* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 2.2 MB | |
| 2020-05-19 09:40:32 | |
 | |||||||
Nyilvános  557 | 1478 | Cím: Nagykanizsa város és környéke környezetállapoti alapfelmérése | Szerző: Balogh László Szerz. közl: Balogh László Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Köre, 1994 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/7. Eto: 504.064(439Nagykanizsa)"199" ; 908.439Nagykanizsa Tárgyszó: Nagykanizsa ; környezetminőség Szakjel: 502 Cutter: B 25 Nyelv: magyar Oldal: 42 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK 502 B 25 1994 BALOGH LÁSZLÓ NAGYKANIZSA VÁROS ÉS KÖRNYÉKE KÖRNYEZET ALL APOTI ALAPFELMÉRÉSE B lS BEVEZETÉS Dolgozatomban Nagykanizsa környezetminőségi helyzetéről és az &zt befolyásoló tényezőkről szeretnék képet adni. Munkám a környezeti minősítésnek csak egy kezdeti stádiumát jelentheti, feltétlenül továbbfejlesztést igényel. Kiindulási alap lehet a jelenlegi környezetminőségi állapot, mert ebben élnek ma az emberek, s ehhez viszonyíthatjuk a romló, vagy javuló tendenciákat. Környezetminőségi állapotjellemzők - Levegőminőség: gázszennyezők, szilárd levegőszennyezők - Vízminőség: felszíni, felszín alatti vizek - Talaj minőség - Radioaktív háttérsugárzás - Zajszennyezés - Növény- és állatvilág - Humán népesség A környezetminőséget befolyásoló tényezők, melyek a tapasztalt körülményeket alakítják - Geomerfológiai tényezők - Meteorológiai viszonyok - A terület beépítettsége - Ipari létesítmények, mezőgazdasági üzemek - Gépjárműállomány és a forgalom - Energiahordozók - Vízfogyasztás, szennyvíztermelés - A szemét - Természeti értékek (Ezen utóbbi, inkább közvetve ható tényezőkről helyhiány miatt most nem esik szó.) 1 Hazánkban a környezetállapot értékelésének még nincs kialakult rendje, a mai napig hivatalos szabályozás nem született. Pedig fontos lenne a helyi környezetvédelmi igényeket kielégítő információs rendszerek kiépítése, mely a környezeti adatokat összegyűjtené. Hiszen minden telepü-lés érdekelt abban, hogy lakosainak joga legyen ahhoz, hogy környezeti állapotukról hiteles képet kapjanak. így lenne csak lehetőség a problémák pontos megfogalmazására, helyes, környezet-gazdálkodási megoldások kiválasztására. így arra maradt nekem lehetőségem, metodika híján, hogy egyéni, szemléletes szinten ragadjam^meg az alkalmat Nagykanizsa környezeti prdeh4iaíjainak felmérésére. Napjaink gazdasági, társadalmi életének elengedhetetlen feltétele, a környezetállapot felmérése, különös tekintettel a környezeti károsodások felmérése: az emissziós pontok meghatározása és a szennyező tényezők minimumra csökkentése. A hazai környezetkárosodásokat például Várkonyi Tibor vizsgálta, aki nagyvárosainkat 6 fő csoportra különítette el. Nagykanizsa a VI. csoportba került, akel ,.a szennyezettség a megengedett értphet^ álhdában nem haladja meg.” Ez azonban nem ,,x+n^kwaf °el ” bennünket, nagykanizsaiakat, bár településünk környezeti állapota az országos átlagnál jobb. A dolgozatom címében szereplő „város és környéke” Nagykanizsának körülbelül 12 km sugáré- környezetét jelenti a benne éld körülbelül 80 ezer emberrel együtt. Ekkora környék kitűzése földrajzi szempontok és ökológiai szempontok (erdők!) miatt történt elsősorban. A kezdeti lépések megtétele, a távlatok kitűzése Nagykanizsa környezeti állapotfelmérésében igenis szükséges és sürgető feladat. S egy egészséges természeti-környezeti „lokálpatriotizmus” megszerzése sem elhanyagolható szempont számomra és mások számára. 2 LEVEGŐMINŐSÉG Talán a levegőt mint környezeti hatótényezőt a legkevésbé válogathatja meg az ember: a legkedvezőtlenebbül hat rá. Ezért is nagyon fontos odafigyelni a levegőminőségre. Igaz, az ország területének csak all %-án kifogásolható a levegő minősége, de itt él a lakosság körülbelül 45 %-a! Nagykanizsa - szerencséjére - kívül esik ezen a kritikus területen. Ez azért lehetséges, mert jelentősebb szennyező ipari létesítmény kevés van a környéken. A meteoróligiai és az adott földrajzi viszonyoknak jelentős szerepük van a levegőbe bocsátott szennyező anyagok terjedésében. Ilyen szempontból szerencséje Nagykanizsának, hogy a Zalaegerszeg - Letenyei-dombság és a Zalaapáti-hát között az E-D-i irányú „huzatos” Principális völgyben fekszik. A kibocsátott légszennyező anyagok közül így itt a közlekedési eredetűek jelentik inkább a problémát. A lakossági fűtés túlnyomórészt földgáz alapú, ez „környezetkímélőbb” a helytelen tűzelésmódok szén-monoxid kibocsátó tökéletlen égéséhez képest. A mellékelt (1.) táblázat felsorolja a legjelentősebbnek tűnő ipari kibocsátókat, és az általuk kibocsátott szennyező anyagokat. A felsorolás az emittált anyagok nagyságrendjének megfelelő sorrendben történt, s a táblázat kibocsátási súlyozást is érzékeltet, (forrás: Nagykanizsa általános rendezési tervének felülvizsgálata - 1993.) A lokális pontforrások által kibocsátott szennyező anyagok mennyiségi adatai és a közlekedés, kommunális hőtermelés - mint jelentősebb légszennyező forrás - adatai hiányában nem lehet az emissziót magát meghatározni. így a környezeti állapot igazán értékelhetővé csak az irrimisz-sziómérés által válhat. A levegőszennyeződésre vonatkozóan Nagykanizsán 1979-től végeztek vizsgálatokat az Országos Közegészségügyi Intézet irányításával, a volt KÖJÁL (ma ÁNTSZ) üzemeltetésében. Az országos állapotfigyelő rendszer keretében a mérések során rendszeresen ellenőrzik Nagykanizsa levegőjének kéndioxid-, nitrogéndioxid-, (korom-) és ülepedő porszennyezettségét. Az országosan egységes települési mérőhálózati rendszerhez tartozóan 3 mintavételi pont van a városban: 1. ÁNTSZ Városi Intézete (belváros - Csengery út 2.) 2. Kollégium (lakóterület - Petőfi u. 5.) 3. Kenyérgyár (iparterület - Kinizsi u. 95.) A rendelkezésre álló adathalmazból kiemelném a következőket: 2-4. táblázat. 4 Legjelentősebb légszennyező telephelyek TUNGSRAM Szennyező anyagok o -o ■ro ■rz k. 0)0 = "9 CL) Ej 13 x: <D ’c > o o > 1 E CL g « OOO E N •!) >0 \'(U O (D n = 2Í <0 N fli í Ö Ü .t! ZÜWLL<(/)^(/]LL^CÜI— X LL \'< (/) I— LLl Ll_ < 2 E P o N ° ___ 5 C 2 ö q .o o N c — 5 o-Q\'HJ\'9 ■5 = 5 1 É <2 S ■= ■“ * " 0) ~ o q ~ ~ O) O UJ I © © © ® © © . I. sz. Téglagyár Thury György Gépesített Lövészdandár Kanizsa Sörgyár Kft. Pannonglas Rt, Nagykanizsai Üveggyár Kanizsa Bútorgyár . o® . . o . . . . © . . o . . . . ® o . . . . o . . ® © . . . ® . . ®........® Hidroplasztik Kft. © © Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Zrínyi M. Általános Iskola Zalahús Rt. . © O® o o Magyar Honvédség 24S5 Reptér ZM. Sütő és Édesipari V. Takarmánykeverő Üzem ZM. Patyolat V. ZEFAG 11. sz,. Fafeldolgozó Üzem Zemplén Gy. u. 1/b. kazánház . . O............................................... Rózsa u. 15. kazánház ............................©..................