* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 3.18 MB | |
| 2020-06-08 15:51:57 | |
 | |||||||
Nyilvános  465 | 1136 | Rövid leírás | Teljes leírás (35.62 KB) | A Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet fejlődésének két évtizedes története 1950-1970 Az alakulás időpontja: 1950. október 1. Fk. Vass János Készült: ÉDTEX Nyomda Győr 500 pl. - 1970. A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Pk. Vass János Készült: ÉDTEX .Nyomda Qyör 5oo pl.-197o. VASS JÁNOS a szövetkezet elnöke alapító tag A. NAGYKANIZSAI SZABÓ KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET ÜZEMHÁZA - 3 - Nagykanizsán, a Zrínyi Miklós utca 62. szám alatti épületben, a mai Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet üzemházának területén harminchét nagykanizsai szabó kisiparos - miután a néhány nappal korábban megtartott alakuló közgyűlésen kimondották, hogy a jövőben szövetkezetben kívánnak dolgozni -, munkához látott. A. szövetkezetben a harminchét kisiparos meglehetősen szerény keretek között kezdte meg működését. A szövetkezet jobbára bedolgozó, bérmunkát vállaló kisiparosokból alakult, akik a nagykanizsai üzletek számára dolgoztak, elsősorban férfi és gyermek felsőruházati cikkeket gyártottak. Mit hoztak a szövetkezetbe az alapitó tagok ? Ha az anyagiakat nézzük, nem sokat. A többség jobbára a napi megélhetésért küzdő, szerény jövedelmű kisiparosok közül verbuválódott, vagyonnal, korszerű, értékes munkaeszközökkel nemigen rendelkezett. A tagok által behozott termelőeszközök értéke mindössze llo ezer forintot tett ki, a további vagyont pedig, személyenként jegyzett 800 forintos részjegy képezte, amit a tagok két részletben fizettek be. Látható tehát, hogy a szövetkezet valóban rendkívül szerény eszközökkel kezdte meg működését. Volt azonban még valami, amit az alakulásról készült jegyzőkönyvek nem rögzítettek, s amit az első mérlegbeszámoló sem tartalmazott: ez a hit, a szövetkezés erejébe vetett bizakodás, reménykedés volt. Elsősorban ez adott erőt a kezdeti gondok leküzdéséhez. A szövetkezet profilját a megalakulásakor férfi felsőruházati konfekció árukban határozták meg. Persze dolgozni, termelni csak ugy lehetséges, ha van munka, van megrendelés. Jól jött a szövetkezet megalakulását. nem sokkal megelőzően létrejött, nagykanizsai Textilnagykereskedelmi Vállalat megrendelése, amely az első megbízója volt a szövetkezetnek. . Végső soron ez a megrendelés bérmunka jellegű volt. A Textilnagykereskedelmi Vállalat adta az alapanyagot, arnib ől a szövetkezet dolgozói öltönyöket készítettek. Ezelőtt 2o esztendővel így kezdődött tehát az élet a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezetben, de még mielőtt sorra vennénk az elkövetkezendő évek eseményeit, a terveket, az eredményeket, sikereket és a néha előforduló kudarcokat is, illő, hogy megemlékezzünk azokról, akik a szövetkezés utján az első, a legnehezebb lépéseket megtették, vagyis az alapitó t&gokról. Husz év élteltével néhányan még mindig a szövetkezetben dolgoznak, mások már nyugdíjba mentek, élvezve a pihenést, a csendes nyugodt öregkort, a jól megérdemelt nyugdijat. Az alapitó tagok kö2ül ma már cs$k kilencen dolgoznak a szövetkezetben, névszeriht Bognár József, Jugovits László, Kator Zol-tánné, Kékes Lajos, Lenkefi Géza, Radanovics György, Ruszák György, Simon József és Vass János. S a többiek? Sokan az alapitó tagok közül, mint Balogh Jánosné, Czvetkó Lajos, Farkas Perenc, Garzó Mátyás, Hajér Perencné, Ivánkovics István, Korona Perenc, Papp Géza, Szamek György, Tóth István a szövetkezet nyugdíjasai, Godina János és Godina Jánosné alapitó tagok időközben elhunytak, s néhányari -ki is léptek a szövetkezetből, másutt keresték boldogulásukat. De e kis kitérő után pillantsunk vissza a megalakulást követő évekre, a kezdetre., A jól megalapozott működéshez mindenekelőtt pénzre, vagyonra, vagyis anyagra és megmunkáló eszközökre volt szükség. A pénzügyi fedezet biztosítása terén nagy segítséget kapott a szövetkezet az akkori helybeli hitelszövetkezettől és annak vezetőjétől. Mindemellett a szövetkezet működését ebben az időszakban