* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.22 MB | |
| 2020-05-04 15:26:08 | |
 | |||||||
Nyilvános  190 | 622 | Cím: Nagykanizsa város utcáinak, tereinek, köztéri szobrainak és emléktábláinak jegyzéke | Alcím: 1753-1969 Szerző: Szűcs László Szerz. közl: Szűcs László Kiadás: [Nagykanizsa] : Zalaegerszegi Ny., 1970 Eto: 908.439Nagykanizsa ; 711.73(439Nagykanizsa)(093.86) ; 711.61(439Nagykanizsa)(083.86) ; 73(439Nagykanizsa)(083.6) Tárgyszó: Zala megye ; Nagykanizsa ; 1753-1969 Szakjel: 908 Cutter: Sz 98 Nyelv: magyar Oldal: 31 p. Megj.: Bibliogr.: p. 30. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagykanizsa város utcáinak, tereinek, köztéri szobrainak és emléktábláinak jegyzéke 1753 — 1969 Dr. Szűcs László Nagykanizsa város utcáinak, tereinek, köztéri szobrainak és emléktábláinak jegyzéke 1753 — 1969 ELŐSZÓ A XVI. és XVII. században a meghódított magyarországi területeket a török uralom tartományokra (vilajet) osztotta, és így kapcsolta be saját igazgatási rendszerébe. A budai, az egri, a temesvári tartományok mellett Kanizsa várának 1600. október 22-én történt elfoglalása után kialakította a kanizsai vilajetet is. Kanizsa vára 1690. április 13-án szabadult fel a török uralom alól, városias fejlődése ezután indult meg. 1753-ban már 14 utcája volt, amelyeket a korabeli hivatalos feljegyzésekből ismerünk. A közelmúltban elhunyt dr. Szűcs László összegyűjtötte a több mint két évszázadon át kialakult, használt utca- és térneveket. Ez a gyűjtemény tehát történelmi áttekintése a nagykanizsai utca- és térnevek változásának, s egyben lehetővé teszi a város történetével foglalkozóknak a régi írásokban, könyvekben található helymegjelölések biztos meghatározását. Mutatja a gyűjtemény azt is, hogy a város településföldrajzilag hogyan alakult ki, hogyan változott és hogyan fejlődött a mai, szocialista jellegű Nagykanizsává. A gyűjtés jelentőségét, értékét növeli, hogy Nagykanizsa levéltári anyaga történelme folyamán kétszer is csaknem teljesen megsemmisült, éspedig 1779-ben tűzvész, 1945-ben a fasizmus rombolásai következtében. A munkát kiegészíti a szerző gyűjteménye a város köztéri szobrairól, emlékműveiről és emléktábláiról. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés is ösztönzést ad a további helytörténeti kutatásokra, azok eredményeinek közzétételére. E tanulmányt városunk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére jelenteti meg Nagykanizsa Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Nagykanizsa, 1970. április hó. MÓZES PÁL vb-elnök 3 1. Utcák, terek: Az 1968. évi utcanév (A V. T. V. B. Épít.- és Közi. Osztályánál vezetett utcanyilvántartás alapján) 1945 eiőtü utcanév (A V. T. V. B. Épít- és Közlekedési Osztályánál levő ,1919. és 1941. években készült várostérképek alapján) Az 1864. évi kataszteri térkép szerinti utcanév (A V. T. V. B. Épít.- és Közi. Osztályánál található) Az utcanevek 1753-ban (Barbarits Lajos Nagykanizsa c. monográfiája Bp. 1929. 110\'. oldal) 1. Ady Endre utca 2. Alsótemető utca 3. András Lajos utca 4. Andrejka Jenő utca 5. Akácfa utca 6. Arany János utca 7. Asztalos János utca 8. Attila utca 9. Árpád utca 10. Bagolai sor 11. Bajcsai utca 12. Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 13. Bajza utca 14. Balaton utca 15. Báthory utca 16. Bedő Albert utca 17. Berek köz 18. Béke utca (1962-ig Vorosilov utca) 19. Bocskay utca 20. I. Bolgár Hadsereg út (1962—1963. Batthyány út) (Nem azonos 42-vel) Horthy Miklós utca Kazinczy utca (L: 61. Nem azonos) Alsótemető utca Muraközi utca Arany János utca Pilsudszki utca Kétház utca Attila utca (északi része Rákóczi utca és Dózsa György utca között) Sikátor utca (L: 108-t) Bagolai sor Bajcsai utca dr. Hegedűs György út Ország út Bajza utca Báthory utca Berek köz Csengery út Bocskay utca Kaproncai utca Alsótemető utca Légrádi utca Ispita (Ápolda) utca (Lenin út és Zrínyi M. út közti útszákasz.) (Mihály) Miháldi utca (Miháldi utca nevét tévesen Mihály névre írta el az osztrák térképkészítő.) Bajcsai utca Sormási út Miháldi utca TJjvilág utca Zöldfa utca Köz Iván utca Várhelyi utca 21. Bornemissza Gergely utca 22. Brauin Éva utca 23. Brónyai Lajos utca 24. Búzavirág utca 25. Cigány utca 26. Csányi László utca 27. Deák Ferenc tér 28. Dobó István utca 29. Dózsa György utca 30. Dózsa György tér 31. Egerszegi út (1954—1967. Korpavár Fő út) 32. Eötvös tér 33. Erkel Ferenc utca 34. Fabik Károly utca 35. Farkas József utca 36. Fáy András utca 37. Felsőtemető utca 38. Fő utca (1954—1967. Palin Fő utca) 39. Garay utca 40. Gábor Áron utca 41. Hajgató Sándor utca 42. dr. Hamburger Jenő utca 43. Hámán Kató utca 44. Hársfa utca 45. Hevesi Sándor utca 46. Honvéd utca 47. Homokkomáromi utca 48. Hunyadi utca •j9. Hunyadi tér 50. Huszti György tár 51. Ibolya utca 52. Ifjúság útja 53. Jakabkuti utca 54. Jókai Mór utca 55. József Attila utca 56. Kaán Károly utca Wlassics Gyula utca Cigány utca (Nem azonos kilencvenkilenccel) Csány László utca Deák Ferenc tér József főherceg utca Szent Flórián tér Korpavár Eötvös tér dr. Szekeres József utca Levente utca Felsőtemető utca Palin Garay utca Gábor Áron utca Hajgató Sándor utca Polgár utca Batthyány utca (Nem azonos hússzal) Mária utca Honvéd utca Homokkomáromi utca Hunyadi utca Hunyadi tér Huszti György tér Jakabkuti utca Alsósánc Cigány utca Korpavár Felsőtemető utca Palinpuszta Vízi utca Gábor utca Csordás utca Új utca Homokkomáromi utca Felső utca Kereszt utca Piac tér Sánc Az 1968. évi utcanév (A V. T. V. B. Épít.- és Közi. Osztályánál vezetett utcanyilvántartás alapján) Az 1864. évi kataszteri térkép szerinti utcanév (A V. T. V. B. Épít.- és Osztályánál levő 1919. és 1941. evekben Közl osztályánál készült várostérképek alapján) található) 1945 előtti utcanév (A V. T. V. B. Épít- és Közlekedési Az utcanevek 1753-ban (Barbarits Lajos Nagykanizsa c. monográfiája Bp. 1929. 