* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.79 MB | |
| 2020-05-18 13:10:39 | |
 | |||||||
Nyilvános  465 | 1056 | Cím: Nagykanizsa időjárásának története | Alcím: 1873-2015 Szerző: Varga Géza Szerz. közl:írta az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Varga Géza ; [szerk. Deák-Varga Dénes] Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyesület, 2016 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/41. Eto: 551.5(439.121)(091)"1873/2015" ; 551.582(439.121)(091)"1873/2015" ; 908.439.121Nagykanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; meteorológia ; időjárás ; időjárásjelentés Szakjel: 551 Cutter: V 38 Nyelv: magyar Oldal: 62 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK 41 2016 VARGA GÉZA NAGYKANIZSA IDŐJÁRÁSÁNAK TÖRTÉNETE 55“/ l/3<? NAGYKANIZSA IDOJARASANAK TÖRTÉNETE 1873 - 2015 írta az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Varga Géza Készült a Nagykanizsai Városvédő Egyesület támogatásával Szerkesztette: Deák-Varga Dénes Címlapkép: Nagykanizsa, Erzsébet tér fényképezte: Szakony Attila Felelős kiadó: NAGYKANIZSAI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET Nagykanizsa, Rózsa u. 9. Cserti Tibor elnök ISSN: 1216-3724 Nyomdai munkálatok: Kanizsai Papír-Nyomda Kft. Nagykanizsa Felelős vezető: Brenner Árpád Ajánlás Életünk minőségét a környezet állapotának változása, a környezeti kockázati tényezők alakulása alapvetően meghatározza. Korunk legnagyobb kihívása a globális felmelegedés és az ennek következtében fellépő problémák kezelése. Ezért az elmúlt években jelentősen felértékelődött a levegőkörnyezeti (meteorológiai, éghajlati, levegőminőségi) információk és az ezen információk alapján meghozott helyes döntések szerepe. Hiszen az egyre fejlettebb infrastruktúrát igénylő társadalom életét megbéníthatja a széles skálán jelentkező szélsőséges időjárás. Egy ónos esős helyzet nemcsak a közlekedésben és az áramszolgáltatásban képes súlyos zavarokat, milliárdos károkat okozni, de környezeti katasztrófákat is kiválthat. A heves nyári zivatarok pedig egyaránt sújtják a nagyvárosokat és a mezőgazdaságot. Ugyancsak jelentős problémát okoz a viharciklonok egyre gyakoribb megjelenése térségünkben. A szélsőséges időjárási helyzetek megbízható előrejelzése, az időben kiadott figyelmeztetések elősegítik a felkészülést, az okozott károk csökkentését. A klímaváltozás folyamatának nyomon követése tehát elengedhetetlen a közeljövőben bekövetkező és a jövőben várható hatásokhoz való alkalmazkodás szempontjából. A múlt és a jelen éghajlatának minél pontosabb leírásához egy reprezentatív megfigyelési adatbázis kialakítása és annak folyamatos fejlesztése szükséges. A jövőben várható változások feltérképezése pedig a rendelkezésre álló regionális klímamodellek futtatását és azok fejlesztését igényli, mivel a globális felmelegedés hatásai a Föld egyes területein nem egyformán jelentkeznek. Ezért szükséges hazánkban is a megfelelő tudományos alap megteremtése, hogy pontos információkat szolgáltathassunk a térségünkben várható éghajlatváltozásról az alkalmazkodáshoz szükséges megfelelő döntések meghozatalához. 3 E folyamat egyik láncszeme kollégám, Varga Géza úttörő munkája. Mint helyi születésű állampolgár, s mint a meteorológiai szolgálat vezetője, érdeklődéssel olvastam tollából a nagykanizsai meteorológiai mérések históriáját. Bár napjainkban már nem azonos körülmények között végezzük a méréseket és a megfigyeléseket, az alapelvek az idő során semmit sem változtak. Jó szívvel ajánlom a kiadványt minden kedves olvasónak, aki a környezet, a meteorológia, valamint Nagykanizsa térségének időjárása iránt érdeklődik. Forgassák a könyv lapjait szeretettel, mellyel jobb értői lehetnek az időjárásnak, legalábbis Nagykanizsa éghajlatának. Dr. Radics Kornélia Elnök Országos Meteorológiai Szolgálat 4 Előszó 2010-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat dolgozójaként lehetőséget kaptam régi, az 1800-as évekre visszanyúló meteorológiai adatok számítógépes feldolgozására. Elsőként Nagykanizsa klímaíveit kaptam meg. Adva volt a lehetőség, hogy kijegyzeteljem az érdekesebb adatokat, majd két év múltán, csupán saját célra, elkezdtem éves bontásban legépelni azokat. 2014 év vége táján egy utazásom alkalmával megemlítettem ezt Tamóczky Attilának, volt tanáromnak, aki miután meglátta az addigi munkámat, felajánlotta segítségét annak megjelenéséhez - köszönet érte. Később többször beszéltem erről Czupi Gyulával, a Halis István Városi Könyvtár igazgatójával, aki felvázolt pár időjárással kapcsolatos eseménysort, amit be lehetne még írni a tanulmányba - pld. villámlás okozta tűzvész -, de mivel a klímaíveken csak meteorológiai adatok szerepelnek - kivéve az első időszak földrengéseit -, szűkre szabott időm hiányában ezek elmaradtak. Célom a történeti visszatekintés mellett az időjárás változatosságának, sokszínűségének bemutatása volt, melyből messzemenő következtetések, mint pld. a klímaváltozás is kiolvasható. Köszönetemet fejezem ki Dr. Radics Kornéliának, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökének, aki örömmel fogadta a téma iránti érdeklődésemet, és nem szabott gátat az adatok felhasználása miatt, valamint a Nagykanizsai Városvédő Egyesület vezetőinek, Cserti Tibornak és Papp Ferencnek, akik lelkesen felkarolták írásom megjelenését, továbbá mindazoknak, akik a formai megjelenéshez nyújtottak segítséget. Varga Géza 5 Bevezetés Magyarországon 1781. november elsejétől végeztek rendszeres meteorológiai észleléseket a Budai Egyetem csillagdájában, a várban, majd később, 1853-tól már 14 megfigyelő állomásról küldtek jelentést az Osztrák-Magyar Monarchiái központba. 1870. április 8-án Eötvös József kultusz-miniszter jóváhagyta az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet megalakulását, amely 1870. május 5-től kezdte el működését. 1871-től 11 állomás küldött naponta jelentést napi három észlelésről. Nagykanizsán Éghaj latkutató Állomás néven 1873. januártól kezdődtek a meteorológiai észlelések napi 3 hőmérséklet- és légnyomásméréssel, valamint csapadékméréssel, szél- és felhőmegfigyeléssel, amit német és magyar nyelvű klímaíveken rögzítettek. Maximum- és minimum-hőmérsékletet 1937 augusztusától mértek, az automata mérő-eszközök rendszerbeállítása pedig 1996 áprilisától kezdődött. Az állomás 1951 márciusától Szinoptikus Főállomás, a WMO (Meteorológiai Világszervezet) kiemelt állomása lett. 2007. április 1-től az állomás dolgozóit a sármelléki repülőtérre helyezték. Azóta csak automata adatok állnak rendelkezésre. 6 Nagykanizsa éghajlati mutatói a vizsgált időszakban Az 1873 - 2015. éveket felölelő időszak adatsorában átlagtól eltérő, rendkívüli időjárási események szerepelnek, ezért viszonyítási alapként felsorolok néhány 1909-től számított átlagos adatot. Az évi középhőmérséklet: 10,1 °C. A nyári hónapok átlaghőmérséklete: 19,4 °C. A téli hónapok átlaghőmérséklete: 0,3 °C. Az éves csapadékmennyiség átlaga: 749,5 mm. A havi átlagcsapadék: 62,5 mm. A legcsapadékosabb hónapok sorrendben: június, július és május. A legszárazabb hónapok sorrendben: február, január és március. Egyes meteorológiai meghatározások jelentése: Nyári napok: a maximum-hőmérséklet >= 25 °C Hőség napok: a maximum-hőmérséklet >= 30 °C Forró napok: a maximum-hőmérséklet >= 35 °C Téli napok: a maximum-hőmérséklet <— 0 °C Hideg napok: a minimum-hőmérséklet <= -5 °C Zord napok: a minimum-hőmérséklet <— -10 °C 7 A Nagykanizsán mért éghajlati rekord-értékek A legmagasabb hőmérséklet: 39,1 °C 2007. július 20. 38,5 °C 1950. július 5. 38,4 °C 2013. augusztus 8. A legalacsonyabb hőmérséklet: -27,4 °C 1942. január 24. -26,6 °C 1956. február 16, 17. -25,5 °C 1987. január 13. A legmelegebb év: 11,8 °C 2014. 11,6 °C 1916. 11,4 °C 1934. A leghűvösebb év: 8,1 °C 1940. 8,3 °C 1956. 8,6 °C 1980. A legmelegebb hónap: 23,3 °C 1880. július 23,2 °C 1874. július 23,0 °C 1921. július 23,0 °C 1992. augusztus A leghidegebb hónap: -9,7 °C 1956. február -9,6 °C 1879. december -8,9 °C 1929. február A legmelegebb nap: 29,4 °C 1950. július 4, 5. A leghidegebb nap: -19,5 °C 1942. január 23. 8 A legmelegebb nyár: 22,1 °C 1917. 22,1 °C 2003. 21,6 °C 1950. 21,6 °C 2012. A leghidegebb tél: -6,3 °C 1879-! U o in i 1890-\' -5,1 °C 1962-1 A legtöbb nyári nap: 117 1946. 114 1947. 114 2003. A legtöbb höségnap: 56 2003. 52 2012. 43 1946. A legtöbb forró nap: 13 2012. 9 1950. 7 1946. 7 2007. A legtöbb hideg nap: 78 1940. 66 1963. 59 1942. 59 2003. A legtöbb zord nap: 46 1940. 38 1963. 31 1954. A legcsapadékosabb év: A legszárazabb év: A legcsapadékosabb hónap: A legszárazabb hónap: A legcsapadékosabb nap: 1222,2 mm 1215.1 mm 1143,5 mm 460,9 mm 462,4 mm 482.6 mm 220.7 mm 213,1 mm 210.0 mm 210.0 mm 0,2 mm 0,5 mm 0,5 mm 93.1 mm 84,9 mm 84.2 mm A legtöbb évi csapadékos nap: 169 165 165 A legtöbb havi csapadékos nap: 24 23 23 23 1903. 1940. 1937. 2011. 2012. 1921. 1878. július 1939. május 1905. november 1940. augusztus 1949. február 2011. november 2012. március 1976. július 21. 1967. május 30. 1998. június 22. 1937. 1955. 1996. 1993. november 1873.január 1955. augusztus 1969. december 10 A legnagyobb hóvastagság: 122 cm 1942. február 17. 69 cm 1906. december 30 64 cm 1963. február 6. A legtöbb évi havas nap: 63 1969. 57 1956. 56 1996. A legtöbb havi havas nap: 23 1969. december 22 1954. január 19 1956. február A legtöbb hótakarós nap: 99 1940. 85 1929. 82 1963. A legtöbb évi zivataros nap: 46 1995. 44 1978. 42 1975. A legtöbb havi zivataros nap: 15 1955. augusztus 15 1965. július 14 1974. augusztus A legtöbb évi jégesős nap: 8 1937. 7 1919. 7 1936. A legtöbb havi jégesős nap: 4 1878. április 4 1919. május 4 1937. április 11 Az 1873 - 2015. közti évek időjárása (Az évszámok mellett az évi átlaghőmérséklet és csapadék-mennyiség szerepel.) 1873. 10,3 °C 632,8 mm Januárban rendkívül sok, 23 csapadékos nap volt. Április 24. „24-én reggel hózivatar erős ÉNy-i széllel. A hőmérő reggel 7 órakor fagyponton.” A május 4-i és június 25-i heves zivatarból 46,5, ill. 44,1 mm záporeső esett. November 7-én zivatar volt jégesővel, mely ritkán fordul elő. December hó száraz, csupán 1,2 mm csapadékot mértek. 1874. 