® . Kanizsa Trend Kft. Pur Habgyártó üzeme ® Nagy mértékű, jelentős kibocsátás, az emisszió legmagasabb %-át alkotja © Jelentős, de kisebb mértékű kibocsátás O Említésre méló kibocsátás 1. táblázat NAGYKANIZSA kén-dioxid szennyezettségi adatai az Országos Immissziómérő Hálózat mérései alapján idő átlag ug / m3 max. túllépés % mérés db 87/88 3.6 15 0 234 88 1.3 6 0 255 88/89 2 13 0 245 89 0.7 5 0 247 89/90 3 19 0 221 90 1.6 12 0 247 90/91 9 58 0.5 205 91 1.3 9 0 256 91/92 0.5 6 0 271 92 1.6 9 0 256 Eü. határérték: 24h éves 150 ug/m3 70 ug/m3 2. táblázat NAGYKANIZSA nitrogén-dioxid szennyezettségi adatai az Országos Immissziómérő Hálózat mérései alapján idő átlag ug / m3 max. túllépés % mérés db 87/88 12.3 56 0 230 88 17.3 75 1.2 257 88/89 8.6 53 0 245 89 15.5 78 1.6 255 89/90 18 106 4.3 232 90 51.6 245 22.9 240 90/91 57.5 268 26.7 195 91 20.7 114 5.9 255 91/92 6.2 67 1.7 242 92 41.4 134 16 256 Eü. határérték: 24h 85 ug/m3 éves 70 ug/m3 3. táblázat 6 NAGYKANIZSA ülepedő por szennyezettségi adatai az Országos Immlssziómérő Hálózat mérései alapján idő átlag ug / m1 max. túllépés % mérés db 87/88 5.4 15 0 18 88 6.8 21.6 5.6 18 88/89 4.7 9 0 17 89 7.8 21 5.6 18 89/90 3.2 10 0 18 90 9.5 18 11.8 17 90/91 6 24.8 5.6 18 91 4.2 9.7 0 18 91/92 4.7 14 0 17 92 7.9 46 5.6 18 Eü. határérték: 30d 16 g/m2/hó 4. táblázat éves 10g/mz/hó Tehát Nagykanizsa város kedvező ipartelepítése (inkább könnyű- és élelmiszeripar, kevés nehézipari üzem) és a lakásállomány földgázüzemű fűtése eredményeként a kéndioxid, nitrogéndioxid-dioxid, korom és ülepedő por szeny-nyezettség normaérték alatti általában. A koromszennyezettség minősítése: tiszta. A fűtési energiaellátás a földgázbázisra épült, ezért a fűtési szezonban is kielégítően alacsony a város levegőjének kén-dioxid szennyezettsége. Nitrózus gázokat kibocsátó forrás csekély számú, így a mérhető alacsony nitrogén-dioxid koncentrációk füstgázokból, gépjárművek kipufogó gázaiból származnak. A levegőtisztaságra vonatkozó adatok szerint az egyes szennyezőanyagokat tekintve a város porterhelése jelentősebb néha, s néhol a nagy járműforgalom okoz problémát. A vizsgálati eredmények alapján Zala megye, így Nagykanizsa város és környéke - a viszonylag nagy számban nyilvántartott szennyező forrás ellenére - az ország 7 kevésbé szennyezett levegőjű megyéi közé tartozik. Ebben döntő szerepet játszhat a fenti okokon kívül az erdősültség magas foka is. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területünk egyébként a védett kategóriába tartozik. Ezért is; s mert a közlekedés környezetszennyező hatásával (az elmúlt 3 év alapján különösen a belvárosban!) hosszabb távon, fokozódó tendenciával számolni kell; s mert az átlagértékek térre és időre sok mindent eltakarnak; s mert csak néhány üzem rendelkezik a levegőszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére alkalmas műszaki berendezéssel (Bútorgyár, TUNGSRAM): ezért az immisszió-merő tevékenységet még tovább kell fokozni, korszerűsíteni, akár a mérőhelyek számának növelésével, vagy monitoring-rendszer kiépítésével. Még akkor is így van ez, ha a város geomorfológiai adottsága, beépítettsége, meteorológiai helyzete kedvező a légszennyező anyagok szempontjából (az átszellőzés iránya az uralkodó E-i szélirány). Az iparterületek telephelyi fejlesztésre, technológiaváltásra érdemesek még akkor is, ha a lakóterületeket érintő közvetlen káros hatásuk csekély. A levegőminőség javítását szolgálja a korszerűsítendő és minőségileg magasabb szintre emelendő zöldfelületi rendszer a városban és környékén. Ez például újabb fásítási programot és az egészséges növényzet fenntartását célzó növényvédelmi program kialakítását kívánja. Jó példa erre az országos aerobiológiai mérőhálózat kialakítása az ANTSZ segítségével.Feladata: a polleneloszlás figyelése, az allergológiával foglalkozó orvosok (tüdő-gyógyászok, szemészek, bőrgyógyászok) és a lakosság tájékoztatása a levegő pollentartalmáról. Ennek alapján a pollen allergiás emberek megtudhatják, mely területeket kell kerülniük a számukra veszélyes időszakban. Legjelentősebb 8 veszély talán az allergén hatásáról országszerte hírhedté vált parlagfű (Ambrosia elatior - tévesen vadkender). Meggondolandó, hogy mivel Nagykanizsán ezer körüli évente a parlagfűre visszavezethető megbetegedés, ezért önkormányzati szinten is, rendeletileg kellene ,,üldözni’i_a.... parlagfüvet.__ Ha a mérések átlagát nézzük, akkor a város levegője tisztának tekinthető. De tény az is, hogy a levegő szennyezettsége Jiiűnkéjü _^_JigJjjde^jój^LiŰllépLa_ megengedeti értéket...Ez elsősorban a közlekedésből adódik, a városnak a levegőminőség szempontjából ez a legnagyobb problémája. A belváros egyes részi: a csomópontok a reggeli órákban és a munkaidő befejeztével nagyon erősen szennyezettek lehetnek. Erről további konkrét mérések szükségesek. A legszennyezettebb részeket tehermentesíteni kell. Ezt kell, hogy kifejezze a város közlekedésfejlesztési koncepciója is. Persze a belváros közlekedésének átszervezése csak az egész város és város-környék közlekedési tervezésében képzelhető el (például, ha el is készül az M7-es autópálya, kellene egy körgyűrű is, hiszen a város E-D-i forgalma megoldatlan). Szükséges lenne elkezdeni méréssorozatokat lebegő porra és annak nehézfémtartalmára, toxikus szervesanyagtartalomra, a troposzférikus ózonra. Különösen az ólomterhelést kellene bővebben figyelemmel kísérni, hiszen ennek egészségkárosító hatása nagyon veszélyes. Külön figyelmet érdemelnek az üdülési, idegenforgalmi területek és a közelében lévő útszakaszok. Felértékelődik néhány terület (például a Csónakázó-tó, Palin, Miklósfa) és annak környezetminősége. A levegőminőségben az emisszió-immisszió-transz-misszió hármasában szükséges lenne a transzmissziós folyamatok vizsgálata is. 9 VÍZMINŐSÉG Ahol van víz, ott élet is van - mondják. Ezért is fontos vizeink állapotának nyomon követése, hiszen a környezeti tényezők közül a levegő után a vízzel van a legközvetlenebb kapcsolatunk. Erre szolgál vizeink állapotfigyelő rendszere, így a Vízrajzi Szolgálat, a vízmércehálózat, a vízháztartás állapotváltozásait és a vízminőséget is rendszeresen figyelik a felszín feletti és alatti vizeknél. A közegészségügyi hatóságok rendszeres kémiai és bakteriológiai vizsgálatokat végeznek, s a közüzemi ivóvízellátás és szennyvízkezelés is folyamatos ellenőrzéssel történik. Sajnos, szomorú eredményei vannak ezeknek az elemzéseknek: - országosan a felszín alatti vizek felét teszik ki az ivóvíz-_ _ ellátásra számhavehető készletek, - a talajvizek a belterületeken annyira szennyezettek, hogy ivóvízellátásra nem vehetők számításba. - ivóvízkészleteink 65 %-a a felszíni eredetű szennyezésekkel szemben nem rendelkezik kellő természetes védettséggel, - a köjálok által vizsgált ivóvízmintákból kifogásolható volt (1987-benJ Zala megyében bakteriológiai okokból az egyéni kutak 40,5 %-a, az összes vízminta 16,5 %-a, kémiai okokból ez az arány 43,3 %, illetve 29,5 %. A víz minőségének megítélésében olyan általános módszer nincs, mint a levegő esetében. A kérdés bonyolultabb, mert a mérések összetettebbek, s az^emberi kategóriáknál figyelembe kell venni a vízhasználat célját is. Zala megye,éghajlatának egyik fő jellegzetessége a kedvező vízellátottság. Az évi vízmérleg Nagykanizsa város és környékén vízfölösleggel zárul, ami a lefolyás-viszonyok kedvező alakulásában, a vízfolyások sűrűségében és a felszín 10 alatti vizek viszonylagos bőségében is megmutatkozik. Nagykanizsa város és környéke felszíni vizeit tekintve a Zalai-dombság déli lefolyású vízgyűjtő területéhez tartozik, mely a Murához kapcsolódik. A Mura tekintélyes víz-mennyiséggel és kialakult vízjárási jelleggel érkezik e tájhoz. Egyik nagyobb mellékvize a várost kettészelő Principális, vízjárását a tavaszi hóolvadás és a nyári csapadék-maximum határozza meg. A Principális vízgyűjtőjének kiterjedése: 609 km2. Feltűnő a Principális árhullám-szegénysége, ami elsősorban a gyengébb relief-energiával magyarázható. A sokévi átlagos fajlagos lefolyás értéke 5,5 1/s km2. A városkörnyék nem képez önálló vízrajzi egységet. A Principális-csatorna a befogadója a terület valamennyi vízfolyásának, mely rendezett állapotú, közcélú vízfolyás. A Principális-csatorna fő funkciója a völgyfenéki területek lecsapolása és az összegyűlt vizek levezetése, emellett azonban jelenleg megoldja Nagykanizsa vizeinek, tisztított szennyvízének befogadását is. A környék talaj-és rétegvizekben egyaránt gazdag. A legnagyobb a talajvízbőség a Principális völgymedencéjében. A talajvíztükör átlagosan 1-2 m, ingadozása jelentéktelen. A dombhátakon a talajvíz mélyen helyezkedik el (20-50 m). A 2000-5000 m vastag neogén üledékek több szintű rétegvíz felhalmozódását tették lehetővé. A geotermikus gradiens a város környezetében 18-22 m/l°C a világátlag 33 m/l°C, tehát nagyon előnyös. A feltárt zalakarosi termálvíz gyógyvíz, sókoncentrációja tízszerte nagyobb, mint a hévízié. Ez lehet gyógyhatásának oka, de egyben sok gondot is okoz (vízkövesedés; a környezetbe kiengedve szikesítő hatás a talajban). Jelentős a bróm- és jódtartalma is a zalakarosi gyógyvíznek. Kb. 36 millió m3 gyógyvíz áll itt rendelkezésre, ami mintegy 180 évig elegendő. 