* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.06 MB | |
| 2018-04-10 14:30:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  490 | 1309 | A Nagykanizsai Városi Négyévfolyamú | Fiú Felső Kereskedelmi Iskola az 1935-36. iskolai évről. az intézetet alapították 1857-ben. Közli: Balog Dávid igazgató. Nagykanizsa, 1936. Gutenberg és Délzalai nyomda 68361 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ¿■m f.SMS A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1935-36. ISKOLAI ÉVRŐL. /•v AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN. ^ ^¿T --j\'^a, . c-/ KÖZLI: BALOG DÁVID IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1936. GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA 68361 Fj?/^ mmgm x ¡¡p A NAGYKANIZSAI VÁROSI NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1935—36. ISKOLAI ÉVRŐL. AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN. KÖZLI: BALOG DÁVID IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, 1936. GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA 68361 Emlékbeszéd. Elmondotta Nagykanizsa megyei város által 1936. május 24-én rendezett hősök ünnepélyén Borsa Béla tanár. Hősök! Magyar milliók emelik fel szemüket ma Hozzátok. Különböző sorsú, születésü és világnézetű embermilliók állnak ma ércbekovácsolt emlékeitek előtt. Nincs ebben a pillanatban széthúzás, véleménykülönbség köztünk; testvéreknek érezzük egymást múltunk és sorsunk közösségében. A múltunk Ti vagytok Szent Százezrek, akik húszévesek voltatok talán vagy hatvanévesek, — a tollat forgattátok vagy a barázdákat tapostátok nehéz lépteitekkel, — boldognak éreztétek a világot vagy pedig kegyetlen életet cipeltetek: — de a véretek egyforma volt: forró, csodás, ősi szépségektől terhelt, soha más nép embereiben meg nem található életfolyó. Ott pezsdült valaha a Volga vidékén; ott itta a csodás álmok illatát magába. A turáni mezők napsugara öntötte a tüzét belé, és az Etelköz folyóinak zúgása feszítette szent nyugtalanságra. Ez a vér űzte népünket vereckei honfoglalásra, ez szelídült keresztény alázatossá Szent Istvánban, ez marcangolta Zrínyi nagy szívét, kergette keleti segítségért Körösi Csorna Sándort, ez borította a hazaszeretet tébolyába Széchenyi elméjét. Ez lángolt Petőfiben, lázongott Kossuthban és zokogott reményevesztetten Ady Endrében. — És ez folyt ki a szerb mocsárba, — kozák lovak patáit ez festette vörösre, — és ettől duzzadt meg a Piave. De ebből a vérből lettünk mi: régen békességes kicsiny gyermekek, akiket pólyában csókolt az anyánk, amíg embertestek bomoltak nagy csaták viharán. Gyermeklelkünk első rügyezésével őt tanultuk lesni halkan, hátha betoppan: az Apánkat. Ő pedig, akit alig ismertünk vagy talán sohasem láttunk még, de akivel anyánk szavai nyomán együtt voltunk éjtszakáinkban és nappalainkon, aki benépesítette agyvelőnket mélázva borongó, kínokban vergődő gondolatokkal, — ott állt, összefogódzva sok százezer más apával határtalan pusztákon, rejtelmes tengerpartokon, komor sziklahegyeken, csontig dermesztő telek, epesztő nyarak idején és rettentő népek seregei ellen vetette vállát, akik gyilkolásra, pusztításra, békés otthonunk, anyánk és mimagunk vérbefojtására állig felfegyverkezve álltak határainkon. De velük szemben álltatok Ti, Csodás Hősök, hogy az emberi test minden szenvedésével hárítsátok el a rettentő áradatot, mint ahogy a tengerpart hullámtörő gátjai elállják útjait a dagálynak. A véretek ömlött, mert voltak népek, amelyek el akarták pusztítani a mi életünk gyökereit és le akartak dönteni onnan, ahova nemzedékek nemzedékeinek vér- és verejtékhullató i munkájával küzdöttük fel magunkat. Népek milliói úgy jöttek ellenünk, mint az erőszak, az elnyomás poroszlói; szabad és természetes életünk ellenségei. De a mi fajunkat a történelmi istencsapások tettrekésszé edzették és akkor is cselekvésben tudta kiélni az élet teljességét, amikor más népek fejet hajtottak és űzni engedték magukat oda, ahova nem akartak menni. Apáink harcoltak, de kiömlő vérük egekbe kiált azok ellen, akik seregeket küldtek ide, hogy rombadöntsék évezredes épületünket, tüzet dobjanak hajlékunkra. Ebben a tudatban éltünk, nőttünk fel mi, ez a tudat szellemi örökségünk. Hordozója ez a nemzedék, amely mint egy fiatal erdő áll most itt a májusi napsütésben. Ősi viharok után jött és a Ti helyetekre akar állni, Megdicsőült Hősök, akik értük haltatok meg! Itt áll ez a nemzedék! Szemében szenvedés, megoldatlan sors és ősi küldetés tudata villog. Életük tanács, jóslat és aggodalmak nélkül is egy új hősi legenda: csodák és ősi magyar állandóságok ismétlődése. Tudjuk, hogy mi a néma fátum szándéka velük: dacos, uri fajnak teremtette és a sokhalottas hősi nemzeti múlthoz kapcsolta őket. Százféle bajnok vérét őrzik és így állva várva is ők a tiltakozó hit és a néma tiltakozás. A halál árnyékában állnak ők őrt, mert gyilkos gázok füstölögnek a laboratóriumokban és gyilkos eszmék a lelkekben. Az egész világ remeg körülöttük, feszültség fojtja a levegőt. Csak egy szikra kéne, hogy pirosan fellángoljon újból a láthatár és emberi sikoltozás csapjon az égre. Csak egy hang kéne, amely végigszaladna földeken és bekiáltaná az emberek lelkébe: — Induljatok, itt a nap! — És ez a fiatal magyar erdő megrázná lombszárnyait; — elindulna, mint ahogy Ti tettétek Hős Apák; elindulna ezért a parányi kis földdarabért, amellyel eggyé for-rottunk elszakíthatatlanul. Tudjuk, hogy a magyar élniakarás új harcait nekünk kell megvívnunk; — nekünk kell küzdenünk a szabad magyar földért, a szent magyar gyermekért, a magyar szóért. Tudjuk, hogy minden nép csak addig él, amig maga le nem mond az élethez való jogáról. Mi pedig élni akarunk! Bennünket a Gondviselés állított ide az európai kultúra őrhelyére; ezt az őrhelyet meg akarjuk tartani mindörökre. Fegyverünk a hit, a tudás, s ami a legdrágább: az emberi jóság, az emberi idealizmus és fanatizmus. Lelkünkben még a gyermek naivsága melegít, de a tudós mindentudására törekszünk, a nemes lélek lelkesedésére, a férfi bátorságára, az eszmék mellett való rendületlen kitartásra. Ezért idézünk ma Benneteket, Halott Hősök, szálljatok ránk! Adjatok erőt karjainkba, hogy életkedv fakadjon a munkánk nyomán! Hogy kisüssön a nap, hogy kigyulladjon a mező, ebben a romlott, bomlott, kétségbeesett, szegény, szomorú magyar világban, amelyből olyan jó volna már felszabadulni, amelyet olyan szép volna már kiviríttatni. Adjatok sok, nagy életvágyat, igazi Ígéretet bennünk a jövőre. Hogy munkás és harcos magyarok lehessünk! Egy újabb, áldottabb ezredév kezdődjék velünk! Munkánk gyümölcse balzsam legyen a mult sebére! Felejtsük majd el a temérdek szenvedést, a sok gonoszságot, amit most magunk körül látunk! A mult csak erőforrás legyen, hogy keményebben tudja majd a magyar kezét szorítani, vállát a vállához támasztani. Érezzük majd meg, ltófar-%osi nemzedék vagyunk, amelyet nem siratnunk, hanem csak csodálnunkvs^abad ^ és bíznunk benne. Mert mélységes erők rejlenek ebben a nemzedékfeí^t^L-halhatatlan élet tüze ég bennünk; most ideálizáljuk a multunkat, hogy a mult nagy ideáljainak a kultuszában naggyá tudjuk nevelni népünk új harcait és új győzelmeit megvívó ifjúságot. Nem hisszük, hogy nincs már jövőnk, hogy halál kisért itt köztünk; a sírok hősöket takarnak, de a nemzet még él. Máskor is kialudtak már fények a magyar éjtszakában, de eljött megint mindig az a nemzedék, amely újból felgyújtotta azokat. A halottak sírjain, mélyben és sötétben, új erők csíráznak, hogy majd valaha kihajtsanak a sírokon és a romokon. Minden mai magyar ennek az újracsirázó magyar életnek hordozója; ezért nehezedik roppant felelősség minden cselekedetünkre, mert most nem a haza megtartásáért, hanem egy új haza létrehozásáért folyik a harc. Munkánk nehéz, — tudjuk, — ezért edzeni akarjuk felelősségérzetünket és öntudatunkat. Egy időre talán mindannyiunknak tízszer annyi áldozatot kell vállalnia, mint annakelőtte. De magyar-e az, aki az áldozatokat sokalja? Mindnyájan érezzük, hogy saját akarásunk az a lépcsőfok, amely nemzetünket a magasságok felé emeli. Mindnyájan érezzük azt a csodás erőt, amely ebben a földben él, amely nagy időket és nagy szellemeket hozott létre, amely a hősöket is képesítette arra, hogy tisztán állhassanak ők a kalászos magyar rónán. Mi is ezt a tisztaságot akarjuk megőrizni, amelyről már eddig is lehullottak a ráhalmozott rágalmak sárcsomói. Itt az igazolása: a mult vértengere, a jelen szenvedéseink között is meghozott áldozatunk a magyarság jövő kulturszerepéért és hivatásáért. És ezért kiáltunk ma Hozzátok, Hős Halottak, segítsetek bennünket, hogy be tudjuk tölteni helyünket itt Európa közepén. Hogy ne jussunk a húnok, az avarok, a germán-szláv törzsek sorsára, amelyek itt éltek előttünk a mi földünkön, de szétbomlottan pusztította el őket a csodás és titokzatos végzet és ma már csak sírjaik beszélnek régi létükről. A Ti és a mi sírjaink ne jelentsék népünk elsüllyedését, hanem mutassák majd meg az eljövendő századok magyarjának, hogy itt erős és bátor hősök laktak, akik dacos, harcos haraggal tudtak élni és némán meghalni. Sírjaitoknál ne fajunk gonosz végzetének szárnysuhogásai rémítsenek, hanem porotok, amely hús volt a húsunkból és vér a vérünkből, — mert apák voltatok és testvérek, — még erősebb elhatározással kössenek bennünket ehhez az ősi talajhoz, amelybe beivódott a véretek, amellyel elkeveredett a csontotok és megtermékenyítette azt... Nincs virágosabb mező, mint a magyar rét, mert a Ti véretek szívódott fel virágaink szárába; nincs keményebb búza, mint a magyar, mert a Ti összetört csontotok fehérlik lisztje porában. Ne legyen keményebb férfi sem ezen a földön, mint a magyar, akibe lelketek szálljon át, mint ahogy Álmosé átszállott Árpádba, amikor az honfoglalásra indult. Mi is ebben a bús, gonosz korban, amelyben még egy szörnyű világ- VIII. katasztrófa fölgyújtott pokol tüze füstölög, amelyben népek égtek el, amelyben nagyság, hódolat, minden nagylelkűség, amit évszázadok emeltek, minden leomlott, mennyországi viziók foszlottak szét, — ebben a korban, amelyben a kiömlött embervér átka párolog az ég felé, mi is új honfoglalásra indulunk ... Nekünk a szentségtelenség és az izomtalanság gyepüin, a bátorság, a tisztaság romjain kell új hazát épitenünk! Hősök, Szent Halottaink, Hozzátok kiáltunk, adjatok lelket, hogy legyen erőnk magyar nemzetünkért a tettre és az önfeláldozásra . . . II. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetsége. Szövetségünk működéséről állandóan e helyen számolunk be. Ez eljárásunkat az a benső kapcsolat indokolja, amely iskolánk és az ennek keretében alakult és működő szövetségünk között fennáll. Tesszük ezt azonban azért is, hogy az évi értesítőkben megjelenő ismertetések által az iskola jelenlegi növendékeinek a szövetség iránt való érdeklődését felkeltsük és ily módon is elérjük azt, hogy a szép és nemes célokat hirdető zászlónk alá sorakozzék mindenki, aki a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végezte. Aki a diákszövetségek életét figyelemmel kiséri, az megállapíthatja, hogy a működésükhöz fűzött remények nem igen váltak valóra. Természetes következménye ez az általános hanyatlásnak, amely a kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében különösen ama egyesületek életében tapasztalható, amelyek értékes célkitűzéseik ellenére megfelelő és kézzelfogható eredményeket elérni nem tudnak. Ily körülmények között őszinte örömmel tölt el bennünket az a tudat is, hogy szövetségünk, főképen pedig annak budapesti csoportja kultúrális téren az elmúlt esztendőben is igen szép sikerrel működött. Hála és köszönet ezért e csoport lelkes, az ügy szeretetétől áthatott vezetőségének. Magától értetődő, hogy a minden hónap első szombatján tartott összejövetelek az együttérzés és összetartozandóság ápolására és a baráti kapcsolatok kimélyítésére is nagyon alkalmasak voltak, tehát alapszabályszerű céljaiknak sok tekintetben megfeleltek. Jól tudjuk azonban, hogy e szerény eredmények nem minden tekintetben kielégítők. Vonatkozik ez a megállapításunk elsősorban szociális jellegű célkitűzéseinkre. Ezirányú tevékenységünk ugyanis még mindig igen szerény keretek között mozog, pedig e téren ma nagyon sok volna a tennivaló. Ennek tudatában el is követtünk mindent, hogy anyagi erőforrásainkat megfelelően gyarapítsuk. Az erre irányuló erőfeszítésünk eredménye azonban csekély volt. Ez az oka, hogy a segélyezések és az anyagi kiadásokkal járó egyéb kötelességeink teljesítése tekintetében nagyon óvatosan jártunk el. A legfontosabb feladatunk betöltése körül, az állásközvetítés tekintetében sajnos szintén kicsi az eredmény. Az e miatt érzett lehangoltságunkat azonban erősen enyhíti a tudat, hogy egyes szórványos VIII. esetektől eltekintve, nem tagjaink áldozatkészségének és segíteni akarásuknak a hiányán, hanem tisztán az évek óta tartó, a gazdasági élet minden ágára kiterjedő válságon múlik, hogy e fontos célkitűzéseinket ma megfelelő mértékben megvalósítani nem tudjuk. A jelen kisebb eredményei ellenére is bízhatunk tehát a szövetségünk jövőjében és annak az időnek az eljövetelében, amikor szövetségünk szép és nemes céljait teljes egészében megvalósíthatja és különösen a ma állás nélkül levő fiatalabb tagjainak igen hasznos szolgálatokat tehet majd. Minden lehetőt el kell tehát követnünk, hogy a szövetségünkben rejlő nagy erkölcsi értékeket a remélhetőleg nemsokára elkövetkező jobb időkre átmentsük. Biztató igéret e szempontból, amit az 1936. május 31-én megtartott VII. rendes közgyűlésünkön tapasztaltunk. Az elmúlt évi működésünkről szóló jelentésünk tehát hiányos volna, ha erről legalább röviden nem emlékeznénk meg. A szövetségi gondolat és eszme megvalósítására irányuló őszinte akarás nyilvánult meg a közgyűlés minden mozzanatában és ünneppé avatta azt. De kiemelte közgyűlésünket a hétköznapok szürkeségéből az a körülmény is, hogy a 10 és 20 éves találkozókra egybegyűltek is a szövetség keretében áldoztak a mult emlékeinek. Az ünnepély fényét csak emelte, hogy a közgyűlésen dr. Krátky István polgármester úr, dr. Hegyi Lajos főjegyző úr, Gazdag Ferenc püspöki tanácsos úr és városunk közgazdasági életének több vezető férfia is megjelent. Az iskolánkban uralkodó szellemnek megfelelően munkánkat Isten nevében kezdtük el. Résztvettünk tehát a különböző felekezetek istentiszteletein. Majd az iskola elhúnyt tanára, dr. Rosenberg Mór sírjánál jelentünk meg, ahol a volt tanítványok háláját Jellinek Miklós bankigazgató tolmácsolta és kegyeletük jeléül a szövetség koszorúját helyezte el. A közgyűlést a Himnusz eléneklése után Jellinek Miklós társelnök nyitotta meg. Keresetlen, de annál melegebb üdvözlő szavai után Balog Dávid, ügyvezető elnök a hála és elismerés hangján köszönti az intézet volt fenntartóját, a nagykanizsai izr. hitközséget; az iskola új fenntartójának, Nagykanizsa megyei városnak vezetőségét; az iskola fejlesztése körül érdemeket szerzett Bún Samu és dr. Villányi Henrik