1926-27 A nagykanizsai izr. hitközségtől fenntartott négyévfolyamú Felső Ker. Iskola és női ker. szaktanf. értesítője.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	5.17 MB
Keltezés:	2018-04-05 14:03:35

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	607
Megtekintések száma:	1702
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (108.56 KB) A nagykanizsai izraelita hitközségtől fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola és női kereskedelmi szaktanfolyam értesítője az 1926-27. iskolai évről. az intézet alapíttatott 1857-ben. Közli: Dr. Villányi Henrik igazgató. Nagykanizsa, 1927. Gutenberg-Könyvnyomda 40670 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: f. 90/% a nagykanizsai izraelita hitközségtől FENNTARTOTT négyéVfolyamu FELSŐ KERESKEPELMI ISKOLA ÉS NŐI KERESKEPELMI SZAKTANFOLYAM ÉRTESÍTŐJE a£ 1926-27. iskolai évről. AZ INTÉZET ALAPÍTTATOTT 1857-BEN. KÖZLI: p- Villányi henrik IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1927. GUTENBERG-KÖNYVNYOMDA 40070 9oy~ - a nagykanizsai izraelita hitközségtől FENNTARTOTT négy évfolyamú FELSŐ KERESKEPELMI ISKOLA ÉS NŐI KERESKEPELMI SZAKTANFOLYAM ÉRTESÍTŐJE az 1926-27. iskolai évről. AZ INTÉZET ALAPÍTTATOTT 1857-BEN. T ^J KÖZLI: p Villányi henrik IGAZGATÓ. /A NAGYKANIZSA, 1927. GUTENBERG-KÖNYVNYOMDA 40670 Felügyelet. A felső kereskedelmi iskolák tanulmányi és szervezési ügyeit a nm. vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr VI. ü. o. intézi és a felügyeletet közvetlenül a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatójával gyakoroltatja. Kir. főigazgató KRITZA ISTVÁN. Intézetünk fenntartója: A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG, amely a fenntartási és személyi ügyek elintézésével az iskolai szakosztályt bizza meg és az intézet állapotát vele ellenőrizteti. Az iskolai szakosztály tagjai: Elnök: ÖTVÖS EMIL, ny. állampénztári főigazgató. Helyettes elnök: Dr. GODA LIPÓT, városi tiszti orvos. Jegyző: FÁBIÁN MIKSA, hitközségi titkár. Előadók: Dr. VILLÁNYI HENRIK, felső keresk. isk. igazgató. HALÁSZ JENŐ, elemi isk. igazgató. A tantestület képviselője: NEUFELD SIMON, felső keresk. isk. tanár. Tagok: ÁDÁM RÓBERT, nagykereskedő. BREUER IZIDOR, földbirtokos. BÚN SAMU, kir. tanácsos, ny. igazgató. Dr. BRÓD TIVADAR, ügyvéd, az izr. hitközség elnöke. Dr. FRIED ÖDÖN, ügyvéd. GRÜNFELD MIKSA, nagykereskedő. Dr. HALPHEN JENŐ, ügyvéd KASZTER MIKSA, nagykereskedő. Dr. KAHÁN IMRE, ny. orvos-ezr.edes. Dr. KERTÉSZ LIPÓT, városi állatorvos. KLEINFELD IGNÁC, takarékpénztári igazgató. Dr. OLLOP MÓR, ügyvéd. Dr. RAPOCH ALADÁR, ügyvéd. ROSENFELD JÓZSEF, az izr. hitközség alelnöke. Dr. ROTHSCHILD JAKAB, ügyvéd, v. hitközségi elnök. ROSENBERG OSZKÁR, bankigazgató. SZÉKELY NÁNDOR, ny. városi-mérnök, gyárigazgató. Dr. WEISZ LAJOS, ügyvéd. Dr. WINKLER ERNŐ, főrabbi. Hetven éves iskolánk. Az események és intézmények felett rohanó idő hamar elfeledteti az utókorral azokat a törekvéseket, amelyeket előttünk dolgozó és küzdő nemzedékek kifejtettek. Elődeink alkotásai is megérdemlik hálánkat és megbecsülésünket. A nagykanizsai izraelita hitközség régi kereskedelmi iskolája is ilyen alkotás. A kereskedelmi szakműveltségnek már ezelőtt 70 évvel egyetlen vidéki otthona volt, de szerény keretben. Az intézet haladt a korral és ma számottevő iskolája az országnak. Dúló harcokon és háborús éveken mentettük át. Az állam és városunk közönsége is támogat bennünket és iskolánk tekintélye csorbítatlan. Néhány oldalon elmondjuk fejlődésének történetét. Személyeket nem állítunk előtérbe. Csak akkor emiitjük őket, mikor nevükhöz valamely alapvető változás fűződik. Az intézet a kereskedelmi szakoktatást szolgálja és szolgálta mindig. 1894-től a mai napig 1109 tanulót bocsátott el kötelékéből érettségi vizsgálattal. Ezek köHül számosan kereskedelmi és közgazdasági téren magas pozíciót foglalnak el. A kereskedelmi iskola megszervezése. Kereskedelmi iskolánk a folyó iskolai évben érte el fennállásának 70. évét, de nem a mai, ujabb keletű szervezetében. Nagykanizsa város lakosságának nagyrésze már a szabadságharc előtt való időben is élénk kereskedelmet űzött. A kereskedelmi alkalmazottak azonban nem szerezhették meg kereskedelmi ismereteiket oly intézetben, amely a kereskedelmi élet követelményeinek megfelelhetett volna. A zsidó hitközség, melynek tagjai elsősorban kereskedők voltak, az ifjúság gyakorlati kiképzését szemelőtt tartva, már 1842-ben népiskolájának nyolcadik évfolyamában kereskedelmi szaktárgyakat adatott elő. Ezek a kereskedelmi számtan, a kereskedelmi levelezés és a könyvvitel voltak. Iskolái számára 1842-ben Löw Lipót főrabbi sürgetésére megépíttette azt a házat, amely a felső kereskedelmi iskolának még ma is hajléka. A kereskedelmi szakoktatás tehát tulajdonképen 1842-ben kezdődik, de szervezve nem volt. Ez az állapot tartott 1857-ig. Thun Leó grófnak 1855-ben közzétett „Organisations-Éntwurf"-ja az iskolafenntartó hitközséget is új feladat elé állította. Tanintézete számára meg kellett szereznie a nyilvánossági jogot és népiskolája nyolcadik évfolyamának tantervvéből a kereskedelmi szaktárgyakat ki kellett vennie. Hogy azonban az iskola vezetésével megbizott felűgyelőbizottság kenyérkereset és alkalmazhatóság szempontjából oly fontos kereskedelmi szakoktatást kellően fejlessze, 1856-ban a nyolc évfolyamú, de négyosztályu népiskolája fölé egy két évfolyamra terjedő kereskedelmi szakiskolát szervezett, amely 1857-ben befejeztetett. Ezt a két osztályt az alapítás évében 60 tanuló látogatta. A nyolcévfolyamu népiskolával együtt az akkori intézetnek 420 növendéke volt. Szervezett kereskedelmi szakoktatásról tehát csak az 1856/57. iskolai évtől kezdve szólhatunk. Az intézetnek lelke Eichberg Adolf igazgató volt, aki a kereskedelmi tárgyakat tanitotta. A helytartótanács Csak 1860-ban december hó 3l-én kelt átiratában erősítette meg Eichberg Adolf főelemi tanitót igazgatói állásában. Az 1865. évi az iskolák állapotáról szóló megyei jelentésből azonban kitűnt, hogy az izr. hitközség által fenntartott két évfolyamú reál-iskola, vagyis, kereskedelmi iskola, tulajdonképen engedélyezve nem volt és csak mint magániskola létezett nyilvánossági jog nélkül. A helytartótanács a megyét utasította, szólítsa fel a hitközséget, hogy a szükséges engedélyt 15 napon belül szerezze meg, különben a helytartótanács kénytelen lenne az intézetet feloszlatni. Az elöljáróság az intézet engedélyezéséhez azonnal megtette a szükséges lépéseket és mulasztását azzal indokolta, hogy a reálosztály nem különálló tanintézet, hanem a 4 osztályú és nyolc évfolyamú elemi iskola folytatása. További fennállás pedig azért szükséges, hogy a IV. osztályt elvégzett tanulóknak alkalom nyújtassák, magukat a kereskedelmi szaktárgyakban kiképezni. Különben a helytartótanácsnak az osztály fennállásáról tudomása volt, mert Eichberg Adolf igazgatónak 1860-i kinevezési okmányában a reáliskolára is történt vonatkozás. Ezen felterjesztésre 1866. május hó 29-én felelt a helytartótanács. Főleg azt kifogásolta, hogy a reálosztály mindkét tanfolyamának növendékeit a mér-tant kivéve, minden tantárgyban együtt oktatják, habár különböző követelések mellett. Ezen tanítási mód sikerre nem vezethet. Kifogásolta továbbá, hogy a reáliskolánál ugyanazon tanitók működnek, akik az elemi iskolában alkalmazva vannak. Ebből kifolyólag vagy az egyik, vagy a másik intézet érdekeit hanyagolják el, miért is az elöljáróság engedélyezés iránt való kérvényének hely nem adható. Ajánlja azonban a helytartótanács, hogy szervezzen az elöljáróság két vagy háromosztályú iskolát (kereskedelmi iskolát) és legyen különösebb tekintettel arra, hogy Nagykanizsa város kereskedelmi viszonyai főleg ilynemű intézetek felállítását teszi\'k kívánatossá. A tárgyalásokat az 1866-ban kitört osztrák-porosz háború szakította félbe. Az iskola a háborús évben a nagy zsinagógában helyezkedett el, mivel az egész iskolaépületet hadi kórházzá alakították át. A nikolsburgi béke megkötése után az elöljáróság ismét a reáliskola kérdésével foglalkozott. A magyar alkotmány helyreállítása és a kiegyezési tárgyalások azonban az iskolafenntartó hitközség valamint a tanügyi kormány figyelmét más irányban kötötték le és maradt minden a régiben, mignem Boja Gergely Zalavármegye tanfelügyelője 1873-ban az elöljáróságot arra figyelmeztette, hogy az érvényben lévő miniszteri tantervek értelmében minden felsőbb kereskedelmi iskola csak háro.n-osztályu lehet. Ebbe pedig csak oly növendékek vehetők fel, akik algimnáziumot, vagy alreáliskolát végeztek. Az iskola vezetésével megbízott szakosztály az emiitett leirattal január 30-án foglalkozott, de tekintettel a hitközség szűkes pénzügyi helyzetére, az iskola fennálló szervezetén nem változtatott és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kétévfolyamu reáliskola (kereskedelmi iskola) hatóságilag engedélyezett magánintézet, amelynek nyilvánossági joga nincs, tehát arra sincs kötelezve, hogy az 1872. évi 1201. szám alatt kelt miniszteri rendelet intézkedései szerint legyen szervezve. Megígérte azonban az elöljáróság, hogy a jövőben történendő átszervezés alkalmából a miniszteri rendelethez fog alkalmazkodni. A jószándék megvolt, de annak megvalósítása még sokáig késett. Eichberg Adolf is, a kereskedelmi szakoktatásnak városunkban való meghonosítója, agg kora és megrendült egészségi állapotára való hivatkozással nyugdíjaztatását kérte, de az elöljáróság Eichberg Adolf közreműködését nélkülözhetetlennek tartotta, azért csak a kereskedelmi szaktárgyak tanítása alól mentette fel, de az igazgatással továbbra is megbizta. A szaktárgyak tanítását Bún Samu, Goldschmied Dávid és Kellert Lajos kipróbált tanerők vállalták. Az 1879 — 80. iskolai évben az iskolafenntartó hitközség ujabb kísérletet tett, hogy kereskedelmi iskoláját az 1872. évi miniszteri rendelet n tézkedéseinek megfelelően megszervezze. Elhatározta, hogy kétévfolyamu 5 kereskedelmi iskoláját egy harmadik osztállyal kibővíti és a harmadik évfolyam vezetésével Wilheim józsef kereskedelmi iskolai tanárt bizta meg. A harmadik évfolyam az 1880-81. iskolai évben meg is nyilt. Öt tanuló látogatta. A létszám az év végéig háromra apadt le, és evvel a ténnyel bebizonyult, hogy a háromévfolyamu kereskedelmi iskola az akkori szervezetében nem volt életképes. Az iskolai év végével meg is szűnt a harmadik osztály. Az 1883-84. évben Eichberg Adolf igazgatói állásáról is lemondott. Az iskolafenntartó nem zárkózhatott el többé az öreg igazgató jogos kérelme elől és érdemeinek méltatásával nyugdíjazta, a kereskedelmi iskola igazgatásával Bűn Samu kereskedelmi iskola tanárt bizta meg. Még öt évig maradt meg az iskola a régi szervezetben. Csak személyi változások történtek. Ez a maradiság nem közönyből eredt, hanem az attól való félelemből, hogy egy nagy és költséges iskolát az izr. gyülekezet fenntartani nem tud. Az iskolai szakosztály, a kereskedelmi iskola korszerű megreformálását akkor is felszínen tartotta, amikor semmi sem látszót történni. Végre 1888. március 24-én tárgyalta az iskolai szakosztály e fontos ügyet evvel határozatba ment, hogy a háromosztályú középkereskedelmi iskola felállithatása és engedélyezése iránt illetékes helyen megteszi a kellő lépéseket. A szervezés nehéz és körültekintő munkája természetszerűen Bűn Samu igazgató vállaira nehezedett, aki a megbízatásnak eleget téve, 1888. november 7-én részletesen kidolgozott tanítástervet és költségvetést mutatott be. A szervezeti szabályrendelet megfelelt a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1885\'29.801. sz. a. kelt rendeletének. 1889. március 22-én az elöljáróság végre elhatározta, hogy a fennálló kétévfolyamu kereskedelmi iskolát az emiitett szervezetnek megfelelő három osztályú kereskedelmi iskolává alakítja át. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1889. december 31-én 36.549. sz. a. kelt rendeletével a középkereskedelmi iskola létesítésére megadta az engedélyt és a régi kétévfolyamu kereskedelmi iskolának egyenjogositását a gimnázium és reáliskola 4 alsó osztályával is elismerte. A középkereskedelmi iskola első osztálya 1891. szeptember elsején nyilt meg és 1892-ben a Zrinyi-Miklós utca 33. számú háznak első emeletén helyezkedett el. Csak 1899-ben költözködött az intézet mai hajlékába. A középkereskedelmi iskola, évfolyamainak fokozatos fejlesztésével, az 1893 — 94. iskolai évben tarthatta meg az első érettségi vizsgálatát, miután a magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1893. január 24-én 1876. sz. a. kelt rendeletével minősítés szempontjából megadta az intézetnek a nyilvánossági jogot. A középkereskedelmi iskolát az 1893 — 94. iskolai évben 76 tanuló látogatta. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 24 tanuló, szóbelire ugyanannyi, jelesre felelt meg 5, jóra 11, megfelelt 3, két hó múlva teendő javitóvizsgálatra utasíttatott 5. Az érettségi vizsgálatokon a kereskedelmi iskolák főigazgatóságának létesitéseig a kir. tanfelügyelő elnökölt. 1895-ben a V. K. M. megszervezte a kir. főigazgatóságot és az 1896. évben megtartott érettségi vizsgálatokon a kir. főigazgató maga helyett Dischka Győző, pécsi állami reáliskolai igazgatót bízta meg az érettségi vizsgálaton való elnökléssel. A kereskedelemügyi miniszter űr is kiküldött biztossal képviseltette magát. Az 1895. évi augusztus hó 20-án megjelent szervezet alapján intézetünk megváltoztatta cimét és a felső kereskedelmi iskola elnevezést használja a mai napig. Intézetünk a milleneumi évet méltó keretben ünnepelte meg és az ifjúság adakozásából diszes milleneumi zászlót szerzett be. A jó tanitási eredményre zavaróan hatott a sűrű tanárváltozás. Az iskola tanárai ugyanis az országos nyugdíjintézetnek 1911-ig nem voltak tagjai, mivel a V. K. M. űr a felvétel elé nagy nehézségeket görditett. Tanáraink rendszeres előléptetése sem volt biztosítva mindaddig, amig a gr. Apponyi-féle rendelet 1906-ban meg nem jelent, amely elismerte, hogy a nem állami intézetek ugyanolyan fontos kultur- 6 missziót teljesítenek, mint az államiak, indokolt tehát, hogy amazok tanárai fizetés tekintetében is hasonló elbánásban részesüljenek, mint az állami tanárok. Amíg a javulás be nem állt, tanáraink állami vagy városi intézetekben kerestek és találtak elhelyezést. A hitközség anyagi ereje a tanári fizetések rendezéséhez gyenge volt. Azért az iskolát biztos alapra helyezni kivánta, s emiatt többször tett kísérletet, hogy az intézetet az államnak adja át. Küldöttség ment először 1899-ben Wlassics Gyula miniszterhez, és azután még többször is jelentkezett az elöljáróság a minisztériumban a tárgyalások megkezdése végett; de szívélyes fogadtatásnál többet elérni nem tudott. Az 1906. évben 75.559. szám alatt megjelent miniszteri rendelet végre a nem állami tanárok fizetését is rendezte és ezeknek a tanároknak státusba való beosztását hajtotta végre. De intézetünk tanárai az Országos Nyugdíjintézetnek még mindig nem voltak tagjai. Majdnem minden évben küldöttség ment a miniszterhez, hogy a nyugdij ellátás végett tárgyaljon. Végre dr. Rothschild Jakab szakosztályi elnöknek 1911-ben sikerült a nyugdijosztály vezetőjét, Klauzál Gábor miniszteri tanácsost arról meggyőzni, hogy a Hitközség nyilatkozata, hogy az általa létesített kereskedelmi iskolát mindaddig fenntartja, amig az állam a tanárok fizetés kiegészítését vállalja, elég biztosíték arra nézve, hogy a felső kereskedelmi iskolát kényszerítő ok nélkül fel nem oszlatja. 1911. november havában Greszler Jenő miniszteri tanácsos számtiszt kíséretében kiszállt Nagykanizsán és több napi számfejtési munkák elvégzése után megtette kedvező jelentését a V. K. M. úrnak, aki az intézet tanárait 1891-ig visszamenőleg az orsz. nyugdíjintézet kötelékébe felvette. Evvel az intézkedéssel a tanárok anyagi ellátása biztosítva lévén, a tanárváltozások is megszűntek és csak a könyvvitel tanszékének betöltésében merültek fel nehézségek. 1908-ban méltó keretben megünnepeltük Bún Samu igazgatónak 40 éves szolgálati jubileumát. Ez alkalommal Zalavármegye főispánja, kir. tanfelügyelője és a felső kereskedelmi iskolák főigazgatója a kormány képviseletében üdvözölték az érdemekben gazdag igazgatót és átadták neki a királyi elismerés jeléül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Tanintézetünk a világháborúban. „Inter arma silent Musae". Az iskola az 1911. év óta beállott nyugodt fejlődésében közmegelégedésre teljesítette hivatását és az ország szakoktatásában számottevő tényező volt. Ezt évről-évre a kir. főigazgató és a kiküldött miniszteri biztosok állapították meg. A politikai bonyodalmak miatt kitört világháború azonban egyszerre visszavetette iskolánkat is, és annak működését szük határok közé szoritotta. Még meg se kezdtük az iskolai évet, s máris összes helyiségeinket tartalék-kórház céljaira a katonai parancsnokság igénybe vette. Még a tanári szobát is lefoglalta. Csak a kistemplom termét hagyta meg tanteremnek. Az elöljáróság pedig tanácstermét bocsátotta rendelkezésünkre. Két teremben három osztályt redukált órarenddel tanítottunk. Két rendes tanárunk hadbavonult és ezeknek heti 40 valamint az igazgatónak heti 3 óráját óraadó tanárokkal kellett elláttatni. E zavarok ellenére is iskolánkat a hábora első évében 3 osztályban 128 tanuló látogatta. 6 tanuló hadiszolgálatra vonult be. A háború második évében egy tantermet visszakaptunk. Az 1915. évben a 81.000 szám alatt kibocsátott miniszteri rendelet a tanitási időt kizárólag a délelőtti 8 — 1 7 terjedő órákra szoritotta. 1916-ban adtuk ki előszóra hadi érettségi bizonyítványokat, a felső osztály tanulmányi eredménye alapján. Ugyancsak ebben az évben kezdődtek az előkészítő tanfolyamok hadbavonulandók részére-Az iskolai évet junius 3-án fejeztük be. Az 1915 — 16. iskolai év befejezésével Bún Samu igazgató a tanügy szolgálatában eltöltött 48„év után nyugdíjaztatását kérte, amely kérelemnek a V. K. M. úr helyt adott. Őfelsége pedig érdemei elismeréseül a királyi tanácsos cimmel tüntette ki. Bún Samu 1883 —1891-ig az alsófoku és 1891—1916. június haváig a felső kereskedelmi iskola igazgatója volt. Érdemeit az 1907 — 1908. és az 1916 — 1917. évi Értesítőink bőven méltatták. Krónikszerü feljegyzéseink természete nem engedi meg, hogy az akkor megjelent cikkeket közöljük. Az igazgatói teendők végzésével az iskolai szakosztály 1916. augusztus 27-én Dr. Villányi Henrik felső kereskedelmi iskolai tanárt bizta meg és ebben az állásában 1917. augusztus 27-én végleg megerősitette. A véglegesítést a V. K. M. úr is jóváhagyta. Tantermeinket és mellékhelyiségeinket a 7. számú tartalékkórház még mindig elfoglalta. 1917. április 1-én hurcolkodott ki végleg. Alapos tatarozás után csak 1917. őszén foglalhattuk el megszokott tantermeinket. Fölszereléseink, könyvtáraink és gyűjteményeink azonban alaposan megrongálódtak. A háború utolsó évében 121 tanuló látogatta intézetünket. Katonai előkészítő tanfolyam alapján érettségi vizsgálatra bocsátottunk 16 tanulót, akik az érettségi vizsgálat befejezése után azonnal be is vonultak. Az összeomlás. Az 1918/19-i iskolai év az összeomlás évének nevezhető. A világháború viharában közgazdasági javaink elpusztultak, elesett a harctereken ifjuságunk szine-java és mi is 54 volt tanulónk hősi halálát gyászoljuk. A forradalom az egész társadalmi rendet felforgatta és az ellenséges megszállás majdnem végromlásba döntötte hazánkat. A viharok elmúltával ifjuságunk gondolat- és érzelmi világát is át kellett alakitanunk. Ilyen állapotban ért bennünket a V. K. M. úr 160.500/1919 b. 12. sz. rendelete, amely a felső kereskedelmi iskola 4 évfolyamú tanitástervét léptette életbe. De mi a negyedik évfolyam megszervezését az 1920/21. iskolai évre halasztottuk, hogy a halasztás idejében az ifjúság elvesztett erkölcsi egyensúlyát visszaszerezzük. A tanulók száma az összeomlás évében is 129 volt, kik közül azonban évközben 35 tanuló kimaradt. Az ifjúság fegyelmi állapota a jogrend helyreállításával lényegesen javult. A valláserkölcsös felfogásnak és érzületnek újra érvényt szerezhettünk. Hadbavonult tanáraink közül Balog Dávid és Elek Mór tanárok ismét elfoglalták állásukat; a könyvvitel-levelezés tanszékét pedig Gestettner Jenő tanárral töltöttük be. 1918. év őszén, december 12-én a pusztitó influenzajárvány elragadta körünkből dr. Neumann Ede főrabbit, az izr. gyülekezet lelkipásztorát és intézetünk hitszónokát. Örökébe 1919. február havában dr. Winkler Ernő rabbi lépett 1919. junius 11-én húnyt el Heltai József intézetünk gondnoka és kereskedelemügyi miniszter biztosa, érettségi vizsgálataink társelnöke. 1922. szeptember 12-én dr. Vass József, V. K. M. úr látogatta meg intézetünket. 1922. szeptember 8-án avattuk fel hősi halottaink emléktábláit az intézet disztermében. Intézetünk történelmét a közölt pár adattal befejeztük. Az 1921/22. iskolai évet követő eseményekről évi Értesítőinkben számoltunk be. Az Értesitőket 1919/23-ig a zilált gazdasági viszonyok miatt nem nyomattuk ki. 8 Beszámoltunk tanintézetünk fejlődéséről alapításától egészen 1922-ig. A felső kereskedelmi iskolák belső szervezete a jelenben fokozatosan átalakul. Uj Rendtartás szabályozza az egész ügykezelést. Az uj tanitásterv a tantárgyak célszerűbb elosztását az egyes évfolyamokra fogja végrehajtani. Az Érettségi Szabályzat lényeges átdolgozásra szorul. A négyévfolyamu iskolában még mindig a három-évfolyamu iskola Érettségi Szabályzata érvényes. Nemcsak tanitástervünknek, hanem intézetünknek is voltak és vannak fogyatkozásai, mint minden intézménynek, amelyet fejlődésében pénzügyi tekintetek korlátoznak. De amit az iskolafenntartónk, az izr. hitközség, alkotott, tanúságot tesz a gyülekezet áldozatkészségéről, elöljáróinak odaadó, önzetlen munkásságáról és megfontoló előrelátásáról; de az államnak és városnak segitőkészségéről is. Hozzájárul az állam tanáraink fizetéskiegészité.séhez, a város közönsége az intézet dologi kiadásainak pótlásához. 2)r. Villányi SKenriR. Az 1926—27. iskolai év adatai. 1. Az iskolai év megnyitása. Az alakuló értekezletet augusztus 27-én a javitóvizsgálatokat aug. 30 —31-én. A IV. évfolyam magánvizsgálatát aug. 30-31. A 11. évfolyam magánvizsgálatát szeptember 13-án és következő napjain tartottuk meg. javitóvizsgálatra utasitva volt 29 tanuló, jelentkezett 27, ezek közül nem felelt meg 4 tanuló, 23 tanuló felsőbb osztályba léphetett. A tanulók felvétele. A tanulók folytatólagos felvételét szeptember 1-én és 2-án foganatosítottuk. Mivel pedig a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ur 63.282. VI. ü. o. sz. a. kelt rendeletével a nagyszünidőt szeptember hó 12-ig meghosszabitotta, a tanulók felvételét szeptember 13. és 14. is folytatnunk kellett, úgy hogy beiratásokat 6 napon kellett végeznünk, július 1. és 2., szeptember 1. és 2. és szeptember 13- és 14. A felvétel eredménye. 1926. 1925. Az I. évfolyamba felvettünk 47 tanulót 46 tanulót II. „ „ 41 „ 38 „ III. „ „ 30 „ 40 „ 1V- » .. » 40 „ 28 „ Összesen 158 tanulót 152 tanulót A felvett tanulók közül nagykanizsai 67%, zalamegyei 9%, somogymegyei 16%, más megyei 8%. Vallásfelekezet szerint: keresztény 60%, zsidó 40%. Az iskolai év kezdetén az 1. évfolyamból kimaradt 2 tanuló, ugy hogy 156 tanulóval nyitottuk meg az iskolai évet. A múlt évben végzett tanulók elhelyezése tekintetében némi javulás állapitható meg, bár a szine-java nem a kereskedelemben keresett boldogulást, hanem állami hivatalokban és intézményekben helyezkedett el. A kereskedelem terén elhelyezkedett tanulók nagyon szerény és a gyakornoki fizetésen alól maradó dotációval tudtak csak álláshoz jutni. Az előadásokat minden évfolyamban szeptember 15-én kezdtük meg. 2. A tanitásterv módosítása. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az 1920. évi 72.000 sz. rendelettel kibocsátott tanitástervet egyes részeiben módositotta. Elrendelte, hogy a felső kereskedelmi iskolában az 1926 — 27. iskolai évben a kereskedelmi ismeret az 1. és II. évfolyamban egyenként heti 2 órában, a második idegen nyelv- és kereskedelmi levelezés pedig az 1. és II. évfolyamban heti 2 órában taníttassanak. Evvel szemben a magyar kereskedelmi levelezés az I. és 11. évfolyamban megszűnt tantárgynak lenni, a gyorsírás heti /O /CJ.