* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.15 MB | |
| 2018-11-05 13:24:42 | |
 | |||||||
Nyilvános  732 | 1953 | 1872-73 A Nagy-Kanizsai nyilvános Polgári Fiu-Iskola tudósítványa | A Nagy-Kanizsai nyilvános Polgári Fiu-Iskola első tudósítványa az 1872-73. tanév végén. Szerkesztette Teesz János igazgató. Nagy-Kanizsa, nyomtatott Wajdits József gyorssajtóján 1873. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: r izz? A N&GY-KANiZSAI NYILVÁNOS POLGÁRI FIÚ-ISKOLA ELSŐ 1U 1)0 SITV ANYA AZ 1H72-73. TANÉV VÉGÉN. SZERKESZTETTE T £ £ S Z J Á KT O S IGAZGATÓ. NAGY-KANIZSA, NYOMATOTT WAJD1TS JÓZSEF GYORSSAJTÓJ-ÁN 1873. A NAGY-KANIZSÁI NYILVÁNOS POLGÁR] FIÚ-ISKOLA ELSŐ TUDÓSÍTVA NYA AZ 1872—73. TANÉV VÉGÉN. SZERKESZTETTE TEESZ JT Á. JST OS IGAZGATÓ. NAGY KANIZSA, NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN 1873. REV 98 rfte V 2010 TARTALOM. I. Adatok a tanoda történetéhez. II. A polgári oskola tanterve. III. A tanoda statisztikája. IV. Érdemsorozat. V. Tudnivalók a jövő tanévre. VI. Leltár. !. Adatok a tanoda történetéhez. 1. Az intézet keletkezése s a tanári testület alakulása. Nagy-Kanizsa városa társadalmi köreiben, valamint a város haladását és felvirágzását, szellemi és anyagi jólétét atyailag gondozó hatóság keblében régen nyilatkozott azon óhaj. hogy a városi közönség tekintélyes részét tevő kereskedő- és iparososztály számára a korszellem követelte magasabb kiképeztetést nynjtandó oly intézet állittassék fel, melyben azon ifjak nyernének kiképeztetést. kiknek a közönséges népoktatás által nyújthatóknál nagyobb szellemi tevékenységet feltételező ismeretekre van szük-ségök. Oly intézet, mely első sorban hivatva van a gyakorlati élet számára haszonvehető egyéneket képezni; olyan, mely már egymaga is a praktikus életbe való közvetlen átlépésre képesitsen; melynek ezen közvetlen czélon kivűl azonban még feladata,mindazon általános ismereteket is nyújtani, melyeket a jelenkor a műveltektől társadalmi és állampolgári állásukban követel. Eleinte felső népiskola, majd gazdászati tanintézet felállítása által vélték a fönt kitűzött czélokat elérhetni. Meggyőződvén azonban az egyik elégtelenségéről, s a másik egyoldalúságáról, az időközben az 18G8-ik évi XXXVIII. t. cz. által életbeléptetett polgári oskolára forditák szemöket, mint olyanra, mely a czélnak leginkább megfelelend, s aztán az eszme valósításában szakadatlanul buzgólkodtak. Szűk itt a tér a fejlődésnek minden stádiumát kitüntetni; annyit azonban fel kell említenem, hogy 1869 vége felé a talaj már tökéletesen elő volt készitve, midőn az ugyanez évi decz. 11-én tartott városi közgyűlésen Nagyságos Bója Gergely tanfelügyelő ur is a már életrevalóságra érleltetett eszmét ismét megpendítvén, az annak megvalósítására okvetlenül megkívántató tetemes anyagi áldozatok miatti aggályok némi eloszlatására Gruttmann S. H. ur, a jótékonyságáról általánosan ismert városi képviselőnek azon, valóban páratlan nagylelkűséget tanúsító 6 ajánlatát juttatá tudomására a gyülekezetnek, miszerint — ha az emiitett polgári oskola létre jő — a maga részéről a kezdetleges költségek fedezésére 2,000 frtot bocsát a közgyűlés rendelkezésére. E hazafias ajánlat egyhangú éljenzéssel vétetvén, s a polgári oskola felállítása elvben elfogadtatván, az iskolaszék egyetemben a városi tanácscsal ennek hol és mikénti felállítása iránti tervezet-készitésre hivatott fel, mely az 1870. apr. 2. egy a mltgú m. kir. közoktatásügyi minist.-hoz segély-nyujtás végett felterjesztendő kérvény szövegezésével együtt a közgyűlésnek bemutattatott, s melynek rendeltetése helyére való átszármaztatásával Nagyságos Bója Gergely tanfelügyelő ur bízatott meg. Az 1872. martius 20. a polgári oskola ügye újra szőnyegre hozatván, a közgyűlés a két első osztálynak még ez évben történendő felállítását elhatározta, s a tanintézet létesítése czéljából az összes felszerelések előállítását elvállalni késznek nyilatkozván, egyszersmint egy uj kérvénynek a nmlígú m. kir. ministeriumhoz leendő felterjesztését javalja azon czélból, hogy a tanerők dijazását a törvényileg megszavazott segélyösszegből elvállalni kegyeskedjek, mit a magas kormány Ngs Bója Gergely tanf. urnák az 1872-ki apr. 29-én tartott közgyűléshez küldött átirata értelmében megígérvén, — a tanfolyamok megnyithatása iránti teendők megállapítására s részletes véleményadásra a tanfelügyelő ur elnöklete alatt egy 13 tagú bizottság küldetett ki. A tanoda állandósítása tekintetéből egy külön épület felállítása is határozatba ment és e czélra 40 ezer frtnyi kamat nélküli kölcsönt kérvényezett a közgyűlés a minisztériumtól, mi azonban ki nem eszközöltethetvén, az építkezés az arra szükséglendő pénzalap hiánya miatt egyelőre elhalasztatott. A tanoda ideiglenes elhelyezésére addig is a Csengery-utczában levő 915. számú ház lőn három évi tartamra kibérelve f. évi 400 frtnyi házbérrel. A polg. oskola alapítása, ideiglenes elhelyezése, berendezése, nemkülönben folytonos gondozása által kiválóbb érdemeket szereztek: tekint. Belus József polgármester, Tandor Ferencz főjegyző, Babochay György, volt iskolaszéki elnök, valamint az összes iskolaszéki tag urak. — Neveiket hálás emlékül őrzendi évkönyvünk. A tanártestület 1872. évi aug. 26-án alakittatott meg, midőn az iskolaszék az igazgatói állásra Teesz János, okleveles polgári oskolai tanárt választá, ki egyszersmind a magyar és német nyelv tanításával bízatott meg. Rendes tanárokúi megválasztattak: Csókás György, a zilahi ké-pezde volt segédtanára, a termény- és földrajz tanszékére. Udvardy Ignácz, volt soproni reáltanár, a szám- és mértani tanszékre. Schultz Károly, volt műegyetemi hallgató, a rajz- és szépirászati tanszékre. Berecz Imre zene-és ének , és Gózon Zsigmond tornatanárokúi választattak. 