* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.31 MB | |
| 2018-11-06 13:10:24 | |
 | |||||||
Nyilvános  445 | 1088 | A nagykanizsai | M. Kir. Állami Polgári Fiúiskola ötvennegyedik értesítője az 1925-26. iskolai évről Közzéteszi: Németh Mihály igazgató Nagykanizsa, 1926. Zrínyi Nyomda Részvénytársaság A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Csonka Magyarország Egész Magyarország nem ország mennyország A NAGYKANIZSAI IMI. KIR. ÁLLAMI ÖTVENNEGYEDIK AZ 1925-26. ISKOLAI ÉVRŐL KÖZZÉTESZI: NÉMETH MIHÁLY IGAZGATÓ Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország. A NAGYKANIZSAI M. KIR. ÁLLAMI POLGÁRI FIÚISKOLA ÖTVENNEGYEDIK értesítője AZ 1925-26. ISKOLAI ÉVRŐL KÖZZÉTESZI : NÉMETH MIHÁLY IGAZGATÓ NAGYKANIZSA, 1926. ZRÍNYI NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG LHUI REV 98 iPÊOAG •tí?5 ^VVTARÉg^ 1872—1926. I. A nagykanizsai polg. fiúiskola 54 éves története. A mult század 60-as és 70-es éveinek letargikus korszaka után nemzetünk kulturéletében csodálatos változás észlelhető. A nemzet életenergiája utat tör magának, élni akar, — s hogy a „nagy sirt" elkerülhesse: jövendőjét biztosítani kívánja. Felismeri az eddig háttérbe szoritott termelőosztályok nemzetfennlartási hivatását s igyekezik a szellemi és erkölcsi közvagyonból nekik megfelelő részt juttatni. így születik meg a polgári iskolák gondolata. Mint kulturszerv múlhatatlanul szükséges volt, hisz a magyarság gyakorlati gondolkozásának kiképzésére nálánál egyetlen iskolatípus sem lehet alkalmasabb. Az eddigi sajátos gimnáziális műveltség mellett megindul a polgári művelődés: az iparos, kereskedő és mezőgazda iskolázása s Csáky Albin gróf miniszter még a 80-as években azt a kijelentést teszi: „Ha nem lenne még eddig meg a polgári iskola, most kellene megteremteni!" Hogy mily nagy hiányt pótolt, mutatja ennek az iskolatípusnak rohamos fejlődése s hogy ma, 50 év után minden városi polgár számára minimális kulturszükséglet, mely nek segitségével az iskolából kikerülő ifjú az ipari és kereskedelmi életpályákon hamarosan és okosan elhelyezkedhetik. Már egy évvel a korszakalkotó Csengery-féle törvény után Nagykanizsa városának társadalmi köreiben is megnyilatkozott az óhaj a polgári fiúiskola felállítása iránt. Kezdeményezője Bója Gergely kir. tanfelügyelő volt, ki egy városi közgyűlésen először pendítette meg az eszmét. Bellus József polgármester rokonszenvvel fogadta és népszerűsítette a polgári iskola gondolatát s lelkes segítsége mellett az első lépések meg is történtek. Az iskola ideiglenesen a Csengery-utcai 915. számú bérházban lett elhelyezve s 1872 október 21-én az első 2 osztállyal és 6 tagból álló tantestülettel, Teesz János igazgató vezetése mellett megkezdte működését. E helyen kedves kötelességet teljesítünk, mikor hálával és teljes elismeréséssel emlékezünk meg a város áldozatkészségéről, mely az iskolát tanszerekkel ellátta s mely további években is meleg érdeklődésével és támogatásával kisérte a fiatal és fejlődő iskolát. A városi tanács ugyanis minden évben tekintélyes összegeket folyósított felszerelési tárgyak beszerzésére, könyvtárra, bútorokra és egyéb szükségletekre. A város és az iskolaszék támogatása, valamint Teesz János buzgó munkálkodása következtében iskolánk örvendetes fejlődésnek indult: fokozatos és szabályszerű továbbfejlesztése mellett kiváló gonddal és jóakaratú készséggel igyekeznek az iskolát lehetőleg tökéletesíteni és hasznossá tenni; tekintettel pl. azokra a növendékekre, kik a gimnázium, esetleg a reáliskola megfelelő osztályaiba szándékoznak átlépni, 1872—73. tanévben a latin nyelvet, 1873—74. tanévben pedig a német nyelv tanítását az I. és II. osztályban a rendes tantárgyak közé veszik fel. Teesz János igazgató ügybuzgóságát és ambícióját igazolja az is, hogy az intézet szorgalmasabb tanulóit zenére, hegedűre oktatja s ezzel alapját veti meg a később megalakult zenekarnak. Rövid 3 évi, de értékes működése után Teesz János igazgatót budapesti tanárrá nevezik ki s az igy megüresedett igazgatói állás teendőinek végzésével Morgenbesser János bízatott meg. A következő tanévek az iskola fejlődését 4 tekintve igen jelentősek, számottevők. 1876 szeptemberben az iskola már 6 osztállyal nyilik meg s ezzel teljes kifejlődését eléri; 1877-ben „államilag segélyezett községi"-vé válik; következő tanév kezdetén pedig örömmel költözik át uj és végleges otthonába: a Kazinczy-utcai ujonan épitett emeletes iskolaépületbe, hol a város gondoskodása és bőkezűsége révén célnak megfelelő bútorzatot, szertárakat, világos és egészséges tantermeket talál. Az uj elhelyezkedést követő tanévek különösebb esemény nélküliek A csendes, zajtalan munka évei voltak ezek, hiánytalan tantestülettel, számban gyarapodó tanulóifjúsággal. Csupán az iskola felső tagozatának VI. osztálya okoz fennakadást néptelenségével; ez osztály az 1887—88 tanévben nem is nyílhatott meg. 1890—91. tanévben Morgenbesser János igazgató értékes igazgatói munkásságának 14-ik évében rövid, 5 napi betegség után meghal s állását dr. Bartha Gyula alsólendvai áll. polg. fiúiskolái igazgatóval töltetik be, ki a következő évben az ujonan szervezett polgári leányiskola vezetésére is megbízást nyer. Dr. Bartha kiváló személyi tulajdonságokkal és pedagógiai rátermettséggel vezeti a két testvérintézet ügyeit. 1892—93-ban kezdik meg a tornaversenyek tartását, mely az ifjúság testi kiképzésére, ügyesedésére s általában a tornatanitás fejlődésére jótékony hatásúnak bizonyult. Szép és jóleső jutalma az intézet munkásságának a millenáris kiállításon nyert elismerő oklevél is, mellyel a felküldött írásbeli dolgozatokat, szabadkézi-és mértani rajzokat tüntették ki. Jelentős és döntő fontosságú esztendő iskolánk 50 éves múltjában az 1901—1902 tanév. Az intézet ez év szeptember 1-től állatni kezelésbe jut. Az államosítási megegyezés értelmében iskolánk örök használati jogon megkapja az iskolaépületet teljes berendezésével — másrészt a város mentesítést nyer azoktól a kiadásoktól, melyekkel — áldozatkészségének pozitiv tanújelét adva — iskolánk dologi szükségleteit eddig fedezte. Nagykanizsa város képviselőtestületének 1901. évi augusztus hó 8-án kiállított kötelező nyilatkozatát a nagyméltóságú V. K. miniszter ur 1901. évi aug. hó 8-án 54684 számú magas rendeletével vette tudomásul. Az 1903—1904. tanév története és hangulata szorosan összefügg a polgári iskoláknak, mint kulturális intézménynek országos állapotával. Nyilvánvalóvá lett ekkora, hogy a Csengery által hat osztályúnak tervezett polgári iskolák V.—VI. osztálya kellő kvalifikációs jog nélkül nem lesz fenntartható. Közéletünk számottevő férfiai sikra szállnak a hat osztályú polgári iskola érdekében, ennek ellenére az Országos Közoktatási Tanács által kidolgozott reformtervezet ügye elalszik. A minősités kérdése megoldatlan marad s ezzel azután el is volt intézve a két felső osztály sorsa, megkapta kegyelemdöfését! Még e tanévben megjelenik az a V. K. miniszteri rendelet, mely szerint: az V. és VI. osztályba beiratkozó tanulókat figyelmeztessék a minősítési jog hiányára s kérjenek a szülőktől irábeli nyilatkozatot, hogy ennek hiányában mégis beíratják fiaikat. Ez már biztos mementó volt! S csakugyan, az 1905—1906. tanévben az V.—VI. osztályunk végleg megszűnt s iskolánk fennállásának 34 évét csak 4 osztállyal nyitottuk meg. Fájó, deprimáló érzés volt látni a felső osztályok halálát. Hisz ez intézmény életéért, fejlődéséért dolgoztunk eddig s kivül álló okokból most mégis pusztulását, sorvadását kellett látnunk. Nyomasztó érzésünket részben ellensúlyozta az a körülmény, hogy intézetünk alsó négy osztálya továbbra is szépen fejlődött, izmosodott s igy lelkünkben megmaradt az a biztató remény, hogy a lenyesett ágak újból kihajtanak. Az 1910—11. évben dr. Bartha Gyula igazgató betegsége következtében, saját kérelmére nyugdíjaztatott. Vele kiváló, ügybuzgó, minden tettében és gondolatában a közoktatásügyért lelkesedő igazgatót veszítettünk el, ki 20 esztendőn át fáradhatatlanul töltötte be sokszor nagyon terhes vezető állását. Helyét 5 Waligurszky Antal tanárral töltetik be, ki elődje szellemében, az általa megjelölt irányban vezeti tovább iskolánkat. Az uj igazgató adminisztratív teendői hamarosan megszaporodnak : tekintettel a tömegesen jelentkező növendékekre, 1911 —12. tanévben az I. osztályt, majd 1912—13-ban a II. osztályt párhuzamosítják s ezzel kezdetét veszi iskolánk további fokozatos kiépítése. Az 1914—15. tanév nehéz idők kezdetét jelenti iztézetünk történetében, Az iskolai élet minden érdeke és törekvése eltörpül most; szivünket, lelkünket a haza veszélyeztetett élete, jövője foglalkoztatja. Európa lángba borul s a világégés megsemmisüléssel fenyegeti 1000 esztendős államunkat, nemzetünket. A magyarság ellenségtől körülvéve megkezdi kétségbeesett önvédelmi harcát s egy szivvel-lélekkel siet — ha kell — életét, vérét adni, hisz veszélyben a haza! Megérkeznek az első vöröskeresztes vonatok s iskoláink megnyitják kapuikat a sebesültszállitmányok előtt. Iskolákból kórházak! Ifjú magyar erők nevelése helyett szép fiatal magyar életek megmentése! Szomorú szeptember ! Heteken át még az is kétséges, az iskola évet vájjon megnyit-hatjuk-e? Tétovázva vártuk a fejleményeket, mig a V. K. miniszter ur az iskolák megnyitását elrendeli. Katonai kórház céljaira lefoglalt iskolaépületünk helyett ideiglenes hajlékot kellett keresnünk. Megkönnyíti feladatunkat a helybeli egyletek hazafias áldozatkészsége s csakhamar 6 tanteremmel rendelkezünk az oktatás céljára; ezek közül hármat a Polgári Egyletnek, egyet a Kath. Legényegyletnek, kettőt a Társaskörnek köszönhetünk. Október elején már megtarthatjuk a beiratásokat, de városunkban fellépett kanyarójárvány miatt a tanév csak november 1-vel kezdődik. A tanitás a lehetőségekhez alkalmazkodva felváltva délelőtt és délután folyik. Ugyanilyen nehéz körülmények között folytatódik a tanitás az 1915—16. és 1916—17. tanévben a már teljesen párhuzamosított osztályokban. Nehéz körülmények között, hisz a társadalmi és egyéni élet mindinkább megnehezül s a legteljesebb anyagi és lelki szenvedésekben van részünk. Az 1917—18. tanévet ismét a felszabadult iskolaépületekben kezdhetjük meg, azonban spanyoljárvány miatt 2-szer is, hetekre kellett az oktatást beszüntetni. Ám a nagy bajok közepette a veszedelmes járvány csak elenyésző megpróbáltatást jelentett számunkra. 1918 október! Megrendült lélekkel, szinte dermedten fogadjuk a döbbenetes hirt: a hazát védő karok lehanyatlottak, nincs aki védje a magyarok hazáját. Látnunk kell idegen martalócok garázdálkodását, szerencsétlen hazánk feldarabolását. Körülöttünk minden romokban hever s a magyar jövő teljesen reménytelennek látszik. Hányszor vonul át az iskolában fájdalmas elgondolás leikünkön: ezekre a gyermekekre súlyos küzdelmek, keserves megpróbáltatások várnak, hogy nekik, az elitélt nemzet gyermekeinek drága árt kell majd fizetni a magyar jövendőért, hogy nekik szenvedéssel, munkával, arcuk keserves verejtékével kell majd fizetni a Trianonért. S itt adva volt a mi nevelői programmunk: erős, fegyelmezett, munkabíró, hazaszerető ifjakat nevelni. Hisz olyan lesz a magyar nemzet jövője, mint amilyen nemzedéket sikerül az iskolánknak felnevelni. Tőlünk függ: tudunk-e hát életerős, dolgozni tudó és akaró, hazátmentő ifjúságot nevelni, vagy csak erőtlent, gyengét, kiknek a haza ugyan kevés hasznát látja! Tőlünk függ, hogy amikor a magyar hazának szüksége lesz minden szivre, minden lelkesedésre és energiára, lesznek-e elegen, lesznek-e annyian, hogy ezt a szerencsétlen országot megmenthessék? Sokszor pedig csüggedés foghatta el a magyar tanár lelkét! A nemzet gyászos bukása, megszállás, forradalmak hatása alatt nagy változás megy végbe a néplélekben s a szülői házon keresztül a gyermeki lelkekben is. Általános a panasz s iskolánk sem volt e tekintetben kivétel. Az 1918—19—20. évek pedagógiai szempontból épen ezért súlyos feladatot rónak a tanártestület 6 tagjaira: az ifjúság világfelfogását, gondolkozásmódját a helyes mederbe visszatereli. Az 1919—20. tanév rendes időben és szabályszerűen nyittatott meg, de első esetben fűtőanyag hiánya, majd pedig a fellépett spanyol járvány miatt volt hosszab tanítási szünet. Az u. n. szénszünet alatt hetenként egyszer összegyűjtöttük növendékeinket s útbaigazítással láttuk el őket otthoni foglalkozásaikat illetőleg. A szénszünet a következő iskolaévben, 1920—21-ben is megismétlődött. E tanévben a leányiskola különvált a fiúiskolától Szakonyi Qéza igazgatása alatt. A tanulóifjúság testi és lelki művelése érdekében megalakul az intézet 75. sz. „Árpád" cserkészcsapata, majd következő évben a „Gróf Zrinyi Miklós" ifjúsági önképzőkör, valamint a Magyar Vöröskereszt ifjúsági csoportja. Szükség is van ez ifjúsági egyesülésekre, hisz 1920—21-et Írunk s a magyarság Trianon által felkorbácsolt lelkiállapota az irredentizmus jegyében áll s jelszava : hiszek a magyar feltámadásban! A szorosabb értelemben vett iskolai, didaktikai munka ezzel szemben visszanyeri lassacskán a békebeli állapotoknak megfelelő színezetét s a tanitás egész éven át, szabályszerűen megszakítás nélkül folyik. Az 1924—25. tanévben az intézet szeretve tisztelt igazgatója : Waligurszky Antal nyugdíjba vonult s helyette Németh Mihály tanár bízatott meg az igazgatói teendők végzésével. Hivatalos és ünnepélyes elbucsuzásunk a nyugalomba vonult igazgatótól 1925. dec. 13-án nagy ünnepség keretében történt, mely