* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 2.86 MB | |
| 2020-12-22 13:56:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  757 | 1587 | Kanizsa 1989. 001. szám október | Cím: Kanizsa Alcím: Városi Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: I. évfolyam, 1. szám 1989. október 27. Ára: Ft. Megjelenik minden pénteken. Tisztelt Kanizsaiak! Kedves Olvasók! Közel négy évtizedes hosszú szünet után ismét saját rijságunk, a hetenként megjelenő „Kanizsa" lapjait tarthatják kezükben. Az őszinte öröm és meghatottság hangján köszöntöm Önöket újságunk első''számának megjelenésekor. Az örömöt hetilapunk kézhezvétele okozza, amellyel tájékoztatási és tájékozódási lehetőségeink ismét bővültek. A városi televízió heti adásait a „tévétíjság" napi híreit és közleményeit a semmi mással nem pótolható helyi újság teszi teljesebbé. Meghatódtam? Igen! Mert 39 éven keresztül Nagykanizsának önálló, itt írt, az itt lakóknak szóló lapja nem lehetett, és most ismét van. Meghatódtam azért is, mert az első újságot, az 1862-ben Kanizsán írt és nyomtatott Zala-Somogyi Közlönyt és az azt 1950-ig követőutódla-pokat a kanizsaiak írták-szerkesztették az itt élők egymásnak, mint most az újat. Új lapunk a „Kanizsa", elődei szellemét, hitvallását, a város érdekeinek képviseletét és szolgálatát vállalja. A hetilap a nagykanizsaiak lapja akar lenni. Az itt élőknek, az itt élőkről kíván írni, véleményüket, gondolataikat közvetíteni. Kívánjuk, hogy a „Kanizsa" pártatlan lap legyen, önálló, becsületes és megbízható, határozott, bíráló, segítő és tájékoztató. Legyen színes és ötletes, szórakoztató, közvetlen és szellemes. Legyen higgadt, tárgyilagos és szókimondó. Legyen olyan, mint ahol írják, nagykanizsai, és olyan mint akik írják és akiknek írják. Építsen városunk hagyományaira, gazdasági- és kulturális értékeire. Legyen karaktere, szellemisége és helyi íze. A mf nyelvünkön szóljon hozzánk, félszavakból is értsiik, de ne kényszerüljön félszavakra. Értsék meg gyermekeink és szüleink, és szívesen forgassák lapjait. Oldalain kapjanak teret a vélemények és ellenvélemények, de bántó, igaztalan, emberi méltóságot sértő szavak számára ne jusson hely. Hatalmaskodást ne tűrjön, elvtelenséget, hazug érdekeket soha ne szolgáljon, mindig a többség igazát hangoztassa. A város lapjaként a józanul, felelősséggel gondolkodó, az elő-relátő, a holnap építését szorgalmazó kanizsaiak érdekeit szolgálja. Új lapunk, a helyi önkormányzat, a helyi közösségek becsületes szándékainak hordozója és igazának következetes képveselője legyen. Segítse a demokratikus közélet fejlődését, szolgálja és ösztönözze a város polgárainak tevékeny részvételét Nagykanizsa fejlesztésében. Úgy érzem, hogy e célok megfogalmazásával a város és környéke, de egyben az egész magyarság célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja és segíti mindannyiunk új hetilapja, a „Kanizsa". Kérem, fogadják bizalommal és támogassák a szerkesztőség önzetlen, a kanizsaiakat és » várost szolgáló erőfeszítéseit. Az ország megújulásában ismét jelentős változásokat hozó október hónapban mindannyiunk számára fontos eredmény a bennünket szolgáló és gazdagító, közel negyven éve várt újság, a város új hetilapja, a „Kanizsa". Fogadják szeretettel. Zsoldos Ferenc tanácselnök d ( KANIZSA "J 1989. október 27. A nagykanizsai sajtó történetéből „Célunk: irányt mutatni tévelygőknek, világot gyújtani a sötétben, bátorítani a lankadókat, égig emelni az erényt, de sújtani a bűnt-a csúszó kígyót -. mely a társadalom bármely rétegébe megfészkelte magát, legyen bár erőnk gyenge, de az önzetlen törekves, a magasztos cél felé való törés tiszta öntudata megacélozták idegeinket"- ilyen szándékkal indították útjára Zala és Somogy vármegyék első lapját, a Zala-Somogyi Közlönyt. Roboz István szerkesztőségi cikke 1862. július 1-jén ekképpen határozta meg az újság célját, feladatait. Nemes szándék és cél volt ez, az újság szerkesztősége és munkatarsai hittek benne. Az első Nagykanizsán megjelent lapot további 58 követte. Találunk közöttük heti- és napilapokat, kulturális és sportújságot. 15 volt azoknak az alkalmi sajtótermékeknek a száma, amelyek nagyon rövid ideig -alkalmanként csak a mutatványszámig - éltek. Meglepőtalán, de szaklapok is jelentek meg városunkban. Ezek közül a kéményseprők újságja feltétlen kiemelendő. Két éle- és öt egyházi jellegű sajtótermék is mutatja a sokszínűséget. Külön csoportba sorolhatók az üzemi híradók, amelyek rendszertelenül jutottak el olvasóinkhoz .rövidebb-hosz-szabb ideig. Értékük nem kér-dőjelezhetd, történeti forrásként jól hasznosíthatók. Ezek többsége már 1945 után került ki a nyomdából. A jelen Kanizsa című lap nemes hagyományokat követhet. Elégséges csak utalni az 1862-1873 között megjelenő Zala-Somogyi Közlönyre, amelyet 1944 szeptemberéig folytatólagosan a Zalai Közlöny követett 65014 oldalon. Az igényesség, a jobbító szándék jellemezte a kanizsai sajtót a kezdetektől. A bulvár jelleg egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékben érvényesült. A politika változásait pontosan követte a sajtó arculatának alakulása. A kormányzói csoportok érdekeit a helyi újság is tükrözte valamilyen formában. Elég csak utalni a Nagykanizsai Hírlapra (1915-18) és a Zalákra. Ez utóbbiból - azonos néven - három is jelezte az igényt a provinciális sajtóra. Az un. „első Zala 1873-tól 1922-ig elégítette ki a lakosság információs igényét. Külön tanulmányt érdemelnének a lapok támogatói. A Zala (I.) fejlécén 1897-ben a következők vallot- ták magukénak az újságot: a Nagy-Kanizsai és Délzalai Takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és Kereskedelmi Bank, a Nagykanizsai segélyegylet szövetkezet, a letenyei takarékpénztár, a nagykanizsai malátagyár és serfőző R.T., a nagykanizsai önkéntes tűzoltóegyesület, a Zala megyei gazdaságitakarékpénztár r.t., a nagykanizsai kerületi be-tegsegéfyző pénztár és a Zalamegyei Altalános Tanítóegyesület. (A felsorolásban az eredeti helyesírást követtük.) A Zala (II.) 1932-33-ban létezett, aZa/a (III.)a nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapjaként indult 1945 októberében, 1950-tól az MDP újságja lett 1956-ig. de ettől az időtől kezdve mar Zalaegerszegen jelent meg. Jelenfősnek tartjuk a két Zalai Hírlap közül az 1913-1921 között megjelenő városi politikai lapot. Olyan kiváló személyiségek gondozták a kanizsai újságokat mint Roboz István, Wajdits József, Hoffmann Mór, Bátorfi Lajos, Barbarits Lajos a többek között. A városi érdek természetesen mindig elsődleges volt ezekben az újságokban. A szenvedélyes lokálpatrióta hang, a cselekvő tenniakarás egységet alkotott. A nagykanizsai lakosság a piaci árak alakulásától a borászati ismeretekig, a csirkenevelés módszertanáig hasznos információkat kapott. Az 1945 utáni politikai sajtó csak 1950-ig tekinthető kanizsainak, 1957-től pedig végleg elvesztette helyi jellegét. A helyi sajtó is kapitalista vállalkozás volt. A mindennapi létért, a megjelenésért naponta meg kellett küzdenie. Éppen a Zala-Somogyi Közlöny, a Zalai Közlöny, a Zala (I.) nosszú életejói bizonyítja, hogy megfelelő tartalommal, szakmai hozzáértéssel, becsületes szándékkal szerkesztett lapnak mindig volt létjogosultsága akkor, ha alázattal tisztelte az olvasót. Napóleon szerint a sajtó a hatodik nagyhatalom. A kanizsai lapokról összességében elmondható, hogy jó nagyhatalmak voltak. A'' korai újságok túlzott patetikus hangját leszámítva a tiszta egyszerűség és a segítőszándék, az információnyújtás és tárgyilagosság gdta a múlt lapjainak értékét. Es ezt napjaink sajtójának sem szabad feledni. Dr. Horváth György Nagykanizsai Állami Gazdaság közművesítés nélküli telkeket értékesít Nagykanizsa-Palin városrészben (a volt majori terület}, 200 Ft/négyzetméter. Érdeklődni: Nagykanizsa, Béke u. 90. Telefon: 14-350/12 Szőnyegpadló- /Jj vásár vir a Kanizsa Domusban November 30-ig 30 százalékos árengedménnyel árusítunk egyes maradék szőnyegpadlókat. Keressen fel bennünket! Kanizsa Domus Nyitva: hétk''íznap 8-17 óráig csütörtökön 8-18 óráig szombaton 8-13 óráig □OMUS Néhány nappal az ünnep előtt került nyilvánosságra a román álláspont, miszerint hivatalos magyar delegáció nem utazhat Aradra 1989. október 6-án, de magánszemélyek beutazását nem tiltják meg. A román határőrök valószínűleg nem kaptak tájékoztatást erről a döntésről, mert az aradi vértanúk napján mégis korlátozták a turistaforgalmat. így alig néhány tucat magyar állampolgárnak sikerült eljutnia ezen a napon Aradra. A szerencsések közé tartozik négy kanizsai fiatalember is. Közülük ketten, Hajdú György és Silló Elemér - mindketten a DKG dolgozói - elevenítik fel útjuk eseményeit. - Készültünk erre az útra -kezdi a történetet Hajdú György. Mindent itthon hagytunk, amiről azt gondoltuk, hogy a határon gondunk lehet belőle. Például az autóm kormányán volt egy koronás magyar címert ábrázoló matrica. Még ezt is levettem, nehogy ebbe kössenek bele. - Magát a határátkelést három mozzanatra lehet bontani - folytatja Silló Elemér. Volt egy pszichikai ráhatás. Várakoztattak bennünket, többször körüljárták az autót, de nem foglalkoztak igazából velünk. A második rész egy nagyon alapos vámvizsgálat volt. Ez mindenre kiterjedt, egészen a személyes motozásig. Utóbbi olyan alapos volt, hogy még a cipőt, zoknit is le kellett vetnünk. A végére maradt a kihallgatás. Egy tiszt kifaggatott bennünket, hogy miért pont most megyünk, miért nem október 9-én vagy tizedikén. Azt is megkérdezték, hogy Magyarországon pénteken talán nem kell dolgozni? Szóval próbálták kiugrasztani a nyulat a bokorból, valljuk be, hogy mi az aradi megemlékezésre megyünk. Demivégig kerültükezt atémát, ragaszkodtunk ahhoz, hogy a rokonokat megyünk meglátogatni. - Éjjel