7 (Megjegyzendő, hogy ez évre Udvardy Ignácz a II., Csókás György pedig az I. osztály főnökévé választatott. Csókás Gy. elmenetele következtében Schultz Károly választatott első osztálybeli osztálytanárrá.) Az ekként megalakult tanári testületből Csókás György rendes tanár az év elején az alsó-lendvai polgári oskola igazgatójává neveztetvén ki, miután ismételt pályázathirdetés után állomásá ra alkalmas tanár nem jelentkezett ; tárgyainak tanítását és pedig a földrajzot Teesz János igazgató, az állattant Berecz Imre, a növénytant Udvardy Ignácz és az ásváuvtant Schultz Károly urak vállalták magukra. Molnár István az iskolaszék 1872. aug. 26-án tartott ülésben az intézet szolgájául választatott meg. 2. A tanoda megnyitása és belélete, Mult évi okt. 24-én a tanuló-ifjuság — (miután a polgári oskola tantermei hely szűke miatt arra alkalmasak nem voltak) — az elemi oskola munkatermében összegyűlvén, Krób Pál másodtanfelügyelő ur több városi főtisztviselő kíséretében, az életbe léptetendő intézet czélját és hord-erejét velős szavakkal feltüntető alkalmi beszéddel üdvözlé a megjelenteket a magas kormány nevében és ezzel az intézetet megnyitotta. Utána az igazgató intézett néhány szót a tanári testülethez, melyben annak tagjait fontos hivatásuk hű teljesítésére, türelemre, a gyermekek iránti atyai szeretetre a könnyelműek iránt pedig komoly szigor gyakorlására s különösen arra hivá fel, hogy a növendékeknek a tudományokba való bevezetésén fölül fő-feladatuknak tekintsék őket erkölcsös és haszonvehető polgárokká képezni; hogyazoknak ne csak tanárai, hanem egyszersmind nevelői is legyenek. A növendékekhez intézett szavaiban serkenti és buzdítja azokat, hogy mind-azen várakozásoknak megfelelni iparkodjanak, melyeket elöljáróik, tanáraik és szülőik hozzájok kötnek. Figyelmezteti, hogy a fiatal kor a vetés ideje, melyben jövő boldogságunk vagy boldogtalanságunk alapja rakatik le ; — hogy sorsunk majdnem mindig fiatalkori éveink felhasználásától függ, és csak ritkán pótolja ki a későbbi idő, mit az előbbi mulasztott; hogy ennélfogva a kedvező alkalmat buzgón felhasználják, és azt, mire taníttatni fognak, a legpontosabban elsajátítsák. Az intézet megnyitása előtt néhány nappal, oct. 21-én megkezdődtek a rendes előadások. Ezeket megelőzőleg ocl. 1 -15-ig eszközöltettek a beiratások. A bejegyzett nyilvános tanulók száma 59. Tanárok és célszerű taneszközök képezvén a sikeres tanulásnak mulhatlan tényezőit, a tek. városi hatóság nagylelkűsége az uj intézet szertárait is legott oly állapotba kívánta helyezni, hogy azok az igé- 8 nyeknek megfeleljenek. E célra a hatósag 1600 frt, az iskolaszék pedig a tanári és ifjúsági könyvtár számára a beiratási dijak két illetőleg egy hármadat határozni kegyeskedett. A tanoda berendezése és felszerelése tek. Babochay György iskolaszéki elnök közbenjöttével az igazgatóra bízatott. Csakis a városnak ilyetén bőkezűsége folytán juthatott az uj intézet keletkezésének már első évében azon kellemes helyzetbe, hogy az előadás minden akadály nélkül folyamatba tétethetett. A nm. vallás és közoktatási ministenum 1872. évi jun. 17-én 14,508. sz. a. kelt intézvén vével a nagy-kanizsai polg.iskolát nyilvánossági joggal ruházta fel. Örvendetes tényként jegyezzük fel, hogy főt. Tallián Ede zágrábi kanonok ur 1872. évi aug. 25 én kelt átiratában értesiti Nagy-Kanizsa városa képviselő-testületét az itteni polg. iskola számára teendő 1000 frtnyi alapítványáról; melynek 6% kamatösszege mindig a legfelsőbb osztályba járó, magát erkölcsileg legjobban viselt s a tantárgyakban legnagyobb előmenetelt kimutatott tanulónak adományoztassék ösztöndijul. .. Ez évben Topolits György és Krátky József, mint arra egyaránt érdemesített II. osztálybeli tanulók\' közt, a nagylelkű alapitó beleegyezésével megfelezve osztatott fel az emiitett alapitvány kamatösszege. Ezenkívül Kelemen Tivadar és Ábrahám Gyula I. osztálybeli tanulók is, az első, mint legjobb rajzoló Schulcz Károly rajztanár-, a második pedig példás magaviselete, s ernyedetlen szorgalma miatt Teesz János igazgató által egy-egy aranynyal jutalmaztattak. -.ható- ság kegyességéből tanulóink szegényebbjei közöl 12 tandíjmentességben is részesült. A tek. iskolaszék 1872. évi szept. 4-én kelt határozatával a latinnyelvet, hogy a polg, iskolából netalán a gymnasiumba átlépni kívánó növendékek a gymn megfelelő osztályába felvétethessenek, rendes tantárgyul vévén fel, ennek tanítását mindkét osztályban Udvardy Ignác tanár vállalta magára. A csakis kath. tanulók hittani előadásai az intézeti helyiségben tiszt. Gregorits Honor ferenezrendi atya által tartattak. A hittani érdemjegyek időszakonkint bekérettek és az illető bizonyítványokba ig-tattattak. A tanév befejezése előtt a nyilvános vizsgálatok julius 18-tól bezárólag 22-ig, a dijosztással összekötött zárünnepély napjául julius 23-ike tüzetett ki, mely napon osztattak ki egyszersmind a tanodai bizonyítványok is. A polgári iskola felállítása, annak a szükségesekkel való ellátása ós folytonos gondozása minden ékesszóllásnál hangosabban hirdeti a városnak a tanügy iránti áldozatkészségét. 