* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.26 MB | |
| 2020-08-24 13:40:59 | |
 | |||||||
Nyilvános  645 | 1333 | Rövid leírás | Teljes leírás (630.6 KB) | Cím: Nagykanizsa r. t. város lak- és czímjegyzéke, Nagykanizsa város szabályrendeleteinek gyűjteményével és Nagykanizsa térkép Közreműködő: Füredi János (szerk.,kiad.) Szerz. közl.: szerk. és kiad. Füredi János Kiadás: Nagykanizsa : Fischel Fülöp, [1906?] ETO jelzet: 914.39Nagykanizsa(083.86) ; 908.439Nagykanizsa Szakjelzet: 914 Cutter: N 32 Oldalszám: 319 p. Megjegyzés: Hiányos ; Térkép nélkül A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: nagykanizsa Mewap LAK- és JEGYZÉKE - Nagykanizsa város szabályrendeleteinek- gyüjteménye/e! es Nagykanizsa város térképéi 3:. Szerkeszteni és kiadja: FÜREDI JÁNOS Nagykanizsa r. t város bejelentési nyilvánít A ^mmmmmmm^mm KTERHUI FALA ÍMfiGYARORSZAGI KOZPONT: pETERNIT MÜVEK IATSCHEK LAJOS > BUDAPEST. A«drássy-ÚT33. Vokoun Antal hentes Hrpád-uíeza 3. saját házában. Ajánlja legjobb minőségű saját ff töldéjében conservált sonkáit, naporikin friss kolbászait, füstölt és paprikás szalonnát, kitűnő és Ízletes r,na hideg felvágottak kap- \'" 41\' hatók, továbbá valódi sertés zsir. Hentesáruk nagybani eladása. Van szerencsém t. cz. becses tudomására hozni, hogy az ETERNIT-PALA egyedárusitását átvettem és elfogadok mindenféle tetőfedést gazdasági épületeken és lakóházakon, ualamint régi tetők átalakítását jutányos áron. — Röltségudés ingijBn. Csak a tető síkrajzát kérem beküldeni. Kiváló tiszteleltei Horváth György pala- és eserépíedó\'-mestcr Nagykanizsa, Magyar-utcza 4. ) épitő anyagok raktára és qementáru-gyára - Tyu, Király- és Zár\'dájűicák sarkán;. f= Sürgönyeim: Sartory npgykanizsán. iZT . Sül - — fiiszer-, csemege- és hentesáruk kereskedése - NAGYKANIZSÁN, Erzsébet királyné-tér 1. ( Valódi szagtalan amerikai szalon petróleum, buda- \' pes hengermalmi lisztek, legfinomabb zöld és pörkölt kávék, szegedi különlegességek u. ni.: magyar szalámi, Tarhonya és paprika. Honi és külföldi sajtok, bor, sör, cognac, likőr, rum, tea és teasütemények, dessert ezu-korkák. — Legjobb minőségű és naponta friss prágai és tssai sonkák, füstölt húsok, erdélyi és kolozsvári valamint ■•breczeni paprikás szalonna, hideg felvágott, cocus és valódi disznózsír stb. nagybani eladása. 1 Tóth József patkoló kovács és kocsigyártó Nagykanizsán, Teleky-ut 6. szám. ( * Ajánlja magát mindennemű uj és - iivatos kocsik úgyszintén ruganyos II II II II ULA II II yywyyo^cr icir a 3. „Megváltóhoz" Oagykanizsa, Erzsébet királyné-tér. Ajánlja általa készitett előnyösen ismert különlegességeit u. m.: „Irma" arczkenőcs, kis adag ára 80 fill., nagy adag 1 kor 40 fill. „Irma" hölgypor, fehér, rózsa és créme szinben 1 drb 2 kor. „Irma" szappan, 1 drb 80 fill. Ártalmatlan, de amellett biztos hatású szerek az arcz és bőr ápolására. Rövid használat után minden szep-lőt, májfoltot, himlőhelyet, pör-senéseket és egyéb kellemetlen kiütéseket biztosan elmulaszt. Az arcz szép, fiatal, kellemes, üde szint nyer tőle, a nap barnitástól megóvja. „Schaffer" tanár-féle fogessentia. Orvosilag ajánlva, mint kiváló-fog-tisztitó és szájdesinficiáló szer. Megerősiti a fogat és a foghust, leveszi a fogkövet, eltávolít jnin-denféle szájbüzt. Tisztán vattára csepegtetve a legerősebb fogfájást is megszünteti. Ára 1 kor. „Gyomorszesz". Biztos sikerrel használják gyomorgörcs, kólika és étvágytalanság ellen. Kis üveg 50 fill., nagy üveg 1 kor. „Hajnalfluid". Külső használatra, be-dörzsölésre, reuma, mindennemű még idült csont, izom, derék és hátfájásnál is a legjobb sikerrel használható. Ára 1 kor. „Huszárszesz". Ára 40 fill. Illatszerei? e\'s pípereezihheh a Icghfuálóbb minőségben jutányos árban haphatót?. II II II II Gőzfürdő! Értesítem Nagykanizsa város és vidéke n. é. utazóközönségét, ugy-___________h-mbb— szinte a városunkba érkező idegeneket is, hogy a saját kezelésem és vezetésem alatt álló s tulajdonomat képező Gőzfürdő egész nap reggel 5 órától esti 8 óráig a nagyérd. közönség rendelkezésére nyitva áll. fí^ZOO A ny^n hónapokon át, junius, ju-UkJ/rfVi-Jrl lius, augusztus, szeptember havá-\\ ban nyitva: délelőtt a hölgyek részére, délután az 1 urak részére. Ugyszinte tanításokat is elfogadunk uszó mester vezetése mellett. Számos látogatást kér Masszírozás! Özv. Scherz Emiiné Tyukszemvágás ! uszoda- és gőzfürdő-tulajdonos. Nagykanizsa r. t. város Lak- és czimjegyzéke. Nagykanizsa város szabályrendeleteinek gyűjteménye. Hagyhanizsa ua\'ros legújabb térhépéuel. Szerkesztette és kiadja: FÜREDI JÁNOS Nagykanizsa r. t. város bejelentési nyilvántartója. Ára 3 korona. Rozpont hduéhdz Nagykanizsa, Fő-ut 8. szám alatt. Idegenek találkozó helye. Minden csütörtökön és vasárnap — cigányzene. —=— ■m PESTI MAGYAR KERESKEDELMI bank NAGYKANIZSAI FIÓK Központ: BUDAPESTEN. Alapíttatott 1841. Részvénytőke és tartalékalapok: 92 millió korona. Takarékbetétek állománya 1906. év végén cca 200 millió kor. A NAGYKANIZSAI FIÓK Takarékbetétek elfogadása folyó számlára és takarékkönyvre, valamint pénztárjegyre. Értékpapírok vétele és eladása, azok megőrzése. Kölcsönök értékpapírokra. Jelzálog-kölcsönök házra és földbirtokra. Szelvények és kisorsolt értékek beváltása. Váltók leszámítolása és beszedése. Hitellevelek és utalványok kiállítása. Tőzsdei megbízások teljesítése. SAFE DEPQSIT. Minden ügyben díjmentesen szolgál felvilágosítással. Pénztári órák: d. e. 7=9-72 l-ig. d. u. 7 3—726-ig. Telefon-szám : £0. Csengery-ut 4. ÜZLETKÖRE B /1 cr r.r I. Nagykanizsa város Története Területe £1 rn r*. / Népessége Beosztása V Hivatalai Tisztviselői. Képviselőtestülete s ennek albizottságai flranySzaruasszáiioda Erzsébetkirályné-tér 18—19. Elsőrendű szálloda, modern szállószobákkal, a város főterén, a kir. törvényszék, kir. posta és adóhivatal közvetlen közelében. Kitűnő étteremmel és kávéházzal. Szilagyi fldolf, szállodás. tu-© ki- M c^ -v Alapítási év: 1832. Telefon-szám: 1*5. Rosenfeld Rdolf Fiai fűszer-, csemege-, bor-, likőr-, ásványvíz-, gazdasági magvak és kellékek porczellán-, üveg-, lámpa-, vadászati- és sportczikkek, utazó-eszközök, illatszer, disz- és műipar-áruk kereskedése. Kugler Henrik utóda Gerbeaud cs. és kir. udvari czukrászda és csokoládé kizárólagos főraktára =— Ragyhanizsán. » Nagy képes árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. Nagykanizsa város története. anizsa városa már a honfoglalás előtti időben fennállott, azonban ezen időről biztos adatok rendelkezésre nem állanak. Kanizsa a honfoglalás után az Osl család birtokában volt, mely család a 108 magyar törzs egyike volt. Ezen nemzetség egyik tagja, LŐrincz mester, a kanizsai birtokra 1324. évben királyi adományozást nyert és felvette birtokai után a Kanizsai nevet. A mohácsi veszedelem után a fiágon kih.alt Kanizsay család leányát, Orsolát a király fiu-sitotta. Orsolát elvette Nádasdy Tamás, igy Kanizsa Nádasdy birtokába jutott. Kanizsa kevés ideig maradt a Nádasdy család birtokában, mert 1566. évben Nádasdy Tamásné odaadta Kanizsát a királynak, igy lőn Kanizsa országos (királyi) birtok. Kanizsa állandó nagy akadálya volt a törökök terjeszkedésének, azért folyton ostromolták, nevezetesen 1571, 1573, 1591, 1592. években, mig végre a vár őrsége Damad Ibrahim előtt kapitulált 1600. október 22-én s igy Kanizsa vára a törökök hatalmába jutott. Ezután hosszú kilenczven évig török volt az ur Kanizsa várában s innen sanyargatta a vidéket. A keresztény sereg sokszor megpróbálta visszafoglalni Kanizsa végvárát a töröktől, de nem sikerült; 1601. évben II. Ferdinánd magyar király, majd 1602., 1604. években. A kanizsai törökök ellen a legerő- sebb ostromot Zrínyi Miklós intézte 1664. évben sikertelenül. Kanizsa várát a haszontalanul elpazarolt tömérdek emberáldozat után 1690. évben Batthyany Ádám vezérsége alatt 60 ezer főnyi keresztény sereg vette ostrom alá, kik- 4. nek a várban levő kevés 600 főnyi török j őrség 1690. évi április 13-án megadta magát. A török elűzése után 1702. évben Lipót császár elrendelte Kanizsa várának lerombolását. A várból ekkor kitelepített lakosok egyrésze, különösen a ráczok, a város jelenlegi VI—VII. kerületében telepedtek le, melyet Ráczvárosnak neveztek. A Ráczváros soha sem képezett külön várost, de ennek daczára politikai okokból az ujabb időben 1808. évben megkísérelték Kiskanizsa városrésznek kiszakitását Nagykanizsa város területéből. A török uralom alatt a következő négy részből állott Kanizsa városa: 1. Óváros vagy Régi város, 2. Újváros, 3. Külső város vagy előváros, 4. Ráczváros. Az Ó- és Újváros a várban feküdt, melyet leromboltak, _ de. jelenleg fenállanak az előváros I—V. ker. és külső város VI. kerület. A várban lebontott épületek köveiből Perge Kristóf j várkommandáns a francziskánusok részére templomot és zárdát épített, mely jelenleg is fennáll (alsó templom). Szintúgy épségben \' van máig is a templom tornyára akkor feltett görögkeleti kettős kereszt. A félig lerombolt várat Grasics báró, majd Szapári gróf kapta, ki a várfalából épitett házat, mely jelenleg is fenáll Főút 1—3. szám alatt (Her-czeg tulajdona). 1740. év táján a vár fundamentumában levő termésköveket a tanács szedette ki és javíttatta az uttesteket, ekkor ^ tünt el a vár régi maradványa. Szapári István gróf utódok nélkül 1743. évben meghalt, uratlanul maradt vagyonát a fiskus foglalta el. Ettől pedig rövid idő múlva megszerezte 1 gróf Batthanyi Lajos nádor, kinek örökösei máig is birják. A várost örökké zaklatta a Batthányi-család, kurucz, labancz, ugy hogy egyidőben J a félig elpusztult levéltárt Csáktornyára kel- V lett szállítani. Gyakori tüzesetek is pusztították a vá- ^ 7 rost. Leégett 1779. évben a városház ís és ettől fogva egész 1874. esztendőig, mikor az uj városház felépült, a tanács a városi ispita-házban tartotta üléseit. A mostani városház pedig 1874. évben épült 200 ezer forint költséggel. A város nagy erőfeszítéseket tett, hogy önálló szabad királyi várossá lehessen. — E czélból igen sokszor, nevezetesen 1739-ben, majd 1742-ben, ezután 1791. évben deputá-ciót küldött a királyhoz, de a vármegye és Batthyany herczegeknek ezt mindig sikerült megakadályozni. Legutóbb pedig 1891. évi márczius 12. folyamodott az országgyűléshez, hogy a törvényhatósági városok sorába vétessék, de ezen kérvény még elintézésre sem érdeme-sittetett. — 1907. január havában a városi képviselőtestület ez érdemben újra megindította a mozgalmat. A franczia háborúk idején polgárőrséget állított fel a város a francziák ellen, az 1848-iki szabadságharczban nemzetőrséget. Ekkor vad szerezsánok raboltak ésféktelen-kedtek Kanizsán, s kivülök a várost meg-sarczolták 8000 forinttal a császári katonák is. Ez idő óta a várost nagyobb rázkódás nem érte, lassan, de biztosan halad, hogy egy kényelmes, modern várossá fejlődhessen. Ragykanizsa uáros és vidékének hadtörténelmi múltja. Irta: BALOGH JÁNOS, ni. kir. honvédszázados. — Ára 3 korona. — Ropható Yiechel lülöp lia hönyuhiadóhiuafalában nagyhanizsán. 8 Nagykanizsa város népessége. A legutóbbi 1900. évi népszámlálás szerint Nagy-v*"" kanizsa r. t. város lakossága 23978 egyén volt. A város jelenlegi lakossága 3133 lakóházban tartózkodik. Nagykanizsa város területe. Nagykanizsa r. t. város összes területe 12928 katasztr. hold =• 74 7 km8. Belterület I — V. ker. 701 katasztr. hold - 4.03 km2. „ VI—VII. „ 496 „ „ = 2 852 knr. Összes külterület 11803 „ „ = 67.818 km2, ebből Nagykanizsa r. t. város mint erkölcsi testület tulajdonát képezi: szántóföld 407 katasztr. hold erdő 3367 „ „ összesen 3774 Nagykanizsa kerületi beosztása. Kerület: Beosztott utczák és terek. /. ker. Belváros: Bocskai-utcza nyugati oldala, Csengeri-utcza 8. számig, Deák Ferencz-tér, Erzsébet királyné-tér 1—4. és 17. végig, Főút, Hunyadi-utcza nyugati oldal, Kazinczy keleti és nyugati oldal 10. számig. Kölcsei-utcza, Rozgonyi déli rész, Sugár-ut, Szécsenyi-tér, Zrinyi Miklós-utcza. II. ker. Zrínyiváros: Csányi László, Csengeri-utcza nyugoti oldal, Hajcsár-ut déli oldal, Kazinczy keleti és nyugoti oldal, 10. számtól végig, Király-utcza déli oldal, Kisfaludi Sándor-utcza, Nádor-utcza, Szemere-utcza, Zárda-utcza nyugoti és keleti, Zrinyi Miklós-utcza. III. ker. Szentgyörgyváros: Bajza, Battyányi, Bocskai keleti, Csengeri-utcza keleti oldal, Eötvöstér 24. számtól, Gyár-utcza, Hajcsár-utcza északi oldal, Kisfaludi Sándor-utcza, Kórház-utcza, Kossuth Lajos-tér, Rozgonyi-utcza, Teleki-utcza déli rész, Zrinyi Miklós-utcza. IV. Törökváros: Arany János-utcza, Atilia-utcza, Eötvös- tér 24. számig, Honvéd-utcza, Hunyadi-utcza keleti oldai, Huszti György-tér, Királyi Pál-utcza, Petőfi-utcza, Rákóczi-utcza, Rózsa-utcza, Sugár-ut, Teleki-utcza északi, Vörösmarty-utcza északi és déli. V. ker. Erzsébetváros: Árpád-utcza, Báthory-utcza, Erzsébet királyné-tér 5. számtól 17. Garai-utcza, Kinizsy-utcza, Király-utcza északi oldal, Magyar-utcza, Rozgonyi-utcza északi rész, Sikátor. VI. ker. Ráczváros: Alsó temető-utcza, Bába-utcza, Bajcsai-utcza, Felső temető-utcza, Hunyaditér 21. számig. Jakabkuti-utcza, Kis Rácz-utcza, Körmös-utcza, Nagy Rácz-utcza; országút déli oldal, Pápai-utcza, Pivári-utcza, Polgár-utcza, Rácz kerti, Rozmaring-utcza, Szepetneki-utcza, Szigeti-utcza, Szentflóriántér 17. számig, Tornyos-köz, Varazsdi-utcza. VII. ker. Felsöváros: Berek-köz, Cdgány-utcza, Homok-komáromi-utcza, Hunyadi-tér 21. számtól, Kis mező-utcza, Malomkerti-utcza, Országút északi oldal, Őrtorony-utcza, Szent-flórián-tér 17. számtól, Szentrókus-tér, Templom-tér, Zsigárdi-köz. I I i Dagykanizsa uáros térképe a legújabb összeállításban. Rajzolta: KIRÁLY SÁNDOR, v. mérnök. Ára 5 kor., vászonra húzva léczekkel 7 kor. Kapható Fiechel Yiilöp Yía hönyuhereshedé6ében Dagyhanizsán. Dagykanizsa r. í. uáros tisztikara. Polgármester: Vécsey Zsigmond. Tanácsi tagok: Lengyel Lajos, v. főjegyző, h. polgármester Deák Péter, r. főkapitány Bentzik Ferencz, t. ügyész Áts József, előadó-tanácsos Perger Károly, v. aljegyző Bedenek József tiszteletbeli aljegyző Faics József, v. k. tanácsos Halvax Frigyes „ „ „ Hegedűs György „ „ Karlovits József „ „ „ Plander György » V » Tbomka Endre „ „ „ Katonaügyi előadó-tanácsos: Sterbeczky Ferencz. Levéltárnok: Csányi János. Kezelők: Babnigg Béla, irnok Erdélyi János, „ Kamenár Géza, napidíjas Polai József, „ Vidos József, „ Prichler Gyula, „ Fehér István, „ Árvaszék: Elnök: Vécsey Zsigmond. Lengyel Lajos, v. főjegyző, h. elnök Halis István, előadó-tanácsos Dr. Bentzik Ferencz, t. ügyész Hardi Gyula, h. közgyám Szedlmayer László, s. gyám Árvaszéki tiszteletbeli ülnökök : Dr. Tripammer Rezső Lövy Adolf Simon Gábor Knortzer György Hertelendy Dr. Fried Ödön Dr. Ollop Mór Dr. Fábián Zsigmond Szalay Lajos Béla. Árvaszéki kezelők: Tóth Nándor, irnok Nóvák Nándor, irnok. Községbiró: Halis István, tanácsos. Mérnöki hivatal: Király Sándor, v. mérnök Székely Nándor, s. mérnök. Pénztár-számvevőség: Halvax Gyula, v. pénztárnok Anhoffer Gyula, számvevő Viola József, künyvvivő Klapper Miklós, napidíjas Pahocsa István, gazdasági szolga Adóhivatal: Neu Albert, ellenőr Horváth István, adótiszt Orbán József, napidíjas Tantits Béla „ Vojkovics János, „ Verhás Gusztáv, végrehajtó Deák József, „ Tanczenberger János, becsüs Staab József, „ Metz József, „ Pál János, ideiglenes „ Kataszteri nyilvántartó: Karlovics Lajos. Orvosok: Dr. Rácz Kálmán, v. orvos Dr. Goda Lipót, v. orvos Szenthe Ferencz, m. kir. állatorvos Kertész Lipót, vágóhídi állatorvos Vágóhídi felügyelő: Raffay István. u- Erdőmester: Csigaházy Antal. Városi kertész: Fabick Tivadar. 12 Anyakönyvi hivatal: Lengyel Lajos, anyakönyvvezető Ihászi Horváth István, anyakönyvv. helyettes Rendőrkapitányság: Deák Péter, rfőkapitány Farkas Ferencz, aikapitány Bay György, aikapitány Hajós Ferencz, rbiztos Jutassy István, r. irnok Füredi János, r. irnok Graff Kálmán, r. napidíjas Nagy Lajos r. tizedes Kozáry Ferencz „ Borbély József „ Pietrofszky Károly „ Varga Vendel „ Jambrovics István Nagykanizsa városi ital- és fogyasztási adóhivatal: Helyisége: Városház. Felügyelő: Dobó Márton Pénztárnok: Thomka Endre Könyvelő: Riedlmayer Károly Járlatlevél kezelés: Helyiség: Városház, II. emelet. Kezelő: Benedek József, tb. aljegyző. Segédkezelő: Karlovics Lajos, kat. nyilvántartó. Gazdasági munkás- és cselédsegélyző pénztár: Helyiség: Városház I. emelet. Főnök: Vécsey Zsigmond, polgármester Kezelő: Karlovits Lajos, nyilvántartó Pénztár: Városi pénztár Helypénz bérlő: Helyiség: Városház 1. emelet. Neuerer, Keppich és Brankovich czég. Megbízott: Dobó Márton. Ilagykanizsa uáros képviselőtestülete. 1. A legtöbb adófizetők. Herczeg Batthyány Strattman Ödön, nagybirtokos Nagykanizsai takarékpénztár részvénytársaság Báró Guttman Aladár, mérnök Zalamegyei gazdasági takarékpénztár részvénytársaság Délzalai takarékpénztár részvénytársaság Franz Károly, nagyiparos Déli vaspálya társaság Báró Guttman Vilmos, kereskedő Báró Guttman László, kereskedő Báró Guttman Ödön, kereskedő Nagykanizsai bankegyesület Izraelita hitközség Ujnépi Elek Lipót, kereskedő Bogenrieder József, vendéglős Nagykanizsai tárházak részvénytársaság Babochay György, ügyvéd Weisz József, kereskedő Zerkowitz Lajos, kereskedő Stern Sándor, gyáros Rapoch Gyula, ügyvéd Hlatkó János, iparos Dunántuli gazdasági szeszgyárosok szeszfinomitó részvénytársaság Grünhut Alfréd, kereskedő Schwarcz Gusztáv, kereskedő Ármuth Náthán, kereskedő Deák Péter, háztulajdonos Sebestyén Lajos, ügyvéd Dr. Bentzik Ferencz, ügyvéd Aczél Pál, ügyvéd Grünhut Henrik, kereskedő Dr. Szabó Zsigmond, orvos, Dr. Schwarcz Adolf, ügyvéd Dr. Plihál Viktor, kir. közjegyző Práger Béla, gyógyszerész Pozsonyi Aladár, háztulajdonos Sartory Oszkár, kereskedő Schulhof Adolf, kereskedő Strem Vilmos, kereskedő Strém Tódor, kereskedő Dr. Szekeres József, orvos Dr. Szigethy Károly, orvos Ledofszky Ernő, kereskedő Schönfeld Nándor, háztulajdonos Blau Lajos, kereskedő Hertelendy Béla, ügyvéd Nagykanizsai segélyegylet szövetkezet Görögkeleti hitközség, háztulajdonos Unger Ulimann Elek, kereskedő özv. Blau Pálné, háztulajdonos Sommer Sándor, háztulajdonos Khonold Frigyes, bérlő Vidor Samu, háztulajdonos özv. Szeidmann Samuné, háztulajdonosné özv. Vagner Károlyné, háztulajdonosné Miltényi Sándor, iparos Löwy Adolf, háztulajdonos Belus Lajos, gyógyszerész Verő Henrik, háztulajdonos özv. Csima Jánosné, háztulajdonosné özv. Dr. Szukics Nándorné háztulajdonosné özv. Dobrovics Dömötörné, háztulajdonosné Nagykanizsai Casino, háztulajdonos Ujnépi Elek Ernő, háztulajdonos Löwenfeld Joachim, bérlő özv. Rosenfeld Adolfné, háztulajdonosné Oszterhuber László, táblabíró özv. Scliwarcz Samuné, kereskedő Schwarcz Ottó, kereskedő Ujnépi Elek Géza, birtokos Bun Samu, igazgató Závody Albin, curiai bíró, törvsz. elnök Maláta és serfőződe részvénytársaság Dr. Tripammer Rezső, ügyvéd Ebenspanger Leó, kereskedő Frank Vilmos, kereskedő Weiszmayer Lipót, kereskedő Gróf Hugonay Béla, háztulajdonos Rosenberg Jánosné háztulajdonosné Welisch József, kereskedő Dr. Horváth Kálmán, ügyvéd Pollák C. Rudolf, háztulajdonos Melczer Jakab, kereskedő Günsberger Jakab, kereskedő Blau Lázár, háztulajdonos ifj. Köő József, vendéglős Rotschild Samu, kereskedő Reichenfeld Gyula, kereskedő özv. Pflanzer Gáborné, háztulajdonosné Weisz Tivadar, kereskedő Bettelheim Rezső, kereskedő Guth Arnold, kereskedő Wokoun Antal, iparos. y \' J Póttagok. Dr. Bunzl Alfréd, ügyvéd Mészáros Antal, gazdatiszt Bettelheim Samu, háztulajdonos Bettelheim Győző, kereskedő Oruszváry Gyula, ügyvéd Fatér Mihály, épitő Ábrahám Károly, háztulajdonos Fekete József, háztulajdonos özv. Oblidál Conrádné, háztulajdonosné Szalay Lajos, ügyvéd Milhofer Gyula, vendéglős Eisinger Henrik, háztulajdonos özv. Szegő Gyuláné, háztulajdonosné Morandini Román, épitő Haba Pál, gyáros Dr. Plosszer István, ügyvéd Trojkó Lajos, ügyvéd Dr. Fábián Zsigmond, ügyvéd Dr. Dőri József, ügyvéd özv. Simon Zsigmondné, háztulajdonosné özv. Schreyer Lajosné, háztulajdonosné Fischer Sándor, kereskedő Leitner József, kereskedő Singer József, kereskedő. Változások évközben. 6 2. Választott képviselők. I. kerület. Dants Kálmán Sommer Náthán Halphen Mór Rothschild Albert ti Szalay Lajos Muzikár Vincze Viosz Ferencz r III. kerület., Dr. Neusiedler Antal V \' Horváth majdák József Joszifovits Milivoj Horváth György í j Vidovics József Dr. Villányi Henrik tsv 4> Eperjesy Gábor ; . Heltai József Fatér Mihály T Dr. Bród TivaÖar Fischel Lajos Szalay Sándor Dr. Fried Ödön fy.o Keller Mátyás Hilcz Lajos Turek Géza II. kerület. Kránitz József Viola József K IV. kerület. Knortzer György f Darvas János Mihályi István Horváth János Dr. Tripammer Rezső\' Ujváry Géza ifj. Samu József Takács Péter - ; Schmiedt Frigyes Csóka Ferdinánd V. kerület. Mátyás Ferencz Oszterhuber László Dr. Ollop Mór Dr. Lőke Emil Dr. Weisz Lajos Dr. Rothschild Jakab Österreicher Bernát Szurovy Géza * // -r1\' Geisl Viktor Bartos Géza c- \\ Réti Lajos Dr. Rothschild Samu ifj. Pulay Ferencz Rauschenberger Adolf Szabó Károly Schertz Richárd Benedek Antal Dr. Fábián Zsigmond Nith Norbert Schavel Lajos \'VM/^Dr. Szigethy Károly Weiszberger Kálmán Remete Géza Reinitz József Knausz László Bay György Gáspár Ferencz Köhler Antal Németh György Veinovics Ede Czápáry Ádám VI. kerület. Plemmer József Bunczorr. József Kállovits László " Horváth László csizmadia Horváth Juda Ferencz Bolf Iván József Dolmányos Antal Kállovics József Mátés József Mihalecz József krenusz Nováth István VII. kerület. Hegedűs György Horváth johanec László Major József Hajdú József Sneff László Péter Anek László Plander György ifj. Steszlin Ferencz Bagonyay György Polai László gyuricz Anek József Bunczom Ferencz Győri László ifj. Auer László fL Elöljáróság! tagok: Vécsey Zsigmond Lengyel Lajos Deák Péter Áts József Halis István Sterbeczky Ferencz Király Sándor Halvax Gyula Anhoffer Gyula Neu Albert Thomka Endre Halvax Frigyes ifj. Hegedűs György ifj. Kállovics József ifj. Faits József Plander György Dr. Bentzik Ferencz Dr. Rátz Kálmán Dr. Goda Lipót Perger Károly Csányi János Változások évközben: Pártoljuk a honi ipart! „PATRIA" PÓTKÁVÉ színe, zamatja és ize a legjobb! Gyár: HagyKanizsa\'n. fl uárosi képviselőtestület albizottságai. I. Villamellenőrző bizottság. Elek Ernő, Goldhammer Károly alelnök, Kertész Lajos, Grünhut Henrik, ifj. Samu József, Unger Ullmann Elek elnök, Sommer Náthán, Rauschenberger Adolf, pósfai Horváth János, Horváth johanecz László, | Bagonyai György, Eperjesy Gábor, ifj. Fesselhofer József, Dobrovits Milán, ifj. Köő József, Király Sándor I v. mérnök, Perger Károly aljegyző, Vécsey Zsigmond, ; Lengyel Lajos, dr. Benczik Ferencz, Elek Lipót, dr. Schwarcz Adolf, dr. Fábián Zsigmond, dr. Ollop Mór, Deák Péter. II. Jogügyi bizottság. Dr. Tripammer Rezső, Rapoch Gyula, Simon Gábor, dr. Bród Tivadar, dr. Fried Ödön, Tóth László, Remete Géza, dr. Fábián Zsigmond, dr. Neusiedler Antal. III. Legelő- és erdőgazdasági bizottság. Pálfy Alajos alelnök, Hertelendy Béla elnök, Tóth István, Blau Ottó, Elek Géza, Sommer Sándor, Vidovits József, Kránitz József, Schmidt Frigyes, Mátyás Ferencz, Knausz László, Gáspár Ferencz, Kállovits László mihina, Bolf Iván József, ör. Mihálecz József, Ujváry Géza, Major József, Anek József, ifj. Steszlin Ferencz, Stern Sándor, báró Guttmann Vilmos, Hajdú József, Mátés József, Szabó Károly, Perger Károly, Csigaházy Antal előadó. 22 IV. Kisdednevelésügyre felügyelő bízottság. Fischel Lajos, dr. Villányi Henrik, Schmiedt j Frigyes, Remete Géza, elnök, Szalay Sándor, dr. Neumann Ede alelnök, Anek László, Bunczom Ferencz. V. Közegészségügyi bizottság. Dr. Neumann Ede, dr. Szabó Zsigmond, Práger Béla, dr. Szekeres József elnök, Belus Lajos, dr. Fodor j Aladár, dr. Pillitz Soma, Bartos Géza, dr. Mayer Ferencz, Nith Norbert, dr. Szigethy Károly, dr. Rácz Kálmán, Németh György, dr. Blau Simon alelnök, Reik Gyula, dr. Goda Lipót, Schertz Richárd, Dolmányos Antal, Bun Samu, Görög Incze, dr. Villányi Henrik, Hajdú Gyula, Horváth György főgmn. igazg., Hütter Lajos, dr. Ország Lajos, Venczel Rezső, dr. Bartha Gyula, dr. Schwartz Károly, Kádár Lajos, dr. Engel Sándor, Perger Károly aljegyző. VI. Szegényügyi bizottság. Rothschild Samu, dr. Schwartz Adolf, Pillitz Gyula, Ledofszky Ernő, Schwartz Ottó, Nith Norbert, Snef László péter, Szalay Sándor, dr. Szekeres József, Keller Mátyás, Goldhammer Károly, dr. Fried Ödön, Samu József. VII. Ipariskolai felügyelő-bizottság. Weiser József, Grünhut Henrik, Miltényi Sán- j dor, Hlatkó János, Muzikár Vincze, Keller Mátyás, Österreicher Bernát, Dr. Rothschild Jakab, Dants Kálmán alelnök, Weisz Tivadar, Joszifovits Milivoj elnök. VIII. Számvizsgáló-bizottság. Reinitz József, Szigethy Samu, Lendvay Samu, , Dobrovits Milán, Szalay Lajos, Stolczer Gusztáv, ifj. Steszlin Ferencz, Heltai József, Muzikár Vincze. IX. Kórházi bizottság. i Horváth György elnök, Tripammer Gyula alelnök, Dr. Schwartz Adolf, Eperjessy Gábor, Miltényi Sándor, Elek Lipót, Dr. Szigethy Károly, Dr. Ollop Mór jegyző, Dr. Rácz Kálmán, pósfai Horváth János, Remete Géza. X. Főgymnaziumi bizottság. f Vécsey Zsigmond elnök, Dr. Tripammer Rezső, [, Hertelendy Béla, Horváth György, Schertz Richárd, Ebenspanger Leó, Perger Károly. " «£. Jí 23 l XI. Szinházi bizottság. Dr. Neumann Ede, báró Guttman Vilmos, Ebenspanger Leó, Grünhut Henrik, ifj. Fesselhofer József, Radnai Jenő, Elek Ernő, Zerkovitz Oszkár, Dr. Plihál Viktor alelnök, Viosz Ferencz, Oszterhuber _ László elnök, Dr. Lőke Emil, Dr. Neusiedler Antal, i Dr. Pillitz Soma, Perger Károly. f XII. Pénzügyi bizottság. Tripammer Gyula, Knortzer György, Elek Lipót elnök, Schwartz Gusztáv, Grünhut Alfréd, Dr. Fábián Zsigmond, Dr. Schwartz Adolf, Dr. Rothschild Samu, Weisz Tivadar, Blau Lajos, Dr. Plihál Viktor, Milté-nyi Sándor, Vidor Samu, Bogenrieder József, Halphen Mor, Dr. Lőke Emil, Dr. Rothschild Jakab, Viola József, Knausz László, Plemmer József,.. Bunczom József, Dr. Bentzik Ferencz, ifj. Samu József, Perger Károly, Vécsey Zsigmond. XIII. Épitési bizottság: Knortzer György, Ebenspanger Leó, Blau Lajos, Stern Sándor, Unger Ullmann Elek, Morandini Román, Sartory Oszkár, Reichenfeld Gyula, Szommer Náthán alelnök, Sebestény Lajos, Szurovy Géza, Fatér Mihály, pósfai Horváth János, Weiszberger Kálmán, Horváth László csizmadia, Horváth juda Ferencz, Sneff László Péter, Rauschenberger Adolf, ifj. Steszlin Ferencz, Dants Kálmán, Dr. Szigethy Károly, Rosenberg Richárd, Geizl Viktor, Király Sándor, Perger Károly. 1 * XIV. Megyei uti bizottság. Vécsey Zsigmond, Plánder György, Hertelendy Béla, Gáspár Ferencz, Horváth József, Simon Gábor, Sommer Sándor, Thomka Endre. * XV. Nyugdijkezelő választmány. Vécsey Zsigmond, Reinitz József, dr. Plihál Victor, Viosz Ferencz, Öszterreicher Bernát, Lengyel Lajos, dr. Benczik Ferencz, Halis István, Ats József, Halvax Gyula, Farkas Ferencz, Nagy Lajos. Póttagok. Dr. Bród Tivadar, Fischel Lajos. XVI. Árvaszéki tiszteletbeli ülnökök. T Dr. Tripammer Rezső, Lőwy Adolf, Simon Gábor, Knortzer György, dr. Fried Ödön, dr. Ollop Mór, dr. Fábián Zsigmond, Szalay Lajos, Hertelendy Béla. XVIÍ. Uti bizottság. Hertelendy Béla elnök, Szonimer Sándor, Simon Gábor, Plánder György linai, Kránitz József, dr. Plihál Viktor, dr. Fábián Zsigmond, Tripammer Gyula, Blau Ottó, Stern Sándor, Thomka Endre, Király Sándor, Unger Ullmann Elek, Elek Ernő. XVIII. Esküdteket összeíró bizottság. Ebenspanger Leó, Viola József. XIX. Pénztár vizsgáló bizottság. Fischel Lajos, Heltai József, Eperjessy Gábor Unger Ullmann Elek. XX. Községi segélyalap véleményező Flumbort László, Baj Istók Ferencz, Horváth diós István, Szmodics György, Tandory Antal, Pátri Vécsey Zsigmond, Lengyel Lajos, dr. Benczik Ferencz, Dobó Márton, Knortzer György, Tóth István, Perger Károly. NAGYKANIZSA, Erzsébet királyné-tér 1. sz Ajánlja dúsan felszereit raktárát uri és női divatczikkekben rendkívül olcsó árban. Kienielendők a következő czikkek: Uri diuatkaíapok, ingek, gallérok és kézelők. Különlegességek nyakkendőkben, zsebkendők, harisnyák, nap- és csőernyők, blousok, kötények és mellfüzők, uri, női és gyermek ezipőáru, utazó bőröndök, gyermekkocsik, sirkoszoruk és minden e szakmába vágó ezikkekben. bizottság János. XXI. Regále KELETI M. MOR A SZERECSENHEZ\'- Hagykanízsa udros területén Ieuő egyesületek. Cheujra-Radiseha (Szent-Egylet). Alakult: 1796. évben. Hivatalos helyiség: Izr. hitközségi iroda. Elnök : Dr. Ollop Mór. Tagok száma: 310. nagykanizsai izr. jótékony nőegylet. Alakult: 1845. évben. Tagok száma: 320. Elnök: Vidor Samuné. nagykanizsai Casino. Alakult: 1836. évben. Tagok száma: 230. Elnök: Ujnépi Elek Lipót. Tornaegylet. Alakult: 1869. évben. Hivatalos helyiség : Polgári iskola tornaterme. Tagok száma: 47. Elnök: Unger Ullmann Elek. ■ ■ . V\' \' \' r>•■[\'■\'r\'v,\',- ■ Önkéntes üüzoltó Egylet. Alakult: 1871. évben. Helyiség : Tűzoltó őrtanya. Tagok száma: 78. Elnök: Lengyel Lajos. nagykanizsai általános betegsegélyző egyleí. Alakult: 1871. évben. Hivatalos helyiség: Rozgonyi-u. 6. sz. Tagok száma: 210. Elnök: Dants Kálmán. Kereskedő ifjat? önképző egylete. Alakult: 1873. évben. Tagok száma : 132. Elnök: Heltai József. társaskör. Alakult: 1875. évben. Helyiség: Sugár-ut 1. sz. Tagok száma: 165. Elnök: Schmidt Frigyes. Uendéglősök, káuésok, mészárosok, pinczéreh segélyegylete. Alakult: 1880. évben. Hivatalos helyiség: Polgári Egylet kis terme. Tagok száma: 105. Elnök: Kollay Ferencz. Munka-páholy. Alakult: 1890. évben. Hivatalos helyiség: Zrinyi Miklós-u. 36. sz. Tagok száma: 35. Elnök: Dr. Rothschild Jakab. nagykanizsai keresztény jótékony nőegylet. Alakult: 1887. évben. Tagok száma : 320. Elnök: Dr. Szekeres Józsefné. Szépítő Egyesület. Alakult: 1893. évben. Tagok száma: 220. Elnök: Tripammer Gyula. Irodalmi és műuészeti kör. Alakult: 1895. évben. Elnök: Horváth György. Alelnökök: Dr. Neumann Ede, Bőhm Emil. Tagok száma : 300. Zalamegyei ált. ianitótesiüféi. 5 ; "T a . * \' 1 ;/> ; / Székhely: Nagykanizsa. ( Elnök: Szalay Sándor. 7. Alelnökök : Kertész József éV-vaíf *|ózsef. Főjegyző : Poredus Antal. I. jegyző : Szabó István. II. jegyző : Kovács Miklós. Pénztáros : Banekovich János. Könyvtáros: Krammer Lajos. Zalamegyei aggharczosok testülete. Alakult: 1894. évben. Tagok száma: 40. Elnök: Szendrei Károly. Szabómunkások és munkásnők szakegylete. Alakult: 1895. évben. Tagok száma: 40. Elnök: Székely Károly. nagykanizsai magyar asztaltársaság. Alakult: 1390. évben. Tagok száma: 170. Elnök: Horváth István. Rerületi betegsegélyző pénztár. Alakult: 1895. évben. Helyiség: Erzsébet királyné-tér 20. Tagok száma: 3250. Elnök : Schweitzer József. Önsegélyző egylet a es. és hír. szab. déli vaspálya társaságnak magyar szent korona területén levő alkalmazottjai részére. Alakult: 1896. évben. Helyiség: Csengery-u. 12. Tagok száma : 599. Elnök: Lasky Pál. Magyarországi munkások rokkant nyugdijegylete (fióh). Alakult: 1897. évben. Helyiség: Polgári Egylet. Tagok száma: 615. Elnök: Kováts Miklós. 28 nagykanizsai mozdonyszemélyzet temetkezési társulata. Alakult: 1898. évben. Tagok száma: 116. Elnök: Moshammer Károly. Magyarországi könyunyomdászok és betűöntők szakegylete (fiók). Alakult: 1902. évben. Helyiség: Rákóczy-u. 18. Tagok száma: 37. Yütőhází kézművesek önsegélyző egylete. Alakult: 1900. évben. Helyiség: Kápolna korcsma. Tagok száma : 90. nagykanizsai első íemelkezési egyleí. Alakult: 1900. évben. Helyiség: Sas-vendéglő. Tagok száma: 1200. Elnök: Csóka Ferdinánd. nagykanizsai emberbarát temetkezési egyesület. Alakult: 1901. évben. Helyiség: Vaskapu-vendéglő. Tagok száma: 1417. Elnök: Eperjessy Gábor. Magyarországi uas- és fémmunkások szöuetsége. Alakult: 1903. évben. Helyiség: Rákóczy-u. 16. Tagok száma : 40. Elnök : Gill Károly. H nagykanizsai uasuti személyzet önkéntes temetkezési egylete. Alakult: 1904. évben. Tagok száma: ? Elnök: Ungár Márton. Magyarországi ezipész- és csizmadia munkások szakegylete (fiók). Alakult: 1904. évben. Helyiség: Rákóczy-u. 16. Tagok száma : 35. Elnök: Lingl József. 29 Magyarországi épitő munkások országos szöuztségéneh helyi csoportja (fiók). Alakult: 1904. évben. Helyiség: Rákóczy-u. 18. Tagok száma : 180. ■ Elnök: Vugrinecz Károly. Általános ifjuságképzó\' egyesület. Alakult: 1904. évben. Tagok száma : 174. Elnök: Ihászi Horváth István. Magyarországi borbély és fodrászsege\'dek szakegylete (fiók). Alakult: 1905. évben. Tagok száma: 23. Elnök: Brod Ernő. Magyarországi famunkások helyiesoportja (fiók). Alakult: 1905. évben. Helyiség: Rákóczy-utcza 16. sz. Tagok száma: 74. Elnök: Fehér Ferencz. Magyarországi földmunkások szöuetsége (fiók). Alakult 1905. évben. Helyiség: Rákóczy-utcza 16. sz. Tagok száma: 979. Elnök: Magyar János. Magyarországi áesmunkások szakegylete (fiók). Alakult: 1905. évben. Helyiség: Rákóczy-utcza 16. sz. Tagok száma : 23. Elnök: Czindrics Lajos. nagykanizsai Sport-egylet. Alakult: 1906. évben. Helyiség : Tagok száma: 71. Elnök : Áts E. Árpád. Uasuti munkások országos szöuetsége. Alakult: 1906. évben. Helyiség: Kisfaludi-u-tcza 8. Tagok száma: 520. Elnök: Tóth György. 30 Magyarországi kereskedelmi alkalmazottak helyi csoportja (fíóh). Alakult: 1906. évben. Helyiség: Erzsébet királyné-tér 13. Tagok száma: 26. Elnök: Walder Mór. nagykanizsai kath. legényegylet. Alakult: 1902. évben. Helyiség: Eötvös-tér 14. Tagok száma: 68 rendes, 150 pártoló. Elnök: Horváth György főgymnáziumi igazgató. ]ózsef királyi herczeg szanatórium egyesület. Alakult: 1906. évben. Tagok száma: 130. Elnök: Vidor Samuné. Csizmadia ipartestület. Alakult: 1877. évben. Tagok száma: 75. Elnök: Varga János. Riskanizsai polgári oluasóhör. Alakult; 1870. évben. Helyiség: VI. ker. Polgár-utcza Tagok száma: 307. Elnök; Hegedűs György. nagykanizsai polgári egylet. Alakult: 1836. évben. Tagok száma: 220. Elnök: Dr. Bentzik Ferencz. H nagykanizsai építész-segédek betegsegélyző egylete- Alakult: 1878. évben. Helyiség: Eötvös-tér 2. Tagok száma: 50. Elnök: Folkmayer József. Élelmezési ipari munkások szakegyletének helyi csoportja (fiók). Alakult: 1906. évben. Helyiség: Rákóczy-utcza 16. Tagok száma : 29. Elnök: Pum József nagykanizsai rabsegélyző egylet. Alakult: 1906. évben. Helyiség: Ügyészség. Tagok száma: Taggyüjtés folyik. Elnök: Závody Albin. Uulipánhert szövetség. Alakult: 1906. évben. Elnök: Hertelendy Béla. Uárosi és járási gazdakör. Alakult: 1903. évben. Helyiség: Sugár-ut 18. Tagok száma : 205. Elnök: Vizlendvay Sándor. Magyar szent borona országai vasutas szövetsége. Alakult: 1906. évben. Elnök: Cathry Szaléz. Vl . Jelige: A honi vállalatok Óvjátok, ápoljátok és Védjétek a hazai ipart védelme érdekében! és a hazai terméket! Hazai termék ! Petánczi savanyuvíz Széchenyi forrás \\l Európa legdúsabb szénsavas natron-és lithiontartalmu savanyuvize. Elsőrangú gyógyuiz! Nagymérvű lithiontartalma miatt rendkívül gyógyhatású különféle gyomor- és vesebajoknál, úgyszintén a lélekző szervek hu-rutos bántalmainál, köszvény és csuz, valamint mindennemű hurutoÍ< eseteiben. E gyógyvíz enyhén feloldólag hat. — Legjobb borvegyüléki és asztali viz, főkép az uj borokat igen kellemes és iiditő itallá teszi és daczára ezen sokoldalú kitűnőségének, olcsóbb, mint a többi ásványvizek. Összehasonlítási táblázat 10.000 részben a legértékesebb alkatrészből van: Petánczi Krondorfi QiosshUbli Mohai (Magy.) (Cseh.) (Cseh.) (Magy.) Szénsav . 48.214 30.846 29.339 30.723 „ nátron 30.894 8.873 8.430 0.541 „ lithion 0.342 0.035 0.065 0.074 „ magnesia 2.759 2.751 1.400 3.424 ík Chlornatrium 7.281 — 0.029 - Összesen 89.490 42.505 39.263 34.662 Rómában a pápai és az olasz királyi udvaroknál kedvelt asztali viz. Egyszersmind az igen tisztelt közönséget arról értesítem, hogy Nagykanizsa területére, ugy egész Somogymegyére állandó „RAKTÁRT" létesítettem Nagykanizsán. fy A kizárólagos elárusitással Fleisehhaeker Ignáez urai (lakik: Király-utcza 14. sz., Babocsay-ház) biztam meg. Űjf Tisztelettel üogler lózsef, Peíánez. ----y</-----W- III. Közhivatalok. Arany Korona szálloda Nagykanizsán A város központján, a legkényelmesebben I berendezve Étterem, kerti étkező és kduéhdz. I Kitűnő konyha, jeles borok. Pontos és kifogástalan kiszolgálás. Mérsékelt árak. Bogenrieder lószef szállodás. Telefon 121. KOHN SAMU épület- és műlakatos = első nagykanizsai sodronyfonó gyár. = NAGYKANIZSA (Saját ház). Magyar-uteza 3. Készit; lépcső-, kerítés- és sir-rácsokat, villámhárítókat és vaskapukat a legszolidabb árakon, előadott vagy kívánatra saját rajzok szerint; továbbá takaréktiizhelyeket mindenféle kivitelben. Elvállal mindenféle épület és műmun-kákat, valamint drótfonásokat és kútjavitást. Kerékpár javító műhely. A soproni kiállításon ezüst éremmel kitüntetve. M. kir. Adóhivatal. Helyisége: Erzsébet királyné-tér 5. Pénztárnok: Ötvös Emil; ellenőr: Kottler Gusztáv; adótisztek: Zalaváry József, Rácz Ödön, Veispeck Sándor, Dénes Jenő, Deogáró József. M. kir. Csendőrség. Laktanya: Csengeri-utcza 32. Szakaszparancsnok: Friedrich Róbert, csendőr-hadnagy Örsparancsnok: Bernschíifz József járás-örmester. M. kir. Dohánykezelőség. Helyiség: Erzsébet királyné-tér 8. Kezelő: Fagyas Lajos; ellenőr: Szabady Gusztáv. M. kir. Erdőgondnokság. Helyiség \': Kazinczy-utcza 41. Vezető: Hrabovszky Kelemen, ni. kir. főerdész. Igazságügy. Kir. Törvényszék. Helyiség: Erzsébet királyné-tér 9. Elnök: Závody Albin, curiai biró. Beosztott birák: Veber Károly, Csesznák Miklós, dr. Neusiedler Antal, Knorr Kálmán, dr. Eöri Szabó Jenő, dr. Fischer József; albiró: Gyenes Sándor. Jegyző: Samuely Ottó; aljegyzők: Kayser Elek, dr. Némethy Andor, Vitzl Győző, Gyarmathy József, Szulfil Emil. 3* Kezelök: Horváth Qyula, irodaigazgató ; Horváth Ferencz, Szuminer Imre, Németh Imre, Nagy Károly, Varga József, Írnokok. Napidijasok: Vajda Ferencz, Hám János, Hanzsalits József, Dolmányos Ferencz. Kir. Járásbíróság. Helyiség: Erzsébet királyné-tér 9. Vezető: Oszterhuber László, kir. táblai biró, járásbiró. Járásbiró: Kaczenbach József; aljúrúsbirák: Dreven Lajos, Bereczky Viktor, Lajpczig Antal; aljegyző; Bubics Károly; írnokok: Huksíádt Gocsárd, Kercsmár Dénes, Nováczky József, Lisziák Jenő; dijnokok: Böhm Imre, Horváth Gyula, Perger József. Kir. Telekkönyvi hatóság. Helyiség: Erzsébet királyné-tér 9. Vezető: Gózony Sándor, biró. Aljegyző: Dr. Stolczer László ; telekkönyvezetők: Hajdú Sándor, Krátky József; segédtelekkönyvvezető: Pulay Károly; dijnokok: Hencsey György, Gerencsér József, Gumilár Mihály, Németh János. Kir. Közjegyző. Helyiség-. Szentgyörgyváry-utcza 3. Kir. közjegyző: Dr. Plihál Viktor; kir. közjegyző helyettesek: dr. Hiibner János, dr. Gramling Elemér. Közvágóhíd. Közvágóhidi felügyelő: Raffai István ; közvágóhidi állatorvos: Kertész Lipót. Mázsa-ház. Helyiség: Szécsenyi-téren. Mázsakezelő: Pintér Sándor. Mértékhitelesítő hivatal. Helyiség: Kazinczy-utcza 3. Hitelesítő: Komlósi Kálmán. 37 M. kir. Pénzügyőrség. Pénzügyőri biztos: Bagári Zsigmond, lakása Árpád-utcza 25a Pénzügyőri szakasz helyisége: Kisfaludi-utcza 30. Pénzügyőri szemlész: Lukácsi Ödön. M. kir. Sóhivatal. Helyiség : Hajcsár-ut 1. Pénztárnok: Hametmayer Lajos. Ellenőr: Rakovszky János Szolgabírói hivatal. Helyiség: Battyányi-utcza 14. Főszolgabíró: Viosz Ferencz; szolgabíró: Dienes Sándor; járási számvevő: Svastits Elemér; irnok: Lenkei Zsigmond; napidíjas: Kopp Vilmos. M. kir. Ügyészség. Helyiség; Erzsébet királyné-tér 9. Kir. főügyész: Dr. Jureczky Iván; kir. alügyész: dr. Molnár Jenő; fogházfelügyelő: Hudi István. Gyepmesteri telep a Békástói erdőben. Weisinger Antal gyepmesterrel érintkezni a rendőrségi laktanyában lehet. M. kir. posta. Nagykanizsa I. sz. m. kir. posta- és távirda-hivatal személyzete. Helyiség : Erzsébetkirályné-tér 5. sz. Felügyelők: Szommer Náthán, Jaeger Ferencz. Főtisztek: Pickel Ferencz, Kuhár Ferencz, Márk Géza, Stefán György, Eger Zsigmond. Tisztek: Maschler István, Mattos Jenő, Gájos Béla, Tóth Béla, Riedl-mayer László, Áts Ede Árpád, Perger Kálmán, Antal József, Janda Károly, Burkovics Gyula, Németh György, Farkas Sándor. Segédtisztek: Böhm Ignácz, Vincze Kálmán, Nemes Jenő, Mesteri Ferencz, Varga István, Müller Béla, Pusofszky Béla, Csillag Károly, Nagy Tivadar, Fehér Lajos. Kezelő: Wagner Mariska. Gyakornok: Horváth József. Segédtisztjelölt: Megyesy Ferencz. Növendékek: Mészáros György, Mayer Mátyás, Csete József. Altisztek: Pál Gyula, Csákányi István, Hajdú József, Jaksch Károly, Davidóvics István. 38 Szolgák: Hémár István, Kreznár György, Pásztor János, Kovács Pál, Varga György. Bauer Ferencz, Sto-cker Károly, Karlovics Péter, Filák Ferencz, Koch György, Szigeti István, Vucsák György, Kincses György, Andri Lajos, Molnár József, Zimitz Lajos, Szieger Tóbiás, Szerdahelyi József. Hirlapkézbesitök: Szobocsán Anna, Adlovics Amália. Völker Karolin, Keszei Karolin, II. számú posta (mozgó) hivatal. Helyiség: Déli vasúti állomás. Felügyelők: Kaffka József, Hajek József. Főtisztek: Árvay Lajos, Balassa Miklós, Bontz Endre, Gartner Károly, Geisl Miksa, Harsay György, Kattauer Ede, Kovács Ferencz, Köröskényi István, Miklóssy Antal, Palkó Zsigmond, Palkovics Ignácz, Pelcz Jakab, Schott Adolf, Schuch Lajos, Szabados Győző, Vukassovics Vincze. Tisztek: Csoluoky Károly, Csontos László, Ferenczy Gyula, Hirschler Miksa, Horváth János, Kostyák Lajos, Krizsán Miklós, Leposa Ferencz, Mair József, Vellák János. Segédtisztek: Bayer László, Pintér Sándor, Grucser József, Rozspotnik László, Szántó Gyula, Tassaly Tamás, Ütő László. Müiler Béla segédtiszt Nagykanizsa 1. sz. hivatalból kisegitőként. Segédellenőrök: Czinder János, Kántz Kálmán, Raitmann Alajos, Seres Dénes, Sonnenberg Frigyes, Supka Béla. Altisztek: Adlovics Ferencz, Babics József, Frankovics József, Halász József, Horváth József, Jaberics Károly, Jersche Nándor, Keszei Lajos, Kincses György, Kocsilovics Izidor, Medgyesy Ferencz, Nemes János, Polecz József, Ruskár Károly, Schwarcz Izsák, Szobocsány András, Topler János, Tóth Károly, Völker Mátyás, Zimitz Péter. Szolgák: Boros Károly, Boros Maté, Buza Zsigmond, Gazdag Kálmán, Gombócz János, Holecz János, Kiss Zsigmond, Latzkovics István, Makovecz Antal, Németh József, Pataki Antal, Pintér István, Sajni József, Sza-lai Sándor. Szűcs János, Tamás Ignácz, Tengerdi László, Tóth Ferencz, Vanasdi István, Vercz József, Vető Irrre, Viola István, Vörös József, Vucsák István, Wittmann István. Déli vasúti alkalmazottak. Felügyelő: Szurovy Géza. Állomásfőnök: Pillitz Gyula. Füttőházi főnök: Schilhán János. Felügyelő: Rauschenberger Adolf. Főellenörök: Zimmermann Gusztáv, Keller Dávid. Mérnökök: Szegheő Géza, Herczegh István, Rubint Károly, Rosenheim Samu, Tarján Géza. Alfőnök: Biichler Lipót. Ellenőrök: Fáy Árpád, Pollák Ignácz, Kemény János. Hivatalnokok: Magdics Imre, Springer Gusztáv, Friedlánder Mózes, Feigl Gusztáv, Rántó Ede, Baum Jenő, Ney Miksa, Baumgartner Miklós, Strém Ignácz, Szadnik Fanny, Kramszky Margit, Klein Ignácz, Szendrey Ká- 39 roíy, Fejes Géza, Gibs Gusztáv. Állomás kezelők: Aigner Géza, Fekete László, Friedrichkeit Ferencz, Schlesinger Ignácz, Hunka Lajos, Berke József. Iroda altisztek: Tánczos Kálmán, Lausch Károly, Groisz Ferencz. Raktár mesterek: Juzbavics Antal, Pauer Mihály, Kohn Ferencz, Bruszt Adolf, Horváth Lajos.-Kocsimesterek: Bethlen György, Radics András. Tola-íási felvigyázók: Fekete József, Csonták Ferencz. Kapusok: Kovács Pál, Zsittnegg Antal, Varga Mihály. Bádogos lámpakezelők: r Tanczenberger János, Földy Antal, Henger Mihály. Értesítő: Tánczos János. Közp. váltóörök • Dolmányos József, Pintér Pál, Feiler Mátyás, Panda István, Vellák István, Fullér József, Tőke János, Galfusz János, Harrar József, Tóth Péter, Kruppai József, Bedenek Károly, Kelemen Ferencz, Nagy Ádám, Topler János, Varga János. Főkalaazok: Ungár Márton, Nagy Sándor, Gottreich József, Hesz Sándor, Szettler Antal, Sinkó József, Bindinger Antal, Schwanner István, Bihál Tódor, Neuhercz Lajos, Ritter Antal, Ferencz Gyula, Huchthausen Károly, Friedenthal Károly, Fleiner Miksa, Hauser Salamon, Kelemen István, Hartmann János, Goldfinger József, Woycicchowsky Ottó, Hirlander Gyula, Szupper Pál. V. v. kalauzok: Topolics Gyula, Bori Lajos, Harmath József. Gansl Mór, Lasky Pál, Gerő Géza, Halász István, Winkler Pál, Krausz Pál, Nothnagel József, Raffay Káról}\', Schnatter György, Rosenberg Salamon, Junker Antal, Szabó József, Sali László, Lasky György, Imrei György, Tizedes Ferencz, Pfeiffer János, Marovics Sándor, Korcin Samu, Kohn Béla, Csiszár József, Kocsis Ferencz, Dreven Ignácz, Fran-cs\'cs Mik/ós, Hnbay Kálmán, Varga Ferencz. Kocsis József, Tadler István, Mohi Ferencz, Dlask Ferencz. Grünfeld Károly Híibner Alajos, Fischer Adolf, Flum-bort György, Hübscher Béla, Pacsics Sándor. Kalauzok: Woschitz Nándor, Berke László, Czet.tl István, Simon- Lajos, Szakonyi György, Pacsics Lajos, Paulovics Lajos, Harangozó István, Sipos József, Síőr -Lajos, Dávidovics György, Csalák György, Kőbii -György, Martinecz György, Haffner Ferencz, Martiíiecz László, Veinovics Nándor, Farkas György, Haria János, Halász Lajos, Geider Ignácz, Valera József, Sö\'rrrog-yi József, Pálfi Sándor, Felde Henrik, Babos István, Bindinger Gyula, Maróji János, Koszed-nár József, Hóbor Lőrincz, Pflanzer Ferencz, Fiüch-wirth Rezső, Eichinger Márton, Gerhardt Mihály, Bedekovics Béla, Frey György, Veiland János, Jaku-becz Imre, Schei Gottlieb, Csarankó Mihály, Soós János, Tibol Ferencz, Hajdú Sándor, Hauptwagel Frigyes, Kulcsár János, Dittmajer Imre, Arany József, Molvarecz Jenő, Fülöp József, Venczel Sámuel, Kiss Peim Sándor, Baldauf Mihály, Gelencsér János, Zsigmond István, Pinke György, Nagy József, Reschofszky Pál, Szekeres János, Herczegh József, Ligethy Gyula, Németh József, Vizenfahrt János, Schwartz Gyub, ^ Meixner_ Gyula, Putz Károly, Tóih Károly, Lurmann József, Ádámek András, Nikolicza István, Bríill Nándor, Borbás Sándor, Noszkó Rezső. Pályamesterek: 40 Végli János, Heine Kereszlély, Rácz János, Gadácsy Imre, Giesmann Lipót, Benczík József, Kovács István, Koller Sándor. Pályamester gyakornok: Ludwigh István. Blokmesterek: Henne Frigyes, Goldberger Ferencz, Radovic Lajos. Távirdamesferek: Dewáth Frigyes, Braun Jakab, Lovassy László.""""--____ nagykanizsai Takarékpénztár, melynek alaptőkéje 1.000,000 korona, életbeléptette a takarékpersely-rendszert, melyre vonatkozó tudnivalók következők: 1. Ezen betétkönyvecskére első betétként a persely átvételekor legalább 6 korona helyezendő el. 2. A takarékpersely kulcsát a takarékpénztár őrzi és a persely csakis ott, a takarékpénztár erre megbízott tisztviselője által nyit-haló fel, a fél jelenlétében, ki a perselyben talált ösz-szeget maga is megszámlálhatja. 3. A perselybetét legkisebb összege 2 korona. 4. A takarékperselyek a takarékpénztár tulajdonai maradnak, azokat a takarékpénztár csak a megtakarított összegek egybegyűjtése czéljából kölcsönzi ki, ezért külön dijat nem számit. Ha azonban 3 hónapon át a perselybe megtakarítás nem történnék vagy megtakarított összeg betétként nem helyeztetnék el, vagy ha a betevő fél, a takarékoskodás ezen rendszerét tovább gyakorolni nem kívánná, a persely a takarékpénztár egyszeri felszólítására haladéktálanul sértetlen állapotban visszaszolgáltatandó. Épuyy visszaszolgáltatandó a persely, ha az. utolsó 6 korona betét visszavétetik. Ellenesetben jogában áll az intézetnek a persely beszerzési értékét a betétből levonásba venni. f Alsó templom. Egyházi czimtár. ^ ^ ^ ^r ^S? Szálló szobák Magyar Király szállodában = Magyar-utcz 9. sz. alatt. == m Legolcsóbb és legtisztább szobák. Az étteremben ízletes ételek és jó borok. BERGER IGNÁCZ tulajdonos. Rom. kath. Plébánia. (Alsó templom.) Ugyanott a Szentferenczrendiek zárdája. Adminisztrátor-. Görög Incze, házfőnök. Helyettes házfőnök-. Pichler Pál. Szentferenczrendi áldozárok: Tislerics Tódor, káplán: Derbits Dezső, homokkomáromi h. plébános; Szitányi Ferencz, hitoktató, katonai lelkész; Zánnyi Frigyes, VI—VII. kerületi káplán; Czonár Celestin, Brucker Celestin, hitoktatók. Fráterek: Fink Angel, Györki Gelasmis. Kántor: Rácz N. János. Egyházfi: Heffer józsef. Szent János templom. (Felső templom.) Az istentiszteletet a kegyesrendi tanárok végzik. Nagykanizsai izr. hitközség. A hitközség elnöke: gelsei és beliscsei báró Guttmann Vilmos. Szakosztályi elnökök : Grünhut Henrik, dr. Rothschild Jakab, dr. Rothschild Samu, Vidor Samu, Sommer Sándor, Schwarz Adolf. Elöljárósági tagok: Bettlheim Győző, Bettlheim Samu, Biau Lajos, dr. Blau Simon, ifj. Deutsch Lajos, Ebenspanger Leó, Ujnépi Elek Lipót, Halphen Mór, Heltai józsef, Klein Illés, Lövvy Adolf, Lustig Győző, Ney Albert, dr. Ollop Mór, Ötvös Emil, Pollak Ede, Pollak József, Rapoch Gyula, Reichenfeld Ede, Rosenberg Richárd, Rothschild Zsigmond, Scherz Richárd, Schulhof Adolf, Strem Vilmos, Szommer Náthán, Weiser József. Lelkészi hivatal. Főrabbi: dr. Neumann Ede. 44 Templomi énekkar. Főkántor: Kartschmaroff Leó. Kántor: Gotdmann Samu. Karnagy: Eckstein Mór. Orgonista: Pollak Miksa. Elöimádkozók: Pollák Imre, Wein Salamon. Titkári hivatal. Hitközségi titkár: Barta Lajos. Jótékony egyletek titkára: Goldmann Samu. Pénztáros: Berger Lipót. írnok: Ollop Lajos. IX. Izraelita községkerület. Ide tartoznak Zala- és Somogyvármegyéknek az 1868. évi egyetemes gyűlésen alkotott szabályzatok szerint szervezett izraelita hitközségei. A községkerület székhelye: Nagykanizsa. Elnök : gelsei és beliscsei báró Gutmann Vilmos. Elnökhelyettes; Bakonyi Ferencz (Kaposvár). Pénztáros: Rothschild Samu. Bírósági elnök: Rapoch Gyula. Bírósági elnökhelyettes: Grünhut Henrik. Községkerületi titkár: Barta Lajos. Községkerületi képviselők. Zalamegye: Alsólendva: Dr. Wollák Adolf. Bellatincz: Bader Adolf (Turnisa), Weisz Béla. Csabrendek: Lob Ignácz. Csáktornya: Schwarcz Jakab, Wollák Rezső. Kapolcs: Simon Adolf. Keszthely: Dr. Bíichler Sándor, Dr. Neumark Béla. Kővágóőrs: Jab. Marton Samu. Nagykanizsa: gelsei és beliscsei Gutmann Vilmos báró, Grünhut Henrik, Dr. Neumann Ede, Rapoch Gyula, Rothschild Samu. Pacsa : Koréin Lipót. Sümeg: Dr. Fischer Ignácz. Tapolcza: Dr. Fischer Gyula, Dr. Lőke Mór. Zalaegerszeg: Boschan Gyula, Dr. Obersohn Mór. Zalalövő: Justus Izidor. Zalaszentgrót: Steiner Dávid. Somogymegye: Ádánd : Lang Miksa (Pusztapél). Barcs: Klein József. Csurgó: Dr. Kovács Henrik. Kaposvár: Bakonyi Ferencz, Dr. Herzog Manó, Kemény Samu, Kunfy Adolf, Löwensohn Ernő. Marczali: Dr. Mayer Ignácz, Miincz Simon. ^Jl^l , in i mmm 45 Nagyatád : Politzer Géza (Nagykorpád), Rotter Bernát, Dr. Weisz Jakab. Nagybajom: Böhm Ignácz. Somogyszill: Braun József (Szentgáloskér), Weisz Sámuel. Szigetvár: Fischmann Adolf. Ágostai hitvallású evangelikus. Templom : Csengeri-utcza 37. Lelkész: Hiitter Lajos. Kántor: Vlasics József. Evangélikus református. Templom: Battliyányi-utcza 16. Lelkész: Kádár Lajos. Kántor: Banekovich János. Görög-keleti szerb hitközség. Templom : Erzsébettér 20. Gondnok: Dobrovics Milán, országgy. képviselő. • \' Papja Kanizsán nincs. Elegáns angol cosíümöh Franczia loileiteh ! | We/ss öv érek női clivatierme Jíagykariizsán. A t. hölgyközönség szíves figyelmébe ajánlja évek óta fennálló és legjobb hírnévnek örvendő női divattermét. - Pontos és gyors kiszolgálás ! —— PIRY ás HORVÁTH vászon-, fehérnemű- és divatáruháza Nagykanizsa Erzsébetkirályné-tér 1. szám. — Ajánlják == teljesen újonnan berendezett raktárukat. Úgymint: May- és Holfeld-féle rumburgivásznakban, Schroll-féle chiffonok és damaszt-árukban, továbbá Wein Károly és Tsai, valamint Re-genhardt és Raymann féle vászon- és asz-talnemüekben, úgyszintén a legkényesebb ízléseknek megfelelő női és férfi fe-—C- hérnemüek, angol és franczia női divatkelmék, selymek, női- és leányfelöltők, szőrmeáruk, szőnyegek, függönyök, ágy-es asztalkészletek, szabókellékek, bélésáruk a legnagyobb választékban. Szigorúan szabott árak ! Pontos kiszolgálás ! Honi ipar! Katonaság. 20-ik honvéd gyalogezred. 48-ik gyalogezred II. zászlóalja. Cs. és kir. 5-ik lóavató bizottság. Népfölkelő járás parancsnokságok. Telefon 40. Telefon 40. reichenfeld albert uillanyeró\'re berendezett hoibászáru gyára Nagykanizsa, Erzsébet-tér 3. sz. Ajánlja mindennemű bel- és külföldi mintára készült finom feiuágott, halbász, párizsi szalámi cerucíat, franhfurti stb. hentesáruit. Elkészítés a legújabb módszer szerint. Felelősség a tartÓ£ságáért. Vidéki megrendelések pontosan lesznek elintézve. Barta Alfréd noi- es uri =— divatáru-üzlete NAGYKANIZSA, FŐ-TÉR. Nagy választék: fehérnemű-, női ruhadísz- és utazó bőröndökben. Harisnya és nyakkendő különlegességek. Sirkoszoru raktár. Vasutasok és hivatalnokok külön áren-engedmény-ben részesiil-iiek. Régi SÖrhflZ vendéglő 7 szállószobával és ebédlővel nagykanizsán, laazinezy-uteza. Tulajdonos: SCHLÉSINGER MÓR vendéglős. ilűasztolos TÁNTS1TS JÓZSEF EÖTVÖS-TÉR 29. SZ. Elvállal mindennemű épület és legfinomabb bútor készítését. Továbbá készít és javít hangszereket. Katonaság. M. kir. nagykanizsai 20-ik honvédgyalogezred. Laktanya: József főherczeg-uf. Ezredparancsnok: Szurmay Sándor ezredes. Kiegészítő parancsnok: Pleheisz Gusztáv alezred. Ezred segédtiszt: Darvas Lajos főhadnagy. Kiegészítő tiszt: Pály János százados. Zászlóalj parancsnokok: Menzer Hugó alezredes, Prinz Ferencz őrnagy. Különleges alkalmazásban : Dondon Olivér ezred. Századparancsnokok: Piamer György százados, törzstisztjelölt; Bodó Pál, Potyondi Gusztáv, Lederer Miksa, Riedl Ernő századosok; Zacli Zoltán, Milcse-nih Arigo, Gabsovics Kornél főhadnagyok. Kezelőtisztek: Székely Zoltán, Josefovits József főhadnagyok; Joós András hadnagy. Alantas tisztek : Jerfy Antal főhadnagy ; Schrancz István, Aschenbrenner Mihály, Fiizik Dezső, Eben-spanger Andor, Bassarabits Sándor, Földes Győző, Talián Jenő, Gröber László hadnagyok. Ferdinánd főherczeg nevét viselő 48-ik gyalogezred 2-ik zászlóalja. Laktanya: Sugár-ut 11 — 13. Zászlóalj parancsnok: Geöcz Virgil őrnagy. ,, segédtiszt: Kari Ferdinánd főhadnagy. Hadkieg. parancsnok: Fink Gyula őrnagy. „ tisztek: Fontsch Róbert, Wulsten Hermán hadnagyok. Századparancsnokok: 5. század : Marzsó Tibor százados ; 6. század : Leonhard Károly százados ; 7. század: Heinlein Alfréd százados; 8. század: Gollmann Emil százados. 4 50 Katonai raktár: parancsnok: Hammerschmíedft [József; beosztott tiszt: Lovag Vukelic Ádám. Cs. és kir. 5. számú lóavató-bizottság. Laktanya : Teleky-ut 35. Parancsnok: Merháld Ernő alezredes. Beosztott tiszt: Szigler Ferencz alezredes. Állatorvos: Knaflics Mihály főállatorvos. Elszámoló tiszt: Raft István hadnagy. népfölkelés. 64. sz. Népfölkelő járásparancsnokság. Helyiség : József főherczeg laktanya. Parancsnok: Princz Ferencz őrnagy. Beosztott tiszt: Seffer Pál százados. 65. sz. Járás parancsnok: Menczer Hugó Beosztott tiszt: Schubert Ferencz százados. RűszíI Mab Hagyhanizsa, Kazinczy Férfi, női és gyermek Nagy választék norinbergi, rövid, diszmü fehérnemü-áruk ban IRégi főgy/TKiasium. VI. Közművelődés. Tanügy. Hírlapirodalom. Ingyen könyvtár Zenetanárok. Olvassuk a „Zalát". | © / Zala politikai napilap \\ O I megjelenik Nagykanizsán 1 / naponta este 6 órakor, l I Előfizetési ára helyben házhoz hordva \\ I egy hóra egy korona. | I Vidékre, postai küldéssel K. 1.50. | I A legolcsóbb napilap, a legélénkebb | I tartalommal. I I Hirdessünk a „Zalában", \\ I mert a Zala az egész vármegyében naponta S I minden kézben megforog és igy a hirdetéseket ! I a legszélesebb körben ismerteti. 1 NE<J é5 KLEIN fűszer, csemege, festék, liszt, só és veteménymagvak eladása, ásványvizek- és palaezkborok raktára „Hz arany golyóhoz\'\' Hagyhanizsán. fWER KAROLY Első dunántuli gőzmü-, festő-, vegyészeti-ruhatisztító és plissirozó-gyára Nagykanizsán, Kölcsey-utcza 19. sz. Saját házában. Oyüjtő-telepek : Zalaegerszeg, Csáktornya, Reszthely, Bares-telep, Dagyatád, Szombathely, Rlsólendua, Révkomárom. Alapítási év 1892. Bársony-e\'s plüss-helméh gőzölése és préselése a legújabb mintákban. Vegytisztítás! Plissirozás! fiölgy-, uri és gyermekruhák, háztartási czikkeh, függönyök, teritök, hímzések, bútor-szövetek, keztyük, napernyőkés minden e szakmába vágó tárgyak részére. Jutányos árak. Hrjegyzék ingyen és bérmentve. Kívánatra az egyes tárgyakat házhoz is szállítjuk. 3 hónál tovább a munkába adott tárgyakért semminemű felelősséget nem vállalok. Könnyen málló vagy nagyon megviselt ruhákért az esetleges (vegytisz-titásnái előforduló) színváltozásért a gyár nem szavatol. A tárgyak csak készpénzfizetés mellett szolgáltatnak ki. Tisztelettel MAYER KÁROLY. Borbély üzlet Kazinczy-utcza 4. szám alatt. Leggyorsabb és legkényelmesebb kiszolgálás. Legmesszebb menő egészségügyi óuintézhedés. Eluállaloh mindenféle hajmunhát. — Riuánatra házhoz is megyeh. Bród Ignácz, borbélymester. Városi főgymnasium. Hivatalos helyiség: Sugár-ut 9. Házfőnök és igazgató : Horváth György. Tanári kar: Bárdosi Ferencz, Csóti Márk, Farkas Miklós, Incze István, Lauch János, Lukács József, Mátyás József, Mészáros József, Nyilassy Károly, Pap János, Sáfrány Károly, k. r. áldozárok: Bérezi Ferencz, Gajdenecker György, Gazdag Lajos, Krix András, László József, Pfeiffer P. Elek, Sipőtz Pál. Felső kereskedelmi iskola. Helyiség: Csengery-ut 10. Igazgató: Bún Samu. Tanári kar: Dr. Villányi Henrik, dr. Rosenberger Mór, Domány Ármin, Markovics Dávid, Bukszbaum Dezső. Női kereskedelmi tanfolyam. Fentartja: a nagykanizsai izr. hitközség. Igazgató: Bún Sa ni u. . Tanári kar: Balog Dezső, Domány Ármin, Markovits Dávid, Krámer Lajos, dr. Rosenberg Mór, dr. Villányi Henrik. Polgári iskolák. Helyiség : Zrinyi Miklós-utcza 38. — a) Fiúiskola. Igazgató: Dr. Bartha Gyula. Tanárok: Jelinek Márk, Németh Mihály, Sauer-mann Mihály, Szakonyi Géza, Valigurszky Antal. 54 b) Leányiskola. Igazgató : Dr. Bartha Gyula. Tanárok: Hajgató Sándor, Horváthué Kened? Erzsébet, Pranger Karolin, Sauermann julia, Svasíicsn Svastits Janka, Szakonyiné Kintner Róza. Hitoktatók: Hiitter Lajos, ág. ev. lelkész; Kád íj Lajos, ev. ref. lelkész; dr. Neumann Ede, főrabbi Pichler Pál, szentferenczrendi áldozópap. Állami elemi iskolai tanítótestület. I. Igazgatósági kerület. Igazgató: Venczel Rezső. Tanítók : Erdősiné Nóvák Lujza, Erdősi Bálint Farkas Vilma, Kottlerné Pataki Vilma, Kovács Miklós Orbán István, Poredusné Szakonyi Irma, Poredu Antal, Tibolt Boldizsár, Vlasits József. ÍI Igazgatósági kerület. Igazgató : Szalay Sándor. Tanítók: Álmásiné Mantuano Janka, Almás János, Banekovich János, Dolmányos Ferencz, Harsayn Mantuano Gizella, Jutasiné Reiner Mária, Kaan Irnu Kovácsné Csillag Ilona, Remeténé Magot Józsé Némethné Fiilöpp Krisztina, Szalayné Juk Etelkí Szalay" Dénes, Váryné Szakonyi Józsa, Váry József. íil. Igazgatósági kerület. Igazgató: Szabó István. Tanítók: Ábrahám Katalin, Ács József, Bartc j Irén, Banekovichné Nyakas Viktória, Gergye Sándo Kesselbauer Olga, Mantuano Mária, Steiner Jank; id. Szabó István, Szabó Lajos. Izr. elemi iskola. Helyisége: Csengeri-ut 10. Igazgató : Bün Samu. Tanítók: Kertész József, Halász Jenő, Kránn Lajos, Hirschfeld Rezső, Freund Karolin, Löwenbac Josefa, Kertész Józsefné, Kemény Jenőné. Óvodák. i Arany Iános-utcza 7. sz. alatti ovoda vezetője Lenkei Malvin, óvónő. Nádor-utcza 14. szám alatti ovoda vezetője dr. Bereczky Viktorné. ■55 Petőfí-utcza 5. szám alatti ovoda vezetője: ítajgató Janka. Varasdi-uteza 46. szám alatti ovoda vezetője: Szabó Istvánné. Ipariskola. Helyiség: Zrínyi Miklós-utcza 38. Igazgató: Poredus Antal. Tanítók-. Almási János, Banekovich János, Halász enő, Kovács Miklós, Németh Mihály, Orbán István, >zabó Lajos, Szalay Dénes, Tibolt Boldizsár, Váry ózsef, Vlasits József, Venczel Rezső. Nagykanizsai kereskedő tanoncziskola. Helyiség: Zrinyi Miklós-utcza*44. Igazgató : Bún S amu. Tanári kar: Buxbaum Rezső, Markovics Dávid, Krámer Lajos, Hirschfeld Rezső. ,,Za1a" politikai napilap 34. evioiyam. Megjelenik Nagykanizsán naponta este 6 órakor. Szerkesztőség: Nádor-utcza 4. Felelős szerkesztő: Szalay Sándor. Szerkesztő: Révész Lajos. Segédszerkesztő: Nagy Samu. Munkatárs: Dr. Balázs Zsigmond. — Telefon 78. Kiadóhivatal: Fischel Fülöp Fia czég könyvnyomdája és könyvkötészete, Kazinczy-utcza. Telefon 103. „Zalai Közlöny" társadalmi hetilap. Szerkesztőség: Erzsébet királyné-tér 27. Szerkesztő és kiadó: Kálmán Pál. Laptulajdonos: ifj. Vajdics József. „Nagykanizsa" társadalmi napilap. Hírlapirodalom íf Szerkesztőség : Csengery-utcza 1. Szerkesztő: Gábor Ernő. Kiadótulajdonos: Ofenbeck és Balázsy. Ingyen könyvtár. Helyiség: Zrinyi Miklós-utcza 36. ti ^ w® 56 Zongora- és zenetanárok. Bischitzky Miksa, Fő-ut 24. Sternek Zsigmond, Kazinczy-utcza 5. Pollák Miksa, Nádor-utcza 10. Szauermann Mihály, Sugár-ut 32. Hofrichter Emma, Bajza-utcza 5. Hirschl Hermin, Kazinczy-utcza 5. Berger Elza, Erzsébet királyné-tér 1. Énektanár. Karcsir.aroff Leó, Zrinyi Miklós-utcza 33. 1 > i Szálló uendéglő. 1 ű S É i s 8 s s tó 1 Ertesitem a nagyérdemű utazó közönséget, hogy Nagykanizsán, Kazinczy-utcza 56. sz. alatt, a vasul torkolatánál levő vendéglőhelyiségemben különálló olcsó szobák kaphatók, ugy éjjel mint nappal. 1 1 m I íriss ételek ée italok bármikor kaphatók. 1 m 1 Szives megkeresést kér S i ffl m H Markó András, vendéglős. L.... 4- 1 •f I VIL Közegészségügy, Kórházak Orvosok Szülésznők Gyógytárak Fürdők f| a megbizható órá akarunk venni, vag} javíttatni, akkor forduljunk teljes bizalomma Sziuos flnta műóráshoz NAGYKANIZSA, Erzsébet kir. tér 14., Magya\'r-utcza sarok. Hrczhépek! Tisztelettel jelentem, hogy műtermemet a legmodernebbül rendeztem be, annyira, hogy ehez hasonlók csak a legnagyobb városokban találhatók, továbbá, hogy egy kitűnő erőt szerződtettem azon célból, hogy Nagykanizsa és vidéke t. közönségének valóban művészi képeket szállíthassak. Készitek tehát mindennemű fényképeket és festményeket, vizit életnagyságú alakokban, családi- és csoportképeket, képspecialitásokat, gyermekfelvételeket stb. nein mesterkélt, hanem természetes beállítással, élethű hatással, művészi világítással. Egyúttal van szerencsém kirakataimra felhívni a t. közönség figyelmét. VÉRTES ANTAL fényképész Ilagykanizsa, Csengery-uteza földszint. Kiválóan jó minőségű áruk ! Szabadszállásy Béla női és férfi fehérnemüek raktára, Nagykanizsa Főut. Nagy választék ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők, sétapálezák, esőernyők, pénzerszények és a legkülönbözőbb szappan- és pipere czikkekben. Női és férfi fehérnemüekre nagy súlyt fektetek és kiváló jó minőségű anyagból, mérték után, tetszés szerint saját varrodámban készíttetem ! Szigorúan szabott árak! Csengeri-utcza 19. Naponta nyitva reggel 6 órától este 7 óráig. Márványftirdők zuhanyokkal, emallirozott kádfürdő, liideg fürdő masszálással és tyukszemvá-gással minden időben igénybe vehetők. Félfürdő. Tisztelettel BALÁZSY GYÖRGY, tulajdonos. férfi és női-cipész nagyhanizsa Erzsébet kir. tér 1. sz. Ajánlja raktárát saját készitményü férfi-, női- és gyer-mekezi pőkből tartus és csinos kiállítás, olcsó árak mellett, tová bbá mindennemű czipők mérték szerint készíttetnek. — Pontos és figyelmes kiszolgálás. — Javítások elfogadtatnak. Fájós lábakra különös figyelem fordittaiik. Városi közkórház. Kossuth Lajos-tér 18. Dr. Szekeres József, igazgató főorvos. Dr. Szabó Zsigmond, orvos. Dr. Engel Sándor, alorvos. Hitzelberger Zsigmond, gondnok. Ruesz Antal, h. gondnok. Mari nővér, főnöknő, szent Vinezéről nevezi irgalmas nővér. Járvány-kórház. Alsó kukowkzai kerteld dűlőben. ,{0)0/1 e.jvJx-t-; Izraelita kórház. Zrinyi Miklós-utcza 24. Dr. Poliák Ernő, orvos. Briiller Albert, gondnok. Orvosok. Dr. Blau Simon, Erzsébettér 14. sz. Dr. Engel Sándor, kórh. alorvos, Csengeri-ut Dr. Fodor Aladár, ipartestületi betegsegélyző iskolai orvos, Eötvös-tér 26. Dr. Goda Lipót, városi és vasúti orvos, Kaz czy-utcza 5. sz. Dr. Hajós Soma, kerületi betegsegélyző orv Kazinczy-utcza 1. sz. Dr. Mayer Ferencz, járási és kerületi betegí orvos. Sugár-ut 28. Dr. Ország Lajos, Erzsébettér 10. sz. Dr. Pillitz Soma, vasúti orvos, Deák Fer.-tér Dr. Poliák Ernő, izr. kórházi orvos, Nádor-u. 60 Dr. Rátz Kálmán, városi és fogházorvos, Batthyany-utcza 1. Dr. Schwarcz Károly, törvényszéki orvos, Er-scbettér 16. Dr. Szabó Zsigmond, kórházi orvos, Kazinczy-utcza 6. sz. Dr. Szekeres József, kórházi igazgató főorvos, Batthyany-utcza 6. Dr. Szigethy Károly, vasúti és törvénysz. orvos, Főút 19. sz. Dr. Vajda Márk, fogorvos, Főút 8. Szülésznők. Benedek Jánosné Harsai Katalin, Petőfi-ut 27. Czukelter Isívánné, Teleki-utcza 54. Deutsch Jánosné Bluhweisz Franciska, Fő-ut 24. özv. Grets Józsefné Mayer Anna, Hunyadi-u. 15. Gutfreind Hermanné, Magyar-u. 4. Hege Matild, Eötvös-tér 7. Hlavaty Ferenczné sz. Rothganz, Csengeri-u. 72. Horváth Rozália, Vörösmarty-u. 61. juk Lajosné Baka Erzse, Hunyadi-u. 21. Ifcsics Amália, Árpád-u. 17. Kováink Miksáné, VI. ker. Ország-ut 74. Lehoczky Józsefné Mali Johanna, Teleky-u. 27. özv. Nagy Jánosné Kovács Rozália, Atilla-u. 6. Porteleky Ferenczné Furdán Rozália, Kossuthtér 9. sz. Rehn Istvánné Reithofer Mária, Petőfi-ut 21. Schreiber Anna, Kölcsey-u. 17. Szalay Borbála, Kinizsy-u. 43. özv. Weisz Czeczilia, Zrinyi Miklós-u. 34. Gyógyszertárak „Fekete sas" Fő-ut 6. Prager Béla. „Igazság" Fő-ut 12. Belus Lajos. „Megváltó" Erzsébettér 21. Reik Gyula. Drogéria. Deák-tér 1. sz., Geltsch és Graff. Fürdők. Gőz és kádfürdő : Kisfaludi Sándor-utcza 4. sz. özv. Schercz Emilné. Kádfürdő: Csengeri-u. 19. Balázsi György. Drogéria a Vörös kereszthez" Nagykanizsán. Pipere, illatszerek, kötszerek és fényképészeti czikkek a legelőnyösebb árban. VIII. »i Ügyvédek -- KOÍ1N L LAJOS norínbergi-, röuídáru- és térti díuatáru-üzlefe Nagykanizsán. Állandóan nagy választékban tart raktáron férfi nyakkendőket, női, férfi és gyermek-gallérok, kézelők és ingeket. Továbbá sétabotok, nap- és esőernyők, finom illatszerek, keztyük, harisnyák és az összes szakba vágó czikkekben a legdúsabb választék. A czég az évek hosszú sora alatt mindig olyan szolid elveket vallott és olyan kiváló minőségű árukat szolgált ki, hogy jó hírnevét mindenkor megalapította. Postai megrendeléseket gyorsan eszközöl. Figyelmes és pontos kiszolgálás. Hlapittatott 1890. énben. Magyar ipar! o: musqs/1rn2k Práger Ferencz husesarnofra Hagyhanizsán, Razínezy-uteza, Dácior-u. sarkán. Értesítem a n. érd. hus-fogyasztó közönséget, hogy huscsarnokomban naponként friss marha- és borju-hus kapható. Práger Terenez, mészáros. Székely József épület- és műbádogos Nagykanizsa, Erzsébettér 17. sz. Készítek és elvállalok mindennemű épület bádogos munkákat, u. m. tető-fedéseket, eresz-csatornákat és fedélfestéseket, lauita\'sok gyorsan és pontosan eszhözöitetneh. Caharék-tüzhelyeh, honyha-feiszereléseh és fiirdő-kádah állandó rabtára. Q— -~-G megnyílott a Furmen Imre Távirat! orthopéd eipészműhelye Hagy-hanízsán, a postáual szemben, Rirály-uteza 58. szám alatt. Elvállalok és javítok mindennemű férfi, női és gyermekczipőket és csizmákat, ugyszinte fájós vagy hibás lábakra orthoped-czipőket és csizmákat ajánlok, a melyet hosszú éven át a fővárosban és külföldön szerzett tapasztalataim mellett készítek. Gyors javitó és tűző üzletemet a n. érd. közönség b. pártfogásába ajánlva maradtam hazafias tisztelettel furmen Jmre orthopéd czipész. Q: Ügyvédek. Aczél Pál, Kinizsi-utcza 5. sz. Baboss László, Báthory-utcza 12. Dr. Bentzik Ferencz, Teleki-ut 17. sz. Dr. Bród Tivadar, Erzsébet-tér 17. sz. Dr. Bun Jenő, Csengeri-utcza 16. Dr. Dőri József, Magyar-utcza 12. sz. Dr. Etlényi Géza, Deák-tér 3. sz. Dr. Fábián Zsigmond, Szécsényi-tér 8. Faics Lajos, Király-utcza 15. Freiler Adolf, Bajza-utcza 5. Dr. Fried Ödön, Rozgonyi-utcza 8. Dr. Grosz Dezső, Deák-tér 4. Győrffy János, Kisfaludi Sándor-utcza 14. Hertelendy Béla, Petőfi-utcza 3. Dr. Havas Hugó, Erzsébet királyné-tér 23. Dr. Kreisler József, Erzsébet királyné-tér 3 Dr. Lőke Emil, Deák-tér 10. Dr. Miklós Dezső, Fő-ut 15. Dr. Ollop Mór, Csengeri-ut 1. Oroszváry Gyula, Eölvös-tér 5. Dr. Plosszer István, Király-utcza 35. Rapoch Gyula, Csengeri-ut 7. Dr. Rosenberger Mór, Erzsébet királyné-tér 20. Dr. Rothschild Samu Kazinczi-utcza 7. Dr. Rothschild Jakab, Csengeri-ut 4. Remete Géza, Széchenyi-tér 14. Dr. Schwarcz Adolf, Zrinyi Miklós-utcza Sebestyén Lajos, Eötvös-tér 16. Szalay Lajos, Báthory-utcza 8. Simon Gábor, Fő-ut 8. Dr. Tripammer Rezső, Fő-ut 20. Dr. Weisz Lajos, Kazinczi-utcza 5. Zubory István, Király-utcza 29. telefon: 24. RIapitlatott 18G5-ben. Celefon: 24. Sürgönyezim: Strem fslein Hagyhanizsa. Strem és Klein Oagykanízsa fűszer, csemege, gyarmatáru, rum, tea, bor, I pezsgő, bel- e\'s hülföldi eognae e\'s lihőröh, ásuányuízef?, liszt, só, hazai terme\'nyek, fesle\'h-áru e\'s papírnagyhereshede\'s, cement raktár. Gazdaeási Irerti „I.- mini mindennemű gépolajokbna állandó nagy rahtár. Hagy. hír. ió\'porárulás és az összes lőszerek legolcsóbb beuásárlási forrása. H üilághirü Nessmer és üiphton teák egyedüli elárusitáea. H ,,Magyar fiutomobil Club" auío-benzín és olaj állomása. I Rizsben és káoéban állandó nagy raktár íj íiume és üriestben; kiuánatra icgjuíányo-sabb mintázott ajánlattal szolgálhatunk. I 1 | Magy. hír. póstataharéhpe\'nztár számla 1096- sz. Giro-számla az Osztrák-Magyar banknál. ............................................. ........................................ - ft ^ ■ * ^ * ff nagykanizsai Malátagyár és Serfőződe Részuénytársaság. Elnök: Oelsei és beliscsei Gutmann Vilmos báró. Ügyvezető igazgatósági tagok: Goldhammer Rosenberg Richárd. Czégvezető: Eppinger Gyula. Műszaki vezető: Znojemsky János. Főkönyvelő: Abelsberg Simon. Pénztárnok : Gombos Imre : Ipartestület. Helyiség: Deák-tér 1. szám. Elnökség: Geiszl Viktor, elnök. Dants Kálmán, alelnök. Hernyovics Bertalan, pénztárnok. Sebestény Lajos, ügyész. Varga János, alelnök. Zollner János, ellenőr. Sobar György, könyvelő. Iparosszálló és ipartestületi helyiség: Deáktér 1 Kerületi betegsegélyző pénztár. Helyiség: Erzsébetkirályné-tér 20. Schweitzer József, elnök. Révész Lajos, igazgató. Dr. Mayer Ferencz, orvos. Dr. Hajós Soma, orvos. Fitos Imre, pénztárnok. Vidéky János, ellenőr. Gyár-iparosok. Cognac-gyár. Blau M. Fiai, Erzsébetkirályné-tér 12. Czementáru gyárak. Raffaeli Alajos, Kazinczy-utcza 39. Schmidt Zsigmond, Magyar-utcza 13. Sartory Oszkár, Király-utcza 38. 