* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.41 MB | |
| 2018-11-05 13:44:27 | |
 | |||||||
Nyilvános  604 | 1781 | Rövid leírás | Teljes leírás (87.66 KB) | A Nagy-Kanizsai államilag segélyezett községi nyilvános Polgári Fiu-Iskola hatodik értesítője az 1877-78. tanév végén. Szerkesztette Morgenbesser János igazgató. Nagy-Kanizsa. Nyomtatott Wajdits József gyorssajtóján. 1878. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSAI ÁLLAMILAG SEGÉLYEZETT KÖZSÉGI NYILVÁNOS POLGÁRI FII -ISKOLA HATODIK ff 1877-78. TANÉV VÉGÉN. SZERKESZTÉ MORGENBESSER JÁNOS IflAZOATÓ. — —------ NAGY-KANIZSA. N V U M A T 0 T T WA .1DITS J Ó ZSEF 6 Y 0 H SS AJ T Ó .1 Á N. 1878. \' y [MEV J§[] AZ 1877 — 78. TANÉV VÉGÉN. «S», SZERKESZTE MORGENBESSER JÁNOS IGAZGATÓ. .Jtíffljtm WKM :Mm. JPÜ NAGY-KANIZSA. NYOMATOTT WAJDITS JÓZSEF GYORSSAJTÓJÁN. 1878. REV 98 SSV 2010 TARTALOM. I. Adatok a tanoda történetéhoz 1877—8-ban. IF. Az intézet jóltevői. III. Felsőbb nevezetesebb rendeletek. IV. A tantestület és működésének kimutatása. Y. A polgári iskolai oktatás terve 1877—8-bau. VI. Az ifjúság érdemsorozata .az 1877—8. tanév végén. VII. Statistikai táblázatok az 1877/8. tanévről. \\ III. A tanszertárak gyarapodása, IX. Jutalmak kiosztása. X. A jövő tanév megkezdésére vonatkozó értesités. Az érdemsorozatban használt rövidítések ér&lme, Előmenetelre nézve: Szóra lomra nézve: taiseletre nézve: jel. == jeles erny. — ernyedetlen jó — jó jó jó dics. -— dicséretes szb. szabályszerű elég. — elégséges vált, változó r. — rosz. elégt. = elégtelen hany. = hanyatló 1. Adatok a tanoda történetéhez 1877/8-ban. Az 1877/8. tanévre a tanulók szabályszerű felvétele m. évi augusztus hó utolsó és september havának három első napján történt: ugyanezen napokban tartatván meg a felvételi és javító vizsgálatok is. September hó 4-én nyittatott meg a tanév és a magas rendeletek megtartásával, kezdetét vette a rendes tanítás. A beirt tanulók összes száma 140. A tanítás egybevágó kezelése végett september első napjaiban tartatott meg a tanévet szabályozó tantestületi tanácskozmány, melyben megtörtént a tantárgyak s órák felosztása és az osztályfőnökök kijelölése. Ugyanekkor az értekezletek jegyzőjévé Hoffmann Mór. könyvtárnokokká Schmidt Károly és Schultz Károly rendes tanárok választattak meg. A rendes tantárgyak, a torna kivételével, mely a gymnásiumi tornateremben gyakoroltatott, mind a tanoda helyiségeiben adattak . elő ; azonban a különböző vallásfelekezetek tanulói közül csakis a túlnyomó számú róni. katli. tanulók hallgatták a hittani előadásokat az intézeti helyiségekben. Az intézetünkbe járó nem kath. tanulók saját lelkészeiktől nyertek vallási oktatást, s az igazgató részéről minden megtétetett, hogy ezek is a vallástani órákra pontosan el- . járjanak: a hittani érdemjegyek időszakonkint bekérettek és az illető bizonyítványokba igtattattak. A tanítás szabályosan folyt az egész év alatt; betegségi eset, a tantestületben, gyéren adta elő magát, úgy ezen esetben a tanórák a tanártársak által töltettek be; a közegészség állapota egészben véve kielégítő volt az ifjúság körében. A fegyelmi szabályok september és február hónapokban a tanuló ifjúság előtt ünnepélyesen felolvastatván, az erkölcsi általános magaviseletre nézve nem téveszték el jótékony hatásukat, amennyiben nagyobb kihágás nem történt. A tantestület pontosan megtartotta az előirt értekezleteket, részint, hogy a tanmenet- s módszerről számot adjon magának és a felsőbb tanhatóságoknak, részint azért, hogy az összes ifjúság s minden egyes növendék erkölcsi és szorgalmi magaviseletéről közösen meggyőződjék s gondoskodjék azon tényezők megszerzéséről, melyek az ifjúság előhaladását biztosítják, és elhárítson minden akadályt, mely a sikernek útjában állana. Nyilvántartás végett óráról-órára vezettetett a tanügyi napló, s ezzel kapcsolatban a mulasztók valamint a fegyelmi észrevételek rovata is. 1878. január 28~án ünnepélyt rendezett a tantestület, az elhunyt nagy hazafi, Deák Ferencznek emlékezetére. Hoffmann Mór nyelvtanár az átszellemült életpályájának nevezetes mozzanatait hü vonásokkal ecsetelte s utalva azon emberi, polgári és hazafiúi erényekre, melyek az ünnepelt férfiú szellemi nagyságát alkoták, az ifjú keblekben maradandó emléket állított a nagy halottnak. Nagy-Kanizsa város tekintetes tanácsa, hogy a szegényebb polgárok gyermekeinek ezen intézethez való férhetésöket megkönnyebbítse, a tanév kezdetén a tandíjmentesség kedvezményét 70 tanulóra terjeszté ki és azonkívül 62 tanulót a szükséges iskolakönyvekkel is ellátott. Kelemen Tivadar VI. oszt, tanuló egy arany nyal jutalmaztatott Schultz Károly rajz-tanár által a rajzolásban tett feltűnő haladása miatt, — Ösztöndijakat élveztek: Kelemen Tivadar VI. és Schaller János IV. oszt. tanulók főtisztelendő Tallián Ede zágrábi kanonok ur alapítványából egyenkint 30 o. é. frtot, Örömmel említem meg a tekintetes városi tanácsnak azon szíves gondoskodását, melylyel általában intézetünk irányában viseltetik, mely szives gondoskodásnak köszönhetjük azt, hogy intézetünk fel szerelés tekintetében folytonosan gyarapodik, s ma már a vidéki hasonnernü intézetekkel kiállja a versenyt, sőt azokat meg is előzi, így a lefolyt tanévben is tekintélyes összegeket fordított, részint taneszközök-, részint a könyvtárnak gyarapítására. A múlt évi értesítőnkben említettem a városi hatóság közgyűlésének azon nemes határozatát, melyszerint még a legközelebbi időben a polgári iskola számára egy a mai kor és paedagogia igényeinek megfelelő épület emeltessék. Jelenleg azon szerencsés helyzetben vagyok. erre vonatkozólag azon örvendetes liirt hozhatni, hogy az iskolaépítés ügye, mely 1877. okt. 5-én kezdődött, annyira haladott már, hogy f. é. július hó 1-jére készen leend s a jövő tanév kezdetén magasztos czéljainak át fog adathatni. Az épület nagyszerű és a kor igényeinek megfelelő lesz; ennek belső berendezéséről és a telinek mikénti felosztásáról jövő értesitőnkben szólanduuk. I\'] vázlatból eléggé kiviláglik, miként Nagy-Kanizsa város tekintetes képviselősége és tanácsa amily nagy áldozatokkal tartja fönn ezen iskoláját, oly kiváló gonddal és jóakaró készséggel igyekszik azt minden irányban tökéletesíteni és ezáltal minél nagyobb mérvben hasznossá tenni. Az iskolai takarékpénztár ugyanazon módon és megint Kosen-bliili Lajos tanár által kezeltetett, mint ez a múlt tanévben is történt; a legnagyobb betét 33 frt 95 kr.. a legkisebb 3 kr. volt. Junius l-ig, összesen betétetett 49 tanuló által 15(i frt 70 kr., mely összeg a helybeli takarékpénztárba elhelyeztetett. Intézetünknél, a zenében már több-kevesebb jártassággal rendelkező tanulóból álló zenede az idén is folytatta működését Berecz Imre zenetanár vezetése alatt. A tanítás diját az illető tanulók adták össze havonkint. Tekintetes Svastits Benó zalamegyei alispán ur. Belus József volt polgármester, Svastits Károly szolgabíró és Vágner Károly volt iskolaszéki elnök urak kíséretében 1878 febr. 28-án szerencséltette intézetünket becses látogatásával és az egyes osztályokban folyamatban volt előadásokat elénk részvéttel kiséré; megtekintő az intézet vegytani helyiségét, tanszertárait, gyűjteményeit s kellemesen vett tudomást azon áldozatokról, melyeket a város ezen intézet javára már eddig is hozott. Ezenkívül szerencséltették még intézetünket látogatásukkal tek. Vágner Károly volt iskolaszéki elnök, Plosszer Ignácz és Dr. Szűkíts Nándor iskolaszéki tag urak. A lefolyt tanévben tantestületünk, a tekintetes iskolaszék előleges jóváhagyásával, a következő lapokat járatta: Magyar nyelvőr, í\'hilologiai közlöny, Középtanodai tanáregyleti közlöny, Budapesti Szemle, Magyar Tanügy, Népnevelők Lapja, Figyelő, Századok, Freie Deutsche Schulzeitung, Bürgerschule, Polgári iskola. Május hó végén tartott értekezletén megállapította a tantestület az évi rendes vizsgálatok sorrendjét, mely a tek. iskolaszékhez jóváhagyás végett felterjesztetett. A vizsgálatok, a tek. iskolaszék előleges jóváhagyásával, junius hó 15-től ugyan e hó 25-ig bezárólag az iskolaszék biztosai elnöklete alatt tartattak meg; a szép és nagyszámú rajzok a vizsgálatok tartama alatt diszes csoportokban voltak kiállítva. Ének-, zene-, szavalat- és a jutalmak kiosztásával egybekötött zárünnepély napjául junius 26-a tüzetett ki. Junius 26-án tantestületi tenácskozmánv tartatott s ezen a ta-nodai ifjúság erkölcsi viselete, szorgalma s az egyes tantárgyakban tanusitott előmenetele bírálat alá vétetett, az osztályzatok a „középtanodai rendtartás" 45. §.-a értelmében megállapittattak és a bizonyítványokba jegyeztettek; jun. 30-án a bizonyítványok szétosztatván, a polgári iskola tanéve befejeztetett. II. Az intézet jóltevői, A lefolyt iskolai évben is akadtak, részint egyes intézetek, részint egyes tanügybarátok, kik a tanügy oltárára meghozták nemes áldozataikat. A nm. vallás- és közokt. minister ur Teuffenbach „Vaterlan-disehes Ehrenbuch" czimü munkával ajándékozá meg könyvtárunkat. Főtisztelendő és ngos. Tallián Ede zágrábi kanonok ur 1000 frtos alapítványa kamataiból két kitűnő és jóviseletii növendék ré-szesittetett segélyben. A tekintetes városi hatóság 70 tanulót tandíjmentességben részesített és 62 tanulót a szükséges iskolakönyvekkel ellátott. A helybeli takarékpénztár tek. választmánya intézetünk szegényebb és szorgalmas tanulói közt kiosztandó tankönyvekre 45 frtnyi összeget utalványozni kegyeskedett, melyből 15 frt. a zárünnepély alkalmával jeles tanulók közt kiosztandó jutalomkönyvek beszerzésére fordíttatott, Tek. Vágner Károly volt iskolaszéki elnök ur egy Colorado bogarat és egy tengeri pókot volt szives ajándékozni. Vitt Fülöp helybeli izr. tanító ur 11 db. Meidinger-féle elem- és 4 db. Bunseu-féle elem-, továbbá Schaller János IV. oszt, tanuló egy db. Daniell-féle elemmel járultak intézetünk természettani múzeumának gyarapításához. Friedlander Zs. IV. oszt, tanuló pedig egy rovargyüjteménynyel gazdagította terményrajzi gyűjteményünket. Fogadják mindazon nemeskeblü tanügybarátok, kik intézetünket ezen évben is gyámolítani, segíteni szívesek voltak, intézetünk nevében hálás köszönetemet, III. Felsőbb nevezetesebb rendeletek. E helyen csak azon rendeleteket akarjuk fölemlítem, melyek a nagy közönségre nézve érdekkel bírnak. 