9,6 °C 767,6 mm Az átlagos év érdekessége a forró július 23,2 °C-os átlag-hőmérséklettel, valamint a rendkívül csapadékos december 151,1 mm-rel. Júliusban 29 nap 20 °C és 5 nap 25 °C felett volt az átlag. December 5-én, a legcsapadékosabb napon 46,5 mm eső esett. 1875. 8,9 °C 563,4 mm Az 1874-75-ös tél hideg volt -1,8 °C-os átlaggal és annak ellenére, hogy az év első négy hónapjában kevés csapadék hullott - mindössze 36 mm -, a hidegnek köszönhetően (március átlaga is csak 0 °C) március 26-ig a talajt hó borította. A hűvös év nagyon száraznak mondható, hisz a csapadék csak- 12 nem fele októberben és novemberben esett (126.5 és 100.2 mm). Október 24-én 48 mm eső esett, november 11-én pedig zivatar is volt, aztán egy hideg tél következett. 1876. 9,4 °C 983,4 mm Az 1875-76-os tél átlaghőmérséklete mindössze -3,7 °C, rendkívül hideg. Január 04-06. „4-én déli 12 h viharos szél keletkezett, mely 6-án du. 4 h ért véget; tehát 52 óráig dühöngött NE felől. Eközben kétszer keletkezett hózivatar is, ti. 4-én déli 12-3 óráig s 5-én déli 12 óráig. E viharos idő alatt a hőmérséklet, mely 4-én reggel aránylag enyhe (-2.2) volt, gyorsan süllyedett, s minimumát 5-én reggel érte el (-16.0). A légsúlymérő ingadozása jelentéktelen volt.” Március 18-20. „18-án de. 9 1/2 órakor a hirtelen északról fordult szél gyorsan erősödvén az előbb enyhe levegőt csakhamar nagymértékben lehűtötte és havas esőt hozott; az erre következő éjjel erősen fagyott, s a viharos szél csak 19-én délben szűnt meg. 20-án ismét egész nap hideg hózivatar dühöngött, mely másnap reggel ért véget.” Az elmúlt száraz évet egy csapadékos követte. Májusban 147,1 mm, szeptemberben pedig 180,5 mm eső, záporeső esett. Október 12. „Gyenge földrengés.” November 30. „Erős földrengés.” December 01. „Gyenge földrengés.” December 21-én zivatar volt jégesővel, mely szinte példa nélküli. 13 542,7 mm 1877. 10,1 °C Január 20. „Gyenge földrengés.” Az első két hónap átlaghőmérséklete 3,1 °C, nagyon enyhe és január 6-án még zivatar is volt. Március 8-10. „8-án este erős viharos északi szél támadt, mely északnyugatnak fordulva, s valóságos viharrá erősödve 9-és 10-én is szakadatlanul dühöngött csaknem folytonos hózivatarral s erős hideggel. A városban s a vidéken roppant hóíu-vatagok támadtak, melyek a közlekedést több napon át megakadályozták. Az ezen két napra bejegyzett hócsapadék meny-nyisége nem lehet pontos, mivel az orkánszerű vihar kisöpörte a felfogó edényből.” A száraz évet, melyből áprilisban volt csak jelentős meny-nyiségű csapadék (108 mm), december 26-tól hótakaró zárta, mely a következő év február 20-ig tartott. December 19. „Egész nap havas zivatar.” 1878. 9,9 °C 927,6 mm Január 25-29. „25-én este viharos északi szél támadt, mely csak 28. és 29. közötti éjjel szűnt meg; valódi vihar erejével dühöngött 26. és 27-ike közötti éjjel s a következő egész napon. 25. és 26-ika közötti éjjel hózivatar jelentkezett. E viharos időjárás következtében a vasúti közlekedés több napra fennakadt minden irányban.” A hideg január után (-3,4 °C) száraz február következett (5,2 mm), de összességében az év csapadékos volt, melyből az áprilisi 4 jégesős nap, a júliusi 10 zivataros nap, valamint rekord-értékű csapadékmennyiségével, 220,7 mm-rel szintén július emelkedett ki. A július 3-i zivatarból 39 mm, a 27-iből pedig 40,2 mm záporeső esett. Októberben és novemberben is sok volt a csapadék, összesen 227,1 mm. 14 1879. 8,8 °C 970,6 mm A csapadékos tavaszt, illetve hűvös, csapadékos évet a feldolgozott időszak leghidegebb tele követte. Február csapadékmennyisége 103, áprilisé 140,9 és májusé 138,6 mm volt. Október szintén csapadékos volt 102.8 mm-rel, melyből 15-, 16-án 72,8 mm eső esett. December átlaghőmérséklete -9.6 °C, az eddigi második leghidegebb hónap. Az átlag 18 nap maradt -10 °C alatt. 1880. 9,7 °C 800,3 mm A leghidegebb tél. 1879-80 telének átlaghőmérséklete -6,3 °C. Már 1879 novembere is és ez év márciusa is hideg, illetve hűvös volt, így az öt hónap átlaga mindössze -2,8 °C. A rendkívül hideg, viszonylag száraz telet száraz március (4,4 mm) és csapadékos május (187,7 mm) követte. Az év júliusa a feldolgozott időszak legmelegebb hava 23.3 °C-os átlaggal. 28 nap 20 °C és 8 nap 25 °C felett volt az átlaghőmérséklet. Augusztus 22-én 52,6 mm záporeső, eső esett. Október csapadékos 117.3 mm-rel, melyből a 29-i zivatar 44.5 mm záporesőt adott, november és december viszont száraz és meleg volt 5,3 °C, ill. 4 °C-kal. November 09. „Erős földrengés.” 1881. 8,7 °C 771,5 mm Hűvös év. A meleg decembert nagyon hideg január követte -5,1 °C-os átlaggal. A havas napok egészen áprilisig tartottak és már októberben, valamint novemberben is havazott. Május, ill. június zivataros napjainak száma 7, október pedig rendkívül csapadékos volt 189,9 mm-rel. 15 1882. 10,3 °C 867,3 mm Áprilistól novemberig 27 zivataros napot jegyeztek fel. A hűvös nyár átlaghőmérséklete 18,3 °C volt és a csapadék nagy része (494.3 mm) júliustól októberig esett le. 1883. 9,0 °C 770,7 mm Júniusban 7, júliusban 9 zivataros napot rögzítettek. A legtöbb csapadék június 18-án esett, 56,7 mm, a legcsapadékosabb hónap pedig július volt 136,3 mm-rel. 1884. 9,6 °C 813,9 mm Csapadékos nyár (348,3 mm), hűvös június (15,7 °C) és havas november (7 nap havazott) az év jellemzője. Június 8-án 50,6 mm, július 10-én 45,5 mm, augusztus 27-, 28-án pedig 86,3 mm csapadékot mértek. 1885 - 1890. Csak egy-egy hónap részleges adata van meg. 1887. (hiányos) Az első negyedév hideg és száraz volt -1,0 °C-os átlaggal és 10,1 mm csapadékkal. Január: -4,2 °C 0,7 mm Február:-2,3 °C 1,3 mm Március:3,4 °C 8,1 mm 16 1891. 9,0 °C 682,3 mm Mivel 1890. év adatai hiányoznak, ezért Kaposvár decemberi adatait vettem alapul, így a három téli hónap átlaghőmérséklete kb. -5,3 °C-ra tehető, ami rendkívül hideg. Január átlaga -7,9 °C, februáré -4,1 °C. Januárban 9 nap -10 °C alatt maradt az átlaghőmérséklet és két hózivatar is volt. Júliusban 116,1 mm eső, záporeső esett, az augusztus 2-i zivatarból pedig 56,2 mm. A hűvös novembert (1,9 °C) hideg tél követte. December átlaga -2,6 °C. Az 1892-93-as tél átlaghőmérséklete -3,3 °C. A rendkívül hideg januárban (-8,6 °C) 9 nap volt -10 °C alatti átlaghőmérséklet és 13 nap hulott a hó. A csapadékos hónapok: június 149,2 mm-rel, július 113,3mm-rel és 9 zivataros nappal, valamint november 145,2 mm-rel. 1894. (hiányos) Csak az első hét hónap adatai vannak meg. Hideg január (-4,0 °C) és forró július (22,5 °C) jellemezte az évet. Júliusban 28 nap volt 20 °C feletti átlaghőmérséklet. 1894. augusztustól 1899. júliusig az adatok hiány óznak. 1899. augusztustól 1908. szeptemberig csak csapadékadatok vannak. 1892 9,2 °C 781,0 mm 1893 9,0 °C 755,9 mm 17 1899. (hiányos) Szeptemberben 110,9 mm eső esett. December 10-től a hónap végéig hó borította a tájat, melynek vastagsága 14-én 43 cm volt. 1900. 861,7 mm Mindössze a július 6-i 42,9 mm csapadék és a száraz szeptember (10,4 mm) érdemel említést. 1901. (hiányos) Május, június és július zivatarral tarkított 24 zivataros nappal. Augusztus 2-án 62,8 mm, november 15-én pedig 46,7 mm eső, záporeső esett. 1902. 981,3 mm Csapadékos év. Május, június és július csapadékösszege 420,6 mm, októberé pedig 150,2 mm. Július 2-án jégeső volt 37,5 mm csapadékkal, ill. decemberben 25 nap borította hó a talajt. 1903. 1222,2 mm A legcsapadékosabb év, januárban 18 hótakarós nappal. Áprilisban 203 mm, júliusban 149,8 mm, szeptembertől év végéig pedig 529,5 mm csapadékot mértek, melyből a legtöbbet decemberben, 162,5 mm-t. 18 1904. 965,4 mm Csapadékos év. Februárban rendhagyóan 11 zivatar volt és valószínű, hogy meleg is (következtetés). Február, március, május és augusztus volt csapadékos, július viszont száraz 1,5 mm-rel. Március 31-én 46,7 mm záporeső esett. Erősen csapadékos év. Májusban 138,8 mm, az őszi hónapokban pedig 546,3 mm csapadékot mértek, melyből a novemberi 210 mm-es mennyiség emelkedik ki. A legnagyobb napi mennyiség, 59.3 mm záporeső, a szeptember 27-i zivatarból esett. Az előző évhez hasonlóan, szintén sok volt a csapadék. Január 7-én 49,1 mm eső esett, majd a havazások folytán 26-án 49 cm átlagos hóvastagságot mértek. Februárban 27 hótakarós, májusban pedig 11 zivataros nap volt. Május, június és július hónapban 376,3 mm volt a csapadékmennyiség. A legcsapadékosabb napokon, június 6-án 43,9 mm és július 10-én 47,3 mm záporeső, eső esett. December 17-től január 12-ig hó borította a talajt, melynek vastagsága december 30-án 69 cm volt. 1907. (hiányos) A legnagyobb hóvastagságot január 1 -jén mérték, 64 cm-t. Folytonos, összefüggő hótakaró január 21-től március 3-ig volt. Áprilisban 198, júliusban pedig 148,3 mm eső, záporeső esett. 1905. 1031,9 mm 1906. 1045,8 mm 19 1908. (hiányos) Augusztusban, a legcsapadékosabb hónapban 125,3 mm csapadékösszeget mértek. A legtöbbet, 56,3 mm-t, a 15-i zivatarból. 1909. 9,7 °C 613,7 mm 1908-1909 tele hideg, átlaghőmérséklete -2,6 °C volt. Augusztusban 8 zivataros napot jegyeztek fel, aztán egy nagyon enyhe tél következett. 1910. 10,7 °C 859,3 mm Az 1909-10-es enyhe tél átlaghőmérséklete 3,2 °C. Májustól augusztusig 31 zivataros nap volt. A június 7-i jégesős zivatarból 52,2 mm csapadékot mértek. A legcsapadékosabb hónapok június és november 153, ill. 110,4 mm-rel. December hónap szinte melegnek mondható az 5 °C-os átlagával. 1911. 10,7 °C 657,3 mm Májusban 19 nap esett az eső, záporeső, összesen 199,4 mm és 6 zivataros nap volt, augusztusban pedig 7. A legcsapadékosabb nap október elseje 44,9 mm-rel. 1912. 9,6 °C 780,2 mm Az év érdekessége mindössze a február 6-i 36 cm-es hó vastagság és a márciusi 19 csapadékos nap 100,2 mm-rel. 20 1913. 10,0 °C 696,8 mm Januárban 16 nap takarta hó a talajt. Júliusban 19 nap alatt 172,6 mm csapadék esett 8 zivataros nappal és a hónap átlag-hőmérséklete csak 17 °C volt. A nyár szintén hűvös volt 17,8°-os átlaggal. 1914. 9,2 °C 810,4 mm Kissé hűvös év. Január és február nagyon hideg volt -5,6, ill. -2,2 °C-os átlaghőmérséklettel. Egész januárban és februárból 22 napon át borította hó a talajt. Májusban 145,8 mm, júliusban 143,7 mm, szeptemberben pedig 125,8 mm eső, záporeső esett, valamint júniusban 3 jégeső tizedelte a termést. 1915. 10,1 °C 1089,8 mm Az 1914-15-ös tél enyhe (2,7 °C), az év pedig csapadékos volt. Májustól augusztusig 498,5 mm eső esett. Májusban 142,4, júliusban 161,3 mm. Május 20-, 21-én 99,2 mm - ebből 20-án 67 mm -, június 29-én pedig 40,5 mm csapadékot mértek. Az év vége szintén enyhe volt december 6 °C-os átlagával. 