110. oldal) 57. Kalász utca (1954—1967.) Palin Kossuth Lajos utca 58. Kaposvári utca 59. Karkecz Károly utca 60. Katona József utca 61. Kazinczy utca 62. Kállai Éva utca 63. Kilián György utca 64. Kinizsi utca 65. Királyi Pál utca 66. Kisfalud! Sándor utca 67. Kismező utca 68. Ki srác utca 69. Kossuth Lajos utca 70 Kossuth Lajos tér 71. Korvin Ottó 72. Kórház utca 73. Kölcsey utca 74. Kőrisfa utca 75. Kun Béla utca 76. Landler Jenő utca 77. Latinka Sándor utca 78. Lenin út (1962-ig) Sztálin út 79. Ligeti utca 80. Ligetváros Palin Felsősánc Szentgyörgyvári utca (L: 72-t) Kazinczy utca (Nem azonos eggyel) Halvax József utca Kassa utca Kinizsi utca Királyi Pál utca Kisfaludi Sándor utca Kismező utca Kisrác utca Kossuth Lajos tér Kórház utca (L: 60-t) Kölcsey utca Vécsey Zsigmond utca Pivári utca Babochay György utca Gyár utca Fő út Honvéd kórház Hadi kórház Barak-kórház Palinpuszta Sánc Szentgyörgyvári utca Szentgyörgyvári utca Óriás utca (Riesen Gasse) Rác utca (L: 89-t) 13 város Szentgyörgyvári utca Szentgyörgyvári utca Szeglet utca Szeglet utca Petránci utca Fő út Alsó utca Piarczi utca (L: 116-t) 81. Magvető utca (1954—1967.) Palin Petőfi Sándor utca 82. Magyar utca 83. Május 1. utca (1960-ig) Üveggyári utca (Nem volt hivatalos utcanév) 84. Malomkert utca 85. Március 15. tér 86. Mező Imre utca 87. Munkácsy Mihály utca 88. Muskátli utca 89. Nagyrác utca 90. Napsugár utca (1954—1967.) Palin Dózsa György utca 91. Nefelejts utca (Polai János utca) 92. Néphadsereg utca 93. Nyírfa utca 94. Olaj utca 95. Oswald József utca 96. Őrház utca 97. Őrtorony utca 98. Pápai utca 99. Petőfi utca Palin Magyar utca Malomkert utca Körmös utca Munkács utca Nagyrác utca Palin Szigeti utca (L: 101-t) Teleki utca Olaj utca (1940-től) Hajcsár utca Őrtorony utca Őrház utca Pápai utca Petőfi utca 100. Pipacs utca 101. Polai János utca 102. Ráckert utca 103. Rákóczi utca 104. Rozgonyi utca Bába utca Szigeti utca (L: 91-t) Ráckert utca Rákóczi utca Rozgonyi utca Palinpuszta Bécsi utca Szombathelyi utca Rajnai utca Rác uíca (L: 68-ast) Palinpuszta Becsali utca Pécsi utca Sopron utca Rózsa utca (nem azonos egyszázöttel) Pesti utca Récsei utca Cigány utca = (Rákóczi utcától Dózsa György utcáig terjedő útszakasz.) (Nem azonos huszonöttel) Becsali utca Cicelle utca Külsőtelki utca Koronaherceg utca (Monográfia 128. oldal) Az 1968. évi utcanév (A V. T. V. B. Épít.- és Közi. Osztályánál vezetett utcanyilvántartás alapján) 1945 előtti utcanév (A V. T. V. B. Épít- és Közlekedési Az 1864. évi kataszteri térkép szerinti utcanév (A V. T. V. B. Épít.- és Osztályánál levő 19.19. és 1941. években közI Osztályánál készült várostérképek alapján) található) Az utcanevek 1753-ban (Barbarits Lajos Nagykanizsa c. monográfiája Bp. 1929. 110. oldal) 105. Rózsa Ferenc utca 106. Rozmaring utca 107. Ságvári Endre utca 108. Sánci utca 1Ö9. Semmelweis utca 110. Sikátor utca 111. Sneff József tér 112. Somogyi Béla utca 113. Só utca 114. Schőnlherz Zoltán utca 115. Stromfeld Aurél utca 116. Szabadság tér 117. Szabadhegy utca 118. Szemere utca 119. Szepetneki utca 120. Széchenyi tér 121. Sziklai Sándor utca 122. Takarék utca 123. Tanácsköztársaság tér 124. Táncsics Mihály tér 125. Tavasz utca 126. Tárház utca 127. Terv utca 128. Téglagyári utca 129. Tolbuchin sétány (1942—1949.): Papp Simon 130. Toldi Miklós út 131. Tornyos köz 132. Thúry György utca Rózsa utca (Nem azonos a kilencvenhéttel) Rozmaring utca Szent Rókus utca Sánci utca László herceg utca Árpád utca (Északi része Rákóczi út és Dózsa György út között. L: 9-t) Király utca Só utca MAORT utca Zárda utca Erzsébet királyné tér Szabadhegy Szemere utca Szepetneki utca Széchenyi tér Belus József utca Templom tér Kápolna tér Tavasz utca Tárház utca dr. Sabján Gyula utca Rozmaring utcs Berek utca Varasdi utca (L: 133 és 136-t) Zárda utca Gabona piac Szabadhegy Szepetneki utca Piaci tér Német utca Piarczi utca (L: 78-t) utca Tornyos köz Lengyel Lajos utca 133. Varasdi utca 134. Vasút utca 135. Vágóhídi utca 136. Vár utca Varasdi utca (L: 112 és 136-t) Vasút utca Vágóhídi utca (Töltés) Vár utca 137. Várkonyi György utca 138. Virág Benedek utca 139. Vöröshadsereg útja 140. Vörösmarty utca 141. Újélet utca 142. Üttörő utca 143. Űrhajós utca 144. Zalka Máté utca 145. Zetkin Klára utca 146. Zrínyi Miklós útca Virág Benedek utca Szent István sugárút (1938-tól) Sugárút Vörösmarty utca Felsősánc Felsősánc Szent Imre herceg út (1938-tól) Nádor utca Zrínyi Miklós utca 147. Zsigárdi köz Zsigárdi köz Varasdi utca Varasdi utca (L: 112 és 133-t) Sánc Sánc Kisnémet utca (Somogyi Béla út és Ady Endre út között) Fülöp utca (Ady Endre út és Széchenyi tér között) Köz II. Külterületi lakott helyek: 1. Alsóerdei erdészlak 2. Alsónyíresi erdészlak 3. Felsőerdei erdészlak 4. Ferencmajor 5. Gördövényi erdészlak 6. Gyepmesteri telep 7. Lazsnakpuszta 8. MÁV őrházak: 64, 64/a, 65, 66/b, 67, 68, 70, 70/a, 70/b, 71 számú 9. Nagyrécse vasútállomás felvételi épülete 10. Repülőtér III. Az egyes városrészek, épületek stb. 1945 előtt általánosan használt megnevezése: 1. Bazár. A Lenin út 8. sz. A épület földszinti és I. emeleti helyiségeiben nagyáruház volt 1916-ig. Erről nevezték a két utcára nyíló egész épületet is bazárnak. 2. Cintórium, vagy cinterem. Jelentése: nyugvóhely. A templomok melletti temetőkert megjelölésére használták. Az Alsótemplom előtti keleti utcarész az Ady Endre útig. 3. Egylet-Kert. A mozi előtti park az 1836-ban alakult Nagykanizsai Polgári Egylet tulajdona volt, ezért nevezték Egyletkert-nek. 1885-ben épített székházát a Nagykanizsai Ipartestület 1933-ban megvásárolta. Jelenleg a Hevesi Sándor Művelődési Központ használja. A kert neve 1962-től Károlyi Kert. 4. Frigyes főherceg laktanya nevet viselték 1923-ig a Vöröshadsereg út 13. sz. alatti épületek. 5. Fürst téglagyár. A Dózsa György út végén levő téglagyár neve 1945-ig. 6. Hercegi vár volt a Lenin út 5. sz. alatti épület. 7. Herkules téglagyár. A Magyar utca végén, a jelenlegi vásártér helyén volt téglagyár neve. Megszűnt és bontásra került 1935-ben. 8. József főherceg laktanya nevet viselte 1945-ig a Dózsa György út 73—75. sz. alatti épülettömb. 