utaztunk, korán reggel érkeztünk Aradra-veszi át a szót ismét Hajdú György. A hivatalos ünnepség délelőtt 11-kor kezdődött, de az emlékmű közelébe senkit sem engedtek. Mi Aradnak a régi városrészében voltunk, a városközpontban, az emlékmű pedig a Maros túlsó oldalán egy parkban van. A város összes hídját mindkét végén lezárta erre az időre a rendőrség, senkit nem engedtek a közelébe. - Mi itthon hallottunk egy olyan indokot, hogy azért nem lehetett az emlékmű közelébe menni, mert éppen akkor ott egy autóversenyt rendeztek. - Ez az indok az intézkedések elfogadtatása érdekében született. A valóságban ott semmiféle autóverseny nem volt. Néhány startszámmal ellátott magánautó demonstratív jelleggel egyszer-egyszer átvonult a hídon, de ezek csak a rendezvény ideje alatt járkáltak. Egyébként is, kértük a hidat őrző rendőröket, hogy ha autóverseny van, akkor engedjenek oda, mert szeretnénk megnézni. Erre azt válaszolták, hogy ez egy zártkörű verseny. Silló Elemér folytatja: - Érdekes volt, hogy amikor délelőtt 11-kor megérkezett a bukaresti magyar nagykövet, a rendőrök eltűntek a hídról. A nagykövet feleségének az ötlete volt, hogy ha nem sikerült átmenni az emlékműhöz, akkor a közeli katolikus templomba vigyük a virágot, amit még reggel vásároltunk a piacon. Ebben a templomba van egy márványtábla az aradi vértanúk emlékére. így is történt. A hídnál ösz-szegyűlt 4-500, többségében erdélyi magyar - miközben civilruhás rendőrök végig feltűnően fényképeztek bennünket - teljes csendben átvonult a templomhoz. Ez egy csendes tüntetés volt. Voltak persze rosszízű megjegyzések is, valaki a járdáról odaszólt: milyen szép nagy menet, de nem látom a menyasszonyt. Ez magyarul hangzott el, ilyen is volt. A templomban aztán a tömeg szépen sorban elénekelte a Himnuszt, a Szózatot és a Székely Himnuszt. Utána még jópáran ott maradtak imádkozni. - Visszafelé mennyire volt zavartalan az út? - Zavartalan volt ahhoz képest, amire készültünk. Alapo- san átvizsgálták a kocsit, a csomagokat, de például a fényképezőgépet nem bántották. Pedig annak ellenére, hogy megtiltották, végig fényképeztünk. Nem volt motozás sem, békésen jöttünk át. - Kivitte Önöket a kíváncsiság, de ebből a kirándulásból egy politikai élmény lett! - Nem csak a kíváncsiság vitt bennünket. Többször jártunk már Erdélyben - mondja Silló Elemér. - Nekem a családom odavaló, gyermekkoromban szinte minden nyáron ott jártunk. Van egy íratlan szabály Erdélyben. Ha valaki kirándulásai során olyan helyen jár, amely valamilyen módon kapcsolódik a magyarsághoz, oda illik virágot vinni, és a helybeliek viszik is. Ez az október hatodika talán azért érdekes, mert az egyetlen olyan hivatalosan megtűrt ünnep Romániában, amit eddig közösen ünnepelt a két nép. Idén fordult elő először, hogy ezt ők meggátolták. Molnár László Ünnepek - átalakulóban Amikor ezeket a sorokat írom még folyik a vita arról, hogy minek minősüljön október 23. Emléknap vagy nemzeti ünnep? Az ország egyik része, mely 1956. őszéről csak azt tudja, amit 30 éven keresztül állítottak erről a könyvek, már az emléknapot is sokallja. Másik része kevesli ezt az új meghatározást, nemzeti ünnepet akar. Van aztán egy harmadik része is a lakosságnak és talán ők vannak a legtöbben. Ok azok, akik nem értik, hogy most mi is történik, csak azt látják, hogy már az ünnepek sem a régiek. Emlékszem, középiskolás voltam, amikor március 14-én kihirdették, másnap nem akarnak senkit a városban látni, különösen nem kokárdával. A tiltást nem tanáraink találták ki, valahonnan felülről jött az ukáz. Elintézték a messzire nyúló kezek azt is, hogy március 15-én délelőtt jó filmeket sugározzon a tévé. Ezzel kötötték le a fiatalok figyelmét, akik akkor, 1973-74-ben nem tudták, hogy a színfalak mögött folyik a nagy visszarendeződés. Ennek volt egyik formája az is, hogy március 15-én ne emlegesse senki a „jognak asztalát", meg hogy „Talpra magyar, hí a haza". Aztán oldódott a görcs, néhány év múlva már az is elmondható volt, hogy „lopnak a jognak asztalánál", most pedig legnagyobb nemzeti ünnepünkként köszöntjük március idusát. Nagy a bizonytalanság április negyedikét illetően is. Ma már tudjuk, hogy ez a nap nem az a nap. A szovjet csapatok nem ekkorra szorították ki a német megszállókat az ország területéről, hanem jónéhány nappal később. Ráadásul keleti szomszédaink saját terminológiájuk szerint nem felszabadították, hanem elfoglalták 1945 tavaszán ezt az országot. Ez utóbbi meghatározást tartja egyébként elfogadhatónak a magyar állapol-gárok tekintélyes része is. Az ünnepek megítélésében a nagy újdonságokat az ősz hozta. Október 6-ával sokáig nem tudtunk mit kezdeni. Az elmúlt négy évtized piros betűs, lobogós, kalászos ünnepeinek sorába nehezen volt beilleszthető egy gyásznap, melyen a forradalom és szabadságharc egyik tragikus záró fejezetére emlékezünk. De gond volt az is, hogy délkeleti szomszédaink, akiket már csak földrajzi okokból sem lehet ezügyben megkerülni. Ok már régóta nem szerették, ha túl sok magyar gyűlik össze egyszerre az aradi emlékmű környékén. Magyarország hivatalos politikáját meghatározók pedig sokáig úgy vélték: egy ünnep, legyen az bármily közelálló a magyarság szívéhez, nem nagy áldozat azért, hogy megőrizhető legyen a látszategység hazánk és Románia között. így aztán most újból tanuljuk a 13 aradi vértanú nevét, pedig valamikor minden diák fújta a névsort. Közben pedig a két ország közötti kap- csolat oly rideggé vált, hogy idén már csak a magyar nagykövet mehetett közel az emlékműhöz. Van(?), volt(?), Iesz(?) egy másik októberi ünnep, melynek kapcsán mindaz, amiről eddig írtam, egyáltalán eszembe jutott. Egy országnak botlik még meg a nyelve, ha minősítenie kell 1956 őszét. Hogyan lett az ellenforradalomból októberi események, majd népfelkelés és végül forradalom? A politikai változások szele gyorsabban viszi és hozza a jelzőket, semhogy a magyar emberek többsége értené, mi is történik körülötte, fgy aztán érthető, ha bizonytalan abban is, hogyan viszonyuljon a 33 évvel ezelőtt történtekhez. Aki ott volt, aki átélte azokat a napokat, saját emlékei alapján ítél. De hogyan döntsön az a generáció, mely eddig a hivatalos p''ropS^anS&segít-ségével próbált eligazodni? Erről a propagandáról beigaáSTó''dott, hogy sokmindenben hamis.képet festett a valóságról. Valóságról? Vajon az mind igaz, amit most mondanak? Tényleg olyan jeles fejezete a magyar történelemnek 1956 októbere, mint ahogy most halljuk? Vagy most is egyfajta manipuláció áldozatai vagyunk? Nem tudom. Egyben vagyok biztos. Számomra felér egy ünneppel az, hogy mindenki maga döntheti el, hogyan emlékezik meg október 23-ról. -Molnár- Arad, 1989. október 6. - két kanizsai fiatal szemével. 4 ( KANIZSA J 1989. október 27. Zöldmezői beruházás A Sörgyár új üzeme Kaposváron A sörfogyasztói igények változnak és növekednek. Amíg pár évvel ezelőtt az jelentett problémát, hogy a Balatoni világosból nehezen tudta a gyár kielégíteni az igényeket, addig ma csökkent e sörfajta eladhatósága, a vásárlók inkább a hosszabban eltartható -nagyobb szavatossági idejű jobb minőségű söröket keresik. Ugyanakkor - érthető okok miatt - elvárják azt, hogy ezek a sörök viszonylag alacsony árfekvé-sűek legyenek, vagyis a romló életszínvonal mellett is fussa megvásárlásukra a háztartási pénzből. Mennyiségi problémák - bár az utóbbi időben egyre enyhébb formában - évről-évre elsősorban nyáron jelent- keztek. A vásárlói igények javuló színvonalú kielégítése érdekében a Nagykanizsai Sörgyár ebben az évben is több fejlesztést hajtott végre, illetve beruházást eszközölt. Többek között üzembe helyezte a kaposvári sörfejtő üzemet. A kaposvári beruházás pénzügyi körülményeiről Horváth László műszaki vezér-igazgató-helyettes tájékoztatott bennünket. - A beruházás költsége mintegy 93 millió forint - mondta. - Ebből 17 millió forintot hitelezett az MHB, a fennmaradó részt az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiírt pályázat fedezi. Ez egy úgynevezett „zöldmezős" beruházás, ami azt jelenti, hogy a terület megelőzően mezőgazdasági jellegű volt. így érthető, hogy a költségek nagyobb részét a kisajátítás, a tervezési és az építészeti munkák adták. Ez mindösszesen 68 millió forintot jelentett, a fennmaradó 25 milliót fordítottuk a technológiára. A helyszínen Czimmer-man Árpád telepvezető, Gi-litsch Tamás gépész- és Nádasi Tamás villamos műszaki ellenőr kalauzol bennünket. A technológia bemutatása után az iránt érdeklődtünk, hogy mi tette szükségessé az új telep lét- _ rehozását. - Elsősorban Kaposvár és közvetlen környékének nem megfelelő ellátottsága - válaszolta Nádasi Tamás. - Volt ugyan a városban két telepünk, de mindkettő kis kapacitású és elavult. - A Balaton déli partjának ellátásába is besegítünk -kapcsolódott a beszélgetésbe a telepvezető. - Ezen túl terítünk a Duna vonaláig és Baranya megye egy részén is. - Mikor kezdődött a beruházás? - 1988 szeptemberében. A generálkivitelező, a Ka-posmérői Építőipari Szövetkezet kisebb határidőmódosítással, jó minőségben végezte el az építési munkálatokat - Milyen teljesítményre képes az új létesítmény? - A beüzemelést követően óránként 14-15.000 palack/óra lesz a teljesítmény. Mivel két műszakot tervezünk, ez évente hozzávetőleg 130 ezer hl-t jelent. Az értékesítésünk ennél mintegy 100 ezer hl-rel több lesz, a különbözetet a gyártól kapjuk. Az líj üzem kívülről. Egyenlőre a Balatoni világost palackozzák. 