* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.09 MB | |
| 2018-03-29 15:54:45 | |
 | |||||||
Nyilvános  686 | 1759 | Rövid leírás | Teljes leírás (122.47 KB) | A nagykanizsai izr. hitközségtől fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1915-16. tanévről az intézet fennállásának 59. évében szerkesztette: Bún Samu a Ferencz József-rend lovagja, igazgató. Nagykanizsa, 1916. "Gutenberg" könyvnyomda nyomása 16950 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: í 9o3 A NAGYKANIZSAI IZR. HITKOZSÉGTOL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA r r ERTESITO J E AZ 1915-16. TANÉVRŐL # Sí rn; x £ AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 59 ÉVÉBEN. SZERKESZTETTE: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ \'OOÁ/U^ /ttM^&ío^ NAGYKANIZSA, 1916. „GUTENBERG" KÖNYVNYOMDA NYOMÁSA 1R950 ? 903] A NAGYKANIZSAI IZR. HITKOZSEGTOL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA r r ERTESITO J E AZ 1915-16. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 59. ÉVÉBEN. SZERKESZTETTE : BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 191G. „GUTENBERG" KÖNYVNYOMDA NYOMÁSA 16950 1. Iskolaszék. Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Heltai József jegyző: Barta Lajos Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő 5 Bettlheim Győző Dr. Bród Tivadar Bűn Samu, igazgató ujnépi Elek Ernő Grünhut Henrik 10 Halász )enő Halphen Mór Hirschler Sándor Kertész józsef Löwe Adolf 15 Dr. Miklós Dezső Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Pongor Henrik Rapoch Gyula 20 Rothschild Zsigmond Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd Schwarz Ignác csapii Sommer Ignác 25 Szommer Náthán Stern Sándor Dr. Villányi Henrik Dr. Weisz Lajos Weisz Jakab 30 Zerkowitz Lajos II. Jelentós a lefolyt 1915/16-iki tanévről. Mult évi jelentésünket ezekkel a szavakkal fejeztük be: »Adja a Mindenható, hogy mire az uj tanévet megnyitjuk, az irtó, kegyetlen háború véget érjen, hogy visszatérjen a sokáig nélkülözött béke, hogy áldás sarjadjon a vérrel áztatott földből a nagy megpróbáltatásból megújhodva kikerülő drága hazánkra !« Sajnos, reményeinkben csalódtunk, könyörgésünk meddő volt. Most, majdnem két évi irtózatos harc után, az iszonyú öldöklés, gyöngítetlen, sőt ha lehet, fokozott erővel tovább tart és sejteni sem lehet, mikor lesz vége. De hála az Egek Urának egy év előtti kedvező háborús helyzetünk, ha mérhetetlen áldozatok árán is, azóta még jelentékenyen javult. A rokonfajn török nemzeten kivül a bolgár királyság vitéz népe is igaz ügyünk mellé állott ugy, hogy számbelileg sem vagyunk most már nagy hátrányban ellenségeinkkel szemben. Szerbiát, a világháború inditó okát, úgyszintén Montenegrót meghódítottuk és büszkeséggel állapítjuk meg: Szabad az út Hamburgtól-Bagdadig. Mily gyönyörű perspektíva gazdasági, kialakulásunk jövőjére is ! Eszak-Franciaország nagy része, Belgium, egész Orosz-Lengyelország a központi hatalmak kezében vannak, hol mint a Balkánon közigazgatásilag berendezkedtek, míg hazánk földjén csak az ellenséges foglyok százezrei tartózkodnak. A becstelen, hitszegő Olaszországot hős seregeink észre térítették. Míg hadüzenete után stratégiai okokból határos területeink egy részét önként átengedtük neki, most katonái százezreinek elvérzésc után az általa még megszállva tartott országrészünk alig fele annak, amit felső Olaszországból meghódítottunk. Az igazgató előrehaladott korára való tekintettel kérelmére a tanitás alól felmentetvén, órái ellátásával az iskolaszék JSászló Vilmos vasgyári cégvezetőt bízta meg. Sftalog 3)ávid és Síeli SYlór tanárok, kik már a háború kezdetén vonultak be katonai szolgálatra, még nem térhettek .vissza rendes foglalkozásukhoz. A hiányzó tanárok óráinak ellátásával az iskolaszék ez évben is jelűnek Márk és Rácz Lajos « i* 4 áll. polg. isk. tanárokat, valamint Kertész József el. isk. igazgatót, oki. polg. isk. tanárt bizta meg, ugy hogy a tanitás a tanév végéig zavartalanul folyt. 14510/1916. sz. rendeletével a nagym. vk. Miniszter Ur az igazgatót a VI., 14511/1916. sz. rendeletével pedig dr. Villányi tanárt a Vll. fizetési osztály 2. fokozatába léptette elő. Igaz fájdalommal jelentjük, hogy SKoffmann SYlór nyugd. áll. polg. isk. igazgató, ki az 1891—92. és 1892 — 93. tanévekben mint a német nyelv tanára intézetünkben elismerésre méltó sikerrel működött, 1915. évi augusztus 19-én Budapesten 71 éves korában jobb létre szenderült. Benne a hazai tanügy egy szakavatott inivelőjét veszitette. Az intézeti helyiségeket egy tanterem kivételével a lefolyt tanévben is katonai tartalékkórházul kellett átengednünk; a hiányzó tantermek pótlására a hitközség a pótimaházat és az elöljáróság tanácstermét engedte át. Nagyságos SCircfjner ZRéla kir. főigazgató úr május 12-én meglátogatta intézetünket, az összes osztályokban a tanitáson többször jelen volt és a látogatása befejeztével a tanári testülettel tartott értekezleten a tapasztaltak felett teljes megelégedését fejezte ki. Nagyfontosságú esemény a felső kereskedelmi iskolák történetében a nagym. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 810001915. sz. rendelete, mellyel tekintettel a tanulók túlterheltségére és arra, hogy ez iskolák négy évfolyamra tervezett szervezete a mostani körülmények között és a legközelebbi időben nem valósitható meg, uj tanitástervet adott ki, mely szerint a kötelező heti órák számát minden osztály számára 30-ban állapítja meg, a tanítási időt pedig kizárólag a délelőtti órákra (8 — 1) rendeli el. Nevezett rendeletében a miniszter úr meghagyta a tanártestületeknek, hogy az uj tanterv alapján hónapokra őeosztott részletes tantervet dolgozzanak ki. E kötelességének intézetünk megfelelvén, kir. főigazgató úr uj részletes tantervünket 2859/916. sz. leiratával jóváhagyta. Az uj általános tanítástervet jelen értesitőnkben közöljük. Ugyancsak az említett miniszteri rendelettel kötelezővé tétetett a hospitálás, mely szerint minden tanár hetenként legalább egyszer tanártársai előadásán jelen lenni és az e látogatásokon tett tapasztalatairól a havi értekezleteken jelentést tenni tartozik. E hospitálások és az ezekből folyó jelentések hivatva vannak az eddigi tanulmányi tanácskozások helyébe lépni. Kimondja továbbá e rendelet, hogy az eddig szokásban volt osztályvizsgálatok elmaradnak, nyilván azért, hogy a tanitási idő az utolsó napig minél célszerűbben kihasználtassák. A nagym. vk. Miniszter úr 52900/916, sz. rendelete értelmében katonai szolgálatra alkalmasnak talált 1898-as évfolyamú alsó- és középső osztályú tanulóknak május 22-án eddigi osztályzatuk alapján kiadtuk az osztály, — a felső osztályuaknak 5 az osztály sikeres elvégzéséről tanúskodó osztályzatuk alapján az érettsegj bizonyítványt. Ily tanuló volt az alsó osztályban 3, a középsőben 4, a felsőben 12. A Miniszter úr 54800/916. és 59800/916. sz. rendeletei értelmében az 1897. és az előző, valamint az 1898. években született, katonai szolgálatra alkalmasaknak talált, középső oszt. tanulók részére május 25-től junius 25-ig terjedő előkészitő tanfolyamot nyitottunk, melynek végeztével az abban résztvevők a felső osztályról tett eredményes vizsga után érettségi vizsgára bocsáttattak. E tanfolyamra valamennyi érdekelt tanuló jelentkezett é- p. az 1896. évfolyamból 1, az 1897. évfolyamból 6, az 1898. évfolyamból 4. összesen 11. Az alább következő kimutatásban folytatjuk a haza védelmében hősi halált halt, megsebesült, fogságba esett vagy kitüntetett ama volt tanitványainknak névsorát, akikről a reájuk vonatkozó adatokat velünk közölték. Bemutatjuk továbbá hősi halált halt ama növendékeinknek arcképét, kiknek hozzátartozói szivesek voltak azt rendelkezésünkre bocsátani. Szolgáljon e szomorú csarnok buzditásul összes növendékeinknek, hogy ha kell, mint ők, vérüket ontsák drága hazánk védelmében ! November 24-iki értekezletén a tanári testület igazgató inditványára elhatározta, hogy intézetünk a harctéren elesett tanítványainak emlékét az intézet megfelelő helyén elhelyezendő díszes emléktáblán megörökíti. Hősök voltak ők egytől-egyig, méltók arra, hogy nevük az iskola történetében arany betűkkel feljegyeztessék! A tanári kar ez iránti előterjesztését az iskolaszék május 18-iki ülésén lelkesedéssel magáévá tette és megbízta a tanártestületet, hogy a háború befejezésével ez iránt részletes előterjesztést tegyen. Mint 1914 —15-ben, ugy a lefolyt tanévben is iskolánk anyagilag is kivette részét a háború követelte áldozatokból. A nm. vk. Miniszter úr 30000 916. VI. a sz. rendelete értelmében május 1-én tartott ünnep kapcsán a Kárpátoknak hazánk védelmében elpusztult falvai javára a közönség és az iskolai ifjúság között eszközölt gyűjtés eredménye 434 korona volt, melyet még az nap illetékes helyre beküldtünk. A hadbavonultak karácsonyi ajándéka részére indított gyűjtés 142 kor. 20 fillér volt. Részt vettünk a »Könyvet a Katonáknak« mozgalomban, amennyiben a tanulóktól ajándékozott ca 20 kg. könyvet juttattunk a nemes célnak. A IV. magyar hadikölcsönre történt . jegyzésünk 1350 korona, mellyel az intézet révén eszközöli jegyzések 4400 koronára emelkedtek, mely összeghez az intézet segitő egyesülete 2500 koronával hozzájárult. Május 18-iki ülésén az iskolaszék határozta, hogy csatlakozik a nagym. vallás- és közokt. Miniszter úr az áll. iskolák 6 részére kiadott ama rendeletéhez, amely szerint a háborús viszonyokra való tekintettel a tanév junius 3-án bezárandó. A most lefolyt tanév határjelző intézetünk történetében, amennyiben ez évvel jelenlegi, kialakult szervezetével fennállása negyedszázada telt be. Kereskedelmi iskolánk az ország egyik legrégibb szakiskolája. Ugyanis 1857-ben a nagykanizsai izr. hitközség négy-osztályu elemi iskoláját, melynek minden osztálya két évfolyamból állott, ugyancsak két évfolyamú kereskedelmi osztállyal bővítette, melyben az általános míveltséget nyújtó tárgyakon kivül a kereskedelmi szaktárgyakat elég intenzíven és oly szép eredménnyel tanították, hogy az ország minden részéből akadtak hallgatói, akik az iskolából kikerülve a társadalomnak, különösen a kereskedői karnak, nagyon értékes tagjai lettek. Nincs most ideje az ünneplésnek, de nem térhettünk ki az elől, hogy e fontos évfordulóról ne emlékezzünk. Fennállása hosszú ideje alatt iskolánk sok-sok derék, szakképzett polgárt nevelt a hazának, a kiknek nagyrésze dísze a kereskedői karnak. Isten áldása kisérje továbbra is e virágzó intézetet ! XVIII. Az intézet jótevői. Ösztöndíjak és ösztöndíjas tanulók, Alapítási év Alapító, adományozó Ösztöndíjas tanuló Oszt. K f\' A) Alapítványok 1890 Gelsei Gutmann S. H Hirschler Béla köz. — — 2 tandíjmentes hely Culek László felső — — 1888 Pollák Ármin ... ...... Hordós István felső 12 — 1895 megyeri Krausz Mayer ... Barta Pál alsó 91 91 1898 Nagykanizsai Takarékpénztár Haás Lipót felső 40 — Radits József köz. 40 — 1906 Dr. Villányi Henrik ...... Karczag Fülöp felső 39 37 1906 Dr. Stolzer Henrik... ... ... Klein Jenő alsó 23 13 1906 Loewy Ödön......... Steinér Ferenc köz. 52 — 1907 Délzalai Takarékpénztár Krausz Lajos felső 100 — Mikó István köz. 100 — 1908 Bún Samu ............ Steiner Sándor felső 48 90 1911 Eichberg Adolf Halász Vilmos felső 80 — Havas Jenó\' felső 80 — 1912 Dr. Stolzer László ... Kremsier Dezső alsó 21 60 1912 Löwe Adolf ... ...... Kleinfeld J. (könyv) alsó 6 — 1912 Reichenfeld Sándor ... ... Kürschner István köz. 11 80 1913 ujnépi Elek Lipót ......... Koletár András köz. 36 — 1913 báró Eötvös József... Dobó István felső 20 — 1915 dr. Barta Artúr ......... Miiller Imre alsó 30 — 1915 dr. Schwarz Adolf......... Haán Béla felső 36 — 1916 Domány Ármin ... ... ... Dobó József felső 7 50 B) Adományok Nagykanizsai Takarékpénztár Fischer József alsó 20 — Láng János felső 20 — Délzalai Takarékpénztár.__ Kasztl Árpád köz. 20 — Zalamegyei Gazd. Takarékpt. Eichner Árpád alsó 30 — Néptakarékpénztár ... Erős Ferenc alsó 20 — Nagykanizsai Ker. Társulat ... Fürst Alajos alsó 20 — Weisz Andor köz. 20 — 1026 21 Fogadják a nemeskeblü iskolabarátok e helyen is hálás köszönetünket. VII. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc józsef-rend lovagja, a kefesk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi, az orsz. izr. tanitó-egyesületnek tiszteletbeli tagja, Nagykanizsa város képviselőtestületének, Zalavármegye törvényhatósági bizottsági tagja. Működésének évei 49, ez intézetnél 48. Balog Dávid, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tartalékos főhadnagy. Katonai szolgálatra vonult be. Működik ez intézetnél 14 év óta. Domány Armi n, középiskolákra képesített rendes tanár, az ifjúsági könyvtár és a földrajzi szertár őre; tanította a történelmet mind a 3, a magyar nyelvet és irodalmat, a kereskedelmi levelezést és a földrajzot a középső és felső osztályban heti 20 órában. Működésének évei 19, ez intézetnél 17. Elek Mór, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár. Katonai szolgálatra vonult be. Működik ez intézetnél 61/® év óta. Jelűnek Márk, bejáró tanár, a helybeli áll. polg. iskola rendes tanára. Tanította a mennyiségtant mind a 3, a ker. számtant a középső és felső, az irodai munkákat a középső, a fizikát az alsó osztályban heti 14 órában. Működik ez intézetnél 2 év óta. Kertész József, bejáró tanár, a helybeli izr. elemi iskola igazgatója, oki. polg. iskolai tanár. Tanította a magyar nyelvet és a földrajzot az alsó osztályban heti 5 órában. László Vilmos, bejáró tanár, vasgyári cégvezető, a tanári értekezletek jegyzője, tanította a könyvvitelt mind a 3, az irodai munkálatokat a felső, a ker. levelezést és ismereteket az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 1 év óta. Rácz Lajos, bejáró tanár, a helybeli áll. polg. iskola rendes tanára, oki. középisk. tanár, a vegytani szertár őre. Tanította a vegytant és áruismeretet mind a 3, a ker. számtant és ir. munkákat az alsó osztályban heti 10 órában. Működik ez intézetnél 2 év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltóügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban heti 8 órában. Működésének évei 23. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, tanította a német nyelvet és levelezést, a francia nyelvet és levelezést mind a három, a szépirást az alsó osztályban heti 20 órában. Működésének évei 32, ez intézetnél 25. 9 Hitoktatók: Domány Ármin, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél e minőségben 8 év óta. P. Markó Dénes, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 4 év óta, 1916. márc. 30-ig. Hütter Lajos, ág. ev. lelkész, az ág. ev. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 21 év óta. Kádár Lajos, ev. ref. lelkész, a ref. vallású tanulók hitoktatója, Működik ez intézetnél 7 év óta. P. Pintér Béni, róm. kath. lelkész, 1916. április 1. óta. Iskolaszolga: Francsies Zsigmond, 18 év óta. XVIII. A mi hőseink. A következőkben folytatjuk ama volt növendékeink névsorát, kik a háborúban megsebesültek, fogságba estek vagy kitüntetést kaptak. E kimutatás korántsem teljes, mert igen nagy azok száma, akikről a vonatkozó adatokat nem sikerült megszereznünk. Ádám Róbert, érettségizett 1897-ben, mint élelmezési és hadbiztossági főhadnagy a háború kezdete óta a harctéren működik. Szerbiában és a Szandsákban kifejtett értékes munkássága elismeréseül a koronás arany érdemkereszttel a vitézségi érem szalagján tüntették ki. Boskovitz E rnő, ér. 1901-ben, a cs. és kir. 48. gyalogezred főhadnagya, az ellenség előtt tanúsított vitézségeért a hadi diszitményes katonai érdemrend 111. osztályát kapta. Bogenrieder Károly, ér. 1901-ben, a cs. és kir. 48. gyalogezred főhadnagya, az ellenség előtt tanúsított bravúros magatartásáért ő felsége a király a »Signum laudis«-sal tüntette ki. Fischer Ferenc, ér. 1897-ben, a 20. honvéd gyalogezred egyéves önkéntese, 1914. szeptember 7-én szuronyroham alkalmával Ravaruska mellett megsebesülvén orosz fogságba került, honnan Omskba, innen 14 nap múlva felgyógyulván Novo-Nikolajevszkbe, majd Nikolszk-Ussuriskibe, végül Irkutsk-Godo-rokba szállították, ahol most is tartózkodik. Ugy a harctéren, mint fogságában gazdag nyelvtudása nagy hasznára volt. Friedrich József, ér. 1912-ben, a cs. és kir. 44. gyalogezred káplárja, 1915. évi április 2-án orosz fogságba esett. Hirschler Ernő, ér. 1911-ben, a cs. és kir. 16. gyalogezred hadapródja, a keletgaliciai harctéren végzett veszélyes járőrszolgálat kitűnő vezényletéért 1. oszt. vitézségi érmet kapott. Jellinek Miklós, ér. 1908-ban, a 20. honvéd gyalogezred hadnagya, kiváló katonai szolgálataiért II. oszt. vitézségi éremmel tüntettetett ki. Kelemen Jenő, ér. 1912-ben, a cs. és kir. 44. gyalogezred zászlósa, a Stripa menti harcokban tanúsított vitézségeért III. oszt. ezüst vitézségi érmet kapott. n Kleinfeld Ignác, ér. 1893-ben, a 20. honvéd gyalogezred főhadnagya, az ellenséggel szemben tanusitott hősies magatartásáért a király a »Signum laudis«-sal tüntette ki. Krausz József, ér. 1913-ban, a 69. (Hindenburg) gyalogezred zászlósa, a Bug melletti csatában megsebesült, az 1. és 2. ezüst, és a bronz vitézségi éremmel tüntettetett ki. Kondor Géza, ér. 1904-ben, a cs. és kir. 43. gyalogezred főhadnagya, 1914. november 13-án sebesülten orosz fogságba esett, nehéz sebesülése miatt az oroszok nem szállíthatták mindjárt tovább, hanem Lembergben a Sacré coeur kórházba tették, hol az oroszok lembergi uralmát egész a felszabadulás napjág átélte. László József, ér. 1906-ban, a 20. honvéd gyalogezred főhadnagya, részt vett a Lublin-chodelli, a Pilica melletti, a kárpáti és montenegrói ütközetekben. Szuronyroham alkalmával tanúsított bátorságáért ő felsége a »Signum laudis«-sal tüntette ki. Neufeld Lipót, ér. 1908-ban, a cs. és kir. 23. gyalogezred hadnagya. Részt vett a szerb és orosz harcokban. Midőn Tarnopol mellett századát rohamra vitte, megsebesült és orosz fogságba esett. Riebner Samu, ér. 1911-ben, a cs. és kir. 48. gyalogezred egyéves önkéntese, 1915. szeptember 17-én orosz fog-» ságba esett. Rosenberg Emil, ér. 1909-ben, a cs. és kir. 16. gyalogezred hadnagya, 1915. julius 18-án, a Dnyeszter melletti harcokban balszemét lőtték ki, őrjáraton tanúsított kitűnő szolgálataiért a 11., későbbi vitéz magatartásaért az I. vitézségi éremmel tüntették ki. Strem I mre, ér. 1912-ben, a 20. honvéd gyalogezred kadétja, a besszarábiai fronton az orosz támadás bátor visszaveréseért II. oszt. ezüst vitézségi érmet kapott. Szerb Ernő, ér. 1909-ben, a 34. honvéd gyalogezred egyéves önkéntese, a tomasovi csatában lábán súlyosan megsebesült. Vlassics Gábor, ér. 1911-ben, a 19. honvéd gyalogezred hadnagya, a drohubiczi ütközetben tanúsított vitézségeért a bronz vitézségi éremmel, a rarance-toporutzi harcokban mint akna- és bombavető osztag parancsnoka a nagy többségben levő ellenség bravúros visszaveréseért a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. A haza védelmében hősi halált halt tanítványaink. HANDELSMANN FERENC szül. Nagykanizsán 1893. dec. 16-án, érettségizett 1910-ben, magántisztviselő, a cs. és kir. 48. gyalogezred egyéves önkéntese. A Kárpátokban 1914-iki április 10-én esett el. „Vesd le saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állsz, szent föld." BÁDER BÉLA szül. Deklezsinban, Zalam., 1891. június 24-én, érettségizett 1908-ban, banküzleti irodafőnök, a cs. és kir. 59. gyalogezred hadnagya, az ellenség előtt tanúsított vitézségeért a „Signum lau-dis"-sal és a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntettetett ki. 1916. május 16-án az olasz harctéren roham alkalmával hősi halált halt. 13 HEINE ROLAND szül. Gelsén, Zalam., 1894. május 27-én, érettségizett 1914-ben, a 20. honvéd gyalogezred hadapródja, a Lublin felé való előnyomulás alkalmával a vezényletére bizott csapatot „előre !" kiáltással bátorságra serkentve 1915. július 10-én orosz gépfegyver golyóitól fején, szivén találva lehelte ki hős lelkét. JIROVEC JÁNOS szül. Pusztaszemesen, Somogym., érettségizett 1910-ben, erdész, a 20. honvéd gyalogezred hadapródja 1914-iki nov. 27-én Valjevó mellett ellenséges golyótól találva esett el. KLEIN MIKLÓS szül. Pusztalajosfán, Somogym., 1894. máj. 4-én, érettségizett 1911-ben, a Wiener Bankverein tisztviselője, a 69. Hindenburg gyalogezred egyéves önkéntes tizedese, a galíciai Krukienice mellett 1915. május 25-én hősi halált halt. 14 KOSCHUTH SÁNDOR szül. Klenovnikban, Varasdm., 1889. dec. 14-én érettségizett 1907-ben, a „Hungária" egyesült malmok főkönyvelője, a 25. honvéd gyalogezred zászlósa, 1914-iki aug. 2l-én a szerbiai Loznica mellett ellenséges golyó oltotta el drága életét. KOMLÓSI SÁNDOR szül. Nagykanizsán 1887 febr. 11-én érettségizett 1904-ben, az Auer gázizzófénygyár r. t. irodafőnöke, a 20. honvédgyalogezred hadnagya, 1914. szept. 7-én a galíciai Zánok mellett lehelt utolsót. KÖNIGMAYER JÁNOS szül. Ságodon, Zalám., 1893. jan. 29-én, érettségizett 1914-ben, a 20. honvéd gyalogezred hadapródja, a Szereth menti Oleksince mellett 1915. okt. 4-én esett el, a folyó partján Miszkov mellett temették el. 15 LUSZTIG JÓSZEF szül. Nagykanizsán 1892. dec. 3-án, érettségizett 1909-ben, kereskedő, a cs. és kir. 37. gyalogezred önkéntes tizedese, 1914. szept. 19-én Bilek mellett haslövés következtében hősi halált halt. Holt testét édes anyja haza vitette és itthon temettette et. ü£D J NÖTHIG ISTVÁN szül. Netecán, Verőcem., 1883.jún. 11-én, gazdasági tisztviselő, a cs. és kir. 44. gyalogezred szakaszvezetője, 1914. aug. 14-én Sabác mellett esett el. a2ö POLGÁR ;ÁRPÁD szül. Kotorban, Zalam., 1892. júl. 28-án a Bélaapáfi Cementgyár r. t. főtisztviselője, érettségizett 1909-ben, a cs. és kir. 3. boszniai gyalogezred egyéves önkéntese, 1915. szept. 6-án Krupiecz mellett a hazáért küzdve érte utol a halál. 16 RÉVÉSZ PÁL szül. Nagykanizsán 1888. aug. 3-án, érettségizett 1907-ben, a 20. honvéd gyalogezred egyéves tizedese, váratlanul kapott roham alkalmával tanúsított bátor és határozott fellépéséért a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel tiíntette-tett ki. A háborúban szerzett súlyos betegsége következtében 1915.aug. 10-én a zalaszcikii tábori kórházban halt meg. t, STEINER KÁLMÁN szül. Hiddbén, Liptóm., 1887. febr. 15-én, érettségizett 1904-ben, Koch és Szilágyi budapesti épitőcég tisztviselője, a 20. honvéd gyalogezred kadétja, a II. oszt ezüst vitézségi érem tulajdonosa, 1915. nov. 20-án Zaleszciki mellett haslövés következtében halt meg. Hült tetemeit szülei hazaszállittatták és 1916. április 6-án örök nyugalomra helyezték. q£al ROSENBERGER LAJOS szül. Petáncban, Vasmegye, 1886. nov. 19-én, érettségizett 1904-ben, könyvelő, a 20. honvéd gyalogezred hadnagya, 1914. .szept. 8-án Podlescamalin mellett gyilkos golyó a hősi halállal kimúltak sorába iktatta. 17 SZEGŐ JÁNOS szül. Alsódomboruban, Zalatn. 1892. jan. 29-én, érettségizett 1910-ben, a Neuschloss-féle Tanningyár és gőzfürész r. t. tisztviselője, a cs. és kir. 48. gyalogezred egyéves önkéntese. 1914. aug. 28-án Pawlow mellett, Lublin alatt, haslövéstől megsebesülvén, ugyanez évi szept. 1-én Modliborzicén meghalt s ugyanott temették el az izr. hitközségtől kijelölt külön sírban. □2D A hazáért haltak meg, áldott legyen emlékük! 2 VII. Tan itás terv. (81,000/1915. sz. miniszteri rendelet.) 1. Vallástan. Mind a három osztályban heti 1 — 1 órában. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanitásterve szerint történik és róla a hitfelekezetek a saját hatáskörükben gondoskodnak. (Lásd a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter rendeletét 1894. évi május hó 4-ről 13.033. sz. a.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenként 3 óra. ¿71 prózai Írásműveknek olvasmány alapján való ismertetése. Leirás (tárgy-, jellem-és néprajz; útleírások); elbeszélés (mese, parabola, életrajz, történetírás; szemelvények kiválóbb történetiróink műveiből); értekezés (fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyitás legegyszerűbb formái; elmélkedés; szorosan vett értekezés; néhány általános irányú és szakszerű értekezés bemutatása); szónoklat (mutatványok kiváló szónokaink műveiből); a levél (mintaszerű példákban). ¿71 költői olvasmányok6ó! lirai és leiró művek; a románc és a öallada. Prózai és verses darabok könyv nélkül való tanulása. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak- és mondattan ismétlése; a helyesírás; a verstan rövid összefoglalása. Az olvasást és tanitást nyomon kisérik kisebb házi és iskolai Írásos dolgozatok: másolás, tollbamondás, megtanult daraboknak fejből való leírása; feldolgozott olvasmányok után-képzése; majd diszpozíciók és könnyebb önálló fogalmazványok készitése. A stilus magyarosságára és a helyesirási szabályok pontos követésére különös gondot kell fordítani. Elbirálás, osztályozás és közös megbeszélés alá kerülő iskolai zárt/jelyi dolgozatot a fentebb emiitett fokozat szerint félévenként ötöt-ötöt kell készíttetni. Középső osztály. Hetenként 3 óra. Olvasmányok alapján a magyar irodalom ismertetésének megkezdése, kapcsolatöan a poétika fő fogalmainak magyarázatával. 19 A mondákból kiindulva a magyar eposz fő képviselői: Zrínyi, Vörösmarty, ¿7lvany. A történeti énekek fejlődésének megemlítésével a rege ¿Kisfaludy Sándornál és a ballada ¿Aranynál. A regény verses alakja : gyöngyösi; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról ¿Kazinczynál és ¿Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: ¿Jósika, Sötvös, ¿Kemény, ¿Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi líra; régibb példák bemutatása után ¿¡berzsenyi, \'Tompa, ¿Petőfi és az ujabb lirikusok. A kiválóbb írók rövid életrajza. A legfontosabb eposzokat és regényeket nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal kell ismertetni s egészükben otthon olvastatni, ezen kívül elbeszélő költemények és regények házi olvasmányul. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Házi és iskolai kisebb Írásbeli dolgozatok részint az olvasmányok, részint a tanulók szakismereteinek köréből, ugy mint az alsó osztályban. Nyelvhelyesség, helyesírás. ¿Félévenként öt zárthelyi dolgozat. Felső osztály. Hetenként 3 óra. ¿71 magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. ¿71 dráma régibb nyomainak megemlítése után: ¿kisfaludy ¿Károly, ¿Katona, Szigligeti és ¿Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. ¿Politikai ivók és szónokok a reform-korban: ¿Kölcsey, ¿ötvös, Széchenyi, 2)eák, ¿Kossut^. Legújabb íróink. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, különös figyelemmel a közgazdasági irodalomra. A magyar kereskedelmi nyelv fejlődése; a nyelvhelyesség legfontosabb szabályai, összefoglalva. Időről időre nagyobb házi írásbeli dolgozatok az irodalmi olvasmányok és a szakszerű tanulmányok köréből. ¿7lz első félévSen öt, a másodikőan négy zárthelyi dolgozat, közben közgazdasági, kereskedelem-történeti, kereskedelmi földrajzi, árúismeretí körből. Jegyzet. Az írásbeli dolgozatok rendes, csínos készítésére nagy gondot kell fordítani. 3. Német nyelv és levelezés. Alsó osztály. Hetenként 4 óra. ¿71 tanítás az olvasmányöól indul ki. Olvasmányul szolgálnak könnyű elbeszélések, leírások és képek a mindennapi életből. Mesék és könnyű nyelven írt versek. — Kereskedelmi tárgyú olvasmányok a legszükségesebb kereskedelmi kifejezések elsajátítására. — Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, tartalmuknak német nyelven való elmondása. Az olvasmányt állandóan beszédgyakorlatokkal kell kísérni. Könnyebb prózai meg verses darabok és párbeszédek könyv nélkül tanulása. Az olvasmányok alapján az egyszerű mondat tárgyalása, különös tekintettel a magyar nyelvtől eltérő sajátságok ismertetésére. (Az egyszerű mondat. — A mondat és fajai. Az alany. 2* 20 Az állítmány. Az állítmány egyeztetése az alannyal. A bővített mondat. A jelző. A kiegészítő. A határozó. Az egyszerű mondat szórendje. A kérdő mondat. A tagadás.) ¿71 jönév és a névelő. Ragozásuk. A főnév mint jelző, kiegészítő, határozó. A melléknév mint jelző, határozó. A névmás ragozása. A névmás mint alany, jelző, kiegészitő. határozó. A számnév. A számnév mint alany, jelző, határozó. Az ige. Ragozása. Az ige mint alany, állítmány, jelző, kiegészítő. A /jatávozószóü. A viszonyszók. A német helyesirás szabályai (a nagy és kis kezdőbetűk használata, az idegen szók írása s az elválasztás szabályai). JEevelezés. A második félévtől kezdve könnyű német kereskedelmi levelek tárgyalása abból a körből, amellyel a magyar levelezés tanára már foglalkozott. (A magyar levelezéssel szükséges együtthaladásra a közös levelezőkönyv szolgál.) Német levelek utánképzése, kereskedelmi kifejezések kikeresése és megtanulása. Kisebb házi és iskolai feladatok: másolás, tollbamondás, megtanult daraboknak fejből való leírása; forditás magyarról németre; könnyű magánlevelek. ¿Félévenként öt zártfjelyi dolgozat. A második féléviek közöl kettőnek a tárgya kereskedelmi levél. Középső osztály. Hetenként 3 óra. A kereskedelmi szaktárgyakkal összefüggő olvasmányok alapján az összetett mondat beható tárgyalása, különös tekintettel a magyar nyelvtől eltérő sajátságok ismertetésére; költői olvasmányok tárgyalása az elbeszélő, lírai és tanító költészet köréből. Az olvasmányok tárgyi fejtegetése német nyelven; az olvasmányok alapján társalgó gyakorlatok; könnyebb kereskedelmi tárgyú magyar szöveg fordítása németre; Költői és prózai darabok könyv nélkül. A német levelezés tanítása ebben az osztályban is nyomon követi a magyar levelezését, de tárgyilag és nyelvileg amazénál könnyebb példákon. Kisebb írásbeli dolgozatok az iskolában és otthonra; szótár-gyakorlatok. ¿Félévenként öt zárthelyi dolgozat. Kettő-kettő a levelezésből vegye tárgyát. Felső osztály. Hetenként 3 óra. Stakolvasmányok a kereskedelem, közgazdaság, a kereskedelem története és a földrajz köréből. Tárgyalásukkal és fejtegetésükkel kapcsolatos beszédgyakorlatok. Költői olvasmányok a dráma köréből. Fordítási gyakorlatok magyarról németre. Költői és prózai darabok könyv nélkül. Szótár-gyakorlatok. A nyelvtan összefoglaló ismétlése. Az idegen szók, különösen kereskedelmi műkifejezések magyarázata. A fogalmazás fokozatosan önállóságra törekszik. 21 A felső osztály magyar levelező-anyagának könnyebb példákon való feldolgozása német nyelven. A kereskedelmi levelekben előforduló szólásmódok további gyűjtése és összefoglalása. Alkalmi házi és iskolai gyakorlatokon kívül az első félév-6en öt, a másodiköan négy zárthelyi dolgozat. Közülük félévenként kettő-kettőnek a tárgyát a kereskedelmi levelezés köréből kell venni. Jegyzet. A tanítás nyelve mindhárom osztályban német. Az írásbeli munkák szép külső formájára nagy gondot kell fordítani. 4. Francia nyelv és levelezés. Alsó osztály. Hetenként 3 óra. E tárgy tanításánál kezdettől fogva a kereskedelmi nyelv és levelezés megtanítására kell törekedni. Azért mellőzzük oly szóanyag tanítását, amely e körön kivül esik, valamint oly alaktani részeket is, amelyekre a levelezőnek ritkán van szüksége. A nyelvtan tanítása is csak a legszükségesebbre szorítkozzék. A direkt módszer alkalmazása, beszélgetések a mindennapi és kereskedelmi élet köréből, szemléltetés alapján. ¿Könnyű olvasmányok, főkép az üzleti életből merített anyagról. A nyelvtanból a sűrűbben előforduló nyelvalakok ismertetése, mindig a beszélgetés vagy az olvasmány alapján. A helyes kiejtés begyakorlása. Kisebb párbeszédek. A második félévtől könnyű rövid francia kereskedelmi levelek, amelyek tárgyukban a magyar és német levelezést követik. Másolás, tollbamondás, könyv nélkül tanult daraboknak fejből való leírása, utánképzés á tanult olvasmányok vagy beszélgetés alapján; fordítások az iskolában és otthonra. ¿Félévenként öt zártíjelyi dolgozat, az imént említett körből. Középső osztály. Hetenként 3 óra. Olvasmány inint az előző osztályban; anyagának középpontjában a kereskedelmi élet áll. Nagyobb kereskedelmi központok ismertetése beszélgetés formájában. A kereskedelmi levelezésből oly példák, amelyeket a magyar levelezésből már ismernek a tanulók. A nyelvtani anyag rendszeresebb feldolgozása a tanult olvasmányok és beszélgetések alapján; fordítási gyakorlatok. Kereskedelmi műszók csoportosítása. Írásbeli dolgozatok mint az alsó osztályban, de a kereskedelmi levelekben már némi fogalmazó készség is megkívánható. ¿Félévenként öt zárthelyi dolgozat, kettő-kettő kereskedelmi levél legyen. Felső osztály. Hetenként 3 óra. ¿N"agyo6ő összefüggő (kereskedelmi és közgazdasági tartalmú) olvasmányok tárgyalása. Beszédgyakorlatok az olvas-? 22 mány alapján. Könnyebb kereskedelmi levelek szerkesztése a magyar levelezésben tárgyaltakkal párvonalosan- Egy-egy üzletág ismertetése. A nehezebb nyelvtani szerkezetek ismertetése, (lnfinitiv, partieipe stb.) Gallicizmusok és kereskedelmi műszók. Írásbeli gyakorlatok mint az előző osztályokban. \'Zárthelyi dolgozat az első félévően öt, a másodikőan négy. Kettő-kettő-nek tárgya kereskedelmi levél legyen. Jegyzet A tanítás nyelve lehetőleg mindhárom osztályban francia. A dolgozatok szép külső formájára különös gondot kell fordítani. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenként 2 óra. A kereskedelmi iskola szempontjából legfontosabb földrajzi alapjogaimat. Szárazföldek; vjz, az óceánok és jelentőségük; éghajlat és a termények eloszlása, az ember. ¿%z idegen világrészek, még pedig röviden minden egyes ország és gyarmat, bővebben a fontosabbak. Ezek Ázsiában Törökország birtokai, ]apán, a Kínai Birodalom, Brit-Kelet-India, Afrikában Egyptom, Dél-Afrika, a Kongó-állam, Amerikában Brit-hszak-Amerika, az Egyesült-Államok, Mexikó, Brazilia és Argentína; Ausztráliában az Ausztráliai szövetség. Térképolvasás és térképvázlatok készítése. Középső osztály. Hetenként 2 óra. Surópa országai, hazánk és Ausztria kivételével Röviden minden egyes állam, bővebben a világkereskedelemben fontosak. Ezek Nagy-Británnia és Írország, Németország és Francia ország, továbbá Oroszország, a Balkán-államok, Olaszország és Svájc, végül Németalföld és Belgium. Térképvázlatok készítése. Felső osztály. Hetenként 2 óra. Magyarország bővebb, Ausztria rövidebb ismertetése. A világ kereskedelem rövid áttekintése a három év anyagának összefoglalásául. Kissé bővebben a hazánkat, érdeklő cikkek kereskedelme, főkép a gabonakereskedelem. Összefoglaló ismétlésben a világkereskedelem legfontosabb útjai (nemzetközi vasúti vonalak és hajójáratok; világkereskedelmi kikötők). Térképvázlatok készítése. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenként 2 óra. Síz ókor történetének áttekintése nagyon tömören, főkép a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából. íKözépkor. A népvándorlás; germán államalapítások. A kereszténység szerepe az új alakulásban. Az arabok és az iszlám. 23 A frank birodalom, Nagy Károly. A népvándorlás utolsó hullámai. A hűbériség és a lovagvilág. Az invesztitúra-küzdelem. A keresztes hadjáratok. A Hohenstaufok küzdelmei. A pápaság világuralma. Európa országai a keresztes hadjáratok idején. A pápai és a császári hatalom hanyatlása. A városi élet felvirágzása. A hűbériség bukása Közép- és Nyugat-Európában. A török előnyomulása. íMagyarország története. Nemzetünk eredete és vándorlása. A honfoglalás. Kalandozások kora. A kereszténység befogadása és a királyság megalapítása. Szent István kormányrendszere. Trónviszályok. Szent László és Kálmán. A görög befolyás kora. Az aranybulla és rendi alkotmányunk kezdete. IV. Béla és a tatárjárás. Az utolsó Árpádok. Az Anjouk és intézményeik. Zsigmond uralma. Hunyadi jános kora. Mátyás. A Jagellók-korabeli társadalmi és gazdasági hanyatlás. A mohácsi vész. Középső osztály. Hetenként 2 óra. c5?z újkor megalakulása: a reneszánsz, a felfedezésekés gazdasági hatásuk, a merkantilizmus, a természettudomány haladása; a reformáció és terjedése. A vallási küzdelmek kora. A Habsburg-ház nagyhatalma, V. Károly. Az ellenreformáció. Spanyolország mint a katolicizmus előharcosa, II. Fülöp; ez ország gazdasági hanyatlása. A francia és a németalföldi ellenreformáció. Németalföld gazdasági virágzása. Az angol ellenreformáció. Erzsébet. A Harmincéves háború és Németország politikai és gazdasági hanyatlása. A Stuartok és a forradalom ; Anglia gazdasági felvirágzása. Az abszolutizmus fénykora. XVI. Lajos és kormányrendszere. Colbert. Svéd-, Porosz- és Oroszország fellendülése. A felvilágosodás irodalma. A felvilágosult abszolutizmus. II. Frigyes, 11. Katalin és utánzóik. ¿Magyarország története. Magyarország a mohácsi vész után. A török hódításai. A hódoltság politikai, társadalmi és gazdasági viszonyai. Az erdélyi fejedelemség alakulása. Bocskai felkelése, a Bécsi béke és az 1608-i országgyűlés. Bethlen felkelései és kormányzása. 1. Rákóczi György. Erdély. 