1945—1956 között Petőfi laktanya volt a neve. Lakásokká alakították át. 9. Katonarét a Néphadsereg út, a Hámán Kató út, a vasúti bevágás és a Farkas József utca közti lakótelep. A Károly király laktanya gyakorló tere volt. Innen ered elnevezése. Az I. világháború után családi házak céljára parcellázták. 10. Kanálisnak nevezték a Principális csatornát. 1802-ben a város lakossága megásta a Kanizsa várát körülvevő mocsár lecsapolására a szükséges árokrendszert. A főcsatornát, amely a vizet a Murába szállítja, Principális (fő) csatornának nevezik. 10 11. IV. Károly király laktanya a Néphadsereg út végén levő laktanya1, 1945-től a Dózsa György laktanya nevet viseli. IZ. Korzó a Lenin út Ady Endre utca és Béke utca közti szakasza. 13. Négyházaknak nevezték a Béke utcán a téglagyár és a sörgyár köpött levő 4 db egyemeletes vasutas lakóházat. 14. Ördögárok csapadékgyűjtő és levezető árok volt. A Honvéd utcánál kezdődött és a Rákóczi utca egész hosszában, a déli oldalon levő házak kertjében vezetett végig. A Magyar utcát átvágva, a Dencsár-árokba ömlött. A lakók a szennyvizet is beletoltötték. A város 1926—1928 évi általános csatornázásakor a Rákóczi utca közepén főcsatornát építettek és az Ördögárkot betemették. 15. Papkert az Eötvös téri park. Az Eötvös tér délkeleti sarkán állt a piarista gimnázium, 1765-től 1904-ig. Az épületet 1919-ben bontották le. A gimnáziumhoz tartozott az egész jelenlegi parkterület is, ezért nevezték papkertnek. 16. Práter. A vasútállomástól nyugatra levő földterületen öregerdő volt 1916-ig. Kedvelt kiránduló helye volt a nagykanizsaiaknak. 17. Suszterallé a Deák téren levő fasor. Nagy vásárok, heti vásárok alkalmával a cipészek és csizmadiák kirakodó, árusító helye volt. 18. Tripammer-sétány a sétatéren átvezető (temetőhíd — Béke út között) főútvonal 1925-től. (Monográfia 119. oldal.) 19. Vasember-ház a Szabadság tér 1. sz. épület. A „vasember" az épületben levő vaskereskedés cégére volt. Erről nevezték el az egész házat is. A vasember a múzeumban nyert elhelyezést. 20. Vasútpart a vasúti bevágás déli oldalán levő fasoros út a temetőhídtól a Potyli-patakig. 21. Viktória téglagyár volt a neve a jelenlegi III. sz. téglagyárnak a Néphadsereg út végén. \' IV. Magyarázat az utca- és térnevekhez: Ady Endre (1877—1919) költő. András Lajos (1887—1955) a róla elnevezett fegyveres különítmény parancsnoka 1919-ben Nagykanizsán. Andrejka Jenő (1917—1956) alezredes, a Vörös Csillag Nyomda védelmében az ellenforradalom elleni harc hősi halottja. Arany János (1817—1882) költő. Asztalos János (1918—1956) honvéd ezredes. Az ellenforradalmárok 1956-ban meggyilkolták. Attila (kb. 400—453) hun király. Árpád (?—907) honszerző és államalapító fejedelem. Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886—1944) publicista. A II. világháború idején az ellenállási mozgalom polgári szárnyának vezetője. Bajza József (1804—1858) költő és kritikus. Báthory István (1533—1586) erdélyi fejedelem és lengyel király. 11 Dr. Bedő Albert (1839—1918) a magyar erdészet kimagasló alakja. Emlékére 1957-ben Bedő Albert emlékérmet alapítottak. Bocskay István (1557—1606) erdélyi fejedelem. I. Bolgár Hadsereg 1945. április 1-én felszabadította Nagykanizsát. Bornemissza Gergely 1553-ban Eger várkapitánya, Eger 1552 évi védelmében hadnagy. Braun Éva (1917—1945) az illegális kommunista mozgalom harcosa,az ellenállási harc egyik ifjúsági vezetője. A nyilasok 1945-ben kivégezték. Brónyai Lajos (1882—1958) az 1919-es Tanácsköztársaság nagykanizsai direktóriumának tagja. Batthyány Lajos gr. (1806—1849) az első magyar miniszterelnök. Babochay György (1835—1913) Nagykanizsa város polgármestere 1878—1896. Belus József (1832—1880) Nagykanizsa város polgármestere 1872—1878. Csány László (1790—1849) kormánybiztos és közlekedésügyi miniszter 1848— 1849-ben. Zala megye liberális ellenzékének egyik vezére. Csengery Antal (1822—1880) publicista, történetíró. 1869—1880-ig Nagykanizsa országgyűlési képviselője. Deák Ferenc (1803—1876) igazságügy miniszter 1848-ban, az 1867. évi kiegyezés megalkotója, a magyar szabadelvűség egyik vezére. A nagykanizsai gimnáziumban tanult 1813—1817. Dobó István (1500—1572) egri várkapitány, 1552-ben Eger várának védője a török ellen. Dózsa György (kb. 1474—1514) az 1514. évi parasztháború vezére, a magyar történelem egyik legnagyobb alakja. Eötvös József br (1813—1871) író és államférfi. Mint vallás- és közoktatásügyi miniszter megalkotta 1868-ban az első magyar népoktatási törvényt. Erkel Ferenc (1810—1893) zeneszerző. Erzsébet magyar királyné (1837—1898) I. Ferenc József király felesége. Fabik Károly (1890—?) a cattaroi forradalmi tengerész felkelés egyik hőse. 1919-ben a róla elnevezett forradalmi tengerész különítmény parancsnoka Nagykanizsán. 1919. júliustól a dunai flotta vörös monitorjainak főparancsnoka. Farkas József (1920—1946) rendőr alezredes a felszabadulás után. Fáy András (1786—1864) író, az első magyar takarékpénztár megalapítója. Flórián (Szent) pártfogását a tűzveszedelem ellen kérték a katolikus vallásúak. Fülöp utca: Batthyány Fülöp (1780—1870) hercegtől kapta nevét, aki a nagykanizsai uradalomnak 1806-tól volt a birtokosa. Garay János (1812—1853) költő. Gábor Áron (1810—1849) a szabadságharc székely ágyúöntője. Hajgató Sándor (1845—1909) kiskanizsai tanító, 1871-ben megalakította a Kis-kanizsai Olvasókört. Dr. Hamburger Jenő (1882—1936) a Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosa. Az I. világháború idején a Szociáldemokrata Párt nagykanizsai szervezetének elnöke. 12 Iiámán Kató (1884—1936) az illegális kommunista mozgalom egyik nagy harcosa. Hevesi Sándor (1873—1939) színházi igazgató, rendező, író. A Nemzeti Színház igazgatója 1922—1932. Nagykanizsán született. Hunyadi János (1407—1456) korának legnagyobb hadvezére, a nándorfehérvári győzelem ki vívója. Huszti György (?