1. Vallás- és közokt, m. kir. minist, 1877. 20582. sz. Rendelet, mely szerint a polgári iskolában a háziipar oktatása behozandó. 2. Vallás- és közokt. m. kir. minist, 1877. 21678. sz. Rendelet az uj polgári iskolai tanterv életbe léptetése érdemében. Az elsőt illetőleg a tek. iskolaszéknek azon határozatát jelenthetjük, hogy a kosár kötés- és a lombfiirészelésnek tanítása már a jövő tanévben kezdetét veendi; amihez a nm. vallás- és közokt. ministerium 300 frtnyi segélylyel kegyeskedett járulni. Ami az uj polgári iskolai tantervet illeti, jónak találtuk ezt tudomásvétel végett szórói-szóra ide igtatni: A polgári liu-iskolai kötelezett tautárgyak osztályoukiuti felosztása és terjedelme az 1878/9. tauévre, 1. Hit és erkölcstan, mind a hat osztályban hetenkint egy órán. A tantárgy osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. Történelem. Czél: a) Hazánk művelődése történetének ismerete, a társadalmi viszonyok és a közjogi törvényhozás különös tekintetbevételével. b) Európa története, azon korszakainak ismerete, melyekből a művelt népek jelen állása megérthető. 10 — I. osztály, 2 órán. A magyarok történelme IV. Béláig. A hon-szerzés. A keresztyénség Magyarországban. Keresztes hadak. A tatárjárás. II. osztály, 2 órán. A magyarok történelme folytatása a mohácsi vészig: Az anjouk uralkodása. A török háborúk. A Hunyadiak kora. A mohácsi vész. III. osztály, 2 órán. A magyarok történelme a Habsburg-ház uralkodása alatt: A reformáczió és a török hódoltság. Vallás- és szabadságharezok. Az alkotmányos és társadalmi reformok. A függetlenségi harcz és az 18(i7-ki kiegyezés. IV. osztály, o órán. Európa történelme Amerika fölfedezéséig: A keleti népek művelődési viszonyainak rövid ismertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. A keresztyénség eredete és terjedése. A népek nagy vándorlása és az annak folytán alakult uj államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak. A középkori viszonyok bomlása. V. osztály, 3 órán. Európa történelmének folytatása a legújabb korig: A fölfedezések. A tudomány és művészet újjáéledése. A vallásos reform. A vallásos és nemzeti háborúk. A fejedelmi absolutismus kora. Az amerikai szabadságharca. A franczia forradalom és Napóleon kora. Az ujabb forradalmak és az állami ujabb alakulások. VI. osztály, 3 órán. Magyarország pragmatikai történelme, különös tekintettel a társadalmi viszonyok és a közjogi törvényhozás fejlődésére. 3. Nyelv és irodalom. A) Magyar nyelv és iroda 1 om. Czél: a) A nyelvtan alapos ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy a tanuló oly tárgyakról, melyek tapasztalatának és tanulmányainak körébe esnek, világosan, szabatosan tudjon szólni és stiláris ügyességgel tudjon irni. b) Irodalmi művek olvasásán és fejtegetésén alapuló ismerete a műfajok fejlődésének a magyar irodalomban. I. osztály, 4 órán. a) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, népmonda, magyar sz. legenda köréből. — Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmi megmagyarázása s ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon — 11 — . való elbeszélése. A szép előadás gyakorlására könyv nélkül tanult versek szavalása. b) Nyelvtan: Egyszerű mondat, mondatrészek; fő- és mellék-mondat megkülönböztetése. — Mondattam alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra, — Szóképzés: az elöképzők. (?) Hetenkint egy Írásbeli házi dolgozat. Ez által főleg a nyelvtan és helyesírás begyakorlását kell szem előtt tartani; a feladat felfogására a gyermeket az iskolában szóbelileg gondosan elő kell készíteni. II. osztály, 4 órán. a) Összefüggő történelmi olvasmány. Hosszabb elbeszélő költemények. — Az olvasmány feldolgozása mint az első osztályban. b) Összetett szerkezetű mondatok: mellérendelt és alárendelt mondatok viszonya; a körmondat. — Riód- és időtan. A határozók (ige-kiegészitők) tana tüzetesen. — Szóképzés. — Synonymák magyarázata és egybeállítása. c) Hetenkint egy Írásbeli házi dolgozat. — A nyelvtan begyakorlásán kivül a feladat kiterjed az olvasmány egyes kisebb részletétiek, vagy a költői elbeszélések tartalmának, miután azt az iskolában szabad szóval már elmondták. Írásban való előadására is. III. osztály, :> órán. a) Nagyobb epikus olvasmány (p. Arany Toldija). Az olvasmány tartalma megértetésén kivül a mű szerkezetének, valamint a költői stílus sajátosságainak kellő magyarázata.— Magyar prozódia. Prózai olvasmány: Leírások, elmélkedések. b) A nyelvtan rendszeres áttekintése. c) Kéthetenkint egy írásbeli házidolgozat, melybe a költői olvasmány tartalmát vagy kisebb leírásokat, elmélkedéseket, melyekhez az iskolai tanítás nyújt anyagot, kell írásba foglalni, miután azoknak szabad szóval való feldolgozásuk az iskolában kellő módon sikerült, IV. osztály, o órán. a) Költői olvasmány : románczok, balladák és lyrikus költemények. A tartalmi magyarázat mellett a verstan.— Prózai olvasmány: Beszélgetés, levél. 6) A stílus általános törvényei. A költői és prózai stílus különbségei tüzetesen, tekintettel a közélétben előforduló fontosabb ügyiratokra is. s) Kéthetenkint egy írásbeli házi dolgozat. A feladat feldolgozása ez osztálytól fogva mindinkább önállóan a tanuló szabad num- — 12 — . kaja lesz, de tárgya mindig, a legfelsőbb osztályig, az iskolai tanítás köréből veendő. V. osztály, 3 órán. a) Költői olvasmány: Dráma (p. Shakes-pearetől: Macbeth; Moliéretől: A tudós nők; Kisfaludytól egy vígjáték ; Szigligetitől egy komoly dráma). A tartalmi magyarázat mellett a drámai compositió megértetése. — Prózai olvasmány: Szónoki beszéd, szerkezetének megvilágításával. b) A compositió általános törvényei. c) Két hetenkint egy-egy írásbeli házi dolgozat, mint a IV. osztályban. VI. osztály, 3 órán. a) Költői magánolvasmány. Iskolai olvasmány : Népszerű tudományos értekezések. b) A költői és prózai műfajok elmélete különös tekintettel az egyes műfajok fejlődésére a magyar irodalomban. c) Havonkint egy-egy Írásbeli házi dolgozat, 1. a IV. osztályt. B) Német nyelv és irodalom, vagy a vidék szüksége szerint egv hazai más nyelv. Czél: Nyelvtani ismereten alapuló biztos megértése a német nyelvnek és abban annyi jártasság megszerzése, hogy a tanuló az oktatás köréből vett valamely tárgyról németül helyesen tudjon szólni és irni. a) A nyelv oktatásának menete: I. osztály, 3 órán. Egyszerű mondat, mondatrészek megkülönböztetése. — A conjugátióból a személyragozás és az igealakok megkülönböztetése idő és módjelzők alapján. A declinátió és motió. — Szótanulás, főleg tárgyi csoportokban. II. osztály, 3 órán. Fő- és mellék-mondatok. — Teljes conju-gátió. A határozók tana. Szóképzés elemei, főleg szótanulás etymo-logikus csoportokban. III. osztály, 3 órán. Az összetett szerkezetű mondat. Időtan. Az alaktan és szóképzéstan kiegészítése az olvasmány alaptanján. Az olvasmányokban előfordult sajátos német kifejezések, synonymák csoportosítása. VI. osztály, 3 órán. A német grammatika rendszeres áttekintése. A sajátos német verstan elemei. — Szólásmódok, synonymák folytatólagos magyarázása, — 13 — . h) A négy alsóbb osztályban, mig a grammatikai oktatás.folyik, a magyar olvasókönyvvel kapcsolatos tartalmilag rokon, de alakilag könnyebb stílusú német olvasókönyv használandó. — Mind a négy osztályban hetenkint egy-egy írásbeli házi dolgozat, mely által a. szókincs, a nyelvtan és a helyesírás gyakorlása tartatik szem előtt. V. és VI. osztály, 3 és 2 órán. a) A nyelvtani ismeretek folytonos ébrentartása és alkalmazása mellett oly prózai művek olvastatása, melyek tartalmilag a polgári iskola tanulmányi körével kapcsolatban vannak és a közélet nyelvének megértését is elősegítik, nevezetesen, népszerű tudományos értekezések és előadások, szónoklatok a közélet terén. — Költői olvasmány; nevezetesebb írók (különösen fi öt he. Schiller, (¡Illand) műveiből. — Az olvasmányok tartalmának magyarázata. Költemények könyv nélkül tanulása és előadása. Mielőbb beszélgetés német nyelven. b) Kéthetenkint egy-egy írásbeli házi dolgozat, részben az olvasmányok tartalmának rövid összefoglalása, részben összefüggőbb magyar dolgozatok német fordítása. 4. Földrajz és statisztika. Czél: A föld természeti és állami ismerete különös tekintettel hazánkra, I. osztály, 2 órán. a) Magyarország és a földközi tengert környező földrész, nevezetesen: Európa déli félszigeteinek, Elő-Ázsiának (a perzsa öbölig) és Afrika éjszaki partjainak természeti és népi viszonyai. b) A földleírással kapcsolatban a leginkább előforduló kőzeteknek (talajnemeknek) szemléleti ismertetése, tekintettel a legfeltűnőbb physikai tüneményekre is, melyek a föld felületének alakját változtatják. II. osztály. 2 órán. a) Európa többi része, e földrész áttekintése. b) A meteorología és klimatológia legelemibb része, tekintettel földrészünkre. III. osztály. 