méltó kifejezője volt a legfelsőbb helyről jövő elismerésnek, a kartársak és tanítványok ragaszkodásának s Nagykanizsa város társadalmi köreiben megnyilvánuló tiszteletnek, szeretetnek. Jelen tanévünk egyébként is gazdag volt eseményekben. Jóleső megelégedéssel számolhatunk be a zalaegerszegi kiállításon nyert kitüntetésről, hol a beküldött rajzokkal és kézimunkákkal a tanügyi elismerés I. fokozatát, az aranyérmet nyerte el intézetünk. Iskolánk fennállásának 50 évfordulóját pedig — értesítőnk alább részletezi — jun. 27-én ünnepeltük meg. A jubiláris 50 év határkövénél ujonan felszentelt „Ifjúsági" és a 75. sz. „Árpád" cserkészcsapat cimeres selyem zászlóit — az integer Magyarország szimbólumát — mély hódolattal és imádkozó lélekkel hajtjuk meg Patrona Hungáriáé előtt. Lobogjanak zászlóink a magyar haza dicsőségére! Legyen tanúsága 1000 magyar gyermek ünnepélyes, szent fogadalmának! Hirdessék, hogy a szétszaggatott Hungária földjén uj generáció lombosodik s hogy az ifjúságon keresztül meg kell valósulnia az egészséges életű és lelkületű Nagy-Magyarországnak! II. Zászlószentelés! ünnepély. Iskolánk, mint az ország egyik legrégibb s ma is egyik legnépesebb iskolája 1922-ben érte meg fennállásának 50-ik évfordulóját. Az akkori idő, mikor a trianoni megcsonkítás okozta seb még frissen sajgott s csonka hazánk legsúlyosabb gazdasági válságot élte át, nem volt alkalmas az ünneplésre s így akkor csak az évzáró ünnep egyszerű keretében emlékeztünk meg iskolánk életének e nevezetes évfordulójáról. De ismerve azt a lélektani törvényt, hogy az örökös panasz és gyászolás végül is fásulttá tesz s mivel az ifjúságnak nagy, lelkesítő lelkiélményekre is szüksége van, különösen a mainak, mely már sem a háború győzelmes napjainak, még kevésbé a háború előtti kor önmagában bizó lelkesedésének még csak emlékével sem bír, ez indította az iskola igazgatóját és tanári testületét arra az elhatározásra, hogy iskolai zászlószentelés keretében fogja utólag a félszázados évforduló jelentőségét örökre emlékezetessé tenni. — Méreteiben még hatalmasabbá lett e tervünk azáltal, hogy csatlakozott testvérintézetünk, a leányiskola is a maga zászlószentelésének ünnepélyével, valamint a fiúiskolái 75. sz. Árpád cserkészcsapat és a leányiskolái Eucharisztikus Egyesület is egy-egy zászlajával. Négy gyönyörűen hímzett selyemzászló bontakozott ki junius 27-én és várta az Égurának áldását, hogy mint szent jelvény vezesse ezentúl az ifjúságot a vallásos, hazafias érzés és becsületes munka utján porbatiport hazánk feltámasztása és a boldog Nagymagyarország megvalósítása felé. Nincs szándékom itt a zászlónak, mint jelvénynek fontosságáról elmélkedni. Ezt elvégezték a nap ünnepi szónokai, kiknek gondolatokban gazdag, az egész közönséget magával ragadó beszédeit, amelyek — a szónokok országos vezetőegyéniségénél fogva — több vonatkozásban a mi helyi ünnepünknek szűk keretén tulható kinyilatkozások voltak, kivonatban alább közlöm. Itt csak az ünnepély külső lefolyásáról akarok röviden beszámolni. Zászlóanyáknak sikerült nagym. dr. gróf Klebelsberg Kunóné, nagym. dr. Kállay Tiborné és mélts. dr. Tarányi Ferencné úrnőket megnyerni. A fővédnökséget vállalni kegyesek voltak: nagym. dr. gróf Klebelsberg Kunó vallás és közokt. miniszter ur, főtiszt, és mélts. dr. Rott Nándor megyéspüspök ur, nagymélts. dr. Kállay Tibor ny. min., nemzetgyűlési képviselő ur, mélts. dr. Schwöder Ervin vallás és közokt. államtitkár ur, mélts. dr. Tarányi Ferenc főispán ur, mélts. Dulovics Árpád vallás és közokt. miniszteri tanácsos ur, mélts. Bődy Zoltán alispán ur, mélts. vitéz Horváth Gyula ezredes ur, mélts. dr. Plihál Viktor földbirtokos ur és nagys. dr. Sabján Gyula polgármester ur. Védnököknek felkértük a helyi társadalom kiváló képviselőit, valamint a polg. iskola oktatás és cserkészügy vezetőegyéniségeit. Az ünnepély szombaton este a pályaudvaron az érkező magas vendégek fogadásával kezdődött. Személyes megjelenésükkel ünnepélyünk fényét emelték : dr. Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter, városunk nemzetgyűlési képviselője nejével, dr. Tarányi 8 Ferenc Vas- és Zalavármegyék főispánja, egyúttal mint dr. gróf Klebelsberg Kunó közokt. miniszter képviselője, dr. Simon György prelátuskanonok dr. Rott Nándor megyéspüspök képviseletében, dr. Nagy Zsigmond min. tanácsos, a vallás és közokt. minisztérium képviseletében, dr. Bődy Zoltán alispán, Szirmai Miksa kir. tanfelügyelő, dr. Oroszy Géza és Paul Iván min. tanácsosok, Czobor Mátyás Zalaegerszeg polgármestere, Zsuppán József igazgató és Flojhár Tivadar tanár a zalaegerszegi áll. polg. fiúiskola képviseletében. Pásztor Imre zalamegyei cserkészfőtitkár, Fatér Endre pü. tanácsos és neje Zalaegerszegről, valamint a helyi egyházi, katonai és polgári hatóságok vezetői és képviselői, tanintézetek tanárai, tanitóikara és tanulóifjúsága, Nőegyesületek képviselői, Szent László cserkészcsapat stb. Ünnepélyünk sikerét egyebeken kivül is a Jóistennek köszönhetjük, ki a hosszantartó zivataros, esős időszakban egy gyönyörű borult nappal ajándékozott meg minket. Sem eső el nem mosta, sem a juniusvégi, néha már forró nap el nem bágyasztotta a kora reggeltől az éjféli, sőt a hajnali órákig nyúló ünneplésben az ifjúságot, illetve közönséget. Reggel fél 9 órára érkeztek meg a feldiszitett iskolába a magas vendégek s vonultak fel a tanulók sorfala közt a rajzterembe, ahol Németh Mihály igazgató üdvözlő szavai után dr. Kállay Tiborné őnagyméltósága megnyitotta a fiu- és leányiskola egyesitett rajz- és kézimunka kiállítását. A kiállítás rajzai s kézimunkaanyaga, azok tanmenetszerü fokozatosságával, csinos kivitelükkel és Ízléses elrendezésükkel ugy a közokt. minisztérium magas képviselőjének, mint a többi megjelent előkelő vendégek osztatlan elismerései váltotta ki. Ezután megindult a menet a Felsőtemplom előtti térre, melyet teljesen ellepett az érdeklődők hatalmas tömege. Elől virágos kocsikon a zászlóanyák, koszorusleányok és fővédnökök, utánuk a honvédzenekar tüzes indulóira büszkén lépkedve magyar és fehérruhás polgárista leánykák és a fiúiskolái cserkészek, ezután a fiu- és leánypolgáriiskola növendékei, a reálgimnázium és elemi iskolák tanulói s végül a Szent László cserkészcsapat. Az ünnepi szertartást dr. Simon György prelátus-kanonok végezte. Először diákkori városának szeretetétől áthatott beszédet intézett az ifjúsághoz, melyben a zászlók által jelölt irányra : a vallás és haza szeretetére buzdította az ifjúságot, szeretettel figyelmeztette őket a zászló képének az Istenanyának legszebb erényére: a tisztaságra. Ezután a tábori oltár előtt sorakozó zászlókat felszentelte, mire a zászlóanyák felkötötték diszes szalagjaikat. Az első zászlószeget dr. Simon György prelátus-kanonok verte be, először a megyéspüspök ur nevében, majd sajátját a következő jelmondattal : „Legyenek e zászlók alá sorakozó ifjúság érzelmei mindenkor tiszták és hazafiasak!" Ezután dr. Kállay Tiborné őnagyméltósága, kétszeres zászlóanya verte be dr. Klebelsberg Kunoné őexellenciájának képviseletében is, meg a saját zászlószegeit e jelmondatokkal: „Jó és balsorsban!" és „Istennel a hazáért és királyért!" Dr. Tarányi Ferencné zászlóanya őméltósága képviseletében nagyságos Gyömörey Istvánné urnő verte be a zászlószeget „Imádkozzál és dolgozzál" jelmondattal. Ezután megkezdőgött a tábori mise, melynek folyamán az Egyházi Énekkar Seyler C-dur ünnepi miséjét énekelte dr. Dómján Gyula karnagy vezetésével, Rátz N. János főkántor harmunium kísérete mellett. Mise után az egyházak képviselői verték be zászlószegeiket a következő jelmondatokkal: Dr. Vargha P. Theodorich házfőnők plébános: „E zászló alá sorakozzanak, kiket az ősi hit, a magyar haza szeretete és a magyar kultura érdekei tartanak össze!" 9 Dr. Bród Tivadar izr. hitközs. elnök: „Hirdesd a megértést, a békét és szeretetet!" Ezután Hajdú Gyula dr. gondnoksági elnök hatalmas ünnepi szónoklata következett. Kifejtette a zászlók szimbolikus jelentőségét, mely abban áll, hogy összeolvasztja a különböző születésü, vallású, társadalmi állású embereket, jelenti a nemzeti becsületünket. De e zászlók nem harcij el vények, hanem a testületi szellemnek és becsületnek, a kulturának, a társadalmi békés haladásnak jelvényei s legyenek az ifjúi hit, lelkesedés és munkaerő fokozói. A fővédnökök zászlószegeinek beverése után az iskolák növendékei és a cserkészcsapatok immár felszentelt zászlóik alatt katonazene kisérettel diszmenetben elvonultak a diadalkapunál felállott előkelőségek előtt. Majd a protestáns vallású tanulók a két iskolai és a cserkészzászlót elkísérték az evangelikus templomba ahol (a református lelkész beteg lévén) Horváth Olivér evangélikus lelkész áldotta meg a2okat a két protestáns egyház nevében. Az izr. tanulók kíséretével pedig az izraelita templomnál dr. Winkler Ernő főrabbi áldotta meg őket. Délután 1 órakor diszebéd volt a Polgári Egyletben, amelyen az első felköszöntőt Tarányi Ferenc dr. főispán mondotta hazánk kormányzójára, Krátky István dr. polgármesterhelyettes a kultuszminisztert,főispánt és dr. Nagy Zsigmondot köszöntötte fel, dr. Simon György prelátus a zászlóanyákra ürítette poharát, dr. Vargha P. Theodorich a megyéspüspököt és annak képviselőit üdvözölte, dr. Hajdú Gyula a gondnokság és tantestület nevében dr. Kállay Tiborra, dr. Nagy Zsigmondra és dr. Tarányi Ferencre emelte poharát, jp. Mátés Hilár a vendégeket éltette, dr. Tarányi Ferenc a kultuszminiszter ur megbízásából a végvár Nagykanizsa városát és az ünneplő iskola igazgatóit és tanárikarát éltette. Nagy Zsigmond dr. a közokt. minisztérium nevében köszöntötte fel a jubiláns, valamint a többi iskolát és azok tantestü\'elét. Czobor Máiyás Zalaegerszeg polgármestere a testvérváros nevében mondott mély érzéstől áthatott lelkesítő felköszöntőt, különösen kiemelve dr. Kállay Tiborné kegyelmesasszonyt, kiben a régi nagy asszonyok igaz magyar lelke él. Dr. Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter, városunk nemzetgyűlési képviselőjének, ünnepélyünk egyik fővédnökének gondolatokban gazdag toasztja a pohárköszöntők átlagán messze felülemelkedő szónoklat volt, melynek gondolatmenetét, hogy a jelen ifjúság jól emlékezetébe véshesse és még a jövő nemzedékek is okuljanak belőle, kötelességünknek tartjuk itt közölni: A mai ünnep a polgári iskolai tanulóifjúság ünnepe s hittel reméli, hogy a felszentelésnél elhangzott szép jelmondatok szelleme megkapja, eltölti s irányítja majd őket. E szellemnek biztositékát látja az iskola tanári karában, melynek odaadó munkájától derék nemzedék felserdülését várja. Az ifjúság nevelésében érvényesítsük a múltnak tapasztalatait, melynek egyik legfőbb tanulsága, hogy harcos nemzedék voltunk, kik nemcsak kifelé, de bent is szünet nélkül harcoltunk egymás ellen s e harcnak gyümölcse csak az, hogy mindnyájan szegényebbek lettünk. Szegényebbek anyagiakban, szegényebbek barátokban s szegényebbek különösen abban az energiában, amelyet egymással szemben pazaroltunk el. Talán elgondolkozik majd az ifjúság s feltámad benne egy más megoldási módnak: a szolidaritásnak és az egymáson való segités szükségességének tudata. Rá fognak jönni, hogy a kíméletlen létért való harc, melyet Darwin óta természeti törvénynek hirdetnek, nem természeti törvény, hanem a természet 10 törvényeit nem ismerő embereknek a története s a helyes ut a kölcsönös támogatásnak, az egymás megsegítésének az utja. Ez a mult tanulmányozásából levonható egyik alapvető tanulság. A másik, mely egyúttal a konzervatív gondolkodásnak is alapja, az, hogy a haladás komoly tervszerűségét kalandos ötletszerűséggel felcserélni nem szabad. A kocsi és annak hajtóereje lehet uj, de az útnak a réginek kell maradni. Ez a tradició tisztelete, mely azt jelenti, hogy megbecsüljük nemcsak a magunk, hanem az apáink eredményeit is és ne dobjuk el könnyű kézzel azt, amit apáink egy élet nehéz munkájával megszereztek. A szülőknek sohasem az fáj, ha az uj nemzedék nálunk derekabbá válik, ami fáj az, ha azt kell látniok, hogy az ifjú nemzedék annyira nagyrabecsüli magát, hogy ez lebecsülésével jár annak, amit apáiktól örököltek. Az fáj, ha az uj nemzedék csak a maga tapasztalatán akar okulni és semmibe veszi azt a tapasztalatot, amit az apák egy élet hosszú küzdelmeinek eredményekép szereztek. A tradícióknak, a hagyománynak tisztelete nem az öregeknek, vagy egyes osztályoknak kitalálása arra a célra, hogy az ifjakat lenyűgözzék, hanem természetes és észszerű kívánsága minden generációnak az őt követő nemzedékekkel szemben. A hagyomány tisztelete azonban nem zárja ki a haladást, sőt biztossá teszi azáltal, hogy az épités a már meglevő felhasználásával folyhat tovább és nem kell mindig élűiről kezdeni a munkát, melynek elvégzéséhez egy emberi élet ugy sem elég. Ez a mi fajunk fennmaradásának is biztositéka, mert a nemzetek életének biztos alapját nem egy-két tagjának bármely kiválósága adja, hanem azegymást felváltó nemzedékek munkájának egymásbakapcsolódófolytonossága. Ilyen szellemű ifjúságot kiván e hazának s poharát az ifjúságra s annak vezetőire emeli. Délután négy órakor a honvédzenekar hangjai mellett a leány- és fiúiskolái tanulók kivonultak a Zrínyi sportpályára. Itt a magas vendégek, zsúfolásig megtelt tribün s több ezer főnyi közönség előtt folyt le az impozáns tornaünnepély, melynek egyes számait a közönség lelkes tapssal jutalmazta, a következő sorrend szerint: 1. Leányok és fiuk elvonulása díszlépésben a tribün előtt, felvonulás a pályára. 