9 Önhittség és szerénytelenség nélkül vélem a magam és tanártársaim részéről állithatni, hogy minden nehézséggel férfiasan megküzd-ve, kötelességünk teljesítésében lankadatlanul iparkodtunk a kitűzött cél felé haladni — az intézet jó hirének, nemkülönben a növendékek jövő boldogságának megállapításában szeretett hazánk iránti tartozásunkat ez idő szerint leróni. Legyen ezen öntudat mindnyájunk buzgóságának legnemesebb jutalma! Intézetünket 1873. május 28-án Hertelendy Kálmán Zalamegye főispánja, 1872. december 7-én Krób Pál másodtanfelügyelő, továbbá főt. Kottek Nándor és Plosszer Ignác iskolaszéki tag urak több izben szerencséltették látogatásukkal. 3. A tanoda jóit evői. Nagy-Kanizsa városa tek. képviselő-testületét s tanácsát, mely együttes hatóság a tanügy emelése érdekében tetemes áldozatokat hoz és ezen uj intézet fentartására is megszavazta a szükségeseket: mindezekért és évenként megujuló áldoztaiért — legmélyebb hálánk illeti. Guttmannn S. H. ur, városi képviselő, mint föntebb már említtetett 2000 frtot adományozott az iskola felszerelésére. Belus József ur, N. Kanizsa városa nagy érdemű polgármestere a latinnyelv tanításáért az illető tanár urat 100 frtnyi tiszteletdíjban ré-szesité s az által az intézet valamenyi növendékeinek lehetővé tette a latin nyelv tanulmányozhatását. Nagy-Kanizsa városa takarékpénztárának nagygyűlése iskolánknak 50 frtnyi segélyösszeget adományozott, melynek egyik fele az év végén kitűnő és jeles tanulók közt kiosztandó jutalom-könyvek beszerzésére fordíttatott, másika pedig a jövő évben szegény gyermekek számára veendő tankönyvekre tartatott fön. A könyvtár részére ajándékoztak: Tárnok Alajos ur 9 darab, Schulcz Károly tanár 16 darab, Teesz János igazgató 11 darab könyvet. Fogadják mindnyájan hálás köszönetünket. 2 10 II, Tanterv. Könnyebb áttekintés végett a polgári oskolák tanterve ugy adatik, mint ez az 1868. évi XXVIII. t. cz. értelmében a magy. kir. vallás- és közoktatási miniszter ur által fi-poigári oskolák számára kiadatott. I. Tantárgyak. aj Kötelezett tant árgy ak. 1. Hit- és erkölcstan. ) a) olvasás és nyelvtan. 2. Anyanyelv ) b) irálytan. ) c) irodalom és ismertetés. „ Tr . , í a) német nyelv magyar fiuk számára. 3. Hazai mas nyelv ;, ( , , . , , J ( b) magyar nyelv nem magyar nuk szamara. . , . . ,, , ( a) szám- és mértan. 4. Mennyiségtani tárgyak J ^ könyvviteL ( a) földrajz. 5. Történettani tárgyak ( b) történelem. ( c) statisztika. ( a) terményrajz. 6. Természettudománvi tárgvak \\ JeSy^an- ( c) termeszettan. ( d) mezei gazdaság- vagy ipartan. 7. Jogi tárgyak: Köz-, magán- és váltójog alapvonalai. ( a) rajzolás. 8. Művészeti tárgyak ( bj szépirás. ( c) éneklés. 9. Test- és fegyvergyakorlat. h) Rend ki v üli tantárgyak: 1. Latin-, 2. Franczia- 3. Angolnyelv. 4. Zene. 11 II. Kötelezett tantárgyak osztályonkénti felosztása és terjedelme. 1 Hit-és erkölcstan. A polgári iskolák a népoktatási törvény 67. értelmében felekzeti szinezet nélküli tanintézetek. — A felekezeti színezet nélküli iskolában, e törvény 57. §-a szerint, a hit-és erkölcstan tanításáról a vallásfelekezetek tartozván gondoskodni, e tantárgy osztályok szerinti felosztásának és tejedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. 2. Anvanyelv. a) Olvasási és nyelvtani gyakorlatok, összekötve a fogalmazásra vezérlő előgyakorlatokkal. I. OSZTÁLY. lletenkint 3 órán. a) Értelmes s kellően hangsidyzott olvasás; az olvasottak tartalmának szabadon való elbeszélése s ugyancsak az olvasottak tartalma megmagyarázásának gyakorlása. b) Az előadás gyakorlására könyv nélkül megtanult szivnemesitő versek és történelmi folyó beszédek elszavalása és előadása; valamint ezek tartalmának szabadon (saját szavaikkal) elbeszéltetése. c) Az anyanyelv mondattani alapra fektetett alaktana, a szóképzés és helyesírás gyakorlása. II. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. a) Az értelmes és kellően hangsidyozott olvasás; a? olvasottak fartalmának szabadon való előadása és magyaráztatása. b) Az előadás gyakorlására könyv nélkül tanított versek, elbeszélési és leirásí folyóbeszédek elszavaltatása és előadatása. c) Az anyanyelv mondattani alapra fektetett alaktana a szóképzés és helyesírás folytatása és bevégzése. b) Irály tani gyakorlatok, összekötve a mondattan kiegészítésével és az olvasási gyakorlatokkal. 12 III. OSZTÁLY. Hetenkint S órán. a) Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás gyakorlása; az olvasottak tartalmának előadása és magyarázása. b) Az előadás gyakorlására könyv nélkül megtanított versek és folyóbeszédek elszavaltatása és előadása. c) Elbeszélési és leírási olvasmányok tartalmának gondolatbeli leírása. A hallás után felfogatott történelmi elbeszélések fogalmaztatása. d) A mondattanból eddig tanultak ismétlése mellett a körmondatok készítésének gyakorlata, elmélete, összefoglalva az irási jelek (vessző, két-pont, pont, nyűg-, idéző-, zárjelek stb.) ismertetésével és használásával. IY. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) Értelmes olvasás s az olvasottak tartalmának elbeszéltetése és magyaráztatása. b) Az előadás gyakorlására — könyv nélkül megtanított — elbe szelői, lantos, románcz, ballada, költői, rövidebb és könnyebb szónoklati darabok elszavaltatása. c) Történeti elbeszélések és tájleirások, különféle ügyiratok: levelek, folyamodványok, szerződések, nyugták, árjegyzékek fogalmaztatása és készíttetése. d) Az irálytan elméletének alapvonalai. c) Az anyai nyelv irodalmának rövid ismertetése. V. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) Az ujabbkori irodalombeli történelmi és költői irók műveiből válogatott darabok olvastatása s aesthetikai fejtegetése. Bevezetésfezek nyomán a történelmi és költői irály és műfajok megértetésére, az aesthetika rövid áttekintésével. b) Az ujabbkori irodalom története, lehető legrövidebbre összevonva. c) Előadás gyakorlásául ujabbkori történelmi és költői irók müveinek felolvastatása, a könyv nélkül megtanultak elszavaltatása. d) Fogalmazási gyakorlatok, részint ügyiratok készítésén, különös tekintettel az ügyleti levelezésekre és gyakorlati fogalmazványokra, részint a történelemből vett tárgyak kidolgozásán s különféle leírások és elbeszélések készítésén. 13 VI. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) Az ujabb és régibb irodalombeli különféle remekirókból válogatott szónoki és költői darabok olvastatása és aesthetikai fejtegetése. b) A középkori s régiebb irodalom történetének legrövidebb áttekintése. c) Előadás gyakorlásaúl szónoki és költői remekírók válogatott darabjainak felolvastatása, a könyv nélkül megtanultak elszavaltatása. d) Fogalmazási gyakorlásaúl részint ügyiratok készítése, itt is különös tekintettel az üzleti levelezések és gyakorlati fogalmazványokra, részint szónoki darabok íratása. 3. Hazai más nyelv. a) A magyar ajkúak számára német nyelv. b) A nem-magyar ajkúak számára magyar nyelv. III. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. a) Egyszerű és bővített mondatok, — az ezek megértésére tartozó nyelvtani alakok és szabályok ismertetésével. b) Az így szerkesztett mondatoknak anyanyelvből a tanítás alatt levő nyelvre s megfordítva ebből anyanyelvre fordítása, élőszóval és írásban. c) Az ez uton szerzett nyelvtani ismeretek rendbeszedése és elméletileg megtanultatása. IV. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. a) A bővített és összetett mondatok, s az ezek megértésére tartozó nyelvtani alakok és szabályok ismertetése. b) Az így szerkesztetett mondatoknak anyanyelvből a tanítás alatt levő nyelvre s megfordítva, ebből anyanyelvre forditása élőszóval s írásban. c) A szerzett nyelvtani ismeret rendbeszedése után, az egész nyelvtan elméleti megtanultatásával. d) Néhány könnyű vers könyv nélkül. V. OSZTÁLY. Hetenkint 4 órán. . a) A nyelv alaktana ismétlése után, a nyelv rendszeres mondattana elméletileg és gyakorlati példákban. 14 b) Könnyebb olvasmányoknak a tanítás alatt levő nyelvből anyanyelvre és viszont fordítása. c) A legkönnyebb fogalmazási kísérletek. d) Néhány könnyű vers és egy-két könnyű folyóbeszéd könyv nélkül. VI. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) Fokozatosan nehezebb olvasmányoknak anyanyelvből a tanítás alatt levő nyelvre fordítása. b) Fokozatosan nehezebb fogalmazvámrok készitése. c) A beszéd elsajátítása- és gyakorlására hosszabbacska elbeszélési versek, történeti előadást tartalmazó folyóbeszédek könyv nélkül tanítása és előadatása. 4. Mennyiségtan, a) Szám-és mértan. I. OSZTÁLY. Hetenkint 5 órán. a) A számtanból: az egész számok négy alapművelete. — A számok tényezőkre bontása. A közönséges törtek négy alapművelete. b) A mértanból: a nézlettani egyenes vonalú ábrák három- vagy sokszögű alapjairól. II. OSZTÁLY. Hetenkint 5 órán. a) A számtanból: a közönséges törtek ismétlése és a tizedes törtek. Számtani rövidítések gyakorlása. Viszonyok. Arányok. Hármasszabály. Egyszerű kamatszámítás. b) A mértanból: a nézlettani egyenesvonalú ábrák alkotásának foly- egybekötve azok területeinek kiszámításával. III. OSZTÁLY. Hetenkint 4 órán. a) A számtanból: a közönséges és tizedes törtek ismétlése. Á mértekek és pénzek ismertetése. — Az összetett hármasszabály, a határidő-számítás, a társaság-, elegyítés szabályai; a lánczszámitás, összetett kamatszámítás. Hatványozás tisztán arab számjegyekkel. 15 b) A mértanból: a köralakú s ezekből összeállítható ábrák alkotása és területek kiszámítása. Gyakorlati síkmérések, s ezekről egyszerű térrajzok készítése. IY. OSZTÁLY. Hetenlcint 4 órán. a) A számtanból: a láncz-, összetett kamat-, a határidő-számítás és társaságszabály ismétlése. A hatványozás ismétlése. Négyzet- és köbgyökvonás tisztán arab számjegyekkel. b) A mértanból: a tértan, tértani gyakorlati mérések, a térfogat (terime) kiszámításával, alkalmazva a földkiásások (árkok), töltések, épületek falainak köbszerinti kiszámítására. Gyakorlati területi és tértani mérések s ezek rajzai készítésével. V. OSZTÁLY. Hetenkint 4 órán. a) A számtanból: a hatványozás és gyökvonás ismétlése; a szám-és mértani sorok (Progressio) ezek folytán a sorszámok (Logarithmus) megértetése és használása módja. A kamatos kamatok kiszámítása. b) A mértanból: a sík és a tértan ismétlése gyakorlati mérésekkel, térrajzok készítésével és a területek kiszámításával; épületrajzok készítése. VI. OSZTÁLY. Hetenkint 4 órán. a) A számtanból: a változatok (Permutatio), csoportulatok (Combi-natio) tana, a valószínűségi számítás. Továbbá a váltó-, évjáradék- (Renten), törlesztési (Amortisatio) számitások: a biztosító (élet, tüz, jégkár), a takarékpénztári intézetek ismertetése. b) A mértanból: lejtmérések, alkalmazva a közéletben előforduló esetekre, mint p. o. a felszíni mérés-, alagcsövezésre, mocsárok kiszárítására összekötve a helyzeti (situatio) rajzok készítésével. b) Könyvvitel. VI. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. Az egyszerű és kettős könyvvitel alapvonalai s gyakorlati vezetésének módja. 16 A mezei gazdaságot tanitó polgári oskolában a gazdasági, az ipartant tanitó iskolában pedig a kereskedői számvitel tanítandó. 5. T ö r t én e tt ani tárgyak, a) Föl d raj z. I. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) A föld mértani és természeti földrajza, általános fővonalokban. b) Magyarország és az ausztriai birodalom általános áttekintése, külünös tekintettel mindkét birodalom természeti földrajzára. II. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) Európa természeti földrajza s országainak általános áttekintése. b) A föld többi részei legáltalánosabb átnézete. III. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) Euréfta rövid ismétlése mellett Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália rövid földrajza. b) Bezárólag a mértani földrajz alapvonalai s földabroszok készítése. / , b) Történelem. III. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. Magyarország története oly röviden, hogy egy év alatt az egészen át lehessen \'menni, Magyarország polgári földrajza ismétlésével. IY. OSZTÁLY. \' Hetenkint 2 órán. A világtörténelemben szereplő népek története oly rövidséggel, hogy a tanuló az egész világ történetéről világos áttekintést nyerjen. Az ide tartozó földabroszok használásával és a szükséges földrajzi felvilágosításokkal. Y. OSZTÁLY. Hetenkint 4 órán. Az ó-, közép- s újkori történetek nevezetesb korszakai időrendben- 17 A korszakokat jellemző és feltüntető földabroszok használásával és földrajzi felvilágositásokkal. VI. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. Magyarország összefüggő története. c) S t a t i s t i k a. Y. OSZTÁLY. Hetenldnt 2 órán. A statistika főbb vonala a magyar birodalom területéről, természeti minémtiségéről, termékeiről, népessége viszonyairól; a nép anyagi, szellemi és erkölcsi közműveltségéről, az államháztartásról és hadierőről, egybevetve mindezeket az európai nevezetesebb államokkal, a lehető legvi-világosabb rövidséggel. 6. Természettudományi tárgyak, a) T e r m é n y r a j z. I. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osztályok alapjöllemei-vel biró, az iparban használtatni szokott ásvány-példányokon szeinlélteten-dők azoknak ismertetőjegyeik, találási helvök és hasznuk. * ■ b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes csoportokat jellemző, a mezei gazdaságban és az iparban használtatni szokott növények ismertetőjegyei, növési helyök és hasznuk. II. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. Egész éven át, az állatok főbb osztályaiból az alapjellemmel biró, egyszersmind a mezei gazdaságban és az iparban használt;.tni szokott állat-példányokon tanitandók az állatok ismertető jegyei, lakhelyök, táplálkozási és szaporodási módjok, sajátságaik, általános és különös hasznuk; az állattani rendszer áttekintésével és az állatok analytical uton való meghatározásával. III. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. a) Téli hónapokban az ismert állatok, néhány újnak hozzáadásával, rendszerben áttekintendők, egyszersmind meghatározásuk gyakorlandó, 2 18 b) Tavaszi és nyári hónapokban a hasznos és mérges növények ta-nitandók s általánosan a növények meghatarozása gyakorlandó. IV. OSZTÁLY. Hetenkint 4 órán. a) Az ásványtan ismétlése mellett a nevezetesebb szikla- és földfajok a föld történetével (geologia) egybekötve. b) A föld terményeit egymással kapcsolatosan egybevetve is kell tanítani a föld egyetemes természetrajzát. c) Az állatok és növények meghatározása gyakorlandó. b) Vegytan. IV. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán A testek általános tulajdonai előrebocsátása után a szervetlen és szerves vegytan alapvonalai kísérleti uton a mezei gazdaságra és az iparra alkalmazva. c) Természettan. V. OSZTÁLY. Hetenkint 3 óran. A természettan kísérletileg és számtani alapon tanítandó; a természet általános törvényeit a kísérleteken szerzett tapasztalatokból kell levonni. Az erőmütanból, az egyensúly-, mozgás- és nyugvástan, különösen a géptan. VI. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. A rezgések tanából: a hang, hő, fény, delejesség, villanyosság és & légkör tüneményei. d) Mezei gazdaság vagjraz ipartan. VI. OSZTÁLY. . Hetenkint 2 óráit. ^ a) A gazdaságtanból, melyet a III. osztályílól\'egész a pályafolyam végéig minden osztály a gazdasági kertben gyakqrol^táliilandó a földművelés, növény termesztés, állattenyésztés, kertészet,\'«szótő imívelés, selyemtenyésztés, méhészet és erdészet alapvonalai. t 19 b) Az iparmütanból, (ott, hol a vidék szerint inkább erről kell tudni, mint a mezei gazdaságról) az állati, növényi és ásványi anyagok ismertetése és feldolgozásáról, ipartelepek és gyárak látogatásával: ott, a hol mód van benne, a tanulók különféle kézműipari munkákban való gyakorlásával egybekötve. 