1989. október 27. | KANIZSA"! - Jelenleg Balatoni világost, de rövid időn belül kapunk pillanatpasztőröző berendezést, s akkor képesek leszünk jobb minőségű sörök palackozására is. Elsősorban a Kárpátiára és a Favoritra gondolunk. Ezzel egyébként szeretnénk a konkurenciát is kiszorítani a területről - tette hozzá Czimmermann Árpád. - Hány fő dolgozik a telepen? - Jelenleg egy műszak- ban a vezetőkkel együtt 72 fő, de ha beindul a két műszak akkor a létszám felszalad 95-100 főre. Nem utolsó szempont az sem, hogy a telep mintegy 30 ember számára jelent új munkalehetőséget. Tervezünk továbbá egy lerakat létrehozását, ahol magánosoknak és közületnek egya-ránt nagykereskedelmi áron értékesítünk. így a kiskereskedelmi árrés kiiktatásával jól járnak vásárlóink. Z. Tamás István Teherautóra kerül a szállítmány Ultraviola sugárzásá felületkezelés a bútorgyárban - Ot tonnányi „ter-inelés" a kdrházban - Bér-ártalmatlanítást is Tégez a Tungsram A hulladék-helyzetet vizsgálta a népi ellenőrzés Az emberi tevékenységnek természetes velejárója a különféle hulladékok keletkezése. A technika fejlődése, az urbanizáció, a ke-minzálás növekedése az utóbbi években megsokszorozta az elvileg tovább nem hasznosítható anyagok mennyiségét. Már-már az a veszély fenyeget, hogy az emberiség belefullad a saját maga „előállított" hulladékba. Az elmúlt időszakban a környezetvédelmi tevékenység keretében ugyan sok minden történt ezen a területen is, de a helyzet korántsem megnyugtató. különösen így van ez hazánkban, ahol nagyrészt fejletlenségünkből adódóan, az egy személyre jutó hulladék mennyisége 7-10-szerese az európai átlagnak. Nem képez ez alól kivételt Nagykanizsa sem, ahol a népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban több gazdálkodó egységnél vizsgálta a hulla-dék-helyzetet. Megyei kijelölés alapján a Tungsram nagykanizsai gyárában, a Kanizsa Bútorgyárban valamint a Kórház-Rendelőin-tézetben került sor a vizsgálat lefolytatására. Külön figyelmet fordítottak a keletkező veszélyes hulladékok további sorsának alakulására. A Tungsram és a Bútorgyár jelentős technológiai változásokkal igyekezett csökkenteni a veszélyes hulladékok mennyiségét, takarékosabb anyagfelhasználást megvalósítani, így például a Tungsramban ezzel sikerült a veszélyes hulladékok mennyiségét közel évi 2,5 tonnával csökkenteni. A Bútorgyárban 1988-ban ultraviola sugárzású felületkezelő gépsort helyeztek üzembe, amely korszerűbb lakkal dolgozik. Hátránya, hogy a lakkot tőkés importból kell beszerezni. A Tungsram, azon kívül, hogy maga is végez veszélyes hulladék ártalmatlanítást, bér-ártalmatlanítást is végeztet többek között a Chinoin Gyógyszergyárral, a Tiszai Kőolajipari Vállalattal. A Bútorgyárban a veszélyes hulladékok egy részének ártalmatlanítása égetéssel történik, amelyet vagy a balatonfűzfői Nitro-kémia, vagy egy szombathelyi hulladékégető GT vé- gez. A másik részt, - fáradt olaj, aku, göngyölegek, -értékesítik. Problémaként vetődött fel azonban a vegyi anyagok csomagolásának tisztítása, illetve értékesítése. A gyár sokfajta lakkot, festéket használ, ezek maradványaival szennyezett csomagolóanyagok veszélyes hulladéknak minősülnek. Külön gond az, hogy amíg a külföldi göngyölegek kitisztításához fél liter higító elég, addig a hazai gyártmányhoz 1,5 literre van szükség. Ezen túl anyaga miatt sem a MÉH, sem a Kohászati Alapanyaggyártó Vállalat nem veszi át. A Kórház-Rendelőinté-zetben évente 4,71 tonna veszélyes hulladék képződik, ebből mérgező 1070 kg. A takarékosabb anyagfelhasználás, a mérgező hulladék csökkentése érdekében a laboratóriumi munkákat részben automatizálták, ezáltal a káros vegyszerfelhasználás negyedére csökkent. A veszélyes hulladékokat az osztályokon zsákokba, zárt badel-lákba gyűjtik, ahonnét a központi konténerekbe, illetve osztályozva a megfe- lelő helyre kerülnek. Egy részét fertőtlenítéssel, égetéssel ártalmatlanítják, a veszélyes mérgező hulladékot többek között az ÁFOR-hoz és a Pápai Talajerőgazdálkodási Vállalathoz szállítják. Mindenképpen szükség lenne azonban további automatizálásra, új korszerű égetőberendezésre, mivel a jelenlegi kazán 15 éves. Nem megoldott az egyszerhasznála-tos műanyag-eszközök megsemmisítése sem. A hulladék-helyzet a három egységben tehát az elmúlt időszakban javult, de még bőven akad tennivaló. Megoldás lehet a hulladékok minél nagyobb mértékű újrahasznosítása, hulladékszegény gyártástechnológiák kidolgozása. Ezek azonban tőkeigényes látszólag nem megtérülő beruházások. Mivel azonban végsősoron - a környezeti ártalmak csökkenésében -mégis megtérülnek, megfontolandó lenne az eddigieknél nagyobb mértékű kedvezményekkel ösztönözni a környezetvédelmi, környezetkímélő beruházásokat. Z. Tamás István 6 ( KANIZSA"! 1989. október 27. IGY LATOM (I.) Hozzászólás az MSZP gazdasági programjához Azokkal értek egyet, akik azt mondják: lejárt az az idő, amelyben bármely politikai szervezet a gazdaság termelési szerkezetének, az infrastruktúra fejlesztési irányának jövőbeni alakítására konkrét ajánlásokat tegyen, erről felelősséggel beszéljen. E helyett olyan viszonyok kialakításához kell akaratát adnia, amely megteremti a vállalkozók piaci viszonyok által vezérelt döntéseit. Haígyvizsgáljukakongresz-szuson elhangzottakat, akkor már nem hiányoznak számomra azok az eddig megszokott „ahonnan én jöttem, ott ezek a konkrét problémák" típusú felszólalások. Nem lehetett cél más, mint a gazdaság működését elindító, sarkalla-tos tézisek megvitatása, elfogadása. Az ma már nyilvánvaló, hogy az ország gazdasága nem képes saját erejéből olyan termelési szerkezetváltást végrehajtani, ami megoldaná a gazdaságtalanul működő vállalatok felszámolását követő kényszerhelyzeteket. Az oly sokat emlegetett külföldi tőke még bizalmatlan, garanciára vár. Ennek tükrében kell a kongresszusnak a gazdasággal kapcsolatos döntéseit megfontolni. A küldöttek munkáját távolról figyelve én nem vártam, hogy alapvető konkrét változásokat fog a kongresszus javasolni. Azt vártam viszont, hogy az előzetesen közzétett programtervezetet megerősíti, elfogadja. így a vegyes tulajdonformákra épülő piacgazdálkodást, a vállalatok kezelésében lévő állami tulajdon társadalmasításának szükségességét, tehát azt, hogy a termelőerőknek természetes tulajdonosai legyenek, a tulajdonosok - saját érdeküktől vezérelve - működtethessék, bírálhassák a tőkét. Kiemelem a programnyilatkozatból azt, hogy a forint konvertibilitását alapvetőnek nyilvánítja. Valóban, a belső piac valóságos (és nem csak látens) kialakulása elválaszthatatlan a külső piactól, ha a nemzeti valuta nem mérhető a pénzpiacon, akkor a nemzeti gazdaság sem. A mezőgazdaság helyzetével a dokumentum keveset foglalkozik, nem véletlenül alakult meg az MSZP agrártagozata. Nem csak az ésszerűtlen szabályozási kötöttségeket, és a kiuzsoráló elvonási rendszert kell haladéktalanul megszűntetni, hanem akisárutermelés és a fogyasztók (feldolgozók) közé ékelődött merev, nem piacérzékeny felvásárlói rendszert is. Az ország gazdaságának működővé válása nem nélkülözheti a települések (régiók) önkormányzatainak gazdasági önállóvá válását, jogi garanciák alapján. Az önkormányzatok szabad vállalkozása igényli a társadalmi jövedelem elosztási rendszerének megváltoztatását. Ha egy település - fejlődésének érdekében - abban válik érdekeltté, hogy polgárai mekkora jövedelemre tesznek szert, akkor mindent meg fog tenni azért, hogy ennek feltételei meglegyenek, ezeket a feltételeket javítsák, bővítsék. Ezek a gondolatok ilyen markánsan nem fogalmazódtak meg, bár a nyilatkozat egy helyen foglalkozik az önkormányzati tulajdonnal. A programnyilatkozat gazdasággal foglalkozó részét alapként elfogadom, de a következő hónapok döntőek lesznek, döntőek azért, mert ki kell alakítani az MSZP-nek javaslatát az alapkérdések reális megoldási módjaira. Berta József a Kügáz osztályvezetője Mondjon le a tanács! A legutóbbi tanácsülésen nagy feltűnést, és visszhangot keltett Czupi Gyula felszólalása. Téma: Pásztor Lászlóné tanácselnökhelyettes munkahelyváltoztatása, illetve az a kérdés, hogy az ilymódon megüresedett állást hogyan, és nem utolsósorban kivel töltsék be. - Úgy tudom, a téma nem szerepelt a napirenden, csak a tanácsülés legelején, szóbeli előterjesztésként hangzott el. Ti hogyan tudhattatok erről előre? -Több nappal előtte megkeresett bennünket - az MDF választmányát - a tanácselnök, és előadta a problémát mitöbb, a megoldási javaslatot is - kezdte Czupi Gyula. - Ez hangzott el később a tanácsülésen is. Ezt szerdán a Fórumon végigtárgyaltuk. A tagság arra kért, a döntést és az érvelést mondjam el a tanácsülésen. Sőt, ha ez érdekes, elmondom, hogy a tanácselnököt másnap reggel tájékoztattuk a végeredményről. - Légy kedves, foglald össze röviden. - Az érvelés lényege az, hogy a tanácséi nök javaslata, miszerint a korábbi egy elnök, két helyettes helyett legyen egy elnök és egy tár-sadalmi elnökhelyettes, nem fogadható el. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a feladat ily módon nem végezhető el. Vagy a korábbi három státusz volt felesleges? A tanács zavarban van: Pásztor Lászlóné feltételezésünk szerint azért változtat munkahelyet, mert nem látja az itteni helyét a jövőben biztosítottnak. - Ekkor keményen lehurrogtak, mondván: ne személyeskedjünk. - Igen ám, de ez azért fontos, mert jelzi, hogy a tanácstestületben nem találhatók olyanok, akik ezt az állást betölthetnék, hiszen aki eddig betöltötte, az is elmegy! - De ez csak egy feltételezés. - Sajnos a tanács az ott elmondottaknak megfelelően tényleg nem volt képes tanácselnökhelyettest kiállítani. Sőt, a lehető legrosszabb megoldást választották azzal, hogy egyedül hagyták a tanácselnököt. - Tehát mondjon le a tanács... -... Várj, a végeredmény tényleg ez, de kövessük végig a logikát. A tanács bizonyította elkötelezettségét (lásd a Mózes-ügy) a változatlanság mellett. Maga a tanács a 85-ös politikai viszonyoknak a teremtménye, ezek pedig sokat változtak azóta. Az, hogy a testület nem tud kiállítani tisztségviselőket, azt jelenti, hogy még a formális működésének sem képes megfelelni - nevezetesen a tisztségviselők kiállítása kötelezettségének. Ezért véleményünk szerint nincs más választása, minthogy lemond. - Ez a „mai viszonyok"közepette egy kissé irreális óhaj. - Nincs ebben semmiféle óhaj. Az előbbiekből ez következik. - Na most erre többen azt mondhatják, hogy az MDF egy ilyen túlságosan radikálisnak tűnő, a jelenlegi testület által nem figyelembe vehető javaslattal mintegy kivonult ennek a kérdésnek a megoldásból. Nem lett volna célszerűbb kompromisszumot kötni? -Nem értem, hogy milyen kompromisszumot kellett volna kötni és kivel. Szerintem rossz a kérdésed. - Nézd, akkor, amikor ezt a szélsőséges javaslatot elővezetted, tisztában voltál azzal, hogy - finoman szólva - nem fognak komolyan venni. - Mi csak arra vállalkozhatunk, hogy a tanácsot rádöbbentsük a lehetetlen helyzetére. A tanácselnök kérdésére - véleményünk szerint-, ez a válasz. Tiszai Szilárd Beszélgetés egy adventistával Kormos Tivadar fiatal ember, és adventista. Jézus második eljövetelének hirdetője, a mózesi tízparancsolat hívője, a testi-lelki tisztaság elvének apostola, a „Kezdj el élni!" program nagykanizsai mozgatója. Ezért kerestem. - A Kezdj el élni! programsorozatot meghirdető reklámanyagban kérdésekre bukkantam: Miben bízhatom? Miért szenvednek az ártatlan emberek? Hogyan találhatom meg a boldogságot? Önök hogyan válaszolnak ezekre a kérdésekre? - Két célunk van - kezdte Kormos Tivadar.- Az egyik, hogy az embereket boldogabbá tegyük, s hogy életmód változtatással meghosszabítsuk az életüket. Reménységet adunk nekik, lelki gazdagodást. - Mégis azt tapasztaljuk, hogy az egyén visszahúzódik, elfordul a világtól. Hogyan kívánják visszavezetni az embert a közösségbe? - Valóban, a tömegben magányosak az emberek. Ezért olyan programokat szervezünk, melyek a magányosságot oldják. Rendezvényeink nemcsak lelki tartalmakat adnak, de társasági formát is. Az összetartozás tudatát erősítjük, hogy általa az egyén megtisztulhasson. - Az egyik prospektuson ez a kérdés szerepel: Mi hiányzik az életünkből? Vajon választ kapnak erre? - Nagyon sok emberrel, beszélgettem, s mert fiatal vagyok, sok fiatallal is, és azt tapasztaltam, hogy az életből hiányzik, amit negyven év alatt elvettek, a lelki béke. Helyette nem tudtak mást adni, pedig a hit reménység, s ez a valódi alap. S mert hiányzik, talaj-talanná váltak az emberek. Amit elvettek, azt mesterséges módon akarták pótol- ni, holott minden ember szívében ott van a hit csírája. - Felváltható a marxizmus ideológiája egy másikkal? Lehet helyette jobbat állítani? - Ez érdekes kérdés. A marxizmus végül is nagyon szép eszme. Az, hogy feltételez egy olyan társadalmat, ahol nem zsákmányolja ki az egyik ember a másikat, s ahol a közboldogság a végső cél, az nagyon szép. A Biblia alapján sem tudnánk jobbat mondani. A baj az, hogy a problémát emberi erővel akarja megoldani. Mi azonban azt gondoljuk, hogy amíg két ember él a földön, a boldogság nem jöhet el, csak Isten segítségével. - A Biblia istene is közösségre épít, a marxizmus is. De nem szabad elfelejteni, hogy a bibliai parancsolatok osztály tartalmúak. Hogyan lehet a bennük kifejezett általános értékeket ma érvényre juttatni? Hiszen hadseregek vannak, agresszió uralkodik, és a szerelem is oly szabad, hogy már erkölcstelen! - Mindennek a Bűn az oka. Felborítja a házasságokat, felborítja a társada- lmat, háborút szít. A rossz társadalmi fogantatású, a feloldó törvény is, de ha az emberiség komolyan vette volna a parancsolatokat, nem merült volna el a bűnben. - Tehát van abszolútum? a házasságban például? - Mi úgy tanítjuk, hogy a hármas kötél nem szakad el. Ennek az a lényege, hogy a háromszög egyik oldalán a férfi áll, a másik oldalon a nő, a harmadik oldalon azonban Isten. Ez a hármas kötél soha nem képes elszakadni, ha úgy köttetett meg, ahogy ezt Isten Világhírű táncegyüttes járt Nagykanizsán, az izraeli Batslieva Balett. A Rotschild bárónő''által alapított táncszínház klasszikus baletten iskolázott művészei egyaránt otthon vannak az instrumentális népzene, az izgalmasanfesziilt dzsessz-rock és J.S.Bach világában. Végtelen mozgászuhatag, dinamikus, ha kell, poétikus szőlők, éles kontrasztok, a közönséget elbűvölő térbeli hullámzás, fellángolások és kihúnyások tartják fogva a figyelmet. A zene hatásos, gyakran szuggesztív, de a koreográfia agogikája fontosabb. A magától értetődő öröm, a fiatalság mindent lebíró életereje a maradandó élmény. A Batslieva Balett szenzációs. Őket látva döbben a nézőben: Manapság miért oly fakó Kanizsa színházi palettája? Kép: Részlet az előadásból -ék Izraeli táncosok Nagykanizsán Az erkölcs arcai (I.) „Kezdj el élni!" ( KANIZSA" 1989. október 27. elvárta tőlünk. Imádkoznunk kell azért, hogy fsten akaratára hangolódjunk, hiszen mi nem ismerjük a jövőt, Isten tudja csak, mi következik. A fellángolás elmúlik, pedig nemcsak, az dominál, hanem egy komoly értelmi megfontolás is, aminek formálásában Isten van segítségünkre. Ezért ő a harmadik. - De hogyan vesznek arról tudomást, hogy Isten jóvá hagyta a kapcsolatot? - Az imádság révén. Akkor a lelkiismeret szól. Hisszük, hogy emberi eszközök által is szólhat hozzánk. Jelet ad. Például úgy, hogy - mint mi is, a feleségemmel - ez elveszített jegygyűrűket egyszerre, egy időben találjuk meg. - Ha ilyen jel nincs, akkor a kapcsolat kudarc? Nincs ebben fatalizmus? - Nincs. Isten mindig válaszol, ha kérdezzük, őt. Mivel úgy teremtett, hogy szabad akarattal rendelkező lények vagyunk, nem szól az életünkbe, nem kényszeríti ránk az akaratát. - Igen, de ebbe nincs belekalkulálva, hogy az isteni válasz végül is bennünk szólal meg. Akár intuitíve, akár más módon. Viszont ha létünk sivár, a belső hang nem fog megszólalni bennünk. Mert én azt hiszem, hogy az adventizmus is feltételez egyfajta műveltségi bázist, ami a fantáziát mozgatja. Hiszen a személyiség aktív közreműködésére van szükség ahhoz, hogy valamiféle válaszokat kapjunk. - Megfelelő lelki alapállás kell ehhez. A legmú''veletle-nebb ember is meghallja a hangot. - Nem metaforaként működik itt ez az isten-kép? A vágy és a valóság nem vész össze? Nem lesz ebből személyiség-hasadás ? - Nem. Isten tiszteletben tartja a személyiségünket, megmutatja azt az utat, ami alapján boldogok lehetünk. Ha személyiségünk mást diktál, Isten megengedi azt. - Melyek az adventizmus legfontosabb normái? - Az agyonhajszolt világban szükségünk van egy pihenőnapra, és Isten megszabta azt, a szombatot. Ezen a napon nem végzünk semmi dolgot. Péntek naplementétől szombat naplementéig fizikai és lelki pihenésttartunk. így ünnepeljük a hetedik napot. Adventizmusunk pedig azt fejezi ki, hogy mindez nem öncélú. Egy cél felé haladunk, s ez a cél Jézus Krisztus második eljövetelének ideje. - Konkrétabban: itt és most mi a teendő? - A mi bibliai üzenetünk jobb keze az egészségnevelés. Annyit jelent ez, hogy ellentétben minden más vallással, mi azt valljuk, hogy test és lélek összetartoznak. Nagy súlyt fektetünk a helyes táplálkozásra. Magam hét éve vegetáriánus vagyok, és nagyon jól érzem magam. Törekszünk a stressz "kiküszöbölésére úgy, hogy a heti egy pihenőnapon lelkileg is kikapcsolódunk. Isten igéjére koncentrálunk, és nem foglalkozunk azzal, ami hétközben történt. Mi ima-éle-tet élünk. Ugyanakkor realisták vagyunk. Szeretnénk főzni tanítani az embereket, a hagyományoktól eltérő módon, elhagyva a zsírt, a mértéktelen fűszerezést és a húsok élvezetét. Dohányzás elleni kampányt szervezünk, és testsúly-csökkentő programot. Természetes módon „kezdj el élni", hirdetjük, ezért akarunk egy reform-üzletet nyitni Nagykanizsán, ahogy azt Pécset, Békés megyében és Budapesten már megtették. De fontosnak mondjuk a sportott, a mozgást is. - Mindehhez van-e partner? A hivatal támogatja önöket? - A városi tanács egészségügyi osztálya és a Családsegítő Központ feltétlenül. Hortobágyi főorvos úr kérte, hogy működjünk együtt az alkoholizmus elleni küzdelemben. A HSMK ingyen ad termet, ha kell, útiköltséget fizet. - Köszönöm a beszélgetést, és munkájukhoz sok sikert kívánok. Pék Pál (Folytatás következik) Majdnem ezer neves ember kézírása - New York helyett Honoluluból kapott választ - Be is mutatná páratlan gyűjteményét Értékmegőrzés? Szenvedéiv? *>* Szép Lajos tanár úr barátságos otthonában beszélgetünk. Egyik festményéről Amerigo Tot biztat mosolyogva, s ő sugallja a kérdést is: - A tanár-festőművész párhuzamot értem és természetesnek találom, de hogyan formálódott ez a páratlanul szép és értékes gyűjtemény? - Már diákkoromban érdekelt az írások jelentése, a grafológia tudománya. Nagy figyelemmel olvasgattam Csötörtök Csabának, e tudomány zalai művelőjének írásait, és amint néztem az illusztráló gyönyörű sorokat, a reneszánsz kortól napjainkig, egyre inkább a kézírások rajzosságára, játékosságára figyeltem. A festészethez kötődő első levelet aztán egy barátom közvetítette Szőnyi István festőművésztől. Az első írások egyike pedig, melyet országos hírű művésztől kaptam, 1957. október 1-jéről kelteződött. Somogy megye egyesített énekkarával Kodály Zoltánt köszöntöttük akkor, s Bárdos Lajos karnagy Irt emlékül pár sort. - Tudom, hogy az élet minden területéről képtelenség gyűjteni. Volt-e olyan terved, hogy csak bizonyos szakterületet vagy művészeti ágat ölel fel gyűjtőmunkád? -1976-ban Szombathelyen, a Schmidt Múzeumban megmutatták Kopernikusz aláírását. Akkor döbbentem rá, hogy a tudomány nagyjainak Kézírása az utókor számára maradandó értéket jelenthet. Tudod, bennem az aláírás látványa elindítja a megismerési vágyat. Szeretnék mindent megtudni az illető életéről, munkásságáról, ami könyveinkben, lexikonjainkban fellelhető. Esetenként a címzettek is segítenek ebben, mert nem csak szignójukat küldik el, hanem kísérő levelet, fotókat, könyveik reprint kiadásait is. - Csak nézem e páratlan gazdagságot. Válogassunk belőle, kérlek, hogy értékeit sejthessük! - Bár 940 kézírást tartok számon, az anyagot mennyiségileg nem, minőségileg azonban országosan is a legértékesebbel< közé sorolják. Közel kétszáz Nobel-díjas tudós, államférfi és művész írása szerepel közöttük. Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Gábor Dénes, Chain, Enders, De Broglie, Frossmann aláírása is itt van. - Van olyan történeted, mely kapcsolatos az írások megszerzésével? - Izgalmas és kiszámíthatatlan az eredmény. Rendkívüli türelmet igényel, amíg „begyűjthetem" a várt kézírást. A tudósok tartózkodási helyének kinyomozása is hatalmas munka. Levelemet egyszer New Yorkba címeztem, s másfél év múlva Honoluluból kaptam választ. Max Euwe, a 30-as évek sakkvilágbajnoka például már meghalt, mire levelem megérkezett hozzá. Professzor-társa adta meg felesége címét, aki férjének aláírását egy régi levelélen megtalálta, s elküldte nekem. Volt, akinek aláírását csak úgy tudtam megszerezni, hogy lerajzoltam a szerző arcképét, s a portrét küldtem el, kérésemmel. A hatodik levél után így sikerült Konrád Lorenz aláírását megszereznem. - Ma is folytatod a gyűjtést? -A levél-ostrom napi feladatom.Hadd bizonyítsam ezt Cous-teau kapitány, Montagnier, Shelton leveleivel a legutóbbi évek terméséből. - A legintimebb műfaj a levél. Neked írták, a te magángyűjteményed értékei. Mégis: bemutatnád valamikor nagyobb közönség előtt ezt a gyűjteményt? - Visszakérdezek: Érdekli ez az embereket? Vonz a betűk rajza a maga eredetiségével? Ha igénylik, igen, szívesen vállalkozom a gyűjtemény bemutatására. Dobó László Ahogy az eldzo''és a mostani igazgató látja Negyedszázad. Mit jelent egy középiskola életében két és fél évtized? Változó világunk hogyan hat az iskolára, ha nem támaszko-diktradíciókra, ha lehetősége nyílik arculatot teremteni? - Mit tart említésre méltónak Debreczeni Attiláné, az alapító igazgató, az elmúlt évtizedekből? - Tartalmas és eredményes évek voltak. A város szükséglete hívta életre az iskolát 1964-ben, mert egyetlen gimnázium már nem bírta ellátni a megnövekedett tanulóifjúságot. Ugyanakkor a város szol- gálata határozta meg az új intézmény feladatait, ugyanis akkor nagy változásoktörténtek a város életében is. Szűkös körülmények voltak, felszerelések, tanterem hiányzott, s ezek megnehezítették az indulást Mégis mindjárt az első években kimagasló eredményeket értünk el az Országos Tanulmányi Versenyeken biológiából, történelemből, később gépírásból és gyorsírásból. Szakmai tárgyakból még nemzetközi hírnevet is szereztünk. Elsőrendű feladat volt az is, hogy az iskolát kulturális közösséggé alakítsuk. A „Mező"- gimi" kívülről. Gépírók gyakorlaton Ma is emlékezhetünk az iskola országos hírt szerzett irodalmi színpadára, kiváló versmondóira. De kitűnő kosárlabdázóink és tornászaink is voltak. Sajnos, a kétévenkénti külső változásokhoz kellett igazodnunk, s ez nem kevés feladatot adott a tantestületnek. Voltaképpen ez forrasztott együvé bennünket! Először mechanikai műszerész osztályt kellett indítanunk egyharmad részben lányokkal, akik félelemmel néztek a gépekre. Aztán finommechanika és műszeripari profilunk lett volna, de nem kaptunk elegendő pénzt és felszerelést. Ugyanakkor a gimnáziumi osztályokban elindult a szakosított tantervű oktatás. De újabb váltás következett: igazgatási-ügyviteli osztályt indítottunk, majd jött a számviteli-gazdálkodási és a gépírás-gyorsírás tagozat. Mozgalmas évek 25 éves a Dr. Mező Ferenc Gimnázium 1''0 ( KANIZSA ) 1989. októberi?: voltak! Rendszeresen este fél kilencig dolgoztunk. Debreczeni Attiláné szemében ünnepek, hétköznapok képei elevenednek meg. Az igazgatónő ma is együtt él volt iskolájával, figyeli annak gyarapodását és utódjának munkáját. - Az új igazgató, Mayer Ferenc, hogyan látja és értékeli az iskola jelenét és jövőjét? - Többfunkciós iskola lévén, feladataink is sokfélék: gimnázium általános és speciális tantervű osztályokkal, közgazdasági szakközépiskola, számviteli-gazdálkodási, pénzügyi-és ügyviteli ágazattal, valamint gépíró- és gyorsíró szakiskola működtetése. Hozzáteszem, hogy a gimnáziumifelnőttoktatásvárosi feladata is ránk hárul. Mindez kivételes erőfeszítést igényel a nevelőtestülettől, de az elmúlt évek eredményei megnyugtatóak, s jelzik, hogy egyre elmélyültebb és eredményesebb nevelő-oktató munka folyik a mindössze 25 éves lást. Tapasztalataink szerint a korszerű ismeretekkel rendelkező számviteli, pénzügyi, ügyviteli szakemberek iránti igény növekszik, és ennek meg kell felelnünk. Mindkét iskolatípusban kiemelten kezeljük az idegen nyelvi és a számítástechnikai oktatást. Végül szeretném elmondani, hogy a magyar oktatásügy várható reformjának küszöbén nagy merészség a jövőről nyilatkozni. A .reform-elképzelések hírei reménnyel töltik el a nevelőket, attól azonban szeretném megóvni az iskolát, hogy a minimális feltételek hiányában, a reform ürügyén olyan feladatokat vállaljon, amelyek a nevelő és tanuló számára teljesíthetetlenek. Magunk eredményes munkát és további 25 tartalmas esztendőt kívánunk a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumnak. Leliota János Óraközi szünetben a folyosón. (Szakony Attila felvételei) Kémia órán iskola falai között. Azt azonban szeretném hangsúlyozni, hogy e sokféle funk-ciónak-megfelelés tárgyi feltételei nem, vagy csak részben biztosítottak. Jelenleg több tanulócsoportunk van, mint osztályterem, és hiányosak a tanórán kívüli tartalmas iskolai munka feltételei. Viszont kiemelkedően jók a számítástechnikai, ügyviteltechnikai és az idegen nyelvi képzés feltételei. Ilyen szerteágazó feladatrendszernek megfelelni a jövőben nagyon nehéz. Ezért tárgyi adottságainkból és a realitásokból kiindulva alakítjuk koncepciónkat. Már a következő tanévtől kevesebb tanulócsoport beiskolázását tervezzük. Meg akarjuk őrizni a gimnázium jelenlegi irányultságát, és meggondolatlan struktúraváltást egyenlőre nem tervezünk, de tartalmi, tantervi korszerűsítést igen. Megőrizzük a közgazdasági képzés jelenlegi rendszerét, és biztosítjuk a folyamatos tartalmi megúju- 1989. október 27. ( KANIZSÁT Fiatal író Nagykanizsáról: Tábori Zoltán Nemrég jelent mea a Magvető gondozásában Tábori Zoltán Üzlet című novelláskötete. A fiatal író Tábori Lászlóként élt városunkban, 1979-ben érettségizett a Landler Jenő gimnáziumban, katonaévei után fizikai munkás volt, újságkihordó, plakátragaszto, téglagyári munkás. Es most Tábori Zoltánként tért vissza húsz novellát tartalmazó kötetével. Az író tömören így szól magáról: „Nem, sorolom, miről van papírom és miről nincsen, miféle helyeken jártam, és mi mindenben hiszek; mégis csodálkozom a „mit vinne egy lakatlan szigetre?" kérdésre adott válaszokon. Sem nekem, sem hőseimnek nem kellene más, mint néhány jó erős szerszám. Fejsze, fűrész, fúró meg esetleg nemi szög. ácskapocs. Olyasmik, amikkel hajói lehet építeni." Milyen világot tárnak elénk ezek a novellák? Gelléri Andor Endre; Fejes Endre egyszerű külvárosi figuráinak ma élő leszármazottjai elevenednek meg sokszínűen, életszerűen. Az író jól ismeri hőseit, azok belső eletét, közöttük élt, körükből vált ki. Nem árnyaltan kidolgozott jellemek ők, mert azokat az embereket veszi számba az író. akiket szinte senki sem tekint embernek. Kis Jánosok ők, csak már nem lázadnak önpusztító erővel, elvesztek a szürke házak, a puszta élet sivárságában. Észrevétlenek maguk előtt is, A Magvető gondozásában megjelent kötet címlapja nincs ünnepük, örömük, illúziójuk. Az író sok szeretettel, együttérzéssel él együtt alakjaival e korántsem teremtett vi- lágban. Egyszerűsége, tömörségé. eszköztelensége lírát eredményez, ugyanakkor helyzetteremtő erővel ébreszt a valóságra. A sokszínű írások közül az Üvöltést emelem ki. Jelentős, igaz alkotásnak tartom, elgondolkodtató, drámai erejű. Sok szeretettel ajánlom Tábori Zoltán könyvét a kanizsai közönségnek. Es nem csak azért, mert kanizsai származású író írta azt. - L - - AááááL. Az üvöltés körbedörömbölt a sziklafalon. A bunkót lábunkhoz eresztettük, nem is koppant, csak elsüllyedt a porban, és lihegve meredtünk a hang irányába. -ÁááááL. A katlanból egyetlen út vezetett kifelé; ott, ahol mi magunk is bejöttünk a hegybe, nem most, hanem úgy hétnyolc hónapja, amikor a robbantók lyukat fúrtak az első tölteteknek a rücskös szirtekbe légkalapácsaikkal, és mi lefektettük az első síneket a völgy felől. -ÁááááL. Az a sín még most is megvolt, rozsdásabb a többinél, talpfái korhadtabbak a többinél, mert ez volt az egyetlen sínpár, amely arra volt hivatott, hogy addig szolgálja a bányát, amíg a hegy bazalttömbjei el nem fogynak. -ÁáááL. A deszkával megemelt oldalú csille ezen a sínpáron haladt. A párhuzamos vágányok egyre fogytak, a csille elgurult a spicérek nádkunyhói mellett, elhagyta a törőhöz kanyarodó elágazást is, és most már kijutott a katlanból. Útja innen egyenesen a völgybe vezetett, a völgybe, amit néhány éven belül, talán, majd teljesen feltöltünk a környező hegyek szétbányászásából származó hulladékkal. A csille csak most kezdett igazán gyorsulni. Valaki lógott a hátsó ütközőjén. Hosszú haja és rongyos ruhája lobo-. gott a szélben. Ő üvöltött. -ÁááááL. A hang távolodott, de nem halkult. Mi csak bámultunk szótlanul. Akik a katlan szélén dolgoztak, bejöttek a bá- Takács László verse: Öntudat még Nincs hitelünk azt már látom Naponként kell a bizalmat kikunyerálni Az a kikupálódott minótaurosz sose ismer ránk Pedig elől-hátul stigma a ruhánk az övé őadta hordásra Vannak közöttünk örökös bajnokok is gőgből sincs hiány A legújabb divat most a sárkánybó''rből szabdalt kezeslábas Persze már foltozgatni kéne sárkány meg szépen kiveszett Nem ajánlatos hivatkozni a múltra Hogy egyesek szerint nincs is más csak muít és ami előtte van fújhatod a nótádat ebben az életben a partvonalon kiterjedések híján alázat vagy egy csipetnyi alázat Költsd el ami elköltnetó kufárságban teljes barátom Ajánlat a Dél-Zalai Skála Áruház vas-muszaki osztályának választékából Husqvama láncfűrész 40 típus 27.000.