még az alacsony színvonalú műszaki felkészültség jellemezte. Manufakturális munkamódszerekkel dolgoztak, egyéni termeléssel, lábmeghajtásu gépekkel, a termelésük nem érte el a kétmillió forintot sem. Bizony nehéz időszak volt ez. A következő év, 1951. elején néhányan, akik ugy érezték, hogy nem találták meg számításaikat, bucsut is mondtak a szövetkezetnek. Az alapitó tagok közül négyen kiléptek. Ugyanennek az évnek volt azonban egy (ontosabb eseménye is, a szövetkezet ujabb részleggel bővült. A városban dolgozó méretes szabó kisiparosokból megalakították a méretes részleget. Az uj részleg, amely elsősorban a lakosság igényeinek jobb kielégítésé céljából jött létre, a Deák tér 15. szám alatti helyiségben kezdte meg működését. így, a tizennyolc méretes tevékenységet folytató szabó kisiparos belépésével a szövetkezet létszáma 1951. végén már elérte a félszázat. - 5 - S mit hozott a következő esztendő ? 1952-ben már jobb eredményekkel dicsekedhetett a szövetkezet. Nemcsak ismét egy ujatíb részleggel gyarapodtak, a női méretessél, amely az Ady Endre utcában működött és a város legjobb női szabóit, összesen rryolc. kisiparost tömöritett soraiba, hanem gondolhattak már a szövetkezet eszközállományának korszerűsítésére is. Uj gépeket szereztek be, a lábhajtásos gépeket átszereltették villanymeghaj-tásura, s év végével a szövetkezet már számottevő eredménnyel zárta a gazdasági évet. A megelőző esztendőhcfe viszonyítva a szövetkezet megduplázta termelését, vagyis az 1952-es esztendőt - a mérlegadatok szerint - már négymillió forintos termelési értékkel zárták. Az 1953-54-es évek sok gonddal jártak, a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezetben is. A Nagy Imre—féle politika kedvezőtlen hatással volt a szövetkezet fejlődésére, többen elhagyták a kollektívát, s a megmaradottak között is nagy volt a bizonytalankodás. Az ingadozás azonban szerencsére nem sokáig tartott, A tagság gyorsan felismerte a tényleges helyzetet, és a döntő többség szilárdan ragaszkodott korábbi elhatározásához, vagyis ahhoz, hogy továbbra is a szövetkezetben kíván dolgozni. Ez a megnyilvánulás a vezetőknek biztos támaszt, ösztönzést adott a további munkához, s a szövetkezet kollektíváját hamarosan nagy kitüntetés érte. Jó munkája elismeréseképpen exportmegrendeléshez jutott. Szovjet megrendelésre kétezer férfiöltöny gyártására adott megbízást a külkereskedelmi vállalat, A jólsikerült esztendő, amiben nagy része volt az exportmegbizás-riak is, a szövetkezet további megerősödéséhez vezetett, s ezzel együtt ujabb, viszonylag már korszerűbb gépek, berendezések beszerzésére nyílott lehetőség; Az 1956-ban bekövetkezett ellenforradalom némi megtorpanást előidézett ugyan a szövetkezet fejlődésében,. de arról egy pillanatig sem volt szó, hogy alapjaiban megrendíthette volna. A tagság döntő többsége szilárdéin kitartott a szövetkezet mellett. A női szabók kivételével, akik kollektíván kiléptek és igy a részleget teljesen fel kellett számolni, ebben az időszakban a már emiitett női szabókon tul egyetlen kilépő sem akadt. A közgyűlésen a tagok egybehangzóan kijelentették, miszerint továbbra is a szövetkezetben akarnak dolgozni, változatlanul itt szeretnék megtalálni boldogulásukat. így közvetlenül az ellenforradalom után viszonylag gyorsan sikerült helyreállítani a termelést. A dolgozók nagyon jól tudták, hogy a tétlen-kedésből, abból, ha nem dolgoznak, nem lesz bér, jövedelem, igy az 1957-es esztendő, - ha szabad ezt a kifejezést használni - minden korábbinál nagyobb lendülettel, ambícióval vette kezdetét. Ugyanebben az időszakban a férfi méretes részleg is kivált a szövetkezet kötelékéből, önálló szövetkezetté alakult, ami nagyon is észszerű cselekedet volt. A konfekció munka és a méretes tevékenység más-más adottságokat, körülményeket feltételez, s így mindenképpen célszerűnek látszott már régtől fogva a két tevékenység szétválasztása. A szövetkezet tagsága által korábban végzett jó, tisztességes munka, a megbízhatóság haszna gyorsan jelentkezett, nem másban, mint ujabb és ujabb megrendelésekben. Olyannyira, hogy hamarosan a megrendelések teljesítése kezdett gondot okozni a szövetkezet vezetőinek. Éppen ezért a megszűnt női méretes szabóság helyén is uj műhelyt, nadrág-gyártó részleget szervezhettek. 