68 Czipőgyár. Neu és Társa, Kazinczy-utcza 29. Eczetgyárak. Fehér és Krausz Schmied Zsigmond, Magyar-utcza 13. Gépgyár és vasöntödék. Merkúr, Csengeri-utcza 49. Weiser J. C., Sugár-ut 16. Gőzmalom és villanytelep. Franz Lajos és Fiai, Király-utcza, kültelek. Kefegyár. Kardos és társa, Kazinczi-utcza 6. Pótkávégyár. Pátria Szalmatokgyár. Bettelheim S. W., Hajcsár-utcza 5. Szalámi és kolbászgyár. Reichenfeld Albert. Gyártelep: Magyar-tJcza 5. Üzlet: Erzsébetkirályné-tér 4. Szikvizgyárosok. Rosenfeld Alajos, Kazinczi-utcza 25. Szűcs Ferencz, Kinizsy-utcza 43. Szeidmann Samuné, Erzsébettér 14. Szeszgyárak. Dunántuli szeszfinomitógyár, Király-u. kültelek. Fleischacker József fia, pálinka és likőr-főzde, Erzsébettér 1. Téglagyárak. Fatér Mihály, Kültelek. Haba Pál, Kültelek. Stern I. Mór, Csengery-u. 29. Bilisitz József, Kültelek. Iparosok. Aranyművesek. Berényi József, Főút 3. Hamburger Miksa, Főút 6. Kugler Antal, Kazinczy-u. 2. Milhoffer Ödön, Főút 5. Asztalosok. Ábrahám József, Kinizsi-u. 45. Brantin József, Teleki-ut 26. Budai Lajos, Árpád-utcza 5. Csillag Károly, Eötvös-tér 11. Dants Kálmán, Magyar-utcza 8. Farkas János, VII. Kis Rácz-u. 3. Qeisz József, Teleky-ut 9. Goldschmiedt Samu, Király-u. 27. Giinzer Lipót, Erzsébettér 2. Halasi Ádámné, Atilla-u. 2. Hechenberger Alajos, Kinizsy-u. 23. Herjávecz László, Horváth János, VI. ker., Komáromi-ut 18. Horváth "István, VI ker. Czigány-u. 21. Kaufmann Ferencz, Rákóczy-u. 4. Király András, Kossuth-tér 22. Martincsevics Imre, Vörösmarty-u. 15. Mu-zikár Vincze, Árpád-u. 15. Ferlaky Ödön, Király-u. 28. Philipp Lipót, Erzsébettér 27. Pinczinger Gábor, Ország-ut 52. Prekl Antal, Erzsébettér 24. Roth Lipót, Zrinyi Miklós-u. 34. Schreiber Samu, Kölcsei-u. 7. Sonnenschein Mór, Csengery-ut 13. Schermann József, Petőfi-ut 37. Táncsics József, Eötvös-tér 29. Táncsics Ignácz, Petőfi-ut 16. Torma Lajos, Kinizsi-u. 8. Vetzer Kanatusz, Kazinczy-u. 29. Vunderlich Antal, Magyar-u. 54. Zákonyi Lajos, Király-u. 18. Aranyozó. Folkmájer József, Eötvös-tér 2. Ácsok. Botos Balázs, Jakabkuti-ut 84. Filipovics Ferencz, Hunyadi-u. 42. Haspel Ferencz, Kossuth-tér 20. Schleger József, Teleky-ut 31. Bognárok. Farkas István, Temető-u. 4. Fodor Ferencz, Magyar-u. 80. Németh György, Magyar-u. 68. Németh Imre, Teleky-ut 8. Nyerki Ferencz, Eötvöstér 18. Nóvák István, Szt. Flórián-tér 8. Spitzer Lipót, Zrinyi Miklós-u. 12. Bádogosok. Hirschl Ferencz, Király-u. 49. Horváth József, Eötvöstér 2. Keszler Lajosné, Magyar-u. 1. Székely József, Erzsébettér 17. Török Ferdinánd, Eötvöstér 31 Váldi Géza, Király-u. 23. Wohlráb Sándor, Teleky-ut 9. Bábsütők. Borsos Lajos, Varasdi-ut 31. Horváth György, Eötvöstér 26. Sali Ilka, Kinizsi-u. 23. Sárközy Kálmán, Eötvöstér 15. Vajai Ferencz, Kinizsi-u. 23. Bőrványoló. Rosenberg Henrik, Erzsébettér 3. Borbélyok. Balogh Jenő, Petőfi-ut 11. Benkő Ferencz, Kossuthtér 23. Bród Ignácz, Kazinczy-u. 4. Bux Ignácz, Rákóczy-u 12. Fleischacker József, Kinizsi-u. 13. Focht Jakab, Csengery-u. 74. X Fuksics Ignácz, Magyar-u. 33. Gártner Árpád, Csengery-ut 54. Heizler Gyula, Erzsébettér 27. Hirschl Henrik, Erzsébettér 17. Hiczeiberger György, Magyar-u. 46 Kállovics János, Deáktér 5. Kaschmitter Károly, Főtér 15. Mankovics József, Rákóczy-u. Munkácsi József, Hunyadi-u. 21. Perényi János, Eötvöstér 10. Pusofszky Sándor, Bajza-u. 13. Schweitzer József, Föut 2. Sugár Adolf, Erzsébettér 17. Tóth János, Deáktér 15. 71 Czípészek. Ármuth Izidor. Kölcsey-u. 7. Angler Lajos, Csengeri-u. 60. Babics Antal, Hunyadi-u. 3. Balázs János, Huszti György-tér 4. Balázs István, Teleky-u. 81. Bártnert János, Csengery-u. 27. Batyánek József, Rákóczi-u. 16. özv. Bódis Jánosné, Hunyadi-u. 1. Boda József, Árpád-u. 5. Bódis Béla, Kórház-u. 11. Bokán Károly, Csengeri-u. 60. Bogár József, Kinizsi-u. 35. Döme Miklós, Atilla-u. 27. Dukász József, Zrinyi Miklós-u. 4. Deutsch Károly, Zrinyi Miklós-u. 56. Francsics István, Petőfi-ut 36/a. Francsics Ferencz, Petőfi-u. 52. Fischer Miksa, Király-u. 4. Furmen Imre, Zrinyi Miklós-u. 22. Hege Géza, Eötvöstér 7. Hernyevics Bertalan, Kinizsi-u. 85. Hell János, Kinizsi-u. 10. Halasi Ferencz, Erzsébettér 23. Hedli Lajos, Rákóczy-u. 11. Jancsecz Imre, Főút 25. Keller Ignácz, Deáktér 12. Keller Mátyás, Erzsébettér 1. Kohn Mór, Zrinyi Miklós-u. 32. Klein Albert, Kinizsi-u. 1. Koger Tóbiás, Eötvöstér 5. Karlovics Ferencz, Rákóczy-u. 27. Kristóf Mihály, Eötvöstér 25. Kostein Ferencz, Kölcsey-u. 17. Kubát József, Szt. Flórián-tér 16. Kőbán Ferencz, Teleki-u. 2. Kelemen Ferencz, Pivári-u. 24. Lack Márton, Kisfaludi-u. 11. Lcidli István, Eötvöstér 2. Miltényi Sándor, Főút 1. Major Lajos, Csányi László-u. 30. Mersits Ede, Főút 12/a. Mészáros Károly, Vörösmarty-u. 17 a. Mlacker György, Deáktér 5. Mészáros József, Kinizsy-u. 55. Molnár Gábor, Magyar-u. 15. Neufeld Salamon, Magyar-u. 10. Nagy János, Teleky-ut 52. Németh Károly, Vörösmarty-u. 62. Nóvák Vincze, Magyar-u. 29. Ónodi László, Bajza-u. 18. Pfeiffer Jakab, Deáktér 3. Pimeizli Henrik, Csányi-u. 2. Perger Imre, Magyar-u. 51. Papp Ferencz, Báthori-u. 18. Pingiczer János, Kinizsi-u. 23. Perger György, Czigány-u. Révész István, Malomkerti-u. I. / 12 Rózsa Lajos, Petőfi-u. 24. Rosenfeld Márkus, Csengeri-ut 17. Reinfelcz István, Zrinyi Mikiős-u. 26. Skorjánecz József, Kazinczy-u. 5. Stampfl Márton, Teleki-u. 11. Steinitz Benő, Szt. Flórián tér 12. Steiner Fülöp, Báthori-u. 16. Skergula Gyula, Magyar-u. 5. Szily Károly, Kölcsey-u. 20. Tausz Ignácz utóda Mattéz Lajos, Kazinczy-u. 21. Török Ferencz, Huszti-tér 2. Titz Antal, Főút 10. Varga Lajos, Eötvöstér 10. Varga János, Kossuth Lajos-u. 3. Vild Károly, Országút 80. Velecz Ede, Erzsébettér 27. Velis Lipót, Király-u. 47. Weisz Henrik, Zrinyi Miklós-u. 62. Zákonyi Károly, Kis Rácz-u. 26. Czukrászok. Bayer Vincze, Deáktér 13. Illés Simon, Deáktér 1. Sárközy Kálmán, Eötvöstér 15. Czipőfelsőrész készítők. Rosenberger Manó, Erzsébettér 1. ifj. Stern Mór, Deáktér 12. Csizmadiák. Ács Ferencz, Eötvöstér 10. Bogovics Lajos, Szt. Flórián-tér 6. Bakos József, Deáktér 14. Benedek János, Petőfi-ut 27. Bakonyi György, Magyar-u. 20. Bedekovics István, Teleky-ut 57. Durcsák József, Atilla-u. 4. Ferk Ferencz, Országút 19. Fazsul György, Petőfi-ut 27. Farkas József, Teleki-ut 60. Golenko Simon, Petőfi-ut 53. Gothál Mihály, Rákóczy-u. 67. Gyümölcs Lajos, Magyar-u. 53. Horváth József, Petőfi-ut 19. Horváth József ifjú, Atilla-u. 21. Hoffer Kálmán, Polgár-u. 13. Háhn Ferencz, Hunyadi-tér 25. Hilcz Lajos, Magyar-u. 34. Haszon László, Alsó temető-u. 1. Iszák János, Eötvös-tér 23. Jug Gyula, Hunyadi-u. 27. Kis János, Petőfi-ut 42. Kolmánics Ignácz, Teleky-ut 17. Kovács Sándor, Petőfi-ut 10. 73 Kamenár József, József főhercezg-u. Lorai Károly, Varasdi-ut 54. Mesteri János, Petőfi-ut 11. Mejlinger János, Magyar-u. 51. Mátyás István, Petőfi-ut 88. Magyar József ifjú, Atilla-u. 5. Magyar József, Honvéd-u. 2. Nagy Antal, Eötvös-tér 26. Nagy Károly, Kölcsei-u. 7. Németh Ferencz, Magyar-u. 52. Novátzki Imre, Magyar-u. 51. Prikier Gyula, Petőfi-ut 51. Polgár János, Eötvöstér 2. Poczek István, Kis Rácz-u. 18. Purger Márkusz, Eötvöstér 4. Reithoffer Gyula, Teleki-ut 44. Rádli József, Magyar-u. 71. Sárecz Kálmán, Teleki-ut 63. Simon János, Bajza-u. 12. Sárdi József, Varasdi-u. 7. Sárecz György, Teleki-ut 63. Sárecz György ifjú, Teleki-ut 63. Skrivalics István, Petőfi-ut 32. Szigeti Imre. Teleki-ut 9. Szűcs József, Magyar-u. 34. Szternát Bernát, Petőfi-ut 59. Sztupán István, Arpád-u. 4. Takács József, Árpád-u. 12. Takáts Gyula, Eötvöstér 2. Takács József ifjú, Magyar-u. 70. Temlin István, Magyar-u. 4. Tidrik Mátyás, Magyar-u. 52. Tóth István, Zrinyi Miklós-u. 8. Tóth György, Huszti György-tér 6. Turek Géza, Magyar-u. 23. Turek Gyula, Bajza-u. 18. Tóth József, Hunyadi-u. 19. Valentin Ferencz, Petőfi-ut 49. Varga János, Báthori-u. 14. Varga György, Magyar-u. 15. Véber Ferencz, Petőfi-ut 8. Verhár Ignácz, Teleki-ut 58. Vida Gergely, Kinizsi-u. 52. Cserepesek. Gödinek József, Zrinyi Miklós-u. 2. Horváth György, Magyar-u. 4. Horváth Károly, Kazinczy-u. 2. Heffer Gáspár, Őrtorony 2. Lencz Boldizsár, Petőfi-ut. 8. Mankovics Jakab, Kinizsi-u. 13. Munkácsi György, Homokkomáromi-ut 13. Reidinger Gyula, Kisfaludi u. Reidinger Géza, Szemere-u. Szántó Lajos, Vörösmarti-u. 1. Szokolics Pál, Országút 88. Tivolt Mátyás, Teleki-ut 27. Vajda János, Nagy Rácz-u. 18. Ve Iák József, Józseffőherczeg-u. Esztergályosok. Borbás Mihály, Eötvös-tér 10. Laskovics József, Hunyady-u. 5. Építők. Dervalics József, Eötvöstér 11. Fatér Mihály, Teleki-ut, kültelek (téglagyár) Geiszl Viktor, Kazinczy-u. 45. Lasky Ferencz, Magyar-u. 116. Morandini Román, Csengeri-u. 33. Mitró és Mankovics, Király-u. 13. Sió Károly, Arany János 2/a. Szántó János, Vörösmarti-u. 1. Szuknai Lajos, Józseffőherczeg-u. Vugrinecz József, Szt. Flórián-tér 24. Fogtechnikus. Bartos Géza, Zrinyi Miklós-u. Férfi szabók. Allesch József, Kisfaludi-u. 37. Böhni Dávid, Király-utcza 28. Doór István, Főút 8. Erlich Ágoston, Zrinyi-Miklós-u. 52. Frank Vilmos, Főút 8. Goldschmied József, Király-u. 15. Goldschmied Ede, Csengeri-ut 20. Hlatkó János, Főút 3. Hencsics József, Hunyadi-u. 24. Heffer Gyula, Kazinczy-u. 10. Kauffmann Mór, Erzsébettér 21. Kumpert Antal, Csengeri-ut 13. Kozinczky József, Kórház-u. 11. Kollár József, Kölcsey-u. 1. Kománovics Pál, Főút 15. Kratki Kálmán, Deáktér 9. Lusztíg József, Főút 1. Lahunság Gáspár, Főút 1. Lidit Miksa, Magyar-u. 29. Mercz Mátyás, Rákóczi-u. 6. Mezei Lajos, Csengeri-ut 23. Müller József, Király-u. 18. Móger Károly, Kinizsi-u. 55. Mágics János, Eötvöstér 27. Németh György, Kinizsi-u. 25. Németh Mihály, Erzsébet királyné-tér I. Ofenbeck Károly, Sugár-ut 1. Pavelkovics János, Erzsébet-tér 24. Ritter József, Eötvös-tér 6. Schreiber Sarru, Kölcsey-u. 17. Schwarzenberg Ignácz, Deák-tér 16. Sörlei Zsigmond, Hunyadi-u. 3. Skerlák János, Hunyadi-u. 5. 75 Somogyi Ehrik József Szabó Ignácz, Kinizsi-u. 57. Sörlei Jenő, Hunyadi-u. 3. Tóth Lajos, Deák-tér 13. Tóth István, Magyar-u. 50. Tőllősy Péter, Teleki-ut 9. Weisz Bernát, Deák-tér 15. Weiss Lajos, Fő-ut 15. Fazekasok és kályhások. Bognár István, Kossuth-tér 19. Hodics István, Teleki-ut 37, Králics György, Vörösmarty-u. 55. Tóth József, Teleki-ut 30 Tollár István, Magyar-u. 120. Ugor Antal, Magyar-u. 119. Fésűs. Goldfinger István, Rákóczy-u. 16. Fényképészek. Mathea Károly, Fő-ut 8. Vértes Antal, Csengeri-ut 1. Hentesek. Andri Mártonné, Rákóczy-u. 81. Adler Mórné, Kazinczi-u. 14. Beierl Ferencz, Csengeri-ut 76. Buzási Józsefné, József főherczeg-ut. Csenterics Mihály, Deák-tér 12. Darvas János, Petőfi-u. 34. Davidovics Ferencz, Szentháromság-tér 14 Frk János., Csengeri-u. 62. Furmann József, Magyar u. 904. Faics József, Őrtorony-utcza 7. Hartmann Károly, Magyar-u. 62. Horváth Jánosné, Varazsdi-u. 15. Koltay Ferencz, Petőfi-ut 38. Martoil János, Kinizsi-u. 37. Petrics György, Teleky-ut 4. Petrics\' Ferencz, Király-u. 25. Potucsek Ferencz, Csengeri-ut 77. Polgár József, Szentflórián-tér 5. Pulai Verona, Rákóczy-u. 79. Paching-er Ödön, Petőfi-ut 2. Rathmann György, Rózsa-u. 1. Sárecz Józsefné, Kinizsi-u. 54. Simon Kálmán, Kórház-u. 1. Simon István, Varazsdi u. 5\'a. Tüske Péter, Teleky-ut 54. AVoukon Antal, Árpád-u. 1. 76 Vida Lajos, Kazinczi-u. 12. Varga Károly, Teleky-ut 89. Vokun Károly, Eötvös-tér 1. Kovácsok. Boha László, Magyar-u. 95. Bojtor Mihály, Kazinczi-ut 18 X-Globics Elek, Magyar-u. 60. Geiszler János, Atilla-u. 3. Hoch Fülöp, Zrinyi Miklós-u. 2. Herjávecz György, Pápai-u. 4. Hajdú István, Hunyadi-u. 24. Juch Pál, Kazinczi-u. 65. Kiss József, Teleky-ut, 65. Prenietz György, Szentflórián-tér 13. Radasics János, Kis Rácz-u. 32. Szy Dániel, Szentflórián-tér 4. Szigyártó Mihály, Varazsdi-u. 17. Sindlberger Mihály, Szentflórián-tér 2. Scsavnicsár Ferencz, Magyar-u. 59. Tóth József, Teleky-ut 6. Műszer-kovács és gépműszerész. Golenczky Ferencz, Eötvös-tér 31. Kalaposok. Halvax Károly, Kölcsey-u. 1. Halvax Frigyes, Kölcsey-u. 1. Hilgenstadt Rudolf, Petőfi-ut 10: Ring Pál, Magyar-u. 36. oSzvetecz Lajos, Teleky-ut 32. Szalay János, Deák-tér 15. „sTotola Lajos, Eötvös-tér 25. Totola Kálmán, Báthory-u. Keztyüsök. Gürtler Ágoston, Kazinczy-u. 1. * Perlaky József, Király-u. 28. Kárpitosok. Beösze Dániel, Zrinyi Miklós-u. 22. Fiálovics Lajosné, Fő-ut 8. Goldberger Károly, Csengery-ut 2. Metz József, Teleky-ut 9. Prekl Antal, Erzsébet királyné-tér 24. Steinberger Ferencz, Eötvös-tér 27. Scherz Henrikné, Kazinczy-utcza, 4. Singer Ödön, Deák-tér 6. x Pilczer Albert, Fő-ut 21. Weisz Jakab, Erzsébet királyné-tér 2. 77 Kocsigyártók. Újhelyi Ferencz, Erzsébet királyné-tér 25. Tóth József, Teleky-ut 5. Kőfaragók. Baa László, Bajcsa-u. 18. Hild Ferencz, Király-u. 4. Weiszberger Kálmán, Csengery-ut 14. Kertészek. Janda Károly, Báthory-u. 22. Fabick Tivadar, Kossuth Lajos-tér 15. * Csete József, Sugár-ut 26. Késes. Serák István, Zrinyi Miklós-u. 16. Kosárfonók. Csizmadia Lajos, Horváth Lajos, Kőművesek. Bali László, Rozmaring-u. 40. Erdélyi János, Kossuthtér 21.* Győri János, Csengeri-ut 1. Gyuricz Polai József, Rozmaring-u. 22. Hoffer Menyhért, Őrtorony-u. 2. Horváth Károly, Kazinczy-u. 2. Horváth Sándor, Kazinczy-u. 10. Krisztián Lajos, Bajza-u. 3. Kötbaum Lajos, Atilla-u. 16." Lencz Boldizsár, Petőfi-ut 10.-Munkácsi György, Komáromi-u. 12. Németh József, Szigeti-u. 26. Palkó Péter, Bajcsa-u. 58. Simoncsics Lajos, Körmös-u: 21. Somogyi Ferencz,. Hajcsár-u. 23. Schuhely Lajos, Csengeri-ut 29. Snef György, Homokkom.-u. 24. Szuknai Lajos, Józseffőherczeg-u. Szántó Lajos, Vörösmarty-u. 1. Szele Károly, Rákóczi-u. 31. Szakács György, Király-u. 31. Török István, Petőfi-ut 70. Vajda János, Nagy Rácz-u. "18. Vinczek Vendel, Rozmaring-u. 34. Kádárok. Grosinger József, Csengeri-ut 83. Gutmann Sándor. Kazinczy-u. 21. Hoffer Gergely, Rákóczi-u. 25. Kaufmann Elek, Petőfi-u. 8 Percsovics József, Magyar-u. 24. Serman György, Petőfi-ut 62. Könyvkötők és nyomdászok Fischel Fülöp Fia, Kazinczy-u 1. Münz és Balog, Csengeri-ut 6. Guttág József, Csengeri-ut 13. Krausz és Farkas, Kazinczy-u. 1. Ofenbeck és Balázsi, Csengeri-ut 1. Schless Antalné, Deáktér 10. ifj. Vajdits József, Deáktér 1. Kötelesek. Kaszás József, Varasdi-ut 16. A Rozs Ferencz, Magyar-u. 24. Szabó Károly, Magyar-u. 79. Kéményseprők. Mantuano Józsefné, Teleki-ut 18. Mantuano Ede, Zrinyi Miklós-u. 34. Rothmann Menyhért, Teleki-ut 88. Polin Péter, Teleki-ut 12. Kefekötők. Horváth József, Király-u. 39. Kardos Sándor, Kazinczy-u. 6. Metz Lajos, Deák-tér 10. Perger János, Teleki-ut 55. Sóbár György, Főút 19. Stern Mór, Kazinczy-u. 14. Kékfestők. Mayer Károly, Kölcsey-u. 12. és Főtér 17. Pöllák Ede Ignácz, Főút 1. Rosenberg János, Erzsébettér 4. Vilheim János, Zrinyi Miklós-u. 18. Lakatosok. Brtill Sándor, Csengeri-ut 13. Feix József, Eötvöstér 2. Fürdős Lajos, Ország-ut 68. Fürdős György, Rákóczi-u. 25. Kohn Samu, Magyar-u. 3. 79 / Ország Kálmán, Huszti György-tér 3. "Paizs József, Árpád-u. 19. /Rabinck Sándor, Király-u. 47. xScliavel Lajos, Kinizsi-u. 2. Szabó József, Erzsébettér. ^Széchényi István, Kossuth-u. 13. Szupper József, Erzsébettér 27. X: Szántó Géza, Magyar-u. 53. Mészárosok. Ádler Mórné, Kazinczy-u. 14. Bárd Fülöp, Magyar-u. 57. Berger Adolf, Petőfi-ut 23. özv. Gross Miksáné, Deák-tér 16. Hoch József, Árpád-utcza 13. Kauffer József, Eötvös-tér 2. Kluger Józsefné, Zrinyi Miklós-u. 4. Lackenbacher Ede, Erzsébet királyné-tér 25. Leszner Antal, Magyar-u. 157. Prager Ferencz, Kazinczy-u. 10. Reichenfeld Albert, Erzsébet királyné-tér 4. Rein Ernő, Hunyadi-u. 6. Rein Béla, Kinizsy-u. 43. Szabó András, Erzsébet királyné-tér 14—15. Weltner Rudolf, Teleky-ut 12. Weisz Sámuel, Magyar-u. 20. Műfogkészitő. Szegedi László, Kazinczy-u. 8. Nő-szabók. Biró Pálné Dukász Riza, Zrinyi Miklós-u. 42. Csete Józsefné, Sugár-ut 26. Hirschl Benőné, Kazinczy-u. 5. Lirheim Teréz, Teleky-ut 23. Weisz nővérek, Fő-ut 10. Zampa Antal, Eötvös-tér 31. Órások. Jack Frigyes, Fő-ut 10. Kopár Augusztin, Deák-tér 10. Steiner Mór, Erzsébet királyné-tér 23. Schapringer Adolf, Erzsébet királyné-tér 22. Szívós Antal, Erzsébet királyné-tér 14—15. Zalai Szidónia, Király-utcza 49. Rézművesek. Pichler József, Eötvös-tér 2. Samu József, Kölcsey-u. 4. Trojkó Gyula, Eötvös-tér 8. Reszelővágó. Zolner János, Eötvös-tér 2. Sütők. Gartner Vilmosné, Zrinyi Miklós-u. Gartner Vilmos, Király-u. 19. Gíinsberger Ignácz, Kis Rácz-u. 36. Heduska Géza, Varasdi-u. 50. Hromecsek Vincze, Petőfi-ut 17. Holmek Gyula, Király-utcza, 39. Krauth Samu, Petőfi-ut 6. Kopfstein Jakab, Kinizsy-utcza 39. Lodner Ferencz, Csengery-ut 28. Mihályi István, Teleky-ut 15. Navratil Tamás, Szentflórián-tér 13. Rosenberg Miksa, Magyar-u. 11. Rosenthal Géza, Eötvös-tér 33. Steiner Ármin, Magyar-u. 11/a. Türk Gyula, Magyar-u. 73, Viola Adolfné, Magyar-u. 41. Szíjgyártók. Baán János, Kinizsy-u. 57. Horváth Károly, Kazinczy-u. 1. Klapper János, Kölcsey-u. 2. Schwarz Mihály, Király-u. 25. Szélig Antal, Teleki-ut 10. Szélig Lajos, Teleki-ut 10. Szobafestők. Falczer Jakab, Kölcsei-u. 1. Hirschl Lázár, Kinizsi-u. 7. Perkó Péter, Főtér 21. Petrekovics Lajos, Eötvöstér. Szattler Lajos, Kölcsei-u. 17. Schlekta Kálmán, Csengeri-ut 13. Vajda István, Kölcsei-u. 3. Vellák György, Csengeri-ut 13. Volfrom Károly, Kölcsei-u. 3. Zsinkó József, Csengeri-ut 13. Szűcsök. Perneszi István, Teleki-u 2. Weisz Ignáczné, Kölcsei-u. 11. Szappanosok Kohn Fülöp, Király-u. 10. Koiin Lipót, Eötvöstér 27. Pollák Lipót, Magyar-u. 22. Székesek. Czérk Ferencz, Teleky-ut 13. Halvax János, Teleky-ut 51. Szürszabó. Simon György, Kossuth-u. 6. Szövők. Bakos Sándor Magyar-u. 113. Kocz József, Árpád-u. 16. Nagy József, Zrinyi-u. 16. Poliák Józsefné, Csengeri-ut 11 Zváricz János, Varazsdi-ut 69. Marton és Huber Fűszer-, czukor-, kávé-, tea-, rum-, csemege és íoilletíe ezikkek. Mindennemű kül- és belföldi boruk, valódi franezia És haz:i pezsgők, eognaeok, ásványvizeli, Ementhali, Eidami, Gorgonsola, Imperial, Strachino, Roquefort, Liptói sajtok nagy raktára. conserueket, rákfark, lazacz, pisztráng, fáczány és libamáj pástétomokat, továbbá sardiniákat. A téli idény alkalmával nagy választékban találhatók nálunk kalbász-íélék, kassai és prágai sődar, hideg felvágottak, mindennap friss frankfurti és párizsi kalbász. Szitások. Saláía Lajosné Szálinger Antal, Petőfy-ut 9. Hagykanizsán. Különösen ajánlunk mindenféle 6 W Budapesti milleniumi kiállítás WJi *y* kítünö sör- és malátagyártmányáért. jV. W vj/ $ fl nagykanizsai $ f Malátagyár és Serfőződe $ $ Részüénytársaság $ W ===== nagyhanizsa\'n. — W W rj £. __ í „ ■ím f |_______ W l — i miiiio Korona, t * —- $ W Telefon szám 36. W M/ ..........V/ W . . ... ......... . V/ A legjobb minőségű, eros fok- ^ ^ tartalmú jóizü söröket gyártja és ^ W Ped>g; ^ VI/ ^ Ászok sört ^ ^ Márcziusi sört ^ ^ Szent István sört pilseni módszer szerint ^ ^ Bajor SÖrt müncheni módszer szerint \\(/ 4/ Bak sört W | és a t. fogyasztó közönség szíves ^ figyelmébe ajánlja elsőrendű hazai ^ ^ gyártmányát. ^ ^ Készit továbbá a jó hirnevü yj/ ^ balatonmelléki árpából legjobb mi- ^ ^ nőségü " ty/ W \\ \' L \' L W w -- m a I a t a t w JIv pilseni, müncheni és bécsi módszer JL w szerint- W ^ Gyártmányait a belföldön és a ^j/ ^ külföldi piaczokon helyezi el. ^ SÍ/ A budapesti milleniumi kiálli- W W táson kitűnő sör és maláta gyárt- iü\'/ ^j/ mányáért kitüntetést nyert. Vi/ % B v ■Jfr n O n & £ OS\' (d Sl Alapittatolt 1867. Alapiitatott 1867. Fleischacker József fia sziluorium, eognac, törhöly és seprüpálínha főzde Nagykanizsa Főiizlet: Erzsébet királyné-tér 1. Fióküzlet: Eötvös-tér 11. Fióküzlet : Magyar-utcza 10. is ©<2_ & SÓ X Szállodák, kávéházak, korcsmák, bérkocsisok, fuvarosok, gőzcséplők, helyszerzök, kéményseprők, ruhatisztítók. c^j Hentes ipar! ^ riflKTON J4N05 hentes Nagykanizsa, Kinizsy-uteza 37. sz. Ajánl: nagyban és kicsinyben finom disznózsírt, fehér-, paprikás- és füstöltszalonnát, nyers- és füstölt disznóhúst jutányos árban kapható a piacon és lakáson, szállítás naponta postán és házakhoz küldve. Vidéki levelekre azonnal válaszolok. Aki ezen hirdetésre hivatkozik 5% árengedményben részesül. Szives megkeresést kér Marton lános hentes. .....^-.-■-y Weiser J. C. gazdasági gépgyár, uas- és fémöntöde Nagykanizsán. Mindennemű gazdasági és ipari gép nagy uá-lasztéhban. Malomgépeh. Őntuényeh. Borgazdasági gépek. w iái ÍSZ- ÍÉ2; ÍSSS; -SSÁ ÍS2- ^ íáJ- m Janda Károly mű és kereskedelmi kertészete Eluállalja Nagykanizsán. mindennemű herteh és teruezését, alakítását, és gondozását. Ríuánatra sziuesen szolgál részletes teru és höltség-uetéssel. Ugyanott gyümölcs és díszfái! és díszcserjék, fenyők, magas törzsű és bokor rózsák, szoba és virágzó növények, konyhakerti magvak, csokrok stb. jutányos áron kaphatók. Árjegyzék ingyen és bérmentve. \' ^ VS7 ^ g? ^ Ví^ Szállodák. Arany Szarvas szálloda, Deák Pétemé Erzsébet-18. Korona szálloda, Bogenrieder József, Főút 7. Jó borhoz czim. szálló, Vida Lajos, Kazinczy- 25/a. Kissörház, szálló, Schlesinger Mór, Kazinczy-u. 29. Magyar Király szálló, Berger Ignácz. Magyar-u. 9. Rózsa szálló, özv. Kéész Józsefné, Főút 13. Rákóczy szálló, Milhoffer Gyula, Erzsébettér 13. Vaskapu szálló Czár János, ^irály-u. 26. _ Marko Nándor, Kazinczy-u. 55. Kávéházak. Fiume, Stein^r József, Erzsébettér 20. Korona, Bogenrieder József, Főút 7. Központ, Kardos József, Főút 8. Arany Szarvas, Deák Péterné, Erzsébettér 18. Korcsmárosok. Brinner Mihály, Pivári-u. 2. Berger Ignácz, Magyar-u. 9. Berger Adolf, Petőfi-u. 23. Bayer Gyula, Kossuth-tér 1. Czár János, Király-u.^ 26. özv Csizmadia Imréné, Szemere-u. 17. Gállovics Andor, Sugár-u. 3. Horváth János, Sugár-u. 23. Herczfeld Dávid, Petőfi-u. 81. Hilcz Lajos, Magyar-u 34. özv. Horváth Jánosné, Varazsdi-u. 15. Furmenn József, Magyar-u. 124. Kluger Sándor, Hunyady-u. 21. Kovács Lajos, Szent Flóriántér 17. Kovács Mihály, Arany János-u. 1. Köő József, Teleky-u. 43. Koltai Ferencz, Petőfi-u. 38. 86 özv. Keész Józsefné, Főnt 13. özv. Krausz Lipótné, Erzsébettér 7. Zöldfakert. Markó Nándor, Kazinczy-u. 55. Markovics János, Hunyady-u. 17. Merkli János, Kinizsy-u. 4. Milhoffer Gyula, Erzsébet királyné-tér 13. Nagy Károly, Rákóczy-u. 25. Opernicza Károly, Kinizsy-u. 65. Polgár József, Szentflórián-tér 5. Pintér János, Eötvöstér 1. Pachinger Ödön, Petőfi-u. 2. Petrics Ödön, Csengeri-ut 50. Petrics Ferencz, Király-u. Pollák Sándorné, Csengeri-ut 103. Rosenfeld Vilmos, Csengeriut 87. Schlesinger Mór, Deáktér 14. Schlesinger Mór ifjú, Kazinczy-u. 29. Slujtner József, Erzsébettér 4. Ungár Sándor, Csengeriut 109. (sörgyár) Varga Károly, Teleky-u. 79. Bérkocsi tulajdonosok. Balázs János, Főút 15. Balázs József, Hunyady-u. 59. Barbai János Főút 21. Barilla Nándor, Eötvöstér 25. Bioercsik István, Csengeri-ut 17. id. Döme Ferencz, Erzsébettér 25. ifj. Döme Ferencz, Zrinyi-u. 52. Döme János Magyar-u. 9. II. Döme Ferencz, Erzsébettér 15/17. Hári Ferencz, Rákóczy-u. 41. Horváth István, Csengeri-u. 24. Iván Ferencz, Király-u. 34. Kovács Sándor, Sugár-u. 29. Lőrincz József, Széchenyi-tér 9. özv. Mátyás Istvánné, Zrinyi-u. 20. Major István, Király-u. 37. Pirbos Károly, Teleky-u. 27. Selek József, Zrinyi-u. 22. Szakos János, Teleki-ut 4. Szíjártó István, Magyar-u. 7. Vilinger József, Magyar-u. 4. Fuvarosok. Brück Márkusz, Erzsébettér 1 (szállító.) Gutfreund Hermanné, Magyar-u. 4 Kesztenbaum Zsigmond, Kisfaludy-u. 11. Krausz Sándor, Batthyány-u. 4. Lidit Samu, Király-u. 13. Lackenbacher Ede, Kinizsy-u. 17. (szállító.) Ofenbeck Mihályné, Batthyány-u. 8. Sommer és Breuer, Sugár-u. 18. 32, Gözcséplők. Fuksics Ignác, Magyar-u. 34. Nagy Ferencz, Magyar-u. 111. Helyszerzők. Deutsch Jakabné, Király-u. 47. Einspinner Lajosné, Csengery-u. 13. Hirschl Jánosné, Zrinyi-u. 26. Kolarczik Ignáczné, Csengery-u. 13. Piszkács Sándorné, Kölcsey-u. 9. Schercz Samuné, Kazinczy-u. 12. Szattler Árminné, Magyar-u. 4. Kéményseprők. Mantuano Ede, Zrinyi-u. 34. özv. Mantuano Józsefné, Teleky-u. 18. Polin Péter, Teleky-u. 62. Rothmann Menyhért Teleky-u. 88. Ruhatisztitók. Bakos Sándor, Rákóczy-u. 12. Weinstein Regina, Erzsébettér 22. f Mitró és Mankovits építész vállalkozót? Nagykanizsa, Király-u. 13. sz. " W j| A nagyérdemű városi és vidéki közönséget van szerencsénk tisztelettel it \' * értesíteni, hogy Nagykanizsán, Király-u. 13. számú házban <\' építészeti irodát nyitottunk. Bátrak vagyunk ajánlkozni bármily tervezetek készítésére, valamint uj építkezések, átalakítási és javítási munkálatoknak szakszerű gondos és legjutányosabb áiban leendő kivitelére. Továbbá elvállalunk gyárkémény építéseket mindenféle alakban, gőzkazán befalazásokat és gépalapozásokat, úgyszintén gázgenerátorok izzó, olvasztó, forrasztó Martin és Bessemer-ktmenczéket, vas és aczél-gyárak részére körke-menczéket tégla és mészégetéshez. Fötörekvésünk oda irányul, hogy igen t szfelt megbízóink belénk helyezett bizalmának a legteljesebb mértékben megfeleljünk. Kiváló tisztelettel MITRÓ és MANKOVÍTS építész vállalhozól?. ...... A Minden nálam vásárolt uj órának pontos járásáért ===== 2 évig jót állok. ---------===== Jk Síeiner Mór órás Hagykanizsa. !!! Dúsan felszerelt óraraktár !! ! Mindennemű schweiczi, franczia és angol gyártmányból, nickel, aczél, oxidalt ezüst és tula órákban. Schwarzwaldi és magyar gyártmány. Fali órák nagy rakt.íra. Inga-órákban dús választék. Ébresztőórák Kor. 3-tól feljebb. Csakis a legjobb minőségii I. oszt. áru. — Raktáron tartok nickel, ezüst hosszú és tiszti lánczokat a leg\'zlésesebb kivitelben. — Javítások pontosan eszközöltetnek. — Régi törött aranyat és ezüstöt a legmagasabb áron megveszek vagy becserélek. Ifj. Stern Mór bőrkereskedő és czipőfelsőrész-kószitő NAGYKANIZSA, Deák-tér. Felsőrészkészitő műhelyemben a legújabb és a legdivatosabb formájú felsőrészek készülnek; a legjobb anyag révén a legszélesebb körű el-terjedettségnek örvendenek. Dúsan felszerelt bőrraktáramban különösen va\'.ódi franczia és amerikai sevrókban, oská-riákban, boxokban és a legfinomabb mosó talpakban, valamint az összes czipész és csizmadia kellékekben és szerszámokban a legnagyobb választék található rendkívül olcsó árak mellett. — Próbarendelésnél is meggyőződik az én utolérhetetlen gyártmányú felsőrészeim minőségéről, valamint az összes bőrárukban való versenyképességemről. ASZTALOS IPAR! PERLAKY ÖDÖN épület- és műbutor asztalosmester NAGYKANIZSÁN, KIRÁLY-UTCZA 45. Elvállal a inai kor igényeihez képest mindennemű mű-bufor-niunkákat, u. m. háló-, ebédlő-, előszoba-, konyha-, iroda-, templom-, üzlet- és patika-berendezéseket bármely stílben, a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig. Ezenkívül elvállal mindenféle díszmunkákat és hangszer javítást is. Szives megkeresést kér PERLAKY ÖDÖN műasztalos. XI. Pénz- és biztosítóintézetek és részvénytársaságok. J(ondor jfidolfl] hatóságilag engedélyezett jelzálog-hölesön pénzközueíilő Nagykanizsán. Magyar-uteza sarkán, Hrany János-u. 2. (saját házában ) Ajánlja a n. é. föld- és házbirtok tulajdonosoknak ügynökségi irodáját. Közvetít: állandó és törlesztéses jelzálog-kölcsönöket a lehető legolcsóbb kamatláb mellett, elvállalja bekeblezett régi terhek convertálását gyorsan, jutányosán, minden előleg nélkül. Házak, földbirtokok vétel- és eladását közvetíti. PESTI MAGYAR KERESKEDELMI bank NAGYKANIZSAI FIÓK Csengery-ut 4. Központ: BUDAPESTEN. Alapíttatott 1841. Részvénytőke és tartalékalapok : 92 millió korona. Takarékbetétek állománya 1906. év végén cca 200 millió kor. A NAGYKANIZSAI FIÓK ÜZLETKÖRE: Takarékbetétek elfogadása folyó számlára és takarékkönyvre, valamint pénztárjegyre. Értékpapírok vétele és eladása, azok megőrzése. Kölcsönök értékpapírokra. Jelzálog-kölcsönök házra és földbirtokra. Szelvények és kisorsolt értékek beváltása. Váltók leszámítolása és beszedése. Hitellevelek és utalványok kiállítása-Tőzsdei megbízások teljesítése. SAFE DEPQSIT. Minden ügyben díjmentesen szolgál felvilágosítással. Pénztári órák: d. e. \'41-ig. d. u. V23—\'46-ig. Telefon-szám : 20. lel-------ü cn --C Osztrák-Magyar Bank nagykanizsai fiók. Helyiség: Főut. Bankfőnök: Hiemes Frigyes. Főnökhelyettes : Russ Gábor. Hivatalnokok: Surgoth Miksa. Thalmayer Alfréd. Tódor József. Szolgák: Dinuj József. Háromi József. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiók. Helyiség: Csengery-utcza 4. Ügyvezető főnök : Fuchs Arthur. Főnökhelyettes: Geider Béla. Pénztáros : Wallenstein Frigyes. Könyvelő: Kálmán Leó. Hivatalnokok: Spitzer Berta. Gáspár Béla. Haffner János. Hivatalszolga: Steiner Miksa. Bankegyesület. Kazinczy-u. 1. Elnök: Ujnépi Elek Lipót. Ügyvezető : Hirschler Sándor czégvezető. Főkönyvelő: Szigeti Soma. Pénztáros: Rosenberger Gyula. Segédhivatalnokok: Vermes Géza. Nyitrai Olga. Szolga : Lőrincz Sándor. 92 Délzalai Takarékpénztár. Főút 8. Elnök: Dr. Bentzik Ferencz. Alelnök : Bettelheim Győző Főkönyveid és vezértitkár: Reinitz József. Főpénztáros: Eperjesy Gábor. Könyvelő: Knausz László. Pénztáros: Sió József. Segédkönyveid: Martinék Gyula. Tisztviselők: Riedlmayer Károiy. Thassy Iiona. Gyakornok: Gerstner Antal. Szolga: Kállovits László. Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság. Csengeri-u. 1—3. Elnök: ujnépi Elek Lipót. Igazgató: Tripammer Gyula Pénztárnok: Eisinger Henrik. Tisztviselők : Kaufmann Adolf, Gürtler Ferencz, Hochfluss Soma, Orbán János, Wilde Ferencz, Jaeger István, Goienczky János, Ágh Ede. Néptakarékpénztár Részvénytársaság. Deák Ferencz-tér 13. Elnök: Remete Géza. Alelnök: Rosenberg Richárd. Vezértitkár: Gellért Henrik. Könyvelő: Graff Károly. Pénztáros : Kürschner Jakab. Gyakornok: Spitzer Irma. Tisztviselők Hitelszövetkezete. Csengeri-ut 21. Elnök: Híitter Lajos. Ügyvezető : Reinitz József. Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár. Deák Ferencz-tér 10. Elnök: Koller István. Igazgatósági elnök: Hertelendy Béla. Igazgató: Knortzér György. 93 Főkönyvelő: Kleinftid Ignácz. Pénztáros: Lányi László. Segédtisztviselők: Ács Jenő, Krauth Margit, Miil-lerné Zrinyi Jolán, May Gizella. Dunántuli Gazdasági Szeszgyárosok Szeszfino-mitó Részvénytársasága. Iroda: Bankegyesület helyiségében Kazinczy-u. 1. sz. Elnök: Gróf Széchényi Géza. Igazgatóság: Gróf Apponyi Géza, Ghymessy László, ujnépi Elek Ernő, Brodszky Károly, Horváth Miklós, Dr. Steiner Leo, Polittzer Géza, Weisz Tivadar. Felügyelő-bizottság: Günsberger Soma, Unger Ullmann Elek, Chociensky Miklós, Kolmann Gyula. Ügyv. igazgató: Fleischner Miksa, Raktárnok: Kasztenbaum Zsigmond. Finomító: Kohn Henrik Főkönyvelő: Rosenberg Benedek. Nagykanizsai Segélyegylet Szövetkezet. Csengeri-u 4. Elnök: Vidor Samu. Alelnök: Fesselhoffer József. Ügyész: Rapocli Gyula. Igazgató: Beck Miksa. Könyvelő: Rosenberg Oszkár. Pénztáros: Milhoffer Kálmán. Hivatal szolga: Steiner József. Biztosító intézetek, melyek helyben képviselettel birnak. Adria ált. bizt. társaság, Erzsébettér 10. Lőwy Adolf főügynök. Első Magyar bizt. társaság Csengeri-u. 1. Dezső Béla titkár. Fonciere bizt. társaság, Főút 8. Hegedűs Pál főügynök. Dordrecht bizt. társaság, Főút 1. Heltai József főügynök. Trieszti bizt. társaság, Csengeri-u. 3. Schercz Richárd főügynök. Magyar-Franczia bizt. társaság, Csengeri-u. 1. Szabó Miksa titkár. Phőnix bizt. társaság, Főút 17. Fekete József főügynök. The Standard bizt. társaság, Erzsébettér 17. Ármuth Nátán. The Mutual bizt. társaság, Csengeri-ut 1. Mil-iffer Kálmán. 94 Anker bizt. társaság, Csengeri-ut 3. Havas Samu. Hazai bizt. társ., Főút 10. Ticliy Aladár titkár. Duna bizt. társaság, Deáktér 1. Heimler József. Gazdák bizt. szövetk. Sugár-ut 18. Tóth István. Bécsi bizt. társ. Főút 23 Kende Alfréd. Leánykiházasitó egylet, Erzsébettér 19. Strasser Márton. jfagy Kanizsa legelső és legnagyobb vászon és clívatáruháza Singer József és Jársa }1agyk_cinizsa, Xazinczy~u. 1. Van szerencsénk a m. t. vevőközönség b. figyelmét felhívni bámulatos nagy és a legutolsó divatnak megfelelő raktárunkra, melyben kizárólag exclusiv dolgokat tartunk: valódi angol ruha- és blousekelmék-ből, franczia delain, batiszt és mosóáruk, mesés kivitelű blouse és a legjobb minőségű taffet ruhaselymekből. Kiváló gondot fordítunk vászon és fehérnemű raktárunkra, melyben a legelső és legjobb bel- és külföldi gyártmányod kerülnek eladásra. Valódi Wein Károly és Társai szepességi, továbbá Regenhardt és Raymann-féle asztal- és ágykészletek, eredeti May és Holfeld-féle rumburgi vásznak. Rész női ingek és eorsettáh. Equisit dolgok angol és franczia blouse zephirehből. A n. é. közönség szives és jóakaratú pártfogását kérve, vagyunk kiváló tisztelettel Singer József és Társa. Szigorúan sxattott árak ! fontos <■» fistyeliiies kIskoIjk4lás ! UJeiszfeld és lischer elsőrendű női díuaí és férfi ruha szöueí raktára ílagykanizsán az Rrany Szaruns szálloda épületében. Legnagyobb választék női ruhakelmék, selymek, szövetek, vásznak és női confektiókban. Külön osztály legjobb honi és angol gyártmányú férfi ruhaszövetek és női costüm-kelmékben, minden idényre. XIII. Háztulajdonosok. Mindenki tudja, hogy a nyers és pörkölt kávé a legzamatosabb, a legjobb illatú, készletei a legnagyobbak, nulla liszt és kenyérliszt a legfehérebb, a legkiadósabb és legkitűnőbb, szilva-lekvár igen édes, legjelesebb, mindenki tudja. kerti magvak híresek, bötermök. keményítő hófehér, igen finom, kitűnő. mosószappan igen kemény, igen tartós, öregszőlő a legtisztább, legszebb és legfinomabb. gyufa a legjobb és legszárazabb, rizsa a legjobbak egyike, nagyon ajánlható. aton Cesíuéreh fűszerárui Hagykanizsán Balaton-féle Balaton-féle Balaton-féle Balaton-féle Balaton-féle Balaton-féle Balaton-féle Balaton-féle Balaton-féle Bal az elismert legjobbak, készletei a legnagyobbak és árai igen olcsók, mindenki tudja. Szakácskönyvek. Képes Pesti = Szaká csk önyv. Saját sokszori kísérletek után érthetően és pontosan leirta és kiadta ST. H1L1IRE JOsEFA Ara kiitvc 4 korona. Ezen szakácskönyv lllustríertes Pester Koclibuch cimen német nyelven is kapható. Ara kötve ugyauesak 4 korona. Szegedi == Szakácskönyv. Ezervél több (felkészítési utasítással. Irta: RÉZI NÉNI. Hetedik javított és a legújabb étel-receptekkel bővített kiadás. ira 4 korona. Kérjünk Ilézi Néni-féle Valódi Szegedi Szakácskönyvet. Gyakorlati = Szaka csk önyv. Az egyszerű, egészséges és ma divatos főzés niód ismertetése. Irta: CJróf Festetlek Amlorné Pejaesevieb Lenke grófné. - Ara kötve 3 korona. - Háztartási könyvek. Szerk.: Kürthy Emiiné Egyes kötetek kötve 60 fillér. 1. Vegyes sütemények 2. Különféle iratok 3. Gyümölcs befőzés i, Kenyérsütés ö. Fagylaltok, krémek, parfait-k és kocsonyák. Hal és vadfélék készítése - Irta: ERZSI NÉNI. Ara kötve 9 korona. ■i Ezen könyvek kaphatók: Fischel Fülöp Fia könyvkereskedésében Nagykanizsán. Nagykanizsai Kereskedők Társulata. Elnök: ujnépi Elek Lipót kir. keresk. tanácsos. Alelnök: Unger Ullniann Elek. Titkár: Heltai József. Pénztárnok: Reichenfeld Ede. Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület Zalatnegyei Kerülete. Elnök: ujnépi Elek Lipót kir. keresk. tanácsos. Alelnökök: Unger Ullmann Elek, Grünhut Henrik. Titkár: Heltai József. Pénztárnok: Reichenfeld Ede. Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztár. Helyiség: Kazinczy-u. 7. Elnök: Halphen Mór. Titkár: Kleinfeld Ignácz. Pénztárnok: Rosenberg Henrik. Oivos: Dr. Hajós Soma. Magántisztviselők. Augenfeld S. Ágh Ede Bayer Izsó Bayer Gyula Breuer Zoltán Beck Miksa Brandlhofer Antal jBiichler Mór jlursch Henrik Dukász Jenő jDeutsch Bódog Deutsch Sándor alkalmazásban van: Zerkovitz és társa Nagykanizsai Takarékpénztár Blau M. Fiai Sartory Oszkár Bankegyesület Nagykanizsai Segélyegylet Első Magyar Biztositó Társaság Magyar-Franczia Biztositó Franz és Fiai Blau M. Fiai Zerkovitz Lajos Főút 24. 98 Dezső Aladár Dobó Dezső Deutsch Henrik Dukász Lajos Ehrenstein Győző Ehrenstein Jakab Eperjessy Gábor Fischer Géza Frommer Gyula Fleischner Miksa Füredi Rezső Fendler Hugó. Gürtler Ferencz Golenczky János Gáspár Béla Gábor Ernő Gausz Ferdinánd Gross Sándor Gombos Imre Gogl Lajos Hochfluss Soma Halics Lipót Havas Aladár Hamburger Zsigm. Haffner János Hegedűs Pál Jaeger István Ivancsics János Kleinfeld Ignácz Kaufmann Adolf Kálmán Leó Kovács Antal Kertész Lajos Knortzer György Kohn Manó Krausz Albert Kirschner Samu Klein Gyula Kantenbaum Zsigm. Kürschner Ignácz Kemény Izidor Klein Gyula Kraut Margit Kengyel István Krasovecz Károly Kluger Aladár László Vilmos Lányi László Lendvai Samu Lurcka Sándor Lihtschein Pál Löwy Gusztáv Ladislauss Jenő Marosi Gusztáv Mágics Ferencz Metzger Ferencz Milhofer Dezső Miihoffer Kálmán Alkalmazásban van:\' Magyar franczia biztositó Heltai József Grünhut Fülöp és fiai Zerkowitz Zsigmond Tárházak Bettelheim S. W. Délzalai takarékpénztár Blankenberg Imre Blau M. fiai Szeszfinomitó gyár igazgató Scherz Richárd Franz L. fiai Nagykanizsai takarékpénztár m n Pesti magyar ker. bank fiókja Magyar franczia biztositó Weiss testvérek Weisz és Ledofsky Sörgyár Első Magyar biztositó Nagykanizsai takarékpénztár Heltai József Havas Samu Grünhut Fülöp és fiai Franz L. fiai Fonciere b. t. Nagykanizsai takarékpénztár Első Magyar biztositó Zalamegyei Gazdasági tpénztár Nagykanizsai takarékpénztár Pesti magyar ker. bank fiókja Gutmann S. H. Nagykanizsai takarékpénztár Zalamegyei Gazdasági tpénztár Zerkowitz Zsigmond Grünhut Fülöp és fiai Strem és Klein Blau M. fiai utazó Kaufmann Mór Schulhof Adolf Strem és Klein Zalamegyei Gazdasági tpénztár Josifovics Milovoj j Franz L. fiai Schulhof Adolf Josifovics és Fasching Zalamegyei Gazdasági tpénztár Gutmann S. H. Grünhut Tárházak Armuth N. és társa Rosenberg Richárd Weiser J. C. Első Magyar biztositó Josifovics M. Schulhof Adolf borkereskedő i Segélyegylet 99 Nagy Samu Neufeld Jakab Orbán János Pollák Jakab Pollák Hugó Pollák Dezső Philipp Karolin Persa Nándor Reinitz József Révész Lajos Rosenberg Salamon Rosenberg Oszkár Rosenberg Ernő Rosenberger Gyula Rothschild Ödön Spitzer Gyula Surgoth Miksa Schwarcz Ottó Szoboszlay István Tripammer Gyula Thalmayer Alfréd Todor József Vermes Géza Vidos József Weiss Adolf Wilde Ferencz Wolheim Manó Wallenstein Frigyes Weiss Ernő Alkalmazásban van : hirlapiró Blau M. fiai Nagykanizsai takarékpénztár Singer József és társa Schulhof Adolf Sörgyár Bettelheim S. W. fiai Első Magyar biztosító Délzalai takarékpénztár Ker. betegsegélyző titkár Tárházak Nagykanizsai segélyegylet Franz L. fiai Bankegyesület Franz L. fiai Zerkowitz Albert Osztr. M. Bank Schwartz és Tauber Franz L. fiai Nagykanizsai takarékpénztár Osztr. M. bank » » » Bankegyesület Első Magyar biztosító Weiss testvérek Nagykanizsai takarékpénztár Schercz Richárd Kereskedelmi bank Weiss Jakab Ásványviz árus. Fleischacker Ignácz, Király-utcza 14. Baromfi kereskedők. Simon Lajos, Varazsdi-u. 5. Holczer Jakab, Király-u. 13. Mercz Ferencz, Rákóczy-u. 84. Bizományosok, ügynökök és alkuszok. Altstadter Ignácz, pénzügynök, Fő-ut 3. Broch Adolf, ügynök, Fő-ut 22. Blankenberg Imre, keresk. ügynök, Csengery-ut Deutsch Lajos, term. ügynök, Sugár-ut 7. Fehér Gyula, gabonaügynök Fő-ut 8. Fischer Benő, marha alkusz, Csengery-ut Griinfeld Mór, keresk. ügynök, Erzsébet-tér 27. Geiszler József, gépügynök, Szemere-u. 12. Grossz Albert, marha alkusz, Teleky-ut 7. Giinsberger Mór, bor és gabona alkusz 100 Günsberger Sándor, bor és gabona alkusz Csengery-ut 15. Hoffmann Gyula keresk. ügynök, Csengery-ut. Herczl Jakab, term. ügynök, Zárda-utcza 6. Havas Samu, term. ügynök, Csengery-ut 24. Josifovits Milivoj, keresk. ügynök, Batthyány-utcza 29. Káldi Mór, term. ügynök, Erzsébet-tér 5. Krausz Zsigmond, ügynök, Magyar-u. 7. Kondor Adolf, pénzügynök, Arany János-u. 2. Kövesdy Jenő, term. ügynök, Rozgonyi-u 10/a. Milhoffer Géza, term. ügynök, Petőfi-ut 77. Markbreiter Lipót, term. ügynök Kazinczy-u. 10. Muth Ádám, term. ügynök, Zrinyi Miklós-u. 56. Nyitrai Jakab, marhaügynök, Király-u. 39. Neu József, ügynök, Batthyány-utcza 4. Neumann Sándor, borügynök, Kazinczy-u. 14. Nagl József, alkusz, Kinizsy-u. 67. Öszterreicher Bernát, term. ügynök, Kazinczy-u. 5. Poliák Izidor, marhaalkusz, Csengery-u. 5. Reinitz Gyula, term. ügynök, Kazinczy-u. 21. Schweiger Arnold, keresk. ügynök, Kazinczy-u. 2. Szattler Mórné Richter Berta, ügynök, Eötvöstér 2. Strem József, borügynök, Fő-ut 15. Szegő Mór, pénzügynök, Erzsébet-tér 1. Scherz Richárd, term. ügynök, Csengery-ut 1. Scherz Samu, term. ügynök, Kinizsy-u. 2. Szattler Lajos, pénz ügynök, Csengery-ut 2. Spitzer Ferencz, lóügynök, Kisfaludy-u. 17. Szarnék Lajos, term. ügynök, Nádor-u. 9. Sattler József, term. íigynök, Csengery-ut 7. Singer Zsiga, gabona alkusz, Csengery-u. 12. Steszel Ignácz, borügynök, Magyar-u. 21. Wamberger Sándor, termény ügynök, Zrinyi . Miklós-u. 35. Weisz Emil, term. ügynök, Fő-ut 15. Windisch József, marha alkusz, Kazinczy-u. 18. Borkereskedők. Neufeld Henrik és fia, Bajza-utcza 15. Schulhof Adolf Csengery-ut 31. Stolczer Adolf és Vilmos, Magyar-u. 27. Zerkowitz Albert; tulajdonos: Zerkowitz Lajos, Kazinczy-u. 33—35. Zerkowitz Zsigmond és tsa; tulajdonos: Weiss-mayer Lipót és Márk, Erzsébet-tér 14 15. Bőrkereskedők. Deutcsh Bernát, Fő-ut 13. ujnépi Elek Lipót és Ebenspanger Leó, Erzsébet királyné-tér 21. Hackker Vilmos, Fő-ut 17. Poliák József, Deák-tér 10. Stern Mór ifj. Deák-tér 11. Telefon szám 32. Zerkowitz Albert bornagykereskedő TULAJDONOS: Hagykanizsa S\'azinezy-utezű 33—35. •\'i L 102 rkereskedők. Fialovits Lajosné, Főút 8. Schercz Henrik, Kazinczy-u. 4. Weisz Jakab, Erzsébettér 2. Czukorka árusok. Bozinovics János Magyar-u. 15. Stoján Mojsovíts Erzsébettér 26. Tizedes Antal, Atilla-u. 26. Déligyümölcs árusok. Loser József, Kisfaludy-u. 36. Di Biasio Antalné, Erzsébettér 10. Deszka kereskedők. Reichenfeld Gyula, Deák-tér 5. Szegő Gyuláné, Eötvös-tér 8. Strem Károly, Kinizsy-u. 1. Divatkalap árusok. Bőhm Czeczilia, Főút 10. Roth Laura utóda, Schweiger Alb. Erzsébettér 1 Dohány nagytőzsde. Schwarcz és Tauber, Kazinczy-u. 2. Dohány kisárusok. Fürst Johanna, Erzsébettér 14. Gerstner Adolf, Csengeri-u. 1. Goldstein Márkusz, Magyar-u. 3. Gipsz Józsefné, Kazinczy-u. 65. Varga József, Sugárut 2. Kaufmann Mór, Főut. Drogueria Geltsch és Graef, Deák-tér 1. Fakereskedők. Berger Pál, Csengery-ut 18. Haba József, Flórián-tér 20. Steszel Ignácz, Magyar-u. 21. Strem Károly, Kinizsy-u. 7. ÍÖ3 Füszerkereskedők. Ármuth Náthán, Erzsébet-tér 17. Beck Henrik, Erzsébettér 1. Fischer Ferencz, Erzsébettér 23. Fesselhoffer József ifj. Főút 2. Günser Gyula, Deák-tér 5. Haas Vilmos, Deák-tér 13. Mészáros Jakab, Erzsébet-tér 2. Marton Ignácz, Deák-tér 15. Roser.feld Adolf Fiai, Főút 4. Strem Vilmos és Tivadar, Erzsébet-tér 22. Schwarcz és Tauber, Kazinczy-u. 2. Gabona kereskedők. Altstádter és Löwy, Erzsébet-tér 16. Blumenschein Vilmos, Sugár-ut 12. Danneberg és Weisz, Erzsébet-tér 21. Fischer és Leitner, Király-u. 6. Grünfeld Adolf, Magyar-u. 25. Grünhut Fülöp Fiai, Deák-tér 2. Heltai József, Főút 3. Herzfeld Dávid, Petőfi-ut 81. Hoffman Gyula, Csengery-ut Leitner Ernő, Eötvös-tér 23 Lőwy Adolf, Erzsébet-tér 10. Miinz József, Széchenyi-tér 12. Rosenberger Bernát, Eötvös-tér 29. Rothcshild Samu, Magyar-u. 19. Reichenfeld Ignácz és fiai, Főút 1. Steiner Zsigmond, Erzsébet-tér 25. Halkereskedő. Kaiser Jakab, Báthori-u. 10. Kalapkereskedők. Wellisch Márkusz, Erzsébet-tér 23. Halvax Frigyes, Kölcsey-u. Könyvkereskedők. Fischel Fülöp Fia, Kazinczy-u. 1. Mair József, Csengery-u. 6. ifj. Wajdits József, Deák-tér 1. Könyvkötészet. Fischel Fülöp Fia, Kazinczy-u. 1. Ofenbeck és Balázsi, Csengery-u. 3. özv. Schless Antalné, Deák-tér 10. Mészkereskedők. Hoch Fülöp, Zrinyi-u. 2. Berger Bernát, Király-u. 49. Weinberger Náthán, Király-u. 3. Mezőgazdasági gépgyár kereskedő. Heimler József, Deák-tér 1. Olvasó és képárus. Molnár János, Magyar-u. 68. Papir és írószer kereskedők. Fischel Fülöp Fia, Kazinczy-u. 1. Krausz és Farkas, Kazinczy-u. 1. Miinz és Balog, Csengery-u. 6. Ofenbeck és Balázsy, Csengery-u. 3. özv. Schless Antalrié, Deák-tér 10. ifj. Wajdits József, Deák-tér 1. Piaczi rövidárusok. Englánder Béla, Magyar-u. 41. Qlaser Ignácz, Király-u. 49. Horváth Károly, Király-u. 21. Klein Izidor, Magyar-u. 61. Kohn Jakab, Magyar-u. 26. Kürschner Jakab, Zrinyi-u. 5. Katz Arnold, Magyar-u. 6. Leipnik Jakab, Zrinyi-u. 30. Németh József, Magyar-u. 31. Poór Gábor, Magyar-u. 40. Rosenberg Jakab, Kinizsy-u. 16. Rubinstein Albertné, Erzsébet-tér 17. Szakálos Jánosné, Kinizsy-u. 37. Steiner Ignácz, Magyar-u. 32. Steiner Gyula, Báthory-u. 18. Schreiber Benő, Magyar-u. 41. Weiler József, Huszti György-tér 6. Rőfös kereskedők. Fried és Morgenstern u. Poliák ignácz Főút 12. Kreisler Albert, Erzsébettér 14/15. Kohn S. B., Erzsébet-tér 22. Piry és Horváth, Erzsébettér 1. Kondor Ödön, Főút 5. Lang Miksa, Főút 3. Rosenberg Lipót, 105 Singer József és társa, Erzsébet-tér 23. és Ka-zinczy-u. 1. Stern József, Főút 3. Weiszfeid és Fischer, Erzsébet-tér 19. Weisz Miksa, Főút 8. Ruha kereskedők. Frank Vilmos, Főút 8. G.rünfeld Márk, Erzsébet-tér 23. Schwarzenberg Ignácz, Deák-tér 15. Schwarcz Ignácz, Főút 3. Lusztig Viktor, Főút 3. Nürn. Rövidáru kereskedők. Alt és Bőhm, Főút 2. Bartha Alfréd, Főút 14/a. Beck Béla, Erzsébet tér 1. Hirschler és Lusztgarten, Erzsébet-tér 21. Kohn Lajos, Főút 10. Kreiner Gyula, Főút 9. Weisz és Ledofszky Főút 2. Szabadszállásy B. Főut. Sóőrlők. Neu Lipót, Kisfaludy-u. 34. Hirsch és Szegő, Erzsébet-tér 25. Szatócsok. Arnstein Ignácz, Flórián-tér 9. Adler Mórné özv. Kazinczy-u. 14. Ádám Ignácz, Király-u. 6. Bacher Regina, Petőfi-u. 42. Berger Mór, Teleky-u. 13. Berger Benő, Petőfy-u. 24. Báder Henrik, Hajcsár-u. I. Berger Jakab, Vörösmarty-u. 71. Balaton Testvérek, Eötvös-tér 34. Csóka Nándor, Teleky-u. 41. Deutsch Sándor, Országút 84. Dióssy Béla, Kossuth-u. 8. Dedovácz Béla, Magyar-u. 35. Fleischhacker Gyuláné özv. Király-u. 27. Fleischacker Ádám, Magyar-u. 37. Gtinsberger Ignácz, Kis Rácz-u. 36. Gold Ignácz, Csengery-ut 65. Gráff Simon, Csengery-ut 44. Günsberger Jakab, Huszti György-tér 7. Halász Jenő, Magyar-utcza 64, Handelszmann Hermann, Templom-tér 11. Krátky Karolin, Vörösmarty-u. 2. Kunszt Sándor, Kinizsy-u. 14. és Erzsébet-tér 1. Ladiszlau Jenő, Petőfi-ut 86. Lengyel L. Pál, Ország-ut 82. Löwy Samu, Magyar-u. 98. Löwy Sándor, Magyar-u. 18. Milhoffer Samu, Király-u. 24 Milhoffer Simon, Magyar-u. 128. Mandler Géza, Csengery-ut 66. Mesteri Ferencz, Petőfi-ut 16. Matán Ödön, Eötvös-tér 22. Poliák Lipót, Magyar-u. 22. Rauch Jakab, Polgár-u. 2. Reichenfeld Lipótné, Zárda-u. 10. Rosenthal Jakab, Deák-tér 9. Sebestyén Fáni, Petőfi-ut 31. Schlesinger Ignácz, Magyar-u. 84. Szabó Istvánné, Csengeri-ut 61. Sugár Adolf, Kihizsy-u. 22. Schwarcz Benő, Rákóczy-u. 36. Sebestyén Karolin, Atilla-u. 9. Steinicz Károlyné, Kisfaludy-u. 38. Simán István, Teleky-ut 55. Schlesinger Izidor, Eötvös-tér 2. Schwarcz Sándor, Teleky-ut 29. Sinkó Pál, Pivári-u. 2. Schossberger Zsigmond, Király-u. Tóth Teréz, Kazinczy-u. 41. Toch Lipót, Petőfi-ut 28. Toch Zsigniondné, Teleky-ut 47. Varga István, Magyar-u. 118. Vincze Gyula, Kinizsy-u. 47. Viltner Jánosné Móger Tezér Sugár-ut 50. Weisz Dávid, Teleky-ut 63. Weisz Mór, Nádor-u. 12. Weisz Samu, Eötvös-tér 16. Üveg- és edénykereskedők. Melczer Jakab, Kazinczy-u. 1. Weisz Jakab, Erzsébet-tér 2. Weisz Ignácz, Király-u. 21. Temetkezési vállalkozók. Brantin József, Teleky-ut 26.. Hild László és Ferencz, Deák-tér 3. Tojáskereskedők. Reichenfeld Győző, Király-u. 32. Sóss Leó, Király-u. 8. Vaskereskedők. Bettelheim és Guth, Erzsébet királyné-tér 2. Köhler Testvérek, Eötvös-tér 30. 107 Unger Ullmann Elek, Kazinczy-u. 2. Weiser J. C., Fő-ut 9. Virágkereskedők. Asztalos Béla, Csengery-ut 3. Fabick Tivadar, Kossuth Lajos-tér 14. Janda Károly, Báthory-u. 22. Zálogházak. Guttmann György, Deák-tér 10. Néptakarékpénztár, Deák-tér 13. Zöldségkereskedő. Ristó Mikó és társa, Kazinczy-u. 65 C. Köhler Testvérek Dusán felszerelt raktár mindennemű vasárukban, épület- és butor-vasalások, faragványok, kelléczek, fournérok, konyhaedények és háztartási czik-kek, Takaréktüzhelyek, öntött kályhák, mezőgazdasági gépek, Lombfürészeti szerszámok, minták és deszkák. Uillanyesengő felszerelései? stb. vashereskedése Eötvöstér 30 Ragyhanizsa Uasudua Beck Henrik fűszer-, gyarmaláru- és liszf-nagyhereshedés Nagykanizsán. M. kir. postatakarékpénztári cheque-számla 12617. sz. Clearíng forgalom. .. 05 ■ so 6 Rosenberg Ejenrifo bőrkereskedő. Czipö\'íelsó\'részhésziíés. — Csizmauányolás. Mindennemű bel- és külföldi bőrök, ványolt csizmák, foldófejelések és czipőfelsőrészek a legolcsóbb és legfinomabb kivitelben. 13 . & gfe:____SÓ ™a® Frank Vilmos Nagykanizsa, a Dálzalai Cűfiaréfipínz,ár —--- J — \' épületében. -r— Dusán felszerelt raktár s nagy választék mindennemű férfi- és fiu-öltönyökben. Különlegességek téli kabát- és felöltőkben, továbbá vízmentes loden- és gummiköpenyekben, rövid- és utazó-bunda, vadászkabát és nadrágok stb. Legújabb divatú férfi- és gyermek-kalapok, utazó-és vadászsipkák, esőernyők, mindennemű férfi-, női-és gyermek-czipők. Mértél* szerinti megrendelések elfogadtatnak. Háztulajdonosok. Ábrahám Károly, Csengeri-u. 65. Ábrahám Károly, magánzó, Kossuth-tér 2. Ábrahám József, asztalos, Kinizsy-u. 45. Aczél Pál, ügyvéd, Kinizsy-u. 5. Adler Mórné, kóser mészáros és hentes, Kazinczy-utcza 14. Adrovits György, földmives, Rózsa-u. 8. Ágoston József, napszámos, Atilla-u. 31. Ágostai ev. egyház, Csengeri-u. 37. Andri Ferencz, földmives, Petőfi-u. 75. Andri Györgyné, magánzó, Magyar-u. 86. Andri György, földmives, Magyar-u. 127. Andri György, magánzó Petőfi-u. 36. Andri József, magánzó, Petőfi-u. 73. Andri József, földmives, Hunyady-u. 38, 72, 74. Andri Márton, földmives, Vörösmarty-u. 52. Andri Márton, földmives, Vörösmarty-u. 55. Andri Márton, földmives, Rákóczy-u. 81. Andri Vilmos, földmives, Körmös-u. 4. Angier Lajos, czipész, Csengery-u. 60. özv. Anhoffer Ferenczné, magánzó, Teleky-u. 96. özv. Andris Knausz Károlyné, földmives, Jakab-kuti-u. 29. Ánek György, földmives, Czigány-u. 29. Ánek Ferencz, földmives, Szent Flórián-tér 15. Ánek Ferencz, földmives, Szent Flórián-tér 22, 23. Ánek János, földmives, Homokkomáromi-u. 52. Ánek József, földmives, Homokkomáromi-u. 19. ifj. Ánek György, földmives, Szent Rókusz-u. 17,. özv. Ánek Istvánné, földmives, Szt.-Rókusz-u. 21. Ánek László, földmives, Szent Rókusz-u. 11. Ánek László, földmives, Szent Rókusz-u. 19. Antal Sándor, magánzó, Hajcsár-u. 15. Apáthy Lajos, p. t. szolga, Petőfi-u. 49. Árvaszék (városi), Zrinyi-u. 55. Árenstein Ignácz, szatócs, Szent Flóriántér 9. Ármuth Náthán, kereskedő, Erzsébettér 17. Aszalai Gáborné, magánzó, Kinizsy-u. 18. özv. Asztalos Jánosné, magánzó, Sugár-u. 29. Áts Boldizsár, dohánygyári napszámos, Vörösmarty-u. 53. 112 Áts István, földmives, Honvéd-u. 45. Áts József, v. előadó tan., Vörösmarty-u. 65. Áts Pál, magánzó, Csengery-u. 37. Áts Vendel, magánzó, Teleky-u. 35. Auer Györgyné, földmives, Országút 115. Auer János, napszámos, Szepetneki-u. 20. Auer Józsefné, földmives, Czigány-u. 64. Auer Károly, földmives, Szent Fióriántér 27. Auer László, fölnmives, Országút 61. Auer László (házli), földmives, Zsigárdiköz 3. 8aa picz György, földmives, Varasdi-u. 57. Baa János (pekoli), földmives, Őrtorony-u. 1. Baa József, földmives, Varasdi-u. 1/b. Baa (Barbacsi) László, földmives, Bajcsa-u. 58. Babics Antal, czipész, Hunyady-u. 3. Babics József, posta altiszt, Csengery-u. 64. Babics József, Csengery-u. 21.\' Bacher Regina, szatócs, Petőfi-u. 42. Bagáry Zsigmond, pénzügyőri bizt. Árpád-u. 25/a. Bagonyai Ferencz, földmives, Országút 147. Bagonyai Ferencz, földmives, Homokkom.-ut 23. Bagonyai Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 114. Bagonyai György, földmives, Szent Rókus-u. 4. Bagonyai János, földmives, Varasdi-u. 20. Bagonyai József, földmives, Kisrácz-u. 15. Bagonyai József, földmives, Varasdi-u. 22. Bagonyai Lászlóné, földmives, Jakabkuti-u. 110. Bagyari János, Vörösmarty-u. 27. Bahócsa László, napszámos, Szent Rókus-u. 57. Bai picz József, földmives, Polgár-u. 25. Baj György, földmives, Nagyrácz-u 43. ifj. Baj János Bandi, földmives, Őrtorony-u. 10. Baj János pekuli, földmives, Templomtér 8. Baj László, földmives, Templomtér 7. Bay Ferencz Istók, földmives, Berekköz 2. Bay zuzora Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 6. Bay György, r. alkapitány, Csengery-u. 87. Bay György istók, földmives, Berekköz 9. Bay György, földmives, Őrtorony-u. 27. özv. Bay Józsefné, földmives, Őrtorony-u. 33. Bay Bandi László, földmives, Pápai-u. 30. Baján Ferencz, kádár, Kisfaludy-u. 6. Bajer Vincze, czukrász, Főút 13. Bajor László, magánzó, Kinizsy-u. 27. Baksa József, kocsis, Árpád-u. 22. Balog György földmives, Szent Rókus-u. 18. Balog László, földm. Homokkomáromi-u. 32. Balog János, napszámos, Zsigárdköz 23. Barom József, Őrtorony-u. r41. Balog György, földmives, Őrtoronv-u. 26. Báli György dolmányos, földm. Őrtorony-u. 11. Batthyányi Strattman Ödön herczeg, Szent Fló-ián-tér 17. Bander László, földmives, Jakabkuti-u, 120. Babochay György, magánzó, Király-u. 14. Bankegyesület, Király-u. 11. Balassa Miklós, postatiszt, Kinizsy-u. 66. Barabás László, nyűg. plébános, Király Pál-u. 1. 13 özv. Bayer Józsefné, magánzó, Hajcsár-u. 21. Balog Péter, napszámos, Jakabkuti-u. 25/a. Bartal István, földmives, Hunyady-tér 23. Balog János, földmives, Hunyady-tér 17. Balázs Péter, napszámos. Országút 153/a. Bartal József, földmives, Országút 111. Balog Ferencz, földmives, Ország-u. 18. Balaton Testvérek, kereskedő, Eötvös-tér 34 Bayer Oyula, vendéglős, Kossuth-tér 1. Bartos Géza, fogtechnikus, Zrinyi-u. 40 Kossuth Lajos-tér 16. Batthyány Strattmann Ödön herczeg (körmendi) Főút 3, 5, 7. Balázs József, bérkocsi iparos, Hunyady-u. 39. Balázsy György, fürdőtulajdonos, Csengery-u. 19. Barbély József, földmives, Nagyrácz-u. 12l/a. Balogh Ferencz, földmives, Czigány-u. 19. Bali László, napszámos, Rozmaring-u. 40. Bartol Károly, földmives, Rozmaring-u. 40. Bartal Ferencz, földmives, Varasdi-u. 33. özv. Bali Józsefné, földmives, Varasdi-u. 23. Bartal László, földmives, Varasdi-u. 19. Bakos Sándor, takács, Magyar-u. 113. Balogh Éva, magánzó, Czigány-u. 62. Balogh József, földmives, Czigány-u. 70. Baranyai Károly, földmives, Atilla-u. 68. Bencze János, földmives, Körmös-u. 26. Bencze Ferencz, földmives, Szent Rókus-u. 51. Bencze Ferencz, földmives, Szent Rókus-u. 43. Bencze György (takács), földmives, Szigeti-u. 4. Bencze Simon, magánzó, Kossuth-tér 21. Bencze János, mozdonyvezető, Szemere-u. 3. özv. Bencze Györgyné, földmives, Alsótemető-u. 16. Bencze Ferencz, földmives, Rozmaring-u. 15. Bencze Juli (takács), földmives, Szigeti-u. 24. Benczik Ferencz, földmives, Magyar-u. 104. ifj. Benczik Ferencz, földmives, Magyar-u. 106. Sdiuieitzer lózsef uri fodrász- és borbélylerme — a uárosház palotában — hol a mai kor igényeinek megfelelő és legelegánsabb kiszolgálás van. Elvállal mindennemű hajmunkákat. r ____ 8 J 114 Dr. Bentzik Ferencz, ügyvéd, Teleky-u. 17. Benczik György, földmives, Alsótemető-u. 19/a, 21. Benczik Gyögy, földmives, Hoinokkomáromi-u. 9. Benczik József, földmives, Homokkomáromi-u. 15. Bedenek Antal, földmives, Magyar-u. 95. Bedenek György, magánzó, Árpád-u. 20. özv. Bedenek lstvánné, magánzó, Rákóczy-u. 30. Bedenek János, napszámos, Atilla-u. 28. Bedenek Félix, magánzó, Atilla-u. 13. Bedenek János, napszámos, Petőfi-u. 74. Bedenek Ferencz, földmives, Honvéd-u. 36. ifj. Bedenek György földmives, Honvéd-u. 35. özv. Bedenek Vendelné, földmives, Honvéd-u. 33. Bedenek János, földmives, Honvéd-u. 32. Bedenek József földmives, Honvéd-u. 30. Bedenek Bódi, ácssegéd, Vörösmarty-u. 25. Bedenek Ferencz, földmives, Bába-u. 3. Bedenek Ferencz, földmives, Hunyady-u. 37 Bedenek Károly, földmives, Bajcsa-u. 14. Bedenek Antal, magánzó, Magyar-u. 115. Bedenek Józsefné özv., magánzó, Árpád-u. 35. Bedenek János, magánzó, Magyar-u. 18. Bedenek Boldizsár, magánzó, József flig.-u. Bedenek Máté, fogházőr, József főherczeg-ut. Bedenek János, csizmadia, Petőfi-u. 24. Bedenek Apollonia, magánzó, Kinizsy-u. 73. Bedenek József, magánzó, Kinizsy-u. 68. Benkő György, magánzó, Atilla-u. 14. Benkő János, v. rendőr, Atilla-u. 51/a. Benkő József, földmives, Atilla-u. 47. Benkő György, napszámos, Atilla-u. 26. Benkő János, földmives, Petőfi-u. 90. Benkő György, földmives, Rákóczy-u. 87. Benkő József, földmives, Rákóczy-u. 85. özv. Benkő Józsefné, földmives, Rákóczy-u. 47. özv. Benkő Józsefné, földmives, Honvéd-u. 28. Benkő Ferencz, borbély, Kossuth-tér 23 Berényi Elek, dijnok, Magyar-u. 45. özv. Berényi Józsefné, magánzó, Batthyány-u. 8. Berényi Elek, törv. irnok, Kisfaludy-u. 22. Bettelheim Samu, magánzó, Magyar-u. 30. Bettelheim Samu, gyáros, Csengery-u. 20. Betlehem József, földmíves, Petőfi-u. 41. Berger Jakab, "kereskedő, Petőfi-u. 53. Berger Károly, (szepetneki lakos), Király-u. 24. Berger Jakab, szatócs, Vörösmarty-u. 71. Berger Mór, kereskedő, Csengery-ut 68. özv. Berger Vilmosné, magánzó, Csengery-u. 54. Berger Mór, kereskedő, Teleky-u. 13, 21. Berger Bernát, mészkereskedő, Kírály-u. 49. Beck Miksa, sütőmester, Szent Fl,órián-tér 13. Betegsegélyző egylet, Rozgonyi-u. 6. Berke László, vasúti kalauz, Ország-ut 1 a. Berke Ferencz (Czika), földmives, Szi^eti-u. 19. Berke József, váltóőr, Szigeti-u. 13. , Berke György, földmives, Pivári-u. 38. Berke Károly, földmives, Pivári-u. 27. Berke Lászlóné özv., magánzó, Felsőtemető-u. 21Í Berdin Kálmán, budapesti lakos, Eötvös-tér 22 j T_ 115 Bedekovics Béla, csizmadia, Teleky-u. 74. Bedekovics István, csizmadia, Teleky-ut 57. Beyerl Ferencz, hentes, Csengery-ut 76. Biró Ferencz, szabó, Rákóczy-u. 22. Biró József, földmives, Felsőtemető-u. 13. Bicza Mariska, magánzó, Csányi László-u. 6. Bilisits József örököse, téglatelep. Blau Lajos, gyáros, Magyar-u. 1. Blau Pálné, magánzó, Zrinyi Miklós-u. 25. Blau Pál örökösei, Csengeri-u. 27. Blau Károlyné, magánzó, Csengery-ut 23. Blau Lajos, cognac gyáros, Erzsébet-tér 12. özv. Blau Béláné, magánzó, Erzsébet-tér 2. Blumenschein Vilmos, kereskedő, Sugár-ut 12. Blankenberg Vilmos, kereskedő, Csengery-ut 34. Bokor István, földmives, Malomkerti-u. 5. Bognár József, földmives, Czigány-u. 49. Bognár András, magánzó, Teleky-ut 70. Boros Imre, magánzó, Magyar-u. 66. Boros Mátó, p. t. szolga, Rózsa-u. 5. Boros Péter, földmives, Csengery-u. 61. Bolf Ferencz, földmives, Szentflórián-tér 11. Bolf György, földmives, Hunyady-tér 13, Bolf György (Muczer), földmives, Ország-ut 78. Bolf György (Muczer), földmives, Ország-ut 59. Bolf György (Iván), földmives, Szigeti-u. 9. Bolf Bognár Ferencz, földmives, Ráczkerti-u. 2. Bolf Ferencz, földmives, Nagy Rácz-u. 33. Bolf Ferencz, földmives, Czigány-u. 4. Bolf Ferencz, földmives, Czigány-u. 2/b. Bolf bognár Ferencz, földmives, Felső temető-utcza 7. 9. Bolf Iván Ferencz, földmives, Felső temető-u, 2. Bolf bognár Ferencz, földmives, Varasdi-u. 38. Bolf Bognár János, földmives, Kis Rácz-u. 14. Bolf Iván József, földmives, Kis Rácz-u. 30. Bolf (Muczer) László, földmives, Hunyady-tér 7. Bolf László (Dozsi), földmives, Pivári-u. 16. - Lackenbacher [de szállítási, bizományi és butorszállitási vállalat = Nagykanizsa — Erzsébet királyné-tér 26. Gyors, pontos és olcsó kiszolgálás. 8* "\'PW. Bolf (bognár) László, földmives, Kis Rácz-u. 7. Bolf László hicz, földmives, Polgár-u. 27. Bolf Kunics László, földmives, Varasdi-u. 61. Borovics Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 90. Borovics József, földmives, Nagy Rácz-u. 24. özv. Bognár Istvánné, földmives, Qarai-u. 29. Bodiczky Lajos, utbiztos, Kinizsy-u. 83. Sugár- I ut 37. Bozsinovics János, czukrász, Magyar-u. 6. Bodor Ferencz, fogházőr, Vörösmarty-u. 28. Botos Balázs, földmives, Jakabkuti-u. 84. Borbély László, földmives, Pápai-u. 9. Borbély György, földmives, Nagy Rácz-u. 125. Borbély József, földmives, Rozmaring-u. 48. Borbély Ferencz, földmives, Rozmaring-u. 33. Borbély Pál, földmives, Felsőtemető-u. 41. özv. Borbély Lajosné, gyümölcsárus, Felső-temető-u. 19. Bogdán János, sörgyári munkás, Ország-ut 31. özv. Bognár Mihályné, magánzó, Kossuthtér 19. Bódis Jánosné, czipész, Hunyady-u. 1. Bogenrieder József, vendéglős és szállodás, Kölcsey-u. 12. Fő-ut 13. Bogáti Vendel, erdész, Csengery-ut 79. özv. Boronkai Károlyné, magánzó, Király-u. 38. Bozsák jankovics Istvánné, földmives, Polgár-u. 6. Bottyán István, földmives, Szepetneki-u. 55. Bóna József, földmives, Varasdi-u. 64. Borsos Lajos, bábsütö, Varasdi-u. 31. Bőhm Mihály, vasúti, Hajcsár-u. 13. Brück Márkus, szállító, Király-u. 20. Buday Ferenczné, magánzó, Kinizsy-u. 24. Buday László, asztalos, Magyar-u. 33. Buday Lajos, asztalos, Árpád-u. 5. Budai József, ácssegéd, Kis Rácz-u. 22. Budai László, földmives, Nagy Rácz-u. 127. Burkovics Gyula, postatiszt, Sugár-u. 58. Burján Lajos, őrnagy, Sugár-ut 4. Burger János, napszámos, Józseffőherczeg-u. Buksz Ignácz, borbély, Rákóczy-u. 12. Bunczom Ferencz, földmives, Szent Rókus-u. 6. Bunczom Ferencz, földmives, Őrtorony-u. 9. Bunczom József, földmives, Jakabkuti-u. 34. Bunczom János, földmives, Jakabkuti-u 19. ifj. Bunczom Ferencz, földmives, Ország-u. 7. Bunczom József, földmives, Ország-u. 1. özv. Bunczom Ferenczné, földmives Pivári-utcza 31. özv. Bunczom (Makár Jánosné, földmives, Pivári-utcza 4. Bunczom István, földmives, Bajcsa-u.> 47. Bún Samu, igazgató, Csengery-u. 26. Büki József, magánzó, Árpád-u. 9. Bürke Bencze János, földmives, Polgár-u. 9. Bregovics János, földmives, Bajcsa-u. 34. Bregovics László, földmives, Bajcsa-u. 13. özv. Bregovics Lászlóné, földmives, Szent Rókus-utcza 25. 117 Czápári Ádám, földmives, Magyar-u. 72. özv. Czápári Józsefné, földmives, Magyar-u. 101. özv. Czápári Józsefné, magánzó, Király-u. 23. Czelczer János, magánzó, Eötvöstér 6. Czindrics János, földmives, Kinizsy-u. 17. Czinder János, p. t. tiszt, Petőfi-u. 20. Czimmermann György, földmives, Czigány-u. 66. Czigány Vincze, földmives, Rózsa-u. 29. Czoffer Lajos, kovács, Teleky-ut 84. Czulek József, városi kézbesítő, Kinizsy-u. 69. Czvetkó Tamás, magánzó, Teleky-ut 46. Csarnicsár Antal, napszámos, Sikátor-u. 4. Csanádi József, ács. Nagyrácz-u. 101. Csanádi Ferencz, földrrives, Atilla-u. 54. özv. Csatlós Ferenczné, napszámos, Cigány-u. 23. Csányi Elek, bizt. ügynök, Csányi-u. 26. Csányi István, csizmadia, Homokkomáromi-u. 1. Csányi János, v. levéltárnok, Petőfi-u. 15. Csányi János, bankszolga, Petőfi-u. 26. Csákányi István, posta-altiszt, Kinizsy-u. 62. Csiszár Péter, földmives, Atilla-u. 7. Csendőrség m. kir., Csengery-u. 32. Cseplics Teréz, magánzó, Zrinyi-u. 10. Csete József, magánzó, Sugár-ut 22. Csertők György, földmives, Magyar-u. 72. Csima Jánosné, magánzó, Zrinyi-u. 52. özv. Csima Jánosné, magánzó, Sugár-ut 8. Csigaházy Antal, v. erdőmester, Sugár-ut 27. Csillag Károly, p. t. segédtiszt, Vörösmarty-u. 7. Csináth Istvánné, magánzó, Kinizsy-u. 42. Csizmadia József, magánzó, Atilla-u. 8. Csizmadia József, Teleky-u. 86. Csizmadia István, kovácssegéd, Rózsa-u. 21. özv. Csordás Józsefné, Csányi-u. 28. Csordás István, kanász, Országút 145. Csondor Jánosné, napszámos, Honvéd-u. 34. Csondor György, földmives, Bajza-u. 10. Csondor László, földmives, Czigány-u. 35. ROSEHTHAL JAKAB fűszer és gyarmatáru kereskedése. Mezőgazdasági maguak és kerti uetemények Denaturált szesz, m. hír. marhasó, ualamint amerihai sálon petróleum árulása. Deák Ferencz-tér 9. sz. nagybani eladása. Saját házában. Csondor János, földmives, Czigány-u. 50. Csondor Ferencz, földmives, Czigány-u. 58. Csóka Ferdinánd, szatócs, Teleky-u. 41. Csöndör József, földmives, József főherceg-u. 22. Chinorányi Boldizsárné, magánzó, Atilla-u. 59. Dani Anna, magánzó, Varasdi-u. 21/a. Dani Antal, földmives, Bajcsa-u. 42, Dani Éva, földmives, Bajcsa-u. 44. Dani József, (mihók) földmives, Ország-u. 2. Dani József, földmives, Országút r95. Dani József, (molnár) földmives, Őrtorony-u. 29. ifj. Dani József, földmives, Őrtorony-u. 31. Dani József, (marusa) földmives, Tornyosköz 1. Dani József, földmives, Rozmaring-u. 26. Dani László, (molnár) földmives, Országút 12. Dani László, földmives, Országút 105. Dani Lászlóné, földmives, Országút 135. özv. Dani Lászlóné, földmives, Bajcsa-u. 40. Dani László, vasúti napszámos, rtorony-u. 4. Dani László, napszámos, Varasdi-u. 1. Dani György (mihók) földmives, Országút 14. Dani Györgyné, földmives, Nagyrácz-u. 129. Dani György, földmives, Varasdi-u. 4. Dani György, földmives, Körmös-u. 14. Dani István, földmives, Országút 17. Dani János, földmives, Országút 89. Dani Jánosné, földmives, Czigány-u. 39. Dani János, (marusa) napszámos, Szt-Rókus-u. 28 a Dani Ferencz, földmives, Nagyrácz-u. 20. Dani Ferencz, földmives, Czigány-u. 28. Danek József (málék), földmives, Őrtorony-u. 28 Danek János, földmives, Kisrácz-u. 5. özv. Dattler Jánosné, magánzó, Szemere-u. 11. özv. Darázs Ágostonné, magánzó, Batthyány-u. 27. Darvas János, hentes, Petőfi-u. 34. Dants Kálmán, asztalos, Magyar-u. 8. Ifj. Dávidovics György, földmives, Országút 87. Dávidovics György vasúti alkalmazott, fizent-Rókus 2/b. Dávidovics György, földmives, Honvéd-u. 11. Dávidovics László, földmives, Ország-ut 109. Dávidovics László, földmives, Czigány-u. 65. Dávidovics László, földmives, Körmös-u 6. Dávidovics László (jandrók), földmives, Szent Rókus-u. 41. Dávidovics Nándor, napszámos, Pápai-u. 20. Dávidovics Ferencz, földmives, Sztflórián-tér 6. Dávidovics Ferencz, földmives, Sztflórián-tér 14. Dávidovics Ferencz, földmives, Szepetneki-u. 15. Dávidovics Antal, földmives, Szentflórián-tér 12. Dávidovics Antal, földm. Homokkomáromi-u. 16. Dávidovics István, távirda-mester, Kinizsy-u. 9. özv. Dávidovics Istvánné, földm., Magyar-u. 87. Dávidovics József, földmives, Őrtorony-u. 23. Dávidovics József, földm., Homokkomáromi-u. 16. özv. Dávidovics Józsefné, földmives, Szigeti-u. 6. Dávidovics József, földmives, Rozmaring-u. 1. Dávidovics József, földmives, Rozmaring-u. 21. 119 Dávidovics József, földmives, Czigány-u. 12. Dávidovics Károly, napszámos, Czigány-u. 22. Dávid Katalin, magánzó, Kórház-u. 9. Dávid János, földmives, Czigány-u. 7. Dádek (milei) László, földmives, Templom-tér 3. Dervalics László, földmives, Szigeti-u. 20. Dervalics István, v. rendőr, Horivéd-u. 18. Dervalics György, földmives, Petőfi-ut 95. Dervalics László, földmives, Polgár-u. 12. Dervalics László, földmives, Polgár-u. 18. Deák Péterné, r. főkapitány neje, Erzsébet királyné-tér 18—19. Deli István, földmives, Bajcsa-u. 54. Deli Gábor, magánzó, Teleky-ut 60. Deutsch Sándor, szatócs, Ország-ut 84. Deutsch Lajos, földbirtokos, Fő-ut. Deutsch Mór, bőrkereskedő, Zrinyi Miklós-u. 50. Deutsch Ernesztin, magánzó, Bajza-u. 10. i Deutsch Bernát, bőrkereskedő, Teleky-ut 65. Deutsch József, Rákóczy-u. 14—16. Özv. Deutsch Jakabné, magánzó, Magyar-u. 9. Deutsch Albert, magánzó, Magyar-u. 108. id. Dedovácz József, magánzó, Magyar-u. 35. Detrich Mór, p. t. főtiszt, Teleky-ut 66. Devecseri Ferencz, v. rendőr, Rákóczy-u. 19—21. Délzalai Takarékpénztár, Hunyady-tér 21., Főút 8. Déli Vasút Társaság, Csengery-ut 45., 48., 91., 93., 95, 97., 100. Déváid Frigyes, vasúti alkalmazott, Gyár-u. 11. özv. Dékán Istvánné, magánzó, Petőfi-ut 71. Ditrich Mátyás, csizmadia, Magyar-u. 52. Dolmányos Vendel, földmives, Szigeti-u. 17. Dolmányos Vendel, napszámos, Órszág-ut 25. Dolmányos Ferencz, áll. el. isk. tanitó, Ország-ut 37. Dolmányos László, földmives, Hunyady-tér 1. Dolmányos (Jónás) Ferencz, földmives, Jakab-kuti-u. 18. Rosenthal Géza sütő-mester. Naponkint 3-szor friss sütemény kapható. Fehér és barna kenyér árulás. Délelőtt minden órában henyér beuetéő. Eöíuös-tér 3Z, - Saját házában. 120 Dolmányos László, füldm., Jakabkuti-u. 51., 51/a. Dolmányos Ferencz, földmives, Zsigárdi-köz 6/a. Dolmányos József, földmíves, Szent-Rókus-u. 28. ifj. Dolmányos György, földmives, Varasdi-u. 420. Dolmányos József váltóőr, Vörösmarty-u. 10. Dolmányos Antal, földmives, Bajcsa-u. 17. Dolmányos József, földmives, Kis Rácz-u. 27. Dolmányos (Jónás) József, földmives, Pivári-u. 44. Dolmányos László, földmives, Czigány-u. 52. Dobosi János, v. erdős, Jakabkuti-u. 66. özv. Dobrovics Dömötörné, magánzó, Fő-ut 10. Dobrin Benő, magánzó, Kazinczy-u. 15. Dómján Ferencz, magánzó, Atilla-u. 39. Döme János, napszámos, Magyar-u. 97. Döme Miklós, czipész, Atilla-u. 27. Dr. Dőri József, ügyvéd, Magyar-u. 12—14. Dreven Antal, magánzó, Kinizsy-u. 29. Draxler József, földmives, Rozmaring-u. 32. Draxler József, földmives, Rozmaring-u. 34. Özv. Dukai Lászlóné, napszámos, Szent-Rókusz utcza 28/a. Eczetes József, földmives, Atilia-u. 18. Özv. Eczetes Józsefné, földmives, Petőfi-u. 51. Özv. Ehrenfreund Salamoniié, magánzó, Bajza-utcza 16. Eisinger Henrik, pénztárnok, Deák-tér 4. Elek Lipót, nagybirtokos, Erzsébettér 21. Erdélyi Ferencz, földmives, Magyar-u. 145. Erdősi Bálint, tanitó, Hunyady-u. 20. Erdőslak (Nagykanizsa v. tulajdona) Telekuti erdő. Eger Zsigmond, p. t. főtiszt, Csengery-u 42. Faics Ferencz, földmives, Szent-Rókus-u. 1. Faics (tornyos) Ferencz, földm., Szepetneki-u. 23 Ifj. Faics József, földmives, Polgár-u. 20. Faics János, földmives, Polgár-u. 22. Faics János, napszámos, Rozmaring-u. 18. Faics József, földmives, Rozmaring-u. 27. Faics Lajos, földmives, Czigány-u. 45. özv. Faics Istvánné, földmives, Garai-u. 35. Faics József, földmives, Országút 51. Faics Ferencz, napszámos, Pápai-u. 20. ifj. Faics Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 36. ifj. Faics József, Őrtorony-u. 7. Farkas György, földmives, Körmös-u. 17. Farkas József, földmives, Körmös-u. 29. Farkas György Antal, földm., Homokkom.