Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
29.9 MB
2022-03-01 08:28:46
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
393
769
Cím: Zalavármegyei évkönyv a millenniumra

A kötetből a Nagykanizsára vonatkozó részleteket fűztük egybe:
Halis István: Nagy-Kanizsa város története
Dr. Szukits Nándor: Kanizsa emlékérmei
Kalcsok Leo: A nagykanizsai gymnasium története
Körmendy Pál: A Nagykanizsa-vidéki németek
Dr. Neumann Ede: A nagykanizsai izr. hitközség múltjából
Halász Margit: Kanizsától Hévízig
Királyi Pál
Nagykanizsai egyesületek
A nagykanizsai malátagyár és serfőzde
Takarékpénztárak - részvény-társaságok

Alcím: 140 képpel
Közrem.: Halis István (szerk.) ; Hoffmann Mór (szerk.)
Szerz. közl: [szerk. Halis István, Hoffmann Mór]
Kiadás: [Nagykanizsa] : [Fischel Fülöp], 1896
Eto: 908.439.121(082)
Helyism. tárgyszó: Zalavármegye
Szakjel: 908
Cutter: Z 21
Nyelv: magyar
Oldal: 331, [4] p.

A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Zalavármegyei évkönyv a millenniumra - Nagykanizsai részletek - Nagykanizsa, Fischel Fülöp, 1896
A kötetből a Nagykanizsára vonatkozó részleteket fűztük egybe
NAGY-KANIZSA VÁROS TÖRTÉNETE.
Irta : Malis István.
Zalamegyének legnagyobb
városa.
Kanizsát a honfoglalás
utáni évszázadban
az Ost vagy Osl
nemzetség birta, mely
nemzetség a 108 magyar
törzs egyike volt.
— (Az Osl családot
szláv eredetűnek is állítják,
mely a honfoglalás
idején beleolvadt a
magyar nemzettestbe.)
Valószínű azonban,
hogy Kanizsa városa
már a honfoglalás
előtti időben is
fenállott; neve legalább
megerősíti ezt a feltevést.
Kanizsa nevét a
történetírók ugyanazonosnak
tartják a szláv knezu vagy kenezu (népfőnök) szóval, mert
a régi okleveleken mindig Kenesa néven fordul elő.
Már pedig a mostani Zalamegye területe keresztény szláv fejedelemség
volt, mert a honfoglalás előtt Alsó-Pannoniának Szala
folyó melletti területét Lajos frank király adományozta Privina nevű
szláv zsupánnak, ki elhagyta ősei hitét és megkeresztelkedett.
Privina hittérítő papokat kért a salzburgi érsektől (kinek megyéjéhez
tartozott Pannónia) és a papok pihenést nem ismerő buzgósággal
terjesztették a keresztény vallást az egész fejedelemségben,
s lehet, hogy már a szláv zsupánságban mint népfőnök helye szerepelt
Kanizsa.
Annyi bizonyos, hogy a honfoglalás után Kanizsa az Osl
család tulajdonában volt, mely nemzetség egyik tagja, Lörincz mes-
Halis István nagykanizsai v. tanácsos.
25
ter, a kanizsai birtokra királyi adományozást nyert (1324-ben) és
felvette birtoka után a Kanizsay családnevet. A Kanizsay-család
lassankint a leghatalmasabbak közé emelkedett és megszerezte
magának a Kanizsa mellett fekvő birtokokat mind. így a többek
között Palin, Lasnak, Bille, Szeglaki-Szent-Miklós és Újudvart.
A mohácsi veszedelem után a fiágon kihalt Kanizsay család
egyetlen leányát Kanizsay Orsolát kegyelmesen fiusitotta Zápolya
János királyunk (1532-ben.) A dúsgazdag Orsola nem maradott
pártában. Már 14 éves korában feleségül vette Nádasdy Tamás,
ki ekkor a nemzeti király híve volt ugyan, de később Ferdinánd
leghődolóbb embere és az ország nádorispánja lett.
Kanizsa a török uralom alatt.
Hazánkat ez időben végső pusztulással fenyegették a törökkel
folytatott szakadatlan harezok. Kanizsa lakóit is — mint az ország
egyéb vidékbeli lakóit, — öldösték és csapatonkint vitték rabságba
a győztes törökök. A házakat leégették, a marhákat elrabolták.
Szolimán szultán 1532. évi hadjárata alatt Kanizsáról rabságba
hurczolták Huszti Györgyöt, ki keserves rabságának ideje
alatt az egész európai és ázsiai török birodalmat végig kalandozta,
s eljutott egészen az Indus vizéig. E korszak híres utazója lőn
Huszti, ki le is irta viszontagságos életét és szomorú utazásait.
A török portyázások folytonos veszedelme között Nádasdy
Tamásné, mint jó gazdaasszony, nagy gonddal termesztette kanizsai
birtokán a „duránczi baracz, makáriai körtvély, muskatály
alma" és egyéb „nevetlen" gyümölcsöt. A finom zalai gyümölcsökét
Bécs városában az udvarnál levő férje urának szokta felküldeni
s egyúttal levélben értesíteni a történtekről, mely levelek
hiven leírják a zord időket és tanúskodnak az asszonyok bátorságáról.
(Egyik levélben azt irja: Esmeg egy szegény asszonyt vittek
innen török rabságba, de útközben egy kopja akad kezébe,
melylyel az őt hurczoló három törököt megöli és így magát megszabadítja.
Ne vélje Kegyelmed, hogy mi asszonyemberek héjába
együk a kenyeret !)
A török pusztítások ideje alatt Nádasdy Tamás és felesége
ráérnek könyvnyomtató műhelyt felállítani egy másik birtokukon,
a vasmegyei Uj-Szigeten (1537-ben) s itt nyomatott az első magyarnyelvű
könyv Magyarországon : az Uy Testamentum Magar
nelwen. (Megjelent 1541-ben Sylvester János szerzőtől.)
Lehetséges, hogy Huszti Györgynek útleírása is a kanizsai
földesúr nyomdájában jelent meg nyomtatásban, de ez nem maradott
reánk. (Talán valamelyik külföldi nagy könyvtárban később reáakadnak
Huszti könyvének egy példányára.) Különben is a nyomdának
az uj testamentumon kivül még csakis egy termékét ismerjük,
bár kétségtelenül több könyv került ki onnan.
Kanizsa kevés ideig maradott a Nádasdy család birtokában,
mert (1566. évben) özvegy Nádasdy Tamásné odaadta Kanizsát a
királynak s ezért cserében megkapta a Kőszeg mellett fekvő Borsmonostort
és a Nyitra vármegyében fekvő Cscjte várát, Verbó, Csejte,
Kosztotán, mezővárosokat, Komárnó, Solnafalva, Lezethe, Cherkon,
Koritnó, Brezova, Kraj na, Kosztolna, Ihura, Lubina, Hritssó, Hravhovistye,
Keblis, Visnyó, Zakostolán s Vagyócz helyiségeket, s végül
Dubován és Brinz portiókat, mindenféle királyi jussal együtt.
Kanizsa így lőn országos (királyi) birtok.
De a kameralis birtokon csakúgy napirenden maradtak a rablások
és sarczolások mint azelőtt, s a török fogság Huszti Györgyön
kivül még egy kanizsai embert nevezetessé tett. Ugyanis a
Stambulban (1573. évben) járt bécsi császári küldöttség titkára
kiemeli jelentésében, hogy a stambuli beglerbég kanizsai születésű
magyar ember. A beglerbég neve nem maradott ránk s csak anynyit
jegyeztek fel róla, hogy először török rab volt, később áttért
Mohamed vallására s így emelkedett a nagy méltóságra. Beglerbég
csak kettő volt a nagy törökbirodalomban s mindegyik 30—40
ezer főnyi állandóan táborban levő hadseregnek volt rettegett parancsnoka.
A kanizsait, ki még egész tisztán beszélt magyarul,
görög beglerbégnek hívták.
Kanizsa fontos határszéli positio és az akkori idők szempontja
szerint elég nagy és szép város lévén, az országos kincstár anynyira
megerősítette, hogy egyikévé lett az ország legnevezetesebb
erősségeinek, melynek leírását és rajzát a régi franczia, olasz, holland,
német és latin könyvekben igen gyakran megtaláljuk.
27
Nagy akadály volt Kanizsa vára a törökök hódító hadjárataiban,
s azcrt folyton ostromolták (nevezetesen 1571. 1573. 1591.
1592. években,) míg végre az őrség Damad Ibrahim nagyvezér
előtt capitulált (1600. okt. 22-én) s így a vár a törökök hatalmába
jutott.
Minthogy pedig a nevezetes végvárnak elvesztését mindenáron
megtorolni kellett, ezért kivégezték iszonyú kínzások között a kanizsai
várőrség volt tisztjei közül Paradeiser György várparancsnokot,
Kngler György zászlóstisztet és Nnzs Pongrácz őrmestert,
mint hazaárulókat; bár a várfeladás közvetlen oka az volt, hogy
Mcrcoeur Fülöp lotharingiai herczeg vezérsége alatt Kanizsára jött
Uher Ödön fényképfelvétele az eredeti olasz képről.
Kanizsa vár ostromának képe.
A. Ferdinánd főherczeg szállása. I D. A török által elhagyott sáncz.
B. Medici János herczeg „ ! E. A várhoz legközelebb levő erőd.
C. Madruzzi Gaudentius „ F. Hidat védő sáncz.
nagy hadsereg a török elől gyáván visszavonult s védelem és segítség
nélkül itthagyta a kétségbeesett várőrséget.
Ezután hosszú kilenczven évig török volt az ur Kanizsa várában,
s innen mint biztos fészekből folyton sanyargatta a szomszédos
vármegyék lakosait, de — a vallási viszálkodások eme
korszakában — a török nem törődött alattvalóinak vallásával. (A
vallási türelem fényes bizonyítványa a „kanizsai tizenegy fő-fő
aga" írásban kiadott eme parancsa: minden ember a maga hüten
megálljon, kalvirrista tartson kalvinista prcdicatort, luteranus pedig
luteranust ; egymás között szépen vesztegségben legyetek és — ha
fejetek köll — ehhez tartsátok magatokat !)
A keresztény sereg sokszor megpróbálta visszafoglalni Kanizsa
végvárát a töröktől s az esztendők folytonos harczokban tölték el.
(A többi közt az 1601. 1602. 1604. 1664. 1688. évek.)
II. Ferdinánd magyar király (még mint főherczeg) 29 ezer
főből álló nagy hadsereg élén eljött (1601-ben) Kanizsára, hogy a
várból kiverje a törököt.
E seregben volt 13 ezer főnyi pápai csapat, melyet VIII.
Kelemen pápa küldött segítségül Kanizsa várának a pogányoktóli
visszavételére. Az olaszok annyira nevezetesnek tartották Kanizsa
akkori ostromát, hogy olasz nyelveni leirása megjelent nyomtatásban
is, az itt bemutatott képpel együtt.
(Kanizsa városáról az olaszok több képet is kiadtak. Ezek
egyikén, — a török uralom alatti Kanizsát ábrázoló egykorú képen,
— előfordul a város közepén levő wSzent-Péter temploma,
melyet mint keresztény templomot külön megjelöltek; vagyis a török
megtűrte a katholikus templomot saját imaházai mellett.)
Ferdinánd által vezetett hadjáratról bizony nem volt érdemes
dicsekedni az egykorú könyvekben. Ferdinánd csúfosan megszaladt
a török elől. hátrahagyva ágyúit, sátrait és podgyászait. Sőt otthagyta
a nyomorult sebesült katonákat is minden védelem nélkül,
martalékul a dühös töröknek és kitéve a rendkívül kemény tél
miatt a bizonyos halálnak. A sebesült katonák (a mostani Felsőerdő
és Békástói erdő között levő halmon) a fősereg háta mögött
voltak sátorokban elhelyezve, — és ugyanott vesztek is el rettentő
nyomorúság között. Ez a hely máig is katona-temetői dűlő néven
fordul elő a telekkönyvben.
Amint Fejzi irja, a keresztények mintegy ezer sátrat, sok
zászlót, ládát, szekeret, eleséget és hadi készletet veszítettek, s
Kanizsa parancsnoka Rászán basa két hónapig éjjel nappal dolgozott,
hogy a zsákmányt a várba szállíthassa.
Bemutatunk még egy képet Kanizsa ostromáról. Ez a kép
arról nevezetes, hogy a rajz szerint Kanizsán keresztül folyik a
Zala vize. Több oklevél emliti, hogy a Zala folyó, mely most a
Balatonba szakad, ez időben Kanizsa felé folyt és a Murába ömlött.
A kanizsai basa egyik levelében arról panaszkodott, hogy Kanizsa
környéke viz szűkében van, mert a német császár parancsára kiszorították
régi medréből az itt levő Zala folyót és másfelé vezették.
-— Hogy valóban Kanizsán keresztül folyt-e a Zala, ez a kérdés
máig sincs eldöntve, bár tisztába hozása iránt sok értekezést irtak.
Ferdinánd gyalázatos megfutamodására a törökök ittasok lettek
az örömtől és csuhajt kiabáltak Allah dicsőítése helyett. Stambulban
pedig fényes diadalünnepet rendezett a szultán a kanizsai
győzelemre.
De a kanizsai törökök ellen a legerősebb ostromot Zrínyi
Miklós intézte (1664-ben), ki Kanizsától 2 órai távolságban csak
29
Uh er Ödön fényképfelvétele az eredeti képről. Kanizsa ostroma 1601-ben.
30
kevéssel előbb (1661. évben) építtette Uj-Zerin várát a törökök
fékentartására és aki soha nem lankadó erélylyel sürgette Lipót
császárnál a kanizsai vár megvételét.
Zrinyi hadjárata is szerencsétlenül végződött. A keresztény
sereg nemmagyar vezérei csúnyán viselték magukat. Hohenloe
gróf a fű növése előtt nem akarta megkezdeni az ostromot, Strozzi
Péter pedig, mihelyt hírt hallott török segitő-csapatok közeledéséről
: a rögtöni elszaladást indítványozta. Hiában tiltakozott Zrinyi
Miklós, hiában vágta földhöz elkeseredésében kardját, hiában capacitálta
a vezéreket : a keresztény hadsereg elvonult Kanizsa alul,
bár a várból kiszökött keresztény foglyok hirei szerint a török
Kanizsa ostroma 1664-ben.
várőrség még legfölebb 5—6 napig tarthatta volna magát. (Zrínyinek
a királyhoz intézett jelentése szerint, — Buchtler bajor tábornokot
kivéve, — sem egyetlen tábornoknak, sem egyetlen tisztnek
nem volt őszinte szándéka kiverni a törököt Kanizsáról.)
Zrinyi Miklós még ugyanezen esztendő november 18. napján
megöletett a zrinyifalvi erdőben. Máig sem tudjuk, hogy Paka
István jágernek golyója vagy egy vaddisznó ölte-e meg.
Az elnyomott mag}rarok szentül hitték, hogy bérgyilkosság
okozta Zrinyi halálát és a gyilkos felfogadásával egyenesen a királyt
vádolták, kiről az esztergomi érsek Lippay György azt mondotta
elkeseredésében: „Legyen átkozott a magam két keze is, melyekkel
királyi koronát tettem a hitszegő Lipót fejére!"
Annyi bizonyos, hogy Ziinyi megöletésének hirét szivesen vették
Bécsben az udvarnál épugy, mint szivesen hallották Kaniz^an
31
a törökök, kik a halálhír fölötti örömükben az ágyú kanóczokat
meggyujtogatták és a várban levő összes ágyukból victoriát lőttek.
Kanizsa vár 1664. évi ostromáról itt bemutatott képen L. betűvel
jelölt Szent-Miklós templom az idők folyamán elpusztult, de
manapság még látható belőle néhány tégladarab a Nyires-erdö közelében,
a templom egykori helyén.
Még egy régi templomnak romjai vannak Kanizsa mellett, a
várostól délkeletre. Közvetlenül a város határa mellett, — (a mostani
Szentgyörgyvári szőlőhegység területén,) — állott a Szent-
Péter egyházának nevezett pálos kolostor. A zárda mély vi zárokkal
volt körülvéve s kőfalakkal és felvonóhiddal megerősítve. Elpusztult
a tizenhatodik századbeli török háborúk alatt. A régi
vizárok még teljes épségben van, szintúgy igen jól kivehetők a
zárda egykori halastavának földbástyái. Az épületekből még látható
itt-ott szétszórva néhány ezer tégladarab, melyet a nép el
nem hordott építkezésekre, vagy össze nem tört kincsek keresése
közben. Néphagyomány szerint a föllázadt köznép dúlta szét a
kolostort és öldöste le a barátokat, mert az urirendből való szerzetesek
tűrhetetlenül sanyargatták a környéket, nőket raboltak s
vadászatban, rablásban és tivornyákban töltötték el egész életüket.
A zárda helyét a nép Romladék néven ismeri.
Kanizsa várát a haszontalanul elpazarolt tömérdek emberáldozat
után (1690. évben) Batthyány Adám vezérsége alatt 60 ezer
főnyi keresztény sereg vette ostrom alá. Az ostrom alatt Hasszán
basa kiszökött a várból, hogy szorongatott hitsorsosainak segítséget
hozzon, de elfogták, és Zichy István vicegenerális megölette őt,
a várkapu elé dobatta a véres tetemet, melyre ilyen visszariasztó
sir-iratot helyezett: „Ti kanizsai agák! látjátok, hogy követetek a
fényes portánál nem kapott segítséget ; elment tehát a másvilágra
segedelmet hozni az örökkévalóság portájáról!"