11 A víz felhasználásának általában három területe van: ivóvíz, ipari-víz és öntözővíz. Jellemző a jelenlegi pazarlásra, hogy az ivóvizet felhasználják mind a három célra. A felhasználásra kerülő víz részben felszín alatti, részben felszíni vizekből származik. Tekintsük át még egyszer ezeket a természeti adottságokat. Felszín alatti vizek /. Rétegvizek A rétegvíz jó minősége itt állandó, sőt valószínűleg a kanizsai sörök kiváló minősége ennek köszönhető. De mérsékeltek a tartalékok, és az utánpótlás lassú. Az 1920-as években létesített városi vezetékes ivóvízellátás erre épült, de az 50-es évektől más víznyerési lehetőség után is kellett nézni. 2. Parti szűrésű vizek Nagykanizsától 20 km-re van a Mura kavics terasza, ebből perspektivikusan is biztosítható a város és környéke vízszükséglete. Azonban gondot okoz a vízminőség: a Mura vize erősen szennyezett. A magas vas- és mangántartalom rendszeres csökkentést igényel. Az ammónia-szint kisvízkor szokott néha magasabb lenni. 3. Talajvizek Nagykanizsa vízellátása szempontjából nincs jelentősége, csak Kiskanizsán és a környékbeli falvakban. A talajvizeknek a rétegvizeknél vékonyabb rétege a csapadékból rendszeresen pótlódik, így a felszínről mindenféle oldható szennyeződés belekerül. A talajvízkutak nagy nitráttartalma és bakteriális szennyezettsége miatt egyre kevésbé lesz fogyasztható közvetlenül a belőlük származó ivóvíz. Felszíni vizek Nagykanizsa és környéke vízellátását perspektivikusan 12 a Murára lehet alapozni. A Principális-csatorna völgye tulajdonképpen lefolyástalan medencék fűzére volt: mocsárvilág. Az 1906-tól megalakuló lecsapoló társaságok építették ki a csatornát A felszíni vizek minősége az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Mert a mezőgazdasági művelés túlzottan használt vegyszerei, a dombhátak településeinek leszivárgó szennye a felszíni vízfolyásokon keresztül távozik. A Principális-csatorna alsó szakasza így már szennyvízcsatornává vált tulajdonképpen, mert a város nem elégségesen tisztított szennyvizeit is vezeti a Murába. A Mura vízminősége régóta állandó: meghatározó szennyeződése külföldi eredetű. A komponensek 62%-a I. osztályú, 38%-a II. osztályú. Ipari és öntözési célokra a víz I. osztályú, halgazdasági célokra és ivóvíz felhasználására II. osztályú. II. psztáj_ú a biológiai stabilitás és az integrált követelményrendszer szempontjából is. A Principális-csatorna vize komponenseinek 52%-a I. osztályú, 10% II. osztályú, 38%-a III. osztályú. Öntözésre a víz I. osztályú, ipari célokra II. osztályú, halgazdasági célokra és ivóvízhasznosításra III.osztályú. A biológiai stabilitás és az integrált követelményrendszer szempontjából III. osztályú a vízminőség. Tehát összefoglalva: 1. A vízellátást Nagykanizsán egyharmadrészt rétegvizek, kétharmadrészt parti szűrésű víz biztosította sokáig, de 1994. VII. 13-ától már minden kanizsai lakás a Murából kapja az ivóvizet. 2. A város körüli talaj- és felszíni vizek további felhasználása lehetséges. Például új vízfelületek létesítése, de a kisesésű völgyek begátolása elmocsarasítja a völgy talpakat! 13 3. A későbbiekben a városba vezetett vizek minőségi elkülönítése célszerű. További fontos feladatok: 4. A városi Csónakázó-td ó város életének szerves részévé vált. Teljes vízgyűjtőjére készült komplex környezetvizsgálat. Csak ennek eredményeinek birtokában szabad és kell bármely fejlesztést megvalósítani. (A Csónakázó-tavat 38,5km2 vízgyűjtő területtel a Bakónaki- és Látóhegyi-árok táplálja, a tó felszín 41,16 ha, a tározott vízmennyiség 612 060 m3.) 5. Felvetődött közös - ma már horvát-magyar - kooperációban vízerőmű építési lehetőség a Murán. (A Mura zalai szakaszán a mederesés 34 cm/km, a középvízhozam 190 m3/ sec. Ezzel az energiával 95 millió kwh elektromos energiát lehetne termelni évente.) A. nyerhető,, áram „körülbelül Nagykanizsa szükségletét fedezné. Az üzemvízcsatorna a Murarátkánál építendő gáttól indulna, az erőművet Molnári térségében helyeznék el. De bármiféle fejlesztés csak a környezetvédelmi problémák előzetes és teljeskörű tisztázása után lehetséges. Ez folyamatban van, de a vízerőmű aktualitása megkérdőjelezhető. TALAJMINŐSÉG A talajnak mint a geoszférák szintézistermékének fontos kapcsolatai vannak a felszíni és a felszín alatti vizekkel, a légkörrel, a természetes és telepített környezettel, a geológiai rétegekkel, az emberi beavatkozásokkal. Azért is fontos, hogy minél jobban megismerjük tulajdonságait, mert: 14 - természeti környezetünk elengedhetetlen alkotórésze, - a vízzel, a levegővel és az élővilággal szoros életkapcsolatban áll, - a mezőgazdasági termelés fontos feltétele, helyszíne és eszköze, - az élő szervezetek benne bomlanak le, nem szennyezve mérgező vegyületekkel a levegőt, - a növényeket rögzíti, tápsókkal látja el, - életteret nyújt számtalan élőlényeknek. Mivel a talaj ilyen „csodálatos” és összetett dolog, ezért a talaj minőség megállapítása, változásainak nyomon követése bonyolult dolog. De nagyon fontos, mert például termőtalajaink fele fizikai és kémiai szempontból veszélyeztetett! A talaj ugyan megújítható természeti erőforrás, de a talajdegradació mára, sajnos, általános folyamattá vált. A zalai agroökológiai körzetben az összes....mező-. gazdasági terület 228 500 hektár. Ebből meliorációt igénylő: savanyú 150700 ha (66,0%)!, homok 6500 ha (2,8%). Erózió által sújtott talajok: erősen 44 000 ha, közepesen 83 000 ha, gyengén 47 000 ha. A táj zonális talajtípusa a barna erdőtalaj, melynek többféle típusa és altípusa van. Ezen kívül Nagykanizsa város és környékén nagy kiterjedésben azonális talajféleségek (váztalajok, réti és láptalajok) is előfordulnak. A NY-Zalai-dombság területén a pszeudoglejes barna erdőtalaj uralkodik a felszínen. A talajképző kőzet a jégkorszaki vályog, a legjellemzőbb vonása az igen rossz vízgazdálkodás. Emelett még az agyagbemosódásos erdőtalaj fordul elő jelentékenyebb kiterjedésben, ez termékenyebb talajtípus. A K-Zalai-dombság felépítésében a NY-Zalai-dombsághoz viszonyítva igen lényeges litológiai különbség, hogy a pannóniai felszínt borító barna jégkorszaki vályog mellett a 15 jobb minőségű, talajképző kőzetek (lösz) elterjedése az uralkodó. így az itt képződő talajok jobb vízgazdálkodásúak. A völgyközi hátakon az agyagbemosódásos erdőtalaj képződött, legnagyobb probléma vele a talajpusztulás. Nagykanizsa környékén a savanyú homokon kialakult rozsdabarna és kovárványos barna erdőtalaj is jellegzetes. A Principális meridionális völgyét lápos réti talaj fedi. Ezt szemlélteti a következő, 1. ábra: A Zalai-dombság vázlatos genetikai talájtérképe. (Szerk.: Ádám L.) 1 = agyagbemosódásos barna erdőtalaj; 2 = pszeudoglejes barna erdőtalaj; 3 = bamaföld (Ramaxm-féle barna erdőtalaj); 4 = kovárványos barna erdőtalaj; 5 = földes kopár; 6 = humusz-karbonát-talaj; 7 = réti öntéstalaj; 8 = lápos réti talaj; 9 = síkláptalaj; 10 = nyers öntéstalaj. 