-u 26. ifj. Farkas József György, földmives, Homokkomáromi-u. 28. Farkas István, napszámos, Petőfi-u. 85. Farkas István, ácssegéd, Rózsa-u. 39. Farkas Ferencz, v. rendőr, Sikátor-u l/a. Farkas József, napszámos, Magyar-u. 147. Farkas László, földmives, Czigány-u. 67. Farkas Sándor, földmives, Czigány-u. 69. Farkas Sándor, földmives, Czigány-u. 17. Farkas János, földmives, Honvéd-u. 49. Farkas Gyrögy, földmives, Rákóczy-u. 49. í 121 Farkas Sándor, földmives, Bajza-u. 7. Farkas János, asztalos, Kisrác-u. 3. Farkas József, földmives, Kisrácz-u 16. Farkas Ferencz, földmives, Nagyrácz-u. 39. Farkas István, földmives, Alsótemető-u. 4. Farkas József, földmives, Pivári-u. 22. Farantai Gyula, ácssegéd, József főherczegut Fasciátti Bertalanná, magánzó, Kölcsey-u. 1. Fatér Mihály, építőmester, Sugárut 46. Dr. Fábián Zsigmond, ügyvéd, Széchenyi-tér 8. Fehér József, magánzó, Petőfi-u. 13. Férhezli József, magánzó, Árpád-u 18. Félegyházi Károly, magánzó, Magyar-u. 59—61. Férst József, napszámos, Magyar-u. 153/a. Fekete György, földmives, Nagyrácz-u. 1. Fekete József, földmives. Fekete József, biztosítási titkár, Eötvöstér 10. Feketevári Jánosné, magánzó, Báthory-u. 24. özv. Feichenberger Jánosné, magánzó, Magyar-utcza 92. Ferenczrendi zárda, Kazinczy-u. 16. Ferenczi Gyula, kalauz, Csányi-u. 24. Filó György, földmives, Rozmaring-u. 35. Ficzkó János, főpinczér, Magyar-u. 32. özv. Fiálovics Lajosné, bútorkereskedő, Csen-gery-u. 39. Filipovics Ferencz, ácssegéd, Hunyady-u. 42. Fischel Fülöp örökösei, Nádor-u. 2. 4. Fischl János, fiitő, Szemere-u. 8/a. Fischer és Leitner, kereskedők, Király-u. 6-8. özv. Fischer Józsefné, magánzó, Teleky-u. 7. Fleischhacker Albert, szatócs, Magyar-u. 37. özv. Fleischhacker Gyuláné, szatócs, Király-u. 27. Flumbort Ferencz földmives, Nagyrácz-u. 6. özv. Flumbort Györgyné, földm. Nagyrácz-u. 3. Flumbort Rozi, földmives, Nagyrácz-u. 37. Flumbort János „ „ 67. A KENYÉR. A mindennapi kenyér a legfontosabb táplálék és a legszentebb szükséglete az életnek ; ezért kell ügyelnünk, hogy ez jó és ízletes legyen. Az ilyen jó és Ízletes kenyér nálam naponként kapható valamint a a pia- 2 7 fíllnnne adagokban, ugyszinte napon-czonis HlHílliÖ ként kapható a TRIESZTI SZÓLLÖSKENYÉR, kilója 40 fillér és a mindenütt használatban levő kétszer sült (teához) Zwiback. Hazafias tisztelettel. BERGSTEIN J. kenyér és Zwiback sütődéje Nagykanizsán, városi csoportház 26. sz. 122 Flumbort László, földmives, Nagyrácz-u. 123. Flumbort József, „ Alsótemető-u. 18. Flumbort László, „ Országút 3. Flumbort György, v. kalauz, Országút 6. Flumbort József, földmives, Országút 73. Flumbort József, földmives, Jakabkuti-u. 21. Flumbort László „ „ 45. Flumbort Józsefné özv. földm. „ 49. Flumbort G}örgy „ „ 58. Flumbort Anna „ „ 68. Flumbort (Goszpon) Károly, földmives, Jakabkuti-u. 122. Fleiner Miksa, magánzó, Pivári-u. 2. Flinger József, malommunkás, Sziget-u. 15. Fodor Ferencz, bognármester, Magyar-u. 80. Foyta Vilmos, magánzó, Gyár u. 21. Fogyasztási szövetkezet (VI—VII. ker.), Jakab-kuti-u. 2. özv. Fölnagy Miklósné, magánzó, Király-u. 31. Franz Lajos és fiai, malomtulajdonos, Csengery-ut 9—11. Frk János, hentes, Csengery-ut 62. Frank Vilmos, ruhakereskedő, Hunyady-u. 2. és Főút 23. özv. Franz Józsefné, magánzó, Eötvöstér 7. Francsics István, czipész, Petőfi-ut 36/a. özv. Francsics Józsefné, magánzó, Petőfi-ut 52. Francsics József, napszámos, Atilla-u. 5. Freischmidt István, napszámos, Petőfi-u. 89. ifj. Furdán József, földmives, Pivári-u. 36. özv. Furdán Jánosné, földmives, Országút 69. Furdán József, földmives, Országút 91. Furdán László, földmives, Polgár-u. 21. XFuksics Ignácz, gépész, Magyar-u. 39. Furmen József, korcsmáros, Magyar-u. 124. Fiirst László (bodri), földmives, Pivári-u. 1. Fiirst János „ „ „ 3. Fiirst János ifj. „ „ „ 5. Fiirst László „ „ 33. Fülöp Györgyné „ „ 27. Fülöp András (páter) „ Sziget-u. 2. Fülöp Ferencz „ Országút 57. Fülöp György „ „ 59. Fülöp György, napszámos, „ 129. özv. Fülöp Józsefné, földmives, Jakabkuti-u. 16. ifj. Fülöp György (páter) földm. Jakabkuti-u. 38. Fülöp János, napszámos, Rozmaring-u. 11. Fülöp Ferencz, földmives, Körmös-u. 28. Fülöp János, földmives, Körmös-u. 37. Fülöp László, földmives, Körmös-u. 37/a. Fülöp László (páter), földmives, Őrtorony-u. 19. Fülöp Ferencz (milei), földmives, Berekköz 5. Fiilöp József (milei), földmives, Berek-köz 7. Fülöp László (czika), földmives, Homokkomáromi-utcza 10. Fülöp Ferencz, földmives, Homokkomároini-u. 17. Fülöp József, földmives, Homokkomáromi-u. 36. Fürdős György, lakatos, Rákóczy-u 26. 123 Gallubich Lajos, magánzó, Batthyány-u. 9. Gábor János, földmives, Honvéd-u. 47. Gábor Ferencz, napszámos, Petőfi-u. 79. Gábor Lajos, földmives, Atilla-u. 32. Gábor Ferenczné, magánzó, Atilla-u. 41. Gábor József, földmives, Atilla-u. 56. Gábor György, földmives, Teleky-u. 100. Gábor István, fuvaros, Rózsa-u. 23. Gábor János, földmives, Rózsa-u. 35. Gáspár Ferencz, földmives, Kinizsy-u. 15. özv. Gáspár Károlyné, földmives, Rákóczy-u. 73. Gáspár József, napszámos, Rózsa-u. 14. Gáspár János, napszámos, Magyar-u. 78. Gáspár István, napszámos, Magyar-u. 118. Gáspár József (Andor), földmives, Magyar-u. 126. Gaál Viktor, magánzó, Magyar-u. 129. Gaál János, földmives, Magyar-u. 173. Gaál József, földmives, Zsigárdi-köz 11. Gaál Ferencz, földmives, Homokkomáromi-u. 50. ifj. Gaál György, földmives, Kismező-u. 4. Gaál György (muri), földmives, Szt-Rókus-u. 23. Geisl Viktor, építő-mester, Kazinczy-u. 45. Roz-gonyi-u. 10. Geisler János, gépész, Atiíla-u. 3. Gerócs Ferencz, Vörösmarty-u. 15. Gerócs János, földmives, Honvéd-u. 27. Gerócs János, földmives, Honvéd-u. 29. Gerócs Boldizsár, földmives, Honvéd-u. 37. özv. Gerócs Jánosné, magánzó, Petőfi-ut 34. Gerócs József, magánzó, Atilla-u. 22. özv. Gerócs Ferenczné, magánzó, Rózsa-u. 15. Gerócs Imre, földmives, Rózsa-u. 37. Gerócs József, földmives, Rózsa-u. 46. Gerócs György, napszámos, Magyar-u. 165. Gerócs Ferencz, földmives, Rozinaaing-u. 3. Gerócs István, fuvaros, Teleky-u. 98. Gerócs József, földmives, Rozmaring-u. 4. Gerócs György, földmives, Rozmaring-u. 5. Kreisler és Schlesinger Erzsébet királyné-tér 2. sz. a Yiume háuéház mellett, a g.-hel. egyh. e\'pületében. Raktáron tartunk: mindennemű rőfös, (u. m. vászon, kanavász, chiffon, inlet, grádli ágyhuzatokra stb.) selyem és szövöttáru, úgyszintén nagy választék férfi és nöi gyapjukelméhben. Az itt felsorolt árukat a legjobb minőségben és diuatos színekben állandóan raktáron tartjuk s a leg-jutányosabb árak mellett szolgáljuk ki. 124 Gerócs László, napszámos, Rozmaring-u. 45. Gejér Péter, zongora-mester, Vörösmarty-u. 18 Gerencsér Józsefné, magánzó, Petőfi-ut 38. Gerstner Adolf, kistőzsdés, Teleky-ut 5. özv, Geiger Vilmosné, magánzó, Magyar-u. 71. Gergál József erdőőr, Varasdi-u. 47. özv. Gieber Sándorné, magánzó, Csengery-ut 73. özv. Glavák Györgyné, magánzó, Rózsa-u. 20. Glavák György, földmives, Atilla-u. 45. özv. Goldschmiedt Dávidné, magánzó Atilla-u. 57. Gozdán György, földmives, Nagyrácz-u. 65. Gozdán János, földmives, Nagyrácz-u. 89. Gozdán László, földmives, Nagyrácz-u 115. Gozdán László, földmives, Pivári-u. 19. Gozdán Ferencz, földmives, Pivári-u. 42. Gozdán László, földmives, Jakabkuti-u. 27. Gozdán György, földmives, Szepetneki-u. 17. Gozdán József, napszámos, Czigány-u. 6. Gozdán Károly, földmives, Jakabkuti~u.r 52. Gozdán Ferencz (bandi), földmives, Őrtorony-utcza 13. Gozdán László, földmives, Őrtorony-u. 3. Gózon Sándor, törv. biró, Kisfaludy-u. 29. Goldfinger József, kalauz, Csányi László-u. 23. Gógl Lajos, biztosítási kárbecslő, Sugár-u. 38. özv. Góber Józsefné, földmives, Aisótemető-u. 2. özv. Golobics Ferenczné, magánzó, Kinizsy-u. 30. Goldstein Márkus, kistőzsdés, Kinizsy-u. 51. Goldmann Ignácz, kereskedő, Teleky-ut 34. Gomhert János, v. erdőőr, Rózsa-u. 25. Godina (Lalek) György, földmives, Jakabkuti-utcza 47. Godina Antal, földmives, Alsótemető-u 28. Godina József, földmives, Bába-u. l a. Godina László, földmives, Országút 80. Godina József, földmives, Pápai-u. 6. Godina János, földmives, Pápai-u. 14. Godina János, földmives, Jakabkuti-u. 12. özv. Godina Ferenczné, magánzó, Teleky-u. 38. özv. Gödinek (pali) Lászlóné, földmives, Jakabkuti-u. 82. ifj. Gödinek (Juda) József, földmives, Jakabkuti-utcza 86. özv. Gödinek (Csorba) Lászlóné, magánzó, Jakabkuti-u. 98. Gödinek László, földmives, Jakabkuti-u. 106. Gödinek József (Imrei), földmives, Jakabkuti-utcza 108. Gödinek László és József, földmives, Alsótemető-u. 14. Gödinek József, földmives, Szigeti-u. 3 a. Gödinek József, földmives, Ország-ut 153. Gödinek László, napszámos, Jakabkuti-u. 25. Gödinek Ferencz, földmives, Nagyrácz-u. 12. Gödinek (bába) József, földmives, Felsőtemető-utcza. 23. Görcsi Istvánné, napszámos, Magyar-u. 63, Gödér József, földmives, Körmös-u. 22. özv. Göröncsér Benczéné, földm., Garay-u. 21. 125 Görögkeleti szerb hitközség, Erzsébet-tér 20. Gőzfürdő r. t., Kisfaiudy-u. 4 Graff István, üzletvezető, Csányi László-u. 4. Gráf Simon, vegyeskereskedő, Csengery-u. 44. özv. Gráner Józsefné, zalaegerszegi lakos, Kinizsy-u. 2. Gráner Adolf né, zalaegerszegi lakos, Erzsébettér 16. özv. Grecs Józsefné, szülésznő, Hunyady-u. 15. özv. Gross Károlyné, magánzó, Hunyady-u. 31. Gross Józsefné, magánzó. Kazinczy-u. 21. Gross Jakab, magánzó, Árpád-u. 11. Gross József, magánzó, Magyar-u. 10. Grossinger József, kádár, Csengery-ut 83. Gruttó József magánzó, Rákóczy-u. 31. Grünhut Henrik, gabonakereskedő, Deák-tér 2. Grunhut Alfréd, gabonakereskedő, Deák-tér 4. Griinfeld József, sormási jegyző, Kazinczy-u. 27. özv. Grunner Ernőné, magánzó, Batthyány-u. 20. Griinfeld Adolf, kereskedő, Magyar-u. 25. Grünfeld Mór, kereskedő, Teleky-ut 20. gelsei Gutmann Vilmos, nagyiparos, Csengery-u. | 80., Erzsébet-tér 11. Gutmann András, földmives, Körmös-u. 40. özv. Gutman Verona, magánzó, Széchenyi-tér 2. Gudlin József, földmives, Körmös-u. 43. Gudlin László, földmives, Alsótemető-u. 1. Gudlin György, földmives, Alsótemető-u. 6. Gudlin György, földmives, Országút 49. Gudlin (Lapek) György, földmives, Jakabkuti-u. 4. Gudlin (Lapek) László, földmives, Jakabkuti-u. 8. Gudlin László Antal, földmives, Jakabkuti-u. 10. Gudlin József Antal, földmives, Bajcsa-u. 48. Gudlin László, földmives, Kisrácz-u. 48. Gudlin Ferencz, földmives, Felsőtemető-u. 11. Gudlin Ferencz, földmives, Czigány-u. 47. Gudlin László, földmives, Czigány-u. 33. ifj. Godina László, földm., Homokkomáromi-u. 31. Országh Sálmán Huszti György-tér 3. Saját házában. Részit sirráesohat, uashapuhat, heritésehct a legtartósabb kivitelben, gyorsan és pontosan. Rzon-hiuül taharéhtüzhelyehet mindenféle hiuitelben. Eluállal mindenféle épület- és mú\'munháhat, hut esináiását és drót fonását. í 126 Gubicza József, mozdonyvezető, Csányi László-utcza 18 a. Giirtler Ágoston, keztyiis, Kazinczy-u. 57k Giinsberger Jakab, szatócs, Huszti György-tér 6. Gusvinecz János, földmives, Honvéd-u. 21. Gulyás György, földmives, Szigeti-u. 1. Giinsberger Jakab, magánzó, Petőfi-ut 24. Güntner Ferencz, földmives, Bajcsa-u. 8. Giinsberger Ignácz, szatócs, Kisrácz-u. 36. Gartner Vilmos, pékmester, Király-u. 19. Gyenese Pál, vasúti, Gyár-u. 5. Gyergyák György, földmives, Alsótemető-u. 3. Gyergyák József, földmives, Pivári-u. 29. Gyergyák Pál, földmives, Ortorony-u. 24. Györe István, földmives, Bajcsa-u. 30. Győrffy János, ügyvéd, Kisfaludy-u. 14. Gyulay István, földmives, Sziget-u. 35. Gyuricz János, földmives, Országút 76. Gyuricz György (polai), napszámos, Rozmaring-utcza 22. özv. Gyuricz Józsefné (polai), földmives, Őrto-rony-u. 22. Gyuricz József, földmives, Őrtorony-u. 22. Gyuricz (Török) György, földmives, Kismező-u. 1. Gyuricz György (polai), földmives, Szentrókus-utcza 29. Gyuricz Ferencz, földmives, Szent-Rókus-u. 33. Habianecz György, földmives, Szepetneki-u. 4. Haba József, földmives, Tornyosköz 6. Haba Pál, téglagyáros, Kisrácz-u. 2. Haba Pál, téglagyáros, Honvéd-u. 38. Haba Pál, téglagyáros, Arany János-u. 11. Haba József, téglagyáros, Szent Flóriántér 10, 20. Hajdú István, kovács, Hunyadytér 24. Hajdú Ferencz, földmives, Hunyadytér 12. Gajdu György (csernák) földmives, Pivári-u. 40. Hajdú István, földmives, Nagyrácz-u. 15. Hajdú József, földmives, Honvéd-u. 31. Hajdú Vendel, magánzó, Sikátor-u. 5. özv. Hajdú Györgyné, földmives, Atilla-u. 50. Hajdú László (árvái) földmives, Szent-Rókus-u. 16. Hajdú György, földmives, Szent-Rókus-u. 14. Hajdú Istvánné, földmives, Szent-Rókus-u. 12. Hajdú László (csonka) földm. Homokom.-u. 13. Hajdú István (csöndér) földmives, Bába-u. 5. Hajgató István, vasúti munkás, Vörösmarty-u. 54/a. Hajgató Sándor, polg. isk. tanár, Kórház-u. 15. Hágner Ferencz, ács, Rákóczy-u. 13. özv. Halasi Ádámné, magánzó, Atilla-u. 2. Halász József, postaszolga, Vörösmarty-u. 62. Handelsmann Hermán kereske„ő, Templomtér 11. Háhn Miksa, szobafestő, Rákóczy-u. 9. Hán Ferencz, csizmadia, Hunyady-tér 25. Halász Jánosné, özv. magánzó, Rózsa-u. 11. Hanzsalics József, földmives, Bajcsa-u. 9. Halvax Frigyes, kalapos, Sugárut 15. özv. Halász Elekné, szállodás, Sugárut 14. > :-—--- Harkányi Ede örökösei bpesti lakósok, Főút 17. Hári Ferenczné, földmives, Varasdi-u. 6. Hári István, földmives, Alsótemető-u. 11. Hári Ferencz, bérkocsi tulajdonos, Rákócy-u. 41. Hartmann Károly, hentes, Magyar-u. 62. Hartmann János, magánzó, Gyár-u. 3. Haspel Ferencz, ács, Kossuth-tér 20. Hercz György, magánzó, Magyar-u. 60. Herczfeld Dávid, korcsmáros, Petőfi-u, 81. Herczeg István, napszámos, Szigeti-u. 5. Herczeg József, földmives, Magyar-u. 100 özv. Herczeg Györgyné, földm.. Magyar-u. 102. Herczeg Ferenczné, földmives, Bajcsa-u. 15. özv. Herczeg Józsefné, földmives, Garai-u. 3 Hencz Aladár, Csengery-u. 29. Hencz Antal örökösei, Kisfaludi-u. 21. Hencz János, villanygyári éjjeli őr Csányi-u. 21 Herjavecz György, kovács, Pápai-u. 4. Herjavecz János, földmives, Országút 71. Herjavecz Ferencz, földmives, Országút 68. Herjavecz József, földmives, Szent-Flórián-tér 2. Herjavecz László, asztalos, Varasdi-u. 3/a. if. Herjavecz József, földmives, Rozmaring-u. 4i. Heduska János, sütő, Varasdi-u. 50. Hegedűs József, földmives, Rozmaring-u. 7. Hegedűs László, földmives, Templomtér 1. Hegedűs György (ivicza), földmives, Szigeti-u. 10. Hegedűs József, földmives, Homokkom.-u. 29. Hegedűs József öreg, földm. Homokkom.-u. 27. Hegedűs György, földmives, Homokom.-u. 22. Hegedűs Ferencz, földmives, Őrtorony-u. 25. Hermanics János, földmives, Czigány-u. 74 Hernyovics Bertalan, czipész, Kinizsy-u. 85. Hemár István, távirdavonal felvigyázó, Vörös-marty-u. 39. Henekmann József, kádársegéd, Vörösmarty-u. 54. Hencsei György, tvszéki irnok, Zárda-u. 14. Heisler Márkus, vendéglős, Magyar-u. 64. özv. Heiszter Jánosné, háztulajdonos, Teleky-u. 50 őzv. Helvagner Jánosné, magánzó, Kinizsy-u. 61. Dr. Hérics Tóth Jánosné, magánzó, Bajza-u. 5. Hérics János bpesti lakos, Kisfaludy-u. 28. Hertelendy Béla, ügyvéd, Petőfi-u. 19. Hevei Flóra, magánzó, Batthyány-u. 17. Hitzelberger Mátyásné, magánzó, Király-u. 7. Hitzelberger György, fodrász, Magyar-u. 46. Hirschi János, magánzó, Zrinyi-u. 26. Hirlender Gyula, vasúti, Gyár-u. 13. Hlatkó János, szabó, Csengery-u. 56. Hóbor Antal, földmives, Bajcsa-u. 11. Hóbor György, napszámos, Rozmaring-u. 38 a. Hoch Fülöp, kovács, Zrinyi-u. 46. Hodics István, fazekas, Teleky-u. 37. Hodics Ferencz, váltóőr, Magyar-u. 42. özv. Hoffer Ferenczné, magánzó, Varasdi-u. 46. Hoffer Gáspár kőmives, Őrtorony-u. 2. Hokman György, földmives, Körmös-u. 32. Holczheim Károly, vasúti, Gyár-u. 19. Holecz János, postaszolga, Kossuth-tér 12. f/i Ál Honvédlaktanya (városi) József főherczeg-u. Horváth Antal, magánzó, Kölcsey-u. 20. Horváth Antal, Kórház-u. 7. Horváth Antal, földmives, Szepetneki-u. 59. Horváth Andrásné, magánzó, Zrinyi-u. 14. Horváth Boldizsár, földmives, Felsőtemető-u. 39. Horváth Boldizsár, földmives, Bajcsa-u. 28. Horváth Ferenczné, magánzó, Csengery-u. 75. Horváth Ferencz, irodatiszt, Kisfaludy-u. 7. Horváth Ferencz, földmives, Körmös-u. 11. Horváth Ferencz, zenész, „ 12. Horváth sánta Ferencz, fmives, Teleky-u. 102. Horváth Ferenczné, földmives, Alsótemető-u. 9. Horváth Ferencz (johanecz) földm. Országút 40. Horváth Ferencz (rinyák) zenész, Országút 90. Horváth Ferencz, földmives, Országút 107. Horváth Ferenczné özv. magánzó, Petőfi-u. 35. Horváth Ferencz (sánta) földmives, Atilla-u. 15. Horváth Ferencz (trunk) földmives, Bajcsa-u. 24. Horváth Ferenczné özv. magánzó, Magyar-u. 69. Horváth Ferencz (mikó) földmiv. Magyar-u. 99. Horváth Ferencz (potrohecz) földmives, Felsőtemető-u. 35. Horváth Ferencz, földmives, Szepetneki-u. 9. Horváth Ferencz, törzsőrmester, Sugárut 19. Horváth György, ács, Eötvös-tér 12. Horváth György, magánzó, Mag^ar-u. 96. Horváth György (juda), földmives, Bajcsa-u. 64. Horváth György, vasúti napszámos, Honvéd-u. 9. Horváth György, csizmadia, Magyar-u. 48. Hoiváth György (Mikó), földmives, Rákóczy-u. 2. Horváth György, kőműves, Atilla-u. 24. Horváth György (Vinczek), földm., Országút 104. özv. Horváth Györgyné, földmives, Országút 20. Horváth György (Johanecz), földmives, Homokkomáromi-u. 20. Horváth György, földmives, Szentflórián-tér 25. Horváth György, napszámos, Malomkerti-u. 1. Horváth Istvánné, magánzó, Batthyány-u. 20. Horváth István (csizmadia), földmives, Czigány-utcza 21. Horváth István (köles), földmives, Czigány-u. 11. Horváth István, földmives, Czigány-u. 54. Horváth István (ferkó gyűri), napszámos, Homokkomáromi-u. 34. özv. Horváth Istvánné, magánzó, Teleky-u. 64. Horváth István, napszámos, Ország-u. 141. Horváth István, magánzó, Petőfi-ut 22. Horváth István, napszámos, Petőfi-u. 43. Horváth István, földmives, Petőfi-u. 80. Horváth István, földmives, Atilla-u. 36. Horváth István, földmives, Atilla-u. 55. Horváth István, napszámos, Rózsa-u. 18. Horváth István, földmives, Magyar-u. 141., 143. Horváth Imre, földmives, Ország-u. 15. Horváth János, magánzó, Szentgyörgyvári-u. 1. Horváth János, napszámos, Szepetneki-u. 31. Horváth Jánosné, földmives, Polgár-u. 13. Horváth János (Faics), földmives, Ortorony-u. 30. 129 Horváth János (Johanecz), földmives, Homok-komáromi-u. 14. Horváth János (Mikó), földmives, Ország-u. 14 a. özv. Horváth Jánosné, magánzó, Petőfi-ut 78. Horváth János, földmives, Rózsa-u. 39. Horváth János, korcsmáros, Sugár-u. 23. Horváth János, börtönőr, Sugár-u. 48. Horváth János, magánzó, Vörösmarty-u. 61. Horváth János, vasúti munkás, Vörösmarty-u. 61. Horváth Jánosné, földmives, Garay-u. 15. Horváth János (Diós), földmives, Garay-u. 31. Horváth János (juda), földmives, Bajcsa-u. 22. Horváth János, ács, Teleky-ut 48. özv. Horváth Jánosné, korcsmáros, Varasdi-u. 15. Horváth József (Johanecz), földmives, Templomtér 6. Horváth József, földmives, Rozmaring-u. 7. Horváth József, földmives, Szepetneki-u. 18. Horváth József (Johanecz), földm, Varasdi-u 55. özv. Horváth Józsefné, földmives, Bajcsa-u. 2. Horváth József, földmives, Garai-u. 9. Horváth József (Mikó), napszámos, Árpád-u. 31. Horváth József, magánzó, Rózsa-u. 22. Horváth József, csizmadia, Atilla-u. 21. Horváth József (Pista) földmives, Atilla-u. 19. Horváth József, magánzó, Petőfi-u. 47. Horváth Józsefné, hentes, Petőfi-u. 22. Horváth József, csizmadia, Petőfi-u. 19. Horváth József (Kasznár), földm., Ország-ut 100. Horváth József, földmives, Ország-u. 53. Horváth József, földmives, Ország-u. 24 a. Horváth József (Pável), kőmives, Pivári-u. 30. Horváth József, földmives, Nagyrácz-u. 111. Horváth József (sipa), földmives, Nagyrácz-u. 83. Horváth József, földm, Homokkomáromi-u. 44. Horváth József (Pável), földmives, Homokkomáromi-u. 41. Horváth József (Johanecz), asztalos, Homokkomáromi-u. 18. Böhm Czeczilia diuaídrusnő, Hagyhanizsa - Fő-út 10. Dobrovits-féle ház. - Ajánlja a nagyérdemű hölgyközönségnek dúsan felszerelt női halap rahtárát. ízléses alakitások! Jutányos árak! e> özv. Horváth Józsefné, magánzó, Körmös-u. 19. özv. Horváth Józsefné, földmives, Czigány-u. 42. Dr. Horváth Kálmán, budapesti lakós, Zrinyi Miklós-u. 62. Horváth Károly, Hunyady-u. 25. Horváth Károly, magánzó, Petőfi-ut 45. Horváth Lajos, magánzó, Kinizsy-u. 64. Horváth László, földmives, Hunyady-tér 2. Horváth László (Kasznár), földm., Ország-u. 88. Horváth László (pável), földm., Ország-ut 56. ifj. Horváth László (pável) földm. Ország-ut 26. Horváth László, földmives, Czigány-u. 55. Horváth László, földmives, Czigány-u. 32. Horváth László (Johanecz), földmives, Homokkomáromi-u. 4. Horváth Mihály, napszámos, Magyar-u. 155. Horváth Mihály, magánzó, Petőfi-ut 63. Horváth Péter, magánzó, Malomkerti-u. 3. Horváth Péter, földmives, Rózsa-u. 30. özv. Hörömpő Sándorné, Rákóczy-u. 34. Hugonnay Béla gróf, Fő-ut 21. Hiivös Árminné, botfai lakós, Zárda-u. 8. Hűvös Árminné, botfai lakós, Zrinyi Miklós-u. 21. Huthanzer Károly, főkalauz, Csányi László-u. 25. lfcsics Lajos, magánzó, Árpád-u. 17. Ifcsxs László, földmives, Jakabkuti-u. 31. lfcsics Károly, földmives, Jakabkuti-u. 48. Igri Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 54. Igri József, földmives, Jakabkuti-u. 116. Igri• György, földmives, Nagyrácz-u. 7. Igler Ignácz, földmives, Rozmaring-u. 31. Imrei György, kalauz, Kazinczy-u. 47. Imrei Ferencz, földmives, Rákóczy-u. 65. Jmrei György, földmives, Bajcsa-u. 1. Imrei Ferenczné, földmives, Pivári-u. 7. Imrei György (magyar) földmives, Sziget-u. 33. Imrei László, földmives, Országút 112. Imrei László, földmives, Szepetneki-u. 13. özv. Imrei Józsefné, földmives, Szepetneki-u. 35. Imrei István, földmives, Szepetneki-u. 49. özv. Imrei Lászlóné, napszámos, Szepetneki-u. 51. Imrei Iános, földmives, Czigány-u. 41. Imrei László, földmives, Körmös-u. 7. Ing Pál, vasúti kovács, Kazinczy-u. 65. Inkey örökösök, Palini sirbolt. Irmler József, magánzó, Sugár-ut 6. . Istéf Károly, földmives, Pivári-u. 6. Istéf József, földmives, Felsőtemető-u. 25. Ipartestület, Deák Ferencz-tér 14. Iváncsics Ferencz (ifcsics) földm. Nagyrácz-u. 69. Izraelita hitközség, Csengery-ut 10—12, Főút 6. Jack Ede, magánzó, Batthyány-u. 13. Jack Frigyes, műórás, Kossuth-tér 4. Jaksch Károly, postaaltiszt, Garay-u. 37. Janda Károly kertész, Báthory-u. 20—22. Jakopánecz György, földmives, Bajcsa-u. 53. Jakabfi József, vasmunkás, Országút 29. 131 Jakabfi József, földmives, Rózsa-u. 11. Jakabfi György, földmives, Varasdi-u. 53. Jankovics Ferencz, földmives, Országút 151. Jankovics György, földmives, Jakabkuti-u. 56. Jankovics János, földmives, Polgár-u 8. Jankovics János, földmives, Körmös-u. 38. Janzsa Mátyás, szabó, Rákóczy-u. 18. Jámbor József, földmives, Országút 125. Jámbor József (muri) földmives, Szent-Rókus-u. 9. Jámbor József, földmives, Varasdi-u. 25. Jámbor György, földmives, Varasdi-u. 27. jámbor György (Ilona földmives, Varasdi-u. 35. Jámbor Sándor György, földmives, Varasdi-u. 65. Jámbor Ferencz, földmives, Polgár-u. 23. Jámbor György, földmives, Rozmaring-u. 20. Jámbor György, földmives, Czigány-u. 8. Jámbrosecz József, földmives, Felsőtemétő-u. 3. Járványkórház (városi) Csengery-ut. özv. Jálics Józsefné, magánzó, Kisfaludy-u. 3. Jászai Ignácz, géplakatos, Sugárut 31. Jelenics István, mozdonyvezető, Csengery-u. 99. Josifovich Miiivoj, kávégyári igazgató, Batthyány-utcza 29. Juhász Lajos, földmives, Honvéd-u. 20. Juhász György, napszámos, Országút 17/a. Julák Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 7. Kaán Károlyné, magánzó, Hunyadi-u. 11. Kacsis István, földmives, Ország-ut 45. Kattauer Ede, p. t. tiszt, Kisfaludy-u. 15. Kasino, Kazinczi-u. 7. Kanto László, földmives, Hunyadi-tér 11. Kaszás István, földmives, Jakabkuti-u. 30. Kalcsics János, földmives, Honvéd-u. 15. Kalcsics József, földmives, Honvéd-u. 39. Kancsalics Józsefné, földmives, Őrtorony-u. 39. Kancsalics Ferencz, földmives, Czigány-u. 48. Kancsalics László, földmives, Ráczkert-u. 4. Kancsalics László, földm., Aisótemető-u. 12. Baas Uilmos fűszer és csemege kereskedése. Budapesti hengermalmi lisztek, honi és külföldi sajtok, cognac, likőr, rum, tea és teasütemények árusítása. Hagyhanizsa, Deák Ferenc-íér 13. 9* Kangyalics László, földmives, Bajcsa-u. 36. ifj. Kangyalics György, földm., Bajcsa-u. 37, Kangyalics György, földmives, Bajcsa-u. 63. Kaufmanu Ferencz, asztalos, Rákóczy-u. 4. Kaufmann Elek, kádár, Petőfi-u. 8. Kalmár Béla, v. rendőr, József főherczeg-u. özv. Kassay Antalné, magánzó, Eötvös-tér 21. Kassányi Berta, pozsonyi lakos, Kazinczy-u. 59. Kastner János, magánzó, Kinizsi-u. 20. Kálovics (mihina) Péter, p. szolga, Varasdi-u. 21. Kálovics (berki) Ferencz, földm., Varasdi-u. 37. Kálovics László, földmives, Szepetnek-ut 37. Káluvics (babos) György, földm., Bajcsa-u. 51. Kálovics (szűcs) György, földm., Kisrácz-u. 12. Kálovics (mihina) József, földm., Kisrácz-u. 38. Kálovics (mihina) György, földm., Kisrácz-u. 40. Kálovics Ferencz, magánzó, Rákóczi-u. 27. Kálovics József, földmives, Rozmaring-u. 26. Kálovics György, földmives, Czigány-u. 5. Kálovics József, földmives, Czigány-u. 18. Kálovics (pelva) György, földm., Czigány-u. 27. Kálovics (szűcs) József, földm., Czigány-u. 34. Kálovics György, földmives, Czigány-u. 36. Kálovics János, kőmives, Honvéd-u. 8. Kálovics József, földmives, Honvéd-u. 43. Kálovics László, földmives, Rákóczy-u. 42. özv. Káiovits Istvánné, magánzó, Király-u. 1. Kálovics János, földmives, Hunyadi-tér 3. Kálovics László, földmives, Pápai-u. 3. Kálovics József, napszámos, Pápai-u. 22. Kálovics (mihina) György, földm., Jakabkuti-u. 13. Kálovics László, földmives, Nagyrácz-u. 45. Kálovics György, földmives, Nagyrácz-u. 47. Kálovics István, földmives, Nágyrácz-u. 119. Kálovics József, földmives, Alsó temető-u. 15. Kálovics (berkis) János, földm., Pivári-u. 11. Kálovics (pelva) László, földm., Sziget-u. 8. Kálovics István, földmives, Sziget-u. 12. Kálovics József, földmives, Ország-ut 47-47/a. Kálovics Károly, földmives, Ország-ut 86. Kálovics László, földmives, Ország-ut 93. Kálovics József, földmives, Ország-ut 113. Kálovics Istvánné, földmives, Ország-ut 117. özv. Kálmán Pálné, háztulajdonos, Teleky-ut 59. Kálmán István, háztulajdonos, Kinizsy-u. 52. Kálmán (héda) Ferencz, v. szegény, Körmös-u. 18. Kálcsics János, magánzó, Petőfi-ut 46. Kele György, földmives, Varasdi-ut 30. Kele János, földmives, Ország-ut 58. Kele Anna özv. Wild ímréné, napszámos, Jakabkuti-u. 96. Kercselics József, napszámos, Honvéd-u. 23. Keilermann (Matek) Antal, napszámos, Hunyaditér 52. ifj. Keilermann József, földm., Szepetnek-u. 1. Keszler Ádám, molnár, Sziget-u 14. Kertész József, tanitó, Hunyadi-u. 36/a. özv. Kertész Pálné, magánzó, Csányi László-u. 24.1 Kercsmár Dénes, irodatiszt, Kisfaludi-u. 9. Kelemen István, vasúti kalauz, Csányi László-utcza 12. Keömives Ferencz, magánzó, Eötvös-tér 20. Kengyel Györgyné, magánzó, Atilla-u. 57. Kengyel Ferencz, magánzó, Rákóczy-u. 23. Keller Mátyás, czipész, Kinizsi-u. 31. Kirchknopf Károly, nyomdász, Atilla-u. 20. Király Salamon, borügynök, Gyár-u. 1. Kis Ignácz, kőmives, Vörösmarty-u. 11. Kis Ödön, irnok, Kinizsi-u. 44. özv. Kis Ferenczné, földm., Rozmaring-u. 23. Kis Györgyné, földmives, Hunyady-tér 4. Kis (ferus) Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 34. Kis (steszlin) István, földm. Szent-Flóriántér 29, Kis (ferus) Ferencz, földmives, Országút 77. Kis János, földmives, Országút 102. Kis (ferus) Ferencz, földmives, Körmös-u. 8. Kis (ferus) László, földmives, Kisrácz-u. 21. Kis József, földmives, Magyar-u. 107. Kis Boldizsár, földmives, Magyar-u. 139. Kis János, földmives, Magyar-u. 148. Kis Mártonné, földmives, Magyar-u. 150. Kis (ferus) János, földmives, Varasdi-u. 34. Kis (ferus) József, földmives, Varasdi-u. 36. Kis (ferus) Ferencz, földmives, Varasdi-u. 40. Kis Ferencz. földmives, Rozmaring-u. 6. Kis István, földmives, Bajcsa-u 55. Klein Illés, magánzó, Magyar-u. 7. Klein Vilmos, földmives, Bajcsa-u. 7. Klein Vilmos, szénkereskedő, Kórház-u. 13. Klinger Károly, magánzó, Petőfi-u. 69. özv Klausz Istvánné, földmives, Rózsa-u. 26. Klapper testvérek, szíjgyártó, Hunyady-u. 23. Knausz László, földmives, Rákóczy-u. 6. Knausz István, földmives, Jakabkuti-u. 102. Knausz (maszlin) László, földm. Jakabkuti-u. 104. Knausz László, földmives, Nagyrácz-u. 59. özv. Knausz Józsefné, földmives, Szigeti-u. 81. Knausz Boldizsárné, magánzó, Hunyady-u. 36. özv. Knausz Péterné, magánzó, Kinizsy-u. 25. Knausz (hajdú) György, földmives, Czigány-u. 26. Knausz György, földmives, Czigány-u. 73. özv. Knausz (igri) Jánosné, földmives, Bajcsa-utcza 23. Knausz János, földmives, Bajcsa-u. 23, a. özv. Knausz (igri) Lászlóné, földm. Kisrácz-u. 10. özv. Knausz Ferenczné, magánzó, Eötvöstér 19. Knortzer György, takp. igazgató, Rozgonyi-u. 3. Kovács Ferencz, földmives, Hunyady-tér 20. Kovács György, földmives, Zsigárdiköz 5. Kovács László (páter pács) földm. Sziget-u. 25. Kovács István, napszámos, Országút 97. Kovács János, csordás, Országút 137. Kovács Antal, gazdatiszt, Kisfaludy-u. 10. Kovács Károlyné, magánzó, Kisfaludy-u. 16, Kovács Ferencz, p. t. tiszt, Teleky-u. 19. Kovács István, földmives, Atilla-u. 38. Kovács György, kőmives, Rózsa-u. 13. Kovács Miklós, tanitó, Arany János-u. 4. Kovács György, csizmadia, Árpád-u. 7 Kovács József, földmives, Árpád-u. 37. • Kovács Éva, földmives, Rozmaring-u. 23. Kovács (bognár) László, földmives, Cigány-u. 51. Kovács János, földmives, Czigány- u. 76. Kovács józsefné özv. földm. Szent-Rókus-u. 22. Kovács Péter, napszámos, Teleky-ut 106. Kovács József, földmives, Nagyrácz-u. 21. Kovács J\'ínos, földmives, Magyar-u. 117. Kovács István, földmives, Magyar-u. 144. Kovács István (király) Szepetneki-u. 57. Kovács Györgyné, özv. magánzó, Vörösmarty-litcza 13. Kovács Illés, Vörösmarty-u. 47. Kovács Gábor, földmives, Kinizsy-u. 39. Kovács József, Kinizsy-u. 53. Kovács Anna, magánzó, Kinizsy-u. 56 Kovács Vendel, földmives, Garay-u. 23. özv. Kovacsics Józsefné, magánzó, Hunyady-u. 16. özv. Kovacsics Antalné, magánzó, Atilla-u. 8. Kohn Mari, magánzó, Csengery-u. 59. Kohn Ödönné, magánzó, Zrínyi M.-u. 43. Kohn Jakab, könyvelő, Király-u. 43. Kohn Samu, lakatos, Magyar-u. 3. Kohn Józsefné, szatócs, Magyar-u. 43. Kohn Fülöp, szappanos, Király-u. 10. özv. Kohn Fülöprié, magánzó, Király-u. 28. Konold Frigyes, uradalmi bérlő, Kazinczy-u. 37. Kőbán János, korcsmáros, Szemere-u 21 Kollay Lajos, törv. tolmács, Batthyány u. 26. Konrád Ágoston, gráczi lakós, Kossuth-tér 5. Kozinczky József, férfi-szabó, Kórház-u. 11. Kollár József, magánzó, Teleky-ut 22. Kozári Kálmán, v. rendőr, Szentflóriántér 4 a. Kozári Ferencz (lipi), földm., Őrtorony-u. 35. özv. Kozári Jánosné, magánzó, Kinizsy-u. 70. Koszegnár Miklós, földmives, Alsótemető-u. 5. Koronczy Ferenczné, magánzó, Petőfi-ut 25. Magyar-u. 4. Koltay Ferencz, korcsmáros, Petőfi-u. 38. Koroncsics András, napszámos, Petőfi-ut 72. Kohári Vendel, földmives, Atilla-u. 40. Kondor József, magánzó, Vörösmarty-u. 16. Kondor Adolfné, magánzó, Arany János-u. 2. Kozsnyák János, szabósegéd, Vörösmarty-u. 4. Kolozsvári Ödön, posta-száilitó, Kinizsy-u. 11-13. Koch István (gergó), földm., Homokkom.-u. 48. Koch József, földmives, Ország-ut 60. Koch József, földmives, Ország-ut 63. Koch József, földmives, Ország-ut 65. Koch György, földmives, Őrtorony-u. 43. Koch Ferencz, földmives, Zsigárdi-köz 10/a. Koch Ferencz, földmives, Zsigárdi-köz 21. Kocsis Ferencz (csordás)," kalauz, Pivári-u. 24. Kocsis János, v. rendőr, Sikátor 3. Kocsis- József, földmives, Varasdi-u. 59. Kolosa József, rigyáczi lakós, Körmös-u. 21. Kolosa János, Körmös-u. 23. Koiongya Ferencz, földmives, Atilla-u. 43. -r 135 Kolongya György, földmives, Rózsa-u. 42. özv. Kolongya Ferenczné, magánzó, Teleky-ut 94. Kollarics Boldizsár, magánzó, Bajza-u. 20. Kollarics József, földmives, Rózsa-u. 32. Kollarics János, földmives, Rózsa-u. 34. Kollarics István (bedő) kőmives, Atilla-u. 66. Kosek Ferencz, földmives, Rózsa-u. 40. Kosek János, földmives, Rózsa-u. 44. özv. Kovalá\'k Miksáné, szülésznő, Ország-ut 74. Köcz József, takács, Árpád-u. 16. Kőmives Izidor, magánzó, Rozgonyi-u. 9. Köbli Vendel, napszámos, Hunyady-tér 26/a. Köbli János, földmives, Szigeti-u. 14. Közös laktanya, Sugár-ut 14. Kőmives Gábor, lionv. őrmester, Sugár-ut 33. Közkórház, városi, Kossuth Lajos-tér 18. Köhler Testvérek, vaskereskedő, Eötvös-tér 30 Körmendi Ignácz, Szabadhegy. Köő József, vendéglős, Teleky-ut 25—43. özv. Krausz Lipótné, korcsmáros, Király-u. 34. Krausz Pál, vonatvezető, Batthyány-u. 4. Krausz Ignácz, eczetgyáros, Kinizsy-u. 40. Krauth Samu, pékmester, Petőfi-ut 6. Krisztián Péter, földmives, Nagyrácz-u. 29. Krisztián József, napszámos, Ország-ut 143. Krisztián (Kuzma) Katalin, földmives, Pápai-u. 2. Krisztián (Kuzma) Györgyné, földmives, Jakab-kuti-u. 11. Krisztián (simándli) László, földmives, Jakabkuti-utcza 14. Krisztián László, földmives, Jakabkuti-u. 23. Krisztián (simándli) Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 26. Krisztián György, földmives, Jakabkuti-u. 37. Krisztián József, földmives, Jakabkuti-u. 112. Krisztián Lajos, földmives, Bajcsa-u. 3. Krisztián György, földmives, Nagyrácz-u. 27. ifj. Kristóf József, földmives, Ortorony-u. 34. Kránicz János, földmives, Magyar-u. 154. Krefli Péter, földmives, Szepetneki-u. 22. Kreiczer Samu, utazó, Hunyady-u. 6. Krizmanics Józsefné, magánzó, Zrinyi-u. 18. Kronfeld N. magánzó, Csengery-u. 58. Kroppa Mári, magánzó, Szemere-u. 16. Krenusz István földmives, Magyar-u. 77. Krenusz Mihály, földmives, Magyar-u. 83—85. Krenusz Boldizsár, földmives, Magyar-u. 90. özv. Krenusz Józsefné, földmives, Magyar-u. 151. Kránicz József, földmives, Honvéd-u. 12. Krátki Karolin, szatócs, Kinizsy-u. 63. Kunics László, v. géptisztító, Homokkom.-u. 40. özv. Kunics Istvánné, földmives, Szt-Rókus-u. 31. ifj. Kunics László, földmives, Pápai-u. 12. Kunics János, földmives, Jakabkuti-u. 33. Kunics György, földmives, Körmös-u. 13. Kunics Károly, napszámos, Sziget-u. 28. Kunics György, földmives, Szepetneki-u. 7. "-1— Kunics (bolf) László, földmives, Szepetneki-u. 33. Kunics Ignáczné, napszámos, Szepetneki-u. 63 1 Kun Jánosné, magánzó, Csányi-u. 10. Kun Ferenczné, magánzó, Csányi-u. 13. Kugler Antal, aranyműves, Kossuth-tér 11. Kummer József, napszámos, Malomkerti-u. 7. Kummer József, földmives, Varasdi-u. 58. Kummer György, földmives, Szepetneki-u. 45. Kurcz Károly, czipész, Kinizsy-u. 52. Kulcsár Miklós, Honvéd-u. 26. Kucséber Imre, v. szolga, Honvéd-u. 1. Kulcsár Pál, magánzó, Petőfi-u. 91. Kunyhó Ádám, földmives, Jakabkuti-u. 28. Kuhár Ferencz, postatiszt, Király-u. 29. özv. Kurcz Jánosné, magánzó, Báthory-u. 18. Kuzsner János, földmives, Kisrácz-u. 4. özv. Kuzsner Jánosné, földmives, Kisrácz-u. 6. Kuzsner Ferencz, földmives, Kisrácz-u. 8. Kuzsner József, földmives, Nagyrácz-u. 13. Kuzsner György, földm , Homokkomáromi-u. 7. ifj. Kuzsner László, földmives, Czigány-u. 66/a. Kuzsner László, földmives, Czigány-u. 68. Kuzsner József, napszámos, Ország-ut 131. Kuzsner György, földmives, Varasdi-u. 28. Lach Márton, czipész, Kisfaludy Sándor-u. 11. Laczkovics László, póstaaltiszt, Királyi Pál-u. 9. Lackenbacher Ede, fuvarózó, Kinizsy-u. 17. özv. Laschtuska Károlyné, magánzó, Zrinyi Miklós-u. 8. Lajki Ferencz, földmives, Magyar-u. 105. Laki István, kisbirtokos, Vörösmarty-u. 67. öreg Laki János, kisbirtokos, Honvéd-u. 10. ifj. Laki János, földmives, Rákóczy-u. 60. Lakatos János, Kinizsy-u. 19. Lamberger Henrik, bordély iizl.tul., Rákóczy-u. 17. Lang József, vasúti fékező, Ország-ut 4. Lányi László, tpénzlári pénztárnok, Sugár-ut Lányi Pál, pénztárnok, Csengery-ut 67. Lapát Mihály, kisbirtokos, Vörösmarty-u. 60. Laskovits József, esztergályos, Hunyady-u. 5. László Bódi, kőmivessegéd, Vörösmarty-u. 56. Laski Ferencz, magánzó, Magyar-u. 116. Laszkovics István, postaszolga, Rákóczy-u. 52. Lázár József, magánzó, Batthyány-u. 15. 18. Ledofszky Ernő, kereskedő, Csengery-ut 8. Lendvai Lajos, honv. t. őrmester, Magyar-u. 73. Lendvai Samu, magánhivatalnok, Zárda-u. 6. Lirheim Teréz, magánzó, Teleky-u. 23. Liebezeit Alajos, postaaltiszt, Szemere-u. 10. ifj. Liplin József, földin., Homokkomáromi-u. 30. Lipün József, földmives, Berekköz 11. Liplin József, földmives, Szepetneki-u. 16. ifj. Liplin József, földmives, Rozmaring-u. 9. Liplin László, földmives, Zsigárdi-köz 7. Liplin Sándor, földmives, Szepetneki-u. 12. Liplin Sándor, földmives, Szepetneki-u. 14. Littke Lőrincz, pécsi lakós, Deák Ferencz-tér 15. özv. Lipics Jánosné, magánzó, Petőfi-ut 56. Leipnik Jakab, rőfös, Zárda-u. 10. Leiker Antal, hadnagy, Kisfaludy Sándor-u. 13. Lenkei Zsigmond, szolgabírói irnok, Rákóczy-utcza 93. Lenkovics Ferencz, földmives, Szentrókus-u. 39. Lervencz János, fuvaros, Hunyady-tér 15. Leitner Ignáczné, magánzó, Petőfi-u. 40. Lengyel Bernát, gabonakereskedő, Csengery-u. 22. Lengyel Bernát, gabonaker., Kisfaludy-u. 17. Lengyel József, földmives, Jakabkuti-u 53. ifj. Lengyel József, földmives, Jakabkuti-u. 32. Lengyel József (Muma), földmives, Pivári-u. 28. Lengyel József, öreg, földmives, Pivári-u. 26. Lengyel Lajos, v. főjegyző, Kórház-u. 5. Lusztig Viktor, magyar szabó, Zrinyi Miklós-u. 54. Leszner Antal, mészáros, Magyar-u. 157. Léránt József napszámos, Ország-ut 99. Lorai Ferencz, kőmives, Rózsa-u. 24. Lorai Károly, csizmadia, Varasdi-u. 54. Logár Ferencz, magánzó, Magyar-u. 38. Lódner Ferencz, sütő, Csengery-u. 25. Löwi Adolf, nagykereskedő, Erzsébet-tér 10. Löwy Adolf, terménykereskedő, Batthyány-u. 3. Löwy Márkus, szatócs, Ország-ut 82. Löwi Ödön, magánzó, Zrinyi Miklós-u. 32. Löwy Samu, kereskedő, Magyar-u. 98. Löwinger Mórné, magánzó, Kinizsy-u. 79. Lőrincz József, bérkocsi tulajd., Széchenyi-tér 9. Maar Nándor, nyug. állatorvos, Erzsébettér 13. Madarász János, v. rendőr, Vörösmarty-u. 36. özv. Magori Mártonné, magánzó, Józseffőhrcz.-u. Magyar Ferencz, földmives, Bajcsa-u. 35. Magyar Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 57. Magyar János, földmives, Ország-u. 92. Magyar József, földmives. Bajcsa-u. 56. Magyar József, csizmadia, Honvéd-u. 2. Magyar József, földmives, Alsótemető-u. 10. özv. Magyar Józsefné (Godina), földmives, Ja-kabkuti-u. 60. Magyar József, földmives, Szepetneki-u. 39. Magyar Károly, ny. kántortanító, Hunyadi-u. 28. Magyar Pál, földmives, Nagy Rácz-u. 3. Magyar kír. államkincstár, Arany János-u. 5. Magyar kir. állami iskola, Teleki-u. 14. özv. Major Boldizsár, földm., Magyar-u. 123. Major Ferencz, földmives, Petőfi-ut 67. ifj. Major János, földmives, Ország-u. 106 a. öreg Major János, földmíves, Ország-u. 1 6. Major, Tököli György, földm., Jakabkuti-. 100. Major István, földmives, Atilla-u. 52. Major István, földmives, Rozmaring-u. 46. Major József, földmives, Rozmaring-u. 19. özv. Mair Józsefné, könyvkereskedő, Kisfaludi Sándor-u. 35. Marko Antal, déli vasút felügy., Sugár-u. 34. özv. Markó Nándorné, magánzó, Csengeri-u. 35. Mancs József, földmives, Körmös-u. 35. Marton Ferencz (Boli Jankó), földm., Őrtorony-/utcza 5. özv. Marton Ferenczné, földmives, Pápai-u. 18. 10 Marton János, földmives, Őrtorony-u. 20. Marton József (Balog), földm., Őrtorony-u. 18. Marton József, földmives, Nagyrácz-u. 85. Marton László, földmives, Zsigárdi-köz 13. Marton Vilmos, kereskedő, Nádor-u. 8. Markek Mihály, magánzó, Józseffőherczeg-u. Merkli Antal, keszthelyi lakós, Kisfaludy-u. 16. Markovics János, korcsmáros, Hunyady-u. 17. Martinecz Ferencz, földmives, Bajcsa-u. 43. Malek József, földmives, Homokkomáromi-u. 43. Malek Lajos, kisbirtokos, Vörösmarty-u. 69. Malek László, földmives, Körmös u. 3. Martinecz György ifj., vasúti kalauz, Szentflórián-tér 16. Martinecz János, napszámos, Garay-u. 33. Martinecz Józsefné, földmives, Sztflórián-tér 7. Maitinecz László, földmives, Varasdi-u. 56. Mankovics és Mitró, épitő-mester, Király-u. 13. özv. Mancsek Józsefné, magánzó, Teleky-ut 71. Mantuano József, kémény-seprő, Teleky-ut 18. Masznyák József, földmives, Szepetneki-u. 37 a. özv Masznyák Lajosné, földm., Szepetneki-u. 41. Masznyák Rozália, magánzó, Arany János-u. 1. Mattos Jenő, postatiszt, Csengery-ut 40. Matalics Ferencz, földmives, Rozmaring-u. 43. Matalics József, kosárfonó, Szentflórián-tér 26. Mautner Albert kereskedő, Batthyány-u. 22. Mautner Béla, barcsi lakos, Csányi-u. 17. Magot Józsefné özv., magánzó, Kinizsy-u 37. Máy Mátyás, magánzó, Hunyady-u. 9. Dr. Máyer Ferencz, orvos, Sugár-u. 28. Mayer Károly, kékfestő, Kölcsey-u. 19. özv. Mayer Mihályné, gyümölcsárus, Árpád-u. 27. Maximovics György, kir. végrehajtó, Kórház-u. 7. Málék József, földmives, Petőfi-u. 60. Máté Ferencz, magánzó, Rózsa-u. 45. Máté József, földmives, Magyar-u. 169. Máté Vendel, földmives, Magyar-u. 135. Mátés József, földmives, Varasdi-u. 11. Mátés György, földmives, Czigány-u. 14. Máncsak György, földmives, Magyar-u. 136. Máncsek Tsíván, földmives, Szepetneki-u. 10. Martinecz Károly, földmives, Körmös-u. 9. Mátyás Ferencz, földmives, Magyar-u. 140. Mátvás István, csizmadia, Petőfi-u. 88. •j > 7 Özv. Mátyás Istvánné, bérkocsi tulajdonos,-Zrinyi-u. 20. Özv. Mátyás Pálné, magánzó, Petőfi-u. 84. özv. Mecz Ferenczné, földmives, Honvéd-u. 5. Mecz János, kőmives, Honvéd-u. 3. Mecz József, földmives, Rákóczy-u. 79. Melles György, magánzó, Atilla-u. 64. Melczer Jakab, üvegkereskedő, Kazinczy-u. 3. Mercz Mátyás, szabó. Rákóczy-u. 6. Merczfelcz Ferencz, mészáros, Rákóczy-u. 33. „Merkúr" gépgyár, Csengery-u. 49. Mers Ignácz, magánzó, Magyar-u. 26—28. Meskó Ferencz, Bajza-u. 14. özv. Meskó Györgyné, magánzó, Magyar-u. 50. gjg^gggjgg^g fíf^\'i^lfiiSimiiililÉMrf\'irv\'":_______ .\' i 139 Merkli János, korcsmáros, Kinizsy-u 4 Mesteri Ferencz, szatócs, Petőfi-u. 16 Mersits Lajos, magánzó, Kinizsy-u. 12. Mező József, magánzó, Király Pál-u. 2. Mészáros Antal, Csengery-u. 55. Mészáros Imre, földmives, Magyar-u. 159. Mészáros Károly, czipész, Vörösmarty-u. 17. Mihályi István, sütő, Te\'eky-u. 15. Mihalecz (Bregovics) György, földmives, Jakabkuti-u. 62. Mihalecz Mátyás György, földm. Jakabkuti-u. 22. Mihalecz György földmives, Bajcsa-u. 25. Mihalecz György, földmives, Felsőtemető-u. 17. Mihalecz György és János, földmives, Alsóte-mető-u. 20. Mihalecz Istvánné özv., földmives, Bajc&a-u^49v Mihalecz József öreg, földmives, Kisrácz-u. 26. Mihalecz József (Krenusz) földmives, S/iget-u. 31. Mihalecz József, földmives, Alsótemető-u. 26. Mihalecz József, földmives, Berekköz 4. özv. Mihalecz Klausz László, földm., Pápai-u. 7. Mihálecz Klausz László, földmives Varasdi-u. 39. Mihalecz Mátyás József, földmives, Felsőtemetö-utcza 15. Mihalecz Mátyás László, földmives, Jakabkuti-utcza 39. Mihalecz Mátyás István, napszámos, Jakabkuti-utcza 5. Mihalecz Teréz, földmives, Magyar-u. 137. Miháczi József, napszámos, Pivari-u. 32. Milhoffer Gyula, korcsmáros, Erzsébettér 13. Milhoffer Simon, kereskedő, Magyar-u. 125,128. Mikó György, földmives, Szent-Flórián-tér 28. Mikó Ferencz, földmives, Tornyosköz 4. Mikó János, honvéd őrmester, József főhg-ut. Mikó János, földmives, Magyar-u. 146. Mikó József, földmives, Szepetneki-u. 3. Mikó József, földmives, Bajcsa-u. 4. Mikiósy Antal, postatiszt, Kazinczy-u. 49. Miilei Ádám, tűzoltó szolga, Bajza-u. 1A Milei Ferencz földmives, Szent Flóriántér 18. Miilei Ferencz, földmives, Czigány-u. 63. Miilei Ferencz, földmives, Tornyosköz 10. Milei Dádek György, földmives, Templomtér 9. Milei György, földmives. Szent-Flóriántér 19. özv. Milei Györgyné, földmives, Bajcsa-u. 12. Miilei József, földmives, Bajcsa-u. 50. öreg Miilei József, földmives, Homokkom.-u. 37. Milei József, földmives, Pivári-u. 17. Milei László, földmives, Nagyrácz-u. 109. özv. Miiéi Lászlóné, földmives, Rozmaring-u. 37. Milei László, földmives, Szent-Flóriántér 21. Miltényi Sándor, czipész, Kölcsey-u. 7. Eötvöstér 3. Mód István, földmives, Körmös-u. 25. Moger Ignacz, szabó, Vörösmarty-u. 2. Moger Károly, szabó, Kinizsy-u. 55. Moger Mihály, kőmives, Rákóczy-u. 2. Moharics István, napszámos, Szepetneki-u. 67. 10* 141) Molnár Ferencz, magánzó, Atilla-u. !. Molnár György, gimn. szolga, Szemere-u. 17. Molnár István, magánzó, Rákóczy-u. 28. Molnár János, földmives, Rákóczy-u. 89. Molnár József, földmives, Rákóczy-u. 47. Molnár Mari, magánzó, Atilla-u. 1 1. . Molnár Péter, honvéd őrmester, József főhg-ut. Molnár Vei.del, vasúti, Hajcsárut 19. Molnár Vendel, m. kir. adóh. szolga, Temető-u. Morandini Román, épitő, Csengery-u. 33. Moshammer Károly, főkalauz, Szemere-u. 6. Morilsch András, magánzó, Rózsa-u. 7. Modrovics Imre, napszámos, Rózsa-u. 29/a. Mozner Ferencz, fogházőr, József főhg-u. Mózsi Imre, földmives, Nagyrácz-u. 93. Mujzer László, földmives, Nagyrácz-u. 35. \'MuCzer Ferencz, földmives, Ország-ut 28. Muczer Ferencz, földmives, Ország-ut 30. Muczer György, földmives, Ország-ut 44. Muczer György földmives, Ország-ut 46. Muczer József, földmives, Ország-ut 42 Muczer József és Sándor, földm., Ország-ut 48. Muczer László, földmives, Ország-ut 64. Muczer Sándor György, földm., Varasdi-u. 18. Mujzer János, földmives, Kisrácz-u. 24. Mulasics István, napszámos, Zsigárd-köz 8. Munkácsi Ferencz, kőmives, Ország-u. 19. özv. Munkácsi Imréné, magánzó, Garay-u. 7. özv. Munkácsi Jánosné, magánzó, Petőfr-ut 44. Muraközi József, magánzó, Magyar-u. 55. 57. Muraközi Lajos, ipartestületi jegyző, Arany János-utcza 10. Muszkvitter Zsigmond, kereskedő, Csengery-ut 65. Muzikár Vincze, asztalos, Árpád-u. 15. Nagy Valér, tábornok, Csengery-ut 41—43. Nagy Lajos, Csengery-u. 69. Nagy József, takács, Zrinyi Miklós-u. 16. Nagy Ignácz, kőmives, Garay-u. 25. Nagy Józsefné, magánzó, Teleky-ut 31. Nagy János, földmives, Nagyrácz-n. 51. Nagy János, földmives, Ország-ut 67. Nagy György, földmives, Ország-ut 98. Nagy (baltis) György, földm., Őrtorony-u. 17. özv. Nagy Lászlóné, földmives, Homokkomáromi-u. 2. Nagy József, földmives, Szentrokus-u. 2 a. Nagy Jánosné, szülésznő, Atilla-u. 6 Nagy Károly, korcsmáros, Rákóczy-u 25. Nagy Ferencz, gépész, Magyar-u. 111. Magyar József, földmives, Szepetneki-u. 6. Nagy József, földmives, Szepetneki-u. 29. ifj. Nagy István, földmives, Rozmaring-u. 41. Nagy Károly, földmives, Rozmaring-u. 52. Nagy Ferencz, földmives, Rozmaring-u. 54. Nagy György, földmives, Czigány-u. 30. özv. Nagy Györgyné, földm. Czigány-u. 38, Nagy Ferencz, földmives, Körmös-u. 1. Nagykanizsa város, Petőfi-u. 33. 141 Nagykanizsa város, Rózsa-u. 16 „ „ Rákóczy-u. 35. „ Rozmaring-u. 28. „ Templom-tér 5. Teleky-ut 36—79. „ „ Jakabkuti-u. 59. „ Kismező-u. 3. „ „ Kossuth Lajos-tér 14—15. Fő-ut 2. Nagykanizsai takarékpénztár r. t. Csengery-u 1, 3, 4. — Főút 24. — Deáktér 1. Nagykanizsai Kisded Egyesület, Arany J.-u. 7. Nágl József, ügynök, Kinizsy-u. 67. Neu Albert, v. adóellenőr, Hunyady-u. 34. Neufeld Adolf, magánzó, Csengery-u. 38. özv. Neufeld Bernátné, magánzó, Nádor-u. 6. Neufeld Henrik, borkereskedő, Bajza-u. 15. Dr. Neusiedler Antal, tv. biró, Széchenyitér 3. Neumayer József, földmives, Polgár-u. 16. Neumayer György, földmives, Nagyrácz-u. 113. Neumayer György, földmives, Jakabkuti-u. 74, Neumayer Ferencz, földmives, Szt-Flóriári-tér 1. Nemes János, p. t. szolga, Kinizsy-u. 81. Nemes Mihályné, földmives, Magyar-u. 171. Nemeth György, napszámos, Atilla-u. 58. Németh György, napszámos, Rózsa-u. 28. özv. Németh Ignáczné, magánzó, Arany János-utcza 3. Németh István, alkusz, József főherczeg-uf. Németh György, bognár, Magyar-u. 68. Németh György, úttisztító, Magyar-u. 89. Németh József, ácssegéd, Magyar-u. 167. Németh Lajos, v. erdőőr, Szepetneki-u. 61. Németh János, földmives, Czigány-u. 61. Németh László, magánzó, Hunyady-u. 13. Németh Vendel, földmives, Hunyady-u. 41. Németh József, vasúti, Gyár-u. 27. Németh Jánosné, mosónő, Honvéd-u. 17. Németh István, földmives, Garay-u. 1. Németh Dénes, magánzó, Rákóczy-u. 40. Németh József, földmives, Rákóczy-u. 58. Németh Iózsef, földmives, Rákóczy-u. 83. Németh János, földmives, Kisrácz-u, 20. Németh Gyula, magánzó, Teleky-ut, 26. Németh (mákos) József, kőmives, Szigeti-u. 26. Németh György, napszámos, Ország-ut 41. Németh József, kőmives, Ország-ut 96 a. Németh György, vasúti munkás, Szentrókus-utcza 20. 20/a. Nith Norbert, lelkész, Bajza-u. 2. Nikicser József, gyári művez, Vörösmarty-utcza 32. Nóvák János, csizmadia, Petőfi-u. 68. Nóvák György, napszámos, Bajcsa-u. 5. Novát István, bognár, Szentflórián-tér 8. Nováczky József, törv. irnok, Rozgonyi-u. 13. Nováczky Imre, csizmadia, Magyar-u. 51. Novákovics Testvérek, Kölcsey-u. 3. Nycrki Ferencz, bognár, Eötvös-tér 18. özv. Nyakas Mihályné, Királyi Pál-u. 4. Nyitrai Jakab, magánzó, Király-u. 39. Oblidál Konrádné, magánzó, Csengery-u. 15. Ofenbeck Károly, szabó, Sugárut. Okos Gerzson, vasúti, Csengery-u. 71. Oláh Pál, vasúti váltóőr, Király Pál-u. 8. Olvasókör, Polgár-u. 1. Opernicza Károly, korcsmáros, Kinizsy-u. 65. Orbán Dániel, háztulajdonos, Zsigárdköz 4. Orbán János, magánzó, Petőfi-u. 17. Orbán József, kőmives, Magyar-u. 83. Ország György, napszámos, Czigány-u. 53. Ország György, v. kalauz, Országút 10. Ország György, földmives, Zsigárdköz 6. Ország József, földmives, Czigany-u. 24. Ország Kálmán, lakatos mester, Huszti-tér 3. Oroszváry Gyula, ügyvéd, Eötvös-tér 5. Osztrák-Magyar bank, Főút 16. Österreicher Samu, kereskedő, Teleky-u. 90. Ötvös György, földmives, Nagyrácz-u. 19. Ötvös György, földmives, Ráczkerti-u. 6. Ötvös János, földmives, Jakabkuii-u. 40. Ötvös József, napszámos, Jakabkuti-u. 1. Ötvös Józsefné, földmives, Bába-u. 4. Ötvös Lászlóné, napszámos, Jakabkuti-u. 78. Paar János, mozdonyvezető, Gyár-u. 39. Pahocsa István, v. hiv. szolga, Petőfi-u. 4. Paizs József, lakatos, Árpád-u. 19. Palkó Józsefné, magánzó, Petőfi-u. 2. Palkó Lőrincz, földmives, Varasdi-u. 7. Palkó Zsigmond, postatiszt, Csányi-u. 14. Pap József, földmives, Rákóczy-u. 61. Pap József, napszámos, Rákóczy-u. 20. Pap Mihályné özv. magánzó, Magyar-u. 17. Pap Péter, magánzó, Országút 9/a. Parti István, földmives, Országút 149. Parti Józsefné, magánzó, Kossuth-tér 10. Pauer Mihály, v. kalauz, Csengery-u. 51. Paulusz György, gépész, Nagyrácz-u. 5. Paulusz György, magánzó, Országút 21, 23. ifj. Patalics János, földmives, Zsigárdköz 10. Pál Gyula, posta altiszt, Sikátor-u. 2. Pál Imre, háztulajdonos, Teleky-u. 76. Pál Sándor, napszámos, Magyar-u. 109. Pápai György, főkalauz, Petőfí-u. 64. Pápai József, földmives, Magyar-u. 138. Pásztor János, m. kir. posta és távírda szolga, Pivári-u. 41/a. özv. Pásztor Jánosné, földmives, Pivári-u. 39. „Pátria" pótkávégyár, Csengery-u. Pávics György, földmives, Polgár-u. 4. Pávics József, vasutiőr, Homokkomáromi-u. 5. ifj. Pávics József, földmives, Nagyrácz-u. 17. Pávics László, földmives, Szent-Rókus-u. 47. Pecsics István, földmives, Atilla-u. 23. Pecsics József, földmives, Atilla-u. 33. 143 özv. Pecsics Józsefné, földmives, Honvéd-u. 51. özv. Fecsics Lajosné, földmives, Honvéd-u. 25. Pelcz Jakab, postatiszt, Gyár-u. 37. Pencz András, Hajcsár-u. 17. Perger Károly, v. aljegyző, Kölcsey-u 13. Perkó György, földmives, Varasdi-u. 61. Permeszy István, szűcsmester, Teleky-u. 2. Perzsa Nándor, biztosító.hiv. Szemere-u. 5. Peti György, kőmives, Magyar-u. 163. Peti György (kurki) földmives, Országút 109. Peti Mihály, földmives, Bába-u. 6. Pető Imre, földmives, Garai-u. 27. özv. Petrics Ferenczné, magánzó, Zrinyi-u. 1. özv. Petrics Ferenczné, korcsmáros, Király-u. 16. Petrics Ferencz, korcsmáros, Király-u. 2). Petrics Ödön, korcsmáros, Csengeri-u. 50. Petrás Miklós, honvédszázados, Rozgonyi-u. 7. Péntek Vendel, Sugárut 21. Péter Józsefné, magánzó, Teleky-ut 16. Péterfi Pál, székesfehérvári lakos, Kinizsy-u 60. Pfaff Katalin, magánzó, Eöivöstér 33. özv. Pflanczer Gáborné, magánzó, Eötvöstér 28. Pichler József, kolompár, Hunyady-u. 8, 26. Pietrovszki Károly, rendortizedes, Sugár-u. Pilvax Lajos, magánzó, Kossuth-tér 24/b. Pimeizli Henrik, czipész, Csányi-u. 2. Pikó Anna, budapesti lakós, Kinizsy-u. 53. Pint Antal, magánzó, Petőfi-u. 29. Pint János, napszámos, Rákóczy-u. 71. Pint József, ácssegéd, Bajcsa-u. 16. özv. Pint Józsefné, napszámos, Rózsa-u. 36. id. Pintér Ferencz, takács, Honvéd-u. 14. Pintér István, postaszolga, Vörösmarty-u. 43. Pintér István, városi becsüs, Teleki-u. 51. Pintér László, földmives, Őrtorony-u. 3. Pintér Zsiga, földmives, Homokkomáromi-u. 3. Piriti Sándor, vasúti, Gyár-u. 29. Plíhál Ferenczné, magánzó, Sztgyörgyvári-u. 3. Plihál Viktor, közjegyző, Szentgyörgyvári-u. 3. Plánder Antal, földmives, Polgár-u. 17. Plánder Boldizsár, vasúti fékező, Országút 22. Plánder Ferencz, (huszár) földm. Rozmarin^-u. 10 Plánder Ferencz (majdák) földmiv. Országút 70. Plánder György, földmives, Országút 24. Plánder György, földmives, Varasdi-u. 29. Plánder György, földmives, Szent-Rókus-u. 3. Plánder György (liszói) fölmives, Zsigárdiköz 2. Plánder György, földmives, Körmös-u. 36. Plánder Istvánné özv., földmives, Varasdi-u. 73. Plánder János (bömhécz) földm., Varasdi-u. 67. Plánder János, földmives, Polgár-u. 3. Plánder János (tükrös) földmives, Polgár-u. 15. Plánder János (bömhécz) földmiv., Polgár-u. 19. Plánder János, földmives, Körmös-u. 15. Plánder Józsefné özv., földmives, Őrtorony-u. 32. Plánder József, földmives, Bajcsa-u. 39. Plánder József (kerpács), földmives, Bába-u. 2. Plánder József, földmives, Országút 52, 54. Plánder László, földmives, Hunyady-tér 14. BWj—i. j".\'1. i ipww ---------- - 144 Plánder László (biksi), földmives, Polgár-u. 11. Plánder László, földmives, Körmös u. 31. Plánder Péter, földmives, Varasdi-u. 8. Plánder Teréz, magánzó, Teleki-u. 44. Plánder Vendel, földmives, Országút 5. Plemmer József, földmives, Alsótemető-u. 7, Plosser István, ügyvéd, Király-u. 35. Poczek István, csizmadia, Kisrácz-u. 18. Polecz József, vasúti postaaltiszt, Teleki-u. 56. Polin Péter, kéményseprő, Teleki-u. 62. Poór Gábor, magánzó, Magyar-u. 40. Polai Antal, földmives, Országút 62. Polai Antal (Gyuricz) földmiv. Homokkom.-u. 6. Polai Fernncz (huszár) földmives, Szigeti-u. 11. Polai György, földmives, Homokkom.-u. 11. Polai György, földmives, Zsigárdköz 1. Polai György, földmives, ürestelek Őrtorony-u. 8. Polai György (gyuricz) földmives, Őrtorony-u. 6. Polai János, földmives, Pápai-u. 1. Polai János, földmives, Pivári-u. 46 Polai László ifj., földmives, Homokkom.-u. 8. Polai László (győri) földmives, Homokkom.-u. 39. Polai László (gyuricz) földm., Homokkom.-u. 46. Polai László, földmives, Hunyady-tér 5. Polai Péter (fráter) földmives, Polgár-u. 10. Polgár József, korcsmáros és hentes, Szt-Flórián- tér 5. Polgári Egylet, Sugárut 3. Polánecz György né, földmives, Országút 133. Polanecz János, földmives, Pápai-u. 5. Polánecz József, földmives, Országút 55. Polanecz "József, földmives, Szent-Rókus-u. 24. Pollák Alajos, kovács, József főherczeg-ut. Dr. Pollák Ernő, orvos, Nádor-u. 10. Pollák Ede, kékfestő, Király-u. 9. Pollák Bálintné, özv. Király-u. 12. Pollak József, bőrkereskedő, Kinizsy-u. 10. Pollak József, bőrkereskedő, Kölcsey-u. 8. Deák Ferencz-tér 10. Pollák Lipót, kereskedő, Magyar-u. 22. özv. Pollák Samuné, korcsmáros, Csengery-u. 103. Polednák Antal, kertész, Kisfaludy-u. 32. Pongrácz Jakabné, magánzó,_ Kisfaludy-u. 17. Poredus Ántalné, tanítónő, Árpád-u. 23. Porpáczi János, vasúti, Gyár-u. 23. Princsics József, földmives, Teleky-ut 69. özv. Popovics Dömötörné, eszéki lakós, Petőfi-utcza 4. Poszavecz Ferencz, földmives, Ország-ut 83. Poszavecz Ferencz, földmives, Ország-ut 66. ifj. Poszevecz István, napszámos, Atilla-u. 30. Poszevecz János, napszámos, Atilla-u. 62. Poszevecz János, földmives, Czigány-u. 43. Poszevecz János, földmives, Nagyrácz-u. 57. Poszevecz György, földmives, Jakabkuti-u. 55. özv, Poszevecz Györgyné, földmives, Nagyrácz-utcza 23. Poszevecz József, földmives, Kisrácz-u. 19. Poszevecz József, napszámos, Atilla-u. 53. 145 Poszovecz József, földmives, Nagyrácz-u. 55. Poszovecz józsef, földmives, Teleky-u. 77. Porzezinszky Vilmos, bécsi lakós, Batthyány-u. 10. Potyondi József, magánzó, Szemere-u. 12. Pörcz János, magánzó, Teleky-ut 67. Próbált Károlyné, magánzó, Hunyady-u. 7. Presburger Aladár örökösei, Fő-ut 22. Práger Béla, gyógyszerész, Király-u. 41. Práger Mari, magánzó, Kinizsy-u. 59. Pulai Ferencz, földmives, Rákóczy-u. 48. Pukmáti Ferencz (Gréczi), földmives, Szent Rókus-u. 32. Pukmán László, földmives, Templom-tér 10. Pusofszky Rezső, vasúti, Gyár-u. 31. Puchmeister Sebestyén, földm., Rákóczy-u. 3/a. Rada István, magánzó, Árpád-u. 13. Radics Károly, földmives, Czigány-u. 60. Radics József, földmives, Nagyrácz-u. 105. Radics József, földmives, Pivári-u. 48. özv. Radakovics Jánosné, magánzó, Hunyadi-u. 24. Radasics István, földmives, Kisrácz-u. 32. Raffay István, magánzó, Petőfi-u. 48. Raffaeli Alajos, czementgyáro?, Kazinczy-u. 39. Rasztovics József, kocsis, Kisfaludy-u. 5. Rauch Jakab, szatócs, Polgár-u. 2. Rattmann István, földmives, Teleky-u. 54. Rattmann Menyhért, kéményseprő, Teleky-u. 88. Rattmann Bódi, magánzó, Teleky-u. 9. Rapoch Gyula, ügyvvéd, Csengery-u. 7. özv. Rácz Antalné, magánzó, Batthyány-u. 3. Dr. Rácz Kálmán, orvos, Bajza-u. 1. özv. Ráki Ferenczné, magánzó, Eötvöstér 31. Reichenfeld Albert, mészáros, Magyar-u. 2. Reichenfeld Győző, pécsi lakos, Király-u. 32. Reichenfeld Gyula, fakereskedő, Főút 5. Reichenfeld Ignácz örökösei, Kazinczy-u. 8. Reidinger Gyula, cserepes, Kisfaludy-u. 33. Reichard Imréné, magánzó, Hunyady-u. 29. Református hitközség, Batthyány-u. 16. Reitmann Alajos, p. t. tiszt, Kisfaludy-u. 1. Özv. Reizner Györgyné, földmives, Kisrácz-u. 42. Reizner István, földmives, Sziget-u. 3. Reithofer Lajos, magánzó, Teleky-u. 40. Reithoffer János, magánzó, Petőfi-u. 21. özv. Reiner Mátyásné, magánzó, Atilla-u. 12. Rémán József, magánzó, Huszti-tér 5. Révész Ádám, rövidárus, Hunyady-tér 16. özv. Réti Lajosné, magánzó, Hunyady-u. 27. Récsei György, magánzó, Kórház-u. 3. Riedlmayer Károly, fogy. ellenőr, Szemere-u. 15. Ring Pál, kalapos, Magyar-u. 36. , Ring János, szabó, Vörösmarty-u. 12. özv. Reinhofer Lászlóné, Kinizsy-u. 36 id. Rittel Frigyes, földmives, Garay-u. 5. ifj. Ritecz Ferencz, v. napszámos, Bába-u. 8. Rosenberg Izráelné, Erzsébettér 3—4. Rosenberg Miksa, magánzó, Magyar-u. 11. Rosenberg Jánosné, magánzó, Csengery-u. 2. 1 Rosenberg Károly, gazdász, Kazinczy-u. 12. Rosenberger Bernát, korcsmáros, Eötvöstér 29. Rosenberger Pál, terménykereskedő, Csengery-ut 36. Rosenfeld Miksa, csipész, Csengery-u. 17. Rosenfeld Adolf fiai, kereskedő, Főút 4. Rosenfeld Alajos, szikvizgyáros, Kazinczy-u. 25. özv. Rosenfeld Samuné, magánzó, Szemere-u. 14. Rosenthal Jakab, vegyes keresk, Kölcsey-u. 10. Deáktér 9. Rosenthal Géza, pékmester, Eötvös-tér 32. Rohrer Károly, nyűg. kalauz, Kazinczy-u. 61. özv. Roland Antalné, magánzó, Kossuth-tér 22. özv. Rottmann Ferenczné, földm, Rózsa-u. 1. Rothschild Samu, kereskedő, Magyar-u. 19. Rothschild Albert, kereskedő, Hunyady-u. 22. Rozs Ferencz, köteles, Magyar-u. 24. Rózsa Ferencz, földmives, v^rtorony-u. 16. Rózsa (Gyuricz) György, földmives, Homokkomárom i-u. 21. Rusznyák János, magánzó, Batthyány-u 25. Sallér Lajosné, magánzó, Teleky-u. 11. özv. Saller Sándorné, magánzó, hunyady-u. 32. Salovics Sándor, földmives, Ország-ut 72. Samu Erzse, magánzó, Körmös-u. 20. Samu János, földmives, Körmös-u. 33, Samu János, napszámos, Szigeti-u. 22. Samu József, magánzó, Magyar-u. 20. Samu József, kolompár, Kölcsey-u. 4. 11. Samu László, földmives, Körmös-u. 16. Sartory Oszkár, czement gyáros, Zárda-u. 2. Király-u. 4. 38. 45. Staab József, városi becsüs, Sugár-ut 17. Rákóczy-u. 8. Sattler Mórné, magánzó, Eötvös-tér 2. Savanyó1 Ferencz, földmives, Rozmaring-u. 12. Savanyó József, földmives, Körmös-u. 34. Sauerinann Mihály, polg. isk. tanár, Sugár-u. 32. Sauervein Géza, v. kalauz, Hajcsár-u. 7. Felső sánczi major. Sáfrán József, földmives, Magyar-u. 133. Sánta János, földmives, Magyar-u. 74. Sásvári János (marusa), földm, Szentrókus-u. 30. Sásvári János, földmives, Rózsa-u. 48. Sásvári János, földmives, Zsigárdi-köz 9. Sásvári József, magánzó, Atilla-u. 25. Sásvári Józsefné, napszámos, Atilla-u. 34. Sárecz György, csizmadia, Teleky-ut 63. Sárecz József, hentes, Kinizsy-u. 54. özv. Schwartz Adolfné, magánzó, Magyar-u. 56. Schwarz Benő, szatócs, Rákóczy-u. 36. özv. Schwarz Jakabné, magánzó, Rákóczy-u. 10. Schwarz Sándor, p. t. altiszt, Teleky-ut 29. Schwartz Lajos, kőmives, Magyar-u. 149. Schwarczstein Kálmán, alsórajki lakós, Magyar-utcza 76. " 1 Sugár Adolf, fodrász, Kinizsy-u. 22. \' Schlesinger Márton, magánzó, Magyar-u. 84. 147 Schlesinger Mór, magánzó, Petőfi-u. 23. özv. Schei Ferenczné, mosónő, Hunyady-u. 34. özv. Scheier Josefiri, magánzó, Csengery-u. 6. Schulhof Adolf, borkereskedő, Csengery-ut 31. Király-u. 15. Scheber Betti, magánzó, Kazinczy-u. 55. Schmied Frigyes, magánzó, Zrinyi M.-u 48. Schmidt Zsigmond, magánzó, Magyar u. 13. Schercz Róza, magánzó, Zrinyi Miklós-u. 53. Schercz Albertné özv., magánzó, Deák-tér 6. Schermann György, kádár, Petőfi-ut 62. Schermann József, asztalos, Petőfi-ut 37. Schrancz István, katonatiszt, Vörösmarty-u. 63. Schweitzer Ferencz, magánzó, Teleky-u. 108. Schlosser Károly, őrmester, Rózsa-u. 9. Schapringer Adolf, órás, Arany János-u. 6. Schuch Károly segédfiitő, József főherczeg-u. özv. Schönfeldlgnáczné, magánzó, Petőfi-ut 12,14. Schönfeld Miksa örökösei, Csengery-u. 13. Selek József bérkocsi tulajdonos, Zrinyi Miklós-utcza 22 Sebestény Lajos, ügyvéd. Eötvös-tér 16., Arany János-u. 12. Sebestény Fáni, szatócs, Petőfi-u. 31. Sebestény Karolin, szatócs, Atilla-u. 9. Segesdi István, napszámos, Hunyady-u. 33. özv. Sebők Andrásné, napszámosné, Jakabkuti-utcza 72. Sebők István, napszámos, Petőfi-ut 92. Sebők János, földmives, Magyar-u. 103. özv. Sebők Györgyné, magánzó, Magyar-u. 134. Sebők Pál, napszámos, Árpád-u. 33. Seibl Bertalan, magánzó, Rózsa-u. 4. Sindlberger Mihály, kovács, Szentflórián-tér 2. Simon Gábor, gombkötő, Hunyady-u. 10. Simon György, sziirszabó, Kossuth-tér 7, Simon Ferencz, napszámos, Teleky-u. 61. Simon István, szatócs, Teleky-u. 55. Simon József, magánzó, Kinizsy-u. 72. Simon István, hentes, Varasdi-u. 55/a. Simon Kálmánné, korcsmáros és hentes, Kór-ház-u. 1. Simon Lajos, baromfi kereskedő, Varasdi-u. 3. Simon László, földmives, Rozmaring-u. 14. Simon Zsigmond, magánzó, Fő-ut 15. Simon Zsigmondné, magánzó, Kölcsey-u. 14. Simoncsics Antal, magánzó, Eötvös-tér 24. Singer Samu, magánzó, Bajza-u. 8. Sintár Károly, magánzó, Szentrókus-u. 15. Sió Károly, épitő, Arany János-u. 2/a. Sipos Ferencz, napszámos, Petőfi-ut 61. Sipos István, földmives, Honvéd-u. 41. Sipos (Szalai) György, földm., Vörösmarty-u. 57, Sipos György, földmives, Rákóczy-u. 59. Sipos Istvánné özv., magánzó, Petőfi-ut 65. Sipos József, földmives, Atilla-u. 60. özv. Sipos Györgyné, magánzó, Honvéd-u. 22. Sipos József, v. kalauz, Csányi László-u. 8. Sipos József, kocsis, Róz;,3-:k 43. 1* Sipos Károly, földmives, Honvéd-u. 13. Sipos Sándor, magánzó, Petőfi-u. 76. Skernyák István, földmives, Honvéd-u. 24. Skergula Gyula, czipész, Magyar-u. 5. Snef Ferencz, földmives, Ország-ut 32. Snef György, földmives, Ország-ut 123. Snef György, földmives, Jakabkuti-u. 118. Snef György, földmives, Czigány-u. 44. Snef György, földmives, Felsőtemető-u. 37. Snef János, földmives, Czigány-u. 17. Snef János, földmives, Nagyrácz-u. 31. Snef József (Kuzsner), napszámos, Ország-ut 117. özv. Snef Józsefné, földm. Homokkom.-u. 24 Snef József (Péter), földmives, Szentrókus-u. 45. Snef László, földmives, Czigány-u. 31. ifj. Snef László, földmives, Ország-ut 39. Snef (Kuzsner) József, földmives, Czigány-u. 9. Snef Péter, földmives, Szepetnek-u. 8. Snidár András, v. rendőr, Rákóczy-u. 91. Snidár János, földmives, Rákóczy-u. 50. Snidár József, v. hivatalszolga, Rákóczy-u. .91. Sojkovics Ignáczné, kalauz neje, Kazinczy-u. 51. Sommer Sándor, magánzó, Kazinczy-u. 4. Sós Mihály, napszámos, Sikátor-u. Sörgyár r. t, Csengery-u. 109, 89. Sölétormos Imre, magánzó, Petőfi-u. 5. Sonnenberg Frigyes, postatiszt, Rozgonyi-u. 8. Spanicz Pál, magánzó, Magyar-u. 16. Spitzer Lipót, kádár, Zrinyi-u. 12. Stepanek Albert, czipész, Hunyady-u. 4. Stern I. Mór, téglagyáros, Rozgonyi-u. 1. Csen-gery-u. 77, 89. Strem Bernát, terménykereskedő, Kinizsy-u. 6. Strem Károly, fa és deszkakereskedő Kinizsy-u. 7. Strem Vilmos, füszerkereskedő, Király-u. 30. Strem Vilmos, kereskedő, Erzsébettér 22. Ste\'ner Ármin, pék, Magyar-u. 11/a. Steiner Fülöp, czipész, Báthory-u. 16. Steiner Majerné, malomkőkeresk. Király-u. 22. özv. Steiner Fáni, magánzó, Zrinyi-u. 7. Steiner Sándor, magánzó, Rózsa-u. 2. Steinitz Károlyné, szatócs, Kisfaludy-u. 38. Sterbeczky Ferencz, v. tanácsos, Kossuth-tér 8-9. özv. Stirling Sándorné, őrnagy özvegye, Eötvöstér 15. Stessel Ignácz, magánzó, Magyar-u. 21. Steinicz Reginá, magánzó, Czigány-u. 2. Steszlin Ferencz (csucsi) földmives, Szt-Rókus-utca 38. Steszlin Gyula, váltóőr, Varasdi-u. 60. Steszlin Kis György, földmiv. Szt-Rókus-u. 13. Steszlin Ferencz, földmives, Homokkom.-u. 12. Steszlin József, földmives, Körmös-u. 41. Sternáth Ferencz, csizmadia, Petőfi-u. 55, 59. Stand József, napszámos, Hunyady-tér 26/b. Stocker Ferencz, mozdonyvezető, Homokkomá-romi-u. 38. Stocker József, földmives, Őrtorony-u. 21. Stolczer Adolf és Vilmos, gabonakereskedő, Magyar-u. 27. özv. Stróber Istvánné, földmives, Magyar-u. 153, Strobli József, földmives, Honvéd-u. 53. Stróbl László, fiitőházi napsz. Vörösmarty-u. 44, Stróber Lajos, földmives, Petőfi-u. 66. Subicz János, magánzó, Atilla-u. 17. Suszter Lujza, magánzó, Sugár-ut 22. Síile Antal, postaszolga, Kisfaludy-u. 31. Síile istván, földmives, Rákóczy-u. 45. Sümegi Jánosné, magánzó, Zrinyi-u. 56. Svanner István, főkalauz, Kazinczy-u. 30. Svastits Hugó, magánzó, Báthory-u. 12. Szabó Gáspár, szaplányosi molnár, Kazinczy-utcza 37/a. Dr. Szabó Zsigmond, orvos, Kazinczy-u. 6. Szabó József, irnok, Bajza-u. 9. Szabó Ignácz, szabó, Kinizsy-u. 57. Szabó Ferencz, ács, Rákóczy-u. 43. Szabó (liti) Ferencz, földmives, Hunyadytér 9. Szabó László, földmives, Jakabkuti-u. 3. Szabó (liti) György, földmives, Őrtorony-u. 12. Szabó György, földmives, Kismező-u. 5. Szabó Lajos, molnár, Potylimalom. Szabó József, földmives, Pivári-u. 20. özv. Szabó Antalné, magánzó, Atilla-u. 49. özv. Szabó Ferenczné, magánzó, Rózsa-u. 3. Szabó József, magánzó, József főherczeg-ut Szabó Ferencz, magánzó, József főherczeg-ut. Szabó József, napszámos, Magyar-u. 67. Szabó Károly, kötélgyártó, Magyar-u. 79. Szalai István, napszámos, Magyar-u. 49. Szalai Miklós, napszámos, Magyar-u. 161. Szalai Lajos, ügyvéd, Báthory-u. 8. Szalai Irma és nővérei, Báthory-u. 10. Szalai János, földmives, Országút 96. Szalai Albert, földmives, Jakabkuti-u. 9. Szalai István, földmives, Körmös-u. 10. Szalai Dénes, tanitó, Sugár-ut 42, Szalai Sándor, p. t. szolga, Vörösmarty-u. 42. Szakonyi József, Rákóczy-u. 57. Szakonyi Géza, polg. isk. tanár, Kinizsy-u. 34 b. Szakonyi József, v. kalauz, Hajcsár-u. 9. Szakonyi Antal, madárkereskedő, Teleky-u. 68. Szakonyi Józsefné örökösei, Árpád-u. 25. Szakonyi Ferencz, v. rendőr, József főherceg-ut. Szabadhegy hegyközség, Szabadhegy. Szakos Antal, napszámos. Ors/águt 110. Szauter Gábor, földmives, Tornyosköz 8. Szavári Sándor, magánzó, Csengery-u. 70. Szattler Károly, festő, Kölcsey-ut 15. Szauer Ignácz, bérlő, Nádor-u. 5, Kaziucy-u. 10. Szauer Lajos, magánzó, Kossuth-tér 24\'a. Szántó János, építőmester, Vörösmarty-u. 1. Szántó József, kőmives segéd, Vörösmarty-u. 3 Szántó János, magánzó, Magyar-u. 53. Szántó János, napszámos, Nagyrácz-u. 22. Szálinger Antal, szitás, Petőfi-u. 9. ■ 150 | Szári György, v. rendőr, Vörösmarty-u. 35. Szenes Gergely, napszámos, Rákóczy-u. Szeitl Jánosné, örökösei, Király-u. 24. Szeitl Jánosné, magánzó, Magyar-u. 44. Szerecz József, földmives, Pivári-u. 10. Szerecz Ferencz, földmives, Magyar-u. 132. özv. Szerecz Jánosné, földmives, Pivári-u. 34. id. Szerecz József, földmives, Kisrácz-u. 28. Szerdahelyi (csépka) Ferencz, földm. Varasdi-u. 2. Szerdahelyi László, földmives, Czigány-u. 40 Szerdahelyi György, földmives, Czigány-u. 25. Szerdahelyi Ferencz, földmives, Malomkerti-u. 2. Szerdahelyi Sándor, földmives, Ország-ut 81. Szerdahelyi György, földmives, Országút 94. Szetler János, magánzó, Teleky-u. 27. Szélig Antal, szíjgyártó, Teleky-u. 10. Szekeres Ferencz, földmives, Rákóczy-u. 67. özv. Szekeres Péterné, magánzó, Szemere-u. 8. Dr. Szekeres József, orvos, Batthyány-u. 6. Szekeres Vendel, földmives, Garay-u. 13. Szekeres György, földmives, Rákóczy-u. 39. Szegő Gyuláné, fakereskedő, Eötvös-tér 8. özv. Szevarics Károlyné, magánzó, Zrinyi Mik-lós-u. 42. Szendrei Károly, v. hivatalnok, Gyár-u. 25. Szeiler Matild, magánzó, Kinizsy-u. 35. Szeidmann Samuné, szikvizgyáros, Eötvöstér 26. Erzsébettér 14—15. Szentgyörgyi József, napszámos, Országút 121. Szedlmayer László, földmives, Hunyadi-tér 8. Szedlmayer Ferencz, földmivés, Hunyadi-tér 10. özv. Szekrény Andrásné, magánzó, Szentflóriántér 24. Széchényi István, lakatos, Kossuth Lajos-tér 13. Szélig Lajosné, magánzó, Atilla-u. 4. özv. Szélessy Józsefné, magánzó, Zárda-u. 5. Szépe Boldizsárné, vendéglős, Magyar-u. 29-31. özv. Székely Lajosné, magánzó, Zrinyi M.-u. 34. Szilvái Lajos, magánzó, Petőfi-u. 7. \' Szilvái Pál, magánzó, Gyár-u. 33. Szijártó László, magánzó, Petőfi-ut 87. Szíjártó Mihály, kovács, Varasdi-u. 17. özv. Szibor Katalin, magánzó, Rákóczy-u. 29. Dr. Szigethy Károly, orvos, Főút 19. Szilajka György, földmives, Czigány-u. 37. Szilajka István, földmives, Ország-u. 79. Szívós Imre, órás, Király-u. 5. özv. Szij Dániel, kovács, Szentflórián-tér 4. Szitár Antal, mozdonyvezető, Csányi L.-u. 19. Szieber Ferencz, v. kalauz, Csányi L.