- Ft 61 típus 34.400.- Ft 266 típus 48.500.- Ft 281 típus 39.800.- Ft Stihl láncfűrész 28 típus 35.800.- Ft 38 típus 38.500.- Ft 64 típus 46.600.- Ft Makita elektromos láncfűrész 16.600.- Ft Black Decker elektromos láncfűrész 9.900. Ft C-24 lakásfűtő 32.200.- Ft V 4-2 gázbojler 13.440.- Ft ZV-4 gázbojler 16.280.- Ft Olimpia gáztűzhely 5.800. Ft F 8 gázkonvektor (parapett) 11.370.- Ft F 8 gázkonvektor (kéményes) 10.490.- Ft Várjuk kedves vásárlóinkat. 12 ( KANIZSA ) i989.októbe~ nya közepére, oda, ahonnan rá lehetett látni a sínre. A bunkó még mindig a kezünkben, mert azt csak úgy nem lehetett letenni akárhová. -ÁáááL. A csille már vágtatott. A spicérek előjöttek nádkunyhóikból, az ő kezükben is ott volt a bunkó, csak rövidebb nyéllel, de még a bányamester is előbicegett az ütött-ko-pott, már vagy századszor felállított bódéjából. Nem mozdultunk. A csille már messze volt tőlünk, csak pár méterre a sínpár szürke masszába torkolló végétől. Némán figyeltük a becsapódást. Semmi hang, csak a porfelhő. Vártunk egy kicsit. A leperdült csillét nehéz visszaállítani, jól tudtuk. Még mindig semmi. A szétszóródott deszkákat is össze kell szedni, gondoltuk. Hát vártunk. Aztán a csille előbukkant a porból. Lassan közeledett. Mi megfordultunk, indultunk vissza a helyünkre. Azt már nem vártuk meg, hogy a fiút is láthassuk. Valahol ott jött, a csille mögött. - Egyszer majd ott hagyja a fogát - mondta a bányamester. Köpött, és visszament a bódéjába. Törtük tovább a követ. Ez a különös közjáték naponta két-háromszor megismétlődött. Az ebéden kívül számunkra ez jelentette az egyetlen szünetet a szakadatlan kőtörésben, ez volt az egyetlen fegyvernyugvás az örökös küzdelemben azokkal a nagy, fekete kövekkel. Törtük a követ, és közben arra gondoltunk, vajon mi lesz, ha ez a fiú egyszer majd nem jön vissza. Egyszer-kétszer már mindannyian kipróbáltuk, milyen érzés lehet ez a különös menekülés. De egyikünknek sem volt bátorsága végigcsinálni. A csilléken hivatalosan nem volt fék, mi szereltünk fel mindenféle kezdetleges szerkentyűt, csak hogy felállhassunk a lejtőn leguruló csillékre, bármennyi- re is tiios volt. Ezek a különleges fékek különleges hangokat adtak. Kattogtak, csikorogtak, nyikorogtak, sivítottak, pattogtak, doboltak, recsegtek és dörögtek. Ha elindult egy csille a szemétlerakó felé, mi már a fék hangjáról tudtuk, ki áll rajta. Mert mindenki fékezett, csak ez a fiú nem. Ő üvöltött, és mi gyakran eltűnődtünk azon, hogy vajon miért üvölt: félelemből, gyönyörből, balhéból, kér-kedésből, bátorságból vagy gyűlöletből - de soha nem kérdeztük meg. Ő sem kérdezte soha, mi miért verődünk össze, mire gondolunk, valahányszor elindul lefelé a szemetescsilléjével, miért szorítunk: fékezzen-e le az utolsó pillanatban vagy sem, zuhanjon bele a legnagyobb mocsok kellős közepébe vagy sem; és hogy egyáltalán, mit is jelent számunkra ez a különös szertartás: cigarettaszünetet, lutrit, tiszteletadást, gúnyt, féltést, ingyencirkuszt vagy valamiféle összetartozást... Visszatért, vette a bunkóját, és törte tovább a követ, mintha mi se történt volna. Néztük az arcát, most még fiatal, vidám és mosolygó; olyan volt, mintha a bányán túli világból jött volna, és mi arra gondoltunk, mi lesz, ha egyszer nem jön vissza. Itt a bányában délutánra mindenki megöregedett. Furcsa, hogy ez a fekete kő világosszürke port lehelt ki magából, hajunk megőszült délutánra, még a tetőn álló fák is megőszültek, és mi arra gondoltunk, hogy ezt nem lehet kibírni egyfolytában, ha ez a fiú egyszer nem jön vissza, akkor valaminek történnie kell, mert különben soha nem lesz fegyverszünet, és ez a hegy megöl minket, mert nem lehet szakadatlanul követ törni, követ emelni, de megállni sem lehet csak úgy, a semmiért. És akkor egymást kezdtük el figyelni, és azt találgattuk: vajon melyikünk lesz a következő? Kulturális hírek Október 27-én, pénteken 19 órakor a Helyőrsé-gi Klub vigadójában Tahi Tóth László színművész szórakoztatja a közönséget. - A Helyőrségi Klub Mini Galériájában október 31-ig Kiss Endre amatőr festőművész kiállítása tart nyitva. * Október 28-án játszóház lesz a Kodály Zoltán Művelődési házban. A kicsinyek csuhé-babákat, játékokat készíthetnek és filmvetítésre is számíthatnak. * A Stúdiómoziban október 31-én Jancsó Miklós különös, ínyencekhez szóló filmjét, a Jélzus Krisztus horoszkópját vetítik. Ünnepélyes évadnyitó a HSMK-ban 1919.februárjában a Magyar Színpadon játszották Hevesi Sándor Császár és a komédiás című művét, s azóta sem. Most a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház állította színpadra, érzékeltetve, hogy milyen hatalmas műveltséganyag kamatozódott e méltatlanul elfeledett darabban, mely • öntépő figurák és továbbgondolásra érdemes eszmék játéka lehet ismét. Barbinek Pétertől, Genesius színész alakítójától hallottuk: „Minden kor vásári forgatagában kell egy-két oszlop. Ilyen a hit, mely megnyugvást, biztonságot és reményt nyújt az eszméktől próbált embereknek." Barbinek Péter alakításában Genesius a művészet erejét példázza a hatalom felett, azt, hogy a konfliktus a nyers politi- kum és a művész belső igazságai között mindig robbanik. Az érdekes, feszült cselekmény a Hevesi Sándor Művelődési Központ színpadán is magával ragadja a nézőt. Genesiusért izgul, azért az esendő és tévelygő emberért, aki a krisztusi igazságot megtalálva fordul szembe a földi helytartóval, aki - végső soron - dühével és vérszomjával is csak azt a Megváltót szolgálja, akit hitével és szeretetével ő maga. Genesius lelkiereje által túlnövi a császárt, s ezzel fel is oldja a konfliktust. A mű szerkezete feszes, dialógusaiban mély érzelem hullámzik. Minden mondatra figyelni kell, hiszen a mondatok egymásból építkeznek. Barbinek Péter - színházának nagy nyeresége - az együttérzés szép pillanatait teremti meg. Ha a színen van, valóban hűl és forrósodik a levegő. Alakítása méltán kapott hatalmas tapsot. Hozzá mérhető Balogh Tamás Crispus-fi-gurája és a való élettel egyetlen drámai pillanatban szembesülő Avass Attila légkört teremtő ifjú színésze. Kár, hogy az előadásban néhány zavaró mozzanat is akadt. Többen artikulációs problémákkal küszködtek, a zene gyakran ránőtt a jelenetekre, és a szcenikai megoldások némelyike is indokolatlanul törte meg az előadás bontakozó ívét. Mindezzel együtt figyelemre méltó előadást láthattunk, a katarzis létrejött, s reményünk szerint Hevesi Sándor ma újra köztünk él. D.L. 1989. október 27. ( KANIZSA ) Í3 az alábbi szolgáltatással áll a lakosság rendelkezésére, vállal: - mosást, vegytisztítást, bor- és szórmeruházat tisztítást, szónyeg-és szőnyegpadló tisztítást, toll tisztítást, gyászfestést, ágynemű kölcsönzést, farmerruházat kő- és gyöngymosását. Vegye igénybe szoláltatásainkat Ön isf Forduljon hozzánk ha irodájában új bútort kíván vásárolni! Címünk: Bútorker Koordinációs Iroda Nagykanizsa, Városkapu krt. 10. Telefon: 93/14-023. Tisztelt Ügyfelünk! A hosszúlejáratú hitelhez kötött HUNGÁRIA OTTHON Biztosítás diját az OTP - technikai okok miatt -teljes (engedménnyel nem csökkentett) biztosítási díjjal építette be az Ön hiteltörlesztésének összegébe. A Hungária Biztosító az Önnek adott engedményből, amely 1990. év szeptember hó 30-ig terjedő időre szól, az ez évre esö részt 1989. november hó folyamán, m lg a fennmaradó összeget 1990. május hóban átutalja az Ön címére. Továbbiakban is készséggel állunk rendelkezésére az alábbi helyeken: Nagykanizsa, Eötvös tér 16. Nagykanizsa, Lenin u. 21. Zalaegerszeg, Rákóczi u. 10-12. Lenti, Kossuth u. 1. Keszthely, Rákóczi tér 20. Gondoskodunk, tehát vagyunk. Hungária Biztosító Zala Megyei Igazgatósága M ^picivoíex Munkaruházati Leányvállalat (Nagykanizsa, Béke u. 113/A) - női divatköpenyek, - férfi köpenyek, -férfi munka- és védőruhák, - minősített védőkesztyűk, -téli védő öltözetek széles választékával várja leendő megrendelőit. Érdeklődni: a 12-341, 11-067 telefonon 1/2 8-tól 3/4 4-ig vagy személyesen. Nagykanizsa, Béke u. 113/A szám alatt. Minőség, megbízhatóság a védd és munkaruházatban. f ( KAN1ZSA~J 1989. október 27. Beköszöntő Csoki, cukor, nyalóka Valahogy úgy érzem magamat ezzel a rovattal, mintMil-ne„Micimacko"-iában Füles a szakadt lufival és a csuporral. Beteszem, kiveszem, és közben arra gondolok: milyen hülye ez a Micimackó! De kétségkívül neki van igaza. Annak, aki elfogadja, ez is ló. Itt van tehát egy rovat. Szép, kerek, lehatárolt határtalan, mint a tér, amelyben élünk. Nem kell megköszönni senkinek: ez jar nekünk. Igaz, lesznek néhányan, akik felkapják a fejüket erre a kijelentésre. Okét külön üdvözlöm, s üzenem nekik, hogy ha már idáig a semmihez és senkihez sem tartozas cinizmusát is elvitatták, legalább akkor hallgassanak, amikor a valahová tartozas FELTETELEIT akarjuk megteremteni magunknak. Ezt egy olyan város központjában írom, ahol évtizedekig nem vettek tudomást a fiatalok jelenlétéről. Olyan városban szeretnék élni, ahonnét nem kell elmenekülni. Olyan városban szeretnék élni, ahol otthon érzem magam, mert van hova mennem. Olyan városban szeretnék élni, amely tud rólam, és tudja azt is, hogy számíthat rám. Ki tehetné ilyenné ezt a gondolkodásában és autonómiájában lealacsonyított Kanizsát? Zsoldos úr újságot alapított, s mi itt vagyunk. Váljék egészségére, - katasztrófa eddig nem történt. Remélem, hogy ebbó''l a lapból annak ellenére is az lesz, amit a varos akar, hogy az emberek véleményére senki sem volt kíváncsi. Harcolni kell, és jelen kell lenni. Tiszai Szilárd Ünnepelünk? - három változatban „Szavak gyúltak, mint a láng, mely a holnapnak világít... Az a holnap nincs is tán..." 1849.október 6. Arad, 13 tábornok vértanúhalála. Nemzeti gyász. 