* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.64 MB | |
| 2018-08-09 15:52:06 | |
 | |||||||
Nyilvános  572 | 1606 | A Nagykanizsai Izr. Htközség | által fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1902/903. tanévről. Szerkeszti: Bún Samu igazgató. Nagykanizsa, nyomtatott Fischel Fülöp Könyvnyomdájában 1903. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: e A NAGYKANIZSAI IZR. HTKOZSÉG által fentartott FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1902/903. TANÉVRŐL. SZERKESZTI: BTÍrisr su^MTJ IGAZGATÓ. nagykanizsa, NYOMATOTT FISCHEL FÖLÖP KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1903. A NAGYKANIZSAI IZR. HTKÖZSÉG által fentartott FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1902/903. TANÉVRŐL. SZERKESZTI: IE3 XT 2ST IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA, NYOMATOTT FISCHEL FÜLÖP KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 1903. REV 98 2010 I. Iskolaszék. Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Rosenberg Richárd Gondnok: Loewy Ödön Jegyző: Barta Lajos 5 Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő Bettlheim Győző Dr. Blau Simon Bún Samu, igazgató Elek Lipót 10 Grünhut Henrik Halphen Mór Harkányi Ede Heltai József Kertész József 15 Löwy Adolf Dr. Ollop Mór Ötvös Emil Rapoch Gyula Dr. Rothschild Samu 20 Scherz Richárd Dr. Schwarz Adolf Dr. Szabó Zsigmond Szommer Náthán Dr. Villányi Henrik 25 Wittenberg Ignácz Függő kötelezettségek és feltételes jogviszonyok a részvénytársaságok mérlegében. Irt,a: Marhouits Dáuid. A részvénytársaságok mérlege az üzleti vagyon rendszeres, számlaszerü összeállítását tartalmazza. A vagyonal-kotórészek és pedig ligy a tényleges gazdasági jószágok mint a cselekvő jogviszonyok az activák között, az acti-vákat terhelő kötelezettségek pedig a passivák között szerepelnek. A részvénytársaságok mérlegében az eredmény is benfoglaltatik, mert a törvény értelmében az alaptőke (kivéve az erre vonatkozó közgyűlési határozatot) meg nem változtatható. Az eredmény tehát a magánvállalatokhoz hasonlóan nem vihető át a tőkeszámlára, hanem a mérlegszámlán szerepel és pedig az elért tiszta nyereség a passivák, tiszta veszteség ellenben az activák között A részvénytársasági mérlegnek a magánvállalatok mérlegével szemben nem magánjogi, hanem közjogi fontossága van. A mérlegnek e jelentősége a részényesek és a társasági hitelezők érdekéből következik. A részvénytársaság mérlegének fontossága következő pontokban foglalható össze: i., hivatva van megállapított időközökben a társaság vagyoni állapotáról felvilágosítást nyújtani; 2., kiinduló pontja a nyereségmegállapitásnak, illetőleg osztalékfelosztásnak ; 3,, ebben számol be a részvénytársaság igazgatósága kifejtett működéséről. 4., ez alapja a részvénytársaság megadóztatásának. A mérleg itt is a leltár alapján készül. A leltár fölvételénél kiváló gondot kell fordítanunk a becslésre, liogy az egyes vagyonalkotó részeket legvalószínűbb értékükben vegyük fel. Ha a vagyon alkotórészeket a valóságnál na- 1* 4 gyobb értékben szerepeltetjük, akkor a mérleg hamis képét nyújtja a társaság vagyoni viszonyainak. Az ily eljárás komoly következményekkel jár, mert a kimutatott tiszta vagyon illetőleg tiszta nyereség meghaladván a tényleges nyereséget, a társaság a kifizetendő osztalékot nagyobb összegben fogja megállapítani, mint azt a társaság üzletmenete megengedné. Az ily irreális osztalékkifizetés a tiszta vagyon csorbításához vezet és veszélyezteti a társaság létezését. A fizetendő osztalék nagysága tehát attól a gondosságtól és lelkiismeretességtől is függ, melyet a mérleg összeállításánál kifejtenek. A magyar keresk. törvény 199. §-a előirja ugyan a részvénytársasági mérlegre vonatkozólag, a becslésnél követendő elveket, de ezek oly általánosak, hogy e törvényes intézkedésen belül tág tere nyilik a visszaéléseknek. Az uj német keresk. törvény már szigorúbban körvonalozza a követendő eljárást. A társasági vagyon értékmegállapitásának a törvény által előirt szabályai (keresk. törvény 199. §.) ; a közgyűlés ellenőrzési joga (keresk. törvény 200. §.) és végül a mérleg közzétételének kötelezettsége (k. t. 198, §.) alkalmat nyújtanak arra, hogy a részvénytársaság gazdálkodásának módja és eredménye ellenőrizhető legyen. A részvénytársaság vagyonkimutatásának fent kifejtett fontossága szükségessé teszi, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel járjunk el. Éppen azért indokolt, hogy a függő kötelezettségeket és feltételes jogviszonyokat is figyelembe vegyük, mert csakis akkor kapjuk hű képét a társaság vagyoni viszonyainak. A legtöbb társaság pl. fölöslegesnek tartja, hogy a visszaleszámitolt váltókat a mérlegbe .felvegye, abból indulván ki, hogy a társaságra liá-ramolható visszkereset, az előzők elleni visszkereseti jogban ellensxilyozva van. Azonban ez a felfogás téves, mert nincs kizárva az eshetősége annak, hogy az összes előzők fizetésre képtelenné válnak és így a társaság marad fizető kötelezettségben annélkül, hogy visszkereseti jogát érvényesíthetné. A visszaleszámitolt váltóknál ezek szerint függő kötelezettségről vau szó, melyet a mérleg passivái között szerepeltetni kell. A feltételes jogviszonyok és függő kötelezettségek részint activ, részint passiv irányban vannak hatással a társaság vagyoni viszonyaira. Különös gondot kell fordi- 5 tanunk a passív jellegű kötelezettségekre, mert ha az ac-tiv természetiieket elhanyagoljuk, akkor ez a társasági vagyon konserválását vonja maga után, a mely körülmény a társaságra nézve kedvezőtlennek nem tekinthető, föltéve, hogy különben is jó anyagi helyzetben van. A passiv kötelezettségeknél a jövőben bekövetkezhető veszteségekről van szó. E veszteségek fedezéséről célszerű már előre gondoskodni a mérlegben, nehogy bekövetkezésük időpontjában érzékenyen sújtsák a társaságot. Az ily kötelezettségeknél a valószínűség számítás vagy pedig tapasztalati adatok alapján megáll api tan dók azok az ösz-szegck, melyek egy-egy üzleti év terhére Írandók. Ily eljárás alkalmazásával, a várt veszteség bekövetkezésekor van egy tartalék, mely a rendkívüli kiadás fedezésére szolgál. Az így létesített tartalékalapok, a rendes tartalékokhoz hasonlóan szintén a mérleg passivái között szerepelnek, azonban nem tekintendők tulajdonképeni tartalékalapoknak. A tulajdonképeni tartalékalap a tiszta vagyon szaporítását célozza, a társaság létének biztosítása érdekében. Az e tartalékokra fordított összegek ellenben, gazdasági szempontból az egyes üzleti időszakokra nehezedő veszteségeknek tekintendők. Legfontosabb ilyen jellegű tartalékok : A jótállási torta ¿ék, mely a kétes követelések biztosítására szolgál és dotálásánál meg kell becsülnünk a követelések valószínű értékét. A biztosító alap, midőn t. i. a részvénytársaság önön-niagánál van biztosítva tűz, vagy más veszély ellen és a biztosító társaságnak fizetendő díjakat erre az alapra fordítja. Szabadalmak megszűnésére szánt tartalék. Pörtartaléh és illetéktartalék e két nemét a tartaléknak akkor létesitik, ha az azokra vonatkozó tárgyalások még folyamatban vannak. Ugyanez elbírálás alá esnek mint már említettem a visszaleszámittílt váltók, melyeknek összege a passivák között veeudő fel a mérlegbe, mivel a társaság ez összeg erejéig váltóvisszkereseti kötelezettségben van. Érdekes neme a tartalékoknak az adótartalék A városok fejlesztése érdekében nevezetesen az újonnan épülő házak bizonyos időpontig adómentesek. Ez időközt egyes társaságok oly tartalék létesítésére használják, melynek 6 kamataiból az adómentesség megszűnésével az adót fizethessék. Az összegyüjtendő tőkét a járadék felkamatolt értékének tekintvén, járadékszámítással megállapíthatjuk az évi hozzájárulás összegét, mely egyeulő a járadék taggal. A még le nem bonyolított consortialis ügyletekből származható eredményt szintén meg kell becsülni és a mérlegbe fölvenni. Végül ide sorolandók a díjtartalék, a jótállási aluy és a határidőre leütött tőzsdeügyletéit, mely három legfontosabb nemét a függő kötelezettségeknek részletesebben fogom fejtegetni. E tartalékokat, vagy a mint helyesebben nevezhetnők anticipatiókat. vagy külön e célra szánt értékpapírokkal fedezik pl. a jótállási alap értékpapírjai, avagy a mérlegben szereplő activákbari lelik fedezetüket. Előbbi neme az elhelyezésnek jogilag érvénytelen. A tartalékalap tulajdon-képeni elhelyezéséről t. i. nem lehet szó, mert a tartalékalap nem tekinthető jogilag különálló vagyonalkotórész-nek. A tartalékalap jellegével ellenkezik, ha a tartalékot kiküszöbölik a társasági vagyonból és a tartalékalap értékpapírjait külön kezelik. Gyakorlatilag nem is vihető keresztül ez az elv. Pl. a jótállási alap 100,000 korona és ez összeg erejéig értékpapírokat veszünk. Ha az értékpapírok árfolyama csökken, akkor e tartalékalap is csökkenne, ami pedig indokolatlan, mert ez esetben a jótállási alap az árfolyamcsökkenés fedezésére szolgálna, a mi nem egyeztethető össze az alap céljával. Az árfolyam emelkedése viszont a tartalékalap jogtalan növekedését idézné elő. A tartalékok elhelyezésére vonatkozó intézkedések adminisztratív jellegüeknek mondhatók, melyeknek célja, hogy bizonyos jószágból meghatározott mennyiséget beszerezzenek. Ez intézkedéseknek az a gyakorlati fontossága, hogy szükség esetén a tartalék könnyen értékesíthető értékekben is létezzék. A valódi tartalékok a tiszta vagyon alkatrészei, míg e tartalékok nem. Az anticipatiók csupán akkor szaporítják a tiszta vagyont, ha kelleténél nagyobb összegeket fordítanak reájuk, avagy ha az általuk fedezni száut veszteségek a reméltnél csekélyebbek, illetőleg be sem következnek. Ennek a ténynek nagy gyakorlati fontossága vau, mert e mérlegtételek fél re 111 agy arázás a tévedéseket okoz a társaság vagyoni helyzetének megítélésénél, a melyek 7 helytelen eredménymegállapitást vonnak maguk után. Az anticipatióknál az ez üzleti időszakot terhelő veszteségről lévén í-zó, a nyereség megáll api tása előtt kell a megfelelő összegről gondoskodni, mert csakis akkor kapjuk a tényleges eredményt. Az anticipatiók tekintetbe vételével az elért nyereséget legvalószínűbb értékére redukáljuk. A tiszta nyereségnek ily módon való megállapítása fontos momentum, mert a felosztandó osztalék a tiszteletdíjak, sőt még a részvények árfolyama is, az elért nyereség szerint alakul. Ha ez összegeket az eredmény megállapítása előtt számításba nem veszszük, akkor a mérlegben kimutatott eredmény fictiv összeg lesz és a részvénytársaság üzletmenetéről is hamis képet kapunk. Az anticipatiók által lekötött activa nem tekinthető a társaság rendelkezésére álló vagyonnak. Felszámolás esetén tehát ezek összege nexu osztható fel a részvényesek között, hanem föltétlenül az általuk fedezni szánt célokra forditaudók. A valódi tartalékok ellenben a tiszta vagyon kiegészítő részei és felszámoláskor kiosztandók a részvényesek között. A gyakorlati életben gyakran összetévesztik a tartalékok e két nemét. A kétféle tartalék első látszatra nagyon hasonlít, mert mindkettő a cselekvő vagyon egy részét leköti, illetőleg az ered mén}\' egy részét elvonja és pedig az anticipatiók a bruttó, a valódi tartalékok ellenben a nettó eredményből. Könyvviteli szempontból sem tehető különbség a tartalék 2 neme között. Mindkét neménél a tartaléknak a reá fordított összeg a tartalék nevén vezetett passiv számla követel oldalán szerepel. A tartalékszámlákat kivétel nélkül a mérlegszámlával zárjuk. A tényleg bekövetkezett veszteség a tartalékalapok mindkét neménél a tartalékszámla tartozik cs a megfelelő vagyonrészszámla követel oldalán szerepel. A tartalékalapok lényegét és rendeltetését vizsgálva, könnyen elválaszthatjuk a tényleges tartalékokat az anticipatióktól. Sok esetben nehézséget okoz az anticipatióknál annak a kérdésnek az eldöntése, vájjon a veszteség bekövetkezése annyira valószinü-e, hogy a vagyonbecslésnél figyelembe veendő, vagy pedig elegendő a bekövetkezhető veszteség fedezésére tartalékot létesíteni. Első esetben a veszteségnek megfelelő összeget az