-u 9. Szlávecz Ferencz gányer, földm., Szt. Rókus-u. 8. Szlávecz János, gányer, földm., Szt. Rókus-u. 10. Szmodics Vendel, földmives, Országút 34. özv. Szmodics Györgyné, földm., Országút 36. Szmodics Ferencz, földmives, Pápai-u. 16. özv. Szmodics Györgyné, napsz. Jakabkuti-u. 20. Szmodics György, napszámos, Jakabkuti-u. 24. Szmodics Pongrácz István, földmives, Jakab-kuti-u. 46. Szmodics (bariska) Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 64. özv. Szmodics László, földmives, Bajcsa-u. 41. Szmodics (bariska) jános, földmives, Nagyrácz-u. 61. Szmodics Péter és László, földmives, Nagyrácz-u. 91. Szmodics József, földmives, Alsótemető-u. 8. Szmodics (bariska) János, földm., Pivári-u. 9. Szmodics Józsefné, napszámos, Pivári-u. 50. Szmodics József, földmives, Felsőtemető-u. 6. Szmodics László, Felsőteniető-u. 43. Szmodics Antal, földmives, Tornyosköz 2. Szmodics Ferencz, földmives, Szepetneki-u. 11. Szmodics László, földmives, Körmös-u. 27. Szmodics György, magánzó, Atilla-u. 42. Szmodics (pongrácz) László, földm. Varasdi-u. 13. Szmodics Ferencz, földmives, Varasdi-u. 66. Szmodics György, földmives, Varasdi-u. 69-71, Szobolics János, földmives, Magyar-u. 130. Szokol János, földmives, Varasdí-u. 1. Szokol Ferencz, földmives, Szepetnek-u. 27. Szokol Ferencz, földmives, Rozmaring-u. 53. Szokol János, földmives, Templom-tér 4. Szokol László, földmives, Czigány-u. 56. Szokol (pisti) János, földm., Szt. Rókus-u. 27. Szokol (pisti) Ferencz, földm., Szt. Rókus-u. 35, Szokol János, földmives, Bajcsa-u. 38. Szokol György, földmives, Bajcsa-u. 38. Szokol József, földmives, Bajcsa-u. 52. Szokol József, földmives, Nagyrácz-u. 41. Szokol Ferencz, földmives, Nagyrácz-u. 49. Szokol László (öreg), földmives,„Őrtorony-u. 14. Szokol György (pisti), földm., Őrtorony-u. 37. Szokol László, napszámos, Berekköz 1. Szokol Ferencz, földmives, Homokkom.-u. 33. Szokol János, földm., Homokkomáromi-ut 35. Szokol István, napszámos, Kismező-u. 2. Szokol László, földmives, Szt. Rókus-u. 26. Szollár József (hajnali), földm. Hunyady-tér 19. Szollár László, földmives, Jakabkuti-u. 42. Szollár György, földmives, Jakabkuti-u. 44. Szollár Ferencz, földmives, Nagyrácz-u. 121. Szollár László, földmives, Szepetneki-u. 21. Szollár György, földmives, Polgár-u. 14. Szollár Ferencz, földmives, Nagyrácz-u. 63. Szommer Ferencz, vasúti, Gyár-u. 7. Szondi Lászlóné, szentbalázsi lakós, Sugár-ut 24. Szövedics István, v. munkás, Árpád-u. 8. Szuknai Lajos, épitő, József főherczeg-ut özv. Szukics Nándorné, magánzó, Fő-ut 12. Szűcs Ferenczné, magánzó, Hunyady-u. 35. Szűcs József, napszámos, Rákócy-u. 24. Szűcs János, v. erdőőr, Magyar-u. 131. özv. Szűcs Jánosné, magánzó, Kinizsy-u. 77. Szűcs Imre, ácssegéd, Garay-u. 39. Sztupár István, csizmadia, Arpád-u. 4. Szvetecz Lajos, kalapos, Teleky-u. 32. Takács Ferencz, földmives, Honvéd-u. 19. Takács Ferencz, földmives, Qaray-u. 19. Takács János, napszámos, Atilla-u. 44. Takács József, csizmadia, Árpád-u. 12. Takács József, földmives, Ország-ut 27. Takács József, földmives, Ország-ut 33. Takács Gizi József, napszámos, Szepetneki-u. 53. Takács István, földmives, Teleky-u. 80. Takács Péter, Teleky-u. 33. Takács Péter, magánzó, Csányi László-utcza 3. Csengeri-ut 30. Talabér Kálmán örökösei, Petőfi-u. 1. Tamás Ignácz, p. t. altiszt, Atilla-u. 64/a. Tanczenberger János, v. becsüs, Kinizsy-u. 48. Tarsely Ferencz, szolga, Petőfi-ut 57. Tasali Tamás, postatiszt, Királyi Pál-u. 5/a. Tauber Lajosné, magánzó, Csengery-ut 16. Tánczos Kálmán, vasúti hiv, Hunyadi-u. 21. Tálosi István, földmives, Teleky-ut 75. özv. Taschner Józsefné, Rákóczy-u. 37. Tengerdi László, postaszolga, Kinizsy-u. 32. Tchobik Józsefné, szatócs, Kisfaludy-u. 44. Tenk Ferencz, asztalos, Ország-ut 85. Thassy Ábel, magánzó, Arany János-u. 9. Tersánczky Gyula, Szabadhegy Tillhof Istvánné, magánzó, Atilla-u. 16. Tersanszky József, Báthory-u. 2. Tislerics György, földmives, Hunyady-tér 18. Tislér Ferencz, földmives, Homokkomáromi-u. 42. Tislér Ferencz, (Janker), földm, Szigeti-u. 27. Tislér Ferencz (janker), földm., Szigeti-u. 29. Tislér György (Janker), földm, Szigeti-u. 7. Tislér György, földmives, Felsőtemető-u. 33. Tislér István, kőmives, Nagyrácz-u. 73. Tislér János (Jámbor), földm, Pivári-u. 13. Tislér Józsefné, földmives, Polgár-u. 7. Tislér József, földmives, Czigány-u. 46. Tislér László (Südő), földmives, Bába-u. 10. Tislér László, földmives, Czigány-u. 10. özv. Tiszai Józsefné, Tiszai Ferencz (palkó) földm, Jakabkuti-u. 76. Tiszai Ferencz, földmives, Ország-u. 9. Tiszai József, földmives, Nagyrácz-u. 75. Tiszai György, földmives, Ország-u. 38. Tiszai József, földmives, Ország-ut 11. id. Tiszai Józsefné, özv. földm, Petőfi-u. 93. Tiszai László, földmives, Rozmaring-u. 8. Tiszai Mihály, földmives, Varasdi-u. 48. özv. Tiszai Józsefné, földmives, Nagyrácz-u. 2. Titz Antal, czipész, Bajza-u. 11. Tizedes Ferencz, v. kalauz, Csengery-u. 66. Tizedes János, magánzó, Árpád-u. 14. Tober József, földmives, Vörösmarty-u. 70. Toch Lipót, szatócs, Petőfi-ut 28. Toch Zsigmond, kereskedő, Teleky-ut 47. 49. Topolics József, csizmadia, Petőfi-ut 10. Tompa Rozália, varrónő, Kossuth L.-tér 24. Tompa György, földmives, Varasdi-u. 45. özv. Topolics Jánosné, magánzó, Teleky-ut 42. 153 Topolics János, magánzó, Petőfi-ut 11. Tollás Bődi, földmives, Atilla-u. 35. Tollár István, fazekas, Magyar-u. 120. Tollár János, földmives, Teleky-u. 104. Torma Alajos, asztalos, Kinizsi-u. 8. Torma János, vasúti hordár, Magyar-u. 70. Torma József, magánzó, Magyar-u. 75. Tomasics Ferencz, ács, Teleki-ut 73. Tomasics János, földmives, Rózsa-u. 27. Tomasics József ifj., földmives, Atilla-u. 37. Tomasics József, földmives, Vörösmarty-u. 29. Tomasics László, vas. rakt. munk., Teleki-u. 78. Tóth György, vár. "szolga, Kinizsi-u 75, Özv. Tóth Istvánné, magánzó, Petőfi-u. 18. Tóth István, magánzó, Batthyány-u. 12. Tóth János, mágánzó," Vörösmarty-u. 14. Tóth Hérics János, bpesti lakós, Széchenyitér 4. Tóth Józsaf, csizmadia, Hunyady-u. 19. Tóth József, kovács és kocsigyártó, Teleky-u. (\'•. Tóth József, magánzó, Teleky-u. 8. Tóth Károlyné, magánzó, Csányi-u. 16. Tóth Péter, asztalos, Czigány-u. 3. Tóth Péter, napszámos, Szepetneki-u. 65. Totola Lajos, kalaposmester, Eötvös-tér 25. Törő Ferencz, takács, Czigány-u. 13. Törő György, földmives, Czigány-u. 16. Törő József, földmives, Czigány-u. 15. Törő József, földmives, Czigány-u. 59. Török Ferencz (balog) földmives, Petőfi-u. 77. Török Ferencz, bádogos, Huszti-tér 2. Töiök (bandér) György, földmives, Atilla-u. 4(3. Török (balog) György, földmives, Petőfi-u. 82. Török György, földmives, Nagyrácz-u. 16. Török István, magánzó, Petőfi-u. 70. Török János, földmives, Czigány-u. 57. Török (balog) János, földmives, Honvéd-u. 5. Török József, kocsikapcsoló, Árpád-u. 29. Török József, napszámos, Magyar-u. 122. Török Józsefné özv., földmives, Rákóczy-u. 47. Török józsef (nyári), földmives, Őrtorony-u. 15. Török József, napszámos, Kinizsi-u. 46. Tretter János, magánzó, Teleky-u. 82. Trojkó Gyula, kolompár, Eötvös-tér 9. Trojkó János, magánzó, Teleky-u. 28. Trojkó Lajosné, ügyvéd neje, Csengery-u. 24. Trojkó Péter, magánzó, Magyar-u. 34. Tripammer Gyula, takarékpénztári igazgató, Széchenyi-tér 12. Dr. Tripammer Rezső, ügyvéd, Fő-ut 20. Dr. Tuboly Gyuláné, ügyvéd özvegye Széchenyitér 6. Turek Ferenczné, magánzó, Árpád-u. 10. Turek Géza, csizmadia, Magyar-u. 23. Turek Gyula, csizmadia, Bajza-u. 18. Tüskés Sándor,fvasuti őr, József főherczeg-ut. Ugor Antal, fazekas, Magyar-u. 119. özv. Ugor Károlyné, magánzó, Sikátor-u. 1. Ujváry Géza, kisbirtokos, Teleky-u. 24. 12 Özv. Ungár Gáspárné, cselédotthon tulajdonos, Kinizsy-u. 33. Unger Ullmann Elek, vaskereskedő, Kazinczy-u. 17, 19. Vadász (ferkács) Jánosné, földm. Atilla-u. 29. özv. Vadász Jánosné, magánzó, Atilla-u. 48. özv. Vadász (néma) Józsefné, magánzó, Aíilla-utcza 51. Vadász György, napszámos, Teleky-u. 92. Vajda György, földmives, Rozmaring-u. 42. Vajda Antal, földmives, Rozmaring-u. 2. Vajda (Szabó) György, napszámos, Körmös-u. 24. Vajda József, földmives, Bajcsa-u. 46. Vajda (Szabó) György, földmives, Bajcsa-u. 60. ifj. Vajda Ferencz, bpesti lakos, Teleky-u. 39. Vajda János, földmives, Nagyrácz-u. 18. Vajda József, földmives, Bajcsa-u. 18. Vajda Antalné, földmives, Bajcsa-u. 20. Vajda (pálek) József, földmives,\' Bajcsa-u. 26. Vajda (czika) Ferencz, földmives, Bajcsa-u. 32. Vajda (pálek) József, földmives, Varasdi-u. 32. Vajda (kanki) József, földmives, Varasdi-u. 44. Vajda (kanki) György, földmives, Pivári-u. 12. Vajda (kanki) János, földmives, Pivári-u. 14. Vajda Ferencz, földmives, Jakabkuti-u. 80. Vajda János (szabó), napszámos, Jakabkuti-u. 92. Vajda József (szabó), napszámos, Jakabkuti-u. 94. Valigurszky Antal, polg. isk. tanár, Bajza-u. 4. Valbach örökösei, Kinizsy-u. 3. Varga Ferencz (bődike) földm., Rozmaring-u. 25. Varga (penecz) János, földm., Szepetneki-u. 5. Varga Ferencz, földmives, Szepetneki-u. 49\' özv. Varga Ferenczné, magánzó, Szepetneki-u. 25. Varga György, földmives, Polgár-u. 5. Varga (Miklós) József, földmives, Bajcsa-u. 62. Varga (penecz) György, földmives, Kisrácz-u. 1. Varga (makár) Mihály, földmives, Kisrácz-u. 9. Varga (makár) László, földmives, Kisrácz-u. 11. özv. Varga Ferenczné, földmives, Kisrácz-u. 12. Varga (makár) György, földmives, Kisrácz-u. 13. özv. Varga Ferenczné, földmives, Kisrácz-u. 23. Varga János, földmives, Kisrácz-u. 31. Varga Ferencz, földmives, Kisrácz-u. 34. Varga (penecz) Ferencz, földm., Nagyrácz-u. 10. Varga Ferencz, földmives, Nagyrácz-u. 14. Varga Ferencz, földmives, Nagyrácz-u. 25. Varga György, földmives, Nagyrácz-u. 53. Varga József, földmives, Nagyrácz-u. 77. Varga József, földmives, Nagyrácz-u. 97. Varga József, földmives, Alsótemető-u. 13. Varga Ferencz, földmives, Alsótemető-u. 19. Varga István, földmives, Alsótemető-u. 23. Varga József, földmives, Alsótemető-u. 25. Varga József, tvszéki irnok, Vörösmarty-u. 19. id. Varga Péter, földmives, Honvéd-u. 4. Varga Ferencz, magánzó, Kinizsy-u. 71. Varga János, csizmadia, Báthori-u. 14. özv. Varga Pálné, magánzó, Bajza-u. 12/a. 155 Varga Mari, magánzó, Bajza-u. 12/b. Varga István, földmives, Rózsa-u. 10. Varga Ferencz, napszámos, Rózsa-u. 12. Varga Vendel, r. tizedes, Sikátor-u. 1 Varga György, csizmadia, Magyar-u. 15. Varga János, magánzó, Magvar-u. 81. Varga György, p. t. szolga, Magyar-u. 93. Varga István, magánzó, Magyar-u. 110. Varga (Miklós) Ferencz, földm., Varasdi-u. 52. Varga (makár) József, földm., Felsőtemető-u. 1. Varga (kanki) Ferencz, földm., „ 5. Varga (bődike) Sándor „ „ 10. Varga György, v. rendőr, „ 10\'a. Varga (bődike) András, földm. „ 12. Varga (penecz) János „ „ 14. Varga László „ „ 31. Varga (katona) István „ Pivári-u. 35. Varga Lászlóné „ Sziget-u. 18. Varga Ferencz, v. kalauz, Ország-u. 8. Varga József, földmives, Országút 103. özv. Varga Jánosné, földmives, Pápai-u. 10. Varga László, kőmives s. Jakabkuti-u. 41. Varga József, földmives, Jakabkuti-u. 70. Varga (penecz) József, földmives, Homokkomá-romi-u. 25. Vas György, fazekas, Magyar-u. 65. Varasdi István, magánzó, Gyár-u. 35. Vári József, tanító, Kinizsy-u. 28. Vágner István, földmives, Rákóczy-u. 69. özv. Vágner Károlyné, magánzó, Kölcsey-u. 6, 9. Deák-tér 11. özv. Vágner Miklósné, tanítónő, Batthyány-u. 11. Weisz József, fuvaros, Petőfi-u. 30. Weisz Adolf, házaló, Hunyady-u. 44. Weisz Árminné, magánzó, Zrinyi-u. 28. Weisz Soma, czementgyáros, Király-u. 18. Weisz Ignácz, edény kereskedő, Király-u. 21. Weisz Jakab, Király-u. 47. Weiszberger Náthán, mészkeresk. Király-u. 3 Weiszberger Zsigmond, kőfaragó, Csengery-ut 14. Weiser József, gépgyáros, Király-u. 37, Főút 9. Weiszmayer Lipót, Kossuth-tér 6. Vellák Boldizsár, földmives, Petőfi-ut 83. Veliák János, földmives Magyar-u. 121. Vellák József, váltóőr, Vörösmarty-u. 46. Vellák János, földmives, Honvéd-u. 7. Vellák Ferencz, földmives, Rákóczy-u. 54. Vellák József, földmives, Rákóczy-u. 56. Vellák József, földmives, Rákóczy-u. 69. Vellák József, v. raktármunkás, Teleky-u. 72. Veltinger Ferencz, magánzó, Csengery-u. 46. Veltner Rudolf, mészáros, Teleky-u. 12. Veltner János, magánzó, Sugárút 50. Veszter György, földmives, Vörösmarty-u. 48. Vető Imre, p. í. szolga, Vörösmarty-u. 26. Venczel Rezső, igazgató, Hunyady-u. 30. Verta József, p. szolga, Hunyady-u. 36/b. Verbovecz József, földmives, Rózsa-u. 6. Verbovecz Ferencz, magánzó, Teleky-u. 30. 1* Verbovecz Ferencz, villanygyári alkalmazott, Kazinczy-u. 53. Verbovecz ísváb) József, magánzó, Teleky-u. 45. Verbovecz János, földmives, Teleky-u. 52. Verbovecz György, magánzó, Teleky-u. 58. özv. Wernigg Henrikné, magánzó, Cseugerv-ut 101. Wernigg Henrik, vasúti, Csengery-ut 107. Wéber János, földmives, Szentrókus-u. 5 özv. Wéber Lászlóné, földm., Szepetneki u. 2. Wéber Jánosné, földmives, Nagyrácz-u. 99. özv. Wéber Pálné, magánzó, Eötvös-tér 1. Vidor Samu, magánzó, Csengery-ut 5. Viola József, czipész, Hunyady-u. 18. Dr. Viola Ödön, szombathelyi lakós, Magyar-utcza 41. Viosz Ferencz, főszolgabíró, Batthyány-u. 14. Vinczek László, földmives, Szepetneki-u. 43. Vinczek Ferencz, földmives, Rozmaring-u. 16. Vinczek József, napszámos, Országút 139. Vincze József, törzsőrmester, Vörösmarty-u. 50. Vincze Kálmán, házmester, Kinizsy-u. 38. Winter Ferdinánd, könyvelő, Rozgonyi-u. 11. Vidovics (Dádek) Ferencz, földmives, Pivári-utcza. 8. özv. Vidovics Györgyné, magánzó, Magyar-utcza 58. Vidovics József, földmives, Rozmaring-u. 24. Vidovics (Dádek) József, Vörösmarty-u. 23. Vidovics (Dádek) János, földm., Honvéd-u. 43 a. Vidovics György, földmives, Rákóczy-ut 51. Vidovics József, földmives, Rákóczy-u. 53. Vittmann János, levélhordó, Sugárut 35. Vittmann Mátyás, mozdonyvezető, Kisfaludy-u. 37, Szemere-u. 13. Vimmer Ferenczné, földmives, Magyar-u. 94. Virág Károly, földmives, Országút 108. Visiák Sebestyén, magánzó, Csányi-u. 15. Vlasics János, magánzó, Vörösmarty-u. 20. Vlasics Nándor, magánzó, Kossuth-tér 3. özv. Vlasics Márkusné, magánzó, Petőfi-u 50. Vokoun Antal, hentes, Árpád-u. 1—3. Vojkovics György, erdőőr, Vörösmarty-u. 9. Vojkovics József, magánzó, József főherczeg-ut. Vojnovics Ede, vasúti, Csengery-u. 105. Vrábl Antal, főkalauz, Batthyány-u. 24. Wusztl Lajosné, magánzó, Deáktér. Wunderlich Antal, asztalos, Magyar-u. 54. Wucskics János, sertéskereskedő, Sertéstelep. Zábó János, v. váltóőr, Hajcsár-u. 11. Zadubánszky Lajosné özv., magánzó, Eötvöstér 14. Zalai Gizella, órás, Vörösmarty-u. 34. Zapletál Ignácz, fodrász, Kölcsey-u. 17. Závody Albin, kúriai biró, törvényszéki elnök, Bajza-u. 6. Zbinyovcszky János, nyugalmazottplébános, Magyar-u. 47. Zerkowitz Lajos, bornagykereskedő, Kazinczy-utcza 29. Zerkowitz Oszkár, bornagykereskedő, Kazinczy-utcza 33. Zigler Ignácz, fuvaros, Körmös-u. 30. Zimicz Péter, posta altiszt, Huszti-tér 4. Zlatarics György, magánzó, Körmös-u. 5. Zsilovecz János, szabó, Árpád-u. 21, flrmuth fiatban és társa Nagykanizsa, Erzsébet királyné-tér 17. sz. Rmerihai rendszer. Olcsó árah. Oagy kényelem. Pontos és gyors kiszolgálás. Legjobb minőségű áruk. Liszt, só, czukor, kávé, fűszer, gyarmatáru, festék, anyag, déligyümölcs, mindennemű olajok, fénymázak és minden a fűszer szakmába vágó czikkek nagy raktára. H Standard életbizt. társ. főügynöhsége. A világhírű LIESINOI sörgyárnak kizárólagos képviselete és lerakata. üiesinqi sörcsarnohomban (Sz®r™s _i__szalloda mellett) egész napon át kimérés. OS_ _ - - _ FI/4LOVIT5 L/UOS hárpitos és díszítő, bútor nagykereskedő ílagyhanizsán, DélzaSai Takarékpénztár épületében. Állandó nagy rahtár mindennemű bútorokban, úgymint ebédlő, hálószoba e\'s szalon berendezésekben. Hagy uálaszték tükrök és hépehben, úgyszintén finom függönyökben; akszminszter, argómén és szmirna szőnyekben. Couábbd nagy raktár réz- és uasbutorokban. © q)\\ OQ_:__=--:-SO BeierI Ferenc hentes mester Csen gery- ut 76. Saját házában. Részit legjobb minőségű hideg felvágottakat, kalbászokat, sonka és egyéb szalámihat, paprikás és füstölt szalonnát, saját füstölésü sonkát, árusít uaíódi sertés zsirt. hentesárukat nagyban ad el. í XIV. Nagykanizsa város szabályrendeletei. @ ------Első nagykanizsai versenyszabóság! sO .q jí > •O N C/J 3 C ■ts E 5, "ca" C/5 H n. é. közönség b. figyelmébe! Aki jó, olcsó és tartóslruhát akar, az forduljon bizalommal Liditt Miksa férfiszabóhoz, ki saját jó hirnevü műhelyében készit a legújabb divat szerint, kitűnő gyártmányú gyapjú szövetből strapa öltönyöket .... IS frttól feljebb kimenő vagy sétaöltönyöket 22 „ „ felöltőt .......20 „ sportöltönyöket.....16 ,, „ Ferencz József öltönyöket . 28 „ „ Az egyszeri próbarendelés mindenkit meggyőz munkám jó ízléséről és tartósságáról. Vidéki megrendelésnél elegendő a kabát hossza, hát-szélesség, ujjahossza és nadrág belsőhossza. Megrendelések levelezőlapon is eszközölhetők. A nagyérdemű közönség szives támogatását kérve vagyok kiváló tisztelettel LIDITT MIKSA férfiszabó, Hagykanizsa, Magyar-utcza 29. Kívánatra személyesen is megjelenhetek. == @ == Első nagykanizsai versenyszabóság! ® MINDENNEMŰ ZSÁK** PONYVA a legjobb minőségben és legjuíányosabban HIRSCH és SZEGŐ czégnél NAGYKANIZSA, Szarvas szálloda átellenében szerezhetők be. Impregnált szavatolt tiszta lenből készült hazai gyártmányú vízhatlan ponyváink nagy strapa mellett is 10—12 évig eltartanak. Raktáron tartunk szabadalmazott kéveköteleket és egyébfajta kötélárut. Gazdasági magvak, raffia háncs, rézgáíicz, kénpor, gépolaj, továbbá gépzsir, kocsikenőcs, la. petróleum, falapát, favilla s gazdasági kefeáruk. Magyar hír. marhaso nagyáruda. Pinkafői pohróez rahtdr. Bérkocsi ipar. l. §• A bérkocsi iparra nem nyerhet engedélyt az, aki a hatóság előtt mint erkölcstelen életű ismeretes. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után 20 K. fizetendő engedély-dij fejében a város pénztárába. Minden bérkocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen olvashatólag, feltűnő helyen látandó el. A bérkocsinak csakis rendőrhatóságilag kijelölt állomásán szabad állomásozni. Azon rendre nézve, melyben az ugyanazon állomáson levő kocsik egymás után sorakoznak, az állomástérre érkezés elsőbbsége határoz. Az állomástérről eltávozott bérkocsi helyére az utána következő áll, a visszaérkező pedig az utolsó helyet foglalja el. A sorakozás ezen rendjének megzavarása tilos. A vendég vagy megrendelő a sorban álló bérkocsik bármelyikét választhatja. 4- §• A bérkocsiknak márczius hó 1-től október hó végéig reggeli 6 órától éjjeli 11 óráig, november 1-től február hó végéig reggeli 7 órától esti 9 óráig állomáson kell lenniök. 5. §• Vasúti indóházaknál és egyéb köztekinteteknél fogva Nagykanizsa város több forgalmi pontján egész éjen át levén szükség bérkocsikra; a rendőrhatóság időszakonkint meghatározza az emiitett helyeken megjelenni köteles bérkocsik számát és minden egyes bérkocsira nézve a megjelenés helyét és idejét. Ezen kötelesség akként osztandó meg kocsi-szám szerint, sorrendben a bérkocsi tulajdonosok között, : hogy abban mindenki egyformán vegyen részt és senki tul ne terheltessék. 6. §. Az engedélyezhető bérkocsik száma Nagykanizsa város területére összesen 60-ban állapittatik meg. 7- §■ A viteldíj a következőleg állapittatik meg : Egy egész napra, reggel 7 órától kerdve esti 7 óráig, azaz 12-órára . . . K. 12.— Egy fél napra, azaz 6 órára.....„ 6.— Egy negyed órára ........„ 1.— Egy fél órára..........„ 1.20 Három negyed órára .......„ 1.60 Egy egész órára.........„ 2.— Minden következő negyed órára .... „ —.40 A vaspálya udvaráig, vagy vissza megrendelt bérkocsiért .......„ 2.— A kocsi belsejében el nem helyezhető ládáért vagy csomagért külön fizetendő \\ . „ —.20 Mulató helyekre: Sánczba és Lazsnakra . „ 2.— Kiskanizsára és Szentmiklósra .... „ 2.— Paliinba............„ 2.— A színházi fuvarokért: odavitelért 2 kor., visszavitelért ......... 2.— Tánczvigalmakhozi fuvarokért: odavitelért 2 kor., visszavitelért......„ 2.— Templomba és pedig esketés és keresztek s alkalmával, oda és vissza .... „ 2.— Temetések alkalmával a temetőig és vissza „ 2.— Szőlőbe és pedig: Szabad hegy, Sztgyörgy- vár és Kisbagolára......„ 2.— Látóhegy- és Nagybagolára.....„ 3.—- Förhéncz- és Cseríőre ....... „ 4.— Minden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen ez árszabást kifüggesztve kell tartani és az ezen árszabásban meghatározottnál magasabb dijat követelni nem szabad. Minden kocsis köteles ez árszabást elegendő számú nyomtatott példányban magával hordani és abból egy példányt a beszálló vendégnek kívánatra átadni. Ezen példányokat, a melyek egyszersmind panaszlapok, a rendőrség kiállítási áron szolgáltatja ki a bérkocsi tulajdonosoknak. 8. §. Bérkocsi tulajdonos csak oly férfi egyént alkalmazhat kocsisnak, ki élete 16. évét betöltötte, józan életű, rendőrileg kifogástalan és undort gerjesztő testi hibától ment. Minden kocsisnak az 1884. évi XVII. t.-cz. 99. §. által előirt munkakönyvön kivül még a rendőrhatóság által kiállított hajtási jogositványnyal kell bírnia. Hajtási jogosítványt csak az kaphat, ki a rendőrhatóság előtt a hajtásról és arról, hogy a város utczáit jól ismeri, kielégítő vizsgát tett. Ezen jogosítvány a bérkocsi tulajdonos nevén s a bérkocsi számán kiviil a kocsis nevét, személy-leirását s illetőségi helye megnevezését tartalmazza és csak ezen §-ban megállapított kellékeknek megfelelő egyén részére állitható ki". 9. §. A jogosítványt a kocsis a szolgálatba lépés napján a bérkocsi tulajdonostól átveszi, szolgálat közben magával hordja, kívánatra a rendőrség közegének készségesen előmutatja, a szolgálatból küéptekor pedig gazdájának visszaadja. A gazda az eltávozott vagy elhalálozott, vagy a rendőrség által a hajtástól eltiltott kocsisának jogosítványát a rendőrségnek 24 óra alatt visszaszolgáltatni köteles. Ha a kocsis a jogositványnyal megszökött, ezt a gazda a rendőrségnek ugyancsak 24 óra alatt bejelenteni tartozik, 10. §. A kocsis kocsiját felügyelet nélkül nem hagyhatja, sem másnak vezetésére nem bizhatja. Ha a hajtásra képtelenné válik, helyette más a a kocsit hazaviheti. A kocsis köteles a kocsit a szabályszerű dijért bármikor és bárkinek személyválogatás nélkül rendelkezésére bocsátani. A közönséget a bérkocsi használására felszólítani, vagy e czélból felhívás nélkül előhajtani, vagy hajtás közben a kocsisnak dohányozni tilos. 11. §. A kocsisnak megrendelt kocsijába, illetőleg kocsijára a kocsi-vendég beleegyezése nélkül senkit sem szabad felvenni. 12. §. A bérkocsis kocsiját minden egyes fuvar után megvizsgálni s abban esetleg talált idegen tárgyat haladéktalanul vagy tulajdonosának visszaadni, vagy a rendőrségnek átszolgáltatni köteles. 13. §. Jelen szabályrendeletnek a bérkocsisra vonatkozó határozatai a bérkocsi tulajdonosra is értendők, ha ez személyesen vezeti kocsiját. 14. §. A bérkocsi és szerszám rendes, csinos külalaku, jókarban és tiszta legyen. Rossz lovakat bérkocsi elé fogni tilos. 15. §. Hullát, holt testet bérkocsiban szállítani tilos. 16. §. Ha a bérkocsin ragályos, vagy járványos beteg szállíttatott, a kocsit fertőtleníteni kell. 17. §. Törött ablakú kocsin a személyszállítás tiltva van. 18. §. A közlámpák meggyújtása és kioltása közötti időközben, nagy köd alkalmával pedig nappal is csak kivilágított lámpákkal szabad hajtani, a kocsilámpák külső üvegtáblájára a jármíi számának 5 cm. nagyságban világos veres festésben kell lenni. Állomástéren csak a kocsisorban első és utolsó helyet elfoglaló bérkocsis köteles a lámpákat kivilágítani. 19. §. A kétfogatú zárt bérkocsi egyfelől alkalmazott és mindenkor jó karban tartandó jelző készülékkel, például: kaucsuk sippal látandó el. 20. §. A bérkocsi után kézi kocsit, vagy más jármüvet, vagy tárgyat akasztani, valamint járdára hajtani tiltva van. 21. § A bérkocsinak a vendég felvétele, vagy letétele végett a járda mellett kell megállania, ugy azonban, hogy a gyalog közlekedés ne akadályoztassák. A vendégre váró bérkocsis oly helyen, hol a közlekedés úgyis szük térre szorul, vagy rendkívül élénk, nem várakozhatik, hanem a legközelebb eső tágasabb, vagy kevésbbé járt helyen kell állást foglalni s ezen várakozási helyet a megrendelőnek, vagy a kiszált vendégnek előre megjelölnie. A várakozási helyről csak akkor szabad elhajtania, ha a vendég beszállt. 22. §. A kocsis köteles elővigyázattal hajtani s a közönséget kiáltással kitérésre figyelmeztetni. 23. §. A bérkocsi állomásterek folytonosan tisztán s a közegészség követelményeit kielégítő állapotban tartandók s e czélból azokon minden szemét s állati hulladék azonnal összeseprendő s az azokon mindig készen tartandó s a bérkocsi tulajdonosok által beszerzendő fedeles ládákba teendő. Az állomásterek továbbá mindazon napokon, midőn eső vagy hó nem esik, vagy a viz a külső levegőn meg nem fagy és pedig ápril 1-től október végéig legalább négyszer, a többi hónapokban pedig legalább kétszer megön-tözendők és fertőtlenitendők, a fertőtlenítésnek a szemétgyűjtő láda tartamára is mindaddig, mig el nem vitetik, ki kell terjednie. Mindezen kötelességek szigorú s \'pontos teljesítéséről az illető állomástereken helylyel biró bérkocsi tulajdonosok tartoznak gondoskodni s az e tekintetben előforduló mulasztásokért egyetemlegesen felelősek. Ily mulasztás esetében az illető állomástéren helylyel biró bérkocsi tulajdonosok mindegyike büntetendő. wKmá 165 24. §. Az a kocsi tulajdonos és kocsis, a ki a 2, 3, 5., 7, 8., 10, 11, 14, 15, 17, 18, 19, 20. és 23. §§. intézkedéseit meg nem tartja, azokat megszegi, vagy ellenük bármily módon vét, vagy a ki az árszabályt meg nem tartja, a rendőrhatóság által 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. \' Ezen pénzbüntetésekből folyó összegek a város szegényalapja javára fordítandók. 25. §. Az a kocsitulajdonos és kocsis, a ki a 16. §. értelmében kocsiját nem fertőtleníti, az 1879. XL. t.-cz. 100, illetve 101. §-a értelmében a rendőri hatóság által tizenöt napig terjedhető, elzárással és 20 kor.-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen pénzbüntetésekből befolyó összegek az 1887. VIII. t.-cz. 2. §-ában meghatározott czélokra fordítandók. 26. §. Az ezen szabályrendelet értelmében büntetett kocsis, visszaesés esetében, vagy ha a kocsis a közönség irányában durva, vagy illetlen, vagy szolgálata közben ittas volt, a bérkocsi tartástól, illetve a hajtástól a rendőrhatóság által öt évig eltiltható. 27. §. Azok, a kik bérkocsikat az 1884. évi október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Hordár- vagy bérszolga-ipar. i- §• Hordár- vagy bérszolga iparra az engedély ugy egyes egyéneknek, mint vállalkozóknak adható. Engedélyt azonban még vállalatra is nem nyerhet oly egyén, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért büntetve volt, vagy a hatóság előtt mint megbizhatlan egyén ismeretes. 2- §. Az üzlet biztositéktétel kötelezettségével van egybekötve. És pedig a vállalkozó által leteendő biztosíték minden általa alkalmazott egyén után 50 írtban, azon egyénre nézve pedig, ki saját személyében kivánja ez üzletet gyakorolni, 50 írtban állapittatik meg. A biztosíték az engedély kiszolgáltatása előtt készpénz- vagy biztosítékul elfogadható értékpapírokban a hatóság pénztárába befizetendő. 3. §. Minden egyén részére kiállított engedélyért en-gedélydij fejében 2 frt fizetendő a község pénztárába. 4- §■ A szolgálatukat ajánlható hordárok, vagy bérszolgák száma 60-ban állapittatik meg. 5. §. Minden hordár vagy bérszolga, akár vállalkozó szolgálatában áll, akár pedig saját személyére nyert engedélyt, köteles a rendőrhatóság részéről nyert sorszámát feltűnő módon fövegén viselni. 6. §. A hordár vagy bérszolga csakis rendőrhatósági-lag kijelölt helyén állomásozhat. 7- §■ A hordárok vagy bérszolgák állomásaikon rendesen öltözve tartoznak megjelenni és kötelesek ott tartózkodni márczius hó 1-től október végéig reggeli 5 órától este 10 óráig, november 1-től február végéig reggeli 6 órától esti 8 óráig. 8. §. A szolgálatért követelhető dijak a tanács, mint iparhatóság által az iparhatósági megbízottak meghallgatása után fog megállapittatni. A hordár vagy bérszolga köteles é díjszabályt több példányban magával hordani és annak, ki szol-I gálatat igénybe veszi, kívánatra egy példányt átadni. Minden hordár vagy bérszolga az 1884. XVII. t.-cz. 99. §-a által előirt munkakönyvön kívül még egy személy leírását tartalmazó, a rendőrhatóság által lattamozott igazolványi könyvecskével ellátandó. Ezen igazolvány a szolgálatból kilépő hordártól, ha ez vállalkozónál szolgált, az üzlet tulajdonosa által elveendő ; ha pedig saját személyére birt engedélyt, a kiállító hatóságnak visszaszolgáltatandó. 10. §. Az intézeti tulajdonos a hordár, vagy bérszolga nevét, valamint minden személyváltozást az iparhatóságnál és a rendőrhatóságnál bejelenteni tartozik. 11. §. A hordárok vagy bérszolgák részére a számot a rendőrhatóság szolgáltatván ki, erről nyilvántartást vezet, a számozás folytatólag s nem egyes intézetek szerint történik. 12. §. Az üzlettulajdonos, a hordár, vagy bérszolga által okozott károkért első sorban biztositékával s ezenfelül egyéb vagyonával felelős. 13. §. A hordár vagy bérszolga tartozik a reá bizott teendőt pontosan teljesíteni, szolgálatában becsületesen és lelkiismeretesen eljárni. A reá bizott tárgyért felelős, mulasztás, rongálás, elvesztésért stb. anyagi kárpótlással tartozik. 14. §. Az a hordár, vagy bérszolga, a ki a jelen szabályrendelet 5., 6., 7., 8. és 9. §. intézkedései ellen bármiként vét, a rendőrhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 15. §. Az a hordár, vagy bérszolga, aki a megállapított díjszabásnál magasabb dijat követel, az 1884. XVII. t-cz. 156. §-a b) pontja értelmében a rendőrhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 16. §. Az a vállalkozó, a ki a 9-ik §. intézkedését meg nem tartja, a rendőrhatóság által 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 168 .§. Azok, a kik a hordár, vagy bérszolga ipart az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján ii/ik, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. 255622./íX/a. sz. „Jóváhagyom azzal, hogy ezen szabályrendeletek ellen vétőkre kiszabott pénzbüntetésekből befolyó összegek, ha a pénzbüntetés az 1879. évi XL. t.-cz. valamely §-a alapján szabatott ki, az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában meghatározott czélra, — ha az 1884. évi XVII. t.-cz. valamely §-a alapján szabatott ki, akkor ugyanezen törvényczikk 165. §-ában meghatározott czélokra, végül pedig azon esetekben, midőn a pénzbüntetés ezen szabályrendeletekben minősített kihágás miatt, ezen szabályrendeletek valamely §-a alapján szabatott ki, ahhoz képest, amint a kihágás megbirálására a rendőri, illetve az iparhatóság volt illetékes, — mindig a város szegényalapjának gyarapítására, illetve a város iparoktatási czéljaira fordítandó.", Budapest, 1888. junius 22-én. (P. H.) Széchényi s. k. Bordély-üzletek. 1. §• Nagykanizsa városában a bordély-üzlet felállítása és fentartása, valamint a kéjelgési kereset, közegészségi és közerkölcsösségi köztekintetekből, jelen szabályrendelet korlátai közt megtüretik. 2. §. Bordély-üzletnyitás és a kéjelgési kereset előzetes engedélyhez van kötve, ugy a jogosított személye, mint a hely tekintetében. A kéjelgési keresetre engedélyt a rendőrfőkapi-| tány ad. Bordély-üzlet nyitásra engedélyt a rendőrfőkapitány meghallgatása után a városi tanács ad. Az engedély megadása esetében a szomszédok erről értesitendők és az engedély csakis annak jogerőre emelkedése után foganatosítható, kivéve a m ír kijelölt és felsőbb hatóságilag jóváhagyott helyeket. 3- §• Bordély-üzlet nyitásra engedély csak oly büntetlen vagy vétségért nem büntetett előé\'etü, életének 40. évét betöltött nőnek adható, aki a bordély-üzlet-ben a rend fentartása és a jelen szabályrendeletben előirt követelményeknek megfelelő eljárás tekintetében hatóságilag megbízhatónak találtatik. f .. 4" §• Üzletét a bordély-üzlet tulajdonos csak oly házban gyakorolhatja, melyben hozzátartozóin kivül más nem lakik. 5. §. Bordély-üzletek és bordély-üzleten kivül álló kéjnők oly utczákban, hol templom vagy iskola van, egyáltalában nem — és csak a forgalmi vonaltól, illetőleg közterektől félreeső utczákban közegészségi szempontból nem kifogásolható lakásokban telepedhetnek meg. Bordély-üzletek befogadására szolgáló házak építése vagy meglevő házak átalakítása a v. tanács által megszabott módon történhetik. Azon tulajdonostól, ki a tanács rendelkezéseit a beosztásra vonatkozólag nem teljesiti, az engedély megvonható. 6. §. Ha valamely már engedélyezett bordély-üzlet megszüntetése akár ismételt rendőri kihágások miatt, akár egyéb közerkölcsiségi stb. okokból szükségessé válik, ezt a rendőrfőkapitány meghallgatása után, szintén a v. tanács rendeli el, illetőleg hajtja végre, 7- §• Egy bordély-üzletben tiznél több, négynél kevesebb kéjnő nem tartható. Türelmi bárcza bordély-üzleten kivül álló kéjnő részére legföljebb tizenöt adható. Bordély-üzletek száma a város területén nyolcz-r.ál több nem lehet. 8. §. { A bordély-üzlethez nem tartozó nőknek kéjel-gésre helyet adni, vagy alkalmat szolgáltatni szigorúan tilos. 9. §■ í A bordély-üzletekben illetőleg a magán kéjnők által szedhető dij az engedélyben, illetőleg a bárczá-ban meghatározandó. Az engedélyezhető dij egy koronától öt koronáig terjedhet. Az engedélyezett dijnál magasabbat követelni tilos. 10. §. A 17 évesnél ifjabb nők kéjelgési keresetre engedélyt nem nyerhetnek és bordély-üzletbe fel nem vehetők. A 17—24 éves kéjnők szülei (gyám, gondnok) a kéjelgési kereset gyakorlásáról hatóságilag ér-tesitendők. Szigorúan tiltatik továbbá valamely nőt arra csábitani, hogy kéjnővé legyen, vagy a kéjnőt j egyik bordély-üzletből a másikba átköltözködésre kényszeríteni. 11. §. A bordély-üzlet tulajdonosa mielőtt vaíamely nőt üzletébe fogadna, köteles azt mindenekelőtt a v. orvossal megvizsgáltatni, melynek alapján részére a türelmi bárczát, melyhez az illető kéjnők arczképe lesz fűzendő, a rendőrkapitány kiállítja s nevét a törzskönyvbe beiktatja. 12. §. A bordély-üzlet tulajdonosa felügyelni tartozik, hogy az orvosi vizsgálat alól egyik kéjnő se vonja el magát, hogy azok a vizsgáló orvos által ajánlott egészségi szabályokat pontosan betartsák, rendelt óvszereket pontosan használják, mit ha valamely kéjnő elmulasztaná, amennyiben ez irányban a bordély-üzlet tulajdonost az ellenőrzés vagy bármi tekintetben mulasztás terheli, ez is büntetendő. Köteles a bordélyüzlet tulajdonos a kéjnők részére fürdőkádakról és megfelelő számban hüvelyfecskendőkről (irrigátor) gondoskodni s azok rendes használatára felügyelni ( I 1 171 . §. A bordély-üzlet tulajdonosa köteles a nála lakó kéjnőket az orvosi vizsgálat napjait kivéve, naponkint a reggeli órákban megvizsgálni és ha betegséget látna vagy gyanítana, a v. orvosnak azonnal jelentést tenni, ki a vizsgálatot azonnal eszközölni tartozik. 14. §. Ha valamely kéjnő az orvos által a kórházba küldetik, ezen orvosi rendelet haladéktalan foganatosításáért első sorban a bordély-üzlet tulajdonosa felelős. 15. §. A bordély-üzlet tulajdonos köteles a gyanús vagy beteg kéjnőt illetőleg a v. orvosok rendeletének feltétlenül engedelmeskedni, továbbá felügyelni, hogy a kéjnő házából egészségesen lépjen ki, miért is minden kilépő nőt tartozik orvosilag megvizsgáltatni. 16. §. Bordély-üzletben cselédképen 40 évet be nem töltött nő nem alkalmazható. A cselédképen alkalmazott nő üzletszerű kéjelgést nem űzhet, mire nézve a bordély-üzlet tulajdonosa is felelős. 17. §. Szeszes italok kiszolgáltatása, zajos zene, s általában bármely csendháborító mulatság a bordélyüzletben tilos, kizárólag zongoratartás és azon való zenélés azonban megengedhető. Ezen tilalmak áthágásáért még ha vendégek által követtetnének is el, első sorban a bordély-üzlet tulajdonos felelős. Tilos a bordélyházakon korcsmákhoz hasonló külső jeleket, czégért használni, mint ismertető jel, egy lámpa kifüggesztése megengedhető. 18. §. Ezen szabályrendeletnek a bordély-üzletekre és bordély-üzleti kéjnőkre vonatkozó határozmányai megtartásáról a bordély-üzlet tulajdonos köteles gondoskodni, s e tekintetben a kéjnők kihágásáért, — ha ezek a házban történnek — ő is felelős. 19. §. A bordély-üzletnek utczára nyiló valamennyi i^ahlakai átláthatlan üveggel látandók el és rendszerint befüggönyözve tartandók és midőn azok —- p. u. takarítás vagy szellőztetéskor nyitva vannak, azoknál kéjnő nem tartózkodhatik. Éretlen korú fejletlen ifjakat a bordélyházba beereszteni nem szabad. 20. §. A bordély-üzlet tulajdonos a nála lakó egy-egy kéjnőnek csak 100 kor. erejéig hitelezhet s a netán ezen összegen felül hitelezett összegeket nem követelheti; követelését csak birói uton érvényesítheti, s ez alapon sem a kéjnő tulajdonát, ennek távozásakor vissza nem tarthatja, sem azt akarata ellenére a bordély-üzletben való maradásra nem kényszeritheti. A bordély-üzlet tulajdonos köttles az üzletben lévő kéjnővel hetenkint leszámolni, mely alkalommal a kéjnő heti bevételeitől a kéjnő ellátásából eredő tartozásának egy hétre eső része előlegesen a bordélyüzlet tulajdonos részére levonandó, az ezenfelüli ősz-szeg két egyenlő részre osztandó, melynek egyik része osztalék fejében a bordély-üzlet tulajdonost illeti, a másik része pedig a kéjnőnek szabad és korlátlan tulajdonát képezi, mely összegből azonban a bordély-üzlet tulajdonos 100 kor. erejéig megengedett netán fennálló követelése 1/i része erejéig levonást eszközölhet. 22. 8. A bordély-üzlet tulajdonos s a kéjnő közt felmerülhető minden vitás kérdés eldöntése, amennyiben törvény és jelen szabályrendelet (20. §.) által más útra utasítva nincs — a rendőrfőkapitány hatásköréhez tartozik. 23. §. Bordély-üzlet tulajdonosnő részére kiállítandó bordély-üzleti engedélyért előlegesen 200 kor. a v. pénztárba fizetendő, kéjnők részére kiállítandó türelmi bárczáért 1 kor., ennek megújítása esetében ezen díj fele a rendőrkapitányi hivatalnál fizetendő, az ekként beszedendő összegek minden hó végével a v. pénztárba beszállitandók. A jelen szakasz alapján befizetett összegek a v. szegény-alapot illetik. A nyilvántartási nyomtatványok, továbbá a bordély-üzleti engedély és türelmi bárcza mikénti készítése és előállításáról a v. tanács intézkedik. A kéjnőkről. 24. §. Oly nő, aki kéjelgést keresetképen űzni szándékozik, köteles a személyazonossága megállapítására vonatkozó hatósági okmányaival együtt mindenekelőtt a rendőrfőkapitányságnál jelentkezni, hol a bordély-üzletbe lépés, illetőleg a kéjelgésnek üzése iránti szándékának kijelentése jegyzékbe vétetik. 25. §. Minden kéjnő felvétele előtt, valamint helyének i változtatásakor a v. orvos által megvizsgáltatik és "ha ez által egészségesnek találtatott, részére a rendőrkapitányság türelmi bárczát állit ki, illetőleg a régit megújítja. A türelmi bárczának tartalmaznia kell a í kéjnő nevét, személyleirását, életkorát, községi illető- \' ségét, lakását s ezen szabályrendeletnek a kéjnő ! jogait s az általa szem előtt tartandó kötelességeket és a tilalmakat tartalmazó pontjait, másik oldalán : pedig az orvosi szemle-lapot s ezen a városi orvos igazolását, hogy a kéjnőt a bárcza kiadásakor, illetve , lakásváltoztatás esetén megvizsgálta. (A rendőrkapitány ezenfelül köteles minden jelentkező kéjnőnek ezen szabályrendelet egy példányát azonnal kézbesittetni, a miért a kéjnő 20 fillért köteles fizetni s a befolyandó összeg a 23. §. rendelkezéséhez képest havonkint a v. pénztárba beszolgáltatandó. 26 §. A türelmi bárczát minden kéjnő igazolása végett magánál tartani köteles, s anélkül a kéjelgést keresetképen űzni tilos. 27. §. Köteles a kéjnő magát hetenkint legalább kétszer t. i. kedden és szombaton a v. oivos által megvizsgáltatni, miért is a vizsgálati órákban otthon köteles tartózkodni. 28. §. A kéjnő köteles a vizsgáló orvos által ajánlott egészségi szabályokat pontosan megtartani, s az általa rendelt óvszereket az utasítás értelmében használni. 29. §. Ha a kéjnő megbetegszik, a vizsgáló orvos utasítására köteles azonnal kórházba menni, mely esetben a kéjnő türelmi bárczája is a kórházba küldendő. A vizsgáló v. orvos — vagy pedig orvost kisérő rendőri közeg — a kéjnő kórházba rendeléséről a rendőrkapitánynak azonnal jelentést tesz. Minden kéjnő a kórházból történt kijövetelekor türelmi bárczáját, melybe a kórházi orvos a felgyógyulást bejegyezni tartozik, a rendőrkapitányság utján visszakapja. 30. §. Oly kéjnőnek, kinél a terhesség orvosilag con-statálva lett és aki havi vérzésben szenved, kéjelgést űzni tilos. 31. §• A kéjnő köteles utczai csavargástól és minden illetlen, szemérmetlen magaviselettől nyilvános helyeken tartózkodni. Lakásának ablakait rendszerint befüggönyözve köteles tartani. Közillemet sértő ruházatot nyilvános helyen viselni, pongyola öltözetben az utczára kimenni, kapuban ácsorogni, férfiakat bemenetelre felszólítani, vagy csalogatni tilos. 32. §. Kötelesek a bordély-üzletben tartózkodó kéjnők, ugy nemkülönben a magán kéjnő az orvosi vizsgálatot teljesitő orvos részére 1 koronát nyomban lefizetni. Szükség esetén ezen dijat a bordély-üzlet tulajdonosa előlegezni tartozik. 33. §. Ha a kéjnő a bordély-üzletet végkép elhagyni, vagv más bordély-üzletbe átköltözni, ha a bordélyüzleten kivül álló kéjnő a kéjelgési üzlettel végkép felhagyni, vagy máshova költözni akar, tartozik abbeli óhjját a rendőrkapitányságnál, türelmi bárczájának bemutatása mellett személyesen bejelenteni, vagy pedig kérelmét a vizsgáló orvost kisérő rendőri közegnek előterjeszteni, ki is a kéjnő szándékáról a rendőrkapitánynak azonnal jelentést tenni köteles. A bordély-üzletből való végleges kilépés és kéjelgési üzletteli felhagyás, vagy más bordély-üzletbe való átlépés vagy más helyre való távozás ugy a törzskönyvbe, mint a türelmi bárczába beírandó. 34. §. A bordély-üzletből kilépett, vagy kéjelgéssel felhagyott idegen községi illetőségű kéjnő, amennyiben •ezután is titkos kéjelgést folytatna, a várost 24 óra alatt elhagyni köteles, amennyiben pedig helybeli illetőségű, rendőri felügyelet alá helyezendő. 35. §. Ha a kéjnő azon bejelentést teszi, hogy a kéjelgéssel felhagy és magát az orvosi felügyelet alatt lévő kéjnők nyilvántartásából törölteti, de a kéjelgést titokban üzletszeriileg mégis gyakorolná, ez a büntetés kimérésénél súlyosbító körülménynek veendő. 36. §. A város területéről való kiutasítást vagy eltolon-czolást elrendelő rendőrkapitányi határozat ellen csak birtokon kivül lehet felebbezni. 37. §. Ha a kéjnőnek a bordély-üzlet tulajdonosa ellen, kinél lakik, bárminemű, a közöttük fennálló viszonyból eredő követelése miatt, vagy pedig ugyancsak a bordély-üzlet tulajdonos, vagy a rendőri közegek ellen durva, bántalmazó, vagy hatalmaskodó magaviselete miatt panasza lenne, ily panaszok a rendőrkapitánynál teendők, ki a vizsgálatot azonnal megindítja s a vétkes ellen a törvényszabta módon jár el, esetleg az eljárással valamelyik rendőr-tisztviselőt bizza meg. Az eljáró rendőrkapitányi határozat ellen felebbezni is lehet. A városi orvosok teendőiről. 38. A v. orvosok kötelesek a rendőrség által vizsgálás végett hozzájuk utasított és türelmi bárczával ellátott kéjnőt, előre megállapított rendben s időben hetenkint legalább kétszer t. i. kedden és szombatos a tudomány legbiztosabb szabályai és követelményei szerint méh-tükörrel pontosan és lelkiismeretesen legkésőbb d. u. 3 óráig megvizsgálni s e vizsgálat eredményét a kéjnő bárczájára feljegyezni és nevüknek aláírásával ellátni. 39. §. Bárminemű betegségben találtassák is a kéjnő, az a bárczára mindig feljegyzendő. A nemi szervek betegségeivel, ragályos betegséggel a kéjnők okvetlenül s azonnal, egyébb betegségekkel a szükséghez képest kórházba küldendők. Ha a beteg kéjnő kórházba küldetik, a 29. §-ban körülirt eljárás követendő. Á 175 4. §. A v. orvosok az általuk vizsgált kéjnőkről jegyzéket vezetnek s arról, hogy hány kéjnőt küldtek kórházba, kötelesek a rendőrkapitánynál minden egyes vizsga után jelentést tenni. 41. §. Ha a vizsgáló orvos a kéjnők vizsgálatát bármily rövid időre is kénytelen megszakítani, erről a rendőrkapitányt legalább 24 órával előbb, megbetegedés esetén pedig azonnal értesíteni tartozik. 42. §. A városi orvosok kötelesek a bordélyüzletek és egyes kéjnők lakásait közegészségi és tisztasági tekin-j tetekből felügyelet alatt tartani; ha valamely lakás vagy fekhely egészségi vagy tisztasági tekintetből kifogás alá esik, szükség esetén azonnal intézkednek. Ismételt panasz esetén a bordélynízlet engedély ideiglenesen vagy végleg megvonható. Ha a bordélyházban ragályos betegség fordul elő, ily beteg a házból rögtön eltávolítandó, illetőleg a v. közkórházba küldendő. 43. §. Ha v. orvosoknak bármi módon titkos bordélyüzlet jut tudomásukra, kötelesek erről a rendőrkapitánynak és a v. tanácsnak azonnal jelentést tenni. 44. §. A v. orvosok kötelesek a vizsgálat napján a rendőrkapitánynál megjelenni s ott a vizsgálat alá vonandó kéjnők jegyzékét átvenni, s ezen jegyzék alapján a vizsgálatot teljesíteni. Köteles a megvizsgált neve után álló rovatokat pontosan kitölteni s az egyes kéjnő rovatait az illető kéjnővel, amennyiben pedig írni nem tudna, néviróval — ez azonban az orvos nem lehet — aláíratni, s ezen jegyzéket, illetve kimutatást még a vizsgálat teljesítése napján a városi rendőrfőkapitánynak bemutatni. ^ ,. A rendőrsés* teelVcfai 45. §. & A rendőrség köteles a kéjjiő szabgiyjellenes vagy botrányos magaviseletének niegakadájyoiásáról gon-J doskodni, különös feladaia ^Jkéjnők \\MÁi csavarga-sának megakadályozásai^M^z^g^Qkl^íyüzleteket és minden oly helyet, hol vafarrtótyiátszálagos üzlet leple alatt a kéjelgés titokban, keresetszerüleg iizetik, kipuhatolni, illetőleg szemmeltartani s az illető személyek ellen intézkedni a rendőrség feladatához tartozik. Azon helyekre, hol köztudomás szerint kósza, vagy titkos kéjnők szoktak tartózkodni, vagy kéjelgés czéljából összejönni, a rendőrség különösen felügyelni tartozik. 46. §. Türelmi bárczával el nem látóit kósza kéjnők mindenkor a rendőrkapitányi hivatal elé állitandók. 176 4.§. Bordélyüzleti ügyben előfordulható s kétségnek tért engedő, vagyis oly esetekben, melyekre nézve sem törvény, sem szabályrendelet nem intézkedik és kihá-j gás nem forog fenn, az ügy további eljárás végett a rendőrfőkapitány elé terjesztendő. A rendőrfőkapitány hatásköre. 48. §. A kéjelgés ügye a rendőrfőkapitány felügyelete f alatt áll. Ő ad véleményt a bordélyüzlet nyitására, az ezen szabályrendeletben foglalt feltételek mellett, a bordélyüzlet bezárása vagy áthelyezése az ő meghallgatása, illetőleg véleményezése alapján a tanács által j rendelhető el, végre ő adja ki a türelmi bárczákat. Rendkívüli esetekben a rendőrfőkapitány a szükséghez képest a bordélyüzletet kivételesen azonnal bezárathatja, amiről azonban a v. tanácsnak haladéktalanul indokolt jelentést tenni köteles 49. §. A bordély-üzletek s azok tulajdonosairól s az összes kéjnőkről betiisoros törzskönyvet vezet, hogy minden egyes személy, ki a kéjelgést iizi, rögtön feltalálható legyen. 50. §. A rendőrfőkapitány arra is tartozik felügyelni, hogy a v. orvosok a vizsgálatot az ezen szabályrendeletben megállapított időben és módon pontosan teljesítsék. A rendőrfőkapitány köteles az ügyrend, illetve az ügyviteli szabályokban meghatározott és szabályszerűen kitöltött és aláirt kimutatást a vizsgálatot teljesítő orvosnak a vizsgálat napján kézbesittetni. A vizsgáló orvos tartozik a-<endőrfőkapitánynak a vizsgálat pontos idejét (óráját) eleve bejelenteni, a ki gondoskodik arról, hogy a vizsgálat tartama alatt • a bordély-üzletben mindig az e végre kiküldött rendőrközeg jelen legyen A rendőrfőkapitány által kiküldött e rendőrközegnek kötelessége a türelmi bárczákat megvizsgálni és a megvizsgált kéjnők névjegyzékét, minden egyes vizsga után a rendőrkapitánysághoz beterjeszteni. Gondoskodik továbbá arról, hogy a vizsgáló orvos által kórházba rendelt kéjnő a bordély-üzlet tulajdonos kíséretében haladéktalanul beszállittassék. A rendőrkapitány köteles hetenkint legalább egyszer a bárczákat az esti órák beköszönte előtt megvizsgáltatni, s a kiküldött rendőrközeg ez alkalommal köteles a kéjnőtől megkérdezni, hogy van-e valami panasza, a tapasztaltakról pedig tartozik a rendőrkapitánynak haladéktalanul jelentést tenni. A kiküldött rendőrközeg vizsgálatánál a bordélyüzlet tulajdonos és annak hozzátartozói jelen nem lehetnek. T 77 51. §. A rendőrkapitánynak jogában áll valamely bordély-üzlet rögtöni beszüntetését is indítványozni, ha azt közerkölcsösségi szempontból szükségesnek találja s ez érdemben a v. tanácshoz felterjesztést tehet, ugyanily okból az egyes kéjnőktől a türelmi bárczát is megvonhatja. 52. §. Bordély-üzleti ügyekben az illető személyekre vonatkozó értesítés csak érdekelt igazolt feleknek vagy megkeresés folytán adható. Büntető határozmányok. 53. §. Az ezen szabályrendelet ellen vétők vagy cselekvők és azok, kik anélkül, hogy bordélyüzleti engedélyük volna, kéjelgésre lakásukat átengedik, továbbá mindazok, kik valamely nőt mással való üzletszerű kéjelgésre (nemi közösülés) Cfábitanak, azaz kerítenek — amennyiben cselekedetük a büntető törvények alá nem esnek — kihágást követnek el és a v. szegényalap javára 4 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással, visszaesés alkalmával ezenfelül 3 napig terjedhető elzárással is büntethetők. A kéjnők ellenben az 1879. évi XL. t. cz. 81. §-a alapján fognak büntettetni. 54. §. Az ezen szabályrendeletben meghatározott kihágások felett a 38547/880. sz. B. Ü. és I. Ü. M. R. 8. §-ának intézkedése értelmében első fokban a rendőrkapitány, másodfokulag a vármegye alispánja, harmad-fokulag pedig a m. kir. beliigyminister bíráskodik. 55. §. Jelen szabályrendelet felsőbb hatósági jóváhagyó záradékkal történt ellátása után, jogerőre emelkedésétől számított 15 nap múlva lép életbe. Kelt Nagykanizsa rendezett tanácsú város képviselőtestületének 1900. évi augusztus hó 24-én tartott közgyűléséből. Kiadta: Lengyel Lajos, v. főjegyző. 118055/V. C. SZ. M. kir. Belügyminiszter Ezen szabályrendeletet az 1879. XL. t. cz. 5. §-a alapján ezennel megerősítem. Budapesten, 1900. deczember 7. A miniszter helyett: Gulner, államtitkár. 1 Foglalkozást közvetítő és a cselédszerző üzletekről. i. §■ j Foglalkozást közvetítő vagy cselédszerző-ipar gyakoroltatására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki a halóság előtt, mint erkölcstelen életű ismeretes és ki 3 evig a" hatóság területén nem lakik, vagy szolgálatban áll. § : Foglalkozást közvetítő, vagy cselédszerző üzlet nyithatásnra Nagykanizsa város területén hét engedely adatik ki. 3. §. A foglalkozást közvetítő vagy cselédszerző iizlet| tulajdonosa tartozik készpénzben, vagy biztosítékként, elfogadható értékpapírokban 200 koronányi összeget a1 hatóság pénztárába, mint biztosítékot az iparengedély kiszolgáltatása előtt letenni. 4. §. Az üzleti helyiségben hatóságilag megállapított árszabály tartandó kifüggesztve. A jelentkezés alkalmával bárminemű dijat szedni tilos Az árszabály szerint megállapított dij a tettlege? szolgálatba lépéstől számítandó 8 nap után esedékr A szedhető dijak a következőkben állapíttatni meg : I. Cselédszerzés után : a) a cselédtől, minden esetben 40 fill. b) a gazdától \'/„ évi szegődésnél 1 kor., : éven tuli szegődésnél 2 kor. II. Iparossegéd és gyárimunkásoktól: a) a segéd- és gyári munkásoktól 40 fillér. b) a gazdától 2 korona. III. Egyéb fogla.kozás közvetítésénél: Az elhelyezettől első havi illetménye 10 -a. Az ezen árszabályban meghatározott dijakní! többet felszámítani tilos. 179 5. §. Az üzlettulajdonosnak rendes könyvet kell vezetnie; e könyv alakja, beosztása és tartalma a következő: Á foglalkozást kereső A cseléd v. munkakönyvet v. egyéb okmányokat kiállító hatóság Mely napon jelentkezet! a foglalkozást kereső A gazdának, kihez beszegődtetett A beszegődtetés napja A közvetítésért illetve : cselédszerzésért beszedett dijak neve cseléd v. munkakönyvének száma n eve lakása r Az üzlet, valamint az üzleti könyvek a rendőri liatórág által bármikor megvizsgálhatók. Az üzleti könyveket tartozik az üzlet tulajdonosa minden hét szombatján délután 3 óráig láttamozás végett a városi kapitányi hivatalnál bemutatni. 7. §. Cselédet cselédkönyv nélkül, iparossegédet vagy gyári munkást munkakönyv nélkül és egyáltalában foglalkozást kereső egyéneket kellő igazoló és elbocsájtó okmányok nélkül beszegődtetni tilos. 8. §. Az üzlettulajdonos a nála jelentkező egyén erkölcsi viseletéről tudomást szerezni és erről a felfogadót hiven értesíteni tartozik. 9. §. A már beszegődött egyént máshoz szerződtetni, vagy más helyre csábítani, vagy elbocsátás nélkül távozoltnak helyet szerezni tilos. 10. §. Az üzlettulajdonos köteles minden nála jelentkező és magát kellően igazolt egyénnek személyválogatás nélkül, helyet közvetíteni, cselédet \'/, évnél rövidebb időre elhelyezni, vagy őket szállásra befogadni tilos. 11. §. Az üzlettulajdonos tartozik a foglalkozás és cse-Jédszerzés alkalmával ebbeli iparigazolványát magával hordani, kívánatra előmutatni, továbbá tartozik üzlethelyiségét tisztán tartani. 12. §. Az a közvetítő vagy cselédszerző, aki a jelen feabályrendelet határozatai ellen vét, az iparhatóság i\'ltal 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 14* 13. §. Azok, akik foglalkozást közvetítő, avagy cselédszerző üzletet az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Építkezési szabályrendelet. Az építési bejelentésről. 1. §• Nagykanizsa város és határában uj építkezés, toldás, vagy épület átalakítás csak az építkezni akaró fél írásbeli kérvényére kiadott tanácsi engedély alapján eszközölhető. 2. §• Minden ily kérvény a városi tanácshoz nyújtandó be s abban kitüntetendő az építkezés toldás vagy átalakítás helye, nagysága, rendeltetése és az építés anyaga. A kérvényhez csatolandók: a) a telek helyzeti rajza, az azon netán fennálló épületek vázlatos kimutatásával; b) az építkezés tervrajza a következő négy felvételben, u. m.: alaprajz a lakrészek beosztásával, keresztmetszet a tetőszerkezet kitüntetésével, továbbá a homlokzat és teleklejtési rajz. Megjegyzendő, hogy a keresztmetszeteken és az összes rajzokon a szélességi-, mélységi- és magassági-méretek, ugy az alaprajzoknál a szomszédtelkek és épületek viszonyhelyzetei pontosan kitüntetendők. Az összes rajzmellékletek az építtető vagy építőmester által aláirandók; a felvét és méretek helyes kitüntetéseért az aláíró felelős. 4. §• - Az előbbi §-okban felsorolt kellékekkel nem biró kérvények hivatalból visszautasitandók s további eljárás alapjául nem szolgálhatnak; kivéve, ha udvarokban kutak, árnyékszékek, trágyagödrök, kémények, udvari csatornák, s deszka vagy léczoldalzattal fakamarák, csiirök, pajták és kocsiszínek építtetnek vagy toldatnak, mely esetekben a kérvények szabályszerű felszereléséhez csak a helyzeti rajz becsatolása szükséges. Az építési elvek- és tilalmakról. 5. §. Építkezés tekintetében a város területe négy övezetre osztatik be és pedig : a) Első övezet : Főtér. b) Második övezet: Főutcza, Városházi-utcza, Takaríkpénztári-utcza, Deák Ferencz-tér, Király-uteza, Zrinyi-utcza csatlakozásáig, Magyar-utcza, Bátori-utcza csatlakozásáig. c) A harmadik övezet: Zárda-utcza, Nádor-utcza, Zrinyi-utcza, Király-utcza azon része, mely a II. övezethez nem tartozik, Bátori-utcza, Kinizsy-utcza, Széchenyi-tér, Kölcsey-utcza, Bajza-utcza, Battyányi-utcza, Iskola-utcza, Csengeri-utcza, Kisfaludy-utcza, Fürdő-utcza, Eötvös-tér, Hunyadi-utcza, Kazinczy-utcza, Magyar-utcza a II. övezethez nem tartozó része a kongóut tartamáig, Vörös-marty-utcza, Petőfi-utcza az Atilla-utczáig, Vásártér és Szentgyörgyvári-utcza, Teleky-utcza a Rózsa-utcza sarkáig. d) A negyedik övezetet képezik a városnak az a)—) alatt meg nem említett minden egyéb utczái és terei. 6. §. Hogy az újonnan nyitandó utczák vagy terek melyik övezetbe esnek, azt esetről-esetre a szabályozó bizottság határozza meg. 7. ;§. Az összes övezetekben foganatosítandó építkezésekre nézve következő szabályok állíttatnak tel: I. Az első övezetbe eső telkeken kizárólag két emeletes építkezések engedtetnek meg. II. A második körvonalba eső telkeken az utczai vonalra egy emeletesnél alacsonyabb épületek nem emelhetők. III. A többi övezeteken földszintes házak is építhetők. Az utczára tűzfalak egyik övezetben sem, fedetlen kapuszinek vagy nyilt kapubejáratok csak a 3-ik és 4-ik övezetben, részleges építkezések egyelőre s kivételesen még a 3-ik, rendszerint azonban csak a 4-ik, végre nyitott árkok csupán a harmadik és 4-ik övezetben engedélyezhetők; az első és második övezetben részleges építkezések kivételesen, a jó izlés és közcsinosodással ellenkező építkezések egyáltalában nem engedhetők meg. Az építés többi módozatai esetről-esetre az építési engedélyben fognak meghatároztatni. V. A három övezetben az utcza felől minden háztető csatornával látandó el olyformán, hogy annak kiömlése fedve vezettessék el az utczai csatornába. VI. Az első három övezeten belül 5 évi időszak alatt a tanács által kijelölt terv és sorrend szerint a járdák és csatornák a háztulajdonosok által saját költségükön építendők meg, amennyiben pedig ezt tenni elmulasztanák, az épitést a v. tanács a háztulajdonos költségére teljesítteti és a költségeket közigazgatási végrehajtás utján beszedi. VII. E három övezethez úgyszintén az 5. §. dj pontja szerint ezen három övezethez beosztandó utczákban csakis tégla vagy kőből engedtetik meg az építkezés. VIII. A tervezett uj utczák bármelyikében az építkezés csak az esetben kezdhető meg, ha az illető utcza teljesen kinyittatott. Ha valamely utcza vagy tér kinyitása jogérvényes határozattal elrendeltetett, az újonnan nyitott utczába eső minden telek beltelket képez, és ezen telkek tulajdonosai kötelesek a kinyitástól számítandó egy év alatt telkeiket az utczavonalra legalább 2 métei magas deszkakerítéssel bekeríteni, mert különben ez költségükre a városi tanács teljesitendi és a költségeket közigazgatási végrehajtás utján az illetőktől beszedi. 8. §. A városi szabályzási térképen zöld vonalla megjelelt általános építési határvonalon tul, tovább rendelkezésig semminemű lakház építése meg nen engedhető; kivételeknek csupán valamely gyári telej felállításánál, nyaralók, gazdasági házak és épületei felállításánál lehet helye. 9. §. Az általános építési határvonalon belül emelendi bármely épületek szalmával nem fedhetők ; a jelenlej fennálló szalmával vagy deszkával fedett épületek ol; esetekben, midőn azok tetőzésének \'/s, vagy ennél i: nagyobb része lenne javítva, avagy újítás alá veendő egészen cserépzsindelyes tetővel látandók el, miért i az építési engedély csak ily értelemben adható. 10. §. Épületközök valamint szomszédok felőli csurgá építések meg nem engedtetnek. A létező csurgási terület vagy épületközök be építendők, minélfogva -— ha a csurgást az épülése alkalmával annak tulajdonosa egyidejűleg megszűr tetni, illetőleg beépíteni nem volna hajlandó — akkc az épitést kezdő szomszéd közvetlen a falig épithe de ugyanakkor a csurgás feletti tetőt jó bádogcsatoi nával ellátni köteles, annak fenntartása azonban s illető ház tulajdonosát terheli. 11. §• Minden lakház legkisebb magassága akként állt pittatik meg, hogy az 1-ső övezetben 12-/10, a \'I-d övezetben 86/ln, és a 111-ik övezetben a lakház kiils magassága a járda felszínétől az eresz széléig 45/ méternél alacsonyabb nem lehet, ahol a járda lejtő e méret az építendő ház közepétől veendő. A szob£ padlózásának a járda felszínétől legalább 35 cent méternyi magassággal kell birni. A szobák legkisebb belső magassága az első és második övezetben 38/I0 méter, a III. és IV. övezetben 32/io méter. 12. §. Kémény nélkül lakházat épiteni tilos; a kémények 15 ctm. vastag fallal csak kőből vagy téglából építhetők és kívülről, úgymint a tető alatt erősen be-vakolandók. 13. §. Kéményekbe semmiféle fa, vagy gyúlékony anyagokat épiteni nem szabad. 14. §. Nyílt árnyékszék gödrök nem építhetők, sem azok az épületek vagy árnyékszékek alá nem helyezhetők, hanem ezektől legalább 1 méter távolságra s mindenkor zárt állapotban alkalmazandók. 15. §. A trágya- és árnyékszék gödröknek a szomszédtelektől legalább 2 méter és minden kuttól pedig 8 méter távolságra kell lenniök; a mennyiben ez helyszűke miatt kivihető nem lenne, ily esetnél a kivételes óvrendszabályok a városi hatóság által külön állapittatnak meg. 16. §. Mindazon beltelkek, melyek épületek közt fekszenek, közbiztonsági szempontból a tulajdonos által bekeritendők, melytől az utczafelőli rész, továbbá az utczáról tekintve rendszerint a jobbra eső szomszéd felőli rész és a bezáró kerítés terheli a tulajdonosokat. Amennyiben régibb szokás vagy utczabeszögellések folytán eziránt kétség vagy eltérés támadna, a városi tanács állapítja meg a tulajdonos által fentartandó kerítés vonalát. Az I-ső és Il-ik övezetben minden uj vagy teljesen átidomítandó építkezésnél az udvar kerítése kő-vagy téglából építendő. 17. §. A tervezetben kijelelt utczák vagy téreken jelenleg álló épületek ujabb épités esetében a kijelelt utcza vagy tér vonalához képest helyezendők el és a netán ki- vagy behelyezés által nyerendő vagy vesztendő tér kárpótolandó. Az ily telkeken az utczavonalra eső részen sem épület toldást, sem lényeges átalakítást, sem homlokzat emelést, sem emelet felrakást a szabályozási tervtől eltérőleg teljesíteni nem szabad. Ha az ily telken álló épület tetőzése rossz karkan léte miatt egészen ujjá alakítandó volna, köteles a tulajdonos a fővonalon tul terjedő egész utczai épületrészt lerontani; vagy az uj épületet az övezetig kihozni és a szabályozási térkép .szerint az ott megállapított utczai vonalra a szabályszerű uj épületet emelni. Az építkezési szemlékről és engedélyekről. 18. §. Az építkezési kérvény a városi tanács által — ha csak hivatalból vissza nem utasittatik — a városi mérnök, mint építészeti előadónak adatik ki és ez köteles megvizsgálni, vájjon a bemutatott terv az általános elvekkel nem ellenkezik-e ? Ha a terv a kellékeknek meg nem felel, akkor azt visszautasítás végett a tanácsnak azonnal bemutatja, ha megfelel, akkor a városi mérnök, ugy az általa meghívandó két hatósági és két építészeti bizottsági tag a helyszínen 8 nap alatt megjelennek s az oda szintén meghívandó két szomszéd jelenlétében felülvizsgálják azt, vájjon a bemutatott terv telek viszonya szerint s a jelen szabályrendeletnek megfelelőleg készült-e és keresztülvitele lehetséges-e? 19. §. Ha az egyébként szabályos terven egészségi, rendőri, építészeti vagy közbiztonsági szempontból módosítás mutatkozik szükségesnek, ez az építőnek ajánlandó, a közös megállapodásnál, vagy a netán külön javaslatoknál felveendő jegyzőkönyv az összes iratokkal együtt az építészeti bizottságnak, ezáltal pedig az iránybani véleményes jelentéssel, vájjon az épitésj ügy a jelen szabályrendelet és általa megállapított általános szabályzati tervnek megfelel-e? — a városi tanácsnak mindenkor 8 nap alatt bemutatandó. 20. §. Az építési bizottság a képviselőtestület által saját kebeléből választandó 12 tagból áll, kik az elnököt maguk közül választják; az elnök hivja össze a tagokat, valahányszor az építészeti előadó ur annak szükségét bejelenti és az elnök vezeti a bizottság tárgyalásait. A bizottsági határozatok érvényéhez 3 tag jelenléte elégséges. 21. §. A tanács az ügyiratok felülvizsgálata után határoz és határozatát — amennyiben elutasító végzés — ha pedig helybenhagyó építési engedély alakjában állítja ki és azt az építészeti bízottság elnökével, valamint az érdekelt felekkel közli, ha emellett a bemutatott terven változtatást talál szükségesnek, ezen változásokat a terven megjelölteti s arról külön leírást közöl: az igy kiigazított terv a tanács által hitelesítve, a félnek kiadandó. 22. §. Az épitési engedély kézhez jutása és jogerőre emelkedése előtt semminemű építkezés meg nem kezdhető és az épitési engedélyben megállapítottaktól eltérni nem szabad. A tanács az érdemleges végzést az építészeti bizottság előterjesztése vételétől számítandó 8 nap alatt meghozni, illetőleg az épitési engedélyt kiállítani tartozik. 186 2. §. A megkezdett építkezés időnkint a városi mérnök által ellenőriztetik és amennyiben ez a hatóságilag megállapított tervtől eltérést tapasztalna, arról a városi tanácsnak azonnal jelentést tesz. Ily jelentés alapján a városi tanács az épitést a további vizsgálat megej-téséig betiltja és ebbeli határozatát szükség esetén közigazgatási végrehajtás utján foganatosíttatja. 24. §. Ha az építkezési tárgyalások alkalmával az érdekelt felek részérői a 10. §-ban szabályozott épületközök és csurgásokon kívül egyéb tulajdonjogi kérdések válnának vitássá, ez esetben a tanács az építkezési engedélyt — amennyiben ama vitássá vált területre is vonatkoznék illetőleg CZ 15 beépíttetni szándékoltatnék — azon feltétel alatt adja ki, hogy az építkezés csak akkor vétethetik foganatba, ha az igényt támasztó fél tulajdonjogi igényeinek érvényesítése végett keresetét a vele szintén közlött építkezési engedély, illetőleg végzés kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a rendes bíróságnál be nem nyújtotta és erről a városi hatóságot hivatalos felzet felmutatásával nem értesítette, vagy ha az előbb említett határidőben megkezdett per az igény megszűntéről szóló jogérvényes ítélettel befejeztetett. 25. §. A befejezett építkezés a jóváhagyott vagy hatóságilag megállapított eredeti építkezési terv felmutatásával a tanácsnak bejelentendő. A tanács az építési előadót, a városi orvost és a 18. §-ban megemlített tagokat a történt építés megvizsgálása végett kiküldi és ezek jelentésének alapján a lakhatási engedélyt vagy megadja, vagy a tapasztalt hiányok miatt azt egyelőre megtagadja s utóbbi esetben afelett a hiányok pótlása vagy azok megszűnte alapján ujabb bejelentésre utasítja. Az építési kihágásokról és azok büntetéséről. 26. Í Építési kihágást követ el: a) ki az építkezést előre be nem jelenti ,• b) ki az épitést bár bejelentette, de az építési engedély kinyerése nélkül az épitést megkezdte; c) ki az építési kérvény szabályszerű felszereié séhez szükséges mellékletek, (1., 3., 4. §.) aláírásával hamis adatokat bizonyít: d) ki a hatóságilag megállapított tervtől eltérőleg épít; e) ki az építkezésnél, különösen az állványok felállítása és biztonsága körül mulasztást követ el; f) ki az épületet lakhatási engedély nélkül használja vagy használni engedi; g) ki az építési szabályok bármely pontja ellen vét 27. §. Az ezen szabályrendelet határozmányai ellen vétők — amennyiben nem az 1879. évi XL. törvény 187 alapján büntetendők — 2—40 koronáig terjedő pénzbirsággal és három napig terjedhető elzárással együttesen fenyitendők. 28. S- Ha a lakhatási engedély nélkül az épület használatba bocsájtatik vagy vétetik, a 27. §-ban megszabott fenyítéken kivül — amennyiben a lakás egészség, rendőri szempontból károsnak mutatkozik — a bevonult lakók kiköltöztetése is elrendelhető. 29. §. A jelen szabályok elleni kihágások elbírálásánál első fokban a városi tanács vagy annak megbízott közege, másodfokban a megye alispánja, legfőbb fokban pedig a magyar királyi belügyminiszter határoz. Kelt Nagykanizsán, a városi képviselőtestületnek 1880. deczember 27-ik napján tartott közgyűléséből. Magyar királyi belügyminiszter 15427/1882. sz. Jelen, az 1881. évi deczember hó 12-én 58980. szám alatt kibocsátott itteni rendeletemhez képest módosított szabályrendeletet az 1879. évi XL. t. cz. 5. S-a alapján ezennel azon megjegyzéssel erősítem meg, hogy a „pénzbírság" és „fenyítendő" szók alatt „pénzbüntetés" és „büntetendő" törvényszerű kifejezések értendők. Kelt Budapesten, 1882. évi márczius hó 19-én. A miniszter helyett: Prónay József s. k. államtitkár. Ebtartási szabályrendelet. Nagykanizsa és Zalaegerszeg rendezett tanácsú városokra kiterjedő hatállyal. I. Az ebadó megállapítása. 1- §• Nagykanizsa és Zalaegerszeg rendezett tanácsa városok területén, minden kutya 6 hónapos korától fogva az alábbi kivételekkel ebadó alá esik. Ezen ebadó egy-egy évre a) kedvtelésből tartott kutyáért 6 korona ; b) házőrző és mészáros kutyáért 4 korona; c) vadászebért és pedig vizsla-agár, kopó és borzebért 2 korona. Nagykanizsa, valamint Zalaegerszeg város területén minden birka és sertés nyáj után egy pásztor kutyáért s a nevezett városok területén minden ily nyáj után szintén egy pásztor kutyáért és külső ma-joronkint két házőrző kutyáért adó nem fizettetik, de a fentebb megállapítottnál nagyobb számban tartott hasonló minőségű kutyák után a luxus kutyákra megállapított fokozat adó fizetendő. Ugyanily fokozat adó fizetendő azon vadász ebek (vizsla, agár, kopó, borzeb) után, melyek tulajdonosai vadászjegygyei ellátva nincsenek. II. Az ebadó kivetése, beszedése és kezelése. 2. §. Az ebadó kivetésének alapját az összeírás képezi. Az összeírás évenkint julius hónapban a városi tanács kiküldöttje által teljesítendő. Mi végből köteles mindenki a városi tanács által előre közhírré teendő 8 napi határidőben a birtokában levő ebeket azok számának és minőségének megjelölése mellett bejelenteni és a bejelentést lakásának pontos jelzése mellett sajátkezüleg aláírni, az ide vonatkozó űrlappal az érdekeltek a városi tanács részéről láttatnak el, Írni nem tudók a bejelentést élő szóval is f 1 megtehetik, mely esetben űrlapot az ebtulajdonos bemondása szerint a városi kiküldött köteles betölteni Aki évközben jut kutyának birtokába, tartozik három nap alatt az előző bekezdésben érintett beje-i leütést megtenni. Aki az összeírás után egy fél éven belül szerez - kutyát az egész, aki fél év letelte után jut kutyának birtokába, az évidij felét tartozik fizetni. Akinek adó alá felvett kutyája évközben elvész, ugyanolyan minőségű kutyát ujabb adófizetés nélkül tarthat és csak amennyiben az újonnan szerzett ku-| tyákra magasabb adó esnék, tartozik a többletet fizetni, hasonlag az, ki oly kutyát szerez vagy bir, mely után az ország valamely más községében az adó már lefizettetett, csakis azon többletet köteles fizetni, mely az ország valamely más helyén már lerótt és a Nagykanizsa és Zalaegerszeg rendezett tanácsú városokban egyébként kirovandó, esetleg nagyobb összegű adó között mutatkozik. 