* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 30.62 MB | |
| 2021-08-06 13:57:24 | |
 | |||||||
Védett  0 | 636 | Cím: A nagykanizsai Városi Tanács Kórházának évkönyve | Közrem.: Timaffy Miklós (szerk.) ; Csermely Ferenc (szerk.) ; Péró Csaba (szerk.) Szerz. közl: [szerk. Timaffy Miklós, Csermely Ferenc, Péró Csaba] Kiad. jel: 1. Kiadás: Nagykanizsa : Zalai Ny., 1967 Eto: 61(439)Nagykanizsa(058) ; 616(082) ; 362.11(439)Nagykanizsa(058) ; 908.439.121Nagykanizsa Tárgyszó: Kanizsai Dorottya Kórház (Nagykanizsa) Helyism. tárgyszó: Városi Tanács Kórház - Rendelőintézet (Nagykanizsa) ; évkönyv ; Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kórháza Szakjel: 610 Cutter: N 32 Oldal: 160 p. Megj.: Folyt.: A Zala Megyei Tanács II. sz. Nagykanizsai Kórházának évkönyve ; A nagykanizsai kórház története ; A nagykanizsai Városi Tanács Kórház - Rendelőintézetének jubileumi évkönyve ; Tájékoztató a Nagykanizsai Kórház szakmai és gazdasági tevékenységéről, 1999-2000 ; Nagykanizsai kórház, 2005 ; Kanizsai Dorottya Kórház címmel jelent meg ; Bibliogr. a tanulmányok végén A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI VÁROSI TANÁCS KÓRHÁZÁNAK ÉVKÖNYVE NAGYKANIZSA 1967 ÉVKÖNYV 1967 A NAGYKANIZSAI VÁROSI TANÁCS KÓRHÁZÁNAK ÉVKÖNYVE 1. NAGYKANIZSA, 1967 Az Évkönyvet szerkesztették: TIMAFFY MIKLÓS DR. az I. Belosztály főorvosa, kórházigazgató CSERMELY FERENC DR. PÉRÖ CSABA DR. a II. Belosztály főorvosa, kórboncnok főorvos, a klinikopathologiai konferenciák a könyvtár orvos-tanácsadója elnöke Felelős kiálló: dr. Timafíy Miklós igazgató-főorvos 450 példány (a 5 alak) - 14 ív - 67 1751 Zala megyei Nyomda Vállalat Nagykanizsai Telepe Felelős vezető: Pusztai Ferenc ELŐSZÓ A nagykanizsai Városi Kórház 1885. március 13-án kezdte meg működését három osztállyal — belgyógyászat, sebészet, fertőző —, összesen 64 ággyal. Az első világháború kezdetéig nem történt változás az ágylétszámban. A háború magával hozta a szükségszerű fejlesztést: 1914-ben 40, majd egy év múlva ismét 40 ággyal bővült a kórház. A fejlődés ezután is lassú volt és a II. világháború kezdetén a 252 ágy a következőképpen oszlott meg: Belgyógyászat 80 Fertőző 32, Sebészet 100 Szülészet-nőgyógyászat 40 Röntgen és laboratórium a belgyógyászat keretében működött, egyéb kisegítő osztály nem volt. A háború után fokozatos, és még mindig tartó fejlődést jól szemlélteti a kórház jelenlegi — mondhatnám pillanatnyi — állapota: I. Belgyógyászat 53 II. Belgyógyászat 52 Általános sebészet 75 Baleseti sebészet 30 Szülészet-nőgyógyászat 62 Gyermekgyógyászat 75 Fertőző 40 Orr-fül-gégészet 20 összesen 407 betegágy A betegosztályokon kívül röntgen osztály, laboratórium, kórbonctan, véradó-állomás és gyógyszertár szolgálja a betegek gyógyítását. A gyógyító és a kisegítő osztályok fejlődése után érdemes összehasonlítani a személyzet 1938-as és 1966-os létszám-helyzetét is. 1938 Orvos 7 Ügyvitel 3 Ápoló és egyéb segédszemélyzet 62 összesen 72 fő 5 196(j Orvos, gyógyszerész Szakképzett eü dolgozó Egyéb eü dolgozó Ügyvitel Műszak. Kisegítő Fiatalkorú és részfoglalkozású 8 órás állásra átszámítva 36 155 37 17 24 30 51 Összesen 350 fő Ezen rövid, kórházunkat bemutató adatok után szeretnék néhány szót szólni jelen Évkönyvünkről. Évkönyvünket elsősorban bemutatkozásnak szántuk. Magyarország számos kórháza és egészségügyi intézménye csak igen laza kapcsolatban áll egymással. Az Egészségügyi Minisztérium szükségszerű központi és elvi irányító tevékenységén kívül elsősorban az egy megyén belüli intézetek állnak egymással kapcsolatban. Ezeken túlmenően jórészt csak személyi ismeretségek jelentik a földrajzilag sokszor távoli intézetek egymás |