—?) Kanizsa várkapitánya volt. 1532-ben a törökök fogságába került. A szultán megbízásából beutazta Ázsiát. Tapasztalatait könyvben írta meg. Horthy Miklós (1868—1957) az ellenforradalmi fasiszta rendszer idején Magyarország kormányzója (1920—1944). Dr. Hegedűs György (1883—1925) nagykanizsai ügyvéd, országgyűlési képviselő, az antiszemita mozgalom egyik vezére. Ualvax József (1815—1877) Nagykanizsa város első polgármestere 1868—1872. Ispita. A jelenlegi tiszti kaszinó (Ady utca—Zrínyi utca sarok) helyén 1698— 1884 között kórház (ispotály, ápolda) volt. I. István (Szent) (977—1038) az első magyar király, a magyar államalapítás művének befejezője. Imre herceg (Szent) (1007—1031) I. István király fia. Jókai Mór (1825—1904) regényíró. József Attila (1905—1937) forradalmi költő, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja. József főherceg (Habsburg) (1872—1962) az I. világháborúban hadseregparancsnok volt. Az 1919 utáni ellenforradalom egyik vezére. Dr. Kaán Károly (1867—1940) Nagykanizsán született. Az Alföld-fásítás megindítója, a magyar erdészeti tudomány kiváló alakja. Az erdők államosításának és az üzemtervi gazdálkodás eszméjének megteremtője. Karkecz Károly (1928—1956) honvéd őrnagy. Az 1956-os ellenforradalom alatt hősi halált halt Budapesten a Corvin-közben. Katona József (1792—1830) drámaíró, a Bánk bán szerzője. Kazinczy Ferenc (1759—-1831) a nyelvújítási mozgalom vezére. Kállai Éva (1917—J.956) kommunista pártmunkás. Károlyi Mihály gr. (1875—1955) politikus, 1919. I. 11—III. 21. köztársasági elnök. Kilián György (1907—1943) a kommunista ifjúsági mozgalom egyik vezetője. Kinizsi Pál (kb. 1446—1494) I. Mátyás király törökverő hadvezére. Királyi Pál (1821—1892) politikus és publicista. Iskoláit a nagykanizsai gimnáziumban végezte. Sokat tett a magyar zeneművészet fejlesztése érdekében. Kisfaludy Sándor (1772—1844) költő. Kossuth Lajos (1802—1894) Magyarország kormányzója 1849-ben. A Szabadságharc vezéregyénisége. Kölcsey Ferenc (1790—1838) költő, publicista, a Himnusz szerzője. 13 Kun Béla (1886—1939) a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakja. A Vörös Üjság megalapítója, a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetője, 1919-ben külügyi népbiztos, a proletárhatalom vezéregyénisége. Landler Jenő (1875—1928) a Vörös Hadsereg főparancsnoka 1919-ben. Középiskoláit a nagykanizsai gimnáziumban végezte 1885—1893. Latinka Sándor (1886—1919) a magyar munkásmozgalom harcosa és vértanúja. Lenin (1870—1924) a Szovjetköztársaság első elnöke. Az emberiség egyik legnagyobb szocialista gondolkodója. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a világ első szocialista államának megalapítója, a nemzetközi munkásmozgalom vezetője. Lengyel Lajos (1849—1910) Nagykanizsa város főjegyzője 1882—1910. Levente testnevelési és politikai mozgalom. 1921—1945 között minden 21 évet be nem töltött ifjúnak részt kellett benne vennie. László herceg, dr. Battyhány-Strattmann László hg. (1870—1931) szemorvos, emberbarát. Körmenden kórházat épített és tartott fenn. Nagykanizsán uradalma és bérházai voltak. Ligetváros, 1915—1916-ban megépítették az Osztrák—Magyar Monarchia legnagyobb, barak rendszerű katonai kórházát Nagykanizsán, 3600 háborús beteg kezelésére és ellátására. Az első világháború befejezése után egy része katonai kórháznak maradt meg, nagyobb részéből pedig lakásokat alakítottak ki. 1930 óta sok épületét lebontották. Szép parkosítása miatt a felszabadulás után kapta a Ligetváros nevet. Május 1. Nemzetközi munkásünnep, 1889 óta a proletariátus jogaiért és a világbékéért tartják meg. Március 15. Az 1848-i magyarországi polgári forradalom kitörésének napja. Mária dr. Batthyány-Strattmann László hg szemorvos feleségéről, Coreth Máriáról lett elnevezve. Mező Imre (1905—1956) a kommunista mozgalom harcosa. 1936—1939-ben résztvett a spanyol szabadságharcban, 1956-os vértanú. Munkácsy Mihály (1844—1900) a magyar festészet egyik legnagyobb mestere. MAORT Magyar—Amerikai Olajipari Részvénytársaság. Nádor Magyarország legnagyobb közjogi méltósága a királyság idején. Osvald József (1898—1919) a nagykanizsai Fabik különítmény politikai biztosa, 1919. júliustól parancsnoka, 1919. augusztusban hősi halált halt. Papp Simon országos főgeológus, a MAORT vezérigazgatója 1949-ig. Petőfi Sándor (1823—1849) a legnagyobb forradalmi költőnk. Polai János (1885—1919) Nagykanizsa forradalmi vádbiztosa. 1919. november 1-én kivégezték. A Tanácsköztársaság mártírja. Pilsudski József (1867—1935) lengyel marsall és diktátor. II. Rákóczi Ferenc (1675—1735) erdélyi fejedelem, a róla elnevezett (1703—1711) szabadságharc vezetője. Rozgonyi István országbíró, 1410-ben zalavári kapitány, 1428-ban Galambócz-nál a török ellen harcoló sereg fővezére. 14 Rózsa Ferenc (1906—1942) a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa, az illegális Szabad Nép szerkesztője. Rókus (Szent) pártfogását a pestis és a betegségek ellen kérték a katolikus vallásúak. Dr. Sabján Gyula (1875—1939) Nagykanizsa város polgármestere 1913—1930. Ságvári Endre (1913—1944) az illegális kommunista ifjúsági mozgalom kiemelkedő harcosa. Semmelweis Ignác (1818—1865) orvos, a gyermekágyi láz leküzdője, az anyák megmentője. Sneff József (1887—1919) Zala megye kormánybiztosa 1919-ben, a nagykanizsai direktórium elnöke, a Tanácsköztársaság mártírja. Somogyi Béla (1868—1920) tanár, hírlapíró, a Népszava szerkesztője. 1920-ban az ellenforradalmárok meggyilkolták. Só utca Nagykanizsán 1840 óta működött a Sójövedéki Hivatal a Szabadság tér 5. számú úgynevezett Régi Pósta épületben. 1870-ben a Sóhivatalt, a raktárakkal együtt a teherpályaudvar szomszédságába helyezték át. A Nagykanizsai Sóhivatal Zala és Somogy megye fő elosztó szerve volt. Schőnherz Zoltán (1905—1942) a kommunista mozgalom és a KMP harcosa. A munkásmozgalom mártírja. Stromfeld Aurél (1878—1927) a Magyar Tanácsköztársaság vezérkari főnöke. Szabadhegy. Nagykanizsa városnak a Batthyány hercegi uradalommal 1773-ban és 1811-ben kötött szerződése szerint, ahol a város polgárai legeltettek, az uradalom is legeltethetett. 