7. Jogtudományi tárgyak. VI. OSZTÁLY. Iietenkint 2 órán. a) Az ország közjoga: a magyar birodalom szerkezetéről, alkotmányáról, népképviseletéről, kormánya- és kormányzásáról. b) A magánjogból, az anyagi részből: az örökösödési, telekkönyvi jog fővonalai; az anyagi, büntetőjog. Az alaki jogból: a birói szervezet és a perrendtartás röviden. c) A váltójog és a csődtörvény főbb vonalai. 8. Művészeti tárgyak, a) Rajzolás. I. OSZTÁLY. Hetenkint 4 órán. Szabadkézi mértani rajzból, a vonalrajz elemei, összekötve a mértani alaktannal, ugy hogy ez a mértani alaktanban tanitottakkal összhang-zatban tartassék. II. OSZTÁLY. Hetenkint 4 órán. a) Szabadkézi rajz, az egyenes vonalakból alkotható egyszerű alakok (árnyékolás nélkül) rajzoltatása. b) Mértani rajz, a vonalrajz folytatása, összhangzatban tartva az I. osztályban tanított mértani alaktannal. III. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. a) Szabadkézi rajz, egyenes és görbe vonalakból képzett ábrák, átmenve a növények rajzolására. Természet után való rajzoltatás. b) Mértani rajz, a körről és a körből alakítható s a körbe írott ábrákról. A síkmérések egyenes oldalú térrajzait, a mennyiség- és rajztanárok felügyelete alatt magánosan is készítik. 3* 20 IV. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. a) Szabadkézi rajz, növények, állatok és ékítmények rajtoltatása. Természet után való rajzoltatás. b) Mértani rajz, épületi-, tér- és hornlokrajzok készítése. V. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. a) Szabadkézi rajz, a távlat és az árnyékolás elemei, alkalmazva az eddig rajzolt ábrák- és tárgyakra. b) Mértani rajz, épületi-, tér- és homlokrajzok készítése. VI. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. a) Szabadkézi rajz, a mult éviek folytatva és ismételve. b) Mértani rajz, eszközök, géprészek, egyszerű gépek, épületek (si-tuatio) rajzai. b) Szépírás. I. II. III. OSZTÁLY. Hetenkint 2—2 órán. Üteny szerint tanulják az úgynevezett angol szépírást; a németül tanulók a németirást is, s alkalmazzák ezt különösen a könyvvitelnél. c) Éneklés. I. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. Az énektan elemei, különösen a hangkörök, keményhangsor és a lágy hangsor. A hangnemek felfogása és begyakorlása mellett, gyakoroltatnak a két és háromszólamú éneklésben. II. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. Megismerik a magyar hangsort s begyakorolják a nehezebb hangköröket. Ezenfelül gyakorolják a három- és nógyhangú homophon éneklést. III. OSZTÁLY. Hetenkint 3 órán. Az előkék különböző fajainak begyakorlása mellett tanulnak két-, három- és négyszólamú polyphon éneklést. 21 IY. OSZTÁLY. Hetenkint 2 órán. Az összes kemény és lágy hangsorok ismétlése mellett a hangsorok egymással való összeköttetését megkell ismertetni. Továbbá gyakorolni kell a hangközök éneklés általi eltaláltatását — a hangjegy olvasását. Folytatni kell a három-, négyszólamú polyphon énekeket. Y. VI. O S Z T Á L Y. Hetenkint 2 órán. A két osztály külön-külön is, de többnyire együvé fogva, ismétli az eddigi elméleti ismereteket és gyarapítja azokat, egyszersmind a három- és négybangu chorálokat, dalokat, moteiteket stb. gyakorolja. 9. Test- és fegyvergyakorlat. A polgári oskola növendékei a test- és fegyvergyakorlatok tanulására két csoportra osztandók. Az első csoportba sorozandó az I., II. és Ill-dik, a második cso portba a IV. V. és VI. osztály növendékei. Az I., II. és III. osztályból álló csoport gyakoroltatik: a) rendgyakorlatokban, a sorok mozgásának többféleségét kifejtik, a menés-futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulatokat, sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának, összeállításának és kifejtésének különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatok különféle nemeiben. c) Az ugrás különféle nemeiben, d) A függési és támaszkodási gyakorlatokban. A IV. V. és VI. osztályból álló csoport gyakoroltatik a fennebbie-ken kívül a tisztán katonai test- és fegyvergyakorlatokban. Rendkívüli tantárgyak. Latin, franczia, angol stb. nyelvek és a zene. A rendkívüli tantárgyak a tanítási rendes órákon kívül az olyan növendékeknek tanitandók, kik az iskolai év elején vagy maguktól, vagy szüleik rendeletéből, egyik vagy másik rendkívüli tantárgynak tanulására vállalkoznak. A kik az év elején egyik vagy másik rendkívüli tantárgynak tanulására vállalkoztak, s az igy alakult osztály kedveért a tanítás elrendeltetett és megkezdetett, azok a maguk által kijelölt tárgy szorgalmas tanulására épen ugy köteleztetnek, mint a rendes tantárgyak tanulására. 22 A kijelölt rendkívüli tantárgyak közül az I. és II. osztály növendékei, rendes tantárgyak mellett, csak egyféle rendkívüli tantárgy tanulására vállalkozhatnak. A többi osztályok növendékei egyszerre tanulhatnak ugyan kétféle rendkívüli tantárgyat, azonban egy évben ujat csak egyfélét kezdhetnek. A latin nyelv a polgári oskolában, mint rendkívüli tantárgy, azon növendékek kedveért taníttatik, kik innen a gymnasiumba szándékoznak átlépni. — Ennélfogva e tantárgyat a polgári oskola négy alsó osztályában kell tanítani, s ugy osztani be, hogy a polgári oskolákból a gymnasiumba átlépni kivánó növendék a gymnasium megfelelő osztályába felvétethessék. A hetenkinti tanórák száma. Kötelezett tantárgyak Osztályok Ileti órák | összege I. II. III. Tvr V. VI. 1 Hit- és erkölcstan........ ( a) Olvasás és nyelvtan . . 2 3 2 3 2 2 1 1 10 2 Anyanyelv ( b) Irálytan..... ( c) Irodalom-ismertetés ( a) Németnyelv amagyaraj- 2 2 2 2 14 TT . , . ( kuak számára Hazai mas nyelv;,, ,,r , J ( b) Magyar nyelv a nem rna- 3 3 4 2 12 3 ( gyarajkuak számára. » » » » . , , (a) Szám- és mértan . . . 5 5 4 4 4 4 26 4 Menny,segtan J ^ Könyvvitd..... 2 2 ( a) Földrajz .... 2 2 2 6 5 Történettani tárgyak ( b) Történelem . . . ( c) Statistika . . . 2 2 4 2 3 11 2 6 Természet- ] y™^™..... 2 2 2 2 8 tudományi , ( m , .,...... t ) c) Természettan..... ai ^ ) d) Mezei gazdaság vagy ipartan 4 2 3 4 5 2 7 Jogtudom, tárgyak: köz-, magán- és váltójog 2 2 ( a) Rajzolás..... 4 4 3 o i) 3 2 20 8 Művészeti tárgyak ( b) Szépirás .... 2 2 2 6 ( c) Éneklés..... 2 2 2 2 1 1 10 9 Test és fegyvergyakorlás....... 2 2 2 2 2 12 Heti órák összege: 24 24 26 26 ¿e|26 152 23 III. A tanoda statistikája. A) Tanári testület. 1. Teesz János, polg. iskolára tanképesitett tanár, igazgató. 2. Udvardy Ignác, polg. iskolára tanképesitett tanár. 3. Schulcz Károly, rajztanár. 4. Berecz Imre zene- és énektanár. 5. Gózon Zsigmond, tornatanár. B) A tanárok működési köre. Sorszám j Tanár neve Előadott tantárgy Osztály, melyben tanított r Heti óraszám Jegyzet 1 Teesz János Magyarnyelv Németnyelv Földrajz I. II. I. II. I. II. 14 Rendes tanár, igazgató. 2 Berecz Imre Ének, Állattan I. II. I. 5 Segéd-tanár. 3 Gózon Zsigmond Torna I. II. 4 Segéd-tanár. 4 Schulcz Károly Mértani szabad kézirajz Szépirászat Ásványtan I. II. I. II. II. 13* Rendes tanár, I. oszt. főnöke. 5 Udvrady Ignác Szám- és mértan Latin Növénytan I. II. I. II. I. 11. 14** Rendes tanár, II. o. főnöke. *) A téli félévben 14; két óra fordíttatván ekkor az ásványtan tanítására. **) A nyári félévben 16 : hetenkénti két órában tanítván a növénytant. 24 €) A tanulók létszáma általános áramlat szerint. D) Összes tanulók. Nemzetiség szerint, Vallás szerint Illetékesség szerint Osztály Magyar Német Szláv Összeg Kathol. Ágost. ev. Összeg Helybeli Vidéki Összeg I. II. 29 27 1 2 — 30 29 28 29 2 30 29 20 18 10 11 30 29 56 3 — 59 57 2 59 38 21 59 E) Tandíjmentes és ösztöndíjas tanulók. Segélyezési czim Osztályok szerint Összesen Pénzérték Külön j Összesen I. II. írt k, frt kr. Tandíjmentesek Ösztöndijasok, Tallián Ede alapítvány A zárünnepély alkalmával kiosztott jutalomk. értéke 6 6 2 12 2 18 18 30 30 — 36 60 — 25 25 —- Összeg 121 Osztály | Az 187 2/; tanévben fölvett tanulók ösz-szes száma Ezek közöl Alsóbb osztályból föllépett Ismétlő I. félévben kimaradtak II. félévben jött II. félévben volt A II. félévben kimaradt Maradt az év végén I. II, 30 29 30 25 4 2 1 — 28 28 — 28 28 59 55 4 3 — 56 — 56 25 F) Az érdemsorozati eredmény osszeges kimutatása. I. II. Összesen | Osztály Kitűnő 2 2 3 5 Jeles 1 3 Elsőrendű 11 13 24 Másodrendű 8 6 u 14 Harmadrendű 5 5 10 Yizsgálatlan Vizsgálat előtt kilépett 2 1 3 4 26 IV. A nagykanizsai polgári tanoda tanulóinak érdemsorozata 1872—3 tanévben. I-ső Osztály. Folyó szám A tanuló neve i Hittan Magyar nv j Nemet nyelxj Földrajz \\ ¡1 Számtan | Mórtan I Terményraj >| Mértani rai?| Szépírás | Torna Ének Latin Szorgalom | i Masaviseletl Általános osztilyzat Ábrahám Gyula 1 1 1 i 1 1 2 2 2 1 2 1 1 kit. r. Andri József 4 5 0 0 | 4 4 0 5 4 3 5 3 5 4 II. r. Balázs József 0 o 0 o 0 0 0 5 4 0 0 0 5 4 II. r. Biba Bálint 4 4 4 4 3 3 4 2 3 3 4 3 4 4 I. r. 5 Dénes Béla 3 414 4 2 3 3 2 3 3 3 4 Q O 3 I. r. Farkas Vilmos 3 1 2 1 2 2 1 2 3 2 1 2 2 1 jel. r. Iker Sándor 4 5 5 4 5 4 3 5 5 4 4 4 5 3 II. r. Ifcsies J ári os 4 5 r a 5 6 5 4 6 5 3 4 5 5 4 III. r. Kálovics István 4 4 5 4 6 4 4 5 5 0 4 4 5 3 III. r. 10 Kelemen Teodor 2 1 2 1 2 2 1 1 2 3 1 2 2 1 jel. r. Keresztury Kálmán 3 5 5 5 5 4 4 4 4 3 4 4 4 4 II. r. Kosányi Alajos 4 5 5 5 4 4 5 2 1 3 5 5 4 3 II. r. Lingg Emil 14 5 4 5 6 4 3 5 4 3 5 6 6 4 III. r. Molnár Lajos 0 0 0 0 0 0 0 6 5 0 0 0 6 4 III. r. 15 Nagy György 4 4 4 4 3 3 2 4 4 3 4 4 3 3 I. r. Németh Károly 4 4 4 4 0 0 2 3 4 3 4 4 3 1 I. r. Pihál Frigyes 2 1 1 1 1 1 1 2 3 2 1 2 1 2 kit. r. Rizsán István 1° 0 0 0 0 0 0 5 5 0 0 0 5 5 II. r. Saly István ¡4 4 4 5 5 4 4 Q O 3 4 4 4 4 3 II. r. 20 Szervisz Károly kimaradt Szvetecz Gyula 4 3 3 3 2 2 3 3 4 3 3 4 3 2 I. r. Takáts János 0 0 0 0 0 0 0 6 5 0 0 0 6 4 111. r. Tárnok Géza 4 3 3 2 2 2 2 3 3 2 3 2 3 4 I. r. •Treiber István 3 3 3 2 1 1 1 2 3 2 1 2 3 1 I. r. 25 Unger Elek 2 4 4 4 4 4 2 3 4 0 3 4 3 3 I. r. Unger Ödön 2 3 3 3 2 3 1 2 0 2 2 3 1 I. r. Vajda Ferenc 4 3 4 4 2 3 2 3 3 4 3 4 3 1 I. r. Werner Adolf 4 5 5 5 2 4 4 4 4 1 4 5 5 5 II. r. Zaicz József, kimaradt,. 30 Zöld József !4 3 2 4 3 3 4 3 3 3 3 2 3 3 I. r. O — vizsgálatlan maradt. Il-ik Osztály. 27 ! Folyó szám A tanuló neve Hittan Magyar ny. Német nyelv I Földrajz ; Számtan ! Mértan j Terményrajz ! Mértani rajz I Szépírás ! Torna Ének j Latin Szorgalom i Magaviselet ! Általános osztályzat Aszalay Gábor, kimaradt. 