- óraszámát a II. évfolyamban eggyel leszállította, a szépirási órák sfeafnát peiöíg az 1. évfolyamban egyről kettőre emelte. A rendes tantárgyak hetí^óraszafRa az 1. évfolyamban és II. évfolyamban 30-30 óra a testgyakorlásorj, kivül\'. A kir. főigazgatóság 2550/1926. sz. leiratával felhivta az igazgatósag<jjrt>,v hogy rendkívüli tanári értekezleten tárgyaltassa a tanártestülettel a tanterv tf»o<Sic»6Íf tásának kérdését. A tanári kar evvel 1926. október 6-án behatóan foglalkozott és véleményét jegyzőkönyvbe foglalva a kir. főigazgatósághoz felterjesztette. A tantárgyak beosztása. A tanitás anyagát a tanárok képesítése és képzettsége szerint osztottuk be. Az idegen nyelvek eredményesebb tanitása érdekében a német nyelvet az 1, 11. és IV. évfolyamban, a francia nyelvet az I. évfolyamban húszas csoportokban tanítottuk. Az eredmény még ennek az intenzív tanításnak alkalmazásával sem volt kielégíthető. Hogy mi okozza az eredmény fogyatékosságát, arra nézve a szaktanárok igen sokféle okokat hoznak fel. Elfogadható, hogy a felső kereskedelmi iskolába jövő tanulók legnagyobb részének hiányos előképzettsége kiapadhatatlan forrása a sikertelenségnek. De ha ez igy van már 30 vagy 40 év óta, akkor mégis a magas tanítási cél kitűzésében, valamint a módszer mesterkélt és nem elég gyakorlati kivitelében is lehetnek hibák. Az idegen nyelvi tanitás problémája még mindig megoldásra vár. A gépirás. A gépirásra mint rendkívüli tantárgyra 47 tanuló jelentkezett. Minthogy a tapasztalat szerint a gépirók már régen elfelejtették azt, amit az 1. és II. évfolyamban a gépirás ügyességéből elsajátítottak, ha a IV. évfolyamba felkerülnek, a IV. évfolyam tanulóit is felszólítottuk, hogy a gépirás gyakorlására jelentkezzenek.^Felszólitásunk eredménye az volt, hogy 40 tanulóból 8 jelentkezett, ennek a kereskedelmi életben nélkülözhetetlen ügyességnek a megtanulására. Ennek szükségét az ifjúság csak akkor látja be, ha a gépírásban való gyakorlatlanság miatt nem jut álláshoz. A gépirás tanulásának csak akkor gyürkőznek neki, ha a gyakorlati élet kényszere erre őket ráutalja. De semmiféle ügyességet néhány hétben elsajátítani nem lehet, a gépírást sem, amelyet az irodákban már bizonyos tökéletességgel kell tudni. 3. Érettségi vizsgálatok 1926. szeptember hóban. Teljes érettségi vizsgálatot két tanuló; javitó érettségi vizsgálatra jelentkezett 5. Elégségesen megfelelt mind a 7 jelentkező. A vizsgálaton Dr. Fábján Jenő miniszteri tanácsos mint miniszteri biztos elnökölt. 4. Magánvizsgálatok szeptember hóban. 1926. szeptember hóban teendő magánvizsgálatra Pichler Andor a negyedik évfolyam és Horváth Lajos a második évfolyam tanulója kapott engedélyt. Mindkettő jelentkezett a vizsgálatra. 5. Magánvizsgálatok 1927. junius hóban. Junius hóban „teendő magánvizsgálatra engedélyt nyertek: Horváth Pál, mozigépész, Onody józsef, pénzügyőri szemlész, Pollák Mihály, kereskedősegéd, Bernáth Lajos, magántisztviselő, Fogassy Elemér, m. kir. honvéd és Takács László, nagykanizsai kereskedő, mindannyian nagykanizsai lakósok. 6. Tanulmányi állapot. Az ifjúságnak a sportban, atlétikában, szóval a testedzésben való kiképzése ma már a középfokú iskolák nevelési programm-jának egyik főcélja lett. Evek óta az ifjúság összessége szenvedéllyel és odaadással üzi a sportnak minden ágát és ellentállhatatlan érdeklődéssel kiséri az ország és a világ sporteseményeit. De a sporttal való túltengő foglalkozás magában rejti a szellemi kiképzés hiányát és a tudatlanság veszedelmét is, a szellemi tudományok iránt való érdeklődés hiánya miatt. Az uj nemzedék, mint a jövő zászlóvivője, kitartó tréninggel fejleszti testi erejét, nem képzeletkergető, de tudatlan. Evvel a körülménnyel a tanitástervünk célkitűzései nem számolnak eléggé. Két gazdának egyformán szolgálni lehetetlen. Vagy sport és football, vagy kisebb fokú általános műveltség és szaktudás. A testi erő fejlesztése, a testnek acélozása, a sportban való ügyesség 10 nemzetvédelmi szempontból is kiválóan fontos. Ezt minden magyar embernek el kell ismernie, eltekintve attól, hogy a sport az ifjúság életörömét és önbizalmát is fokozza. De ha ezt a felfogást magunkévá tesszük, fenntarthatjuk-e a felső kereskedelmi iskolában a 11 —12 tárgyból álló tanitástervet az Utasítások követelményeinek értelmében? Ezeknek a megállapításoknak előreboesájtásával kell a tanulmányi állapotot is megitélni. A tanítás anyagát természetszerűen már az előadásokon kell megértetni és javarészben elsajátíttatni, hogy az otthon való foglalkozásra mennél kevesebb időt kelljen fordítani. Ha ezt tesszük, el fogjuk kerülni azt, hogy a tanuló ifjúság túlnyomó része előkészületlenül jön iskolába. Néhány becsvágyó ifjú minden évfolyamban van, de a kivétel nem adja meg az összeségnek jellegét. A legtöbb tanuló csak elégséges érdemjegyre törekszik, olyan érdemjegyre, amelyet néha elégtelennek is lehetne minősíteni. Az idegen nyelvekben elért eredmény gyenge. Nem érhetjük el" az Utasitások célkitűzését. Az engedélyezett olvasókönyvek szövege komplikált mondatszerkezetekből áll. Ezekkel ifjuságunk megbirkózni nem tud. Avval a ténnyel kell számolnunk, hogy a hozzánk felkerült ifjúnak nyelvi készsége nincs. Legjobb az eredmény azokban a tárgyakban, amelyek egyúttal a szóbeli érettséginek is tárgyai. 7. Fegyelmi állapot. Valamely iskolának fegyelmi állapota rendszerint attól az atmoszférától függ, amelyből a tanulók az iskolába kerülnek. Intézetünket 7 őstermelőnek, 29 iparosnak, 30 altisztnek, 24 nyugdíjas altisztnek, 16 köztisztviselőnek, 35 kereskedőnek, 10 magánzónak és 5 értelmi pályán működőnek fia látogatja. E szülők túlterhelt elfoglaltsága eredményezi, hogy gyermekeik bizonyos kötetlen szabadságban felnevelkednek és a társadalmi élet hanyatló erkölcseiből a kelleténél többet vesznek észre. Az ilyen ifjak természetes és egészséges érzelemmel, de őszinte és szubjektív kifejezési modorral, vagy jobban mondva modortalansággal tüntetnek az iskolában. Nem lehet mindjárt az ilyen jellemvonást erkölcsi romlottságnak minősíteni. Nem a magatartás szerint kell az ifjakat elbírálni, hanem cselekedeteik szerint. Tény az, hogy ifjeink szenvedélyesek és bárdolatlanok, életszomjasak és életigenlők. Az iskolának feladata, hogy az indulatokat, túlfötött szenvedélyeket s önérzetet, amely éles replikákban nyilvánul, megfelelő korlátok közé szoritsa. Ebből a törekvésből származnak az úgynevezett fegyelmi ügyek, amelyeknek elbírálásában kerültük a túlnagy szigort. Az egymásután büntetéssel való elhalmozás a gyenge fegyelmezési képesség jellegzetes kifejezője. A folytonos megtorlás ugyan kényelmes fegyelmi eszköz, de nevelő hatása nincs. Megfontolandó az életnek az ifjúságra ráözönlő ragyogásának a belátást korlátozó következménye. De épen a belátó megbánás előidézése főfeladata a nevelésnek, amely csak az erkölcsi értékek világára támaszkodhatik. Ez a világ megnyilvánul a vallásban, a törvénytiszteletben, hazafiságban, a művészetekben és minden magasabbrendü emberi és társadalmi közhasznú tevékenységben. Erkölcsi romlottság miatt való eltávolitással két esetben kellett eljárnunk, de megrovással annál többször éltünk. 8. Tanulmányi és ellenőrző értekezletek. A Rendtartásban előirt 4 ellenőrző, 2 osztályozó és 5 tanulmányi értekezleten kivül még 7 értekezletet tartottunk. Ezeken a tanulók erkölcsi és tanulmányi állapotával, valamint módszertani kérdésekkel foglalkoztunk. A felvetett eszmék megvitatása sok tekintetben irányt adott nevelési munkánknak és a tanulmányi eredmény megállapításának. Az uj Rendtartás az értekezletek eredményesebb határozat-hozatalaihoz lényegesen hozzá fog járulni, mivel a Rendtartás kiterjed a felső kereskedelmi iskolák egész ügyvitelére és a foganatosítandó intézkedéseknek irányt ad. 9. Egészségi állapot. Az intézet ifjúságának és tanári karának egészségi állapota, 1927. február l-ig teljesen normális volt. Február hó első hetében azonban oly mértékben terjedt a náthaláz a város lakói közt, hogy az egész- 11 ségügyi halóságok is foglalkoztak e bár könnyű természetű és szerencsés lefolyású, de mégis járványszerü betegséggel. Az igazgatóktól beérkezett jelentések szerint, némely intézetben a létszám 30%-a, a mi intézetünkben a létszám 19%-a influenzába esett. Ezen jelentések alapján a város egészségügyi hatósága intézkedett, hogy a középfokú iskolák február 8-tól — 14-ig zárva maradjanak. Tanári karunk 3 tagja is megbetegedett, de helyettesítésükről kellően gondoskodtunk. Abádi Imre helyettes tanár, tanulmányainak befejezése végett március 29 —április 12-ig szabadságolva volt. 10. Helyettesítések. Azon körülménynél fogva, hogy intézeti tanáraink elfoglaltsága majdnem kivétel nélkül megközelíti a maximális heti óraszámot, a helyettesítés is felettébb nehéz. Sikerült azonban mindenkor a tanítás menetének folytonosságát fenntartani. Betegség vagy egyéb kényszeritő ok miatt mulasztottak : Az igazgató 4 órát Neufeld Simon tanár 19 órát Abádi Imre tanár 44 „ Dr. Rosenberg Mór tanár — „ Balog Dávid „ 2 „ Surányi Gyula „ 17 „ Domány Ármin tanár 14 „ Krámer Lajos „ 3 „ Marosi Géza „ 27 „ 11. Könyvtárak és folyóiratok. Az 1895-ben érettségit tett tanulóink az 1926. évben történt találkozásuk alkalmával 9,000.000 koronát adományoztak folyóiratok és könyvek beszerzésére. Ezt az összeget a Nagykanizsai Takarékpénztár 600.000 K-ás adományával még gyarapította. Az 1926 — 27. iskolai évben a következő folyóiratokat járattuk: Budapesti Szemle, Magyar Nyelvőr, Revue des Deux Mondes, Velhágen & Klasing Monatshefte, Könyvviteli Folyóirat, Szakoktatás, Pesti Tőzsde, Hivatalos Közlöny, a Turistaság. (A V. K. M. ajándéka) Neue Rundschau, Természettudományi Közlöny és pótfüzetei. 12. Ifjúsági könyvtárunk a kővetkező munkákkal szaporodott. Dr. Mező Ferenc: Képek a magyar sport múltjából. Darnay Kálmán: Testőrszerelmek. Nagy Lajos: Könnyek. Gabányi jános: Martirjaink 2 kötet. Kozma Andor: Honfoglalás. Császár Elemér: A XX. század magyar irodalma kritikában. Voinovich Géza: Madách Imre és az Ember tragédiája. Wells H.„G.: A nagy katasztrófák. Kiss József: Levelek hullása. Mese a varrógépről. Ünnepnapok. Összes költemények. Dosztojevszki : Szegény emberek. Gárdonyi Géza : Az isten rabjai. Szabó Dezső: Segitség 3 kötet. Az elsodort falu 3 kötet. Benedek Marcel: Irodalmi Lexikon. Dr. Domány Gyula: A magyar szanálás. Ifj. Blanár Imre: Egy magyar fiu küzdelmei New-Yorkban. (Kleinfeld igazgató ajándéka.) Dr. Vajda Gyula: Az irodalom szeretete 2 füzet. Rákosi Jenő munkái (Hitközségi ajándék). Tanári könyvtárunk a következő munkákkal szaporodott: Darwin: Egy természettudós utazása a föld körül 2 kötet. Dr. Páter Béla: A vadon termő gyógynövények. Steindhal: A szerelemről. Dr. Venetiáner Lajos: A magyar zsidóság története. Neusidler jenő: Mohács. Zevaes Alexander: Histor de la troisième République. Gróf Apponyi Album. Hitközség ajándéka: Mohácsi emlékkönyv. Heidrich-Sieger: Wirtschaftsgeographie. Spengler-Oswald: Der Untergang des Abendlandes II. kötet. Vázsonyi Vilmos: Beszédei és irásai. (Hitközség ajándéka.) Szávay Gyula: A budapesti kereskedelmi és iparkamara történetkönyve. (Ajándék.) 13. Szülei értekezletek. Minden osztályozó konferencia előtt szülei értekezletet tartottunk. Ezeken ismertettük a gondozásunkra bizott ifjúság tanulmányi eredményét és a néha előforduló erkölcsi zökkenések okait is. 1927. január 16-án 65 szülő és gyám jelent meg az első szülei értekezleten. Az igazgató a testnevelés és szellemi képzés egymáshoz való arányáról és viszonyáról értekezett. Marosi Géza tanár előadást tartott az iskolai nevelés eszközeiről. Az előadások befejezése után a tanárok a szülők élénk érdeklődésével informálták a megjelent vendégeket a tanulók tanulmányi és 12 erkölcsi állapotáról. Junius 12-én a második értekezletre hívtuk meg a szülőket éz a távozó tanulók elhelyezéséről valamint a tanulmányi eredményről értekeztünk. 14. Igazgatói értekezlet. A kir. főigazgató 461 1927. sz. leiratával a felső kereskedelmi iskolák Rendtartásának korszerű átdolgozása céljából f. évi március 12-én Budapestre az igazgatókat értekezletre hívta össze, hogy a Rendtartás javaslata tekintetében az igazgatók is véleményt nyilváníthassanak és a Rendtartásra vonatkozóan egységes vélemény alakuljon ki. Intézetünk igazgatója is résztvett az értekezleten az iskolai szakosztálya hozzájárulásával és képviselte a vezetése alatt álló intézet sajátos kívánalmait. Az értekezleten elhangzott véleményeket és létrejött megállapodásakat az igazgató a tanári karral a március 15-én összehívott értekezleten közölte. A Rendtartás az 1927 — 28. iskolai évben lép életbe és sok ingadozó magyarázatnak vet véget. 