nyug. igazgatókat. Majd szeretettel üdvözli a szövetség tagjait, az iskola ódon falai közé visszatért „vén diákokat" és ezek sorában főképen Blankenberg Imre nagykanizsai kereskedőt, mert érettségijének 40 éves évfordulója egybeesik Vilmos fiának és munkatársának 10 éves találkozójával. Azután kimerítően foglalkozik a szövetségünk életében fontosabb szerepet játszó, e beszámoló bevezető részében is érintett kérdésekkel. Havas Jenő, a Pesti Napló közgazdasági szerkesztője osztálytársai nevében is kijelenti, hogy a 20 éves találkozón szívesen jelentek meg. A gyakorlati életben eltöltött 2 évtized tapasztalatai alapján állapítja meg, hogy azoknak az ismereteknek az alapjait, amelyek boldogulásukat elősegítették, volt igazgatójuknak és tanáraiknak köszönhetik. Rámutat a jelen nehézségeire, de bízik sorsunk jobbrafordulásában. A sokat látott és jól tájékozott közgazdasági írót jellemző, közvetlen beszéde végén kegyelettel emlékszik meg Meider Józsefről, a világháborúban elesett osztálytársáról és az intézet hőseiről és megkoszorúzza a dicső tetteiket hirdető emléktáblákat. Perjés István, postatiszt, az 1926-ban érettségizettek képviselője lelkes és nagyhatású beszédében hálásan emlékszik meg volt igazgatójáról és tanárairól, akik odaadó munkájukkal és hasznos útmutatásaikkal lehetővé tették, hogy helyüket az élet mai, igen göröngyös útjain is megállták. A jelen küzdelmeiből merít erőt a jövőre nézve és kitartásra buzdítja társait VIII. is. Majd az intézet hősi halált halt növendékei felé fordul a tekintete és soha el nem múló kegyeletük jeléül elhelyezi a 10 éves találkozóra egybegyűltek koszorúját. Sárkány Pál a IV. évfolyam tanulói nevében búcsúzik az iskolától. Ma már világosan látja, hogy a tanári testület minden cselekedete, minden intő és feddő szava mindenkor az ő javukat célozta, amiért az évfolyam háláját és köszönetét fejezi ki. Az általános tetszést kiváltott beszéde végén bejelenti a szövetséghez való csatlakozásukat és kéri a szövetség tagjait, hogy az életbe való kilépésük alkalmával tanáccsal és tettel támogassák őket és egyengessék útjaikat. Blankenberg Imre, kereskedő, cége és fia nevében is megköszöni az igazgató jóleső, üdvözlő szavait. Mint az iskolának 40 évvel ezelőtt érettségizett növendéke, a most kilépő ifjakhoz intéz néhány szót. Sárkány Pál szép beszédéből is megállapította, hogy a mai fiatalság a mult megítélésénél hamis nyomokon jár, mert a boldogulás a régi időkben sem volt könnyű és csak becsületes és lelkiismeretes munka mellett volt lehetséges. Félre tehát a kishitűséggel és „egyenesen előre" legyen a jelmondatuk. Reméli, hogy az ehhez való alkalmazkodással sikerül majd az életben eléjük tornyosuló akadályokat legyőzniök és boldogulnak majd. Boda Károly, kereskedő, főtitkár hangulatos és értékes jelentése megállapítja, hogy szövetségünk alapszabályszerű célkitűzéseinek jelentékeny részét az elmúlt esztendőben is megvalósította. Rámutat a budapesti csoport által minden hónap első szombatján rendezett összejövetelekre és ismeretterjesztő előadásokra. Kiemeli a március 7-i összejövetelt, amelyen a nagykanizsai csoportot Balog Dezső, Jelűnek Miklós, Miklós Gyula, Rajki István és Vermes Géza képviselték. Ez összejövetelnek azonban a szokottnál is nagyobb értéket dr. Mező Ferenc előadása kölcsönzött. Megemlékezik továbbá szövetségünknek Nagykanizsán 1936. január 25-én tartott estélyéről is, amelyen nemcsak tagjaink jelentek meg igen nagy számban, hanem Krátky István dr. polgármesterrel az élen a város társadalmának szövetségünkkel rokonszenvező más rétegei is. A főtitkári jelentés szerint nem hanyagoltuk el azonban egyéb kötelességeinket sem. Anyagi erőnkhöz mérten jelentékeny összeget, 375.— pengőt szavaztunk meg arra rászoruló tagjaink segélyezésére. Alapszabályszerű kötelességünket teljesítettük azzal is, hogy a felső kereskedelmi iskolai tanulók jutalmazására 100.— pengőt fordítottunk. Minden lehetőt elkövettünk abban az irányban is, hogy az állásközvetítés terén némi eredményt érjünk el. Sikerült is néha egy-egy állástalan tagunkat elhelyezni vagy legalább ideiglenes keresethez juttatni. Természetes, hogy ez még korántsem jelenti ennek a legégetőbb, de egyszersmind legnehezebb kérdésnek a megoldását, mert azt csak a gazdasági viszonyok lényeges javulása hozhatja meg. Várva-várjuk ez időnek az eljövetelét, de addig is minden lehetőt kövessünk el, hogy szövetségünk rendeltetésének mennél jobban megfelelhessen. Ehhez a nemes munkához kéri a szövetség tagjainak nagyobb anyagi és erősebb erkölcsi támogatását. Jelentése végén megköszöni Barbarits Lajosnak, a Zalai Közlöny szerkesztőjének lekötelező szívességét, hogy lapját mindenkor és önzetlenül rendelkezésünkre bocsátotta; a Nagykanizsai Bankegyesületnek és a Néptakarékpénztárnak, hogy szövetségünket anyagilag támogatták és Weisz Ernő nagykereskedőnek, hogy szövetségünkbe alapító tagul belépett. Biró Ernő, takarékpénztári cégvezető, pénztáros a szövetség anyagi helyzetéről számol be. Mindenre kiterjedő jelentése szerint egyesületünk vagyona 1391\'81 pengő. A pénztáros és a számvizsgáló bizottság jelentését a közgyűlés tudomásul vette és nekik a kért felmentést megadta. VIII. Villányi Henrik dr., ny. felső kereskedelmi iskolai igazgató a lelkes és hosszantartó tapsokban megnyilatkozó közóhajnak enged, amikor a mai közgyűlésen felszólal. Véleménye szerint a mai fiatalságot uraló sötétenlátás nem egészen indokolt. Ennek igazolására megemlíti, hogy nehéz viszonyok között hagyta el ő is az iskola padjait, amikor a nagykanizsai kegyesrendi gimnáziumban 60 évvel azelőtt 1876-ban érettségizett, mert az 1873-i pénzügyi válság hatását még erősen éreztette. Céltudatos akarással és munkával mégis sikerült révbe jutnia. Ezt ajánlja a mai fiatalságnak is, ha boldogulni akar. Fontos kötelesség vár azonban e szempontból a szövetségre is. Azt hiszi ugyanis, hogy a szövetség feladata nem merülhet ki abban, hogy kis vagyonát segélyezésekre felhasználja, mert rendeltetésének csak akkor felel meg, ha tagjait tudatos egységbe tömöríti, hogy mindenki, akit az életben baj vagy méltánytalanság ér, segítségért ide fordulhasson. Beszéde végén arra kéri a szövetség tagjait, hogy az életbe most kilépő ifjakat támogassák. Jellinek Miklós elnök zárószavai és a Szózat lelkesítő hangjai fejezték be a szövetség életerejét bizonyító VII. rendes közgyűlésünket. Az este 8V2 órakor megtartott, nagyon jól látogatott társasvacsora is annak a szellemnek volt a kifejezője, amelyet szövetségünk képvisel. Már a délelőtt folyamán megnyilatkozott baráti együttérzés a fehér asztalnál csak fokozódott. Balog Dávid, Jellinek Miklós, Hári László és Blankenberg Vilmos felköszöntői is hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetségi gondolat erősödjék. Reméljük, hogy tagtársaink e nap folyamán megnyilatkozott lelkesedése a hétköznapokon sem lanyhul majd és ennek nyomán szövetségünk további fejlődéséről számolhatunk majd be. III. Igazgatói jelentés az 1935/36. iskolai évről. Az iskolai év megnyitása. A lefolyt iskolai év a tanári testület alakuló értekezletével 1935. szeptember 4-én kezdődött. A javító vizsgálatokat szeptember 5-én tartottuk meg. Javító vizsgálatra 22 tanuló jelentkezett, közülök nem felelt meg, tehát osztályismétlésre utasítottunk 5 tanulót. A június 18. és 19-én megkezdett beírásokat szeptember 6. és 7-én folytattuk. Az I. évfolyamba 38, a II. évfolyamba 45, a III. évfolyamba 33, a IV. évfolyamba 11, összesen 127 tanuló iratkozott be. A beírt tanulók száma nyolccal több volt, mint az 1934/35. iskolai évben. A II. évfolyamba a szabályszerű létszámon felül beírt 5 tanuló felvételét a kir. Főigazgatóság engedélyezte. A beírt 127 tanuló közül az iskolaév folyamán a III. évfolyamból 2 tanuló kimaradt és így a létszám az év végén 125 tanuló volt. Az iskolai évet szeptember 9-én ünnepélyesen nyitottuk meg. A megnyitást osztályrendezés és az órarend kihirdetése követte. A rendes tanítást szeptember 10-én kezdtük meg és a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak az 1935/36. tanév befejezése tárgyában kiadott 46600/1936. V. 2. számú rendelete értelmében 1936. június 20-án fejeztük be. VIII. Tanári testület. A tanári karban a f. tanévben változás történt. Az iskolánkat fenntartó város felügyelő-bizottsága f. évi január hó 31-én tartott ülésében elhatározta, hogy Lázár Artúr heti 6 testnevelési órájának az ellátására 1936. február 1-től Dévényi József oki. testnevelési tanárt óraadói minőségben alkalmazza. E rendelkezés folytán Lázár Artúr elemi iskolai igazgató, aki intézetünkben a testnevelést 4Va évig tanította, iskolánktól megvált. Távozását sajnáljuk, mert az előírt szakképesítéssel ugyan nem rendelkezett, e hiányt azonban lelkiismeretes munkával és önképzéssel pótolta. Ennek tulajdonítható, hogy működésének ideje alatt iskolánk testnevelési eredménye minden tekintetben megfelelő volt. Lázár Artúr helyét 1936. február 1-én Dévényi József oki. testnevelési tanár foglalta el. A megfelelő képesítésű fiatal tanárban iskolánk hivatását szerető, ügybuzgó és kötelességét pontosan teljesítő erőt kapott. Alkalmazásának különben azért is örülünk, mert iskolánkban most már úgyszólván minden tárgyat arra képesített tanár tanít, ami pedagógiai szempontból nagyon kedvező. Itt említjük meg, hogy a f. iskolai évben a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 24057/1935. sz. rendeletével szolgálati éveik alapján Balog Dávid igazgatót a VI. fizetési osztály 1. fokozatába, Abádi Jakab tanárt pedig a IX. fizetési osztály 1. fokozatába léptette elő. Tanulmányi ügyek és iskolai fegyelem. A Rendtartásunkban előírt értekezleteken kivül a f. iskolai évben 1 rendkívüli értekezletet is tartottunk, amelyen a felső kereskedelmi iskolai tanulók VI. tanulmányi versenyére kiküldött növendéket jelöltük ki. A rendes értekezleteken nemcsak a tanulók szorgalmának és előmenetelének, az iskolában és az iskolán kivül való magaviseletüknek az ellenőrzésével, hanem a tanulók haladását elősegítő módszertani és nevelési kérdésekkel is foglalkoztunk. A tanulmányi eredmény fokozását célzó osztály-látogatásainkon szerzett tapasztalatainkat és az iskolai fegyelem megszilárdítása érdekében követendő egységes eljárásokat is ez értekezleteken beszéltük meg. A tanulmányi eredmény, amelynek részletes statisztikáját más helyen közöljük, az elmúlt iskolaévben sem volt jó. A javulás, amely e téren észlelhető, oly csekély, hogy egyáltalában nincs arányban azzal a céltudatos és megfeszített munkával, amelyet a tanári kar e szempontból kifejt. Az I. évfolyamba beiratkozott tanulók között ugyanis még mindig nagy számban vannak olyanok, akik a boldoguláshoz feltétlenül szükséges elemi ismeretekkel sem rendelkeznek, sőt a dolgok megfigyelésére, a logikus gondolkodásra és a kapott tanácsok követésére is alig képesek. Fokozza a nehézségeket tanulóinknak évről-évre emelkedő, másirányú elfoglaltsága és az a körülmény, hogy a jövő bizonytalanságából származó lelki hatás a tanulók tetterejét és munkakedvét szintén csökkenti. A tanári testület azért mindent elkövet, hogy a tanulók terhein a lehetőség határain belül könnyítsen. Az iskolánkat látogató gyenge előképzettségű és tehetségű növendékek azonban a Tanítástervünkben előírt követelményeknek az erősebb tanári támogatás mellett is csak akkor felelhetnek meg, ha erejüket megfeszítő módon dolgoznak. Sajnos, hogy az úgynevezett mélyebb kötelességérzet, az ennek kitermelésére irányuló minden törekvésünk ellenére is, tanítványaink nagy részénél hiányzik. Ha ennek az okát keressük, azt a már említetteken kivül főképpen abban találjuk, hogy a szülők az iskolát e fontos munkájában nem támogatják eléggé. Az iskolai év folyamán tartott szülői értekezleteken ismételten rámutattunk a szülői ellenőrzés jelentőségére és módjaira és annak káros következményeire, ha a szülő e fontos feladatát elhanyagolja, a tanításaink és felvilágosításaink nyomán származó eredmény azonban még mindig nem megfelelő. Az említett, a tanulmányi eredményre VIII. károsan ható körülmények ellensúlyozására véleményünk szerint az évfolyamfőnöki órák alkalmasak. Várva-várjuk tehát felsőbb tanügyi hatóságunk intézkedését, hogy ez órákat legalább az I. és II. évfolyamban rendszeresíthessük. A rendkívüli tárgyak közül ez évben is a német társalgási gyakorlatokat tanítottuk. E tárgy tanításával a német nyelvi eredményt akartuk fokozni és ily módon a gazdasági köröknek azt a jogos óhaját teljesíteni, hogy a kereskedelmi iskolákból kikerülő tanulók német nyelvi tudása nagyobb legyen. Igaz ugyan, hogy tanulóink nagyon hiányos előképzettsége miatt e kívánságnak részben is megfelelni nehéz. Mégis megállapíthatjuk, hogy e gyakorlatok bevezetése óta az iskola német nyelvi eredménye jobb. Ezért sajnáljuk, hogy a f. iskolai évben e gyakorlatokra az I. évfolyamból 18, a H. évfolyamból 11 és a III. évfolyamból 4, vagyis összesen csak 33 tanuló jelentkezett, akiket 2 csoportban (I. és II.