2 órán. a) A physikai s mathematikai földrajz elemei: a föld alakja, nagysága, felületének természeti felosztása, a földségek és tengerek jellemzése, a föld mozgása, földövek, égalj. b) Afrika és Ázsia azon részei, melyek az első osztályban tárgyalva nem voltak, továbbá Amerika és Ausztrália; természeti és — 14 — . népi viszonyaik szerint, tekintetbe véve a fölfedezések és gyarmatosítások történetét is. IV. osztály, 2 órán. A magyar-osztrák monarchia természeti és politikai földrajza. V. osztály, 2 órán. Az európai többi államok földrajza, tekintettel más földrészeken való birtokaikra és a kereskedelmi összeköttetésekre. VI. osztály, 2 órán. A magyar birodalom statistikájának főbb elemei, összehasonlítva az európai nevezetesebb államokkal. 5. Természetrajz. Czél: Az állat és növény fontosabb csoportjainak szemlélésén és összehasonlításán alapuló ismerete, valamint az állati és növényi Organismus taglalásán alapuló megértése az állati és növényi élet működésének. . I. osztály, 2 órán. Az állattanból a gerinczes állatoknak, a növénytanból élő növénypéldányoknak szemlélése, a pontos terminológia és tüzetes leírás gyakorlására. II. osztály, 2 órán. Ugyanazon szempontból folytatva az állatok és növények szemlélését; a természetes példányok helyett jó ábrákat is lehet használni. III. osztály. 2 órán. Az állati és növényi Organismus taglalása, a mennyiben az élet fentartására szolgáló működésének általános megértésére szükséges. Ü. Természettan és vegytan. Czél: a) A természeti tünemények kísérletek alapján felismerhető törvényességének ismerete, kiváló tekintettel a kosmikus tüneményekre is. h) Az elemeknek s azon vegyületeknek ismerete, melyek a közéletben fontossággal birnak. III. osztály, 3 órán. A természettani alapfogalmak ismertetése: Testek általános tulajdonságai, halmazállapot változása, Suly és suly-mérő. Fajsúly és fajsulymérő. Barométer. A melegség határa, tlier-mométer. A nap mint hő és fényforrás. A fény visszaverődésének és törésének alaptörvényei. A villamosság és delejesség főbb jelenségei. IV. osztály, 4 órán. Vegytan és ásványtan. A közéletben elő- — 15 — . forduló anyagokból (u. m. levegő, viz. só, mészkő, stb.) kiindulva az elemeknek s azok fontosaid) vegyületeinek ismertetése. Kapcsolatban megismertetendők a főbb ásványok és sziklafajok. — A szerves vegyek közül tárgyalandók a nevezetesebbek: u. m. vérlugsó, bor, eczet, szappan, növényrost, keményítő, ezukor és cserzőanyagok, mindegyiknél a hozzá tartozó fontosabb vegyületeket is megismertetve.— Mindez kísérletek alapján; a vegyképleteket minden elméleti fejtegetés nélkül, csak annyiban kell használni, a mennyiben azok az írás rövidítésére szolgálnak. V. osztály, 3 órán. A testek mozgása. Az erők és azok suly-egyenlősége. A munka, A gépek. VI. osztály, 3 órán. A hang, hőség, fény, villamosság és dele-jesség tüneményei. Befejezésül a kosmografia elemei. 7. Számtan és könyvvitel. Czél: Biztosság és ügyesség a számolási műveletek végrehajtásában és jártasság a polgári életben előforduló mindenféle körülményekhez alkalmazott feladványok megfejtésében. I. osztály, 4 órán- a) A megnevezett egész és törtszám, mint a mérésnek eredménye, példákkal fölvilágosítva. Az elvont szám. A tízes számrendszer tüzetes ismertetése. A négy alapművelet nevezett és nem nevezett egész számokkal. A számok oszthatósága. A közös osztó és közös többes. A négy alapművelet közönséges és tizedes törtekkel. A közönséges törtnek átváltoztatása tizedes törtté és megfordítva. b) A hazai mértékek tüzetesebb ismertetése a számtani műveletekkel kapcsolatban. II. osztály, 4 órán. Az előbbi osztályban tanultak rövid ismétlése a számolási fogásokkal és rövidítésekkel. — Az egyszerű hármas szabályhoz tartozó feladatok feloldása következtetésekkel. A száztóli forgalma és alkalmazása a gyakorlatban. Egyszerű mértani arányok és aránylatok és az egyszerű hármas szabály, mint ennek alkalmazása. Olasz gyakorlat. III. osztály, 4 órán. Százalékszámítás alkalmazva az egyszerű kamat, suly, bizománydij, alkuszdij, biztosítási dij, nyereség és veszteség kiszámítására. Összetett arányok és arányiatok. Összetett bár- — 10 — oiasszabály. Összetett kamatszámítás. Lánczszabály. Közép határidő és közép kamatláb számítása, Arányos osztás. Elegyítés-szabály. IV. osztály, a) Számtan, 4 órán. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámításokkal. Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás. Váltókémlés. — Az ellentett szám — a hat első alapművelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. b) Könyvvitel, 2 órán. Egyszerű könyvvitel, különös tekintettel a háztartásra és az iparra, A váltók és váltóüzlet megismertetése. V. osztály, a) Számtan, 3 órán. Logarítlimus. Első fokú egyenletek több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. Itegnla falsi. Első fokú számtani és mértani sorok. A kamatos kamat számítása. b) Könyvvitel, 2 órán. Egyszeri! és kettős könyvvitel, különös tekintettel a kereskedésre (esetleg a mezei gazdaságra.) A folyószámlák. VI. osztály, a) Számtan. 3 órán. Kapcsolástan. A valószínűségi számítás elemei. A törlesztési és évjáradéki számítások. A biztosító intézeteknél takarékpénztáraknál, jegybankoknál, egyéb pénzintézeteknél és részvénytársulatoknál előforduló számitások és a velük összefüggő szervezeti ismeretek. Állam- és magán-sorsjegyek. b) Könyvvitel, 2 órán. A takarékpénztárak, bankok és rész-vénvtársulatok (esetleg nagyobb mezei gazdaságok) könyvvitele. 8. Mértan és mértani rajz. Czél: A szerkesztő sikmértan és vetüllettan alapfeladványainak ismerete és gyakorlati alkalmazása, I. osztály, 4 órán. a) Sikalaktan, gyakorlati és rajzi mérések alapján: — A hosszmérték és szögmérő ismertetése és alkalmazása, A négy alapművelet hosszakra és szögekre alkalmazva, Merőleges és vízszintes vonalak rajzolása, Az egybevágóság és hasonlatosság rajzi utón való megmagyarázása, A területmérték ismertetése. Sík ábrák területeinek kiszámítása, b) Egyszerű mértani diszitmények szabad kézzel való rajzolása. II. osztály, 4 órán. a) Téralaktan: a vonalok és síkok térbeli és viszonylagos helyzete. Szögletek és egyszerűbb síklapu és görbe testek ismertetése, lapjaik, csúcsaik és éleik összeszámlálása s különböző helyzetüknek leírása a tájékozó fogalmak segítségével. A kristálytan kiválóbb alakjainak mint mértani alakoknak ismertetése. — 17 — Testek összehasonlítása nagyságra és alakra nézve, köbtartalmuk kiszámítása. c) Sík ábrák és testek szabad kézzel való távlati rajzolása, sodrony és zárt mintákról. Árnyékolás. Egyszerűbb alakoknak emlékezetből rajzolgatása. III. osztály, 3 órán. Elemi ábrázolástan: Egyszerű testek távlati és orthogonális ábrázolása. — A kör, ennek egyenesei és szögei. Az ellipsis. A kör és ellipsis területeinek kiszámítása, A parabola, hyperbola, cykloyda, körlefejtő és csigavonal ismertetése. IV. osztály, 2 órán. Gyakorlati mérések a vázoló asztallal. A siktani ábráknak más alakú, de egyenlő területü ábrákká való át-alakitása. A területek felosztása. A gyakorlati életben előforduló testek felületeinek és köbtartalmának kiszámítása. V. osztály, 2 órán. Sík háromszögtan alkalmazva a terület és köbtartalom kiszámítására. Gyakorlatok a szabadban szögmérő műszerekkel. VI. osztály, 2 órán. Vetüllettan és annak alkalmazása építészeti és gépi tárgyakra. Árnyéktan. Felmérés. Lejtmérés alkalmazva a viz-vezetés, öntözés, alagcsővezésre és lecsapolásra. 9. Állam- és jogtudományi tárgyak. VI. osztály, 2 órán. a) Nemzetgazdaság elemei. b) Az ország közjoga : a magyar birodalom szerkezetéről, alkotmányáról, népképviseletéről, kormányáról és kormányzásáról. A magánjogból, az anyagi részből: az örökösödési szerződési, telekkönyvi jog fővonalai; az anyagi büntető jog. Az alaki jogból: a bírói szervezet és a perrendtartás röviden. A váltójog és csődtörvény főbb vonalai. 10. Gyakorlati tárgyak. Mezei gazdaság-, vagy az ipartan. V. és VT. osztály, 2—2 órán. a) A mezei gazdaságtanból, melyet a III. osztálytól egész a pályafolyam végéig minden osztály a gazdasági kertben gyakorol, tanitandók a földmivelés, növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, szőlőművelés, selyemtenyésztés, méhészet és az erdőszet alapvonalai. 2 — 18 — . b) A vegv- \'és iparműtanból, (ott, hol a vidék szerint inkább erről, mint a mezei gazdaságról kell tudni) az állati, növényi és ásványi anyagok ismertetése és feldolgozásáról, ipartelepek és gyárak látogatásával: ott, a hol mód van benne,a tanulók különféle kézműipari vagy legalább házi ipari munkákban való gyakorlásával egybekötve. 11. Művészeti tárgyak, a) Szépírás. I. II. osztály, 1 — 1 órán. Üteny szerint tanulják az úgynevezett angol szépírást; a németül tanulók a német írást is s alkalmazzák \'ezt különösen a könyvvitelnél. a) Szépírás gyakorlata az I. és II. osztályban hetenkint 1 — 1 órán b) Szabad kézirajz. Az I. és II. osztály tanulja a mértani rajzzal kapcsolatban (lásd ennek tervét). III. osztály, 2 órán. a) Szabadkézirajz. Görög st.ilii ékítmények rajzolása és színezése lapmintákról. Egyszerűbb ékítmények rajzolása, főszmintákról. Az emlékezetből való rajzol tatás folytatólagosan. IV. osztály, 2 órán. a) Szabadkézirajz. Középkori és keleti stílű ékítmények rajzolása és színezése. Összetettebb ékítményeknek főszmintákról való rajzolása. V. osztály, 2 órán. a) Szabadkézirajz. Az emberi fej és testrészek rajzolása lapmintákról; ugyancsak az emberi fej és testrészek rajzolása főszmintákról. VI. osztály, 2 órán. a) Szabadkézirajz. Bevezetés az építészeti alaktanba rajzgyakorlatokkal. Az oszloprendek rövid ismertetése és rajzolása. Tereprajzi gyakorlatok. c) É n e k. Ha a polgári iskola I. osztályába lépett tanulók az elemi iskola négy alsó osztályában a Bartalus-féle „Éneklő A-B-C" szerint a kiszabott négy évfolyamot jól megtanulták: ugy a polgári iskola I-ső osztályában folytatni kell a nevezett vezérkönyv V. és VI. évfolyamát. — 19 I. osztály, 2 órán. Létrák. Gyakorlatok különböző alaphangból. Kliorálok és népdalok. Ez évfolyamokkal az ének a tisztán népies alapon bevégeztetvén, azaz: az egy minta hangnem (a—c) éneklésében a tanítványok kellő jártasságot szerezvén, következik a többi hangnemek ismertetése, melyeket a Bartulus-féle „Enektanitó Vezérkönyv "-ben sorrendben fel lehet találni. II. osztály, 2 órán. A könnyebb hangnemekből négy kemény s az ezzel kapcsolatos négy lágy. Kargyakorlatok magyar népdalokból. III. osztály, 1 órán. A következő négy kemény és négy lágy hangnem. Kargyakorlatok magyar népdalokból. IV. osztály, 1 órán. Folytatólag a még hátralévő négy kemény és négy lágy hangnem. Továbbá kisebb művésziebb beosztású hangjegyek és diszitmények használata. Kargyakorlatok magyar népdalokból. V. és VI. osztály, 1 órán. A fennebbiek ismétlése a szerint, a mint az osztályok haladottsága s éneklésbeli jártassága igényli. Az eddigiek tüzetesebb elméleti áttekintése. Kargyakorlatok magyar népdalokból és más jelesebb karénekekből. 