3. §. Az űrlapok beérkeztével a városi kiküldött az egyes bejelentések tartalmát az összeirási kimutatásba egyenkint bevezeti és az illető rovatban a kivetendő díj összegét is javaslatba hozza. Az összeírás előre közzé teendő, 3 napon át a városháznál közszemlére kiteendő, mely idő alatt be-j érkező netán felszólamláshoz képest az összeírás helyes-sitendő, lezárandó, aláírandó és a városi számvevőség részéről történt megvizsgálása után a városi tanács által megállapítandó. Az összeírás után szerzett és a tulajdonos által a 2-ik § értelmében bejelentett kutya az összeírásba pótlólag felveendő. Ha valamely ebtulajdonos ellen alapos gyanú | merül fel az iránt, hogy adó alá be nem jelentett ; kutyát rejteget, a városi rendőrkapitánynak kötelességében áll a dolog miben létének megállapítása végett helyszíni szemlét tartani. A városi pénztárnok a megállapított ebadót és a a kiszolgált bárczák árát évenkint augusztus 31-ig tartozik beszedni, azokat, valamint a kiszolgált bárczák darab és folyó számait a külön e czélra nyitandó lajstromba az összeírás tétel számaira való hivatkozás mellett bevezetni, a befizetett ebadóról elismervényeket kiállítani és a befolyt összeget külön ebadó alapként kezelni. A fentebbiek értelmében vezetendő lajstrom évenkint augusztus 1-én nyittatik meg és a következő év julius 31-én záratik le, minek megtörténte után az szabályszerű számvizsgálat alá bocsájtandó. Ugy az ebek összeírásához és az ebadó kezeléséhez szükséges összes nyomtatványokat, valamint a bárczákat a városi tanács az ebadó alapterhére állítgatja elő. 190 III.. Ebtartási szabályok. 4- §• Minden ebtulajdonos az ebadónak és a bárcza árának lefizetésekor, az előző évi bárczának visszaadása után legkésőbb azonban augusztus 31-ig pléh-ből készült az összeírás évét és a város kezdőbetűit feltüntető bárczával látandó el, ki azt az ebnek nyak-szijjára vagy kötőjére illeszteni köteles. A szükséges bárczák alakját a városi tanács állapítja meg, mely évről évre változtatandó. Akinek kutyájáról a bárcza elveszett, a bárcza érvénytelenítése mellett ujjat kap, de a bárcza költségét megtéríteni tartozik. Ha valamely kutya bárcza nélkül nyilvános helyen találtatik, a 18—19. §-ban körülirt eljárásnak van helye. Az adó alul jelen szabályrendelet értelmében felmentett kutyák szintén bárczákkal látandók el, melyek tulajdonosai csak a bárczák árát kötelesek kifizetni. 5. §. Minden ebtulajdonos kutyáját kellően etetni, itatni, azt ápolni és reá felügyelni köteles. 6. §. Mészáros, dogge, buldog és hasonló nagyobb fajtájú kutyák a tulajdonos által szájkosárral látandók el, valamint átalában a harapós természetű kutyák. Szőlőhegyi lakósok a szőlőhegyekben kutyát nem tarthatnak. Vendéglőkbe és kávéházakba kutyát vinni tilos. Szükség esetében a városi rendőrkapitány a szájkosár kényszert mindennemű kutyára elrendelheti, -mely esetben az utczán és nyilvános helyeken a kutyák csakis szájkosárral ellátva járhatnak. Ezen tilalom nem vonatkozik a pórázon vezetett vizslákra. A gyepmester a rendőrkapitány felhívására időnkint az utczákon és tereken váratlanul portyázást tartani köteles, mely alkalommal a bárczával, illetőleg a fennebbi értelemben szájkosárral el nem látott kutyák összefogdozandók és a 18—20. §-ban foglaltakhoz képest kirótt büntetés kiállása és 8 napi megfigyelés után a tulajdonosnak visszaadandók addig, hacsak azok kiirtását maga a tulajdonos nem kívánja, költségén élelmeztetnek. A gazdát\'an ebek feltétlenül kiirtandók. 7. §• Az ebtulajdonos felelős a kutyája által okozott károkért, ha mindazonáltal a kutya ingerlés következtében okoz kárt, ezért az ingerlő felelős. 8. §. A kutyák kínzása tilos. 9. §. A pásztor-kutyák az örvről fél lábszárukig le-lóggó lánczon függő kölöncczel látandók el. 191 10. §• Minden a mezőn talált magában járó és kölönc-czel el nem látott kutya kóbornak tekintendő és kiirtandó, a mezőn talált kóbor vadász kutyádat az 1883. évi XX. t.-cz. 14-ik §-a értelmében a vadászatra jogosult pusztíthatja el. 11. §. A veszettség veszélyének elhárítása ezéljából az ebtulajdonos, ha a kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál, vagy egészségi állapota előtte gyanússá lesz, tartozik a kutyáját elcsukni, zárt helyen lánczra tenni és ezt a rendőrkapitánynak bejelenteni. Ha a kutya még nem marakodik, kiirtása a rendőrkapitány értesítése mellett meg van engedve és a kutya a dögtéren elásandó. A már marakodott gyanús kutyáról való jelentés vétele után azt a rendőrkapitány a városi állatorvos által azonnal megvizsgáltatja. 12. §. Ha a vizsgáló állatorvos az ilyen kutyát veszettnek találja, ez azonnal kiirtatik ; veszettség gyanúja esetén, vagyis ha fertőzés gyanúja merülne fel tekintettel az 1888. évi VII. t.-cz. 67. §-ára a kutya biztos helyen megfigyelés alá helyezendő s ha itt rajta a veszettség tünetei kétséget kizárólag mutatkoznak, ez kiirtandó, ha pedig a gyanús tünetek elmúlnak róla, a kutya a megfigyelésből eredő költségeknek a tulajdonos által való megtérítése után, ennek visszaadatik. 13. §. Ha valamely kutyán a veszettség kitört és az kóborolt, a rendőrkapitány a szükséghez képest a városban létező kutyákat megvizsgáltatja. 14. §: Ha a rendőrkapitány közhírré téteti, hogy a városban vagy annak határában veszett vagy veszettségre gyanús kutya kóborol, az 1888. évi VII. t.-cz-68. §-ában előirt eljárás követendő. 15. §. A veszett kutya által megmart állatokkal azon eljárás követendő, mely az 1888. évi Yli. t. cz. 66. §-ában rendeltetik és mely az ehez kiadott rendelet 185. §-ában szabályoztatik. 16. §. Fertőzésről és veszettségről gyanús vagy veszett áltatok semminemű testrészeit vagy termékeiket felhasználni tilos. 17. §. Veszett állatok fekhelyei és állásai az 1888. évi VII. t. cz.-hez kiadott rendelet 192. §-a alapján a 98. utasításaihoz képest fcrtőztelenitendők. ippu.i; \'HjunrppgRB^tPnPRl^ffllSSSIEB^SI^ m ■ IV. Büntető határozatok. 18. §, - - . Kihágást követ el: a) azon ebtulajdonos, aki a 4. §-ban érintett,, bárczát megváltotta, de kutyáján nem viselteti, ameny-nyiben a bárcza elvesztését nem igazolja, illetőleg be nem jelentette; b) aki másnak kutyájáról a bárczát elidegeníti. c) aki más kutyára szóló bárczát saját kutyáján használja; d) aki saját kutyájára szóló bárczát másnak adja. e) aki a kutyáján meghamisított bárczát viseltet; f) aki kutyáját a kitűzött időben adó alá bemondani és részére aÜí|usztus hóban, illetve az évközben birtokba vett kutyákra nézve a 2. §-ban előirt külön bejelentés esetén kellő időben bárczát váltani elmulasztott. 19. §. A pénzbüntetés a beszámítás mérvéhez képest terjedhet. I. Az előző §. és f. alatti esetben — amennyiben ezen eset az adó alól felmentett kutya által viselendő bárczára vonatkozik — 1 kor.-tói 10 kor.-ig; II. az előző §. b), c), d) alatti esetben 40 kor-tői 100 koronáig; III. az előző §. e) alatti esetben 60 koronától 100 koronáig; IV. az előző §. f) pontja esetében — amennyiben adóköteles kutya bárczájáról van szó — minden eltitkolt vagy adó alól elvont kutya után 20 koronától 40 koronáig. A pénzbüntetés elzárásra nemfizetés esetén az j 1879. XL. t. cz. 22. §-ának elvei szerint változtatandó át. 20. §. Az ezen szabályrendeletben érintett egyéb\' rendelkezések ellen vétők rendőri kihágást követnek el és amennyiben nem az 1879. XL. t. cz. 86, 102, 103. és 122, illetve az 1888. évi VII. t. cz. 154. §. i) és j) pontjai alapján büntetendők 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetében megfelelő elzárással büntetendők. 21. §. Kihágások esetében eljárnak: a) az ezen szabályrendelet, valamint az 1879. XL.t. cz. 86, 102, 103. és 122. §-ai ellen elkövetett kihágások esetében első fokban a rendőrkapitány tanácsi kiküldött, másodfokban az alispán, harmadfokban a belügyminisztérium. 22. §. Az ebadó czimén befolyt összegek külön alap-ként, a pénzkezelési szabályoknak megfelelően a városi pénztárakban kezelendők és gyiimölcsöztetendők. 193 Ezen adó veszett ebek által megmart szegény-sorsú egyének gyógyítására, másodsorban állategészségi, harmadsorban közegészségi, esetleg állattenyész-. tési czélokra fordítandó. A városi képviselő testületnek erre vonatkozá határozatai törvényhalósági jóváhagyás alá beterjesz-tendők. A pénzbüntetések tekintetében az 1888. évi VII. t.-cz. végrehajtási utasításának 320—332. §-aiban foglalt szolgálván irányadóul; az 1888. évi VII. t.-cz. 154. §-a i és j pontjai alapján befolyt pénzbüntetéseknek a városokat illető fele része állategészségi czélokra fordítandó, és a városok pénztáraiban kezelendők. Végül az 1879. évi XL. t.-cz. 86., 102., 103. és 122 §-ai alapján befolyt pénzbüntetések az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-áhan jelzett czélokra a szabályrendelet egyébb rendelkezéseinek áthágásai eseteiben befolyt pénzbüntetések pedig a városi közigazgatási fogház alapra fordítandók, 23. §. Ezen szabályrendelet hatálya Nagykanizsa és Zalaegerszeg rendezett tanácsú városokra terjed ki és 1891. évi julius 1-én kezdődik, miért is átmenetül az 1891. év első felére a jelenlegi városi ebtartási szabályokban melyek 1891. évi julius 30-án érvényüket vesztik, megállapított ebadó fele része lesz fizetendő. Miről ezen határozat s az elrendelt módosítások és kiegészítés szem előtt tartásával elkészítendő eb-tartási szabályrendeletek négy-négy példányban jóváhagyás czéljából, valamint a már bírálat alá vont szabályrendeleti példányok a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztetnKrendeltetnek. Kelt Zalavármegye törvényhatósági bizottságnak Zalaegerszegen, 1890. évi október hó 1-én s folytatva tartott rendes közgyűlésében. 74736. sz. V/10. Kiadta : Gózony László s. k. főjegyz\'i. Magy. kir. belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet az 1879. XL. t.-cz. 5. §-a alapján ezennel megerősítem. Budapest, 1890. évi októher hó 22-én. A miniszter helyett: Lukács György s. k. ál!am:itkár. V , „, Í5 Szabályrendelet a fogadó, vendéglő, étkezde, kávéház és kávémérés iparokról. A) Általános rész. 1- §• Fogadó, vendéglő, (amennyiben szállásadás és étkezéssel foglalkozik) étkezde, kávéház, vagy kávé-mérés-űzlet nyithatására engedélyt nem nyerhet az : a) aki a nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért büntetve volt; b) az, aki bordélyházat tart. 2- \'§.. Nagykanizsa rendezett tanácsú város területén fogadó nyithatásra . . . 5 vendéglő „ . . 12 étkezde „ . . 5 kávéház „ . . 5 kávémérés „ . . 8 engedély adatik ki. 3. §. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók. 4- §• * Ezen üzletek állandóan rendőrhatósági ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak. Az üzlettulajdonos köteles megengedni, hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezzen magának arról, hogy e szabályrendelet intézkedései megtartatnak. 5. §. Fogadók, vendéglők, étkezdék, kávéhazak, kávémérések tulajdonosai és üzletvezetői első sorban felelősek üzletükben a tilos szerencsejátékok meggátlása, "t ugy a közerkölcsiség, csend és béke fentartásáért, s j tartoznak esetleg e czélból a rendőrségnél azonnal jelentést tenni. 1J - ! 195 6. §. Étkezdék, kávéházak és kávéinérésekben vendégszobák nem tarthatók ; miért ezen helyeken éjjeli vagy nappali szállást adni senkinek sem szabad. 7. §. Étkezdében, kávéházakban és kávémérésekben nyilvános bál és tánczmulatság nem tartható. B) Fogadók. 8. §. Aki fogadót tart, köteles bejelenteni a vendégek befogadására szolgáló szobák számát, melyek folyó számokkal látandók el, köteles továbbá minden egyes szobában a szobáért fizetendő árt (szobabér éjjeli és nappali, világítás, tisztítás és fűtés) feltüntető és hatóságilag láttamozott árszabályt kifüggesztve tartani. Ezek az árak maximum gyanánt tekintendők, ezeknél többet felszámítani nem lehet. Tartozik a szobák számában és árakban történő változást bejelenteni, mert a szoba használata, illetőleg az árszabás csak a bejelentés és tudomásul vétel után lép érvénybe. Amely fogadótulajdonos bérkocsit tart, köteles a bérkocsi iparról szóló törvény rendelkezéséhez képest az erre jogosító igazolványt megszerezni és a bérkocsi ipar szabályrendeletét pontosan megtartani. 9- §• A szállodatulajdonosok kötelesek rendszeres vendégkönyvet tartani, melybe bevezettetik a megszálló neve, lakhelye és foglalkozása. A vendégkönyv vezetése jelentési lap alapján történik, mely jelentési lap ugyanazon rovatokból áll, mint a vendégkönyv és a vendég által megérkeztével rögtön és személyesen kitöltendő. A vendégkönyv és jelentési lap minden nap délelőtt 10 óráig a városi kapitányi hivatalnál bemutatandó, mely is a jelentési lapot visszatartja, a vendégkönyvet* láttamozza. E könyv bemutatásának akkor is meg kell történni, ha valamelyik napon vendég nem érkeznék is. Ha házalók szállanak meg, a fogadó tulajdonosa által a házaló könyvnek a hatóságnáli bemutatására utasitandók. m 10. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek, gondoskodni továbbá arról, hogy cselédjei előzékenyek legyenek és egyáltalában, hogy a fennálló rendőri szabályok megtartassanak. 11. §. A fogadós gondoskodik arról, hogy a vendégszobák jó zárakkal legyenek ellátva. 12. §. Fogadók éjjeli 2 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 12 óráig szabad. 15* ré T96 C) Vendéglök. 13. §. Vendéglő nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, amelyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék, 14. §. Vendéglők éjjeli 11 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés éjjeli 10 óráig szabad. D) Kávéházak. 15. §. Kávéházaknak az az üzlet tekintetik: a) melyben kávé, tea, chokoládé ki mérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, hűsitő italok és ezekhez szükséges nedvek, fagylalt és végre az elősorolt czikekkel fogyasztani szokolt sütemények állandóan kaphatók, b) amelyben legalább 2 tekeasztal állandóan a közönség rendelkezésére áll. A már fennálló és jelenleg egy tekeasztallal biró üzletekre ezen pont ki nem terjesztendő. 16. §. Kávéházak nem nyithatók templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, amelyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék. 17. §. Kávéházak éjjeli 2 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zei^éjés éjjeli 12 óráig szabad. X E) Kávémérések. 18. §. Kávémérésnek az az üzlet tekintetik, amelyben kávé, tej, thea, chokoládé és az ezekhez való sütemény kaphatók. 19. §. Kávémérések nem nyithatók templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, amelyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék. 20. §. Kávémérésekben tekeasztalok felállítása, kártyázás és minden egyéb játék tilos. 21. §. A kávémérés 10 órakor lezárandó és reggel 6 óra előtt ki nem nyitható. Ezen idő alatt a kávémérő vendéget még zárt ajtó mögött sem szolgálhat ki. 197 F) Étkezdék. 22. §. Étkezdének az az üzlet tekintetik, amelyben ebéd, vacsora, egyáltalában étkek Üzletszerűen szolgáltatnak ki. 23. §. Étkezde nem nyitható templomok, iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata ez üzlet zaja által akadályoztatnék. 24. §. Étkezdék este 11 óráig nyitva tarthatók. Ezekben a zenélés tilos. Büntető határozatok. 25. §. Az a fogadós, vendéglős, étkezdés, kávéházas, vagy kávémérős, aki üzletében erkölcstelen életű egyéneket alkalmaz, (3. §.) vagy közerkölcsiség elleni tényekre alkalmat ad, avagy helyiségeit tisztán és egészségesen nem tartja, a rendőrhatóság által 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és 2 napig terjedhető elzárással büntetendő. 26. §. Az a fogadós, vendéglős, étkezdés, kávéházas és kávémérő, aki üzletét az ezen szabályrendeletben megállapított zárórán tul nyitva tartja, az 1879. XL t.-cz. 74. §-a alapján a rendőrhatóság által száz koronáig, visszaesés esetében 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 27. §. Az a fogadós, aki helyiségeiben árszabályt kifüggesztve nem tart, vagy ezen árszabályt megszegi, az 1884. XVII. t.-cz. 156. § b) pontja értelmében az iparhatóság által száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az a fogadós, ki a vendégkönyvet és jelentési lapot szabályszerűen bemutatni elmulasztja, vagy azokat meghamisítja, ezen kihágásért az 1879. XL. t.-cz. 73. § alapján a jelentési lap eltitkolásáért száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 28. §. Az a kávémérő, aki az üzletében tekeasztalt tart, vagy ott kártyázást vagy egyéb játékot megenged, az iparhatóság által 100 koronáig terjedhető pénzbünte-sel, ismétlés esetén ezenfelül 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 29. §. Iparjogosultság nélkül vendégszobák tartása és szállásadás 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fenyíttetik. 198 30. §. Az elmarasztalás rendszerint az üzlet tulajdonosa ellen hozatik és hajtatik végre, ha azonban a kihágást a segéd- vagy szolgaszemélyzet valamely tagja külön,-vagy az üzlettulajdonossal együtt követte el, a marasztalás ugyanazon mértékig, mint a tulajdonos ellen a kihágást elkövető segéd, vagy szolga ellen külön 1" is kimondandó és foganatosítandó. A pénzbüntetés behajthatatlansága esetén az elzárás alkalmaztatik, az 1879. XL. t.-cz. 20., 22., 23. §-aiban foglalt irányelvek alapján. Zárhatározatok. 31. §. Hatóságilag engedélyezett tánczmulatságoknál a záróra meghosszabbítása az engedély okmányban tétetik ki, cselédbáloknál ezen záróra éjfél után 2 órán tul nem adatik. Ezen szabályrendeletben megállapított zárórák ; szükség esetén felfüggeszthetők, a felfüggesztés tárgyában a v. tanács határoz. 32. §. A üzlettulajdonosok által rendezett bálok és nyilvános mulatságokhoz rendőri segédlet kérendő és az alkalmazott rendőr dijpótléka két kor. és a városi szegény-alapra 4 korona előre befizetendő. 33. §. Azok, akik a fogadót, vendéglőt, étkezdét, kávéházat, vagy kávémérést az 1884. október 1-je eljött szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál a jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Végre a fogadók és vendéglőkben esetleg gya-korlandó italmérési jog ezen szabályrendelet által érintetlenül hagyatik. Kelt Nagykanizsán a városi képviselő testületnek 1904. évi junius hó 10-én tartott ülésén. Kiadta: Lengyel Lajos v. főjegyző. 60448/VI1. Jóváhagyom. Budapesten, 1904. évi szept. hó 5-én. A miniszter helyett: Olvashatatlan aláírás államtitkár. =——- A főgyimnáziumi felvételi dij megállapítása és a tandij kezelése tárgyában Közgyűlési határozat. Részes kiírás Nagykanizsán a v. képviselőtestületnek 1905. évi május hó 25-én tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. 24 jkvi 860/905. szám. -v A főgyimnasiumi felvételidij megállapítása és a tandij kezelése tárgyában tanácsi javaslat. Véghatározat: A v. képviselőtestület határozatilag kimondja, hogy a főgyimnasium bizottságának 1905. évi január hó 4-én tartott ülésében alkotott, a v. tanács 860/905. sz. a. határozatában elfogadásra javaslatba hozott, a főgymnáziumi tandij beszedése és biztosítására a felvételi dij megállapítása és a tandij elengedési szabályzatot, amint következik: A főgyimnáziumi tar,dijak rendszerint a tanulók beiratása alkalmával fizetendők, — részletfizetések is történhetnek, — kötelesek azonban a gyámok vagy gondnokok a tandij első félévi részletét a tanév október hó 15-éig, a Il-ik félévi részletet márczius hó l-ig a városi pénztárba befizetni. Az egész évi tandij szeptember hó 1-től március hó l-ig havi egyenlő részletfizetésének megengedésére a v. tanács felhatalmaztatik, eziránti kérvények legkésőbb szeptember hó 15-éig nyújtandók be. Amennyiben a félévi és havi részletek a kitűzött határidőben be nem fizettetnének, az illető tanuló az intézetből kizáratik. Felvételi dijat 5 K, azaz öt koronában állapítja meg, mely minden egyes tanuló után, tekintet nélkül, hogy az járt vagy nem az intézetbe, ugy az országos nyugdíjjárulék a tanév kezdetén, a beiratás alkalmával egyszerre befizetendő. Tandijelengedésben a tanulók számának 25°/0-a részesülhet; az eziránti kérvények szabályszerűen felszerelve és pedig: az iskolai bizonyitványnyal, a szü- -■iÉBtf A--\':friifai 20 löknek, úgymint a városi alkalmazottak, tanítók, lelkészek és városi tűzoltók jogczimét igazoló bizonyit-ványnyal, ugy egyébb állás vagy foglalkozású szülőknek vagyoni és kereseti viszonyairól szóló bizonyit-ványnyal, a gyámság alatt álló tanulók vagyoni állapotáról szóló bizonyitványnyal, melyek az illetékes községi hatóságok által lesznek kiállítva, a főgymná- Á zium igazgatójánál, a beiratásokkal egyidőben nyújtandók be, ki véleményével ellátott kimutatás mellett ezen kérvényeket minden év szeptember hó 15-ig a városi tanácshoz beterjeszteni köteles. A tandijelenge-désnek kedvezménye az egész tanévre kiterjed. Azon tanuló azonban, ki elégtelen előmenetelt tanusit, ezen kedvezményt elveszíti, miről a v. tanácsot az igazgatóság értesíteni köteles. Kötelesek lesznek a szülők, esetleg a gyámok az egész évi tandijat záros határidő alatt a v. pénztárába befizetni, ellenkező esetben az illető tanuló az intézetből kizáratik. Elfogadja és szabályrendelet erejével ruházza fel. Végre kimondja a v. képviselőtestület, hogy a további rendelkezésig a tandijfelemelés kérdését elhalasztja. Szabályrendelet a gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözésérő! és a tartalék-alap javára levonható jutalékról. i- §• A városi árvaszék illetősége alá tartozó árvák pénzei gyümölcsözőleg a városi gyámi pénztárban kezeltetnek. Ezeket a pénzeket a városi közgyám és az ellenőr kezelik, kik megválasztásuk alkalmával évi fizetésük 2/3-ad részével felérő óvadékot tartoznak a városi pénztárban készpénz vagy óvadékképes értékpapírokban elhelyezni, mely óvadék hivataloskodásuk ideje alatt letétben marad, illetőleg mindaddig mig a teljes felmentvényt megnyerik. 2. §. A nagykanizsai városi árvaszék gyámhatósága alá tartozó kiskorúak és gondnokoltak pénzei az ösz-szesitett pénzkezelési rendszer szerint kezeltetnek. 3. §. A gyámpénztárban levő pénzekjlegfeljebb 50°/6-a első sorban jelzálogi biztosíték mellett kölcsönkép való kihelyezés által gyümölcsöztetnek. A gyámpénztár pénzkészletének az a része, a mely egyeseknél jel— ^ zálogi biztosítékra el nem helyezhető, a város képviselő testülete által évről-évre az őszi közgyűlésen kijelölt pénzintézetnél helyeztetik el; amennyiben pedig több pénzintézet jelöltetnék ki, az elhelyezés aránya is a városi képviselőtestület által állapittatik meg. 4- §• A gyámpénztári pénzekből a nagykanizsai határban levő ingatlanokra jelzálogi biztosíték mellett adott kölcsönök után a kölcsön kiutalásának napjától 5% kamat fizetendő. 5. §. A kölcsöntőke 32 év alatt 64 félévi utólagos egyenlő részletben fizetendő vissza, mégis az árva- 202 széknek jogában áll a kölcsönt egészben vagy részben bármikor felmondani. A felmondási határidő V2 esztendőben állapit-tatik meg. Az adós a rendes törlesztési részletnél nagyobb összeget is törleszthet vagy tartozását egészben is visszafizetheti a törlesztési idő lejárta előtt is. 6. §. A jelzálogi biztosítékul lekötött ingatlanok becsértékének megállapításánál a szakértői becslés kizá-ratik és a becsérték kizárólag az adó alapján állapit-tatik meg. 7- §• Földbirtok becsértéknek az évi földadó két százszoros, házak becsértékének két százszoros és a házbéradó százszoros összege tekinthető. 8. §. A zálogjogot a kölcsöntkérő köteles bekebelez-tetni s a kölcsön folyósítása csak ennek megtörténte után fog eszközöltetni. 9. §• A zálogjoggal biztosított kölcsön folyósítása végett az adóslevél mellett be kell mutatni: a) A jelzálogul lekötött ingatlanokra vonatkozó hiteles telekkönyvi másolatokat. b) A tűzkár biztosítási kötvényt az utolsó dij-nyugtával. c) Jelzálogul lekötött ingatlanokra a gyámpénztári kölcsönt megelőzőleg bekebelezett zálogjog jogerős törlését ugy a gyámpénztári kölcsön jogerős bekebelezését igazoló telekkönyvi végzést is. 10. §. A felmerülhető peres és a kölcsönügylettel összefüggő bármely peren kívüli költségek, valamint a három évnél régibb kamatok, úgyszintén a bekebelezési illeték biztosítására óvadékot kel! kikötni, amely a kölcsönnel együtt jelzálogilag biztosítandó. Az óvadék összege a következő fokozat szerint állapittatik meg: 200 koronáig 80 korona. 200 koronától 400 korig 120 „ 400 „ 600 „ 140 „ 800 „ 1600 „ 160 „ 1600 „ 2000 „ 200 ., 2000 „ 4000 „ 240 „ 4000 „ 10000 „ 300 „ 10000 „ felül 400 korona. 11. §. A gyámpénztári tőkéből 200 koronánál kevesebb és 20.000 koronánál magasabb kölcsön nem adható, 12. §. A gyámoltak és gondnokoltak kamatjövedelméből és a gyámpénztár által beváltott kamatszelvények 203 értékébői a tartalékalapot az 55200/905. sz. B. Ü. M. rend. 71. §. rendelkezése alapján 10% jutalék illeti meg. A beváltott szelvények értékéből a tartalékalapot megillető jutalék a beváltás alkalmával azonnal levonható. 13. §. A gyámi pénztárban tartott pénzkészlet a letéti-leg kezelt összegen kiviil az 1000 korona összeget nem haladhatja meg s rendszerint csupán annyi pénz tartandó készletben, amennyi a folyó kiadásokra okvetlenül szükséges. 14. §. E szabályrendelet jogerőre emelkedésével az előző 2526/882. szabályrendelet hatályát veszti. Nagykanizsa rendezett tanácsú város képviselőtestületének 1905. évi április hó 10-én tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. Kiadta : Lengyel Lajos s. k. v. főjegyző. 64143 1905 V. a sz. M. kir. Belügyminiszter. Jóváhagyom. Budapest, 1905. évi junius hó 21-én. A miniszter meghagyásából: Kaffka László s. k. min. tanácsos. 2027/kb. 1905. szám. E szabályrendelet a 64143/V. a. 905. számú belügyminiszteri rendelettel jóváhagyatott 12. § ily kiegészítésével, hogy a gyámpénztár az általa őrzött értékpapírok kamatszelvényeinek beváltására 1877. évi XX. t.-cz. 296. §-a szerint csak akkor gondoskodik, ha a beváltás folytán nyert összeg a gyámpénztárban tőkésittetik. Zalaegerszeg, 1905. junius 28. (P. H.) Csertán s. k. Zalavármegye alispánja, mint a közig. biz. h. elnöke. Szabályrendelet a kéményseprés iparról. i- §• Kéményseprés ipar gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki képesítését az 1884. évi XVII. t.-cz. 4 §. értelmében kimutatni nem képes, gyujtogatásért, vagy tűzvész okozásáért büntetve volt és a hatóság előtt, mint iszákos ismeretes. 2- §• A kéményseprés ipar gyakorlása munkakerülethez köttetik és e czélból Nagykanizsa város területe, és Zalavármegye törvényhatósági bizottsága 1896. évi deczember 14-én és folytatva tartott közgyűlésének 28680. sz. alatt hozott határozatával Nagykanizsa város területéhez csatolt langvizi körjegyzőség, Palin, Lazsnak puszta kivételével továbbá a gelsei és szentbalázsi körjegyzőségek területe három kerületre osz-tafik. I. Kéményseprői kerület. Szemere-utcza, Fürdő-utcza, Nádor-utcza, Iskola-utcza, Városház-utcza keleti oldala, Csengery-utcza, Kisfaludy-utcza, Takarékpénztár-utcza, Deák-tér, Főtér keleti oldala, Fő-utcza, Széchenyi-tér, Batthyány-utcza, Eötvös-tér déli oldala, Vásár-tér, Szentgyörgyvári-utcza, Vörösmarty-utcza, Teleky-utcza, vasúti telep, a langvizi jegyzőség, Palin község, Lazsnak puszta kivételével a gelsei és szentbalázsi körjegyzőségek. II. Kéményseprői kerület. A VI—VII. kerület (kiskanizsai városrész), Király-utcza, Zrinyi-utcza, Zárda-utcza, Kazinczy-utcza nyu-goti oldala, a Főtér déli és északi oldala, Báthory-utcza törvényszéki épülettel és a Magyar-utcza nyu-goti oldala. III. Kéményseprői kerület. Magyar-utcza keleti oldala, Garay-utcza, Arpád-utcza, Arany János-utcza, Kinizsy-utcza, Mező-utcza, ■■ ■ 205 Rákóczy-utcza, Sugár-ut, Kölcsey-utcza, Hunyady-utcza, Eötvös-tér északi oldala, Pefőfí-utcza, Honvéd-utczq, Atilla-utcza, Rózsa-utcza. 3. §• Mincien ■ használatban levő kémény havonkint legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagy részén, vagy éjjel is tüzelnek, havonkint legalább kétszer tisztítandó. 4- §■ A kéményseprésért járó dijak következőleg állapíttattak meg: I. Kémények után. 1. Mászó kémény emeletes épületnél egyszeri seprése............28 fill. 2. Mászó kémény földszinti épületnél egyszeri seprése .........24 ,, 3. Egész kicsiny mászó kémény seprése 14 „ 4. Orosz kémény emeletes épületnél egyszeri seprése........ . 24 „ 5. Orosz kémény földszinti épületnél egyszeri seprése.........20 „ 6. Egész kis orosz kémény seprése . 10 „ II. Takaréktűzhely. 1. Egy takaréktűzhely két sütővel és vizmelegitővel..........24 „ 2. Egy takaréktűzhely két sütővel . 20 , 3. „ egy „ ■ • 16 „ III. Kályhák. Egy egész nagy vaskályha 1 ni. csővel 40 ., ,, közép vaskályha 1 méter csővel 30 .. kis „ „ \'„ „ 10 „ ,, méter cső........6 ,, IV. Kéményégetés. Egy orosz kémény 60 fillértől 1 koronáig. Fogadókbani takaréktüzhelyek és a gyári kémények tisztogatása utáni dij kölcsönös egyezkedés utján állapitható meg, s ha ez nem sikerülne, az 1-ső fokú iparhatóság által állapittatik meg. A kéménytulajdonosnak jogában áll a kéménynek tisztításáért járó dijakat évi átalányban megállapítva fizetni és a kéményseprő köteles ezt elfogadni. Ez esetben minden egyes kémény, valamint az ahhoz tartozó kályha és csövek, takaréktűzhely és annak csöveiért, ha ezek azok közé tartoznak, amelyek a jelen szabályrendelet 3. S-a értelmében havonkint legalább egyszer tisztitandók, egy évre az egyszeri tisztításért megállapított dij tizenkétszerese, ha pedig azok közé tartoznak, melyek a 3. §. értelmében havonkint legalább kétszer tisztitandók, egy évre az illető dij huszonnégyszerese fizetendő utólagos negyedéves részletekben. 206 5. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a 3. §. szerint tisztittassék. Ennek kellő foganatosithatása czéljából a kerületébe eső házak és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet, a 3. §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást teljesiti és amennyiben * az a házbeliek által elleneztetnék, erről az iparhatóságnak jelentést tesz. 6. §. A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben, s különösen a kémények közelében meg van-e a tűzveszély elleni kellő rend. Az e részben tapasztaltakra vagy tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetén a rendőrhatóságnál jelentést tenni tartozik. 7- §• A kéményseprő jegyzékében igazoltatja azt, hogy a rendes időszakban a kémények tisztítását teljesítette és e jegyzéket minden hó végével az iparhatósághoz bemutatja. 8. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó-parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik. 9. §. A kéményseprő ipar üzletének abbanhagyása tekintetében az 1884. XVII. t.-cz. 55 §. az irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett iparüzletet [ tetszés szerint félbe sem szakithatja, hanem ha azt abban szándékozik hagyni, köteles ebbeli szándékát az iparhatóságnak bejelenteni és ennek meghagyására az ipart a hatóság által kitűzött (legfölebb 3 hóra terjedhető) időig még folytatni. 10. §. Aki a jelen szabályrendelet ellen vét, amennyiben cselekménye nem az 1879. 40. t. cz. 141. §-ába ütközik, kihágást követ el és ezen szabályrendelet alapján az iparhatóság által 40 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. Az 1879. évi 40. t. cz. alapján kiszabott pénzbüntetések az 1892. évi 27. t. cz. 3. §-ában megjelölt czélokra fordítandók. 11. A vármegye területéhez tartozó, de a Nagykanizsa r. t. város kéményseprő kerületébe vett községekben ugy ipari, valamint rendőri ügyekben a kanizsai járás szolgabírói hivatalának illetékessége érintetlenül marad. 12. Azok, akik a kéményseprést az 1884. évi október elseje előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mester- 207 ségük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Kelt Nagykanizsa r. t. város képviselőtestületének 1900. évi ápril hó 3-án tartott közgyűléséből. Kiadta: Lengyel Lajos s. k. v. főjegyző. 58414/1900. Jóváhagyom azzal a megjegyzéssel, miszerint a szabályrendeletben osztrák értékben kitett pénzösszegek helyett a megfelelő korona értékét irtam. Budapest, 1900. évi augusztus 21. A miniszter megbízásából: Abonyi miniszteri tanácsos. V A nkanizsai v. közkórház alapszabályai. I. Rész. Általános határozatok. 1. Fejezet. - Az intézet czime: Nagykanizsai városi közkórház. Pecsétjében a város czimerét s a czimét, mint köriratot viseli. A nagykanizsai városi közkórház, mely jelenleg 105 ágygyal van berendezve, az 1876 évi XIV. t.-cz. 57. §-a szerint közkórházi jelleggel lévén felruházva (B. ti. m. 24562/886. sz. r.) — minden jelentkező beteget, mig a fekhelyek száma engedi, befogadni köteles, igy felvétetnek belgyógyászati és sebészeti, szembetegek, bujakórosok és szíilőnők. Heveny fertőző és ragályos betegek elhelyezésére külön épülettel bir. 1. §. Elmebeteg a jelenlegi berendezés mellett csak 3 vehető fel ideiglenes észlelés végett, ezek közül a közbiztonságra veszélyesek a megyei alispán utján országos tébolydába szállíttatnak, — a közbiztonságra nem veszélyes elmebetegek pedig rokonaik vagy azok hiányában illetőségi községük által eszköz-lendő gondozás végett haza bocsáttatnak. 2 §. A közkórház ügyei a kórházi bizottság, az orvosok, gondnok és irnok által intéztetnek el, mégis oly kép, hogy az igazgató főorvos a kórház minden r ügyeinek vezetője. 3. §. A kórházi bizottság áll: a városi képviselőtestület által saját tagjai közül 3 évenkint választandó 12 tagból; hivatalból tagjai a polgármester, főjegyző, a közkórházi igazgató főorvos és a rang idősebb városi tiszti orvos. A közkórház többi tisztviselője a bizottságnaK nem tagja, azonban az elnök felhívására a bizottsági üléseken megjelenni és a tőlük kívánt felvilágosítást megadni kötelesek, javaslataikat az igazgató utján megtehetik. Az elnököt, alelnököt és jegyzőt a bizottság saját választott tagjai sorából választja, érvényes hataroza 209 hozatalhoz 6 tag jelenléte szükséges. Ha a választott bizottsági tagok közül valamelyiknek állása elhalálozás, lemondás, vagy a hatóság területéről való eltávozás által üresedésbe jön, ezen hely az üresedést követő legközelebbi közgyűlésen betöltetik, megbízatása azonban az általános válaszfáskor megszűnik. 4. §. A kórházi orvosok és tisztviselők hivatala élethossziglan tart és csak fegyelmi uton mozdíthatók el. A kórházban lakó segédorvos kinevezése 2 évre szól, de szolgálati ideje meghosszabbítható. 5. §. A kórházi orvos személyzete egy igazgató főorvos, másodorvos és egy a kórházban lakó segédorvosból áll, kiknek kinevezését és minősitvényi kellékeit az 1876. évi XIV. t.-cz. 68., illetve 63. ij§-ai és az 1883. évi 1. t-cz. szabályozza. A kórházi gondnokot és Írnokot az 1886. évi XXII. t.-cz. által biztosított jognál fogva a városi képviselő-testület élethossziglan választja. A dijnokokat a város polgármestere alkalmazza. A sebészeti osztály vezetését kizárólag a műtő-orvos teljesiti. A kórházi pénztár kezelését a városi pénztárnok teljesiti. A kórházi pénztár körébe vágó számvevői teendőket a városi számvevő végezi. Egy évet betöltött gyermekek ápolása után korra való tekintet nélkül egy egésznapi ápolási dij számíttatik fel. Hapedig az anya csecsemőjével vétetik fel, bármelyik is áll ápolás alatt, csak egy egésznapi ápolási dij számitható. Heveny fertőző betegségben szenvedő gyermekek anyja vagy hozzá tartozója után is a rendes napi ápolási dij számitható. A orvosi beteglátogatás rendes ideje délelőtt 8 és 10 óra között van, délután pedig 4 órakor kezdődik. A kórháznak közös ápoló szobán kivül, hol a térfogat szerint többen ápoltatnak, jobb igényű beteg részére jelenleg egy jobb berendezésű apolószobája van. E szobában s az esetleg ujabb építkezés folytán ily czélra fenntartott szobákban a napi ápolási dij 3 koronában állapíttatott meg, mely dij két hetenkint előre fizetendő. Az ily betegnek jogában áll saját költségén az orvosok beleegyezésével külön élelmezést kieszközölni. Az ápolási osztály, melybe a beteg belépett, az igazgatóságnál tett jelentés következtében megváltoztatható. Az ápolásban felmerülő időleges változások, melyek a betegek érdekében orvosi szempontból az igazgatóság rendelete következtében tétetnek, — a fizetendő ápolási dijakra nincsenek befolyással. II. FEJEZET. Hatósági felügyelet. A nagykanizsai városi közkórház Nagykanizsa város tulajdona s mint ilyen a közigazgatási bizott- 1 210 ságnak az 1876. évi XIV. t.-cz. 60. §. 3-ik bekezdésében gyökerező felügyeleti jogának épségben tartása mellett, a városi képv. testület által választott és hiva- > talos tagokból álló kórházi bizottság felügyelete alatt áll. • A törvényhatóság számvevősége a kórháznak pénztárát évközben többször rovancsolni tartozik. — (35000 902. sz. Bel. Min. körrend. 67. §.) A kórházi orvosok, gondnok és irnok feletti fegyelmi eljárást az 1886. évi XXII. t.-cz. VIII. fejezete szabályozza. Az alispán a kórházi tisztviselőktől az 1886. évi XXI. t.-cz. 86. §-ában előirt esküt esetről-esetre kiveszi és az erről felveendő jegyzőkönyvet levéltárba helyezteti el. A kórházi bizottság ügyköre. A kórházi bizottság a kórház minden pénzügyi és anyagi ügye felett őrködik és határoz, hatásköre a következő: Gondoskodik arról, hogy a jövő évi bevételekről és kiadásokról a kórházat illetőleg, az igazgató közreműködésével a tisztviselő személyzet által rendes előirányzat szerkesztessék, melyet a kórházi bizottság a kórházi leltárral együtt évenkint május hó végéig a törv. hatóság utján jóváhagyás végett a Bel. Minisztériumnak beküldi, ugy az évi számadások elkészítése és a városi évi első közgyűlésre leendő beterjesztése iránt intézkedik. Megvizsgálja, vájjon az anyag és fogyasztási czikkek megvannak-e? az esetleges hiányokról a kórház fenntartójának jelentést tesz. Felügyel és intézkedik küldöttei által az élelmezés kiszolgáltatására, a kórházi alaptőkék, alapítványok, | valamint a kórházi pénztár kezelését szabályszerűség tekintetében ellenőrzi, valamint ellenőrzi a kórház orvosi és gondnoki személyzetének működését is, az ellenőrzés azonban az orvosoknak a gyógymód aikal-mazásánáii szakeljárásokra ki nem terjed. Az anyagi és fogyasztási czikkek és termesztmé-nyek, úgyszintén a kórházi szerelvények szállítására vonatkozó szerződéseket megbírálja és jóváhagyja, a szállított czikkek minőségét ellenőrzi; felügyel a kórházi épületek jókarban tartására; a kórház gondnoki személyzetének működését ellenőrzi. A bizottsági ülésekről rendes jegyzőkönyv vezetendő, melyet a kórházi bizottság elnöke, jegyzője és az igazgató főorvos ir alá. A kórházi bizottság havonkint legalább 1 ülést tart, melyre a tagok az elnök által irásbelileg, ülést megelőzőleg 24 órával meghivatnak; rendkívüli ülés azonban mindannyiszor összehívható, valahányszor azt az elnök szükségesnek látja, vagy azt legalább hat kórh. bizottsági tag az elnöknél kérelmezi. Kórházi állapotokról a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz. A személyzet szolgálati utasítása és a belső ügykezelési rendet megállapítja és jóváhagyás végett a közig, bizottságnak beterjeszti. 211 Élelmezés, fűtés, felszerelési czikkek beszerzésére, épület javítására cs gyógyszerekről szóló — szóval minden kellékek beszerzésére vonatkozó számlák kiegyenlítésére a kórházi költségvetés betartása mellett az igazgató főorvos előterjesztésére a kórházi pénztárból utalványoz. II. Rész. Kórházi tisztviselők és alkalmazottak A kórházi tiszti, kezelő, ápoló és szolgaszemélyzet áll: egy igazgató, főorvos, egy másodorvos, egy bentlakó segédorvos, kórházi gondnok, irnok, szülésznő, házi cseléd, kapus és ápoló személyzetből. Az ápolást jelenben a Paulai Szent Vinczéről nevezett szerzetesnők teljesitik, kik a városi hatósággal kötött szerződés szerint az ápoláson kivül a betegek ellátásáról is gondoskodnak és az élelmezést is szolgáltatják. I. FEJEZET. Kórházi orvosok, igazgató főorvos. A kórház élén az igazgató főorvos áll, ki annak főtisztviselője és az összes beteg kezelés irányitója és mint ilyen az intézet minden ügyeit felelősség terhe mellett vezeti, az intézetet a hatóság és közönség irányában képviseli. Felügyel a kórházi szabályok és bizottsági határozatok pontos végrehajtására, úgyszintén a rend és tisztaság kellő fenntartására. Ellenőrzi a kórházra vonatkozó összes rendeletek pontos végrehajtását. Köteles az élelmezést szigorúan ellenőrizni és e czélból a kórház konyhájában váratlanul havonta legalább kétszer megjelenni, ételnemüeket, italokat megízlelni, azok jó minőségéről és súlyáról meggyőződést szerezni, s ha megintése sikertelen maradna, — a kórházi bizottságnak elnökje utján azonnal jelentést tenni Előzetes hozzájárulása nélkül a kórházban napszámos nem alkalmazható és megrendelés nem eszközölhető. Az ápolóknak indokolt esetben 10 napra terjedő szabadságidőt engedélyezhet. Az igazgató a kórház összes személyzetének főnöke lévén, tartozik az illetőket kötelességük pontos teljesítésére felszólítani, miért is e czélból a kórházra vonatkozó összes szabályokat és rendeleteket velük hivatalból közli és megismerteti, vagy azok gyakorlása közben felmerült kételyeiket eloszlatja, kötelesség mulasztás, vagy engedetlenség esetén a kórházi bizottságnak jelentést tesz. A jelentkező betegeket felvételre minősiti, a gyógykezelést vezeti, felügyel, hogy az ápoló személyzet feladatát pontosan teljesítse, hogy a beteg ápolása körül rend és tisztaság uralkodjék. 16* í 1 lltílifllll 212 Az ápoló és szolgaszemélyzet irányában szükség esetén a közfegyelmet a kellő tapintat szemmel tartásával gyakorolja. Az igazgató a kórházi bizottság üléseiben a kórházat érdeklő ügyekben előadó, felmerülő fontosabb\' \' esetekben kérelmezheti a bizottság elnökénél rendkívüli ülések tartását, halasztást nem tűrő esetekben, a felmerült hiányok sürgős pótlása végett 40 koronát meg f nem haladó kiadások fedezése iránt a bizottságnak utólagosan teendő bejelentés mellett saját hatáskörében rendelkezik. Az igazgató minden, a kórházat illető ügyirato- -kat átvesz, azt láttamozva, vagy elintézési módját jelezve, intézkedés végett a gondnoknak átadja; az alorvos vagy gondnok által szerkesztett minden külön intézkedését czélzó ügyiratot pedig felülvizsgálja és azt tartalmához képest aláirja, ellenjegyzi vagy láttamozza. A jövő évi költségvetésnek a gondnok által a kellő időre leendő egybeállításáról intézkedik és azt a tárgyalás végett a kórházi bizottság elé terjeszti. A hátralékos ápolási dijakról a gondnok által szerkesztett és általa pedig ellenjegyzett kimutatást évnegyedenkint a kórházi bizottságnak beterjeszti. A szülésznő, férfi ápolók, kapus, bujakóros osztályon az ápolőné és esetleg a gépész az igazgató által fogadtatnak fel. Gondoskodik az orvosi és sebészeti eszközök és egyéb készülékek jókarban tartásáról, a szükséges beszerzésekről a kórházi bizottságnak jelentést tesz, köteles a kórházra vonatkozó szabályokat, jelesül az étadagok és gyógyszerek rendelése köriil fentiálló határozatokat pontosan megtartani, a kórházi kimutatásokat évenkint és a kórjelentéseket megtenni. Az igazgató főorvos tartozik naponta délelőtt a kitűzött időben a kórházban megjelenni, a folyó ügyeket elintézni, a kórházlátogatást megtenni, szükséges műtéteket végezni, és sürgős esetekben segélynyújtás végett a kórházban bármikor, sőt többször is megjelenni. Jogában van oly beteget, ki a házi rendet ismételt figyelmeztetés daczára meg nem tartja, vagy az orvosi rendeletnek ellen szegül, nagyobb vétség, vagy kihágás esetén rögtön elbocsájtani és a szükséges megbüntetés végett az illető hatóságnak átadni, ha ez az illetőnek egészségére nem káros. Tartozik oly kóreseteket, melyek fennálló törvényeink értelmében rendőri vagy törvényszéki vizsgálat és eljárás tárgyát képezhetnek, továbbá oly rögtöni vagy erőszakos halálozási eseteket, melyek orvosrendőri, vagy törvényszéki bonczolást^igényelnek, a városi kapitányi hivatalnak azonnal bejelenteni; hivatalos látleletet és véleményt s esetleg a kór történetét a hatóság Írásbeli megkeresésére kiállítani. Szolgálati utasítás. 1. Az igazgató minden ügyekben elöljáró hatóságainak közege: miért is azoknak az intézetet illető 213 minden rendelete és intézkedése az igazgatóhoz érkezik, valamint másfelől minden jelentést, javaslatot az igazgató tesz. Kötelessége a kórházi bizottságot, esetleg a megyei közig, bizottságot minden nevezetes fontosságú és rendkívüli eseményről tudósítani. 2. A kórházhoz intézett leveleket az igazgató bontja fel, érkezésük idejét azokra feljegyzi és azokat a gondnok által folyó számmal elláttatván, jegyzőkönyvbe iktatja. 3. §. Őtet illeti a fogalmazványok átvizsgálása, valamint a kiadványok aláírása: kisebb fontosságú ily teendőkkel a gondnokot bizhatja meg. 4. §. Ő van megbízva a betegek általános gyógyításán kivül a gyógyintézet minden ügyeinek vezetésével és az alap szerkezetben megállapított szabályok végrehajtásával. 5. §. Az alája rendelt személyzetnek az intézet érdekében tett minden javaslatát gondosan megvizsgálja s köteles a kórh. bizottságnak előterjeszteni. 6. §. A gondnok megbetegedése esetén a kórh. bizottság elnökének jelentést tegyen, ki a helyettesítésről intézkedik és ily esetben, ha szükségesnek látszik, a gondnok által vezetett könyvek a kórh. bizottság jcüldöttei és a városi számvevőség által az igazgatóval együtt átvizsgálandók. 7. Az igazgató tartozik arra ügyelni, hogy a vezetésére bizott intézet orvosa, hivatalnoka, szolgai szolgálati utasításukban kiszabott kötelességeiket és végzendőiket legpontosabban teljesítsék. 8. §. Az igazgató az ápolást teljesítő irgalmas nővérek kivételével minden férfi és női ápolót, házi szolgát, kapust szolgálati képtelenségük vagy hűtlenségük esetén elbocsájthatja, szolgálati hanyagságért saját hatásköréhez képest, maga szab büntetést, nagyobb hibákat, sikkasztást, betegekhez méltatlan bánás és ezek sérelmezését stb. az illetékes hatóságnak bejelenteni. 9. §. Szolgálatban hanyag orvost vagy gondnokot előbb négyszem között meginti, sikertelenség esetén pedig a kórh. bizottság esetleg a megyei közig, bizottságnak feljelenteni. 10. §. Az igazgató tartozik a betegnek gondos és minden tekintetben czélszerii gyógykezeltetésére ügyelni. 11. §. Az intézetben ápolt betegekre vonatkozó okmányok csak az igazgató rendelete értelmében használhatók fel és közöltethetnek nyilvánosan, mely utóbbi esetben gondosan mellőzendő, aminek közzétételében az illető beteg vagy hozzátartozói megütközhetnének 12. §. A betegek elbocsájtatása az alapszerkezetben foglalt rendeletek szerint az igazgató által történik ; különös gondot fordítson járványokra, az intézetben netán kifejlődő kórokra, a járványok kiütését és az ezeknek elfojtására tett intézkedéseket a városi polgármesternek és a Belügyminisztériumnak haladéktalanul bejeleni. A beteg szokatlan vagy tulcsigázott követeléseit illő korlátok közé utasítja, gondjának kell lenni, hogy sem gyógyszerek, sem egyéb életrendi segéd-eszközök 214 ne hiányozzanak, ilyenek a kórszobák fűtése, tisztasága, szellőztetése stb. Az étkezést illetőleg az elfogadott étrend szolgál zsinórmértékül, azonbm az igazgató súlyosabb betegeknek külön ételeket és italo- . kat u. n. kávét, borlevest, tojást, bort, theát, sört, cognakot is rendelhet, amennyiben a helyben hagyott költség előirányzat meghaladást nem szenved. — Az „ ételek minősége s mennyiségéről gyakrabban személyesen győződjék meg. A közkórház jótékony rendeltetésénél fogva az intézeti orvosok vagyontalan járó betegeknek a kórházi látogatás végeztével a kórházi szobában díjtalanul rendelnek. 13. §. Egy napon tul terjedő eltávozását a kórházi irodával, két napot meghaladót a kórházi bizottság elnökével tudatja. Évenkint 6 heti szabadságidő élvezésére jogosult, melyet a kórházi bizottságnak előzetesen helyettesítés végett bejelent. 14. §. Az igazgató ugyanis mint kórházi főorvos csak fegyelmi eljárás foganatosításával mozdítható el, lemondás esetén hivatalától a bejelentéstől számított hat hét alatt felmentendő. 15. §. Joga van a kórházban elhaltak után visszamaradt és gazdátlan örökségi igénynyel nem terhelt ruházatból szükség esetén a kórházból ruhátlanul távozó vagyontalan felgyógyultaknak egyes darabokat adományozni. 16. §. A három hónapon tul ápolandó betegek további ápoltatásának engedélyezéseért kellő időben folyamodik. 17. §. A rendes látogatási időn kivül látogatásra engedélyt át. 18. §. Az igazgató főorvos kötelessége gondoskodni, hogy a kórházban az 1876. évi XIV. t.-cz. 75. és 76. §§-ai pontosan betartassanak. Az alorvos szolgálati utasítása. Az alorvos a főorvosnak távollétében rendes helyettese. Tartozik a beteglátogatást a kitűzött időben naponkint teljesíteni és a főorvosnak mindenben segédkezet nyújtani, szükség vagy veszély idején a nap bármely szakában a kórházban megjelenni és a megkívántató segélyt nyújtani, a veszély megszűntéig ott maradni, ilyenkor a főorvosnak minden jogát és kötelességeit saját felelősségére gyakorolni. cvenkint 6 heti szabadságidőre jogosult, de köteles ezt az igazgatóval történt előzetes megállapodás után a kórházi bizottságnak bejelenteni. Teljesíti a halottkémlést, szerkeszti a beteg forgalmi kimutatást, valamint az évi kimutatás orvosi részét, melynek helyességeért az igazgatóval együttesen felelős. 1. §. Az alorvos tartozik ügyelni, hogy a betegek > illetményeikkel, gyógyszerekkel, étrenddel, ruházattal, ágygyal rendesen ellátva, mindenkor tisztán tartassanak. 215 2. §. Á beteget, ha egészsége már annyira előre haladott, az intézetből a kiszabott módon elbocsájtja. Jogában áll a betegek helyes magaviselete és a rend fenntartása ügyében a kellő jelentést tenni. A kórszobákon belül a rendrét és tisztaságért felelős, azt alkalmilag azokon kiviil és az egész intézetben ellenőrzi; az ellene vétőket figyelmezteti, ismételt esetben az illetőket fekve maradással, böjttel és elkülönítéssel fenyítheti. Nagyobb vétségeket, úgyszintén megrögzött és makacs beteget az igazgatónak bejelent, kinek jogában áll ilyeneket, ha nem ragályos kórban szenvednek és elbocsájtásuk káros következmény nélkül már megtörténhetik, büntetésül az intézetből eltávolítani. 3. §. Minden fontosabb esetnél szükséges kórrajzot készit. 4. §. Minden jelentést, a mely szabályszerüleg a rendőri hatósághoz intézendő, kiállít és az igazgatóhoz aláírás végett eljuttat, halasztást nem tűrő esetben pedig egyenesen a rendőrséghez küldi. 5. §. Köteles a főorvosnak mindenhez segédke-zésre lenni, ha a betegség folyásában a gyógymódnak megváltoztatása mutatkoznék szükségesnek, azt saját felelősségére megteszi, de fontos esetben erről a főorvost tudósítani tartozik. Az újonnan felvett betegeknek a megkívántató segélyt nyújtja és intézkedik, hogy a szükséges kellékekkel ellátva legyenek. 6. §. A beteg látogatás alkalmával minden gaz-dászati tárgyra felügyeljen, a betegek panaszait készséggel hallgassa meg, az esetleg észlelt visszaélést azonnal szüntesse meg, vagy az igazgatónak jelentse meg. 7. §. A kórház látogatásában való akadályoztatását köteles az igazgatónak bejelenteni, hosszabb ideig tartó szabadságérti kérvényét az igazgatóvali megállapodás után és ennek utján a kórházi bizottságnak nyújtja be. 8. §. Az alorvos teljesiti a halott kémlelést, esetleges bonczolást a halottak fölött külön halotti könyvet vezet, melyben az illető neve, származása, halálneme és ideje kimutatandó s az anyakönyvi hivatalhoz küldendő. 9. §. Az orvosok akadályoztatásuk esetén egymást helyetesiteni kötelesek. 10. §. Ha bármely órában hivatik, a kórházban haladéktalanul megjelenni köteles. Gondot fordítson arra, hogy az ápolók részéről a betegekkel tisztességes és emberszerető bánásmód alkalmaztassák. 11. §. Véleményadás vagy bizonylatok kiállítását csak az igazgató tudtával teljesítheti. 12. §. A gyógyíthatatlanoknak bizonyultak kellő időben való elszállításáról az igazgatóval együtt gondoskodni tartozik. 12. §. Az alorvos kötelessége a szülésen átesett vagy más nehéz betegnél az esetleg elrendelt felügyeletet teljesíteni, nemkülönben a műtétekhez szükséges előkészületek teljesítése is feladatát képezi. 14. §. Elkészíti az évi statisztikai kimutatás orvosi részét. . fim ■ mssm. 216 A bennlakó segédorvos ügyköre és kötelességei. 1. §. A bennlakó segédorvos a közkórházban lakni köteles, távozását a főnökével azon czélból tudatja, hogy szükség esetén feltalálható legyen, sem betegápolót, sem kórházi szolgát nem vehet igénybe saját személye körüli kiszolgálásra. 2. §. Kötelessége a beteglátogatás előtt a szükséges előkészületeket megtenni. 3. §. Köteles a beteg kór lefolyását jelző lapot vezetni és illetőleg a tudományos vagy esetleg törvényszéki szempontból fontosabb betegnek kórrajzát feljegyezni s a rendelt gyógyszereket az u. n. lázlapra felirni. Tartozik délutáni látogatás után az u. n. orvosi beteg felvételi könyvet vezetni és ott a hol kell a kórrajzot ide röviden bejegyezni. 4. §. A jelentkező betegeket, ha a sürgősség megkívánja azonnal felveszi, különben a reggeli beteglátogatás idejére utasítja őket. Oly mütevesi eseteknél, melynek véleménye szerint halasztást nem tűrnek, azonnal intézkedik, hogy a mütő értesitessék annak inegjelenéseig pedig a legszükségessebbeket maga elvégzi. 5. §. Kötelessége műtéten átesett vagy életveszélyes betegnél, ha szükséges felügyeletet teljesíteni. 6. §. Kötelessége az általa átvett leltári tárgyakra őrködni, azokat időnként átvizsgálja. Erősen ható szereket zár alatt tartson és azok adagolását vagy maga végezi, vagy ellenőrzi. 7. §. A segédorvos az ápoló személyzetet szolgálata teljesítésére oktatja, őrködik a felett, hogy az ápolók a betegekkel kíméletesen, humánusan bánjanak, viszont ügyelni tartozik arra is, hogy a betegek az ápoló személyzetnek engedelmeskedjenek és helytelen, goromba, ellenszegülő magaviseletet az ápolók irányában _ne tűrjön. 8. Köteles az ételeket, a gyógyszerek kiosztását ellenőrizni, felügyelni, hogy mindenütt csend, rend és tisztaság legyen, szellőztetést ellenőrzi és a tapasztalt hiányokról az igazgatónak jelentést tesz. Szóval köteles minden a beteg körüli szolgálatot, mely reá bizatik teljesíteni és orvos társainak mindenben segédkezni tartozik. 9. §. Kötelessége, ha szolgálata teljesítésében akadályozva volna, azt az igazgatónak bejelenteni. Három napi távollétre az igazgató főorvostól nyerhet engedélyt, hosszabb időre az igazgató főorvos közve-titese mellett a kórházi bizottság elnökétől. A segédorvosok kötelessége szolgálatában akadályozott vagy szabadságolt tiszt társát helyettesíteni. Orvosi magángyakorlatot csakis a város területén és annyiban folytathat, a mennyiben azt a kórházi szolgálat megengedi. Kinevezése két évre szól, de szolgálati ideje meghosszabbítható. A benlakó segédorvos évenkint 4 heti szabadság- # idő élvezetére jogosult, köteles azonban azt az igazgató főorvossal történt előzetes megállapodás után a kórházi bizottságnak írásban bejelenteni. 217 10. §. Véleményt vagy latleletet csak a hatósági hivatalos felszólításra és csakis az igazgató főorvos ellenjegyzése mellett adhat. 11. Oly kóreseteket, melyek rendőri illetőleg törvényszéki vizsgálat tárgyát képezik, ha szükséges, a hatóságnak azonnal bejelenteni, rögtöni halálesetet pedig az igazgatóval tudatja. III. Rész. A gondnok ügyköre. 1. §. A gondnok viszi a kórház gazdasági ügyeit, szállítások iránt intézkedik, szerződéseket köt mindenkor az igazgató tudtával és a bizottság jóváhagyásának fenntartása mellett. Végrehajtja a bizottság intézkedéseit, felügyel a a kórház épületeire, letétbeli anyagszerekre. 2. §. A gondnok hivatalos helyisége a kórházban van, hivatalos óráidélelőtt 8—12-ig, délután 2—6-ig. vasár- és ünnepnapok délutánjának kivételével. 3. §. Elkészíti az igazgató utasítása szerint a fennálló rendeletek értelmében az évi költségelőirányzatot és a leltárt, ugy az évi zárszámadást. Gyakorolja szükség esetén a házrendőrséget és hatáskörét túlhaladó esetben a kapitányi hivatalhoz jelentést tesz. 4. §. Gondnoki tisztéből kifolyólag vezeti az ellenőrző pénztári naplót, a pénztári főkönyvet és letétnaplót, a közkórház részére küldött, a pénztár által átvett összeg rendszeres elkönyvezését legkisebb késedelem nélkül foganatosítani tartozik. Kezeli az irattárt és különösen a pénzekre vonatkozó értesitvényeket mindaddig irattárba helyezni nem szabad, mig az illető összeg elkönyvelése meg nem történt és az érvényesitvényekre az elkönyvelt összegek és a bevételi napló száma reá nem jegyeztetik. 5. Teljesiti az orvos által arra minősített betegek felvételét, szerkeszti a felvételi jegyzőkönyvet, elkészíti a fejlapokat és értesítéseket és vezeti a törzskönyvet, havi pénzforgalmi kimutatást készit, melyet a következő hónap 3-ig az igazgatónak bemutatni tartozik. 6. §. Köteles minden esedékes ügyet 48 óra alatt teljesíteni vagy a netán felmerült akadá.yokat igazolni, 7. §. A betegek birtokában levő ruhanemtiek, pénz és értéktárgyakat a fejlapon feljegyezni, a pénz és értékpapírokról rendes letéti könyvet vezetni, az értékeket a városi pénztárba letétkép beküldeni; a ruhanemiieket pedig a kórház ruhatárában kezeltetni és az azokkali elbánás tekintetében az 1886. évi 24259. sz. Min. rendelet értelmében jár el. 8. A kórházban elhaltak ingóságai elárvere-• zíse iránt a bizottsághoz jelentést tesz. Ha az ápolt után a gyógyköltség fizetetlen marad, a befolyt ösz-s-zeg a gyógyköltség fedezésére fordittatik, a fennmaradt összeg és az \'ngóságok az esetre, ha a gyógy- 218 költségek ki lettek egyenlítve, a hagyatéki bíróságnak átadatnak. 9. §. Működéséből kifolyólag felelősséggel tartozik, miért is köteles fél évi fizetésének megfelelő óvadékot a városi pénztárba letenni. 10. §. Önállóan levelezni, gyógyköltséget felvenni nem szabad. 11. §. A gondnokot hat heti szabadságidő illeti, melynél 8 napnál rövidebbet a bizottság elnöke, hosszabbat pedig a bizottság engedélyez. Gondnok szolgálat utasításai. A kórházi gondnok a kórházat illető fogalmazási és irodai teendőkön kivül még a következőkre köteles: Szigorú felelősség terhe alatt kötelessége a kórházi irattárt gondosan kezelni és megőrizni, továbbá ! megőrizni a hivatalos titkot. Tartozik a tűzifa és kőszén befuvarozásánál a kellő mennyiség beszállításáról meggyőződni, szerződések lejárta előtt jóval figyelmeztetni az igazgatót az árlejtéshez szükséges lépések megtételére. Köteles a szállítmányok mennyiségét és minőségét, mértékét, súlyát ellenőrizni. Az intézet tulajdonát képező tárgyaknak megbéiyegez-tetését is eszközli. Kötelessége a kórház tulajdonát képező ingóságokról pontos leltárt és számadást vezetni, a főlel-táron kivül szoba felszerelését tartalmazó leltár is vezetendő; az orvosi műszerekről szóló leltár kivonata | külön leltárkép az igazgatónak átadandó. A gondnok kötelessége gondoskodni, hogy a kórház tűzkár ellen mindig kellő időben biztosittassék. A gondnok helyességi szempontból a napi étlapon kitüntetett létszámot az állománykönyvvel naponta összehasonlítani köteles. Az igazgatótól nyert felhatalmazás nélkül a hivatalos iratok tartalmát vagy betegekre vonatkozó adatokat bárkivel is közölni tilos, saját ügykörén kivül mindent a mi az intézet előnyére szolgál előmozdítani és annak bárminemű megkárosítása felett őrködni köteles. A három hónapon tul terjedő ápolás engedélyezéséhez szükséges kimutatást eszközli. Köteles az elárverezendő tárgyakat árverési jegyzőkönyv kapcsán elárverezni és a befolyt összeget 4,-a pénztárba 3 nap alatt beszállítani. Köteles továbbá a gyógyszerek után visszamaradt üvegeket átvenni, azokat a gyógyszerésznek elszámolás végett visszaadni, a befolyó összeget negyedévenkint a kórházi pénztárba beadni vagy esetleg a visszaszállított üvegek árát év végén a gyógyszer számlából levonni, az erről szóló elismervényt a számvevőséghez juttatni. A gondnok hivatalos teendőiben felmerült akadályoztatása esetét, szintúgy a megbetegedést az igaz- y gatónak tzonnal bejelenteni köteles, kinek tudtán kivül a hivatalos órák vagy felügyelet el nem mulasztható. 219 Hivatalos ügyekben felmerült panaszait vagy. sérelmeit elintézés végett az igazgatónak vagy esetleg a kórházi bizottságnak elnöke utján Írásban keli bejelenteni. A fogyasztási czikkek, mint petróleum, szalma és egyéb tárgyak felhasználását ellenőrzi és a hiányok y pótlása végett az igazgatónak jelentést tesz. A gondnok kötelessége azon szabályok megtartására szorosan ügyelni, melyek a fehérnemüek tisztántartására és tisztogatására nézve a főnöknő utasításában foglaltatnak. Ennélfogva tartozik gyakrabban személyes meggyőződést szerezni, a mosóhely és tisztító szerek mivoltáról és arról, váljon a fehérnemű változtatására kitűzött idő megtartatik, a fehérnemüek kezelése, mosatása, kifőzése, fertőtlenítése szabályszerűen történik-e, ha szabály ellenest talál, erről az igazgatónak jelentést tesz. A további használatra alkalmatlanokká váltanyag-czikkek és leltárbeli tárgyak minden 3 hónapban az igazgató közbenjárása mellett szigorúan megvizsgá-landók, a még kijavíthatok kiválasztatván, kijavitandók, a tökéletesen hasznavehetetlenek pedig, melyek többé nem is értékesíthetők, az évi leltározásig zár alatt tartandók. A gondnok a selejtezést a kórházi bizottság kiküldöttei jelenlétében selejtezési jegyzőkönyv mellett ! teljesiti. A gondnok felügyel, hogy a kórház árnyckszéki i gödrök kellő időben kitisztitassanak. Minden évben az intézeti épületek állapota a gondnok részéről a városi mérnök hozzájárulásával megvizsgálandó és minden jelentékenyebb hiány az igazgatónak bejelentendő, hogy a nagym. Bel. Miniszterhez felterjesztendő költségvetésbe a pótlás fedezetére szolgáló összeg felvétessék. A beszerzések az u. n. juxta könyvvel történnek, melyben a beszerzendő tárgyak jegyzékét a gondnok vezeti be. Az évenkinti meszelés és tisztogatása a folyosók és kórszobáknak, a bútorzat tisztogatása a gondnok felügyelete és felelőssége alatt történik, csakhogy az igazgatósággal egyetértés eszközlendő annak végrehajtási idejére nézve. A kórházi bizottsági ülésekről vezetett jegyzőkönyv, mely bekötött könyvet képez, szintén a gondnok őrzésére bizatik. Ügyköréhez tartozik a házfegyelem és a házi rendőrség, mely az intézetben szolgálatképen alkalmazott egyénekre, úgyszintén a háznál tartózkodó ápolókra és szolgákra kiterjed. Mindenütt es mindenkitől csend és rend kívántatik, tapasztalt hiányok az igazgatónak feljelentendők. A gondnoknak kötelessége felügyelni arra, hogy a kerti udvari szobák, folyosók, konyhák, lépcsők, % árnyékszékek, kémények és csatornák megfelelő módon tisztán tartassanak. Kötelessége megvizsgálni az élelmi czikkeket, és a tapasztalt hiányról az orvosokat értesíteni. L 220 Élvezhetlen vagy különben hiányos élelmi cikkek, roszszagu husnemüek, rosszul kisütött kenyér lefogla-landók és az igazgatónak bejelentendők. Az étkek megvizsgálásáról külön étkezési vizsgakönyv vezetendő, imlyba az étkek minősége a vizsgáló bizottság aláírásával bevezetendő. Kötelessége továbbá a gondnoknak ügyelni, valjoa a kémények tiszták-e, tűzveszélyes tárgyak u. m. fa, szalma stb. a kályháktól eltávolítva őriztetnek-e padláson vagy farakás helyeken puszta gyertya hasz-nálalata és a dohányzás meg nem engedtetik. Tűzvész esetén az orvosok haladéktalanul értesitendők, hogy a kórszobákra nézve a kellő intézkedések megtétessenek. Megakadályozandó, hogy a kapus, háziszolgák, esetleg ápolók részéről étel, italnemüek a beteg számára beszállittassanak. A gondnok felelős az iránt is, hogy az elhaltak hagyatéka a gyógyköltségek és temetési költség levonása előtt ki ne adassék. Ha az elhunyt beteg rokonai a ruhák és ingóságoknak az elhalás után 3 hó lefolyta után átvétel végett nem jelentkeznek, e felett kimutatás szerkesztendő és a tárgyak az intézet javára elárverezendők. Az intézetben a tisztaság fentartása, az esetleges fertőtlenitési eljárások kellő kivitelének ellenőrzés kötelességét képezi. Ügyeljen arra, hogy a felfogadott napszámosok egésznap tisztességesen dolgozzanak, a padláson lévő kádaknak vízzel való megtöltése és kiürítésére is figyelmet fordít. Jólehet, a hivatalos órák 8—12-ig és délután 2—6-ig vannak kitűzve, mind a mellett, ha a szükség ugy kívánja, ezen órákon tul is köteles teendőit minden vonakodás nélkül és pontosan végezni. Az igazgató engedélye nélkül a kórosztályokra, vagy a betegek részére kijelölt udvarba idegen személyeket bevezetni, vagy leveleket, írásbeli kérelmeket a betegek kérésére szerkesztenie nem szabad, hanem minden ily esetet, melyben ilynemű kérések hozzá intéztetnek, az igazgatónak vagy alorvosnak tudtára adni köteles. A gondnok köteles a jégverem kellő megtöltéséről is gondoskodni. Felek számára nyugtákat írni, helyettük pénzeket beszállítani vagy számukra felvenni, nem szabad. A napló és főkönyvben, általán a számadásokban kivakarásoknak és igazításoknak helye nincs. A betegek azon készpénzbeli letéteményei, melyek az intézet követelését felül nem haladják, halál esetén haladék nélkül a letéti naplóban kiadásba, a pénznaplóban pedig bevételbe teendők. Drágaságok és készpénzbeli letétemények, melyek értéke az intézet követelését felülhaladja, ha egy év alatt fel nem vétetnek, a helyi sajtó utján 3 havi zár- 4 határ kitüntetése mellett, felvétel végett körözendők. Ezen határidő elteltével az intézetnél megmaradt drágaságok elárvereztetnek, a nyerendő nyugta alap- 221 tán a letéti naplóban a kiadásba teendő, a befolyt pénzösszegek az intézet javára megmaradt összes leté-teményi pénzekkel együtt a pénzfőnaplóba betegápolási költségtéritvény fejében bevételbe veendők. Az intézetben ápolt és elhalt egyének ruhadarabjai, melyek a megszabott 3 havi időnek elteltével az intézet tulajdonává válnak, árverés utján a gondnok és egy kiküldött jelenlétében elárverezendők, az ebbőli jövedelem, az árverési jegyzék vagy a vevő által kiállított ellennyugta alapján számadásba veendő. Minden súlyos beteg, ki a\'kórházba felvételért jelentkezik, azonnal haladéktalanul felveendő. Gondnok és főnöknő kötelessége hirtelen támadt életveszélyes esetekről a kórházi orvosokat értesíteni, ha pedig ezek azonnal fellelhetők nem volnának, a legközelebb fellelhető orvos segélye kérendő. A gondnok és az irgalmas ápoló nővérek főnöknője, kik az összes leltári czikkek felügyeletével megbízatnak és azt, nekik átadott jegyzék szerint számadásba tartani kötelesek, együttesen felelősek arra nézve, hogy a leltári czikkek el ne veszhessenek. Az intézetben alkalmazottak, valamint a betegek fegyelmi büntetéseiről a gondnok jegyzőköny vet vezet melybe a megbüntetett neve, a vétség és büntetés neme bejegyzendő. Az irnok ügyköre. 1. §. Az irodai teendők gyors és annak idején leendő teljesítésére egy irnok alkalmaztatik, ki az intézet igazgatójának, vagy ennek távollétében a gondnok rendeleteit pontosan teljesiti. A gondnok távollétében a beérkező ügydarabokat átvenni, ezekről az igazgatót értesíteni, sürgős esetek-| ben a szükséges intézkedéseket megtenni tartozik. 2. §. Az írnoknak az írásbeli és egyéb gondnoki teendőket, mint az a kórh. szabályzatba a gondnoki szolgálati utasításban megírva van, ismerni kell, hogy ennek távollétében a gondnoki teendőket minden fen- akadás nélkül végezhesse. ? \'; • * írnok szolgálati utasítása. 1. §. Az irnok köteles az igazgató vagy gondnok által hozzá utasított írásbeli munkákat gyorsan és ,, pontosan elvégezni, általában véve oda kell törekednie, hogy a gondnoki szolgálat feladatát lehetőleg elősegítse. 2. §. Önhatalmúlag intézkednie, az ápoltakra vonatkozó adatokat az intézet orvosi vagy tiszti személyzetén kivül mással közölni, hivatalos iratot vagy pénzt átvenni, azt nyugtázni, vagy bármit is külön az igazgató írásbeli utasítása s megbizá;a nélkül aláírnia szigorúan tilos. 3. §. A hivatalos órákon át d. e. 8—12-ig, d. u. 2—6-ig, vasár- és ünnepnapokon 9—12-ig, sürgős esetekben pedig különbség nélkül azokon is tul szorgalmasan működjék. Önkénytes vagy időntnli elmaradás tilos és kel- 222 Iően igazolandó. Akadályoztatási eseteket az igazgatónak vagy ennek távollétében a gondnoknak, lehetőleg előzetesen bejelenteni köteles. 4. §. A házszabályok pontjait megtartva, azoknak, valamint a szolgaszemélyzet utasításainak megtartása, úgyszintén az intézetnek mindennemű megkárosítása felett alkalmilag felügyel és ebbeli panaszát illetékes feljebbvalójának azonnal bejelenteni köteles. 5. §. A szükségelt iratokat a gondnoktól elkéri és azokat neki használat után azonnal visszaszolgáltatja. 