1. Lipót kormányrendszere. Zrinyi Miklós. A Wesselényi-összeesküves. Az alkotmány elkobzása és a bujdosók. Thököly felkelése. A felszabadítás és következményei; birtokpolitika; az 1687-i országgyűlés. Erdély önállóságának megszűnése, telepítés, Kollonics reformjai. 11. Rákóczi Ferenc felkelése és a Szatmári béke. III. Károly és újításai. A pragmatica sanctió. Mária Terézia és II. józsef reformjai és kormányrendszere. A nagy forradalom előzményei. Az északamerikai szabadságharc. A francia állapotok. A forradalom. Napoleon és a császárság. A bécsi kongresszus. A Szent szövetség. 24 Felső osztály. Hetenként 2 óra. ¿71 legújci66 kor általános jellemzése: tudományos haladás, a gazdálkodás átalakulása, kapitalizmus. Küzdelem a szabadságért : a júliusi és februáriusi forradalom és hatásuk Európára. Küzdelem a nemzeti eszméért; a német és az olasz egység megvalósulása. Társadalmi állapotok és szociális küzdelmek. A keleti kérdés és a berlini kongresszus. Gyarmatpolitika. cMagyarország története. Az 1790 91 -i országgyűlés. Magyarország részvétele a francia háborúkban és a Szent szövetség kora. Az újjáébredés és az 1825-i országgyűlés. A reformkorszak országgyűlései. Széchenyi reformpolitikája. Kossuth. Az 1847 48-i országgyűlés és az 1848-i törvények, A gazdasági újjászervezés. A szabadságharc. Az önkényuralom. Az októberi diploma és az 1861-i országgyűlés. A provizórium és Deák. A kiegyezés és közjogunk alapvonalai. A legújabb gazdasági és pénzügyi alakulások. ¿71 kereskedelem történetének összefoglalása a korábban tanultak alapján szakszempontok szerint. 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenként 2 óra. A négy alapművelet pozitív és negatív számokkal. Hatvány-mennyiség. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arányok és arányiatok. Gyökvonás; négyzetgyök. Sík idomok területszámítása; a kereskedői és ipari életben előforduló ily irányú egyszerűbb feladatok mint a tanult algebrai ismereteknek alkalmazása. Félévenként három zárthelyi dolgozat. Középső osztály. Hetenként 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logaritmus fogalma. A Briggs-féle logaritmus-rendszer. A szorzat, a tört, a hatvány és a gyök logaritmusa. Számvetés logaritmusok segítségével. Kitevős egyenletek. Elsőfokú számtani és geométriai sorok. (A példákat főkép a kamatos kamatszámítás köréből kell venni.) Testek felület- és térfogatszámítása; a kereskedői és ipari élet idevágó egyszerűbb feladatai mint a tanult algebrai ismeretek alkalmazása. Félévenként három zárthelyi dolgozat. Felső osztály. Hetenként 2 óra. Kamatos kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal. Konform kamatlábak. Segédtáblák. 25 r Evjáradék-számítás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamattal, évi, félévi és negyedévi annuitással, jelzálogos kölcsönök törlesztése; törlesztő tervek elkészítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A jutalék szerepe a jelzálogos kölcsönöknél s hatása a kamatlábra. A kölcsön-árfolyamok egyenértéke- Jelzálogos kölcsönajánlatok egybevetése. Az első félévben három, a másodikban két zárthelyi dolgozat. Jegyzet. A dolgozatok rendes, tiszta készítésére kiváló gondot fordítsanak a tanulók. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenként 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek, különösen az emelő (mérlegek) és a csigák. Inga. A cseppfolyós testek alaptüneményei. Közlekedő edények és hajcsövek. Archimedes elve. Sűrűségmérők, szeszmérő. Légnemű testek. Légsúlymérők, légszivattyú. Léghajó. A meleg és hatásai. Hőmérők. Halmazállapotok. Gőzgép. A meleg forrásai. A hang keletkezése és általános tulajdonságai. A fény és terjedése, erőssége, mérése, visszaverődése, törése és sarkítása (saccharometer). Fontosabb optikai eszközök, különösen a szemüveg, mikroszkóp, teleszkóp, Fotográfozás. A látás; színszóródás, a testek színe. Színkép. Mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Galvánelemek. Ohm törvénye. Fontosabb elektromos mértékegységek. Az áram kémiai hatása, galvanoplasztika. Elektromágnes és elektromos telegráf. Indukált áramok, dinamóelektromos gépek; váltakozó és egyenáram. Elektromos erőátvitel. Telefon, mikrofon, drót nélküli telegráf. Jegyzet. A természettant kísérleti alapon tanítjuk. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenként 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmi szempontból fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. Az összevonás és váltás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Hármas szabály. Olasz gyakorlat. Láncszabály. Arányos osztás. Átlagszámítás. Keverés. A százalékszámítás behatóan, az árúüzleti számításokban alkam azva. 26 jegyzékek, számlák, faktúrák, költségjegyzékek, vámjegyzékek készítése, az árúüzleti szokásoknak megfelelően. Egyszerű árvetés. A kamatszámítás. Belföldi értékpapírok számítása a buda-pest és a bécsi tőzsdén. Kisebb feladatok óráról órára; félévenként öt zárthelyi dolgozat. Jegyzet. Az egyszerűbb jegyzékek elkészítését már az alapműveletek gyakorlásánál meg lehet kezdeni. Középső osztály. Hetenként 3 óra. Arany- és ezüstszámítás (röviden); az öntvények finomsága és jelzése, tiszta súly, ötvény-súly. Az Osztrák-Magyar Bank és a pénzverő (fémbeváltó) hivatal beváltó szabályzatai. A pénzlábak és a pénzverii viszonyok ismertetése. Pénznemek paritása. A nyers arany és ezüst, valamint az érmék árfolyama a legfontosabb piacokon a tőzsdei szokások figyelembe vételével. Belföldi váltók diszkontálása. Leszámító jegyzékek készítése. Középlejárat. Külföldi váltók jegyzése és számítása a legfontosabb piacokon. (Budapest, Bécs, Berlin, Frankfurt a/M., Hamburg, Párizs és London.) Árfolyamkompenzálás. Tartozás-követelés kiegyenlítése. Nettó kiegyenlítés. Kisebb feladatok óráról órára; félévenként öt zárthelyi dolgozat. Felső osztály. Hetenként 3 óra. A magyar és osztrák értékpapírok jegyzése a legfontosabb külföldi tőzsdéken. A külföldi váltók kémlése csak a direkt kiegyenlítések szempontjából. Kémlés aranyra és ezüstre. Kémlés értékpapírokkal. Az árúüzleti számítások ismétlése a legfontosabb árúk számításainak ismertetésével ,(gabona, liszt, cukor, szesz, donga, deszka). Összetett árvetés. Árvető táblázatok készítése. Összefüggő üzlettervek kidolgozása. A fontosabb börzeműveletek rövid ismertetése. (Report és deport.) Kisebb feladatok óráról órára; az első félévben öt, a másodikban négy zárthelyi dolgozat. Jegyzet. A dolgozatok csinos kiállítására különös gondot kell fordítani. 10. Könyvviteltan és irodai munkák. Alsó osztály. Hetenként 2 óra. Sgyszevű Könyvvitel. Készpénzzel meginduló vállalat számadása. Pénztárkönyv. Faktúra-gyűjtő könyv. Beérkezett és elküldött számlák könyve. Árúkönyv mennyiség- és értékkimu- 27 tatással. A hitelügyletek elszámolása: napló, főkönyv (adósok és hitelezők könyve), főkönyv kivonata. Lejáratok könyve. A leltározás. Mérleg. A hibák megigazítása. Az eíjves könyveket összefüggő üzlettervek keretében kell tárgyalni. Összefoglalásul több vagyonrésszel meginduló vállalat kéthavi számadása a legfontosabb könyvek alkalmazásával, valamint a megfelelő számlák és jegyzékek elkészítésével. Félévenként két zárthelyi dolgozat. Középső osztály. Hetenként 3 óra. ckettős könyvvitel általános jellemzése és szemléltető bemutatása a jellegzetes számlákon. A kettős könyvvitel alkalmazott módjai közül: a közvetlen kettős mód egy és két alapkönyvvel, a közvetett kettős mód havi gyűjtőkönyvvel. A számadások ellenőrzése és a hibák megigazítása. ¿Folyószámlák állandó és egyenlő kamatlábbal, a kamatnak progresszív, retrográd és fokozatos módon való kiszámításával. Az egyes alkalmazott módok bemutatásánál fokozatosan összetettebb üzleti eseményekkel kapcsolatban a már tanult skontrókon kivül a folyószámlakönyvet, továbbá az értékpapír-, érme-, bel- és külföldi váltó-skontrókat is megfelelően be kell vonni. Félévenként három zárthelyi dolgozat. Felső osztály. Hetenként 3 óra. ¿Kereskedelmi társaságok számadásai, különös tekintettel a közkereseti és részvénytársaságok számvitelére. A bizományi és részes ügyletek elszámolása az árúüzletben. ¿Folyószámlák kettős és állandó, egyenlő és\' változó, kettős .és változó kamatlábbal. Összefüggő üzlettervek kidolgozása az árú- és banküzlet köréből. Az első félévben három, a másodikban két zárthelyi dolgozat. Jegyzet. A számvitelt illető törvényes intézkedéseket, valamint a könyvek bélyegilletékére vonatkozó tudnivalókat alkalmas időben ismertetjük. A dolgozatok szép és tis,zta elkészítésére különös gondot kell fordítani, azonban a tisztáz-gatást teljesen mellőzni kell. Házi dolgozatul csak az iskolában közösen megbeszélt és a tanár vezetésével megkezdett feladatok adhatók fel. 11. Levelezés és a kereskedelem ismertetése. Alsó osztály. Hetenként 2 óra. E tárgy tanításánál, amely csak a magyar levelezést öleli fel, a tanár egy-egy üzletet tartalmazó levélcsoportból indul ki s ennek alapján ismerteti a kereskedelmi élet megfelelő eljárását szintúgy, mint a reá vonatkozó levelek meg- 28 fogalmazásának mód;át. Mindkettő egyformán fontos. Külünösen óvakodni kell át nem értett levelek betanultatásától. A tanítás az árúkereskedés köréből vett egyszerű, de teljes üzleteseteket tartalmazó olyan levelek olvastatásával, magyarázásával és megírásával kezdődik, amelyek az ajánlatot, alkuvást, megrendelést, teljesítést és fizetést, majd a hitelkérést, a tudakozódást és értesítést foglalják magukban. A levelek tárgyi taglalása alapján ismertetjük a pósta intézményét és a vasúton való szállításra vonatkozó legfontosabb intézkedéseket. A levelek alaki taglalása kiterjed a kereskedelmi levelek kiállításának, címzésének, másolásának, megőrzésének és postán való elküldésének minden mozzanatára, belevonva pénznek utalványon és levélben való küldését is. A kereskedelemre vonatkozó ügyiratok köréből a cégre vonatkozó ismeretek közlésével olvastatunk és iratunk beadványokat iparigazolvány kérése és a cég bejegyzése tárgyában. Az üzletesetekbe beilleszkedő egyszerűbb ügyiratokat: a nyug-tatványt, elismervényt, bont, kötelezvényt, bizonyítványt, meghatalmazást, térítvényt, utalványt, engedményt, egyszerűbb adás-vételi, bér- és szolgálati szerződést szintén tárgyaljuk. Ezek kapcsán ismertetjük a bélyegre és a telekkönyvre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. A levelek olvasása és tárgyalása alkalmával ki kell emelni és tárgy szerint csoportokba kell foglalni a kereskedelmi levelekben előforduló sajátos szólásmódokat. A levelezéssel kapcsolatban tanult ismeretek összefoglalásául és kiegészítéséül rendszeresen és az üzleti életből vett példákon megvilágítva tárgyaljuk a következő fogalmakat: A kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Az árúk fajai. Az adás-vétel. Ajánlat, alku, kötés, teljesítés, fizetés. A váltó ismertetése példákon és a legszükségesebbre szorítkozva. ¿71 f)ázi és iskolai gyakorlatok tárgya : mintalevelek gondos másolása, a tárgyalt levelek vázlatának elkészítése, a letárgyalt üzletesetekhez hasonló, mindig összefüggő üzletesetekből vett egyes levelek íratása. Félévenként három zárthelyi dolgozat. Középső osztály. Hetenként 2 óra. Az előző osztályban alkalmazott módszerrel és még a közvetlen árúkereskedésből vett üzletesetekből kiindulva tárgyaljuk a fizetés különböző módjait, nevezetesen az átutalást három és több cég között, az átírást, a fizetést utalvánnyal, csekkel és váltóval. Majd a váltóműveletekre áttérve, ismertetjük a váltó intézését és küldését, közvetlenül és közvetve, az elfogadást és a behajtást, a telepítést, másolatok és másodlatok kiállítását, az óvást és a visszakeresetet, a közbenjárást és a halasztást. A cégek között előforduló elszámolások után befe- 29 jezésül tárgyalni kell röviden a számlakivonatok küldésével és kérésével járó leveleket. — A levelezésbe bevont sürgönyök alapján ismertetjük a telegráf intézményét és a kereskedelmi sürgönyváltás módját. A tanultak összefoglalásául és kiegészítéséül rendszeresen tárgyaljuk kereskedelmi technikai szempontból a pénzt; a hitel mivoltát, jelentőségét és fajait; a váltót, a váltókellékeket és a váltócselekményeket. SKiseBB Ijázi és iskolai irásőeli feladatok mint az előző osztályban. A levelekkel együtt ki kell dolgoztatni az üzletesettel járó váltókat és jegyzékeket is. Félévenként három zárthelyi dolgozat. Felső osztály. Hetenként 2 óra. Az előző osztályokban alkalmazott módszerrel és mindig összefüggő üzleteseteken tárgyaljuk a tengeren való szállítást, az árűszállítmányok biztosítását és a velők járó levelezést, valamint a legfontosabb iratokat; továbbá a szállító ügynök működését és levelezését. Bizományi vétel és eladás, részes ügylet lebonyolítása, kereskedelmi képviselet. — Kifogás és rendelkezésre bocsátás az árúkereskedés körében. — Intő levelek; egyszerűbb levelezés csőd és egyezség ügyében. — A bankári ügyletek köréből pénzek és értékpapírok adása-vétele saját számlára és bizo-mányban. A letéti üzlettel járó levelek és iratok. Váltóhitel kérése, megadása és kihasználásának módja. Váltóbizományi műveletek. Hitellevelek kibocsátása és a velük járó elszámolás. — Körlevelek. — Minták szolgálati ajánlkozásra. A tanultak összefoglalásául és kiegészítéséül kereskedelmi technikai szempontból tárgyaljuk a közlekedésügyet, az értékpapírokat, kötvényeket és részvényeket; fajaikat, kibocsátásuk és törlesztésük módját; a bankokat és a legfontosabb bankügyleteket. ZJCázi és iskolai feladatok mint az előző osztályokban. Az első félévben három, a másodikban két zárthelyi dolgozat. Jegyzet. A levelek és iratok kiállításánál különös gondot kell fordítani arra, hogy egészükben és minden részletükben a kereskedésben megszokott formának és pontosságnak teljesen megfeleljenek, csinosak és tetszetősek legyenek. A tisztáztátást azonban itt is mellőzni kell. A tárgy tanításával kapcsolatban mennél több valóságos kereskedelmi iratot mutassunk be; gyakoroltatni kell a legsűrűbben előforduló nyomtatványok kitöltésének módját és gyakorlatilag meg kell ismertetni a tanulókat a levelek másolásával és kezelésével is. 12. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenként 2 óra. A társadalom. A gazdaság. A magángazdaság és a társadalmi (köz-)gazdaság. termelés tana, különös tekintettel a munka és a tőke elméletére, ol forgalom tana: érték, ár; 30 kereslet, kínálat. A pénz. A hitel. ¿71 megoszlás tana: földjáradék, munkabér, tőkekamat és a vállalkozó nyeresége. ¿71 fogyasztás : takarékosság, biztosítás. Közgazdasági politika. ¿Tlz agrárpolitika és iparipolitiüa vázlata különös tekintettel hazai viszonyainkra. ¿71 kereskedelmi politika: pénz-, bank-, hitelpolitika általában és hazánkban. Felső osztály. Hetenként 2 óra. ¿71 nemzetközi kereskedelem és vámpolitika. Mezőgazdasági és jpari vámok. A vámterület. Ausztriához való gazdasági viszonyunk. ¿Közlekedési politika: vasúti, hajózási, pósta-távíró-, telefon-politika.,társadalmi politika fontosabb intézményei. ¿Pénzügytan: Államháztartás. Adók és illetékek. Hazai adóink, különösen a kereskedőt érdeklő kereseti és vállalati adók kivetése és beszedése. Államadósságok. 13. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenként 2 óra. A jog fogalma és felosztása. A magyar közjog alapintézményei. Az általános magánjog alapfogalmainak ismertetése és sarkalatos jogintézményeinek rövid vázlata; a jog forrásai; a dologi jogok, főkép a tulajdonjog és zálogjog; a kötelmi jogviszonyok keletkezése, fajaik és megszűnésük; a jogügyletek érvényességének feltételei; jogi képviselet. A kereskedelmi törvény első része. A csődtörvény és ipartörvény főbb elvei. Felső osztály. Hetenként 2 óra. A kereskedelmi törvény második része. A váltótörvény. 14. Vegytan és árúismeret. Alsó osztály. Hetenként 2 óra. A vegytan fogalma. Vegytani tünemények. Egyszerű és összetett testek. Keverék, elegy, vegyület. Molekula, atóin. molekulasúly, atómsúly. Kémiai rokonság. Kémiai érték, képlet. A testek halmazállapota. A kémia felosztása. Szervetlen testek. Hidrogén. Klór, sósav, bróin, jód, fluór, fluórhidrogén. Oxigén. Viz. Kén és vegyületei. (Kénhidrogén, kéndioxid, kéntrioxid, kénsav.) Nitrogén, ammónia, salétromsav. Levegő. Foszfor s fontosabb vegyületei. Gyujtógyártás. Arzén s fontosabb vegyületei. Antimon. Biszmut. Bór, bórsav. Szén. (Gyémánt, gráfit.) Ceruzagyártás, alaktalan szén, kőszén. Szénoxid, széndioxid, széndiszulfid. A láng és az égés. Szilicium, sziliciumdioxid s az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Bázisok, savak, sók. Nátrium s fontosabb vegyületei. (Konyhasó, glaubersó, salétrom, szóda, bórax, 31 vizüveg.) Kálium s fontosabb vegyületei. (Káliumhidroxid, káliumklorid, káliumjodid, káliumklorát, kálisalétrom, puskapor, hamu-zsir káliumszilikát.) Ammónium s fontosabb vegyületei. (Am-móniumklorid, ammóniumkarbonát, ammóniumszulfát.) Kalcium. Kalciumklorid, kalciumoxid, kalciuinhidroxid, kalciumszulfát, kalciumkarbonát. Bárium, báriumszulfát. Magnézium (inagnézi-umklorid, magnéziumoxid, magnéziumszulfát, magnéziumkarbonát). Cink, cinkklorid, cinkoxid, cinkszulfát. Középső osztály. Hetenként 2 óra. A fémes elemek bevezető részének rövid átismétlése után: A réz és vegyületei, rézfestékek. Ólom s vegyületei, ólomfestékek, betüöntvény, sörét. Kéneső és vegyületei. Ezüst s vegyületei. Arany, aranyklorid. Alumínium, alumíniumoxid és az ide tartozó drágakövek. Timsó. Agyag, agyagárúk, Üveg, üvegárúk. Vas s fontosabb vegyületei. Nikkel. Kobalt, szmalte. Mangán. Króm. Platina. On s fontosabb vegyületei. Az ásványi festékek átismétlése, csoportosítva színek szerint. Szerves testek. A szerves vegyületekről általában. A szénvegyületek beosztása. Metán. Petróleum. Világító gáz. Kloroform. A kőszénkátrány szénhidrogén vegyületei. Benzol, toluol, naftalin, antracén. Illanó olajok s gyanták. Kaucsuk. Guttaper-csa. Kámfor. Alkoholok. Faszesz, borszesz. A bor. Sörgyártás. Szeszgyártás. Szeszes italok. A szeszes italok hatása a szervezetre. Glicerin, nitroglícerín, dinamit. Szénhidrátok. Cellulóze, papirosgyártás. Robbanógyapot, kollódium. Felső osztály. Hetenként 2 óra. A középső osztályban elvégzett szerves vegytan rövid átismétlése után a szénhidrátok tüzetes jellemzése, folytatólag a keményítő; gabonaneműek. Szőlőcukor. Nádcukor. Cukorgyártás. Benzólalkohólok. Fenól. Szerves savak.,Ecetgyártás, az ecetsav sói. Palmitin-, stearin- s oleinsav. Állati s növényi zsiradékok. Gyertya- és szappangyártás. Művaj. Borkősav, szalicilsav. Cserzősav, cserzőanyagok, bőrgyártás. Ciánvegyületek. A fontosabb növényi s állati festékek. (Indigó, lakmusz, ber-zsenykék, kurkuma, kosnil, szépia.) Spódium. Szerves bázisok. Kávé. Tea. Kakaó. Dohány. Hazai s külföldi fűszerek. Proteinanyagok. Halak, rákok, osztriga; tej, vaj sajt. Húsáruk, konzervek. Fonásra és szövésre alkalmas rostok. Gyapjú, selyem. Len, kender, jutta, pamut. Faárúk. 15. Szépírás. Alsó osztály. Hetenként 1 óra. A magyar és német folyóirás. Rondirás. Jegyzet. Valamennyi Írásos gyakorlattal egybekötött tárgy tanára folytonosan figyelemmel kisérje a tanulók Írását s őket csinos, tetszetős munkálkodásra, rendes betűvetésre ösztönözze. 32 B) Nem kötelező tárgyak. 1. Német társalgó gyakorlatok. E gyakorlatok vagy oly tanulóknak valók, akik az idegen nyelvben a ren es órák keretén belül nem tudnak kellő eredményt elérni, vagy olyanoknak, akik a rendesnél tökéletesebb kiképzésre törekszenek. E kettős cél szerint berendezésük és színtájuk is különböző lesz. Mindenesetre azonban az élő nyelvet kell közvetíteniök s nyomukban nem szabad házi feladatoknak járni. 2. Gyorsírás. (Gétbelsberger-Markovits rendszere szerint.) Az alsó osztályban a levelező, a középsőben a mérsékelt rövidítésű vitaírás elsajátítása. A felső osztálynak gyorsírásban jártas tanuló gyorsíró körben fejlesztik tovább ügyességüket. A tanítás kezdetén különösen a nagyformájű, lassú, téntával való, tiszta és teljesen korrekt irásra kell ügyelni. 33 A tantárgyak és heti óráik. E A heti órák száma N 1/3 UH o Tantargy alsó középj felső össze- C/) osztályban sen II I A) Kötelező tárgyak : - ■ " (a délelőtti órákban) 1 Vallástan ............... 1 1 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom...... 3 3 3 9 3 Német nyelv és levelezés ...... 4 3 3 10 4 Francia nyelv és levelezés...... 3 3 3 9 5 Földrajz............... ••• 2 2 2 6 6 Történelem ...... ...... 2 2 2 6 7 Mennyiségtan és politikai számtan 2 2 2 6 8 Természettan............... 2 — — 2 9 Kereskedelmi számtan......... 4 3 3 10 10 * í Könyvviteltan és irodaj munkák ... 2 3 3 8 11 (Levelezés és a kereskedelem ismer- tetése ............... 2 2 2 6 12 Közgazdasági ismeretek ...... — 2 2 4 13 Jogi ismeretek ............ — 2 2 4 14 Vegytan és áruismeret......... 2 2 2 6 15 Szépírás ............... 1 — — 1 Összesen ... 30 30 30 90 B) Nem kötelező tárgyak: (a délutáni órákban) 1 Német társalgó gyakorlatok 2 2 2 6 2 Gyorsírás ............... 2 1 kör 3 E két tantárgy egy-egy osztályban a lehetőséghez képest egy tanár kezében legyen, de legalább is a felső osztályban, ahol, ha a körülmények megengedik, gyakorló-irodaszerüen is vezethető a tanitásuk. XVIII. Az 1916—17. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke. ALSÓ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Zilahi, prózai Írásművek elmélete 4. kiad Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező I. 3. kiad Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. rész 7. kiadás ...... Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan 6. kiadás Latzkó-Honti, Francia nyelvkönyv és ker. levelező I. rész. 3. kiadás ............ Kirchner-Pataki, Földrajz I. rész, 3. kiadás ... Kerekes Gy., Történelem I. rész, 6. kiadás ... Dr. Beke M., Algebra 6. kiadás ........ Bún Samu, Könyvvitel. Egyszerű és kettős könyvvitel Csongor-Hankó, Vegytan és áruismeret...... Lengyel S., Geometria ............... Csizmadia-Képessy, Fizika II. kiadás ...... Bogyó-Havas, Keresked. számtani I. rész, 5. kiadás Trautmann H., Kereskedelmi isme. 4. kiadás ... Vajda P., Mintalapok, magyar és német Kozma B., Gyorsírás 3. kiadás ......... Az engedély sz\' 115350 1910 81243/1912 128899/1910 45479/1912 98577/1914 47776\'1912 129543/1911 -83105/1908 20022/1894 10531/1909 2138/1899 174956/1912 11371/1912 142771/1909 109153/1911 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Zilahi, Költői írásművek 4. kiadás............31968/1912 Dr. Schack-Jónás, Keresked. levelező II. r„ 2. kiad 81243/1912 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és gyakorló II. rész, 5. kiadás........................166750/1912 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan 6. kiadás ... 116634/1913 Latzkó-Honti, Francia nyelvkönyv és ker. levelező II. rész, 3. kiadás ........ ... ... 98577/1914 Kirchner-Pataki, Földrajz II. rész, 2. kiadás............88636/1910 Kerekes Gy., Történelem II. rész, 5 kiadás ... ... 92849/1911 Dr. Beke M., Algebra ....................................89105\' 1908 35 Lengyel S-, Geometria .................. Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan II—III. rész, 6. kiadás ..................... Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve 3. kiadás ............... Csongor-Hankó, Vegytan és áruismeret I. r., 3. k. Bárczy István, Közgazdasági ismeretek 5. kiadás Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog...... FELSŐ OSZTÁLY. Az engedély sz. 2138/1899 5232/1915 20022/1894 10531/1909 92693/1910 46837/1891 Dr. Koltai-Sassi-Mészáros, Irodalomtörténet 3. kiad. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező III. rész, 2. kiadás ..................... Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló III. rész, 5. kiadás......... Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan 5-ik kiadás ... Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és keresk. levelező IIL rész ......... ... ......... Kirchner-Pataki, Földrajz III. rész, 2. kiadás...... Kerekes Gy., Történelem III. rész, 3. kiadás...... Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan II—III. r. 4. k. „ „ Táblák a politikai számtanhoz...... „ „ Politikai számtan 3. kiadás ...... Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve 3. kiadás ...• ......... •• Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog...... Bárczy István, Közgazdasági ismeretek 4. kiadás ... Csongor-Hankó, Vegytan és áruismeret II. r. 3. kiadás 116159/1912 84243/1912 166750/1913 116634/1912 60400/1913 108797/1912 79634/1912 57277/1915 3128/1898 16651/1908 20022/1894 46837/1891 92693^1915 22653/1912 3* XVIII. Iskolai könyvtár. A tanári könyvtár szaporodása. I. 187 *A polgári leányiskolái tanitás terve 1914. 