1849-ben a város polgárai megszüntették a legeltetést az úgynevezett Irtásföldi dűlőben, hogy az uradalmat erről a legelőről kiszorítsák. Az uradalomnak is megszűnt tehát a legeltetési joga. A hercegi uradalomtól szabaddá vált Irtásföldi dűlőben a birtokosok 1850-ben Szabadhegy néven szőlőhegyet alapítottak. Szemere Bertalan (1812—1869) politikus és író. 1848-ban belügyminiszter, 1849-ben miniszterelnök. Sz.échenyi István gr (1791—1860) a magyar történelem egyik nagy alakja. Jelentős irodalmi tevékenysége mellett nevéhez fűződik a Lánchíd megépítése, a dunai gőzhajózás megindítása, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása stb. Sziklai Sándor (1895—1956) ezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgatója volt. 1936—1938-ig résztvett a spanyol szabadságharcban. Az ellenforradalom áldozata. Dr. Szekeres József (1855—1921) az 1884-ben megépült nagykanizsai kórház első igazgató főorvosa volt haláláig. Sztálin (1879—1953) szovjet államférfi (a II. világháborúban a fegyveres erők főparancsnoka, a háború után a szovjet kormány vezetője), a Szovjetunió legfőbb vezetője. Táncsics Mihály (1799—1884) haladó szellemű író. Többször bebörtönözték. 1848-ban megindította a Munkások Üjsága, majd 1869-ben az Arany Trombita című lapot, amely a magyarországi szocializmus első orgánuma. Magyarországon elsőnek írt a szocializmusról és a kommunizmusról. 15 Tárház. 1896-ban építették meg a vasútállomáshoz kapcsolódó közraktárakat, tárházakat. Tolbuchin (1894—1949) a Szovjetunió marsallja, Magyarország felszabadításában, a 2. ukrán front parancsnoka. Nagykanizsa felszabadítása után, 1945 áprilisában Vorosilovval együtt Nagykanizsán is járt. Toldi Miklós Nagy Lajos király kora beli (1342—1382) nagy erejű vitéz. Alakját Arany János örökítette meg trilógiájában. Thúry György (1520—1571) végvári kapitány, rettegett bajvívó és törökverő hős. Kanizsa várának főkapitánya 1567—1571. A nagykanizsai múzeum névadója. Teleki Samu gr (1845—1916) Afrika utazó. 1886—1888-ban felfedezte a róla elnevezett Teleki vulkánt, a Rudolf tavat és a Stefánia tavat. Tripammer Gyula (1857—1916) az 1845-ben alakult Nagykanizsai Takarékpénztár igazgatója, az 1894-ben alakult Nagykanizsai Szépítő Egylet ügyvezető elnöke szervezte meg a nagykanizsai sétatér létesítését 1896-ban, az ezeréves Magyarország emlékére. Vár. Kanizsa várát 1702-ben Lipót császár a kezdődő kuruc mozgalom miatt leromboltatta. A Nagykanizsát és Kiskanizsát összekötő út a volt vár területén kanyargósan vezetett. A kanyarokat 1900-ban átvágták és a töltésen korszerű utat építettek. Várkonyi György (1933—1956) államvédelmi hadnagy. Az ellenforradalmárok 1956-ban meggyilkolták. Virág Benedek (1754—1830) költő, történetíró. A nagykanizsai gimnáziumban tanult 1767—1772. Vörösmarty Mihály (1880—1855) költő, a Szózat szerzője. Vécsey Zsigmond (1865—1913) Nagykanizsa város polgármestere 1896—1913. Vorosilov (1881—1969) szovjet politikus, a Szovjetunió marsallja. A Nagy Honvédő Háború éveiben (1941—1945) az egyik hadseregcsoport főparancsnoka, 1953—1960-ig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Nagykanizsa felszabadítása után, 1945. áprilisában Tolbuchinnal együtt Nagykanizsán járt. Dr. Wlassics Gyula (1852—1937) vallás- és közoktatásügyi miniszter. A Millenium alkalmából 1000 népiskolát állított fel. A nagykanizsai gimnáziumban tanult. Zalka Máté (1896—1937) a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa. A spanyol köztársaságért harcoló nemzetközi brigádokat szervezte. Zárda az alsótemplom melletti volt ferences rendház, 1952-től kollégium. Zetkin Klára (1857—1933) a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosa. Zöldfa néven uradalmi vendéglő és szálloda volt a Szabadság tér 9. szám alatti épületben, melyet herceg Batthyány építtetett 1750 körül a lebontott vár tégláiból. Ebben az épületben volt a törvényszék 1880-tól 1937-ig. 1943— 1945. IV. l-ig a fasiszta rendszer internáló tábornak vette igénybe. 1952-től általános iskola és a Braun Éva leány-gyermekotthon van benne. Zrínyi Miklós gr (1620—1664) költő, hadvezér és politikus. Többízben megkísérelte visszafoglalni a törököktől Kanizsa várát. 16 V. Az utca- és térnevek történeti változása az I. részhez, betűrendben: Alsósánc 55 Külsőtelki utca 103 Alsó utca 76 László herceg utca 109 Ápolda utca 1 Lengyel Lajos utca 132 Árpád utca 110 Levente utca 35 Babochay György utca 77 Légrádi utca 1 Barak kórház 80 MAORT utca 114 Batthyány utca 20, 42 Mária utca 43 Bába utca 101 Miháldi (Mihály) utca 8 Becsali utca 91, 101 Munkács utca 87 Bécsi utca 82 Muraközi utca 3 Belus József utca 121 Nádor utca 145 Berek utca 107 Német utca 112 Cicelle utca 103 Ország út 12 Csengery út 18 Öriás utca 64 Cigány utca 99 Palin, Dózsa György utca 90 Csordás utca 46 Palin, Fő utca 38 Erzsébet királyné tér 116 Palin, Kossuth Lajos utca 57 Felsősánc 58, 141, 142 Palin, Palinpuszta 38, 57, 81, 90 Felső utca 47 Palin, Petőfi Sándor utca 81 Fő út 78 Papp Simon utca 129 Fülöp utca 146 Pesti utca 99 Gabona piac 116 Petránci utca 76 Gábor utca 42 Pécsi utca 92 Gyár utca 77 Piac tér 49 Hajcsár utca 95 Piaci tér 123 Halvax József utca 62 Piarci utca 78, 116 Dr. Hegedűs György utca 12 Pilsudszki utca 7 Honvéd (Hadi) kórház 80 Pivári utca 76 Horthy Miklós utca 1 Polgár utca 41 Ispita utca 1 Rajnai utca 46 Iván utca 18 Rác utca 87, 68 József főherceg utca 29 Récsei utca 99 Kaproncai utca 1 Riesen Gasse 64 Kassa utca 63 Rózsa utca 97, 105 Kazinczy utca 1 Dr. Sabján Gyula utca 127 Kápolna tér 124 Sánc 55, 58, 141, 142 Kereszt utca 48 Sopron utca 92 Kétház utca 7 Sormási út 12 Király utca 112 Sugár út 139 Kisnémet utca 146 Szeglet utca 73 Koronaherceg utca 104 Dr. Szekeres József utca 34 Korpavár, Fő út 31 Szent Flórián tér 30 Körmös utca 86 Szentgyörgyvári utca 60, 72 Köz 17: , 167 Szent Imre herceg út 145 17 Szent István sugárút Szent Rókus utca Szigeti utca Szombathelyi utca Sztálin út Teleki utca Templom tér 13 város Töltés Varasdi utca 139 Várhelyi utca 15 107 Vécsey Zsigmond utca 75 99, 91 Vizi utca 39 82 Vorosilov út 18 78 Wlassics Gyula utca 23 92 Üj utca 46 123 "Újvilág utca 13 70 Üveggyári utca 83 136 Zárda utca 115 112, 136 Zöldfa utca 15 18 VI. Emléktáblák, emlékművek, szobrok Nagykanizsa városban az utcanevek betűrendje szerint: 1. Az Ady Endre út 8. szám alatti Erkel Ferenc Kultúrotthon (az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Dunántúli Kutató és Feltáró Üzem tulajdonában) keleti falán mozaik díszítés van a kultúra, az olajipar, az ember és a család kulturálódása és a táncművészet kifejezésére. Készítette: Bálits Kálmán 1967-ben. 2. Az Ady Endre út 9. szám alatti iskola-épületen emléktábla van a következő felírással: A magyar szabadságharc emléke örökké él a tanulóifjúság szívében. „Haza és szabadság ez a két szó, melyet Először tanuljon dajkától a gyermek..." (Petőfi Sándor 1948. május 1.) 