1958-ban ismét jelentkezett az exportáló külkereskedelmi vállalat is, méghozzá jelentős tételszámú rendeléssel, s az évi termelés ebben az esztendőben már meghaladta a hatmillió forintot, A következő években a szövetkezet gazdaságilag, de egyebekben is egyre jobban erősödött, létszáma már meghaladta a loo főt, sőt a szövetkezetnek a további fejlesztés érdekében be kellett rendezkednie a szakmai utánpótlás biztosítására is. Saját, ipari tanuló képzést szolgáló tanműhelyt hoztak létre. A fejlődésben, bővülésben a továbbiakban sem volt megállás. A szövetkezet termékei mindig keresettek voltak, s a gazdasági megerősödéssel együtt járt a további fejlesztés lehetősége is, 1962-ben a megvásárolt üzemházhoz anyag—, és készáru raktárt építettek, s igy. a raktározással kapcsolatos gondjaik megszűntek. Lehetőséget találtak arra is, hogy megfelelő irodahelyiségeket alakítsanak ki, többszázezer forintos költséggel üzembővitést hajtottak végre, s ez nemcsak több gép, töhfe munkaeszköz termelésbe állítását tette lehetővé, hanem a szövetkezet dolgozóinak munkakörülményei is jelentősen megváltoztak. Az átalakítások után tágas, jó megvilágítású munkatermekben folyhatott a termelés; Sőt már gondolhattak a termelési folyamatok korszerűsítésére is. Uj textilruházati gépeket állitottak munkába, csúsztató asztalokat , szereztek be és rövid időn belül megvalósították a szalagszerü, nagyüzemi termelést, vagyis a kezdetleges munkaeszközökkel egyéni terme- lési módszerekkel dolgozó, manufakturális műhelyből most már valóban fejlett, korszerű eszközökkel és munkamódszerekkel dolgozó szövetkezetté váltak. Erre az esztendőre esik a zalaszentmihályi részleg kialakitása is, amely tizenkét dolgozóval ma is működik, részben nadrággyártással, részben méretes tevékenységgel foglalkozik. Ha a szövetkezet vezetői, a tagság ebben az időben visszanézett az eddig megtett útra, méltán lehetett elégedett az eredményekkel, hisz a megalakulástól alig telt el néhány esztendő, de a szövetkezet kollektívája ebben az időszakban is inkább a jövőt kutatta. Hogyan, milyen módon lehetne továbbfejleszteni, még erősebbé tenni a szövetkezetet, s a tanakodást tett követte. A. következő évben, Í963-ban ujabb, nagy fába vágta fejszéjét a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet. Mintegy negyedmillió forintos beruházási költséggel a meglévő üzemházra emeletet húzattak, igy nemcsak kapacitásukat növelhették meg jelentősen, hanem végrehajthatták a már régen aktuálissá vált központosítást is, azaz a korábban két telephelyen működő részlegek összevonását. i Ebben az időszakban a szövetkezet kollektivája évente már mintegy 26 ezer darab szabóipari terméket gyárt, körülbelül nyolcmillió forintos termelési értékben. De a szövetkezet termékei iránt egyre nagyobb a kereslet, mind a belföldi, mind az exportigény. A megrendeléseknek a meglévő kapacitásukkal már csak nehezen képesek eleget tenni, illetve csak bizonyos részét tudják kielégíteni. Ez a körülmény további kapacitás növelésre ösztönzi a szövetkezet vezetőit és a tagságot. Fejleszteni, termelést bőviteni, többet termelni, de hogyan ? A fő téma akkoriban ez volt a szövetkezetben. Ujabb épületeket építeni, ujabb gépeket vásárolni, munkába állítani, vagy _____? A szövetkezet vezetői és a tagság - dicséretükre legyen mondva -a korszerűbb utat választották. Jóformán minden különösebb beruházás nélkül közel duplájára növelték a termelésüket. Hogyan? Nem mással, mint a kétmüszakos termelésre való átállással. 