1909-10 A Nagykanizsai Izr. Hitközségtől fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	5.54 MB
Keltezés:	2018-09-11 15:37:32

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	620
Megtekintések száma:	1571
Leírás:	A Nagykanizsai Izr. Hitközségtől fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1909-1910. tanévről az intézet fennállásának 53. évében. Szerkeszté: Bún Samu a Ferencz József-rend lovagja, igazgató. 1910. Krausz és Farkas Könyvnyomdája Nagykanizsa 27849 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1909-10. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 53. ÉVÉBEN. SZERKESZTÉ: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. 1910 krausz és farkas könyvnyomdája nagykanizsa 8781» REV 98 A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ERTESITŐJE AZ 1909-10. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 53. ÉVÉBEN. SZERKESZTÉ: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ. 1910 krausz és farkas könyvnyomdája nagykanizsa 97349 I. Iskolaszék. REV 98 REV 2010 Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Rosenberg Richárd Jegyző: Barta Lajos Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő 5 Bettlheim Győző Bún Samu, igazgató Dénes Lajos Ujnépi Elek Lipót Grünhut Henrik 10 Halphen Mór Hirschfeld Rezső Heltai József Löwy Adolf Dr. Ollop Mór 15 Ötvös Emil Rapoch Gyula Rothschild Zsigmond Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd \'20 Dr. Schwarz Adolf Schwarz Gusztáv Szommer Náthán Stern Sándor Dr. Villányi Henrik 25 Dr. Weisz Lajos Zerkowitz Lajos II. Jelentés a lefolyt 1909—10. tanévről. A javitó vizsgálatokat augusztus 31-én tartottuk meg, a beírásokat szeptember I., 2. és 3. napjain eszközöltük, a rendes tanítás szeptember 6-án vette kezdetét. Felvétetett az alsó osztályba 41 a középső „ 39 a felső „ 32 összesen 112 tanuló Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban 39 a középső „ 37 a felső „ 31 összesen 107 tanuló. A felvett tanulók közül volt teljesen tandíjmentes 20, részben 58, az elengedett tandíj összege 8960 korona. Az egészségi állapot ugy a tanári kart, mint az ifjúságot illetőleg kedvező volt. Mindazonáltal egy komoly törekvésű tanulónkat, Hamburg Róbert felső oszt. tanulót, hosszabb betegeskedés után, melyet csak rövid időre szakított meg a csalfa remény, ragadta ki a kegyetlen halál körünkből. A tanári kar és tanulótársai szeretete kisérte utolsó útjára. A fegyelmi állapot és a. tanulmányi eredmény kielégítők voltak. Fájdalommal jelentjük, hogy Dr. Blati Simon ur, ki iskolaszékünknek 1887 óta tagja volt, május 12-én jobblétre szenderült. Benne iskolánk lelkes barátját, az orvosi kar egyik kiváló tudós tagját vesztette. A tanári karban, nevezetesen a mennyiségtani tanszéken, a lefolyt tanévben többször is állt be változás. Markovits Dávid, a kereskedelmi és politikai számtan tanára, a pécsi felső kereskedelmi iskolához megválasztatván, iskolánknál elfoglalt állásától kilenc évi buzgó és sikeres működés után sze\'pt. 30-án megvált. Tárgyai előadásával az iskolaszék ideiglenesén Vermes Aladár szakvizsgázott tanárjelöltet, majd Steiner •Álbeiá\'j\'a budapesti Röser-féle intézet tanárát bizta meg, míg a megüresedett állást február 22-én Elek Mór tanárral töltötte be. A többszöri 1* 4 változás dacára a szakszerű tanítás e tárgyban is megszakítás nélkül folyt. Nagyságos Dr. Schack Béla, kir. főigazgató úr április 18-án intézetünket meglátogatta, az előadáson minden osztályban többször jelen volt és távozásakor a tapasztaltak feletti teljes megelégedését fejezte ki. Pünkösd első napján a régi kétosztályú kereskedelmi iskola utolsó 1890-iki évfolyamának 37 végzett növendéke közül 20-an, ugyané napon a felső ker. iskola 1900 iki évfolyamának 32 tanulója közül 24-en viszontlátták egymást az intézet falai között. 5 III. Az iskola jótevői. Ösztöndijak. Alapító, adományozó Ösztöndíjas Oszt. K Alapítványok: Gelsei Gutmann S. H. Fürst Ödön II. 2 tandíjmentes hely Nagy István III. Nagykanizsai Takarékpénztár Práger Árpád I. 40 Nagy István III. 40 Pollák Ármin Gandl József I. 12 Dr. Stolzer Henrik Herzog Aladár II. 23 Loewy Ödön Muth László I. 52 Délzalai Takarékpénztár Mihalecz József II. 100 Fischer Ernő III. 100 Bún Samu Engel Ármin III. 36 Dr. Villányi Henrik Benkő Károly III. 15 Adakozások: Nagykanizsai Takarékpénztár Mandl Jenő I. 20 Kollárovits István II. 20 Nagykanizsai Keresk. Társulat Böhm Gyula I. 20 Vámosi Tivadar I. 20 Zalamegyei Gazd. Tkptár Hacker Leó I. 20 Leöwy Arnold Ködbaum István III. 25 Biró Ferenc I. 25 Rauch Béla I. 25 Országos Vasutas Szövetség Nagykanizsai Köre Piszár József III. 20 Dr. Ollop Mór Fürst Ödön II. 1# A nagykanizsai izr. nőegylet a tanári könyvtárnak Szabolcsi Miksa „A zsidók története" cimü hatkötetes, 96 korona értékű művét ajándékozta. A nemeslelkü adakozóknak e helyen is mondunk köszönetet. 6 IV. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc József rend lovagja, a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi tagja, Nagykanizsa város képviselő testületének tagja, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a felső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 43, az intézetnél 42. Balog D., felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a természetrajzi, földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár, valamint tanári könyvtár őre, tanította a vegytant, áruismét és tecbnologiát a középső és felső, a földrajzot mind a három osztályban, a fizikát és ker. levelezést az alsó, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban. Működik ez intézetnél 8 év óta. _ Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 13, ez intézetnél 11. Elek Mór, szakvizsgázott tanárjelölt, tanártestületi jegyző, tanította a mennyiségtant a középső és felső osztályban, a keresk. számtant mind a három osztályban, a szépírást az alsó osztályban. Működik ez intézetnél február 22. óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei az intézetnél 17. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, tanította a német és francia nyelvet mind a három osztályban. Működésének évei 26, ez intézetnél 19. Vermes Aladár, szakvizsgázott tanárjelölt, tanította a mennyiségtant az alsó osztályban. Hitoktatók: Domány Ármin, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél e minőségben 2 év óta. 7 Benedek Paskál, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta. Hlitter Lajos, ág. ev. lelkész, az ev. tanulók hitoktatója, működik az intézetnél megszakítással 15 év óta. Jankovits Velimir, gör. kath. lelkész, a görög kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 2 év óta. Kádár Lajos, ev. ref. lelkész, az ev. ref. vallású tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta. 8 Tanári könyvtár. 1909—10. évi gyarapodás. Csop. Szám A szerző neve A könyv cime I. 159 Mazurek Pál A rajztanítás az elemi iskola 1. és 2. osztályában. 160 Gaál Mózes A jövő iskolája. 161 Magyarország közoktatásügye 1908-ban. 162 Falk Richárd Enekkönyv az izr. el. iskolák részére. 163-69 Hosztinszky Antal Az elemi iskolai rajzok 7 pld. 17 o * _ A szabadoktatás orsz. szerv. 