3. Ady Endre út 74. szám alatti izraelita temetőben levő emlékmű déli oldalának magyar felírása: „A régi zsidó temető lakói százéves nyugvóhelyükből a vasút által kiszoríttatván ide átköltöztek. Jan. 16-án 1859 évben." Ugyanez a felírás héber nyelven az emlékmű keleti oldalán, latinul az északi, németül pedig a nyugati oldalán olvasható. 4. Az Ady Endre úton a vasútállomás főbejáratával szemben, a nyugati oldalon díszkút van a következő felírással: „100 éves Magyar Vasút 1846—1946 VII. 15." 5. A Béke út 6. szám alatti épületen emléktábla látható. Felírása: „Ebben a házban alakult újjá 1945. április 4-én a Magyar Kommunista Párt Nagykanizsai Szervezete. Oly sok küzdelem, szenvedés után győzött az eszme. 1967. MSZMP Városi Bizottsága, Nagykanizsa Város Tanácsa." 6. A Béke út 37. szám alatti evangélikus templomban emléktábla van. Felírása: »A hazáért 1914—1918 (14 hősi halott neve) „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért."« 7. A Béke út 88. szám alatti volt kávégyárból a felszabadulás után lakóházat alakítottak ki. Ennek földszinti folyosóján emléktábla van a következő felírással: „Ez az épület 1941-től 1945. április l-ig a fasiszta rendszer internáló tábora volt, ahol számos kommunistát és haladó gondolkodású hazafit tartottak fogva. Örök dicsőség a hősöknek! E táblát az 1919-es dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján helyezte el a MSZMP Városi Bizottsága és a Városi Tanács. Nagykanizsa, 1959. március 21." 8. Az I. Bolgár Hadsereg út 8. szám alatti épületben emléktábla van. Felírása: „A 120 ezer főből álló Bolgár Hadsereg a Vörös Hadsereg III. ukrán frontjának kötelékében 1944 decemberében lépett magyar földre, hogy a bol- 19 gár nép megbízását teljesítve harcot vívjon a fasizmus ellen hazánk felszabadításáért. A drávai, a somogyi, a nagykanizsai és végül a muraközi harcokban 15 499 harcost vesztett. A bolgár hősök vére nem hullott hiába. A város népe nagyra becsüli a szabadságukért elesettek emlékét." 9. A Bolgár Hadsereg úti gimnázium tornatermének nyugati falán levő „Űrhajós" mozaikfal Redő Ferenc alkotása. Készült 1966-ban. 10. A Bolgár Hadsereg úti gimnázium tornaterme előtt levő Kislány szökőkúttal témájú szobormű Gádor Magda alkotása. 1966-ban állították fel. 11. A Deák téren a Felsőtemplom főbejárati részén 2 emléktábla van. Felírásuk: I. „Az idegenben nyugvó Húszas Honvéd Hősök emlékének az ezred tűzkeresztségének V. évfordulóján 1918. VIII. 28. A m. kir. 20. honvéd gy. ezred tisztikara." II. „A 48-ik közös gyalogezred hőseinek emlékére, akik a világháborúban hazájukért életüket feláldozták. Emelték a régi bajtársak 1924." 12. Deák Ferenc tér. A 48. gyalogezred emlékműve. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása 1934-ből. Felírások az emlékművön: „S az ó világnak romjain Az új világot megteremtik!" Petőfi „És mi nem hagyjuk magunkat, Míg lesz egy kéz és egy kard! Fogadom, hogy megbánja, Aki bántja a magyart." Petőfi (A 48. gyalogezred nevezetesebb fegyvertényeit is megörökíti az emlékmű) „1799 Verona Novi, 1800 Campo Preddo, 1805 Caldiero, 1809 Thorn, Aspern, 1812 Lengyelország, 1813 Drezda, Lipcse, 1814 Lyon, 1815 Tolentino, 1821 Napoli, 1848 Sona, Sommacampagna, 1849 Novara, 1859 Solferino, 1866 Custozza, 1869 Krivosije, 1878 Bihac, Peci, 1914 Stany, Pavlow, Kempie, Iwangorod, Suloszawa, Sempiechow, Drina, Panos, Kuliste, Valjevo. 1915 Nida, Zebrák, Dnjester, Zlotalipa, Sereth, M. Sabotino, Casak, Novi-bazar, Podgorica. 1916 Mszaniec, Nesterovce, Doberdo, Isonzo, Pasubio, Sv. Katharina, Békási szoros, Padcsin. 1917 Isonzo, Sereth Braila, Békási szoros. 1918. Piave, Odessa." 13. Eötvös tér. A Tanácsköztársaság emlékműve. Kerényi Jenő alkotása. Felírása: „1919. Felavatták 1964. nov. 7-én." 14. A Hajgatő Sándor utca 1. szám alatti Móricz Zsigmond Kultúrotthon főbejárati falán emléktábla van. Felírása: „Pro Patria 1914—1918 Az Olvasókör világháborúban elesett hősi halottainak emlékére." (6 hősi halott neve.) 20 15. A Hamburger Jenő utca 8. szám alatti épületen emléktábla van: Felírása: „Ebben a házban lakott munkásmozgalmunk két kiemelkedő személyisége, Hamburger Jenő (1882—1939) a Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztosa és Sneff József (1887—1919), a nagykanizsai direktórium elnöke. Emléküket tisztelettel megőrizzük. 1969. március 21. MSZMP Városi Bizottsága, Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága." 16. A Hunyadi út 11. szám alatti épületen emléktábla van. Felírása: „Kaán Károlynak, a nagy alföldfásitó erdésznek hálás megemlékezésül az Országos Erdészeti Egyesület és szülővárosának erdész társai. Nagykanizsa, 1959 október." 17. A Hunyadi út 18. szám alatti 406. sz. „Polai János" Ipari Szakmunkásképző Intézet főbejárata melletti oszlopon van i. Polai János domborművű arcképe. Felírása: „Polai János 1885—1919. A Magyar Tanácsköztársaság mártírja. Nagykanizsa 1961. Vörös János." II. Az ipari tanító és tanuló domboiműve. Felírása: „Vörös János, Nagykanizsa 1959." 18. A Kaposvári út 11. szám alatti iskola épületen emléktábla van a következő felírással: >*Nevelő munkánkat egyesíteni kell a dolgozók harcával a kizsákmányolók ellen. Lenin. Ezt az iskolát a MAORT üzemi pártszervezet dolgozói rohammunkával építették. „Dolgozók az iskoláért" mozgalom keretében 1948 nyarán.