—III.) tanítottunk. A társalgási gyakorlatokon kivül a német nyelvi eredményre jótékonyan hatott azonban az a körülmény is, hogy az iskolafenntartó áldozatkészsége folytán e tárgyat az I. és II. évfolyamban 2 csoportban tanítottuk. Itt kell megemlékeznünk a nm. Vallás- es Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 45941/1935. V. 2. számú rendeletéről is, amellyel az igazgatóknak megengedte, hogy az ifjúsági önképzőkör keretén belül egy-egy előadás megtartására a helyi közgazdasági élet kiváló szakembereit felkérhessék. A rendelet egy régi óhajunkat teljesítette és ezért örömmel fogadtuk azt. Régóta valljuk ugyanis, hogy a megfelelő szakemberek által tartott előadások nemcsak a tanulók gyakorlati ismereteinek a bővítésére és mélyítésére, hanem arra is alkalmasak, hogy az árukereskedelem iránt való érdeklődésüket felkeltsék és fokozzák és így azt a helyes törekvésünket is előmozdíthatják, hogy a felső kereskedelmi iskolát végzett tanulóknak legalább egy része az árukereskedelemben helyezkedjék el. E felfogásunk helyességét már az első év tapasztalatai is igazolták. Az intézet volt növendékei, akiket egy-egy előadás tartására megkértünk, kérésünket a legnagyobb készséggel teljesítették. Boda Károly kereskedőnek a helyi borkereskedelemről és exportról, Rajki István nagykereskedőnek a magkereskedelemről és exportról tartott előadásai a szakirányú ismeretközlésen kivül a fentemlített célt is nagyszerűen szolgálták. De igen értékes és tanulságos volt és az ifjúság figyelmét teljesen lekötötte Jellinek Miklósnak, az Angol Magyar Bank fiókfőnökének a banküzlet időszerű kérdéseiről szóló előadása is. Mulasztást követnénk tehát el, ha az előadóknak az iskola érdekében kifejtett fáradozásukért e helyen is hálás köszönetünket nem fejeznénk ki. A tanulmányi ügyekről szóló jelentésünk befejezéseképen megemlítjük még, hogy az Országos Kereskedelmi és Iparos Szövetség a f. iskolai évben a felső kereskedelmi iskolai tanulók részére újból tanulmányi versenyt rendezett. Kétségtelen, hogy e versenyek és a tanulóknak beígért állások növendékeinket nagyobb erőkifejtésre sarkalják, ezért ezeknek az állandó megrendezését helyeseljük. A f. évi versenyeken iskolánk növendékei közül Sárkány Pál IV. évfolyamú tanuló vett részt, aki gyakorló irodából díjat nyert. Örülünk e szép eredménynek, mert reméljük, hogy ez a siker tanulóinkra buzdítólag hat és őket nagyobb szorgalomra ösztönzi. A nevelés a tanári munkának a tanításnál is lényegesebb része. E meggyőződésünket a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak az a rendelete, amely az iskolai oktatás tengelyébe az erkölcsi nevelést helyezi, a legteljesebb mértékben igazolja. Csak céltudatos neveléssel válthatók ki ugyanis a tanulókból azok a lelki értékek, amelyek nélkül megfelelő tanulmányi eredmény el sem képzelhető. Az életben való boldogulás szempontjából azonban még fontosabb, hogy az iskolából kikerülő tanulóink VIII. valláserkölcsi alapon álló, hazafias érzésű és gondolkodású, kötelességeiket lelkiismeretesen teljesítő, önfegyelmezett és lemondani tudó fiatal emberek legyenek. Ezt a célt szolgálja az iskolai rend és fegyelem is. Főtörekvésünk tehát a f. iskolai évben is ennek az erősítése volt. A kedvezőtlen külső körülmények fegyelemlazító hatása ellenére is örvendetes a haladás, amelyről e tekintetben beszámolhatunk. Súlyosabb elbírálás alá eső fegyelmi vétség az év folyamán egyáltalában nem fordult elő, szigorúbb büntetést csak egykét esetben alkalmaztunk, sőt a kisebb fegyelmi vétségek száma is erősen csökkent. Az iskolai fegyelemnek kétségtelen bizonyítéka az is, hogy az évfolyamfőnökök a tanulókat az esti órákban lakásaikon történő látogatásaik alkalmával majdnem mindig otthon találták. Az iskolai rend szempontjából kedvező jelenség továbbá, hogy növendékeink az előadásokat pontosan látogatták és iskolakerülésre valló, igazolatlan óramulasztás ritkán fordult elő. Egészségi állapot. Az iskola tanulóinak egészségi állapota az iskolaév folyamán megfelelő volt. A téli hónapokban ugyan az ilyenkor nagyobb mértékben fellépő náthaláz miatt a tanulók sokat mulasztottak, de a tanítás azért nem szünetelt. Hasonló okból néhány rövidebb ideig tartó megbetegedés a tanári testületben is előfordult, e megbetegedések azonban a tanítás folytonosságát egyáltalában nem zavarták, mert a mulasztó tanárokat mindenkor könnyen helyettesítettük. Az iskola egészségügyi viszonyait Neumann Henrik dr., az iskola egészségtan tanára állandóan ellenőrizte és az arra rászorult tanulókat ingyen gyógykezelte. Szemvizsgálatot Goda Lipót dr., ny. városi tiszti főorvos kétszer tartott. Valláserkölcsi- és hazafias nevelés, iskolai ünnepélyek. Iskolánkban hagyományképen él az a felfogás, amely az ifjúság erkölcsi nevelésének egyik legfontosabb eszközét a vallásos szellem és érzés ápolásában látja. Ez érzésnek a tanulókban való megerősítése azonban szükséges azért is, mert csak a vallásos hit adhatja meg a mai fiatalságnak a lelki erőt ahhoz, hogy erkölcsi egyensúlyát az élet megpróbáltatásai közepette se veszítse el. A tanári testület tehát állandóan vigyázott arra, hogy a tanulók vallási kötelességeiket pontosan teljesítsék. Tanáraik és hitoktatóik vezetésével résztvettek felekezeteik istentiszteletein, vallási gyakorlatain és egyházi ünnepélyein. Ez utóbbiakon iskolánk növendékei többször szerepeltek is. A tanári testület valláserkölcsi nevelését különben nagyon megkönnyítette az a benső és meghitt kapcsolat, amely növendékeinket hitoktatóikhoz füzi. A hazaszeretet és nemzeti érzés ápolására, a nemzet nagyjai iránt való tisztelet fokozására is minden alkalmat felhasználtunk. Állandóan rámutattunk szeretett hazánk mai szomorú állapotára és azokra a feladatokra és kötelességekre, amelyeket e súlyos helyzet fiatalságunkra ró. Iskolai ünnepélyeinket is ez a szellem és az a törekvés hatotta át, hogy tanulóinkban a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodást és a legnagyobb áldozatoktól sem visszariadó hazaszeretetet fokozzuk. Az iskolai rendezéseket azonban felhasználtuk arra is, hogy az ifjúságot az ország mai nehéz gazdasági helyzetével kapcsolatos kötelességeire figyelmeztessük. Szeptember 9-én a tanévmegnyító istentiszteletek után a V. K. M. 60699/1935. VI. sz. rendelete értelmében a közép- és középfokú iskolák által az országzászló előtt rendezett közös ünnepélyen vettünk részt. Az ünnepélyen Harsányi Miklós III. évfolyamú tanuló szavalt. Szeptember 25. és 26-án Surányi Gyula tanár a V. K. M. 5775/1935. eln. sz. rendeletének megfelelően valamennyi évfolyamban a Pázmány VIII. Péter Tudomány Egyetem alapításának 300-ik évfordulójáról emlékezett meg és az egyetem történeti jelentőségét méltatta. Október 6-án az aradi vértanuk emlékének áldoztunk. Az ünnepély műsora a következő volt: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Barbarits: Tizenhárom bitó. Szavalta Harsányi Miklós III. évf. tanuló. 3. Ünnepi beszéd. Elmondta Sárkány Pál IV. évf. tanuló. 4. Kozma: A táltos álma. Szavalta Koppányi Imre IV. évf. tanuló. 5. Szózat. Énekelte az ifjúsági énekkar. Október 21-én Borsa Béla tanár az egyes évfolyamokban a finn-ugor összetartozás jelentőségét méltatta. Október 24-én Bogdán Pál postatiszt a távbeszélő gyakorlati fontosságát és hasznát ismertette. Október 25. és 26-án a V. K. M. 6505/1935. eln. sz. rendelete értelmében Borsa Béla tanár az I., Balog Dávid igazgató pedig a többi évfolyamokban a „Magyar Egészség Heté"-nek és az egészségvédelemnek nemzeti jelentőségéről emlékezett meg. Október 31-én Beke Ferenc tanár a takarékosság magán- és nemzetgazdasági jelentőségét ismertette és a tanulókat az erény gyakorlására buzdította. November 5. és 6-án Surányi Gyula tanár minden évfolyamban Liszt Ferenc, a halhatatlan magyar zeneköltő születésének 125. és halálának 50. évfordulóját és hervadhatatlan érdemeit méltatta. (V. K. M. 54115/1925. V. 2. sz.) December 11-én Surányi Gyula tanár valamennyi évfolyamban egy-egy órát a limanovai hősök emlékének szentelt és az ifjúságot a hősök iránt való tiszteletre buzdította. Március 15-én ifjúságunk az intézet nagytermében hazafias ünnepélyt rendezett, amelynek műsora a következő volt: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Elmondta Kainer Gyula I. évf. tanuló. 3. Sajó: Rendületlenül. Szavalta Jámbor József I. évf. tanuló. 4. Talpra magyar. Énekelte az ifjúsági énekkar. 5. Ünnepi beszéd. Elmondta Koppányi Imre IV. évf. tanuló. 6. Végvári: Nagy magyar télben. Szavalta Weisz Erzsébet szaktanfolyami tanuló. 7. Barbarits: Halottak harsonája. Szavalta Harsányi Miklós III. évf. tanuló. 8. Szózat. Énekelte az ifjúsági énekkar. Az ünnepélyen városunk közönsége is nagy számban vett részt. Az ünnepély nemcsak a tanulóifjúság, hanem a megjelent közönség hazafias érzésének az emelésére is nagyon alkalmas volt. Május 5-én a világháborúban elesett hősök emlékének áldoztunk. A róm. kat. temetőben nyugvó hősök sírjánál rendezett emlékünnepélynek az ifjúsági énekkar énekszámai és Jámbor József I. és Harsányi Miklós III. évf. tanulók szavalatai mellett kiemelkedő pontja Borsa Béla tanár emlékbeszéde volt. Május 7-én tartottuk meg a városi sétakertben a madarak és fák napját is. E napnak a jelentőségét és rendeltetését Surányi Gyula tanár a következő beszédben ismertette: Kedves Tanítványaim! Midőn a rügyfakasztó tavasz levél- és virágdíszbe öltözteti fáinkat s az állandóan itt lakó vagy a nagy vándorúiról visszatérő madárkáink csicsergésétől visszhangzik a kert és liget, minden iskola szeretettel szentel néhány percet annak az eszmének, hogy a madarak és fák védelmének a gondolatát odarögzítse növendékeinek a lelkébe. Teszi ezt VIII. minden iskola olyan szellemben, mely növendékei lelki világának, ismeretkörének, tudásának leginkább megfelel. Annak a kis elemistának elmondja a tanítója, hogy az a madárka és az a fa éppen olyan élő lény, mint az ember, hogy az is táplálkozik, növekedik, érez és szaporodik. Elmondja, hogy amikor a tudatlanság, a könnyelműség, vagy éppen a romboló gonoszság durván belehasít a fa érző kérgébe, a nyomában kicsorduló könny semmiben sem különbözik azoktól a könnyektől, miket a fájdalom és gyötrődés facsar az emberi szemekből. Elmondja, hogy annak a madárkának a szíve ép úgy sajog, ép úgy zokog, mint sajog és zokog az édes anya szíve, midőn szétdúlt fészkét kirabolva látja, vagy midőn durva kézzel elrablott fiókáit siratja. S az a kis gyermek megérti, hogy rosszat cselekszik, midőn fát pusztít, mikor madárfészket rombol. A mi iskolánk már ezen túl van. A kereskedelmi iskola növendékeinek tudniok kell,-hogy az erdő és madárvilág gazdasági tényező. A kereskedelmi iskola növendékeinek tudniok kell, hogy van belterjes- és rabló-gazdálkodás. Van életet adó, levegőt tisztító, szénsavat nyelő és oxigént lehelő növényvilág. Van virágos rét, aranykalászt ringató róna, ha van klimát szabályozó, esőt elosztó erdő és van kietlen, halott, kopár, minden életet megölő sivatag, ahol nincs hova fészket rakjon és ezért elnémul a dalos madár. A kereskedelmi iskola növendékeinek tudniok kell, hogy valamikor a ma kopár karsztvidéken is dúsan zöldelő fák koronái között suttogott az alkonyi szellő, de a velencések kapzsisága, kíméletet nem ismerő erdőirtása letarolta az erdőt s mig hajóival benépesítette a tengereket, országában felidézte a pusztulást s megteremtette a fagyos bórától szabadon járó sivatagot, a dolináktól, karroktól hepehupás csupasz kőrengeteget, hova az elcsenevészedett dalmata ma kalapban hordja fel a földet, csöbörben a vizet, hogy termelhessen néhány bokor salátát. A kereskedelmi iskola növendékeinek tudniok kell a sáska- és más rovaroktól járt ázsiai és ausztráliai letárolásokról, tudniok kell, hogy ha a föld nem válik teljesen rovarirtotta területekké, abban igen nagy része van a hasznos madaraknak. A kis gyermek megértő szívvel szánalomból védi a fákat és madarakat, a kereskedelmi iskola növendékeinek azonban kötelességük, hogy az érző szív mellé odaállítsák az ész és tudás erejét is s necsak maguk szeressék, oltalmazzák és védjék Istennek e remek és célirányos teremtményeit, de világosítsák fel az itt-ott kiütődő tudatlanságot és gonoszságot is. Ne feledjék soha, hogy ha valahol, úgy itt áll az igazság: hogy jónak kell annak lennie, aki jóságot vár, szeretnie kell annak, aki a szeretet viszonzásában akar gyönyörködni s ami mindenek felett igaz: hogy hiába vetünk egyik kezünkkel, ha a másikkal rombolunk; abból a vetésből nem lesz aratás. Május 24-én az intézet ifjúsága a tanári testület vezetésével Nagykanizsa városának a háború hősi halottainak emlékére rendezett ünnepélyén jelent meg. Az emlékbeszédet, amelyet értesítőnk elején egész terjedelmében közlünk, Borsa Béla tanár mondotta. Május 31-én tanulóink a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetségének a közgyűlésén vettek részt. Elhoztuk őket ide azért, hogy a vén diákok tiszteletreméltó példája lelkesítően hasson reájuk is. Június 3-án Borsa Béla tanár az összes évfolyamokban a Magyar Könyvnap jelentőségét ismertette és növendékeit az irodalom ápolására, a magyar könyv szeretetére és megbecsülésére buzdította. (V. K. M. 3279/1936. V. 1. sz.) Június 4-én Surányi tanár minden évfolyamban a trianoni békeparancsról és annak szomorú következményeiről emlékezett meg. VIII. Június 14-én tanulóink a Nagykanizsai Torna Egylet 70 éves fennállása alkalmából a nagykanizsai iskolák által rendezett közös torna ünnepélyen vettek részt. Az érdekelt igazgatók megállapodása alapján ez az ünnepély az évvégi tornavizsgákat helyettesítette. Június 25-én évzáró ünnepélyt rendeztünk, amelyen a tanulmányi ösztöndíjakat és jutalmakat osztottuk ki. Tandíjmentesség. Iskolánk felügyelő bizottsága az I. félévben 1 tanulót 4/4, 6 tanulót 3A, 15 tanulót 2/i és 9 tanulót lk tandíjkedvezményben részesített. A II. félévben 5 tanuló 4/4, 6 tanuló ak, 14 tanuló 2/4 és 10 tanuló V4 kedvezményt kapott. Az elengedett összeg (3450.— PJ azt bizonyítja, hogy az iskolafenntartó az arra jogosultaknak a kedvezményt megadja, ha megfelelő tanulmányi eredmény alapján kérik azt. Az egyes tanulók II. félévi kedvezményének fokát a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 1210/1934. számú rendeletének utasítása szerint a részletes tanulmányi eredményt feltüntető kimutatások utolsó rovatában közöljük. Szülői értekezletek. A szülői ház és az iskola együttműködésének a szüksége ma már közismert. Következménye ez annak az évről-évre mind szélesebb körben terjedő helyes felfogásnak, hogy a fennálló nehézségek mellett a tanulóifjúság haladását és boldogulását csak az iskola és a szülői ház együttes és vállvetett munkája segítheti elő és könnyítheti meg. E felfogás erősítésére, az iskola és a szülői ház között fennálló kapcsolat mélyítésére a f. iskolai évben is két szülői értekezletet tartottunk, amelyeken az érdekelt szülők és helyetteseik majdnem teljes számban jelentek meg. A szülők nagyobbfokú érdeklődése ellenére ez értekezleteink rendeltetésüknek a megkívánt mértékben még mindig nem felelnek meg. Ennek oka az, hogy csak néha-néha sikerül a szülőket a közös munkába úgy bevonni, hogy nemcsak az előadásainkat hallgassák meg, hanem az ezekre vonatkozó megfigyeléseiket, tapasztalataikat és óhajaikat is közöljék velünk. A szülői értekezletek értékét csökkenti az a tapasztalatunk is, hogy a szülők és lakásadók tanácsainkat figyelmesen meghallgatják ugyan, de aránylag kevesen vannak olyanok, akik tanácsainkat követik és ezeket gyermekeik házi nevelésénél fel is használják. Az említett hiányok megszüntetése végett talán jó volna ez értekezleteket évfolyamonként megtartani. A november 3-i első értekezleten az igazgató a tanulók és szülők kötelességeiről beszélt, Marosi Géza tanár pedig , A szülői ház nevelésének hibáiról" c. értékes előadásában adott hallgatóságának követésre méltó tanácsokat. A február 23-i második értekezleten az igazgató az első félévi eredményt és ennek a fokozására alkalmas eszközöket és eljárásokat ismertette, Beke Ferenc tanár pedig a mának egyik legégetőbb kérdéséről „A pályaválasztásról" értekezett. Mindkét értekezlet igen népes volt, de az előadásokat követő- eszmecserében csak egy-két szülő vett részt. Hivatalos látogatások. Dr. Szakáll Zsigmond, a felső ker. iskolák kir. Főigazgatóságának vezetésével megbízott tanügyi főtanácsos iskolánkat 1935. október 21., 22. és 23-án látogatta meg. Ez idő alatt valamennyi évfolyamban többször megjelent, megvizsgálta az iskola ügykezelését és felszerelését. Tapasztalatait az október 23-án megtartott főigazgatói értekezleten közölte a tanári testület tagjaival. Jóindulatú észrevételei és tanácsai ezúttal is az általános tanulmányi eredmény és a kereskedelmi szakoktatás színvonalának az emelését célozták. Kérésünkre behatóan foglalkozott ez értekezleten a kereskedelmi levelezés tanítási módszerével is. Itt említjük meg, hogy iskolánkat a f. iskolai évben v. Bentzik Lajos, Magas Mihály, Samu Lajos, Teutsch Gusztáv és Weisz Lajos dr. felügyelőbizottsági tagok is meglátogatták. Az iskolánk ügyeit intéző urak látogatásainak mindenkor örülünk, mert jóleső érdeklődésüket bizonyítják. VIII. Ipartelepek és intézmények megtekintése. A kereskedelmi iskola hivatásának csak akkor felel meg, ha az élettel kapcsolatban áll és növendékeinek gyakorlati ismereteket is nyújt. Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat, hogy tanulóink már tanulmányaik ideje alatt is mennél többet lássanak a gyakorlatban abból, amit elméletben tanulnak. Ezért tekintették meg tanulóink tanáraik vezetése mellett a f. iskolai évben is a szesz-és likőrgyárat, az elektromos műveket, a kötő-szövőgyárat, a vajgyárat, a Nagykanizsai Bankegyesület és Délzalai Tkptárt, a vámhivatalt és postát. Az ipartelepeken technológiai tudásukat, a többi helyeken pedig egyéb gyakorlati ismereteiket gyarapították. Fogadják az ipartelepek és intézmények vezetői e helyen is hálás köszönetünket a szíves és barátságos fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Hasonló a tanulmányi kirándulások célja is. Ezeknek az értékét azonban a velük járó pedagógiai és erkölcsi haszon is emeli. Érthető tehát, hogy minden lehetőt elkövettünk, hogy a Sopron és környékére tervezett 3 napos tanulmányi kirándulást megrendezhessük. Sajnos, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt e tervünket nem valósíthattuk meg, mert az aránylag nem nagy költséggel járó kirándulásra is csak néhány tanuló jelentkezett. A tanulmányi utak rendezése körül különben már évek óta nehézségek merülnek fel. Meg kell tehát elégednünk azzal is, ha ilyen kirándulást minden 2. esztendőben valósíthatunk meg. Iskolai találkozók. A mai gazdasági helyzet a kereskedelmi iskolai találkozók megrendezését is megnehezíti. Természetes ez azért, mert a gazdasági válság anyagi következményeit főképen az a társadalmi osztály érzi, amely a kereskedelmi iskolát végzettekből kerül ki. Elsősorban ez az oka, hogy a találkozókon megjelenők száma évről-évre kisebb lesz. Szövetségünk megalakulásával az iskolai találkozóknak a jellege is bizonyos mértékben megváltozott, mert a találkozókat évek óta a szövetségi közgyűlés napján és annak keretében tartjuk meg. E szokás helyességét a gyakorlat igazolja, mert a szövetséggel való kapcsolat a találkozók ünnepi hangulatát csak emeli. Szövetségünk közgyűlési beszámolója tehát a találkozók lefolyását is ismerteti. Ezért e helyen csak a találkozókon megjelentek névsorát közöljük. A 20 éves találkozón megjelentek: Czulek László, kórházi gondnok, Nagykanizsa; Grünbaum Béla, kereskedő, Gelse; Gábor Ernő, gazdatiszt, Homokkomárom; Havas Jenő, a Pesti Napló közgazdasági szerkesztője, Budapest; Hordós István, cukorgyári főtisztviselő, Szolnok; Neu Pál, kereskedő, Nagykanizsa; Blum Lajos, ecetgyáros, Siklós; Krausz Andor, magántisztviselő, Nagykanizsa; Székely Sándor, magántisztviselő, Nagykanizsa; Laufer László, kereskedő, Babócsa. A 10 éves találkozón résztvettek: Beke Ferenc, felső ker. isk. tanár, Nagykanizsa; Blankenberg Vilmos, kereskedő, Nagykanizsa; Bőhm Dezső, malomtulajdonos, Marcali; Grünfeld György, kereskedő, Nagykanizsa; Hári József, városi tisztviselő, Nagykanizsa; Kudich Béla, városi tisztviselő, Nagykanizsa; Lampert Imre, városi tisztviselő, Nagykanizsa; Mandler László, banktisztviselő, Nagykanizsa; Patthy József, adótiszt, Keszthely; Petermann József, kertész, Nagykanizsa; Perjés István, postatiszt, Nagykanizsa; Pichler Andor, kereskedő, Barcs; Rétfalvi Sándor, sóhivatali főnök, Nagykanizsa; Somfai Károly, O. T. I. tisztviselő, Keszthely; Stössel János, kereskedő, Nagykanizsa; Varga József, banktisztviselő, Nagykanizsa; Várkonyi István, bizt. tisztviselő, Nagykanizsa. A tanári testület társadalmi és irodalmi munkássága. A tanári testület idejét tanítói és nevelői munkássága évről-évre jobban leköti, mert megfelelő tanulmányi eredmény ma csak fokozottabb munkával és erő- VIII. kifejtéssel érhető el. A testület tagjai mégis szakítottak maguknak időt arra is, hogy szűkebb keretben bár, társadalmi és kulturális tevékenységet is fejtsenek ki. Nemcsak mint választmányi és rendes tagok támogatták tehát az e célokat szolgáló országos és nagykanizsai egyesületeket, hanem a helybeliek működésében társelnöki, alelnöki, titkári és egyéb minőségben tevékeny részt is vettek. Alig van városunkban oly hazafias, közművelődési, társadalmi és szociális munkát végző egyesület és intézmény, amelyet testületünk egyik-másik tagja cselekvően ne támogatna. Különösen sokat foglalkoztunk szövetségünk ügyeivel. A Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Körben, mint előadók Balog Dávid, Beke Ferenc, Borsa Béla és Surányi Gyula szerepeltek. Különös érdemeket szerzett e minőségben Surányi Gyula, mert irodalmi és történelmi előadásai nemcsak ez ismeretek népszerűsítéséhez, hanem a hallgatóság hazafias érzésének az emeléséhez is nagyban hozzájárultak. Az iskolánk felett való felügyeletet elsőfokon a felső kereskedelmi iskolák kir. Főigazgatósága gyakorolja. A kir. Főigazgatóság vezetője: Szakáll Zsigmond dr., tanügyi főtanácsos, egyetemi magántanár. A másodfokú felügyeletet a V. K. M. V. a. 2. ügyosztálya végzi. Az ügyosztály főnöke: Bernáth Géza dr., miniszteri tanácsos. Szakelőadó: Stróbel Ernő, áll. felső ker. isk. igazgató. Iskolánk fenntartója: Nagykanizsa megyei város, amely fenntartójogait az iskola felügyelő-bizottsága útján gyakorolja. Elnök: Krátky István dr., polgármester. Helyettese: Hegyi Lajos dr., főjegyző. Előadó: Balog Dávid, igazgató. Jegyző: Neufeld Simon, felső ker. isk. tanár. Balázs Zsigmond dr., ügyvéd. v. Bentzik Lajos, kormányfőtanácsos, takarékpénztári igazgató. Halphen Jenő dr., ügyvéd, izr. hitközségi elnök. Magas Mihály, kegyesrendi reálgimnáziumi igazgató. Rajki István, kereskedő, az OMKE kerületi elnöke. Samu Lajos, ipartestületi elnök. Teutsch Gusztáv, kereskedő, a Baross Szövetség helyi társelnöke. Weisz Lajos dr., ügyvéd. IV. Az iskola felettes hatóságai és tanári a) Felettes hatóságok. A felügyelő-bizottság tagjai: VIII. Tanári EE •ca o oo A tanár neve Képesítése Szolgálati éve összest» ennél a; intézetnél a) I g a z- 1 Balog Dávid C) szakos felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár 34 34 b) Rendes 2 Abádi Jakab A) szakos felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár 11 11 3 Marosi Géza B) szakos felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár 19 14 4 Neufeld Simon Német-francia szakos középiskolákra képesített tanár 16 16 5 Surányl Gyula Földrajz-történelem szakos középiskolákra képesített tanár 36 13 c) Helyettes 6 Beke Ferenc A) szakos felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár 4 4 7 Borsa Béla Német-frnnéia szakos középiskolákra képesített tanár 3 3 d) Óraadó 8 Dévényi József Okleveles testnevelési tanár 1/2 1/2 9 Lázár Artúr Katonai átképző tanfolyamot végzett elemi iskolai tanító 44/2 44/2 10 Neumann Henrik dr. Iskola-orvos 8 8 11 Vermes Aladár Mennyiségtan-természettan szakos középiskolákra képesített ny. tanár, oki. gépírás tanító 9 9 e) H ltok- 12 Gazdag Ferenc Világi pap, püspöki tanácsos. 13 1 13 13 Horváth Olivér Ág. ev. lelkész. 16 16 14 Kádár Lajos Ref. lelkész. 27 27 15 László István dr. 16 Winkler Ernő dr. Főrabbi 16 16 Iskolaszolga: Francsics Zsigmond. VIII. testület. Milyen tárgyakat tanít Évfolyam E Jegyzet I. II. III. IV. g a t ó. Yegytan Áruismeret — 2 2 3 7 A segítőegyesület elnöke ; az áruismeret-vegytani szertár őre. tanárok. Ker. számtan Levelezés Könyvvitel Gyakorló iroda 4 2 3 2 3 2 18 A sportkör pénztárosa. Ker. számtan Természettan Menny.-tan és pol. számtan 3 3 2 2 3 2 2 18 A II. évf. főnöke; a természettani szertár- és a tanári könyvtár őre; a segítő-egyesület pénztárosa. Német nyelv Francia nyelv Német társ. gyak. 4 2 3 3 3 3 4 22 Igazgatóhelyettes; a IV. évf. főnöke, a segítőegyesület ellenőre. Földrajz Történelem Gyorsírás Karének 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 1 21 A III. évf. főnöke; a földrajztörténelmi szertár őre ; a gyorsírókör és énekkar vezetője. tanárok Keresk. ismeretek Jogi ismeretek Közgazdaságtan Gyorsírás Torna Szépírás 2 2 1 1 2 1 2 1 4 2 18 A gyakorló irodai szertár őre. Német nyelv Magyar nyelv Német társ. gyak. 4 4 3 2 2 3 2 3 23 Az I. évf. főnöke; az önképzőkör veze\'ője; az ifjúsági könyvtár őre. tanárok. Torna 2 2 2 — 6 1935. február 1-től az I., II., és III. évfolyamban a testnevelést tanította. A sportkör vezetője. Torna 2 2 2 — 6 1938. január 31-ig az I., II. és III. évfolyamban a testnevelést tanította. Egészségtan havi 1 havi 1 havi í havi 1 1 Gépírás — 4 3 1 8 t a t ó k. Hittan 2 2 | 2 2 8 Hittan — 2 2 2 6 Hittan — — 2 — 2 Csak 1936. április l-ig tanított. Hittan 2 2 — — 4 Hittan — — 2 2 4 20 VII. Az elvégzett tanítási anyag. A felső kereskedelmi iskolák tanítási anyagát a nm. Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 68000/1927. számú rendeletével kiadott Tanítástervünk egész terjedelmében felsorolja. Az egyes évfolyamok anyaga főképen a magántanulókat érdekelte. A magánvizsgák központosítása folytán azonban magántanulóink már nincsenek. Ezért a tanítási anyag részletes ismertetése helyett a fentemlített tanítástervre utalunk, amely a m. kir. Egyetemi Nyomdában kapható: Budapest, VIII., Múzeum-körut 6. VI. A könyv- és szertárak gyarapodása. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt könyvtárunkat és szertárainkat távolról sem fejleszthettük olyan mértékben, mint azt az önképzés és szemléltető oktatás fontossága megkívánja. Az iskolafenntartónak áldozatkészségéből könyvtárunk és felszerelésünk az elmúlt iskolai évben mégis gyarapodott. A szemléltető oktatás szempontjából igen értékes a vetítőberendezés is, amelyet a V. K. M. Oktatófilm Kirendeltségétől ez évben kaptunk. Miután a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1210/1934. számú rendelete értelmében évi értesítőnkben az iskola felszereléséről és ennek az iskolaév folyamán történt gyarapodásáról összefoglaló kimutatást is közölnünk kell, e helyen csak a f. évi szaporodást tüntetjük részletesen fel. Ifjúsági könyvtár. Vétel: Babay József: Menekülj a szerelemhez; Rózsafabot. Bibó Lajos: A búzát azért learatják. Bohumiczky Stefi: Regényember. Bókay János: Megvédtem egy asszonyt. Cholnoky Jenő: Égen földön. Csathó Kálmán: Maskara. Császár Elemér: Irodalomtörténeti dolgozatok. Dániel Anna: Valahogy élni kell. Dénes Gizella: Eliza tündöklése; Asszonyok a hegyek között. Eötvös József br.: A falú jegyzője (2 drb.). Erdélyi László: Szent Imre. Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember (3 drb.). Gosztonyi Ádám: Miss aranyásó. Helders-Szentnémedy: Légiháború 1938-ban. Herczeg Ferenc: Bizánc (3 drb.); Pogányok (6 drb.). Katona József: Bánk bán (3 drb.). Kemény Zsigmond br.: Zord idők. Kosáryné Réz Lola: Lelkek és harcok. Mikes: Törökországi levelek (4 drb.). Papp Károly: A nyolcadik stáció. Pékár Gyula: Attila. Széchenyi István gr.: Hitel (3 drb.). Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (2 drb.). Tanári könyvtár. Vétel: Balassa József dr.: Az egységes magyar helyesírás szótára és szabályai. Buday-Ortutay: Székely népballadák, csekei Varjú Elemér: Révai kis lexikona. Der Sprach Brockhaus. Gaál István: Amit rosszul tudunk. Halla- Dobrovics: Magyarország története különös tekintettel iparra és kereskedelemre. Harsányi Zzolt: Magyar rapszódia (4 kötet). Heller Farkas: Közgazdaságtan (2 kötet). Horovitz Jenő; Idegen szavak magyarázata. Huszár Károly: Magyarország és Lengyelország. Kerényi Károly: Egyetemes történet (Ó kor I.). Kun Zsigmond: Világgazdasági válság. László Béla dr.: A korlátolt felelősségű társaság vagyonnyilvántartása. VIII. Magyarország közhivatalainak cim- és adattára. Raith Tivadar dr.: A szervezés vezérfonalai. Rakitovszky István: Közgazdasági pedagógia és nemzetnevelési alapelvek. Sauer Gaspey: Olasz nyelvtan. Weszely Ödön: A korszerű nevelés alapelvei. Ajándék: Áfra Nagy János: Az iparos- és kereskedő tanulók népességi viszonyai és szociális helyzete Budapesten. Bene Lajos dr.: A mérnökök szociális és gazdasági viszonyai Budapesten; A magyar városok háztartása; Bodor Antal dr.: Budapest hatása a környékbeli földárak és művelési ágak alakulására. Buziássy Károly dr.: Idegen elemek Budapest népességében; Budapest szeszesital-fogyasztása. Cserba Olga dr.: A házassági tanácsadás intézménye külföldön és hazánkban. Ereky István dr.: Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata, ifj. Fellner Frigyes dr.: Budapest szerepe a dunai forgalomban. Genthon István: A magyar történelem képeskönyve. Illyefalvy I. Lajos dr.: A közoktatásügy Budapesten a világháborút megelőző években; A gyermek Budapesten; Magyar városok statisztikai évkönyve. Laky Dezső dr.: A háztulajdon alakulása Budapesten. Laky Géza dr.: A német községek és városok adórendszere. Medriczky Andor dr.: A székesfővárosi tisztviselői illetmények alakulása. Miskolczy Ágost dr.: A kerületi elöljáróságok kihágási bíráskodásának központosítása és a közigazgatás racionalizálása. Molnár Olga dr.: A női munkaerők számának alakulása a székesfővárosban. Moussong Géza: Budapest tej-ellátása. Mozolovszky Sándor: Nagy-Budapest népességének foglalkozási megoszlása 1930-ban és az ingaszerű vándormozgalom. Ruisz Rezső: Tömegszállítási lehetőségek Budapesten. Sipos Andor dr.: Newyork élelmiszerellátása és piackutató szervei. Schuler Dezső dr.: Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez; A hajléktalanság kérdése a székesfővárosban ; A hatósági nyilt szegénygondozás Budapesten. Szendy Károly: Adalékok a tanoncoktatás fejlődéséhez a székesfővárosban (2 kötet). Szigeti Gyula dr.: Nagy-Budapest terve pénzügyi vonatkozásban az érdekelt városok és községek háztartási előirányzatai alapján. Thiíring Gusztáv: Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó 50 évben. Az 50 éves magyar kir. Postatakarékpénztár. Időszerű kérdések a gazdasági földrajz, vegytan, áruismeret köréből. (V. K. M. ajándéka). Folyóiratok. Vétel: Adó és Könyvvitel, Budapesti Szemle, Fizikai és Kémiai Lapok, Hivatalos Közlöny, Kereskedelmi Szakoktatás, Közgazdasági Művelődés, Magyarosan, Természettudományi Közlöny. Ajándék: Magyar Szemle. Földrajzi és történelmi szertár. Vétel: Magyarország hegy- és vízrajzi új térképe. Magyarország és Középeurópa a XIV. században. Történelmi képek: Budapest — Halászbástya, Budapest — Országház, a kassai dóm, Árva-vára. Természettani szertár. Vétel: Bunsen fotométer fémből. Dasyméter. Grammé —Paciniotti-gyűrű mintája kartonból. Tüzszerszám üvegből. Üveggömb csővel folyadékok kiterjedésének meghatározására. Vegytani szertár. Ez a f. iskolai évben csak néhány gázfelfogó hengerrel, kémlőszerüveggel és pótlásra szolgáló anyagokkal gyarapodott. Gyakorló irodai szertár. Ajándék: 118 drb régi érme és 113 drb különböző nyomtatvány. Sportköri szertár. Vétel: 3 pár footballcipő, 1 pár futócipő és 1 drb football-labda. 