15. Felszerelés. Intézetünk dologi kiadásait egészben az iskolafenntartó izr. Hitközség fedezi. Az épületet az idén alaposan kitataroztatták, egy évfolyamot uj asztalokkal és lócákkal láttak el. A régi bútorzatot kijavíttatták és az egész bútorzat kicserélése tervbe van véve. Az illemhelyeket teljesen átalakíttatták. Vegytani laboratórium. A vegytani laboratórium a következő készülékekkel és anyagokkal szaporodott: Kipp Wartha-féle készülék, 1 lit. összes részek csiszolva, teljesen felszerelve. Fecskendező palack, 1 lit. gummidugóval. Mohr-féle desztilláló-készülék vizlepárláshoz, egészen felszerelve fémrészekkel együtt a lombik tartalma 1 liter. 1 liter tömény kénsav. 1 liter salétromsav. 1 liter aether. \'/a liter eziistnitrát-oldat. 2 kg. granulált zink. 1 liter ammónia pura liquida. 1 liter sósav. 1 liter kék lakmuszoldat. 1 iv curcuma-papiros. 1 iv kék lakmuszpapiros. 1 iv vörös lakmuszpapiros. 1 iv szürőpapiros. 3 db. dugósüveg a vegyszerekhez. 1 liter vörös lakmuszoldat. 16. Kötelező filmelőadások. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 78.883 1925. VI. sz. rendelete a kötelező filmelőadásoknak nagy fontosságot tulajdonit, különösen a mai viszonyok között, mikor nehéz gazdasági helyzetünkben az utazás az ifjúság számára jóformán teljesen lehetetlenné vált. Azért kötelességévé teszi az igazgatóknak, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel a filmelőadásokat rendező Magyar Holland Kulturgazdasági R.-T. támogassák. Tanuló ifjuságunk 8 filmelőadáson vett részt. Az előadásokat Surányi Gyula tanár összefoglaló ismertetése előzte meg. A kereskedelmi iskolák speciális céljait, a gazdasági földrajz és az ipari termelés szemléltetését a bemutatott film, csak szük keretben mozdították elő. Biológiai és művészettörténelmi képek bemutatása tanulságos lehet ugyan, de a felső kereskedelmi iskola ifjúsága haszonnal csak oly filmeket szemlél, amelyek tanulmányainak illusztrálására szolgálnak. Ipartelek és gyárak látogatása. Azon szoros kapcsolatnál fogva, amely a kereskedelem és az ipar között fennáll, de az áruk gyártásának szemléltetése szempontjából is fontos, hogy a felső kereskedelmi iskola ifjúsága a gyáriparral megismerkedjék. E célból az egyes évfolyamok felválta, Balog Dávid tanár vezetésével a kanizsai ipartelepeket látogatták. A gyárigazgatók előzékenysége lehetővé tette, hogy a gyárlátogatás tanulságos gyártási módszerek bemutatásával kiegészitő része legyen a technológia elméleti tanitásának. 17. Hazafias és vallásos Ünnepélyek. Hagyományainkhoz hiven, a hazafias és vallásos érzület ébrentartására minden megfelelő alkalmat felhasználtunk. A magyar irodalom és a történelem tanára a tantárgyukban foglalt gazdag anyaggal ¡rányitották az ifjúságot az ideális javak tiszteletbentartására. A hitoktatók a vallás tanaiban foglalt magas ethikai tartalommal hatottak az ifjúság erkölcseire. Az iskolai ünnepélyek pedig megteremtették azt a hangulatot és érzületet, amely szükséges, hogy a serdülő ifjúság az életben a nemzeti 13 hagyományokhoz és a haza földjéhez szeretettel ragaszkodjék és a legkeményebb életküzdelemben se tántorodjék el attól. Október 6-án az Aradi Vértanuk emlékét kegyelettel ünnepeltük meg. Az emlékbeszédet Csillag Pál, a IV. évfolyam tanulója mondta. Folyó évi november hó 21-én gyászünnepélyt rendeztünk 1. Ferenc József Őfelsége elhalálozásának 10-ik évfordulóján. Az alkalmi beszédet Surányi Gyula intézeti tanár mondta és méltatta 1. Ferenc józsefnek 1867 —haláláig kifejtett uralkodói működését, kifejtve azt, hogy Magyarország mily sokat köszönhet ennek a félszázados békés fejlődésnek. Az intézeti énekkar hazafias dalokat adott elő. December 8-án intézetünk izraelita ifjúsága résztvett a középfokú iskolák zsidó vallású tanulói által rendezett Chanuka ünnepélyen, amelynek műsorát Dr. Winkler Ernő főrabbi állitotta össze- Intézetünkből ezen az ünnepélyen szerepeltek: Csillag Pál és Steiner Oszkár a IV. évfolyam tanulói és Heimer Erzsébet a női szaktanfolyam növendéke. A tradicióihoz kegyelettel ragaszkodó izr. vallású közönség az intézet imaházát az utolsó helyig foglalta el. A kormányzó űr Őfőméltósága nevenapját december 6-án hódoló tisztelettel ünnepeltük meg, hasonlóan ünnepeltük születésnapját is junius 18-án. A mohácsi gyásznap. 1927. január 6-án ünnepeltük meg a mohácsi vésznap 400 éves évfordulóját. Leróttuk a kegyeletet azon hősök emlékének, akik Mohács mezején életüket áldozták fel a hazáért. Surányi Gyula tanár méltatta a sorsdöntő fordulat vészes következményeit. Az ifjúsági énekkar hazafias dalokat adott elő, alkalmi költeményeket szavaltak: Heimer Erzsébet a szaktanfolyam és Steiner Oszkár a IV. évfolyam növendéke. Március 15-én ifjuságunk megünnepelte a szabadság ünnepét. Iskolás fogalmak szerint figyelemre méltó beszédet mondott jakubecz István IV. évf. tanuló. Wortmann Ferenc szavalta Ábrányi Emil, Az én hitvallásom c. költeményét. Szattler Margit szavalta a Nemzeti dalt. Bory Ferenc Petőfi 15-ik március 1848-ban c. költeményét. Az ifjúsági vegyes énekkar Surányi Gyula tanár vezetésével alkalmi dalokat adott elő. Közönség nagy számban volt jelen. 18. Záróünnepély. A záróünnepélyen a IV. évfolyam tanulói búcsúztak el az intézettől és az igazgatótól egy iskolás házi ünnepély keretében. Az ifjúság nevében Csillag Pál, a IV. évf. tanulója mondott köszönetet a tanári karnak. Az intézet nevében az igazgató válaszolt és kifejtette nézeteit az ifjú nemzedék által követelt irányokról. A Női Kereskedelmi Szaktanfolyam növendékei az intézet Hősök emléktábláját koszorúval diszitették fel, mire Szattler Margit növendék elszavalta az Apotheozist. Hősök emléknapja. A m. k. V- K. M. urnák 1913/1925. elnöki számú rendelete értelmében az intézet ifjúsága május hó 29-én résztvett Nagykanizsa város tanácsának a hősök emlékére rendezett ünnepélyén. Az ifjúság, tanáraik vezetésével, a Deák-térre, az ünnepség színhelyére, vonult fel. Trianon emléke A trianoni béke évfordulóját megelőző napon Surányi Gyula, a történelem tanára, a tanitási órák keretében megemlékezett a trianoni békekötés gyászos napjáról. 19. Tandijak. Az iskolafenntartó izr. hitközség a tandijat a folyó iskolai évben a fokozottabb dologi kiadásokra való tekintettel 16.— P.-vel emelte- Az évi tandij 144.— P-, felvételi dij 8.60 P., értesitői dij 1.40 P., Segitő-Egyesület tagsági dij 2. - P., tanárok háza 2-80 P., filmelőadások dija 2.24 P., sportkör dija 2.40 P. volt. A gépirók anyagpótlás cimén 4.— P.-t fizettek. 20. A tanárok társadalmi munkássága és mellékfoglalkozása. Tanárainknak az életstandard fenntartásáért folytatott küzdelme nem engedi meg, hogy azok széleskörű társadalmi működést fejtsenek ki. Mégis Balog Dávid tanár a nagykanizsai keresk. Kaszinó titkára. Neufeld Simon tanár, a 14 Kaszinó könyvtárosa. A kereskedelmi tanonpiskola tanári karában szerepelnek, Balog Dávid mint igazgató, Domány Ármin, Marosi Géza, Neufeld Simon és Surányi Gyula mint tanárok. Dr. Villányi Henrik igazgató tagja a városi képviselő-testületnek és három bizottságának, valamint az Irodalmi és Művészeti Kör választmányának. Surányi Gyula tanár, az Irodalmi és Művészeti Kör társelnöke. 21. Hivatalos tisztelgések és látogatások. Október 28-án Győmörey György főispán őméltóságának nagykanizsai instelláeiója alkalmával a tanári kar bemutatta tiszteletét. Viszonzásul a főispán ur hivatalunkban október 29-én látogatást tett. 22. Gyűjtések. Intézetünk ifjúsága emberbaráti és hazafias kötelességének ismerte, hogy ne csak jótéteményeket élvezzen, hanem bajba "jutott embertársain is segitsen. A Zsófia gyermekszanatórium részére 23 P 68 f gyűjtöttünk. A Vakokat Gyámolitó Orsz. Egyesületnek 18 P 32 f. küldtünk. A Stefánia gyermek- és csecsemővédő egyesület helyi fiókjának egy gyűjtés maradványából 1 P 56 f. juttattunk. Az lzr. Patronázs-Egyesület javára 32.50 pengőt gyűjtöttünk- Gyorssegély cimén vagyontalan tanulóink is részesültek tanulótársaik jószívűségében. 23. Adományok. A Soproni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara a lefolyt iskolai évben is egy érettségiző szegénysorsu jó előmenetelü és kifogástalan magaviseletű tanulót 3,000.000 K segélyben részesítette. A segélynyújtás föltételeit Báder László a IV. évfolyam tanulója közelitette meg, ezért a tanári kar a segélyre őt találta érdemesnek. A Kereskedelmi és Iparkamara Elnökségének ez számottevő adományáért ez űton is hálás köszönetet mond az igazgatóság. Egyéb adományokról külön kimutásban számolunk be. 24. A Segitöegyesület. A Segitőegyesűlet a f. iskolai évben is pénzzel és könyvek kölcsönadásával segitette a szűkölködő ifjúságot. A jótékony egyesület jövedelme az ifjúság minden tagjától befizetett 25.000 K évi tagsági dij. jótékony adományokkal néhány pénzintézet támogatja intézményünket, amelynek oly fontos hivatása van: a diáknyomor enyhitése. Az 1925/26. iskolai évben kifejtett működésről az igazgató, mint az egyesület elnöke, 1926. október 15-én a következő jelentéssel számolt be: Tisztelt Közgyűlés! A Segitőegyesületek hivatása a vagyontalan tanulóifjak támogatása. A szűkölködő ifjú egészen biztosan nem okolható mulasztással kedvezőtlen vagyoni helyzetéért. Nekünk is feladatunk, hogy ilyen bajokat észrevegyünk és azoknak segítségére siessünk, akik erre a segélyre rászorultak. Segitőegyesületünk az elmúlt iskolai évben is kötelességének ismerte, hogy részben könyvsegéllyel, részben pénzbeli adományokkal enyhitse a diáknyomort. Egészben 2,941.000 koronával segélyeztünk néhány tanulót. A könyvtárban elhelyezett 1114 kötetből álló könyvet a tanulók majdnem teljesen igénybe vették. A Segitöegyesület pénztárába befolyt összegeken kivül néha-néha olyan összegeket is osztottunk ki, melyeket volt növendékeink látogatásuk alkalmával az igazgatónak adnak át azonnali kiosztás végett. Biach Károly volt tanitványunk, trieszti lakos, ilyen célra 540.000 koronát adományozott. Az 1894-ben érettségizettek alapítványából fennmaradó 302.000 koronát szintén kiosztottuk. De pénztárunk jövedelme mégis túlnyomóan a befizetett tagsági dijakból áll. Az a körülmény, hogy rendkívüli adományok csak nagyon elvétve folynak be, inditott az igazgatóságot arra, hogy a tagsági dijat 20.000 koronáról 25.000 koronára emelje. Mivel a könyvtárunkban elhelyezett iskolai könyveknek legalább fele avult, figyelmünket a könyvtár űj könyvekkel való gyarapítására irányítottuk. Míg a műit év elején 901.000 koronát adtunk ki tankönyvekre, addig az idén 5,248.000 koronát fordítottunk uj könyvek beszerzésére. Ez a nagy kiadás okozza, hogy az iskolai év elején pénzbeli segítségre nem folyósíthatunk semmit, mivel pénztárállo- 15 mányunk egészben 316.000 korona. Vagyonmérlegünket és pénztárforgalmunkat az évi Értesítőben tettük közzé. Ez az intézkedés felment bennünket a vagyonmérleg és pénztárszámla felolvasása alól, azt azonban szükségesnek tartjuk felemlíteni, hogy értékpapírjaink összevonása következtében és az 1894-ben érettségizett tanulók alapítványával vagyonunk a f. évi junius hóban kimutatott 8,300.000 koronáról 14,030.400 koronára emelkedett. Elég kevés, ha meggondoljuk, hogy pengővalutában ez csak 1122 pengőt és 40 fillért tesz ki. 1913-ban vagyonunk 7651 aranykorona volt. 13 év óta tehát nemcsak, hogy vagyonunk nem gyarapodott, hanem hétszer kisebb lett, mint volt. Ez az indexszám egyúttal elszegényedésünk mutatószáma is és csak arra serkent bennünket, hogy egyesületünk Ínségét észrevegyük, de az áldásos intézményt elveszni ne engedjük. Kérjük a Közgyűlést, adja meg a tisztikarnak a felmentést. 25. A Deák Ferenc önképzőkör. Önképzőkörünknek feladata, hogy a gyakorlati élettel kapcsolatban lévő közgazdasági tudományt is művelje, nem lehet tehát egyetlen célja a költészet és költői műfajok kultusza és a szavaló-művészet gyakorlása. 