Végre megadta magát az éhségtől elgyötört, füvekkel és gyökerekkel
táplálkozó kevés számú — mintegy 600 főnyi — török
őrség. (1690. ápril 13-án.) A vár bevételének dicsőítésére Lipót
császár emlékpénzeket veretett.
A kanizsai törökök feleségeinek nagy része keresztény nő
volt. Mig a capitulatio feltételei Bécsből a császártól helybenhagyva
visszaérkeztek, azon idő alatt a keresztény táborban levő franciscanusok
a várba több ízben erőszakkal bementek a törökök tiltakozása
és az ideiglenes megegyezés pontjainak ellenére, és az aszszonyokat
rábeszélni törekedtek, hogy pogány férjeiktől elváljanak,
mert másként nem gyóntatják meg. De az asszonyok semmikép se
voltak rábírhatók az elválásra s végre is a barátok kényszerültek
engedni és a makacs nőket meggyóntatni s bűneiktől feloldozni,
hogy az Istennel kibékülve mehessenek férjeikkel uj hazájukba,
Törökországba.
32
A török elüzetése után
nemsokára (1702-ben)Lipót
császár megparancsolta Kanizsa
erősségének lerombolását,
nehogy a török újra elfoglalhassa.
Ennek következtében Kanizsán
szétrombolni kezdették a várfalakat
és a várban levő összes épületeket.
A lakósok elhúzódtak a várban fekvő
Régi- és Uj-városból, — melyek
különben is leégetve és összelődözve
voltak, — az úgynevezett
Külsővárosba, hova az invalidusok
is házakat építettek a Lipót császártól
kapott ingyen fundusokra. A Külsővagy
Elő-város lassankint megnagyobbodott,
melyet most már egyszerűen
városnak hívtak, mert a várban volt városrészeknek elpusztítása
folytán nem volt szükséges a megkülönböztető jelző.
A mostani város nem volt körülvéve falakkal és árkokkal,
még pedig sem az I—V. kerület, sem a különfekvő VI. és VII.
kerület, mely utóbbit kiskanizsai városrésznek hívnak.
Kis-Kanizsa városrész oly módon keletkezett, hogy a XVI.
században néhány letelepedett rácz család az akkori vár délnyugati
oldala mellé lakóházakat épített, s a kis telepet, mely később megnagyobbodott,
Ráczvárosnak nevezték el. Ez lőn a mai Kis-Kanizsa
alapja. A Ráczváros sohasem képezett külön várost, de ennek
daczára politikai okokból az ujabb időben (1868-ban) megkisére1
Főutcza Nagy-Kanizsán.
33
ték Kis-Kanizsa városrésznek kiszakitását Nagy-Kanizsa város területéből.
A rácz családok 1690-ben itthagyták addigi lakóhelyüket és
a törökök társaságában kivándoroltak Törökországba.
A török uralom alatt a következő négy részből állott Kanizsa
városa : 1. Óváros vagy Régi-város, 2. Újváros, 3. Külsőváros vagy
Előváros és 4. Ráczváros. (A német leírásokban ; 1. Alte-Stadt, 2.
Neue-Stadt, 3. Vorstadt és 4. Raitzenstadt.) Az Óváros és Újváros,
mint említettük, a tulajdonképi várban feküdt s igy c két városrészt
elpusztították a várfalakkal együtt, — de jelenleg is fenállanak
: a Külsőváros (most I—V. kerület) és a Ráczváros (most
Kácz-utcza a VI. kerületben.)
(Uher fényképe.) Szent János templom. Városháza.
Nagy-Kanizsa Főutczája.
A várban lebontott épületek köveiből a városi lakósok segítségével
Perge Kristóf várkomendáns a franciskánusok részére templomot
és zárdát építtetett, melyek máig fenállanak régi formájukban.
Szintúgy épségben van máig is a templom tornyára akkor feltett
görögkeleti kettős kereszt.
A félig lerombolt várat Grasics báró kapta tulajdonul oly feltétel
mellett, hogy köteles a falakat teljesen szétbontani. A báró
ugy teljesítette kötelezettségét, hogy az előbbi Külsővárosban házat
építtetett a várfalak köveiből, s azután abbanhagyta a falak szétbontását,
mihelyt nem volt szüksége többé az építési anyagra.
IIaus és Hukkman.n: ZuUimegyei évkönyv. '' .
34
Grasicstól Szapáry gróf tulajdonába ment át a vár s az üj
tulajdonos szintén egy lakóházat építtetett magának a városban,
azon téglákból, melyek még a várból eddig megmaradtak. Ezt a
házat máig is „vár"-nak hívják-.
A vár fundamentumában levő óriási termésköveket pedig 1840.
év táján a városi tanács kiszedette és azokkal kirakatta a Fő-utczát
mindkét oldalán, hogy az örökös sárban lehetővé tegye a gyalogjárást.
Ekkor tünt el végleg a régi vár annyira, hogy a vizsgálódó
szem most alig képes megállapítani helyét a buja rétek kiemelkedő
körvonalaiban.
Szapáry István gróf utódok nélkül (1743-ban) meghalván,
uratlanul maradt vagyonát a hscus foglalta el. Ettől pedig rövid
idő múlva megszerezte gróf Batthyány Lajos nádor, kinek örökösei
máig is birják.
A Batthyány család
örökös viszálkodásban
állott Kanizsa
polgáraival, kiktől elfoglaltak
erdőt, rétet,
földet, sót megkiserlették
urbárium alá is
vetni őket.
A város régi levéltára
majdnem teljesen
elpusztult a sok
viszontagságban. — A
török uralom alatt
senki sem gondoskodhatott
róla, utóbb a
megyében portyázó kuruczok és labanczoktól kellett ótalmazni s
e végből a levéltár egy részét Csáktornyára szállítani, -— a későbbi
időkben pedig a gyakori tüzesetek és folytonos hurczolkodás folytán
az oklevelek elkallódtak.
Leégett 1779-ben a városház is, és ettől fogva egész 1787.
esztendőig, mikor az uj városház felépült, - - a tanács a városi
ispita-házban (kórház helyiségeiben) tartotta üléseit. (A mostani
városház pedig 1874. évben épült 200 ezer frt költséggel.)
A város nagy erőfeszítéseket tett, hogy önálló szabad királyi
várossá lehessen. E czélból igen sokszor, nevezetesen 1739-ben,
majd 1742-ben, azután 1791-ben deputatiókat küldött a magyar
királyhoz Bécsbe. A király aztán elrendelte a vármegyének és később
a Batthyány herczegeknek ez ügybeni meghallgatását, de ezek
mindig megtudták akadályozni Kanizsa óhajtásának teljesedését.
(Legutóbb pedig 1891. márczius 12-én folyamodott az országgyr
Uher Ödön budapesti fényképész felvétel.1.
Petőfi-utcza Nagy-Kanizsán.
35
léshez, hogy a törvényhatósági városok sorába helyeztessék, de a
gyakori ministeri változások következtében a kérvényt az irattár
pora födte be.)
A franczia háborúk idején polgár őrséget állított fel a város a
francziák ellen (1809-ben), az 1848-iki forradalom alatt pedig nemzetőrséget.
Ekkor vad szerezsánok raboltak és féktelenkedtek Kanizsán,
s kivülök a várost megsarczolták (8000 frttal) a császári katonák is.
Kanizsa régi erősségének abban állott kiváló fontossága, hogy
posványban és sárban feküdt s igy megközelithetlen volt. A török
elől behúzódott a megriasztott nép a 30 kilométer kiterjedésű, fákkal
és bokrokkal benőtt mocsárba, hol csíkkal, hallal és madártojással
táplálkozott. E völgynek talaja — hol a régi mocsár feküdt,
Uher Ödön fénykepe
Hársfasor Nagy-Kanizsán a Csengeri-utczában.
— a sok vizlevezetés után is még száz évvel ezelőtt oly süppedő
volt, hogy benvesztek disznók és szarvasmarhák.
A végvár megszüntetése után Kanizsa arra törekedett, hogy
a mocsarat és sarat eltüntesse, és a várost, miként régen volt, —
:i vidék centrumának megtartsa. A nagy kiterjedésű mocsaras völgyet
az összes birtokosokkal közös költségen csatornáztatták, a
vizet elvezették és a talaj kiszárítása után a berki mostani pompás
réteket megteremtették.
Kő nincsen Kanizsa vidékén. Kongó-téglával (klinkerrel) rakták
ki tehát az egész várost, melylyel a régi Kanizsának főismertetőjét,
a végtelen sarat eltüntették.
3*
36
Szorgalommal és munkával sikerült Alsó-Pannonia kereskedelmének
góczpontjává tenni Kanizsát, mely Fiume és Triesten át a
tengerrel, nemkülönben a monarchia fővárosaival Budapesttel és
Bécscsel egyenes vasúti összeköttetésben áll épugy, mint az osztrák
örököstartományokkal, Bosniával és a Balkán államokkal.
Tüneményszerüen emelkedett Kanizsa a modern kényelmes
városok sorába. Levegőjárta utczái oly szélesek, — akár főutczáját
akár pedig a külső utczákat, például a Petőfi- vagy az alsó
magyar-utczát nézzük, — hogy beillenek tereknek. Két katholikus
temploma szintén nagy térségen áll.
Esténkint a villam-fénv mellett ezrenkint sétál a főbb utczákon
a város lakossága. Az
egészségi állapot kitűnő,
miben nagy része van
azon körülménynek,hogy
a város két végén (a
volt vár helyén és Sáncz
falu mellett) szakadatlan
széljárás van, mely a
város levegőjét tisztítja
és egészségessé teszi. El
is kerülte 1855. évtől
fogva minden kolera a
várost.
A Csengery-utczában
oly pompás hársfasor
van, hogy alig engedi
látni a mellette levő
házakat. A kegyesrend
vezetése alatti főgymnasium
pedig egy csöndes
park közepén áll a város
legmagasabb pontján.
Kanizsa város polgármestere
(1878. óta) Babochay György, főjegyzője Lengyel Lajos,
kik különösen a város gazdasági ügyeinek rendbentartásával
és vagyonának gyarapításával szereztek érdemeket. A polgármester
a nemesebb fajú gyümölcsök meghonosítása végett egy városi
gyümölcsöskertet alapitott (1887-ben), később pedig, mikor a filloxera
közeledése folytán attól kellett félnünk, hogy a városi polgárság
főjövedelmi forrása, a bortermés, tönkremegy, megalkotta (1890-ben)
a Gördövényi szőlőhegyet, mely immúnis homokba ültetett mintaszőlőből
áll. Az előbbi petroleum világítás helyett pedig (1894-ben)
villamvilágitást hozott be. Polgármestersége alatt az ujabb időben
épültek: a városi közkórház (1884-ben) 1 16076 frt 46 kr.
Halis István fényképfelvétele.
Gördövényi szőlő egy részlete.
37
seggel, a honvéd laktanya (1880-ban) 165856 fît 65 kr. és a
közös hadsereg részére kaszárnya (1890-ben) 406755 frt 13 kr.
költséggel. Ujabb iskolai építkezésekre kiadatott 95895 frt 26 kr.
s a főgymnasiumhoz most épitenek egy teljesen uj szárny-épületet.
Az utczák klinkerezése került 177691 frt 57 krba. Tanügyre a városnak
évenkint 53897 frt 47 kr. kiadása van. Uj vágóhídnak építése
iránt pedig tárgyalások folynak már huzamosabb idő óta.
Nagy-Kanizsa rendezett tanácscsal bíró városnak népessége
(az 1890. évi népszámlálás szerint) 20619 lélekből áll, kik 2083
házban laknak.
Nemzetiségre nézve a lakosság majdnem teljesen magyar, t. i.
19118. Más nemzetiségű csakis 1501 lakik Kanizsán, kiknek számaránya
a következő : német 954, tót 35, oláh 8, horvát 315, szerb
9, vend 17 és egyéb nyelvű 163 lakós.
Vallásra nézve van Nagy-Kanizsán római katholikus 16561,
görög katholikus 13, örmény katholikus 1, görög keleti 14, luteránus
302, kalvinista 155, és izraelita 3573 lélek.
A város képviselő-testülete 206 tagból áll.
85
Minden községben nagy tágas, szép iskolaház van és elég
szorgalmasan látogatják azt; posta majd minden községben van,
a távírda pedig igen közel fekszik; kevés kivétellel a közlekedési
utak is jó karban vannak ; a rendőri szolgálat is ugy van szervezve,
hogy ritkán történhetik támadás a vagyon vagy a rend
ellen.
Utoljára hagyom azon szomorú, de igaz állitást, hogy a sajtónak
egyik nagyon is ismert ága, rosszlelkü férfiak meggondolatlan,
igaztalan beszéde, a város közelsége és a választások alkalmával
szertelenségbe csapott korteskedések a nép erkölcsét igen
megrongálták, mit ő maga is belát, elismer és szégyenei.
KANIZSA EMLÉKÉRMEI.
Irta: Szukits Nándor dr.
Kanizsa az országnak egyik legerősebb
vára volt ; a török a várat csakis
Paradeiser György várkapitány árulása
folytán vehette be 1600. október hó
20-án, s ámbár visszahóditása 1601.,
1602., 1604., 1646. és 1664-ben megkísértetett
— Batthyány Ádám és Zichy
Istvánnak csak 1690. április hó 13-án,
sikerült 90 évi török uralom után a
várat éhség által visszavenni.
Ezen örvendetes esemény emlékére
több emlékpénz (érem) veretett
ezüst, réz és czinből.
Ezen emlékpénzekből háromféle
ismeretes ; kettőnek a rajzát a Széchenyi
féle éremgyüjtemény leírásában
a 39. lap 53-ik és 55-ik képeiben találjuk.
Az 53-ik szám alatti érem érczből
készült és a m. n. muzeumban őriztetik.
Előlapján József királynak, Lipót
fiának, egy kiéheztetett nőstény kutya,
szuka (konyha latinsággal : Canissa) —
szájában Kanizsa vár kulcsát hozza.
A körirat : Fames docuit parcre
Canissam.
Éhség tanította engedelmességre a nőstény kutyát.
Hátlapján Kanizsa vára látható, melyből a törökök épen kitakarodnak.
Körirata : Hoc genus non expellitur nisi in jej unió. Ez a faj nem űzhető
ki, ha csak éhség által nem.
Szukits Nándor dr.
86
Szélirása (oldal) pedig a következő:
Canisa Josepho I. Ungariae Regi sine vi et sanguine sola fame expugnata
rediit. Kanizsa minden erő és vérontás nélkül csakis éhség által első József
magyar király kezeire jött vissza.
Az 55-dik szám alatti érem a m. n. muzeumban mint tallérnagyságu, két
latnyi nehéz ezüstérem létezik, ezenkívül éremgyüjteményemben van egy kitűnő
vésetü rézből és egy ép olyan czinből.
Előlapján: Lipót császár római harczi öltönyben, jobb kezében római
zászlót (Labarum monogram Christi-vel) tart, bal kezében földtekén álló kis
Victoriát (győzelem-istennőt) babérkoszorúval kezeiben ; a császár előtt egy
Kanizsa vár kulcsait átadó térdeplő török.
A körirat : Novos gaudens spondere triumphos. Uj győzelmeket örvendezve
igér.
A kép alatt: Victas dedit manus | d. 13 april | P H M | három sorban.
Legyőzött kezeit adta április 13-án PHM a vésnök előbetüi : Philipp Heinrich
Müller Ágostában (Augsburg.)
Hátlapján : Kanizsa vára, a váron felől a lebegő szárnyas hirnök, jobbjában
trombitát, baljában papírszeletet Canisia felirattal tartván.
A vár alatt hét sorban :
POST XC ANNOS 1VGVM TVRCICVM
EXVTIENS CANISIA SVB 1PSVM
VER IS INIT1VM VBEREM VICTOR1ARVM
SEGETEM POLLICETVR
LEOPOLDO &
ÍOSEPHO
MDCXC.
87
Kanizsa 90 év után a török jármát lerázván, ugyan e tavasz elején
Lipót és Józsefnek a győzelmek bő veteményét igéri. 1690.
Szélirása (oldalirás)
QV I N EXTRACTA CANI S CANI S ŐRE
CANISA P V D E N D I : VICTOR CHRISTE
POTENS s i r TIBI LAV S ET HONOR !
Ezen oldalirás nagy betűi összeállításából jön ki 1690 és pedig:
VIXCCICICIVDDIVICCI1IILV
összeállítva :
DD CCCCCC LXVVVV IIIIIIIIII
1000 600 80 10
Ezeken kívül éremgyüjteményemben van még egy harmadik fajta kanizsai
emlékpénz ezüstből, mely a múzeumban nincs, de Wollenheim gyűjteményében
volt és ott a második kötetben 7318 szám szám alatt leíratott.
Előlapjain Kanizsa várának rajza, felül : CANISCHA, lent :
A TVRC. CAPTA A. 1600
A LEOP. M. RECEPT.
D-APR. A. 1690.
A törököktől be véve 1600, Nagy Lipót által visszavéve 1690 április hó 3/i3-
Hátlapján: Hercules a Hydrával harczolva, fent: PAVCA SVPERSVNT,
kevés (fej) van még. Ezen érem Bécsben Hautsch által vésetett, ezüst forint
nagyságú és u/l f i lat súlyú.
A NAGYKANIZSAI GYMNASIUM TÖRTÉNETE.
Irta: Kalcsok Leo.