2. Hymnus. 3. Fiuk szabadgyakorlata. 4. Cserkészek zászlósgyakorlata. 5. Leányok szabadgyakorlata. 6. Szertorna. 7. Leányok sportkör szabadgyakorlata. 8. Fiuk botgyakorlata. 9. Leányok füzérgyakorlata. 10. Fiuk felvonulása a kerékhez. 11. Cserkészek gúlája. 12. Partertorna. 13. Leányok magyartánca. 14. Fiunövendékek gúlája. 15. Leányok Turul játéka. 16. Atlétika: 10—13 évesek: 60 m. síkfutás magasugrás távugrás súlylökés (3 kg. i 14—16 évesek: 100 m. sikfutás 4 X 100 m. stafétafutás magasugrás távugrás súlylökés (5 kg.) gerelyhajítás diszkoszdobás. 17. 2X15 p. futballjáték. 18. Érmek kiosztása. Szózat. 19. Elvonulás. A szépen sikerült tornaünnepély rendezésének főérdeme Fritz Cölesztin és Niessner Viktor tanárok érdeme. Sajnos, az idő tulgyorsan elrepült, úgyhogy a műsor utolsó számait, a gúlákat, sportközi játékokat és atlétikai versenyt már el kellett hagyni. — Ez utóbbit másnap tartottuk meg s arról a sportkör-rovatban számolunk be. 11 Alig ériünk a tornaünnepélyről haza, már sietni kellett a Polgári-Egyletbe, az estélyre és táncmulatságra érkező vendégeink fogadásához. Estélyünk műsora a következő volt: 1. Papp-Váry—Dohnányi: Hitvallás. Ének i az iskola közös vegyeskara. Vezeti Ketting Ferenc tanár. 2. Erkel F.: Hunyadi László nyitány Játssza az írod. és Művészeti Kör zenekara Ketting Ferenc tanár vezetésével. 3. János barát: A Tátra keresztje. Szavalja Bölcsföldi Sári 111. o. t. Vargha Gyula: Zrinyi. Szavalja Török Gyula IV. B. o. t. 4. a) Gaál F.: Balatoni dalok, b) Petőfi—Lányi E.: Esik eső, esik... Énekli az isk. vegyeskar. 5. Kelemen A,: A hadak megindulnak. (íred. ifjúsági színjáték.) Szereplők: Angyal ... Sió Annus Petőfi...... Csapó István Komáromi magyar Nóvák István Péter ap.... Korentsy Jenő Székely ... Mikó Dénes Délvidéki magyar CzerjánJános 6. Gyula diák. Virágmese. Előadják: Margaréták: Pipacsok: Lepkék: Horváth R Büchler M. Büchler E. Vastagh E. Kieft A. Sáfrán I. Matolics L. Bittera M. Zrim I. Mihálka M. Tulipánok: Kovács P., Schwarc I. Búzavirágok: Haffner N., Geiger G. Muskátli ... Vass É. Napraforgó Kluger I. Százszorszép Bróz I. Gyöngyvirág Beusterien R. Ibolya ...... Kliiger M. Rezeda...... Klicserics I. Bazsarózsa Kálmán M. Árvácska ... Ritter I Szegfű ...... Szabady E. Liliom...... Hoffmann E. Hav. gyopár Pázmándy B. 7. Buzogánygyakorlat. Bemutatja a cserkészcsapat. Rendezi Niessner Viktor testnev. tanár. 8. Magyar tánc. Betanította Blagusz E. tánctanár. — Járják: Brőnyai A. Bruncsics K. Fatér E. Martincsevics M. Radics I. Székely L. Brónyai T. Fata E. Lidit J. Martincsevics R. Schichtanz L. Ütő Z. 9. Élőkép. , 10. Szózat. Énekli az Ipartestületi Dalárda. Vezeti Büchler Mór karnagy. A közönség lelkesült tapsa és éljenzése jutalmazta a rendező tanárok fáradságát és az előadó tanulók buzgalmát és ügyességét. Az estélyi hajnalig tartó, jól sikerült táncmulatság fejezte be. Mielőtt a beszámolót befejezném, nem mulaszthatom el, hogy ehelyütt is leghálásabb köszönetet ne mondjak magas pártfogóinknak és vendégeinknek, kik a zászlóanyai, fővédnöki és védnöki tisztségek elfogadásával, valamint személyes megjelenésükkel ünnepélyünk fényét emelni kegyesek voltak. De nemkülönben hálára köte\'eztek bennünket a nagyérd. városi tanács, az isk. gondnokság, a helybeli hatóságok, egyesületek és nemeslelkü egyének is támogatásukkal, adományaikkal, a rendezésben való segédkezésükkel, díszletek, fogatok, székek stb. szíves átengedésével, kik mindnyájan nagyban hozzájárultak ünnepélyünk szép erkölcsi és anyagi sikeréhez. Ti pedig ünnepi keretben felszentelt gyönyörű selyemzászlóink, lobogjatok büszkén s vezessétek immár évről-évre az alátok sorakozó ifjúságot istenfélelemben, hazaszeretetben, lelki-testi tisztaságban, becsületes munka által Nagymagyarország feltámadása felé. Rózsák: Hirschler M. Horváth E. Szélig A. Szitakötők: Szabó A. Bruncsics B. III. Waligurszky Antal nyugalmazott igazgató kormányzói kitüntetése. Lélekemelő szép ünnepély alkalmából kell ezen iskolai év történetének folyamán iskolánknak 40 évi szolgálat után nemrégen nyugalomba vonult vezetőjének, Waligurszky Antal ny. áll. polg. fiúiskolái igazgatónak a személyével foglalkoznunk. Mult évi értesítőnkben — nyugdíjba vonulása alkalmából — bucsuztunk tőle. Azóta eltelt egy esztendő s a jóságos Istent kérjük, hogy munkás életének e jól megérdemelt szép őszét hosszura nyujsa. E csendes, boldog életből ragadta őt ki egy napra a Kormányzó Ur Őfőméltósága legfelső elismerésének és a koronás bronzéremnek átadása s tette akarata ellenére oly ünneplés középpontjává, melyet a hivatali felsőbbség elismerése és a volt kartársak és tanítványok szeretete rendezett. Negyven év, micsoda negyven év! Kezdetén és delelőjén ott van a millenium korszaka, a nagyarányú nemzeti fejlődés e tüneményesen szép ideje, melyben a tekintély és belsőérték tisztelete, a munka megbecsülése, a társadalmi osztályok harmóniája, a nemrég még csak a költők által fohászaikban Istentől kért szebb magyar jövendő megvalósulását engedték remélni. Majd jött az ujszázad eleji erkölcsi és társadalmi felbomlás, a gazdasági válságok ideje s végén ott van Mohács óta hazánk történetének legsötétebb korszaka: a trianoni szétszaggatott, porbatiport Csonkamagyarország felbomlott társadalmi rendiével, zilált erkölcsével, szétdúlt gazdasági életével. Rombadőlt számunkra egy világ s e romok magukkal rántották a gyenge jellemeket. Csak az igazán nagy, az ércjellemek állottak meg szilárdan az események eme forgatagában. E jellemek közé tartozik Waligurszky Antal is. Évtizedeknek küzdelmes munkája tapasztalatokban gazdaggá tette, vallásosság, emberszeretet, tanári és igazgatói kötelességeinek élethivatásszerü teljesítése s az ifjúságnak atyai szeretete volt vezér eszméje. Schiller szerint: „a jó ember hamar otthonra lel s csendes munkájával külön kis világot teremt magának". (Huld. d. K.) így történt Waligurszky Antallal is. Idegenként jött városunkba, de nem maradt idegen, hanem odaadó hűséges, bár zajtalan munkájával ő is megteremtette a maga külön kis világát. S most e külön mikrokozmosznak tagjai: jóbarátok s tanítványok közelből s távolból, hivatalból, műhelyből s gazdaságból — a nemzeti munkának csendes, de fontos színhelyeiről — mind összejöttek tanúskodni arról, hogy ők is e külön kis világnak, emberi szivjóság által teremtett világnak a tagjai. Résztkértek az ünnepélyből ők is, mert erre indította őket nem a parancs, de a szív egyik legszebb érzése, — a hála. Nem üres, társadalmi megszokás szülte formaságság volt ez az ünneplés. Kiérzett a volt tanítványok minden szavából az a lelkikényszer, hogy bejutva az érett férfikorba s megértve az iskolanyujtotta tudás értékét más szemszögből nézzék a tanár és tanítvány viszonyát. Mi az oktatóipálya 13 tragikuma ? Az, hogy talán egy pályán sincs a vetés oly messze az aratástól, mint az oktatóin, hol egy életet kell végigküzdeni ugy, hogy a tanítványok túlnyomó része nem a tanárnak az ő javukat kereső törekvését látja, hanem a benne, mint minden emberben fellelhető fogyatkozásokat kémleli s használja ki. Nagy idealizmus kell ahhoz, hogy valaki e hosszú, meddőnek látszó küzdelemben el ne lankadjon, hanem a bölcs lélek optimizmusával tudja bevárni az ő aratásuknak idejét, mikor a tanítványok eljutva az érettkorba belátják, hogy ott a gyengeségek mögött céltudatos értelem s jóakarat lakozott. Ilyen módon Waligurszky Antal magas kitüntetésének napja is kettős ünnep lett: ünnepe a kitüntetettnek, aki ime megérte a szivjóságával vetett mag bőséges aratását s tanítványoké, kiknek alkalom nyílt tartozásuknak, hálájuknak kifejezésére. Ünnep lett azonban a kitünletett volt • kartársainak is, mert e kitüntetésben és ünneplésben a saját, látszólag hálátlan munkájuknak is megbecsülését láthatták. De ünnepe volt városunk egész társadalmának, mert a nemzeti haladás legbiztosabb pillére a becsületes munka és annak értékelése. Az ünnepély reggel 8 órakor szent hálaadó misével kezdődött, melynek folyamán a polg. fiu- és leányiskola közös vegyeskara ünnepi karénekeket adott elő. 9 órakor iskolánk rajztermében az Orsz. Polg. Isk. Tanáregyesület zalamegyei köre tartotta közgyűlését, melynek közel egy évtizeden át volt elnöke Waligurszky Antal. Itt Deák István kartársunk méltatta érdemeit, az egyesület pedig tiszte\'ete jeléül diszelnökké választotta. A tulajdonképeni ünnepély a városháza nagytermében folyt le, melyet zsúfolásig megtöltött a tisztelők, jóbarátok és hálás tanítványok tömege. Megnyitónak a vegyeskar Dohnányi-Papp: Hitvallását énekelte Ketting Ferenc tanár vezetésével, majd dr. Hajdú Gyula gondnoksági elnök megnyitotta a diszülést, átadván a szót Szirmai Miksa kir. tanfelügyelőnek, ki a kormány képviseletében felolvasta a legfelsőbb elismerésről szóló oklevelet s feltűzte a jubiláns mellére a neki adományozott koronás bronzérdemrendet, majd pedig mélyen szántó, hatalmas beszédben mutatott Waligurszky Antal érdemeire, ki ugy is mint tanár, de mint igazgató és köri elnök is szaktudásával, lelkiismeretes munkájával (eszményi gondolkodásával) mintaképe lehet az igazi nemzetnevelőnek. Ezután Hajdú Gyula dr. gondnoksági elnök mondotta el költői szárnyalású, a hűséges munka apoteozisát remek képekben megjelenitő beszédét. A vegyeskarnak a közönségtől lelkes tapssal jutalmazott művészi éneke után következtek az üdvözlések, melyet dr. Sabján Gyula polgármester kezdett meg a város közönsége nevében, majd Szirmai Miksa kir. tanfelügyelő, Náhrer Mátyás a polgári iskolák vas- és zalamegyei felügyelője, dr. deési Daday Dezső az O. P. T. E. zalamegyei körének ujonan választott elnöke, Eberhardt Béla reálgimn. igazgató folytattak. Ezután a nyugalomba vonult igazgató utóda Németh Mihály igazgató köszöntötte a kartársak nevében átadván azok ajándékát, a testület csoportképét. A volt tanítványok nevében Pintér Nándor üdvözölte s átnyújtotta azok emléktárgyait: egy művészi kidolgozású borservicet és ezüstveretü emlékalbumot, Büchler Mór pedig a kitüntetett életének osztályrészesét, hűséges nejét köszöntötte szép virágcsokor átadásával. Utolsónak a jelenlegi tanítványok képviseletében Bálint Ferenc IV. a) oszt. tanuló köszöntötte az egész közönséget magával ragadó értelmes és tartalmas szavakkal. A jubilánsnak meghatott s sok régi, kedves emléket megelevenítő köszönő-szavai után a vegyeskar Szózata zárta be a gyönyörű lefolyású ünnepélyt. Este a kitüntetett tiszteletére bankett volt a Koronában, mely vidám hangulatban a hajnali órákig tartott. „ Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban: Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen." IV. Az 1925—26. iskolai év története. Tanintézetünk a megcsonkított hazánk földrajzi fekvésénél fogva, mint határszéli nagyobb városban elhelyezett, már 54 év óta terjeszti a kultura magasztos és értékes kincseit, a nemzet gerincét nevelő nagy munkáját és a polgárság műveltségének áldásos fokozását. A lezajlott tanévek hosszú sora alatt sokan-sokan kerültek ki az élet nehéz, rögös és küzdelmes talajára s mindenütt megállták helyüket, mert elvihették a bőven nyert valláserkölcsös, hazafias, embertársukat tisztelő, ipart s munkát értékelő s megbecsülő szent érzelmeket. Büszkeséggel vallhatjuk, hogy a polgári fiúiskola nemzetnevelő magasztos és nagy hivatásának magaslatán állott mindenkoron és állani fog az idők végtelenségéig. Tanúbizonyságot szolgáltat az 54 év óta működő tanintézetből kilépett növendékek egész generációja, akik e hazában is szerteszét értékes és sokszor kimagasló munkásságuk s tudásukkal megbecsültetéshez és szép, érdemes pályára juthattak. A tanintézet tanári testülete, a jól végzett oktatómunka tudatában, lelki megnyugvással s büszke öntudattal tekinthet vissza az elmúlt 54 évre, mert él a sok ezer tanítvány lelkében a szeretet, a háladatosság és a hazaszeretet, amely bőséges áldása az oktatói munkásságnak. A polgári fiúiskola teljes számú tanári testülete pihent testtel, felüdült lélekkel, hivatásának teljes tudatával és kötelezettsége érzetével eltellve kezdette meg az 1925—26. tanévi munkásságát s nemzetnevelő hivatását, pedig nehézségek elé nézett, mert még mindig kisértett ama megoldatlan kérdés, hogy hogyan fog eszközöltetni a kilenc osztályban a tanitás.a rendelkezésre álló nyolc tanteremben ? A tanév lezajlott folyton küzdve a fegyelmezési nehézségekkel, mert a 10 perces szünetekben egy osztály a folyosón várta időről időre az elhelyezhetését, a testület pedig csak várta és most is várja a városi tanács bölcsebb intézkedését. * * * Magán-, javító-, különbözeti-, pótló- és felvételi-vizsgálatok. 1925. évi augusztus hó 26-án két magántanuló tett vizsgálatot. Egy sikerrel és egy a tanári testület engedélye alapján javitóvizsgálatot tehet 1925. évi december hó 16. és 17-én tartott magánvizsgálaton megjelent 11 magántanuló, sikerrel vizsgázott négy magántanuló, hat magántanuló a tanári testület engedélyével javitóvizsgálatot tehet és egy magántanuló osztályismétlésre lett utasítva. Az 1926. tanév junius hó 30-án, julius hó 1., 2. és 3-án megtartott magánvizsgálaton 42 magántanuló tett vizsgálatot. Sikerrel vizsgázott 30 magántanuló, a tanári testület engedélyével javitóvizsgálatot tehet 11 magántanuló és egy magántanuló osztályt ismételhet. Ugyancsak augusztus hó 26-án tartatott a magántanulók javitóvizsgálata, jelentkezett 10 magántanuló, sikerrel vizsgázott 10 és felsőbb osztályba léphettek. 1925 évi december 24-én tartatott egy magántanuló javitóvizsgálata, a nagym. VKM. ur 92.438/925. VI. ü. o. számú rendeletével. Eredmény elégtelen és a bizottság határozata alapján az osztályt ismételheti. Az 1926. év március 27-én tartott magántanulók javitóvizsgálatán 15 megjelent hat magántanuló, kielégítő feleletek után mind a hat magántanuló felsőbb osztályba léphetett. 1926. évi augusztus hó 27-én lett megtartva a rendes tanulók javitó-vizsgálata. Rendes időben kérelmezte a javitóvizsgálatot 58 tanuló, javitott 51 és osztályismétlésre utasíttatott hét rendes tanuló. 1925. évi augusztus hó 29-én tartatott a tantervkülönbözeti vizsgálat, a megjelent tanulók közül az elemi iskola VI. osztályából a polgári fiúiskola II. osztályába való léphetése céljából öt tanuló, a gimnázium II. osztályából a polgári iskola III. osztályába és a gimnázium III. osztályából a polgári iskola IV. osztályába léphetése céljából 1—1 tanuló. A vizsgálat Írásbeli és szóbeli. Eredmény: írásbeliből megfelelő mind, szóbeli vizsgálat: négy eredménnyel vizsgázott, tehát beiratkozhattak a II. illetve III. osztályba, három tanuló javitóvizsgálatot tartozott tenni s csak ugy iratkozhattak be mint rendes tanulók a polgári iskola II. illetve IV. osztályába. 1926. évi junius 30., és julius 1., 2., 3-án tartott tantervkülömbözeti vizsgálatra megjelent két tanuló, az elemi iskola VI. osztályából és a gimnázium II. osztályából a polgári iskola III. osztáyába való felvétele céljából. Egy sikerrel vizsgázott és egy javitóvizsgálatot tehet. 1925. évi november hó 7-én pótvizsgálat tartatott, miután a megjelent három tanuló vizsgálata sikeres volt, beiratkozhattak mint rendes tanulók. 1925. évi november hó 19-én felvételi vizsgálat lett megtartva a nagym. VKM. ur 79.100/925. VI. ü. o. számú rendelete alapján, vizsgázott egy tanuló, miután az eredmény az addig eltanitott tananyagból megfelelő volt, a tanuló beiratkozhatott a polgári iskola I. osztályába rendes tanulónak. A tanulók felvétele. A miniszteri 73.728/923. VI. sz. rendelet értelmében a beiratások julius hó 1., 2., 3., 4. napjain tartattak meg. A pótbeirások szeptember hó 1-én és 2-án voltak. Beiratkozott az 1 A) osztályba 51, I. B) osztályba 50, a II. A) osztályba 43, II. B) osztályba 44, II. C) osztályba 42, a III. A) osztályba 51, III. B) osztályba 48, a IV. A) osztályba 41 és a IV. B) osztályba 41; összesen 411 tanuló. A tanév megnyitása. Az 1925—26. tanév, amely a tanintézetnek 54 évi fennállása óta, kimagasló eseményekben a leggazdagabb volt, 1915. évi aug. hó 25-én megtartott tanári testület alakuló értekezletével vette kezdetét. Az értekezlet tárgyait képezte a tantárgyak felosztása, a heti órarend megállapítása, az osztályfői és egyéb tisztségek betöltése. Ezeken kivül a tantestület a szükéges intézkedéseket beszélte meg Intézeti tisztségek tárgyában a következő megállapodásra jutott az értekezlet : a tanári könyvtár őre Anhalt Lajos, az ifjúsági könyvtár őre Deák István, a tornaszerek és természettaniszerek őre Bittera Béla, a természetrajzi szerek őre Partiné Györké Mária, a földrajziszerek őre Somogyi Imre, az ásvány-vegytani szerek, a kézimunka felszerelés őre Anhalt Lajos, a rajzszerek őrei Ketting F. és Németh M. a segélykönyvtár kezelője Vánkos Jenő, az ifjúsági önképzőkör vezetője Marinovics Alajos, az ifjúsági sportkör vezetője Vánkos Jenő, a cserkészcsapat vezető parancsnoka Deák István, az ifjúsági Vöröskereszt vezetője Vánkos Jenő és az értekezleti jegyző Parti Lajos tanárok. Szeptember 3-án a tanévet ünnepélyes „Veni Sancteval" nyitottuk meg, utána a tanulóifjúság az intézet tornatermébe vonult, ahol a Himnusz nemzeti imánk eléneklése után az igazgató méltatta a napot, a tanév küszöbén üdvözölte az intézet tanári karát, buzditó szavakkal hivta fel a tanulóifjúságot a szorgalmas munkásságra, a kötelesség teljesítés nemes lerovására, amellyel tartoznak gondviselő Istenüknek, a hazájuknak, szülőiknek és tanintézetüknek, amelyben bőségesen juthatnak mind ama nemes erényekhez és szükséges tudásokhoz, amelyek a jövő boldogságuk alapját fogja képezni. A Szózat el- 16 hangzása után a növendékek a kijelölt osztályaikba mentek, ahol az osztályfőnökök az első szükséges utasításokat megadták. A rendes tanítás Isten segítségével és édes hazánk javára szept. hó 4-én vette kezdetét, amely napon az iskolai rend- és fegyelmi szabályok olvastattak fel és az órarend lett kihirdetve. Az oktatás a miniszteri rendeletben és a Rendtartási szabályzatban előirt szünnapok kivételével megszakítás nélkül folyt a tanév hivatalos bezárásáig. Iskolánknak a fokozatosan szükségessé vált fejlesztése érdekében a nagym. vall. és közokt. miniszter ur 1924. szept. hó 10-én kelt 71.937—1924. VI. ü. o. számú rendeletével a nagykanizsai m. kir. áll. polgári fiúiskola I. osztalyának háromszoros párhuzamosítását engedélyezte. E rendelet alapján az 1924—25. tanévben folytatólagosan a tanintézet II. osztálya lett háromszorosan párhuzamosítva. (II. c. oszt.) Tandíjmentesség. A szegénységüket igazolt jó előmenetelü és jó magaviseletű tanulók, Zalavármegye kir. tanfelügyelője 4796—925. számú rendeletével, az 1925—26. tanévre tandijelengedésben részesültek. Egész tandij-mentességben48tanulóésféltandijmentességben 1 tanuló, összesen 11.730.000 K. Tárgyak alóli felmentések. A benyújtott orvosi bizonyítványok alapján testifogyatkozás és súlyosabb betegség miatt torna alól felmentett 6 tanuló, rajz finomabb kivitele alól 2 tanuló. A tanári testület személyi változásai. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur Csecsinovics Aladár rendes tanárt az 59.707—925. VI. ü. o. sz. rendeletével a tapolcai áll. polg. fiúiskolához helyezte át. Kartársi szeretettel s tisztelettel üdvözöltük a vallás és közoktatásügyi miniszter urnák az 51.473— 925. VI. ü. o. számú rendeletével a hajdudorogi áll. polg. iskolától tanitéze-tünkhöz áthelyezett Kiss Olga tanárt, a vallás és közoktatásügyi miniszter urnák 59.133—925. VI. ü. o. szám alatti rendeletével a nagykanizsai áll. polg. leányiskolától intézetünkhöz beosztott Bittner Gizella tanárt és az ugyanezen számú rendelettel kinevezett Niessner Viktor óraadói testnevelési tanárt, akik buzgalommal és fáradsággal igyekeztek a tanitás sikerét előmozdítani. Németh Mihály polg. fiúiskolái igazgatót a Kormányzó ur Őfőméltósága a VI. fizetési osztály 3 fokozatába nevezte ki a vallás és közokt. miniszter ur előterjesztésére. Kiss Olga rendes tanár a X. fizetési osztály 2 fokozatából ugyanezen fizetési osztály 1 fokozatába lett előléptetve. Tanulmányi ügyek. Intézetünkben a tanitás mindenben a miniszteri tanterv és a tantervhez kiadott utasítások szerint történt. A tanáritestület tanulmány tárgyává tette az utasításokat. Az egyes tanerők módszertanilag tárgyalták a szakkörükbe vágó tantárgyakat, a tanítási anyagot gonddal készített és elismeréssel jóváhagyott tanmenetek szerint tanította. A lelkiismeretes és fáradságos munkáság elismerést is arat. Tanintézetünket a „Faluszövetség"-nek Zalaegerszegen 1925. aug. havában megtartott dunántuli kiállításán a tanügyibizottság aranyéremmel s dicsérő oklevéllel tüntette ki. A kitüntetéseket Czobor Mályás Zalaegerszeg polgármestere nagy ünnepség keretében adta át az intézet vezető igazgatójának. Az osztályok látogatása a tanárok tanításainak meghallgatása az igazgató részéről az előirt módon történt. Az iskola belső életére vonatkozó ügyeket egy alakuló értekezleten, 10 rendes havi értekezleten, két módszeres értekezleten és két ellenőrző értekezleten tárgyaltuk meg. A tantestület az alakuló értekezleten beszélte meg a követendő főbb irányelveket, hogy következetes, céltudatos nevelő-tanitási eljárással emelhessük a tanintézet színvonalát. Módszeres értekezleteken megállapítottuk a tanitás módját, eszközeit, a fegyelmezésnél követendő egyöntetű eljárást. 17 Ellenőrző értekezleteinken számonvettük a növendékek előmenetelét és magaviseletét; szükség esetén a növendékeket szóval intettük nagyobb szorgalomra, jobb viseletre. A hol szükséges volt, a szülők figyelmeztetését is alkalmaztuk. Hogy a szülők figyelmét a gyermekeik neveltetési küzdelmes gondjaikban ébren tartsuk, hogy a fokozatosan emelkedő tanittatási nagy költségek a kivánt eredményt meghozhassák, bevezettük az „ellenőrző könyvecskét", majd a „munkanaplót", amelyekbe beírattuk a szülőknek szükséges tudnivalókat, sőt a tanulók gyenge vagy elégtelen feleleteit is. Szülői értekezletek. A szülők érdeklődését és az iskolával való együttműködését állandó érintkezéssel, tanácsadással és a tanulóknak otthonukban történt felkeresésével tartottuk ébren. Három izben tartottunk szülői értekezletet a tanév folyamán. A szülői értekezletek iránt oly nagy volt az érdeklődés nemcsak a szülők, hanem a tanügybarátok körében is, hogy valóban kicsinynek bizonyult e célra a tágas intézeti rajzterem. A szülői értekezleteken az " igazgató reámutatott a szülők körében előforduló, az iskolai nevelést és oktatást hátráltató általánosabb hibákra, a szülők jóindulatu figyelmébe ajánlotta a helyes és célravezető orvoslási módokat. Ismertette a fizetendő tan- és mellékdijakat. Deák István tanár a cserkészet jelentőségéről és az iskolai cserkészetről, Marinovics Alajos tanár az önképzőkör céljairól és szellemi hasznáról, Vánkos Jenő tanár az ifj. sportkör és ifj. vöröskereszt egyesületek hasznos munkálkodásáról tartott igen tanulságos és érdekes előadást. Az 1926. évi március hó 21-én tartott második szülői értekezleten az igazgató a növendékek előmeneteléről és magaviseletéről és azok ellenőrzéséről tartott előadást, amelynek keretében a munkanaplót és annak hasznát és kezelését ismertette, majd felhívta a szülőket a tandijak pontosabb befizetésére. Vánkos Jenő tanár „Az iskola és szülői ház egységes világnézetéről, mint az eredményes nevelés alapjáról" tartott értékes előadást. Majd a „Szülők Lapját" és „Ifjú Polgárok Lapját" ismertette élénk színekkel és ajánlotta a szülők támogató figyelmébe. A tanév harmadik szülői értekezletén a szülők figyelme lett élénken fel-hiva a közeledő tanév végére, a tanuló gyermekeik tanulmányi kötelezettségeire, hogy reménnyel várhassák a sikeres taneredményt. Ismertetve lett a tanintézetnek 50 éves jubileumával kapcsolatos zászlók szentelési nagyobbszabásu ünnepélye, amelyre a szülők ez uton is meg lettek hiva. A szülői értekezleten az osztályfőnökök készséges és részletes informálással szolgáltak a növendékek taneredményéről és magaviseletéről. Örvendetes eseménynek jelenthetjük, hogy a szülők ma már jól átérzik a szülői értekezletek nagy fontosságát s tömegesen is látogatják. Egészségi állapot. A tanulók egészségi állapota a lefolyt iskolai évben teljesen kielégítőnek mondható. Betegség az egész éven át csak szórványosan fordult elő, mulasztások a kellemetlen időjárás következtében történt kisebb meghűlések miatt állottak be. Csak a tanév vége felé mutatkozott golyvás betegeskedés. Óraközökben az iskolaépület minden ablaka nyitva volt, hogy a tantermek minél jobban kiszellőzhessenek. Hivatalos szemvizsgálatokat dr. Goda Lipót városi tisztiorvos két izben végezte. A golyvás betegség terjedésének megakadályozása érdekében is több izben meglátogatta az intézetet. A tantestület tagjait is megkímélte a súlyosabb betegség, csak ritkább esetekben vált szükségessé a helyettesítés. Kiss Olga tanár volt kénytelen súlyosabb betegsége miatt 4—5 hétre szabadságot kérni. Valamennyi mulasztás az igazgató és a tanári testület helyettesitésével pótoltatott. 18 Nevelés-tanitás. Az egész testület különös gondot fordított az erkölcsi nevelésre; a tanuló jellemének alapját iparkodtunk megszilárdítani. Arra törekedtünk, hogy a gyermek lelkében az emberszeretetet, a szerénységet, a tisztességtudást, a vallásos érzést és a munkásságot megtelepítsük. Aki megérdemelte, megdicsértük, de a kisebb hibát sem hagytuk szó nélkül. Szigorúbb büntetést csak néhány esetben kellett alkalmazni. Kiterjesztettük figyelmünket a tanulók iskolánkivüH magaviseletére is, gonddal ügyeltünk arra, hogy a vidéki tanulók jó családoknál legyenek ellátáson. Nagy gonddal ápoltuk a vallásos érzelmeket. A tanítást imádsággal kezdtük, imádsággal végeztük. A tanév alatt a növendékek vallásfelekezetek szerint tanári felügyelet mellett az isteni tiszteleteken részt vett. A róm. kath. növendékek négy izben járultak a szent gyónáshoz és áldozáshoz, részt vettek a lelkigyakorlatokon és ünnepi körmeneteken. A ref. és ágostai evangelikus tanulók konfirmáltak s megjelentek a reformáció ünnepén. Kirándulások. A tanári testület a lefolyt tanévre több nagyobbszabásu kirándulás tervezetét állította össze, de a megvalósulás stádiumába nem juthatott. A kirándulások megtörténhetését akadályozta a folytonosan váltakozó kellemetlen időjárás, majd később a tanintézet nagyobbszabásu ünnepélye. Az elméleti ismeretek szemléltetésére és megrögzitésére a tanmenetekbe beillesztett kirándulásokat rendeztünk több izben, városunk elég nagy határába. A tornász és cserkészcsapatok ugyancsak több izben kirándultak a közeli vidékre fél, egy és két napra tanári felügyelet és vezetése mellett. A kisebb kirándulások a természetrajzi, földrajzi, történelmi, természettani magyarázatokkal kapcsolatosak voltak. A növendékek a tanárok vezetése mellett megszemlélték a város nevezetesebb iparüzemeit: Transdanubia R. T. gőzmalmát és villanytelepét, a sör-és kenyérgyárat, a szeszfinomitót, vasgyárakat, téglagyárat, kékfestőtelepet, az uj postapalota berendezését s légfüttő készülékét, továbbá a városi szeszfőzdét, cognak és likőrgyárat. A földmérési és területmeghatározási gyakorlatok végzésére a szaktanár vezetésével külön kirándulás végeztetett. A gyártelepeken mindenütt szakszerű magyarázat kisérte a látogatásokat és mindenütt szeretetteljes, előzékeny fogadtatás várta a tanuló ifjúságot, amely kedves figyelemért, fáradságos és türelmes oktatói támogatásért, készséges és hálás örömmel juttatjuk kifejezésre e helyen is az igazgató és tanári testület köszönetét. Mozi és vetitettképes előadások. Növendékeink résztvettek a nagym. közokt. miniszter ur által elrendelt és a Magy. Népr. Társ. Emberföldr. Szakosztálya illetve a Magy. Holl. Kulturgazds. Rt. által a helybeli Urániában rendezett oktatófilmelőadásokon. Bemutatásra kerültek: Budapest, Dunántul, Az ifjúság testnevelése, Tompa Mihály két költeménye, A teremtés csodái, Természettudományi képek, Finnország I., Nápoly és a tenger. Ezek a paeda-gógiailag és filmtechnikailag is kiváló filmek kiváló szemléltető módnak bizonyultak, hozzájuk adott tréfás stb. filmek, mint a Terülj asztalkám, Az északi sark meghódítása, Békák fejedelme stb. kellemes szórakozást nyújtottak. Az előadásokat szaktanárok magyarázata kisérte. Ezenkivül tartottunk a tornateremben vetitettképes előadásokat a következő tárgyakról: Quarnero vizein, Erdély szépségei és II. Rákóczi Ferenc. Ezen előadások jövedelméből megrendeltük a Századok, Természettud. Közlöny, Földrajzi Közlemények és Irodalomtörténet folyóiratait. Tánctanfolyam. A folyó tanév szeptember havában Blagusz Elek tánc és illemtanár, a nagym. vallás és közokt. miniszter ur engedélyével hathetes tánctanfolyamot rendezett, amelyen intézetünk ifjúságából is többen résztvettek tanári felügyelet mellett. 19 Iskolai ünnepélyek. A nemesebb lelki tulajdonság forrása a kegyelet érzése. Ezt az érzést ápolja a fejlődő ifjúságban az ünnepélyek tartása. A hazaszeretetnek a nagyjaink iránt érzett tisztelettel párosult kegyeletnek ápolására, intézetünk e tanévben is több ünnepélyt rendezett. Október 6-án kegyelettel áldoztunk az aradi vértanuk emlékünnepének. November 23-án Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar 100 év előtti kimagasló szereplését állítottuk ünnepélyesség keretében ifjuságunk lelki szemei elé. Ezen ünnepélyen befolyt önkéntes adományok fél részét a Magyar Tudományos Akadémiának juttatuk és fél részét Gróf Széchenyi István műveinek beszerzésére fordítottuk. December hó 6-án Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltóságának névnapja alkalmával, valamint junius 18-án a születése évfordulója napján az intézetünk ifjúsága a tanárok vezetésével templomba mentek hálaadó istentiszteletre, majd a 6 honvéd gyalogezred ünnepélyes táborimiséjére vonultak. A tanárok az Urániában tartott Horthy ünnepélyen is részt vettek. Március 15-ét a jelen tanévben is megünnepeltük, hogy a hazafias szent érzelmeket évről-évre felébresszük s megerősíthessük az ifjúság lelkében. Március 27-én II. Rákóczi Ferenc 250 éves születése napjának évfordulóját ünnepelte ifjuságunk. Május 30-án a világháborúban elesett hőseink emlékének szenteltünk ünnepet, az intézeti ünnepély után a hatósági ünnepélyre vonult az ifjúság, ahol a táborimisét, hazafias énekszámokat, szavalatokat és szónoklatokat hallgatta meg. Junius 6-án Herczeg Ferenc születésének 60 és irói működésének 40 éves fordulóját az áll. polg. leányiskolával együtt ünnepeltük. Junius 16-án a „Madarak és fák" napját ünnepeltük a szabadban, városunk sétakertjében. Junius 27-én az intézetünk 50 éves jubileumi és zászlókszentelési ünnepélyét tartottuk, kézimunka- és rajzkiállitással, tornaünnepély- és versennyel, továbbá műsoros estéllyel. Junius 29-én az iskolai tanévet hálaadó istentisztelettel és évzáró ünnepéllyel fejeztük be. Az ilyen ünnepségek a hazaszeretetet, nemzeti érzéseket és tettrekészséget szólaltatják meg a fejlődő gyermeklelkekben. Ünnepeink műsorát énekszámokból, szavalatokból állítottuk össze, amelyek az ünnepi szónokok emelkedett, tartalmas, szép beszédei körül csoportosultak. Az ünnepélyeket a tanintézet igazgatójának megnyitó beszéde vezette be, majd az egyes ünnepélyes napokat méltatták: Kiss Olga tanár, Vánkos Jenő tanár 2 izben, Somogyi Imre tanár 2 izben és Parti Lajos tanár, az énekszámokat Ketting Ferenc tanár tanitotta és vezette. Azok precizitása és kiválóan szép előadása a lelkes vezetőnek rátermettségéről tett tanúságot. Az átérzett és nemesebb hevülettől áthatott sikerült szavalatok Deák István és Marinovics Alajos tanárok lelkes irányítása mellett adattak elő. És kedves kötelességet is teljesítek, amikor a kedves kartársaimnak e helyen is őszinte elismerésemet s köszönetemet juttatom ismételten kifejezésre. Adományok. Az 1925—26 iskolai tanévben is, mint minden évben voltak jólelkű és nemesebben gondolkodó adakozók, akik akár beiratások, akár iskolai ünnepélyeink alkalmával önkéntes adományaikkal siettek a szegényebb sorsú tanulók segélyezésére, vagy a jobb viseletű, szorgalmas tanulók jutalmazására, azoknak örömtelt szivvel és hálás lélekkel mond e helyen is köszönetet a tanártestület. Kegyes adománnyal támogatták az intézet ifjúságát Mair Krisztina urleány, aki nemes lelke ösztönzésére egy teljesen szegény tanulót két öltözet ruhával a boldogabbak közé juttatott. A nagykanizsai I.—II. számú 20 posta és távirda tisztviselőkara 150.000, a Néptakarékpénztár 100.000, Brun-csics János ur 25.000 koronát, Fischel Fülöp Fiai és Schless Testvérek könyvkereskedő cégek egy-egy jutalom könyvet juttattak az igazgatóhoz jutalmazás céljából. Jótékonyság. Intézetünk tanulóifjúsága a folyó tanévben is tanúbizonyságot tett arról, hogy lelkükben már is él a jótékonyság gyakorlásának nemesebb érzelmei, mert amikor a tanári kar kérő szava kereste fel őket, a nagyobb célok támogatása vagy az elhagyatott szegények segélyezése érdekében, szives készséggel hozták megtakarított filléreiket, hogy letegyék a jótékonyság oltárára. Gyűjtéseink eredménye: Eötvös alapra 278.350 K, Zsófia Gyermekszanatórium 679.600 K, gróf Széchenyi István emlékünnep alkalmával 295.750 K, Jókai emlékbélyegekre 685.000 K, Békésmegyei árvízkárosultak javára 2,000.000 K, Orsz. Polg. Isk. Tanárok ház- és segélyalapjára 1,500.000 K és a Vakokat gyámolító Orsz. Egylet részére 520.400 koronát. Látogatások. Szeptember hó 10-én az intézetünk történelmében is ritka kedves napra virradtunk, e napon szerencséltette intézetünket magas látogatásával nagym. dr. gróf Klebelsberg Kuno vallás és közokt. miniszter ur, nagym. Kállay Tibor ny. miniszter, nemzetgyűlési képviselő ur, méltós. dr. Tarányi Ferenc ur, vármegyénk főispánja és városunk képviseletében dr. Krátky István főjegyző ur. A miniszter ur őnagyméltósága d. u. 1 óra 20 perckor érkezett és az összes tanintézetek tanulóinak sorfala között hajtatott a főgimn. épületébe. Délután fél 5 órakor meglátogatta intézetünket, az igazgatók s tanári karok a feldiszitett főbejáratnál fogadták a miniszter urat s kiséretét, majd Németh Mihály polg. fiúiskolái igazgató üdvözölte s köszöntötte a kitüntető látogatásért. Őnagyméltóságaik megszemlélték a polg. fiu- és leányiskolát és beirták neveiket a polg. fiúiskola vendégkönyvébe. Október 4-én főtisztelendő és méltóságos dr. Rott Nándor megyéspüspök ur látogatta meg intézetünket. Az elemi iskolák és polgári iskolák növendékei környezetében Németh Mihály polgári fiúiskolái igazgató köszöntötte s üdvözölte a méltóságos Főpásztor urat s kérte a püspöki áldását. Püspök ur őméltósága meleg szeretettel köszönte meg a fogadtatást, az ifjúságot vallásosságra, hazaszeretetre, háladatosságra és szorgalomra buzdította, majd a jelenlevő tanárokat és növendékeket a pápai áldásban részesítette. December hó 15., 16 és 17-én Nährer Mátyás látogatta meg intézetünket, amely alkalommal a magánvizsgálaton elnökölt és szakfelügyelői látogatást eszközölt. Felügyelő ur a tapasztalt értékes és eredményes oktatást kiemelve, elismerését juttatta kifejezésre. Január 16-án dr. Thassy Gábor vármegyei főorvos tett látogatást tanintézetünkben, ahol a tapasztalt rend és tisztaság felett elismerését nyilvánította. Magánvizsgálatok. Intézetünkben a lefolyt tanévben 3 izben tartatott magánvizsgálat és pedig 1925. aug. hó 26-án jelentkezett 2 magántanuló. Elnökölt Németh Mihály igazgató. 1925. dec. hó 16 és 17-én. Engedélyt nyert 23 magántanuló, megjelent a vizsgálatra 11. Elnökölt Nährer Mátyás felügyelő ur. 1926. jun. 30-án és jul. 1., 2 és 3-án. Engedélyt nyert 41 magántanuló és vizsgálatra jelentkezett 39. Elnökölt dr. Medve István kir. s. tanfelügyelő ur. Jutalmazás. A jutalmazásokra begyült adományokból jutalmat nyertek a példás magaviseletért és szorgalmas tanulásért: Reiner István IV. a) oszt. tanuló 150.000 K-át, Horváth György IV. b) oszt. tanuló 75.000 K-át, Borovics József III. a) oszt. tanuló 100.000 K-át, Berger Gyula II. a) oszt. tanuló jutalomkönyvet és Ondrcska Elemér II. c) oszt. tanuló jutalomkönyvet. A tanév befejezése. A Rendtartási szabályzatban előirt összefoglalásokat az előirt időben és módon folytattuk le. 21 A tornavizsgálatot és versenyt nagyobb szabású ünnepség keretében, junius 27-én tartottuk meg. Évzáróünnepélyt a Te Deummal, igazgató záróbeszédével, továbbá jutalmak kiosztásával junius hó 29-én tartottuk meg. Bizonyitványok kiosztása és szükséges utasítások megadásával a tanévet Isten segítségével bezártuk. Intézeti értesítő megjelentetése a jubileumi és zászlószentelési ünnepélyességek közöl-hetése céljából késedelmet szenvedett. V. Jelentések. Gróf Zrinyi Miklós önképzőkör. Az önképzőkör alakuló gyüléést 1925. október 11-én tartotta. Az önképzőkör munkájával belekapcsolódott abba a törekvésbe, mely iskolánk előtt lebegett: az ifjúság szellemi és erkölcsi erejének fejlesztése. Az önképzőkör senkire sem rótt kötelező munkát, hanem mindenki saját szorgalma és tehetsége szerint dolgozhatott annak körében. Ezzel is serkentettük a tanulóifjúságot, hogy igyekezzék saját szorgalmából minél többet tenni. A gyűlések két hetenként tartattak meg. Ezeken a tanulók szavalatokkal, felolvasásokkal szerepeltek, műveket utmutatás szerint bíráltak, zeneszámokat adtak elő stb. Ezenkívül az iskolai ünnepélyek rendezésében is résztvettek. Az önképzőköri munkában szorgalmuk által kitűntek: Sulek József IV. b), Gozdán Ernő III. a) és Berger Gyula II. a) osztályú tanulók. Az önképzőkör egy szavalóversenyt rendezett, melyen az első dijat Török Gyula IV. b), a második dijat Tóth József IV. b), a harmadik dijat Berger Gyula II. a) osztályú tanuló nyerte el. Március 15-én színielőadást tartott. A tagdijakból befolyt összeg legnagyobb részét az önképzőköri könyvtár gyarapitásara fordítottuk. Év elején a könyvtári állomány 39 kötet könyvből állt, mely év végéig 10 kötettel gyarapodott. Az ifjúsági folyóiratok közül a Vasárnapi Könyvet és az Ifjú Polgárok Lapját járatta. Az olvasmányok kiválasztásánál nagy körültekintéssel jártunk el és csak lelket nemesítő ideáltermő olvasmányokat adtunk az ifjúság kezébe. Az önképzőkör vezetésére a tagok köréből tisztviselőkül választattak: Török Gyula IV. b) oszt tanuló titkár, Csillag József IV. b) és Hardi Gyula IV a) oszt. tanulók jegyzők, Nagy László IV. a) oszt. tanuló pénztáros, Prucser Ferenc IV. b) oszt. tanuló könyvtáros. A tanári testületből Marinovics Alajos tanárelnök látta el az önképzőkör vezetését. Cserkészet. Intézetünk 75. sz. „Árpád" cserkészcsapata az 1925—26. tanévben is kitartó törekvéssel végezte munkáját, iparkodott mindazokat az erkölcsi és anyagi javakat biztosítani, melyek a csapat életét állandósíthatják. A csapat négy őrssel végzett 30 őrsi órában munkát, 16 csapatösszejövetelt tartva minden második hét szerda délután, mely alkalommal elméleti oktatásban részesültek cserkészeink. Minden csapatösszejövetel után Niessner V. tornatanár gyakorlati kiképzést nyújtott. A csapat tett kisebb kirándulásokat, mikor is a tanulók cserkészismereteiket tökéletesíthették. A csapat résztvett a helyi cserkészünnepségeken. Az intézet 50 éves jubileumi és zászlószentelési ünnepélye alkalmával a csapat zászlaja is felszenteltetett. E zászló felszentelésének ünnepélye alkalmával végzett cserkészmunkával is igyekezett a csapat bebizonyítani életrevalóságát s kifejezésre juttatni törekedett, hogy méltó helyet kiván elfoglalni az intézet 50 éves történetében. Zalamegye képviseletében az ünnepségen Pásztor Imre főtitkár volt jelen s a cserkészmunka fölött teljes elismerésének adott kifejezést. 22 Csapatpénztár kimutatása szerint 1925. jul. 1-től 1926. jul. l-ig bevétel volt 241.620 korona, kiadás 198.500 korona. A csapat ingó vagyona 7,850.000 korona értéket képvisel. Vörös Kereszt Egylet. A Magyar Vörös Kereszt Egylet Ifj. Osztályának csoportja ez év elején is megalakult iskolánkban és folytatta hasznos tevékenységét. Főleg a segélyzőkönyvtár könyveinek bekötésével, javításával szolgálták a közhasznú munka nemes ideálját, ezenkívül az egészség ápolására vonatkozó felolvasásokat, előadásokat tartottak és terjesztették az ifjúsági Vöröskereszt c. folyóiratot. A tanévvégi kiállításon csoportunk külföldre szánt albumokkal vett részt, melyeket azután továbbítás végett megküldtünk az orsz. központnak. Nagyobb méretű munkásságot nem igen engedett meg iskoláinknak helyiséghiánya és azoknak állandó lefoglaltsága. A csoport tanárelnöke Vánkos Jenő. Ifjúsági elnök: Hardi Gyula IV. a), jegyző Gráf Gyula IV. a), pénztáros Barta Sándor IV. a) oszt. tanuló volt. Zrinyi sportkör. Iskolánk sportköre, mint a K. I. S. O. Sz. (Középfokú Iskolák Sportköreinek Orsz. Szövetsége) kebelébe tartozó 225. sz. Zrinyi sportkör a folyó tanév elején fennállásának második évébe lépve, alapszabályszerűen ujjáaíakult s a tanév végéig szorgalmasan gyakorolták magukat a tagok a játékokban és az atlétika egyes ágaiban. A legkedvesebb természetesen a futball volt, de sikerült a tanulók ezen egyoldalúságát leküzdve, őket az atlétika kultiválására is elég szép eredménnyel szoktatni. Télen a tornateremben, az őszi, tavaszi időszakben a m. kir. 6 honvédgyalogezred parancsnokságának szives engedelméből szombat délutánonként a Zrinyi-sportpályán gyakorolhattak ifjaink, Sajnos e várva-várt délutánokat gyakran elmosta az eső s ezért, meg viszont hogy a tanulástól is el ne vonassanak, alkalmas napokon a késő délutáni órákban felváltva kisebb csapatokban volt tréning a vezetőtanár felügyelete mellett. Futballcsapatunk szép sikerrel játszott Zalaegerszegen az ottani állami polgári fiúiskola csapatával szemben, de már ugy az egerszekiekkel a reváns-mérkőzés, valamint a tervbevett kőszegi ut is közbejött akadályok (főleg rossz idő) miatt elmaradt. Helyben a felsőkereskedelmi iskola alsóévfolyamaival és az áll. fémipari szakiskola növendékeivel volt többszörös barátságos mérkőzés. A K. I. S. O. Sz. által előirt korosztályok szerinti beosztást s annak alapján a standard versenyt a kedvezőtlen idő miatt szintén csak részben valósíthattuk meg. Az alsóstandardot a kipróbált tanulók nagy része elérte, elég szép számmal a felsőstandardot is. Atlétikai osztályunk tagjai az évvégi zászlószentelési ünnepséggel kapcsolatos tornaünnepélyen akartak bemutatkozni. Sajnos az előrehaladt idő miatt ez a szám is elmaradt s igy másnap zártkörben tartottuk meg a következő eredménnyel: 10—13 évesek: 60 m. sikfufás: Bader G. II. a) 116 mp., Taschner R. III. b), magasugrás: Golubics L. III. a) 125 cm, Taschner R. III. b), távugrás: Berger Gy. II. a) 4\'35 m., Hosszú K. III. b), súlylökés: (3 kg.) Pléh L. II. a) 8 50 m., Golubics L. III. a). 14—16 évesek: 100 m. síkfutás: Csillag J. IV. b) 137 mp., Stéfely I. IV. b), magasugrás : Csillag J. IV. b) 140 cm., távugrás: Csillag J. IV. b) 5-10 m., Korentsy J. IV. b), súlylökés: (5 kg.) Czerján J. IV. b) 9"29 m., Korentsy J. IV. b), gerelyhajítás: Varga I. 3130 rn., diszkoszdobás: Varga I. IV. b) 24 m., szertorna: Czerján I. IV. b), Klinger L. III. a). A felszerelés a folyó tanévben 7,877.800 K értékben gyarapodott. A sportkör tisztviselői voltak: Vánkos Jenő vezetőtanár, Czerján János IV. b) ifj. elnök és csapatkapitány, Friedrich Rezső III. a) alelnök, Magyar Imre IV. b) titkár, Kuti Ernő III. a) pénztáros. 23 VI. A tanári testület és munkabeosztása. J Sorszám A tanár neve Képesítés Szolgálati Mely tantárgyakat tanította, mely osztályokban, heti hány órában? í Heti órának összegei I Osztálytőnök A tanév alatt minősége éve összesen mulasztott helyettesitett tantárgy I. 11. 111. IV. a) b) a) b) c) a) b) a) b) úrák száma 1 2 Németh Mihály rajz, ipar, torna igazgató 37 26 é. 3 hó Rajz — — — — — 3 — 2 2 7 13 17 Anhalt Lajos mate-mat. rendes 24 6 év 9 hó Számtan Ásványtan M.gazdaságt. Kézimunka — — 4 — 2 1 1 1 3 3 1 3 1 20 IV. a) 22 19 3 4 Bittera Béla mate-mat. rendes 29 7 Számtan Fizika M.gazdaságt. 4 3 4 3 1 1 3 1 20 III. b) 8 23 Bittner Gizella elemi beosztott rendes 26 1 Német Földrajz Kézimunka 3 3 2 3 3 2 3 2 21 I b) 18 17 5 6 Deák István nyelvész 10 6 év fél hó Magyar Történet Földrajz 5 — — — - 4 3 — — 3 3 2 20 III a) 8 23 Ketting Ferenc rajz rendes 12 8 év 5 hó Rajz Ének Karének 3 3 3 3 3 —" 3 1 1 2lll r\' 71 8 1 7 8 Kiss Olga nyelvész rendes 9 1 Német Földrajz Történet Term. rajz — 3 — 3 3 3 3 3 3 — 2,1 II. b) 91 15 Marinovics Alajos nyelvész rendes 12 6 év 75 hó 1 Magyar Történelem Földrajz — - 4 2 2 2 2 — 4 3 2 21 II. a) 7 21 9 10 Niessner Viktor testneveiisi őradijas Torna 3 3 3 3 3 2 2 2 2 23 — — 2 Parti Lajos mate-mat. rendes 18 1 év 5 hó 1 év 4 hó 2 év Számtan Egészségt. M.gazdaságt. Ének Kézimunka 4 1 1 2 1 1 2 1 4 1 1 2 — 21 - 6 26 11 Partiné Györké Mária mate-mat. rendes 15 Számtan Term. rajz M.gazdaságt. 3 1 4 1 3 3 4 1 20 II. c) — 20 12 Somogyi Imre nyelvész rendes Igazgató h. 34 Magyar Közgazdas. — 5 — 4 4 —• — 2 2 17 - 1 39 13 14 Vánkos Jenő nyelvész rendes 16év 3 hó 4 év 6 hó Német Történet Földrajz Egészségt. Ének 1 — 2 1 — 3 — 3 3 — 3 3 2 21 IV. b) 11 26 Hitoktatók: Ardai Simon elemi isk. izr. hitokt. 5 év Hittan 2 2 2 2 8 15 Gazdag Ferenc rím. kath. áldozípap r. kath. hitokt. 4 év Hittan 2 2 2 2 2 2 2 2 2 íajf. 16 17 Horváth Olivér ág. h. ev. lelkész < 5 év Hittan | e g y ü t t 2 Kádár Lajos ref. lelkész !sko 22 év asz Hittan | e Diga : Németh István g y ü t t 2 24 VII. A tanárok társadalmi működése. Németh Mihály igazgató, az Orsz. Polg. Isk. Tanáregyesület tagja, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének alelnöke, az ÉME ügyvezető elnöke, a 75-ös Árpád Cserkészcsapat elnöke, a Move Egyesületnek elnökségi tagja, a Move Céllövészeti Egyesületnek tagja, az Uránia Mozgószinház igazgatósági tagja, a Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör igazgatósági tagja, a Nemzeti Szövetség választmányi tagja, a Nemzeti Munkavédelem választmányi tagja, a Nagykanizsai Zrinyi Tornaegylet választmányi tagja, a Nagykanizsai Polgári-Egylet rendes tagja, a Rend. Tan. Város közegészségügyi bizottságának tagja, a Magyar Földrajzi Társulat, a Magyar Természettudományi Társulat, a Magyar Történettudományi Társulat és a Magyar Irodalmi Társulat rendes tagja, az Orsz. Vöröskereszt Egyesület tagja, az Állami elemi és polgári iskolák gondnokságának tagja. A kir. járásbíróság és kir. törvényszék írásszakértője. Résztvett a megye és a város kulturális és társadalmi mozgalmaiban. Anhalt Lajos, az 0. P. I. tanáregyesület tagja, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének tagja. Bittera Béla, az O. P. I. tanáregyesület tagja, a Polg Isk. Tanárok Zalamegyei Körének választmányi tagja, a Nagykanizsai Polgári-Egyletnek rendes tagja. Bittner Gizella, az O. P. I. tanáregyesület és a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének tagja, a Keresztény Nőegylet választmányi tagja, a Keresztény Nőtisztviselők Egyesületének választmányi tagja. Résztvett a kulturális és társadalmi mozgalmakban. Deák István, az 0. P. I. tanáregyesület tagja, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének tagja, a 75-ös Árpád cserkészcsapat parancsnoka Ketting Ferenc, az 0. P. I. tanáregyesület tagja, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének tagja. Az áll. polgári fiu és leányiskola vegyeskarának oktatója és vezetője. A Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör igazgatóságának tagja és zenekarának karnagya. Részt vett a város kulturális és társadalmi mozgalmaiban. Kiss Olga, az O. P. I. tanáregyesület tagja, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének tagja. Marinovics Alajos, O. P. 1. tanáregyesület tagja, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének tagja. A polg. isk gr. Zrinyi M. Önképzőkör elnök-tanára. Niessner Viktor, a Nagykanizsai Torna Egyletnek, a Nagykanizsai Zrinyi Tornaegyletnek tagja, levente-főoktató. Résztvett a város kulturális és társadalmi mozgalmaiban. Parti Lajos, az O. P. I. tanáregyesület, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének tagja. Á Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör rendes tagja és a zenekar működő tagja. Résztvett a város kulturális és társadalmi mozgalmaiban. Partiné Györké Mária, az O. P. I tanáregyesületnek, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének tagja, a Nagykanizsai Irodalmi és Műv. Kör rendes tagja. Somogyi Imre, az O. P. I. tanáregyesületnek rendes, a Polg. Isk. Tan. Zalamegyei Körének választmányi tagja, az Irodalmi és Műv. Kör rendes tagja. Vánkos Jenő, az O. P. I. tanáregyesületnek rendes tagja, a Polg. Isk. Tanárok Zalamegyei Körének pénztárnoka, az ÉME főtitkára, a Zrinyi Tornaegylet tagja, az Irodalmi és Művészeti Kör tagja, az ág. ev. hitközségi énekkar karnagya, a Polgári-Egylet tagja, az Uránia Mozgószinház tagja, a tudományos filmoktatás helyi képviselője. Á polg. fiúiskolái sportkör vezető elnök-tanára. Az ifjúsági Vöröskereszt-Egyesület vezető-tanára. Résztvett a város kulturális és társadalmi mozgalmaiban. Vili. A rendes tanulók névjegyzéke és ált. osztályzata Előforduló rövidítések: a név után ism. = ismételt, az osztályzat után ism. = az osztályt ismételnie kell, az osztályzat után jvt. = javitó vizsgálatot tehet. I. A) osztály. Osztályfőnök: Ketting Ferenc. Altmann József Bakos János Baumgarten Elemér ism Bedenek Jenő Bézsenyi Gyula ism. Blumenschein Lajos Brand János Bruncsics György Domina Ferenc Gál Imre Glavák Imre Győri Ferenc Győri Lajos Horváth Sándor Ifcsics Antal Ifi Ferenc Kalamár József Kalmár Péter ism. Karácsonyi József Karlovics Gyula Kaufer Imre ism. Kirner Aladár Kohn György ism. Kovács Ferenc Ludas András elégséges jó jó elégséges elégséges elégtelen ism. elégséges elégtelen jvt. elégséges jó jó jó jó jó elégséges jó jó elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen jvt. elégséges Major Ferenc Mandelbaum Lajos Marics Antal ism. Mazzag Gyula Orbán Ferenc Persovics József ism. Potocsnik József Pőcz Gyula Rattmann István Rauh Imre Ritscher József Rotter János Schreiber Ferenc Simoncsics Ferenc Snef József Spingár János Vendel Szilajka József Tislér László Tóth György Tóth Vendel Varga László Veiller István Weisz Rudolf Weisz Zoltán ism. elégséges elégtelen ism. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen ism. elégtelen jvt. elégtelen jvt. jó elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégtelen jvt. elégséges elégséges Kimaradt: Bem Gyula, Szabó Zoltán. Összesen 51. I. B) osztály. Osztályfőnök: Bittner Gizella. Ackermann István Baa József Baj Ferenc Balaicz Jenő Bejek József Benczik József Budai János Bukovics István ism. Czerján Imre Csányi József jó elégséges jó elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégtelen jvt. elégséges elégséges Csináth Mátyás Erdélyi György Gazdag Zsigmond Gulás István Gyarmati Sándor ism. Hornai László Horváth Csere József Horváth Lajos Jordanics Antal Kampics József elégséges jó elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges jó elégséges 26 Kiss József Knausz Károly Kocsis Rudolf Markó István Molnár János Nagy György Németh Ferenc ism. Németh Gyula ism. Németh Károly ism. Nováczky Gyula Perendi Lajos Pimpár István Schlögl Rudolf Simon János jó elégtelen jvt. elégséges elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégséges elégséges Steinsitz István Szalai László Szélig Károly Szövcsök István Tamás János Tánczos Lajos Tóth Ferenc Tóth István Varga Kálmán ism. Varga László Vaskó Béla ism. Virág József Zdellár József Ziegler Antal Kimaradt: Sziva Károly. Betegség miatt nem osztályozható: Kaurics Brankó Péter. elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégséges elégtelen jvt. elégséges elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges Összesen 50. II. A) osztály. Osztályfőnök: Marinovics Alajos. Ágh László Bakos Mihály Balogh József Báder Jenő Berger Gyula Breyer Zsidmond Csáki István Csáki Sándor Fürtös István ism. Hajas Gyula Horváth Géza Horváth Gyula Horváth János Horváth József Horváth Kálmán Jelinek Sándor Jerzsa Imre Kappel József ism. Karancsi Zoltán Kltiger Endre Koch József elégséges elégséges elégséges elégtelen jvt. jeles elégséges elégtelen ism. elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges jó elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges Kohn Ferenc Koréin Sándor Ködbaum József Lindbauer Gusztáv Major István Maly István Milhoffer Ferenc isni. Misics Ágoston Mohi Géza ism. Morgenstern Ferenc Németh Szilveszter Péter Gyula Popovics József Snabel József Steiner Sándor Szántó Tibor Weber Lajos Wollák József Zadravecz György Zvillinger Károly jó elégséges elégséges jó elégtelen jvt. elégtelen ism. elégtelen nem ism. elégtelen jvt. elégséges elégséges elégtelen ism. jó elégtelen ism. elégséges elégséges elégtelen ism. elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges Kimaradt: Bánóczy Béla, Nothnagel Ferenc. Összesen 43. 27 II. B) osztály. Osztályfőnök: Kiss Olga. Baj József Bölcsföldy István Csarankó Mihály Dani Ferenc Farkas Ferenc Filák Ferenc Gozdán László Gráf Ernő Gyergyák József Hermán József Hodics Antal Horváth Ferenc Horváth Imre ifj. Horváth Lajos id. Horváth Lajos Iván József Jambrovics József Jancsecz Ferenc Janzsa József Kiss Ferenc Kóczán János Koszednár Jenő jó elégséges elégtelen jvt. jó elégtelen jvt. elégséges elégséges jó elégtelen jvt. elégséges elégséges elégtelen jvt elégtelen ism. elégtelen jvt. elégséges elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges Kovácsics Ernő Kovács József Kövesi Gyula Márkus László id. Németh János ifj. Németh János Oparnicza Gyula Öveges József Placskó Pál Pléh Lajos Pőcze János Pulai Lajos Pulán Gyula Sajni Ferenc Siklósi Jenő Szabadi Béla Szekeres József Tánczos József Tóth Béla Török Lajos Vida László Vidovics Ferenc elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen jvt. elégséges elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges " elégtelen jvt. elégséges elégtelen jvt. elégtelen ism. jó jó jó elégséges jó elégtelen jvt. elégséges Összesen 44. II. C) osztály. Osztályfőnök: Partiné Györké Mária. Baa Károly Baj József Bolf Ferenc Budai János Bunczom Ferenc Derdák Németh László Dolmányos Ferenc Dolmányos József Döme Lajos Ehmann László Erdélyi József Furmen Elemér Gajdesz János Gersei László Gödinek Ferenc Gergál Kálmán Gyergyák János Gyutai Ferenc Haász Konrád Horváth Pál elégtelen jvt. elégtelen jvt. jó elégséges elégséges jó elégséges elégséges jó elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégséges elégséges elégséges jó jó Jászberényi István Kamenár Géza Kasza József Mihálecz Károly Miklesz György Nagy Károly Nagy László Ondrcska Elemér Pataky Sándor • Petrekovics László Rajnics József Riechel Jenő Sipos Dezső Sipos Lajos Szántó Gyula Tóth Ferenc Tóth József Tóth Lajos László Vörös István Ziegler József Kimaradt: Miklics Ferenc, Perkó József. elégséges elégtelen jvt. elégséges elégséges elígtelen jvt. elégséges elégtelen jvt. jeles elégséges elégséges elégséges elégtelen jvt. elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen ism. elégséges elégséges Összesen 42. 