22 VII. Az ifjúsági egyesületek működése. Segítőegyesületünk a f. tanévben is tankönyvekkel és pénzzel támogatta az arra rászoruló növendékeinket. Az egyesület anyagi helyzete azonban sajnos nem olyan, hogy nemes hivatását a mai kedvezőtlen viszonyoknak megfelelően teljesíthetné. Évről-évre kisebbek ugyanis azok az adományok, amelyek tanulóinknak pénzzel való jelentékenyebb támogatását azelőtt megkönnyítették. Igen csekély volt az az összeg is, amelyet a f. évben megkísérelt gyűjtés eredményezett. Érthető tehát, hogy ily mostoha körülmények között működésünk főképen tankönyvek kölcsönadására szorítkozott. 118 tanuló 604 könyvet kapott díjmentesen kölcsön. Minthogy az egyesületnek lényeges bevétele csak a tanulók által befizetett tagsági díjakból volt, pénzsegélyben csak kevés növendékünket részesíthettük. Ilyen segélyt 7 tanuló kapott, akik között 145\'— pengőt osztottunk ki. Örömmel állapítjuk meg azonban, hogy elsősorban a helybeli pénzintézetek, egyes gyárvállalatok és a szövetségünk adományaiból évvégi jutalmazásokra még elég tekintélyes összeget fordíthatunk és hogy ezt a pénzt is végeredményben szegénysorsú növendékeink kapják. Az egyesület pénztári forgalmáról és vagyoni helyzetéről a következő kimutatások tájékoztatnak: Az ifjúsági Segítőegyesület pénztári forgalma az 1935/36. tanévben. Nagykanizsa, 1936. június 15. Neufeld Simon s. k. ellenőr. Balog Dávid s. k. elnök. Marosi Géza s. k. pénztáros. ö S S z e g Bevételek: P P í P f 1. Egyenleg 1935. szeptember 1.......... 968 97 2. 127 tanuló befizetése ...... ......... á 2.50 317 50 3. Szelvények: 2 db. Nemzeti Bank részvény...... ... 16 22 1 „ Nagykanizsai Bankegyesület rv. - 4 — 4 „ Zalamegyei Gazd. Takptár rv. 4 — 4. 2 „ Nagykanizsai Takptár részvény 2 — 26 22 Adományok: Néptakarékpénztár ... ............... 30 — Ifjúsági gyűjtés .................. ... 44 50 5. Érettségi díjrészesedés ...... ... ... ... 12 — 86 50 Kamatok: Betétkönyv szerint .................. 42 90 Összes bevétel 1442 09 Kiadások: 1. Könyvekért és bekötésért............... 146 20 2. Tanulók segélyezésére... ............... 145 — 3. Ösztöndíjra ........................... 26 22 317 42 Egyenleg 1936. június 15. 1124 67 1442 09 Az ifjúsági Segítőegyesület vagyonkimutatása az 1935/36. tanév végén. Üss z e g P P f P f 1 Készpénz ........................ 1124 67 2. Értékpapírok: a) Nagykanizsai Bankegyesület "és Délzalai Takarékpénztár részvény Bún alap Vb darab Dr. Villányi alap Vs „ Balog alap 2/s „ Domány alap Vb „ 1 darab ... á 50 50 — b) Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár részvény Bún alap 6/2o darab Dr. Villányi alap 37/20 „ Balog alap 5/20 „ Markovics alap 5/20 „ Domány alap 9/20 „ Neufeld alap V20 „ Kaufmann alap l7/2o „ 4 darab ... á 50 200 — c) Nagykanizsai Takarékpénztár részvény Segítőegyesület alap 2 darab ............ á 30 60 _ d) Nemzeti Bank részvény 1894-ben érettségizettek alapja 2 darab ... á 175 350 — 660 — 3. Tankönyvek: Mult évi értékelés ......... ......... 430.37 Hí hRS7,Pr7.fiS ... 14R.23 576 60 30% avulás .............................. 172 98 403 62 4. Felszerelés értéke .............................. 15 Vagyonérték összesen 2203 29 Nagykanizsa, 1936. június 15. Neufeld Simon s. k. Balog Dávid s. k. Marosi Géza s. ellenőr. elnök. pénztáros. k. VIII. Jelentés a Deák Ferenc Önképzőkör 1935/36. évi működéséről. Az 1935/36. iskolai évben 43.-szor alakult meg az önképzőkörünk tisztikara. Elnök: Koppányi Imre IV. évi. tanuló. Alelnök: Reinitz László III. évi, tanuló. Főjegyző: Csobánczi Elemér IV. évi. tanuló. Titkár: Harsányi Miklós III. évi. tanuló. Főkönyvtáros: Gyarmati Ferenc IV. évi. tanuló. Könyvtárosok: Faragó József IV. évi. és Czoller István III. évf. tanulók. Tartottunk az alakuló gyűlésen kivül 5 rendes-, 3 ismeretterjesztő-gyűlést, 3 hazafias- és 1 emlékünnepélyt. Elhangzott 11 szavalat, 1 zene-és 1 énekszám. Tagjaink közül kiváltak: irodalomtörténeti értekezéseikkel: Koppányi Imre IV. évf. és Antal Béla III. évf.; novelláikkal: Koppány Imre IV. évf. és Kovács János II. évf.; szavalataikkal: Koppányi Imre IV. évf.. Harsányi Miklós III. évf., Purger Kálmán II. évf., Jámbor József I. évf. és Fuchs József III. évf. tanulók; zene- és énekszámaikkal: Reinitz László III. évf., Tőke János és Punger Kálmán II. évf. tanulók; ismeretterjesztő előadásaikkal: Heltay Miklós III. és Kovács János II. évf. tanulók; bírálataikkal: Koppány Imre IV., Kollarits István IV., Bagladi Béla IV., Detrich Dezső IV., Kamarás Ferenc III., Krása János III., Weisz István III. és Reinitz László III. évf. tanulók. Önképzőkörünk ebben az évben is újabb, fontos lépéssel haladt előre. Iskolánk lehetővé tette azt, hogy a város bank- és kereskedelmi életének szaktekintélyei az iskola önképzőkörében ismeretterjesztő-gyakorlati előadásokat tartsanak. Intézetünk felkérésére három ilyen előadás hangzott el: 1. Jellinek Miklós úr, az Angol-Magyar Bank nagykanizsai fiókjának igazgatója: a valuta- és exportügyletekről. 2. Rajki István úr, nagykereskedő, az 0. M. K. E. kerületi elnöke: a vetőmagexportról. 3. Boda Károly úr, bornagykereskedő: a borexportról. Önképzőkörünk keretében tartottunk egy szavalóversenyt, amelynek a célja az volt, hogy a győztes a március 15-i hazafias ünnepélyen szerepeljen. A pályázóknak egy kötött és egy szabadon választott verset kellett elszavalniok. Kötött vers volt: Sajó Sándortól: Rendületlenül. Az első Jámbor József lett. Önképzőkörünk az idén is rendezett előadó-versenyt, amelyen tagjaink szép eredményeket értek el. Ismeretlen irodalmi- és közgazdasági tételről kellett 3—5 perces gondolkodás után szabadelőadást tartaniok. A tételeket az idén is az iskolai anyagból vettük. A győztes: Kamarás Ferenc III. évf. tanuló lett, aki a szavalásról adott elő. Az osztályok közötti szellemi versengés eredménye volt, hogy egy-egy osztály (II—III.) teljes műsorszámot állított ki. Dicséret illeti iskolánk költőjét Szukits Jánost, aki a tavaly elért sikerét azzal koronázta meg, hogy az idén a Reménysugár c. folyóirat pályázatán az első helyezést érte el és Koppány Imre ifjúsági elnököt, aki az Ifjú Évek c. íolyóirat novellapályázat II. diját nyerte, a Zrínyi Miklós Irodalmi Kör által rendezett szavalóversenyen pedig első díjat kapott. VIII. A zárógyüléstinkön május 17-én tartotta meg önképzőkörünk a Berzsenyi Dániel emlékünnepélyt, amely után Reinitz László alelnök búcsúztatta az érettségizőket. Koppány Imre a kör ifjúsági elnöke a következő szavakkal búcsúzott osztálya nevében az önképzőkörtől és az iskolától: Régi nóta, örök nóta: „Ballag már a vén diák ..." Szivében ezer vágy, ezer remény. Tüzes, dacos ajakkal megy az élet földje felé, hogy ott szántson, vessen és arasson. Mi is már énekeltük a régi nótát s mi is megyünk, hogy a most kovácsolt ekevasunkat belevágjuk a magyar rögbe. Búcsúzunk tőletek. Szívünkben ezer vágy és remény dalol. Boldogok vagyunk s boldogan intünk búcsút. Mégis mosolygós arcunkra a bánat árnya suhan. Valami összeszorítja szívünket, valami azt súgja, hogy az iskola kapujánál álljunk meg s tekintsünk vissza. Valami összeszorítja a torkunkat. Mi ez? Tán az üresen maradt fapadok? Tán a zsongó csengő? Tán az ablakok, lépcső, udvar ? Tán a mosolygó diákcimborák arca ? Vagy az az érzés, hogy előttünk a nagy Élet Óceánja? Még nem tudjuk, hogy akad-e benne egy nyugalmas sziget, ahol majd megpihenhetünk. Még nem tudjuk, hogy melyikünket ragadja el egy szélvihar, hogy melyikünknek törik el a szárnya . . . Most nehéz a válás, mert egy boldog kacagó élettől búcsúzik a lelkünk. Itt mindez szép volt. Nem gyötörte szívünket a holnap kenyerének a kérdése. Elindululunk most a nagy bizonytalanság felé. Megyünk lassan, lehajtott fejjel s visszük hátunkon a megmaradt lim-lomot; a sok emléket. Ez lesz a kenyerünk s ez vigasztal majd, ha az élet göröngyei véresre horzsolják kifáradt testünket. Ebből a puttonyból veszünk majd vigasztalást, ha már a május orgonája s holdas éjtszakák néma csendje sem tud telkesítést adni csüggedt szívünkbe. Búcsúzunk ettől az intézettől, barátainktól, búcsúzunk önképzőkörünktől. De reméljük, hogy néha-néha majd megpihenni ide visszatérhetünk, mert érezzük, hogy itt mindig visszavárnak. Búcsúzásul megköszönöm szeretett Tanárelnök Űrunknak azt a nagy buzgalmat, mely párosulva nagy szeretetével, lehetővé tette azt, hogy önképzőkörünk mindig helytállhatott és fejlődhetett. Kérem a Jó Isten áldását erre a körre, hogy a jövőben is eleget tehessen a kitűzött céljának. Borsa Béla s. k. tanárelnök. Jelentés a Gyorsírókör 1935/36. tanévi működéséről. A gyorsírás-tanítás eredményének biztosítása és növendékeinkben a gyorsírás iránt való érdeklődésnek felkeltése és fokozása céljából iskolánk gyorsíróköre 1935. októberében kezdte meg működését. Alapszabályaink értelmében az alakuló gyűlés megválasztotta a tisztikart, amelynek tagjai a következők: ifjúsági elnök: Detrich Dezső IV., titkár: Parragi István HL, könyvtáros Faragó József IV. évf. tanuló. Ezek a tisztviselők és a melléjük választott választmány tagjai: Nyirő József, Sárkány Pál IV., Harsányi Miklós III., Kamarás Ferenc III. évf. tanulók készítették elő a versenyeket és végezték az elbírálást is. Rendes tagokul jelentkezett 31 tanuló. A tagok a rendes gyakorló órákon kivül 5 házi versenyt rendeztek, A gyakorló órákon 100—160 szótagos sebességgel írtak. A versenyeken leginkább kitűntek közül a májusban megtartott iskolai verseny és az évközi versenyek eredményének egybevetése alapján Parragi István III. évf. és Szendrői István III. évf. tanulók 15.— illetve 10.— P jutalomban részesültek. A Magyar Gyorsírók Országos VIII. Szövetsége által május 24-én Zalaegerszegen rendezett kerületi gyorsíróversenyen gyorsírókörünk 4 taggal vett részt, aminek edményéről eddig értesítést nem kaptunk. A kör lapja a Gyorsírástudomány és a Szegedi Gyorsíró volt. Surányi Gyula s. k. tanárelnök. Jelentés az ifjúsági Sportkör 1935/36. évi működéséről. A sportkör neve: Nagykanizsai négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola sportköre, kerület Székesfehérvár, keszthelyi csoport. A sportkör igazolási száma 79, megalakulási ideje 1921. október 1. A sportkör tiszteletbeli elnöke (igazgató): Balog Dávid intézeti igazgató. A sportkör vezető tanára és lakáscíme: Dévényi József, Nagykanizsa. A sportkör tanára testnevelési tanár-e? igen. Az intézet tanulóinak teljes létszáma: 125. A magántanulók, illetve magánvizsgázók száma: — A testgyakorlás alól felmentettek száma: 9 A sportkörben működő tagok száma korosztályonként: 1. korosztály (10—12 évesek):—, II. korosztály (12—14 évesek), III korosztály (14—16 évesek): 26, IV. korosztály (16 éven felüliek): 90. Összesen 116 A korosztályok sportköri foglalkozásának heti óraszáma összesen: 6. A működő osztályok: labdarugó, kosárlabda, atlétika és szertorna. Van-e az intézetnek tornaterme ? nincs. Van-e az intézetnek játékra alkalmas udvara? igen. Hány m2: 650. Külön játszótere? nincs. . Melyik sporttelepen gyakorolnak a tagok? a nagykanizsai „Zrinyi" sporttelepen, hányszor hetenként? kétszer. Van-e uszoda ? van. Hányan tanultak meg úszni az iskolai év alatt ? 5. Hányan tudnak összesen? 91. Télisport üzésére van-e mód? igen. Melyik sportnemből rendezett a sportkör házi-, intézetközi-, csoport-, kerületi-, országos versenyt? házi: céllövészet, kosárlabda, atlétika és szertorna. Melyik KISOK versenyben, hol, mikor és hány taggal vett részt a sportkör? nem vett részt. A mult iskolai évben a szünidőre társadalmi egyesületeknek kiadott sportköri tagok száma: — A sportkör vagyonának mult évi maradványa: 118.55 P. A jelen tanévben testnevelési járulékokból befolyt részesedés: 254.— P. A jelen tanévben befolyt egyéb bevételek összege: 27.04 P. A sportkör jelen tanévi összes kiadása: 272.22 P. Maradvány: 127.37 P. A sportkör működésére vonatkozó egyéb feljegyzések: 1. Az 1935. október 6-án megtartott kegyeleti staféta-versenyen 10 tanuló vett részt. A versenyzők az A) csoportban a második helyezést érték el. 2. Az 1935. december 15-i jelvényszerző versenyen 12 tanuló szerepelt, akik közül 8 vasjelvényt, 4 bronzjelvényt kapott. 3. Az 1936. május havában megtartott házi kosárlabda bajnokságban 5 csapat indult. Első lett a III. osztály A) csapata és a II. osztály B) csapata; második pedig a II. osztály A) csapata. 4. Az 1936. május 17-én rendezett járási levente céllövő-versenyen intézetünk csapata 2-ik helyezést ért el. VIII. 5. Az 1936. május 25-én megtartott házi céllövő csapatversenyt a III. osztály 5-ös csapata nyerte 1214 egységgel. Egyéni összetettben első Nyirő József IV. o. t. 306 egységgel. 6. Az 1936. június 14-i nagykanizsai leány és fiú középiskolák közös tornaünnepélyén tanulóink az együttes szabadgyakorlatokban, szertornában és műszabadgyakorlatokban vettek részt. Dévényi József s. k. tanárelnök. A tanulmányi kirándulási alap 1935/36. évi elszámolása. 1935. június 5. Egyenleg az 1934/35. iskolai évről ... 605.15 P 1935. június 19. 21 tanuló befizetése á 1.— P ............21.— „ 1935. szeptember 14. 105 tanuló befizetése á 1.— P ... 105.— „ 1936. február 1. 1 tanuló befizetése ál.— P...... ... 1.— „ 1936. június 15. Kamat............................................27.— „ A kirándulási alap vagyona összesen ... 759.15 P Nagykanizsa, 1936. június 15. Neufeld Simon s. k. Balog Dávid s. k. igazgató h. igazgató. VIII. Iskolánk jótevői az 1935/36. tanévben. Az adományozó neve Az adományt Évf. Összeg kapta P f Az Angol Magyar Bank adománya ... Nyirő József IV 50 _ A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takptár „Hirschler Sándor" alapítványának kamatai......... Kainer Gyula I. 100 — » » Dávidovics Andor" 11. 50 — A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takptár adománya......... Jámbor József I. 50 — )> » Kamarás Ferenc III. 25 — i) í» Koch János III. 25 — A Nagykanizsai Takptár adománya ... Fuchs József III. 30 — .. a leg- jobb gyakorló érettségi dolgozatért Sárkány Pál IV. 20 — A Néptakarékpénztár adománya...... Segítőegyesületnek — 30 — A Zalamegyei Gazdasági Takarékpénz- tár adománya ............... Balogh István II. 25 — >J » » Fülöp János 11. 25 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. adománya Domsa János II. 30 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. alapít- ványának kamatai a ker. számtan- ban tanúsított kiváló előmenetelért Detrich Dezső IV. 20 — A Zalamegyei Orvosszövetség Fiókja „Pillitz" alapítványának kamatai ... Punger Kálmán II. 22 — Diákszövetségünk adománya ...... Frühwirth Ferenc" I. 25 — Gyöngy József I. 25 — » » Pongrácz József II. 25 — » » Szentmihályi Endre II. 25 — Villányi Henrik dr. és egyéb tanári alapok és az 1894-ben érettségizet- tek alapjának összesített kamatai... Detrich Dezső IV. 26 22 Az 1908-ban érettségizettek alapjának kamatai......•............... Gyergyák Pál I. 14 — Havas Jenő adománya ... ......... Várhelyi László I. 25 — J> j> » ............ Ligeti Gyula II. 25 — Segély: A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takptár „Hirschler Sándor" alapítványának kamatai......... Fischer György II. 50 Összesen 742 22 Fogadják a nemesszívű adományozók az iskolánk iránt tanúsított jóindulatukért e helyen is hálás köszönetünket. 