Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
29.71 MB
2022-05-24 12:43:51
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
381
985
Cím: A nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnázium és Ipari Szakközépiskola évkönyve az 1966—67-es iskolai évről
Közrem.: Debreczeni Attiláné (összeáll.)
Szerz. közl: ... összeáll. Debreczeni Attiláné ...
Kiadás: Nagykanizsa : Zala M. Ny., [1968]
Eto: 373.54(439Nagykanizsa)(058)"1966/1967" ; 373.61(439Nagykanizsa)(058)"1966/1967" ; 050.8:373.54(439Nagykanizsa)"1966/1967" ; 050.8:373.61(439Nagykanizsa)"1966/1967" ; 908.439Nagykanizsa
Tárgyszó: Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola (Nagykanizsa) ; évkönyv
Helyism. tárgyszó: Pék Pál hagyaték
Szakjel: 373
Cutter: N 32
Nyelv: magyar
Oldal: 70 p.

A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


I
ÉVKÖNYVÉ
AZ 1966—67-ES ISKOLAI ÉVRŐL
A NAGYKANIZSAI DR MEZŐ FERENC GIMNÁZIUM
ÉS IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
A TANTESTÜLET TAGJAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
DEBRECZENIATTILÁNK
IGAZGATÓ
Vv''v- ■ __________________ ■
az 1966—67-es iskolai évről
A NAGYKANIZSAI DR. MEZŐ FERENC GIMNÁZIUM
ÉS IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA
A TANTESTÜLET TAGJAINAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
DEBRECZENIATTILÁNÉ
IGAZGATÓ
ÉVKÖNYVE
W)n
k1 3Z,
3
1885. március 13-án született a Zala megyei Pölöskefő községben.
Középiskolai tanulmányai során hat éven keresztül a nagykanizsai gimnázium tanulója volt, gimnáziumi tanulmányait Zalaegerszegen fejezte be.
Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán
végezte a latin—görög szakon. Summa cum laude eredménnyel kapott
doktori diplomát.
Kapcsolata megyénkkel egyetemi tanulmányainak befejezése után sem
szakadt meg, az 1913—14-es tanévben a Zalaszentgróti Polgári Fiúiskola
igazgatója lett. Innen vonult be katonai szolgálatra az I. világháború
kitörésekor, 32 hónapot töltött a fronton.
Az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom győzelme után
a nagykanizsai katona- és munkástanács soraiba választották, melynek
ötös tanácsában is tevékenykedett. A Tanácsköztársaság bukása után
kezdte meg írói és sporttörténetírói pályafutását.
1928-ban az Amszterdamban megrendezett olimpián „Az Olimpiai játékok története" c. munkájával aranyérmet és vele olimpiai bajnokságot
nyert. A II. világháború kitöréséig 22 munkája jelenti meg. Javaslatára
indították meg a görögök az újkori olimpiai ásatásokat. Közben szerkesztői
tevékenységet is folytatott. Munkái 18 nyelven jelentek meg.
1944-ben a német megszállás ideje alatt családjával együtt nyilasfogságban volt. A felszabadulás után {a budapesti Kölcsey Gimnázium
igazgatásával bízták meg. Innen került a kultuszminisztérium testnevelési főosztályának élére. Ezzel egyidejűleg a Testnevelési Főiskolán sporttörténelmet tanított.
1948-ban nyugállományba került. Még ebben az éven a Nemzetközi
Olimpiai Bizottság tagjává választották. 1954‘ben a Magyar Olimpiai Iroda
vezetője lett és megbízást kapott az olimpia újkori történetének megírására. Ezt a munkáját orosz, német, francia, angol és szlovák nyelven is
kiadták.
1959-ben aranydiplomát kapott. Élete végéig aktívan tevékenykedett,
hazai és külföldi sportintézményekben és művelődési területeken egyaránt.
Előadásai itthon és külföldön rádióban és televízióban kb. 4000 alkalommal
kaptak nyilvánosságot.
1961-ben fejeződött be eseményekben és eredményekben gazdag élete.
Intézetünk nagyszerű emberi tulajdonságaiért és példamutató közösségi
magatartásáért választotta névadójának dr. Mező Ferencet, aki mindig kész
volt segítséget nyújtani Nagykanizsa lakosságának.
Intézetünk névadója
Dr. Mező Ferenc
Az intézet új táblája előtt
>
CD>
<
ÍD
CL
O3
3
CD
w
CTQ
O:
FTcn
CD''
ffQ
CD
►A
U)
aCZJ
k(D
T5
Td
>
a
cti
o*
a
-cű
cn
ÖD
<O
T5
c
CD
>
-T5
g
s
15
T5
N
c/.''
£
KQ
a
c
a
•^» §*
N
>
^5
tZ)
£
8
.2
S-4
N
c/5
5
§
• r-H
*■<!)
N
CD>
cc
N

.SP
o
cn
•rH
cd
a
CD
N
U
C
£
<D
"5*
fi
‘CÖ>
s
Q
a
CDN
4-j
5
kw
CD
t>>
''OL
CD
a;
N

N

Cö v(D
N
*CÖ
33
•rM
aj <(D
njÍ2
>
s
<
A
rS• rH<>3cOQN3
^2N
cn
"CÜN
r2o
44
GQN<
8
.2N<GO
ÖJC wOaaao
cú>a
cd
• rH 3a
ás
4J
jo
75
8
.s
N


£
rO
44
a
''O
0$
>
<(D
a
2~
K
S
>>
o
*o
N
0)
£
Az év története
11
Az 1966—67''es tanév intézetünk harmadik munkaéve volt. Az elmúlt
három év alatt kialakult iskolánk oktató''nevelő, kulturális és sportmunkájának a rendje. Korszerű, az ifjúság jogos igényeit is magában foglaló
házirend szabályozza a dolgos hétköznapok egymásutánját.
A lelkes tanár—diák munkának eredményét koronázta a Művelődésügyi Minisztériumnak hozzájárulása ahhoz, hogy a. 2. sz. Gimnázium megjelölést felváltsa az a lehetőség, hogy intézetünket dr. Mező Ferencről,
Zala megye szülöttéről, a volt nagykanizsai diákról nevezhessük el, aki
az 1928-as amszterdami olimpián szellemi pályázatával I. helyezést ért el,
ezzel hazánk, dolgozó népünk elismerését, becsülését vívta ki.
Intézetünk oktató-nevelőmunkájának kiszélesítése lehetővé vált azzal,
hogy a tanulói érdeklődésnek helyt adva, megépítettük a biológia—kémia
tagozatos osztályaink érdekében a két laboratóriumi gyakorlótermet, ezzel
a speciális érdeklődésnek s a helyes pályaválasztás kialakításának adva
segítséget.
A tanév folyamán erőteljesebb ütemben folyt már az iskolareform
szellemében a korszerű ismeretanyag tanítása. Atütőbb erejűvé vált a
KISZ-munka, mélyebben éreztette pozitív hatását a munkára nevelés.
Sok tanári energiát igénybe vevő tanév áll mögöttünk. Hogy nem volt
eredménytelen, bizonyítja az, hogy egyik III. osztályos tanulónk a Ki
miben tudós? vetélkedőn földrajzból I. helyezést ért el, másik IV. osztályos tanulónk pedig az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen
történelemből szerzett országos helyezést. A keszthelyi Helikoni Ünnepségek keretében intézetünk kultúrcsoportja és a szellemi pályamunkák megalkotói a négy megye sok-sok iskolája között folyó nemes versengés eredményeképpen az összesítésben a rangos II. helyezést ért el.
Az intézet kulturális életének „nemzetközivé" tágulását jelzi az a
megállapodás, amely 1967. májusában született meg intézetünk és a varazsdi gimnázium igazgatósága között. Ennek értelmében a két iskola
tanulóiból alakított csapatok tanulmányi, művelődési és sport-területen
mérik össze erejüket még ez év során a népek közötti barátság erősítésének
jeligéje alatt.
1. A tanítás menete: 1966. augusztus 29-én tartott tanévnyitó értekezlettel kezdtük meg a tanévet. Ekkor alakítottuk ki a tanév rendjét,
megtörtént a tantárgy felosztás ismertetése és az egyéb feladatok kiosztása
Augusztus 30-án zajlottak le a javító- és különbözeti vizsgák, az osztályfőnökök ekkor írták be a felsőbb osztályok tanulóit.
Augusztus 30''án délután zajlottak le a szakmai tanácskozások, amelyeken a szakfelügyelők személyes irányításával a szaktanárok minden
tárgyra vonatkozóan megállapodtak az iskolareformból eredő feladatokban,
a legeredményesebbnek látszó egységes pedagógiai módszerek kialakításában.
Szeptember 1-én tanévnyitó-ünnepély keretében kezdődött meg a
tanítási év. Résztvett tanévnyitó-ünnepélyünkön Vándor László elvtárs,
az MSZMP Városi Bizottságának első titkára. A tanév munkája zavartalan
volt, sem időjárási körülmények, sem járványos megbetegedések nem zavarták annak menetét. A IV. osztály utolsó tanítási napja május 6-a volt,
íz I—III. osztályoké június 8. A tanévet június 17-én megtartott tanévzáró-ünnepéllyel és a bizonyítványok kiosztásával fejeztük be.
2. Személyi változások: A Művelődésügyi Minisztérium az 1966-ban
végzett egyetemi hallgatók közül intézetünkhöz helyezte Daka Judit matematika—ábrázoló geometria és Szolnoky Zoltánná magyar—orosz szakos
tanárokat. A tanévet megelőző nyári szünetben nyugállományba vonult
dr. Szűcs Lászlóné magyar—orosz—német szakos tanár.
Örömmel fogadtuk az idehelyezett kartársakat, akik hamar beilleszkedtek az iskolai közösségbe és az itt talált kartársakkal együtt lelkesen
igyekeztek közreműködni a szocialista oktató-nevelő munkában.
Az ifjú, helyüket csakhamar megtaláló kartársak örömteli fogadtatása
mellett igaz együttérzéssel búcsúztattuk dr. Szűcs Lászlóné kartársat, akinek nyugdíjba vonulásával egy kedvesen erélyes, rendkívül dinamikus,
színes egyéniségtől vált meg az iskola.
3. Hivatalos látogatások: Legfelsőbb tanügyi hatóságunk, a Művelődésügyi Minisztérium részéről ebben az évben is kapunk közvetlen segítséget. Meglátogatta intézetünket Vendég Sándor minisztériumi főosztályvezető, több alkalommal segítette az iskolai munkát Pető Imréné MM
főelőadó.
Az MSZMP Megyei Bizottsága részéről Újvári Sándor elvtárs, az
MSZMP megyei titkára, valamint Lázár Tibor és Kéner Jolán elvtársak,
a megyei pártbizottság munkatársai látogatták meg intézetünket.
Megyei ellenőrző hatóságunk részéről Kiss Gyula elvtárs, a Megyei
Tanács VB elnökhelyettese, Baranyai Sándor osztályvezető, Kékesy Antal
iskolai csoportvezető, Fazekas Gábor és Vadvári Tibor középiskolai tanulmányi felügyelők, Trovencsák József és Bódy György személyügyi előadók, Ácsa Lajos, Buzi Gábor, Harkány László, Holes István, Kovács Lajos,
Márkus Ferenc, Németh János, dr. Pillér Ernő, Pungor Antal, Kóbor Vilmos szakfelügyelők számos alkalommal keresték fel intézetünket, nyújtottak hathatós támogatást az oktató-nevelőmunkához. Látogatást tett még
intézetünkben Kovács Miklós, a megyei pénzügyi osztály osztályvezetőhelyettese, Csaba Ilona megyei gazdasági felügyelő, Balogh Jánosné továbbképzési előadó, dr. Sáfár Árpád beruházási előadó és Horváth Lajos
népművelési előadó.
Városunk vezetői látogatásaikkal, konkrét javaslataikkal szintén segítették intézetünk munkáját: Vándor László elvtárs, az MSZMP Városi
Bizottságának I. titkára, Nagy Lajos elvtárs, a Városi Tanács VB elnöke,
Gál Róbert, a Városi Tanács elnökhelyettese, Breznay Lászlóné, az MSZMP
Városi Bizottságának osztályvezetője, Pétiké Antal, a Városi Tanács osztályvezetője. Több alkalommal nyújtott segítséget a gazdasági vezetéshez
a Városi Tanács munkatársai részéről Lampert Imre csoportvezető, Horváth Vilmos tanulmányi felügyelő, Vizi Sándor, Török Ferenc, Parragi Zoltán, Zimonyi Lászlóné és Balázs Ferencné előadók.
A Kommunista Ifjúsági Szövetség részéről is érezhető volt a segítség
az iskolai bizottság munkájához. Több alkalommal meglátogatta intézetün12
13
két és annak KISZ-szervezetét Skoda Mária, a KISZ MB középiskolai felelőse, Bodnár Miklós, a városi bizottság titkára és Szakony Gyula városi
úttörőtitkár.
Intézetünk szakközépiskolai osztályainak bázisüzeme az Egyesült Izzó.
A tanév folyamán tett több alkalommal látogatást a szakmai munka segítése céljából Zsidró Pál elvtárs, az Rt nagykanizsai üzemegységének vezetője. A budapesti központi üzem részéről pedig Mestyán Béláné és Zentai
Lajos elvtársak tettek látogatást.
A tanév második felében a pályaválasztás eredményességének segítése
céljából meglátogatta iskolánkat dr. Paulai Gusztáv, a zsámbéki felsőfokú
mezőgazdasági technikum docense, az Egyesített Tiszti Iskolára való beiskolázás érdekében pedig Huber Imre őrnagy és Füleki Lajos százados
Látogatást tett még Nagy Tibor, az MHS megyei szervezete részéről és
Ajkay Jenő, a Zalai Hírlap munkatársa. Május végén pedig a jugoszláviai
Varazsd megye kulturális delegációja tett látogatást intézetünkben.
4. Ünnepélyek, megemlékezések: A Rendtartásban és a tanévnyitó
utasításban előírt ünnepélyeket és megemlékezéseket mind megtartottuk.
Szeptember elsején zajlott le az intézet első ünnepélye, a tanévnyitó
ünnepély. Ünnepi megnyitó beszédet Debreczeni Attiláné igazgató mondott.
Szeptember 28-án a Varsói Szerződés tagállamainak közös gyakorlatáról hazatérő nagykanizsai alakulatok számára rendezett díszünnepségre
vonult ki intézetünk ifjúsága.
Október 15-én ünnepi nagygyűlést rendeztünk tiltakozásul a vietnámi
háború kirobbantása miatt. Ennek műsora: 1. DlVSZ’induló. 2. Vietnám,
szavalta Sárszegi Mária IV/C o. tanuló Ünnepi beszédet mondott Soós Sándor tanár. Tiltakozunk — szavalta Kovács Lajos III/A o. tanuló. 3. Internacionálé.
November 5-én tartottunk ünnepélyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából. Műsor: Magyar és szovjet himnusz
Alekszandr Prokofjev: Hogy villogott a kardjuk című versét szavalta Kovács Lajos III/A o. tanuló. Ünnepi beszédet mondott Szalay István tanár.
Lenin-dal. Előadta az intézet énekkara, Noll Ferenc tanár vezényletével.
Garai Gábor: A razlivi névtelen című versét Sárszegi Mária IV/C osztályos
tanuló szavalta. Internacionálé. Énekelte az intézet énekkara, Noll Ferenc
tanár vezényletével.
November 28-án ünnepi megemlékezést tartottunk az MSZMP IX.
Kongresszusa megnyitása alkalmából. Ünnepi beszédet mondott: Debreczeni Attiláné.
Február 25-én a sármelléki szovjet alakulat Komszomol küldöttsége
és intézetünk KISZ-bizottsága műsoros est keretében tartott találkozót.
Üdvözlő beszédet Harmath Mária, intézetünk pártalapszervezetének titkára mondott.
Március 14"én a Petőfi-szobornál ünnepélyes körülmények között emlékeztünk meg az 1848-as forradalom kitörésének évfordulójáról. Ünnepi
beszédet mondott: Soós Sándor tanár. A városi ünnepély után az iskola
kultúrcsoportja bemutatta „Hazám, hazám11. .. c. irodalmi műsorát.
Március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából intézetünk tanulói megkoszorúzták a városi emlékművet.
Március 22‘én délelőtt 10 órai kezdettel tartottuk intézetünk, névadóünnepélyét Az ünnepély műsora:
1. Himnusz. 2. Az ünnepélyt megnyitja: Debreczeni Attiláné, az intézet igazgatója. 3. Ünnepi beszédet mond: Vendég Sándor elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője. 4. Az intézet tanulóifjúsága
nevében megköszöni a névadást: Pápai János II/A oszt, tanuló. 5. A Dr.
Mező Ferenc Kupa sportversenyét meghirdeti: Varjasi Sándor III/D o.
tanuló. 6. A társintézetek és az úttörők köszöntik az iskolát és szalagot
kötnek az iskolazászlóra. 7. Az intézet és a Városi Művelődési Ház egyesített zenekara: Beethoven: Egmont nyitányát adja elő. Vezényel: Ivánkovits Ferenc, a Zeneiskola igazgatója. 8. Váczi Mihály: Kelet felöl c.
versét Vári László, intézetünk Kazinczy-díjas volt növendéke szavalja.