188 *A képesitő vizsgálati szabályzat a m. kir. áll. el. népiskolai tanitó- és tanítónőképző intézetek számára. 189 *Magyarország közoktatásügye 1913. 190 *Déri Gyula; A szabadoktatás története 1915. 191 Bún Samu: A nagykanizsait, ker. iskola értesítője V. kötet 1913—1916. III. 115 Berlitz M. D.: Illustriertes Buch für Kinder 27. Auflage 1914. 116 „ „ „ Erstes Buch für den Unterricht in der deut- schen Sprache 99. Auflage 1914. 117 „ „ „ Zweites Buch, 47. Auflage 1913. VI. 358 *Sándor József: Az Emke újjászervezése. 359 *Heller H. — Dr. Fehér D.: Ferenc Ferdinánd főherceg. 360 Osztrák-Magyar Vöröskönyv I. 1914. 361 Andrássy Gyula gróf: Kinek bűne a háború?" 361 *Pál Alfréd dr.: Bosznia és Hercegovina politikai szervezete. 363 Dr. Kovács Gábor: A socialismus, 1907. 364 Schmidt M. G. dr.: Geschichte des Welthandels. 365 Alex Doerr Johann Buschmann: Der Kaufmann in Beruf, Staat und Leben. 366 *Wolf Gerő dr.: A ker. tudományok tanítása az egyetemen. 367 Osztrák-magyar vöröskönyv II. 1915. 368 Miskolci Közművelődési Egyesület, Szóval és tollal a hazáért. VII. 82 *Dr. Franz Fenyves, Einleitung in die Jnvariantentheorie. 83 *Számviteli szabályzat az áll. el. isk. tanitó- és tanitónő- képző intézetek számára. X. 162 Bogyó Havas: Ker. ir. munkálatok a f. ker. isk. számára V. kiadás. 163 Dénes Izidor: Útmutatások és gyakorló minták a váltókra és csekkekre vonatkozólag. 164 *Hangay Octáv: Szakoktatási Tanulmányok külföldön. 165 *ifj. Nóvák Sándor: A váltó. 166 *Zilahi György: Jegyzéke a ker. szakoktatás körébe tartozó Magyarországon megjelent műveknek. *) Ajándék. 37 167 A nagykanizsai, aradi, brassói gör. kel., kolozsvári, székesfehérvári és temesvári f. ker. iskolák monográfiája 1913. 168—169 Bogyó—Havas: Irodai munkálatok, 2 pld. 170 Stern Róbert: Kaufmännische Bilanz. 171 Aa Karl: Hethodik des Unterrichtes im kaufmännischen Briefwechsel. 172 Arany- és ezüstpénzek éremtáblái. 173 Domány Gyula: A pénzügyi hadviselés. 174 *A felső ker. iskolák tanitásterve és módszeres utasítása. XI. 74 1914: XXXVI. t. c. a nem állami isk. tanárok és azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról. XIII. 262—63 Hivatalos Közlöny 1914—1915. 264—66 Ker. Szakoktatás 1913—4. 1914—5. 1915—6. 267—68 Magyar Nyelvőr 1914—1915. 269—70 Magyar Könyvv. Folyóirat 1914—1915. 271—72 *Néptanitók Lapja 1914—15. 273—76 Közg. Szemle 1914-15. 277—78 Természettudományi Közlöny 1914—1915. 279-280 *Izr. Tanügyi Értesítő 1914—15. 281 *Magyar Izrael 1914. A tanári könyvtár állománya az 1915/6-iki tanév végén. Csop. Mű Kötet I. Nevelés, oktatás, bölcsészet...... . 134 191 11. Magyar nyelv és irodalom .......... 69 125 III. Német nyelv és irodalom .......... . 59 116 IV. Francia nyelv és irodalom .......... . 36 46 V. Héber nyelv és irodalom .......... . 58 86 VI. Földrajz, történet, politika .......... . 189 368 VII. Mennyiségtan, keresk. számtan ....... . 64 82 VIII. Természettudományok ............. . 89 111 IX. Árukészlet, vegytan, technologia....... . 30 33 X. Ipar és kereskedelem ............. . 135 174 XI. Közgazdasági és jogi ismeretek ....... 61 74 XII. Szótárak, encyclopaediák .......... . 20 94 XIII. Folyóiratok, szaklapok ............. . 28 281 Összesen . . 972 1781 38 XIV. Bevétel Az ifjúsági segítő egyesület A) Pénztár- Egyenleg ..................... Kaufmann Jenő, Alsódomboru, adománya Ugyanaz Domány Ármin alapra ... Salgó Miksa, Budapest, adománya 57 tanuló tagsági dija ... ...... Kültagok tagságdija 1914/5-re „ „ 1915\'6-ra Hadikölcsön-jegyzésből fennmaradt Hadikölcsön szelvénybeváltás...... Az I. és II. oszt. 50 K-n aluli jegyzései Tőkekamat 1915- december 31-ig..... Korona 4958 02 250 250 45 25 114 — 19 — 16 — 10 60 166 50 112 227 49 6168 86 A fent kimutatott pénztári egyenleg gyümölcsözően el van helyezve: A nagykanizsai izr. hitközségnél............ • •■ K 2942\'81 A Nagykanizsai Takarékpénztárnál 32063 sz. betéti könyve ..................... ... ... K 18368 A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál: 1392 sz. betétkönyv ... ... ... K 77250 1630 „ „ ........„ 1000 — 2229 „ „ ......... „ 44-41_181691 K 4943\'40 Nagykanizsa, 1916. május 15. Dr. Rosenberg Mór s. k. ellenőr. Bún Samu s. k. elnök. Domány Ármin s. k. pénztáros. 39 pénztár- és vagyonkimutatása, kimutatás. Kiadás B) Vagyonkimutatás: Péntárkészlet .................. Értékpapírok: K 2500\'— 1914. évi 6%-os magy. hadik. Litt: C 238,449/50 sz. 1000-1000 K, Litt. B. 682,011—682,015 sz. 100-100 K á 97 50 K 300 — 1915. évi 6%-os magy. hadik. Litt: B 1.796,771/73 sz. 100—100 K á 96.90 K 200\'— 1915. évi 6%-ös magy. hadik. Litt. B 1.713,175/76 sz. 100—100 K á 9660 K 50\'— 1915. évi 6%-os magy. hadik. Litt. A 149,618 sz. á 96\'60 Tankönyvek értéke 1914/5 végén ... Ujabb beszerzések ............ 15% leirás ... ............ Ingóságok ................. 4943\'40 2437\'50 290-70 193-20 48\'30 296970 1190-95 336\'49 1527-34 22909 1298-25 90\'— 930L35 Korona Újonnan beszerzett könyvek............ 222 87 Könyvek bekötése ......... ■•■ ...... 113 62 Segélyezések ...... ... ............ 250 — Ösztöndijak ..................... 95 77 Hadikölcsönjegyzés.................. 532 20 A nemz. áldozatkészség szobrára ........ 10 — Postabélyeg ..................... 1 — Pénztári egyenleg ................. 4943 40 6168 86 X. Fegyelmi szabályok a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábitja. 5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 41 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának ugy az iskolában, mint azon kivül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén, midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §• Elvárjuk a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a., tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosnak, a szülőknek, vagy azok helyettesei bizonyítványa alapján menthető ki Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető s a névsorból kitörülhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyitvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb emiitett orvosi bizonyitvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el. 42 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak; az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó- és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni, csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik: mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék, a kikérdezésnél felelni azonban c^ak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirká-lása, előadáson kiviil a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Oraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kiviil álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsitása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképpen 43 ■a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §, A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők : a) megintés, illetőleg meg-dorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás-és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kivül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskojában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előmenetelt tanúsitanak, elvesztik a tandíjmentességet. IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvénynek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, ínég a szülők sem menthetik fel őket, 28. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege 2 példányban minden tanulónak kiadatik, melyek egyike a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. XVIII. Magánvizsgálati szabályzat. A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában: A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus hó 20-án 4401. sz. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévüket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek ; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltőit foglalkozását is hitelesen bizo-nyitja. A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz. Az oly folyamodók, 45 akik szeptember után, legkésőbb decemberben tesznek a középvagy polg. iskolában javitó vizsgát, január hóban kérhetnek magánvizsgálati engedélyt (26.070/1910. sz. min. r.) Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandij, mely dijak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandijak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadást nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgálóbizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály .tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára. Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja ugy birálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bízonyitványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló-bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, kik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett dijaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes . esetekben azonban és ha a jelölt előzetes vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanitási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. 46 A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyitványból veendők át. 65. A magánvizsgálati dij mind a három osztályra nézve 80 — 80 korona, melyből minden vizsgázó tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati dij elvesztését vonja maga után. A tandij és beirási dij minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják. Folyamodni oly módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanitási anyagára amit a rendes érettségi vizsgálat követ. A különbözeti tárgyak a következők: keresk. földrajz, a kereskedelem története, kereskedelmi számtan, politikai számtan, irodai munkálatok, könyviteltan, magyar, német és francia keresk. levelezés, keresk. ismeretek, jogi ismeretek, közgazdasági ismeretek, vegytan és árúismeret. Azokból a tárgyakból, amelyek Írásbelivel is járnak, a jelölt Írásbeli munkálatra is kötelezendő. A fel nem sorolt tárgyak osztályzatai a jelölt középiskolai bizonyitványból veendők át. Ugyanilyen feltételekkel bocsáthatók különbözeti magánvizsgálatra s ennek sikere esetén érettségi vizsgálatra azok, akik ezt néptanítói oklevél alapján kérelmezik, úgyszintén azok is, akik folyamodványukhoz a hadapródiskola elvégzéséről szóló bizonyítványt mellékelik, ez utóbbaiak azonban a fentebb felsorolt szaktárgyakon kiviil a magyar nyelvből és irodalomból is kötelesek kiegészítő vizsgálatot tenni. A különbözeti vizsgálatoknál tandij nem, hanem 120 korona vizsgálati dij, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálat szabályszerű díja fizetendő. Női magántanulókra vonatkozó eltérő intézkedések. Nőkkel szemhen, akik magánvizsgálati engedélyért folyamodnak, ugyanazok a feltételek érvényesek, amelyeket az előző pontok foglalnak magukban, azzal a különbséggel, hogy a szabályszerű középiskolai és felsőbb leány- és a polgári iskolai négy osztályú előképzettség mellett figyelembe lehet venni a felső leányiskola második osztályának sikeres elvégzését igazoló minősitést is, és hogy a gyakorlati életben való működésüktől el lehet tekinteni. Nők rendszerint női felső kereskedelmi iskolákban nyerhetnek magánvizsgálati engedelmet. XVIII. Jelentés a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola „Deák Ferenc" körének 1915/16, évi működéséről. Mint minden közgazdasági elméletet, amelyet eddig béke időben a háború közgazdasági hatásáról tanusitottunk, megdöntött a gyakorlat, úgy ez a régi latin közmondás is: »lnter arma silent Musae« csak részben állja meg helyét. A múzsák nem alusznak, legföljebb a béke sablonjai helyett iróink a háború nem mindig költői húrjait pengetik. A világháború véres zivatara az uj thémák óriási tömegét dobta felszínre, mely hosszú időre teremtett anyagot az irodalmi munkássághoz. Az a kínálkozó alkalom, hogy majd a növendékeket is megragadják ezek a thémák és őket irói tevékenységre buzdítja, késztetett bennün-* ket arra, hogy Önképzőkörünket a legnagyobb nehézségek mellett is megnyissúk, legfőbb célunkul tűzve ki azt, hogy a tanulókkal az irodalmai megszerettessük. Már a fent jelzett évszám elég