16 A mezőgazdálkodás lehetőségeit döntő módon a talajföldrajzi adottságok befolyásolják. Itt a dombtetőkön és a tagolt völgyközi hátak meredek lejtőin sok a csonka szelvényű talaj, és a 100%-ig erodált terület. Itt a mezőgazdasági művelést az agyagos pannóniai üledékek felszínre kerülése szintén károsan befolyásolja. Ez annak is következménye, hogy a helytelen tagosítás legtöbbször csak hegy-völgy irányú művelést tett lehetővé, s nem valósulhatott meg a közel szintvonalas szántás lehetősége. Az agyagbemosódásos barna erdőtalaj kémhatása legtöbbször csak gyengén savanyú, mégis meghálálja a meszezést. Bár Nagykanizsa környezetét a közepes vagy rosszabb minőségi talajok jellemzik, mégis a legnagyobb természeti érték ez a sokféle termőföld. Kialakulása vályogos, löszös, homokos anyakőzeten történt, erdőtakaró alatt és dombsági feltételek között. Minőségét a bőséges csapadék kedvezőtlenül befolyásolta.. A kilúgzás eredményeként humuszban, kalcium-és magnéziumsókban szegénnyé, kémiailag savanyúvá vált. Nagykanizsa környékének talajai termőképességét erősen rontja a domboldalak lepusztulása, az altalaj művelése, vagy a száraz, szeles időben mozgatott homok a Principális mentén. A volt nagykanizsai járás talajainak erodáltsága (Stefanovits Pál adatai alapján): erősen erodált 7,6%, közepesen 23,9%, gyengén 18,8% = 50,3%! Az erodáltság mértéke és a terméshozam között összefüggés van: vizsgálatok szerint az erősen erodált területeken az eroziómentes területek termésének csak 45-70%-a terem. Nagykanizsa város és környékén pusztít a rétegerozió, a barázdás erózió, a vízmosásos erózió és a szélerózió is. Sajnos, az erózió kártételeit alapjában nem lehet megszüntetni, legfeljebb hatását mérsékelni. Káros az is, hogy a város a legjobb - alig erodált termőföldek rovására terjeszkedik. - - 17 RADIOAKTÍV HÁTTÉRSUGÁRZÁS A csernobili atomerőmű-baleset után (1986) nem hagyhatjuk ki a sugárszennyeződések terjedésének és kihullásának, a sugárzási szintnek a vizsgálatát egy környe-zetállapoti alapfelméréséből,mert veszélyforrás, s így az emberi egészségvédelmet szolgáló komplex településinformációs rendszer egyik jellemzője lehet - kell, hogy legyen. A települések természetes háttérsugárzási terhelésének általában csekély élettani jelentősége van, de monitoring céljából mégis ajánlatos elkészíteni akár egy sugárterhelési térképet is. Azért, hogy ha valahol, bármilyen okból növekedést tapasztalnánk, akkor ez kimutatható és felderíthető legyen. A háttérsugárzási helyzetképhez a sugárzási szintet kell meghatározni, amelyet a világűrből érkező, a földfelszín kőzeteiből, az építmények és útburkolatok építőanyagából áradó sugárzás alkot együttesen. Ez a szint hazánkban viszonylag elhanyagolható egészségügyi konzekvenciát jelent. A természetes háttérsugárzás folyamatosan hat az élővilágra, mivel a földkéreg, a belőle nyert építőanyagok és a levegő tartalmaz radioaktív izotópokat. A külső sugárzás fő járulékai a tórium és az urán bomlási sorának egyes tagjai, valamint a kálium természetes izotópja (40K). A szóban forgó radioizotópok bomlásakor alfa-, béta- és gamma-sugárzás keletkezik, ezek közül gyakorlatilag csak a gamma-sugárzás hatolhat be az emberi szervezetbe. Magyarországon a hatvanas években létrehozott sugárfigyelő szolgálat jogutódaként 1975-ben alakult meg az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgájtató Hálózat (ERMAH). E hálózat célja a levegő, a szárazföldi és vízi környezet radiológiai ellenőrzése. A Zala niegyed KÖJÁL-nál az ERMAH- laboratórium 1981-ben kezdett működni. Jelenleg 18 az ÁNTSZ a megye 4 városában 15 mérőhelyen havonta végzi a fall-out, ugyanezekben a városokban 12 mérőhelyen pedig az aerosol ossz alfa, béta és gamma aktivitásának mérését. Ezen kívül rendszeresen ellenőrzik a Balaton, az ivóvizek, a talaj és különféle élelmiszerek mindhárom aktivitását. A népességet természetes és mesterséges eredetű sugárterhelés is éri,. A mesterséges eredetű radioaktivitás nagy részét az atomrobbantási kísérletek okozzák, de források lehetnek a különböző atomtechnikai létesítmények, röntgendiagnosztikai és röntgenterapiás vizsgálatok, valamint a radioaktiv nuklidok ipari felhasználása is. Az atmoszféra radioaktivitását a radioaktivitást előidéző forrásokon kívül éghajlati, meteorológiai viszonyok is befolyásolják: meghatározó tényező a terület földrajzi elhelyezkedése, a szélerősség és a szélirány, a csapadék mennyisége és jellege, gyakorisága, sőt a levegő egyéb szennyezettsége is. A radionuklidok ugyanis az atmoszférában aerosolokat képeznek, és a porszemeken adszorbeálódnak. A légkör radioaktivitásának jellemzésére szolgál a fall-out, azaz a teljes kihullás mérése: a száraz és nedves kihullás összege. Ezek után következzen néhány jellemző mért adat: FALL-OUT 1993. VI. BÉTA (Bq/m2 30 nap) GAMMA (Bq/m2 30 nap) NK. - kenyérgyár 5,37 0 NK. - mentőállomás 5,72 0 NK. - Erzsébet tér 5,86 0 NK. - csecsemőotthon 4,29 0 AEROSOL NK. - ÁNTSZ ALFA (Bq/m3) BÉTA Bq/m3) 1993. VI. 0 0,0004 19 Talajvizsgálat: Újudvar, művelt terület - 1993. VI. 16.: BÉTA 803,02 Bq/kg nyers, GAMMA 91,56 Bq/kg nyers. Ivóvízvizsgálat: Nagykanizsa - 1993. VI. 22.:BÉTA + Karnál 0,075 Bq/1, BÉTA + K nélkül 0,050 Bq/1. Levegővizsgálat: 222Rn-ra - 17 perces: ALFA általában 1 Bq/mJ. A légkör radioaktív szennyezettsége a mi földrajzi szélességünkön, Közép-Európában általában akkor mutat maximumot, amikor nagyobb gyakorisággal jelennek meg a légköri frontok. Ekkor intenzívebb a magas szférák közötti turbulens keveredés, gyakoribb a troposzférában végbemenő leáramlás és a szemcsék kimosódása. Zala megyei szinten a városok radioaktivitása közötti különbség geológiai és meteorológiai eltérésekből adódik. A környezet radioaktivitásának ellenőrzésénél az összaktivitás ismerete mellett a jövőben fontos szempont lenne a szennyező izotópok anyagi minőségének meghatározása is. A fenti mért értékek jóval alatta maradnak minden egészségügyileg káros szintnek, különben is nem az aktivitás a mérvadó az élettani hatás szempontjából, hanem a dózisegyenértékekkel figyelembe vett biológiai hatás: a dózis: a tömegegységenként felvett összes energia (mértékegysége: 1 J/kg=l sievert = 1 Sv). Magyarországon az átlagos természetes háttérsugárzás 2 mSv/ év. Annak idején, Csernobil által ehhez körülbelül 0,2 mSv többletsugárzás jött hozzá. A dózis-hatás görbe által a megfelelő kockázati faktort figyelembe véve ennek akkora a kockázata az egészségkárosodás szempontjából a személyekre lebontva, mintha mindenki elszívott volna egy cigarettát vagy 600 km-t autózott volna (persze ezt is lehet másképp mondani). 20 Érdekes, a sugárszennyezésekről részletesebb és pontosabb adataink vannak, mint az egyéb környezet-szennyezésekről (!). ZAJSZENNYEZÉS Minden olyan nemkívánatos vagy túl hangos hangje-lenség, amely az egyén élettevékenységét, munkájának és pihenésének egyensúlyát zavarja: zajnak nevezhető. így szól a hivatalos meghatározás, azaz nagyon sokféleképpen érheti így az embert terhelés. Ezért is, s mert Magyarországon minden tizedik ember nagyothalló vagy süket, 1 millió dolgozó van kitéve 85 dB határérték feletti zajhatásnak, s a fiatalok ,,diszkófülűek”: muszáj a zajszennyezéssel is mint településkörnyezeti minősítő jelzővel foglalkoznunk. A zajártalom a környezeti ártalmak egyik sajátos területe, amely alapvetően a városlakókat érinti. Zala megyében azANTSZ végez zajvizsgálatokat. Rendszeres mérésekre csak az üzemeken belül kerül sor. Egyes vállalatoknál a dolgozókat fokozott zajhatás éri, aminek a mérséklése elsősorban munkavédelmi feladat. Viszonylag állandó zajforrást jelent a közúti közlekedés - főleg a városközpontban. A járművek számának gyors emelkedése, átlagos életkoruk növekedése következtében ez a hatás egyre inkább fokozódik. Az üzemi létesítmények tevékenységéből, az építkezésekből, valamint a közlekedésből származó zajterhelés elvileg megengedhető zajnyomásszintje a zajhatásnak kitett terület funkciójától, besorolásától függ. A zaj forrása szerint -akárcsak a légszennyezés - lehet zajterhelés ízaj-immisszió: a forrástól függetlenül mérhető egyenértékű ,,a” hangnyomásszint) és lehet zajkibocsátás ízajemisszió: nem mozgó 21 pontforrásból származó hangnyomásszint). A zajkibocsátás mért határértéktúllépés után bírsággal szankcionálható. Sajnos, helyi