Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg!
13.91 MB
2020-07-14 15:22:01
 

application/pdf
Védett Védett
4
533
Cím: Zala Aranykönyve
Alcím: a mi értékeink
Szerző: Benedek Rezső
Szerz. közl: Benedek Rezső
Kiadás: Nagykanizsa : Gutenberg és Délzalai Ny., 1938
Eto: 908.439.121Nagykanizsa ; 929
Szakjel: 908
Cutter: B 49
Nyelv: magyar
Oldal: 131 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

BENEDEK REZSŐ:
ZALA ARANYKÖNYVE
(A MI ÉRTÉKEINK)
19 3 8
GUTENBERG ÉS DÉLZALAI NYOMDA • NAGYKANIZSA
evezetés
Zala Aranykönyve nem monográfia, sem biográfia: hanem a polgári kötelességteljesítés, az ernyedetlen szorgalom és becsületes munka frontja értékeinek összegyűjtött ragyogó csokra. Örökzöld azok számára, akik munkásságukkal, tevékenységükkel, törekvéseikkel, tehetségükkel elősegítették Nagykanizsa, Zala fejlesztését, további kiépítését, akik, ha csak egy téglával is, hozzásegítettek Nagykanizsa, Zala mai szépséges épületének felépítéséhez, bárhová is állította őket a Gondviselés, bármely poszton is tettek őrszolgálatot — a társadalom élén vagy a pult mögött, a köztisztviselői íróasztal mellett vagy a műhely egyszerű munkaasztalánál.
Nem lehet, hogy ezeknek tiszteletreméltó neve, becsületes munkássága, nemes emléke eltűnjön, mint a szél fuvallata, a feledés tengerébe. Hervadhatatlan emléket kívánt állítani Zala Aranykönyve mindazoknak, akik szívük-lelkük melegével összeforrtak Nagykanizsával, Zalával. Úgy a mult tisztes polgárainak, mint Trianon osztályosainak, bármely poszton is állták a vártát.
Maradandó emléke legyen Nagykanizsa, Zala múltjának és jelenének, pompás nefelejcs azok számára, akik magyar szívvel szolgálták Deák Ferenc vármegyéjét és Zrínyi Miklós városát.
Ezeknek a jegyében indítom útnak Zala Aranykönyvének első kötetét.
Nagykanizsa, 1938. március hava.
Sftenedeíi ZRezső.
Vitéz gróf Teleki Béla,
Zalavármegye főispánja
Vitéz gróf Teleki Béla pölöskei földbirtokos, Zalavármegye főispánja született 1896-ban a pestmegyei Gyömrő községben. Középiskoláit a budapesti ref. főgimnáziumban végezte, majd a gazdasági akadémiát Magyaróvárott, utána pedig Budapesten kereskedelmi akadémiát hallgatott, 18 éves korában, mint önkéntes az 1. honvéd tábori tüzér ezredhez vonult be és 1915. decemberében a 40-es honvéd tábori tüzérosztállyal vonult a harctérre. 34 hónapi megszakítás nélküli harctéri szolgálatot teljesített az orosz, román és olasz frontokon és mint hadnagy szerelt le 1918-ban. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. IV. Károly király koronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatta. A kommunizmus alatt 4 hónapig katonai fogházban, majd internálótáborban volt. A vörös uralom bukása után a nemzeti hadsereg kötelékébe lépett és mint összekötő tiszt a francia, olasz, majd amerikai katonai missziók mellett teljesített szolgálatot, mint Bandholtz tábornok segédtisztje. 1921. óta a Vitézi Szék tagja.
Számos kulturális és társadalmi egyesület tevékeny tagja, leginkább azonban gazdatársadalmi egyesületekben és érdekképviseletekben fejt ki tevékenységet, a nagykanizsai református egyházközségnek tb. főgondnoka és a dunántúli egyházkerület tanácsbirája. 1932. óta Zalavármegye lakosa. Neje Mailáth Mária grófnő, két fia és két leánya van. 1935 óta tagja Zalavármegye törvényhatósági bizottságának, választmányi tagja az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának, stb.
1936. november 25. óta Zalavármegye főispánja.
Vitéz gróf Teleki Béla főispán történelmi név viselője, akit fenkölt gondolkodás, magyar-szeretet, végtelen puritánság jellemez. Magas méltóságában igazi atyja vármegyéjének. Mindenütt ott van, ahol segíteni kell. Ajtaja nyitva áll mindenki előtt. Zalaország szeretettel övezi körül.
5
Dr. Simon György kanonok, felsőházi tag
Dr. Simon György prelátus a katolikus magyar főpapság egyik büszkesége. Noha veszprémi kanonok, teljesen a magunkénak vallhatjuk, mert előkelő főpapi állás