28 III. A) osztály. Osztályfőnök: Deák István. Baj József Bernecker Béla Boros József Borovics József Dalavics János Deutsch László Eppinger Pál Erdélyi József Ficzkó Gyula Frankovics Ferenc Friedrich Rezső Gerő Andor Golubics László Gozdán Ernő Havasi György Hegedűs Lajos Hegyi Aladár Hegyi Ferenc Horváth Kálmán Jakubecz Vilmos Kardos József ism. Kianecz Géza Kis Miseta István Klausz István Kőbán Ferenc elégséges elégtelen ism. elégtelen jvt. jó elégtelen ism. elégséges elégséges elégséges jó elégtelen jvt. jó elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégtelen jvt. Koiovits Géza Kovács János Kuti Ernő Lenkovics József Lovrek Ferenc Mézer Károly Németh József Parragi Ferenc Pőcze Ferenc Pölöskey Dezső Reisz Gyula Rotter Zoltán Schlesinger Gyula Schnitzer Ferenc Singer Gyula Szabó Lajos Szigeti Jenő ism. Szokol Ferenc Tamás József Török István Tulezi Lajos Ujváry Géza Weisz László Widovics Lajos elégtelen jvt. elégtelen jvt. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges jó elégséges elégtelen ism. elégséges elégtelen jvt. jó jó elégtelen isin. elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges Kimaradt: Boros József erzsébetfalvai, Herrenstein Gyula. Összesen 51. III. B) osztály. Osztályfőnök: Bitteret Béla. Antalics József Benkő János Böjti István Cuppon Ferenc Farkas József Fülöp Lajos Gáspár József Gether János ism. Harangozó László Hosszú Károly Hirt Gyula ism. Jóna Sándor Kirchner Boldizsár Komondi József jó elégséges jó elégséges jó elégtelen jvt. elégséges elégtelen jvt. elégtelen ism. elégséges elégséges elégséges elégtelen jvt. elégséges Kotnyek László Kránicz József ism. Lévai László Attila Lovrek József Magyar József Medjimórecz Imre Molvarecz Zsigmond Nagy József Németh István Ország György Pankász József Pínke István Poszovecz György Radócsányi László elégséges elégséges elégséges elégséges jó jó elégséges elégtelen jvt elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges elégséges 31 Radosits Ferenc Rezneki Kálmán Savanyó György Savanyó József Simon Ferenc Simon József ism. Simon Lajos Szabó János Szávits György elégséges elégtelen jvt. elégséges elégséges jó elégtelen jvt. elégtelen jvt. elégtelen jvt. elégséges Szittár Miklós ism. Taschner Rudolf ism. Tóth József Török Ferenc Vas Sándor Vellák Ferenc Vékási Károly Vilhelm József elégséges elégséges jó jó elégtelen ism. jó elégséges elégséges Pótvizsgálatot tehet: Horváth László. Összesen 46. IV. A) osztály. Osztályfőnök: Anhalt Lajos. Androsek Vince elégséges Kumánovics Lajos jó Ansorge Antal elégtelen jvt. Kurucz József elégséges Ansorge József elégséges Lubics Aladár elégséges Baranyai Géza jó Lusztig István elégséges Barta Sándor jó Major László elégséges Bazsó Sándor elégséges Nagy Ferenc elégtelen jvt. jó Bálint Ferenc jó Nagy László Borza József elégséges Neufeld Ferenc elégséges Brand Sándor jó Polai János elégséges Czotter András jó Porogi János jó Fehér László elégtelen jvt. Pöcsét Lajos jó Gál Jenő T. elégséges Pőcze István jó Gráf Gyula jó Rausz József jó Grosz István jó Reiner Imre jeles Hardi Gyula elégtelen jvt. Ritser Zoltán elégséges Kertész István elégséges Simon László elégséges Klinger Lajos elégséges Steiner Imre elégséges Kotaszek Alajos elégséges Vasvári Kálmán jó Kránicz József elégtelen jvt. Vresnyák István jó Kugler Imre elégséges Weisz Iván jó Összesen 40. 30 IV. B) osztály. Osztályfőnök: Vánkos Jenő. Benczik Ferenc ism. Blaskó József Czerján János Csillag József Csondor Ferenc Dávidovics József Dokleja István Dolmányos János Egyed János Fiedler Qyula Fiedler Sándor Fülöp Imre Heim György Horváth Gyula Horváth György Jerzsa József Kenyeres László Korentsy Jenő Kőszegi István Laky István Magyar Imre elégséges elégséges elégtelen jvt. elégséges elégtelen jvt. elégséges elégtelen jvt. elégséges elégséges jó jó elégséges jó elégséges jeles elégséges elégséges jó elégséges elégséges jó Miilei József elégséges Németh Ferenc elégséges Nóvák István jó Nóvák Lajos elégséges Oparnicza Károly ism. elégséges Prucser Ferenc elégséges Sieger Ottó elégséges Siftár József elégséges Stéfely István jó Sulek József elégséges Szabó István elégséges Tadler József elégséges Taschner Ferenc elégséges Tálosi Sándor elégséges Tóth József elégséges Török Gyula elégséges Török Sándor elégséges Varga József elégséges Varga Lajos jó Wolf Ernő elégséges Összezen 41. IX. A tanév folyamán vizsgálatot tett magántanulók névsora. 1. A tanév elején. A II. osztályról: Fülöp Lajos elégséges, Fiankovics Ferenc elégtelen*). 2. December végén. Az I. osztályról: Ribarics István elégséges, Torma Rudolf jó. A II. osztályról: Balazsin Jeromos elégtelen*), Iványi István elégtelen*), Németh Pál Lajos jó, Szolár Lajos elégtelen. A III. osztályról: Krajcsics József elégtelen*), Martinék István elégséges, Szakony Péter elégtelen*), Trinkl Miklós László elégtelen*). A IV. osztályról: Flumbort László elégtelen*). 3. A tanév végén. Az I. osztályról: Döklen Kálmán elégséges, Dömök István elégséges, Faragó Márton jó, Farkas Lajos jó, Kósa István elégtelen*), Lautner János jó, Lőrincz János elégséges, Németh Dénes elégséges, Neumark József elégséges, Odor Imre jó, Sándor Lajos jó, Sipos József jó, Srancz Kálmán jó, Svatkó Géza Bálint elégtelen*), Szabó József elégtelen*). Jegyzet: A csillaggal jelöltek javitóvizsgálatot tehetnek. 31 A II. osztályról-. Bak Imre elégtelen*), Faragó József elégséges, Miklics Ferenc elégtelen*), Lautner János elégséges, Németh Dénes elégséges, Perkó József jó, Sándor Lajos elégséges, Sipos József elégséges, Soós Miklós elégtelen*), Szolár Lajos elégséges, Weiss Béla elégtelen*). A III. osztályról: Balazsin Jeromos elégtelen*), Iványi István elégséges, Kaiser Simon elégtelen*), Kálovics László elégséges, Kollarics Lénárd elégséges, Kovács Ferenc elégséges, Kustos József jó, Német Pál Lajos elégséges, Potucsek Bertalan elégtelen, Rajcsányi Tivadar István elégtelen*), Takács István elégséges. A IV. osztályról: Koszednár György jó, Krajcsics József elégtelen*). Martinék István elégséges, Mohi Ferenc elégséges, Szakonyi Péter elégséges, Jegyzet: A csillaggal jelöltek javitóvizsgálatot tehetnek. X. Útmutatás a polgári fiúiskola IV. osztályát végzett tanulói számára. A polgári fiúiskola IV. osztályát végzett tanulóinál, a mai nehéz megélhetési viszonyok miatt, valóban létkérdés, hogy az ifjúság hajlamuk és tehetségük alapján, milyen pályára mehetnek és milyen pályát választhatnak maguknak. Azok a végzett tanulók, akik tanulmányaikat nem akarják folytatni, a IV. oszt. bizonyítvánnyal lépnek a kereskedelmi vagy ipari pálya valamely ágában mint tanoncok, hogy művelt, szakképzett kereskedői s iparosai lehessenek a hazának. Elhelyezkedhetnek továbbá a vasútnál, postánál, a bíróságnál, telekkönyvvezetői vagy közigazgatási hivatalban, mint irodai gyakornokok s később kezelői tisztviselők. Akik tovább óhajtják folytatni tanulmányaikat: a felsőkereskedelmi iskolában, a tanítóképzőben, a katonatisztképző iskolában, a zeneművészeti akadémián, az országos iparművészeti iskolában, a fa- és fémipari szakiskolában, a felső építő-ipariskolában, a gazdasági középiskolában (felső polgári), a földműves iskolában, az altisztképzőben léphetnek. A felvételre vonatkozó felvilágosítást az illető intézetek igazgatósága megadja. Akik tanulmányaikat valamelyik középiskolában szeretnék folytatni, azoknak különbözeti vizsgát kell tenniök azokból a tárgyakból, amely tárgyak a polgári iskolai tantervben nem szerepelnek. XI. Statisztikai kimutatás az egyes tárgyakban elért tanulásbeli eredményről az 1925—26. tanév végén. Osztály: 1. A) 1 B) 11. A) 11. Bi 11. C) 111. A) 111. B) IV. A) IV. B) Osztályoztatott: 49 48 41 44 40 49 45 40 41 Tantárgy jeles 1 >° | elégséges 1 elégtelen 1 fölmentve jeles 1 ió 1 elégséges 1 elégtelen fölmentve jeles 1 i<5 elégséges 1 elégtelen | fölmentve jeles 1 | elégséges 1 elégtelen 1 fölmentve jeles [Jö elégséges 1 elégtelen 1 fölmentve jeles 1 ió elégséges 1 elégtelen j fölmentve jeles 1 ió 1 elégséges 1 elégtelen j fölmentve 1 jeles 1 ió | elégséges | elégtelen | fölmentve jeles 1 ió 1 elégséges j elégtelen 1 fölmentve Vallástan 12 14 22 í 4 9 35 7 24 10 5 15 24 _ _ 8 14 18 _ 13 26 10 _ _ 11 15 19 _ _ 17 18 5 _ _ 21 20 _ _ _ Magyar nyelv 5 13 27 4 — — 11 33 4 — 1 10 23 7 — 1 14 25 4 — 1 7 26 6 — 4 12 28 5 — 1 13 27 4 — 5 16 18 1 — 6 19 16 — — Német nyelv 3 9 33 4 — 5 6 36 1 — 4 5 25 7 — — 9 34 1 — 1 6 31 2 — 2 8 37 2 — — 11 29 5 — 1 14 25 — — 3 7 30 1 — Történelem — — — — — — — — — — 2 13 25 1 — 3 14 27 — — 3 13 22 2 — 6 17 22 4 — 2 12 31 — — 14 11 14 1 — 4 14 23 — — Földrajz 7 10 27 5 — 4 8 35 1 — 2 11 20 8 — — 12 27 5 — 4 8 28 — — 1 15 32 1 — 7 6 31 1 — 14 14 12 — — — 18 23 — — Számtan -mértan 4 11 31 3 — — 11 35 2 — 3 10 22 6 - 2 14 24 4 — 2 7 29 2 — 1 9 33 6 — 2 13 26 4 — 2 13 22 3 — 2 15 22 2 — Növénytan-állattan 3 17 28 1 — — 10 38 — — 2 15 24 — — 1 12 31 — — 1 14 25 — — - — — — — — — — — — — — — — — — — — — Természettan 1 12 29 7 — 1 14 28 2 Ásványtan, vegytan 2 17 20 1 — —: 15 26 — — Egészségtan 9 12 19 — — 4 14 23 — — Közgazdaságtan 5 20 15 — — 6 19 16 — — Mezőgazdaságtan 2 20 25 2 — 3 15 30 — — 1 11 28 1 — 2 9 33 — — 1 20 19 — — 3 19 25 2 — 6 15 23 1 — 11 14 15 — — 7 19 15 — — Rajz 4 15 26 4 — 3 17 27 1 — 3 14 23 1 — 3 20 18 3 — 4 14 22 — — 4 16 26 3 — 1 15 25 4 — 4 12 23 1 — 4 13 24 — — Ének 2 19 28 — — 1 18 29 — — 5 16 19 1 — 8 15 31 — — 16 13 17 — — 2 24 23 — — 4 17 24 — — 10 16 14 — — 15 14 12 — — Testgyakorlás 5 7 34 1 2 3 7 38 — — 11 6 20 3 1 12 11 20 — í 8 9 21 2 — 15 9 25 — — 17 11 17 — — 23 14 3 — — 19 7 15 — — Kézimunka 9 10 29 1 — 6 17 25 — — 4 8 28 1 — 3 19 19 3 — 3 9 27 1 — 8 30 11 — — 3 24 18 — — 6 17 17 — — 2 10 20 — — Nem osztályoztatott - 1 _ —. - _ 1 _ — - 33 XII. Statisztikai kimutatás a nyilvános tanulók létszámáról. Sorszám C i m Osztályok Összsen i. A) I B) II. A) II. B) II. C) in. A) III. B) IV. A) IV. B) 1 Beiratkozott........................... 51 50 43 44 42 51 48 41 41 411 2 Kimaradt ........................... Meghalt.............................. Az iskolai év végéig járt .................. 2 49 1 1 48 2 41 44 2 40 2 49 2 46 1 40 41 12 1 398 3 Az iskolaév végéig járt tanulók közül Helybeli ..................... Zalamegyei..................... Más megyebeli .................. 35 10 4 37 8 3 35 4 2 41 2 1 30 8 2 38 7 4 34 8 4 30 5 5 30 9 2 310 61 27 4 Vallás szerint Róm. kath...................... Görög, kath................... Ágh. hitv. ev................... Ref......................... Izr............................ 36 1 1 11 48 24 2 2 13 44 40 33 4 1 11 46 22 4 3 11 41 334 11 7 46 5 6 7 8 9 Anyanyelv ■ szerint Magyar........................ Német........................ Horvát........................ 49 48 41 43 1 40 45 2 2 46 39 1 41 392 3 3 Születési év szerint 1915. évben született............... 1914. , , ............... 1913. , ................ 1912. . „ ............... 1911. . ................ 1910. . ................. 1909. . , ............... 17 13 14 5 19 15 11 3 1 21 14 4 1 10 19 11 4 1 7 15 12 4 1 13 19 15 2 21 12 11 2 12 15 7 6 10 10 12 9 38 66 107 88 60 24 15 A tanulás eredménye szerint Az osztályt sikerrel végezte ......... Javitóvizsgálatra bocsáttatik ......... Osztályismétlésre utasittatik ......... Osztályzatot nem nyert ............ 41 5 3 41 7 29 6 6 32 11 1 31 8 1 38 7 4 35 8 2 1 35 5 38 3 320 60 17 1 Mulasztások A szülők foglalkozása szerint Igazolt órák száma ............... Nem igazolt órák száma............ 1372 10 1555 10 1207 33 908 60 1672 16 1517 11 1633 82 1096 43 980 2 11940 267 Kisbirtokos, bérlő ............... Kisbirtokos, napszámos ............ Egyéb őstermelő ............... Gazdasági tisztviselő............... Gazdasági segédszemélyzet ......... Földművelési munkás ............ Nagyiparos..................... Kisiparos ..................... Ipari tisztviselő .................. Ipari munkás .................. Nagykereskedő .................. Kereskedő ..................... Kereskedelmi vagy közieked. tisztviselő Egyéb keresk. vagy közieked. alkalmazott Kereskedelmi vagy közieked. munkás ... Házaló, piaci árus ............... Köztisztviselő .................. Pap, tanár, tanitó ............... Másféle ért. (orvos, ügyvéd stb.) ...... Közhivatalban alk. altiszt vagy szolga ... Katonatiszt..................... Katona altiszt .................. Nyugdíjas tisztviselő............... Nyudijas altiszt.................. Magánzó vagy eltart................ Házi cseléd..................... Ismeretlen ..................... 1 2 5 18 1 6 12 1 1 1 1 4 4 13 1 17 10 3 1 1 1 7 1 3 5 1 10 1 1 1 1 3 2 2 2 9 1 1 14 1 7 2 2 4 1 3 5 1 4 3 3 6 1 2 7 3 1 3 1 4 15 1 5 1 11 1 3 1 1 7 1 2 2 1 7 1 2 18 1 2 2 6 7 1 4 5 7 2 1 5 2 2 2 6 2 1 15 3 17 17 4 3 2 11 2 87 3 13 27 36 83 8 5 12 3 1 17 9 3 17 13 2 3 34 XIII. Tájékoztató a jövö 1926—27. tanévre. 1. A javító vizsgálatok aug. hó 27-én délelőtt 8 órától kezdve tartatnak, melyekre engedélyt kell kérni a tantestülethez címzett s az igazgatónál legkésőbb augusztus hó 15-ig benyújtandó, iskolai bizonyítvánnyal felszerelt folyamodvánnyal. A később crkező folyamodványok nem vétetnek figyelembe. A javító vizsgálat díjmentes. 2. A felvételi, Illetve tantervkülönbözeti vizsgálatok aug. hó 28-án d. e. 8 órától kezdődőleg fognak megtartatni azon tanulókkal, akik az elemi iskola V. vagy VI. osztályának sikeres elvégzése után a polg. iskola II. vagy III. osztályába, vagy a gimnázium alsóbb osztályaiból a polgári iskola megfelelő felsőbb osztályaiba óhajtanak átlépni. Ezek az engedélyt a polg. fiúiskola tantestületéhez cimzett folyamodványban kérelmezik, amely folyamodványok legkésőbb julius hó 15-ig az igazgatónál nyújtandók be. Ugyanakkor lesznek a magántanulók javitó vizsgálatai, melyekért a vizsgálat napjától számított 4 héten belül kell a tantestülethez folyamodni. A felvételi, illetve tantervkülönbözeti vizsgálat dija tárgyankint 20.000 K. 3. A beiratások julius hó I., 2., 3. és 5. napjain lesznek osztályonként, mindig délelőtt 1—12. és délután 3—6-ig. 4. Pótbeiratások szeptember hó I., 2. napjain, délelőtt 8—12. és délután 2—6-ig lesznek. 5. Az összes osztályba való felvételhez a tanuló anyakönyvi kivonata, iskolai bizonyítványa és a himlőoltási, illetőleg ujraoltási bizonyítványa, továbbá a szülő, illetőleg a helyettese megjelenése szükséges. Tandíjmentességért csakis általános jó osztályzatú bizonyítvánnyal lehet folyamodni. Tandíjmentességet kérő folyamodványhoz csatolandó: anyakönyvi kivonat, iskolai bizonyítvány, oltási bizonyítvány és szegénységi bizonyítvány. A közalkalmazottak, hadirokkantak gyermekei és hadiárvák a részükre rendeletileg engedélyezett kedvezményt csakis szegénységi bizonyítvány és legalább elégséges összeredményü iskolai bizonyítvány alapján igényelhetik. Beiratá-soknál vagy kérelmezéseknél, ha a melléklendő okirat hiányozna, ugy a be-iratás vagy kérelmezés figyelembe nem vehető. A tandijmentességi kérvényezés a beiratás alkalmával eszközlendő. 6. Magánvizsgálat évenkint 3-szor van: aug. hó végén azok részére, akik tanulmányaikat — mint rendes tanulók — kívánják folytatni, továbbá karácsonykor és a tanév végén. Magánvizsgálat engedélyezéséért a kir. tanfelügyelőséghez kell folyamodni, a kérvény az iskola igazgatójánál nyújtandó be, még pedig julius, október, illetőleg április hó 15-ig. A 15 évnél idősebb magántanulók a kir. tanfelügyelőségtől engedélyt nyerhetnek arra, hogy a polgári iskola 1. és II. osztályáról egyszerre tehessenek vizsgálatot. Kérvények mellékletei: születési anyakönyvi kivonat, előző osztálybeli bizonyítvány, hatósági, hivatalos számmal is ellátott erkölcsi bizonyítvány arról, hogy amióta elhagyta az alsóbb iskoláját, hol volt, mivel foglalkozott és nem növendéke-e más tanintézetnek? Ha a folyamodó más megyei, akkor hatóságilag igazolandó, hogy lakóhelye a megyéjebeli polg. iskolától földrajzilag messzebb fekszik, vagy nehezebben közelíthető meg. A közhivatalokban alkal- 35 mázott folyamodó kérését, a fölöttes hatósága utján juttatja az igazgatósághoz. Folyamodványok és mellékletei, szegénységi bizonyítvány csatolásával bélyegmentesek. A vizsgálat Írásbeli és szóbeli. Az Írásbeli vizsgálat tárgyai: magyar nyelv, német nyelv, számtan-mértan, szabadkézi rajz és kézimunka. Akinek magyar nyelvi írásbeli dolgozata elégtelen, szóbeli vizsgálatot nem tehet. A vizsgálatra el kell hozni az otthon készitett Írásbeli dolgozatokat, rajzokat és kézimunkákat. Tiszti orvosi bizonyítvány alapján felmenthető a magántanuló szabadkézi rajzból és kézimunkából, (kézimunkából azoknak, akik 18 életévüket betöltötték, nem kell orvosi bizonyítvány) ezt az okmányok benyújtásakor külön kell kérelmezni. Énekből és testgyakorlatból csak a 15 életévet betöltött magántanuló nem vizsgázik, ha csak külön nem kivánja. A folyamodvány benyújtásakor le kell fizetni 15 000 K kezelési dijat. A magántanulásra irányadó a polg. fiúiskola uj tanterv, amely beszerezhető Budapesten a m. kir. tud. egyetemi nyomdában (VIII. ker., Muzeum-körut 6.), vagy a Franklin Társulatnál. XIV. Tan- és egyéb dijak. 1. Rendes tanuló fizet I.—II. oszt. >> >> íj m IV. . Közalkalmazott gyermeke fizet I.—II. oszt. „ III.—IV Tandíjmentes fizet I.—II. oszt. . . „ III-—IV. „ . . . Közalkalmazott tandíjmentes fizet I.—II. osz „ III-—IV 2. Magántanuló fizet I. oszt. ii ii II- H ii i) Hl- ii ii »1 IV. j, Közalkalmazott gyermeke fizet I. osz ii ii ii II.--III. » ii ii ii IV. Tandíjmentes fizet I. oszt..... „ „ II.—III. oszt. . . ii ii IV- ii ... Közalkalmazott tandíjmentes fizet I. oszt. ii n ii II- III- ii IV ii u ii \'■» ii 536.000 koronát. 544.500 320.500 235.500 196.000 204.500 150.500 159 000 963.000 1,003.000 1,003.000 1,083.000 507.500 527.500 570.000 523.000 663.000 743.000 337.500 357.500 400.000 36 XV. Az 1926—27. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke. I. osztály. Róm. kath. hittan : Róm. kath. nagyobb katekizmus. Varga D.: Jézusom, örömöm Imakönyv. Ág. hitv. ev. hittan: Bereczky Sándor: Jézus élete és tanítása. Ref. hittan: Fülöp J.: Bibliai ismeretek. Izr. hittan: Dékány G.: Bibliai olvasmányok. Héber imakönyv. Deutsch és Schill fordítása. Glósz—Reőthy: Magyar nyelvtan az I. osztály számára. Glósz—Reőthy: Magyar olvasókönyv az I. oszt. számára. Lux—Altai: Haus und Schule német nyelvtan és olvasókönyv az I. oszt. sz. Ágh—Horváth—Molnár—Tellér: Földrajz az I. oszt. számára. Kogutowicz: Földrajzi atlasz. Szenes Adolf: Mennyiségtan az I. oszt. sz. Pengőértékre átdolgozott kiadás. Greguss Pál: Az állatok és növények életmódja az I. oszt számára. Mezőgazdaságtan: még nincs megállapítva. Tiboldi József: Módszeres énekiskola az I. oszt. számára. Magyar helyesírás szabályai. 1!. osztály. Róm. kath. hittan: Dr. Pokorny: Bibliai történetek. Varga D.: Jézusom, örömöm. Imakönyv. Ág. hitv. ev. hittan: Bereczky: Jézus élete és tanítása. Ref. hittan: Fülöp J.: Bibliai ismertetés. Izr. hittan: Mint az I. osztályban. Glósz—Reőthy : Magyar nyelvtan a II. oszt. számára. Glósz—Reőthy. Magyar olvasókönyv a II. oszt. számára. Lux—Altai: Haus und Schule német nyelvtan és olvasók, a II. oszt. szám. Ágh—Horváth—Molnár—Tellér: Földrajz a II. oszt. számára. Kogutowicz: Földrajzi atlasz. Szenes A.: Mennyiségtan a II. oszt. szám. Pengőértékre átdolg. kiadás. Báthori—Kiss: A természetrajz elemei a II. oszt. számára. Kovács—Szuhács: Mezőgazdasági és ipari ismeretek a II. oszt. számára. Történelem: Még nincs megállapítva. Tiboldi J.: Módszeres énekiskola a II. oszt. számára. Magyar helyesirás szabályai. III. osztály. Róm. kath. hittan: Dr. Aubermann: Szertartástan. Varga D.: Jézusom, örömöm. Imakönyv. Ág. hitv. ev. hittan: Bereczky: Keresztyén egyház története. Ref. hittan: S. Szabó J.: Keresztyén egyház története. Izr. hittan: Weisz Miksa: Bibliai olvasmányok. Héber imakönyv, mint az 1. osztályban. 3? ölósz—Reőthy: Stilisztika. Lehr: Arany Toldija. Lux—Altay: Haus und Schule német nyelvtan és olvasókönyv a III. oszt. sz. Ágh—Horváth—Molnár—Tellér: Földrajz a III. oszt. számára. Kogutowicz: Földrajzi atlasz. Lóránd: A magyar nemzet története a III. oszt. számára. Szenes A.: Mennyiségtan a III. oszt. szám. Pengőértékre átdolg. kiadás. Kedves—Képessy—Magyar: Kísérleti fizika a III. oszt. számára. Tiboldi J.: Módszeres énekiskola a 111. oszt. számára. Kovács Szuhács: Mezőgazdasági és ipari ismeretek a III. oszt. számára. Kogutowicz: Tiz térkép a hazai történelem tanításához. Magyar helyesírás szabályai. IV. osztály. Róm. kath. hittan: Dr. Aubermann: Róm. kath. egyháztörténelem. Varga D.: Jézusom, örömöm. Imakönyv. Ág. hitv. ev. hittan: Bereczky: Keresztyén egyház rövid története. Ref. hittan: S. Szabó J.: Keresztyén egyház története. Izr. Hittan: Büchler S. A zsidók története. Héber imakönyv, mint az I. osztályban. Glósz—Reőthy: Poétika, retorika, irodalomtörténet. Lux—Altai: Haus und Schule német nyelvtan és olvasók, a IV. oszt. szám. Ágh—Horváth—Molnár—Tellér: Földrajz a IV. oszt. szám. Kogutowicz: Földrajzi atlasz. Lóránd—Deák: A magyar nemzet története a IV. oszt. szám. Szenes A.: Mennyiségtan A IV. oszt. szám. Pengőértékre átdolgozott kiadás. Jasszovszky Miklós: Ásványtan és vegytan a IV. oszt. szám. Földi—Lucza : Egészségtan. Kádár—Maróthy: Közgazdasági és jogi ismeretek. Kovács—Szuhács: Mezőgazdasági és ipari ismeretek a IV. oszt. számára. Tiboldi J.: Módszeres énekiskola a IV. oszt. számára. Magyar helyesírás szabályai. 1111. liMiieti vizsgálat tanti» és Hanyaga f. Az elemi iskola V. és VI. osztályából a polgári fiúiskola II. osztályába átlépők részére: a) Magyar nyelv. A polg. isk. I. oszt. tananyaga. b) Német nyelv. A polg. isk. I. oszt. tananyaga. c) Szám-mértan. Idomok, azok összeillősége, hasonlósága, egyenlősége, szimmetriája, területe. A kör és ellipszis kerülete és területe. d) Földrajz. Magyarország földrajza részletesen. e) Rajzolás. Szerkesztő sikmértan és sikékitmények. f) Természetrajz. A gerinces állatok. A gyümölcsök és néhány tavasszal virító növény. g) Gazdaságtan. A polg. I. oszt. tananyaga. Talajmüvelés és növénytermelés. h) Kézimunka. Papirosmunka és agyagmunka. 2. Az elemi iskola VI. osztályából a polgári fiúiskola III. osztályába átlépők részére: a) Magyar nyelv. A polg. isk. I—II. oszt. tananyaga. b) Német nyelv. A polg. isk. I—II. oszt. tananyaga. c) Szám-mértan. Közönséges törtekkel való müveletek. Arányos osztás. Mértanból az előző 1. szám alatt c)-vel jelzett tananyag és testmértan. d) Földrajz. Magyarország és Európa részletesen. e) Természetrajz. Gerinces és gerinctelen állatok. Virágos és virágtalan növények és a növények szervei. f) Gazdaságtan. Talajmüvelés, növénytermelés, gyümölcsfatenyésztés. g) Kézimunka. Papirosmunka, agyagmunka, kartonmunka meg famunka. h) Rajzolás. A polg. isk. I. és II. osztályának tananyaga. 3. A gimnázium I. osztályából a polgári fiúiskola II. osztályába átlépők részére: a) Német nyelv. A polg. fiúiskola I. oszt. tananyaga. b) Állattan. Hüllők, halak és kétéltűek. c) Gazdaságtan. A polg. fiúiskola I. oszt. tananyaga. d) Rajzolás. A polgári fiúiskola I. oszt. tananyaga. e) Kézimunka. A polg. fiúiskola I. oszt. tananyaga. 4. A gimnázium l(. osztályából a polgári fiúiskola III. osztályába átlépők részére: a) Német nyelv. A polg. fiúiskola I—It. oszt. tananyaga. b) Történelem. Olvasmányok az ó- és középkor történetéből a magyar honfoglalásig. c) Számtan. Arányos osztás. d) Állattan. Puhatestűek, férgek, tüskebőrüek, tömlősök, véglények. e) Gazdaságtan. A polg. fiúiskola I—II. oszt. tananyaga. f) Rajzolás, A polg. fiúiskola I—II. oszt. tananyaga. g) Kézimunka. A polg. fiúiskola I—II. oszt. tananyaga. 5. A gimnázium III. osztályából a polgári fiúiskola IV. osztályába átlépők részére: a) Magyar nyelv. Rövid stilisztika és verstan. Polgári ügyiratok. Toldi. b) Szám-mértan. Algebrai összeadás, szorzás, kivonás, negatív számok, osztás egytaguakkal. Többtaguak összeadása, kivonása, szorzása és egytagú osztóval való osztás. Három és négyszögek fontosabb tulajdonságai (Pythagoras tétele.) Háromszög, négyszög és szabályos sokszögek szerkesztésének legegyszerűbb esetei. Görbevonalu idomok (kör, ellipszis, parabola). Mérések a szabadban: távolságok mérése és derékszög kitűzése. c) Természettan. A polg. fiúiskola III. oszt. tananyaga. d) Gazdaságtan. A polg. fiúiskola 1., II., III. oszt. tananyaga. e) Rajzolás A polg. fiúiskola I, II., III. oszt. tananyaga. f) Kézimunka. Á polg. fiúiskola I., II., III. oszt. tananyaga. g) Német nyelv. A polg. fiúiskola II., III. oszt. tananyaga. Tartalomjegyzék. Oldal I. 1872—1926. A nagykanizsai polg. fiúiskola 54 éves története ............3 II. Zászlószentelési ünnepély ............................................................7 III. Waligurszky Antal nyugalmazott igazgató kormányzói kitüntetése ... 12 IV. Az 1925—26. iskolai év története ................................................14 V. Jelentések ......... ...........................................................21 VI. A tanári testület és munkabeosztása................................................23 VII. A tanárok társadalmi működése......................................................24 Vili. A rendes tanulók névjegyzéke és ált. osztályzata......... ■•■ ... 25 IX. A tanév folyamán vizsgálatot tett magántanulók névsora ..................30 X. Útmutatás a polgári fiúiskola IV. osztályát végzett tanulói számára ... 31 XI. Statisztikai kimutatás az egyes tárgyakban elért tanulási eredményről 32 XII. Statisztikai kimutatás a nyilvános tanulók létszámáról ........................33 XIII. Tájékoztató a jövő 1926—27. tanévre ..........................................34 XIV. Tan- és egyéb dijak ..................................................................35 XV. Xz 1926—27. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke..................36 XVI. Tantervküiönbözeti vizsgálatok tantárgyai és tananyaga........................38 |
