rábeszélő, tettre buzdító erővel fognak hatni, milyenekké azoknak a beszédeknek kell lenni, melyek tettekké válnak, melyek tevékenységre bírnak, melyek hatóerőkké válnak a közmeggyőződésben. De az előbbiekkel kapcsolatban ki kell emelnem e beszédeknek egy másik vonását is s ez az, hogy tartalmuk, noha mind kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, rendkívül változatos, mintegy természetszerűleg nem kívántak csak elnöki megnyitók lenni, hanem alkalmazkodtak a helyhez és körülményekhez, a hol és a me- 5 lyek közt tartattak. így a Temesvárt tartott beszéd (1905) a közművelődési belterjes tevékenységnek főleg azokkal a kérdéseivel foglalkozik, melyek nagy magyar vidéki góczpontok teremtését és e góczpontok nevezetes befolyását kísérik, kapcsolatban azzal az egészséges deczent-ralizáezióval, melynek hivatása a magyar művelődés fajsúlyát növelni, a művelődést általános kincsesé, az egész nemzetben gyökerezővé tenni főleg az által, hogy nem |