1916. 11,6 °C 828,9 mm Az 1915-16-os tél még enyhébb volt az előzőnél. Átlag-hőmérséklete 3,5 °C és december még ennél is enyhébb, 4,9 °C. Az átlagosnál jóval melegebb évben mindössze 4 hótakarós nap volt. Jelentős csapadék áprilisban és szeptemberben esett (125, ill. 107,6 mm), júniusban pedig 7 zivataros napot jegyeztek fel. 21 1917. 10,3 °C 624,0 mm A hideg februárt (-4,9 °C) száraz május (mindössze 1 csapadékos nappal, 7,5 mm-rel) és a feldolgozott időszak legmelegebb nyara (22,1 °C) követte 72 20 °C feletti és 11 25 °C feletti átlaghőmérsékletű nappal. Január 19-től február 27-ig, majd decemberben is 20 napon át borította hó a talajt. Február 4-én 44 cm, december 28-án pedig 48 cm volt a hó vastagsága. Nyáron 14 zivataros napot jegyeztek fel, mégis a legtöbb csapadék októberben esett, 116,8 mm. 1918. 10,8 °C 763,7 mm Az évet csapadékos nyár jellemezte. Júliusban 177,9, augusztusban pedig 114,5 mm eső, záporeső esett. A július 27-i jégesős zivatar csapadékmennyisége 64,5 mm volt. 1919. 10,0 °C 910,5 mm Februárban 18 hótakarós napot rögzítettek. Áprilisban 102, júliusban 132 és novemberben 117,9 mm csapadékot mértek. Az év 7 jégesős napjának, melyből 4 májusra esett (havi rekord-mennyiség), bizonyára nem örültek a gazdák és valószínű a 8 júliusi zivataros napnak sem. 1920. 11,0 °C 692,6 mm November kivételével (1 °C) az átlagosnál melegebbek voltak a hónapok. Január és február hó nélkül telt el. A nyarat zivatarral tarkított, csapadékos napok jellemezték (359,8 mm). Júniusban 7, júliusban 6 zivataros napot jegyeztek fel. A június 14-i jégesős zivatarból 44 mm csapadékot mértek, a havi csapadékösszeg pedig 154,1 mm volt. 22 1921. 11,0 °C 482,6 mm A meleg, rendkívül száraz év nagyon enyhe januárral kezdődött (4,1 °C). Márciusban csak 4,3 mm eső esett. Május volt a legcsapadékosabb hónap 92,7 mm-rel, ill. 8 zivataros nappal, július pedig forró 23 °C-os átlaggal. Az nyár folyamán 20 nap 25 °C és 10 nap 27 °C felett volt az átlaghőmérséklet. Október 23-án 38,7 mm eső esett. Novemberben 9, decemberben 24 nap fedte hó a talajt. 1922. 10,1 °C 840,5 mm Januárban 14 nap havazott. A hótakarós napok száma januárban 19, februárban 16 volt. Áprilisban esett a legtöbb csapadék (153,4 mm) 19-én 49,5 mm esővel. Szeptemberben 131,6 mm volt a csapadékmennyiség 6 zivataros nappal, októberben pedig 150,1 mm. 1923. 10,8 °C 855,5 mm Június nagyon hűvös és esős volt 15,7 °C-os átlaggal és 136 mm csapadékkal. Az év legcsapadékosabb napján, az október 4-i zivatarból 36,7 mm záporeső esett. Novemberben 110,1 mm volt a havi csapadékösszeg. 1924. 9,6 °C 709,0 mm Januárban 29, februárban 24 és márciusban 14 hótakarós nap volt. Februárban 14-szer havazott. Májusban 160,6 mm csapadékot mértek 8 zivatarral, augusztusban 103,7 mm-t, de novemberben csak 4,1 mm-t. 23 1925. 10,2 °C 927,1 mm Február meleg volt 5,1 °C-os átlaggal, március viszont hűvös 4,1 °C-kal. Májusban 108,8, júniusban 138,6, szeptemberben 117,2 és novemberben 143,1 mm csapadékot mértek. Júliusban 8, augusztusban pedig 7 zivatart jegyeztek fel. Május 2-án 36,4 mm eső, a június 18-i zivatarból pedig 41,3 mm záporeső esett. Decemberben 21 hó takaros nap volt. 1926. 10,7 °C 904,2 mm Nagyon enyhe február (5,5 °C), november (10,9 °C) és hűvös nyár (18,0 °C) jellemezte az évet. Március hűvösebb volt februárnál és október novembernél. Januárban 20 napon át fedte hó a talajt. Május, június és július csapadékösszege 415,5 mm volt. Az év 40 zivataros napjából májusban 9-et, júniusban 8-at, júliusban pedig 10-et jegyeztek fel. 1927. 10,6 °C 641,1 mm A legcsapadékosabb hónapban, augusztusban 122,2 mm, a legcsapadékosabb napon, az augusztus 16-i zivatarból pedig 35,4 mm záporeső esett. December hideg volt -2.4 °C-os átlaggal és 20 hótakarós nappal. 1928. 10,3 °C 759,8 mm Márciusban 8 nap havazott. A legcsapadékosabb hónapok május és szeptember 152,5, ill. 135,7 mm-rel. A május 8-i zivatarból 43,4 mm, a 19-i esőből 34 mm, a szeptember 16-i zivatarból és a másnap leesett esőből pedig 66 mm csapadékot mértek. 24 1929. 9,1 °C 769,8 mm A 85 hótakarós napjával második helyen álló év rendkívül hideg januárral (-5,3 °C) és februárral (-8,9 °C) kezdődött. Februárban 13 nap -10 °C alatt, 6 nap pedig -15 °C alatt volt az átlaghőmérséklet, aztán száraz március következett. Mindössze 27-én esett 1,4 mm eső, de a talaj kiszáradását az év elejétől március 14-ig tartó hótakaró meggátolta. A hó vastagsága február 16-án 59 cm, március 3-án pedig 28 cm volt. A legcsapadékosabb hónap június 123,3 mm-rel. 1930. 11.1 °C 902,3 mm Az átlagosnál melegebb és csapadékosabb év magasabb hőmérsékletének havi eloszlása viszonylag egyenletes volt. A legtöbb csapadékot szeptemberben (124,4 mm), októberben (181,9 mm) és decemberben (112,6 mm) mérték. Október 23-tól 25-ig 81,2 mm, a legcsapadékosabb napon, november 4-én pedig 44,3 mm eső esett. 1931. 9.6 °C 730,0 mm Februárban 120,1 mm csapadék hullott nagyrészt hó formájában. Február 6-tól március 17-ig fedte hótakaró a talajt. Február 17-én 46 cm, március 12-én pedig 24 cm volt a hó vastagsága. 1932. 10,0 °C 605,9 mm Hideg volt a február és a március is -3,9, ill. 0,4 °C átlag-hőmérséklettel. Márciusban 10 nap havazott. Február 10-től március 17-ig borította hó a talajt, melynek vastagsága március 11-én 32 cm volt. A legcsapadékosabb hónap október 132,5 mm-rel. 25 1933. 9.2 °C 910,1 mm Hideg januárral kezdődött (-2,5 °C) és decemberrel (-4,2 °C) fejeződött be az év. Januárban 21, februárban 12 és decemberben 30 hótakarós nap volt. December 23-án 46 cm hóvastagságot mértek. A legcsapadékosabb hónapok: május (100,9 mm), október (112,1 mm), november (172,5 mm) és december (101,8 mm). Az augusztus 22-i zivatarból 52,5 mm záporeső, november 13-án pedig 47,2 mm eső esett. Júniusban 8 zivataros nap volt. 1934. 11,4 °C 636,7 mm Az előző év decemberétől február 16-ig fedte a talajt hótakaró. Az átlagosnál jóval melegebb évben március (8,7 °C), április (13,7 °C) és a nagyon enyhe december (5,6 °C) hőmérséklete emelkedett ki leginkább. Júniusban 139,1 mm csapadékot mértek. Október 15-én 39,2 mm eső esett. Júniusban 8, júliusban pedig 7 zivataros nap volt. 1935. 10,1 °C 641,9 mm -2,8 °C-os, hideg januárral kezdődött az év. A hótakarós napok száma januárban 21, februárban 12, decemberben pedig 19 volt. Májusban 8 zivataros napot jegyeztek fel. Decemberben hullott a legtöbb csapadék, 114,8 mm és 10 nap havazott. 1936. 10,8 °C 929,0 mm 1935-36. enyhe telének átlaghőmérséklete 3,2 °C, melyből a nagyon enyhe januáré 5,2 °C volt. Februárban 95,3 mm, májusban 172,4 mm, szeptemberben 107,3 mm és októberben 136,7 mm csapadékot mértek. Az év 36 zivataros napjából májusban volt a legtöbb, 10, a 7 jégesős napból pedig májusban és 26 júniusban is 3-3. A május 27-i jégesős zivatar 52,9 mm, a június 30-i 66,2 mm, valamint a szeptember 26-, 27-i eső 54 mm csapadékot eredményezett. 1937. 10,7 °C 1143,5 mm Hideg januárral kezdődött (-2,5 °C) a rendkívül csapadékos év. A csapadékos napok számával, 169-cel, a feldolgozott időszak első helyén áll, ahogy az évi 8, valamint az áprilisi 4 jégesős nappal is. Márciusban 158,7, áprilisban 119,5, júliusban 131,2, augusztusban 110, szeptemberben 110,7, novemberben 120,8 és decemberben 137,7 mm csapadékot mértek. A legtöbbet július 25-én, 42 mm-t. Az év 31 zivataros napjából 8-at júliusban jegyeztek fel. 1938. 10,3 °C 705,7 mm Február száraz volt 5,3, május és augusztus viszont csapadékos 105,1, ill. 149,5 mm-rel. A legtöbb csapadék, 50 mm, a szeptember 15-i jégesős zivatarból esett. Az év 33 zivataros napjából júniusban 6-ot, júliusban 7-et és augusztusban 8-at rögzítettek. 1939. 10,6 °C 762,9 mm Az első negyedév enyhe volt 2,8 °C-os átlaggal. Májusban 6 zivatart és rendkívül sok, 213,1 mm csapadékot jegyeztek fel. Október szintén csapadékos volt 124,2 mm-rel. A legnagyobb napi mennyiséget, 57,6 mm-t, a június 14-i zivatarból mérték. 27 1940. 8,1 °C 1215,1 mm Az év mind a hideg napokat (78), mind a zord napokat (46), valamint a hótakarós napokat (99) tekintve vezető helyen áll. Átlaghőmérséklete rendkívül alacsony - a nyári hónapoké is csak 18 °C—, csapadékmennyisége és a zivataros napok száma (37) viszont nagyon magas volt. 1939-40 telének átlaghőmérséklete -4,6 °C. Januáré -8,2, februáré és az év végén decemberé is -5,1 °C. Januárban az átlag 12 nap maradt -10 °C alatt. A leghidegebb, -21,2 °C, február 15-én volt. Januárban 16, februárban és decemberben 9 nap havazott. Január 4-től március 24-ig és decemberben 26 napon át takarta hó a talajt. A hó vastagsága január 28-án 46 cm, február 14-től 19-ig 45 cm és december 25-, 26-án 30 cm volt. A legtöbb csapadék májusban (22 nap alatt 135,9 mm), júliusban (163,0 mm), augusztusban (210,0 mm), szeptemberben (192,1 mm) és októberben (101,8 mm) esett. A legcsapadékosabb napok: a július 16-i és az augusztus 12-i zivatar 71,5, ill. 60 mm-rel, valamint az augusztus 22-i és a szeptember 15-i eső 66,7 és 48,4 mm-rel. Májusban 8, júniusban és júliusban 7, augusztusban pedig 6 zivataros napot jegyeztek fel. 1941. 9,2 °C 843,1 mm Az 1940^41. telének átlaghőmérséklete -2,0 °C. Januárban 25 és februárban 14 hótakarós nap volt. A legcsapadékosabb hónapok: április 115,3 és november 104,9 mm-rel. Júliusban 8 zivataros napot rögzítettek. November 5-én 40 mm eső esett. 1942. 9,4 °C 779,5 mm Rendkívüli hideggel és hőmennyiséggel kezdődött az év. 1942 tartja a leghidegebb nap, a legalacsonyabb hőmérséklet és a hótakaró vastagságának rekordját. Január átlaghőmérséklete 28 -8,6 °C, februáré -3,8 °C, a téli hónapoké pedig -4,1 °C volt. Januárban 12 nap mértek -10 °C alatti átlaghőmérsékletet, 23-án a rekord-értéket, -19,5 °C-ot. A legalacsonyabb hőmérsékletek: január 23-án -24,8 °C, 24-én a helyi abszolút minimum, -27,4 °C, 28-án -22,0 °C és február 13-án -19,0 °C. Januárban 11, februárban 13, márciusban 7 nap havazott. Az előző év december 20-tól március 20-ig tartó hótakaró átlagos vastagsága január végén 37 cm-t, február 17-én pedig a feldolgozott időszak legmagasabb értékét, 122 cm-t ért el. A legcsapadékosabb hónap február volt 108 mm-rel. Májusban 7 és júliusban 10 zivataros napot jegyeztek fel. 1943. 