« 19. A Királyi Pál utcai kápolnában emléktábla van a következő felírással: „Ezt a kápolnát Magas Mihály kegyesrendi házfőnök, gimnáziumi igazgató tanügyi főtanácsos az Űr 1935. évében, fáradhatatlan buzgalommal Juk Béla ny. plébános nemeslelkű hagyományából a Kegyestanítórendnek, a Város Közönségének, a Piarista Diákszövetségnek s a tanulók szülőinek áldozatos adakozásából emelte." 20. A Kossuth Lajos téren levő Szentháromság szobor műemlék. Inkey Boldizsár emeltette 1773-ban. A Városépítési Tervező Vállalat Nagykanizsa Városképi és Műemléki Vizsgálata című 1952-ben kiadott tanulmánya szerint „az ország — talán— legszebb barokk Szentháromság szoborcsopor-tozata". Eredetileg a Szabadság téren állt, 1867-ben az Eötvös térre, innen 1934-ben jelenlegi helyére helyezték át. 21. Lenin út 6. szám alatti izraelita templom főbejárati részénél 2 emlékoszlop és egy emléktábla van. Felírásuk: I. „Itt gyűjtötték össze 1944. április 26—28-án Nagykanizsa és környékének háromezer zsidó lakosát, hogy Németországba hurcolják és kiirtsák. A háromezerből 2700 ottveszett." II. „A munkaszolgálatban elpusztultak emlékére 1941—1945." III. „1914—1918. Meghaltak a hazáért: (77 hősi halott neve). 21 Pihenjetek Isten békéjében Alvó hősök, sápadt katonák Mi enyészünk az elmúlás ködében A ti hazátok örök fénysugár. Kiss József" 22. Lenin út 8. szám alatti épületen emléktábla van. Felírása: „Az élő színház épp oly örök, mint a társadalom." „Hevesi Sándor esztéta, műfordító, dramaturg, a Nemzeti Színház főrendezőjének szülőháza." 23. Lenin út 24. szám alatti épületen emléktábla van: Felírása: „Ez az épület 1919-től 1943-ig a szervezett összmunkások otthona volt. Itt tevékenykedett az illegális Kommunista Párt is. Ezen emléktáblát a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóján helyezték el a nagykanizsai építőmunkások." 24. Magyar utca 9. szám alatti épületen emléktábla van. Felírása: „1919. március 11-én ebben a házban alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának Szervezete. Az 50. évfordulón tisztelettel emlékezünk Pártunk első nagykanizsai harcosaira, elvtársainkra. MSZMP Városi Bizottsága, Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága." 25. Petőfi út 39. szám alatti épületen emléktábla van. Felírása: „Ebben a házban született Halis István (1855—1927) a Városi Múzeum megalapítója, Nagykanizsa város történetének lelkes kutatója." 26. Somogyi Béla út 22. szám alatti ház lépcsőházában emléktábla van. Felírása: »Épült 1934—1935 évben Steiner Zsigmond, a nemesszívű emberbarát hagyománya szerint — a családi telken — a„Steiner Zsigmond Izr. Aggokháza" fenntartására.« 27. Szabadság tér. A Felszabadulási emlékmű elsőízben 1945-ben készült. Ezt Epifanovics M. P. szovjet mérnökszázados tervezte. Emelte Nagykanizsa város és Dél-Zala közönsége a szovjet hadsereg segítségével. Építésvezető: Vécsey Barnabás. Szobrászművészek: Sinkó András és Vörös János. Utóbbi nagykanizsai szobrászművész volt, az emlékmű oldalán levő reliefeket tervezte és készítette. Az oszlopon elhelyezett főalakot — kezében géppisztolyt tartó szovjet harcost — a pécsi Zsolnay gyárban készítették. 1956-ban, az ellenforradalom idején az emlékművet megcsonkították, a harcos szobrát ledöntötték és \' az emlékművön egyéb csonkításokat is végeztek. A reliefeket összetörték. Az emlékmű jelenlegi formájában való újjáépítése 1959-ben történt meg. Az emlékmű talapzatán álló új bronz szobrot Farkas Aladár szobrászművész tervezte és készítette. Az emlékművet első formájában 1945. július 15-én avatták fel, míg az újjáépített emlékművet 1959. május 1-én. A jelenlegi emlékmű felirata: „CCCP" 28. A Szabadság tér északnyugati oldalán levő díszkutat 1874-ben a városépítés befejezésének emlékére állították fel. 1934-ig a Deák Ferenc téren állt a 48. gyalogezred emlékműve helyén. 22 29. A Szabadság tér 9. szám alatti iskola kapualjában emléktábla van. Felírása: „Ez az épület 1943-tól 1945. április l-ig a fasiszta rendszer internáló tábora volt, ahol számos kommunista és haladó gondolkodású hazafit tartottak fogva. Örök dicsőség a hősöknek! E táblát az 1919-es dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évi fordulóján helyezte el Nagykanizsa Város dolgozói nevében a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága és a Városi Tanács. Nagykanizsa, 1959. március 21." 30. A Széchenyi tér 2. számú épületen emléktábla van. Felírása: „Ebben a házban született dr. Zemplén Győző (1879—1916), az elméleti fizika professzora, a folyadékok és az elektromos tér mozgásának nagyhírű kutatója. Nevét a lökéshullámokra vonatkozó Zemplén-tétel őrzi." 31. A Széchenyi téren áll a 20. honvéd gyalogezred emlékműve. Hybl József alkotása 1930-ban. Feliratok az emlékművön: „Dalolva mentek csatáról csatára. 1914—1918." „20-as Honvédek és Népfölkelők emlékének." „Uhnow, Rawa Ruska, Jaroslav Limanova, Kárpátok: 906-os magaslat, Lublin, Boguslawka, Stochod, Mielnica, Kostanjevica, Piave, Montello stb., Chmielnik—NW Chodel, Borusowa, Pilica, Kárpátok: Cisna-Baligror, Dri-na: Mucany, Zaleszczyki, Kirlibaba, Lovcen, Zugna-Torta stb." Az emlékmű eredetileg a Szabadság tér délkeleti sarkán állt. 1965-ben szállították át jelenlegi helyére. 32. A Vár úton, az egykori híres végvár területén állították fel 1968-ban Kanizsa vár mozaik alaprajzát, Haraszti László alkotását. Felirata: „Canisa-Vár XIV—XVIII." Hátlapja még nem készült el. 33. A Vár utca 9. szám alatt, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár udvarában a következő alkotások vannak: I. Szoborcsoport: Felirata: „Újítók. Nagykanizsa, 1953. Vörös János." II. A II. számú lakatos üzem előtt: „Szputnyik. Készítették 1958 elején az üzem dolgozói az első mesterséges égitest, a szputnyik 1957. okt. 4-én történt fellövése emlékére." III. A tanműhely északi falát az Ifjú Munkás témájú graffito díszíti. Hosz-szú József alkotása 1962-ből. 34. Temető. A nagykanizsai hadi kórházban a monarchia legnagyobb hadi kórházában az első világháború idején meghalt különböző nemzetiségű 1100 hősi halott sírját a város kegyelete, társadalmi akció keretében, 1924—1928-ban sírkövekkel látta el. Egyben a hősi temető közepén obeliszket állított fel a következő felírással: „1914—1918. Emlékezzetek és küzdjetek azért, amiért mi életünket áldoztuk!" 