ahhoz, hogy körünk ez idei működése emlékezetes legyen, de még nagyobb érdekességet kölcsönzött neki az, hogy ez az első működési év, ami a háború jegyében folyt le. E világforgatag intézetünktől is megkövetelte az áldozatot, hogy helyiségeinek átengedésével hajlékot nyújtson a háború vérző szenvedőinek. Ez volt az oka annak, hogy. még az előadások megtartásához is alig lévén terem, az Önképzőkört az 1914 —15—ik tanévben helyszűke miatt nem nyithattuk meg. A főok azonban mégis az volt, hogy fent emiitett körülmény miatt tartalmas könyvtárunkat nem használhattuk fel törekvéseink segitő-eszközéül és emiatt céljainkat, az irodalmi készségnek, az önállóságnak és esztétikának a növendékekben való fejlesztését, nem véltük elérhetőnek. Az idén már csak azért is, mert helyiségeink eggyel szaporodtak, túltéve magunkat a nehézségeken egy kissé későn bár, de február 8-án a kört mégis megalakítottuk. A megalakulas után az elnök lelkes és tartalmas megnyitó beszéddel üdvözölte a tagokat, kik a megejtett szavazással a főbb tisztségekre a következőket választották meg: Elnök: Karczag Fülöp f. o. t., alelnök: Fehér Miklós k. o. t., főtitkár: 48 Halász Vilmos f. o. t., altitkár: Hirschler Ferenc k. o. t., pénztáros : Radits Ferenc f. o. t. A gyűléseket nem tartottuk meg 2-hetenkint, az alapsza-bályoknák megfelelően, mert nem volt mindig elegendő számú munka s szavalók is gyéren jelentkeztek. Volt 3 gyűlésünk és mindegyiken 2 munka és 2 szavalat volt napirenden. Fő működésünk ebben az évben is az iskolai ünnepségek rendezésére ssoritkozott. Tartottunk 4 díszgyülést és pedig: október 6-án a 13 aradi vértanú emlékére, november 19-én boldogult Erzsébet királynénk emlékezetére, március 15-én a márciusi napok megünneplése végett és végül április 11-én a törvények szentesítésének 68-ik évfordulóján. Mindez alkalmakkor intézetünk egy-egy erre önként vállalkozó növendéke tartotta az ünnepi beszédet és szavalatot, hogy ezzel is nagyobb biztosságra tegyenek szert a nyilvános fellépéseknél és szónoklatoknál. Beszámolónk végeztével reméljük, hogy a következő évi jelentésünknél már nem borzongat bennünket a háború moraja és a békés időknek megfelelően a tanulók fokozottabb irodalmi tenyékenységéről számolhatunk majd be, hogy körünk továbbra is méltó maradhasson nevéhez. Az Önképzőkör vezetősége. XIII. A tanulók névsora, születési helye és ideje Alsó osztály. Osztályfő: RÁCZ LAJOS. Babics Imre, Nagykanizsa, 1899. október 30. Balaton. Dénes, Nagykanizsa, 1901. junius 27. Barta Pál, Nagykanizsa, 1901. november 10. Baumgarten Viktor, Nagykanizsa, 1901 november 1. 5 Beke József, Zalaszántó, 1899. december 5. Dobó István, Törökbecse, 1901. szeptember 11. Eichel Alfréd, Rózsahegy, 1899. január 7. Eichner Árpád, Nagykanizsa, 1901. február 3. Erős Ferenc, Nagykanizsa, 1898. szeptember 4. 10 Fischer József, Felsőeőr, 1901. szeptember 23. Fürst Alajos, Nagykanizsa, 1900. május 5. Greiner Mór, Zalaszentgrót, 1899. október 1. Grosz Imre, Nemesdéd, 1901. augusztus 23. Grünfeld Dénes, Perlak, 1901. január 27. 15 Hirschler István, Nagykanizsa, 1901. szeptember 24. Horváth István, Laszovác, 1899. julius 16. Hőhn Lajos, Rinyaszentkirály, 1898. május 3. Kaufmann Antal ism., Miháld, 1898. április 25. Kengyel Jenő, Nagykanizsa, 1899. február 21. 20 Kirnbauer Gyula, Csesztreg, 1901. március 3. Klein Jenő, Turdassin, 1900. április 30. Kleinfeld József, Nagykanizsa, 1901. junius 11. Knortzer György, Nagykanizsa, 1900. junius 21. Kohn Imre, Kaposvár, 1901. julius 3. 25 Kohn István, Nagykanizsa, 1901. junius 3. Kósa József ism., Miszla, 1899. julius 19. Kremsier Dezső, Nagyrada, 1901. március 1. Lustig István, Nagykanizsa, 1900. november 24. Magyar József. Nagykanizsa, 1901. február 7. 30 Maschanzker László, Budapest, 1898. szeptember 21. 50 Müller Ernő, Szombathely, 1901. május 16. Müller Imre, Keszthely, 1900. március 3. Nádai Sándor, Budapest, 1901. január 20. Neumann Andor, Pécs, 1901. julius 29. 35 Oláh Ferenc, Nagykanizsa, 1901. március 14. Pálffy István, Marcali, 1898. augusztus 28. Pirity Lajos, Nagykanizsa, 1899. október 13. Skrivalics János, Nagykanizsa, 1899. április 27. Somogyi Dezső, Babócsa, 1901. augusztus 16. 40 Stern Jenő, Nagykanizsa, 1901. junius 30. Strem Ernő, Nagykanizsa, 1899. április 27. Stuffer Árpád, Miháld, 1900. január 7. Szattler Zoltán, Nemesdéd, 1900. február 1. Szőllősy József, Vizvár, 1900. február 10. 45 Walder József, Murakeresztur, 1901. október 15. Weisz Márton, Huszt, 1900. március 8. Weisz Nándor, Nagykanizsa, 1902. január 16. Weiszfeld Ferenc, Nagykanizsa, 1902. február 18. Weiszfeld Jenő, Murarátka, 1901. junius 28. 50 Wellisch Ernő, Nagykanizsa, 1902. január 26. Zámbó János, Somogytarnócza, 1899. október 10. Magántanuló: Schiller János. Középső osztály. Osztályfő: DOMÁNY ÁRMIN. Aczél József, Nemesrádó (Zalamegye), 1899. január 13. Blumenschein Ferenc, Rada (Zalamegye), 1899. február 5. Eichinger István, Zákány, 1899. május 5. Fehér József, Szigetvár (Somogymegye), 1900. junius 11. 5 Gál László, Tapolca (Zalamegye), 1899. augusztus 5. Golenkó István, Nagykanizsa, 1899. február 15. Grósz Miklós, Budapest, 1900. május 15. Guttenthag Lajos, Nagykanizsa, 1899. május 11. Hacker Ernő, Budapest, 1900. október 8. 10 Hám László, Nagykanizsa, 1899. március 31. Hirsch Imre, Ruzsák (Zalamegye), 1901. január 23. Hirschler Andor, Tab (Somogymegye), 1898. október 10. Hirschler Béla, Nagykanizsa, 1901. junius 29. Hirschler Ferenc, Nagykanizsa, 1900. julius 25. 15 Hoffmann Jenő, Budapest, 1898. május 20. Holczer Zsigmond, Balatonmagyaród, 1900. julius 14. Kasztl Árpád, Gyékényes (Somogymegye), 1901. március 19. Kasza Imre, Marczali, 1897. március 30. Koletár András. Puszta-Tamási (Somogym.), 1900. május 19. 20 Kovács Gusztáv, Muravid (Zalamegye), 1899. augusztus 18. Kürschner István, Nagykanizsa, 1900. julius 24. Meissner Károly, Nagykanizsa, 1899. május 8. Mikó István, Nagykanizsa, 1899. julius 22-Muth Erwin, Nagykanizsa, 1900. julius 24. 25 Neumann Imre, Geszti (Somogymegye), 1899. szeptember 1. Radits József, Budapest, 1900. január 2. Schild Antal, Nagykanizsa, 1898. május 25. Schlesinger Frigyes, Trezovác (Pozegamegye), 1900. dec. 7. Singer Kálmán, Kis-Szabadka (Zalamegye), 1900. január 12. 30 Sommer Emil, Budapest, 1899. október 24. Steiner Ferenc, Nagykanizsa, 1900. október 16. Szattler Géza, Nemesdéd (Somogymegye), 1900. augusztus 26. Tellemann Károly, Bosnisch-Dubica, 1899. április 21. Viola Kálmán, Nagykanizsa, 1899. szeptember 20. 35 Weisz Andor, Légrád (Zalamegye), 1900. október 3. Weisz Endre, ism. Barcs, 1898. december 11. Weisz Zsigmond, Erdőhát (Zalamegye), 1899. április 28. Wemigg Lajos, Nagykanizsa, 1898. julius 9. Zafuta István, Nagykanizsa, 1899. augusztus 9. Kimaradt: Kasza Imre. Magántanulók: Hirschler István, Goldmann József. 52 Felső osztály. Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK. Balaton Ede, Nagykanizsa, 1899. augusztus 1. Blum Lajos, Siklós, 1899. április 26. Czulek László, Nagykanizsa, 1899. december 10. Dobó József, Újvidék, 1899. november 14. 5 Eppinger László, Nova (Zalamegye), 1899. augusztus 12. Fischbach József, Bucsuszenttamás, 1898. december 11. Fischer János, Nagykanizsa, 1898. julius 18. Franki Dénes, Letenye (Zalamegye), 1899. szeptember 19. Gaszmann Lajos, Barcs, 1898. julius 21. 10 Grósz Arnold, Wien, 1898. december 5, Grünbaum Béla, Hahót, 1899. augusztus 9-Guttentag Ernő ism., Nagykanizsa, 1896. november 3. Haán Béla, Sáregres (Fehérmegye.), 1899. augusztus 23. Haász Lipót, Nagykanizsa, 1899. december 17. 15 Halász Vilmos, Nagykanizsa, 1899. julius 22. Havas Jenő, Zenta, 1899. május 21. Heimler István, Nagykanizsa, 1898. április 26. Hordós István, Nagykanizsa, 1899. március 6. Karczag Fülöp, Nagykanizsa, 1899. május 7. 20 Krausz Adolf, Nagykanizsa, 1899. augusztus 7. Krausz Lajos, Nagykanizsa, 1899. augusztus 30. Kulka Béla, Nagybajom (Somogymegye), 1898. március 22. Laufer László, Babócsa (Somogymegye), 1898. dece.mber 12. Láng János, Homokkomárom (Zalamegye), 1898. augusztus 9. 25 Mádai Ödön, Máramarossziget 1899. julius 29. Meider József, Drávavásárhely (Zalamegye), 1899. október 28. Neu Pál, Nagykanizsa, 1899. október 16. Radics Ferenc, Budapest, 1898. julius 27. Scherz Albert, Nagykanizsa, 1900. március 21. 30 Sommer Ignác, Barcs (Somogymegye), 1898. március 21. Steiner Sándor, Nagykanizsa, 1899. julius 24. Strauss Adolf, Varasd-Toplica, 1898. augusztus 22. Stróbl Hugó, Sopron, 1898. április 7. Szabó György, Nagykanizsa, 1898. december 11. 35 Wollrier Rezső, Csáktornya, 1899. február 12. Kimaradt: Pollák Béla. Magántanulók: Láng Ferenc, Haba József. 53 XIV. Az 1914/15-iki tanévben végzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve A főnök neve Lakóhelye Auspitz Elemér Katona Bálits Ferenc Katona Feigelstock Dávid Katona Fehér Miklós Neuschlosz-féle taningyár Barcs 5 Fischl György Katona Fürst Zoltán Sartori Oszkár Nagykanizsa Grúber József Katona Grtinfeld Árpád Katona Hermann Károly Katona 10 Jung Miksa Cservenkai cukorgyár Cservenka Kaufmann Jenő Katona Kertész Béla Wiener Bankverein Wien Klein Imre Katona Király Vilmos Fischer J. Budapest 15 Krámer Endre Rothschild Samu Nagykanizsa Krámer Ferenc Haditermény r. t. Budapest Mautner Pál Katona Mikó József Nagykanizsai Takarékpt. Nagykanizsa Neu Zsigmond Dunagőzhajózási társ. Budapest 20 Pirity Sándor Katona Récsey József Király serfőző r. t. Nagykanizsa Salgó István Nay és Róna Budapest Schapringer József Zalam. Gazd. Takarékp. Nagykanizsa Singer Lipót Katona 25 Sommer Emil Katona Somogyi Izsó Katona Stern -Imre Weisz Manfréd tölténygyár Budapest Strausz György Gutmann S- H. Nagykanizsa Szattler" Miksa Katona 30 Sommer Aladár Pesti Magy. Ker. Bank Budapest Tislér József Katona Tornyos Ferenc Katona Vörös Gábor Katona Weisz Jenő Salam. Goldmann és Engel Budapest 35 Wortmann Árpád Katona Zsubory István Katona XIII. Jelentés az 1916, évi érettségi vizsgálatokról. A) Rendes érettségi vizsgálat. A felső osztály 35 rendes tanulója közül a nagym. vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr 529001916. sz. rendelete értelmében május 19-én az igazgató elnöklete alatt tartott érettségi vizsgáló bizottsági értekezleten tizenkét, 1898-ban született, katonai szolgálatra alkalmasnak talált tanulónak az osztály sikeres elvégzéséről tanúskodó osztályzatuk alapján május 22-én kiadtuk az érettségi bizonyítványt. Maradt tehát 23 tanuló, kik valamennyien Írásbeli érettségi vizsgálatra bocsáttattak. A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki: I. Magyar fogalmazás. A kereskedői tisztességről, különös tekintettel a mai viszonyokra. Eredmény: 1 jeles, 5 jó, 17 elégséges. II. Német keresked. levelezés. 1. Hofniann )ózsef, Budapest, V15. ir Lőrinci Lajosnak Brassó. Figyelmezteti, hogy 1/15. lejárt tartozása neki küldött fűszeráráért K 2626 40, még nincs kiegyenlítve. Sürgős küld-vényezést kér. 2. Hofmann nem kap választ és V31. újra ír Lőrincnek. Közli vele, hogy az ügyet sajnálatára kénytelen volt átadni ügyvédjének, dr. Balázs Ágostnak. Figyelmezteti, hogy most már az ügyre nézve a megnevezett ügyvéddel lépjen érintkezésbe. Eredmény: 1 jeles, 3 jó, 13 elégséges, 6 elégtelen. 55 III. Német nyelv. Warum haben wir auf die Kriegsanleihe gezeichnet? Eredmény: 1 jeles, 4 jó, 12 elégséges, 6 elégtelen. IV. Kereskedelmi számtan. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókja a következő ügyleteket bonyolíta le Julius Adler, Hamburg, megbízásából és számlájára: Márc. 5. Vesz 100 láda tojást, egy-egy láda 1440 drb-ot tartalmaz, K 12.50 pr 120 drb, költség K 18.30. Márc. 25. Küldvényez Párisnak fr. 5600, lej. jul 15. á 95.80, 3Vü°/o. Ápr. 14. Elad K 20000. - Magy. Koronajáradékot á 88.40, adó l\' )-szeres. Ápr. 28. Intézvényez Londonra L 258 „ 15 n 8 lej. jun. 28. á 24.04, 3%. Máj. 10. Vesz 25 drb Osztr.-Magyar Allamvasuti részvényt á 723.— adó 1 \'/a-szeres. Máj. 25. javára irja a küldött kakaót, Bttó kg. 970, Ta 10%, á M 165.- pr 50 kg. Nttó, skontó 2%. Költségek: alkuszdij Vm%, mázsálás és csomagolás, M. 31.50, szállítás Fiúméig M 65 30, Biztosítás 2900 M után 2"/00, jutalék 3%, M árfolyama 117.64. jun. 15. javára irja az alábbi váltók értékét: fr. 3580.- lej. jul. 5. „ 2860.70 „ „ 20. „ 1870.