1893. óta áll fenn a „Deák Ferenc" Önképzőkör és 33 éves fennállása óta, a nemes szellemi verseny iskolája volt. Alosztályai a Körnek nincsenek, de észrevehetően három irányban nyilatkozik meg benne az ifjak szellemi tehetsége. Előszeretettel művelik a magyar irodalmat, de nem tartózkodnak természettudományi és közgazdasági kérdések fejtegetésétől sem- A hazafias ünnepek műsorához ők szolgáltatják a szereplőket, jutalomdijak nem állnak rendelkezésünkre. A kört Domány Ármin tanár vezeti. A Kör if-j. elnöke: Csillag Pál, a IV. évfolyam tanulója volt, alelnöke: Dénez Imre, a III. évfolyam tanulója, titkára: Báder László, a IV. évfolyam tanulója, másodtitkára: Pauk László, a 111. évfolyam tanulója, könyvtárosa: Szerb Jenő, a IV. évfolyam tanulója, segédkönyvtárosai: Mosonyi Sándor és Scheiber Jenő, a IV. évfolyam tanulói. A f. iskolai évben a Kör 7 rendes és 3 diszközgyülést tartott. 8 közgazdasági és 3 irodalmi dolgozatot tárgyalt. E munkálkodást szabadelőadások és szavalatok egészítették ki. Ünnepélyt rendeztek: október 6-án, 1. Ferencz József király emlékére, március 15-én és Vasvári Pál születésének 100. évfordulója alkalmából. 26. Testnevelés. A testnevelés ma már a középfokú iskolákban két észlelhető részre oszlik: tornára és sportra- A szertornát csak kis mértékben gyakorolhattuk, mivel saját tornatermünk nincs és csak az állami polgári iskola vendégszeretetének köszönhetjük, hogy ifjúságunkat a szertornában is kiképezhettük. Annál több gondot forditottunk a szabadgyakorlatokra és a sportra. A sport- és atlétika gyakorlására a «Zrinyi» egyesület sportpályáját használhattuk fel. A testnevelés kiegészítő része voltak az egészségtani előadások, amelyeket Dr. Szabó István tisztiorvos, az iskola orvosa tartott Az ifjúság főleg, a sport szabad élvezetében leli gyönyörét. Kevésbé kedveli azonban a szertornát és a rendgyakorlatokat. Cserkészcsapatot nem szerveztünk, mivel a megszervezése sokféle nehézségben ütközött. A testnevelés összes ágait Niessner Vilmos testnevelési tanár vezette. A Sportkör alakuló közgyűlését 1926. szeptember 16-án tartotta, amely alkalommal megalakult a választmány és a tisztikar lfj. elnöknek Báder Lászlót, a IV. évf. tanulóját, titkárnak Pauk Lászlót a 111- évf. tanulóját, pénztárosnak Szerb Jenőt, a IV. évf. tanulóját választották meg. A pénztárt azonban Abádi Imre tanár kezelte, aki kiadásokat az igazgató ellenjegyzésével teljesitett. Footbal intéző lett Kluger Imre, szertáros Waldmann Ernő, footbal biró Nagy Béla, súly és diszkosztréner Bazsó József, futó és ugrótréner Jakubetz István. A Sportkör válogatott footbalcsapatai két izben rendeztek iskolaközi háziversenyt. Október 8-án a csurgói gimnázium és május elsején a szombathelyi kereskedelmi iskola válogatott footbalcsapata mérkőzött a mieinkkel. 16 Mindkét alkalommal vendégeink maradtak győzők. A sportmérkőzést és disz-tornát május 26-án akartuk rendezni, de a kedvezőtlen időjárás miatt a nyilvános ünnepély elmaradt. Helyette háziversenyen mutattuk be az atlétikai gyakorlatokat. A következő mutatványok szerepeltek: 100 m.-s sikfutás, 200 m-s sikfutás, diszkoszvetés, sulydobás, távolugrás, magasugrás, gerelydobás, 400 és 800 m-s sikfutás. A győzteseket érmekkel tüntettük ki. 27. Énekkar. Az énekkar az idén is Surányi Gyula tanár vezetésével működött. Tagjait a fiúiskolából és a Női Ker. Szaktanfolyamból válogattuk ki. Ez a vegyeskar minden héten 2 órában gyakorolta az éneket. Minden hazafias alkalommal közreműködött. A közönség mindenkor rokonszenvvel kisérte ifjú énekeseink működését. 28. Iskolatársak találkozása. Volt növendékeink intézetünk fennállása óta szeretettel ragaszkodnak ahhoz a hagyományhoz, hogy pünkösd napján 10 — 20 vagy 30 év multán gyűlésre összejönnek az intézetben, ahol elméleti kiképzéseket nyerték. Itt ujitják fel ifjúkori élményeiket. Itt ujulnak meg régi barátságuk kötelékei, itt határozzák el és hajtják végre azokat a segélyakciókat, amelyek eddig is számottevő összegeket eredményeztek. Innen távoznak kedves emlékekkel, felfrissülve az iskola levegőjében. Az iskolában eltöltött évek a romantika és a szentimentálizmus évei, azért emlékszik vissza szívesen ezekre a meglett férfiú is. Az iskolai találkozók nem pusztán hagyományokban, hanem egyúttal a szivekben is gyökereznek. A háborúban és az azt követő válságos években az egykori tanulóink találkozása szünetelt. De 1921-től kezdve nagy lendülettel indult meg a találkozások sorozata. Eleinte egy-két évfolyam kivánta viszontlátni kedves emlékű iskoláját, ma már sokszor négy évfolyam is eljön hozzánk tisztelegni és régi barátságokat egymásközt megújítani. Ilyenkor összetalálkoznak kormányfőtanácsosok, bankigazgatók, szerény állású banktisztviselőkkel. Elmosódnak a társadalmi különbségek és zavartalan egyetértésben ünneplik meg kicsinyek és nagyok eltűnt ifjuságukat. Az 1897-ben az érettségi vizsgálatot tett diákok közül-megjelent 18. Névsoruk a következő: Ádám Róbert, nagykereskedő, Nagykanizsa, Braun Lajos, vállalati igazgató, Koprivnica, Deák Vilmos, bornagykereskedő, Wien, Deutsch józsef, D. S. A., felügyelő, Budapest, Dorner Pál, kereskedő, Barcs, Fuchs Sándor, fakitermelő, Pécs, Gellért Arnold, a Wiener Bankverein igazgatója, Budapest, Grosz Kálmán, kereskedő, Budapest, Guth Zsigmond, D. S. A. felügyelő, Budapest, Krausz Zsigmond, malomigazgató, Oszjek, Leitner Ernő, gabonakereskedő, Nagykanizsa, Lukács László, bankár, Budapest, Marton Aladár, postafelügyelő, Budapest, Menczer Rezső, fonógyárigazgató, Budapest, Strém Ottó, földbirtokos, Hahót, Sugár Samu, bankár, Budapest, Szántó Géza, postafelügyelő, Budapest, Steinitz Ede, magántisztviselő, Budapest. A megjelentek felhasználták az ünnepélyes alkalmat, hogy jelentékeny összegekkel segítsék szűkölködő volt iskolatársaikat és hozzájárulhassanak az intézet felszerelésének gyarapításához. Az 1917-ben érettségizett 30 növendék közül megjelent 19: Aczél József, ügynök, Nagykanizsa, Blumenschein Ferenc, pénztári igazgató, Csurgó, Fehér József, gabonakereskedő, Szigetvár, Gyümölcs Jenő, kereskedelmi hajózási tengerészkapitány, Fiume, Hacker Ernő, fakeres-kedő, Arad, Hám László, magántisztviselő, Nagykanizsa, Hirschler Andor, magántisztviselő, Nagykanizsa, Hirschler Béla, magántisztviselő, Nagykanizsa, Holczer Zsigmond, malomtulajdonos, Somogysámson, Kasztl Árpád, banktisztviselő, Nagykanizsa, Kürschner István, magántisztviselő, Budapest, Meissner Károly, D. S. A. forgalmi főtiszt, Nagykanizsa, Muth Ernő, cégvezető, Budapest, Sommer Emil, magántisztviselő, Budafok, Vágó Endre, droguista, Nagykanizsa, Vajda Zsigmond, vaskereskedő, Nagykanizsa, Viola Kálmán, állampénztári főtisztviselő, Székesfehérvár, 17 A voll diákokat Dr. Villányi Henrik igazgató az intézet disztermében a meghivott közönség jelenlétében üdvözölte. Az egyes évfolyamok nevében Ádám Róbert, Hám László és Vágó Endre hálával és kegyelettel emlékeztek meg tanáraikról, az intézetről és elhunyt iskolatársaikról. Az intézet «hősök emléktábláját» megkoszorúzták, hasonlóképen a temetőben domboruló sirokat is, Sugár Soma budapesti banktulajdonos pedig az idén érettségiző szűkölködő tanulóknak 300 pengőt adományozott. 29. Érettségi vizsgálat junius hóban. A tanulmányaikat érettségi vizsgálattal befejező tanulók Írásbeli vizsgálatait főigazgató engedéllyel május 30 — 31. és junius 1., 2. és 3-án, szóbeli vizsgálatait junius 20., 21. és 22. napjain tartottuk meg- Ah érettségi vizsgálat vezetésével a V. k. m. ur, a kereskedelmi miniszter úrral egyetértően dr. Gáspár Elek, ipariskolai igazgatót bizta meg. A IV. évfolyam 40 tanulóiból a teljes vizsgáló bizottság 36-ot bocsátott szóbeli vizsgálatra. jelesen felelt meg: László József, Mosonyi Sándor, Szerb Jenő. jól felelt meg: Ács József, Báder László, Csillag Pál, Jakubecz István, Liebling Ferenc, Nagy Béla, RódenfeldJózsef, Spiegel László, Steiner Oszkár, Török Boldizsár, Weisz Lajos. Megfelelt: Bazsó József, Bory Ferenc, Deák Jenő, Fenyvesi Imre, Fülöp Antal, Qünser Pál, Horváth Károly, Káhn Lajos, Kluger Imre, Kosztelicz László, König Sándor, Matolcsy József, Németh Lóránt, Nyerky László, Récsei István, Schey Károly, Scheiber Jenő, Stéfely József, Szabó Béla, Szántó József Wilde Endre, Zakar Tibor. 30. Magánvizsgálatok június hóban, junius havi terminusra magánvizsgálati engedélyt kaptak: Horváth Pál, Onody józsef és Po 11 ák Mihály az első évfolyam tárgyaiból, Bernáth Lajos a harmadik évfolyam tárgyaiból és Fogassy Elemér a negyedik évfolyam tárgyaiból. 31. Az iskolai év befejezése. Az iskolai évet a Rendtartás értelmében junius 25-én fejeztük be; junius 24-én tartottuk a zárértekezletet és junius 29-én osztottuk ki a bizonyítványokat és Értesítőket. 18 A tanári kar az 1926—27. iskolai évben. A) RENDES TANÁROK: 1. Dr. Villányi Henrik, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár, városi képviselő, a kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesületének választmányi tagja, a Segitő-Egyesület elnöke, könyvtárának és az Önképzőkör pénztárának kezelője. Működésének évei 43, ez intézetnél 36. 2. Balog Dávid, felső kereskedelmi iskolákra képesitett tanár, szk. főhadnagy. A vegytan-áruismereti szertár, valamint a tanári könyvtár őre. Működik ez intézetnél 23 év óta. 3. Domány Ármin, középiskolákra képesitett tanár, az ifjúsági könyvtár őre, az Önképzőkör vezetője. Működésének évei 30, ez intézetnél 28. 4. Marosi Géza, felső kereskedelmi iskolákra képesitett tanár, a Segitő Egyesület pénztárosa. Működésének évei 10, ez intézetnél 5. 5. Neufeld Simon, középiskolákra képesitett tanár, a tanári értekezlet jegyzője. Működésének évei ez intézetnél 6. B) MEGBÍZOTT TANÁROK: 1. Abádi I mre, képesitett felső kereskedelmi iskolai tanár, volt tanintézettulajdonos. A Sportkör pénztárosa. Működik ez intézetnél 2 év óta. 2. Krámer Lajos, polgári iskolákra képesitett elemi iskolai tanitó. Oki. gyorsiró. Működik ez intézetnél 11 év óta. 3- Niessner Viktor, a katonai főreáliskolában a testnevelés volt tanára. A Sportkör vezető tanára- Működésének évei ez intézetnél 6. 4. Péterffy Mária, városi kezelő-tisztviselő. Működik ez intézetnél 5 év óta. 5. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltóügyvéd. Működik ez intézetnél 34 év óta. 6. Surányi Gy ula, középiskolákra képesitett tanár, az énekkar vezetője. Működésének évei 26, ez intézetnél 4. 7. Dr. Szabó István, iskolaorvos, kép. tisztiorvos, a Kerületi Munkás-biztositó Pénztár rendelő orvosa. Működik ez intézetnél 3 év óta. C) HITOKTATÓK: 1. Ardai Simon, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 4 év óta. 2. Gazdag Ferenc, világi pap, püspöki megbizott, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 5 év óta. 3. Horváth Olivér, ág. ev. lelkész, az ág. ev. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 7 év óta. 4. Kádár Lajos, ref. lelkész, a ref. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 18 év óta. 5. Dr. Winkler Ernő, főrabbi, hitoktató. Működik ez intézetnél 7 év óta. * * * Házmester és iskolaszolga Francsics Zsigmond. Működik ez intézetnél 29 év óta. 19 A tantárgyak felosztása a tanárok közt az 1926/27. évben A TANÁR NEVE TANTÁRGYAK Évfolyam Összesen I. II. III. IV. 1. Dr. VILLÁNYI HENRIK Francia nyelv Német nyelv 3 3 3 3 6 2. ABÁDI IMRE Könyvvitel Lev. és keresk. ism. Gyakorló iroda Német Francia 2 3 3 3 2 3 2 4 6 6 4 3 3 22 3. BALOG DÁVID Földrajz Aruismeret Számtan 2 2 3 2 2 2 2 2 2 8 8 3 19 4. DOMÁNY ÁRMIN Magyar Német 3 3 3 3 3 3 12 6 18 5. KRAMER LAJOS Gyorsírás 2 1 3 3 6. MAROSI GÉZA Mennyiségtan Fizika Keresk. számtan 2 2 2 2 3 2 2 2 3 8 4 8 20 7. NEUFELD SIMON Német Francia 3 3 3 4 3 4 9 11 20 8. NIESSNER VIKTOR Torna 2 2 2 2 8 8 9. PETERFY MARIA Gépirás 2 2 1 5 5 10. Dr. ROSENBERG MÓR Jogi ismeretek Közgazdaságtan 2 2 2 2 4 4 8 11. SURÁNYI GYULA Történelem Szépirás Ének 2 2 2 2 2 8 2 2 12 12. Dr. SZABÓ ISTVÁN Egészségtan havi 4 4 13. ARDAI SIMON Hittan izr. 2 2 2 6 6 14. GAZDAG FERENC Hittan róm. kath. 2 2 2 2 8 8 15. HORVÁTH OLIVÉR Hittan ág. ev. 2 2 16. KÁDÁR LAJOS Hittan ref. 2 2 17. Dr. W1NKLER ERNŐ Hittan izr. 2 2 2 20 A Négyévfolyamu Felső Kereskedelmi Iskola tárgyai és heti óraszámuk az 1926—27. iskolai évben. N A heti órák száma t/> o Tantárgy I. II. III. .V. Össze- é v f o 1 y a m sen 1 Hit- és erkölcstan .................. 2 2 2 2 8 2 Magyar fogalmazás és irodalom ......... 3 3 3 3 12 ! 3 Történelem ..................... 2 2 2 2 8 4 Jogi ismeretek..................... — . — 2 2 4 5 Közgazdasági ismeretek............... — — 2 2 4 6 Földrajz ............ ............ 2 2 2 2 8 7 Áruismeret ... .................. 2 2 2 2 8 \' 8 Természettan ...... ............... 2 2 — — 4 9 Mennyiség és politikai számtan ......... 