10,6 °C 809,5 mm Az évet hideg január (-4,4 °C), enyhe február (3,4 °C), valamint forró augusztus (21,7 °C) jellemezte. Augusztusban 23 nap haladta meg a 20 °C-ot az átlaghőmérséklet és 21-, 22-én 37,5 °C maximumot mértek. A hótakaró az előző év december 25-től február 8-ig borította a talajt. Januárban 12 nap havazott és 17-én 45 cm volt a hó vastagsága. Júniusban 20 nap alatt 190,5 mm, novemberben pedig 153,6 mm csapadékot mértek. A június 3-i zivatarból 59 mm záporeső esett. Júliusban 8 és augusztusban 7 zivataros napot rögzítettek. 1944. 10,2 °C 872,8 mm Februárban 13, márciusban pedig 17 nap havazott. Február 11-től március 22-ig hóborította tájra ébredtek az emberek. A legnagyobb hóvastagságot március 7-én mérték, 30 cm-t. Június zivataros napjainak száma 7, augusztus pedig forró volt -átlaghőmérséklete 22,3 °C -, majd egy csapadékos ősz következett. Októberben 159,9 mm, novemberben pedig 119,4 mm eső esett. 29 1945. 10,7 °C 573,6 mm Január átlaghőmérséklete -4,2 °C és 14 nap havazott. A hótakaró 1944. december 24-től február 9-ig tartott, melynek vastagsága január 28-án 40 cm-t ért el. A legalacsonyabb hőmérsékletet január 22-én mérték, -19 °C-ot, május 13-án pedig rendkívüli meleget, 32 °C-ot. Június 8-án 33,5 °C, július 27- én 35 °C és augusztus 31-én 34,5 °C volt a maximumhőmérséklet. A legtöbb csapadék november 9-én esett, 45,7 mm, egyébként az év száraznak mondható. 1946. 11,2 °C 532 mm Nagyon meleg és száraz év rekord-mennyiségű, 117 nyári nappal, 43 hőségnappal és 7 forró nappal. A nyár átlaghőmérséklete 21,5 °C volt. Júliusban 15 nap 30 °C, vagy annál magasabb, augusztusban 18 nap 30 °C, 5 nap pedig 35 °C, vagy afeletti maximum-hő mérsékletet mértek. Július 28-án 35 °C, augusztus 18-án pedig 37,8 °C volt a legmagasabb érték. Januárban 10 nap havazott és 19 nap volt hótakarós. Áprilisban mindössze egy nap, 4-én esett az eső, 4 mm. Májusban 7 zivatar volt. A legtöbb csapadék a július 7-i zivatarból esett, 61,2 mm, a legcsapadékosabb hónap pedig október 90,9 mm-rel. 1947. 10,7 °C 623,7 mm Szélsőséges év hideg téllel (-3,3 °C), meleg nyárral (20,9 °C) és 114 nyári nappal. Január átlaghőmérséklete -6 °C volt annak ellenére, hogy 16-án 8 °C-os maximumot mértek, viszont 31-én már -21 °C volt a minimum-hőmérséklet. A legmelegebb nap augusztus 5-e 36 °C-os maximummal. Januárban 13, februárban 17 nap havazott. Januártól március 8-ig takarta hó a talajt. A legnagyobb hóvastagságot, 50 cm-t február 20-án mérték. Február rendkívül csapadékos 152,1 mm-rel, augusztus 30 pedig száraz 4,8 mm-rel. A zivataros napok száma júniusban 7, júliusban pedig 8 volt. 1948. 10,7 °C 912,8 mm Az évet enyhe január (4,6 °C) és csapadékos nyár (405,3 mm) jellemezte. Júniusban 142,1 mm, júliusban pedig 191,9 mm volt a csapadékmennyiség. Július 5-től 10-ig 156,3 mm, ebből 6-án 70,6 mm eső, záporeső esett. Februárban 11 nap havazott és májusban 10 zivataros nap volt. 1949. 10,9 °C 523,8 mm A száraz év első három hónapjában összesen 15,7 mm csapadékot mértek. A feldolgozott időszak legszárazabb havában, februárban csak egy nap esett az eső (0,2 mm), ahogy szeptemberben is (0,6 mm), viszont novemberben 21 nap alatt 125,1 mm csapadékmennyiséggel. 31 zivataros nap volt az év folyamán, ebből májusban 12, júniusban pedig 10. Egész évben csak két napot fedett hótakaró, egyet januárban és egyet februárban. 1950. 11,0 °C 975,3 mm A meleg, csapadékos év hideg és csapadékos januárral kezdődött (-4,1 °C, ill. 126,1 mm). 31-én -21,5 °C volt a minimum-hőmérséklet. 15 nap havazott és hó borította a tájat január 11-től február 12-ig, melynek vastagsága január 29-én és 30-án elérte az 50 cm-t. Aztán májustól egy forró időszak következett 97 nyári nappal, valamint a feldolgozott időszak legmelegebb napjaival. Július 4-én és 5-én 29,4°C-os átlaghőmérsékletet mértek. Májusban 3 nap volt 30 °C feletti hőmérséklet. A nyári hónapok átlaga 21,6 °C, 12 nap 25 °C feletti és 6 nap 27 °C, vagy afeletti átlaghőmérséklettel. Június 30-án 37 °C-ot, július 31 5-én 38,5 °C-ot, augusztus 26-án pedig 36,9 °C-ot mutatott a hőmérő. Júliusban 7, augusztusban 6 nap volt 35 °C közeli, vagy afeletti maximum-hőmérséklet. Csapadékos hónapok: január (126,1 mm), július (121,8 mm), szeptember (146,4 mm), október (103,1 mm), november (116,6 mm) és december (105,4 mm). A július 15-i zivatarból 50 mm, a szeptember 16-iból pedig 70 mm csapadékot mértek. Augusztusban 7 zivataros és 2 jégesős napot rögzítettek. 1951. 11,3 °C 854,4 mm Az egyik legmelegebb év. Az 1950-51-es tél átlaghőmérséklete 3,2 °C. Február és november hőmérséklete emelkedett ki leginkább 4,9 °C-os, ill. 8,2 °C-os átlaggal. November 12-én 20,8 °C-ot mértek. Mindössze egy hótakarós napot jegyeztek fel, március 3-át, 1 cm összefüggő hóréteggel. A legcsapadékosabb hónap május (127,3 mm) és június (169,4 mm),-a legszárazabb pedig október (2,9mm) volt. A legtöbb csapadék június 6-án esett, 72,6 mm. 1952. 9,8 °C 765,8 mm Havas tél és forró nyár jellemezte az évet. Januárban 12, februárban 11, márciusban 6 és decemberben 12 nap havazott. Január 19-től február 28-ig volt összefüggő hótakaró. Február 19-én 35 cm hóvastagságot mértek. Március átlaghőmérséklete 3,3 °C, hűvös, viszont július és augusztus forró napokban bővelkedett. Júliusban 15 nap, augusztusban pedig 18 nap volt magasabb, vagy egyenlő a hőmérséklet, mint 30 °C. Augusztus 14-én 36,4 °C, 15-én pedig 36,2 °C volt a maximum. A legcsapadékosabb hónapok: június (104,8 mm), szeptember (102,2 mm), október (107,3 mm) és december (118,1 mm). A június 16-i zivatarból 57,1 mm jégeső, záporeső esett. 32 1953. 9,7 °C 581,1 mm A száraz évben az első negyedév (összesen 31 mm) és november (8,9 mm) volt a legszárazabb, viszont májusban és júniusban sok csapadékot mértek, 177,5, ill. 102,4 mm-t. Május 27-, 28-án 88,2 mm, a június 12-i zivatarból pedig 45,4 mm záporeső esett. Júniusban 11 és júliusban 9 zivataros napot rögzítettek. 1954. 8,8 °C 731,5 mm A 31 zord napot számláló hűvös év hideg téllel kezdődött. 1953-54. telének átlaghőmérséklete -4,2 °C, januáré -6,2 °C, februáré pedig -6,3 °C volt. Januárban 9 és februárban szintén 9 nap volt -10 °C-nál alacsonyabb az átlag. Január 28-án -20,4 °C-ot, február 22-én -20,7 °C-ot mértek. Januárban 22, februárban 12 nap havazott és mindkét hónapot hótakaró fedte. A legnagyobb hóvastagságot január 13-án és 15-én mérték, 29 cm-t. Az év legmelegebb napja augusztus 22-e, 32,6 °C-kal. Legcsapadékosabb hónapok: május 100,1 és július 135,4 mm-rel. Az év legcsapadékosabb napján, a július 7-i zivatarból 45,3 mm záporeső esett. Júniusban 10, júliusban és augusztusban pedig 6 zivataros napot jegyeztek fel. 1955. 9,1 °C 853,7 mm Március kemény téllel kezdődött, 4-én -21,1 °C-kal. 13 nap havazott, 19 nap volt hótakaró, melynek vastagsága 7-én 49 cm-t ért el. A hónap átlaghőmérséklete 2 °C. A nyár hűvös volt 18,3 °C-os átlaggal, július (139,1 mm), augusztus (142,2 mm) és október (119,2 mm) pedig csapadékos. Az év csapadékos napjainak száma 165. Júliusban 22, augusztusban pedig 23 nap esett az eső, vagy záporeső. Csak július 20-án volt 30 °C feletti hőmérséklet, 31,3 °C. A 39 zivataros napból júliusban 12-t és 33 augusztusban a feldolgozott időszak legtöbb havi mennyiségét, 15-öt észleltek. 1956. 8,3 °C 582,7 mm Az eddig mért leghidegebb hónap a hűvös és száraz év februárja. Átlaghőmérséklete -9,7 °C. 15 nap volt az átlag -10 °C alatt, ebből 3 nap -15 °C alatt (16-án -18,0 °C). Mindössze 2 nap mértek pozitív hőmérsékletet. A legalacsonyabb hőmérsékletek: 15-én -22,3 °C, 16-, 17-én -26,6 °C és 28-án -20,4 °C. 19 nap hullott a hó és 26 nap volt összefüggő hótakaró, meiy 19-én érte el a legnagyobb vastagságot, 44 cm-t. A nyár is hűvös volt 18,4 °C-kal. Június átlaga 16,6 °C és annak ellenére, hogy 19 nap esett az eső, záporeső és 11 zivatar volt, nem mértek jelentős mennyiségű csapadékot. Július is 10 zivataros nappal zárt. Az év során, 57 napon hullott a hó. 1957. 10,1 °C 559,2 mm A száraz év hideg (-4,0 °C), havas januárral kezdődött. 10 nap hullott a hó, mely egész hónapban megmaradt, de vastagsága csak 20 cm-t ért el, 25-én. A hőmérséklet 19-én volt a legalacsonyabb, -20,6 °C. Májusban a 9-i -3,6 °C nem kímélte a gyümölcsösöket. Júniusban 8, júliusban 7 zivataros napot számoltak. Július volt a legcsapadékosabb hónap 109,8 mm-rel és 14 esős nappal. A hónap még 3 forró nappal is büszkélkedhet. 6-án 36,4 °C, 7-én 36,5 °C és 8-án 37,0 °C volt a maximum-hőmérséklet. 1958. 10,5 °C 686,4 mm Az év leghidegebb napja január 28-a volt -19,3 °C-kal, a legmelegebb pedig augusztus 2-a 34,5 °C-kal. Amíg február átlaghőmérséklete nagyon enyhe, 4,3 °C 13-án 18,9 °C-os 34 maximummal, addig márciusé csak 1,6 °C volt. Márciusban 12 nap havazott és 10 nap meg is maradt a hó a talajon. Május 27-én a hőmérő rendkívül meleget, 32,3 °C-ot mutatott. Júniusban sok volt a csapadék (16 nap alatt 180,5 mm), melynek nagy része, 116,1 mm 10- és 13-a között esett le. A legtöbb a 10-i zivatarból, 51,7 mm. 1959. 9,9 °C 843,5 mm Csapadékos, zivataros nyárral jellemezhetjük az évet. Májustól augusztusig 494,2 mm csapadékot mértek. Júniusban 9, júliusban 8 zivataros nap volt. A július 13-i zivatarból 35,9 mm, a 20-iból pedig 41,7 mm záporeső esett. 1960. 10,0 °C 764,8 mm Átlagos év szélsőségekkel. Míg január 15-én -18,2 °C-ot mértek, addig 29-én 15,9 °C-ot. 8 nap havazott, 14 nap volt hótakaró, de a hó csak 20 cm vastagságot ért el 13-án. Február 29-én a hőmérő 19,5 °C-ot mutatott. November is rendhagyó a 4-i 22,4 °C-os maximummal és az 5-i zivatarral. A nyári hónapok átlaga csak 18,3 °C. Különösen július volt hűvös 17,6 °C-kal. A hónap folyamán 17 nap alatt 135,7 mm csapadékot mértek. A második legcsapadékosabb hónap november 129,9 mm-rel. Áprilisban 6 (szintén rendhagyó), június, július és augusztusban pedig 7 zivataros napot számláltak. 1961. 10,5 °C 617,3 mm Az átlagos év leghidegebb napja január 28-a -18,4 °C-kal, a legmelegebb pedig augusztus 11-e 34,9 °C-kal. Áprilisban 5, májusban 7 és júniusban 6 nap volt zivatar. Májusban 17 nap esett némi csapadék, de a legcsapadékosabb hónap július volt 102 mm-rel. Decemberben 10 havas napot jegyeztek fel. 35 1962. 