lakosság érdekeit képviselő önkormányzatnak elég kevés beleszólása lehet a zaj okozta környezeti ártalmak visszaszoritásába. Pedig a zaj jelentős környezeti ártalom. A 90 dB-t meghaladó zajforrásnak tartósan kitett ember halláskárosodást szenved. A 80-90 dB-es hangszintnek tartósan kitett ember vegetatív idegrendszeri tünetekkel, a 60-70 dB-esen élő pedig állandó pszichés feszültséggel számolhat. Vagyis a káros zajhatások mérséklésének az önkormányzat egészségvédelmi tevékénységében helyet kell kapnia. Ehhez az szükséges, hogy először is .tájékozódjon a települési átlagos zaj szintről: zajtérképeket kell készíteni. A zaj szint mérésére szolgáló műszerek viszonylag egyszerűek és olcsóak, így az önkormányzatok maguk is vállalkozhatnak a település zajszintjének monitoringozására, s az így készített térképeknek az egészségvédelmi információs rendszerébe való adaptálásra. Ehhez képest mi a nagykanizsai helyzet? Nagykanizsa zaj állapotáról közvetlen adatok még nem állnak kellő módon rendelkezésre. De ebben talán történik változás, mert a témával az Általános Rendezési Terv felülvizsgálata és az ÖKO RT. tanulmánya is foglalkozik kötelezően. Az ÖKO RT. 21+2 mérőponton mért zajterhelést. Eredményeik szerint a Király utcában élők helyzete veszélyes (>75 dBa), a Széchenyi tér, Deák tér, Fő út, Magyar utcában élők helyzete pedig súlyos (~70 dBa). A többi helyszín a városban elfogadható, megfelelő zajszinttel rendelkezik. -A zajforrások elsősorban az ipari termelés és a közleke-_dés^_.Nagykanizsa mint ipari város jelentős és pövekvő forgalmat mondhat magáénak, melynek legnagyobb része 22 átmenő forgalom. A forgalomból eredő zajterhelés jelentéktelen hányadát adja a vasúti forgalom. Az ipari termelésből származó zaj is inkább csak a némelykori lakóterületi közelség miatt érdemel több figyelmet (például bútorgyár). A legnagyobb terhelést a közúti közlekedés zaj-emissziója adja. Az ART felülvizsgálatában a 2000-re várható forgalom alapján kiszámították a zajszinteket szabványos számítógépes modellezés alapján a külterületi és a megváltozott belterületi szakaszokra, a legnagyobb terhelés hatászónáira. Ennek megfelelően jelöli ki az ART a szükséges védck táyolSágokat. A számítások szerint a legnagyobb határértéktúllépések a Principális-csatorna és a vasút közötti régi városon keresztül haladó közút belterületből kilépő szakaszain vannak, lesznek. A környezeti hatásvizsagálatok által is szükséges lesz élni a megfelelő védőtávolsággal, ezen belül kiültetett növényanyaggal, védőerdővel, speciális forgalomtechnikai és épületakusztikai szigetelési eljárással (falazat, burkolatok, nyílászárók) , az épületek egymásra gyakorolt árnyékoló hatásával, a védősávok többcélú hasznosításával. A megfelelő forgalmi terhelés a levegőszennyező hatást is csökkenti. Az uralkodó szélirányt és az új, tervezett utak fekvését figyelembe véve ipari telepítésre a lehetőségek közül a D-i terület látszik jobbnak. Táj- és természetvédelmi szempontból a Principális-csatorna és a vasút közötti sáv minimális beavatkozást bír el: a vízállásos völgy szabad átlátását és átszellőzését biztosítani kell. A domborzati és tájképi adottságok védelme sokszor fontosabb és magasabb rendű szempont lehet a területfelhasználás erőltetett fejlesztési elképzeléséhez képest. Milyen messzire jutottunk látszólag a zajszintmérésből kiindulva. Ez azért van így, mert a közlekedés káros hatásai 23 mind a levegőminőséggel, mind a zajszint alakulásával erős korrelációban vannak. így bizonyos esetben zaj szintméréssel (esetleg csak gépjárműszámlálással!) jelentős összegeket lehet megspórolni precíz, laboratóriumi levegőminőség-vizsgálatokhoz képest. A fentiekből is kitűnik: a megfelelő szempontok szerint végzett környezetállapot-felmérés és környezetrendezés egymással szorosan összetartozó dolgok! NÖVÉNY - ÉS ÁLLATVILÁG Zala megye táji adottságai és gazdag élővilága következtében az ország természetvédelmi szempontból értékesebb, kiemelt védelmet igénylő területei közé tartozik. Termelési és fokozatosan előtérbe kerülő üdülési funkciója mellett a híres zalai erdőnek kiejnelt környezetvédelmi jelentősége is van. Magas a megye erdősültsége. Az egy hektárra eső fatömeg jelentősen meghaladja az országos átlagot, és a fajok összetétele is kedvezőbb. A zalai erdők többsége értékes vadállománnyal rendelkezik. Növényzet Sok szempontból kell foglalkoznunk vele. Például azért is, mert egy településen ez a legfontosabb védekezési faktor a légszennyezettség enyhítésére. Megszűri a levegő portartalmát, megköti egyes gáznemű szennyezőit, csökkenti a zajhatást, mikroklimatikus viszonyokat kelt. De esztétikai értékéről sem feledkezhetünk meg: kellemesebb látvány a ,,zöld”város és környék. Hazánkban a zöldterületek védelme a természetvédelmi területekre koncentrálódott. Bár az önkormányzat területén hatáskörébe is tartozik. egységes rendelet nem szabályozza védelmét. Ez Nagykanizsán is feladat még. így egy környezetállapoti-egészségvédelmi 24 információs rendszer nem nélkülözheti egy település zöldterületeinek térképes felmérését. Nagykanizsán megtörténtek az első lépések (lásd ÁRT-felülvizsgálat, ÖKO RT.-tanulmány). Nagykanizsa és környéke florisztikailag az alpin-balkán elemek elterjedtségével jellemezhető legjobban, amelyek Zalában eléggé egyöntetűen elterjedtek, s másutt csaknem teljesen hiányoznak. A NY-Zalai-dombság túlnyomóan a göcseji flórajárásába tartozik, a K-Zalai-dombság területe már a zalai flórajárásba. A meridionális Principális-völgy lapályán ligeterdők váltakoznak láperdőkkel és láprétekkel. A vonzáskörzet a Praeillyricum flóratartomány 4 járásából a Saladiense flórajárás területén fekszik. Itt zonálisan elegyes bükkösök, gyertyános tölgy (40%), cseres tölgy találhatók. A praeillir gyertyános tölgyesek lekopása után helyenként szép polibér gesztenyék maradtak, amelyek jelentő természeti értéket képviselnek. Az erdei fenyvesek kisebb foltjai a felsővárosi, Zsigárdi-, Alsó-nyíresi-erdőkben találhatók. A Principális és völgye lápképződéses. A szárazabb részeken a meszes homokpusztai gyepek (Felső-nyíres, Bujáki-rét) virágos mezői tájképi jelentőségűek. A környék különleges lágyszárú növényei: zalai bükköny, lónyelvű csodabogyó, tarka lednek, erdei ciklámen, szártalan kankalin, de megtalálható itt a magasszárú kocsord, pirítógyökér, kakasmandikó, sváb rekettye, hölgymálok, körtike, szárnyas rekettye, turbánliliom, fehér sarkvirág, piros madársisak, bókoló fogasír, farkasölő sisakvirág, magyar varfű. A nagy tömegben előforduló kedvelt lágyszárú növények: korai a hóvirág, a tavaszi tőzike, a közönséges kankalin, az ibolya, az odvas keltike; májusban a gyöngyvirág, nyár végén a ciklámen. Nagykanizsa környékének flórája számos mediterrán elemet tartalmaz: például virágos kőris, magasszárú kocsord, bókoló és fürtös gyűszűvirág, sávos here, farkas boroszlán, // homoki zöldhúr, nyári füzértekercs. Zákány és Ortilos közelében különösen erős a szubmediterrán vonás, néhány növény csak itt található Magyarországon: például hármaslevelű szellőrózsa, pofók csalán, komlógyertyán. Nevezetes a Nagykanizsa melletti láperdőkben, bokorfüzesekben a maradványfaj jellegű tőzegeper. A szurdokok mélyén (például Újudvari kőszikla-szurdok!) májmohák alkotnak nagy telepeket. Nagykanizsa környékén erősen meszes talajú homokpuszták is vannak, a pannon bennszülött hüvelyes csenkesz gyeppel, amelyben jellegzetes alföldi homokpusztai fajok is élnek! A göcseji flórajárás közelében az erdei-fenyő is őshonos; más fenyőfaj betelepített (sokféle). Egyéb őshonos fafajok a környéken: bükk, nyír, madárcseresznye, gyertyán, hársak, juharok, szilek, magaskőris, mogyoró, kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, cser és szelídgesztenye. Sajnos jelentékeny a betelepített akác aránya is. Az erdőkkel külön is foglalkozom. A változatos éghajlati és talajviszonyok miatt gazdag és sokrétű D-Zala flórája: fellelhető 1232 magasabb rendű növényfaj (a hazai fajok fele), ebből 152 vadontermő gyógynövény (a hazai összes 180). Nagyon gazdag a gombaflóra is. Kora tavasszal a szőlőhegyeken megjelenik a kucsmagomba, a legelőkön a szegfűgomba. Májustól kezdve a tölgyesekben vargányát, máshol rókagombát és galambgombaféléket találhatunk. Ősszel elbújik a fenyvesekben a rizike. Kedvelt még a gyűrűs tuskógomba és a csiperke. Késő ősszel szedhető az őzláb és a lila pereszke. 