6. §. Nyolez napra terjedhető szabadságidőt az igazgatótól nyerhet, hosszabbért a közkórházi bizottsághoz folyamodik. Hivatalos ügyekben felmerült panaszait vagy sérelmeit elintézés végett az igazgatónak, esetleg a bizottságnak elnöke utján Írásban jelent be. Legyen mindenki irányában illedelmes, készséges j és ahol a beteg állapota igénylő, elnéző. A betegek felvétele, ápolása, gyógykezelése, el-bocsájtása és eltemetése a Belügyminisztériumnak 35000/902 B. M. számú körrendelete értelmében történik. IV. Rész. A pénzkezelést és számfejtést illetőleg. A gyógyköltség czimén érkező pénzutalványokat és pénzesleveleket, tekintve, hogy a kórházi pénzek a városi pénztárban kezeltetnek, mint eddig, ugy a jövőben is, a polgármester veszi át, bevezeti az általa vezetett átvételi pénzeskönyvbe és evvel együtt átadja a városi pénztárnoknak. Ez az érkezett pénzeket átveszi, bevételezi a kórházi letétnaplóba, azután részletesen beirja az újonnan felfektetett kézbesítő könyvbe, melyben minden egyes tételnél megjelölendő a kórházi letét bevételi naplóczikk. Ezen kézbesitőkönyvvel átadandók pénzes utalványoknál a lemetszett szelvények és mindazon hatósági átiratok, melyek a megtérült gyógyköltségekre vonatkoznak. Mihelyt a gondnok a kézbesitőkönyvet megkapja, első sorban meggyőződik arról, hogy váljon a gyógy-költségek helyesen lettek-e megtérítve, ha igen, ugy ^ minden egyes költségre vonatkozólag elkészíti a be- : vételezési utalványt, ezen utalványokat azután a kézbesitőkönyvvel együtt bemutatja a közkórházra nézve utalványozással megbízott igazgatónak, ki az utalványokat aláírja. A megtérített gyógyköltségekkel érkező hatósági iratok nem mint eddigelé hibásan az eredeti felvételi jegyzőkönyvhöz, hanem a megfelelő beutalásokhoz csatolandók, mert csak igy lehet a számadás megvizsgálatánál meggyőződni arról, hogy váljon tényleg azon összeg lett-e beutalva, amelyik megküldetett. Ennek megtörténte után a gondnok minden f gyes gyógyköltség visszatérítését bevezeti a pénznaplóba, a kézbesitőkönyvbe beirja az általa vezetett L 223" pénznapló bevételi czikket s ezzel egyidejűleg elkönyveli a törzskönyv „Lerovási" hasábjaiban. Hogy a lerovás elkönyvelése igazolva legyen, szükséges, hogy a törzskönyvben bejegyeztessék azon naplóczikk, mely alatt a pénznaplóban bevétetett és viszont a pénznaplóban bevezetendő azon törzskönyvi szám, mely alatt az levonásban elkönyveltetett. Ha ilyen esetben kitűnnék, hogy egyik gyógy-költségre kevesebb téríttetett vissza, ugy azonnal összeállítandó a pótszámla és az illetékes helyre megküldendő. Ha pedig több téríttetett meg az előirt összegnél, akkor azonnal elkészítendő a kiadási utalvány, a pénznaplóban kiadásba teendő, a törzskönyvben megfelelő hasábokban kitüntetendő a felülfizetés és azon pénznaplóczikk, mely alatt az összeg visszaküldetett, — a törzskönyv „egyéb jegyzetek" rovatában pedig a hatóság a hová küldetett. Mindezek megtörténte után a most már rendesen kitöltött kézbesitőkönyv a felszerelt utalványokkal együtt a városi pénztárhoz küldendő, hol a bevételre utalt összegek a kórházi betét naplójában kiadásba teendők. és az ugyan ott vezetett kórházi szaknaplóba bevételezendő és az okmányok megőrizendők. Ezen a városnál vezetett kórházi szaknapló ellenőrzésére szolgál a korháznál vezetett pénznaplónak és ezek időről-időre össszehasonlitandók. A kórházi pénztár rovancsolását illetőleg a 35000 sz. B. M. rendelet irányadó. Minthogy pedig ezentúl a kiadások is az igazgató, illetve a kórh. bizottság által utalványoztatnak, ezekre nézve következők tartandók szem előtt. Állandó illetméujjek (tiszti fizetések, bérek) időnkinti utalványozás tárgyát nem képezik, ezek csak a gondnok által pénztári számfejtés alá esnek, ami abban áll, hogy a nyugtára re 1 vezetendő kifizetendő............. koronával. Másnemű kiadásoknál első sorban a számla a gondnok által közigazgatási számfejtés alá vonandó, a mi abban áll, hogy a gondnok tűzifa, bolticzikkek és papir beszerzéseknél meggyőződik arról, hogy a számla egyes tételei rendszeresen aláirt juxtákkal igazolva vannak-e, s hogy a számítás helyes-e, ha igen, akkor a költségvetés megillető rovata terhére érvényesiti. Reávezetendő: „Érvényesíttetik.................. korona ..........fillér, azaz: (szózal kiírva mint fent)..... fillér a................ rovat terhére. Csakis ezen érvényesített számla alapján történik az összeg kiutalása és kifizetése. Hogy ezen érvényesítésnél hitel tulhágás elke-rültessék, feltétlenül szükséges a hitel nyilvántartásárak vezetése, a mi a helyszínén meglevő mintával a legczélszerübb, mert ha ezen a költségvetés rovatainak megfelelő kimutatásban az egyes rovatok terhére tényleg kiadott összegek esetről-esetre pontosan bevezettetnek, ugy abból mindig világosan kitűnik, hogy az egyes költségvetési rovatok mily mérvben lettek igénybe véve és hogy az engedélyezett összegből mennyi áll még rendelkezésre. Anyag beszerzéseknek a pontos kezelése czél- — 224 jából szükséges az anyagszer naplónak vezetésé, melybe az anyagszerek a beszerzés alkalmával azonnal bevételbe veendők; amikor pedig az azért járó ősz-szegek kiutaltatnak ugy pótlólag bevezetendő a pénznapló azon kiadási czikke, a mely alatt a megfelelő vételár kiegyenlítést nyer. Az anyagszerzési napló kiadási oldala akkor töltendő ki, mikor egyes anyagszerek selejtezés folytán használaton kivtil helyeztetnek és akkor az egyes tételeknél mindig megjelölendő azon kórházi bizottsági határozat, a melylyel a selejtezés elrendeltetett. Minthogy az anyagszernapló bevételi oldalának végösz-szegei a leltár f. évi szaporodását, a kiadási oldalának végösszegei pedig a f. évi apadását képezik, ennélfogva ez a leltárnak kiegészítő része. Tekintve, hogy a kórház az élelmezést átlagos ár mellett kapja, termesztményi napló nem vezetendő, de hogy a nővérek által időközönkint beadandó számlában kitüntetett élelmezési adagok számának helyessége ellenőriztessék, szükséges, hogy a gondnok az igazgató által naponkint meghatározott adagokat (a napi összegeket) előjegyzésbe vegye és ezek alapján azután a főnöknő által benyújtandó számlában felvett étadagok helyességét ellenőrizhesse. A törzskönyv az év végével elsősorban tételen-kint lezárandó, a mi abban áll, hogy az egyes még esdleg meg nem téritett gyógyköltségek a hátralék rovatában kitüntetendők, azután pedig egészen lezá-randók. A mutatkozó hátrálékos tételek a külön minden évben kiegészítendő hátraléki könyvbe áivezetendők; a minek megtörténte azzal igazolandó, hogy az eredeti törzskönyv „átvitetett a hátralék könyv számlapjára" czimü rovatba bevezetendő a hátraléki könyv folyó száma. A hátraléki könyv első rovatában pedig minden tételnél felveendő a folyó szám 1, 2, 3 drb törve az eredeti törzskönyvi folyó számmal, pl.: 1/435. oly betegeknél, kik a másik évre tovább maradnak ápolásban, az év végével kitüntetett hátralékok nem a hátraléki könyvbe, hanem a következő évi törzskönyv „Mult tartozas" rovatába viendő át. A számadási főkönyv az év elején a költségvetés rovatainak megfelelően fekteter.dő fel és gond fordítandó arra, hogy az a pénznapló alapján legkésőbb minden nyolez napban betöltessék. Ennek megtörténtét igazolja a pénznapló megfelelő rovatába bejegyzendő főkönyvi tételszám, megjegyeztetik, hogy a főkönyvben ha egy előírási tételre több izben történik lerovás vagy kiadás, azok avval mindig együtt szembe álli-tandók, ugy, hogy minden egyes tétel önállóan lezárható legyen. Év végével minden egyes rovat lezárandó és a mutatkozó hátralékok a jövő évi főkönyv hátraléki előírás rovatában átviendők. Ezen számadási főkönyv egyes rovatainak végeredményei alkotják az összletes számadást. Mindkettő merlegének egyezni kell a pénznapló mérlegével. A számadás felszerelésénél ügyelet fordítandó 225 arra, hogy az egyes okmányok nem mint eddig a pénznaplónak, hanem a rovatok egyes tételeinek megfelelően összesítési jegyzékkel ellátva legyenek összerendezve. Megjegyeztetik, hogy a számadási fő-I könyv, illetve számadásban a bevételben gyógykölt-ségek czimén f. évre kitüntetett élelmezési napoknak l f. évi törzskönyvbn előirt összes napok számával és az év végével a számadásban ugyanazon czimen kitüntetett cselekvő hátralék az illető f. évi törzs és hátráléki könyvben az év végével kitüntetett hátrá-lékok összegeivel teljesen egyezni kell. Ugyancsak minden évben elég teendő a költségvetés jóváhagyása alkalmával a Bel. Minisztérium által a tartalék-alapot illetőleg adott rendeletnek. V. Rész. Pénztárnok szolgálati utasítása. A gyógyköltség téritmények a város tulajdonát képezvén, a város pénztárába folynak be és ott külön kezelendők és számolandók el a pénztárnok, illetve a számvevőség által, mint a város egyéb pénzei azzal, hogy más czélokra fel nem használhatók. A gyógyköltségek czimén érkező utalványokat és pénzesleveleket, tekintve, hogy a kórházi pénzek a városi pénztárban kezeltetnek, mint eddig, ugy a jövőben is a polgármester veszi át és bevezeti az általa vezetett átvételi pénzeskönyvbe, ezzel átadja a városi pénztárnoknak. Ez az érkezett pénzeket átveszi, bevételezi a kórházi letétnaplóba, ezután részletesen leírja a felfektetett kézbesítő könyvbe. Ezen kézbesítőkön) v el átadandók pénzes utalványnál c lemetszett szelvén) ek és mindazon hatósági iratok, amelyek a megtérült gyógyköltségekre vonatkoznak. Mihelyt a gondnok a kézbesitőkönyvet megkapja és a helyes gyógyköltség visszatéritésekről meggyőződött, a beutalás foganatosítása czéljából azokat a kézbesitőkönyvvel együtt a beutalásra hivatott igazgatónak bemutatja, ki az utalványokat beutalja. (Az okiratok a pénztári hivatalnál őriztetnek.) A szükséges beszerzések iránt a kórházr bizottságnak történendő utólagos bejelentése mellett 40 koronáig a kórházi igazgató, 40 koronán felül pedig maga a kórházi bizottság intézkedik. Mindennemű beszerzésekről szóló számlákon a szállított czikkek átvétele és az esetleg teljesített munkák megtörténte a kórházi gondnok (vagy főnöknő) és igazgató által igazolandó, mely igazolt számlák az esedékes összegnek utalványozása végett kézbesítő-könyv mellett a bizottság elnökéhez átteendő. A városi számvevőség által vezetett számadási főkönyv vezetésénél figyelem fordítandó arra, hogy az a pénzes napló alapján legkésőbb minden 8 napban betöltessék, ennek megtörténtét igazolja a pénznaplóba beveze ett főkönyvi tételszám; hogy abban továbbá az előírás gondosan eszközöltessék, hogy az év végével rovatonkint lezárassék és főösszesités készíttessék. Ennek természetesen minden tekintetben egyezni kel! az összeállított számadással. 1 226 A városi pénztárnok által kezelt kórházi pénztárt a bizottság évenkint legalább kétszer váratlanul megvizsgálja és rovancsolást teljesit. VI. Rész. Főnöknő szolgálati teendői. Köteles a beszolgáltatott vászonnemiieket és más [ fehérnemű vagy ruhakelméket, ezérna, szalagféléket stb. megvizsgálni. A mosásból hozott fehérneműt átvizsgálni, abból hsszonvehetetlen vagy rongyos darabokat kiválogatni • és ezeket kijaviiás végett félretenni. A beszerzett vászonnemüek, fehérnemüek stb. megvizsgálása, váljon a beszolgáltatott áru a mintáknak megfelelő-e, aszerint elfogadható vagy visszautasítandó, erről az igazgatóságnak jelentést tenni és ha ily esetben ily áruszemléről jegyzőkönyv vétetnék fel, köteles azt nyilvántartásának megerősítése végett saját-kezüleg aláírni. Tilos valamely szállítót az intézeti igazgatóság által eszközölt áruvizsgáknál hozott határozatokról értesíteni. Köteles meghatározott napokon a mosásból átszolgáltatott tiszta fehérneműt megszámlálni, váljon az intézeti bélyeg nem kopott-e le ? váljon mindegyike tisztán mosott, jól megszáradt, lágyra mángolt-e ? a talált hiányokat bejelenteni. A teljesen hasznavehetetlenné vált darabok külön választandók és elismervény mellett a gondnoknak félre tételre való előjegyzés végett osztályozva át-adandók. Tartozik minden egyes kiselejtezett darabból az intézet bélyegét kivágnia, használhatókat, ha elég nagyok nyomfoltoknak felhasználni. Tartozik a tiszta fehérneműt minden héten a kitűzött órában az egyes ápolónőknek kiszolgáltatni és átolvasni, az erre szolgáló jegyzékkönyvvel. Kötelessége a mosást felügyelni, nehogy a mosás a fehérneműre ártalmas módon eszközöltessék. Tartozik felügyelni, hogy váljon a mosásba adott fehérnemüek az intézeti bélyeggel meg vannak-e jegyezve, hogy visszaélés nem történik-e velők. Az intézetben a tisztaság fentartása az esetleges fertőtle-nitési eljárások kellő kivitelének ellenőrzése kötelességét képezi. Köteles mindent, mi az intézetnek bár-, vj mely tekintetében kárára lenne, az igazgatónak be- j jelenteni. Ha valamely beteg hiányzik a fő- vagy alorvosnak vagy gondnoknak azonnal bejelentendő, emiatt a betegek naponta megszámlálandók. Ha anyagi czikkek fogyasztását észreveszi, aziránt tartozik a gondnoknak és igazgatónak jelentést tenni. Kötelessége a kórszobákban az értékes tárgyakat u. m. fehérneműt, ruhát, edényeket utánna vizsgálni s a hiányt azonnal bejelenteni. Az újonnan belépő ápolóknak az 4 utasítást megadni tartozik. Ha a beteg felvételre minősíttetett, az ápoló apácza a beteg fehérneműét, 227 ruháit, egyéb ingóságait számba veszi és a gondnoknak a fejlapra feljegyzés végett bejelenti. A főnöknőnek gondja legyen arra, hogy a betegek idejekorán, midőn még öntudatukat el nem vettették, saját vallásuk kötelmeit teljesítsék, haldoklók papi vigaszban részesüljenek. A halottakkal az ápolók , és hulla hordók embertelenül vagy illetlenül ne bánjanak, azokat haláluk után még 2 óráig lepedővel beborítva ágyukban hagyják és azután illedelmesen a halotti kamrába vigyék. VII. Rész. Ápolók. 1. §. Minden ápoló oly személynek tekintse az ápolásra bizott betegeket, mint akinek jólétéről gondoskodni és felelni kell. 2. §. A reájuk bizott betegeket guny vagy más durva és erkölcstelen nevekkel illetni szigorúan tiltatik. Az ápolóknak az általuk végbevitt vagy végbeviendő ápolásért sem a betegektől, sem ezek hozzátartozóitól pénzt vagy pénzértéket követelni vagy tőlük kicsalni nem szabad. 3. §. Sérelmeket, bántalmazásokat nem szabad viszonozniok, hanem az alorvosnak vagy gondnoknak, szükség esetén az igazgatónak bejelentendő. 4. §. Gondoskodniok kell, hogy a kórszobákban a csend és rend mindig feritartassék, ha betegek közt czivódás történnék, azt a főnöknőnek azonnal je\'entsék. 5. §. A betegeket tettlegesen bántalmazni a legszigorúbban tiltva van. A betegeket ételmegvonással vagy egyébb módon önhatalmilag büntetni vagy büntetessél fenyegetni nem szabad. 6. §. Elmebetegekhez az ápolónak egyedül menni a legszigoruabban tiltva van. 7. §. Az ápoló köteles mindazon betegeknek, kik test szükségleteik végbevitelére maguk nem képesek, a kellő segítséget nyújtani. 8. §. Aggasztó eseteket, a betegek hogylétéről, rögtöni halálozásokat és minden nevezetes eseményt az orvosoknak, esetleg főnöknőknek haladéktalanul jelentsék be. Ha a kórházi orvosok rögtön fellelhetők nem volnának, a legközelebb feltalálható orvos segélye kérendő. Szorosan tiltva van a betegek jelenlegi | magaviseletét és betegségük mibenlétét másokkal J --Közölni. 9. Az ápoló felelős ételekkel történhető minden visszaélésről, melyeket valamely beteg vagy ő maga elkövet. Az ételek melegen nyújtassanak, tiszta és friss ivóvízben az osztályon sohase legyen hiány. 10. §. Orvosi engedély nélkül kívülről hozott ételeket a betegeknek adni, vagy nekik ételeket, italokat, dohányt behordani szigorúan tilos. 11. §. Minden újonnan érkezett beteget az ápoló vegye át, annak ruháját és fehérneműét, a fejlapon történendő feljegyzés végett, valamint a náluk talált pénzt, vagy pénzértéket a gondnoknak kézbesíteni kö- ■ 228 teles. Tiszta betegek, miután az intézet ruháit magukra vették, azonnal tiszta ágybelivel ellátott ágyba helye-zendők. Tisztátalan betegek mindenekelőti a fürdő kamarában vetkőztessenek le és egy ápoló felügyelete mellett fűrösztessmek meg: fürdő után tisztaruhával ellátva a kórszobába vezetendők, ruháik pedig a kellő tisztításig a többi ruháktól elkülönített helyen elteen-dők. Azon ápoló, ki a beteget átvette, felelős arra j nézve, hogy minden ruhadarabja és netaláni egyéb ingóságai a gondnok által feljegyeztessenek. A felesleges ruhadarabok össze csomagolva és a beteg ne-vével megjelölve raktárba helyezendők. Ha később a 1 beteg használatára valamely ruha darab behozatnék, az a fejlapon külön feljegyzendő. Az ápoló gondosan iigveljen arra, hogy játékok kártyák, s különösen pipák. sz<"varszipkák, dohány, szivar, gyujtószerek a betegnél ne maradjanak: gátolja meg, hogy eféle dolgok későbben se hordassanak be s ha ez mégis megtörténnék, arról tegyen azonnal jelentést. Az ápoló vizsgálja meg továbbá a beteget, nincsenek-e nála szúró, vágó, vagy más veszélyt okozható eszközök, melyekkel önmagának vagy másoknak kárt okozhatna. Ily eszközök a betegektől jómóddal elveendők és a gondnoknak át-adandók. * Azon ápolók, kik kötelességük elmulasztása ár tal, valamely beteg halálos vagy veszélyes megsebzé" sének okozóivá válnak, szigorúan büntettetnek. 12. §. Az ánolók ügyeljenek arra. hogv a betegek rendesen felöltözködjenek, ruháikat tisztán tartsák és össze ne szaggassák. A meghatározott napon, vagv ha előbb szenyesedett el, bármikor is a betegnek tiszta fehérneműt adjanak. 13. §. Szenyes ruhát azonnal kikeli vinni a kórszobából, kitűzött alkalmas helyen el kell zárni és meghatározott napokon a mosónénak átadni. Vérrel, genynyel bemocskolt, vagy ragályos betegségben szenvedő egyének által használt ruhadarabok a többi ruha és ágynemüektől elkülönítve elteendők és a mosónénak elkülönített kezelés végett átadandók. 14. §. Keményen meg van tiltva, valamely beteg ruháit használat végett másnak átengedni, nem szabad tűrni, hogv valamely beteg felső ruhástól lefeküdjék. 15. §. Valahányszor az orvos szükségesnek tartja, a beteg ágyát tisztába kell húzni. Ha uj szalma J zsákokra volna szükség, az a kórszemle alkalmávav bejelentendő. • 16. 8. A betegek ágyát és éjjeli szekrényét meg kell vizsgálni, váljon nincsenek-e bennök ételek, dohányzási czikkek és gyujtószerek elrejtve : ily tárgyat el kell venni és róluk jelentést tenni. 17. §. Az ápoló kötelessége a betegeket arra szorítani, hogy minden reggel és valahár-yszor szükséges nappal is kellőleg megmosdjanak, fésiiködjenek, amikor a szükséges segítséget nyújtani kötelesek. 18. §. Éjjel, nappal különösen figyelemmel kisérjék az ápolók azon betegeket, kik öngyilkosságra hajlamot mutatnak. L 229 19. §. Az ápolóknak arra kell ügyelniük, hogy az e czélra kitűzött időn kivül folyosókon, udvaron vagy kertben ne járjanak, keljenek a betegek. 20. §. Ha valamely beteg hiányzik, az a főnöknőnek, a gondnok vagy az orvosnak azonnal bejelentendő. 21. S. Az ápoló köteles mindazon látogatókat,, kik az erre kitűzött órákon kivül az osztályra jönnek,, elutasítani, kivéve azon esetet, midőn a látogalók e czélra az orvosok egyikétől engedélyt nyertek. 22. §. Valamely betegnek gyógyszert, orvosi rendelet nélkül kiszolgáltatni, vagy az intézeten kivül idegeneknél alkalmazni a legszigoruabban tilos. Minden erősebb hatású gyógyszer, továbbá sebkezelésnél használt oldatok kórszemle után azonnal elzárandók. 23. §. A haldoklónak mindennemű segítségére kell lenniök, a lelkészt azonnal hívják el. Minden hullát lepedőbe takarjanak és ágyát mindenfelől fedjék el. A halott legfeljebb két óráig maradjon ágyon, azután tisztességesen hullakosárba teendő és a hullakamrába viendő. A halott összes holmiját a gondnok átvenni és erről az illető ápolónak elismervényt adni köteles. 24. §. Az ápolók erkölcsi magaviselete legyen becsületes, önzéstelen, mindenki irányában udvarias, viseljék magukat csendesen, józanon, kerüljenek minden veszekedést, zajt. 25. §. Kötelesek elöljáróiknak mindazt bejelenteni, mi belátásuk szerint a betegek vagy az intézetre nézve károsnak vagy hátrányosnak mutatkoznék. 26. §. M nden ápoló tetszés szerint kiléphet szolgalatából, de tartozik ezt két héttel előrész igazgatóságnak bejelenteni. 27. Megbetegedés esetén, vagy ha a szükség ugy kívánja, a kórház ápolói, szolgái és a kapus egymást kisegíteni kötelesek, e kötelesség azonban felfogadásuk alkalmával velük közlendő. VIII. Rész. Szolgálati utasítás a kapus szániára. 1. íj. A kapus az intézet bejáratát folytonosan szemmel tartja, a kaput a kijelölt órákban kinyitja és bezárja. 2. §. Az intézetbe érkező egyéneket kivánatuk "iránt szerényen megkérdezni és azoknak kellő felvilágosítást adni; az igazgató vagy alorvos engedélye nélkül az intézet hivatalnokai és szolgáin kívül senkit sem szabad a kórszobákba bebocsájtani. 3. §. Híreket, leveleket vagy más tárgyakat kívülről a beteghez juttatni, határozottan tiltatik, ellenben köteles a hozzá intézett minden kívánatról az igazgató vagy alorvosnak jelentést tenni. 4. §. Tartozik a bejárat ajtaját, valahányszor csengetnek, kinyitani, de idegeneknek az intézetbe való bemenetelt csak akkor engedi meg, ha bebizonyul, hogy rendkívül szükség forog fenn. 230 Betegek érkezéséről az ápolókat azonnal értesiti és ha a szükség ugy kivánja, az orvosokat azonnal a kórházba hivja. 5. §. Akadályoztatása esetén a bejáratra való felügyelet és a kapu kulcsait csupán az igazgató 1 által kijelölt oly személyekre bizhatja, kik a szolgálatot ismerik. 6. S- Azon felek, kik az intézetben hivatalos teendők végett megjelennek az igazgató vagy gondnokhoz utasitandók; a kapusnak hivatalból küldött vagy levélhordótól iratokat vagy postát átvenni nem szabad, hanem ezeket utasítja, hogy teendőiket az illető irodaban végezzék. 7. sr= Az intézetben ápolt betegek közül egyet sem szabad az igazgató vagy alorvos határozott engedélye nélkül kibocsájtani. Ha valamely beteg megszökik, a kapus felelős érte; miért is köteles meggyőződni az azoknak adott távozási, vagy illetőleg u. n. kimenési engedélye felől. 8. §. Éppen igy köteles meggyőződni arról is, hogy az ápolók és szolga bir-e kimenési engedély-lyel, mit a fő- vagy alorvos, vagy a főnöknő adhat. 9. §. Felelősség terhe alatt ügyelni keli, hogy ételek, élelmiszerek, továbbá anyagszerek, mint ló-szőr, kelmék, gyógyszerek, vagy az intézet, vagy az ápolt betegek tulajdonát képező tárgyak, mint fehérnemű, runa stb. ki ne csempésztessenek, miért is tartozik minden csomagot, kosarat, melvet idegenek, ápolók vagy betegek az intézetből kivinni akarnak, megmotozni és ezen holmik kivitelét csak azon esetben megengedni, ha az illetők a gondnoktól erre engedélyt mutatnak elő, vagy ha különben meggyőződött arról, hogy e tárgyak a kimenő személyek sa-jatjai vagy pedig egyéb szolgálati használat miatt vitetnek ki. Fát, gyertyát, szappant, olajat, intézeti fehérneműt és ruhát okvetlenül vissza kell tartóztatnia és azt a rajta kapott egyénekkel együtt az irodába szállítani. 10 §. A kapusnál maradnak őrizetben az intézet és kert udvar vasrácsozatának ajtó kulcsai is, melyek az intézetből a kert-udvarba nyilnak, köteles ugyan nappal a szükséghez képest az egyes kulcsokat a házi szolgának, apolóknak az előforduló szolgálati teljesitendők végett, milyenek halottak kivitele a hulla kamrába, szalmazsákok ki és bevitele, átadni, de gondjának kell lenni, hogy a kulcsok a teljesített szolgálat után néki haladéktalanul kézbesitessenek; A köteles a kapus a reá bizott kulcsokat zárt szekrényben tartani. 11. §. Este az épület bezárása után, a kapus kötelessége utánna nézni, váljon minden folyosóajtó kellőleg be van-e zárva; kulcsokkal való bármely visszaélést tartozik a gondnoknak bejelenteni. Tiltva van bárkinek is lakásán vagy az intézetben éjjelire szállást adni, magánszolgálatokat bárki számára végezni, bármi néven nevezendő ételek, vagy italokkal kereskedést űzni, vagy a betegeknek dohányt < ajándékozni vagy eladni. 12. §. Ha a kapus ki akar menni a gondnoktól 231 kell előlegesen engedélyi kérnie, egy nappal tovább tartó kimaradást csak az igazgató engedélyezhet. 13. §. Tartozik mindazt, mi az intézet biztonságát veszélyeztetné, vagy a rendet és nyugalmat megzavarná, az igazgatónak feljelenteni. 14. §. Nem szabad megengednie, hogv az intézetbe lépő szemé\'yek magukkal kutyát bevigyenek. 15. Tartozik mindenkor józan és illedelmes lenni, ha szolgálatban netán sértés érné, azt nem viszonozni, hanem orvoslás végett az igazgatónak vagy gondnoknak bejelenteni. 16. §. Ha a kapus magát szolgálati utasítása bármely pontjának áthágására ajándék által vagy bármi más módon elcsábíttatni engedné, ebbeli áthágása szolgálat vesztes, vagy a körülmények szerint egyéb szigorú büntetés által sújtatnék. A kórház igazgatóság által postára adandó iratokat, leveleket ide elviszi, épugy a kórházhoz érkező hivatalos ajánlott és közönséges leveleket kézbesitő-könyv mellett onnan elhozza. IX. Fejezet. Haláleseteknél való eljárás. A betegek haláláról azonnal jelentés tétetik a halottvizsgálattal megbízott alorvosnak, úgyszintén ér-tesitendők az elhaltnak rokonai, esetleg az illető törvényhatóság. Az intézetben elhalt ápoltak hullái az intézet tudományos czéljainak előmozdítása végett bonczolás alá vehetők, melyet az intézetben lakó segédorvosa teljesít. A törvény által megjelölt halálesetekben az orvosrendőri vagy bonczolás végbevitele végett kellő jelentés teendő. Elhalt betegek eltemetése. Az elhalt fizető betegek eltemetése vagy hozzátartozóik által vagy ezeknek óhajtására és költségén az intézet által eszközöltetik. Fizetni nem képes elhalt betegek az intézet költségén temettetnek el. X. Fejezet. Házi rend. 1. §. Minden beteg, ki az intézetbe felvétetik, tartozik az intézet házi rendjéhez alkalmazkodni, a csendet és az elébe szabott rendet megtartani. Azon beteg, ki ismételt figyelmeztetés daczára a házi rendet meg nem tartja és az orvosi rendeletnek ellenszegül, büntetés végett az illető hatóságnak átadatik. 2. §. Minden beteg tartozik magát felvételkor megkívántató tisztítási eljárásnak alá vetni. 3. §. Minden beteg köteles azon ágyat elfoglalni, mely részére kijelöltetik. 4. §. Azon beteg, ki arra képes, beteglátogatás előtt tartozik magát megtisztítani és rendbe hozni. 232 5. §. A beteg liozzátaitozóinak szabadságában áll nem kórházi orvost is a beteghez saját költségükön tartandó tanácskozmányra felhívni, mely tanács-kozmány azonban a kórházi igazgató főorvosnak bejelentendő, ki abban a kellő tanácskozási dij mellett részt venni tartozik. 6. §. A betegeknek ablakokat nyitogatni, a kórház helyiségeit bepiszkolni, a kórházi tárgyakat ron- ! gálni nem szabad. 7. §. Betegek, kik egyházaik lelkészét óhajtják, e kívánságukat a főnöknőnek tartoznak jelenteni, ki a lelkészt erről értesíteni tartozik. 8. §. A dohányzás a kórház helyiségében tiltva van. 9. §. A szórakozás csak a főnöknő felügyelete mellett engedtetik meg. 10. §. Kiviilről ételeket orvosi engedély nélkül behozni és fogadni nem szabad. 11. §. Betegek egyik kórteremből a másikba nem melleinek. 12. §. Ágyból felkelt és szabadon járó betegek tartoznak felöltözni és magukat tisztességesen viselni. 13. §. Ha betegnek panasza van, azt az orvosnak, esetleg gondnoknak jelentse be. 14. §. Beteglátogatás csak a kitűzött és kifiig-gesztettt határidőben engedtetik meg. 15. Hatóságilag beszállított fertőző betegek kivételével semmiféle beteg akarata ellen, beszámítható állapotban az intézetben vissza nem tartható. 16. §. Hevenyfertőző betegnek a kórházból gyógyulása előtt való távozási szándéka a kórház területére nézve illetékes elsőfokú egészségügyi hatóságnak elbírálás végett előzetesen bejelentendő. 17. íi. Üdülő betegek az orvos által engedélyezett és megjelölt munkára felhasználhatók. 18 Betegnek a kórházat orvosi engedély nélkül elhagyni nem szabad; minden betegnek jogában áll a reggeli orvosi látogatás alkalmával távozási szándékát bejelenteni. 19. Távozási engedély a hatóság által beszállított fertőző betegnek felgyógyulása előtt nem adható. 20. §. A betegek míg az intézetben tartózkodnak, az orvosok rendelkezése alatt állanak, gyógykezelésük az emberiség és tudomány alapelvei szerint történik. 21. §. Pénzt a betegek kezére adni rendesen nem szabad, kisebb kiadások fedezésére letett pénz az igazgató rendeletére használható fel a beteg részére T de erről a gondnok számadást vezet. 22. A betegeknek alkalom adatik a kórházi kápolnában megjelenni, ájtatossági gyakorlatokat és vallási kötelmeket saját vallásuk szerint teljesíteni. 23. Az intézet határán belül a betegeknek oly mérvű mozgás engedtetik meg, mely kórállapotuknak -negfelel, az intézet határán kívüli szórakozás csak az igazgató engedélye folytán, vagy az alorvos tudtával engedtetik meg. A betegek kiknek körállapota megengedi, az orvosok tudta és beleegyezésével hasznosabb, nekik megfelelő munkával u. m. foltozás, tiszto- t gatás és egyéb apróbb szolgálatokkal foglalkoztatandók. { 233 24. §. Á betegek elszállításáról, az\'ok tartoznak gondoskodni, kik a felvételt eszközölték, az ebből eredő költségeket az intézet semmi esetre sem viseli, egyébként a betegek szállitásáról a 35000/Bel. Min. számú rendelet intézkedik. Kelt Nagykanizsán a városi képviselő testületnek 1904. évi junius hó 10-én tartott ülésében. Kiadta: Lengyel Lajos v. főjegyző. 73241. jóváhagyom : Budapest, 1904. évi augusztus hó 9. A miniszter helyett: Széli államtitkár. 18 Szabályrendelet Nagykanizsa r. t. város közigazgatási szervezete tárgyában. I. Fejezet. Az önkormányzat alkatrészeiről. Nagykanizsa rendezett tanácsú város saját belügyeit az 1886. évi XXil. t. cz. alapján, ugy egyéb törvények, törvényes szabályok, rendeletek értelmében és ezek korlátai között — a képviselőtestület, tanács, polgármester, rendőrkapitány, árva- és iskolaszék, ugy a szőlőhegyi elöljáróság és egyes tisztviselők által önállóan intézi. 2. §. Miután az ideiglenesen elválva volt Kis-Kanizsa önállóságával felhagyva, Nagykanizsa várossal egyesült, a két község az elválás előtti gyakorlat szerint Nagykanizsa város név alatt gyakorolja a közigazgatást, melynek czélszerü eszközlése tekintetéből 7 keletre oszlatik fel. II. Fejezet. A képviselő-testület. 3. §. Nagykanizsa város önkormányzati jogát az 1886. XXII. t.-cz. 32. §-a értelmében képviselő-testülete által gyakorolja, mely fele részben a legtöbb adótfizeíő, ^ fele részben pedig az arra jogosítottak által választott képviselőkből áll. 4- §• A képviselő-testület az 1886. XXII. t.-cz. 58. §-ában megjelölt előljárósági tagokkal együtt közgyűlésekben határoz. 5. §. Rendes közgyűlés figyelemmel az 1886. évi XXII. t.-cz. 56. §-ára, évenként négy és pedig lehetőleg február, május, szeptember és deczember hónapokban tartatik, rendkívüli közgyűlés azonban az idézett törvényszakaszhoz képest a polgármester, vagy a képviselők egy negyedének kívánatára is bármikor 235 tartható; — a meghívók a tárgysorozattal együtt a közgyűlés előtt legalább 24 órával kibocsátandók. 6. §. - A közgyűlések elnöke, kivéve a tisztújító és polgármestert helyettesítő közgyűléseket, (72. 84. §-ok) a polgármester, jegyzője a főjegyző, előadói a jegyzők és illetőleg egyes szaktisztviselők, — akadályoztatásuk esetén pedig helyetteseik. 7- §• A közgyűlésen a jelenlevők határoznak ; miért is a megjelentek nevei mindenkor jegyzőkönyvbe ikta-tandók; de az 1886. XXIÍ. t.-cz. 110. §-ban megirt esetekben érvényes határozathozatalra az összes képviselők általános többségének jelenléte szükséges. 8. \' A közgyűlés határozatára fentartott ügyek a következők : a) A tisztikar következő tagjainak, u. m. : polgármester, jegyzők, tanácsnokok, ügyész, pénztárnok, ellenőr, számvevő, rendőrbtztos, adótiszt, könyvvivő, közgyám, tegédgyám, levéltárnok, alkapitányok, orvosok, mérnök, állatorvos, szállásbiztos, erdőmester, segéd- és kezelő személyzet megválasztása tisztújító széken és tisztviselői állomások ideiglenes üresedés esetén a helyettesítés, (törv. 84. §.), továbbá a netán mutatkozó szükséghez képest egyes tisztviselői állomásokra a tanács által javaslatba hozott és ajánlott tiszteletbeli tisztviselők választása, ugy a helyettes polgármester és árvaszéki elnökének kijelölése. (1877. XX, t.-cz. 182. §.) b) Az iskolaszék (1868. XXXIV. t.-cz. 117. §.) kórházi bizottság és szakbizottságok tagjainak megválasztása, valamint az árvaszék mellé saját tagjaiból bizonyos számú egyének választása (1877. XX. t.-cz. 178, §.) c) Az évi költségvetés vizsgálata és megállapítása, úgyszintén az évi zárszámadások megvizsgálása s ez alapon a kezelők felmentése, vagy lemaraszta-lása iránti intézkedés. (1886. XXII. t.-cz. 125. és 142. §.1 d) Évközi hitel és fedezet nyitás (törv. 128\'. §.) é) Ingatlan vagyon szerzése, vagy elidegenítése, intézkedés a város ingó és ingatlan vagyona felett, s a kezelés módjának megállapítása, — közvagyont érdeklő árverések elrendelése, ezek módozatainak megállapítása és az árverések jóváhagyása. f) A közvagyon, ideértve a piaczterek mi czélrai felhasználása, értékesítése és egyéb ügyek iránt kötött terhes szerződések jóváhagyása, az e) és f) pontokra nézve az 1886. XXII. t-cz. 110. és 112. §-ai figyelembe vétele mellett. g) Jövödelmi források nyitása, uj községi adónemek és terhek behozatala (törv. 130—132. §.) h) Középitkezések elrendelése, megállapítása, valamint a város területéről egészség rendőri vagy bármely más indokból kitiltott, vagy jövőben kitiltandó 1* 236 akár kereskedelmi, akár iparüzleti telepek, raktárak, vagy gyárak elhelyezésére használható területek kijelölése. i) Hitel müveletek kérdése, k) Uj hivatalok felállítása, fizetések rendszeresítése, vagy módosítása. 1) Helyi érdekű községi és árvaszéki szabályrendeletek alkotása, módosítása, vagy beszüntetése, úgyszintén a gyámpénztári pénzkészlet gyümölcsözte-tése és tartalékalap alakítása iránti intézkedés (1877. XX. t.-cz. 287—291—293. §.), nemkülönben továbbá a tartalékalap és kamatai iránti rendelkezés, valamint a gyámpénztári számadások feletti határozat (a törv. 298. és 300. §.) m) A községet érdeklő peres kérdésekben különös képviselet kirendelése, egyességek megajánlása és elfogadása. n) Minden községi intézet és alap, pénzügyei, ugy a városi és árvapénztár feletti ügyelet, ezeknek időnkénti megvizsgálása. o) Ellenőrzése a tanács, árvaszék, polgármester, rendőrkapitány s általában az egész elöljáróság eljárásának az önkormányzat minden ágában. p) Fegyelmi eljárásnak elrendelése (91. § ) r) A széksértések megtorlása (60. §.) s) Tisztviselők részére szabadság engedélyek megadása egy hónapot tul nem haladó időtartamra. t) Az 1877. XXII. t.-cz. és a megfelelő miniszteri rendelet a tanács tagjaiból a községi bíráskodás gyakorlásának kirendelése. u) Továbbá a tanács által minden tavaszi első közgyűlésre beterjesztendő évi jelentés és az összes városi hivatalok ügykimutatása feletti határozat. v) Végül mindazon ügyek, melyeket a közgyűlés különös körülmények vagy fontosságuknál fogva maga elé kiván, és mindezeken felül, melyeket fennálló törvények és rendeletek a képviselőtestület hatáskörébe utalnak. 9. §. Tanácskozási ügyrendjét egyebekben a képviselőtestület a következő fejezetben foglaltak szerint állapítja meg. (57. §.) III. Fejezet. Tanácskozási ügyrend 10. §. A képviselő-testület tárgysorozatát a polgármester a főjegyzővel állapítja meg. 11. §• Az ülés kitűzött időben megnyitandó, tekintet nélkül a megjelent képviselők számára. 12. §. A gyűlést a polgármester (vagy helyettese) mint elnök nyitja meg, vezeti a tanácskozást, az ügyeket a közölt tárgysorozat rendjében bocsájtja tanácskozás 237 alá, szükség esetében a gyűlést fel is függesztheti, — esetleg feloszlathatja, s midőn azonban 3 nap múlva ujabb közgyűlést tartozik összehívni. 13. §. Aki a felvett ügyhöz szólni akar, magát a jegyzőnél előjegyezteti, s ennek sorrendjében jut szóhoz. Mindenki kétszer szólhat minden tárgyhoz, a polgármester és előadó azonban akárhányszor, az indítványozót zárbeszéd is megilleti. 14. §. Akit a felvett ügy személyesen érdekel, nem vehet részt annak tárgyalásában. (57. g.) 15. §. Szólót senki sem szakithatja félbe, kivévén az elnököt, ki ha az illető tárgyától másra térne át, vagy illemet sértő kifejezéseket használna, az ellen a törvény 59. §-a szabályait alkalmazza. 16. §. Akármikor fel lehet szólalni személyes megtámadások ellen, vagy félremagyarázott szavak kiigazítása tárgyában. 17. §. Az elnök az ellen, ki a tanácskozás méltósága, vagy a gyűlés tagjai ellen sértő kifejezéseket használ, a törvény 60. §-a szabályait alkalmazza. 18. §. A gyűlések nyilvánosak, de a hallgatóság kiutasítandó, ha a rendet és csendet megintés után is zavarja a tanácskozást gátolja vagy a gyűlés tagjait sértegeti. Kényesebb kérdések tárgyalásánál a nyilvános ülés közgyűlési határozat által zárt üléssé alakulhat 19. » Az egyszer már elintézett ügy ugyanazon ülésben tárgyalás alá nem vétethetik, .és mig egy tárgy határozattal ellátva nincs, egy másikra átmenni nem lehet. I 20\' §• Az ülésben a jelenlevők határoznak; de ha községi vagyon kérdéséről van szó, szükséges, hogy a képviselők összes tagjainak felénél több legyen jelen és hozza meg az illető határozatot. (110. §.) 21. §. Ha a feljegyzettek mindegyike szólott, vagy attól elállt, az elnök a gyűlést megkérdezi ha kíván-e valaki a tárgyhoz szólni, s ha senki nem kiván, a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja. r 22. g. A tárgyalás befejezése után a tárgyhoz, szólni többé nem szabad. 238 23. §. A kérdést szavazásra az elnök teszi fel mindig akként, hogy arra egyszerű igen, vagy nemmel lehessen felelni, — szavazás előtt jogában áll a ta- • goknak a kérdés megállapításához szólni. (59. §.) A szavazás felállás, vagy névszerinti szavazással történik. 24. §. A névszerinti szavazás az ülésben a szavazók neveinek és szavazatának feljegyzésével történik, — a mi a jegyzőkönyvben felveendő, — szavazás alatt a tárgyhoz szólni, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 25. §. A szavazatok egyenlő számánál az elnök szavazata dönt, de ha az elnök szavazatával áll elő a szavazat-egyenlőség, akkor uj szavazás eszközöltetik, hasonló eredmény után a kérdéses ügy a napirendről levétetik és egy más gyűlésre tartatik fenn. 26. §. Az ügyek letárgyalása után a gyűlést az elnök zárja be. 27. §. A jegyzőkönyvet az elnök által megbízott, a gyűlésen jelen volt két városi képviselő hitelesiti. 28. §. Egyebekben az 1886. évi XXII. t.-cz. 55—61. §-ai a szabályozék. IV. Fejezet. A tanács. 29. §. A közigazgatási hatóságot a város területén a városi tanács gyakorolja, mihez képest mindazon ügyekben, melyek a törvény és rendeletek által a képviselő testület közgyűlésének fenntartva s a polgármester, rendőrkapitány, vagy árvaszék hatáskörébe utalva nincsenek, első, a rendőrkapitány által saját hatáskörében ellátott, s törvény által ki nem vett ügyekben pedig másodfokú közigazgatási hatóságot képez. 30. §. Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén a a helyettes polgármester, vagy a legidősebb tanácsbeli. 31. §. Szavazattal biró tagjai a polgármesteren kivül a főjegyző, ezen utóbbinak helyettesítése esetén az aljegyző, a rendőrkapitány, a tanácsnokok, ügyész és orvosok (163. §.) 32. §. i Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül legalább két, felebbezett ügyekben az elnökön kivül négy szavazattal biró tanácsi tag jelenléte szükséges. - 239 33. §. A tanácsülésekben minden elöljárósági tagnak megjelennie szabad, sőt ha megjelenésre felhivatik, ezt tenni köteles, valamint minden tag a hozzátartozó ügyekben a kellő felvilágosításokat megadni tartozik. (63. §.) 34. §. A tanácsülések rendszerint hetenkint egyszer szombaton tartatnak, mely ülési napokról a tanács tagjai külön nem értesíttetnek, joga van azonban a polgármester vagy helyettesének oly eselben, ha valamely tárgy sürgős elintézésének szüksége áll elő vagy az ügymenet ugy kívánja, bármikor is rendkívüli ülést hivni egybe. 35. §. Ügydarabok, melyek az elintézés czéljából szükséges kiegészítéseket vagy más hatóságoknak adandó felvilágosításokat, kézbesítések teljesítését, avagy más alárendelt cselekményeket tárgyaznak, rendszerint a mennyiben t. i. a polgármester szükségesnek nem látja, nem esnek tanácskozás alá, hanem az eiőadó által a kiadmányi tervvel együtt jegyzék mellett az elnöknek adatnak át, — az elnök az iratokat átvizsgálás, jóváhagyás után a jegyzékkel együtt a kiadóhoz küldi. Minden más tárgy tanácsülésben adatik elő. 36. §. A tanácsülések rendszerinti előadója közigazgatási előadó tanácsnok, vagy a főjegyző, utóbbinak helyettesítése vagy szükség esetében az aljegyző is. 37. §. Tanácsülésben szóbeli indítványok, vagy javaslatok, jelentések és előterjesztések — csupán az elnök és szavazattal biró tagok által előadva vehetők tárgyalás alá, az elöljáróság többi tagjai ily joggal tárgyalás szempontjából csakis az elnökkeli közlés, vagy Írásbeli előadás utján élhetnek; joga van azonban az ülés elnökének az ily ügyeket teljes tanácsülés elé utasítani. 38. §. Az előadó minden egyes ügydarabokről előter-jesztményi ivet készit, melynek balhasábját az iktatószám s az ügyállás röviden, jobb hasábjára pedig a véleményes kiadmány terve irandó olyképpen, hogy az szó szerint leírható legyen. 39. §. A sürgős ügydarabok mindenekelőtt az egymással összefüggésben állók együtt, a többiek pedig az iktatói számok sora szerint dolgoztatnak fel és adatnak elő. 40. §. Felsőbb rendeletek és utasítások, valamint a felebb-viteli hatóságok által tett, s jövőre nézve utasításul szolgáló észrevételek a rendes ülésekben adandókelő, s ha ezen ülésekben a tanács tagjai közül némelyek 240 meg nem jelenhetnének, az eínök intézkedik, hogy az előadott rendeletek és utasítások azoknak is tudomására jussanak. 41. §. A tanácsülés tárgyait képező ügyek rendszerint szóbeli előterjesztés utján adatnak elő s a tanácskozást, melyben minden tag részt vehet, az előadó nyitja meg azáltal, hogy. véleményét, mely egyszersmind a kiadvány tervét képezi, írásban felolvassa. 42. §. A határozatok hozatalánál s szavazattal biró jelenlevők többsége, — a szavazatok egyenlősége esetén pedig az elnök szavazata dönt. 43. §. A tanács egy tagja sem szavazhat oly ügy, vagy kérdésben, hol saját személye egyes fel- vagy lemenő rokonai, testvérei, vagy vele közös háztartásban élő család tagjai és első izii sógorságai, valamint vele ellenséges vagy peres viszonyban álló személyek vannak érdekelve, ezeken felül a rendőrkapitány még oly ügyekben, melyek elsőfokú elintézésében eljárt. 44. §. A tanács-ülések nyilvánosak, azokról az ülés jegyzője által jegyzőkönyv vezetendő és abban a netán előforduló kisebbségi külön vélemények kívánatra felveendők. 45. §. A tanács jegyzőkönyvbe a megjelent tanácsi és előljárósági tagok nevei felveendők, kik hozott határozataiként mindnyájan esetleg szavazataikkal képest felelősek. 46. §. A tanácsi végzések a polgármester és főjegyző, vagy helyetteseik aláírásával adatnak ki. 47. §. A tanácsnak magán feleket érdeklő határozatai az illetőknek hivatalból kézbesittetnek. 48. §. A tanács ügyköre különösen kiterjed : a) Minden, a törvény és jelen szabályrendelet által kinevezéstől nem függő, — a közgyűlés vagy más testületnek választása alá fenn nem tartott személyzet kinevezése és elbocsátására. b) A tiszti, segéd- és kezelő személyzetnek 8 napon tul egy hónapig terjedő szabadságolására. c) A város kötelékébe való felvételek megadása, vagy megtagadására, ugy a felvételi dijaknak a 87. g-ban megállapított keretén belőli kivetése. d) A segélypénzek kiosztására. e) Tandíjmentesség megadására, a gymnasiumra nézve a közgyűlés által kiküldendő gymnasiumi bízott- 24 í sággal együtt ügy az összes városi iskolai tandijak beszedésére. f) 50 100 koronát meg nem haladó jutalmazások, vagy segélyezésekre. g) A temető és egyéb alapítványok felügyeletére azon alapítványokra nézve a kezelők által az alapok sérelme nélkül beterjesztendő adás-vevések, kisebb építkezések, beruházások jóváhagyására, s a közgyii-lésileg megállapított kezelési szabályok foganatosítására. h) A szakhivatalokból előmunkálat és időszerű jelentések kívánására. i) Katonai férhelyek bérbevétele, —- ugy a városi bérházban megüresedő lakrészek bérbe kiadása és az ezekre vonatkozó szerződések megkötésére. k) A költségvetés keretén belül — a pénztárra való utalványozásokra. 1) A szegény ápoldába való felvételekre, m) Az iparügyek elintézésére az 1884. évi XVIí. t.-cz. értelmében. n) A bordély-üzletek türelmi engedélyeinek kiadására. o) A netán mutatkozó szükséghez képest egyes tisztviselői állásokra tiszteletbeli tisztviselők javaslatba hozatala és ajánlása. p) A városi szabályozásból felmerülő netáni sérelmek elleni kérvények, vagy felszólamlásoknak a közgyűlés elé terjesztése. r) Az alapítványok kezelése iránt kimunkált utasítások jóváhagyása, s az alapok sérelmét, vagy jelentősebb módosítását előidéző bárminemű intézkedések iránti javaslat tételekre. s) A költség előirányzat egyes rovatainak meglevő fölöslegeknek más rovátoknál való felhasználása czéljából a közgyűléshez történő előterjesztésekre. t) A városi javak kezelése, felügyelete és azoknak tűzkár elleni biztosítására. u) Az évi jelentésnek a tavaszi első képviselői közgyűlésre leendő beterjesztésére. v) A közgyűlés elé utalt és ennek fentartott minden tárgy elkészítése; — s azok iránt amennyiben szükséges — rendszerint tanács-ülések utján, véleményes előterjesztések tételére. z) Végre általában a fenálló törvények, kormány rendeletek és törvényes gyakorlat szerint a tanács A hatáskörébe tartozó ügyek elintézésére, s az azokban jhozott határozatok ellen szabályszerűen benyújtott ,ogorvoslati beadványoknak a közgyűlés vagy az illető elettes hatóság elé terjesztésére. A törvény és jelen szabályrendelet értelmében az elöljáróságot képezik: 49. §. Polgármester Főjegyző Főkapitány Árvaszéki előadó tanácsos Rendes Lakásfizetés pénz 5200 1000 3400 800 2900 480 2900 480 i "w ^jiwm Rendes Lakás- fizetés pénz 2400 400 2000 400 900 200 450 120 1600 300 1400 2400 440 2400 440 2400 440 1600 400 660 1500 300 720 3400 480 2400 400 2400 440 2000 400 1600 300 1600 300 1500 300 1440 1200 242 2 Közigazgatási tanácsos I. Közigazgatási tanácsos II 6 Kíiltanácsos 2 Kíiltanácsos egyenkint á 4 Aljegyző Ügyész Pénztárnok Számvevő Adóellenőr Közgyám Segédgyám Segédgyámi ellenőr 2 Orvos egyenkint á Mérnök Segédmérnök Erdőtiszt 800 kor. lótartási átalány 2 Aikapitány egyenkint á Könyvvivő Levéltárnok Adótiszt Közvágóhidi felügyelő term. lakás, fűtés, világítás Közvágóhidi állatorvos 400 korona fuvarátalány Az ügyészi, két orvosi, a kisebb javadalmazásu 4 kültanácsosi és a segédgyámi állások tiszteletbeliek, fizetéseik tiszteletdijak. Ezen állások minősítése jelen szabályrendelet hatálybalépésétől érvényes, azonban az ezen állásokban most működő előljárósági tagokat nem érinti, a kik eddig szerzett jogaikat megtartják. A főkapitány, alkapitányok, rendőrbiztos az itt megállapított fizetésük mellett tartoznak ezen szabályrendelet hatályba léptétől a v. tanács által megállapított egyenruhát beszerezni, fenntartani és hivatalos működésükben használni. 50. §. A segéd- és kezelő személyzetet képezik: 7 írnok, ebből 3 irnok egyenkint á 4 » » n Rendőrbiztos Kataszteri nyilvántartó Kézbesítő 2 Bába egyenkint á A bábák állása tiszteletbeli állás; ezen állás minősítése jelen szabályrendelet hatályba léptétől érvényes, a most állásban levők azonban szerzett jogaikat megtartják. Rendes Lakás- fizetés pénz 1300 240 1200 240 1500 300 1300 240 800 120 200 243 Rendes Lakás- fizetés pénz 600 120 500 120 750 120 á 700 120 á 650 120 .§. Szolgaszemélyzet: 8 Hivatalszolga 4 I. osztályú á ruházat, csizmapénz 4 II osztályú egyenkint á 30 Rendőr, ezek közül 2 rendőitizedes egyenkint á ruházat, csizmapénz 14 I. oszt. rendőr egyenkint ruházat, csizmapénz 14 II. oszt. rendőr egyenkint ruházat, csizmapénz 7 Erdőőr, ezek közül 1 I. osztályú 640 term. lakás, ruházat, csizmapénz 6 II. osztályú egyenkint á 500 120 ruházat, csizmapénz Házmester a városházán 1000 term. lakás, ruhaátalány Házmester a főgimnáziumnál 720 természetbeni lakás Gazdasági szolga 840 120 Mázsakezelő 800 Közvágóhidi I. oszt. szolga 500 természetbeli lakás, fűtés, világítás Ezen §-ban felvett szolgák, rendőrök, erdőőrök fizetése havi egyenlő előleges részletekben fizettetik. Szegödményesek. 1 Útfelügyelő 11 Mezei csősz 2 Éjjeliőr 2 Temetőőri—V. VI—VII. ker. 3 Dékán 2 Kántor 1 Kertész 2 Végrehajtó 4 Becsüs 3 Csordás 1 Gulyás 1 Vágóhídi II. oszt. szolga 1 Főgimn. II. oszt. szolga Szerződés szerinti fizetéssel A szolgaszemélyzet a neki természetben kiutalt lakást elfogadni köteles és azon időre, mig természetbeni lakást élvez, lakáspénzt nem huz. A rendőrök és hivatalszolgák fizetési osztályokba szolgálati idejük szerint osztandók be és jövőre a II. osztályból az I. osztályba üresedés esetén szinte szolgálati idő szerint történik az előléptetés. Az előljárósági tagok, segéd- és kezelő-személy-zet és szolgák lakpénze a városi lakbérszabályzatban megállapított negyedekre, a negyed első napján fizettetik ki. A lakáspénzre fizetési előleg nem adható. 244 . §. Két róm. kath. kántori állás a 49—51. §-ba helyt nem foglalhatván, de mert a városi pénztárból húzzák fizetéseiket, kinevezésük a városi tanács hatás-\' körébe utaltatik. VI. Fejezet. A tanács tagjai: polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok,főjegyző, ügyész, orvosok, — hatásköréről. 53. §. A polgármester. A polgármester különös jogai és kötelmei az 1886. XXII. t.-cz. III., V. és VI. fejezeteiben vannak körülírva, mikből kifolyólag: 1. A polgármester általában, mint a város első tisztviselője, a városi közönséget alkalomszeriileg képviseli, első sorban végrehajtó közege a megyének a városban és annak területén, mint ilyen végrehajtja, vagy az illetők által végrehajtatja a megye és általában felsőbb hatóságok rendeleteit, s a végrehajtásért első sorban felelős, — ezen felelősségénél fogva az állam, megyei és városi közigazgatásra tartozó ügyekben igénybe veheti a tisztviselők és tanács közreműködését, rendelkezik a városi elöljáróság minden tagjával szakértelmükhöz képest, s azok után a segéd-, kezelő- és szolga-személyzettel, megállapítja és beosztja a városi tisztviselők munkaidejét, ugy a segéd-, kezelő és szolga-személyzet munkakörét. 2. Továbbá elsősorban felügyel a községi háztartás törvényszerinti vitelére, a községi költségvetési előirányzat és zárszámadás kellő időbeni elkészítésére, annak a képviselő-testület elébe leendő terjesztésére, — a községi jövedelmek és adóknak a költségvetés szerinti beszedésére, a költségvetés megtartására, utalványozza a költségvetésben felvett rendes állandó tiszti, segéd-, kezelő- és szolga-személyzeti fizetéseket, hgy a rendkívüli kiadásokra felvett tételből 100 kor. urejéig saját felelősségére utalványozhat, valamint ealasztást nem szenvedő sürgős esetekben a tanács utólagos jóváhagyása mellett ennek hatáskörén és a költségvetés határain belül utalványoz a városi pénztárra; előre nem látott körülmények következtében felmerülő rendkívüli kiadások fedezéséről a törvény értelmében intézkedik, nemkülönben felügyel a számadással tartozó tisztviselők számadási kötelezettségük pontos teljesítésére. 3. Ezeken felül különös jogai és teendői még a következők: aj elnöke a közigazgatási tanács és árvaszéknek, valamint a városi képviseleti közgyűlésnek, kivéve a tisztújító közgyűlést, s mint ilyen, vezeti a tanácskozmányokat mindazon jogokkal, melyekkel a törvény e tekintetben felruházza. b) A város közönségéhez, a tanács és árvaszékhez érkező, vagy benyújtott tigydarabok átvétele és kiosztása. 245 c) A hivatalos okiratok, levelezések és felterjesztések aláírása, s a levéltári hiteles kiadmányok kiszolgáltatása iránti intézkedés elrendelése. d) Felügyel az összes hivatali ágaknál a szabályrendeletek és törvények megtartására, az ügykezelés rendes és pontos vezetésére és általában a közigazgatás törvényszerinti menetére. e) Legalább évnegyedenkint egyszer a számvizsgáló-bizottság közbejöttével pénztár vizsgálat teljesítése. f) Fő őre a városi pecsétnek. g) Bekivánja az egyes hivatalok időszaki és egyébb kimutatásait. h) 8 napi szabadság időket engedélyez. i) Szabadságolt, vagy beteg tisztviselők helyetteseit kirendeli. k) Felügyel az adókivetési és beszedési teendőkre és a törvényben ez iránt előirt kimutatásokat bekiván-ván, felterjeszti, az e körül felmerülő mulasztások esetén a kezelőket rendbirságban marasztalja el, esetleg a fegyelmi eljárás iránt intézkedik. (1886. V. t.-cz. 91. §.) 1) Intézkedik a katonai ügyek előadója utján a katonaügyekben. m) Intézkedik és eljár fegyelmi ügyekben az 1886. V. t.-cz. 90—99. §-a értelmében. n) Teljesiti a közegészségügyi elsőfokú bíráskodást, vagy gondoskodik tanács utján ez iránti helyettesítésről. (1876. XIV. t.-cz. 4. §.) egyszersmind eljár maga vagy helyettese által az ezen ügyek körüli teendőkben (u. a. t.-cz. 154. §.) s végre mindazokban, melyeket törvény, vagy rendelet és ezek alapján a közgyűlés hozzá utasít. 54. §. Távolléte esetén helyettese a főjegyző, vagy árvaszéki előadó tanácsos közül az, kit a közgyűlés egy-egy választási időtartamra e czélra kijelölt. (1877. XX. t.-cz. 182. és 1876. XIV. t.-cz. 4. §. VII. Fejezet. B) A rendőrkapitány. 55. §. A magas belügyminisztérium által a törvény alapján kibocsátandó rendeletileg általában az összes helyi rendőrügyek kezelése, önálló és elsőfokú hatósági ügykörrel, mindamellett azonban a polgármester felügyeleti jogának épségben tartása mellett — a kapitányi hivatalt illeti; különösen pedig a kapitányi hivatal, mint rendőrhatóság intézkedése és felügyelete alá tartoznak: a) A tartózkodási ügyek. b) A vagyon- és személybiztonsági ügyek. c) A vendéglői, korcsmai, kávéházi és egyéb ezekhez hasonló üzletügyek, a bérkocsi üzlettel. d) A népgyűlések tartása, nyilvános szini, zenei 246 és más ugyanoly természetű ügyek és előadások engedélyezése, felügyelete. e) A nyilvános társulatok és egyesületek. f) Az egészségi, vasúti, mezei, hegyi, tűzi és, piaczi ügyek rendőrségi szempontból. g) A cselédügy, az elsőfokú bíráskodással (1876. XIII. t.-cz. 115. §.) h) Az ebtartási szabályrendeletek megtartása feletti őrködés és ezek áthágóinak megbüntetése. i) A toloncziigy. k) Az igazolványi és általában a személy leírási ügy. 1) A tanácsilag fürtnek nyilvánított bordély-üzletek, kéjhölgyek ellenőrzése és felügyelete, s a bujakóros kéjhölgyeknek a kórházba leendő felvétele iránti intézkedés. m) A rendőr hivatali személyzet és rendőr legénység feletti közvetlen felügyelet, s ezenfelül a rendőri szolga személyzet irányában első hatóságilag a fegyelmi jogot is gyakorolja. n) Az 1874. XX. t.-cz. illetőleg erre vonatkozó miniszteri rendelet által megkívánt rendőri felügyelet és a vásári bizottság vezetése. o) Eljár és illetőleg ítél a vadász jegyek elő nem mutatása iránt tett feljelentésekben (1883.) 56. §. A rendőrhatóság kapitányi hivatal czimét veseli és áll: egy fő- és két alkapitányból, egy rendőrbiztos és kellő számú rendőr legénységből. I. A főkapitány. 57. §. A főkapitány a rendőrkapitányi hivatal főnöke, s a tanács szavazattal biró tagja, kivéve az 1886. év XXII. t.-cz. 69. §-ban felsorolt esetekben, ő veszi át, intézi és intézteti el az összes rendőrhivatali ügyeket, s mint ilyen, az összes hivatal személyzet eljárásáért felelős; a rendőr legénységgel kizárólc g ő rendelkezik, végre hivatali külön ügyrendjét megállapítja és a tanács jóváhagyása alá terjeszti. 58. §. A főkapitány különös elszámolási kötelezettség mellett rendszerint bizonyos évi átalány felett rendelkezik, mely évi átalány egy része jutalmazásokra és titkos rendőri kiadásokra fordittatik, más része pedig sürgős segély nyújtásokra, vagy a közbiztonság és közegészség szempontjából felmerülő sürgős kiadásokra, az első czélra megállapított évi átalányról csak a polgármesternek, — utóbbiról a tanácsnak számol, köteles azonban, mindkét átalányrész remélhető összegét a jövő évre már a megelőző év szeptember havában a tanácsnak bejelenteni. 247 2. Az alkapitányok. 59. §. Az alkapitányok általában a főkapitány segédei, szükség és alkalomszerű helyettesei, mint ilyenek a főkapitány közvetlen felügyelete és annak első sorbani felelőssége, helyettesítés esetén pedig saját felelősségük mellett, a reájuk bízott, illetőleg felmerülő hivatali ügyek intézői. 3. A rendőrbiztos. 60. §. _____ A rendőrbiztos csak rendőri teendőket teljesit. 61, §• A rendőrlegénység a kapitányi hivatal rendelkezése alatt áll; de szolgálatait a külön megállapított szolgálati utasítások szerint teljesiti. VIII. Fejezet. C) A tanácsosok. 62. §. Tanácsos van 8, és pedig 2 bel- és 6 külta-tanácsos. 63. §. Az egyik beltanácsos az árva, a másik beltanácsos a közigazgatási ügyek rendes előadója, — a kiilta-nácsosok pedig általában végzik az önkormányzat, közigazgatás és árvaszék körüli kül és egyébb teendőket. 64. §. A tanács kültagjai kellő megosztás szerint végzik különösen a következő teendőket: a) Mindennemű összeírásokat teljesítenek, nyilvántartják az évenként összeirott\' illetve kiigazított lajstrombeli tanköteleseket, felügyelnek ezek és az iparos-tanonczok rendes iskoláztatására. b) Eljárnak a lakbérleti ügyekben az egyeztetésig, valamint a regale csonkítás és a helypénzbeszedés iránti panaszokban. c) Végre teljesitik a polgármester, tanács, árvaszék, községi bíróság és közgyűlés által hozzájuk utalt teendőket, nemkülönben részt vesznek egyes szak- vagy egyébb bizottsági kiküldetésekben. IX. Fejezet. D) A Jegyzők. 65. §. A főjegyző tagja a közigazgatási tanács és városi árvaszéknek, s mint ilyen : a) A polgármester által hozzáutalt ügyek előadója. b) Vezeti a képviselőtestületi jegyzőkönyveket, ugy a tanács-iilések és rendszerint az egyes szakbizottságok jegyzőkönyvét. 248 c) A tanácsi iroda közvetlen főnöke, a közgyűlési, tanácsi és polgármesteri felterjesztések, levelezések és jelentések fogalmazója. d) Eljár az iparíigyek körül, felügyel az iparsorkönyvek vezetésére. e) Nyilvántartja a felsőbb helyről érkezett, s jövőre nézve követendő, vagy irányt szabó rendeleteket. f) Kezeli és nyilvántartja a dohánytermelők bejelentéseit és ezekről jegyzéket vezet. (1876. IV. t. cz. 4- §•) g) Szerkeszti a közigazgatás terén magánfelek vagy hatóságok megkereséseire a hivatalos bizonylatokat és egyébb e neniü okiratokat. h) Végre általában végzi a polgármester, tanács és közgyűlés által hozzáutalt szakbeli teendőket. 66. §. Az aljegyző a városi főjegyző távolléte esetében ennek rendszerinti helyettese s mint ilyen, eljár kivételesen annak minden ügy- és hatáskörében ; egyébként pedig eljár a polgármester által hozzá utasított ügyekben, ezeken felül pedig az árvaszék rendes jegyzője. X. Fejezet. E) Az ügyész. 67. §. Az ügyész az árvaszéki és közigazgatási tanács tagja, egyszersmind a város jogtanácsosa, s annak magán, peres, vagy peren kivüli ügyét tekintve, rendszeres megbízottja és jogi képviselője, — véleménye oly ügyekben, melyeknél jogi szempont a döntő, habár közigazgatási uton merülnek is fel, határozathozatal előtt akár szóval, akár Írásban, mindig meghallgatandó, — mint ilyen különösen: a) Őre a város jogainak, a törvénynek, a törvény erejével biró szokásnak s a város szabályrendeletének az önkormányzat minden ágazatában, ugy a közgyii-léseken b) Megindítja az 1886. XXII. t.-cz. 60. §-ában emiitett széksértési keresetet, s indítványozza a kiszabandó birság mennyiségét. c) Fegyelmi ügyekben, su-lyosabb pénzbírságok és hivatalból való elbocsátás eseteinél elsőfokú határozat hozatal előtt véleménye mindig meghallgatandó. (1886. XXII. t. cz. 100. í?-) d) Végre eljár minden a tanács és közgyűlés által hozzá utalt jogtigyben. XI. Fejezet. F) Az orvosok. 68. §. A közegészségi iigyek kezelői a községi orvosok. A községi orvosok különösen : j 249 | a) Felügyelnek kerületeikben a kő/egészségügyre általában és tapasztalataikról havonkint a tanácsnál jelentést tesznek. b) Ellenőrzik a gyárakat és iparvállalatokat egészségi szempontból. c) Örködnek, nehogy egészségileg tilos gyártmányok és czikkek készíttessenek vagy forgalomba hozassanak, — evégből a tanács vagy rendőrkapitány felhívására időnként a gyárakban, iparvállalatokban és üzletekben szemléket vagy nyomozásokat teljesítenek. d) Felügyelnek felsőbb rendeletek értelmében a gyógyszertárakra és méreganyagok árulására. e) Felügyelnek az orvosi, állatorvosi és bábái rendszabályok szoros megtartására. f) Ellenőrzik a tanácsilag eltiirtnek nyilvánítóit bordély-üzleteket és kéjnöket, ezeknél az egészségi vizsgálatokat hetenkint kétszer teljesitik, s ezen üzletek és személyekről rendes jegyzéket vezetnek. g) Teljesitik a piaezokon az élelmiszerek egészségi áHapotának vizsgálatát naponkint, úgyszintén a szabályszerű védhimlő-oltást. h) A városi orvosok a városi szolgák és szegélyek díjtalan rendelő orvosai és egyúttal halottkémek, s mint ilyenek, bejelentik a tanácsnak esetről-esetre a történt halálozásokat, a fennálló törvények értelmében. i) Kötelesek havi kimutatásokat adni az egészségügyi viszonyokról s az orvosi ápolás nélkül elhalt 7 évnél ifjabb gyermekekről. k) Felügyelnek a tápgyermek tartókra, nyilvános dajkák és szoptatókra, magánsziilházak és a bábákra. 1) Nagyobb műtéteknél a kórházi orvosnak segédkezni kötelesek. m) Végre a városi közegészségügyi bizottság tagjai és előadói, általában teljesitik mindazon teendőket, melyek a fennálló törvények értelmében hozzájuk utaltatnak. n) A városnak az orvosi kerület szerinti felosztása, valamint azokban az orvosoknak bármikori kirendelése a képviselő-testület külön határozatául tar-tatik fenn. XII. Fejezet. A többi elöljáróság! tagok, segédkezelő és szolga személyzet ügyköre. A városi pénztár és adóhivatal. 69. §. Általános meghatározások. 1. A városi vagyonok, jövedelmek és kiadások, a közadók kivetése, beszedése és elszámolása a pénztár és adóhivatali osztály által történik, városi pénztár és adóhivatali cimmel. 2. A pénztár és adóhivatal teendői 3 főcsoportra oszlanak és ezek: ai A pénz és értéknemüek kezelése, alapok, óvadékok és letétek őrzete. b) A közjövedelmek, adók, pótlékok és közmunkaváltság kivetése. 19 250 c) Ezek behajtása és elszámolása, ugy a városi közkórház pénzeinek kezelése. 3. A pénztár kulcsok egyike a pénztárnok, másika az ellenőr, illetőleg könyvvivő által őriztetik, az alapok és óvadékok külön pénztárának egyik kulcsa pedig a polgármesternél áll. " 4) A pénztárra nézve a napi zárlat mindenkor teljesítendő. 5) Kifizetések csak közgyűlési, tanácsi és polgármesteri utalványokra történhetnek, az előző §-okban körülírt utalványozási jogok alapján. 6. A költségvetés rovatai és egyes tételei mindenkor nyilvántartandók és a pénztár házi forgalma minden hó utolsó napján esetleg a szükséghez képest azonnal lezárva kivonatban a tanácsnak különös kitüntetésével azon rovatoknak, melyekre már utalványozás nem történhetik, — bemutatandó. 7. A városi gazdasági bevételek mindenkor ok-mányi lag igazolandók. 8. Befizetések egyedül a hivatalos helyiségben és a hivatalos órákon belül minden nap, — vasár-és ünnepnapok kivételével történhetnek, a kifizetések idejét ellenben a tanács külön házi rendben állapítja meg. 9. A városi pénztár és adóhivatal személyzetét képezik: a) a pénztárnok, b) az adóellenőr, c) az adótiszt, d) a könyvvivő és végre e) A szükséges segédszemélyzet. A) A pénztárnok. 70. §. A pénztárnok a hivatal főnöke; különös teendői: a) Az alapok és óvadékok külön pénztárbani őrzése. b) A letétek kezelése. c) A befolyó összes városi, megyei és állami pénzek bevétele, az utalványozott és folyósított kiadások kifizetése. d) Mindezekről az összesített főnapló vezetése s a bevételekről szóló mindennemű okmányok aláírása, továbbá a pénz- és értéknemüek átvétele és ezekről betéti napló vezetése, ugy a zárszámadások elkészítése. e) A pénztár naponkinti lezárása, egyébb hozzáutalt pénztári, vagy pénztárnoki teendők. Ezeken felül a pénztárnok semmi más ténykedésre, különösen pedig kiküldetésekre soha sem szorítható. 71. §. A pénztárnok köteles hivatala elfoglalása előtt egy évi fizetésének megfelelő biztosítékot letenni vagy elfogadható jelzálogban lekötni. B) Az adó ellenőr. 72. §. Az adó ellenőr általában az államadók, ugy az ezek módjára kezelt városi, megyei adók nyilvántartója 251 és ellenőre, különös megbízatás esetén a pénztárnok távollétében ennek helyettese, mint ilyen a périztár-nokhoz hasonlón biztosítékot tesz le, különösen teendői pedig: a) A föld és házadó kataszter nyilvántartása, a változások keresztül vezetése. b) Mindennemű állami, megyei- és községi adó egyénenkinti kivetése, (a mennyiben a fennálló törvények szerint ezek teljesítésére a város van kötelezve) továbbá ezek előírása, behajtása és a pénztárnokkali ; együttes elszámolása. c) A pénztárnok által kiállított mindennemű nyugták ellenjegyzése. d) Idegen hatóságok és községek-területén fekvő ingatlanok után járó adó és egyébb közterheknek a megkeresés szerinti nyilvántartása és a pénztárba behajtása iránti intézkedés és általában adó és illeték ügyekben más hatóságokkali levelezések fogalmazása. e) Uj épületek és lakrészek felvétele s nyilvántartása, laküresedések után törlésbe hozandó adó részletek megállapítása czéljából a helyszínén megtartandó szemlék felett jegyzőkönyvek felvétele és adó leírásokra nézve előirt intézkedések megtétele és ezekről a városi tanácshoz jelentés tétel. f) Végelszegényedések, vagyonnélkiili elhalálozások és ismeretlen helyre történt elköltözködések folytán bevehetetlennek bizonyult adóhátralékoknak hivatalból történendő leiratására nézve szükséges előterjesztés. g) A megintések törvényszerinti kiállítása, s az adó és egyébb közterheknek végrehajtás utáni behajtása, esetleg telekkönyvileg való biztosítása iránti kellő gondoskodás. h) Elemi csapások, u. m. jégeső, fagy, tartós szárazság és tiiz által okozott károk helyszinéni felvétele, tárgyalása, s a kár arányhoz képest esedékes föld, vagy házadónak hivatalból leendő leíratása iránti előterjesztések. i) A közönség adó felszólamlásaira adandó véleményes jelentések s javaslatok szerkesztése. i<) Adó bizonyítványok, a polgármester, vagy helyettese együttes aláírásával való hiteles kivonatolása. 1) Általában az adóügyek előadása tanácsi iktatás mellett. m) Az állami, megyei és városi adókról szóló könyvek vezetése. n) A költségelőirányzat és zárszámadás elkészítésénél szükséges adatok összeállítása. o) Az időszaki forgalmi kimutatások és jelentések szerkesztése és illető helyre juttatása. p) Végre általán a hozzáutalt adó s ezzel rokontermészetű ügyekbeni eljárás, vagy előterjesztés 73. §. Az ellenőr mindezen működéseiben a pénztárnok közvetlen felügyelete alatt áll, s azzal egyetértve kölcsönös felelősség mellett helyes és czélszerü munka, 1* 252 vagy ügyfelosztás szerint igénybe veszi és alkalmazza az adótisztet, ki ezenfelül, ha az ellenőr távol van, ennek rendszerinti helyettese is. 74. §. Ezeken felül az adóhivatal rendelkezése alatt áll a képviselőség vagy tanács, illetőleg polgármester ál- , tal kirendelt segédszemélyzet. C) A számvevő. 75. §. A számvevő általában a városi vagyonok, jövedelmek, alapok, óvadékok és letétek ellenőre és nyilvántartója, az árvaszék tagja és számvevője, különösen pedig : a) Ellenőrzi a városi javak és javadalmak kezelésére vagy beszedésére kiküldendő tanácsost a jelen szabályrendeletben körülirt összes teendőiben. b) A városi összes bevételek és kiadásokról ellenőrzési napi jegyzéket vezet, nyilvántartja a városi I összes szerződési ügyeket, kezeli a megrendelési könyveket és irodaszereket, az utalványokat, költségjegyzékeket, és számlákat megvizsgálja és a v. pénztár terhére érvényesiti. c) Eszközli a legelőbérek kivetését és összesítését. d) Teljesiti a költségvetés összeállítását, a zárszámadások készítésénél közreműködik és azokat felülvizsgálva elkészíti. e) Átvizsgálja az összes pénztári naplókat, az összes városi közgyámi, vagy gyámgondnoki számadásokat és észrevételeit a tanács, illetőleg árvaszéknek előterjeszti. f) Teljesiti ezen szabályrendelet 68. §-ának b) pontjában meghatározott teendőket, úgyszintén a pénztári vizsgálatoknál és a költségvetés ugy zárszámadások elkészítésénél közreműködik. gj Végre eljár a hozzáutalt számmiiveleti ügyekben. D) Könyvvivő. 76. §. A könyvvivő a városi közjövedelmek és alapok ellenőre, ki az 50. §. értelmében biztosítékot letenni köteles. Különösen pedig : a) Vezeti az összesített naplót és főkönyvelést a városi összes bevételek és kiadásokról, az adóhivatalnál kezelendő adópótlék és közmunkának kivételével, valamint a lejárati könyvet. b) A zárszámadás, költségvetés készítésénél közreműködik. c) Teljesiti általában a hozzáutalt könyvelési teendőket. XIII. Fejezet. A közgyámok, gyámi pénztárnok és ellenőr. 77. §. Ezek teendői az árvaszéki szabályrendeletben vannak meghatározva. 253 XIV. Fejezet. A mérnök. 78. §. A mérnök az összes városi építkezés szakfelügyelője. Különös teendői : a) Tagja és előadója az építési bizottságnak. b) Az előlegesen helyben hagyott terv szerint a közmunka felhasználását végrehajtja. c) Magán építkezési ügyekben teljesiti az építészeti bizottság kiküldöttjeivel az előszemlét, ellenőrzi ugy a városi építészeti szabályrendelet, valamint a tanács által jóváhagyott építési tervek betartását, az épités befejeztével pedig az orvossal együtt megvizsgálja és véleményezi az uj épületek lakhatóságát. d) Tartozik a téglavételeknél szakértői minőségben jelen lenni. e) Felügyel az összes középületek jó karban tartására, ezen épületek összes hiányainak orvoslása iránt időnkint a tanácsülésekre javaslatot és költségterveket nyújt be és az elrendelt munkák pontos teljesítésére felügyel és azt ellenőrzi, sürgős esetekben pedig, hol közbiztonsági tekintetekből rögtöni intézkedések válnak szükségessé, saját felelősége és utólagos bejelentés mellett azonnal is intézkedik. f) Elkészíti a járda, csatorna és hídépítések, valamint mindennemű középitkezés terveit és költségvetéseit, s ha a középitkezések oly nagy mérvűek, hogy a tervek és költségvetések elkészítéséhez szakértő építészek lennének felhivandók, ez iránt javaslatot erjeszt elő. g) Alája rendelvék az utkaparók, kiknek napi tteendőit ő állapítja meg. h) Felügyel az utak jókarban tartására, gondoskodik a közlekedés javításáról (törv. 133—137. §.) i) Tartozik évenkint legalább kétszer az egész város határát, valamint a város tulajdonához tartozó ingatlanokat és utakat megjárni és a netáni hiányokat vagy foglalások eseteit a tanácsnak azonnal bejelenteni k) Végre minden év szeptember hava el éjéig a következő évben teljesítendő járda, árok, hídépítések terveit és költség felszámításait, a városi épületek javítási és tatarozási előirányzatait bemutatni és általában a hozzáutalt szakbeli teendőkben eljárni köteles. XV. Fejezet. A katonaügyek előadója. 79. §. A beszállásolási, közöshadsereg, honvéd- és népfelkelési ügyek előadója s mint ilyen: a) Vezeti a katona tartozási kötelezettség nyilvántartását. b) Teljesiti a katonai beszállásolásokat. c) Összeállítja a katona-beszállásolási váltság-, kötelesek jegyzékét. 