171 Utasítás az áll. el. népiskolák gondnoksága stb. számára. II. 149 id. Szinnyei József Magyar irók élete és művei XIII. kötet. 150 Kőrös Endre Kudrun. VI. 360 Todd Népszerű csillagászat. 361 Paulovits Sándor Raguza környéke. 362-7 Szabolcsi Miksa A zsidók története (magyar Graetz). 368 R. Kiss István Az utolsó nemesi felkelés. 369 Dr. Kovács Dénes Kossuth-Emlékalbum. IX. 32 Wichelhans H. dr. Népszerű előadások a che-miai technológia köréből. 33 Hennbstádt S. F. Grundzüge der experimentha-len Kameral-Chemie 1808. X. 151 — Az iparoktatás az 1906--1908. években. 152 Dr. Schack Béla A magyar kereskedő könyve III. kötet. 153 Hazai ipari beszerzési források XI. 73-74 Sulpe György Munkásügyi reformok. XIII. 216 — Hivatalos Közlöny 1909. 9 Csop. Szám A szerző neve A könyv cime XIII. 217-8 219 — Néptanítók Lapja 1909. Keresked. Szakoktatás 1909. 220 — Magyar Könyvviteli Folyóirat 1909. 221 — Magyar Nyelvőr 1909. 222 — Magyar Izrael 1909. 223 — Izr. Tanügyi Értesítő 1909. 224 Orsz. Paed. Könyvtár és Tanszermúzeum Hív. Értesítője 1909. 225 — Természettudományi Közlöny 1909. A nagym. vallás- és közokt miniszter ur ajándéka. A tanári könyvtár állománya az 1909/10. tanév végén. I. csoport 134 mű 171 kötet II. 52 150 » III. 54 » 113 n IV. 35 11 46 V. 58 11 88 » VI. 178 n 369 VII. 66 » 85 » VIII 85 » 108 IX. 30 n 33 n X. 123 11 153 XI. 51 11 74 » XII. 20 11 91 » XIII. 26 11 225 n XIV. 19 49 Összesen 971 mű 1754 kötet. 10 XVII. Tanterv a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905. évi augusztus 20-án kelt 44001. sz. alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján. 1. Leírás. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetirás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből. 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kivül a költőiekből lyrai és leíró művek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére. Az írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az 11 » olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján. A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja; Gyöngyösy; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi. Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban : Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. # Prózai es verses darabok könyv nélkül. Szavalás. 12 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. . A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése. írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre. írásbeli irálytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogotott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom, tudomány és a publicistika köréből. írásbeli dolgozatok; fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Francia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására. b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leirások a 13 népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. o) Szótanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira. d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék A partikulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása. d) Szótanulás tárgyi és etymológikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, szinonymák, kereskedelmi kifejezések. c) írásbeli dolgozat mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) N y e 1 v t a n. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles írók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való íratása. d) írásbeli dolgozatok mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése. Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile ismertetése kereskedelmi szempontból. 14 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokból való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység, Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az invesztitúra harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora: a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse ; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt. 15 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás ; felvilágosodott absolutismus. Ejszakamerikai szabadságharc A francia szabadságharc. Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek; Bocskai felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót : a Wesselényi-féle összeesküvés. Zrínyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferenc felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alatt. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés: a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyílt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakúlása. A szabadságharc. Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. 16 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet pozitiv és negativ számokkal. Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarithmusok segélyével. Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változás röviden. A valószínűségi számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és a gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhuzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egj^szeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 17 Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. A gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikroskop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektfomosság. Accumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resorválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítésszabály. A százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és költség számolásnál az árúüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás. A kamat- és discont számolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 2 18 A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlitése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvény és kíildvény vagy más idegen helyen fizetendő kíildvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. iKémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapirjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az árve-tési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fonto-sabb börzeműveletek, különösen a prolongatió. 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. Számlák a közvetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint \'2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő ihódok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. 19 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.: a magyar büntető törvény 1878. V. t.-c. idevágó pontjai. A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró). Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása. b) A kettős könyvvitel. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése : 1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesített napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg. 2* 20 A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzék, Gyüjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főkÖny-vezésnél felemlített segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereset, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek le-zárandók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az áru- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalokban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az árú-üzletben kínáló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények- 21 ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, pro-longatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványokról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alkú, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 2 óra Altalános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság. Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productív és inproductív termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kinálat. Érték. Az árálakulás szabad verseny mellett. Egyedárúsági árúk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége és értéke. A hitel, annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. 22 Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kisipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők : szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyenes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és vámrendszer. Vámterület. Entrepótok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltó-árfolyam. Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállító-intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi és örökségi adók, vámok. Államadósság nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az állam-jövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz- és magánjog. Vagyonjog. Család- és öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai; letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. 23 Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vizi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási ég védőjegy-ügyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és árúismeret. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-súly, atom-súly Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygén. Viz. Kén, kénhydrogén. Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammoniak, salétromsav; levegő. Phos~ phor, phosphorsav, gyujtófagyártás. Arsen, arsenes-sav és arsen-sav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulüd. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Básisok, savak sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szóda bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumsilicat, kaliumjodit, kaliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammo-niumcarbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlor-mész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, mag-nesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézcar-bonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólom-chromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanyclorid, higanyclorür, higanoxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Aluminium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó. Agyag- és.agyagárúk; üveg és üvegárúk. Vas és vasárúk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassulfidok, vasgálic, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kalium-permanganat. Chromoxid, chromsav, kaliumchromat. Platina, pla-tinachlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid, (musir arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árúismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világitó gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methyalko-hol, aethyalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collonium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phenol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás); palmitin-sav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidok, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és hus-conservek). A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faárúk. 17. Szépirás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és díszírás. 25 A tantárgyak és heti órák. Sor A heti órák száma Tantárgy alsó \|középj felső össze- osztályban sen 1 Vallástan......... 1 1 1 3\' 2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10 3 Német nyelv....... 4 3 3 10 4 Francia nyelv....... 4 3 3 10 5 Földrajz......... 2 2 2 6 6 Történelem........ 2 2 2 6 7 Mennyiségtan és pol. számtan . 2 2 2 6 8 Természettan....... 2 — — 2 9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 11 10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 5 1 1 Könyvviteltan....... — 3 3 6 12 Kereskedelmi levelezés .... 0 2 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek .... 2 — — 2 14 Közgazdasági ismeretek . . . — 2 2 4 15 Jogi ismeretek....... — 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret .... — 3 3 6 17 Szépirás......... 2 — — 2 Összesen . 32 34 34 100 VII. A jövő tanévben használandó tankönyvek. ALSÓ OSZTÁLY. Dr. Koltai Virgil, A prózai Írásművek fejlődése. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. képes kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Jónás J.-Dr. Schack, Keresked. Levelező. Laczkó-Ujvári, Francia nyelvtan és ker. levelező. Kirchner-Pataki, Földrajz 1. Kerekes Gy. Történelem I. Dr. Beke M. Algebra. Lengyel S., Mértan. Kovács J., Fizika. Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme. 26 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai V. Poétika. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgvak., képes kiadás. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II. Dr. Kovács J., Francia keresk. szótár. „ ., „ Francia keresk. levelező 2. kiadás. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Kirchner-Pataki, Földrajz II. Kerekes Gy., Történelem II. Dr. Beke M., Algebra. Lengyel S., Mértan. Havas-Bogyó, Keresk. Számtan II. III. Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Matavovszky, Vegytan — árúisme. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai V.-Sassi Nagy L. és Mészáros S., A magyar nemzeti irodalom története. Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv III. r. Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. Bartos-Chovancsák, Francia nyelvtan és olvasókönyv II. Kovács S. János, Francia levelezés 2. kiadás. „ „ „ Francia keresk. szótár. Kirchner-Pataki, Földrajz Ili. Kerekes Gy., Történelem 111. Bogyó-Havas, Keresk. Számtan II. III. r. Táblák a pol. számtanhoz. „ Politikai számtan. Schrön-Stocek, Logarithmusi táblák. Bún S., az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és árúisme. Jegyzet. Az összes osztályokban valamennyi tankönyvekből a legújabb kiadás használandó. 27 VIII. Kivonat a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet címe, célja, tanterve. 1. §. Az intézet címe: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Célja és rendeltetése, hogy necsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányában megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtanak. 3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkiil tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg, az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik. 28 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállíttassék. 