8,8 °C 877,2 mm A hűvös év elhúzódó téllel kezdődött. Februárban 17, márciusban 15 nap havazott. Az átlagosnál jóval hűvösebb volt május és június hó 13,7, ill. 16,4 °C-kal, valamint a nyár is 18,2 °C-kal. Májusban 6, júliusban 7 zivataros napot jegyeztek fel. Júliusban 155,9 mm, novemberben pedig 22 nap alatt 202,0 mm csapadékot mértek. A legcsapadékosabb nap a július 3-i zivatar volt 59,3 ínm-rel. A november 22-től kezdődő havazás folytán a hóvastagság 26-ra 44 cm-re hízott és a hótakaró a következő évre is áthúzódott. Aztán egy kemény tél következett. December átlaghőmérséklete -3,9 °C volt. Az év leghidegebb napja december 28-a -17 °C-kal. 1963. 9,1 °C 723,3 mm Kemény tél volt az év elején és végén is 66 hideg, 38 zord és 82 hótakarós nappal. Az 1962-63-as tél átlaghőmérséklete -5,1 °C. Januáré -6,8 °C, februáré -4,7 °C és márciusé is csak 2,8 °C. Januárban 11 nap -10 °C alatt maradt az átlag. A nyár 20,2 °C-kal és november (16-án 24,2 °C) 10,2 °C-kal az átlagosnál melegebb, december viszont -5 °C-kal nagyon hideg volt. A leghidegebb napok: január 16. (-24,6 °C), február 2. (-21,4 °C), március 1. (-21,5 °C) és december 19. (-22,9 °C). Legmelegebbek: július 26. (33,9 °C) és augusztus 7. (33,6 °C). A legtöbb csapadék augusztusban, 155,9 mm, 15 nap alatt esett. Januárban 18, februárban 13 nap havazott. Az előző év november 22-től március 11-ig hó borította a tájat. A legnagyobb vastagságot, 64 cm-t, február 6-án mérték. Decemberben 13 nap havazott, 17 nap volt hótakaró, mely 22-én 31 cm-t ért el. A évi 37 zivataros napból 10-et júniusban, 7-et pedig augusztusban jegyeztek fel. 36 1964. 9,3 °C 740,0 mm Az előző év hideg decembere után még zordabb januárral kezdődött az év (-7,1 °C), így a tél átlaghőmérséklete -4 °C volt. A leghidegebb napok: január 19-e és 20-a -20 °C-kal. Március szintén hűvös 2,5 °C-os átlaggal és 9-én -14,5 °C-os minimummal. Annak ellenére, hogy januárban 10 nap havazott, csak 1,3 mm csapadékmennyiséget mértek, de a hidegnek köszönhetően a december 14-től áthúzódó hótakaró február közepéig megmaradt. Január 1-én 25 cm volt a hó vastagság és március 8-án szintén, köszönhetően március 11 napi havazásának és a 13 napon át tartó hótakarónak. Októberben esett a legtöbb csapadék, 129,3 mm (a 12-i zivatarból 45,1 mm). Júniusban 11 zivataros nap volt és decemberben 12 nap havazott. 1965. 9,4 °C 1058,5 mm A csapadékos év (160 csapadékos nap) enyhe januárral kezdődött 31-én 15,2 °C-os maximummal. Az év leghidegebb napja február 22-én volt, -16,9 °C. A májustól augusztusig leesett csapadék mennyisége 537,9 mm. A legtöbbet a május 22-i zivatarból mérték, 45,9 mm-t. Májusban 132,7, júniusban 125,9, júliusban 189,9 és novemberben 162,1 mm eső, záporeső esett, viszont októberben csak 0,7 mm, az is egy napon, 29-én. Januárban és februárban is 14 nap havazott. Áprilisban 20, májusban 17, június és júliusban 15, novemberben pedig 19 nap esett valamilyen csapadék, emiatt a nyár hűvös volt 18,5 °C-os átlaghőmérséklettel. Az év során 39 zivataros napot jegyeztek fel, ebből 8-at júniusban és 1955 augusztusával azonos rekord-mennyiséget, 15-öt júliusban. 37 1966. 10,6 °C 885,9 mm A kissé csapadékosnak mondható év eléggé szélsőséges volt. A hideg és havas januárt (-3,3 °C-os átlag és 13 nap havazott) nagyon enyhe február követte 7 °C-os átlaghőmérséklettel. Január 21-én -18,2 °C-ot, február 21-én pedig 18,6 °C-ot mértek. A hűvös, csapadékos és zivataros nyár átlaghőmérséklete 18,6 °C volt. Júniusban 143,4 mm, júliusban pedig 140 mm eső, záporeső esett. A legtöbb a június 19-i zivatarból, 53,5 mm. Júniusban 9 és júliusban 10 zivataros napot jegyeztek fel. A 14,4 °C-os, kellemesen meleg októbert - 20 nap volt 20 °C feletti maximum-hőmérséklet - esős november követte 135,9 mm-rel. 1967. 10,2 °C 676,1 mm A januári átlaghőmérséklet -2,9 °C. Leghidegebb 11-én volt, -23,4 °C. A hónap folyamán 10 nap havazott és a több-kevesebb hó 3-tól február 20-ig meg is maradt. A legnagyobb vastagságot, 49 cm-t január 9-én mérték. A legcsapadékosabb hónapok: május 138,4 és szeptember 144,2 mm-rel. A május 30-i zivatarból 84,9 mm záporeső és az azt követő napon 25,3 mm eső esett. Az augusztusi 8 zivataros nap ellenére a nyár száraz volt, mindössze 91,6 mm csapadékkal. 1968. 10,0 °C 537,1 mm A száraz év januárjában -3,1 °C volt az átlaghőmérséklet. 9 nap havazott, ami a hónap 23 napján meg is maradt. Április 24-én 28,8 °C-ot mutatott a hőmérő. Az év legmelegebb napja július 11-e 36,6 °C-kal, a leghidegebb pedig január 11-e -20,4 °C-kal. Augusztusban esett a legtöbb csapadék, 107 mm. Júliusban 9, augusztusban pedig 11 zivataros nap volt. 38 1969. 9,3 °C 782,9 mm A kissé hűvösebb év az évi (63 nap), valamint a havi havas napok számát tekintve az első helyen áll. Januárban 13 nap havazott, 17 nap volt összefüggő hótakaró és a legalacsonyabb hőmérséklet 1-én -22,0 °C volt. Februárban szokatlanul sok, 120,8 mm csapadék hullott 15 havas nappal. A hónap 20 napját fedő hótakaró 7-én és 9-én 38 cm-t ért el. Az év legalacsonyabb hőmérsékletét is ebben a hónapban, 11-én mérték, -22,2 °C-ot. A május 19-i zivatarból esett a legtöbb csapadék, 52,6 mm. Még csapadékos volt: június (105,3 mm), augusztus (125,1 mm) és december (117,2 mm). November rendkívül meleg a 7,7 °C-os átlagával és a 13-án mért 22,2 °C-os maximumával, aztán az egész decembert betakarta a hó. 23 nap havazott (első hely) és a hó vastagsága 10-én elérte a 41 cm-t, 20-án pedig a 42 cm-t. 1970. 9,6 °C 683,2 mm Az év első negyede havazással indult. Januárban 11, februárban 14, márciusban 11 és még áprilisban is 4 nap hullott a hó. A hótakaró januárban 25 nap (1-én 42 cm), márciusban pedig 10 nap (13-án 12 cm) borította a talajt. A legcsapadékosabb hónap március 112 mm-rel. Májusban 7, augusztusban 9 -és ami ritka -, november 15-én zivatar volt. A legmagasabb hőmérsékletet, 38,5 °C-ot, augusztus 17-én mérték. Az év érdekessége, hogy a novemberi hőmérsékletek szinte megegyeznek az előző évivel. Az átlag 7,7 °C, a maximum 3-án 20,2 °C. 1971. 9,6 °C 590,4 mm Egy szárazabb év. Januárban 23 hótakarós nap volt, melynek vastagsága 4-én 35 cm-t ért el és aznap állt be az éves hő-mérsékleti minimum is -19,4 °C-kal. Március hűvösebb volt, 39 mint február és 8 nap havazott. Február átlaga 2,9 °C, márciusé pedig csak 2,2 °C. Június volt a legcsapadékosabb hónap 19 csapadékos nappal, 107,1 mm-rel. Az éves maximum-hőmérsékletet augusztus 7-én mérték, 34,8 °C-ot. Májusban 7, júniusban 9 és júliusban 6 zivataros napot rögzítettek. A június 8-i zivatar csapadékmennyisége 34,3 mm. November érdekessége, hogy míg 9-én 20,3 °C-ot mértek, 22-én már 18,6 mm hó hullott 22 cm-es vastagsággal. 1972. 9,8 °C 876,5 mm Az előzőeknél csapadékosabb, zivataros év májusában 113,9 mm, júliusában 202,9 mm, augusztusában 144,5 mm és novemberében 113,3 mm, ellenben decemberben csak 10,3 mm csapadékot mértek. A nyári hónapok 43 napján esett záporeső, vagy eső. A július 10-től 15-ig tartó zivatarok, ill. esők csapadékmennyisége 158,9 mm volt. Az augusztus 16-i zivatar is 55,1 mm záporesőt adott. Az évi 39 zivataros napból májusban 13-at, júniusban 7-et és augusztusban 11-et jegyeztek fel. 1973. 9,4 °C 748,5 mm A havas januárban 23-án és 24-én mérték a legnagyobb hó vastagságot, 19 cm-t. Márciusban és áprilisban is 6 nap havazott. Április volt a legcsapadékosabb hónap. 20 nap alatt 152,8 mm hó, havas eső, eső esett. Június és július szintén csapadékos 109,5, ill. 100,4 mm-rel. Júniusban 7, júliusban 9 zivataros napot jegyeztek fel és az év leghidegebb napja december 2-a volt -17,2 °C-kal. 1974. 10,4 °C 888,5 mm Az 1973-74-es tél átlaghőmérséklete 2,2 °C, enyhe. Márciusban 5 nap havazott és májusban 18, augusztusban 17, ok- tóberben pedig 18 nap esett az eső, vagy záporeső. A legtöbb csapadékot júniusban (101,5 mm), augusztusban (164,2 mm) és októberben (164,2 mm) mérték. A legcsapadékosabb napon, június 29-én 39,1 mm eső esett. Májusban 6, júniusban 8, augusztusban pedig 14 zivataros nap volt. 1975. 10,3 °C 683,0 mm A szinte hómentes év (3 hótakarós nap) szokatlanul enyhe januárral kezdődött. Átlaghőmérséklete 3,5 °C volt és mindössze 8,8 mm csapadék hullott, így az 1974-75-ös tél átlaga 2,5 °C lett. A legcsapadékosabb hónapok: június 149 és augusztus 107,4 mm-rel. A rendkívül sok zivataros napból (évi 42 nap) májusban 9-et, júniusban 10-et és júliusban 8-at jegyeztek fel. A legtöbb csapadék az augusztus 12-i zivatarból esett, 35,8 mm. 1976. 9,4 °C 706,2 mm A száraz januárt és februárt (16,1, ill. 8,2 mm) hűvös és havas március követte 1,6 °C-os átlaghőmérséklettel, 7 havas és 10 hótakarós nappal. A 8-, 9-i havazás 29 cm hóvastagságot eredményezett. Az év leghidegebb napjai március 12-én és december 31-én voltak -18,8 °C-kal. Április 26-án 53,2 mm eső, a július 21-i zivatarból pedig 93,1 mm záporeső esett, ami a feldolgozott időszak egy napra eső legnagyobb csapadék-mennyisége. A legcsapadékosabb hónapok: július és szeptember 159,3, ill. 108,8 mm-rel. Júliusban 9 zivataros nap volt és novemberben 17 nap esett az eső. 1977. 10,3 °C 611,4 mm Az 1976-77-es tél átlaghőmérséklete enyhe, 2,2 °C volt, majd egy meleg (8,3 °C) és a végén havas március következett, 41 24-én 25 °C-os maximummal, 30-án pedig 11 cm hóval. Május volt a legszárazabb hónap 13,3 és november a legcsapadékosabb 102,9 mm-rel. November 13-án 52,3 mm eső esett. Júniusban 9 zivataros napot jegyeztek fel. 1978. 9,0 °C 645,4 mm A kissé hűvösebb év januárjában 10, februárjában 12 és áprilisában 2 nap havazott. A hó vastagság február 19-én volt a legnagyobb, 20 cm és 21 -én mérték az éves minimumot, -24,2 °C-ot. Április 15-én esett a legtöbb csapadék, 41 mm havas eső és hó formájában. A legcsapadékosabb hónapok: május, 21 napi 113,6, valamint június, 101,1 mm esővel, záporral. A nyár hűvös volt 17,7 °C-os átlaghőmérséklettel. Mindössze egy nap, augusztus 7-én haladta meg a maximum a 30 °C-ot (30,6 °C). November szintén hűvös volt 1,3 °C-os átlaggal. Az év zivatarokban nem szűkölködött. A 44 zivataros napból májusban és júniusban 9-et, júliusban 10-et és szeptemberben 7-et jegyeztek fel. 1979. 