1966. második negyedében bevezették a kétmüszakos tei nelést, s igy a városbein - ami egyáltalán nem volt jelentéktelen dolog, mert Nagykanizsán akkor nagyon sok asszony, leány várt munkára - ujabb hetven dolgozónak teremtettek munkalehetőséget. - 8 - A. jórészt betanított munkásokból álló második műszakot gyorsan a termelés szolgálatába tudták állítani, s igy 1966-ban már nem kevesebb, mint 13 millió forint érteícU ruházati cikket állíthattak elö, amelyből 8 millió 3oo ezer forint értékű termékük külföldön kelt el, A következő esztendőben további jelentős mérvű gépi beruházást valósítottak meg, 6oo ezer forintért különféle speciál-, és gyorsvarrógépeket vásároltak, két vasalóprést állítottak a termelés szolgálatába, s az évi termelési értékük forintban már elérte a 16 milliót, termékeik darabszáma pedig meghaladta a 38 ezret. Ebben az esztendőben is jelentős tételszámú exportmegbizást kapott a szövetkezet, termékeinek mintegy ötven százaléka külföldön talált gazdára. Az 1968-as év, vagy ahogyan nevezik a reform esztendeje, meglehetősen nagy várakozás és izgalmak közepette köszöntött be a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezetbe is. A legfőbb kérdés akkoriban az volt, vajon boldogUl-e a szövetkezet kollektívája és hogyan, az uj, eddig ismeretlen gazdálkodási körülmények között. Lesz-e, kapnak-e, honnan szereznek be alapanyagot és főleg megrendeléshez jutnak-e? Egyszóval életképesnek bizonyulnak-e az uj gazdaságirányítási rendszer körülményei között? Mindmegannyi izgalmas, de egyben a további létet is meghatározó kérdések ezek. Az igazsághoz tartozik, hogy az uj gazdaságirányítási rendszer első esztendeje bizony szűkmarkúnak mutatkozott, már legalábbis ami a megrendeléseket illeti. A textiliparban ebben az időszakban közismerten nagy volt a túltelítettség, s szinte mindenütt eladatlan készletek hevertek a raktárakban, a kereskedelmi vállalatok várakozó álláspontra helyezkedtek. Az első hónapok termelési kapacitását még ugy ahogyan lekötötte a korábbi évről áthúzódó exportrendelés teljesítése, valamint a belkereskedelemtől kapott csekély megbízás, de ujabb megrendelések hiján mind erőteljesebben jelentkeztek a foglalkoztatási gondok. Másszóval kevés volt a munka. Bizonyos idő elteltével a kérdés egyre élésebbé vált, ami nagyjából igy hangzott: elbocsátaní-e jónéhány dolgozót, azok közül, akik a szövetkezetre tették fel maguk, s családjuk jövőjét, boldogulásukat, de ha igen, akkoris kiket, vagy megrendelés nélkül tovább, azaz raktárra termelni? - 9 - A szövetkezet vezetősége vállalta a nehezebb, a kockázatosabb utat, a raktárra való termelést, csakhogy dolgozóit, tagjait megtarthassa. Igaz, bíztak kereskedelmi partnereikben is, akiknek mindig megbízható, korrekt ügyfeleik voltak, jó minőségű, tisztességes munkájukban, egyszóval abban, hogy majd csak kialakul a helyzet. Hamarosan kiderült, hogy helyesen gondolkodtak, nem hiába bizakodtak, érdemes volt kockáztatni. Igaz, hogy 1968-ban kétmillió forinttal kevesebbet termeltek, mint egy évvel korábban, de az 1969-es esztendő már szerfelett jól kezdődött. Már az első hónapokban egész évi kapacitásukat teljes mértékben lekötötték, a termeléshez szükséges alapanyagok beszerzése sem okozott gondot, tehát mind az értékesítési, termeltetési, pénzügyi krízisen szerencsésen tuljutottak. Sőt,....... Az uj gazdaságirányítási rendszer második évében már az volt a gondjuk, miként tegyenek eleget megbízóik megrendeléseinek. Növelte ezt a gondot az is, hogy az 1968. évi foglalkoztatási nehézségek miatt mégis mintegy harmincan bucsut mondtak a szövetkezetnek, s ezek *a munkáskezek most bizony nagyon hiányoztak.. A szövetkezet vezetősége, mint korábban is mindig, most is megtalálta a kivezető utat. Az előző években a műszaki szervezés, a korszerű technológia meglehetősen elhanyagolt területe volt a termelésnek, most a szövetkezet vezetősége erre összpontosította a figyelmét, vagyis a termelékenység növelésére. "Azonos idő alatt több terméket", adták ki a jelszót, aminek végső célja az eredményességre törő gazdálkodáson tul az is volt, hogy megrendelőik igényeinek maradéktalanul eleget tegyenek, senkit se kelljen visszautasítani, azaz megtartsák korábbi megrendelőiket. Törekvésük nem is maradt eredmény nélkül. Különféle műszaki-, szervezési intézkedések folytán a termelékenység szinte ugrásszerűen megnövekedett a szövetkezetnél. 1969-ben közel 18 millió forint értékű terméket állítottak elő, 15 százalékkal többet, mint a korábbi esztendőben, de közel 2o százalékos létszámcsökkenés mellett. 