254 d) Nyilvántartja az előfogati kötelezettséget s azok kiszolgáltatására — sürgős eseteket kivéve — t előlegesen a polgármester utalványozását kikéri s ez ( utóbbiakat pedig neki utólag azonnal bejelenti. . i e) Megrendeli az átvonulási szállásokat és előfogatokat. i f) A tiszti szállások bérbevétele bebútorozása és i tisztántartása iránt a tanácshoz jelentéseket tesz. < g) Felügyel a városi mérnök közbejöttével a ; laktanyai elhelyezésre, szükségletekre, tisztításokra és i javításokra. h) Gondoskodik az átvonuló katonaság elhelyezéséről és élelmezéséről. i) Vezeti a szabadságolt állományú katonák nyilvántartását. k) Teljesiti a katonaügyi idézések és berendelések foganatosítását. 1) Összeállítja az ujonczkötelesek lajstromát és a berendelések eszközlését vezeti. m) A hálópénzek, átvonulási tiszti illetmények és előfogati dijak, valamint a szállásadóknak kiszolgálandó hálópénzek jegyzékét és pedig mindezeket számvevőségi ellenjegyzés mellett esetről-esetre a pénztárnoknak bevételezés végett átadja. n) Végre eljár a polgármester, tanács és közgyűlés által hozzá utalt katonai ügyekben. XVI. Fejezet. Az erdőmester. 80. §. A városi erdők szakszerű kezelése és a mellé rendelt kellő számú erdei segédszemélyzet közvetlen felügyelete, az erdőmestert illeti, különösen pedig: a) Felügyel a szabályrendeletileg megállapítandó erdő üzemterv szoros betartására és azt foganatosítja. b) Vezeti az összes erdei munkálatokat. c) Rendes erdészeti naplót és könyvet vezet. d) Kezeli az erdészeti faiskolát, s az összes útszéli, utczai és városi fasorokhoz megkívántató ültetvények előállításáról gondoskodik. e) Felügyel az erdei határok és utak épségben maradására. f) Tartozik minden év szeptember havában a következő erdei évben teljesítendő összes munkála- -< tokról tervezetét költségterv és munkabeosztás alakja- f ban bemutatni. XVII. Fejezet. A levéltárnok. 81. §. A levéltárnok a polgármester és főjegyző közvetlen felügyelete alatt áll, s különös teendői a következők : a) A városi levéltár őrzése és kezelése, s mint ilyen a levéltárba adott ügydarabokat oda szabályszerűen elhelyezi. 255 b) Gondoskodik a levéltár rendben tartásáról, továbbá a levéltári ügydarabok és tárgyak ezélszerü osztályozásáról, valamint az ügyiratoknak előiratokkal való pontos és gyors felszereléséről. c) Levéltári köz- és egyéb okiratokat, vagy ügydarabokat a főjegyző által hitelesített másolatban magánfeleknek csak a polgármester vagy tanács rendeletére szolgáltathat ki, a fogalmazó tisztviselőknek azonban hivatalos használatra téritmény mellett eredetben kiadni tartozik. d) Teljesít megbízás esetén más hivatalos teendőket. XVIII. Fejezet. Az állatorvos. 82. §. Az állategészség, ugy a közvágóhíd felügyelője I az állatorvos fontosabb teendői: a) Felügyel a városban levő állatok egészségi viszonyaira és azokra nézve jelentéseket és javaslatokat tesz. b) A legelőre hajtandó marhák elővizsgálatát eszközli. c) Teljesiti az eladásra levágandó szarvasmarhák, borjuk, juhok, kecskék, sertések vizsgálatát. d) Teljesiti a piaczi hus- és haivizsgálatot. e) Végre tagja a városi közegészségügyi bizottságnak, s ügyel általában az 1874. évi XX. t.-cz. és erre vonatkozó utasítások szigorú foganatosítására. XIX. Fejezet. A bábák. 83. §. A bábák a város területén létező vagyontalan szülőknek a törvény értelmében, ugy hatósági rendeletre ingyen segédkezni kötelesek, ezenfelül a városban levő szülésznők, szülházak, gyermekek, ápolók felügyelője, s ez utóbbiakat legalább kétszer hetenkint megvizsgálni tartozik; továbbá a jogosulatlan bábáskodást s egyáltalán a bábászati szabályok, ugy az 1876. XIV. t.-cz. 148. §. e részben intézkedéseinek megtartását éber szemmel kiséri, s netán előforduló szabálytalanságokat a városi orvosnak bejelentvén, utasításait ugyanattól veszi. XX. Fejezet, írnokok. 84. §. Az írnokok a polgármester beosztása szerint az . egyes hivatalokban az illető főnökök felügyelete és utasítása szerint végzik teendőiket. A tanácsi irodában, a mely a főjegyző felügyelete alatt áll: egy iktató és egy kiadó alkalmazandó. 256 XXI. Fejezet. Szolgaszemélyzet. 85. §. A hivatalszolgák a városi főjegyző, a városi rendőrök a rendőrkapitány, a többi szolgaszemélyzet a városi tanács által kijelelendő előljárósági tagok felügyelete alatt végezik szegődményes szolgálati teendőiket. XXII. Fejezet. A napidijak. 86. §. A közigazgatás, vagy önkormányzat körében előforduló eljárásnál, a város belterületén napidíj egyáltalában nem jár. Amennyiben azonban az előbbiek elintézése a városi belterületből! távozást tesz szükségessé, mely alatt a lakóházak közötti teriilet értetik, úgyszintén magánfelek érdekében történt kiküldetéseknél a város belterületén is napidijak járnak és pedig: polgármesternek 6 K, rendőrkapitány, főjegyző, beltanácsnokok, ügyész, orvos, mérnök és bizottsági tagoknak 5 K, pénztárnok, ellenőr, számvevő, szállásbiztos és közgyámnak 4 K, a többi tisztviselőknek 3 K és szolgáknak 1 K. A távolabbi vidékre, különösen pedig Budapestre történendő kiküldetéseknél a napidijakat esetről-esetre a képviselő-testület állapítja meg. Végül a számvizsgálók a községi számadások vizsgálata alkalmával 5 K, a pénztár vizsgálata alkalmával 2 K napidíjban részesülnek. XXIII. Fejezet. Alapintézkedések. 87. §. Az 1886. évi XXII. t. cz. 14. §-a alapján a község kötelékébe való felvételért az iliető polgári állása és vagyoni viszonyaihoz képest 10—100 K-ig fizetendő. Ezen díjnak az irt kereten belőli esetről-esetrei megállapítása a tanács jogkörébe utaltatik, amely dijak a városi szegényalap javára lesznek tőkésitendők. A városi önkormányzat és közigazgatás minden ágazatában hivatalos és egyszersmind jegyzőkönyvi nyelv a magyar, miből kifolyólag a városi elöljáróság tagjává csakis oly egyén választható, ki a magyar nyelvet szóban és Írásban kellő tökélylyel bírja. 88. §. Ezenfelül továbbá előljáró csak az lehet, ki a városon kivül másnak rendes fizetés mellett alárendelve és lekötelezve nincs, vagy másnak ily módon szolgálatában nem áll. 89. §. Általában minden magán ügyködés az összes fizetéses tiszti-, segéd- és kezelő személyzetre nézve 257 mínf zugirászat szigorúan tiltatik, ide nem értendők azonban az ügyész, mérnök, orvos, állatorvos, szülésznő, vagyis a szaktisztviselők, kiknek fizetései tulajdonkép csak tiszteletdijak. Nagykanizsa r. t. város képviselő-testületének 1887. évi április hó 25-én tartott közgyüíése jegyzőkönyvéből. Kiadta ,• Lengyel Lajos s. k. v. főjegyző. 12734/551 jk. Zalavármegye törvényhatósági bizottságának Zalaegerszegen, 1887. október hó 3-án és folytatva tartott rendes közgyűlésében ezen szabályrendelet törvény-hatóságilag jóváhagyatott. Kmf. Kiadta: Gózony László m. k. főjegyző. Szabályrendelet a városi közigazgatási kerületeinek, utczái- és tereinek elnevezéséről és a házak számozásáról. 1- §• A város belterülete 7 közigazgatási kerületre osztatik fel és a város kerületei, utczái és terei az A/alatt mellékelt vázrajzban és kimutatásban kitüntetett nevekkel láttatnak el. Ezen közigazgatási kerületek nem érintik a városnak az 1886. évi XXII. t.-cz. 35. §-a alapján alakított választó kerületeit. 2. §. A házak és telkek számazása akként történik, hogy a város területén keletről nyugoti irányban végig vonuló pécsvarazsdi állami úttesttől északra, illetőleg délre vonuló utczákban a legalacsonyabb szám mindig az államuttest felől kezdődjék; mig a keletnek, illetve nyugotnak futó utczák legalacsonyabb házszámai a várost északról déli irányban szelő Princzipális csatorna felé essenek. Minden utcza keleti, illetőleg északi oldalán fekvő házak és telkek páratlan, a nyugoti, illetőleg déli oldalán fekvő házak és telkek páros folyó számokkai jelölendők meg. A terek 1 számmal kezdve folytatólagosan körben számozandók. 3. §• Az utcza jelző táblákon az utcza nevén kivül a kerület száma, neve is kitüntetendő. A ház- és telek-számtáblákon az utcza neve is negjelölendő. 4- §• Minden az utczái vonalban álló ház és be nem ípitett külön ház illetve telek számot kap. — A házszámok a házakon a főbejárat mellett egyik oldalon ehetőleg 3 m. magasságban, be nem épitett telkeken aedig a kerítésen belül egy 3 m. magas oszlopon íelyezendők el és mindig tisztán, olvashatóan ép íllapotban megőrzendők. Oly telkeken a melyek a/, itczai vonalon beépítve nincsenek, de rajtuk egy vagy 259 több lakóház áll, azon ház látandó el az illető telek vagy ház számával, a melyik az utczai vonalokhoz legközelebb van akként, hogy a házszám az utczáról is látható legyen. Be nem épített, egy egészet képező telkek egy számmal látandók el; az ilyen telkekre építendő házak ugyanazon telek számát kapják, megtörve a betűsor egy betűjével pl. Csengéry-utcza 17/a, 17/b. Azon esetre, ha üres telken több ház épül és ezen telekszám többször megtörendő, felhatalmaztatik a v. tanács, hogy azon utczában a házszámozást ezen szabályrendelet rendelkezési alapján újból foganatosítsa. Oly házak és telkek, melyek több utczára dűlnek, minden utczavonalon külön számmal látandók el. 5. §. Uj építkezéseknél, amennyiben a ház uj számot kapna, a számtábla alkalmazását a tábla árának előleges lefizetése mellett a tulajdonos még a használati engedély kérése előtt kieszközölni tartozik. 6. §. Minden ház az előző §-ban említett házszámon kivül további intézkedésig az illető ház-, népsor- és helyrajzi számával is ellátandó; ezen számokat az illető háztulajdonos tartozik beszerezni és a bejárat belső részén feltűnő helyen kifüggeszteni, gondosan megőrizni, festés és meszeléstől megóvni, olvasható állapotban tartani. 7. §. Az uj kerület és utcza elnevezés, valamint a házak és telkek számazásával felmerülő összes költségeket a városi pénztár előlegezi. A ház- és telektulajdonosok kötelesek a ház- és telekszámokat a v. tanács által megállapítandó egységárért — mely 2 koronánál magasabb nem lehet — megváltani; meg nem váltás esetén ezen összeg rajtuk közadók módtára végrehajtási uton hajtandó be. (Ezen esetben a jábla beszerzési árát a v. pénztár előlegezi.) 8. §. A ki az uj házszám táblát vagy a régi népsor és helyrajzi táblát nem az előirt helyre, vagy egyáltalában nem függeszti ki, azokat bemeszelés vagy egyéb bepiszkitás által olvashatlanná teszi vagy egyébként megrongálja, kellő ok nélkül eltávolítja; aki az utcza jelző táblák felszegezését házán megakadályozza, azokat bepiszkítja, megrongálja vagy kellő ok nélkül eltávolítja, kihágást követ el és a városi szegényalap javára fordítandó 40 koronáig terjedhető — behajthatlanság esetén 2 napi elzárásra átváltoztatható — pénzbírsággal büntettetik; az okozott kár vagy mulasztás pedig költségére a hatóság által ho-zatik helyre. 9. §. Jelen szabályrendeletbe ütköző kihágásban a kihágási eljárást szabályozó 1880. évi 38547. számú .-J——-. — .-■■■■ - . V. .u- y I ........■» . ,- 260 magas b. ii. m. rendelet 8. §-ában felsorolt közigazgatási hatóságok bíráskodnak. 10. §. Ezen szabályrendelet az 1879. évi XL. t.-cz. 6. a alapján azonnal életbe lép. Kelt Nagykanizsa rendezett tanácsú város képviselőtestületének 1900. évi november hó 10-én tartott közgyűléséből kiadta: Lengyel Lajos s. k. v. főjegyző. 38632/III. jóváhagyom oly módosítással, hogy a 8. §-ban a „pénzbírság" helyett „pénzbüntetés" kifejezés teendő, a 10. §. pedig törlendő. Budapesten, 1901. junius hó 25-én. A miniszter helyett: olvashatlan aláírás államtitkár. > Nagykanizsa rendezett tanácsú város lakbérszabályzata. 1. §. A lakbérleti negyedek február hó 1-én, május 1-én, augusztus 1-én és november hó 1-én kezdődnek ; — ki- és beiiurezolkodási határidő azonban csak május hó 1-seje, augusztus hó 1-seje és nov. hó 1-seje. 2- §• A lakbér évnegyedenként előre, a lakbér negyed első három napjának déli 12 órájáig fizetendő. 3. .§• Iskolák, hivatalok, boltok, gyárak, sütő- és kovácsmühelyek, szállodák, kávéházak, gabnaraktárak, pinczék és négy szobát meghaladó helyiségeknél a felmondási idő fél évre, egyéb helyiségeknél negyed évre határoztatik. 4. §• Ha oly helyiség bérlője, melyre % évi felmondás van megállapítva, ugyanazon házban egyszersmind \'oly helyiséget is bérelt, amelyre nézve félévi félmondás van határozva, akkor valamennyi bérleti helyiségre félévi felmondási idő szolgál irányadóul. 5. §. A szabályszerű felmondási idő eltelte előtt a béremelés hatályba nem lép. A negyedéves felmondás-alá eső bérleteknél a novemberi negyedkor, a félévi felmondás alá eső bérleteknél pedig az augusztusi negyedkor, vagyis mindkét esetben február 1-én kezdődő hatállyal a bérbeadó a bért fel nem emelheti. 6. §. A felmondás amennyiben a bérlet határozott időtartamra kikötve nincs, mind a bérbeadó, mind a bérlő részéről az évnegyed 3. napjáig esti 6 óráig teljesítendő. A felmondás vagy magán uton, vagy pedig kir. közjegyző közbejöttével történhetik. r \' — \' •- 262 j 7- §• Ha a 6. §. szerint történt felmondás az ellenfél által el nem fogadtatik, kötelessége a felmondó félnek felmondása érvényességének kimondását a felmondás napját követő 8 nap alatt az illetékes bíróságnál keresettel kérelmezni. 8. §. Ha a lakbér a 2. §-ban meghatározott időtartam alatt le nem fizettetnék, a bérlemény még azon helyiségekre nézve is, melyek iránt \'/» évi felmondás van megállapítva, a bérbeadó kívánatára lejártnak tekintetik s a bérlő az x/i év elmultával a birlalt helyiségekből kiköltözködni tartozik. 9. §. A bérlő köteles a felmondott helyiségekbe azok megtekintése végett a bérletet keresőket mindennap délelőtt 11-től 12-ig és délután 1-től 3 óráig bebocsátani, ha pedig a bérlő ezen szabályt előleges figyelmeztetés után sem tartaná meg, jogában álland a tulajdonosnak a felmondott helyiségeket két tanú jelenlétében a közigazgatási hatóság kiküldöttje közbejötte mellett a lakó költségére kinyittatni. 10. §. A bérbeadó köteles a bérbeadott helyiségeket a meghatározott beköltözési időben a bérlőnek használható állapotban átadni, a bérlő pedig köteles az általa kibérelt helyiségeket tisztán és jókarban tartani s a bérlet leteltével szintén használható állapotban és tisztán átadni. Mind a háztulajdonosnak, mind a bérlőnek jogában áll valamint az átadás, ugy a a visszabocsátás alkalmával tapasztalandó hiányokat birói szemle utján megállapítani. 11. §• Oly javítások, melyeket a bérlő akár csinosság, akár kényelem tekintetéből a kibérelt helyiség kül-vagy bélfalain, ajtóin, ablakain, vagy padlózatán tétetett, hacsak a háztulajdonos és bérlő közt e részben különös egyezség nem jött létre, a kibérelt helyiségből való kiköltözés alkalmával — minden kártérítés nélkül : a háztulajdonos sajátjává válnak, vagy a háztulajdonos kívánatára az előbbi állapotba visszahelyezni köteles, t,. ellenben a bérlő minden kárért, mind maga vagy hozzátartozói, akár szándékosan, akár mulasztásból vagy vigyázatlanságból okoznak, felelős, s kártérítéssel tartozik. \' 12. §. Boltkirakat a hatósági szabályok szoros megtartása mellett csak a háztulajdonos előleges bele- s egyezésével, czég és czimtáblák pedig a ház akár £ kül, vagy belrészén különös egyezkedésen kivül — csak a háztulajdonos által kijelölt nagyságban s helyen alkalmazhatók, kötelessége lévén a bérlőnek a kirakat, czég, vagy czimtáblák eltávolításakor mindent az előbbi * állapotba vissza állítani; falak felbontása, áttörése, h au 263 ajtók, ablakok befalazása, általában bármely átalakítások csak a háztulajdonos előleges beleegyezése, sa fenálló építési rendszabályok szoros megtartása mellett történhetnek. 13. §• A kibérelt helyiségeket a bérlő sem együttesen, vagy részenként a háztulajdonos beleegyezése nélkül albérbe ki nem adhatja. 14. §. Kihurczolkodás esetén az egy szobából álló lakás az évnegyed első napján, három szobán alóli lakás három nap alatt, és pedig fele részben a ki-költözési 1-ső nap, másik fele részben az évnegyed harmadik napjáig, nagyobb lakások hat nap alatt és pedig fele részben az évnegyed harmadik napjáig, s másik fele részben az évnegyed 6. napjáig kiüritendők. 15. §. Ha a kiköltözési idő ünnepre esik, kiköltözés legközelebb rá következő köznapon történik meg. 16. §. A kibérelt helyiségek a bérbeadó beleegyezése nélkül más czélra, mint aminőre kibérelve lettek, nem használhatók. Aki ez ellen vét, a bérbeadó kérelmére a bérelt lakot azonnal kiüríteni és az 1/i évi, esetleg V, évi lakbér elvesztésén felül a bérbeadót teljesen kártalanítani tartozik. 17. §. Hónapos szobákra felmondási idő 15 nap, és a | felmondás a hónap elsején, vagy 15-én teljesítendő. j 18. §. A bérlők köteleztetnek a bérbeadó által megállapított, tisztaság, személy- és vagyon biztonságát eszközlő házrendtartást betartani, de a bérbeadó is köteles a házrendet közegei által teljesittetni. 19. §. Házmesterek, kertfelügyelők és egyéb, a házi gazdával szolgálati viszonyban álló egyének cselédeknek tekintetvén, az általuk birt lakrészekre nézve ezen ,bérleti szabályok ki nem terjesztetnek. 20. §. A felmondási idő lejártával a bérlő a felmondott lakból kiköltözködni tartozik. 21. §. Mig a lakbér meg nem fizettetik, bérbeadó jogosítva van a kibérelt helyiségben található ingósá-igokat kielégittetésig kézi zálogképen visszatartani. 22. §. Az itt megállapított szabályok által senkinek szerződési joga nem korlátoltatik. i 264 23. §. Ezen lakbérleti szabályzat az 1881. évi LIX. t. cz. 93. §-a értelmében a nagyméltóságú m. kir. bel-és igazságügyi minisztériumok által történt jóváhagyás, illetve a hivatalos lapban történt kihirdetés utáni első negyedben lép életbe. Kelt Nagykanizsán, a városi képviselő-testületnek 1885. évi márczius hó 31-én tartott közgyűléséből. — Kiadta: Lengyel Lajos s. k., v. főjegyző. P. H. 42447/M. 1885. sz. „Jóváhagyom." Budapesten, 1885. évi Augusztus hó 27-én. (P. H.) Dr. Pauler Tivadar s. k. 47995. sz. V. a. M. kir. belügyminiszter. Jelen lakbérleti szabályok jóváhagyatnak. Budapesten. 1885. évi szeptember hó 18. A miniszter helyett : (P. H.) Beniczky s. k. államtitkár. Nagykanizsa városi tiszti-, segéd-, kezelő-és szolga-személyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézetének alapszabályai. I. A nyugdijalap létesítése, czélja és részesei. 1. §• A nagykanizsai városi tiszti-, segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézete czimén alap létesíttetik, azon czélból, liogy a nagykanizsai városi tisztikarban rendszeresített állomásokra megválasztott és állandóan kinevezett tisztviselők segéd-, kezelő-, nemkülönben szolgaszemélyzet tagjai, valamint azok özvegyei és árvái az ezen alapszabályokban megállapított feltételek beálltának esetén az alább meghatározott mérvű ellátásban, illetőleg nyugdíjban vagy neveltetési járulékban része-sittessenek. 2- §- A nyugdíjintézetnek feltétlenül és kötelezőleg részese, amennyiben a törvény vagy szabályrendeleteknél fogva már más nyugdíjintézetnek nem tagja, Nagykanizsa városának minden megválasztott és kinevezés alá eső és rendszeres fizetéssel javadalmazott tisztviselője, segéd-, kezelő, és szolgaszemélyzetének tagja és pedig: 1. Polgármester, 2. Főjegyző, 3. Főkapitány, 4. Árvaszéki előadótanácsos, 5. Közigazgatási előadó tanácsos, 6. Két nagyobb javadalmazásu kültanácsos, 7. Aljegyző, 8. Pénztárnok, 9. Számvevő, 10. Adóellenőr, 11. Közgyám, 1 12. Gyámellenőr, 13. Mérnök, 14. Segédmérnök, 20 266 15. Községi erdőtiszt, 16. II. előadó tanácsos, 17. Alkapitányok, 18. Könyvvivő, 19. Levéltárnok, 20. Adótiszt, 21. Közkórházi gondnok, 22. Közvágóhidi felügyelő, 23. Közvágóhidi állatorvos, Segéd- és kezelő-személyzet: 1. írnokok, 2. Földadó nyilvántartó, 3. Közkórházi irnok, 4. Rendőrbiztos, 5. Kézbesítő, Szolgaszemélyzet : 1. Hivatalszolgák, 2. Rendőrök, 3. Rendőrtizedesek, 4. Erdőőrök, 5. Gazdasági szolga, 6. Házmester, 7. Mázsakezelő, 8. Közvágóhidi rendes szolga, 9. Főgymnasiumi házmester, nem tagjai tehát a tiszteletdijasok, úgymint: az ügyész, két orvos, a kisebb javadalmazásu négy kiiltanácsos, segédgyám, bábák és szegődményesek. 3. §. 1. A nyugdíjintézmény életképességének biztosítása tekintetéből Nagykanizsa város 100.000 koronával nyugdijalapot létesít és pedig akként, hogy 50 éven át minden évben 2000 korona vétetik fel e címen a költségvetésben, ezenfelül mindig 4°/0-a azon hátralékos összegnek, mely a város által leteendő 100000 korona nyugdijalap kiegészítésére még le nem tétetett. 2. Mindazok, kik jelenleg a város szolgálatába lépnek, kötelesek megválasztásuk vagy kinevezésük alkalmával rendszeresitett egy évi fizetésüknek, ide nem értve a lakbér, utazási és irodai átalányt, 10 -á-val a nyugdijalaphoz járulni. 3. Fizetésük további tíz százalékával kordij címén járulnak a nyugdijalaphoz azok, kik, akkor, midőn a nyugdíjintézetbe lépnek, 40. korévüket meghaladták. 4. Minden magasabb illetménybe lépéskor egy évi fizetési többletük 30, azaz harmincz százalékát a nyugdíjalapba fizetni; ugyanabba folynak: 5. A tisztviselőkre, kezelő-, segéd- valamint a szolgaszemélyzet tagjaira esetleg kirovandó rendbírságok. 6. A netaláni alapítási járulékok és adományok. Ezen 6. pont alatti járulékokból alakított nyugdijalap mint az intézet alaptőkéje nyugdíjazásra egyáltalán nem, csupán csak a kamatainak 90 száztólija fordítható. 4. §• A 3. §. 2., 3. és 4. pontja alatti törzsjárulékok az illetők fizetéséből a városi pénztárnok által a 267 nyugdíjalap javára 24 havi egyenlő részletekben vonatnak le. 5. §. A város szolgálatában levők és abba újra meg-; választott vagy kinevezett egyének tartoznak a 3. §. értelmében egyszer s mindenkorra törzsjárulékként befizetett összegen felül állandó évi járulékképpen a rendszeres évi fizetés 4, azaz négy százalékát a nyugdijalap pénztárába befizetni, mely járulék a fizetésből havonkinti egyenlő részletekben vonatik le. Az évi 4 százalék befizetése 40 évi szolgálat után megszűnik, ha az illető az ezen szolgálati időre eső ezen járulékot tényleg befizette. II. Nyugdijalap kezelése. 6. §. Ezen nyugdijalap a város képviselő-testületének felügyelete alatt áll és ügyeit a jelen szabályok értelmében a 7. §-ban elősorolt tagokból álló választmány intézi. 7- §• A nyugdijalapot kezelő választmány 1 elnök, 1 jegyző, 1 pénztárnok, 1 tiszti ügyész, 8 választott rendes és két póttagból áll, kik közül 4 rendes és 1 póttagot a városi képviselőtestület, 4 rendes és 1 póttagot pedig a nyugdijintézeti tagoknak a polgármester által minden 6 évben a tisztújítás után összehívott rendes közgyűlése választ. A kezelő választmány elnöke a polgármester, ennek akadályoztatása esetén a városi szervezési szabályrendeletek szerinti helyettese, pénztárnoka a városi pénztárnok. A tiszti ügyész szavazattal nem biró tagja a választmánynak, a tanácskozásban részt vesz és véleményét nyilvánítja és a választmánynak a nyugdijalap érdekeire netán sérelmes határozatai ellen felebbezés-sel él. 8. §. Az időközökben elhalt vagy leköszönt, vagy a képviselői mandátum megszűnte folytán kilépettnek tekintendő választmányi tagok helyett uj tagokat a városi képviselőtestület, illetve a nyugdijintézeti tagoknak a 13. §. értelmében egybehívott rendkívüli közgyűlése választ. 9. §. A fenti szakaszban elősorolt tagokból álló választmány feladata: 1. Az alap vagyonának felelősség terhe alatt való kezelése. Az alap vagyona gyiimölcsözés végett magyar állampapírokba, vagy az állam által óvadékképesnek nyilvánított papírokba és a városi képviselőtestületi közgyűlés által a városi pénzek elhelyezésére kijelölt takarékpénztárakba helyezhető el. 2. Az ellátásért vagy nyugdíjazásért folyamodók kérvényeinek az alapszabályok értelmében való elinté- 20* 268 zése és ellátása, illetve nyugdij-illetményeinek utalványozása. A városi pénztártól elkülönítve kezelt nyugdíjpénztárnak félévenkénti megvizsgálása, mely pénztárt azonban a polgármestér a városi pénzkezelésről és számvitelről szóló szabályzatban meghatározott módon és időközökben, egy választmányi tag felhívására pedig a felhívó jelenlétében azonnal is megvizsgálni tartozik. A bevásárlandó értékpapírok meghatározása. 5. Az ellátást vagy nyugdijat élvezők áltai illetményeik kiszolgáltatására nézve emelt panaszok megvizsgálása és elintézése. 6. A nyugdijalap mult évi állapotáról és pénztárának állásáról szóló kimerítő jelentésnek a városi képviselőtestület közgyűlése elé való beterjesztése. 7. Minden ülésről jegyzőkönyvet vezet; a szavazás nyilvános. A szavazatok megoszlása esetén a szavazatok jegyzőkönyvbe névszerint iktatandók be. 8. Utalványozza az alap-kezelésből netalán felmerülendő költségeket. 9. A választmány tagjai a nyugdíjintézet körüli teendőkért semmiféle díjazásban nem részesülhetnek. 10. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül legalább két képviselő-testületi és a nyugdijintézeti tagok közgyűlése által választott két választmányi tag jelenléte szükséges. A hatáiozatok általános szótöbbséggel hozatnak A szavazatok egyenlő megoszlásának esetében az elnök szavazata dönt. 10. §. A választmány határozata ellen beadott felebbe-zés felett másodfokulag a városi képviselőtestületi közgyűlés, harmadfokulag pedig a megye törvényhatósági bizottsága határoz. 11. §. A polgármester, mint a választmány elnöke, képviseli e nyugdij-alapot és választmányt hatóságok és magánosok irányában, összehívja a választmány üléseit, a megalakulás és minden tisztújítás után a közgyűlést, kitűzi a napirendre kerülendő tárgyakat, mire nézve minden folyamodvány hozzá nyújtandó be, minden esetleges indítvány a gyűlés előtt neki bejelentendő. Ő irja alá a hitelesített jegyzőkönyvet s minden a választmány nevében kiadott iratot. 12. §. A városi főjegyző akadályoztatása esetén a város aljegyzője vagy a polgármester által kirendelt személy vezeti a jegyzőkönyveket, szerkeszti és ellenjegyzi mindazon okmányokat, melyeket az elnöklő polgármesternek kell aláírni. A pénztárnokkal egyetértve összeállítja a nyugdijalap minden mozzanatáról a városi képviselő-testület tavaszi közgyűlése elé terjesztendő évi jelentést. 269 13. §. A városi pénztárnok vezeti az alap összeg számadásait, a pénztárt a választmány utasítása szerint és a városi pénzkezelés és számviteli szabályzata értelmében kezeli és kifizeti az ellátásban részesülőket és nyugdijazottakat. A havidij-járulékokat, az esetleg máshonnan begyülemlő összegeket, a havi kifizetendők levonásával 3 (három) nap alatt a 9. §.1. pontja szerint kijelölt takarékpénztárakba elhelyezni köteles. 14. §. A hat évenkinti tisztújítás után tartandó rendes közgyűlésen kivül a nyugdij-alap részeseit rendkívüli közgyűlésre csak az esetre hívja össze a polgármester, ha azt valamely okból megüresedett választmányi tagságnak betöltése, vagy más rendkívüli körülmény tenné szükségessé. Az ily rendkívüli közgyűlésre az elnök az alap részeseit egyenkint meghívja, kijelölvén a tárgyakar, melyek felett határozni kell. A szavazás minden esetben titkos és^csak személyesen gyakorolható. Érvényes határozathozatalra legalább a tagok felének jelenléte s azok általános szótöbbsége szükséges. A nyugdij-alap 10 részesének írásban beadott kérelmére a polgármester rendkívüli közgyűlést összehívni tartozik. 15. §. Az alapszabályok csakis az általános tisztujitások után tartandó rendes közgyűlésen az összes részesek általános többségének beleegyezésével módosíthatók. Az ily megváltoztatás a városi képviselőtestületi közgyűlésnek és ennek utján a megye törvényhatóságának bemutatandó, csak ezek jóváhagyása után érvényes. 16. §. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökön kivül a nyugdíjintézetnek két jelenvolt, de nem választmányi tagja küldetik ki, akik a jegyzőkönyveket aláírják. III. Nyugdíjazási, illetőleg ellátási szabályok. 17. §. A város szolgálatában álló városi tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet tagjai legalább tiz évi beszámítható szolgálati idő után, amennyiben más nyugdij-alapnak nem részesei és a városi nyugdijalaphoz a 3. és 5. §-ban kiszabott dijakat befizette, az alább felsorolt esetek bármelyikében élete fogytáig járó nyugdíjra tarthat igényt. Nevezetesen : a) ha testi vagy lelki fogyatkozás miatt hivatalos kötelességének teljesítése véglegesen vagy legalább tartósan képtelenné válik; b) ha 65-ik életévét betöltötte; c) ha 40 évi szolgálati időt kitöltött; 270 d) ha hatósági szervezés következtében állomása megszűnik; e) ha a tisztviselő-választás alkalmával nyugdíjigénnyel összekötött állásra újból meg nem válasz--tátik, vagy ki nem neveztetik. 18. §. Ha a város szolgálatában álló egyének valamelyike hivatalos eljárás közben szenvedett baleset folytán válik szolgálatképtelenné, vagy meghal és beszámítható szolgálati ideje még 10 évre nem terjed, ő, illetőleg özvegye és árvái ugyanazon ellátásban részesitendők, mintha már 10 évet szolgált volna, ha pedig beszámítható szolgálati ideje a 10 évet meghaladja, akkor az ellátás kiszabásainál szolgálati éveihez további 5 év számítandó. 19. §. A nyugdíjazás, illetve ellátás mérvének alapját a beszámítható szolgálati idő s a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés képezi. 20, §. A szolgálati idő azon részesekre nézve, kiket az 1878. évi márczius 26-iki tisztujiás a város szolgálatában talált, vagy kik ezen tisztújítás alkalmával választattak meg, neveztettek ki, az 1879. évi január 1-én, azon részesekre nézve pedig, kik későbben léptek a városi szolgálatba, megválasztásuk vagy kine-veztetésük, illetve eskületételük napjától számíttatik. Ezen intézeti tagok azonban tartoznak 1879. január 1. óta befolyt s általuk tényleg betöltött szolgálati időre járó fizetésük egy évi átlaga után évi 4 száztólit az intézet pénztárába a nyugdij-alaphoz befizetni mindaddig, mig a lefolyt időre eső fizetésnek megfelelő 4"l0-a törlesztve lesz. 21. §. Rendszeresített ;állomáson ideiglenesen vagy próbaidőre, de eskü mellett töltött szolgálat, ha az később állandóvá válik, az ellátás vagy nyugdíjazás alapjául beszámítandó, egyszersmind az eltöltött időre a fizetés után évenként 4%-os járulék számítandó, nemkülönben a 3. §. 2. és esetleg 3-ik pontja alatt emiitett dijak a nyugdíj-alap pénztárába befizetendők. 22. §. A szolgálatnak egyáltalában megszakítás nélkülinek kell lennie. A megszakítás előtti idő ellátási, vagy nyugdíjazási alapul nem szolgálhat. Kivételt csak a következő esetek képeznek : a) ha valamely tisztviselő a választásnál kimaradt, de későbben ismét megválasztatott, vagy kineveztetett ; b) ha ezen nyugdij-alap által nyugdíjazott egyén ismét tényleges városi szolgálatban alkalmaztatik; c) ha a város szolgálatában volt egyének az alkotmányos kormány vagy társhatóság szolgálatából visszatérnek. 271 Ezen esetben az ezen alap által való ellátás vagy nyugdíjazás alkalmával az előbb eltöltött városi szolgálati idő a fokozatos nyugdij mérvének alapjául beszámítandó lészen, természetesen ide nem értve azon időt, melyet az illető nem ezen város tényleges szolgálatában töltött el. Ugyanezen esetben, amennyiben már nyugdíjazott városi alkalmazott lép ismét a város szolgálatába és ha ezen utóbbi szolgálata utáni javadalmazása kisebb, mint amilyennel nyugdíjaztatott, ujabb ellátás és nyugdíjazás alapjául az egész szolgálati idő beszámításával azon fizetés kell, hogy szolgáljon, melylyel előbbi szolgálata után nyugdíjazva lett, ellenesetben t. i., ha utóbbi szolgálata után járó javadalmazása magasabb, a 19. §. alkalmazandó. 23. §. Az ellátás vagy nyugdíjazás kiszabásánál csupán a legutóbbi rendszeres évi fizetés, mellékjárandóságok nélkül vétetik tekintetbe. 24. §. A nyugdíjazás ahhoz, képest, a mint az ellátás indokául szolgáló körülmények, időleges vagy állandó jellegűek, vagy ideiglenes vagy életfogytig tartó lehet. 25. §. Az évi nyugdij 10 évi beszámítható szolgálati idő után a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés 40 százalékában állapittatik meg, amelyhez minden további szolgálati év után- ugyancsak a rendszeres évi fizetes 2 százaléka járul mindaddig, mig a nyugdij magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. Minden megkezdett év a nyugdíjazásnál egésznek számíttatik. 26. §. Sem maga, sem pedig özvegye vagy árvája részére állandó ellátásra, vágy egyszer s mindenkorra szóló részeltetésre igényt nem tarthat azon nyugdijintézeti tag: 1. aki magyar állampolgár lenni megszűnik; 2. aki állásáról önkényt lemond, ide nem értve természetesen a tisztújítás előtti tömeges általános lemondást ; lemondásnak tekintetik az is, ha valaki tisztujitáskor nagát kijelöltetni nem óhajtja; 3. aki állását önkényt elhagyja, arra felhivás daczára sem tér vissza; 4. aki felsőbb engedély nélkül idegen hatalom szolgálatába lép; 5. aki valamely bűncselekményért hivatalvesztésre ítéltetett, illetőleg Magyarországon kivül oly bűncselekményért ítéltetett el, melylyel a magyar büntetőtörvény szerint a hivatalvesztés van egybekötve; 6. aki hivatalából fegyelmi uton elbocsáttatik; 7. aki oly cselekmény elkövetése után, mely - hivatalból való elbocsátását vonta volna maga után. öngyilkos lesz, megszökik vagy ezen cselekmény miatt ellene bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak bármely más 272 okból helye nem lehet, meíy esetekben azonban a részeltetésből való kizáratás a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondatik ki. Az 1., 4., 5., 6. és 7. pontokban felsorolt esetekben a már megszabott s folyóvá tett állandó ellátás is azonnal beszüntetendő. 27. §. A nyugdij kiszolgáltatása a 26. §-ban megjelölt eseteken kivül megszűnik: 1. ha a nyugdijat élvező meghal; 2. ha újólag községi, állami vagy törvényhatósági állandó alkalmazást nyer, ebbeli alkalmaztatásának tartamára. 28. §. Ujabb községi, állami vagy törvényhatósági alkalmazás esetében a nyugdij csak azon összeg erejéig szüntetendő be, amennyivel az ujabb alkalmazással egybekötött javadalmazás a nyugdíjjal együtt nagyobb, mint az a beszámítható javadalmazás volt, melynek alapján a nyugdíjazás történt. 29. §. Ha a nagyobb számú ellátások következése folytán a nyugdijalap jövedelme a kellő ellátási összeget nem fedezhetné, a városi képviselő-testület annak az alapon leendő kiegészítése iránt, amelyen a jelen nyugdijalap létrehozatott, a szükségesség mérvéhez képest fog gondoskodni. IV. A végkielégítésről. 30. §. Ha az ellátás feltételéül a 17. §-ban megszabott körülmények előbb állanak be, mintsem az ellátásra igényt tartó egyének 10 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, végkielégítésre tarthatnak igényt, mely 5 beszámítható szolgálati évig a 17. §. a) pontja esetén 1000/0, 5 éven tul pedig 10 évig ugyanannak az említett §. a) pontja esetén 200\'/o javadalmazásban részesülnek, minden más körülmények között, vagyis a 17. §. b), d) és e) pontjai alatt érintett esetekben 5 évig tartott szolgálat után a fizetés 50"/o-ában, 5 éven tul pedig 10 évig mineen év után még a fizetés további 10°/0-ában állapittatik meg. 31. §. Ha valaki az előző szakaszban emiitett körülmények fontán végkielégítést nyervén, később ismét városi szolgálatba lépne, az előző szolgálat alkalmával városi szolgálatban töltött idő is csak azon esetben számíttatik be a leendő ellátásnál, ha a végkielégítési összeget az alapba 5°/0-os kamataival befizette, különben csak uj szolgálati ideje szolgálván a leendő ellátásnál zsinórmértékül. 273 V. Az ellátásra felhasználandó jövedelem. 32. §. Nyugdíjazásra és egyébb ellátásra csak az évi rendes dijjárulékok, azok kamatai és az alap kamatainak 90 száztólija fordítandó. VI. Az özvegyek ellátásáról. 33. §. A jelen szabályzat értelmében nyugdíjra jogosított egyének özvegyei ellátásra tarthatnak igényt, ha az özvegy : a) férjével a tényleges szolgálat ideje alatt vagy azt megelőzőleg lépett házasságra ; b) férjével a nyugdíjigény beálltakor együtt él; c) erkölcsös életet folytat. 34. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; b) ha a házasságkötés alkalmával a férj ugyan még a város tényleges szolgálatában állott, de már 50. életévét túlhaladta, kivéve, ha az ily házasságból gyermek maradt hátra; c) ha az özvegy erkölcstelen életet folytat, vagy vaiamely büntetendő cselekmény miatt hivatalvesztésre ítéltetik, ellátási igényét szintén nem érvényesítheti s ha már ellátásban részesül, azt elveszti, gyermekei azonban, ha feltételek különben megvannak, ellátási igénnyel birnak és szülőknélküli árvákul tekintendők; d) azon nő, aki férje halálakor férjével nem él együtt, ha csak be nem bizonyítja, hogy az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be, a férj után semminemű ellátásra igényt nem tarthat, ezen házasságból született gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénnyel birnak és szülők nélküli árváknak tekintendők. 35. §. Ha a férj elhunytakor tiz évet meghaladó beszámítható szolgálati idővel bír, özvegye nyugdíjban részesittetik. 36. §. Az özvegyet ellátási összegként a fennálló szokás szerint a városi pénztárból kiszolgáltatandó évnegyedi illetményre való jog épségben tartásával azon összeg fele illeti, mely férjét az elhalálozás alkalmával nyugdíjképpen illette, de a nyugdíjigény az elhalálozást követő negyedik hónappal veszi kezdetét. 37. §. Ha a férj elhunytakor annak szolgálati ideje öt évre még nem terjed, akkor az özvegy, ha különben a 33. f. a), b) és c) pontjában előirt feltételek meg vannak, a 34. §-ban megjelölt esetek kivételével a férj a legutóbbi beszámítható javadalmazásának 274 egynegyed részét, ha pedig a férj szolgálati ideje az öt évet meghaladta, de 10 évre nem terjedt, a férj legutóbbi beszámítható javadalmazásának felét kapja egyszersmindenkorra végkielégítésképpen. 38. §. Az özvegyi nyugdíj életfogytiglan terjed, megszűnik azonban véglegesen: a) ha az özvegy magyar állampolgár lenni megszűnik ; b) a 34. §. c) pontja esetében ; c) ha az özvegy ismét férjhez megy, ezen ujabbi házassága tartamára. 39. §. Ha az özvegy rendszeresített hivatalos állomást nyerne, vagy férje elhunytakor is már ilyenben volt, akkor csak özvegyi nyugdijának azon többlete jár, mely az özvegy rendszeres fizetését felülmúlja. VII. Az árvák ellátásáról. 40. §. A városi szolgálatban volt nyugdijképes vagy nyugdíjas állapotban elhunyt egyén törvényes kiskorú gyermekei neveltetési pótlékban részesittetnek. 41. §. Városi szolgálatban volt nyugdijképes egyének árváira nézve : a) mindaddig, mig édes anyjuk életben van, illetőleg nyugdijat élvez, az évi neveltetési pótlék fe-jenkint az atya legutóbbi rendszeres fizetésének ötszázaiékában állapittatik meg; b) ha pedig teljesen árvák, az évi neveltetési pótlék egyenkint, az atya legutóbbi rendszeres évi fizetésének 15%-ában állapittatik meg, akként azonban, hogy ha több kiskorú gyermek létezésének esetében az ezek részére állandó neveltetési járulékok összege az özvegy nyugdíjának megfelelő összegét felülhaladná, a többlet a gyermekek neveltetési pótlékából arányos részekben levonatik. 42. §. A neveltetési pótlék vagy járulék az árváknak bezárólag 18 éves korukig jár, figyermekeknek azonban, kik iskolai tanulmányaikat sikeresen folytatják s e körülményt igazolják, a neveltetési pótlék vagy járulék 24 éves korukig kiadatik. 43. §. Ha az atya elhunytakor, annak szolgálati ideje öt évre még nem terjedt, akkor a 41. §. b) pontjában emiitett szülőtlen árvák atyjuk legutóbbi beszámítható javadalmazásának egy negyed részét, ha pedig az atya szolgálati ideje az öt évet meghaladta, de még tiz évre nem terjedt, az atya legutóbbi beszámítható javadalmazásának felét a 41. §. a) pontjában eminett árvák, ha az atya elhunytakor annak szolgálati ideje 275 öt évre még nem terjedt, akkor atyjuk legutolsó be-számitható javadalmazásának egy nyolczadrészét, ha pedig az atya szolgálati ideje az öt évet meg nem haladta, de.még tiz évre nem terjedt, az atya legutóbbi beszámítható javadalmazásának egv negyed-| ** N** egyszersmindenkörra végkiWe„. 44. §. A neveltetési pótlék vagy járulék a 42. §-ban emiitett idő előtt is megszűnik; a) ha a leány férjhez megy; b) ha az árva a magyar állam polgára lenni megszűnik; c) ha büntetendő cselekmény miatt jogerejü ítélettel hivatalvesztésre ítéltetik, illetőleg Magyarországon kivül oly bűncselekményért ítéltetett el, melylyel a magyar büntető-törvény szerint a hivatalvesztés van egybekötve. 45. §. Az özvegyi nyugdíjnak a 38. §-ban felsorolt okból való megszüntetése vagy felfüggesztése a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. VIII. A nyugdíjintézmény felosztása. 46. §. Ha a városi nyugdíjintézménynek a város által való fenntartása bármely oknál fogva megszűnnie szükséges lenne, annak megszüntetése és a nyugdijalapnak mely czélra leendő forditása iránt törvényhatósági jóváhagyás mellett a képviselő-testületi közgyűlés határoz. IX. Átmeneti intézkedések. 47. §. A 2-ik §-ban felsorolt nyugdijjogosultak özvegyei; illetőleg árvái, akik eddig nyugdijalap hiányában a városi pénztárból kegydijat nyertek, a nekik megszavazott illetmények további élvezetében a nyugdijalap terhére meghagyatnak, azonban halálozás vagy bármely r okból bekövetkezhető változás esetén hátrahagyottaikra nézve már a jelen nyugdijszabály határozmányai irányadók. 48. §. Ha oly tisztviselő vagy szolga lép nyugdíjba, vagy elhal, ki a nyugdij megszabásánál beszámítható időre eső évi dijakat utólag vagy teljesen még be nem fizette, akkor a még be nem fizetett dijak évi 40/c-tólija kamatmentesen mindaddig saját nyugdijából vagy özvegyének ellátási illetményéből levonandók, míg a beszámított szolgálati időre eső dijak, teljesen kiegyenlítve nem leendnek, mégis ezen kötelezettség alól az ellátási vagy neveltetési járulékra igényt tartó gyermekek felmentetnek. | -------- 276 X. A nyugdíjintézmény alapszabályainak életbelépte. 49. §. Jelen módosított nyugdijintézeti alapszabályok törvényhatósági jóváhagyása után lépnek életbe, midőn is az 1895. évi február hó 20-án 2383jkv. 6. sz. alatt alkotott, Zalavármegye törvényhatósági bizottsága által 1895. május 6-án 6632/19. jkv. sz. a. határozattal jóváhagyott szabályrendelet érvényét veszti. 50. §. Jelen módosított nyugdijszabályrendelet az eddigi nyugdijasok és kegydijasok által már szerzett jogokat nem érinti, tehát kik addig a nyugdíjintézetnek tagjai voltak: dr. Bentzik Ferencz v. ügyész, dr. Rátz Kálmán v. orvos, dr. Goda Lipót v. orvos, Hegedűs György, Plánder György, Kárlovits józsef és Faits József v. kiiltanácsosok, Szedlmayer László közgyám, Weisz Czeczilia és Kovaluk Miksáné bábák nyugdíjjogosultságukat saját személyükre megtartják. Kelt Nagykanizsa r. t. város képviselőtestületének 1905. évi junius hó 3-án tartott közgyűlésében. Kiadta: Lengyel Lajos s. k. v. főjegyző. 16654/ni 905. jk. 475. Jóváhagyatott Zalavármegye törvh. biz. Zalaegerszegen 1905. évi szeptember hó 11-én s folytatva tartott rendes közgyűlésében azzal, hogy a 18. §. utolsó bekezdése törlendő. Zukelter Alajos s. k. Zalavárra, aljegyzője. k Szabályrendelet a szegényügyről. I. Fejezet. A közsegélyezésről általában. 1- §• Nagykanizsa r. t. város, mint illetőségi község, közsegélyben részesiti : a) a talált, továbbá a hatóságilag elhagyottnak nyilvánított, valamint azokat a 7 éven felül levő, de a 15 éves életkort még el nem ért gyermeket, a kiknek eltartásáról törvényes hozzátartozóik nem gondoskodhatnak, illetőleg kellően nem gondoskodnak és ez által tisztességes felneveltetésük veszélyeztetve van; b) a kórházi vagy gyógyintézeti ápolásban nem részesülő betegeket; c) a kórházi ápolásra nem minősített ,vagy innen elbocsájtott gyógyíthatatlan betegeket; d) 3 nem közveszélyes elmebetegeket, továbbá az ártalmatlan hülyéket, siketnémákat, vakokat, nyomorékokat és elaggottakat, a mennyiben közsegélyre szorulnak ; ej a munka- és keresetképteleneket és olyanokat, kik betegségük alatt keresetmódjukat ideiglenesen nem folytathatják, addig, míg teljesen felépülnek és munkaképességüket visszanyerik és csak annyiban, amennyiben valamely betegsegélyző pénztár segélyezésében már nem részesülnek; f) általában mindazokat, akik a jelen szakasz alapján a városi hatóság megállapítása szerint közsegélyre szorultak. 2. §. Az 1. §-ban emiitett egyének közsegélyben csak akkor részesülnek, ha az 1898. évi XXI. t.-cz. 7. §. értelmében oly hozzátartozóik, kik eltartásukról vagy segélyezésükről gondoskodni tartoznak nincsenek, illetve arra szegénységüknél fogva nem képesek. 3. §• Azt a körülményt, hogy a 2. §. emiitett hozzátartozók képesek-e a segélyre szorultat megfelelően 278 ellátni, mindig a városi tanács állapítja meg határo-zatilag és erre az illetőt kötelezi is. 4- §• A városi tanácsnak a 3. §-ban emiitett határozatai ellen 15 napon belül fokozatos felebbezésnek van helye. 5. §. Ha a határozat ellen az ellátásra kötelezett hozzátartozó felebbezéssel él, a határozat jogerőre emel-kedéseig is, avagy ha a jogerős határozattal eltartásra kötelezett hozzátartozó a határozat rendelkezéseinek eleget nem tesz, a közsegélyre szorultat a hatóság veszi gondozásba és a felmerült költségeket az eltartásra kötelezett hozzátartozóin közigazgatási uton hajtja be. 6. §. A segélyezés megszűnik: a) ha a segélyre szorultat valaki eltartja, örökbe fogadja, illetőleg ingyenes ápolásba veszi; b) ha az 1. §. a) pontjában érintett gyermek szülői gondozásába vissza adható; c) ha a közsegélyre szorult oly helyzetbe jut, hogy önmagát, illetőleg családját eltarthatja; d) ha a közsegélyre szorult valamelyik az 1898. XXI. t. cz. 7. §-ában megállapított hozzátartozója oly viszonyok közé jut, hogy segélyezheti vagy eltarthatja, mely esetben és az 5. §-ban körülirt eljárás lesz követendő. e) ha a közsegélyre szorult a segélyezésről önként lemond, vagy el hal. 7- §• A város által adott közsegélyt a közsegélyre szorult visszatéríteni köteles, ha a létfentartására szükséges összeget meghaladó vagyonhoz vagy jövedelemhez jut. II. Fejezet. A közsegélyzés nemeiről és mértékéről. 8. §. A közsegély a következőkből állhat: a) a rögtöni, illetve esetről esetre való segélyezés ; b) az állandó havi segélyezés; c) kenyér, tűzifa, szén, stb. természetben való segély nyújtása-; d) a népkonyhában való étkezés; e) gyermekeknek hatósági gondozásba való vétele; f) ingyen orvoslás; g) a szülésznői segély ingyen nyújtása ; h) ingyen gyógyszer rendelés ; i) gyógyászati segédeszközök rendelése; k) ruhának természetben való adásával ; 1) szegényházban, árva és szeretetházba és egyéb jótékony intézetekben való elhelyezés; 279 m) ingyen temetés; n) egyáltalában mindennemű oly segélyzés, a melyet a hatósági megállapítás szeririt a fenforgó szükség indokolttá tesz. 9. §. A közsegély, mint a város által adott gyámolitás nemcsak a létfentartáshoz, hanem a gyermekek tanításához és rendes felneveléséhez szükséges eszközök nyújtására is kiterjed. A közsegélynek lehetőleg olyannak kell lennie, hogy általa a közsegélyre szorult, ha csak nem végleg munka- és keresetképtelen, ismét kereső tagjává legyen a társadalomnak. 10. §. A közsegély nemét a tanács állapítja meg, fősúlyt azonban a természetben való segélyezésre kell fektetni. 11. §. A segély mértékének megállapításánál tekintetbe veendő: a) esetleg azon segélyezés, melyet a folyamodó valamely egylettől, magánosoktól vagy családtagjaitól élvez ; b) a nyomor azon foka, melyben az illető sin-lődik; cj azon családtagok száma, kik a segélyezendő által leendő tartásra, keresetképtelenségüknél fogva utalva vannak. 12 §. Oly egyének, kik nyűg- vagy kegydij élvezetében vannak, alapítványi segélyben, vagy magán jótékonysági egyesületek támogatásában részesülnek, a fennforgó szükséghez mérten hatósági közsegélyt is kaphatnak. 13. §. Rögtöni, továbbá esetről esetre szóló segély a mennyiben pénzben adatik 180 koronáig terjedhet. Havi segély személyenként 20 koronáig adható. Segélyben részesülő egyén házastársa további 10 koronáig, a gyermekek pedig fejenként 6 koronáig terjedhető segélyben részesülhetnek. Az 1. § a) pontjában emiitett gyermekek tartás-dijja havi 15 koronáig terjedhet. 14. §. A természetben adott állandó segély az előző szakaszban legmagasabb összegben megállapított pénzbeli tételeket meg nem haladhatja. Az idegen illetőségüeknek a város terhére készpénzben vagy természetben adott segély pénzértéke az illetőségi községtől visszakövetelendő. 15. §. Két vagy többféle segély ugyanazon egyénnek csak kivételesen nyújtható. Oly esetekben, midőn a pénzbelileg vagy egyébként segélyezett egyén szegényházba vagy más jóté- 280 kony intézetbe vétetik fel, pénzbeli vagy másnemű segélye a felvétel napjától beszüntetendő. III. Fejezet. A közjótékonysági igazgatás szervezetéről. 16. §. A városi képviselőtestület közgyűlése megállapítja a jelen szabályrendeletben foglalt főbb elvek figyelembe vételével, háztartásának évenkénti költségvetésére azon összeget, mely a szegényalap és hasonló célú alapítványok jövedelmének felhasználásán kivül a szegényügy ellátására fordítható, s ugyanott előirányozza az idegen illetőségűek után megtérítés czimén várható bevételeket. A költségvetésbe e czimén felvett összeg az 1886. évi XXII. t. cz. 145. §-a alapján 3623/eln. 897. kibo-csájtott belügyminiszteri körrendelet értelmében, mint szegényalap, a községi pénzkezelésről és számvitelről szóló megyei szabályrendelet és a 3416/887. sz. a. alispáni rendelet szerint külön pénztári napló, számadási főkönyv és számadás mellett kezelendő. 17. §. A jelen szabályrendelet alapján a tanács intézkedik a közellátásra szorulók segélyezése iránt és az erre vonatkozó ügyekben, megszavazza és utalványozza egyes esetekben a segélyt, felügyel a segélyek tényleges kiadására, a város háztartásának évi záró-számadásábcn elszámol a szegényügyre fordított kiadásokról; intézkedik j.len szabályrendelet végrehajtásáról. Sürgős illetve halasztást nem tűrő esetekben azonban .ogositva van a város polgármestere, vagy ennek helyettese a közsegélyre szorultaknak rögtöni segélyt utalványozni, melyről azután a városi tanácsnak a sürgősség megindokolása mellett jelentést tenni tartozik. 18. §. A tanácsot a közreműködésükkel támogatják: a) a szegényatyák és a szegény kerületi felügyelők, kiknek számát a tanács állapítja meg; b) a városi szegényügyi bizottság ; c) a rendőrkapitányság; d) a városi orvosok, 19. §. A városi képviselőtestület választja a tanács meghallgatása után a kerületi felügyelőket és szegény atyákat 3—3 évre. Időközi üresedéseket a tanács helyettesítés ntján tölt be. 20. §. Minden választó polgár kötelezve van a 18. §-ban emiitett tiszteletbeli hivatalokat elvállalni és lelkiismeretesen betölteni, a mit a polgármester előtt kézadással fogad. 281 Kivétetnek ezek közül azok, akik az 1877. évi XX. t.-cz. értelmében gyámságot, gondnokságot elvállalni nem tartoznak. Ezen tiszteletbeli hivatalt viselők jogosítva vannak a város czimerével ellátott és minőségüket feltüntető hivatalos táblát a lakház, illetve lakásuk ajtajára kifüggesztenni. Nevük, tiszteletbeli állásuk és szolgálati idejük az 51C00/899. B. M. rendelet 21. §-a szerint adandó évi jelentésekben feltűntetendők. Kiváló lelkiismeretes szolgálatukért a képviselőtestület elismerő okmány kiadásával tünteti ki őket, a szegénykerületi felügyelőnek és szegényatyáknak mint iszteletbeli tisztviselőknek ezen szabályrendelet értel-mébeni működése hivatalos eljárásnak tekintendő s ők a vonatkozó törvények oltalma alatt állanak. 21. §• Minden szegény atyára egy-egy utczák és házszámok szerint meghatározott kör, minden kerületi felügyelőre több egymás melletti körből alakított kerület bizatik. A köröket és kerületeket a tanács állapítja meg. 22. §. A rendőrkapitányság minden tudomására jutott vagy hozott esetet, melyben közsegélyezésnek van helye, késés nélkül azon szegényatyával közöl, kinek körébe a közsegélyre szorult tartozik, egyúttal — a mennyiben még nem történt volna — a segélyezendő illetőségi adatairól azonnal jegyzőkönyvet vesz fel és azt határozás végett a tanácsnak bemutatja. 23. §. A szegényatya a rendőrkapitányság által közölt mások bejelentése vagy segélyezendő jelentkezése folytán tudomására jutott esetekben azonnal a tanács által kiadandó minta szerint tényleirást készít. A tényleirást a szegényatya a segélyt kérő lakásán és egyebütt folytatott személyes puhatolás alapján késziti és a legközelebbi kerületi gyűlésen véleményé-\'vel együtt bemutatja. 24. §. Ugyazon kerület szegényatyái legalább minden hóban kétszer a kerületi felügyelő elnöklete alatt kerületi gyűlést tartanak, amely szótöbbséggel alkotja meg javaslatát a 23. §. szerint beterjesztett jelentések felett. Az elnök is szavaz és egyenlőség esetén szavazata döntő. 25. §. A kerületi gyiilés jegyzőkönyvei a tanácshoz azonnal beterjesztendők, mely a segély felett határoz, a tényleirásokat az illető a törzskönyvbe leendő bevezetésre visszatartja. 26. §. A városi szegényügyi bizottság hatásköre a következő : 2 282 a) figyelemmel kiséri a város szegényügyi viszonyait, tanulmányozza az elszegényedés okait és ezek megszüntetésére esetleg javaslatokat tesz; b) kezdeményezi, esetleg előmozdítja oly egyesületek alakítását, melynek czélja a hatósági segélyezésnek társadalmi uton való kiegészítése; c) figyelemmel kiséri a magán jótékonysági intézetek és egyesületek működését és azokkal állandó összeköttetést tart fenn, abból a ezélból, hogy a segélyezés gyors, egységes és megfelelő legyen; d) felügyel a vagyontalan, de közsegélyre nem szoruló árvák nevelésére és gondozására; e) felügyel a dajkaságba, illetőleg tartásba adott gyermekek ápolására és nevelésére; f) az illetékes hatóságtól nyert szabályszerű engedély alapján jótékonysági gyűjtéseket rendez és felügyel a szegények javára rendezett gyűjtések pontos keresztülvitelére; g) kezdeményezi a szükséglakások, foglalkoztató műhelyek, munkatermek, népkot\\yhák, munkás olvasók, melegedő szobák, a kivételes kedvezményekben részesülő lakóházak, szeretetházak, gyermekmenedék helyek stb. létesítését és közreműködik ezek felügyeletével. IV. Fejezet. A segélyezési eljárásról. 27. §. A városi tanács tartozik illetőségre való tekintet nélkül minden közsegélyért nála jelentkező egyén kérelmét jegyzőkönyvbe venni, egyéni, családi és vagyoni viszonyaira kihallgatni, a bemondott adatok valódiságát kinyomozni és a kinyomozott adatokat egy törzskönybe összefoglalni. A törzskönyvbe felvett nem nagykanizsai illetőségűek illetőségének megállapítása iránt a tárgyalásokat azonnal meg kell inditani, addig is azonban csak a fennforgó szükséghez képest segélyben részesiti. 28. §. A törzskönyvbe történt felvétel a megtartott vizsgálat után ennek eredményéhez mérten a városi tanács a közsegélyezés tekintetében intézkedik. Határozata ellen 15 napon belül fokozatos feleb-bezésnek van helye. Minden segélyezést a törzskönyvben fel kell jegyezni. A törzskönyv a jótékony egyesületek igazolt képviselőinek és közjótékonyság körül hivatalból foglalkozóknak mindenkor rendelkezésükre áll. A törzskönyvből a szegény atyáknak kerületekre kivonatok adatnak ki. 29. §. Az 1. §. a) pontjában felsorolt közsegélyre szorult gyermekeket a városi tanács lehetőleg valamely gyermekmenedékhelynek adja át gondozás végett, esetleg ma- 283 gánosoknál helyezi el, illetőleg előteijesztést tesz valamely árvaházba, szeretetházba, javító vagy más jótékony intézetbe való felvételük iránt. Az árvaházba, vagy egyéb jótékony intézetekbe való elhelyezésre nézve az intézeti szabályok az irányadók. Ha gyámkirendelésének szüksége forog fena, ez iránt az árvaszéknek azonnal jelentést kell tenni. 30. §. Közellátásra szoruló gyermekek magángondozás végett csak oly egyéneknél vagy családoknál helyezhetők el, akiknek, illetőleg amelyeknek erkölcsi és lakásviszonyai megfelelők. Azoknak a magánfeleknek, akik valamely gyermeket az országos betegápolási alap terhére kifogástalanul gondoztak, a gyermeknek községi költségen való továbbtartásra elsőbbségi igényük van. A magánfelek kötelesek oda törekedni, hogy a gondozásukra bizott gyermek az általuk űzött foglalkozást elsajátítsa. Erősebb gyermekeket lehetőleg oly iparág tanulására kell adni, melynél a gondozó részéről ingyenes ellátásban részesül. 31. \'§. Rossz erkölcsű és javíthatatlannak mutatkozó gyermeknek javító intézetbe való elhelyezése végett a kormány közbenjárását kell igénybe venni. 32. §. A havi segélyek és tartásdijak csak egy évre engedélyezhetők, de ha a segélyezés szüksége továbbra is fennforog, egy-egy további évre meghosszabbíthatók. 33. §. Oly egyénekkel szemben, akiknek nagykanizsai illetősége még megállapítva nincs, a városi tanács a közsegélyezésnek csak a legelkerülhetetlenebb módját és mértékét alkalmazza és erről a vélelmezett illetőségi községet a segélyezett iránt való további intézkedés végett értesiti, egyúttal az illetőségi tárgyalásokat megindítja. 34. §. A közsegélyre szoruló gyógyítható betegeket, valamint az ideiglenesen munkaképtelenné vált terhesnőket rendszerint a legközelebbi kórházba, gyógyító, vagy más alkalmas intézetbe kell szállítani. 35. §. A kórházakban vagy gyógyító intézetekben ápolásra nem minősített, valamint e czimen elbocsájtott gyógyíthatatlan betegeket, a nem közveszélyes elmebetegeket, ártalmatlan hülyéket, siketnémákat, vakokat, nyomorékokat vagy olyanokat, akik magukat havi segélylyel fenntartani nem képesek, illetőleg testi fogyatkozásuk miatt állandó gondviselést igényelnek, a szegényházban, illetőleg arra alkalmas magánházakban keli elhelyezni. 2* 284 . §. A közsegély iránt előterjesztett kérelem mindenkor sürgősen és soronkivül intézendő el. A megállapított közsegély lehetőleg az arra szorulóknak sajátkezükhöz adandók ki, amennyiben ez bármi okból lehetetlenné válna, a városi tanács vagy annak kiküldöttje a legjobb belátása szerint ekként jár el, hogy visszaélések elő ne forduljanak. V. Fejezet. A koldulás megakadályozásáról. 37. §. A koldulás a város egész területén névszerint a magánházakban, utczákon és nyilvános helyeken tilos. ennek a tilalomnak pontos megtartására a rendőrség ügyel fel és a rendőrség köteles ezen tilalmat az idegenekre való tekintettel a város végső pontjain megfelelő módon köztudomásra hozni. 58. §. Kolduláson ért egyént a rendőrség a városi tanácshoz feljelenti, amely az illető közsegélyezése iránt azonnal eljár. 39. §. Kolduláson ért gyermekeket, ha szülőik életben vannak, azoknak kell átadni, ha pedig azok már nem élnek ellátásuk iránt, a városi tanács intézkedik. Kolduláson ért rendes lakással nem biró, teljesen vagyontalan és munkaképtelen helybeli illetőségű szegényeket, ha eltartásra kötelezhető és képes rokonokkal nem birnak, a szegényházban elhelyezni. 40. §. Ha valamely közsegélyre szorultak a rendőrség a városi tanács intézkedése daczára ismét kolduláson ér, azt az 1879. évi XL. t.-cz.-ben kiszabott büntetést kiállása után illetőségi községébe szállítani köteles. VI. Fejezet. A közsegélyezés költségeinek fedezéséről. 41. §. A közsegélyezés költségeit; a) az e czélra szolgáló alapítványok kamataiból; b) az e czélra tett adományokból; c) a kihágási pénzbüntetési, bírságösszegekből, továbbá az engedélyezési és mutatványi dijakból; d) a képviselőtestület által az évi költségvetésben e czélra megszavazott összegekből; és e) egyéb jövedelmekből; f) a gyámpénztár tartalékalap jövedelmeinek 75 "/o-kábóI fedezi. — „Ezen tartalékalap jövödel-mének az a része azonban, mely más czélokra lekötve nincs, elsősorban a 7 éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire fordítandó." 285 42. §. A közsegélyben részesülő, testi erejéhez mérten a városi tanács által csekély dijjazás mellett munka végzésére alkalmazandó (utczaseprés, sétatér tisztogatás stb.) VIII. Fejezet. Záróhatározat. 43. §. A közsegély gyakorlásáról az 1886. évi XXII. t.-cz. 145. g-a értelmében a városi tanács által a vármegyei törvényhatósághoz minden év végén részletes jelentést tesz. Ezen szabályrendelet a felsőbb hatóság jóváhagyása után a kihirdetést követő 15 nap lejárta után lép életbe. Kelt Nagykanizsán a városi képviselő-testületnek 1904. évi junius hó 10-én tartott ülésében. Kiadta: Lengyel Lajos v. főjegyző. Szabályrendelet a rendes járatú időhöz kötött személyszállítási, vagyis a társaskocsi-iparról. i- §• Társaskocsi tartására az a ki a hatóság előtt, mint erkölcstelen életű ismeretes, engedélyt nem nyerhet. Az engedély meghatározott számú kocsik tartására szól. Minden engedélyezett kocsi után engedély-dij fejében 30 kor. fizetendő a község pénztárába. 2. §■ A társaskocsi a rendőrhatóságtól nyert számmal könnyen olvashatólag feltűnő helyen látandó el. 3. §• A társaskocsiknak csakis rendőrhatóságilag kijelölt állomásaikon szabad állani. 4- §■ A társaskocsiknak márczius 1-től október 31-ig reggeli 6 órától éjjeli 11 óráig, november 1-től február végéig reggeli 7 órától este 9 óráig a közönség rendelkezésére kell álniok. 5. §. A vasúti személyszállító vonatok megérkeztével, hogy mily sorrendben tartoznak megjelenni, azt a rendőrhatóság fogja időről-időre megállapítani. 6. §. A társaskocsinak csakis azon az útvonalon szabad közlekedni, a melyre engedélye szól. Ez az útvonal a kocsi mindkét oldalán könnyen olvasható betűkkel kiírandó. Az útvonalból eltérésnek csak az esetben van helye, ha a kocsi kibéreltetett. 7- §• Az állomás helyéről 4 utas beszállása után mindenesetre, különben pedig az iparhatóság által megszabandó időközökben a társaskocsi megindítandó. 287 8. §• A megindított társaskocsi útközben csak akkor állhat meg, ha valaki ki vagy beszállásra jelentkezik. 9- §• Társaskocsin kocsis csakis legalább 16 éves egészséges, ép testű férfi egyén lehet. 10. §. A tulajdonos gondoskodni tartozik arról, hogy a kocsi és szerszám rendes külalaku, jó karban tartott és tiszta legyen. Rossz lovakat használni tilos. 11. §. A társaskocsiban ragályos beteget szállítani tilos. Épugy nem szabad tisztességtelenül öltözött, vagy részeg egyéneket felvenni. 12. §. Minden kocsiban könnyen hozzáférhető helyen rendőrhatóságilag láttamozott árszabálynak kell kifüggesztve lenni. A társaskocsi tulajdonos által szedhető dijak következőleg állapíttatnak meg: (Dijak az utak szerint.) 1. Társaskocsiban személyenkint a vasúti indóházig vagy onnét vissza 40 fillér.- A társaskocsi belsejében el nem helyezhető ládáért vagy csomagért külön fizetendő 10 fillér. 2. Sánczba 40 fillér. 3. Lazsnakba 40 fillér. 13. §. Az a kocsitulajdonos, ki a 2. ellen vét, vagy ki nem a számára kijelölt helyen állomásoz (3. §.), vagy aki az 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 12. §§. intézkedését megszegi, a rendőrhatóság által 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen pénzbüntetésekből befolyó összegek a város szegény-alapjának gyarapítására fordítandók. 14. §. Az a kocsis és kocsitulajdonos, a ki a 11. §. 1. pontjának intézkedése ellen vét, az 1879. XL. t.-cz. 100. §-a értelmében a rendőrhatóság által tizenöt napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen pénzbüntetésekből befolyó összegek az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában meghatározott czélokra fordítandó. 15. §. Az a kocsitulajdonos, a ki a megállapított árszabálytól eltérőleg magasabb dijakat szed, (12. §.) az 1884. XVII. t.-cz. 156. §. b) pontja értelmében az iparhatóság által 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 288 Ezen pénzbüntetésekből befolyó összegek iparoktatási czélokra fordítandók. 16. §. Azok, a kik társaskocsikat az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. A teherszállító kocsikra vonatkozó szabályrendelet. l. §• Hajtani a teherszállító kocsiknak akár üresen, akár teherrel csak lépésben szabad. 2. §. A kongó útról letérni a járdára, vagy gyalog-utra hajtani, vagy azon megállani tilos. 3. §. A hajtás és kitérés balra, az elkerülés jobbra történik. 4. §. Ostorral pattogtatni, s a befogott kocsit felügyelet nélkül hagyni nem szabad. 5. §. Az utczán fel- és lerakodás amennyiben a köz-ekedést gátolja tiltatik. 6. §. A vasuihozi teherszállítás csak a Csengery-• Íc7án át engedtetik meg. 7- §• A 15 métermázsánál nagyobb terhet szállító járművek 8, a 25 métermázsát meghaladó rakományt szállító teherkocsik 12 cméternyi kerék talpakkal látandók el, s használatba vétel előtt megvizsgálás végett a városi kapitányi hivatalnak bejelentendők lesznek. Ezen szabály alól a gazdasági szekerek kivételt képeznek. 8. §. A kétfogatú kocsikat 30 métermázsán tul, az egyfogatuakat 15 métermázsán tul megterhelni nem szabad. 9.§. Ezen szabályrendelet életbeléptétől három hónap alatt az összes teherszállító kocsik keréktalpai a 7. 290 §-ban megirt méret szerint átalakitandók, ellenkezőleg az ekként át nem idomított kocsik használatától a fuvarosok eltiltatnak. 10. §. Az ezen szabályrendelet ellen vétők vagy cselekvők kihágást követnek el, s amennyiben nem az 1879. évi XL. t.-cz. 120. §-a alapján büntetendők, 2 koronától 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, be-hajthatlanság esetén 6 órától 2 napig terjedhető elzárással fognak büntettetni. Kihágást követ el az is, aki kocsisának, vagy szolgálatában álló más személynek kihágását észreveszi és azt annak meg nem tiltja. 11. §. jelen szabályrendelet végrehajtásával a v. kapitányi hivatal bizatik meg, határozatai ellen a felebbezés Il-od fokban Zalavármegye alispánjához, Ill-ad fokban pedig a m. kir. Belügyminisztériumhoz — mindenkor 3 nap alatt intézendő. 12. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. 120. §-a alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek a hivatkozott törvényczikk 12. §-a értelmében, az 1878. évi V. «t.-c. 27. §-ában jelzett czélokra, a szabályrendeletileg kiszabott ellenben a városi szegényalap javára fordi-tatídók. Nagykanizsa rendezett tanácsú város képviselőtestületének 1886. évi julius hó 19-én tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. Kiadta: Lengyel Lajos s. k. v. főjegyző. 53047,11. Magyar Kir. Belügyminiszter. Az 1886. évi április hó 9-én 19827. sz. a. kibocsátott itteni rendelethez képest módosított ezen szabályrendelet, az 1879. évi XL. t.cz. 5. §-a alapján ezennel megerősítem. Budapesten, 1886. évi szeptember hó 23-án. A miniszter helyett: Beniczky s. k. államtitkár. L <> } I 1 A villanyvilágitási ellenőrzési szabályrendelet. i. §■ A városi villanyvilágítás iránt Franz Lajossal kötött és törvényhatóságilag jóváhagyott szerződés 35. §-ában megemlített ellenőrző-bizottság a városi képviselőtestület által választott 15 tagból álljon, a választás aképpen eszközöltessék, hogy a város minden kerülete ezen bizottságban lehetőleg egy taggal képviseltessék. Ezenkívül a városi rendőrkapitány és a mérnök ezen bizottságnak hivatalból tagjai. — A választás titkos szavazással történik. 2- §• A szerződés 1. §-ában megjelölt kötelezettségek teljesítése felett őrködik. i „ 3. §. Őrködik a felett, hogy a szerződés 4. és 5. §-aiban jelzett tervrajz szerint meghatározott világítási téren belül az utakon, utczákon és tereken az izzólámpa és ívlámpák helyesen elhelyezve és felállítva legyenek; — uj elhelyezések alkalmával pedig véleményt ad. 4 §• Őrködik, hogy a szerződés 10. §-ában felsorolt 20 petroleum-lámpa vállalkozó által fentartassék és a világítás kellőleg kiszolgáltassék. 5. §. A szerződés 11. §-a szerint a már létező lámpák-nak más helyekre való áthelyezésére nézve a hatóság megkeresésére véleményt ad. 6. §. A szerződés 12. §-a szerint azon esetre, ha a : lámpák szaporítása szükségessé válnék, a hatóság j, megkeresésére véleményt ad. 7- §• A szerződés 15. és 16. §-ában kikötött kötelezettségek pontos teljesítésére felügyel, ezeknek elmu- L PP---- -----^-----r-- 292 lasztását vagy netáni hiányokat, ugy a villany fény-világitó erejében észlelt csökkenéseket a hatóságnak bejelenti. 8. §. Őrködik, hogy a szerződés 17. §-ában érintett vezetékek rendesen elhelyezve legyenek és erre nézve a városi hatóságnak véleményt ad. 9. §• A szerződés 19. §-ában érintett villanyvezetékek hálózatáról szóló tervrajznak megváltoztatása esetére elkészítése alkalmával erre nézve véleményt ad. 10. §. A szerződés 20. §-ában jelzett vezetékek jó minőségére felügyel és felhívás folytán szakértővel a vizsgálatot teljesiti és ez érdemben véleményt nyilvánít. 11. §. Közreműködik a szerződés 21. §-ában felsorolt tárgyaknak a városi számvevőség általi leltározása alkalmával. 12. §. A szerződés 22. §-a szerint megállapítandó világítási naptárra nézve a városi hatóság felhívására véleményt ad. 13. §. A szerződés 24. § ában említett idő bekövetkezésekor a megváltásra nézve a városi tanács felhívására véleményt ad. 14. §. A szerződés 29-ában érintett fogyasztási kimutatások rendes vezetésére felügyel, tapasztalandó mulasztásokat a hatóság tudomására hoz és a bekövetkező leengedések esetében a városi hatóság felhívása folytán véleményt ad. 15. §. A szerződés 32. §-ára felügyel és ezeknek áthágását a hatóságnak bejelenteni. A városi képviselő-testület 1894. évi junius hó 27-én tartott közgyűlése jegyzőkönyvéből. Kiadta: Lengyel Lajos s. k. v. főjegyző. 23353/681. jk. n. i. 1894. Ezen „villanyvilágitási ellenőrzési szabályrendelet" Zalavármegye törvényhatósági bizottságának 1894. évi deczember hó 10-én és folytatva tartott rendes közgyűlésében jóváhagyatott. Olvashatatlan aláírás. Zalavármegye főjegyzője. Szabályrendelet a zsibárusokróí. 1. §; A zsibáruskodás gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért büntetve volt. Ily egyén zsibárus üzletben segédnek sem alkalmazható. 2. §. A zsibáruskodás gyakorolhatására Nagykanizsa város területére összesen tiz engedély adatik ki. 3. §• A zsibárus üzlet a rendőrkapitányi hivatal által a főtér kivételével kijelölt helyen gyakorolható. 4. §• A zsibárus üzlete állandóan a rendőri hatóság ellenőrzése és vizsgálata alatt áll. 5. §. Ha az eladó személye, vagy az eladásra kinált tárgy ellen gyanuok forog fenn, a zsibárus erről az illető rendőrhatóságot azonnal értesíteni tartozik. 6. §. Az a zsibárus, a ki az 1. §. 