9,7 °C 814,7 mm A szélsőséges január átlaghőmérséklete -2,4 °C volt. 19-én -15,3 °C-ot, 28-án pedig 15,5 °C-ot mértek. Januárban 15, februárban 9 nap havazott. A meleg június (19,9 °C) után hűvös július (17,7 °C) és augusztus (17,5 °C) következett, így a nyár átlaghőmérséklete 18,4 °C-ra csökkent. A legcsapadékosabb hónapok: június 133,2 mm-rel, 14 csapadékos nappal és július 109,5 mm-rel, 16 csapadékos nappal. A június 16-i zivatarból 42,7 mm, a 18-iból pedig 36,9 mm záporeső esett. Júniusban 10 és júliusban 9 zivataros nap volt. 42 1980. 8,6 °C 697,7 mm A hűvös év hideg (-3,0 °C), havas januárral kezdődött. Az éves minimumot 13-án mérték, -18.2 °C-ot, 16 nap havazott és az egész hónapban több-kevesebb hó borította a talajt. Márciusban is 5, áprilisban pedig 3 nap hullott a hó. Az átlagosnál jóval hűvösebb volt április (7,7 °C), május (12,2 °C) és a nyár is (18 °C). Júniusban 10 zivataros és 19 esős napot jegyeztek fel, mégis a legtöbb csapadék novemberben, 102 mm, 17 nap alatt esett. 1981. 9,9 °C 665,4 mm Január hideg volt -2,7 °C-os, március és október viszont meleg, 8,1 °C-os, ill. 11,9 °C-os átlaggal. Az éves minimumhőmérsékletet, -16,6 °C-ot, január 17-én mérték. A legtöbb csapadék júniusban (14 nap alatt 166,3 mm) és decemberben (17 nap alatt 126,6 mm) esett. A június 16-i jégesős zivatar csapadékmennyisége 49,7 mm volt és decemberben 13 nap havazott. 1982. 9,9 °C 762,8 mm Hideg január (-2,9 °C), meleg szeptember (17,3 °C) és enyhe december (3,8 °C) jellemezte az évet. Január 14-én -17,3 °C-ot, május 1-én -1,4 °C-ot, szeptember 6-án pedig 29,8 °C-ot mutatott a hőmérő. Januárban 14 nap hullott a hó, mely 22 napon át takarta a talajt. Február száraz 4,4 mm-rel, július és augusztus viszont csapadékos volt 132,4, ill. 142,6 mm-rel. A július 12-i zivatarból 41 mm, az augusztus 17-iből rendkívüli, 69,6 mm záporeső esett. Júniusban és júliusban 10 zivataros, decemberben pedig 17 esős napot rögzítettek. 43 1983. 10,1 °C 532,5 mm A száraz év enyhe januárral kezdődött (2,3 °C), majd havas februárral folytatódott. Februárban 13 nap hullott a hó és 21 hótakarós nap volt. A 6-tól 11-ig tartó havazásból 36 cm-nyi hó hullott. Az év leghidegebb napja is erre a hónapra esett, 23-án -16 °C-ot mértek. Április meleg volt 12,5 °C-os, július pedig forró 21,9 °C-os átlaggal. Júliusban 16 nap mértek 30 °C feletti hőmérsékletet és 28-án az éves maximumot, 36,3 °C-ot, valamint ebben a hónapban jegyezték fel a legtöbb zivatart is, 10 napot. A legtöbb csapadék, 43,2 mm, a szeptember 11-i zivatarból esett. 1984. 9,3 °C 786,7 mm Január szélsőséges és csapadékos, a nyár pedig hűvös volt 17,6 °C-os átlaggal. Január 3-án 14,7 °C-ot, ezzel ellentétben 27-én -14,8 °C-ot mértek. A havi csapadékösszeg 118,4 mm -szinte a hónap minden napján esett valamilyen csapadék. A 19-től hó végéig tartó havazás 24-én reggelre 24 cm hóvastagságot eredményezett, aztán a nap folyamán még 31,5 mm hó, havas eső hullott. Februárban 13 és márciusban is 9 nap havazott. Február hótakarós napjainak száma 17. Áprilisban 16, júniusban 17 és szeptemberben 14 nap esett az eső, vagy záporeső. Júniusban 100,3, szeptemberben 120,7 mm volt a csapadék-mennyiség. A legcsapadékosabb napon, a szeptember 25-i zivatarból 46,9 mm záporeső esett. Szeptember 2-án 29 °C-os maximum-hőmérsékletet mértek. 1985. 8,8 °C 705,3 mm Az alacsony éves átlaghőmérséklet az elmúlt évtized leghidegebb telének és a hűvös júniusnak tudható be. Január átlaghőmérséklete -6,1 °C, februáré -4,4 °C, de az 1984-85-ös 44 télé már csak -3,4 °C, ami az előző év enyhe decemberének köszönhető. A hideg január és február hőmérséklete tág határok közt mozgott. Január 8-án -24,6 °C-ot, 12-én -21,1 °C-ot, 23-án pedig 14,6 °C-ot jegyeztek fel. Az év leghidegebb napján, február 13-án -25 °C-ot mutatott a hőmérő. Januárban 12, februárban 10 nap havazott. A hótakarós napok száma januárban 24, februárban 17 volt. A legnagyobb hó vastagságot január 3-án mérték, 17 cm-t. A csapadékos tavasz, valamint a nyárelő márciusában 18, áprilisában és májusában 15, júniusában pedig 19 nap esett az eső, vagy záporeső. A legtöbb csapadékot, 126,9 mm-t, mégis novemberben, 15 nap alatt mérték. A november 18-tól 21-ig tartó havazás 16 cm-nyi hóvastagságot eredményezett. Májusban 10, júliusban 8 zivataros nap volt. December 29-én 17,3 °C meleget mértek. 1986. 9,3 °C 654,5 mm Gyakori havazással, hideg februárral (-4,4 °C) és hűvös márciussal (2,7 °C) kezdődött az év. Januárban 12, februárban 18, márciusban 9, ill. áprilisban 3 nap havazott. A hótakarós napok száma januárban 10, februárban 21 és márciusban 12 volt. A legnagyobb hóvastagságot február 18-án (33 cm) és március 4-én (36 cm) mérték. A leghidegebb napok: február 27-e -22 °C-kal, valamint 28-a -22,6 °C-kal. Április 25-én a maximum-hőmérséklet 26,2 °C volt, majd ezt követően a 28-tól 30-ig átvonuló hidegfrontból 74,1 mm záporeső, eső esett -a 29-i zivatarból a legtöbb, 55,9 mm. Áprilisban 6, júniusban 10 zivataros napot jegyeztek fel. A legcsapadékosabb hónapban, júniusban 16 nap alatt 127,9 mm csapadékot mértek. 1987. 9,1 °C 885,0 mm A zord január átlaghőmérséklete -4,8 °C volt. 15 nap havazott és 21 nap takarta hó a talajt. 19-én a 10 napig tartó havazás 45 37 cm hóvastagságot eredményezett. 13-án, a leghidegebb napon -25,5 °C-ot, 31-én pedig -25 °C-ot mutatott a hőmérő. Március szintén hideg volt -0,2 °C-os átlaggal és 5-én -19,7 °C-os minimummal. 12 nap havazott, ami 7 nap meg is maradt a talajon. Májusban 18 nap esett az eső, záporeső (7 zivataros nap) 112,7 mm összmennyiséggel. Július meleg (21 °C), augusztus csapadékos (17 nap alatt 163,8 mm), szeptember szintén meleg (17,3 °C) és november is csapadékos (19 nap alatt 102,1 mm) volt. A legmagasabb hőmérsékletet, 33,1 °C-ot július 23-án, a legtöbb napi csapadékot, 44,6 mm-t pedig a július 9-i zivatarból mérték. 1988. 9,8 °C 657,8 mm A rendhagyó év januárjának és februárjának átlaghőmérséklete 3,1 °C, a leghidegebb hónapé, novemberé pedig -0,2 °C volt. Január 29-én 16,8 °C, február 7-én 17,2 °C maximumot mértek. A legmelegebb napok: július 24-e 35 °C-kal és augusztus 15-e 35,2 °C-kal. A leghidegebb: november 24-e -17,2 °C-kal. Februárban 15, márciusban 17 nap esett az eső. Április 23-án rendkívüli, 16 cm-nyi hó hullott. Május száraz volt 18,5 mm, szeptember és október pedig csapadékos 100,7, ill. 102,1 mm összmennyiséggel. A legcsapadékosabb napokon, szeptember 2-án 42,4 mm, 13-án 41,7 mm és október 7-én 46 mm eső, záporeső esett. November 21-én 14 cm-es hóvastagságot jegyeztek fel. 1989. 10,1 °C 608,7 mm Szokatlanul enyhe február (3,6 °C), március (8,6 °C) és hűvös június (16,3 °C) a rendhagyó, szinte hó mentes (mindössze 1 hótakarós nap), száraz év jellemzője. Február 24-én 18,5 °C, március 29-én pedig 25,6 °C maximum-hőmérsékletet mutatott a hőmérő. Az átlagostól eltértek az év végi hőmérsék- 46 letek is november 1-én 21 °C-os, 30-án -12 °C-os, december 11-én -13 °C-os és 17-én 21,1 °C-os maximummal, ill. minimummal. Január és október volt a legszárazabb (5,5 mm, ill. 15 mm) és augusztus a legcsapadékosabb (127,4 mm) hónap. Áprilisban 17, májusban és júniusban pedig 15 nap esett némi csapadék. Májusban 8, júliusban 10 és augusztusban 9 zivataros napot jegyeztek fel. A legtöbb csapadék a július 31-i zivatarból esett, 39,2 mm. 1990. 10,3 °C 659,4 mm Az előző évinél még enyhébb februárral (5,4 °C) és az év eleji zivatarokkal (januárban, februárban és márciusban is 1-1 nap) emelkedik ki az év. A január 26-i zivatarból 29,2 mm záporeső esett. Február 25-én 18,6 °C, március 22-én pedig 24 °C maximum-hőmérsékletet mértek, így 8,2 °C-kal március átlaghőmérséklete is kellemesen enyhe lett. Januárban 2, júniustól szeptemberig és decemberben 17-17 nap esett többkevesebb csapadék. Augusztusban a legkevesebb, 16,1 mm és szeptemberben a legtöbb, 135,2 mm. A legcsapadékosabb napon, a június 8-i zivatarból 36,4 mm záporeső esett. Májusban 9 zivataros nap volt. Az évi 10 hótakarós napból 1-et februárban és 9-et decemberben jegyeztek fel. 1991. 9,3 °C 759,1 mm Kissé hűvösebb év. Januárt követően - amikor 11-én még 15 °C-ot mutatott a hőmérő - hideg, havas február következett -3,5 °C-os átlaggal, 15-én -16,4 °C-os minimummal, 8 havas, 16 hótakarós nappal és 13-án 18 cm-es hó vastagsággal. 15 nap mértek -10 °C, vagy az alatti hőmérsékletet. Március végén 4 nap és áprilisban 3 nap havazott, májusban pedig 19 nap esett az eső. Április (8,5 °C) és május (11,8 °C) hűvösebb, december (-1,4 °C) hidegebb, július (21,3 °C) viszont melegebb volt az 47 átlagosnál. Júliusban 22 nap 20 °C feletti átlaghőmérsékletet, valamint 8 nap 30 °C, vagy afeletti maximum-hőmérsékletet mértek 13-án 35,1 °C-kal. Az év eleje és vége szárazabb, május (109 mm), június (124,2 mm), október (109,4 mm) és november (115,6 mm) csapadékosabb volt. 1992. 10,7 °C 631,3 mm Az év kiemelkedő eseménye volt a száraz január (9,7 mm), a forró, száraz augusztus (23 °C-os átlag, 4,9 mm) és a csapadékos október (158 mm). Augusztusban 29 nap volt 20 °C feletti átlaghőmérséklet és 25 nap 30 °C feletti maximum-hőmérséklet 21-én 36,9 °C-kal. Októberben 21 nap esett az eső, vagy záporeső, a 29-, 30-i zivatarból a legtöbb, 80,3 mm. November 16-án 42,4 mm eső esett. Az év hótakarós napjainak száma 10 volt - januárban és februárban. 1993. 9,7 °C 788,2 mm Az előző évhez hasonlóan száraz januárral kezdődött az év (4,3 mm). A legalacsonyabb hőmérsékletet is januárban mérték, 5-én -17,8 °C-ot. Február havas, 25-én 24 cm-es hóvastagsággal és a hűvös március (4,3 °C) úgyszintén. Márciusban 8 nap havazott és ugyanannyi volt a hótakarós napok száma is. Az évi 41 zivataros napból májusban és júniusban jegyezték fel a legtöbbet, 9, ill. 8 napot. A június 7-i jégesős zivatarból 32,3 mm, a július 18-i jégmentesből pedig 66,7 mm csapadékot mértek. Júliusban (121,1 mm) és az év utolsó három hónapjában (342,4 mm) esett a legtöbb eső, vagy záporeső. Augusztus 4-én mutatta a hőmérő a legmagasabb értéket, 35,5 °C-ot. A csapadékos napok számát nézve (24) az első helyen álló hűvös november 1,4 °C-os átlagával, 14 havas és 15 hótakarós napjával is rendhagyó. Decemberben 20 hótakarós nap volt 1-én az év legnagyobb, 51 cm-es hó vastagságával. 48 1994. 