9. Beethoven: Románc, hegedűn előadja: Hegedűs Szabolcs IV/E o. tanuló, kíséri a Városi Művelődési Ház szimfonikus zenekara, vezényel:
Ivánkovits Ferenc. 10. Liszt; Csengj halkan dalom... Schubert: Margit
a rokkánál... énekli: Vers Éva; IV/D oszt, tanuló, zongorán kíséri
Gazdag István zeneiskolai tanár. 11. Heltai Jenő: Szabadság c. versét Sárszegi Mária IV/C oszt, tanuló szavalta. 12. Benedict: A cigánylány és a
madár . . . Énekli: Vers Éva IV/D oszt, tanuló, fuvolán játszik: Punger Pál,
zongorán kísér: Gazdag István. 13. Kodály: Intermezzo a Háry János c.
daljátékból. Előadja: az intézet és a Városi Művelődési Ház egyesített szimfonikus zenekara, vezényel: Deme Antal karnagy. 14. DlVSZ-induló. Előadja az intézet énekkara és a szimfonikus zenekar, vezényel: Noll Ferenc
tanár. 15. Internacionálé.
Május 1-én diákjaink a városi felvonuláson vettek részt. A középiskolák közötti versenyben, amelyet a Városi Pártbizottság hirdetett meg, intézetünk harmadszor ért el első helyezést, megkapta a legszebben felvonuló
középiskolának járó serleget.
Május 9-én zajlott le a gimnázium ez évi IV. osztályos tanulóinak
ünnepélyes búcsúzása. A ballagás megkezdése előtt a tanulók képviselői
elmentek a Városi Pártbizottságra és a Városi Tanácsra, megköszönni a
sok segítséget és támogatást, melyeket tanulmányaik közben kaptak. A ballagási ünnepély műsora a következő volt:
1. Himnusz. 2 Váczi Mihály: Nem elég c. versét szavalta Jerausek
István HI/D oszt, tanuló. 3. Ünnepi beszédet mondott: Debreczeni Attiláné,
az intézet igazgatója. 4. A III. osztályos tanulók nevében búcsúztatta a
negyediseket Szollár Magdolna IH/C osztályos tanuló. 5. A negyedikesek
nevében búcsúzott az intézettől Bállá Péter IV/E oszt, tanuló. 6. A negyedikes KISZ-tagok nevében szalagotkötött az iskolazászlóra Horváth Teréz
IV/D o. tanuló. 7. A negyedikesektől megőrzésre átveszi az iskolazászlót
Hámori Péter HI/D o. tanuló. 8. A ballagási ünnepély a DlVSZ-indulóval
ért véget.
Június 17-én volt az 1966—67-es tanév ünnepélyes bezárása. Az intézet igazgatója ekkor nyújtotta át Vándor László IV/E oszt, tanulónak az
Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen történelemből elért 7-ik
helyezését igazoló oklevelet és köynvjutalmat, Pongrácz Katalin és Szűcs
Ilona IV/E oszt, tanulóknak a Kitűnő Tanuló érdemérmet és oklevelet.
Az évzáró alkalmával kapták meg a tanulók bizonyítványukat, magatartásuk és tanulmányi eredményük után pedig a kiválóak jutalomkönyveiket.
A jutalmazások részletezése Évkönyvünk más helyén olvasható.
14
a
5. Kitüntetések, jutalmak: a) November 7-én pénzjutalomban részesült Krizsán Jánosné tanár és Horpácsi Józsefné anyagnyilvántartó,
b) A Pedagógus Nap alkalmából az intézet alábbi tanárai részesültek pénzjutalomban: Horváth Jenő tanár és Papp István műhelyfőnök. Külföldi
úthoz kaptak támogatást és anyagi hozzájárulást: Debreczeni Attiláné
igazgató, Sorosi Miklós igazgatóhelyettes, Soós Sándor KISZ tanácsadó
tanár a Szovjetunióba, Márkus Ferenc szakfelügyelő a Német Demokratikus Köztársaságba.
6. Kirándulások: A tanév folyamán tanmenet szerint az alábbi osztályok tettek tanulmányi kirándulást:
Október 1—3-ig a IV/E osztály tanulói: Szombathely—Sopron—Győr—
Veszprém útvonalon tettek kirándulást dr. Ördög Ferencné és Homonnay
Szabolcs tanárok vezetésével.
Október 3—5-e között: A III/A és a III/D osztály közös kirándulást
tett a Duna-kanyarban dr. Rimay Istvánné, Szántó Zoltán és Horváth Jenő
tanárok vezetésével.
Október 22—24-e között ugyancsak a Duna-kanyarba tett kirándulást
III/B osztály Vellák Mária és Farkas Jánosné tanárok vezetésével.
A fenti időpontban Győr—Veszprém útvonalán kirándult a IV/B osztály Cseke Ferenc és Kovács Lászlóné tanárok vezetésével.
A IV/C osztály október 13—15 között Pécs—Siklós—Harkány útvonalon tett kirándulást Navracsics Ilona és Fülöp Botond tanárokkal. Ugyanezen az útvonalon október 18—20-ig a III/E osztály is kirándulást tett dr.
Fekete Ivánné és Gyenesei Attila tanárok kíséretében.
Az I/D osztály október 5—6-án a bázisüzemük meglátogatására a
Budapesti Egyesült Izzóba tettek kirándulást Gyenesei Attila és Daka Judit
tanárok kíséretében.
7. Az iskola és a kollégiumok kapcsolata: A nagyszámú vidéki tanulóifjúság szocialista nevelését szolgálja a város két középiskolai kollégiuma.
Az iskola és a kollégiumok kapcsolata jó volt. Az intézetek igyekeztek
egymás munkáját kiegészíteni. Németh László elvtárs a fiúkollégium, Németh Zsuzsanna elvtársnő a leánykollégium igazgatója a tanév folyamán
több alkalommal látogatta meg intézetünket és szerveztek korrepetálást a
kollégiumban lakó tanulók részére. Mind a fiú-, mind a leánykollégium
tanulmányi átlaga meghaladta az iskolai átlagot. Az osztályfőnökök legtöbbje a tanév folyamán meglátogatta kollégiumban lakó tanulóit. Az
iskola tanárai közül Homonnay Szabolcs a fiúkollégium mellékhivatású
nevelője volt. Az iskola igazgatósága a nevelési és osztályozó értekezletekre
és az intézet egyéb rendezvényeire meghívta a kollégiumok igazgatóit
és tanárait, s az iskola vezetősége is képviseltette magát a kollégiumi munkát értékelő közgyűléseken.
8. MSZMP gimnáziumi alapszervezet. Pedagógus Szakszervezet iskolai bizottsága: Az MSZMP iskolai alapszervezetének 10 tagja és 1 tagjelöltje volt az 1966—67-es tanévben. A párt-alapszervezet a vezetőség
választását 1966. szeptember 7-én tartotta és ismételten Harmath Mária
elvtársnőt választotta meg az alapszervezet titkárává. A párt-alapszervezet
munkáját a Szervezeti Szabályzat értelmében és a városi pártbizottság
instrukciói alapján végzi. A párt-alapszervezet és az iskola munkaterve
összehangolt. Az elmúlt tanévben került sor a Szakszervezeti Bizottság
15
16
újjáválasztására is. Az összevont tanári és technikai szakszervezeti bizottság bizalmija Gyenesei Attila lett, a vezetőség tagjai Papp István és
Sebestyén Lajosné. A szakszervezet vezetősége munkáját a szabályzatoknak megfelelően végezte.
9. Szülői munkaközösség: A szülői munkaközösség tevékenysége a
tanév folyamán folyamatos volt. A munkaközösség vezetőségének újjáválasztására október elején került sor. Elnök: Megyeri Károlyné, gazdasági vezető: Kiss László. A választmány havonta tartotta üléseit. Az osztály szülői értekezleteken az osztályfőnökök megbeszélték a szülőkkel az
iskolareformból adódó tanulási problémákat, megoldották a korrepetálások gyakorlatát és megbeszélték a helyes pályaválasztás megoldásának
lehetőségeit. A szülői munkaközösség kapcsolata az osztályfőnökökkel és
a szaktanárokkal jó volt. A szaktanároknak meghatározott időben fogadóórájuk volt, a szüíők nagy része kérdéseikkel, problémáikkal folyamatosan
felkereste a szaktanárokat. Rendszeresen folytak a családlátogatások is,
melyek keretében a tanulmányi és pályaválasztási problémák mellett sok
nevelési probléma megoldásához is kaptak segítséget mind az osztályfőnökök, mind a szülők.
10. A takarékossági mozgalom jelentősége nagy egyéni és népgazdasági vonatkozásban is. Az ifjúságnak a takarékosságra való szoktatása
fontos dolog. A tanulóknak már az iskolában meg kell tanulni takarékoskodni azért, hogy ennek hatása majd a felnőtt korban is megmutatkozzék.
Intézetünkben a takarékossági mozgalom állandó jellegű volt. Minden hónapban minden osztály elszámolt a megvett bélyegek összegével, mely
összeget a felelős tanár az OTP-fiókba befizetett. Intézetünk tanulói ebben
a tanévben 124 460,— forintot gyűjtöttek, melynek alapján középiskolai
vonalon I. helyezést értünk el.
11. Tanulószoba. A tanév folyamán a tanulószobai korrepetálások két
csoportban folytak. Az egyik tanulószobában a bejáró-tanulók tanulmányi
munkájának segítése folyt, a másik csoportban a helybeli tanulóké. Tanulószobái foglalkozásokra döntő többségben fizikai dolgozók gyermekei jártak. A tanulószoba tanulmányi átlaga 3,3 volt.
17
Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom
hatása Nagykanizsa történetére*
(1917—1919)
A világ figyelme 1917-ben Oroszország felé fordult. Ez természetes
is, hiszen az események, amelyek itt lejátszódtak, hatással voltak a világ
minden népére. Megdőlt a cár hatalma, majd létrejött az első proletárállam, egy olyan ország, ahol a hatalom a munkásság és a parasztság kezébe került.
A szocialista forradalom fellelkesítette a világ munkásságát és új utakat mutatott a proletariátus harcában. Különösen hatottak az orosz forradalmak Magyarországra, hiszen a két ország társadalmi és gazdasági helyzete nagy mértékben hasonlított egymásra; erre Lenin elvtárs is rámutatott.
Az oroszországi hírek csak kerülővel jutottak a háborús viszonyok
miatt az országba. De a Nagykanizsán megjelenő Zala ennek ellenére már
1917. március 15-i számában hozza a februári polgári demokratikus forradalom hírét: KITÖRT AZ OROSZ FORRADALOM Budapest, márc. 15.
(Cenzúrázva.)
A Magyar Távirati Iroda jelenti: Pétervárott kitört a forradalom.
A duma 12 tagból álló végrehajtó bizottsága kezébe vette a hatalmat.
Az összes minisztereket fogságba vetették. A főváros 90 000 főnyi helyőrsége csatlakozott a forradalomhoz ...
A következő napon már részletes tudósítások jelentek meg. A forradalom híre nagy visszhangra talált Nagykanizsa lakossága körében. Ezt
bizonyítja a Zala március 16-i száma:
„. .. a forradalom következményeit látni nem lehet, de annak kihatása
lesz nemcsak Oroszországra, hanem az egész világra is“. Az ellentmondó
jelentésekre és a találgatásokra utal a március 17-i szám: „Szinte boszszantó, hogy még ma sem lehet tudni, mi történt Oroszországban. A legellentétesebb hírek kergetik egymást. Lemondott a cár? Köztársaság van?
Ellenforradalom van? . .
Mindezekből láthatjuk és az egykori szemtanúk állításából tudhatjuk, hogy mindenfelé nagy érdeklődést keltett a hír. Sokan a háború végét
remélték. A háború azonban tovább tartott.
Az 1917-es évben az éhínség réme fenyegetett. A munkásság egyre
határozottabban lépett fel a hatalom birtokosai ellen. Július 2-án Hamburger Jenő főorvos a főszolgabíró tilalma ellenére hatalmas erejű beszédet mondott az egybegyűlt tüntető tömeg előtt.
* Részletek Vándor László IV/E osztályos tanulónak az Országos Középiskolai
Tanulmányi Versenyen 7. helyezést elért történelmi témájú dolgozatából.
2 Évkönyv
Pozsonyba szállították a
Többek között kijelentette:
„Ha a főszolgabíró rendeletét, amellyel a nagykanizsai járás területén
levő falvakban a gabonavásárlást eltiltotta, 48 órán belül vissza nem vonja,
akkor törni, zúzni fognak, se a rendőrségtől, se a csendőrségtől és a katonaságtól nem fogunk félni, mégha gépfegyvereket is hoznak!"
Ilyen körülmények között találta az országot és a várost a Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre.
A forradalom győzelmének hallatára népünk egyre inkább az „orosz
utat" kívánta követni. Az orosz nép sikereiből merített erőt a békéért,
a függetlenségért, politikai jogaiért és a földért vívott harcában.
A város lakossága óriási lelkesedéssel fogadta a hírt, hogy munkások
és parasztok vették kezükbe a hatalmat. Előttük is nyilvánvalóvá vált, hogy
végre a magyar munkásságnak is cselekednie kell.
A budapesti munkások már 1917. november 25-én nagy, rokonszenvtüntetést rendeztek az orosz forradalom mellett. Példájukat aznap követte Nagykanizsa munkássága is. Nagygyűlést tartottak, amelyen Göttl
Rezső és Hamburger Jenő tartottak beszédet.
A béketüntetések különösen akkor fokozódtak, amikor 1917. november 29-én megérkezett az ''■orosz-szovjet kormány békeajánlatának híre
Magyarországra. A keleti fronton a katonák abbahagyták a harcot. Egymással szemben levő lövészárkok katonái barátkozni kezdtek. Az 1917.
december 7-i Breszt-Litovszki béke csak a tényleges helyzetet rögzítette.
A többi frontokon tovább folyó háború ellen országszerte heves tüntetések zajlottak le. Nagykanizsán, ahol a legszervezettebb és legerősebb
volt a munkásság a megyében, általános sztrájkra került sor. A munkások
vezetői dr. Hamburger Jenő forradalmár orvos Batthyány utcai lakásán
gyűltek össze, hogy megszervezzék a vasutas sztrájkot, és megválasszák
a sztrájkot vezető munkástanácsot.
Január 16-a és 20-a között két napig álltak a szerelvények a nagykanizsai állomáson. A sztrájkhoz csatlakozott a Szombathely—gyékényes!
vonal több állomása is. A város harsogott a tüntető vasutasok jelszavaitól:
„Nem szállítunk több katonát a harcterekre!”, „Le a háborúval!”, „Éljen
az orosz proletariátus!" A sztrájkot szervező munkástanács a Deák téren
nagygyűlést tartott, melynek szónoka, Hamburger elvtárs izzó hangú beszédében követelte a háború azonnali beszüntetését és a demokratikus,
szocialista átalakulást. A sztrájk átterjedt Nagykanizsa kisebb-nagyobb
üzemeire. Sneff József elvtárs volt a sztrájk egyik fő irányítója. A Weiserféle gépgyár munkásainak élére állt, akik felszedték a vasúti síneket Komárvárosnál, hogy ezzel akadályozzák a frontra induló szerelvények továbbjutását. Sáfrán József gimnáziumi tanár, Szalai Sándor iskolaigazgató,
Földes Miklós tanár, Arató Boldizsár, Szénási István, Almási János pedagógusok és Mayerhoffer Franciska tisztviselőnő marxista oktatóköröket
vezettek, hogy ideológiailag is képezzék az egyre inkább forradalmasodó
munkásokat.
A forradalmi megmozdulások megrettentették a város úri vezetőit, és
Hamburger Jenőt harcostársával, Sneff Józseffel jegyütt letartóztatták,,
kerületi fogházba. Szeptember 1-én hadbíróság
elé állították őket az állam hadereje és a hatóság elleni erőszakos izgatás
bűntettével. Ez volt az úgynevezett „Pozsonyi pör". Tizenhárom napig
18
a tárgyalóteremben tolongó tömeg hatalmas
A Városi Nemzeti Tanács élére Sneff Józsefet választották meg. Megalakult a Katona Tanács, a városi helyőrség demokratikus szerve.
A kormány a közigazgatási rend fenntartására 1919 elején kormánybiztosokat küldött a megyékbe, hogy a rendeletek végrehajtását biztosítsa.
Zala megye kormánybiztosának kinevezését tárgyalások és hosszas huzavona előzte meg. A nagykanizsaiak akciót szerveztek, hogy a város külön
kormánybiztost kapjon, és a megyei kormánybiztos hatásköre ne terjedjen
ki a városra. A nagykanizsai munkástanács január 10-én ülést tartott, amelyen Sneff József a munkástanács elnöki tisztéről másirányú elfoglaltsága
miatt kénytelen volt lemondani, helyébe Marvalics Józsefet választották
meg. Ezután Sneff József beszédében ismertette a Zala megyei közállapo2* 19
tartott a tárgyalás. A perről a nyilvánosságot kizárták, még a katonatiszteket is. Az ügyész halálos ítéletet kért mind a két vádlottra. A forradalmi
eseményektől megrettent bíróság azonban a vádat elejtette, „csupán" nyilvános erőszakoskodás, a királyság elleni erőszakos cselekvésre való megkísérelt csábítás által elkövetett izgatásban mondta ki őket bűnösnek, és
1 évi börtönbüntetést szabott ki. Az ítélet indokolásában a következőket
olvashatjuk: „Nagykanizsán pánikhangulatot keltett a főszolgabíró intézkedése ellen, cselekedete azonban nem emberi gonoszságból, hanem emberi érzésből származott!"