Zala- és Somogymegyék megszabadultak
a török uralom hosszú
szenvedéseitől. A nép az idegen járom
lerázása után anyagilag gyarapodott,
de szellemi tekintetben majdnem
egy egész századon keresztül
minden a régi elhag\<atott állapotban
maradt.
Ezen szomorú állapoton segített
Batthyány József kalocsai érsek, ki
Nagy-Kanizsára gymnasium felállítását
tervezte s e czélból 1763. évben
összeköttetésbe lépett a kegyes tanítórend
akkori főnökével Tapolcsányi
Gergelylyel. A kegyesrend főnöke a
következőkben állapodott meg az érsekkel
:
Batthyány Lajos gróf, Kanizsa
földesura, az érsek atyja, tízezer váltó
forint alapítványt tesz le. Ennek kamatjáért
a rend magára vállalja, hogy
a Nagy-Kanizsán felállítandó 5 osztályú
nagy-gymnasiumot kellő számú
tanerővel fogja ellátni. A nagy-gymnasium
3 grammatikai és 2 humanitási
(költészeti és szónoklati) osztályból
állott. Az alapítványhoz járult
még 300 • ölnyi kert és hat szekér szénát termő rét, ez utóbbi Horvát-Szent-
Miklós határában.
A nemes terv útjába Koller Ignácz veszprémi püspök akadályokat gördített,
melynek következtében az intézet csak 2 év múlva nyílhatott meg.
Az első igazgató Csonkái Jóh volt, ki praefectus néven az uj intézetet
7 évig vezette. A tanári kar az igazgatón kivül három személyből állott : Jaros
László, költészet és szónoklat tanárából, — Franz Bertalan és Dományi Márk
magisterekből. Ez utóbbiak a három alsó grammatikai osztály vezetői valának.
A növendékek száma mindjárt az első évben annyira felemelkedett, hogy
a tanári személyzetet egygyel szaporítani kellett. A tanintézet első vezetőinek
nagy nélkülözésekkel kellett küzdeniök, de ennek daczára az intézet hirneve
folyton emelkedett s az ifjúság serege szaporodott. 1770-ben szük anyagi
körülmények miatt az előkészítő osztályt be kellett szüntetni. A szomorú anyagi
helyzeten Mária Terézia segített, ki 1777-ben a tanulmányi alapból évenkint
300 forint segélydijat rendelt a szegény intézet számára. A növendékek száma
300—400 között hullámzott. II. József 1785-ben kelt tandij-rendelete a növen-
Kalcsok Leo
nagykanizsai gymn. tanár.
109
dékek számát 110-re apasztotta. Hasonlóképen csapás volt az intézetre II.
Józsefnek 1787-ki rendelete, mely meghagyja, hogy az országos hivatalok:
kir. egyetem, akadémiák és gymnasiumok németül levelezzenek és a ki 3 év
leforgása alatt a német nyelvet el nem sajátítja, hivatalától elmozdittassék.
Midőn pedig a határidő 1787-ben letelt, a német nyelvnek, mint előadási nyelvnek,
fokozatos életbe léptetése tényleg meg is kezdődött.
József 1790-ben bekövetkezett halálával a Mária Terézia korabeli állapot
állíttatott vissza.
A növendékek száma ismét 200-ra emelkedett.
I. Ferencz uralkodása alatt a tanügy terén mindenütt hanyatlás állt be.
A franczia forradalom kitörése a népek békés fejlődését egy időre megakasztotta
és a közfigyelmet a forradalmi eszmék és mozgalmak felé terelte.
Még inkább igénybe vették a közfigyelmet a napoleoni idők véres küzdelmei.
Ezen válságos időkben látogatja meg az intézetet a nemesi felkelés megszemilalis
I. fényképfelvétele.
A nagykanizsai főgymnasium.
lélésére Kanizsára jött nádor és az iskolai épület és berendezés hiányosságának
láttára felszólítja az igazgatót a helytartó tanácshoz intézendő kérvény benyüjtására.
Az igazgató felhasználja a kedvező alkalmat és az intézet javítására
és berendezésére segélyt kért, de az ügy a bekövetkezett napoleoni harczok
miatt elintézést nem nyert. A hadjáratok miatt még a tanitás is szünetelt 1808.
jan. 13-ától egészen január végéig. A következő hónap 21-én Gornp tábornok,
János főherczeg egyik megbízottja, a tantermeket a megsebesített katonák
számára foglalta le.
Szept. 30-án a tanárok lakását akarta lefoglalni. A megrettent igazgató
a városi hatósághoz, majd a főigazgatóhoz fordult az iskolák kiürítése ügyében,
de eredmény nélkül. A dolgon Siiuícgliy József zalamegyei alispán közbelépése
segített. Az 1809/10. tanév megkezdődött, de az elijesztett ifjúság lassú
gyülekezése miatt csak nov. 5-én tarthatták meg a „Veni Sancte"-t,
110
Az intézet 1809/10 évtől egészen 1818-ig igen desolált állapotban tengődött.
1818-ban a város jelentékenyebb összeget fordított az elhanyagolt iskola
felszerelésére. 1820-ban megkezdték az épület javítását és folytatták a következő
esztendőben is. Az intézetet uj tetővel, az iskolákat uj padlóval látták el.
Az 1820-as évektől egész 1841. országgyűlésig semmi nevezetesebb változás
nem fordult elő az intézet állapotában. Az emiitett évben a főigazgató
utasítást ad, hogy a beszédek ezentúl magyar nyelven tartassanak. Ezután
fokozatosan tannyelvül a magyar hozatott be. A szabadságharcz kitörése több
tanártól fosztotta meg a tanintézetet. A szerencsétlenül végződött szabadságharcz
után intézetünkre nehéz napok következtek. Az osztrák közoktatásügyi
miniszter a kegyesrendiek 11 gymnasiumát megszüntettnek nyilvánította. Ezek
között volt a nagykanizsai is. A városi tanács mindent elkövetett az intézet
megmentése érdekében. Fáradozását siker koronázta. A birodalmi kultuszminiszter
Thun Leó gróf a városi küldöttség személyesen átnyújtott emlékiratára
1850. november 8-án az intézetet megnyittatta és az algymnasiumok közé sorozta.
Tanítási nyelv német volt, de a jegyzőkönyveket latinul szerkesztették.
Az intézet ezen stadiumban maradt 1865-ig. Ez vala százados évfordulója.
A nevezett év nov. 5-én ülé meg gymnasiumunk fennállásának 100-ik
évfordulóját.
Az 1867/8. esztendő örvendetes forduló pontot képez az intézet történelmében.
Nagy-Kanizsa város lelkes közönsége 1865-ben az algymnasiumnak főgymnasiummá
való átalakítását határozta el. A nevezett év márcz. 20-án Wlassics
Antal városbíró elnöklete alatt az intézet érdekében ülést tartottak. A teendők
megvitatására 41 tagú bizottságot neveztek ki és a költségek födözésére 150
ezer forintot szavaztak meg. A városi tanács az összeg egy részét gyűjtés
alapján akarta beszerezni s ez iránt a helytartó tanácshoz kérvényt nyújtott
be, mely ezen év szeptember 9-én kedvező elintézést nyert.
A gymnasium kiegészítése érdekében meginditott mozgalmat mindenütt
örömmel üdvözölték. Batthyány Fülöp herczeg a pénz devalvatio viszontagságai
között 4060 frtra olvadt tőkét 10 ezer frtra egészítette ki, Batthyányn kivül a
városiak és a vidékiek vetélkedve meghozták az áldozatokat a nemes czél
érdekében, ugy hogy 1867 október hóban megnyílt az 5-ik osztály, az 1868/9-ki
tanévvel a hatodik.
A gymnasium épületére vonatkozólag a város a kegyes-tanitórend főnökségével
az 1868-ik év augusztus hó 20-án kötött szerződés értelmében oly
egyességre lépett, hogy miután a régi társházhoz tetemes építkezések járultak,
nevezetesen az egész déli oldal a tornateremmel, az északi oldalon több tanterem
a rajzoló teremmel, nehogy ezen összekapcsolt egy egészet képező
épület két gazdától tartassék fen és ebből kellemetlenségek származzanak, a
régi épület a kerttel és az udvarral együtt a város birtokába megy át, mely
az épület fentartását és a terhek viselését átveszi.
Ezek után a magyar vallás és közoktatásügyi minisztériumtól nyert engedély
alapján 1870/7l-ben a hetedik és 1871/72-ben a nyolczadik osztály nyilt
meg. Az intézet azóta modern felszerelésekben, gyűjteményekben folyton gyarapszik
és legújabban egy gyökeres és a modern követeléseknek teljesen megfelelő
átalakításnak néz eléje.
A NAGYKANIZSA-VIDÉKI NÉMETEK.
Irta: Körmendy Pál.
A mi vármegyénk is az olyanok egyike, melynek földjén többféle nemzetiség
települt meg. Geográfiái helyzetünk : szomszédság Stájer-, Horvát-
Szlavonországgal és Krajna közelsége lehetővé tette az idegen nyelvűek telepedését.
Zalavármegye szívesén engedte ringatni áldott földjén a horvát, német
és vend fin bölcsőjét, szívesen adott kenyeret a nem magyarnak. Ez is egyik
oka, hogy az idegen nyelvű testestől-lelkestől magyarrá lett ; vagy hogy azzá
legyen, talán csak egy-két évtized munkájába kerül.
Koblenz, porosz rajnai kerület földjéről került vármegyénkbe egy hirtelen
szőke, iparkodó népcsoport, mely Nagy-Kanizsa környékén, a várostól északra
elterülő, javarészben homokos területen hat községet alkotott, u. m. Lcingviz,
Homok-Komárom, Német-Szt-Miklós, Fűzvölgy, Korpavár és Obornakot.
E községek határa: 5561 kat. hold, de ezen mennyiségből körülbelül
egyharmad rész a herczegi urodalom javára esik. Valamikor mindnyájan
Batthyány herczegi család jobbágyai voltak ; ezen viszony megszűntével lettek
önálló gazdákká.
Ami a kanizsa-vidéki svábság tanügyi viszonyait illeti, dicsérettel kell megemlékeznem
arról, hogy ők a népoktatás fontosságát belátván, iskolákról idejekorán
gondoskodtak. A homokkomáromi, fűzvölgyi és németszentmiklósi községi
iskolák a régmúltban is jó hírnévnek örvendtek; 1892. évben meg Langviz,
az alig G5 házból álló község igazán monumentális épületet emelt a közoktatásnak.
Az iskola falai közül kikerült gyermek szívben, lélekben magyarrá
vált már évtizedek előtt, — úgyannyira, hogy ma az uj nemzedék azt sem
tudja, hogy a „német szó" hol terem. De nemcsak magyarul, hanem magyarán
is beszél a sváb és talán egy cseppet sem nagyítok, ha azt állítom, hogy
beszél oly tisztán, mint a leggyökeresebb magyar.
Igaz, a tájszólástól nem ment a beszédük ; de ezt ki róhatná fel nekik,
mikor a tősgyökeres magyar vidék lakóinál ugyanezt találjuk. A kanizsavidéki
sváb „ü" helyett legtöbbször „i" hangot ejt, pl. „tiker" — tükör, —
„innep" — ünnep; — továbbá az ,.ő" hangot zárt „e"-vel cseréli fel: „eker"
— ökör, — „dereg" — dörög stb. Nagyon sajátságos hangsűlvlyal, illetőleg
hangnyújtással élnek a kérdéseiknél, mit azonban irásilag hűen kitüntetni nem
lehet, azt hallani kell.
Rendezett tanügyi viszonyaiknak gyümölcse még az is, hogy e vidéken
alig akad egy-két ember, ki jól irni, olvasni, számolni ne tudna. A fiatalság
azon részénél, mely a hadsereg kötelékébe kerül, szintén érvényesül az iskola
befolyása. Igen elvétve történik, hogy ott a sváb gyerek csak „a közlegénységig
vigye fel" a dolgát; két, három csillaggal a gallérján kerül haza a
falujába mindegyik.
Az értelmesség magasabb fokának tulajdonitható, hogy az a nép lelkileg
igen szelid, engedékeny és jószivü. Ez utóbbi tulajdonságukra nézve igen
jellemző történetkét hallottam.
Együtt ballagott le a hegyről a németszentmiklósi biró komájával a
langvizi öreg bíróval. A keresztútnál per longum et latum búcsúzgatnak, talán
124
már hetvenötödször kivántak minden jót az otthon valóknak, midőn gyereksírás
üti meg a füleiket.
— Koma, ez eleven hang.
— Szakasztott gyerekpitj''ergés !
Megindult a keresés úgy az árkon innen, mint az árkon túl ; — végre a
langvizi biró a búzaföld szélén megtalálta az eleven jószágot : a pólyába takart,
öklömnyi csecsemőt. — Most hát Isten áldja koma, viszem ezt a porontyot
Langvizre ; éhes lehet szegén}''.
— A mienk az komám ; a szentmiklósi határban találódott.
— De a langvizi biró találta.
Keressék kelmetek a jussukat erre a síró jószágra ; mig a törvény ki
nem mondja, hogv kié? — addig ki nem adom, hiszen megennének a langvizi
menyecskék.
A szentmiklósi biró ez egyszer vált el haraggal komájától ; megindította
a kutatást, de mivel a gyermeket nem azért teszi az útszélre a rossz anya,
hogy később meg visszavegye, — minden fáradság hiába-való volt.
így hát a pólyás-baba Lati g vizén maradt ; s a két öreg csak a lelencz
esküvőjén nyújtott egymásnak baráti jobbot, mikor is a talált, pörös legényke
németszentmiklósi leányt vett el, a szent békesség kedvéért
Szokásaik különben is oly magyarosak, hogy ismétlésbe kellene keverednem,
ha azokat itt újra elősorolnám : közös az Zalavármegye többi vidékének
szokásaival. A zajt lehetőleg kerüli ; többre becsüli a háznál, vagy pinczéjében
a csöndes poharazást, mint a lármás heje-huját. Ilyenkor azután igazi
magyar vendégszeretettel kinálja vendégét és szolgálatkész a legnagyobb mértékben.
A lakodalom azonban nem oly zajos, mint a vármegye többi részében.
Esküdni a násznép, — ha az ut és idő megengedi, — mindig gyalog megy.
Gazdasági viszonyaikra nézve felemiithetem, hogy az a föld, melyre
állandó fészküket rakták, legnagyobb részben futó-homok volt ; kitartó szorgalom
kellett ahhoz, hogy ezt a terrenumot termővé tegyék. De az a fáradságot
nem ismerő igyekezet, mely a svábságnak ma is kiváló tulajdonsága és az
okszerű gazdálkodás : jövedelmezővé tette a homokterületet. Ennek köszönhető,
hogy a megkötött homoktalaj produktuma jóság és mennyiség tekintetében
— talán semmivel sem áll alatta a Dunántul legkövérebb humusza termékének.
Ugyanezt mondhatom a szőllőművelésről is. A gondos munka évente
meg-megtölté a munkás erszényét. Csakis ezen pénzforrás kisebb-nagyobb
bankóiból szerzett a svábság, ha csurgott ; — de ha csak csepegett is a jövedelem
: nem búsulta el magát, hiszen gabonával volt tele a hombár, hozzá
nyúlt hát szorgalma másik gyümölcséhez, a szántóföld-adta áldáshoz. Ma már
azonban a szőllőjövedelem igen megcsappant. 1890. évben tette be lábát a
philloxera a szőllőkbe, azóta a termés silány ; alig, — sőt egyik-másik birtokosnak
meg sem fizeti a reá fordított munkaköltséget. A bortermés a nyolczvanas
évek hozamának ötöd-hatod részére szállott alá, — mi igen sújtja ezt
a vidéket. Az okszerű szőllőművelés segíthetne a bajon ; és hiszem is, hogy
e vidék népe fel fog használni minden utat és módot, hogy a bortermést a
régi, jövedelmező kerékvágásba zökkentse.
A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG MÚLTJÁBÓL.
Irta : Dr. Neumann Ede.
A nagykanizsai izrael. gyülekezet
nem dicsekedhetik évszázakra
visszatekintő történettel.
Akárhány zsidó hitközsége
van a hazának, melynek évkönyvei
az övénél sokkal régibb,
eseményekben és válságokban
gazdagabb múltról szólanak. A
török uralom előtti időkre semmiféle
történeti nyom nem vezet
vissza, a múlt század első fele
is lezajlott a nélkül, hogy számottevő
emléket hagyott volna
hátra. A történet múzsája itt
nem igen őrködött a múltnak
maradványai felett. De azért
minden kétséget kizáró módon
állithatjuk, hogy nem sokkal a
török járom alól való felszabadulás
után a zsidó gyülekezet
J is — talán némi függésben a
Neumann Ede dr. , „ 0 0
n a g y k a n i z s a i f ő r a b b i . rohonczi hitközségtől — megalakult
és egy 1744-ből származó
városi díjszabályzatból világosan kitűnik, hogy ezen időben
a város zsidó lakosai is kereskedelemmel foglalkoztak. Azon körülmény,
hogy a város tőlük magasabb díjakat szedett, mint a másvallású
lakosoktól, nem gátolta őket üzletük folytatásában.
A gyülekezet gyarapodott és a nyolezvanas évek elején temetője
már annyira megtelt, hogy Batthyány Lajos gróftól uj sírkert
számára telket kér.