5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvánnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kiviil a tisztviselők minősítéséről szóló 1883 évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogosítvák, hogy hadkötelezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fentartás, felügyelet. 6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség. 7. §. Az intézet feletti felügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. A tanulók. 20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium-, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják. b) a 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alúl eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó. 29 23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva, az új szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az Írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. 30 IX. Fegyelmi szabályok a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja. 5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tiszteség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 31 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolában, mint azon kívül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén, midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesíti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elvaratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók ,ügyeimét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy ólára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggél és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy azok helyettesei bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb említett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el. 32 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni, csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik: mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanu\'ó önállóan készítse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kiviil a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Oraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsítása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképpen 33 a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola céljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előmenetelt tanúsítanák, elvesztik a tandíjmentességet. IV. Befejező megjegyzések. \'27. §. Ezen törvénynek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege 2 példányban minden tanulónak kiadatik, melyek egyike a szülök által alá-irandő és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. a 34 X. Jelentés a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola „Deák Ferenc" körének évi működéséről. Önképző körünk az idei tanévben fennállásának 17-ik évfordulóját érte meg. 17 év nagy idő, főkép egy ifjúsági egyesület életében oly idő, amely komoly meggondolásra készteti az embert. Manapság ugyanis mindinkább terjed az a felfogás, hogy az ilynemű ifjúsági egyesületeket meg kell szüntetni. Akik ezt akarják, azzal indokolják javaslatukat, hogy a cél, melynek elérésére az önképzőkörök elsősorban törekedtek, már fölösleges. A magyar nyelv minden téren érvényesíti a maga jogait, s igy annak terjeszkedését ez úton még hathatósabbá tenni, úgy sem lehet. Ámbár a javaslat indokolásának igazságához és jogosúlt-ságához sok szó fér s lehet érveket egyaránt felhozni pro és kontra: annyi mégis megállapítható, hogy szakiskolákban — minő a miénk is, — nem árt, ha van egy ilynemű egyesület. Egyrészt hivatva van arra, hogy azt az egyoldalú műveltséget, a melyet a kereskedelmi iskolák elsősorban adnak, kissé általánosabbá tegye; másrészt arra is jó, hogy benne a tanulók gondolataikat megfelelő formába öltöztetni megtanulják. Azért ez évben is megalakítottuk az önképzőkört. Az alakuló gyűlés Domány Ármin vezető tanár úr elnöklése alatt a következő eredménnyel zárúlt: Elnök : Nagy István f. o. t.; alelnök: Fürst Ödön k. o. t.; titkár: Bedő József f. o. t.; másodtitkár : Kollárovits István k. o. t.; főkönyvtáros: Szabó Imre f. o. t.; könyvtárosok: Böhm Imre és Fischer Ernő f. o. t.; Goldstein Sándor és Szilágyi Imre k. o. t. A kör működése, összehasonlttva az előző évekével, tagadhatatlanul eredményesebb volt. Az év folyamán 9 rendes és 6 díszgyűlést tartottunk. Díszgyűlés volt néhai Erzsébet királyné emlékére, Gyulai Pál elhalálozása alkalmából, március 15-én a márciusi napok megünneplése végett, ápr. 8-án gróf Széchenyi István halálának évfordulóján, ápr. 11-én és junius 8-án, mikor is az önképzőkört ünnepség keretében bezártuk. Beadatott ösz-szesen 8 pályamű — mind önálló dolgozat, elbeszélés és értekezés, — amelyek közül kettőt jelesre, kettőt jóra, a többit egy- 35 szerűre érdemesítették. Volt összesen 23 szavalat, amelyből négyet jelesre, nyolcat jóra, a többit egyszerűre fogadták el. Dr. Ollop Mór ez évben is egy 10 koronás aranyat adott át e sorok írójának, hogy a kör legszorgalmasabb tagját megjutalmazza. A jutalmat Fürst Ödön, a kör alelnöke kapta meg, mint aki a kör legmunkásabb tagja volt. Fogadja a nemes adakozó ezúton is hálás köszönetünket. Weisz Bódog, helybeli kereskedő 20 K pályadíjat tűzött ki a következő kérdésre: Minő hatással lenne az önálló vámterület Magyarország közgazdaságára? A kitűzött határidőig 4 pályamunka érkezett be, amelyek közül Ködbaum István dolgozata nyerte el a pályadíjat. Vajha e nemes példa követőkre találna. Amidőn jelentésünk végére érünk, nem mulaszthatjuk az egyesület tagjait arra figyelmeztetni, hogy becsüljék meg és tartsák fenn meleg szeretettel ezt az intézményt, amely innen-onnan 2 évtized viszontagságaival megküzdött. Ha nagyjelentőségű eredményeket nem is produkálhat a kör, de tagjainak mindenesetre alkalmat nyújt az önképzésre, ami nem csekély fontosságú dolog. Abban a reményben, hogy a kör még számos esztendőt megér s eredményesebben működik: bezárjuk jelentésünket. Az Önképzőkör vezető tanára. XI. Magánvizsgálati szabályzat. A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában. A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus 20-án 4401. szám. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kívül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) 3* 36 sikerrel végezték, 17-ik életévöket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja. A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadást nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igaz ■ gatója és azon osztály tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnjék. A dolgozatok külső alakja úgy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő irják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indo- 37 kolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett díjaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előzetes vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedélyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni, olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetken az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot kell tennie a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati díj mind a három osztályra nézve 80—-80 korona, melyből minden vizsgázó tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítasa a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási díj minden osztálymagánvizsgálat után, valamint a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem, hanem 120 korona vizsgálati díj, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálati szabályszerű díj fizetendő. E vizsgálati díjakból is az igazgató, amennyiben a vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg. Ezen új szakaszokban megállapított szabályok 1903. év szeptember havától kezdve kötelezők. A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is az eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg. Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok új szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék. 38 XVII. Az ifj. segitő egyesület 1909—1910. BEVÉTEL a) Pénztár- Korona Egyenleg az 1908—1909. tanév végén . . . 4203 38 Az 1890-ben végzett tanulók adománya . . 66 20 Az 1900-ban érettségizettek adománya . . 100 — Intézeti tagok díjai.......... 80 — Alapító tagsági díj.......... 10 — Pártoló tagok díjai.......... 15 — Intézeten kívül r. tagok díjai...... 4 — A f. é. érettségizők adománya Villányi alapra 31 80 Kamat............... 172 94 4683 32 A fent kimutatott pénztárkészlet gyümölcsözően el van helyezve: Az izr. hitközségnél...........K 2257\'96 A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál . ... „ 1755\'48 A Nagykanizsai Takarékpénztárnál.....„ 250— K 4263-44 b) Vagyonkimutatás: Készpénz betétek............K 4263.44 Tankönyvek értéke az 1909/10. tanév végén K 704"89 Ujabb beszerzések........„ 254\'60 K 959-49 10% leirás „ 95.95 „ 863\'54 K 5126-98 évi pénztár- és vagyonkimutatása. kimutatás. KIADÁS Korona Újonnan beszerzett könyvek és azok bekötése 254 60 Költségek és postadíjak....... 7 28 Készpénzsegélyek .......... 110 — Ösztöndíjak............ 48 — Egyenleg............. v í 4263 44 4683 32 Domány Ármin s. k. Bún Samu s. k. Dr. Villányi Hen rik s.k. ellenőr, ig., elnök. pénztáros. 40 A 20 éves találkozón megjelentek: Berger Rezső, Barta Rezső, Bükki Sándor, Bürger Béla, Deutsch Aladár, Eckstein Gyula, Fischl Arthur, Götz Károly, Neuberger Ignác, Kleinfeld Ignác, Kiss Mór, Luria Sándor, Münz Jenő, Radó Róbert, Rosenberg Oszkár, Andor Pál, Schwarz Benő, Spitzer Zsigmond, Szabadi Ferenc, Weisz Ferenc. Összesen 20. *A 10 éves találkozón megjelentek: Acél Antal, Almási Ignác, Baum R. Arthur, Berger Pál, Boskowitz Ödön, Farkas Sándor, Fleiner Aladár, Fürst Albert, Grosz József, Günsberger Ernő, Haás Hugó, Havas József, Kovács Pál, Lukács Aladár, Lukács Béla, Mandler Artúr, Marosi Gusztáv, Müller Zsigmond, Polgár Jenő, Radó Vilmos, Récsei Soma, Sugár Béla, Szántó Béla, Wilheim Jenő Összesen 24. 41 XIII. A tanulók névsora, születési helye és ideje. Alsó osztály. Osztályfőnök: BALOG DÁVID. Abonyi Elek, Somogyszentlászló, 1895. január 23. Atlasz Ignác, Nagybajom (Somogym.), 1892. december 5. Barta Sándor, Zalaszentgrót, 1895. március 9. Baumann Lajos, Barcs, 1893. december 9. 5 Berényi Géza, Nagykanizsa, 1892. október 22. Biró Ferenc, Vörs (Somogym.), 1894. szeptember 16. Bogenrieder Ottó, Nagykanizsa, 1893. október 17. Bőhm Gyula, Keszthely, 1894. deczember 29. Brandlhoffer Frigyes, Nagykanizsa, 1894. február 11. 10 Csempesz József, Letenye (Zalam.), 1894. december 28. Farkas Gyula, Keszthely, 1890. április 11. Fischer Bálint, Nagykanizsa, 1896. január 25. Fischer István, Zalatárnok, 1894. május 13. Frankéi György, Csanálos (Zemplénm.), 1896. március 18. 15 Füzesi Lajos, Kaposvár, 1895. május 19. Gandl József, Vilke (Nógrádm.), 1895. augusztus 28. Gógl Béla, Nagykanizsa, 1893. március 8. Goldfinger József, Nagykanizsa, 1894. december 6. Grosz József, Nemesdéd (Somogym.), 1895. augusztus 16. 20 Hacker Leó, Sopron, 1894. szeptember 9. Kondor István, Szigetvár (Somogym.), 1895. október 27. Krausz József, Nagykanizsa, 1893 szeptember 13. Lasky Nándor, Nagykanizsa, 1893 november 22. Mandl Jenő, Tótujfalu (Somogym.), 1894. október 23. 25 Muth László, Siófok, 1896. március 19. Németh László, Mohács (Baranyam.), 1895. junius 27. Polgár Béla, Kotor, 1896. február 20. Práger Árpád, Csáktornya, 1896. február 9. Rauch Béla, Vizvár (Somogym ), 1893. szeptember 10. 30 Reich Andor, Jobbágy (Nógrádm.), 1893. október 15. Schweitzer Kálmán, Nagykanizsa, 1894. február 14. Somogyi Ernő, Bonhád (Tolnám.), 1895. julius 16. 42 Strém Endre, Budapest, 1895. január 9. Strém Imre, Budapest, 1895. julius 12. 35 Szabó István, Nagykanizsa, 1892. augusztus 18. Szitár Árpád, Nagykanizsa, 1893. november 3. Vámosi Tivadar, Álsódomború (Zalam.) 1894. november 23. Wollák Jenő, Lelle (Somogym.), 1894. julius 4. Zsubory István, Nagykanizsa, 1892. április 2. Kimaradtak: Bethlen János, Prutser Sándor. 43 Középső osztály. Osztályfőnök: DOMÁNY ÁRMIN. Betlehem György, Nagykanizsa, 1892. május 1. Blau Jenő, Csáktornya, 1894. április 24. Bolmánácz Velimir, Budapest, 1894. február 9. Brandlbofer Antal, Nagykanizsa, 1891. december 21. 5 Dőri Zsigmond ism., Nagykanizsa, 1892. december 2. Fuchs Imre, Kálmáncsa (Somogym.), 1893. december 3. Fürst Ödön, Muraszomhat, 1892. október 25. Gógl Jenő, Nagykanizsa, 1891. május 16. Goldstein Sándor ism., Nagymarton, 1891. augusztus 14. 10 Hercog Aladár, Perlak (Zalam.), 1894. november 4. Herrnstein Pál, Csáktornya, 1893. október 20. Hirschler Ernő, Szeszvete (Horvátorsz.), 1893. november 1. Hoffmann István, Nagykanizsa, 1894. október 27. Hütter Vilmos, Nagykanizsa, 1893. junius 10. 15 Josifovic Milivoj, Nagykanizsa, 1894. december 28. Keszler Ferenc, Eszék, 1893. április 16. Kisfaludi Aladár, Komlósd, 1892. augusztus 1. Klein Miklós, Lajosfa puszta (Somogym.), 1894. május 4. Kollárovics István, Vizvár, 1891. julius 16. 20 Krausz Kálmán, Magyarszerdahely, 1892. augusztus 16. Mezei Henrik, Muraszombat, 1893. március 9. Mihalec József, Nagykanizsa, 1892. október 29. Pátkai Jenő, Szombathely, 1894. november 29. Perényi Andor, Nagykanizsa, 1892. május 25. 25 Pissenberger Imre, Kapuvár (Sopronm.), 1892. julius 18. Pollák Jenő, Nagykanizsa, 1893. aug. 20. Rechnitzer József, Pusztakovácsi, (Somogym.) 1893. junius 8. Riebner Samu, Hottiza (Zalam.), 1894. szeptember 8. Rosenberg Lajos, Nagykanizsa, 1893. márc. 13. 30 Schütz Béla, Pacsa, 1892. szeptember 11. Szigeti Lajos, Nagykanizsa, 1892. julius 25. Strém Pál, Budapest, 1894. április 19. Székely Ernő, Csáktornya, 1894. junius 6. Szémann György, Nagykanizsa, 1893. május 21. 35 Szépe László, Nagykanizsa, 1893. október 12. Szilágyi Imre, Kaposvár, 1891. március 8. Vlasits Gábor, Nagykanizsa, 1893. március 26. Kimaradt: Wollner Géza. Meghalt: Keömives Izidor. 44 Felső osztály. Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK. Beck Ede, Szepetnek (Zalam.), 1889. október 11. Benkő Károly, Nagykanizsa, 1893. január 7. Bedő József, Pécs, 1891. április 9. Biach Imre, Nagykanizsa, 1893. november 23. 