Az ítélet kihirdetésekor
rokonszenvtüntetésbe kezdett.
Október 31-én Budapest munkássága általános sztrájkba lépett, amely
a baloldali szocdemek, a forradalmi szocialisták és a katonaság részvételével győzelmes fegyveres felkeléssé fejlődött.
Budapest népét követte az ország. Mikor 1918. október 31-én az „őszirózsás forradaloménak híre jött Zalába, a városokban és falvakban óriási
lelkesedés fogadta.
1918. október 31-én megalakult egy polgári összetételű testület, mely
magát Nemzeti Tanácsnak nevezte. Nagykanizsa lakossága felbuzdult ennek hallatára. Akkor a lakosság a felduzzadt a forradalom elől menekülő
burzsoá elemekkel. A proletariátus hamarosan rájött arra Nagykanizsán
is, hogy nem lehet „nemzeti" az olyan tanács, amely gyárosokból, tőkésekből, gazdagokból áll, és nem törődik a lerongyolódott, éhező, munkanélküli kisemberek helyzetének megjavításával.
A vármegyei hatóságoknak nem állt megfelelő fegyveres erő a rendelkezésükre, hogy a felsőbb utasítás szerint vérbefojtsák a forradalmat.
Nagykanizsán a szociáldemokrata párt tudatta a lakossággal, hogy dr.
Hamburger Jenőt a forradalom kiszabadította, aki hamarosan a városba
érkezett. November 1-én 10 000 főnyi tömeg gyűlt össze a Deák téren,
ahol Hamburger elvtársat várták. Magasra csapott a lelkesedés, amikor a
forradalmár orvos megérkezett. Harcostársa, a már előbb kiszabadult Sneff
József virágcsokorral és meleg szavakkal köszöntötte a város és, a nép
igaz barátját. Ezután Hamburger Jenő lelkesítő szavakkal hívta fel a
dolgozók figyelmét, hogy harcoljanak a régi rend urai ellen, akik nem
nézik tétlenül a demokratikus forradalmat. Meg kell védeni a forradalom
vívmányait, és erősíteni kell továbbra is a nép hatalmát.
rend felbomlása küszöbön
indítványt, melyet el
1919 februárjának első eseménye a nagykanizsai Néptanács megalakulása volt. A! 20 tagú városi vezető tisztviselők közé 6 szociáldemokrata
párttagot is sikerült kinevezni: Bárány János kazánkovácsot, Brónvai
Lajos nyomdászt. Jancsecz Imre cipészt, Kommerszka Frigyes kalauzt, Tálos Lajos kocsifelírót és Wugrinecz Károly kőművest.
tokát, amelyek annyira rosszak voltak, hogy a
állt.
Azt indítványozta, hogy a munkástanács kérje a kormányt arra, hogy
kormánybiztost nevezzen ki Zala megye területére nagykanizsai székhellyel. A tanács nagy lelkesedéssel fogadta ezt az indítványt, melyet el
is juttattak a kormányhoz.
Az indítványra a belügyminiszter a következőképpen válaszolt:
„Zala megyébe néhány napon belül a régi rendszerrel semmi közösségben nem álló erélyes kormánybiztost fogunk kinevezni. Kérem rövid
időre türelmüket, a kinevezés után pedig az új kormánybiztos támogatását."
A zalaegerszegiek ragaszkodtak ahhoz, hogy a főispán jogkörével felruházott kormánybiztos székhelye Zalaegerszeg legyen.
A kormány végül is a középutat választotta: 1919. január végén két
kormánybiztost nevezett ki. Zalaegerszegre dr. Briglevics Károly árvaszéki
ülnököt. Nagykanizsára Sneff Józsefet, a szocdem párt titkárát. Ez az
intézkedés azt jelentette, hogy hamarosan siker koronázza Nagykanizsa
város azon törekvését, hogy elnyerje a törvényhatósági jogot. Sneff kormánybiztosi hatásköre csak Nagykanizsára +erjedt ki, de a belügyminiszter a kormánybiztosnak megígérte, hogy Nagykanizsa rövid időn belül
önálló törvényhatósági jogot kap, és így kiszabadul a „vármegye gyámkodása" alól. Briglevics kinevezése ellen határozottan tiltakozott a kormánynál a szociáldemokrata párt és a megyeszékhely munkástanácsa.
Március 11-e jelentős dátumként vonult be a megye munkásmozgalmának történetébe, mert ezen a nanon zajlott le Nagykanizsán azí első
Zala megyei kommunista gyűlés a „Magyar Király" vendéglőben. A korabeli újság szűkszavú tudósítása szerint (Zala, 1919. március 14.) „a gyűlést
a legnagyobb titokban készítették elő, és azon 50 beavatott vett részt.
Budapestről 6 kommunista agitátor érkezett, akik a szervezkedésre megadták az útmutatást, és megígérték, hogy a kanizsai kommunista mozgalmakat irányítani és támogatni fogják." A nagykanizsai kommunisták legnagyobb része leszerelt katonákból került ki, akik Oroszországban megismerkedtek a proletáreszmékkel, és hittek abban, hogy szükséges az, hogy
a dolgozók kezükbe vegyék a sorsuk irányítását.
Sneff József a gyűlésen felszólította
munkaalkalmat, és növeljék a fizetést.
a gyárosokat, hogy adjanak
48 év után nagyon nehéz lenne megállapítani, hogy milyen hatással
volt a megye hangulatára a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre.
Az egykori hivatalos sajtó tudósításai nem szólnak erről, és a megyében
nem is volt kommunista, szocialista sajtó. A nagykanizsai Zala és Zalai
Hírlap és a Zalaegerszegen megjelent „Zala Vármegye" polgári lapok voltak. Annyi mégis bizonyos, hogy a forradalmi átalakulás híre a nyomdász20
21
sztrájk, valamint a telefon- és távirat-összeköttetés megszakadása miatt
csak később ért Nagykanizsára. A március 22-i (szombati) Zala még csak
annyit tudott, hogy Budapesten rendkívüli események zajlottak le, és hogy
tiszta „szovjet kormány11 alakult. A délután megjelenő Zalai Hírlap azonban már nagybetűkkel hozta a Tanácsköztársaság megalakulásának hírét
és a legfontosabb rendeleteket.
A kanizsai eseményekről „Új fordulat és Nagykanizsa" címmel a következőket írták: Sneff József kormánybiztos, amikor a kormányváltozásról és az azzal kapcsolatos eseményekről értesült, azonnal foganatosította
mindazokat az intézkedéseket, amelyeket ez a fordulat szükségessé tett.
A Nagykanizsai Munkástanács és Katonatanács tagjaiból ma délelőtt direktórium alakult, amely a „Nagykanizsán állomásozó Dandárparancsnokságot átvette, és amely ezentúl teljes hatáskörrel rendelkezik a nagykanizsai helyőrség felett.
1919. április 7-én a Foi’radalmi Kommunista Tanács rendeletére a
nőkre is kiterjedő választójog alapján választották a Munkás-, Katona- és
Földművestanácsokat. Városunkban már április elején megtörténtek az
előkészületek a régi vársi képviselőtestület helyébe lépő munkástanács
megválasztására. Ez nagyon nehéz feladat volt, ugyanis a forradalmi kormányzótanács 26. sz. rendelete értelmében minden dolgozónak, aki 18.
életévét betöltötte, s a társadalom számára hasznos munkát végzett, választójogot kellett kapnia.
Április 5-én nyilvános nagygyűlés volt a városháza előtt, melyen
Kovács Miklós budapesti kiküldött ismertette a proletárdiktatúra céljait,
azok megvalósításának módját, valamint figyelmeztette a lakosságot, hogy
ne üljön fel az ellenforradalmi hírverésnek, legyen hű a proletárdiktatúrához. Majd felhívta a munkásokat, hogy járuljanak április 7-én az urnák
elé, hogy az egész világnak bebizonyíthassák, hogy milyen egységes akarattal halad célja felé a magyar proletariátus. A választások április 7-én
le is zajlottak á Polgári Egylet vendéglő termében. Összesen 11 283 szavazatot adtak le Nagykanizsán. Ebben a szavazásban a lakosság egyharmad
része vett részt. Meglepő, óriási szám ez, ami mindennél ékesebben mutatja, hogy a város dolgozó társadalma egy test egy lélek állt az igazi
emberi jogok diadalát jelentő Tanácsköztársaság mellé. A választás teljesen egyhangú volt, amely után a megválasztott 70 tagú városi tanacs
április 10-én összeült. Ezen az ülésen megválasztotta a 20 tagú városi ■
intézőbizottságot, és 30 tagot küldött a járási tanácsba. Sneff József, Marvalics Lajos, Polai János, Tálosy Lajos, Brónyai Lajos és Plander Boldizsár
mind a városi intézőbizottságnak, mind a járási tanácsnak tagja lett.
Nagykanizsa lakossága kitörő lelkesedéssel fogadta a proletárdiktatúrát, hitet tettek mellette a március 25—i népgyűlésen. Az egybegyűltek
előtt Brandmann elvtárs budapesti kiküldött ismertette a Tanácsköztársaság megalakulásának körülményeit, s a proletárhatalom további célkitűzéseit. Utána Sneff József lelkes beszédben kifejtette a kommunizmus eszméit: „...melyekben testet ölt az ige, hogy kik egyformán születtünk,
egyforma életre van jogunk ...“
Nagykanizsán a proletárdiktatúra idején élénk szellemi és kulturális
élet uralkodott. Városunkban pl. hivatásos művészek rendszeres előadáso-
22
Jelentős lépéseket tettek az ipar fejlesztésére is. Megkezdték az 1913-
ban leégett Csengeri úti Merkúr g^ár újjáépítését. A Nagykanizsa és környéke természeti kincseinek kiaknázása érdekében a nagykanizsai direktórium felterjesztést intézett a Népgazdasági Tanács első (általános) osztályához július folyamán. A javaslat ''kivitelezésére az ellenforradalom
miatt nem kerülhetett sor.
1919. március 28-án megkezdték a nagykanizsai pénzintézetek államosítását, amelyet április 2-án fejeztek be. Sokan rémhíreket terjesztettek
arról, hogy az államosított bankokban elhelyezett pénzt lefoglalják, erre
azonban alaposan rácáfoltak a zavartalanul működő bankok. A május elején megnövekedett takarékok lés bankbetétek száma is ezt bizonyítja.
A megyében fellépő aprópénzhiány kiküszöbölésére Nagykanizsán bankjegyeket nyomtattak. A bankjegyek forgalombahozatalát azonban az ellenforradalom megakadályozta. A pénzügyek intézésével Forbáth Jenőt bízták meg.
kát tartottak. Nagykanizsán a direktórium idején feliratot is intéztek a
közoktatásügyi népbiztossághoz, amelyben vállalják, hogy az államosított
színészét délnyugati központját szívesen látják majd a városban, és megfelelő helyiségeket biztosítanak számukra. Fehér Vilmos színtársulata 1919
május 16-tól július 9-ig 28 előadást tartott Nagykanizsán. Július 27—29-ig
a Fővárosi Modern Színház szerepelt Nagykanizsán.
A zenei élet is élénk volt. Hangversenyeket rendeztek oroszországi
vendégművészek, valamint a Fővárosi Opera színház művészeinek részvételével. A Tanácsköztársaság idején Nagykanizsán két mozi, a „Világ"
és az „Uránia" működött.
Nem képezheti kétség tárgyát, hogy mind megyénkben, mind Nagykanizsán — ahol az ismertetett adatokat kutattuk fel — a proletárdiktatúra többet tett, és igyekezett többet tenni az egyetemes kultúráért, mint
a Tanácsköztársaságot megelőző Osztrák-Magyar Monarchia bármikor is.
Az ipar szocializálása:
A Tanácsköztársaság ideje alatt városunkban lényegesen nagy lépések
történtek az ipar szocializálásában, az ipari üzemek átszervezésében.
Nagykanizsa a századforduló előtt a Dunántúl egyik legnevesebb és
nagyforgalmú ipari és kereskedelmi gócpontja volt. A Tanácsköztársaság
alatt az üzemek, mivel nyersanyaghiánnyal küzdtek, nem tudtak zavartalanul dolgozni. A kanizsai ipari üzemek munkássága a polgári forradalmat megelőző időszakban, majd az alatt is számtalan esetben élénk béres politikai harcot folytattak. Erről bővebben tanulmányunk első részében írtunk.
A tekintélyes számú kanizsai ipari proletariátus nagy örömmel üdvözölte az ipari üzemek társadalmi tulajdonba való vételét. A szocializált
üzemek felett termelési megbízottak gyakorolták a felügyeletet, akiket a
direktórium felterjesztése alapján a kormányzótanács nevezett ki. E felterjesztés április 4-én történt.
1919. május elseje:
az
Az ellenforradalom tobzódása Zala megyében:
23
1919. augusztus elsején a következőket közölték a lapok: „Az antanthatalmak ultimátumot intéztek a Tanácsköztársasághoz, amelyben követelték, hogy az eddigi kormányt más összetételűvel váltsák fel. A Magyar
Szocialista Tanácsköztársaság vezetői a helyzetet mérlegelve úgy látták,
hogy a további fegyveres ellenállás haszontalan vérontáshoz vezetne, ezért
lemondtak. A hatalmat Peidl Gyula vezetésével megalakult szakszervezeti
kormány vette át.“
Az első szabad május elseje külsőségeiben és belső értékében a legszebb és legimpozánsabb esemény volt a Tanácsköztársaság fennállása alatt
Nagykanizsán.
A nagy ünnep kora reggel kezdődött. Mintegy 10 000 főnyi tömeg
gyűlt össze 8 óra körül. A Sugár útról, a Vár útról, a Felsőtemplom felöl
a felvonulók a Fő útra kanyarodtak. A vörös zászlók és a feliratos táblák
erdeje felemelő látvány volt. A táblákon a jelszavak: „Éljen a Tanácsköztársaság!” „Éljen a proletárdiktatúra!” „Éljenek az orosz testvéreinké
„Éljen a proletariátus vezére, Lenin!” „Le a burzsujokkal!” „Vesszenek a
sötétben bujkáló ellenforradalmárok" ... híven tükrözték a tömegek hangulatát. A menet vége még az Erzsébet téren várta a sorbaállás pillanatát,
amikor annak eleje már a József főherceg úton volt.
A déli harangszó előtt az óriási emberfolyam a városháza körül csoportosult. Az iparosok és a vasutasok a Marseillaise-t énekelték. Az ünneplő
tömeg velük énekelt. A városháza erkélyére kilépő Sneff Józsefet és a
direktóriumi tagok Bárány Józsefet, Brónyai Lajost, Vantus Károlyt az
ünneplő tömeg az egész utcát megrengető éljenzéssel fogadta. A népgyűlést Brónyai Lajos politikai megbízott nyitotta meg. Rámutatott a forradalmi ünnep nagy jelentőségére.
„... ez az első május elseje, amikor szívvel lélekkel ünnepelhetünk,
szabadok vagyunk mind, akik a nemzetközi világszabadságért fogunk
össze."
Vantus Károly földművelésügyi népbiztos elvtárs óriási beszédében
ismertette a proletárságnak a burzsoázia mindennemű áskálódása ellenére
is bizalomra jogosító helyzetét. Párhuzamot vont az Orosz-Szovjet Köztársaság és a Magyar Tanácsköztársaság felé irányuló támadások között.
Utána Sneff József elvtárs lelkesítő beszédet mondott. Arról beszélt, hogy
a magyar proletárság példáján felbuzdulva, a szomszédos országok proletársága is kivívja győzelmét.
A diákságnak a munkásság ünnepével egyidőben Földes Miklós) beszélt május elseje jelentőségéről, és ismertette a Szovjetköztársaság nemzetközi programját.
Délután 3 óra tájban kezdődött meg a népünnepély: „igazi népünnepély volt az" — írta a Zala-Népakarat 1919. május 3-i száma.
„A felejthetetlen hangulatú délután kedves emléke lesz annak
óriási tömegnek, amely a Katonaréten a késő esti órákig hullámzott."
Nagykanizsán letartóztatták a direktórium összes vezető tagjait, továbbá azokat, akik valamilyen szerepet játszottak a Tanácsköztársaság idején. Tombolt az ellenforradalom. Alig két héttel a Tanácsköztársaság bukása után tele voltak a fogházak nemcsak Kanizsán, hanem az egész országban.
Azokat a szörnyűségeket, amelyek a börtönökben végbementek, csak
a túlélt szemtanúk elbeszéléseiből tudhatjuk, önmagáért beszél a Perényi
belügyminiszter által a közvélemény megnyugtatására kiadott nyilatkozat,
amelyet 1919. augusztus 19-én kelteztek:
„Figyelmeztetem a rendőrhatóságot, hogy sem a jogrenddel, sem az
emberszeretettel nem egyeztethető össze az a vadállati kegyetlenség, mely
az ártatlanná tett ^gonosztevőknek megkínzásában« vagy lelki gyötrésében
keresi és találja kielégülését. Ezért az elítéltekkel és letartóztatottakkal
való kegyetlen bánásmódot elítélem, és legszigorúbban megtiltom."