1989.október 6. Nagykanizsa. Lépteimet szaporázva sietek a HSMK elé a megemlékezésre. Hirtelen megtorpanok a Deák térnél. Halk, mélabús zene árad, kis csoport tiszteleg a Petőfi szobornál. Kabátjukon MDF jelvény. Megyek tovább... A HSMK előtt alig valaki. A Kórus a lépcső fokain árválkodik, a diákok tízegynéhány embernek borús hangulatú verseket továbbítanak, a hősök utolsó óráinak fájdalmasan megrendítő gondolatait. Bátorság. Igen, bátorság és hatalmas lelkierő kellett mind az előadók, mind a maroknyi megemlékező közönségnek ahhoz, hogy szégyenkezve el ne kullogjon. 13 gyertyaláng pislákoló fénye a sötétben. Csend. De miért? Miért kell még az ünnepeket is egymástól elhidegülve - ahány párt, annyi felé szakítva - ünnepelni? Az este 6 órára - a DEMISZ által - meghirdetett teaházba barátaim invitálnak. Izgalomtól fűtve huppanunk le a miniatűr asztalok közé elszórt párnákra. Rohan az idő. Hét óra öt perckor ismeretlen aromájú teákat hoznak. Tovább bámuljuk az asztaltársaságot. Türelmem veszítve veszem a kabátom. Csalódottan kocogok hazafelé. Hűvös szél csap az arcomba, mogorván nézem a sodródó falevelek küzdelmét. 140 éve porladó hősök. Hitükben meggyalázott, ártatlanul elítélt egyszerű emberek. Valamikor „szavak gyúltak...". Mi pedig most mindent beleadva megmutatjuk: .....az a holnap nincs is tán..." Némctli Ndra Október 6. Az Aradi Vértanúk napja. Itt valami nagyon meghatónak kellene következnie, de nem megy, mert a NADISZ olyan ünnepséget rendezett e nap tiszteletére, amelyről lehetetlen jót írni. Nos: már az ünnepség előtt 4 teljes nappal megtudtam, hogy szerepelni fogok. Még vértanút is választhattam -természetesen ellentmondásnak helye nem volt. A műsor előtt két nappal megkaptuk a szöveget, amit fel kellett olvasnunk. Én azonnal szóltam, hogy az én szövegem -, rövid életrajz Damjanichról - értelmetlen zagyvaság, mert önkényesen ugrál ide-oda, lényegtelen dolgokat emel ki, keveredik benne a múlt és a jelen idő, bizonyos szövegrészeknek nehézkes a megfogalmazása. Ga-dányi László megnyugtatott, hogy ez csak piszkozat, és természetesen átnézi, kijavítja, és a műsor előtti nap megkapom. Valóban megkaptam. Az ünnepség napján, kijavítatlanul. Ezek után aggódni kezdtem. A műsor előtt közvetlenül kiderült, hogy Gadányi László annyit tud csak, hogy melyik mikrofonba mondjuk bele a szöveget, és hogy a végén gyertyákat kell gyújtanunk. A részleteket teljesen magunknak kellett kitalálnunk, igaz, Gadányi László is segített: élénken helyeselt. Ezek után a Műsor úgy ahogy lement. Mikor vége volt, lehetőségünk nyílott hazamenni. Senki meg nem köszönte volna, hogy részt vettünk benne. De ezt nem is vártuk. Ezek után... Szalai László (Beszélgetés Gadányi Lászlóval (NADISZ) és Gerlinger Sándorral (KADISZ), a rendezőkkel magnetofonfelvétel alapján) Hercz: Mi a véleményetek minderről? KADISZ: Ezt utólag könnyű leírni. NADISZ: Visszautasítom az ilyen megfogalmazást. Hercz: Kiállította össze a szöveget a vértanúkról? KADISZ: A felolvasott szöveg a KISZ KB által több éve kiadott anyag volt. NADISZ: De nem akartuk az egészet felolvastatni, mert az egy óra lett volna. A szövegből pár sor maradt ki. Hercz: (Mint később megtudtam, az átalakítást egy Landleros tanár végezte) Hogyan állt össze a műsor? KADISZ: A ZALAIPARKER Békeklubjával mi beszéltük meg közösen, hogy mi mi után következzen. Hercz: A ZALAIPARKER-nek volt valami más szerepe ezen kívül? KADISZ: Ők a saját klubjuk tagjait küldték. NADISZ: A nehézséget az okozta, hogy ők eladók, vagy kereske- dők, és este hatig dolgoznak. így igazából az összepróbálás lehetetlenné vált. Hercz: Akkor miért pont ők vállalták? NADISZ, KADISZ: Mert ők ilyen megszállottak. Minden munkát vállalnak. Hercz: A koreográfiát ezek szerint ez a klub készítette? KADISZ: Közös munka volt. Hercz: Mennyire tudtok ti együttműködni? KADISZ: Most is együttműködtünk. Nincs semmi probléma köztünk. Hercz: Köztetek lehet, de úgy néz ki, hogy a szervezetek között akadnak némi kontaktus hibák. KADISZ: Amikor egy szervezet voltunk, akkor sem volt a két rétegnek sok köze egymáshoz. Hercz: Mikor kezdtétek a próbákat? NADISZ: Két héttel a műsor előtt, de mint már említettem az utolsó pillanatban nyerte el végleges formáját a műsor. De létrejött, és ez a fő! Ilcrcz Gábor Szökött katonák között Igen, először őket észleltem. Aztán a füstös, sörösüveggel teli levegőben Batthyányi képét, és még sok szépet. Egy részeg alakját, aztán a többit. Mulattak... Az összhang teljes volt. Gondoltam - nem baj, legalább jól érzik magukat. A helyszín a sánci kultúrház, illetve csak a könyvtár - a ház másik felében az igazgató él, illetve óvoda van, ahová ösz-szesen három gyerek jár. Az igazgató „úr"-hoz, akit egyébként csak a „jó öreg Józsi bá-csi"-nak hívnak, biztosan többen járnak - vízért, mert az itt kevés van, annál inkább sör, na és hangulat. Az úgynevezett „mindennapi kisemberek" (akiket - megjegyzem - több politikai szervezet is felvállalt, többek között az MSZMP, vagy MSZP, nem tudom) most maguk fizetik meg a nem odafigyelésüket a politikára - forintban. Közöttük pár fiatal: általános iskolai tanulók. A DISCO-k- mondták - nem igazán elégítik ki őket, és egyébként is Egy Ember Egy Évben igazán megengedhet magának egy báli Kiruccanást. Hisz a kanizsai lehetőségek gyalázatosak a fiatalok számára. Lehet, hogy a város így rontja el fiataljait? De én bízom a NADISZ-ban, meg a KADISZ-ban, ők biztosan tudnak megoldást. Szóval a bál állt, és igyekezett elérni azt a bizonyos színvonalat, de lehet, hogy nem is ez volt a cél a hangos zenével? A szomszédban a már említett Józsi bácsi aludt. Hegedűs Györgyné O foglalkozik az idejáró fiatalokkal) szerint jól bírja, hisz a városi tanács által felajánlott lakást nem fogadta el. Igy nem bővült a kultúrház - nyilván szereti a hangos zenét. Persze nemcsak a bál a ház fő műsora, illetve nemcsak az lenne, ha... Lemondani pedig nem akar az állásáról, mert az a lakás elvételéveljárna. A népművelő szerint Zsoldos elvtárs kegyeltje, az igazgatót ugyanis a városi tanács nevezi ki. Ezért ők most várnak. Kérdés, mire? A válasz azt hiszem, akár morbid is lehetne... Szóval láttam, hogy mindenki jól érzi magát: Józsi bácsi, a tanács, a bálozók is, ja és én. És ez egy gyönyörű dolog, még ha az emberbe két percenként belelépnek, akkor is. Kanizsaiak, sanciak, tudunk mi mulatni! Magunkon... Hercz Gábor 11989. október 27. ( KANIZSA ) 15 Hogyan kezdjünk gitározni? (I.) A hangszer hangolása en, a hangszeres játék mégis mindig nagy örömet szerez. Ehhez szeretnénk útmutatást adni most induló sorozatunkban, ahol a gitárjáték alapvetéséhez szükséges legfontosabb tudásanyagot fogjuk átnyújtani az olvasónak. Bizonyos szintű kottaismeret természetesen szükséges a tanuláshoz, de ezzel itt részletesebben nem foglalkoz-hatunk- Kezdjük tehát a gitár (1. ábra) behangolásával. Ezt többféle eljárással is elvégezhetjük. Ezek közül a talán legegyszerűbbet szeretném bemutatni. Az első mozzanat - ha az embernek nincs hangoló-gépe- hogy egy hangvilla (esetleg egy hangolósip) segítségével behangoljuk az A5 húrt. Azért éppen ezt, mert a hangvilla pontosan ennek a húrnak a második oktávja magasságában szólal meg. Pendítsük meg a hangvillát, és ezután érintsük meg balkezünk egy ujjával az A5 húrt közvetlenül az ötödik bund felett úgy, hogy amikor jobbkezünkkel megpendítjük a húrt, bal kézzel elengedjük azt (ezt nevezik üveghangnak). A megfelelő han- egyezik. A hangvilla hangját úgy is felerősíthetjük, hogy azt a húrláb közelében a gitártesthez érintjük. E módszer alkalmazásakor a húrokat úgy hangoljuk egymáshoz, hogy először az AS húrt üresen (lefogás nélkül) szólaltatjuk meg, az eggyel mélyebb E6 húrt pedig az ötödik bundnál fogjuk le (egy bund egy félhangnak felel meg; a húrt mindig két bund között kell lefogni úgy, hogy az érintés az adott bundhoz legyen valamivel közelebb - a 2. ábra ezt olyan szemszögből mutatja be, ahogy azt a gitáros látja, mikor letekint a nyakra). Az E6 húr magasságát a hangolókulccsal most addig variáljuk, míg az meg nem egyezik az A5-évei. Ezután az A5 húrt fogjuk le az ötödik bundnál, és a D4-et pendítjük meg üresen, de most az utóbbi húr magasságát variáljuk, mivel az A5 húr magassága mér adott. Igy haladunk tovább, a többi húrokat is sorra behangolva. Figyelmet kell viszont fordítani arra, hogy a G3 és H2* húrok közötti kü- lönbség egy félhanggal alacsonyabb, így a H2 húr hangolásakor a G3 húrt egy bunddal lejjebb (a negyediknél) kell lefogni. A hangoláshoz szükséges lefogási helyeket - a húrok lefogás nélküli alaphangjainak kottaképével együtt-a 3. ábrán találjuk meg. Miután behangoltuk a gitárt, kezdődhet a gyakorlás. Legjobb először hallás után lejátszani néhány egyszerűbb, közismert dallamot, de aki ennél többre vágyik, az sokat tanulhat a sorozat további részeiből. * A legtöbb külföldi húrkészletben a H2 húrt - az angolszász hangszer hangrendszer különbözősége miatt - B2-nek jelzik. Galamb Zoltán Lemezkritika: Blue Murder - Blue Murder Új együttes, kitűnő zenészek, figyelemre méltó lemez. így lehetne pár szóval jellemezni az első lemezével jelentkező Blue Murder-t. Az '' együttes gitáros-énekes vezetője John Sykes, aki eddig is bebizonyította már, hogy ott a helye a legnagyobbak között (Gary Mooree helyére került a Thin Lizzy-be, majd ő gitározott Micky Moody kiválása utánaWhitesnake-ben),mostsem okozott csalódást hódolóinak. Nagyszerűen választotta meg társait is, hiszen Carmine