12. Test- és fegyvergyakorlat. Minden osztályban 2 órán. A polgári iskola növendékei a test- és fegyvergyakorlatok tanulására két csoportba osztandók. Az első csoportba sorozandók az I. II. és 111-ik, a második csoportba a IV. V. és VI. osztály növendékei. i Az I. II. és a III. osztályból álló csoport gyakoroltatik: a.) rendgyakorlatokban, a sorok mozgásának többféleségét kifejtik. a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulatokat. sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának, összeállásának és kifejlésének különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatok különféle nemeiben. r) Az ugrás különféle nemeiben. d) A függési és támaszkodási gyakorlatokban. A IV. V. és VI. osztályból álló csoport gyakoroltatik a fön-nebbieken kivül a tisztán katonai test- és fegyvergyakorlatokban. 2* — 20 Rendkiviili tantárgyak. Latin, f r a n c z i a, angol stb. n y e 1 v e k é s a zene. A rendkívüli tantárgyak a tanítási rendes órákon .kívül az olyan növendékeknek tanitandók, kik az iskolai év elején vagy maguktól, vagy szüleik rendeletéből, egyik vagy másik rendkívüli tantárgy tanulására vállalkoznak. A kik az év elején egyik vagy másik rendkívüli tantárgy tanulására vállalkoztak s az így alakult osztály kedveért a tanítás elrendeltetett és megkezdetett, azok a maguk által kijelölt tárgy szorgalmas tanulására épen ugy köteleztetnek, mint a rendes tantárgyak tanulására. A kijelölt rendkívüli tantárgyak közül az I. és II. osztály növendékei, rendes tantárgyak mellett, csak egyféle rendkívüli tantárgy tanulására vállalkozhatnak. A többi osztályok növendékei egyszerre tanulhatnak ugyan kétféle rendkívüli tantárgyat ; azonban egy évben ujat csak egyfélét kezdhetnek. A latin nyelv a polgári iskolában mint rendkívüli tantárgy azon növendékek kedveért taníttatik, kik innen a gymnásiumba, a franczia nyelv pedig azok kedveért, kik a reáliskolába szándékoznak átlépni. — Ennélfogva e tantárgyakat a polgári iskola négy alsó osztályában kell tanítani s ugy osztani be, hogy a polgári iskolából a gymnásiumba vagy reáliskolába átlépni kivánó növendék a gyrnná-sium, illetőleg reáliskola megfelelő osztályába felvétethessék. IV. A tanári kar és működésének kimutatása, 1. Morgenbesser János igazgató; polg. iskolákra képesített tan., a magy. kir. természettudományi társulat rendes tagja, a n.-ka-nizsai iskolaszék tagja, a vegyt. labor., a termény- és természettani szertár őre, tanította a természettant a III., V. és VI., a természetrajzot a III. és IV., a vegytant a IV. és az ipartant a VI. osztályban. H. ó. 17. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 5. 2. Berecz Imre zene- és énekre képesített tan., a IV. osztály főnöke: a soproni „ifjúsági zene-egylet" tiszteletbeli alelnöke,a nagy- — 21 — . kanizsai „városi dalárda" li-od karnagya, tanitotta az éneket és zenét minden osztályban. H. ó. 0. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 6. 3. Hoffmann Mór rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., a III. oszt. főnöke; a zalamegyei ált. tanítótestület első alelnöke, az iskolaszék tagja, tantestületi értekezleti jegyző, tanitotta a magyar irálytant és irodalmat a IV., V. és VI., a német nyelvet az L, II., III., IV., V. és VI. osztályban. H. ó. 22. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 3.* 4. Pongrácz Adolf tornára képesített tan., tanitotta a torná-szatot minden osztályban. H. ó. 6. — Szolgálati éve ezen intézetnél : 4. 5. Rosenblüh Lajos rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., az I. osztály főnöke; a polg. iskolai takarékpénztár pénztárnoka, tanitotta a számtant minden, a mértant az I., V. és VI. osztályban. H. ó. 20. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 4. 6. Schmidt Károly rendes tan., polg. iskolákra képesített tan., az V. osztály főnöke; a zalamegyei ált. tanítótestület elnöke, a tanári könyvtár őre, tanitotta a földrajzot az I., II. és III., a történelmet a III., IV., V. és VI., a statisztikát az V. és alkotmánytant a VI. osztályban. 11. ó. 21. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 3. 7. Schultz Károly a rajz rendes tanára, a VI. oszt. főnöke; az ifjúsági könyvtár őre, tanitotta a rajzot minden, a szépírást az I., 11. és III. osztályban. H. ó. 26. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 6. 8. Zánkay Zsigmond segédtanár, polg. iskolákra képesített tan., a II. oszt. főnöke; tanitotta a magyar nyelvet az I., II., III., a mértant a II., III., IV., a természetrajzot az I., II. és a könyvvitelt az V. és VI. osztályban H. ó. 22. — Szolgálati éve ezen intézetnél: 6. mtoktatólz: 9. Nith Norbert, ferenczrendi atya. 10. Szilvágyi Gyula, evang. lelkész. 11. Boronkay Károly 12. Krausz József izr. elemi tanítók. * Ez évben megjelent túle : „Német nyelvtan a közép- és polgári iskolák I.—IV. osztályai számára", I. és II. rész. — 22 — V. A polgári iskolai oktatás terve 1877/8-ban. I. osztály. Folyó-szám íj Tantárgy i Tankönyv Heti óraszám Előadó ta- j nár Bevégzett tananyag 1. Hit- és erkölcstan 2- A tantárgy osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. 2. Magyar nyelv. I Gyulai Béla magyar nyelvtana. Bodnár Iványi olvasókönyv I. rész. 3. Zánkay Zsigmond A szókról általában. A főnév; nemei, képzése számalakjai, birtogragozása; viszonyszók. A melléknév és jelző. A névmás és annak nemei. A számnév. Az egyszerű bővített mondat. 3. Német nyelv. Hoffmann Mór német nyelvtana I. rész. Jausz G. Deutsches Lesebuch I. rész. 2. Hoffmann Mór Alaktan. Hangzók. Szótagok, szótagok elválasztásáról. A beszéd részei. A tőmondat. Az igék jelen, félmúlt, múlt ideje, parancsoló módja. A névelő és ejtegetése. A főnevek ejtegetése. Erős ejtegetés. Kötött és kötetlen beszédű olvasmányok fordítása elemzése. 4. Számtan. | Maut itz Rezső I. rész. n o. Rosenblüli Lajos Mennyiségtani előfogalmak. A szám. A négy alapmivelet egész, tizedes- és közönséges tört számokkal. A közönséges törtnek átváltoztatása tizedes törtre és viszont. A hazai mértékek ismertetése a számtani miveletekkel kapcsolatban. 5. Mértan. | Mocnik I. rész. 2. Rosenblük Lajos A mértan fogalma. Egyenes vonalok. A szögek nemei és tulajdonságai; háromszögek ; alakjai és főbb tóteleinek bebizonyítása, a négy egybevágási eset, mértani alakitások. 6 Mértani rajz. Krisz Ferenez szemléleti mér-tana ; I. rész: 1 4. Schultz Károly Testek; területek; vonalok, pontok és ezeknek összefüggése; egyenes és görbe vonalok; lapos és görbe területek ; szögletes és gömbölyű testek. — 23 — I Folyó-szám I T . 1 antargy j Tankönyv Heti óra- j szám Előadó tanár Bevégzett tananyag 7. Földrajz. Hunfalvy János földrajz. 1 2. Sclimidt Károly Magyarország és az ausztriai birodalom általános áttekintése , különös tekintettel mindkét birodalom természeti földrajzára. 8. Természetrajz. Kriesch János a természetrajz elemei. 2. Zánkay Zsigmond Az emlősök és madarak osztályaiból az általános alapjellemmel bíró olyan állatok, melyeknek ismertető jegyeik élénken előtüntetik az egyes csoportok jelleniét. A virány virágos növényeinek rendjeiből olyan növények, melyek az ember életével szorosabb összeköttetésben vannak. y. Szépírás. 2. Schultz Károly Magyar és német hetük begyakorlása ütenymód és előiratok szerint. 10 Testgyakorlatok • | 2. Pongrácz Adolf Szabad és rendgyakorlatok, kezdő gyakorlatok (többnyire függő eszközökön) kengyelhinta, mászás, nyújtó, bak és az ugrás külön nemei. ii Ének. Goll J. és Halász Gy. énektana. 2. i»........ Berecz Imre A vonalrendszer, kulcs és hangjegy-ismeret. A hangjegyek és szünjelek értéke. A felemelő, leszállító és feloldó jegyekről. A felebbitett ős lejebbitett hangok. A dur és moll hangnemek, a C-dur hangnem bővebb ismertetése. — Gyakoroltattak még a hangjegy irás- és olvasásban, valamint a könnyebb irályu homophon dalok egy és két hangú éneklésében. — 24 — II. osztály. Folyó-számjl Tantárgy j Tankönyv Heti ora- j szám Eloado ta- í nár Bevégzett tananyag 1 Hit- és erkölcstan. 2. Lásd I. osztály. 2 Magyar nyelv. Gyulai Béla magyar nyelvtana. Bodnár Iványi olvasókönyv I. rész. 3. Zánkay Zsigmond Az első osztályban tanultak ismétlése után az ige nemei, képzése, ragozása, módjai, idő, szám, személy; a kötszók, határozó és kiegészítő; az indulatszó nemei; a helyes írás. 3 Német nyelv. Hoffmann Mór német nyelvtana I. rész. Jausz G. Deutsches Lesebuch I. rész. 2. Hoffmann Mór A beszéd részei. A mondat. Az ige, annak jelen, félmúlt, mult, régmúlt és jövő ideje. A főnév és a nemi szócska. Az egyes és többes szám. A főnevek ejtegetése; az erős ejtegetés 1., 2., 3. és 4. alakja; a gyenge ejtegetés. A melléknév; a melléknevek fokozása; foko-zási kivételek; a névmások; a személyes, birtokos, mutató és visszahozó névmások. Olvasmányok könyv nélküli tanulása, fordítás és elemzés. 