11,3 °C 786,0 mm 1951 óta nem volt ilyen meleg év. Az enyhe január átlag-hőmérséklete 3,1 °C és annak ellenére, hogy nem havazott, az elmúlt decemberről átnyúló hótakaró következtében 1-én mérték az év legnagyobb hóvastagságát, 15 cm-t. Az 1993-94-es tél szintén enyhe 2,1 °C-kal. Az éves minimumot (-15 °C) február 16-án, a maximumot pedig július 31-én és augusztus 1-én (35 °C) rögzítették. A 21,9 °C-os forró júliusban 27 nap volt 20 °C feletti átlag és 15 nap 30 °C, vagy afeletti maximum. A nyár legmelegebb időszakában, július 12-től 32 napon át 20 °C feletti átlaghőmérséklet, valamint 23-tól 20 napon át 30 °C, vagy afeletti maximum-hőmérséklet volt és még szeptember 2-án is 31 °C-ot mértek. A legcsapadékosabb hónapokban, áprilisban 108 mm, augusztusban 145,2 mm és októberben 105,6 mm, a legcsapadékosabb napon pedig, az augusztus 13-i jégesős zivatarból 53,6 mm csapadék esett. 1995. 10,1 °C 925,0 mm A csapadékos, 46 zivataros napjával az első helyen álló év érdekessége még, hogy március (4,8 °C) hűvösebb volt a nagyon enyhe februárnál (5,1 °C), július pedig az előző évihez hasonlóan forró (21,7 °C). Januárban és decemberben 13, márciusban 9 nap havazott. Decemberben a 20 napig tartó hótakaró 14-én 27 cm vastagságot ért el. A legtöbb csapadék júniusban (19 nap alatt 111,1 mm), augusztusban (109,8 mm) és szeptemberben (138,5 mm), a legkevesebb pedig októberben (1,1 mm) esett. A legcsapadékosabb napokon, a február 26-i zivatarból 43,9 mm, a július 5-iből 62 mm és az augusztus 28-iból 51,4 mm záporesőt, valamint szeptember 14-én 56,8 mm esőt jegyeztek fel. 49 1996. 8,9 °C 856,2 mm Hűvösebb, csapadékosabb év hideg, havas téllel, 56 havas nappal. Január átlaghőmérséklete -2,4 °C volt 21 hótakarós nappal és 28-tól 30-ig 24 cm-es hóvastagsággal. Február még hidegebb -2,8 °C-os átlaggal, 10-én -20,6 °C-os minimummal, valamint 20 hótakarós nappal. A hűvös márciusban (2,4 °C) annak ellenére, hogy 11 nap havazott, csak 12,1 mm csapadék hullott. Áprilisban a 121,4 mm csapadék 17 nap alatt esett le, melyből 6 nap havazott, és ami két reggel teljesen befedte a talajt. Csapadékos volt még augusztus 141,9 mm-rel, ill. szeptember a 20 nap alatt leesett 157,3 mm-rel. Az év csapadékos napjainak száma 165 volt. A legcsapadékosabb napon, szeptember 23-án 41,6 mm esőt mértek. December átlaghőmérséklete az év végi kemény fagyoknak köszönhetően -2,1 °C volt. Karácsony másnapjától január 1-ig -10 °C alatt maradt az átlaghőmérséklet 31-én -22,6 °C-os minimummal. Az év legmelegebb napján, június 11-én 33,9 °C-ot mutatott a hőmérő. 1997. 9,7 °C 720,1 mm Az év legalacsonyabb hőmérsékletét, -15,5 °C-ot január 1-én mérték. A hó előző év december 23-tól február 1-ig takarta a talaj, mely január 3-án volt a legnagyobb, 15 cm. Januárban 16, márciusban és áprilisban 6 nap havazott. Az április 14-i -7,3 °C nagy kárt okozhatott a gazdaságokban, mint ahogy a július 13-i jégesővel kísért zivatar is. A legkevesebb csapadék februárban (15,5 mm) és márciusban (12,6 mm), a legtöbb júniusban (125,7 mm), júliusban (20 nap alatt 133,2 mm) és novemberben (106,7 mm) esett. Október hűvös volt 7,8 °C-os átlaggal és 30-án -8,7 °C minimummal. Ezt követően november 7-én 22,7 °C-ra szökött fel a hőmérő higanyszála, majd a 12-, 13-i zivatarból 75 mm záporesőt regisztráltak. December 3-a szintén sok esőt adott, 39,7 mm-t. 50 1998. 9,9 °C 1055,1 mm Erősen csapadékos év 39 zivataros nappal. 1997-98 telének átlaghőmérséklete enyhe volt (2,5 °C) február 13-án 21,5 °C-os maximummal. A száraz februárban (2,4 mm) mindössze 2 csapadékos nap volt, viszont a hűvös márciusban (4,1 °C) 9 nap havazott és 12-én -10,2 °C-ot mutatott a hőmérő. Májustól novemberig 882 mm csapadékot mértek, melyből nyáron 375,8 mm-t, ősszel pedig 409 mm-t. A legcsapadékosabb hónap szeptember volt 182,8 mm-rel. Júniusban 16, júliusban 14, szeptemberben 17, októberben 14 és novemberben 18 nap esett változó mennyiségű csapadék. A legtöbb a június 22-i jégesős zivatarból, 84,2 mm. Az augusztus 22-i és 24-i zivatarból, 47,9, ill. 45,5 mm. Szeptember 12-töl 14-ig 92,1 (ebből a legtöbb 12-én, 60,5 mm), az október 18-, 19-i zivatarból 65,3 (a hónapban 4 zivataros nap volt), valamint november 4-én 39,3 mm eső, záporeső esett. A legmagasabb hőmérsékletet, 33,5 °C-ot augusztus 3-án, a legalacsonyabbat, -14,6 °C-ot pedig december 10-én mérték. Az év hóborította tájjal búcsúzott. Novemberben 11, decemberben 15 nap havazott. A hideg decemberben (-2,9 °C) 18 hótakarós nap volt 5-én 16 cm-es hó vastagsággal. Az 1998-99-es tél átlaghőmérséklete kissé hideg, -1,1 °C volt. Február 14 havas, 12 hótakarós és az év leghidegebb napjával (16-án -17 °C), valamint a 12-i 31 cm-es hó vastagságával tűnik ki. Május 31-én 31,6 °C-ot, július 6-án, az év legmelegebb napján pedig 33,1 °C-ot mutatott a hőmérő. A június 11-i zivatarból 38,1 mm záporeső esett, a november 19-i havazásból pedig 34,1 mm hó hullott 41 cm-es hó vastagsággal. Novemberben és decemberben is 13 hótakarós napot jegyeztek fel. 1999. 10,3 °C 765,3 mm 51 2000 11,2 °C 505,3 mm A rendkívül száraz, kissé melegebb év hideg januárral kezdődött (-1,7 °C). Annak ellenére, hogy 17 nap havazott, csak 7 hótakarós nap volt mindössze 3 cm-es hóvastagsággal. Az év során a legkevesebb csapadékot is ebben a hónapban mérték, 6,9 mm-t. Február átlaghőmérséklete 3,6 °C-kal enyhe volt. A május 12-i zivatarból esett a legtöbb csapadék, 35 mm és augusztus 20-án volt a legmagasabb hőmérséklet, 37,2 °C. November 14-én is magas, 22,9 °C-os hőmérsékletet mutatott a hőmérő és december sem volt hideg (2,6 °C). Az év során mindössze 20 zivataros napot jegyeztek fel. Egy enyhe tél (2,6 °C) után, ahol január 7-én 15,8 °C-ot mértek, száraz február (6,8 mm) következett. Április a 15-i -5,4 °C-os faggyal károsította a fiatal hajtásokat. Június hűvös és csapadékos volt 17,2 °C-os átlagával és 112,3 mm esővel, záporesővel. A 3-i zivatarból 53,9 mm záporeső esett. A hőmérő a legmagasabb értéket augusztus 4-én mutatta, 35,1 °C-ot. Szeptember volt a legcsapadékosabb hónap 141,7 mm-rel, majd egy száraz október (7,8 mm) után hideg, havas decemberrel zárult az év -3,7 °C-os átlaggal, 15 havas és 20 hótakarós nappal, valamint 27-én 15 cm-es hóvastagsággal. 2002. 11,2 °C 560,4 mm Egy év múltán újabb melegebb, szárazabb év következett. Ugyan január 5-én -15,1 °C-ot mutatott a hőmérő, de 29-én már 17,7 °C-ot és február 13-án is 17,1 °C-ot. Az első negyedév volt a legszárazabb a januári 5,2 mm-es és a márciusi 8,2 mm-es csapadékösszegével. A legcsapadékosabb napon, a május 25-i zivatarból is csak 14,4 mm jégeső, záporeső esett. 2001 10,4 °C 644,4 mm 52 Ahogy az előző évben, úgy most is az áprilisi fagy okozott kárt a gyümölcsösökben. 8-án -6,2 °C volt a minimum-hőmérséklet. A legmagasabb hőmérsékletet, 34,9 °C-ot, június 23-án mérték. November 15-én is szokatlanul meleg, 23,9 °C volt. 2003. 10,2 °C 572,0 mm Száraz év hideg, havas téllel és forró nyárral. Ha a hőségnapok számát nézzük, ebben az évben volt a legtöbb, 56, de a nyári napok számával, 114-el és a hideg napokéval, 59-el is előkelő helyen áll. 2002-2003 telének átlaghőmérséklete -1,9 °C volt. Enyhe december után hideg január és február következett -2,6 °C, ül. -3,7 °C átlaggal. Január 3-án ugyan 16,1 °C-ot mutatott a hőmérő, de 6-tól 25-ig már hó borította a talajt 13-án -19 °C-os minimum-hőmérséklettel, majd az újabb havazások és hideg következtében 31-től egészen március 3-ig húzódott el a hó takaró. Januárban 16, februárban 13, márciusban és áprilisban 3 nap havazott. Február 4-én 25 cm hó hullott és 13- án -18,3 °C-ot mértek. Március száraz volt 7,1 mm csapadékkal, április pedig hűvös 9,4 °C-os átlaggal, aztán májustól egy forró időszak következett. Május 6-tól 9-ig a hőmérséklet meghaladta a 30 °C-ot, így 17,7 °C lett a hónap átlaga, pedig 16-án -0,3 °C-ot is mértek. Júniusban 15 nap volt 30 °C, vagy afeletti hőmérséklet 23-án 35,2 °C-os maximummal, júliusban 11 nap, 22-én 35,3 °C-kal és augusztusban a legtöbb, 25 nap, 14- én 37,7 °C-kal. A nyár átlaghőmérséklete 22,1 °C volt, mellyel, 1917-tel vállvetve az első helyen áll. Júliusban 10, augusztusban 7 zivataros napot jegyeztek fel. A hűvös októberben (8 °C) 3 nap havazott. 2004. 9,9 °C 834,0 mm A kissé csapadékosabb év havas negyedévvel kezdődött. Januárban 15 nap hullott a hó és az átlaghőmérséklet -1,9 °C 53 volt. Február 5-én 18,5 °C-ra szökött fel a hőmérő higanyszála, aztán 14 havas nap következett. 25-től március 13-ig fedte hó a talajt, 9-én 26 cm-es hóvastagsággal. Március elején 8 nap havazott, de 19-én már 24,1 °C maximum-hő mérsékletet mértek. Április csapadékos (119,9 mm), május hűvös (13,7 °C) 23-án jégesővel, június csapadékos (129,8 mm) 8 zivataros nappal, ill. 18-án 41,6 mm záporesővel és október szintén csapadékos (133,7 mm) volt. A legtöbb zivataros napot, 10-et, augusztusban észlelték, a legmelegebb hőmérsékletet pedig július 22-én, 34,2 °C-ot. 2005. 9,3 °C 859,4 mm A közelmúlt legpusztítóbb viharáról híres a kissé hűvösebb, csapadékosabb év. Január (-1,2 °C), február (-2,5 °C), március (3,6 °C) és augusztus (18 °C) volt hidegebb, ill. hűvösebb az átlagosnál. Januárban 10, februárban 17 és márciusban 5 nap havazott. Január 25-től március 15-ig több-kevesebb hó borította a talajt, melynek vastagsága január 27-én 23 cm volt. Február 9-én -21,6 °C-ot, 10-én -22 °C-ot mértek, de a március 2-i -17,5 °C is rendkívül hidegnek számít. A március 27-i 39,5 mm csapadékot eredményező zivatar szintén rendkívüli, ahogy az áprilisi 114,1 mm csapadék után a május 29-i 32,1 °C-os hőmérséklet is. Június 28-án reggel labilis légköri állapot volt megfigyelhető a magasabb tartományokban. Délben a változó irányú szél északira fordult, megerősödött és a kevés csapadékot adó zivatarfelhő 3 órakor elhagyta a várost. Du. 6 órára, a következő hullámban érkezett meg a szupercella, mely középpontjában, a közép-keleti városrészen hatalmas pusztítással vonult át. Magas, több évtizedes fákat döntött ki, vagy tört derékba az Eötvös tértől a Sétakertig. A meteorológiai állomást csak a peremével érintette, de ott is 84 km/h-s széllökést regisztrált a szélmérő. A 28-i jégesővel kísért, valamint a másnap esti zivatarból 69,3 mm csapadékmennyiséget mértek. Au- 54 gusztus 21-, 22-én szintén egy jégesös zivatar vonult végig a városon 54,6 mm csapadékot hagyva maga után. Júliusban 112,3 mm, augusztusban 153,4 mm, októberben viszont csak 5,2 mm eső, záporeső, jégeső esett. Decemberben 14 nap havazott és a hó vastagsága 30-án 29 cm volt. Az év során összesen 55 havas napot jegyeztek fel. A legmagasabb hőmérsékletet, 34,1 °C-ot július 29-én mutatta a hőmérő. 