26 Sajnos, részletesebb vegetációtérkép a területről nem készült. Pedig a közelmúlt évtizedekben Nagykanizsa környékén nagyon értékes botanikai megfigyeléseket végzett Károlyi Árpád. O és Pócs Tamás, Vida Gábor foglalkozott behatóbban DNY-Dunántúl növényföldrajzával. Munkáikat érdemes lenne elővenni, s a néhány évtizeddel ezelőtti eredményeket összehasonlítani a mai állapottal. Annál is inkább, mert szükség lenne Nagykanizsa környékén is a természeti értékek pontos feltárására (például a Simon Tibor-féle értékkategóriák szerint) és ajánlásra az egyes területrészek természetvédelmi oltalom alá helyezéséről. Összefoglalva: Növény földrajzilag a D-zalai flóratáj a Pannóniái flóratartomány(Pannonicum) D-dunántúli flóravidékének (Praeillyricum) zalai flórajárásához (Saladiense) tartozik, és annak déli részét foglalja magában. Területét DNY-on az országhatár, majd Tornyiszentmiklóstól kezdve körülbelül a Lovászi-Lasztonya-Szentliszló-Pusztaederics-Hahót-Kilimán-Egeraracsa-Zalaszabar-Zalakaros-Zalakomár-Zal ászén tj akab-Pogány szén tpéter-Iharos-Liszó-Fityeháza községek határát összekötő vonal alkotja. Megjegyzendő, hogy a dolgozatomban szereplő „Nagykanizsa város és környéke” ökológiai környezetnek akár ez a florisztikai behatárolás is megfelelhet. A város „tüdeje” - a környékbeli erdők Zala rendelkezik az ország erdőterületének 7%-ával. A megyében 13 parkerdő, 4 zöldövezet, 14 arborétum és 7 erdei autóspihenő áll az erdei környezetben pihenni vágyók rendelkezésére. Zala erdősültsége 28.7%. mely messze meghaladja az országos átlagot (18,1% - 1991-ben)! így Nagykanizsán igazán aktív eszköze lehet a környezet- 27 védelemnek az erdő is! Bár ma már túlsúlyban van a kultúr-növényzet, de a táj eredeti természetes növénytakarója az erdő volt: tölgyesek, bükkösök, kiterjedt erdei fenyvesek és gesztenyések. Persze a Principális völgyének lapályán ligeterdők váltakoznak láperdőkkel és láprétekkel. A zalai-dombvidék zonális erdőtársulásai a klimatikus viszonyok helyi változásainak megfelelően a gyertyános tölgyes és a tölgyelegyes bükkös. D-Zala Dunántúl egyik legcsapadékosabb területe, ahol a cseres-tölgyesek már csak szórványosan fordulnak elő, extrazonálisan a D-i lejtőkre szorulnak. A környék mint a K-Zalai-dombság része a következő erdőtársulásokkal bír %-osan: bükkösök 51%, gyertyános tölgyesek 34%, éger-ligeterdő 1%, ártéri erdő 1%, akácos 3%. A környéken lévő bükkös táj erősen erdősült: 25 000 ha-nyi erdőterülete 33,1%-os erdősültségnek felel meg. A bükkösök főleg pannóniai agyagra települt löszön, deluviális löszös üledékeken, valamint jégkori vályogon kialakult agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdőtalajon élnek. A gyertyános-tölgyesek a bükkös területeken túlnyomóan a völgyoldalakra szorulnak, cseres-tölgyeseket pedik a D-i lejtőkön találunk. Nagykanizsától NY-ra terül el inkább a jellegzetes zalai bükktáj, mely növekedése és minősége a legjobb az országban. Nagykanizsától K-re és D-re az alacsonyabb és melegebb fekvésű területeken a gyertyános-tölgyesek uralkodnak, D-en a szárazabb tetőkön inkább a cseres-tölgyesek. Szaporodnak a környéken főleg betelepítéssel a fenyőfélék. Elterjedésük nem a talajviszonyokkal függ össze, hiszen elterjedésük határán: meszes löszön, meszes homokkövön fordulnak elő. Ez a határ klimatikus határ, körülbelül egybeesik azzal a területtel, ahol a csapadék nyári félévi összege 28 meghaladja a 450 mm-t, és a júniusi összeg is túllépi a 80 mm-t. Tehát az erdei fenyő nálunk ott fordul elő őshonosán, ahol legbővebb a vegetációs periódus csapadékellátása, és ebből is a legtöbb csapadék a legmelegebb időszakra jut, így kompenzálja a meleg hatását. Határt szab K felé a Pinus elterjedésének a júliusi szárazság megjelenése, és a nyári hőmérsékleti értékek emelkedése, a meleg nyár hosszabb volta. Szép bemutatóhelyei a fenyőféleknek: a Budafai arborétum, a Zákányi exóta-kert, a Miklósfai parkerdő, a Surdi csemetekert és a Homokkomárom környéki fenyvesek. A környéken a szelídgesztenye természetes elegyfaként fordul elő. Ha valahol, akkor Zalában minden a Castanea sativa őshonossága mellett szól: annyira gyakori elegyfa a lomberdőkben. Hagyásfaként sok helyen megmarad és matuzsálemkorú példányai is ismeretesek (például Zalamerenye „Gesztenyés-hegyén”, ahol az 5 m átmérőjű korhadt tuskón 11 sarjtörzs fejlődött - korát 1000 évre becsülik!). Nagykanizsa város és környéke szempontjából a nagykanizsai__erdészet érdekes: Az érdészet 844 km2 közigazgatási területen fekvő 11 825 ha állami erdőben gazdálkodik^ ebből 10 835 ha a faállománnyal borított területe. Ennek 12%-a valamilyen korlátozás alá esik, ez véghasználatban 1425 hektárt jelent. Ezt sokallják az erdészet részéről, holott Nagykanizsa környékén kevés a védett terület, tehát van még tennivaló. El kell ismerni, az erdőgazdálkodást nagy szakértelemmel és eredményesen végzi az erdészet. Az erdészet munkaterületébe esik a zalai dombvidék D-i része és a göcseji bükktáj DNY-i része, melyen megtalálható parkerdő, pihenőerdő és természetvédelmi terület is. Nagykanizsa a NY-dunántúli erdőgazdasági tájcsoport D-i Pannonhát erdőgazdasági tájához tartozik, melyhez a K-zalai dombvidék és a 29 kanizsai homokvidék által kapcsolódik, ezen kívül a város környezete szempontjából a közeli göcseji bükktáj is fontos. A Zala megyei erdészeti szervek egyéb közületekkel megteremtették az erdei üdülés alapjait. A jövőben még inkább előtérbe kell, hogy kerüljön az úgynevezett közjóléti erdőgazdálkodás! így a települések közelében lévő vízfelületekkel bővített szabadidős központok. A vizek növelik az erdők üdülőértéket, az erdők teljesebbé teszik a vizek környezetét, így például országos értékű a nagykanizsai parkerdő és Csónakázó-tó! Szerencsés adottság: bármely irányba hagyjuk el a várost, hamar erdőt találunk! Ezen rész összefoglalásaképpen álljon itt a 2. ábra: Délnyugat-Dunántúl természetes növénytakarója (Pócs T. nyomán). 1: elegyetlen erdei fenyvesek, 2: lombelegyes erdei fenyvesek, 3: bükkösök, 4: gyertyános-tölgyesek, 5: ligeterdők, láperdők, mocsarak és lápok, 6: cseres tölgyesek, 7: reliktum erdei fenyves és mészkedvelő tölgyes, 8: homokpuszták. I.: tűlevelű elegyeserdő zóna, II.: bükkös-zóna, III.: gyertyános-tölgyes zóna. 30 ÁLLATVILÁG A Zalai-dombság a Praeillyricum faunajáráshoz tartozik, de jelentős a mediterrán elemek mennyisége is. Állatföldrajzi, faunisztikai szempontból a NY-zalai-dombság és a K-zalai-dombság nem választható el. Zala megye - és így Nagykanizsa és környéke - értékes vadállománnyal is rendelkezik. Jelentős és nemzetközileg is az^ élvonalhoz tartozik a megye szarvasállománya mennyiségileg és minőségileg. (Az 1992-es világranglista első 10 helyezettjéből Zalában lőttek ki 4-et, közöttük az 1985-ben terítékre került súlyvilágrekordot is. A nem hivatalos világ-ranglista első 22 helyezettjéből 9 db Zalából származik). A vaddisznók, őzek száma is magas, ellentétben az apróvadakkal (mezei nyúl, fácán, fogoly), melyek törzsállománya egyre csökken. Az emlősök közül még megemlíthető, mert előfordul: menyét, hermelin, nyest, borz, róka, vidra, különlegesség a csalitjáró pocok, a pirókegér. Zalakaros közelébe betelepítették a dámszarvast. A környék madárvilága is gazdag és változatos. A Mura völgyében fészkel fekete gólya, a galériaerdőkben gémtelepet is láthatunk. AJZalakomáromi rezervátum természeti állapota és zavartalansága miatt több védeti madárfajnak biztosít fészkelőhelyet. A legjelentősebb a réti sas, a fekete gólya és a fekete harkály. A Kis-Balatonról ellátogat a környékbeli halastavakhoz a kócsag, kormorán, bakcsó. Az énekesmadarak viszonylag megfogyatkoztak, a varjak, védett ölyvek viszont nagyon elszaporodtak. A madárvilág ritkaságai közül megtalálhatóak a környéken: kishéja, darázsölyv, füleskuvik, vörös kánya, héja, egerészölyv, örvös galamb, kék galamb, balkáni gerle, kakukk, gyöngybagoly, erdei fülesbagoly, macskabagoly, fakopács, zöld küllő, szén- és kékcinke, őszapó, rigók, poszátafélék, szajkó. Vannak érdekes ízeltlábúak a környéken (például ikerszelvényesek, sárganyakú karimás ezerlábú, cincérek, 31 aranyos bábrabló, futrinkák), de ezek állatföldrajzi és cönológiai vizsgálata még a jövő feladatai közé tartozik. A csigák közül kiemelkedő a berki és a kerti csiga, a kövi csiga; a kétéltűek közül a sárgahasú és a vöröshasú unka, a gyepi béka, a mocsári béka, erdei béka és a barna varangy; a hűlök közül a lábatlan gyík, zöld gyík, fürge gyík, erdei sikló, vízi és kockás sikló. A környéken a florisztikai viszonyokon kívül a faunavilág is biológiai egyensúlyt igénylő tényező. Az élőlények közötti kolcsönfüggés az állatokra is vonatkozik. így a kemikáliák használata, az úgynevezett erdő- és vadgazdálkodás komolyan beleszólnak az állatvilág egyensúlyába. Ezért hasznos lenne további erdőterület - bővítés, fás legelőterületek létesítése, bár igaz, hogy a vadállomány a nagytáblás gazdálkodási viszonyokhoz is alkalmazkodott. Álljon itt az állatvilág állapotjellemzésére az 5. táblázat: A vadállomány létszáma Zalában (1990. február 28-i létszámbecslés alapján) Vadfaj Őz: Bak 1972 Szarvas: Bika 1199 Suta 2233 Tehén 1052 Gida 1598 Borjú 685 összesen: 5.803 összesen: 2.936 Muflon: 97 Dam. B\\ká 42 Tehén 72 Vaddisznó: 1.476 Borjú 39 Mezei nyúl: 2.875 összesen: 153 Fácán: 11.100 területen 40 Fogoly: 673 32 Természetvédelmi területek Nagykanizsa környéke természetes növénytakarójának jellemző zonális társulásai nagyon sokszínű képet adnak a változatos éghajlati és talajviszonyok miatt is. Nagykanizsa jellemzően a bükkösök és a gyertyános-tölgyesek határán van, de megtalálhatók itt a cseres tölgyesek és egyéb savanyodó talajú tölgyesek, homoki tölgyesek, homokpuszták, ártéri ligeterdők és mocsarak. A környéken van néhány helyi jelentőségú természetvédelmi terület és természeti emlék: Letenyei kastélypark, Surdi pihenőpark, Surdi szelíd-gesztenyefák és platánsor, Beleznai tölgyfa, Budafapusztai arborétum, Fűzvölgyi garmadabuckák, Zalamerenyei szelíd-gesztenye-csoport, Nagyrécsei fás legelő, Rigyáci fás legelő, Páti rétisasfészkelőhely (elhagyva!), Nagykanizsai fenyves, Ormándpusztai üdülő parkja, s a legújabb az újudvari Csibiti-völgy. Országos jelentőségű természetvédelmi terület a Zalakomári madárrezervátum (270 ha, a Közép-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság kezelésében). Ennek jellemző erdőtársulása a páfrányos égerláperdő és a magyarkőrises égerláp. A D-Zala hajdani képét őrző terület biztosítja a magyar kőris géntartalékát. S ne felejtsük, a környéken van a Kis-Balatoni tájvédelmi körzet, melynek nemzetközi jelentőségű vízimadár élőhely területe is van. Új, tervezett tájvédelmi körzetek: a Muramenti és az Oltáréi. Védelemre tervezett terület: a Nagykanizsai rétisas-fészkelőhely. Azt hiszem, ez szép számú természetvédelmi terület, de ebből soha nem elég, és a közvetlen környéken még van jó néhány természeti érték, amely védendő lenne - minél előbb, amíg még nem késő. Ilyenek: Alsóvárosi erdő, (szép gyertyános-tölgyes), Zsigárdi erdő, Liszói erdő, Szentgyörgy-vári-hegy (Hétforrás), Homokkomáromi meszes homokpuszta 33 (magyar csenkesz, árvalányhaj), Obornaki erdő (nagyon szép bükkös), Zalakarosi szőlőhegy, Szaplányosi-erdő, Virág-hegy, Felsőszentpáli erdő és különösen az Újudvari kősziklaszurdok! HUMÁN NÉPESSÉG Eddig Nagykanizsa város és környéke ökológiai állapotáról volt szó: az élettelen és élő környezeti tényezőkről - kivéve az embert. Egy környezetállapoti komplex településinformációs rendszernek azonban magának az embernek is elemének kell lennie, hiszen a környezetminőségi állapotjellemzők végső soron rajta csapódnak le az ember és környezete kölcsönhatásában. Egy humánökológiai szemléletű környezetminősítésben szerepelnie kell az emberi egészség állapotát tükröző tényezőknek, az egészségvédelem állapotát tükröző tényezőknek és a helyi társadalom tényezőinek. Ez egyben jelenti a ,,környezet”fogalmának új szemléletű értelmezését és kitágítását. Magyarország (s benne Nagykanizsa és környékei humán helyzete a nyolcvanas évekre katasztrófálissá vált. Mik a legkomolyabb gondok?: 1. Hazánkban 1981 óta népességfogyás mutatkozik. Társadalmunk elöregszik. 2. Az öngyilkosok száma évente 5000 körüli. Az alkohol-betegek szarna félmillióra , a drogfogyasztóké több tízezerre becsült. 3. Mortalitási mutatóink: Európában a legrosszabbak: a várható élettartam mind a férfiak (65 év), mind a nők (74 év) tekintetében csökkent. 4. A depriváció a lakosság közel egyharmadát érinti. A megye területe 3786 km2 (az ország területének 4,1%-a) 34 Lakónépessége 306800^nriyaz országos 3%-a) (1990). Zala megye az ország gyengéidben urbanizált területe (a városi lakosság 1 é t számaránya 52,3 % - o s), így népsűrűsége is viszonylag alacsony, 81 fő/km2. A természetes szaporodás alakulása közel azonos az országos tendenciával. A megyén belüli területi átrendeződésnek mozgatója a lakosság vándormozgalma: a mezőgazdasági területekről az ipari városokba irányul a népesség mozgása, ez mára mérséklődött. Sajnos, a falvakban az elöregedési folyamat az elvándorlás miatt is felgyorsult. A megye településsűrűsége az országban egyike a legmagasabbaknak: 100km2-re 7,0 település jut. Nagykanizsa Dél-Zala központja^ megyei jogú úgynevezett középváros. A település Árpád-kori. Fontos végvár volt a török időben. A XVIII. századig a D-i országrész egyik legforgalmasabb piaci központjává vált. A mezőváros további fejlődését a vasút kiépülése biztosította. A XIX. század végén ipara is kezdett kialakulni. 1945 után a zalai kőolajvidék adminisztrációs központja lett. Gép-, üveg-, vákumtechnikai és élelmiszeripar telepedett meg a városban. Nagykanizsa ma kereskedelmi, kulturális központ. Nagykanizsa lakóinak száma (1994. IX. 9-én 56 415) volt. Nagykanizsa a mai magyarországi városok rangsorában 1870-ben 30., 1986-ban 20. volt. Szükséges még a város vonatkozásában az 1990-es népszámlálási adatok elemzése! Az ÁNTSZ és a KSH megyei intézményei még csak a Zala megyei helyzetképről jelentettek meg kiadványt (1992). Közigazgatásilag Nagykanizsához tartozó kisebb települések: Korpavár, Palin, Kisfakos, Nagyfakos, Bagola, Miklósfa, Bajcsa. Ez szűkebb környék mint a bevezetőben felemlegetett bennünket is érdeklő humánökológiai szempontú városkörnyék. Az viszont kisebb, mint a megszűnt nagykanizsai járás. 35 Térjünk rá a lakosság egészségi állapotára és az azt befolyásoló tényezőkre. Az egészségi állapot kedvezőtlen alakulásában állítólag az életmódnak 40, a környezeti ártalmaknak 27, az örökletes tényezőknek 20-25, az egészség-ü gyi e 1T át ásnak \'] OTzázalekban~ van széfpük. Ezért T enne szükség\'"vüámerrnyTTényező együttés" \'vizsgálatára! 1. Álljon itt az egészségügyi ellátás szemléltetésére néhány hozzáférhető, szemléletes városi adat (1992): - a szakrendelések száma: 282063, - teljesített szakorvosi órák száma: 44321, - kórházi ágyszám: 815, - teljesített ápolási órák száma: 33421, - elbocsátott betegek száma: 20635, - a kanizsai kórház mintegy 114-115 ezer embert lát el, ezért 23300 Ft-ot kap minden egyes „átlag”beteg ellátása után (Keszthelyen 31 ezer, Zalaegerszegen 40 ezer Ft ez az összeg!). 