4 Számtan. Nóvák Sándor kereskedelmi számtana I. rész. 3. Rosenblüh Lajos Ismétlés. Idegen államok mértékeinek ismertetése. Szétbontás. Összevonás. — Négy alapmivelet az idegen államok mértékeivel. Arány. Aránylat. Egyszerű és összetett hármasszabály. 5 Mértan Mocnik I. rész. 2. Zánkay Zsigmond Négyszögek; ezek szögei, nemei, alakítása, sokszögek; ezek szögei és nemei. Négyzetre emelés négyzet gyökvonás. Egyenes vonalú idomok nagyságának meghatározása, u. m. a négyzet, derékszögű négyszög, ferdeszögü egyenközény, háromszög, ferdény, l\'erdényded, szabályos és szabálytalan sokszög területe. Pythagorasi tétel. 6 Mértani rajz Krisz Ferencz szemléleti mér-tana 11. rész. J Schultz Károlv A vonalrajz folytatása, összliangzat-ban tartva a Il-ik osztályban tanított mértani alaktannal. 25 — I Folyó-számjl Tantárgy íj Tankönyv Heú óra- I szám Előadó ta-; nár Bevégzett tananyag- 7 Földrajz. ____ Schwicker J. II. földrajza. 2. Schmidt Károly Európa természeti földrajza s országainak általános áttekintése, valamint a föld többi részei legáltalánosabb át-nézete. 8 Természetrajz. Kriesch János a természetrajz elemei. 2. Zánkay Zsigmond A legfontosabb és az életben gyakran használtatni szokott ásványok. A már ismert növények rendbe szedettek; ennek megtörténte után a növények külső szervei taníttattak. 9 Szabadkézi rajz. - 2. Schultz Károly Távlati rajzolás legalsóbb elemei. Forgás által alakult fölületek lerajzolása. Tájtervelés; szabadkézi rajzolás kiváló tekintettel a virágok, diszitmények és alakok részleteire. 10 11 Testgyakorla-jSzépirás 2. j Schultz 1 Károly Az első osztályban végzettek nagyobb-körii ismétlése, irodabet ük és Írásgyakorlatok. 2. Pongrácz Adolf __i Az I. osztály gyakorlatainak folytatása, szabad gyakorlatok botokkal, kettős rendek képzése és menetek, a függ és tám-eszközökön első fokú gyakorlatok. 12 Ének Az előadó tanár jegyzetei. 2. Berecz Imre A múlt évi elméleti rész ismétlése után az összes dur és moll-hangnemek megismertetése. A hangközök távolságának ugy számokkali megnevezése, valamint éneklés általi eltalálása. Végül az öszhangzattan rövid vázlata dur és moll-ban. Gyakoroltattak ezenkívül a különbféle irályu kéthangu dalok éneklésében, részint zongora, részben zene-kar-kisérettel. — 2 fi — III. osztály. I Folyó-számil Tantárgy j Tankönyv Heti óra- j szám Előadó ta- j nár Bevégzett tananyag 1 Hit- és erkölcstan. 2. Lásd 1. osztály. i | 2 n ÍD CS Gyulai Béla magyar nyelvtana. Bodnár Iványi olvasókönyv II. rész. .2. Zánkay Zsigmond A szótan, tő- és bővített mondat ismétlése után az összetett mondat nemei, u. m. összevont, mellé- és alárendelt, idézési mondat és az azokban előforduló írásjelek használata. Mondat-csoport. Egyenes és fordított szórend. Körmondat gyakorlata és elmélete. 3 Német nyelv. Ney Ferencz német nyelvtana. Jausz G. Deutsches Lese-buch II. rész. 1 o o. Hoffmann Mór Erős ejtegetés alakjai; „nál-, „né!" rag; tulajdonnevek ejtegetése; birtok és birtokos; visszahozó névmás, személyes névmás, melléknevek fokozása; fokozási kivételek; melléknevek ejtegetése; állitmányos melléknév; sarkszámok, rendszámok, „van és vannak." Fordítási gyakorlatok 25—40. Kétlie-tenkint egy iskolai és egyházi gyakorlat. 4 Számtan. Nóvák S. kereskedelmi számtana. 2. Rosenblüh Lajos Ismétlés. Társaság-szabály. Arányos osztás. Elegyítés számolás. Középszám. Helybeli és idegen váltó leszámítolása. 5 Mértan Mocnik II. rész. 2. Zánkay Zsigmond A kör. Ivek, körszeletek, középponti szögek. Hurok, körületi szögek, körmetszetek, metszők és érintők. A körök fekvése egymásra nézve. Egyenes vonalú idomok a körben és körön kiviil. A kör kerülete és területe. 6 Mértani rajz Hieser-Szabó-ky rajzoló mértan. 1. Schultz Károly A körről és a körből alakitható s a körbeirott ábrákról. A sikmérések egyenes oldalú térrajzai. 7 Földrajz, j Schwicker I. H. földrajza. 2. Schmidt Károly Európa rövid ismétlése mellett, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália rövid földrajza. A mértani földrajz alapvonalai és földabroszok készítése. — 27 — Folyó-számj Tantárgy j Tankönyv Heti óra- i szám Előadó ta- j nár Bevégzett tananyag 8 Történelem. Schwieker I. H. történelem. 2. Schmidt Károly Magyarország történelme. 9 Természetrajz. Pap János természetrajzi könyve. 2. Morgenbesser János Téli hónapokban taníttatott az emberi test boucz- és élettana röviden; erre a gerinczes és gerincztelen állatok osztályainak jellemzése és a hazánkban levőknek elterjedése. Tavaszi hónapokban az egy és kétszikű növénycsaládok jellemzése s a nyiltmagvuak. 10 Természettan. Schubert Ká-i\'oly természettana. 0 Morgenbesser János A testek általános tulajdonságai; a víz; a légnemű testek, az egyoldalú levegőnyomás által okozott tünemények; a hang; a hő és annak hatásai, a világosság tüneményei; a delejes erő; a villamosság és annak tüneményei; az egyszerűbb kísérletek bemutatása és ezekből a természeti tünemények törvényeinek magyarázása. 11 Szabadkézi rajz. 2. Schultz Károly Folytatása az ékítmények és fejek körrajzának; különösen az iparra vonatkozó rajzok, az árnyékolás kezdete. 12 Szépírás. 2. Schultz Károly Folyó irásbani gyakorlás és betűk díszítése. 13 Testgyakorlat. 2. Pongrácz Adolf A II. osztály gyakorlatainak folytatása, szabadgyakorlatok bot- és kéz-lökkel, könnyebb katonai rendgyakorlatok az eszközökön; kezdő másodfokú gyakorlatok. 14 Ének. Az előadó tanár jegyzetei. 2. Bereczlmre Lásd II. osztály. — 28 — IV osztály. I Folyó-számJ Tantárgy j Tankönyv Heti óra- i szám Előadó ta- i nár Bevégzett tananyag 1 Hit- és erkölcstan. 2. Lásd I. osztály. 2 Magyar nyelv Névy gyakorlati irálytan I. rész. Bodnár Iványt olvasókönyv II. rész. 1 2, Hoffmann Mór Az irálytan elméletének alapvonalai. A gyakorlati irálytan tüzetesen. Az okiratok. Az előadás gyakorlására elbeszélői, lantos, románcz, ballada, költői rövidebb és könnyebb szónoklati darabok olvastatása. írásbeli gyakorlatokul okiratok, kisebb elbeszélések készíttetése. Hetenkint egy írásbeli gyakorlat. 3 Német nyelv Ney Ferencz német nyelvtana. Jausz G. Deutsches Lese- II. rész. 3. Hoffmann Mór Az igék jelen, félmúlt, múlt, régmúlt, jövő ideje, határozatlana, parancsoló módja; a ható- és tétető igék ragozása; összetett igék, határozatlan idom „zu" előszóval; a viszonyszókról. Fordítási gyakorlatok 48—58. Kéthetenkint egy iskolai és egy házi gyakorlat. 4 Számtan Mauritz Rezső II. rész 2. Rosenbltih Lajos Arany- és ezüstről szóló számolások. Az érem és pénz magsúlya, összes súlya, finomsága. Az állam- és értékpapírok számítása. Összetett kamatszámítás tisztán elemi módon. 5 Mértan Mocnik 11. rész. 2. ZánkayZsig-j mond | Köbre emelés, köbgyökvonás. A kocz-ka, hasáb, henger, gula és kup fölülete és köbe. A tértan, tértani gyakorlati mérések, a térfogat kiszámítása. 6 Mértani rajz. Krisz Ferencz leirati mértan I. rész. 1. Schultz Károly Az ábrázoló mértan elemei. Egyszerű építészeti rajzgyakorlatok; épülettervek másolása. 7 Történelem. Neumann Soma világtörténelme. 2. Schmidt Károlv • A világtörténelemből az ó-kor különös tekintettel a műveltség fejlődésére. — 29 — | Eolyó-száml Tantárgy íj Tankönyv Heti óra- j szám Előadó ta- f nár Bevégzett tananyag 8 Természetrajz. Pap János természetrajzi. Dapsy ésCred-ner geológiája. ; 2. Morgenbesser János Téli hónapokban taníttattak az életet közelebbről érdeklő és az iparban használtatni szokott ásványok, tekintettel azoknak alaki, természettani és vegytani tulajdonságaikra. A nevezetesebb szikla- és földfajok, a földtörténetével egybekötve. Tavaszi hónapokban a vi-rágtalan növénycsaládok jellemzése és a növények meghatározása. 9 Vegytan. Sajóhelyi frigyes vegytana. ;; 4. Morgenbesser János A szervetlen és szerves vegytan alapvonalai, a fontosabb elemek és ezek kiváló vegyületeinek ismertetése, kísérleti uton, a mezei gazdaságra és az iparra alkalmazva. 10 Szabadkézi __rajz- 2. Schultz Károly Tanulmányfejek, lapos és domború minták szerint. Ekitmények, vonaltáv-la\'i rajzok és különféle szakba vágó müipari rajzok utánzásai. 11 Testgyakorlatok. - 2. Pongrácz Adolf A szabad gyakorlatok különféle nemei ; az ugrás különféle nemei; a függési és támaszkodási gyakorlatok és ezeken kívül a tisztán katonai test- és fegyvergyakorlatok. 12 Ének Az előadó tanár jegyzetei. 2. Berecz Imre Ez idei tauévben is a ÍY-ik, V. és VI. osztálybeliek együtt gyakoroltattak az éneklésben. Itt a fősuly már a gyakorlati részre volt fektetve, különös tekintettel az előadásban megkívántató hang-színezetre. Négyszólamú choralok, dalműi kivonatok, több, kisebb-nagyobb keretű önálló művek vegyes karban. — 30 — V. osztály. Folyó-számil Tantárgy i Tankönyv 1 Heti óra- 1 I szám Előadó ta- ; nár Bevégzett tananyag 1 Hit- és erkölcstan. ■ 1. Lásd I. osztály. 2 Magyar nyelv. Névy gyakorlati irály-• tan II. rész. Névy irodalomtörténete és olvasókönyve. 2. Hoffmann Mór Az ügyiratok elmélete. A különféle beadványok és hirdetmények. Az ujabbkori irodalom története. Előadás gyakorlásául ujabbkori költők és irók műveinek felolvastatása. Egyes költői művek széptani fejtegetése a költői irály és műfajok megértése czéljából. Fogalmazási gyakorlatok; ügyiratok, leirások és elbeszélések készítése. Két hetenkint egy Írásbeli dolgozat. 3 Német nyelv Szemák mondattana I. rész. Jausz G. Deutsches Lesebuch III. rész. 4. Hoffmann Mór A nyelv alaktana ismétlése után a nyelv rendszeres mondattana: a mondattan fogalma és részei; alany, állítmány, jelző, kiegészítő, határozó. — A mondat nemei. A beszédrészek használata a mondatban. Esettan. Igék sajátító-, tulajdonító- és tárgyesettel. — Elöljárók. Igeidők és igemódok. Az ige mint állítmány. Melléknév, uévmás, indulatszók, határozók, kötszók. Fordítási gyakorlatok. — Hetenkint egy írásbeli dolgozat. 