illető vagyonrészszámláu számoljuk el és csökkentjük vele a 8 nyereséget. A másik esetben ellenben a vonatkozó vagyon-részszámlán a nyereség teljes összegében szerepel, de annak egy részét a tartaléknak illetőleg anticipatiónak utaljuk át. Az antieipatióknál tekintettel kell lenni arra, hogy csakis a leltározás alkalmával megbecsülhető veszteségeket vegyük fel és pedig valószínű értékben. Ha tudva a valóságnál nagyobb összegeket fordítunk ezekre a célokra, akkor ez titkos tartalékok létesítésére vezet, melyek jogtalanul apasztják a tiszta nyereséget. A mérlegnél általában kívánatos az áttekinthetőség és világosság, mire az antieipatióknál különös gondot kell fordítani, mert az e célokra kihasított összegek adómentesek. A határidőre kötött tőzsdeügyletek különösen a kereskedelmi bankoknál nagy szerepet játszanak. Ez ügyletek a lebonyolításig tisztán jogügyletek, melyeket a könyvvitel tulajdonképeni könyveiben (előjegyzék, napló, főkönyv) el nem számolhatunk, miután ezek a könyvek csakis vagyonváltozással járó üzletesemények nyilvántartására alkalmasak. Miután azonban itt olyan kötelezettségekről van szó, melyek vagyoni állapotunkra hatással vannak, a határidőügyletek a mérleg fölvételénél tekintetbe veendők. A bank a határidőüzletnél árfolyam emelkedésre (á la hausse) vagy árfolyamcsökkenésre (á la baisse) üzérkedik. Árfolyamemelkedésre való üzérkedésnél határidőre vesz értékpapírokat, abból a föltevésből indulván ki, hogy az üzlet lebonyolításakor magasabb árfolyamon fogja eladhatni. Ha a bank ellenben á la baisse van hangolva, akkor elad értékpapírokat későbbi szállításra, mivel arra számit, hogy a szállítási határidő bekövetkezésekor olcsóbb árfolyamon fogja beszerezhetni. Vettünk pl. pr medio 1903. január 100 drb magyar hitelrészvényt és a mérleget 1902. december 31-éu állítjuk fel, akkor e részvényeket nem vehetjük fel a vételáron, ha december 31-én az árfolyam kisebb, mert ez hamis értékmegálla-pitás volna, mely kereskedelmi törvényünk 219. §-a értelmében büntetendő cselekedet. A mérleg felvételénél tehát meg kell becsülnünk a határidőüzleteket. E becslésnél főleg 2 körülményre kell tekintettel lennünk és pedig a tőzsdeárfolyamra és a szerződő fél fizetőképességére. Az árfolyamnál nem a készpénzt, — hanem azt a határidőre vonatkozó árfolyamot 9 kell tekintetbe venni, írely megfelel kötelezettségünk határidejének. Fenti esetben tehát a pr medio jegyzett árfolyamot kellene alapul venni. Gyakori eljárás a bankoknál a leltár felvétele napjának árfolyamánál magasabb árfolyamot felvenni, ha a készletnek megfelelő mennyiségű értékpapírt magasabb árfolyamon adták el határidőre. A banknak pl. 50 drb Osztrák-Magyar Államvasuti részvénye van. A leltározás napján az árfolyam 328. A bank pr ultimo január eladott 50 drb Osztrák-Magyar Áll am-vasuti részvényt á 332. Ilyenkor 332 árfolyamon veszi föl e részvényeket. Hz az eljárás nem felel meg ugyan a törvény előírásának, de szabályellenesnek nem mondható, mert ebben a magasabb árfolyamban a kötelezettség értéke is kifejezésre jut Az értékpapírok ily értékmegálla-pitásánál az értékpapírszámlán kimutatott eredmény 2 részből áll u. m. a tényleg eladott értékpapírok vétel árfolyama és eladási árfolyama közötti különbözetből és a készletben lévő értékpapírok vételárfolyama és leltározó árfolyama közötti különbözetből. Ez a kétféle eredmény a mérlegben együttesen van feltüntetve. Az uj német kereskedelmi törvény szerint az értékpapírok csak akkor veendők fel a leltározás napján érvényben lévő árfolyamon, ha az alacsonyabb a beszerzési árfolyamnál. Ezzel az intézkedéssel azt akarta elérni, hogy még nem realisált nyereség a mérlegben ne szerepeljen és ne legyen hatással a fizetendő osztalékra. Ilyen becslés nem nyújtja hű képét a vagyonállapotnak a leltározás napján. Ez a cél alkalmasabban elérhető, ha a még nem realisált nyereséget erre a célra szolgáló árfolyamtartalékra viszszük át. Különben is a határidőüzletnél nem realisált nyereségről a leltározás napján csak akkor lehet szó, ha a szerződő fél fizetőképességéhez kétség fér, mely tényt a mérlegben is kifejezésre kell juttatni. Ellenkező esetben a felek közti jogi megállapodás révén a nyereség már biztosítva vau. A dijiigyletek ís megbecsülendők, mivel ezeknél is a zárás időpontjában megállapítható, menynyivel kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb feltételekkel köthetnők meg akkor az üzletet. A halasztásba (kosztba) vett értékpapírok árfolyamánál tekintettel kell lennünk arra a körülményre, hogy a halasztásba adó az üzlet lebonyolításánál a reporttal magasabb, vagy a deporttal alacsonyabb ár- 10 folyamon veszi át az értékpapírokat, mely report és deport díjat már az üzletkötésnél állapítják meg. Ha a kosztba vett értékpapirokat a bank a leltározás napjának árfolyamával venné föl a mérlegbe és eltekintene attól a körülménytől, liogy a reportba adó előre megállapított fix árfolyamon tartozik visszavenni az értékpapírokat, úgy ez gyakran lényegesen befolyásolná a vagyonállományt és pedig a való tények rovására. Kppen ezcrt a legtöbb bank a mérlegben külön szerepelteti a saját értékpapírjait és külön a halasztásba vett értékpapírokat. Ugyanezek az irányelvek alkalmazandók az áiúhatár-időüzletnél is. Más oly ügyleteknél, melyeknek teljesítése a szerződő felek részéről későbbi időpontban történik, a fenforgó viszonyok mérlegelése alapján döntendő el a várható eredmény. Ha pl. egy posztógyár még nem tel-jésitett határidőüzlettel fedezte a közeli időszakra gyapju-Szükségletét, akkor a leltáro/ás napján tekintettel kell lepni a napi ár és a határidőüzlet ára közti különbözetre, mivel ellenkező esetben a tényleges eredmény eltérne a kimutatott eredménytől. Lássunk most gyakorlati példát: November 12-én veszek a tőzsdén 125 drb magyar hitelrészvényt a. 748. Deczenibe)- 12-én eladok a tőzsdén 25 drb magyar hitel részvényt á 751. A határidőüzletről vezetett segédkönyv szerint január 15-én 25 drb magyar liitelrészvényt kell átvenni á 747 és /annál- rétjén 50 darabot szállítani á 753. A zárás napja deczember 31. Záró árfolyam 752. (A költségeket egyszerűség kedvéért mellőzöm.) Vétel november 12-én : 125 drb magyar hitelrészvény á 748 -r\';,!1 5" 0 kamat K. 93500.— v 2159.72 K. 9565972 Eladás deczember 12-én : 25 drb magyar hitelrészvény á 751 + 341/5 °/o kamat K. 18775™ 473-6I K. 19248.61 11 A határidőüzletből kifolyólag: Átvétel deczember 31-ón: 25 drb magyar hitelrészvény á 747 -f- •í!60/,5«/0 kamat Szállítás deczember 31-ón : 50 drb magyar hitelrészvény á 753 360/5o/o kamat K. 18675. K. 19175.- K- 3765°-— „ 1000 — K. 38650.- A függő kötelezettségeket figyelembe véve, 75 drb részvény van készletben, melyet a záró árfolyamon veszünk fel : Deez. 31. 75 drb magyar hitelrészvény á 752 K. 56400.— + 360/5»/, kamat „ 1500.— K. 57900.— A határidőüzleteket csak a zárás céliából ideiglenesen bonyolítottuk le. Ezt az ideiglenes lebonyolítást vagy átmeneti számlával, vagy annak mellőzésével, mérlegszámlával könyveljük. Első esetben az átmeneti számlát mér-legszámlával zárjuk és igy ez hosszadalmasabb módja az elszámolásnak. Fenti tételek elszámolása a főkönyv 2 jellegzetes számláján következőkép történik : Tartozik. Magyar Hitelbank részvény. Höve<«l. 1903. K. 1900. K. nov. 12 Pénztárnak Ü3500 — decz. 12 Pénztártól 18775 — decz. 31 Mérlegnek » 31 M érlegtó\'l (átmeneti tétel) 18675 — (átmeneti tétel) 37650 — 31 Eredménynek 650 31 Mérlegtől (készlet) 56400 112825 - 112825 — 1 \' 1 12 Tartozik. Magyar Hitelbank részvény-kamat. Követei. 1903. < 1903. K. nov. 12 Pénztárnak 2159 72 decz. 12 Pénztáltól 473 61 decz. 31 Mérlegnek » 31 Mérlegtó\'l {átmeneti kamat) 500 - (átmeneti kamat) 1000 — » 31 Eredménynek 313 89 jí 31 Mérlegtől (átmeneti kamat) 1500 2973,61 2973161 1 Jótállási alap. Sok részvénytársaság mérlegében a szenvedő vagyon között a jótállási alappal találkozunk. A társaság t. i. kötelezi magát pl. vasúti sinek, gépek vagy más gyártmányok szállítására és felelősséget vállal bizonyos időtartamra a gyártmányok tartóssága, vagy bizonyos tulajdonságaira vonatkozólag. A gyártmányok szállításánál a gyártmányok számláját elismerjük a megfelelő személyi tís^tleg vagyonrészszámla ellenében, mikor is ez az üzlet-eséinény többé könyveinkben nem szerepel. A társaság azonban továbbra is kötelezettségben van, melyet nyilvántartanunk kell annyival is inkább, mert ezt a feltételes fizető kötelezettséget a társaságnak nem egyszer tényleg teljesítenie kell, mert a gyártásnál hibák előfordulhatnak. Az ebből eredő kötelezettség megállapításánál szem előtt kell tartanunk a gyártás methodusát, a tapasztalati adatokat és a kötelezettségnek még hátralévő időtartamát. Minél tökéletesebb a gyártás módja és minél rövidebb a kötelezettség hátralévő időtartama, annál kisebb összeget kell fölvenni a jótállási alap céljaira. A jótállási alap az állami építkezéseknél is előfordul. Ha egy vállalkozó épületet készít az államnak, rendszerint az érték io°/o-át tartozik jótállási díj fejében letenni. A jótállás határideje más és más az egyes épületrészek szerint pl a homlokzat és plafonnál 5 év. A határidő leteltével az állam a megfelelő épületrészre eső hányadát a jótállási díjnak visszatériti a vállalkozóknak. Kz az anticipatió mint a többi nem valódi 13 tartalékalap csak akkor tekinthető a tiszta vagyon alkotórészének, mikor a kötelezettség már megszűnt, föltéve, hogy nem kellett kártérítést nyújtani, avagy a nyújtott kártérítés csak egy részét emésztette meg a jótállási alapnak. Díjtartalék. A függő kötelezettségek legjellemzőbbje a biztosító-társaságok dijtartaléka. A biztosító társaságoknál a mérleg elkészítésének időpontjában megállapítandó, hogy a beszedett biztosító dijakkal szemben, a biztosításokból kifolyólag, milyen a társaság kockázata. A számítás halandósági táblázatokkal történik. Rendes körülmények között a biztosító díjnak évről-évre növekednie kellene, mert minél közelebb van a bekövetkezendő haláleset, vagy más a biztosítás alapjául szolgáló időpont, annál nagyobb a társaság felelőssége. Miután ennek gyakorlati keresztülvitele sok nehézségbe ütköznék, a biztosító társaságok a biztosítás egész időtartamára egyenlő dijakat állapítanak meg. Az évről-évre növekedő díjtételnek, változatlanul egyenlő díjtétellé való átalakítása, mathematikai alapon történik. Ez állandó dijtételnél a biztositó által fizetett díj a dolog természeténél fogva az első években nagyobb, később ellenben kisebb a társaság kockázatánál vagyis annál az összegnél, melyet a társaságnak tapasztalat szerint fizetnie kell. Ebből következik, hogy a társaságnak a biztositó dijak egy részét reselválnia kell. Minden biztositó társaságnak tehát a még érvényben levő biztositó kötvényekből származó kötelezettségeket a politikai számtan segítségével ki kell számítania és az ennek megfelelő ösz-szeget a díjtartalék számla terhére ki kell hasítania a társasági vagyonból. A díjtartalékra szükséges összegről a tiszta nyereség megállapítása előtt kell gondoskodni, mert csakis ennek tekintetbe vételével kapunk helyes eredményt. A díjtartalék mindig a mérleg passivái között szerepel. A díjtartalékra fordítandó összeget minden biztositó kötvényre vonatkozólag és minden évben külön-külön kell megállapítani. Az egyenlő biztositó kötvények összevonhatók. A díj tartalék alap csakis akkor felel meg hivatásának, ha fedezi a biztositó társaságnak azt a kockázá-tát, mely a mérleg felvételének időpontjában terheli. Ez a kockázat más és más a biztosított összeg nagysága, a biztositott kora, a biztosítás időtartama és a kamatos- 14 kamatszámítás alapjául szolgáló kamatláb szerint. Ezek a szempontok mind figyelembe veendők a díjtartalék nagyságának megállapításánál. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt sem, hogy az alapszabályok és a biztosító kötvény értelmében a társaságnak minő kötelezettségei vannak arra az esetre, ha a biztosított lejárat előtt felmondja a biztosító szerződést. Ha a biztosító társaságnak a díjtartalék fedezésére kellő activája nincsen, akkor a társaságnak fizetésképtelenséget kell jelentenie. A díjtartalékszámla az első év végén következőképen alakul: Tartozik. Dijtartalékszámla. Követel. Mérlegnek K...........................Viszontbiztosító (az elsó\' év koczkáza- szítói IC. tának megfelelő\' tar- (viszontbiztosított talékért) összegért) Eredményszámlától K. (az évi nyereségből kihasitott összegírt.) A díjtartalékszámla a következő évben: I. Ha a kockázat csökken. Tartozik Dijtartalékszámla. Követel. Mérlegnek K. Mérlegtől (elővezetés múlt évről) Viszontbiztosító szítói K. (az év végén újonnan megállapított tartalékért.) Eredményszámlának K. K. (a koczkázat csökkenéséért.) 15 II. A kockázat növekedése esetén. Tni\'toziU. Dijtartalékszámla. Követel. Mérlegnek K. Mérlegtől Viszontbiztosító szítói K. K. Eredménytől K. (a koczkázat növekedéséért) A dijtartalékszámla csupán a könyvek nyitása és zárása alkalmával szerepel és hivatva vau a fenti fejtegetések értelmében a biztosító társaságnak a biztosításokból eredő kockázatát nyilvántartani. A díjtartalékot minden évben külön kell kiszámítani és ha az ez évi díjtartalék értéknagyságát összehasonlítjuk az előző évivel, akkor megállapíthatjuk a kockázat emelkedését vagy csökkenését. — Első esetben veszteség, másik esetben nyereség jelentkezik. Ez a különbség mindenkor az eredményszámlán számolandó el. A díjtartalék más biztosító társaságoknál is szerepel és mindenütt a függő kötelezettségek feltüntetésére szolgál. A díjtartalékra fordított összegek adómentesek, hacsak a díjtartalékot feltűnően nagy, a kockázatot túlhaladó ösz-szegben föl nem vesszük, mely esetben az adókivető bizottság állapítja meg, hogy mily összeg vehető adómentesnek. III. Jelentés a lefolyt 190Z-3-iki iskolai éurol. Iskolánk a lefolyt tanévben is a megszokott keretben és mederben végezte rendes munkáját. A javitó és pótló vizsgálatokat augusztus 31-én tartottuk meg, a tanulók felvételét szeptember 1., 2. és 3. napjain eszközöltük. A tanulók felvétele. Felvétetett az alsó osztályba 41 tanuló a középső\' „ 31 „ a felső „ 34 „ összesen 106 tanuló. Szaporodás az 1901/2-iki tanévhez képest 6 „ Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban 35 tanuló a középső „ 31 „ a ielső „ 34 „ összesen 100 tanuló. A kimaradt tanulók tehát mind az alsó osztályból valók, kik gyenge készültségük vagy tehetségük miatt az iskola követelményeinek nem tudtak megfelelni. Tandíjmentesség. A felvett tanulók közül volt teljesen tandíjmentes 41, részben 39; összesen 80. Az elengedett tandij összege: K. 11,320.—. Tanári tanácskozások. A tanári kar augusztus 29-én tartotta meg alakuló tanácskozását, melyen a tanév megnyitására és a tanitás megkezdésére vonatkozó intézkedéseket megtette és a szeptember—október havi tanulmányi rendet megállapította. Ezenkívül havonkint az előre megállapított időben rendes ellenőrző, illetőleg tanulmányi tanácskozást tartottunk, előbbieken minden egyes növendék magaviseletét és előmenetelét tettük tanácskozás tárgyává s a szükséghez képest intézkedtünk. A tanulmányi tanácskozásokon az egyes, különösen a rokon tárgyak módszeres tanitási menete képezte megvitatás tárgyát. Valláserkölcsös nevelés. A tanulók valláserkölcsös nevelése a tanárkar kiváló gondoskodásának tárgyát képezte, melynél fogva az összes tanulók felekezetük istentiszteletén és vallásos gyakorlatain rendesen részt vettek. Í7 Tanulmányi és legyeimi állapot, iskolalátogatás. Az intézet tanulmányi és fegyelmi állapota, valamint az iskolalátogatás kielégitő volt. Nagyobb fegyelmi vétség egy osztályban sem, igazolatlan mulasztás csak ritkán fordult elő. Egészségi állapot. A tanári kar, valamint a tanuló ifjúság egészségi állapota az egész éven át jónak volt mondható. Változás a tanárkarban. A tanári karban változás annyiban történt, hogy Szőllősi Arnold tanár hosszabb külföldi tanulmányi útra indulván, október hó elején állásától megvált. Helyét Buxbaum D. tanárjelölt foglalta el. Főigazgatói látogatás. Dr. Schack Béla kir. főigazgató ur május 26-án meglátogatta intézetünket, hol éppen az érettségi Írásbeli vizsgálatok folytak és az iskolaszék nála megjelent tagjaival az iskola anyagi ügyeiben értekezett. Ipartelepek látogatása. Gyakorlati ismereteik gyarapítása végett a felső osztály növendékei az igazgató és a tanárok vezetése mellett az időn is több helybeli ipartelepet látogatott meg. igy a sör- és malátagyárát, a Franz-léle gőzmalmot és villanytelepet, a Fasching és Josipovits-féle ,,Mercur" olajvastengely gyárat és Bettlheim Győző ur kupak- és gyékénygyárát. Fogadják a nevezett ipartelepek tulajdonosai és tisztviselői hálás köszönetünket a barátságos fogadtatásért, melyben részesítettek. Ifj, Segitő-Egyesület. A sokáig elhúzódott ifj. segítő-egyesület ügye végre a lefolyt tanévben a megvalósulás stádiumába lépett. Az egyesületbe alapító tagokul léptek be: A nagykanizsai izr. hitközség, a Nagykanizsai Takarékpénztár, a Nagykanizsai Bankegyesület, a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár, Lendvai Samu, Fischel Fülöp ós Weisz L. és F. urak, kiknek szíves támogatásukért e helyen is köszönetünket nyilvánítjuk. Egyelőre csak szerény mértékben fejthette ki az egyesület áldásos működését, de reméljük, hogy az a nagyközönség érdeklődésének növekvésével mind nagyobb arányban fog történhetni. Pénzbeli segélyben részesült 24 tanuló, összesen 188 koronával. Többeket ingyen tankönyvekkel segitettünk. Az egyesület pénztári és vagyoni kimutatását más helyen közöljük. Nem mulaszthatjuk el, hogy a tisztelt közönség szives figyelmét e helyen is segítő-egyesületünk re felhívjuk, mely czélból az 1901/2-iki tanévben kibocsátott felhívásunkat a következőkben ismételjük : „A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola egy régóta érzett hiányon segíteni akarván, ifjúsági segitő-egyesületet létesített, melynek czélja az intézetet látogató szegénysorsu tanulóknak ingyen tankönyvekkel való ellátása és a lehetőséghez képest egyéb anyagi támogatása. Ezen magasztos czélját azonban az egyesület csak akkor lesz képes elérni, ha már kezdetben oly tekintélyes összegre tesz szert, melylyel az intézmény alapja megvethető. Tekintettel arra, hogy az iskola szegénysorsu tanulói, kiknek sorából gyakran a társadalom legkiválóbb tagjai kerülnek ki, kik sok esetben iskolájuk díszére, szüleiknek pedig életfen- 2 18 tartóivá válnak, tanulmányaik egész ideje alatt nem ritkán a legnagyobb nyomorral küzdenek, melynek enyhítését feladatunkká tettük; bizalommal és reménynyel fordulunk a nemeslelkü iskolabarátokhoz azon tiszteletteljes kérelemmel, miszerint az egyesületet alapitó, rendes vagy pártoló tagként való belépés által támogatni kegyeskedjenek. Tájékozásul megjegyezzük, hogy az iskolafentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága, valamint a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter ur által jóváhagyott alapszabályok értelmében: „Az egyesület alapitó tagja lehet minden személy vagy testület, ha egyszerre, vagy pedig 5 éven belül 50 koronát fizet az egyesület pénztárába (4. §). Pártoló tagok azok, kik az egyesület pénztárába éven-kint legalább 3 koronát befizetnek (5. §). Az egyesület rendes tagja lehet mindenki, ki annak pénztárába évenkint 2 koronát fizet (6. §.i Az alapitó, pártoló és rendes tagok személyükhöz kötött, jogi személyek képviseló\'jük által gyakorolható szavazati joggal birnak a közgyűlésen." Az egyesület működése az 1902/3-iki tanév kezdetével veszi kezdetét." Iskolai ünnepélyek. Hazafias ünnepélyeket rendeztünk nov. 19-én bold. Nagyasszonyunk Erzsébet királyné nevenapján, már-czius 15-én, ápril 11 én az 1848 iki nemzeti vívmányok törvénybe iktatása és junius 8-án felséges királyunk megkoronázta tásának évfordulóján. Uj magán vizsgálati szabályzat. Kir. főigazgató ur 1042/1903. sz. a. köriratának megfelelve az uj magánvizsgálati szabályzatot a következőkben közöljük : „A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi •3640. számú rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában. A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus 20 án 44001 sz. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magán-vizgálatokra vonatkozó 61. és 65. §§-ait, valamint e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el : 64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, akik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévüket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek ; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg 19 középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magán vizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában annál a felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, amely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi s oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen igazolja. A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első telében terjeszti a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási ós az évi tandíj, mely díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén nem a lolyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadásokat nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja ugy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bizonyitványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt- betegség vagy más súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett díjaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előző vizsgálatát legalább is jó 20 eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói enge-délylyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni oly módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanitási anyagára, amit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati díj mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgáló tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rósz illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási díj minden osztály-magánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem, hanem 120 korona vizsgálati dij, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálat szabályszerű dija fizetendő. E vizsgálati dijakból is az igazgató, amennyiben vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg. Ezen uj szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők. A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is az eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg. Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok uj szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék. Budapest, 1903. évi május hó 11 én." IV. Az iskola jótevői. ÖSZTÖNDÍJAK. A) Alapítványok. ALAPÍTÓ Ösztöndíjas tanuló Osztály K. f. Elek Lipót Gelsei Gutmann SÍI. Megy. Krausz Mayer Nkanizsai Tkpt. Pollák Ármin K\'omlósi Sándor 2 tandíj-) Gerő Andor mentes ... , T , , heiy ) Kengyel István Gerő Andor Britek Henrik Aczél Lipót Mauthner Ernő B) Adakozások. köz. JJ felső köz. felső » jj 20 60 40 40 12 — Nkanizsai Tkpt. Nk. Keresk. Társulat Dr. Ollop Mór önképzőköri díj Nagy Imre Friedländer Ödön Krausz Ödön Dukász Aladár Krausz Ödön 1 darab arany alsó köz. alsó 20 20 20 20 — Iskolai pénztár javára: Nagykanizsai Takarékpt. 200 kor. A tanári könyvtár részére adományoztak: a nagym. vallás-és közoktatásügyi miniszter ur: Balogh Pál, A népfajok Magyarországon 22 térkép-melléklettel, Mocsáry Béláné, „Keleti utazás." Barta Lajos, hitközségi titkár ur: ..Hitközségi ügykezelés", Dr. Villányi Henrik tanár ur: „Magyarország földmivelésügy\';" cz. könyveket, az utóbbi még az önképzó\'kör részére Vörösmarty Mihály arczképét. Az ifjúsági segitó\'-egyesület könyvtára számára az igazgató megkeresésére adományoztak: Lampel Róbert budapesti könyvkereskedő czég 19 kötet tankönyvet 68.40 kor. értékben, Singer és Wolfner Budapesten 4 kötetet 10.50 kor. értékben. Kalmár Benő ur, iskolánk volt növendéke, a fiumei csokoládégyár irodafőnöke az áruismereti szertárnak szépen összeállított gyűjteményt adományozott. Fogadják a nevelés- és oktatásügy mindezen nemeskeblü barátai e helyén is hálás köszönetünket. V. TANÁRI KAR. Bún Samu, igazgató, felső\' kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 36, ez intézetnél 35. Buxbaum D., tanárjelölt, a természetrajzi, földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár őre, a tanári tanácskozások jegyzője, tanította a vegytant, áruismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a 3 osztályban, a mennyiségtant és szépírást az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 1 év óta. Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 6, ez intézetnél 4. Markovits Dávid, felső keresk. iskolákra képesített rendes tanár, oki. államszámvevő, tanította a mennyiségtant a középső és felső osztályban, a keresk. számtant mind a 3 osztályban, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban, a keresk. levelezést az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 3 év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei ez intézetnél 10. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a „Zalai Közlöny" szerkesztője, városi képviselő, tanította a német és franczia nyelvet és a gyorsírást mind a 3 osztályban. Működésének évei 19, ez intézetnél 12. hitoktatók; Hütter Lajos, ev. lelkész, az ág. hitv. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 12. Kertész József, oki. polg. isk. tanár, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 4 év óta. Murányi János, ev. ref. lelkész, az ev. ref. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 2 év óta. Rasztics Boldizsár, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 5 év óta. VI. A tanári könyvtár pótjegyzéke. Csop Szám A szerző neve A mű czime I. 100 Gáli György A hivatás áldozata. 101 Göőz József dr. Gyorstanitó képes ABC. 102 j) » u Hangutánzó ABC. 103 )> - í? 5) Hangutánzó olvasás- és irástanit. 101 Nagy L. Beszéd- és értelemgyakorlatok. 105 Neményi Imre dr. Ifj. könyvtárak ós olvasmányok. 106 Szegfi - Erődi Daloskönyv izr. iskolák számára. 107 Tomcsányiné G\'/.nki\'ász R. Phonomimikai előgyakorlatok. 108 Újvári—Göőz dr. Tanitók tanácsadója. 109 — Vall.- és közokt min. jelent. 1899. 110 — n » r> n n 1898. 111 — Magyarorsz. közokt. ügye 1900. 112 — „ 1901. 113 — L\'Eeseignement en Hongrie. II. 107 Deme Károly Rendszeres magy. nyelv és hang- súlyos verselés III. 108 Br. Eötvös J. összes munkái Kelet népe. Pesti Hirlap. 109 i> ?) >> )> Tanulmányok. 110-112 íj )? )» ?J A XIX. sz. uralkodó eszméi I-III. 113 Gyulai Pál Értekezések a nyelv- és szép- tudom. köréből XVI. k. (2. pld.) 114 Gyulai Béla Irodalmi Ismertető. 115 Simonyi Zs. Nyelvtud. közlemények XXVIII. 116 J> j) Az új isk. helyesirás szövege és magyarázata. 117 Sümegi Kálmán Foszlányok. 118 Szinnyei József Nyelvtud. közlemények XXVIII. 119-120 ÍJ Magy. irók élete és munk. V[I.,VM. 121 Váczi János A magy. irodalom története I. 122 Végh Mátyás Költemények. 123 Akadémiai értesitő 1897. 24 Csop Szám A szerző neve A mű c z i m e 124 A magyar helyesírás" szabályai 1901. III. 111-112 Kemény B\'erencz Német nyelvtan és olvasókönyv. IV. 41 Mendlik Alajos Franczia olvasmányok kezdó\'k sz. 42 Valló N. Módszeres franczia nyelv- és ol- vasók. 1902. V. 65 Braun W. A. Agudász Ézow. 66 Lőwisohn Salamon Bibi. Geographie 1821. 67 Rosenfeld Henrik Rendszeres héber nyelvten. VI. 315 Az osztr. magy. mo- narch. irásb. és képb. XVIII. Magyarország VI. köt. Felsó\' Magyarország. 316 — XIX. Magyarország VII. kötet. 317 — XX. Magyarország "VIII. kötet 318 _ XXI. Bosznia és Herczegovina. 319 Ágh - Földes Földrajz a polgári fiúiskolák sz. I. 320 Balogh Pál A népfajok Magyarországban (22 melléki.) 321 Bún Samu A nagykanizsai ker. középiskola története 1895. 322 Deme Károly Földrajz a polg. fiúiskolák II. oszt. sz. 323 Elsner Henrik Befreiungskampf d. modernen Staaten. 324 Funke E. Ph. Mythologie. 325 Gecser Béla A magy. nemzet tört. polg. isk. sz. 326 Gönczy—Kogutovicz Magyarország megyéinek kézi atlasza. 327 Hangay Octáv A pángermán egyesületek 1900. 328 Kelemen Géza Földrajz f. ker. isk. sz. II. kiad. 1903. 329-330 Kerp Henrik Methodisches Lehrbuch einer be- gründend. vergleichenden Erd- kunde I — II. 1900. 331 Kozma Gyula Földrajz a polg. fiuisk. I. oszt. sz. 332 dr. Mayer Sámuel Geschichte des Strafrechtes. 333 Mocsány Béláné Keleti utazás. 334 Pauer Imre Értekezések a tört. tud. köré- ből XVII. köt. 25 Gsop Szám A szerző neve A mű c z i m e 335 Pauer Imre Értekezések a tört. tud. köréből XVI. (2. péld.) 336 íj » Értekezések a társ. tud. köréből XI. (2. péld.) 337 Sághi János A Balaton Írásban és képben. 338 Szávay Gyula Amerikáról. 339 Dr. Tergina-Kovács A magyar nemzet tört. polg. f. isk. sz. 340 — China. VII. 69-70 Baranyai és Perjéssi Geometria a polg. isk I—II. és III—IV. oszt. sz. 1901. 71 Bogyó-Havas Hétjegyű logarithmusok 1898. 72 Kleyer Das Projectionszeichnen. 73-75 Kreibig József Kaufmännische Arithmetik 1—III. 76 Lengyel Sándor Algebra f. ker. isk. sz. 1898. 77 » n Geometria „ „ „ 1900. 78 Dr. Lutter Nándor Algebra a polg. fiúiskolák sz. 79-80 Szenes Adolf Számtan polg. fiúiskolák I—11. o. sz. 1902. 81 Vágvölgyi Béla Algebra a középiskola IV. o. sz. VIII. 92 C.alwer C. G. Käferbuch. 93 Friedrich C. G. Naturgeschichte der Vögel. 94 Gerding Th. Dr. Bücher der Wissenschaft 1862. J. kötet. 95 Klein Gyula Vizsgálódások a növénylevelek rendellenességeiről. 96 Legeza V. Ásvány, kőzet és földtan. 97 Pap János A természetrajz elemei. 98 Raff György Ker. Naturgeschichte f. Kinder 1833. 99 Váncza Mihály Természettan és csillagászat elemei 1902. 100 — Értekezések a term. tud. köré- ből XXII. k. 101 — Természettudományi Közlemé- nyek XXVII. X. 81 Artaria & Co. Eisenbahnkarte v. Oesterreich- Ungarn 1903. 82 Balassa Benő Takarékpénztári kettős könyv- vitel 1901. 83 Gömöri Lajos A magyar ipar és kereskedelem korszakai 1902. 84 Kleibel Handelscorrespondenz. 26 Csop. Szám A szerző neve A mű czime 85 Dr. Koltai Virgil Széchenyi István gróf közgazd. eszméi (M. ker. könyvtára). 86 Dr. Schack Béla A ker. isk. tanárok kassai szün- idei tanfolyamának emlék- könyve. 87 n jj Magyar kereskedők könyvtára. Tartalma: 1. Havas Miksa, Az osztrák-magyar bank. 2. Matavovszky Béla, A gyapot. 4—5. Névy László, Kereske- delmi nyelvünk magyartalan- ságai. 6. Kreutzer Lipót, Svájcz. 7. Dr. Berényi Pál, A tőzsde. 8 9. Dr. Schack Béla, Ker. iskoláink. 10. Daróczy Lajos, A kereskedelem törté- nete I—II. 88 Dr.Schlammadinger.). Váltóismertető iM. ker. könyvt.) 89 Dr. Sonndorfer Rud. Die Technik des Welthandels. 90 Stern Róbert Die Arbitrage im Bank- u. Bör- senwesen. 91 — Ipar és kereskedelem 1896-ban. 92 — A budapesti tőzsde áruügyleti szokásai és az áruüzletszámi- tolás rendje 1901. 93 — A magy. szent korona országai- nak közgazdasági állapota 1900. évben. 94-112 — A magyar korona országainak 94 gyáripara (20 kötet). Általános rész. 95-97 Vds- és fémipar, gépgyártás és közi. eszközök. 98 Villamossági ipar. 99 Mész-, magnezit-, gipsz-, cement-, 100 Agyag- és üveggyártás. 101-102 Faipar. 103 Bőr-, szőrte- és szőripar. 104 Fonó- és szövőipar. 105 Papiranyag- és papírgyártás. 106 Malomipar. 107 Czukorgyártás, 108-109 Élelmezési és élvezeti czikkek gyártása. 110-111 Vegyészeti ipar. 27 Gsop. Szám A szerző neve A mű c z i m e 112 Ruházati ipar, sokszorosító ipar, papirárugyártás, könyvkötő- ipar, hangszeripar. 113 — Magyarország földművelés-ügye. 114 — Jelentés Somogy- és Zalavár- megye selyemtenyésztésének állapotáról az 1901. évben. 115 » — Jelentés Magyarország selyem- tenyésztéséről és selyemfonó iparának állapotáról. XI. 47-48 Philipovich Jenő dr. Grundriss der pol. Oekonomie 1 IT 49 Vadas József i — ii. Jogi ismeretek. 50-53 Wirth Miksa Grundzüge der National-Öko- nomie (4 kötet). 54 — A m. szent korona közg. álla- pota 1901-ben. 55-66 - — Magyar statisztikai közlemények. xii. 77-78 Adelung Német-olasz szótár. 79-90 Brockhaus F. A. i Die Gegenwart. 91 — Dictionnaire allemand-frangais. XIII. 138 -140 Hivatalos Közlöny 1900. 1901. 1902. 140 -141 Izr. Tanügyi Értesitő 1900. 1902. 142 -144 Kereskedelmi Szakoktatás 1899/1900. 1900/1. 1901/2. 145 -147 Magyar Nyelvőr 1900. 1901. 1902. 148 -150 Népnevelők Lapja 1900. 1901. 1902. 151 -153 Néptanítók Lapja 1900. 1901. 1902. 154- -156 Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1900. 1901 1902. 157- -158 Polgári Iskolai Közlöny 1900. 1901. 159 Természettudományi Közlöny 1900. 160 -162 Zeitschrift iür Buchhaltung 1900. 1901. 1902. XIV. 43 Barta Lajos, Hitközségi ügykezelés. 44 M. Tud. Akadémia, Emlékbeszédek VIII 45 Scott Walter, The Vicar of Wakefield. A könyvtár jelenlegi állománya 1. 93 mű 108 kötet II. 77 „ 124 „ III. 53 „ 112 IV. 31 42 „ V. 54 „ 67 VI. 156 „ 340 „ VII. 62 „ 81 „ VIII. 78 „ 101 „ IX. 26 „ 29 X. 88 „ 115 XI. 45 „ 66 „ XI [. 20 „ 91 „ XIII. 21 „ 162 XIV. 15 „ 45 „ összesen 819 mű 1483 kötet VII. Tanterv a nagym. vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1895. évi aug. 20-án 44001. sz alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1—1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (189-t. évi május hó 4-én 13033. sz. a. kelt vall. és közoktatási m. kir. miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai írásművek ismertetése, olvasmányok alapján. 1. L e i r á s. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveibó\'l, tekintettel a történeti tanitásra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés: a bizonyitás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály, egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveibó\'l. 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentó\'ségü levelekből. A prózai olvasmányokon kivül a költőiekből lyrai és leiró művek, kisebb elbeszélések (románcz, ballada stb.) Különös gond forditandó az olvasmányok szerkezetére, a prózai és költői kifejezésmódok különbségére. 30 Az írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók, vagy az olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok utánképzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás, valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejbó\'l való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 órán. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján. A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői; Zrínyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál ős a ballada Aranynál. A regény verses alakja: Gyöngyösi; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos hazafias és szerelmi lyra: régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az époszok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészökben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és Írásbeli iskolai dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismereteinek köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és stilistikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vigjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai írásbeli dolgozatok felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Próza és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. 31 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattan sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése. Írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátitására, forditások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátitására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése; szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre. írásbeli irány tani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom tudomány és a publiclstika köréből. írásbeli dolgozatok: fogalmazványok a tanulók ismerétköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Franczia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Forditások a nyelvtan begyakorlására. b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a 3á népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szótannlás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira. d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A particulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok, különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások, mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása. d) Szótanulás tárgyi és etymologikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, synonymák, kereskedelmi kifejezések. e) Írásbeli dolgozat, mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások, mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles irók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtani és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása és minták után való íratása. d) írásbeli dolgozatok, mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése. Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült-Államok, Mexikó, Brazília, Argentína, Chile) ismertetése kereskedelmi szempontból. 33 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes és főképen nevezetesebb kereskedő ós iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokkal való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmipiaczoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparczikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- é.i külkereskedelmére és figyelemmel a Balkán-félsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység. Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az investitura harcz (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance. átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai ós honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése, l\'j állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygaichia felülkerekedése. A Hunyadyak kora : a) Ilunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Ilunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utol tó Jaj.ellök ak.tt. 3 34 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsurg-ház ha talma tetó\'pontján. Angol Erzsébet és IL Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harminczéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és IL Frigyes A felvilágosodás; felvilágosodott absolutismus. Éjszakamerikai szabad-ságharcz. A franczia szabadságharcz Napoléon császársága, a bécsi congressus. A magyarnemzet történetébó\'l. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek: Bocskai leikelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a liarmincz éves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót; a Wesselényi-féle összeesküvés. Zrínyi Péter és társai. Tököly Imre fölkelése. Magyarország fölszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferencz fölkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly. Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a franczia háborúkban és belső állapota ez idő alatt Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (julius és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Herczegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből I. Ferencz uralkodása. Az 1825 évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyílt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakulása. A szabadságharcz. Önkényuralom. Deák Ferencz és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmány tanból a mai magyar közjog ismertetése. 35 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet positiv és negativ számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre-emelés közönséges számokkal. Az elsó\'foku határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok eongruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, fó\'kép a kereskedő\') és ipari életből vett gyakorlati egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarithmusok segélyével. Első fokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák, főkép a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változtatás röviden. A valószinüség számolásból az egyszerű és ellentett valószinüség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámitása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos kamatszámítás utóla-lagos ós előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi. félévi és negyedévi annuitással. Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhuzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 3* 36 Halmaz állapot. A csepfolyó és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. Gó\'zgép. A meleg és hatásai a testekre. Thermometer. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a rnikros-kop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplastika. Hőelektro-mosság. Accumulator. Elektromágnes Elektromos telegraph. Inducált áram. Dynamo elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resolválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabály. Láncz-szabály. Arányos osztás. Elegyités-szabály. A százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, értékés költség számolásnál az áruüzletben szokásos módon, az áruk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás. A kamat- ós discont-számolás. A belföldi értékpapíroknak értőkszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámol ás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta suly, ötvénysúly. Az osztrák magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pőnzverési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piaezokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 37 A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi ós a fontosabb külföldi tó\'zsdei szokásokra. Árfolyam kompensatio. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetetten Lntézvény és kiildvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő\' külföldi helyek között. Kéinleti számolások az aranyra ós ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal ós értékpapírokkal. Az árvetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fontosabb börzeműveletek, különösen a proiongatió. 10 Irodai munkálatok. % Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. Számlák a közvetlen áruüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, tőkép a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. .Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- ós biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlésé után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és czélja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. 38 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXVil. t.-cz. 25 — 36. § ai, a magyar csődtörvény 1.881. XX\'II. t-cz.; a magyar büntető törvény 1878. V. t.-cz. ide vágó pontjai.) A könyvek hitelesítése és bélyegzése; az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva.- -Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. — Az adós és hitelező. — A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása: activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók irovancsok , u. m. az áru-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró. Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árubizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi áruüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása. b) A kettős könyvvitel. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése. 1. A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (franczia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesitett napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg. 39 A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzések, Gyűjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemiitett segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazitása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereseti, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó iizletesemények elkönyvelése után a könyvek lezá-randók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendők az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és a bizományi ügyletek könyvelése az áru- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzá tartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalakban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak: Ezek: a bizonyítványok, olismervények, téritvények, kötelezvények, nyugtat-ványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazvá-nyok; továbbá a beadványok, nóvszerint az iparigazolványt, a czégbejegyzést és czégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az áru-üzletben kínáló levelek; levelek hitelügyben; tudakozódó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvényekről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, prolongá- 40 tióról, bizományi váltókról, szükségboli utalványról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell késziteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben ós általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Czég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az áruk fajai. A mértékrendszerek és a mér-tékhitelesités. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésűk módjai. Az adás vevés: ajánlat, alku, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés : alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint, 2 óra. Altalános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és "közgazdaság. Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productiv és inproductiv termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság s tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének föltételei. Kereslet és kínálat. Évték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárusági áruk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége s értéke. A hitel annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmivelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. 41 Ipar. Felosztása, különösen a kis- és nagy-ipar s annak jelentősége. Czéhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások és különösen a. szabadalom, minta- és jegy-védelem. Munkáskérdés. Intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. — Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és védvámrendszer. Vámterület. Entrepőt-ok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó árfolyam. Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraph. telephon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi s örökségi adók, vámok. Államadósság nemei, fölvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása s fölosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján, röviden. 15. Jogi ismeretek Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden: A jog fogalma és nemei. Köz-és magánjog. Vagyonjog, család s öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok : tulajdon, zálog, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai: letét, adásvevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. Az alsó osztályban tanult kereskedelmi Ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, 42 a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő\' intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügy letekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény 11. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra, gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-ügyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző , pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és áruismeret. Középső osztály. Hetenkint, 3 óra. A vegytan foga.lma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molecula, atom, molecula-súly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogen. Chlor, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogen. Oxigén, víz. Kén, kénhydrogen. Iíén-trioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammónia, salétromsav; levegő. Phosphor, phosphorsav, gyujtófa-gyártás. Arsen. arsenessav és arsensav, áuripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bor- és borsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, czeruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulfid Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Basisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Soda, soda bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumjodit, caliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, ca-liumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammoniumcar-bonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlormész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid. barium-sulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, magne-siumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zink-sulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálicz, rézcarbonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólomchromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanychlorid, higanychlorür, higany-oxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Alumínium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminíumsulfat, timsó, 43 Agyag és agyagáruk; üveg és üvegáruk. Vas- és vasáruk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassultidok, vasgálicz, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, szrnalte, kobaltkék. Mangasuperoxid, ka-liumpennanganat. Chromoxid, chromsav, kaliumchro.nat, kalium-bicbromat. Platina, platinchlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndi-oxid, óndisulfid (musiv arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály, Iíetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az áruismeret s a vegyészeti technologia bevonható részejvel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor Alkoholok: methyl-alkohol, aethylalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collodium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs ős szágo. Szőlőczukor (méz). Nádczukor és a czukorgyártás. Phenol, hangyasav, eczetsav (eczetgyártás); palmitinsav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salicylsav csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok. növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidák, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és husconservek). Á fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faáruk. 17. szépírás Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond és diszirás. 44 A fantárgyak és heti órák. A heti órák száma Tantárgy alsó közép felső össze- CG osztályban sen 1 Vallástan......... 1 1 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10 3 Német nyelv . ,. . . . . 4 3 3 10 4 Franczia nyelv ...... 4 3 3 10 5 Földrajz......... 2 2 2 6 (5 Történelem........ 2 2 2 6 7 Mennyiségtan és pol. számtan . »> 2 a 6 ! 8 Természettan....... 2 •— — 2 9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 11 10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 5 11 Könyvviteltan....... — 3 3 6 12 Kereskedelmi levelezés . . . 2 o ¿1 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek . . . 2 ■— — 2 14 Közgazdasági ismeretek — 2 2 4 15 Jogi ismeretek ...... — 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret . . . — 3 3 (> 17 Szépírás......... 2 — — 2 Összesen . 32 34 34 100 VIII. A jövő tanévben használandó tankönyvek. ALSÓ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv I. Reich M., Kereskedelmi levelező\'. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. „ ,, „ Német nyelvtan. Noel-Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv I. r. Péter J., Közg. Földrajz. Kerekes Gy., Történelem I. Dr. Beke Al., Algebra. Lengyel S., Mértan. Kont, Elemi fizika. Bogyó Havas, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme. 45 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv II. rósz. Névy L., Kereskedelmi levelező. Dr. Scback Béla, Néniét olvasókönyv II. Heinrich K., A német kereskedelmi levelezés kézikönyve. Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan II. Péter J., Közg. Földrajz. Kerekes Gy., Történelem II. Dr. Beke M., Algebra. „ „ Mértan. Havas-Bogyó, Keresk. számtan II. III. Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Matavovszky, Áruisme és technologia. Dr. Hermann S, Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv III. Névy L, Kereskedelmi levelező. Dr. Scback B., Német olvasókönyv III. r. Heinrich K. A német ker. lev. kézikönyve. Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan III. függelék. Kovács S. János, Franczia levélezés 1900. Péter János, Közg. földrajz. Simonyi, Világkereskedelem II. kiadás. Kerekes Gy., Történelem III. Bogyó Havas, Kereskedelmi számtan II. III. r. „ Táblák a polg. számtanhoz. Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és áruisme. IX. Eiuonai a nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet czime, ezé Íj a, tanterve, 1. §. Az intézet czime: Nagy-Kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Czélja és rendeltetése, hogy ne csak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők ugy általánosan, mint szakműveltségök, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljen. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben miveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtatnak. 3. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyab biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet, felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben az fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények múlhatatlanul szükségessé teszik. 47 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos tantervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánitott tantárgyak száma leszállittassék. 5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyitványnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősitéséről szóló 1883. évi I. t. cz. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá felsőbb gazdasági intézetek s a műegyetem mfeg-felelő colléginmának látogatására is minősitve vannak és végűi, amennyiben az intézetbe lépésök előtt négy közép, vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végezték, jogositvák, hogy hadkötelo-zettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fentartás, felügyelet. 6. §. A Nagy-Kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagy-kanizsai izr. hitközség. 7. Az intézet feletti főfelügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi mi-niszterinmok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. A tanulók. 20. Tanulókul felvétetnek az. első (alsó) asztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyitványnyal igazolják. b) A 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alul eltérés csak a nm. vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni azon nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 12. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1 — 3. közt történik. Az ezen időn tul jelentkezők félvételére nézve szintén a 3. §-ban emiitett miniszteri rendelet irányadó. 48 23. §. Január 31-én a tanulóknak eló\'menetelöket és erkölcsi viseletűket kimutató értesitó\'k adatnak ki, melyek a szüló\'knek vagy gyámoknak bemutatandók és ezek sajátkezű aláírásával ellátva az uj szorgalomszak első\' hetében az osztály főnöknek visszaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A feláő osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt11, vagy „nem felelt meg11 osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt bejelenti a vizsgálandók számát és felterjeszti az írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. X. Fegyelmi szabályok a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. 1. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával ugy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatu, előzékeny s minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. ]Ja a tanul\', bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó azon tanuló, ki vét. kes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja. 5. §. A ezé!, mely a felsőkereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített, szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külsőlegyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen saz idős a mű- 49 veló\'désére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete és egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának ugy az iskolában, mint azon kivül engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állnia. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanitói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató, a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei, az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távol maradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osz-tályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, v;igy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy ezek helyetteseinek bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyitványnyal igazolni. Ila a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató ós szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, skárlát, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj\' szenvedett volna, felgyógyulás után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyitványnyal az igazgatónál 3 50 igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb emiitett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre írott közlései nem fogadtatnak el. 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azon egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és halló képességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni csak az osztályfő enegdelmével szabad. 17. § A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a tanterembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését a kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend- és figyelem követeltetik; mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készitse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való áll-dogálás is. Óraközökben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által, és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, az vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. §. Egyleteket művelődés czéljából alapithatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárusitása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; épen ugy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképen a 51 fegyelmi törvények alá tartozik ; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. a kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyittetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönitett helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által ; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesitést nyer. Tandíjmentes tanulók, ha oly vétséget követnek el, mely a tanári szék előtti megdorgálást vonja maga után, elvesztik a kedvezményt. IV. Befejező megjegyzések: 27. §. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. Ugyancsak o törvények kötelező erejével bír minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, e.ietleg későb ki fog hirdetni. 20. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók élőit felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. XI. leleníés a „Deák Ferenez-5ör" 1902 903. éui működéséről. Az ifjúság „Deák Ferencz K\'ör"-e fennállásának tizedik évében is teljesen megfelelt czéljának, amennyiben a növendékekben a hazafias szellemet táplálta s erősítette, nemzetünk nagyjait ismertette, tagjai felolvasásokat, szavalatokat, szabad előadásokat tartottak. A Kör tagjai a középső és felső osztály tanulói gyűléseket tartottak kéthetenkint. Az alakuló gyűlést a Kör 1902. október 5-én tartotta Do-mány Ármin, a magyar nyelv és irodalom tanárának vezetése mellett, aki — röviden fejtegetve a Kör czéljait — buzgó munkásságra szólitotta fe! a tagokat. Majd elrendelte a választást, melynek alapján Rotter Andor felső o. t. elnökké, Krausz Ödön középső o. t. alelnökké, Müller Mór í. o. t. főjegyzővé, Weisz Nándor k. o. t. aljegyzővé, Grassanovits Ottó f. o. t. főkönyvtárossá, Kohn Oszkár, Brück Henrik f. o. t, Gross Mór és Tálossy József k. o. t. alkönyvtárosokká választattak. Az alakuló gyűlésen kivül tartott a Kör 8 rendes és négy diszgyülést. Beérkezett birálatra 8 mű, felolvasás volt 3, szabadelőadás 1, szavalat 12. Az első diszgyülést október 16-án tartotta a Kör Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából. Az ünnep a Szózattal kezdődött, mely után Krausz Ödön ifj. alelnök méltatta megnyitó beszédében az ünnep jelentőségét. Majd Wermes Oszkár a. o. t. szavalta Hiador „Kossuth"-ját; ezután az ifjúság énekelte a „Tavasz"-t, mely után Gross Mór k. o. t. szavalta Ábrányi Emil „Kossuth sírja" cz. költeményét. Majd Mauthner f. o. t. tartotta szép ünnepi beszédét, melyet Hamburger Zs. f. o. t. „Jókai beszéde Kossuth ravatalánál" cz. előadása követett. Végezetül a „Kossuth induló" t énekelte az ifjúság. A második diszgyülést november 9-én tartotta a Kör istenben boldogult Erzsébet királynő gyászos halálának évfordulója alkalmából. A Hymnus elhangzása után Krausz Ödön ifj. alelnök tartotta hatásos beszédét, melyet Waltersdorfer Ignácz le. o. t. 53 Váradi Antaltól „Erzsébet" cz. költeménye követett. Majd Rotter Andor ifj. elnök gondosan szerkesztett hatásos ünnepi beszéde következett, melyben szép szavakkal emlékezett meg a nemzet mély gyászáról. Majd a gyászdal elhangzása után az ifjúság szétoszlott. Márczius 15-én iskolai ünnepet rendeztünk. — Az ünnep Bukszbaum Dezső\' tanár ur tartalmas megnyitó beszédével kezdődött, melyben szép szavakkal ismertette az ünnep jelentőségét. Ezt követte az ifjúság énekkara a „Talpra magyar"-ral, melyet Deutsch Jenő a. o. t. jól előadott szavalata követett. Majd Krausz Ődön ifj. alelnök tartotta sikerült ünnepi beszédét, melyben leirta az örök emlékű nap vivmányait. Ezt követte Vörösmarty Mihály „Marót bán "-ja egy részletének előadása, melynek szereplői Rotter Andor, Weisz Arnold, Laufer S. f. o. t. és Gross Mór k. o. t. szép sikert arattak. Majd Dukász Jenő f. o. t. nagy hatású magánjelenete után az ünnep a „Rákóczy induló" hangjaival az ifjúság nagy lelkesedése között végződött. A következő diszgyülést április 9-én tartotta a Kör a már-cziusi törvények szentesítésének emlékére. Az ünnep a Hymnus-sal kezdődött. Majd Vermes Oszkár a. o. t. szavalata következett, melyet Weisz Arnold f. o. t. Vörösmarty M. „Fóti dal" szavalatával követett. Kiemelendő Müller M. f. o. t. ünnepi beszéde, melyben a nagy napot méltatta szép hangon. Igen jól adta elő Rotter Andor ifj. elnök „Rendületlen1\' cz. költeményt. A diszgyü-lés alkalmi énekkel, a „Tavasz"-szal végződött. Szép ünnepet rendezett a Kör junius 8-án Ő Felsége I. Fe-rencz József koronázásának emlékére. Az ünnep a „Szózat"-tal kezdődött. Majd Bún Samu igazgató ur tartalmas megnyitó beszédében ismertette az ünnep jelentőségét, a királyhoz való hűségre buzdítván az ifjúságot. Azután Friedländer Ődön a. o. t. szavalta Ábrányi Emil „Vándor madár" cz. költeményét. Majd Szitár Béla ós Schischa Hugó f. o. t. Strém Dezső a. o. t. zon-gorakiséretével adták elő a közönség nagy tetszése mellett Buday Elemér „Király Quo "-ját. Azután Kondor Géza és Wattersdorfer Ignácz k. o. t szavalták nagy hatással Vörösmarty Mihály „A hontalan" cz. költeményét. Ezután az ifjúság a „Diadal ének "-et adta elő, mely elhangozván, Krausz Ődön ifj. alelnök tartotta ünnepi beszédét, melyben megemlékezvén a kiegyezést megelőző sötét korról, hazaszeretetre buzdította az ifjúságot. Majd Wein-stingl Lipót k. o. t. adta elő nagy derültség mellett Gvadányi „Megbuktam" cz. magán jelenetét, mely után az ünnep a „Király hymnus" hangjaival befejeződött. Dr. Ollop Mór ügyvéd, mint minden évben, úgy ez idén is 1 drb aranyat bocsájtott a vezető tanár rendelkezésére, hogy ezzel a legszorgalmasabb működőt megjutalmazza. Fogadja a nemeslelkü adakozó ezúton is a Kör mély köszönetét. Az aranyat Pataki Árpád kapta meg. A Kör könyvtára jelen évben 75 könyvvel szaporodott és pedig ajándék utján 15 kötettel, vétel utján 60 kötettel. FI „űeáh Ferencz Rör" oezeíő lanára. bevetel. XII. flz ifj. segitő-egyssület 1902 -3-ik éui zárszámadása. kiadás K. f. K. f. Egyenleg a múlt évről...... 869 66 K önyvkötői dijak........ 12 _ Alapitó tagok dijai....... 180 — Szegénysorsu tanulók segélyezése . . 188 — Pártoló tagok ., . ...... 9 — Apró kiadások......... — 60 Rendes „ „ intézeti .... 72 — Pénztárkészlet......... 1366 74 ., „ „ intézeten kivüli 4 — A jan. 24-iki hangverseny tiszta jöved. 376 30 Kamat............ 56 38 1 1567 34 1567 34 II 1 1 1 Nagykanizsa, 1903. jun. 9. lO Domány Hrmin, Bún Samu, Narhouits Dáuid, ellenőr. igazgató, elnök. pénztáros. xm. Érdemsorozat. Alsó osztály. Osztályfő: DOMÁNY ÁRMIN. A tanulók nevei Hittan Magyar ny Német ny. j Franczia ny. I Földrajz történelem Mennyiségi, j Természett | Számtan | Irodai inunk j j Ker. levelez.) Ker. ismer. 1 j Szépírás j 1 Gyorsírás j írásbeli dolg 1 1 Magaviselet | Ács Jenő 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 2 2 1 Aschner Arnold 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 2 1 Beck Samu 1 1 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 2 1 2 1 Berger Ferencz 1 2 2 2 2 2 3 2 2 1 2 2 2 2 1 5 Braun Iván 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 Deutsch Jenő 1 2 3 3 4 1 4 3 3 3 3 3 3 2 2 Dénes Albert 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 1 Dukász Aladár 1 2 2 3 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1. Dukász Manó 2 3 2 2 2 3Í 2 2 3 1 3 3 1 1 2 10 Erdőss Sándor 2 3 3 3 2 3 2 3 3 2 3 3 2 2 1 Friedländer Ödön 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gerstner Antal 2 2 3 3 3 1 2 1 3 3 3 1 3 .3 3 2 Goldschmied Károly 2 3 3 3 4 2 3 3 3 2 3 2 1 2 1 Goldfáhn Jakab 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 15 Gréczi Péter 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 1 Havas Leó 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 1 2 2 Horváth József 2 3 3 3 2 3 3 3 2 2 2 3 2 2 1 Hirschfeld Miksa 2 4 1 3 3 3 3 4 3 3 2 3 3 3 3 1 Klüger Aladár 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 2 2 1 20 Kollarits Lajos isrn. 2 3 3 3 2 2 1 3 2 2 3 3 2 2 2 Lengyel István 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 3 3 3 3 2 1 Nagy Imre 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 1 Nagy István 1 2 3 3 2 1 3 3 3 2 3 2 3 2 1 Oblath Sándor ism. 1 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 2 3 3 2 1 25 Pavelkovics Béla 2 2 3 3 3 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 Richter Jenő 2 3 3 4 3 4 3 3 4 3 4 4 3 3 1 Schnitzler Andor 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 2 2 Strém Károly 1 3 1 2 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 Sugár Jenő ism. 2 4 3 1 43 3 3 3 2 3 2 3 2 2 30 Szűcs Ferencz 2 4 4 4 3 4 2 3 3 3 3 4 3 3 3 Topolics Ferencz 2 3 4 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 1 Szakács József 1 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 1 Vajda Ernő 1 3 3 3 3 2 3 2 3 1 3 2 1 2 2 Vermes Oszkár 1 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 3 2 2 35 Weltner Simon 1 3 3 3 3 4 3 3 3 1 3 3 1 2 2 Kimaradtak: Csányi Elek, Láng József, Szabó Elemér, Szeder Lajos, Viczenty Ferencz, Horvát István. 56 Középső osztály. Osztályfő : MARKO VITS DÁVID. A tanulók nevei Hittan ; Magyar ny. | Német ny Franczia ny. | Földrajz Történelem 1 Mennviségt :| Könyvvitel | Ker. számt. | Irodai niunk | Ker. level. 1 i Vegytan | 1 Közg. ism. \' Jogi ism. Gyorsírás ji Irásb. dolg. | II Magaviselet | Becht László \'2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 Brill Nándor 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 Deutsch Dezső j 1 3 3 3 2 2 3 3 2 1 3 2 2 2 2 1 Deutsch Antal !2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 2 5 Dukász Lajos ! 1 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 Füredi Rezső 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 1 Garai Géza 1 4 4 4 4 3 3 3 3 3 4 3 3 3 2 1 Gerő Andor 1 2 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 2 1 2 2 1 Gross Ferencz 1 3 3 3 1 1 2 3 3 3 3 3 2 2 2 1 10 Grosz Móricz 1 3 3 3 2 2 2 2 3 2 3 3 3 2 1 1 Heine Róbert 2 4 3 3 3 4 4 4 4 3 4 3 3 3 2 2 Kohn Lipót 2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 2 Komlósi Sándor 1 2 3 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 1 1 Kondor Géza 2 2 3 3 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 15 Krausz Ödön 1 2 3 2 2 1 1 2 1 1 2 2 2 3 1 1 1 May Mátyás 2 3 4 4 3 3 3 3 3 3 3 1 3 2 2 1 Maschanzker Ignácz 1 2 3 3 2 2 3 3 3 2 3 2 2 3 1 1 Meissner Oszkár \'2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 4 3 2 3 2 1 Nöthig István 2 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 1 20 Pataki Árpád 1 1 3 3 1 1 2 2 3 2 2 1 1 2 2 1 Rosenberger Lajos 2 3 l 3 2 2 2 1 2 1 1 2 2 2 1 1 Sebestyén Sándor 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 1 1 Steiner Kálmán 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3,3 3 3 3 2 1 Stern Miksa 2 3 4 4 4 3 3 3 3 3 4 4 2 2 2 1 25 Strasser László 2 3 2 1 3 3 2 2 3 3 3 3 2 2 3 3 Sugár Ödön 1 2 3 3 3 1 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 Székely István 1 4 4 3 3 3 3 3 4 33 4 3 2 4 1 Tálossy József 1 3 4 4 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 2 1 Waltersdorfer Ignácz 1 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 3 2 2 1 1 30 Weinstingl Lipót 2 4 3 4 3 3 4 3 3 4 3 4 2 3 3 2 Weisz Nándor 1 2 * 3 3 1 3 2 3 3 3 3 2 2 2 1 Felső osztály Osztályfő: Dr. VILLANYI HENRIK. p Aczél Lipót Altmann Aladár Augenfeld Salamon Báron Ernő 5 Rayer Gyula Brück Henrik Deutsch Mór Dukász Jenő Eisdörfer Zsigmond 10 Fischer Géza Friedmann Zsigmond Grasanovits Ottó Haász Dezső Hamburger Zsigmond 15 Kálmán Oszkár Kondor Hugó Kengyel István Kovács Antal Laufer Sándor 20 Marton Géza Mauthner Ernő Müller Mór Pollák Jakab ism. Rotter Andor 25 Rosenberger Gyula Schwarzenberg József ism. Spitzer Károly Schischa Hugó Szitár Béla 30 Szurovy István Weisz Arnold Weisz Ernő Vermes Géza Zábó János. Az érdemjegyek magyarázata. Érdemjegy Erkölcsi viseletből Előmenetelből 1 jó jeles 2 szabályszerű jó 3 kev. szabályszerű elégséges 4 rossz elégtelen XIV. leleníés az 1902—903. tanéu uégén megtartott érettségi uizsgálatohról. A május hó 15., 17. és 18. napjain megtartott osztályvizsga alapján a felső osztály 34 tanulója közül 7 folyó évi szeptember hóban teendő javitó vizsgálatra utasíttatott. A május hó 20—27. napjain tartott Írásbeli vizsgálatokon megjelent 27 tanuló, kik közül egy az Írásbeli vizsgálatok befejezése után visszalépett. A tanári kar által felterjesztett tételek közül a kir. főigazgató a következőket jelölte ki ; 1. Magyar nyelv. A kereskedői tisztességről. Eredmény : 7 jó, 20 elégséges. 2. Német nyelv. Die Vortheile der Goldwährung. Kredmény- 1 jeles, 6 jó, 18 elégséges, 2 elégtelen. 59 3. Franczia nyelv. Fiume, 1903. április 15. Dulac és Ta uraknak Narbonne. Szívességüket bátorkodom igénybe venni, kérve Önöket, tudósítsanak engem a mellékelt jegyzékre irt czég fizetésképességéről és erkölcsösségéről. A czég már évek óta üzletfelem. Mindeddig megfelelt kötelezettségeinek, de egy számlakivonat, melyet márczius végén küldtem, válasz nélkül maradt. Körülbelül 1000 K,-ról van szó. Tudósításait a legnagyobb titoktartással fogom felhasználni. Tisztelettel Pfau Sajos. Narbonne, 1903. április 20. Pfau Lajos úrnak, Fiume. Válaszolva f. hó 15-ről kelt levelére az alábbiakban bizalmasan, de minden felelősség nélkül közöljük értesítésünket a kérdéses czégről. A czég egy idő óta nem pontos a fizetések teljesítésében. Mondják, hogy a főnök spekulátiókba bocsátkozott, melyek nem váltak be. Azt hisszük, erélyesen kellene fellépni, mert a helyzet válságos és mások megelőzhetnék Ont. Lehet, hogy üzletfele rokonai segítségére lesznek neki. Kérjük használja fel közlésünket kellő óvatossággal. Tisztelettel 2)u/ac és Ja. Eredmény: 1 jeles, 6 jó, 18 elégséges, 2 elégtelen. 60 4. Kereskedelmi levelezés. 1. Dvorakoff & Comp. Odessa, 1903. márczius 15. megkérdezik Derényi Gyulát Budapesten, minő feltételekkel hajlandó 200 hordó orosz faggyú bizományi eladására vállalkozni ? 2. Budapest márczius 20-án közli feltételeit 20/o bizományi jutalék, 1/»°/o del credere, raktárbér és költségek megtérítése. 3. Odessza márczius 25-éu consignál Dete, \'/ 2110. 