2006. 10,1 °C 690,1 mm Hideg január és forró július jellemezte az évet. A 2005. december 27-ről áthúzódó hótakaró február 15-ig fedte a talajt. Januárban 7, februárban 14 és márciusban 10 nap havazott. Január 1-én 21 cm, március 6-án pedig 13 cm hóvastagságot mértek. Január átlaghőmérséklete -3,3 °C, februáré -0,1 °C és márciusé hűvös, 4,0 °C volt. Január 25-én jegyezték fel a leghidegebb, -16,9 °C-os és június 27-én a legmelegebb, 34,6 °C-os hőmérsékletet. Június 13-án jégeső okozott kisebb-nagyobb károkat. A forró, 21,9 °C-os júliusban 23 nap volt 20 °C felett az átlaghőmérséklet, valamint 18 nap 30 °C felett a maximum-hőmérséklet. Ezt követően hűvös (17,6 °C), csapadékos (131,8 mm) augusztus következett 8 zivataros nappal, de a 20-i vihar, mely a budapesti tragédiát okozta és következtében az észlelőknek el kellet hagyniuk az állomást, Nagykanizsát nem érintette. Ezen kívül még májusban (124,4 mm) és júniusban (113,6 mm) esett sok eső, vagy záporeső. December enyhe volt (2,7 °C) 6-án 17,6 °C-os maximummal. 2007. 11,0 °C 760,5 mm Ez az év tartja Nagykanizsa maximum-hőmérsékletének rekordját, 39,1 °C-ot. Április 1-től az állomáson megszűnt az észlelés és ettől kezdődően csak automata adatok állnak rendelkezésre. A 2006-2007-es tél nagyon enyhe (4 °C), a nyár 55 meleg (20,8 °C), az év vége viszont hűvösebb volt. Január 11-én 15,9 °C-ot, június 21-én 34,9 °C-ot, július 20-án a melegrekordot, 39,1 °C-ot és augusztus 16-án 33,5 °C-ot mért az automata. Július forró volt 21,9 °C-os átlaggal, 16-tól 22-ig 25 °C feletti átlaghőmérséklettel és 35 °C feletti a maximumhőmérséklettel. Az év legalacsonyabb hőmérséklete, -11,1 °C, december 19-én volt. A legkevesebb csapadék áprilisban (6,3 mm), a legtöbb pedig szeptemberben (146 mm) esett, 18-án 54,1 mm összmennyiséggel. 2008. 11,0 °C 617,5 mm 2007 átlaghőmérsékletével azonos, újabb meleg, kissé szárazabb év következett. Januárban nagyon kevés, 6,5 mm csapadék esett, ahogy februárban is csak 8,4 mm. Ugyan február 17-én (-12,4 °C) volt az év legalacsonyabb hőmérséklete, de a hónap átlaga nagyon enyhe (3,6 °C) 25-én 20,7 °C-os maximummal. Május 27-, 28-án szintén szokatlanul magas értéket, 33,3 °C-ot mutatott a hőmérő, melytől a legmagasabb, az augusztus 15-i 33,8 °C-os hőmérséklet alig tért el. A szeptember 6-i 32,6 °C és a november 3-i 21 °C is kimagasló érték. December átlaghőmérséklete szintén enyhe, 2,4 °C volt. A legcsapadékosabb hónapban, júniusban 111,6 mm eső, záporeső esett, melynek nagy része, 64,4 mm három napra (5-től 7-ig) tehető. A legcsapadékosabb nap július 23-a volt mindössze 29,6 mm csapadékmennyiséggel. 2009. 11,0 °C 763,2 mm Az előző két évvel azonos átlaghőmérsékletű meleg év. Január hidegebb (-2,3 °C), április viszont melegebb (13,6 °C) volt az átlagosnál. A legmagasabb hőmérsékletet, 34 °C-ot, augusztus 2-án mutatta a hőmérő, de meleg volt október 5-én és 6-án is (27,2 °C). December hőmérséklete rendkívüli mér- 56 tékben változott. 20-án -14,8 °C-os átlag mellett -20 °C-os, 21-én -6,3 °C mellett -20,3 °C-os minimumot, két nap múlva, 23-án 9,1 °C mellett 17,1 °C-os, 24-én 10,4 °C mellett 15,4 °C-os és 25-én 13,2 °C mellett 18 °C-os maximumot mért az automata. Nagy mennyiségű csapadék csak júniusban esett (151,5 mm), 16-án 27,5 mm. 2010. 10,0 °C 968,8 mm A csapadékos év januárjának átlaghőmérséklete kissé hideg, -1,5 °C volt. A négy legcsapadékosabb hónap: május (103,9 mm), június (133,9 mm), augusztus (142 mm) és szeptember (165,8 mm). Május 15-, 16-án 52,2 mm, szeptember 16-tol 18-ig pedig 91,8 mm csapadékot mértek. Július meleg 21,7 °C-os átlaggal és 15-én 34,7 °C-os maximummal, október hűvösebb 7,7 °C-os átlaggal, november melegebb 7,4 °C-os átlaggal, 15-én 20,6 °C maximummal és december kissé hideg volt -0,8 °C-os átlaggal. December 8-án 16,9 °C-ot, 19-én pedig, az év leghidegebb napján -20,6 °C-ot mutatott a hőmérő. 2011. 10,4 °C 460,9 mm A legszárazabb év. Nem csak a csapadékhiány okozott nagy szárazságot, hanem annak eloszlása is. Az évi csapadékmeny-nyiség 62%-a, 288 mm 17 nap alatt esett le. A legtöbb június 9-én, 35,8 mm. Az első negyedév csapadékösszege 25,9 mm, novemberé pedig 0,5 mm volt 1 esős nappal. Az év hőmérsékleti eloszlásában kisebb eltérés mutatkozik. Február kissé hideg (-0,2 °C), augusztus forró (21,1 °C), szeptember meleg (17,7), november hűvösebb (1,7 °C) és december enyhébb (2,7 °C) volt. Kiemelkedő értékek: január 9. 15,5 °C, február 7. 16,8 °C, március 8.-10 °C, március 25. 22,3 °C, május 6. -1,8 °C, május 27. 30,7 °C, július 9. 35,8 °C, augusztus 24. 36,6 °C, szeptember 11. 32,7 °C, október 1. 27,2 °C és december 4. 15,1 °C. 57 2012 11,1 °C 462,4 mm Az előző legszárazabb évet a második legszárazabb, meleg év követte. A forró napok számát nézve 13 nappal magasan az első helyen, a hőségnapokét nézve, 52-vel a második helyen áll. Január enyhe (1,5 °C), február viszont hideg és száraz volt (-2,9 °C) a hónap elején négy, -10 °C alatti átlaghőmérsékletű nappal, 9-én -18,7 °C-os minimummal, 24-én 17,9 °C-os maximummal és mindössze 9 mm csapadékkal. A legszárazabb hónap, március (0,5 mm 1 napon) az átlagosnál melegebb volt (7,6 °C), április pedig a 29-i 30,1 °C-os hőmérsékletével rendhagyó. Május 1-én 30,5 °C-ot, 2-án 30 °C-ot, viszont 18-án -1,9 °C-ot mutatott a hőmérő, aztán egy forró időszak következett júniusban 9, júliusban 16, augusztusban 20 és szeptemberben 4 hőségnappal. Július még 5 forró napjával, 22,3 °C-os átlaghőmérsékletével, ill. a 11-i éves csapadék-maximumot jelentő 20,1 mm-rel emelkedik ki, augusztus pedig a 22-i 38,1 °C-os éves maximum-hőmérsékletével, 7 forró napjával, valamint kevés, 7,2 mm-nyi csapadékmennyiségével, melynek zöme, 6,7 mm 26-án esett le. így a nyár átlaghőmérséklete 21,6 °C lett. Szeptember szintén meleg volt 16,9 °C-os átlagával, 4 hőségnapjával és 11-én 31,9 °C-os maximumával, ahogy november is a 8 °C-os átlaggal. A szárazságot ebben az évben is fokozta az évi csapadékmennyiség egyenlőtlen eloszlása. 63%-a, 291,6 mm 28 nap alatt esett le. Március hűvösebb (3,8 °C), július melegebb (21,3 °C), november és december kissé enyhébb volt az átlagosnál. Január 27-én, a leghidegebb napon -12,1 °C-ot, április 30-án 27,7 °C-ot, július 29-én 36,4 °C-ot, a legmelegebb napon, augusztus 8-án 38,4 °C-ot, ill. november 3-án 20,7 °C-ot mutatott a hőmérő. November volt a legcsapadékosabb (136 mm) és december a legszárazabb (4,3 mm) hónap. November 3-tól 5-ig 46,7 mm, 2013. 10,5 °C 755,7 mm 58 9-től 10-ig 47,5 mm, melyből 10-én 30,2 mm eső, záporeső esett. 2014. 11,8 °C 1016,8 nini A legmelegebb év szinte kimagasló hőmérsékleti értékek nélkül, sok csapadékkal. Az első négy és utolsó három hónap hőmérséklete tért el leginkább az átlagostól. Az enyhe januárnak (3,3 °C) és februárnak (4,4 °C) köszönhetően a 2013-14-es tél átlaghőmérséklete melegebb, 3,8 °C volt, ahogy az év végén októberé (12,5 °C), novemberé (8,1 °C) és decemberé (3,1 °C) is. Kissé magasabb hőmérsékletek: január 18-a 15,3 °C-kal, március 17-e 22,9 °C-kal, június 11-e 34,1 °C-kal, október 10-e 26,1 °C-kal, november 5-e 21,7 °C-kal és december 13-a 14,4 °C-kal, szilveszter reggel viszont -14 °C-ra hült le a levegő. Február (148,6 mm), július (104 mm), augusztus (160,1 mm) és szeptember (204,5 mm) volt a legcsapadékosabb, március (18,1 mm) pedig a legszárazabb hónap. Február 11-től 13-ig 56 mm, augusztus 13-, 14-én 51 mm, augusztus 31-től szeptember 3-ig 75 mm, szeptember 9-től 12-ig 87,9 mm, szeptember 21-én 46,9 mm és október 21-től 24-ig 86,2 mm csapadék esett. Az éves maximumot, 52,4 mm-t október 21-én mérte az automata. 2015. 11,3 °C 606,2 mm Az előző csapadékos év után egy szárazabb, meleg év következett, melynek október kivételével (9,6°C) minden havában átlagon felüli középhőmérsékletek voltak. Ebből január (2,7°C), július (22,7°C), augusztus (21,9°C), november (6,1°C) és december (2,2°C) emelkedik ki leginkább. Január 16-án 14,8°C, április 16-án 27°C, július 22-én 35,6°C, augusztus 13-án 36,1°C, szeptember 1-én 32,6°C és november 11-én 23,6°C 59 maximum-hőmérsékletet mért az automata. November 8 és 12 között egy kivétellel minden nap meghaladta a 20°C-ot a hőmérséklet. A leghidegebb január 1-én (-13,6°C) és február 8-án (-12,1°C) volt. Az év során csak 5 téli, 2 zord és ami érdekes, hogy a forró nyár (21,3°C) ellenére csak 79 nyári napot rögzíthettünk. Júliusban 10 nap volt 25°C feletti átlaghőmérséklet 19 hőség és 3 forró nappal, augusztusban pedig 5, 16 hőség és szintén 3 forró nappal. A legszárazabb hónapok: a szeles április 9,7 és december 2,7 mm-rel, a legcsapadékosabb pedig május volt 142,4 mm-rel. A május 20-22 között átvonuló hidegfrontból 81,1 mm eső, záporeső esett - a legtöbb 22-én, 41,6 mm. A július 8-i zivatar 83 km/h-ás maximális szél-lökéssel vonult át felettünk és az augusztus 16-17-i Balatonmáriát sújtó kb. 3 havi csapadékmennyiségű özönvízből (Balatonkeresztúr 109,4 mm) szerencsére Nagykanizsának csak egy jó öntözésnyi (11,1 mm) jutott. 60 Végszó Utazásaim során gyakran mesélnek útitársaim pozitív, vagy negatív életeseményükhöz kapcsolódó rendkívüli időjárási viszonyokról. Sok esetben ezt akkori szubjektív élményeik miatt tévesen ítélik meg. Egy másik érdekesség, hogy a múltbéli történések feledésbe merülnek és az éppen aktuális időjárási eseményt tüntetik fel rekord-értékűnek. írásom nem teljes, hisz csak a kiemelkedő eseményeket tárja fel, több meteorológiai érték, mint pld. a széladatok is hiányoznak belőle. Mégis úgy gondolom, hogy a feltüntetett adatok, ha kis mértékben is, de reális képet adnak a múlt fontos időjárási eseményeiről. Ugyan nem tartalmaz elemzést, összegzést, de az olvasónak támpontot ad a folyamatok, mint pld. a klímaváltozás megfigyeléséhez. Hogyha a tanulmányt folyamatában olvassuk, bizony eléggé kaotikusnak tűnik egyes évek közti lényeges különbségek miatt, de ha összehasonlítunk pár évtizedeket felölelő adatsort, érzékelhető változásokat figyelhetünk meg. Mindezt az olvasó fantáziájára bízom. Nagykanizsa, 2016. január 17. 61 TARTALOM Ajánlás 3 Előszó 5 Bevezetés 6 Nagykanizsa éghajlati mutatói a vizsgált időszakban 7 A Nagykanizsán mért éghajlati rekord-értékek 8 Az 1873 - 2015. közti évek időjárása 12 Végszó 61 Tartalom 62 62 |