Appici dobos valamint Tony Franklin basz-szusgitáros neve is jól cseng zenei berkekben. Zenéjük a whitesnake 1987. című lemezéről már jól ismert tömör gitáralapra épül, amelyet ügyesen díszít a vendégzenészként közreműködő Nik Green billentyűs. Tony Franklin basszus-játéka nagy élményt jelenthet a vájtfülű hallgatóknak, tanítani kellene! A Riot, a Walley of the Kings, az Out of Love mind kitűnő felvételek, a Jelly Roll és a Black-Har-ted Woman pedig a legigényesebb hallgató kívánságainak is messze megfelel! Minden rock-rajongó számára nagyszerű élményt nyújt a lemez, ha tehetitek feltétlen hall-gasságok meg! Horváth Zsolt Könyv toplista 1. Claire Kenneth: Éjszaka Kairóban Randevú Rómában Neonfények a Nílus felett * 2. Ablak Zsiráf Gőgös Gúnár Gedeon Mosó Masa Mosodája Minden napra egy mese Minden napra egy kérdés** 3. Tesz-vesz szótár 4. Süteményeskönyv 5. Grimm: Erdei házikó 6. Mit szeret a cica? 7. Szabó László: 13 nyomozó 33 esete 8. Dörmögőék kalandjai 9. Max Brand: A bajkeverő kölyök 10. Shriek Black: A sátán tanítványai * = Ha megjelent volna! Bár sokan úgy tudják, sőt vannak akik már látták is valamelyik könyvesboltban. ** = Ha volna! Ha újra kinyomtatták volna! Ám így szegény gyermekek könyv nélkül tanulnak. (Hallottam az egyik szülőtől, hogy ha nem szerzik be, akkor a nebuló egyest kap.) Összeállította: Stróbl Gábor Álláspontok Általában mivel töltöd az időd a suliban? - Figyelem, hogy ki figyel. -Várom a szünetet. Véleményed szerint mi hiányzik az oktatásból? - Nem tanítanak meg pénzt keresni. -Az osztály. Hányszor laktál jól a menzán? - Egyszer. Azóta nem tudok enni. -Mivel? - Egyszer sem, mert mindig elhagytam az ebédjegyemet. Mit szeretnél a második otthonodban? - Ingyenes büfét és ebédet. - 45 perces szüneteket, és tíz perces tanórákat. - MÉH telep nyitását tankönyveink szamára (esetleg zálogházat). - "Non-stop pszichiátriai és ideggyógyászati rendelést. - Közteherviselést (értsd, ahogy akarod). Napjainkban sokan kezdenek el gitározni, s bár igaz, hogy nem lehet mindenkiből Yngwie Malmste- golókulccsal variáljuk a hang magasságát mindaddig, míg a két megszólaltatott hang meg nem 16 KANIZSA 1989. október 27. Korábban úri passzió volt Harminc éves a kanizsai versenyvívás (1959-1989) A napokban ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját városunk eg,yetlen vívó-szakosztálya, a MAV NTE kollektívája. A ieles évfordulóra példásan készültek fel a szervezők, akik gazdag eseménysorozattal, rendhagyó versenyekkel és programokkal emlékeznek meg a rendszeres és folyamatos városi vívósport jubileumáról. -A korabeli feljegyzések szerint városunkban már 1873-tól tudunk a vívás tényleges létéről, amikor a gimnáziumban vívótanfolyamot hirdettek meg. A rendszerességről azonban nincs tudomásunk, habár több adat is utal a sportág meglétére, ami korábban úri passziót, társadalmi rangot jelentett -mondta az előzmenyekről dr. Horváth György, a kanizsai vjvósport múltjának ismerője, a MÁV NTE szakosztályának vezetője. A két világháború között a piarista gimnáziumban rendszeres volt a vívás oktatása, de az „igazi" színvonalat atiszti vívás jelentette. A városban 1945 után újra voltak próbálkozások. A piarista gimnáziumban 1947 júniusában egy vívómester kard-és tőrvívást oktatott, 25-30 tanítványnak. A MAORT 1947-ben ví-vószakosztályt alapított, de az egy év múlva megszűnt. A Bányász Szakszervezet Területi Bizottsága (Nagykanizsa) 1952-ben már csapatot indított a Tatabányán rendezett Bányász Kupán. Közben megalakulta Postás vívószakosztálya Szávai mester vezetésével, ahol a kardvívással ismerkedtek. A versenyzési lehetőség minimális volt, de a vívásbán a folyamatosságot biztosították. - A döntő fordulat 1959 novemberében következett be, amikor Szabó János edző vezetésével megalakult a MÁV NTE vívószakosztálya. Ekkor kezdődött el a városban a folyamatos vívóélet, a versenyvívás - kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss György alapító tag, a szakosztály edzője, a sikerek egyik kovácsa. A faradhatatlan Szabó János vezetésével megkezdődött az alapok lerakása, a folyamatos szakosztályi munka. A tett erőfeszítések nyomán szinte máról-holnapra több, mint félszázán kapcsolódtak be a szakmai munkába. A rendszeres szakmai munkának a Kun Béla úti általános iskola adott otthont. 1964-től már egyre szebb eredményeket értek el a versenyzők, köztük Perlaky Lajos, Kanyó Tamás és Kiss György, de a lányok mezőnyében is megindult a vivóélet. - Szabó János eredményesen dolgozott, elévülhetetlen érdemeket szerzett, egészen nyugdíjba vonulásáig. Nagyszerűen „alapozott", akitol az edzői tisztet 1970. januárjában tanítványa, Kiss György vette át, az utóbbi 11 évben már főfoglalkozású szakvezető - említi Balits Károly, aki 1961-ben lett a szakosztály intézője, s egyben a megyei vívószövetség vezetője. - Döntőnek tartjuk, hogy a szervezett és tartalmas szakosztályi munka utánpótlása terén kiemelkedő városi összefogás bontakozott ki. Ebből a városból indult útjára a hazai és nemzetközi gyermekvívás, 1972-től az országos hírű Fabik Kupa úttörőházi versenyrendszer, az úttörő olimpia országos rendszere. Ez utóbbinak három éven át volt házigazdája Nagykanizsa. Közben újabb kedvezd változások történtek: az 1978-ben átadták a MAV NTE munkacsarnokát, ahol jó feltételek közé kerültek a „vasutas" vívók. A szakosztály második évtizede során számos egyéni és csapatsikert értek el a versenyzők. I. osztályú minősítést szerzett Perlaky Lajos, Kanyó Tamás és Kanyó András, valamint Kanyó László, Kenese István, Németh Zoltán, Németh Lajos, Pápai Klára, Bu-váry Sarolta és Miatta Magdolna. - Az utóbbi évtizedben a város minőségi vívósportja, a szakosztály élete tovább „gazdagodott", a sportág nagyszerű vidéki bázisa lett. Folytatta remek szereplését az I. osztályú serdülő férfi tőr és kardcsapat, az I. osztályú ifjúsági párbajtor, a II. osztályú ifjúsági férfi tőr, valamint a felnőttek mezőnyében II. osztályú női-férfi tőr és kardcsapat - sorolja az eredményeket dr. Horváth György, a kiváló nevelőedző, szervező, aki családjával együtt kiemelkedő munkát vállal városunk vívósportjában. A szakosztály életében újabb döntő változást hozott az 1985-ös év: ekkor készült el a Rózsa Ferenc úti vívócsarnok. A mintegy 65 vívót ma már két főfoglalkozású, valamint egy segéd- és egy társadalmi edző irányítja. Munkásságu-kat számos siker, minősített versenyzők sokasága, serdülő- és ifjúsági válogatott kerettagság fémjelzi. A kanizsai vívók a tervszerű, következetes szakmai munka, a fokozott hozzáállás eredményeként az eltelt 10 évben jelesre vizsgáztak. Köztük is kitűnt Kisgyura István, Horváth András, Szalai Gábor, Gréger Győző, Bozsoki Imre, Vukmann Kornélia, Orosz Gabriella, Szabó Gabriella, Bálits Lajos, dr. Sándor Tamás, Kanyó László. Ugyanakkor már itt vannak a trónkövetelők, Kiss Anikó, Szabó Balázs, Palotás Csongor, Tóth Ta- más, Hetei Péter, Székely Gábor. - A MAV NTE jubiláló szakosztálya nagyszerű eredményekkel ünnepel. Az egész tevékenységért többen kitüntető elismerést kaptak, azokra bőven rászolgáltak. Áz országos és megyei szövetség példaként említi a kanizsai vívósportot s ennek egyik szép példá- ja volt, hogy Kanizsa rendezte meg a Santelli Kupa olasz-magyar kardviadalt. A szakosztálynak a végzett munkáértezúton is köszönetet mondunk - mondta befejezésül Bálits Károly, a megyei szakszövetség vezetője. Balogh Antal Labdarúgás Vasárnap a X. fordulót bonyolítják le az NB. Il-ben. Az Olajbányász ellenfele az a Sopron lesz, amelyik a tavalyi bajnokságban- megállította a piros-kékek „menetelését" és eloszlatta az NB l-es álmokat. A találkozó másik érdekessége, hogy a soproniak kispadján kanizsai edző ül majd, keszei Ferenc személyében. A vasárnap 13,30 órakor kezdődő találkozóval kapcsolatban Madár Gábor vezetőedző a következőket mondta: -A labdarúgáshoz értő és az Olajbányásszal szimpatizáló szurkolók a Sopron elleni mérkőzés elvesztésében látják az NB l-es remények meghiúsulását. A tények ismeretében úgy érzem, hogy a vasárnapi ellenfelünk csak „eszköz" volt, valóiában Komáromi játékvezető kritikán aluli működése volt vereségünk egyik, míg első félidei gyenge játékunk a másik oka. Most újra találkozunk, és remélem beigazolódik az a hé-geli mondás, miszerint „ugyanabba a folyóba kétszer nem lehet belelépni". -kz- Asztalitenisz Holnap a Béke úti csarnokban Bútorgyár - Ragusa (olasz) női ETTU kupa mérkőzés Az ETTU kupa (volt Vásár Városok Kupája) 1989/90. évi nemzetközi küzdelemsorozatban újra rajtol városunk női asztalitenisz csapata, a Kanizsa Bútorgyár NB l-es együttese. - Ebben a rangos kupában 20 európai ország mintegy 50 csapata rajtol. A magyar színeket a kupagyőztes BSÉ mellett a Fővárosi Vízművek, az ESMTKés mi képviseljük - tájékoztat Czuppon Árpád sportköri elnök. A Duna kupát nyert bútorgyári gárda a küzdelemsorozat első fordulójában erőnyerő volt, így a II. fordulóban hazai környzetben kapcsolódnak be a kupaküzdelembe. A kanizsai lányok holnap délelőtt 10 órakor a Béke úti csarnokban a legjobb 16 közé jutásért mérkőznek, ellenfelük az olasz AS Vittoria Ragusa együttese lesz. - Az olasz erőviszonyokat ismerve nagy küzdelemre és színvonalas összecsapásra számítok. Jurik Gyuláné edző vezetésével a felkészülés sikeres volt, így a Gazsi, Szabó, Mausz, Bizó, Gál alkotta keretből asztalhoz álló 3 fős csapattól győzelmet remélek - mondta az esélyeket illetően Czuppon Árpád. (bh) Kanizsa-várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Míhovícs József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Császár Zoltán és Pánczél István. Szerkesztőség: 8801 Pf. 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dlj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. A parkettán az utánpótlás. |