- „ aug. 10 á 95.80, 3% A bank junius 30-án lezárja a folyószámlát (fok. mód) 5 4%, költség K 48.—, jutalék Va0/\'o, a különbözet erejéig küldvényez v. intézvényez. Árfolyamok: 117.64, 3%, 85.05, 4%. Eredmény: 6 jeles, 3 jó, 11 elégséges, 3 elégtelen. V. Könyvviteltan. 1916. január 1-én »Nagykanizsai Kereskedelmi Részvénytársaság« cég alatt K 400000.— alaptőkével részvénytársaság alakul. Erre a részvényesek befizetnek készpénzben K 350000.— Kiadás alapítási költségekre K 12350.— 1916. december 31-én a társaság főkönyvében a következő forgalmi összegeket találjuk: 56 A számla megnevezése: Részvénytőke számla Részvényesek » Alapitási költség » Pénztár » Arú » Adósok » Hitelezők » Költség » Küldvény » Ingóság » Kamat » Engedmény » 400000. - 350000. -12350.- 848500.45 796375. - 974519.36 869256. - 410756.- 288436.41 196718.- 224372.81 12475.23 1459. - 144326.52 98435.75 5850.- 10739.13 12100.28 Tartozik Követel 400000.- 3028334.97 3028334.97 Az ingóságokat a társaság K 50000-ban értékeli, az árukészlet értéke részletes leltár szerint K 183675.84- Az alapitási költségek egészben leiratnak. A könyvek 1916. december 31-én lezáratnak. Elkészítendők a nyersmérleg egyenlegei, ennek kapcsán a zárókimutatás, megállapítandó a tiszta nyereség. Az alakulással járó tételek, úgyszintén az évvégi zárlat és a könyveknek 1917. január 1-én történő megnyitása elkönyve-lendők közvetlen mód szerint a pénztár-naplóban, főkönyvben. Ugyanezen könyvekben könyvelendő el a tiszta nyereségnek felosztása is, a melyre nézve az 1917. január 15-én megtartott közgyűlés ugy határoz, hogy az alaptőkének 6%-a osztalék cimén kifizetendő, a maradvány a tartalékalapra förditandó. Eredmény: 7 jeles, 8 jó, 5 elégséges, 3 elégtelen. 1. A Weiser ). C. gépgyár Nagykanizsán IV/25. kérdezősködik Kálmán Oszkár bizományosnál Bukarestben, milyen feltételek mellett volna hajlandó a gyár gazdasági gépeinek különösen vetőgépeinek bizományban való eladására vállalkozni. 2. Kálmán Oszkár V I. közli a feltételeit. Ezek: a teljesített eladások arányában fizet. Az eladási számla összege után 3% bizományi dij és 1% delcredere díj jár. Szállítási- és vámköltségek, raktárdíj és javítási költségek a gyár terhére iratnak. Eredmény: 2 jeles, 2 jó, 17 elégséges, 2 elégtelen. VII. Kereskedelmi levelezés. 1. Lusztig Kálmán helyben V/10, felajánlja szolgálatait képviselői minőségben Neumann M. vászonnemii gyárosnak, Stern-berg. 10 évvel ezelőtt önállósította magát, több külföldi céget képvisel. Hivatkozik Mössner Józsefre Budapest. Jutalék fejében 3% kér és készkiadásaínak megtérítését. VI. Francia kereskedelmi levelezés. 57 2. Sternberg V/30, elfogadja Kanizsa ajánlkozását és a közölt feltételeket. Mellékel árjegyzéket s megjegyzi, hogy az a mai viszonyokon való tekintettel készpénzügyletre vonatkoznak. A számlát közvetlenül a feleknek kiildi. 3. Kanizsa V<28. mellékel 3 cég, Grossberg J., Kende Géza és Ménes Sándor helyben megrendelését. Megjegyzi, hogy az egyik megrendelőnek, Grossbergnek, a törölközőket 20 fill. olcsóbban adta. Nevezettnek ugyanis kiterjedt üzletköre van és épen eme engedmény adása folytán vált lehetővé üzletfélnek megnyerni. 4. Sternberg Vl/5. jelzi, hogy a megrendelést végrehajtotta, a 3°/o jutalékot K 1565.70 után jóváirta. A jövőben előzetes engedélye nélkül semmiféle engedmény nem adható. Eredmény: 2 jeles, 8 jó, 13 elégséges. Az Írásbeli érettségi vizsgálatok alapján szóbelire bocsáttatott 23 tanuló. A szóbeli érettségi vizsgálatokat junius 15, és 16. napján tartottuk meg dr. Vitkovits Sándor pozsonyi egyet, magántanár, vkm. biztos űr és Heltai József kereskedelemügyi miniszteri biztos űr elnöklete alatt. Az érettségi vizsgálatok eredménye ez: jelesen feleltek meg: ¿Kavczag ¿Fülöp és ¿Kraúsz £a~ jos — 2. jól feleltek meg: 3)o6ó ¿József, ¿JCaás £ipót, ¿Kalász Vilmos, ¿Kavas ¿Jsnö, Steiner Sándor = 5. Megfeleltek: Balaton Ede, Blum Lajos, Fischbach József, Franki Dénes, Grünbaum Béla, Haán Béla, Hodós István, Krausz Adolf, Meider József, Neu Pál, Schertz Albert = 11. 5 tanuló szeptember hóban teendő javitó vizsgálatra utasíttatott. B) Katonai előkészítő tanfolyam érettségi vizsgája. A nm. vk. Miniszter úr 54800/1916. Via. sz. rendelete értelmében az 1898. és az előző években született, katonai szolgálatra alkalmasnak talált, a középső osztályt eredményesen végzett tanulck részére május 25-től junius 25-ig tartó előkészitő tanfolyamot szerveztünk. É tanfolyamon valamennyi érdekelt tanuló vett részt é. p. az 1896-as évfolyamból 1, az 1897-es évfolyamból 6, az 1898-as évfolyamból 4, összesen 11. Ezek a felső osztályról sikeresen letett vizsga után Írásbeli és ezután szóbeli vizsgára bocsáttatván, közülök 2 jól, 9 egyszerűen megfelelt. XVI. A felső keresk. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés. Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a követ" kező életpályákra nyújt képesitést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll. közigazgatás ama ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal biró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. t.-e. minősíttetnek és illetékeseknek nyilvánít, u. rrt.: a) a postaszaknál, mint postafőtiszti tisztviselők; b) a pénztáví szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkőnyvvezetők ; d) a zálagljázaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek ; e) az allainszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál és intézetnél, u. m. : minisztériumoknál, megyéknél és tőrvényhatósági joggal felruházott és r. t. városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál, bányászatnál, pénzverdénél, áll. zálogházaknál, közpénztáraknál, pósta- és távirdaigazgatóságnál stb. 3. Ezeken kivül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek: 1. a Budapesti keleti kereskedelmi akadémiáőa, 2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiá6a (vasút, hajózás, pósta, táviró), 3. a kereskedelmi iskolai tanár képző-intézet6e. 4. Az 1900 évi 100.000 sz. belügyminiszteri rendelet szerint a községi jegyzőségre képesitő közigazgatási tanfolyamra felvétetnek. 5. jeles bizonyítvánnyal a hazai összes gazdasági akadémiákba. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-e. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntesi jogot is élvezik. XVII. Statisztikai kimutatások. A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső c <u 00 tu osztály t/> o Iskolalátogatás Beíratott...... Évközben kimaradt . . Létszám a tanév végén 51 51 39 1 38 36 1 35 126 2 124 Kor 1915. szeptember végén volt 13 éves ....... 14 «....... 15 «....... 16 «....... 17 « ........ 18 «....... 19 «....... 3 23 9 8 5 3 . 7 10 16 5 1 1 20 13 2 3 30 20 44 23 4 2 Vallás Izraelita....... Római katholikus Ag. evangelikus .... Ev. reformált..... 33 15 2 1 27 12 26 10 86 37 2 1 Anyanyelv Magyar....... Német....... Horvát....... 50 1 37 2 36 123 1 2 Nyelvismeret Magyar....... Magyar—német .... Magyar-horvát .... Magyar—német —horvát . 30 18 3 25 5 5 4 28 6 1 1 83 29 9 5 A felvétel alapja Ismétlő, saját intézetbeli . « idegen « Polg. iskola 4. oszt. . . . Gimnázium « «... Felső ker. isk. alsó osztály « « « középső « 3 27 21 2 37 1 35 | 4 2 27 21 37 | 35 60 A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső ; c i u in 0) tu osztály </> O A szülő vagy gyám lakóhelye Nagykanizsai..... Más zalamegyei .... Somogymegyei .... Baranyamegyei .... Belovár....... Bosznia....... Szatmármegyei .... Árvamegyei..... Liptómegyei..... Bács-Bodrog..... Varazsdmegyei .... 33 9 3 1 1 1 1 1 1 23 8 6 1 24 6 2 1 1 1 1 ■ 80 23 11 1 1 3 1 1 1 2 1 A szülő vagy gyám polgári állása Birtokos, bérlő .... Kisiparos...... Ipari tisztviselő .... Nagykereskedő .... Kiskereskedő..... Ker. vagy közlekedési alk. Köztisztviselő..... Tanár, tanitó..... Másféle értelmiségi . Magánzó...... Egyéb ....... 3 11 3 9 15 4 1 1 2 2 1 3 1 17 11 1 2 3 4 3 6 4 4 4 2 5 4 4 18 4 9 30 30 9 1 3 9 9 Tandíjfizetés Egész tandijat fizetett Va « « . . V4 « « . . Teljesen tandíjmentes . 26 7 8 10 18 11 3 7 18 7 4 7 62 25 15 24 61 A tanulmányi eredmény kimutatás. Alsó oszt. Köz. oszt. Felső oszt. Tantárgy Az osztályzott tanulók száma 51 38 35 1 2 3 4 1 2 3 14 1 ¡2 3 4 Hittan .................. 1 1 131224 2 | 61515 2 1 ! 91115 Magyar nyelv és irodalom 12 2613 — 3 624 5 2 825 — Német nyelv és levelezés 1 7 34 9 1023 5 2 924 — Francia nyelv és levelezés 2 3 38 8 1 920 8 1 1024 — Földrajz ............... 14 2611 — 5 725 1 4 922 — Történelem 4 936 2 5 1023 3 1319 __ Menyiségtan s polg. számt. 4 2027 _ 5 623 4 5 1317 — Természettan............ 91326 3 — — — — — _ — — Keresk. számt. és irod. m. 3 2027 1 5 8 24 1 5 15)15 — Könyvvitel és irodai m.... 8 2319 1 9 12 17 9 20 6 _ Keresk. levelezés és isin. 4 17 30 — 2 6 30 2 9 24 — Közgazdasági ismeretek... — — — — 3 7 28 — 3 17 15 _ jogi ismeretek ......... — — — — 2 15 20 1 2 17 16 — Vegytan és áru ismeretek 7 19 25 — 2 17 19 — 7 23 5 — Írásbeli dolg. külső alakja 12 27 10 2 8 22 4 4 17 7 11 — Szépírás ............... 10 23 18 — — — — — — — — — Gyorsirás ............... - 16 26 — 4 9 14 — 3 10 _ Német társalgás ....... 2 14 27 5 — 19 19 - 4 20 11 _ Magaviselet ............ 37 11 3 16 20 2 _ 22 13 XVIII. hrtesités a jövő tanévre. A nagykanizsai illetőségű tanulók felvétele szeptember 1-én, a vidéki tanulók felvétele 3-án és 4-én mindig d. e. 9 — 12, d. u. 3 —5 órákor történik. A javitó és pótló vizsgálatokat aug. 31-én d. e. 8 — 12 órakor tartjuk meg. Az alsó osztályba azok a tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak oly tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső ozztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolában legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni. javitó vizsgálatra bocsáttatnak azon tanulók, kik legfeljebb 2 tantárgyból kaptak elégtelen érdemjegyet. A javitó vizsgálatra jelentkező tanulók utolsó évi bizonyítványukat, aug. 30-án,d. e. 9 — 11 órakor adják át az igazgatónak. Évi tandij minden osztályban 200 korona. A tandij 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2-ig részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15"én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed ápr. 15-én fizethető. Beiratási dij : 20 korona. Egyéb dijak: a hitközségi pénztárba: nyugdijalapra 12 korona, a beiratkozásnál az igazgató kezeihez az önképzőkör könyvtára részére 2 kor., a lóm. kath. tanulók hitoktatási dij fejében 6 kor. Aki tandíjmentességet kiván nyerni, annak szülője, vagy gyámja eziránt Írásban folyamodhatik. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényüket augusztus 15-éig a nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságához benyújtani. A folyamodványhoz mellékelendők : a szülök szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. 63 A szülőknek vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül is a tanulók erkölcsi magaviselete felett őrköd ni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy gyermekeik elhelyezése tekintetében kellő körültekintéssel járjanak el. Ebben az igazgató és osztályfőnökök szivesen szolgálnak útbaigazítással. <5? tanulóü óvakodjanak elvongyollott, piszkos és végi66 kiadású iskolai könyvek 6eszerzésétől. ¿Minden tankönyv6öl a leguja66 kiadás használandó. Nagykanizsa, 1916. június 29-én. BÚN SAMU, igazgató. TARTALOM I. Iskolaszék............2 II. jelentés a lefolyt 1915-16. tanévről . . 3 III. Az intézet jótevői.........7 IV. Tanári kar...........8 V. A mi hőseink......., . . 10 VI. Tanitásterv . . 18 VII. Az 1916-17. tanévben használandó tan- könyvek jegyzéke .......34 VIII. Iskolai könyvtár..........36 IX. Az ifjúsági segitő egyesület pénztár- és vagyonkimutatása.......38 X. Fegyelmi szabályok........40 XI. Magánvizsgálati szabályzat......45 XII jelentés a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola »Deák Ferenc« körének 1915/16. évi működéséről........47 XIII. A tanulók névsora ........49 XIV. Az 1914-15. tanévben végzett tanülók alkalmazási helye .......53 XV. jelentés az 1914 — 15. évi érettségi vizs- gálatokról ..........54 XVI. A felső ker. iskolai érettségi bizonyitvány- nyal járó jogok és minősités ... 58 XVII. Statisztikai kimutatások.......59 XVIII. Értesítés a jövő tanévre .... 62 * \' |