5 Bók Endre, Lengyeltóti (Somogym.), 1893. május 26. Böhm Imre, Bélavár (Somogym.), 1893. október 1. Engel Ármin, Nagymezka, (Zemplénm.) 1887. augusztus 12. Fischer Ernő, Nagykanizsa, 1892. május 9. Gál Ferenc, Nagykanizsa, 1892. augusztus 13. 10 Gróf Lajos, Salföld (Zalam.), 1893. február 6. Guttentág Imre, Nagykanizsa, 1892. január 31. Handelsmann Ferenc, Nagykanizsa, 1893. december 16. Hudi József, Harta (Pestmegye), 1890. november 1. Jirovec János, Puszta-Szemes, (Somogym.) 1890. junius 25. 15 Kaloud József, Tarnov (Galicia), 1890. január 22. Kontor Ferenc, Lövő (Sopronm.), 1889. október 4. Koréin Sándor, Zalaszentgrót, 1892. december 3. Ködbaum István, Nagykanizsa, 1891. november 25. Krámer Imre, Nagybajom (Somogym.), 1892. december 29. 20 Leitner Károly, Tótszentmárton, 1893. szeptember 10. Lőrinc Gyula, Nagykanizsa, 1893. május 6. Nagy István, Zágráb^ 1890. január 22. Piszár József, Nagykanizsa, 1892. julius 29. Pollerman János, Nagykanizsa, 1889. december 4. 25 Rosenberg Hugó, Belisce (Verőcem.), 1891. szeptember 7. Schwarc Imre, Kővágó-Örs, 1893. október 29. Stern Henrik, Staro-Petrovosello (Pozsegam.), 1892. márc. 14. Szabó Imre, Nagykanizsa, 1892. április 18. Szegő János, Alsódomború (Zalam.), 1892. január 29. 30 Ugor Ferenc, Nagykanizsa, 1890. április 6. Viola Lajos, Nagykanizsa, 1889. május 19. Meghalt: Hamburg Róbert. 45 XVII. Az 1908/9. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve A cég neve A város neve Beck Sándor „Winea" magy. bortermelési Budapest és kereskedelmi r. t. Biró Simon Ulrich B. J. „ Bodó Rezső Agrárbank Kaposvár Bódog P\'erenc Br. Gutmann Vilmos Nagykanizsa 5 Böhm Vilmos Kaposvári ker. és iparbank Kaposvár Francsics József Déli vasút igazgatóság Budapest Freud Károly Grácz Grünfeld Elek „Auer" gáz, izzófény r. t. Budapest Guttman Imre Pollitzer és Holzmann Kőbánya 10 Hamburg Sándor Beinhacker és Bach Wien Hahn Izidor Neues Politisches Volksblatt Budapest Hoffmann Sándor Eugenio Müller Triest Kalmár Hugó Br. Gutmann Vilmos Nagykanizsa Keller István Szlavóniai drávavidéki vasút Eszék 15 Kertész Jenő Nagyatádi Takarékpénztár Nagyatád Klein Oszkár Gróf Jankovics Aladár ura- dalma Delkovác Krausz Jenő Fischer J. C. Budapest Lusztig József I. Schachter Wien Melczer Jenő Fekete erdői üveggyár Deutsch K. I. Nagyvárad 20 Mischon Béla Déli vasút igazgatóság Budapest Neumann Károly Magy. lesz. és pénzváltó- bank Barcs Polgár Árpád Magy. ker. részvénytársaság Budapest Révész János Urodalmi főbérnökség és szeszgazdasági gyár Annamajor Ring Pál Ring Lipót és Samu Kaposvár 25 Róna Gyula Pozsonyi bank r. t. Pozsony Rosenberg Emil Ifj. Neumann Miksa Csáktornya Singer Sándor Singer József és Társa Nagykanizsa 46 A tanuló neve A cég neve A város neve Somlyó Ödön Ungaro Croata gőzhajós- társaság Fiume Spiller Gyula F. keresk. iskolai tanárképző Budapest 30 Schulz Oszkár Magyar államvasút Zágráb Schulteisz István Ker.Munkásbiztositó Pénztár Nagykanizsa Stern László Magyar Pénzintézetek Közp. Hitelbankja r. t. Budapest Strasser József Fischer J. kivilágítható cég- tábla vállalat n Szeidmann Ernő Austro-Orient. Hand. Act. Ges. Konstantinápoly 35 Szerb Ernő Gráner és Csakaturner Csáktornya Varga Lajos LTjlaky, Hirschler és Fia Alsódomboru Weisz Ignác Keresked. bank Munkács 47 XV. Jelentés az 1909—10-iki juniusi érettségi vizsgálatokról. A május 30. és 31. napjain megtartott osztály vizsga alapján a felső osztály 31 rendes és 2 magántanulója közül 4 folyó évi szeptember hóban teendő javitó vizsgára utasíttatott, 1 betegség miatt engedélyt kapott az osztályvizsga szeptemberben való letételére. írásbeli érettségi vizsgálatra bocsáttatott tehát 26 rendes és 2 magántanuló = 28. Ezek közül 1 az Írásbeli vizsgálatok folyama alatt megbetegedvén, szeptember hóban teendő pótló vizsgálatra utasíttatott. Az Írásbeli vizsgálatokat végig tehát letette 25 rendes és 2 magántanuló. A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató úr a következőket jelölte ki: I. Könyvvitel. Farkas Péter 1910. május 1-én következő vagyonállapottal nyitja meg üzletét: AKTÍVA Árukészlet . . K 36520.- Készpénz . Adósok . . Küldvények Ingóságok . 5186.75 24017.20 17306.05 1970.— K 85000. PASSZÍVA Hitelezők . . K 4690.— Elfogadványok „ 10110.— Átmeneti kamat „ 200.— Tiszta vagyon „ 70000 — K 85000.- Ugyanekkor belép az üzletbe Varga Pál K 30000 készpénzzel s az üzletet mint közkereseti társaság folytatják. A szerződés értelmében Farkas az üzlet vezetésért havi 300 K fizetést kap, a társak betétei 6°/o-al pr. anno kamatoztatnak, a tiszta nyereség a betétek arányában osztandó el s ezeket szaporítja. 48 Máj. 3. Küldenek Reinighaus testvéreknek Grác 5 vágón 500 q árpát á 14.65......K 7325 — „ 10. Leszámittatják Barta Jenő váltóját pr. jun. 20 „ 1460.— 5% lerovat 41 napra „ 8.31 K 1451.69 „ 15. Reinighaus testvérek jelentik, hogy a küldeményt rendben átvették s küldik érte elfogadványukat pr. aug. 3. „ 18. Érkezik Fehér Mártontól, Siófok, 3 vágón 300 q tengeri á 13 K 3900, fizetendő 3 hó múlva. „ 20. Vesznek Újvári Páltól helyben 4 havi elfogadványuk ellenében 2 vágón zabot á 14.20 K 2840.— „ 24. Beváltják ma lejáró elfogadványukat Kovács Ernő r. „ 2740.— „ 26. Veszik Antal Pál adós csekkjét a Pesti Magyar Kereskedelmi bankra „ 2000.— „ 31. Farkas kivett a pénztárból K 200.—, Varga 150 koronát. „ „ Üzleti költség K 420.— Zárás: Az árúkészlet értéke K 40120. — , az ingóságok értékéből 5°/o leirandó, a küldvények átm. kamattöblete K 240-— Eredmény: 6 jeles, 7 jó, 11 elégséges, 3 elégtelen. II. Német nyelv. Die Oesterreichisch-Ungarische Bank. Eredmény: 1 jeles, 4 jó, 19 elégséges, 3 elégtelen. III. Német kereskedelmi levelezés. 1. Molnár B., Pozsony, megkérdezi Kalmár Jánostól, Buda-peát, 1910. VI/1: mily feltételekkel volna hajlandó tőle férfi- s gyermekfehérneműt bizományi eladásra átvenni. Hivatkozik a Pozsonyi Első Takarékpénztárra mint ajánló cégre. 2. Kalmár VI/4 közli a feltételeket, 3"/o skontó vagy 3 havi intézvénnyel való eladás, 4°/o jutalék, a tényleges kiadások megtérítése és a megbízó számla értékének a/3 erejéig reá való intézésre. Eredmény: 1 jeles, 5 jó, 20 elégséges, 1 elégtelen. IV. Magyar fogalmazás. Takarékosság legyen az üzletember jelszava. Eredmény: 1 jeles, 4 jó, 22 elégséges. 49 V. Magyar kereskedelmi levelezés. 1. Ernyei Gyula helybeli cég 1910. május 7-én a budapesti Első Magyar Iparbanktól K 30000 nyilt váltóhitelt kér. 2. Budapest V/10 a hitelt megadja. Feltételek: Folyószámlán mindenkor a bankkamatlábnál lu/o-al többet vesz, 1/2%-al kevesebbet ad, fedezet 3 nappal a lejárat előtt, nettó provizió 74 U/o. 3. Kanizsa V/12 a feltételeket elfogadja, egyúttal intéz a bankra K 3750.— pr. augusztus 15. Bettlheim M. és tsa-ra ott, K 400.— pr. V/31 Kertész Tódorra ott s a váltók elfogadását kéri. 4. Budapest V/13. Kanizsa intézkedését tudomásul veszi. 5. Kanizsa aug 10-én a 15-én lejáró váltót K 3760.— küld. 6. Budapest aug. 15. a kifizetett váltót visszaküldi. Eredmény: 1 jeles, 5 jó, 19 elégséges, 2 elégtelen. VI. Francia kereskedelmi levelezés. 1. F. é. április 15-én Kerekes Lajos Budapesten Georges Búron cégnél Elboenfben rendel minta szerint No. 947 12 vég 145 cm. széles fekete posztót á fr 160.