Folyamodványában egyszersmind megkeresi a grófot, hogy
engedje meg, hogy a kijelölendő telket fallal vehessék körül. Szomorú
okok kényszerítették a hitközséget ezen kérelemre. Gonosz
emberek felgyújtották a régi temető kerítését és nem ritkán esett
meg, hogy az eltemetett hullákat kiásták és nyitva hagyták a
143
sírokat. A gróf 1784. junius 4-én Körmenden kelt kegyes végzésében
teljesité a gyülekezet kérelmét, 100 f~l ölnyi területet engedélyezett
a hitközségnek, mely census czímén évi 2 frtot fizetett
a kanizsai uradalmi pénztárba. A legrégibb sirkő, mely az azóta
több izben bővített temetőben még most is meg van, 1787-ből
való és Jákob, Mardekhai Jehuda fiának nyugvóhelyét jelzi.
Ugy látszik, hogy a hitközség belső békéjét mindenféle viszályok
dúlták fel, a melyek annál károsabbak voltak, minthogy
általuk a gyülekezet fejlődése is fennakadást szenvedett és lassanként
megszilárduló tekintélye megingott. Ezen egyenetlenkedések
Batthyány Lajos grófnak figyelmét nem kerülték el és 1786 október
20-án Körmenden kelt rendeletében szigorúan meghagyá a
hitközségnek, hogy tagjai a zsidóbirónak és esküdtjeinek feltétlenül
engedelmeskedjenek, peres ügyeikben Ítéletének alávessék magukat
vagy pedig az urodalmi fiskálishoz forduljanak, a kinél mindenki
megtalálja majdan méltányos „satisfactioját." Egyebekben pedig ne
viszálykodjanak és igyekezzenek békés életet folytatni.
A lelkészi hivatalt ezen időben Jchúda Chájim Tomi viselte,
ki teljes négy évtizeden át (1764—1804) működött és ezen idő
szokása szerint nem csak lelkipásztora volt a gyülekezetnek, hanem
a zsidó tudomány terjesztője is, a theologia alapkönyveivel ismertetvén
meg a hittudomány iránt érdeklődő ifjakat. A tanitás tette
mindig a zsidó papok működésének egyik alkotó részét és szivesen
foglalkoztak theologiai tanulmányokkal olyanok is, a kiknek
soha sem volt szándékukban papi hivatalt vállalni és hittudományi
ismereteiket a gyakorlatban is értékesíteni.
Fontos mozzanatot képez a hitközség történetében a templom
építése. A gyülekezet századunk kezdetéig az urodalointól bérelt
szerény hajlékban végezte áhítatát, egyes jó módú családokban
ezenkívül kisebb oratoriumok voltak, a melyek a híveknek imahelyül
szolgáltak. De a hitközség gyarapodása és a műveltségi
viszonyok fokozódó javulása egy oly imaház létesítésének óhaját
ébresztette, mely a vallás méltóságának és a hívek igényeinek
minden tekintetben megfelel. 1807 augusztus 5-én fogtak hozzá a
még most is fennálló templom építéséhez, mely 14 nehéz és áldozatokban
gazdag esztendőnek munkája után befejeztetett és 1821.
évi szeptember hó 14-én felavattatott. A hatalmas épület, melynek
az egész országban alig akadt párja, egyaránt dicsérte a hívek
áldozatkészségét — számuk 1821-ben csak 375 volt — mint
Batthyány Lajos gróf nemeslelküségét, a ki maga tette le a templom
alapkövét és a nagy mű sikeres befejezését hathatósan előmozdította.
Ezzel azonban a hitközség nem érte be, hanem egyszersmind
gondoskodott arról is, hogy az Isten imádására nagy áldozatok
árán emelt díszes hajlékban az istenitisztelet a művelt izlés igé144
nyeit kielégítse és nem zárult le századunk harmadik évtizede,
midőn a nagykanizsai zsidó hitközség templomában megzendültek
azon uj dallamok, melyek az 1826-ban felavatott bécsi templomból
kiindulva, későbben bejárták az egész művelt világ zsinagógáit
és az istenitiszteletnek egészen uj alakot kölcsönöztek. A
hazában a nagykanizsai gyülekezet volt az első, mely az istenitisztelet
külső átalakításának szükséges voltát átlátta s folyton
szemmel kisérve a mult szent hagyományaihoz híven ragaszkodó,
de a megváltozott viszonyok követelményei elől el nem zárkózó,
óvatos és mérsékelt, de czéltudatos és következetes haladásnak
üdvös eredményeit, intézményeiben ezentúl a legműveltebb hitközségek
példája után járt, a hazában pedig előharczosa és zászlóvivője
volt a vallásos reformnak. Ebben van a hitközség jelentősége,
ennek köszönheti azon előkelő helyet, melyet a hazai zsidó
gyülekezetek sorában elfoglal. Kibontotta a haladás . zászlaját és
ahhoz híven ragaszkodott is. Ennek legjobb tanúsága azon figyelemre
méltó körülmény, hogy az uj templom építését és az isteni
tisztelet átalakítását gyorsan követte az uj iskola építése. 1821-ben
befejezte templomát, 1831-ben a közművelődésnek emelt oltárt és
mindkettőre egyaránt terjedt ki gondos figyelme.
A három osztályú iskolában eleinte három rendes tanító működött,
a kik természetesen német nyelven végezték az oktatást és
a rendelkezésre álló idő java részét a hittannak szentelték. De
némi büszkeséggel emeljük ki, hogy a hitközség az uj iskolában
a magyar nyelv tanításáról is kellően gondoskodott és e czélból
a rendes tanítókon kivül, a kik idegen származásuknál fogva
magyarul nem tudtak, még egy tanerőt alkalmazott. A magyarositási
törekvések tehát már a harminczas évek elejére terjednek
vissza. A tanítók a hitközség kebléből kiküldött igazgatók utasításai
szerint végezték a tanítást, az iskola pénzügyei és administrativ
dolgai a gondnokokra voltak bizva.
Meg volt tehát a hitközség két legfontosabb institucziója. Az
alapok le voltak rakva, a jövő feladatát képezte azokon tovább
építeni és a meglevő kereten belől létesíteni azon intézményeket,
a melyek a hitközség vallási és kulturális felvirágzását eredményezték.
A gyülekezet felvirulásában és intézményeinek gyarapodásában
kiváló része volt Löw Lipótnak, ki noha csak néhány évig
működött a hitközségben, mégis mély nyomokat hagyott annak
történetében.
Szántó Mayer rabbinak 1831. október 4-én bekövetkezett
halála után ugyanis a hitközség Löwy Samu Izsákot. hivta meg a
lelkészi állásra, különösen szívére kötvén, hogy az iskolára kiterjeszsze
figyelmét és a tiszteletbeli igazgatókkal egyetemben őrködjék
a tanítás sikeres végzése és az iskola érdekeinek kellő gondozása
felett. Lőwy méltó volt a hitközség bizalmára és nagy odaadással
és lelkesedéssel élt hivatásának. Ennek fényes tanúsága
azon 1843. julius 14-én Kehidán kelt levél, melyben Deák Ferencz
következőképen szól róla: „Lőwy Sámuel urat, ki több évekig
a nagykanizsai Izraelita közönségnél Rabbinus volt, hosszabb idő
óta személyesen ismerem s őtet valóban szelid, jámbor, erkölcsös,
művelt és tudományos embernek tartom, — még kanizsai hivataloskodása
idejében megvizsgáltam egykor hivatalosan a kanizsai
Izraelita iskolákat, melyeknek főigazgatójuk akkor említett Lőwy
Sámuel úr volt s azokat mind a rendre és tisztaságra, mind a
tanitás czélszerü módjára, mind a tanulók szorgalmára és előmenetelére
nézve oly állapotban találtam, hogy azt későbben is több
hasonló intézeteknél mint követésre méltó kitűnő példányt ajánlani
nem kételkedtem. De mióta hivataláról lelépett Lőwy Sámuel úr,
azóta is többször mcgfordúlt házamnál s volt alkalmam szelidségét,
olvasottságát s erkölcsös magaviseletét örömmel tapasztalni.
Ha tehát Lőwy Sámuel úr ismét Rabbinusi hivatalt kíván valahol
vállalni, én őtet, mint tudományosan művelt, erkölcsös embert, ki
becsülésemet méltón bírja, tellyes buzgósággal ajánlom."
Lőwy néhány évi buzgó működés után megvált a hitközségtől,
mely a fényes tehetségű, klasszikus műveltségű és a zsidó
theologiában is kiváló Lőw Lipótot választotta lelkipásztorának.
Lőw teremtő ereje ezen időben sehol sem érvényesülhetett volna
jobban, mint a nagykanizsai gyülekezetben. A talaj itt elő volt
készítve, a hitközségben meg volt a kiváló férfiú törekvései iránti
érzék és így kölcsönösen megértve és támogatva egymást, csakhamar
megteremtették azon intézményeket, a melyekre a hitközségnek
szüksége volt, a melyek kulturális fejlődését hathatósan
előmozdították.
Lőw tettvágytól duzzadó lélekkel lépett hatáskörébe, benne
tudományos készültség hatalmas energiával párosult, akadályokat
nem ismert, ellenmondást nem türt, bátran szállt szembe azokkal,
a kik bármely okból meg akarták gátolni tervének kivitelében. Alig
hogy elfoglalta hivatalát, már alkalma is nyílt erre. A hitközség
1840 május havában megnyitotta volt leányiskoláját. Ezen uj intézet
számára most külön épületet kellett emelni és a hitközség több
vezérférfia csak a pillanatnyi szükségletet tartva szem előtt, a
fiúiskolát egyelőre régi helyén meg kívánta hagyni. Lőw csak nagy
nehezen tudta megértetni a mértékadó körökkel, hogy ott, hol fontos
közművelődési czélokról és feladatokról van szó, fukarkodás
egyáltalában nincsen helyén, de mégis kivitte, hogy a hitközség
mindkét intézet számára díszes és minden tekintetben beváló épületet
emeltetett. Batthyány Fülöp herczeg ezen alkalommal is bebizonyította
a hitközséghez való jóindulatát és ingyen engedte át
az urodalmi telket.
hAI is ES hOFFMANN : Zalamegyei évkönyv. 10
146
A külső javulással pedig karöltve járt a belső fejlődés. Lőw
rányomta szellemének bélyegét a fokról-fokra emelkedő intézetre
és öröme telhetett fáradozásának sikerében. Az iskola újjászervezését
nem sokára az iparos- és kézműves egyesület alapítása
követte. A kiváló férfi nem állott meg fele uton, minden
ujabb siker ujabb terveket érlelt meg benne, új eszméket támasztott
lelkében. Vállalkozásaiban három szempont vezérelte: az általános
emberi, a zsidó vallásos és a magyar nemzeti. Különösen az
utóbbit tartjuk kiemelendőnek. Lőw Czernahorában (Morvaországban)
született, de alig működött néhány évig a magyar hazában,
már annyira birta nyelvünket, hogy választékosan irt és szónokolt
magyarul. Hazafias gondolkodását pedig az iskolába is átplántálta
és ezen iparkodásában a hitközség készségesen támogatta.
Sajnos, hogy a vezérférfiak lelkesedése nem sokára lelohadt.
Rossz szemmel nézték Lőw erélyes eljárását. Restelték, hogy a
hitközség szellemi életének ő szabta meg irányát, féltékenykedni
és akadékoskodni kezdtek, nem vitathatták el működésétől a sikert,
de attól tartottak, hogy szellemi fölénye háttérbe fogja szorítani
őket és minden módon bosszantották és keseritgették. Végre megunta
a torzsalkodásokat és lemondott hivataláról. Hiába marasztalták,
hiába biztatták anyagi helyzetének lényeges javításával,
hiába ígérték, hogy hatáskörét ki fogják bővíteni, hogy a megye
összes zsidó tanügyei az ő kezében fognak összpontosulni : lemondását
nem vette vissza és e hitközség nagy erkölcsi és szellemi
kárára Nagy-Kanizsáról távozott.
Nem követjük további pályáján. Nevéhez a magyar zsidóság
legdicsőbb és legszomorúbb emlékei fűződnek. A szabadságharcz
a morva származású rabbit a magyar táborban találta, a hol lelkesítő
szava lángba boritotta a haza szent ügyeért küzdő hősöket.
Meglakolt érte bőségesen ipával Schwab Lőw pesti főrabbival egyetemben.
A Neugebäude börtönfalai sokat tudnának mesélni a két
zsidó pap szenvedéseiről. Ezek a dicső emlékek, A szomorúak
Lőw pápai lelkészi működésével állanak kapcsolatban. A pápai
orthodoxia Lőwnek végtelen sok keserűséget okozott és ha nem
is sikerült a sokat küzdött és szenvedett férfiú erejét megtörnie,
azt minden esetre hosszabb időre megbénította.
Ezen csalódások és szomorú tapasztalatok közepette jól eshetett
lelkének, hogy azon gyülekezet, mely kiváló tehetségének zsengéit
élvezte, a hazára virradt nagy napokban megállotta helyét.
A szabadságharcz alatt a hitközség fényes tanújelét adta a haza
ügyéért való lelkesedésének és midőn a minisztérium adakozásra
szólította fel a nemzetet, 1848. május 31-én elhatározá, hogy legszentebb
templomi ékszereit (309 lat ezüst) ajánlja fel és felkéré
dr. Horschetzky Mórt, hogy ezen ajándékot a hitközség nevében
adja át a minisztériumnak. Megfosztá díszétől a vallás oltárát és
147
a haza oltárára tevé le. Dr. Horschetzky az ezüstöt visszahozta
és a hitközség küldöttjei az ajándékok elfogadására kirendelt nagykanizsai
bizottságnak adták át.
De a kanizsai zsidók nem érték be ezen áldozattal, hanem
a nemzet ügyéhez való hűségüket bebizonyították akkor is, midőn
a haza elleneivel állottak szemben. „A magyar minisztérium, írja
egy szemtanú, az egész ország földnépét felszólította ellenünk,
váljon a hátunk megett levő megyék ezt teendik-e, kétséges; csupán
a kanizsai zsidók tüntetik ki magukat különösebben, miről én
azonnal a bánt értesítettem, ki a Drávánál állomásozó csapatokból
egy zászlóalj Skakorákat odarendelt és a zsidókon iszonyú boszut
állani megesküdött
A nagykanizsai hitközség a Lőwtől kijelölt uton tovább haladt.
Hive maradt ezentúl is a vallásos haladásnak, melynek hivatott
szószólója Lőw nagynevű utódja Fassel H. D. volt, ki három évtizeden
át a gyülekezet vallásos ügyeinek élén állott. A reactio
szomorú éveinek válságait szerencsésen kiheverte és ma magyar
szellem lengi át kultuszát, iskoláit és egyéb intézményeit. Dicső
hagyományait nem is fogja megtagadni és a múltba vetett pillantásunkat
azon biztató remény kiséri, hogy a nagykanizsai izrael.
hitközség azon kiváló helyet, melyet a testvérgyülekezetek között
elfoglal, meg is tartandja, hogy a jövőben is híven fogja szolgálni
a felekezet és a haza szent érdekeit.
10*
KANIZSÁTÓL HÉVÍZIG.
Irta: Halász Margit.
Kanizsa városából északról kiindulva egy sík mezőség áll előttünk,
s a jól megmunkált földek buja termései kötik le figyelmünket.
Az út melletti erdőséget elhagyva csakhamar elérjük Nagy-
Récse községet. Itt fekszik Inkey László volt országgyűlési képviselőnek
birtoka. Az Inkey családnak Zalában, Somogyban nagy
birtokai vannak, bár az egyik ág, Inkey Kázmér ága, kihalt s
összes birtokai idegen kezekre jutottak. Az Inkey kastélyon kwül
Nagy-Récsén megemlítésre méltó a község szép, uj temploma. A
récseiek helyzete eléggé kedvező, mert barmaikat és mindennemű
termesztményt igen jól értékesíthetik az órányira levő Kanizsa
város piaczán.
Sárszeg község az országúttól kissé félre fekszik, csakis csárdája
áll az út mellett. Ez az a hirhedt Lapi csárda, hol a katonaszökevény
Hatos Sándor a korcsmárost agyonlőtte.
Sárszeg a körjegyzőség székhelye, de egyházilag Nagy-Récséhez
tartozik, mert temploma nincsen.
Nevezetessége Sárszegnek a nemes fajtájú pompás gyümölcsök
termelése, melynek alapját Fülöp Mór, a volt jegyző és
Talabér Zsigmond, az előbbi földbirtokos vetették meg.
Galambok fekvését a keletről s délről elterülő róna — melynek
nagy atmospherájában kifárad a szem — s a nyugoti magas
hegyek — melyek határozott hátteret nyújtanak — teszik költőivé.
Semmi sem gyakorol oly magasztos benyomást az ideálisán
érző s mindent aestheticailag szemlélő emberre, mint ha egy-egy
szép tájban gyönyörködhetik.
Vármegyénk oly gazdag az ily szép tájakban, ugy hogy talán
ez az egyetlen megye, melynek úgyszólván minden pontja elragadóan
szép.
Maga a galamboki nép sokkal műveltebb s felvilágosodottabb,
mint a közeli somogyi falvakban. Lakossága kizárólag magyar;
vallásra nézve róm. katholikus és cv. református. Diszes temploma
és iskolája mindegyik felekezetnek van. Olvasottsága nagyon alapos,
tekintve a körülményeket, — ugyan ezt mondhatjuk a kiskomároniiakról
is. A legutolsó favágó is politizál s tudja hogy
Bismarckot Bizmarknak kell mondani ; zóna, valuta, regale, egy168
házpolitika, recepció a kis ujjukban van. Hogyne, hisz mindegyik
községnek évek óta fennálló olvasóköre s jól szervezett tűzoltósága
van.