2 2 2 2 8 i 10 Kereskedelmi számtan ............... 3 3 2 3 11 11 Könyvvitel............... ... ...... — 3 3 — 6 12 Magyar levelezés ...... ... ......... — — 2 — 2 13 Kereskedelmi alapismeretek ............ 2 2 - — 4 14 Gyakorló iroda..................... — — — 4 4 15 Első idegen nyelv és levelezés (német) 3 3 3 3 12 16 Második idegen nyelv és levelezés (francia) 3 3 4 3 14 ! 17 Gyorsírás...... ... ... ............ 2 1 — — 3 18 Testnevelés (testgyakorlás és egészségtan)... 2 2 2 2 8 Mindössze 30 32 33 33 128 Nem kötelező tárgyak - 19 Gépírás ........................ 2 2 _ 1 5 j 20 Ének........................... 2 21 A Nagykanizsai Négyévfolyamu Fiú Felső Kereskedelmi Iskola tanulóinak névsora az 1926—27-ik iskolai évben. I. évfolyam. Évfolyamfőnök: Balog Dávid. Barta Sándor Nagykanizsa Baumgarten Imre „ Borza József „ Blaskó József Somogyszentmiklós 5 Bőhm Ignác Nagykanizsa Brand Sándor „ Czotter András Szepetnek Gál Tibor Nagykanizsa Gottreich Tibor „ 10 Gráf Gyula „ Grosz István Balatonboglár Hardi Gyula Nagykanizsa Heim György kim. „ Jerzsa József „ 15 Kertész István „ Kugler Imre „ Kőszegi István „ Kuruez József Iháros, Somogym. Lusztig István Nagykanizsa 20 Lyubies Aladár „ Martinék István „ Mujdrieza József „ Nagy László „ Neufeld Ferenc Nagykanizsa 25 Perlsz Pál Pécsek János Nagyfakos Som. m. Pruczer Ferenc Dombóvár Tolna Porogi János Murakeresztur Pöcsét Lajos Légrád, Zala m. 30 Rausz József Nagykanizsa Rácz Károly „ Ritser Zoltán „ Schultz Károly „ Simon László „ 35 Siftár József „ Szieger Ottó „ Tadler József „ Taschner Ferenc „ Tóth Béla 40 Tóth Pál Balatonberény Somogy Török Gyula Nagykanizsa Ungár Rezső Szombathely Varga Lajos Nagykanizsa Vastag Béla kim. „ 45 Weisz Iván „ Wolf Ernő „ Magántanulók: Horváth Pál, műszaki gépész. Onody József, pénzügyőri szemlész. Pollák Mihály, kereskedelmi alkalmazott. Takács László, kereskedő visszalépett. II. évfolyam. Évfolyamfőnök: Domány Ármin. Adlovits Sándor kim. Nagykanizsa Beck László Nagyatád Somogym. Berger Andor Nagykanizsa Berger József Tolna, Tolnám. 5 Béres Gyula Nagykanizsa Biró György „ Böjtös István ism. Peterdi-puszta Donászi Ferenc Csesztreg Zalam. Fleischner Zoltán Balatonboglár 10 Fiiszár Ferenc Nagykanizsa Fülöp Lajos Babócsa Somogym. Gasparik István ism. Nagykanizsa Gonda illés „ Gömbös László Marcali Somogy 15 Göndör Ottó Nagykanizsa Halmos István Hodics Ferenc „ Horváth József Nagykanizsa Horváth Lajos „ 20 Kiss István ism. „ Krausz György Babócsa Somogy Lehoczky Géza Nagykanizsa Mancsek István „ Nováczki Ferenc „ 25 Oparnica József „ Plander László „ Polczcr Antal „ Policzer László Marcali Somogym. Ress Ottó Nagykanizsa 30 Ritter Ferenc „ Rosenberg László Nagybajom Ruprecht Gyula Nagykanizsa Skopál László Gelse Zalam. Stolczer Emil Nagykanizsa 22 35 Szálinger Lajos Nagykanizsa Szélig Lajos „ Szollár józsef Somogyszentmiklós Sziics János Komárváros Zalam. Vass józsef Nagykanizsa 40 Vastag István kim- „ Vukics József Nagyatád Somogy III. évfolyam. Évfolyamfőnök: Marosi Géza. Adlovits Ferenc Nagykanizsa Baumgarten Miklós kim. „ Bencze György „ Breiner Pál Zákány Somogym. 5 Dénes Imre Marcali Somogym. Fleischner István Balatonboglár Gallag János Nagykanizsa Hamburger József kim. Nagyatád Hamburger László „ 10 Herczfeld György Celldömölk Vas Király Győző Nagykanizsa Kiss Lajos „ Kolin István Siklós Baranyam. Landler István Tapsony Somogym. 15 Lőrincz György kim. Nagykanizsa Lőwinger Imre Balatonfüred Mayer Frigyes Nagykanizsa Nagy Sándor „ Osvald Imre „ 20 Pauk László Tapolca Zalam. Paulini Béla Felsőrajk Zalam. Römer Andor Kocsola Tolnám. Römer Sándor „ „ Szabó István Nagykanizsa 25 Székely Sándor „ Szirtes István „ Ujj István „ Waldmann Ernő „ Weisz Miklós „ 30 Wortmann Ferenc „ Magántanuló: Bernáth Lajos, magántisztviselő. IV. évfolyam. Évfolyamfőnök: Neufeld Simon. Ács József Nagykanizsa Bazsó József „ Báder László „ Bory Ferenc „ 5 Csillag Pál Budapest Deák Jenő Nagykanizsa Fenyvesi Imre „ Fülöp Antal Komárváros Ginser Pál Nagykanizsa 10 Hirschl József Letenye Zalam. Horváth Károly Nagykanizsa Jakubecz István „ Káhn Lajos „ Kárpáti Ferenc „ 15 Kluger Imre „ Kosztelitz László „ Kovács Menyhért Bocska Zalam. Kőnig Sándor Nagykanizsa László József Csurgó Somogym. 20 Liebling Ferenc Barcs Matolcsy József Nagykanizsa Mosonyi Sándor Keszthely Nagy Béla Nagykanizsa Németh Lóránt „ 25 Nyerki László Bagola-Sánc Som. Récsei István Nagykanizsa Ródenfeld József Barcs Somogym. Scheiber Jenő Nagykanizsa Schey Károly Siófok 30 Spiegel László Nagykanizsa Stéfely József Ormánd-puszta Steiner Oszkár Nagykanizsa Szabó Béla „ Szántó József „ 33 Szerb Jenő „ Török Boldizsár „ Weisz Lajos Tapolca Weisz Pál Wilde Endre Nagykanizsa 40 Zakar Tibor Temesvár Magántanuló: Fogassy Elemér, m. kir. honvéd. 23 Az 1926—27. iskolai év statisztikai kimutatása. A kimutatás Csoport \'• 7 11. \| III. \| IV. 1 tárgya é v f o y a m Összesen Tanulók létszáma Beíratott .................. Kimaradt .................. Létszám a tanév végén ... ... 46 2 44 41 2 39 30 2 28 40 40 157 6 151 Életkora Az évvégén maradt tanulók közül 1926. szeptember végén volt: 13 éves ... ... —.....— 14 „ ................. 15 „ - -......-...... 16 „ .................. 17 „ - ... ....... - 18 , .............- ... 19 „ ... ......... ... ... 20 „ ............... ... 21 „ ...... ... ... ... ... 22 „ ............... ... 16 13 10 4 1 16 10 8 11 4 14 6 3 1 1 17 13 5 2 2 16 33 35 35 28 5 2 2 1 Vallása Izraelita .................. Római katholikus ...... ... ... Ág. evangélikus Ág. református... 12 25 5 2 12 26 1 18 8 2 19 18 1 2 61 77 8 5 Anyanyelve Magyar ...... ............ Német.................. Horvát .................. Tót ..................... 44 39 28 40 151 Nyelvismerete Magyar .......— — — Magyar-német ... — — ... — Magyar-horvát............... Magyar-német-horvát ...... ... 41 1 2 38 1 25 3 37 2 1 141 6 4 Felvétel alapján Ismétlő saját intézetbeli ......... Ismétlő idegen intézetbeli ...... Polgári iskola IV. osztály Gimnázium IV. osztály ......... Reáliskola IV. osztály ......... Felső kereskedelmi iskola I. évfolyam ......11 „ . III. - 1 37 6 3 36 28 40 4 37 6 36 28 40 A szülő vagy gyám lakhelye Nagykanizsai ............... Más zalamegyei......... ...... Somogymegyei............... Baranyamegyei ... Vasmegyei ............... Veszprémmegyei ... ......... Tolnamegyei Sopronmegyei ......... ...... Pest-Pilisolt-Kiskunvármegye...... Románia .................. Varasd ... ............ 34 2 5 1 1 1 25 3 10 1 16 3 5 1 1 2 27 . 6 4 1 1 1 102 14 24 1 3 1 3 1 1 1 A szülő vagy gyám polgári foglalkozása Nagybirtokos, nagybérlő... ... Középhirtokos és bérlő ... Kisbirtokos, kisbérlő ......... Kisbirtokos-napszámos ... ... — Gazdasági tisztviselő ... ...... Földmivelési munkás, napszámos ... Árva.......— -..... ...... Nagyiparos... Kisiparos ......... ......... Ipari vagy bányászati tisztviselő ... Nagykereskedő___ — ......... Kiskereskedő ... ............ Kereskedelmi vagy közlekedési tisztv. Egyéb keresk. v. közlek. segédszem. 1 2 5 1 6 8 1 1 11 5 9 1 1 4 1 1 5 3 1 1 1 1 5 2 1 11 6 1 1 3 1 2 2 25 4 2 27 17 10 24 A kimutatás Csoport I. H. 111. IV. tárgya é V f 0 1 y a m Összesen Kereskedelemnél és közlek. munkás, A szülő vagy gyám polgári foglalkozása napszamos ............... Magánzó ...... ... Köztisztviselő és közhivatalban alk. dijnok ............... Pap, tanár, tanitó ... ......... Orvos, ügyvéd, közjegyző, gyógysz. Nyugdíjas ... ... ... Közhivatalban alkalmazott vagy más altiszt ............... Katona ................. Katanatiszt ............... Nyugdíjas tisztviselő ......... Nyugdíjas altiszt, szolga vagy más munkás ............... Magánzó vagy eltartásos Házi cseléd ............... Egyéb vagy ismeretlen foglalkozású 7 2 9 3 3 3 1 1 1 1 2 1 2 2 3 2 1 - II """II 1 1 1 10 1 1 n 6 2 5 4 2 1 14 4 5 2 Tandíjfizetés Egész tandíjat fizet............ 1 9 \'a » » 1/4 „ „ ... ... ... ... 8/4 „ „ ....... ...... Teljes tandijmentes ... ... 39 5 26 8 4 1 22 2 1 3 28 4 6 2 115 19 1 10 6 A tanulmányi eredmény kimutatása az 1926/27. iskolai évben. jj I. évfolyam \| 11. évfolyam III évfoly* ím IV évfolyí im TÁRGY 4 Az osztályozott tanulók száma 1 39 27 40 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hit- és erkölcstan 14 17 13 _ 17 11 11 _ 12 7 8 _ 27 11 2 Magyar fog. és irod. ... — 11 28 5 1 8 27 3 3 7 15 2 2 11 27 — Történelem ......... 1 23 17 3 3 17 18 1 4 10 13 — 11 18 11 _ jogi ismeretek ...... — — — — — — — — 3 12 12 — 10 13 17 __ Közgazd. ismeretek — — — — — — — — 5 11 11 — 7 22 11 — Földrajz............ 3 10 27 4 3 8 27 1 5 9 13 — 6 15 19 _! Áruismeret ......... 3 10 29 2 3 14 22 — 3 9 13 2 4 15 21 — Természettan ...... 4 18 21 1 4 17 17 1 — — __ — — — — — Mennyiségtan ...... 3 10 28 3 5 6 28 — 6 6 15 — 6 11 23 — Ker. számtan........ 4 11 24 5 5 7 27 — 4 6 16 — 5 9 25 1 Kereskedelmi alapistne. 1 16 24 3 1 8 30 — — — .— — — — — Könyvv. és gyak. iroda — — — — 1 6 25 7 2 6 17 2 7 7 23 3 Magyar ker. levelezés... — — — — — — — 2 9 16 — — — — — Francia ny. és level. ... 2 8 26 8 7 7 19 6 4 7 16 — 9 9 22 — Német ny. és level. ... 2 9 24 9 1 11 14 7 5 6 16 — 6 5 29 _ Gyorsírás ......... 2 10 29 3 3 7 29 — — — — — — — — — Gépirás, nem kötelező — 12 9 — — 10 7 — — — — — 2 5 — — Testgyakorlás ...... 17 15 9 — 21 11 5 fnZ 14 2 7 fmt 16 9 10 — Egészségtan......... 5 19 20 — 1 13 25 — 18 9 — — 20 19 1 — Szépírás............ — 15 27 2 — — — — — — — — — — — — Irásb. dolg. külalak. ... 2 22 20 — 3 13 21 2 8 9 9 1 13 14 13 — Magaviselet ......... ■ . 39 5 - 24 15 - 10 15 2 29 11 — — 25 írásbeli érettségi vizsgálatok 1927. junius hóban. Az érettségi vizsgálatok Írásbeli részét a kir. főigazgatóság 996/1927. számu endélyével május 30. és 31-én és junius 1-, 2. és 3. napján tartottuk ineg. A felterjesztett tételekből a következők voltak kidolgozandók : Magyar fogalmazás. 1. Hazánk elszigeteltségének hatása iparunk fejlődésére. Jeles 5, jó 12, elégséges 19. A német nyelvből. 2. Die Textilindustrie Ungarns. Jeles 2, jó 8, elégséges 23, elégtelen 3. A német kereskedelmi levelezésből. Jemnitz Albert Budapest f. évi május 1-én felajánlja Lueius & Brüning vegyszergyárosoknak Höehst (Németország) szolgálatait vegyszeráruk bizományi eladására. Feltételek: 3°/o jutalék, az összes költségek felszámitása, \'/2"/o jótálló-dij, folyó számlán 5u/o pro és kontra. Intézvényezheínek a konszignált érték "/¡¡-a erejéig. 2. Lueius & Brüning 5/V. felelnek Jemnitz Albertnek. Ajánlkozását és feltételeit elfogadják. Küldenek vasúton bizományi eladásra 1 láda gyógyárut 80 kg. súlyban. A számla értéke 3500 M. Az árt minden hó 15-én fogják limitálni. Jeles 6, jó 8, elégséges 20, elégtelen 2. Francia ker. levelezésből. 1 Vágó Imre, Nagykanizsa, 1927. április 18-án árjegyzék alapján megrendeli Jules d\' Orsaytól, Paris, a mellékelt megrendelő lapon felsorolt különféle illatszereket és jelzi, hogy fedezetül átutalt a P- M. K. B. utján 1800 frankot. 2. Paris 22-én elismeri a megrendelést és küldi az árut 2 postacsomagban. Mellékeli a számlát 1934 fr-ról. Az átutalt 1800 frk a Crédit Lyonnais utján megkapta, kéri a maradék kiegyenlitését. Jeles 4, jó 15, elégséges 17. A kereskedelmi levelezésből. 1. Török és Henduska, Budapest, május 10-én felszólítja Zerkovicz Sándor nagykanizsai borkereskedő céget, hogy lépjen velük á meta összeköttetésbe a Balaton vidékén vásárolandó és Budapesten eladandó 600 hl. balatonmenti borra. A beszerző ár P 1\'40-nél magasabb nem lehet A vételár feléig intéz-vényezhet rájuk. 2. Zerkovicz Sándor május 14-én értesiti a budapesti céget, hogy az ajánlatot elfogadta és már vett is a cimükre 593 hl. bort á 1\'40 pr. 1; költsége a feladásnál 450 pengő. Egyben tudatja a budapesti céggel, hogy intéz-vényezett rájuk 40000 pengős, két hó múlva lejáró váltót a Budapesti Hitelbank rendelése. 3. Török és Henduska 16-án visszaküldik Zerkovicznak az elfogadott váltót- 4. Május 20-án Török és Henduska értesitik a nagykanizsai céget, hogy a feles árut megkapták, költségük az átvételnél P 235. Megirandók a levelek a könyvelési tételek figyelembe vételével, valamint kiállitandó a B. levélhez csatolt váltó. Jeles 2, jó 15, elégséges 16, elégtelen 3. 