23 35. Temető. Szovjet hősi emlékmű a temetőben levő szovjet hősi sírok középső részén obeliszk kivitelben. Készült 1946-ban. Tervezte Nagykanizsa Város Mérnöki Hivatala. Kivitelezték a nagykanizsai építőiparosok. Felavatták 1946. augusztus 25-én. Az emlékmű feliratai: A nyugati oldalon: „CCCP 1945." Orosz nyelven fonetikusan: „Vernaja szlava gerojam pavsim v bőrbe za szvobodu i nyezaviszimoszty rogyini!" Fordítása: „Örök dicsőség a haza szabadságáért és függetlenségéért harcban elesett hősöknek!" Keleti odalon: „CCCP 1945." Orosz nyelven fonetikusan: „Vernije szin otcsizny preziraja szmerty vi szrazsalisz za rogyinu podvigi vasi primer grajdusib pokolenyijam. Vernaja szlava gerojam pavsim v bojach sz vragom i otdavsim szvoju zsizny za szvobodu i szcsasztye nasevo naroda." Fordítása: „Ti a hazának hű fiai a halált megvetve küzdöttetek a hazáért. Hőstettetek példa a jövő nemzedékeknek. Örök dicsőség a hősöknek, akik az ellenséggel való harcokban elestek és feláldozták életüket népünk szabadságáért és boldogságáért." Az emlékmű a szovjet hadsereg segítségével és közreműködésével készült. 36. Vöröshadsereg út 5. I. Károlyi Kert délkeleti részén áll Inkey Boldizsár emlékurnája, amelyet a város 1936-ban szállított át a Magyar utca végén levő, jelenleg igen romos műemlék, az Inkey kápolna elől. Felírása: „Patri Optimo Balthasari MDCCCXLII (A legjobb édesapának, Boldizsárnak, 1842)." II. Az 1927. március 15-én megnyitott Városi Színház, jelenlegi nevén a „Béke" filmszínház a „színház—mozi" kettős cél egy helyiségben való megoldására készült Medgyaszay István műépítész, műegyetemi tanár tervei szerint. Az épület homlokzati részét a „Bánk bán" (Katona József), jobb oldalát „A falu rossza" (Tóth Ede), bal oldalát pedig a „János vitéz" (Petőfi Sándor) egy-egy jelenete díszíti, melyet Baksányi festőművész tervei szerint Beszédes Ottó budapesti műmester készített. 37. A Vöröshadsereg út 9. szám alatti iskola épületen és kapualjában dombormű és emléktáblák vannak. I. Landler Jenő domborművű arcképe alatt a következő felírás van: „Landler Jenő Zala szülötte, a kommunizmus hű harcosa." II. „A nagykanizsai gimnáziumban tanult 1885-től 1893-ig Landler Jenő elvtárs, a dicsőséges Tanácsköztársaság Vöröshadsereg ének főparancsnoka." III. „Méltatlant ne dicsérj: hirdesd a régi dicsőült S mostani embereket, kik példák jóra lehetnek. (Virág Benedek.)" 24 „Virág Benedek Deák Ferenc 1754—1830 1803—1876 1810—1853 1821—1892 1829—1889 1843—1909 Tandor Ottó Donászy Ferenc 1852—1913 1858—1923 1867—1940 1873—1939 1875—1928 1885—1961 Gasparich Márk Királyi Pál Kaán Károly Hevesi Sándor Landler Jenő Mező Ferenc Apáthy István Thanhoffer Lajos (A gimnázium országos hírű növendékei.) A 200 éves Gimnáziumnak Nagykanizsa Város Tanácsa 1965." 38. A Vöröshadsereg út 11—13. szám alatti iskolaépületen 2 emléktábla van. I. Deák Ferenc domborművű arcképe körül a következő felírás: „Deák Ferenc emlékezetére, aki az 1813/14—1816/17 iskolai években ezen gimnáziumba járt, születése százados évfordulója alkalmából állította a Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör kezedeményzésére a Város Közönsége. 1803—1903. okt. 17." „Félre minden irigységgel hazám fiai. Adjuk neki az elsőséget" — mondja róla Széchenyi. (Teles Ede 1872—1948 alkotása.) II. Ez az épület 1890-től 1918-ig a „zöldhajtókás, sárgapitykés" cs. és kir. 48. gyalogezred kaszárnyája volt. Ugyanott a Kőolaj bányászati és Mélyfúróipari Technikum használatában álló első udvari épület egyik helyiségében (volt kapualj) emléktábla van. Felírása: „Pro Patria in fide Dei 1914—1918" (42 hősi halott gimnáziumi diák neve). Emléküknek szentelte a Nagykanizsai Piarista Diákszövetség. 39. A Zetkin Klára út 3. szám alatti Szociális Otthon lépcsőházában emléktábla van. Felírása: „Steiner Zsigmond Izr. Aggokháza. Épült 1939 évben Steiner Zsigmond az önzetlen, nemesszívű emberbarát áldozatkészségéből. Ne taszíts el az öregség idején, erőink fogytával el ne hagyj! Zsoltárok: LXXI. 9." 40. A Zrínyi Miklós út 56. számú épületen emléktábla van. Felírása: „E házban lakott és tanított Péterfy Sándor, a tanítók atyja 1861-ben. Izzó lelkű bölcs tanító volt. Örököltük tőle: 41. A Zrínyi Miklós út 33. szám alatti Thury György Közgazdasági Technikum épületén emléktábla van. Felírása: „1857—1957. Thury György Kanizsavár hős kapitányának emlékére állíttatták ezt az emléktáblát a 100 éves iskola volt növendékei." Rendületlen hittel hinni, bízni Az ékes, büszke magyar jövendőben!" 25 IRODALOM: Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája Bp. 1929. Halis István: Zalai krónika Nagykanizsa, 1915—1917. Makoviczky Gyula: Nagykanizsa város településföldrajza, Nagykanizsa, 1934. Markó Imre Lehel—Ördög Ferenc—Kerecsényi Edit: Zala megye földrajzi nevei, Zalaegerszeg 1964. Tersánczky József: Szabadhegy Monographiája. Nagykanizsa, 1887. Tóth János: Nagykanizsa városképi és műemléki vizsgálata, Bp. 1952. (A Városépítési Tervező Vállalat kiadása kézirat gyaránt). Városkultúra VIII. évf. 4—5. szám, Szeged, 1935. Űj Magyar Lexikon, 1959—1962. 30 TARTALOMJEGYZÉK Előszó — — — — — — — — — — — — — — — 3 I. Utcák és terek — — — — — — — — — — — — 4 II. Külterületi lakott helyek _________ 10 III. Egyes városrészek, épületek stb. 1945 előtt általánosan használt megnevezése — — — — — — — — — — — — 10 IV. Magyarázat az utca- és térnevekhez — — — — — — — 11 V. Az utca- és térne vek történeti változása az I. részhez, betűrendben 17 VI. Emléktáblák, emlékművek, szobrok Nagykanizsa városban — 19 31 Nyomda, Zalaegerszeg 70\' 2899 F. k.: Petiké Sándor F. v.: Szendrői Ervin |