— végenkint. A szállítás vasúton teherárúkép történjék. 2. F. é. április 20-án Georges Búron Elboenfben teljesíti a megrendelést s elküldi a posztót ládában, teherárúkép. Csomagolásért felszámít fr 5.—. A számlaösszegnek fr 1920-nak kiegyenlítését csekkel a Comptoir d\'Escompte-ra Elboenfben kéri. Eredmény: 1 jeles, 7 jó, 18 elégséges, 1 elégtelen. VII. Kereskedelmi számtan. 1. Berlin Budapest számlájára a következő ügyleteket bonyolítja le : 1. Február 16-án vesz per U. február 100 drb. osztrák hitelrészvényt á 208.50, adó, courtage. 2. Márc. 15-én elad per U. 100.000 frt névértékű Magyar aranyjáradékot á 95.50, adó, courtage. 3. Ápril 3-án elad L 283,, 15„ 7 per május 28 á 20.25, 3 hó, 3°/o courtage. 4. május 10-én vesz pr U. május 200 darab osztrák-magyar államvasuti részvényt á 139.50, adó, courtage. Junius 30-án kiállítja a folyószámlát tartozik 4%, követel 3%, 1°/üo jutalék. 2 50 1. Elkészítendő Berlin elszámolása. 2. Követel egyenleg esetében Budapest küldvényeztet magának K váltót pr a/v á 85.20 rövid lát, tartozik egyenleg esetében intézvényeztet magára K váltót; mennyi az intézvény névértéke. Eredmény: 9 jeles, 6 jó, II elégséges, 1 elégtelen. Az írásbeli érettségi vizsgálatok táblázatos kimutatása. 2 3 Össze- Tárgy 1 4 sen Magyar fogalmazás . . . 1 4 22 27 Német nyelv...... 1 4 19 8 27 Német keresked. levelezés . 1 C t> 20 1 27 Magyar 1 5 19 2 27 Francia „ „ 1 7 18 1 27 Kereskedelmi számtan . . 9 G 1 1 1 27 Könyvvitel...... 6 7 1 1 3 27 Az Írásbeli vizsgálatok eredménye alapján 31 érettségire jelentkezett rendes és 2 magántauló közül szóbelire bocsáttatott 25 rendes és 2 magántanuló. A szóbeli vizsgálatokat junius 20-án és 21-én tartottuk meg dr. Zorn Vilmos nyug. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos ur és Dr. Záray Károly, pécsi ker. és iparkamarai titkár, kereskedelemügyi miniszteri biztos ur elnöklete alatt. Az érettségi vizsgák végeredménye ez: Jelesen felelt meg: Nagy István. Jól feleltek meg: Benkő Károly, Engel Ármin, Fischer Ernő, Ködbaum István, Rosenberg Hugó. Megfeleltek: Beck Ede, Biach Imre, Bók Endre, Böhm Imre, Gróf Lajos, Gál Ferenc, Hudí József, Kaloud József, Koréin Sándor, Krámer Imre, Leitner Károly, Piszár József, Pollermann János, Stern Henrik, Szabó Imre, Szegő János, Viola Lajos, Aigner Géza, Supka Béla. 2 tárgyból szeptember hóban javító érettségi vizsgát tehet: 2. 51 XVI. A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés. Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot tesznek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll. közigazgatás azon ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal biró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t.-c. minősítetteknek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.: a) a postaszaknál, mint postafőtiszti tisztviselők; b) a pénztári szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányárúdai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők; d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek. e) Az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál stb. 3. Ezeken kivül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek: 1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába, 2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, posta, távíró), 3. a kereskedelmi iskolai tanárképző-intézetbe, 4. Az 1900. évi 100.000. sz. belügyminiszteri rendelet szerint a községi jegyzőségre képesítő közigazgatási tanfolyamra felvétetnek. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik. 4* 52 XVII. Statisztikai kimutatás. A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya o s z t á i y Iskolalátogatás Beiratott összesen . . Évközben kimaradt . . Meghalt...... Létszám a tanév végén 41 2 39 39 2 37 32 1 31 112 4 1 107 Születési év 1887 ....... 1888 ...... 1889 ....... 1890 ....... 189 1....... 1892 ....... 1893 ....... 1894 ....... 1895 ....... 1896 ....... 1 4 8 13 10 5 1 10 12 11 1 4 5 5 8 9 1 1 4 6 10 22 29 24 10 5 Vallás , Izraelita...... Róm. katholikus . . . Ág. evang...... Ev. reform...... Görög, kath..... 17 1 25 11 1 2 22 10 70 38 l 1 2 Anyanyelv Magyar...... Német...... Horvát...... Lengyel...... 41 37 1 1 29 2 1 107 1 3 1 53 A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály A felvétel alapja Ismétlő...... Polg. isk. 4. oszt. . . Gimnázium 4. oszt. . . Reáliskola „ „ . . Felső keresk. isk. alsó „ felső 3 22 15 1 2 37 32 5 22 15 1 37 32 Nyelvismeret Magyar...... Magyar-német .... Magyar-horvát . . . Magyar-német-horvát 29 8 1 3 23 5 8 3 27 1 2 2 79 14 11 8 A szülő vagy gyám lakóhelye .Nagykanizsai .... Más zalamegyei . . . Somogymegyei . . . Vasmegyei..... Baranyamegyei . . . Pestmegyei..... Nógrádmegyei .... Tolnamegyei .... Békésmegyei .... Sopronmegyei .... Zágrábmegyei .... Verőcemegyei .... Belovármegyei .... Zemplénmegyei . . . Steierországi .... 21 7 9 1 1 1 1 22 6 0 2 1 2 1 17 6 3 1 1 1 1 1 1 60 19 17 2 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 A szülő vagy gyám polg. állása Önálló kereskedő . . . Keresked. alkalmazott . Önálló iparos .... Iparosnál alkalmazott . Köztisztviselő .... Magántisztviselő . . . Őstermelő..... Ügyvéd...... Magánzó...... Egyéb ....... 15 1 5 1 7 4 2 2 4 7 4 2 2 4 4 2 1 10 3 11 3 3 3 4 1 1 3 3 33 8 10 6 15 9 4 4 17 6 54 A kimutatás tárgya Csoport Alsó Köz. Felső Összesen osztály Tandíjfizetés Egész tandijat fizet . . \' * n fi Vs / £> „ „ V4 „ „ . . Tandíjmentes .... 17 2 7 8 7 7 6 9 10 7 10 2 7 7 6 34 10 23 25 20 55 A tanulmányi eredmény kimutatása. Tantárgy Alsó oszt. Köz. oszt. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma 39 37 30 1 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hittan....... 10 10 18 1 9 14 14 5 23 2 Magyar nyelv és irod. . 2 14 18 5 2 7 27 1 1 5 24 — Német nyelv .... 1 10 18 10 — 7 24 6 1 8 18 3 Francia nyelv .... 3 12 16 8 — 6 26 5 1 6 21 2 Földrajz...... 5 11 20 3 2 13 19 3 4 7 18 1 Történelem..... 5 13 20 1 2 10 25 — 4 9 17 — Mennyis, és pol. szánit. 5 10 22 2 2 9 25 1 4 9 17 — Természettan .... 2 12 23 2 ■ Keresked. számtan . . 4 14 20 1 3 9 23 2 3 9 18 — Irodai munkálatok . . 9 14 16 —- 6 16 15 — 2 15 13 — Könyvviteltan .... — — — — 6 14 16 1 4 10 16 — Keresked. levelezés . . 2 14 21 2 — 7 24 6 1 6 22 1 Keresked. ismeretek . . 8 14 17 Közgazdasági ismeretek 9 27 1 3 10 17 — Jogi ismeretek .... — — — — 3 13 20 1 5 10 14 1 Vegytan, áruismeret . . — — — — o 11 23 1 3 9 18 — Szépírás...... 6 25 8 — Gyorsírás .... 5 5 2 .... 2 5 — — — — — — Irásb. dolgozatok külső alakja...... 9 12 18 — 4 30 3 — 6 18 6 — Magaviselet..... 