2. Az ember természetes és mesterséges környezetének egészségügyi jellemzői közül a legfontosabbak az ivóvízellátásra, a csatornázásra, a levegő- és a talajszennyezettségre vonatkozó információk. Álljon itt egy „beszédes” ábra (3. KOZFXIESZSEGUGYIIJEGVESZELVEZTíTErnTERULETEKZALAMEGYEBEP 36 A levegőszennyeződésről már volt szó: az egyes mérések alkalmával ugyan előfordulnak kis százalékban háttérérték túllépések, de az éves átlagértékek alapján határértéktúllépés Zalában nincs. A talaj állapotát leginkább befolyásoló szilárd települési hulladékról: a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 63,6% Zala megyében (az országos átlag: 64,9% -1990). A mikroklíma javító hatása és a városi lakosság életvitelének befolyásolása miatt fontos a zöldterületi ellátottság, mely a megyében jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az egy lakosra jutó zöldterület az ország városaiban átlagosan 29,5 m2, Nagykanizsán 35,8 m2(1992). 3. A halálozások halálokonkénti vizsgálatáról szól a 6. táblázat (érdemes lenne összevetni az életmód egyes összetevőivel): A tízezer lakosra jutó halálozások száma halálokonként A tízezer lakosra jutó halálozások száma Megyei helyezés Haláloki csoportok 1985 -ben 1990-ben a megyében | országosan a megyében | országosan a/ 1- Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0,5 1,0 0,9 0.9 11-14. II. Daganatok 23,5 27,1 28,9 30,1 10. III- Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek és az immunrendszer zavarai 1 A 2,1 1,4 2,1 1-3. IV. A vér és vérképző szervek betegségei 0,2 0,1 0,2 0,2 11-16. V. Elmezavarok 0,6 0,6 0,6 0,9 5-7. VI. Az idegrendszer és az érzékszervek betegségei 0,9 1,1 1.0 1,1 6-8. VII. A keringési rendszer betegségei 77,9 74,9 79,8 73,7 19. Vili. A lógzőrendszer betegségei 7,1 7,1 7,0 6.4 10-12. IX. Az emésztőrendszer betegségei 6,6 7,6 6,3 8,7 9-11. X. A húgy-ivarrendszer betegségei 1,9 1,9 1 ,0 1,5 4. XI. A terhesség, szülés és gyermekágy szövődményei 0,0 0,0 XII. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei 0,0 0,0 0,0 0.0 XIII. A csontváz-izomrendszer és a kötőszövet betegségei 0,1 0,3 0,5 0,3 19-20- XIV. Veleszületett anomáliák 0,9 0,8 0,8 0,6 17-18. XV. A perinatális időszakkal ösz-szefüggő bizonyos állapotok 1,3 1 ,5 0,5 1.1 1. XVI. Tünetek és rosszul meghatározott állapotok 0,1 0,1 0,3 0,2 14-20. XVII. Sérülések, mérgezések külső ok szerint 11.4 12,5 13.0 12,8 11-14. ÖSSZESEN 138,2 138,6 144,2 140,5 12-13. a/ A kedvező sorrendet figyelembe véve. 37 4. Álljon itt a lakosság egészségi állapotára jellemző két szemléltetés: 4., 5. ábra: 4. ábra 5. ábra 38 Az 1000 LAKOSRA JUTÓ DAGANATOS BETEGSÉGEKBEN MEGHALTAK SZÁMA TERÜLETENKÉNT (1990). Az 1000 LAKOSRA JUTÓ KERINGÉSI RENDSZER BETEGSÉGEIBEN MEGHALTAK SZÁMA TERÜLETENKÉNT (1990). KONKLÚZIÓK Végére érvén dolgozatomnak kimondhatom: Nagykanizsa és környéke környezeti állapota az országos átlagnál nem rosszabb. Persze egyre nagyobb problémát okoz többek között a közlekedés levegőszennyező, zajszennyező hatása, a környékbeli vízműolló nyitottsága, a hulladék mennyiségi növekedése és a minőségi hulladékkezelés hiánya. De reméljük, hogy a problémahelyzet egyre inkább tudatosulván: a szakemberek, az önkormányzat, a független környezetvédők és a pedagógusok részvételével Nagykanizsán is sikerül összehangolni - koordinációs munka segítségével - a környezet védelmére irányuló tevékenységeket. Ehhez az első lépések városi szinten már megtörténtek: az A.R.T. felülvizsgálta, az ÖKO RT. tanulmánya, egyes önkormányzati intézkedések. Ám ezek a nekiindulások még közel sem fedik a problémakört. Ezért érezzük fontosnak a város-környék humánökológiai szempontú vizsgálatát. S egy széleskörű, szemléletes szintű tájékoztatását a lakosságnak -hívén azt, hogy egy leendő környezetvédelmi törvényben a környezetállapotról szóló adatok állampolgári jogon is hozzáférhetők lesznek. Mert nem volt tanulságnélküli a jelenlegi adatbeszerzés. A már fent említett 2 tanulmányon kívül segítették munkámat dr. Cseke Ferenc helyi vonatkozású, földrajzi témájú dolgozatai. Összefoglalva: a környezetminőségi állapotjelzők országos átlagban! viszonylagos megfelelő volta, a kedvező táji adottságok (változatos domborzat), a városkörnyéki sok erdő, a közlekedési hálózat koncepcionális remélhető fejlesztése - többek között - adja a jelen dokumentáció pozitívabb kicsengését. Remélve persze, hogy a megkezdett úton nem csak a szlogenek szintjén haladunk, s a környezet 39 állapota és védelme fontos lesz Nagykanizsa és környékén. Bízván abba, hogy a környezet és egészség a jogok és felelősségek szintjén is hatni fog - ezért támogatjuk, hogy Nagykanizsa belépjen az „Egészséges Városok” WHO-projekt építésébe. Ennek segítségére is hasznosnak tartanánk egy az emberi egészségvédelmet is szolgáló komplex környezeti településinformációs rendszer kiépítését. Ezért is tartjuk fontosnak akár a jelen tanulmány továbbfejlesztését még konkrétabb és még precízebb formában: „Humánökológiai tényezők a környezetminősítésben” címmel is akár. S egy összegyűjtött térképállomány rendszerezését, továbbfejlesztését is - különös tekintettel egy szükséges geoökológiai térképezésre. 40 IRODALOMJEGYZÉK Nagykanizsa településcsoport általános rendezési terve (VÁTI, 1979.) Nagykanizsa általános rendezési tervének felülvizsgálat (VÁTI, 1993.) Belterületi ÖKO-kataszter (Alapállapoti vizsgálat I.-ÖKO RT., 1993. október) Nagykanizsa. (Panoráma, 1984.) Dr. Cseke Férne: Nagykanizsai honismereti füzetek 5. (Nk„ 1993) A lakosság egészségi állapota és befolyásoló tényezői I. -Zala megyei helyzetkép (Zalaegerszeg, 1992.) Magyarország nemzeti atlasza (Bp., 1989.) Ádám László - Marosi Sándor (szerk.): A Kisalföld és Ny-Magyarországi peremvidék (Akadémiai kiadó, 1975.) Fűzi Ferenc: Zala megye védett természeti értékei (Zalaegerszeg, 1980.) Zala megyei vadásztársaságok 1990. évi gazdálkodása és a vadászterületek hasznosításának értékelése (Zalaegerszeg, 1991.) Lencsés Gábor: Újudvar község közigazgatási területén belüli természeti értékek feltárása, és ajánlás egyes területrészek természetvédelmi oldalom alá helyezésére (kézirat) (Nk.,1993.) Páll Miklós: A D-Zalai bükktáj ismertetése (in.; Nagykanizsa Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve, 1972.) 41 - Kaposi Lajos, Marton György, Szekeres Jánosné: A környezet állapota és védelme Zala megyében (in.: Területi Statisztika, 1987. 4-6. szám) - Mezősi G. és társai: A geoökológiai térképezés néhány elvi és gyakorlati kérdése (kézirat, Szeged, JATE Természeti Földrajzi Tanszék) - Az erdő - Az Országos Erdészeti Egyesület Kiadványa (Bp., 1987/3.) - Lukács T., Udvari Gy., Rodler I.: Immisszió-mérő tevékenység Zala megyében (in.: Egészségtudomány 28. 401-406. (1984.)) - Károlyi Árpád: Botanikai megfigyelések Nagykanizsa környékén (in.: Borbásia, 1949. p. 18-21.) - Károlyi Árpád és Pócs Tamás: Adatok DNY-Dunántúli növényföldrajzához (in.: Botanikai Közlemények, 1954. p. 257-267.) - Károlyi Árpád és Pócs Tamás: Újabb adatok DNY- Dunántúli flórájához (in.: Annales Historico- Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1957. p. 197-204.) - Károlyi Árpád és Pócs Tamás: DNY-Dunántúl flórája I. (in.: Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleménye VI., Eger, 1968.) - Kresz Gáborné: Zala megyében végzett környezet- radiológiai tevékenység (in.: Zala megye közegészségügye, 1986/1.) ^ " l9U»tó 42 r<\'- c, .— /i -f -■ i:-1\' f?( rCl -pofir <$0 po TJd LÉ *0 UsO C \'v-. S //: \'/■ \' Kiadja: NAGYKANIZSAI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET HONISMERETI KÖRE Felelős kiadó: Dr. CSEKE FERENC Kanizsai Nyomda Kft., Nagykanizsa - 94. 2038 Felelős vezető: BRENNER ÁRPÁD 5 ü - |