29 XIII. A tanulók névsora és érdemsorozata. Érdemjegyek: 1 — jeles 2 = jó 3 = elégséges 4 = elégtelen Magaviselet: 1 = példás 2 = jó 3 = szabályszerű 4 = kevésbbé szabályszerű I. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Borsa Béla. Külső alak: 1 = szép 2 = rendes 3 = tűrhető 4 = rendetlen A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom | Történelem Földrajz Természettan j Mennyiségtan Keresk. számtan i Keresk. ismeretek | Német ny. es levelezés Gyorsírás Testgyakorlás | Egészségtan Szépírás | Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet 1 Tandíjkedvezmény Ismétlő-e ? Báder Béla, Nagykanizsa, 1919. izr. 1 3 2 1 2 2 2 1 2 2 1 2 1 _ 1 2 1/2 Bodó János, Fiume, 1917. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 3 2 Borsos Ferenc, Bécz, 1916. r. k. 3 3 4 3 3 3 3 4 3 3 2 2 2 - 3 2 ism. Frühwirt Ferenc, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 2 1 1 2 2 1 3 2 2 1 3 2 2 1 1/4 5 Garai Árpád, Zalaszentjakab, 1920. r. k. 1 3 2 2 3 3 3 3 4 2 2 1 2 - 2 2 Götz Antal, Bátaszék, 1920. r. k. 2 2 3 3 1 2 2 3 2 2 3 1 3 1 3 2 Gyergyák Pál, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 2 1 2 - 1 1 Va Gyöngy József, Nagyberki, 1920. r. k. 1 2 1 1 1 2 2 1 2 2 1 1 2 1 2 1 3/4 Halász József, Nagykanizsa, 1919. izr. 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 2 - 2 2 10 Hanzsalics Ferenc, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 2 3 2 3 3 3 2 3 3 2 1 3 - 3 2 V 4 ism. Havasi József, Tapolca, 1921. izr. 2 3 2 2 3 3 3 2 3 1 2 2 3 2 3 2 Hegedűs Géza, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 2 1 3 4 3 3 3 4 1 2 3 2 2 2 Horváth József, Sormás, 1921. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 1 2 3 2 - 2 2 Jankovics Károly, Nagykanizsa, 1919. r. k. 3 3 2 3 3 3 3 2 3 4 1 2 3 2 4 2 10 Jámbor József, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4/4 Kainer Gyula, Barcs, 1921. izr. 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 V4 Kustos József, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 3 3 2 2 2 2 2 2 1 3 1 1 1 1 V4 Lehel László, Nagykanizsa, 1921. r. k. 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 2 3 3 3 2 Miilei Ferenc, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 3 2 1 3 3 1 2 1 2 1 2 2 2 1 3/4 20 Nádai Géza, Balatonlelle, 1921. r. k. 3 4 3 4 3 3 4 3 4 3 3 2 3 3 2 2 Nádor Ödön, Zalaigrice, 1918. r. k. 2 3 3 3 3 3 4 3 4 2 3 2 3 - 3 2 Németh János, Kapolcs, 1921. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 3 1 Oparnica Sándor, Nagykanizsa, 1919. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 - 2 2 Pataki Lajos, Nagykanizsa, 1919. r. k. 3 3 3 4 3 3 3 2 4 3 1 2 3 - 3 2 25 Polesznyák Zoltán, Budapest, 1920. r. k. 2 4 4 4 3 3 2 3 4 4 2 1 3 - 3 2 30 A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása [ Hit- és erkölcstan | Magyar fog. és irodalom j| | Történelem Földrajz Természettan ^Mennyiségtan Keresk. számtan Keresk. ismeretek ; Német ny. és levelezés j | Gyorsírás [Testgyakorlás [ Egészségtan ( Szépírás Német társalgási gyak. | Irásb. dolg. kiilső alakja | Magaviselet | Tandíjkedvezmény n-. u 1 >o B Pozsonyi Gábor, Balatonsztgyörgy, 1920. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 2 _ 3 1 Sándorfi Mihály, Nagykanizsa, 1916. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 2 3 - 3 2 Schluitner József, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 2 3 3 2 3 3 2 3 2 3 1 2 2 2 1 Szőke Lajos, Zákány, 1919. r. k. 2 3 2 2 3 3 2 2 2 1 2 2 2 - 2 1 30 Tanczenberger Sándor, Nkanizsa, 1920. r. k. 2 3 2 2 2 3 2 3 3 2 2 1 3 2 3 2 Tátrai László, Lendvahosszúfalú, 1920. r. k. 3 3 3 4 2 3 3 3 4 3 fm. 1 3 - 2 2 Temesvári Károly, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 2 3 1 1 2 2 - 2 1 Tóth Géza, Somogyszob, 1919. r. r. 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 2 3 3 3 3 2 Udvari Ferenc, Gelsesziget, 1920. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 1 - 2 2 35 Varga Ferenc, Főnyed, 1919. r. k. 2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 fm. 2 3 - 3 2 Varga József, Zalaegerszeg, 1920. r. k. 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 l 2 3 2 3 2 Várhelyi László, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 2 1 1 1 3 3 1 2 2 2 1 2 - 1 1 V« Zuics János, Nagykanizsa, 1921. r. k. 2 3 3 3 2 3 3 2 3 2 2 2 3 - 2 1 II. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Marosi Géza. - A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom ;| | Történelem Jogi ismeretek Földrajz Kémia és technológia Mennyist, és polit, számt. | Keresk. számtan | Könyvvitel Magyar keresk. levelezés | Német ny. és levelezés Francia ny. és levelezés || Gyorsírás Testgyakorlás | Egészségtan ¡Gépírás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja | Magaviselet Tandíjkedvezmény 1 Ismétlő-e ? Abramovits László, Nagykanizsa, 1919. izr. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 3 2 1/4 Balogh István, Nagykanizsa, 1914. rk. 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 1 2 fm 2 2 - 2 1 3/4 Bánóczy László, Lepsény, 1917. ág. ev. 2 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 4 4 2 1 2 - 3 2 Csaba István, Nagykanizsa, 1918. r. k. 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 3 2 3 2 ism. 5 Dávidovics Andor, Nagykanizsa, 1919. izr. 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 - 2 2 V 4 Domsa János, Somogysámson, 1915. r. k. 1 2 1 1 1 2 1 2 2 2 2 1 1 fm. 2 1 - 2 1 Ehrenstein István, Nagykanizsa, 1919. izr. 1 3 3 2 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 Fischer György, Belezna, 1920 izr. 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 2 3 3 fm 2 3 - 3 2 V« Fülöp János, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 1 2 1 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2 1 - 2 1 10 Gálosi László, Zalaszentmihály, 1920. r. k. 1 2 3 2 2 3 2 2 3 3 2 2 2 2 2 1 - 2 1 Göllesz László, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3 4 3 3 1 1 1 - 2 2 Gumilár László, Nagykanizsa, 1915. r. k. 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 2 2 3 3 3 2 VIII. A. tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan 1 Magyar fog. és irodalom 1 Történelem Jogi ismeretek N TO 1— ■a o u. ! Kémia és technológia I Mennyist, és polit, számt. I i Keresk. számtan Könyvvitel Magyar keresk. levelezés 1 1 Német ny. és levelezés ! Francia ny. és levelezés ! Gyorsírás i Testgyakorlás Egészségtan ! Gépírás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja 1 Magaviselet Tandíjkedvezmény Ismétlő-e? Hahn József, Budapest, 1919. izr. 2 4 3 3 3 4 3 4 4 4 3 3 3 2 1 3 2 Hautzinger Pál, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 3 3 3 4 3 4 3 3 1 2 2 2 2 2 - 3 2 15 Junker László, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 2 3 2 2 3 3 3 3 3 3 2 3 1 2 2 - 3 1 Karakai István, Zalasárszeg, 1920. r. k. 3 3 3 ;Í 3 4 3 3 4 3 3 3 3 2 1 2 2 3 2 Kárpáti József, Nagykanizsa, 1929. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 3 2 Kelemen László, Gelse, 1919. izr. 2 2 3 2 3 2 3 3 2 2 2 1 2 2 2 1 - 3 2 Kiss István, Kemendollár, 1916. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 - 3 3 ism. 20 Kovács János, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 2 1 2 2 3 2 3 2 2 2 2 1 1 1 - 2 1 V 2 Kovács Kálmán, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 3 3 3 2 3 3 3 4 3 3 4 3 2 2 1 3 2 2 Laky Imre, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 3 2 3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 3 - 3 1 Ligeti Gyula, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 2 2 1 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 - 2 1 Molnár Endre, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 3 3 2 2 3 2 2 3 3 3 2 2 1 2 1 - 1 2 25 Németh Ferenc, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 4 3 3 3 4 2 2 1 3 3 2 ism Nóvák Gyula, Gétye, 1918. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 1 1 3 2 2 2 Papp Imre, Zalaszentbalázs, 1915. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 2 2 2 2 - 3 2 Pongrácz József, N.-kanizsa, 1917. ág. ev. 1 2 1 1 2 1 1 2 2 2 1 1 2 fül. 1 1 - 2 1 l/2 Punger Kálmán, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 2 2 3 2 1 2 2 2 2 1 1 2 2 1 - 2 1 V 2 30 Rohs László, Alsómihályfalva, 1918. ág. ev. 1 3 3 2 2 2 2 2 3 3 2 1 2 3 2 2 - 2 2 Simányi József, Zágráb, 1917. r. k. 1 2 2 2 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2 1 1 - 1 2 V 2 Szabó László, Nagykanizsa, 1918. r. k. 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 2 1 - 2 3 ism. Szakonyi István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 3 2 2 2 ism. Szentmihályi Endre, N.-bakónak, 1918. r. k. 2 2 2 1 1 2 1 2 2 3 2 1 1 2 2 1 - 2 1 l/í 35 Szerecz Lajos, Nagykanizsa, 1920. r. k. 2 2 3 2 3 2 2 2 3 2 2 2 2 2 1 1 - 2 2 3/4 Szukics János, S.-szentmiklós, 1916. r. k. 1 1 3 2 3 3 3 3 3 2 2 1 1 2 1 2 - 1 1 V4 Tarnay Antal, Nagykanizsa, 1918. r. k. 2 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 2 2 1 1 2 - 2 2 V4 Tátrai László, Murakeresztur, 1920. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 8 1 2 - 3 2 Tóth Ernő, Baltavár, 1918. r. k. 2 3 3 2 3 2 3 3 3 3 2 3 3 2 1 1 - 3 3 40 Tőke János, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 3 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 1 1 2 - 2 2 Várhelyi István, Tapolca, 1917. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 2 2 3 - 2 2 ism. Vellák Sándor, Mucna-Rieka, 1917. r. k. 2 3 2 3 2 3 3 4 4 3 3 3 3 2 1 3 3 4 2 Wellisch László, Orosztony, 1920. izr. 2 3 3 2 3 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 2 Zentai József, Sziszek, 1915. r. k. 2 2 3 3 3 3 2 2 3 2 2 1 2 1 1 2 - 1 2 V« 45 Zuics István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 2 2 1 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 - 3 1 VIII. III. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Surányi Gyula. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog és irodalom ¡| Történelem [ Jogi ismeretek Földrajz Kémia es technológia Mennyist, és polit, számt. | Keresk. számtan Könyvvitel Levelezés Német ny. és levelezés Francia ny. és levelezés j| Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépírás Német társalgási gyak. Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet Tandíkedvezmény Ismétlő-e ? Almási Gyula, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 3 2 2 3 3 3 4 4 3 4 4 4 ia. 2 3 2 2 Antal Béla, Nagybakónak, 1917. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 3 3 2 2 2 3 2 1 2 1 2 2 V« Balogh József, Zalaszentbalázs, 1917. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 2 2 2 2 3 3 Béry József, Zákány, 1916. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 2 2 _ 3 2 5 Brand Béla, Pacsa, 1918. ág. ev. 1 2 3 2 3 2 1 2 3 3 3 2 3 1 1 1 _ 1 1 Csarankó Mihály, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 3 3 3 3 2 2 2 3 3 2 2 3 2 2 2 - 2 2 \'A Czoller István, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 2 3 1 3 3 3 3 3 2 2 3 3 1 1 1 - 3 1 Feldmann István, Keszthely, 1919. izr. 2 2 2 1 2 2 3 2 3 3 3 2 1 fm. 1 1 - 2 1 Fuchs József, Magyarcsernye, 1918. r. k. 1 2 1 1 0 L* 1 3 2 2 1 2 1 3 2 2 2 - 2 1 10 Fülöp Imre, Szabadka, 1912. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 _ 3 1 f Harcz Lajos, Bodajk, 1919. r. k. 1 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 2 - 2 1 Harsányi Miklós, Szabadka, 1917. r. k. 1 3 3 2 4 3 3 3 3 3 3 3 4 1 2 2 - 3 2 Hágner Kálmán, Nagykanizsa, 1915. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 4 4 fill 2 2 - 4 2 Heltay Miklós, Balatonkeresztur, 1917. r. k. 2 3 4 3 3 3 3 2 3 3 3 3 4 1 2 2 2 2 15 Horváth József, Galambok, 1917. r. k. 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 1 - 2 1 Járfás Bálint, Martonvásár, 1913. r. k. 1 3 1 2 2 2 3 3 3 3 3 2 3 1 1 2 _ 3 1 \'A Kamarás Ferenc, Nagykanizsa, 1916. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 _ 2 1 VÍ Koch János, Kacorlak, 1919. izr. 1 2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 1 3 2 2 2 - 3 1 */4 Kovács Sándor, Nagykanizsa, 1915. r. k. 2 3 4 3 3 3 2 1 3 3 3 2 3 1 2 1 _ 2 2 20 Krása János, Budapest, 1918. izr. 2 3 3 2 3 3 2 2 3 3 2 2 3 1 2 2 - 4 3 ¡Slil. Nagy János, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 4 4 3 3 4 3 3 4 3 4 4 4 1 2 2 3 2 2 Nagy Lajos, Nagykanizsa, 1918. r. k. 1 4 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 4 2 2 1 2 2 2 Németh Károly, Zákány, 1918. r. k. 2 4 4 4 4 4 3 4 4 4 4 3 4 1 2 2 - 2 2 Osterer Ferenc, Muraszombat, 1916. r. k. 2 4 4 3 3 4 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 - 2 2 25 Parragi István, Nagykanizsa, 1919. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 2 1 2 3 3 1 3 3 2 - 3 1 Reinitz László, Budapest, 1916. izr. 2 3 3 2 3 3 2 2 2 2 3 2 3 1 1 2 - 3 3 Va Szabó Dezső, Zalaapáti, 1915. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 4 4 3 3 3 3 3 2 1 - 2 2 Szendrői István, Sopron, 1915. r. k. 2 3 3 1 2 3 2 2 2 2 3 3 1 2 1 1 - 2 2 ism. Ujváry László, Nagykanizsa, 1915. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 4 3 4 2 1 3 _ 4 2 30 Wachsler Tibor, Győr, 1919. izr. 2 3 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 _ 3 2 Weisz István, Szőllősgyörök, 1916. izr. 2 3 3 3 4 3 3 3 4 3 3 3 3 2 2 1 - 4 3 Kimaradtak: Kaszab László, Nóvák Sándor. IV. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Neufeld Simon. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- es erkölcstan Magyar fog. és irodalom || Történelem Közgazdasagtan Földrajz Áruismeret Keresk. számtan ! Gyakorló iroda Német ny. és levelezés j Francia ny. és levelezés [| Gyorsírás | Testgyakorlás Egészségtan \\ Gépírás 1 Irásb. dolg. külső alakja Magaviselet | Tandíjkedvezmény lsmétlő-e ? Bagladi Béla, Nagykanizsa, 1917. r. k. 1 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 2 3 1 Csobánczi Elemér, Nagykanizsa, 1913. r. k. 1 2 2 2 3 2 2 2 3 2 3 2 1 1 2 2 72 Detrich Dezső, Nagykanizsa, 1915. ág. ev. 1 3 2 2 2 2 2 2 3 2 1 1 1 1 2 1 V 2 Dévai János, Balatonszentgyörgy, 1917. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 1 2 2 3 1 5 Faragó József, Budapest, 1914. r. k. 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 1 Gyarmati László, Szombathely, 1916. r. k. 2 3 3 3 3 2 2 3 3 2 2 1 2 1 1 1 3A Kolarits István, Fityeháza, 1918. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 2 3 2 3 2 2 2 3 2 Koppányi Imre, Temesvár, 1915. ág. ev. 1 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 1 1 1 2 2 Németh József, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 3 1 10 Nyirő József, Sopronbánfalva, 1915. r. k. 1 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 1 1 V 2 Sárkány Pál, Nagykanizsa, 1918. izr. 1 2 2 1 2 2 1 1 2 1 1 2 2 1 2 2 34 VII. Érettségi vizsgálatok. A május-júniusi érettségi vizsgálatokra 16 tanuló jelentkezett, akik közül 11 a IV. évfolyam rendes tanulója volt, 5 pedig javító érettségi vizsgálatot tett. Az érettségi vizsgálatok írásbeli része május 16., 18., 19. és 20-án folyt le. A szóbeli érettségi vizsgálatokat június 12-én tartottuk meg. E vizsgálatokon Ferenczi Zoltán, zalaegerszegi állami felső kereskedelmi iskolai igazgató, mint a nm. Vallás- és közoktatásügyi és a nm. Kereskedelemügyi Miniszter Urak által közösen kiküldött biztos elnökölt. Az érettségi írásbeli vizsgálat tételei a következők voltak: 1. Magyar fogalmazás. 