200 hordó faggyi\'it, bruttó kg. 26,443, tara 6"/o pótsúly 1 %, limitó á K. 92.— pr 100 kg. nettó per 3 hó, vagy 2.% sconto per cassa. 4. Budapest április 10-én elismeri a megérkezett consignátiót. Tudatja, hogy 40 hordót á K. 92.— már el is helyezett, s iparkodni fog a többit is eladni. 5. Budapest május 10-én eladási számlát küld; adatai: ápr. 75. 40 hordó Brtto kg. 5263, tara 6°/o, pótsúly i°/o, á 92, 2°/o sconto; ápr. 29. 70 hordó Brtto kg. 3372, tara 6°/o, pótsúly i°/0, á 93 pr 3 hó; május 1. 60 hordó Bruttó kg 7856, tara 6°/«, pótsúly 1 °/o, á 93\'/2 pr 3 hó; május 20. 30 hordó Brttó kg. 3942, tara 6%, pótsúly 1%, á 92, 2% scont. Költségek: fuvar hordónként 20 fillér, raktárbér hordónként 10 fillér, biztositás \\"lo,) 25,000 K. után, pósta és kisebb költség K. 122. —, del credere Va°/o, bizományi díj 2 %. 6. Odessza értesiti, hogy a számlát rendben találta, az egész összeg erejéig intéz reá váltót aug. 3. Hazai Bank r. Az 1. és 2. levél német, az 5-höz a számla. Eredmény: 2 jeles, 5 jó, 18 elégséges, 2 elégtelen. 5. Kereskedelmi számtan Budapest tartozik Berlinnek M. 38382\'56 per máj. 10. E tartozása kiegyenlítésére küld Berlinnek 25 drb Osztrák hitelrészvényt és K. 15,000 névértékű magyar koronajáradékot. Egyúttal megbízza Berlint, hogy a különbözetet direkt 1 havi korona váltóval egyenlítse ki, Berlin 1903. április 17-én teljesíti a megbízást és a részvényeket á 2 i8"20; a koronajáradékot á 10215 érté- 6Í kesiti. A kiegyenlítő korona váltó árfolyama 85-45; 3%. Alkuszdij és tőzsdeadó szokásos. Kisebb költség M. 870. Folyószámlái kamatláb 4®/«. Elkészítendő Berlin elszámolása. II. Blau M. és Ta Nagykanizsa vesznek Bariban 50 hordó btto kg. 36846 ta kg. 5434 Bosco fehér bort á 24 L- pr °/o kg. Alkuszdíj x L. pr °/o kg. nettó. Fuvardíj Fiúméig L. 2*35 pr 100 kg. Hordó kölcsönzés díja 0\'50 L. pr °/o Kg. nettó. Helyi kiadások: Lerakás 11 K, kövezetvám K. 7.32, pinczébe szállítás 13 fillér pr % kg,, hordók visszaküldésének díja K. 1-25 pr % kg. Mennj\'i 1 Hl. bor beszerzési ára, ha 100 kg. nettó -1 Hl. és olaszországi tartozásunkat 95\'80 árfolyammal egyenlítjük ki. Eredmény : 2 jeles, 3 jó, 20 elégséges, 2 elégtelen. 6. Politikai számtan. Egy részvénytársaság 100,000 korona kölcsönt vesz föl /0 előleges annuitással; melyből 4°/0 jut kamatra, V-j% tőketörlesztésre és V*% jutalékra. a) Hány időszak alatt törleszti a kölcsönt. b) Elkészítendő a törlesztő terv első két, utolsó két 16- és 17-ik sora. c) Mennyivel kellene a jutalékot csökkentenünk, hogy a kamat és jutalék együttesen tényleg 4\'/«% legyen. (Kiszámítandó logarithnmssal is.) II. Kötelezvényt adunk 20,000 koronáról és annak 4%-os 14 évi kamatos kamatjáról. Milyen árfolyamon veszi át a hitelező adóslevelünket, ha pénzét 4V2%-al akarja gyümölcsöztetni. Eredmény: 6 jó, 14 elégséges, 7 elégtelen. 62 7. Könyvviteltan. Kis Pál és Farkas Ede ez utóbbinak gabona- és borkereskedését 1903. niárez. 10-étől fogva mint közkereseti társaság folytatják, átvévén Farkas összes activáit és passivát, melyek következők: Activa: Árukészlet K. 26410-— Küldvéuyek „ 183 7 2 \'40 Adósok „ i42i7-6o Ingóságok „ 1000. — K. 60000.— Passiva : El fogad váuyok K. 8500.— Hitelezők „ 6500.— Tiszta vagyon „ 45000.— K. 60000.— Kis Pál betétele készpénzben K. 35,000.—. A tiszta nyereség a betétel arányában osztandó el és a társak bevételét szaporítja. Márcz. 12. Küldenek bizományba Sehmidt Ferencznek Gráczban 9315 1. fehér bort á 24 K és fizetnek erre szállítási költséget K. i57\'3Ó. Márcz. 15. Vesznek felében Szűcs Gáborral 2/h elfogad ványra 200 q tengerit á 5-50 K. pr 50 kg. Márcz. 18. Leszámitoltatják Dőri László váltóját pr. ápr. 12. K. 1400.— 5°/0 discont. Márcz. 20. Beváltják ma lejáró elfogadványukat Halász Dezső K. 2175.— Márcz. 22. Eladják Kovács Emilnek helyben május 15-én lejáró váltójára az á metá tengerit á K. 575 pr 50 kg. A nyereségből Szűcsnek járó részt javára írják. Márcz. 24. Érkezik Német Bernáttól Tolna 3 vaggon 300 q buza á K 8x35 pr 50 kg., melyre fizetésül küldik Újházi Iy. ápr. 10-én lejáró váltóját K. 205670, a különbözetet 2 hó múlva fizetik. Márcz. 26. Sehmidt Ferencz Grácz jelenti, hogy a bizományba kapott 93\'i5 Hl. bort á 34 eladta, számít 5°/0 jutalékot, K. 18.60 költséget és megbízza, hogy a nettó eladási összeget 3/h lejárattal a Stájer Leszámítoló Bankra intézzék, mit megtesznek. Márcz. 28. Takács Lőrincz Szombathely, tartozása ki-egyenlitéseül 1500 K.-ról szóló chequet küld a helybeli bankegyesületre, melyet a bank kifizet. 63 Márcz. 31. Kis kivesz a pénztárból K. 200.— Farkas „ ,, ,, „ 250.— Összes üzleti költség „ 300.— Az árukészlet értéke „ 30462.12 Az ingóságok értékéből 10% leírandó. Kidolgozandó a naplóban és főkönyvben. Készítendő leltár és veszteségnyereség kimutatás. Zárlat. Eredmény: 7 jeles, 7 jó, 10 elégséges, 3 elégtelen. A szóbeli vizsgálatokat junius hó 25. és 26. napjain Dr. Beke Manó tird. egyet. ny. r. tanár, vallás- és közoktatásügyi és Heltai József kereskedelemügyi ministeri biztos urak elnöklete alatt tartottuk meg. A/. Írásbeli vizsgálat eredménye alapján szóbeli vizsgálatra bocsáttatott 25 rendes tanuló. 1 betegség miatt szeptember hóban pótló vizsgálatot tesz. A szó- és írásbeli vizsgálatok végeredménye : Jelesen felelt meg: Srflisrfia Rugó. Jól feleltek meg: Hczél Lipót, Brüch fienríh, Laufer Sándor, Mauthner Ernő, Müller Mór. Megfeleltek: Altmann Aladár, Grasanovics Ottó; Hamburger Zs., Kálmán Oszkár, Kondor Hugó, Marton Géza, Pollák Jakab, Rotter Andor, Rosenberger Gyula, Vermes Géza, Weisz Arnold, Weisz Ernő. Folyó évi szeptember hóban teendő javító vizsgálatra utasíttatott 7 jelölt. Az Írásbeli vizsga alapján 1 évre visszavettetett 1. 64 XV. fiz 1901—902. tanéuben uégzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve A czég neve Telep Aczél Ede Ormai és Ta. Budapest Barna Gyula Goldarbeiter P. fehéráru nagyk. Bécs Bienenfeld Andor 1. Barcsi Sertéshizlalda Barcs Breuer Zoltán Bankegyesület R. T. Nagykanizsa 5 Büchler Mór Neufeld H. és Fia í> Deutsch Miksa Heltai József Ejury Jenő\' Bankegyesület R. T. >; Feldrnár Béla Nagy-Atádi JárásiTakp. R. T. Nagy-Atád Fenyó\' Ede Weisz és Ledotsky Nagykanizsa 10 Fenyó\' Vilmos Körmendi L. és Tai. R. T. Boglár Faragó Frigyes Bpesti szivattyú- és gépgyár Budapest Gáspár Béla Ismeretlen Günsberger László Krausz L. utóda Pécs Kohn Samu Göttlicher & Viterbo Triest 15 Kövesdi Iván Hollitser Zsip. és Ta-, olaj- és zsiradékgy. Budapest Lewin Samu Strasser és König Barcs Milhofer Dezső Schulhof Adolf Nagykanizsa Németh Géza Körjegyzőség Csurgó Pető Bernát Krausz L. utóda Pécs 20 l\'olin Lajos Ismeretlen Rein Ignácz Breuer Berencz Barcstelep Schercz Lajos S. & W. Hoffmann Bécs Scheyer Jakab Takarékpénztár Ludbreg Schwarcz Károly Friedländer és Ta. Triest 25 Wágner Ferencz „Magyar Közélet" szerk. Budapest Weisz Hugó Dávid és Go posztó és plüsch-gy. Berlin XVI. Statisztikai kimutatások A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Látogatás Beíratott összesen . . Évközben kilépett . . Létszám a tanév végén 41 6 35 31 31 34 34 106 6 100 Születés éve 1881....... 1882 ....... 1883 ....... 1884 ....... 1885 ....... 1886 ....... 1887 ....... 1888 ....... 2 2 5 6 17 9 2 2 4 5 10 7 1 1 3 6 13 10 1 3 2 5 12 23 26 25 10 Vallás Izraelita..... Római katholikus . . Ág. evangélikus . . . Ev. református . . . 22 17 2 22 7 1 1 29 5 73 29 1 3 Anyanyelv Magyar...... Német...... Horvát...... 41 29 1 1 31 1 2 101 2 3 Felvétel alapja Ismétlő...... Gymnasium 4. o. bizony. Polgári isk. 4. „ Felső ker. isk. alsó o. biz. „ „ „ középső „ 4 4 33 5 26 2 32 11 4 33 26 32 66 A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Nyelvismeret Csak magyar .... Magyar—német . . . Magyar—horvát . . . Magyar—német — horvát 36 4 3 26 1 2 30 1 1 2 92 6 6 2 A szülő vagy gyám lakóhelye Nagykanizsa város . . Zalamegye .... Somogymegye . . . Vasmegye..... Tolnamegye .... Fehérmegye .... Veszprémmegye . . Baranyamegye . . . Biharmegye .... Nyitramegye .... Bácsbodrogmegye . . Pest-Pilis Solt-Kiskunm. 27 3 3 1 2 1 1 1 1 20 3 2 1 1 2 1 21 4 4 1 2 68 10 9 2 3 1 3 2 1 1 1 1 Zágrábmegye .... Pozsegamegye . . . Varasdmegye .... Alsó-Ausztriai . . . 1 1 1 1 1 1 1 1 A szülő vagy Kereskedő (ügynök) Iparos, vállalkozó . . Köztisztviselő . . . 12 5 8 6 11 3 15 3 4 gyám Magántisztviselő. . . Földbirtokos, bérlő 1 1 1 1 2 polgári állása Alkalmazott .... Magánzó ..... Egyéb foglalkozású 2 6 6 9 3 2 5 Fizető...... 9 8 9 26 Tandíjfizetés Féldijas..... Negyeddijas .... Teljesen tandíjmentes 10 12 10 6 3 14 4 4 17 20 19 41 41 31 34 106 fl tanulmányi eredmény áttekintése. Folyó sz. 1 Tantárgy Alsó oszt. Középső o. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma 1 2 3 4 1 2| 3 4 11 2 3 4 1 Hittan....... 11 24 16 15 24 10 o Lt Magyar nyelv és irodalom 2 6 24 3 1 7 19 4 1 7 24 2 3 Német nyelv..... 2 6 25 2 2 1 23 5 1 7 24 2 4 Franczia nyelv .... 1 6 26 2 2 2 18 9 2 4 25 3 5 Földrajz....... 3 8 19 4 3 9 17 2 3 11 20 — 6 Történelem...... B 11 16 3 6 6 18 L 4 16 14 — 7 Mennyiségtan és pol. számt. 2 11 21 1 2 7 19 3 1 7 25 1 8 Természettan..... 2 8 24 1 — — — — — — — — 9 Ker. számtan..... 2 7 24 2 2 4 23 2 — 7 25 2 10 Irodai munkálatok . . . 8 17 10 4 7 19 1 5 9 20 — 11 Könyvviteltan..... — — — 2 8 20 1 6 8 20 — 12 Keresked. levelezés . . . 2 9 23 1 2 3 21 5 1 9 23 1 13 Keresked. ismeretek . . 6 9 18 2 — — — — — — — — 14 Jogi ismeretek .... — — — — 1 16 14 — — 19 14 1 15 Közgazdasági ismeretek . — — — — 1 16 14 — 2 16 16 — 16 Vegytan — áruismeretek . — — — 3 9 15 4 4 10 20 — 17 Szépirás....... 7 13 15 XVII. Értesítés a jövő tanévre. A tanulók felvétele szeptember i., 2. és 3. napjain d. e. 9—12, d. u. 3—5 óráig a javító és pótló vizsgálatok augusztus 31-én d. e. 8 —12 óráig tartatnak meg. Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyitvány-nyal igazolják. A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók születési és ujraollási bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javitó vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból bukott tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyitványban jelezve van. A javitó vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-áig az igazgatóságnál benyújtandók. Évi tandij az alsó és középső osztályban 160 kor,, a a felső osztályban 200 kor. A tandíj 2 részletben fizetendő és pedig az 1. részlet a beiratáskor, a 2- részlet február hó elsején. Méltánylást érdemlő esetekben a tandíj negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1. negyed a beiratáskor, a 2. negyed november 15-én, a 3. negyed február í-én, a 4. negyed ápril. 15-én fizetendő. Beiratási dij 11 korona. Egyéb dijak : a) a hitközségi pénztárba: nyugdíj" alapra 6 kor., az izr. tanulók hitoktatási dij 4 kor. b) beiratkozásnál : az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róm. kath. tanulók hitoktatási dii 6 kor. 69 Mindenki) ki tandíjmentességet lciván nyerni, eziránt írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényeiket augusztus 15-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani, A folyamodványhoz melléklendők : a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. Bún Samu igazgató. Tartalom. Oldal I. Iskolaszék ....................2 II. Függő kötelezettségek és feltéleles jogviszonyok a részvénytár- saságok mérlegében................3 III. Jelentés a lefolyt tanévről...............16 IV. Tanintézeteink jótevői ................21 V. Tanári kar....................22 VI. Tanári könyvtár................. .23 VII. Tanterv.....................29 VIII Az 1902-1903. tanévben használandó tankönyvek......44 IX. Szervezeti szabályzat ............., ... 46 X. Fegyelmi szabályok.................48 XI. Önképzőkör....................50 XII. Az ifj. segítő egyesület zárszámadása...........54 XIII. Érdemsorocat ...................55 XIV. Érettségi vizsgálatok................. XV. Az 1901—1902-iki tanévben végzett tanulók alkalmazási helye . . 64 XVI. Statisztikai táblázatok.................65 XVII. Értesité? .....................68 |