1919 augusztusa, szeptembere a letartóztatások, a kínzások, a gyilkosság és az ellenforradalom garázdálkodásának ideje volt. Ennek áldozata
Nagykanizsán Sneff József elvtárs is. Sneff Józsefet, a nagykanizsai népbiztost, aki súlyosan meghűlt a bujdosásban, a nagykanizsai kórházban
jeges vízben fürdette meg Szekeres József főorvos. A súlyos beteg embert
különféle kínzásoknak vetették alá. Végül a kínzások közben eszméletét
vesztett ember fejét faprésbe szorították, addig, amíg a nép nagy fiának
szíve megszűnt dobogni. Holttestét még feleségének sem engedték megnézni. A temetése is nagy titokban zajlott le, a tüntetéstől való félelem
miatt.
Szekeres József főorvosnak igen sok kommunista betege köszönhette
halálát. Wugrinecz Károly titkár elvtárs sebét éter helyett „véletlenül"
kénsavval mosták le. Szekeres később lelkiismeretfurdalása és félelme
miatt megőrült.
Októberben megkezdődtek a bírósági tárgyalások. Az ellenforradalom
jogi köntösben folytatja munkáját. A csendőrség annyi vádlottat ,állított elő, hogy hosszú hónapokig garmadával álltak az ügyek a bíróság
előtt.
Először Polai János állt 20 társával a bíróság előtt. Polait mint Nagykanizsa vádbiztosát állították a bíróság elé. A horthysta bíróság a nagybakónak! ellenforradalom letöréséért halálbüntetéssel fizetett. Húsz társát
pedig összesen 58 évre ítélte.
Nagykanizsán nagy pert rendeztek a tanítók ellen. Földes Miklósné
polgári iskolai tanárnőt börtönbüntetésre ítélték, míg a többieket kénytelenek voltak felmenteni. De ez a felmentés annyit jelentett, hogy amikor
kiléptek a bíróság épületéből, a horthysta rendőrség letartóztatta őket,
Sáfrányt, Szálait, dr. Szabót és a többieket a zalaegerszegi internálótáborba szállították. A legkevesebb büntetés js meghaladta az egy évet.
Az utókorra maradt dokumentumok, ha nem is adnak teljes képet az ellenei
Ezzel megkezdődött hazánkban az ellenforradalom,; amely 25 évig
tartott, és amely elnyomta a dolgozó milliókat, és irtotta a kommunistákat, az emberek legjobbjait.
2S
forradalom minden cselekedetéről, de annak kegyetlenségét és vandál
módját így is teljes mértékben megmutatják.
Az a rendszer, amely Zalában is ezreket ismertetett meg az ellenforradalom és fasizmus minden kegyetlenségével, 25 éven keresztül ült népünk nyakán.
De hiába dühöngött 25 éven keresztül, a forradalmat elfeledtetni, a
forradalmi gondolat igazi képviselőit kiirtani nem tudta. Az 1917-es Nagy
Októberi Szocialista Forradalom eszméin nevelkedett 1919-es veteránok
1945-ben újra csatasorba álltak, és együtt harcoltak az új, fiatalabb nemzedékkel a proletárdiktatúráért. A vér, amely az ellenforradalom alatt
ömlött ki, nem volt hiábavaló áldozat. Ezt napjainkban a szocializmus mindes sikere fényesen bizonyítja.
Az iskolai KISZ szervezet munkája
amesportmunkát^ ezt ''házibajnokságok
26
Az 1966—67-es tanévben az iskolai KISZ szervezetnek 490 tagja volt.
Az iskola tanulói 19 alapszervezetben dolgoztak, munkájukat 9 tagú KISZ
VB irányította.
A tanév elején megtartott VB-ülésen a Hamburger Jenő KISZ szervezet VB-je munkatervet állított össze, melynek főbb célkitűzései a következők voltak:
I. Eszmei, politikai nevelő munka
A KISZ VB irányelveinek megfelelően a KISZ-munka további javítása érdekében a következő határozatok születtek:
— meg kell ismertetni a tagsággal a marxizmus—leninizmus alapjait
a párt politikájának megértése érdekében:
— emelni kell a politikai akciók számát, új módszereket kell bevezetni a munka népszerűbbé tétele, élményadóbbá válása érdekében;
— ünnepélyes évfolyamgyűléseken, taggyűléseken, előadásokon felhívjuk a tagság figyelmét a Kongresszusi Hónap keretei között az
MSZMP IX. Kongresszusának jelentőségére;
— tovább erősítjük az iskolai pártszervezettel kapcsolatunkat, kérjük
támogatásukat az oktatási év levezetésére;
a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében tartott megemlékezéseken
előtérbe helyezzük a szocialista hazafiságra való nevelést;
— az imperialista agresszorok elleni harc jegyében aktívan bekapcsolódunk a „Vádoljuk az imperializmust!“ akcióba;
— nagy gondot fordítunk a tagfelvételek jól, szervezetten történő
lebonyolítására;
— be kell vonni a fiatalokat az akcióprogram tervezésébe és végrehajtásába;
— törődni kell az ISZM-en keresztül azzal, hogy a fiatalok önálló feladatot kapjanak;
— az eddig is nagy sikereket mutató kulturális tevékenységet tovább kell szélesíteni;
— a fiatalok, KISZ-tagok minél nagyobb tömegét kell bevonni az iskolai rendezvények szervezési munkáiba;
— mozgósítani fogunk a Helikoni Ünnepségekre, igyekszünk az ottani
jó szereplésre;
— az érdeklődésnek megfelelő szakköröket fogunk szervezni,
lyekbe az eddiginél több tagot szeretnénk bevonni;
— erőteljesen fogjuk javítani a i
formájában tervezzük, amelyekre széles tömegeket mozgósítunk;
27
II. Az évközi munka állandó ellenőrzése, figyelemmel kísérése,
az eredmények értékelése
— más iskolák sportvetélkedőire is elküldjük ^tanulóinkat, idén is
megrendezzük a Diák Mesterlövészek bajnokságát.
Célunk, hogy jó munkánkkal mi is hozzájáruljunk hazánk szocialista
építéséhez, az ifjúság szocialista szellemben való neveléséhez.
Az iskolai feladatokkal párhuzamosan munkánk az első osztályosok
fogadásával kezdődött a tanévnyitó ünnepségen. Októberben atlétikai hárompróba versenyt rendeztünk, majd a nyári építőtáborok eredményeinek
kiértékelése következett. Meghirdettük a Kongresszusi Hónap programját,
ismertettük az alakuló szakköröket, az ezekben való működésre mozgósítottunk. A megemlékezéseket a Fegyveres Erők Napján kezdtük, és október 15-én, a vietnámi szolidaritás napján szerveztük a második megmozdulásunkat. Iskolai megemlékezésen vettünk részt november 7-én. Az e hónapban ülésező kongresszus munkáját a politikai előadásokon, amelyeket
a párttagok és az osztályfőnökök tartottak, illetve kísértek figyelemmel,
beszültük meg, értékeltük. Ez az akció egybeesett a KMP megalakulásáról való megemlékezés taggyűléseinek időpontjával is. Nagyon jó eredménnyel folytattuk a hagyományként beinduló oktatási évet. Ennek patronáló! az iskola pártszervezetének tagjai. Munkájukat dicséri, hogy részletesen —• küldöttek jelenlétével — megismerkedhettünk a IX. Kongresszus munkájával, határozataival. Segítséget nyújtottak a téli szünet
programjának összeállításához. Az első osztályosok folyamatos tagfelvételének lebonyolításához. A téli szünetre meghirdetett vezetőképzésre
minden jelölt felkészülve, az új tapasztalatok szerzésének reményével
ment el. Munkájukat dicséret illeti, Zalaegerszegen aktivitásukkal tűntek
ki. A megyei középiskolások találkozóján szerzett ismereteket gyümölcsöztették a második félév során. A KISZ VB ülésén értékeltük az első félév
eredményeit, a munkáról beszámoltunk a pártszervezetnek is. Az elkövetkezendő feladatok elvégzésére felkészülve, beindítottuk a Diák Mesterlövők bajnokságának elméleti előkészítését. Megrendeztük a teremi sportágak döntőit.
A tanulói aktivitás és önállóság kiszélesítésének nagyon megnyerő
és hatékony formájú jeleként a továbbtanulásra jelentkezők véleményezésébe, jellemzésébe az egyes alapszervezeteket ás bevontuk. Ugyancsak
ekkor kezdték el a nyári építőtáborokba való jelentkezések hirdetéseit
közölni a tagsággal, a jelentkezésekre ható szervező tevékenységet.
A tavasz legkiemelkedőbb eredményeit a középiskolások között indított tanulmányi versenyre való bekapcsolódás hozta, de első helyre mégis
a Ki miben tudós? vetélkedőn elért első helyezés megemlítése kívánkozik.
Itt Péró Csaba III/C osztályos tanuló szerepelt kitűnően. Vándor László
IV/E osztályos pedig ezen az erőpróbán az országos döntőig jutott, de sokkal értékesebb ennél a tanulmányi versenyen nyújtott teljesítése, hiszen
a legjobb tíz közé került.
Nagyon bensőséges hangulatú ünnepségen kötötték fel a szalagot a
negyedikeseknek osztályfőnökeik, az előkészítésbe az alsóbb évfolyamok
is bekapcsolódtak.
A politikai jellegű megmozdulások közül a tavaszi szünet előtt még
a március 15-ről és 21-ről való megemlékezés emelhető ki. Gazdag, színes
programot állítottunk össze a szünet idejére. Visszatérve az iskolába, a
Forradalmi Ifjúsági Napok és a Gyarmati Ifjúság Napja sorozatokban
április 4-ről és 24-ről tartottunk megemlékezést.
Az értékelő munka egyik részének lezárására is sor került a negyedikeseknél. Náluk az ISZM értékelése előbb következett a többi évfolyaméhoz képest. Szép sikert értünk el a Diák Mésterlövők megyei bajnokságán,
Liplin Katalin II/C osztályos tanuló révén első helyezést szereztünk.
A hónap legkiemelkedőbb eseménye a vezetőség- és küldöttválasztó
taggyűlések lebonyolítása volt. Ezeken a városi KISZ-szervezet küldöttei
és az iskola pártszervezetének képviselői minden alkalommal jelen voltak.
A választások a KISZ VB irányelvei alapján történtek, őket az iskolai alapszervezet vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlése zárta le. Ezen a légi
vezetőség nevében titkárként tartotta meg beszámolóját a múlt év munkájáról Vándor Lászó IV1/E osztályos tanuló, majd a vezetőség nevében
lemondott. Az új vezetőség és a küldöttek megválasztásának eredménye
a következő lett: a KISZ VB 11 tagja lett: Debreczeni Attiláné igazgató,
Soós Sándor tanácsadó tanár, Herczeg Gyöngyi ágit. prop. felelős, Varjasi
Gábor szervező, Perkó Magdolna kultúrfelelős, Szerdahelyi Katalin sportfelelős, Péró Csaba tanulmányi felelős, Megyeri Sarolta gazdasági felelős,
Sonkoly Edit a fizikai munka felelőse, Tomasics Anna ISZM felelős és
Soponyai József titkár.
A városi értekezletre küldöttek: Debreczeni Attiláné, Soós Sándor,
Soponyai József és Vándor László. A városi értekezleten a megyei klüdöttnek Vándor Lászlót választották.
A tavaszi időszak jelentőségében alulmaradó, de kedves eseménye
volt még a hagyományos iskolabál megrendezése. Legalább ilyen lelkiismeretesen készültek a helikoni selejtezőre.
A szervezet lelkes, odaadó munkájának nem kis része volt a pompás május
elsejei felvonuláson való fegyelmezett magatartás elérésében. Itt már harmadszor szereztük meg a riválisok előtt a dicsérő oklevéllel járó serleget
— ezúttal végérvényesen. Házi ünnepségnek számított a búcsúzó negyedikesek ballagtatása. A szervezést teljes egészében az alapszervezetek végezték. Itt építettünk arra a hagyományos elvünkre, hogy az alsóbb osztályok szervét felsőbb osztályok szervét felsőbb osztályok alapszervezete
támogatja. A segítés ilyenformán kölcsönösnek mondható. A KISZ-munkát
ebben az évben az oktatási év befejezése, az évzáró taggyűlések megtartása,
az építőtáborokba való megbízólevelek kiosztása, a középiskolás tanulmányi versenyek eredményeinek ünnepélyes kihirdetése, a középiskolás tanulmányi versenyek eredményeinek ünnepélyes kihirdetése, a nyári építőtáborokba való felkészítés és egy jól sikerült iskolanap zárta.
Erre az utolsó tanítási napon került sor. A programból a következők
emelhetők ki: megnyitó, majd 12 fő részvételével szavalóverseny. Ezen
Jerausek István III/D osztályos tanuló lett első, jól szerepelt Szalai Etelka
II/D osztályos még — aki második lett.
A sportrendezvényeket a tornabemutatók, a kispályás labdarúgás és
a kosárlabda-mérkőzések képviselték. Ezek lezajlása után szellemi vetélkedőre került sor, ahol a versenyzőknek nagy felkészültséget kellett mu28
i
29
tatni a napi politika eseményeinek ismeretéből, művészeti kérdésekben
kellett járatosnak lenniök. A győzelmet a II/C osztály egyik csapata szerezte meg.
A győztesek jutalma könyv és különféle édességek voltak.
A tanév befejezése a kiszesek számára nem jelent pihenőt, hiszen
110 leány dolgozik a kiskorpád! építőtáborban, és 50 fiú a Hanságban
igyekszik tovább emelni iskolánk jóhírét. Munkájukhoz sok sikert kívántunk.
Szakkörök
anyanyelv teljes kiIntézetünkben a Megyei Művelődésügyi Osztály engedélye alapján a
sportkörön kívül a következő szakkörök működtek: orosz, matematika,
fizika, biológia, kémia és földrajz.
A sportkörben folyó munkát és ennek eredményét évkönyvünk más
helyén ismertetjük, a többi szakkörről pedig az alábbiakban számolunk be:
Orosz nyelvi társalgási szakkör: 19 taggal, Horváth Jenő tanár-elnök
vezetésével működött. A foglalkozás fő célja az orosz nyelvi szóbeli kifejező készség, a hallás utáni megértés és a helyes kiejtés fejlesztése. A foglalkozások maximálisan idegen nyelven folytak, az anyanyelv teljes kikapcsolásával. A foglalkozásokon felhasználták a technikai eszközöket is.
Eredményes szakköri munkájukért könyvjutalomban részesültek: Barabás
László, Golobics Zsuzsanna, Horváth Jenő, Horváth Katalin, Horváth Mária, Sonkoly Edit és Szakács Erzsébet.
A matematika szakkör: 15 taggal, Gyenesei Attila tanár vezetésével
működött, kéthetenkénti kétórás összejövetellel. A foglalkozásokon nagyobb részt a kötelező tananyaghoz kapcsolódó, de azon túlmutató feladatok megoldásával, majd a tananyaghoz nem kapcsolódó témakörökkel is
foglalkoztak.
A fizika szakkör: Navracsics Ilona tanár vezetésével 34 állandó taggal
működött. A foglalkozások kezdő és haladó csoportokra osztva, kéthetenként kétórás összejöveteleken történtek. A szakköri foglalkozásokon a
kezdő csoport kísérletezett az erők összetételével kapcsolatosan, majd előadásokat tartottak Horváth László II/C osztályos tanuló, Molnár László
H/D osztályos tanuló az „Atom fogalmának kialakításáról”, Baj Mária
II/C osztályos tanuló „Galilei élete és munkássága” címmel. A haladó csoport feladatmegoldásokkal foglalkozott az elektromosságtan köréből.
A biológiai szakkör: vezetője Németh Jánosné, szakköri tagok száma
42. A foglalkozásokon mikroszkópi vizsgálatokat, növényélettani, növény
rendszertani, növény szervezettani, állat szervezettani és állat rendszertani vizsgálatokat végeztek. Minden foglalkozás hozzájárult a tantervi
anyag elmélyítéséhez, kibővítéséhez, valamint a tanulók gyakorlati készségének fejlesztéséhez.
A szemléltető eszközök készítésével pedig az oktató munka eredményességét segítették elő.
A kémia szakkör: Nagy Emilné vezetésével 20 állandó taggal működött. Az elméleti részben a kémiai alapfogalmakat, gyakorlati szempontból
fontos gyártási folyamatok kémiai és technológiai menetét elevenítették
fel a tanulók. Bonyolultabb kémiai számításokat végeztek. A szakkör gyakorlati részében alapvető kísérleteket végeztek önállóan.
30
31
A földrajz szakkörnek: 21 tagja volt. Vellák Mária tanár-elnök vezetésével működött. Munkájában Péró Csaba III/C osztályos titkár segítette.
Az alakuló ülésen elfogadott! témák a tanulókkal az iskolai tananyag
keretében sorra nem kerülő csillagászati földrajz tárgyköréből mutattak
be érdekes, gyakorlati jelenségeket. Ezen kívül a szertári anyag bővítését
célzóan szemléltető grafikonok, térképek készültek. Gyűjtőakció folyt a
kőzet- és ásványgyűjtemény kibővítésére. A szakköri munkájával az év
folyamán Péró Csaba III/C, Németh Szilvia II/C, Kiss Erzsébet és Horváth
Ilona II/C osztályos tanulók tűntek ki.
A tanév kultúrmunkájáról
Iskolánk kulturális élete ebben a tanévben színesebb és gazdagabb
volt az elmúlt évekhez viszonyítva. Ezt a tanulók lelkes munkáján kívül
az iskolai névadó ünnepély és a helikoni versenyekre való felkészülés tette
lehetővé.