Kis-Komáromtól az országút Magyarodon visz át. Eme feltűnően
hosszú falun s lakóin leginkább meglep a bámulatos rend
és tisztaság, azon felül a vallásos érzület külső nyilvánulása. Egyszer
szombati napon délután mentem keresztül a falun s meglepetve
láttam, hogy a falu apraja, nagyja tisztán kiöltözve, minden
munkától menten, kinn ül vagy áll csoportokban a ház előtt.
Azt mondták, hogy vasárnap előtti napon már elő kell készülni
az ünnepre, a szombat délutánt tehát félig megünneplik.
Amint elhagyjuk Magyarodot, szivet, lelket gyönyörködtető
táj — mint egy óriási panorama — tárul szemeink elé, a mint
utunk a több mértföld kiterjedésű úgynevezett Zala-völgyén —
visz át.
Művész, ha ecseteddel remeket akarsz festeni : ide jöjj ! Megittasul
a lélek eme gyönyörű képtől s a tiszta kék ég azúrja
mosolyogva néz ez Istentől megáldott kis paradicsomra.
Balra, a nyugoti hegyláncz tövénél egymás után következik
Kis-Rada, Nagy-Rada és Szabar; a festői képhez járul a Zala
kettős folyója, melynek hatalmas hidján át kell mennünk Hidvégnél.
Annyira lefoglalja szemünket az „arany-kalászszal ékes rónaság",
hogy alig veszszük észre, mikor már Egenföldön vagyunk.
Az országút megy innen is egyenesen észak felé Sármelléken át,
a hol még látjuk a 2 év előtti borzasztó tűzvész nyomait, bár ez
a szorgalmas nép az előbbinél csinosabban újra építette faluját ;
a házakat bádoggal fedték, a kerítések pedig csupa lapos, lemez
alakú termőkőből vannak rakva, melyet Alsó-Páhokon és Szent-
Andráson is láthatunk.
Itt már nagyon gyarló a föld. A szántóföldek közepéből is
követ ásnak ki s némely termény nagyon silány.
Szent-András Hévízhez gyalog csak alig 7—8 percznyire van.
Daczára annak, hogy Szent-Andráson „csak ugy fogadják a mestert"
s a nyári hónapokra „elküldik" : lakosságának czivilizáltsága
mégis vetekedhetik az előbb felsorolt községek lakosaiéval. Felette
udvariasak s szolgálatkészek a legkisebb önzés nélkül. A falu
dombon fekszik s a hévizi fürdővendégeknek már csak azért is
érdemes ide kisétálni, hogy a felséges kilátásban gyönyörködjenek.
Legjobban a vizzel vannak megszorulva, mert az egész faluban
csak két kút van, de ezekben is a viz kevés és meleg, úgy
hogy mindenki igyekszik éjjel meghordani s iszsza a szegény nép
a kánikulai forróságban a 13—14 fokú langyos vizet.
Mint emiitettem, itt a vidék talaja már csupa kő, de azért
életemben még nem láttam annyi sárga virágot, mint ott, ez a
Tompa által megénekelt „Halálfa", melyről igy irt a költő:
169
All a magányos rozmarin
A sírnak csendes hantjain,
Sóhajtástól magasra nőtt,
Könyhullatástól sarja zöld,
De egy holdatlan éjszakán
Véletlen össze rezdül,
Megfutván fájó zsibbadás
A sir földén keresztül,
És elveszítve ágát :
Lesz hirtelen lialálfa,
Világos sárga rózsák
Rakódván oldalára . .
Szegény virág, neked elég a kövek közt felszivárgó nedvesség
is! De hiszen ez is olyan, mint az eszme, mely a „koporsóból
kitör s eget kér."
Héviz csakis fürdőhely, nem áll másból mint egy tuczat szállóházból.
Deszkából épitett egyszerű fürdőháza régi s nem valami
kényelmes. A meleg forrás egy kis tavat alkot, de ezt alig lehet
messzebbről észrevenni, mert nagy fákkal van körülvéve. Olyan
szerényen elrejtőzött ez a csodatevő viz, mint a hogyan elrejtőzni
szokott minden igazi jótévő.
KIRÁLYI PÁL.
(1818—1892.)
Zalamegye legnagyobb szülötteinek egyike lehelte ki nemes lelkét Budapesten
1892 május 25-én. E férfiú Királyi Pál volt, ki egész életén keresztül
hazája boldogulásáért fáradozott, szenvedett, türt és áldozott.
Királyi Pál Zalamegyében, a Kanizsa mellett fekvő Szepetnek. faluban született
1818 augusztus 18-án. Atyja Királyi Mihály számadó juhász volt, anyja
neve Ország Apollonia. Atyja hamvait a nagykanizsai, anyjáét pedig a tótszent-
mártoni temető földje fogadta be.
Iskoláit falucskájában kezdette, de mivel mestere tehetséget fedezett fel
benne a tanulásra, atyja a nagykanizsai kegyes tanitórendi gymnasiumba adta
őt tanulmányainak folytatására.
Tanárai igen meg voltak elégedve a nyilt felfogású és szerény viseletű
gyermekkel s örömmel fogadták azon elhatározását, hogy a piarista szerzetbe lép.
Kecskemétre került tehát és József név helyett, mely eredetileg keresztneve
volt, felvette 1836-ban a Pál nevet, melyet egész életén át meg is tartott.
Miután a szerzetesi próbaéveket kiállotta és a felsőbb tanulmányokban is
sikeres előmenetelt tanúsított, szerzete az 1838 ''39-ik iskola évre a mármaros246
szigeti gymnasiumba küldötte, hol próbaéves tanár lőn és az első osztályt
tanította. A következő évben philosophiát hallgatni Kolozsvárra tették át, a
hol neki a szerzetesi ünnepélyes fogadalmat kellett volna letenni. Azonban
elég erős hivatást nem érezvén azon terhek elviselésére, melyek ezen fogadalommal
össze vannak kötve, inkább akart jó világi lenni, mint rossz pap :
még a fogadalom letétele előtt elhagyta szerzetét; de itt vert gyökeret agyában
és szívében a végtelenség eszméje, a rendületlen hit a felettünk őrködő
isteni gondviselésben, mely megadta kedélyének egyensúlyát és megóvta minden
sivár világnézlettől és kétségbeeséstől.
Miután a szerzetes-tanári pályáról lemondott, más pálya felé forditotta
figyelmét és jogász lőn Pesten.
Az 1840. évvel kezdődnek Magyarországon a nehezebb küzdelmek,
melyek fényes eredményük tetőpontját 1847-ben érték el. Ezen küzdelmek
alatt edződött Királyi Pál lelke. Már 1843-ban mint joggyakornokot találjuk őt
a pozsonyi országgyűlésen. Ezen és a következő országgyűlések nevezetes tárgyai
: egyházpolitikai viták, az ősiség eltörlése, az örökváltság, a nem-nemesek
birtok-képessége, közös adózás, unió Erdélylyel, a törvénykezés szabályozása,
a közlekedés előmozdítása, vámviszonyok rendezése és sok más voltak. Hogyne
hatottak volna ily magasztos eszmék a nép gyermekének világos eszére ? Az
országgyűlések* tárgyainak hatása látszik művén, melyet Batthyány Kázmér
gróf ötven aranynyal jutalmazott és igy került be műve a három koszorúzott
pályamű közé, melynek czime igy hangzik : „Robot és dézsma." Erkölcsi és
anj^agi, mező- és status-gazdasági tekintetben. Három koszorúzott pályamunka,
előidézve és kiadva németujvári gr. Batthyány Kázmér nagylelkűsége és korszerű
gondoskodása által.
A 40-es évek haladásának főmozgatója Széchenyi István gróf volt. Ó
hozzá csatlakozott Királyi Pál is ; miután neve már munkája után is ismeretessé
lőn: Széchenyi lapjának, a „Jelenkor"-nak, külföldi rovat vezetője, majd alaptulajdonos
neve alatt szerkesztője volt e lapnak 1845—48-ig.
Királyi Pál élete az ujságiró munkásság alapján össze van kötve azon
eseményekkel, melyek lefolytak 1843—48-ig. Véréből jött azon lelkesedés, mely
czikkeit áthatotta.
Kitört a szabadságharcz. Királyi Pál beáll közkatonának, de már 1848
októberében őt mint tisztet találjuk Péterváradon, hol a honvédelmi bizottságnak
engedelmességet megtagadó Hentzit Királyi Pál tette fogolylyá a hazafias
tisztikar élén. Ezen bátor tettéért, mely fejébe is kerülhetett volna, Királyi Pál mint
őrnagy a központba került, hol a hadügyminisztérium egy osztályának második
főnöke lőn. Az 1849-iki nemzeti katasztrófával az ő sorsa is megváltozott.
1850—56-ig az osztrák seregben kellett szolgálnia. Mint közlegenyt sorozták
be még más harminczegy volt honvédtiszttel együtt a Dalmátiában levő
49. számú Hess ezredhez.
Dalmátiában sok szekatúrát kellett kiállaniok a honvédeknek, de talán
még sem volt oly iszonyú sorsuk, mint az itthon lappangó honvédeké. Csertán
Sándort a volt zalamegyei kormánybiztost nehéz bilincsekbe veve őrizték
Kufstein börtönében. Pataki (Piringer) Mihály kanizsai születésű volt honvédkapitányt
kivégezték. És nem tudták elkerülni az akasztófa-halált sem Gáspárics
Márk volt őrnagy, sem pedig Noszlopy Gáspár a volt somogyvármegyei
kormánybiztos, kik parasztruhában bujdostak a Bakony rengetegeiben, számos
volt honvédtársukkal együtt.
A statárium iszonyatosságai ijesztettek mindenfelé, a magyar haza egy
temetővé vált. És magyar lett hóhéra a magyarnak ! Legrettentőbben zaklatták
a honfiakat a hazaáruló magyarokból lett beamterek, kémek és zsandárok.
Miután a nehéz és sanyarú katonai szolgálatból Királyi megszabadúlt, a
mintegy tiz év előtt félbeszakított hirlapirodalmi térre lépett újra, mert nagy
247
lelke a föltámadás első eszközét a sajtóban és költészetben kereste. Először a
„Magyar Néplap" munkatársa volt, majd az Urházv szerkesztése alatt megindult
„Magyar Posta" politikai napilap mellé állott, de ez megszűnt és 1858-ban
már őt, mint a „Pesti Napló" szerkesztőjét találjuk. Az elnyomatás alatt, 1858
telén, irta „Szigetvár 1566-ban" czímü négy kötetes regényét. E regény gyönyörű
szónoklat a zsarnoki önkény ellen és valóságos apotheozisa a hazaszeretetnek.
A magára hagyott Sziget Magyarország, a kis csapat, a zsarnokság
ellen küzdő magyar nép. De gyönyörű eszményi felfogása ebben a nőkről,
mely Széchenyi ezen magasztos szavaiban is nyilatkozik: „Az ember, a ki
érzékeit salaktól tisztán tartja, s a nőket az őket megillető polczra helyezi
mindenek előtt a lelki tulajdonokat fogja keresni." ,
A „Pesti Napló" munkatársai kiszemelték őt a lap felelős szerkesztőjéül,
mivel ismerték békeszerető természetét és rendkívüli óvatosságát. De mindennek
daczára nem kerülhette ki, hogy „A magyar primás arany miséje" czimü
czikkéért, melynek 1859 november 8-án kellett volna megjelennie, perbe ne
fogják, mely pert azonban igazság hiánya miatt elejtették.
1861-ben jan. 2-án Pest városa főjegyzőül választotta és rá a letenyei
választó kerület márcz. 29-én felkérte képviselőjelöltül és „április 12-én közfelkiáltással
képviselőnek választatott." Az országgyűlésen Deák Fcrencz eszméit
vallotta.
Az országgyűlés feloszlatása után főjegyzői teendőit folytatta tovább, de
október 20-én az államadó erőszakos behajtása tárgyában szerkesztett petitiója
miatt hűtlenségi keresetet indítottak ellené, a melyből csak hónapok múlva
szabadult ki.
A „Pesti Napló" szerkesztését már előbb Kemény Zzigmond báróra ruházta
át Királyi Pál, hogy személye iránti ellenséges indulat miatt a lap ne
szenvedjen semmi kárt sem, de azért dolgozott, munkálkodott 1869-ig, midőn
újra képviselővé lett. Ez időtől kezdve a fővárosi törvényhatósági életben vezérszerepe
volt s társadalmi és egyesületi mozgalmakban is rendkívül tevékenyen
működött.
Deák Ferencz közvetlen utódául választotta Budapest belvárosa a képviselőségben
1881-ben. Halála előtt közvetlenül pedig a csáktornyai kerületet
képviselte nemzeti párti programmal. 1892-ik évben az utolsó országgyűlési
időszak alatt 74 éves kora daczára buzgón elnökölt pártja ülésein, mig 1892
év májusában a kérelhetetlen halál kiragadta szerető barátai és tisztelői közül.
Elete nem volt a magáé, hanem a hazáé, a tudományé, a nemzeté,
melyért rajongott, az emberiségé, a kötelességé. A legszebb koszorúk ravatalán
a szegények könnyei voltak, ezek siratták benne jótevőjüket. Hányan kaptak
segítséget tőle a koldulni szégyenlő szegények közül ! Hány gyámoltalant
emelt fel a porból ! Végrendeletében is nagyobb összeg pénzt hagyott jótékony
czélra.
Eletében igazolta szavait, hogy „nem hagyta ki tanácsadói közöl szivét;"
nem hazudtolta meg ezeket sem : „A férfiúnak kötelessége az, hogy készületlenül
ne találja semmi ; félhet ugyan némely események bekövetkezésétől, azonban
legyenek ezek bár a legrettenetesebbek, megijedni soha sem szabad."
Nem fogja feledni emlékét az utókor, mert megfelelt Klopstok ezen
szavainak :
„Ein edler Mensch ist, der fürs Vaterland,
Ein edlerer, der für des Landes Wohl,
Der edelste, der für die Menschheit kämpft."
Esztergályos Agostou.
ZALAVÁRMEGYEI EGYESÜLETEK.
A NAGYKANIZSAI KERESZTÉNY JÓTÉKONY NŐEGYLET.
Clement Lipótné,
a kereszt, jót. nőegylet védnője.
A nagykanizsai ker. jót. nőegylet 1887-ben alapíttatott s azóta a helyi
segélyezés terén nélkülözhetetlen tényezőnek bizonyult. Az egyletnek azonban
nemcsak keresztény tagjai vannak, hanem számosan iratkoztak be tagjaiul az
izr. nők közül. Alapító tagjai: Clement Lipótné 50, Karczag Béláné 100, Karczag
István 50, Karczag Béla 50, Hirschler Henrikné 50, nagykanizsai takarékpénztár
50, Nagy-Kanizsa város 50, Komén József 50 frttal. Tisztviselői kara
és választmánya az 1894. évben: védnő Clement Lipótné, elnöknő Zadubánszky
Lajosné, alelnöknő Nábráczky Lajosné, pénztárnoknő Dauscha Ottóné, titkár
Seregély Dezső, Il-od titkár Belus Lajos, ügyész Faics Lajos, orvos dr. Szekeres
József. Választmányi tagok : Bogenrieder Józsefné, Fülöp Kázmérné,
Fischer Józsefné, Gózony Sándorné, Győrffy Jánosné, dr. Häuser Jánosné,
Janda Károlyné, Knortzer Györgyné, Kaán Irma, Mantuano Józsefné, Pálfy
Alajosné, Plihál Ferenczné, Sebestény Lajosné, Stirling Sándorné, Sallér Lajosné,
dr. Szekeres Józsefné, Schmidt Frigyesné, özv. Székely Lajosné, dr. Tripammer
Rezsőné, dr. Tuboly Gyuláné, Uher Ödönné, Varga Lajosné, Vucskics
Jánosné, Wusztl Lajosné. A keresztény jótékony nőegylet különféle módon
nyújt segélyt a szűkölködőknek. Iskolás
leányokat ruház, özvegyeket és
árvákat gyámolit. Az 1894. évben a
havonkint kiosztott segélyezések öszszege
1444 frt 31 krra rúgott 1522
frt 08 kr. bevétellel szemben. Vagyona
jelenleg 2536 frt 66 kr., melyet
ajándékozások, mulatságok rendezése
által évenkint gyarapítani iparkodik.
Rendes tagjainak száma 278.
Midőn itt az egylet védnökének
és elnöknőjének arczképeit közöljük,
mint a kik ez egyesület élén, a nemes
szivük sugalta jótékonyság szép
tetteit gyakorolják, lehetetlen a buzgó
választmányról meg nem emlékezni,
mely kiveszi részét a munkából s
személyesen keresi fel a segélyre
szorultakat, mert nemcsak készpénzbeli
segélyt nyújt ez egyesület, hanem
ruhanemüeket, téli időben fát is juttat
az erre szorultaknak.
Búzditanak, lelkesítenek, hogy
szegényeik hiányt ne szenvedjenek.
Jutalmazza őket az emberbaráti érzésből
fakadó nemes, önzetlen cselekedeteikért
az öntudat és a szegény szűkölködők és segélyre szorulók hő
imája ! *M.
A nagykanizsai izr. jót. nőegylet.
Nemcsak Nagy-Kanizsa város, hanem az egész Dunántúl egyik legrégibb
humánus nőegyesülete a nagykanizsai izr. jótékony nőegylet, mely 1893 február
h('') 5-én ünnepelte meg 50 éves fenállását.
Az izr. jótékony nőegylet a megalakulás első éveiben csak annyiban
gyakorolta a jótékonyságot, hogy szegény iskolás leányokért fizette a tandijat
és ezeket ruházta ; az izr. hitközség megbizásából pedig a hitközségi leányiskolában
a kézimunka oktatására felügyelt.
Az első évtizedekben nem fejthetett ki nagyobb tevékenységet a humanitás
terén, de már az 50 es évek elején jövedelmének felét szegények segélyezésére
fordította.
1878-ban elhunyván gelsei Gut mann Anna az egylet egyik alapitója és
sok évi buzgó elnöke, helyébe közfelkiáltással ennek leánya Vidor Samuné
választatott elnökké, kinek elnöki működésével uj aera következett az egyletre.
Az uj elnök lázas tevékenységgel fogott az egylet regenerálásához. Rendszert
behozni, fokozni a bevételeket és ehhez aránylag a jótékonyságot, ez volt
Yidorné alapelve, melyet soha szem elől nem tévesztett. Az egylet évről-évre
virágzóbb lett és az 1878-ban még csak 130 taggal és mintegy 800 forint
vagyonnal bíró egylet, jelenleg 324 taggal és több mint 10.000 forint vagyonnal
rendelkezik. De azért az egylet minden alkalommal tele marokkal áldozott a jótékonyság
oltárán és az utóbbi évtizedben átlag évenkint 2400 frtot fordított özvegyek,
árvák, betegek segélyezésére, iskolai és egyéb jótékony és közhasznú czélora.
HALIS és HOFFMANN: Zalaincgyei évkönyv 17
Zadubánszky Lajosné a ker. nőegylet elnöke.
258
A nagykanizsai szegények tápintézete. (Népkonyha.)
Az „Izr. jótékony nőegylet" 1888-ban alapította ezen felekezet nélkül
humánus intézményt, mely ezen idő óta igen áldásosán működik. A téli hónapokban
novembertől-áprilisig lélekemelő látványt nyújt ezen intézet. Több mint
200 éhező iskolás gyermek kap ott naponta jóizü meleg ebédet, hogy táplálva
gyenge testét, elég erős leg}ren a szellemi munkára, a tanulásra. Ezen hajlék
az, melyről elmondhatjuk : hogy itt élteti a testvéri szeretet a sors mostoháit.
A legutóbbi 1894/95-iki téli évadban körülbelül 14.000 gyermek és mintegy
3000 felnőtt étkezett a népkon3Thában. A gyermekek rnindnj^ája, a felnőttek
legtöbbje ingyen kapták az ebédet és az ebbeli jótett felekezeti különbség
nélkül gyakoroltatik.
Az intézet elnökségét mindenkor az izr. jótékony nőegylet elnöksége
képezi, de a vezetést és felügyeletet vegyes felekezetű 36 tagból álló választmány
gyakorolja.
Az egylet saját lokális keretén túl is áldozott. A boszniai hadjárat, a
szegedi és győri árvizek alkalmával és más hasonló esetekben az emberszeretet
fényes példáját adta ezen egyesület
és ezen tevékenységével megszerezte
azon általános rokonszenvet,
mely az egylet jövedelmeinek fő kutforrását
képezi.
Az egyesület tagjai tudatában
annak, hogy az egylet ilyetén való
fejlődése leginkább Vidor Samuné
elnök érdeme, ennek méltánylásául
1893-ban Vidor Samunét egyhangúlag
az egylet örökös elnökévé választották.
Az egj''letnek ez idő szerint 1
tiszteletbeli tagja (hevesi Bischitz Dávidné),
53 alapitó, 270 rendes, összesen
324 tagja van.
Vidor Samuné örökös elnök,
Blau Pálné másod elnök, Sommer
Sándorné pénztáros, Grünhut Henrik
tb. titkár, Rosenfeld Lajos titkár,
Barta Lajos m. titkár.
Választmányi tagok : Bettlheim
Samuné, Blau Lajosné, Dr. Blau
Simonné, Blumenschein Vilmosné,
Dobrin Benőné, Ebenspanger Lipótné,
Fischl Pálné, Gelsei Gutmann Vilmosné,
Kartschmaroff Leoné, Kaster
Miksáné, Klein Illésné, Kürschner
Vidor Samuné, az izr. nőegylet és a szegények Ignáczné, Ledofsky Árminné, Löwintápintézetének
elnöke. g e r Lajosné, Löwy Adolfné, Maschanzker
Mórné, dr. Neumann Edéné,
Ollop Samuné, Pollák Árminné, Rapoch Gyuláné, Rosenberg Izraelné, Rosenfeld
Adolfné, Rotschild Albertné, dr. Rothschild Samuné, Scherz M. J.-né, dr.
Schreyer Lajosné, dr. Schwarcz Adolfné, Strém Vilmosné, Tauber Alajosné,
Weiser Józsefné.
Az intézetnek jelenleg van: 19 alapító tagja, 21 örökös tagja, 380 pártoló
tagja, vagyona pediglen -meghaladja a 2r00 frtot. Elnöke Vidor Samuné, titkár
Rosenfeld Lajos.
Nagy-Kanizsa város, a nagy-kanizsai és délzalai takarékpénztárak rendszeres
évi segélyben részesitik ezen intézményt, mely Nagy-Kanizsa város
humánus intézményei közt ugyan a legifjabb, de a legnagyobb jótékonyságot
fejti ki azzal, hogy betevő falatot ád az éhezőknek.
A nagykanizsai kisdednevelő egyesület.
1876—1895.
Tagadhatatlan, hogy a kisdedek
(3—6 évesek) szakszerű nevelése korunk
egyik legszebb vívmányának tekinthető.
A rendszeres nevelésnek
alapját maga a társadalom vetette
meg, tehát a szülők szivéből fakadt,
a szülői szeretet magasztos virágának
méltán nevezhető. A közel múltban
már kormányunk is magáévá
tette a nemes ügyet s az országgyűlés
törvénybe iktatta ennek rendezését
és szükséges fejlesztését.
A nagykanizsai kisdednevelő
egyesület 20 év óta szolgálja ez
ügyet s nevéhez méltólag igyekezett
czéljának megfelelni.
P. Szathmáry Károly koszorús
irónk, az országos kisdedovó egyesület
titkára, mint nagyatádi országgyűlési
képviselő Nagy-Kanizsán léte
alkalmával Belus József akkori polgármester
felhívására a városházán
lelkesítő beszédet tartott 1874. évi
szeptember 8-án s kimondatott az
Bátorfi Lajos, a »Zalai Közlöny« szerkesztője, alakulás.
1875. febr. 21-én 143 tag jelenlétében
tartatott meg Belus József polgármester elnöklete alatt az alakuló
gyűlés és egy szervező bizottság küldetett ki, melynek 40 női tagja volt. Elnök
Martinkovics Károlyné, alelnökök Gutmann Henrikné és Laky Kristófné. Titkárok
Hajgató Sándor, Hoffmann Mór, Mihály J- Endre és Bátorfi Lajos. Első
pénztárnok Häuser János. Tagok száma f e b r . 28-án 218 nő és 88 férfi, öszszesen
306.
Jellemző, hogy az első jótékony adomány egy német színtársulat előadásának
fele jövedelméből folyt be 17 frt 60 krral.
Nagy-Kanizsa város képviselő testülete ez évtől kezdve 500 frt segélyt
szavazott meg.
Az alapszabályok felterjesztetvén, azok csakhamar megerősítve leérkeztek
s a julius 11-én tartott ülésben bejelentettek s már aug. 15-én tartatott
meg a tisztválasztó közgyűlés a következő eredménynyel : Elnök Martinkovics
Károlyné, másod elnök Gutmann Henrikné. alelnök Laky Kristófné, másod
260
alelnök Plihál Ferenczné. Titkárok Bátorfi Lajos, Hoffmann Mór, Hajgató Sándor
és Mihály J. Endre. Orvos dr. Schreyer Lajos s ez idő óta szakadatlanul
az. Pénztárnok Knausz Boldizsár,
ügyész Tóth Lajos. Első disztag P.
Szathmáry Károly. Első alapitók Belus
József és Csengery Antal 100—
100 frttal.
A következő évek rövid története
a következő :
Az 1876. évben az egyesületnek
12 alapitó, 218 rendes és 131
pártoló tagja volt. Bevétele 8795 frt
33 kr. s kiadása 6293 frt 91 kr. Kisdedek
száma 82.
1877. Alapszabályok módosítása.
Gabelics Imre egyleti ügyész.
1878. Gutmann Henrikné szül.
Strasser Anna másodelnök elhalálozása
folytán Blau Pálné lett beválasztva.
1879-ben alkalma volt az egyesületnek
saját belső ügyein kivül társadalmi
tevékenységének a közjótékonyság terén különös kifejezést adni. A
boszniai sebesültek részére sorsjáték és gyűjtés rendeztetett, a szegedi árvízkárosultak
segélyezésére 760 frt gyűjtetett. Az egylet vagyona 9923 frt volt.
1880. Elnök Koch Mihályné, titkár dr. Tuboly Gyula, később dr. Bentzik
Ferencz. A nádor-utczai ovodaház építése Hencz Antal által.
1881-ben a magyar-utczai ovoda létesíttetett s ez alkalommal választattak
be Kemény József, majd neje Tarnói Miletz Mária okleveles óvók. Ügyész
Lengyel Lajos. A junius 11-iki rendkívüli közgyűlésen Weisz (Vidor) Samuné
lett másodelnök, gondnok Somssich Lőrincz és titkár Bátorfi Lajos.
1882-ben az egyesület jubileumot rendezett FrőbelFrigyes a gyermekkertek
létesítője születésének százados évfordulóján, Koroknyay Ottó Frőbel
arczképét díjtalanul lefestette.
Ez évre esik a Nádor-
utczai nyaraló építése
s a fáradhatatlan gondnoknak,
Somssich Lőrincznek
nagybuzgalmu tevékenységéből
sorsjáték rendezése,
az egyesület vagyonának
gyarapítása czéljából.
Az 1883-iki közgyűlés
fájdalommal constatálja,
hogy a tagok száma
rohamosan csökken. Ekkor
választatott meg ügyésszé
Kovács János, pénztárnokká
Oszeszly Antal.
1884. Plihál Ferenczné
elnök. Alapszabályok
módosítása.
1885. Vidor Samuné helyettes elnök. Tretter Mihály gondnok. A sorsjáték
6246 frt 59 krt jövedelmezett, ebből építette fel az egyesület Arany Jánosutczai
ovodaliázát, melyhez a telket a város adományozta.
Arany János-utczai kisdedovoda.
Nádor-utczai kisdedovoda.
261
1886 augusztus havában gyermekjáték-kiállítás rendeztetett az Arany
János utczái ovoda épületben.
1887. Elnök Babochay Györgyné, gondnok Ullmann István.
1888-ban nyitotta meg az egyesület harmadik ovodáját Kis-Kanizsán
egy bérházban, a lakosságot csak nagy ügvgyel-bajjal sikerült rábírni, hogy
gyermekeit az ovodába küldje. Ügyész lett Oroszváry Gyula.
1890. Vidor Samuné elnök, Knausz Boldizsárné másod elnök. Ez évben
nyitotta meg az egyesület negyedik ovodáját az Atilla-utczában, szintén bérházban.
1891-ben indítvány tétetett egy óvóképezde felállítására. Bármily helyesléssel
találkozott is az indítvány, az eredménytelen lett.
Ez évben rövid időközben halálozott el Kemény József és neje. Győrffy
János ügyész.
1892-ben az óvók fizetési rendezése ügyében memorandum nyújtatott át.
Ugyanekkor épült az Arany János utczái ovoda nyaralója.
1893. Tisztújító közgyűlés: elnök Vidor Samuné, másod elnök Knausz
Boldizsárné, alelnök dr. Schreyer Lajosné, másod alelnök Wusztl Lajosné.
Orvos dr. Schreyer Lajos, ügyész Györffy János, pénztárnok Neu Albert,
gondnok Knausz Boldizsár, helyettes gondnok Haba József, titkár Bátorfi
Lajos, másod-titkár Rosenfeld Lajos.
1894. Dadaképző nyári tanfolyam tartatott 12 nővel és 6 hónapos állandó
dadaképző tanfolyam 19 nővel.
Az 1895. évben az egyesület a válsághoz közeledett, bevételei kevesbedtek,
míg kiadásai az óvónők fizetésének törvényszabta módon való felemelése által szaporodtak,
ugy hogy a hiány 1600 frtot meghaladta, miután a tagok létszáma
rohamosan apadt, ugyszinte a kiadások utáni befizetés is kevesbedett ; azonban
feloszlás előtt a kormány és a városi hatósághoz segély iránti kérvény
nyújtatott be, tápláljuk a reményt, hogy a missiót teljesítő egyesület újból
felvirágozni fog.
Közöljük még az egyesületnek alapitó es tiszteletbeli tagjait.
Alapító tagjai az egyesületnek : Gróf Andrássy Károlyné f , hg. Batthyány
Strattman Ödön, Bclus József f, Clement Hermence bárónő f , Clement Lipótné
Csengery Antal f, Dobrin Benőné, Déli vasúttársaság, Gelsei Guttmann Henrik
f , Gelsei Gutmann Henrikné f , Báró Hornig Károly püspök, Palini Inkey
Lászlóné, Karczag Béla, Karczag Béláné, Karczag István, Mihálovics József
^érsek f, Nagykanizsai takarékpénztár, Pollák-Gutmann Emma, Szalacsy Farkasné
és a Zalavármegyei nemesi pénztár.
Tiszteletbeli tagok : Blau Pálné, gróf Csáky Albin, Hoffmann Mór, Knausz
Boldizsár t , Martinkovics Károlyné, dr. Ruzsicska Kálmán, Somssich Lőrincz f,
P. Szathmáry Károly f , Trefort Ágoston f, Tisza Kálmánné, dr. Wlassics Gyula.
Bátorfi Lajos.
A nagykanizsai kaszinó.
1886-ig a mikor a kaszinó saját házába költözött, a nagykanizsai kaszinó
kereskedelmi kaszinó neve alatt létezett. A nagy Széchenyi István kezdeményezésére
1835-ben keletkezett s igy a legrégibb e nemű társas gyülekező
helyek egyike. A kanizsai kereskedők alapították s már eredeti czélja volt a
társadalom tisztességes elemeit összegyűjteni, s a kereskedők között felolvasások
tartása, hangversenyek és egyéb mulatságok rendezése által a mivelődésre
ösztönt adni, azt előmozditani. 1886-ig bérházban voltak a kaszinói
helyiségek ; ekkor a kaszinó közgyűlése elhatározta, hogy 70000 írtért saját
262
házat építtet, mely a városház és iskola utcza sarkán állott kápolna és kórház
helyén felépült. Első emeletén nagy díszterme van, s egyéb helyiségei
is teljesen megfelelnek a szükséges kényelemnek. Van négyezer kötetes könyvtára,
230 rendes és 18 kültagja, a tagsági dij jelenleg 20 frt. A helyiségek
diszesen be vannak rendezve ; van villamos világítás, kiváló irodalmi férfiak
tartottak benn felolvasásokat ; s művészek hangversenyeket. Érdekes, hogy a
kaszinó jegyzőkönyvei már a 40-es években lettek magyarul vezetve s ekkor
az itt állomásozó dzsidás ezred tisztjei is tagjai voltak a kaszinónak. Évi kiadása
7000 forint ; 36 politikai hírlap
és egyéb folyóirat áll a tagok
rendelkezésére.
'' A kaszinó jelenlegi elnöke Ebenspanger
Lipót, kir. keresk. tanácsos,
ujnépi nagybirtokos, ki birtokán mintaszerű
gazdaságot vezet s különösen
a fa- és állattenyésztés terén fejt ki
nagy tevékenységet, úgy hogy e téren
való érdemeit több gazd. kiállítás
méltányolta. A közélet és közügyek
terén, ő, ki egyszersmind az
1834. évben alapított b ő r r , bor- és
terménykereskedő czég főnöke, dicséretre
méltó tevékenységet fejt ki,
közbecsülésben áll és mindenütt keresik
buzgó köreműködését. Mint Zalamegye
3. legtöbb adót fizető virilistája,
tagja a megyei bizottságnak,
ülnöke a nagykanizsai kir. törvényszéknek
és kültagja a soproni keresk.
és iparkamrának. Mint városi képviselő
nagy tevékenységet fejt ki a
bizottságokban, elnöke Nagy-Kanizsa
város építészeti bizottságának, alelnöke
a pénzügyi bizottságnak, tagja
az iskolaszéknek és a kórházi bizottságnak.
A közügyek terén ez még nem
meriti ki tevékenységét. Mint elnöke
a „nagykanizsai kereskedők társulatának" épúgy buzog e társulat érdekeiért,
mint a mily ritka kötelesség-tudással végzi dolgát mint másodelnöke a nagykanizsai
takarékpénztárnak. Igazgatósági tagja a vidéki takarékpénztárak központi
Jelzálogbankjának, igazgató tanácsosa a nagykanizsai bankegyesületnek,
váltóbirálója az osztr.-magyar-bank kanizsai fiókintézetének. Szívesen áldoz ő
minden humánus czélért is, egyike volt a nagykanizsai vörös-kereszt-egylet
megalapítóinak s ennek alelnöke ; tiszteletbeli tagja a nagykanizsai keresk. ifjak,
a zalamegyei aggharczosok, s a kanizsai hadastyán-egyletnek. A kaszinó ügyeit
pedig, melynek 17 év óta elnöke, ritka tapintattal vezeti. A kaszinó alelnöke:
Weiser József, titkár és ügyész : dr. Rothschild Samu, pénztárnok : Schwarcz
Gusztáv. Háznagyok: Lőwy Adolf, dr. Schwarcz Adolf. Választmányi tagok:
Blau Lajos, Ebenspanger Leo, Fischer Sándor, Grünhut Henrik, gelsei Gutmann
Vilmos, Ledofsky Ármin, Lengyel Bernát, Lőwinger Ignácz, Maschanzker Mór,
dr. Neumann Ede, Rothschild Samu, Scherz Richárd, Sommer Sándor, dr.
Stolzer Henrik, Weisz Tivadar. Számvizsgálók : Blankenberg Vilmos, Eisinger
Henrik, Goldstein Jakab.
Ebenspanger Lipót.
263
A nagykanizsai »Polgári Egylet.«
A nagykanizsai polgári egylet kétségtelenül Széchenyi eszméinek hatása
alatt keletkezett. Alapítási éve 1836; ez időre esik Széchenyi István hatalmas
társadalmi agitatiója, mely a nemzet átalakulását volt hivatva megindítani, 60
éves múltra tekinthet vissza tehát az egylet, mely városunk társadalmának
teljes átalakulását szemlélhette ez idő alatt, kivévén ebből a maga részét is,
mert nem jelentéktelenül folyt be erre. Az egylet neve eleinte német volt :
„Bürgerverein;" német volt hivatalos nyelve is. Már 1845-ben magyarul és
németül fogalmazták a jegyzőkönyveket. 1848 óta már csak magyar jegyzőkönyveket
vezettek és ekkor lett az egylet neve is: „Polgári egylet". 1886-ban
ünnepelte az egylet félszázados jubileumát, mely alkalomra az egylet akkori
s jelenlegi elnöke Dr. Bentzik Ferencz megírta az egylet történetét.
Az egylet fennállása egész ideje alatt sokat áldozott jótékony és közművelődési
czélokra. Termei, helyiségei nyitva állanak a társadalom minden
rétegének. Az előbbi szűk ház helyébe szép nagy palotaszerü épületet emeltek,
mely minden kényelmet nyújt az egylet nagyszámú tagjainak. Van nagy,
becses művekből álló könyvtára ; politikai újságok, szépirodalmi és szakfolyóiratok
nagy számban állnak rendelkezésre. Nagy dísztermében időközönként
magyar színészek gyönyörködtetik a közönséget ; hangversenyek, tánczmulatságok
tartatnak. Szép nagy kertje, a legrendezettebb városunkban, nyáron
kellemes találkozási helye a közönségnek. Jelenlegi választmánya mindenképen
feladata magaslatán áll ; az egyletnek van 327 rendes és 45 kültagja. Elnöke :
Dr. Bentzik Ferencz; alelnök: Gelsei Gutmann Vilmos. Titkár: Knortzer
György. Ügyész : Szalay Lajos. Pénztárnok : Klein Márton. Háznagy : Vécsey
Zsigmond. Könyvtárnok : Dr. Szigethy Károly. Gondnok :• Eperjesy Gábor.
Választmányi tagok : Bogya}r Ödön, Dants Kálmán, Faits Lajos, Farkas József,
Grünhut Henrik, Sümegi Kálmán, Keller Mátyás, Sebestény Lajos, Lengyel
Lajos, Miltényi Sándor, Kovács Károly, ifj. Oszterhuber László, Plihál Ferencz,
Svastics Károly, Sommer Náthán, Dr. SEÜCS Miklós, Tripammer Rezső dr.,
Werner Ferencz. — Számvizsgáló bizottság : Gogl Lajos, Fagyas Lajos,
Fehrentheil Gusztáv, Székely Tivadar, Tripammer Gyula.
Nagykanizsai önkéntes tüzoltó-testület.

A nagykanizsai tűzoltótestület a helyben fennálló tornaegylet kebeléből
keletkezett. A tornaegylet elnöke Valbacli Mór, bocsátotta ki 1870-ben felhívását
a város polgáraihoz. Azonnal 62 alapító, 65 pártoló és 80 működő tag jelentkezett.
Ezzel megalakult 1872-ben a tűzoltótestület, mely azóta dicséretreméltó
módon működik. 1882-ben szentelte fel a tűzoltótestület zászlaját, akkor
Oroszváry Gyula ügyvéd volt az elnök, ki dicséretreméltó buzgalommal vezette
a humánus intézményt. Ez évben 148 volt a pártoló tag. 1882-ben tartott
zászló felavatási ünnepélye alkalmával az ország minden részéből jelentek meg
a rokonegyletek küldöttei, emelve a szép ünnepély diszét. Szereinek összes
értéke akkor 7467 frt 29 kr. volt. Az 1894. év deczember hó 31-én lezárt
leltár a testület összes vagyonát 12927 frt 71 krban tünteti fel; melyben a
segélyalap (3000 frt 21 kr), a felszerelési alap (63 frt 13 kr.), a mentő-osztály
alapja (477 frt 41 kr.), összesen 4008 frt 15 krral szerepel. A tüzoltótestület
hiven eredeti czéljának derekasan felel meg az önzetlenül magára vállalt
emberbaráti szép kötelességének, őrködve polgártársainak vagyon- és életbiztonsága
fölött, nem várva különösebb jutalmat, mint a mit a nemes öntudat
nyújt : a polgár legszebb jutalma.
264
Az egylet elnöksége és választmánya :
Lengyel Lajos elnök, Grünhut Henrik alelnök, Réti Lajos titkár, Dr. Fried
Ödön ügyész, Dr. Szigethy Károly orvos, ifj. Fesselhofer József pénztárnok.
Választmányi tagok: Vágner Károly, Thomka Endre, Keller Ignácz, Sommer
Sándor, Szegő Gyula, Lőwinger Ignácz, Ebenspanger Leo, Győr ff}'' János,
Dr. Bentzik Ferencz, Sommer József, Juhász Györg\^, Kürschner Ignácz.
Parancsnokság I—-V. kerület : Knortzer György főparancsnok, Raffay
István alparancsnok, Bódis János mászó osztályparancsnok, Jack Ede szivatytyus
osztályparancsnok, Morándini Román szivattyús szakaszparancsnok, Weiszberger
Kálmán szivattyús szakasz parancsnok, Bátorfi Lajos rendfentartó osztály
parancsnok, Brück Sándor segéd tiszt, Schável János szertárnok, Juk
István szivattyús parancsnok helyettes, Polin Péter szivattyús osztályparancsnok
helyettes, Hoffer József szivattyús osztályparancsnok helyettes, Meskó
István mászó osztályparancsnok helyettes, Staab József zászlótartó.
VI—VII. kerület. Poredus Antal mászó oszt parancsnok, Fleischhacker
Ignácz szivattyusi osztály parancsnok, Varga István segédtiszt, Poszavetz
Ferencz szertárnok, Tiszay Mihály mászó oszt. par. helyettes, Novát István
szivattyús oszt. par. helyettes.
A mentő-osztály tagjai : Baboss László, Bay György, Dr. Blau Simon,
Brandhoffer Antal, Belus Lajos, Dobrin Richárd, Dobrovics Dezső, Ehrlich
Arnold, Dr. Engel Sándor, Eperjesy Gábor, Fekete József, Dr. Fried Ödön,
Dr. Gerő József, Grünhut Henrik, Hajdú Gyula, Havas Arthur, Kárpáthi
Manó, Kaufmann Béla, Kaster Miksa, Magics Ferencz, Dr. Ollop Mór, Dr.
Plosszer István, Pongrácz Adolf, Radó B. Béla, Dr. Rosenberg Mór, Dr. Rauch
Zsigmond, Székely Tivadar, Strém Tivadar, Schwarcz Gusztáv, Tripammer
Gyula, Unger Ullman Elek, Weissmayer Márk.
Nagykanizsai Társaskör.
A Nagykanizsai Társaskör 1875 május 23-án alakult.
Az alapszabályokban kifejezett czélja : A társadalom művelt és kifogástalan
elemeinek testvéries közeihozása által a társas életi viszonyok megszilárdítása
; népszerű és nyilvános felolvasások utján az értelmi s erkölcsi
művelődésnek előmozdítása ; a magyar nyelvnek a társadalmi érintkezésben
érvényre juttatása; politikai és szaklapok olvasása utján az önművelődés eszközlése
és támogatása minden oly intézmény és tényezőnek, mely az általános
és helyi érdekű haladás emelésére szolgál.
Tisztikara : Elnök Dezsényi Elek nagybérlő. Alelnök Schmidt Frigyes
urodalmi pénztárnok. Titkár Plihál Viktor királyi közjegyző helyettes. Háznagy
Dr. Neusiedler Antal kir. törvényszéki biró Pénztárnok Unger Ullmann Elek
kereskedő. Ügyész Hertelendy Béla ügyvéd. Könyvtárnok Makara Iván királyi
aljárásbiró. Választmánya: Clément Lipót földbirtokos, Klobucsar Viktor m.
kir. honvédezredes, Mikoss Géza királyi táblai biró, Nagy Valér cs. és kir.
huszár alezredes, Plihál Ferencz kir. közjegyző. Reisenauer János cs. és kir,
alezredes, Dr. Szekeres József orvos, Tóth László kir. törvényszéki elnök.
Varga Lajos ügyvéd. A kör évi bevétele 2800 frt körül. Kiadása jelenleg
ugyanannyi. Vagyona körülbelül 800 forint készpénz. Van 59 rendes-, 90 külés
1 tiszteletbeli. Összesen 150 tagja
Rendes tag dija: 16 frt. Kültagé 8 frt.
Könyvtár jelenleg 1Ö45 kötetből áll. Járat 23 belföldi és 4 külföldi lapot
és folyóiratot különféle tartalommal
Nagykanizsai irodalmi és művészeti kör.
E kör Sümegi Kálmán buzgolkodása következtében 1895 májusában
keletkezett. Czélja a nagykanizsai társadalom irodalmi és művészeti életének
fellendítése felolvasások és hangversenyek rendezése által a magyar nyelvés
nemzetiség szolgálatában ; a műveltség terjesztése az alsóbb társadalmi
körökben népszerű előadások és felolvasások tartása által s általában a
magyar társadalom emelése. A kör három szakosztályra oszlik: irodalmi, művészeti
és társadalmira. Tagjainak száma 320.
Elnök Sümegi Kálmán, másodelnök Kovács Károly, titkár dr. Lőke Emil,
segédtitkár Mágics Ferencz, pénztáros dr. Villányi Henrik, ügyész dr. Schwarz
Adolf. Az igazgató tanács tagjai: Bátorfi Lajos, Bún Samu, Baksay József,
Dr. Fried Ödön, Grünhut Henrik, Hajdú Gyula, Halis István, Hoffmann Mór,
Kárpáti Manó, Kalcsok Leo, Kovács Károly, Lendvai Samu, Milhoffer Ödön,
Dr. Neumann Ede, Nith Norbert, Dr. Plihál Viktor, Papp Miklós, Rosenfeld
Lajos, Dr. Rosenberg Mór, Sauermann Mihály, Schüssler Albert, Dr. Szüts
Miklós, Szalay Lajos, Szalay Sándor, ifj Singer Samu, Dr. Szigethy Károly
Vécsey Zsigmond, Weisz Tivadar.
A nagykanizsai ált. betegsegélyző és temetkezési egyesület.
Ez eredetileg ifjúsági egylet volt. Keletkezési ideje 1870. Czélja nemcsak
a beteg egyleti tagoknak ingyen gyógykezeltetése, hanem pénzbeli gyámolitása
is. Az egylet elnöke Lőwinger Mór, alelnöke Sallér Lajos, titkára Somogyi
Henrik, orvosa Augenfeld Fülöp, választmányi tagjainak száma 12. Vagyoni
állapota 8000 frt. Evenkint 4—500 frtot ad betegek gyámolitására, gyógyszerészi
számlája körülbelül 150 frtra rúg.
Vörös-kereszt-egylet.
Nagykanizsai városi választmány. — Megalakult 1881 január hóban.
Választmány : Elnökök : Babochay György polgármester, Fesselhofer Józsefné.
Alelnökök : Ebenspanger Lipót, kir. keresk. tanácsos, Fischl Pálné.
Gondnok: Vagner Károly. Jegyzők: Tripammer Gyula, Hoffmann Mór. Pénztárnok
: Unger Ullmann Elek. Orvosok : Dr. Szekeres József, Dr. Schreyer
Lajos.
Választmányi tagok. Férfi osztály : Babochay György, Ebenspanger Lipót,
Ebenspanger Leó, Dr. Bentzik Ferencz, ifj. Fesselhofer József, Grünhut Henrik,
Gelsei Gutmann László, Győrffy János, Hoffmann Mór, Lengyel Lajos,
Plihál Ferencz, Dr. Szekeres József, Schreyer Lajos, Stirling Sándor, Tripammer
Gyula, Unger Ullman Elek, Wagner Károly, Bátorfi Lajos. Női osztály:
Babochay Györgyné, Ebenspanger Lipótné, Eisinger Henrikné, Fesselhofer
Józsefné, Fischl Pálné, Gelsei Gutmann Vilmosné, Hoffmann Mórné, Knausz
Boldizsárné, Kürschner Ignáczné, Plihál Ferenczné, Rosenberg Izraelné, Rosenfeld
Adolfné, Sommer Sándorné, Dr. Schreyer Lajosné, Stirling Sándorné,
Székely Lajosné, Dr. Tripammer Rezsőné. Vidor Samuné.
Tagok. Alapitó tagok: Ebenspanger Lipót, Gelsei Gutmann S. H., Karczag
Béláné, Karczag Béla, Karczag István, Szalacsy Farkasné, Weiser Józsefné,
Nagykanizsai takarékpénztár. 10 forintos rendes tagok: Babochay
266
Györgyné, Berdin Mártonné, özv. Ebenspanger Manóné, Erdélyi Mihályné, özv.
Fesselhofer Józsefné, ifj. Fesselhofer Józsefné, Gelsei Gutmann László, Br.
Gaál Nándorné, Hencz Antal, Häuser János, gr. Hugonay Berta, Lővinger
Izrael, Pressburger Jakabné, Petrits Magdolna, Piskor Szidónia, Rosenberg
Ferencz, Rosenberg Israelné, Szemetke Lajos, Dr. Schreyer Lajos, Somssich
Lőrinczné, Walbach Mór, Weisz Manóné, Weiser József. 220 rendes tag 1 frt
évi járulékkal.
A kereskedő ifjak önképző egylete Nagy-Kanizsán.
Alapíttatott 1871-ben. Alapító tagok : Ebenspanger Lipót kir. kereskedelmi
tanácsos, gelsei Gutmann Vilmos kir. tanácsos, boldog, gelsei Gutmann Henrik.
Az egyletnek ezidőszerint 106 rendes és 30 pártoló tagja van.
Jelenlegi igazgatóság: Elnök Sárvári Unger Ullmann Elek, alelnök.
Ebenspanger Ernő, igazgató Lichtschein Pál, titkár Hirschler Ödön, pénztárnok
Kondor Ödön, ügyész Dr. Fried Ödön, könyvtárnok Stolczer Zsigmond,
háznagy Weisz Bódog és 16 választmányi tag. A könyvtár 1043 kötetből áll.
Vagyoni állapot 1894 év végével 2784 frt 25 kr.
Az egylet tiszteletbeli tagjai: Dr. Agai Adolf, B!au Lajos, Dr. Fárnek
László, Ebenspanger Lipót, Gelsei Gutmann Vilmos, Grünhut Henrik, Hoffmann
Mór, Hegedűs Sándor, Komócsy József, Pulszky Ferencz, Szilvágyi Gyula.
Nagykanizsai szépítő egyesület.
Alakult 1894. évi deczember 30-án. Czélja : Nagy-Kanizsa városának és
környékének fasorok és ültetvények által eszközölhető szépítése, a rendezett
és szépített terek gondozása és fenntartása, üdülő és kiránduló helyek létesítése,
valamint a köztisztaság és közegészségügy érdekeinek előmozdítása. Elnök
Plihál Ferencz, alelnök Gutmann Vilmos, pénztárnok Grünhut Henrik, jegyző
Kovács Károly, intéző Tripammer Gyula. Választmányi tag 14. Számvizsgáló
5. Hivatalból választmányi tagok : Polgármester, főjegyző, főkapitány, városi
mérnök, főszámvevő, városi orvos és a városi képviselő testület által kiküldött
4 tag. Az egyletnek van 7 alapító tagja, 268 rendes tagja.
Nagykanizsai tornaegylet.
Elnök Unger Ullmann Elek, alelnök Weissmayer Lipót, titkár Heltai
József, pénztárnok Bachrach Samu, műfelügyelő Tripammer Gyula. Választmány
Belus Lajos, Ebenspanger Ernő, Dr. Engel Sándor, Dr. Häuser János,
Knortzer György, Dr. Lőke Emil, Dr. Stoltzer Henrik, Weisz Tivadar.
A keszthelyi jót. nőegylet.
A keszthelyi jótékony nőegylet néhány lelkes úrhölgy kezdeményezése
-folytán alakult meg 1879-ben. Az előkészítő gyűlés Gaál Endrénét választotta
meg ideiglenes elnöknőnek s a Hoffmann Soma által kidolgozott alapszabályok
ez év junius hó 26-án jóváhagyattak. Megtartatván az alakuló közgyűlés, Gaál
Endréné lett az elnök, Sparszam Pál, gazd. int. tanár a titkár. Kivüle még
husz választmányi tag. Az egylet a segélyezést és alaptőke gyűjtését tűzte ki czéljául
s mindkét czélnak lelkesen megfelelt ; Gaál Endréné után Csák Antalné lett
A NAGYKANIZSAI MALÁTAGYÁR ES SERFfJZŐDE.
A nagykanizsai kereskedelmi és iparbank, mely fennállása óta oly sok
közhasznú intézménynek megteremtője volt, 1892. junius 30-án gelsei Gutmann
Vilmos urnák indítványára elhatározta, hogy Nagy-Kanizsán egy malátagyárral
egybekötött sörgyárat alapit.
Gelsei Gutmann Vilmos, kir. tanácsos, a b. kir. Lipótrend lovagja, az
országos IX. izr.- községkerület és a nagykanizsai izr. hitközség elnöke, mint
egyházának buzgó fia, különösen nagv gondot fordit az ifjúság hazafias neveltetésére.
A nagykanizsai társadalomban vezérszepet visz és ő valamint nemes
lelkületű neje szül. Megyeri Krausz Róza minden szépnek és jónak lelkes
támogatója.
Mint kereskedő és nagyiparos az ország elsőbbjei között foglal helyett.
A Gutmann-czég nagy iparvállalatai közül különösen megemlítendő a czég
által létesített beliscsei gőzfürész és taningyár, mely telepen és a közeli rengeteg
tölgyfaerdőségekben átlag 3000 munkás dolgozik. Az erdőségek a teleppel
és a Drávaparttal a czég által épített személyszállításra is berendezett saját
vasúttal van összekötve. A telep nagyszerűségénél fogva valóban látványosság
számba megy és Európának legnagyobb tölgyfatelepe.
Gelsei Gutmann Vilmos, kinek indítványára a sörgyár alapíttatott, melyet
jelen közleményünkben bővebben ismertetünk, s melynek ő elnöke, elnöke
egyszersmind a nagykanizsai keresk. és iparbanknak, igazgató-tanácsosa a
Budapesten székelő magyar ipar- és keresk. banknak s a nagykanizsai takarékpénztárnak,
a nagykanizsai keresk. testület vál. tagja, a soproni keresk. és
iparkamara, valamint az orsz. statiszt. értékmegállapító bizottság tagja, a nagykanizsai
kir. törvényszék keresk. ülnöke ; Nagy-Kanizsa városi képviselőség
és a zalamegyei bizottság tagja, társtulajdonosa a Belisce kapelnai h. é. vasútnak
stb.
295
A maláta és sörgyárnak alapítását nagy részben azon körülmény segítette
elő, hogy hazánkban a phylloxera pusztítása a közönséget a sörfogyasztásra
utalta, s hogy az országban fennálló versenyképes serfőzőgyárak folytonos
virágzásnak örvendenek. Elősegítette azon körülmény, hogy az ország legnépesebb
s nagy forgalommal biró Dunán-túli része nagyobb szabású sörgyárral
még akkor nem bírt, de elősegítette a részvényesek részére előreláthatólag
joggal kilátásba helyezett jövedelmezősége mellett még városunk és vidékének
anyagi érdeke is, mert azon reménység táplálta az alapitókat, hogy azon öszszegek,
melyek a Dunántúlról a szomszédos u. n. örökös tartományokba ki-
Gelsei Gutmann Vilmos.
vándorolnak, első sorban hazánkban, másodsorban városunk és vidékében
megtarthatók lehetnek.
1892. junius 30-án lett kibocsátva a gyár alapítására vonatkozó prospectus,
melyet Gelsei Gutmann Vilmos, Eperjessy Sándor, Hirschel Ede, Vidor
Samu, Rapoch Gyula, Grünhút Fülöp, Rosenfeid Adolt, Grünhút Alfréd, Fesselhofer
József, Maschanzker Mór, Ledofszky Ármin, Blau Pál, Blau Lajos, Bcttelheim
Győző irtak alá mint alapítók.
Az előtervezet szerint az alapítók 250.000 frtban contemplálták a részvénytőkét,
mely később az alaptervtől eltérő nagyobb terjedelemben szándékolt kiépítés
folytán 500.000 frtra emeltetett.
4
296
Miután az egész részvénytőke a közönség nagy pártolása folytán biztosítva
lett, a gyár felépült, üzembe hozatott és mondhatni, hogy a Dunántúlnak
legszebb, legmodernebb és legérdekesebb vállalatai között az első helyet foglalja
el.
Az építkezést Konecsny és Nedelnik proszniczi építészek végezték, a
berendezés F. Ringhofer világhírű gyárából került ki.
A gyár két főrészből áll, úgymint 1. a sörgyárból és 2. a malátagyárból.
A vasúti fűtőház átellenében fekszik, a horvátszentmiklósi úton s rendezett
parkjával, beljebb fekvő hatalmas gyári épületével, impozáns benyomást tesz.
Területe 32 hold.
Érdemes azonban, hogy az épületeket kissé bővebben ismertessük. Legelőször
is a malátagyári épület vonja magára figyelmünket. Ez 4 emelet magas
s a csírázó területtel együtt 800 • ölet foglal el ; van benne két aszaló és 5
áztató, felhúzó és tisztító gépek. Azután a serfőző épület, gépház, kazánházzal,
a vízszűrő épület, munkáskaszárnya, szurkolóház, pinczeház egybekapcsolva
az erjesztő kamarákkal és hűtő bárkákkal ; jégház, asztalos műhely, kádár
műhely, istállók; mind a legmodernebb igényeknek megfelelően berendezve. A
park jobbján van a szép emeletes igazgatósági épület, a kapusház és a sörcsarnok,
balról a vendéglő, szintén emeletes. Az épülethez tartozik még a
szurokpajta, a hordópajta és az anyagraktár. Van iparvágánya, vízvezetéke, s
több jégverme.
Az egész telepet villany világítja be, 8 ívlámpa és 350 izzólámpa.
A park maga, mely már most kedvencz kirándulási helye a kanizsaiaknak,
s vasár- és ünnepnapokon zsúfolásig tömve van, már sejteni engedi, hogy
néhány év múlva nélkülözhetetlen sétánya lesz a kanizsaiaknak ; egész elrendezése,
pázsitja, fasorai gondos kertészi kézre vallanak, s ha néhány év alatt
a fák lombosodni fognak, Kanizsának legszebb helye lesz az.
A gyár építkezése oly módon lett keresztüívive, hogy a sörgyár egyelőre
20.000 hectolit. gyártására rendeztetett be, de kevés költséggel 40.000 hectoliterre
terjesztheti ki.
A sör- és malátagyár üzeme napról-napra nagyobb kiterjedésnek örvend,
a mi kétségtelenül a gyártmány jósága mellett bizonyít. A vállalatnak Fiumében
40 korcsmája van berendezve, de Trieszt, Spalato, Póla s az egész tengerpart
iszsza a kanizsai sört.
Fogyasztási helyei : Székesfejérvár, Sopron, Barcs, Kapuvár, Zala-Egerszeg,
Csáktornya, Csurgó, Szent-Gotthard, Balatonvidéke s Budapest is. Az
előbbi évben 15.000 hectoliter adatott el.
Megemlítésre méltó, hogy az első évben cseh-morva munkásokat foglal,
koztatott ag3rár; most azonban már magyar munkások, nagyrészt kis-kanizsaiak
végzik a dolgot.
A maláta „Balatoni maláta" név alatt jön forgalomba, Athén, Görögország
több más városa, Belgium. Svájcz, Olaszország már is nagy mennyiségben
viszik.
A nagykanizsai sörgyár-részvénytársaság jelenlegi igazgatósága : Elnök :
Gelsei Gutmann Vilmos; alelnök: Eperjessy Sándor; igazgatósági tagok:
Birk Oszkár, Blau Lajos, Bogenrieder József, Griinhut Henrik, Hirschel Ede,
Koller István, megyeri Krausz Lajos, Rapocli Gyula, Vidor Samu, Winter
Mór: felügyelő bizottság: Dr. Häuser János, Halphen Mór, Rosenberg Richard,
Goldhammer Károly, Dr. Rothschild Jakab. H. M.
307
Letenyei takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1892. Részvénytőke
40.000 frt névre szóló 400 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényeinek
ára 1895. ápril hóban 108 frt. Osztalék 1893—1894. 4*50, 4 frt. Igazgatóság:
Elnök Schmidt Emil, alelnök Stern Zsigmond, igazgatósági tagok Dr. Csempcsz
Kálmán, Thassy Lajos, Dr. Hajós Sándor, Leitner József, Aradi Alajos.
Felügyelő-bizottság: ifj. Singer Samu, Kaster Miksa, Tamás Ádám. Tisztviselők:
könyvelő : Glósz Géza, pénztárnok Wesel Manó. A csak magyar czéget jegyzi
két igazgatósági tag együttesen. Alapszabályok kelte 1892. julius 17-én. Folyó
évi közgyűlése 1895 február hó 17-én, nem lévén határozatképes, 1895.
márczius 25-én tartatott. Pénztári forgalom 1894. évben 582,010 frt 91 kr.
Nagykanizsai takarékpénztár részvény-társaság. ( 1845.) Alaptőke 60,000
forint névre szóló 600 drb részvényben
100 frt befizetéssel. Részvényeinek
ára 1895. ápril hóban 940—960
forint. Osztalék 1890—1894. 45, 45,
45, 45, 48 frt. Elnök Hertelendy Béla,
alelnök Ebenspanger Lipót. Igazgatósági
tagok : Babochay György, Blau
Pál, Blau Lajos, Danneberg Jakab,
Ebenspanger Leó, Fesselhofer József,
ifj. Fesselhofer József, Fischl Pál,
Grünhut Henrik, Kürschner Ignácz,
Lőwy Adolf, Maschanzker Mór, Ploszszer
Ignácz, Práger Béla, Sommer
Sándor, Sommer Ignácz, Scherz Albert,
Stern J. M., Stirling Sándor,
Sartory Oszkár, Scherz Richárd,
Unger Ullman Elek, Vágner Káról}'',
Vidor Samu és Weiser József. Felügyelő-
bizottság : Schwarz Gusztáv,
Heimler József, Juhász György. Könyvelők
: Darás Ágoston, Tripammer
Gyula. Pénztárnok : Eisinger Henrik.
Segédtisztek : Kaufmann Adolf, Gürtler
Ferencz, Belus László. A csak
magyar czéget jegyzi két igazgatósági
tag, vagy egy, egy a czégjegyzésre
jogosított tisztviselővel együttesen. F.
évi közgyűlése volt február hó 10-én.
Alapszabályok módositattak 1890. november
20-án Az 1895. évi február
hó 10-én volt közgyűlés 200 drb 100 frt névértékű névre szóló, 1895. január
hó 1-től kezdve az üzleti eredményben a régi részvényekkel egyenlő arányban
részesülő uj részvény kibocsátását határozta el 700 frt átvételi ár mellett. A
kibocsátandó 200 drb uj részvény 700 frt átvételi árából 100 frt, vagyis 20,000
frt a részvénytőkéhez, 600 frt, vagyis 120,000 frt a tartalékalaphoz csatoltatik.
Pénztári forgalom 1894-ik évben 3546 arany 4080 frank 12.299,704 frt 52 kr.
Osztrák-magyar bank fiókintézete Nagy-Kanizsán. (Kiterjed Zala- és Somugyvármegyékre.)
Főnök Mergenthaller Lajos. Főnökhelyettes Tóth Antal. Tisztviselők
Lovag Gruppenberg Fehrentheil Gusztáv, Kaiser Aladár, Lenk Adolf. Pénztárforgalom
(1894-ben) 53.807,000 forint. Leszámítolt váltók 16.837 darab
7.338.868 frt 50 kr. Beszedett váltók 17361 darab 7.281.754 frt 42 kr. értékben.
Dél-zal ai takarékpénztár részvénytársaság Nagy-Kanizsán. Alakult
1870. évben. Alaptőke 100,000 frt. Névre szólló 500 drb részvénynyel. Igaz-
2U*
Hcrtclendv Béla
a nagykanizsai takp. elnöke, volt orsz. képv.
308
gatósága: Elnök Eperjes}- Sándor, alelnök Hirschel Ede. Igazgatósági tagok:
Belus Lajos, Bentzik Ferencz, Dr. Bentzik Ferencz, Bettlheim Győző, Blau
Pál, Bogenrieder József, Ebenspanger Leo, Fischer Ignácz, Grünhut Fülöp,
Gáspár Ferencz, Dr. Häuser János, Hertelendy Béla, Hirschel Armin, Klein
Illés, Köhler Antal, Ledofszky Armin, Lőwinger Ignátz, Miltényi Sándor, Rapoch
Gyula, Dr. Rauch Zsigmond, Dr. Schreyer Lajos, Szeitl János, Dr. Szekeres
József, Simon Gábor, Dr. Szukits Nándor, Szűkíts Zsigmond, Thomka
Endre, Dr. Tuboly Gyula, Wusztl Lajos, Unger Ullmann Elek. Felügyelő
bizottság: Récsey György, Grünhut Alfred, Halphen Mór. Tisztviselők: titkár
és főkönyvelő Knortzer György, főpénztáros Reinitz József, II. könyvelő Eperjesy
Gábor, II. pénztáros Knausz László: Segéd könyvelő Roming Lajos.
Kereskedelmi és iparbank részvénytársulat Nagy-Kanizsán. Alakult
1867. évben. Az intézet üzletágai. Elfogad: takarékbetéteket 31/2—41/.,°/0 mellett.
Kölcsönt ad : Értékpapírokra az érték 80%-áig. Leszámítol : 2 aláírással
ellátott váltókat 5V2—6V2
0/0-kal. Váltóvisszleszámitolás. Alaptőke: 200,000 frt,
névre szóló 2000 darab részvényben, 100 forint befizetéssel. Részvényeinek
osztaléka 1889—1894. évenkint 6 frt. Összforgalom frt 127,727,739.05. Elnök :
Gelsei Gutmann Vilmos. Alelnök Eperjesy Sándor. Igazgatósági tagok : Blau
Pál, Blau Lajos, Fesselhofer József, Grünhut Fülöp, Hirschel Ede, Maschanzker
Mór, Grünhut Alfred, Rosenfeld Adolf, Rapoch Gyula, Ledofsky Armin, Vidor
Samu, Bettlheim Győző. Felügyelő bizottság: Goldhammer Károly, Halphen
Mór, Dr. Bentzik Ferencz. Titkár Goldschmidt D. Jogtanácsos Eperjesy Sándor.
Főpénztárnok, Wallenstein Frigyes. — A magyar vagy német czéget
jegyzi két igazgatósági tag vagy egy-egy erre megbízott tisztviselővel együttesen.
Módosított alapszabályok 1886 február 21-én. Szelvény-elévülés 3 év. —
Folyó évi közgyűlés február hó 17-én volt.
Nagy-kanizsai bankegyesület részvény-társaság. Alakult 1873. évben.
Üzlet-ágak: Váltó-leszámítolás és visszleszámitolás, előlegezés értékpapírokra
és beraktározott árúkészletekre takarék-betétek elfogadása, pénzváltó-üzlet stb.
Alaptők o. é. 200,000 frt bemutatóra szóló 2000 drb részvényben teljes 100
frt befizetéssel. A részvények ára o. é. 115—120 frt. Osztalékok: 1891. óta
folyton egyformán 7%. Összforgalom 1894. évben o. é 17 665645 frt 20 kr.
Kamatszámítás : 4 havig terjedhető váltók után legkisebb 5Y2
0/o, legnagyobb
6y2
0/0, letéti kölcsönök (Lombard) után legkisebb 6y2°/0, legnagyobb 7%.
Visszleszámitolás után 4%—41/2°/0. Betétek után felmondással 4%, betétek
után felmondás nélkül 3%. Igazgatóság: Elnök: Karczag Béla, igazgató tanácsosok
: Ebenspanger Lipót, Lőwinger Ignácz, Sommer Sándor, Stern J. Móricz
és Weiser József. Tisztikar: Stolczer Gusztáv vezérigazgató, ifj. Singer Samu
főkönyvvezető, Hirschler Sándor pénztárnok, Kleinfeld Ignácz segédkönyvelő,
Sukitsch Sándor segédtiszt. Czégjegyzés : A magyar vagy német czéget jegyzi 2
igazgató tanácsos, vagy egy a vezérigazgatóval együttesen. Legutóbbi alapszabálymódosítás
1888. augusztus 16. Szelvény elévülés a törvényes elévülés alatt.
1895-iki közgyűlés volt február hó 23-án.
Alsó-muraközi takarékpénztár részvény-társaság. Alakult 1873. Alaptőke
50,000 frt névre szóló 500 drb részvény 100 frt befizetéssel. Részvényei
ára 1895. ápril hóban 225 frt. Osztalék 1890—1894. 11, 12, 12, 13, 14 frt.
Elnök Bánelly Sándor. Alelnök Dr Böhm Sidney. Igazgatósági tagok : Baranasics
Ferencz, ifj. Hadunyák István, Jellecsics Mihály, Pávcsecz János, Pétries
András, Sipos Károly. Felügyelő-bizottság : Eperjesy Sándor, Tóth Sándor,
Knortscher György. Jogtanácsos : Eperjesy Sándor. Pénztárnok : Verby Ferencz.
Könyvelők : Verby Ernő, Simon Károly. A csak magyar czéget jegyzi két igazgatósági
tag együttesen, vagy egy, és egy czégjegyzéssel megbízott tisztviselő.
Alapszabályok 1873. augusztus 19. Folyó évi közgyűlés volt 1895. február
24-én. Pénztári forgalom 1894. évben 2.852,455 frt 03 kr