1 Belus Lajos ¡4 3 3 1 1 2 2 2 4 4 2 2 2 I. r. Czeilner Károly ;414 3 4 2 1 3 2 2 3 3 2 3 1 I. r. Czekly József ¡4 5 5 5 5 5 5 4 4 0 4 4 5 o O II. r. 5 Czimbálok Károly 4 0 0 0 4 4 0 6 4|0 5 5 6 3 tll.r. Harasztovics INándor 3 3 3 3 2 2 3 3 3 2 4 3 2 4 I. r. Horváth Pál 3 4 4 4 2 2 4 2 3 3 2 4 3 1 I. r. Imiik Gyula 4 0 0 0 5 4 0 5 4 4 1 5 5 3 II. r. ; Keinzor Alajos 4 5 4 5 4 4 5 3 4 2 2 5 5 3 II. r. 10 Kelltr Ferencz 4 5 5 5 5 5 5 4 3 4 4 5 r- 5 3 11. r. Kilik Alajos 4 5 5 5 4 4 5 3 4 4 3 4 5 Q o II. r. Klausz Lajos 4 4 4 4 4 4 4 4 3 1 3 4 4 o o T. r. Kratky József il 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ■j 1 1 kii, r. Mátay Gábor ;i 2 2 2 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 kit. r. 15 Neusidler Géza 4 6 6 6 5 5 5 4 3 2 1 5 6 4 Ill.r. Nusecz Lajos I3 5 5 5 4 4 5 4 4 4 3 4 5 1 II. r. Plosszer Antal 14 Q o 3 3 1 1 3 3 3 4 3 3 o O 3 I. r. Prikler Gyula 3 2 2 2 2 2 2 3 2 3 3 1 2 1 I. r. Reisz László 4 6 6 6 5 5 5 6 4 3 4 5 6 3 Ill.r. 20 Euesz József 0 0 0 0 0 0 5 3 4 0 0 0 6 1 Ill.r. Ruszky .Tános 4 4 3 4 3 2 4 3 3 0 4 2 3 2 I. r. Schweitzer Kálmán o O 4 4 4 3 2 3 2 2 3 1 2 3 1 I. r. Szüts Peren c 4 4 4 4 3 3 4 2 3 2 Q O 4 4 4 I. r. Tcpler György 3 o O 4 4 1 1 3 2 3 4 2 2 3 1 I. r. 25 Topolits György 2 1 1 1 1 1 1 1 2 2 3 1 1 1 kit. r. Vajay Ferenc 4 0 0 0 6 6 0 5 5 4 5 6 6 4 Ill.r. Weber Antal 4 3 3 4 3 3 4 3 1 0 1 3 3 3 I. r. Werner Károly 2 2 2 2 3 3 3 2 3 3 1 2 2 1 I. r. Zimítz János 3 2 2 2 1 1 2 2 1 4 3 1 2 1 jel. r. 0 = vizsgálatlan maradt. 4* 28 A jelek magyarázata: Az előmenetelre nézve: 1 = kitűnő 2 jeles 3 - jó 4 = elégséges 5 = elégtelen 6 = semmi. A szorgalomra né ve. 1 = ernyedetlen 2 — kitartó 3 = kellő 4 = hanyatló 5 = csekély 6 = semmi. Az erkölcsi magaviseletre nézve : 1 = példás 2 — dicséretes 3 = jó 4 — törvényszerű 5 = kevésb. törvsz. 6 = nem törvényszerű. Jutalmazottak. A zárünnepélyen dij-könyveket nyertek.: I. osztály. 1. Pihál Frigyes, 2. Farkas Vilmos. 3. Treiber István, 4. Unger Ödön, 5. Svetecz Gyula, 6. Vajda Ferenc. II. osztály. l.Zimitz János, 2. Mátay Gábor, 3. Prikler Gyula, 4. Schweitzer Kálmán, 5. Werner Károly, 6. Topler György. 29 V. Tudnivalók a jövő tanévre. A jövő 1873 — 4-ki tanévben a polgári fiu-iskola III. osztálya megnyílik. A tanév október 1-én veszi kezdetét. A tanulók felvétele sept. 29. és 30-án, továbbá október öt első napján történik dél előtt 9 órától 12-ig az igazgatósági irodában. Fölvétetnek oly növendékek, kik a népiskola első 4 évi folyamát jó sikerrel elvégezték. A fölvételi-, pót- és javitó vizsgálatok a fönnevezett napokon, d. u. 3 órakor fognak tartatni. Tandíjul fizet minden föl nem mentett tanuló vagy minden félévre, s pedig minden félév kezdetén 1 frt 50 krt., vagy mindjárt felvételkor az egész évi dijat 3 frtot. A tandij-fizetés alól való fölmentés egyedül N.-JSlanizsa város hatóságát, mint ezen intézet kegyurát illeti, azért a felmentés iránti folyamodványok a város tek. tanácsahoz nyutandók be. Azon nyilvános tanulók, kik rendes időben vizsgálatukat le nem tették s tanulmányaikat a következő osztályban folytatni kívánják, az igazgatósághoz benyújtandó kérvény alapján pót-vizsgálatokra bocsáttatnak. Oly tanulóknak, kik csak egy kötelezett tantárgyból kaptak elégtelen tan-jegyet az illető tanár meghallgatása után az igazgató, akik pedig két tantárgyból kapták ezen jegyet a tanári testület adhat engedélyt a vizsgálat letételére.— Mind a pót-, mind a javitóvizsgálatokra vonatkozó, bizonylatokkal felszerelt folyamodványok f. é. aug. 28-ig adandók be. AZ IGAZGATÓSÁG. 30 A n--kanizsai polgári fi-iskola leltára. A) Terményrajzi leltár. Folyó sz. Targyak Érték frt kr. 1 Egy 170 drbból álló ásványgyüjtemény 66 , 2 Egy jegecminta gyűjtemény....... 11 — 3 Ruprecht: Wandatlas für den Unterricht in der Na- turgeschichte ......... 14 40 4 Voigtländer : Wandtafeln zu Ruprecht .... 3 60 5 Csontvázak, s pedig: 1 darab emberi csontváz...... 50 — 1 majom, 1 macska, 1 tyúk, 1 hal és 1 béka csontváza ....... összesen: 35 — B) Földrajzi leltár. Folyó sz. ! Tárgyak Érték frt kr. 1 1 Felklféle 18" átméretü földgömb..... 45 2 Egy tellurium........... 14 50 3 Egy planetarium.......... 35 40 4 Jausz : Wandkarte für den Unterricht in der math. Geographie.......... 9 — 5 Kozenn: földtekék.......... 2 80 6 Berghaus-Gönczy Europa........ 6 60 7 Holle: Asien........... 3 60 8 „ Afrika ........... 3 60 9 „ Nord-Amerika ........ 3 60 10 „ Süd-Amerika......... 3 60 11 „ Australien ......... 3 60 12 Kozenn: Oesterreich-Ungarn...... 5 — 13 Tóth : A magy. birodalom térképe..... 8 — 31 C) Szám- és mértani leltár. E) Hangszer. Egy Zongora 100 fit. 1 1 ! Folyó sz. ! Tárgyak Érték\' frt kr. 1 Egy krétafogó körző ......... 5 __ 2 Lábakra és hüvelykekre osztott 3 részes öles rúd . 5 — 3 Bécsi s méter mértékekre felosztott összehajtható mér- ték fából........... 1 — 4 20 drb. sodrony minta........j 5 6 drb. tömörtani sodrony minta...... 6 12 drb. tömörtani érc lemezminta.....( 140 7 Ezen mintákhoz váló állvány vasból.....( 8 Szerkezet a távlati rajz magyarázására . | 9 Ehez való 7 drb. sodrony minta.....1 10 Egy drb. szögmérő......... 3 50 11 Bgv rajzvonasz és három szög fából..... 6 — 12 Liter folyadék mértékek 2 L. - y,2 L. ig . . 3 40 13 1 drb. liter száraz mérték........ — 80 14 I szekrény meter sulyok 1 kilótól 1 grammig 7 — 15 1 font bécsi sulyok sárgarézből...... 1 80 16 1 drb. mérleg........... 3 Folyó sz. Tárgyak Érték frt kr. 1 Taubinger : Figuren......... 3 60 2 „ Köpfe ......... 3 60 3 Bauer: Ornamentenschuie....... 4 — 4 Schreiber : Malerische Körperstudien .... D) Szabad kézrajzi leltár. |