A kaposvári Csíky Gergely (Színház előadásaira'' bérletet hirdetett;
Iskolánk tanulói közül 250-en látogatták rendszeresen a színház rendezvényeit, melyek a szórakoztatáson túl az iskolai tanulmányok elmélyítését
is elősegítették. Az első bérleti előadásra szeptember 14-én került sor.
Szeptember 20-án a Városi Művelődési Házban rendezett hadtörténeti kiállítást tekintette meg az iskola tanulóifjúsága.
Október 19-én a Hideg napok c. magyar filmet tekintettük meg közösen, melyet azután osztályfőnöki órán részletesen elemeztünk is.
Az ‘iskola hagyományainak megfelelően, november 4-én rendeztük
meg az iskolai szavalóversenyt.
Varga Gizella II/A osztályos tanuló első,
Szalai Etelka II/D osztályos tanuló második és
Németh Szilvia II/C osztályos tanuló harmadik helyezést ért el. Az
első három helyezett könyvjutalomban részesült.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából
iskolai ünnepélyt rendeztünk — műsora az év története fejezetben található, melyet klubdélutánnal fejeztünk be.
A Jókai Mór regényéből készült „Egy magyar nábob“ és Kárpáthy
Zoltán“ c. kétrészes filmet január 11-én tekintettük meg. Következő mozilátogatásunk február 25-én volt, amikor a „Lenin Lengyelországban" c.
nagysikerű szovjet filmet láttuk. Osztályfőnöki órákon a tanulókkal közösen vitattuk meg a művet, mely Lenin mindennapi életébe adott betekintést és elősegítette, hogy a nagy forradalmár közelebb kerüljön tanulóifjúságunkhoz.
Március 14-én a Petőfi-szobornál rendezett megemlékezésen Soós
Sándor tanár tartott beszédet.
A helikoni versenyek megyei döntőjére március 15-én került sor.
Március 2-án megkoszorúztuk az 1919-es emlékművet, így róttuk le
hálánkat a Tanácsköztársaság emlékének.
Május 25—28-ig zajlottak le a Helikoni Ünnepségek Keszthelyen.
Tanulóink lelkesen készültek fel rá. A verseny eredménye a következő:
Aranyérmet nyert énekszámmal Pávics Erzsébet IV/B, Vers Éva IV/D
oszt, tanuló.
Aranyérmet nyert néprajzi pályamunkájáért Herczegh Györgyi és
Szabó Jolán III/C oszt, tanuló.
Aranyérmet nyert helytörténeti pályamunkájáért Hámori Péter és
Sörlei Gyula III/D oszt, tanuló.
32
3 Évkönyv 33
Ezüstéremmel jutalmazták Ritecz Mária III/C oszt, tanulót néprajzi
pályamunkájáért és Horváth Jenő II/A oszt, tanulót műfordításáért.
A bronzérem tulajdonosai Hegedűs Szabolcs IV./E és Sárszegi Mária
IV/C oszt, tanuló. Az előbbi hegedűszólóval, az utóbbi pedig versmondással nyerte el a helyezést.
Tanulóink kultúrmunkája nem reked meg az iskolán belül. Sikeresen
szerepeltek intézetünk fiataljai a zeneiskola rendezvényein, bejáró tanulóink pedig tevékenyen vettek részt községük kultúrmunkájában.
Gyakorlati foglalkozás
34
A gimnáziumi osztályok tanulói kétféle formában vettek részt szakmai
előképzésben. A 17 gimniáziumi osztályból 11 osztály a hagyományosabb
5-|-l-es formában vett részt gyakorlati foglalkozáson, míg a többi 6
osztály a személyi-f-tárgyi feltételek változása miatt heti 2 órás szakmai
előképzésben részesült. A gyakorlati foglalkozást az egyes osztályok, csoportok számára a helyi és személyi adottságokat figyelembe véve részint
üzemekben, részint az iskola tanműhelyében, valamint az előző tanévben
megvásárolt iskolakertben szerveztük meg.
Heti két órában vettek részt gyakorlati foglalkozáson az alábbi osztályok:
Az I/A osztály tanulói laboratóriumi gyakorlatok keretében biológiai
és kémiai gyakorlatokat végeztek Nagy Emilné és Németh Jánosné tanárok vezetésével.
Az I/B osztály tanulói a gyors- és gépírás alapjaival ismerkedtek meg
iskolánkban és a Közgazdasági Technikumban. A foglalkozásokat dr. Gáspár Józsefné és Iváncsics Mária tanárok vezették.
Az I/C osztály tanulói a műszaki rajz elemeivel és segédeszközeivel
ismerkedtek meg. Foglalkozásaikat Daka Judit tanár vezette.
A II/A osztály leánytanulói könyvkötő gyakorlatokat végeztek az iskola tanműhelyében Farkas István oktató vezetésével.
A II/A osztály fiútanulói vas- és fémmunkát végeztek az iskola tanműhelyében. Az elméleti és gyakorlati oktatást Papp István műhelyfőnök
vezette. "
A II/C és a II/D osztály tanulói mezőgazdasági gyakorlaton vettek
részt az iskolakertben. Elméleti és gyakorlati foglalkozásaikat Vellák Mária tanár vezette.
5-|-l-es formában vettek részt szakmai előképzésben a következő osztályok, a szakma megjelölésével:
A 11/ B, a III/A, a III/C és a 111/E osztály fiútanulói géplakatos szakmát tanultak az iskolai tanműhelyben. Az elméleti és gyakorlati oktatást
Papp István műhelyfőnök vezette.
A II/B osztály leánytanulói kertészeti alapismereteket tanultak az
iskolakertben. Elméleti és gyakorlati oktatásukat Harmath Mária tanár
vezette.
A III/A osztály leánytanulói kelmefestő és vegytisztító szakmát tanultak a Szolgáltató Vállalat „Patyolat''1 kelmefestő és vegytisztító üzemében. Az elméleti oktatást Horváth László oktató vezette. A gyakorlati
foglalkozás helyére a csoportot Vellák Mária tanár kísérte.
A III/B osztály tanulói zöldségtermesztő és hajtató szakmát tanultak.
Gyakorlatukat az iskolakertben végezték Harmath Mária tanár vezetésével.
/
3* 35
A III/C és a 1II/E leánytanulói, valamint a IV/C fiú- és leánytanulói
gyümölcstermelő és faiskola kezelő szakmát tanultak az iskolakertben. Az
elméleti és gyakorlati foglalkozásokat Haramth Mária tanár vezette.
A III/D, a IV/A és a IV/E osztály tanulóinak egy-egy része gépkocsi -
szerelő szakmát tanult a Dél-Zalai Állami Erdőgazdaság műszaki telepén
az iskolai tanműhelyben, illetve a 16-os AKÖV nagykanizsai telepén. Az
elméleti és gyakorlati foglalkozásokat Szaller Béla oktató, Papp István
műhelyfőnök, illetve Pápai István oktató vezette. Az iskolán kívüli munkahelyekre a csoportokat Alexander József és Homonnay Szabolcs tánárok
kísérték.
A III/D osztály egy része rádióműszerész szakmát tanult az iskola tanműhelyében, Andell János oktató vezetésével.
A IV/A osztály leánytanulóinak egy része cukrász szakmát tanult az
I. sz. Cukrász Üzemben Csordás János oktató vezetésével, a másik része
szakács szakmát tanult a Béke Étterem konyháján Raffay Jenőné oktató
vezetésével.
A IV/B osztály fiútanulói bútorasztalos, leánytanulói kárpitos szakmát tanultak a Bútor- és Faipari Vállalatnál. Az elméleti oktatást Martincsevits Ferenc és Németh József oktatók vezették. A csoportot a gyakorlati foglalkozás helyére Farkas Jánosné tanár kísérte.
A IV/D osztály tanulói kertimag- és ipari növénytermelő szakmát
tanultak. Az elméleti és gyakorlati oktatást Harmath Mária tanár vezette.
A IV/E osztály leánytanulói könyvkötő szakmát tanultak az iskolai
tanműhelyben. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat Farkas István
oktató vezette.
A III. osztály végzett tanulók a nyár kezdetén egyhetes nyári üzemi
gyakorlaton vettek részt Harmath Mária tanár és Papp István műhelyfőnök
vezetésével.
Az 5-f-l-es formában szakmai előképzésben részt vevői tanulók az
érettségi vizsgát megelőzően, szakmai minősítő vizsgát tehettek, amely
lehetővé teszi számukra, hogy rövideb idő alatt szerezzenek szakmunkás
képesítést. Ebben a tanévben 13 tanuló tett szakmai minősítő vizsgát.
A szakközépiskolai osztályokról
Iskolareformunk egyik célkitűzése, hogy a középiskola elvégzésével
együtt a tanulók minél nagyobb száma részesüljön bizonyos szakmai képzésben, illetve szakmai előképzésben. Ez utóbbi érdekében került bevezetésre gimnáziumokban az ún. 5-i-l-es oktatási forma. Ebben a formában
szakmai előképzésben részt vevő tanulók az érettségi vizsgával egyidőben
szakmai minősítő vizsgát tehetnek, amely lehetővé teszi számukra, hogy
rövidebb idő alatt szerezzenek szakmunkás képesítést. A szakközépiskola
már szakképzettséget is nyújt. A jelenlegi szakközépiskolai osztályokba
járó tanulók az érettségi vizsgával egyidőben szakmunkás vizsgát is tesznek. Éppen ezért a szakközépiskola a gimnáziumnál nehezebb iskolaforma,
hiszen a gimnáziumi közismereti tárgyakon kívül szakmai tárgyakat is
tanulnak.
Iskolánkban mechanikai műszerész szakközépiskola működik, ebben
a tanévben már első és második osztállyal. Patronáló üzemük az Egyesült Izzó R. T. nagykanizsai részlege, melynek vezetői szívügyüknek tekintik az oktató-nevelő munka állandó minőségi javítását. Ennek érdekében
gyakran látogatták meg ebben a tanévben is iskolánkat, tanműhelyi
felszerelést, szakképzett előadókat és oktatókat biztosítottak a szakmai elméleti tárgyak oktatásához.
A szakközépiskolai osztályokba járó tanulók a közismereti tárgyakon
(magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz, matematika, fizika, kémia,
biológia, földrajz stb.) kívül szakmai elméleti tárgyakat (szakrajz, anyagés gyártásismeret, szakmai elmélet stb.) ia tanulnak. Ezenkívül minden
héten két nap szakmai gyakorlatuk van, amit az iskola tanműhelyében
töltenek el, sőt a tanév számukra csak akkor tekinthető befejezettnek, ha
elvégezték! a nyári szünidőben a kötelező négyhetes üzemi gyakorlatot.
Iskolánkban mechanikai műszerész szakközépiskolai osztály az I/D
és a II/E osztály.
Az I/D osztály szakmai elméleti tárgyait Daka Judit tanár, Békési
József mérnök és Mátyási Nándor technikus tanították. A szakmai gyakorlatot Papp István műhelyfőnök, Opicz Antal, Horváth József, Lakatos
Ferenc oktatók vezették.
Az osztály tanulói a tanév első napjaiban meglátogatták patronáló
üzemüket, sőt októberben kétnapos tanulmányi kirándulás keretében
Budapesten az anyaüzemet is. Továbbá a patronáló üzem hozzájárulásával
egynapos kiránduláson vettek részt Fonyód—Badacsony útvonalon a nyári
üzemi gyakorlat befejezése után, amit az iskola tanműhelyében töltöttek el.
A II/E osztály szakmai elméleti tárgyait Békési József mérnök és
Mátyási Nándor technikus tanították. A szakmai gyakorlatot Móger László,
Báli Antal, Losonczy Árpád és Vajda József oktatók vezették. Az osztály
tanulói a tanév folyamán több ízben látogatták meg patronáló üzemüket,
s a nyári üzemi gyakorlat egy részét is ott töltötték.
36
Sportélet
társadalmi egyesületekben versenyeza november 7-i ünnepélyen történik majd.
Tanulóink a házi tömegsport versenyeken nagy létszámmal vettek
részt. Szeptember—októberben rendeztük meg az atlétikai bajnokságot,
amelyen valamennyi fel nem mentett diákunk szerepelt. Ezen kívül a
létesítmények szabta lehetőségeknek megfelelően tornában, kosárlabdában
és kispályásl labdarúgásban volt házi bajnokság, ugyancsak nagyszámú
résztvevővel.
A testvériskolánk által endezett „Landler Kupa’ 1 versenysorozaton
atlétikában, kézilabdában, kosárlabdában és labdarúgásban versenyeztünk
és az iskolák közti pontversenyben a II. helyet szereztük meg. Ugyancsak
a II. helyet értük el a megye középfokú iskolái közül az Országjáró Diákok
Találkozójának megyei döntőjén, ahol tájékozódási futás, összetett honvédelmi verseny, kispuska lövészet, labdarúgás és kosárlabda sportágakban
szerepeltünk.
Az országos rendelkezéseknek megfelelően két csapatunk szerepelhet
rendszeresen a társadalmi szervek által rendezett bajnokságokon. A személyi és tárgyi feltételek nálunk leginkább a kosárlabdának felelnek meg,
ezért ezt a sportágat választottuk. Leány és fiú csapatunk a megyei bajnokságban játszik.
A középfokú iskolák megyei bajnokságain atlétikában, kosárlabdában
és tornában vettünk részt és az alábbi eredményeket értük el:
Atlétika: 110 m gátfutás I. Dóczi Ferenc I/''D, fiú magasugrás I. Dóczi
Ferenc I/D, fiú gerelyhajítás I. Iváncsits János III/D, 800 m leány síkfutás
III. Szerdahelyi Katalin II/C, 4X100 m leány váltófutás III. helyezés.
Kosárlabdában a fiúcsapat a II., a leánycsapat a III. helyen végzett.
Legjobb játékosaink: Kovács András IV/A, Radnai László III/E, Varjasi
Gábor III/D,j Tánczos László III/D, Szabó Gyula II/C, Hocz ''Erika és
Bugár Elvira I/A, Csaba Márta, Székely Zsuzsa és Fraknói Mária I/B osztályos tanulók voltak.
Tornában: a Gyimesi Rózsa IV/D, Megyeri Sarolta III/B, Faragó Emília II/D, Zsigmond Mária II/D. Zsigmond Zsuzsa I/B, Sörlei Valéria I/C
37
Az iskolai sport célja, hogy megkedveltesse a tanulókkal a testedzést,
a sport kultúrigényükké váljék és a középiskola elvégzése után se szakítsanak vele. Ennek megfelelően egyre több diákunkat vonjuk be a házibajnokságok rendszerébe.
A sportban kiváló tanulóink a társadalmi egyesületekben versenyeznek, ahol tovább fejleszthetik képességeiket.
Intézetünk névadásával kapcsolatosan dr. Mező Ferencről elnevezett
kupát írtunk ki a város középiskolái között leány és fiú kosárlabdában, amit
minden év október hónapjában bonyolítunk le, a díjkiosztás pedig
38
összeállítású csapatunk megnyerte a megyei csapatbajnokságot, míg egyéniben az első 10 helyezett közé négy tanulónk került.
A megyei eredmények alapján fiú kosárlabda csapatunk részt vehetett az Országjáró Diákok Országos Találkozójának döntőjén Balatonfüreden, ahol kilenc csapat közül az értékes II. helyezést szerezte meg. Leány
kosárlabda csapatunk Székesfehérvárott szerepelt, az építő táborok 10 éves
jubileuma alkalmából rendezett villámtornán és az erős mezőnyben a
III. helyet vívta ki.
Az 1967—67-es tanévtől atlétikában, kosárlabdában és tornában ismét
rendeznek országos, középiskolás bajnokságot, ezért a jövőben ezekre a
sportágakra fokozott gondot fordítunk.
Érettségi vizsgák
39
A tanév végi érettségi vizsgákra az iskola 130 nyilvános és két ismétlő,
tehát összesen 132 tanulója jelentkezett. A tanulók közül 47 fiú és 85 leány.
Az írásbeli vizsgák a Művelődésügyi Minisztérium utasításának megfelelően, május 11—17 között folytak le.
Magyarból és matematikából a Művelődésügyi Minisztérium, idegen
nyelvekből a Megyei Művelődésügyi Osztály tűzött ki központi tételeket.
Magyar nyelv és irodalomból a következő tételek között választhattak a jelöltek:
1. „... ó, drága március! Rügyek, szerelmek, forradalmak évadja../1
Népünk „három tavaszának''* (1348, 1919, 1945) tükröződése hazánkban.
2. „Nekem áldott az a bölcső,
mely magyarrá ringatott..."
— Arany János küldetése a szabadságharc után —
Matematikából négy példát kellett megoldanunk, amelyek szövege a
következő:
1. Két fajta alkoholunk van. Ha az elsőből 5 litert, a másodikból
4 litert keverünk össze, akkor 70%-os alkoholt kapunk. Ha viszont az elsőből veszünk 4 litert és a másodikból 5 litert, akkor a keverék 75%-os lesz.
Hány százalékos az első és a második fajta alkohol?
2. Egy hegy magassága a sík egy pontjából a emelkedési szög alatt
látszik, t méterrel távolodva a hegytől fi emelkedési szög alatt látszik.
Milyen magas a hegy? Numerikus adatok:
ia=51°, t=1000 m és £=28°.