4 Számtan. Weninger Vineze politikai számtana. 2. Rosenbltih Lajos Kamatos-kamat mathematikai alapon. A szorszámolás. Első fokú egyenletek egy és két ismeretlennel. 5 Mértan. Mocnik II. rész. 2. Kosenblüh Lajos A teke fölülete és köbe. Szabálytalan testek mérése. A sík és a tértan ismétlése, térrajzok készítése és a területek kiszámítása. 6 Mértani rajz. Krisz Ferencz leirati mártana II. rész. 2. Schultz Károly Épületi-, tér- és homlokrajzok készítése. A pontok, egyenesek és síkok ábrázolása a vetületi lapokon. A pont, az egyenes vonal és a lap egymáshozi viszonylatukbau.— Testek ábrázolása; gula, hasáb, henger, kup, teke, áthatások, érintési lapok. — 31 — Folyó-számjl Tantárgy j Tankönyv Heti óra- j szám Előadó tanár Bevégzett, tananyag 7 Történelem. Neumann Soma világtörténelme 4. Schmidt Károly Az ó-, közép és újkori történetek nevezetesebb korszakai időrendben. A korszakokat jellemző és feltüntető földabroszok használásával és földrajzi felvilágosításokkal. 8 Statistika. 1 Hunfalvy J. statistikája. 2. Schmidt Károly A statistika főbb vonalai a magyar birodalom területéről, természeti miné-müségéről, termékeiről, népessége viszonyairól; a nép anyagi, szellemi és erkölcsi közmiveltségéről, az államháztartásról és hadierőről, egybevetve mindezeket az európai nevezetesebb államokkal, a lehető legvilágosabb rövidséggel. 9 Természettan. Greguss Gyula természettana. 3. Morgenbesser János A testek általános és eltérő tulajdonságai. A természet általános törvényei a kísérleteken szerzett tapasztalatokból levonattak. Az erőműtanból az egyensúly-, mozgás- és nyugvástan, különösen a géptan. 10 Könyvviteltan. Karner-Novák könyvviteltana. 2. Zánkay Zsigmond Az egyszerű és kettős könyvvitel alapvonalai. Pénztárkönyv, előkönyv, főkönyv, napló, árukönyv, számlakönyv. Értékpapírok könyve, árverési könyv, leltárkönyv. A könyvek bezárása és a mérlegkészítés. 11 Szabadkézi rajz. 1. Schultz Károly A távlat és az árnyékolás elemei, alkalmazva az eddig rajzolt ábrákra és tárgyakra. Ódon minták szerinti gyakorlatok. Műipari ékítmények. 12 Testgyakorlatok. 2. Pongrácz Adolf Lásd IV. osztály. 13 Ének Az előadó tanár jegyzetei. 2. Bereczlmre Lásd IV. osztály. — 32 — VI. osztály ! Fölyó-számij Tantárgy Tankönyv ■" __________.... i Heti óra- j szám Előadó ta- i nár Bevégzett tananyag 1 Hit- és erkölcstan. 1. r ! Lásd I. osztály. 2 Magyar nyelv. Névy irálytana 11. rész. Névy irodalomtörténeté és olvasókönyve. 2. Hoffmann Mór A középkori és régibb irodalom történetének rövid áttekintése. A kereskedelmi levelek elmélete. Előadás gyakorlásául szónoki és költői remekírók válogatott darabjainak felolvastatása, a konyvnélkülmegtanultakelszavalta tása. Fogalmazási gyakorlatul üzleti levelek és szónoki darabok Íratása. Kétheten-kint egy Írásbeli dolgozat. 3 Német nyelv. S; einák mondattana II. rész. Jausz G, Peutsckes Lese-bucli III. rész. 3. Hoffmann Mór Összetett mondatok; összerendelt és alárendelt mondatok.. Ellentétes, okádó és következtető mondatok. A mellék mondatok különféle nemei; a mellékmondatok megrövidítése. Szórendi szabályok. Fordítások a mondattannal kapcsolatos olvasókönyvből. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat. 4 j Számtan. Weninger Vincze politikai számtana. 2. Rosenblüh Lajos Számtani és mértani haladvány. Évi betét- és évjáradék-számitás. Törlesztési számítások. — Pénzintézetek és a jegybank ismertetése. Kapcsolástan. 5 Mértan. Mocnik II. rész. 2. Piosenblüh Lajos A lejtmérések, alkalmazva a közéletben előforduló esetekre, mint p. o. a felszinti mérés- és alagcsövezésre, mocsárok kiszárítására összekötve a helyzeti rajzok készítésével. 6 Mértani rajz. Krisz Ferencz leirati mértana II. rész. 2. Schultz Károly Az árnytan, távlattan és építmény-rajzok. 7 Történelem. Horváth Mihály nagyobb kézikönyve. 3. Schmidt Károly Magyarország összefüggő története. IFolyó-szám Tantárgy 1 Tankönyv Heti óra- | szám Előadó ta- i nár Bevégzett tananyag 8 Könyvviteltan. Karner-No- vák könyvviteltana. 2. Zánkay Zsigmond A mult évben tanultak tüzetes ismétlése után a bankok: részvénytársulatok, hitelintézetek, takarékpénztárak. Folyószámlák kamatokkal. 9 Természettan. Greguss Gyula természettana. 2. Morgenbesser J. A rezgések tanából: a hang, a hő, fény, delejesség, villamosság és a légkör tüneményei. 10 Ipartan. Az előadó tanár jegyzetei. 2. | Morgenbesser János A gőzgép; a szerszám gépek. A nyersanyagok feldolgozása. A természeti erők felhasználása. A vas és vas-ipar. Az aczéltollgyártás, az óragyártás, a papirosgyártás. Az ipari és élettani jelentőségű szervesvegyeknek ismertetése. Az állatok és növények táplálkozása. 11 Jogismeret. Mártonfy Márton magyar alkotmánytana és az abban toglalt polgári jogok és kötelességek 2. Schmidt Károly Az ország közjoga: a magyar birodalom szerkezetéről, alkotmányáról, népképviseletéről, kormányáról és kormányzásáról. A magánjogból az anyagi részből: az örökösödési, telekkönyvi jog fővonalai ; az anyagi büntető jog. — A váltójog és a csődtörvény főbb vonalai. 12 Szabadkézirajz 1. Schultz Károly Az előbbieket folytatva egész dombom öntvények utáni rajzolás. 13 Testgyakorlatok. 2. Pongrácz Adolf Lásd IV. osztály. 14 Ének Az előadó tanár jegyzetei. 2. Berecz Imre Lásd IV. osztály. 3 YI. Az ifjúság érdemsorozata az 1877/8. tanév végén. I. osztály. A tanuló neve Hittan Magyar nyelv Német nyelv Földrajz 1 Számtan i L Mértan Természetrajz Mért. rajz Szepiras Tornászat Ének Szorgal oTn Magaviselet Ángyán László JO J° elég- elégt JO jel JO jel JO jel jo liany jó Beck Ede elég jó jó elég jó jó jel elég el eg elég jó vált szb Berger Jakab elég jó jel jó jel jó jó elég elég- elég jó dics jó Csányi János i XXX ara cl t dics 5. Egyed Jenő jó jó elég- jó jel jel jel jel elég jel elég jó Eibner József jó jó jó jó jel jel jel jó jel elég elég dics jó Éried Zsigmond elégt elég jó elégt elég elég elég elégt elég- jel — hany szb Eürst Sándor jó jel jó jel jel jel jel jel JO elég jó dics jó Grosz Vilmos ism. jó jel elég jó jó jel jó jó jó jó jó vált jó 10. Hardi Gyula jó elég elég elégt jó jel jel elég- elég jel jó vált jó Herczel Ödön jó jó jó elég jel jel jel elég elég- elég elég- vált szb Hirschel József elég jel jó elég jó jó jó jó jo elég elég vált szb Imrik József jel jó elég elég jó elég jel elég- elég elég jó vált szb Klein József elég- elég elég elég- jó elég elég elég jo jó jel „ vált szb 15. Kohn Ignácz jél jel elég elég elég- elég- jel elég elég- elég — vált szb Kovács Ferencz elég elég elég jó jél jél jó jel elég jó jó vált jó Kozár Elek jel jó jó jó jel jel jó jel JO elég jó dics jó Kreisler Béla elég jó jó elég elég elég jó elég jó jó jó vált jó szb Kreisler Gyula jó jel jel elég elég elég jel jó elég elég elég vált 20. Krucsay Ferencz ism. jo jo elég elég jó jo jel eleg eleg jel JO vált JO Kunics János jó elég elégt elégt elégt elégt jó elégt elég- jó jó jó hany szb Madarász József jó elég- elégt elégt jó jó jó elég- elég elég- hany jó Orlow Dániel elég jó jó elég jel jó jó jó elég elég jel dics jó Pákai Sándor elég elég elégt elég elég jó jó elégt elégt elég jó hany r 25. Perger János ism. Ja 1 m a r et d t Pollák Samu jel jel jel jel jel | jel jel jel jel elég jel emy jó Rechnitzer Adolf T a nod á t "V ÉL 1 t o z t EL tot t Récsey Gusztáv jó jel jó jó jó jel jel jó jó elég elég dics szb Rosenfeld Ede jel jel jel jó jel jel jel jel jó jó jó jel erny jó 30. Saller Alajos elég elégt elégt elég jó elég elégt jó elég elég hany szb Schmidt Miksa K i m el r EL d t Schuhel Gyula jó elég- elég elég elég elégt jel elég elég elég elég jó hany szb Schwarz Izsó elég elég jó elég- jó elég- jó elég jel jó elég vált jó Singer Lipót jó jel jel jó jó jó elég jó elég jó jó dics szb 35. Stettler Ignácz jó jel jel jel jel jel jel jel jó jel erny jó Szigritz Ferencz jel elég jó jó jel jó jó jel jel jel jó jó dics jó jó Tóka István jel jó elég jó jó elég jó elég elég jel dics Toniesz József T ei- nod ÉL t ■v ék, 1 t o z t EL t c > t t Török József í m a r EL d t 40. Treiber Lajos jel elég jó jó jó jel jel jó elég jó jó dics jó Vrancz József jel elég jó jó jel jel elég jel jó elég elég- dics jó Weinberger Ödön jó jel jel jó jel jel jel jó elég jó elég jó jél erny jó Werner Boldizsár jel jel elég elégt jó jó jel jó elég jó hany jó Werner Konrád ism. jó elég- elég elég jel jó elég elég elég jel jó vált jó 45. Wolf Mór jó elég elégt elég jó jo elég elég elég hany szb Zákonyi Boldizsár ism. ■v i z S S áL 1 a t 1 EL XX XXX EL r el cl t Magántanuló: Tóth Géza. il. osztály. A tanuló neve Hittan l j | Magyar ; | nyelv Német nyelv Földrajz j Számtan Mértan Természet-1 rajz Mért. rajz Szabadkézi rajz t Szépírás j ... Tornászat Ének Szorgalom 1 Magavise- j let JBallia Győző jel elég elég- jo jel jel r ?