1. Mikszáth, Gárdonyi és Herczeg történelmi regényei. 2. A munkanélküliség, mint korunk egyik legfontosabb kérdése. 3. Hogyan kapcsolódott be a magyar nemzet az európai nagy mozgalmakba. Eredmény: jeles 1, jó 3, elégséges 8, elégtelen —. 2. Német kereskedelmi levelezés. 1. Pelzwarenhandlung P. Gluck, Leipzig 1936. május 20.-án ír Elkán Gyulának, Budapest. A tavaszi nemzetközi vásáron feltűntek neki Elkán Bueno — bundái, amelyek magyar báránybőrből készültek. Németországban ilyen bundákból sokat lehetne eladni, mert olcsó áru iránt nagy a kereslet. Hajlandó 1200—1500 darabot bizományba átvenni. Feltételei 2% jutalék és költségeinek megtérítése. Kér szőrmemintákat és modell képeket. 2. Elkán május 26-án válaszol. A feltételeket elfogadja. Küld mintákat és modell képeket és közli az árakat. Minthogy a Sächsische Banknál, Leipzig folyószámlája van, kéri az összegeknek oda való befizetését és két hetenként való elszámolást. 3. A Pelzwarenhandlung június 15-én elszámol 140 db. eladott bundáról. A Sächsische Banknál befizetett 1230 M-t. 4. A Sächsische Bank június 16-án értesíti Elkánt a befizetésről. Eredmény: jeles 1, jó 4, elégséges 4, elégtelen 2. 3. Francia kereskedelmi levelezés. 1. V. Lamier, Bruxelles, 1936. április 15-én értesíti Strasser József & Tsai nagykanizsai céget, hogy az április 30-ára megrendelt műselyem fonalat gyártási akadályok miatt csak május vége felé tudná szállítani. 2. Nagykanizsa április 18-án válaszol. A szezon már annyira előrehaladt, hogy a fonalat júniusban már nem tudná feldolgozni, ezért a megrendelést visszavonja. Eredmény: jeles 1, jó 3, elégséges 9, elégtelen —. 4. Gyakorló iroda. 1936. június 1. Szollár Jenő és Kelemen Elek: Szollár és Társa, Budapest cég alatt közkereseti társaságot alapítanak. Szollár készpénzbetéte 20000.— P, Kelemen készpénzbetéte 10000.— P. Június 1. Veszünk készpénzen üzleti berendezést 3250.— P. Június 3. Veszünk készfizetésre 220 varrógépet a 110.— P, 2% skontó költségeink az átvételnél 25.60 P. VIII. Június 6. Eladunk Molnár Bélának, Hatvan, 3 havi elfogadványa ellenében 30 varrógépei á 128.— P. Megírandó a hitelügylettel járó levél és kitöltendő az intézvény. Június 9. Küldünk bizományi eladásra Havas Rezsőnek, Győr, 100 varrógépet, lim. á 146.— P pr 3 hó, vagy 172% skontó, jutalék 10%, jótállási díj 2%; költségeink a feladásnál 34.40 P. Megírandó a megbízó cég értesítő levele. Június 19. Havas értesít, hogy a bizományi áru megérkezett. Fizetett szállítás, átvétel és egyéb költségek cimén 542.30 P. Megírandó Havas értesítő levele. Június 21. Szollár kivesz 800.— P-t. Június 23. Intézünk Havasra saját rendeletünkre 5000.— P-t, lejár augusztus 23. Június 29. Havas értesít, hogy eladott hitelre 60 varrógépet á 148. — P. Költségei 12.30 P. Megírandó a bizományos levele a bizományi számlával. Június 30. Kisebb költségek a hó folyamán 289.26 P. Zárás 30. A tagok betétei után 5% tőkekamat jár. A nyereség fejenkint oszlik meg és a tagok vagyonbetétjét növeli. Saját áru kaik. beszerző áron, biz. áru szintén úgy állítandó be a záróleltárba; a berendezés avulása 1%, váltódiszkont 7%. Az üzletterv elkészítendő amerikai naplóban az összes segédkönyvekkel és Havas folyószámlájával együtt. Eredménye jeles 1, jó 2, elégséges 8, elégtelen 1. 5. Kereskedelmi számtan. Giuseppe Albarelli trieszti cég 1936. február 4-én küld a nagykanizsai Déligyümölcsbehozatali R.-T.-nak 3430 kg Blonde (sárga) narancsot á 77.50 Lit per % kg 1580 „ Sanguinelli (félvér) „ „ 89.50 „ „ „ „ 100 láda 360-s citromot Siracusa terza á 17.75 Lit per láda 20 „ 300-s „ „ „ „ 18.20 „ „ „ Felszámít rinfusa berendezésért és kartonért 60 lirát, 200 kg szénáért 60 lirát és 1 lirát bélyegért, továbbá Trieszt—Nagykanizsa fuvardíjért 1228.30 lirát. Az áru 1936. február 14-én érkezett Nagykanizsára, Vám narancsnál 6o K, citromnál 3o K, forgalmi adó á 29.98 + 25% árfolyam alapján 3%, vámkezelési illeték 7a"\'. A citrom súlya 3750+750 kg. Pollák Egon nagykanizsai szállítmányozó cég február 15-én küldi meg elszámolását. Kifizetett fuvarlevél szerint határköltségét, kövezetvámért, okirati illetékért 20.34 P-t, szemledíj 4.— P, előlegezési jutalék 1%; árunyilatkozat, bélyeg 2.— P, fuvarozási díj és kirakás 0.36 P per q, vámkezelés 15.— P, 3% forgalmi adó a szállítmányozó részesedése után. Árfolyam 30.205 + 25% + 2.5"» jutalék + 0.20 bélyegilleték. Elkészítendő az áruszámla, a vámjegyzék, forgalmi adó elszámolás, költségszámla, kalkulálandó a citrom és narancs beszerzési ára, ha a citrom költségeit ládánkint, a narancsét kg-onként osztjuk fel. (A közös költségeket előbb a citrom és a narancs súlya szerint osztjuk el). 2. Az arany ára Londonban 141/6V2, mennyi ugyanekkor az ára 1000 drb. 20 K-snak, ha 1000 darab súlya 217.8 troy oz. Ha itthon az arany ára 5800.— P, hol olcsóbb az arany, ha a londoni költség: alkuszdíj Vs%, jutalék 72% o, továbbá szállítás és biztosítás 172%o, kisebb költség 1/—, fedezeti árfolyam 17.— P + 53% felár. Eredmény: jeles 1, jó 2, elégséges 9, elégtelen —. Az érettségi vizsgálatot tett tanulók személyi adatait, érettségi vizsgálati eredményüket és pályaválasztásukat a következő kimutatás tünteti fel: A 1 e 1 ö 1 t osztályzatai születésének ■d o á yi •i-H Sí o • CG <a> ti N :© M neve helye ® •01 o3 ■ 13 > X -0> bi o aH fc* CS ^ tao o3 2 S a Sí :0 Eh á x 3 Eh >03 i N \'3* pH 2 3 ta 3 ni a >03 N CO (4 o> « 03 ■a o t- 13 o M C3 Ö > 00 o >> a "5 a >0) Z > V h 0) M .s ü a 03 p minősítése 03 i >08 H 10 cS > 08 >> a Bagladi Béla Balogh János" Bálint Béla* Bogdán Frigyes* 5 Csobánczi Elemér Detrich Dezső Dévai János Dlask Ferenc* Faragó József 10 Gyarmati Ferenc Juhász István* Kolarits István Koppányi Imre Németh József 15 Nyirő József Sárkány Pál Nagykanizsa Babócsa Hahót Zákány Nagykanizsa Nagykanizsa Balatonszentgyörgy Nagykanizsa Budapest Szombathely Magyarszováta Fityeháza Temesvár Nagykanizsa Sopronbánfalva Nagykanizsa 1917. 1913. 1915. 1915. 1913. 1915. 1917. 1917. 1914. 1916. 1913. 1918. 1915. 1917. 1915. 1918. r. k. r. k. r. k. r. k. r. k. ág. ev. r. k. r. k. r. k. r. k. ev.iet. r. k. ág. ev. r. k. r. k. izr. 2 3 3 3 1 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 1 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 1 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 2 3 3 3 2 1 2 3 3 2 3 2 3 3 2 1 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 4 2 1 3 3 3 3 3 2 4 3 3 3 3 2 2 4 2 1 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 1 megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt jól felelt meg jól felelt meg nem telelt meg, szepte.uberben javíthat megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt megfelelt nem felelt meg, szeptemberben javíthat jól felelt meg jelesen felelt meg tisztviselői katonai tisztviselői tisztviselői katonai tanári tisztviselői postatiszti katonai magántisztviselői tisztviselői vasúti tisztviselői szinészeti tisztviselői katonai kereskedői A *-gal jelöltek javító vizsgálatot tettek. I. Teljes érettségi vizsgálatra jelentkezett ... 11 jelölt Jelesen felelt meg....................................1 „ ( Jól felelt meg..........................................3 „ (27°/°) Megfelelt ................................................5 „ (46°/°) Megfelelt összesen....................................9 jelölt (82°/») Szeptemberben 1 tárgyból javít ............1 „ ( 9°/°) Szeptemberben 2 tárgyból javít ............1 „ ( 9"/°) Nem felelt meg összesen ........................2 jelölt (18°/°) II. Javító érettségi vizsgálatra jelentkezett ... 5 „ (100°/») Megfelelt................................................5 „ (loO°/°) 37 VII. Statisztikai táblázatok. I. Általános adatok. Csoport 1. II. 111. IV. Összesen v f o 1 y a m A tanulók száma: Beírt tanulók ..................... Osztályoztatott összesen............... 38 38 45 45 33 31 11 11 127 125 kora: 192 L-ben született .................. 1920-ban „ ................... 1919-ben „ .................. 1918-ban „ .................. 1917-ben „ .................. 1916-ban „ .................. 1915-ben „ .................. 1914-ben „ .................. 1913-ban „ .................. 1912-ben „ .................. 8 12 13 1 2 2 9 10 11 6 2 5 2 5 6 6 5 6 1 1 1 2 3 1 3 1 1 8 21 28 20 17 10 14 4 2 1 vallása: Római katolikus.................. ... Ágostai evangélikus.................. Református........................ Izraelita ........................ 34 4 35 3 7 24 1 6 8 2 1 101 6 18 anyanyelve és nyelvismerete: Magyar anyanyelvű.................. Német anyanyelvű .................. Németül beszél..................... Olaszul beszél ..................... Horvátul beszél..................... 37 1 2 2 3 45 1 3 31 1 11 1 ,24) 3 2 8 szüleinek foglalkozása: Kisbirtokos........................ Gazdasági tisztviselő ............ ... Kisiparos ........................ Ipari tisztviselő..................... Egyéb ipari segédszemély ............ Nagykereskedő..................... Kiskereskedő ..................... Kereskedelmi tisztviselő...... ......... Közlekedési tisztviselő ............... Egyéb közlekedési segédszemély ...... Pap, tanár, tanító .................. Másféle értelmiségű.................. Közhiv. alkalm. altiszt ............... Katonatiszt........................ Katona altiszt ..................... Nyugdíjas köztisztviselő............... Nyugdíjas altiszt .................. Háztulajdonos és tőkés............... 1 1 8 1 6 3 3 1 9 2 3 2 3 2 1 4 1 1 8 1 2 2 2 2 14 1 1 3 1 3 2 2 4 2 7 3 2 3 1 1 1 1 1 2 1 4 2 17 5 2 13 3 4 15 4 4 13 1 4 11 21 2 szüleinek állandó lakása: Nagykanizsai ..................... Zalamegyei* ..................... Somogymegyei*......... ............ Vasmegyei........................ Sopron megyei..................... Csongrád megyei .................. Triesti ........................... 21 8 8 1 36 6 3 19 6 5 1 8 1 1 1 84 21 16 1 1 1 1 VIII. I. II. III. IV. Összesen évfolyam * Ezek közül bejáró: Zalamegyéből: Bajcsa — — — — — — — — Gelse — — — — — — — — — Kacorlak — — — — — — — — Komárváros — — — — — — — Murakeresztur— — — — — — — Sármellék— — _ — — — _ — lljnéppuszta — — — — — — — Zalaszentjakab — — — — — — Zalaszentmihály — — — — — — Somogymegyéből: Bagola -Bagolasánc — — — — — — — Balatonszentgyörgy — — — — — Gyékényes — — — — — — — Perdócpuszta — — — — — — Somogyszentmiktós — — — — — Zákány — — — — — — — — 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 3 1 1 1 1 II 1 11 1 1 II 1 t 1 1 2 1 2 3 1 1 1 1 1 1 1 1 3 A tanulók óramulasztásai: Igazolt .................. ... ... ... Nem igazolt........v ............... ¡1052 1 1909 16 812 11 649 1 4422 29 Hányan tanultak rendkívüli tárgyat ? Német társalgási gyakorlatok ...... ... 18 11 4 - 33 előmenetele: Jeles rendű........................ Jó rendű ........................ Elégséges rendű .................. i Egy tárgyból elégtelen............... Két tárgyból elégtelen ................ Több tárgyból elégtelen... ............ 2 5 16 4 9 2 9 22 4 8 2 1 2 13 4 6 5 3 8 3 19 59 12 23 9 Tandíjfizetők, kedvezményesek száma Tandíj fizető (200+30) P ............ t/4 tandíj (50 P) kedvezményt kapott 12 „ (100 P) 3/4 „ (150 P) Teljesen tandíjmentes ............... 28 4 2 2 2 31 3 - 6 3 2 24 3 3 1 7 3 1 90 10 14 fi 5 1 1 1 2. A tanulmányi eredmény tantárgyanként való kimutatása. Tárgy I. évf. II. évi. III. évf. IV. évf. Az osztályzott tanulók száma 38 45 31 11 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hit- és erkölcstan ......... 14 13 11 20 19 6 12 17 2 6 5 Magyar fogalmazás és irodalom 1 9 26 2 2 16 26 1 1 8 18 4 _ 3 8 _ Történelem...... ......... 4 9 23 2 2 13 30 — 4 4 18 5 — 3 8 _ Jogi ismeretek............ — — — — 7 17 21 — 6 10 14 1 _ _ _ Közgazdaságtan............ — — — — — — — — — — — — 1 4 6 Földrajz ......... ...... 8 6 19 5 4 15 26 — 1 6 20 4 — 3 8 Kémia és technológia — — — — 2 14 25 4 2 5 21 3 — — _ - Áruismeret............ ... — — _ — _ _ _ _ — _ _ _ ___ 6 5 _ Természettan ............ 7 7 24 _ _ _ _ _ Mennyiségtan és politikai szám- tan ...... ............ 1 7 27 3 5 11 29 - 2 7 22 - - _ - Kereskedelmi számtan ...... 3 8 22 5 1 15 25 4 2 12 14 3 1 7 3 _ Kereskedelmi ismeretek...... 8 10 18 2 - :_ - _ _ _ _ _ Könyvvitel.............. — — — 1 9 27 8 2 4 18 7 — — _ - Magyar keresk. levelezés _ — — — 2 11 30 2 2 6 21 2 _ _ _ _ Gyakorló iroda............ — — — — — — — — — _ — — 1 4 6 _ Német nyelv és levelezés 2 9 19 8 2 17 22 4 1 6 18 6 _ 2 9 _ Francia nyelv és levelezés ... — — — — 9 13 20 3 3 9 15 4 1 5 5 -- Gyorsírás ...... ......... 9 13 12 4 4 18 20 3 3 1 18 9 2 3 6 _ Testnevelés (testgyakorlás és n 16 9 fm2 10 26 5 fm4 11 11 6 ím 3 6 5 — - egészségtan)............ 16 20 2 — 18 23 4 — 10 19 2 — 4 7 — - Gépírás ...... ......... — — _ — 20 13 12 — 10 16 5 _ 5 6 _ - Szépírás ...... ... ...... 5 14 19 — Német társáig, gyakorlatok ... 5 10 3 — — 4 7 — 1 2 1 írásbeli dolg. külső alakja ... 6 15 16 1 4 20 20 1 1 16 10 4 2 4 5 - Magaviselet ............ 14 24 — — 13 29 3 — 11 16 4 — 7 4 — - VIII. 3. Az iskola ingó vagyona 1936. június 30-án. Csoport Állomány 1935. unius 30-án Gyarapodás az 1935/36. tanévben Állomány 1936. únius 30-án Vétel Ajándék Érték Vétel Ajándék Érték Vétel Ajándék Érték drb. drb. P f drb. drb. P f drb. drb. P f 1 Bútorok...... ...... 318 — 3551 — 2 — 12 — 320 — 3563 — 2 Házi És irodai (elszerelés ...... 57 — 377 25 1 — 38 — 58 — 415 25 3 Ifjúsági könyvtár ... 1767 86 6229 21 44 — 210 24 1811 86 6439 45 4 Tanári könyvtár 1698 83 4102 22 21 31 326 80 1719 114 4439 02 5 Icrténelmi és földrajzi szertár 35 1 882 50 6 74 — 41 1 956 50 6 Természettani szertár 231 — 2121 70 5 1 728 — 236 1 2849 70 7 Vegytani szertár 304 — 1664 29 10 — 11 80 3-14 — 1676 09 8 Áruismereti szertár ... 230 1577 719 50 — — — — 230 1577 719 50 9 Természetrajzi szertár 306 3 86 50 1 — 4 70 .307 3 91 20 10 Gyakorló irodai szertár 31 485 550 50 — 231 1 — 31 716 551 50 11 Gépírói felszerelés ... 22 — 1454 - — — — — 22 — 1454 — 12 Sportköri felszerelés- 200 — 883 65 5 — 68 40 205 — 952 05 Összesen ... 5199 2235 22622 32 95 263 1484 94 5294 2498 24107 26 4. Visszatekintő kimutatás az iskola osztályozott tanulóinak számáról. Tanév Rendes tanuló Magántanuló Rendes és magántanulók L ll. 111. IV. sszesen 1. ll. 111. IV. összesen szama é V f 0 1 y a m évfolyam összesen 1920—21 21 27 40 35 123 3 2 5 128 1921—22 35 20 31 38 124 — 1 — 2 3 127 1922—23 39 33 22 27 121 6 3 — 1 10 131 1923—24 46 36 35 23 140 2 2 3 — 7 147 1924—25 46 44 32 31 153 4 2 2 — 8 161 1925—26 46 38 40 28 152 — 2 — — 2 154 1926—27 44 39 28 40 151 3 1 1 1 6 157 1927—28 48 39 35 26 148 1 2 3 1 7 155 1928—29 50 39 37 35 161 — 1 1 2 4 165 1929—30 36 42 35 29 142 — — 1 1 2 144 1930—31 28 33 46 30 137 137 1931—32 28 30 31 42 131 131 1932—33 15 26 28 26 95 — — — — — 95 1933—34 39 13 23 26 101 — — — — — 101 1934—35 44 37 15 20 116 116 1935—36 38 45 31 11 125 125 41 XIII. Az 1936/37. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke: I. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Dogmatika. Neumann Ede dr.: A zsidók története. I. rész. Riedl-Pintér-Gálos: Retorika. Domanovszky-Kovács dr.: Történelem I. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz I. rész. Simoncsics-Bogdánffy-Stróbel: Természettan. Szuppán-Havas-Stróbel: Algebra. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan I. rész. Trautmann dr.-Kuntner dr.: Kereskedelmi alapismeretek. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv I. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve I. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. II. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Katolikus erkölcstan. Frisch Ármin dr.: A zsidók története II. rész. Riedl-Pintér-Gálos: Költői írásművek elmélete. Domanovszky-Kovács dr.: Történelem II. rész. Fülei-Szántó dr.-Horn dr.: Jogi ismeretek I. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz II. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Kémia és technológia I. rész. Szuppán-Havas-Stróbel: Algebra és geometria. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan II. rész. Schack dr.-Wirker: Kereskedelmi levelezés I. rész. Kuntner Róbert dr.: Könyvvitel I. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv II. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv I. rész. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve II. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. III. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Egyháztörténet III. rész. Fényes Mór dr.: Biblia. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténet. 42 Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-Kovács dr.: Történelem III. rész. Fülei-Szántó dr.-Horn dr.: Jogi ismeretek II. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz III. rész. Bankó dr.-Dancsházi: Kémia és technológia II. rész. Bogyó-Havas-Stróbel: Politikai számtan. Bogyó-Havas: Hétjegyű logarithmus és kamattáblák. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan III. rész. Kuntner Róbert dr. : Könyvvitel II. rész. Schack dr.-Wirker: Magyar kereskedelmi levelezés II. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv III-1V. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Schack dr.-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv II. rész. Katona dr.-Eckerdt: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve III. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. IV. évfolyam. Töttösy Miklós dr.: Katolikus hitvédelem. Bernstein Béla dr.: Zsidó vallástan. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténet. Merényi Oszkár dr.: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-Kovács dr.: Történelem IV. rész. Horn József dr.: Közgazdasági ismeretek I. és II. rész. Márton dr.-Pécsi dr.: Földrajz IV. rész. Bankó dr.-Dancsházy: Áruismeret. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan IV. rész. Kuntner Róbert dr.: Könyvviteltan II. és III. rész. Schack dr.-Vincze dr.: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv IV. rész. Schack dr.-Hauser-Vincze dr.: Német nyelvtan. Schack dr.-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv II. rész. Latzkó dr.-Honti dr.: Francia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező. Schack dr.-Nemes: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve IV. rész. Szukováthy dr.-Schuschny dr.: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. 43 XIII. Tudnivalók a jövő iskolai évre. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 46.600/1936. számú rendelete értelmében az 1936—37. iskolai évre a beírásokat mind a négy évfolyambán június 26. és 27-én tartjuk meg. A beírásokat szeptember 5. és 7-én folytatjuk. A júniusban beírt tanulók is kötelesek szeptember 5-én az igazgatónál jelentkezni. A beírásokhoz minden tanulónak személyesen kell eljönni. Feltétlenül szükséges azonban, hogy azoknak a tanulóknak a beírásnál, akik az intézetnek növendékei még nem voltak, a szülők vagy helyetteseik is jelenjenek meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak a felső kereskedelmi iskola I. évfolyamába való felvételt szabályozó 37.600/1932. számú rendelete az 1936—37. tanévre is érvényes. A júniusi első felvételi napon csak azok vehetők fel a kereskedelmi iskola I. évfolyamába, akik a középiskola IV. osztályát javítás és ismétlés nélkül végezték s azok, akiknek a polgári iskola IV. osztálybeli bizonyítványában legalább annyi jeles és jó osztályzata van, mint elégséges. A júniusi második felvételi napon és a szeptemberi felvételkor, ha még van hely, felvehetők azok is, akik a polgári iskola IV. osztályát több elégséges, mint jeles és jó osztályzattal — de javítás vagy ismétlés nélkül — végezték és ha ezek felvétele után a negyvenes létszámon belül még lenne hely, felvehetők azok is, akik a közép- vagy polgári iskola IV. osztályát csak ismétléssel, vagy javító vizsgálattal végezték el. Az I. évfolyamban való felvételhez szükséges okmányok; 1. gimnázium-, reál- vagy polgári iskola IV. osztályának megfelelő eredménnyel való elvégzését igazoló bizonyítvány, 2. születési anyakönyvi kivonat és annak, aki az 1935—36. tanévben nem járt nyilvános iskolába, erkölcsi bizonyítvány is. Felsőbb évfolyamban való felvételhez az előző alacsonyabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány szükséges. A felvételi díj 30 pengő. Ebben az összegben a beírási díj és az összes mellékdíjak bennfoglaltatnak. A felvételi díj a beíráskor fizetendő és ennek fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 200 pengő. Az első negyedévi tandíj a beírás alkalmával, a második december 15-ig, a harmadik március l-ig, a negyedik május 15-ig fizetendő. A beírt tanuló köteles az egész évi tandíjat akkor is megfizetni, ha az év folyamán bármilyen okból kimaradna az iskolából. Tandíjmentességért 1936. szeptember 15-ig lehet folyamodni. Az igazgatóság útján beadott és az iskola felügyelő-bizottságához intézett kérvényekhez az iskolai bizonyítvány másolatát és szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványt kell mellékelni. A megadott tandíjkedvezmény csak egy félévre szól. Első évfolyamú tanuló az I. félévben tandíjkedvezményt nem kaphat. 44 A javító- és pótló vizsgálatok czeptomber 4-én reggel 8 órakor kezdődnek. Az iskolaév ünnepélyes megnyitása szeptember 9-én lesz, a rendes tanítás pedig szeptember 10-én kezdődik. Az 1933\'34. iskolai évben bevezetett diáksapka viselése az intézet összes növendékeire kötelező és minden rendes tanuló tartozik azt az év elején beszerezni. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 37.382/1932. sz. rendele-letével a vasúton való bejárást szigorította. E rendelet szerint a vasúton való bejárásra engedélyt csak az a jó magaviseletű tanuló kaphat, akinek az otthonától való távolléte a 9V2 órát meg nem haladja. Az igazgatóság azonban ez engedélyt csak indokolt esetben és oly tanulóknak adja meg, aki iskolai kötelezettségeinek minden tekintetben megfelel. Minden tanuló köteles a beíráskor szállását az igazgatóságnál bejelenteni. Kérjük a vidéki szülőket, hogy gyermekeik elhelyezésénél az igazgató és a tanári kar előzetes tanácsát kérjék ki, mert a tanulók gyenge előmenetelének gyakran a meg nem felelő környezet az oka. A kosztadó helyeket a tanári testület állandóan ellenőrzi és szükség esetén a tanulóknak kevésbbé kívánatos helyeken való elhelyezését megtilthatja. A tanári testület áthatva a magyar iparcikkek használatának nagy nemzetgazdasági jelentőségétől, eddig is állandóan követelte, hogy az ifjúság hazai gyártmányú tanszereket vásároljon. Ennek ellenére e helyen is felhívjuk a szülőknek a figyelmét a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1930. január 27-én kelt 640-05-1448/1929. számú rendeletére, amellyel a hazai gyártmányú iskola szereknek kötelező használatát rendelte el. VIII. XIV. Egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam, I. Igazgatói jelentés az 1935/36. iskolai évről. A nagykanizsai városi fiú kereskedelmi iskolával kapcsolatos női kereskedelmi szaktanfolyamon a tanúimányi idő szeptember 16-dikától június 22-dikéig tartott. A tanítás 662—05/3—1931. sz. vkminiszteri rendelettel életbe léptetett új szervezet és tanítási terv szerint folyt. A vizsgálatokat június 5-étől kezdve tartottuk meg. A zárt szóbeli vizsgálaton június 19-én Dr. Urbányí János a pestszentlőrinci áll. felső kereskedelmi iskola igazgatója elnökölt, kinek jóindulatú, türelmes fáradozásáért e helyen is hálás köszönetünket fejezzük ki. A női kereskedelmi szaktanfolyam felett való felügyeletet Dr. Szakáll Zsigmond egyetemi magántanár úr, a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatója gyakorolta. A helyi felügyeletet a tanfolyami bizottság gyakorolta, melynek tagjai a fiú iskolánál felügyeletet gyakorló bizottság tagjai voltak. A szaktanfolyam tanári testülete : Surányi Gyula igazgató, tanította a magyar nyelvet heti 2 órában. Abádi Jakab felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a könyvvitelt és szépírást heti 4 órában. Beke Ferenc felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a gyorsírást heti 5 órában. Küronya István felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a földrajzot és árúismeretet, a kereskedelmi ismereteket heti 4 órában. Marosi Géza felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a kereskedelmi számtant heti 3 órában. Neufeld Simon felső kereskedelmi iskolai tanár, tanította a kereskedelmi levelezést heti 2 órában. Vajda Izabella oki. elemi iskolai tanítónő, tanította a testnevelést heti 1 órában és ellátta a női felügyeletet is. Vermes Aladár ny. középiskolai tanár, oki. gépírástanár, tanította a gépírást heti 5 órában. Hitoktatók: Dr. Horváth Athanáz (r. k.) Horvúth Olivér (ág. h. ev.) Dr. Winkler Ernő (izr.) VIII. A tanfolyamra összesen 18 leány iratkozott be. A tanúlók névsora és általános tanúimányi előmenetele a következő: 0J c "aj A tanuló neve, Ui aj E r/i aj i -TO N <u E Cfi fi — Q — születésének helye és éve, vallása c V— C3 <Z) N JU > M V) 1— VI V »re u. cc > JÍ ec t/> > «3 >> ÖC re V) <U i— aj (V > 0) c o (A <U i— V u 2 o O > \'5. WD \'a. N Sí (A <u _ec ec 01 vz X s X —J X U. o o C/3 E- ÍSÍ s Bazsó Éva, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 2 2 2 3 2 1 2 1 3 1 2 1 Bem Margit, Keszthely, 1921. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 2 1 Deutsch Magda, Nagykanizsa, I92Ű. izr. 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Goldstein Éva, Paks, 1921. izr. 1 3 2 2 3 2 2 1 1 2 2 2 1 5 Kiss Brigitta, Nagybakónak, 1919. r. k. 1 2 2 2 3 2 2 1 1 2 1 1 1 Klein Anna, Tab, 1921. izr. 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1 Meyer Margit, Nagykanizsa, 1920. r. k. 1 1 1 2 a 2 2 1 1 2 1 2 1 Pál Irma, Nagykanizsa, 1919, ág. ev. 1 2 2 2 3 3 2 2 2 2 1 2 1 Romvári Margit, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 10 Singer Gabriella, Nagykanizsa, 1920. izr. 1 1 1 2 2 1 1 1 1 3 i 2 1 Sluitner Erzsébet, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Steiner Rózsa, Nagykanizsa, 1919. izr. 1 3 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 1 Stern Rozália, Nagykanizsa, 1921. izr. 1 2 1 2 3 3 2 3 1 3 2 2 1 ifj. Varga Ida, Nagykanizsa, 1919. r. k. 1 2 3 2 3 2 3 3 2 3 2 2 1 15 Varga Ilona, Nagykanizsa, 1921. r. k. 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Vermes Éva, Nagykanizsa, 1918. izr. 1 1 2 2 3 2 2 2 2 2 1 2 1 Weisz Erzsébet, Nagykanizsa, 1921. izr. 1 1 2 2 1 1 1 1 2 2 2 1 Winkler Mária, Csácsbozsok, 1919. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 1 1 A vizsgálatot tett tanulók közül volt: a) vallás szerint: 9 róm. kat., 1 ág. h. ev., 8 izr., b) anyanyelvre nézve: 18 magyar, c) előképzettség szerint: 4 polgári osztályt végzett 18, d) nyelvismeretre nézve: csak magyarul beszélt 15; németül is 3, e) életkorra nézve: 14-ik életévét betöltötte 2, 15-ik életévét 7, 16-ik életévét 7, 17-ik életévét 1, 18-ik életévét 1. f) illetőségre nézve: helybeli 16, más megyebeli 2. g) a szülők foglalkozása szerint: közalkalmazott5, iparos6, kereskedő6, birtokos 1. h) előmenetel szempontjából: 5 jeles, 8 jó, 5 elégséges. II. Tájékoztató az 1936/37. tanévre. A mai idők megnehezült körülményei egyre fokozottabb figyelmet követelnek a női kereskedelmi szaktanfolyamokkal szemben. E szaktanfolyamok ugyanis rövid tanítási idejükkel olyan túlnyomóan gyakorlati ismeretekkel látják el növendékeiket, hogy azok birtokában, akár mint irodai munkaerők, akár mint önálló üzletvezetőnők könnyen juthatnak kenyérkereseti lehetőségekhez. A szaktanfolyam növendékei megtanulják a pontos magyar helyesírást, a kereskedelmi élet igényét kielégítő pontos számolást, levelezést, az export és import tárgyait képező árúk ismeretét, gazdasági földrajzot, a ma már nélkülözhetetlen gép- és gyorsírást, valamint VIII. a kettős könyvelést. Lelküket a valláserkölcsi nevelés, testüket a mozgásos-és ritmikus tornatanítás erősíti. A női szaktanfolyam 2 évfolyamú, olyképpen megszervezve, hogy már az első évfolyam is befejezett egészet nyújt, a második évfolyam pedig alapos kereskedelmi és gyakorlati kiképzéssel és alapos általános műveltséggel bocsátja el növendékeit. Módot nyújt az iskola arra is, hogy a második év végén a jelentkező tanulók a gyors-és gépírásból államvizsgálatot tehessenek. A beírások a felsőkereskedelmi fiú iskolával egyidőben a kereskedelmi iskolában történnek. A felveteli díj és vizsgálati díj 40 — P, az évi tandíj 160 P, mely havi részletekben is fizethető. Tartalomjegyzék: Oldal 1. Emlékbeszéd..........................................................................3 2. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szö- vetsége................... .........................................6 3. Igazgatói jelentés az 1935/36. iskolai évről............ ... 9 4. Az iskola felettes hatóságai es tanári testülete.......... ... 17 5. Az elvégzett tanítási anyag............................20 0. Könyv- és szertárak gyarapodása............. ................20 7. Az ifjúsági egyesületek működése. ... .. ............ ... 22 8. Iskolánk jótevői az 1935/36. iskolai évben....... .................28 9. A tanulók névsora és érdemsorozata......................................29 10. Érettségi vizsgálatok................... ........................34 11. Statisztikai adatok....................................................................37 12. Az 1936/37. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke.... 41 13. Tudnivalók a jövő iskolai évre.......... ... ... ... ... 43 14. Az egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam............................45 |