3. Egy üzem havonként 960 pár cipőt termel. A termelés havonkénti
egyenletes 2%-os növelésével hány hónap alatt érik el, hogy a havi termelés 1200 pár cipő legyen?
4. Vízszintesen fekvő henger átmérője is, magassága is 1 méter. Benne
a víz 25 cm magasan áll. Mekkora lesz a vízmagasság, ha a hengert felállítjuk?
Orosz nyelv- és irodalomból a moszkvai Tretyakov Képtárról szóló,
ismeretlen szerzőtől származó 22 sornyi orosz szöveget kellett magyarra
fordítaniuk a jelölteknek.
Német nyelv- és irodalomból Aus Schulz—Griesbach: Olvasókönyv
külföldiek számára című munkájából 20 soros német szöveget fordítottak
magyarra az érettségire jelentkezettek, melynek címe: A legjobb módszer
volt.
Francia nyelv- és irodalomból René Bazin 33 soros „Egy elzászi hazafi
elbeszélése" című munkáját fordították magyarra a jelöltek.
Latin nyelv- és irodalomból Horatius: Ad Nunatium Plancum (Carm.
I. 7.) művéből 21 sornyi írott szöveg volt az írásbeli tétel.
40
Az írásbeli vizsgák eredménye alapján a Vizsgaszabályzat, 23. §-a
értelmében két jelöltet nem lehetett szóbeli vizsgára bocsátani, mert nem
volt elfogadható osztályzatuk. Bánki József alapos indok fennállása mellett, ^amelyet orvosi igazolással bizonyított, az érettségi vizsga szóbeli
részén nem vett részt. Az ismétlő teljes érettségi vizsgára jelentkezettek
közül az egyik tanuló az érettségi vizsga írásbeli részén sem vett részt.
Szóbeli érettségi vizsgára állt tehát 128 jelölt. Mivel az Érettségi Vizsgaszabályzat három, mindenkire kötelező tárgyon, magyaron, történelmen és
matematikán kívül egy-két tárgy választását teszi lehetővé, a jelöltek éltek
is ezzel a jogukkal, és a szóbeli vizsgán az alábbi részletezés szerint hangzottak el a feleletek. Magyarból, történelemből és matematikából egyenként 128 felelet, oroszból 27, németből 3, franciából 2, latinból 8, fizikából
23, biológiából 57, kémiából 11 felelet hangzott el.
A IV/A osztály szóbeli vjizsgái dr. Ördög Ferenc, a nagykanizsai
Landler Jenő igazgatóhelyettesének elnökletével június 14—16 között
folytak le. A következő eredmények születtek:
Jelesen megfelelt 1 jelölt, 3,7%: Solymosi Mária Eszter.
Jól megfelelt 3 jelölt, 11,1%: Farkas Ferenc János, Kovács Margit
Irma, Mikovics Éva.
Közepesen megfelelt 12 jelölt, 44,4%: Ács Katalin, Bek Margit, Csendes Etelka Ilona, Domina István, Horváth Éva, Horváth László Szilárd,
Jugovics Erzsébet, Kisjós István, Kovács András János, Sípos Gyula, Tóth
Zsuzsanna Piroska, Vigh Mária.
Megfelelt 6 jelölt, 22,2%: Farkas László, Gregor István, Luczi Rozália, Nándori Zoltán Béla, Osvald Mária, Szépligeti Margit Julianna.
Javítóvizsgát tehet szeptemberben 5 jelölt, 18,5%: Bankó László, Martincsevits Ágnes Ilona, Ott Mária Magdolna, Salamon Zsuzsanna, Sneff
Mária.
Osztályátlag: 2,6.
A IV/B osztály szóbeli vizsgái Kovács'' Lajos, a zalaegerszegi 3. sz.
Gimnázium és Szakközépiskola igazgatójának elnökletével június 12—■
13-án folytak le a következő eredményekkel:
Jelesen megfelelt 2 jelölt, 9%: Kovács Zotán, Monok Zoltán.
Jól megfelelt 2 jelölt, 9%: Baogh Márta, Rácz Irén.
Közepesen megfelelt 8 jelölt: 36,3%. Farkas Imre, Gács László, Horváth Lívia, Képiró Anna, Liplin Mária, Papp Mária, Szabó Irén, Török
László.
Megfelelt 4 jelölt, 18,1%: Kovács Imre, Mezővári József, Mlinarics
József, ölbei István.
Javítóvizsgát tehet szeptemberben 6 jelölt, 27,2%: Kálóczi Tibor,
Keglovics Tibor, Németh József, Szmodics Mária, Pávics Erzsébet, Pőcze
István.
Osztályátlag: 2,5.
A IV/C osztály szóbeli vizsgái dr. Czeglédy Ferencné, a zalaegerszegi
Ságvári Endre Gimnázium tanárának elnökletével június 19—20-án folytak le a következő eredményekkel:
Jelesen megfelelt 3 jelölt, 13%: Nagy Éva ., Szabó Mária, Tóth László
István.
41
Jól megfelelt 4 jelölt, 17,4%: Fata Mária, Imre Erzsébet, Sárszegi Mária, Vörös Rózsa.
Közepesen megfelelt 7 jelölt, 30,5%: Cser József, Farkas Ágnes, Kovács Vince, Rácz Edit, Simon Mária, Tarr Jolán, Tóthmárton József.
Megfelelt 7 jelölt, 30,5%: Andrasek Ilona, Bazsó Katalin, Bekk Margit, Fodor Erzsébet, Hénics Gyöngyike, Nagy Éva II., Józsa Éva.
Javítóvizsgát tehet szeptemberben 2 jelölt, 8,6%: Farkas Ibolya, Gyimesi Rózsa.
Osztályátlag: 2,9.
A IV/D osztály szóbeli vizsgái dr. Szemere Gyula, a budapesti ÉLTE
adjunktusának elnökletével június 12—14 között folytak le a következő
eredményekkel:
Jelesen megfelelt 3 jelölt, 20%: Horváth Terézia, Szabó Mária, Vers
Éva.
Jól megfelelt 5 jelölt, 20%: Belovári Márta, Fábián Ilina, Lánczos
József, Reményi Judit, Skoda Klára.
Közepesen megfelelt 7 jelölt, 28%: Csillag Ibolya, Pappert Erzsébet.
Péterfi Ágota, Rudas Alfréd, Sasvári Márta, Simon Rozália, Vörös Erzsébet.
Megfelelt 4 jelölt, 16%: Felső Matild, Horváth Klára, Józsa Éva, Szebeni Edit.
Javítóvizsgát tehet szeptemberben 6 jelölt, 24%: Aigner Klára, Domina Anna, Hoch Mária, Kovács Teréz, Molnár Lajos, Tánczos László.
Osztályátlag: 2,8.
A IV/E osztály szóbeli vizsgái Zsinka László szakfelügyelő, a komáromi Jókai Mór Gimnázium tanárának elnökletével június 8—10 között
folytak le a következő eredményekkel:
Jelesen megfelelt 6 jelölt, 19%: Hámori Zsolt, Hegedűs Szabolcs, Lendvai Anna, Pongrácz Katalin, Szűcs Ilona, Vándor László.
Jól megfelelt 11 jelölt, 35%: Bállá Péter, Bánáti Zsuzsanna, Dómján
Vera, Gábor Edit, Jánka Mária, Kajtár Edit, Mátai Ibolya, Mikulás Katalin, Rajnai Zsuzsanna, Varga Brigitta, Zakócs Zoltán.
Közepesen megfelelt 6 jelölt, 19%: Ács Ilona, Gacsi Annamária, Perjés László, Rezsek Árpád, Simon Horváth László, Szőnyi Éva.
Megfelelt 4 jelölt, 13%: Balogh István, Berkes Aranka, Dezső György,
Horváth Mária.
Javítóvizsgát tehet szeptemberben 4 jelölt, 13%: Kriston Barnabás,
Molnár Ilona, Musztács Gyula, Nyers Lajos.
Osztályátlag: 3,3.
Az öt osztály összesített eredménye:
Jelesen megfelelt 15 jelölt, 11,7%.
Jól megfelelt 25 jelölt, 19,5%
Közepesen megfelelt 40 jelölt, 31,2%
Megfelelt 25 jelölt, 19,5%
Javít 1—2 tárgyból 23 jelölt, 17,9%
Teljes vizsgát egy év múlva ismételheti 3 jelölt, 2,2%
Az egész gimnázium érettségi átlaga: 2,8
összesen: 130
42
jelentkezés alapján:
4
2
9
3
5
3
1
8
7
5
5
6
10
2
28
32
Az érettségizett tanulók pályaválasztása a
Állam- és Jogtudományi Kar
Agrártudományi Egyetem és Főiskola
Orvostudományi Egyetem
Műszaki Egyetem
ELTE Bölcsészettudományi Kar
ELTE TTK
Állatorvostudományi Egyetem
Tanítóképző
Óvónőképző
Tanárképző Főiskola
Egyesített Tiszti Iskola
Felsőfokú Ipari Technikum
Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum
Felsőfokú Külkereskedelmi Szakiskola
Szakmát tanul
Állásba megy
Kitüntetések, jutalmazások
43
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny keretében történelemből helyezést elért Vándor László IV/E osztályos tanulónak az intézet
igazgatója a tanévzáró ünnepélyen adta át a Művelődésügyi Minisztérium
oklevelét és könyvjutalmát. Könyvjutalómban részesült e verseny keretében biológiai dolgozatával Mikulás Katalin IV/E osztályos tanuló is.
A TV és a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett ,.Ki miben
tudós?" versenyen Péró Csaba III/C osztályos; tanuló egyetemi felvéted
biztosító miniszteri oklevelet és jutalom-üdülést kapott a Szovjetunióba
országos I. helyezésért.
Egész évi tanulmányi munkájukért, példás magatartásukért, kiemelkedő KISZ munkájukért a tanév végén az alábbi tanulók részesültek
könyvjutalómban:
I/A Bugár Elvira, Hocz Erika, Horváth Ibolya, Kurta János, Málly
Judit, Péró Márta, Varga Mária.
I/B Fraknói Mária, Csaba Márta, Széki Zsuzsanna.
I/C Seregélyes Kálmán, Éberling György.
I/D Dóczi Ferenc, Balogh András, Szentgyörgyvölgyi Rozália.
II/A Horváth Jenő, Barabás László, Horváth Katalin, Pápai János,
Szakács Erzsébet.
II/C Horváth László, Baj Mária, Szabó Gyula, Papp Péter, Szerdahelyi
Katalin, Perkó Magdolna, Soponyai József.
H/D Molnár László, Takács Mária.
III/A Simon Balázs.
HI/B Golobocs Zsuzsanna, Sonkoly Edit, Bukovics Mária, Megyeri
Sarolta, Száyi Katalin, Matyola Katalin, Horváth Mária.
HI/C Péró Csaba, Herczeg Györgyi.
III/D Tánczos László, Iváncsits János, Sörlei Gyula, Hámori Péter,
Mészáros Márta, Kiss Judit, Gerencsér Ildikó.
IH/E Radnai László, Horváth Márta.
IV/A Mikovics Éva, Kovács Margit, Sólymos Mária, Salamon Zsuzsanna.
IV/B Kovács Zoltán, Monok Zoltán.
IV/C Tóth László, Szabó Mária.
IV/D Szabó Mária, Vers Éva, Horváth Teréz, Reményi Judit, Skoda
Klára, Fábián Ilona.
IV/E Bánáti Zsuzsanna, Hegedűs Szabolcs, Lendvai Anna, Pongrácz
Katalin, Hámori Zsolt, Szűcs Ilona, Vándor László, Bállá Péter.
Felnőttoktatás
Osztály Létszám
5 javít ismétel
2
94 2 15 27 35 15
15
21
23
35
3
3
2
7
4
6
8
9
5
10
9
11
3
2
4
6
I.
II.
III.
IV.
Összesen:
Az intézetben működő levelező tagozaton négy osztályban 120 hallgató kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. Részletezve: az I. osztályban
28, a második osztályban 26, a harmadik osztályban 29, a negyedik osztályban 37 tanuló. A foglalkozások napja hétfő volt.
A tanév folyamán tanulmányi nehézségek, áthelyezések és lakóhely
változtatások, valamint katonai szolgálatra történő behívások következtében 26 hallgató morzsolódott le. A tanév végi vizsgákon csak azok jelentek
meg, akik negyedévenként rendszeresen beszámoltak az anyagból és huzamosan a tanév folyamán nem hiányoztak.
A tanév végi eredmények a következők:
m é n y
2,0—2,6
Átlagered
4,7—4,9 3,7—4,6 2,7—3,6
A negyedik osztály 29 végzett tanulója közül 22-en jelentkeztek
érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga írásbeli része május 31-én és június
1-én zajlott le. Május 31-én a magyar dolgozatot írók az alábbi két cím
közül választhattak:
1. „Ha a nép uralkodni fog a költészetben ...“
— A népi realizmus győzelme Petőfi Sándor és Arany János költészetében —
2. A haladásért vívott harc és a magánélet problémáinak összetartozása századunk költészetében (Ady, Tóth Árpád, József Attila,
Radnóti)
Június 1-én a, matematika írásbeli vizsga alkalmával az alábbi feladatokat kellett megoldani:
1. Egy téglalap alakú játszótér oldalai 55 méter és 48 méter hoszszúak. Körös-körül egyenlő szélességű utat hasítanak ki úgy, hogy a megmaradt terület fele legyen az eredetinek. Milyen széles az út?
2. Egy folyó partjáról a túlsó parton levő épület két egymás fölött
levő ablakának középpontját 6 fok, 35‘, illetőleg 13 foki 18‘ emelkedési
szög alatt látjuk. A két pont magasság-különbsége 10 méter. Milyen széles
a folyó?
44
15
3. Egy gyümölcsösben elültettek 3720 darab fát. Az első sorba 15
darabot és minden következő sorba 4-gyel több darabot ültettek, mint a
megelőző sorba. Hány sorba ültették el a fákat és hány fa jutott az utolsó
sorba?
4. Egy téglalap alakú gumiszivacs méretei: 15 cm, 8 cm és 5 cm, a
szivacsban levő gumianyag súlya 48 pond, a gumi fajsúlya 0,96 pond''cm3.
A felitatott vizet, amely a szivacsot teljesen megtöltti, egy 20 cm átmérőjű hengeres edénybe nyomjuk ki. Milyen magas lesz pz edényben a
vízoszlop?
Az írásbeli dolgozatok eredménye alapján valamennyi jelölt megkezdhette szóbeli érettségi vizsgáját. Az Érettségi Vizsgaszabályzatban
meghatározott három kötelező tárgyon, a magyaron, a történelmen és a
matematikán kívül egy-két tárgy választásának jogával is éltek a jelöltek.
Ennek alapján magyarból, történelemből és matematikából egyenkénti 22
felelet, fizikából 5, biológiából 16 és kémiából 1 felelet hangzott el.
A szóbeli érettségi vizsga elnöke Kékesy Antal, a Megyei Tanács VB
Művelődésügyi Osztályának iskolai csoportvezetője volt, a szóbeli vizsga
július 3—5 között zajlott le. Az érettségi vizsga eredményei a következők:
Jelesen érett 1 jelölt: Pulger Józsefné.
Jól érett 3 jelölt: Egyed Ottó, Horváth Ilona, Inoka István.
Közepesen érett 5 jelölt: Egyed Ottóné, Kepe Károly, Kiss József,
Kőbán Matild, Németh Istvánná.
Megfelelt 5 jelölt: Aranyos László, Dombai Ferenc, Gigler Lajosné,
Papp Istvánná, Tarabó Tiborné.
Javíthat a szeptemberi érettségi vizsgán 1—2 tárgyból 8 fő.
A levelező tagozaton a következő tanévben ismét négy osztályt indítunk. A javítás szeptember első tanítási hetének hétfőjén kezdődik.
Az iskola benépesülése alapítása óta
Tanév
Statisztika
i. ii. ív. Adatcsoport összesen «/o
o s z t y
Az iskola átlaga: 3,0
46
1964—65
1965—66
1966—67
Beírt nyilvános tanulók száma
Osztályozott nyilv, tanulók száma
Magatartása
példás

változó
rossz
169
160
45
92
19
4
42
59
42
17
223
200
211
139
137
39
84
9
5
31
74
30
2
2
1
29
71
10
17
7
138
133
56
70
7
41
39
47
6
339
348
346
133
130
68
54
8
52
64
I l
7
8
35
68
12
208
300
43
9
579
560
12
20
140
271
47
64
16
562
557
560
1
5
38
68
10
29
9
37,0
53,6
7,7
1,7
29,6
42,1
23,8
4,5
2,1
3,5
23,2
48,3
8,3
11,4
2,8
166
236
133
25
2
6
28
94
15
18
Osztályozott nyilvános tanulók száma
fiú leány összesen
III.