26 Kereskedelmi számtan. A Nagykanizsai Bankegyesület a következő ügyleteket bonyolitja le a Harvatska Banka Zsapel megbízásából és számlájára: Április -én Egyenleg H. javára 111/31 620 P, 3-án javára és 4275 dinárt á 10.05 fa per 111/28, melyet a Barcsi Népbank a Dionicarsko fatelep részére hajtott be. 4-én terhére á 327 P-t, március 17-iki lejárattal, melyet a Pécsi takarék a Dionicarsko részére be nem váltott váltóért fizetett ki. 8-áu Nagy Testvérek 5286 dináros számlájkat Dionicarsko javára lefizetett á 10.07, 10-én kifizet számlájukra a gr. Batthányi uradalomnak a Dionicarsko megbízásából 3745 P-t. 15. Elszámolást küld 1000 db Slavóniáról á 2.58, Nasiciról a 221 Va per IV/26 vétel és 50 db Ofa Zürichi á 103.50, Va per IV/26 eladásáról. 20-án átutal Wiennek 3272 S-t a 80.65 2°/0 és 3 költség 22-én kifizeti a Nemzeti Banknál H 5620 P-s váltójukat. 27-én Visszleszámitja váltójukat. E Dionicarsko lej %0 10\'/a á 10.07. 30-án. Elszámolnak A 7, l/a% forgalmi jutalék, 74% folyósítási jutalék a tartozik oldal legnagyobb összege után, 3 P kiegyenlítéssel költség. Retográd folyószámla. jeles 4, jó 14, elégséges 18. / írásbeli érettségi tétel a könyvitelből. 1927. junius 1-én részvénytársaság alakul 1000 db. részvényjegyzésével á 200 P. A részvényesek befizetnek 60%-ot. Junius 2. Berendezés vétele 800 pengő; üzleti felszerelésért fizettünk 120 pengőt. Junius 3. Alapitó költség címén kifizettünk 400 pengőt, az üzlethelyiség egy negyedévi bére fejében 192 pengőt. Junius 6. A részvényesek befizettek 40%-ot. Junius 8. Bizományi eladásra érkezik Carducci és Társától, Fiume 500 kg. Orange Pecco tea, limito P 9\'50 pr. kg., 3 hóra vagy 1% sconto, 4% jutalék, 1% állási dij. Fizettünk vám és egyéb átvételi költségek címén P 160. Junius 10. Veszünk készpénzen 1000 kg. Rio-kávét á 440 pr. kg. Junius 14. Carducci és Társa intézvényez ránk pr. hó 2500 pengőt. Junius 18. Eladunk Nagy Gergelynek, Éger, 3 havi elfogadványa ellenében 400 kg. Orange Pecco-teát á 9 60 pr. kg., az eladó számlában felszámítjuk a forgalmi adót is (2%.) Junius 20. Eladunk Kalmár Józsefnek, Hatvan, 600 kg. Rio-kávét á 460; felét kifizeti készpénzben, a másik felét 3 havi hitelre adjuk. Junius 27. Carducci és Társa követelését kiegyenlitjük. Junius 28. Elszámoljuk a forgalmi adót és befizetjük. Junius 30. Kisebb költségek a hó folyamán P 16550. Elkészitendő a havi zárlat; az áru beszerző áron számolandó el, a berendezésből 1% leirás; előre fizetett üzleti bér 2 hóra, az alapitási költség 1/6 része veszteség; az üzletesemények két alapkönyvben könyvelendők el. Jeles 9, jó 9, elégséges 17, elégtelen 1. 27 Az ifjúsági Segitő Egyesület Pénztárforgalma az 1926/27. iskolai évben. Bevétel Kiadás Pengő f Pengő f. Egyenleg a mult évről 1. 159 tanuló tagdija á 2\'— ... 2. Adományok a) Néptakarék 1926. VI. 23. ... ... ... ... 40.— í>) Nagykanizsai Takarék 1927. III. 1.......48. - c) Gazdasági Takarék 1927. III. 30. ... ... 20 — d) Néptakarék 1927. IV. 7. 50.- e) Mosonyi Sándor IV. o t. 24.— 18 318 53 1. Könyvbeszerzés Atheneum R.-T. Franklin R.-T. ... könyvkötő ...... 196-80 12480 97 60 419 20 2. Segélyezés 9 érettségizőnek alapítványi kamat ... 144\'— 67-60 211 60 182 3. Egyebek postai bérmentesítés, iktatókönyv Egyenleg ......... 260 7-35 2 7 60 35 3. Szelvények, jogok és részvény eladás a) Gazd. Tak. szelv. 1926. VII. 21.........22.40 b) Bankegyesület szelv. 1926. VII. 21....... 5 28 c) Nemzeti Bank szelv. 1927. II. 25. ... ... 24,— d) Nagykanizsai Takarék szelvény 1927. III. 1. ... 7.50 e) Bankegyesület szelv. 1927. III. 10....... 6 — f) Gazdasági Tak\'. szelv. 1927. 111. 21....... 28. - g) Bankegyesület részv. Í°g -...... — . — 2 — h) Gazd. Tak. részv. jog 8. - i) Bankegyesület részv. jog eladás ... ... ... 5.60 108 78 4. Könyvek használatáért 5. Kamatért ... ...... 10 3 40 04 640 75 640 75 Nagykanizsa, 1927. junius 8. Dr. Villányi Henrik s. k. igazgató. Marosi Géza s. k. pénztáros. 28 Az ifjúsági Segitő Egyesület vagyona az 1926 27. év végén. Nagykanizsa, 1927. junius 8. Dr. Villányi Henrik s. k. igazgató. Marosi Géza s. k. pénztáros. Pengő f. Pengő f 1. Készpénz a) betétkönyvben .........! ___ 7 35 b) hitközségnél.............................. 30 7 65 2. Értékpapír a) Nagykanizsai Bankegyesület Délzalai Takarékpénztár részv. Bun alap /5 drb. dr. Villányi „ llb „ Balog „ 2/5 „ Domány „ 1/5 „ =1 drb. á 72" -............... 72 — b) Zalamegyei Gazdasági takarék részv. dr. Villányi alap 37/20 drb. Bun „ 6/20 „ Balog „ 5/20 „ Markovics „ 5/20 „ Domány „ 9/20 „ Neufeld „ 1/20 „ Kaufmann „ 17/20 „ á 70— = 4 drb............. 280 — c) Nagykanizsai Takarék részv. Segitő Egylet 2 drb. á 100.— ... ... — -......._ — 200 — d) 1894-ben érettségizettek alapja 2 drb. Nemzeti Bank részv. 400 952 á 200.- ............ ........................ — — 3. Tankönyvek 151 87 értéke a mult évben ........................... uj beszerzés és könyvkötés ...... -................. 419 20 571 07 avulás 20°/o ................................. 114 07 457 — 4. Felszerelés ................................. 21 35 Összesen ___ ___ 1.508 — 29 A Nagykanizsai Felsőkereskedelmi Iskola Sportkörének Pénztárkönyve 1926 Bevétel: Október 1. Egyenleg Okt. 1-dec. 31. Tőkésitelt kamat ............ ............ ... K f 9.325.200 210.000 _ 1927 Január 1. Egyenleg elővezetése pengőben ... .................. Május 31. A tornavizsga bevétele ... ......... ... ... ......... 9535.200 — 599 15 47 50 Junius 15. Egyenleg elővezetése............ ... .\'._ ... >......... 614 97 285 06 1926 Kiadás: Szept. 30—dec. 31. Javításokra és mosodai költségekre ............ Okt. 1—dec. 1. Niessner Viktor külön díjazására ... ............... Szept.—dec. 31. Felszerelésekre ............ ...... ............ Okt.-dec. 31. Könyvekre, lapokra ............................ Október Kiutalás a Kisosz részére ......... ... ............... Okt. 1—dec. 31. Kisebb költségekre............ ............... December 31. Egyenleg ....................... ......... 420.000 560.000 460.800 120.000 471.000 10.000 7.493 400 — 1927 Márc.—jun. 1. Javításokra ................................. Jan.—máj 31. Niessner Viktor külön díjazása ........ ... ... ... Márc.—jun. 1, Felszerelésekre ......... ... .................. Máj.—jun. 1. Különféle költségekre és illetékekre .............. Máj.—jun. 1. Nyomdai költségekre ........................... Junius 15. Egyenleg .................................... 9.535.200 — 16 74 168 42 27 285 60 52 87 18 74 06 614 ü7; i Nagykanizsa, 1927. junius hó 15. Abádi Imre Dr. Vilányi Henrik pénztáros. igazgató. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola Sportkörének leltára 1927. junius havában. 1. Ingek, nadrágok, cipők és harisnyák értéke ... ... ... 2. Különféle sportfelszerelési cikkek és szerszámok értéke ... Le 25% avulás ............... Leltári érték junius 15-én......... P f P f 421 205 60 04 469 98 626 156 64 66 469 98 Nagykanizsa, 1927. junius 15. Niessner Viktor s. k. vezető tanár. 30 Adományozók az 1926-27. iskolai évben. Az adományozó neve Az adomány részese Évfolyam Pengő fill. N.-K. Néptakarékpénztár R.-T. Segitőegyesület 48 —_ » » n Felső ker. iskola 40 — N.-K. Takarékpénztár Tanári könyvtár IV. 48 — 1894-ben érettségizettek adománya, 1925-ben Báder László 12 08 ff ff ff Wortmann Ferenc III. 12 08 \| Dunántuli Gazdasági Szeszgyár 48 — P Báder Lászli IV. 8 — )) yt )) Wortmann Ferenc III.\' 8 — fi f ff Skopál László II. 8 — ff ff ff Rőmer Sándor III. 8 — ff ff ff Spiegel László IV. 8 f ff ff Hamburger László 111. 8 20 Biach Károly Trieszt 200 lira á 23 fillér Wortmann Ferenc III. U f> a >> Báder László IV. 11 20 » > tj Rőmer Sándor III. 11 20 t> tt fj Spiegel László IV. 11 20 i Kereskedelmi- és Iparkamara, Sopron Báder László IV. 240 — Nagykanizsai Közraktárak R-T. Skopál László II. 16 — Segitőegyesület Hamburger László III. 9 10 12 Király-Sörfőzde R.-T. adománya 40-— P Ács József IV. — ft >> Török Boldizsár IV. 10 — » II Rőmer Sándor III. 10 — a ff Wortmann Ferenc III. 10 — Nagykanizsai Takarékp. R.-T. adománya Segitőegyesület 48 — 1894-ben érettségizettek alapítványa 24"— P Segitőegyesület 24 — Lengyel Bernát Budapest 16\'— P Csillag Pál IV. 16 — N.-K. Bankegy. és Délzalai Takp. 100— P Lieblíng Ferenc IV. 20 — ff ff ff ff >» Hamburger László III. 20 — ff ff <> f ff Mancsek István 11. 20 — ff ff n ff ff Skopál László II., 20 — ff ff ff ff ff Brand Sándor I. 20 — Gazdasági Takarékpénztár 50\'— P Mosonyi Sándor IV. 50 — i „ 20 - P Segitőegyesület 20 — Mosonyi Sándor 24* - P Segitőegyesület 24 — Néptakarékpénztár R.-T. 90 — P Segitőegyesület 50 — 1) ff Önképzőkör 40 — Bun Samn ösztöndija Gottreich Tibor I 4 10 Balog Dávid Biró György II. 5 50 Domány Ármin „ Pauk László III. 5 60 Markovíts Dávid „ Mancsek István II. 2 30 Kaufmannn Jenő ,, Skopál László 11 8 — Dr. Villányi Henrik „ Dénes Imre III. 18 10 1894-ben érettségizettek adománya Csillag Pál IV. 24 — OMKE nagykanizsai kerület 40■— P Gottreich Tibor I. 10 — ff ff tf Skopál László 11. 10 — ft tt _ 11 Hamburger László III. 10 — ff ff tf Sugár Samu bankár Bp. adománya 300 — P Lieblíng Ferenc IV. 10 — Báder László IV. 50 — ff tf ff Bory Ferenc IV. 50 — ff ff ff Deák Jenő IV. 50 — tf tt ff Spiegel László IV. 50 — tt tf tt Szántó József IV. 100 — Összesen 1.337 68 31 Az 1927—28. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke. I. évfolyam. 1. Katholikus hittan. Dr. Töttösy M. Izraelita hittan. Dr. Bernstein Béla : A zsidóság története. 2. Magyar nyelv és irodalom. Koltai-Zilahi: Az Írásművek elmélete és olvasmányok. 3. Történelem. Kerekes-Komáromi: I. r. 4. Földrajz. Kirehner Béla és Komáromi Károly: I. rész. 5. Áruismeret. Dr. Szathmáry László: Ipari növénytan. 6. Természettan. Csizmadia Pál és Képessy Imre: Természettan az 1. évfolyam számára. 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Szuppán Vilmos és Havas Miksa : Algebra és geometria a négyévfolyamu felső kereskedelmi iskola 1 —III. évfolyam számára. 8. Kereskedelmi számtan. Bogyó-Havas, Oraveez Károly: Kereskedelmi számtan I. kötet az 1. évfolyam számára. 9. Kereskedelmi alapismeretek : Írauttmann-Kuntner. 10. Német nyelv. Dr. Sehaek Béla: Német olvasó l. rész és nyelvtan. Teljesen átdolgozta: Dr. Vineze Frigyes. 11. Gyorsírás. Kozma Bernát: Kereskedelmi levelező gyorsírás. I. rész az I. évfolyam számára. 12. Francia nyelvkönyv és kereskedelmi levelezés. Laczkó~Honti: VI. kiadás. II. évfolyam. 1. Izraelita hittan. Dr. Bernstein Béla: A zsidóság története. Katholikus hittan. Dr. Töttösy Miklós: Erkölcstan. 2. Magyar fogalmazás és irodalom. Koltai-Zilahi : Poétika és irodalom, ismertető olvasmányokkal. 11. rész. 3. Történelem. Kerekes-Komáromi: 11. r. 4. Földrajz. Kirehner Béla és Komáromi Károly: II. rész. 5. Áruismeret. Dr. Szathmáry László: Ipari állattan 11. rész. 6. Természettan. Csizmadia Pál és Képessy Imre: a II. évfolyam számára. 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Szuppán Vilmos és Havas Miksa: Algebra és geometria a IV. évfolyam f. ker. isk. I—111. évfolyam számára. 8. Kereskedelmi számtan. Bogyó\'Havas-Oravecz Károly: Kereskedelmi számtan 11. kiadás, a 11. évf. használatára. 9. Könyvvitel. Kuntner Róbert: Sajtó alatt. 10. Kereskedelmi alapismeretek. Trauttmann-Kuntner: 11. rész. 11. Német nyelv és levelezés. Dr. Schack Béla és Vineze Frigyes: Német olv. 11. r. Dr. Schack Béla: Német kereskedelmi levelező. 12. Gyorsirás. Kozma Bernát: Kereskedelmi gyorsirás 11. rész. 13. Francia nyelvkönyv és ker. lev. Laczkó Honti. III. évfolyam. 1. Izraelita hittan. Dr. Bernstein Béla- Zsidó vallástan. 2. Katholikus hittan. Dr. Töttösy Miklós : Egyháztörténet 111. rész. 3. Magyar fogalmazás és irodalom. Sassy Nagy Lajos-Mészáros: Irodalomtörténet. 4. Történelem. Kerekes-Komáromi: 111. r- 5. jogi ismeretek. Vadas-Jablonkay. 6. Közgazdasági ismeretek. Dr. Horn József. 7. Földrajz. Kirehner-Komáromi: 111. rész. 8. Áruismeret. Dr. Szathmáry Szervetlen kémia és technológia. 9. Mennyiségtan és politikai számtan. Szuppán Vilmos és Havas Miksa: Algebra és geometria. 1—111. évfolyam számára. 14. Francia nyelv és levelező. Laczkó-Honti: Francia nyelvkönyv és ker. lev. Zsidó vallástan. Bogyó-Havas-Strobl Ernő: Politikai számtan a 111. évfolyam számára. Bogyó-Havas : Hétjegyű logarithmus. Bogyó-Havas : Kamattáblák. 10. Kereskedelmi számtan. Bogyó-Havas-Oravecz Károly: Kereskedelmi számtan 111. rész. 11. Könyvvitel- Timár Dezső: Könyvviteli példatár. 