- jo jel jo jel jo jel dics jó Bartos Géza jó elég elég elég- elégt elég jó elég elég- elég elég elég- hany szb Berger Albert jel jel jel jél jel jel jel jel jó jó elég- jél erny jó Bergincz János jel elég jó .jó jel jel jel jel jel jel elég jó dics jó S.Bicza János jó elég- elég elég- jó jo jel elég elég elég- jó jó vált jó Boár Jenő jel elég elég elég jó elég- jó jó jó jél elég jó vált szb Eisinger Ignácz li x m a r a a t Feuchtenberger Károly elég elégt elégt elég- elég elég jó elég elég elég- elég jel hany jó Fried Henrik elég jó jó jó jó jel jó elég elég elég jó elég vált jó 10. Gutentag Illés Js. i m a r EL cl t Haasz József jó elég elég elég elég- elég jó jel jó jó elég jó vált jó Hamburgerján. jel elég jó elég elég elégt elég- elég elég elég elég elég hany szb Hamvay Sándor jó jó jó .jó jel jel jél jel jó jel elég- jó dics jó Hartmann Zs. elég jel jel jó jel jó jel jel jó jó elég jó dics / jó 15. Horváth F. jel jel jo jó jó jó jel jó jó jó elég jel dics szb Istvánfy I. isin. jel elég jó jó elég- elég- jó jó jó jel jó jó vált jó Klein Lipót jó jó jel jó jó elég elég elég elég j° elég jel vált jó Krausz Fülöp li i m el i* EL ( a. -1 KrSusz Miksa elégt elég- jó elég elég elégt elég elégt elégt elégt elég — hany jó 20.KunzericsKár. jó jél elég- jó jel jó jel jó elég elég elég- elég- dics szb Kurcz Károly jel elég jel elég elég jó jó elég- elég elég elég elég vált szb Kurtnecker F. jó elég elégt elég elég jó jó elég elég elég- elég jó hany jó Liszt Kálmán jel jel jel jel jel jel jel jel jó jél jó jel erny jó Móger Károly lt i m a r a d. t 25. Nagy József jó ; jel jó jó jel jel jó elég elég elég elég jó dics szb Neumann Samu i m a r a ti t Noficzer Ferenc jel jó jó jel jel jel jel elég jó elég elég jel dics jó Pallér János jo elég elég elég jó elég jó jel jel jel jó jó vált jó Paulusz Gy. elégt elégt elégt elégt elég elégt elég elégt elég elég- jó elégt hany szb 30. Petrics Károly elég elégt elégt elégt elégt elég elég elég jó jó jel elégt hany szb Raffay Károly jó elég elégt elég elég elég jó elég elég jó jó elég hany jó Schlesinger Mór elég jó jel elég jel elég jó elég elég jó elég elég vált jó Simon Ferencz jel jel elég- jó jel jel jel jó jó jó jó jó dics jó Smirmund Jenő jo jó jél jel jó jó jó elég elég elég elég elég dics jó 35. Spitzer Béla elég- elég jó elég jó elég jó elég elég- jó elég jó vált jó Szabó István jó elégt elégt elégt elég elégt elég elég- jó elég- elég elég hany szb Szélig János i jó elégt elég elég elég elég elég- elég elég- jó elég jó hany szb Szondi László | jel jó jó jó jel jó jél jel jó jel elég j<> dics jő VeinovicsNánd. jó jó elégt elégt elégt jó jó elégt elégt elégt elég elég hany szb 40. Veinhofi\'er N. í jel jel jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó dics szb Wágner György jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jó jel erny jó Weiss József elég jó jó elég elég jel jel elég elég elég- elég jó vált jó Zách Frigyes jó elég jó jó elégt jó jó jó jő jó elég elég hany szb III. osztály. 37 A tanuló neve Hittan Magyar nyelv Német ! nyelv 1 Földrajz j Történe- j lem Számtan Mértan Természet- j rajz Természettan Mért. rajz j Szabadké- | zi rajz Szépírás Tornászat 1 Ének i Szorgalom ; Magaviselet Angván Sándor lt i m EL i* a d. t Czápáry Pál elég jó elég elégt elégt elég jel elégt elég elég elég jó jó elégt hany szb Gizerics Flórián elég jó jó Jő elég jó jel elég elég elég elég jó elég — vált szb A tanuló neve Hittan 1 Magyar nyelv Német, nyelv Földrajz Történelem Számtan Mértan Természetrajz ; Természettan i j Mert. rajz Szabadkézi rajz Szépírás Tornászat Ének 1 Szorgalom Magaviselet Hikádi István jó jó elég jó .jó jo jé\'. elég elég elég jó jó elég elég dics jó 5. Horváth Kálmán jó elég elég elég elég elég elég jó elég elég jó JÓ elég elégt vált szb Horváth Nándor elég elég elégt elégt elégt elégt jó elégt elég elég elég elég jó elég hany r Jeglics Ferencz jel jel jel jel jó jó jel jel jel jel jel jel jel jel erny jó Kovács Gyula jó jó elég jó jó jó jel jó elég jó jó jel elég jó elég dics jó Kozma Nándor jel jel jó jel jó elég jel jel jel jó jó jó jó jó dics szb 10. Köhler Aladár jó elég elég elégt jó elég jó elég elégt elég elég jó jó jel hany r Krucsay Károly jó elég jó jó jó elég elég jó elég elég jó elég jó vált jó Lackenbach Oszkár elég elég jó elégt elég elégt elégt jó elég elégt elég elég elég jel hany szb Lublicz Zsigmond jó jel jel elég elég jó jel jó jó elég jó jel jel — dics jó Németh Gyula jó elég elég elég elég elég jel elég elég elég elég elég eleg jó vált jó 15. Németh Vilmos jó elég elég jó jó elég elég elég jó jó jó jó jó jó elég dics jó Policzer Lipót jó elég elég jó elég jó elég elég elég elég jó jó elég vált jó Práger Fülöp jó jel jé\' jó jó jel jó jó jó elég elég jel elég elég dics jó Ress Lajos jó elég elég jó jó elég elég jó jó jó elég elég jó jó dics jó Sölét Géza ism. jó jó elég jel jó jel jó jó jó jel jel jel jó jel jel dics jó 20. Sölét György jel jel jó jel jel jó jel jó jel jó jó jó jó dics jó Tóth Lajos jel jó elég jó jó jel jel jó jó jó jó jó elég elég dics jó Tripammer József jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel erny jó 38 IV.osztaly. 39 A tanuló neve Hittan Magyar nyelv Német nyelv Történelem Számtan Mértan 1 Természet-! ! rajz Vegytan ___ Mért. rajz Szabadkézi rajz Tornászat j Ének Szorgalom i Magaviselet Biba Bálint jó elég elég elég elég jel elég elég elég jel JO - vált szb Blauhorn Miksa jel jel j«1 jó JO jel jel jel jó elég elég JO dics JO Egyed Gyula Is: i m a I* a d t Fischer Miksa jel jel jel JO JO jel JO jel elég elég elég JO dics jó 5. Friedländer Zsigm. jel jel jel jel jel jel JO JO jel jel JO JO ernv JO Hiszlberger Lajos elég elég elég elég eleg elég JO elég elég elég elég — vált szb Nyakas Antal JO elég elég elég JO jel elég JO elég elég JO JO vált szb Palkó Zsigmond jel jel elég jel JO jel jel jel elég elég elég JO dics jó Reiner Ödön jel jel JO JO JO jel jó 10 .1° JO elég: _ dics JO 10. Schall erx János jel jel jel jel jel jel jel jel jel jel elég JO erny JO Schmidt Rezső jel jel jel jel jel jel jel JO JO .1° .1° JO ernv .1° Magántanuló: Tóth István. A tanuló neve i Hittan Magyar j nyelv Német nyelv Statistika Történe- ! lem Számtan Mértan Könyvvi- j teltan Természettan Mért. rajz j Szabadké-! zi rajz Tornászat Ének Szorgalom j Magavise- ! let Deutsch Jakab jel jó jel jel jel jel JO jel jel JO elég elég P dics ¡ó Keller Ferencz JO elég elég elég elég elég JO jó elég elég jó — vált szb Keresztury Kálmán jó elég elég jó JO jó jó jó JO elég elég jel jel dics .10 V. osztály. A tanuló neve j Hittan \' Magyar j nyelv Német j nyelv Statistika j .... ... .... ! Történelem Számtan Mértan Könyvvi- j teltan Természettan j Mért. rajz j í i i Szabadkézi rajz Tornászat ! Éllek Szorgalom j Magaviselet Klausz Lajos : jó elég elég ,ió JO jó jel jó jo jó jel jel jel dics jó 5. Komlóssy Kálmán j eleg elég elég elég eleg elég elég elég elég elég JO jel eleg vált jo Kovács Miklós i -1ü elég elégt JO JO elégt elégt jel elég elég elég elég elég hanv jó Málv János ; j"1 elég elég -lég elég jó jel jel jó elég elég elégt jel vált jo Oesterreicher József ! -10 jel jel jel jel jó jel jó jel jel — jel dics szb Vörös József i jó jó .1» elég elég jel j«l jel jó JO jo JO jel vált 10 10. Wieland Gyula 1 jó elég elég eleg elég jel jel jó elég 10 jó elég jel vált szb VI. osztály. A tanuló neve Hittan \' Magyar nyelv ! Német nyelv Történe-lem Számtan i i Mértan Könyvvitel-tan : Természet-j tan Ipartan Alkotmány-; tan J Mért. rájz j Szabadké-; zi rajz i Tornászat í Ének 1 ; Szorgalom Magavise- i let, Ábrahám Gyula jel jel jel jel jel je\' jel jel jel jel jel jel elég jel erny jó Hirschler Jakab jel 10 jel elég 10 jel jel JO JO elég elég elég elég jel dics jo Kelemen Tivadar jel jel lel jel jel jel jel jel jel je\' jel jel jel jel ernv jo Nagy György jó elég elég jó jel jel jé\' jel jó JO jó jó jó jel dics jó 5. Szabó István jó jó jel jó JO jó jó JO 10 JO JO jó jel jel dics jó Vajda Ferencz jel elég elég elég jel jel jel jó .1° jó jó JO elég jel vált J0 VII. Statistikiii táblázatok az 1877/8. tanévről. I. A tanulók általános áttekintése. A tanulók száma Vallásuk 1 ÍM Nyelvi viszonyaik |l (Mino nyelveket beszelnek?) Szüleik polgári állása Előmenetelük Osztály Beíratott Elhalt Elmaradt í\'. kath. evaug. raóz. val.j ..... magyar magyar-német magyar-tót i magyar-német-tót ..... ......... Értelmiségi Önálló österme-j lök (földbirtoko-\' *ok és bérlők) ; önálló kereake-; dftk és iparosok j Magántiszt- • viselők Szeraétyes szol- | gálátot tevők s munkások Haladók Ismétlók I. 47 — 7 I 28 — 19 20 25 1 1 5 6 24 6 6 36 4 II. 43 — 5 27 3 13 18 23 — 2 6 1 21 8 7 31 7 III. 22 — 1 i 16 2 4 13 7 1 1 5 1 11 5 — 17 4 IV. 12 — 1 9 3 5 7 — 3 — 5 <> O 1 11 — V. 10 — — 8 — o 5 4 1 ■ 1 1 5 3 — 9 1 VI. 6 — 5 — ! ^ o 2 — 4 — _ 6 __ Összeg 140 — 14 93 5 42 65 i 68 3 ! 4 22 í 9 70 25 14 110 16 II. A tanulmányozás eredményének áttekintése osztályonkint. I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály V. osztály VI. osztály Tantárgyak jeles i elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó j elégséges elégtelen jeles jó elégséges elégtelen jeles jó ! elégséges elégtelen jeles 1 jó elégséges j elégtelen Hittan 10 18 11 1 14 16 7 2 5 12 4 7 2 1 2 7 1 ! 4 2 Magyar nyelv 12 12 15 1 9 9 16 5 6 7 8 7 3 1 2 7 — 2 2 2 Német nyelv 7 14 13 6 8 15 9 7 5 5 10 1 5 1 4 1 2 6 1 4 2 — — Földrajz és statistika 3 14 17 6 5 14 13 7 4 9 5 3 — — 2 3 5 — — — Történelem — — — — 2 9 7 3 4 3 3 — 2 3 5 2 2 2 Számtan 15 17 7 1 13 9 13 4 5 7 7 2 3 5 2 — 4 3 2 1 4 2 — Mértan 16 12 10 2 11 11 12 5 11 4 5 1 9 1 — 4 4 1 1 5 1 — Könyvvitel — — — — 5 4 1 5 1 — Természetrajz 18 13 7 0 - 13 18 8 3 12 4 2 4 4 2 — — — — Természettan — — o 6 7 11 — _ — 1 5 4 — 3 3 — Vegytan — — - — 4 4 2 — Ipartan 2 /i Alkotmánytan 10 12 — 3 — — 19\' — 3 — — 2 3 1 — Mértani rajz lh 10 3 ! á 10 2 2 5 1 4 0 2 3 1 — Szabadkézi rajz — — —- — 3 16 18 2 3 9 9 — 3 2 5 2 4 4 2 o O 1 — Szépírás 13 21 2 9 13 15 2 6 6 — — — — _ - — Torna 7 12 21 — 1 11 27 Q o 10 8 — — 4 6 3 1 5 1 2 1 r. 6 Ének 8 19 13 — 8 17 12 2 6 4 9 2 — 7 o o 6 1 3 — 6 - - — 43 — . VIII. A tanszertárak gyarapodása. A tek. városi tanács által iskolai szerelvényekre az 1877/8-ik tanévben 530 frt engedélyeztetvén, ezen összeg erejéig a következő beszerzések iránt történt intézkedés: 1. Természetrajzi szertár. 1ÜÜ db. sziklafaj szekrényben, — összesen: 27 írt. Ajándékul a következőket kaptuk: 1 db. tengeri pók; 1 db Colorado-bogár; egy rovargyüjtemény. 2. Természettani szertár. 5 db. súlypontidom; gyorsmérleg futó súlylyal; tizedes mérleg sulyokkal; készülék a fölnyomás kimut.; légszivattyú két köpüvel asztalon; Heron-kutja; készülék az ingatörvény magyaráz.; Eisenlohr kész. a vizhullámok terjed, magyaráz.; hangvilla; orgonasíp; kúptükör képekkel; szemminta a rövid- és messzelátás magyaráz.; stereoskop; világos kamara; tájoló; ruggyanta rúd; villámtábla állványon; általános kisütő; villanyos tánczkészti-lék; égényt-gyujtó készülék; villanytartó; Morse-féle távíró; Ruhm-korff-féle szikrainditó; Leslie külömbségi hőmérő; pót-inga; nedvmérő ; szirén; elszigetelő állvány; nagy és kis sárgaréz-korong; üveghenger 10 db.bodzahélgömbhel; sodronyháló; röpkerék állványon; üvegátfurásra való készülék; kaucsuklemez; fénytüneményi tábla; hanghullámkészülék Wheatstone szerint, — összesen: 398 írt 80 kr. Ajándékul kaptuk: 11 db. Meidinger-féle elem; 4 db. Bunsen-féle elem ; 1 db. Daniell-féle elem. 3. Vegytani szertár. Horgany; fehér márvány; chlorsavas kali; ón; borsav; kémpapir; sósav; kénsav; 500 gr. kaucsukcső; 50 db. kémcső; lombik; üveghenger; mozsár; óloméleg; czitromsav ; vas-oxydul; kettedszénsavas nátron ; phosphorsav; liiganyéleg; szerves aljak, több db. palaczk, — összesen 46 frt 49 kr. 4. Fölkrajzi szertár. Osztrák-magyar birodalom dombormű térképe, — összesen 20 frt 50 kr. 5. Szabadkézi rajz. 25 db. főszminta, — összesen: 37 frt. (3. Könyvtár. A tekintetes iskolaszéknek külön határozata folytán, a befolyt tandíjnak ijs része, azaz 117 frt a tanári könyvtár gyarapítására fordíttatott, mely összegből a következők szereztettek — 44 — . lie: Czuczor G. és Fogarassi J.: A magyar nyelv szótára; Kuppe: Ebene Trigonometrie, Arithinethik, Stereoineirie ; Wiegand : Mathem. Geografie, Stereometrie, ebene Trigonometrie, Planimetrie; Kambly: Elementar Mathematik ; Arnold : Werthpapiere für Kaufleute ; Bischoff: Bankwesen; Matzek F.: Szorszámok; KriszF.: Ábrázoló mértan ; Bátorii L: Zalamegye története; Mayer M.: Alkotmánytan; Közoktatási törvények; a népiskolák tanterve. A következő folyóiratok : Magyar nyelvőr; Plii-logiai Közlöny; Középtanodai tanáregyleti Közlöny; Budapesti Szemle; Magyar Tanügy ; Népnevelők Lapja ; Figyelő ; Századok ; Freie deutsehe Schulzeitung, Bürgerschule, — összesen : 117 fît. Ajándékul kaptuk: TeufFeiibach: „Vaterländisches Ehrenbuch." A tanári könyvtár 144 müvet tartalmaz 25ti kötetben. Az ifjúsági könyvtár számára a növendékek által fizetett használati illetményekből a következők szereztettek lie : A történelmi könyvtárból: Cromwell Oliver és az angol forradalom, A régi magyarokok miveltségének története, Az első magyar király. Lengyel-; ország végnapjai, Oraniai Vilmos, Erdély aranykora, Nagy Constantin császár, Kereszt és félhold ; Augusztus római czászár tört., Nagy Lajos király uraik., Róma alapítása és hőskora, A svájczi szabad köztársaság alapítása, A rőtszakállu Frigyes császár tört.. A Normannok, Zrínyi Miklós a szigetvári hős életének tört., Velencze alapítása, A franczia forradalom tört., A rémuralom története, A régi Egyptom tört., Görögország története Nagy Sándorig, India története, Kyros és a régi perzsák tört., Phoenikia tört., Kossuth Lajos élete, Lykurg\'os és Solon, Gusztáv Adolf egy hős a trónon, III. Napoleon élete; Kis nemzeti múzeumból: Erdély története, Verne Gy. Híres utazók és utazások története, Pestalozzi Henrik, Lénhárd és Gertrud, Caillerons utazás Afrikán át ; Hoffmanntól : Az árva, Hol legnagyobb a veszély, A jó flu, A rosz szellem, A szokás természetté válik, A nemes és a pór, Isten segélyével minden sikerül, Az inka kincse, Egy levél a szentírásból, Bátya és öcs, A sírból, Samuka, Felhők felett, Tengeren túl, Vidor Ferkó, Szokás hatalma, A milyen az ur, olyan a szolga. Két gyermek, Beethoven Lajos, Egy szegény bűnös, Életharczok, Pásztor és bujdosó, Aggodalmas napok, A mit teszesz, magadnak teszed, Nem mindég, Borura derű, Nincs menekülés, Ki hogy viseli magát, ugy veszi hesznát, Szivtelenség és jószívűség. Elsárgult levelekből, Makacsság és erős akarat, Az őrtűz mellett; — Jókaitól: A varchoniták, Fortunatus Imre, Kalóz király, Sonkoly Gergely, A bűntárs, A kétszarvú ember. Az egyptusi rózsa, Koronát szereleméit, Petki Farkas leányai, Regék, Carinus, A serfőző, Csataképek, Bujdosó naplója, A fehér rózsa, Magyarhon szépségei, Szomorú napok, A janicsárok végnapjai, Uj földesúr, Szegény gazdagok, A magyar előidőből, Hétköznapok, A régi jó táblabírák, Délvirágok. Veres könyv, A magyar nép élcze szép hegedüszóban, Árnyképek, A kőszívű ember fiai, Milyenek a férfiak, Mire megvénülünk, Oceania, Az elátkozott család, Felfordult világ, Elbeszélések; Jósikától: Esztiiéi\', Rom titkai, A hat Uderszki leány, A két barát, Jósika István, Egy néger szabadsághős, Két királynő, Egy kétemeletes ház Pesten, A nagyszebeni királybíró, Jő a tatár, Pygmaleon, Régibb és ujabb novellák, A tudós leánya, A gordiusi csomó, Regényes képletek, A rejtett seb, Akarat és hajlam, Az első lépés veszélyei, Auerbach B.: Buchenbergi Diethelm története, Balázs S,: Tükördarabok, Szabó R.: A bécsi márcziusi napok, Forgó 1!.: Gyermekhumor, Tolnay L.: Életképek, — beszélyei, Vas G.: A nemzet napszámosai, A régi jó idők, Egy alispán, Zichy Antal elbeszélései, Győry Vilmos: Mesekönyv az ifjúság számára, Jókai M.: lvls decameron, Dolinay Gy.: Ifjúsági olvasmányok, Wildermuth 0.: Regék és elbeszélések, Buchstein: Märchenbuch, Grimm: Kinder- und Hausmärchen, Lohr: Kleine Erzählungen, Weil: Hundert Erzählungen, Otto: Buch merkwürdiger Kinder, Pfeil: Gute Kinder, brave Menschen, Otto: Wohlthäter der Menschheit, Trewendt: Jugendbibliothek, Grube: Charakterbilder aus der Geschichte, Höcker: Auswahl v. Erzählungen, — összesen 140 frt. Ajándékul kaptuk: Jenvay G: A nagyravágyás átka. Az ifjúsági könyvtár magában foglal 396 művet 710 kötetben. IX. Jutalmak kiosztása. A junius 26-án tartott zárünnepélyen a tekintetes iskolaszék által megszavazott összegen szerzett díj könyvekben mint legjelesebb tanulók részesültek: I. osztály: 1. Pollák Samu. Kisfaludy Sándor: Regék a magyar előidőből. 2. Stettler Ignácz, Az állatvilág csudái. 3. Treiber Lajos, Robinson Crusoe élete és kalandjai. 46 — II. osztály: 1. Hamvay Sándor. Dr. Toldy László: Magyar szt. Erzsébet élete. 2. Hartmann Zsigmond. Czuczor Gergely: Mesék. 3. Liszt Kálmán, Kisfaludy Sándor: Regék a magyar előidőből. III. osztály: 1. Jeglics Ferencz, Dr. Toldy László: Magyar\' szt. Er- zsébet élete. 2. Sölét György, Kovácsi Antal: Képek a természetből. 3. Tripammer József, Boldogháza. IV. osztály: 1. Friedländer Zsigmond, A vékflldi lelkész. 2. Schmidt Rezső, Cox György: A mythología kézikönyve. V. osztály: 1. Oesterreicher József, Kazinczy Ferencz utazásai. VI. osztály: 1. Ábrahám Gyula, Szász Károly kisebb műfordításai. X. A jövő tanév megkezdésére vonatkozó értesítés. A tanulók fölvétele vagyis beírása augusztus 29-én kezdődik és tart september hó l-ig, naponkint délelőtti 9 órától 12-ig és délutáni 3 órától 5-ig a polgári iskola uj épületében (I. emel.) az igazgatói irodában; ugyanekkor tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok is. September l-jén túl csak igazolandó alapos okoknál fogva vehető fel a tanuló. Az iskolai év a polgári iskolában september 1. napján kezdődik s tart a következő év junius hava végéig. A polgári iskola első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, 1.) ki legalább 9-dik évét betöltötte, 2.) kinek az elemi népiskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit e végre elrendelt fölvételi vizsgálat utján igazolja. A polgári iskolába lépő tanuló, bármely nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelv elemeiből is annyit tudni, hogy a törvény által ezen iskolákban elrendelt magyar nyelvi oktatásban fenakadás nélkül részt vehessen. A polgári iskola bármely osztályába bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon 47 — osztályban megkívántató előkésztiltségéről vizsgálat utján bizonyságot tesz; középtanodából a polgári iskolába átlépni kivánó tanulót bizonyítványa alapján is fel lehet venni. A polgári iskola négy első osztályából átléphet a tanuló a kö-zéptanoda mefelelő osztályába; az átlépésre legalkalmasabb idő azonban a harmadik osztály bevégzésekor van. A középtanodába átlépő iskolai tanuló köteles: 1.) ha a gymnasiumba kívánja magát felvétetni, a latin nyelvből az illető osztályban megkívántató jártasságot vizsgálat utján bizonyítani. 2.) ha reál-iskolába lép, a franczia nyelvbeli megfelelő jártasságáról tanúságot tenni. A növendék személyesen, még pedig szülei, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében tartozik a fölvételre az igazgatónál megjelenni. Minden nyilvános- és magán-tanuló beiratás alkalmával a tandíjon kívül 1 frtot tizet az ifjúsági könyvtárra. Az egész évi tandíj 3 frt., mely a beiratáskor lefizetendő. A tandíjfizetés alól való felmentés egyedül Nagy-Kanizsa város hutóságát, mint ezen intézet kegyurát illeti, azért a felmentés iránti folyamodványok a város tek. tanácsához nyújtandók be. Oly tanulók, kik csak egy kötelezett tantárgyból nyertek „elégtelen" tanjegyet, a vizsgálatot nyert engedélyivel ismételhetik; az ismétlő vizsgálatokra szóló engedély elnyerésére az illetők kérvényeik julius 30-áig az igazgatóságnál adandók be. A szülők saját érdekében van, hogy gyermekeik jó elhelyezése czéljából, a beiratásra ideje korán jelenjenek meg. Az igazgató e tekintetben az okvetlen szükséges utasításokat adni kész, miután több megbízható család, tanulók felfogadására jelentkezett. Óhajtandó, hogy csakis azoknak tudomásvétele után intézkedjenek a szülők. Nagy-Kanizsán, 1878. évi junius hó 30-án. Morgenbesser János igazgató. |