á 1
Szorgalom
példás

változás
hanyag
Tanulmányi átlaga
5,0
4.7—4,9
3.7—4,6
2.7— 3,6
2,0 2,6
elégtelen 1—2 tárgyból
elégtelen több tárgyból
A tanári testület névsora és iskolai munkaköre
i 16 3 történelem: 4e, la 6
2 10 3 14
3C, 3 12 3 24
4 18 3 26
5 5 3 25
6 1 1 24 Jb A rajzszertár, őre
7 6 3 22 3b Tisztaság-felelős
8 25 3 27 3e Sportköri elnök
9 3 3 23
10 3 3 32 Id Tankönyv-felelős
11 12 3 24
47
magyar: 3a, 3b, 4c,
történelem: 3e, 4a,
4d
matematika: la, 1b,
1c
szakrajz: Id
műszaki rajz: 1c
Mely tantárgyakat,
mely osztályokban
tanított?
matematika: 2a, 2d,
4e
Az iskolakert
felelőse
Ifjúságvédelmi
megbízott
Földrajzszertár
felelőse
Helyettesítési napló
vezetője
A levelező tagozat
vezetője
Egyéb iskolai
elfoglaltsága
FÜLÖP BOTOND
tanár
társ, tud., magyar,
történelem
FARKAS JANOSNÉ
POMPER ZSUZSANNA
tanár
biológia, földrajz
Dr. FEKETE IVANNÉ
RADÓ EDIT
tanár
testnevelés
DAKA JUDIT
tanár
matematika, ábrázoló
geometria
Dr. BITTERA ZOLTANNÉ
CSIK STEFÁNIA
tanár
francia, német, orosz
ALEXANDER JÓZSEF
tanár
orosz
CSEKE FERENC
tanár
történelem, földrajz
SOROSI MIKLÓS
igazgatóhelyettes
matematika, fizika
GYENESEI ATTILA
tanár
matematika, fizika
HARMATH MARIA
tanár
agrármérnök,
mezőgazdaságtan
francia: 2b, 3a, 4a,
4c
német: 2a, 2d, 3b,
3d, 4b, 4d
orosz: la
E•05
N
u
W
orosz:
3e, 4a,
üzemi <
E
''05
N
2
''O
QJ
A! :O
*O
>>
''W
N
cn
o
8
I
«0
Szolgálati
évek száma
testnevelés: 1b, 2a,
2e, 3a,
3e, 4a,
biológia: le, 2a,
2b, 2e, 3b
földrajz: 1c
kíséret: 4b
1b, 2b,
, 4b, 4e
kíséret: 4e
mezőgazdaságtan:
3b, 3c, 3e, 4c, 4d
DEBRECZENI ATTILANÉ
GÁBOR MARTA
igazgató
történelem, földrajz
A tanár neve,
alkalmazásának minősége,
szaktárgyai p— ■«
-go h
Idegen nyelvű
folyóirátok felelőse
Az orosz nyelvű
munkaközösség
vezetője
matematika: Id,
2c, 3a, 3d, 3e, 4a,
4b
2b, 2c, ed,
3b, 3c, 3d,
4b, 4c, 4d
történelem: 1c, Id,
2e, 3d, 4b
földrajz: la, 2b
műv. tört.: 4a, 4b
12 2 2 20
13 8 3 25 3a Tankönyvfelelős
4c 14 12 2 10
2c, 3c,
15 2 2 28 2b
16 13 3 21 4d Az iskolakert őre
17 12 3 10 Szakfelügyelő
22 3c 18 6 3
11 3 31 1c 19
10 3 24 2c 20
21 11 3 24 4e
4b, 22 13 2 22 3d
23 10 3 26 2e Tisztaságfelelös 2e, 3a, 3b,
tanácsadó
24 4 3 18 4a
48
A tanár neve,
alkalmazásának minősége,
szaktárgyai
SCHLARB BÉLANÉ
BAUA MÁRIA
tanár
matematika, fizika
Szolgálati
évek száma
történelem: 3b,
műv. tört.: 4c
orosz: 1c, Id, 2c,
2d, 4c, 4d
matematika: 2b, 3c,
4c
fizika: 2c, 2d, 3e,
4c
fizika: 3c, 3d,
4e
kémia: 2d, 3a
magyar: 2c, 3e, 4d,
4e
A tanári könyvtár
őre
A kémiaszertár őre
Tanulószobafelelős
Vöröskeresztes
tanár
A fizikaszertár
őre
A biológiaszertár
őre
SZM-összekötö
tanár
Egyéb iskolai
elfoglaltsága
HORVÁTH JENŐ
tanár
orosz, történelem
HORVÁTH ZOLTÁN
tanár
történelem, levéltár
KOVÁCS LASZLONÉ
BURJÁN GYÖNGYI
tanár
latin, magyar
KRIZSÁN JÁNOSNÉ
BARICS ÉVA
tanár
orosz
MÁRKUS FERENC
tanár
magyar
NAGY EMILNÉ
LAKATOS ROZÁLIA
tanár
biológia, kémia
NAVRACSICS ILONA
tanár
matematika, fizika
NÉMETH JÁNOSNÉ
VERES ETELKA
tanár
biológia, kémia
Dr. ÖRDÖG FERENCNÉ
DÓMJÁN JÜLIA
tanár
magyar
Dr. RIMAY ISTVÁNNÉ
RÁBAY TERÉZ
tanár
fizika, kémia
SOÖS SÁNDOR
tanár
kémia, fizika
HOMONNAY SZABOLCS
tanár
biológia, kémia
matematika: 2e, 3b,
4d
fizika:
4d
KISZ
tanár
A fotószertár őre
s
N
á i
s•cö
N
W
cC
''O
<U
*
8
le, 2b
2b, 4a
kémia: 1b,
fizika: 2a,
—I ''W
S.2
Mely tantárgyakat,
mely osztályokban
tanított?
latin: la,
3e
magybr: 2b, 2c, 4a,
műv. tört.: 4d
Szakfelügyelő
Ifjúsági könyvtár
őre
Ifjúságvédelmi
megbízott
Osztályőnöki
munkaközösség
vezetője
A bejáró tanulók
ellenőre
biológia: la, 2c, 3d
kémia: 2c, 3d
gyakorlat: la
biológia: 3c
kémia: la, 2b, 3c
gyakorlat: la
magyar: la
latin: 4e
műv. tört.: 4e
történelem: 3a
orosz: 1b, 2a, 2e,
3a, 3b, 3d
kémia: Id, 2a, 3e
biológia: 3a, 3e
üzemi kíséret: 3d
6t
□I S£ ^atra
qT :sbjjsjoá3
Z
qT iSBjjdag t ££
9 £ Z£
9 qi ‘bt :}pu5> £ I£
t£ £ £1 0£
tz £ 01 6Z
PZ ZZ £ £ 8Z
»I IZ l I ÍZ
ajg JBTJazsTJOds 8Z £ £1 9Z
»Z 9Z £ 01 SZ
3JO 3JOZO5IZS3 lÁiaqntuuBT v
atojazaA
JBlJXaU? IBIO3JST zv
afojazaA Sesnoziq
-jptnnJI TBIO5[SI
soiaxajjEJTpÁioa
ozÁgaC Raizazioijy
B§Bs;iBiSojTa
TBjójisi qaXSs
ajo JBTAÁUQX
-izgit TJBUB1 V
ot ‘qT ‘bt rasgztuaia
•JIIBntu sa zfBj
bt :b>iiSo[
PZ ‘az
‘qz ‘qi : uiaiauauoi
az ‘pt :jbX3bui
bt ‘ps
‘08 ‘bs ‘qz ‘bz ‘pt
: SBZO1IIBI3OJ ‘JJBÁg
ÍT1OTJUB1
UBqqoX[E‘rzso Áiatu
‘TBUBÁgjBTUBl ÁjaiAI
ZSOJO ‘jbáSbixi
J^UBI
1ID8VM ZSHHI8IS3
3NNVMOZ AMON3OZS
uiaiaupTJOT ‘jbáSbiu
J^UB,
uaa aovn
3N3NHHHA SOQ3OSZ
tuaiaupT-ioi ‘JBÁgfitu
J^UB)
NVAASI Avavzs
SBJjdgg
J^UBT 9PBBJO
SNAsszor Hvasyo
SBJJSJOÁg
J^UBj 9PBBJO
VIHVK SXIS9NVAI
ZfBJPIÖJ ‘Blgoioiq
VIHVRI 3IVTTI3A
s?i9Aau;s3;
jpire?
NVXTEOZ QXNVZS
5PU9
OpL’PJO
ucmf HVfjqos
ZfEJPIQJ ‘ZfBJ
9PEE.IO
IVXNV SOHÓS
spu?
jpuE; 9PEVJO
JNHHHJ TTON
HOUOjÁpqpui
NVAXSI ddVd
o
OT
N
5».
3
N
<n> g
2N
£
■g
§’
O:
CD
O''
tt>
t/J
N
S^>
3
OT ‘QT ciauiau
ot : zsojo
□T ‘qT UBÁgBiu
aj ‘pt> ‘qT ‘bt
‘08 ‘PS ‘OS ‘B8 ‘az
‘PZ ‘az ‘qz ‘bz ‘PT
‘PT ‘bt :saiaAatqsaT
PT :BTpgO|
□8 ‘BZ : tuaiaiiopoT
PT
‘P8 ‘38 ‘BZ CJBÁgBtU
£8
2.S.
Bs"
Bin^ZS 1(9A9
I)B{9S|OZg
IBÁgjE^EZS
‘ag^SOUlUI JPUESEZEUIIESHB
‘9A9U JEUE1 V
JEUE1 SOPPJ
-izom S9 -Z9UUJZS
Eg :pJ9SI5f
PC (oz :ieijo5íeX§
PS
‘□Z ‘EZ ‘QT :zCejpioj
pz ‘qi :eiSoioiq
Tammíhelyi- es üzemi óraadók
A tanár neve
2 5 1 ANDEIL JÓZSEF rádió-műszerész: 3d
2 7 2 BÁLI ANTAL
3 BÁRSONY ANTAL 1
4 2 6
3 2
5 CSORDÁS JÁNOS
3 könyvkötő: 2a, 4e 7
6 FARKAS ISTVÁN
1 7
7 HORVÁTH JÓZSEF
2 2
8 HORVÁTH LÁSZLÓ
1 7
9 LAKATOS FERENC
3 bútorasztalos: 4b 2 10 MARTINCSEVITS FERENC
2 4
11 MÁTYÁSI NÁNDOR
MÓGER LÁSZLÓ 2 7 12
3 2 13 NÉMETH JÓZSEF kárpitos: 4b
2 7 J4 OPITZ ANTAL
3 2 15 PAPAI ISTVÁN autószerelő: 4e
3 2 16 RAFFAY JENÖNÉ szakács: 4a
2 2 17 SZALLER BÉLA autószerelő: 3d
18 VAJDA 1 7 JÓZSEF
50
Mely tantárgyakat,
mely osztályokban
tanított?
géplakatos
gyakorlat: 2e
géplakatos
gyakorlat: 2e
cukrász gyakorlat:
4a
szakraj: 2e
anyag- és gyártásismeret : id, 2e
géplakatos
gyakorlat: Id
kelmefestő
és vegytisztító: 3a
géplakatos
gyakorlat: Id
géplakatos
gyakorlat: 2e
géplakatos
gyakorlat: Id
géplakatos
gyakorlat: 2e
Egyéb iskolai
elfoglaltsága
BÉKÉSI JÓZSEF
mérnök
8
•cö
N
g
N
cn
CB
''O
o
1 K
szakmai elmélet:
Id, 2e
Szolgálati
évek száma
—I
5-
IRODAI ALKALMAZOTTAK:
TECHNIKAI DOLGOZÓK:
4* 51
Ács Gyuláné
Báróczi Lászlóné
Horváth József
Horváth Gyuláné
Illés György
Illés Györgyné
Joszipán Ferenc
Kovács Józsefné
Lakatos Jánosné
Laza Györgyné
Maróti Ferencné
Sáfár Györgyné
Kőbán Gyuláné
Szabó Erzsébet
gazdaságvezető
Horpácsy Józsefné
Szalay Teréz
anyagnyilvántartó
Sebestyén Lajosné
Szalay Jánosné
Szíva Józsefné
Tóth Józsefné
Vincze Gyula
Lelkó Attiláné
Polai Ibolya
adminisztrátor
52
I/A osztály
Osztályfőnök:
dr. Bittera Zoltánná
Bakonyi György
Bakos Mária
Balázs István
Baranyai Ildikó
Beke Mária
Bereczk Mária
Bojtás Veronika
Bugár Elvira
Cservák Ida
Farkas Mária
Gáti Zoltán
Gerencsér Ibolya
Goór Carmen
Gráczky Elemér
Hocz Erika
Hoós Edit
Horváth Csaba
Horváth Ibolya
Konkoly Klára
Kovács Tibor
Kövesdi Ilona
Kuczogi Balázs
Kunics László
Kurta János
Málly Judit
Mátrai Judit
Mohácsi Ilona
Murka Mária
Németh Edit
Péró Márta
Péter Ferenc
Pintér Györgyike
Sámoly Magdolna
Sümegi Zsuzsanna
Szőke László
Varga Gizella
Varga Mária
Vida József
Wellner Éva
Zsovár Teréz
Kimaradt: Rajnai Valéria
2,9
3,5
3,0
3,2
3,0
4,1
1,0
4,1
4,0
4,6
4,2
3,6
2,3
2,7
3,9
3,5
2,6
4,6
2,6
4,2
3,2
3,3
3,0
4,7
4,8
3,1
3,6
2,9
4,6
4,8
2,6
4,1
4,5
4,6
3,5
3,5
4,8
1,0
1,0
4,0
53
I/B leány, 2 órás gyakorlat
Osztályfőnök:
Daka Judit
Kimaradt: Kassai Júlia, Scholtz Klára.
Szendrődi Mária, Tóth Ibolya
összesen: 43 tanuló
I.
II.
Baj Etel
Balassa Teréz
Bánfi Mária
Borsos Györgyi
Böde Piroska
Csaba Márta
Dobos Ibolya
Ekamp Gyöngyi
Fraknói Mária
Gazdag Marietta
Gerencsér Erzsébet
Hermann Ibolya
Horváth Anna
Horváth Éva
Imre Márta
Jordanov Mária
Koller Zsuzsanna
Kovács Edit
Kovács Margit
Kovács Margit
Kucskó Erzsébet
Mátyás Veronika
Németh Mária
Pálfi Mária
Perjés Erzsébet
Reményi Györgyi
Sonkoly Amália
Stefics Anna
Széki Zsuzsánna
Tálosi Éva
Tóth Mária
Tóth Rozália
Tóth Zsuzsánna
Tulok Mária
Varga Ilona
Varga Mária
Varga Teréz
Völgyi Ibolya
Zsigmond Zsuzsánna
1,0
2,5
4,0
4,4
1,0
3,6
2,8
2,6
3,6
2,8
3,0
4,3
1,0
3,9
1,0
3,4
1,0
2,7
1,0
4,5
2,4
3,0
4.3
3,1
4,3
3,0
3,0
1,0
4,6
3,7
2,9
1,0
1,0
4,3
2,8
2,8
2,4
1,0
3,8
Osztályátlag: 2,7
54
I/C osztály, német—műszaki rajz
Osztályfőnök:
Szolnoky Zoltánná
Baj Katalin
Balogh László
Bellák János
Béda Margit
Böjti Ferenc
Éberling György
Gersei Sándor
Horváth Edit
Hozbor István
Juhász Tibor
Kassai Valéria
Kálmán Ilona
Kismika László
Kiss Ferenc
Kovács Ferenc
Kovács Ildikó
Markó Zoltán
Megyeri Hedvig
Mihalics István
Molnár Judit
Nagy Ilona
Németh János Attila
Németh József
Poór Géza
Rónafalvi Mária
Sabján Gyula
Sasvári Márta
Sági József
Seregélyes Kálmán
Sípos Ottó
Solymosi Zsuzsanna
Sörlei Valéria
Sülé Kornél
Szabó Erzsébet
Szabó Imre
Szarjas Gertrud
Szántó István
Szügyi Mátyás
Takács János
Tóth Valéria
Varga Gizella
Varga Zsuzsa
Vinczek Lajos
Kimaradt: Meiszter József,
Sztankovics József
1,0
3,0
3,3
3,4
3,3
4,8
1,0
3,6
3,3
4,6
3,1
1,0
1,0
3,2
3,3
1,0
3,6
4,1
1,0
3,4
4,3
3,3
1,0
1,0
1,0
3,1
1,0
1.0
5,0
2,9
1,0
1.0
3.3
4.3
2.9
4.0
3.3
3,3
3,3
1,0
4,2
4,4
2,7
Osztályátlag: 2,6
55
I/D koedukált, ipari szakközépiskola
Osztályfőnök:
Gyenesei Attila
Aranyos Imre
Balogh András
Benedek Mária
Berkes Erzsébet
Böröcz Anna
Büki Tibor
Csanádi Péter
Cser Palkovics Katalin
Csorba János
Csögör István
Dér László
Dóczi Ferenc
Doma Judit
Dombai Gyula
Gaál Tibor
Gadányi János
Garzó Ferenc
Gáspár Tibor
Gerencsér Attila
Hackler János
Horváth Mária
Józsa Lajos
Kedmenecz József
Király Ferenc
Kiss Ernő
Klapper Ágnes
Kósa Gyula
Maécz Magdolna
Molnár Judit
Nagy Anna
Nyirő Hona
Petz Sándor
Plánki Ferenc
Rabb Gizella
Schiron Zsuzsanna
Szentgyörgyvölgyi R.