27 10 2 20 16 1 20 10 56 XVIII. Jelentés a IV. női kereskedelmi tanfolyamról. A női kereskedelmi tanfolyam célja: azon kereskedelmi szak-és irodalmi ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek, akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van. A tanfolyam 10 hónapig tart. A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnásium 4., vagy a felső leányiskola 2. osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. Felvételi vizsgálatra a tanári kar határozata értelmében azok bocsáttatnak, kik legalább 15 évesek. A felvételi vizsgálat dija 10 korona. A felvételi, vizsgálatnál megkívántatik: I. A magyar nyelv ismerete alak- és mondattanilag s jártasság a fogalmazásban, 2. számtanból jártasság a négy alapmiveletben egész és törtszámokkal s a hármasszabályhoz tartozó feladatok megfejtése, 3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leíró földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália átnézetileg. A női ker. tanfolyam egy osztályába rendszerint csak 40 növendék vehető fel. Rendes tantárgyak: Kereskedelmi számtan .... heti 3 órában Könyvvitel................„3 „ Kereskedelmi és váltóismeret . . „ 1 Irodai munkálatok és levelezés „ 3 „ Német nyelv és levelezés ... „2 „ Keresked. földrajz áruismével . . „ 2 „ Gyorsírás..................,.3 „ Szépírás..................„1 „ Rendkívüli tantárgy: Gépirás heti 2 órában. 57 Tanári kar: Bún Samu, igazgató, felső ker. iskolákra képesített tanár, a felső ker. iskola igazgatója, tanította a könyvvitelt. Balog D., felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. földrajzot és áruismét. Domány Ármin, középiskolákra képesített tanár, tanította az irodai munkálatokat és ker. levelezést. Elek Mór, szakvizsgázott felső ker. isk. tanárjelölt. Krámer Lajos, polg. iskolákra képesített tanár, tanította a gyorsírást és gépírást. Dr. Rosenberg Mór, gyakorló ügyvéd, tanította a keresk. és váltóismeretet. Dr. Villányi Henrik, felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a német nyelvet és levelezést. Női felügyelő: Halász Jenöné, oki. tanítónő. Miután elegendő számú tanuló jelentkezett, a tanfolyamot a nagym. vallás- és közokt. miniszter úr 88585/909. sZ. engedélyével szeptember 10-én megnyitottuk. Beíratott 33 tanuló, kik közül 32 a tanfolyamot a tanév végéig látogatta 58 A női kereskedelmi tanfolyam növendékei: Babics Ida Balázs Teréz Biba Margit Benkő Mária 5 Fitzkó Elvira Fitzkó Anna Hauser Ilona Hornyák Margit Hirsch Erzsi 10 Hoffmann Margit Kövesi Mariska Kreiner Jolán Krausz Cecilia Koltnann Franciska 15 Lampel Irma Lackenbacher Lenke Nagy Erzsi Neumann Julia Pollák Ilona 20 Pollák Janka Perényi Jolán Rosenberg Szidónia Róna Ilona Rosenthál Sarolta 25 Schweitzer Jolán Steiner Erzsi Stern Irén Singer Teréz Székely Ilona 30 Szili Gizella Tursits Jolán Zalai Sarolta Kimaradt: Goricsánec Viola Az Írásbeli záróvizsgálatokat junius 9., 10. és 12-én, a szóbelieket 22-én tartottuk meg dr. Zorn Vilmos, nyug. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi és Dr. Záray Károly, pécsi ker. kamarai titkár, kereskedelemügyi miniszteri biztosok elnöklete alatt. A tanári kar határozata értelmében, a jövő tanévben is megnyitjuk a tanfolyamot, ha legalább 30 tanuló jelentkezik. Akik tehát abban résztvenni óhajtanak, jól teszik, ha e végből már julius első 3 napján u.tolsó iskolai bizonyítványuk felmutatásával az igazgatóságnál előzetesen jelentkeznek; a végleges felvétel azonban csak szeptember 1., 2. és 4. napjain eszközöltetik, mely alkalommal születési és utolsó isk. bizonyítvány bemutatandó. Évi tandij 100 korona, beirási dij 20 korona. 59 A női keresk. tanfolyam statisztikai kimutatása. A kimutatás tárgya Csoport Iskolalátogatás Beiratkozott összesen..... Kimaradt.......... Záróvizsgálatot tett...... 33 1 32 Vallás Izraelita.......... Római katholikus....... 22 11 Anyanyelv . Magyar........... 33 A felvétel alapja Polgári iskola 4. oszt. bizony. . . Felvételi vizsga........ 30 3 A szülő v. gyám lakóhelye Nagykanizsa......... Megyebeli.......... 18 15 A szülő v. gyám polg. állása Önálló kereskedő....... Önálló iparos........ Köztisztviselő........ Magántisztviselő....... Egyéb ........... 9 14 4 2 4 60 XIX. r i Értesítés a jövő tanévre. A tanulók felvétele szeptember 1., 2. és 4. napján délelőtt 9 —12, d. u. 3—5 óráig történik, a javító és pótló vizsgálatok augusztus 31-én d. e. 8—12 óráig tartatnak meg. Az alsó osztályba azon tanulók vétetnek fel, kik á gymna-sium-, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyítvánnyal igazolják. A középső és felső osztályba csak olyan tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illetve középső osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Újonnan belépő tanulók születési bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javító vizsgálatra bocsáttatnak azon legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen érdemjegyet nyert tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. A javító vizsgálat iránti folyamodványok legkésőbb augusztus 20-ig az igazgatóságnál benyújtandók. Evi tandij az alsó és középső osztályban 160 korona, a felső osztályban 200 korona. A tandij 2 részletben fizetendő és pedig az 1-ső részlet a beiratáskor, a 2-ik részlet február hó elején. Méltánylást érdemlő esetekber} a tandij negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1-ső negyed a beiratáskor, a 2-ik negyed november 15-én, a 3-ik negyed február 1-én, a 4-ik negyed április 15-én fizetendő. Beiratási dij 11 korona. Egyéb díjak: a) a hitközségi pénztárba: nyugdíjalapra 6 kor., énektanítási díj 2 kor., az izr. tanulók hitoktatási díj fejében 4 kor., b) beiratkozásnál: az önképző kör könyvtára részére 2 kor., a róm. kath. tanulók hitoktatási díj fejében 6 kor. 61 Mindenki, ki tandíjmentességet kivan nyerni, eziránt Írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényüket augusztus 15-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. A szülőknek, vagy azok helyetteseinek kötelessége az iskolán kiviil a tanulók erkölcsi magaviselete fölött őrködni. Az igazgatónak jogában áll megkövetelni, hogy olyan szállásadóktól, kiknél a felügyeletet elégtelennek tartja, az ifjak megbízhatóbb helyre vitessenek. A vidéki szülőket figyelmeztetjük tehát, hogy gyermekeik elhelyezése tekintetében kellő körültekintéssel járjanak el. Ebben az osztályfőnökök szívesen szolgálnak útbaigazítással. A tanulók óvakodjanak elrongyollott, piszkos és régibb kiadású iskolai könyvek beszerzésétől. Minden tankönyvből a legújabb kiadás használandó. Nagykanizsa, 1910. junius hó 29. BÚN SAMU igazgató. Tartalomjegyzék. Oldal I. Iskolaszék................2 II. Jelentés a lefolyt tanévről..........3 III. A iskola jótevői...... .......5 IV. Tanári kar................................6 V. Tanári könyvtár............................8 VI. Tanterv . \'................10 VII. Az 1910/1 1-iki tanévben használandó tankönyvek . 25 VIII. Szervezeti szabályzat............27 IX. Fegyelmi szabályok.............30 X. Önképzőköri jélentés............34 XI. Magánvizsgálati szabályzat..........35 XII. Ifjúsági segítő egyesület...........38 XIII. A tanulók névsora.............41 XIV. Az 1909/10-ik tanévben végzett növendékek alkal- mazási helye..............45 XV. Jelentés az érettségi vizsgálatokról.......47 XVI. A felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és képesítés..........51 XVII. Statisztikai kimutatás............52 XVIII. Női kereskedelmi tanfolyam..... . . . 06 XIX. Értesítés\'a jövő tanévre . . ..,,... 60 - a\'vbwücí jft*s»r-f»«Mo lovaoia, .\'TS \' _. IGAZGATÓ. . • 1911. • krausz és farkas könyvnyomdája nagykanizsán. ÍCS06