2. pontja és az 5. §. intézkedése ellen vét, az iparhatóság által 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 7. §• Azok, a kik zsibárus üzletet az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján folytatnak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Szabályrendelet a közvágóhidról, hus-vágásról, a hus kiméréséről, az ezzel kapcsolatos köz- és állategészségügyi intézkedésről, a vágóhídi felügyelőről, a vágóhídi állatorvosról, a vágóhídi szabályokról. I. Fejezet. A közvágóhidról. 1. §• Nagykanizsa város közönsége által az úgynevezett sipadombon épített vágóhid köz- és állandó jellegű vágóhídnak nyilvánittatik. Ezen állandó jellegű közvágóhíd jelen szabályrendelet jogerőre emelkedésével megnyittatik és a közforgalomnak átadatik. 2. §. A városi állandó közvágóhid megnyitása napjától kezdve Nagykanizsa város bel- és külterületén létező eddigi ideiglenes jellegű közvágóhidak megszűnteiteknek, és ennek alapján a város bel- és külterületén mindennemű szarvasmarha, sertés és aprómarha (u. m. ökör, tehén, bika, bivai, borjú, birka, juh, bárány, kecske, sertés és malaczok, ide nem értve a szopós malaczokat) közfogyasztásra, avagy ha vágásuk, mint ipar űzetik, u. m. korcsmárosok, szállodások, vendéglősök, étkezdések, hentesek és magánosok által kifőzésre szánt vágások csak a közvágóhídon eszközölhetők. A magánosok által házi czélokra, illetve kizárólag saját házi szükségleteik fedezésére leszúrandó sertések, malaczok, bárányok és gödölyékre a közvágóhidi leszurás nem kötelező. 3. §• Vidékről nem eladásra, hanem magánhasználatra szánt nyers husnemü 3 kilogrammon aluli mennyiségben a város területére díjmentesen behozható. Vendéglősök, korcsmárosok és étkezdések rend- 295 kívüli igazolt szükség esetén — de csak kivételesen — a városi rendőrkapitányság előleges engedélye mellett friss hust más községi közvágóhidról egy korona dijnak a városi pénztárba történt előleges befizetése mellett a város területére behozhatnak. Ezen eseteket kivéve a vidékről behozott nyers hus mint . csempészett elkoboztatik. 4. §• A közvágóhíd a húsvágó közönségnek (mészárosok, hentesek, korcsmárosok, magánosok stb. stb.) vágásra szánt marháiknak elhelyezésére április hó 1-től szeptember hó 30-ig reggel 6 órától esti 8 óráig, október hó 1-től márczius hó 31-ig reggel 7 órától délután 5 óráig rendelkezésére áll. 5. §. A közvágóhidra, a közvágóhidi külső és belső istállókba, akiokba és ólokba, ugy nemkülönben a nyári szállásokba, a közvágóhidi felügyelő tudta és engedélye, továbbá a járlati levél, vágatási bárcza és megmázsálás nélkül marhákat (marhák alatt mint gyűjtő fogalom alatt a 2. §-ban külön-külön megjelölt állatok értendők) behajtani, befogadni és beállítani szigorúan tilos. A közvágóhidi külön istállókba, akiokba, ólokba és nyári szállásokba beállított állatokra nézve a vágatási bárcza felmutatása és a megmázsálás mellőzhető. 6. §■ A közvágóhidra szállított marhák onnan többé élő állapotban általában el nem vihetők. Kivételnek van helye — sőt az állattulajdonos az elszállítást eszközölni tartozik — ha a marhán az állatorvos oly betegséget észlel, amely miatt a levá-gatást eleve betiltani köteles; ilyen állat elszállítása azonban meg nem engedhető, míg a rendőrkapitány az állatorvos jelentése alapján nem határozott. Ilyen állatoknak a közvágóhídon való gondozása, etetése és tartása a közvágóhidi szolgaszemélyzet által, azonban minden tekintetben az állattulajdonos kárára, veszélyére és költségére eszközöltetik. A rendőrkapitány határozata, amely csak birtokon kivül felebbezhető, azonnal végrehajtandó, a mennyiben azt az állattulajdonos végre nem hajtaná, a rendőrkapitány az állattulajdonos veszélyére és költségére végrehajtani köteles. A jelen szakasz 2. és 3. bekezdésében foglalt rendelkezések, kivéve az állatok gondozását, etetését és tartását, melyre nézve a 13. § 2-ik bekezdése mérvadó, a külső istállók, aklok és ólakban, nemkülönben a nyári szálláson levő marhákra nézve is fenállanak. 7. §. A közvágóhíd köz- és állategészségügyi szempontból a rendőrkapitány, gazdasági kezelés tekintetében pedig a városi tanács felügyelete és intézkedési köre alá tartozik. A tanács ezen felügyeletét a városi számvevő és a városi gazda által gyakoroltatja. 296 A közvágóhíd és tartozékai közvetlenül a közvágóhidí felügyelő felügyelete alatt állanak, akiknek ezen minőségben tett intézkedéseit követni és rendelkezéseit végrehajtani köteles. 8. §. A közvágóhidi és belső istállók, aklok, ólak, ugy nemkülönben a nyári szállások, közvetlenül a vágóhídi állatorvos felügyelete alatt állanak. Az állatorvos ezen hatáskörében tett intézkedéseinek mindenki eleget tenni köteles. A közvágóhidi felügyelőnek és közvágóhidi állatorvosnak ezen minőségükben tett intézkedései ellen a közvágóhidat és tartozékait használók a v. tanácshoz feiebbezéssel élhetnek. A városi tanács ezen felebbe-zések esetén a felügyelő, valamint az állatorvos meghallgatása után végérvényesen határoz. Amennyiben az istállók, ólak és nyári szállások feletti, felügyeleti jogkörből kifolyólag a felügyelő és állatorvos által tett intézkedések, rendelkezések egymással ellenkeznének és e tekintetben egymással megállapodásra jutni nem tudnának, kötelesek erről a v. tanácsnak együttesen jelentést tenni; ezen esetekben, amennyiben végleges intézkedésekről van szó, a v. tanács, amennyiben pedig sürgős és ideiglenes intézkedésről van szó, a polgármester intézkedik. Ezen intézkedések végrehajtásáért ugy a felügyelő, mint az állatorvos felelősek. 9. §• A közvágóhíd összes épületeinek és minden néven nevezendő tartozékainak akár szándékos, akár gondatlanságból való megrongálása, bepiszkolása szigorúan tilos. A közvágóhidat használók, ugy nemkülönben ezek alkalmazottjai segédei vagy cselédei által okozott rongálások, károk és bepiszkitásokért a gazda felelős. 10. §. A közvágóhidi belső istállók, aklok és ólakban a marhák csak 24 óráig, ellenben a külső istállók, aklok, . ólak és a nyári szállásokban hosszabb ideig is tarthatók. A közvágóhidi belső istállókban levő állatok a beállítástól számított 8 órán, a szopós borjuk 2 órán belül le nem vághatok. 11. §• A városi hatósági orvosok kötelessége a köz- | vágóhidat és tartozékait havonkint legalább kétszer, ugy köz- mint állategészségügyi, főkép pedig tisztasági szempontból megvizsgálni s a vizsgálatok eredményét a városi tanácsnak azonnal bejelenteni. 12. §. A közvágóhidi belső istállókban, ólakban vagy akiokban elhelyezett marháknak takarmányt adni tilos, i ezen rendelkezés alól kivételt képeznek a jelen sza-bályrendelet 6. §. második és harmadik bekezdésében emiitett marhák. i 297 13. §. A belső istállókban, ólakban és\' akiokban elhelyezett állatok gondozása, továbbá a 6. §. második i bekezdésében emiitett marhák etetése is a közvágóhidi szolgaszemélyzet kötelessége. Ugyanezen helyeken elhelyezett marhák takarmány és alomszaima szükség-r letérői a város gondoskodik. A külső istállókban, ólakban és akiokban, továbbá a nyári szállásokon elhelyezett takarmánnyal, vizzel és alomszalmával való ellátásáról, ezek beszerzéséről és őrzéséről, továbbá a trágyának ezen helyekről, a közelben lévő gyűjtőhelyre való hordásáról, végül ugyanezen helyeknek állandó rendben és tisztántartásáról az ezen helyeken elhelyezett marhák tulajdonosai tartoznak gondoskodni. A szalma és takarmány elhelyezésére szükséges helyről a város gondoskodik. 14. §. A közvágóhidi külső és belső istállókban, ólakban, akiokban és nyári szállásokon összegyüjtendő trágya a város tulajdonát képezi A trágyának a belső istállókból, aklokból és ólakból a gyűjtő helyre, továbbá a gyűjtő helyekről való elszállításáról a város gondoskodik. 15. §. A közvágóhidra, ugy nemkülönben a külső istállók, akiok, ólak és nyári szállásokra hajtandó marhák, csakis az elővigyázati szabályok pontos betartása mellett vezethetők, szállíthatók; minden oly cselekmény vagy mulasztás, mely a marhákra ak közvágóhidra vagy a fentebb megjelelt helyeken történt hajtása vagy szállítása közben, vagy a közvágóhídon, vagy a jelzett helyeken az emberi élet vagy vagyon biztonságát veszélyeztethetné eleve kerülendő ; felmerült esetekben a károkért az felelős, kinek cselekménye vagy vigyázatlanságából a kár származott; cseléd által okozott vagy gondatlanság folytán előidézett károkért a gazda felelős. 16. §. A közvágóhidnak és tartozékainak megtekintése a vágások ideje alatt tilos, a vágások befejeztével pedig kizárólag a vágóhídi felügyelő vezetése mellett engedtetik meg. A közvágóhíd és tartozékainak megtekintésére az engedélyt írásban a rendőrkapitány adja meg. Ugyanezért a vágóhídon és tartozékaiban az állat tulajdonosán, vágással üzletszerűen foglalkozókon. ezek állandó és rendes alkalmazottjain kivül (u. m. segédek, kocsisok) másnak bemenni s ott tartózkodni szigorúan tilos. 17. §. 4 A dohányzás, szivarzás, egymással való perle- kedés, ezivódás, lá.mázás és káromkodás a közvágóhíd és tartozékainak összes helyiségeiben szigorúan tilos. 22 298 Kutyákat a közvágóhidra magával vinni senkinek sem szabad. 18. §. Kocsikkal való közlekedés a közvágóhídon csakis üzletszerüleg foglalkozóknak van megengedve. Jelen szakasz rendelkezése alól kivételt képeznek azon magánosok, kik sertéseiknek kiszállítását és a feldolgozott sertéseknek hazaszállítását eszközlik. 19. §. A beteg állatok elkiilönitésére szolgáló helyeknek rendeltetési czéluknak kivül való használata tilos. 20. §. A jelen szabályrendelet 2. §-ában érintett azon magánosoknak, kiket a közvágóhidi kényszer nem érint, sertéseik és malaczaik levágása, leszurása, ezeknek részben vagy egészbeni feldolgozásra a közvágó-hidat ha igénybe venni óhajtják, ezen szándékuknak a felügyelőnél a leszurást megelőző 24 órával előbb történt bejelentése után rendelkezésükre áll. 21. §. A közvágóhidi vágókamrák, hűtő kamrák, dolgozó crarnok, istállók, ólak, mérleg, paczalmosé, I szúró és forrázó helyiségek, továbbá bőrszáritók használatáért kizárólag a városi házipénztárba vágatási dij czimén fizetendő : a) 1 drb szarvasmarháért, melynek élő súlya 300 kilogrammon felül van, 3 kor. 60 fillér; b) 1 drb. szarvasmarháért, melynek élő súlya 300 kilogrammon alul van 3 kor. 20 fillér; a) 1 drb borjúért 6 hónapon alul 1 korona; d) 1 drb borjúért 6 hónapon felül 1 éves korig 2 korona; e) 1 drb sertésért, melynek élő súlya 60 kilogrammon alul van, 1 korona; f) 1 drb sertésért, melynek súlya 60—100 kilogramm, 1 korona 30 fillér; g) 1 drb sertésért, melynek élő súlya 100 kilogrammon felül van, 1 korona 60 fillér; h) 1 drb birka, ürü, juh és kecskéért 30 fillér; i) 1 drb bárányért vagy malaczért 10 fillér. Ezen díjtételek egyike sem foglalja magában az állami, a városi fogyasztási adót és a helypénz vonatkozó díjtételeit. 22. §. A jelen szabályrendelet 2. §-ában megnevezett azon magánosok, kiket a közvágóhidi kényszer nem érint, tartoznak a közvágóhíd használatáért kizárólag a városi pénztárnál a következő dijat: a) 1 drb sertés után, melynek élő súlya 60 kilogrammon alul van, 2 koronát. b) 1 drb sertés után, melynek élő súlya 60 kilogrammon felül, de 100 kilogrammon alul van, 2 korona 60 fillért. c) 1 drb sertés után, melynek élő súlya 100 kilogrammon felül van, 3 korona 20 fillért fizetni. 299 23. §. A jelen szabályrendelet 21. és 22. §-ában megállapított dijak mindenkor a levágatást megelőzőleg fizetendők. Ugyanezen dijakban husvizsgálati és szemle dijak beszámitvák. Azon esetekben, midőn a vágatás bármi okból a rendes vágatási időn kiviil történik, köteles az állattulajdonos minden a 21. §. a, b, c, d, e, f, g pont-j jaiban felsorolt állatok után 80 fillért, a h, és i pontokban felsoroltak után 30 fillért darabonkint vizsgálati és szemle dij czimén közvetlenül és előzetesen a vágóhídi állatorvosnak fizetni. 24. §. Aki a vágatási dijak befizetésénél, a levágandó, vagy leszúrandó marhának nem a valódi súlyát s nem a valódi korát mondja be, az marháját mindaddig le nem vághatja, mig a levágandó állat valódi súlyának és korának megfelelő s a 21. §-ban megállapított dijak és már befizetett összeg közti külömbözetet pótdij czimén kizárólag a városi pénztárnál le nem fizette s ennek megtörténtét elismervénynyel nem igazolja. A marhák és sertések súlyának végérvényes megállapítása a közvágóhidi mérlegen való megmá-zsálással eszközöltetik; a borjuk korát pedig a közvágóhidi felügyelő és a közvágóhidi állatorvos együttesen végérvényesen határozzák meg. 25. §. Mindazok, akiket a jelen szabályrendelet 2. §-ban emiitett közvágóhidi kényszer érint, amennyiben marhájukat a közvágóhidra történt beállításától számított 24 óra alatt le nem vágják, vagy marhájukat a jelen szabályrendelet 6. §. rendelkezéséhez képest ott tartani kötelesek; tartoznak a marhának minden megkezdett 12 órán tul való ott (a közvágóhídon) létele után gondozási és élelmezési dij czimén minden darab marháért 1 koronát felhívásra, különbeni közigazgatási végrehajtás terhe alatt a városi pénztárba befizetni. 26. §. A jelen szabályrendelet 2-ik §-ában emiitett azon magánosok, kiket a közvágóhidi kényszer nem ! érint, amennyiben sertéseiket a kitűzött időn belül le nem szúrják és fel nem dolgozzák: kötelesek a — befizetett vágatási dij különbeni elvesztése mellett — sertéseiknek minden megkezdett 6 órán tul való ott (a közvágóhídon) tartása után gondozási és élelmezési dij czimén minden darab sertésért 40 fillért felhívásra, közigazgatási végrehajtás terhe alatt a városi pénztárba befizetni; ezen felül kötelesek, amennyiben a forrázó kazánja újból alágyujtandó, illetve a megállapított időn tul fütendő, felhívásra különbeni közigazgatási végrehajtás terhe alatt a városi pénztárba 1 korona 60 fillér pótdijat fizetni. Ezen a megállapított időn kívüli levágás szintén csakis a felügyelőtől előlegesen kikérendő engedély alapján eszközölhető. 22* 300 27. §. A közvágóhidi kiilső istállók, aklok, ólak és a nyári szállások használata után kötelesek az állattulajdonosok minden az itt megjelölt helyekre beállított marháért darabonkint minden megkezdett 12 órára és pedig 1. a 21. §. a és d pontjában megjelölt marháért 10 fillért, 2. 21.- §. a és d pontjaiban megjelölt marháért 6 fillért, 3. a 21. e, f és g pontjában megjelelt marháért 6 fillért, 4. a 31. §. h és i pontjában megjelelt marháért 2 fillért felhívásra, különbeni közigazgatási végrehajtás terhe alatt a városi pénztárba befizetni. 28. §. Oly istállókat, aklokat, ólakat, nyári szállásokat, melyekben husvágással és hus kiméréssel tizletsze-rüleg foglalkozók a levágásra, leszurásra szánt marháikat a levágás előtt rövidebb vagy hosszabb ideig elhelyezni óhajtják, állatrendészeti és állategészségügyi tekintetből magánosok vagy társaságok nem építhetnek. Ilyenek építését, felállítását csak a város eszközölheti és azokra, mint a közvágóhíd tartozékaira, a jelen szabályrendelet rendelkezései teljes érvénynyel birnak. Ide nem értetnek a magánosok és társaságok által nyerészkedés szempontjából épiteni szándékolt marha és sertés hizlaló szállások II. Fejezet. A husvágásról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. ■ 29. §. A közvágóhídon a vágatás és leszurás október hó 1-től márczius hó 31-ig délelőtt 9 órától délután 4 óráig, április hó 1-től szeptember hó 30-ig délelőtt 8 órától délután 6 óráig, a szombati napon pedig a téli idényben, de csakis a nappali fénynek megfelelő világítás mellett, este 9, a nyári idényben 10 óráig eszközölhető. A vágatások idejét a városi tanács szükséghez képest megváltoztathatja. Felette sürgős és indokolt esetekben a felügyelő engedélye mellett a fent meghatározott időn kivül, sőt éjjel is teljesíthető vágatás és leszurás; éjjeli vágatást . azonban csakis kényszer vágatás eseteiben engedélyezhet a felügyelő, erről azonban előzetesen a vágóhídi állatorvos esetről-esetre értesítendő s egyidejűleg a városi rendőrkapitánynak azonnal jelentés teendő. 30. §. A marhát csak a vágatási dijnak és pótdíjnak, kivéve a 26. §-ban érintett pótdijat, a mely utólag ís fizethető, lefizetése és a fizetés megtörténtének "igazolása, továbbá az állatorvosnak az élő állaton teljesített vizsgálata után szabad csak levágni vagy leszúrni. 301 3. §. A vágatási sorrendet a közvágóhidi. felügyelő javaslata és véleménye alapján a városi tanács állapítja meg. Az érvényben levő vágatási idő és vágatási sorrend a közvágóhidi irodában és a nagy csarnokban, ezenfelül a vágatási idő a közvágóhíd bejáratánál is.kifüggesztendő. A vágatási idő és a vágatasi sorrend a legpontosabban betartandó. 32. §. Az üzletszerű vágáshoz megkívántató szerszámokat minden mészáros, hentes, korcsmáros stb. tartozik magával hozni, azokat jökarban és tiszta állapotban tartani; ellenben a vágókamrák, csarnok, hűtőkamrák, forrázó, paczal mosó és egyéb, köztük a szerszámládák elhelyezésére szolgáló helyiségek belső felszereléséről, a világításról s a katlanok fűtéséhez szükséges fűtő anyagról a város gondoskodik. 33. §. Vágás után a használt helyiségek és az ott levő berendezési czikkek a használók által vízzel szorgosan leöblitendők és tisztán átadandók, a faggyú, körmök, szarvak és hulladékok pedig az e czélra szolgáló helyre rakandók. A bőrök vagy a szárító padlásra helyezendők, vagy nyomban eltávolitandók. 34. §. A levágott vagy leszúrt állatok vére az erre szolgáló edénybe gondosan felfogandó és a legnagyobb elővigyázattal a vágóhídi felügyelő által megjelelt helyre viendő és elhelyezendő. Kivételt képez a sertés vér, ha azt a tulajdonos hazaszállítani kívánja. 35. §. Marhák a belső istállókból, ólakból, akiokból mindaddig, míg azokat az állatorvos meg nem vizsgálta, levágás vagy leszurás czéljából ki nem hajthatók, ki nem vezethetők. 36. §. Közfogyasztásra szánt hus a vágókamrákból és a csarnokból addig, míg azt a vágóhídi állatorvos meg nem vizsgálta és az egyes szétválasztott hus-, illetve állatrészek a hatósági pecséttel ellátva nincsenek, el nem vihetők, s a hűtőkamrába el nem helyezhetők. Közfogyasztásra szánt hus- és állatrészeknek a közvágóhidról való elszállítása szemlejegy nélkül szigorúan tilos. A vágatási bárczák a szemlejegy kézhez vétele után a felügyelőnek átadandók, hus- és állat-részek a közvágóhidról mindaddig el nem szállíthatók, míg az azokra vonatkozó vágatási bázcza a felügyelőnek át nem adatott. A vágatási bárcza átvétele a felügyelő által a szemlejegyen elismerendő. 37. §. Közfogyasztásra, kimérésre, kifőzésre, vagy emberi élvezet czéljából feldolgozásra szánt hus- és állatrészeknek a közvágóhidról való elszállítása csakis a 302 por, sár, piszok és legyek ellen teljesen megvédő tiszta ponyvával vagy gyékénynyel fedett kocsikban engedtetik meg. Levágott, leszúrt és lemetszett állatok, a melyek fel nem darabolt állapotban és bőrükben hagyva\' szállíttatnak el a közvágóhidról, ugyancsak az itt körülirt kocsikban, vagy csak ugy szállitandók el, hogy azok a közönség szeme elől teljesen eltakarva legyenek. A jelen szakaszban felsorolt hus- és állatoknak a kocsikról a mészárszékbe, üzletbe vagy a feldolgozásra és esetleg megőrzésére szánt helyiségbe való átvitele, áthordása csak tiszta fehér lepedőlíben szabad, hogy azok a közönség szemei elől eltakarva legyenek. 38. g. Tilos a levágásra előkészített állatokkal kegyetlenül bánni; a vágásnak és leszurásnak gyorsan kell történnie, hogy az állat kevésbbé kinoztassék. 39. §. A levágásnak, feldolgozásnak és feldarabolásnak gyorsan és tisztán kell történnie, ugyanezért különösen a feldarabolásnál ügyelni kell arra, hogy a belek, gyomor, hugy- és epehólyag tartalmával a hus be ne szennyeztessék; fel nem használható testrészeknek — melyekhez a méhgyiimölcs is tartozik — e czélra külön megjelelt helyre leendő elhelyezését mindenkor a húsvágók, mig ezek fertőtlenítését a vágóhídi szolgák tartoznak teljesíteni. 40. §. A 39. §. rendelkezéséhez képest az állatok zsigerei, belső szervei (u. m. paczal, gyomor, belek, orr, köröm stb.) a feldarabolás, illetve az elválasztás után azonnal az e czélra szolgáló helyiségbe viendők, ezek ugyanott megtisztitandók és sem innen, sem pedig a közvágóhidról tisztátalan állapotban el nem vihetők. Azon esetekben, amikor az itt körülirt állatrészeket az állattulajdonos maga fel nem használja, sem rendes alkalmazottjai által fel nem használtatja, hanem azokat a szétválasztás után másnak eladja, ezek is azokat a közvágóhidról csakis megtisztított állapotban vihetik el. Ezen eladott állatrészek tisztogatása csakis a várossal e tárgybani szerződéses viszonyban állók által teljesíthetők. Ezen szerződés nyilvános árverés alapján a városi tanács által külön meghatározandó feltételek mellett akként kötendő meg, hogy az illető szerződő fél a tisztogatás czéljára szolgáló helyiség használatáért évenkint bizonyos dijat fizetni, a felhasznált fűtőanyagot pedig suly- és a helyi piaczi árak szerint a városnak minden hónap végével a városi pénztárba megtéríteni köteles. 41. §• A közvágóhidra hajtott azon marhákat, melyeknek járlata hiányos vagy szabálytalan, levágni szigorúan tilos; a vágóhídi felügyelő által őrizet alá veendő és az ügy állásáról az Iső fokú hatósághoz azonnal jelentést tenni tartozik. 303 42. §\'. Figyelemmel a jelen szabályrendelet 35. §-ának azon rendelkezésére, mely szerint a marhákat mindaddig\' levágni tilos, mig azokat az állatorvos élő állapotban meg nem vizsgálta, ennek eredményéhez képest a beteg vagy gyanús állat az egészségesektől az állatoivos rendeletére elkülönitendő, esetleg azonnal levágandó, és ha a hus egészségesnek bizonyulna, az fogyasztásra bocsáttatik, ellenkező esetben annak megsemmisítése mindenkor az állatorvos által a vágóhídi felügyelő előleges értesítése mellett szabályszerüleg eszközlendő, minden esetben azonban az állatorvos a rendőrkapitányságot értesíteni, s annak határozatát kikérni köteles, kivéve a legsürgősebb eseteket, melyek ugyanoda utólagosan bejelentendők. 43. §. A vágás befejezte után az állatok testrészei az állatorvos által ujolag megvizsgálandók, s ha az állat, illetve tiusa egészségesnek találtatott, annak minden feldarabolt része alábbiak szerint megállapítandó hatósági pecséttel ellátandó és ezenfelül erről ugyancsak az alábbiak szerint szövegezett szemlejegy kiállítandó. Az állattulajdonos a bélyeghelyeket és a szemlejegyeket megőrizni köteles. 44. §. Ha az állatorvos az élő állaton oly betegséget vagy ilyennek gyanúját látja fennforogni, amely" miatt a hus fogyasztásra nem bocsátható, a levágást meg nem engedheti, ha pedig ily betegséget a levágatás után állapit meg, a hus forgalomba nem hozható; ezen esetekben, valamint akkor is, ha a betegség ragályosnak bizonyul, de ez a hus értékesítését esetleg nem zárja ki, az állatorvos a rendőrkapitányságnak azonnal tartozik jelentést tenni, amely hatóság a további intézkedéseket azonnal megteszi, s a mennyiben a hus csak ipari czélokra volna felhasználható, emberi élvezetre alkalmatlanná teszi s a felhasználás módozatait megállapítja. 45. §. Az állatorvos a hus husvizsgálatot a felügyelő jelenlétében tartozik teljesíteni. Az állatorvos szakvéleménye az első fokú köz-és állategészségügyi hatóság ellenőrzése alá tartozik. - Valahányszor a felülvizsgálat szükségessé válik, a vizsgálatot ezen haióság, a felülbirálatot a kerületi állami állatorvos és a hatósági orvosból álló szakbizottság közbejöttével foganatosítja és az ezen vizsgálat alapján hozott határozat végérvényes; ezen szakbizottság véleményét jegyzőkönyvbe foglalni köteles. 46. §. A jelen szabályrendelet 45. §-ában emiitett vizsgálati költségeket (fuvar és napidijat), amennyiben a _ felülbirálat hatósági intézkedés folytán történt, a város pénztára, amennyiben magánszemély panaszára történt, marasztaló határozat esetében a panaszttevő, felmentő határozat esetében a városi pénztár fedezi. 304 4. §. 1. A lesoványodott állatok busa, mely száraz, esetleg vizenyős, halványszínű, vagy ha a csontvelő a kocsonyához hasonló, továbbá minden olyan esetben, midőn a lesoványodás belső betegségekre vezethető vissza. 2. Fiatal állatok husa egyáltalán nem bocsátható közfogyasztásra, ha köldökzsinóra még le nem esett, vagy ha az izomzat kocsonyához hasonló, vizenyős. 3. Elhullott, mérgezett, villámütött és erősen meghajtott állatok husa. Megmérgezett, de kiépült állatok, ha a mérgezés növényi anyaggal történt, 8 nap, ha pedig ásványi anyaggal, 3 hét elmultával vághatok csak le. 4. Ha az állat a következő betegségek valamelyikében szenved: a) keleti marhavész, b) lépfene (an-trax), c) serczegő üszök, d) veszettség, e) juhhimlő, f) sertés orbáncz, g) forraló izkór (trichinóris), h)geny és esvérüség, s ennek okai közül főleg az ellési láz és az uj szülöttek köldökgyulladása, ez esetben az állat tgyik része sem használható. Amennyiben ezen betegségek az élő állaton már észlelhetők, levágatását megengedni nem szabad, sőt ilyen esetekben a hus akkor sem hozható forgalomba, ha a betegség gyanúja forog fenn. Az élő állaton észlelt ezen betegségek esetében, melyről a rendőrkapitányság azonnal éitesitendő, ezen hatóság intézkedik, hogy ezen állatok az illető állatulajdonos által a rendőrség felügyelete alatt, az elővigyázati és óv-rendszabályok szigorú betartása mellett a gyepmesteri telepre szállíttassanak s ott vagy megsemmisíttetnek vagy gyógykezeltetnek. A lépfene és sertés-orbánczban beteg állattal közvetlenül érintkezett állatot az érintkezéstől számítva 6 napon belül közfogyasztásra levágni tilos. 48. §. Ragadós száj- es körömfájás esetén a rendőrkapitány engedélye alapján állatok csak akkor vághatok le közfogyasztásra, ha a betegséget a hatósági állatorvos enyhe lefolyásúnak jelenti ki, s ha az állatok jó húsban vannak és genyedés vagy üszkösödés a körmök között nincs, végre ha láztalanok. A száj betegsége esetén az egész fej, a végtagok betegsége esetén pedig a térdtől, illetve a csontizülettől lefelé, a lábak elvetendők. 49. §. Himlős juhok és sertések levágatása szintén tilos, de ily nyájból a levágás után is egészségesnek talált állatok husa közfogyasztásra bocsájtható. 50. §. Rühös állat, ha jól táplált s a bőrén csak kevés pörk találtatott, levágható és husa közfogyasztásra bocsájtható, de lesoványodott és elcsenevészedett állat levágása tilos. 305 51. {?. Ragadós tüdőlobban szenvedő marha husa, ha az állat jól táplált, magas láz rajta nem észleltetett, s a beteg tüdőben genyedés vagy üszkösödés nincs, fogyasztásra bocsájtható, de a tüdő és a közeli nyirk mirigyek minden esetben megsemmisítendők. Borsókás sertések husa feltétlenül elvetendő, az elkobzott hus és szalonna petróleummal való leöntése után ipari czélokra felhasználható, a bőr szabadon értékesíthető. 52. §. Mételykórban, szőrféregben, kergeségben és sugárgomba betegségben szenvedő állatok husa, ha az állat jól táplált, forgalomba hozható, de a beteg részek megsemmisítendők. 53. §. Gümőkórban (gyöngykór) szenvedő állatok husa, ha csak egy szerv van megtámadva, s csak a közeli nyirk mirigyek betegek, ha az állat jól táplált s láz-talan, fogyasztásra bocsátható, de ha egymástól távol eső és a nagy vérkör utján összefüggő több szerv van megbetegedve, vagy a beteg szervektől távol eső test-táj nyirk mirigyei elrojtosodtak, vagy ha heveny gümőkór van jelen, s ha az izmokban is találhatók sajtos gázok, vagy végre, ha az állat lesoványodott, husa a közfogyasztás alól elvonandó. A beteg szerv és a giimős csomók megsemmisítendők. 54. §. Ütés, verés vagy esés folytán megsérült állatok levágása megengedhető, feltéve, ha az állaton láz nem mutatkozott, a seb egészen tiszta és körülötte a szomszédos szövet nem mutat duzzadást. Rögtön támadt felfúvódás vagy dobkór miatt kényszerbői levágott állatok husa forgalomba hozható, ha a levágás kellő időben teljesíttetett, a vér teljesen kifolyt és ha valami más betegségre utaló elváltozások nem észlelhetők. 55. §. A felsoroltakon kívül bármely betegség, mely az állaton a láz tüneteit idézi elő, genyedést vagy a -terimbiles (paranchymas) szervekben zavaros duzzadást mutat, továbbá mely miatt az állat lesoványodott, a a levágatást vagy forgalomba bocsátást teljesen kizárja, ily tünetek, illetve elváltozások nemlétében, ha az állat jól táplált, betegsége esetén is levágható és husa forgalomba hozható, de a beteg testrészek minden esetben megsemmisítendők. 56. §. A közvágóhidra kihajtott s a levágatástól eltiltott vagy levágás után megsemmisítendő, vegre ipari czélokra feldolgozható marhák után lefizetett vágatási-, pótdíj vagy tartási dijak visszatérítésére az állat tulajdonosa vagy birtokosa igényt semmi körülmények közt sem tarthat. 57. §. Hatósági intézkedés alapján a közvágóhidról megfigyelés, megsemmisítés vagy gyógykezelés végett a 306 városi gyepmesteri telepre kiszállítandó állatokra nézve a jelen szabályrendelet érvényben hagyja az ezen állatok bánásmódja, kezelése tárgyában fennálló állategészségügyi rendeleteket. 58. §. A jelen szabályrendelet 2-ik szakaszában meghatározott marhák kényszervágatásaira nézve is a jelen szabályrendelet rendelkezései érvényesek, de ha a hirtelen tellépett életveszély a vágás elhalasztását (t. i. a marhának a közvágóhidra való kiszállítását stb.) nem engedi, a marha az állatorvos odaérkezése előtt is levágható, tovább azonban csak akkor dolgozható fel, ha erre az állatorvos, az állat belső szerveit alaposan megvizsgálván, engedélyt adott. A hirtelen fellépett életveszélyről a rendőrkapitánynak azonnal jelentés teendő, akinek kötelessége az állatorvos azonnali kirendelése iránt intézkedni. 59. §. A magánosok által kényszerből levágott és az állatorvos által megvizsgált állatok egészséges terményei csakis a polgármester engedélye alapján kerülhetnek forgalomba. A polgármester az engedélyt csakis az állatorvos véleménye és a vágatási díjnak lefizetése alapján adhatja ki. A polgármester ezen engedélye egyszersmind helyettesíti a szemlejegyet. Hí. Fejezet. A hus kiméréséről. 60. §. Husmérőknek, husárusoknak (mészárosok és henteseknek) üzleti helyiségeik padlózata asphalt, keramit, czement vagy mozaikkal burkolandók, falaik 2.20 méter magasságig márványlapokkal fedendők, vagy Lucz-féle porczellán mázzal, czementtel, olajfestékkel vonnaodók be, kimérő és húsvágó asztalaik márványlapokkal vagy horgonyzott pléhvel fedendő, a hus felakasztására szolgáló fogasok és ezek tartói a rozsdának ellentálló csiszolt fémből vagy érczből készítendők. Az üzleti helyiségek és ezek berendezései kifogástalanul és állandóan tisztán tartandók. 61. §. Minden üzlethelyiségben és a piaczi sátorokban kötelesek ezek tulajdonosai, illetve birtokosai az általuk a hus megmérésére használni szokott mérlegen kivül a vevő közönség számára hiteles próbamérleget tartani. Ezen mérlegek a kellő számú sulymérőkkel való eltátásáért és tisztántartásáért, ugy nemkülönben hitelességeért az üzlettulajdonosok, illetve birtokosaik felelősek. Ezen mérlegeket kötelesek akként elhelyezni, hogy a kimért hust könnyen és hozzáférhatően a vevő önmaga is nyomban megmérhesse. Tilos bárkit ezen utánmérésben megakadályozni s ezeket sértő vagy gúnyos megjegyzésekkel illetni. 307 62. Oly húsnak, alkatrészeknek áruba bocsátása, az üzlethelyiségben való tartása, amelyről a szabályszerű szemlejegy fel nem mutatható, szigorúan tilos. Az ilyen hus elkobzandó. A jelen szabályrendelet 58. §-ában hörülirt húsok és alkatrészeknél a szemlejegyet és a bélyegzést a polgármester engedétye helyettesíti. 63. §. Hus eladásra és kimérésre szolgáló helyiségek (üzletek, sátrak) bejárata előtt, ugymiüt magában a helyiségben egy nással mindenben megegyező s szem-betiinőleg kifüggesztendő husárjegyzékek tartása kötelező. Ezen husárjegyzékeken a húsnak ára, az állat faja, neme, testrésze és minősége szerint, a szokásos elnevezéseknek megfelelően, külön-külíin kitüntetve kell lenni. Ezen husárjegyzékeknek mintáját a rendőrkapitányság állapítja meg. 64. §. Húsnak, állatrészeknek és bőröknek az üzlethelyiség előtt vagy azon kiviili kirakása, kiakasztása szigorúan tilos. 65. §. Feldolgozott husnemüek, u. m. kolbász, hurka stb. csak friss húsból készíthetők s bocsáthatók áruba, megromlott kolbász, hurka stb. félék elkoboztatnak. 66. §. Piaczi eladásoknál is a jelen szabályrendelet rendelkezései érvényesek, azzal a külömbséggel, hogy a piaczi sátrokra és bódékra a 60. §. bekezdő pontjában foglalt rendelkezések csak annyiban birnak érvénynyel, amennyiben azok a helyi viszonyok mérlegelése mellett nehézségekbe nem ütköznek. A 60. §. rendelkezésére nézve a városi tanács minden egyes esetben külön-külön saját hatáskörében intézkedik. 67. §. Piaczi husárus a piaczon csak egy helyet foglalhat el, s a kimérést vagy maga, vagy állandó — a rendőrkapitányságnál előlegesen bejelentett — megbízottja által teljesítheti; ezen megbízott a rendőrkapitány által igazolványnyal látandó el, s azt kívánatra azonnal előmutatni köteles. 68. §. A huskiméréssel foglalkozók kifogástalanul tisztán öltözködni, tiszta kötényt használni, tisztán és tiszta eszközökkel dolgozni kötelesek. 69. §. Az úgynevezett nyomtatéknak (u. m. csontok, máj, velő, tüdő stb., az úgynevezett czuvagnak) hússal együtt, vagy hus fejében való kiszolgálás a vevő beleegyezése nélkül tilos; különben a nyomtaték (czuvag) csakis az árjegyzékben felemlített árnak külön felszámítása ellenében szolgáltatható ki. 308 . §. A vevő közönség, nemkülönben a hatósági közegek kívánatára a szemlejegy feltétlenül előmutatandó. 71. §• A közvágóhidról elszállított hus közegészségügyi tekintetből ugy a hatósági orvosok, mint a városi aliatorvos felügyelete alatt áll. Ugyanezért ugy a városi hatósági, mint a városi állatorvosoknak kötelességük a mészárszékben, hűtőkamrákban, jégvermekben, üzletekben és sátorokban elhelyezett, s kimérésre vagy feldolgozásra szánt hus- és állatrészeket havonkint többször, legalább azonban négyszer megvizsgálni és a vizsgálat eredményét az illetőknél levő naplóban a rovatok pontos kitöltése mellett bevezetni s a bevezetést aláírásukkal igazolni; s ezen vizsgálatokról havonkint a városi polgármesternek jelentést tenni. Az alábbiak szerint megállapítandó naplók beszerzése s gondos megőrzése az illető mészárosok, hentesek, korcsmárosok stb. kötelessége. IV. Fejezet. A vágóhídi felügyelőről. 72. §. A közvágóhidi felügyelőt nyilvános pályázat alapján cl Vfí rosi képviselő-testület élethossziglan választja. A közvágóhidi felügyelő a városi tisztviselői személyzetnek, mint ilyen a városi nyugdij-intézetnek is kötelezett tagja. 73. §. A felügyelő illetményeit a városi pénztárból húzza s ezek havonkint egyenlő és előre fizetendő évi 1440 koronában, a vágóhídon lévő természetbeni lakásban, fűtésben és világításban állapittatnak meg. 74. §. A felügyelő köteles megválasztása és állásának elfoglalása után számított egy hónap alatt felszólítás nélkül évi fizetésének (1440 koronának) megfelelő tiszti biztosítékot akár készpénzben, akár óvadékképes értékpapírokban a városi pénztárnál letenni, vagy ezt fizetése háromszorosának megfelelő értékkel bíró ingatlanon jelzálogilag biztosítani. 75. §. A felügyelő, mint a közvágóhíd közvetlen felügyelője, teljesiti mindazon teendőket, a miket a jelen szabályrendelet a közegészség, állategészség és köztisztasági szabályok, a városi képviselőtestület, a városi tanács, a városi polgármester hatáskörébe utalnak. -A felügyelő a közvágóhídon a részére kijelölt lakásban lakni és ott állandóan tartózkodni köteles. Távozni csak a polgármester előleges engedélye mellett szabad. 309 . §. A közvágóhíd és ennek minden néven nevezendő tartozékai közvetlenül a felügyelő felügyelete alatt állanak. Ugyanezért kötelessége a közvágóhidi épületek és felszereléseinek állandó jó karban tartásáról, a közvágóhíd, ennek tartozékai, csatornái és környéke tisztántartásáról gondoskodni, mivégből rendelkezésére két állandó vágóhídi szolga áll. Károk, rongálások és tisztátalanságokért, amennyiben ezek okozói ellen a jelen szabályrendelet rendelkezései szerint az intézkedések megtételét igazolni nem tudja, első sorban a felügyelő felelős. 77. §. A felügyelő tudta és\' engedélye nélkül a közvágóhidra semmi néven nevezendő marhát bevezetni nem szabad, ugyanezért a felügyelőnek kötelessége a közvágóhidat és tartozékait folyton és éberen ellenőrizni. Kötelesség továbbá a felügyelőnek a közvágóhidra vezetett marhákat a bevezetés, illetve a bekötés előtt azonnal megvizsgálni, a járlati levél alapján az azonosságot és tulajdonjogot megállapítani, a bevezetett marhát a bekötés előtt pontosan és lelkiismeretesen megmázsálni, a fizetési bárczát felülvizsgálni s a borjuknál azok korát az állatorvossal együtt megállapítani. Mindezek megtörténtét az alább megállapított szöveg szerint ugy a járlati levelekre, mint a befizetési bárczákra pontosan és lelkiismeretesen rávezetni, ezen záradékokat aláírásával hitelesíteni, s ugy a járlati leveleket, mint a vágatási bárczákat gondosan megőrizni. A bevezetés alkalmával gyanúsnak vagy betegnek talált marhát az e czélra szolgáló külön istállóba, ólba, akolba vezetteti s azt azonnal egy „B" betűvel ellátott szurok bélyegzővel megbélyegezi. 78. §. A felügyelő felelősség terhe alatt köteles a jelen szabályrendelet, valamint a fennálló közegészség- és állategészségügyi szabályok rendelkezéseinek betartását ellenőrizni, ugyanezert ezen minőségben a közvágó-hidon és az ehhez tartozó területen tett rendelkezéseit és utasításait mindenki tisztelni, követni és végrehajtani köteles. A felügyelő kötelessége a jelen szabályrendelet, a fennálló közegészségügyi, állategészségügyi és köztisztasági szabályok, valamint ezen minőségben tett rendelkezései és intézkedései ellen vétőket felelősség terhe alatt az iiletékes hatóságnál azonnal feljelenteni megbüntetés végett. 79. §. A felügyelő állapítja meg és ellenőrzi a vágatási sorrendet, ő osztja be a vágómarhákat, istállókat, ólakat és aklokat; a vágatási sorrend megállapítása csak a városi tanács jóváhagyása után bír érvénynyel. 80. §. A felügyelőnek kötelessége a vágóhídi állatorvos által teljesített vizsgálatoknál jelen lenni, az állatorvos által saját hatáskörében tett intézkedéseknek és ren- 310 delkezéseknek érvényt szerezni. Köteles minden aggályosnak tetsző mozzanatról az illetékes hatósághoz jelentést tenni. 81. §. A felügyelő kötelessége az alábbiak szerint megállapított naplók egyes rovatait azonnal pontosan, lelkiismeretesen, tisztán és vakarások nélkül kitölteni, minden hónap végével lezárni, s a vágatási bárezákkal együtt a városi tanácsnak a következő hó 2-ik köznapjáig jelentésével beterjeszteni. Kötelessége ezen naplókon kivül ugyancsak az alábbiak szerint megállapítandó iktató könyvet pontosan vezetni, s a hozzá érkezett ügyiratokat, nemkülönben fogalmazványait eredetiben megőrizni és ezeket irattárilag kezelni.\' Kötelessége végül észleleteiről és tapasztalatairól pontosan naplót vezetni és azt minden hó végén a polgármesternek bemutatni. V. Fejezet. A vágóhídi állatorvosról. 82. §. Közvágóhidi állatorvos csakis állatorvosi képesítéssel biró egyén lehet. A közvágóhigi állatorvost nyilvános pályázat alapján a városi képviselőtestület élethossziglan választja. A közvágóhidi állatorvos a városi tisztviselői személyzetnek, mint ilyen a városi nyugdij-intézetnek is kötelezett tagja. 83. §. A közvágóhidi állatorvos illetményeit a városi pénziárból húzza, s ezek havonkint egyenlő és előre fizetendő évi 1200 koronában és 400 korona fuvar átalányban állapittatnak meg. 84. §. A közvágóhidi állatorvos a jelen szabályrendelet által hatáskörébe utalt teendőket foganatosítja; teljesiti ezen kivül a városi képviselőtestület, a városi tanács és a városi polgármester által hatáskörébe utalt teendőket, végrehajtja a közegészség, állategészség és köztisztasági szabályokat. 85. §. Az állatorvos kötelessége a vágatási idők alatt a közvágóhídon tartózkodni; levágás vagy leszurás előtt áz élő állatokat megvizsgálni, a vágásokat a jelen szabályrendelet 34, 36, 39, 40, 43, 44, 45, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54 és 55. §§-ainak rendelkezéseihez képest szigorúan ellenőrizni és ezen itt felsorolt szakaszok rendelkezései szerint felelősség terhe alatt eljárni, ugyanezért köteles a közvágóhídon levágott és leszúrt állatok feldolgozásánál is jelen lenni. 86. §. Az állatorvos hatásköréhez tartozik az istálló rend fentartása, mely eljárásnál az állattulajdonosok neki feltétlenül engedelmeskedni tartoznak; felügyel az J 31 í |. állatokkal való bánásnódra, mindennemű állatkínzást azonnal betiltani és az ezt ismétlőket a rendőrkapitánynál esetről-esetre szigora megbüntetés végett feljelenteni tartozik. 87. §. Kivételes vágatási időben a közvágóhidi állat-- orvosnak igénye van a jelen szabályrendelet 2o. §-ában megállapított dijaknak kezéhez leendő kifizetését követelni, amennyiben a vágatás este 10 óra után és reggel 6 óra előtt teljesíttetnék, a vizsgálati dijak kétszeres öss-zegére van igénye. Ezen igénye fennáll a közvágóhídon a vágatási időn kivül eszközlendő kényszervágások esetében is. Tilos az állatorvosnak a vágatási idő alatt a közvágóhídon teljesített vizsgálatokért bármi néven nebezendő díjazást követelni, vagy ilyent elfogadni. Az állatorvos a vágatási időn kivül magángya-j korlatot folytathat, de ez által a jelen szabályrendeletben meghatározott kötelességét el nem hanyagolhatja. Amennyiben a magángyakorlat miatt kötelességeit elmulasztaná, a magángyakorlattól eltiltható. 88. §. Az állatorvos köteles az élő állatok megvizsgálása után azok járlati leveleit a felügyelőtől elismervény ellenében átvenni, azokra az alább megállapított záradékot reá vezetni, azt aláirni és azokat felelősség terhe alatt megőrizni. Kötelessége továbbá az alább megállapított naplókat vezetni és azok rovatait pon-I tosan, lelkiismeretesen, tisztán, vakarások nélkül azonnal kitölteni és ezen naplót minden hó végével lezárni, a záradékba számokkal és betűkkel a járlati j leveleknek mint mellékleteknek számát kitüntetni, s ugy a naplót, mint a járlati leveleket a városi tanács-| hoz jelentésével minden hó 2-ik köznapjáig beterjeszteni. Kötelessége az alább megállapított iktató könyvet pontosan vezetni s a hozzá érkezett ügyiratokat, nemkülönben fogalmazványait eredetiben megőrizni s ezeket | irattárilag kezelni. Kötelessége végre állategészségügyi ; tekintetben tett tapasztalatait jegyzékbe foglalni, s az ! előfordultakról havonkint a városi tanácsnak minden hó 2-ik köznapjáig jelentést és egyszersmind javasla-1 tot tenni. VI. Fejezet. 1 „ . ; < ■ " A közvágóhidi szolgákról. 89. §. A közvágóhíd rendben és tisztántartása czéljából egy rendes és egy kisegítő szolgai állás rendszere-sittetik. Mindkét szolgát a városi polgármester nevezi ki, a rendes szolgát élethossziglan, a kisegítőt pedig egy havi kölcsönös felmondási idő mellett. A rendes szolga a városi szolgaszeméiyzetnek, s mint ilyen, a városi nyugdíjintézetnek kötelezett tagja. 90. S- A rendes szolgának illetményei havonkint előre és egyenlő részletekben fizetendő évi 500 koronában, 312 a vágóhídon levő természetbeni lakásban, fűtésben és világításban állapittatnak meg. A kisegítő szolgának illetménye havonkint utólag egyenlő részletekben fizetendő 500 koronában áljapittatik meg. 91. §. A rendes szolga, mint a közvágóhíd őre, a közvágóhídon lakni és ott állandóan tartózkodni köteles. A közvágóhidat sem éjjel, sem nappal a felügyelő tudta és engedélye nélkül elhagynia nem szabad. 92. §. A közvágóhidi szolgák közvetlen a felügyelő rendelkezése alatt állanak s ennek utasításait, parancsait, főként pedig a jelen szabályrendelet rendelkezéseit végrehajtani felelősség terhe alatt kötelesek. VII. Fejezet. Vegyes és átmeneti intézkedések. 93. A közvágóhidi felügyelő és a közvágóhidi állatorvos hivatalos helyiségei a közvágóhídon e czélra kijelölt helyen vaunak. 94. §. A hűtőkamrák — a melyek kettős ajtóval s az ajtók különböző zárakkal látandók el — a felügyelő őrizete alatt állanak s abba a felügyelő tudta nélkül hus be nem helyezhető, abból el nem szállítható. A külső ajtó kulcsa a felügyelőnél, a belső ajtó kulcsai pedig a hus tulajdonosoknál őrizendők. A hus- és állatrészek a hűtőkamrákba akként helyezendők el, hogy azok egymástól megkülönböztethetők, s összo téveszthetők ne legyenek. A húsnak egymástól való megkülönböztetéséről a hus tulajdonosok tartoznak gondoskodni. 95. §. A vízvezeték vizével mindenki takarékoskodni és a vízvezeték használata után a csapokat elzárni köteles. A csapok szándékos vagy gondatlanságból való nyítvahagyása szigorúan tilos. Hasonlóképpen szigorúan tilos a tüzelőanyagnak a szükségesen felül való pazarlása és fogyasztása, a csatorna nyílásoknak be-dugása, a csatornákba oly tárgyaknak a bedobása, a melyek a viznek szabad lefolyását gátolják, avagy rothadásba átmenve, a vizet bűzössé és fertőzötté teszik, a vízgyűjtő gödörben levő szűrőnek a felügyelő engedélye és tudta nélküli kiemelése és végül a világítási testeknek a kelleténél tovább való égetése, a vezetéknek rongálása és az ahhoz való hozzányulás. 96. §. Közegészségi és köztisztasági tekintetekből — sertéseknek e város belterületén való tartása, hizlalása szigorúan tilos. Ezen szakasz alól kivételt képeznek a magánosok által kizárólag saját czéljaikra s házi szükségletűk fedezésére hizlalandó sertések tartása, amelyek \' 1)1 ül 313 száma azonban egy háztartásban élő családnál háromnál több nem lehet. Sertéshizlaldák felállítása csakis a város külterületén, a városi tanács által e czélra kijelölt helyen engedtetik meg. A magánosok által saját házi szükségletre sertéseik hizlalásához használt ólak a rendőrség felügyelete alatt állanak és azok ugy a saját, valamint a szomszédos lakásoktól legalább 6 \' méter, a szomszédok határvonalaitól pedig legkevesebb > 2 méter távolságra és akként állíthatók fel, hogy azok könnyen tisztithatók legyenek. Ezen ólaknak és környéküknek tisztántartásáért a tulajdonosok és birtokosok felelősek. Ezekre egyébként érintetlenül hagyatnak az építési szabályrendeletnek ide vágó rendelkezései. Ugyancsak közegészségügyi és köztisztasági tekintetekből tilos a város belterületén a nyers bőr és csont szárítása, gyűjtése, illetve elraktározása, miért is az ilyennemű raktárak jelen szabályrendelet életbeléptével a városi tanács által meghatározott külön területre kihelyezendők és a jövőben csakis a városi tanács által kijelölt külterületeken állíthatók fel. 97. §. Azon magánosok, kik a jelen szabályrendelet 20. §-ához képest sertéseiket a közvágóhídon óhajtják levágni, részben vagy egészben feldolgozni, kötelesek ebbeli szándékukat a közvágóhidi felügyelőnél a levá-gatást megelőző 24 órával előbb, a használati dij lefizetéséről kiállított bárcza felmutatása ellenében bejelenteni. A felügyelő a használati dij lefizetését igazoló : bárcza felmutatása esetére köteles a bejelentést elfogadni, ennek megtörténtét s az általa a levágás és feldolgozás eszközölhetésére megállapított és kitűzött időt az alábbiak szerint a fizetési bárczára reávezetni. Ha az állattulajdonos a bejelentéssel egyidejűleg a leszúrandó sertését vagy sertéseit is a vágóhidra hajtja vagy szállítja, köteles a felügyelő — amennyiben a járlati levél rendben van s a fizetési bárcza feimutat-tatik — a sertést megmázsálni és a bejelentés elfogadása esetére az állatokat az ólakba elhelyeztetni. A bejelentő köteles a láttamozott befizetési bárcát különbeni igényeinek elvesztése terhe alatt megőrizni s amennyiben a levágandó sertés nem a bejelentés megtételekor hajtatik vagy vitetik a vágóhidra, a sertésnek a vágóhidra leendő hajtása alkalmával ismét felmutatni Egyébként a magánosok által kizárólag házi szükségletök fedezésére eszközlendő vágásokra nézve, ha a levágás a vágóhídon történik, a jelen szabályrendeletben a vágásra, a vágóhíd használatára nézve fennálló szabályok is érvénynyel birnak; azonban a feldolgozott hus a közvágóhidról bélyeg és szemlejegy nélkül is elszállítható, de csak akkor, ha a vágási bárcza a felügyelőnek átadatott. Ezen magánfogyasztásra levágott sertéseket az állatorvos oly módon köteles — mint a közfogyasztásra szántakat — megvizsgálni, mégis anélkül, hogy a magánfogyasztót munkájában vagy a hus elszállításában akadályozná. Az állatorvos ezekről is az alábbiak szerinti naplót vezetni köteles s amennyiben ezen vizsgálata alapján arról győződne meg, hogy az állat husa nem egészséges és annak élvezete az ember egészségére ártalmas volna, köteles a tulajdonos nevének, utcza és házszám megjelölése mellett, a rendőrkapitánynak azonnal jelentést tenni. 98. §. Amennyiben egy járlati levél több darab állatról van kiállitva s nem valamennyi vitetik a vágóhidra, a járlati levél pedig nem helyeztetik letétbe, ugy a vágóhidra vezetett marhának erről leendő lejegyzése és egy j uj járlati levélnek kiállítása követelendő, ha pedig valamennyi a vágóhidra vezettetik, a járlati levélre minden darabról a jelen szabályrendeletben elrendelt leletek külön-külön lesznek reávezetendők. 99. §. A jelen szabályrendelet 81. §. rendelkezéséhez képest a felügyelő köteles azon vágásokról, amelyekre nézve a közvágóhidi kényszer fennáll, az a) mintájú, azon vágásokra nézve, amelyekre a vágóhídi kényszer nem áll fenn, a b) mintájú naplót vezetni. Az a) mintájú napló a következő rovatokat tartalmazza: 1. rovat folyó szám, 2. az állattulajdonos neve, 3. foglalkozása vagy polgári állása, 4. a vágóhidra vezetett állat faja, 5. az állat neme, 6. az állat kora, 7. az állat súlya, 8. az állatnak a vágóhidra történt befogadásának ideje (hónap, nap és óra szerint) 9. a járlati levél kelte (helye és idő szerint) és száma, 10. a vágatási dij lefizetését igazoló bárca kelte, száma, összege, 11. az állattulajdonos, az állat súlya folytán pótdíjfizetésre utasittatott-e (igen vagy nem), 12. a pótdij befizetését igazoló bárcza száma, kelte és ösz-szege, 13. a felügyelő azon intézkedései, az állat levágható-e vagy megbélyegeztetett, 14. az állatorvos vizsgálatának eredménye az élő állaton, 15. az állat levágatásának ideje (hónap, nap és óra szerint), 16. az állatorvos vizsgálatának eredménye a húsra nézve, 17. az állatorvosnak esetleges intézkedései (röviden), 18. a rendőrhatóság határozatainak száma és kelte s ismertetése (röviden), 19. a jelen szabályrendelet 25. értelmében le nem vágott vagy visszatartatni rendelt állatok ott tartási ideje (a napok és órák száma szerint \', 20. az élő állatnak a közvágóhidról való kiszállításának ideje (hónap, nap és óra szerint), 21. a 19. rovat szerint fizetendő pótdij összege és ennek beszedése tárgyában a városi tanácshoz beadott jelentés kelte és száma, 22. az állatorvos aláírása, annak elismeréseül, hogy a járlati levelet átvette, 23. a levágott állatok számszerint és pedig 300 kilogrammon alul, 24. 300 kilogrammon felül, 25. borjuk 6 hónapon alul, 26. borjuk 6 hónapon felül, 27. sertések 60 kilogrammon alul, 28. sertések 60—100 kilogrammig, 29. 100 kilogrammon felül, 30. juh, 31. ürü, 32. birka, 33. kos, 34. kecske, 35. bárány, 36. malacz, 37. jegyzet. A b) mintájú napló a köveikező rovatokat tartalmazza: 1. folyó szám, 2. a bejelentés éve, hónapja\' napja, 3. a bejelentő neve, 4. a bejelentő polgári állás3 és foglalkozása, 5. a lakás, utcza és házszám szerint ■ 315 6. a befizelési bárcza száma, kelte és összege, 7. a leszúrandó sertés neme, 8. faja, 9. kora, 10. súlya, 11. járlati levelének kelte (hely és idő szerint) és száma, 12. a leszurásra kitűzött idő (hónap, nap és óra szerint). 13. pótdij fizetésre utasittatott-e (igen, nem), 14. a pótdij lefizetését igazoló elismervény kelte, száma és összege, 15, a leszurás megtörténtének ideje (hónap, nap és óra szerint) 16. amennyiben a leszurás a kitűzött időn kivül történt, mikor? (hónap, nap és óra szerint), 17. a szabályrendelet 26. §-a bekezdő pontjában érintett idő (nap és óra szerint), a fizetendő összeg, 18. a 26. §. második bekezdése szerint, valamint a 17. rovat szerint fizetendő pótdij beszedése iránti jelentés száma és kelte, 19. az állatorvos aláírása (járlati levelek átvételének elismerése indokaival), 20. jegyzet. A felügyelő iktató könyvének a következő rovatokat kell tartalmaznia: 1. rovat sorszám, 2. az ügyirat érkezésének hónapja és napja, 3. a hatóság neve, helye, 5. az ügyirat kelte (hónap, nap szerint) s száma, 5. az ügyirat tárgya, 6. elintézés napja, 7. elintézés módja, 8. kiadmányozás napja, 9. irattározás napja. 100. §. A jelen szabályrendelet 77. §-ában körülirt leletek a járlati levelekre, a vágatási bárczákra a felügyelő által a következő módon vezetendők rá : a) járlati levelekre szám, a 99. §. alatti napló folyó szám.) Hivatalosan igazolom, hogy az ezen járlati levélen leirt állat a mai napon N. N. által a közvágóhidra vezetett állattal azonos, hogy N. N. lakosnak jogszerű tulajdona, súlya azaz szóval\', kilogramm. Kelt Nagykanizsán, 19.......hó án. N. N. közvágóhidi felügyelő. b) A vágatási bárczára: Hivatalosan igazolom, hogy N. N. által a mai napon a közvágóhidra ve zetett drb . (itt az állat faja vagy neme megjelölendő) megmázsáltam, azaz szóval .kilogramm. Nagykanizsán, 19 évi ..........................hó én. N. N. közvágóhidi felügyelő. c) Hivatalosan igazoljuk, hogy N. N. által a mai napon a közvágóhidra vezetett drb borjúi megvizsgáltuk és azaz szóval hónaposnak találtuk. Nagykanizsán, 19 évi hó -én. N. N. állatorvos. N. N. felügyelő. 101. g. A jelen szabályrendelet 97. §. rendelkezéseihez képest a leletek a vágatási bárczára a következő alakban vezetendők reá: a) szám (a a 99. §. b) napló folyó II. szám), N. N. a mai napon sertés vágást jelentvén be, levágási időül évi hó nap dél^\' óráját tűzöm ki. 23, 316 Nagykanizsán, 19 évi hó én. N. N. felügyelő. b) szám (a 99. §. b) napló folyó II. szám). Hivatalosan igazolom, hogy N. N. sertését megmázsálván, drb drb ................drb, szóval ..-.................kilogrammot nyomnak. Nagykanizsán, 19..........évi _________hó én. N. N. felügyelő. c) a járlati levelekre ..............szám (a 99. §. II. b) napló folyó szám). Levágatik. év hó .......,-én............órakor. N. N. felügyelő. . - j 027§; - ~~ Az állatorvos állal a 88. és 97. §-ok értelmében vezetendő naplók a következő rovatokkal látandók el ; a) a 88. §. értelmében vezetendő naplónak a következő rovatokat kell tartalmaznia: 1. folyó szám, 2. az állattulajdonos neve, 3. polgári állása és foglalkozása, 3. a vizsgálat ideje (hó, nap és óra szerint), 5. a megvizsgált állat neme, 6. faja, 7. kora, 8. súlya, 9. az élő állaton teljesített vizsgálat eredménye: levágható-e, (a rendes időben, azonnal, nem), 10. a vizsgálat eredménye a húsra nézve (egészben, részben egészséges vagy egészségtelen), 11. tett intézkedései (röviden, de világosan), 12. a járlati levél kelte (hely és idő), száma, 13. a rendőrhatósághoz tett jelentéseknek száma és kelte, 14. a szemlejegy száma és kelte, 15. Jegyzet. b) 97. §. értelmében vezetendő naplónak a következő rovatokat kell tartalmaznia: 1. folyó szám, 2. az állattuiajdayos neve, 3. polgári állása, 4. lakása (utcza, házszám szerint), 5. a leölt állat járlati levelének kelte (hely idő) és szám, 6. a leszurás ideje - (hónap, nap, óra szerint), 7. a vizsgálat eredménye, 8. tett intézkedéseinek feljegyzése, 9. Jegyzet. 103. §. Az állatorvos iktatójának a felügyelő iktatójával teljesen azonosnak kell lennie. 104. §. Az állatorvos által a hus és állatrészek bélyegzésére 4—5 czentiméter átmérőjű kerek kautsuk bélyegzőt használ, melyen a turul madár, évszám, és a következő körirat van: közfogyasztásra alkalmas, a közvágóh\'di állatorvos. 105. §. A járlati levelekre az állatok megvizsgálásának eredménye a következőképpen vezetendő reá: és pedig azon állatok járlati levelére, a melyekre a vágóhídi kényszer fennáll, a következőképpen: szám (a 102. §. a) pontja szerint vezetendő napló folyó II. szám). Bizonyítom, hogy a teljesített vizsgálat alapján, az állatot egészségesnek vagy pedig .........betegségben szenvedőnek találtam. Nagykanizsán, 19............ évi hó ...........-én. N. N. közvágóhidi állatorvos. 317 Azon állatok járlati levelére, amelyekre nézve a vágóhídi kényszer nem áll fenn: szám (a 102. §. b) pontja szerint vezetendő napló folyó szám.) II. Bizonyítom, hogy a teljesített vizsgálat alapján az állatot egészségesnek vagy pedig.........betegségben szenvedőnek találtam. Nagykanizsán, 19 évi .........hó......-én. N. N. közvágóhidi állatorvos. 106. §. Az állatorvos által kiállítandó szemlejegy a következőképpen állítandó ki: Szemlejegy szám a vágatási lajstrom 19 száma.) Alulirt közvágóhidi állatorvos N. N. lakós......... által mai napon jelenlétemben levágott drb marhát, borjut, tehenet, ökröt, bikát, bivalt, juhot, ürüt, birkát, kost, kecskét, sertést, bárányt, malaczot megvizsgálván, húsát és belső szerveit......... ......................(itt megnevezendő, hogy minek) kivételével közfogyasztásra bocsáthatónak találtam. Nagykanizsán, 19...........évi................................hó.........."-én. (P. H) N. N. közvágóhidi állatorvos. 107. §. A vágatási dijaknak, a pótdijaknak, ugy az állatok gondozása és ápolása utáni dijaknak befizetése mindenkor a pénztári hivatal hivatalos órái alatt a városi pénztárnál teljesítendő. A vágatási dijakról a következő bárczák állíttatnak ki: A vágatási bárcza A vágatási lajstrom tételszáma, a pénzbeszedési napló tételszáma...............kor............fillérről, mely összeget N. N.............................lakós.......(jelleg)................drb. bemondása szerint hónapos kilogramm" sulyu......... (az állat neme, faja) után a közvágóhíd használata fejében a közvágóhidról alkotott szabályrendelet 21. §-a szerint megállapított vágatási dijat a városi pénztárba hiány nélkül befizetett. Kelt Nagykanizsán, 19 .....évi........................... hó..........-én. N. N. ellenőr. N. N. pénztárnok. BJ Hivatalos elismervény szám (a vága- tási lajstrom napló tételszáma) a pénz beszedési napló tételszáma................. kor............fillérről, mely összeget a tullapon nevezett egyén figyelemmel arra, hogy a levágásra bejelentett állat kora a............. szám, hivatalos megállapítás szerint hat hónapon felül van vagy súlya a hivatalos bizonylat szerint_________________kilogrammot meghaladja, mint pótdijat a városi pénztárba hiány nélkül befizette. Nagykanizsán, 19 évi ........ hó ...........nap. N. N. ellenőr. N. N. pénztárnok. A B) alatti szöveg az A) alattinak hátlapjára nyomtatandó. Minden állatról a vágatási dij külön-külön fizetendő és a befizetésekről a bárcza külön-külön adandó ki. Több állatról egy fizetési bárczát kiállítani tilos. 108. §. A jelen szabályrendeletben megállapított dijak a házi pénztárnak költségvetésileg előirányzott bevételeit képezik, ugyanezért az ezen szabályrendelet alapján 318 a városi pénztár által beszedendő dijak természetűk és nemök szerint elkülönítve, a pénzkezelés és számvitel tekintetében fennálló szabályok szigora megtartása mellett kezelendők és pedig a vágatási és pótdijak a városi számvevő meghallgatása alapján a városi tanács által megállapítandó vágatási lajstromba, a gondozási és eltartási dijak külön al- (segéd) naplókba vezeten-dők. Ezen al- és segédnaplók minden hét végével szabályszerűen lezárandók s a házi pénztárnaplóba benaplózandók. 109. §. A jelen szabályrendelet rendelkezései szerint elkobzott hus, a mennyiben az a hatósági orvos vagy állatorvos által közfogyasztásra bocsáthatónak, vagy ipari czélokra felhasználhatónak találtatik, elkobzás után a rendőrkapitányság által azonnal nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek eladandó, és az ekként befolyt pénzösszegek a városi szegényalap javára azonnal letétbe helyezendők és a városi tanácsnak bejelentendők. Amennyiben pedig sem közfogyasztásra nem bocsátható, sem ipari czélokra fel nem használható, a fennálló szabályok szerint megsemmisítendő. 110. §. Mindazon esetekben, melyekre nézve a jelen szabályrendelet külön intézkedéseket nem tartalmaz, mint elsőfokú közegészségügyi hatóság a városi polgármester van hivatva a jelen szabályrendelet rendelkezéseire nézve fennálló joghatálylyal intézkedni. 111. §• A jelen szabályrendelet rendelkezéseinek végrehajtásáért a közvágóhidi felügyelő, a közvágóhidi állatorvos, a városi orvosok és a rendőrkapitány felelősek. VIII. Fejezet. Büntető határozatok. 112. §. A jelen szabályrendelet rendelkezései ellen vétők kihágást követnek el, s a mennyiben cselekményük nem az 1879. évi XL. t.-cz. 86. és 104. §§-ok szerint büntettetnek, az alábbiak szerint büntetendők és pedig: a) jelen szabályrendelet 3., 5., 10., 12., 15., 16., 17., 18., 31., 33., 34., 39., 50., 43., 58., 60., 61., 63., 64., 66., 67., 68., 69., 70., 95. és 96. §^-aiba ütköző cselekmények elkövetői 1—40 koronáig, ennek be-hajthatlansága esetén 2 napig terjedhető elzárással; b) jelen szabályrendelet 19., 30., 35., 36., 37., 41., 59., 62. és 65. §§-aiba ütköző cselekmények elkövetőit pedig 3 napig terjedhető elzárással és 1—40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel; c) a jelen szakasz a) pontja alatt felsorolt szakaszokba ütköző cselekmények elkövetői, a mennyiben hasonló cselekményekért már egyszer büntetve voltak és büntetésük végrehajtásától számított két év még 319 nem telt el, a jelen szakasz b) pontja szerint büntetendők. A jelen szakasz a) b) és c) pontjai alapján szabandó pénzbüntetések a városi szegényalapot etik. Jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások felett kihágási eljárást szabályozó 38547/80. szánna belügyi és igazságügyi ministeri rendelet rendelkezéseihez képest első fokban a rendőrkapitány, másod fokban a vármegye alispánja és harmad fokban a m. kir. belügyminister bíráskodik. Jelen szabályrendelet, ennek jogerőre emelkedése után 15 nap múlva lép hatályba. A jelen szabályrendelet 37. §-ának első és második bekezdésében és a 60. §-ban foglalt rendelkezései jogerőre emelkedés, után 4 hó múlva, míg a 96. §. eiső bekezdésében foglalt rendelkezés 6 hó múlva és a külső istállók, ólak, aklok és nyári szállásokra vonatkozó rendelkezései, ezeknek a város közönsége áltaj, leendő felépítése és forgalomnak átadása napjával lépnek életbe. Kelt Nagykanizsa rendezett tanácsú város képviselő-testületének 1900. évi november hó 20-án tartóit rendes közgyűléséből. 113. §. 114. §, Kiadta : Lengyel Lajos s. k. 32350 Ili, szám. v. főjegyző M. kir. Belügyminiszter. Jóváhagyom. Budapesten, 1901. május hó 3-án. A miniszter helyett: Gulner államtitkár. REIQUENfELD AlSfiRT kolbász-áru gyára Hagykanizsa, Erzsébet királyné-íér 3. 62 :t j . 6 Tartalomjegyzék. I. FI város története I OLDAL 5 III. IV. v. nepessege területe beosztása.........8 tisztikara.........10 képviselő-testülete......13 képviselő-testület albizottságai . . 19 Egyesületek..........25 Közhivatalok ......., . . 33 Egyházi ezimtár ........41 Katonaság ..........47 50-ik honvéd gyalogezred 48. gyalogezred Il ik zászlóalja cs. és kir. 5-ik lóavató-bizottság népfelkelő járás par< ricsüokság VI. Közművelődés.........51 Tanügy Hírlapirodalom Ingyenkönyvtár Zenetanárok VII. Közegészségügy ........57 Kórházak Orvosok Szülésznők Gyógyszertárak Fürdők VIII. Ügyvédek........^ . . 61 IX. Ipar...................65 Ipartestület Ker. betegsegélyzőjénztár Gyáripar mí Képesítéshez kötő\' iparok X. Szállodák, kávéházak, k rcsniák, bérko- 83 csisok, fuvarosok, g icséplők, helyszerzők, kéniénysep ők, ruhatisztítók XI. Pénz- és biztositó-intézet\'k és részvény- S9 társaeágok XII. Kereskedelem . . . Hl\'\' • .... 95 Kereskedők társula_ O. M. K. E. zalanfgyei kerülete Kereskedők oi> XIII. Bázfulajdonosoh.........IC XIU. ílagyhanizsa városi szabályrendelete . 159 Bérkocsi iparról.......161 Hordár v bérszolga iparról . .166 Bordély-üzletekről......169 Foglalkozást közvetítő, cselédszerző üzletekről........178 Építkezési szabályrendelet . . .181 Ebtartási szabályrendelet . . .188 Fogadó, vendéglő, étkezde, kávéház és kávémérési iparról . 194 Főgimnázium felvételidij és tandij-kezelése tárgyában képviselőtestületi határozat ..... 199 Gyámoltak, gondnokoltak pénzei- | nek kezeléséről......201 Kéményseprő iparról.....204 Közkórház alapszabályai .... 208 Közigazgatási szervezetről . . . 234 Szabályrendelet a városi közigazgatási kerületeinek, utczái- és tereinek elnevezésér. és a házak száma 258 Nagykanizsa rendezett tanácsú város lakbérszabályzata .....261 Nyngdij-szabályrendelet .... 265 Szegényügyről.......277 Társaskocsi iparról......286 Teherszállító kocsikról .... 289 A villanyvilágitási ellenőrzési szabályrendelet ........291 A zsibárusokról........293 A közvágóhidról.......\'^94 T érkép a „Kék Csillaghoz-\' Hagyhanizőa, Bazár épület. Állandó raktár a legnagyobb kiilönlegességü ruhaszövetek, vásznak és női confectiókban. Uri szövetek nagy választékban. Hódoló diszfeliratok-, jubileumi oklevelek-, ünnepélyes kitüntető emléklapokat stylszerüen alkalmazva a czélhoz; művészies calligrafirozásokat; reklám, alkalmi mű vagy bármi tárgyú munkákhoz, (klisé alá) rajzokat elvállal és pontosan a rendeléshez, jutányos árakon készit VI DOS JÁNOS NAGYKANIZSÁN (városház.) A feliratok különös gonddal és szakértelemmel készíttetnek, — melyek album-szerü vagy tekercsalakban bőr, bársony, pliis kötés vagy tokba lesznek foglalhatók. A calligrafikus irást kifestett, régi díszmunkákra (corvin) emlékeztető kezdő betűk tarkítják, — egy-egy lapon a szöveget szép keret övezi; a calligrafián alkalmazott festett családi címerek, allegorikus alakok, sim-bolum stb. mindig a tárgy és az alkalomnak megfelelően nyernek beillesztést. A fenti egyébnemü rajzoknál, melyek kii\'é alá is alkalmazhatók, — szem előtt tartatik, hogy ugy az izlés, mint a cél követelményeinek vaiamint a kor igényeinek hiven megfeleljenek. ^ Szálló-vendéglő ^ Értesítem az igen tisztelt utazó-közönsé-get, hogy vendéglő-helyiségemben több szoba naponkint olcsó árban kiadó. VIDA LAJOS vendéglős Kazinczi-utcza, ^^ alsó templommal szemben. ^ IX. Ipar. Ipartestület Ker. betegs. pénztár Gyáripar Képesítéshez kötött iparok Bamburg Miksa, Dagykanizsa. Elsőrangú ékszerész, órás és látszerész. Nagy raktár alkalmi ajándékokban. Olcsó árak! Szolid kiszolgálás! Esetleg részletre is! I\' Mindennemű javításokat saját műhelyében - elkészít! - 5 fennállás fennáHás blau n. rmi csász. és kir. udvari szálíitók Nagykanizsán (Zalamegye). Cognac-, rum- és likőr-gyár, Pálinkanagyíozde Kitüntetéseket nyertUnk : Díszoklevél: Budapesten millenniumi kiállításon. Aranyérem : Sopron, Temesvár, Pécs, Briissel, Cliicagó, Bordeaux, London. R ----- W Maíhea Károly r fcnyképéőzeíi és fényhépnagyiió müintézeíe1 Bazár-épület, II. emelet. Készit a legújabb irányú (modern) valódi művészi fényképeket és nagyításokat bármely régi fénykép után, továbbá selyemre és különböző műtárgyakra is. ............... J SS .. . 0 Legolcsóbb bevásárlási forrás ! ncLQZER JdK/m üvegkereskedése NAGYKANIZSA, Városház-palota. Üveg-, porczellán-, lámpa-, tükör- és képáru-czikkek dus választékú raktára. Épületmunkák, valamint képkeretezés legpontosabban jutányos árak melleit eszközöltetnek. =B J Y .....\' \' . n\'iníTrV\' Hirsohier és Lustgarten norinbergi-, röuid- ésszöuöitáru nagyhereshedők NAGYKANIZSA. Minden e szakmába vágó czikkekből állandó gyári raktár. A kiskereskedők bevásárlási forrása. Pontos kiszolgálás! Olcsó árah ! V J XII. Kereskedelem. Kereskedők társulata. O. M. K. E. zalamegyei kerülete. Magántisztviselők. Kereskedelem. cn ■tS c« o Versenyárak! Pontos kiszolgálás! I Schlesinger Izidor fűszer, gyarmaí, fesíéí?, liszt, C porezellán, fuuoíí- és táblaüueg o kereskedése. - Trifaili kőszén raktár — g Hagyhanizsa, Eötuös-tér 2. CS >> c £ Eluállal mindennemű üuegezesi > munháhaí. ÍI. Egyesületek. J msBM^aBiigaBBBitaa j| Franz bajos 4t és Fiai Gőzmalom, Villamossági üzem és Gőztésztagyár (macaroni) Hagykanizsán és Marburgban D|m, Telefon-szám 55. Helyközi forgalom. Sürgönyczim : Franz Nagykanizsa. Osztrák postatakarékpénztári számla 598. sz. Magyar „ „ 3875. sz. Ludwig Franz & Söhne Marburg a/D. Clearing-forgalom. Forgatmány-számla az Osztrák-Magyar banknál Nagykanizsán. Q A legjobb seuro és box kenőcs úgyszintén a világhírű gumithrant"! mely a bőrt--- uizhatlanná leszi Pollak József bőrhereskedésében haphaíó. Armuth Sándor áruháza az „Olcsó forrás"-hoz NAGYKANIZSA, B"ár-udvar délzalai — —= — takarékpénztár épület. Fiók: Pécs, Irgalmasok-utcza 24. Daau raktár- Férfi"\'női"és gyer" ,ÍUay mekczipőkben sgyer- mekruhákban, kalap és fehérnemiiekben, diszrnű- és norinbergi-áruk, utazóbőröndök és játék-árukban, üveg, porczellán, fényezett edényekben s majolika árukban. Májon Uestuérek Nagykanizsa, Erzsébet-tér 1. Műhöezörülde uillanyerőuel, finom aezéláru üzlet. Különlegességek: angol, amerikai és svéd borotvákban. Továbbá mindenféle haj- és szakálnyiró gépekben. Köszörülések- és javításokat gyorsan és pontosan saját felügyeletünk alatt eszközlünk jutányos árban. Hagy raktár szabó és női ollókból, zseb és kerti kések, kerti ollók és háztartási késekből. Vidéki megbízásokat gyorsan és pontosan eszközlünk. Üzlet alapítási év 1895. székelyi lajos Első nagykanizsai fehérnemű mosó-, uasaló- és tisztító intézete Nagykanizsán. Fő-ut. Értesítem Nagykanizsa r. t. város és vidéke, ugyszinte a városunkba érkező utazó közönséget, hogy ezidőszerint uillanyeró\'re berendezett fehérnemű mosó, uasaló és tisztító intézetem házi kezelésben kezeltetik. — A mai kor igényének teljesen megfelelőleg képes vagyok a legnagyobb követelményeknek is megfelelni, úgyannyira, hogy ezután már nem szükséges a gallérokat és he\'zeló\'het Bpestre és Bécsbe küldeni. Mivel idehaza felelősség terhe mellett épugy lesz elkészíthető mint a fentemiitett városokban, a legjutányosabb árak mellett. Azok, kik állandóan hozzám küldik összes fehérneműiket mosásra és vasalásra, kedvezményben részesülnek. A hol ez ideig még ismeretlen volnék, szívességből kérném üzletemet ajánlani. — Vidéki megbízásokat legpontosabban teljesítem és azokat postán kézbesítem. Szíves pártfogást és nevem szem előtt tartását kérem, hogy más czéggel összetévesztve ne legyen. Kívánatra mindennemű felvilágosítással szívesen szolgálok Kiváló tisztelettel SZÉKELYI LAJOS. |