Takács Zoltán
Ternácz István
Kimaradt: Gerencsér László,
Mikó Tibor
3,6
4,0
3,0
3,9
3,7
1,0
2,6
3,1
2,3
1,0
4.0
3,6
1.0
3.0
3,1
2,8
1,0
1,9
2.8
3.0
2,4
1,0
3,0
2,8
2.9
1,0
3,7
4,2
3,9
3,0
3.0
1,0
1,0
3.9
1,0
4,3
1,0
3.1
9S
UBAJSJ ÁBJBZg
:>IOUojáib;zso
ÁIb;zso v/II
G‘£ igBUBÁpeizso
O‘£
l‘£
9‘£
l‘£
0‘S
9‘Z
?‘£
6‘£

O‘£
6‘£
6‘£
l‘£
8‘£
£‘t0‘9
£‘í>
O‘£
UBA1SJ mOJ,
Bimv sob^bj,
laqaszjg sob^bzs
laqaszjg rÁuojdog
Buuy P?ASBg
ÁIOJB^I jpSOBJOd
SOUBf IBdBJ
ueqoz x^auKN
BTJBJAI S9|E]A[
^I?qiIA[ qaduiBJX
lÁSioÁf) 3[9duiBJX
zaaajj Á[9§.ia§si^{
BUUBSZnSZ Bi{UB£
BIJ3IBA tftBAJOH
PUNJAI qiPAJOH
BU{Op8B]A[ tpBAJOH
UIIB^BX q^AJOH
Otraf iflBAJOH
TÁgjQÁf) qjBAJOH
jaszop 9Hd
oyzsBq sBqBJBQ
tS
auojzsBq sobao^j
^QUOjX^ZSQ
ÁJBJZSO a/H
USjbjai Jsiibay
BÁpqj B[OIy\
jaszop qSiA
BSZ9JJ B§JBA
souep qadouzg
VaqoR I^uios
ub)[oz ipiunpg
epi !Jl9d
ueiioz JBUfopM
tnz3JBj/\[
soBqnq
jaqaszjg yauraiu^j
Bp?]AI o;qx
3U9J9J SSIJ[
JOpUBg S9S3UI5I
buoii zs^qnp
BAg zseqnp
oizsBq qiEAJOH
IÁ§3H
ojzsBq isauirÁQ
buoji UBpjnf)
jipnp qSbjbj
Á[°JB3 S93J3
BAJ qB9Q
soÍBq apog
AB^zsnf) 9Jig
laqaszjq lÁuoqBQ
L‘Z :SBi;BÁnqzso
O‘l
8‘Z
£‘g
O‘l
8‘£
8‘í8“^
S‘Z
6‘8
8‘Z
0‘8
8‘E
0‘S
S‘8
8‘Z
g‘z
s‘z
£‘^
O‘l
O‘l
Vz
O‘I
8‘^
l‘S
9‘Z
O‘l
0‘t-
Kimaradt: —
58
Baj Mária
Bányai Erzsébet
Czindrich Erzsébet
Galácz Béla
Horváth Angéla
Horváth Ilona
Horváth László
Illés Mária
Izsák Attila
Kámán Péter
Kiss Erzsébet
Kovács István
Liplin Katalin
Matyók Mária
Németh Szilvia
Orbán Márta
Pálfalvi János
Papácsi László
Papp Péter
Pergel Judit
Perkó Magdolna
Pintér Rozália
Raffay Erika
Simon Ágota
Soponyai József
Szabó Gyula
Szalai Gyöngyi
Szerdahelyi Katalin
Szmodics Andrea
Varga Ágota
fi C, 2 órás gyak. fogl., koedukált osztály
Osztályfőnök:
Németh Jánosné
2,8
4,3
2,7
2,5
2,8
3,4
3,5
1,0
3,8
3,2
3,7
3,9
1,0
3,1
3,7
2,5
2,6
2,7
3,3
4,0
3,6
3,6
3,5
2,3
4.0
3,1
3.1
2.7
3,3
1,0
Osztályátlag: 3,0
Osztályátlag: 2,0
59
Bagladi László
Bakonyi Erzsébet
Bedi Mária Anna
Belső Eszter
Domán Erzsébet
Faragó Emilia Valéria
Gálos Mária
Horváth Anna Mária
Horváth Ágnes
Kelemen György
Farkas Éva Margit
Mátyás János
Miszlai Judit
Molnár János
Molnár László
Nagy Rózsa
Szalai Angéla Etelka
Szentes Teréz
Szigethy Gyula
Szily György
Takács Anna
Takács Mária
Tótmárton László
Zsigmond Mária
Kimaradt: Virág Éva
1,0
3,5
2.6
LO
1,0
2.6
1,0
1,0
1,0
3,0
1,0
1,0
2,6
2,3
4,8
1.0
1,0
2,6
3,6
1,0
1,0
2,9
2,4
3,5
II D, 2 órás gyak. íogl., koedukált osztály
Osztályfőnök:
Vellák Mária
Kimaradt 1 tanuló
Osztályátlag: 3.0
60
II/E osztály
Osztályfőnök:
Schlarb Béláné
Bányai Péter
Benkő Mária
Fazekas Gyula
Fehér András
Fitos József
Gaál József
Gazdag Julianna
Gyergyák Ferenc
Hajós László
Halász Katalin
Haracsi Zsuzsanna
Horváth Ildikó
Horváth Zsuzsanna
Ivony György
Kertész László
Király József
Kosztelnyik László
Kovács Erzsébet
Kovács Zsuzsanna
Lutor Gizella
Major Erzsébet
Mátyás Veronika
Muravölgyi Zsuzsanna
Pongrácz Éva
Rajnai István
Somfai Hedvig
Simon Ferenc
Szalai Erzsébet
Szendrey Ferenc
Szokol Ferenc
Török Tibor
Tóth Zoltán
Tuboly János
Varga Ferenc
Vincze Katalin
4,0
4,3
2,8
4,0
2,7
3,3
1,0
3,9
2,3
4,1
2,6
3,5
3,0
3,2
3,0
4,5
3,4
3,0
2,7
3,0
3,3
1,0
3,4
3,5
1,0
3,9
3,5
2,6
2,8
3,0
3,1
2,9
4,0
3,4
2,6
III/A osztály, koedukált, 5+1
Kimaradt: Kilinkó Imre, Kovács Lajos
Osztályátlag: 2,3
61
Osztályfőnök:
Horváth Jenő
Bakonyi Magdolna
Bakó Zsuzsanna
Benke József
Benkő Dezső
Biczó Erika
Etelvári Anna
Gorontay Klára
Grozner Lajos
Hercz Jolán
Hohl László
Katona Árpád
Kun Margit
Légrádi Zsuzsanna
Mátés Erzsébet
Mészáros János
Noszka Margit
Orbán Ildikó
Poór Mária
Sabján Katalin
Simon Balázs
Szili Katalin
Takács Károly
Takács Mária
Tomasits Anna
Vasicsek Ilona
LO
2,6
3,3
3,6
3,9
1,0
3,0
2,4
1,0
2,5
4,1
3,0
2,6
1,0
2,5
1,0
2,2
1,0
1,0
3,2
3,0
2,7
2,7
3,5
1,0
62
III B osztály
Osztályfőnök:
Farkas Jánosné
Baranyai Zsuzsanna
Boha Mária
Brezovszky Márta
Bukovics Mária
Cselenkó Zsuzsanna
Forró Mária
Gerencsér Mária
Golobics Zsuzsanna
Hajdú Márta
Horváth Éva
Horváth Mária I.
Horváth Mária II.
Iván Ilona
Jakabfy Anna
Jónás Aranka
Király Zsuzsanna
Kozák Mária
Matyola Katalin
Megyeri Sarolta
Nagy Erzsébet
Pongrácz Lívia
Ruff Magdolna
Sonkoly Edit
Soós Mária
Szalai Magdolna
Szányi Katalin
Szegleti Márta
Szentes Anna
Tálosi Mária
Tánczos Veronika
Tóth Gyöngyi
Tóth Kápolna Ágnes
Varga Mária
3,5
3,0
2,6
4,8
3,1
2,2
3,0
4,9
3,4
2,5
3,7
4,2
3,2
4,1
3,0
3,6
3,5
3,3
4,6
3,0
3,6
4,0
4,9
3,8
3,5
3,0
3,0
3,5
3,3
3,6
4,0
2,8
3,8
Osztályátlag: 3,5
III/C osztály
Osztályátlag: 2,9
63
Osztályfőnök:
Nagy Emilné
Árok Erzsébet
Biliege Katalin
Burcsi Éva
Darvas Ferenc
Davidovics Mária I.
Davidovics Mária II.
Gálhidi Sándor
Gálos Péter
Herczeg Gyöngyi
Józsa Gyöngyi
Kiss Mária
Kun Rózsa
Mezőfi Valéria
Mezőfi Zsuzsanna
Mlinarics Mária
Mulasics András
Nith Teréz
Péró Csaba
Ritecz Mária
Rúzsa Margit
Schmidt Tibor
Szabó Jolán
Szebenyi Ágnes
Szollár Magdolna
Tamás Gyula
Tóth Margit
4,2
3,6
2,8
4,2
1,0
1,0
3,5
1,0
3,7
1,0
2,4
3,2
3,4
3,0
3,4
3,0
3,1
5,0
4,2
1,0
1,0
3,7
3,3
4,0
4,1
3,0
III/D koedukált, 5+1 osztály
Osztályátlag: 3,2
64
Osztályfőnök:
dr. Rimay Istvánná
Ferencz Béla
Gerencsér Ildikó
Gudlin László
Gyurkó Erzsébet
Hámori Péter
Hornok Arnold
Ivánicsits János
Jerausek István
Horváth Hajnal
Józsi György
Kiss Judit
Kovács Ferenc
Kóré Julianna
Kun József
Láng Róbert
Major Zsuzsanna
Mészáros Márta
Nagy István
Pátkai István
Reiner Tamás
Simon Mária
Schmidt Ferenc
Soós Imre
Sörlei Gyula
Sumits Ferenc
Szloboda József
Tánczos László
Varjasi Gábor
2,8
3,5
2,6
1,0
4,8
4,1
4,9
2,6
3,0
3,1
3,0
4,0
3,2
3,4
3,5
3,7
2,5
2,8
1,0
4,0
3,4
3,0
3,9
5,0
3,0
2,8
3,0
4,1
65
III/E osztály
Osztályfőnök:
dr. Fekete Ivánné
1,0
3.4
4,3
4,8
3,4
3,0
4,6
3,4
4,0
2,4
4,2
4,0
3,2
1,0
2,9
3,0
1,0
3,0
3,0
3,2
3,3
Adám József
Dúló Etelka
Ficzkó Ilona
Horváth István
Horváth Márta
Kiss László
Lancsák Lajos
Matatek Rudolf
Mészáros Margit
Perkó Mária
Prépost Tibor
Radnai László
Répcevölgyi József
Sörlei Péter
Szabó Árpád
Szomjas Károly
Szunyogh László
Szűcs Margit
Túri Erzsébet
Vándor Ágnes
Vitykó Anna
Kimaradt: Katona Kiss Ágnes, Szabó
Mária, Szatai Margit
Osztályátlag; 3,1
66
IV/A, 5+1-es koedukált osztály
Osztályfőnök:
Soós Sándor
Ács Katalin
Bankó László
Bánki József
Bek Margit
Csendes Etelka
Domina István
Farkas Ferenc
Farkas László
Gregor István
Horváth Éva
Horváth László
Jugovics Erzsébet
Kisjós István
Kovács András
Kovács Margit
Luczi Rózsa
Martincsevics Ágnes
Mikovics Éva
Nándori Zoltán
Osvald Mária
Ott Mária
Salamon Zsuzsanna
Sípos Gyula
Sneff Mária
Sólymos Mária
Szépligeti Margit
Tóth Zsuzsanna
Vigh Mária
3,6
2,8
3,4
3,4
4,0
3,2
3,5
3,0
3,1
3,8
3,7
3,1
3,2
2,9
4,4
3,3
3,0
4,1
3,0
3,1
3,1
3,1
3,7
3,2
5,0
3,0
3,5
3,9
Osztályátlag: 3,4
L9
£‘S íSeubáib^zsq
Ájejzso sa-i+s ‘qipjnpaojj g/AI
□uajaj ojjasg
^OUOJÁJBJZSQ
ojzsBq ddBj :;dbjbuit^j
oTzsuq sjojoj,
BIJBJAf SOipOUIZg
U9jj oqezg
uipntrs Z3?H
UBAJSJ 3Z30J
jaqaszjg soiabj
búbjai ddBj
ubajsj laqjQ
jaszop tpauiaN
uidjoz sioupiAi
jaszop S3TJBUIJ]A[
jaszop ijbaozsjv
búbjai uíjdiq
UBJJOZ S3BAOAJ
9JUIJ S3BAO2
Buuy ojtdajj
aoqjl S3IAOJ§9}I
joqijj IZ3OJBX
BJAjq qjBAJOH
OJZSBq S3BQ
SJUJJ SB5JJBJ
bjjbjai qSojBg
O‘£
L‘6
£‘£
9‘E
8‘2
6‘Z
O‘£
L‘Z
o‘s
I‘£
9‘Z
L‘£
Z‘£
f‘£
S‘£
g‘£
S‘£

0‘t
68
IV/C, koedukált, 5-|-l“es osztály
Osztályfőnök:
Navracsics Ilona
Andrasek Ilona
Bazsó Katalin
Bekk Margit
Cser József
Farkas Ibolya
, Farkas Ágnes
Fata Mária
Fodor Erzsébet
Gyimesi Rózsa
Hénics Gyöngyi
Imre Erzsébet
Nagy Éva I.
Nagy Éva II.
Rácz Edit
Sárszegi Mária
Simon Mária
Szabó Mária
Tarr Jolán
Tóth László
Tóthmárton József
Vörös Rózsa
2,9
3,0
3,0
3,0
2,7
3,3
4,0
2.9
3,0
3.2
3,7
4,2
2,9
3,4
4,1
3,4
4,7
3,5
4,7
3,4
4,2
Osztályátlag: 3,4
IV/D, 3 órás gyak. fogl, koedukált osztály

Osztályfőnök:
Krizsán Jánosné
Aigner Klára
Belovári Márta
Csepregi Imre
Csillag Ibolya
Domina Anna
Fábián Ilona
Fekő Matild
Hoch Mária
Horváth Klára
Horváth Terézia
Józsa Éva
Kovács Teréz
Lánczos József
Molnár Lajos
Pappert Erzsébet
Péterfi Ágota
Reményi Judit
Rudas Alfréd
Sasvér Márta
Simon Rozália
Skoda Klára
Szabó Mária
Szebeni Edit
Tánczos László
Vers Éva
Vörös Erzsébet
Zsidó József
3,0
4,7
2,9
3,5
3,3
4,5
3,0
3,3
3,0
5,0
3,1
3,0
4,5
3,4
3,0
3,9
4,8
3,4
3,1
3,4
4,4
4,8
3,0
2,5
4,9
3,9
2,7
Kimaradt 2 tanuló, 1 fiú és 1 leány
Osztályátlag: 3,6
70
IV/E osztály
Osztályfőnök:
dr. Ördög Ferencnó
3,6
4,5
3,4
4,8
3,0
2,7
4,5
4,0
4,1
5,0
4,7
2,9
4,5
4,5
2,8
5,0
4,1
4,3
3,0
2,8
3,0
3,3
5,0
4,5
3,7
3,1
4,0
5,0
4,5
4,1
4,2
Osztályátlag: 3,9
Ács Ilona
Bállá Péter
Balogh István
Bánáti Zsuzsanna
Berkes Aranka
Dezső György
Dómján Veronika
Gacsi Annamária
Gábor Edit
Hámori Zsolt
Hegedűs Szabolcs
Horváth Mária
Jánka Magdolna
Kajtár Edit
Kriston Barnabás
Lendvai Anna
Mátai Ibolya
Mikulás Katalin
Molnár Ilona
Musztács Gyula
Nyers Lajos
Perjés László
Pongrácz Katalin
Rajnai Zsuzsanna
Rezsek Árpád
Simon Horváth László
Szőnyi Éva
Szűcs Ilona
Vándor László
Varga Brigitta
Zakócs Zoltán
I
I


.............................................> 9''i? '' ■
-
..................................................................... '' ?• ■ i>z ''■ .
. '' V
i
. . • ... ... ■ * ?'' ,''i

fi i T9H jlöhjn.1 I A
TARTALOMJEGYZÉK
3
11
17
2''3
30
32
34
36
37
39
43
44
46
... 47
52
Szakkörök
A tanév kultúrmunkája
Gyakorlati foglalkozás ...
Szakközépiskolai osztályokról
Sportélet • • •
Érettségi vizsgák ••• •••
Kitüntetések, jutalmazások • •
Felnőtt oktatás •••
Az iskola benépesülése alapítása óta
A tanári testület névsora és iskolai munkaköre ...
A tanulók névsora és eredménye
Intézetünk névadója dr Mező Ferenc
Az év története ••• •••
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Nagykanizsa történetére
Az iskolai KISZ-szervezet munkája
Sorosi Miklós igazgatóhelyettes, Márkus Ferenc szakfelügyelő, Farkas
Jánosné, Gyenesei Attila, Kovács Lászlóné, Soós Sándor, Navracsics Ilona.
Szántó Zoltán és Vellák Mária tanárok
Felelős kiadó: Debreczeni Atliláné
Készült 700 példányban — A''5 alak (4,s/i ív)
68 635 Zala megyei Nyomda Vállalat, Nagykanizsai Telepe — Felelős vezető: Pusztai Ferenc
AZ ÉVKÖNVY ANYAGÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁBAN
KÖZREMŰKÖDTEK: