* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
A védett dokumentumok csak könyvtárunk épületén belül, az erre kijelölt pontokon tekinthetők meg! | |
| 26.21 MB | |
| 2024-11-06 12:54:35 | |
 | |||||||
Védett  0 | 2 | Cím: Zalaország | Szerző: Szabó Gyula, N. (1897-1933) Szerz. közl: írta N. Szabó Gyula Kiadás: Zalaegerszeg : Zrínyi Ny. Rt., 1926 Eto: 894.511-43Szabó Gy., N. ; 908.439.121 ; 398.223(439.121) Helyism. tárgyszó: Zala Cutter: Sz 14 Nyelv: magyar Oldal: 352 p. Megj.: A kilenc kötet egybekötve. ; A 4.-5. kötet megjelenési adatai: Keszthely, Nádai Ignác és Fia Könyvnyomdája, a 6. kötettől Tapolcza, Lőwy B. Könyvnyomdája ; A megjelenés éve az 5. kötettől 1927. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: N. SZABÓ GYULA KÖNYVEI ZALAORSZÁG IRTA: N. SZABÓ GYULA l MINDEN JOG A SZERZŐÉ ZALAEGERSZEG, 1926 ZRÍNYI NYOMD AVÁLLAL AT R.-T. NYOMÁSA NAGYMÉLTÓSÁGÚ VASS JÓZSEF Dí APOSTOLI PROTONOTÁRIUS, KALOCSAI NAGYPRÉPOST, NÉPJÓLÉTI MINISZTER ÚR Ö KEGYELMESSÉGÉNEK, A SÜMEG-ZALASZENTGRÓTI KERÜLET NEMZETGYŰLÉSI KÉPVISELŐJÉNEK. HÓDOLÓ TISZTELETE JELÉÜL A SZERZŐ. N. Szabó Gyulának egy kedves kis művéhez („Zalaországban") már írtam előszót. Szokatlan talán, hogy ujabb, ezer oldalas nagy munkájának élén ismét az én beajánlásom áll. Azonban a kedvező fogadtatás, amellyel az olvasóközönség és a hivatott kritika szeretetével tüntette ki a „Zalaországban" című könyvet s vele együtt az előhangot, felbátorít, hogy a második munka („Zalaország") képeit is keretbe állítsam. A „Zalaországban" című művéhez írt előszavamban túlságosan sokat nem mondhattam — magam részéről a feltolakodás színezete, az írót illetőleg pedig a nagyítás látszata nélkül — így tehát maradt még, amit viszont nem hallgathatok el N. Szabó Gyula irói értékelésénél. Ez a második könyv igazol minket és megerősít abban a felfogásunkban, hogy N. Szabó írásműveinek élvezésekor támadt benyomásaink nem naiv beleolvasások, hanem elevenítő ráhatások, az írótól fakasztott benső élmények, őszinte hangulatok, megmaradó s elmélkedésre késztető meglátások. Folyik mindez az író egyéniségéből. N. Szabó igazi magyar fajisága annyira tudatos és kizárólagos, mintha más erős és nagy érzése nem is volna, csak a magyarság hatalmas faji igazsága, kevély és rendíthetetlen érzése. De azt megint kitűnően érzi, hogy egészen más magyar nap mosolyog a kék Dunántulon, mint a Nyírség forró homokján és ismét más magyar lélek atomjai szállonganak a Füred, Tihany, Keszthely, Egerszeg, Alsólendva, az egykori Zrínyi-vár, Kanizsa, Kiskomárom, zalavári vonalon, a Zala kies völgyében, Sümeg orma alatt, a Tapolca alá szögellő Kisalföld gyönyörű síkján, a balatoni hegyek csodás medencéiben s a parti magyar Riviérán — mint a négy .folyam és három hegy országának egyéb térségein. A tő, a gyökér — 4 — egy, de más a talaj, más az égalj, más a levegő. A történelem botanikusa ő, tehát nem lepheti meg, hogy az egy tőről fakadt növénynek más lett a virága s a különböző hajtásokon más gyümölcsök értek. Magyar bort, de mást szüretel Badacsonyban és Csopakon s mást Göcsejben. Csokonai, Petőfi, Arany, Katona s- az Alföld egyéb nagyjainak művészete a magyar szellemnek ihletése, de N. Szabó érzi, látja, tudja, hogy a fajtának, a tájképi hatásnak, a helyi színezetnek rejtelmes meghatározói ott dolgoznak a géniusz termőföldjében is, — kupáját hát odatartja, ahol a zalai Helikon jellegzetes zamatu nektárját csorgatják a Zrínyiek, a Kisfaludyak,, a Virág Benedekek, a Bacsányiak, a Pálóczi Horvát Ádámok, a Kiss Jánosok, a Festetics Györgyök és Vas Gerebenek, a Rákosi Viktorok, a Deákok és Darnayak. Jókedve, csodálata pedig ott siklik, ott szökell a Balaton tükrén, lelke itt ujul meg a magyar lelkiség e csodaforrásánál,. Benne él, érte rajong, teljesen hozzátapad. S nincs-e igázd, mikor ugy látja, hogy ez a „kecskekörmös" regés, fenéklátó viz a magyar világ közepe! A Föld harmadkorában egész Pannoniát az ország szivéig; megrengető vulkánkoszor |