1969-ben az egy főre eső termelési érték 138 ezer 47d forint volt, lényegesen több minden korábbi év eredményénél. Azt talán mondani sem kell, hogy az előző évben felhalmozódott, eladatlan Készléteiket is értékesítették, s igy az elmúlt év gazdaságossági szempontból is igen jó volt. Különösképpen annak nevezhető, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a korábbi gazdasági év ráfizetéseit is most kellett "kigazdálkodnia" a szövetkezetnek, s ennek ellenére az 1969-es gazdasági - lo - év eredményei után 23 napnak megfelelő nyereségrészesedést fizethettek dolgozóiknak. A. Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet tehát nemcsak "átvészelte" az uj gazdaságirányítási rendszer első évét, kiheverte az első év megrázkódtatását, ami szinte az egész iparágon keresztül vonult, hanem a második esztendőt már kitűnő eredményekkel zárhatta. o S mit hozott az idei, a jubileumi esztendő ? Ami minden gazdálkodó, termelő üzem számára talán a legfontosabb, a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet termékei változatlanul keresettek a piacon. Sőt, megrendelőik kijelentették, hogy távlatban is igényt tartanak kapacitásukra. Ennek megfelelően a szövetkezet vezetősége és a tagság a közelmúltban ugy határozott, hogy termelési kapacitásukat tovább növelik, egészséges, kiegyensúlyozott utat szabva a fejlesztésnek. Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva az idén mintegy kétmillió forinttal növelik termelésüket, de elkészült már a szövetkezet negyedik ötéves tervének fejlesztési programja ís, ami minden korábbi Időszaknál dinamikusabb fejlesztést irányoz elő. A szövetkezet vezetősége és tagsága ugy kalkulál, hogy a IV. ötéves terv utolsó évében mintegy 3o millió forint értékű terméket állítanak elő évente, s ami rendkívül figyelemre méltó, ezt a nagyarányú termelésnövelést egészen minimális létszámemelkedés mellett szándékozz zák elérni. A tervidőszak alatt létszámukat mindössze 3o fővel növelnék meg, a termelés növelés forrása tehát majdnem kizárólag termelékenységnövekedésből adódna, vagyis az intenzív fejlesztés útjára kivannak lépni. E tervek megvalósításához persze ujabb, még korszerűbb berendezésekre, gépekre van szükség. Gyors fordulatszámú, speciális, olyan gépek beszerzése szerepel a beruházási programban, amelyek a jelenleg még kézzel végzett munkákat is- képesek helyettesíteni, s igy nemcsak a termelékenység növekedését segítik elő, hanem a fárasztó, kézi megmunkálást is megszüntetik. A fejlesztés megvalósításához a szövetkezetnek mintegy 3 és fél millió forintra van szüksége. Ennek döntő részét gépek beszerzésére, a másik részét épitési jellegű beruházásra, illetve forgóalap feltöltésre használja fel. A fejlesztés kapcsán gondoltak a dolgozók élet- és - II - munkakörülményeinek további javítására is, megfelelő szociális létesítmények létrehozására. Dióhéjban összefoglalva ennyi hát a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet két évtizedes története, ami ugyan sohasem volt mentes a gondoktól, de végeredményben töretlenül haladt élőre a harminchét alapító tag által meghatározott uton. S ha az elmúlt időszakra visszanézve jóleső elégedettséget éreznek a szövetkezet vezetői, dolgozói, még inkább elégedetten, bizakodva nézhetnek" az elkövetkezendő évekre. Persze, ha a szövetkezet által elért fejlődésről, sikerekről beszélünk, Illő, hogy szóljunk a szövetkezet valamennyi tagjának áldozatos munkájáról, hűségéről, de mindenekelőtt azokról, akik kezdettől fogva, akkor is kitartottak, amikor nehezebb Időszakok jártak a szövetkezet felett, a még most Is dolgozó alapító tagokról. Néhányan közülük így emlékeznek vissza az eddig megtett útra: \\ SIMON JÓZSEF alapító tag, ma személyzeti vezető, Így vélekedik:— mint az alapító tagok közül a legtöbben, bedolgozóként működtem én is a szövetkezetben, megalakulása ©lőtt. Hogy milyen reményekkel alakítottuk meg a szövetkezetet, -ezelőtt Immár közel husz esztendeje? Azzal a céllal, hogy könnyebb legyen az életünk, biztos legyen a kenyerünk. Ezt el is értük, bár igaz, hogy voltak nehéz időszakok is a • szövetkezet életében. Ha meggondolom, hogy a hajdani kis csoportból mivé fejlődtünk, nem tudok meghatottság nélkül szólni. Ma már nagyon jó érzés a szövetkezet alapító tagjának lenni, - 12 - LENKEPI GÉZA ugyancsak az alapító tagok közül való. Ma is aktiv dolgozója a szövetkezetnek, a vasalóban végzi a munkáját. — Én is bedolgozó voltam a szövetkezet megalakulása előtt. Mondhatom keserves kenyér volt az. Itt dolgozik a feleségem is, két gyermekemet felneveltem, s csak azt mondhatom husz év multával is, hogy okosan döntöttünk amikor a szövetkezetet megalakítottuk. Most már? Most már a nyugdijat várom. Még tizenhat hónapom van hátra, aztán következik, a pihenés. Rámfér, mert a munkából bizony mindig kijutott. RUSZÁK GYÖRGY alapitó tag, ma ötvennyolc éves. Harmincnyolc éves korában szakított a régi életformával és lett szövetkezeti dolgozó. - Nekem egyszerűen jól jött a szövetkezet megalakulása. Bedolgozóként nagyon nehezen boldogultam, éppen csak megvoltunk valahogyan. Ma a MEO vezetője vagyok a szövetkezetben, s ugy érzem megbecsült tagja vagyok a kollektívának. Kiváló dolgozó kitüntetést is megkaptam. Két évem van még hátra, s most már remélem, hogy innen mehetek nyugdíjba is. Nyugodt, anyagi gondoktól mentes öregkorra számithatok. Ha maszek maradok? Nem hiszem, hogy ugyanezt elmondhatnám. - 13 - RADANOVICS GYÖRGY alapító tag igy emlékezik vissza a régi időkre: — Vesztenivalónk igazán nem volt, amikor megalakítottuk a szövetkezetet, csak jobbat várhattunk, Bedolgozó voltam én is és « mondhatom nagyon szerény kis vagyonkával kezdtük az uj életet. Ma? Ma már volna vesztenivalónk. Csak körül kell nézni. Erős, eredményesen dolgozó, kétszáz főt foglalkoztató szövetkezet lettünk. Emlékszem régi bedolgozó koromban sokszor még vasárnap, sőt éjszaka is dolgoztunk, hogy meglegyen a betevő falatunk. Ma szabász vagyok a szövetkezetben, kiváló dolgozó. Azt mondottam, hogy amikor a szövetkezet megalakítása mellett döntöttünk jobbat vártunk. Ma már elmondhatom nyugodtan, hogy a várakozásunkban, nem is csalódtunk. Mindannyiunknak könnyebb lett az élete. JUGOVITS LÁSZLÓ ma a szövetkezet ifjú, leendő szakmunkásaiért felel. Ő a szövetkezet tanműhelyének a vezetője. — Nagy kedvvel, ambicióval csinálom ezt a munkát. Ha semmit nem mondanék csak azt, hogy ma saját tanműhelye van a szövetkezetnek, amelyben jelenleg is tizennyolc ipari tanulót foglalkoztatunk, ezen is lemérhető volna, hogy hova jutottunk. Korszerű gépekkel, gépsorokkal termelünk, s szerintem ez fejlődésünknek még csak égyik állomása. Pedig nem volt mindig olyan fényes a helyzetünk. Sokszor árnyékolta gond a szövetkezet 14 - vezetőit, de közös erővel mindig kiláboltunk a bajokból. Én a szövetkezetben ezt tartom a legnagyobb dolognak, hogy a bajban, gondban nem marad egyedül az ember. BOGNÁR JÓZSEF alapító tag ma modellező a szövetkezetben, azaz ők .készítik a mintadarabokat. — Bedolgozóként kezdtem a szakmát én is," mint a többiek - emlékezik vissza. — Igaz, hogy lassan, nehezen indult a szövetkezetben is a termelés, mert nagyon szegények voltunk, de meg kell nézni most hol .tartunk. A kezdetben sokszor az volt a baj, hogy nem volt elég munka, ma pedig éppen forditva van, csak győzzük. Dehogy cserélném fel az •önállósággal a mostani helyzetemet. Ezelőtt husz esztendővel én már döntöttem ezzel kapcsolatban, s mint a példa bizonyítja, nem ís rosszul. - 15 - Hasonló hangnemben nyilatkozik a többi alapító tag is Kator Zoltánné, aki jelenleg a szabászatön dolgozik, vagy Kékes Lajos a szövetkezet kiváló dolgozója, aki a MEO-ban tevékenykedik. KATOR ZOLTÁNNÉ alapító tag KÉKES LAJOS alapitó tag - 16 - Az alapító tagokon tul persze köszönet illeti a szövetkezet valamennyi dolgozóját, a pártszervezetet, a KISz szervezetet, a nőbizott— ságot, akiktől a szövetkezet vezetősége mindig maximális támogatást kapott. Ha szükség volt rá mindig képesek voltak a tagság mozgósítására, a feladatok maradéktalan megoldása érdekében. Jelenleg is a szövetkezet valamennyi dolgozója részt vesz a munkaverseny mozgalomban, s a jubileumi évforduló és a pártkongresszus tiszteidére olyan felajánlásokat tettek, amelyeknek teljesítése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet olyan eredményekről adhat számot, amelyekről beszámoltunk. Ma tizennégy tagot számláló pártszervezet működik a szövetkezetben. — Az ellenforradalom után közös pártszervezete volt a kanizsai szövetkezeteknek, majd később önálló pártszervezetet alakítottunk - mondja Németh József párttitkár. - Természetes, hogy a szövetkezet kommunistái igyekeznek élenjárni a munkában és azt hiszem szerénység nélkül, bátran mondhatom, hogy a szövetkezet igy megerősödhetett. Kapcsolatunk - szerintem — kitűnő a gazdasági vezetéssel, taggyűléseken, de egyéb alkalmakkor is beszámolnák az eredményekről és természetesen a gondokról is. Nem egyszer fordult már segítségért hozzánk a gazdasági vezetés, s bátran elmondhatom, hogy erőnkhöz m.\'rten mindig segítettünk a gondok leküzdésében. Jelenlegi gondunk? Az is van. Kicsit gyenge nálunk a pártépités. Erre feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben. Mert igaz, hogy dolgozóink zöme lányokból, asszonyokból, főleg gyermekes anyákból áll, akiknek vállát a háztartás gondja is nyomja, de azért itt, a pártépitésben feltétlenül tennünk kell valamit. A sziövétkezetnék\' négyven tagot számláló KISz .alapszervezete van. Metz<ser Zoltánnó, aki 1962 óta titkára az alapszervezetnek mosolyogva mondja, hogy a negyven tagu áíápszervezetnek egyetlen férfi tagja van., a többi lány, asszony. Persze egyáltalán nem panaszképpen hangzik el, nem is mentegetőzésképpen, mert a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet KISz alapszervezetének nevéhez több sikeres akció fűződik. Számos esetben végeztek társadalmi munkát, nemcsak házon belül, de a városban is. Az árvízkárosultak megsegitesére nemcsak egy napi keresetüket ajánlották fel, hanem megszervezték a törülköző akciójukat is, s még számos példáját sorolhatnánk az aktivitásuknak. - 17 - - Jelenleg nekünk is egyik legfontosabb célkitűzésűnk a taglétszám növelése, az alapszervezetünkben pedig olyan fiatalok nevelése, akik a pártépités szempontjából is számításba jöhetnek. Reméljük, hogy ez sikerül is — mondja Metzger Zoltánná. A szövetkezet dolgozói közül többen tagjai a munkásőrségnek, köztük lány .., asszonyok is, mint Tóth Zsuzsa, Metzger Zoltánné, valamint Simon József, Németh József és Vass János, akik a napi munka után, az otthoni elfoglaltság mellett arra is szakítanak időt, hogy a fegyverforgatást is gyakorolják népköztársaságunk vívmányainak védelmében. Ma már huszonkét Kiváló dolgozója van a szövetkezetnek, s négy brigádja. A Béke és a Spartacus brigád már megszerezte a szocialista elmet is, a Petőfi és a Táncsics pedig éppen azon fáradozik. Elérkeztünk krónikánk végére, bár még nagyon sok mindenről nem .esett szó, de most csak a fejlődés leglényegesebb mozzanatait érinthettük. S mivel zárjuk beszámolónkat, az . eltelt husz esztendő rövid, . szükreszabott történetét? Azzal, hogy a következő husz esztendő is hasonló sikerekét hozzon a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet kollektívájának. - 18 - AKIK ÉLENJÁRNAK A TERMELÉSBEN HORVÁTH LÁSZLÓNÉ az l-es zakó-szalagon, a szemes gomb-lyukazó gépen dolgozik.. A. gép munkábaállitásával nemcsak a termelékenység r^ptt meg jelentősen, hanem a minőség is számottevően javult. Ebben, a korszerű gép mellett, nem kis érdeme van Horváth Lászlónénak is^ 19 - KŐMŰVES GYULÁNÉ a szövetkezet ifjú generációjához tartozik. A szövetkezet ipari tanulója volt, s jelenleg a II-es zakó-szalag dolgozója, az ujjabevarrás nagy figyelmet igénylő müveletet végzi kellő szorgalommal és hozzáértéssel. K ENDIY ANTALNÉ ugyancsak a II-es szalag dolgozója. Mint\' betanított munkás" a zakók összeállításának müveletét végzi,nagy igyekezettel, szorgalommal. _ 2o - NEGÍEDES MÁRIA az idén szabadult, lett szakmunkás. All-es zakó-szalag dolgozója. Feladata a vállpárna bevarrása, ami ugyancsak gondos munkát igénylő művelet. - 21 - MIKLÓS ZOLTÁN a vasalóprésen dolgozik. Amióta üzembeállitották ezt a korszerű berendezést, jelentősen megnőtt e munkahely termelése, termelékenysége is. És ami nem utolsó- Szempont, könnyebb lett a munka is. MET2GER ZOLTÁNNÉ az l-es szalag zsebzője, fontos politikai munkát is végez a szövetkezeiben. /-\\ termelési feladatok mellett ellátja a KISz-titkári\' teendőket, emellett a munkásőrség tagja. - 22 - VASS GYÖRGY befejező vasaló, az idősebb karosztályhoz tartozik. Munkáját nagy szakértelemmel, hozzáértéssel és szorgalommal végzi. NÉMETH JOZSEP ugyancsak régi dolgozója, jelenleg szabásza a szövetkezetnek. Ha leteszi a munkát, számos társadalmi elfoglaltság várja. Németh József ugyanis a szövetkezet párttttkára, továbbá munkásőr. - 23 - VÁNPOR SÁNDORNÉ Immár tizenöt esztendeje dolgozik a szövetkezetben. Nem kis szerepe van abban, hogy a szövetkezet egyre jobb gazdasági eredményekkel dicsekedhet. Vándor Sándorné ugyanis a főkönyvelői állás felelősségteljes posztját tölti be. SZABÓ LAJOSNÉ a szabászat dolgozója, egyben a szövetkezeti bizottság titkára is. Nem kis érdeme van abban, hogy a szövetkezetben nagyarányú munkaversenymozgalom bontakozott ki, de feladata a szociális és kulturális igényekkel való foglalkozás is. 24 - WÖLLNER JENŐNÉ 195o. december óta dolgozik a szövetkezetben. Jelenleg mint íö-könyvelőhelyettes végzi munkáját GYŐR Pl JÓZSEF műszerész, a szövetkezet ellenőrző bizottságának az elnöke. A gépek, berendezések megfelelő üzemképességének biztosítása mellett a szövetkezeti vagyon egyik legfőbb őre. - 25 - VINCZE GYULÁNÉ 1951. óta dolgozik a szövetkezetben, a szabászaton. A Nőbizottság elnöke. HADI PERENCNÉ 1951. óta dolgozik a szövetkezetben. Jelenleg mint gombi elvarró, a nadrágszalagban végzi munkáját. - 26 - SZÖVETKEZETÜNK SZAKMUNKÁS TANULÓI A. szakmunkás képzés szövetkezetünknél Jugovits László vezetésével történik a tanműhelyünkben. - 2? - AHOL ÉS AHOGYAN A SZÖVETKEZET? TERMÉKEI KÉSZÜLNEK Az l-es zakó—szalagon több mint negyvenen dolgoznak, s elmondhatjuk ma mar, megfelelő munkakörülmények között. Egy műszakban hatvan férfizakó kerül a szalagról a készáru raktárba, illetve onnan tovább az üzletekbe. - 28 - Egyetlen szalag ma már képtelen kielégíteni a szövetkezet termékel iránt megnyilvánuló egyre nagyobb igényeket. Ezért megszervezték, létrehozták a II-es zakó-szalagot is, amelyen ugyancsak hatvan zakó készül műszakonként. A nadrággyártó-szalag egyenlőre harminc fővel dolgozik. Havonta mintegy kétezerkétszáz - kétezerháromszáz nadrág kerül le erről a szalagról, a szövetkezet szorgalmas dolgozóinak kezenyomán. - 29 _ - 3o - íme, néhány- öltöny a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet kollektívája által gyártott felsőruházati cikkekből Kétsoros, egygombos, tiszta gyapjúszövetből készült alkalmi férfiöltöny, amely keresett terméke a szövetkezetnek. Terliszter az alapanyaga ennek a tetszetős vonalú egysoros, háromgombos, ferdezsebes öltönynek, amely ugyancsak a szövetkezet dolgozóinak^keze alól kerül ki. - 31 - Spicces fazonnal, ferde zsebekkel, import szövetből készillt, egysoros, háromgombos, modern vonalú férfi-öltöny, amely inkább a fiatalabb korosztály igényeit hivatott kielégíteni. BUZEK DÉNES felvételei Az 197o-es esztendő a jubileumi évfordulók éve. Az idén ünnepeltük hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját és ez évben emlékeztünk meg á nagy proletárvezér, Lenin születésének loo. évfordulójáról is. E nagy történelmi események mellett mi, a Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet dolgozói egy sokkal szerényebb, de számunkra mégis jelentős évfordulóra is emlékezünk, szövetkezetünk megalakulásának 2o. évfordulójára, 195o. október 1-én harminchét nagykanizsai szabó kisiparos uj, eddig ismeretlen útra, a szövetkezés útjára lépett, Erejükre, szorgalmukra, becsületes munkájukra, szerény anyagi eszközeikre támaszkodva, reménykedve indultak el az ismeretlen területen, hogy uj, megváltozott társadalmi viszonyainkba beilleszkedve, a szövetkezés utján járva találják meg boldogulásukat. E bevezető sorok után következő rövid, kis krónika arról kíván számot adrti, hogy az eltelt 2o esztendő alatt hogyan is valósultak meg az akkor még homályos célkitűzések, meddig, hova jutott el a harminchét kisiparos által létrehozott Nagykanizsai Szabó Kisipari Termelőszövetkezet. Nagykanizsa, 197o. szeptember 15. Vass János elnök |