12. Magyar levelezés. Dr. Schack Béla és Wirker István; Kereskedelmi levelezés 111. rész. 13. Német nyelv és levelezés. Dr. Schack Béla és Vineze Frigyes: Német olvasó 111. rész. Dr. Schack Béla : Kereskedelmi levelező. 32 IV. évfolyam. 1. Izraelita hittan. Dr. Bernstein Béla: Izr. Vallástan. 2. Katholikus hittan. Dr. Töttösy Miklós: Katholikus hitvédelem. 3. Magyar fogalmazás és irodalom. Sassy Nagy Lajos-Mészáros: Irodalomtörténet. 4. Történelem. Kerekes-Komáromi : IV. rész. 5. Jogi ismeretek. Vadas jablonkai. 6. Közgazdasági ismeretek. Bárczy Wildner. 7. Földrajz: Kirchner Béla és Komáromi K.: IV. rész. 8. Áruismeret. Dr. Szathmáry László: Szerves kémia és technológia- 9. Mennyiségtan és politikai számtan. Bogyó~Havas-Stróbl Ernő: Politikai számtan, a IV. évfolyam számára. Bogyó-Havas: Hétjegyű logaritmus. Bogyó-Havas: Kainat-táblák. 10- Kereskedelmi számtan. Bogyó-Havas-Oravecz Károly: Kereskedelmi számtan a IV. évfolyam számára. 11. Kereskedelmi levelezés. Schack-Wirker: Kereskedelmi levelezés III. r. 12. Német nyelv és levelezés. Dr. Schack Béla és Vincze Frigyes: Német olvasó IV- rész. Dr. Schack Béla: Német nyelv. Dr. Schack Béla: Kereskedelemügyi levelezés. 13. Francia, l.aczkó-Honti: Francia nyelv és kereskedelmi levelező lll. rész. 14. Segédkönyv a francia nyelv tanitásához. Beszélgetések: Francia nyelvmester. 15. Francia szótár. Kovács S. jános : Szótár- Segédkönyv. Tudnivalók a jövő iskolai évre. A felső kereskedelmi iskola 1. évfolyamába való felvételt kérő tanulók junius 30-án és julius 1-én jelentkezhetnek felvételre és beiratásra- A jelentkezők létszámához képest a tanulók felvételét az első, második, harmadik és negyedik évfolyamba szeptember 1-én és 2-án d. e. 9 — 12-ig folytatjuk mindaddig, amig a létszám (évfolyamonként 40 tanuló) be nem tellett. A javitóvizsgálatokat augusztus 30-án és 31-én tartjuk meg. Szeptember 5-én rendezzük az évfolyamokat és megkezdődik az előadás minden évfolyamban. Az 1. évfolyamba azok a tanulók vehetők fel, akik a gimnázium-, reálvagy polgári iskola IV. osztályát legalább elégséges sikerrel végezték. A felvételi vizsgálat az 1. évfolyamba a nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter 84.660 1924. sz. rendelete szerint megszűnt. A 11., 111. és IV. évfolyamba csak oly tanulók vehetők fel, akik az első évfolyamot sikerrel végezték. Első évben belépő tanulók születési bizonyítványukat is bemutatni tartoznak. Az évi tandijat az iskolafenntartó 144 pengőben állapitotta meg. A tandijon felül fizetendő még: Felvételi és kezelési dij ............8 pengő 60 fillér Iskolai értesitő dija ...... ... 1 » 40 » Ifjúsági könyvtár dija ..................2 » — » Segitő-Egyesiilet tagsági dij ... 2 » — » Tanárok Házára ........................2 » 80 » Filmelőadás ............ -• 2 » 24 » Sportkör....................................2 » 40 » Összesen ... 21 pengő 44 fillér Tandíjmentességért augusztus 15-ig a nagykanizsai izr. hitközség elöljáróságához lehet folyamodni. A folyamodványhoz melléklendő: a vagyontalansági bizonyítvány és a tanulmányi bizonyítvány másolata. Minden tanulónak megelőző évi iskolai bizonyítványa az iskolai év végéig az igazgatósági irattárban marad. (Rendt. 9. §.) A szülőknek vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kivül is a tanulók erkölcsi magaviseletét ellenőrizni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy az ifjak csak megbizható szállásadóknál helyezkedjenek el. 33 A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy gyermekeik elhelyezésében kellő körültekintéssel járjanak el. Ebben az igyekezetükben az igazgató és az osztályfőnökök szivesen vannak a szülők segitségére Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó. Kétes esetben az osztályfőnök véleménye kikérendő. Nagykanizsa, 1927. junius 29-én. 3)r. Villányi ZKenrifi igazgató. A Női Kereskedelmi Szaktanfolyam adatai az 1926—27. iskolai évben. A felső kereskedelmi fiúiskolával kapcsolatban, de elkülönitett helyiségben és épületben Női Kereskedelmi Szaktanfolyam áll fenn, amelynek fenntartója az izr. Hitközség. A felügyeletet a felső kereskedelmi iskolák kir. Főigazgatója gyakorolja. A tanfolyamot a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ur 42.955/1926. VI. ü. ö. szám alatt kelt rendeletével engedélyezte. Igazgató Dr. Villányi Henrik. A kedvezőtlen magángazdasági viszonyok ma sem fordultak jobbra és ehhez képest a munkaalkalom is csekély, mégis a tanfolyamot végzett leányok szerényebb állásokban el tudnak helyezkedni. A jövő kilátásai ugyan nem derűsek, de ugy látszik, a szülők nem csüggednek. Az idén 37 leánytanuló jelentkezett felvételre, kik közül 2 mindjárt szeptemberben maradt ki. A létszám az év végén 35 tanuló volt, a tavalyi 24 tanulóval szemben- A tanfolyamot szeptember 15-én nyitottuk meg. Tanulmányi állapot. A tanfolyamba való felvételnek alapja a polgári iskola vagy a gimnázium IV. osztályának sikeres elvégzése. Felvételi vizsga alapján egy tanuló sem kérte a tanfolyamba való beiratását. A tanulmányi eredmény megfelelő volt. A fegyelmi állapot apró csintalanságokból eltekintve, kifogástalannak mondható. A fegyelmezésben figyelembe kellett vennünk, hogy minden tanuló a maga környezetének szokásaival lép a tanterembe. Tárgybeosztásunk a legszükségesebb tudnivalókra szoritkozott. A tanitás gerincét azok a tárgyak képezik, amelyekre a leánytanulóknak az irodai szolgálatban szükségük van: gépirás, gyorsirás, magyar nyelv és helyesirás, számtan és könyvvitel. A tanulók fogalmazási képessége és a német nyelvben való jártassága gyengének mondható. A női kereskedelmi szaktanfolyam növendékei a kötelező filmelőadásokat is látogatták. Résztvettek a vegyeskar énekóráin és előadásain és hozzájárultak a hazafias ünnepélyek nivójának emeléséhez. Az iskolai év befejezése. A szaktanfolyam befejezése előtt a növendékek összefoglaló Írásbeli dolgozatokat készitettek. Bár iskolás fogalmakkal dolgoztak, az Írásos munkálatokból a komoly törekvés és igyekezet el nem vitatható. Az Írásbeli munkákat követte a szóbeli vizsgálat, amelyet junius 24-én tartottuk meg. A vizsgálatot Ötvös Emil ny. állampénztári főigazgató, a tanulmányi tanács elnöke vezette. A tanitási tárgyak felosztása a tanárok közt a következő volt: 34 A tanítási órák kimutatása az 1926 a Női Kereskedelmi Szaktanfolyamban —27. iskolai évben. Tantárgy Heti órák Tanár neve Magyar nyelv 2 Surányi Gyula megbizott tanár Német levelezés Német kezdők számára 2 2 Neufeld Simon rendes tanár Domány Ármin rendes tanár Kereskedelmi levelezés és a kereskedelem alapismeretei 2 dr. Villányi Henrik igazgató Könyvvitel 3 Abádi Imre helyettes tanár Számtan 3 Marosi Géza rendes tanár Gépirás 5 Csonták Erzsébet megbiz. tanitónő Gyorsírás 5 Surányi Gyula megbizott tanár Szépirás 1 Abádi Imre helyettes tanár Hittan 1 Mátés Hilár és dr. Winkler Ernő 24 - A német nyelv párhuzamos tanitását 2 órának számítva. A Női Kereskedelmi Szaktanfolyam tanulói az 1926—27. iskolai évben. Tanfolyamfőnök: Surányi Gyula. Felügyelő: Csonták Erzsébet. Baumgarten Erzsébet Nagykanizsa Beek Erzsébet „ Berke Erzsébet „ Blum Elvira „ 5 Breuer Klára ,, Bróz Jolán „ Brunner Erzsébet „ Domány Hermin „ Geróes Margit „ 10 Guttmann Józsa „ Heimer Erzsébet „ Hencsies Krisztina „ Hirsehler Margit „ Horváth Teréz „ 15 Jerzsa Mária „ Kelemen Magda Gelse Klicserics Mária Nagykanizsa Kostyák Mária Gyékényes Kovács Ilona Nagykanizsa 20 Lackenbacher Róza „ Molnár Elvira Gelse Neufeld Róza Nagykanizsa Németh Ilona „ Pum Ilona „ 25 Rosenfeld Margit „ Sattler Margit „ Schandl Margit „ Szabados Magda „ SzendeTy Sarolta „ 30 Szélig Aranka „ Szautschek Mária „ Székely Katalin Mozsgó Somogy Török Anna Nagykanizsa Weisz Magda Tapolca 35 Zakócs Rózsa Somogyszentmiklós 35 1926—27. iskolai év. A Női Kereskedelmi Szaktanfolyam statisztikai kimutatása. A Nagykanizsai Női Kereskedelmi Szaktanfolyamon használandó tankönyvek jegyzéke az 1927—28. iskolai évben. 1. Koltai-Zilahi: Írásművek elmélete 1. rész. 2. Timár Dezső: Könyvviteli példatár. 3. Schack-Wirker: Magyar kereskedelmi levelezés. 4. Kozma Bernát: A kereskedelmi gyorsírás tankönyve 1. és 11. rész. 5. Vajda: Szépirási minták. 6. Scliaek-Vince: Német olvasókönyv és nyelvgyakorló. I. 7. Görög Emil: Német ker. levezés. Tudnivalók az 1927- 28. iskolai évre. A Női Kereskedelmi Szaktanfolyam az 1927 — 28. iskolai évben is megnyílik, ha legalább 30 tanuló jelentkezik. Felvételre lehet jelentkezni f. évi julius 1. és 2. napján és szeptember 1. és 2. napján a felső kereskedelmi iskola igazgatóságánál Csengery-ut 10. A felvételnél igazolni kell, hogy a jelentkező a polgári iskola vagy gimnázium IV. osztályát sikerrel elvégezte. Felvételi vizsgálat alapján is felvehető 15 éven felüli tanuló. Növendékeket csak egész iskolai évre veszünk fel. Évközben kimai^jÜ—Jjjnuló az iskolai év hátralékos tandiját megfizetni tartozik. Tandij 144 fténgő. A tandijat négy részletben is lehet fizetni. Az évvégi vizsgálat diját a tanári k^Nnéltányossági szempontok szerint állapítja meg. Nagykanizsa, 1927. junius 29.f >_ E)r. Villányi SKenviH í \' I igazgató. A kimutatás tárgya Csoport Szám Iskola látogatás Beíratott összesen ............... ...... Kimaradt ...... ................. ... Záróvizsgálatot tett..................... 37 2 35 A felvett tanulók vallása Római katholikus .................. .\'.. Izraelita .......................... Ágostai evangélikus... ... ... ... ......... 18 16 1 Anyanyelve Magyar ... i..... .................. Német ............................ 35 A felvétel alapja Polgári iskola IV. osztályú bizonyítvány ...... » »i m. ti » — — 35 Szülő vagy gyám lakhelye Nagykanizsai ... ... ... ... ......... Vidéki... ........................... 29 6 Szülő vagy gyám polgári állása Önálló kereskedő .... ... ... ... ... ... ___ Kereskedelmi alkalmazott ............ Önálló iparos ... ......... ...... Vasúti alkalmazott ... ... ... ......... Ipari alkalmazott Katona ...... ...... ... ............ Köztisztviselő ............ ......... ... Tanár, tanító ........................ Magánzó ........................... Őstermelő ......... ... ................ 6 3 11 5 1 2 1 6 1 Életkor az 1926—27. iskolai év elején 14 éves ......... 15 „ ......................... 16 „ ..............•- ... -....... 17 „ ........................... 18 „ ........................... 19 „ ........................ ... 20 „ ... ..................... ... 10 16 6 1 1 1 TARTALOMJEGYZÉK Oldal Felügyelet........................................................................2 Hetven éves iskolánk ......................................................3 - A kereskedelmi iskola megszervezése .............................3 Tanintézetünk a világháborúban..................... 6 Az összeomlás................................. 7 Az 1926—27. iskolai év adatai ..................... 8 A tanári kar az 1926—27. iskolai évben......................18 A tantárgyak felosztása a tanárok közt ..............................19 Az iskola tárgyai és heti óraszámuk....................................20 A tanulók névsora...........................................21 Statisztikai kimutatás ......................................................23 A tanulmányi eredmény kimutatása ..................................24 Írásbeli érettségi vizsgálatok 1927. junius hóban ... ... ... 25 Az Ifjúsági Segitő Egyesület pénztárforgalma........................27 Az Ifjúsági Segitö Egyesület vagyona ..............................28 A nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola Sportkörének Pénztárkönyve...... ... ..........................................29 Adományok az 1926- 27. iskolai évben ..............................30 Az 1927— 28. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke 31 Tudnivalók a jövő iskolai évre..........................................32, A női keresk. szaktanfolyam adatai az 1926—27. évben ... 33 A tanitási órák kimutatása a női keresk. szaktanfolyamban 34 A női keresk. szaktanfolyam tanulói névsora......................34 A női keresk. szaktanfolyam statisztikai kimutatása ............35 A nagykanizsai Női Kereskedelmi Szaktanfolyamon használandó tankönyvek jegyzéke az 1927—28. tanévben ... 35 Tudnivalók az 1927—28. iskolai évre ............... 35